1538.

SZÉKELY István: Calendarivm magiar nielwen Szekel’ Estva’n [Krakkó, valószínűleg: 1538. Hieronymus Vietor.] [30] p. Öröknaptár. A címlapon Magyarország fametszetű címere látható. A címlevél után előszó olvasható. A tizenkét hónap szerinti öröknaptárt a Cisiojanos, majd hét rövid fejezet követi: A vasárnapok betűiről, Officia mensium, Sol in signis Zodiaci, Az aranyos számról, A húshagyatról, A húshagyatról való tábla, Az újholdnak megleléséről. A művet A kottáról címmel a magyar számnevek zárják. A hónapokra szóló rigmusok incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava hév pecsenyével. Kanyaró Ferenc az egyes naptári hónapok végén olvasható rigmusokat disztichonoknak, "klasszikus ízű" magyar hexametereknek gondolta, amelyek megelőzték Sylvester János híres klasszikus mértékű magyar verseit. Horváth János ezzel szemben megállapította, hogy e sorok ritmikusak ugyan, de nem minősíthetők klasszikus verseknek.
A Cisiojanos szövege pedig prózának látszik, amely helyenként egyezik a középkori nyelvemlékekben (Peer-kódex, Thuróczy kódex) található csíziókkal és az 1590-i kolozsvári Cisio módosításával került át a későbbi magyar naptárakba. A legrégibb nyomtatott magyar nyelvű naptárunk kiadási évének tekintetében bizonytalanság van. Évszám nincs feltüntetve a köteten. Az évszám hiánya indokoltnak tűnhet, mivel öröknaptár és nem egy adott évre szóló kalendárium. Már Szabó Károly megállapította a betűtípusok alapján, hogy e mű Hieronymus Vietor krakkói nyomdájában készült, és úgy vélte, hogy az 1538-nál később nem jelenhetett meg. Az előszó szavait - kit jó néven ha veendenek, többre és nagyobbra ennek utána igyekezünk - ugyanis Székely Istvánnak két 1538-ban megjelent jelentősebb munkájára (Keresztyénségnek fundamentomáról való tanuság; Istenes Énekek) vonatkoztatta.
Így - Szabó Károly szerint - e naptárának ezelőtt kellett volna megjelennie: "teljességgel nem kételkedhetünk a felől, hogy ezen kis kalendáriom nyomtatási idejét 1538 előttre, vagy legalább is 1538 elejére kell helyeznünk" - írja 1876-ban. Székely István 1538-ban került Szikszóra iskolamesternek, ahol több tankönyvet írt. Itt születik a Szikszai oskolabeli gyerekeknek, és az öröknaptár előszavában is "vélém, hogy valamit használnék az magyarul olvasó gyermekeknek" ajánlással nekik szánja a könyvet. A könyvészeti kutatás inkább az 1538-as kiadást valószínűsítette, más évszámokra tett utalások nem meggyőzőek. A címlapon látható fametszetes címer, amely a harmincas évek krakkói nyomtatványaiban még ép, e kiadványon már sérült - a keret jobb felső sarka és a kettőskereszt középső szárának jobb oldala ki van törve - mint ahogy az Székely 1548-ban megjelent Zsoltár könyvén is látható.
Varjas Béla megállapította, hogy a nyomtatvány már a Vietor-műhelynek a magyar helyesíráshoz kiegészített betűkészletével, tehát az 1540-es években készülhetett (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 63.).; Krakkóban, Hieronymus Vietor könyvnyomdász adta ki, a Szikszón, Olaszliszkán és Göncön működő Benczédi Székely István protestáns (a krakkói egyetemre 1529-ben még obszerváns ferences rendi barátként, azaz katolikusként érkezik. Krakkóból már lutheránus lelkészként jön haza. A protestáns vallás hazai két nagy ága közül az 1540-es évek végén a kálvinizmust választja) iskolamester és prédikátor: magyar nyelvű öröknaptárát.
Ez a legelső nyomtatott magyar nyelvű naptárunk. Közli az év 12 hónapjának magyar neveit, a hó napjainak számát, majd hetenként és naponként a nevezetesebb névünnepeket. Jelzi az évszakok kezdetét, azt hogy a Nap melyik csillagképben jár, mikor kel és nyugszik. Az aranyos szám és a vasárnapi betűk külön táblázatokban közlése biztosította, hogy a naptárt bármelyik évben használhatták. Ezzel számították ki a mozgó ünnepeket és az újhold feltűnésének idejét is. A könyv végén megtaláljuk magyarul a számjegyek sorát: egytől húszezerig. [KSZ.]

          1558.

[1] KALENDÁRIUM az 1558. esztendőre. Red. Paul Fabricius. - [2] Prognosztikon. Bécs, 1557. [Raphael Hoffhalter?] Naptár és prognosztikon. Paul Fabricius udvari matematikus és csillagász a XVI. század második felében a bécsi egyetem tanára volt. Számos naptárt szerkesztett, amelyek nemcsak latinul és németül jelentek meg Bécsben, hanem Prágában csehül is kiadták. Fabricius 1558. január 1-én Nádasdy Tamás nádorhoz írt levelében arról panaszkodott, hogy egy bizonyos nyomdász Fabricius naptárát (ephemerides) egy idegen prognosztikonjával és nem az övével adta ki magyarul (meam Ephemeridem et alienum prognosticum expressit Hungarice, ... prognosticon meum Hungaricum non prodierit). Fabricius magyar naptárából és az ismeretlen idegen magyar nyelvű prognosztikonjából, amely nyilván 1558-ra szólt és Bécsben készült, nem maradt fenn példány.
Lehetséges, hogy az ismeretlen nyomdász Raphael Hoffhalter volt, akinél ez időben a nyomdászatot Huszár Gál tanulta, és akinek a műhelyében ezekben az években magyar nyelvű nyomtatványok, közöttük naptárak is készültek. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 137.) [KSZ.*]

          1561.

[1-2] [KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1561. esztendőre.] [Bécs, 1560. Raphael Hoffhalter.] [32 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. E nyomtatványból csak a naptárnak maradt fenn hét levélnyi töredéke. A januári hónapversnek az incipitmutatóra utaló és kikövetkeztethető kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével. Fazakas József és Sajó Géza megállapították, hogy a naptárt az 1561. évre szerkesztették és Bécsben, valószínűleg Raphael Hoffhalter műhelyében nyomtatták. Itt ugyanis a következő évben hasonló kalendárium készült. Ez utóbbit Bornemisza Péter fordította Tomasz Piotrkowczyk latin nyelvű munkájából, és lehetséges, hogy már ez az 1561-es kalendárium is így készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 159.) [KSZ.*]

          1562.

[1] KALENDARIOM es az aegh forgasabol valo igaz itiletek, Ky az Craccai Piotrcoui Thamas szerzese szerind forditatek magiarra, Pesti Bornemissa Peter Deak altal. Az edes iduözitö vrunk Iesus Christus születesenek M.D.LXII Eztendeiere. Az hodnak fogiatkozasa lezen szent Iacab hauanak 15 napjan [A címlapon fametszet: a Hold.] Az felseges Roa’y Chazarnak engedelmöböl Bechbe niomtata Raphael Hofhalter. - [2] (Igaz iöuendö itiletek Christvs vrunk születese vtan valo M.D.LXII eztendönek szolgaltatasara. Az Craccai Piotrcoui Thamas iudicioma szerint, szerzetek pesti Bornemissa Peter deak altal. Venus chyllag ez eztendönek igazgatoia Iupiter penig segitö tarsa. Bechbe niomtata Raphael Hofhalter.) Bécs, [1561.] Raphael Hofhalter. [48 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. Az egyetlen, végén hiányos példány ma nem található, és csak Hodinka Antal, valamint Dézsi Lajos leírása alapján ismert.
Eszerint a naptár címlapját Magyarország fametszetű címere díszítette, amely a prognosztikon címlapján megismétlődött. Ez utóbbi hátán állt Bornemisza Péter ajánlása Bécs 1561. szeptember 30-i kelettel Zríni Miklós úrnak ... őfelsége hű tanácsának, fő tárnokmesterének és Baranya vármegye ispánjának. A naptárhoz szükséges számításokat Tomasz Piotrkowczyk krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. Nevét Kovács Imre egy korábbi sajtóhiba miatt "Tiotrcovi"-nak írta. Schulek Tibor, aki az unikumot már a két világháború között hiába kereste a Batthyányak körmendi gyűjteményében, Bornemisza Péter közreműködését a magyar naptárak kiadásában tanára, Paul Fabricius hatására vezette vissza. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 165.) [Espenak szerint 1562. július 16-án 03.29 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

          1569.

[1] JUDICIVM magyar nyelven, mind a béczi, mind a crackai judiciumokból egybe gyüjtöttet és megtolmáczoltattot Christus születése vtan 1569. esztendöre. - [2] Practica ez esztendöre 1569. Az crackai és beczi practikábol egybegyüjtöttet. Kolozsvár, 1568. Heltai. Naptár és prognosztikon. E nyomtatvány a legrégibb Magyarországon nyomtatott naptár. Töredékét, amely ma nem található, Kanyaró Ferenc áztatta ki Heltai Gáspár műhelyében készült kötésből. A táblában javítgatásokkal és törlésekkel teli kézirat-töredéket is talált, amely arról tanúskodott, hogy a naptárt krakkói és bécsi minták nyomán maga Heltai állíthatta össze. A nyomtatvány eredetileg két külön címlappal ellátott részből, a tulajdonképpeni naptárból és jövendöléseket tartalmazó prognosztikonból állott. Formátumát Kanyaró tizenhatod rétben határozta meg. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 257.) [KSZ.*]

          1571.

[1-2] EGYEDÚTI Gergely: KALENDARIVM az egnek forgassabul meg ismert es el rendelt praktikaiual eggietembe es mastani Vrunk Iesus születetesse vtan MDLXXI esztendöre curelouiai Szanizlo Iacobeius mester Crakkai academianak Astrolog. iudicioma szerent E. G. altal magiarra fordetatoth. Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtatot, az felseges Rom. Chászar kegielmes engedelmeböl. Bécs, [1570.] Stainhoffer. [50 levél]. Naptár és prognosztikon. A ma már csak a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött múlt századi kéziratos kivonat alapján ismert nyomtatvány címlapján Magyarország címere volt látható. A prognosztikon külön címlapja azonos volt az első címlappal, csak a fordító E(gyedúti) G(ergely) nevére történő utalás maradt el. A prognosztikon elején N. Mikaczius három verse állt: (1) Ad ... Nicolaum Telegdinum lectorem et canonicum - (2) Ad authorem - (3) Ad lectorem.
Ezt követte a fordító ajánlása: Az én tisztelendő és bizodalmas uramnak és patronusomnak, Thelegdi Miklósnak, a nemes esztergomi káptalannak lektorának Egieduthi Gergely. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Kíván eret Janus vágni illendő lakodalmat. A Telegdinek szóló ajánlás szövegét kiadta Stettner György. A kalendáriumot Stettner (Zádor) György még az eredeti nyomtatvány alapján írta le Toldy Ferenc és Szabó Károly már csak az említett kéziratos másolatot ismerte. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 273.) [KSZ.*]

Kalendárium 1571-re. Debrecen, 1570. Komlós András. XVI. századi adat alapján feltételezhető. Naptár. Gulyás Pál figyelt fel arra, hogy Komlós András debreceni nyomdász egyik 1570-ben megjelent kiadványának címlapján díszítésként naptárjegyeket alkalmazott. Ebből Gulyás arra következtetett, hogy Komlós berendezkedett naptárak nyomtatására, de ezekből nem maradt fenn egyetlen egy sem. A naptárjegyek ilyen másodlagos felhasználása igen szokatlan. Lehetséges, hogy talán éppen azért került erre sor, mert eredeti rendeltetésüknek megfelelően, naptárban ezekben az években nem használták Debrecenben. Ennek ellenére feltételezhető, hogy már Komlós is nyomtatott naptárakat, de példány nem maradt belőlük. A naptárak, mint elavuló használati nyomtatványok, különösen ki voltak téve a pusztulás veszélyének. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 276A.) [KSZ.*]

          1572.

[1-2] EGYEDÚTI Gergely: (KALENDARIVM, az egnek forgasabul megh smert es el rendelt praktikaiual eggietembe, az mastani urunk Iesus szöletese után M.D.LXXII. esztendure curelouiai Sztanizlo Iacobeius mester, Crakkai Academianak Astrologiai iudicioma szerin E. G. altal magiarra mastan fordetatoth. Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtattott, az fölseges Romai Chászar kegielmes engödelmeböl.) Bécs, [1571.] Stainhofer. [48 levél]. Naptár és prognosztikon. Az egyetlen példány címlevele és utolsó levele hiányzik. Feltehető, hogy a címlapon itt is a magyar címer állt, akárcsak az előző évi kiadásban, a cím pedig megegyezett a prognosztikon külön címlapján olvasható címmel.
A naptárrész után áll a prognosztikonra is vonatkozó belső címlap, amelyet a fordító Gregorius Egieduthinus ajánlása követ Antonio Verantio archiepiscopo ecclesiae metropolitanae Strigoniensis ... patrono, ami után a prognosztikon szövege következik. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Kíván eret Janus vágni illendő lakodalmat. A naptárhoz szükséges számításokat Stanistaw Jakobeius z Kurzelowa krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. Az egyes hónapokra jellemző rigmusok forrásait Szilády Áron abban a De proprietatibus duodecim mensium című költeményben találta meg, amely a római Furius Dionysius Philocalus 354-ben keletkezett munkájára vezethető vissza. A fordítás és az átdolgozás feltehetően Egyedúti Gergely munkája. Kovács Imre a változatos és gazdag prognosztikon tartalmát ismertette. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 294.) [KSZ.*]

          1573.

[1] [KALENDARIUM az 1573. esztendőre Jacobeus Sztaniszlótól.] - [2] (Practic, az az: az egeknec forgassábol, és Czillagoknac iarasabol szözettet iöuendülés, Christus Wrunknac születésénec vtánna valo esztendöre. 1573. Az Iacobeus Sztaniszlo Mestertöl. Crackoban. A Mars Planeta Wra ez esztendönec. Ivpiter és Venus tarsai.) [Kolozsvár, 1572. Heltai Gáspár.] [58] p. Naptár és prognosztikon. E nyomtatvány egyetlen ma ismert példányának címlapja hiányzik. (1) Az égbeli tizenkét iegyek [Kos, Oroszlan, Lövő, Bika, Szüz, Back, Kettőssec, Mértéc, Vízöntő, Rác, Scorpio, Halac] után következik a naptár, amelynek végén vásárjegyzék A sokadalmok címmel.
Az első részt a holdfogyatkozásról szóló híradás zárja [Ez estendoben, M.D.LXXIII. Leszen egy tellyes Ecclipsis: Az az, A Hóld besötütetic, á bokor Czillagnac, á Sárkánnac, feiénel: 19. wyiára, és Sciopulusra 30. Mint eszt meg láttyuc á Karáczon Hauánac tellyes voltában, Annac az Hólnapnac 8. napián. Leszen pedig felic szinte 10. orakort éyel. Minut. 31. Tudnia ilic á 8. napnac köuetkezö éyen. - Mikoron á Hóldnac nagy fogyatkozássa leszen. Mert az Ecclip. á kezdeti leszen 8. orak estue. A közepi leszen 10. orak. Az vége leszen 12. orakort. Az ö tellyes hoszsza leszé 3. oraig, m. 42. Es á hold ieszen fekete mayd egy egész oraig, minde viiágoság nelkül.]. A prognosztikon önálló címlappal kezdődik. A naptárról elsőnek Waltherr László adott hírt, akinek közlését mások is átvették.
Toldy Ferenc a mű szerzőjének "Szaniszló Jakab mestert" tartotta, és megjegyezte, hogy Jankovich Miklós látta ugyan, de címlapja nem lévén a kiadás helyét nem tudta meghatározni, a könyvdíszek alapján mégis Heltai Gáspár nyomtatványának tulajdonította. Szabó Károly átvette Toldy adatát és ezt az 1573-i lappangó naptárt a szerző, Stanislaw Jakobeius z Kurzelowa alapján a bécsi sorozat folytatásának gondolta. Szinnyei József Szabó tévedését folytatva a két előző naptáréhoz hasonlóan ennek fordítóját is Egyedúti Gergelyben jelölte meg. Közlésében ráadásul még sajtóhiba is csúszott (1573 helyett 1593 áll), amit később mások is átvettek.
Tolnai Gábor részletesen leírta az ismét előkerült példányt, és a betűtípusok valamint a nyomdadíszek alapján megállapította, hogy Kolozsvárott 1572-ben Heltai Gáspár műhelyében készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 315.) [Espenak szerint 1573. december 8-án 19.14 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.]

          1575.

HELTAI Gáspár: Chronica az magyaroknac dolgairol: mint iöttec ki a nagy Scythiaból Pánnoniában, És mint foglaltác magoknac az országot: És mint birtác aszt Hertzegről Hertzegre, Es Királyról Királyra, nagy sok tusakodássockal és szantalan soc viadallyockal, Mellyet Heltai Gaspar meg irta Magyar nyelven. Es ez rendre hoszta, Az Bonfinius Antalnac nagy könyvéből és egyeb Historias könyvekből, nem kiczin munkával. Colosvárott 1575, Heltai G. A kinyitott könyvben a lapok bal oldala számozatlan, csak a lapok jobb oldalán van oldalszámozás. Az utolsó számozott oldal: 208 p. Csillagászat: p. 32. jobbra: [Szent István királyról] "Az ö halálának utána nagy tsudák és veszedelmek lönek. Mert sok városok és faluk meg-égének, föld-indúlások-is lönek. Két napot-is látának az égbe.";
p. 67. jobbra: "Azonközbe egy Cometa, auagy üsteges czillag támada az egen. Es ne soc nap mulva meg hala az iámbor Lajos király, kit meg siratá mind az egész ország. ... Lőn Lajos királynac halálla mikoron irnanac Christus-Wrunknac halála vtán mindőn iránac, 1382."; p. 109. balra: [Hunyadi Jánosról] "Az ő halálát sok jelek mutatták-meg annak előtte. Mert az elött egy üstökös tsillag támada az égbe, és marada vagy harmintz napig ’s a t. E’ lön a’ vége az jámbor vitéz Hunyadi Jánosnak, Magyar Országnak Gubernátorának.";
p. 143. jobbra: Esztergomi János érsek nagy palotát épített. "Azon palotában az eggyik hoszszú falon renddel szépen mind meg-íratta vala szép és drága festékekkel mind a Magyaroknak Öseket, a’ Scithiai Hertzegeket, annak-utána a’ Királyokat. Nem íratta vala pedig a’ Királyoknak képeit tsak Mátyás Királyig, mikoron ö élt, hanem Mátyás Király uánn-is egynehány ablakot íratott-meg; mellyet valami Prognosztikumból, avagy a’ tsillagoknak járásából vett jövendö-mondásból, és úgy akarta az ö utána valóknak azok a’ képek által jelenteni, mi vólna jövendő ez országban."; p. 164. jobbra: [Hunyadi Mátyás királyról] Napfogyatkozás Bécs megszállása évében Klaustronamburg. "És a’ kastély, melly a’ híd’ végén vala, a’ föld felé, a’ sok nyomorgatás utánn meg-adá magát Szent-György havába [1484. ápr.], melly napon olly setét Ecclipsis jön, hogy nappal sok helyen látszanának a’ tsillagok az egeken.";
p. 164. jobbra: "Mikoron pedig Mátyás Király az esztendönek a’ kezdetiben, mikoron írnának Krisztus Urunk születésének utánna 1485 meg-akarná szállani Bétset, elöször meg-láttatá a’ tsillagoknak forgását, és azoknak forgása szerént úgy kezde Bétsnek vítatásához."; p. 168. balra: "És e’képpen akara Mátyás Király Magyar Országból Olasz országot tsinálni, és mindenütt kerestete tudós népeket, kik az égi forgáshoz, és a’ tsillagoknak járásához tudnak vala..."; p. 171. jobbra: Harcok előtt a csillagnézők véleményét is kikérte. "Annak-utána Mátyás király megkérdvén a’ tsillag nézőket...";
p. 172. jobbra: [Német Újhely ostroma.] "Harmad napra annak-utána (mert az egeknek szerentsés forgását várta vala-meg) ő maga-is Mátyás Király be-méne Újhelybe."; p. 178. balra: A budai palotában a piac körül "egy-egy faragott oszlopot akara állatni, és az oszlopnak az oldalában akarta az Lektornak székit helyheztetni, holott a’ Doktorokat el-akarta rendelni mind végig, minden oszlop mellett a’ letzkéknek ólvasására, ... az hetedik mellett az hetedik Lektor az Astronomiát." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 360.) [KSZ.]

          1576.

[1] IVDICIVM magyar nyeluen: az 1.5.7.6. Esztendöre, mellyic 13. hónac fénye és Bissextilis leszen. Ez Esztendönec Vra leszen Saturnus, társa Mercurius, tanátsadóia Mars. Ez Esztendöben az Hold fenye el vesz Oktobernec 8. napian 2 orakór 24. gradicz az [Kos ábrázolás] [A címlap jobb oldalán egy alulról nagyrészt elfogyott Hold rajza], Szebenbe. Heusler Marton Altal. - [2] PRACTICA AZ 1. 5. 7. 6. Esztendőre Christus vrunknac és üdvezitőnknec születése vtán, melly 13, hólnapi és Bissextilis leszen. Szebembe, [1575.] Heusler Márton. [32 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. A naptár után külön címlappal kezdődik a prognosztikon. A kalendárium "B" ívének több példányát Hellebrant Árpád kötéstáblából áztatta ki, a megjelenés helyét azonban sem ő, sem Dézsi Lajos nem tudta megállapítani. A betűtípusok, a naptárjelek és a papír vízjele alapján Borsa Gedeon szebeni nyomtatványnak határozta meg.
Megállapítását utóbb igazolta a címlappal együtt előkerült "A-D" ív, amelyet Jakó Zsigmond ismertetett. A kalendárium egyidejű latin kiadása is megjelent. Ez feltünteti a naptár kiszámítójának és a prognosztikon írójának, Stanislaus Jacobeius Cureloviensisnek nevét is. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 364.) [Espenak szerint 1576. október 7-én 22.26 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

          1578.

  MISOCACUS, Wilhelm: Prognosticon. Prognosticon az wy Cometa felöl valo Iöuendülés, mely ez el múlt 1.5.77. Esztendöben Sz. András hauában tetzet meg Iöuendöltetöt Dantzkába az Vilhelmus misocakus Mester által, És dedicáltatot az Felséges és hatalmas Istuán Királynac, Lengyel ország Királlyánac. Nyomtattot Magyar nyeluen Colosuarat Heltaj Gaspárne Mühellyebe. 1.5.78. Esztendöben [A címlapon metszet a táj feletti üstökösről: csóvája balra húzódik, a látóhatárral párhuzamosan] [16 levél]. 31 p. Értekezés az üstökösökről. A címlevél hátán a mű tartalmi beosztása olvasható. A következő levélen a szerző ajánlása Báthori István lengyel királynak: A felséges és hatalmas fejedelemnek István királynak ... Vilhelmus Misocakus dantzkai astrologus hívséges és alázatos szolgálatját ajánlja mint kegyelmes fejedelmének. A mű hat fejezetből áll.
Ebből az első beleolvad az ajánlásba, az utolsó külön címet is visel: Ez mostani 1577. esztendei cometanac allapattyáról és ielensegéröl, ki Sz. András hauánac 12. napyán tetzöt fel. Toldy Ferenc e művet a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának, a végén csonka példánya alapján ismertette Szabó Károly is csak ezt a példányt látta. Leírása kiegészíthető a Fraknói Vilmos által könyvtáblából kiáztatott töredék alapján, amely ma az Országos Széchényi Könyvtárban található. Az ismeretlen szerző Wilhelm Misocacus álnévvel Observationes astronomicae pertinentes ad novam cometam qui visus est jam anno 1577 címmel Gdanskban 1578-ban adta ki művét.
A könyv a számozatlan 16-17. oldalán írja [az 1572-es szupernóváról]: "1572. Esztendőben Sigmond Lengyel Király halála vtán wy Czillag tetzéc meg nagy, Sz. András hauában, üsteke nem vala, sok fele szinbe változot, mert sárga szint, néha feyért, néha vereset mutatot, Az eghen kedig mely Czillagot Casseopeyánac ueueznec annac szekibe lőn maradása, ki az töb Czillagoknac iarasa szerént el nem nyugot, henem azon helybe látzot meg mind addig a míg el veszet vgy mint hat holnapig: Efféle Cometát az Astrologusoc Rosanac hiyác mert keréc formáya, üsteke nelkül vagyon, Mellyből Királyoknac, nagy Wraknac halalat és nagy változassokat iöuendülnec, miuel hogy kedig az Eghbeli iegynec kit Bikánac neueznec, 10 gradusa alat fenlic vala ez a Rosa czillag, mely iegy alat Russia és Polonia vagyon kegyetlen dulassokat és rablassokat ielent vala." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1600., 414.) [KSZ.]

[1-2] JUDICIUM magyar nyelven az 1578. esztendöre, Petrus Slovacius mester által irattatott. Bártfa, 1577. David Gutgesell. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A bártfai tanács 1579 elején kelt felterjesztésében felsorolta a helyi nyomdász, David Gutgesell addig készült termékeit. Ezek között szerepel: calendaria. Ez az adat elsősorban az 1579-re szóló magyar nyelvű kalendáriumra vonatkozik, de mivel az említett szöveg kifejezetten több naptárról szól, már korábban megjelent kiadványra is lehet gondolni. Megerősíti ezt a feltevést a bártfai nyomdász 1578. szeptember 12-én a kassai tanácshoz intézett levele, amelyben arról írt, hogy működését naptárak nyomtatásával kezdte.
Ezek feltehetően magyar nyelvűek voltak, mivel a XVI. századból Bártfáról csak ilyen kalendáriumok ismeretesek. Gutgesell műhelye 1577-ben kezdett dolgozni, és bizonyosra vehető, hogy már ennek az esztendőnek végén kinyomtatta ezt az 1578-ra szóló naptárat. Bibliográfiai adataira (szerző, cím, terjedelem stb.) a későbbi kiadásokból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 372.) [KSZ.*]

          1579.

[1-2] JUDICIUM magyar nyelven az 1579. esztendöre Petrus Slovacius mester által irattatott. Bártfa, 1578. David Gutgesell. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A nyomtatványból ma példány nem ismeretes, de megjelenését több korabeli forrás is bizonyítja. Az egyik a bártfai tanács felterjesztése II. Rudolf 1579. február 8-i rendeletére, amelyben sommásan felsorolták David Gutgesell sajtójának addigi termékeit. Ezek között szerepeltek már naptárak: Calendaria. Kassa város levéltárában is maradtak fenn erre a naptárra vonatkozó adatok. Gutgesell 1578. szeptember 12-én kelt levelében arról írt a kassai tanácsnak, hogy mellékelve ajándékként megküldi az 1579-re szóló kalendáriumát. Ennek számításait Kassa város földrajzi helyét véve alapul egy krakkói tudós végezte.
A tanács 1578. szeptember 15-i ülésén a naptárt bemutatták, a fenti levelet felolvasták és október 29-én a naptárakért tíz rénes forintot fizettek ki jutalomként Gutgesellnek. A levél teljes szövegét Kemény Lajos közölte. A fennmaradt 1581-i és 1583-i bártfai kalendáriumok címlapjuk szerint valóban a kassai "meridiánt" vették alapul. A bibliográfiai adatokra (szerző, cím, terjedelem stb.) is e későbbi kiadásból lehet következtetni. A hallei Egyetemi Könyvár egyik kötetének táblájából előkerült egy bártfai kalendárium prognosztikonjának néhány levélnyi töredéke. Ennek csillagászati adatai kétségtelenül hibásak, mégis ehhez az évhez állnak legközelebb. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 401.) [KSZ.*]

  [1-2] PÉCSI Lukács: KALENDARIVM. Es ez mostani M.D.LXXIX. Esztendöben törtenendö neminemü dolgokrul: Annac fölötte, az idönec naponkent köuetkezendö allapattyarul, iratot Itelet. Irta Slovacivs Peter Craccai Astrologus. Magyarra fordetotta Peechi Lukach. Ez esztendöben, ide mi felénc, á Napba és á holdba, semmi fogyatkozas nem leszen. Nyomtatattot nagy Szombatba. 1579. [Telegdi nyomda.] [44 levél]. Naptár és prognosztikon. A címlap hátán kezdődik a naptár. Az ezt követő, önálló címlap nélküli prognosztikon Pécsi Lukács verses ajánlásával kezdődik: Matthaeo Poklostoi, praeposito Sagiensi. Ez után olvasható A keresztyén olvasónak című előszó. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Esztendőknek, minden időknek kezdetét áldjad. Pécsi Lukács, a nyomdatulajdonos Telegdi Miklós munkatársa, a nagyszombati nyomda vezetője volt.
Ezzel a naptárával indította meg a nagyszombati kalendáriumsorozatot, amely 1579-től valószínűleg minden évben megjelent. A sorozat minden ismert tagja azonos nyelvű, formátumú; szerepel rajtuk Pécsi Lukács neve, aki a XVII. század elejéig folyamatosan Nagyszombatban működött. A kalendáriumok szerkezete, könyvdíszeik is megegyeznek, és az újabban előkerült töredékek mind szervesen kapcsolódnak a sorozat korábban ismert tagjaihoz. A XVI. század utolsó 23 évére kiadott naptársorozat kilenc példányból, kettő korábbi leírásokból ismert, míg tizenkettő feltételezhető. A szakirodalom általában elfogadja, hogy a naptár minden évre megjelent. A kalendáriumokat mind Pécsi Lukács fordította, szerkesztette 1579-től 1588-ig Piotr Slovacki (Slovacius), 1589-től Valentinus Fontanus, 1599-től Bernhard Kracker krakkói csillagászok eredetijébol.
Az 1594-1598 közötti naptárak szerzősége bizonytalan. Pécsi látta el azokat is ajánlással és rigmusokkal. Ennek az 1579-re szóló kalendáriumnak az impresszumában kivételesen ugyanaz az évszám szerepel, amelyre a naptár szól. Ennek oka talán a nyomda működésének kezdetén előfordult késés, amiért a kalendárium csak a tárgyév elejére készülhetett el. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 441.) [KSZ.]

          1580.

Judicium magyar nyelven az 1580. esztendöre. Red. Petrus Slovacius. Bártfa, 1579. David Gutgesell. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. David Gutgesell bártfai nyomdász a korabeli adatok szerint biztosan készített naptárt az 1578, 1579. és az 1581. évekre. Ezek alapján joggal feltételezhető, hogy a kalendárium erre a közbeeső, 1580. esztendőre is megjelent. A nyomtatvány bibliográfiai adataira a későbbi kiadásokból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 425.) [KSZ.*]

[1] KALENDARIUM mind az praktikaiaval egietembe ez ielen 1580. esztendöre az Craccay astrologus, Slouatius Peter mester itileti szerint iratatoth, mastan pedig Gradnay Thamas forditasabul magiarul niomtattatot. Az fölseges romai chaszarnak kögielmes engedelmebeöl Bechben Apffel Mihali niomtatta. [2] (Kalendarivmnak utolso resze, ki praktikanak mondatik, meliben ennechani orszagoknak tertinendeo dolgai es essety minden napi ideonec forgasiual vannak meg irva ez mastani 1580. esztendoere az craccai astrologus Slouacius Peter mester itelete szerint, mastan a Gradnay Tamas forditassabul magiarul nyomtattatot.) Bechben, [1579.] Appfel. [44 levél]. Naptár és prognosztikon. E kalendáriumból példány ma nem ismeretes. A címlapon Magyarország fametszetes címere állt.
A naptárt követő prognosztikonnak önálló címlapja volt, amely után ajánlás következett: Stephano Radetio, episcopo Agriensi ... moecenati suo. Ennek aláírója a fordító, Thomas Gradnay de Jazka. E nyomtatvány egyetlen, ma lappangó példányát Hodinka Antal ismertette, nagyobb könyvészeti pontossággal pedig Dézsi Lajos írta le. A naptárhoz szükséges számításokat Piotr Slowacki krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 427.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és itéletek az ég forgása szerint 1580. esztendöre.] [Detrekő, 1579.] [Manczkouit] [Bornemisza]. [40 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. Csak az "E" ív első négy levelének kiáztatott alsó harmada maradt meg. Az első levél töredékén olvasható: "magyarra fordittatott. Ivpiter mellett Satvrnus fogja fökeppen birni ez Esztendöt, Venvs kedig mind kettönec szolgal". Ilyen beosztású a prognosztikon címlapja Mantskovit Bálint 1582. évre kiadott naptárában is, amely ugyancsak az "E" ív első lapján kezdődik. A töredékes címlevél hátán az előszó vége olvasható könyvnyomtató Manczkouit Bálint aláírással. A további három levél töredéke a prognosztikon eleje. A bolygók állása megfelel az 1580. esztendőnek: a Bécsben 1580. évre nyomtatott naptár prognosztikonján is ez áll: Jupiter Saturnusszal ennek az esztendőnek fő uralkodó csillagai, Venus pediglen a megmaradt holdfogyatkozásnak okaiért mind kettőnek szolgálattal leszen.
E töredékben is van célzás holdfogyatkozásra. Hogy Mantskovit Bálint mint Bornemisza Péter nyomdásza naptárt készített 1580-ra, az Bornemisza 1580. február 18-án Detrekőből Máriássy Pálhoz írt leveléből is következtethető: Im küldtem mégis négy kötött kalendáriumot (kihúzott olvashatatlan rész), ossza ki barátainak. Kapi Ferenc uramnak is két könyvet, a negyedik és ötödik részt és két kalendáriumot. Ennek alapján már Schulek Tibor, Fitz József és Koltay-Kastner Jenő következtettek arra, hogy Bornemisza vagy nyomdásza Mantskovit 1580-ra naptárt nyomtatott. Az 1582. esztendei kalendáriumának nyomtatásáról maga Mantskovit megjegyezte: kire is az bécsi könyvárusok immár egy néhány esztendőtől fogva kértek. Bornemisza nyomdája, amelyben Mantskovit dolgozott, 1579-től 1584-ig Detrekő várában működött. Mantskovit neve itt fordul elő legelőször. Származása, korábbi működése és az időpont, amikor Bornemisza szolgálatába lépett, ismeretlen.
Az Evangéliumok és epistolák kiadás és a betűtípusok azonossága ugyanis kétségtelenül bizonyítják, hogy Bornemisza nyomdásza volt. Ura halála után egy ideig még Detrekőn nyomtatott, de már 1585-ben Galgócon a ferencesek egykori kolostorában, majd 1588 és 1589 fordulóján, Vizsolyban rendezte be műhelyét és úgy látszik Vizsolyban is halt meg 1596-ban. Fametszetei ezután részben Jakob Klöss bártfai nyomdájába kerültek, bár a vizsolyi műhely még néhány évig, 1599-ig működött. Mantskovit tevékenységével részletesen Gulyás Pál foglalkozott. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 434.) [Espenak szerint 1580. január 31-én 21.34 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1580. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1579. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Zelliger Alajos tévesen említett példányt az Országos Széchényi Könyvtárból. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 442.) [KSZ.*]

[Öröknaptár iskoláskönyvben.] [Nagyszombat, 1580 körül. Telegdi nyomda.] [24 + ? levél]. Öröknaptár és latin-magyar szójegyzék. A műnek csak töredéke maradt fenn. amely a Cisioianus második felét (június hónaptól), valamint fogalmi csoportonként rendezett latin-magyar szójegyzék egy részét tartalmazza. A csízióban minden egyes hónapról hatsoros magyar verset közöl, amely más XVI. századi kalendáriumban nem található. Az első megmaradt rigmus július hónapra szól, és az incipitmutatóra utaló kezdősora: Asszonyunk Mária azonban erede. A nyomtatvány feltehetően egy iskoláskönyv típusának emlékét őrizte meg. A nyilvánvalóan hibás nyomatban téves a lapok sorrendje. A betűtípusok tanúsága szerint a töredék a nagyszombati nyomda készletének 1583-ban történt átöntése előtt (1578 és 1583 között) készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 471A.) [KSZ.*]

          1581.

[1] IVDICIVM Magyar Nyelven az eghi Czillagoknak forgásokról, és idöknek szám-tartássokról, ez 1581. Eztendöre, mely Embolismalisnak mondatik, 13. vy Hóldual: Petrvs Slovacivs M. által irattatot és számláltatot fél horára, és az Cassai Meridianussara. Ez Eztendöben két Hold töltén lészen Ecclypsis, de az Cassai Horizont fölöt eggik tetzik czak meg, vgy mint, Bodog Asszony hauanak 19. napián 10 ho: m: 14. enel, az Sarkany czillagnak farka mellett, az Orozlány iegynek 9. grad: m: 33. Az masik Ecclypsis Nap nyugat felé tetzik meg. Bartfan, Dauid Guttgesel. [A címlapon metszet: az Oroszlán ábrája, rajta egy fekete Hold rajza] - [2] (Prognostikon, az az: az egnek forgasabol valo itélet ez 1581. embolismalis eztendöre ... az krackai Slovacius Péter mester irásából magyarrá fordeitatott.) Bartfan, [1580.] Guttgesel. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A nyomtatványnak csak az első két íve maradt fenn. A prognosztikon rész önálló címlappal kezdődik.
A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A naptár és prognosztikon együttes terjedelme - az azonos kivitelű és beosztású 1583-i kiadás alapján - négy íven 32 levél volt. Ennek első felét Fraknói Vilmos áztatta ki könyvtáblákból A hónapok rigmusait König György ismertette. Végső forrásukat Szilády Áron a római Furius Dionysius Philocalus 354-ben írt versében látta. Különböző közvetítéssel e rigmusok számos más régi magyar naptárba is bekerültek. Kovács Imre úgy találta, hogy a bártfai kalendáriumok versei az 1571-1572-i bécsi naptárakból megrövidítve vannak átvéve. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 449.) [Espenak szerint 1581. január 19-én 21.23 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Ez megerősíti, hogy az irodalomban közölt címlapképek 1561-nek is olvasható évszáma helyesen: 1581.] [KSZ.*]

Kalendárium és praktika az 1581. esztendőre. Red. Slovacius Péter. Bécs, 1580. Apffel. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Michael Apffel bécsi nyomdász 1580-ra és 1583-ra magyar nyelvű naptárt adott ki. Miután ezeknek formátuma, terjedelme és szerzője ugyanaz, feltételezhető, hogy a két közbeeső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű kalendáriumot. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 450.) [KSZ.*]

Kalendárium és itélet az 1581. esztendőre. Detrekő, 1580. Mantskovit, Bornemisza nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. A fennmaradt töredékek tanúsága szerint Mantskovit Bálint 1580-ra és 1582-re kalendáriumot nyomtatott Detrekőn. Feltehető, hogy a közbeeső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű naptárt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 455A.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1581. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1580. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 472.) [KSZ.*]

          1582.

Judicium magyar nyelven az 1582. esztendőre. Red. Petrus Slovacius. Bártfa, 1581. David Gutgesell. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. A fennmaradt példányok tanúsága szerint David Gutgesell bártfai nyomdász 1581-re és 1583-ra magyar naptárt adott ki. Miután ezeknek alakja, terjedelme és szerzője ugyanaz, joggal feltehető, hogy a közbeeső esztendőre is készített hasonló tartalmú és kivitelű kalendáriumot. Valószínűleg erről a nyomtatványról emlékezett meg Cornides Dániel katalógusában: "Calendarium Julianum anni 1582. Bartphae." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 478.) [KSZ.*]

Kalendárium és praktika az 1582. esztendőre. Red. Slovacius Péter. Bécs, 1581. Apffel. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Michael Apffel bécsi nyomdász 1580-ra és 1583-ra magyar nyelvű naptárt adott ki. Miután ezeknek formátuma, terjedelme és szerzője ugyanaz, feltételezhető, hogy a két közbenső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű kalendáriumot. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 480.) [KSZ.*]

[1] [KALENDÁRIUM az 1582. esztendőre.] - [2] (Iteletec, Az eg forgasa szerint: ez MDLXXXII Esztendöre. Az Krakai Fö Academianak Astrologusa Slovacivs Peternec Irasabol: Magyarra forditatott, Nihol Sliuonius Mathe irasabol meg elegyitetet.) [Detrekő,] [1581. Mantskovit,] [Bornemisza nyomda.] [52 levél]. Naptár és prognosztikon. Csak egyetlen, csonka példány és néhány töredék maradt meg. A csonka példányból hiányzik a naptár címlapja, ajánlása és január első fele. A prognosztikonból feltehetően csak az utolsó levél hiányzik. A napok számoszlopa mellett üres hely van bejegyzések számára. A naptár végén: A hold és nap fényinek elveszéséről. A prognosztikon önálló címlevele után Mantskovit Bálint könyvnyomtató ajánlása Czobor Pál és ... Czobor Márton uraimnak, Sasinban lakozóknak 1581. szeptember 21-i kelettel. Minden hónap fametszetes hónapábrázolással kezdődik. Ezeknek antik hagyományokra visszanyúló eredetét Borzsák István mutatta ki.
Bornemisza Péter nyomdája 1579-1584-ig Detrekő várában működött, s minthogy Mantskovit az ő szolgálatában állt, ezt a naptárt ott adhatta ki. Szabó Károly és nyomában Kovács Imre tehát tévesen tartották Galgócot illetve Semptét a nyomtatás helyének. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 487.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1582. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1581. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 495.) [KSZ.*]

          1583.

[1] IVDICIVM Magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgasábol, az idökre valo számtartásual egyetemben; Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendőre: Slovacivs Peter, az Krackai hires neues Academiának fö Astrologusa által, irattatot es számláltatot fél Horára, es az Cassai Délre. Egy szal Ecclypsis sem leszen ez Esztendöben az Cassai Horizontban. Bartfan, David Gutgesel. - [2] (Prognosticon az eghi czilagokbol Christus Wrunk születése vtán 1583. eztendöre Slovacivs Peter, az krackai hires neues academiának fö astrologusának irásábol magyarra fordeitatot.) Bartfan, [1582.] Dauid Gutgesel. [32 levél].
Naptár és prognosztikon. A naptár után álló prognosztikonnak külön címlapja van. A hónap-versnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. Az egyes hónapokra szóló kis verseket König György részben e kiadás felhasználásával közölte és ismertette. Ezt a kalendáriumot Szebenben újra kiadták. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 500.) [KSZ.*]

[1] KALENDARIVM es ez ielen valo 1583. esztendey practika mynd az egh forgasaban, ideonek valtozasaban es orszagokban valo teortenetekkel eggietemben, melliet az Slouatius Peter Mester Craccai Astrologus iteleti szerent, mastan Pal Sebestyen magyarul fordeitotta. Az feolseges Romai Czyaszarnak kegyelmes engedelmeböl. Beczben Apffel Mihali niomtatta. - [2] (Az kalendariomnak vtolso resze, mely practikanak neueztetik, es egynehany orszagoknak teortenendeo dolgait es esetit az minden napi ideoiarasokkal egietembenn magaban foglalia ez ielen valo 1583. esztendeore, melliet Slouatius Peter mester itileti szerent mostan Pal Sebestien magiar nielure fordetot.) Beczben, [1582.] Apfell. [43 levél].
Naptár és prognosztikon. E kalendáriumból példány ma nem ismeretes, a címlapról azonban fénykép maradt fenn. Ezen Magyarország fametszetes címere áll. A naptárt követő prognosztikonnak önálló címlapja volt, amely után verses ajánlás következett: Carmen dedicatorium ad ... Joannem Izdenczi, in praesidio Jaurinense ... capitaneum et liberorum ... Francisci Jakusith tutorem, amelynek aláírója a fordító, Sebastianus Pal, theol. stud. E nyomtatványt Hodinka Antal ismertette (a Batthyányiak könyvtárában található példány alapján), majd nagyobb könyvészeti pontossággal Dézsi Lajos írta le. A sokáig elveszettnek hitt kalendárium egy árverésen bukkant fel. 2007-ben Perger Péter írta le az újonnan előbukkent, majd ismét magántuladonba került unikumot. Farkas Gábor Farkas 2012-ben adott elemzést a Győri Tibor tulajdonában lévő könyvritkaságról. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 503.) [KSZ.]

Kalendárium és prognosztikon az 1583. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1582. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 515.) [KSZ.*]

[1] IVDICIVM magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgasábol, az idökre valo számtartásual egyetemben, Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendöre: Slouacius Peter, az Krackai hires neues Academiának fö Astrologusa által, irattatot es számláltatot fél Horára, es az Cassai Délre. Egy szal Ecclypsis sem leszen ez Eztendöben az Cassai Horizontban. Czebembe, George Greus. - [2] (Prognosticon, az eghi chilagokból ...) Czebembe [1582.] Greus. [40 ? levél]. Naptár és prognosztikon. - A nyomtatvány tartalma és beosztása megegyezik a Bártfán megjelent kiadással. A kalendárium végéről - az említett bártfai kiadás szövegét véve alapul - valószínűleg nyolc levél hiányzik. A megtalált első két ív ismertetése során felmerült az a feltevés, hogy azt nem az erdélyi Nagyszebenben, hanem a Sáros megyei Kisszebenben nyomtatták.
A szöveg ugyanis egyezik az azonos évre szóló bártfai kalendáriummal, a cassai délre van számítva és a nyomdász, George Greus Nagyszebenben ismeretlen. Sennowitz Adolf Kisszebent, mint nyomdahelyet meggyőzően cáfolta. Valójában a Kassára kiszámított bártfai naptárt Nagyszebenben egyszerűen újra kinyomtatták. A nyomdász, Georg Greus az 1581-1582 években, valamint 1584-ben Nagyszebenben dolgozott. E naptár töredéke is az ő egyik, bár Brassóban készített munkájának kötéstáblájából került elő. Az 1882-ben rendezett budapesti könyvkiállítás nyomtatott katalógusa említett egy 1589-re szóló szebeni magyar naptárt. A közlést átvette Havass Rezső.
Más forrásban azonban ez a kiadás nem szerepel, és példány sem ismeretes belőle. Az idézett leírás megegyezik ezzel az 1583-ra szóló kalendáriummal, amelynek ismertetésére éppen néhány évvel a könyvkiállítás előtt került sor, amikor Szabó Károly a Nemzeti Múzeum Könyvtárának megküldte a Kolozsvárott kiáztatott két csonka példány egyikét. Bizonyos tehát, hogy a kiállításon az 1583-ra szóló naptár szerepelt, és csak a katalógusban nyomták az évszámot tévesen 1589-nek. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 520.) [KSZ.*]

          1584.

  [1] KALENDARIOM, es az Egeknec s Chilagoknac forgasabol, az Idönec naponkent valo allapatyarul, es egyeb dolgokrul valo itelet M.D.LXXXIIII [1584] esztendöre, Mely Bissextilis es Embolismalis. Magyarra fordettatot Slovacivs Peter mesternec Krakcai Astrologusnac irasabol. Nyomtatta Nagy Szombatba, Otmar Balint. - [2] (Az egeknec es chillagoknac forgasabol valo itilet MDLXXXIIII esztendöre.) Nagy Szombatba, [1583.] Otmar, [Telegdi nyomda.] [38 levél].
Új-naptár és prognosztikon. A címlapon Magyarország címere látható. A naptár beosztása és tartalma megegyezik az 1589-ben megjelent kiadással. A prognosztikon a naptár után külön címlappal következik. A fordítást - akárcsak a többi XVI. századi nagyszombati naptárnál - Pécsi Lukács végezhette. A naptár már az új időszámítás szerint készült. Ez a kalendárium a XVI. század egyetlen olyan nagyszombati nyomdaterméke, amelyen nyomdász neve (Otmar Bálint) szerepel. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 531.) [HAI.]

[1] [KALENDARIUM az 1584. esztendőre.] - [2] Egh jarasi jeuendo mondás az Vr Christus 1584. eztendeyere. Austriaij Stadius Gergy mestörteul zöröztetöt. Vij varat, Nyomtatta Manlius Janos. [1583.] [40 + ? levél] Németújváron kiadott ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Egyetlen, címlevél nélküli és végén is csonka példánya ma már nem található. A prognosztikon önálló címlevele után Joannes Manlius ajánlása következett Francisco de Nadasd, perpetuo comitatus terrae Fogaras et Castriferrei Németújvár október 12-i kelettel. Hodinka Antal szerint az ajánlás Nádasdy Tamásnak szólt. A címleírás Dézsi Lajos nyomán történt. Georg Stadius a grazi Stiftschule matematikus-csillagásza az évenkénti naptárt hivatalból szerkesztette. Manliusnak ugyanekkor kiadott német naptárából arra lehet következtetni, hogy e magyar naptár is az ó- és új-naptárt egyaránt magába foglalta. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 535.) [KSZ.*]

          1585.

Kalendárium és prognosztikon az 1585. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1584. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 550.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1585. esztendőre.] [Németújvár, 1584. Manlius.] [24 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Csak a csonka "C" ív maradt fenn, amelyben augusztus hónap csonkán, szeptember, október és november egészben megtalálható. A Régi kalendárium és az Új kalendárium párhuzamosan fut. A korábbi irodalom 1591. évi naptárnak tartotta, Fazakas József azonban megállapította a vasárnapok számozásából, hogy csak 1585-re szóló naptár lehet. Ugyanakkor a betűtípusokból és cifrákból igazolta, hogy Joannes Manlius műhelyében nyomtatták, amely ekkor Németújvárott működött. Valószínű, hogy az akkori szokás szerint a naptárt prognosztikon is követte. Bizonyos, hogy Manlius ezen kívül 1584-re és 1593-ra is nyomtatott magyar nyelvű kalendáriumot, ezért feltételezhető, hogy más évekre is készített naptárt, amelyeknek azonban semmilyen emléke sem maradt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 557.) [KSZ.*]

          1586.

[1-2] IVDICIVM magyar nyelven, Az mij Wrunk Christusnak születése vtán 1586. Eztendöre, mely ez Világ teremtésétöl fogua az 5548. Eztendö. Slovacivs Peter d. az Krackai Academianak fö Astrologusa altal irattatott es szamlaltatot fel horara. Ez Eztendöben sem az Napban, sem az Holdban Eclypsis nem leszen minalunk. Krackoban, Petricouius Andras által. [1585.] Petricouius. [8 + ?] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványból csak a naptárrész eleje maradt fenn, de az is hiányosan. A márciusi hónapversnek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Kertek bányásznak, szölők metszésnek örülnek. A kalendáriumot részletesen ismertette Boris Bálent. Ez a ma ismert utolsó magyar nyelvű kiadvány, amely a XVI. században Krakkóban készült. Nyomdásza Andrzej Piotrkowczyk. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 568A.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1586. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1585. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 570.) [KSZ.*]

          1587.

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1587. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1586. Telegdi nyomda.] [40 ? levél] Új-naptár és prognosztikon. Csupán egy hibás lenyomat két levélnyi töredéke ismeretes e nyomtatványból. Ebben a lapok szövege nem megfelelő sorrendben követi egymást. A szövegből megállapítható, hogy a naptár 1587-re készült. Jellegzetes kurzív betűtípusa alapján a nagyszombati naptársorozatnak tagja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 589.) [KSZ.*]

          1588.

Judicium magyar nyelven az 1588. esztendőre. Bártfa, 1587. Gutgesell. Korabeli adat alapján feltételezhető. Ó-naptár és prognosztikon. Rudolf király 1588. augusztus 28-án kelt leirata felrótta Bártfa városának, hogy az ott működő nyomda naptárai a régi időszámítást követik. Ebből feltételezhető, hogy David Gutgesell 1588-ra, sőt talán az 1584-1587. években is készített kalendáriumot a régi időszámítás szerint, bár ez más adattal nem bizonyítható. Nem vonatkozhat a királyi parancs az ismert 1583-ra nyomtatott naptárára, mert az új időszámítást 1583. október 1-től vezették be. Rudolf levele nem maradt hatás nélkül: az 1588 végén nyomtatott és 1589-re szóló bártfai kalendárium már párhuzamosan mindkét naptárt közölte. A nyomtatvány adatai a korábbi bártfai naptárak analógiájára támaszkodnak. Feltehetően erre a naptárra vonatkozik Cornides Dániel katalógusában: "Ultimi anni Calendarium Julianum. Bartphae." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 592.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1588. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1587. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 600.) [KSZ.*]

          1589.

[1] IVDICIVM Magyar Nyelven, Christus Wrunknak születese vtán 1589. Eztendöre. Fontanvs Balint M., az Krakai fö Oskolában rendeltetet Astrologus által irattatot es számláltatot Fél Horára es az Cassai délre. Az Hóldnak maid harmad része meg homalyosodik, az Halak iegye álat, Kis Aszszony hauanak [25.] napian, es estue ... horakor m: ... kezdetik el, es tart ... horaig ... minut: Sarga es zöld szábaso színü leszen. [A címlapon metszet: két hal ábrázolásán elhelyezkedő, felső harmadában sötét telihold] - [2] [Prognostikon.] [Bártfa, 1588. Gutgesell.] [32 levél] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványnak csak a naptárhoz tartozó első két íve maradt fenn, de a második csonka. A hónapverseknek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat.
A naptárhoz szükséges számításokat Valentinus Fontanus krakkói csillagász végezte el. Ő írta a prognosztikont is. A címlap nem tünteti fel a nyomtatás helyét, de a korábbi bártfai kalendáriumokkal történt összevetés alapján bizonyos, hogy ez is David Gutgesell műhelyében készült. A naptár és prognosztikon együttes terjedelme - a fenti azonos tartalmú és beosztású kiadások alapján - négy íven 32 levél lehetett. A naptár az új időszámítás szerint készült, de azzal párhuzamosan közli a régit is (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 604.). [A címlapon említett Kisasszony (augusztus) havi holdfogyatkozás napja, kezdetének és végének időadata más - olvashatatlanul halvány - színnel nyomtatott. Espenak szerint 1589. augusztus 25-én 18.46 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1589. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1588. Káptalani nyomda.] [40?] Új-naptár és prognosztikon. A csonka naptárrész után magyar nyelvű ajánlás következik Stephano Feierküi episcopo Nittriensi Nagyszombat 1588. november 1-i kelettel. A levél csonkasága miatt hiányzik az aláírás, de az ajánlás szövegéből kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Pécsi Lukácsé. Ez után következik az ugyancsak csonka prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 619.) [KSZ.*]

          1590.

Kalendárium és prognosztikon az 1590. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1589. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 631.) [KSZ.*]

CISIO magyar nyelven. Kolozsvár, 1590. Heltai nyomda. Öröknaptár. E műnek, amely a Kolozsvárott 1592-ben megjelent magyar Cisio első kiadása volt, egyetlen példánya sem ismert. Szabó Károly az 1592-i kiadás ajánlásának 1590. május 27-i dátuma alapján föltételezte, hogy a Cisio már ebben az évben is megjelent, de azt bibliográfiájában ennél az évnél nem vette fel. A korábbi kiadás létezését az ajánlás idézett dátuma mellett az 1592-i kiadás címlapján olvasható újólag kiadatott megjegyzés is bizonyítja. Jankovich Miklós említette a kolozsvári Cisiónak egy állítólagos 1580-i kiadását. Adatát Szabó Károly kétkedéssel ugyan, de átvette. Jankovich idézett dolgozatában azonban tévesen áll az 1590-i első kiadás évszáma helyett 1580. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 643.) [KSZ.*]

          1591.

[1-2] [KALENDÁRIUM és practica az 1591. esztendőre.] [Kolozsvár, 1590. Heltai nyomda.] [48 + ? levél] Új-naptár és prognosztikon. E nyomtatvány "C" ívének több töredékes példánya ugyanazon könyvtáblából került elő. A betűtípusok és a papír vízjegyének tanúsága szerint a kolozsvári Heltai-műhelyből származik. A naptárhoz csatlakozó Practica című részben utolsó helyen 1590-ben történt események olvashatók. A töredékeket először Toldy Ferenc ismertette 1853-ban, és az Akadémia könyvtárának ajándékozta. A január 9-re előrejelzett holdfogyatkozás az új naptár szerint számolt 1591. esztendőben valóban megtörtént (Ponori Thewrewk Aurél szóbeli közlése). (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 646.) [Espenak szerint 1591. január 9-én 18.08 UT-kor telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1] CALENDARIUM es az Mostani M.D.LXXXXI esztendőben történendő neminemü dolgokrul, Annac fölötte az idönek naponkent köuetkezendö allapattyarul iratot itilet. Az Craccai Fontanus Balint irasabul Magyarra fordetotta Peechi Lvkach. Nyomtatatot nagy Szombatba Anno M. D. LXXXXI. [A címlap fametszetén: a Hold.] - [2] [Prognosztikon.] [Nagy Szombatba, MDLXXXI [helyesen: 1590.] Káptalani nyomda.] [34 levél]. Új-naptár és prognosztikon. A naptárból ma már csak a prognosztikon négy levele maradt fenn. Ennek élén Pécsi Lukács előszava A nemes, nevezetes és bőséges Magyarországnak végházaiban helyeztetett vigyázó hadnagyoknak és minden rendbeli, vitézlő, erős férfiaknak Nagyszombat 1590. október 6-i kelettel. Ebben a török elleni harcokról is írt, s megbecsülést kívánt azoknak a vitézeknek, akik az özvegyekért, árvákért és hazánkért éltüket kiadják.
Az egyetlen teljes példányt, amelyet a Batthyány-család körmendi könyvtára őrzött, Dézsi Lajos írta le pontosabban. Ez a példány ma már nem található, csak egy pannonhalmi töredék, amely a "D" ív négy levelét tartalmazza. A címlapon található 1591-es évszám helyett nyilván 1590 a nyomtatás éve, amit a prognosztikon keltezése és a naptárak előállításának gyakorlata megerősít. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 649.) [KSZ.*]

          1592.

Kalendárium és prognosztikon az 1592. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1591. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 669.) [KSZ.*]

CISIO Magyar nyeluen rend szerint napoknak meg szamlalasarol igazan rendeltettet. Adattatot ez melle ez vilag teremtesetöl foguan valo röuid Chronica. Debrecenben, 1592. [Csáktornyai] [20 levél] Öröknaptár. A címlapon Magyarország fametszetű címere. Ennek hátán kezdődik az öröknaptár, amellyel párhuzamosan halad a csízió-rigmus. Ezt követi a "Tábla, amely megmutatja azt, az új kalendárium az óval mikor egyez, és mikor különöz töle a húsvét ünnepének dolgából, szolgál pedig 1592. esztendötöl fogva 1640. esztendeig". E táblákat A keresztyén olvasóknak kezdetű használati utasítás vezeti be. Ezután történelmi időrendi táblázat olvasható: Némely meglett dolgoknak rövideden való kijegyzése.
A nyomtatvány végén a vásárok jegyzéke: Sokadalmak, akik Magyarországban és Erdélyben lesznek, feljegyzése. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével. Csűrös Ferenc tévesen 1593-i nyomtatványként említette. Terjedelme Szabó Károly leírásától eltér. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 678.) [KSZ.*]

CISIO Magyar nyeluen, és az égh iarasánac és czillagoknac külömb külömb természetinec follyasából valo Practica. Melyböl gyermekeknec születéseknec természetec, és az Napoknac miuólta meg ismertetnec. Az az: Magyar Planetás Könyw. Colosvarat Az Könywnyomtato által Magyarrá forditatot, és vyiolan ki adatot. Anno Chisti 1592. Esztendöben. Kolozsvár, 1592. [Heltai nyomda.] [60 számozatlan levél] Öröknaptár. A címlevél hátán tartalommutató: Ezek vannak a könyvben. Ezt követi az előszó: A keresztyén olvasónak kíván a kolozsvári könyvnyomtató Gáspár az Istentől minden testi és lelki jókat Kolozsvár 1590. május 21-i kelettel. A mű részei a tartalommutató számozása szerint a következők: (1) A magyar cisio: az év tizenkét hónapjára szóló naptár, amely Kolozsvárra kiszámítva a nappalok-éjszakák hosszát is megadja és minden hónap végén két kétsoros rigmust tartalmaz.
A párhuzamosan futó kétféle hónapvers incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével és Érvágás, vígasság, legyenek szép lakodalmak - (2) Nyolc esztendőre való értelem az arany számról: a változó ünnepek ideje 1592 és 1600 között. A végén vers: Sequuntur officia XII. mensium - (3) Időjárási prognózis: Miképpen a karácsony napjából az egész esztendőnek mivoltát megismerhetjük - (4) Prognózis az év tizenkét hónapjáról és néhány jelesebb napjáról, mellyekből megismerték a régiek a következendő időnek mivoltát - (5) A négy complexiónak tulajdonságai: szangvinikus, kolerikus, flegmatikus és melankolikus jellem-típusról - (6) A Holdról való prognosticon versben. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Ha tudni akarsz hasznos tudományt - (7) Prognostica tempestatum, azaz paraszt embereknek regulái az idő változásáról - (8) A villámlásról, üstökösről, szivárványról és napfogyatkozásról - (9) Az érvágásról. -
(10) Egészségügyi életszabályok a születési horoszkóp szerint az év hónapjaira: Regimen minden hónapra. Minden hónap elején rigmusok, amelyek közül az elsőnek incipitmutatóra utaló kezdősora: Jó bor, borsos étek légyen e hónapban ebéded - (11) Tábla, amely megmutatja, hogy a napnak melyik órájában milyen csillagkép az uralkodó - (12) A bolygók szerint beosztott Practica, amelynek segítségével a horoszkóp elkészíthető - (13) A négy évszak ábrázolása és annak magyarázata - (14) A négy alapelem (tűz, ég, víz, föld) természetéről és a hold változásairól - (15) A földművelésről szóló tanácsok versben. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Vess búzát Egedii, árpát zabot Benedicti - (16) Hogyan mondható meg a pontos idő a kéz és a nap állása segítségével: Kézi kompastom és árnyékóra - (17) Physiognomia: az emberek természetének felismeréséről - (18) De chyromantia: a tenyér vonalainak jelentése - (19) A lovaknak betegségekről való orvosság -
(20) A sokadalmaknak rendtartási Erdélyben és némely helyütt Magyarországban címmel vásárjegyzék. - Az utolsó levélen a kiadó rövid ajánlása: Conclusio. E csízió forrása a XV. század híres német csillagászának, a Mátyás király udvarában és a pozsonyi egyetemen is működött Johann Müllernek (Regiomontanus) számtalan kiadást megért német csíziója. A fordító-könyvnyomtató a Conclusióban erről írja: Én ezt a könyvecskét a német írásból szóról-szóra magyar nyelvre fordítottam, és abból a régi atyáink tartások szerint kiadtam. Fordítójának Szabó Károly az irodalomtörténeti hagyományok alapján ifjabb Heltai Gáspárt, a kolozsvári nyomda tulajdonosát tartotta. A könyvnyomtató azonban, aki a címlap szerint e művet magyarra fordította, és aki magát az ajánlás végén kolozsvári könyvnyomtató Gáspárnak írta alá, aligha volt az ifjabb Heltai Gáspár. Ez utóbbi neve anyja halála után ugyanis a kolozsvári nyomtatványokon csak 1584 és 1586 között olvasható, és 1586-ban tanulónak írta magát.
Egyébként az idősebb Heltai Gáspár özvegyének halála, 1582 után a kolozsvári nyomtatványokon a Heltai Gáspár műhelyében, In officina Heltana és 1590-tol Heltai Gáspár házánál az óvárban, In veteri arce in aedibus Casparis Helti vagy a Typis Heltanis kifejezések olvashatók. Feltehető tehát, hogy ifjabb Heltai Gáspár, aki a kolozsvári nyomdának 1583-tól volt tulajdonosa, az első évek kísérleteitől eltekintve faktorokkal dolgoztatott. Nem lehetetlen az sem, hogy a mű elején magát kolozsvári könyvnyomtató Gáspárnak nevező nyomdász azonos az 1583-ban Heltainé halálát követően felbukkanó Caspar Schespurgensisszel. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 684.) [KSZ.*]

          1593.

  [1] IVDICIVM Magyar Nyeluen, az O és Vy Kalendarium szerint Christus Vrunk születese vtan M.D.XCIII. Eztendőre: Tenativs Ianos M., Az Krakai fö Oskolaban rendeltetet Astrologusnak irasabol Magyarra forditatot. Pünkösd haua. 20 nap az Napnak hatod resze meg homalyosodik az Kettös ieginek 8 grad. 3 mi: az Sarkan feie mellett, 2 hor delvtan. Többet olvas ez Kalend. vegeben Debrecenben [A címlapon fametszet, mely a Napot ábrázolja]. - [2] (Az [eghi csil]lag[oknak for]gasabol v[alo iöuendölesek követ]köznek [az idöre valo szamtartasual egyetemben] Tena[tius Ianos m.] az krakai [fö oskolaban rendelte]tet astr[ologusnak irasabol forditatot] es sz[...].) Debrecenben [1592. Csáktornyai]. [34 levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. A naptár után külön címlappal kezdődik a prognosztikon. A hónapverseknek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat.
A nyomtatvány címlapját és terjedelmét Széll Farkas írta le saját példányáról. A töredék azonban, amely az "A", "C" és "E" íveket tartalmazta, ma nem található. Ráth György ugyancsak saját gyűjteményéből említette egy "1593 körüli" debreceni naptár csonka "B" ívét. Erről az Országos Széchényi Könyvtárba került töredékről Fazakas József megállapította, hogy ugyanennek a kalendáriumnak része. A naptárhoz szükséges számításokat Joannes Tenatius, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. A prognosztikon címét az 1594-i debreceni naptárból lehet kiegészíteni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 680.) [Espenak szerint 1593. május 30-án 13.04 UT-kor volt újhold és a teljes napfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 20-i dátum nyomdahiba vagy téves olvasat lehet. Már nem létezik - teljes vagy legalább a teljes címlapot tartalmazó - példány a könyvből, így ellenőrzése nem lehetséges.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1593. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1592. Káptalani nyomda. XVI. századi adat és a naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. A nagyszombati kalendáriumot Joannes Manlius a Siczen 1593-ra nyomtatott naptára előszavában így említette: Jóllehet a Krakkai kalendáriumot magyarul Nagyszombatban immár kinyomtatták, de miért hogy ide alá úgy mint Dunán innét való Magyarországra nem írhat abban mindennek ... Szavaiból azonban nem tűnik ki kétségtelenül, hogy 1593-ra nyomtatott naptárról szól-e. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 697.) [KSZ.*]

[1-2] KALENDÁRIOM M.D.XCIII eztendöre valo calendariom es az idönek napoket valo allapattyarol, s egyeb törtenheto dolgokrol valo itélet. Crakai Fontanvs Balint irasabol Magyara forditatot. Siczben nyomtatta Manlius János [1592.]. [33 + ? levél] Naptár és prognosztikon. Egyetlen csonka példányát egykor a Batthyány-család körmendi könyvtára őrizte. A címlapot Magyarország címere díszítette. A prognosztikon önálló címlappal volt ellátva. Ennek hátán előszó állt: A könyvnyomtató az olvasónak Istentől minden jót kíván. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Az új esztendő kezdessék tőled, Úristen. A leírás Dézsi Lajos nyomán történt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 701.) [KSZ.*]

          1594.

[1] [JUDICIUM magyar] nyelven [... 1594. eszendőre.] - [2] [Prognosztikon.] [Bártfa, 1593. Gutgesell.] [32 levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványnak csak a fele, a sérült "A" és a "C" jelű füzete maradt fenn, amely a naptár és a prognosztikon néhány részét tartalmazza. Az "A" íven a szöveg - a címlappal együtt - csaknem olvashatatlan, mert azt a festékezés kipróbálására egy 1591 után Olomoucban készült egyleveles csehnyelvű plakátújság szöveges lapjára nyomtatták. Üres hátlapján a "C" ív nyomdai korrektúrája látható. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A kalendáriumot Csapodi Csaba ismertette.
A bártfai naptárak hosszú sorából az 1589-i után csak a fenti levonatok ismertek. A következő évekből is csak az 1597-i és az 1601-i kalendáriumról maradtak fenn adatok. Feltehető, de nem bizonyítható, hogy a bártfai naptár a közbeeső évekre is megjelent. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 712.) [KSZ.*]

IVDICIUM magyar nyelven Christus Vrunk születese vtan 1594 Eztendőre, Melyben Embolismus vagyon, azaz tizen harom holnap. Magyarra Fordytatot az M. Ioannicivs Gabrielnek, az Krakai fő Oskolaba rendeltetet Astrologusnak irasabol. Az nap meg homaliosodik Pinkest hauanak, 10 napian, vegezödik napkeletkor Az Hold Penig homaliosodik meg 19 napian MintSz. hauanak napkelet elöt reggel Debrecenben. [A címlapon fametszet, mely égi jegyeket ábrázol.] - [2] (Az eghi czilagoknak forgasabol valo iöuendölesek követköznek az Idöre valo szamtartasual egyetemben. Ioannicius Gabor M., az Krakai Akademianak fő Astronomusa irasaból forditatot. Venus ez Eztendönek Vra, Merovrivs penig es Ivpiter közösse.) Debrecenben, [1593. Csáktornyai] [34 levél].
Naptár és prognosztikon. E kalendárium egyetlen, végén hiányos példányát Széll Farkas saját könyvtárából ismertette, ma azonban már nem található. A prognosztikon önálló címlappal kezdődött. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A naptárhoz szükséges számításokat Gabriel Joannicius, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 717.) [Espenak szerint 1594. május 20-án 03.28 UT-kor volt újhold és a gyűrűs-teljes napfogyatkozás közepe. Ugyancsak Espenak szerint 1594. október 29-én 06.15 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 10-i és 19-i dátum nyomdahiba vagy téves olvasat lehet. Már nem létezik példány a könyvből, így ellenőrzése nem lehetséges.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1594. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1593. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 725.) [KSZ.*]

[CISIO magyar nyelven.] [Debrecen, 1594 körül. Csáktornyai.] [16 + ? levél] Öröknaptár. A nyomtatványból csupán két töredék ismert, amely ugyanannak a félívnek négy-négy levelét tartalmazza. A csonka leveleken levő szövegek, amelyek egymást részben fedik, részben kiegészítik, a magyar- és világkrónika, valamint az érvágásra vonatkozó tanácsok részleteit tartalmazzák. Az áztatásból előkerült töredéket Csillag István és Jellinek Harry ismertette. Úgy találták, hogy a krónikában az utolsó évszám 1573 és a betűtípus a debreceni Hoffhalter-nyomdáé. Ezek alapján a nyomtatás idejét 1574 és 1580 közé helyezték. A töredékben található kronológiai táblázat azonban nem követi szorosan az időrendet, és 1581-i esemény is található benne.
Ezért Csillag későbbi ismertetésében a nyomtatás valószínű időpontját 1582-ben jelölte meg. A csízióban levő betűtípusokat valóban használta a Hoffhalter-műhely, de azokkal később is nyomtattak Debrecenben. Az "u" és "v" hangok következetlen jelölése azt mutatja, hogy a csízió még 1596 előtt hagyta el a sajtót. Az 1592-i debreceni csízióban ugyanez a krónika található, de abban nincs érvágási utasítás, ami viszont fellelhető az ugyancsak 1592-ben, de Kolozsvárott készült csízióban. Valószínű, hogy az élénk kiadói tevékenységet folytató Csáktornyai János vette át az érvágásról szóló részt, s kibővítette vele az 1592-ben még enélkül megjelent csízióját. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 741.) [KSZ.*]

          1595.

Kalendárium és praktika az 1595. esztendőre. Debrecen, 1594. Csáktornyai. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Csáktornyai János debreceni nyomdász 1593-ra és 1594-re magyar naptárt adott ki. Miután ezek nyelvben, alakban és terjedelemben megegyeznek, feltehető, hogy hasonló szerkezetű és kivitelű kalendárium a következő esztendőre is megjelent. Csáktornyai János 1595. november 25-én halt meg, utolsó nyomtatványa 1594-ből ismeretes, így ez évben 1595-re még készíthetett kalendáriumot. Az 1596-i és 1597-i debreceni naptár feltételezésére azonban nincs elegendő alap.
Csáktornyai debreceni műhelyét 1596-ban Rheda Pál vette át, de első ismert kalendáriuma csak 1598-ra szól. Ezt Újfalvi Imre szerkesztette, aki ugyan Rhedával egy időben, 1596-ban került Debrecenbe, azonban a nyomdászváltozás miatt a kalendáriumok sorában törés állhatott be. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 744.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1595. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1594. Káptalani nyomda.] [32 + ? levél] Új-naptár és prognosztikon. A naptárból csak a "D" ív maradt meg. Beosztása megegyezik a sorozat korábbi tagjainak szerkezetével. A prognosztikon töredékes ajánlásának keltezése: Nagyszombat 1594. október 4. Aláírás: Peechi Lukács. Ez után látható Magyarország fametszetű címere. E kalendárium töredékét Kovács István írta le. Szerinte az ajánlás Kutasi János győri püspöknek szól, azonban a töredék filmjéről ez már nem olvasható le. A cikkben közölt fényképmásolat tévedésből nem az 1595-re, hanem az 1584-re szóló nagyszombati kalendárium egy lapját ábrázolja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 749.) [KSZ.*]

          1596.

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1596. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1595. Káptalani nyomda.] [38 levél] Új-naptár és prognosztikon. A csak hiányosan fennmaradt kiadványban a prognosztikon ajánlása 1595. október 3-án Nagyszombatban kelt, és azt Pécsi Lukács az esztergomi egyházmegye vezetőihez intézte. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 764.) [KSZ.*]

          1597.

Calendarium Gregorianum pro anno 1597 per Petrum Slovacium. Bartphae, 1596. XIX. századi adat alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. Samuel Bredetzky a bártfai nyomtatványok felsorolásában írta: "Calendarium Gregorianum 1597. per Petr. Slovacium" . A protestánsok, így az evangélikus Bártfa város is, ellenezték a XIII. Gergely pápa által elrendelt naptárreformot. Rudolf király 1588-i parancsára azonban David Gutgesell bártfai nyomdász az 1589-i naptárt már az új időszámítás szerint jelentette meg, de mellette megtartotta a régi naptárt is. Az 1594-i kalendáriumában pedig megfordította a sorrendet: a régi időszámítás áll a főhelyen, és az új csak kiegészíti azt. Bredetzky közlése viszont azt mutatja, hogy ez a kalendárium az új Gergely-naptár szerint készült.
Piotr Slowacki naptárainak és prognosztikonjainak magyar nyelvű fordítása csak az 1580-1586 évekből ismert, német nyelvű kalendáriumai pedig Boroszlóban 1573 és 1588 között jelentek meg. Az e kalendáriumot kiadó hazai és külföldi nyomdák 1589-tol Valentinus Fontanus naptáraira tértek át. Ez a körülmény csökkenti ugyan Bredetzky adatának hitelét, de nem cáfolja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 769.) [KSZ.*]

[1] PÉCSI Lukács: CALENDARIOM és ez mostani MDXCVII esztendőben történendő néminemü dolgokrol. Az Craccai Bernard Doctor irásából Magyarra fordéta Peechi Lvkach. Nyomt. Nagy-Szombatba. - [2] (Prognosztikon). Nagyszombat, [1596. typ. capituli]. Új-naptár és prognosztikon. Szabó Károly híradása szerint e naptár egy példánya, benne Thurzó György nádor latin és magyar nyelven írt naplójegyzeteivel, Farkas Lajos könyvtárából a Nemzeti Múzeumba került. Ez azonban ma az Országos Széchényi Könyvtárban nem található. Szabó Károly a Pesti Hírnök 1865. évi 29. számában írt cikkre is hivatkozott, ott azonban nem lehet ilyen írást találni. A naptár létét mégis megerősíti, hogy Thurzó bejegyzéseinek másolata a fenti könyvtárban megvan. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 782.) [KSZ.*]

          1598.

[1] UJFALVI IMRE: O és Uy Kalendarivm, Christus Urunk születese utan 1598. Esztendöre. UIFALUI IMRE, Debreceni Schola Mester altal irattatot, es azon délre szamlaltatot Debrecenben. - [2] (Judicium, Az az itélet Az Eghnek es Csillagoknak forgasabol az 1598. estendönek allapattya felöl ugyan azon author altal irattatot. Jupiter ez Eztendönek Ura, Saturnus es Mars közösi.) [Debrecen, 1597. Rheda.] [12 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Az egyetlen, töredékesen fennmaradt példány ma nem található. A naptár után következő prognosztikon önálló címlappal kezdődött, hátán E(mericus) U(jvali) Bizonyos fundamentomból irattatott jövendölés című verse állott. Ennek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Ezer hatszáz ötvenhétben.
A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Lakjál, egyél jámbor, utána jót is aludjál. Széll Farkas még csak Bartha Boldizsárra hivatkozva közölte, hogy Újfalvi Imre nemcsak 1599-re, hanem már 1598-ra is adott ki kalendáriumot. A nyomtatványnak 12 levélnyi töredékét kötéstáblából Harsányi István áztatta ki Sárospatakon. Később pontosan leírta, és Újfalvi jövendölő versének, továbbá a hónapokat jellemző rigmusoknak szövegét is közölte. A jövendölő vers 1657-re szól. Kiss Sándor ennek bővebb változatát Szalárdi János XVII. századi kéziratos munkájában találta meg. - A hiányzó címlap szövegére az 1599-i naptárból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 800.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1598. esztendőre. Írta a Krakkói Bernard doktor, fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1597. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. Havass Rezső említette e naptár állítólagos töredékét Knauz Nándor gyűjteményéből, amely azonban talán az 1600-ra szóló kalendáriummal lehetett azonos. Az évszám téves közlése talán arra vezethető vissza, hogy a töredék egy 1598-ban készült nagyszombati könyv kötéséből került elő. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 809.) [KSZ.*]

          1599.

[1] CALENDARIOM, Es Ez Mostani M.D.XCIX. Esztendöben törtenendö dolgokrul. Anac fölötte az idönek naponkent kouetkezendö allapattyarul iratot itilet. Az Craccai Bernard Doctor irasabul Magyarra fordeta Peechi Lvkach. Az holdban fogyatkozas leszen, az oroszlany ielben Böjt elö honac 10. napian 3 or: reggel, midön eppen meg tellyessedic, eleit lathatyuc, közepit es ueget nem, az nap föl kelesért nekünk nem artalmas, hanem az nap nyugaton lakozoknac: tart az egesz fogyatkozas, es meg teres 3 or. 38 minut. Nyomtattatot Nagy Szombatba. [A címlapon metszet: a teljesen elfeketedett Hold az Oroszlán ábrája előtt] - [2] [Prognosztikon.] Nagy Szombatba, [1598. typ. capituli] [32 + ? levél]
Naptár és prognosztikon. A címlap hátán kezdődik a naptárrész. Ezt ajánlás követi a nemes és koronázó helynek ... Pozsonyi vármegyének ... ispánnak, szolga bíráknak, esküdteknek, nemes és nemtelen lakozóknak, Nagyszombat 1598. október 17-i kelettel, Peechi Lukács aláírásával, és utána Magyarország fametszetű címerével. Ezután áll a címlap nélküli prognosztikon. A naptárhoz szükséges számításokat Bernhard Kracker, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. A nyomtatvány csonka példányát Fraknói Vilmos könyvtáblából áztatta ki és ismertette. Újra és pontosabban Dézsi Lajos írta le. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 837.) [Espenak szerint 1599. február 10-én 05.13 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1] UJFALVI Imre: O es Uy kalendarivm Christus Urunk születese utan 1599 esztendöre Uyfalui Imre, Debreceni Shcola Mester altal irattatot, es azon delre szamlaltatot. Az Hold tellyessegel meg homalyosodik [Bodogasz. ?] havanak utolso napian, 8 orakor del elöt. Az Napnak tizenkettödik resze husz minuta heian meghomalyosodik Sz. Jakab havanak tizenkettödik napian ... orakor. Ezekröl többet olvashatz ide aláb. [A címlap metszete: balra egy teljesen elfogyott Hold, jobbra egy felül negyedrészt elfogyott Nap] - [2] [Judicium az 1599. esztendőre.] Debrecenben, [1598. Rheda] [8 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Csak az első ív maradt fenn. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Lakjál, egyél jámbor, utána jót is aludjál. A magyar országgyűlés 1599. évi 45. törvénycikke súlyos pénzbírság terhe alatt megtiltotta a régi naptár használatát.
Debrecen mint református város pedig bizonyára vonakodott az újat elfogadni, és így lehetséges, hogy ott 1599-től több éven át nem nyomtattak naptárt. Talán ezzel magyarázható, hogy ez után az 1599-re szóló naptár után a sorozat következő ismert tagja csak az 1605-re kiadott kalendárium. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 831.) [Espenak szerint 1599. július 22-én 04.30 UT-kor volt újhold és a részleges napfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 12-diki dátum nyomdahiba lehet. Ugyancsak Espenak szerint 1599. február 10-én 05.13 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Hazánkból ez évben csak ez a holdfogyatkozás látszhatott, így a kalendárium által jelzett dátum hibás. A nagyszombati kalendárium helyesen írta ugyanezt a holdfogyatkozást, amint az előző tételnél látható is.] [KSZ.*]

          1611.

  [1] CALENDARIVM Az az: AZ EZER HATSZAZ TIZENEGIEDIK [1611.] EZTENDÖ NAPIANAK SZAMLAlasa az közenseges Practikaual, es Aspectusokkal, Planetaknak foliasiual, es az eghi ielekben valo belepesekkel egyetemben, mely harmadik bissextilis vtan. AZ KRAKAI BERNARD Doctor Academianak fö Astrologusanak irasabol Magyarra fordittatot. NIOMTATTATOT KErezturat [Sopronkeresztúr] Farkas Imre altal. [1610]. [2] PROGNOSTICON AZ EGI CZILLAGOKNAK FORGASABOL NEMINEMÜ TERTENENDÖ DOLgokrol, es bizonyos üdöknek allapatiarol. SZEREZTETET ES HIVSEges szormalgatossagal irattatot az Crakai Academiaban tanito Bernard Philosophus es orvos Doctor altal, Iupiter ez esztendőnek Vra és Saturnus segitoii auagy közösi.
Ez ezer hatzaz tizenegiedik eztendöben két Ecclipsis leszen az napban egyket sem fogiuk latni. Anno ChrIstI VerI DeI & hoMInIs. 99 + 25 számozatlan, összesen 76 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1611. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. A jelek és rövidítések magyarázata (pp. [2-3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-99.]). Minden hónap négy lapot foglal el. A verzó lapokon a hónapot ábrázoló fametszet alatt a naptártáblák következnek. A rektó lapokon csupán a napok sorszámai és alul a hónapvers láthatók, egyébként pedig üresek maradtak a bejegyzések számára. [2] A prognosztikon címlapja a "C"-ív utolsó levelének hátlapjára került.
Az ajánlást Farkas Imre könyvnyomtató Keresztúr 1610 október 18-i kelettel Nadasdi Tamás uramnak, Petenied örökös ispánjának, Kabold várának szabad urának etc., a második Mathias Magyarország királyának tanácsának címezte (pp. [2-8.]). Fejezetei a következők: Az esztendőnek eleiröl (p. [9.]). Ez esztendőnek Vrarol (p. [9.]). Az esztendőnek allapattiarol (pp. [9-11.]). Az Napnak és Holdnak fogyatkozasirol (pp. [11-13.]). AZ Nemes MagyarOrszagrol (pp. [13-14.]). Az betegsegrol es döghalalrol (pp. [14-16.]). A Bekesegrol es Hadakrol (pp. [16-17.]). Az Földi termesekröl (pp. [17-18.]). Az üdönek valtozasarol (pp. [18-25.]). [HAI.]

          1621.

  [1] Kalendarium CHRISTUS URUNK születese utan. 1621. Esztendöre. Irattatot: HACKEN BALINT D. altal. DEBRECZENBEN. [2] Prognosticon Astrologicum. az az: Az Eghi fö csillagoknak forgásabol valo jövendöles ez mostani 1621. esztendöre, neminemü törtenendö dolgokrul es az üdöknek valtozasirol, &c. Nemetböl Magyar nyelvre fordittatot. DEBRECZENBEN [1620] Nyomatta Rheda Peter. 80 + 32 ? számozatlan, összesen 32 + 32 ? nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. [1] Címlapját Magyarország koronás, oroszlános címere díszíti. Az Planetaknak es jegyeknek magyarázattya (p. [7.]). Hónaplapok. (pp. [8-75.]). SOKADALMOK (pp. 76-79.]). Az egessegnek meg tartasarol valo Regulak. (p. [80.]). [2] A prognosztikont önálló címlapjának hátán a nyomdász consuli, senatuique inclytae reipublicae Debrecinensis ajánlja. I. RESZE. AZ ESZTENDÖNEK NEGY RESZEIRÖL. I. AZ TELRÖL (pp. [3-4.]).
AZ TAVASZROL (pp. [4-5.]). AZ NYARROL. (pp. 5-6.]). AZ ÖSZRÖL (p. [7.]). II. RESZE. Az Eklipsisekről "Ez 1621. Esztendöben negy Eklipsis leszen, melyeknek kettei a Napban , a másik kettei a Holdban lesznek, a mellyeknek mi csak ketteit fogjuk meg latni, az elsöt tudni illik mely leszen az napban, es az utolsot mely leszen a Holdban. Az elsö a melyet mi fogunk latni a napban, leszen 21. napjan Pünköst havanak, [...] Negyedik Eclipsis leszen a Holdban 29. Novembris reggel 4 oranak elötte fel oraval,..." (pp. [8-12.]). III. RESZE. Hadakrol és szerencsetlensegekröl. (pp. [12-17.]). IV. RESZE. Betegsegekröl (pp. [17-19.]). V. RESZE. Az földi gyümölcsekröl (pp. [19-22.]).
VI. RESZE. Banyaknak hasznairól (pp. [22-23.]). VII. RESZE. Egynehany orszagokról es tartomanyokrol. Magyar Orszagrol (pp. [24-27.]). Lengyel Orszagrol (pp. [27-29.]). Cseh Országról. (pp. [30-31.]). Austriarol (pp. [32-?.]). Az utolsó ívet a Világ teremtésétől fogván való rövid chronika tölti ki, de utolsó levele nem maradt meg, és így nem lehet megállapítani, hogy melyik évvel zárult. Valentin Hanke 1603 és 1629 között Boroszlóban adott ki naptárakat. - Rheda Péter e naptár nyomtatásával egy időben vette át apai örökségként a debreceni nyomdát, amit aztán 1629-ig vezetett. [HAI.]

          1624.

  [1] Kalendarium CHRISTUS URUNK születese utan az M DC XXIIII [1624] Esztendöre. Irattatot Helvigius Marton altal. Debreczenben Nyomtatta Rheda Peter. [2] Iudicium Astrologicum, Az az: Practica, ITILET AZ 1624 ESZtendöbeli Revolutiora Christus Urunk születese utan, mely Nap-szökö Esztendönek neveztetik. AZ BRASZLAI HELVICIUS MARTONNAK rövideden, de szorgalmatossan irattatot Iudiciumjabol Magyar nyelvre fordittatot. [Debrecen, 1623.] 46 + 31 számozatlan, összesen 63 nyomtatott oldal. [1] Az Éghbeli tizenket Jeleknek, es az Kalendariumban levö Ieleknek magyarazatta. (p. [3.]). Hónaplapok. (pp. [4-41.]). SOKADALMOK (pp. [42-46.]). Vetesröl es Palantalasrol (p. [46.]).
[2] A prognosztikon önálló címlapjának hátán a nyomdász latin nyelvű ajánlását Georgio Rakotzi de Felső-Vadasz, Comiti in Borsod, &c. Haereditario Domino de Makovicza, Sáros-Vár, Sáros-Patak, Lednicze, Szerencs, Onod &c.[...], S. Rom. Imp. & Transylvaniae Principis &c. intimo Consiliario... címezte (p. [48.]). AZ ESZTENDŐNEK KEZDETIŐL (pp. [49-50.]). Az Esztendőnek Uraról (p. [50.]) Az időknek valtozasiról az Esztendőnek negy resze szerint (pp. [50-52.]). Az földi gyümölcsökről (pp. [52-54.]). Bekesegről es Hadakról (pp. [54-55.]). Betegsegekről (pp. [55-56.]). Gyuladasokrol (pp. [56-57.]).
Követsegekről es Utijárásokról (p. [57.]). Egy-nehany Orszagokrol es Tartomanyokrol. Magyar Orszagrol (pp. [57-58.]). Kis Lengyel Orszagrol (pp. [58-59.]). Nagy Lengyel Orszagrol (p. [59.]). Cseh Orszagrol (p. [60.]). Ausztriaról (pp. [60-61.]). Silesiarol (pp. [61-62.]). Prussiaról (pp. [62]). NEMELY ORSZAGOKnak es fő fő varosoknak, mellyik mely egbeli jegy alat fekügyék, röviden valo meg jegyzése. (pp. [63-66.]). Rövid Chronica. NEMINEMŰ TŐRTENT dolgokrol Christus Urunk Szűletese utan. (pp. [67-77.]). [HAI.]

          1626.

[1.] Kalendarivm az Christvs Wrvnk Születése után, 1626. Nagy szorgalmatosagal öszve irattatot, Az Herlicii David D. Stargart Varosia Pomerani Orszag Asztronomus es Medicus által. Lőczen, [1625.] Brewer Lőrincz által. Szamlaltatik ez Esztendöben. Az Iegyeknek Magyarazattya. Az Eghbeli tizenkét Ielek. A naptár. Sokadalmak. [2.] Prognosticon Astrologicvm. Az az: Az eghi Fő Czillagoknak forgásabol valo jövendöles, ez mostani 1625. Esztendöre, neminemü törtenendö dolgokrol, es az üdöknek valtozasirol. Nagy szorgalmatosagal meg elsöben irattatott: az D. Herlicivs David altal, Nemetböl pedig Magyar nyelvre megh forditatot. Löczön, [1625.] Nyomtatta Brewer Lorincz altal. 79 p. A prognosticont 1625-ben nyomtatták az 1626. évre, amint az I. rész: Ez Ielen valo 1626. Esztendönek Vralkodo Planetarol alcímből kiderül. Az Telröl. A Tavaszrol. Az Nyarról. Az Oeszröl.
Az Ecclypsisekröl, avagy az Napban és az Holdban valo Fogyatkozasokrol. Ez 1626. Esztendöben következendö Ecclypsiseket az mit illeti, tehat ket kivalykeppen valo fogyatkozasok lésznek az Napban, az mellyeket mi it Europiaban lakozok nem lattyuk, az Holdban penig egy, az-is czak vegkon és kiczin lészen. Az első Napban valo Ecclypsis lész 26. Februar 7. grad in Pisesbus, Dél előt fél orakor 10 mely mi tölünk nem latatik, propter magnam Lunx in astrum parallaxin. Azoktul penig kik az Szent Lörintz avagy Magdascar Szigetben laknak igen rettenetes nagynak lenni megh latatik. Masodik Napi Ecclypsis 21 August in 23 grad. az Oroszlanak: Estve avagy eielkor lész, mikor az Nap s’ mint az Hold mi tülünk nem lattatik. Kik penig az Nap nyugati Tenger mellett az nagy hires Cicuit Mexicana nevö Szigetben laknak azoknak nyilvanképpen meg ielentetik.
Az harmadik Holdban valo törtenendö Ecclypsis, igen kiczin és vekon, lész az víz öntönek 14 gradusban. 7. August. estve 1. fertal 8 ora utan, annak elkezdese és vige tart egy oraig 8. minut.; Hadakröl és egyeb következendö veszedelmekröl. Az Betekségekröl és egyeb Nyavalyakröl. Az Földi Gyümölczekröl. Az Teli és Nayri veteményekröl. Rövid Chronica Christvs Wrunk Születese után. A krónikában 1572-nél írja [az 1572-es szupernóváról]: "II. Rudolphus Magyar Kirallya koronaztatik 25. Sept: Vy czillag lattatik." [KSZ.*]

          1629.

  [1] KAL[END]ARIVM CRIST[US] URVNK születése után 1629. esztendöre. Nagy Szorgalmatossággal irattatot D. HERLICIVS DAVID által. LÖCSEN, Brewer Lörincz által. [2] Kis Practica, az az: A Csillagok forgásának jedzésiböl némely kiváltképpen valo dolgokra nézö rövid iövendölés ez ielen esztendöre, mely Christus Vrvnk születése után 1629. Figyelmetessen irattatot, és Silesia mellett lévö szomszéd Országokra és Tartománnyokra alkolmaztatot D. HERLICIVS DAVID és HANCKEN BALINT által. LÖCSEN, [1628.] Nyomtattatot Brewer LÖrincz által. 32 + 62 ? számozatlan, összesen 94 ? nyomtatott oldal. [1] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - A címlapon Magyarország címere látható. A bevezető részek és a naptártáblák beosztása megegyezik az 1626. esztendőre készült lőcsei kalendáriuméval: Az Charakterek magyarázattya. Az éghbéli tizenkét jelek. (p. [3.]).
Hónaplapok. (pp. [4-27.]). SOKADALMOK (pp. [28-32.]). [2] A prognosztikonnak önálló címlapja van. Hátlapján Az Innepeknek egymás után valo feljegyzése (p. [2.]). Ez 1629. Esztendönek négy Részeinek vagy Quartalinak ideirÖl. I. A Télröl (p. [3.]). II. Az Kikeletröl (p. [4.]). III. Az Nyárról (pp. [4-5.]). IV. Az Öszröl (p. [5.]). V. Az Ecclipsisekröl. "Ez ielen esztendöben három Ecclipsis lészen, de nem itt az mi Országinkban, hanem másokban, és továb meszsze valókban..." (pp. [5-7.]). VI. Háborúságokról és hadakról (pp. [7-11.]). VII. Betegségekröl (pp. [12-13.]). VIII. Földi és Fái Gyümölcsökröl (pp. [13-14.]). IX. A bányáki dólgokról (pp. [14-16.]). Némely Országokról és Tartományokról - X. Felsö Magyar Országról és Morváról (pp. [16-19.]). XI. Alsó Magyar és Bécs Országról (pp. [19-21.]). XII. Cseh Országról (pp. [21-22.]).
XIII. Kis Lengyel Országról és Felsö Silesiárol (pp. [23-24.]). XIV. Alsó Silesiáról (pp. [24-25.]). Ez földi Conjunktiók és Oppositók felöl való itílet (pp. [25-32.]). Az Embereknek a 7. Qualitas szerint való állapattyukról. (pp. [32-39.]). E két utolsó fejezet asztrológiai fejtegetéseket tartalmaz. A könyv utolsó része RÖVID CHRONICA CHRISTVS URUNK születése után (pp. [40-62.?]). Amely az 1627. év közben megszakad, mivel a naptár egyetlen ismert példányából az utolsó levél hiányzik. A krónikában 1572-nél írja [az 1572-es szupernóváról]: "II. Rudolphus Magyar Kirallyá koronazta. 25. Sept. vy csillag támad." [HAI.]

  [1] Vrunk Christvs születése után. Az M.DC.XXIX. [1629.] esztendöre valo CALENDARIVM (Az Magyar és Deák Cisioval eggyüt), Melly Az Crackai Académiaban tanéto M. Alexander Mileus Rokitnen. Philosophus’ és Mathematicus’ D. irasabul magyarra fordéttatván. PAPAN, Nyomtattatot Szepes Varallyai Bernhard Máthé által. [2] PRAXIS ASTROLOGIKA. Az Az EZ M DC XXIX. ESZTENDO Négy Részeinec tulaydonságiról, és ez mi Felegünc allat lévö Nemelly Országoknac követközendö allapattyáról az Eghi aspectusokbol valo arányozás. 89 számozatlan, összesen 54 nyomtatott oldal. Az következendő Jeleknec magyarazattya. Az Tizenkét Jeleknec nevek. (p. [3.]). Hónaplapok. (pp. [4-65.]). Ajánlás: "...Zychi Pál úrnac [...] Irtam PAPAN Szent Mihaly Archangyal napján. 1628. (Pápa, 1628. szeptember. 29.) Szepes-Várállyai Bernhard Máthé Könyvnyomtató." (pp. [66-69.]).
[2] AZ TELROL (pp. [70-71.]). AZ TAVASZROL (pp. [71-72.]). AZ NYARROL (p. [72.]). AZ EOSZREOL (p. [73.]). Az Napnac és Holdnac fogyatkozásirol "Ez esztendöben három fogyatkozás leszen eggyik az Holdban, kettö az Napban de ezek közül mi eg’et sem lát’uc meg..." (pp. [73-74.]). AZ BEKESSEGREOL ES HADAKROL (pp. [74-76.]). Az embereknec és egyéb állatoknac megdöglött egéről (pp. [76-77.]). A földi és kertbeli Termésekről (pp. [77-79.]). NEMELLY ORSZAGOKNAC Következö Allapattyárol és szerenczéjéről. Mind az Két LengyelOrszágról (pp. [79-80.]). AZ NEMES MAGYARORSZAGROL (pp. [80-81.]). CSEHORSZAGROL (pp. [81-82.]). AVSTRIAROL (p. [82.]). SOKADALMOK (pp. [83-89.]). [HAI.]

          1631.

[1] Kalendarium, CHRISTUS URUNK születése után való 1631. Esztendöre. Irattatott D. DAVID HERLICIVS által. COLOSVARAT. [2] PROGNOSTICON ASTROLOGICUM. Az az Practica ez eszTENDÖRE, MELY SZAMláltatik Christus Vunk Születése után 1631. MELYET SZORGALMATOson irt az Pomeriai Stargard Városanak Fö Astrologusa Doktor David Herlicius. COLOSVAREAN, Nyomtattatot Németből Magyarra. 60 + 45 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - [1] Ez Esztendő Szamlátatik..., Némely jegyek magyarázattya. Az Égbéli tizentét jelek. Hónaplapok. Abrugi György könyvnyomtató ajánlása a "COLOSVARI TANACS-nak mint Patronusinak". SOKADALMOK. [2] Az 1631. EZTENDÖnek négy részeiröl. AZ TELRÖL (pp. [2-6.]). II. AZ TAVASZROL (pp. [6-8.]). III. AZ NYARROL (pp. [9-11.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [11-14.]).
V. AZ SÖTETSEGEKröl. EBben az 1631. Esztendöben lésznek 4. Sötétségek, kettö az Napban, mellyek közzül csakeggyiket sem láthattyuk mi meg. de az Holdban lévő két sötétségeket, megláthattyuk, [...] Az elsö Hold fogyatkozás lészen die 15. Maij az uy szerent. az oo szerent die 5. [...] Az Másik Holdbéli sötétseg láttatik 8. Novemb. uy szerent, az vagy 29 Oktob. oo szerent,..." (pp. [15-18.]). VI. AZ HADAKROL, TAmadásokrol, és Tumultusokrol (pp. [18-21.]). VII. AZ BETEGSEgekröl (pp. [21-23.]). VIII. AZ FÖLDEKNEK gyümölcseiröl (pp. [23-27.]). CHRISTUS URUNK Születése után valo rövid CHRONICA "1618. Egy üstkös Csillag láttatik Dec." (pp. [28-43.]).; Az Nap 140nivel nagyobb az Föld kerekségnél [Ábra az állatövvel rajta a Nap és a Hold valamint a bolygók jeleivel.] (p. [44.]).; Ér vágásrol valo Figura. (p. [45.]). [HAI.]

          1641.

  [1] FRÖLICH DAVIDNAK Kesmárki Astronomusnak CALENDARIOMA, Christus Urunk születése után 1641 esztendöre, mely elsö esztendö a Bissextilis után, Szereztetet és Magyar s Erdély Országra figyelmetessen alkolmaztatot. Bartfan. Nyomtattatot Klösz Jakab által. [2] Prognosticum Astrologicum avagy Az Egnek forgásábol és aláható cselekedéséböl az Planétáknak és Csillagoknak erejekböl vétetet, és ez föld kerekségére néző Jövendölés, Christus Urunk Születése után 1641 esztendöre, Kivált-képpen-való figyelmetességgel Magyar és Erdély Országra alkolmaztatot FROELICH DAVID Késmárki Astronomus által.[Bártfa, 1640.]. 70 + 34 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. [1] A címlap hátoldalán latin nyelvű ajánlás.; Az Betűk és Jegyek magyarázattya. Az Egbéli tizenkét Jelek(p. [3.]).; Hónaplapok. (pp. [4-51.]).; Rövid Chronica. Mely esztendönként szokott az Kalendariom végében helyeztetni: most meg jobbitatot. "...1618 Ferdinand II. választatik Magyar Királlyá.öszszel egy igen nagy üstökös csillag látczik..." (pp. [53-70.]). [2] I. Az Teelrül (pp. [2-3.]).; II. Az Kikeletröl (pp. [3-4.]).; III. A’ Nyárrol. (p. [4.]).; IV. Az Eöszröl (pp. [5-6.]).; V. Eclipsisekröl "Noha ez 1641. esztendöben az Eghi két nagy Világoságokban négy fogyatkozás avagy setétedés lészen, kettö az Holdban, kettö az Napban: de mi-nálunk és Morvában, Silesiában, Bécs, Erdély és Cseh országban, és egyéb szomszéd tartományokban csak az utólsót, ugy-mint a’ Hóldban, Oktobernek 18.nap [...] fogjuk láthatni. Ennek pedig kezdeti lészen a’ meg-nevezet napon estennen edgy fertályval eléb 7. oránál, [...] és így felinél többire az ő kereksége el-setétedik. Innét továb ottan viszont killyeb mendegelvén a’ Földnek árnyékából, tíz után fél órában, 5 minután éri végit, és így szinte 3. óráig és 19 minutig tart..." (pp. [6-8.]).; VI. Hadakról és Háboruságokról (pp. [9-10.]).; VII. Némely Országoknak és Tartományoknak állapattyáról: Először Felső Magyar, és Felső Erdély Orszáról, Morváról és Misniáról (pp. [11-13.]).; VIII. Alsó Magyar és alsó Erdély országról, és Bécs országról (pp. [13-14.]).; IX. Silesiáról és Kis Lengyel-Oerszágról (pp. [15-16.]).; Házi, mezei és kerti Regulák, egész esztendö által a’ tizenkét hólnapoknak rendi szerent (pp. [16-24.]).; SOKADALMOK Felső és Alsó Magyar Országban, és egész Erdélyben-is (pp. [25-34.]). [HAI.]

          1642.

[1] KALENDARIOM Az M.DC.XXXXII. [1642] Esztendöre. M. TONSKI JANOS, Filosof: Doktor, és Krakai Akadémiay Mathematicus, &c. irásából Magyarúl szereztetett. Mely második a’ Bisextilis esztendö után, Az Austriai és Magyar országhi Hórizonra igazítatot. Nyomtatta Bechben. GELBHAAR GERGELY. [2] PROGNOSTICON vagy Iudicium, AZ CHRISTVS URUNK SZÜLETESE útán következó 1642. esztendöre. 84 számozatlan, összesen 64 nyomtatott oldal. [1] A’ Jelek Jegyzése. A’ tizenkét Égbéli Jelek. (p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-47.]).; Latin nyelvű ajánlás Losy Imre esztergomi érseknek (pp. [48-50.]).; [2] Az 7. Planétak Jegyei (p. [51.]).; Ez sztendei Eclipsisról, avagy a Napban s’ Hódban levó setetsegról. "EZ esztendóben negy seteség lészen kettö az napban, kettö az hódban. Az napban való setetségek lésznek czyakaz Antipódeseknel. [...] az Hódban való setétseg lészen. 14 Apr. az uij Calendar: szerént, mely. 4. óráigh fogh tartani. A kezdeti lészen 1. orakor eyfél elöt, [...]
Az második Hódban való setétseg lészen 7. Október. az uy Calend. szerént éfél után 2. orakor. 50 m. á közepi lészen 4. or 41. min. A’ vége pedig 6. órakor 37 min." (pp. [51-52.]).; Ez esztendöfolyásáról (pp. [53-54.]).; Ez esztendó uralkodásáról (pp. [54-56.]).; Ez esztendönek törtenetiról s’ allapattyáról. (pp. [57-59.]).; Az két settetségek Effektusáról és szerzéséról (pp. [59-60.]).; Az Betegségekról (pp. [61-63.]).; Az hadakozásról (pp. [63-65.]).; Ez esztendö terméséról (pp. [65-66.]).; Mémet országnak és hozza tartozó incorporalt Provinciaknak s’ tartómányoknak [...] allapattyarol ’s elómeneteléról (pp. [66-71.]).; MAGYAR ORSZAGI és Erdélyi Sokadalmok. (pp. [72-84.]). [HAI.]

          1643.

  [1] Uy és O KALENDAROIM Christus Urunk születése után, 1643. esztendöre. Felsö Magyar Országnak és rész-szerint Erdélynek-is Eghihez figyelmetesen alkolmaztatott FRÖLICH DAVID, Késmarki Astronom: által. Löcsén, Brever Lörincz által. [2] Az PLANETAKnak és Caillagoknak tekinteléséből vétetett jövendölés ez 1643. esztendöre. Mellyben ezen esztendönek alapattya, idöknek külömb-külömb változási, Eclipsisek, és az égnek forgásibol ez Földre következö alapatok az Természetnek visgálásából elő kerestetnek s meg-magyaráztatnak. Es kiváltképpen Magyar és Erdély Országnak, Szepessegnek Eghihez figyelmetesen alkolmaztatnak FRÖLICH DAVID, Késmarki Astronomus által. 52+51 számozatlan, összesen 78 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. -
[1] A címlevél hátán a szerző In Honorem [...] Adami Karoli, Liberi Baronis ac Haereditarii Domini Arcis ejusdem Karoli ajánlja művét. Az év jellemző adatai után: Az Betük és Jegyek magyarázattya (p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-51.]). [2] Az teelröl és annak állapattyáról (pp. [2-3.]).; Az Kikeletröl és annak állapattyáról (pp. [3-4.]).; Az Nyárról és annak állapattyáról (pp. [4-5.]).; Az Öszröl és annak állapattyáról (p. [5.]).; Eclipsisekröl és azokból következendö Betegségekröl és egyéb veszélyekröl "NOha ez 1643. esztendöben négy Eclipsisek történnek: Napban az kettö, az Hólban-is annyi: de mi ez mi Országainkban mind azok közzül eggyet, és azt-is az utólsot, á Holdban lejendöt fogjuk látni, az melly esik Septembernek 27. napjára, és itt Szepes táján kezdete estennen 7. orakor 6. min. foglátszani.
Az setetülesnek nagyobbsága lészen 8. orakor 21 min: midön az Hóld kerekségének fele az ö világosságát el veszti, mivel ez setétség többig nem terjed; végezete pedig 9. ora után fél Orában és 5. minutan ismerszik meg" (pp. [6-7.]).; Az két fö Planétáknak, Saturnusnak és Jupiternek nagy és igen ritkán szokot conjunktiójáról avagy egybejövéséröl, és arrá következendő világi nagy változásokról "EZ jelenvaló 1643. esztendöben Februáriusnak 26. napján öt orakor reggel... " (pp. [8-15.]).; Az Szölök terméseröl. (pp. [15-16.]).; SOKADALMAK, Felsö és also Magyar Országban és egész Erdélyben-is (pp. [17-28.]).; MAGYAR KRONIKA az Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairól "...1572 II. Rudolphus Magyari Királya koronáztat Uy csillag támad 25 Septembris. [...] 1618. Ferdinand II. választatik Magyar királlya. öszel edgy igen nagy üstökös Csillág látszik..." (pp. [29-51.]). [HAI.]

          1644.

  [1] FROELICH DAVID Magyar Országi Astronomus KALENDARIOMA, Christus Urunk születése után 1644 esztendöre, Melly Bissextilis, az az olly esztendö, melly minden negyedik esztendö után a Mátyás ugrását, avagy tóldalék napot elö-hozza és áll 366 napokból. Magyar országra és Erdélyre szorgalmatossan alkalmaztatott. VARADON, SZENCI KERTESZ ABRAHAM. [2] PROGNOSIS ASTROLOGICA. avagy A’ tsillagoknak hathatoságából, edgyben folyásából, és tsellekedö erejéből való jövendölés; Az 1644 Esztendönek (melly Bissextilis) minémüségéröl, az Eclipsisekről, Hadakrol, Betegségekröl, Föld és Hegyek terméséről, az Eértz nemeknek reménségéröl, &c. Iratott FROELICH DAVID Magyar Országi Astronomus által. [Várad, 1643]. 53+51 számozatlan, összesen 78 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - [1] A címlap hátoldalán latin nyelvű ajánlás (p. [2.]).;
Az év jellemző adatai után következik A’ Planeták és Jegyek magyarázattya. (p. [5.]).; Hónaplapok (pp. [6-53.]).; - [2] Az Esztendönek négy részeiröl, és elsöben a’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]).; A’ TAVASZRÓL (pp. [3-4.]).; A’ NYÁRRÓL (pp. [4-5.]).; AZ ÖSZRÖL (pp. [5-6.]).; AZ EKLIPSZISEKRÖL "Ez 1644 esztendöben tsak két Eclipsisek lésznek az Napban : mellynek edgyiket-is mi nem láthattyuk..." (pp. [6-7.]).; A’ HADAKRÓL (pp. [7-8.]).; A’ betegségekröl (pp. [9-10.]).; A’ Földi veteményekröl (pp. [10-11.]).; A’ Bornak terméséröl (pp. [11-12.]).; Az Értz nemeknek avagy Metallumoknak reménségéröl (pp. [12-13.]).; A’ Holdnak különbözö járásából függö házi, mezei és kerti Regulák. (pp. [14-16.]).;
SOKADALMAK, Felsö és also MagyarOrszágban, és egész Erdélyben-is (pp. [17-31.]).; MAGYAR CHRONICA."...1572 II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik Posonba 25 Sept : Uj tsillag támad. [...] 1618. II. Ferdinándus. Magyar királlyá választatik. Eöszel nagy üstökös tsillag láttatik..." (pp. [32-50.]).; A’ BISSEXTILIS Esztendörül (pp. [50-51.]). [HAI.]

          1645.

  [1] Uy és O KALENDAROIM Christus Urunk születése után, 1645. Esztendöre való, Magyar Országra, Szepességre és rész szerint Erdély Országra-is nagy figyelmetességgel alkolmaztatott FRÖLICH DAVID, Immar 22. Esztendei Practicus Astronomus által. Löcsen, Brever Lörincz által. [2] Természet szerint való vélekedés Ez M. DC. XLV. Esztendönek, Nagy részeinek allapattyáról Napban és Holdban való Eclipsisekröl, Hadakozásokról, Betegségekről, Földi termésekröl, és egyéb törtenétekröl. Mely Az Égi Csillagoknak és Planétáknak forgásából, Magyar és Erdély Országra figyelmetesen alkolmaztatott FRÖLICH DAVID, Késmarki Astronom. által. 52+52 számozatlan, összesen 80 nyomtatott oldal. [1] A címlap hátoldalán latin nyelvű ajánlás: STEPHAN THÖKÖLI, juniori, Liberi Baronis in Keismark, Schewnik, &c.;
Az év jellemző adatai után következik Az betűk és Jegyek magyarázattya (p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-51.]).; Az Tizenkét JELEK, és Aspektusok magyarázattya. (p. [52.]). [2] Az ELSŐ RESZE. Ez 1645. Esztendönek TEELRÖL, és annak minemüségéröl (pp. [2-4.]); Az Második Része, Az Tavaszról vagy Kikeletröl és annak álapattyáról (pp. [5-9.]).; Az Harmadik Része, Az Nyárról és annak tulaydonságáról (pp. [9-11.]).; Az Negyedik Része, Az öszröl és annak álapattyáról (pp. [11-12.]).; Az Napban és Holdban leendö fogytkozásokrol, és osztán azokbol következendö hadakrol, betegsegekröl, és egyéb veszélyekröl "...Négy afféle fogyatkozások és meg-setétedösek történnek pedig ez Esztendöben kettö a’ Napban, és a Hóldban is kettö, mellyek közzül mi itt Magyár és Erdélyi Országban csak kettöt láthatunk meg, [...] A’ mi pedig az setetülest a’ Holdban lejendöt illeti, anak kezdeti lészen, Böyt-elö Havának 10. napján, illyenképpen.
Estve a’ meg-nevezett Napnak 7. fel ora után, [...] igen lassán besötétedik, és annyira be-sötétedik, hogy 8. ora után edgy fertály mulva a’ Holdnak nagyobb részét el-foglallya.[...] mig 10 ora után edgy negyed fertály múlva a’ végét el-éri, [...] Az második setétülés, a’ mellyet mi fogjuk látni, az Napban történik, Augusztusnsk 21. n. kinek kezdeti lészen Dél-fele; 1 fertály hian 12. ora elöt. az leg-nagyobb Settétülés [...] szintén 1. ora elött edgy fértály hián esik; az idö pedig, midön a’ Nap az setétülésböl fog tetszeni, lészen 2. ora után edgy fértály mulva, és gy mindenestöl el-tart 2. oraig..." (pp. [12-18.]).;
Az Hatodik Része, Az Földi termésekröl, és kiváltképpen az Mezei, Kerti és Szölöbéli termésnek reménysegeröl (pp. [18-20.]).; Magyar KRONIKA, Az Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairol "1572 II. Rudolphus Magyari Királya koronázt: Uy Csillag támad 25 Septembris. [...] 1618. Ferdinand II. választatik Magyar királlya, öszel edgy igen nagy üstökös Csillag látszik..." (pp. [21-39.]).; SOKADALMAK, Felsö és also Magyar Országban, és egész Erdélyben-is (pp. [40-52.]). [HAI.]

          1646.

  [1] FRÖLICH DAVID Magyar-Országi Astronomus KIS KALENDARIOMA Idvözitönk születése után MDCXXXXVI [1646] esztendöre. Mely második a bissextilis után. Magyar-Országra, Szepességre és Erdélyre nagy figyelmetességgel alkalmaztatott. BARTFAN, Nyomtattatot Klösz Jakab által. [2] Prognosticon Astrologicum avagy Természet szerént való JÖVENDÖLES az 1646 ESZTENDÖRE. Melyben az Esztendönek négy Részei az üdönek forgása, az Eclipsisek Hadakozások, Betegségek, és Gyümölcseknek termési bövsségesen meg irattattak, és az Erdélyi s- Magyar-Országi Meridianumra nagy szorgalmatossággal alkalmaztattak. DAVID FRÖLICHIUS Késmárki Mathematicus által. [Bártfa, 1645.] 64+30 számozatlan, összesen 77 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. -
[1] A címlap hátoldalán latin nyelvű ajánlás (p. [2.]).; A’ Betük és Jegyek magyarázattya. Az Égbéli tizenkét Jelek.(p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-43.]).;Rövid Cronica "...1618 Ferdinandus II választatik Magyar Kir: öszszel egy igen nagy üstökös cillag látczik...".(pp. [45-64.]). - [2] Az 1646 Esztendönek négy Részéröl: I. A’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]).; II. A’ TAVASZRÓL (pp. [3-4.]).; [III.] A’ NYÁRRÓL (pp. [4-5.]).; [IV.] AZ EÖSZRÖL (pp. [5-6.]).; [V.] AZ ECLIPSISEKRÖL. "LEsznek ez 1646 Esztendöben négy Eclipsisek;
Kettö a’ Napban és kettö a’ Holdban: de mi ezekben a tartományokban tsak a’ Holdban lejendö Eclypsist láthattyuk meg. [...] utolso napján Januáriusnak reggel 5 órakor, a’ mikor a’ Hold magát a földnek árnyékában kezdi rejteni. A’ legnagyobb homályossága, terjed az egész Holdra 17 punktumokig tudni illik, és 15 min. [...] Annak sötétülése kezdetik 7 órakor, és 8 óra tájban a’ Hold le-menvén, mind végig az Ecclipsis mi tölünk nem láttathatik..." (pp. [6-10.]).; IV. [!] A’ HADAKOZAZROL (pp. [10-12.]).; VII. A’ BETEGSÉGEKRÖL (pp. [13-15.]).; VIII. A’ FÖLDI GYÜMÖLTSÖKRÖL. (pp. [15-19.]).; SOKADALMOK Felsö és Alsó Magyarországban, és egész Erdélyben is (pp. [20-30.]). [HAI.]

          1649.

FRÖLICH Dávid: [1] Uy és O KALENDARIOM Christus Urunk születése után 1649. Esztendöre. Felső MagjarOrszágra, Szepességre és rész-szerint Erdély Országra-is alkalmaztatott Frőlich David, Késmarki Astronómus által. Löcsén, Brever Lörincz által. [2] PROGNOSTICON ASTROLOGIKUM Christus Urunk születése utan. M. DC. XLIX. Melyben ez Esztendőnek állapattyáról, Napban és Hóldban valo Ecclipsisekről és egyébb történetekről természrt szerint meg-visgáltatik. Szépességre és rész szerint Erdély Országra-is alkalmaztatott Frőlich David, Késmarki Astronómus által. Lőcse. 58 + 54 számozatlan, összesen 77 nyomtatott oldal. [1] A címlap hátoldalán ajánlás.; Betűk és jelek magyarázattya. (p. [5.]); Hónaplapok. (pp. [6-55.]); Az tizenkét JELEK és’ Aspectusok magyarázattya. (p. [56.]); [2] Az Télről (p. [2.]); Az Tavaszról avagy kikeletről (p. [5.]); Az Nyárról (p. [6.]); Az Őszről (pp. [6-9.]);
Az Napban és Hóldban leendő fogyatkozásokról. "...Az első Ecclipsis az Holdban történik Majusnak 26. nap, esik, [...] Annak kezdeti lészen éyel 3 orak. az derekassabb setötülése 4. orakor reggel esik, holot az Holdnak semmi világossága nem fog tetszeni, vége pedig 6. orakor lészen, melyet mi nem fogunk látni. [...] Az második Holdban leendő Ecclipsis történik Novem: 10. nap reggel, [...] 6. orak. 8. ora tayban pedig nagyob részét el-foglallya, és így mindenestől el-tart 1. fertállyal 10 oraig délelőt. [...] Az harmadik Ecclipsis történik az Napban, Nov: 4. nap. [...] kezdetit estve-felé 3. orakor, közepét pedig 4. ora tayban láthatyuk mi meg: végét pediglen alig láthatyuk mimeg, mivel hogy akkor á Nap á nagy hegyek miat reytekben marad..." (pp. [9-12.]);
Az fő Aspectusokról és osztan azokból következendő Polgári veszélyekről (pp. [12-16.]); Az Testi Betegségekről (pp. [16-17.]); Az földi termésekről (pp. [18-19.]); Magyar KRONIKA, Az Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairól (pp. [21-40.]); SOKADALMAK, felső és alsó Magyar Országban, egész Erdélyben-is (pp. [41-53.]); Butsu vétele az Autornak. (p. [54.]). [HAI.]

          1650.

  FRÖLICH Dávid: [1] Uy és O KALENDARIOM Christus Urunk születése után 1650. Esztendöre. Felső MagjarOrszágra, Szepességre és rész szerint Erdély Országra-is alkalmaztatott Frölich David, Késmarki Astronómus által. Löcsén, Brever Lörincz által. [2] PROGNOSTIKON astrologicum az az Plánétáknak, és az nevezetes Tsillagoknak forgásiból való jövendölés, Christus Urunk születése után 1650. esztendőre Mellyben Az esztendőnek részeiben esendő néminemű tsudákrol, avagy, az Ecclipsisekről, Betegségekről,&c. való dolgok jegyeztettek meg-meg, Froelich David, Késmárki Astronomus és Practicus által. [Lőcse.] 51 + 53 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. [1] A Planetáknak és Jegyeknek magyarázattya (p. [3.]). Hónaplapok (pp. [4-51.]). [2] A’ TELRÖL (pp. [2-3.]). A TAVASZROL (pp. [3-4.]). A NYARROL (pp. [4-5.]). AZ EÖSZRÖL (pp. [5-6.]).
Az Napban és Hóldban lejendő fogyatkozásokrol "Ez 1650. esztend: az égnek tündöklökét lámpásiban négy fogyatkozások lesznek kettő a’ Napban, mellyek ez Országba nem láthatók, és kettő a’ Hóldba kik minálúk láthatók. A’ Hóldban lévő első sötétség, ki nálunk látható, Pünkösd hónak 15. napj: estve, kezdeti lészen 7.or: 10. minut: de minek előtte a’ Hóld fel-kelénd minálunk, majdan derekassan már 9 or: felénél töb setét lészen, és 26 minut: 10. ora után viszont meg-tér a’ világja, tellyességgel 3 oráig tart a’ setétség, [...] A’ második fogyatkozás, azis meg-látható, esik Sz. Andr. hov. 7. Anak kezdeti lészen regg: 6. or: 27. min: közepi, s a legnagyobb sötétsége, ki a’ Hóldnak többet felénél el-fog, 8. or: dél előtt, [...] vége szakad 9. or: 28 min..." (pp. [6-10.]).
A’ Betegségekről (pp. [10-13.]). A’ Fő Aspektusokrol, és azoknak következendö esetekröl. (pp. [13-15.]). A’ Földi termésekröl (pp. [16-17.]). Magyar KRONIKA, A’ Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairól (pp. [18-41.]). SOKADALMAK, Felső és alsó Magyar Országban, és egész Erdélyben-is (pp. [42-53.]). [HAI.]

          1651.

[1] Uj és O kalendariom Christus Urunk születése után 1651. Mellybe a’ havak, hetek és Innepek, Plánéták járási, Aspectusok és idöknek folyási, napnak és éjnek hoszsza, Nap fel-támadása és le-nyugovása meg-találhato, etc. Silesiára és Magyar országra alkalmaz: Nevbarth Christoph, Silesiai Boleszlausz által. Löcsén, Brever Lörincz által. [2] ASTROLOGIAI Tartosságos vélekedés, Christus Urunknak idvesseges emberré léte és születése után való 1651 esztendőre. Melyben az időknek, békeség és hadak dolgainak, betegségeknek, földi gyünölcsöknek és egyébb természet szerint való eseteknek, tsillagok influetiáiból lejendő alkalmatosságit Nagy figyelmetes szorgalmatossággal szerzette és meg-irta BOLESZLAVIAI NEVBARTH CHRISTOPH. Lőcse. 49 + 52 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. [1] E’ jelenvaló esztendő számláltatik (p. [2.]).;
A’ Planeták és Jegyek Magyarázattya. Az Egbéli tizenkét Jelek (p. [3.]).; Hónaplapok. (pp. [4-49.]); [2.] ELSŐ RESZE. Ez eztendőnek külömböztető negy részeiről, és azoknak közönséges ideiről. I. A’ TELRŐL (p. [2.]); II. A TAVASZROL (pp. [3-5.]); III. A’ NYARROL (pp. [5-7.]); IV. AZ EÖSZRŐL (pp. [7-9.]); MÁSODIK RESZE. A’ Napnak két Sötétségéről, mellek ez földön ebben az az esztendőben meg-láttzanak. "...Minálumk az Nap első sötétsége láthatatlan, történik 19. Április éjel 11 orakor, [...] Második Nap-béli sötétség-is láthatatlan, esik 14. October. 3. orakor dél után,..." (pp. [9-11.]).; HARMADIK RESZE. Hadrol es Bekeségről es egyeb világi dolgokrol (pp. [11-12.]).; NEGYEDIK RESZE. Ez esztendőbeli egésségekről és betegségekről (pp. [12-15.]).; EÖTÖDIK és utolsó RESZE. Ez Esztendőbeli termesről és ismet terméketlenségéről (pp. [15-17.]).;
SOKADALMAK, Felső és alsó Magyar Országban, egész Erdélyben-is (pp. [18-29.]).; MAGYAR CRONICA. A’ Magyar nemzetnek emlekezetes viselt dolgairól (pp. [30-52.]). [HAI.]

          1655.

[1] NEUBART CHRISTOPH, Theolog. és Astronomus KALENDARIOMA. Mellyet irt Christus Urunk szüeletése után 1655 Esztendöre. Es Magyar-Országra, Erdélyre, s’ azoknak szomszédos tartományaira nagy szorgalmatossággal alkalmaztatott. VARADON, Nyomtattatott SZENCI ABRAHAM által. [2] PROGNOSTIKON, az az: A’ csillagok forgásábol és munkálkodásibol vött. JÖVENDÖLES 1655 ESZTENDÖRE, Mellyben Az esztendönek négy részei, az Eclipsisek, és egyéb történendő dolgok magyaráztatnak-meg. Es Mag’ar Országra s’ Erdélyre alkalmaztatot. NEOBART CHRISTOPH Altal. [1654.] 51+50 számozatlan, összesen 77 nyomtatott oldal. [1] Ez Esztendö számláltatik.; A’ Charakterek jegyzése (p. [2.]).; A’ Planeták és Jegyek Magyarázattya. (p. [3.]).; Hónaplapok. (pp. [4-51.]).; [2.] ELSÖ RESZ. Az eztendönek négy Czikkelyiröl. I. A’ TELRÖL (pp. [2-3.]).; II. A’ TAVASZROL (pp. [3-4.]).; III. A’ NYARROL (pp. [4-5.]).; IV. AZ EÖSZRŐL (pp. [5-7.]).;
MASODIK RESZ. Az Eclipsisekröl "Az 1655 esztendöben két eclipsis lészen a’ Napban, de mi ez országunkban csak az eggyiket fogjuk meg-látni. [...] Az elsö annakokáért lészen februáriusnak 6 napján..." (pp. [7-9.]).; HARMADIK RESZ. A’ Nevezetesebb Aspektusokrol (pp. [9-14.]).; NEGYEDIK RESZ. A’ Betegségekröl (pp. [14-15.]).; EÖTÖDIK RESZ. A’ Földi Gyümölcsökröl (pp. [15-17.]).; SOKADALMAK (pp. [18-27.]).; MAGYAR KRONICA. "...1572 II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik Posonyban 25 Sept. Uj tsillag támad. [...] 1618. II. Ferdinánd Magyar királlyá választatik. Eöszszel nagy üstökös tsillag láttatik." (pp. [28-50.]). [HAI.]

APÁCZAI CSERE János: Az Eghi dolgokrol. In: Magyar Encyclopaedia. Az az, minden igaz es hasznos Böltseségnek szep rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása. Apatzai Tsere Janos által. Ultrajecti, Ex officina Joannis a Waesberge. MDCLIII. [1655.] 487 p. A címlapon feltüntetett 1653-as évszám: a kiadás sajtó alá készítésének és a nyomdai munkálatok megkezdésének éve. A könyv valójában 1655-re készült el teljesen, így még Apáczai 1653-1655-ös gyulafehérvári beszédeit is a kötet végére csatolhatták mellékletül, 1655-ös évszámmal. Előszava latin nyelvű. Csillagászat: pp. 87-115. "Hatodik resz. Az Eghi dolgokrol." Ez az akkori csillagászat teljes ismertetését adja rövid mondatokban. Világának közepén már a Nap áll. Már ismerteti a távcsövet: "a nemrégen talált nézőeveg"-et.
A Jupiter, ki a Naptól rendszerént negyedik bujdosó csillag, az ő négy társaival a Napot 12 esztendőben kerüli meg, őtöt peng az őkörülötte valók közül a legmesszebbre való 16 nap, a harmadik 7 nap, a második 85 óráig, a legközelbső penig 42 óráig. A Saturnus ötödik és a naptól legmesszebb való bujdosó csillag, ki az ő két szolgáival (melyek őtöt avagy igen későre, avagy sohasem kerülik meg) a Napot 30 esztendeig kerüli meg.
Változócsillagok: p. 99. [a P Cyg-ről] A hattyu (Cygnus). Ennek begyiben 1600 esztendőben, egy új, harmadik rend fényességű és nagyságú tsillag tetszett fel mely mind e mai napig tündöklik.; p. 99. [az 1572-es szupernóváról] A széken ülő (Cassiopea) melynek mellyebéli edirnek neveztetik. Ennek a székiben 1572. esztendőben egy iszonyatos nagy tsillag tetszet volt fel, mely 1574. ben ismét el tűnt.; p. 99. [az 1604-es szupernóváról] A kegyo tarto (Serpentarius), kinek lábában 1604. ben egy uj tsillag tetszet volt fel, de 1606 ismét eltűnt.; p. 100. [az omikron Cet-ről] A Cethal (Cetus). Ebben 1638. ben ősszel hirtelenséggel, egy tsudálkozásra melto tsillag tetszet fel, es a mindjart következő tavaszon eltűnt, mely attól fogva mind eddig ugy történik. [KSZ.]

          1660.

   [1] Uy és ó Kalendariom Kristus Urunk születése után M.DC.LX. [1660.] Esztendőre valo: melly Intercalaris, az az közbetétetett esztendő, 366 napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal a Bechi Meridianomra rendeltetven. Kürner Lipold, AA.LL. & Philos. Baccal. által. és Püchler Vid, Altenburgi Matematicus neve alat világossággra adatot. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjara. A Magyar Historia, és sokadalmakkal eggyüt. Nyomtatta ki Bechben Kürner Jakab János also Austria könyw-nyomtatoja. [2] Prognosticon az az Jöuendö dolgoknak égi nézésekből-való ielensége avagy Nagy Praktika, Kristus Urunk születése után valo M. DC. LX. esztendőre. Melly Intercalaris, az az közbetétetett esztendőnek mondatik, 366. napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal, az egi chillagoknak iarasok szerent, á Napnak, Holdnak, Planetáknak forgásokrol: és onnét észben vett szélvészekről.
Az Austriay Herczeségnek, és több szomszédságában levő Országoknak meridianumra szérént eszveszedegetett. Püchler Vid, Altenburgi Matematicus neve alat világossággra adatot. Kürner Lipold, és Mate által. Nyomtatta-ki Béchben, Kürner Jakab Janos, Also Austria könyw-nyomtattoja. Bécs. 54 + 34 számozatlan oldal. [1] Hónaplapok. Rövid tanuság az érvágásban valo rend tartásrul (pp. [52-54.]). [2] Előljáro Beszéd Avagy Bemenetel. Az 1660. Esztendőnek Tulaidonságairol Rendeléséről és Annak kiváltképpen valo négy részeiről (pp. [2-3.]). Első Rész. Az Télről (pp. [4-6.]). Második Része. A, kíkeletnek tulaidonságiról, és az ő rendelosiről...(pp. [7-8.]). Harmadik Része. A Nyárnak tulaidonságirul és annak rendelőirul...(pp. [9-10.]). Negyedik Része. Az Oeszrűl és annak igazgatoirol, Iupiterrűl tudniillik és Marsrúl (pp. [10-12.]).
Oetedik Része. A Napban és Hóldban-valo fogyatkozásokrul (pp. [12-14.]). "Első fogyatkozás, mely az Holdban, Nap és Hold közbevetése miat leszen, történik Sz. Georgy havának 24. napián reggel 8 óra taiban 15. min. Tartani fog 3. óráig, 55 min 4 sec. ... Második fogyatkozás mely á Nappan leszen történik Mind Sz. havanak 8 napian estue 10. ora taiban 24 min. ..." Hatodik Része. A földnek gyümölczérűl (pp. [14-16.]). Hetedik része. Az hadakrúl és betegségekrűl (pp. [16-17.]). Chronologia (pp. [18-27.]). Magyar Orszagy és Erdély Sokadalmak (pp. 28-34.). [HAI.]

          1662.

  [LIPPAY János]: CALENDARIUM OECONOMICUM PERPETUUM, az az ESZTERGAMI ÉRSEK URUNK Ö NAGYSAGA Posoni Gondviselöjének Majorságrúl irt Laistroma, minden Esztendöre, kibül minden Major Gazda hórúl hóra egész esztendö által mit munkálottasson az Majorság körül, meg tudhattya. Most újjonnan Magyár nyelven ki bocsáttatott. Nyomtattatott Nagy-Szombatba az Akademiai bötükkel Schneckenhaus Menyhárt Venceszló által. 1662. [10]+72+[8] p., 1 t. Mezőgazdasági kalendárium. - A címlapon Lippay György esztergomi érsek babérkoszorúval és virágokkal övezett címere látható.
A címlap hátán a szerző ajánlással fordul bátyjához, "...GEORGIO LIPPAY DE ZOMBOR, ARCHIEPISCOPO STRIGONIENSI LOCIQ(UE) EJUSDEM COMITI PERPETUO, PRIMATI HUNGARIAE [...] &c. [...] PATRONO ..."; AJANLÓ LEVÉL (pp. [3-7.]).; A KEGYES OLVASÓHOZ (pp. [7-10.]).; A főrész hónapokra osztva 278 számozott mezőgazdasági tanácsot tartalmaz. Legnagyobb részük a januártól decemberig elvégzendő mezőgazdasági munkálatokat kívánja segíteni, az utolsó húsz azonban időponthoz nem köthető útmutatásokat foglal magába (pp. 1-72.).; INDEX, Az az Mutató Lajstroma ezen Calendáriumba lévö dolgoknak... (pp. [73-80.]).
A kötetben látható két szövegközti illusztráció közül az egyik az éjjeli holdfény hosszát: "Az hóldnak nevelkedéset vagy fogytát ez következendö táblábul meg ismerhetni." (p. 68.).; A másik a kézi kompasztom - egyfajta kéznapóra és iránytű - használatát mutatja: "Figura kiben az ember az újjan meg-láthattya á nappal veröfénynél, hány az óra mind dél elött, s-mind dél után." (p. 69.).; A kiadványhoz kihajtható, haránt alakú táblázat is járul: "Mutató táblája annak, mely időben az egész esztendőnek minden napján keljen fel és haladjon el a nap..." [Ez utóbbi a MEK-ben elérhető példányból hiányzik]. [HAI.]

          1664.

[ 1 ] Uj éz O Kalendariom Kristus Urunk. Születése után való M. DC. LXIV esztendőre Mely Bissextilis (az az közbetetett avagy ugro) esztendő, kinek hossza 366 napot foglal magában. Nagy szorgalmatosságal á Bechi Meridianomra rendeltetett Kürner Leopold és Mate, AA LL. & Philos. Emerit. által. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjára. A Magyar Historia, és sokadalmakkal együt. Nyomtatta-ki Béchben Kürner Jakab János, also Austriának könyw-nyomtatoja. [ 2 ] Prognosticon az az Jöuendö dolgoknak égi nézésekből való gyanakodas Kristus Urunk születése után valo M. DC. LXIV. Esztendőre Mely Bissextilis avagy ugro Esztendő, 366. napu. Nagy szorgalmatossággal, az egi chillagoknak járások szerint, á Napnak, Holdnak, Planetáknak forgásokrul: és onnét észben vett szélvészekrül.
Az Austriay Herczegségnek, Magyar, és ezek szomszédságában levő Országoknak meridianumia szerént egybeszedegetett. Kürner Lipold, és Mate, AA. LL. & Philos: Emerit; által. Nyomtatta-ki Béchben, Kürner Jakab Janos, Also Austria könyw-nyomtattoja. Bécs. 34 + 40 számozatlan oldal. Hónaplapok. Az érvágás rendjéről. Patika. Az esztendőn uralkodó plánétárol. Fogyatkozások (Az első fogyatkozás az holdban, törtenik böjt-elő-havanak 11. napian dél után 3. orakor, a-masodik a-napban lészen Szent Jakáb havának 7. napjan délkor 11. óra tájban, melik mint-hogy nálunk lahatalanok lésznek, azért masokra bizzuk azzokát). Hadakról. Chronologia. Sokadalmak. [KSZ.]

          1665.

KOMÁROMI CSIPKÉS György: Az Iudiciara Astrologiarol és Üstökös Csillagokrol valo Ivdicivm. Mellyet Eggy meltoságos Zászlos Urnak kivánságára, a kedvejért, levél formaban, elsőben déak nyelven irt, és az utan, némelly becsületes Halgatoi kivánságára, Nemzete javára, Magyarrá tett, bővített, és illyen rendben, formában, az Isten dicsősségére ki-eresztett Comaromi C. György. MDCLXV. [1665.] Debrecen. Karanci György nyomda. 12 r. 101 p. 1664-ben és 1665-ban is üstökösök látszottak az égen, Debrecenből is. A szatmári várkapitány (Hiebner vándor asztrológust már nem találva) Dobozi István debreceni főbírát kérte: adjon szakvéleményt a debreceni kollégium tudósai közül valaki a jelenségekről. Így egyik professzor: Komáromi Csipkés György írta meg a felvilágosító művet. Az ő latin nyelvű levelét, azután magyarul nyomtatta ki. Vitairat a csillagjóslás és az üstökösökhöz fűződő babonák ellen. [KSZ.*]

          1668.

[1] Uj és O KALENDARIOM Christus Urunk születése után valo 1668. BISEXTILIS ESZTENDÖRE. Mely 366 napokbol áll, Erdélyre és rész szerint Magyar-országra alkalmaztatott ROHDIUS GYÖRGY Erdélyi Astronomus által. Cum Gratia et Priv. Celsiss. Princ. Transylv. SZEBENBEN, UDVARHELYI MIHALY által. [1667. ] [2] PROGNOSTICUM ASTROLOGICUM. avagy A’ Planeták és Csillagok egymásra nézésekbül való Jövendölés CHRISTUS Urunk születése után M.DC.LXVIII. Bissextilis Esztendöre. Melyben ez Esztendönek Négy részeiröl, és az Ecclipsisekröl, Földi böség avagy fogyatkozásrol, békeség, egésség és egyéb történendö dolgokrol visgáltatik és alkalmaztatik Erdély és Magyar-országra ROHDIUS GYÖRGY, Mathem. és Medicus által. [Szeben, 1667.] 28 + 46 számozatlan, összesen 74 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - [1] A címlap hátán latin nyelvű ajánlás "D. MICHAELI TELEKI De Szék. "-nek "MICHAEL UDVARHELYI typogr."-tól. Az év jellemző adatai (p. [3.]).; Hónaplapok (pp. [4-27.]).; A’ Pláneták és Jegyek magyarázattya. A’ 12 Égbéli jegyek. (p. [28.]). [2] Ez Esztendönek 4 Részeiröl. I. A’ TÉLRÖL (p. [2.]).; II. A’ TAVASZRÓL (p. [3.]).; III. A’ NYÁRRÓL (pp. [3-4.]) - IV. Az EÖSZRŐL (pp. [4-5]).; II. RESZ. A’ Nap és Holdbéli Ecclipsisekröl "EBben az 1668 Esztendöben 4 Ecclipsisek lésznek az egész világon; kettö a’ Napban, kettö az Holdban-is: De mi a’ mi Országunkban hármát láthattyuk-meg tiszta idöben; [...] Az elsö láthato Ecclipsis esik az Holdban 26 Maji, kezdeti lésten reggel egy fertály orával 3 ora elött, sötétülésének nagyobb volta lészen másfél fertállyal 5 ora elött, és végzödik 6 ora Táján reggel [...] csak a’ negyed része marad fejiren. [...] A’ Második láthato Ecclipsis lészen a Napban 4 Novembris, kezdetik 3 orakor dél után és tart 5 oráig, [...] a’ Nap nak csak harmad része setétül meg. [...] Az harmadik Ecclipsis lészen ismét az Holdban 18 Novembis: kezdetik a’ mi Országunkban estve, mindgyárt 4 ora után, és tart majd hetedfél oráig; [...] a’ Holdnak csak fele setétül-meg. (pp. [5-8.]).; III. RESZ. A’ Békesség és Háboruságról (pp. [8-9.]).; IV. RESZ. A’ Betegségekröl (pp. [9-10.]).; V. RÉSZ. A’ Földi termésekröl (pp. [10-12.]).; SOKADALMAK (pp. [13-24.]).; MAGYAR KRONIKA "...1572. II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik Posonyban 25 Sept. Uj csillag támad. [...] 1618. II. Ferdinánd Magyar királlyá választatik. Öszszel nagy üstökös csillag láttatik..." (pp. [25-46.]). [HAI.]

          1669.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Trilinguis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum, & in vitá actionum, Pictura & Nomenclatura. Latina, Germanica & Hungarica. Cum titulorum juxtá atq; vocabulorum indice. Die Sichtbare Welt in dreyen Sprachen. Das ist: Aller vornehmsten Welt-Dinge, und Lebens-Verrichtungen Vorbildung, und Lateinische, Deutsche, und Ungarische Benamung. Samt einen Titel- und Wörter-Register.
A’ Láthato Világ háromféle nyelven, az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való tselekedeteknek le ábrázolása és Deák, Német, és Magyar megnevezése. A’ fellyül való irásoknak és szóknak laystromával. Cum Gratia & Privil. Sac. Caes. Majestatis, & Sereniss. Electoris Saxonici. Noribergae, Sumtibus Michaelis & Joannis Friderici Endteri, Anno Salutis MDCLXIX. [1669.] [6] 315 p. [84] Comenius a mű kéziratát és képeinek tervezetét sárospataki tartózkodása idején (1650-1654) elkészítette, sőt 1653-ban egyes részeit nyomtatni is kezdte. Az első teljes kiadás 1658-ban jelent meg Nürnbergben két nyelven, latinul és magyarul. [KSZ.]

          1675.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus bilingvis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum & in vitá actionum, pictura et nomenclatura. Latino & Hungarica. A’ Látható Világ, két-féle nyelven. az az: Minden derekassabb ez világon lévő dolgoknak és ez életben-való cselekedeteknek le-ábrázolása, és Deák s’ Magyar meg-nevezése. Coronae, Typis & Sumptibus Petri Pfannenschmiedii, impresit Nicolaus Molitor, Anno 1675. 327 p. Ez az első hazai Orbic Pictus-kiadás.
Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.; pp. 162-163. Ora-mutatók, (óra-mivek). "A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-Istápnak (vasnak) árnyékával, mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson." A mellékelt metszeten egy fali napóra és egy összecsukható-kinyitható zsebnapóra látható.; pp. 166-167. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 216-219. Az égi-golyóbis.; pp. 220-221. A bújdosó csillagoknak helyheztetések (egy-másra-való nézések).; pp. 222-223. A holdnak jelenési (tünési).; pp. 224-225. A Napban és Holdban-való fogyatkozások. [KSZ.]

          1677.

Uj és O KALENDARIOM Christus Urunk szuletése után valo 1677 Esztendöre. Mellyet most-is Magyar és Erdély Országra és egyéb szomszéd Országokra alkalmaztatott NEUBART CHRISTOPH. Theologus és Astrologus által. Cum gratia & Privileg. Celsiss Princip. Ez nyomtatás a’ Löcsei és Cassai nyomtatásoknál hellyesb és sokkal bövebb, olvasd-meg s’ ugy talalod KOLOSVARATT, Veres-egyházi Szentyel Mihály által. 103 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1677. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. Az Planéták és jegyek magyarázattya (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-51.]). Az Országok és némely fö Városok ki melyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. Az Országoknak czimerei, kikről szól az mostani Prognosticum (p. [52.]). Az Esztendönek meg-külömböztetö négy Részeinek, Astronomiai meg-Vizsgálása, I. AZ TÉLRÖL (pp. [53-54.]).
II. A’ TAVASZROL (pp. [54-56.]). AZ NYÁRROL (pp. [56-58.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [58-60.]). Második Része. A’ FOGYATKOZÁSOKROL "Ez 1677. Esztendöben 4. fogyatkozások lésznek, kettö a Napban, és kettö az Hóldban, [...] Harmadik fogyatkozás lészen az Hóldban 17. Máji, kezdeti lészen 3. óraror, vége 6 orakor, tart 2 oráig, 36. minutáig. Kezdetitül fogva csak félig láthattyuk-meg..." (pp. [60-61.]). Hármadik Része. AZ HADAKROL. (pp. [61-63.]). IV: A’ BETEGSEGEKRÖL (pp. [63-64.]). Ötödik Resze. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL (pp. [64-65.]). Prognostica perpetua (pp. [66-68.]). SOKADALMOK (pp. [69-80.]). MAGYAR CRONIKA "...1572. II: Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik Posonyban, 15. Sept. Uj Csillag Támad. [...] 1618. II: Ferdinand Magyar Kirallyá valasztatik, öszel nagy üstökös csillag lattatik..." (pp. [81-103.]). [HAI.]

          1678.

[1] Uj és O KALENDARIOM Christus Urunk születése után valo 1678 Esztendöre. Mellyet most-is Magyar és Erdély Országra és egyéb szomszéd Országokra alkalmaztatott NEUBART CHRISTOPH. Theologus és Astrologus által. Cum gratia & Privileg. Celsiss Princip. KOLOSVARATT, Veres-egyházi Szentyel Mihály által. [2] Rövid Astrologiai VIZSGALAS; Christus Urunk születése születése után valo 1678 Esztendöre. A’ Tsillagoknak természetszerint valo forgásiból eső jelenések, ez alsó Világon. Illendö szorgalmatossággal öszve szereztetnek, és le-irattatnak Neubárth Christoph által. 52 + 50 számozatlan, összesen 78 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1678. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. Az Planéták és jegyek magyarázattya (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-51.]). Az Országok és némely fö Városok ki melyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. Az Országoknak czimerei, kikről szól az mostani Prognosticum (p. [52.]).
[2] Elsö Része. Az Esztendö 4 Kántorinak Astronomiai meg vizsgálása, I. A’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]). II. A’ TAVASZROL (pp. [3-5.]). A’ NYÁRROL (pp. [5-6.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [6-7.]). Második Része. A’ FOGYATKOZÁSOKROL "EZ 1678. esztendöben öt. fogyatkozások történnek a’ két Égi Világokban, 3. kicsiny a’ Napban, mellyek mi tölünk nem láthatók, és 2. nagy az Holdban, és mi csak az utolsot láthattyuk meg. [...] Az második mi tölünk meg-látható nagy Hold-béli fogyatkozás, lészen 19 Oktobris éjel, 6 gr. és 40 min. az Bika. Kezdeti estve 7. órakor lészen, közepi 9. órakor, vége pedig 11. órakor, tart 4. egész óráig,..." (pp. [7-11.]).
Harmadik Része. AZ HADAKROL. (pp. [11-14.]). Negyedik Része. A’ BETEGSEGEKRÖL (pp. [14-15.]). Ötödik Resze. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL és terméketlenségröl (pp. [16-18.]). Prognostica perpetua (pp. [19-21.]). Rövid tanitás az Gazdaságnak elő-vitelében. (pp. [22-26.]). SOKADALMOK (pp. [27-38.]). MAGYAR CRONIKA"...1572. II: Rudólphus Magyar Királlyá koronáztatik, új csillagy támad. 25. Septemberben [...] 1618. II: Ferdinand választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös csillag láttatik..." (pp. [39-50.]). [HAI.]

          1679.

[1] Uj és Ov KALENDARIOM Christus Urunk születése után valo 1679 Esztendöre. Mellyet most-is Magyar és Erdély Országra és egyéb szomszéd Országokra alkalmaztatott NAUBART CHRISTOPH. Theologus és Astrologus által. Cum gratia & Privilegio. Celsissimi Principis Transylv. KOLOSVARATT, Veres-edgyházi Szentyel Mihály által. [2] Rövid Astrologia VIZSGALAS; Christus Urunk születése születése után valo 1679 Esztendöre, A’ Csillagoknak természet szerint való forgásiból eső jelenések, ez alsó Világon. Illendö szorgalmatossággal öszve szereztetnek, és le-irattatnak Neubarth Christof által. 53 + 48 számozatlan, összesen 77 nyomtatott oldal. [1] A címlevél hátán az 1679. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. Az Planéták és jegyek magyarázattya (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-51.]). Az Országok és némel fö Városok ki melyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. (p. [52.]). Az Prognosticonban való Czimereknek magyarázattya (p. [53.]). [2] ELSÖ RESZE. Az Esztendö 4 Kántorinak Astronomiai meg-visgálása, I. A’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]). II. A’ TAVASZROL (pp. [3-4.]). III.A’ NYARROL (pp. [4-5.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [6-7.]). MASODIK RESzE. A’ FOGYATKOZÁSOKROL "NEdy fogyatkozások lésznek ezen 1679. esztendöben az Egi Fáklyákban, kettö a’ Napban kettö az Holdban-is, [...] Az elsö Holdbéli fogyatkozás esik 25. Április..." (pp. [7-9.]). HARMADIK RESZE. AZ HADAKOZASROL. ES BEKESSEGRÖL (pp. [9-11.]). NEGYEDIK RESZE. A’ BETEGSEGEKRÖL (pp. [11-12.]). ÖTÖDIK RESZE. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL ES TERMÉKETLENSEGRÖL (pp. [13-14.]). Prognostica perpetua (pp. [14-17.]). Rövid tanitás a’ Gazdaságnak elő-vitelében. (pp. [17-29.]). SOKADALMOK (pp. [20-31.]). MAGYAR CRONIKA "...1572. II: Rudólphus Magyar Királlyá koronáztatik, új csillag támad. 25. Septemberben [...] 1618. II: Ferdinánd választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös csillag láttatik..." (pp. [32-48.]). [HAI.]

          1681.

[1] Uj és O KALENDARIUM, Mellyet Christus születése után való 1681. irt, NEUBARTH CHRISTOPH. Es most-is Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkolmaztatott. LÖTSEN, BREWER SAMUEL által. [2] Rövid Astrologia VIZSGALAS; Christus Urunk születése után valo 1681. Esztendöre, A’ Tsillagoknak természet szerint való forgásiból eső jelenések, ez also világon. Illendö szorgalmatossággal öszve szereztetnek, és le-irattatnak Neubarth Christoph által. 45+50 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. [1] A címlevél hátán az 1681. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. A Planéták és jegyek magyarázattya. Az 12. Égbéli Jegyek. (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-43.]). Az Országok és némelly fö Várasoknak, hogy ki mellyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. (p. [44.]). Az Prognosticonban való Czimereknek magyarázattya (p. [45.]).
[2] Elsö Resze. Az Esztendö 4. Kántorinak Astronomiai meg-visgálása, I. A’ TÉLRÖL (pp. [2-3.]). II. A’ TAVASZRUL (pp. [4-6.]). III. A’ NYARROL (pp. [6-7.]). IV. AZ ÖSZRÜL (pp. [7-8.]). Masodik Resze. A’ FOGYATKOZÁSOKROL. " EZ 1681. esztendöben négy fogyatkozások lésznek az két nagy Világi Fáklyán, kettö a’ Napban, és annyi az Holdban, kiben 3. minékünk lathatatlanak lésznek. [...] Az negyedik minékünk láthato Holdbéli fogyatkozás lészen 39.[!29.] Augusti Sz. János fővitelének napjában [...] Kezdedik éjtszaka jo regge 1. orakor és 40 min. az közepi és legnagyobb sötétsége leszen reggel 3. órakor és 22. min. Az kimenetele 5. órakor..." (pp. [9-11.]). Hármadik Része. AZ HADAKROL ÉS BÉkességröl (pp. [11-14.]). Negyedik Része. AZ BETEGSÉGEK ES Halál felöl (pp. [15-17.]).
Ötödik Része. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL ES terméketlenségrül (pp. [17-20.]). Egynehány hasznos Hazy mesterségek (pp. [21-25.]). SOKADALMAK, Felső és also Magyar Országban, és egész Erdélyben is (pp. [26-35.]). MAGYAR CRONICA "...1572. II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik, Új tsillag támad. 25 Septemberben. [...] 1582 Az új kalendáriom támada, de derekasban 1600-ban vövék-bé. [...] 1618. II: Ferdinánd választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös tsillag láttatik..." (pp. [36-50.]). [HAI.]

          1682.

[1] Uj és O KALENDARIUM, Mellyet Christus születése után való 1682. irt, NEUBARTH CHRISTOPH. Es most-is Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra alkolmaztatott. LÖTSEN, BREWER SAMUEL által. [2] Rövid Astrologia VIZSGALAS; Christus Urunk születése után valo 1682. Esztendöre, A’ Tsillagoknak természet szerint való forgásiból eső jelenések, ez also világon. Illendö szorgalmatossággal öszve szereztetnek, és le-irattatnak Neubarth Christoph által. 52+50 számozatlan, összesen 79 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. [1] A címlevél hátán az 1682. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. A Planéták és Jegyek magyarázattya . Az 12. Égbéli Jegyek. (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-50.]). Az Országok és némelly fö Várasoknak, hogy ki mellyik Égi jegy alatt fekszik, rövid le-irása. (p. [51.]). Az Prognosticumban való Czimereknek magyarázattya (p. [52.]).
[2] Elsö Resze. Az Esztendö 4. Kántorinak Astronomiai meg-visgálása, I. A’ TELRÖL (pp. [2-4.]). II. A’ TAVASZRUL (pp. [4-7.]). III. A’ NYARROL (pp. [7-9.]). IV. AZ ÖSZRÜL (pp. [9-12.]). Masodik Resze. A’ FOGYATKOZÁSOKROL. " Ebben 1682. Esztendöben két Hold fogyatkozásnál töb nem leszen, mikor a’ Holdnak tölte vilagossagarol megfosztatik, es meg-setétedig. Az Elsö Hold-béli Fogyatkozas 21. Febr. éjfélkor 12 or. 27. min. [...]és az egész vilagossagatul meg-fosztatik. Ennek kezdeti 10. orakor 33. min. lészen, [...] Vége lészen, mikor a’ Hold az eö töltét el ér, 2 or. és 23. min. éjfél utan: 3. or és 49. min. tart eleitöl fogvast, vegig majd 4. or. Masodik Hóld fogyatkozas 18. Auguszti esik 6. or. 55. min. dél elött, avagy reggel 7 or. [...] De a Nap felkelte miat mitölönk nem igen láthato lészen... " (pp. [12-15.]). Hármadik Része. AZ HADAKROL ÉS MÁS Világi Futamodásokrol (pp. [16-19.]). Negyedik Része. AZ BETEGSÉGEKRÖL (pp. [19-23.]).
Ötödik Része. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL ES terméketlenségrül (pp. [24-25.]). SOKADALMAK, Felső és also Magyar Országban, és egész Erdélyben is (pp. [26-35.]). MAGYAR CRONICA "...1572. II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik, Új tsillag támad. 25 Septemberben. [...] 1582 Az új kalendáriom támada, de derekasban 1600-ban vövék-bé. [...] 1618. II: Ferdinánd választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös tsillag láttatik. [...] 1680 [...] Decemberben, Nagy és példa nélkol való Östökös csillag az égen költ fel, az mely maga fényes sugárjéval majd 60. gradust el-foglalta, és következendö esztendönek Februariusig nagy almélkodással láttatot. 1681. Az 18. Januarij, Dél tajban az Nap mellett két égi jegy, és több-is vólt." (pp. [36-50.]). [HAI.]

          1683.

KISZTEI Péter: Üstökös Csillag, Avagy: Olly edgyügyü rövid Elmélkedés, mellyben meg-mutogatódik, mind a’ Sz. Irási Tudomány szerint, s’ mind a’ külső Historiákbol, és a’ minden időbeli Experientiábol, micsoda itéletben kellyen lenni kinek kinek az üstökös Csillagok felöl. Mellyet az 1680-dik Esztendőbe Karácson Havának 22-dik napján támadott, és azután 1681-dik Esztendőben-is, az Első Hónak, avagy Boldog Aszszony Havának 26-dik napjáig láttattatott, csudálatos nagyságu üstökös Csillagnak alkalmatosságával irt, és a’ Göntzi Gyülekezetben el praedicállott, Kisztei Péter, Christus Urunk Születésének 1682-dik Esztendejében Böjt más Havának 2-dik, és 16-dik napján. Cassan, Nyomtattatott Bosytz Istvan által. 1683. eszten. 117 p. Írtam Göntzön, 1682-ben, Novemb. 28. napján. Ajánló levél a méltóságos és fényes késmárki Thökölyi Imrének; Isten kegyelméből Magyar Ország edgyik Részének fejedelmének, és Urának. [Voltaképpen erkölcsi intelem az üstökös ürügyén.]
Változócsillagok említése [az 1572-es szupernóváról:] "(6) Ennél is közelebb jövén a mi időnk felé, az 1572-dik esztendő-béli üstökös Csillag, melly 16 hólnapokig tartott, mint a külső Historicusok emlékezetben hagyták Istennek minémű rettenetes haragjának lőtt légyen mutató jelensége, csak hamar az után következett éhség, a pusztító döghalállal edgyütt nyilván bizonyittyák, a melly két ítélei Istennek többnyire mindenkor edgyütt járnak, s a vér-ontó hadakozásokat leg-gyakraban utól szokták követni, s néha pedig a népnek bűneiért mind az három edgyüvé-járul.; [az 1604-es szupernóváról:] (7) Csak a mi Seculumunkban lött példákat említek. Christus Urunk születése után 1604-ben támadott üstökös csillag vallyon micsoda következő szomorú állapatoknak volt mutatója?" [KSZ.]

          1684.

[1] Uj és O KALENDARIUM, Mellyet Christus születése után való 1684: Bissextilis Esztend. Melly mostan-is Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb szomszéd Tartományokra alkolmaztatott, NEUBARTH JÁNOS Theol. és Astr. által. Es az eddig ki hagyattatott, nevezetes viselt dolgok, a’ Crónikában bé tétettének. Cum gratia et Privilegio Celsissimi Principis Transylv. Nyomtattatott Colosvaratt [2] Rövid Astrologiai VIZSGALAS; Christus Urunk születése után valo 1684. Bissext. Esztendöre. A’ Csillagoknak természet szerint való forgásiból eső jelenések ez also világon, Illendö szorgalmatossággal öszve szereztettenek, és le irattatnak NEUBARTH JANOS által. 53+61 számozatlan, összesen 90 nyomtatott oldal. Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. [1] A címlevél hátán az 1684. esztendő jellemző történelmi évszámai és naptárszámítási adatai állnak. A Planéták és Jegyek magyarázattya . Az hét Planéták. Az Égbéli 12. Jegyek. (p. [3.]) után következnek a naptár táblák (pp. [4-51.]).
Az Országoknak és némelly fö Várasoknak hogy ki mellyik Égi Jegy alatt fekszik, rövid le-irása. (p. [52.]). Az Prognosticonban való Czimereknek magyarázattya (p. [53.]). [2] ELSÖ RESZE. Az Esztendö 4. Kántorinak Astronomiai meg-visgálása, A’ TELRÖL (pp. [2-3.]). II. A’ TAVASZROL (pp. [4-5.]). III. A’ NYARROL (pp. [5-7.]). IV. AZ ÖSZRÖL (pp. [7-9.]). MASODIK RESZE. A’ FOGYATKOZASOKROL. "Ebben az 1684-dik Esztendöben négy fogyatkozások lésznek, kettö az Napban, kettő az Hóldban-is. Ezek közül mi csak az elsö Nap-béli fogyatkozást, nem láthatjuk-meg; de a’ többi mind látható lészen. [...] A’ Második Nap-béli fogyatkozás esik 12. Julii, délután 3.órakor és 25, minutakor, [...] ez fogyatkozásnak a’ mint remélem, hogy ha az ég tiszta lészen,igen nagy apparentiája, jelensége lészen. Argoli Calculatioja szerént két óráig tartó leszsz, [...] KÖVETKEZNEK az HOLDBELI fogyatkozások.
AZ elsö Hóldbeli fogyatkozás esik 27. junii, regel 3. órakor,egy fertállyal a’ négyre a’ kezdeti 2. fertállyal lészen a’ 3-romra, a’ vége 4. órakor, egészszen más-fél óráig tart. [...] A’ második fogyatkozás a Hóldban lészen, 21. Decembr. sz. Tamás napján, 12. órakor éjfélkor, annak kezdeti lesz 2. fértállyal a’ 10-re. Közepi, 10. órára, vége pedig 1. órakor lészen, ez fogyatkozás egészszen, tart negyed fél óráig, és felénél többire homályosodik-meg az Hóld...".(pp. [7-13.]). HÁRMADIK RESZE. A’ NYARROLROL és MAS VILÁGI Dolgokról (pp. [13-15.]). NEGYEDIK RESZE. A’ BETEGSÉGEKRÖL (pp. [15-18.]). ÖTÖDIK RESZE. A’ FÖLDI TERMESEKRÖL és TERméketlenségröl (pp. [18-20.]). PROGNOSTICA Perpetua (pp. [21-23.]). SOKADALMAK. , Felső és Alsó Magyar Országban, és egész Erdélyben-is (pp. [24-36.]). MAGYAR CRONIKA "1572. II. Rudolphus Magyar Királlyá koronáztatik, új csillag támad. 25 Sept. [...] 1582 Az új Kalendáriom támada, de derekasban 1600-ban vévék-be. [...]
1618. II. Ferdinánd választatik Magyar Kirallyá, öszszel nagy üstökös csillag láttatik. [...] 1680. Decemberben nagy és példa-nélkül való üstökös csillag támadott az égen, a’ mely önnön maga fényes sugárjával majd 60. gradusig nyújtózott, és a’ következendö Esztendöben-is Februariusig nagy álmélkodással láttatott, mely majd 8. egész hetet foglal bé. 1681. Az 18-dik Januarii, Dél tájban a’ Nap mellett két Égi Jegy és több-is láttatott." (pp. [36-61.]). [HAI.]

          1685.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Quadrilinguis. Hoc est Omnium fundamentalium, in mundo rerum, et in vitá actionum, Pictura et Nomenclatura Latina, Germanica, Hungarica, et Bohemica. Cum Titulorum juxtá atque Vocabulorum indice. - Die sichtbare Welt in vier Sprachen - A’ Láthato Világ négyféle nyelven. az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való cselekedeteknek le-ábrázolása és Deák, Német, Magyar és Tót, meg-nevezése, a’ fellyülvaló irásoknak és szóknak laystromával. - Swet Wyditedlny. - Leutschoviae, Typis Samuelis Brewer. Anno 1685. [27] 313 [32] p. Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.;
pp. 156-157. Ora-Mutatók, (Óra-Mivek). A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-istápnak (vasnak), mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson.; pp. 160-161. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 208-211. Az Égi Golyóbis.; pp. 212-213. A Bújdosó Csillagoknak Helyheztetések (Egymásra való Nézések).; pp. 214-215. Az Hóldnak Jelenési (Tünési).; pp. 216-217. A Napban és Hóldban-való Fogyatkozások. [KSZ.]

          1711.

[ 1 ] Ujj Kalendariom, Mellyet Christus Urunk születése után való 1711. Esztendőre irt Neubart Janos. És Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott. Komáromban, Töltesi Istvan által. [ 2 ] Rövid astrologiai visgalas Christus Urunk születése utá valo 1711. Esztendőre, Az Csillagoknak Természetszerént való forgásokbol és jelenésekből. Komárom. 56 + 104 számozatlan oldal. Hónaplapok. Évszakokról. Fogyatkozásokról. (ebben az 1711. Esztendőben, mindenestül öt számlaltatik; ugy mint: három a’ Napban; kettő az Holdban: A’ Napbéli fogyatkozások, igen kicsinyek; de az holdbélinek mind az kétszer az föld árnyékának közepette a’ temerdek fekéteségen kölletik által menni. Ezek közül keveset fogunk látni, hanem csak az útolsó Napbéli fogyatkozásnak kezdetét és az útolsó hóldbélinek-is az végét.) Hadakozásokról. Sokadalmak. Magyar Chronika. [KSZ.]

          1734.

PETTHÖ Gergely: A’ Magyar Kronikának a’ mellyet Elsőben meg-irt, s’ ki bocsátott nemzetes Petthö Gergely 373. esztendötül fogva 1626. esztendeig. Nyomtattatott Bécsben 1660. esztendöben. Az után penig. Azon Historiát continuálván újonnan ki nyomtattatta, és szüntelen történt dolgokkal szaporitatta Groff. Kalnoki Samuel, Felséges Cszásár, s’ Koronás Királynak Erdély Udvari Cancellariussa Tanátsa, és Nemes három Székely Székeknek Sepsinek, Kézdinek, és Orbainak Fö Király Birája. A’ Magyar Nemzetnek tanuságára. Nyomtattatott Bécsbe Sirchovics Arvainál 1702. esztendöbe. Tovább való Terjeztése avagy Negyedik, ötödik, és Hatodik resze Foglalván magában száz és hat esztendöt 1627. esztendötül fogva 1732. esztendeig. Iratott, és szép Toldalékokkal szaporittatott Spangar Andras jesuvita űltal. Nyomtattatott Cassan az Academiai betökkel. P. Jesuitáknál. 1734. Hatodik Része.
Foglalmagában Huszonynyólcz esztendőt, mellyekben a Felséges Austriai Házbol szármozandó Ertz-Herczegek I. Josef, és III. Karol egy másnak mint Magyar Országnak Örökös Királyi succedálván azt birták, miket cselekedtek, mint folytatták az Ország Állopottyát. Továbba feltétetik sok fö személyeknek elömenetele, és más mind Magyar, mind más Országoknak és tartományoknak emlékezetre méltó dolgai. p. 98.: "Anno 1719 Karácson havának huszon harmadik napján éjeli rémitö égi jel veres tüz formában éjszak felöl Erdélyen által Magyar és Lengyel Ország felé megyen." A sarki fény jelenség 1719. Dec. 23-án volt.; p. 100.: "Anno 1724 Kis Aszszony havának 23dik napján reggeli 7. és 8. Órakor Erdélyben széllel, és a’ Partiumban egy idöben sok Egi tüzes Meteorum (Draco volans, röpülö sárkány) mint egy röpülve Napkelet felé hol hoszszabban két ölnyire, hol rövidebben szivárvány szinekkel, és szikrázásal láttatnak." A meteor és tűzgömb jelenség 1724. aug. 23-án volt. [SRG.]

          1753.

PETTHÖ Gergely: Rövid Magyar Kronika sok rend-béli fö Historias Könyvekböl nagy szorgalmatossággal: egybe szedettetett és irattatott Petthö Gergelytül. E Magyar Krónikának, Második része. Melly magában foglallya a’ külömb külömb féle idegen Nemzetböl való Magyar Országi Királyokat, mind az Ausztriai avagy Bécs Országi Herczegekből lett Királyokig. Es Azoknak idejekben történt emlekezetre méltó dólgokat. Kassán, 1753. Eszttend. Nyomtattatott az Akademiai betükkel. pp. 48-101.: "Anno 1342 XXVII Lajos, a’ Károl Királynak jó fia, következek, és Coronáztaték az apja halála után Magyar Országi királlyá Székes-Fejér-Várban."
ebben: p. 51.: "Ez fölötte igen jámbor, Isten félö, fő hadakozó, igen bölcs, és tudós Fejedelem vót. Az Egi csillagoknak forgásit, és járásit igen tudta, és azért minden hadakozásit, a’ csillagok forgásinak itéletiböl indétotta..."; p. 128.: "Anno 1583 Gergelly, ezen néven tizen-harmadik Papa, ez idöben reformálá a’ Kalendáriomot, kit Uj Kalendáriomnak hinak, kivel mostan élünk." [SRG.]

          1757.

BERTALANFFI Pál: Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. Előszer A’ mint az Istentől teremtetett. Másodszor A’ mint az Istennek, és a’ természetnek Vezérléséből az emberektől külömbb-külömbb-féle részekre, Országokra, Tartományokra, és kösségekre osztatott. Minden-féle Írókból ki-szedé, és Prédikátori hivatallyának pihenő órái alatt illendő renddel öszve irá azt Bertalanffi Pál, a’ Jesus Társaságából-való Pap: Most pedig Isten jó voltából, ’s-az Elöl-Járóinak kegyes engedelméből Magyar Nemzetének egy mulatságos, és tudós olvasására nyomtatásban ki-adá. Nagy-Szombatban, Az Academiai betökkel, 1757. Esztendőben. 1028 p. Csillagászat: pp. 4-72. Az égnek teremtéséről, Formájáról, és voltáról. Mit vélnek a tudósok az égnek voltáról? A tsillagoknak nagyságáról, és magasságáról? A tsillagoknak külömbbségéről és világosságáról. A tsillagoknak nevéről és számáról.
A világnak a Mathematicusoktól leábrázoltatott golyóbisáról. A tsillagoknak forgásáról. A tsillagok forgásának és a világ minden egyéb dolgai egyenlő, és állhatatos folyamattyának okáról, vagy az Aetherről. A napnak, és más Planétáknak fogyatkozásáról. A tsillagoknak a földiekbe való influxusáról, vagy szivárkodásáról. A földnek teremtéséről, és formájáról. A földnek helyéről. Miből teremté Isten az eget, s-földet? A levegő égről.; Kihajtható mellékletek: p. 7.: Világrendszerek. Holdunk változásai. p. 24.: Világ Golyóbisának Máthézisbéli Ábrázolása.; A könyv első része a továbbiakban általános természetföldrajzi, a második rész leíró gazdaságföldrajzi.
A változócsillagokról: pp. 15-16. "Az ideig-való tsillagok megint három félék, úgy-mint először azok, mellyek a fixa tsillagok között támodván, és bizonyos ideig fel-tetszvén, ismét el-tűnnek; de bizonyos időben megint fel-tetszenek; illyenféle tsillagot emlét Keplerus, melly 1601. eszt. a hatyu mellyen fel-tetszvén, s egész 26 esztendeig világolván, az-után eltűnt; de 1657. eszt. ismét láttatott [a P Cyg].; Másodszor azok, mellyek a fixák között, vagy alatt egyszer fel-tetszvén, s el-tűnvén; azután soha többé meg nem jelennek: Verdries Menyhardnak itéletéből, illyen féle tsillag vólt az, amely a három Aegyptusi királyokat a Született Kristusnak imádására el-vezérli vala.; Harmadszor azok, mellyek ... hol üstökkel, hol szakállal, hol farkkal láttatván, ismét elenyésznek." [KSZ.]

          1772.

SARTORI Bernát: Magyar nyelven filosofia. Az az: a’ böltseség’ szeretésének tudománnyából némelly jelesebb kérdések. Mellyeket sok hiteles böltseség’ szeretése’ tudományát tanitóknak irásiból, ’s könyveibol, egybe szedegetett, és tanított: mostanába pedig a’ magyar nemzetnek kedvéert az elö-jarók’ engedelméből nyomtatásban ki-botsátott. P. Sartori Bernárd. Serafikus Szent Ferentz’ szerzetén lévő Magyar Országi T. T. P. P. Minoritak’ provintziájabol böltseség’ szeretése tudománnyanak tanitója. Egerben. Nyomtattatott a’ Püspöki Oskola’ Betűiv. 1772. Esz. 276 p. A kedvesen kegyes Olvasóhoz intézett előszavát írta: "mind-Szent-havában 1770-dik esztendőben".; Eszterházy Károly egri püspök 1772. jan. 16-án kelt engedélyével.
Csillagászat: pp. 174-233.: A’ Világról, ha egygy-é, Lelkes-é, ’s minémű tökélletessége, eredete, és vége légyen?; A’ Világnak golyóbissáról a’ mint a’ Mathematikusoktól bizonyos líneákkal le-ábrázoltatott, a’ Tsillagok forgásának, és más dolgoknak könnyebb isméretére.; Ha a’ Nap, Hold, vagy pedig a’ Föld mozdúlyon-é?; A’ Napnak mozdúlásáról?; A’ Tsillagoknak Forgásairól?; A Tsillagoknak forgásairól, ’s e’ világi dolgok’ álhatatos folyamattyának okáról, melly az ether?; Mitsoda vélekedések légyen a’ Túdósoknak az Egeknek vóltáról, a’ Tsillagoknak magosságairól, és nagyságairól?; A’ Tsillagoknak külömbségeiről, és Világosságairól, úgy az Hóldnak, és a’ Napnak.; A Tsillagoknak neveiről, és számairól.; A’ Holdban, és egyébb Plánétákban vagynak-é Tengerek, szigetek, ’s laknak é Emberek?; A’ Napnak, Hóldnak, és a’ Tsillagoknak a’ földiekbe-való influxussairól, az az, szívárkodásairól.; A’ Napnak, és mas Plánétáknak bizonyos üdőben történhető fogyatkozásairól.
A könyvben 4 kihajtható melléklet van, mind csillagászati: A./ Világ Golyóbisának Mathésisbéli Ábrázolása (p. 177.).; B./ Az Ég ’s Föld állapotyának Ptolemaustól adatott ábrázolása (p. 184.).; [ismét] B./ Kopernikusnak ábrázolása. Tikhónak külömbező ábrázolása (p. 186.).; C./ D./ Holdnak változási. A’ Napnak fogyatkozása (p. 233.).; Batta István 1918-ban adta közre, hogy Sartori munkája kétharmad része Bertalanffi Pál 1757-ben kiadott a "Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete" munkájából vett kivonat, egyharmad része pedig fordítás. [KSZ.]

          1774.

SZŐNYI Benjámin: Gyermekek’ Fisikája, avagy olly szép és hasznos tudomány’ ’sengéje, Mellyben Kevés példák által meg-mutattatik, mint kellessék szoktatni a’ gyermekeket, és együgyü embereket, az Istennek sok féle Teremtéseiről való kegyes és kedves elmélkedésekre, és az, azokban nyilván való Isteni böltsességet, hatalmat, jóságot, ’s a’ t. vélek esmértetni és tsudáltatni. Frantziai nyelven irta Rollin Károly, nem régi Tudós Professor, a’ Parisi Királyi Akadémiában, Magyar nyelvre fordította, És azon nemü vagy matériájú maga egynéhány kegyes elmélkedéseivel megszaporitotta. Szönyi Bénjamin, Hóld-Mezö Vásárhelyi Reformata Ekklésiának Predikátora. Posonyban, 1774. Landerer Mihály’ költségével. [XVI.] 191 p. Csillagászat: pp. 87-164. Ezen részeket kifejezetten a fordító Szőnyi Benjámin írta és csatolta (A’ Gyermekek’ Fisikájához adatott ’s azon Nemü egynéhány elmélkedései a’ Forditónak). Nyolcsoros versszakokba szedve adja elő a tudnivalókat. Az Égről. A Kerek Földről. A négy Éltető Állatokról (földről, levegő-égről, vízről, világosságról). [KSZ.]

          1775.

HORVÁTH György: Természetnek és Kegyelemnek Oskolája, Az az: Ollyan hasznos Könyvetske, a’ melly az Isteni Tökélletességeknek, a’ látható, és láthatatlan Teremtéseknek visgálásából, s’ meg-gondolásából, a’ Keresztyén embert az Istennek ditséretire serkenti. A’ melly Hét Részekben, hetven Szakaszotskákban, e’ kisded kézben hordozható formában, az együgyü, de idvességre igyekező, és az Istent ditsöíteni kivánó Keresztyének számára ki-adatott, A’ Kristus Jésusnak egy leg-kisebb, a’ Helv. Conf. követő szolgája H. GY. Ts. P. [Horváth György Tsászári Prédikátor] által. Az Elöl-járóknak engedelméből. Nyomtattatott Győrbe, Strebig Gergely János privil. Könyv-nyomtató által M.DCC.LXXV.dik [1775.] Esztend. 330 p. Elöl-járó beszéd: Készítettem én-is Isten’ segedelme által e Könyvetskét még MDCCLXXII [1772.] Esztendőben, mellyet bizonyos akadályok miatt mind eddig kezedbe nem adhattam. (p. 5.)
Csillagászat: pp. 119-125. (A’ Földnek természetéről, formájáról.); pp. 199-254. (A’ világosító állatokról. A’ világosító állatokról közönségesen. A’ világosító állatoknak természetekről. A’ Ptolomaeus Systemájáról. A’ Kopernikus’ Systémájáról ["Ezen Systemát Karthésius a’ józan okossággal igen meg-egyezőnek állítja lenni"]. Tikhó Systemájáról. A’ Napról. A’ Hóldról. A’ Nap és Hóldbéli Fogyatkozásokról. Az Öt Plánétákról. A’ Természeti Tsillagokról. Az Üstökös-tsillagokról.); Két kihajtható illusztrációval: p. 211. (Ptólémaeus Systémája.), p. 216. (Tycho Systémája.) [KSZ.]

          1777.

MOLNÁR (Keresztelő) János: A’ Fisikának eleji. A’ természetiekröl Nevvton tanitványainak nyomdoka szerént hat könyv. Irá Molnár János. Posonyban, és Kassán, Landerer Mihály’ betüivel. 1777. I. szakasz [20 +] 223 p., 5 t.; II. szakasz 172 p., 2 t. Az I. kötet (szakasz) elején 20 számozatlan oldal [címoldalak 1-4.; ajánlás és bevezető 5-16.; "Az egész munkának tekintete" 17-20.], majd folyamatosan számozva az 1., 2., 3. könyv szövege. Végén I-V. számú táblán 1-38. kép. A II. kötet (szakasz) újra induló oldalszámozással a 4., 5., 6. könyvet tartalmazza. Ennek végén I-II. számú táblán 1-21. kép. A könyvbe kötött, kihajtható lapokon együtt a kiadvány összes ábrája, vonalas rajzokkal. A szerző, aki "Apostoli Felséges Fejedelmünk kegyelmével, Budán, a Tudományok újjúlásakor, a fő, és kissebb Iskoláknak helybéli igazgatójává tétetvén" munkáját
"T. N. N. Farádi Vörös Antal urhoz, az Országos Hely-Tartó Fejedelemnek Királyi Személy viselőjéhez, és a’ Budai nagy megyében, a’ fő és alatson Iskolák’ Királyi fő vezéréhez" ajánlja. "Irám Budán Mártz. 5. Napján 1777." Első könyv: A’ Mozdulókról, ’s Mozditókról. pp. 1-44. (Nem csillagászati. A fizika általánosan. A testekről közönségesen. Az erőkről. Newton vélekedése az erőkről. Mágneses erők. Rugóerők.) Második könyv: A’ Földi Mozdúlásokról. pp. 44-126. (Nem csillagászati. Ütközések. Egyszerű fizikai mozgások. Csigák. Fogaskerekek.) Harmadik könyv: Az égi mozdúlásokról. pp. 126-223. (Csillagászati. Az ég látszó elfordulása. Az égi karikákról. Az álló Tsillagokról. A Napról. A Nap Makuláiról. A Bújdosó Tsillagokól [Kopernikusz és Newton nyomán írja le a Naprendszert]. A bújdosók inasai [a Szaturnusznak öt inasa, a Jupiternek négy inasa van]. Az üstökös Tsillagokról. A közép-ponti erőkről. A járó Tsillagok [bolygók és üstökösök] forgásainak okáról.
A Holdról, s mind ennek, mind a Napnak fogytáról. A Húsvéti Holdról. A Tengernek Áradásáról [árapály].) Negyedik könyv: A’ Testnek közönségesebb egyéb Tulajdoniról, ’s minemüségeiröl. pp. 1-51. (Nem csillagászati. Folyadékok. Víz. Tűz. Meleg. Hideg. Jég.) Ötödik könyv: A’ Földi négy Eredetnek ketteiröl, tudniillik: A’ Vízröl, és Tüzröl. pp. 51-114. (Csillagászat: pp. 73-114. Optika, fénytan. A világosságról. A világossság változásai: hajlás, refrakció, visszaugrás, visszaverődés, válás, diffrakció. A napfény színekre bontása. A színekről. A Látásról. Lencsék. Telescopia ["a’ meszsze-nézető üvegek vagy üveg-tsivék"]. Galilei távcsöve. Newton távcsöve. Tubus Gregorianus vagy Gergely távcsöve.) Hatodik könyv: A’ Földi Eredetnek egyéb ketteiröl, tudniillik: A’ Levegöhöz és a’ Földhöz Tartozandokról. pp. 114-172. (Nem csillagászati. Levegő. Légkör. Hangtan. Mennykő. Villám. Csapadékok. A Földről. Csillagászat: pp. 147-148. Az éjtszaki hajnal [északi fény].)
Az egész könyvben minden témát három ütemben tárgyal meg: ismertetés, kérdések, feleletek. Változócsillagokról: p. 144. "Valának némelly álló’ Tsillagok, mellyek már nem láttatnak. 1572-dikben November elején szemléltetett a Kaszsziopéa nevü Tsillagzatban egy olly Tsillag, melly nagyságával, ’s világa élességével fellyül-halladá a Sziriust, Caniculát, avagy az eb-tsillagot, mellynél az állók közt nem látunk fényesebbet. Azon Tsillag 1574-ben, Dectzember elején kissebbülni kezdett, ’s azon esztendönek Mártziusában a szem elöl el-tünt. [az 1572-es szupernóva volt ez.]"; p. 145. "Maszszahala, Hali, és Albumazár Szeretsen Tsillag-nézök látták a’ Skorpióban olly Tsillagot, mellynek a fénye a Hold negyed részének fényével egyezett. Most annak sem hire, sem hamva. [itt az 1006-os szupernóvára utal?]" [KSZ.]

          1780.

Az idörül valo tanuságok a magyar és vidék tartományok nemzeti iskoláinak számára, és hasznára. Budán, 1780. (MDCCLXXX). Nyomtatott a Kir. Universitas betüivel, 20 p. A címlapon latin felirat: Cum speciali Provol. Sac. Coef. Reg. Apost. Majest., alatta: A’ kötetlennek az árra 2. Krajtzár.; A naptári nap (polgári nap) kapcsán beszél a Nap mozgásáról, majd a hónap kapcsán a Hold mozgásáról, a különböző népek időszámításáról, a napok nevének eredetéről, a Hold fázisairól, a Nap és a Hold járás szerint számított esztendőről, a naptári rendszerekről, az újévről a különböző kultúrákban, a szökőévről, a csillagképekről, a csillagjegyekről, s a bolygókról. Kifejezetten az időmérésre fókuszál, tehát igazából az égitestek fizikai jegyeit nem részletezi, csak a mozgási periódusait, illetve a bolygókat csak említi, jeleiket bemutatja. A kötet szerzőjéről információ nem került elő. [HOR.]

          1781.

Tudománybéli dolgok. = A Magyar Hirmondó 1781. Boldog Asszony havának 6dik napjánn 3dik levél [jan. 6. 3. sz.] pp. 21-22. 1780. dec. 6-án és 25-én Nagy-Bányán és Kassán északi fény volt látható. [SRG.]

Elegyes hazánkbéli. = A Magyar Hirmondó 1781. Kis-Asszony havának 8dik napján 61dik levél [aug. 8. 61. sz.] pp. 483-484. Kishont vármegyében a Göncöl szekere táján sebes villámlás, dörgés volt Szent-Jakab havának 24-dik napján [1781. júl. 24.] éjfélkor. A tűzgolyót Kassán is észlelték ugyanezen a napon. [SRG.]

Elegyes túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1781. Kis-Asszony havának 22dik napján 65dik levél [aug. 22. 65. sz.] pp. 517-518. Rendkívüli égi pirosság látszódott Felső Magyarországon. [SRG.]

Hazánk felöl szólló elegyes túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1781. Mind-Szent havának 6dik napjánn 77dik levél [okt. 6. 77. sz.] p. 612. "Egerbenn a Néző-torony egészen el-készült." [SRG.]

Elegyes túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1781. Karátson havának 8dik napjánn 95dik levél [dec. 8. 95. sz.] pp. 754-755. 1781. nov. közepe táján Erdélyben üstököst láttak, szabadszemmel. [SRG.]

          1782.

Magyar Hazabéli túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1782. Böjt-elő havának 8dik napjánn 12. levél [febr. 9. 12. sz.] pp. 93-94. "Budánn és Nagy-Szombatbann is észre vették immár azon tsillagot, mellyről a múlt esztendőbéli levelekbenn néhányszor emlékezet tétetett vala. Még nem lehet bizonyosan meg-határozni, hogy üstökös-é avagy Kerengő tsillag." A 6 rendű tsillag feltehetően nem üstökös. [Az Uránusz első hazai megfigyelései.] [SRG.]

          1784.

Egyéb elegyes hírek. = A Magyar Hirmondó 1784. Böjt-elő havának 18dik napjánn 14dik levél [febr. 18. 14. sz.] p. 112. Szatmáron Szent Pál nap előtti héten (január második hetében) üstökös volt látható az égen. Kisebb mint az 1769 évi. [SRG.]

A’ Hóld és Nap fogyatkozása a’ mint a’ köz nép hiszi. Azutánn a’ mint vagyon valójábann is. = A Magyar Hirmondó 1784. Böjt más havának 10dik napjánn 20dik levél [márc. 10. 20. sz.] pp. 161-169. Nagyon részletes cikk, sok szemléltető rajzzal. [SRG.]

          1785.

Hazánkbéli Történetek. = A Magyar Hirmondó 1785. Pünköst-hava 28dik napjánn 41dik levél [máj. 28. 41. sz.] pp. 324-325. Szathmár [Pünköst-hava] 9-dikbenn, Pünköst-hava 7-8dikán üstökös tsillagot láttak [máj. 7-8-án]. [SRG.]

Hazánkbéli Túdósítások. = A Magyar Hirmondó 1785. János hava 25dik napjánn 49dik levél [jún. 25. 49. sz.] pp. 388-389. Pünkösd-havának 8-dik napján éjjel 11 órakor üstököst láttak Debreczenbenn [máj. 8-án]. [SRG.]

          1789.

HELTAI Gáspár: Magyar krónika. Irta Heltai Gáspár. Nyomtattatott Kolosváratt M. D. LXXIV. [1574.] Most pedig újonnan Nagy-Győrben M. DCC.LXXXIX. [1789.] Első darab. Streibig Jó’sef betűivel. 472 p. "Ezt a’ Krónikát Heltai Gáspár a’ Bonfinius Antalnak Deák nyelven irtt historiás könyvéből Magyarra fordítván nem kevés munkájával írta-meg." p. 135. [Szent István királyról] "Az ö halálának utána nagy tsudák és veszedelmek lönek. Mert sok városok és faluk meg-égének, föld-indúlások-is lönek. Két napot-is látának az égbe.";
p. 281: "Azonközbe egy Cometa, avagy üsteges czillag támada az égen. És nem sok nap múlva meg hala az jámbor Lajos király, kit meg siratá mind az egész ország. ... Lőn Lajos királynak halálla mikoron irnának Christus-Wrunknac halála után mindőn irának, 1382."; p. 452. [Hunyadi Jánosról] "Az ő halálát sok jelek mutatták-meg annak előtte. Mert az elött egy üstökös tsillag támada az égbe, és marada vagy harmintz napig ’s a t. E’ lön a’ vége az jámbor vitéz Hunyadi Jánosnak, Magyar Országnak Gubernátorának." [SRG.]

HELTAI Gáspár: Magyar krónika. Irta Heltai Gáspár. Nyomtattatott Kolosváratt M. D. LXXIV. [1574.] Most pedig újonnan Nagy-Győrben M. DCC. LXXXIX. [1789.] Második darab. Streibig Jó’sef betűivel. 386 p. p. 121. Esztergomi János érsek nagy palotát épített. "Azon palotában az eggyik hoszszú falon renddel szépen mind meg-íratta vala szép és drága festékekkel mind a Magyaroknak Öseket, a’ Scithiai Hertzegeket, annak-utána a’ Királyokat. Nem íratta vala pedig a’ Királyoknak képeit tsak Mátyás Királyig, mikoron ö élt, hanem Mátyás Király uánn-is egynehány ablakot íratott-meg; mellyet valami Prognosztikumból, avagy a’ tsillagoknak járásából vett jövendö-mondásból, és úgy akarta az ö utána valóknak azok a’ képek által jelenteni, mi vólna jövendő ez országban.";
pp. 205-206. [Hunyadi Mátyás királyról] Napfogyatkozás Bécs megszállása évében Klaustronamburg. "És a’ kastély, melly a’ híd’ végén vala, a’ föld felé, a’ sok nyomorgatás utánn meg-adá magát Szent-György havába [1484. ápr.], melly napon olly setét Ecclipsis jön, hogy nappal sok helyen látszanának a’ tsillagok az egeken."; p. 206. "Mikoron pedig Mátyás Király az esztendönek a’ kezdetiben, mikoron írnának Krisztus Urunk születésének utánna 1485 meg-akarná szállani Bétset, elöször meg-láttatá a’ tsillagoknak forgását, és azoknak forgása szerént úgy kezde Bétsnek vítatásához."; pp. 221-224. "És e’képpen akara Mátyás Király Magyar Országból Olasz országot tsinálni, és mindenütt kerestete tudós népeket, kik az égi forgáshoz, és a’ tsillagoknak járásához tudnak vala..."; p. 233. Harcok előtt a csillagnézők véleményét is kikérte. "Annak-utána Mátyás király megkérdvén a’ tsillag nézőket...";
p. 237. [Német Újhely ostroma.] "Harmad napra annak-utána (mert az egeknek szerentsés forgását várta vala-meg) ő maga-is Mátyás Király be-méne Újhelybe."; p. 260. A budai palotában a piac körül "egy-egy faragott oszlopot akara állatni, és az oszlopnak az oldalában akarta az Lektornak székit helyheztetni, holott a’ Doktorokat el-akarta rendelni mind végig, minden oszlop mellett a’ letzkéknek ólvasására, ... az hetedik mellett az hetedik Lektor az Astronomiát." [SRG.]

Újj Esztendői Ajándék a’ Böltseknek. [Vers.] = A’ Mindenes Gyűjtemény’ Első szakaszsza 1789. Bóldog-Aszszony Havának Első Napján [jan. 1.] pp. 1-18. "Az uj esztendő kapcsán a bölcsekhez szól, akik a természetet és a társadalmat vizsgálják, buzditásul a nagy elődökre hivatkozva /Boyle, Neuton, Adisson, Bonnét, Biton/. A lábjegyzetben - jegyzésekben - ismerteti a felsorolt személyek életrajzi adatait, és mivel hivatkozás történik a csillagokra is, leírja a Nap körül keringő bolygók tulajdonságait." 1772-ig 60 üstököst számláltak.; A folyóirat: A’ Fels. Ts. és k. kegyelmes engedelem mellett Irattatott ’s Nyomattatott Rév-Komáromban. Wéber Simon Péter betűjivel." 1789-1792-ben. [SRG.]

A’ Tanúló Emberekhez. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Jakab-Havának Első Napján [júl. 1.] Első levele pp. 11-15. A "Tanuló (tanult) Emberekről", életkorukról, a rövid életkor cáfolata Feijóó nevezetű Tudós Szerzetes vizsgálata kapcsán, hivatkozással az ókori filozófusokra, a közelmultból Neuton és Leibnitz munkásságára. Az olvasás szükségessége. - "A tanulás, mikor nem felettébb való, és megegyez az embernek izlésével, inkább gyönyörködtetésére, mint sem fárasztására van néki; és igy az életet nem röviditi."; A folyóirat nem a helyes "A Mindenes Gyűjtemény", hanem ténylegesen "A’ Mindenes Gyűlytemény’" írásmóddal írta címét, sőt a cikkek szövegében is így szerepelt a lap neve. [SRG.]

Mennyi emberek élhetnek most a’ földnek szinén? = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Jakab-Havának 8-dik Napján [júl. 8.] 3. Levele pp. 33-35. "Eszmefuttatás az isteni gondviselés bölcsességéről, amely vigyáz a világnak igazgatására és az emberi nemzetségnek fenntartására. - A Föld népének meghatározása Halley - a Londoni Tudós Társaság tagjának - " hiteles Táblái" alapján - a Föld lakosainak száma 720 millió ember." [SRG.]

Confiderations sur les Annees Climateriques. A’ Klimaterikus, vagy Hetenként változó Esztendőkről tett Jegyzések. 1757. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Jakab-Havának 22-dik Napján [júl. 22.] 7. Levele pp. 108-110. Könyvismertetés. "Ezen munkátskának Irója, éppen nem olly értelemben veszi a’ Klimaterikus esztendőket, mint az Ásztrológusok, vagy Tsillagokból jövendölők... hanem érti ezen az emberi életnek erőtlenedését, a’ melly világos tapasztalásokon alapul. Az Iró követi a’ Braszlói tabellákat, mellyekben a’ születetteknek ’s hóltaknak neveik szorgalmatosan fel-jegyeztettek." [SRG.]

[FÖLDI János]: Találós mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Kis-Aszszony-Hav. 12. Napján [aug. 12.] 13. Levele pp. 206-207. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Nap. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Kis-Aszszony-Havának 15. Napj. [aug. 15.] 14. Levél p. 222. [SRG.]

Találós mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 2. Napján [szept. 2.] 19. Levél p. 304. [SRG.]

A’ Tsizmadíjákról vagy Vargákról. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 5. Napján [szept. 5.] 20. Levél pp. 312-319. "Winkelmann emlékezik egy Dreszdai fóldozó Vargáról, kinek életét Professzor Bernoulli Nouvelles Literaries nevű munkájában le-irta, hogy ennek egykor kedve ereszkedett az Asztronomiához, vagy Ég-vizsgálás’ Tudományának tanúlásához". Ez a varga elutazott Párizsba, hogy de la Hire-t megismerhesse, mivel olvasta Tables Astronomiques című munkáját német nyelven. Senki nem ismerte a csillagászt, mivel már 1718-ban meghalt. "Mi lehet annak az oka, hogy olly sokan talákoznak a’ Vargák között, kik magokat a’ tudományra adják, ’s abban gyakran sokra is mennek?" pp. 312-313.; Franekerben lakott Ejse Ejsinga nevű "gyapjúfűsülő", aki készített egy "makhinát" egy "Systema Planétárum"-ot, "melly a’ plánétáknak ’s tsillagoknak útjokat mutatja," p. 315. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Szivárvány. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 5. Napján [szept. 5.] 20. Levél p. 319. [SRG.]

A’ Tudomány’ haszna. Kolumbus Kristóf. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1 Negyed Sz. Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél pp. [337-338.] 345-346. Anekdota. "Kolumbust Jamaika szigetén a bennszülöttek élelem nélkül hagyták. Hogy segitsen magán, a holdfogyatkozást használta fel a primitiv népek megfélemlitésére, akik az istencsapástól való félelmükben mindent odaadtak a spanyoloknak."
Az elbeszélés szerint, Kolumbusz Kristóf Jamaica szigetén vesztegelve (és élelmiszereket nélkülözve) jelezte előre a teljes holdfogyatkozást a bennszülötteknek. A jelenség az 1504. febr. 29-ről márc. 1-re virradó éjjelen volt. [Fred Espenak adatainak felhasználásával Kaposvári Zoltán számításai: U1 még 4 fokkal a horizont alatt volt, azaz a teljes holdfogyatkozás holdkelte előtt kezdődött. 23.11-kor a fogyó telihold kelt fel Jamaicán, ami a helyieknek már eleve félelmetes látványt jelentett. 00.16-ra a Hold teljesen elfogyott, miközben 15 fok magasra emelkedett U2-ig. A totalitás 48 percen át tartott. U3 01.04-kor 25 fok magasan volt, a Hold kezdte visszanyerni fényét. 02.23-ra a fogyatkozás teljes fázisa véget ért (U4-re 45 fok magasan állt a Hold), az újra fényesen ragyogó telihold 05.33-kor delelt. Az időpontok UT-ben.] [KSZ.]

Plutárkus: Historie de Saint Dominque. A’ Tudomány’ haszna. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1 Negyed Szent Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél pp. [338-339.] 346-347. Anekdota. "a nap-fogyatkozást Pericles a révésznek megmagyarázva, eltakarta a szemét egy köpönyeggel, ezzel jelképezve a Nap elé kerülő Holdat." [SRG.]

Geographia Praktica et Astronomica ad Geográphiam et Nauticam applicata. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél. pp. [346-348.] 354-356. Kautsch’ Ignátz könyvének ismertetése. "a geografia eredete, helységek földrajzi fekvése, csillagvizsgáló tornyok, a napfogyatkozások előrejelzése 1880-ig,..." [SRG.]

F. G.: Találós Mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Szent Mihály-Havának 12. Napján [szept. 12.] 22. Levél. p. [350.] 358. "Érzéketlen állat, még-is forog, jár, ’s kél. Esméri Napkelet, Napnyugot, Észak ’s Dél, A’ mit mástól költsön fel-vett, osztogatja, A’ magáét másnak soha nem adhatja. A’ mit két hét alatt gyűjtöt, el fetsérli, Változó, ’s minden nap’ helyét fel-tseréli. E’ mesének az lesz’ meg-fejtő mestere, A’ ki tudja, mi a’ Törökök Czímere." [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Hóld. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 1. Negyed Sz. Mihály-Havának 16. Napján [szept. 16.] 23. Levél p. [367.] 375. [SRG.]

Találós Mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Mind Sz. Havának 21. Napján [okt. 21.] 6. Levél p. 89. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Saturnus Planéta. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Mind Szent Havának 24. Napján [okt. 24.] 7. Levél p. 105. [SRG.]

Találós Mese. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Sz. András Havának 7. Napján [nov. 7.] 11. Levél p. 169. [SRG.]

A’ Találós Mese vólt Üstökös tsillag. = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Sz. András Havának 11. Napján [nov. 11.] 12. Levél p. 186. [SRG.]

FÖLDI János: [Levele a hónapok neveiről.] = A’ Mindenes Gyűlytemény’ 1789. 2. Negyed Karátson Havának 23. Napján [dec. 23.] 24. Levél pp. 369-372. "Az esztendő Hónapjainak Deák nevezeteik a’ mi Nyelvünkben igen alkalmatlanok, a régi magyar nevek - pl. Boldog Asszony Hava, stb. - hosszuak, ezért javaslata az, hogy ... jobb volna a’ tizenkét Hónapokat a’ tizenkét Égi-jegyekről nevezni." pp. 371-372. [SRG.]

          1790.

BARÓTI SZABÓ Dávid: A Hóldhoz. [Vers] = Magyar Museum II-dik Kötet 1790-1792. II-dik Negyed pp. 141-143. [SRG.]

Telescopiumok, meszsze-látó üveg-tsők. = A Mindenes Gyűjtemény III. Negyed 1790. Bóldog Aszszony Havának 20. Napján [jan. 20.] VI. Levél pp. 95-96. "1789-ben, a francia Abbás Rochon által készitett messze-látóról; az angol Herschel 40 lábnyi készülékéről, amelylyel egy ember is tud bánni. Herschel 20 lábnyi messzelátójával 2300 csillagot fedezett már fel." [SRG.]

FÁBCHICH J’ósef Kőszegi: T. Földi János Urnak az hónapok nevezeteikről tett Jegyzéseihez való Tóldalék. = A Mindenes Gyűjtemény III. Negyed 1790. Bóldog Aszszony Havának 27. Napján [jan. 27.] VIII. Levél pp. 117-119. "... meg-előzött minden Nemzeteket T. Rajnis Úr Magyar Virgiliusában az hónapok nevezetiben" Fábrich helyesli az égi jegyekről történő hónap-elnevezést, de javasolja a "Hava" szó hozzátételét. [SRG.]

A’ nappalnak kezdésének ’s számlálásának sok féle módjai. = Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 244-245. Időszámítás a különféle népeknél. A nap 24 órája. [SRG.]

A’ Hetekről. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél p. 245. "Már a’ régi Égyiptombélieknél szokásban vólt, a’ Hetet hét napokból számlálni. Hihető alkalmatosságot adott erre a’ hóldnak változása, melly minden hét napban elő-kerül." [SRG.]

A’ Hónapokról, ’s Esztendőkről. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 245-248. Története, kialakulása. [SRG.]

A’ ’Sidók’ Esztendejekről. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 249-250. "A’ ’Sidó esztendő magánossan vétettetvén a’ Hóldhoz szabattatott esztendő, és áll tizen két Hónapokból, mellyek tesznek 354. napokat: de még is a’ magok számlálásokat a’ naphoz szabattatott esztendőhöz intézik." [SRG.]

A’ Törökök’ Esztendejek. = A Mindenes Gyűjtemény IV. Negyed 1790. Pünköst Havának 26. Napján [máj. 26.] XVI. Levél pp. 250-251. "A’ Török-esztendő is a’ Hóldnak járása szerént, áll 354. napokból, ugy mindazonáltal, hogy ők az óráknak ’s minutumoknak kipótolásokról nem gondolkoznak." [SRG.]

          1791.

JENEY György: Természet-könyve. A’ hortobágyi pásztor, és a’ természet-visgálo. A’ Nem-tudósok Kedvekért irta Jeney György. Pesthenn, Pátzko Ferencznek Betűivel. Pest, 1791. 224 p. Egy természetvizsgáló (maga az író) és egy pásztor találkozik a Hortobágyon, és együtt nézik a körülöttük látható természetet, mint egy nagy nyitott könyvet. Hat napon át beszélgetnek, ezért párbeszédes formában tárják az olvasó elé a természettudomány egészét. Témájuk nagyrészt a korabeli csillagászat és a fizika világképe: középen a Nap, azután a bolygók, köztük a Föld és a Hold, azután a külső bolygók és azok holdjai. Tovább a nagyon távoli állócsillagok, a néha feltűnő és visszatérő üstökösök, az északi fény.
Megbeszélik a Nap égen látszó mozgását évszakonként és a hazánkból látható csillagképeket. A szerző a természetvizsgáló bőrébe bújt, és sok téves hiedelmet, babonát cáfolt meg értelmes példáival, a tudományos alapismeretek közérthető magyar nyelvű közlésével. A német forrásokból fordított, vagy német minta alapján írt könyv a magyar viszonyokhoz igazodik. A Szatmárnémetiben élő szerző iskolásoknak, és az érdeklődő egyszerű embereknek szánta munkáját. A szerző forrása jóval korábbi lehetett, mivel a legutóbbi üstökösnek az 1769-est említi. Csak hat bolygóról szól, és nem említi a hetediket: a már 1781-ben felfedezett Uránuszt. A Szaturnusznak csak 5 holdját említi, pedig 1789-ben ismert holdjainak száma 7-re bővült. [KSZ.]

[PÁLÓCZI] HORVÁTH Ádám: Leg-rövidebb nyári éjtszaka, mellyben le-íratik egy ollyan tsillag-vizsgálónak beszélgetése; a’ ki a’ múlt 1787dik Esztendőben nyár-kezdetkor, az égi testeket tsudálkozva nézegeti, azoknak forgásaikat le-írja, és az isméretesebb Tsillagzatok’ Neveit a’ régi Pogányok Költeményjeiből, a’ nagyjából magyarrázza. Írta és most közre bocsátja Horváth Ádám. Pozsonyban, Wéber Simon Péter betűivel. 1791. [XVI +] 92 p. Az irodalmi körökben is jól ismert Pálóczi Horváth Ádámnak (1760-1820) ez a munkája feldolgozza korának csillagászati ismereteit. Egy júniusi éjszaka alatt ismerteti a lemenő Napot, a kelő Holdat, a bolygókat, az üstökösöket és az állócsillagokat.
Ahogy fordul az égbolt, úgy veszi sorra a Magyarországról látható csillagképeket estétől hajnalig. A görög és római mitológián alapuló elnevezéseket és mondákat kiegészíti a magyar nép csillag- és csillagkép-neveivel. A 92 oldalas magyar nyelvű csillagászati tanulmány érdekessége, hogy nem prózában, hanem egyik antik verslábban, trocheusban írta a szerző. Emiatt, nehezen értelmezhető a mai olvasónak. Versbe szedi nemcsak Kopernikusz világképét, és Newton égimechanikáját, hanem az új csillagokat, azaz a szupernóvákat, sőt az 1781-ben felfedezett Uránuszt is. A könyv nagyrészt 1787 júniusában elkészült, de csak 1790-ben fejezte be. Az előszó dátuma: 1790. november 12. Pálóczi Horváth Ádám életében mindvégig: Horváth Ádámnak írta nevét. [KSZ.]

Chronológia, vagy Idő-mérték. = A Mindenes Gyűjtemény V. Negyed 1791. pp. 71-73. "A’ Históriának két Vezérjei közzül eggyik a’ Chronológia, vagy Idő-mérték, mellyek tőle el-válhatatlanok. A’ Római Chronológiában való külömbözés p. o. onnan származik, hogy Róma’ fundaltatásának esztendejét nem tudják a’ Böltsek meg-határozni." [SRG.]

          1792.

Bétsben a’ hoszszas kedvetlen napok után Okt. 13-dikára... = A’ Bétsi Magyar Kurirnak Hatodik Esztendeje 1792. Oktoberben 19. (84.) p. 1313. "...dél tájban az idő fel-tisztulván, estvére kelve a’ leg-szebb Északi-világossággal (Aurora Borealissal) tündököltenek az egek felettünk." [SRG.]

Hell síremléke. = Magyar Kurir 7. 1792. p. 793. [HAD.]

Az Égről és Tsillagokról. = A Mindenes Gyűjtemény VI. Darab 1792. pp. 3-17. "A’ Tsillagok három részekre osztatnak; úgymint, egy helyben állókra, bujdosókra, ’s Üstökös tsillagokra." Egy hivatkozásban a cikket Péczeli Józsefnek tulajdonítják, a folyóiratban szerző nem szerepel, a tartalomjegyzékben sem. [SRG.]

T. Dénis Úr, a’ Királyi Könyv-tár’ Örzője, e’ Versekkel tisztelte-meg halála után Hell Maximiliánt. [Vers.]. = A Mindenes Gyűjtemény VI. Darab 1792. p. 329. Latin nyelven és "Magyarúl. A sár-házt le-vető Hell hogy meg-könnyűle, ’s Mennybe a’ sok ezer tsillag köztt repűle, Elég soká néztem, mond: fel-felé rátok; Már futástok’ lábam alatt folytassátok." [SRG.]

          1794.

A’ Természeti Tudományban gyönyörködöknek kedvekért. = Magyar Kurir Első Fertály Esztendő 1794. Januariusnak 3-dik napján Nro. 1. pp. 3-6. A Napról. A Földről. Tycho Brahe és Copernicus világnézetéről. "Két eggymással ellenkező értelemben vagynak az emberek e’ világnak alkotmánya felöl. Az éggyügyübbek még most is Tycho Braheval tartanak, ’s azt állattyák, hogy a’ nap forog a’ planéták, ’s következésképen, a’ mi földünk körül is. Az értelmesebbek ellenkezőképen gondolkoznak, ’s azt mondják Copernicus Miklós után, hogy sokkal könnyebb a’ földnek, melly 1217420, az az, egy millió két száz tizenhét ezer négy száz husszor kisebb a’ napnál, a’ nap körül forogni, mint ennek a’ föld körül. Ebből a Copernicusnak értelméből lehet az esztendőnek forgását és meg újjúlását is meg magyarázni." Gergely pápa kalendáriumáról. A többi "planétáról" és az 1781. márc. 13-én Hirsch (!) által felfedezett planétáról. [A planéta, az Uránusz. A Hirsch név Herschelt jelenti.] [SRG.]

          1795.

SCHULTZ Kristián: A’ Természetröl valo beszélgetések. A’ gyermekek számára, az ö értelmek’ világosittására, szivek nemesittésére. Német nyelven irta Schultz Kristián, a’ köz Haszonra Magyarra fordittatott. N. Szebenben. Nyomtattatott Hochmeister Márton, Ts. K. priv. Dicaft. Könyv-Nyomtó. 1795. 123 p. A könyv a magyar fordító kétoldalas bevezetőjével kezdődik. A fordító neve nincs feltüntetve. A kötet 14 képzelt beszélgetést ír le, amelyek koruk világnézeti és természettudományos ismereteit vázolják. A párbeszédeket kis gyermekek és felnőttek (szülők, tanítók, papok) folytatják. Három beszélgetés szól csillagászati ismeretekről. 1./ Második beszélgetés: A’ nagy világnak meg-visgálásáról a halhatlanság némely érzéseiröl; az üstökös tsillagokról is valami. (pp. 9-17. Az égbolt látványa, az égitestek látszó mozgása. A Holdon lévő tájak. Az üstökösök látványa, téves hiedelmek róluk és valódi természetük.)
2./ Negyedik beszélgetés: A’ bodorgo Tüzekröl, s’ azokból származo Babonaságrol; a’ Levegöbe esö tüzes Jelenségek természetéröl-is valami. (pp. 27-34. Szent Elmo tüze. Csillaghullások, tűzgömbök és más légköri jelenségek természetes magyarázata.) 3./ Tizenharmadik beszélgetés: A’ Föld Szinének tulajdonságairól, a’ mennyibe az egy Golyobis, és az ezzel egybe köttetett Hasznokról. (pp. 106-114. A földfelszín golyóbis voltáról, a Föld gömbalakjának bizonyítékairól. A többi égitest is hasonló alakú és természetű. A Föld mozgásai. A földi vonzóerő és az égitestek között lévő vonzóerők.) [KSZ.]

[MINDSZENTI Sámuel:] Hell. In: Ladvocat apátúrnak ... historiai dictionariuma, melly-ben ... mindenféle tudományben, mesterségben, állapotban híres embereknek életek, írásaik, munkájuk le-írattatnak. Fordította, magyar vonatkozású adatokkal kiegészítette Mindszenti Sámuel. 3. köt. E-G. Komárom, 1795. p. 73. Hell Miksa. [HAD.]

          1796.

GÖBÖL Gáspár: Újj vélekedés az ó és ujj testámentomi prófétáknál gyakran előforduló Nap, Hold, és Tsillagok meg-setétedésekről, a’ Napnak Gibeonban, a’ Holdnak az Ajjalon völgyében Josue szavára lett meg-állásokról való toldalékkal, mellyeket a tudósoknak itélet-tételek alá-botsát Göböl Gáspár kecskeméti prédikátor és esperest. Pest, 1796. Nyomt. Trattner Mátyás betűivel 112 old. A munka meglehetős alapossággal tekinti át a Biblia csillagászati vonatkozású utalásait, ugyanakkor szemben például Bertalanffi Pállal (Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. 1757.) a csillagászati jelenségeket, így pl. a Nap megállítását nem tekinti valóságos fizikai eseményeknek, hanem rendre szimbolikus jelentést tulajdonít nekik. Ezeket a szimbolikus, s a csillagászattól távol álló, elsősorban az isteni/prófétai üzenetet kifejező értelmezéseket boncolgatja művében a szerző, a tudomány és vallás megközelítéseit ilyen módon szerencsésen elválasztva egymástól. [HOR.]

Magyar Ország. = Magyar Kurir 1796. febr. 19. 15. sz. pp. 234-235. Szatthmár Vármegyében 1796. jan. 28-dikán "Tegnap előtt déli 11 óra tájban egy nagy vékony zsák forma fényesség le esvén Gétzben, egy sáros vízbe, sokféle beszédre adott alkalmatosságot az embereknek." [SRG.]

          1797.

Lipsiai Professor Rüdiger Úr, ... = Magyar Kurir Harmadik Fertály Esztendő 1797. Septembernek 5-dik napján Nro. 19. p. 301. "...August. 15 és 16 ka között való éjtszaka egy újj tsillágot talált-fel, melly is, a’ nagy medvétől fogva, a’ ketskéig egyenesen húzott lineában lenni láttatott, mellyet August. 16-ka estvéjén újjolag visgálván, üstökös tsillagnak lenni találtatott." Traller és Fischer is látta 16-án és 17-én. Elegyes Tudósittások. [SRG.]

"Erdélyből N. Szebenből irjak, hogy a’ közelebb múlt hónap 20-kán, eggy Trapold nevezetü Szász falúban le-találván esni, a’ menkő, abból ollyan nagy tüz támadott, hogy az által az egész szep nagy helység, hammúvá tétettetett." = Magyar Kurir 3. Fertály Esztendő 1797. September 26-dik napján Nro. 29. p. 400. [SRG.]

          1798.

COMENIUS, Johannes Amos: Ioann. Amos Comenii Orbis Pictus, in hungaricum et germanicum translatus, et hic ibive emendatus. A’ Világ Le-festve. Magyarra fordíttatott, és hellyel-hellyel meg-jobbíttatott Sz. J. által S. patakon 1796-dik eszt. Die Welt in Bildern. In die Ungarische und Deutsche Sprache übersetzt und hin und wieder verbessett. Nyomtattatott Pozsonban, Wéber Simon Péter költségével és betüivel. 1798. 167 p. Csillagászat: pp. 6-7. A Világ.; pp. 8-9. Az Ég. [KSZ.]

          1801.

PÁNTZÉL Pál: A’ mathematica geographianak vagy is a’ mérés’ tudományja szerént a föld golyobissának esmeretére vezető tudománynak rövid summája. Kérdések és feleletekben iratott a’ gyengébb ifiak’ számokra Pántzél Pál K. Lonai ref. pap által. Kolo’sváratt. 1801. Nyomt. a’ Réf. Kol. Bet. 55 p. Az Elöl-járó beszéd kelt: Kendi Lónán 1781. Esztend. Májusnak 26-dik napján. [KSZ.]

          1802.

Gothából Jan. 14-ikén. = Magyar Kurir 1802. febr. Nro. 10. p. 156. "A’ Seebergi Herczegi Obsevatoriumnak Direct. Baró Zach, a’ múlt Dec. 8-ikát követett éjjel fel találta azt az új plánétát, a’ mellyet a’ Palermói Kir. Observatoriumnak igazgatója Piazzi Úr Jan. 1-fő napján 1801-ik esztendőben látott vala. Azon időtől fogva minden Európai égvisgaló Tudósók leselkedtek utána, de minden iparkodasok haszontalan vólt, mivel ez az új plánéta, a melly a’ Mars és Jupiter planéták közt való utón megyen keresztül, igen kitsin, és a’ leg jobb telescopiumon is nehéz fel találni. - Jan. 11 ik napján, a’ midőn leg utólszer látta volna azt B. Zach, már 8 grádust hagyott az égen maga után, még is a szűz jegyben állott." [FGF.]

Hamburgból Jan. 20 ikán. = Magyar Kurir 1802. febr. Nro. 11. p. 163. "A’ mi leg hiresebb Német Országi égvisgáló Tudósaink mindnyájan meg eggyeznek már abban, hogy a’ mostanában fel talált új planétának a’ Mars és Jupiter planéták közt van az útja, a’ hol még ekkoráig üres hely vólt, Közönségessen azt lehet mondani, hogy az Uranuson túl, a’ melly minden plánéták közt leg távolabb van a’ naptól, sok olly planéták lehetnék még a’ mellyeknek látásokra vagy soha sem, vagy pedig tsak azután leszen szerentsénk, minekutánna a’ telescopiumok nagyobb tökélletességre vitetödnek. Mi voltunk azok a’ szerentsés teremtések, a’ ik 30 esztendök el forgása alatt a’ tsillagos égnek esméretében igen sokra mentünk." [FGF.]

          1803.

  FÁBIÁN József: Természeti tudomány a’ köznépnek. A’ Babonaságnak orvoslására és a’ Köznép közzül való kiirtására irta és kiadta Fábián Jo’sef a Veres-Berényi Helv. Confessiót tartó eklesiának l. tanitója. Egy Réztábla Rajzolattal. Weszprémben, 1803. Nyomtattatott Számmer Mihály’ Betüivel. 269 p., 1 t. Csillagászat: pp. 118-157. Tizenkettődik rész. A’ Levegői Látszatokról (hajnali és alkonyi fénytünemények, szivárvány, Nap és a Hold udvarai, vaknapok, vakholdak, csillag-szaladások, tüzes golyóbisok, északi hajnal).; pp. 158-192. Tizenharmadik rész. Az Égitestekről (állócsillagok, csillagképek, Nap, Hold, bolygók, fogyatkozások, az égitestek mozgása, üstökösök. Említi a Ceres kisbolygót).; A kihajtható mellékleten együtt a könyv 8 ábrája. [KSZ.]

APÁCZAI CSERE János: Csillagászat: Hatodik rész. Az Égi dolgokról. In: Magyar Encyclopaedia. Az az: Tudománytárkönyv. Avagy Minden igaz, és hasznos Böltseségnek szép rendbe foglalása. Szerzette Apátzai Tsere János. Nyomtattatott hajdan Ultrajektomban 1653 esztendőben Waesberge János’ bötűivel. Most pedig Az az: 1803 esztendőben újonnan ki adatott. Nyomtattatott Győrben Streibig József’ bötűivel. pp. 109-149. E kiadás gondozója és az (eredeti latin) előszó magyar fordítója valószínűleg Kőszegi Rájnis József volt. "Ezt az előbeszédet a Szerző Deákul írta, a Kiadó pedig, a Deák Prefátiót illetlennek tartván illy tiszta Magyar könyvhez, magyarra fordította." [KSZ.]

          1806.

SZ. K. [SZILY Kálmán]: Éjszaki fény. Nagyvárad. = Hazai Tudósítások 1806 1. félesztendő p. 339. Sarki fény 1806. nov. 3-5-én. [SRG.]

RADNÓTI Dezső: Északi fény. Nagyváradról írják: = Hazai Tudósítások 1806 1. félesztendő p. 339. Sarki fény 1806. nov. 3-5-én. [SRG.]

Nagy Várad. = Hazai Tudósítások 1806. Első félesztendő Szent András hava 19. [nov. 19.] 41. sz. p. 339. Sarki fény 1806. nov. 3-4-5-én. [SRG.]

          1808.

VARGA Márton: A’ Gyönyörű Természet’ Tudománnya magyarázta a’ Tüneményekből, és az új feltalálásokból Nemzete’, ’s az Ifjúság’ javára Varga Márton. Ugyan ennek a Tudománynak, a Természet Historiájának, és a’ Mezei Gazdaságnak Királyi rendes Tanítója. 1. Kötet. Nagy Váradon, 1808. Tichy János betűivel. 563 p. Csillagászati vonatkozások: pp. 1-89. [SRG.]

VARGA Márton: A’ Gyönyörű Természet’ Tudománnya magyarázta a’ Tüneményekből, és az új feltalálásokból Nemzete’, ’s az Ifjúság’ javára Varga Márton. Ugyan ennek a Tudománynak, a Természet Historiájának, és a’ Mezei Gazdaságnak Királyi rendes Tanítója. 2. Kötet. Nagy Váradon, 1808. Tichy János betűivel. 239 p., 5 melléklet. Csillagászati vonatkozások: pp. I-XII., 1-117. [SRG.]

Tudománybéli dolgok. = Hazai és külföldi Tudósítások 1808. Második félesztendő Sz-Jakab hava 16. [júl. 16.] 5. sz. p. 39-40. Az új üstökös szept. 19-én volt vagy lesz legközelebb a Naphoz. [SRG.]

Északi fény. Nagyváradról írják. = Hazai s külföldi Tudósítások 1808 2. félesztendő p. 39-40. [SRG.]

          1809.

VARGA Márton: A’ tsillagos égnek és a’ Föld golyóbissának az ő tüneménnyeivel eggyütt való természeti előadása, ’s megesmertetése. Kiadta Varga Márton a’ természet’ tudománnyának, historiájának, és a’ mezei gazdaságnak királyi rendes tanítója. Nagy-Váradon, 1809. Tichy János Ferentz’ betűivel. 272 p., 1 t. A könyvet legalább kétféle kezdőoldallal nyomtatták. Az egyik kezdete: "A’ mesterséges szavaknak deák magyarázattya, és azon előadott dolgoknak mutató táblája, mellyek az ég’, és föld’ természeti leírásában előfordulnak." A szójegyzék első tétele ez: Adriai tenger. A másik kezdete: "A’ természet Tudományának II. Kötettyében előfordúló magyar mesterséges szavak deákul előadva." A szójegyzék első tétele ez: Állandó szín (Color permanens). A második változat kezdő sora értelmezhető úgy, hogy Varga Márton 1808-ben kiadott A’ Gyönyörű Természet’ Tudománnya két kötetének folytatása ez a könyv.; A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 25 ábrája.;
Változócsillagok: [az omikron Cet-ről] p. 68. "Vannak továbbá ollyan álló tsillagok is, mellyek változnak, s a mellyek nem régen kezdettek az égen szembetűnni, s azért újaknak neveztetnek. Amazok hol világítnak, hol meg eltűnnek, illyen p. o. az, melly a Tzetnek a nyakában láttatik. Ez mintegy 11. holnap múlva kerületét megteszi, 8. holnapig jobbára nem ragyog, háromig pedig szépen fénylik, de változó nagysággal. Ezekről némellyek azt állíttyák, hogy sok makuláik vannak, mellyek a napét is felül múllyák: ezeket tehát felénk fordítván, sokáig nem láthattyuk őket."; Négy kisbolygót ("kisded bujdosót") említ, még a Vestát is: "Taval (1807) megint maga Olber Úr újjat talált fel, melyyet Vestának neveztek el." [1807. március 29-én Olbers fedezte fel a (4) Vesta kisbolygót.] p. 85. Az 1807-es évet tavalynak említő szerző eszerint 1808-ban írta könyvét. [KSZ.]

          1814.

  KATONA Mihály: A’ Föld’ mathematica leírása a’ Világ’ alkotmányával együtt. Készítette a’ felsőbb oskolákbeli tanulók’ ’s alsóbb oskolákbeli tanítók’ és az e’ félékben gyönyörködök’ számára Katona Mihály, a bútsi helv. confes. valló gyülekezet prédikátora, és a’ komáromi t. egyházi vidék’ esperestje. Négy réztábla rajzolattal. Rév-Komáromban, Özvegy Weinmüllerné’ betüivel. 1814. XXXVI + 436 p., 4. t. Az elöljáró beszéd 1814. márc. 28-án kelt. Ismerteti előre a planéták járását az 1814., 1815., 1816., 1817-dik esztendőkben.
A Vénusz Nap előtti átvonulását említi, Lalande számítása szerint (a’ De la Lande’ Calculusa szerént): 1996. jún. 10-re [tévesen] és 2004. jún. 8-ra [helyesen]. p. 215.; Joseph Jérome Le Francais de Lalande (1732-1807) kétszáz évvel korábban kiszámított és 1996-ra jelzett jelensége nem is nagy tévedés. Akkor a Vénusz alsó együttállásban volt a Nappal, de nem átvonulás történt, hanem a Vénusz a napkorongtól délre haladt el. [Szöllősi Attila számítása szerint 1996. jún. 10-én 15.11 UT-kor volt a két égitest egymáshoz a legközelebb. Geocentrikusan a napkorong közepe a vénuszkorong közepétől 30’ 04"-re volt, mikor is a Nap látszó átmérője: 31’ 30" a Vénusz átmérője: 58". Így a legkisebb megközelítéskor a napkorong peremétől a vénuszkorong pereme 16’ 14"-re volt, PA = 168 irányban geocentrikusan. Miután a Földtől 0,2891 csillagászati egységre lévő Vénusz horizontális parallaxisa 30" körüli volt ekkor, a Föld egyetlen helyéről sem látszhatott Vénusz-átvonulás.]
Változócsillagokról: p. 369.: "A Hattyú orrán lévőnek Albireo a neve, a melytől nem messze van egy kis Tsillag, a mely változattja nagyságát, és Mira a neve." [a khí Cyg mira]; pp. 400-401.: "Némelly álló Tsillagok, a mellyek Tsudálatos vagy változó Tsillagoknak neveztetnek, bizonyos idő szakaszokban, bizonyos változást szenvednek az ő fényekben, úgy, hogy most kisebb, majd nagyobb fénnyel tündökölnek, néha egy ideig egészen eltűnnek. Illyen Algol a Medusa fejében: a mellynek fényében 69 órák alatt, különös változás esik: 62 óráig ugyan-is ez, második Nagyságú Tsillag; 3 1/2 óráig pedig negyedik nagyságúvá válik, és ugyan annyi idő alatt elébbeni nagyságát ismét vissza-veszi. Ilyen van három a Hattyúban; egy a Tzethal nyakán, amely 11 hónapok alatt, harmadik nagyságú Tsillagból egészen elenyészik egy ideig." [utóbbi az omikron Cet.] [KSZ.]

          1815.

NAGY Leopold: A levegőnek rövid ismértetése. Vátzott, 1815. Nyomt. Máramarosi Gotlib Antalnál. 119 p. A’ tizeneg’gyedik Tünemény a’ Szivárvány. pp. 94-97.; A’ tizenkettödik Tünemény a’ Holdnak, és Napnak Udvara. p. 97.; A’ tizenharmadik Tünemény az Éjtzaki Hajnal (Aurora borealis). pp. 97-99.; A’ tizenegyedik Tünemény a’ Villámlás (Fulgur). pp. 99-100.; A’ tizenötödik a’ Villám, vagy Mennykő. pp. 100-107.; A’ tizenhetedik Tünemény a’ hulló Tsillag. p. 111.; A’ tizenkilentzedik Tünemény a’ tüzes golyóbis (Bolis). pp. 113-119. "Nagy Leopold Kegyes Oskolabéli Szerzetes Pap, a Józan Tudományok’, a Böltselkedés’ Oktatója, a’ Vátzi Püspöki Lyceumban a’ Természet Tudományának, és Mezei Gazdaságnak tanitója." [SRG.]

DÖBRENTEI Gábor: Gróf Batthyáni Ignátz. = Erdélyi Muzéum Második Füzet 1815. pp. 1-9. "Mindenek felett, Gróf Batthyáni Ignátznak fő érdemét azon Intézete teszi, mellyet Károly-Fehérváratt felállitott. ...Mártonfi Antalt küldötte-fel a’ Püspök Bécsbe, ott a’ csillagvizsgálás tudományára négy esztendeig a’ maga költségén tanítatta, ’s akkor annak elintézése szerint állította-fel a’ csillagvizsgáló tornyot." [SRG.]

SZABÓ András: Philosophiára vezető értekezések. Első folytatás. = Erdélyi Muzéum Második Füzet 1815. pp. 53-93. "A’ tökélletességröl. ...És ha szabad a’ természetet vizsgáló tudósoknak tapasztalásaikon és tapasztalásaikból vett ’s formált vélekedéseiken valamit épiteni, nem tsak a’ földön találtató minden teremtményeket, hanem magát az egész természetnek országát és a’ tsillagos égnek roppant alkotmányát is egy illyen számtalan egymástól külömböző égi testekből, - holdakból, planetákból, és napokból, - álló tökélletes egységnek lehet nézni." pp. 81-83. [SRG.]

          1816.

BODE, Johann Elert: A’ Világ alkotmánnyának öszveséges vi’sgálása. Szerzette Bóde E. János németül, magyar nyelven ki-adta Papp Jó’sef. Pozsony, 1816. Wéber Simon Péter és fiának betűivel. 136 p., 1 t. A kihajtható melléklet a Naprendszer bolygóinak (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Ceres, Pallas, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz) és az 1769-diki üstököscsillagnak a pályáját ábrázolja. [KSZ.]

KÖLESY Vincze Károly - MELZER Jakab: Hell. In: Nemzeti Plutarkus vagy a Magyarország s vele egyesült tartományok nevezetes férfiak életleírásaik. 3. köt. Pest, 1816. pp. 124-132. Hell Miksa életrajza. [HAD.]

          1817.

CANNABICH, Johann Günther Friedrich: Közönséges vagy Universalis Geógráphia. a’ Bécsi Kongreszszusban történt változások szerént írta Cannabich I. G. F. Prof. fordította Czövek István. Pesten, 1817. Trattner János Tamás betüivel és költségével. 1-2. köt. 1. köt. 411 [1] p.; 2. köt. 458, [10] p. Csillagászat az 1. kötetben (pp. 4-19.): A földgolyóbisa gömbölyű. Hanem a föld nem tökélletes gömbölyű. A földkerekségnek kerülete 5400 mérföld. A mi földünk golyóbisának két forgása van. Ezt a kajács útat vagy Ekliptikát... A nap egy esztendőben mind által futja ezen égijegyeket. A mi földünk golyóbisa planéta. A főplanéták: Merkúrius, Vénus, Föld, Márs, Veszta, Júnó, Céres, Pallás, Jupiter, Szaturnus, Uranus. Nem minden főpalétának vannak holdjai vagy darabantjai, hanem csak az Uranusnak van 6, Szaturnusnak van 7, Jupiternek 4, és a mi földünknek egy.
A csillagászati földrajz alapvető fogalmait ismerteti: földrajzi hosszúság, szélesség, a föld tengelye, sarkai, egyenlítő, meridián, pólusmagasság, naptérítők, horizontkör, égtájak, zenit, nadír, klímaövek, egyes légköri tünemények (tüzi jelenések vagy meteórák, szivárvány, napmássa vagy fattyúnap, holdmássa vagy fattyúhold, szürkület, hajnalhasadás, esthajnal, bolygó tűz vagy lidércz, tüzes levegőgolóbisok, csillagtisztúlás, Északi és Déli fény. [KSZ.]

DÖBRENTEI Gábor: Hell Maximilián’ élete. = Erdélyi Muzéum Nyolczadik Füzet 1817. pp. 88-95. [SRG.]

Bolyongó világosság. = Hasznos Mulatságok 1817. Második Félesztendő (6.) pp. 45-48. Zellerfelden a Harc hegységben, 1783. szept. 4-én Trebna 9 órától éjfélig éjszaki fényt látott. pp. 46-48. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1817. Második Félesztendő (43.) p. 344. 1817. nov. 1-én 7 óra 14 perckor "Olberts Bremában egy üstökös tsillagot födözött fel a’ kígyó vivőnek nyúgoti vállán." [SRG.]

Y.: Találmányok. = Tudományos Gyűjtemény 1817. I. kötet p. 163. "Thomas, Kovács mesterember, Newport városában (Monmouth shirében) Angliában, olly falórát készített, melly 384 napok által egyszer húzattatik fel." [A Tudományos Gyűjtemény 1817 elején indult. A’ Cs. Kir. Felség’ kegyes Engedelmével. Pesten Trattner Tamás János betűivel, és költségével. Évente 12 kötet jelent meg, Pesten.] [SRG.]

Y: Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1817. III. kötet pp. 156-157. "E’ folyó eszt. Jan. 29-dikén meghalt Bécsben T. Triesznecker Ferenc, a’ Bécsi Csillagvizsgáló-toronynak gondviselője, az Astronomiának rendszerént való Professora. ... a nagy érdemű Hell Astronomus’ segédje volt 1780. 1793. eszt.ig az Astronomiában, és Alsó Austria felméretésében, halhatatlan nevet szerzett magának." 1745. ápr. 2-án született. "A’ Mathesist Hazánkban Nagy-Szombatban tanúlta." [KSZ.]

KAZINCZI Ferenc: Kazinczynak Erdélyi Levelei közzűl. Károly Fejérvár. Aug. 19 ikén. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IV. kötet pp. 33-35. [Gyulafehérváron] "A’ Bibliothéca és a’ Csillagnéző eggy épűletet tesznek az Erőség’ est-éjszaki szögletében...- Gróf Batthyáni Ignátz Püspök a’ szép Intézetet a’ Hazának ajándékozá..." [SRG.]

T.: Horehoviczai Dudics András’ élete. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IV. kötet pp. 36-57. "Ez időben (1577) midőn ő Páskovia magányjaiban élne kedves ővéivel jelent meg az égen egy üstökös Csillag;" A jelenségről és annak hatásairól írott könyve 1579-ben jelent meg Krakkóban. p. 51. [SRG.]

B. V. L.: Idő Próféta, vagy Időváltozás Jövendölő Pókok. A’ Quatremer-Disjonval’ értelmei szerént unalmas várakozás közben írta, tulajdon költségén kiadta, Magyar Gazda sorsosinak készen ajánlja K. Sz. Pethe Ferentz, Pesten, 1816. - Trattner János Tamás’ Nyomtató szerivel. 24. rétben 60. old. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IV. kötet pp. 104-107. "Béfejezésül egy Toldalék a’ Levegő ég, Nap, Hold, változásaiból ’s a’ Természet három országaiból kitanúlható, természettel következhető idő változásoknak Paraszt Kalendáriomok." [SRG.]

M. J.: Kihalt Tudósok és Irók. E’ folyó April’ 12-dik napján meghalálozott az Egri Feő Káptalan egyik nevezetes, és nagy tudományú tagja, Feő Tisztelendő Madarassy János Úr. = Tudományos Gyűjtemény 1817. V. kötet pp. 150-152. "Született 1741. Kis Aszszony hava 29-dik napján. ... Az Egri Csillag néző Tornyot ő intézte el," A csillagvizsgálóba műszereket szerzett be Angliából. Hell tanítványa volt, és Hell Ephemerisseibe közölte Madarassy "Astronomiai Észrevételeit." [KSZ.]

KMETH Daniel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeménye Budán. = Tudományos Gyűjtemény 1817. VI. kötet pp. 139-152. Budán, a Vár palotájának tornyában helyezték el a csillagvizsgálót 1780-ban. "A’ Tsillagvisgálat’ Szerzeménye Budán 1780-ban kezdett virágzani. Tudniillik: a’ Tudományok egyeteme Nagy-Szombatból 1777-ben Budára általhozatván, e’ Hazánk anyavárosában állitattandó Tsillagvisgáló házrúl-is kezdettek gondolkozni... Fel épültt tehát nagy munkával, és költséggel a’ Duna Egyenje (libella) fölött mintegy 46 Párisi öl magasságra emelkedő négy szegletű torony erős oldalakon ugyan, de valamennyire ingadozó talajjal (pavimentum),... Elég legyen tehát azoknak tsak neveiket megösmértetni, a’ kik e’ renddel következnek: Weiss, Taucher, Pasquich Tsillagvisgálók, Bogdanich, Huliman, Gröber, Kmeth Segédek."
A mérő eszközök: 1. A’; Délárnyékló (Gnomon); 2. A’ Negyedlő, Falnegyedlő (Quadrans muralis); 3. A’ Szelő (Sector) vagy Tetőponti (Zenithalis); 3. [!] Négy órák; 4. Leveg-mérő (Barometrum); 5. A’ Mágnestő; 6. A’ Vas rúd; 7. A’ széllógó a’ szélvirággal; 8. A’ homály Kamara (Camera obscura). Tudománybeli Jelentések. [KSZ.]

NÉMETH János: Az első Könyvnyomtató-Műhelyről Magyar Országban a’ Mohátsi-Veszedelem után. = Tudományos Gyűjtemény 1817. VIII. kötet pp. 53-73. "Niomtattatot Sarvarat, az Author költsegeuel. Manlius Janos altal, Anno M.D.CII. [1602.] Ezek vagynak az első levélnek első lapján; a’ második levélnek első lapján következik az Epistola Dedicatoria magyarul 8. levélen: ...végre igy fejezi bé ajánló levelét: ... Költ Saruarat karatson hauanac kilentzedik napian, mely nap az holdban nag’ fogyakozas lön, kinec ereiet az Vr Isten rolunc forditsa az poganokra, es az velec egy igat vonokra,..." pp. 60-61. [SRG.]

KMETH Dániel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeményének (Lásd Tud. Gyűjt. VI. Köt. 139. lapján) folytatása Budán. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IX. kötet pp. 114-130. Budán új helyen, a Sz. Gellért-hegy tetején épült fel 1813-tól az új csillagvizsgáló, melybe új műszerek kerültek. 1815. okt. 15-én avatták fel. Budán új helyen, "a’ Sz. Gellért hegyen építtessen, a’ melly is 1813. és 1814. folytán épittetett, és 1815-ben October 15-én Ő Tsászári ’s Királyi Fő-Hertzegsége’ Jósef Nádor-Ispányunk’ jelenlétében, annak szenteltetvén, most már használtatik." Az épületek ismertetése.
Az új eszközök: 1. A’ Déli-tső (tubus meridianus) vagy is Tetőző (Culminatorium); 2. A’ nagy Tetőkör (Circulus verticalis maior); 3. A’ kis Tetőkör (Circulus verticalis minor); 4. Az Egyenlítő-eszköz (Aquatoriale); 5. A’; Déli-kör (Circulus Meridianus); 6. A’; Tet’-Alyponti-Kör (Circulus azimuthalis); 7. A’ Napmérő (Heliometrum); 8. A’ Rézsítő (Refractor); 9. A’; Fal-Negyedlő (Quadrans muralis); 10. Különbféle órák. Az észleletek 1816. eszt. Martius holnapjától kezdődtek. Tudománybeli Jelentések. [KSZ.]

L.: Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1817. XII. kötet pp. 134-135. "Nagy veszteség érte a’ Magyar Királyi Universitást midőn e’ folyó Esztendei Novemb. 30-dik Napján, egy igen érdemes Tagjától a’ halál által megfosztattatott. ... Tisztelendő Tudós Bruna Xaver Ferentz Urat, ... 73. Esztendős korában a’ gutaütés az élők közzül kiragadta." Előbb csillagda segéd, majd a mathézis professora az egyetemen, ahol oktatta a csillagászatot is. [KSZ.]

          1818.

BONNETT Károly: A’ Természet’ Vizsgálása. Írta Bonnet Károly, a’ Rom. Tsász. Természetvizsgálók’ Társaságának, és a’ Londoni, Parisi, Petersburgi, Göttingai, Lyoni, Montpellieri, Stocholmi, Koppenhágai, Bolognei, Harlemi, Müncheni, Siennei, Casseli Királlyi Academiáknak, ’s Tudós Társaságoknak Tagja. Frantzia Nyelvből Magyar Nyelvre fordította, ’s némely Hozzáadásokkal megbővítve kiadta Tóth Pál Verőtzei Ref. Pred. Első darab. Pesten, Trattner János Tamás betűivel ’s Költségeivel. 1818. 390 p. A szerző műve francia nyelven először 1764-ben, majd 1779-ben jelent meg. Ismét kiadták 1781-ben, és ez volt a magyar fordítás alapja. A fordító az eredeti munka lábjegyzeteit bővítette, ide szúrta be az 1781-1817 között történt természettudományos felfedezéseket. A fordító ajánlása kelt: Verőtzén, Decemb. 20 napján 1817 esztendőben.
Csillagászat: pp. 28-73. "A’ Világ az ő nagy Részeiben gondoltatván. A’ Világok’ sokasága. A’ Valóknak fő elosztása. A’ Világ Alkotmányában való közönséges öszvekötés vagy Megeggyezés." Változócsilagokról: a fordító Tóth Pál által írt lábjegyzet: p. 43. "Különös az az Állótsillagokban, hogy közüllök némellyek néha egésszen eltűnnek, egy darab idő múlva pedig véletlen ismét előjönnek. Kétség kívül talán ezek is Bújdosónapok mellyek a’ mi Napunkhoz hol közelebb, hol messzebb forognak." A könyv ismerteti az Uránuszt és már négy kisbolygóról tud. Üstökösből az 1811-est említi ("A’ mely pedig most legközelebb 1811-ben látszott"). A második darab [kötet] (1818-ban 495 p.) és a harmadik [kötet] darab (1819-ben 401 p.) az állatok és növények világát tárgyalja. [KSZ.]

Az Órás Mesterség - történeti. = Hasznos Mulatságok 1818. Első Félesztendő (4.) pp. 28-30. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1818. Első Félesztendő (4.) pp. 30-31. Üstökös 1811-ben Flauguergues 510 évre teszi futását (281, 791, 1301 után 1811-ben tért vissza). [SRG.]

Y: A’ Magyar Útazók. = Tudományos Gyűjtemény 1818. I. kötet pp. 114-115. "Nem különben Astronomiai esméretinek bövítése, ’s tökélletesítése végett N. T. Tudós Tittel Pál... az Egri Csillag-vigyázat’ Igazgatója, és Astronomusa meglátogatta Német Birodalomban, Franczia és Angol Országban a’ legnevezetesebb Csillag-Vigyázatokat... Több mint két esztendei külföldön mulatása közben az egy Greenwichi Csillag-vigyázatot kivévén sehol a’ Budainál külömbet nem talált. Jeles könyv gyüjteménnyel rakodva, múlt December 23-kán érkezett Budára." Volt Bécsben, Münchenben, Gothában, Göttingában, Manheimban, Parisban, Londonban, Oksfordban, Greenwichben. [KSZ.]

Y.: Ontologiai Tudományok’ Encyklopaediája. = Tudományos Gyűjtemény 1818. II. kötet pp. 3-48. III. "Az Astronomia: vagy az égi testeket, és ezek’ részeit kiterjedtségökre nézve veszi számba és mérték alá; ’s ez közönséges Astronomia;..." pp. 11-13., 15-18. Értekezések. [SRG.]

Mathematikai Kérdés. = Tudományos Gyűjtemény 1818. III. kötet pp. 74-77. "Az öszvefoglalt mozdúlás’ Törvényeinek valósága mellett, valamelly közép ponti erők által nógattatott mozdúlóban a’ vezeték fentő rajzol e le az idővel tökélletesen egyarányosságú udvarokat. A’ Newton Systemájának ezen nevezetes talpkövét illy okoskodással szokás megerősíteni:..." [SRG.]

Y.: Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1818. V. kötet pp. 126-127. "Legközelebb múlt Aprilis 5-kén kimúlt T. T. Varga Márton, Philosophiának Doktora, a’; T. T. Zirczi Apátúrság’ gazdaságának Direktora Nagy Venyingen, Székes Fejérvármegyében, életének 52-dik esztendejében. Született Káliban Szala Vármegyében,... Physikai Astronomiának hazai nyelven kiadásával halhatatlan emlékezetet szerzett magának." [KSZ.]

R. B. - - y.: Nagyság-tudományos Felelet e’ Mathematikai kérdésre. = Tudományos Gyűjtemény 1818. VI. kötet pp. 120-122., 1 t. mell. "Az öszvefoglalt mozdúlás’ Törvényeinek valósága mellett, valamelly közép ponti erők által nógattatott mozdúlóban a’ vezeték fentő rajzol e le az idővel tökélletesen egyarányosságú udvarokat (Lásd Tudom. Gyűjt. 1818. 3. köt. 3. Czik. 74. lap.)." [KSZ.]

NYÍRY [István]: A’ felolvadt Jeges tenger tűneményeiről Ég, Föld ’s Természet’ visgálati Értekezések; - egyszers’-mind ezeknél fogva, a’ múlt és következendő időváltozásokra való Kinézés. = Tudományos Gyűjtemény 1818. VII. kötet pp. 37-63. "Az a’ történet, melly a’ mi Földünk innenső felének sarka körül esett a’ Jegestenger nagy részének felolvasztása figyelemre vonhat bennünket!" Ennek okát vizsgálja csillagászati szempontok alapján. A Napon látható tünemények hatása. A Hold árapály-hatása. A többi bolygó nem okozhatta. Üstökös-csillagok sem. A meteorológiai okok valószínűbbek. Grönlandi és Labradori időváltozások 1790-1801 között. [KSZ.]

FEJÉR György: Értekezések. A’ Magyar Királyi, Pesti Universitás’ Literaturai érdemei. = Tudományos Gyűjtemény 1818. X. kötet pp. 3-38. X. T.T. Pásqwich János Csillag-vigyázó Intézet Praefectusának munkáji. pp. 28-29. [SRG.]

V.: Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1818. X. kötet pp. 122-123. Zeune’ Földgolyóbisa. [SRG.]

          1819.

Alphonsus (X.) [X. Alfonz]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 74-75. "Astronomus, vagy philosophus nevezettel, Leonnak és Castiliának Királlya, [...] Néki köszönheti Europa az ő neve alatt esméretes, igen jól kidolgozott astronomiai tábblát..." [HAI.]

Anaxagoras [Anaxagorász]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 82-84. "Nagy hírű Joinai philosophus; született Clazonében 500 eszt. a’ Chr. előtt. [...] A’ nap és hóldbeli fogyatkozásoknak, földindulásnak és más efféle phaenomenumoknak megmagyarázások által, azon gyanúságba esett, hogy semmi Istent sem hinne, mellyre nézve az Athénebéliektől halálra itéltetett..." [HAI.]

Aristarchus [Arisztarkhosz]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével.102-103. "...Ezenkívül vólt még a’ többek között, egy ilyen nevű görög philosophus is. [...] Ő vólt az első a’ mennyire tudhatujk, a’ ki azt állította, hogy a’ föld maga Centruma körül forog, és esztendőnként a’ nap körül línea karikában vagy Circulus formában egyet fordúl..." [HAI.]

Berenice. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. p. 193. "...Ptolemaeus Evergetes’ Aegyiptomi Királynak feleségét a’ ki férje eránt rendkívűl való esdeklő szerelemmel viseltetvén, a’ midőn annak háborúba kellene menni, fogadást tett, hogy szép haját elvágná és Vénusnak szentelné, ha a’ férje épségben és győzelemmel térne vissza.
[...] szép haját levágá, és azt a’ Venus Zephyritis Isten asszony templomában felfüggeszté. A’ következett első éjjel az isteneknek szenteltetett haj a’ templomból elvitetvén, Samosbeli Astronomus Conon, a’ szép Berenicének megnyuktatására azt a’ hírt terjesztette el, hogy az istenek vitték el, és mint csillag-képet, (Sternbild) az égre helyeztették, a’ holot az tsillagokból álló három szöget (triangulumot) formál. Ezért neveztetnek már az Oroszlány farkához közel lévő hét tsillagok még mind e’ mái napig is Berenice hajának (Comae Berenices)." [HAI.]

Cassini. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 359-360. "Ez a’ név a’ tudós Világban több nagy tálentomú emberek által lett nevezetessé, a’ kik magoknak leginkább astronómiai, physikai és geométriai tudománnyaik által szerzettek halhatatlan elékezetet.
A’ legidősebb közzűlök: Cassini (Giovanni Domenico) híres Astronomus volt: született Perinaldoban 1625. [...] Némely Planétáknak Mársnak, Jupiternek és Trabantjaiknak a’ magok tengejek körűl való egyet fordúlásoknak idejét meghatározta és megjobbította. [...] Saturnusnak Trabantjai közzül négyet felfedezett, [...] Cassini (Jacab) az előtt valónak fija; született Párisban 1677-ben. Sok más munkáin kívűl főképpen a’ föld formáját tárgyazó foglalatossági által tettemagát nevezetessé [...] Cassini de Thury (Cesar, Ferencz) a’ feljebb valónak fija; született 1714..." [HAI.]

Chladni (E. F. Fridrik). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 386-388. Született Wittenbergben 1756. A’ Nagy-attyának az attya Chladenius Márton (szül. 1669 + 1725.) Magyar Országon Körmötz-Bányai Luteránus Pap vólt, de vallása miatt hazáját elhagyni kénytelenítetvén (1688) Wittenbergbe ment; [...]
legnevezetesebb az Akustikája (kijött Lipsiában 1802 4. képekkel) [...] Még más physikai visgálódásai által is nevezetesen a’ Bolidesek (tüzes golyóbis forma levegői tünemények) és azoknak nagy ágyú forma pukkanással való elpattanások után lehullani szokott kövek’ (meteorolithek’) természetének kitapogatások által nem kissebb érdemeket szerzett magának. Megmutatta hogy ezek nem költemények; hanem valóságos phaenomenumok, és hogy a’ athmosphaeránkon kívül lévő helyekről jöjjenek mi hozzánk,..." [HAI.]

Copernicus (Miklos). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. ELSŐ KÖTET A-C. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 409-410. "Ez a’ róla elnevezett Világ systemának kigondolása által magának halhatatlan emlékezetet szerzett Tudós; született Prussus vagy Burkus Országban Thornban 1473. Eleinte philosophiát és Orvosi tudományt tanult, azután pedig Mathezisre és Astronomiára adta magát,..." [HAI.]

Dollond (János). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. MÁSODIK KÖTET D-I. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. p. 54. "Híres Ánglus Optikus, a’ ki a messzelátó-tsőnek megjobbítások által tette magát nevezetessé. Az 1756 hárma objectivüvegből készűlt messzelátó tsőt talált fel; a’ melly két nemű, úgymint Flint- és Kron- üvegből van összetéve, a’ mellre néki a’ híres Eulernek felvetése szolgáltatott alkalmatosságot..." [HAI.]

Flamsted (János). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. MÁSODIK KÖTET D-I. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 167-138. "Híres Ánglus Astronomus született Darbyban Derbyshireben 1644..." [HAI.]

Galilei (Galileo). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. MÁSODIK KÖTET D-I. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 203-233. "Teste állására nézve kitsíny vólt, tömött és egészséges testű; ábrásatjára, valamint társalkodására nézve vidám kellemetes és magát kedveltető. A’ poésist, festés-mesterségét és a muzsikát is szerette. Kevés könyve vólt. Legjobb könyvnek a’ természetet tartotta." [HAI.]

Herschel (Wilhelm). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. MÁSODIK KÖTET D-I. Pesten, 1819. Trattner János Tamás betűivel és költségével. 320-323. "Ez az Astronomiára nézve magának halhatatlan érdemeket szerzett túdós született Hannoveriában 1738-ban Novembernek 15-ik napján. [...]
13-ik Mártziusnak éltzakáján 1781-ben egy a’ mi Systemánkhoz tartozó planétát talált fel; a’ mellyet akkor Ángliának mostani Királlyáról Georgikum Sidusnak nevezett, most pedig már Uranus nevet visel. [...] Az 1783-ban a’ hóldban egy Vulkánt (tűzokádó hegyet) talált fel; 1787-pedig ismét kettőt; az Uranust szorosabb visgálás alá vévén körülötte hat Drabantokat (Trabanten) fedezett fel és úgy tapasztalta, hogy valamelly gyűrű forma világossággal vólna körülvéve..." [HAI.]

A’ Napórát Holdvilágnál használni. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (5.) pp. 34-35. [SRG.]

Szerfelett nagy Hold-tányér. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (5.) pp. 37-38. Hullban Yorkshirei grófságban, 1801 Szent Iván havának 20-dikára virradó éjszakáján (12 és 1 óra között), a nagy holdtányérból mintha két Hold lett volna, majd tűzgolyóbisokká váltak és eltűntek. [1801. jún. 19/20-án.] [SRG.]

Idő-Jövendölés. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (6.) pp. 44-46. Augusztusban két farkatlan üstökös jelenik meg, amelyek semmi befolyással nem lesznek az időjárásra. p. 45. [SRG.]

Nevezetes Földi-lövés. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (12.) pp. 95-96. 1806. máj. 3-án délután 1 órakor erős sugással esett le valami, ami a fákat roncsolta és egy ölnyi mély, két ölnyi széles kráter maradt utána. [SRG.]

A’ Mennykő. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (1.) pp. 1-5. Chladni, Biott, Laplace, Vauquelin véleménye a meteoritekről. Chladni 1794-ben kimondta, hogy ezek a testek a Világnak más részéből érkező "Productum"-ok. Említett hullások - Zágráb 1751., Miskolc 1759., Siena és Benaris 1794., Levis 1803. [SRG.]

Mennykőből kard. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (2.) p. 13. Barrow hajóskapitány a Jóreménység fokától hozott 10 font Mennykőből [meteoritból] kardot készíttetett. [SRG.]

A’ mostani Üstökös Tsillagnak útja. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (9.) pp. 65-67. "A Periheliumon által megy Augustus 2-ik napján 12 órakor éjjel." [SRG.]

Természeti tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (15.) p. 126. Nürnbergben 1819. aug. 4-én "estve 11 órakor igen szép Szivárvány látszott. Ezt a’ Hold világ okozta." Légköroptikai jelenség. [SRG.]

A’ naptányérnak szörnyű nagysága. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (18.) pp. 140-141. 1706. máj. 12. Chandler megfigyelése a Gibraltár melletti szorosból. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Különös jelenések a’ tellyes Napfogyatkozáskor. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (18.) pp. 141-143. 1706. máj. 12-dikén történt teljes napfogyatkozáskor látszott a Merkúr, a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és más "Planéták". Az 1793-as napfogyatkozásról Rudolphie. [SRG.]

A’ Hold világ öregbíti a’ víz párádzását. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (21.) pp. 167-168. Holdvilágnál a víz jobban párolog. [SRG.]

Új találmányok. "Lerebours Párisi Optikus Ujj Nézőtsöt talált fel." = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (29.) pp. 252-253. "Már három esztendő óta élnek ezen Nézőtsővel a’ Párisi Tsillagvisgaló toronyban, kiváltképpen nagy hasznát vették nem rég a’ Jupiternek és Saturnusnak helyes észrevételekor. Négyszázszor nagyobbnak mutatja a’ Tsillagot, mint szabad szemmel látszhatnék, és mégis igen tisztán tünteti a szembe." [SRG.]

A’ régi Baleári Napóra. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (34.) p. 271. Nem igazi napóra, hanem olyan "ami az órákat a Nap forgása szerént veri." [SRG.]

Apróságok. "Egykor épen némely foltokat találtak fel a’ Napban..." = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (36.) p. 287. [SRG.]

Tsillagokból való jövendölés. (Astrologia.) = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (40.) pp. 315-320. [SRG.]

Az Üstökös Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (42.) pp. 321-322(!)[329-331.] Lytrow előadásának első része. [SRG.]

Üstökös Tsillagok. (Folytatása Lytrow előadásának.) = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (43.) pp. 329-331. [SRG.]

A’ Hold és az időjárás. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (48.) pp. 371-372. [SRG.]

Tudományok és Szép Mesterségek Chinában. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (49.) pp. 375-379. "Tsillag-visgállás". p. 378. [SRG.]

T. J. [TRATTNER János]: Travels from Vienna through Lower Hungary with some remarks ont he state of Vienna during the congress int he year 1814. by Richard Bright M. D. (Utazások Bétsből alsó Magyar Országon keresztül, Bétsnek a’ Congressus alkalmatosságával való állapotját illető némelly Jegyzetekkel 1814-be Bright Richard Dr. által) Edinburg 1818. - XVIII. és 642. l. ezen kívül a’ toldalék CII. l. nagy negyed rétben, több metszésekkel és föld abroszokkal. = Tudományos Gyűjtemény 1819. III. kötet 93-107. "Az égvisgáló ujj torony leirását pedig (279.) így fejezi be:... Budáról nemsokára a’ legnevezetesebb égvisgálói felfedezések’ közlését veendjük." p. 105. [SRG.]

Elfelejthetetlen emlékezetű Egri Püspök Galanthai Gróf Eszterházy Károlynak jeles Élete, közhasznú épitési, és különössen az általa szerzett, utána pedig nevekedett, megyebéli Könyv- Gyűjteménynek leírássa. = Tudományos Gyűjtemény 1819. V. kötet pp. kötet 3-32. II. Szakasz. Az Egri Tudományok’ Háza, vagy is Litzeum. "II. Josef Tsászár 1784 esztendőben Mind szent hava’ 18-án Egren keresztül utazván, azt reggeli 9 órától fogva egész 11-ig bámulva nézéltte,... és tetszését főképen a könyvház, ’s a’ tsillag néző torony iránt kinyilatkoztatni méltóztatott." pp. 10-13.; III. Szakasz, Az Egri Megyebeli Könyv-Háznak gyérebb, jelesbb, és nevezetesebb nyomatékai, és Kézíratjai. Magyar Kéz-íratok. pp. 31-32. [SRG.]

T. J. [TRATTNER János]: Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1819. V. kötet pp. 113-114. "A’ Tudományok Akadémiája Turinba az 1759-diki üstökös tsillag’ viszsza jövetele’ idejenek, és azon változásoknak, melyeket ezen tsillagzatnak forgásában a’ Jupiter, Sáturnus és Uranus eggyesült ráhatásai által szenvednie kell, meghatározását vetvén fel 1812-be jutalom kérdésül,..." Megjelenése 1835 okt. 16-ra várható. [SRG.]

NAGY Imre: Az Idő’ Változásiról. V. A’ Nap’, Hold’, és Tsillagok képe. = Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. kötet pp. 38-41. [SRG.]

Rang Ferd. Orv. Dr. [RANG Ferdinand]: A’ Meteor kövekről. = Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. kötet pp. 66-70. "Már a’ Régiek feljegyzettek eseteket, melyekben az Égből le hulló kövek az emberiséget meg rémitették, ezeket ők Baetyliáknak nevezték,..." [SRG.]

Quaipelaquis: Az ifjú Szószóllók gyűlése a’ nyelvek ügyében Moháts mezején. Egy (?) dramatizált (??) beszélgetés szabad jambusokban, felváltva 24 lantos (???) ódával. Az 1814-ik zavaros időkhöz alkalmaztatva. Irta Czinke Ferentz (????), jádzotta (?????) az Akademiai Ifjúság Pesten, Aug. 8. 1819. = Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. kötet pp. 108-110. "Két futó Nagy Tsillag,..."; A kérdőjeleket valóban így nyomtatták a címbe! [SRG.]

Nyiry [NYIRY István]: Az Időszámlálásnak az Ember’ teremtésétől fogva való Öszveszedése. - Egy, a’ folyó 1819-dik esztendőre nézve igen nevezetes Chronologiai Értekezés. = Tudományos Gyűjtemény 1819. XI kötet. pp. 27-35. "Az a’ Világ’ kezdetétől fogva való Időszámlálás,... Úgy, hogy? A’ mi jelenvaló 1819-diki Esztendőnk, az Ember Teremtetésétől, a’ TEREMTŐ Nagy Szombatjától fogva épen a’ Hatezredik esztendő!" [SRG.]

          1820.

PÁNTZÉL Pál: Mathematica geographia, vagy-is a’ mérés’ tudományja szerént a’ föld golyobissának esmeretére vezető tudománynak summája. Kérdések és feleletekben íratott a’ gyengébb ifiak számokra Pántzél Pál K. Lónai réf. pap által. Kolo’sváratt. Nyomtat. a’ Réf. Koll. betűivel, 1820-ban. 56 p. "Előljáró beszédet írtam Kendi Lónán 1781. Eszt. Májusnak 27-dik napján." Az 1801-es könyv újabb kiadása. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Márs Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1820dik (szökő) esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. A’ Kalendáriumi rendes matériákonn kívül, más szükséges és hasznosann gyönyörködtető dolgokkal együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. Második folytatás. [1819.] pp. [37-38.] A Mars ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Lalande (Jó’sef Jeromos, Ferenc de). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 74-77. "Híres Franczia Ástronómus és Mathematikus, a’ Becsület légiónak, és minden tudós Akadémiáknak Tagjok; született Bourgen Bresseben tisztességes szüléktől 1732-ben Júliusnak 11-ik napján..." [HAI.]

La-Place vagy Laplace [Pierre Simon, marquis de Laplace]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 79-80. "A’ most élő leghíresebb mathematikusok és Astronómusok közzül való, született Auge (Algia) kis tartománynak Beaumont nevű városában 1749-ben;..." [HAI.]

Scaliger (Jó’sef Just.). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. NEGYEDIK KÖTET R.-V. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 84-86. "A’ legnevezetsebb Philológusok és Chronologusok közzűl való, Julius Caesar Scaligernek hasonlóképen híres tudósnak fija; [...] Számos munkái közül legfontosabbnak tartatik: De emendatione temporum, szólló munkája, (Parisban 1583 in folio) a’ mellynél a’ Genevai ki adás (1609) sokkal jobb.
A’ Chronologiának tökélletes és meghatározott principiumok szerint való Systemáját ezen felette tudós munkájában ő dolgozta ki legelőször, a’ mellynél fogva, valamint a’ Júliana Periodúsnak feltalálása által valójában megérdemli hogy ezen tudómány Szerzőjének neveztessen. Petautól vagy Petaviustól és másoktól felfedezett hibáit e’ következendő munkájában jobbitotta meg: Thesaurus temporum Complectens Eusebii Pamphili chronicon, Cum isagogicis chronologiae canonibus Amst. 1658. 2. vol. fol. ..." [HAI.]

Newton (I’saak). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 224-227. "Minden e’ világon élt ’s élő, legéleseb bé-látású Mathematikusok és Physikusok közzűl való; született Walstropeban a’ Linkolni Grófságban 1642-ben Decembernek 25-ik napján..." [HAI.]

Olbers (Wilhelm). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. p. 248. "Nagy hírű Orvos Doctor; született Arbergenben, a’ Bremai Hertzegségben 1758-ban. [...] Üstökös csillagoknak Viszgálásokra fordította figyelmetességét.
A’ tulajdon visgálódásból valamelly üstökös csillag útjának felvetésére szolgálló, újj és alkalmatos methodusa, [...] Pallás és Vesta Planétáknak általa fogva pedig még sokkal nagyobb ditsösségre tett szert. Ezen kívül sok apró-munkátskákat is irtt; úgy mint: a’ Paralaxisoknak felvetésekről; a’ Levegőből húllott kövekről. ’s a’ t." [HAI.]

Ptolemaeus (Claudius). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. HARMADIK KÖTET K-Q. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 368-369. "Híres égvisgáló, geographus, és mathematikus; született Aegyptomnak Pelusium nevű városában; a keresztény idő számlálásnak 70-ik esztendeje táján,..." [HAI.]

Rittenhouse (Dávin) [! David]. In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. NEGYEDIK KÖTET R.-V. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 34-37. "Híres égvisgáló, (Astronomus), és a’ hasznos tudományok előmenetelén munkálkodó Észak Amerikai Társaságnak Előlülője. [...]
Született Pensilvánia Tartományának Germantown nevű kisded városában, Philadelphiától északra tízenhárom mérföldnyire 1732-ben Aprilisnek 8-ik napján. [...] Planetáriumot készített, [...] 1769-ben a’ Montgomery Grófságba Norritonba küldetett, hogy ott Venusnak a’ nap tányéra előtt való nevezetes által menetelét figyelemmel tartsa..." [HAI.]

Zach (Ferentz báró). In: Közönséges Históriai-Biográphiai KÉZI-LEXIKON avagy Rövid Élet-leírások Mind azoknak a’ nevezetesebb személlyeknek, a’ kik magokat talentomaik, virtusaik, találmánnyaik, vitézségeik, mesterségmiveik, és más akármelly jeles, vagy gonosztetteik által esméretesekké tették; a’ legrégibb históriai időktől fogva a’ jelenvaló idökig. A régi és leguijabb nevezetes Kútfejekből készitette, és öszve-szerkesztette MOKRY BENJAMIN Egynéhány külső Országi Tudós-Társaságnak Tagja. NEGYEDIK KÖTET R.-V. Pesten, 1820. Trattner János Tamás betűivel és költségével. pp. 234-236. "Az időnkbeli legnevezetesebb Mathematikusok és Astronomusok közöl való; született Posonyban 1754-ben Juniusnak 4-ik napján..." [HAI.]

Az Üstökös Tsillagok, és a’ földnek legnevezetesebb időszakaszszai. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (1.) pp. 5-7. [SRG.]

Históriai Jelességek. (Folytatása Februáriusnak.) = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (13.) p. 99. "19-ben 1543-ban halt meg Kopernikus Miklós..." [SRG.]

Cisio. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (18.) pp. 156-157. Weleslavinus kalendáriumáról. [SRG.]

Az órák feltalálásának ideje. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (46.) pp. 363-366. [SRG.]

Alkotó részei néhány Mennyköveknek. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (48.) pp. 379-382. Bigot de Morose az 1810. nov. 23-án Charsonvillehez közel hullott meteort vizsgálta. [SRG.]

Paraszt törvények az Időjárásról. = Hasznos Mulatságok 1820. Második Félesztendő (10.) pp. 73-74. A Hold és az időjárás. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1820. Második Félesztendő (39.) pp. 311-312. Bode berlini csillagász "Kötelessége minden földi Lakosnak, a’ maga Planétája nagyságát, és minemüségét helyessen ismérni" című kötetének ismertetése. [SRG.]

T. J. [TRATTNER János]: Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1820. I. kötet pp. 132-133. "Báró Zack Úr, égvisgáló Levelezésének hetedik füzetjében azt álitja, hogy a’ muszka Birodalom kiterjedése hihetőleg nagyobb a’ hold egész száraz részénél, feltévén, hogy ezen égitestben mint a’ mi földünken, a’ tenger az egész terület két harmad részét foglalja el." [SRG.]

V. J.: A’ Föld’ minéműségéről, és ehez alkalmaztatott Geographiai Mappák készittésérűl. = Tudományos Gyűjtemény 1820. II. kötet pp. 3-22. "1-ör Hogy a’ Föld gömbölyü (spheroidalis Figurae) a’ tengelye körül a’ világ’ üregében forog. 2-or A’ Föld nehezérűl, (gravitas); Forgásárúl;... 3-or Hasznai az előbbenieknek; készületek; és röviden elő adott módok, miképpen a’ Föld’ részeinek természeti nagyságát az Ég’ hajlatjaihoz alkalmaztatva meg mérni, és errűl Geographiai-mappát készítteni lehessen." Mathematikai Értekezések. [SRG.]

Th [THAISZ András]: Kihalt Tudósok és Írók. = Tudományos Gyűjtemény 1820. II. kötet pp. 123-124. "TT. Palóczi Horváth Ádámnak haláláról is a’ Hazai ’s Külföldi Tudósitásoknak 14-ik Számokban e’ következendők jelentetnek:... Nagy tekintetet érdemel a’ Legrövidebb Nyári Éjszakája is, mellyben ezen Tudós Mathematicus (mert Földmérőnek mondani őtet, a’ ki a’ Mathesisnek minden ágait igazán tudta, megalatsonyíttás volna) az Astronomiai isméreteket kellemetessen előadta." [SRG.]

Újj Találmányok. = Tudományos Gyűjtemény 1820. III. kötet pp. 103-104. Eusebiusnak az idő számlálásról írt megbetsülhetetlen munkája tsak némelly, több Görög és Latány iróknál találtató töredékekben szállott reánk." Eusebii Pamphili Chronicorum Canonum... című művének Mediolan 1818 és Velentze 1819-es kiadása kapcsán. [SRG.]

Jobbitások. = Tudományos Gyűjtemény 1820. III. kötet p. 127. E’ folyó 1820-dik Esztendeji Tudományos Gyűjtemény 2-dik Köttetében levő Mathematikai Értekezéseknél történtt nyomtatásbéli hibák helyre hozása." [SRG.]

VIZER István: Folytatása a’ Mathematikai Értekezéseknek. = Tudományos Gyűjtemény 1820. IV. kötet pp. 56-75. "III-or Hasznai az elöbbenyieknek; készületek, és röviden elő adott módok, miképpen a’ Föld részeinek természeti nagyságát megmérni, ’s a’ Föld közeinek az Éghajlatjaihoz alkalmaztatva, Geographiai-Mappát készitteni lehessen?" Az 1820. 2. kötetében a 3-22. oldalon található cikk folytatása. [SRG.]

KAJDATSI KAJDACSY Therésia: A’ Meteor Kövekről. (Legelső Értekezés, mellyet egy Hazája bóldogságát szerető Magyar Szép a’ Tud. Gyüjt. számára beküldött). = Tudományos Gyűjtemény 1820. V. kötet pp. 33-40. A Tudományos Gyűjtemény 1819. 8. kötetében található cikkre reagál. [SRG.]

T. P. [TITTEL Pál]: Astronomiai értekezés az 1820-dik esztendőbeli nevezetes nap-fogyatkozás alkalmatosságával. Költ az Egri Tsillag néző toronyban T. P. által. = Tudományos Gyűjtemény 1820. IX. kötet pp. 32-40. [SRG.]

Bitnicz S.-P.: Az Égiháborukról. = Tudományos Gyűjtemény 1820. XII. kötet pp. 3-31. [SRG.]

          1821.

FUNKE, Carl Philipp: A’ leg-szükségessebb Tudományoknak Veleje, a’ szép Tudományokat Kedvellőknek számokra. Funke Német Originálissából magyarosíttatott, és némely Tzikkelyeiben meg-bővittetett ’s magyaráztatott Bachich Jó’sef által. Három Réz-táblákkal. Po’sonyban, Wéber Simon Péter és Fijának betűivel. 1821. 331 p., 3 t. Elöljáró-Beszéd szerint: "Irám Sopronban Szent György Havának 13-kán 1821-dik Esztendőben." A könyv nagyobb része Funke könyvéből való, amely az 1807-dik esztendőben német nyelven közvilágosságra jövén. 1807 és 1821 között a tudományok szaporulatát és a megváltozását a fordító kipótolni igyekezett Neumann, Fábri, s mások legújabb munkáiból.
Csillagászat: pp. 3-8. [a Földnek, mint égitestnek a leírása, alakja, mérete, mozgása, körei, övei]; pp. 80-81. [légköri tünemények: hullócsillagok, tűzgömbök, északi fény, szivárvány, Nap és Hold gyűrűi, udvarai]; pp. 163-178. ["Az Astronomia, vagy a’ Tsillagos-Ég’ esmerete". A Nap, a Vándor-Tsillagok (Planeták), az Üstökös Tsillagok (Cometák), Álló-Tsillagok. Fogyatkozások. Csillagképek. Égi körök. Távcsövek. Időszámlálás, naptár.];
p. 170.: "Mind ezen tizenegy Planeták, és 18 Hóldak egy Rend-szerhez (Systhemához) tartozandók, mellyeknek közepette a nap az egyetlen egy álló Tsillag, mintegy közös gyökér-pont helyheztetve vagyon, és e körül a többiek mind forgolódnak. Ezen Rendszer Kopernikus Miklós Úr Burkus Országi Frauenburgi Kanonok által 1543dik Esztendőbe dolgoztatott ki, és hozatott rendbe, melly mostan is valónak lenni el esmértetik, és Kopernikus Rend-szerének vagy Systhemájának neveztetik. Vannak még ezen kívül kétféle Rend szerek, úgymint Ptolomeus, és Ticho Rend-szereik, de ezek a mostani időben minden Tsillag-vizsgálók által roszszaknak, és hibásoknak állítatván, félre vetettek." [KSZ.]

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Miskólczon, Nyomtatódott N. Szigethy Mihály’ Betüivel. 1821-dik Esztendőben. 22 p. A szerző három különc csillagászati nézetét bizonygatja: 1. A Tejútat az ég boltozatára verődő napfény visszaverődése okozza.; 2. A Sarkcsillag távolsága a Föld felszínétől 4757 mérföldnyi, közelsége okozza 8 foknyi parallaxisát.; 3. Ha a Nap forog, akkor kering is: a Föld körül, utóbbi viszont mozdulatlan. [KSZ.]

Ö. B.: Mathematikai felfödözések. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (1.) pp. 7-8. Carezzini Theodór geocentrikus és heliocentrikus táblái, amelynek segítségével a csillagok és más égi objektumok mozgását számolja ki. [SRG.]

Apróságok. "Valamelly Mezővárosban a’ Polgárok a’ Piarczra szép Napórát készítettek." = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (7.) p. 56. Hogy az aranyozott számok ne sérüljenek, tetőt ácsoltak fölé. [SRG.]

Újj Üstökös Tsillag felfödözése. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (14.) pp. 105-106. Pons 1821. jan. 21-én felfedezett egy üstököst. Jan. 22 én is látta. Stark kanonok febr. 2-án észlelte a Pegazusban. [SRG.]

Az új Üstökös Tsillaglátása Budán. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (16.) pp. 126-127. "Tisztelendő Kmeth úr, a Kegyes Oskolák papja és a Tsillagvizsgálónak segédje Budán, Tsillag Vadászó Tsőnek segedelmével" látta az üstököst 1821. febr. 18-án és utána. [SRG.]

Bihars. Egyptomi Sultán, a’ Győzedelmek attya (Aboul Fout Occh.) = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (20.) pp. 155-156. 1277. jún. 30-a előtt történt holdfogyatkozáskor az asztrológusok megjövendölték Bihars bekövetkezett halálát [Espenak szerint 1277. máj. 18-án volt teljes holdfogyatkozás]. [SRG.]

Új Találmányok. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (46.) p. 358. Touboulic "olly eszközt készített, melly által éjszakán mind a’ hajónak forgatását, mind a’ tsillagoknak észrevételét igen meghatározottan ellehet intézni. Ezt ő Változás Compasznak nevezi." [SRG.]

Kasztor és Pollux. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (49.) pp. 377-378. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1821. Második Félesztendő (19.) pp. 149-150. 1821. aug. 17-én a Nap nem ragyogott, olyan volt mint a Hold és szabadszemmel bele lehetett nézni. [SRG.]

Természeti új Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1821. Második Félesztendő (35.) pp. 271-272. Jupiter, Szaturnusz együttállás 1821. dec. elején. [SRG.]

HORVÁT István: Az Év régi Kezdetéről Magyar Országban. = Tudományos Gyűjtemény 1821. I. kötet pp. 68-78. [SRG.]

(B. P.): Intézetek. = Tudományos Gyűjtemény 1821. I. kötet pp. 112-113. "Azon sok és nagy jótétemények közzé,... tartozik különössen ama híres Reichenbach, ... mechanico-astronomica műhelyének, a’ Bécsi Cs. K. Polytechnicum Institutumba való által plántálása. ...A’ legnevezetesebb az ezen műhelyben már tökélletességre ment Instrumentek közzül, egy Astronomiai sokasító kör (Multiplications-kreis) ... Esmeretes dolog, hogy a’ Budai Csillag-vizsgáló toronyban is ezen hires művész készítette a’ legnagyobb instrumenteket, ..." [SRG.]

Jelességek. = Tudományos Gyűjtemény 1821. V. kötet pp. 114-115. "Pons Marsiliai hires Csillagvizsgaló, ki 16. Esztendők lefolyta alatt 22. Üstökös-Csillagot fedezett fel, ez Esztendőben újra nevelte ebéli érdemeit. Azon üstökös Csillag, melyre legközelébb figyelmetesekké tette a’ Csillagvisgálókat, Hazánkban is szemléltetett Febr. 18. estve 6 fél Orakor T. Kmeth Daniel ... által,..." [SRG.]

NAGY Leopold: Institutiones Physicae, quas compendio dedit Adamus Tomtsányi in Regia Scientiarum Vniuersitate Pesthiensi Physicae, et Mechanicae Professor publ. ord. Pestini. Typis, et Sumptibus N. Joannis Thomae Trattner, 1820. A Természet Tudományának Ismértetése, Tomtsányi Ádám által. = Tudományos Gyűjtemény 1821. VI. kötet pp. 73-100. "A’ harmadik Rész két Szakaszokból áll: az első Szakasz hét Tzikkelyeket foglal magában. Az első Tzikkelyben az égi testek elrendeltetését, vagy is a’ tsillag-visgálás tudományát, Astronomiát ismérteti meg vélünk." pp. 96-97. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-esmértetés. [SRG.]

Thaisz [THAISZ András]: Observationes Astronomicae Distantiarum a Vertice, et Adscensionum rectarum Stellarum quarumdam inerrantium (,) Solis item, et Planetarum, quas in Specula Budensi Montis Blocksberg et instituit, et in calculum revocavit Daniel Kmeth e S. P. AA. LL. et Philosophiae Doctor, Instituti Astronomici Adjunctus, et Commembrum Facultatis Philosophicae Regiae (Hungaricae) Scientiarum Universitatis Pesthiensis. Budae Typis Regiae Universitatis Hungaricae 1821. Lap 81. 4-drét. = Tudományos Gyűjtemény 1821. IX. kötet pp. 88-90. [SRG.]

          1822.

KARAP Péter: A’ Régi és Újabb Kalendáriumokról, a’ Nap forgása, és Hóld járása szerént való esztendőkről, a’ húsvét és egyéb innepeknek, és a’ Hóld változásai idejének is, időről időre, a’ 4100-dik esztendőig való kicalculálása, vagy megtudása módjáról készült rövid jegyzések. Írta Karap Péter, a’ Nemes Hajdú Kerületnek Tábla-Bírája. Debreczenbenn nyomtattatott Tóth Ferencz által 1822. 100 p., 10 t. A könyvet 1816-ban írta és ezért az 1816-dik esztendő mindenütt úgy hozódik elő, mint éppen folyó esztendő. Az elöljáró beszédet: "Írtam Hajdú Böszörménybenn, Szent Jakab Havának 24-dik napánn az 1821-dik Esztendőbenn."
A könyv végéhez csatolva 10 kihajtható táblázat: 1., 2.: Ekklésiai, vagy ezutánn való időkre nézve, perpetuum, vagy örökös Kalendárium, 1582-dik Esztendőtől fogva.; 3., 4., 5., 6.: Nap Cyclusai Táblája.; 7., 8.: Aranyszámok, melyek a Vasárnapot jegyző betűk segítségével a Húsvét idejét a 4100-dik Esztendőig megmutatják. 9.: Minden lehető Epactáknak Mutató Táblája. 10.: Arany Számok. Húsvéti Hóld tölte ideje. A napok Betűi a perpetum Kalendárium szerént. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Vénus Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1822dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1821.] p. [18.] A Vénusz ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Kildin Szigetén a’ Nap. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (3.) pp. 22-23. Az északi szélesség 69-dik fokán lévő szigeten két hónapig nem megy le a Nap. Ilyenkor éjszaka szabadszemmel lehet nézni a Napot. [SRG.]

Nevezetes Idő-tűnemények. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (4.) p. 28. 1821. dec. 28-án este 6 óra után Augsburgban, az 1811. évi üstökös farkához hasonló tűzgömb volt látható 2 és fél percig. [SRG.]

Az égi testeknek világossága. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (5.) p. 38. A csillagok fénye 1000 esztendő múlva látható a Földön. [SRG.]

Meteorológiai Jegyzetek. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (9.) pp. 65-66. A "Levegőégi kövekről." [SRG.]

Hol üt ki a’ tudatlanság. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (16.) p. 127. Adoma a Tejútról. [SRG.]

Természeti ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (26.) p. 206. Cadix városában 1822. febr. közepe táján déltájban a Napot igen különös fényességű csillag követte. [Nappali Vénusz észlelés.] [SRG.]

Időjárás Jegyzéke. (Folytatás). = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (28.) pp. 217-220. Északi fény 1591 decemberében. p. 219. [SRG.]

Újj Tsillagvisgáló Tornyok. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (33.) p. 264. 1821-ben csillagvizsgálók épültek Nikolajevben, a "Jó reménység fokán" és "újj Déll Wallisban." [SRG.]

V. I. MONORI L.: A’ Nap tavasszal. [Vers] = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (38.) p. 299. [SRG.]

Tsillagzatbeli nevezetesség. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (45.) pp. 358-359. A Mars-fedés 1822. okt. 19-én. [SRG.]

Az Időjárásunk Jegyzéke. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (50.) pp. 397-398. 1773. dec. 21-én szivárvány látszott. 1774-ben Hell Miksa a bécsi Tsillagvisgálló Toronyban -18-19 C fok hideget mért. [SRG.]

Benaresz vagy Bhanaresz. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (10.) pp. 78-80. "Benaresz fő helye az Indus böltsességnek is, hol a Bramák a’ Szankszrit nyelvben, Tsillag-visgálásban (melly végett Tsillag-vi’sgáló Torony is vagyon) ’s más tudományokban rendesen oktattak." p. 79. [SRG.]

Visgálódások. Az Ég kékségének, és a Tenger színének okairól. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (13.) pp. 97-100. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (14.) p. 111. 1822. júl. 13-án Marliában Pons új üstököst fedezett fel a Cassiopeia csillagképben. [SRG.]

A’ Rakéták felemelkedéséről, és azoknak levegő égi pályájáról. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (19.) pp. 148-149. F. W. v. Mauvillon, Militärische Blätter-ben közölt cikkének kivonata. [SRG.]

Rendkívül való Levegő égi kő. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (26.) pp. 103-104. A Revue Encyclopedique 1820. okt. kötetében írnak az 1686. jan. 3-án lehullott meteorról, amely a Grotthuss Múzeumban található. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (32.) pp. 253-254. Carlstadban 1822. szept. 10-én éjjel fél 12-kor meteorhullás volt. Sok helyen találtak köveket. [SRG.]

Török babonás szokás Holdfogytakor. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (32.) pp. 254-255. 1822. Kis Asszony Hava (aug.) 2-án Szmirnában holdfogyatkozás volt. Puskákkal, ágyúval lőttek, hogy a "sárkányt" elüldözzék. (Spectateur Oriental, Szmirnából aug. 16-án 1822.) [Espenak szerint 1822. aug. 2-ről 3-ra virradó éjjel volt a csaknem teljes holdfogyatkozás.] [SRG.]

A’ szerentsés’ vagy szerentsétlen Napok. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (34.) pp. 265-268. [SRG.]

A’ szerentsés’ vagy szerentsétlen Napok. (Berekesztés). = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (35.) pp. 273-275. [SRG.]

J. H. G.: Horváth Ádám’ Élete. = Tudományos Gyűjtemény 1822. II. köt. pp. 68-73. Földmérőként is végzett. Legrövidebb Nyári Éjtszaka 1791., Astronomia Physica... nincs kinyomtatva. [SRG.]

PERETSENYI NAGY László: Lutza Kalendárioma, az 1822-dikre. = Tudományos Gyűjtemény 1822. II. köt. pp. 116-117. [SRG.]

Külföldi Literatura. Werner Ferentz Úr’ Der Comet in seiner Natur- und Welt Historischen Bedeutung nevű Értekezésének rövidre vont foglalatja némelly észrevételekkel. Irta Horváth Ádám: halála után közre bocsátja barátja Cseresnyés Sándor. = Tudományos Gyűjtemény 1822. IV. köt. pp. 81-119. Észre-vételek. Horváth Ádámtól. pp. 89-119. [SRG.]

Tudományos Egyvelegek. (Folytatása a’ tavalyi esztendőről.) Mezzofante. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 118-119. A cikk Mezzofontane abbéról ("tudós Professora a’ Görög és napkeleti nyelveknek a’ Bolognai Universitásban ’s egyszersmind Könyvtárőrzője az Universitásnak") egy bámulatos emlékezőtehetségű és 32 nyelven beszélő tudósról szól Zách Úr ("érdemes hazánkfia, most Genuában lakó híres Csillagvizsgáló") francia nyelven írt értekezése (Correspondance Astronomique) alapján. Zách a szept. 7-i gyűrűs napfogyatkozás megfigyelésére ment Bolognába és az ottani csillagvizsgáló tornyában az angol Smith hajóskapitány, az orosz Wolkonski herceg és Mezzofante társaságában tartózkodott.
[Kaposvári Zoltán számítása szerint 1820. szept. 7-én a napfogyatkozás Genovában csak részleges volt, 91,5 %-os maximális fázisú kifli maradt a Napból 14:15:44 UT-kor. Bolognában sem volt teljes, a maximális fázis 94,1 %-os volt, de ott 3 perc 50 másodpercen át gyűrű alakú napkorong látszott. A napfogyatkozás 12:49:59-kor kezdődött 46 fok magasan. A gyűrűs fogyatkozás 14:15:52 és 14:19:42 között állt be 34 fok magasan. A jelenség 15:37:25-kor ért véget 21 fokos horizont feletti magasságban.] Zách János Ferenc 1816-1827-ig élt Genovában és ez alatt csak ezért az egy jelenségért hagyta ott rövid időre a várost és utazott a gyűrűsség tengelyére. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. (Folytatása a’ tavalyi esztendőről.) Henry Andrews. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 119-120. 6 éves kora óta érdekelte a csillagászat, 10 éves korától már teleszkóppal vizsgálta a csillagokat. 23 éves korában telepedett le Roystonban, ahol iskolamester volt és kis könyvesboltot tartott fenn. 40 évig számította a Nautical Ephemeris csillagászati táblázatait. Neves csillagászokkal levelezett. Andrews a múlt esztendőben jan. 26-án halt meg 76 éves korában. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. (Folytatása a’ tavalyi esztendőről.) Settele. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 121-123. "Ezen tudós, a’ ki közönséges tanítója az Astronomiának Romában, az Academia della Sapienziánál, Praelectióinak kéziratját (Elementi di Astronomia) a’ tisztviselői szék elibe tette a’ múlt esztendőben nyomtatás szabadságának engedése végett. Ezt azomban a’ mint az újságlevelekből is tudva van nem csak hogy meg nem nyerte, hanem a’ Padre Maestro del Sacro Palazzo, egyenesen meg tiltotta a ’ munka ki adását, azon szempontból, mivel abban, és pedig nem hypothetice, hanem positive, a’ föld mozgása, és a’ Nap mozdúlhatatlansága tanittatik". Prof. Settele úr azonban fellebbezett a Sz. Inquisitió Congregatiójához, akik azt az ítéletet hozták, hogy a kézirat kinyomtatható és így Kopernikusz rendszere közönségesen is tanítható. "A’ mult Novemberi tudósítások szerént, Settele munkája már sajtó alatt vólt" [KSZ.]

(B. P.): Tudományos Egyvelegek. (Bérekesztése.) = Tudományos Gyűjtemény 1822. VII. köt. p. 124. Különös eset az utóbbi Napfogyatkozáskor. Cole János vak Essexben, visszanyerte látását. [SRG.]

Jerémiás Sámuel: A’ Filozófiai Cosmogóniák és Geogoniák’ Vi’sgálása. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VIII. köt. pp. 3-46. Csillagászat: (pp. 3-29.). "Régi, és a’ minden időbeli Tudósok’ figyelmöket gyakorlott kérdés ez: Hol vette magát e’ Világ, vagy az egész testi természetben lévő élő és élet nélkül való dolgok’ Mindensége ? - Maga a’ Világnak görög nevezete [Kósmos], melly a’ latin Mundus-sal megegyez, tulajdonképen rendet, ékességet, tisztát, csinost jelent; melly megfogás kétségkívül vette eredetét azon külömbkülömbféleségböl, rendből és szépségből, melly a’ dolgok’ mindenségének figyelmetes vizsgálóját, mintegy akaratja ellen is, csudálkozásra ’s bámulásra ragadja természettel. [...] Szóljunk pedig I-ször és bővebben a’ Világ’ ’s föld’ eredetéről, melly tulajdonképen Cosmogóniának és Geogóniának neveztetik. Azután II-szor rövidebben a’ mi földünk’ mostani formájának eredetéről, mellyet Archaeologiának szoktak nevezni a’ Természet-vizsgálók. ..." [HAI.]

Th [THAISZ András]: Előlépések és Megtiszteltetések. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VIII. köt. pp. 123-124. Delambre. m. k. a francia Királyi Akadémia titoknoka 1821. okt. 8-án kelt levele Kmeth Dánielhez: "Uram! az Akademia a’ legnagyobb részvétellel fogadta azon munkát, mellyel az Úr neki kedveskede, ’s mellynek tzimje: Observationes Astronomicae distantiarum vertice ’s a’ t. Reám bizá hogy nevében köszönném meg ezen betses ajándékot," Dr. Bayer József német tudós a következőket írta: "Ha megengedtetik, hogy az Astronomiai munkákat bírálhassam, kéntelen vagyok nyilván megvallani, hogy kétségeskedem, ha vallyon a’ vizsgáló és számító szorgalmát tsudáljam e’ ezen munkában, vagy a’ vizsgálat pontosságát, vagy azon eszközöket mellyeknek illyen resultátumi lehettek,..." [SRG.]

SZENT GYÖRGYI Gellért: Thales Életének rövid Leírása. = Tudományos Gyűjtemény 1822. IX. köt. pp. 89-97. "Ő az, a’ ki a’ Nap és Hold fogyatkozásit legelső mondá meg előre, ’s észrevételeket tett e’ két csillagzatnak külömböző mozdúlásiról. ... Ő ismértette meg s’ kis Medve csillagzatot,..." pp. 94-95. [SRG.]

SEBESTYÉN Gábor: Literatura. Hazai Literatura. Könyv-visgálat. Praecipuum atque fundamentalem in Neutoniana motuum Planetariorum theoria errorem pluribus demonstrat argumentis Georgius Juranits. Pesthini. Typis Joannis Thomae Trattner. 1818. = Tudományos Gyűjtemény 1822. IX. köt. pp. 97-114. [SRG.]

KOVÁCS Sámuel: Az Isten’ Mindenhatóságának szembe tűnő nyomai a’ Természetben. = Tudományos Gyűjtemény 1822. X. köt. pp. 56-72. "Nem lehet az Égi Testek’ nagyságát és számát szorosan meghatározni, kivált azokét, a’ mellyek tőlünk iszonyú meszszeségre vagynak;... A’ mi Napunk, a’ 11 Planéták, a’ földnek 1, Jupiternek 4, Saturnusunk 7, Uranusnak 8, Holdjaival; és több üstökös Csillagok, mellyeknek számok még nincs meghatározva." [SRG.]

Jelességek. Jó emlékezetünket méltán meg-érdemlő Scytha, és Magyar régi-Tndósok(!). = Tudományos Gyűjtemény 1822. XII. köt. pp. 121-122. Frölich Dávid Magyar Mathematicus. "Pannonia Chronologiáját is el-készitette,..." [SRG.]

          1823.

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Pesten, Nyomtattatott Petrózai Trattner János Tamás’ betűivel 1823. 20 p. Az 1821-es könyv újabb kiadása. [KSZ.*]

[FAZEKAS Mihály:] Merkúrius Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1823dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1822.] p. [54.] A Merkúr ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Vizsgálódások a Napfényéről, és melegéről. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (17.) pp. 133-136. [SRG.]

Galilei. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (20.) pp. 155-156. Galilei elfogadta Kopernikus állítását, hogy a Nap áll. A Szentszék 1633-ban ezt a nézetét visszavonatta, pedig a Szent Irásban Josue így szóll: "Nap állj meg, s’ ne ereszkedj le Jozsafát völgye felé." [SRG.]

Az egyiptomi Pyramisok czéljáról. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (21.) pp. 162-164. Csillagászati vonatkozások. p. 164. [SRG.]

Természeti tűnemény. Egy érdemes Hazánkfia ezt beszélli: = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (31.) pp. 247-248. Miglécz 1809. jan. 1-én tűzgömb. Egy házat felgyújtott. [SRG.]

A Bétsi órák. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (45.) pp. 359-360. Lytrov azt javasolta, hogy az igazi délben "a’tsillag-visgáló Toronyban teendő jeladásra határoztassék meg, annyival is inkább, mivel meg a’ függő órák is az igazi időtől el térnek." A jeladás márc. 1-én kezdődött és a puskapor lángjával jelet adott a budai csillagvizsgáló toronynak. [SRG.]

A’ Prágai mennykő tsapások. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (9.) pp. 67-68. 1823. júl. 14-én a csillagász toronyba belecsapott a villám. Csak a villámhárítónak köszönhető, hogy nem gyulladt ki, mondta Watzel Antal a csillagvizsgáló munkatársa. [SRG.]

A’ tizenkét Égi-jegyekről. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (28.) pp. 220-222. [SRG.]

A’ Szent Elmus tüzéről. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (31.) pp. 246-248. Csillagászati vonatkozások. p. 247. [SRG.]

A’ bujdosó Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (35.) pp. 276-279. A bolygókról, amelyeknek nincs önálló fényük, "következésképpen nem a’ magok, hanem a Naptól költsönzött világossággal fénylenek." [SRG.]

Newton. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (39.) p. 312. Adoma Newtonról és a kutyájáról. [SRG.]

Newton gazdagsága és Koporsó-írása. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (40.) p. 320. Pope Sándor Koporsó felirata: Isaacus Newtonus. Qvem immortalem Testatur tempus, natura, coelum: Mortalem Hoc marmor fatetur. [Alexander Pope költő ezen sorainak Csaba György Gábor szerinti fordítása: "Akinek halhatatlanságát az idő, a természet, az égbolt bizonyítja: (azt) e márvány halandónak vallja."] [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (41.) pp. 327-328. Tangermündében okt. 22-én reggel 5 és negyed hat között a Hold körül 14 világító karikát láttak, amely a szivárvány színeiben pompázott. Okt. 23-án újra látták, csak sokkal gyengébben. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Az Órák feltalálásáról. = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. pp. 20-31. "A’ nap’ feljötte és lemenetele voltak a’ nappalok első természeti határai." [SRG.]

[KMETH Dániel]: Az Üstökös-tsillagok’visgálatjának új módjáról. Kmeth Dániel a’ Budai Királyi Tsillag-visgálónak Segédje Budán Szent Iván Hava 13-dik napján 1823. = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. pp. 98-111. [SRG.]

Thaisz [THAISZ András]: Astronomia Popularis in eorum usum, qui sine graviore Calculo hac scientia delectantur secundum probatissimos Auctores in modum historiae adornata per Danielem Kmeth c. S. P. AA. LL. et philosophae Doctorem, Instituti Astronomici Budensis Adjunctum, et Facultatis philosophicae Regiae Scientiarium Universitatis Hungaricae Commembrum. Cum Tabula Figurarum Budae Typis Regiae Universitatis Hungaricae 1823. (XIV. és 383 lap. nagy 8-rétben.) = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. pp. 111-117. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-esmertetés. [SRG.]

Különös Ragaszték a’ Tudományos Gyüjteményhez. Schönfeld Muzeuma. = Tudományos Gyűjtemény 1823. VI. köt. p. [133.] A Múzeumban található "Tycho Brahénak mathematika szerszámai ’s egyéb ’e féle tartozik, ...Még az ámbár idősebb Regiomontanus János gyújtó tűkre is érdemel említést." [SRG.]

          1824.

KATONA Mihály: Közönséges természeti földleírás. Pest, 1824. Petrózai Trattner János Tamás betűivel s költségével. X + 519 p. Az alapvetően természetföldrajzi munka a sarki fénnyel és az időjárás csillagászati vonatkozásaival is foglalkozik. pp. 350-355., 371-406. [HOR.]

[FAZEKAS Mihály:] A’ Hóldról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1824dik szökő esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1823.] p. [30.] A Hold ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (2.) p. 16. Theisz és társai üstököst észleltek Pesten, 1824. jan. 5-én hajnali negyed hatkor. [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (4.) pp. 31-32. A Biela által Prágában felfedezett üstököst, amit Pesten már 5-én észleltek, 1824. jan. 6-án megpróbálják megfigyelni Bécsben. [SRG.]

A’ mostani Üstökös-Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (5.) pp. 39-40. Üstökös látszott 1823. dec. végétől 1824. jan. 25-ig. Boros-Jenőn Nagy László már 1823. dec. végén látta, Egerben Tittel Pál 1824. jan. 7-én észlelte. [SRG.]

Az Üstökös Tsillagoknak tulajdonságai. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (7.) pp. 49-51. [SRG.]

Az Újesztendő tájban feltűnt Üstökös-tsillagnak további menetele. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (9.) pp. 65-66. Üstökös 1823. dec. vége - 1824. jan. 25-ig. Balthazár János Pesten jan. 4-én vette észre. [SRG.]

Newton Emlék alkotmánnyának felírása. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (12.) pp. 91-92. [109-110.] [SRG.]

A’ mostani Üstökös-Tsillag’ különösségei. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (15.) pp. 118-119. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (21.) pp. 163-164. Bioschi a nápolyi csillagvizsgálóban napfoltokat észlelt. p. 163.; 1824. febr. 6 előtt néhány nappal Arezzonál meteorhullás volt. [SRG.]

Mellyik a’ jó Óra. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (30.) pp. 233-236. [SRG.]

A’ Hold-lakosiról. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (7.) pp. 49-51. Gruithuisen és Schröter szerint a Holdon emberek, állatok és növények élnek. [SRG.]

Természeti ritkaság. (Nap oszlopa). = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (14.) pp. 111-112. Naposzlop 1824. jún. 8-án. Dávid és Bittner megfigyelése a prágai csillagvizsgálóból. [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (24.) pp. 190-191. A toscanai hercegség Pietro in Bagno település környékén földrengés előtt augusztusban, a Nap bágyadt fényű volt és éjjel tűzgolyót észleltek. [SRG.]

Természeti Tünemény. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (28.) pp. 218-222. Az 1824. aug. 11-iki tűzgömbről. Egri, ibrányi, szatmári, marcali és kolozsvári beszámolók. [SRG.]

Bolis, vagyis a’ futó Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (32.) pp. 249-251. Tomtsányi Ádám Physicájában ír a meteorokról.; A Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendejében két különböző 32-es szám van ugyanazzal az oldalszámmal. [SRG.]

Futó Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (38.) pp. 297-301. Johann Elert Bode, német csillagász könyvéből a meteorokról. [SRG.]

A’ Holdról újabb észrevételek. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (48.) pp. 378-380. Gruithuisen a Holdról. [SRG.]

A’ Szobában mesterséges éjszaki fényt tsinálni (Aurora borealis). = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (49.) pp. 389-390. Meteorok hullása 1799. nov. 11-én. Némelyek csóvát is húztak. [SRG.]

Tüzes Golyóbis. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (49.) pp. 391-392. 1799. nov. 11-én folyamatos meteorhullás volt éjjel 1 és 5 óra között Kumanában (Dél-Amerika). Humboldt és Bonpland megfigyelése. 1766-ban földrengés előtt láttak utoljára ilyet a környéken élő idős emberek. [SRG.]

A’ Böltsek. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (50.) pp. 395-398. Görögország Böltsei egykor egybegyűltek, hogy megállapítsák mit tekintenek a "Világ legnagyobb tsudájának." p. 395. [SRG.]

Peterka [PETERKA József Sebestyén]: A’ Kertészkedésről való Elmefuttatás, tudniillik: hogy a’ Veteményezésbe, a’ plántátskáknak által ültetésébe, legfőképen pedig a’ Virágokra nézve mire kelletik vígyázni. = Tudományos Gyűjtemény 1824. III. köt. pp. 30-40. "Már a’ régibb megőszült időkben, sokat tartottak a’ Planétáknak befolyásáról mind a’ szántás vetés, mind pedig a’ veteményezés ’ s más egyéb alkalmatosságával elé fordúlt munkákban;..." [SRG.]

PETERKA József Sebestyén: A’ közönséges Levegőről (Athmosphaera), annak mivoltáról, tulajdonságáról, külömbféle levegő fajták’ kavarékjáról, az első állatokba való befolyásáról, hasznáról, vagy káráról. [1.] = Tudományos Gyűjtemény 1824. X. köt. pp. 3-28. Értekezések. [SRG.]

OBERNYIK László: Az el múlt 1822-dik meleg Télről, és forró Nyárról. = Tudományos Gyűjtemény 1824. X. köt. pp. 84-98. "Az ember a’ bujdosó Csillagok járásait, a’ Holdnak megtelését, el fogyását, a’ Napnak útját, és innen az esztendő négy szakasszainak folyvást való elkövetkezését eszébe veheti, kitanúlhatja, ’s meghatározhatja ugyan; de hogy valamelly esztendőnek négy szakasszai szárazok lesznek e vagy nedvesek, hidegek-e vagy melegek? és a’ levegő-égből mitsoda változások érdekeljék földünket? azt az idők változásait hatalmasan igazgató Isten tőlünk böltsen eltitkolta." [SRG.]

PETERKA József Sebestyén: A’ Levegőről. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény 1824. XI. köt. pp. 3-23. Értekezések. [SRG.]

Peterka Jósef [PETERKA József Sebestyén]: A’ Levegőről. (Bérekesztés.) A’ Barometrumról. = Tudományos Gyűjtemény 1824. XII. köt. pp. 3-19. Értekezések. [SRG.]

Cseremiszky: Előlépések, és Megtiszteltetések. = Tudományos Gyűjtemény 1824. XII. köt. p. 112. "Ő Császári Királyi Felsége... - a’ Magyar Királyi Universitásnál Tsillag-vizsgálás Tanítójának, és a’ Budai Tsillagvizsgáló Torony Praefectusának és Astronomusnak pedig Nagy Tiszteletű és Tudós Tittel Pál Urat, ... méltóztatott kinevezni." [SRG.]

          1825.

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Pesten, Nyomtattatott Petrózai Trattner János Tamás’ betűivel 1825. 20 p. Az 1821-es könyv újabb kiadása. A szerző három különc csillagászati nézetét bizonygatja: 1. A Tejútat az ég boltozatára verődő napfény visszaverődése okozza.; 2. A Sarkcsillag távolsága a Föld felszínétől 4757 mérföldnyi, közelsége okozza 8 foknyi parallaxisát.; 3. Ha a Nap forog, akkor kering is: a Föld körül, utóbbi viszont mozdulatlan. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Saturnusról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1825dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1824.] p. [30.] A Szaturnusz ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

DÓHOVITS Basilius: A’ világ’ alkotmányáról egy lépéssel feljebb, mint Cartész, és Neuton. (Eredeti Gondolat.) = Felső Magyar Országi Minerva 1825. 4dik Negyed November Tizeneggyedik Kötet pp. 451-460. "Egy 24 óra alatt megfordúl körültünk a’ nap, hóld, és az egész csillagos Ég. Hogy ez a’ körűl-fordulás csak tünemény, ’s oly szem-játék, mint mikor a’ hajóban evedző vándornak nem az ő hajója, hanem a’ parton lévő fák futni látszanak, és hogy inkább a’ mi főldünk jár több bujdosó csillagokkal eggyütt a’ nap körűl: azt tartotta még a’ Keresztény világ előtt 430 évvel élt Philolaus Pythagoricus nevű tudós, valamint Aristarchus és Nicetas - híres régi Philosophusok." "Először a’ forgás’ és kerengés dolgát fejtem; azután egész világ’ systemáját írom-le; végtére, az ég’, föld’ tüneményeit (az emlitett magyarázandókat) adom elő." [SRG.]

16,000 font nehézségű Levegőégi vas darab. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (3.) pp. 21-23. Spix és Martius bajor utazó tudósok nyilatkozata a brazíliai meteorról. [SRG.]

Newton. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (6.) p. 48. Adoma. [SRG.]

Tudományos ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (10.) pp. 77-78. Új tudósítások a Holdról. Gruithuisen óriási várforma épületen kívül, "Fraunhoferi nagyító tsöveken valóságos rendes útszákat, mesterséges sánczokat, és árkokat lát". [SRG.]

Finom Drót. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (14.) p. 107. A távcsövek szálkeresztjéről. [SRG.]

A’ Straszburgi Fő Templom’ hires órája. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (15.) pp. 119-120. A csillagászati óraszerkezet hét égitestet (Apollo, Luna, Mars, Merkurius, Jupiter, Venus és Saturnus) jelenít meg. [SRG.]

Epigramák. A’ Hold. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (33) p. 257. Adoma. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (11.) p. 88. 1764. márc. 5-én Lissabonban szörnyű éjszaki fény látszott. Az emberek a templomba vonultak. [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (25.) pp. 193-194. Az üstököst 1825. szept. 18-án Albert Ferenc távcsöves észlelés közben látta meg Budán, 19-én Sántha Ferenc Félegyházán. [SRG.]

Meteorológiai Jegyzések. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (28.) pp. 222-224. Összefüggés a "Planéták állása" és a "Barometrum" mély, közép vagy magas állása között. [SRG.]

Különös Éjszaki fény. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (41.) pp. 327-328. Scoresby a Jeges tengeren utazva éjszaki fényt észlelt. [SRG.]

Észrevételek az idei Üstökös tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (46.) p. 364. 1825. júl. 19-én Budán. [SRG.]

Újabb Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (47.) pp. 374-375. 1824. nov. 7-én Pons az Eridanus csillagzatban új üstököst fedezett fel. Stark Augsburgban nov. 29-én észlelte. Ez volt 1825-ben az ötödik üstökös. [SRG.]

SÁRVÁRY Pál: A’ Leeső Csillagformákról. = Tudományos Gyűjtemény 1825. II. köt. pp. 24-28. Meteorjelenségekről. Értekezések. [SRG.]

RAISZ Károly: A’ Hold nem gömbölyű. = Tudományos Gyűjtemény 1825. IV. köt. pp. 84-85. [SRG.]

B. F.: Külföldi Literatura. Tudományos Egyvelegek. A’ meteór kövekről új felfedezés. = Tudományos Gyűjtemény 1825. XI. köt. pp. 111-112. "Az égből esett köveknek analysise sok ideig foglalatoskodtatta a’ tudósokat, ’s úgy találtatott, hogy az aerolitheknek állató részeik kevés külömbséggel minden tartományokban ugyan azok. ..." [SRG.]

          1826.

FAZEKAS Mihály: Tsillag óra, melyből, a’ ki a jelesebb álló tsillagokat esmeri, az esztendőnek minden tiszta éjjelénn, és annak minden részeibenn, megtudhatja, hány óra és fertály légyen. Debreczenbenn. Nyomtatta Tóth Ferentz. 1826. [16] p. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] A’ Debreceni Kalendáriom Tiszteltt Kedvellőjihez. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1826dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1825.] pp. 54-55. A kalendárium 1819-es indulásakor az uralkodó planéta a Jupiter volt és azt akkor ismertették, amint hét éven keresztül minden év bolygóját, de nem mint uralkodót, hanem mint égitestet. Most ismét a Jupiter következne, ám ezt a szokást elhagyják.; Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

F. M. [FAZEKAS Mihály]: Esmerkedés a’ Tsillagos Éggel. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1826dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1825.] pp. [55-60.] A csillagos ég ismertetése általánosan. A Sarkcsillagtól a Kis Göncölön és a nagy Göncölön kezdve. Majd a Kos, a Bika, az Orion, a Sirius, a Procyon, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, az Arcturus, a Szűz csillagok és csillagképek részletesebb ismertetése. [KSZ.]

DÓHOVITS Basilius: A’ Világ’ alkotmányáról egy lépéssel feljebb, mint Cartész, és Neuton. (Folytatás.) = Felső Magyar-Országi Minerva 1826. 1ső Negyed Februáriusz Második Kötet pp. 577-582. "A’ csillagok’ forgásáról ’s kerengéséről, magában." [SRG.]

K. P.: Egy futó tekintet a’ Tudományok’ állapotjára. = Felső Magyar Országi Minerva 1826. 2dik Negyed Aprilisz Negyedik Kötet pp. 649-651. "Kérdezd-meg, a’ leghíresebb Astronomusokat hogy azon sok millió csillagokról, a’ mellyekkel a’ felettünk lévő kék ég boltozatja, mintegy behintve látszik, mit tudnak? mondják-meg, hogy számszerint hányan vagynak azok? mitsoda távolságra esnek mi hozzánk? ’s miből áll az ő azokról való tudományok’ sommája?..." [SRG.]

DÓHOVITS [Basilius]: A’ Világ’ alkotmányáról egy lépéssel feljebb, mint Cartész, és Neuton. (Folytatás.) = Felső Magyar-Országi Minerva 1826. 2dik Negyed Aprilisz Negyedik Kötet pp. 667-676. "A’ csillagok’ forgásáról ’s kerengéséről egymáshoz-képpest." [SRG.]

Gruithuisennek a’ Holdról, és annak állatairól való véleményei. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (3.) p. 19. "A’ Holdnak lakosai eszes állatok és Troglodyták, melyek az emberi nemhez tartoznak." [SRG.]

Természet históriai ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (19.) p. 152. "Angliában újonnan figyelmessé lettek, a’ Magnesnek az Időmérőkre (Choronometer: az az Astronomiai észrevételekre szolgáló órák) valo béfolyása eránt." [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (25.) p. 200. Biela 1826. febr. 27-én Josephstadtban felfedezett egy üstököst a Kos csillagképben. [SRG.]

A Hóldnak befolyása az állatokra, és növényekre. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (28.) pp. 222-223. Biela 1826. febr. 27-én Josephstadtban felfedezett egy üstököst a Kos csillagképben. [SRG.]

Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (39.) pp. 314-315. 1825. júliusától október közepéig Európából észlelt üstökös újra visszatért. Csak távcsővel látható, 1826. máj. 2-től. [SRG.]

Jegyzések az új Üstökös Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (43.) pp. 342-343. W. Olbers és Schumacher megfigyelései az 1826. febr. 27-én felfedezett Biela üstökösről. [SRG.]

1825-dik Esztendei Üstökös Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (11.) pp. 84-85. Seneca ezt írja: "kell egy Napnak jönni, mellyben az emberek az Üstökös Tsillagok természetét, és nagyságát, valamint pályájoknak körét, nagyságát, ’s a Planétáktól való különbözését kitanúlhatják." A cikkben említett üstökösök: 1825. máj. 19-én, júl 13-án., aug. 9-én, szeptember 19-én, nov. 7-én jelentek meg. A hatodik üstökös a Föld déli részén látszott 1682 és 1759 után tért vissza. [SRG.]

A’ Hold súgárainak melegsége. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (15.) p. 119. Howard marylandi egyetemi professzor (horpadt tükörrel történő) kísérletéről, amit Prevost megismételt és megállapította, hogy a Hold fényét összegyűjtve nincs meleg hatása. [SRG.]

Jegyzések az üstökös Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (22.) p. 176. 1826. aug. 7-én Pons üstököst fedezett fel az "Eridanus 11. tsillagának szomszédságában." [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (28.) p. 222. "Augustus 14-dikén estve, Rigában igen ritka tűnemény: tudniillik Hold-szivárvány látszatott." Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Astronomiai felszámlálás. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (30.) pp. 234-235. Olbers üstökös-elméletéről. Megállapította, hogy az 1786, 1795, 1801, 1805, 1818, 1825-ben megjelent üstökös ugyanaz volt. [SRG.]

Astronomiai jelességek. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (41.) pp. 324-325. Holdfogyatkozás 1826. nov. 14-én délután 4 óra 34 perckor. Részleges napfogyatkozás nov. 29-én 12 óra 34 perckor. Pons üstököst fedezett fel 1826. okt. 12-én(!), ezt okt. 23-án a "Kegyes Oskolabeli Tsillag-vi’sgálók észlelték is." [SRG.]

Apróság. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (41.) p. 326. P. csillagász és inasa üstökös észlelési kísérlete. Adoma. [SRG.]

Tsillag-vizsgálói Jelességek. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (49.) pp. 384-386. Az 1826. okt. 22-én felfedezett Pons üstökösről, Gambart, Olbers és Schumacher csillagászok. [SRG.]

A’ Nap-foltok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (50.) pp. 393-395. Gruithuisen müncheni csillagász a napfoltokról. [SRG.]

Bode Berlini híres’ tsillag-vizsgáló. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (50.) pp. 396-398. Bode (1747. jan. 19. - 1826. nov. 24.) nekrológja. [SRG.]

Tudománybeli Jelentések. Kihalt Tudósok és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 1826. III. köt. pp. 124-125. "A’ Kassai Királyi Akademia Junius’ 20-dikán érzékeny kárt vallott, midőn Nagy Tiszteletű Tudós Kmeth Dániel,... forró nyavalyájában meghalt munkás életének, ’s a’ köz jóra törekedő buzgó igyekezetének 42-dik esztendejében. ..." Brezno Bányán született 1783. jan. 15-én, meghalt Kassán 1825. jún. 20. [SRG.]

PODHRADCZKY Jó’sef: A’ Budai Palotáról. = Tudományos Gyűjtemény 1826. XII. köt. pp. 74-87. "1777. a’ Magyar Mindenség Nagy-Szombatból ebbe a’ Palotába helyheztődött, ’s ekkor a’ tsillag-visgáló Torony épűlt,... Egyébaránt ebben a’ két emeletű és kilentzven négy ölnyi hoszú Palotában vannak; földszínt 66. első emeletében 47. a’ másodikban 78. tsillag-visgáló Toronyban 12. öszvesen 203. szobák." p. 85. [SRG.]

          1827.

FORSTNER, Alexander: Vizsgálódások a’ Világ’ alkotmánya felett. Báró Forstner Sándor után kiadta Lánghy István. Pesten, 1827. Petrózai Trattner Mátyásnál. 80 p., 1 t. Forstner előszavával, melyet Berlinben 1825-ik Esztendő Tavaszán írt. A magyar kötetet "Nemes, Nemzetes, és Vitézlő Hertelendy Dávid Úrnak, nem külömben Hitestársának, született N. Lánghy Czeczilia Aszszonyságnak, Nevök halhatatlanítására szenteli a Kiadó." [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Folytatása a’ tsillagos Éggel való esmerkedésnek. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1827dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos és szükséges Toldalékokkal együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1826.] pp. [54-65.] Az égtájak meghatározása, főként a Déllő (meridianus) ismerése. Ez után a fényesebb csillagok és nevezetesebb csillagképek ismertetése havonként januártól decemberig, azaz újra az egész égboltot leírja. Még egy Tsillag-Óra is készült, amely nagyobb terjedelmű, de ugyanott vásárolható, ahol a kalendárium. [KSZ.]

DÓHOVICS [Basilius]: Az egész látható Világ’ Rende tudományosan elő-adva, a’ legujjabb Felfogások szerént. (Tiszta eredeti Munka.) = Felső Magyar-Országi Minerva Harmadik Esztendei Folyamat 1827. 2-ik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 1185-1207. "Most leakarom írni a’ Világ’ systemáját - az e’ látható roppant nagy Mindenség’ alkotmányát - azt, mellynek Isten tudná, hány ezredik parányi részetskéje (de tán egy szem-pora sem) ez a’ mi Földünk: mellyet mi mégis, minthogy kimondhatatlan kicsinyek vagyunk, hozzánk képpest nagyításból Világnak szoktunk nevezni -...A’ Világ, külső formája szerént." [SRG.]

1826-dikban felfödözött negyedik üstökös-csillag. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (7.) pp. 51-52. A Pons által 1826. dec. 27-én felfedezett üstököst, Gambert is 27-én látta meg. Ez volt 1826-ban a negyedik üstökös. [SRG.]

Herschel. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (11.) pp. 84-86. Herschel önmagáról. [SRG.]

1826-ikban meghalt jeles Személyek. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (11.) p. 87. Nov. 24-én halt meg Bode. [SRG.]

Nevezetes Férjfiak halála. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (25.) pp. 193-194. "Parisban elfolyó esztendőnek Böjt más hava [március] 5-dikén ama híres Mathematikus, és Csillag-vizsgáló Laplace Ur életének 78-dik esztendejében tudománya tárgyának teremtőjéhez, és igazgatójához költözött. Ezen halhatatlan emlékezetű férjfiú több örökségig becsülendő munkáin kívül készített egy munkát illy czím alatt: "Mécanique céleste", mellyben Keplertől, és Newtontól felfedezött világ rendszerének törvényeit legnagyobb tökélletességig kidolgozta. Az Örökkévalóságba által költözött tudós született 1749- ikben Normandiában szegény szülőktől. 1796-ikban jelent meg a’ világ rendszerének előadásáról készült első munkája, melly által, ha nem elsővé lenni, legalább az akkori híres Mathematikusok sorába beiktattatni érdemlett. ..." [HAI.]

S. Cs. S-R.: Hajdan, és Ma. Az égi tizenkét Jegyek’ során. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (39.) pp. 305-307. [SRG.]

Tudomány, és Mesterségbeli Jelentés. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (43.) pp. 341-342. Jeszner József bécsi órás által készített óra pontosságát a bécsi csillagvizsgálóban vizsgálják. [SRG.]

Természeti, és Mathematikai új felfödözés. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (1.) pp. 7-8. Gruithuisen felfedezése a mozgásban lévő testekről. [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (4.) p. 28. Gambart Marzellyben 1827. jún. 21-én, Nicolet Párizsban üstököst fedezett fel. [SRG.]

Új Tsillag-vizsgáló torony. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (2.) pp. 15-16. Pitrat csillagvizsgálója Lyonban. 1830-ra készül el. [SRG.]

Kettős Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (39.) pp. 307-308. William Herschel fiának 1827. okt. 15-i előadásáról. [SRG.]

A’ Hold. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (50.) pp. 398-399. Gruithuisen, Schwab, Frauenhofer, Runowsky felfedezései a Holdról. [SRG.]

Astronomiai Óra. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (50.) pp. 399-400. Lepardos órája. [SRG.]

"Pesten az essős..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [22.] 1827. Első Félesztendő Boldog Asszony-Hava’ 13-dik napján [jan. 13.] (4.) p. 26. Folyó hónap 11-én déltájban a Duna felett szivárvány látszott, "’s ugyan ez időben a’ Budai várban havas esső esett." [SRG.]

Elegyes Dolgok. = Magyar Kurir 41. 1827. márc. 16. 22. sz. Laplace, az a’ nagy hírű nevű Tsillagvisgáló Franczia. Mártz. 5-dikén Párisban életének 78-dik esztendejében ki múlt a’ világból. Az ő munkáji soha meg nem halnak. Legnagyobb nevet szerzett magának illy czímű munkája által: Mechanique Céleste, melyben a’Világ’ Systemájáról Kepler és Neuton által felfedeztetett törvényeket utólszor kidolgozta. a’ boldogult Tudós 1749 ben született szegény szülőktől, Normandiában. Ezen munkája: a’ Világ’ Systemájának Magyarázatja, 1796-ban jött világ’ elejibe, melly őtet a’ legnagyobb Mathematikusok’ sorába helyheztette az azon időben éltek között. Ő a’ Consulok’ ideje alatt Belső Ministerséget, a’ Császársági időben Vice-Előlülőséget, ’s továbbá Cancellariusságot viselt a’ Szenátusban, ’s Márquiságra emeltetett. Ugyan ő 1805-ben arról tartott igen nevezetes beszédet a’ Szenátusban, hogy a’ Respublikai Kalendáriumot el kell törleni és a’ régit kell ismét viszsza hozni.
Ugyan ő 1814-ben arra voksolt a’ Szenátusban, hogy le kell Bonapartét a’ thronusról szállítani, és XVIII-dik Lajos Királytól még azon esztendőben Frantzia Pairi méltóságra emeltetett. Mennyire illesse ezen nagy Tudósnak halála a’ világi legnagyobb Tudósokat, nem szükség hogy mi emlegessük. Nevezetes megjegyzés, hogy a’ nagy Neuton éppen ez előtt 100 esztendővel, úgymint 1727-ben halt meg." [HAI.]

lassú [LASSÚ István]: Külföldi Literatura. Kotzebue Móritz, Orosz Császári Kapitány, a’ Wladimir és Persiai Nap és Oroszlány Rendek’ Vitézze’ Persiai útazásának kivonata. = Tudományos Gyűjtemény 1827. V. köt. pp. 102-120. "Astronomiai esmereteik a’ Persáknak: Kotzebue e’ tárgyat következendő módon adja elő: a’ Követ engemet Astronomusnak (csillag-vi’sgáló) adván ki a’ Minister a’ ki maga is gyönyörködött ezen tudományban, meghívott magához, ... A’ Persák sokat tartanak a’ csillag-magyarázatokra,... " pp. 116-120. [SRG.]

Barátságos Tudósitások külföldről. Prága Május 30-dikán 1825. = Tudományos Gyűjtemény 1827. VII. köt. pp. 68-87. "A’ Physikum Múzeum, az egykori Jé’suiták’, most Seminárium’ roppant nagyságú, és kiterjedésű épületében van,... A’ magas csillagvis’gálótorony is, mellyet még a’ Jé’suiták emeltek, ’s mellyet Prof Dávid, ... szivességgel megmutogatott." p. 82. [SRG.]

          1828.

ESCHENBURG, Joachim: Encyclopaedia vagy is a’ tudományok’ esmeretére tanító könyv. Talprajzolat a’ tudományok öszves előterjesztésére. Eschenburg Joachim János udvari tanátsos, kanonok, és braunsvajgi tanító úr által német nyelven készíttetett harmadik kiadás szerént magyarúl közli Lánghy István. Pesten, Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál [nyomtatva]. 1828. XXII, 516 p. Az 1792-dik évi első, a második és az 1808-dik évi harmadik német kiadás előszavaival. Az 1808-as munka alapján készült a magyar fordítás: "A mi a Fordítást illeti, az tsupán tsak az eredeti szerént adódik-elő, s azért ahoz igen kevés, vagy semmisem járult."
Lánghy István írja: "Adná a magyarok Istene, hogy olly hasznos következéseket szülne Nemzetünkben is, a minőt tett és szült a Tudós Német Nemzetben." És még: "A Magyarok Istene lelkesítse nemzetünket mindenkor Hazafiúi egyetértéssel, a Nemzeti tsinosodás és Tudományosság terjesztése eránt való buzgósággal, s a mi igen jó és legkegyelmesebb fejedelmünk eránt való tántoríthatatlan hűséggel, s élessze mindenkor azon tűzzel, mellyel a fejedelemért, hazáért, és Nemzetért élni halni mindenkor kész volt." - írja a fordító. Csillagászat: pp. 221-231. (csillagvizsgálás, időmérés, naptár, földleírás, napóratudomány, csillagászati optika, égleírás, gömbi csillagászat, világrendszerek, csillagászattörténet, a Föld formája és nagysága, helymeghatározás); pp. 299-302. (fizikai csillagászat, égitestek mozgásai, geofizika, légköri fénytünemények) Rövid leírásokkal és bőséges (külföldi) ajánlott irodalommal. [KSZ.]

[FAZEKAS Mihály:] Esmerkedés az Égi testekkel. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1828dik (szökő) esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos és szükséges Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1827.] pp. [56-61.] Különféle régi vélekedések a Föld helyzetéről és a körülötte látszó világ mozgásairól. A tudomány ismerete szerinti földalak, a Föld forgása, a Föld keringése a Nap körüli. A Hold, a Nap valódi mérete. A bolygók távolsága. A méretviszonyok szemléltetése. [KSZ.]

DÓHOVICS Basil[ius]: Az egész látható Világ’ Rende. (Folytatás.) = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IIdik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 1681-1694. "A’ Világ belső-képpen." [SRG.]

ÚJFALVY Sámuel: Siciliai Levelek, Döbrentei Gáborhoz. = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IIdik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 1699-1717. Palermo, Május’ 12-dikén 1825. "A’ Csillag-vizsgáló toronyban hires csillag néző műszer van nappal és éjjel használható, ’s a’ halhatatlan Herscheltől." p. 1701.; Gearra, Május’ 25-kén. "Soha nem láttam olly’ tisztán és világosan az Ég-boltozatját mint ezen az éjjel az Aetnán." p. 1712. [SRG.]

DÓHOVICS Bas[ilius]: Az egész látható Világ’ Rende. (Folytatás.) III. Resultatumok. = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IIIdik Negyed Augusztusz Nyolczadik Kötet pp. 1812-1824. [SRG.]

DÓHOVICS Bas[ilius]: Az egész látható Világ’ Rendje. (Bérekesztés.) = Felső Magyar-Országi Minerva Negyedik Esztendei Folyamat 1828. IVdik Negyed Október Tizedik Kötet pp. 1897-1907. "És ezzel én is véget vetek a’ Systemátizálásnak. Ki-merítettem, a’ mi a’ theoriához tartozandó volt. A’ természet’ nagy fogású tüneménykedésének vi’sgálásában Isten nélkűl indúltam ugyan-ki, de reá jutottam a’ resultátumokban; és ezt, mint principiumot felvévén, megfuttattam a’ gondolkodás’ rendjét viszsza-felé applicatura gyanánt, próbára, hogy mint esik-ki hát ezzel a’ theoria? Nékem úgy tetszik, hogy jól. - E’ lenne tehát s’ világ’ Systemája az én gondolkozásom szerént,..." [SRG.]

Levegői tünemények. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (17.) pp. 131-133. Prágai Tsillagvisgálóban 1828. febr. 11-én naposzlopot észleltek. Már láttak 1824. jún. 8-án is. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Apróság. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (28.) p. 224. A katona, a csillagász és a meteorhullás. Adoma. [SRG.]

Levegői tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (29.) p. 231. Böjt elő hava [márc.] 20-ától Rocaasban éjszaki fény látszott, minden nap 24-éig. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (32.) p. 256. Kínában Kuet-Schen tartományban 1827. augusztusában meteor hullott le. 10 napig égett és kénszagot árasztott. A tudós Mandarinok a Merkur salakjának tartották. [SRG.]

Jeles természeti tünemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Első Félesztendő (36.) pp. 286-287. 1828. Szent György hava [ápr.] 3-án naphaló és álnapok látszottak. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

SZEKRÉNYESY András: A’ lenyugvó Naphoz. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (8.) p. 57. [SRG.]

Levegői Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (16.) p. 125. 1828. júl. 30-án Bajorországban tűzgolyót láttak délután 4 órakor. [SRG.]

Kopernik hires Tsillag visgálónak újonnan felfedezett kéziratja. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (18.) pp. 141-142. Stockholmban egy fűszerboltosnál találták meg Kepler üstökösök hatásáról írt kéziratát. Néhány évvel ezelőtt egy szabónál a Magna Charta kéziratát találták meg. [SRG.]

Jeles égi tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (21.) p. 163. Szibériában Kiachtában 1828. jan. 23.-án melléknapot és naphalót láttak. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Levegői tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (28.) pp. 220-221. Éjszaki fény 1828. szept. 9-én Chelmsfordban (Essex grófság). Említi az 1827. szept. 25-i északi fényt, amely Borehamból látszott. Szept. 10-én meteorhullás volt. [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (29.) pp. 230-231. Encke-üstököst 1828. szept. 4-én észlelték Glasgowban. [SRG.]

Encke’ Üstökös Tsillaga. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (42.) p. 309. 1828. nov. 5-én látta az üstököst a bécsi csillagvizsgálóból Mayer adjunktus. Marseillesben 1818. nov. 26-án fedezte fel Pons. Hetedszer jelent meg az üstökös. [SRG.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Buda, Sz. Gellért Dec. 2. 1828. = Hasznos Mulatságok 1828. Második Félesztendő (45.) pp. 327-328. Üstökösről. [SRG.]

[GOROVÉ László]: Eger Várossa történeteinek 5-dik folytatása. = Tudományos Gyűjtemény 12. 1828. VII. köt. pp. 3-24. Eszterházy Károlyról "... megörökösödött az ő neve, a’ Lyceumnak felállítása által,... napkeletre hajló részét a’ Csillag visgáló Torony, a’ nem kémellett költséggel, a’ külföldről megszerzett nagy néző csővekkel diszesiti,... A’ Déliléniát vagy meridiánust a’ hires Csillag visgáló Hell magyar hazánk fia nagy pontossággal húzta a’ Toronynak egyik szakaszában; tsak azt lehet sajnállani, hogy nintsen mindenkor a’ toronynak Csillag vizsgálója, vagy observatora,..." p. 14. Értekezések. [SRG.]

          1829.

Áhítatosság’ óráji, a’ valódi kereszténységnek és a’ házi isteni tiszteletnek előmozdítására. Ötödik rész: Az Isten a természetben. Budán, 1829. A Magyar Királyi Univers. Betűivel. 1-640 + III p. Heinrich Zschokke (1771-1848) hitbuzgalmi munkája alapján, de névtelenül, nyolc kötetben 1828-tól 1830-ig Budán megjelent kiadvány V. kötete. Ez számos csillagászati vonatkozást tartalmaz. Míg az írás alapvetően Isten dicsőségét hirdeti, számos, a kor tudásának megfelelő csillagászati ismeretet is tartalmaz. A IV. és az V. kötetet fordítását Lassú István (1797-1852) készítette. A csillagászati vonatkozású részek: II. A’ tsillagos Ég. pp. 15-25.; VII. A’ Hóld. pp. 77-89.; VIII. Az üstökös Tsillag. pp. 90-99.; XL- XLIII. A’ tsillagos égre való fel tekintés (négy részben). pp. 481-533. [HOR.]

A’ hóldban lévő hegyek. = Hasznos Mulatságok 1829. Első Félesztendő (7.) pp. 50-51. Schrötter a Clavius és Tycho kráterekről. [SRG.]

Jelek, mellyekről az időjárását előre meg lehet esmérni. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (7.) pp. 53-55. Szivárványról. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Doktor Nantini észrevételei a’ holdról. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (12.) pp. 93-94. A Menton-i csillagvizsgáló vezetője 1829. máj. 18-án éjjel 27 angol lábnyi távcsövén keresztül hegyeket, városokat, folyókat látott. [SRG.]

Uj találmány. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (18.) p. 140. Egy csillagász Providence városában, 7 angol lábnyi távcsövén keresztül a Napot sötét kamrába (Camera Obscura) vetítette, és napfoltokat észlelt. Ugyanezzel a távcsővel a Holdat is vizsgálta és azt állítja "ezen égitest örökös hóval, és jégdarabokkal van fedve." [SRG.]

Hóldfény’ szivárványa. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (25.) p. 199. 1829. aug. 16-án Börnike és Staffelde településeken. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (35.) p. 276. Holdszivárvány Erdélyben 1829. aug. 16-án. Okt. 10-én Károlyfehérváron és Kolozsváran láttak holdszivárványt. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

Apróság. = Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő (42.) p. 366. 1829. okt. 23-án Krakkóban délután 4 óra tájban tűzgolyót látott, "melynek farka füstölt." A golyóbis szétpattanása után tompa mennydörgés hallatszott. [SRG.]

Magyar és Erdély Ország. Egerből, Jul. 4. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [24.] 1829. Második Félesztendő Sz. Jakab Hava’ 8-dik napján [júl. 8.] Nro. 3. p. 17. 1829. júl. 1-én "városunkban ... földindúlás tapasztaltatott,... a’ Tsillag-Visgáló Toronyban a’ másod perczenetre járó óra,... megállott,..." [SRG.]

HORVÁT Endre: Kőszögi Fabrich József. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. I. köt. pp. 54-68. "Tudományos foglalatosságinak három főága volt: A’ csillagvizsgálás;... Hell Maximiliánt (ő Miksának nevezte,) a’ Magyar hazafiat, hires csillagvizsgálót majdnem imádta. A’ második Nemeai dalt néki ajánlotta illy czimmel: Istenben boldogult Hell Miksának, Bécsi Csillagvártásnak. Pindar. 92. l. Mellyképét, Lappóniai öltözetben, megszerezte, és iró asztala előtt függesztette föl, hogy szemei mindenkor rajta mulathassanak." p. 61. [SRG.]

E. I. P. [EDVI Illés Pál]: Egyházi kalendáriombeli kérdés. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. I. köt. pp. 123-124. [124-125.] [SRG.]

EDVI Illés Pál: Kalendáriom’ magyarázatja, és még valami a’ honni Kalendáriumokról 1824. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. V. köt. pp. 63-96. [SRG.]

EDVI Illés Pál: A’ Hétközi Napoknak elnevezéséről. Toldalékul a’ folyó évi Tud. Gyüjt. V. Köt. 75-dik lapjához. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. VIII. köt. pp. 123-124. [SRG.]

E. J. P. [EDVI Illés Pál]: Felelet. Az Egyházi kalendariombeli kérdésre, melly a’ f. e. Tudományos Gyüjtemény I-ső Kötetének 123-dik és 124-dik lapján foglaltatik, ezen szavakkal: = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. IX. köt. p. 111. [SRG.]

W. L.: Felelet. Az Egyházi kalendariombeli kérdésre, melly a’ f. e. Tudományos Gyüjtemény I-ső Kötetének 123-dik és 124-dik lapján foglaltatik, ... = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. IX. köt. pp. 112-124. [SRG.]

Dóhovits B.: Az 1832 évi üstökös csillagról. Az "Extra-Beilage zur allg. Handl. Zeit v. u. f. Ungarn" nevezetű német Folyó-irás’ tóldalékjában, "Der Spiegel"-ben, 1828-diki Augustus’ 23-dikára, 8. szám alatt akadtam egy szomorú prognosticonra, mellyet Dieznam Úr hirdet az 1832-dik évben megjelenendő (??) Üstökösröl. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. X. köt. pp. 96-101. Külföldi Literatura. [SRG.]

J.: Kalendariomok ujjabb készitését ’s használását Europának virágzó Nemzetei a’ Magyaroktól költsönözvén, ennek tudatlanságával Schwartner Királyi Professortól Hazafiaink ok nélkül vádoltattak. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. XII. köt. pp. 72-97. [SRG.]

-r-y.: Kihalt Tudósok, és Irók. = Tudományos Gyűjtemény 13. 1829. XII. köt. p. 111. 1829. "November’ 15d. Bécsben, Pasquich János,. ... nagy nevű Astronomus,... 76d. évében." elhunyt. [SRG.]

          1830.

T. P. [TITTEL Pál]: Rövid tudósítás a’ Buda-Pesti torony órák regulázása végett adandó jelek idejéről ’s módjáról, négy közhasznú tábla toldalékkal. Irta a’ Magyar Királyi Universitáshoz tartozó Szent Gellért hegyi tsillag őr torony’ előljárója. Ugyan azon k. fő oskola’ fél százados innepe’ alkalmával. Budán, 1830. A’ Magyar Kir. Egyetem betűivel. 35 p. "Írtam 10dik Juniusban 1830. a’ szent Gellért hegyén" írja a szerző. A könyvecske 40 oldalas (a 35-dik oldalig számozott), melyből 15 oldal az időméréssel kapcsolatos szöveg. A további 25 oldalon táblázatok vannak, amelyek 1830-1899-ig minden év minden napjára közli az időegyenlet illetve a dél időpontját óra, perc és egy tized másodperc pontossággal "a’ sz. Gellért hegyi torony déli körére" kiszámítva.
"A toronyórák egységes idejének érdekében: 1830. jún. 27-től kezdve, minden délben a Gellért-hegyi csillagvizsgálónál elhelyezett harang egy hangos ütéssel jelzi a közép delet. Erre fél perccel korábban, szapora harangütésekkel hívják fel a figyelmet." A tanulmány ismerteti a "valóságos dél" és a "közép dél" fogalmát és azt, hogy a mechanikus órák miért az utóbbi szerint járnak, melyek igazításához ad segítséget a budai időjelzés. [KSZ.]

DÓHOVICS B[asilius]: Lidércz, sárkány, tüzes-golyóbis, lámpás, ugró kecske - az égen: Meteorok’, futó- ’s szakállas csillagok’ tünetjei új magyarázat szerént. = Felső Magyar-Országi Minerva Hatodik évi Folyamat 1830. IIdik Negyed Májusz Ötödik Kötet pp. 81-101. "Az én felosztásom szerént e’ képen három félék a’ csillagok:
1-ször: Ollyanok mellyek körűl mások járnak, és ezek székes rangúaknak (sydera centralia); a’ más körűljárók pedig bújdosó, vagy bolygó csillagoknak (planétáknak) neveztetnek. Igy a főld a’ hóldhoz képest székes rangú, mert maga körűl járatja a’ holdat; de a’ naphoz képest bolygó csillag, mert maga is jár a’ nap körűl, mint a’ hold ő körűlötte. - 2-szor: Ollyanok, mellyek más csillag körűl járnak ugyan, de más körűlettek semmi sem jár, és ezeket Holdaknak, vagy Drabantoknak (satellites v. lunae) nevezük. - 3-szor: Ollyanok, mellyek sem magok más körűl, se körűlettek más nem jár, hanem minden szövetség nélkül szabadon járnak a’ világ’ térségeiben. Ezek hát neutrálisták." [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (1.) p. 5. 1829. nov. 5-én naphaló Baskisetben. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (1.) p. 8. Berlinben, 1829. dec. 23-án 3 naposzlopot láttak 7.45-től 9 óráig. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Venus Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (5.) pp. 39-40. Legnagyobb keleti eltérése 1829. dec. 24-én volt 7 óra 12 perckor volt, legfényesebb 1830. jan. 13-án. A Földhöz legközelebb márc. 7-én lesz, a legtávolabb dec. 21-én. [SRG.]

Új üstököstsillag. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (40.) pp. 313-314. Gambart 1829. ápr. 21-én üstököst fedezett fel Marseillesben. [SRG.]

Chronoglobion. = Hasznos Mulatságok 1830. Első Félesztendő (44.) pp. 347-349. Ziebermayr Mátyás bécsi műszerész találmánya. [SRG.]

Az 1832dik esztendőben megjelenő üstökös-tsillag. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (18.) pp. 142-143. Gruthuisen az üstökösökről. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (27.) pp. 215-216. "Egy hold-fogyatkozásból már fel tudják vetni, ’s megmutatni, hogy mostani időszámlálásunk hibás, és 3 esztendővel rövidebb, mint kellene." [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (27.) p. 216. "Az első holdfogyatkozás, mellyet az írások emlékezetül fenntartottak, tapasztaltatott Chinában 2169 esztendővel a’ mi idővetésünk előtt." Hi és Ho csillagászok életébe került, hogy a kalendáriumokban nem jelezték a holdfogyatkozást és a népet előre nem készítették fel az eseményre. [SRG.]

Ég-vizsgálás. = Hasznos Mulatságok, a’ Hazai ’s Külföldi Tudósitásokhoz Toldalékúl 1830. Második Félesztendőre Nro. 45. pp. 354-357. A Müncheni Ujság nov. 15-i számában a csillagok közötti levegőről az "aether-"ről, az atmoszféráról, az Encke-üstökösről, oscillációról és más égi eseményekről ír. "Tsak 1811-ben találkozott illyen, midőn Gruithuisen ezen állitást tette fel: az üstökös-tsillagok farka ugy áll a’ nap’ atmosphaerájában, mint nálunk a gyertya lángja, és amannak meggörbülése nyilván az aether ellentállásától vagyon; s ezen utolsó környülállás Brandesnek az illyen tsillagok’ üstökeiröl tett vizsgálódásai által megvalósodott..." [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1830. Második Félesztendő (50.) p. 400. 1830. nov. 30-án a londoni királyi tudományos akadémia "Előlülőjének választása" zajlott. Az egyik jelölt Dr. Herschel volt, de a címet nem ő kapta meg. [SRG.]

A. B. P.: Tudósítások a’ Külföldről. (Folytatás.) Berlin Augusztus 29ikén 1825. = Tudományos Gyűjtemény 14. 1830. VI. köt. pp. 50-67. "Professor Mitscherlích-el egy házban lakik a’ hires Astronóm Bode. ... ’s 78 esztendők terhe alatt meggörbült komoly ember. ... A’ csillagnéző torony, melly egy régi épület, az Universzitás háta megett van, ’s 84 lábnyi magas." p. 66. [SRG.]

          1831.

ZÁDOR Elek: Mathematikai geographia. In: Geographiai kézikönyv vagy a’ világ mathematikai, physikai, kiváltképen pedig politikai leirása, a’ legújabb határozások szerint. Felsőbb oskolai intézetek pallérozott olvasók számára Stein, Volger és Cannabich után készítette Zádor Elek. Első szakasz: Európa. Pesten, 1831. Wigand Ottónál. pp. 1-13. "A’ föld bújdosó csillag, melly maga körül ’s egyszer ’smind a’ nap körül is mozog. A’ földön kivül még 10 bújdosó csillag vagyon, mellyek közül négynek még apró mellyek planétáji (holdjai, hajduji; nevezetesen Uránusnak 8, Szaturnusnak 7, Jupiternek 4, a’ földnek 1 ) is vagynak, mellyek valamint a’ fő bújdosó csillagok , a naptól veszik világosságokat. Ezek azon távolság szerint , mellyben a nap körül mozognak , így következnek egymás után : Merkúrius , Vénus , Föld , Mars , Veszta , Juno , Czéres , Pallas , Jupiter , Szaturnus és Uránus. ..."
Kulcsszavak: esztendő részei, éghajat, ekliptika, csillagtudományi (astronómiai) naphónap, tavaszi jegyek, nyári jegyek, őszi jegyek, téli jegyek, éjnapegyenlőség, bak vagy a rák jegy, leghosszabb nap, legrövidebb nap, naptértte, térítő kör, a’ föld’ formája , ellenlábasok, antipódák, földtengely, földátmérő, északi földsark, déli földsark, éjnapegyenlítő, déllinea, meridiánus, délkör, geographiai szélesség, szélesség éjszaki vagy déli, földsarki magasság, keleti és nyugoti hosszaság, tavaszi pont, tavaszi éjnapegyenlőség, paralélla körök, térítő körök, rák’ térítő, nyári térítő, bak’ térítő, téli térítő, sarkkör, éjnapegyenlőség csonka köre, Zenith, agypont, Nadir, lábpont, láthatár, látás-kör, valódi láthatár, világtájékok, szelek, szélrózsa, szélmutató, kompasz, a’ föld’ éjnapegyenlítőjének kerülete, a’ föld’ átmérőjének nagysága, geográphiai mértföld, négyszegű mértföld, koczka mértföld. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva A kiadvány a német Brockhaus-cég Conversations Lexikon (teljes címe: Conversations-Lexicon oder kurzgefasstes Handwörterbuch für die in der gesellschaftlichen Unterhaltung aus den Wissenschaften und Künsten vorkommenden Gegenstände mit beständiger Rücksicht auf die Ereignisse der älteren und neueren Zeit, magyarul Társalgási Lexikon avagy rövidre fogott kézikönyv a társasági beszélgetések során felbukkanó, a tudományokban és a művészetekben előforduló tárgyakról, és amely állandón figyelemmel kíséri a régi és új idők eseményeit.) 1814-1819-ben megjelent 3. kiadásán alapult. Annak cikkeit németből magyarra fordították, és ezeket gyakran kibővítették a hazai vonatkozású adatokkal. Sok önálló magyar címszót is beépítettek.
A fordítások és a címszavak készítésére számos szakember vállalkozott. Munkájukat Döbrentei Gábor a lexikon szerkesztője szervezte. A hatalmas munkát először 1831-től 1834-ig jelentette meg egyhasábos formában Wigand Ottó "könyváros". (Ezt a Csimabi az alábbiakban részletezve bemutatja.) Másodszor Heckenast Gusztáv adta ki 12 kötetben, egységesen 1839-es évszámmal, kéthasábos formában, habár ennek előszavát is Wigand Ottó írta. Harmadszor 1844-ben Heckenast ugyancsak 12 kötetben, de olcsó kiadásban (gyengébb minőségű papíron) megjelentette, egyhasábosan.
Az I. kötet elején vannak a lexikonba "dolgozók nevei betűrend szerént": Angyalffy András, Angyalffy Mátyás, Aszalay Jósef, Ballai Valér, Balogh Pál, Balogh Sámuel, Bitnicz Lajos, Csató Pál, Cserneczky Jósef, Desewffy Jósef gróf, Döbrentei Gábor. Fábri Pál, Ferenczi István, Guzmics Izidor, Győry Sándor, Jakab István, Kis János, Kiss Károly, Lassú István, Majláth János gróf, Mednyánszky Alajos báró, Mispál Gergely, Nyíri István, Pólya Jósef, Sárkány Miklós, Schedius Lajos, Szalay Imre, Teleki Jósef gróf, Thaisz András, Thewrewk Jósef, Tittel Pál, Vásárhelyi Pál, Wesselényi Miklós báró, Zsivora György. A 34 név között Tittel Pál neve csillagászatilag ismerős. A matematikai, csillagászati, fizikai, geodéziai tételeknél valóban soknál van ott Tittel névaláírása, legalábbis eleinte, a II. kötetig. Azonban Tittel 1831. aug. 26-án koletajárvány következtében meghalt, a lexikon munkálatai és kiadása közben. Ezután mások szerepelnek csillagászati szerzőként, főleg Albert Ferenc. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet. A - Baco. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. XX + 518 + [18] p. Csillagászat: 43 szócikk, amelynek többségét (34 tétel) Tittel Pál a Budai Csillagvizsgáló igazgatója, magyar királyi egyetemi csillagász és tanár, a Magyar Tudós Társaság (mai nevén Magyar Tudományos Akadémia) rendes tagja írt. További 2 szócikk Almási Balogh Sámuel református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjától származik. Egy pedig Nyiri István vagy más írásmóddal Nyíry vagy Nyiry Istnán természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a Magyar Tudós Társaság levelező tagjától származik. A csillagászattal kapcsolatba hozható szócikkek között egy esetben megjelenő -v-i rövidítést nem sikerült feloldani. 5 esetben a szerzőség nem volt feltüntetve a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aberratio lucis (sugártévesztés), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 9. "...egy nevezetes tünemény az égvizsgálásban, melly szerént a’ csillagokat áltáljában más irányba helyeztetjük, sem mint azon sugáréba, mellyen azoknak képei szemeinkhez jutnak. Ezen tünemény elmulhatatlanul következik a’ világosság terjedése huzomosságából és a’ látás természetéből: először is, valamennyi csillagokra nézve azért, mert lakhelyünk, a’ föld, olly sebességgel forog, hogy ez a’ sebesség a’ világosságéval eszközeink által megmérhető szerben áll: másodszor pedig a’ planétákra és cometákra való nézve azon felül különösen ezeknek tulajdon mozgása miatt is, t. i. azon közben, hogy valamelly sugár tőlük szemeinkig ér. BRADLEY (l. e.) találta fel ’s magyarázta meg legelőször (Philosoph. Transact. 1728. Dec. Nro. 406.) ezen tüneményt, melly által a’ föld mozgása kiváltképen bebizonyosodott.
De legvilágosabb értelemben lehet annak okát ’s módját olvasni Gaussnál. Theor. mot. corpor. coelesl. Hamburgi 1809. pag. 68. és a’ veszteg álló csillagokra nézve Besselnél, Tabulae Regiomontanae. Regiamonti 1830. pag. XVII." [HAI.]

Abulfeda (tulajdonképen Ismael), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 19. " Hamah fejedelme volt Syriában. Melléknevei: győzedelmes király ’s a’ vallás oszlopa voltának. Ezen mint históricus és geographus nevezetes’Arab, a’ Saladinról és vitézi tetteiről hiressé lett Ajubiták nemzetségének maradéka, szül. Damascusban a’ hegira 672 e. (1273 a’ kereszt, szám. sz.) [...] A’ kormány bajainak közepette is buzgón foglalatoskodék a’ tudományokkal, mindenkor valának tudósok körüle, ’s hatalmát és gazdagságát a’ tudományok elősegítésének szentelé. Ő maga alapos történeti, törvénytudományi, orvosi, botanicai, mathematicai és astronomiai esmeretekkel birt, ’s hosszú vizsgálódásainak gyümölcsei több becses munkájában fenmaradtak, mellyek legnevezetesebbike: "Az emberi nem története" ’s ezen czimü geographia: "Az országok valódi fekvése." ..." [HAI.]

Acromatucus, szintelen. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 30. "A’fejérnek látszó fénysugár (világsugár) több szines, különbféle törődékenységü fénysugarukból áll. Ha egy illy sugár a’ közönséges messzelátó cső üvegét éri, szélei megszinesednek, DOLLOND (1. e.) olly messzelátókat talált fél, mellyek ezen hibának alája vetve nincsenek, ’s ezen okból achromaticus, színtelen messzelátóknak neveztetnek. Ő ’s fija, továbbá Ramsdein, Pyesinch és Reichenbach Münchenben, mint efféle instrumentumok készitőji legnevezetebbek voltának. A’ Reichenbachéi felülmúlják még az Angolokéit is. (L. REICHENBACH.)" [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aequatio (egyenlet), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 70. "...a’ mathesisben két különbféle formájú, de egyértékü mennyiségnek = jel által való öszvekapcsolása. [...] Aequatio az astronomiában más értelemben is vétetik: t. i. két közel egyértékű mennyiségek különbsége helyett, nem fog ártani ezt magyarul valamennyire megkülönböztetve egyenlítésnek, p. o. aequatio temparis helyett IDŐEGYENLÍTÉST (l. e.) irni ’s mondani. ..." HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aequator (egyenlítő). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 70. "Ezt a’ nevet viseli: 1) az ég golyóbisán azon egyenlő közű kerekek között, mellyekben az ég színén valamennyi pontok a’ világ tengelye és sarkai körül szünet nélkül forogni látszanak, a’ legnagyobb. Az aequator tehát a’ világ tengelyével ennek középpontjában egyenes szegletet formál, avagy mind-a’ két sarkától 90° távolságban van. Esztendei útjában a’ nap kétszer találkozik az aequatorban, t. i. tavasz és ősz elején, a’ mikor a z a l a t t , miglen az ég egyet látszik fordulni, a’ földön minden pont épen addig mulat világosságban, mint setétségben, avagy, mint közönségesen, de egyszersmind hibásan mondatni szokott, az egész földön egyenlő a’ nap az éjjel; ez okból az aequator éjnapegyenlítő kereknek is (cyirculus aequinoctialis) neveztetik (L. AEQUINOCTIUM). ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aequatoriale, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 70-71. "...egy astronomiai főeszköz (minden nemzet nyelvénfordítás nélkül megtartott) deák neve. Különben machina parallatica vagy aequatoreanak is mondatik. Zách vélekedése szerént 1730 elébb nem volt volna esmeretes, holott Horrebow (Opp. vol. 111. p. 39.) világosan mondja, hogy Roemer tornyában illyen eszköz 1690 tájban (certe non serius, ugy mond), már fel vala állítva. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aera (évrend), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 71-72. "...bizonyos rend és mód, melly szerént valamelly nemzet, vagy történetíró az esztendőket számlálja. ..." [HAI.]

Aërolithus-ok (görögül, levegői kövek) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 72. "levegőből leesett kövek vagy massák. (L. Meteorkövek.)" [HAI.]

Alexandriai oskola. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Eső kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 144-145. "Elhervadván a’ görög versköltésnek ama’ gyönyörű virága, mellyet a’ kellemetes éghajlat hozott léteire, mesterséggel igyekeztek azt helyre pótolni, mit a’ természet többé önkényt nem szolgáltatott. A’ természeti versköltésnek helyét a’ mesterséges versi költés foglalta el. A’ szép mivészségeket kedvelő Ptolemaeusok Alexandriát Egyiptomban tették a’ tudományok lakhelyévé, mi a’ mivészségek ’s tudományok ezen időszakának az alexandriai nevet szerzett; Ptoleimaeus Philadelphus nem csak ama’ hires könyvtárát állította fel, melly a’ legnagyobb’s legdrágább volt a’ hajdankorban, (l. ALEXANDRIA) ’S melly minden tartományokból számtalan sok tudósokat vont oda; hanem a’ museumot is fundálta, mellyet igazán ugy tekinthetni, minta’ tudományok ’s mivészségek academiáját. [...]
De hires mathematicusok, mint Euclides, a’tudományos geometriának atyja, Pergai Apollonius, kitől egy munka a’ kúpszeletekről, Nicomachus, az első tudományos arithmeticus; astronomusok, kik az egyiptomi hieroglyphicát használák az éjszaki éggolyóbis megjelelésére, ’s a’ veszteglő csillagok csoportjainak még most is szokásban lévő elnevezéseit meghatározták, astronoiai írásokat hagytak, mint Eratosthenes "Catasterismus"-ait, Aratus "Phaenomenon"-jait (didact. költ.), Menelaus "Sphaericá"-ját’s a’földiró PTOLEMAEUS (l. e.) "Magna syhtaxisát", ’s a’ kalendáriom theoriáját megjobbították, melly a’ Jul. kalendáriomba ment által;..." [HAI.]

-v-i.: Alfonz X., In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 149. "Leo és Castilia királya, astronomus és philosuphus melléknevekkel, atyjának Szent Ferdinándnak halála után 1252 jutott a’ tronusra. Szeretete a’ tudományokhoz és igazhoz ’s mellékneve Sabio (bölcs) boldog uralkodás reményét gerjesztették fel alattvalójiban , de be nem teljesült a’ várakozás. [...] Neki köszöni Európa az A. neve alatt esmeretes astronomi tabellákat. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Alidada, (iránymutató). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 149. "A’ szegletek mérésére készült astron. és geometr. eszközökön a’csövek-feltalálása előtt alidadák szolgáltak ezek helyett. Réz lineák voltak két felálló végszárnyakkal, dioptrákkal (l. DIOPTRAE) és egy grádicsmutatóval, az említett eszközök középpontjához’ úgy illesitve, hogy e’ körül foroghattak." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Almukantharat, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 176. "...neve minden a’ valóságos horizonnal egyenlőközü kereknek az égi golyóbison. Valamennyi ugyan azon egy almukantharatban fekvő csillagoknak egyenlő magasságok van: a’ honnan a’deákokkal magasságkörnek lehetne mondani. Huttan almakartan, mások almikantaratnak olvassák, az itt fel vett olvasás legközönségesebb az astronomusok írásiban." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Amphiscii (kétárnyéknak), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 212. "...egy azon nevezetek közül, mellyek által a’ föld lakosi a’ mathematica geographiában délkori ön (vagy akármi talpon álló homályos tárgyak) árnyékokra való nézve egymástól megkülönböztetnek. Nem fog ártani ezen különbségek valamennyi nemeit ez ige alatt csomóban és természetes rendben előadni. Heteroscii (egyárnyékuak), a’ föld azon része lakosi, a’ hol a’ délkori árnyék örökké vagy dél vagy éjszak felé nyúlik, azaz , mind a’ két naptéritő és a’ szomszéd sarkkerekek köze lakosi.
Periscii (kerengő árnyéknak), kikazon részein laknak a’ földnek, a’ hol minden test árnyéka szüntelen e’ körül forog, t. i. a’ két sarkkerekektől fogva a’ szomszéd sarkakig. Amphiscii (kétárnyékuak), kik a’ földnek azon részét lakják, hol a’ délkori árnyék egyik részében az esztendőnek az éjszaki sark irányába esik, a’ másikban pedig a’ déliébe; avagy a’ két naptéritő köze lakóji. Mivel pedig esztendőnként mindenik naptéritő lakosi egyszer, mind a’ kettő köze lakosi pedig kétszer ascii, azaz, árnyéktalanok, némelly geographusok áltáljában valamennyi lakosit a’ föld forró övének igy nevezik, mindazonáltal különbségnek okáért a’ határbelieknek (a’naptéritők lakosinak) a sciiheteroscii, a’ közbelieknek a sciiamphiscii kettős nevet adván." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Amplitúdó (tágasság). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 213. "...Az astronomiában igy neveztetik a’ valóságos keleti vagy nyugoti pont és valamelly épen felkelő vagy lenyugvó csillag köze (amplitudo ortiva, occidua). Mind a’ kettő különösen vagy éjszaki vagy déli nevet visel, valamint a’csillag keltekor vagy nyugtakor a’ láthatár éjszaki vagy déli sarkához esik közelebb. Szinte amplitúdónak neveztetik a’ Ballisticában (l. e.) bizonyos egyenes linea és a’görbe lineákról ’s a’ mágnestűről szóló tudományban egy szeglet." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Analemma, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 221. "...görög neve bizonyos kerek képnek, mellyen a’ világ golyóbisa különbféle kerekei ugy vannak lerajzolva, a’ mint azokat a’ szem bizonyos helyeztetésből látja. Kiváltképen az árnyékórák készítésében éltek vele a’ régiek. Ptolemaeus egy könyvet irt "Analemma"- czim alatt, mellyet az időtől szenvedett csorbák kifoltozgatásival (Commandin Fridr. által) Manutius Pál Romában kiadott 1562. Auaiemiiía némelly iróknál annyit is tesz, mint ASTROLABIUM (l. e.) vagy PLANISPAHERIUM (l. e.); mások mind a’ három igét egy értelemben veszik." [HAI.]

A. B. S. [ALMÁSI BALOGH Sámuel]: Anaxagoras, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 225-226. "...egy a’ legjelesb ioniai philosophusok közül, szül. Clazomenében Ioniában, a’ 70 olympiásnak első évében (500 Kr. e.), gazdag és előkelő szüléktől ; a’ philosophiára adta magát Anaximenes alatt, mások szerént a’ maga földije Hermotimus alatt, 20 eszt. korában utazásra ment, megjárta Egyiptomot és minden tartományokat, a’ hol a’ tudományok virágzottak, ’s azután megtelepedék Athénében. Itten szoros egybeköttetésbe lépett Periclessel, ’s csak hamar az előkelő polgárokat, úgymint Archelaust (Perdiccas macedóniai király természeti fiját, a’ ki maga is 9 évig uralkodott) és Euripidest tanítványi közé számlálá.
A’ természeti tudományok mély stúdiuma olly karba tévé őt, hogy a’ napnak ’s holdnak fogyatkozásit, földrengést és egyéb jeleneteket kimagyarázná; de ellenséginek fondorlati által istenkáromlás gyanújába esvén és bevádoltatván, kénytelen vala Athénét elhagyni. Elméne tehát Lampsarnsba, hol 3 észt. múlva megholt 72 észt. korában. Okfője ez vala: "Semmiből semmi sem lesz." Azért is chaost és minden testek alapos alkotó része gyanánt bizonyos nemű atomokat vett fel, mellyek az áltatok képzendő testekkel egyenlő természetűek valának. [...] Azonban ő a’ csillagzatokat is földi természetiteknek tartá, ’s többek közt a’ napot egy izzó kőmassának, nagyobbnak a’ Peloponnesusnál. A’ tejutról azt hitte, hogy az a’ napnak ragyogványa, valamint a’ szivárvány. A’ földet laposnak, a’ holdat egy homályos, lakható testnek monda, melly a’ maga világát a’ naptól veszi; az üstökös csillagokat pedig vándorló csillagoknak. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Anaximander, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 226. "...Praxiades fija, Thales tanítványa és földije. Szül. 610 (Kr. e.) Miletnsban. A’ szerént, a’ mit Diogenes Laertius, Eudemus és Plutarchus felőle irnak , megkülönböztetett érdemű astronomus és geographus volt. T. i. ő volt volna mindenek előtt a z , a’ ki az ecliptica hajlását GNOMON által (l. e.) meghatározta; a’ hold fényét a’napétól kölcsönöztetni tanította; a’ föld gömbölyű formáját megesmérte, a’ földgolyóbist és mappákat feltalálta ’sat. Azonban Delambre a’ régi astrpnomiáról irt históriájában a’ fen emlitett tanuságokat rostára vetvén, A. érdemeit tetemesen lealacsonyítja. (Histoire de l’ astronomie ancienne Vol. 1. pag. 15.)." [HAI.]

A. B. S. [ALMÁSI BALOGH Sámuel]: Anaximenes, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 226. "...Miletusból, virágzott az 56 olympias körül (556 Kr. e.), Auaximander tanítványa volt, kinek tanításaitól mindazáltal elhajlott. Az ő véleménye szerént a’ levegő (...) vala minden dolgoknak ősi eleme, mellynek véghetetlen, isteni és szüntelen mozgó erőt tulajdonított; az emberi lelket is nem egyébnek hitte élő és érző levegőnél. Azt állitá, hogy az égnek külső kerülete földből van; a’ csillagok földtestek, körülömölve tüzmateriával; a’ nap , mellynek futása határozza meg egyedül az évszakait, lapos mint egy tányér, valamint a’ levegőben függő föld is. Apollóniai Diogenes szélesebben kifejté az ő tudományát." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Anich Péter, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 314. "...paraszt legényből vált cosmographus és geographus. Szül. Oberprofessben Inspruck mellett 1723, mh. Sept. 1. 1706. Még 28 esztendős korában, mint az apja, ekét forgatott, vagy mások szerént juhokat legeltetett. Különös elméjére és a’ tudományok iránt kisdedkorától olta vonszó hajlandóságára figyelmetesekké tétetvén az insprucki Jesuiták, leczkét adtak neki a’ mathesisből , nevezetesen a’ mechanicából. Nem sokára A. égi ’s földi golyóbist ’s egyéb mathesishez tartozó eszközöket készitett, melly ügyessége miatt tanítója altat M. Theresiának ajánltatván, a’ császárné Tirolis éjszaki része felmérését bizta reá. Ezen foglalatosság közben babonás földijeitől sokat szenvedett, egykor élete is veszedelemben forgott, mindazáltal a’ reá bizott mérést végre hajtotta, abroszát is elkészítette.
Terhesebb parancsolat volt reá nézve az, hogy a’ már kész abroszt, melly Bécsben igen nagynak találtatott, 9 levelre szorítaná öszve. Hozzá fogott ugyan a’ munkához, de minekelőtte azt elvégezhette volna, meghalálozott. Ezután 8 esztendő múlva kijött az említett abrosz, ezen czim alatt: Tyrolia geographiae delineata a Petro Anich et Blasio Huever curante Ign. Weinhart." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Antipodes (lábbal ellenbenlakók), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 329. "...a’ mathematica geographiában két olly helyeztetésü lakosok, kiket a’ föld valamelly áltmérője választ el egymástól. Ezekre nézve a’ nap és esztendő részei ugyan azon időben ellenkező módon történnek; p. o. éjfél van egyiknél, mikor a’ másiknál dél; őszt ért egyik, mikor a’ másik tavaszt. Egyiknek zenithje, nádirja a’ másiknak, ’s viszont ’sat. Sz. Ágoston (De civitate Dei XVI. 9), Lactantius (Institut. divinarum III. 24.) ’s utánok számtalan theologusok nem csak tagadták az antiposok létét, hanem némellyek közülök mint lélekvesztő eretnekséget kárhoztatták, ’s a’ hol lehetett, megakadályoztatták ezen geographiai czikkely hirdetését. [...] Antipodes és antichtones egyértelmű igék a’ geographiában." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Antoeci (általellenbenlakók). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 330-331. "...A’ mathmat. geographiában két olly helyeztetésü emberek neve, kik a’ földi aequatortól, innen ’s tul (általellenben) egyenlő távolságra, de egyszersmind ugyan azon fél déli kerek alatt laknak. Az általellenbenlakóknak egyetemben van delek és éjfelek, következésképen az órák számlálásában tökéletesen megegyeznek egymás közt; hanem ellenkező időkben érnek tavaszt, őszt, telet és nyarat; azaz , egyiknél tél van, midőn a’ másiknál nyár ’sat." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Apollonius Pergaeus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 349-350. "...ritka érdemű ’s tekintetű geometra. Származott Panipbilia Perga városából. Virágzott Ptoleniaeus Evergetes alatt Kr. e. 240 tájban, Euclides után valami 60, Archimedes utái 30 esztendővel. Alexandriában Euclides tanítványi alatt járt oskolába. Egyéb számos, a’ főbb rangú geometriát tárgyazó munkáji közül, mellyeket Pappus bizonysága szerént irt, egy sem jutott eredeti tökéletességben hozzánk. Mindazáltal szerencsére legkevesebb csonkítást szenvedett legfőbb munkája a’ kúpszeletekről , mellynél jobbat e’ tárgyról sem a’ régi, sem az uj idők nem mutathatnak elő. [...] Ptolemaeus tanúsága szerént A. az astronomiában is egy nehéz kérdést fejtett meg, a’ planéták vesztegléséről és hátrálásáról." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Apsiss (emelet), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 358-359. "...gyakor keletű ige az astrnnomiában. Valamennyi elsőrangú planéták és valamennyi eddig esmeretes cometák a’ nap körül, szintannyi ellipsisekben forognak, mellyeknek egyik tüzelője egyetlen egy pontba, t. i. a’ nap közepébe, esik. Minden illyen ellipsisben azon két pont, mellyeknek egyike legközelebb, másika legmesszebb áll a’ nap által elfoglalt tüzelőtől, görögül egy szóval a psisoknak neveztetik; különösen pedig az első perihelium (nap közelének), az utolsó aphelium (nap távolának) mondatik. Az apsisokat öszveragasztó linea, melly az ellipsis nagy tengelyétől semmiben sem különbözik, linea apsidum (emeletek lineájának) hivatik.
Az apsisokról megvan mutatva, hogy azok nem hevernek, hanem a’ planéták irányában szüntelen mozognak; hogy tehát valameliy planéta ugyan azon emeletbe, mellyből imént kilépett, ismét vissza térjen, nem elég, hogy a’napot egészen megkerülje, hanem még valamivel (a’ mennyivel az emelet előre nyomult) tovább kell haladnia. Azon időszakasz, mellyben a’ mi planétánk, a’ föld, ugyan azon egy emeletébe egymás után kétszer jut , annus anomalitticus (rendhiju esztendő) név alatt esmeretes, és természete szerént hoszabb mind a’ csillagesztendőnél, mind a’ téritő esztendőnél. (L. ESZTENDŐ.) Valamint az elsőrangú planéták és cometák a’ nap körül, ugy a’ holdak is tulajdon planetájik körül ellipsisekben forganak. Ezeknek is vannak tehát emeletei, a psides, ’s ezeknek lineáji; csak hogy itt perigaeum (földközele) vagy perijovium (Jupiter közele)’sat. az, a’mi oda fen perihelium; ’s hasonlóképen apogaeum (föld távola) vagy apojoviúm (Jupiter távola)’sat. itt az, a’mi oda fen aphelium volt.
Az Arabok azon égi pontot, mellyben a’napot, holdat és a’ nálok akkor esmeretes öt planétát legnagyobb távolságra gondolták a’ földtől, aux-nak nevezték, innen támadt a’ latán astronomusoknál az oppositum augis név, melly alatt a’ legkisebb távolság pontját értették: linea augium nálok azt a’ lineát jelentette, melly a’ föld közepén keresztül megy és az épen említett pontokon végződik." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Arago (Dominique Francois), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 367-368. "...párisi, még életben lévő astronomus a’ királyi csillagőr palotában. Szül. Febr. 28. 1786 Perpignan mellett Estagelben. Már 1804 a’ polytechnica oskolában tanított, és 1805 a’ Bureux des longitudes nevű tudós egyetem segédtagja lett. Biot és két spanyol biztos (Chaix és Kodrigues) társaságában Barcelonától fogva Forinentera szigetig folytatván azon déli linea mérését, niellyet Delambre és Méchain Dünkirchen és Barcelona között elébb elvégzettek volt, a’Napóleon seregei ellen feltámadt Spanyolok által elfogatott és Rosasban több hónapokig mint fogoly ült. [...] A. az öreg Lalande Geronie helyett 1817 a’ nemzeti tudományos intézet tagjává választatott; X. Károly alatt a’ becsület rendje keresztjével tiszteltetett meg. Mostanában leginkább a’ physicával foglalatoskodik, ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Arctikus (gönczöli). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 387. "A’ görög astronomusok mind a’ két gönczöl szekerét az égen arktos-nak, azaz, medvének hitták: innen a’ világ sarkainak egyikét, melly a’ kis gönczöl szekere szomszédságába esik, polusarcticus-nak nevezték az astronomusok, a’ másikát pedig, mint ezzel általellenben valót, antarcticus-nak. Ugyan ezen nevet viseli két kerek mind az égi, mind a’ földi golyóbison, mellyek a’ sarkak körül annyi grádics távolságra vannak, a’ mennyit tesz az ecliptica hajlása (eclipticaé obliquitas); mindenik a’ szomszéd sark nevét." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Arcus apparitionis, - fulsionis, - visionis (hajnaliv), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 387-388. "...az astronomiában azt a’ mélységet jelenti, mellyet a’ napnak reggeli ’s estveli hajnalkor el kell érni, hogy valamelly szabad szemmel látható csillag, a’ melly addig világított, eltűnjék, a’ melly ellenben addig láthatatlan volt, fényleni kezdjen. Az astronomusok ezen iv mekkorasága után tudják megjövendölni, mikoron fog bizonyos helyen valamelly csillag legelőször vagy látszhatóvá lenni, a’ nap sugáriból kihatván vagy eltűnni, a’ nap fényébe merülvén. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Arcus diurnus, - nocturnus (nappali -, éjjeli iv). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 388. "Az astronomiában az aequatornak és minden ezzel egyközü kereknek azon része, melly a’ láthatáron felül esik, nappali ivnek, a’ másik éjjelinek neveztetik. Ezt veszi számba az astronomus, midőn a’ nap vagy akármelly csillag kelete, nyugta, láthatósága és láthatatlansága idejét akarja valahol meghatározni." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Argomentum (táblakulcs), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 395-396. "...az astronomiai könyvekben áltáljában, de leginkább táblákban igen gyakran előfordul ezen ige. Jelent egy- vagy kétnemű számrendet, melly a’ táblanemü számok kikeresésére szolgál. P. o. a’ nap tábláji közt találkozik egy, melly az időegyenlítés (1. e.) végett készült. Ennek feltalálására akármikor elegendő tudni az akkori nap hosszát, a’ nap hossza tehát argumentuma (kulcsa) az IDŐEGYENLITÉS táblájának." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aristarchus Samius, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 401-402. "Samos szigetéből származott astronomus. Élt Kr. e. 262 eszt. tájban. Egy munkája jutott hozzánk, melly görögül ’s deákul (De distantiis et magnitudinibus solis et lunae) Wallis munkáji 3-ik darabjában jött ki Oxfordban (1699, fol.). A. tanítása szerént a’ nap csak 18-20-szor volna messzebb a’ földtől, mint a’ hold, és a’ hold áltmérője valami 2 22/43 - 3 3/19-szer kisebb a’ földénél.
Mennyivel hibásabbak ezen állitások, annyival elmésebbek ’s együgyübbek azon módok, mellyeken azokhoz jutott, ’s ez lehet egyik oka, hogy Archimedes (Arenarius nevü munkájában) és Plutarchus (De palacitis phil. II. 24.) mint jeles astrononiusról emlékeznek felőle; a’ másik pedig az, hogy a’ föld forgását mind a’ nap, mind tulajdon tengelye körül tudta volna, sőt tanitványival is közlötte, ugy hogy Cleanthestől mint istentelen ember, a’ ki Vesta oltárát rengetni merte, törvénybe is idéztetett legyen. Vitruvius valami napóra nemét is tulajdonítja Aristarchusnak." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Ascensio (emelkedés), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 429. "...az astrononiusuk nyelvén minden aequatori pont ascensio-ja valamennyi csillagoknak vagy akarminemü pontoknak, mellyekkel az a’ közönséges mozgás által bizonyos helynek láthatára keleti felébe egyszerre jut. Ugyan ezen nevet viseli az említett aequatori pont és a’ tavaszi pont között fekvő iv is , ettől amaddig a’ 12 égi jegyek sora irányában számolván a’ grádicsokat. [...] A’ német astronomusok ascensio récta helyett rövidségnek okáért gyakran rectascensio szóval élnek." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Aspectus (szegfény), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 437-438. "...az astrologiában bizonyos helyeztetése a’ napnak, holdnak és planétáknak egymáshoz képest; melly helyeztetésben az emlitett égi testeknek kiváltképen nagy vagy csekély befolyás tulajdoníttatott az idő járásába, az orvoslásba, egy szóval az embernek mindennemű ügyébe, sorsába. Jelei ’s deák nevei rövid magyarázatjokkal egyetemben im következnek: ..." [HAI.]

T. [TITTEL Pál]: Asteroides (csillagfajta). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 448. "...Ezen görög nevezetet kívánta Herschel Ceresnek és Pallasnak adatni, nem akarván ezen két apró égi testeknek planetarangjokat megesmérni, vagy is inkább az Uranus feltalálása által szerzett dicsőségében Piazzival és Olberssel megosztozni. Herschel szava, melly különben az égbeli dolgokban nagyhangú, itt gyengének találtatott ’s elmellőztetett. Lásd Berliner Jahrb. 1805. S. 213 u. S. 233." [HAI.]

Astraea vagy Dyce In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Eső kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 448. "...(a’ Romaiaknál Justitia) Zevs [! Zeus] és Themis leánya, az igazság istenneje. A’ világ arany korában a’ jámbor emberek között lakék, az elfajulni kezdődő ezüst korban ritkán jőve le a’ hegyekről, ’s midőn bekövetkezék a’ vas kor, és az emberek fegyvereket készítettek és a’ szántó marhát levágtak, az égbe repüle ’s mint csillagszüz ragyog az állatok körében. Mert későbben szárnyakat nyere. (Vö. HORÁK.) Egy más mythus szerént a’ szűz csillagzatja Erigonét jeleli, a’ ki atyja Icarus halálán kétségbe esve, magát felakasztá ’s Jupitertől, hogy megjutalmazza gyermeki szeretetét, a’ csillagok sorába emelteték." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Astrognosia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 450. "...az astronomiának legegyügyübb szakasza, mellynek tárgya az álló csillagoknak mind hely-, mind névszerénti leirása és az ég színén felkeresése módja; egy szóval a’ csillagzatok esmerete, a’ mint a’ szónak görög értelme is világosan mutatja. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Astrolabium, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 450. "...a’ régi csillagvizsgálók írásiban gyakor emlékezetű neve különbféle szegletmérő eszközöknek. Jelentett 1) egy hat pereczből öszveszerkeztetett machinát, mellyel Hipparchns és Ptolemaeus éltek a’ csillagok helyeztetése meghatározásában, a’ mint: olvashatni mind magánál Ptolemaeusnál, mind Copernicnsnál (Revolutionum libro II. Cap. XII.); 2) egy magányos pereczet a’ nap magassága mérésére alkalmaztatva; 3) leggyakrabban pedig annyit tett , mint ANALEMMA (l. e.) vagy PLANISPAHERIUM (l. e.); érczre metszett lapos kép formában’ az égi golyóbis helyett sokféle astronomiai czélokra használtatott, főképen ut közben, holott golyóbist czipelni alkalmatlan volt. Clavius egy nagy könyvet irt ez értetemben az astrolabiumról, ..." [HAI.]

[TITTEL Pál]: Astrologia és Astronomia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 451. "Régenten ugyan azon egy értelemben vett görög igék, t.i. betű szerént való magyarázatokhoz képest, [...] áltáljában a’ csillagokat illető tudományokat jelentették; mellyek két főszakaszra osztatván, az első szakasznak neve volt astrologia vagy astronomia mathematica, a’ másodiké astrologia vagy astronomia judiciaria (máskép divinatrix vagy mantica) ; későbben (lásd Vitruv. 1. 1. Rode német fordit.) az első szakasznak egyedül astronoinia, a’ második szak. pedig szinte egyedül astrologia nevezet jutott. Mind a’ két igéről ime sorban különös czikkelyekben lesz szó." [HAI.]

[TITTEL Pál]: Astrologia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 451-455. "...a’ régi astrologiának és astronomiának második szakasza, melly a’ csillagokból a’ földre ’s minden ehhez tartozandókra való nézve jövendőt mondani tanitott. Csábitó és veszedelmes tudomány vagy inkább mesterség , melly a’ csillagos eget ugy adja elő, mint egy nagy könyvet, mellybe a’ teremtő, ön- véghetetlen hatalma, bölcsesége ’s egyéb számtalan erkölcse jelein felül, nem csak az egész föld természeti históriáját, hanem különös nemzetek, sőt egyes emberek történeteitis elejétől fogva végig, változhatatlan renddel ’s az astrologusok által olvasható betűkkel beírta. [...] Ha a’ hely szűk volta engedné, sok mulatságos példák által meg lehetne mutatni ezen tudománynak hiúságát; [...]
Ez a’ mesterség most a’ tudós világban méltán meg van vetve, sőt (a’ mi talán inkább restségből, semmint megvetésből történt) el is van felejtve: méltó mindazonáltal, mivel az emberi elme egy igen nevezetes botlását érdekli, annak eredete módjáról néhány szóval értekezni. Közönségesen ugy vélekednek a’ mostani tudósok, mintha az astrologia a’ ravaszsággal páros ostobaság leánya és az astronomiának anyja volna. Ezen czikkely szerzőjének ellenben ugy tetszik, hogy a’ dolog részszerént ártatlanul, részszerént visszájáról megfordítva kezdődött. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Astronomia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 455-456. "...a’ természeti tudományoknak azon osztálya, melly a’ csillagok helyes vizsgálására, ez utón a’ világ alkotmánya józan esmeretére és ezen esmeret haszonvételére tanit bennünket. Ezen tudománynak fő ’s legtökéletesebben kimivelt része, melly a’ csillagok mozgásáról szól, többnyire három különös szakaszban ugyan annyi különös nevezet alatt adatik elő. Az első, astronomia sphaerica, a’ látszatós vagy színlett mozgásokról, a’ második, astronomia theoretica (régenten theorica), a’ valóságos mozgásokról; a’ harmadik, astrologia physica, a’ valóságos mozgások okairól, azaz, a’ mozgató erőkről értekezik. Magyarul az elsőt színlett vagy tündér, a’ másodikat eszméletes, az utolsót erényes csillagtudománynak lehetne keresztelni. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Atlas, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 469. "...az astronomiában ég-, a’ geographiában pedig föld-, és vizszinti abroszok (mappák) gyűjteménye, ezen értelemben Mercator Gellért (l. e.) élt legelőször az Atlas névvel, melly azelőtt majd egy afrikai hegyet, majd pedig egy mesés személyt jelentett." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Attractio, vonszódás, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 480. "...egy, az egész világi testek között kölcsönösen uralkodó erő, meliy által azok egymáshoz húzódnak. Közönségesen elesmert erő ez, minden tapasztalások után is. Az az erő, mellyel a’ nap a’ mi földünket és minden planetájit maga körül tartja, csak az az erő , a’ mellyel ezek a’ könyvek, asztal ’sat. körülem a’ földön nyugszanak. Az égi és földi vonszódás mind ugyan azon attractio munkalatja. E’ szerént e’ földön minden testek a’ főid középpontjára vonatvá, a’ föld (vízszint menő) felületére függőleg esnek , ’s csak az igen nagy hegyek szomszédságában (húzatván ezen hegyektől is félre) hajlanak el igen keveset ettől az iránytól. A’ tenger vize húzódik a’ holdtól ’s innen van fel-feltolódása, a’ tengerjáték. Az égen a’ legkisebb mozgás változásait az attractio törvényeiből pontosan ki lehet előre számlálni.
Már a’ görög természettudósok említették az attractiót. Copernicus és Tycho felvevék azt. De Kepler széles és mély elméje bátorkodott legelőször állítani, hogy ez az erő minden testekben közönségesen megvan. Cartesius minden titkos erőket megvetvén, ezt is igyekezett a’ természeti tudományból kiküszöbölni. De Newton vissza tette ezt az ő örökös jusaiba ’s törvényeit meghatározta: Philos. naturális principia mathematica. Nem különben gothai astronomus, major Zách (hazánkfija), a’ függő ónnak a’ hegyek miatt való eltéréséről: "L’attraction des montagnes sur le fils a plomb, Avignon 1814. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Azimuth, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 516. "...arab eredetű szó az astronoiniában, jelenti 1) azon függő kerek (cirkulus venticalis) negyedjét, melly valamelly csillagon keresztül gondoltatik; ez értelemben vétetett az Araboknál; 2) azon domború szeglet, meliyet az elébb emlitett kereknegyed a’ helybeli déli körrel formál, avagy, a’ mi egyre üt ki, a’ helybeli látkörnek azon darabja, melly ugyan azon kereknegyed és a’ déli linea között fekszik; ez értelemben vétetik most áltáljában az astronomusok által, és leginkább a’ déli sarkponttól fogva a’ nyugoti tájon keresztül 360 grádicsig számoltatik egy húzómban, holott némellyek csak 90 grádicsig viszik a’ számolást, majd a’ déli majd az éjszaki pontnál kezdvén azt.
Legegyügyübb eszköz az alanti csillagok azimuthjai mérésére a’THEODOLIT (l.e.); áltáljában pedig egy merő tengely körül forgó oszlop, két kerekkel öszvekötve, mellyeknek egyike a’ csövet tartja és mint az oszlop tengelye függőleg áll , a’ másik pedig az oszloppal derékszeglet alatt, azaz, vizirányban fekszik; ezen helyeztetésben az első kerek (circulus verticalis) függőnek, a’ második (circulus azimuthalis") fekvőnek neveztethetik." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Babiloni órák, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. p. 519. "...a’ chronologiában így neveztetnek mind a’ nap, mind az éj tizenketted részei, napvirradttól napvirradtig folyvást, egytől huszonnégyig számlálva. Ezeknek a’ mi nálunk szokásban lévő (európai, azaz, éjféltől délig, déltől ismét éjfélig számolt) órákkal való öszvehasonlitására következendő regula szolgál: a’ tudva lévő babyloni órák számával őszre kell adni az épen elébbeni éj fele hosszát; ha a’ summa 12 óránál kisebb, ugyan ezen summa reggeli órájink számát fogja jelenteni; ha a’ summa nagyobb 12 óránál, de kisebb 24-nél, vonj ki belőle 12 órát, és a’ mi lenmarad, délutáni órájinkat fogja előmutatni; ha pedig végre az említett summa 24 óránál többre ütne ki, vess elbelőle 24 órát, és a’ mi fenmarad, a’ következendő éjnap reggeli órájit fogja európai mód szerént előállítani.
Az itt szóbanforgó éj fele hosszára való nézve szükség megjegyezni, hogy ezt azon clima szerént kell meghatározni, melly alatt a’ babyloni órák adatnak; különben hibás lenne az öszvehasonlitás. ..." [HAI.]

Tittel. [TITTEL Pál]: Baco (Roger), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Első kötet A - Baco. Pest, 1831. Wigand Ottó, Landerer. pp. 523-526. "...erős lelkű és mind mély, mind tágas tudományu Franciscanus barát Angliában. Született régi és tekintetes famíliából származott szüléktől 1214 Ilchesterhez közel Somerset vármegyében. Oxfordból, a’ hol tanulását kezdte, annak folytatása végett Parisba költözött, melly város már akkor is Musák főlakhelye vala. Innen 1240, az istenes tudományokból doctori kalappal felékesítve, tért vissza hazájába ’a némelly irók bizonysága szerént ekkor, mások szerént pedig még Francziaországban öltözött fel szerzetes ruhába. Oxfordban telepedett le ’s az ottani főoskolának legdicsőbb tagja lőn. Nyomtatásban kijött munkáji im következnek: [...] a’ látás természetéről, a’ sugárok törése következéseiről az égi tüneményekre, ’s haszonvételeiről a’ földi tárgyakra való nézve sok uj tulajdon gondolati voltak.
A’ csillagok világításról Aristoteles vélekedését megvetette, ’s helyette Averroesét fogadta el, melly semmiben sem különbözik a’ nagy Eulerétól. Jeles esmereti voltak a’ tükrökről, az ezek által véghez vitethető sikerekről és játékokról (ezek között különösen a’ setét, szobáról, camera obscura), a’ nagyitó, gyújtó és messze látó üvegekről; im szavai: [...] Különös emlékezetre méltó végre, hogy B. R. Július Caesar kalendáriuma fogyatkozásit nem csak észre vette, hanem annak ki igazítása módja felől is helyesen gondolkodott; egy általa megjobbított kalendárium mai napig fen van Bodley könyvtárában; sőt Hutton doctor Jebb után azt meri állítani, mintha a’ XIII. Gergely pápa által elfogadott kalendárium kiigazítása módja, melly közönségesen Lilio Aloysnak tulajdoníttatik, nem egyébben különböznék a’ Bacóétól, hanem abban, hogy ez a’ jobbítást Kr. születése idejétől kívánta kezdetni, ama’ pedig a’ nicaei egyházi gyűléstől. ..." [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 582 p. Csillagászat: 19 szócikk, amelynek többségét (11 tétel) Tittel Pál a Budai Csillagvizsgáló igazgatója, magyar királyi egyetemi csillagász és tanár, a Magyar Tudós Társaság (mai nevén Magyar Tudományos Akadémia) rendes tagja írt. Egy szócikk Almási Balogh Sámuel református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjától származik. Egyet pedig Kis János evangélikus lelkész, költő, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja írt. A csillagászattal kapcsolatba hozható szócikkek között ebben a kötetben 2 esetben megjelenő bb rövidítést nem sikerült feloldani. 4 esetben a szerzőség nem volt feltüntetve a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bailly (Jean Sylvain), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 13-16. ...rendkívül dicső franczia astronomus és literátor. Szül. Parisban Sept. 15. 1736, mh. ugyan ott (guillotine által) Nov. 11. 1793. Atyjának szándéka ellen, ki jeles (nemzetségébenmár negyedik) képiró lévén, fiját ezen sorban ötödiknek szerette volna látni, a’ tudományok ösvényét választotta. Először a’ szép tudományokra adta magát, nevezetesen a’ költői mesterségre; szomorú játékokban tett próbájit Lanoue jóknak találta ugyan, mindazáltal nem javaslotta, hogy az ifjú B. ezen pályát folytassa. Lejeuneux kisasszonynál, ki szinte képeket irt, La Caille tisztes esmeretségébe jutván, az astronomiára forditotta minden figyelmét, melly czélra ugyan ezen főtisztelendő férjfinál jobb vezérre sehol sem akadhatott volna.
La Caille Ephemeriseinek VI-dik darabjában dicsérettel emlékezik felőle egy (a’ hold vizsgálati számba vételét tárgyazó) munka miatt, mellyet B. az ő tanácsára válalt fel, és 1762 végre hajtván, a’ párisi academiának bemutatott. A’ következendő esztendő elején (Jan. 29. 1763) az academia tudományos osztályába (jneademie des sviences} felvétetni méltónak találtatott; ugyan ezen esztendőben jött ki azon munkája, mellyben dicsőült mesterének utolsó két esztendei (1760 és 1761-iki) csillagvizsgálatit vette’számba, ez által B. igen becses szolgálatot tett az astronomiának, a’ veszélytől megőrizvén ’s közhasznúvá tévén olly nagy áru kincset; melly t. i. La Caille drága életébe került. [...] Főmunkájának (Histoire de l’ astronomie") első kötete 1775, a’második pedig és harmadik 1779 jött ki. ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bairam (vagy a’ mint sokan irják, Beiram) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 16-17. ...a’ Törököknél és Persáknál közös nevezete azon két innepnek, mellyeket a’ Moslemek esztendőnként ülni szoros törvény által köteleztetnek; különbségnek okáért egyik nagy, a’ másik kis Bairam nevet visel. A’ nagy Bairam, melly egy 30 napi sanyarú böjt (RAMASAN, l. e.) után következik, azért is az Araboknál id el-fitr, azaz, böjtbontónak neveztetik, mint nálunk a’ Húsvét, örvendetes és engesztelő innep ’s folytában három napig tart; [...]
A kis Bairam, arabul id el-nahr vagy id el-kurban, azaz, áldozó innep, amaz után 69 nappal később következik, estvétől estvéig tart, és a’ mekkai bucsujárást zárja be: ekkor minden tehetős Moslem egy juhot öl le az Isten nevében, vendégeskedik és azt, a’ mi vendégeitől felmarad, a’ szegények közt osztja ki. A’ török kalendáriumban amaz innep a’ tizedik hónap (schewwal) 1, 2, 3-ik, eme’ pedig az utolsó hónap (Dsu-l-hedsche) 10-ik napjához lévén rend szerént kötve, 30 török év elfolyása alatt az esztendőnek mind a’ négy részeit bejárja egyik is, másik is, és hétszer harmincz, azaz, 210 török év múlva ugyan azon hónapi ’s héti napra kerül vissza. A’ kis Bairam Hadschal-Ekber-, azaz, legnagyobb innepnek neveztetik, valamikor Péntekre (törökül Tsumej) esik." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bayer (János), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 130. ...német ügyvéd és, a’ mi ritka tünemény, egyszersmind csillagvizsgáló. 1603 végzette, "Uranometria" név alatt hires munkáját, mellyben az egész csillagos eget táblákra metszve adja elő, főképen, a’ mint maga mondja, a’ tanulók számára, kiknek könnyebb égi atlast magokkal hordozni egy helyről máshova utazván oskolába, olcsóbb is megszerzeni, semmint égi golyóbist. Két ujitás által jelelte ki magát B. ezen munkájában. Először, minden csillagot görög vagy latán betűvel jegyezvén meg , melly gondolatját az astrononiusok többnyire azonnal elfogadták, és noha későbben Hevelius (l. Uranographiae pag. 6.) igen ellenzette, mai napig követik.
Másodszor, olly helyeztetésbe rajzolván le az égi képeket, a’ mint azok az ég belső szilién egy arcczal éjszak felé fordult nézőnek látszanak, azaz, ellenkezőleg valamennyi régi csillagvizsgálók szokásával, kik az égi képekről mindenütt ugy beszélnek, a’ mint azokat az ember a’ golyóbis hátán kívülről (szinte az éjszaki sark felé fordulva) nézi: ennekokáért, a’ melly csillagot a’ régiek jobb oldalra tesznek, b. balra teszi és viszont; ezen ujitás ellen is haszontalan kelt ki Hevelius. Flamsteed, Bode és egyebek Bayert követik az égi képek rajzolásában. A’ mi a’ csillagok elnevezését illeti, nem a’ betükkel való gondolatban áll az ujitás, hanem azon rendben, a’ mint azokkal B. élni kezdett, ’s most altaljában az astrononiusok élnek, t. i. a’ melly álló csillag valamelly képben legtündöklőbb az első görög betűvel, alphával, bélyegeztetik. ..." [HAI.]

Berenice (görög), győzedelemhozó. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 201-202. "... Igy nevezek 1) Nagy Mithridatesnek, a’ ponti királynak, hitvesét. [...] 2) Ezen nevet viselé neje Heródesnek, nagybátyjának, atyja, a’ nagy Agrippa, részéről, kinek közbenjárására amaz Claudius császártól Chalcis királyává tétetett, de nem sokára megholt. [...]
3) Így hitták Ptoleinaeus Evergetes nejét is, ki férjét rendkívül gyengéden szerété, ’s midőn ez Syriába menne hadjával, fogadalmat tőn, hogy haját az isteneknek áldozza, ha Evergetes szerencsésen térend vissza. Megtörtént, B. lemetszé, fürtjeit ’s Venus templomában az isteneknek áldozá fel azokat. Nem sokára elvesztek a’ feláldozott fürtök, ’s Conon astronomus azon hirt terjeszté el , hogy az istenek csillagokká változtatták. Onnan neveztetik a’ 7 csillag, az oroszlány farkához közel, Berenice hajának." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bernoulli, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 219-225. "...neve egy a’ maga nemében példa nélkül való baseli famíliának, mellyből t. i. egy század lefolyta alatt nyolczan jelelték ki magokat éles elméjek, sokféle uj találmányok és becses munkájik által (részszerént ugyan többféle tudományokban is , de főképen) a’ mathesisben. Im következnek egyenként koruk rendjében: 1) Jakab , az itt szóban forgó nemzetséges disz alapitója , Miklósnak , a’ ki a’ baseli nagy tanács tagja vala, Schönauer Margittal nemzett legidősb fija, szül. Decemb. 27. 1654. [...] 18 eszt. korában, meg tudott fejteni egy az időben elég súlyos chronologiai kérdést, melly által az arany-, nap- és adószámból a’ folyó esztendő száma kerestetik (l. KEREK SZÁM).
Astronomia levén titkos tanulásának, egyik tárgya, Phaeton képét választotta magának czimerül, a’ mint ez a’ nap szekerét kormányozza, illy körirással "Invito patre sidera verso" [...] Kezdetben egy tanitó intézetet (Collegium experimentále physico-mechanicum) emelt fel, mellyhen nagyszámú honi ’s külföldi hallgatóji voltak; egyszersmind két munkát bocsátott közre: egyiket az üstökös csillagokról, mellyekről azt tanította, a’ mit Seneca , hogy azok örökös égi testek; a’ másikat pedig a’ lég nehézségéről (de gravitáte aetheris). [...]
B. János [...] 2 eszt. múlva a’ "Journal des Savans" nevű híres folyó irás szinte január, kötetében közöltetik rövideden azon mód, melly szerént a’ legrövidebb ideig tartó szürkület napját meg lehessen határozni, a’ hol B. János azt a’ vallást teszi, hogy ezen kérdés megfejtésében bátyjával együtt öt esztendeig foglalatoskodott sikeretlenül [...] 7) János, III. (B. János, II. legöregbik fija), a’ petersburgi, stockholmi, londoni és bolognai tud. társaságok tagja. Szül. Basel an Nov. 4. 1744, mh. Berlinben, mint az ottani academia mathematica osztály igazgatója, Jul. 13. 1807. Tizenhárom esztendős korában, midőn phil. magister lett, egy értekezést irt a’ himlőoltás történetiről. Esztendő múlva a’ bölcselkedésből doktordiplomát nyert, és midőn 19 esztendőt ért, II. Fridrik királytól berlini astronomusnak neveztetett. 1767 vette által az új observatoriumot. ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bessel (Fridrik Wilhelm), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 238-239. " ...1810 olta königsbergi csillagvizsgáló és nyilván való tanítója ezen tudománynak ugyan ott. Szül. Jul. 22. 1784 a’ westfaliai kerület fővárosában, Mindenben. 15 eszt. korában egy brémai előkelő házhoz állott be kereskedőinasnak. Itt alkalmatossága lévén a’ tengeri hajókázás mesterségének hasznos voltát közelről tapasztalni; kívánsága jött azt tudományos részéről is kitanulni, ’s ez utón természetesen az ég tudományának tanulására vezettetett, melly amannak alapja és anyaforrása. Tanulásában olly rendkívül váló kedvet és szorgalmat mutatott, hogy értelmes principálisa méltónak tartotta, felőle OLBERS Wilhelmmel (l. e.) szólani, ’s ha nevendéke netalán magasabb sorsra termett legyen, ítéletét kikérni. [...]
1804, azaz, 20 esztendős korában lépett fel legelőször B. a’ tudós világ szinére , olly munkával, hogy azt dicső hazánkfija, báró Zách Ferencz, tökéletesen hasonlónak ítélte egy 45 esztendős hires franczia astronomuséhoz, meily a’ párisi academiától jutalmat nyert volt. Tiz hónap múlva (Septemb. 1805) olly kérdést fejtett meg, mellyel maga Euler Leonard nehéznek talált. ..." [HAI.]

Bissextum, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 272. "...tulajdon neve Februarius 24. napjának a’Julius Caesar által rendelt szökő esztendőkben, mellyet mi Mátyás ugrásának szoktunk nevezni köz beszédben. Ideler szerént (Handbouch der techn. Chronol." II. 129.) bissextus elejénte egyedül szökő esztendőt jelentett és az elébb emlitett értelemben, bissextum helyett, csak Kis Dienes (Dionysius Exiguus) ideje olta fordul elő; bissextilis pedig, mellyel a’ később koru chronologusok mind bissextum, mind bissextus helyett széltében élnek, nem romai (barbarus) szó! ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bode (Elert János), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 295-296. "...k. astronomus Berlinben, a’ burkus veres sas és orosz Sz. Anna 2 osztálybeli rend keresztes vitéze ’s több tudós társaságok tagja, szül. Hamburgban Jan. 19. 1747. A’ mathesishen, melly tudomány iránt korán kedvet mutatott, atyja és Büsch János György voltak mesterei. A’ tudós világgal egy, Aug. 5. 1760 történt napfogyatkozás alkalmával irt kisded munka által esmertette meg nevét.
Tetszésre találván, nagyobb munkákra kapott ösztönt ’s már 1768 adta ki először ama’, talán valamennyi astronomiáról szóló könyvek közt legesmeretesebb ’s kapósabb munkáját: Anleitung zur Kenntniss des gestirnten Himmels, melly a’ tudománnyal egyetemben bővülve ’s tökéletesedve kilenczszer (utoljára 1822) jött ki mindöszve ’s számtalan olvasójival különösen megkedveltette az égi tudományokat, sőt most is kedvelteti nem csak Németországban, hanem mindenütt, hol a’ németnyelv esmeretes. [...] 1776 esztendővel kezdődött a’ világszerte esmeretes berlini évkönyv (Berliner astronomisches Juhrbuch), ettől fogva az 1829 avagy 54 darabig Bode adta vala azt ki; ..." [HAI.]

Bolygás (vagy bolgás). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 316. "...a’ planéták valóságos mozgásában azon rész, melly azoknak egymás iránt való viszonos erőlködésekből származik. Deák neve: perturbatio, melly egy vagy két betű toldalékkal csaknem valamennyi pallérozottabb nemzetek nyelvére általment." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bootes ([...], ökrész), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 353. "...görög neve egy éjszaki csillagzatnak, melly a’ gönczölszeker szomszédságában fekszik, ez után forog és egy benne szép tűzzel ragyogó csillag (arcturus) vezetékén igen könnyen fel találtatik. Más régi görög neve arctophylax, azaz medvész vagy medvepásztor. Ezen csillagzat eredetéről többféle meséket lehet olvasni. A’ legszebbiket fogjuk itt egyedül elbeszélni. Hemippus szerént (Hyginusnál) Philomelus és Plutus tesvérek valának, Jasion és Demeder (Ceres) fijai. Plutus gazdag, de szívtelen testvér, semmit sem juttatott vagyonjából Philomelusnak. Ez tehát, hogy élhessen, mindenét odaadja egy járom ökörért, feltalálja a’szekeret és szántás-vetéssel keresi kenyerét.
Fija hasznos leleményeit csudálván Ceres, azoknak örök emlékezetére képét, a’ mint a’ földet szántja, a’csillagok közé helyezteti. Schiller Sz. Sylvester, Schickard Nimród képével, Weigel pedig a’ svéd hármas koronával akarták a’ hajdani pogány eredetű képet felcserélni." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Borda (János Károly), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 356. "...nagyérdemű térmérő és természetvizsgáló. Szül. Maj. 4. 1733 des Landes vármegye Dax nevezetű városában-, megholt Parisban Ferbruar. 19. 1799. Többféle becses találmányi közül, mellyeket Lalande astronomiai könyvtárában a’ 818 lapon és Delambre különbféle munkájiban olvasni lehet, itt csak egyet hozunk fel. Mayer Tobias már 1750-1752 módját találta, miképen lehessen egy kisded, azért is könnyű ’s olcsó eszközzel (goniometer-nek keresztelte) mindennemű szegleteket olly pontosan, sőt pontosabban megmérni, mint elébb sokkal nagyobb, nehezebb ’s drágább szerszámokkal.
Ezt az igen elmés, de senkitől haszonra nem fordított leleményt felfogván, Borda 1786 Lenoir által egy kereket készíttetett, melly Francziaországban Borda sokszorozó kerekének neveztetik és 1787 olta, a’ midőn a’ franczia gradicsmérés alkalmával legelőször tétetett vele próba, mindenütt, vízen szárazon, gyakorta alkalmaztatott. Mind magát az eszközt, mind az azzal való bánásmódot bőven leirta Delambre (Base du Syttéme metrique décimale, II. 1620.)" [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Boscovich (Roger Jósef), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 368-370. "...megkülönböztetett érdemű astronomus és opticus, szül. Maj. 18. 1711 Ragusában, a’ hol 14 eszt. korában a’ Jesuiták szerzetébe állván, csak hamar ugy kijelentette magát, hogy előljáróji által méltónak ítéltetett, kit, mint nagyra termett ifjút, további tanulás végett a’ romai collegiumba küldenének. B. tökéletesen megfelelt előljáróji várakozásának; mert már 1736 olly értekezést irt ide viaculis tolaribui), mellyben ezen astronomiai kérdést: "Három külön időbeli helyeiből valamelly foltnak a’ napban ennek tengelye körül való sergését kinyomozni" Lalande itélete szerént ("Bibliogr. astrónomique 402) mindenek előtt, Delambre szerént pedig ("Hist. d’ astron. du XVIII. siécle. 144) mindenek közt legékesebben fejtette volt meg. ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bradley (James), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 400-402. "...greenwichi kir. astronoinus, a’ londoni, párisi, berlini, petersburgi és bolognai tud. társ. tagja. Szül. Glouchester megye Shirnborn nevű helységében 1692 (hava napja nincs tudva), nih. Jul. 13. 1702 Chalfordban, ugyan azon megyében. [...] Azonban Pound James (anyja testvére, az astronomiában haszonnal forgott férjfi) példája és oktatása által az égi tudományokat megizelitvén, ’s ez irányban csak hamar kinyilatkoztatott ügyessége miatt gróf Mackelsfield, Newton és Halley előtt kedvet találván, 1721 a’ Keil John halála által megüresedett astronomiai tanitószékre Oxfordba hivatott; ennekokáért papi tisztjéről lemondott ’s magát teljességgel a’ csillagos ég szolgálatjára szentelte. [...]
A’ sugártévesztést illető leleményét már 1728 nyomtatás alá adta; a’ nutatiónak is nyomába jutott nem sokára, és 1737 némelly franczia tudósokkal is közlötte vizsgálatit ’s gondolatit; mindazonáltal csak 1747 fejezte be ’s 1748 tette sajtó által közönségessé találmányát. ..." [HAI.]

Breguet (Ábrahám Lajos), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 425. "...a’ franczia királyi hajóssereg óramivésze, a’ tudományok academiája, a’ Bureau des longitudes, a’ nemzeti szorgalmat serkentő társaság, a’(mesterségek és manufacturák kir. tanácsa ’s a’ becsületrend tagja, szül. Neufchatelben Jan. 10. 1774; az óramivészséget, mechanicát és physicát ’sat. sok hasznos találmányokkal, millyenek a’ kettős astronom. órák, kettős időmérők, tengeri órák, sympatheticus függelegek, ollyan órák, mellyeket nem szükséges felhúzni, ha csak néha hordatnak, az ércz hévmérők ’sat. tökéletesítette. A’ telegraphokat megjavította. Fija az atyjától felállíttatott mechanicai és physicai tökéletesítések nagy manufacturájában, Parisban, a’ szép, uj év hasznos iránt szintazon izléssel bír, mint ez.
Ezen feltalálót becsüli Anglia is, mint az ujabb kor egyik legtündöklőbb mathem. geniejét." [HAI.]

A. B. S. [ALMÁSI BALOGH Sámuel]: Bruno (Giordano), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 452-453. "...egy eredetiség, költői erő és merész speculatio által megkülönböztetett philosoph a’ 16 százban; szül. e’ századnak közepe táján Nolában Nápolyorszagban, [...] a’ velenczei inquisitio 1508 [! 1592] megfogatá és a’ romai inquisitiónak általadá, melly őt két évi [! hét évi] fogság és tanításinak visszahuzására való hasztalan várakozás után, mint apostatát, eretneket ’s a’ szerzett fogadástól elszakadtat, Febr. 17. 160O megégetteté. [...]
Hogy az Isten neki a’ világ lelke, a’ világ pedig egy élő organismus vala, még azt megbocsátották volna neki időkorosi, de már azon consequent állítása, hogy a’ világ végetlen és megmérhetetlen, ’s tanítása a’ világok többségéről, olly időben, mikor az uj ’s ő tőle egész buzgósággal elfogadott kopernicusi systema minden oldalról ostromoltatott vala, szükségesképen véteknek tartatott. ..." [HAI.]

Tittel [TITTEL Pál]: Bugge (Tamás), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 470. "királyi csillagvizsgáló Kopenhagenben, a’ hol született Oct. 12. 1740 ’s mh. Jan. 15. 1815. Tudománya által vízen szározon sokféle hasznot hajtott volt hazájának; minekokáért ott emlékezete állandó becsben maradt. Midőn a’ franczia resp. azon együgyű, és valóságos méréseken épült mértékrendet készítette, mellyel a’ franczia nemzet most él , és annak közönségessé tételét czélozván, csak nem valamennyi kormányszékeket megkért, hogy küldenének értelmes embereket Párisba, kik annak helyes és hasznos voltát megítélvén, bebizonyíthatnák, a’ dán király követe B. volt.
Azon kellemetes olvasású könyvön kívül, mellyben ezen követsége környülállásit leírja, még ezek maradtak fen tőle: Obsiervationes astronomicae annia 1781, 1782 et 1783 institute in observatorio regio Havniensi etc. Havniae 1784 4. De Forste Grunde til den sphaeriske og theoretiske Astronomie, 1790 ’sat (Németre fordítva Altona 1816). - A’mathesis eleveiről 1797 3 köt. - A’ dán föld. képeket illető mérésekről irt könyve kiváltképen dicsértetik." [HAI.]

bb.: Cagnoli (Antonio), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 526. "...astronomus, a’ franczia nemzeti intézet ’s több tud. társaságok tagja, a’ tudom. olaszországi társaságának elölülője, szül. 1743, Zante szigetén, veronai nemzetségből. Követségi titoknok volt Parisban Zeno Marco mellett; de egykor Saturnust látá a’ csillagőrtoronyból, ’s azon pillantat olta inkább vonzotta az égtudonmány, mint a’ diplomatica. 1780 megszerzé a’ szükséges műszereket, ’s haza térvén 1785., veronai lakjában observatoriumot állita fel. A’ Francziák 1798 feldúlták őrtornyát, ’s C., noha megtérítették kárát, eladta műszereit, mellyek a’ Brera-toronyba Milanóba vitettek, hova ő mint astronomus követte azokat. Milánóból Modenába ment, mathesist tanítani a’ katonai oskolához. 1814 visszatért Veronába, hol két év múlva megholt.
Az égtudományt meggazdagitotta egynémelly felfedezésekkel. Munkaji között becsültetik: "Notizie astronomiche adat. all’uso commune" (Modena 1802) és "Trigonometria piana e sferica" (2. k. Bologna 1804)." [HAI.]

bb.: Caille, (Nicolas Louis de la), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 526-528. "...szül. Rumignyban, közel Rosoyboz Thiéracheban, Mart 15. 1713, a’ lisieuxi collegiumban tanult ’s papi életre szándékozott. De ugyan ezen időben az astronomia is magára vonta figyelmét. C a’geometriai szellemet áltvivé a’ scholastica philosophiába, sőt a’ theologiába is, mellynek nyelvét meg akará változtatni ’s thesiseit Euclides, kedvenczirója, módjára előadni. Nem sokára végképen lemondott a’ theologiáról. Cassini és Maraldi baráti lettek, ’s vélek közösen vette fel Francziaország partjait Nantestől Bayonneig. E’ munkában kitűnt pontossága ’s ügyessége méltóvá tették, részt venni a’ délvonal (meridianus) mérésében, mellyel most kezdenek foglalatoskodni.
April 30. 1730 kezdett e’ nagy munkához ’s azon évben mind elvégezte a’ háromszegeket Paristól Perpignanig, [...] Geometriát, astronomiát, mechanicát és opticát tárgyazó munkáji, mellyek kevés év alatt következének egymás után, bizonyságul szolgáltak, milly szorgalommal vitte mint tanító hivatalát; ’s "Epheinerisei," számos és fontos értekezései, mellyeket az academia emlékirási közé iktatott, a’ nap- és holdfogyatkozások kiszámolásai Krisztus születésitől 1800-ig, mellyek az Art de vérifier les dates első kiadásában vannak lenyomtatva, tanuji azon buzgóságának, mellyel az astronomiában dolgozott. [...] 127 éj alatt mintegy 10000 csillagnak állását csak nem hihetetlen sebességgel és pontossággal határozta meg C. ..." [HAI.]

K. J. [KIS János]: Callisto, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Második kötet. Baco - Canonistatio. Pesten, 1831. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 542. "...Diana Nymphaja, Lycaon arcadiai király leánya. Jupiter megszerette ’s azért a’ féltékeny Juno medvévé változtatta. Utóbb Jupiter által a’ csillagok közé tétetett, hol most is nagy medve nevet visel." [HAI.]

ORMÓS József: A’ nap veszteg-állásának első erős megmutatása. = Felső Magyar-Országi Minerva Hetedik évi Folyamat 1831. Iső Negyed Mártziusz Harmadik Kötet pp. 222-224. "Igen-is, a’ nap veszteg marad mindenkor, mivel saját fényével ragyog; már pedig minden saját fénnyel biró testek állanak, eleven példák reá az úgy nevezett álló-csillagok, mellyeknek számok sok ezerre telik,... Ellenben a’ földet mozgásban állitom lenni: mivel saját fényével nem bir; már pedig minden kölcsön sugárokkal ragyogó testek örökké útban vagynak, mellyre kész bizonyságok az úgy nevezett bújdosók, és a több százakra felmenő, már eddig ösmeretes üstökösöknok állhatatlan tévelygései." [SRG.]

KÖRMENDY Camill: Eszmélkedés a’ Világról. = Felső Magyar-Országi Minerva Hetedik évi Folyamat 1831. IIIdik Negyed Juliusz Hetedik Kötet pp. 545-554. "A’ szüntelenül munkálkodó emberi észnek nem lehet gyönyörüebb, és felségesebb foglalatossága, mintha a’ mindenségnek legcsudállatosabb titkaiban elmerülve eszmélkedik; gyengék ugyan testi érzékeink, de ha a’ csillagos égre vetjük szemeinket, lelkünk elbájolva csudálja azon véghetetlen tábort,..." [SRG.]

BALAJTHY Jó’sef: Találmányok és felfedezések. = Felső Magyar-Országi Minerva Hetedik évi Folyamat 1831. IVdik Negyed Deczember Tizenkettedik Kötet pp. 909-944. "...ég-vi’sgálás (Astronomia) p. 912.; 420-ban Pármenides vólt a’ legelső, a’ ki a’ földet golyóbis formának vagy gömbölyűnek állította lenni. 360-ban Pytheas (Marsíliai) adta ki az Ekliptika görbeségéről való legelső fundamentomos észrevételeket. p. 915.; 45-ben Julius Caesar osztotta az esztendőt, Sosigenesnek egy Egyiptomi Mathematicusnak segedelmével 365 napokra, p. 916.; 135-ben az Astrolabiumot, mellynek feltalálója nincs tudva, már Ptolemaeus esmerte. 250-ben egy Armoricumi vagy Bretagnei Szerzetes, Gvinclan, a’ Nap’ és Hóld’ járásáról irt esztendőnkint egy kis könyvet ezen czim alatt: Diago non al Manach Gvinclan, az az: Gvinclan Szerzetes’ jövendölései. Ezen időtől fogva élnek, a’ Kalendáriom név helyett, az Almanach névvel. p. 917.;
1472-ben a’ legelső Csillag-vi’sgáló torony, Magyar-országban állitatott fel. A’ Párisi 1664-1672-ben a’ Greenwicki 1672-ben p. 929.; 1570-ben Tycho de Brahe készítette a’ legelső Sextánst. p. 934.; 1582-ben jobbította-meg XIII. Gergely pápa a’ Kalendáriomot... p. 935.; 1590-ben Jansen Zachariás Middelburgi pápaszemtsináló találta-fel a’ Telescopimot. p. 935.; 1600-ben Gvido Ubaldi, a’ ki előtt Dürer Albrecht ezen tekintetben nevezetessé tette magát, mélyebben ereszkedett a’ meszszelátó-cső (perspectiva) alapja’ vi’sgálásába,... A’ legrégibb meszszelátócső-festő a’ Görögök köztt Agatharchus vólt, a’ ki egy időben élt Aeschilussal. A’ meszszelátó-csőt Anaxagoras (Aeginai) irta-le legelőször." pp. 935-936. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 6. p. 47. Bécsben jan. 7-én este 6 órakor éjszaki fény látszott. 7 óra tájban volt a legerősebb, 10 órakor elenyészett. Pozsonyban is látták. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 7. p. 55. Bahnban (Pomeránia) 1830. dec. 11-én este 10 órakor éjszaki fény láttak, reggel 2 óráig. [SRG.]

Természeti tűnemények. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 8. p. 63. Üstökös 1831 elején.; Sarki fény "Orosz, Lengyel, Német és Tscehországokban, Magyarország felső részein és Pest-Budán" 1831. jan. 7-én. [SRG.]

Berenice’ haja. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 15. pp. 118-119. "Berenice, Evergetes Ptolomaeus’ felesége, azt fogadta volt, hogy szép haját az Isteneknek fogja áldozni, ha azt a szerentsét megadják neki, hogy táborozásban lévő férjét ismét megláthassa." Berenice levágatta a haját és elküldte a templomba. Ptolemaeus hazatérve mérges lett ezért és kereste felesége haját, ami eltűnt a templomból. Conon udvari csillagász, hogy mentse a helyzetet, felmutatott az égre az Oroszlán csillagképben megmutatott 7 csillagot, hogy ott a királyné haja. A csillagászok ezen csillagzatot azóta is "Berenice’ hajának nevezik". [SRG.]

Kő-esső. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 17. p. 133. 1803. ápr. 25-én nagy területen tüzes és kénkő-bűzt árasztó kövek hullottak Franciaországban 1 óra tájban. Ágyúlövéshez, puskalövéshez, doboláshoz hasonló hangok kísérték. Biot beszámolt az eseményről a Párisi Akadémiának. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 19. p. 151. A berlini Voss szerint az éjszaki fény nem jelent háborút. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő Nro. 22. p. 176. 1831. febr. 26-án este 6 óra után igen nagy holdfogyatkozás volt Pesten, "melly a’ Kalendáriomokban nints feljegyezve". [SRG.]

Tudományos dolgok. Tudományos Gyűjtemény 1831. VII. kötet, 15-dik esztendő Folyamat. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 3. Nro. 19. pp. 147-148. Holéczy Mihály értekezése az üstökösökről. [SRG.]

Levegői tűnetek. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 14. Nro. 22. pp. 171-172. "Aug. 7-ikéig tartott száraz idő alatt, különös világosságnak szemmel látó tanúi valánk éjtszakánként? Melly éjszak-nyugotról látszott eredetét venni. Aug. 4. ’s 5-ike között olly nagy volt a’ világosság, és olly tartós, hogy éjfélkor még olvashatni lehetett a’ közönséges betüket." Az Odesszai Kurirban írták ezt. Madridból aug. 13-án megerősítették a napok hosszabbodását és az éjszakai szokatlan világosság tényét. Szept. 9-én napfoltot észleltek. [SRG.]

Tudományos dolgok. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 24. Nro. 25. pp. 194-195. Tittel haláhíre. [SRG.]

V. [VÖRÖSMARTY Mihály]: Tittel halálára. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 24. Nro. 25. p. 195. [ZSE.]

Ritka tünet a’ természetben. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 28. Nro. 26. pp. 206-207. Sarki fény 1831. szept. 26-án Buda-pesten. 26-án naplemente után egy órával nagyon világos volt, ami a levegőnek nagy tisztaságától van. [SRG.]

Természeti különösségek. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő nov. 9. Nro. 38. p. 301. Palermóban 1831. aug. 21-én sarkifényt (?) láttak. Tűzgyulladáshoz hasonló fényeket észleltek, gomolyogtak a levegőben mintha forgószél kergette volna őket. [SRG.]

Mese. A’ nap és hold. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő nov. 23. Nro. 42. pp. 335-336. [SRG.]

Föld feletti számítgatás. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő dec. 24. Nro. 47. pp. 374-375. A Föld és a Jupiter összehasonlítása. [SRG.]

HABERLE [Károly:] Időjárásbeli Észrevételek. Januárius, 1831. 2. jegyzés. = Orvosi Tár 1. 1831. 1. köt. 1-3. füz. pp. 94-95. 1831. jan. 7-én este 10 órától éjfélig Pestről igen ragyogó éjszaki fényt láttak. A jan. 7-i sarki fényt Flittner János Liptó-vármegyei főorvos este 6 órától éjfél után 3-ig látta, részletes leírása szerint a fény legragyogóbb 9 óra fele volt. Levele szerint, amint mondják, jan. 12-én megint mutatkozott egy gyengébb éjszaki fény, s jan. 20-a reggel 4 és 5 óra között az éjszak-nyugoti ég több percig igen világlott. Ezeket többen látták. [KSZ.]

Az Üstökös Csillagról. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. II. köt. pp. 24-42. "Az Üstökös-csillag nem valami Meteor, vagy Gőztünemény, mint Aristoteles után sokan hitték a’, hanem valóságos Égitest és Planéta, noha a’ több planétáktól futására és természetére külömböző,... világosságot a’ Naptól költsönöz;..." [SRG.]

E. I. P. [EDVI Illés Pál]: Mesés vagy csudás születésű Emberek’ példáji. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. IV. köt. pp. 62-73. "Ha a’ Világ’ történeteinek mesés korába vissza megyünk, mindenegy nemzet’ történetében akadunk csudálatos esetekre, származásmódokra, rendkivüli tehetséggel felruházott emberekre, kik mindjárt fogantatásoknak vagy születésöknek csudás voltával is tették magokat tekintetbe a’ köznép előtt, magokat Csillagok’, Nap’, Istenek, folyók, hegyek és Ég’ fiainak adván ki,..." [SRG.]

HOLÉCZY Mihály: Egy gondolat az Üstökösökről. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. VII. köt. pp. 81-90. "Diezmann azokkal tart, a’ kik az üstökösök által majd teremtenek, majd rontanak világokat. ... ki volna tehát, a’ ki csalhatatlanúl előre megmerné határozni, hogy a’ jövő év pusztító üstököst hoz földönkre? nem vagyunk-e keresztények? nem tudjuk-e, hogy egykor ugyan bizonyosan vége lesz-e világnak, de mikor, azt senki sem értheti?" [SRG.]

Kihalt Tudósok ’s Írók. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. VIII. köt. p. 121. 1831. "Aug. 26. meghalt N. TT. Tittel Pál,... a’ M. K. Egyetemnél az Astronomia Professora, ... életének 47. esztendejében." [SRG.]

Előlépés. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. X. köt. p. 122. "Tisztelendő Edvi Illés Pál Ev. Prédikátor Úr,... Vanyolán Viselt Prédikátori hivatalt, mostan a’ Nemes-Dömölki Gyülekezettől választatott ugyan azon hivatalra,...mult Oct. 2. napján... be is állítatott." [SRG.]

V.: Tessedik Ferencz útazása Franczia ország déli részeiben. - Pesten Trattner és Károlyi könyvnyomtató intézetében 1831. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. XI. köt. pp. 105-115. A Pic-du-Midi de Bigorre csúcs megmászása során írja: "Nyugodtunk egynehány pillanatig, egy kis lapos helyen ülve. Plantade, múlt századbeli csillag-vizsgáló, midőn e’ csucsra menne vizsgálatokat tenni (1741ben) eddig hatott elő. ... így kiáltott fel, "Istenem, be szép ez!" ’s szél ütötte meg, szörnyet halva rogyott le a’ földre." p. 108. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-esmértetés. [SRG.]

Külföldi Literatura. A’ Hinduk’ drámai Literaturája. = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. XI. köt. pp. 115-120. A drámában "A’ hold a’ csésze, mellyben Amrita, az istenek ambroziája tartatik. A’ nevekedés 14 napjai alatt a’ nap tölti meg, töltekor egy éjjel tisztelik az istenek a’ planétát, ’s a’ fogyásnak első napjától kezdve mindenik iszik belőle naponként egy kalát, mig a’ csésze végkép ki nem ürűl." p. 117. [SRG.]

Külföldi Literatura. A’ Hinduk’ drámai Literaturája. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény 15. 1831. XII. köt. pp. 99-105. A drámában holdfogyatkozásról ír "Mint Rahu’ torkából a’ hold kivétetett." pp. 102-103. [SRG.]

          1832.

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 568 p. Csillagászat: 25 szócikk, amelyből 9-et Nyiri István vagy más írásmóddal Nyíry vagy Nyiry Istnán természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja irt. Egy szócikk Kis János evangélikus lelkész, költő, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes tagjától származik. Egyet Galántai Jakab István drámaíró, műfordító, a Magyar Tudós Társaság levelező (1833) tagja írt. A csillagászattal kapcsolatba hozható szócikkek között ebben a kötetben egy-egy esetben megjelenő bb és -t- rövidítést nem sikerült feloldani. 12 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

bb.: Cassini, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 49-51. ...régi nemes olasz nemzetség, az astronomiának nevezetes férjfiakat adott. 1) Giovanni Domenico, szül. Jul. 8. 1025 Perinaldóban Nizza mellet ’s Gemiában tanult a’ Jesuitáknál. 1644 Bolognába ment, hol felette sebesen haladt az astronomiában, ’s a’ tanács már 1650 neki adta ezen tudomány első tanitószékét az itteni egyetemben. [...] Cittadella Piavéban mulatott, midőn 1665 észre vette Jupiter tányérán azon árnyékokat, mellyeket holdjai vetnek reá, ha közte ’a a’ nap közt elmennek, ’s pontosan megkülönböztette azokat Jupiter tányérának foltjaitól; amazok a’ holdak mozgása theoriájának megigazitására vezeték; ezek által Jupiter saját tengelye körül forgását határozta meg. [...] 1668 adta ki Jupiter holdjainak ephemeriseit. [...]
Francziaország kereste az időben a’ külföldi tudósokat; Colbert meghitta Cassinit is ’s sikerült neki 1673 ezen tudós astronomust honjának örökre megnyerni. Kettőztetett buzgósággal folytatta uj hazájában kedvencztudományát ’s a’ Huygen észrevette Mercurius egy holdján kivül még négy holdját fedezte fel ezen planétának. Még elébb fedezte fel, véleménye szerént, az állatövfényt (lumen zodiacale). Megmutatta továbbá, hogy a’ hold tengelye nem áll függőlegesen az eclipticán, a’ mint hitték, ’s megesmertette a’ holdlibratio okait. Ezen mozgások törvényeinek meghatározása Cassini legnagyobb érdemei közé tartozik. [...] 2) Jaques, Domenico fija, szül. Parisban Febr. 18. 1677 ’s 17 eszt. volt, midőn az academiába jutott. Atyjával Olaszországba ment, beutazta azután Hollandot és Angliát ’s 1690 a’ londoni királyi társaság tagja lett. Astronomiai és physicai tárgyakról sok értekezéseit közlötték a’ párisi academia emlékirásai.
1717 hajtá végre Saturnus holdjai utjának eltéréséről ’s Saturnus gyűrűjéről szóló nagy munkáját. A’ föld formájának meghatározására czélzó munkáji tették közönségesen esmeretessé. [...] 3) César François (de Thury), az elébbinek fija, szül. Jan. 1. 1711 ’s nem volt még 22 eszt., midőn az academia tagja lett. Ennek irási közt tőle sokértekezés van, de egész szorgalmát nagyobb munkára forditá. Mamimba vették t. i. egész Frarcziaországnak geometrica leírását kiadni; Cassini egész Francziaország topographiai felvételére terjeszté ki e’ tervet, hogy minden hely távola a’ párisi délvonal- és ennek függő körétől határoztassék meg. ..." [HAI.]

Cassiopeia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 51. "...Cepheusnak, aethiopiai királynak, felesége, Andromedának anyja. Jupiter vele Atynmiust nemzette. (L. ANDROMEDA, PERSEUS.) Egy éjszaki csillagzat is Cassiopeia nevet visel." [HAI.]

K. J. [KIS János]: Castor és Pollux, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 56. "...a’ lacedaemoni királynak, Tyndarusnak, mások szerént pedig Jupiternek és Ledának fijai voltak. A’ mese ezt beszéli: Léda két tojást szült, az egyikbűl Pollux és Heléna, a’ másikból Castor és Clytaemnestra keltek ki. Polluxot és Helénát Jupiter hattyú képében nemzette Lédával, ’s ezek halhatatlanok voltak; Castor és Clytaemnestra pedig Tyndarustól származtak ’s halandók lettek. Ezen különböző származások mellett is a’ két testvér fiak elválhatatlan barátok ’s egyiránt nagy vitézek ’s hősök voltak. [...] A’ Dioscurok mai napon az égen a’ tizenkét égi jegy között tündökölnek ’s Ikereknek vagy Kettősöknek hivatnak." [HAI.]

J. [JAKAB István]: Chladni (Erneszt, Florenz Fridrik), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 179-180. "...szül. Wittenbergben 1756. Atyja Cbladenius E. M. az ottani törvénykarnál rendes oktató volt. Tudományba pályáját a’ grimmai herczegi oskolában kezdé, később pedig a’ törvénytanulmányokat Wittenbergben ’s Lipcsében gyakorlá ’s ezen utóbbi egyetemnél 1781 bölcselkedés, 1782 pedig törvények doctora lett. Atyja meghalván, abban hagyta a’ törvényeket s egészen a’ természet buvárságára szentelte magát, mellyre elébb is minden üres órájit forditá. Mint muzsikakedvelő (noha azt csak 19-ik évében kezdé tanulni) észre vette, hogy a’ hang theoriája a’ physica minden más ágainál sokkal elhagyatottabb, ’s e’ hijányt kipótolni legfőbb törekedése leve.
El is éré czélját, mert a’ mathesis és physica a’ hangmivészség tekintetében olly karba helyheték, hogy annak mind vizsgálódó, mind gyakorló részére nézve uj ösvényeket törhetett. [...] Tett ő nyomozásokat a’ levegői tüzes testek körül is, mellyek jeleneteinek, millyenek a’ láng, füst, csattanás, ’sat. kevés közök van az electrumi folyam jeleneteivel, mellyekkel azelőtt felesei éltettek. Ő tanultaki, hogy azon tünemények nem csupán földkörbeli, hanem cosmicus természetűek, ’s két remek munkájiban ("Über den Ursprung der von Pallas gefundenen, und anderer ihr änlichen Eisenmassen." Riga. 1794. és "Liter Feuermeteore" Wien 1819) igyekezett megmutatni 1., hogy a’ kő - és vasmassákról való beszédek nem költemények, hanem egy valódi természeti tüneménynek vizsgalatjai; 2., hogy ezen massák és meteorok földükkel nem rokonok, tűntem légkörünkön kívülről jőnek hozzánk (Vö. METEORKÖVEK). Mh. Ch. Breslauban April 3. 1827." [HAI.]

Chronologia, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 225. "...időszámolás, azon tudomány, melly az IDŐT (l. e.) mint mennyiséget mérték alá veszi ’s ezen mérték különböző becsét és változásait előadja. Természeti, legjobb időmértékét adnak a’ föld ’s más égi testek forgásai, mellyekből az év, hónap és nap mértékei önkényt kifejlenek. [...] A’ polgári társaságokban már az első törvényadók magokénak esmerék e’ just ’s ők határozák meg az év, hónap és nap ’s más kisebb mértékek kezdetét és mennyiségét is (vö; KALENDÁRIOM); de mivel az nagyobb részént az égi testek még teljesen nem esmért, pontosan fel nem számolt forgásin alapult: különbözés támadt a’ polgári ’s természeti, vagy is igazabban szólván, csillágtudományi időszámolás között, ’s innen a’ Kronologianak történetire és csillagtudományira való felosztása. [...]
A’ történeti chronologiának tisztje előadni: 1) azon különböző évformákat mellyek különféle népeknél törvényadás vagy vallásszerzők által behozattak ’s megállapiítattak; 2) azon történeteket, mellyék különféle népeknél epochául azaz, hoszszab évsor kezdő pontjául választattak, például a’ jug a’ Hindusoknál, Seleucus aerája a’ Chaldausok- Syrusok- Persák- ’a Egyitomiaknál a’ világ teremtésé a’ Zsidóknál. Krisztus születése a’ Keresztényéknél; Mohammed futamlása vagy a’ hedsra a’ Mohammedanusoknál ’sat. [...] Útmutatást a’ csillagtudományi chronologiára astronomiai munkákban kell keresni; jeles az, melly Lalande "Astronomie"-je második kötetében áll (2d. kiad. 270... lap). Történeti chronologiára nézve, szemmel tartva mindég az elébbi neműt is, jeles kézi könyv a’ Gattereré: "Abriss der Ckronologie." Tetemesb munka az egészre nézve Idelertől: "Handbuch der mathematischen und techninchen Chronologie" (1. köt. Berlin 1825, 2-ik 1826)." [HAI.]

Cometa l. Üstökös csillag. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 301. Az utolsó 12. kötetben (Thaarup - Zwingli) nincs ÜSTÖKÖS CSILLAG szócikk. [HAI.]

Cook (James), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 360-361. "...világkörülevező, szül. 1728 Yorkshireb. Angliában. [...] 1759 lord Hawke azon hajónak, melly Venus általmenetelének szemlélésére a’ déli tenger szigeteire küldetett, hadnagyává és parancsolójává nevezte. Banks Jósef, doctor Solander, és más tudósok vettek részt ezen otaheitii útban, mellynek leirását Hawkesworth Cook és Banks kéziratiból adá ki. Bánása által hamar bizodalmokat nyeré az Otaheitiaknak, kiknél a’ Francziák kegyetlenkedése még emlékezetben volt. Venus áltmenetelének és Otaheiti geographiai fekvésének szemlélete legczélirányosabban hajtatott végre, ezenkívül az egész sziget körüleveztetett ’s más szomszéd szigetekkel felvétetett. ..." [HAI.]

Cosmicus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 383. "...a’ mi a’ világalkotmányra ’s napra különösen viszonylik, p. o. valamelly csillag a’ nappal egyetemben (cosmice) nyugszik el. - Cosmogenia, a’ világ támadásáról szóló tanítás. - Cosmologia , a’ világról áltáljában szóló tudomány." [HAI.]

Csillag, l. Veszteglő csillagok, Planéták és Világrendszer. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 449. A 9. (P - Python) kötet 354-355 oldalán található a PLANÉTÁK címszó. Az utolsó 12. kötetben (Thaarup - Zwingli) nincs VESZTEGLŐ CSILLAG szócikk (a Planéták szócikkben az "álló csillagok" kifejezést használják melyektől a "bujdósó csillagok világosságokat kapják". A VILÁGRENDSZER címszó a 12. kötet 292. oldalán található. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagabroszok, égabroszok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 449-450. "...az égtájékainak felületen való előállításai. Meg lévén határozva a’ csillagoknak az egyenlítőre (egyenes kelet és elhajlás) - ’s kivált az eclipticára (szélesség és hosszaság szegeletei által) való helyhetési: azokat a’ kerekég lépcsőjit, első ’s másodperczeit (gradjait, minutájit, secundájit) vonatok által előállító reczébe meg felelő helyeikre feljegyezni könnyű. Az első tudományosan meghatározott csillagrendet (catalogust) Plolemaeustól (Kriszt. ut. 130 esztendőről) bírhatjuk. Ő 1022 csillagnak helyét határozta meg 48 képben.
Azután Ulughbeigh Arab, még 1017 csillagnak helyét mérte meg; mellyeket később a’ 16-dik század utolsó feleben Tychö de Brahe 777 csillaggal szaporított; majd Kepler 280-nal és Halley 1677 a’ déli láthatárral pótolta ki azokat. [...] Bode nagyobb mappájiban 17,240 csillag van helyre téve. - A’ csillagzatkép ’s egyéb segédvonatok őszre zavarván a’ csillagok tiszta viszonyait, azon vonatoknak vagy igen véknyan kellene rajzoltatni mint, a’ Bodééban, vagy kettős nyomattal a’ csillagokat magokat is előállítani mint a’ weimariban, vagy ugyancsak kétszeri nyomással a’ figurákat veres vagy más színnel kellene nyomatni, mikor az égi tárgyak, a’ csillagok, magok fekete szint kaphatnának. Így tökéletesednének az égabroszok." [HAI.]

Csillagesmeret, l. Astrognosia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 450. A Tittel Pál által írt ASTROGNOSIA címszó az 1. kötet (A - Baco.) 450. oldalán található. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagidő, csillagnap, csillagív, (dies, annus astronomicus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 450. "...Azaz idő, míg ugyan azon veszteglő csillag a’ déli körbe jő csillagnapnak (dies, astronomicus) neveztetik, és igy ez az ugyan azon csillag delelése (culminatiója) kzött lévő idő mindég állandó. Ennek a’ csillagnapnak 1/24 része csillagóranak, ’sat. neveztetik és minden égnézési észrevételek illyen csillagidők szerént mennek, mert ezen állandó időközre legjobban lehet az órákat igazgatni egy részről, más részről ezeket az időket az egyenlítő gradjaira vinni könnyű, mert tudhatjuk, hogy egy csillagórában az aequatornak 15° gradja (= 360/24) egy csillagmiuntában 15’ aeqnatori minuta, egy csillagsecundában 15" aeq. secunda megy által a’ déli körön. ..." [HAI.]

Csillagmagyarázat, l. Astrologia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 450. A Tittel Pál által írt ASTROLOGIA címszó az 1. kötet (A - Baco.) 451-455. oldalán található. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagszaladás, csillaghullás (csillagtisztulás), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 451. "...a’ levegő felsőbb részeiben éjjel ki - kilövelett világoskodó tünemények. Régen, valamint még most is , a’ köz nép a’ csillagok tisztulásainak (mintha azoknak lehulló hamvai volnának) tartották ezeket ’s őszfelé a’ mezőkön reggel találtató kocsonyaforma darabokat (mellyeket tremella meteoricaknak is neveztek) ennek tartották; holott ezen kocsonyásodások, mellyekbe sok féligelemésztett békatagok ’s ikrák találtatnak, azt mutatják, hogy ezeket a’ fen repkedő vizi madarak vetik ki begyekből. A’ csillagszaladások helyeinek , magasságainak , sebességeinek ’s irányzatjainak közelebbi meghatározását az ujabb időknek köszönhetjük.
1798 két égtudós (Brandes és Benzenberg) Göttinga körül először, majd később Hamburgból és Göttingából egyszerre vizsgálták a’ csillagszaladásokat idejekre, helyeztetésekre nézve, (mint meg annyi háromszegeket, mellyeknek alja [Hamburgtól Göttingaig] ’s szegeletei tudva vannak). A’ vizsgálat következése volt, hogy a’ csillagszaladások 3, 5, 8, 12, 15, 18, 20, 23, 26 - sőt 30 mértfőldnyi magasságokban is történnek. Sebességek gyakran olly nagy, mint a’ főldé, azaz, 4-5 mértfőld egy secundában. Minden felé, ’ még felfele is lövelődnek - soknak 300 láb áltmerője van. Ugy látszik, hogy némellyik tüzgolyóbis forma, melly az égürben kószál, ’s a’ mi (oxigenes) levegőnkbe vágván, fellobban, elpattan, mellyből származik a’, kőeső és a’ levegői kő. De többnyire csak villámszeri (electricus) szikrák , mellyek a’ felsőbb levegői sebesen mozgó rétesetek között meggyűlhetnek ’s ki pattanhatnak. ..." [HAI.]

Csillagtudomány, l. Astronomia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 451. A Tittel Pál által írt ASTRONOMIA címszó az 1. kötet (A - Baco.) 455-456. oldalán található. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagzat, constellatio, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 451. "...a’ csillagképek őszvejöveteleinek bizonyos viszonya. Az veszteglő és járó csillagok illyes viszonyaitól igen sokat tartottak a’ régiek. Nem tudván az itt e’ földön lévő történeteknek öszvefüzéseit megfejteni: a’ felettünk való égi öszvejövetelekből igyekeztek azokat nagy erőlködéssel kimagyarázni p. o. a’ születés napjából ’s az akkori csillagöszvejövetelből készek voltak az emberi életet meg jövendölni. Semmit nem jelentő tanakodások lévén ezek, már régen elenyésztek, ’s ha itt ott a’ pórnép és rajoskodók előtt még kedvet találnának, együgyüségekben hagyatnak." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csillagzatok, csillagképek, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 451. "...A’ veszteglő csillagok seregleteit bizonyos képekre vinni igen régen kezdették. Ptolemaeus 48 képet vagy, ha Antinoust és Berenice haját is oda számláljuk, 50 csillagképet szedett öszve. - Az Arabok, Tycho, Halley, ’sat. a’ mostaniakig szaporították azokat más más képekkel. Helyekre nézve elosztatnak: éjszaki félen lévők - naputiak vagy a’ zodiacusiak - déli félen lévőkre. (L. CSILLAGABROSZOK.) Ezek a’ legrégibb esmeretségek közé tartozó tárgyak. A’ mielőttünk esmeretes csillagképek között igen soknak történeti eredetére nem mehetünk.
Némelly famíliai öszvefüggéseket érthetünk, mint: 1) a’ Hesperisek kertét őrző kigyó bekavaritja az ecliptica pólusát, mintha annak őre volna; ennek fejét tapodja 2) Hercules, kinek képe a’ kigyótartóval, Castor és Polluxxal, az argohajóval az argohajói első merész hajózást ábrázolja. - 3) Cephetis feleségével, Cassiopeával, leánya, Andromeda, és veje, Perseus, ismét egy famíliái ábrázolat. 4) A’ naput (zodiacus) jelei az esztendő időtörténeteit mutatják ’s ki hatnak jelentéseikkel többnyire a’ déli félre is. (L. Tudom. öszves. 1831. II-dik köt. 23-41. lap.). De ezek a’ nevek hajdan mások lehettek. Most is sok képnek más nemzeteknél más neve van. A’ nagy medvét mi gönczölszekernek nevezzük ’sat." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Csomó (nodus, Apáczainál bog). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 457-458. "...az a’ helye a’ bujdosó csillagoknak, a’ mellybe az eclipticában jőnek. Az éjszaki félről jövők lemenő, a’ déli félről az ecliptica felső éjszaki felére jövők feljövő csomót formálnak. Nagy megegyezés van a’ planéták csomójiban, mert mindenik csak a’ három felsőbb jegybe, a’ bika-, kettős- és a’ rákba, esik (az ujakat kivévén). Különös az is, hogy igen keveset hátrább hátrább maradnak elébbeni helyeikből a’ kölcsönös vonzódás miatt. A’ hold csomóji 19 esztendő alatt egészen körülmennek az eclipticán. A’ hold feljövő csomóját sárkányfőnek, a’ lemenőt sárkányfarknak nevezték (caput et canda draconis); mert a’ Hesperisek sárkánya [...] ollyan forma helyet kavarit el az égen, mint a’ mennyire van a’ hold egyik csomója a’ másiktól." [HAI.]

Csonka körök (colurok), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 458. ...a’ földleirásban, két délvonal az éggömbön, mellyek mind a’ két pólust és az aequatort egyenes szeglet alatt vágják ált. Az egyik a’ naptéritők mind a’ két pontján megy keresztül ’s naptéritők csonka körének, a’ másik az éjnapegyenleti pontokon megy keresztül ’s az éj- és napegyenlet csonka körének neveztetik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Declinatio, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 545. "...hajlás, elhajlás vagy váltogatás, például a’ grammatikában az ugy nevezett nevek (nomina) végtagjainak váltogatások; a’ természettudományban a’ magnestő kelet v. nyugot felé elhajlása. Így azon műszer is, mellyen ez az elhajlás látható, declinatornak v. declinatoriumnak neveztetik. Declinatio az astronomiában, l. ELHAJLÁS." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Dél (meridies). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 550. "...Az az időpont, mellybe a’ napközepe napi fordulása között legmagasabban jő fel, igazi délnek neveztetik (merid. vera). De minthogy a’ napnak keletfelé tetsző tulajdon sebessége, mindennap változó: a’ két igazi dél között levő idő is (vagy az igazi nappal) változó. Hogy tehát ebben is valami állandót keressenek az égtudósok, közép delet is csináltak. Elosztván t. i. az egész esztendei napkört vagy 360° gradust-, az esztendő napjai-, órájival ’sat. vagy 365 nap-, 5 óra-, 48 minuta 45 1/9 secundával: a’ kijött rész 59 minuta 8 1/3 secunda, azaz állandó mindennapi sebessége lesz a’ napnak, mellyel az egész esztendőben naponként menvén elébb, egész esztendei körét elvégezné egyforma mozgásával. ..." [HAI.]

Delambre, csillagvizsgáló. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 550-551. "...Amiensben szül. 1749. hol Delille abbé oktatta, a’ ki neki későbben a’ nemzeti intézetnél és College de Francénál társa volt ’s mindég barátja maradt. Először nyelvek tudományára adta magát, többnyire minden élő nyelveket megtanult ’s egy volt a legjobb franczia hellenisták közül. Csak 30 eszt. korában kezdett az astronomiához. Minekutána Lalande munkájit jegyzésekkel gazdagította volna, ennek barátja ’s nevendéke lett, a’ ki büszkélkedve azt mondta Delnmbreről, hogy ez az ő legjobb munkája. Alig fedezte fel Uranust Herschel, szakadatlan figyelemmel kísérte annak futását Delambre.
Jóllehet ezen bujdosó csillag 8 eszt. alatt 80 eszt-nél hoszahb pályának csak kevés részét futotta meg, mind e’ mellett is 1790 táján elkészítette Uranus táblájit, mellyeket számlálásaikban még most is használnak az astronomusok. Ezen csill. ’s Jupiter és Saturnns futásának tábláji, továbbá a’ tudományok academiájának irt értekezések ’s Jupiter holdjaji pályájának fontos kiszámolásai olly nagy hirt ’s nevet szereztek neki, hogy köz akarattal bevétetett a’ nemzeti intézetbe. ..." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Delelés, tetőzés (culminatio), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 552. "...az a’ magasságok a’ csillagoknak, mellybe legfenebbre jőnék fel egy napi fordulások által. - Minthogy ez a’ tetőzés mindenkor a’ déli lapba jövetelekkor esik meg: delelésnek neveztetik." [HAI.] -t-: Delisle vagy De L’Isle (Vilmos), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 555. "...az ujabb földirás és földképészség alapitója, 1675 szül. Parisban. Már gyermekkorában észt ’s kedvet mutatott a’ földiráshoz (geographiához), melly tehetség benne Cassini oktatása alatt olly dusan fejlett ki, hogy már korán elvégzé magában mélyebb ’s helyesb alapokra épiteni a’ földirást. 25 esztendős vala, midőn 1700 egy világabroszt, Európa, Asia ’s Afrika abroszait ’s egy ég- és földtekét (áltmérőjők egyegy láb) ada ki, mellyekben a’ régi, mind addig vakon követett ptolemaeusi hosszmértékeken kivül a’ koráig tett csillagvizsgálati határozásokat vévé alapul, gondosan egybevetvén azokat a’ régi és ujabb utazók ’s útleírások által kijelelt helytávolatokkal. [...]
Testvére, Jósef Miklós, (szül. 1688), korán a’ csillagvizsgálatra adá magát ’s minekelőtte még annak tudományi elveit esmérné, egy általa feltalált, saját ’s elmés felvetésmód által e’ tudomány néhány kérdéseit megfejté. A’ szerencsés eszű tanítvány Lieutaud ’s Cassini kezeik alá jutott, ’s előmenetele olly szép lőn, hogy őt a’ tudományok academiája csak hamar tagjának nevezé. Nevelék hírét a’ napot áltmetsző Mercur (1723) ’s az 1724-iki napfogyatkozás felett tett figyeleti. Most I. Katalin czárné hivá meg Pétervárába, hogy ott a’ csillagvizsgálatnak oskolát alapítson, mire őt már I. Péter czár felszólitá. [...] Gazdag csillagvizsgálati ’s földirási gyűjteményét haza tértével megvevé királya ’s általadván azt a’ marine-osztálynak, felügyelőjévé D.-t tevé. Ez folytatá ügyeleteit haláláig (1768); tanítványai közül említjük Lalande- és Messier-t. ..." [HAI.]

N. I. [NYÍRI István]: Délkör, déli lap. (meridianus), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Harmadik kötet. Canopus - Delphi. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 555-556. "... az a’ kör, a’ mellyhen a’ feljövő csillagok legnagyobb magasságot érnek. Az a’ kör ez, melly a’ tetői (verticalis) vonatunkon és a’ sarlókon (pólusokon) megyen keresztül. Az első meghatározás után a’ csillagoknak ugyan azon magasságait mutató tetői körök közt formált szegeletet két egyenlő részre osztja a’ déli lap. Ez a’ módja a’ déli kör meghatározásának a’ csillagok megfelelő magasságai által legnevezetesebb (ope altitudinum stellarum correspondentium). A’ nap megfelelő magasságaiból vagy a’ függőleg állított mutatónak délelőtti és délutáni egyenlő hosszú árnyékaiból szokták ez szerént a’ déli vonatot meghatározni, azaz, azt a’ vonatot, melly a’ déli és láthatári körrel köz. ..." [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 553 p. Csillagászat: 34 szócikk, amelynek többségét (19 tétel) Albert Ferencz - aki Tittel 1831-ben bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette - írta. További 5 szócikk Nyiri István vagy más írásmóddal Nyíry vagy Nyiry Istnán természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a Magyar Tudós Társaság levelező tagjától származik. 1 tételt Kis János evangélikus lelkész, költő, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja írt. A csillagászattal kapcsolatba hozható szócikkek között ebben a kötetben 1 esetben megjelenő -j-a. rövidítést nem sikerült feloldani. (Talán Jedlik Ányos? Latinul: Anianus.) 8 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Délszak, délpont. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 2. "...a’ láthatár és a’ délkör kerületeinek délfelé való köz pontja. Délsark lesz ez, ha nem a’ földszínen lévő ugy tetsző láthatárt hanem a’ valóságost, azaz, azt a’ láthatárt vesszük, melly ezen mi felsőnkkel egyközüleg megyén a’föld középpontjából." [HAI.]

Délszaki fény. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 45. "...az éjszaki fényhez hasonló fény, mellyet kapitány Cook 1773 a’ délszaki tengeren tett útja közben 58-60° közöt látott. (L. ÉJSZAKI FÉNY)." [HAI.]

Dionysius Exiguus In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 92. "...(kis alakjáról), szittya barát, a’ 6 század első felében egy klastrom apátja volt Romában ’s 545 holt meg, mint a’ keresztény időszámolás kezdője feledhetetlen. 526 egy husvétcyclust számola ki és hiteles régi adatok szerént Roma építtetése után 753 évre tette Krisztus születését. A’ Krisztus születésen kezdődő időszámolás , melly itt alapult, csak a’ 8 évszázban jőve nyilvános szokásba. Hirtelenb javalat követte gyűjteményét, mellybe egyházi törvényeket, t. i. ugy nevezett apostoli canonokat, a’ romai püspököknek kedvező concilium-végzéseket ’s romai püspököktől származó tiszti leveleket, a’ 4-dik évszáz vége olta - nevek decretalék - szede öszve. Ezen gyűjteményt nem sokára kútfejéül tekintek az egyházi törvénynek.
Barátja Cassiodor azt irja, hogy D. jó latán stylista volt ’s tudta a’ görög nyelvet, mellyből sokat fordított. Egyébiránt csak azt tudjuk felőle, hogy kedvezett a’ Theopaschiták babonájának." [HAI.]

Dioptra. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 92. "1) az astrolabiumnak vagy egyéb mérő műszernek nézrései; ugy neveztetnek a’ lyukakkal vagy résekkel felkészült, egy vonalazón függőlegesen felállított érczlapok is. 2) Seborvosi műszernek neve; 3) ezen nevet viseli a’ hutásoknak egy műszere is." [HAI.]

Dioptrica, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 92-93. ...a’ tört sugárokról szóló tudomány, vagy azon törvényekről, mellyek szérént a’ látás történik, ha a’ világ sugárok, minekelőtte a’ szemet érik, különbféle törő közökön , p. o. a’ levegő elébb a’ szemeink elejébe tartott messzelátó üvegén, általmennek. A’ 17 század nyitotta fel ezen mathesisi tudomány titkait. Hogy a’ különböző átlátszó közökön általmenő világsugárok ugyan azon nemű közökön mindég egyenlő törvények szerént törnek meg, azaz, a’ beesés szeglete sinusára (kebelére ) állandó irányban van a’ közben megtört sugár sinus a, Cartes adta ki legelőször, ámbár bizonyos, hogy azt tanítójától Snell Willebrordtól, vette. Azolta minden féle lapu, gömbölységü felületeknek sugárszélesztő tüneményei hatalmunkban vannak.
Hatalmunkban vannak minden opticai látásmüszerek (látmüszerek) mint: szemüvegek, nagyító üvegek (microscopiumok) , messzelátók (telescopiumok), a’ sokféle setét kamarák, bájmécsek, napnagyitók (microscopium soloare) ’sat. [...] De legnevezetesebb tökéletesítést vett a’ dioptrica a’ múlt század legnagyobb mathematicusának, Eulernek, azon találmánya által, hogy az allatszemek példája után különböző megtörő hatalmú áltlátszókból lehetne az opticai műszereket öszverakni ’s achromaticus (színtelen) műszereket nyerni. Illyen különböző nemű üvegeket készített azonnal DOLLOND (l. e.)." [HAI.]

K. J. [KIS János]: Dioscurok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 93. ...Castor és Pollux, Jupiternek ikerei, a’ bajnokok, lovagok ’s hajósok védistenei. (L. CASTOR és POLLUX.)" [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Dollond (János). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 111. "...angol opticus, megholt 1701. Eulernek az, állatszem után különbféle megtörő tehetségű üvegekből lehető tökéletesítését a’ messzelátóknak legelőször vette munkába angol mély szorgalommal ’s megmutatta, hogy ha a’ messzelátók tárgyüvege kétféle (flint- és crown) üvegből van szerkeztetve, ennek katlanjában csaknem szinprémtelen államd elő. Innen kezdődnek az archromaticus (színtelen) csők. Ezek is tökéletesítettek az ujabb időkben bajor opticus Frauenhofer által. Még az Angolok nehezen állíthattak elő négy hüvelyknél nagyobb áltmérőjü achromatictis üveget; Bavariában 8-12 hüvelyknyieket is köszörültek, igen tökéleteseket. - Mi módon érik el ezt, nincs ugyan kihirdetve, de gyanítani lehet, ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Eb (canis major), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 160. "...neve egy csillagzatnak, melly - 31 csillagot foglalván magában, az Orioncsillagzat alatt kelet, a’ kétfogu narval alat délfelé, közel a’ hajó és tejút nyugoti részéhez áll. - Az Eb tülve rajzoltatik ’s több világos csillagok által különbözteti meg magát. Különösen az ugy nevezett Sirius is hozzá tartozik, melly legszebb és legfényesebb csillag az álló csillagok közt ’s az Eb száján csillámlik." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Ebecske (Canis Minor). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 161. "...csillagzat az egyenlítőtől éjszak felé. 12 csillagot foglal magában, mellyek közül egyik (Procyon) első rangu. Ezen csillagzatnak helye dél felé a’ kettősök és ráktól (csillagzatok) közel a’ tejut keleti oldalához esik." [HAI.]

Eclipsis, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 166. "...az égi testek fogyatkozása." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Ecliptica (napút). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 166-167. "...így neveztetik az égen azon legnagyobb kör, mellyen a’ nap középpontja mozogni látszik, midőn föld körül való esztendei forgását bevégzi. Nevét a’ görög csillagászoktól vette (mivel [...] görög szó, setétséget jelent), kik jókor észre vették, hogy a’ nap és holdfogyatkozások közel esnek hozzá. Hogy a’ napnak van saját mozgása, arról csak kevés figyelemig meggyőzhet bennünket; mert valahányszor kel ’s nyugszik, mindég más csillagok állnak szomszédságában. - Ha pedig arra ügyelünk, mikép követik ezen csillagok egymást, azt is könnyen megesmérhetni, hogy a’ nap évenként való forgása napnyugattól napkelet felé történik.
Tovább folytatott vizsgálatok azt is mutatják, hogy az ecliptica haránt fekvéssel van az egyenlítőhöz, mivel azon kivül, hogy a’ nap nem mindég egyenlő magasságban megyén keresztül a’ délkörön, még azt is lehet észre venni, hogy kétszer esztendőben (Mart. 20-dik és Septemb. 22-dike felé) magában áll az egyenlítőben; majd megint más két napon a’ legkisebb ’s legnagyobb magasságra jő (’s Jun. 21 és Decemb. 21-én). [...] Szokás az eclipticát is, mint akar melly más kört, 360 fokra osztani, ’s a’ fenébb említett pontok egy körnegydre avagy 90° állanak egymától. Azon kivül itt más felosztás is használtatik t. i. 12 jelre, mellyek öszvvsen égi jeleknek mondatnak. Azért az ecliptica zodiacusnak, azaz, jeltartónak vagy állatokkörének, állatövnek is neveztetik. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Ég-, égboltozat-, égkárpit, éggolyobis (coelum, sphaera coelestis, firnamentum). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 173-174. "-ank nevezzük physicai értelemben ama’ felséges lazurszinű boltozatot, meily látkörünket befedezni ’s határain feküdni látszik. A’ szemnek ezen boltozat tömött, öszvefüggő test, melly minden 24 órában egyszer fordul meg a’ föld körül és mellybe a’ csillagok mint annyi aranyfejű szegek vannak beverve. A’ felette nagyon előment és szünet nélkül előmenő csillagtudomáuy mutatja azonban, hogy, mint nem ritkán történni szokott, itt is csal a’ külső szin; mivel az, a’ mit szemünk boltozatnak tart, nem egyéb ama’ nagy megmérhetetlen térnél, mellyben valamennyi világtestek mozognak. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Egyenlőközü, egyirányos, párhuzamos (parallel). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 180-181. "Egyenlőkőzü vonatoknak neveztetnek két ugyan egy lapban lévő vonatok, mellyek soha egymásba nem ütköznek, bár milly messzére, ’s bár melly végek felé nyújtatnak, mellyek tehát mindég egyforma közt hagynak magok között. Azon vonatok theoriája, noha kezdetbeli térméréstudományba (Geometria elementáris) való, még is akadályokat okoz. [...] Emlit p. o. a’ mathematicai földleírás és a’ csillagtudomány egyenlőkőzü köröket. Amabban ezen név alatt amaz a’ földgolyóbison az egyenlítővel egy irányában képzelt körök értetnek, mellyek közül mindegyik mind azon pontokon keresztül megy a’ föld színen, mellyek az egyenlítőtől egyenlő távolak. A’ csillagtndományban pedig ezen nevet az álló csillagoknok tetsző utjai veselik. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Éj, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 240. "...csillagtudományi értelemben azon időköz, mellynek folytában láthatár (látkör) alatt vagyon a’ nap; azaz, azon idő, melly annak nyugvása és kelése közt múlik. Az éjnek valódi csillagtudományi kezdete ama’ szempillantat, mellyben a’ tetsző naptányérnak (discus solis) középpontja a’ láthatár alá süllyed. Mi, a’ sugártörődés (refractio lucis) miatt, sokszor a’ napot még akkor is látjuk t. i., mikor valóban már elnyugodott. - Mindnyájan tudjuk, hogy az éj hossza nem mindég egyenlő, hogy nagyobb télben, kisebb nyárban. - Tartása azonban nem csak az esztendőnek részeire, hanem a’ földnek különbféle helyeire nézve is különbféle; mert ezen tartás nem csak egyedül a’ nap állásától, hanem a’ helynek szélességitől is függ. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Éjfél, vagy éjféli tájék. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 240-241. "a’ hajósnyelven annyi mint éjszak. Ezen tájék felé látjuk mi, a’ földnek éjszaki felén lakók, az égnek azon tájékát, hol az ég-vagy világsark, azaz, azon pont van, melly körül az égnek tetsző fordulása történni látszik. - Az itt lévő csillagok közül tehát némellyek le sem nyugodnak, mint p. o. a’ nagy gönczöl (ursa major) a’ kis gönczöl szekere (ursa minor), a’ Perseus, a’ fuvaros- és egyéb csillagzatok. - Éjfél vagy éjféli idő, a’ délnek épen ellenében lévő azon időpont, mellyben a’ nap, tetsző forgását folytatván, valamelly helynek láthatára alatt legnagyobb mélységet elért. Ezen szempillantat egyszersmind a’ közönséges napnak kezdete. -
Éjféli pont, azon pont az éjszaki tájék felé, hol a’ déli kör keresztülvágja a’ láthatárt. A’ tengeri utazók ezen, egyszersmind a’ négy főpontból (puncta cardinalia) való pontot éjszaki pontnak nevezik. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Éjnapi kör (Circulus diurnus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 241. "A’ nap, ha nincs épen az egyenlítőben, öszvetett mozgása (napi és évi) miatt, napról napra más egyenlőközü kört ir az égszinen le; melly mindenkori éjnapi körnek neveztetik. Továbbra terjesztvén ezen megfogást, mostan áltáljában valamennyi egyenlőközü kürt éjnapi körnek nevezünk. Mivelhogy az egyenlítővel egyenlőközü irányzatban történik az éggolyóbisnak tengelye körül való megfordulása, tehát azon körök, niellyeket a’ többi csillagok végig futnak , mind egyenlőközü - és azért hasonlóképen éjnapi körök is. [...] Valamelly csillag éjnapi körének azon része , melly egy helynek láthatárán felül esik, ezen csillag napivének (circulus diurnus) azon része pedig, melly alatta esik, éjivnek (circulus nocturnus) mondatik." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Éjsarki csillag, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 241. "...második rendű álló csillag, melly az éjszaki sarkhoz legközelebb állván, azon pont helyének és az éjszaki tájéknak feltalálására használtatik. A’ kis medve csillagzatba tartozik, farka legszélsőbb végét foglalván el. Minthogy olly közel van az éjszaki ponthoz, vezető csillagnak is neveztetik." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Éjszaki fény, éjszaki hajnal. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 254-255. "Szép hajnalfényü tünemény mutatja magát néha, kivált a’ hosszabb tiszta éjeken, naplemenet utántól éjfélig (igen ritkán éjfelutánnig) éjszaknyugottól éjszakkeletig fel szinte a’ tetőpontig (zenitig). Gyakrabbak ezen látományok földünk éjszakibb részein; onnan ritkán emelkednek fel olly magasra, hogy a’ mi láthatárunkon is feltűnnének. Az éjszaki fényt az 5-ik század olta vizsgálják szorosabban, ’s következő félék a’ viszgálatok resultatumai: 1) A’ mágnestőnek az éjszaki fény alatt elhajlásából, melly szerént ennek közepe a’ mágnesi délvonatba lenni tapasztaltatik , azt húzták ki az ujabb physicusok, hogy az éjszaki fény a’ mágnesi folyárnak az éjszaki sarkon lévő kitódulásábol áll.
Hogy a’ mágnesi matéria volna az a’ fény, állitani vakmerőség, - de meghatározni, mi befolyása lehett itt a’ mágnességnek, más kérdés. El nem kell felejtenünk hogy DÉLSZAKI FÉNY is van (l. e.) és igy a’ mágnesi materiának mind éjszaki, mind délszaki sarkai világitnának. 2) Hogy a’ felsőb éjszaki részekre phosphor fényű gőzök emelkednének fel magasra, ezt is mondják. 3) Hogy nemi könnyű, levegőforma folyárok emelkedhetnek fel, mellyek a’ napsugarukat visszaverik (Euler után), [...] 4) Említeni; kell azt is, hogy sokan csalatásnak tartják az éjszaki fényt, okoztatni t. i. azon napfénytől, melly az éjszaki havasokról a’ levegőben visszaverődik. [...] 5), kik Franklinnal az éjszaki fényt electroni tüneménynek állítják. A’ föld sarkai körül gyűlt electricitas az ott lévő szigetelő fagy ’s jegek által el nem vezettethetvén, a’ felsőbb, ritkább (és igy conductor, vezető) levegői körökön elterjed, ’s éjszaki fényt mutat." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Elhajlás (declinatio). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 280. "A’ csiilagtudományban valamelly csillagnak az egyenlítőtől való függőleges távozatja éjszak vagy délfelé. Mértéke ezen elhajlásnak amaz ive az elhajláskörnek, melly a’ csillag és az egyenlítő közt találkozik; és az elhajlás vagy éjszaki- vagy délinek mondatik, a’ mint a’ csillag vagy éjszak vagy dél felé áll az egyenlítőtől. - Elhajlás körének (circulum declinationis), neveztettek a’ csillagtudományban azon legnagyobb kör az égszinen, melly valamelly csillagon és a’ világ sarkain képzeltetik keresztülhúzva. A’ csillagok távolának az egyenlítőtől meghatározására szolgál. A’ déli kör is elhajláskör." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Ellipsis, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 285. "...1) a’ nyelvtanban és rhetoricaban az érzelem nagysága vagy rövidség miatt egy vagy több szó kihagyása a’ beszéd folyamatjából. - 2) A’ mennyiségtudományban (csucsháránték, kupháránték), azon görbe vonat, melly ugy ered, ha a’ KÚP (l. e.) egy lapos tér által harántékosan vágatik keresztül, de ugy, hogy a’ vágó tér a’ kúpnak oldaltérével egyenlőközü irányzatban ne legyen. Az ellipsis tehát a’ kúpszeletek (sectiones conicae) közé való. Idomja hosszudad körhöz hasonlít, de a’ tojásdad vonattól igen különbözik, ámbár közönséges szokás szerént tojásdad vonatnak nevezzük. - Áltmérőjinek legnagyobbikát nagytengelyének, legkisebbikét pedig kis tengelyének mondjuk. Mind a’ két tengely az ellipsis középontjában egyenes szeglet alatt vágja egymást keresztül. -
A’ nagy tengelyen találtatik két pont, mellyeket gyújtópontoknak, katlanoknak (foci), nevezünk, mellyeknek azon különös tulajdonjok van, hogy a’ belölök a’ karimának akamnellyik pontjához hozott egyenes vonatok summája mindég egyenlő a’ nagy tengely hosszával. [...] Mint a’ kupszelelek altaljában, ugy különösön az ellipsis is, igen esmeretes volt a’ hajdani Görögöknél. De az ezen vonat tulajdonságait illető vizsgálatok mindazonáltal csupán csak oskolai vizsgálódások voltak mindaddig, mig Keppler János 1609 tett nagy találmánya által, hogy a’ vándorcsillagok mind ellipsisekben mozognak, ezen vonatot a’ valódi tudományos életbe vezette és igy minden görbe vonatok közt legfontosabbá tette." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Epacták (holdkulcsok, holdszámok). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 316-317. "...a’ chronologiában azon számok, mellyek azt mutatják, hány nap múlt el uj esztendő előtt az elébbeni esztendőnek legutóbbi holdujulása után. Az 1830 p. o. utolsó holdujulása Decemb. 14 történt, 1831 epactája pedig XVII volt. Tulajdonképen tehát az epacták a’ holdnak azon korát mutatják, mellyben Karácsony hava 31 van. Minthogy a’ holdesztendő 354 1/3 napot csak kevéssel mul felül, a’ napesztendő pedig 365 napból áll, természetileg az epacta évenként 11-el nevekedik; tehát ha az 1-ső eszt. XXX avagy 0; a’ 2-ban XI, a’ 3-ban XXII lesz. A’ negyedikben XXXIII-á válnék, de mivel a’ hold egy egész forgásának ideje mindég kihagyatik , csak III írunk. - Az epacták az arany számokból számíttatnak ki. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Epicyclus (környkerek). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 322. "Pontosabban vizsgáltatván az égi testek, csakhamar észre vétetett, hogy mozgásaikat egyszerű kerekded pályán haladás által kimagyarázni nem lehet. De mivel a’ földnek teljeséges (absolut) nyugvása nemi szemlátomásnak láttatott, mellyen kételkedni képtelenség volna, az ősök pedig az égi testeknek öszvebonyolódott mozgásait megmagyarázni iparkodtak; ennél fogva a’csillagászok Copernicusig azt vették fel, hogy a’ csillag egy körben mozog, mellynek középpontja hasonlóképen más körnek karimáját végig járja; és ugyan azon elébbeni kört (mellyben a’ csillag közvetetlenül mozog) nevezték epicyclusnak. ..." [HAI.]

Eratosthenes, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 337. "...egyik leghíresebb tudós a’Ptolomaeusok idejéből, született Afrikának Cyrene nevű városában Kr. sz. e. 275-dik esztendőben ’s könyvtárnok volt Alexandriában. Különösen nagy érdemeket szerzett a’ mathesisi földleírásban, mellyet nagy mértékben tökéletesített. Legnagyobb hirt szerzett a’ föld nagysága körül tett vizsgálódásaival; a’ csillagvizsgálásban is sokat tett ’s ő vette először észre az eclipticának harántságát. írásai közül csak egy maradott meg egészen ezen czim alatt: "Catasterismi" melly a’ csillagzatokról szól. Földreirási munkájiból csak töredékeket birunk." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Ércztükör, gyújtó tükör. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 340-341. "...Az ércztükrök igen régiek. Minekelőtte üvegek volnának, már érczből simított tükrök voltak. Az ujabb időkben a’ 17 száztól fogva a’ tükörmesszelátók jővén elő Gregory és Newton által: azolta az ércztükrök öszvetételére, kisimítására igen nagy gondot fordítanak; annyival inkább, miolta megjegyzették, hogy a’ tükör objectiv, tiszta, szinnélkül való (achromaticus) képpontot állit elő nem ugy, mint a’ domború üvegszemek. Ebből menvén ki Herschel, Newton tükrös csőjét olly tökéletességre vitte, mellyet ő előtte gyanítani sem lehetett. Ezt követte a’ lilienthali Schröder is, kertészévél köszörültetvén a’ megjobbitott Herschel csövi tükreit’. Helytelenül állítják, hogy Herschel tükrei parabola hajlatuak.
Igy azokat harántékosan tenni ’s a’ kisebb tükör nélkül használni nem lehetne. Sphaera gombüek azok, csak hogy tökéletesek. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Érintőerő (axis tangentalis). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 348-349. "Sokféle észrevételek ’s a’ legpontosb vizsgálások által már régolta bebizonyított dolog, hogy a’ vándorcsillagok mind kupharántékos pályákban mozognak, mellyeknek egyik gyújtó pontját a’ nap foglalja el; valamint nem kevesbbé bizonyos az is, hogy ezen mozgásaiknak főoka a’ napnak vonzó ereje. De ha csak egyedül ezen erő volna jelen, ugy a’ vándorcsillagok görbevonati pályákban nem mozoghatnának, hanem egyenes vonatokban és siettetett sebességgel rohannának a’ napnak. Szükségképen kell tehát még más erőnek is lenni, melly ezen napnakrohanást gátolja, és egyesülve a’nap vonzó erejével (vis attractiva) a’ vándorcsillagok görbevonati futását okozza.
Csak ezen második erőnek felvétele által foghatjuk meg világosan ’s érthetőleg azon csillagoknak öszvebonyolódott mozgásait. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Est. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 378. "Estnek neveztetik azon időszak, melly a’ nap elnyugvásától a’ tökéletes éjnek kezdetéig elmúlik; azaz, azon idő, míg az alkony (esthajnal) tart. [...] Est kiterjedésének (esttávola- amplitudo occidua) neveztetik azon láthatári pontnak, mellyben valamelly csillag elnyugszik, a’ valódi estponttól való távolléte. - Ezen távollét természet szerént vagy éjszak vagy dél felé lehet, a’ mint egy csillag éjszak vagy dél felé van az egyenlítőtől; mivel a’ valódi estpontban magában csak azon csillagok nyugodnak el, mellyek épen az egyenlítőben állanak. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Estcsillag (derünnye, Hesperus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 381. "...különös ’s tulajdon neve a’ Venusnak, mivel ezen csillag a’ naphoz való nagy közelléte miatt (48 foknál tovább el nem távozhatik) csak a’ reggeli ’s esti órákban gyönyörködteti puszta szemeinket. De akkor olly szép ’s a’ többi csillagok világától olly nagyon különböző fénnyel tündöklik, hogy mindenki örömest függeszti reája tekintetét, ’s tán senki sincs, a’ ki az estcsillagot teljességgel nem esmérné.
- Mercurius estcsillag nevezetre szintolly jussal birna, mint Venus, mert ő is csak reggelen- és esténként mutatkozik a’ puszta szemnek, ’s még kevesbhé messzére távozhatik el a’ naptól, mint amaz; de épen azon nagy szomszédsága a’ nappal okozza, hogy éghajlatunk alatt, a’ hol felhök ’s gőzök olly gyakran elborítják a’ láthatárt, csak igen ritkán látható puszta szemmel. - Mondják hogy Copernicus még halálagyán is búsult volna azon, hogy Mercuriust meglátni egész eltében szerencséje nem lehetett." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Estpont. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 381. "...azon pont az égnek ama’ részén, hol a’ csillagok elnyugodnak, mellyben az egyenlítő keresztülvágja a’ láthatárt. A’ nap, azon két napon, mellyekre az éjnapegyenlőség esik, de csak akkor, épen azon pontban nyugszik el." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Esztendő (annus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 386-389. "...neve azon időszaknak, mellynek lefolyta után a’ nap ugyan azon helyeztetésbe tér vissza a’ föld ’s a’ többi csillagokra nézve, mellyben ezen időköznek kezdetén vala; ’s melly után az azon helyeztetéstől függő tünemények, mint p. o. az esztendő szakaszai, az éj és nap hosszának változásai ’sat., épen elvégezett forgásaikat a’ most követett rendben újra kezdik. [...] - A’ tropicus esztendőn kivül, esmertetnek még a’ csillag (sidericus) ’s az anomalisticai (anomalisticus) esztendők. A’ csillagesztendő azon időköz, melly alatt a’ nap egyenlő álláshoz tér vissza a’ többi csillagok iránt, azaz, melly alatt tetsző útját a’ föld körül egészen elvégzi.
A’ vizsgálatok t. i. azt mutatják, hogy ezen időköz különbözik a’ tropicus esztendőtől, mivel a’ napnak és holdnak a’ földre való hatása az éjnapegyenlitő pontoknak visszamenését okozza a’ csillagok közt. Delambre legújabb vizsgílásai szerént, ezen két (csillagi és tropicus) esztendők, közt a’ különbség 20’ 19",96 teszen, ugy, hogy a’ csillagesztendő középhossza igen közel 365 nap 6 ór. 9 perez, és 11 más. percz teszen. - Az anomalisticai esztendő azon időszak, melly alatt a’ nap az ő utjában egyenlő helyezetre jő. Tudjuk ugyan is most, hogy a’ föld kupharántékos (ellipticus) útja nem fekszik változhatatlanul a’ világ térében, hanem hogy annak nagy tengelye csillagiranti helyezetét esztendőnként változtatja ugy, hogy a’ napnak 5’ 12"-kell a’ csillagesztendőn felül, hogy a’ nagy tengellyel egyenlő helyeztetésbe visszatérhessen; az anomalisticai esztendő tesz tehát 365 nap. 6 ór. 14 perez, és 23 más. percz. ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Évkönyvek. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 407. "...1) A’ csillagtudományban azon könyvek, mellyekben az égi testek helyei egy meghatározott esztendőnek minden napjaira, nem különben az esztendőnek folyta közben előforduló nevezetes tüneményei a’ csillagos égen előre kitétetnek. Ezen évkönyvek a’ vizsgálatok és theoriából alapított égvizsgálói táblákból számláltatnak ki, és a’ mivelő égvizsgálónak igen nagy könnyűséget szereznek, mivel őt az észrevétetendő tüneményekre már előre figyelmetessé teszik; a’ tengeri utazónak pedig különös nagy hassznuak. ..." [HAI.]

Félgömb. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 456. "Minden legnagyobb, a’ gömb körül vont kör térimére és felületére nézve két egyenlő részre vagy félgömbre osztja azt. Az astronomusok és geographok több illy legnagyobb köröket képzelnek az ég és föld körül, névszerént az egyenlítőt, délkört és horizont. Ez által valamint az égen ugy a’ földön (előre feltévén, hogy a’ föld gömb) több félgömbök támadnak. Az aequator az ég- és földgömböt délire és éjszakira, minden helynek délköre keletire és nyitgötira, a’ horizon pedig felsőre és alsóra osztja. Napsystemánk minden homályos égtestei, azaz, minden ahhoz tartozó planeták mellékholdjaikkal és a’ cometák, a’ legnagyobb kör által, mellynek lapja a’ nap középpontja felé vont lineán függőlegesen áll, a’ világított és világitatlan félgömbre osztatnak.
De mivel a’ napnak nagyobb áltmérője van, mint akarmellyiknek ezen homályos testek közül, azért mindeniken többet világit még felénél ’s ezen megvilágított rész a’ gömbölyű testek körül saját határán felül még a’ nap tetsző féláltmérőjényire terjed el. Ez a’ földgolyóbison egy legnagyobb körnek mint egy 15 minutumát teszi." [HAI.]

N. I. [NYIRI István]: Fióknapok, fiókholdak vagy fattyúnapok, holdak (parhelia, paraselene), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 528. "...napnak és holdnak képeik, néha egy, néha több, szinte hatig, mellyek közül egy többnyire tiszta világos, néha színes is, - ’s koszoruval vagy gyűrűvel vannak egymással öszveköttetve (mint udvarok). A’ nedvességgel ’sat. terhes levegő kezdvén elereszteni a’ benne feloldva lévő tárgyakat, ’s ezáltal sok esetekben ’s helyeken sürübbödvén, a’ nap ’s hold sugarait vissza veri, és ezen tüneménjeket láttatja; miért ezeket az időváltozás postájinak tartják." [HAI.]

Flamsteed (John), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 532. "...angol csillagász, szül. Ang. 10. 1610 Derbyben Derbyshireben, már 24 évében astronomiai számításokat ada a’ "Philosophical transactions"-ba ’s "Diutribe de aequatione temporis et c."-ját közre bocsátá. Később Londonba ment, hol Newton- és Hallerral szorosabban megesmerkedék és 1670 a’ királyi társaság tagja lett. II. Károly királyi csillagászul nevezte ki az ujan épitett greenwichi csillagőrré (Flamsteedhouse). Itt tévé 1671-től csillagászi vizsgalatit elhunytáig 1720. Sokévi vizsgálatinak látni kivánák sikereit, de csak Anna királyné különös parancsa birta azoknak kiadására, ’s igy jelent meg a’ "História coelestis britannica" - (Lond. 1712, 2 rész), melly addiglani vizsgálatit ’s 3000 csillagnak jegyzeményét foglalá magában. ..." [HAI.]

-j-a.: Flintüveg (ónacsos kovaüveg), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Negyedik kötet. Delphin - Florus. Pesten, 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 538-539. "...különös tisztaságú ’s igen állátszó üvegfaj, melly Angolhonban találtatott fel, de már Bajorországban is készíttetik. Dollond a’ crown (korona) üveggel, melly szinte világos, tiszta lapüveg, egyesité achromaticus csőjénél és a’ színjátékot szerencsésen megakadályoztatá általa. (L. DOLLOND és FRAUNHOFER)." [HAI.]

DÖBRENTEI Gábor: Tittel Pál. In: Névkönyv a’ Magyar Tudós Társaságról 1832re. Szerk.: Döbrentei Gábor. Pesten, 1832. Nyomt. Trattner és Károlyi. pp. 42-45. "Életrajzok a’ Társaság kiholt tagjairól. [...] a’ mathesis osztályában volt helybeli első rendes tag. Szül. Június 29d. 1784ben Pásztó mező városában, hol atyja becsületes Bodnár mester volt, Heves Várm. Alsóbb iskolába ott járt, a’ grammatikán kezdve Gyöngyösön és Kecskeméten tanult 1801ig, mellynek végével egri megyebeli papnak öltözött..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: A’ budai csillagvizsgáló Intézet tudósítása. = Értesítő 1. 1832. márc. 3. 14. sz. pp. 31-32. "Mint a’ budai német Újságnál már hat esztendő óta történik, úgy ezentúl a’ Jelenkor Értesítője által is azon észrevételekből, mellyek a’ magy. királyi Tudományegyetemhez tartozó csillagvizsga - intézetben időváltozási tekintetből folyvást ’s minden lehető szorgalommal tétetnek, az azokban gyönyörködők számára, minden hónap végével, honi nyelvünkön rövid kivonat fog közöltetni. Ennélfogvást az alulírt nem csak hasznos, hanem szükségesnek is véli, mind a vizsgálásra szolgáló eszközöket rövideden lerajzolni, mind pedig a’ vizsgálás módot néhány szóval érinteni. ..." [HAI.]

[ALBERT Ferencz]: Kivonás az 1832 nov. időjárást illető budai csillagász intézetbeli vizsgalatokból. = Értesítő 1. 1832. dec. 12. 77. sz. p. 199. "...Mindenfelett mintha egyszerre ki akará önteni a’ természet egész esztendei különségeit, még egyéb ritka jelenetek is előtűntek, két ízben fergeteg t. i. (4- ’s 7kén) ’s 13kára viradó éjjel egy égi tüzjáték, melly valamint Európának egymástól messze térő részein volt látható, úgy a’ róla tett tudósítások sem igen közelek egymáshoz, mind az egészre mind környülállásira nézve. A’ budai csillagász intézeti gondviselő szívesen venné, ha vele valaki eziránti tapasztalásit közlené. Mi részünkről a’ Társalkodóban fogunk róla közelebb szólani." [HAI.]

Levegői kő. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő jan. 21. 6. sz. pp. 43-44. Meteorhullás 1751-ben, 1753-ban, 1808-ban, 1831. szept. 9-én Wessely Morvaországban. [SRG.]

DÁVID Lajos: Legújabb tudósítás az 1832-ben megjelenendő üstökös tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő febr. 8. 11. sz. pp. 83-84. [ZSE.]

Caëni kő-eső Frantzia Országban. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő febr. 25. 16. sz. pp. 127-128. Meteorzápor 1803. ápr. 25-én délután egy órakor. A kövek melegek voltak és kénszagot árasztottak. Biot szerint 2-3000 a leesett kövek száma. [SRG.]

Csillagvisgállási közlések. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő márc. 31. 26. sz. pp. 205-206. A bujdosó és üstökös csillagokról. [SRG.]

Hóldszivárvány. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő máj. 9. 37. sz. pp. 293-294. 1710. dec. 21-én., 1799. máj. 6-án., 1804. ápr. 29-én., 1806-ban., 1819. aug. 4-én. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Csillaghullás. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő máj. 19. 40. sz. pp. 317-318. Meteorhullás 1793-ban. [SRG.]

VIZER István: A világ teremtésének nagyságáról. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő júl. 4. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

A’ hóldfogyatkozás. (Lander testvérek afrikai útazásokból.) = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő júl. 7. 2. sz. pp. 9-14. [SRG.]

VIZER István: A’ 4 esméretes utú üstökös tsillagokról. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő aug. 8. 11. sz. pp. 86-87. Halley, Olbers, Encke és Biela üstökösökről. [SRG.]

VIZER István: A’ 4 esméretes utú üstökös tsillagokról. (Folytatás ’s vége.) = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő aug. 11. 12. sz. pp. 94-96. Halley, Olbers, Encke és Biela üstökösökről. [SRG.]

Csillag képek. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő szept. 1. 18. sz. pp. 141-142. Bode égabroszaiban 17.240 csillag található. [SRG.]

A’ Föld. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő szept. 26. 25. sz. pp. 196-200. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő nov. 7. 37. sz. p. 296. Egy holland matematikus könyve az 1832 évi üstökösökről. A kötet záró mondata: "egy szóval megmutatom, hogy az egen tulajdonképpen semmi revolutio nints; ott csak rendületlen egység és rend uralkodik." [SRG.]

Természet tünemény. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő dec. 8. 46. sz. pp. 363-364. Meteorzápor 1832. nov. 13-án Budán. [SRG.]

Belgium. Báró Beytz a’ 70 esztendős belga tanácsnok Febr. 14ikén Brüsselben meghalt. = Jelenkor 1. 1832. márc. 14. 21. sz. p. 166. "Ő egy briggi seborvos v. sebész fija volt, Párisba jött mint követ az 500zasok tanácsába, ő volt első ki Bonaparte generált Lucian jelenlétében törvény-oltalom kívülinek sürgeté határoztatni. Napoleon később, ki őt eleven könyvtárnak nevezgeté, magas tisztségekre magasztalá. Czimeres mathematicus és csillagász volt, emellett számos ó és új nyelvben jártas és olly jeles emlékezetű, hogy jó kedvében több görög tragoediát is elmondott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Franciaország. = Jelenkor 1. 1832. aug. 15. 65. sz. pp. 516-518. "...Gambart ur a’ marseillei csillagász-torony igazgatója jun 19dikén éjjel egy új cometát talált fel (üstökös csillagnak nem mondhatni, mert ennek nincs üstöke -), melly kisdedsége miatt szabad szemmel nem látható (p. 518.)." Ez a csillagászathoz tartozó rész teljes szövege (p. 518.). [HAI.]

Franciaország. = Jelenkor 1. 1832. szept 19. 75. sz. pp. 594-596. "...Baro Zach, hires csillagász (astronomus), September 21kén Parisban cholerában meghalt." Ez a csillagászathoz tartozó rész teljes szövege (p. 595.). [HAI.]

Magyar és Erdélyország. = Jelenkor 1. 1832. okt 13. 82. sz. pp. 649-650. "...Megürülvén, Tittel Pál elhunyta által a’ pestbudai csillagász intézet igazgatósága, mellyel évenként 2000 ft. évi dij, száz pCtes segédpénz, szabad fa, és szállás járul, az érte folyamodók, kérelmüket szükséges bizonyítványokkal társítva, fél esztendő lefolyása alatt a’ nagymélt. m. kir. Helytartótanácshoz nyújthatják be." Ez a csillagászathoz tartozó rész teljes szövege (p. 649.). [HAI.]

Elegyes Dolgok. = Magyar Kurir 1832. Első Fél Esztendő jan. 13. Nr. 4. p. 32. "Morva Országnak Vessely nevű helységében a’ mult eszt. Sept. 9dikén kemény szél fujván, midőn az egyszerre eltsendesedett, menydörgés támadt, és az alatt süvöltő zúgással egy darab kő esett le a’ levegőből,..."; Bétsi Magyar Újság ezen nevezet alatt: Magyar Kurir. 1832-dik esztendöre. szerkeztete és kiadja Márton Jó’sef. [SRG.]

Elegyes Dolgok. = Magyar Kurir 1832. Első Fél Esztendő jan. 17. Nr. 5. p. 40. "Az a’ levegői kő, mellyről a’ legközelébb kiadódott Magyar Kurír már emlékezett, az Ásványok tudománya regulái szerént megvizsgáltatván és több más országokból kerűlt ’s az itt lévő Ásványok gyűjteményében tartott vele egy eredetű kövekkel öszvehasonlíttatván, úgy találtatik, hogy a’ levegői kövekkel általjában tulajdon semmi esmertető jegyek nélkül nem szükölködik. ...legtöbb hasonlatossága van a’ Lissaioz." [SRG.]

Frantzia Ország. = Magyar Kurir 1832. Második Fél Esztendő szept. 21. Nr. 24. p. 190. "Zach Bárót azt a’ híres tsillagvizsgálót Sept. 2-kán a’ Cholera elragadta." [báró Zach Ferenc Xavér János 1754-1832.] [SRG.]

Magyar Ország. = Magyar Kurir 1832. Második Fél Esztendő dec. 4. Nr. 45. pp. 367-368. "Debretzen, Nov. 25-kén 1832. Ezen hónap 12 és 13-dik napjai közt eső éjtszaka, igen különös és szokatlan természeti Tünemény lepett meg bennünket: ugyan is éjtszaki 2 órától fogva, reggeli 5 óráig olly sűrűen látszottak Levegő egünkben az úgy nevezett Tsillag szaladások, hogy Athmosphaeránkat egészszen megvilágosította, tíz ’s tizenkét illyen Levegői gyúladások sűltek el egyszerre. ...Ugyan ekkor, dél és Napkelet közt, tőlünk 4 magyar mértföldnyire eső Vantsod nevű Helység felett (Bihar Vármegyében) olly kemény menydörgések és tsattogások vóltak, hogy a’ rázás miatt az ablakok üvegjei öszve repedeztek." [SRG.]

Magyar Ország. = Magyar Kurir 1832. Második Fél Esztendő dec. 18. Nr. 49. p. 399. "Debretzen, Dec. 10-kén 1832. A’ múlt Nov. Hónap 13-kára virradó éjjel reggeli 2 órától fogva szinte viradtig sokan látták nálunk is a’ rendkivül való nagy és sok Tsillag szaladásokat, és egész első rendű pertzekig tartott nagy fényű világosságokat, mellyek a’ szép Hóld világát is meghaladták. - Ugyan azon időben Tordán Bihar Vármegyében azt mondják nagy égi háború vólt." [SRG.]

Üstökös tsillagok. = Sokféle. A’ bétsi magyar újság mellé toldalékul. Béts. 1832. máj. 4. 2. sz. pp. 12-13. "A’ folyó 1832-dik esztendőben - a’ tsillagvizsgálók jelentése szerént - két nevezetes üstökös tsillag fog megjelenni. Az egyik Május elején, a’ másik Szeptemberben. Felfedezőinek nevéről amazt Enke, emezt Biela névvel nevezik..." [HAI.]

Herschel Wilhelm. = Sokféle. A’ bétsi magyar újság mellé toldalékul. Béts. 1832. aug. 10. 19. sz. pp. 225-229. Littrow után. [HAI.]

A’ tsillagok, ’s béfolyások az emberekre. = Sokféle. A’ bétsi magyar újság mellé toldalékul. Béts. 1832. dec. 11. 64. sz. pp. 516-517. [HAI.]

Az 1835-ben megjelenő üstökös tsillag. = Sokféle. A’ bétsi magyar Újság mellé toldalékul. Béts. 1832. dec. 18. 66. sz. p. 536. A Halley üstökösről szóló mindössze 10 soros, de információban gazdag cikkecske. [HAI.]

NAGY Károly: Encke üstökös-csillaga. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Január’ 25kén 7. sz. pp. 26-27. Bécs, 1832. jan. 17-i beszámoló. [ZSE.]

Makáry: A’ csillagokhoz. [Vers.] = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 15kén 13. sz. p. 49. [SRG.]

N. [NAGY Károly]: A’ Cometák. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 18kán 14. sz. pp. 53-56. "Ezen különös ’s majdnem rendkivüli égi tünemények, annál inkább gerjesztik figyelmünket, mennél több nehézséget találunk természetök vizsgálatinál, mozgási törvényök felfedezésinél." [ZSE.]

N. [NAGY Károly]: A’ Cometák. (Folytatás.) = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 22kén 15. sz. pp. 57-59. [ ZSE.]

NAGY Károly: A’ Cometák. (Vége.) = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Február’ 25kén 16. sz. pp. 61-63. [ ZSE.]

NAGY Károly: A Föld’ dimensiói. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele April’ 25kén 33. sz. pp. 129-131. "Földünk planetai létét vagy is astronomiai tulajdonit, nagyságát, formáját, mozgását olly tökéllyel ismérjük, hogy itt alig gondolható isméreteink tetemes vagy csak nevezetes változása is." [ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: Vesta Planeta. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Május’ 3kán 41. sz. pp. 161-163. "Legkisebbike azon phoenix módra, egy boldogtalan üstökösből származott négyesnek, ki három testvérével együtt nem rég állott be katonának a’ nap ezredébe. ... Vestát körűl nézém. Atmosphaerája könnyü, ’s noha ő a’ naptól egy kicsit távol van, massája tömötsége ’s lassu járása által a’ meleg rajta igen kellemes. Áltmérője 59, ’s így kerűlete 134 geogr. mérföld;..." [ZSE.]

Természettudományi nevezetességek. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele Junius’ 23kán 50. sz. p. 199. "Azon különös tűnemény, mellyen a’ régi világ’ physikusai megegyezni nem tudtak, hogy t. i. az égből meteor-tömegek (Meteormassen) húllanak, az újabb időkben Amerikában is mutatkozott." 1807-ben Connecticutban tűzgolyóbis, hasonlóképp 1828-ban is ágyúdörgéshez hasonló hanggal kísért meteor hullott. [SRG.]

Az éjszaki fény. (Ampére utazási képeiből.) = Társalkodó 1. 1832. Második Fele Julius’ 4kén 53. sz. p. 209. "Midőn Stockholmba visszatértem, - mond az utazó - az éjszaki fénynek egy rendkivűl felséges nézőjátéka lepett meg. A’ hold tisztán világított, és én utazó társommal éjfél’ táján épen hazatértem, midőn hirtelen az egész látkört egy fejéres fény öntötte el. ... több óráig tartott, és igen soktól hallám, hogy 30 év óta nem látának szebbet Stockholmban." [SRG.]

Jeles férfiak’ gyöngeségei. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele Julius’ 11kén 55. sz. p. 217. "A’ nagy Newton, ez a’ csillagtudomány’ hőse annyira elfeledkezék, hogy többször fejtegetné születése’ csillagállásából jövendőjét." [SRG.]

Humboldt’ napórája Cumanában. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele November’ 3kán 88. sz. p. 351. "Midőn Humboldt úr 1800dik esztendőben Cumanában vala - mond Lavaysse - ott egy igen szép napórát készített." [SRG.]

E. G.: Ujdon látvány az égen. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele december’ 15kén 100. sz. p. 400. "Gyula dec. 3kán 1832. - A’ nov. 13ra viradólag látszott égi tünemény, ...itt Gyulán is mutatkozott. ...valamelly futó csillagok repdeztek a’ levegőben, ’s a’ földre lehullani tetszettek." Nagyváradon is látták a meteorhullást. "Mi okozta ezt? Valjon nem a’ biala üstököse?" [ZSE.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. Testvéréhez. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele december’ 19kén 101. sz. pp. 401-404. p. 402. "October 8 kán. ... estve 8 és fél óra után egy csuda-szépségü aurora borealis mutatkozott ’s egy egész óráig gyönyörködtetés szemeinket." New York 1832. okt. 14. A beszámoló írója feltehetően Nagy Károly. [SRG.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. Testvéréhez. = Társalkodó 1. 1832. Második Fele december’ 29kén 103-104. sz. pp. 409-410. A beszámoló írója feltehetően Nagy Károly. [SRG.]

GÁLVÁCSY László: Chronologiai utmutató, vagy korszerénti rövid átnézése a’ Világ történeteinek az időszámlálás kezdetétől a’ mai napokig. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. IV. köt. pp. 64-97. [SRG.]

NAGY Károly: A’ Természet-tudományok koraibb tanítása szükségéről. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. VIII. köt. pp. 65-71. [SRG.]

VIZER István: Cosmologiai Értekezés a’ Nap’ országáról. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. X. köt. pp. 38-45. A Napról. A Halley üstökösről. Az Olbers üstökösről amelyet 1815. márc. 6-án fedezett fel a névadó. Az Encke üstökösről, amelyet Pons 1818. nov. 26-án Marseillesben fedezett fel. A Biela üstököse 1826. febr. 28-án Josephstadtban fedeztek fel. [SRG.]

HORVÁTH ’Sigmond: A’ Vesta Szűzekről. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. X. köt. pp. 55-64. "a’ Jupiter’ égi tanácsát formáló 12. Istenségek, kiket Ennius igy foglalt egybe: Juno, Vesta, Minerva, Ceres, Diana, Venus, Mars, Mercnrius(!), Jovi’, Neptunus, Vulcanus, Apollo." [SRG.]

          1833.

VÁLLAS Antal: Vállas A. phil. dr. és volt gymna. prof. Rövid értekezése a’ napórakészítésrűl. Egy kőtáblával. Pesten, 1833. Nyomtatta Fűskúti Landerer. 24 p., 1 t. Ajánlás: "Méltóságos Vásáros-Náményi Eötvös József Báró Ő Nagyságának". Az előszó kelt: "Budapesten, April 20-dikán, 1833." Az egyenlítőóra. A vízirányóra. A délóra. A haránt tetőponti órák. A reggeli és estvéli órák. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 9 ábrája. [KSZ.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 533 p. Csillagászat: 19 szócikk, melyből 6-ot Albert Ferencz - aki Tittel 1831-ben bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette - írt. Egyet Lassú István statisztikus, történész, földrajzi író, genealógus, a magyar királyi udvari kancelláriánál irattári segéd, az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja írt. Egyet Zsivora György jogász, kúriai tanácselnök, az MTA tagja írt. Egy pedig Galántai Jakab István drámaíró, műfordító, dalszerző, publicista, újságíró, a Magyar Tudós Társaság levelező (1833) tagjának munkája. A következő 2 rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: -j-a. 4 tétel, 55-ös számmal jelölve 2 tétel. 4 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Alb. Fer. [ALBERT Ferencz]: Föld, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. ...neve azon vándorcsillagnak, melly nékünk lakhelyül szolgál. Mi ezen lakhelyünket háromféle tekintetben vizsgálhatjuk meg; t. i. phisicai, mathematicai ’s politicai minémiüségére nézve, ’s a’szerént a’ föld leírása avagy Geographia is három külön részre oszlik (egyébbiránt l. e. czikk.) [...] - Világi-test lételét tekintvén a’ földnek, megtanulhatjuk a’ csillagtudományból, hogy földünk, még más 10 testel egyesülve, a’ napot körülkerengi ámbár szemünknek ugy látszik mint ha az ellenkező történne, ’s hogy magában setét ’s hideg test, melly mind világosságát mind melegségét a’ Naptól kölcsönözi. Mozgását mindég közel 365 1/4 nap alatt végzi el, melly időszakaszt esztendőnek nevezünk. - Pályája egy ellipsis, mellynek egyik focusát a’ nap foglalja el.
Abból közvetetlenül az következik, hogy a’ naptól való távolsága a’ földnek, nem mindig egyenlő, hanem hogy váltóznia kell az esztendő folytában, a’ mint valóban történikis. A’ legkisebb távolság 19,786,020 a’ legnagyobb 20,460,980 geogr. mértföldet tészen. Az elsőt a’ föld télben, a’ másikat pedig nyárban éri el , ugy hogy télben mintegy 3/4 millió mértföldre közelebb van a’ naphoz, mint nyáron, mert nem a’ távolság hanem a’ napsugarainak egyenesebb vagy félszegesebb irányzatától függ a’ mérseklet. - Azon napkörülti mozgáson kivül földünknek még egy mozgása van, mellynek következesében mindig 24 óra alatt (avagy pontossabban 23 óra 56 perez ’s 4 másod perez alatt) egyszer a’ tengelye körül megfordul; ’s ugy minden pontban napot és éjt ’s a’ köztök való változást okozza. De mivel a’ tengelye félszegesen áll a’ pállyáján, tehát mind az esztendő részei megkülönböztetnek egymástól, mind pediglen a’ napok ’s éjelek hosszában is történnek változások esztendő közben (lásd erről bővebben Ekliptika).
A’ föld körül megint a’ hold mozog, mint annak késérője, hasonlóképpen elliptikai pályában, mellyet mindég 28 nap és 14 óra alatt fut végig. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Földfokmérés. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 10-11. "A’ nagy, halhatatlan Newton legelső mutatá meg Theoriából, hogy földünknek, a’ tengelye körülti mozgásának következésében, sarkainál belapultnak kell lennie, ugy hogy lapultsága mintegy 1/230 vészét tenné az egyenlitő-áltmérőjének; ’s a’ midőn ezen véleményét kinyilatkoztatta volna a’ francziák ennek hihetőségét közvetetlen mérések altéi csak hamar megakarták próbálni. Ennél fogva Dünchirchennél ’s Bayonnenál két délköri-fokot (Gradus Circuli meridiani) mértek meg, ámbár Newton már előre mondotta volt, hogy ezen mérésből a’ tudománynak semmi nyeresége nem lesz, sőt kárt fog inkább vallani általa, mivel a’ két hely közti távolyság a’ feltett czélnak elérésére nem elegendő, ugy hogy azon mérésből mondásának ellenkezője is könnyen következhetnék.
A’ mint Newton jövendölte ugy örtént mert ama mérésnek kimenetele a’ volt, hogy a’ földnek tengelye hosszabb a’ többi áltmérőinél. - 40 évi haszontalan vitatások ’s beszédek után ezen dologról utoljára elhatározta magát a’ franczia tudós társaság két foknak megmérettetésére, az egyiket az egyenlítőn a’ másikat pedig Lapponiában; ’s mihelyest a’ megtörtént volt, Newton feltételének igazsága világosan kitetszett. Több országokban is vivődtek oly mérések véghez ’s mindegyik csak uj bizonyítása volt Newton tételének. Mindazonáltal ismét támadtak akadályok, midőn a’ lapultságnak nagyságát kellett volna pontosan meghatározni, ..." A Föld különböző helyein tett fokmérésekről. [HAI.]

-j-a.: Földforgás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 11-12. "A’ földnek kétféle forgása van; napi, öntengele körül; évi, a’ nap körül. A’ földforgás tudománya azért nevezetes az elme fejlődés történeteiben, mivel ez szakasztá el a’ vélemények ezredekig tartott kényuri kőtelét és a’ lelket szabad szárnyokra bocsátá. Ekkor látszott meg, hogy e’ részben négyezer év olta egyik tudós ugy csalódott mint a’ másik, hogy egyik ugy ölelte a’ látszat (Sebein) árnyát mint a’ másik, való helyett. Ezzel pedig fellépe az igazság, ’s ma csak annak nem fénylik, ki ködöt tart vagy tartat szeme elé. Kopernikus volt ki utat nyita; ő alapitá a’ mái csillagtudományt. ..." [HAI.]

Atbert Fer. [ALBERT Ferencz]: Földforgásu csin, vagy gépely (machina geocyclica). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 13. "...egy csinálmány, melly az Esztendő részei változásainak, a’ napok nevekedésök és fogyatkozásoknak ’sat. a’ hogy azok, a’ földnek, mint napkörülti mind pediglen tengelye körülti mozgásának következésében, történnek) világos előadására szolgál; minthogy általa szemlátomásban ’s testi érzékeinknek is észrevehető módon ismerkedünk meg mind azon tüneményekkel." [HAI.]

-j-a.: Földhajlat, földöv (zona). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 13. "Ha az egyenlítő által a’ földet két félgolyóra képzeljük felosztva ’s mindenik félgolyót az övek tekintetében visgáljuk, lelünk rajta három övet, hideget (fagyosat), melly a’ sarkot mint közép pontot körülveszi ’s köröskörül 23 1/2, foknyi mészszeségen végződik -, mérsékeltet, melly a’ sark felé köröskörül határos a’ hideggel az egyenlítőt pedig 23 1/2 foknyira megközelíti, meleget , mellynek a’ napforditó a’ sarkfelüli határa, a’ másik határ pedig maga az egyenlítő. E’ szerint a’ két fél golyón volna két hév, két mérsékelt, két hideg öv, hanem mivel a’ két hév öv öszszeütközik, csak egynek vétetik, közepét az egyenlítő teszi. Így tehát öt földhajlat van.
Némellyek, azt gondolva, hogy ha a’ két fél hévöv egyet tehete, a’ többi két fél is azt tehet, csak hármot vesznek fel. A’ hév éghajlatban a’ nap kétszer megy a’ fej fölött el, és mivel sugarai függőlegesen hatnak alá a’ többi körülmények engedvén, örökös a’ forróság. A’ naphoszaságának különbsége a’ napforditóknál is csak egy órát tesz, innét az időváltozás (melegváltozás) nem nagy. Azonban nem minden hévhajlati tartomány egyiránt forró. [...] A’ fagyöv, a’ hideg örökös honja. Minél közelebb a’ sarkhoz, annál itóztatóbb a’ hidegség. Hetenkint, hónaponkint, sőt magánál a’ sarknál félévig nem megy le vagy nem kel fel a’ nap. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Földlapultsága. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 15. "A’ futó erő (vis Centri fuga) eredvén a’ földnek tengelye körülti forgásából, amannak egyes részire nem egy arántan hat, mivel foganatossága minden pontban, azon pontnak a’ földtengelyéhez való helyheztetése és nevezetesen az onnan való távol lététől függ, ugy hogy (egyenlőképpen nevekedvén, és fogyván azzal) az egyenlítő alatt legnagyobbbá , a’ sarkok körül ellenben legkissebbé lesz. -
Minthogy ezen futó erő pedig egy részt a’ nehézkedés erőből (vis gravit) semmivé tesz, a’ mi tiszta gondolkodásból csak hamar kitetszik, tehát a’ föld sarkainál nagyobb hatósággal vonódnak a’ testek középpontja felé, mintsem az egyenlítő alatt: ’s midőn a’ futóerőnek ezen munkálódása megegyesült a’ földnek eredeti hig mivoltával, ezen egyesülés következésében a’sarki tájékoknak meg lapulni, (bellyebb ereszteni,) az egyenlítőinek ellenben gyürü formán feldagadni kellett. Ily módon nyerte hihetőképpen a’ föld mostani narancs forma idomját; a’ tengelye rövidebb lett az egyenlítő áltmérőjinél ’s ezen kőlömbség, éppen mind kettő hosszában, mértéke lapultságának. [...] az egyenlítő áltmérőjének hossza 1720 geog. mértföldet tesz, a’ tengelyé csak 1714,434 ra megy." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Földmérés (Geodaesia). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 15-16. "Ága a’ gyakorlati mennyiség tudománynak (mathesis pratica) melly főkép azon különbféle idomok kimérésével foglalatoskodik, mellyek mezők, rétek, erdők, tavak, mocsárok, vizek, épületek ’sat. által formáltatnak; melly kímélésekből aztán számadás által a’ kimért tárgyaknak térségi - nagyságai kerestetnek. - Ezen kivül a’ Földmérés azon rendszabásokat is magában foglalja, mellyekkel élni kell, ha a’ kimért tárgyakat, kisebb mértékben, de egyébbiránt tökéletes hasonlatoságban a’ természettel, felrajzolni akarják.
A’ földmérésnek alapjai főként a’ közönséges ’s a’ betüszámvetés és a’ Geometria; mellyeket igen helyesen kell tudnia egy jó földmérőnek. - a’ kimérésre, mind rajzolásra sokféle, vagy együgyübb vagy öszverakottabb eszközök kívántatnak, mellyek közül főként a’ következendők nevezetesek. 1) A’ vonatok megmérésére: mérőrudak, mérő lánczok ’s mérő kötelek. 2.) A’ szegletek megmérésére az Astrolabium, a’ Theodolitlia , a’ tányéreszköz, ’s a’ tükörös hatodrészkerék (Sextans Halleyanun) ’s utoljára valamely tájéknak pontos felvevése ’s lerajzolására a’ mérőasztal szolgál legjobban. ..." [HAI.]

J. [JAKAB István]: Fontenelle (Benard le Bovier de). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 35-36. "...szül. 1657. Rouenben, egy ügyvédnek ’s a’ nagy Coineill e’ hugának fia. E’ férfi, ki szász éven keresztül ritka munkássággal, ’s egyész kimultáig (1757.) nem gyengült testi ’s lelki egészséggel birt, olly gyengén jőve világra, hogy már születése napján halálhoz vala közel. Gyermeki tanulását Rouenben a’ Jesuitáknál kezdte, s’ midőn 13 éves korában a’ Rhetorica iskolába lépett, már egy latin versezetért jutalmat nyert az Academiától. A’ természeti ’s törvénytudományok végeztével ügyvéd lett, első perét elvesztette, ’s megesküdött, hogy soha többé pert nem folytat. [...] A’ szép tudományokkal szárazan és feszesen bánt, a’ szigoruknak igen könnyű mázat adott.
1683. jelentek meg tőle "Dialógust des morts", mellyeket kedvesen fogadtak; noha a’ mindig elmésség és rendkivüliség’ vadászása miatt fárosztók ’s nem természetesek. "Entretiens sur la pluralité des mondes" (1986. [! 1686. "Beszélgetések a világok sokaságáról"] németül; jegyzetekkel, ’s rezekkel Bódétól Berl. 1798.) czimü munkája első könyv, mellyben csillagászi tárgyak ízléssel és kedvességgel adatnak elő. De ez haszonvehetőségét a’ tudományok azótai haladása miatt elvesztette. Mint a’ tudományok academiájának titoknoka, az ő idejétől szokásba jött dicsérő beszédek (eloges) által hiresité magát. Egy tudósnak sem volt korára olly befolyása mint neki. ..." [HAI.]

Fraunhofer (Jósef). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 164-167. "...D. kir. bajor academicus és prof., a’ bajorkorona polgári érdemrendjének és a’ kir. Danebrog-rend vitéze, szül. Straubingban Bajorországban Mart, 6-kán 1787. Korán atyja foglalatosságait kelle üznie, ki üveges volt; ’s ezen okból Fr. az oskolába nem igen mehetett. Midőn 11-dik évében szüleitől megfosztatott, egyik tutora esztergályosságra határozá; de ezen munkára nem volt eléggé erős. Így tehát inasképen Münchenbe hozaték 1799 egy tükörkészitőhez és üvegköszörüshez. [...] Mivel a’ hadi időkben nem lehető Angolhonbúl kapni a’ csillagásza eszközökhez szükséges opticus üveget, épen elkezde Reichenbach egy uj nemű opticus köszörű gépelyt készíteni, Schiegg pedig, ki a’ reichenbachi intézet eredetében igen munkás vala, Fraunhofert ajánlá mint opticust.
Most Fr. kiszámolá és köszörűlé az első nagyobb, a’ budai csillagász toronyba rendelt eszközök üvegeit. [...] Azon próbák, mellyeket Fr. tett, visgálandó, ha a’ napvilágnak szintükre (spectruma) ugyan azon világos vonatot adja e az orangban, mint a’ tüz világa, a’ számtalan állandó homályos vonalok feltalálására vezeté a’ tökéletesen egynemű színekből álló napvilági spectrumban. ..." [Fraunhofer-féle vonalak] [HAI.]

ALBERT Ferencz: Függőkör. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 222. "Neve azon az égen való körnek, melly a’ visgálónak tető- (Zenith) és lábpontján keresztül menvén, egyszersmind a’ láthatár-körön (Horizont) függőlegesen áll, ’s mellynek ivei az Astronomiában a’ csillagok magassága és tetőponti távollétének (distantia zenithalis) meghatározásánál mértékül hasznaltatnak." [HAI.]

Galilei (Galileo). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 244-247. "...a’ természettudományban feltalálásai által halhatlan érdemeket szerzett tudós, szül. Pisában 1561. [...] A’ MESZELÁTÓ CSŐT (l. e.), melly Hollandban nem csak tökéletlen, hanem használatlan is maradt, az ég felé forditá, ’s rövid idő múlva számos igen nagy fontosságú feltalálásokat tön vele. Ugy lelé, hogy a’ holdnak, valamint a’ földnek, egyenetlen a’ lapja, ’s a’ holdbeli hegyek magasságát árnyékjükből megmérni tanitá. Azon ködös foltot, mellynek jászol a’ neve, feloldá egyes csillagaira, ’s gyanitá, hogy erősebb messzelátókkal az egész tejes utat szintugy fel lehetne oldani. Legfontosabb volt Jupiter hajdujinak feltalálása, Jan. 7. 1610. Saturnus gyűrűjének létezését is észrevéve, a’ nélkül mindazáltal, hogy helyes képzete lett volna felőle.
A’ nap foltjait valamivel későbben látá, ’s ezeknek közös nyomulásából keletről nyugot felé, a’ nap testének kerengését (rotatio) következteté, ’s a’ nap tengelyének hajlását a’ földút térje felé. Mindazáltal Scheineré Ingolstadtban, ’s Fabricius János ostelli (Keletfrieslandban) prédikátoré ezen felialálás dicsősége, mert ők azt előbb terjesztek nyomtatásban a’ világ elejébe. [...] Itt 1610-ben Mercur, Venus és Mars változó világalakinak (Phasen) felfedezése által legtökéletesebb győzedelmet nyere Kopernicus rendszerének, mert ezen planéták napkörtüli forgását, ’s napáltali világittatását kétségen kiviül helyezte. [...] Ezen időtájban dolgozá ki hires munkáját, mellyben, ítélete kimondása nélkül, három beszélő személyt állit elő, kiknek egyike Kopernicus, másika Ptolemaeus rendszerét védi, harmadika pedig az előbbi kettőnek okait olly formán fontolja meg, hogy a’ dolog látszatólag kétségben marad, habár a’ Kopernicus mellett felállított bizonyságok felsőségét könnyű megismerni.
Ezen halhatlan munkával, mellyben a’ stylus legnagyobb ékessége ’s élessége a’ legszigorúbb, ’s egyszersmind legfoghatóbb előadással vagyon párosítva, Romába ment G. 1630, ’s szerencséje lön a’ kinyomtathatást megnyerni. Miután Florenczben is hasonló engedelmet eszközlött volna ki, kiadá munkáját ugyan itt 1632, e’ czim alatt: "Dialogo di Galileo Galilei, dove ne’ congressi di quattro giornate si discorre de’ due maissimi sistemi, Tolemaico et Copernicano." ..." [HAI.]

Zs.[ZSIROVA György]: Gassendi (Pierre). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 266-267. "...a’ dignei káptalan prépostja ’s mathem. professora Parisban, szül. 1592 Chantersierben a’ Provenceban, Digne mellett. [...] mint astronomus is jeles vala, ámbár e’ tudományt csak a’ csillagmagyarázat (astrologia) tekintetéből tanulá, ’s az utóbbinak chimerájival csak későn hagya fel. Birunk tőle egyebek közt: Észrevételeket Mercur áltmeneteléről a’ napon ("Epist. ad Schickardum de Mercurio in Sole viso"), ’S jeles életirásait több azon kori leghíresebb csillagvisgálóknak, nevezetesen Kopernicusét, Tycho-Braheét, Peurbachét ’s Regiomontanusét (Müller János), mellyek többi munkáji között vannak kiadva. ..." [HAI.]

55.: Gauss (Fridrik Károly), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 270. "...udvari tanácsos, ’s a’ francz. tudós academiának tagja, szül. Apr. 23-kán 1777, Braunsohweigban; 1807 olta a’ mathesis és csillagászság tanítója Göttingában. 1801-ben kiadá: "Disquisitiones Arithmeticae" (Lipsiában). Az uj bujdosók feltaláltatván, Gauss uj irányzatot kerese és talált az ő pályájok kiszámolására. Munkája e’ tárgyról: "Theoria motus corporum coelestium" (Hamburg 1809, 4). Az égi testek gátlatiról uj nézetet ada, mellynek beteljesedését Pallásnál várjuk. "Theoria combinationis observationum erroribus minimis obnoxiae." (Göttinga 1823, 4) czimü darabja is nagy becsű.
Az uj göttingai csillagtorony elkészülése olta csillagászi visgálatokra is szánta idejét; ujonan pedig a’ dán fokmérés folytatásával foglalatoskodik Hanoverában, hol feltalalá, hogy a’ legtávolabbi helyeket is láthatókká tehetni visszahajtott napsugarak által. Gauss fáradhatatlan, ’s munkáiban a’ tökéletesség nyoma látszik. A’ tőle feltalált napfordító (Heliotrop) eszközt Bode leirá az: "Astronomische Jahrbücher" 1825-ki folyamatjában." Ez a szócikk teljes szövege melynek szerzőjét az 55-ös számmal jelölték. [HAI.]

-j-a.: Geognosia és Geológia. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 300-305. Geognosia (Földalkat, földalkat tudománya). A’ geognosia azon érczeket, sziklanemeket és bérezi köveket tanitja, mellyekből a’ földkéreg áll, azon feljül a’ föld alkatát, és az ásványok viszonyait, telepeit és korát. A’ geológiát nem kell vele felcserélni, a’ vele szorosan egybekapcsoltat; melly nem egyéb tudományos törekedésnél a’ föld eredetének ’s a’ föld hajdanában kiállott ’s tán még kiállandó változásinak előadására. [...] Mások a’ földet nagyobb hév által olvadtnak, tüzfolyóban voltnak állítják. Neve ezen két feltéteménynek (hypothesis), neptuni vagy vízi, és vulkáni vagy tűzi. Ezen utolsónak mindig több védői voltak. Buffon véleményéhez, hogy a’ föld egy üstökös által vágaték ki a’ nap izzó tömegéből, a mi számtanilag lehetetlen, - senki sem ragaszkodott.
De la Place azon képzelettel lépé fel, hogy a’ napnak hajdanta sokkal nagyobb hévfoka volt, mint mostan, hogy az ő légidomu álrészei a’ naprendszer minden bujdosóinak pályáján tul nyúltak el, és azután az eső hévmérték mellett megsürüdvén, ezen gőzkör keménnyé lett részei golyóidomu testekbe gyűltek, a’ naptól különböző távolságra, belőlek bujdosók képződtek, lassanként megdermedők és hűlök. Ezen feltétemény szerint annyira hevültek voltak a’ föld részei, hogy gázidommal birtanak. ..." [HAI.]

55.: Gnomon, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 351. ...a’ számtudományban ollyan szám, melly az önszörzött (quadratumra emelt) számokhoz adatva ismét önszörzött számot ad; illyenek. rendben emelkedve, az egyenetlen számok, p. o. 1+3=2[a másodikon] (4), 4+5=3[a másodikon] (9), 9+7=16=4[a másodikon], 16+9=5[a másodikon]=25, 25+11=6[a másodikon]=36, 36+13=7[a másodikon]=49, 49+15=8[a másodikon]=64, 64+17=9[a másodikon]=81+19=10[a másodikon]=100 ’stb. Gnomon néha annyit is tesz, mint szegletmérték, mivel az egyenetlen szám a’ hozzá tartozó önszörözetet (quadratumot), mellyel t. i a’ jövő önszörzött számot képzi, egy reá tett szegletmérték gyanánt körülveszi. Továbbá Gnomon annyit tesz, mint napmutató (L. NAPÓRA); jelent még egy csillagászi eszközt is, mellyel a’ csillagok magasságát mérik." A szócikk szerzőjét az 55-ös számmal jelölték. [HAI.]

Golyobis, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 359-360. ...igy neveztetik általában minden-gömb, vagyis minden tömött gömbölyű test. A’ földleírásnál és csillagtudománynál azon mesterséges gömb neveztetik igy, melly egy körön, (a’ délvonalt vagy délkört képzőn) belől, két sarkon mozog, ’s mellynek felületén a’ föld nevezetesebb helyei (földgolyóbis) vagy a’ csillagok (éggolyóbis) kijelelve találtatnak. Azonkívül mindeniken láthatók azon nevezetesebb körök, mellyek a’ földön és égen vonatva gondoltainak. Ugy vélik, mileti Anaximander, Thales tanítványa, ki az 50-dik olympias (580 Kr. e.) körül virágzott, találta légyen fel a’ földgolyóbist. Hogy Ptolemaeusnak már délkörökkel felkészített golyóbisa volt légyen, látható az ő Almagestjéből; sőt a’ régiek éggolyóbisokat is készítettek. ..." [HAI.]

Gömbölyeg. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 362. "Ha egy fél ellipsis vagy ennek idomától csak kevéssé különböző görbeség, tengelye körül megfordul, az illyképen leíratott idom, vagy formáltatott test, gömbölyeg. Minthogy földünk, sarkainál belapult gömböt képez: a’ mondott határzat szerint, az is a’ gömbölyegek közé tartozik. A’ messzelátó csők hasonlót mutatnak leginkább Jupiteren és Saturnuson is; és theoriai (elméleti) okfők szerint azt állíthatjuk, hogy minden tengelye körül forgó égi test, gömbölyeges idomú." [HAI.]

-j-a.: Gravitatio, nehézelgés, nehézerő, általános nehézség. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 434. "...azon általános tünemény a’ világban, hogy minden test egymás felé törekszik , egymást a’ távolban is húzza, és pedig külső láthatlan okból. Ez nem csak a’ földön létező testeknél van ugy, hanem az égi testeknél is. Föld és hold, nap és a’ bujdosók, kölcsönösen vonják egymást, az az nehezelgenek. Ezen nehezelgés az oka, hogy a’ magason elbocsátott súlyos test függőleg hull alá, a’ könnyebb tetteket pedig a’ nagy hegytömegek észrevehetőleg elvonják függős esésekből és magokhoz húzzák. Az Atomisták, azt mondva, hogy az anyagra csak kívülről hathat az erő, nem tudják a’ nehezelgés okait megmagyarázni. A’ dynamicusok szerint az anyagnak vonszó erejében áll, mellyel minden térben, sőt az űrön át is hatnak a’ testek.
Ezen rendszer szerint az általános nehézség oka magában az anyagban van, ’s a’ közönséges tapasztalás megegyez vele. Már Anaxagoras esmeré, ’s Lucretius mondása szerint Epicurus rendszerének is állítása vala. Midőn a’ csillagvisgálás előmenetelével bebizonyodott, hogy az égi testek golyóidomuak ’s ezen idom oka keresteték, nem lehete egyebet lelni a’ nehezelgésnél, melly szerint az anyagok egyesülésre, ’s egy középpont körül telepedésre törekesznek. A’ nehezelgés törvényeit Newton találta fel. Ő fejté meg, hogy a’ nehezelgés a’ távolság önszörzetének (quadratumának) ellenviszonyában hat; hogy azon esetben, ha valamelly test több, tőle egy távolságban lévő testek iránt nehezelg, a’ siker az utolsónak tömegviszonyától függ. (L. VONSZÓDÁS.) Ezen nehezelgésből elmésen fejtetnek meg a’ naprendszerében testek mozgásai, ’s egyenetlenségök ezen mozgásokban; a’ napéj hossza egyenlőségének eltérése, a’ földtengely ingása, a’ háboritásuk, mellyeket a’ bujdosók egymásra hatások által pályáikon szenvednek ’sat.
További mivelését LAPLACE-tól (l. e.) nyeré ezen rendszer. Newton nehezelgés-elmélete (gravitationis theoriá-ja) ki van dolgozva e’ munkákban: "Principia mathematica philosophiae naturális" (London 1687) Newtontól; "An account of Sir Newton’s philosophical discoveries" (London 1748), Maclaurie-tól; "A vien of Newton’s philpsophy" (London 1728), Pembertontól; "Éléments de la philosophie de Newton mis a la portée de tout le monde" (Lausanne 1773) Voltaire-től; "Traité de mécanique céleste" Laplace-tól." [HAI.]

L-ú.[LASSÚ István]: Greenwich, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Ötödik kötet. Fo - Gwayra. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 437. "...város a’ kenti grófságban, a’ Themse déli partján, nagy tengeri ispotállyal ’s csillagvisgáló intézettel. 2120 ház. és 17,000 lak. [...] Csillagvisgáló intézetét II. Károly építtette 1675. Kitől számlállak az angol földleirók és hajósok az első déllineát (17° 40’ Ferrotól). Több jeles csillagvisgálókkal dicsekedhetik. Első volt Flamstead; ezt követte Halley, ezt Bradley, ezt Blisz és Maskelyne; a’ mostani Pond. Greenwichben áll a’ trafalgari szobor, hajókoronájával." [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 573. p. Csillagászat: 37 szócikk, melyből 16-ot Albert Ferencz - aki Tittel 1831-ben bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette - írt. Kettőt Nagykállói Kállay Ferenc művelődéstörténész, nyelvtörténész, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja írt. Egy Almási Balogh Sámuel református lelkész, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja munkája. A következő rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: 54-es számmal jelölve 3 tétel, opq. 2 tétel, r. 4 tétel, és a -j-a., op., 55., j-a-. jelzések estében egy-egy tétel. 5 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

54.: Hahn (Filep Máté), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 16. "...würtembergi echterdingeni lelki atya, ritka mechanicai lángész, Stuttgart felső kerületében Scharnhausenben született 1739. Már mint nyolcz éves gyermek kémlelé a’ nap árnyékát, s’ próbát tön egy henger-napórával, a’ nélkül hogy azt érteni tanulta volna. [...] 17 évü, a’ tübingai egyetembe ment. Itt szünidejét napórák és hangcsők készítésével, üveg-köszörüléssel ’s csővek összerakásával tölté. Egy hasonló vonszalmu ifjú társa, Schaudt, versenyezett vele. [...] Illyképen, szinte példátlan állhatatossággal, olly munkákat készite, mellyek éles elméjének ’s ügyességének legnagyobb becsületére válnak.
Ide tartozik azon csillagászi függönyös óra, melly a’ föld ’s egyéb égi testek járását, valamint szinte a’ holdét ’s egyéb hajdúkét is ábrázolja középkülségeivel (Excentricitäten); a’kis csillagászi rak-óra, melly a’ hold változásait mutatja; a’ közönséges éjnapegyenlitői napóra, melly a’ perczeket a’ nap hajtásával mutatja; egy számoló műszer; egy híg testekre nézve haszonvehető mérleg ’st.e.f. Mint hittanitó, kevesbbé volt hires. Echterdingenben, hova 1781 tétetett, halt meg, 1790. Vallásbeli csudás iratai becs nélkül valók." A szócikk szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Hajlat (inclinació). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 27-28. "A’ Mathesishen egy vonatnak valami meghatározott pont felé való irányzata. - llly értelemben vették legalább a’ régi tudákosok (mathematicus), mint Apollonins, Pappus és még egynehányan. A’ csillagtudományban pedig ezen szó olly szegletek megnevezésére szolgál, mellyeket a’ vándor és üstökös csillagoknak pályái a’ földével csinálnak. Egy olly szeglet annál nagyobb, mennél jobban eltávoztatja a’ vándor vagy üstökös csillag a’ földpályájától. A’ következő tábla minden vándorcsillag pályájának a’ földpályához való hajlását, legújabb meghatározások szerint foglalja magában: ..." Közli a Vesta, a Juno, a Ceres, a Pallas és a Hold hajlását is. [HAI.]

opq.: Hajnal. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 28. "Ezen felséges jelenet az ég keleti részén, kevéssel a’ nap felkölte előtt, szinte az, mi az esthajnal az ég nyugoti részén naplemente után nem sokára. Hogy a’ napsugárok és gőzök vagy felhők mind a’ kettő származására szükségesek, bizonyítja a’ tapasztalás. [...] Hihető, hogy a’ napvilágból, midőn ez a’ láthatárról le - ’s következőleg nagy légtéren keresztül hat, elsőben a’ kék, azután a’ sárga ’s végre a’ veres sugárok vesznek el; a’ honnét a’ nap, magán álltában fejér, alantabb sárgás, ’s a’ láthatár szélein vereses színben jelenik meg, ’s a’ gőzöket ’s felhőket hasonló sziniüekre festi. Melville legalább ("Edinb. esays", II 75) erőben tartá ezen hypothesist Newton ellen. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Hajnalcsillag, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 28. "...neve a’ Venus vándorcsillagnak, midőn a’ nyári hónapokban a’ nap előtt tűnik fel az égen, ’s azután a’ hajnali órákban látszik." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Hajnali kör (circulus v. terminus crepusculorum). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 28. "A’ természettudomány ezen nevezet alatt azon kört érti, melly, határt szabván a’ szürkületnek, közönségesen 18 foknyi mélységben a’ láthatárkör alatt, azzal egy irányban és egyközüen huzatik. Bővebben lásd e’ czikkely alatt: SZÜRKÜLET." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Hajnali pirosság (Aurora). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 28-29. "Egy gyönyörű tünemény, melly a’ nap felkölte előtt ’s után kevés idővel a’ keleti égen látható; hol mint igen erős narancs vagy lángsziniü fény tetszik fel. Feltetszései azonban nem mindenkor egy, sőt inkább igen különbfélék, ’s olly sok változékony környülállásoktól függők, hogy lehetetlen volna őket szóval tökéletesen előadni. [...] Tökéletes és kimerítő magyarázat ezen szép tüneményről még mind eddig hibázik; de az bizonyos, hogy a’ napsugároknak a’ levegő által különbféleképen történő megtörethetőségével igen szoros öszveköttetésben van; és a’ magyarázata végett felállíttatott vélemények közt még az leghihetőbb, melly a’ hajnali pirosságot a’ napsugárok hajlásaitól származtatja. ..." [HAI.]

KÁLLAY Ferencz: Halley (Edmund). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 49-50. "...született 1656 Londonban; eleinte nyelveket és literaturát tanult, de nem sokára felhagyván velek, egészen a’ csillagvizsgálási tudományra adta magát. Minekutána 19 esztendős korában már egy nehéz problémát szerencsésen megfejtett ebben a’ tudományban, melly szerint a’ naptól távolléteket és excentricitásokat meghatározta a’ planétáknak, 1676 elküldötte az igazgatás sz. Ilona szigetére, hogy a’ déli félgömbön vizsgálatokat tegyen. Ezen útjában sok fontos csillagászi észrevételeket tett, mellyeket azután "Catalogus stellarum australium" czimü értekezésében közlött a’ tudós világgal. Visszatértével a’ 22 évü ifjút tagjának választá a’ londoni kir. társaság ’s a’ párisi tudományok academiája, sőt az elsőnél titoknok is lön. [...]
Előre megjövendölte, hogy az 1682 feltetszett üstökös csillag 1759-ben újra meg fog jelenni; a’ mi ugy is lett. Newtontól, kinek jó barátja volt, több apró iratokat közlött a’ világgal." [HAI.]

Kállay. [KÁLLAY Ferencz]: Harrison (János), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 115. "...hires angol mechanicus, feltalálója és készítője azon pontos óráknak, mellyekkel a’ hoszaságok meghatározásában élnek, szül. a’ yorki grófságban Foulby-ban 1703-ban ’s eleinte atyja mellett, ki ácsmester volt, ácsoskodott. [...] Végre egy uj próbatétele felülhaladván tulajdon várakozását is, a’ negyedik időmérő készítéséhez fogott, niellyet hat ujjnyi áltmérőjü zsebóra formában szerencsésen el is készített, mellyért 20 ezer fontsterling jutalmat kivánt a’ parlamenttől, mellyet ez még Anna királyné idejében hozott végzete szerint a’ hosszaság pontos megmérését eszközlő ’s helybehagyatandó találmányért ígért; de csak felét kapta meg a’ kitett jutalomnak, nem egészen tökéletesnek találtatván időmérője. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Helioscop (napüveg), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 170. "...egy messzelátócső, mellyel a’ nap sugarai egy egyenes (sik) táblára irányoztatnak, hogy ott a’ nap képét rajzolják le. Egy astronomiai vagy egy közönséges hollandi csőt valamivel jobban széljel kell húzni, mint sem arra szükséges, hogy a’ tárgyakat világosan és tisztán mutassa. Az igy elkészített cső azután a’ napra igazittatik, és az akkor támadó kép megette egy setét helyen felfogatik. ..." [HAI.]

54.: Hell (Maximilian), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 170. "...a’ cs. kir. bécsi egyetem csillagásza, a’ haffniai és nidrosiai tudományok társaságának, és a’ párisi kir. tudományok akadémiájának tagja 1703 szül. Selmeczben Bars vármegyei kir. bányavárosban. Még gyenge korában jeles elmetehetségeket árult el. Mint tanitó Bécsbe tétetvén által, a’ csillagvizsgálásban jártassága miatt annyira elhiresedett, hogy Európa legtudósabb csillagászai közé számláltatnék. VII. Keresztély Dánia ’s Norvégia királya, Mária Theresia engedelmével, az éjszaki földsarkhoz menendő azon tudományos küldöttség fejévé tette őt, melly a’ Venusnak a’ nap előtt leendő átmenetelét fogná megvigyázni. Hell megfelelt a’ várakozásnak, mert tiszta égen mindent figyelemre vett, feljegyzett ’s egy értekezésben 1770 Haffniában nyomtatva ki is adott.
Egész utazásának körülményes leirása, reménységen kivül, nem jött közönség elibe. Számosabb, külföldön latin nyelven megjelent munkái, a’ csillagtudomány körébe tartoznak, annak idejében jeleseknek esmertettek." Ez a szócikk teljes szövege, amelynek szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

opq.: Herkules, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 207-212. ...a’ Görögöknél Heracles ’s Alcides is, egyike a’ görög mesés világ leghíresebb hőseinek, kiben a’ költészet az emberi tökély ideálját a’ hőskor szellemében véve, azaz:- legnagyobb testi erőt, a’ lélek és sziv azon korban esmért minden elsőségeivel párosodva ábrázolá, olly tökély-ideált, melly az emberiség boldogitására szenteli egész létét. Ember az ilyen hős, de ama’ nagy és felséges benne isteni eredetü; Hercules tehát az Istenek királyának fija, halandó anyától. [...] A’ történetmagyarázók közönségesen nem kételkednek Hercules valódi létéről; kétlik azonban, hogy egy ember, életében ennyit ’s illy módon, mint elbeszéltetik, hajthatott volna végre, nem is emlitvén az anachronismusokat, mellyek ezen történetben épen nem ritkaságok.
Ez sokakat arra bira, hogy több illy nevű hősöket vennének fel, a’ mire nem hibáznak a’ régiek bizonyságai. Varró közölök 44-nél nem kevesbet számlál elő. Cicero csak hatot vesz fel, Diodorus pedig csak hármat. Ezek közt egy indiai, egyiptomi, tyrusi vagy phoenicziai ’s egy thebai Herculest találunk, mint örökösét a’ többiek minden tetteinek. Ha megvisgáljuk azon keleti istenségek lényét, mellyeket a’ Görögök Hercules néven neveznek, valóban alig kételkedhetünk, hogy azok eredetiképen nem voltak egyebek astronomiai jelképeknél. Az egyiptomi Hercules, kinek tulajdonképen Chom vagy Dson a’ neve, Herodot és Diodor szerint ama’ 12 nagy mennyei isten közé tartozik, kik Amasis előtt 17,000 évvel 8 istenből támadtak.
Mivel tehát az Egyiptomiak 8 és 12 istenét csillagász értelemben szükség venni: könnyű kitudni, hogy Hercules tulajdonképen nem egyéb, mint productuma a’ nap járásának a’ 12 égi jegyen keresztül, azaz évkör, ’s az a’ monda, hogy már 17,000 év előtt élt, csak annyit tesz, hogy ezen idő olta divatozott a’ csillagászi kiszámolás. A’ phoenicziai Hercules, kinek tulajdonképi neve Melcarthos, hasonló származásra mutat anyja Asteria (csillagos ég) által. Hogy a’ thebai avagy görög Herculesben is sokféle emlékezetei találtatnak a’ keleti csillagászi ős képzetnek, azon nem kételkedhetünk. A’ 12 munka ezen képzet szerint nem egyéb, mint a’ nap vándorlása az állatkör 12 jegyén keresztül, melly a’ Görögök plasticus költészségében mondává lön, talám azon isteni tisztelet által, melly a’ nap ezen 12 munkáját jelképileg ábrázolá. Hebevel egybekelést már a’ régiek közül is néhányan arra magyarázák, hogy, miután körét megfutja, ismét ifjultan áll elő. ..." [HAI.]

Hermes Trismegistus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 223. ...históriai név, bizonyosat róla nem tudunk. Az Egyiptomiak és Phönicziaiak a’ betűírás és minden hasznos esmeretek és tudományok feltalálóját istenesiték alatta. Az Egyiptomiak Thot, Taant, Thoyt vagy Thent névvel is nevezték, és mint jótékony istenséget Osirissel és Isissel, kikkel egy időben élt, hasonló tiszteletben tartották. Diodor szerint a’ nagy Osirisnek barátja ’s tanácsadója volt, ő találta fel az első írásjegyeket, grammaticát, astronomiát, számvetést, földmérést, hangászságot, orvosi tudományt; az Egyiptomiak nyelvét kipallérozta, első törvényhozójok ’s vallási szokásaik elrendelője volt, első plántálta az olajfát, tanította a’ testi gyakorlásokat, ’s az életet fűszerező tánczot. ..." [HAI.]

r.: Herschel (Frid. Wilhelm). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 229-230. "...szül. Hanoverában Nov. 15. 1738, hol atyja hangmivész volt. Tőle hasonló életnemre szoritatva 14 esztendős korában egy ezrednél beállott oboistának, és 1757. Londonba ment, magát a’ muzsikában tökéletesíteni. Darlington gróf egy a’ durhami grófságban felállított muzsika testnek tette tanítójává. Midőn ez bele tanult, Leedsben telepedett meg mint muzsika mester, honnét Halifaxba ment orgonistának, ’s ezt a’ helyet a’ jobb bath-i orgonista hellyel felcserélte (1766). Angliában minden pillanatot használt a’ mathesist egész kiterjedésében tanulni, és Ferguson astronomiai munkájit olvasván, kiváltképen a’ csillagvizsgálás szeretete ébredt fel benne.
Noha Bathban a’ concerteket ő igazgatta ’s együtt is játszott, mégis szegény volt magának egy telescopinmot szerezhetni; innét arra a’ gondolatra jött , hogy maga próbáljon egyet készíteni, melly neki 1774 annyira sikerült, hogy egy maga készítette öt lábnyi reflector által Saturnus karikáját és Jujuter trabantjait vizsgálhatta. Ezt csak hamar több cső követte némellyek olly nagyok, millyen a’ földön még nem volt. Illy eszközök segítségével sok felfedezéseket ’s kiszámításokat teve. 1780 adta ki a’ hold hegyei magasságának kiszámítását; 1781. (Mart. 13.) fedezte fel azon uj planétát, melly most Uranus nevet visel, de ő azt az angol király György tiszteletére György csillagának (Georgium sidus) nevezé. III. György e’ felfedezéséért olly állapotba helyezé, hogy csupán a’ tudományoknak élhete. Ekkor Sloughba Windsor melletti faluba ment lakni. Leginkább vizsgálá most a’ ködcsillagokat és azoknak csoportjait, melly csoportokban 50.000-nél több csillagot lenni mondott.
1787 fedezett fel Uranushoz tartozó négy mellékplanetát, 1790 és 1794 ismét más négyet, miben nagyon segítette egy 1785. elkészült 40 lábnyi h., 4 1/3 láb áltmérőjü telescopiuma. Két, Saturnushoz tartozó trabantot is fedezett fel vele. [...] Egy húga, Carolina (szül. Hanoverában 1743) szorgalmasan segítette a’ visgálatokban ’s a’ vizsgálatok feljegyzésében, ki maga is több üstökös csillagot talált fel, most Hanoverában él, és 1828 a’ londoni astronomiai társaságtól arany emlékpénzt nyert. Oxford Herschelt 1786 doctorrá nevezte ki, III. György 1816 Guelf-rend vitézévé. Meghalt 1822. Aug. 25. életének 84 eszt. ..." A szócikk szerzőjét egy kis r betűvel jelölték. [HAI.]

r.: Hesperus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 233. "...Atlasnak fija vagy testvérje, a’ csillagvízsgálásnak barátja volt. Atlastól űzetvén Itáliába szaladt, mellyet innen a’ régiek Hesperiának is neveznek. A’ nép isteni tisztejetet adott neki, ’s nevéről a’ nyugoti ég legszebb csillagát nevezé, az esthajnalcsillagot, a’ Venust. (l. PLANÉTÁK). Mások szerint Venusnak és Cephalusnak fija volt, ’s szépségéért anyja nevét is viselte." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

r.: Heterosciusok-nak (egyárnyékuak) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 242. "...neveztettek a’ régieknél a’ mérsékelt éjszaki öv és a’ mérsékelt déli öv lakosi, kiknek délárnyéka a’ két pólus közül szüntelen csak egyik felé hajlik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Hold. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 299-301. "Igy nevezünk áltáljában minden másod rangú vándorcsillagot; különösen pedig és legközelebb földünk társát, melly azt a’ nap körül való futásában örökké kiséri. Hogy a’ hold homályos test, melly világosságát a’ naptól köcsönözi, arról senki nem kételkedik, mert világának változásai (l. HOLDVÁLTOZÁSAI) és a’ nap és holdfogyatkozások, ezt világosan mutatják. - Már a’ puszta szem is, de a’ messzelátócsövek még jobban bizonyítják, hogy a’ hold számos és különbféle foltokkal van pettegettetve (l. HOLDFOLTJAI). Valamint minden más vándorcsillag, ugy a’ hold is saját mozgással bir az égen, melly napnyugottól kelet felé nagy sebességgel történik, a’ miért már jókor kellett annak az emberek tudtára jönnie. ..." [HAI.]

Holdfogyatkozások: In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 301-302. "Néha történik, hogy a’ hold, egészen felhőtlen égnél és épen midőn töltekor legnagyobb fényét elérte, rögtön vagy egészen vagy résznyire eltűnik előlünk. Ezen tüneményt holdfogyatkozásnak nevezzük. Oka és folyamatja imez. A’ hold, szintúgy mint földünk, homályos test. Hogy földünk az, azt mindennap tapasztalhatjuk; mert mihelyt a’ nap láthatárunk alá szál, tüstént setét lesz; hogy pedig a’ hold is homályos test, világosságának változásai és elsetétiülései bizonyossá teszik. - Minden homályos test pedig, ha valami világ által megvilágositlatik, árnyékot vet, melly mindig a’ világossággal átellenest áll, és mellynek formája mindig a’ testéhez vagyon alkalmaztatva.
A’ hold [! Föld] is tehát árnyékot vet maga megé, és ezen árnyék csúcs formájú, ’s olly hosszú, hogy a’ holdpályán jóval tul esik. Ha tehát a’ hold, mozgásában, a’ napnak épen áltaiellenébe jön, azaz, ha megtelik, akkor a’ föld épen ezen test és a’ nap közt van helyeztetve, és így árnyéka a’ holdra esik. A’ hold tehát akkor, mivel tulajdon világossággal nem bir, a’ nap világa pedig a’ föld árnyéka miatt rá nem hat, nem látszik, avagy elsetétedik. - Ha a’ holdpálya hajolva nem volna a’ földéhez, ugy a’ holdnak mindegyik fogásánál egyszer a’ föld árnyékába belépnie kellene, és fogyatkozás épen annyi volna, mint holdtölte; de mivel a’ holdpályának hajtása vagyon a’ földéhez; azért a’ hold többnyire, felette vagy alatta megy el a’ föld árnyékának, ’s fogyatkozás csak akkor eshetik meg, ha a’ hold. midőn megtelik, egyszersmind gömbéihez is közel áll. ..." [HAI.]

Holdfoltok. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 302-303. "Már puszta szemmel is több homályos foltokat látni a’ holdszinén, messzelátócsővel pedig számos foltokat veszünk rajta észre, mellyek közül némellyek szerfeletti homályosságok, mások pedig szembetűnő fények által különböztetnek meg. [...] A’ setét foltok egyenesen fényes pontok mellé vannak helyeztetve, és többnyire változók. A’ vizsgalatokból kitetszik, hogy változásaik a’ napnak a’ hold iránt való állásával szoros öszvekötletésben vannak; mert kisebbednek, ha a’ nap a’ hold iránt nagyobb magasságra emelkedik, és mindig elfordítva vannak a’ naptól. Ebből nyilván kitetszik , hogy ezen setét foltok árnyékok.
Mivel pedig ott, a’ hol árnyék van, valami magasságnak is kell lennie, melly ezen árnyékot okozza: tehát hinnünk kell, hogy ama’ fényes foltok, mellyeknek szomszédságában az árnyékok látszanak, nem egyebek hegyeknél. Ezen vélemény bizonyos igazsággá válik az által, hogy a’ holdnak szélein domboruságok és egyenetlenségek valóban látszanak. A’ holdhegyeknél az igen különös, hogy többnyire szerlelett magasak. Találtatnak a’ holdban hegyek, mellyek 26000 lábnyira emelkednek a’ hold szine felett, ámbár ennek áltméröje csak 3/10 rész a’ főldéhez képest. A’ holdbérczek igen soknemüek. Legegyszerüebben két főosztályra lehet őket osztani. Egy pont, egy nagy hegyhát, iszonyú magasságra tornyosul fel a’ hold szine felett, és belőle magas hegyfalak ágaznak mindenfelé, mellyek, a’ mint a’ sikon kiterjednek, lassan lassan alacsonyabbodnak; ezeket hegyereknek nevezzük; vagy pedig egy nagyobb sikon egy tölcsérforma hegy áll, felemelkedett szélekkel, - ezeket karikahegyeknek hívjuk. [...]
Lábjegyzet a 303. oldalon: De ugy látszik, mintha a’ holdnak tűzokádó hegyei még most sem nyugodnának egészen; mert ha Schröter holdmappáját Heveliuséval öszvehasonlitjuk, némelly tetemes különbségeket vehetünk észre; ’s Kater nevü angol kapitány beszéli, hogy 1822 egy tűzokádó hegynek kirontását látta, valamint ezen czikkely szerzője is a’ múlt évi Septemberben éhez hasonlót vett észre a’ holdban, t. i." egy különös formájú igen tüzes foltot, melly 3 órai tartás után megint eltűnt. Hogy ez szemcsalás nem volt, abból nyilványos, hogy egynehány urak is látták azt, kik történetből épen a’ szerzőnél voltak látogatáson. [A szócikk szerzője és a holdjelenség észlelője nyilván Albert Ferenc. Egyrészt mivel e lexikon összes Holddal kapcsolatos cikkének ő a szerzője. Másrészt mivel a gellérthegyi csillagvizsgálóban ő rendelkezett kellően nagy távcsővel a jelenség részletes, hosszú ideig tartó megfigyeléséhez, sőt az oda látogatóknak be is mutathatta azt.]
[...] Hevelius , a’ legelső égvizsgáló, ki a’ holdat physicai tekintetben szorgalmatosabban megvizsgálá, első volt, ki annak foltjait a’ föld nevezetesebb hegyei, völgyei és tengereivel öszvehasonlitá, ’s a’ nagyobb foltokat azok szerint nevezte. Valamivel későbben Riccioli azt javalá, hogy a’ hold foltjai inkább a’ leghíresebb philosophusok és lermészetvisgálók után neveztessenek, melly javalat lassanként egész Európában elfogadtatott. A’ régiebb égvizsgalók közül legkivált Hevelius, az ujabbak közül pedig Mayer Tobias és főként Schröter János vették a’ holdat vizsgálataik fő tárgyául; ’s az utolsónak "Selenotopgraphische Fragmente" czimü nagy munkája minden más efféle munkát felette nagyon felülmúl. ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Holdingása. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 303-304. "Vizsgálatokból tudjuk, hogy a’ holdnak mindig ugyan azon egy oldala vagyon a’ föld felé fordítva. Szorgalmatos vizsgálások egyszersmind azt is mutatják, hogy a’ hold ezen oldala időszakosan odébb mozdul valamivel. Látszik t. i. hogy a’ közepében helyezett foltok majd közelitnek az oldal széleihez, majd eltávoznak tőlök; valamint a’ széleken álló foltok is majd el-majd ismét fel tűnnek. Ezen mozgása a’ hold látszó félgolyójának, neveztetik a’ hold ingásának. Galilaeus, ama’ híres égvizsgáló, volt legelső, ki e’ mozgást észrevéve, de ő ezen észrevételét csak szemcsalódásnak tartotta. Későbben Hevelius, Riccioli és többen is tapasztalták- azon tüneményt; de noha valóságán nem kételkedének, mindazáltal okát kitudni csak híjában törekedtek.
A’ nagy Newton itt is az első volt. Ő fejté meg ezen ingás okát szépen és tisztán. Az t. i. ennek a’ forrása , hogy a’ hold, a’ maga tengelye körül való forgását egyenlő a’ pályájában valót pedig egyenetlen sebességgel végzi. [...] Ezen egy ingáson kivül, melly, (mivel csak a’ foltok hosszaira vagyon befolyása, hosszbeli ingásnak (libratio in longitudinem) neveztetik) még más is vetetik észre. [...] szélességbeli ingásnak (libratio in latitudinem) nevezzük. ..." [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Holdképek, holdmappák, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 304. "...mellyeken a’ holdtányér minden foltjaival, a’ mint látszik, le van képezve. Az első holdképet Galilaeus adá ki 1610, de ez az ő látó eszközei tökéletlensége miatt, igen hibás és hijányos volt. ..." [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Holdkör, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 304. "...egy 19 évü korszakasz, mellynek elmultával a’ nap és a’ hold ugyan abban a’ helyezetben vannak egymás iránt, a’ mellyben az előtt 19 esztendővel voltak; ugy hogy tehát a’ hold ujulásai és áltáljában változásai is ugyan azon napokra esnek megint, a’ mellyekre ezen korszakasz kezdetekor estek. Az Évrendtudomány a’ holdkörnek igen gyakran és sikeresen veszi hasznát; mert ha valamelly holdujuiásnak a’ napja tudva van , a’ holdkör segedelmével igen könnyű tudhatni, mellyik esztendőben esik a’ holdujulás megint ugyan azon napra. P. o. 1833 esztendőben Januarius 11-kére esett holdujulás, 1852 be is tehát megint ugyan azon napra fog esni az uj hold ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Holdnap, hónap. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 305. "...azon idő, melly alatt a’ hold egyszeri forgását végzi az égen. Mivel pedig forgását több szempontból tekinthetjük, azért a’ holdnapok is különbfelék. Nevezetesen ötfélét különböztetünk meg, t. i. a’ sidericus, a’ synodicus , a’ periodicus, az anomalisticus és a’ gömbholdnapot. ..." [Jelenleg a harmadikat tropikus hónapnak, az ötödiket drakonikus hónapnak nevezzük.] [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Holdrajzolat (selenographia), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 306. "...a’ hold természeti mivoltának leírása. A’ HOLD és HOLDFOLTOK czikkelyekben minden el van mondva, a’ mi e’ részben röviden és nehéz számvetések nélkül elmondható. Itten csak az említetik, hogy a’ tudós Schröter, és a’ legújabb időkben Lohrmann, a’ holdnak physicai mivoltáról igen becses munkákat adtak ki, mellyekben nem csak leíratik a’ hold physicai mivolta, hanem a’ mellyék számos rézmetszetekkel is vannak ékesítve, a’ hold valamennyi nevezetességeit előterjesztőkkel. Schröter munkája kétség kiviül legbecsesebb minden efféle munkák közt, mert ezen érdemes tudós sok esztendeig visgálta a’ holdat. Lohrmann munkája még nem jött egészen ki, de ha az egész ollyan lesz, mint az első része, melly 1826 jelent meg, ugy igen pompás lesz a’ munka.
Schröterének ez a’ czime: "Selenotopographische Fragmente zur genauern Kenntniss der Mondfläche, ihrer erlittenen Veränderungen und Atmosphäre etc." (Lilienthal 1791-1802 2 köt. 4 rét), 75 nagy réztáblát foglal magában. Lohrmann munkájának a’czime ez: "Topographie der sichtbaren Mondoberfläche etc." [HAI.]

Albert. F. [ALBERT Ferencz]: Holdtáblák, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 306. "...ollyan táblák, melly ek a’ holdnak az égen való mindenkori helyét előre felvetve, magokban-foglalják. Ezen táblák igen szükségesek és hasznosak; mert a’ hold, főként a’ tengeren hajózónak vezére, és geographiai meghatározásokra igen helyes eszköz. - Felvetésök igen akadályos és nehéz, vagy fáradságos inkább. Mayer Tob. készítette a’ legelső jó holdtáblákat, és ő utána Burkhardt és Bürg, igen tudós égvizsgálók. Bürg táblái felülhaladják a’ többieket." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Holdváltozásai. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 306-307. "...a’ megvilágositatott holdtányérnak váltólág való idomai. - Ezen változásokat az ő különböző helyei okozzák, a’ mellyekben vagyon, mig elvégzi a’ föld körül való forgását. A’ mint tudva van, a’ hold most megtelik, majd elfogy ismét; majd sarló forimáju, majd negyedrész. Fő kútfeje ezen viszontagságoknak az , hogy saját világossága nincsen a’ holdnak. Mikor a’ hold a’ nappal öszveérkezik (conjunctioban van vele), egész homályos oldalát a’ föld felé forditja, és azért nem látszhatik. Ekkor nekünk Holdujságunk vagyon. [...] Hét nap múlva az egybeérkezés után, a’ hold utjának negyed részét elvégzi. Most már a’ megvilágositatott oldalának felét látjuk; és ezt nevezzük első negyednek.
Tovább mozogván pedig, mindig nagyobb nagyobb részét látjuk az ő világos oldalának; ugy hogy mikor fele útját elvégzi, és a’ nappal épen általellenben áll, azaz 180 foknyira tőle: akkor az egész megvilágositatott oldala felénk vagyon fordítva, és tele szinnel látjuk fényleni. Ez az egybeérkezés után 14 nappal szokott megesni. Ezen phasis neveztetik holdtöltének. Megtelése után jobbra fordul, és a’ világos részét mindig jobban jobban elfordítja a’ földtől, ugy hogy ez időtől 7 nap múlva, ismét egy negyed résznek látszik. E’ neveztetik utolsó negyednek. ..." [HAI.]

Horoscop, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 329. "...olly mathematicai eszköz, mellyen a’ napok ’s éjek hosszaságai vannak feljegyezve. A’ csillagjóslók valamelly ember születésénél a’ csillagok állását határozák meg általok. Ezt születési helyzeteknek nevezek, nagy befolyásuaknak tárták az emberek tetteire és jó vagy bal szerencséjére." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

r.: Hossz (földleirási), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 335. "...az egyenlítő vagy valamelly párhuzamos kör fokai, perczei, másodperczei szerint megmért távolsága egyik délvonalnak a’ másiktól, melly elsőnek vetetik, vagy két pontnak távolsága kelet és nyugot felé, vagy nyugotról keletre, párhuzamos körön megmérve. Akarmelly ponton keresztül vonassék az első délvonal, mind egy, csak hogy mindenkor meg kell azt jegyezni. Előbb többnyire Ferro szigetén keresztül vonatott az; a’ Francziák a’ párisi csillagvizsgáló tornyon, az Angolok Greenwichen, a’ Poroszok Berlinen keresztül vonják. Némelly földleirók 180° számlálnak nyugot ’s épen annyit kelet felé; mások ellenben a’ hosszat nyugotról kelet felé számlálják az egész egyenlítőn keresztül 360°-ig. [...]
- Astronomiai hossz, vagy valamelly csillag hossza, azon ive az eclipticának, melly a’ tavaszpont ’s a’ csillag szélességköre között vagyon; itt nyugotról kelet felé megy a’ számolás, az előadás pedig az ecliptjca jegyei szerint tetetik. Megtalálni valamelly csillag hosszát annak egyenes felszálása ’s elfordulásából is. Ezen hossz az AEQUINOCTIUM (l. e.) előhaladása által változást szenved." [HAI.]

Albert. [ALBERT Ferencz]: Hosszintézetek (Bureau de Longitudes), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 335. "...országos és közönséges intézetek, mellyeknek az a’ czélja , hogy geographiai és astronomiai határozásokat, lehető legnagyobb mennyiségben csináljanak és gyűjtsenek, főkép ollyanokat, mellyek a’ hajókázás megjavitására vagy szükségesek vagy hasznosak. Ezen intézeteknek hires égvizsgálók az elöljáróik, kik vizsgálataikat és felvetéseiket évenként vagy Évkönyvben vagy hajókázási Almanachban köz tudatra bocsátják. Ez előtt két olly intézet volt Európában, egyik Parisban, másik Londonban; de ez az utolsó elmúlt, ugy hogy most csak a’ párisi áll fen." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

-j-a.: Huygens (Christian). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 379-380. ... mások szerint HUYGHENS, vizsgálódó ’s feltaláló a’ szám, természet és csillagtndományban, Huygens Constantin költő fija, szül. Haagban 1629. [...] A’többek közt neki köszönhetni a’ függöny használását az óráknál. mellyet, e’ híres munkában ír le: "Horologium oscillatorium" (Paris 1673), nem különben a’ cycloidiának az órafüggönnyel nagy összeköttetésben lévő tulajdonit. Földmérői leleményit igen okosan használá a’ mechanicára. A’ nehéz testek mozgását az elébe irt uton, szorgalmatosan vizsgálá, egy időben Wallissal és Wrennel (1661) kitanulá az ütődés okozta mozgás elméletét, mellyben a’ lóbálás középpontjának feladatat megfejté; a’ középponti mozgás törvényeit is kitanulta. Az opticában is hires volt, elméletet ada a’ sugárokról.
Érdemeket gyűjtött a’ csillagászság mezején is sok alapigazság megerősbitésével, önkészitette telescopok által szorosban megvizsgálá Saturnus idomát, gyűrűjét, ’s ezen bujdosó negyedik holdját feltalálá. Munkáji 3 gyűjteményben jöttek ki : "Huygenii opuscula posthuma" (Leyden 1707); "Opera varia ed. J. A. s’ Gravesande" (1724, 4 rész); "Opera reliqua etc." (Amsterd. 1728, 2 köt. 4). Meghalt Haagban 1695." [HAI.]

op.: Hyadok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 380. ...nymphák, Ovid szerint Atlas és Aetna, mások után pedig Cadmus vagy Erechtheus leányai; számok különbözőleg adatik. Oroszlán által szétszaggattatott testvérek, Hyas, halálát olly szakadatlanul siratták, hogy az istenek, szánakozásra inditatva, égbe vonnék őket fel, hol a’ bika fejében az esmeretes csillagzatot képzik, ’s még ma is egyre sirnak. Leghihetőbb, hogy ezen csillagok a’ görög [...], esni, szótól vették nevezetjeket, mert fel- és letűntökkor rendszerint eső szokott következni, innét szomoruaknak, esőhozóknak is neveztettek (latinul Suculae), a’ mi későbben ezen mesére nyujta alkalmat. Néhány költők a’ Hyadokat és Plejádokat egymással fel is cserélték." [HAI.]

A. B. S. [ALMÁSI BALOGH Sámuel]: Idő, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 399-400. "...az a’ közönséges viszony, mellyben állnak minden észrevehető dolgok, a’ mennyiben azok származnak, virágzanak és elenyésznek. [...] - Hogy az egyes dolgok és történetek következését és tartását az emberi szükséghez képest megmérhessék, azon égi testek nagy és szüntelen egyforma mozgásait vették fel mértékül, niellyek a’ földdel legközelebbi egybeköttetésben állanak; innen van a’ physicai vagy astronomiai idő. llly időmértéket nyújt t. i. nekünk maga a’ természet, az égboltozatnak mindennapi ugylátszó megfordulása, azaz, a’ mi földünknek a’ maga tengelye körül való megfordulása által. Ez adja a’ CSILLAGIDŐT (l. e.). De a’ polgári életviszonyokra nézve a’ csillagidő időmértékül fontos okoknál fogva nem szolgálhatott. E’ végett a’ napidőt kellett felvenni.
Ámbár már ez nem egyenlő, és sem a’ csillagidővel, sem azon idővel, mellyet az óra előad, szorosan meg nem egyezik; mindazáltal ezen hibán segítenek az időegyenlités által, mellynél fogva a’ valóságos napidőt közép napidővé változtatják. (L. IDŐEGYENLÍTÉS) ..." [HAI.]

55.: Időegyenlítés. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 400. "..., a’ közép és valódi napidő között való különbség. Képzeljünk a’ valódi naphoz (hogy ezen homályosb tárgy könnyebben megvilágositassék) egy másik (közép) napot, futópályául az egyenlítővel bírót ’s ezen egyidomu gyorsasággal futót. Ez mutatna középidőt, megegyezve a’ mi jól járó zseb és függönyös óráinkkal, mig a’ mostani naputon szaladó igazi nap, melly változó sebességet tart, az igazi időt teszi, a’ jól készült napóra által jelelttet. Innét időegyenlités más szavakkal a’ nap közép és valódi emelkedésének különbözése, melly magyarázatot érteni kell, megfontolva, hogy a’ valódi nappal együtt culmináló (tetőtérő) egyenlitőpont amannak igazi egyenes emelkedetét határozza meg. Vö. a’ többi csillagászi munkák közül, Bode "Sternkunde" (3 kiad. Berl. 1808) czimű munkáját."
Ez a szócikk teljes szövege, amelynek szerzőjét az 55-ös számmal jelölték. [HAI.]

j-a-: Időmérő (Chronometer) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 402. "...mind azon eszköz, melly a’ szakaszokra osztott idő egyes szakaszait mutatja. Minden óra időmérő, de különösen ennek mondathatik a’ tengeri óra, melly egy Angolhonban feltaláltatott ’s igen pontosan készített neme a’ perczóráknak, az Angoloktól "Stoph-Wath"-nak mondatik, ’s a’ geogr. hosszaság meghatározására szolgál. A’ jó időmérőnek havakig is csak néhány perczet vagy legfelebb minutát (hatvanodot) szabad hibáznia." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

54.: Inchoffer (Menyhárt), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 421. "Kőszegen szül. 1584. Eleinte a’ törvényt tanulá, de ezzel utóbb felhagyott ’s az egyháznak szentelvén magát, Komában a’ Jesuita rendbe lépett. Későbben Messinába küldetek, ’s itt egy ideig a’ bölcselkedést, szám- és hittudományt tanitá. Végre lemondván ezen hivataláról, hogy annál inkább tudományos dolgozásainak élhessen, Milanóba vonta el magát, hol 1598-ki Sept. 28. múlt ki. Számos, latin nyelven irt vallásos, csillagtudományi és történetirati dolgozásai közül a’ következőket említjük meg: "Examen thematum coelestium variorum astronomorum usque ad Tyehonem". "Theoretica planetarum". Annales Ecclesiastici Regni Hungariae" (Roma 1644, félr.) mellynek azonban csak az első része jött ki, az 1050-ik évig terjedő.
Maradt egy kézirata, mellyre a’ hires Desericius "Initia et majores Hungarorum" czimü munkájában gyakran hivatkozik." Ez a szócikk teljes szövege, amelynek szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

Albert Fer. [ALBERT Ferencz]: Ingadozása a Föld tengelyének (nutatio, deviatio). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 432. "Ezen szavakkal a’ föld tengelyének azon kis és időszakaszos (periodicus) mozgását fejezzük ki, melly a’ holdnak a’ shpaeroida idomu földre való behatásának következésében történik. A’ hold okozza t. i. leginkább az éjnapegyenlitőknek szünetnélküli előhaladását, de az ő hatása nem lehet egyenlő minden esztendőben, mivel (a’ midőn pályájának gombjai lassan lassan visszafelé kerengenék, és ő maga majd továbbra mint a’ nap, majd kevesebbre távozik az egyenlítőtől) pályájának helyezete is folyvást változik.
Ez által történik, hogy azon szeglet, mellyel a’ föld tengelye a’ föld pályájával formál, és így az Ecclipticának hárántsága is, némelly ingadozásokat csinál, mellyek azonban 9 másodperczet soha felül nem haladnak, és egy 18 évi periódusba foglaltatva vannak. Ezen időszakasz alatt a’ földpályának gombjai (gomb, nodus), napkeletről napnyugot felé történő mozgásokban, egyszer kerengik be az eget egészen, és a’ földnek tengelye egy kis (18 m. p. tevő) kört ir le a’ valódi sarkok körül. ..." [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Irányszeglet (parallaxis). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 457. "...azon szeglet, mellyet két, ugyan azon tárgyhoz, de különbféle pontokból húzott látvonat egymással formál. [...] Ezen szegletnek főként a’ csillagtudomány veszi hasznát; minthogy belőle a’ csillagok távollétére következtet. Mi tudniillik minden égi testet a’ földnek különb- és sokféle pontjaiból nézhetünk, ’s ehez és a’ testnek távollétéhez képest az ő helyezete is különbféle az égen. Az égvizsgáló pedig közönségesen magát a’ földnek középpontjába helyeztetve képzeli , a’ csillagok helyeit ezen ponthoz képest felveti , és az igy meghatározott helyeket valódi helyeknek nevezi, ellenében a’ tetsző helyeknek, a’ mellyeket a’ földszínéről valóban vizsgálja. [...]
A’ magasságbeli irányszegletből pedig a’ láthatárit számvetés által könnyü megtudni. - A’ most mondott irányszegleteken kívül, mellyeket áltáljábané napkénti irányszegletnek szoktak nevezni, még ugy nevezett esztendei vagy évi is vagyon. Az utolsó alatt általányosan azon különbséget értjük, melly valamelly csillagnak a’ napból és a’ földből látott helyezetében találtatik; szoros értelemben pedig azon szegletet, mellyet a’ földpálya áltmérőjének végpontjaiból valamelly állócsillaghoz képzelt látvonatok képeznek egymással." [HAI.]

Jelek, characterek. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hatodik kötet. H. - Jynx. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 521. "...bizonyos bélyegek valami tárgy vagy megfogás megjegyzésére. A’ chinai irás tiszta jelirás, melly minden tárgyat vagy megfogást különös jegy által tesz ki. Mi is némelly tudományokban, rövidség vagy meghatározottság végett, bizonyos jeleket használunk, p. o. A) Csillagászijelek : Nap; Hold; Föld; Mercurius; Venus; Mars; Vesta; Juno; Pallas; Ceres; Jupiter; Saturnus; Uranus. A’ napút tizenkét jelei: kos; bika; kettős; rák; oroszlán; szűz; mérték; scorpio; nyilas; bak; vizöntő; halak. B) Mathematicai, számvetési ’stb. jelek: ..." Számítástechnikai okok miatt az idézetből magukat a jeleket kihagytuk. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. 596. p. Csillagászat: 26 szócikk, A következő 7 rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: opq 2 tétel, 54-es számmal jelölve 3 tétel, -rio- 1 tétel, -j-a. 5 tétel, lm. 1 tétel, -h- 1 tétel, és X. 1 tétel. 12 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

opq.: Kalendáriom, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 7-11. "...az idő elosztása évek, hónapok, hetek és napokra; különösen pedig ezen elosztás feljegyzése. A’ régi Romaiaknak nem lévén olly időjegyzékek, mint nekünk, a’ pontifex maximus minden hónap első napján kikiáltá a’ hónapot a’ benne eső innepekkel és az uj holddal (calare); innét Calendae és Kalendárium. Az idő első elosztásaira a’ természet visszatérő jelenetei nyújtanak alkalmat. Az egész csillagos égnek ’s vele a’ napnak látszató naponkénti megfordulása a’ fold körül, szülé az idő napokra osztását.
De mivel a’ napok száma nagyon megszaporodott, csak hamar szükségesnek tartaték valamelly nagyobb időmérték, melly több napokat foglalna magában, illyent a’ hold változásaiban találtak; midőn azt minden 29-30 nap alatt visszatérni szemlélnék, ’s igy támadt az időnek már nagyobb elosztása hónapokra. Hanem hosszabb idő múlva ezt is nagyon öszvehalmozódottnak láták, ’s ennél fogva még nagyobb időmértéket tartanak szükségesnek. Ezt a’ napnak a’ naputon tetszető esztendőnkénti megfordulásában a’ föld körül találák. Különbféle, alább bővebben említendő tévedések után azt a’ tapasztalást tevék végre, hogy a’ nap ezen látszató útját 365 napnál valamivel több idő alatt befejezi, ’s ezen időközt napévnek vagy csupán évnek nevezek, melly ismét az előbbi időmértékek szerint, hónapok és napokra osztatott. ..." Naptártörténet. [HAI.]

Kelet vagy keleti táj, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 118. "...az ég azon tájéka, hol a’ csillagzatok feltűnnek. Keleti pont az egyenlítőnek átmetsző pontja a’ láthatár ral az ég azon helyén, hol a’ csillagok kelnek. Egy a’ 4 sarkalatos pontok közül, mellyek a’ világ vagy ég 4 tájékát határozzák meg, ’s á’ hajósoknál keleti pontnak vagy keletnek neveztetik. Az ezen pont irányában fekvő tájék a’ keleti tájék. Az éjnapegyenlőség napjaiban, azaz Mart. 21 és Sept. 23 körül épen a’ keleti ponton kel fel a’ nap, ’s épen a’ nyugotin megy le. Az év minden más napjaiban nyáron a’ keleti ponton tul éjszak felé , télen pedig innen, dél felé kel. A’ leghosszabb napon felkelési pontja legmesszebb van éjszak felé, a’ legrövidebben pedig legtávolabb dél felé.
Ez a’ mindenkori távozás a’ csillagzatoknál kelettávol-nak hivatik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Kepler (János), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 167-169. "...mathematicus és csillagvizsgáló, kinek a’ csillagvizsgálás tudományja, mostani kimiveltségének nagy részét köszöni, szül. Weil hajdani birodalmi városban Würtembergben 1571, nemes nemzetségből véve származását. Atyjának (fogadós) szegénysége és mindig változó sorsa, volt oka nevelése elmellőztetésének ’s ifjúsága borult napjainak. Még is annyira vitte 18 évében, hogy atyja halála után a’ maulbrunni klastromoskolát elhagyhatá, ’s a’ tübingai egyetembe mehete. Itt az akkori kiszabott rend szerint először philosophiát és matheniamaticát tanult, azután theologiát. Mellesleg követé kedvencz hajlandóságát a’ csillagvizsgálás iránt, melly tudományban akkor főkép a’ világtestek mozgása természeti okainak vizsgálása foglalatoskodtatá.
Tübingából (1593) Graetzbe Steierországban mathematica ’s morál tanítójának hivatott, hol csillagászi vizsgálatait folytatá. A’ vallási szabadság végett Magyarországba vonult, de egy idő múlva ismét visszatére. Az alatt Tycho de Brahe csillagvizsgáló Németországba jött, kinek esmeretsége Kepler sorsára fontos befolyással volt. Elhatározá t. i. hivatalát elhagyni, ’s Prágában Tychoval, az akkor uralkodó Rudolf császárról neveztetett rudolfi táblákat készíteni, mellyeket mindazáltal csak 1626 nyomtattata ki Ulmban. [...] "Kepler" igy szól Lalande "az astronomiában szintolly híres azon felette éles elmével tett alkalmaztatásról, mellyet Tycho számos vizsgálatiból (mert ő maga nem volt vizsgáló) eszközle, mint a’ dán astronom olly sok eszközök gyűjtéséről." A’ planéták forgásának Kepler által azon vizsgálatokból származtatott törvényei, a’ csillagvizsgálás tudományában Kepler három törvénye (reguláé Kepleri) név alatt esmeretesek, ..." [HAI.]

Kerekben forgás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 174. "Tudjuk földünkről, hogy 24 óra alatt egyszer forog kerekben; a’ napon ’s többnyire minden egyéb fő és mellékplanetákon a’ kerekben forgás szinte észrevetetett, ’s ugyan azt a’ többieknél is legnagyobb hihetőséggel lehet következtetni. A’ világtestek ezen forgásánál pontjaik, kivévén a’ tengelyben fekvőket, körülök kisebb vagy nagyobb köröket formálnak, míg maga a’ tengely nyugvásban van. - Hogy a’ föld kerekbenforgása tökéletes egyformasággal következik, tanítja az álló csillagok vizsgálása." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Kerekhatod (sextans). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 174. "...szegletmérő eszköz; egy réz körív darabjából áll, mellynek felosztott szélére 60 fok vagyon pontosan feljegyezve. Közönségesen minden fok el van perczekre is osztva, ’s egy nonius segítségével 30 másodpercznyi kisebb osztályt is lehet nyerni. Ezen eszközön, melly nem áll alapon, hanem szabad kézzel igazgattatik, két vonalazó van; az egyik a’ köriv középpontján erősen áll, a’ másik olly formán mozdítható, hogy az első vonalaséval a’ felosztott köriv minden szeglete alá lehet helyezni. Oda, hol a’ vonalazóknál a’ tárgydioptra vagyon, függőlegesen álló tükör van alkalmaztatva, mellybe a’ nézendő szegletnek egyik irány pontja visszaverődik.
Az áltellenben lévő vonalazón messzelátó vagyon, mellyen által a’ fokokban meghatározandó szeglet oldalai nézetnek. A’ cső előtt 3-4 színes üveg vagyon, mind egyik különös rámában ’s egy középpont körül mozgathatólag, a’ szemnek a’ napfény ellen kímélése végett. Nehéz ezen öszvetett eszközről világos megfogást adni, a’ nélkül, hogy a’ szükséges figura ábrázolatban előterjesztessék. ..." [HAI.]

Kereknegyed (quadrans), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 174-175. "...csillagvizsgálói eszköz, melly az éggömb legnagyobb köreinek megmérésére használtatik, hogy így a’ csillagok magassága ’s távolsága az agytól meghatároztassék. Negyednek azért neveztetik, mivel egy körnek negyed részét, vagy 90 foknyi körkimetszet ívét teszi. Ezen 90 fok kisebb részeivel együtt fel vagyon reá jegyezve. Továbbá vannak ezen eszközön dioptrák (nézrések) egy vonalazóra, vagy ugy nevezett alhidadára alkalmaztatva, ’s ezek azon csillagra irányoztatnak, mellynek magassága vagy távolsága az agytól megméretendő, ’s így a’ felosztott szélen (limbus) a’ megfelelő fok-mennyiséget megmutatják. ..." [HAI.]

Kereknyolcad (oktans), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 175. "...csillagvizsgálói szerszám, melly a’ körnek fokokra ’st. részekre elosztott nyolczad részéből áll, ’s a’ csillagtávolságok kiszámítására szolgál; de most kevéssé használtatik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

opq.: Kerekszám (cyclus), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 175-176. "...az évforgás egyformán visszatérő sora. Ilyen évsorokon vagy kerekszámokon nyugszik az időszámolás, ’s kivált a’ kalendáriom. A’ mi közönséges napévünk , melly mindig a’ napnak az ecliptica ugyan azon pontjához való visszatérése által határoztatik meg, 52 hetet ’s 1 napot foglal magában, ’s szökőévben még egyet ezen kivül. így tehát különböző esztendőkben az év ugyan azon napja nem eshetik a’ hét ugyan azon napjára, hanem mivel például 1814 szombattal kezdődött, azért 1815 vasárnappal, 1816 hétfővel, 1817 pedig, mivel szökő év volt, nem keddel , hanem szerdával kezdődött.
Ha csak közönséges éveket számlálnánk, világos, hogy minden 7 év. multával ugyan azon nappal kezdődnének az évek, mint 7 évvel előbb, vagy a’ mint mondani szokás, minden 7 év múlva ugyan azon rendben térnének vissza a’ VASÁRNAPI BETŰK (l. e.). De mivel minden 4-dik év szökő, azért az előbbi rend csak 4 x 7 azaz 28 év múlva térhet vissza. Egy illy 28 éves időköz napkerekszámának neveztetik, ’s arra való, hogy megtudhassuk akarmelly év Jan. 1-je micsoda napra esik. ..." [HAI.]

54.: Kéry (borgias) Ferencz. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 195-196. "Zemplénvármegyében született, ’s a’ Jesuitarendbe állván sok ideig tanítói hivatalt viselt. Ettől üresen maradt idejét nagyító csők készítésére, a’ mihez igen jelesen értett, és tudományos dolgozásokra forditá, ..." A szócikk szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

54.: Kétárnyékuak. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 197. "Kétárnyékuak a’ forró égöv lakosai neveztetnek, kiknek árnyéka, minthogy a’ nap az ő tetőpontjukon megy keresztül, majd éjszak, majd pedig délfelé esik." Ez a szócikk teljes szövege, amelynek szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

-rio-: Ködcsillagok, ködfoltok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 258. "...bizonyos fejér felhőcskéhez hasonlító apró foltok, mellyek a’ csillagos égen vetetnek észre, ’s mellyek, messzelátó csővel visgáltatva, háromféle különbözést mutatnak. Vagy egyes, felhőbe burkolt csillagok ugyan is, vagy apró csillagcsoportokból képeztetnek, vagy nem mutatnak egyebet világossághoz hasonlitólag fénylő ködnél. A’ két utóbbi teszi a’ tulajdonképi ködcsillagokat, mellyeket a’ csillagvisgálók veszteglő csillagrendszereknek tartanak, millyenek a’ végetlen világtérben számtalanon lehetnek.
Herschel sokat foglalatoskodott az ő visgálásokkal, s feljegyzé őket "Catalogue of one thousand new Nebulae" (Lond. 1786, 4) czimü munkájában. Ő nem tartja mindnyáját csillagcsoportnak. Szám szerint mar mintegy 2000 esmertetik. Jelesen értekezik rólok Bode "Anleilung zur Ktnntnisz des geslimlon Himmels" (9 kiad. Berlin 1823)." [HAI.]

-j-a.: Kőeső. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 258-259. "Régente bizonyitaték, utóbb tagadtaték, az ujabb időben ezen esetek hirdetik valóságát. Jun. 16. 1794. este 7 óra tájban Siena vidékén egy hosszas-kerekded, magányos, setét, szokatlan tekintetű felhő jelent meg, és hamarjában sok tüzes, salakidomu kő hullott le irtóztató villámlás és dörgés alatt , míg egyszersmind füst és köd tört elő a’ felhőből. Némellyek néhány fontot nyomtak ’s réfnyire hatottak a’ földbe. [...] Angol ujságokban egy 56 fontos kőről van tudósítás, melly Dec. 13. 1795. Woldnewtonban Yorkshireben nagy zajjal esett le, ’s 18 - 20 hüvelyknyire ment a’ földbe. [...] Még ujabb tudósítás van a’ frankhoni Ornedepartementból Apr. 23ról 1803.
Biot, ki az uralkodástól megbírva visgálá meg a’ dolgot, jelenté, hogy 15 franczia mértföldnyi átmérőjű vidéken látszattak nyomai a’ tüneménynek. [...] Allórészei, mint a’ többi légköveknél, kova és talakföld, vas, nickol és kénkő voltak. A’ kőeső eredetének módjáról, okairól stb. csupán feltéteményink vannak , a’ dolog valójának esmeretétől még jól távol vagyunk. Valamint nem tudjuk, mint ered (és bizonyosan ered naponként) az arany, ezüst, gyémánt: ugy nem tudjuk, mint erednek a’ levegőbeli kövek. - Némellyek a’ holdból hullóknak vitatják őket, mások örök idők olta létezőknek ’s a’ légüregben keringőknek, utóbb a’ föld gőzkörébe jutván meggyulóknak ’s leesőknek." [HAI.]

lm.: Kompasz, Boussole. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 271-272. "Ezen eszköz segedelmével az oczeánon mindenfelé hajózhatni, holott a’ régiek, a’ nap és csillagzatokon kívül egyéb útmutatóval nem birván, minthogy ezeket az idő változása gyakran láthatatlanokká teszi, a’ tengerparttól nem messze távozhatták el. A’ kompasz feltalálóját ’s feltalálása idejét nem lehet pontosan meghatározni. Némellyek Flavio Gioját, mások Girit Amalfiból Nápolyországból nevezik annak, ’s az időt a’ 14dik század elejére teszik; de vannak bizonyságai annak, hogy a’ mágnestűnek, éjszak felé mutatási tulajdonsága már sokkal előbb esmertetett Európában, ’s hogy a’ kompasz forma készület Francziaországban már a’ 12dik században Marinette nevet viselt.
A’ tengeri kompasz lebegő helyezetét az Angoloknak köszönjük, a’ Hollandiaknak pedig a’ világtájak helyes neveit a’ szélrózsán. Az első téritő papok Chinába érkeztekkor már ott találák a’ mágnestűt. Létalapos része minden kompasznak a’ tengelykén szabadon lebegő mágnestő. [...] Angliában nem régiben egy uj készület találtatott fel, ’s az orosz marinánál már be is vetetett, melly a’ rózsa tőjét a’ hajón lévő vasmivek befolyása ellen állítólag biztosítja. Erről azonban szinte ugy be kell várni a’ közelebbi tudósítást, valamint az Angolok utolsó éjszakföldsarki expeditioja alatt észrevett anomáliákról, mellyeknek a’ tengeri kompasz mágnestője a’ földsarkhoz való közeliléskor alá vagyón vettetve. A’ szélrózsa leirása ’s rajzolata Bode "Sternkunde-"jében előfordul (Berlin 1808, 2. kiad. 2d. köt. 799 ’s köv. §.)." [HAI.]

-h-: Kopernicus (Miklós). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 286-288. "szül. Thornban a’ Weichsel mellett 1473 Febr. 10., hol atyja 10 évvel az előtt polgár lön; hihető, hogy ezen nemzetség westfaliai származásu. Anyja, az ermelandi püspöknek, Waisselrodnak, ki Altennek nevezteték, testvére volt. K. a thorni oskolából Krakauba ment az orvosi tudományok hallgatása végett, mellyekben doctorrá is lön. Egyszersmind a’ mathematicát és astronoimát is tanulá. Peurbach és Regiomontan, Európában az astronomia helyreállítójinak nevei, felgerjesztek csudálkozását, ’s ezeknek dicsősége hasonló iparra serkenté. 23 éves korában Olaszországba ment, hol a’ mivészetek és tudományok, a’ byzantiumi császárság ledöntése után, virágozni kezdenek.
Bolognában Dominicus Mariánál hallgatá az astronomiát, kinek megbízottja is lett. 1500 a’ mathematicát nagy tetszéssel tanítá Romában. Romából visszatért hazájába, hol őt nagybátyja a’ frauenburgi káptalanhoz helyhezteté. [...] Kopernicus kétségbe hozá, hogy az égi testek mozgásai olly zavartak és szövényesek volnának , mint Ptolemaeus világrendje tanítja; mert a’ természet egyszerű törvényeket követ, ’s ezen törvények feltalálása után , ezen szövényes jelenetek is egyszerűbb magyarázatot nyerendenek. A’ régiek írásaiban feltalálá, hogy már Nicetas, Heraclides, és Ecphontus is gondolkozlanak a’ föld mozgásáról, noha igen felületesen. Ez őt további gondolkozásra serkenté. A’ samosi Aristarchus azon állítását, hogy a’ föld görbe körben forog a’ nap körül, ’s e’ mellett naponként ön tengelye körül is, K. nem esmeré, minthogy az Archimedes "Arenario"-jában találtatik, melly későbben nyomatott le Velenezében. [...]
Kopernicus kifejti rendszerét III Pál pápának ajánlott halhatatlan munkájában "De orbium coelestium revolutionibus libri VI." [! De revolutionibus orbium coelestium libri VI.] (Nürnb. 1543 fol.; későbbi kiadás Basel 1566, és Amsterdam 1617). Ezen fő munkáján kivül bírunk Kopernicustól még egy illy czimüt "Astronomia instaurata" hat könyvben [! Ez tulajdonképpen a De revolutionibus 3. kiadása 1617-ből], és egy másikat "De lateribus et angulis triangulorum [Ez tulajdonképpen a De revolutionibus I. könyvének 13. és 14. fejezetének előzetesen kiadott változata 1542-ből] ..." [HAI.]

-j-a.: Középponti erők, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 329. "...mellyeknek összehatása a’ középponti mozgást szüli. Illyen kettő vétetik fel , a’ középponti húzó, és futó erő. Ezen utolsó különösen többektől megtámadtatok, ’s csupán számtani képzeletnek mondaték. A’ dolog így lön magyarázva: Minden megmozdult test ugyan azon irányban, ugyan azon sebességgel mozog örökké renyhesége miatt, ’s nincs szüksége uj erőre. Már pedig az égi testek a’ teremtő mindenható ereje által megtaszittattak először, ’s az akkor vett irányban örökre fognának szaladni, ha a’ középponti húzó erő görbe utat nem csináltatna vélek, ’s igy mozgás támad.

Nekünk az első lódintásról adatunk nem lévén, feltéteményéről hallgatunk; de míg a’ középponti erő feltéteménye áll, addig a’ futóerő tevőségét is felveendőnek véljük, ha csak az meg nem mutattatik, hogy a’ világ ürege, mellyben a’ bujdosók , ’s áltáljában az égi testek kerengenék, annyira üres , hogy a’ benne futók épen semmi lassító akadályra nem találnak. ..." [HAI.]

-j-a.: Középponti mozgás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 330. "A’ mozgó test, ha mozgása alatt valamelly erőtől mindig egy, az irányán kivül fekvő, pont felé vonatik, görbe vonalú utat ir le. A’ zsinegen körülcsóvált kő azért forog körben, mivel a’ kéz ereje által mindig a’ középpont felé vonatik. Így van a’ dolog a’ bujdosókkal is, mellyek szinte körded utat tesznek a’ nap körül, mivel a’ nap középpontul szolgál ’s őket egyre vonja magához. A’ hold a’ föld körül jár, ’s a’ föld neki vonóerejű középpontul szolgál. [...] A’ középponti mozgás közelebbi visgálása az égi Mechanicának tárgya, mellyről l. Newtontól: "Principia Mathematica philosoph. natural." Laplacetől: "Mécanique céleste etc." [HAI.]

Lagrange (Jósef Lajos), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 375-376. "...földmérő, szül. Turinbau 1736, eleinte a’ bölcselkedésre szentelé magát; de csak hamar kitünék vele született szerelete a’ mathesishez , ’s ezt olly szorgalommal tanulá, hogy 18 éves korában a’ hires Fagnanohoz irt levelében, a’ geometriai számolásokban már sok uj, magától tett felfedezéseket mutathata. Megfejté az Eulertől sok idő olta hijába feltett kérdést az isoperimetron czélirányosabb kiszámolása ’s a’ legkisebb mozgás elve felett. (l. DYNAMICA). [...] Ez időben nyeré meg a’tudományok academiájától Parisban Jupiter hajdúira nézve feltett jutalmat , ’s egyszersmind a’ planetarendszerről irt tanítása első alapvonatjainak előterjesztése által, nevét halhatatlanná tévé. ..." [HAI.]

54.: Lalande (Jósef Jeromos). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 402. "...csillagász és számtudós, a’ becsületrend tagja, Bourg en Bresse-ben szül. Jun. 11, 1732. Parisban a’törvénytudományt hallgatá, de a’ csillagászintézet megtekintése alkalmával, győzhetetlen hajlandóságot nyert a’ számtudományhoz és csillagvizsgáláshoz. A’ hires Lemonnier tanítása és ön szorgalma következésében, hamar végezé tanulmányait, és Fridrik, a’ nagy, nem rejthető el csudálkozását, midőn a’ fiatal, még alig 19 éves csillagászt látná. De midőn L. arra érdemesnek mutatkozott, hogy az academia tagjai közé felvetetnék, nem csak az udvarhoz engedtetett neki szabad belépés, hanem a’ berlini academia által is tagnak választatott 1753. Ettől fogva fáradhatlan szorgalommal dolgozott.
Jelesebb munkái ezek: "Connaissance des temps"; "Astronomie" (1704); "Abrégé d’ Astronomie" (1795) "Des canaux de navigation et spécialement du Canal de Langvedoc" és "Bibliographie Astronomique." ..." A szócikk szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

Lant (lyra), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 406-407. "Egyiptomiak ’s Görögöknél legrégibb húros szerszám. [...] Mercur lantjáról többek közt azt is regélik, hogy Jupiter a’ Musák kívánságára a’ csillagok közé helyezte volna. (L. CSILLAGZATOK, CSILLAGKÉPEK.)" [HAI.]

Laplace (Pierre Simon, marq. de), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 407. "...mathematicus és csillagász, szül. Mart. 31. 1749, egy földmivelő fia Normandiában; a’ tartományból Parisba ment, hol analysis és felsőbb geometriai esmeretei által csak hamar kitünteté magát, de ezekben Lagranget soha sem éré el.
L. a’ tudományok academiájának tagja lön, valamint a’ Bureau des longitudes-é is. 1796 megjelent "Exposition du systéme du monde" czimü nevezetes munkája (5 kiad. Paris 1824, 4, németül Haufftól.). L. a’ tudományos dolgok mellett a’ politica iránt sem maradt idegen. [...] Egyéb munkái közt legnevezetesebbek a’: "Traité de mécanique céleste" (1799-1805 4-köt) "Elmélet a’ planétáik mozgásáról." (1784) és "Philosophiai próbatétel a’ lehető kivetéséről" és "Analyticai elmélet" (3 kiad. 1810) ..." [HAI.]

Legendre (Adrián Marié), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 434-435. "...mathematicus, és ezen tudomány tanítója a’ párisi katonaoskolában, szül. 1752. Midőn 1787 Angol és Francziaország csillagászai közt a’ greenwichi és párisi csillagvizsgáló tornyok helyezetének pontos meghatározása felől kétség támadt, a’ franczia kormány részéről L. Cassini és Mechain szólitattak fel, hogy Dünkirchen és Bouglogne közt a’ szélesség fokát mérjék ki, mig más mathematicusok az angol részről más helyen ugyan azt cselekvék. A’ következmények a’ franczia tudósoktól 1792 egy tulajdon iratban bocsáttattak közre. Két évvel utóbb L. "Mémoire sur les transcendantes elliptiques" és "Élémens de géometrie" czimü munkáit adá ki, mellyek azolta II kiadást értek és közönségesen classicus munkáknak esmertettek.
De L. leginkább az ellipticai phaeroidák vonszása felett tett fürkészetei által szerze magának érdemet, [...] Legjelesebb munkái közé tartoznak még is: 1) "Nouvelle théorie des paralleles" 1803; 2) "Nouvelles méthodes pour la détermination des orbites, des cométes" et. (1805) 3) "Essai sur la théorie des nombres" (1798 egy pótló kötettel, melly 1816 jelent meg 4 ); 4) "Exercices de calcul intégrál" (1804.) 4.) Ezen kivül az academia, mellynek tagja, becses munkákat bir tőle emlékkönyveiben. Az üstökös csillagok meghatározásának általa kitalált methodusai azon élesség és mélység által, mellyel kigondoltattak és kivitettek, megjelenésekkor a’ csillagászok és mathematicusok közt nagy benyomást tevének." [HAI.]

-j-a.: Levegői tünemények (meteora), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 472. "...a’ levegőben látszó természetes jelenetek. [...] Az éjszaki fény a’ legfényesebb és pompásabb tünemény; hihetőleg szinte villanyos tünemény. A’ SZIVÁRVÁNY (l. e.) mint tudva van, a’ nap sugárinak az esőcseppekben lévő megtörése által származik, ’s innét szám- és mértanilag megmagyarázható. Szintúgy a’ gőzkörben történt napsugártörés által származik a’ hajnal és esthajnal, valamint az udvarok, nagyobb és kisebb fényes gyűrűk a’ nap és hold körül, ’s hihetőleg az ugy nevezett melléknapok és mellékholdak is ezen alapulnak. A’ tüzes emberek, lidérezek, villós légnemek és gőzök meggyuladásai, mocsáros földből kelőké; a’ hullócsillagok és tűzgolyók gyúlható anyagok fellobbanása és égése a’ gőzkor igen magas vidékein." [HAI.]

-j-a.: Lichtenberg (Kristóf György), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 482-483. "...egy a’ legnagyobb physicusok és legelmésebb német irók közül, szül. felső Ramstädten Darmstadtnál 1742, [...] 1763ban Göttingába ment, hol csillagászati visgálatoknak kezdé magát adni. Észrevételeket tön, p. o. az 1767ki földindulás körül, visgálá Kastnerrel Venus átmenetelét a’ nap előtt Jun. 19kén 1769, az 1770 és 1771ki üstökösöket, valamint az 1773ki üstököst is, mellynek menetelét a’ csillagok közölt, lerajzolá ’s a’ tudományok göttingai társaságának áltadá. Holdrajzokat is készité, mellyeken a’ foltok ugy vannak rajzolva, a’ mint egymás utána’föld árnyától befedetnek. 28 éves korában Göttingában tanító lön (1770).
Ugyan ezen évben két gazdag Angolt Londonba követett, hol az angol csillagászszal és királlyal is megesmerkedék. Midőn a’ király több német városának csillagászt meghatározását kívánná, Lichtenberg 1772 és 73ban megméré Hanovera, Osnabrück és Stade fekvését ’s tud. göttingai társaságának (mellynek 1774ben tagja lön) elébe térjészté munkáját. Mayer Tóbiás munkáit magyarázatokkal kiadá, hozzá függesztve egy holdrajzot ’s a’ holdfoltok feljegyzését. ..." [HAI.]

X.: Lucifer, Világossághozó, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 521. "...a’ Görögöknél Phosphorus, Jupiter és Aurora fia. Mint csillagok vezérének, a’ Horákkal közösen a’ nap lovairól és kocsijáról kell gondoskodnia, ’s egy fejér lovon nyargalva anyját kalauzolnia; tehát a’ hajnalcsillag. De esthajnalcsillag is (Hesperus), ’s mint illyen setét lova van. Ezért voltak a’ paripák (desultorii) neki szentelve, ’s a’ Romaiak Desultor nevet adának neki. Egyébiránt már régolta esmeretes, hogy mind a’ két csillag ugyan azon egy, t. i. a’ szép, a’ fényesen tündöklő Venus planéta. A’ setétség fejedelmét is Lucifernek hívják. Az egyházi atyák allegóriai magyarázatja szerint ugyan is Esaiás egyik helyét (IX. 22.) hol a’ babyloniai király a’ hajnalcsillaghoz hasonlittatik, az ördögről értik." [HAI.]

Luna, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 524. "...1) a’ hold, mint csillagzat, 2) a’ Romaiak egyik istennéje, a’ Görögöktől Selenenek neveztetve. Selene, Helios húga, Hyperion és Thia leánya volt. Diana is a’ hold istemiéjének tartatik. Selene régibb eredetűnek látszik, azonban gyakran felcseréltetnek ezek egymással. De főkép Selene birt az emberek születésére befolyással. Ő Jupiter szeretője volt, ki vele a’ szép Pandiát ’s Ersát (a’ harmatot) nemzé. Pántol egy tiszta fejér kos alakjában egy berekbe csalatott, ’s ott megöleltetett.
Fején felfelé álló félholddal és fáklyával ábrázoltatik. Lovaktól vagy szarvasoktól vont kocsin jár, hogy megmutassa mozgásait az égen. Kíséretében a’csillagzatok ábrázoltatnak. Egy férjfi holdistent (Deus Lunus) is képzeltek a’ Romaiak. - A’ chemiában Luna ezüstöt jelent, jele félhold." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Magasság a’ földmérésben, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Hetedik kötet. K - Magyar ország története. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 546-547. "...valamelly pont felemelkedése a’ horizontális lap felett. Ha a’ felemelkedett ponton keresztül a’ horizontalis lapra egy függőleges vonalt gondolunk lebocsátva, ugy ezen vonal hosszúsága teszi a’pont magasságát. - A’ hajózásnál a’ magasság polusi magasságot tesz. Ha a’ hajó valamelly hely szomszédságában, azzal mintegy hasonló geogr. szélesség alatt vagyon-, azon hely magasságán lenni mondatik. - Valamelly csillag magasságának neveztetik az ezen csillag és a’ horizon közt lévő íve a’ tetőkörnek." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. 483. p. Csillagászat: 33 szócikk, melyből 22-t Albert Ferencz - aki Tittel 1831. augusztus 26-án bekövetkezett halála után a budai csillagvizsgálót helyettesként, majd segédcsillagászként vezette - írt. A következő 6 rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: X. 2 tétel, -h- 1 tétel, P. 1 tétel, -j-a. 2 tétel, 54-es számmal jelölve 1 tétel és x. 1 tétel. 3 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

X.: Mars, Mavors, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 44-45. "...a’ Görögöknél Ares, a’ had istene. A’ legrégibb költők Jupiter és Juno, a’ későbbek szerint pedig egydül Juno fija volt, ’s az istenek legszilajabbika. Tulajdonkép Ares vagy Mars egy pelasgi istenség volt, melly eredetileg Thraciában tiszteltetett, ’s innét ment át a’ Görögökhöz. A’ legrégibb időkben az isteni hatalom jelképe volt, a’ Görögöknél pedig a’ hadé, a’ mennyire ahoz csak erő, bátorság és durvaság kívántatik, vagy az ütközet istene; Minerva ellenben mint hadistenné, a’ gondolkodással és hadi fortélyok esmereteivel egybe kapcsolt vitézség jelképe. A’ későbbi időkben mindig emberiesebben ábrázoltatik, például, mint az ártatlanság védelmezője. A’ Romaiak az ő tiszteletét még a’ legrégibb időkben vevék be a’ Görögöktől.
Városok alapitójit Romulust és Remust, a’ monda szerint, ő nemzé Rhea Sylviával. [...] A’ Martius hónap is neki vala szenteltetve. Mart. 1, és Oct. 12 innepet ültek neki. Egyszersmind a’ tavasz istene is volt. [...] Mars nevet egy planéta is visel (l. PLANÉTÁK); a’ chemiában ezen név a’ vasat jelenti; mind a’ két esetben [...] a’ jele." [HAI.]

-h-: Mathematicai földleirás, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 53. "...arról tanító tudomány, a’ mit a’ földgolyóbis felületén meg lehet mérni, vagy az astronomiának és mathematicának alkalmaztatása a’ föld megmérésére. Már a’ régiek is nem csekély előmenetelt tettek ezen tudományban. A’ földön minden mérésmesterség két alaptételből indul ki; először, hogy a’ föld ugy tekintetik mint golyóbis, és másodszor, hogy a’ pontok és körök, mellyek az égen gondoltatnak, hasonló pontokkal és körökkel a’ föld felületén megegyeznek. L. (V. ö. FÖLDLEIRÁS)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

X.: Mercurius, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp.96-97. a’ Görögöknél Hermes, Zeusnak és Majának Atlas leányának fija. A’ monda szerint Arcadia volt honja. Már születése után négy óra múlva elhagyá a’ bölcsőt, ’s a’ lantot feltalálá, megölvén egy tekenős békát, ’s annak héjára 7 húrt feszitvén, és ezeket öszvehangzókká illegetvén. [...] Mercurius minden görög városban tiszteltetett, de tiszteltetésének főhelye Arcadia volt. Innepei Hermaeáknak neveztettek, és különbfélekép ülettek meg. Romában több temploma volt, ’s innepe Május 15-kén tartaték, melly hónap Maja az ő anyja nevét viselé. [...] Ezen nevű planétáról l. PLANÉTÁK." [HAI.]

P.: Messzelátócső, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 104-105. "...ollyan eszköz, melly által, valami csőbe tett üvegek segítségével a’ tőlünk távol eső tárgyakat tetemes nagyításban tisztábban látjuk mint puszta szemmel, vagy még azokat is láthatókká tesszük, mellyek puszta szemmel egészen esmeretlenek maradnának. [...] A’ messzelátócsőnek feltalálása kétséges. Nevezetes időszakaszt (Epocha) 1608 -1609 olta csinálnak, mikor illyeket először és nagy áron a’ hollandi pápaszem-készitők adogattak el. Paduában 1609 Galilaei találta el azoknak öszvetétele módját, és ez időtől fogva ő maga sokkal tökéletesebbeket készített.
Ezen első messzelátócsövek (mellyek hollandiaknak, vagy Galilaeieknek neveztettek) csak egy domború elő- (tárgyi, objectiv) és egy völgyes hátulsó (szemi, ocular) üvegből állanak, mellyek ugy helyeztetnek, hogy amannak (távolabb eső) égető pontja ennek (közelebbi) széljelvető pontjaival öszvejön [...] A’ messzelátócsövek az ujabb időkben dioptriai- és catoptriaiakra osztatnak. [...] A’ csillagvizsgálói m. csövet közönségesen megkülönböztetik a’ földi m. csőtől. Amaz egy domború tárgyi és egy - hasonlóan domború - szemi üvegből áll, mellyeknek mind két égetőpontjok egybe jön. Ezt Kepler találta fel, de csillagokat először Scheiner vizsgált vele. Benne minden tárgyak felfordulva látszanak. Haszna mind azáltal először az, hogy nagyobb látmezeje van; továbbá itt nem szükség hogy a’ szem a’ szemi üveghez nagyon közel tetessék. ..." [HAI.]

Nadir (arab szó) lábpont, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 201. "...az astronomiában azon végpontot jelenti melly akkor származik, ha mindenkori álláspontunkból, a’ földgolyóbis középpontján keresztül, a’ kiterjesztett erősség általellenhen lévő hemisphaerájáig függőleges vonalt húzva goudolunk. Tehát a’ ZENITHNEK (l. e.) vagy tetőpontnak ellenpólusa; ’s azon tengely, melly a’ két pontot öszve köti, a’ vizsgáló látszató és valódi látkörének mindenkori tengelye." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Nap. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 206. "Ezen felséges égi test, melly minden világnak, melegnek és életnek szerzőoka, egy körkörös és fényes tányérnak látszik; mivel pedig csupán egy gömb látszhatik minden helyezetben a’ megirt idomban, tekintvén azon vizsgálatokat i s , mellyekre a’ napfoltok adtak okot, következik: hogy ezen égi test igen hasonló a’ gömbhez, melly mintegy 25 1/2 nap alatt fordul meg öntengelye körül. Azon viszonyt, mellyben a’ nap nem csak a’ mi földünkhez, hanem egyáltalában alkotmányunknak minden fő-és másod csillagához áll, ’s mellynél fogva ő ezen vándorok nem nagyon excentricus ellipsis-idomu pályáinak gyújtópontjában áll, a’ nagy Keppler fáradozásai olta tudjuk. ... " [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Nap. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 207. "...a’ szó igaz értelmében a’ földnek egy megfordulása az ő tengelye körül, vagy az attól egy kevéssé különböző ideje ezen forgásának (l. CSILLAGIDŐ), azaz a’ nap középpontjának a’ déli kör felső részén kétszer egymás után történt áltmenetele közötti idő. A’ közönséges életben csak a’ napnak a’ láthatár feletti mulatását jelenti, és ezen természetes napnak a’ csillagászi vagyis polgári nap tétetik ellenébe. A’ csillagászt i. számlálja napját egy áltmeneteltől a’ másikig, a’ polgár ellenben egy éjféltől a’ másikig; az előbbeni óráit 24-ig szakadatlanul számlálja, mig ez 12-nél újra kezdi, ugy hogy a’ polgári nap éjfélutáni 1-ső órája, a’ csillagászi nap 13-ik óráját teszi, és a’ csillagászi 1-ő óra a’ polgári nap délutáni 1-ső órája. ... " [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Napállás (solstitium). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 207-208. "Napállásponttok azon két pontjai a’ naputnak, mellyek az egyenlítőtől legtávolabb esnek. Az éjnapegyenlitő pontoktól 90 foknyira ’s egymásnak épen ellenében vagynak. Ha a’ nap, tetsző futásában, vagy egyik vagy másik ponthoz ér, akkor az egyenlítőtől éjszakra vagy délre legtávolabb vagyon, és az első esetben az éjszaki félgolyón fekvő tartományoknak a’ leghosszabb napot ’s legrövidebb éjtszakát, a’ déli félgolyón fekvőknek pedig a’ legrövidebb napot és leghosszabb éjtszakát; - a’ második esetben ellenben az éjszakiaknak legrövidebb, a’ délieknek leghosszabb napot csinál. ... " [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Nap és földirányi fény (syzygien), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 208. "...különneve a’ napelleni fénynek és az öszvejövetelnek (conjunctio). Ha t. i. két vándorcsillag vagy ellenfényben vagy öszvejövetelben van: akkori helyezetek Syzygiának neveztetik. - Ki a’ napnál és a’ holdnál holdujulás és holdtöltekor történik; innét ezen két helyezetnek a’ fen megirt neve. Az első és utolsó negyede a’ holdnak quadraturáknak (négyszegfénynek) hivatnak. Ellenfényről, négyszegfényről és öszvejövetelről lásd bővebben ASPECTUS." Ez a szócikk teljes szövege. Oppozíció (szembenállás) és konjukció (együttállás). [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Napfogyatkozás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 208-209. "Napfogyatkozás származik, ha a’ hold egy vizsgáló ’s a’ nap között ugy áll, hogy ez által a’ nap vagy egészen vagy részint, a’ vizsgáló szemeinek és azon tartományoknak, mellyekben ő vagyon, láthatatlan; innen kitetszik, hogy napfogyatkozás csak holdujuláskor történhetik. ... " [HAI.]

Albert Fer. [ALBERT Ferencz]: Napfoltok. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 209. "A’ napfoltok különbféle nagyságú és idomú foltok, mellyek hol egyenként, hol csoportosan láthatok a’ napban. Ámbár hihető, hogy már a’ messzelátócsök feltalálása előtt vetettek észre napfoltok (a’ mint ez a’ régi irók néhány jegyzéseiből kitetszik); de akkor nem napfoltoknak, hanem a’ nap előtt elment vándorcsillagoknak tartattak. - Csak a’ messzelátócső feltalálása után lehetett őket vizsgálni ’s mivoltokat jobban megesmérni, a’ mit többen csaknem egy időben vittek véghez. Legtöbb figyelmet szánt reájok Scheiner Kristóf jesuita, ki 1611től kezdve több mint 2000 vizsgálatot tett. Legelsőben vizsgálta őket Harriot. [...]
Természetekre nézve Herschel volt a’ legelső, ki azt vélte, hogy a’ nap hasonló homályos test, mint a’ föld, de egy fénykörrel (photosphaera) van körülvéve, mely néha egyes helyeken elválik (hasad); és igy azon helyeken a’ nap homályos testét láthatni, mint valami foltokat. - A’ homályos napfoltokon kívül vagynak a’ napban különös világosságú foltok is, mellyeket napfáklyáknak szoktak nevezni, ’s mellyeknek származását a’ világosságnak a’ fénykör egyes helyein történt öszvegyüléséből magyarázzák." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Napirányszeglet (parallaxis solis). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 209-210. "Mi legyen az irányszeglet, ’s különösen a’ láthatárt irányszeglet, már megmondottuk (l. IRÁNYSZEGLET). A’ napnak láthatárirányszegletét csak az 1761 és 1769 történt nevezetes elmenetelei a’ Venunak a’ nap tányérja előtt esmertették meg velünk nagyobb pontossággal. Ugyan is, mivel a’ földutja Venus utját körülfogja, ennek néha köztünk ’s a’ nap közt kell elmennie; ezen elmenetel középidejét a’ föld középpontjára nézve fel lehet vetni, de vizsgálni csak a’ földszínen lehet, ’s a’ láthatár-irányszegletre és a’ két égi test távolságára vezet. Igy a’ napnak középláthatárirányszegletét 8,"50-nek találták. ..." [A Nap parallaxisára ma elfogadott érték: 8,794148 szögmásodperc.] [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Napközel és naptávol (perihelium és aphelium). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 210. "Valamint a’ többi vándorcsillagok, ugy a’ föld is, egy ellipsisben forog a’ nap körül, mellynek egyik gyújtópontját épen ezen nagy test foglalja el. Ebből az következik, hogy a’ föld pályája nagytengelyének egyik végpontjában legközelebb áll a’ naphoz, a’ másikban pedig legtávolabbra esik tőle." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Napközépi. (heliocentrikus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 210. "...a’ csillagtudományban az, mi a’ napnak középpontjára vitetik; mert ha a’ vándorcsillagok napkörüli mozgásainak egyes jelenségeit megakarjuk magyarázni, vagy előre jövendölni, helyeket mindig a’ nap középpontjához mérjük. Igy határozzuk meg napközépi hosszát és szélességét valamelly vándorcsillagnak. Ennek ellenébe áll a’ földközépi, vagy is a’ földközéppontjához való helyhatározás." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Napmérő cső, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten.p. 210. "...egy eszköz, mellyel kisebb távolságokat könnyen és pontosan mérhetünk az égen; leginkább a’ csillagok tetsző áltmérőinek meghatározására használtatik. Alkotása különbféle lehet; legjobbakat Fraunhofer Jósef készíteti Benediktbayernben öntalálmánya szerint. A’ budai csillagvizsgáló intézetben is találtatik egy a’ legjobbak közül." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Napóra. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 214-215. "A’ napnak mindennapi forgása az égen elejétől fogva legegyszerűbb módját adta az idő felosztásának, megjegyezvén a’ testek árnyékának változásait. Ha feltesszük, hogy a’ nap egyenlő sebességgel futja végig 24 óra alatt az egyenlítőt, ’s az egyenlítő lapjának középpontjába a’ földtengelyéhez egyenlőközüen egy czőveket szúrnánk, ennek az árnyéka a’ napforgását követné, ’s a’ lapon az órákat megmutatná.
Egy ezen gondolat szerint, illy mutatóval és órafelosztással készült, az egyenlítő lapjával egyenlőközüen helyeztetett, azaz a’ láthatárral egy ezen hely geographia-i szélességével egyenlő szegletet csináló lap, melynek délpontja azon hely délkörével megegyez, neveztetik: éjnap egyenlítő, avagy egyenlitő órának, mivel a’ nap az éjnapelgyenlitő napokon az egyenlítőben végzi napkénti forgását. [...] A’ többi napórák készítése, és használása is az egyenlítő órák theoriájából foly. Vannak függőleges -, keleti - nyugoti -, déli - éjszaki - és sarki - órák, és hordozható óra karikák ’s több olly készítmények. A’ napórák theoriájáról lásd bővebben: Littrowtól "Gnomonik"; - Helfenzriedertől "Vollständige und ausführliche Anweitung, um Sonnenuhren nicht nur auf ebenen horizontalen und werticalen Flächen, sondern auch auf Mauern und Fenstern zu machen." (Augsburg 1700). ..." [HAI.]

A. F. [ALBERT Ferencz]: Nappali jegyek. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 215. "A’ kos, kettősök, oroszlán, mérték, nyilas és vízöntő csillagképeknek astrologiai neveztetése." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Albert F. [ALBERT Ferencz]: Nappali világ (világosság). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 215. "Ámbár a’ nap főforrása minden világosságnak, mégis a’ nappali világ nem egy a’ napvilággal, ’s ezt attól jól meg kell különböztetni; mert ámbár a’ nappali világ sem egyéb mint egyenes következése a’ nap világának, de mivel minden világosság csak egyenes vonatokban terjed, a’ napvilág más okvetések nélkül, soha a’ nappali világot nem terjesztené el, hanem mindenütt setétnek kelleni lenni, hová a’ nap nem süt; pedig a’ nappali világ mindenütt egyformán van elterjedve, magán a’ földfelületén is, ha felemelt tárgyak, arnyékjok által, az elosztás egyenlőséget meg nem zavarják. Minden vizsgálataink oda mutatnak, hogy a’ levegő okvető oka a’ nappali világnak, mellyet a’ nap világa okoz (l. VILÁG)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Naprendszer. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 215-216. "Az ujabb csillagtan tanitja, hogy minden állócsillag nap, melly a’ hasonlatosság törvénye szerint egy őt követő vándorok, és másodvándorok rendszerével bir; de szorosabb értelemben a’ naprendszer alatt csak a’ mi napunkat értjük, az ő vándoraival, holdjaival, és üstököseivel, ’s igy a’ naprendszerhez tartoznak a’ határozatlan számú üstököscsillagokon kivül: Merkúr, Venus, Föld, holdjával, Mars, Vesta, Juno, Ceres, Pallas, Jupiter, melly 4, Saturnus, melly 7, és Uranus mely 6 holddal bír.
Mind ezen vándorok, valamint az üstökösök ellipsis idomu ivekben futnak a’ nap körül, melly azoknak egyik gyújtópontját foglalván el, hathatós vonzó ereje által őket utjokban megtartja (l. VONZÓERŐ), míglen a’ másodvándorok, vagyis holdak, ő körültök is ellipsisekben forognak. Ezen kivül a’ vándorok tengelyek körül is forognak, melly forgás, öszvekötve a’ tengelyűknek a’ pálya lapjához bizonyos szegletü hajlásával, és ezen helyezetben való megmaradásával, bennünket azon lelket emelő gondolatra vezet, hogy ő bennek is laknak érző teremtések, a’ mellyeknek hasznára ezen intézetek rendeltetve lenni látszanak, a, mit a’ csillagtan előhaladásai, ugy Laplacenak azon felfedezése, hogy a’ Jupiter holdjai soha egyszerre meg nem setétülhetnek ’s igy az ő vándorjok mindig mégvan világosítva, megerősíteni látszanak. Itt nincs helye minden egyes jelenségeit a’ naprendszernek elészámlálni; tehát csak egynehány nevezetesebbek említetnek. Ide tartozik a’ vándoroknak rendes elosztása az égtérén. " [HAI.]Albert F. [ALBERT Ferencz]: Naptáblák. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 216-217. "Ámbár tudjuk , hogy a’ föld mozog a’ nyugvó nap körül , ’s hogy a’ napnak menetele csak látszató: még ’s ollyan felvetésekben, mellyek a’ földnek ön pályájában való helyét illetik, a’ nap menetelét valódi gyanánt tekinteni, ’s ezért a’ napnak pályájában való helyezeteivel élni szoktunk; mellyek a’ földéitől 180° különböznek. - Az égvizsgálók továbbá mindent, a’ mi a’ nap mindenkori helyezetének megtudására szolgálhat, különös könyvekbe szoktak szedni, ’s épen ezen könyvek neveztetnek Naptábláknak. A’ legnevezetesebbek közülük e’ következendők: De la Caille, Mayer Tobias és Zach-éi" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Naptérítő esztendő (annus solstitialis). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 217. "...azon időszak, melly alatt a’ nap ugyan azon napállásponthoz visszatér. Ha t. i. a’ napnak tetsző mozgását egyik napálláspontjára nézve tekintjük, p. o. a’ nyárira, ugy egy Naptéritő esztendő alatt azon időt értjük, mellynek lefolytával a’ nap ugyan oda visszatér. - Azon esztendő tehát igazán egy a’ tropicus esztendővel (l. ESZTENDŐ) mi a’ hosszát (tartását) illeti; és a’ sidericus avagy csillag-napesztendőnél (l. ESZTENDŐ), épen anyival kisebb mint amaz." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

-j-a.: Newton (Izsák), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 301-303. "...az uj számtanos physicának alapitója, kinek leleményei utóbbi visgálódások és Laplace mély magyarázása által jöttek egész fényre. N. Dec. 25. 1642 szül. Wolstropon a’ lincolni grófságban; mint gyermek kicsiny és gyenge volt, figyelmet nem gerjeszte magára, ’s atyjának kora halála után a’ mezei gazdaságra rendeltelek anyjától. A’ granthami oskolákból haza hivaték e’ végre. De a’ gazdasághoz nem mutatott kedvet, hanem igen nagyot a’ gyakorlati mechanicához. Mar Granthamban készite egy igen pontos vízórát, otthon pedig egy napórát csinált, melly Wolstropon ma is mutattatik. [...] És a’ nap nem hasonló erővel hat-e a’ bujdosókra? -
Ezen ötletet KEPLER (l. e.) 3 dik törvényére nézvést üzé tovább, és így valónak lelé, hogy a’ nap húzása (attractio) a’ távolság önszörzetének (quadratum) megfordított viszonyában hat. Midőn pedig ezen feltéteményt a’ holdra is használá, nem egyezett meg a’ számolás, mivel az alapul tett félföldátmérő akkor nem vala még eléggé pontosan esmeretes. [...] Nem sokára ezután a’ telescopok jobb készitésérőli munka által voná magára a’ londoni kir. társaság figyelmét, mellynek egy magától készített, 30-40szer nagyobitó, ércztükrös telescopot ált is ada; 1672 taggá neveztetek ki, ’s a’ sugár feloldásától irt értekezésének egy részét a’ társasággal közlé. [...] 1687-ben dicsőén előlépett "Philosophiae naturalis principia mathematica" (a’ természeti bölcselkedésnek számtudományos okfejei) czimű munkájával. Az első kiadás Maj. 8. 1686., Cambridgeben, a’ második, londoni, Mart. 28. 1713 van aláírva, ’s az egész 3 könyvre ("Leges," "Propositiones," és ,,Theoremata") osztatik. ... " [HAI.]"

A. F. [ALBERT Ferencz]: Nyár (aestas), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 337-338. "...általában az esztendőnek kedvezőbb része, egy 6 vagy 7 hónapig tartó időszakasz. Egvizsgálói értelemben ezen szó szorosabb jelentésit; az égvizsgálói nyár t. i. egy, bizonyos határok közé szorított időköz, melly minálunk akkor kezdődik, midőn a’ nap éjszakfelé a’ legnagyobb magasságát eléri Június 21-ke (körül), ’s végződik, ha ez azon egy évben másodszor ér az egyenlítőbe; (a’ mi körülbelül September 23-dikán történik). - A’ mi nyárunk a’ naptávolába, azaz azon időbe esik, mikor a’föld legtávolabbra esik a’ naptól ’s egyszersmind legkisebb sebességgel mozog; innen van , hogy nyáron a’ napnak látszató áltmérője kisebb mint télen, ’s hogy a’ nyár 93 1/2 napig, tehát valamivel tovább tart, mint telünk. ... " [HAI.]

ALBERT Ferencz: Nyárjegyek. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 338. "Neve azon csillagképeknek, mellyekbena’ nap nyáron mulat. Noha az éjnapegyenlitő pontok előhaladása miatt, a’ nyári napálláspont ma már egészen más ÉGIJEGYBE (1. e. esik, mint valaha: mégis a’ mi kalendáriumainkban még most is a’ régi nyárjegyeket tartottuk meg, ’s e’ szerint a’ földnek éjszaki részén a’ Rák, Oroszlán ’s Szűz, a’ déli részen pedig a’ Bak, Vízöntő ’s Halak nevű csillagképek viselik a’ fen megirt nevet. Valóban most a’ nyári napálláspont a’ Kettős csillagzatba és a’ téli napálláspont a’ Nilas csillagzatba esik; ugy hogy a’ föld éjszaki oldalán a’ Kettős, Rák és Oroszlán, a’ déli oldalon pedig a’ Nyilas, Bak, és Vizöntő - csillagképeket kellene Nyárjegyeknek nevezni." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Alb. F. [ALBERT Ferencz]: Nyárpont, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 338. "...azon pont az eclipticában, mellyben a’ nap, esztendei kerengésében, a’ legnagyobb távolságát az egyenlítőtől éjszakfelé eléri. Az időpont, mellyben ez történik, egyszersmind kezdete az égvizsgálói nyárnak. A’ nyárpont valaha a’ Rák csillagzatba esett, minél fogva az éjszaki napállás- avagy naptéritő pont a’ Rák-naptéritőpontnak neveztetett; de most az éjnapegyenlitőpontok előhaladások miatt azon pont a’ Kettős-csillagzatba vagyon helyeztetve. Erre azonban a’ közönséges kifejezésben, nem figyelmezünk, ’s ezért az éjszaki naptéritőkör még most is rákinak neveztetik. A’ nyárpont egy a’ nyári napállásponttal. Ő a’ TAVASZPONTTÓL (l e.) 98 [! 90] foknyira van; ..." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Nyilas jegy, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 343. "...neve a’ kilenczedik csillagzatnak a’ jegy- avagy állatkörben (l. ECLIPTICA). Flamstead a’ nyilasban 69 nevezetesebb csillagot számla. - A’ régi mesék szerint ezen nyilas Crotus, azon hires vadász, felette jó költő ’s lovag, mellyet Jupiter, sok szép tulajdonságai miatt, a’ csillagok közé tett. A’ nyilas, mint Centaurus (fél ember és fél ló), rajzoltatik, melly egy nyilat és egy ivet tart kezében. - Némellyek ezen csillagzatot másként akarták nevezni; Schiller p. o. egy német nemes, a’ 16 dik században Mátyás apostolt, Harsdörfer Ismael prophétát akart belőle csinálni; de ezen újítások nem fogadtattak el.
A’ nyilas azonban még sok neveket visel, mellyek közül e’ következők a’ legnevezetesebbek: Arcitenens, Centaurus, Chiron, Crotus, Elkusu, [...] és Semivir." [HAI.]

ALBERT Ferencz: Nyugot, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 345. "...nyugoti része az égnek, azon része a’ láthatárnak, hol a’ csillagok lenyugosznak. - Ha valaki arcczal éjszak felé fordul, nyugot balra esik neki." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

ALBERT Ferencz: Nyugati pont. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 355. "...azon pontja a’ láthatárnak, a’ hol az az egyenlítőt keresztül vágja. A’ tavaszi és őszi éjnapegyenlitő napokon, a’ nap azon ponton nyugszik el; azon nappalokon kivül pedig más pontjain a’ láthatárnak, mellyek télen jobban délnek, nyáron pedig jobban éjszaknak esnek." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

-j-a.: Optica (sugártan). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 403. "...bővebb értelemben á’ világosság (világ) számtani természetéről szóló egész tudomány, vagy az egyenes, tört és vert (visszavert) sugarak természetéről szóló elmélet. Ellenben a’ szorosabb értelmű sugártan csak az egyenes vonalú sugarat visgálja, a’ többi tárgyakat a’ dioptricára, catropticára utasítván. Ezen szorosb értelemben a’ sugár kiterjedésével ’s a’ látszeggel foglalatoskodik a’ sugártan, mellyekhez függelékesen a’ messzelátók és látásmérők (photometria) tudományát is ragasztja. ... " [HAI.]

Óra, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 404-405. "...mint időmérték a’ napnak 24 ed része, magában 60 perczet foglaló; mint időmérő pedig olly erömiv, melly kerekek, függönyök és rugók által tartatik mozgásban. A’ régiek időmérőül nap- homok- és vízórákat használtak. A’ míves órák feltalálásának ideje bizonytalan. Csak annyit tudunk, hogy a’ 12 században kezdtek a’ klastromokban mives órákat használni, mellyek kerekek által mozgatott harangnak hangjával jelentették az órát. Valami Hirschau nevű apátról mondja életirója "horologiumot talált fel, az égi sphaerak mustrája szerint". Ez a’ 11 század vége felé halt meg, ’s könnyen meglehet, hogy talált fel valami órafélét. A’ 13 századból tetetik említés egy jeles mivről, mellyel Szaladin szultán II. Fridrik császárnak ajándékozott. Ezt sulyok ’s kerekek mozgatták.
Nem csak az órát mutatta, hanem a’ nap, hold és planéták állatkörbeli járását is. [...] A’ zsebóra sokkal későbbi találmány. Köz vélemény szerint, Hele Péter órás csinálta a’ legelsőt 1510. A’ függönyt HUYGENS (l. e.) használta legelsőben. A’ 18-dik századi legnevezetesebb órák közé tartoznak HAHN (l. e.) echterdingeni pap csillagászati óráji. ... " [HAI.]

54.: Orion, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 412. "...egy hőse a’ regés hajdankornak, közönségesen Neptunus és Berylle fiának láttatik. Homerus szerint olly szép ifjú volt, hogy Aurora, kellemeiért bele szeretett. Az istenek megirigylették ezen szerelmet,’s Diana elölte nyilával az ifjút Ortygia szigetén. - Mások szerint Orion király volt és jó vadász, ki még az alsó világban sem szűnt meg egy nagy rétségen azon vadat üldözni, mellyel már a’ felső világon elejtett. [...] A’ megöletett hős, kutyájával együtt, mint csillagzat, az égre helyeztetett, melly az éjszaki félgömb minden fényei között legtündöklőbb, ’s még ma is Orion nevet visel." A szócikk szerzőjét az 54-es számmal jelölték. [HAI.]

Ősz, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. p. 455. "...az esztendő azon része, melly az éjszaki mérséklett égöv alatt akkor kezdődik, midőn a’ nap, a’ déli félgömb felé való látszató alászálta közben, az egyenlítőt érinti. Az ősz vége azon időpontba esik, midőn a’ nap legkisebb déli magasságot mutat, vagy midőn az egyenlítőn tul, a’ déli félgömbön a’ bak téritő körébe ért. A’ mi időszámolásunk szerint az ősz kezdete Sept. 23-ka körül esik, mikor a’ nap és éj hossza ugyanazon esztendőben már másodszor egyenlő, vége pedig Dec. 21-ke körül, mikor nálunk a’ nap legrövidebb. ... " [HAI.]

x.: Öv, földöv, égöv (Zóna). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Nyolczadik kötet. Mahagoni - Özvegyi jog. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatta Landerer Pesten. pp. 466-467. "A föld öszves felülete 5 övre osztatik: forróra, déli mérsékletire, éjszaki mérsékletire, déli hidegre ’s éjszaki hidegre. A’ forró öv az, melly az egyenlítőtől dél felé 23 1/2 foknyira, ’s éjszak felé is ugyan annyira veszi körül a’ földet, ’a mellynek lakósaira esztendőnként kétszer süt a’ nap függőlegesen. Határai az egyenlítőtől mind a’ két felől a’ két térítő kör, vagy azon körök, mellyekben a’ nap legtávolabbra esik az egyenlítőtől. ... " A szócikk szerzőjét egy kis x-el jelölték. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. 579 p. Csillagászat: 10 szócikk. A következő 2 rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani: L-ú. 1 tétel, Sz. E. 1 tétel. 8 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

L-ú.: Periodus, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 177-181. "...időkör ’s ebben foglalt időköz; innen valamelly nagyobb időköz több időszakokra osztatik , mellyek hasonlóul periódusoknak neveztetnek. Igy használja ezt a’ szót az astronomus és chronologus; amaz, hogy egy ’s ugyanazon körformájú mozgásnak visszatérését kifejezze, ez, hogy több esztendei cyklust (1. e.) jeleljen ki. (L. HÓNAP). AZ időszám tálasban (chronologia) csak akkor találtathattak fel helyes időkörök, midőn az astronomusok az égi testek igazi mozgásával megesmerkedtek. Ezért olly zavaros a’ régi népek időszámlálása.
A’ Görögök legnevezetesebb periodusi ezek voltak: Metonnak 6040 napból álló 19 eszt. hold-periodusa, melly szerént készítették a’ Görögök K. e. 432 olta astronomiai kalendáriumaikat; Kalippusnak 330 észt. kezdett periódusa, vagy Sándor epochája által, melly 1 nap hijján 4er 19 vagy 76 eszt. foglalt magában, megjavíttatott; még tökéletesebb volt Hipparrhus 304 eszt. hosszú periódusa, melly a’ naptéritői nap-esztendőt csak 6 min. ’s 16 secundáaal tette hoszabbra. A’ római adószám (l. e.), római adóperiodus, vagy indictio cyclusa, 16 észt. időköz, mellynek eredete nem egészen esmeretes. Scaliger József az általa behozott úgynev. juliana periódussal (7980 jul. eszt. időkörrel) K. születése esztendejének világ teremtetésétől kezdett külömbféle számlálásait egymással öszveegyezteini akarta. E’ t. i. a’ 28-, 19-és 15-nek, mint a’ nap-, hold- és indictio-cyklusok számainak sokszorozás által kijött mennyisége.
28szor 19 vagy 532 eszt. múlva az újholdak és holdtöltéi ugyan-azon rendben ’s a’ julianum kalendariom ugyan-azon hónapjának és hetének napján jelennek meg ismét; ’s igy egyszersmind a’ három időszámlálási cyklus, u. m. a’ 28 eszt. nap-cyklus, a’ 19 eszt. hold-cyklus ’a a’ 15 esztendőnyi indictio-cyklus is megújul. Ez a’ periódus nagy husvétperiodusnak, vagy Victorinus, Dionysius, Diocletianus periódusának is neveztetik. K. sz. eszt. a’ juliana periódus szerént 4714. Többé nem használtatik, mivel most K. sz. előtti és utáni esztendők szerént megyén az időszámlálás. ..." [HAI.]

Perseus. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 190-191. "...Danaënak (l. e.) és Zeusnak fia. Polydectes, Seriphos sziget királya, ki anyjával együtt befogadá, csak hamar szabadulni kívánt a’ fiatal, ’s tüneményes esetek után vágyódó hőstől. Azt szinlelé tehát, hogy Önomaus leányát akarná elnyerni, ’s menyasszonyi ajándékra, összegyűlt barátitól lovakat kért. P. azt ígérte, hogy ha kívántatik, magát a’ Gorgo (Medusa) fejét is elhozza; Polydectes szaván fogta. [...] P. holta után is mint bajnok tiszteltetett ’s a’ csillagzatok közé emeltetett. A’ Perscusról szóló mythust Persiából származtatják, ’s ujabban a’ földmivelésnek felső Ázsiából vagy Persiából Görögországba áltvitelére magyarázzák. Ő a’ Bersin a’ Schahnameban." [HAI.]

Perspectiva, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 203-205. "...telescopium és tubus, olly nevek, mellyeket nem kell egymással felcserélni. Telescopiumon (messzelátón), mellynek üvege vagy mind két, vagy egyik oldalán hupályosittatik, tulajdonképpen csak egyes, távol tárgyak szemlélésére szolgáló üveg értetik, ’s e’ czélt bizonyos feltételek alatt minden lencseüveggel el lehet érni. Perspectiva ellenben egy vagy több egymásba tolható csőkből álló eszköz; melly néhány mesterségesen köszörült ’s bizonyos távolyságra helyezett üveget foglal magában ’s ezeknél fogva távol tárgyak közelebb ’s megnagyítva hozathatnak szemeink eleibe. Önkéntesen, de igen közönségesen a’ kisebb messzelátó cső perspectivának, ’s a’ nagyobb messzelátónak vagy tubusnak neveztetik.
Az egyszersmind mind két szemre használható perspectivának neve binoculare telescopium; de illyen eszközök ritkán használtatnak, mivel inkább akadályozók, mint hasznosok. ..." [HAI.]

Piazzi (Giuseppe). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 311-312. "...a’ nápolyi és palermói csillagvizsgálat igazgatója, a’ nápolyi, turiui, göttingeni, berlini, pétervári academiak tagja , a’ franczia Institutum, ’s a’ londoni kir. tudós társaság, és majlandi academia levelező tagja, szül. Ponteben (Veltlinben) 16 Jul. 1746. [...] A’ vicekirályt, herczeg Caramanicot, egy csillagvizsgáló torony’ alkottatására birta, ’s Angliába és Francziaországba utazott szükséges eszközök megszerzésére. 1788 Greenwichben volt Herschelnél.
A’ palermói csillagvizsgáló intézet 1789 építtetett és P. által "Della specola astronomica de registudj di Palermo 1792-94" leíratott. Vizsgálatinak első sikerét 1792 bocsátotta közre. Azután csillaglajstromához fogott és 6784 csillagot magában foglaló lajstromát a’ párisi institutumnak ajánlotta. 1 Jan. 1801 felfedezte Ceres planétát (melly felfedezés Giulio Perticarival a’ Piazzi-planeta czimü verset iratta). ... " [HAI.]

Sz. E.: Pingré (Alexandre Gui). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 332. "...kanonok és hires csillagász született Parisban 1711. 1751 óta 40. éveket töltött a’ párisi csillagász toronyban. 1757ben a’ legnehezebb csillagászi munkához kezdett, t. i. az üstökös csillagok theoriája- ’s kiszámolásához. Ő maga több üstöküs-csillag-pályákat számolt ki, mint Európa minden egyéb csillagászai együtt véve. 1766ban a’ nap és hold fogyatkozásit 2000 évekre előre kivetette. 1767ben Courtanvaux marquist kisérte-el a’ tengeriórák megpróbállásáért, ’s arról jelentését ki is adta; 1769ben pedig a’ Vénus át-mentét szemlélte meg Cap Frauçois-en, ’s azt szinte leirta. Megholt 1796." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Planeták, azaz bujdosó csillagok, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. pp. 354-355. "...világosságokat az álló csillagoktól kapják. Már Homerus és Hesiodus esmérték Venust, de mint két külömböző csillagot, u. m. esti és reggeli csillagot; Demokritus több planétát gyanított; Pythagoras az esti és reggeli csillagot egynek tudta ’s Eudoxus a’ 4 száz. K. e. esmerte az 5 fő planétát, mellyeknek esmeretét bevitte a’ Görögökhez Egyiptomból. Ezen régi 5 planétához (Mercuriushoz, Venushoz , Marshoz, Jupiterhez és Saturnushoz) a’ legujabb időben 4 más (u. m. Uranus, Ceres, Juno és Vesta) fedeztetett fel, a’ honnan most, a’ földet ’s holdat is oda számlálván, 11 főplaneta esmeretes 18 mellékplanetával vagy holdal együtt. ..." [HAI.]

Planetárium. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 355. "...olly machina, mellyel az égi testek mozgásai, főképpen a’ földnek és holdnak kölcsönös egymáshoz állásai adatnak elő. Az első gróf Orrerynek ajánltatott, honnan a’ machina Orreriunmak neveztetik." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Planisphaerium, Planiglobium. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 356. "Ezen egyenlő jelentésű kifejezetek valamelly félgolyóbisnak, p. o. az ég és föld félgolyóbisának, tér lapohi előadását ’s rajzát teszik, mint minden atlas szokta a’ keleti és nyugoti, vagy az éjszaki és déli lélgolyóbist előadni. Az előadás módjaira (projectiokra) nézve l. FÖLDKÉPEK. Bővebb utasítást ad Mayer "Unterricht zur praktischen Geometrie"-jében (Erlang. 1804, rézm.) és Katona Mihály "A’ föld mathematicai leirás-"ában 244 ’s t. lap. (Révkomárom. 1814)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Plejadák, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 364. "...Atlasnak 7 leányai. Orion meglátta őket ’s szerelmének ajánlásával addig alkalmatlankodott nekik, mig az istenekhez folyamodván szabaditásért, Jupiter galambokká nem változtatta őket. Pleiades csillagzat is, magyarul fiastyuk." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Ptolemaeus (Cladius), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Kilenczedik kötet. P - Python. Pesten, 1833. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtatatott Budán a’ K. Egyetem’ betűivel. p. 548. "...földleiró , astronomus és mathematicus, Pelusiumban (Egyiptomban) szül. K. u. 120-160 közt élt Alexandriában Hadrianus és Marcus Antoninus alatt, ’s azt irják 80 eszt. korában halt meg. A’ régi világ astronomusai közt elsőnek tartatik. Ő javította Hipparchus álló csillag-jegyzékét ’s csinált olly táblákat, mellyeknél fogva a’ nap , hold és planéták mozgásait kiszámolni lehetett. A’ régiek egyes vizsgálatait először ő szedte öszve ’s hozta rendszerbe, [...] Világrendszere (l. e.) Ptolemaeus rendszere név alatt esmeretes. 827 táján ez a’ munka arab nyelvre, ’s ebből, melly "Almagest" czimet visel, 1230 táján II Fridrik császár rendelésére latin nyelvre fordíttatott. ... " [HAI.]

GYŐRI Sándor: Báró Zach Ferencz. In: Magyar Tudós Társasági Névkönyv 1833ra. Szerk.: Döbrentei Gábor. Pesten, [1833.] Trattner-Károlyi nyomtatása. pp. 45-48. "Életrajzok a’ Társaság kiholt tagjairól. [...] levelező tag. Zách János, Ferencz, Vitus, Fridrik, született Pesten 1754ben Junius 16án. Édes atyja volt Zách Jósef, philosophia ’s orvosi tudomány Doctora Pesten és az Invalidusok’ házának physicusa..." [HAI.]

Elegyes dolgok. Burkus Ország. = Bétsi Magyar Kurir 1833. Első Fél Esztendő jan. 15. Nr. 5. p. 40. 1832. "Dec. 30-kán estveli ötödfélórakor, Bounban Napkelet felé, az égen, egy tüzes golyóbist vettek észre. ... Az egész jelenés alatt semmi menydörgés sem hallatszott." [SRG.]

Nagy Britannia. = Bétsi Magyar Kurir 1833. Első Fél Esztendő febr. 22. Nr. 16. p. 124. "Herschel, híres tsillagvisgáló, munkáját a’ kettős tsillagok körűl bévégezte, ’s most a’ Jóreménység fokához szándékozik, ott akarván végezni vizsgálódásait." [SRG.]

Nagy Britannia. = Bétsi Magyar Kurir 1833. Első Fél Esztendő márc. 12. Nr. 21. p. 165. "Delhiben a’ múlt esztendő Jan. 23kán, egy különös - 3 tüzes golyóbisból álló, és keletről jövő meteort vettek észre. Később a’ 3 golyóbis egyesülvén, hóldnyi nagyságra nőtt, ..." [SRG.]

TERELMES Kálmán: Hegedű szó, és nembirálat a’ Holdnapokról. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 16. 5. sz. pp. 36-39. [SRG.]

VIZER István: Egy hazai tudományos munkáról. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 19. 6. sz. pp. 42-45. Lypsky János térképészeti, geográfiai művének alapján készült kiadásra váró mű, csillagászati vonatkozású elemzése. [SRG.]

VIZER István: Egy hazai tudományos munkáról. (Folytatás.) = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 23. 7. sz. pp. 53-55. [SRG.]

Különbfélék. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 26. 8. sz. p. 63. Z. M. L. Nagy Kállóban 1832. nov. 14-én. meteorhullást figyelt meg. [SRG.]

RUMY Károly: Még egy vélemény a’ hónapok magyar neveiről. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő jan. 30. 9. sz. pp. 65-67. [SRG.]

S. József: Ujabb vélemény a’ Hónapok magyar neveiről. = Hasznos Mulatságok 1833. Első Félesztendő febr. 16. 14. sz. pp. 110-111. [SRG.]

RUMY Károly: Még egy szó a’ hóld- és a hét napok uj nagyar neveiről. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő aug. 28. 17. sz. pp. 129-130. [SRG.]

RUMY Károly: Még egy szó a’ hóld- és a hét napok uj nagyar neveiről. (Folytatása ’s vége.) = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő aug. 31. 18. sz. pp. 137-139. [SRG.]

Uj óriási messzelátócső. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő szept. 25. 25. sz. pp. 199-200. A Münchenben készült Frauenhofer-féle távcső "gyújtó távolsága, 15 párisi láb, nyilása pedig 10,5 hüvelyk átméröjű." [SRG.]

Jutalomhirdetése a’ londoni királyi tudományos academiának. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő okt. 23. 33. sz. pp. 257-258. Herschel F. W. János kapta az egyik jutalmat, a mozgó kettőscsillagok pályájának megfigyeléséért. [SRG.]

Régiségek. = Hasznos Mulatságok 1833. Második Félesztendő okt. 23. 33. sz. pp. 263-264. Egyiptomi csillagászati emlékekről. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. Rév-Komáromban Júl. 3dikán... = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [28.] 1833. Második Félesztendő Szent Jakab’ Hava 27dik napján [júl. 27.] 8. sz. p. 58. "Ez rakéta alakú futó tüz volt." Tűzgömb este 9 óra tájban. Sz. feljegyzése. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. Pest. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [28.] 1833. Második Félesztendő Szent András’ Hava 13dik napján [nov. 13.] 39. sz. p. 305. A magyar tudós Társaság nov. 10-iki közülésén Döbrentey Gábor titoknok, Imre János és Tittel Pál rendes tagok felett két emlékbeszédet tartott. [SRG.]

Levegői tüzek magyar országban. = Honművész 1. 1833. 1. köt. ápr. 21. 6. sz. pp. 40-41. "A’ múlt November 12-13-ika közti éjjel hazánk több vidékein levegői gyulladások (tűzi meteor) láttattak. Nevezet szerint Zemplin vármegye déli részén, ’s Budán a’ nyugot-északi hegyek felett hajnalban 4 óra táján a’ levegőben nagy mozgó tűzoszlopok támadtak, mellyek olly világoságot okoztak , hogy a’ szobákban olvasni is lehetett. ..." [HAI.]

Vasmeteorok. = Honművész 1. 1833. 1. köt. ápr. 21. 6. sz. p. 41. "1751 ki május 26-kán esti 6 órakor Hradschina mellett Zágráb vármegyében két vastömeg (Eisenmassa), egyik 71, másik 16 fontos, hullott a’ levegőből; a’ zágrábi szentszék tagjai több tanúkat, kik a’ mezőn voltak azon vasmeteorok lehullásakor, ki kérdeztek, ’s vallományaikat különös jegyző könyvbe iktatták." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Réz-meteor. = Honművész 1. 1833. 1. köt. máj. 19. 14. sz. p. 107. "Párisban a mult esztendőben egy Meteor (levegő kő vagy ércz) hullott le, melly nem vasból volt, mint az eddigieken tapasztaltatott, hanem rézből, mit a’ levegőt mérgesítő Cholera - Miasmának (nyavalya anyagja) tulajdonítanak." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Tüzes eső. = Honművész 1. 1833. 1. köt. jún. 16. 22. sz. p. 171. "Argentan mellett (Orne megye, franczia ország) minapában a’ levegő két óráig tartó több ízben nagy csendeség mellett számtalan tündöklő szikrákkal volt ellepve , mellyek tüzes eső formát képzettek. Legszembetűnőbb vala ezen jelenet reggeli 4 és 5 óra közt. Sok helyen úgy látszott, mintha a’ szikrák földre hullottak volna , de azoknak semmi nyoma se találtaték; hihető, hogy ezen tünemény csak a’ felső levegő területein történt, ’s a’, szikrák színlelt lehullása csak opticai csalódás volt. - A’ miveletlen lakosokban ezen jelenet nagy rémülést okozott." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

1832-ki meteorok. = Honművész 1. 1833. 2. köt. júl. 21. 32. sz. pp. 253-254. "A’ múlt esztendőnek November 12-13-ki éjszakáján Európának különféle részeiben világitó meteorokat (levegői tüzeket) vettek észre, mellyeket teljes kifejlésökben reggeli három órától fogva hatig lehet látni - ’s így olyankor, midőn fájdalom! legkevesebb tudományos észrevételeket lehet várni, minthogy azok, kik ilyeseket tehettek volna, közönségesen még nincsenek ébren. De minthogy ezen meteorok messze földre ellátszottak , mégis eléggé sok emberek látták, ’s nem lesz hasztalan, ha a’ különböző vallomásokat itt egybe hasonlítjuk. Három pattantyús ’s a’ genfi bérseregből egy strázsamester éjfél táján valamelly villámhoz hasonló fényt látott a’ felhők megett. ..." [HAI.]

1832-ki meteorok (Folytatás). = Honművész 1. 1832. 2. köt. júl. 25. 33. sz. pp. 261-263. [HAI.]

1832-ki meteorok (Végzet). = Honművész 1. 1833. 2. köt. júl. 28. 34. sz. pp. 269-271. "Nagy és csudálandó hasonlatoságot lehet találni ezen tünemenyek, e’s azok között, mellyeket Humboldt ur Bonpland urral 1799-ki November 12én, tehát majd szinte azon napon, Cumanában látott. Ezen hires utazó a’ napegyenlítői tartományokban volt utazásának 4-dik könyve 10-dik fejezetében igy irama tünemények felől: "A’ Nov. 11-12-ik közti és hires de igen szép volt; hajnali 3 órától kezdve kelet felé rendkivüli szokatlan sugárzó meteorok láttattak; Bonpland ur, ki felkelt, hogy az éj hivesét a’ gallerián ízlelhesse, legelsőbben pillantá meg azokat. ..." [HAI.]

Köd és napfolt. = Honművész 1. 3. köt. 1833. okt. 27. 60. sz. p. 479. "Julius 15-kétől kezdve egész Augustus 15-ig északi Afrikának tengermellékén igen nevezetes köd uralkodott, melly ezen egész idő közben csak néha szakadott félbe. Ugyan azt déli Európában is sőt egészen Parisig, ’s New-York-ig lehetett látni. Aragour illy czimű könyvében: "Annuaire du Bureau de Longitudes pour l’année 1832" következő tudósítást ad felőle: "Éppen Oranban valók, ’s alkalmam volt tapasztalni, hogy a’ napsugarai a’ köd által annyira elgyengittettek, hogy ép szemmel beléjek lehete nézni. Midőn Augustus 3-kán "La Dordogne" hajó párkányán áltam, ismét iszonyú vastag köd ereszkedett reánk, úgy hogy a’ napsugarai kéklő világot játszanak. Midőn e’ tüneményt igy vizsgálnék, egyszerre azt kiáltja egyik hajós legény, hogy a’ napban madarat lát; a’ legénység mind felveti szemeit, és sokan közülük ugyan azt álliták.
Én semmit se láthattam, ’s midőn nagyitó csőmet elővevém, a’ nap közepében nehány foltokat vevék észre, mellyek keresztet formáltak. Midőn azután a’ csőt letevőm szabad szemmel is megismerhettem a’ megjegyzett helyet, mellyet a’ hajósok madárnak tartottak. E’ tünemény mintegy fertály óráig tartott, ’s mi legnevezetesb benne, úgy vélem az, hogy ez első eset volt, mellyben a’ napfoltokat szabad szemmel is lehetett látni." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Kivonás az 1832 dec. időjárást illető budai csillagász intézetbeli vizsgálatokból. = Jelenkor Második évi folyamat első fele 1833. Januar 9dikén 3. sz. p. 24. A "csillagász-intézeti naplókönyv" adatai alapján. [SRG.]

Ujabb látvány az égen. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év január’ 23dikán 7. sz. pp. 27-28. 1832. nov. 17-én két álnap (fattyúnap) volt látható Erdélyben. [ZSE.]

M. D.: Csillámok vagy röpfények. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év január’ 30dikán 9. sz. pp. 35-36. "Midőn estve a’ borútlan égre fordítjuk szemeinket, gyakran olly fényláncz tünik előnkbe, melly akként, mintha csillag röpülne, támad a’ légben ’s ismét elmulik; köznyelven csillag-tisztulásnak szoktuk ezt nevezni;..." Meteorhullásról. [SRG.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. Testvéréhez. = Társalkodó 2. 1833. első Fele febr’ 6kén 103-104. sz. pp. 41-42. A beszámoló írója feltehetően Nagy Károly. [SRG.]

VIHARY Elek: A’ Holdhoz. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év martzius 13dikán 21. sz. p. 81. [SRG.]

SIPOS Sándor: Venus’ csillaga. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év martzius 20dikán 23. sz. p. 89. [SRG.]

A’ délszaki éghajlat. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év majus 11dikén 38. sz. pp. 151-152. "A’ nagy csillagok’ csoportozati, az itt ’s amott elszórt fellegek, mellyek fejéres fényökkel tejuthoz hasonlítnak, végre az égüreg, hol a’ legmélyebb sötétség uralkodik, minden egyesül, hogy a’ délszaki égnek egy különös, egészen saját természetet ’s alakot adjon, a’ mi még azokra is hatalmas befolyást gyakorol, kik a’ csillagtudományban járatlanok levén, az égbolton szemöket mint valamelly szép mezei virányon legeltetik." [SRG.]

N. K. [NAGY Károly]: Plössel’ optikai új találmánya. = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év julius’ 27dikén 60. sz. pp. 238-239. "Plössel ezen találmányára privilegiumot nem vesz, mert azt titkolni ’s így az előmenetnek gátot vetni nem akar;..." [SRG.]

Berenice’ hajának csillagképe. = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év october’ 2dikán 79. sz. p. 315. "Ptolomaeus Evergetes’ nője, Berenice fogadást tőn, hogy ékes hajfürteit az isteneknek áldozza, ha őt azon szerencsére méltatják, hogy csatában küzdő férjét viszont meglássa." [A Bereniké haja csillagkép legendája egy történelmi személyhez köthető, éspedig II. Berenicehez, Egyiptom királynőjéhez. Férje III. Ptolemaiosz Euergetes király i. e. 246-tól i. e. 221-ig uralkodott.] [SRG.]

VIHARY Elek: Csillagom. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év october’ 19dikén 84. sz. p. 333. [SRG.]

JANKOVICH Miklós W. Idősb: A’ Veteristákról, vagy is a’ Római Catholicusok között volt üldözésről az Új Kalendáriom béhozatásakor Magyar Országban. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. IIdik köt. pp. 3-25. Értekezések. [SRG.]

HORVÁT István: A’ Tekéletes Magyar Szóról. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. IIdik köt. pp. 102-105. Teke, deákul globus, gombolyűséget jelentő szó magyarázata. p. 105. [SRG.]

HORVÁTH Sigmond: A’ Világ Rendszere, vagy is: Az égi testek az Isten ditsőségének harsány tolmátsai. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. 4dik köt. pp. 3-52. Az álló-tsillagok, A’ Napalkotmány, A’ bujdosó Tsillagok, Plánéták (Mercurius, Venus, Földgömbünk, A’ Hold, Mars, Vesta, Juno, Ceres, Pallas, Jupiter, Saturnus, Uranus), Az Üstökös Tsillagok, A’ Világok lakosai, Az égi Testek élete. Értekezések. [SRG.]

VIZER István: Észrevételek egy hazai tudományos munkáról, néhány más észrevétellel együtt. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. 4dik köt. pp. 101-106. Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel Magyar Ország, ’s a’ hozzá kaptsolt Tartományok kiadandó Geographiai Abroszát, "Lipszky Ezredes Földabroszának alapja szerént" készítik el, javításokkal. "Azon elmés, ’s szigorúbb Astronomiai vizsgálatjai, mellyeken munkája alapúl; bámulható ügyességgel készitett,... Így történt a’ tőle felvett Lisganig Astronomus határozásával Varasdra nézvest." Lisganig hosszúsági és szélességi mérése hibás volt, s ezt használta fel Lipszky Földabroszában. Értekezések. [SRG.]

BENE Ferentz ifj.: Annuaire du bureau des longitudes, 1833. Egy azon legjobb és a’ mi még több legkisebb könyvek közül, mellyek esztendőnként közöltetnek; értelmes és felvilágosodott férjfiak írják ezen almanachot. Benne minden találtatik, a’ mi a’ tsillagvizsgáló tudomány által előre látható, a’ mi az előitéletek és a’ községben elterjedt hibák eloszlatására szolgálható. ... jeles tudományos értekezések Arago úrtól... = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. IVdik köt. pp. 111-116. "A következő értekezés ezen esztendőből, mint Kivonat, közöltetik: A’ Holdnak befolyása az emberre." [SRG.]

HOLÉCZY Mihály: A’ Havi ’s Héti napok Magyar nevezetéről. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. VIdik köt. pp. 23-50. [SRG.]

A’ Magyar Tudós Társaság’ második köz ülésének tárgyai. Pesten a’ nemes Vármegye’ nagyobb teremében 1833. Nov. 10kén délelőtti 10 órakor. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. Xdik köt. p. 123. "Emlékbeszéd Tittel Pál felett,..." [SRG.]

HORVÁTH Sigmond: A’ 12 égi Jegyek magyarázata. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. 11dik köt. pp. 47-57. "...Nevöket ezen itt következő tsillagképektől költsönözik, mellyekhez a’ nap ez előtt mintegy 2,000 évekkel közel esett. Éjszak felől rendeznek: Kos, Bika, Kettős, Rák, Oroszlány, Szűz; Dél felé látszanak: Mérték, Scorpio, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak. ..." [HAI.]

BIANCOVICH János: Az Üstökös Tsillagokról. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. XIIdik köt. pp. 65-76. "Az üstökös Tsillagok megjelennek tsak néha néha, és közönségesen egészlen váratlanúl. Eleinte igen kitsinyek, nagyobbító üvegek által láthatók, mozdúlások meglehetős lassúságú, hanem tsak hamar azután nagyságok nevekedik,..." [SRG.]

N. J.: Chinai Angol Kalendáriom, Krisztus születése után 1833-ik évre. = Tudományos Gyűjtemény 17. 1833. XIIdik köt. pp. 97-100. "Chinai Angoly Kalendáriom kezdetét veszi némelly bévezető jegyzetekkel a’ Chinai esztendő felett, melly holdnapi az az: a’ hold forgása által intéztetik,..." "Julius 5-dik napja az 5-dik holnapnak 18-dika lévén, a’ nagy tsillagász Changnak születése napja,... Ezen férjfi, ki hajdan a’ Chinai Kalendáriom készítésére felügyelt, maiglan életben lenni, ’s a’ nap ’s hold fogyatkozásokat ’s egyébb astronomiai, vagy astrologiai tűneményeket jövendölni tartatik." [SRG.]

          1834.

  BRASSAI Sámuel: Bévezetés A’ Világ’, Főld’ és Státusok’ esmeretére. Brassai Sámuel által. Kolozsváratt Tilsch és fia tulajdona. 1834. Az Evang. Reform. Kollégyom betűivel. 232 p. Csillagászat: pp. 1-31.; Első rész. Világleírás vagy cosmographia. (pp. 1-20.). 1. Világ vagy Egyetem. 2. Csillagleírás (Uranographia vagy Astrographia). 3. 12 égijegyek. 4. A napi vagy plánétai-alkotmány (A napi-alkotmányban van 1 Nap, 7 Plánéta, 18 hold, 4 Asteroida). 5. A plánéták. 6. Az asteroidák. 7. Holdleírás vagy Selenographia. 8. Az üstökös csillagok (Cometographia). 9. Vélemények a világalkotmányáról.; Második rész. Földleírás vagy geográphia. (pp. 20-31.) 10. A földleírás vagy geográphia. 11. Mathematica geográphia. 12. A föld fordulásából származó línéak és karikák. 13. A föld keringéséből származó pontok, karikák és zónák.; A fenti földrajztankönyv igen röviden, a Csillagleírás (Uranographia vagy Astrographia) cím alatt, két oldalon (pp. 5-7.) ismerteti a csillagképeket, azután a legfényesebb 15 állócsillagot, majd a tejútat. Legvégén (p. 7.) ezt írja: "Vannak változó fényű csillagok is, mint p. o. Mira a’ Czethalban." Vagyis: a szerző több változócsillagról is tudhatott, de itt, a helyszűke miatt csak egyet, nyilván a legfontosabbat említi meg. [KSZ.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. 506 p. Csillagászat: 16 szócikk. Az S-s rövidítést vagy jelzést nem sikerült feloldani. 15 esetben a szerzőséget nem tüntették fel a cikk végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

S-s.: Ramsden (János) In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 70. "...mathem. műszer készítő szül. 8 Oct. 1730 Halifaxban (Angolorsz). Attya posztós lévén, őtet is ugyan annak szánta, hanem Dollond, kinek leányát feleségül vette, megtanította őtet a’ malhem. műszerek készítésére. Sok opticai és csillagászi műszereket szerencsésen megjobbított, többeket feltalált, mellyek közt nevezetes az ő részekre osztó erőműve. Lalande erről különös munkát irt (Paris 1790). 1786 a’ londoni kir. társaság tagja lett. Sok fontos értekezését olvashatni a’ Philosophical transactions-ban. Mh. 5 Nov 1800. Életét megírta Piazzi." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Refractor, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 105. "...astronomiai messzelátó, melly a’ micrometriai méréseknek nagyobb pontosságot ad. Kiváltképen jók a’ Benedictbeurnban készültek. Nevezetes főképen az itt Frauenhofertől 1824 a’ dorpati csillagvizsgáló intézet számára csinált óriás-refractor. Ezen maga nemében egyetlen egy eszköz 13 1/2 pár. l. hosszú. A’ testeket 600-szorta nagyobbítja. A’ vizsgálandó égi test felkeresésére egy kisebb messzelátó cső van hozá alkalmaztatva. Munkálatra, a’ képek pontosságára ’s a’ használás könyüségére nézve felyülmulja a’ tűkörtelescopiumokat. A’ refractor oszlopa két tengelyt tart, egyik a’ világtengely irányában, egy az egyenlítővel parallelé menő körrel, másik pedig egy elhajláskörrel. Egy reácsinált óramiv által az óratengely 24 óra alatt körülhajtatik, ..." [HAI.]

Regiomontanus, tulajdonképpen Müller János, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 107-108. "...6 Jun. szül. 1436. Regiomontanus nevét Königsbergtől (Frankenben), hol jött világra, kapta. Ezen jeles mathematicus, ki egyszersmind alapos philologus is volt, 1451 olta Peurbach György hires mathematicus alatt formálta magát ’s több eszt. köz tetszéssel tanította a’ mathesist Bécsben. Görög nyelv tanulása végett 1461 Besserion cardinalissal Olaszországba utazott, hol czélját teljesen elérte ’s nagy tudományáért közönségesen csudáltatott. Sok math. és astron. munkát fordított le görögből, ’s elvégezte Ptolemaeus Almagestjének tanítójától Peurbaehtól elkezdett kivonatját (Veneczia 1496). Tractat. de doctrina triangulorum-a. első nyomtatott munka e’ tárgyban. Azután I Mátyás magyar király udvarában lakott.
1471 Nürnbergben telepedett le, hol Walther Bernhardal szoros öszveköttetésbe jött ’s könyvnyomtatást alkotott, mellynek nyomtatmányai hibátlanságokért igen híresek voltak. 1474 IV Sixtus pápától a’ kalendariom javítása végett Rómába hivatott ’s regensburgi püspökké tétetett. Itt halt meg 1476, némellyek szerint döghalálban, mások szerint Trapezunti György fiaitól gyilkoltatott meg, kik ezzel az attyok fordításaiban Müller által felfedeztetett hibákért akartak boszut-állni. [...] Astronomiai vizsgálatai Ephemerides, 1475-től 1506-ig számolva (Nürnberg 1474, Veneczia 1476 és 1484, végre Köln 1488) igen pontosak’s nagy hirt szereztek neki. ..." [HAI.]

Reichenbach (György) lovag, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 113-114. "...bányásztanácsnok, időnk nagy mechanicusa, szül. Manheimban Aug. 24. 1772, mh. Münchenben Maj. 21. 1826. 1811 lőn bányászi tanácsnok, ’s egyszersmind a’ bajor polgári érdemrenddel ékesitteték. Azon mechanico-opticai intézetekben, mellyeket Utzschneider titk. tanácsnokkal és Fraunhoferrel Münchenben és Benedicfbeurnben 1805-ben felállított, minden csillagászi eszközök olly tökéletességgel készíttetnek, hogy belső szerközetük egyszerűségére ’s általában egész készületükre nézve felülmúlhatlanok, ’s az egészek legmerészebb kívánatit is kielégítik. 1812 báró Zách számára egy olly különös eszközt készített, mellyet méltán hordozható csillagvisgálónak nevezhetni, mivel az egészéthez szükséges fő szerszámokat együtt magában foglalja. ..." [HAI.]

Rittenhouse (Dávid) csillagász, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 177-178. "...a’ hasznos esmereteket terjesztő éjszak-amerikai társaság elölülője; mint Franklin, a’ természet nevendéke, ugyan azon ég alatt nőtt fel, ’s ön észtehetsége által mivészetben, tudományban nem csekély fokra hágott. [...] R. 1732 Pennsylvania tartományban Germantownban született. Mint eke mellé szánt gyermek, csak szűk oktatást kapott, de már ekkor nagy hajlandóságot mutata a’ mathesisre ’s mechanicára. [...] inaskodni egy óráshoz adnák. Itt elmetehetsége álmélkodásra méltó gyorsasággal fejlett ki. E’ mesterség gyakorlati részét csak hamar megtanulván, lelke nemesebb táplálék után szomjuzott. Színi-órákban ’s éjjelenként mathematicai könyveket olvasgatott, (jelesen Newton elveit), ’s a’ magasb mérési titkokba minden segély nélkül behatott.
A’ csillagos ég és egy könyv levének tanítói az astronomiában, ’s ön tapasztalása után egy olly planetáriumot készített , mellyet a’ müesmerők csodáltak. [...] 1790 Philadelphiába költözött, hol mesterségét mint órás és mathematicai szerszám készítő folytatá, ’s csak hamar az amerikai tudós társaság tagja lett. 1760 a’ philadelphiai bölcselkedő társaság, mellynek elölülője akkor Franklin vala, Norritonba, (a’ Montgomeri grófságba) küldé, hogy Venusnak a’ nap előtt általvonulását kémlelné. Mind ez utjának foganatja, mind egyéb csillagászi meghatárazásai, mellyek tételére egy maga állította égésztoronyban alkalma volt, teljesen megfelelének a’ kívánságnak, ’s ezeket Dr. Smith (American, philos. Transaction. 1. k.) körülményesen ’s rendkívüli tetszéssel irta le. ..." [HAI.]

Rumoffski (István), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 264-265. "...Oroszországnak első mathematicusa és földleirója, szül. 29 Oct. 1734, a’ vlodimiri kormányság egy falujában. [...] 1760 irá az első orosz mathesist, mellyet olly szépen ada elő, hogy a’ mathesis közönséges kedvellését ő ébreszté fel Oroszországban. Grishoff orosz csász. csillagász segédjévé tétetvén, ennek holta után 1761 Nertsinszkbe (Siberiába) ment, hogy Venusnak a’ napkörén áltmentét vizsgálja. Ekkor tett fontos szolgálataiért 1763 csász. csillagászságot kapa jutalmul. br>II Katalin Eulert Petérvárába hiván, R. nagy tanítójával még szorosabb öszveköttetésbe lépe, mivel az academia uj alkotásának alkalmával kettejekre bizaték a’ geogr. osztály. R. maga kapta a’ honyi földabroszok készítését, mellyek legelőször jelentek meg ’s ritka tökéletességgel, R Euler helyes tanácsai által nyomosán segittetvén. Venusnak 1769 második ’s az elébbinél nevezetesebb áltmenetele történvén, ennek vizsgálására az academia Rumoffskit Kolába küldé a’ jégtengerhez. Tapasztalatait latinul adá ki a’ pétervári commentariusok 14 köt. ..." [HAI.]

Sajnovits János, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 278. "...szülelett Tordason, Fejér vármegyében. A’ Jézusszerzetbe felvetetve, különösen a’ csillagászatra adta magát, és Hell Maximiliánnak, bécsi csillagásznak, segédje vala, midőn ez VII Christian Dán- és Norvégország királyától a’ Norvégföldre meghivattatnék, a’ Vénus csillag a’ nap tányérán általmenetének megszemlélésére. A’ szemlélés 1769 Jun. történt meg Wardoëhus-ban. Ezen alkalommal, Hell inditásából, a’ Lapponok nyelvére fordította figyelmét Sajnovits, és azt a’ magyarral öszvehasonlítván, visszajövet a’ koppenhágeni tudós társaság előtt egy értekezést olvasott fel, mellyben a’ lappon nyelv rokonságát a’ magyarral ügyekezék megmutatni. [...]
Egyébiránt Sajnovits felvetetett a’ koppenhágeni tudós társaságba. Néhány esztendővel későbben egy csillágászatféle munkácskát is adott ki itthon illy czím alatt: Idea Astronomiae, honoribus Regiae Universitalis Budensis dicata. Budae 1778. 8." [HAI.]

Sark (Pólus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 323. "a’ föld tengejének két végső pontja, éjszaki (pólus arcticus) és déli (pólus antarcticus.) [...] Ha a’ földtengelyt kinyulva képzeljük, ugy két vége az ég boltozatját éri ’s az érintés két pontjai világsarkaknak neveztetnek, mellyek körül az egész föld minden égi testekkel együtt minden 24 órában megfordulni láttatik. Polus magassága a’ pólusnak valamelly hely, város v. tartomány horizonja felett, bizonyos magasságra állása, v. azon szeglet, mellyet a’ földnek v. tengelyének a’ horizonra hajlása csinál, ’s melly 90°-nál soha se lehet nagyobb, sőt el is enyészhetik, ha a’ tengely a’ horizonban esik. Innen a’ pólus magassága egyenlő a’ hely geogr. szélességével.
Poláris távolság a’ pólusnak valamelly hely tetőpontjától v. zenithjétől való távolsága, tehát azon szeglet, melly a’ pólus magasságát 90°-ra egészíti." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sarkcsillag. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 323. "azon csillag, melly az éjszaki földsarkhoz legközelebb áll. E’ második nagyságú álló csillag a’ kis medve farkában legszélül, és jelül szolgál az éjféltájéknak ’s éjszaki földsark helysetének feltalálására, honnan vezércsillagnak is neveztetik. A’ déli földsarkhoz a’ de la Cailletól felfedezett tengeri octans van legközelebb; de mivel e’ csak 5-dik nagyságú csillag, tehát a’ kis vizi kigyó tartatik déli sarkcsillagnak, bár 11° van távol a’ déli sarktól." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sarkkörök (poláris circulus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 323. "azon két kisebb körvonalok, mellyek a’ földsarkoktól mindenütt egyenlő távolságra, azaz, 23 1/2 ° ra esnek ’s mind az aequatorral, mind a’ tropicusokkal egyközüleg mennek. Egyik éjszakinak, másik délinek neveztetik. Ezeknél kezdődnek a’ földsarkokig terjedő éjszaki és déli hideg földövek." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sas. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 325-326. "1) Természettud. tekintetben a’ ragadozó osztályba tartozó, magasan repülő, éles látású, ragadozásból élő madárnem, mellyből nálunk 23 faj találtatik, mellyek közül az Aranysas nagyságáért (hossza 1, kiterjesztett szárnyai széle 2 1/2 öl.) a’ madarak királyának neveztetik. 2) Csillagászi értelemben az éjszaki félgolyón, nagyobb részint a’ téjutban 281 és 305° közt fekvő csillagzat. Találtatik benne egy első nagyságú csillag Atair, felette egy harmadik, alatta egy negyedik nagyságú csaknem egyenes vonatban, asonkivül a’ farkában két harmadik nagyságú. 3) Mythologiai tekintetben az erőnek, dicsőségnek, győzedelemnek jele; ..." [HAI.]

Scaliger (Josef Justus). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 335. "az elébbi fia, hires chronolngus és philologus Agenben szül. 1540 11 eszt. korában Bordeauxba küldetett, hol több évekig tanulta a’ latin nyelvet. [...] Számos munkájiból legnevezetesebb: De emendatione temporum (Paris 1583), mellyben ő alapította meg először a’ chronologiai rendszert; némelly tévedéseit, mellyeket Petau ’s mások fedeztek fel, megjavította Thesaurus temporum complectens Eusebii Pamphili chronicon cum isagogicis chronologiae canonibusában Amst. 1758. [! 1658.] ..." [Ő a julián dátum javaslója.] [HAI.]

Schröter (János Hieronymus), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 378. "...csillagász, igazság-tanácsnok és fő tisztviselő, szül. 1745 Erfurtban, ’s Lilienthalban (a’ bremeni herczegségben) lakott. Legkedvesebb foglalatossága a’ csillagászság levén, hivatala mellett vizsgálódásokkal foglalatoskodott ’s fontos felfedezeteket tett, főképpen a’ hold körül, mellynek igen pontos atlását adta ki. Lilienthaljában igen jeles csillagászi intézetet állíttatott fel, mellyet lassanként legjobb eszközökkel gazdagított,. Már 13 lábnyi telescopiumát minden addig készíttettek közt legjobbnak találta Lalande. Azután még nagyobbakat készített, mellyek közt 25 láb. telescopiuma bámulásra méltó, mivel a’ tejúton számtalan apró csillagokat láthatni vele. 1813 a’ Francziák hamuvá tették csillagászi intézetének egy részét. -
Ezen haláláig (29 Aug. 1816) fáradhatatlan égvizsgálónak főmunkái: Selenotopograph. Fragmente (Gött. 1793-1802, 2 k. rézm. ’s atlás.); Beitr. zu den neuesten astronom. Entdeck. (Gött. 1788 - 1800, 3 k. rézm.); Aphroditische Fragm. zur genauern Kenntnisz der Venus (Gött. 1790 rézm.); Kronographische Fragm. zur Kenntnisz des Saturn (Gött. 1808, rézm.); Hermograph. Fragm. z. Kenntnisz des Mercur (Gött. 1816, rézm.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sextans. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 452. "...szegletmérő szerszám; áll egy réz karika darabból, mellynek széle 60 gradusra, minden gradus ismét minutumomokra pontosan fel van osztva. Használás módjának bővebb leírása, rajz nélkül nehezen érthető. [...] Egy szegletmérő szerszámot sem lehet olly könnyűséggel és gyorsasággal használni, mint a’ Hadley által talált tükörsextanst. Egyaránt hasznavehető ez egy hajóárbocz tetején, vagy tornyon, ’s koránt sincs annyi nehézséggel összekötve, mint az astrolabium. [...] - "Mayer Tóbiás göttingai csillagvisgáló, ugy készített egész karikává változtatott tükörsextanst, hogy rajta a’ szegleteket, ismételve ki lehet mérni; módját oktatja az angol admirálság által 1770 kiadott Tabulae motuum Solis et Lunae czimü munkájában.
Franczia földmérő BORDA (l. e.) még több javításokat tett e’ szerszámon; V. ö; Deseript. et usage du cercle de réflexíón (Par. 1787). E’ tökéletesített alakban Hadley eredeti sextansa most Mayer-Borda-tükör-karikája nevet visel." [HAI.]

Sirius, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 482. "...kutyacsillag, legfénylőbb minden álló csillagok közt ’s legnagyobb a’ nagy kutya csillagképében, melly kelet felé áll az Orion alatt." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Skorpió. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizedik kötet. Q - Snyders. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 490. "Egy a’ póknemük seregéhez, a’ tüdősök rendéhez tartozó állatnem, mellynek hosszas gyűrűs teste hátul egy 6 gumóból öszvetett farkban végződik, mellynek utolsójából egy előre hajlott fúlánk áll ki, mellyel tett szúrása mérges és kivált az Afrikában találtató nagyobb fajé veszedelmes, nem ritkán halálos; az Európa alsóbb részeiben, hazánkban is Mehádia körül találtató sárgás faj sebet csinál ugyan, de ritkán veszedelmest. Szúrása ellen legjobb orvosság a’ szálmiak vagy a’ seben öszvedörzsölt skorpió. - SKORPIO csillagtudományban egy a’ Zodiacus 12 jelei közül. (L. ECLIPTICA)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. 549 p. Csillagászat: 16 szócikk, melyeknél - korábbi kötetekkel ellentétben - egyetlen esetben sem tüntették fel a szerzőséget a cikkek végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Sugártévesztés (abberáció). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 233. "Hogy valamelly tárgyat látunk, onnan történik, mivel az abból jövő fénysugárok szemünkbe ütköznek, ’s mi a’ tárgy helyét a’ felfogott sugárok irányában keressük fel. Ha egy álló csillagba tekintünk, az alatt, mig ennek sugarai szemünkig érhetnek, a’ föld is megfutja velünk utjának egy kis részét; de mi ezen mozgást nem vesszük észre, ’s azt a’ csillagnak tulajdonítjuk, azt gondolván, hogy a’ csillag mozdult ellenkező irányban, olly formán, mint mikor sebesen haladó hajóban ülve azt képzeljük, hogy a’ parton álló tárgyak vissza felé sietnek. Nem is láthatjuk a’ csillagot valódi helyén egyébkor, mint mikor egyenes vonalban vagy felé közeledünk, vagy tőle távozunk, minden más irányban a’ most leirt opticai csalódásba esünk.
Az égi testeknek e’ tetsző tétovázsa, melly a’ föld mozgásából származik, ’s a’ föld mozgására is bizonyságul szolgál, sugártévesztésnek hivatik. BRADLEY (1. e.) volt első, ki e’ nevezetes tünetet felfedezte. L. Biot: Traité élémentaire d’ astronomie physique (Par. 1811); Báró Zách: Tubulae speciales aberrationis et nutationis etc. (Gotha 1806), ’s ugyan attól: Nouvell. tables d’ aberration et de nutation pour 1404 étoiles, avec un table generále, d’ aberrat pour les planetes et le cometes (Marseille 1812, és supplém. 1813)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Sugártörés. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 233-234. "Ha a’ világosság sugarai egy áltlátszó tömegből más külön neműbe mennek, ekkor utjokból rendesen kitérnek, ’s ez a’ sugártörés, melly a’ Dioptricának tárgya. [...] Ha az egymást érő két külön nemű áltlátszó test felületére, mellyre t. i. a’ sugár esik, egy függőleges vonalt képzelünk állíttatni, akkor azon szeglet, mellyet ezzel a’ beeső sugár formál, beesés szegletének hivatik, ’s majd nagyobb, majd kisebb lesz, mint a’ törésszeglet, mellyet a’ függöny a’ már megtört sugárral képez.
Általányos szabály erre, hogy: a’ beesés szeglete akkor, midőn a’ fénysugár egyik sürüebb testből más ritkábba megyén, kisebb a’ törésszegletnél, ellenkező esetben pedig nagyobb; vagy a’ mi szinte ezt teszi, midőn a’ sugár sürüebb tömegbe hat, a’ függöny felé (ad perpendiculum), ha pedig ritkábba megyén, a’ függönytől el (a perpendiculo) törik. [...] A’ sugártörés az oka, hogy a’ vízben úszó hal nem valóságos helyén, hanem a’ felülethez sokkal közelebb látszik, - hogy a’ csillagok valóságos feljöttök előtt, vagy valóságos lementük után is láthatók ’sat. ... " [HAI.]

Sugártörődés (Refractio). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 234. "A’ sugártörés tudománya igen fontos az egészétben is. A’ földet övedző levegő számtalan légrétegekből áll, mellyek mennél inkább közelednek a’ föld színéhez, annál tömöttebbek, sürüebbek lesznek. Ha tehát egy csillagból jövő sugár az ég nagy üregebeli felette vékony levegőből ferde irányban a’ föld vastag levegőjébe lövell, a’ függöny (vagy mivel itt golyóról van szó, a’ megfelelő küllő) felé kell annak törnie, ’s ehez annál inkább hajlania, mennél sürüebbek lesznek a’ légrétegek. Igy a’ sugár többé nem egyenes, hanem a’ földszine felé hajló görbe vonalban halad, miért a’ szemlélő a’ csillagot e’ vonal legközelebbi pontjának érdeklőjében (tangens), tehát magasabban látja.
Mivel pedig a’ sugártörődéi nagysága nem egyedül a’megtörő szer vagy test természetétől; hanem a’ szeglet nagyságától is függ, e’ szeglet pedig a’ látkörön legnagyobb, ’s innen a’ tetőpontig (zenith), hol = 0, kisebbedik: szükségképen a’ törődésnek is a’ látkörtől, hol legnagyobb, a’ tető pont felé egész 0-ig fogyni kell. [...] L. Littrow : Populaíre Asironomie (Bécs 1825, 2. k.); Bohnenberger Astronomie (Tübing. 1811); Biot: Traité d’ astronomie physique (Par. 1811, 3 köt), és Plana : Recherches sur la densité des couches de l’ atmosphére et la théorie des refract. astronomiques (Turin 1823, 4.)" [HAI.]

Szélesség (geographicai). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 347. "...valamelly helynek az egyenlítőtől számlált távolsága, melly az illető déli körvonalnak a’ kérdéses helytől az egyenlítőig terjedő ive szerint méretik meg. E’ szélesség éjszaki vagy déli, a’ szerint, mint a’ felvett hely az egyenlítőtől, éjszaki vagy déli földsark felé fekszik. Az egyenlítő alatt fekvő helyeknek mind két pólusai a’ horizonon esvén, sem szélességük, sem polusi magosságuk nincsen. Valamelly hely szélessége soha sem terjedhet többre 90 gradusnál, mert a’ polusmagosság sem mehet ennél többre, azaz, mert a’ pólus legfelebb magában a’ zenithben lehet. A’ szélességek és hosszúságok határozzák meg a’ földön a’ helyek egymás iránti fekvését. E’ meghatározáson épül a’ földirás és a’ földképek helyes rajzolása.
Csillagászatban szélesség alatt valamelly csillagnak az eclipticától számlált távolságát értik. Itt is megkülönböztetik a’ déli és éjszaki szélességet. Az Eclipticában egy csillagnak sincs szélessége, így a’ napnak sincs, a’ planétáknak pedig csak igen csekély van. A’ csillagok szélessége sem mehet 90° tul. Ezen szélességek az álló csillagok lajstromában már feljegyezve találtatnak." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Szinváltozások, (phasis), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 387. "...azon különbféle idomok, mellyeket a’ bujdosó csillagok nap általi különböző megvilágosittatásoktól kapnak, ugy, hogy nekünk most kerekeknek, majd tojásdadaknak, majd sarló formájúaknak, majd homályos foltoknak látszanak. (VÖ. HOLDVÁLTOZÁSAI.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Szivárvány. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 387-388. "Ki nem esméri azon gyönyörű levegői tüneményt, melly egy színes kör alakában látható, az esős felhőkben, mellyek a’ naptól megvílágositatnak, ha a’ néző háttal a’ nap felé fordulva szemeit azon felhőkre szegezi? Többnyire két egymással párhuzomos, és egymástól elegendő távolságban álló kör láttatik egyszerre. A’ belső a’ fő szivárvány sokkal világosabb színekkel bir, mint a’ külső ’s csak igen ritkán találtatik ezen belől egy vagy több halavány színű szivárvány. A’ szivárvány hét színből áll, mellyek a’ fő szivárványban belőlről kifelé így következnek: violaszín, setétkék, kék, zöld, sárga, narancsszin és veres. [...]
E’ szép tünemény, már az ősidők gondolkozóinak figyelmét magára vonta, törekedett már ezt Aristoteles megmagyarázni, de csak ujjabb időkben adta ennek tökéletes magyarázatát a’ sugárokban foglalt festékek törésénél fogva a’ nagy Nevton, ki számokkal is megmutatta azon szegeleteket, mellyek alatt ezen sugárok a’ szembe esnek, t. i. a’ belső szivárványnál 40 és 48, a’ külsőnél 51 és 54 fok közt, minek bővebb magvarázatját l. Gehlers Physik. Wörterbuck Regenbogen czik. ..." [HAI.]

Szürkült [! Szürkület], In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 410. "...azon gyenge világosság, mellyet a’ nap lemente előtt ’s utána kevéssel a’ levegőkörben elterjeszt. A’ levegőkör t. i. felfogja a’ gőzök és felhők segítségével a’ nap sugarait, megtöri, ’s a’ föld világitatlan részeire veti. Tartóssága különböző. Az aequator alatti tartományokban éjnapegyenlőség idején 1 ór. 12 min. ’s annál hoszabb lesz , mennél messzebb távozik a’ nap az aequatortól.
A’ földsarkoknál, hol 6 hónapnyi a’ nappal, 6 hón. az éj, a’ szürkület csaknem 2 hónapig tart, ugy, hogy a’ félévi éjnek nagy része világos. Felette jótékony reánk nézve, mert megrövidíti az éjt, ’s a’ világosság és setétség hirtelen változásának szemünkrei káros befolyását akadályozza. Vö. Bode Anleitung zur allgem. Kenntnisz der Erdkugel (Berl. 1803)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Szürkületkör, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 410. "...a’ természettudományban azon kör, melly a’ szürkület kiterjedésének határát kijeleli." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Tavasz. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 459. "Ezen évszak azon napon kezdődik, mellyen a’ nap az aequatorba lép ’s azon napon végződik, mellyen délben egész esztendőben legmagasb ponton áll. Nálunk a’ napnak a’ kos égi jegybe lépése határozza meg a’ tavasz kezdetét ’s a’ rákba belépése végzi az astronomiai tavaszt. Ama 22 Mart., e’ 21 Jun. körül esik. A’ föld déli félgolyóbisán az astronomiai tavasz 23 Sept. kezdődik ’s 21 Dec. végződik, tehát azon időben esik, mikor nekünk őszünk van. ..." [HAI.]

Tejút, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 466. "...Jacob útja is, azon világos fejér öv az egén, melly csaknem legnagyobb kör formában terjed el az éggolyóbis körül. Több csillagzaton megy keresztül, millyenek p. o. a’ Kassiopeja, Perseus, ’st. ’s a’ Hajóban legvilágosabb. Már Democritusról iratik, hogy azt számtalan álló csillagok egyesült fénnyének állította, mellyeket, távolyságok miatt, egyenként látni nem lehet. Mit a’ régiek gyanítottak, azt későbbi csillagászok perspectiváik segítségével, igaznak találták. De miért van olly temérdek sokságu álló csillag itt öszvehalmozva, hogy az ég többi része csaknem pusztaság hozáképest? Erre a’ csillagászság, de csak sejditőleg, ezt feleli:
A’ világosságöv vagy tejút csillagai a’ többiekhez képest hihetőleg nem állanak közelebb egymáshoz, hanem az ég ottani megmérhetlen mélységében számtalan sorokban éppen ugy állanak egymás felett, mint az égnek többi helyein, ’s nekünk azért látszanak itt többeknek, mint másutt, mivel ott a’ csillagok egymás iránti állását térség szerint látjuk, mint azon fákat, mellyeket hosszú sétahelyeken egymás után következő sorokban ültetve látunk, ’a mellyek ennél fogva egymáshoz közlebb lenni látszanak, mint a’ mellettünk lévők. Hihető, hogy a’ mi napunk is egyike az ezen tejútban lévő napoknak ’s ezen sok millió napok egy naprendszert képeznek, melly bizonyos, végetlen nagyságú ’s a’ tejút közepén álló nap (talán a’ Sirius) körül forog. L. Bode Anleitung zur Kenntnisz des gestirnten Himmels (9 kiad. Berlin, 1823, rézm.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Tél, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 467. "...legdurvább ’s leghidegebb évszak, melly astronomiai értelemben nálunk a’ legrövidebb nappal (22 Dec.) kezdődik ’s a’ tavaszi éjnapegyenlettel (22 Mart. körül) végződik. A’ föld déli félgolyóbisán akkor van tél, mikor nálunk nyár uralkodik. Az éjszaki félgolyóbison a’ tél csak valamivel tart tovább 89 napnál, ellenben a’ délin hosszabb 93-nál, mert az éjszaki tél a’ nap közelébe, a’ déli pedig a’ nap távolába (aphelium) esik, midőn a’ föld lassabban megyén ’s tehát annyi nappal hosszabban késik. ..." [HAI.]

Télpont, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 473. "...az a’ pont az ecclipticában, mellyben a’ nap, tetszőleges futásánál, az egyenlitőtől délen legmesszebbi távollétét elérte. E’ 21. Dec. történ. Ekkor legrövidebb nálunk a’ nap (7 1/2 órányi). A’ télpont a’ bak-jegy kezdete, noha ez a’ csillagzat már elhagyta helyét, mellyen most a’ nyilas áll." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Tengeráradás és apasás. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 490-491. "...azon mozgása a’ tengernek, melly szerint vize napjában kétszer felemelkedik ’s ismét leesik. Az emelkedés áradásnak, a’ leesés apadásnak neveztetik. Ha áradáskor a’ viz felemelkedik, a’ folyók folyása nem csak torkolataiknál, hanem ezeken felyül jóval is meggátoltatik. Mind az áradás, mind az apadás lassan történ. Legnagyobb magasságát mintegy 6 óra alatt éri el azon idő után, mellyben legmélyebben állott a’ tengerviz, ’s megfordítva is így van a’ dolog. Áradás és apadás tehát mintegy 6 óráról 6 órára következik egymás után. Nagy és mély tengereken, főleg a’ naptéritő körök közt a’ viz olly tájékokon, hol mellékokok nem változtatják a’ dolgot, legmagasabban áll a’ viz mintegy 3 órával azután, hogy a’ hold a’ hely délkörén tul haladt.
Ha a’ viz néhány perczig állott, nyugotilag kezd lefolytai ’s 6 óra múlva eléri legalacsonyabb állapotját. Ez ismét csak néhány perczig tart, mire a’ viz keletről ismét ide tolakodik. Ezen váltólagos áradás és apadás szünetlenül tart, hanem azon különbözéssel, hogy az áradás legmagasb pontját más nap 49 perczel éri el későbben, mint előtte volt nap, ahoz képest, mint a’ hold minden nap 49 perczel későbben megyén keresztül a’ délkörön. Olly helyeken, hol a’ viz mozgását szigetek, fokok, tengerszorosak sat. nem akadályozzák, 3 rendes változást láthatni a’ tenger áradásán ’s apadásán: u. m. naponkéntit, havankéntit és évenkéntit. Minden jelenetben láthatni, hogy az áradás és apadás a’ holdnak ’s napnak földünkrei befolyásából származ. ..." [HAI.]

Térítőkörök (Tropici). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 500. "Ha a’ nap az éjszaki félföldgolyóbison aequatortóli legnagyobb elhajlását elérte, az ezen ponton keresztülmenő vonal, melly mintegy 23° 30’ esik távol az egyenlítőtől, rák vagy éjszaki naptéritő körnek (tropicus borealis, tropicus cancri) neveztetik. Ekkor (21 Jun.) a’ föld éjszaki félgolyóbisán leghosszabb, a’délin legrövidebb nap van. E’ ponttól megfordulván a’ nap, ismét közelit az aequatorhoz ’s végre a’ déli félgolyóbison ismét olly körbe lép, melly hasonlóul 23 ° 30’ van távol az egyenlítőtől, ’s bak téritő körének (tropicus australis, tropicus caprirorni) nevet visel. Ekkor a’ déli félgolyóbison leghosszabb ’s az éjszakin legrövidebb nap van, mi 21 Dec. szokott történni." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Térítő pontok félköre, l. Csonka körök. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 500. "Csonka (Colurus, görög szó, farkavágott) neveket, onnan vették, mivel a’ horizon alatt eső részeket az egyenlítő és földsarkok közt lakók soha se láthatják és igy ezekre nézve az emlitett körvonalok mintegy közepeken kettévágattaknak tetszenek." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Természettudományok. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenegyedik kötet. Só - Tezel. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 519-524. Csillagászat: (pp. 519-520.) "Ezek annyi különös természettudományokra oszlanak ’s annyi ágait képzik a’ természet öszves tudományának, a’ mennyi külön országokra oszlik maga a’ természet. [...] Ha mindenek előtt a’ természetet megtekintjük, miként képez e’ nagyban ’s képeztetett? a’ mint az felséges építtetésében megjelen, ha látjuk azon égi lényeket, mellyekkel a’ roppant egész megnépesittetett, ha ezen számtalan világok visszonyai megvizsgáltatnak ’s megmutattatik, miként jelen meg ezen viszonyokban a’ világok soksága, mint egész, mint világalkotmány? e’ cosmologiának (világ alkottatásának, égi testek vagy világok viszonyainak tudománnya) neveztetik.
A’ vizsgálódó lélek különös irányához képest ezen messzeterjedő tudomány különös módosittatásokat ’s ezeknek megfelelő nevezeteket kap; mint cosmogenia, ha a’ vizsgálódás tárgya a’ világtestek hihetőleges származása vagy létesülésmódja; astrónomia, ha a’ csillagok mathematicai (idő- és köz-) viszonyai, mint az égi testek nagysága, tömege, egymástóli távolsága (névszerint a’ földtől), mozgások törvényei ’s pályájok ebből származó meghatározása vizsgáltatnak; astrognosia vagy cosmographia is (mivel a’ cosmologiának ezen része az égtudományra nézve az, mi a’ földtudományra nézve a’ geographia), melly az álló csillagos ég esmeretét, csillagképekre való elosztatása ’s ég boltozatjának mathematicai eloszlatása szerint (itt a’ világegyenlitő vagy aequator, világsarkak, azaz. pólusok, ecliptica azaz naputja ’s az ezekkel öszvekötött viszonyok jőnek tekintetbe), adja elő. ..." [HAI.]

Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. 512 p. Csillagászat: 14 szócikk, melyeknél - korábbi kötetekkel ellentétben - egyetlen esetben sem tüntették fel a szerzőséget a cikkek végén. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Thales, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 2. "...Miletumból Joniában, Görögország legrégibb bölcse és a’ joniai kosmophysicusok elseje, Diogenes Laertius szerint K. e. mintegy 640 évvel szül., korábbi éveiben statusszolgálatra adta magát, azután pedig csupán philosophiai vizsgálódásoknak élt. [...] A’ régiek tudósításai Th. physicai és astronomiai esmereteiről, hasonlóul igen ellenmondók. Azt irják, hogy ő osztotta az esztendőt először 365 napra. Hogy a’ Joniaiaknak egy napfogyatkozást megjövendölt, noha csak belépésének esztendejét mondta meg, a’ naprendszer helyesebb esmeretére mutat, mint a’ millyennel, Plutarchus és Diogenes Laertius szerint, ő és tanítványai bírtak, ha t. i. ama jövendőlés tulajdon vizsgálódásán ’s kiszámolásán alapult.
De Th. hihetőleg Egyiptomban tartózkodásakor vagy az astronomiában jártas Fhoeniciaiaktól kapott esmeretet a’ következendő napfogyatkozásról vagy tanulta meg a’ nagy fogyatkozás kiszámolásának mechanicai módját. Minden esetre nevezetes, hogy az általa alapított joniai oskola kezdte a’ csillagokat, mint csupa testeket, ’s nem, mint a’ nép vélte, isteni lényeket, vizsgálgatni." [HAI.]

Theodolit. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. pp. 9-10. "...mathematicai eszköz, égi és földi tárgyak szegleteinek minden más segédmüszer nélküli megmérésére. Legjobb készül Reichenbach intézetében Benedictbeurnben. L. Breithaupt Beschreiburg eines neu eingerichteten Compensations - Theodolithen; (Düsseld. 1827, 4. rezekkel.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Thot, Thouth, Taout vagy Teuth, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 32. "...az Egyiptomiaknak hajdani, mesés istensége; egyszersmind hieroglyphe, mellyel az astronomiai esztendő kezdetét jelelték. Szerintük Th. volt az astronomiai esztendőnek szerzője ’s a’ csillagok és futások elrendelője. Neki tulajdoníttatott az irás és egyiptomi tudományok feltaláltatása is; innen jő a’ Görögök Hermesével ’s Romaiak Mercuriusával való hasonlósága (l. Cicero De natura deorum, III, 22). Öregnek képeztetett, köpenyeggel ’s heroldpálczával, mellette Isis, kezén Kneph képe; de ugy is láthatni, mint virágokkal és koronával ékesített fejü öreget." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Toaldo (Giuseppe), In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 75. "...hires olasz mathematicus, csillagász és meteorologus, szül. 1719 egy Vicenzától nem messze levő faluban, a’ paduai seminariumban theologiát tanult, de főleg a’ mathematicai tudományokkal foglalatoskodott, későbben seminariumi tanító ’s 1762 a’ paduai egyetemben astronomiának ’a meteorológiának tanítója lett. Ugyanitt csillagvizsgálási intézet felállítását eszközlé [...] ő adott ki legelőször astronomiai meteorológiai folyóiratot, mellyet 1773-tól haláláig folytatott. [...] Más különbféle astronomiai és meterologiai munkák is jelentek meg tőle, ’s 1783 tudós utazást tett Olaszország egy részében ’s meghalt 1797, a’ tudósoktól becsültetve ’s barátitól és esmerőseitől sajnáltatva." [HAI.]

Tycho (Tyge) Brahe. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 177. "...hires csillagász, Svédországból származott régi nemes nemzetségből, Schonenben szül. 1546 atyja jószágán Knud-Strupban. 14 éves korában a’ csillagászoktól előre megmondott napfogyás pontos előállása olly nagy benyomást teve rá, hogy Lipcsében, hova törvénytudomány tanulás végett küldeték, kirekesztőleg csillagászsággal foglalatoskodék. Olasz- ’s Németországokat beutazván, II Fridrik dán király Hven kicsiny szigetet (1658 olta Svédországé) kapa holtáig. Itt épité kir. költségen Uranienborgot ’s egy földalatti csillagvizsgáld intézetet. Több fejedelmektől meglátogattatva, itt dolgozá ki világrendszerét, melly neve alatt most is esmeretes.
Szerinte mozdulatlanul áll a’ világrendszer közepette a’ föld ’s a’ nap és többi égi testek körülte forognak; de e’ vélemény, ’a méltán, félretétetett, ’s KOPERNIKUSZ (l. e.) fogadtatott el. Egyébiránt neki köszönhetjük az álló csillagok helyesebb lajstromát, a’ hold és üstökösök mozgásairól, ’s a’ sugártörődésről fontos észrevéteket teve, ’s a’ csillagászi eszközöket javitá. T. ügyes chemicus vala ’s költészetben is gyönyörködék. Astrologiától ’s kora babonás hitétől ment ő sem volt. Hevessége ’s gúnyolódása sok ellenséget okozának neki, kik a’ II Fridriket követő IV Keresztély királynál oda vivék a’ dolgot, hogy ez évi fizetését elvoná. T. tehát elfogadá II Rudolf császár meghívását, ki a’ csillagászságnak ’s astrologiának nagy barátja volt, Prágában mindég azzal foglalatoskodott ’s neki nagy fizetést adott. Itt hm. 1601. ..." [HAI.]

Udvar, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 182. "...néha szivárvány- színeket játszó fénykör, melly ollykor, kivált éjszaki vidékeken a’ nap és hold körül mutatkozik; átmérője rendesen 44-92 °, néha sokkal kisebb. Megtörténik, hogy két udvar van egymás mellett, ’s illyenkor a’ külsőnek szivárvány színei a’ belsőhez képest fordított rendben állanak. Néha egy vagy két kör is egymásba vág, ’s e’ helyeken tűnnek aztán fel az ugy nevezett mellék- v. fiók napok. Azonban ezek a’ kör egyéb egyes pontjain is támadhatnak, de illyenkor többnyire farkok van, mint az üstökös csillagoknak, ’s rendesen ketten ellenkező irányban állnak. Maj. 12. 1824 Fuldában 7 melléknapot láttak." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Űr. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 208. "...olly hely, hol semmi test nincsen. Ez inkább képzelhető, mint valósággal létező. Megkülönböztetik az egy általában való és elszórt űrt. Amaz alatt már hajdanta egy csupán magától álló, minden anyag nélkül való, egyetlen, végetlen és változhatlan kiterjedést értettek, melly már a’ testi világ előtt megvolt. Ez ellen azt -vethetni, hogy köz és kiterjedés, testek nélkül nem is képzelhető. Kérdek némellyek, ha a’ nagy égi testek közt, azaz, hol gőzkörük megszűnik, valami testnemü létez-e? Igennel kell felelni, mert a’ világosság ezen közön is áthat, tehát azt betölti. Elszórt ürességek a’ testek egyes részecskéi közt létező közöcskék, mellyekben semmi anyag nincsen. Ez legalább ugy tetszik, hogy valósággal létez. ..." [HAI.]

Urania. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 210. "1) Csillagászság múzsája, innen csillagkoronával ’ s csillagos ruhával, baljában éggolyóval (néha lanttal) képeztetik. Némellyek perspectivát, czirkalmot ’s éggolyót is adnak neki. - 2) Mennyei Venus v. tiszta szellemi szeretet neve, ellentétben a’ testivel. 3) A’ görög költőknél az Oceanidák v. tengeri nymphák egyike." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Vasárnapi betük. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 245. "Időszámlálók az esztendő hét első napjait az abc hét első betűivel szokják jelelni. Az a’ betű, melly vasárnapraesik, vasárnapinak neveztetik. (L. KEREKSZÁM). Ennél fogva meghatároztatik, hogy a’ hétnek e’ v. ama napja, a’ hónapnak mellyik napja? Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Világ alkotmánya, mindenség, universum, In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 290. "...minden világtest, azaz, álló csillag, bujdosó v. planéta, üstökös ’sat. öszvesége, egymással öszveköttetésben ’s rendben véve és egésznek tekintve; innen VILÁGRENDSZER (l. e.) Nézésnél fogva keveset tudunk a’ világ alkotmányáról; de sejdités és gyanitás fel világítják azt, hova érzékeink nem hatnak. Naprendszerünkben a’ napot középpontban állani látjuk, melly körül a’ föld ’s más planéták holdjaikkal rendesen forognak. Földünk életmüszeres, érző és gondolkozó lények hona. Vizsgálódások tanítják, hagy naprendszerünk többi planétái földünkhez hasonlók; ebből tehát azt következtetjük, hogy azok is hasonló lények lakai.
További vizsgálódások hihetőlegessé teszik, hogy az álló csillagok napunkhoz hasonló testek, mert saját világosságokkal fénylenek ’s egymáshozi állásokat nem változtatják. Innen azt gyanítjuk, hogy mindeniknek saját planétái vannak, mellyek hasonlók földünkhez, ’s mint e’, kimért pályában kerengenék napjok körül. Mivel, tapasztalás szerint, nap rendszerünk különböző égi testei egymáshoz költsönös viszonyban állanak, ugy a’ mindenség többi számtalan naprendszerei is. ’S mint mindenben, hova csak elhat tapasztalásunk, költsön- munkálatot, rendet és szükségességet találunk, ugy a’ világ alkotmányában is azt kell gyanitnunk ’s a’ világ mindenséget rendszernek, öszveegyezőleg egymásból függő egésznek tekintenünk. Ujabb tapasztalások bizonyossá teszik e’ sejditést. Ezek azt tanítják, hogy az, előbb mozdulhatlanoknak gondolt álló csillagoknak is van, de csak századok mulva észrevehető mozgások.
Ez ama következtetésre viszen, hogy az álló csillagok öszves serege planétáival együtt ismét egy közös pont (középponti nap) körül, mellynek némellyek a’ Siriust tartják, forog. E’ szerint az egész álló csillagrendszer nagyban a’ volna, mi kicsinyben egyes naprendszer. E’ roppant gondolatot mi nem foghatjuk meg ’s elhal gondolatunk az égi testek milliomszoros forgásaiban. Örök mozgás és örök, soha meg nem zavart, rend uralkodik a’ meny megmérhetlen üregében, mert hajszálnyira se térnek el az ég számtalan testei azon pályától, mellyet a’ legfőbb bölcseség kezdetben mindeniknek kimért. L. Laplace Exposit. du systéme du monde (Paris 1813); de Pontécoulant Théorie analytique du systéme du monde (Paris 1829); Herschel Über den Bau des Himmels (rézm. Dresda 1826.)" Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Világrendszer. In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 292. "...alatt általában több égi testek bizonyos rendben levő öszveköttetése, különösen pedig naprendszerünk testeinek egymáshoz való viszonya értetik. E’ felől 3 vélemény létezett. 1) PTOLEMAEUS (l. e.) azt vélé, hogy a’ föld a’ világ egeszének középpontján áll mozdulatlanul ’s a’ többi világtestek körülte kerek körben forognak. 2) TYCHO DE BRAHE (l. e.) hasonlóul a’ mindenség közepén állani tanitá a’ földet ’s mozdulatlanul, ugy pedig, hogy a’ nap ’s hold a’ föld, a’ többi planéták a’ nap körül forognak. 3) KOPERNICUSÉ (l. e.), melly leghelyesebb, mert e’ szerint a’ nap középen áll, önnön-maga körül forogván, ’s a’ planéták (ezek közt földünk is) mindég nagyobb körökben bizonyos idő alatt végzik körülte forgásokat.
A’ holdak planétáik körül forognak ’s ezekkel együtt a’ nap körül. L. Bode Erläuterung der Sternkunde (3 kiad. Berl. 1808, 2 köt. rézm.)." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Zach (Ferencz, báró). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 430. "... az időnkbeli legnevezetesebb mathematicusok egyike, szül. Posonyban 4 Jan. 1754. Eleinte austriai szolgálatban volt, azután tapasztalás kedvéért utazásra adván magát, egy ideig Londonban mulatott, innen visszajővén a’ szász - gothai özvegy herczegnének ezredes hadnagyi ranggal Eisenbergben főudvarmestere lőn, kivel (1805) Frantziaországot is beutazta. 1787 olta a’ seebergi csillagásztorony igazgatását a’ tudományok javára példás szorgalommal és dicséretes buzgósággal folytatta 1806-ig, midőn arról, hogy minden idejét a’ tudományoknak szentelhesse, végképen lemondott. A’ csillagászságot sok jeles munkával gazdagította, mellyekben az alaposság, előadás világossága és könnyenérthetőség párosodva vannak.
Illyenek: Geographischen ephemeriden; Monatliche correspondenz zur Beförderung der Erd- und Himmelskunde; Correspondance astronomique; L’ attraction des montagnes et ses effets sur les fils - á - plomb (Avignon 1814); az égen tett saját vizsgálódásairól szóló értekezései a’ gothai és más tudós folyóiratokban; Tabulae motuum solis novae et correctae (Gotha 1792) j Almanaceo Genovese. 1828 Schweizot utazta be." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Zodiacus (állati öv). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 468. "...csillagászságban azon kör a’ látszó éggolyóbison, mellyen belől vannak mindég a’ planéták. A’ zodiacus az ECLIPTICA (l. e.) két oldalán fekszik ’s 2 ettől párhuzamosan futó körvonaltól határoztatik. 12 égi jegyet foglal magában, mellyek többnyire állatoktól vevék neveket, ’s innen jő a’ zodiacus állati öv neve." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

Zodiacusi fény (állati-öv-fény). In: Közhasznu esmeretek tára a’ Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Tizenkettedik kötet. Thaarup - Zwingli. Pesten, 1834. Könyváros Wigand Otto sajátja., Nyomtattatott Budán a’ K. Egyetem betűivel. p. 468. "Nap feljöttekor ’s lementekor, főleg éj - napegyenlőség idején, gyakran a’ zodiacus irányában menő szép fejéres fényt látunk, melly hasonló a’ tejút fényéhez. Ezen először Cassinitől figyelemre vett jelenet természete felett a’ csillagászok közt már sok vita volt ’s még most sincs felvilágosítva. Mairan azt véli, hogy v. önnön magát világító, vagy a’ naptól megvilágított gőzkör, mit Laplace Ég mechanicája cz. munkájában megtámadott. Regnier szerint (Zách Monatl. Coresp., 1802, Jul.) ez a’ fény a’ napvilág földünkhez hajtásától szármáz. L. még Littrow Populaire Astronomie-ját." Ez a szócikk teljes szövege. [HAI.]

  Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. 288 p. Csilladászat: (pp. 1-33., 88-96.). Római-catholicus, protestáns, görög, zsidó továbbá vegyes tárgyú ’s emlékeztető gazdasági kalendáriom (a’ mindennap’ előforduló házi ’s mezőgazdai foglalatosságok’ ’s némelly nevezetesb világtörténetek’ korszámlálati följegyzése;
a’ hold’ változásinak ideje; törvényszünetek, decretalis napok; mit és mikor szabad a’ honi törvények szerint vadászni; legnevezetesb vásár, ünnep, ’s más emlékezetre méltó napok) A’ hold’ változásit következő időjárások, ’s az égi testek’ (planéták) állapotja (pp. 5-16.). A’ jelen, 1843-ik évnek csillagászi, kortani rajza. Nevezetes idő- és korszaki számlálások (pp. 17-18.). Kortani és egyházi jellemek (pp. 18-19.). Török-arab naptár a’ mi 1843diki esztendöre és tabellás előadásban; melly a’ mahommedi vallás’ minden párthivőit illet (pp. 19-20.). Az esztendő négy főszakasziról. A’ csillagászi évszakokról.
Az égvizsgálati (csillagászi) évszakok’ tartása. A’ természeti évszakokról. (pp. 20-21.). A’ csillagászi hónapok 1843dik évben, vagy is a’ napnak’ különböző állatköri jegyekbe lépte (p. 21.). A’ nap’, hold’ és nevezetesb plánéták’ járásai, könnyebb átnézhetés végett tabellában előadva (pp. 22-30.). A’ planéták egymásiránti viszonyai. (Constellatiók.) (p. 31.). A’ planéták vándorlásai (pp. 31-32.). Látható csillag-elfedezések a’ hold által (p. 33.). Fogyatkozások. "1843dik év folytában három fogyatkozás adja elő magát, és pedig két nap- és egy holdfogyatkozás. Honunkban, sőt egész Európában csak a’ holdfogyatkozás leend észrevehető. ..." (p. 33.). [HAI.]

ALBERT Ferencz: Az időjárásról általában (eredetileg irva a’ szerkesztőtől.) In: Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. pp. 88-90. "...Ugy bizony, az igen óhajtott, magában felette érdekes, a’ pórnéptől valóban létezőnek gondolt, ’s elejétől fogva jogtalanul ’s akaratjok ellen az égvizsgálóknak tulajdonított mesterség: a’ jövendő időjárást jóslani, még mind e’ pillanatig fölfedetlen, ’s valószínűleg még jóideig, sőt mindig fölfödetlen fog maradni.
Oka ennek igen egyszerű, mert ama mesterség gyakorlatára a’ légköri állapotoknak minden okai, hatásainak és egymásrai követéseknek minden törvényeit értelmesen kimerítőleg, legbensőbb lényegségük és összefüggésük szerint tudni kellene, és e’ tárgy sajátlagi nehézségeinél fogva, ki merészelné azt meghatározni, vájjon az emberi észnek meg leend e’ valaha engedve, a’ természet titkaiba való belátásnak ezen magassághoz emelkedni, és ha engedve volna is, hogy mikor fogna az történhetni?" [HAI.]

[ALBERT Ferencz]: Adalékok az időjárástanhoz. In: Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. pp. 91-94. Fejezetcímek: A’ mérséklet befolyása.; A’ mérséklet naponkinti változatáról.; Az éjnapnak közép mérsékletéről.; Az esztendő közép mérséklete.; Szárazföldi és tengeri mérséklet.; Különféle szélesség alatti mérséklet.; Mérséklet különféle magasságokban.
"...A’ naponkinti mérséklet menetének pontos kiadására a’ napéj minden órájában kellene ugyan a’ hőmérőre figyelni, ’s azt pedig az egész éven át. De minthogy az akkintt erjed észrevételek igen terhesek ’s fáradságosak, mind maiglan csak két helyen tétettek meg olly kiterjedésben úgy mint Phiminello által Paduában ’s Brewster által Fort Leithban. *) [...] *) Hazánk csillagvizsgálói intézetében Budán, afféle észrevételek szinte tétetnek, még pedig már néhány év óta, úgy hogy ebből idővel kimondhatlan eredmények fognak a’ tudományra nézve következni ’s a’ szerint a’ természettannak ezen része édes hazánkból is alapulást ’s bővítést nyerend. [...] (Humboldt, Kamtz és Littrow után a’ szerkesztő.)" [HAI.]

[ALBERT Ferencz]: A’ délszaki csillagos ég. In: Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. p. 95. "Erről a’ híres csillagász, John Herschel égképet készítő, ’s ehez legérdekesb jegyzeteket csatolt. Néhány ködcsillagnak csomagídoma van, néhány pedig rajzó méheket látszik utánozni. Színeik is különbözők; egyik igen szép kék, a’ halvány zöldhöz közelítve. Néhány csillag olly közel áll egymáshoz, hogy Herschel nem tudta őket egymástól megkülönböztetni." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

[ALBERT Ferencz]: A’ viliágtér iszonyú nagysága. In: Közhasznu Honi Vezér. Gazdasági, házi ’s tiszti Kalendariom 1843. Közesztendőre. A’ testvér magyar haza, ’s a’ hozzá tartozó tartományok’ minden rendű ’s rangú olvasóinak számára. Szerkeszté: Monte Dégói Albert Ferencz, bölcsészeti tanár és a’ magyar kir. egyetemi csillagász-intézetnél segédcsillagász. Egy czimképpel, és egy kőnyomattal. Tizenkettedik évi folyamat. Pesten. Kiadta, és nyomtatta Landerer és Heckenast. pp. 95-96. "Emberi képzelődést felülhaladó távolságban vannak tőlünk az álló-csillagok valamint azok magok is egymástól. Telescop által szemlélve, átmérőjűk viszonyából tudjuk hogy egyik sincs hoznánk közelebb 2 billió földirati mérföldnél. Ezt kimondani könnyebb mint megfogni.
Képzeljük, hogy egy ágyugömb erősen megtöltve, másodpercz alatt 1400 lábnyi messzeségre röpül - a’ mi igen rendkívüli sebesség, és alig lehet feltenni, - ezen gömbnek, mindig egyforma sebességgel haladva, mégis 6 millió két száz tizennégy ezer évig kellene szálnia, hogy a’ hozzánk legközelebb levő álló csillaghoz érjen. ..." [HAI.]

Világalkotmányának összeséges vi’sgálata. [1.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1834 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezté Staut Jó’sef. Első év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-27. A csillagászat ismertetése: A Világalkotmányról általánosan. A Nap. Napunk országához tartozó Bujdosók. Merkúrius. Vénus. Földünk az ő Holdjával. Márs. Czéres. Pallás. Jupiter négy Holddal. Szaturnusz hét Holdjával. Uránus hat Holddal. Üstökösök. Ezen égi testek mozgásának alapos törvényei. Hold minéműsége. Különféle tulajdonságoknak a Bujdosókon való észrevétele. Bújdosókbani lakhatás.; "A magyar házi-barát"-ot Staut József szerkesztette 1834-től. Nagy valószínűséggel ő írta a szerző feltüntetése nélküli cikkeket, így a csillagászati témájúakat is. Annál inkább, mert csillagászati érdeklődése más forrásból is kiderül. Staut életéről keveset tudunk, Szinnyei József szerint 1829-1847-ig publikált, ám még 1849-ben is ő a szerkesztője A magyar házi-barátnak. [KSZ.]

SZIGETHI Gy. Mihály: Philosophiai ertekezés a’ Mathésis vagy mennyiség Tudományának fontos és könnyű voltárol. = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Harmadik Kötet pp. 469-482. Csillagászati utalásokkal. [SRG.]

FOGARASY János: Sétálás a’ Holdvilágon. = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Harmadik Kötet pp. 617-619. Elbeszélés. [SRG.]

Legfőbb megbizonyitása a’ Nap’ veszteg-állásának. = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Negyedik Kötet pp. 676-677. "A’ Nap tehát, csalhatatlanul áll az érzékenységre nézve: az a’ mozgás melly a’ Napénak látszik, tagadhatatlanul bujdosóé lévén, és homályos testé; és igy nem a’ Napé, hanem csalhatatlanul a’ mi földünké." Többfélék. [SRG.]

[ÓRMOS József:] Kérdés? = Felső Magyar-Országi Minerva Kilenczedik évi Folyamat 1834. Negyedik Kötet pp. 677-678. "Vallyon lehetne é valaha megfogyatkozott, és tökéletesen is megfogyatkozott holdat látni, ha azon másod rendű csillagzat csekélyebb, még pedig sokkal csekélyebb gyorsasággal lenne felkészülve annál, mellyel a’ mi földünket forgatja valamelly örökre megfoghatatlan erő?" Többfélék. [SRG.]

Newton Izsák. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Aprilis’ 12-kén] 7. pp. 50-51. [SRG.]

Szivárvány. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Junius’ 7-kén] 15. pp. 117-119. "Ki nem ismeri a’ természetnek ezen felséges látmányát, melly színes iv-alakkal az esőző fellegekben látszik, mikor azokra a’ nap süt, ’s a’ néző, háttal fordulva a’ napnak, tekintetét azon felhőkre irányozza." "Hasonló körülmények közt a’ hold’ fénye is származtat szivárványt, melly holdszivárványnak neveztetik;..." [SRG.]

Hold. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Julius’ 5-kén] 19. pp. 145-147., 1 t. "A’ nyájas hold világitja setét éjeinket, szeliden hinti le fényét elnyugodott mezeinkre; ő földünknek szomszédja, mellyet évenkénti száz husz millio mérföldnyinél nagyobb utjában kisérget." [SRG.]

A’ római kalendáriom. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [Julius’ 26-kán] 22. pp. 171-172. "A’ római kalendáriomot Romulus hozta be, Róma alapitója K. e. 754 esztendővel; ez tiz hónapra osztotta volt az esztendőt. ... Ez a’ római julianum kalendáriom a’ keresztényeknél is elfogadott." [SRG.]

Herschel és messzelátója. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [October’ 4-kén] 32. pp. 251-252., 1 t. "Különösen hires 40 lábu óriás messzelátója, melly itt képünkön ábrázoltatik, és különféle alkattyuk által, mellyek mind egy tengelyen forognak, minden irányba fordítathatik." [SRG.]

Naprendszer. = Fillértár Első évi folyamat 1834. [October’ 11-kén] 33. pp. 261-263., 1 t. "A’ nap, körülötte pályázó planéták, ezeknek holdjaik, üstökösök, mellyek mérhetetlen utat elvándorolván, ezen mindent megvilágitó ’s melegitő égi test’ közelébe vissza-vissza jönnek, teszik együtt a’ naprendszert." [SRG.]

Enke és Halley üstökös csillagaiknak 1835-ben leendő visszatérésekről. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő febr. 15. 14. sz. pp. 105-106. A prágai csillagvizsgáló toronyból "januárius 30dikán 1834". [ZSE.]

AGNELLY Ferencz: Levegői tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 1. 18. sz. p. 137. Szolnok 1834. febr. 7-én este 9 óra után meteorhullás. [SRG.]

NOVÁK Dániel: Cométák’. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 8. 20. sz. pp. 152-156. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Cométák’. (Vége.) = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 12. 21. sz. pp. 161-164. [ZSE.]

Herschel útazása. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 19. 23. sz. p. 179. A Déli- égboltot figyelte a Jóreménység fokánál. [ZSE.]

F. L.: Húsvét és a’ változó ünnepek. = Hasznos Mulatságok 1834. Első Félesztendő márc. 29. 26. sz. pp. 206-207. [SRG.]

Halley’ üstököscsillagáról. = Hasznos Mulatságok 1834. Második Félesztendő nov. 26. 43. sz. pp. 337-339. [ZSE.]

A’ folyó 1834dik esztendei időjárás a’ "száz esztendőre szólló kalendáriom" után. = Hasznos Mulatságok 1834. nov. 26. 43. sz. pp. 341-344. [ZSE.]

Napfoltok. = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 24. 51. sz. pp. 406-407. Boguslawski Boroszlóból 20-án küldte beszámolóját arról, hogy szept. közepétől apróbb foltokat észlelt. Nov. 14-től nagy napfolt látszott, amelyik 19-én volt a legnagyobb. Stark pedig Augsburgból dec. 5-éről küldött észlelést, de nov. 21-én és nov. 28-án is látott foltokat a Napon. [ZSE.]

Messzelátók. = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 27. 52. sz. p. 412. [ZSE.]

"Tudva van, hogy az üstököscsillagos esztendők majd mindég jó bort teremnek..." = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 27. 52. sz. p. 415. [ZSE.]

Egyvelgeshír. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [29.] 1834. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 8dik napján [okt. 8.] 29. sz. p. 232. "Boguslawski úr a’ boroszlói újságban arra figyelmezteti a’ közönséget, minő balgatagság lenne az idei nyár időjárását az 1835dik eszt. November elején megjelenendő Halley üstökös csillagának tulajdonítni,..." [SRG.]

Téli szivárvány Pesten. = Honművész 2. 1834. 1. köt. jan. 5. 2. sz. p. 9. "A’ rendkívüli lágyságú múlt december utolsó napját ritka tünemény (téli időben) jelölé ki. Dél előtt t. i. 11 órakor, miután erős északi tél, rövid esőzés és napfény egymást váltanák, a’ Pestiek Vácz irányában szép szivárványt láttak. Ezen különben tavaszi ’s nyári kellemes tünemény annyival nagyobb figyelmet gerjesztett, minthogy ollyast egyébkor észak felé ritkaság szemlélni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ygr. ????.: Téli szivárvány. = Honművész 2. 1834. 1. köt. febr. 16. 14. sz. p. 105. "S. Patakon a’ múlt jan. 25-én ritka tünemény voná magára mindenkinek figyelmét. Délelőtt 11 órakor észak felé egy szivárvány látszatott, melly mint egy fél óráig tartott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Levegői tünemények. = Honművész 2. 1834. 1. köt. márc. 24. 25. sz. pp. 193-194. "Az amerikai egyesült statusok hírlapjai tömve vannak levegői tünemények leírásival, mellyek Boston több helyein észak-keletre egész Richemondig déli Virginiába ellátszottak. Egy lakos Acqualkanunkból november 15-kén reggeli 5 óra tájban leánya által azon hírrel kelteték fel álmából, hogy az égből tűz esik, ’s a’ csillagok lehullani látszatnak. "Én sebesen kimentem - igy beszél azon ember - ’s nagy csudálkozva több meteorokat látok az égből leesni, mellyek akkorák valónak, mint egy babszem, a’ nagyobbak diónyi nagyságúak. Szinök veres, kék - sárga, vagy fehér volt; a’ veresek és kékek sebesebben látszattak leesni,’s élénken fénylettek; irányuk délről észak-keletnek volt. Éppen könnyű dél-keleti szellő lebegett, úgy hogy a’ leeső fényes testek a’ szél járása felé rendes szegletet formáltak; mozdulásuk sebes volt s fényök mintegy 4-5 lábbal a’ föld felett eloltoldott.
Sokszor láttam, hogy egyik vagy másik keményen a’ földhez ütődék, de egészen minden törekedésem mellett se láthaték egyet is; nehány mellettem esett le ’s csak egyik ért pofámhoz; de legott elpattant a’ nélkül, hogy nyomot vagy bűzt hagyott volna maga után. Nem adhatok hasonlítóbb képet, mintha azt mondom, hogy valamelly kezdődő hószállongáshoz hasonlított." A’ New-York American azt jegyzi meg, hogy ugyan hasonló tüneményeket látott 1799. november 12-kén Elliot hajós kapitány is, ki St. Domingoból Philadelphiába utazott, valamint Humboldt és Bonpland urak is." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A’ napfoltok. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 8. 37. sz. pp. 289-290. "...mellyek eddigelé jó formán közönséges tünemények valónak, már ezután a’ vizsgálódásnak érdekes tárgyai leendnek; mert most már úgy tekintetnek, mint uj világ-testek egy nem régiben felállított theoria szerint. Valahányszor a’ napon foltokat vettek eddig észre, mind annyiszor új üstökös csillagokat láttak a’ nap közelében, mellyek ezelőtt az égnek semmi féle vidékén nem láttattak. Egy üstökös csillag, melly 372 esztendővel Krisztus születése előtt a’ napnak sugaraiból egyszerre ’s véletlenül előbukott, olly nagy volt, hogy közönségesen csak a’ hold vágytársának neveztetnék, és farka az égnek mintegy harmad részét elfoglalta. Hogy egyenesen a’ napból kellett kijönnie ezen csillagzatnak, bizonyonyitja az, mert világos és fényes test lévén nem jöhetett a’ nélkül a’ nap közelébe, hogy észre nevették volna.
De a’mi ezen testeknek a’ napból származásukat még inkább bizonyítja, az, hogy eleinte egészen tüzesek, és sokszor lángokat okádni látszatnak. Az említett nagy üstökös csillag, miután darab ideig az égen állott, két részre oszlékel, mellyek különböző vidékekre húzódtak, a’ mint ezt Aristoteles (Lib. I meteor, c. 3) és 7.) feljegyzetté. Hasonlót jegyzett fel Dio (Lib. 54.) Krisztus születése előtt 13 esztendővel Romában. Ez is nehány napig a város felett állván rögtön több darabra szakadt, ’s a’ levegőben eloszlék. Sőt, a’ mint Keppler bizonyítja 1618-ban is láttak illy a’ napból kijött két fényes égi.testet, mellyek különböző részekre oszlottak-el." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Új óriási messzelátó cső. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 8. 37. sz. p. 290. "Münchenben Utzschneider urnak opticai intézetében egy nagy műdarab készült el nemrégiben, t. i. egy Frauenhoffer-i óriási messzelátó-cső, mellynek égető üvege 15 párisi lábat, eleje pedig 10 1/2 hüvelyket mér. Felül halad ez nagyságára és hatására nézve minden egyéb óriási messze látókat, mellyek a’ nagy Frauenhoffer életében készültek. Hatása pontosan, tettlegesen, és tudományosan megvizsgáltatott a’ csillagászat tanítójától Münchenben, ki azt tökéletes mesterműnek nyilatkoztatá. A’ tárgyak szembetüntetése ’s annak pontossága úgy áll boldogult Frauenhoffernak Dorpat után készült óriás messzelátójához, mint 21 : 18-hoz, ’s a’ világosság mint 136: 100- hoz.
A’ nagyobbitások , mellyeket ezen messzelátó cső ad, sokkal feljebb haladják az ezerest, ’s a’ tárgynak közönséges kinyomása itt igen fontossá leszen; mert ha p. o. Saturnus az ő legkisebb távolságában 165 millió geographiai mértfölddel van távul a’ földtől, úgy ezen csőnek 816-szori nagyítása által egész 192,000 mérföldre közeledik; a hold pedig szinte csak 86 geographiai mértföldre marad távul, melly távolság kevesebb azon egyenes útnál, melly Athenától Kvonstantinápolyig visz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Üstökös csillagok. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 15. 39. sz. pp. 305-306. "Minden üstökös csillagok közül azok jöttek legközelebb a’ földhöz, mellyek 1680. 1684. és 1826-ban mutatkoztak. Az első, melly a’ három közül is legközelebb járt, egykor csak 90,000 mértföldre volt távol a’ földtől, melly annyira sincs, mint a’ holdnak középszerű távolsága, ’s még is legkisebb változás sem éreztetett miatta a’ földön. Jövő 1835-ben a’ nagy Halley-i üstökös csillag fog ismét megjönni, mellynek jelenleges pályája 27,997 napi járást tesz. Ezen csillagzat teljes fényében megjelent a föld lakosainak 1531, 1456, 1607, 1682, ’s 1759-ben, és 1835-ben se fog kevesebb pompával megjelenni. Ő egész Európában lát ható leend; nov. 7-kétől fogva az egész hónapban legszebb fényben világland.
Ezen csillag, melly az embereket már többször egyszernél hozta rettegésbe, még szebb és jelesebb az 1811-kinél, mellyről még igen jól emlékezhetik az olvasó, ’s melly amaz 1811-ki jó bornak adott nevet." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

KŐRÖSY László: Ritka óra. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 18. 40. sz. pp. 314-315. "Éjszaki Amerikában, hol a’ gőznek megbecsülhetlen ereje sokkal nagyobb tekintetben vagyon, mint Európában, és sokkal inkább használatik ott, hol az erőnek nagyobb hathatósága megkivántatik, olly rév órát talált fel és készített Carlisle úr, mellynek munkálódása a’ képzeletet egészen felülhaladja. Ezen remek milyet mint az emberi kézmű csuda alkotmányát közszemlélésre méltatják Bostonban. Reggeli 5 órakor, vagy a’ melly időhöz képest igazittatik, korábban vagy későbben, a’ nap felviradását harang - zengéssel jelenti, mire három ágyú-lövés dördül meg. [...] három ágyú-lövéssel alálja a’ nyugalmat, és egy színes lámpással jelenti a’ hold változásait. (Honunkban is a’ nagyváradi Görögök - és a’ pesti városház tornya elején levő golyók mutatják, az uj első fertályban, - teljes fényében, ’s utósó fertályban előtűnő holdat.)
Az egyesült statusok előülője az éjszak-amerikai három fő városnak érdem - oklevelével jutalmazta meg ezen óra készítőjét. Wigs nevű Angoly 4000 font sterlinget igért ezen rév-óráért, de nem juthatott hozzá; mert a’ feltaláló azt anyavárosának ajándékozta. Ritka a’ 40,000 Rftot legyőző honszeretet!" [HAI.]

Köd-csilagok. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 22. 41. sz. p. 321. "Azon emlékiratból, mellyet Sir John Herschel csillagász a’ londoni tudományok akadémiájának benyújtott a’ köd-csillagokról, ’s az 1825-től egész 1833-ig felfedezett csillag-csoportozatokról - az látszik, hogy egész esztendőt által csak három hónap volna alkalmas azoknak vizsgálására. Az ő irata 2,500 köd-csillagot említ, mellyek közül 2,000-et boldogult apja Herschel Vilmos, 500-at pedig ő fedezett fel. Az utóbbiak közül csak egyetlen egy van, mellyet nagynak lehet nevezni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Hordozható tubus. = Honművész 2. 1834. 2. köt. máj. 22. 41. sz. pp. 322-323. "Bizonyos angoly olly egy messzelátó csőt (tubust) talált fel, mellyel minden helyen, akárhol is, csillagász vizsgálatokat lehet tenni ugyan azon pontossággal, mellyel Herscher-nek óriás messze látójával. A’ cső, mint mondják, igen finom és könnyít táblapapirosból áll, és számtalan tolalékkal (Schiebungen) van ellátva." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kő eső. = Honművész 2. 1834. 3. köt. aug. 14. 65. sz. pp. 322-323. "Kandaharból jelentik, hogy ott olly rettenetes kőeső hullott, melly a’ háztetőket mind összezúzta, ’s egy gyermeket is agyon ütött. A’ kövek gömbölyűk és simák voltak, ’s esésök villámlás közt történt. Úgy látszik, hogy a’ levegő igen sok electrommal volt megterhelve; felettébb sűrű köd is ereszkedett, melly három napig egyre tartott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

K. D. M. [KRIZBAI DEZSŐ Miklós]: Holdbéli csillám-pontok ’s napfogyatkozások. = Honművész 2. 1834. 3. köt. szep. 7. 72. sz. p. 569. "Liefman az 1706-ban május 21-én látszott egész napfogyatkozás alkalmával a’ nap előtt álló holdnak sötét tányérán többekkel együtt három csillám pontot vett észre. Innen azt következteté, hogy a holdon bizonyos nyílások léteznek, mellyeken a’ napsugároknak áttörése által tűntek fel a’ nevezett fényes részek. Halley és Lovville hasonló tüneményt láttak 1715-ben, május 3-án, valamint Don Ulloa is 1778-ban, jun. 24-én sz. Vincze és Terceira szigetek között. Az 1783-dik év májusa 4-dik napján a’ hold sötét részén Herschel is látott illy nemű csillám-pontot. 1787-ben apr. 19-én ugyan csak ő hármat fedezett fel hold újságakor, ’s olly vélekedésre jött, hogy azok vulkánok (tűzhegyek) lehetnek. Ugyan csak ezen év májusának 18-ik napján viszont látta ezen fénypontokat, melyek egyikének torkát (crater) 6 angoly mértföldre számította. --
Parisban De Vaucel felvetése szerint 1774-től 1900-ig övenkilentz napfogyatkozások lesznek. Mint megjegyzi, azon napfogyatkozások közül egy se lesz egész; annularis is csak egy leend, melly 40 év múlva, u. m. 1874-ben lesz látható." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Hajóra esett meteor kő. = Honművész 2. 1834. 4. köt. okt. 16. 83. sz. p. 657. "Igen nevezetes, nagy ritkasága végett, ama meteor-kő , melly a sík tenger közepén egy hajó fedelezetére esett. E’ hajó liverpooli volt John Smore kapitány kormánya alatt, ’s tiszta derült időben, mérsékelt nyugoti széllel az atlanti tengeren járt; midőn egyszerre EEK felől, mintegy déltájban, egy szürkés-fekete felhő keletkezett, és mind inkább a’ hajó fele húzódván végre azt egészen befogta, ’s esővel elborította. Ugyanezen alkalommal történt, hogy az említett meteorkő a hajóra esett, ’s ott több kis darabokra hasadozott. Leestekor egészen vizes, de nem meleg, ’s igen kénkő szagú volt. Mig nedves maradt, könnyen el lehetett tördelni, de azután mind inkább megkeményedett." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Éjszakifény magossága. = Honművész 2. 1834. 4. köt. dec. 18. 101. sz. p. 801. "Minden valószinűség szerint igen különböző az éjszakifényeknek magossága. Némellyeknél igen nagynak kell annak lenni, minthogy olly messzire lehet látni őket, mint p. o. az 1802. oct. 22-ki éjszakifény, mellyet szász országban és Lieflandiában egyszerre láttak. Az 1726. oct. 10-ki éjszaki fényt egész Európában, még Portugalliának legdélibb részeiben is, lehetett látni. Mairan kiszámolása szerint annak 266 1/4 franczia mértföldnyi magasnak kellett lennie. Más éjszaki fények ellenben igen alant függnek, ’s részint egészen a’ földig leérnek. Ezt a’ hideg égöv alatt ’s közönségesen azon éjszaki fényeknél tapasztaljuk, mellyeknek zsibongása olly hallható, hogy tőle emberek és állatok is megijednek. 1817-ki septemberben Biot-nál láttak éjszaki fényeket, mellyek nem voltak magasabbak a’ közönséges felhőknél." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

P. A.: Mulattató. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Másod-évi folyamat. 1834-ki első negyed. februárius 20kán. 15. sz. p. 128. A’ budapesti csillagász-torony, minthogy abban már majd egy pár hónaptól fogva a’ két testvér-város órájira nézve kormány-szünés tapasztaltatik lenni, a’ jó rendhez szokott közönségnek figyelmét igen kezdi elfoglalni, és több mindenféle vélekedésekre, magyarázatokra, és tréfákra is nyújt bőven alkalmat. Nevezetesen a’ napokban dél felé a’ Duna partján sétálván két tisztes úri ember, illy formán dialogisált e’ tárgyról. "Mi az oka - úgy mond az egyik, hogy már jó darab időtől óta nem üt délre a’ csillag-vizsgáló torony órája?" - Mire a’ másik: "mert megnémult sz. Gellert (hegye), le ragadt a’ nyelve, ’s nincs orvos, ki rajta segítsen." -
"Hát tartassák felette consilium" viszonozá nevetve az előbbeni. - "De barátom ! - szavába vágván emez - nem tanács, hanem pénz kívántatik itt; ez okból nem csak tanácsos, hanem pénzes orvosra is van itt szükség; azért Recipe: egy uncia tanács, és 1000 grán cui obediunt omnia." - "No hát ha igy van, vitessék az Isten adta némája - felele amaz - a’ város kórházába, és operáltassák ott collecta által a’ két város lakosainak költségein; hiszen csak nem lehet az ország fő városa e’ féle hasznos és szükséges rendelkezésben hátrább más holmi országocskák fő városainál!" Ez a teljes szöveg. [HAI.]

P...... Károly: Napsetétség. (Seidl után). = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Másod-évi folyamat. 1834-ki második negyed. 45. sz. p. 367. "Csillagászati vers" Johann Gabriel Seidl (1804. jún. 21.- 1875. júl. 18.) osztrák költő versének fordítása. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Tűz-gömb. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 1sőjén 10. sz. pp. 37-39. "Tűz-meteor nevezet alatt azon légtüneményket érthetjük, mellyeknek szülő-oka különösen a’ megégésben látszik rejtezni. Ezekhez számítatnak a’ tűzgömbök (Feuerkugeln), csillagfutás (Sternschuppen) ’s bolygófények (Irrlichter)." [ZSE.]

Reichenbach dr.: Nyilvános kérelem. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 5kén 11. sz. pp. 43-44. "Azon meteori tünemény felöl - melly tavaly nov. 25kén Blansko mellett (Morvaországban) aërolith-eséssel végződött ’s mellynek közelebbi körülményiről a’ Közönség egy tőlem fensőbb helyen adott ’s nyilványos hirlapokba iktatott tudosítványból értesítve lőn - már több hét óta fáradoztam vizsgálati adatokat gyüjteni, hogy azokból ezen még szintolly rejtélyes mint a’ tudományok’ külön ágaira nézve érdekes tüneménynek, lehetségig hű képét állítsam-össze." [ZSE.]

Halley’ üstökös-csillaga. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 12kén 13. sz. p. 52. Boguslawski professzor értékelése a Halleyről, amely 1835. aug. vége felé fog megjelenni. [ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ Mindenség ’s teremtője. [1.] = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 15kén 14. sz. pp. 53-55. "A’ többszöri megfontolt és számos geologiai vizsgálatok, az astronomok ’s mathematikák’ egyesült munkái’ következtetése nem maradhatnak csupa mulató eszközei azoknak, kik éltüket tudományápolgatásra áldozák."[ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ Mindenség ’s teremtője. (Vége.) = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 19kén 15. sz. pp. 57-59. [ZSE.]

Legujabb légtünemény. = Társalkodó 3. 1834. első fele február’ 22kén 16. sz. pp. 63-64. "Agnelli Ferencz, gyógyszertárnok ur, febr. 10k. 1834. Szolnokrul e’ következőt közli: Folyó hónap 7kén estve 9 óra ’s 11 perczkor embereim a’ házból kihíttak, hogy nézője lennék egy világító tömegnek, ... a ’ meteor mintegy 250 ölnyire bocsátkozott alá ’s világossága folyvást meglepőbb leve." [ZSE.]

Elegy. = Társalkodó 3. 1834. második fele julius’ 9dikén 55. sz. p. 220. "Sir J. Herschel, ki a’ jó remény fokához utazott égvizsgai tapasztalás végett, szerencsésen oda ért, csillagászi eszközeivel is szerencsésen kirakodott, ..." [SRG.]

HORVÁT István: Igazítások. = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. Iső köt. p. 123. "Nagytiszteletű Dávid Alajos,... a’ Prágai Tsillagvizsgáló Toronynak Igazgatója,... köz hírré tette, hogy 1834-dikben semmi Üstökös Tsillag sem fog az Ég boltozatán megjelenni. Ellenben 1835-dikben két Üstökös Tsillag fog föltünni." [SRG.]

Biancovich [BIANCOVICH János]: Értekezés a’ tüzes Levegői Tüneményekről. = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. IVdik köt. pp. 80-102. "A’ Tsillaghamvaknak nagyobb részét meleg, tiszta és tsendes éjtszaka idején vizsgálhatjuk meg, főképen Őszszel, és Tavaszszal. ... Még a’ Tsillaghamvak is Chladni tanítása szerént Kozmikus eredetűek." [SRG.]

HORVÁT István: P. Hell’s Reise nach Wardoe bei Lappland und seine Beobachtung des Venus-Durchganges im Jahre 1769. Aus den aufgefundenen Tagebüchern geschöpft und mit Erläuterungen begleitet von Carl Ludwig Littrow, Assistenten der k. k. Wiener Sternwarte. Wien. Gedruckt und im Verlage bei Carl Gerold 1835. 8-o SS. I-XVI, 1-166. (Ajánlva Encke János Fridriknek, a’ Berlini Királyi Astronomusnak). = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. XIdik köt. pp. 128-130. Literatura. Külföldi Literatura. Könyvesmértetés. Az ifj. C. L. Littrow által kiadott könyvismertetése. [SRG.]

CZAMBERT János: Zamboni’ örökmozgója. = Tudománytár 1834. I. köt. pp. 139-144. Giuseppe Zamboni. "Zamboni József úr, Veronában physica’ professora, gyulámoszlopai’ erejével szüntelen járó órájáról a’ következő tudósítást külde be a’ franczia academiának 1831ben: "1830 Nov. 29d. tartatott ülésében méltóztatott a’ kir. academia az én oszlopomról, és azoknak gyulámereje által eszközlött mozgalmáról, melly szüntelen éltének 19d. esztendejét (tudnillik 1831ben) számolja, említést tenni, egyszersmind kinyilatkoztatni, hogy ollyan óra’ készítése, mellyhez ezen szűn nélküli mozgalom alkalmaztatnék, megfejthetné legkielégítőbben a’ szüntelen mozgony’ feladását." [SRG.]

SCHEDEL Ferencz: A’ Föld’ theoriája Ampére szerint. = Tudománytár 1834. I. köt. pp. 182-198. Csillagászati vonatkozásokkal. Értekezések. [SRG.]

[STETTNER György]: Magyar nyomtatott kalendáriom 1571ből. = Tudománytár 1834. II. köt. pp. 224-229. "Az 1571diki bécsi magyar kalendáriom ... ’s áll két részből ... A’ főczím ... ’s így szól: "Kalendarivm. Az Égnek Forgassabul meg ismert es el rendelt praktikaiual eggietembe, e mastani Vrunk Iesus születesse vtan MDLXXI esztendőre Curelouiai Szanizlo Iacobeius mester Crakkai academianak Astrolog. iudícioma szel rent E. G. altal magiarra fordetatoth."... ’S alul a’ nyomtatás’ helye: "Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtatot, az felseges Rom. Chászar kegielmes engedelmebeől." Vegyes közlések. [SRG.]

Elegy hirek. A’ franczia király költséget rendelt Aboul-Ilassannak "az arabok’ csillagászi műszereikről" irt munkája’ franczia fordításának kinyomtatására, mellyet Sédillot úr készített, ’s melly még 1810ban nyert nagy tízévi jutalmat az academiától. = Tudománytár 1834. III. köt. p. 251. [SRG.]

SCHEDEL Ferencz: A’ világegyetem’ alkotása, ’a mathematicai mozgása. = Tudománytár 1834. Negyedik Kötet. pp. 3-27. "Az égnek studiuma - kétség kivűl a’ legrendkivülibb, legfenségesebb, melly az emberi értelemnek kinálkozik - évről évre nagyobb világosságot, terjedelmesebb irányt nyer, mellytől végre a’ legrészvétlenebb képzelet is elragadtatik." Értekezések. [SRG.]

GYŐRY Sándor: Babbage’ számoló mozgonya. = Tudománytár 1834. Negyedik kötet pp. 150-228. "Hanem főképen az astronomia azon tudomány, mellyben a’ legpontosabb ’s kiterjedtebb táblák múlhatatlanul szükségesek, mellyek’ tökéletesítésével ’s előmozdításával, elválaszthatalanul van a’ mai tudományosan intézett hajósmesterség összekötve. ... A’ hajózásra egyenesen szükséges táblák közül valók azok, mellyek a’ nap’ középpontjának hollétét óráról órára előre kimutatják. ... Hasonlóképpen szükségesek a’ hold’ helyét megmutató táblák, ... A’ planéták’ helyzetének meghatározására kivántató táblák, nem kevésbé szükségesek mint a’ nap, hold, és csillagokéi. ..." Értekezések. [SRG.]

          1835.

STAUT József: A’ Halley nevü szép üstökösrül, melynek feltünését, 1835ben ismét várhatjuk. Egy érdekes ’s mindenkit érthetőleg oktató előadással az Üstökösökrül (Cometae) átaljában. Magyarázza Staut József. Három rajzolattal. Kassán, 1835. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly cs. kir. pr. akad. könyvnyomtató. 67 p., 3 t. Az előszóból kiderül, hogy Hecht Henrik veitszbergi lelkész népszerű munkája alapján készült a magyar kiadás. Egy kihajtható mellékleten van a könyv három ábrája: 1./ A bolygók, a holdak és az üstökösök pályái.; 2./ Herschel rajza az 1811-iki üstökösről.; 3./ Az 1759 évi üstökös csillag pályája. [KSZ.]

Az 1835dik évnek Főuralkodójáról. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve. Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-19. A Napról. [KSZ.]

Az 1835dik évben előjövő Halley’ üstököséről. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve. Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. p. 19. [KSZ.]

Világalkotmányának összeséges vi’sgálata. [2.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 20-24. A csillagászat ismertetése: Földünknek tekintete más égitestekből nézve. A holdaknak, vagy is másod rangú bujdosóknak és üstökösöknek is vannak lakosai. A Napnak is lehetnek lakosai. Állócsillagok. Azoknak földünktőli távolságok. Az állócsillagok ollyan napok mint a miénk. Az állócsillagok sokasága. Az állócsillagok is Napok-szabott rendjeit képezik. [KSZ.]

BITNITZ Lajos: Emlékbeszédek. I. Tittel Pál, rendes tag felett. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Második kötet. 1832-1834. Budán. 1835. Magyar Királyi Egyetem nyomtatása. Második osztály. Köz ülést megnyitott beszédek, emlékbeszédek, értekezések. 1833 - 1834. pp. 8-13. Hét oldalas nekrológ. Életrajza és csillagászati tevékenysége. p. 14.: "ő az első magyar csillagász, ki forrón szeretett nemzetének hazai nyelven adta elő szívvidámító ’s lélekébresztő tudományát. De a’ kímélni semmit nem tudó halál keleti mirígy’ jeleivel kezdődött inláz által kioltá világát Aug. 26dikán 1831." [KSZ.]

A. H.: "A’ hóldnak világossága, ... [Halley üstökösről]" = Erdélyi Híradó 1835. szept. 19. 23. sz. p. 182. [ZSE.]

"A’ kolozsvári csillag vizsgáló toronyban híres Halley üstökös csillaga..." = Erdélyi Híradó 1835. okt. 6. 28. sz. p. 222. [ZSE.]

H. A.: Erdély és Magyarország. "Kolozsvártt: Halley üstököse oct. 15dikétül,... talán addig legnagyobb fénynyel ragyogni látszott..." = Erdélyi Híradó 1835. oct. 27dik napján 34. sz. pp. 263-264. [SRG.]

H. A.: "Kolozsvártt Halley üstököse nov. 6kán..." = Erdélyi Híradó 1835. nov. 7. 37. sz. p. 286. [ZSE.]

Eszmélkedés a’ világ’ alkotmányáról. = Fillértár Első évi folyamat 1835. [Januar’ 3-kán] 45. pp. 356-357. "Miképen akarjuk észrevenni, hogy az egész égmenyezet mozog, mikor még azt sem érezzük, hogy a’ föld forog." [ZSE.]

Az éjszaki gönczöl. = Fillértár Első évi folyamat 1835. [Januar’ 31-kén] 49. pp. 390-392. "Ross kapitány az ujabb időben nevezetes felfedezéseket tett az éjszaki gönczölnél, melylyek főképen Éjszakamerika’ geographiai isméretére sokat használnak. A’ XVI-dik század’ elején kezdett utazásoknak a’ gönczöli tengereken az vala czéljok, hogy éjszak felöl valami út találtassék Chinába. De lehet e ottan út? és ha van, alkalmatos e arra, hogy az ipar használatba vegye? [SRG.]

Égi testek távolsága. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Aprilis’ 18-kán] 7. p. 54. "Oly messzire vagynak tőlünk az álló csillagok, hogy a’ legjobb messzelátók csak pontoknak mutatják, a’ helyett, hogy nagyítnák, mint a’ mérhető távolságbeli minden tárgyakat szokták." [ZSE.]

Égi tünet. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Május’ 2-kán] 10. p. 54. "1833. november 13 napján reggel igen felséges tünemény láttatott Neu-Yorkban. Milliónyi tüzes golyók’ hullottak lefelé mindenféle irányban, vakitó fényel töltvén el az atmosphérát,..." [Leonida-meteorzápor] Egyveleg. [SRG.]

Az égnek kéksége és az estveli veresség. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Május’ 9-kén] 11. p. 82. "Légkörünk igen egyenetlen és változó idomban van levegőbül sé vizgőzbül egyveledve." Légköroptikai jelenség. [ZSE.]

Herschel’ véleménye a’ világ’ alkotmányáról. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Julius’ 22-kén] 24. pp. 188-189. "Minthogy a’ legerősebb messzelátóban oly tárgyakat veszünk észre, mellyeknek kétséges miségök, ’s nem mint egyes csillagok, sem nem mint csillagcsoportok ismerszenek, hanem épen úgy látszanak, mint az erős messzelátóban világosan megismerhető csillagcsoportok a’ gyenge messzelátóban szemléltetnek, nem ok nélkül mondhatjuk, hogy ama’ kétséges tárgyak, mellyek majd mint köddel körülvett csillagok, majd mint igen halavány csillagok, nagyobb és homályosabb átmérővel, majd üstököshöz hasonlítólag mutatkoznak, nem egyebek lehetnek csillagcsoportnál, 20, vagy 30,000 sirius - messzességre tőlünk a’ legerősebb látszernek is homályosan tetszvén, ’s azért csak a’ távolságot jobban átható eszközök’ tökéletesbüléseivel lesznek majd megismerhetők." [ZSE.]

Csillagászat. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Augustus’ 1-jén] 26. p. 208. "Minden tudományok közt, melylyek az emberi elmét nagy méltóságában mutatják, legfelségesebb a csillagászat." Egyveleg. [SRG.]

A’ holdlakók. = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Augustus’ 8-kán] 27. pp. 212-213. "Mielőtt a’ hold’ lakóival közelebbi ismeretséget tennénk, látnunk kell, ha valyon általában laknak e a’ holdban? Ezen kérdésre legjobban felel az ember egy másik kérdéssel t. i. ’s valyon miért nem laknának?" [ZSE.]

A’ holdlakók. (Folytatás.) = Fillértár Második évi folyamat 1835. [Augustus’ 15-kén] 28. p. 222. "A’ mennyire ily nagy távolságról vizsgálhatjuk a’ holdat, kétség kívül egészen máskép van ott minden. Vize ’s levegője nincs a’ holdnak; éje ’s napja mindig egyenlő." [SRG.]

FISCHER dr.: Miért kellene az idén feltünendő üstököscsillagot Appianus’ nem pedig Halley’ üstökösének nevezni? = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő jan. 3. 2. sz. pp. 14-15. [ZSE.]

FISCHER dr.: Miért kellene az idén feltünendő üstököscsillagot Appianus’ nem pedig Halley’ üstökösének nevezni? (Vége.) = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő jan. 7. 3. sz. pp. 22-24. [ZSE.]

F.: Sir John Herschel a’ Jóreménység-Fokon. = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő jan. 21. 7. sz. pp. 51-54. [ZSE.]

TERELMES [Mihály]: Újság járatás haszna. = Hasznos Mulatságok 1835. Első Félesztendő febr. 14. 14. sz. pp. 107-109. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Délvonal, és refractio. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő szept. 2. 19. sz. pp. 147-149. [ZSE.]

Halley üstököscsillaga. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő szept. 2. 19. sz. p. 151. Littrow aug. 22-én látta meg. [ZSE.]

Halley üstököscsillaga. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő szept. 5. 20. sz. pp. 158-159. Aug. 23-án ismét látták. [ZSE.]

BALLA Károly: Halley’ üstököséről. = Hasznos Mulatságok 1835. Második Félesztendő dec. 16. 49. sz. pp. 390-391. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Debreczenben nevezetes égi tünemény látszott December 16. estveli 6 óra után mintegy félórával." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [30.] 1835. Első Félesztendő Boldog-Asszonyhó’ 3dik napján [jan. 3.] 2. sz. p. 10. Tűzgömb "magábul szüntelen szikrákat hányt mint a’ rakéta; ’s utoljára minden hang vagy csattanás nélkül szétoszlott megszámlálhatatlan apró csillag formákban." [SRG.]

Egyvelgeshír. "Bécsi levél az All. Zeitungban azon hírt terjeszté, mintha Litrow úr Herschel angol csillagvizsgálótól a’ jó reménység fokáról olly tudósítást vett volna: hogy Halley üstököse új pálya útat választott magának, ’s következés képen látható nem lészen." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [30.] 1835. Első Félesztendő Pünkösdhó’ 2dik napján [máj. 2.] 36. sz. p. 288. "Litrow úr azonban mind ezekről semmit sem tud." [SRG.]

Egyvelgeshír. "Boguslawski úr, a’ Boroszlói csillagvizsgáló őrje Apr. 20-21 éjelén új cometát fedezett-föl." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [30.] 1835. Első Félesztendő Pünkösdhó’ 6dik napján [máj. 6.] 37. sz. p. 296. Nem a Halley-üstököst látta. "Ezen üstökös a’ Bécsi csillagőrtoronyból először Apr. 28dikán vétetett-észre." [SRG.]

Egyvelgeshír. "Halley régenvárt üstököse..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Kis-Asszonyhó’ 26dik napján [aug. 26.] 17. sz. p. 136. Rómában aug. 5-én észlelték, Bécsben aug. 22-én Littrow Károly látta távcsővel. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "A’ Budai csillagvizsgáló intézetből Mayer Lambert úr Aug. 30dikán találta-fel Halley üstökösét,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 1835. Második Félesztendő Szent-Mihályhó’ 9dik napján [szept. 9.] 21. sz. p. 168. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. "A’ hóldnak világossága, ’s a’ felleges és esős idő miatt csak mái nap u. m. September 19kén reggeli 1 és 3 óra között lehetett észrevenni a’ kolozsvári csillagvizsgáló toronyban az úgy nevezett Halley üstököscsillagát,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások Második Félesztendő [30.] 1835. Szent-Mihályhó’ 30dik napján [szept. 30.] 27. sz. p. 211. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. "K. Fejérvár:" = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 7dik napján [okt. 7.] 29. sz. p. 226. "E’ folyó september 23-ika éjji 11óráján ’s 45 perczenetjén vétethetett észre a’ K. fejérvári csillagász toronyban is a’ Halley üstökös csillaga,..." [Károlyfejérvár = Gyulafehérvár] [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. "A’ kolozsvári csilag vizsgáló toronyban híres Halley üstökös csillaga utoljára october 3kán estvéli két fertálykor tizenegyre, ..." volt látható. = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 14dik napján [okt. 14.] 31. sz. p. 243. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Pest. Halley rég várt üstököse nálunk Oct. 13dikán estve puszta szemmel vala látható." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 14dik napján [okt. 14.] 31. sz. p. 243. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Zágráb. Oct. 17dikén. Folyó hónap 12dike óta látjuk itt szabad szemmel Halley üstökösét." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 14dik napján [okt. 24.] 34. sz. p. 266. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "Struve professor (Dorpatban Oroszországban) állítja, hogy Halley üstökösének nagyobb átmérőjü kemény magva nincs;..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 31dik napján [okt. 31.] 36. sz. p. 288. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Kolozsvártt: Halley üstököse Oct. 15dikétül, midőn éjszaki Korona, és Herkules csillagzatok közt, talán addig legnagyobb fénnyel ragyogni látszott." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 7dik napján [nov. 7.] 38. sz. p. 298. [SRG.]

Francziaország. "Halley üstökösének physikai alkotásáról Arago úr, a’ Moniteur szerint, vizsgálatokat közlött a’ franczia akademiával." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 14dik napján [nov. 14.] 40. sz. pp. 317-318. [ZSE.]

Magyar- és Erdélyország. "Kolozsvártt Halley üstököse Novemb 6ikán... még szabad szemmel, ámbár gyengén látható volt..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 18dik napján [nov. 18.] 41. sz. p. 322. [ZSE.]

Francziaország. "A’ tudományok akademiájának Oct. 26diki űlésében Arago úr újabb vizsgálatokat közlött Halley üstököséről." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 21dik napján [nov. 21.] 42. sz. p. 333. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "Halley üstököse már puszta szemmel sőt erős messzecsőkön sem látható;..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Karácsonhó’ 2dik [dec. 2.] 45. sz. p. 360. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "Oldenburgban nov. 18dikán nagy szélvészkor az észak-keleti egen hirtelen nappali világosság látszatott,... A’ tünemény éjszaki fényhez volt némileg hasonló." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások [30.] 1835. Második Félesztendő Karácsonhó’ 9dik [dec. 9.] 47. sz. p. 376. [SRG.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat első fele 1835. majus 2kán 35. sz. p. 288. "A’ boroszlai (breslaui) egyetembeli csillagász-torony fölügyelője Boguslawsky kapitány úr, april. 20 ’s 21-ke. közti éjjel egy uj üstököst fedeze föl,..." [SRG.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ első fele 1835. majus 2kán 35. sz. p. 288. "April 13kán pedig Krakóban Weisz úr astronomiai professor, Saturnusnak a’ hold által okozott sötétültét (fogyatkozását) vette észre." [SRG.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. augustus 26án 68. sz. p. 542. "Az eddig várva várt üstökösrül következő tudósitást ad egy berlini lap: Halley üstököse... aug. 6án korán napkelte előtt lépett-elő a’ föld látkörén,... " Rómában aug. 6-án észlelték a Collegio Románo csillagvizsgáló munkatársai. Bécsben aug. 22-én látta meg Litrow Károly, a csillagásztorony segédje. [ZSE.]

Ausztria. "Aug. 23-án reggeli három órakor az üstökös ismét láttatott a’ bécsi cs. kir. csillagász toronyban. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. augustus 26én 69. sz. p. 547. "Littrow ur azt szembetünőleg éjszakkelet felé haladtnak találta, szinte középeit a’ bika, (beta) és (zeta) ’s az iker v. kettős, (m) csillagzat közt közel Orion buzgonya éjszaki végéhez. Világa nem erösbült, hihetőleg az ég azon részének tisztátlansága miatt, hol most az üstökös tartózkodik. Távolsága a’ naptól 31, a’ földtől 35 millió német mérföld, ’s igy tőlünk 1 3/4szer van messzebb mint a’ nap. Csaknem egyenes irányban közeleg a’ föld felé ’s naponként 750 ezer mérföldnyivel. Ezen közelitő irányzatú útját oct. 5-ig folytatja, midőn 5 millió mérföldnyi közelségre jut hozzánk ’s újra távozni kezd." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Magyar- és Erdélyország. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. septemb. 9kén 72. sz. p. 570. ""...Budán sept. 4én. Az óhajtva várt Halley üstököse a’ budai k. csillagász-toronyban aug 30án vétetett vizsgálat alá; közép budai idő szerint 15 óra 13 első ’s 18 másodperczkor egyenes feljövete 87° 13’ 58" 8 alatt, éjszaki elhajlása 24° 41’ 24" 6 alatt találtatott. Az üstökös gyenge kisded ködalaknak tetszett, melly még is a’ közepe felé tömöttebbűlt. Fénye eddig olly erőtlen, hogy reggeli szürkület (pitymallat) első sugári által már láthatlanná silányul." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. septemb. 26kán 77. sz. p. 616. "Bécs. A’ Halley hires üstökös hibátlan kiszámolás szerint csakugyan elérkezett, ’s uj ünnepet szerze azon fölséges theoriának, melly űt 76 év alatt, mióta t. i. emberi szemnek láthatatlanul, az ég méretlen ürén bolyonga, lépésről lépésre hiven követte, ’s az időt mellyre elérkezendik, előre pontosan kiszámolta." [ZSE.]

Különféle. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. septemb. 30kán 78. sz. p. 626. "A’ holdunk világossága ’s a’ felleges és esős idő miatt csak sept. 19ikén reggeli 1 és 3 óra közt lehetett észrevenni a’ kolozsvári csillagász-toronybul Halley üstökösét,..." [SRG.]

Schweiz. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. november 7kén 89. sz. p. 712. "A’ mailandi csillagásztoronyban oct. 7kén éjfél előtt 0 órával 32 percczel a’ csillagidő szerint, vizsgálták Halley üstökösét,..." [ZSE.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. november 11kén 90. sz. p. 720. "Arago úr Párisban a’ fr. akademiának uj fölvilágositásokat adott a’ Halley-üstökös legutóbbi napokban észrevett physikai tulajdonságairól." [ZSE.]

Elegyhirek. = Jelenkor Negyedik évi folyamat’ második fele 1835. november 21kén 93. sz. p. 744. "A’ párisi tud. Akademia’ ülésében oct. 26án Arago úr uj nézeteit nyilvánitá’ a’ Halleyi üstökösről;..." [ZSE.]

Az 1835ben látható nevezetes üstökös. = Nemzeti Társalkodó 1835. ápr. 28. 17. sz. pp. 257-261. [ZSE.]

"Egy külföldi csillagász..." = Rajzolatok 1835. nov. 21. 41. sz. p. 256. [ZSE.]

S. Karolina: Kolumbus Kristóf... = Regélő Harmadik évi folyamat 1835. Első kötet januarius 15kén 5. pp. 39-40. Kolumbus Jamaikában élelem beszerzésére használta fel a holdfogyatkozást. "Rossz embereidet nem sok idő mulva megfogja büntetni a’ Spanyoloknak ama nagy Istene, kit én imádok, és kit ellenök embertelenségök miatt teljes szivem szerint segitségül hivtam. Ő ezen népet bizonyosan megfogja ostorozni. Hogy pedig én igazságot mondok, az lesz szavamnak valódi bizonysága, hogy még ma vér-szinbe öltözik a’ hold, és szemeitek láttára elsetétedik. A’ holdnak fogyatkozása voltaképpen azon estve megesett." Különféle.;
A "Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat" 1833. ápr. 4-ei első számtól az 1841. jún. 27-ei utolsó számáig jelent meg. Asztalos Éva szerint: Az első magyar szépművészeti folyóiratot 1841-ben érte utol a korszerűtlenség végzete: "Midőn alulirott ez uttal tulajdonos szerkesztői munkámat bevégzem?" írta az utolsó szám végén Mátray, és kérte az elmaradt előfizetési díjakat. A Regélő 1842-től megújult formában Regélő Pesti Divatlapként élt tovább. A megtekintett kötetekből úgy tűnik, hogy 1833-1834-ben negyedévenként, 1835-1841-ig fél évenként rendezték kötetbe az újság füzeteit. A kötetekhez csatolt tartalomjegyzékek is ezt a felosztást mutatják. [SRG.]

Meteor-kövek. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet februárius 8án 12. p. 95. "Kandahar nevű városban Indiában nem régiben meteor-kövek olly mennyiségben ’s olly nagyságúak estek a’ levegőből, hogy számos háztetőt keresztül zúztak ’s nehányt egészen össze is tördeltek. Ezen természeti jelenet után három napig folyvást tartó olysűrű köd következék, hogy - mi azon tartományban hallatlan dolog - a’ nap sugarai rajta keresztül nem hathatnak." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Arnold és Laland. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet. februárius 19án 15. sz. pp. 118-119. "Arnold Kristóf, egy elhirült paraszt, Sommerfeld nevű helységben közel Lipcséhez, született 1646-ban, ’s a’ földi pályáról lelépett 1695-ben. Ezen nevezetes férjfiú úgy annyira ismeretessé tette magát astronomiai vizsgálatai által, ’s e’ tárgyban szerzett tapasztalatai végett, hogy az akkorbeli leghiresb tudósokkal levelezésben állana. [...] Fáradhatlan leven a’ vizsgálatokban, előbb vett ő észre nehány égi tüneményt más csillagászoknál; jelesül ő tette figyelmetesekké a’ lipcsei astronomusokat az 1683. és 1686-iki üstökösökre, melly időben Halley cometája is, az az: 1682- ben megjelent, mellynek legközelebbi feltűnését Damoiseau legpontosabban meghatározta, kinek kiszámítása szerint az november 16-ikán 1835-ben a’ periheliumban lesz, avagy a’nap közelében.
Arnold hírneve különösen nevekedett Mercur átmeneteiének szoros megvizsgálása által a’ napon 1690-ben. [...] Ezen jeles férjfiú vizsgálatai olly pontosak voltak, hogy azok "ad acta eruditorum" felvetettek. Ó maga következő czímű munkát bocsáta közre: "isteni kegy-jel napcsudában, szemléletül felterjesztve" rajzzal 1692. Hogy ezen csudálatos férjfiúnak emlékét fenntartsák, Schröter hires csillagász a’ holdban 3 völgyet nevezett nevéről. Arnold siremléke a’ sommerfeldi temetőben van; levelezései a’ lipcsei tanács könyvtárában tartatnak, hol szép festett képét egyszersmind olajban is szemlélhetni.
Laland hires franczia tudós volt, kinek a’ miveit világ a’mathesis és csillagászat körében sokat köszönhet a’ legbecsesb feltalálások közül. Ezen nagy érdemű férjfiú a’ tudományos akadémia tagja volt, ’s a’ csillagászat tanítója’Parisban, hol is, április 4-ikén 1807-ben jobb életre szenderült. ..." Élet-történet. [Christoph Arnold-ról 1935-ben krátert neveztek el a Holdon az északkeleti kvadránsban a pólus közelében. [Megjegyzendő, hogy az 1999. január 18-án felfedezett 1999 BW3 ideiglenes megjelöléssel ellátott főövbeli kisbolygó 2012-től a (121016) Christopharnold nevet viseli. Joseph-Jérôme Lefrançais de Lalande-ról is elneveztek egy krátert a Holdon.] [HAI.]

Nap hossza és rövidsége. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet martius 22én 24. p. 190. "Dr. Tenzel a müncheni királyi tudományos akadémiának értekezést nyujtott-be, mellyben a’ napokat hosszaságukra és rövidségökre nézve előadja, miképpen azok Europa főpontjain találtatnak..."A Természet-tudomány ’s történet című rovat rövid híre. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Halley. = Regélő Harmadik évi folyamat 1835. Első kötet aprilis 2kán 27. sz. pp. 214-215. "Halley czimeres mathematikus és csillagász volt, ki sz. Lenhárd egyházi megyében született Londonhoz közel 1656-ban. Ezen lángeszű férfiú már korán a’ mathematikai tanulmányoknak szentelte magát, de jelesül a’ csillagászatnak, ’s ezen belső ösztön által lett ő azon kor legjelesebb astronomusainak egyike." Élet-történet. [ZSE.]

Kő eső. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet. aprilis 19én 32. sz. p. 254. "Egyik nápolyi ujságlap januar 25-kéról írja, hogy Marsala városában Siciliában dec. 15-16 köztti éjjel a’ holdsetétség után sűrű fellegek tornyosultak egybe, mellyek nem sokára iszonyú szélvészszel, dörgéssel, villámlással és kőesővel végződtek. Tornyokat és háztetőket gondoltak összeroskadni; az egész varos halálos félelemben volt. Reggel láták, hogy az utszák és ház-tetők tele valának meteor-kövekkel (Aerolithen), mellyek felette kemények s néhol diónyi nagyságúak voltak, szinök sárga vala. Számos madarak, és sok márhák, mellyeket künn értek, általok agyon üttettek; de emberhalál nem történt." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

Geographiai nevezetesség. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Első kötet. majus 7én 37. sz. p. 293. Londonban a’ múlt évben bizonyos Woodley Vilmos lépett-fel, ki a’ Copernicusok, Pithagorasok, Ptolomeusok, Tycho de Brahek, és Gallileik rendszereit összerontani fenyegetődzik, ’s vitatja, hogy előtte senki sem ismerte a’ természetet és a’ csillagzatoknak valódi állás-pontját. Állításának fő pontjai, mellyeket, mint komolyan vitatja, neki maga az Isten jelentett-ki, következők: "Nincs az egész világegyetemben egyéb népesített csillagzat mint földünk. Nincs több, mint a’ nap, melly földünk körül kering. A’ nap 8-szor kisebb földünknél, a’ hold pedig 12-szer. A’ nap és föld között rendkívüli hidegség uralkodik, mellyen a’ nap sugarai semmi esetre se hathatnának keresztül, ha, mint eddig (szerinte) nevetségesen álliták, az egy percz alatt 1133 mértföldet haladna.
A’ hold ’s minden csillagok nem egyebek jég daraboknál, mellyek csak arra rendeltettek, hogy a’ napvilágnak egy részét visszatükrözzék, ’s ez által a’ föld lakójinak világítsanak. A’ nap egy nagy darab megsimitott ércz, egyenetlen, csak nem tojásdad gömbölyűségű, ’s egyik oldalán szélesebb mint a’ másikon. Legszélesebb odala mindig előre fordul, ’s arra van rendelve, hogy a’ levegő ellentállását legyőzze. Forró sugarai nem képesek a’ jégdarabokat, mellyeket mi csillagoknak nevezünk, elolvasztani. A’ bujdosó csillagok nem egyebek szövétnekeknél; formájok, anyaguk, és ösvényük különbözők, ’s a’ levegőt minden bizonyos ösvény nélkül keresztül futják, mig végre egymást tulajdon erejek által megsemmisítik. Vannak vulcani, folyó, hideg, átlátszó, és keresztülhathatlanok." Ezek nyilatkozásai a’ csillagászat legújabb reformátorának ... Risum teneatis amici?....." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

NOVÁK Dániel: Herschel. = Regélő 1835. máj. 21. 41. sz. pp. 325-327. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Encke. = Regélő Harmadik évi folyamat 1835. Első kötet junius 4kén 45. sz. p. 358. "Encke Ferencz a’ mostan kori mathematikusok és csillagászok egyike,... Hirt nevet szerze magának az 1822 és 1825-ben pontosan visszatért üstökösnek kiszámitása által, melly munkáról rendesen meg is felet, ’s okait adá Bode évkönyveiben." Élet-történet. [ZSE.]

Newton jóslata. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. augustus 30án 70. sz. p. 558. "Burke Károly, ki sokat foglalatoskodik csillagászi vizsgálatokkal, egyik londoni hírlapban azt jegyzi-meg, hogy tévedés azt állítani, mintha Halley volt volna az első, ki az üstökös csillagnak bizonyos visszajövetelét előre mondta volna. Az 1736-ban megjelent üstökös előtt t. i. nehány évvel beszélte-el már Guise ezredes Whiston urnák, hogy Sir Isaak Newton többek jelenlétében, noha bizonyosan nem állítja, ’s nyomtatás alá sem adja véleményét, de még is fontos okainál fogva hiszi 1736-ban egy üstökösnek vissza jöttét. Howard ur is hallá, midőn Sir lsaak egykor ebéd alatt mondotta, hogy ő 1736-ban vagy legalább ezen időtájban egy üstökös megjelenését várja.
"Newton 1726-ban halt-meg, tehát tiz esztendővel korábban. Karolina királynénak marcziusban (1736) beszéllék-el Newtonnak ezen állítását, ’s valóban ugyanazon év végével meg is jelent az üstökös, ’s egész 1737. marczius 20-káig volt látható. Az okok, mellyekre Newton véleményét épité, nem ismertetnek, hanem Whiston ur ezt mondja : "a’ mennyiben tudjuk, Sir lsaak Newton az első ember, ’s ez az első példa, hogy egy üstökösnek megjelenése előre mondatott, melly valóban be is teljesedett." Kétség kívül azon üstökös volt ez, mellyet Sartorius Madrasban, Vanbrugh pedig Lissabonban vett észre." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő hír teljes szövege. [ZSE.]

Nagyithatások a’ természetben = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. october 8án 81. sz. p. 646. "... valóban csudálatosak. Legújabban bizonyos Hauletown nevű opticus Londonban valamelly készületet gondolt-ki nagyitó üvegekből, mellynek segedelmével a’ tárgyakat végtelenségig lehet nagyítani. Minél több üveg állittatik öszsze, annál nagyobb lesz a’ nézendő tárgy. Illy formán a’ csillagzatok egyes részeit legpontosabban lehet meghatározni, ’s utánrajzolni. Ezen találmány által egyszersmind alkalom adatott némelly egészen uj, még eddig nem ismert, csillagok felfedezésére." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

Hold befolyása ügyeinkre. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. october 22kén 85. sz. p. 678. Mindig az előítéletek ’s babona köze tartozott előttünk, ha itt ott egy aggodalmas ember a’ holdjárása után kérdezősködék, midőn ültetni, vetni, szántani ’s a’t. akart. De az újabb, szorosb tapasztalások szerint, úgy látszik, csakugyan van valami a’ dologban, ’s ennek valósága leginkább a’ naptéritői vidékekben látszik bebizonyodni. így p. o. férjfikar vastagságú hambus-karók, ha ujholdban vágattatnak, tiz tizenkét esztendeig is eltartanak: ellenben, ha hold töltén vágják őket, alig tartanak-ki két évet, már is rothadni kezdenek. Az állatok országa is ad ebbeli bizonyítványokat: p.o. a’ halak, bár milly fris vízből vonattassanak-ki, ha a’ telehold sugaraitól megérintetnek, legott megdöglenek, és semmiféle só nem mentheti-meg húsaikat a’ rothadástól." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő cikk teljes szövege. [HAI.]

Bujdosó csillagok. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. october 22kén 85. sz. p. 678. Arago ur a’ bujdosó csillagok számáról értekezvén azon következménjre juta, hogy naprendszerünk körében 60-80000 bujdosó csillagoknak kell létezni." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [ZSE.]

Halley üstökös csillagát Pesten... = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Harmadik évi folyamat. 1835. Második kötet. october 22kén 85. sz. p. 678. ...oct. 13-kán (miután egünk kiderült volna a’ borús napok után) láttuk előszer szabad szemmel közönséges csillag-nagyságban; üstöke igen gyenge halavány világban mutatkozék." Ez a Természet-tudomány ’s történet című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [ZSE.]

NAGY Károly: A’ mindenség ’s teremtője. = Társalkodó 4. 1835. febr. 15. 14. sz. pp. 53-55.; febr. 19. 15. sz. pp. 57-59. [ZSE.]

L. Pál [LUKÁCS Pál]: Üstökös hazánkban. = Társalkodó 4. 1835. második fele november 4kén 88. sz. pp. 350-351. Halley üstökös 1835. okt. elején. [ZSE.]

EDVI Illés Pál: Öszveirása Hazánkból származott néhány jeles férfiaknak és familiáknak a’ Külfölden. = Tudományos Gyűjtemény 19. 1835. Xdik köt. pp. 97-104. Német Országban. Chladni, német természet-tudós. pp. 97-98.; Portugáliában. Szentmártonyi Igácz, Királyi Udvari Tsillagász, Lisabonban. pp. 100-101. [SRG.]

KUNOSS Endre: A’ fénylő és tüzes levegői tüneményekrül. = Tudományos Gyűjtemény 19. 1835. XIIdik köt. pp. 21-46. Fénylő légtünemények: álnap, álhold, nap- és holdudvar, szivárvány, légtükrözet (délibáb).; Tüzes légtünemények: Ilona-tűz, éjszaki, vagyis sark-fény, bolygó tűz, futó láng, vagy csillagesés, lidértz, tűzgömbök. [SRG.]

GARAY [János]: Az éjszaki magnesi földsark. = Tudománytár 1835. Ötödik Kötet. pp. 254-255. Vegyes közlések. Természettudományi nevezetességek. "A’ londoni kir. társaság’ gyűlésében m. évi december’ 28dikán Roos kapitánynak egy emlékirata olvastatott fel az éjszaki magnesi földsark’ fölfedeztetéséről." [SRG.]

GARAY [János]: Magnesi tünemények Magnesiában. = Tudománytár 1835. Ötödik Kötet. pp. 255-256. Vegyes közlések. Természettudományi nevezetességek. [SRG.]

NYÍRY István: A’ Halley-üstökös’ eloszolhatása. = Tudománytár 2. 1835. Hatodik kötet 2. sz. pp. 250-268. p. 250.: "A’ mi régen várt vendégünk, a’ Halley’ üstököse többé el nem érkezik. - Ezen hírrel, ezen elenyészés’ hirével leptek meg minket az újságok, a’ Littrow úr’ jelentéséből,..." Ismerteti a Halley-üstökös eddigi megjelenéseit és cáfolja, hogy most nem lesz látható. p. 268.: "Jóformán bizonyosnak tartható, hogy Halley’ üstököse augusztus végén vagy szeptember elején Europa’ minden részeiben látható lesz, vagyis több mint két hónappal előbb, hogy sem azon pontot érné el, mellyen a’ naphoz legközelebb áland. ’S helyzete igen kedvező lesz feltűnésének. Hihetőleg puszta szemmel is rá fogunk ismerhetni." Égtudomány. [KSZ.]

Toldalék. = Tudománytár 2. 1835. Hatodik kötet 2. sz. p. 268. Nem rég Londonban, a’ "Royal institution"-ban Dr Lardner, a’ Halley’ üstököséről tartott leczkéiben többi közt igy szóla: "Jóformány bizonyosnak tarthatni, hogy Halley’ üstököse augustus’ végén vagy september’ elején Europa’ minden részeiben látható lesz,..." [SRG.]

GYŐRY Sándor: Észrevételek a’ Tud. Gyűjt. 1835. Vd. kötetében L. 111 álló ezen sorokra: = Tudománytár 2. 1835. Hetedik kötet 3. sz. pp. VI-X. "Vélekedésem szerint jobb volna a’ látlagosan (horizontaliter) melly inkább láthatárlagosan lenne szó szerint forditva, mivel látlagosan semmit sem jelent - ’s a’ merőlegesen (perpendiculariter) helyett, melly inkább ezt teszi: Steif, a’ régi vizarányosan és függőlegesen szavakat megtartani; ’s ezt a’ szót tevet (factum) tettnek vagy tételnek vagy téteménynek mondani. A’ külzíteni (differentiare) különbözítő, nem külzítő számítás." Anticriticai Függelék A’ Tudománytárhoz. 1. sz. A’ VII. kötethez. [SRG.]

"A’ ki az Istennek mindenhatóságáról akar elmélkedni..." = Vasárnapi Ujság 1835. febr. 8. 13. sz. p. 357. [ZSE.]

Üstököscsillag. = Vasárnapi Ujság 1835. okt. 11. pp. 693-696. [ZSE.]

"Velenczéből írják..." = Vasárnapi Ujság 1835. okt. 11. p. 698. [ZSE.]

          1836.

BUGÁT Pál: Tapasztalati természettudomány Tscharner Boldogbul. I-II. Budán, 1836. A Magyar Kir. Egyetem betűivel. 2 + 457 + 2 p. A két kötet folyamatos számozással, de külön címlappal. Bugát fordítása kiterjedt csillagászati részeket is tartalmaz. A második kötet tizenegyedik szakasz tartalmaz csillagászati vonatkozásokat a "A Lebtanrúl (Meteorologia)". pp. 318-344.; A második kötet tizenkettedik szakasz "A Világalkatrúl" c. fejezet tisztán csillagászati vonatkozású. pp. 345-410. A fejezet részei: Az égi testek látszólagos tüneményeiről és mozgásairól általában, és a csillagászságnak legnevezetesebb rendszereiről.; A világ rendszerérül Copernic észképe szerint, és az újabb azon alapúló fölfedezésekről: föld, nap, bolygók, mellékbolygók, csapongók, vagy üstökösek, álló csillagok.; A világtestek távcsőn által tapasztalt tulajdonairól, és a világalkatnak nagyságárúl: a holdrúl, a naprúl, a bolygókrúl, csapongókrúl, álló csillagokrúl.; A világalkatnak nagysága.
A szerző kiemelten foglakozik a megfigyelések, felfedezések időpontjával, a felfedezők személyével, a csillagászattörténettel. A fordító Bugát Pál a természettudományos szakszavak nyelvújítója (lásd Bugát: Természettudományos szóhalmaz), így a csillagászati szaknyelvben is sok érdekes újítással állt elő. (például a bolygók neve). A könyvhöz tartozó táblák egyike csak csillagászattal foglalkozik. 92dik idomtul 95-ikig. [HOR.]

GYÖRGY József [Károly Krisztián]: A’ természeti testeknek lépcsőnkénti kifejlődéséről. Pest, 1836. Trattner-Károly. 27 p. Csillagászat: (pp. 9-11.). "...Levegővel körülvett földünk egy a’ nap, és ön tengelye körül forgó bujdosó csillag. Csak több különböző időközben egymásra következett képződési szakaszokon keresztül történt lassankénti kifejlődés által jutott azon tökéletességre melyben most szemléljük. Eredetileg Buffon szerént a napnak egy része volt, mellyet egy vele öszveütközött üstökös csillag, tőle elszakasztott. Leibnitz egy kiégett napnak lenni állította. Whiston végre és a’ legtöbb ujabb csillagvizsgálók egy tökéletesebb lépcsőü kifejlődésre jutott üstökös csillagnak tartják, mely idővel még nagyobb foku tökéletességet érvén el, nappá, álló csillaggá leend. [...]
Hogy uj égi testek erednek, ’s a’ régiek szétbontakoznak, annak a’ mai csillagtudomány több példáit adja. Több csillagvizsgálók vettek észre az égen apró világító csillagnemü testeket, melyek előbb nem voltak ott, most elfoglaltr helybket rendesen meg: tartják; mig mások ujra, néha nagy robajjal, hirtelen elenyésznek, és vagy egészen, vagy részenként egyik vagy másik égi testhez, melynek légkörébe jutnak, ragadtatnak, így eredhetnek a’ levegőn keresztül földünkre eső, néha temérdek nagyságú leginkább mágneses vasból álló légkövek (aërolithi), melyeknek meg magyarázásán a’ régiek hasztalanul izzadoztak. ..." Az értekezés latin címlappal is és a 28-29. számozatlan oldalon latinnyelvű 16 pontos "Theses"-sel van ellátva. [HAI.]

HORVÁT Antal: Örökös kalendáriom. Irta Horvát Antal kalocsai fő megyebéli pap. Pesten. Esztergami k. Beimel József’ tulajdona. 1836. 172 p. Előszó (pp. III-IV.).; Első Rész, melly az álló Ünnepeket foglalja magában (pp. 1-50.).; Második Rész, melly e’ Kalendáriom’ tökélyére megkivántató Táblákat foglalja magában (pp. 51-118.).; Harmadik Rész. E’ Kalendáriom’ használásában megkivántató szabályokról, és Táblák’ használásáról (pp. 119-172.). Általa 1832-ben kiszámított naptári táblákat és ezek magyarázatát közli az álló és a mozgó ünnepekre vonatkozóan, alapos csillagászati és kronológiai ismereteket mutatva. [KSZ.]

A’ Világ alkotmánnyának összes vizsgálata. [3.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1836 szökő-évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezteté Staut Jó’sef. III. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-24. A csillagászat ismertetése: Az Országutja (Tejút) Napok szabott rendjének szabott rendje. Minden napok szabottrendjének az országutban, vagy az Állócsillagoknak bujdosóikkal együtt egy közönséges Nap körüli mozgásuk. A Napok szabottrendeinek a kellőközépi nagy Nap körüli mozgása azon törvények szerint esik, mellyek szerint a bujdosók forognak a Nap körül. Minden Napszabottrendeknek lakhatósága. A Napok szabottrendjeiben lévő lakosoknak lépcsőkinti következése. Ködfoltok, hihetőleg igen távullévő Országutak.
A Világok alkotmányának iszonyatos tére, a ködfoltok és országutaknak sokaságábul ítélve. Az Országutak is, ugy látszik, egy egyetemes kög (centrum) körül mozognak. A Világok régisége. A Világok kölcsönös származása és elmulása. Azoknak romlása. Más életre való kinézések és visgálódások. [KSZ.]

H. A.: "Május 15ke, mely éppen jövő vasárnapra esik, nevezetes nap lészen, mert ezen történik századunk legnagyobb nap fogyatkozása..." = Erdélyi Híradó 1836. máj. 10. 38. sz. p. 314. Espenak szerint 1836. máj. 15-én 14.09 UT-kor volt újhold, és a gyűrűs-napfogyatkozás közepe. [ZSE.]

"Az uj-Yorkban megjelenő Journal of Commerce Sir John Herschelnek..." = Erdélyi Híradó 1836. máj. 31. 44. sz. p. 364. [ZSE.]

A’ csillagos ég, és az erkölcsi törvény. = Felső Magyar-Országi Minerva Tizedik évi Folyamat 1836. Első Kötet p. 233. Külömbfélék. [SRG.]

Hadi földképekről és tervrajzokról. (Heller Fridrik, Cs. Kir. tábornok Főhadnagy’ irásaból.) = Felső Magyar-Országi Minerva Tizedik évi Folyamat 1836. Negyedik Kötet pp. 16-47. Közli: Kiss Károly. "A földabroszi történetet egyéberánt három korszakra lehet osztanunk. 1-ső: A’ kezdet’ első gyenge lépéseitől, mellyek közé Anaximanderé is - élt 500 évvel Krisztus előtt - tartozik, egész Agathodämonig, ki 500-ikban Krisztus után Ptolomeus földirásához abroszokat adott, ez időszak tehát 1000 évet foglal magában, - 2. Agathodämon korától nürenbergi Behaim Mártonig, és a’ veronai Hieromosig, kik 1000 év előtt az első földképet készítették, - 3. Behaim Mártontól mostani korig." [SRG.]

RUMY Károly: A’ híres csillagvizsgáló báró Zach Ferencz’ hazaszeretete. = Hasznos Mulatságok 1836. Első Félesztendő márc. 2. 18. sz. pp. 142-143. [ZSE.]

Különféle. = Hasznos Mulatságok 1836. Első Félesztendő máj. 21. 41. sz. p. 328. Purbach György matematikus Bécsben 1500-ban találta fel a csillagászati célokra használatos másodpercet mutató órát. [SRG.]

AMONYI János: Északi esthajnal. = Hasznos Mulatságok 1836. Második Félesztendő okt. 29. 35. sz. pp. 277-280. Északifény Gyöngyösön 1836. okt. 21-én. [SRG.]

VIZER István: A’ futó csillagokról. = Hasznos Mulatságok 1836. Második Félesztendő dec. 10. 47. sz. pp. 369-372. Meteorokról. [SRG.]

VIZER István: A’ futó csillagokról. (Folytatás és vége.) = Hasznos Mulatságok 1836. dec. 14. 48. sz. pp. 377-382. Meteorokról. [ZSE.]

Magyarország- és Erdély. Levegőtünemény a’ Bakony szélén. = Hazai s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’ 13dikán [jan. 13.] 4. sz. p. 26. Tűzgömb 1835. dec. 13-án reggel fél hétkor. "a’ holdtól délfelé egy kis csillag támada, fehér fényű, melly mintegy két másod perczig sebesen forogván mint nap tengelye körül, és szikrákat hányván ide ’s tova, végre olly nagy’ gömbölyeg lőn, mint a hold. ... Ehhez hasonlót 1826ban is láttunk de azon különséggel, hogy az akkori a ma pillanatban, mellyben támadt, el is mult: emez pedig egész kifejlésével mintegy 7-8 másod perczig tarthatott." (Reg.) [SRG.]

Egyvelgeshír. "Május 15dike csillagászi tekintetben legnevezetesebb napja 1836nak; mert ezen történik századunk legnagyobb napfogyatkozása Éppen vasárnap leszen." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’ 23dikán [jan. 23.] 7. sz. p. 56. [ZSE.]

Egyvelgeshír. "A’ mintegy egy hónap óta nem látott Halley üstököse Milano csillagőr tornyából is ismét feltaláltatott december 30dikán." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’ 23dikán [jan. 23.] 7. sz. p. 56. "Münchenben is láták ez üstököst január 14dikén, de nagyon gyenge fényben." [ZSE.]

Magyarország- és Erdély. "A’ Tudományos Gyűjtemény’ 1835d. évi 12dik kötete, ... éppen most jelent-meg..." = Hazai s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Boldogasszonyhó’30dikán [jan. 30.] 9. sz. p. 65. "A’ különféle hasznos tárgyakkal töltött kötet foglalata imez: Kunoss Endre: A’ fénylő és tüzes levegői tüneményekről." [SRG.]

Francziaország. "A’ tudományok akademiájának apr. 11diki ülésében tudósítások olvastattak Herschel úrtól, ..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások. [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 7dikén [máj. 7.] 37. sz. p. 293. [ZSE.]

Magyarország- és Erdély. "Pesten a’ mult vasárnapi nevezetes napfogyatkozás a’ felleges idő miatt csak igen kevéssé vala látható." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások. [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 18dikán [máj. 18.] 40. sz. p. 314. Napfogyatkozás 1836. máj. 15-én. [SRG.]

Amerika. "A’ Journal of Commerce levelet közöl sir. J. Herscheltől Caldwell amerikai hajókapitányhoz,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 28dikán [máj. 28.] 43. sz. p. 341. [ZSE.]

Németország. "Münchenből maj. 16dikán ezeket írják: A’ tegnapi nagy napfogyatkozás majdnem észrevétlen múlt-el..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Első Félesztendő Pünkösthó’ 28dikán [máj. 28.] 43. sz. p. 341. "Délután király ’s királyné ő Felségök, koronaherczeg ő k. magassága... is megjelentek a’ k. csillagász-toronyban az új óriási refraktoron nézni a’ napfogyatkozást; ..., ott mulattak egész 5 óráig, a’ mikor egy vastag felhő elborítá az eget, ’s a’ nap többé látható nem vala." [ZSE.]

Magyarország. Magyar Tudós Társaság. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Kis-Asszonyhó’ 20dikán [aug. 20.] 15. sz. p. 113. "A’ könyvtár számára a’ britt admiralitas lordbiztosai a’ kir. astronomiai társaság legújabb (VIId.) kötetét küldték-be, ’s a’ greenwichi csillagász Richardson William legújabb, ... munkáját." [SRG.]

Magyarország. "Pesten... Ő cs. k. Felsége julius 30dikán költ legfelsőbb határozatában... a’ budai csillagvizsgáló-intézet eddigi praetikánsát Albert Ferencz urat ugyanott csillagászi-segéddé nevezni;..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Kis-Asszonyhó’ 24dikén [aug. 24.] 16. sz. p. 121. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Pesten oct. 18dikán csendes szép tiszta egü estvén 9 és fél órakor éjszak felé két helyen olly nagy veresség volt az égen, ..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 22dikén [aug. 22.] 33. sz. p. 259. Aurora borealis éjszaki fény volt látható. "Illyet láttunk legközelébb 1830-dik évben is." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Veszprémből oct. 19kén. Tegnap este épen 9 óra ’s három fertálykor... tűzi lárma támadt;... azonban senki tüzet nem talált,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Mind-Szenthó’ 22dikén [aug. 22.] 33. sz. p. 259. "Ez is éjszaki fény vala." [SRG.]

Nagybritannia. "Az északi fény Londonban..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 9dikén [nov. 9.] 38. sz. p. 298. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "A’ magyar tudós társaság két hónapi szünidő után november 21-dikén tartott kis gyülésével kezdé-meg academiai újévét. A’ titoknok bemutatá... a’ társaság használatára készült, 1837-re szóló Névkönyvet, mellyet ez évre Nagy Károly rendes tag egy astronomiai kalendáriommal bővitett." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [31.] 1836. Második Félesztendő Karátsonhó’ 3dikán [dec. 3.] 45. sz. p. 354. [SRG.]

Óriási remekmű. = Honművész 4. 1836. 2. köt. okt. 23. 85. sz. p. 682. "Egy brüsseli órás, Raingo úr, falórát készitett, melly Kopernikus rendszere szerint a’ kosmographia minden elemét és a’ természetnek különféle tüneményeit mutatja, t. i. a’ földnek napi és évi forgását maga körül." [SRG.]

A’ napbeli foltokról. = Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben 1. 1836. nov. 2. 36. sz. pp. 284-286. "A’ múlt 1835dik év második felében mutatkozó napbeli foltok vagy mocskok újabban is ezen tárgyra forditák a’ természet vizsgálók figyelmét és a’ nagyobb közönségét is. Ezen jelenésnek némi világositása annyival inkább nem lesz helytelen, hogy azon mocskok ezen éven is minden nap kisebb vagy nagyobb számmal és különböző alakokban láttatnak. Ez előtt 228 évvel még semmit sem tudtak a’ napbeli foltokról, mivel azok egyszer is puszta szemmel nem láthatók, ’s csak a’ meszszelátó cső feltalálása után fedezék fel azokat csak nem egy időben Harriott, Fabricziusz János, Scheiner és Galilei. Ámbár azon időtől fogva voltak hosszabb vagy rövidebb oly időszakok melyekben legkisebb foltokat sem lehet látni a’ napon, de ismét más egyenetlen időbeli távolságokra jelentek meg, hol egyenkint, hol többen, hol kisebb nagyobb csoportokban olyan foltok. Megjelenésöknek nincs semmi rendes ideje.
1611 tájban midőn felfedeztettek, csak nem soha sem lehete látni a’ napot foltok nélkül és gyakran egyszerre nagy mennyiségben. Scheiner egyszer 50t számlált meg. Későbbre megritkultak. 1650től 1670ig nincs tudósítás, hogy egynél vagy kettőnél többre akadhattak volna ’s ezek is csak rövid ideig láttattak. Flamsteed angol égvizsgáló minden szorgalma mellett sem látott 1676 decemberétől 1684 ápriliséig egyet is. ..." [HAI.]

(V. U.): Napbeli Foltokról. (Végzet.). = Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben 1. 1836. nov. 16. 40. sz. pp. 318-319. "A’ napnak saját tengelye körüli fordulása ugyan a’ foltai által minden kétségen kívül van hozva, azonban idejének felszámítására más, itt röviden meg nem magyarázható körűlmények is befolyván, az nem mint a’ mondottakból első tekintetre látszanék 27, hanem 35 napra és mintegy 4 órára vettetik. Mik legyenek a’ nap foltai, azt minden óriási látcsők által is, (ámbár oly nagy erejűek készíttetnek, hogy a’ tőlünk 50 ezer mértföldnyire eső holdat oly közelről láttatják, mintha csak 68 mértf, távolságra volna) még eddig kipuhatolva nincsen, és csak hozzávetőleg szólanak róla az égészek. ..." [HAI.]

Pótlék a’ Holdról. = Nemzeti Társalkodó 1836. ápr. 12. 15. sz. p. 240. [ZSE.]

HERSCHEL, J. F. W.: Herschel levele. = Nemzeti Társalkodó 1836. máj. 10. 19. sz. pp. 291-295. [ZSE.]

Felfödezések a’ Holdban. = Rajzolatok 1836. márc. 9. 20. sz. pp. 153-154. [ZSE.]

A’ Hold. = Rajzolatok 1836. aug. 13. 65. sz. pp. 516-517. [ZSE.]

Látszatos bebizonyitása Herschel felfödezéseinek a’ Holdban. = Rajzolatok 1836. aug. 17. 66. sz. pp. 523-525. [ZSE.]

B. F-L.: Levegőtünemény a’ Bakony szélén. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet januar 10kén 3. p. 22. "December 13-kán reggel fél hétkor. a’ holdtól délfelé egy kis csillag támada, fehér fényű, melly mintegy két másod perczig sebesen forogván mint nap tengelye körül, és szikrákat hányván ide ’s tova, végre olly nagy ’s gömbölyeg lön, mint a’ hold. Ekkor megindulván kelet felé valóságos hébért képeze, mellynek feje keletnek, csője pedig nyugotnak esék, míg a’ légben minden pattanás nélkül elvesze. Ehhez hasonlót 1826ban is láttunk de azon különséggel, hogy az akkori a ma pillanatban, mellyben támadt, el is mult: emez pedig egész kifejlésével mintegy 7-8 másod perczig tarthatott." Természet-történet ’s Tudomány. [SRG.]

Tavaszi gondolatok. (Egy természetbarátné számára.) = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet aprilis 24kén 33. pp. 263-264. "Gyenge pehelyként, de biztosan, lebeg földgolyónk a’ világ mérhetetlen körében a’ távul sugárzó napcsillag körül, melly sugároczeant önt-ki a’ mérhetetlenségbe." S. E-nek K. S. Különféle. [SRG.]

Levegői kövek (meteorok) lehetősége. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 5kén 36. pp. 286-288. "A’ meteorkövek némellyek szerint a’ föld légkörében keletkeznek; mások állitják, hogy a’ világ ürességében képződnek." Természet-történet ’s Tudomány. [ZSE.]

Levegői kövek (meteorok) lehetősége. (Végzet.) = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 8kán 37. pp. 295-296. "Már, hogy a’ szabad világüregségben keletkezett vagy létező illy kis testek minden egyéb ok nélkül leeshessenek, azt csak a’ vastagabb empiria állithatja." Természeti történet ’s Tudomány. [ZSE.]

Napfogyatkozás. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 15kén 39. p. 310. "Ama nevezetes nagy napfogyatkozás, melly maj. 15-kén leend, Budapesten 3 óra 42’ 40’’-kor kezdődik,..." Pesti vizsgáló. [SRG.]

Meteorok. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Első kötet május 21kén 41. pp. 325-326. "Tudva van, hogy némelly Amerikaiak több év óta rendkivüli égi tünményekről tudósitottak, mellyek minden évi november közepe táján közönségesen ugyan azon napon jelentkeztek. ... Legnevezetesebb itt az, hogy a’ tünemény a’ hónapnak ugyan azon napján, t. i. 14-kén mutatkozott, mi a’ meteoroknak is iránya. Ez sokakat azon véleményre hozott, hogy e’ tünemények földünk körül keringő testek volnának." Természeti történet ’s Tudomány. [ZSE.]

Napfogyatkozás. = Regélő 1836. jún. 26. 51. sz. pp. 407-408. [ZSE.]

Természeti történet ’s tudomány. Éjszaki fény april végén. = Regélő Negyedik évi folyamat. 1836. Második Kötet jul. 31kén 61..pp. 486-487. Angliában 1836. ápr. 22-én. [SRG.]

Hold befolyása az esőre. = Regélő Negyedik évi folyamat 1836. Második kötet september 11kén 73. p. 582. Természeti történet ’s tudomány. [SRG.]

E. I. P. [EDVI Illés Pál]: Jól számláljuk-é az ujesztendőt kr. u. szül. u. 1836nak? = Társalkodó 5. 1836. első fele január’ 2. 1. sz. p. 3. [SRG.]

A’ csillagfutásról. = Társalkodó 5. 1836. első fele január’ 13. 4. sz. pp. 14-15. "Arago úr Párisban a’ tudományok’ akademiájának utóbbi üléseben azon ohajtását fejezé-ki, hogy a’ "Bonite" hajó, földkörüli utazásában, többek közt a’ csillagfutásról is vizsgálatokat tegyen." A "Bonite" tisztjeit felkérték, hogy 1835. ápr. 10-15 (feltehetően sajtóhiba, helyesen november) között végezzen megfigyelést. Meteorok: 1799. nov. 12/13.; 1831. nov. 13.; 1832. nov. 13.; 1833. nov. 12/13.; 1834. nov. 12-13. [ZSE.]

Föld smértetés.(!) Ross’ utazása. = Társalkodó 5. 1836. első fele martzius’ 2. 18. sz. pp. 70-72. "John Ross kapitány’ második nevezetes fölfedezőutjának, - mellyet az éjszaki gönczöl’ (Nordpol) vidékire tőn - ’s 1829től 1833ig ott tartózkodtának tudományos resultatumait a’ hirlapok, mihelyt ezen út be vala végezve, a’ világnak tudomásul adák." [SRG.]

Földismértetés. Ross’ utazása. (Vége.) = Társalkodó 5. 1836. első fele martzius’ 5. 19. sz. p. 76. [SRG.]

NAGY Gábor: A’ két legrégibb Magyar Halotti beszédről. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. Iső köt. pp. 125-127. "A’ Bódvamellyéki Monostor ... Misekönyv mellé ragasztott Kalendráiom-"ról. 1170-1173-ból? 1210-es is követi pergamentre írva. [SRG.]

EDVI Illés Pál: Énoch könyvének felfödezett régi kéz-iratja. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. IVdik köt. pp. 111-127. "Ezen kívül nyujtja Enoch könyve sok asztronómiai esméreteknek ’s köznépi véleményeknek nyomdokait,..." [SRG.]

HORVÁTH Sigmond: Hoszszu élet’ példái. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. VIIIdik köt. pp. 88-89. Herschel 84 éves, Zach 78 éves, Bode 80 éves, Newton 85 éves korában halt meg. [SRG.]

PODHRADCZKY Jó’sef: Angliában levő Kúnhalmokról. = Tudományos Gyűjtemény 20. 1836. XIIdik köt. pp. 74-77. "Már tekéntetes Tudós Horvát István Úr "Rajzolatok a’ Magyar Nemzet leg régiebb Történeteiből" tzímü könyvében megmutatta, hogy a’ világ szerte található óriási Kúnhalmok nemzeti régi maradványok. ... a’ Stonehengei Romladékokrúl..." Német nyelvű írás az Allgemeine Zeitung júl. 31-i írása. [SRG.]

SZELLE Beniámin: A’ földnek formájáról és fordulásának okairól. = Tudományos Gyűjtemény 1836. Xdik köt. pp. 108-114. "A’ mi földünk formájáról különböző a’ vélekedés; ki egész gömbölyűnek; ki két végén behorpatnak; ki tojás formájunak tartja. ... Én pedig mind a’ két vélekedésen ki adok, és azokkal tartok, a’ kik a’ Földet egészszen gömbölyűnek, tökélletes kereknek, vagy golyóbis formának állitják." [SRG.]

"Több újságokban kihirdeték Herrsel nevü égvizsgálónak..." = Vasárnapi Ujság 1836. márc. 27. p. 104. [ZSE.]

A’ napbeli foltokról. = Vasárnapi Ujság 1836. okt. 23. pp. 340-342.; nov. 6. pp. 353-354. [ZSE.]

          1837.

Kalendáriomi Meghatározások. 1. Micsodák az Epakták? 2. Évi összehasonlítás. Nevezetességek az égen. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1837 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkeszté Staut Jó’sef. IV. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-19. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: Az idő-számlálás’ tudománya. In: Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a’ legszükségesebb tudományok’ öszevesége vallási különbség nélkül minden néptanítók’ ’s tanulók’ számára készült, ’s a’ Magyar Tudós Társaság által, első rendű Marczibányi Lajos-jutalommal koszoruzott pályamunka. Irta Edvi Illés Pál, Nemes-Dömölki evang. prédikátor, esperesti oskola-ügyelő, a’ dunántuli ev. superintendentia’ levéltárnoka, ’s a’ Magyar Tudós Társaság’ levelező tagja. Magyar- és Erdélyország földképével, ’s némelly mérges plánták és gombák’ színelt rajzaival. Budán, 1837. A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel, A’ Magyar Tudós Társaság’ költsegén. pp. 270-279. "...Az esztendő is pedig sokféle. Van név szerint: a.) Csillag-vizsgálói esztendő, melly mindenkor Márcziusban kezdődik. b.) Katonai esztendő, mellynek kezdete Nov. 1. c.) Egyházi esztendő, melly Advent’ első vasárnapjával, Dec. elejével kezdődik.
d.) Nap-esztendő, Ján. 1. - Dec. 31. e.) Hód-esztendő, melly annyi időt tesz, a’ mennyi alatt a’ hód földünket tizenkétszer körül-kerüli. Ez tehát néhány nappal rövidebb, mint a’ nap-esztendő. Végre f.) Polgári esztendő’, melly egyez a’ nap-esztendővel. Ezt kell érteni mindenkor, valamikor köz-beszédben van szó esztendőről. E’ szerint számlálnak minden keresztyén népek. Ezt értjük e’ kézi-könyvünkben is. - A’ Zsidók’ új-esztendeje Szeptember’ vége felé kezdődik..." [HAI.]

EDVI ILLÉS Pál: A’ világ’ alkotványáról. In: Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a’ legszükségesebb tudományok’ öszevesége vallási különbség nélkül minden néptanítók’ ’s tanulók’ számára készült, ’s a’ Magyar Tudós Társaság által, első rendű Marczibányi Lajos-jutalommal koszoruzott pályamunka. Irta Edvi Illés Pál, Nemes-Dömölki evang. prédikátor, esperesti oskola-ügyelő, a’ dunántuli ev. superintendentia’ levéltárnoka, ’s a’ Magyar Tudós Társaság’ levelező tagja. Magyar- és Erdélyország földképével, ’s némelly mérges plánták és gombák’ színelt rajzaival. Budán, 1837. A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel, A’ Magyar Tudós Társaság’ költsegén. pp. 280-285. "...23. Valljon mire valók az égen azok a’ sok számtalan ragyogó testek? Azt ember nem tudhatja elgondolni bizonyosan. Minden esetre az Istennek hatalmát és dicsőségét hirdetik minekünk, és a’ világ’ minden egyéb okos lakosinak.
Mert hogy a’ többi csillagoknak is vannak lakosaik, az semmi kétséget sem szenved. 24. Mióta áll ez az ég, Föld, és az egész világ’ alkotványa illy szép renddel? Tudtunkra legalább is hat-ezer esztendő óta. De ezt tökéletesen kiszámolni nem lehet! valamint azt sem, hogy mikor lesz vége a’ világnak. Ezek az Istennek, titkai közé tartozandók..." [HAI.]

NAGY Károly: Kalendáriom 1837 közönséges évre. In: M. Tudós Társasági névkönyv 1837-re. Budán, [1836.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 2-27. Év’ részei., Fogyatkozások (p. [3.]).; Nap kelte, lemenete. Középidő délben. Hold felkölte, lemenete. Égi jelenetek. (pp. [4-27.]). [HAI.]

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv 1837-re. Budán, [1836.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 100. p. [HAI.]

Rövid és megérthető utmutatás, minden nemű órákat a’ Nap után igazitani ’s igaz járásban megtartani. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1837 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkeszté Staut Jó’sef. IV. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 19-22. [KSZ.]

BUGÁT Pál: A’ világalkat’ nagysága. = Athenaeum [1.] 1837. Első félév Aprilis’ 9-kén 29. sz. pp. 224-228. A naprendszerről. "Már naprendszerünk’ nagysága is olly mélységbe meriti lelkünket, mellynek fenekét alig érhetjük képzeletünkkel." [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ hulló csillagokról. = Athenaeum [1.] 1837. Első félév Aprilis’ 27-kén 34. sz. pp. 265-268. Novemberi csillaghullásokról. "A’ csillagesés’ tüneménye, mindennapisága’ daczára is, mindeddig fejtetlen maradt. ...Újabb időkben némi vonakodással lépett föl Chladni, megmutatandó, miképen hulló csillagok és repülő sárkányok (bolis ignea) lényegesen ugyan azok, mindketten nem földi eredetűek, de hogy a’ földön közös hagyományuk hihetőleg a’ légkő (Meteorstein),..." [SRG.]

Egyveleg. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév julius’ 9-kén 3. sz. c. 47. "Arago’ feljegyzései a’ légmérséklet’ mostani állapotjáról." A napfoltok és az időjárás összefüggéséről. [SRG.]

KATONA Gejza: A’ világ’ alkotmánya’ változásairól. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév julius’ 27. 8. sz. cc. 113-119. Üstökösökről. "Ha feltekintünk porszemnyi földtekénkről a’ nagy világ’ rendszerébe, örökös változandóságot szemlélünk." Az üstökösökről és "bujdosó csillagokról", egymásrahatásukról. [SRG.]

KATONA Gejza: A’ világ’ alkotmánya’ változásairól. (Folytatás.) = Athenaeum [1.] 1837. Második félév julius’ 30. 9. sz. cc. 129-136. [SRG.]

VÁLLAS Antal: Hulló csillagok november’ 12, 13. s’ 14dikén. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév november’ 5. 37. sz. cc. 577-584. "Minekelőtte a’ hulló csillagok’ csak az imént észrevett periodicitásáról értekezném, nem tartom érdektelennek a’ következő, e’ periodicitás’ észrevételét megelőző, adatokat egyberakni." Erősebb jelentkezés: 1684. nov. 13., 1761. nov. 12., 1791. nov. 12., 1799. nov. 12., 1803. nov. 13., 1818. nov. 13., 1819., nov. 13., 1820. nov. 12., 1822., nov. 12-13., 1824. nov. 13., 1825. nov. 14. 1831. nov. 13., 1832. nov. 12-13., 1833., nov. 12-13., 1834. nov. 13-14., 1835. nov. 13-14., 1836. nov. 12-13. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ hulló csillagok’ ügyében. = Athenaeum [1.] 1837. Második félév december’ 14. 48. sz. cc. 761-763. "Nálunk az ég’ borús léte miatt nov. 12., 13 ’s 14-dikén észrevételek nem tétethettek." [SRG.]

Német Literatura. Égtudomány. = Figyelmező [1.] 1837. Második Félév július’ 18. 3. sz. cc. 42-48. Jahrbuch für 1837, herausgegeben von H. C. Schumacher, mit Beiträgen von Bessel, Hansen, A. v. Humboldt, Moser, Olbers und Paucker. Mit einer Lithographie. Stuttgart und Tübingen, J. G. Cottasche Buchhandlung, 1837. "Benne foglaltatik az astronomiai ephemerida 1837re; azután egy tanulságos értekezés a’ hulló csillagokról Olberstől; a’ naprendszer’ általános átnézése Hansentől, melly legrövidebben de világosan adja a’ legfontosabbat; tudósítás azon tüneményekről, mellyeket Halley’ üstököse mutatott, Besseltől;..." Könyvismertetés. [SRG.]

Német Literatura. Történet- és életirás. = Figyelmező [1.] 1837. Második Félév october’. 3. 14. sz. cc. 209-214. Martin Luhers Leben, Von Gustav Pfizer, Stuttgart, Liesching, 1836. 8. 911. lap. "Minap két csodát láttam; első, mikor ablakomon kinézvén a’ csillagokat az égen ’s isten’ egész szép boltozatát szemlélvén, mégis sehol oszlopokat nem láték, ... ’s az ég még sem szakadt le, ’s azon bolt ma is erősen áll. ... Másik: nagy sűrü felhőket is láttam fölöttünk úszni ...Mikor elmentek, előtünt a’ fenék ’s a’ boltozat, melly őket tartá, a’ szivárvány. Igen gyönge, csekély és vékony volt az, hogy a’ felhőkben is eltünt ’s inkább árnyékképnek tetszett,..." c. 214. Könyvismertetés. [SRG.]

Magyar Literatura. Encyclopaediai munkák. = Figyelmező [1.] 1837. Második Félév november’ 14. 20. sz. cc. 313-316. Tudománytár. Közrebocsátja a’ m. tudós társaság. Új folyam első év. Első kötet, második füzet. 1837. Budán a’ m. k. egyetem’ betüivel. "Természettudomány. Néhai Pfaff prof. könyve: Der Mensch und die Sterne, Fragmente zur Geschichte der Weltseele (Nürnberg, Campe 1834.) a’ csillagászat és magasb természettan’ egyes tárgyairól szóló egyes értekezéseket foglal magában; ’s hasonló egy csillagászteremhez, mellyben folytonos fonal nélkül, érdekes és tanító beszélgetés tartatik." c. 314. Könyvismertetés. [SRG.]

BENCZUR János: Newton. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1837. Első Félesztendő ápr. 26. 34. sz. p. 271. [SRG.]

NOVÁK Dániel: Budai várkastély. (Folytatás ’s vége.) = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő júl. 26. 8. sz. pp. 57-60. Eredeti terv szerint a palota középrészében a Duna felől lett volna egy "astronomiai torony". 1828-29-től fogva nincsen csillagászati torony, áthelyezték a Sz.-Gellért hegyre. p. 57. A várkastélyban található óráról. pp. 57-58. [SRG.]

NÉMETHY József: Légtünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő szept. 20. 24. sz. p. 187. Északifény Budapesten 1837. aug. 23-án. [SRG.]

NÉMETHY [József]: Levegői tünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 11. 39. sz. p. 312. Északifény, fonyasztó (október?) hó 4-én hajnalban és este. [SRG.]

NÉMETHY [József]: Levegői tünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 15. 40. sz. p. 319. Az északi fényről. [SRG.]

NÉMETHY József: Isméti légtünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 18. 41. sz. p. 327. Északifény 1837. nov. 14-én este 10 órakor. [SRG.]

Magyarország és Erdély. "A’ lefolyt 1836 esztendőben Kolozsvártt... A’ nevezetes napfogyatkozást, melly mult esztendőben majus 15kén történt, ...felleges és esős idő miatt, látni nem lehetett. Hanem az északi fény (aurora borealis) october 18kán estve, valamint sok más helyeken, úgy Kolozsvártt is látszott..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Boldogasszonyhó 18kán [jan. 18.] 6. sz. p. 43. Hornyi Ambr. [SRG.]

Németország. "Azon égi tüneményt, melly febr. 18án Europa nagyrészében látszott ’s közönségesen északi fénynek tartatott,..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Böjtmáshó 8kán [márc. 8.] 20. sz. p. 157. "hihetőleg Mars planétának visszaverődött veres fénye okozta, melly éppen az említett éjjel ment keresztül a’ hold megett. E’ tüneményről Koblenczből febr. 21kén így írnak: "Előre jelentetvén a’ keresztülmenetet a’ csillagászok által , ’s Marsnak esmert veres fénye rendkívüli tüneményt gyanítatván, e’ tudósítás közlője este hold feljöttekor mindjárt elkezdő vizsgálatait. 7 1/2 órakor, midőn Mars még jó távol állt a’ holdtól, kelet felé gyönge veresség mutatkozott, melly 8 óráig legszebb bíbor - pirosságon, ’s északfelé terjedt, a’ nélkül hogy a’ horizont elérte volna.
9 óra után, kis ideig vékony felhőkkel lévén eltakarva, újra feltűnt a’ veresség, ’s 11 óra és 7 perczkor, midőn Mars éppen a’ hold megé lépett, mindig jobban terjedt nyugot felé, 12 órakor pedig délnyugot felé, úgy hogy most már keletről, északon ’s nyugoton át, délnyugotig körded idomú vonalban nyúlt-el, mellynek a’ hold távolról középpontját képezé. Fél egyre, mikor Mars ismét előjött, megszűnt a tünemény. Megjegyzésre méltó, hogy a’ közellevő Venuson, messzecső által szemléltetve, Mars keresztülmenetele alatt, csillogó veres színek játszottak." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Magyarország és Erdély. "Fiume, ... Február’ 18kán, gyönyörű látványt nyujta lakosinknak az éjszakifény, melly mintegy esti 8 órakor kezdődve, majd két óranegyedig tartott, ..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Böjtmáshó 22kén [márc. 22.] 24. sz. p. 186. [SRG.]

A’ futó csillagokról." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Első Félesztendő Szentivánhó’ 24kén [jún. 24.] 51. sz. p. 408. "Az újabb korban igen figyelmesekké lettek a’ természetvizsgálók a’ futó csillagokra,..." [SRG.]

Magyarország és Erdély. = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Szent-Jakabhó’ 1jén [júl. 1.] 1. sz. p. 4. "Az 1837d. évi Tudományos Gyűjtemény’ IV. kötetének,... foglalata következő: I. Értekezések. 1. Horváth Zsigmond. A’ csillagok esmértetése (Folytatása ’s vége)." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "F. évi julius hónap’ végével tek. n. Trencsén vmegyében kebelezett Budetin’ környékén egy levegői kő esett-le, mellyet tek. Lottner plebánus úr a’ helységbe hozott, hol most is vagyon." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Kisasszonyhó’ 16kán [aug. 16.] 14. sz. pp. 106-107. Meteor. Hirnök C. K. [A meteorithullás 1837. júl. 24-én történt a Trencsén megyei Nagydivina és Budetin települések között.] [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Mihályfáról (Zala vegyéből [!]) írják, hogy ott julius 19kén éjjel 2 fert. 11kor egy tüzes oszlop húzodott-át nagy morajjal és sústorgással az égen nyugottrol keletnek..." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Kisasszonyhó’ 30kán [aug. 30.] 18. sz. p. 138. "Hasonlított ez azon tüneményhez, mellyet idei január’ 5dikén ugyan Mihályfán Stayer felé láttak." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "Esztergom, nov. 20dikán. Folyó hónap’ 14dikén 11 órakor éjjel itt sokan nagy veres fényt vettek észre... Ezen égi tünemény, melly a’ következő éjszakán is látszatott, az úgy nevezett éjszakifény (aurora borealis, Nordlicht) volt." = Hazai ’s Külföldi Tudósítások [32.] 1837. Második Félesztendő Szent-Andráshó’ 25kén [nov. 25.] 43. sz. p. 338. Dr. Rumy. [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Február 11. 12. sz. p. 52. "26án reggeli kettedfélkor Stuttgartban némi éjszakifény-félét láttak, melly azonban csak egy óraig tartott." [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Martzius 8. 19. sz. p. 76. "Azon tüneményt, melly febr. 18án Európa nagy részében látható vala, ’s melyet közönségesen éjszaki fénynek gondoltak, hihetőleg Mars planéta visszavert vörös fénye okozá, midőn ez ugyan azon nap estén a’ hold mögött elment." [SRG.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Aprilis 5. 27. sz. p. 108. "Boroszlóban egy Bernstein nevü zsidó óracsináló, azon tilalom következtében, melly szerint zsidó gyermekeknek nem szabad keresztyén neveket adni, leányát Bernstein Vesta, Juno, ’s Ceresnek nevezé." [SRG.]

Magyarország és Erdély. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Aprilis 12. 29. sz. p. 113. "Folyó hónap 20dikán egy igen ritka égtüneménynek leendünk szemtanuji, ha attul a’ borongó idő meg nem fosztand, ugyanis egy részről látkörünkön a’ sötétülő holdat előbujni látandjuk, a’ másik részen pedig még szemlélhető lesz a’ naptányérja, mellynek egyébiránt már láthatatlannak kellene lenni,..." [SRG.]

Németország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. Junius 24. 50. sz. p. 200. "A’ boroszlai ujság f. h. 11ről ezt irja: "Ma délután 6 óra 20 percztől 7 óra ’s 7 perczig két melléknap (álnap) gyönyörű szemléletében részesülénk,"..." [SRG.]

Magyaror- és Erdélyország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. júl. 26. 59. sz. p. 233. "Zalavármegye. Sz. Grott mvárosában f. h. 19kén különös légtünemény mutatkozék. ...különös fényü szép csillag ereszkedett a’ földre, mellynek lebukta után mind ez mind az említett tüzes rud, mind pedig azon különös szép világosság eltünt. E’ rendkivüli tüneményt 9percz mulva nagy durranás, az álgyudurranáshoz hasonló, ezt pedig ismét 4-5 percz után tompa morgásu rázkodás követé,..." "Ugyan ez nap, ...Budapesten is kellemes légtünemény vala látható, melly délkeleti irányban mintegy 8 öl kiterjedtségü volt ’s némileg az éjszaki fényhez hasonlíta,..." [SRG.]

Magyaror- és Erdélyország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. aug. 19. 66. sz. p. 261. "Budetin (Trencsény megyében): Jul. fogyta felé igen ritka vendégünk érkezék, még pedig messsze utról, ’s ez - egy jókora nagyságu légkő, mellyett Lottner lelkész talált, ’s hoza ide hozzánk, hol az még most is látható." [SRG.]

Németország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. okt. 10. 84. sz. p. 336. "...A hires Humboldt Sándor következő fölszólitást közöl a’ természettudósokkal. Annak kinyomozására, valljon a’ sok év óta (1799-től 1836-ig) november első felében tapasztalt számos csillagmeteor (csillagtisztulás) áll é a’ föld mágnesességével észrevehető kapcsolatban, tisztelt barátom Gauss udv. tanácsossal fölszólítom azon természettudósok ’s csillagászokat, kik vagy Gambey hajlatmérőjével, vagy Gauss tükörkészitményével el vannak látva, tegyenek vizsgálatot a’ mágnes elhajlása iránt, nov. 13dika delétől, nov. 14dike deléig, a’ lehetségig kis időszakokban.
Midőn e’ kérelemmel nyilatkozom, egyszersmind azon vizsgálókat, kik a’ mágneses zavar-vizsgálatnak több időt szentelhetnek, emlékeztetem, hogy a’ fénymeteorok nagy hullongása (csillagtisztulások) az utóbbi hat évben, többször, mind Európában, mind azon kívül, nem nov. 13dika ’s 14dike éjszakáján, hanem nov. 12 ’s 13dika, nem különben 14 ’s 15ke éjszakáin vétettek észre. Igen kívánatos tehát az említett éjszakákon is vizsgálódni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Elegyhir. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. nov. 18. 92. sz. p. 368. "Parisban f. év. sept. 21kén, esti 7 óra 48 perczkor, olly tündöklő égitünemény vala látható, mellynek világa a’ testekre igazi árnyékot vete; 5-7 másodperczig tartott." [SRG.]

Magyarország. = Jelenkor Hatodik évi folyamat 1837. nov. 25. 94. sz. p. 373. "Köröskény, nov. 13án. ...valamelly közel falubeli tüzvészt gyanittat az égen látszó vörösség. Látvágytul ingerlett magam is a’ többiekkel kimentem megtekinteni azt; de csakhamar észre véve a’ természet szép csaljátékát, az "éjszaki fény" valoságárul iparkodám meggyőzni a’ töprenkedőket,..." Az éjszaki fényt Prágában és Bécsben is látták. [SRG.]

Meteor-tüz. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Első kötet martius 12én 21. p. 166. "A mult évi szeptemberben egy a levegöbül leereszkedett tűzgolyó Monte Oliveto nevű templom tornyán szétpattant, ’s annak párkányzatát letörte. Továbbá 300 fontnyi nehézségű vas keresztjét helyébül kiemelvén, azt egy közel fekvő mezőre lökte. Szétpattanása után több apró golyókra oszlott, mellyek a’ templom és kolostor belsejébe jutottak, ’s ott tetemes pusztitásokon kivül több személynek megsebesítésére adott alkalmat ezen ritka levegői tünemény." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A’ nap még is megy. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet oktober 15én 83. p. 663. "Mit Lalande gyanított, mit Herschel mint lehetségest megfejteni igyekezett, t. i. a’ napnak ’s egész csillagrendszernek a’ teremtés nagy ürege körül mozgását, az most Argelander és Helsingfors tanitók által megbizonyosodott, és egyszersmind a’ helyet is, hova jelenleg mozgásunk intézve van, olly biztonsággal határozták-meg, melly hihetöleg csak három foknyi hibát hagy magaután. Mindjárt kivilágosodott, hogy napunk a’ sebesebben mozgó csillagok sorába tartozik." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Figyeltetés a’ holdra nézve. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet november 2án 88. p. 703. "A’ holdat sarló alakban, csak esténként láthatjuk nőni, és reggelenként fogyni. A’ csillagászat barátai tán kedvesen veendik, ha figyeltetjük, hogy a’ hold mostani pályája miatt egy pár év óta őszi estéken is láthatjuk e’ különös tüneményt, az az, fogyó sarlóját a holdnak." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Északi fény; időjárat. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet november 26kán 95. p. 758. "...Az északi fények, ugy látszik, egypár évtől fogva szaporábbak nálunk mint az előtt. A’ folyó hónap első napjaiban, valamint ismételve 14-kén 9 óra utánegész éjfélig szép északi fények mutatkoztak budapest észak-keleti részén..." Ez a Pesti vizsgáló című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Nap pályájának viszonya különbozö éghajlat alatt. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Ötödik évi folyamat. 1837. Második kötet november 30kán 96. p. 766. A leghosszab és a legrövidebb nappalok összevetése néhány európai város tekintetében. A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid cikke. [HAI.]

HETYEI János: Legujabb lég-tünemény. = Társalkodó 6. 1837. első fele Január’ 14. 4. sz. p. 16. "Folyó január’ 5kén igen szép égi tüneményt láttunk itt Mihályfán, ... Esti 5 órakor ’s 7 [fél] perczkor t. i. ... a kertben valék, ’s délrül éjszaknak ballagtam, midőn egyszerre balra nyugatfelé egy, az égen lefutó fény véteté magát észre velem,..." Tűzgömb és maradandó nyoma. [SRG.]

HETYEI János: A’ csillagi-rendszer (Systema Stellare) felfödöztetik. = Társalkodó 6. 1837. első fele junius’ 7. 45. sz. pp. 177-179. "A’ tej-út nem egyéb, mint minden csillagnak, ’s így napunknak is ecclypticája, vagy is periodicus forgási pályaköre, melly pályakörben bizonyos zoidacalis szélességben minden csillag valamelly központi erő körül, kisebb nagyobb körökben, nyugatról kelet-felé forog, ’s ezen periodicus forgásuk által bizonyos szélességü, henger-alaku, legnagyobb körű csillag-övet képeznek; melly övnek közepén a’ mi napunk is a Skorpió és Nyilak köztti legnagyobb nyilásban a’ henger’ magassági tengelyének 2/3 résznyi mélyében (a’ domború felülettől alá) azon nyilás’ közepén a’ Hattyu, Cassiopeia, Perseus, ’s a’ t. felé forog." [SRG.]

[HETYEI János]: A’ csillagi-rendszer felfödöztetik. (Folytatása.) = Társalkodó 6. 1837. első fele junius’ 10. 46. sz. pp. 181-183. [SRG.]

[HETYEI János]: A’ csillagi-rendszer felfödöztetik. (Vége.) = Társalkodó 6. 1837. első fele junius’ 17. 48. sz. pp. 189-191. [SRG.]

A’ csillagjós. = Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 5. 53. sz. pp. 211-212. "A’ tisztes ősz Khalfad, ... Ő félig orvos, félig csillagjós vala, vagy is: olly férfi, ki az égi testekből jövendölt, ... Ispahan’ egyik legszorosb utczájában még ma is láthatni egy kis egyszerü házikót, mellynek fő ismértető jelei: egy kicsucsorodó erkély ’s egy kis torony. ... ’s e házat még most is "csillagjós’ tornyának" nevezik." [SRG.]

Fontos uj munka. = Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 15. 56. sz. p. 224. "E’ czim alatt: "A’ naprendszer’ saját mozgásáról, a’ csillagok’ saját mozgásából kihozva." Argelander úr, a’ csillagászat’ tanítója a’ helsingforsi egyetemnél, nagy fontosságu munkát küldött be a’ tudományok pétervári akademiájának, ..." [SRG.]

E. i.: A’ házaló Hetevény. = Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 29. 60. sz. pp. 239-240. A nép nevén Hetevény: azaz Fiastyúk, hétcsillag (Plejadea). A Vácon élő szerző képzelt elbeszélése a Fiastyúkról. A Földre szépen sorban leküldte a Fiastyúk hét csillagát Jupiter az égi uralkodó ezzel: "Egyik tehát közületek vigye az észt; másik az erényt, harmadik az egészséget; negyedik a’ hosszú életet; ötödik a’ becsületet; hatodik a’ gyönyört, ’s hetedik a’ pénzt. Ezekkel menjetek házalni, ’s adjátok-el az embereknek, kivánságuk ’s akaratjok szerint." A csillagok nagyrészt pórul jártak ezért: "Látván Jupiter, milly kiváncsiak az emberek pénz és gyönyör után, elhatározta, ezután e’ két dolgot csak azoknak adni, kik észszel ’s erénynyel bírnak." [SRG.]

Elegytár. = Társalkodó 6. 1837. második fele augusztus’ 9. 63. sz. p. 252. "Júl. 19én este 10 1 óra után Brünnben a’ sötét föllegek közül délkelet irányban rögtön ragyogó légtünemény bukkant elő." 1837. júl 19-én tűzgömb, júl. 28-án szintén Brünnben éjszaki fény, és holdszivárvány volt látható. [SRG.]

HORVÁTH Zsigmond: A’ csillagok esmértetése. A’ csillagok általában ’s azoknak nemeik. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. IIdik köt. pp. 3-53. "Az eszmélő emberre nézve nincs egyben nemesb gyönyör ’s mulattatóbb és egyszersmind halhatalan lelkéhez illendőbb foglalatoskodás annal, mellyel neki egy derült éj’ idején a’ csillagos ég’ vizsgálata kinálkozik."Értekezések. [ZSE.]

HORVÁTH Zsigmond: A’ csillagok esmértetése. (Folytatása ’s vége.) A’ csillagzatok vagy csillagképek. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. IVdik köt. pp. 3-63. Értekezések. [ZSE.]

VIZER István: Kozmologiai eszmélkedés. Mindenhatóság. Nagy természet. Parányi ember. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. Vdik köt. pp. 91-101. [ZSE.]

L. I.: Esmérkedés a’ holddal vagyis Értekezés a’ hold physicai tulajdonságairól. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. VIIdik köt. pp. 79-108. Littrow után. Értekezések. [ZSE.]

KULIFAI ’Sigmond: Észrevételek Edvi Illés Pál illy czímű könyvére: Első oktatásra szolgáló kézikönyv. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. VIIdik köt. pp. 114-120. Könyvében ír a Holdról, napról, Földről. Literatura. Hazai Literatura. Könyvesmértetés. [SRG.]

NAGY Leopold: Értekezés Némelly levegői tüneményekről. Villámlás, jégeső, zivatar. = Tudományos Gyüjtemény 21. 1837. VIIIdik köt. pp. 84-90. [SRG.]

Töredék jegyzetek az üstökösökről. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. XIdik köt. pp. 35-59. "Mivel a’ mi régi jámbor eleink az üstökösök tulajdonságáról még kevesebbet tudtak, mint mi, nem csuda ha véleményeik azokról még idétlenebbek voltak, mint némelly újabb tudósoké." [ZSE.]

BERTHA Sándor: Ross kapitány’ éjszaksarki fölfedezései. = Tudománytár. Értekezések Új folyam I. Kötet 1837. I. Füz. pp. 24-58. "A’ hold körül is tettek figyeleteket, és sok szép éjszakifényröl jegyzeteket,..." Csillagászati vonatkozások. pp. 26-27., 52-53. ; A "Tudománytár" folyóirat egyes cikkeit 1837-től kezdve a "Tudománytár. Értekezések" és a "Tudománytár. Literatura" társlapokban is megjelentették. [SRG.]

MOCSI Mihály: A’ természettudományok’ becséről, és befolyásáról a’ józanabb philosophiára. = Tudománytár. Értekezések Uj Folyam I. Kötet. 1837. I. Füz. pp. 68-95. Csillagászati vonatkozásokkal. SRG.]

Sz. D.: Der Mensch und die Sterne. Fragmente zur Geschichte der Weltseele, von W. Pfaff. Nürnberg, Campe. 1834. 8-adr. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. pp. 200-205. "Az egész könyv hasonló egy csillagászteremhez, mellyben folytonos fonal nélkül, érdekes és tanító beszélgetés tartatik. Az ember és csillagok közti viszonyról... A könyvet Herschel’ végső értekezése nyitja meg." Criticai vázlatok, a’ külföldi literatura’ legújabb ’s kitünőbb termékeiről. A második oldalszám. [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. p. 208. "5-dik Septemberi ülés. Biot úr olvas egy értekezést a’ csillagászati visszaverődésekről..." [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. p. 215. "30-dik Octoberi ülés. Arago úr közöl egy levelet a’ jó reménység fokárol Herschell úrtól, a’ ki újonnan tagadja a’ neki tulajdonított új föltalálásokat a’ holdban. Ugyan ő megösmerteti észrevételeit a Halley’ üstököséről; az látszott 24-dik januariustol 5-dik májusig. ..." [SRG.]

P. J.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1836. = Tudománytár. Értekezések Első kötet 1837. 2. F. p. 217. "18-dik Novemberi ülés. Matteucci... és Wartmann a’ 18-dik octoberi éjszaki fényröl, melly Forliban (római tartomány) és Genevában vétetett észre, tudósítanak." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Tudós Társaság’ ülései. 1837. = Tudománytár. Értekezések Második kötet 1837. 2. F. p. 439. "27-dik februariusi ülés. Arago u. némelly környűlményeket ád a’ 18-dik februariusi éjszaki fényről." [SRG.]

A. B. P. [ALMÁSI BALOGH Pál]: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura. Második kötet 1837. 2. füz. p. 446. "...173. Mémories sur les cometes etc. (Emlékirás az üstökös csillagokról, elméletekkel követve, a’ csillagászok által legújabban tett ügyeletekről, Halley’ üstököséről ’s új elmélkedések az éjszaki fényről); M. P. Duhelles, hajdani ingénieur kapitány által, 8-adr. Paris, 1836. - Elégteleneknek vagy hibásaknak találván D. ur, az üstökös csillagokról eddig közzétett rendszereket, új ideáit közli, mellyek igen elméseknek látszanak lenni.
Megengedvén a’ földi ’s bujdosó csillagok’ közepét tüzesnek állító rendszert, a’ szerző felteszi, hogy ezen utolsók’ egyike, olly körülményekben volt, mellyekben felületének vagy héjjának egy darabja, nem volt elég erős, ellentállani a’ belső meleg’ folytonos munkálatjának, ’s az olvadásban lévő masszák’ mozgásainak, az alatt mig a’ boríték’ többi része elég erős volt, következéskép ezen gyenge részben szakadás történt, melly által a’ középponti tűz fedetlenné lett, melly ezen pillanattól fogva az űrbe széles és kisebb nagyobb elevenségű világot vetett, a’ szerint a’ mint a’ tűzfészek kiterjedt és erős volt. Az üstökös csillagok hát nem a’ naptól kölcsönöznék, a’ szerző szerint, farkokat, ’s nem egyebek volnának, mint egy szörnyű kemencze tüzének visszaverődései.
- Mi az éjszaki fényeket illeti, íme néhány szókkal D. ur hozzávetései, mellyeket nem fél elmondani. Eleinte, midőn még a’ föld tökéletesen folyós volt, a’ nehézség minden részein a’ gömbölyegnek , meg vala kissebbítve a’ központfutó erő által, kivévén a’ pólusnál, hol ez a’ kisebbedés semmi ’s a’ szomszédságban hol az csaknem észrevehetetlen volt. Innen a’ következnék, hogy a’ két pólusnál tölcsérforma behorpadás történt. Ha már felveszszük, hogy ezen a’ ponton, melly már a’ nélkül is a’ behorpadás által meg van gyengülve, elég nagy lesüllyedések történnek a’ világ’ átbocsátására a’ tűzfészekből, D. ur magyarázata sejtve van előttünk, az éjszaki fényről." Ez a könyvismertetés teljes szövege. [HAI.]

A. B. P.: Biographia. = Tudománytár. Értekezések Második kötet 1837. 2. F. p. 456. "Pond (John.) királyi csillagász, ... Megh. Sept. 7-d. 1836." [SRG.]

          1838.

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, [1837.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. p. [HAI.]

RAJCSÁNYI János: Világegyetem, vagy is az egész földnek képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségének állapotjára és történetére. A’ mathematicai és természeti földrajz vázlatával együtt. Irta Rajcsányi János. Aczél- és fametszetekkel. Pesten, Hartleben Konrád Ádolf tulajdona. 1838. Budán, a’ magyar királyi Egyetem betűivel. 336 p. Csillagászat: pp. 1-16. A’ föld mint égitest. Világ. Napország. Égi tünemények. A’ föld alakja. A’ föld vonalai. Láthatár. Tájékozás. Agy-és lábpont. A’ föld forgása. A’ föld megvilágításából származó körök. Nap és éjhosszabbúlás. Világégal. Melegségégal. Földövek. (A Napországban a Vestát, a Junot, a Cerest, a Pallast beleszámítva 11 bujdosót ismer, és 18 mellékbujdosót, vagy holdat, vagy más néven hajdut említ. A Földnek 1, a Jupiternek 4, a Szaturnusznak 7, az Uránusznak 6 hajduja van. A könyv ezen része 8 ábrával, 4 táblázattal illusztrált. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Népszerű égrajz. (Astronomia popularis.) Irta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev. tag, ’s a’ pápai ref. főiskolában természettan’ ’s természetrajz’ professora. Egy kőmetszetű táblával. Pápán, 1838. A’ ref. főiskola’ betüivel, Sziládi Károl által. 80 p., 1. t. A szerzői előszó kelt: Pápán, télelő’ 29. 1838. Ebben leírja, hogy könyvének alapját Mayer ("jelenleg budai csillagász") tanításaiból 1832-ben készített kézirata jelentette. Ezt Littrow, Brandes, Gelpke és Frankenheim idegennyelvű csillagászati munkáit használva tett teljessé. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 43 ábrája.
Változócsillagokról: "Vannak olyan csillagok is, mellyek nem mindig ugyan azon fénnyel világolnak, egyszer váratlanul megjelennek, egyes körszakokban fénylenek, majd eltűnnek, s némelyek örökre. E csillagokat csodacsillagoknak nevezhetjük. ... A Cassiopeiában 1572. év őszutó 11-én egy ily csillag jelent meg rendkívüli fénnyel, úgy hogy nappal is látható volt; - mindég sápadtabb lett, majd narancs színű, végre szürkés fehér, s 16 hónap múlva újra egészen elenyészett. Így mult el 1604-ben egy másik a Kigyósban. Ezeknek lényegéről teljes bizonyossággal semmit nem tudunk. " [az 1572-ben és 1604-ben feltűnt szupernóvákat ismerteti] [KSZ.]

  TARCZY Lajos: Természettan, az alkalmazott Mathesissel egyesülve a haladás jelen lépcsője szerint nyilvános tanításra szintugy mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos a magyar t. t. levelező tagja ’s a’ pápai ref. Főiskolában természettan’ ’s természetrajz’ professzora. Pápán, 1838. A’ Ref. Főiskola’ betűivel, Sziládi Károl által. VIII + 1 + 370 p. (1. kötet), IV + I + 301 p. (2. kötet) + foglalat + szómagyarázat + 3 tábla. Rendkívül részletes természettan könyv (a korának talán legjobb magyar nyelvű kiadványa) két kötetben, melyek azonos évben jelentek meg.
Csillagászat: az első kötetben pp. 179-213. Látszó égrajz (astronomia sphaerica).; pp. 213-256. Való égrajz (astronomia theorica). A Természettan ezen két csillagászati fejezete ugyanebben az évben önálló kiadványként is megjelent, "Népszerű égrajz" címmel. [HOR.]

WARGA János: Égi földleírás. In: Az elemi tanulmányok’ alapvonatjai. Irta Warga János, prof., ’s a’ Magyar Tudós Társaság’ levelező tagja. Magyarország’ földképével ’s irási mintákkal. Budán, A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel. A’ Magyar Tudós Társaság költségén. 1838. pp. 77-87. Belső címlap változat: Vezérkönyv az elemi nevelés- és tanításra, vallási különbség nélkül minden tanítók’ ’s tanulók számára készült, ’s a’ Magyar Tudós Társaság által másod rendű Marczibányi Lajos-jutalommal koszorúzott pályamunka. Irta Warga János, prof., ’s a’ Magyar Tudós Társaság’ levelező tagja. Második kötet. Az elemi tanulmányok’ alapvonatjai. Budán, A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel. A’ Magyar Tudós Társaság költségén. 1838. ;
"Minthogy már a’ földabroszon, két fél föld-gömböt láttunk; továbbá a’ nap és éj, tavasz, nyár, ősz és tél felváltásaiknak okát is szeretnők tudni; szükséges földünkről úgy is mint égi testről szólani, melly az említett ’s más változásoknak ismeretére vezet. És ezt teszi az égi földleirás, melly következik..." [p. 76.]. [HAI.]

NAGY Károly: Astronomiai napkönyv és kalendáriom 1838-ra. Szerkeszté Nagy Károly, R. T. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. [1837.] pp. 1-50. Jegyek és rövidítések. Fogyatkozások. Nap belépte különböző állatkör-jegyekbe. A hold változásai. Időszakok. Számok és ünnepek. Zsidó kalendáriom. Török kalendáriom. Keresztyén kalendáriom. A napirendszer elemei. A főcsillagok helyei 1838-ra Bessel szerint. Observatoriumok. Föld pontjai, mellyeken égvizsgálatok tétettek és tétetnek. [KSZ.]

GYŐRY Sándor: Báró Zach Ferencz, külf. levelező tag. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Harmadik kötet. 1834-1836. Budán. 1838. A’ Magyar Kir. Egyetem betűivel. pp. 210-212. Életrajzi toldalék a’ M. T. T. történeteihez. Két oldal terjedelmű nekrológ. Rövid életrajz, csillagászati munkásság és műveinek felsorolása. "Zach János, Ferencz, Vitus, Fridrik, született Pesten 1754ben jun. 16án, Édes atyja volt Zach József, philosophia s orvosi tudomány doctora Pesten, és az invalidusok házának physicusa.
A lipcsei Conversations Lexicon Pozsonyt említi születése helyének. De hogy Pesten születtet, arról Schedius Lajos tiszt. tagnál hiteles tanúirat van."..."... 1787-ben minekutána már azelőtt testvér bátyjával Zach Antal cs. k. tábori szertár- és general quartélymesterrel, ki magának Therésia rendje’ keresztét érdemlette, bárói rangra emeltetett volna, a’ fejedelem által az akkor még berezegi palotában lévő csillagnéző-torony igazgatójává nevezteték ’s a’ herczeget azon esztendei provencei utazásaiban kisérte, honnét juliusban tért vissza. Ő vitte II. Erneszt’ kivánatára Gotha mellett a’ seebergí gazdagon felkészült csillagnéző-intézet’ építetését, ..." [HAI.]

Földünknek napiránti állása az év’ 12 hónapjaiban. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1838 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. V. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-18., 1 t. [KSZ.]

Legújabb tudósitások a’ Jó-remény’-fokából Herschel János úr’ igen nevezetes csillagászi felfödözéseiről, a’ holdra és lakosaira nézve Hamburgban 1836. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1838 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. V. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 71-76. [ZSE.]

GÁTY István: A’ táv- és látcsők’ rövid története a’ jelenkorig. = Athenaeum Második év 1838. Első félév januárius’ 11. 3. sz. col. 33-41. "Middelburgban, Jánsen vagy Lippersheim 1608. mások szerin 1590ben szemüveg-művész, kész szemüvegeit rendiben egy fogasra feleggatva lógni hagyá, gyermekei azok körül játszadozva, egy némellyiken keresztül kandikálva, a’ közelében levő torony’ kakasát sokkal nagyobb idomzatban magok előtt láták, mellyet atyjoknak megmutatván, ez két hasonló szemüveget egy tokba foglalva, készité a’ legelső látcsövet,..." [SRG.]

GÁTY István: A’ táv- és látcsők’ rövid történetei a’ jelenkorig. (Vége.) = Athenaeum Második év 1838. Első félév januárius’ 14. 4. sz. col. 49-55. [SRG.]

VACHOTT Sándor: A’ futó csillag. [Vers.] = Athenaeum Második év 1838. Első félév februárius’ 1. 9. sz. col. 134-135. [SRG.]

S. F.: A’ november’ 14-dikei éjszaki fény. = Athenaeum Második év 1838. Első félév februárius’ 8. 11. sz. col. 176. Az Egyesült-Országokban. Sarki fény 1837. nov. 14-én este Philadelphiában. Egyveleg. [SRG.]

Légkövek. = Athenaeum Második év 1838. Első félév februárius’ 11. 12. sz. c. 192. "Braziliai tudósitások szerint ott egy rendkivül ragyogó ’s léghajó nagyságu tüneményt láttak." Egyveleg. [SRG.]

A’ Bonite’ utazása. = Athenaeum Második év 1838. Első félév martius’ 1. 17. sz. c. 268. "Ezen, a’ juliusi forradalom óta első hajónak, melly a’ földet körülutazta, visszatérése olly fontos eset, hogy a’ következő adatok nem lehetnek érdek nélkül. Tonchardra a’ csillagászat bizaték;... [SRG.]

A’ tudományok haladása. 1. A’ hulló csillagok. = Athenaeum Második év 1838. Első félév martius’ 25. 21. sz. cc. 328-330. "Mióta Olmsted az éjszakamerikai egyesűletekben fölfedezé, hogy november’ 13-ka körül évenként sok hullócsillag szokott mutatkozni, azon időtől fogva az előbb alig méltánylott tünemény másutt, és nálunk is D. Vállas’ emlékeztetései után, figyelem’ tárgyává lett, ’s a’ hulló csillagok tanulmány’ és tudomány’ tárgyává váltak." Nagy Károlynak tulajdonítják a cikket, de név nincs feltüntetve. [SRG.]

VÁSÁRHELYI Pál: Kérdés. = Athenaeum Második év 1838. Első félév martius’ 25. 21. sz. c. 336. Gáty István A táv- és látcsők ... cikkével kapcsolatos kérdés az acromaticus távcsövekről. Egyveleg. [SRG.]

Photometer. = Athenaeum Második év 1838. Második félév julius’ 6. 4. sz. c. 71. "Egy Capocci nevezetű úr új eszközt talála föl, ’s photometernek nevezé, mellyel képesnek vallja magát az üstökös csillagokat az előbbieket meghaladó legjobb módon megvizsgálni ’s a’ csillagok’ arányos nagyságát meghatárzani." Egyveleg. [SRG.]

NAGY Károly: Pons’ cométájának megjelenése 1838-ban. = Athenaeum Második év 1838. Második félév september’ 6. 20. sz. cc. 313-316. "Ezen kis cometának folyó évbeni előfordulta azért tartozik a’ legnevezetesebbek közé, mert olly közel jön a’ földhöz, mint a’ pálya’ terjedsége és állása szerint átaljában lehetséges,..." [SRG.]

ZÁMORY: Encke’ üstököse. = Athenaeum Második év 1838. Második félév september’ 20. 24. sz. c. 392. "Ezen cometa, melly pályáját 1200 nap alatt végzi, ezen őszön ismét látható lesz. Dec. 15. a’ nap’ közelében álland és ekkor a’ földhöz legközelebb is jő." Egyveleg. [SRG.]

SPETYKÓ Gáspár: Hajnalcsillag. [Vers.] = Athenaeum Második év 1838. Második félév october’ 11. 30. sz. c. 481. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Januárius’ 2. 1. sz. c. 16. Értesítés a "Magyar tudós társasági névkönyvet, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra" megjelenéséről. Könyvismertetés. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: M. tudós társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, a’ m. kir. egyetem’ betűivel. IV. és 120 l. 8-rétben. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Januárius’ 9. 2. sz. cc. 17-28. "Hátra van még az itt előrebocsátott astronomiai napkönyv és kalendáriom 1838-ra, Nagy Károlytól. Ennek tartalma röviden a’ következő: jegyek és rövidítések; az állat-kör’ jegyei; a nap’, hold’ és planéták’ jegyei; fogyatkozások;..." cc. 27-28. Hazai Literatura. Magyar tudós társaság. Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Időtan. Örökös kalendáriom. Irta Horváth Antal, kalocsai főmegyebeli pap. Pesten, esztergami k(önyvnyomtató) Beimel József’ tulajdona. 1836. 16r. 172 lap. Pest, 1836. = Figyelmező [2.] 1838. Januárius’30. 5. sz. cc. 77-82. "A kalendáriom, mint tudatik, vagy astronomiai vagy egyházi. Az astronomiai rész elmellőzhetetlen alapja az egyházinak, miután ünnepeink és szertartásaink az égi jelenésekkel olly közel összeköttetésben vannak;..." Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Természettan. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Aprilis’ 3. 14. sz. cc. 217-223. Tapasztalati természettudomány (Physica). Tscharner Boldogbúl fordítva Bugát Pál által. II. kötet. Budán, a’ m. kir. egyetem’ betűivel. 1837. 8rétben 188-460 l. Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Junius’ 19. 25. sz. c. 398. A’ csillagok’ esmértetése. Horváth Zsigmond. II. 3-53, és IV. 3-63. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Junius’ 19. 25. sz. c. 398. Esmérkedés a’ holddal, vagy is értekezés a’ hold’ physicai tulajdonságairól, Littrow után L. I. VII. 79-108. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév Junius’ 19. 25. sz. cc. 398-399. Töredék jegyzetek ’az üstökösökről, XI. 35-59. [SRG.]

SCHEDEL Ferencz D.: A’ titoknok’ előadása, a’ társaságnak 1837/8 beli dolgairól. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév September’ 11. 37. sz. cc. 610-618. Névkönyv 1838ra, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal Nagy Károly rtagtól 8r.; Továbbá: Névkönyv 1839re, astronomiai napkönyvvel, ’s értekezésekkel, Nagy Károlytól. c. 612. Magyar Tudós Társaság. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév October 23. 43. sz. c. 747. Elkészült a Magyar tudós társasági névkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re Öszvesen 170 lap. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév jún. 19. 25. sz. c. 398. A’ csillagok’ esmértetése. Horváth Zsigmond. II. 3-53, és IV. 3-63. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév jún. 19. 25. sz. c. 398. Esmérkedés a’ holddal, vagy is értekezés a’ hold’ physicai tulajdonságairól, Littrow után L. I. VII. 79-108. [SRG.]

Encyclopaediai munka. Tudományos Gyűjtemény 1837. 21-d esztendei folyamat. 12. kötet. Pesten, Trattner-Károly’ tulajdona. 8r. Természeti tudományok. = Figyelmező [2.] 1838. Első Félév jún. 19. 25. sz. cc. 398-399. Töredék jegyzetek ’az üstökösökről, XI. 35-59. [SRG.]

Magyar Tudós Társaság. A’ titoknok’ előadása, a’ társaságnak 1837/8 beli dolgairól. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév szept. 11. 37. sz. c. 612. Névkönyv 1838ra, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal Nagy Károly rtagtól 8r.; Továbbá: Névkönyv 1839re, astronomiai napkönyvvel, ’s értekezésekkel, Nagy Károlytól. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező [2.] 1838. Második Félév okt. 23. 43. sz. c. 747. Magyar tudós társasági névkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839re. [SRG.]

Herchel vizsgálatai a’ jóremény fokánál. (Kutfő: Allgemeine Zeitung.) = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő júl. 28. 8. sz. pp. 63-64. A Déli égbolton ködöket, kettőscsillagokat figyelt meg. [SRG.]

Mesék. A’ hold. = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő okt. 13. 30. sz. p. 240. [SRG.]

G. B.: Oroszország fő csillagász tornya jövedelmezési tekintetben. = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő nov. 7. 37. sz. pp. 294-295. A pulkovói csillagvizsgáló anyagi helyzetéről. [SRG.]

Magyarorország és Erdély. Magyar tudóstársaság. = Jelenkor Hetedik évi folyamat 1838. január 10. 3. sz. p. 9. Magyar tudós társasági Névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838ra, Nagy Károly r. tagtól . Budán, 8 r. öszvesen 124 lap. Eggenberger József, és fia academiai könyvtárosok ’s általok a’ két haza’ minden hiteles könyvkereskedőinél kapható. Rövid ismertetés. [SRG.]

Hold behatása a’ fákra. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet martius 1jén 17. p. 135. "...Ez olly szembetünő, hogy mely fa holdtöltén vágatik-le, az azonnal meghasad, mintha külső erő repesztené meg. - E rögtöni hasadás - mond Edmonstone ur - véleményem szerint, azon tömérdek nedvnek következése, melly hold töltekor a’ fákban van..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid híre. [HAI.]

Meteor. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet martius 4kén 18. p. 143. "Braziliai hirek szerint Ceara tartományban Macao falu mellett az Assu folyam torkolatinál mult év végén szokatlan fényes ’s léggömb nagyságú meteor szállott-le. Dörgéshez hasonló morajjal hasitá szálltában a’ levegőt, és iszonyú recsegés köztt szétpattanva a’ belőle kiömlő kövek 10 lieu-nyi tért fedtek-be. Mélyen furták ez aerolitok magukat a’ homokba; embert többet megsebeztek ugyan, de egy sem halt-meg; marha azonban számtalan hullott-el sulyjok alatt. A’ köveknek némelyike kiásatván 80 fontot is nyomott." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Téli szivárvány. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet martius 8án 19. p. 149. "Posenban mult 1837-ki december24-kén egy erős havazás alkalmával szép szivárványt láttak. A’ hévmérő e’ napon 14. fokon állott fagypont alatt." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Chinai csillagászat. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hatodik évi folyamat. 1838. Első kötet április 8án 28. p. 214. "A’ legrégibb napfogyatkozás, mellyre az emberi nem emlékezik, Krisztus születése előtt 2128 évvel számoltatott-ki, ’s így azon időben, midőn az évrajzokban Europáról még csak távulróli említés sincs." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Természeti történet ’s tudomány. Természeti tünemény. = Regélő Hatodik évi folyamat. 1838. Második Kötet. sept. 9kén 72..p. 566. "Pontianak-ból (Borneo) irják, hogy ott a’ hold sarlója nem függőleges vonalban jelenik meg, mint Európában, hanem vizirányosban..." [SRG.]

HETYEI János: A’ feltalált csillagi-rendszer’ alkalmazása. = Társalkodó 7. 1838. első fele martzius’ 24. 24. sz. pp. 90-91. "Argelander, a’ helsingforsi egyetemnél csillagászat’ tanitója, egy a’ pétervári tudós társaságnak benyujtott munkájában már kétségtelenül bebizonyította, hogy a’ nap’ bujdosóinak rendszerével ’s a többi csillaggal együtt csakugyan forog,..." [SRG.]

HETYEI János: A’ feltalált csillagi-rendszer’ alkalmazása. (Vége.) = Társalkodó 7. 1838. első fele martzius’ 28. 25. sz. pp. 93-96. [SRG.]

  KUNOSS [Endre]: Légtünemény. = Természet 1838. Tavaszhó 3-ikán 1. sz. p. 4. "A legpompásb levegői tünemények egyike, a szivárvány. Ez a természettudósok eddigi tanításai szerint, rendesen csak tavasztul őszig szokott keletkezni, a nap sugarainak az átellenes fölhő csöppjeiben megtörése és onnan visszaveretése által. Hogy azonban az átellenesség, mi szerint t. i. a nézőnek a nap és a szivárvány közt kelljen állnia (a felé háttal - e felé pedig arczczal fordulva) nem mulhatatlan föltétel: bizonyítá a f. e. télutó (február) 21-kén délutáni 4 1/2 s 5 óra között nyúgaton megjelent szivárvány, melly a budai hegyek mögé nyugodni készült nap déli s éjszaki oldalán szakaszosan mutatkozék, ugy hogy a napot szemlélő, egyszersmind a szivárványnak kétfelül élénk színben mutatkozó darabjait is láthatá."
[Ezen 1838. febr. 21-i jelenség leírása a Naptól jobbra és balra feltűnő halók észlelésére mutat.]; A "Természet" című lapot Kunoss Endre szerkesztette és adta ki Pesten. Budán nyomták a Magyar. Kir. Egyetem betűivel, hetente kétszer jelent meg. Az olvasmányos természettudományos és gazdasági folyóirat 1838-ban, fél éven keresztül, 52 számával jelent meg: Tavaszhó 3-ikától Őszelő 28-ikáig, azaz ápr. 3-tól szept. 28-ig.] [KSZ.]

  Levegői jégdarab. = Természet 1838. Tavaszhó 27ikén 8. sz. p. 32. "Levegői jégdarab. Hiteles írok tanusitása kezeskedik egy ritka jelenetrül, melly Tippo Saib országlása alatt Seringapatamban, Keletindiában történt., t. i. hogy akkora jégdarab esett légyen le a felhőkbül, mint egy elefánt. (Murrays observations on the Phenomena of the thunder storm.)" [Talán jégmeteorit?] [KSZ.]

  A’ Nap’ átmérőjének látszólagos kisebbülése 4000 év óta. = Természet 1838. Tavaszutó 4ikén 10. sz. p. 40. A Nap látszó átmérőjének (állítólagos) csökkenése 140 (Ptolemaiosz) és 1820 (Piarri) között. Ez 5 évente 1 ívmásodperc, azaz 6000 év alatt a Nap átmérője a harmadára, felülete nyolcadrészére zsugorodik. A különös jelenség csak látszat, azt a földi légkör sűrűsödése okozza. [KSZ.]

  [SEMSEY:] Ég és föld. 1. = Természet 1838. Nyárhó 10ikén 29. sz. pp. 113-114. A régi korok népeinek vélekedése a Földről és az égről. [KSZ.]

  SEMSEY: Ég és föld. 2. = Természet 1838. Nyárhó 13ikán 30. sz. p. 117. Nevesebb ókori gondolkodók vélekedése a Földről és az égről. [KSZ.]

  Csillagászat. = Természet 1838. Nyárhó 20ikán 32. sz. p. 128. Encke jelenti: A Pons-üstökös 1838. augusztus közepétől látható lesz nagyobb fénytérítőkben (refractorokban). Gyengébb messzelátó csövekkel vizsgálható lesz október közepe táján. Nov. 7-én közelíti meg földünket és dec. 19-én lesz legközelebb a Naphoz. [KSZ.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ tudományok’ ’s különösen a’ Mathesis tanításáról. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. 1ső köt. pp. 3-19. [SRG.]

SZ. S. L.: Rövid Észrevételek ama’ Puchói Martzibányi Lajos Úr, és a’ Tudós Társaság által is meg jutalmaztatott Első oktatásra szolgáló Kézi-Könyvre, mellyet Edvi Illés Pál Ev. Prédikátor Úr, minden vallási különbség nélkül, minden néptanítók, és tanulók számára készített, és nyomtattatott Budán 1837. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. IIIdik köt. pp. 79-98. Égitestekről. pp. 85-86. Literatura. Hazai Literatura. Könyvesmértetés. [SRG.]

L.: A’ kis Geometra, a’ Terjedtség-Tudomány’ Alap-Elvei. Magyar Gyermekek Kézikönyve. Irta Nagy Károly. Második Nyomtatás, XXVIII kőre metszett táblával. Bécs, 1838. Rohrmann Udvari Könyvárosnál. 269. szám. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. IVdik köt. pp. 117-119. Literatura. Hazai Literatura. Könyvesmértetés. [SRG.]

[VIZER István]: Tudományos figyelmeztetés előfizetés mellett kiadandó 2 munkáról: I. Kosmologia érdekes elemiben Világ’ vi’sgálata a’ nagy teremtés’ remek műveinek, ’s rendszerének isméretéről. Nagy tudományú ég-’s természet-vizsgálók’ fenséges munkálatai és századok’ felfedezései után, irta Vizer István több tek. ns vármegye táblabirája. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. IXdik köt. pp. 126-127. A tervezett csillagászati könyvek megjelenésére nincs adat. [SRG.]

WALTHERR László: Kalendáriomi magyar régiségek. = Tudománytár. Értekezések Uj Folyam. III. Kötet 1838. II. Füz. pp. 328-344. "Herczeg Ferencznek, Helmeczről, András után hétfőn az új kalendáriom szerint 1588-dik évben, vagy is karácson hava 5-dik napján Károlyi Mihályhoz irott levele, ..." a kalendáriumokról. [SRG.]

WALTHERR László: Kalendáriomi magyar régiségek. = Tudománytár. Értekezések Uj Folyam IV. Kötet. 1838. II. Füz. pp. 274-294. "Midőn a’ Tudománytár új folyamatu IIIdik kötetének IIdik füzetében a’ 328-344. lapon olvasható "Kalendáriomi magyar régiségek" czímü értekezésem nyomatnék, akadtam az eléadattakon kivül több oklevélre is, mellyek az ó és új kalendáriomnak, még az 1588-ki törvény 28dik ágazatának alkottatása után is vegyesen használtatását megbizonyítják, de nem lehetvén többé azokat értekezésem közé szönöm, pótoló toldalék gyanánt íme itt közlöm:" [SRG.]

          1839.

Közhasznú ismeretek oskolája. Kézi könyv szülők’, tanítók’ és tanítványok’ hasznára nyilvános és privát oktatásnál, valamint azok számára is, akik oktató nélkül akarnak tanúlni. Első kötet. Grammatika és levelező-könyv. Számvető-könyv. Physika. Természet-história. Új kiadás. Pesten, 1839. Heckenast Gusztáv sajátja. III + 90 + 80 + 95 + 102 p. + CIII + CVII + mutató tábla. Minden fejezet újrakezdődő lapszámozással. Csillagászat: a "Physika" rész 2. szakasza "A világalkotmányról általjában, ’s különösen a’ földről" címmel.
Ebben: Első osztály - A világi testekről általjában (bolygók elhelyezkedése, csillagászat történet). pp. 45-50.; Harmadik osztály (sic.) - A Nap és planeták (a Nap és a bolygók mozgása, tulajdonságaik). pp. 50-54.; Harmadik osztály - A kometákról (üstökösökről). pp. 54-55.; Negyedik osztály - Álló, vagy veszteglő csillagokról. pp. 55-56.; Ötödik osztály - A földről. pp. 57-61.; Hatodik osztály - Meteorokról vagy levegői tüneményekről - levegős, vizes, tüzes és fénylős tünemények négy fejezetben (részben a meteorokkal (pl. tüzes meteor), részben az időjárással (pl. nedves meteor) foglalkozik). pp. 62-76.; A könyv szerzője nincs feltüntetve. [HOR.]

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, [1838.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 166 p. [KSZ.]

Az uralkodó plánéta (Saturnus). In: Erdélyi házi-segéd 1839dik évre. pp. 15-16. [ZSE.]

Átnézete az égen mindennap szemlélhető mozgásnak. In: Erdélyi házi-segéd 1839dik évre. pp. 17-19. [ZSE.]

Csillagászati töredék. Futócsillag. (Bolis. Sternschnuppe.) In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1839 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VI. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-19. A meteorokról, tűzgömbökről. Meteorzáporok világszerte 1799. nov. 11-12-én éjjel, 1831. nov. 13-án hajnalban, 1832. nov. 12-13-án éjjel, 1833. nov. 12-13-án éjjel. [Leonidák meteorzáporai.] [ZSE.]

NAGY Károly: Astronomiai napkönyv és kalendáriom, 1839-re. Szerkeszté Nagy Károly, r. t. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, [1838.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-65. Fogyatkozások 1839-re. Nap’ belépte különböző állatkör-jegyekbe. Hold’ változásai. Havonkénti táblázatok (napok, nevek és ünnepek, középidő délben, Nap’ és Hold’ felkelte, lemente, csillagidő délben, égi jelenetek, planeták felkelte, lemente, delelése). Az ecliptica’ ferdesége 10 naponta. A’ főcsillagok közép helyei Bessel szerint. A’ budai observatorium’ állandó számai. Másodpercz-inga’ hossza. Magyar- Erdély- és Horvátország’ némely pontjai (25 település koordinátái). [KSZ.]

Földteke’ kora. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév januarius’ 3. 1. sz. c. 16. "Gruithuisen igen nagy munkával kiszámítá, hogy a’ földteke már 1, 440, 701 éves és még 1, 050,000 évig fog a’ nap körül forogni. De akkor a’ jövendő emberiség naplakóvá válik,..." Egyveleg. [SRG.]

NAGY Károly: A’ magyarországi mértékek. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév januarius’ 17. 5. sz. cc. 65-71. [SRG.]

A’ délszaki csillagos ég. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév februarius’ 17. 14. sz. c. 224. "Erről a’ hires csillagász John Herschel égképet készíte, ’s ahhoz legérdekesebb jegyzeteket csatolt." Egyveleg. [SRG.]

A januarius 6dikai vihar. = Athenaeum 1839. Első félév febr. 28. 17. sz. c. 272. Dublinban éjszaki fény volt. [SRG.]

A föld elveszése. = Athenaeum 1839. Első félév márc. 28. 25. sz. c. 400. Buffon szerint 90.000 év múlva megfagy a Föld, Gruithuisen szerint 50.000 év múlva a Föld beleesik a Napba, Olbers szerint 220 millió év múlva egy üstökös "vízbefojtja" a földet. [SRG.]

Legújabb csillagászati felfödözések. = Athenaeum Harmadik év 1839. Első félév junius’ 23. 50. sz. c. 832. "Rövid idő alatt három illynemű nevezetes felfödözések tétettek." Beszel "kiszámítá t. i. az állócsillagok’ földünktőli távolságát." "A’ második fontos felfödözés több saturnus-körmozgásnak feltalálásában áll." "A’ harmadik felfödözés a’ napfoltokat tárgyazza." Egyveleg. [SRG.]

A világtér iszonyú nagysága. = Athenaeum 3. 1839. Második félév okt. 10. 29. sz. cc. 464. Egyveleg. [SRG.]

Holdudvar. = Athenaeum 3. 1839. Második félév dec. 15. 48. sz. cc. 768. Felsőbányán 1839. nov. 23-án. Egyveleg. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. = Figyelmező 3. 1839. Januárius’ 22. 4. sz. cc. 49-51. Magyar Hazai Vándor 1839., Közhasznú Honi Vezér 1839., A’ Magyar Házi-Barát 1839 közönséges évre, Új oktató és mulattató Fillér-kalendáriom, Erdélyi Házi-Segéd 1839dik évre. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. (Folytatás.) = Figyelmező 3. 1839. Januárius’ 29. 5. sz. cc. 75-79. Honi Vezér 1839., Házi-Barát, Oktató és mulattató Fillér-kalendáriom című kiadványok ismertetése. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. (Vége.) = Figyelmező 3. 1839. Februárius’ 5. 6. sz. cc. 85-88. Erdélyi Házi-Segéd 1839dik évre című kalendáriom ismertetése. [SRG.]

Hazai Literatura. Kalendáriomok. = Figyelmező 3. 1839. Februárius’ 5. 6. sz. cc. 88-92. Magyar tudós társasági névkönyv, egy astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839re Budán, a’ m. kir. egyetem’ bet. 8r. Öszvesen 170 lap. Ismertetés. [SRG.]

M. tudós társaság. M. tudós társasági névkönyv. 1839re stb. (Vége.) = Figyelmező 3. 1839. febr. 19. 8. sz. cc. 126-127. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező 3. 1839. nov. 5. 44. sz. cc. 726-727. Budán a Gazdasági Egyesület’ költségén megjelent: Mezei Naptár, gazdasági kalendáriom, 1840 (szökő) évre. Szerkeszti Kacskovics Lajos. Kalendáriomi, természettani rész összeállítója Tarczy Lajos. [SRG.]

Literaturai mozgalmak. = Figyelmező 3. 1839. nov. 12. 45. sz. c. 744. Kolozsvárt Tilschnél megjelent: az Erdélyi Házi-Segéd, kalendáriom 1840. szökő évre Szilágyi Ferenctől. [SRG.]

Erdély. = Jelenkor Nyolczadik évi folyamat 1839. dec. 21. 102ik sz. p. 405. Magyar tudós társaság könyvei: "Astronomiai napló és kalendáriom 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly rtag. Bécsben Sollinger bet. 8r. 132 l." [SRG.]

Napfogyatkozás 1839-ki martius 15-kén. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hetedik évi folyamat. 1839. Első kötet februar 28kán 17. p. 134. "Mädler professor, a’ berlini Voss-féle hirlapban erről következőleg ir. E’ nálunk csekély napfogyatkozás más vidékeken a’ legnagyobbak egyike; minthogy a’ hold látszatos átmérője a’ napét jóval meghaladja. - E’ fogyatkozás a’ déli tengeren, Chili partjaitól nyugotnak mintegy 300 mérföldre kezdődik, ’s északkeleti Afrikában végződik. ...Európában egy vidék sem látja tovább, mint félig elhomályosulva..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat híre. [HAI.]

Északi fények zaja. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hetedik évi folyamat. 1839. Második kötet augusztus 4kén 62. pp. 494-495. "...Jüngerson erőművész, ki mult évi őszelő végén egy északi-fényt látott, mellyről Parrot professornak egy levélben körülményesen ir, az északi fény zajáról is említést tesz. - E tompa zaj - mond a’ többi között - mindanyiszor megujult, valahányszor uj oszlop nyult-fel, ’s ha egyszerre több oszlop keletkezett, a’ zaj észrevehetőleg erősebb volt." A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid híre. [HAI.]

LIGETFY Andor: Nevezetes északi fény. = Regélő. Szépművészeti Első Magyar Folyóirat. Hetedik évi folyamat. 1839. Második kötet szeptember 22kén 76. pp. 607-608. "Lloyd prof. febr. 19-kén Dublinban nevezetes éjszaki fényt vett észre, mellyre már azelőtt figyelmessé tette a’ mágnestűnek elhajlása a dublini csillagásztoronyban..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat híre. [HAI.]

Éghajlati változások. (Mihályfa, Zalában jan. 24én.) = Társalkodó 8. 1839. első fele februar’ 9. 12. sz. p. 48. "... január 12ikén épen - ... éjszak-keleten gyönyörű szivárvány látszott, febr. 9dikén pedig Zala-Egerszegen ugyanarra." [SRG.]

HETYEI János: A’ Hold’ nagy udvarának nemzőoka a’ gőzdagály és apály. = Társalkodó 8. 1839. első fele martius’ 6. 19. sz. pp. 73-74. "... január 12ikén épen - ... éjszak-keleten gyönyörű szivárvány látszott, febr. 9dikén pedig Zala-Egerszegen ugyanarra." [SRG.]

KISS Antal: Ritka égtünemény. = Társalkodó 8. 1839. september’ 11. 73. sz. p. 292. Bicskén 1839. szept. 3-án éjszaki fény látszott. "...A’ nép szemeit égre függesztve, éber figyelemmel bámulá a’ tüznek vélt természet’ játékát, melly bibor sugárral nyugatrul délnek vonulva, ’s az egész láthatárt zöldpiros fénynyel környezve - ritka szépségü tündér-udvart képezett,... Mult hó’ 20kán Pannonhegyén esti 10 1 órakor éjszakon ehez hasonló tünemény mutatkozott,.. " [SRG.]

(A-r): (Ujabb theoria a’ nap, hold és földrül.) = Társalkodó 8. 1839. november’ 20. 93. sz. p. 372. "Angliában egy munka jelent-meg,... Szerzője...; neve Francis Eagle. Ő egész komolysággal azt ügyekszik megmutatni, hogy a’ Koperniktól felállított világrendszernek semmi alapja nincs, ’s hogy valósággal a’ nap forog a’ föld körül. Ezen irat’ szerzője tehát Galileitől kezdve egész Herschelig valamennyi csillagász ellen csatasíkra kel,..." Elegytár. [SRG.]

...i: A’ természetről ’s a’ természeti tudományok hasznos befolyásáról az életre ’s az emberi társaság jóllétére és haladására. = Tudományos Gyűjtemény 23. 1839. XIdik kötet pp. 3-39. "A’ csillagászatban ellenben az előadás vagy elbeszélés folyvást tartó, a’ vizsgálódásra szüntelen van alkalom, ’s ezen körülmény némileg kipótolja azon lehetetlenséget miszerint nézésünk pontját megváltóztatni, ’s azon pillanatban, mellyben épen szükségünk volna rá tanúságot eszközölni nem vagyunk képesek. Innen a’ csillagászat, mint csupán vizsgálati tudomány bár igen lassú lépésekkel is, még is nagy fokára jutott az érettségnek." [SRG.]

K. E.: Mezei Naptár, (.) gazdasági kalendáriom. A’ nép’ használatául 1840-dik szökő évre. Kiadja a’ H. Gazdasági egyesület, szerkeszti Kacskovics Lajos egyesületi titoknok. = Tudományos Gyűjtemény 23. 1839. XIIdik kötet pp. 116-124. "De tekintsük a’ naptár tartalmát. Mintegy bevezetés gyanánt egy értekezés nyitja meg azt az uralkodó planétáról ’s időjövendölésről. Igen értelmesen ’s népszerüleg adja elő ezeknek alaptalanságát, de csakhamar kiemelkedik alantas köréből a’ czikkely’ irója, ’s magyar csillagász lesz, ki a pogány nevü égi testeket magyarokká kereszteli, de olly fonák magyar neveket ád nekik, mellyek a’ magyar csillagászatnak alig szolgálandnak talpkövül. E’ nevek a következők: Mercur = Hirnök," Venus = Hölgy, Mars = Hős, Jupiter = Égur, Saturnus = Övöncz, Uranus = Végőr. Literatura. Hazai Literatura. Könyv-ismertetés. (A’ Posonyi "Századunkból" 1839. Decemb. 2. 96. számából.) [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Die Wunder des Himmels, oder gemeinfassliche Darstellung des Weltsystems. Von J. J. Littrow, Director der k. k. Sternwarte zu Wien. 3 Thle gr8. mit dem Bildnisse des Verfassers, u. astronomisehen Abbildungen. Stuttgard, Hoffmann, 1836. Második kiadás: 1 kötetben, 1837. = Tudománytár. Literatura. Harmadik kötet 1839. 1. pp. 27-28. Criticai Szemle című rovatban lévő könyvismertetés. [HAI.]

A. B. P.: Sur l’origine grecqve des Zodiaques etc. (az egyiptomiaknak tartott zodiacusok’ görög eredetéről); M. Letronne által. Paris, Fournier, 1837. 31 lap, n8-adr. = Tudománytár. Literatura. Harmadik kötet 1839. 1. p. 29. "Letronne ur megmarad azon véleményében, hogy a’ zodiacusokat nem lehet feljebb vinni Egyiptomban, mint a’ két utolsó századig K.e., hogy azok görög eredetűek ’s hogy magában Görögországban is nem igen régiek..." Bibliographia című rovatban lévő könyvismertetés. [HAI.]

A. B. P.: Annuaire de l’Observatoire de Bruxelles. (A’ brüsseli csillagásztorony’ évkönyve 1838-ra); M. Quetelet által. Bruxelles. Tircher. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. febr. 2. sz. p. 67. Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. P.: Graphische Darstellung des scheinbaren Laufes der Planeten auf das J. 1838. Für Freunde der Astronomie, und als Zugabe zu jedem Kalender. ...Rudolstadt. 1837. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. márc. 3. sz. pp. 101-102. "Ismét egy munka, mellynek rendeltetése, a’ tudományt népszerűvé tenni ’s mindenek’ értelméhez alkalmaztatni." Könyvismertetés. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Der Mond, oder allgemeine vergleichende Selenographie, von Wilhelm Beer und Dr. J. H. Mädler. Berlin, 1837. bei Simon Schropp et Comp. XVIII u. 412 S. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. aug. 8. sz. pp. 273-280. "A’ könyv két részre oszlik: Mathematicai és természettudományi holdleirásra, és a’ látható holdfelűlet helyirására (topographia)." Criticai Szemle. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Stellarum duplicium et multiplicium mensurae micrometricae in Specula Dorpatensi institutae. Auctore F. G. W. Struve. Petropoli, 1837. CLXXX és 331 l. nfol. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. aug. 8. sz. pp. 281-288. "A’ jelen iromány azon nagyszerű dolgozatok közé tartozik, ... Tárgya az álló csillagok’ ismeretének egyik lényeges és igen nevezetes részét illeti." Criticai Szemle. [SRG.]

B. T.: Unterhaltungen aus dem Gebiete der Naturkunde, von Dr. Fr. Arago, Aus dem Franzős. űbers. von Karl v. Remy. Stuttgart, 1827. Hofmannsche Verlags-Buchh. Erster Theil, VI. u. 273. S. = Tudománytár Új folyam Harmadik kötet 1839. dec. 12. sz. pp. 426-428. "Földtestünk’ melegségi állásáról. ... A’ fogyatkozó hóldról." [SRG.]

A. B. P.: Annuaire de l’Observatoire de Bruxelles. (A’ brüsseli csillagásztorony’ évkönyve 1838-ra); M. Quetelet által. Bruxelles. Tircher. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 2. p. 67. Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. P.: Graphische Darstellung des scheinbaren Laufes der Planeten auf das J. 1838. Für Freunde der Astronomie, und als Zugabe zu jedem Kalender. ...Rudolstadt. 1837. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 3. pp. 101-102. "Ismét egy munka, mellynek rendeltetése, a’ tudományt népszerűvé tenni ’s mindenek’ értelméhez alkalmaztatni." Könyvismertetés. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Der Mond, oder allgemeine vergleichende Selenographie, von Wilhelm Beer und Dr. J. H. Mädler. Berlin, 1837. bei Simon Schropp et Comp. XVIII u. 412 S. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 8. pp. 273-280. "A’ könyv két részre oszlik: Mathematicai és természettudományi holdleirásra, és a’ látható holdfelűlet helyirására (topographia)." Criticai Szemle. [SRG.]

V. A. [VÁLLAS Antal]: Stellarum duplicium et multiplicium mensurae micrometricae in Specula Dorpatensi institutae. Auctore F. G. W. Struve. Petropoli, 1837. CLXXX és 331 l. nfol. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 8. pp. 281-288. "A’ jelen iromány azon nagyszerű dolgozatok közé tartozik, ... Tárgya az álló csillagok’ ismeretének egyik lényeges és igen nevezetes részét illeti." Criticai Szemle. [SRG.]

B. T.: Unterhaltungen aus dem Gebiete der Naturkunde, von Dr. Fr. Arago, Aus dem Franzős. űbers. von Karl v. Remy. Stuttgart, 1827. Hofmannsche Verlags-Buchh. Erster Theil, VI. u. 273. S. = Tudománytár. Literatura Harmadik kötet 1839. 12. pp. 426-428. "Földtestünk’ melegségi állásáról. ... A’ fogyatkozó hóldról." [SRG.]

          1840.

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 210 p. [KSZ.]

VÁLLAS Antal: Az égi és földtekék’ használata. Előre bocsátatik a’ világegyetem’ és a’ Főld’ ismerete. Három tábla rajzzal. Mellékletűl az első magyar földtekéhez. Bécsben, 1840. Sollinger J. P. betüivel. [XXIV.] 252 p. Nagy Károly 1840. nov. 1-én kelt előszavával. Alapos bevezetés a csillagászatba. Főként a csillagászati földrajz tárgyalása, számpéldákkal. Csillagképek nevezetességeinek ismertetése: pp. 2-19.; Csillagkatalógus a legfényesebb 565 csillagról: pp. 185-203. A csillagképek ismertetésben sok kettőscsillag, ködfolt és néhány változócsillag van. p. 4. "Cepheus: egy változó delta, Cepheus koronáján, mely 24 nap alatt változását, a III nagyíságból a IV-be menvén által és viszont, elvégzi."[delta Cep]; p. 5. "Perseus: Algol avvagy béta változásairól nevezetes. Ugyan is, mi után 61 óráig II nagyságú volt 4 óra alatt a IV nagyságig kisebbűl, mely kisebb volta azonban csak 18 percig tart, melly után 4 óra és 40 percz alatt ismét II nagyságúra emelkedik."[béta Per];
p. 7. "Lant: Béta négyes csillag, azaz tulajdonképpen két kettősből áll, s ezen felül változó."[béta Lyr]; p. 8. "Éjszaki Korona: Van benne...egy változó."[R CrB]; p. 16. "Czethal: II. nagyságú az omikron (Mira) is. Mira változó (egyszersmint kettős) mellly 332 nap alatt az elenyészésig kisebbűl."[omikron Cet]; p. 16. "A Vízi kígyó: Van benne ... egy változó: U, melly 494 nap alatt a III nagyságtól az elenyészésig kisebbűl. (a nyomtatásban U Hya van, de a fényváltozás periódusa és amplitúdója miatt helyesen: az R Hya mira változó.]"; A könyv csillagkatalógusa (A legnevezetesebb álló csillagoknak közép helyei, 1840 kezdetén) 565 csillagot tartalmaz: a csillagok neve, nagysága, koordinátái mellett a fényességet fél magnitúdós ugrásokkal adja, néhány esetben kihúzva, nyilván a változó fényűeket. Ezek: p. 186.: Mira (variab), p. 187.: 26 béta Persei (var), p. 194.: lambda Lupi. [KSZ.]

Az urakodó plánéta (Jupiter). In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. pp. 15-17. [ZSE.]

Az álló csillagok sokaságárúl. In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. p. 18. [ZSE.]

A’ csillagok’ ösmeretéről. In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. pp. 19-22. [ZSE.]

Néhány jószándékú szavak a’ kalendáriomi babonás hitről. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1840 szökő évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-18. Asztrológia kritika. [KSZ.]

Földünk alakulásának theoriája. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1840 szökő évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 18-25. A Föld kialakulása. Csillagászati kapcsolódásokkal. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1840-re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-79. A csillagászati jelenségek táblázatai. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 118-132. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

V. Megjelentek pedig a kis gyülések folyamatja alatt: 11. M. Tudós társasági Névkönyv astronomiai napkönyvvel és kalendáriumommal 1838-ra. Budán. 8r 120l, velínen, fűzve 35 kr. cp. VI. Elnöki megbízásból, beküldvén Nagy Károly r. tag az általa 1839-re készített astronómiai naplót némely hozzáadásokkal; az ülés az említett tagot ennek illy terjedelemben további folytatására is felszólította. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Negyedik kötet. 1836-1838. Budán, 1840. A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. Kis gyülések 1837. nov. 20-tól, 1838. szept. 10-ig. pp. 55-56. [KSZ.]

TARCZY Lajos: A’ Mezei Naptár" ügyében. = Figyelmező Negyedik Év 1840. Januárius’ 28. 4. sz. cc. 62-64. "Orosz’ Századában K. E. szives volt a’ mezei naptárra kiterjeszteni figyelmét,... K. E. a’ naptár’ tartalmát illetőleg az uralkodó planétáról ’s időjövendölésröli értekezést értelmesnek ’s népszerű előadásunak méltóztatik elismerni." Visszaigazítások. 4. [SRG.]

WARGA János: Természettan. = Figyelmező Negyedik Év 1840. Aprilis’ 14. 15. sz. cc. 229-234. Természettan az alkalmazott mathesissel egyesülve, a’ haladás’ jelen lépcsője szerint, nyilványos tanításaira szintúgy, mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev tag ’s a’ pápai ref. főiskolában a’ Természettan és Természetrajz’ professora. I. kötet. Három tábla rajzzal. Pápán, 1838. n.8r. 370 l. II. kötet, Veszprémben, 1838. n8r. 301 l. Népszerű égrajz. (Astronomi popularis.) Irta Tarczy Lajos stb. Egy kőmetszetü táblával. Pápán, a ref. Főiskola’ betüivel Szilády Károly által. Pápán, 1838. n8r. 80 l. Hazai Literatura. Könyvismertetés. [SRG.]

WARGA János: Természettan. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. Május’ 5. 18. sz. cc. 278-285. Népszerű égrajz. (Astronomi popularis.) Irta Tarczy Lajos stb. Egy kőmetszetü táblával. Pápán, a ref. Főiskola’ betüivel Szilády Károly által. Pápán, 1838. n8r. 80 l. Hazai Literatura. Könyvismertetés. [SRG.]

WARGA János: Természettan. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. Május’ 19. 20. sz. cc. 315-319. Természettan az alkalmazott mathesissel egyesülve, a’ haladás’ jelen lépcsője szerint, nyilványos tanításaira szintúgy, mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev tag ’s a’ pápai ref. főiskolában a’ Természettan és Természetrajz’ professora. I. kötet. Három tábla rajzzal. Pápán, 1838. n.8r. 370 l. II. kötet, Veszprémben, 1838. n8r. 301 l. Csillagászati rész. Hazai Literatura. Könyvismertetés. [SRG.]

Hazai Literatura. Ifjusági iratok. A’ csillagász. [Vers.] = Figyelmező Negyedik Év 1840. Junius’16. 24. sz. c. 372. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. = Figyelmező Negyedik Év 1840. October’ 13. 41. sz. cc. 667-672. Azon idő, mellynek lefolyta alatt földünk nap körötti pályáját egyszer bevégzi, esztendőnek, helyesebben évnek neveztetik. Egy év ismét négyfelé osztatik, és ezen negyed részek az úgy nevezett évnegyedek. Illyen a’ téli, tavaszi, nyári és őszi évnegyed, különben évszakoknak is hivatnak, ’s azok egyenként: tél, tavasz, nyár ősz." [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. October’ 27. 43. sz. cc. 699-702. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. November’ 3. 44. sz. cc. 711-713. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Folytatás.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. November’ 10. 45. sz. cc. 729-735. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. (Vége.) = Figyelmező Negyedik Év 1840. November’ 24. 47. sz. cc. 759-762. "Fáradságos és több hónapi munkám’ gyümölcse e’ vizsgálat, és talán el is késtem vele, de hamarább nem bocsáthattam közre, hivatalbeli és cselédes ember létemre többekkel is elfoglalva lévén; reménylem mindazonáltal: hogy valamit az csak fog használni a’ köz jóra, ha nem is a’ jelenben, jövendőre bizonyosan;..." [SRG.]

Hazai Literatura. Földirat és országismeret. = Figyelmező 4. 1840. dec. 1. 48. sz. cc. 769-773. Első magyar földteke a’ legújabb kútfők után. Bécs, 1840. Metszette Biller. Az égi és földtekéknek használata. Előre bocsáttatik a’ világegyetem’ és a’ föld’ ismerete (Mellékletül az első magyar földtekéhez). Három tábla rajzzal. Bécsben, Sollinger J. P. betüivel 1840 8r. XXIV és 252 l. A földtekéket az iskolákba mozgalom megindítója, kivitelezője Nagy Károly volt, Gróf Batthyány Kázmér anyagi segítségével. A földteke használatát segítő kötetet Vállas Antal írta. [SRG.]

D. [JANKOVICH]: Medizinische Topograhie der königl. Freistaedte Pesth und Ofen. Eine von der löbl. medicinischen Facultaet zu Pesth gekrönte Preisschrift. Verfasst von J Schlesinger, D. d. med. Facultaet zu Pesth. N8r. VIII és 173 l. = Figyelmező 4. 1840. dec. 15. 50. sz. c. 810. Negyedik szakasz. Égal. Orvosi helyleírás. A két város időjárásának leírásánál Albert Ferenc csillagászsegédre hivatkozik, aki elmondása szerint nem ismerte Schlesingert. Könyvismertés. [SRG.]

D. SCHLESINGER, [J.]: D Schlesinger’ észrevételei Budapesti Helyirata birálatára. = Figyelmező 4. 1840. dec. 29. 52. sz. c. 84. Itt hivatkozik arra, hogy az idő-táblákat Albert Ferenctől kapta. [SRG.]

NAGY Károly: Magyar földtekék. = Hírnök 4. 1840. szept. 24. 77. sz. p. [1.] Gróf Batthyány Kázmér jóvoltából az ország összes iskolája kap ajándékba egy földgömböt. Vállas Antal "A tekék’ használata" című könyve már nyomdában van. [SRG.]

[NAGY Károly]: Magyar földtekék. = Hírnök 4. 1840. okt. 15. 83. sz. p. [3.] A földtekét a felsorolt települések iskolái átvehetik. [SRG.]

Felszólítás a földtekék tárgyában. = Hírnök 4. 1840. okt. 22. 85. sz. p. [3.] A földtekék a szerkesztőségben átvehetők. [SRG.]

Kis gyülés, Febr. 15. 1841. A’ titoknok felolvasta Nagy Károly rt’ emlékiratát...= Magyar Academiai Értesítő 1. 1840. Nov-Dec. 1. sz. pp. 22-23. [SRG.]

Magyarország. "Mád, (Zemplénmegye) jan 6kán itt délnek nagy szivárványt láttunk, a’ nap alatt először egy sárga oszlopot, később felette ugyan olly veres oszlopot szemléltünk, ez volt mintegy négy óra tájban, ’s a’ nap igen nagy mozgásban volt, és lenyugtakor vérveres, - mit igen kemény hideg követett. Hasonló tüneményt ir az Erd. Hiradó, Brassó északkeleti részén jan. 7re viradó éjjeli egy órakor szélesen terjedett ’s nyári villám tündöklésű északifény vala látható, melly 7 óra percz után elenyészett, ’s mély setétséget hagyott maga után." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. jan. 29. 9. sz. p. 34.
Nemzeti Ujság, mellyet Hazai ’s Külföldi Tudósításokból a’ magyar nemzetnek köz javára alapított néhai táblabíró T. T. Kultsár István úr, folytatva kiadja annak özvegye, született Perger Anna Mária. Szerkezteti Galvácsy László. Pesten, Nyomtatja Petrózai Trattner J. M. és Károly István cs. kir. priv. Könyvnyomtató-Intézete Urak’ utczája 612. 1840-tól 1842-ig szerkeszti Nagy Pál, 1843-tól 1844-ig Kovacsóczy Mihály. [SRG.]

Magyarország és Erdély."Maros-Vásárhely, (Erdélyben.) apr. 9. 7-kén sajátságos égitünemény mutatkozott városunk fölött reggeli 9 és 10 óra között." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. ápr. 22. 33. sz. pp. 129-130. Hármas szivárvány és négy melléknap látszott. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Magyarország. "A’ m. tud. társaság nagygyülési jelentése. B. Tudományos munkálatok és kiadott munkákról. ...Vállas Antal a’ napfogyatkozásokról; Nagy Károly 1840re astronomiai naplót dolgozott ki;...M. t. társasági névkönyv astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840re, szerkeszté Nagy Károly rt." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. szept. 12. 74. sz. p. 294. [SRG.]

Magyarország. "Pest. A’ legközelebb mult hó 25ke estéjén kevés perczzel féltized előtt láthatárunkon egy tüzgolyó (bolis, globus ardens) mutatkozék,... Legszembeszökőbb volt ’s marad e’ tüneményen a’ világos ’s majdnem vakitó fény, melly a szétpattanása pillanatában kifejlett. Budán nov. 27. 1840. Dr, Albert-Monte-Dego Fer. s. k. a’ kir. csillagásztoronynál csillagvizsgálósegéd." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. dec. 2. 97. sz. p. 386. [SRG.]

Magyarország és Erdély."B.-Komlós, dec. 26. Tegnap esteli 6 és 7 óra között szinte itt egy égi tünemény dél felül nagy tüzoszlopkint pattanás nélkül leereszkedvén, a’ lakosság nagy részét rémülésbe ejtette, a’ vakitó fény szomszédja házát tüzbeborultnak kápráztatván elő." = Nemzeti Ujság Hazai ’s Külföldi Tudósításokból 35. 1840. dec. 30. 104. sz. p. 413. Tűzgolyó, tűzgömb. [SRG.]

[PUSZTAY Ignácz]: Egy nap a Pluto-planétán. Elbeszélés. = Regélő Nyolczadik évi folyamat 1840. Első kötet martius 12kén 21. pp. 163-167. "Pluto planétán? - kérdik az olvasók. - Mi nem tudunk a Pluto planétáról. - Csak lassan édes uraim ’s dámáim! Mert Pluto planéta csakugyan van. Hát nem tudják önök, mit mondanak felőle a’ nagy Halley és Steinhaüser tannok?" [SRG.]

PUSZTAY Ignácz: Egy nap a Pluto-planétán. (Vége.) Elbeszélés. = Regélő Nyolczadik évi folyamat 1840. Első kötet martius 15kén 22. pp. 174-176. [SRG.]

Természeti történet ’s tudomány. Meteor-hullás Bokkenvelden. = Regélő Nyolczadik évi folyamat. 1840. Első Kötet april. 3kén 28. p. 224. "A "London and Edinb. Philos Magaz." szerint 1838-ki őszutó 13-án nem egyes meteortömeg hullott-le Bokkenvelden, mint eleinte beszélték, hanem tömérdek kő, melyek 150 angolmérföldnyi területen elég sürűen szétszórva hevertek. A’ szétpattant meteor durranása erősebb volt, a legkeményebben tüzelő álgyútelepénél, és a’ levegőt több mint 80 mérföldnyire mindenirányban megrendité." Ez a Természeti történet ’s tudomány című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

ERCSEY Farkas: Az időjárásról. = Társalkodó 9. 1840. január’ 25. 8. sz. p. 29. "Fenebbi tanulmányom szerint bizalmatlanul ugyan, de néha fűhöz-fához kapkodva forgatám a’ kalendáriomot, ’s abban a’ holdujulás’, holdnegyedek’ ’s holdtelte okozatait a’ folyvásit megcsalatás’ elégületlenségével. Milly balga eszme! a’ holdnak földünkre-hatását kölcsönvett világába kisebb nagyobb merülésének, ’s nem testi tömegének, ’s annak földünk feletti helyzete’ viszonyinak nyilványitani." [SRG.]

GÉCZY Péter: Stone-henge Salisbury mellett. = Társalkodó 9. 1840. majus’ 8. 37. sz. p. 148. "Azon imahelyek közt, mellyek a’ hajdani kelta-világból, Brittanniában maig fenállnak, mind nagyszerüségére, mind épségére nézve, az utazók’ figyelmét főleg magára vonja Stonehenge (olvasd: Sztónehendzs)." [SRG.]

NAGY Károly: Magyar földtekék. (Beküldött czikk.) = Társalkodó 9. 1840. september’ 30. 79. sz. p. 316. Az iskolák számára készült földgömbről és könyvről. "Egy könyvecske: A’ tekék’ használata, mellyet kérésemre d. Vállás (!) Antal úr volt szives irni, sajtó alatt van ’s mihelyt ezt elhagyja, mint szükséges függelék egyegy példányban fog minden földtekéhez csatoltatni ’s vele elküldetni. Bécs, sept. 17. 1840." [SRG.]

KÁLLAY Ferencz: Mithra’ Tiszteletéről ’s Mithra emlékekről a’ Magyar Honban. Egy (magyar) Szófűzérrel a’ nap imádók’ nyelvéböl. I. Rész. = Tudományos Gyűjtemény 24. 1840. IV. kötet pp. 3-78. "Mithra a’ zend, Mitra a’ sanskrit nyelvben Burnouf Eugen szerint napot jelent." Értekezések. [SRG.]

KÁLLAY Ferencz: Mithra’ tiszteletéről ’s Mithra emlékekről a’ magyar honban. Második Rész vagy a’ Szó Füzér. = Tudományos Gyűjtemény 24. 1840. IX. kötet pp. 33-86. [SRG.]

WALTHERR László: Némelly észrevételek a’ Mezei Naptárra. = Tudományos Gyűjtemény 24. 1840. XI. kötet pp. 36-67. "Fáradságos, és több hónapi munkám gyümölcse e’ vizsgálat, és talán el is késtem vele;...reménylem mindazonáltal: hogy valamit azt csak fog használni a’ köz jóra, ha nem is jelenben, jövendőre bizonyosan; felébrednek talán mások is a’ fogyatkozásoknak kitüntetésére, és jobb részét a’ Gazdasági névnaptárnak, mellyek eszméje felséges, alkalmaztatasa czélirányos, sértetlenül hagyván, figyelmet fognak gerjeszteni - azokban: kiket ezen tárgy közelebbről illet;..." Értekezések. [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorologiai töredék. 2. A’ melegség’ és világosság’ eloszlása a’ légkörben, ’s ennek következményei. = Tudománytár Új folyam Negyedik kötet 1840. márc. 3. sz. pp. 157-169. Csillagászati vonatkozások: pp. 161-165. Értekezések. [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései januarius 16dik és 27dikén. = Tudománytár Új folyam Negyedik kötet 1840. ápr. 4. sz. p. 152. "Arago kivonatot közöl, az academia’ értekezéseiben legközelebb nyomtatásban megjelenendő emlékirásából, a’ csillagok’ pislogásának tüneményéről." [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorológiai töredék. 4. A’ villany ’s a’ légköri gőz köztti viszonyok. Az éjszaki fény... = Tudománytár Negyedik kötet 1840. ápr. 4. sz. pp. 246-248. "... olly tünemény, mellyről gyaníttatik, hogy az a’ villanynyal némi összeköttetésben áll, ámbár saját természete még igen nagy homályban van." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései februariusban. = Tudománytár Új folyam Negyedik kötet 1840. máj. 5. sz. pp. 193-194. "Donné a’ napmicroscop’... használatának meglehetős kedvező eredményét közlé az academiával. ...előáll a’ camera obscurában a’ világkép ’s akkor a’ fentebbi bánásmód következik." [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorologiai töredék. 2. A’ melegség’ és világosság’ eloszlása a’ légkörben, ’s ennek következményei. = Tudománytár. Értekezések Hetedik kötet 1840. III. pp. 161-165. [SRG.]

BENCZÚR János: Meteorológiai töredék. 4. A’ villany ’s a’ légköri gőz köztti viszonyok. Az éjszaki fény... = Tudománytár. Értekezések Hetedik kötet 1840. 4. pp. 246-248. "... olly tünemény, mellyről gyaníttatik, hogy az a’ villanynyal némi összeköttetésben áll, ámbár saját természete még igen nagy homályban van." [SRG.]

LUGOSSY József: Az újabb csillagképek. = Tudománytár. Értekezések Hetedik kötet 1840. 6. pp. 350-373. Ideler Lajos után. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ napfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Nyolczadik kötet 1840. 8. pp. 93-108. "A’ nap- és holdfogyatkozások’ kiszámítása, midőn önállólag, azaz astronomiai napló’ (ephemerides) hozzá járulta nélkül kell végbe mennie, a’ sok argumentum’ és egyenlet’ kifejtésénél fogva, felette unalmas és fárasztó." [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ napfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Nyolczadik kötet 1840. 9. pp. 150-166. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ napfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Nyolczadik kötet 1840. 10. pp. 210-226. [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései januarius 16dik és 27dikén. = Tudománytár. Literatura Negyedik kötet 1840. 4. p. 152. "Arago kivonatot közöl, az academia’ értekezéseiben legközelebb nyomtatásban megjelenendő emlékirásából, a’ csillagok’ pislogásának tüneményéről." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései februariusban. = Tudománytár. Literatura Negyedik kötet 1840. 5. pp. 193-194. "Donné a’ napmicroscop’... használatának meglehetős kedvező eredményét közlé az academiával. ...előáll a’ camera obscurában a’ világkép ’s akkor a’ fentebbi bánásmód következik." [SRG.]

A. B. P.: Franczia Academia’ ülései martiusban. = Tudománytár. Literatura Negyedik kötet 1840. 6. p. 234. "Minden módositások közt, mellyek azóta a’ Daguerréotyppal történtek, csak Gaudin’ bánásmódja a’ világképeket minden dörzsölödés ellen megóvni, " [SRG.]

          1841.

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 192 p. [KSZ.]

Csillagászati töredék. A’ Légkövekről. (Aerolithus, Meteorstein). In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1841 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VIII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-22. [ZSE.]

A’ csillagok lakhatóságáról és lakosaikról. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1841 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VIII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 127-130. Más csillagok mellett kétségkívül keringenek bolygók, melyeken lakosok élhetnek. [ZSE.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1841re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-76. A csillagászati jelenségek táblázatai. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 177-192. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

NAGY Károly: Magyar égteke. (Olvastatott az academia’ kis gyülésében febr. 15. 1841.) = Athenaeum Ötödik év 1841. Első félév martius’ 4. 27. sz. cc. 425-428. "Az égteke is megvan, ’s átmérője szinte 316.5 millimetre - körülbelől egy bécsi láb - mint mennyi a földtekéé." Nagy Károly utóiratával. [SRG.]

Kis gyülés, febr. 15. 1841. Gr. Teleki József úr Ő Exja’ elnöksége alatt. = Magyar Academiai Értesítő 1. 1841. jan. febr. 2. sz. pp. 22-23. "A’ titoknok felolvasta Nagy Károly rt’ emlékiratát az általa szerkesztett, és saját költségein és felügyelése alatt Párizsban Dien Károly által készült első magyar égtekéről, mellyet egy uttal az academiának be is mutatott. ...A’ társaság, munkás tagja’ ez újabb fáradozásaiért, valamint a’ becses ajándékért, köszönetet szavazott." [SRG.]

Kis gyülés, Mart. 29. 1841. = Magyar Academiai Értesítő 1. 1841. Mart-April. 3. sz. p. 45. A Tudománytár számára a Holdfogyatkozásokról szóló értekezést nyújtottak be. [SRG.]

Természeti történet ’s tudomány. Égés meteori testek által. = Regélő Kilenczedik évi folyamat. 1841. Első Kötet május. 2kán 35. pp. 279-280. "A’ franczia tud. akademiának egyik hiteles kutfője jelenti, miként folyó évi [1841.] februar 25-kén egy meteori tűzgolyó egy alma-must-sajtóra ütött-be..., Cherbourgnál, Chanteloup faluban, és pedig ugy, hogy az épület azon pillanatban meggyulladt..." [SRG.]

Természeti történet ’s tudomány. A’ távcső feltalálása. = Regélő Kilenczedik évi folyamat. 1841. Első Kötet május 13kán 38. p. 304. "Galilei egy ólomcső két végére két szemüveget alkalmazott, mellyek egyik felükön simák valának, míg az egyiknek fele domború, a’ másik kivájott vala. Egy szemmel átnézvén azt tapasztalá, hogy a’ tárgyak meglehetősen nagyobbaknak tetszenek, s’ jóval közelednek is. ... Eme kis látszer, melly a’ tárgyakat csupán háromszorosan nagyobbitá, diadalt vitt Velencébe,..." A Különféle című rovat rövid cikke. " [HAI.]

Természeti történet ’s tudomány. Csillagesések összefüggése az éjszaki fénynyel. = Regélő Kilenczedik évi folyamat. 1841. Első Kötet május 16kán 39. pp. 310-311. "E’ tárgyról Hind J. R. közleményt adott a Litterary Gazetteban, mellyből a következőket emelünk-ki. ...Az utóbbi 10 év alatt a’ csillagesés, úgy látszik, őszutó 12-eki ’s nyárutó 9 ’s 10-kei éjeken történt; de sokszor megesett, hogy e’ légtünemények helyett szép éjszaki fényt láttak, ’s midőn e’ légtünemények leggyakoribbak valának, sok vizsgáló csakugyan állitja, hogy az ég több részén egyszersmind éjszaki fényt tapasztaltak különféle időben. ... 1837. őszutó 12-én egész Angliában északi fényt láttak, a meteorhullás pedig igen csekély volt. Egy idegen csillagász által felállított vélemény... hogy a’ meteorok valami ködös testhez tartoztatnak, melly a nap körül mintegy 182 1/2 nap alatt megfordul ’s évi forgásában a’ föld e’ testhez közel jő..." A Természeti történet ’s tudomány című rovat rövid cikke. [HAI.]

NAGY Károly: Magyar égteke. = Társalkodó 10. 1841. mártzius 10. 20. sz. pp. 79-80. "Midőn az első magyar földteke, egyik hazánkfia’ szives részvétel által, létre jött, kivánatos lett egy hasonló nagyságu égteke is, mint annak párja; meglevén irva, hogy - nem jó magányosan lenni a’ földön." Az iskolák számára készített éggömbről. [SRG.]

(A’ holdba-utazás’ veszélyei.) = Társalkodó 10. 1841. majus’ 5. 36. sz. p. 144. C párisi akadémikus balul sikerült távcsöves holdnézése Pont-neuf-ban. Pótléktár. Néha veszélyessé válhat a járdacsillagászat (régi nevén: távcsöves bemutató az utcán). Ilyen esemény keretében egy csillagász vagy amatőrcsillagász a nagyközönségnek, az odahívottaknak, az utcán járkálóknak mutatja meg meg a Holdat vagy más égitestet távcsövén keresztül. Vannak, akik ingyen teszik ezt, mások önkéntes adományra hívják fel a figyelmet, megint mások belépődíjat szednek. A Társalkodó c. folyóirat egyik száma arról számol be, hogy egy "vándorcsillagász" Párizs egyik forgalmas helyén állította fel a távcsövét járdacsillagászat céljából, ahol 10 centime-ért (ejtsd kb. szántim, a frank váltópénze) mutogatta a Holdat. Eközben viszont alaposan meglopták. Észrevétlenül elvitték zsebkendőjét, óráját, pénztárcáját. [SRG.]

A’ hegyek’ régiségéről. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. 10. okt. köt. pp. 49-57. "Littrow után" aki főként Elias Beaumont geológiai vizsgálódásait ismerteti. Így annak ellenére hogy, Littrow csillagász volt e cikknek nem sok csillagászati vonatkozása van. [HAI.]

Newton emlékezete. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. 11. nov. köt. pp. 89-112. Newton élete és munkássága 1686-ig, a Principia megjelenéséig. [HAI.]

KÁROLYI Sámuel: Eszmék az emberiség történetphilosophiájához. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. III. kötet pp. 17-80. "Ha az emberiség sorsát a’ teremtés könyvéből szándoklunk olvasni: szükség hogy föld-lakunkon köz átpillantást tegyünk, az életműségeket mellyek alattunk vagy velünk élvezik a’ napvilágot rendre fölszedjük. ... A’ föld alatt két bolygók vagynak a’ Merkur és Venus, fölötte pedig Mars (és ha netalán e’ fölött még egy rejteznék) Jupiter, Saturnus, Uranus, ’s a’ mellyek még ott lehetnek, míg a’ nap szabályszerű hatásköre eltűnik, ’s ez utolsó bolygónak központkűli útja az üstökösök körkörös pályájába belevág. ... Mivel tehát földünk az egésznek csillagászi átpillantására nézve minden más bolygóknál alkalmasb helyen áll: szép volna ha mi e’ fölséges csillagviszonynak csak néhány tagjait is közelebbről ösmernénk. pp. 17-24., 68-71. Herder után. Értekezések. [SRG.]

[Sz. S. L.]: Az emberi miveltség története. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. V. kötet pp. 58-104. "Az emberi esméreteknek ezen ágában, legfelül áll, a’ csillagászat vagy astronomia, mint ollyan tudomány, melly a világ életműszerességének vagy rendszerének törvényeit magában foglalja." pp. 71-84., 98-104. Értekezés. [SRG.]

A’; hegyek’; régiségéről. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. 10. okt. köt. pp. 49-57. "Littrow után" aki főként Elias Beaumont geológiai vizsgálódásait ismerteti. Így annak ellenére hogy, Littrow csillagász volt e cikknek nem sok csillagászati vonatkozása van. [HAI.]

Z.: Napoleon von Alexander Dumas. Deutsch von Dr. Heinrich Elsner. Stuttgart, 1841. Hallberger’sche Verlagshandlung. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. VIII. kötet pp. 98-113. "Egy este, egy inas azt beszélte hogy üstököst látott. Napoleon meghallá azt történetből, ’s ezen előjel mély benyomást tett rá. Üstökös felkiálta ez volt a’ Caesar halálának előjele. - Aprilis 11-én lábai rendkivül kezdtek hidegedni." p. 111. Külföldi Literatura. Könyvvizsgálat. [SRG.]

Newton emlékezete. = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. XI. kötet pp. 89-112. Newton élete és munkássága 1687-ig, a "Philosophiae naturalis principia mathematica" megjelenéséig. Értekezés. [HAI.]

Newton’ emlékezete. (Folytatás.) = Tudományos Gyűjtemény 25. 1841. XI. kötet pp. 66-78. Newton élete és munkássága 1688-tól. [HAI.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár Új folyam Ötödik kötet 1841. febr. 2. sz. p. 86. "Nouveau manuel de géographie physique etc. (A physicai földleirás’ új kézikönyve, vagy bevezetés a’ földtan studiumába); J. J. N. Huot által. - Paris, 1839. 8-adr. Ezen kis munka, a’ cosmographia’, meteorologia’, és természethistoria’ minden esmereteit magában foglalja,..." [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár Új folyam Ötödik kötet 1841. dec. 12. sz. pp. 487-488. "Catalogue des principales apparitions d’ etoiles filantes. (A’ nevezetesb futócsillag jelenetek’ lajstroma.) A. Quetelet által. Bruxelles, M. Hayer, 1839." Meteorhullások: 179. nov. 11/12.; 1823. aug. 10.; 1832. nov. 11/12. [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura Ötödik kötet 1841. 2. p. 86. "Nouveau manuel de géographie physique etc. (A physicai földleirás’ új kézikönyve, vagy bevezetés a’ földtan studiumába); J. J. N. Huot által. - Paris, 1839. 8-adr. Ezen kis munka, a’ cosmographia’, meteorologia’, és természethistoria’ minden esmereteit magában foglalja,..." [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura Ötödik kötet 1841. 12. pp. 487-488. "Catalogue des principales apparitions d’ etoiles filantes. (A’ nevezetesb futócsillag jelenetek’ lajstroma.) A. Quetelet által. Bruxelles, M. Hayer, 1839." Meteorhullások: 179. nov. 11/12.; 1823. aug. 10.; 1832. nov. 11/12. [SRG.]

          1842.

BÉKEFY Károly: A’ földtan’ alaprajza, az az: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly kegyes rendi oktató. Budán, A’ magy. kir. Egyetem betűivel. 1842. 84 p. Csillagászat: 1-32., 56-58. Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [TZS.]

CSÉCSI (Nagy) Imre: Földünk’ ’s néhány nevezetesb ásvány’ rövid természetrajza, különös tekintettel a’ felsőbb polgári, ’s közép tudós iskolák’ szükségeire. Készítette Csécsi Imre. Debreczenben, 1842. Nyomatta Tóth Lajos. VIII + 160 p. A szerző előszava 1842. aug. 18-án kelt Debrecenben. A könyvnek rajzos mellékletei nincsenek (eltérően a későbbi kiadásoktól). Ennek magyarázata: "A ... több czikkeket felvilágosító rajzok a tanítók kezébe adatnak, kik azokat tanítványaikkal utánrajzoltatják, s itt csak azért maradtak el, hogy a könyv árát ne növeljék." Csillagászat: pp. 1-28. Fejezetcímek: Nap, és föld. Régiek véleménye a napról. Nap ismerete. Nap, és hajnalcsillag. Földünk. A földről mint égi testről. Régiek mesés véleménye a földről. Utazások a föld körül. Föld formája. A föld nem tökéletes gömbölyű. A föld nagysága. Föld forgása saját tengelye körül. Föld forgása a nap körül. Föld pályájának eltérése a nap egyenlítőjétől. Napfordítók; sarki körvonalak; égalj. [KSZ.]

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 132 p. [KSZ.]

WARGA János: Természettan. A protestáns felső real és gymnasialis iskolák számára írta Warga János prof. Magyar Acad. l. tag, nemes Abaúj megyei táblabíró. Pesten, 1842. Eggenberger József és Fia könyvárusok’ tulajdona. Nyomatott Kecskeméten, Szilády Károly betűivel. VII + 176 p. Csillagászat: pp. 161-176. Tizenharmadik Szakasz. Az égi testekről. Fejezetcímek: Földünk gömbalakja. Földünk mozgása. A hold mozgása. A föld útja. Naptárak (Kalendárium). A bujdosók (bojgócok). Az álló csillagok. Üstökösök. [KSZ.]

Idegen égitestek befolyása földünk időjárására. In: A’ magyar házi-barát. Közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1842 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. IX. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-19. A Holdnak a vonzása, a Napnak a világossága által hatása van. A bolygóknak a földünkre való befolyása, kivált a légkörre hatása nincs, vagy elenyésző az előbbi két égitesthez képest. [KSZ.]

ALBERT Ferenc, [montedegoi]: Kettős csillagok. In: Magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott második nagy gyűlésének munkálatai. A gyülés megbizásából kiadták: Bugát Pál és Flór Ferencz. Pesten, 1842. Nyomt. Trattner-Károlyi betüivel. pp. 54-58. A jelenvolt tagok neveinek saját kézvonat utáni lenyomatásával. A kötet végén a 7. oldal közepén [p. 85.] a kézírás másolat szövege: Albert Ferencz úr Budáról. [HAI.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1842re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-99. A csillagászati jelenségek táblázatai. Közli (pp. 65-67.) az 1842. julius 7-diki [azaz a júl. 7-én délben kezdődő és júl. 8-án délben befejeződő napra, az akkori értelmezés szerinti] napsötétedés általános adatait, azon zóna határait melly között a sötétedés teljes. Ez Portugált, Spanyolországot, déli Francziaországot, éjszaki Itáliát, Austriát, Magyarországot, Oroszországot vágja keresztül. Táblázatban közli 30 európai város időadatait, köztük Brassó, Buda, Debreczen, Eger, Fejérvár, Kassa, Kolosvár, N. Szombat, Pozsony, Szeged, Temesvár, Zágráb is szerepel. [KSZ.]

NAGY Károly: Jegyzetek a’ Naprendszer’ elemeihez. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 100-109. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 114-132. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

VI. Nagy Károly’ magyar nyelven szerkesztett földtekéje. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Ötödik kötet. 1838-1840. Budán, 1842. A’ Magyar Királyi Egyetem’ betűivel. p. 17. Örvendetesen lepte meg a’ társaságot az april’15. 1839. tartott ülésben az elnök azon jelentéssel, hogy Nagy Károly rt. egy, magyar nyelven szerkesztett földtekének - mellynek példányai az academia’ utján lennének a hazai közoktató intézetek közt kiosztandók, ’s rezei azután az acadeniának átengedendők - kiadását, több buzgó hazafiak’ segedelmével czélba vette, ohajtván egyszersmind, hogy az illető földirati műnyelv’ magyarra fordítását a’ társaság eszközölné. [KSZ.]

VÁLLAS Antal: Ez évi napfogyatkozás julius’ 8-dikán. = Athenaeum Hatodik év 1842. Első félév junius’ 21. 74. sz. cc. 1169-1174. "Az idei jul. 8-dikai napfogyatkozás azon égi jelenetek közé tartozik, mellyeket szemlélni a’ miveltebb világ’ egy részének, úgy magyar honunknak is, a’ jelen században csak egyszer engedtetett." Napfogyatkozások említése: 1816. nov. 19., 1820. szept. 7., 1836. máj. 15., 1847. okt. 9., 1851. júl. 28., 1861. dec. 31., 1867. márc. 6., 1870. dec. 22., 1887. aug. 19. [SRG.]

ADORJÁN B[oldizsár]: Holdsugár [Vers.] = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév julius’ 26. 11. sz. c. 86. A szerző pesti ügyvéd, író és költő, Petőfi barátja. :Versét talán az 1842-es teljes napfogyatkozás élménye ihlette. [SRG.]

SZALAI István: Új csillagtan. = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév september’ 4. 28. sz. cc. 217-219. "Németországi tudós Wirth, illy czimű munkájában: Fragmente zur Culturgeschichte. Kaiserslautern 1836., az emberi nem’ mivelődése’ történetét fejtegetni akarván, erre legbiztosabb kalaúznak állitja a’ csillagtant (astronomia), és földismeretet (geognosia)." [SRG.]

SZALAI István: Új csillagtan.(Vége.) = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév september’ 6. 29. sz. cc. 225-228. [SRG.]

V-i Barna: Holdhozi rokonszenv. = Athenaeum Hatodik év 1842. Második félév december’ 11. 70. sz. c. 558. "Miért a’ rokonszenv a’ szeretők’ szívében a’ holdhoz? Mert az eszök mint a hold telni és fogyni szokott." [SRG.]

A julius 8kai napfogyatkozás pontjai hazánkban. = Hírnök 6. 1842. jún. 30. 51. sz. p. [3.] [SRG.]

A jul. 8kai napfogyatkozás. (Leírva Littrow cs. kir. csillagász által a bécsi cs. kir. Csillagvizsgáló toronyból.) = Hírnök 6. 1842. júl. 25. 58. sz. p. [4.] [SRG.]

Eszmék és gondolatok egy földleirási bévezetésből. = Magyar Gyermekbarát Próbalap [1842. pp. 3-4.] "A’ föld, a’ felettünk ragyogó áldott nap, hold, és ezernyi ezer csillagok együtt teszik a’ roppant kiterjedésü, a’ mellett szép rendet mutató világot, mely a’ végtelen jóságu, és bölcsességü Isten bámulást érdemlő munkája, ki azt teremtette, és hatalmával fenntartja." Bekötve a Mult és Jelen 1842. évi évfolyama végére. [SRG.]

Napalkotmánnya. = Magyar Gyermekbarát Próbalap [1842. pp. 5-6.] "A’ napot, a’ körülötte forgó tizenegy planetát, és tizennyolcz holdat, mindöszve tehát harmincz égitestet, a bizonytalan számu üstökös csillagokkal együtt a’ napalkotmánnyának, vagy planeták rendszerének hivják." Bekötve a Mult és Jelen 1842. évi évfolyama végére. [SRG.]

Elegyes tudósitások. = Múlt és Jelen 2. 1842. Első Félév jún. 28. 51. sz. p. 407. "Folyó 1842-d esztendő juliussa 8-k. pénteken, teljes napfogyatkozás leend, melyet szinte egész Europa ilyennek fog látni; ..." [SRG.]

Honi tudósitások. = Múlt és Jelen 2. 1842. Második Félév júl. 12. 55. sz. p. 432. "Kolozsvártt a’ jul 8-diki nagy napfogyatkozás látását a’ komor és felleges idő meggátolá:..." [SRG.]

Magyarország és Erdély. "(Időjárás 1842ben.) A Herschel által fölfedezett s isméretes valószinüségi számitás szabályi szerint köv. időjárásunk lesz a folyó évben:..." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Első Félesztendő Boldogasszonyhava 25kén [jan. 25.] 5. sz. p. 18. [SRG.]

Hazai Napló. "Ikervárosi hirnök. Fővárosainkban jelenleg közbeszéd tárgya majd kizárólag a napsötétedés." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Második Félesztendő sz. Jakab hava 9kén [júl. 9.] 55. sz. p. 218. "A heti vásárra betódult pórsereg jajveszékelve futkosott; mert - ugymond: elvesztünk! vége a világnak!" Gellérthegy, Svábhegy tájékán sokan nézték a napfogyatkozást. [SRG.]

Hazai Napló. "Nógrádból. - Verőcze, julius 9kén. Feszült figyelemmel vártuk tegnap reggel ama hazánkra nézve több tekintetben nevezetes s kitűnő égi jelenetet "a napsötétedést." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Második Félesztendő sz. Jakab hava 13kán [júl. 13.] 56. sz. p. 225. [SRG.]

Hazai Napló. "Fehérből. Vajtán a jul. 8kai napfogyatkozás teljes derületben vala látható reggel 6 és 8 óra között." = Nemzeti Ujság Hazai s Külföldi Tudósításokból 37. 1842. Második Félesztendő sz. Jakab hava 16kán [júl. 16.] 57. sz. p. 227. "Egyébiránt a lég és állatokban semmi változást sem vevénk észre. A köznép előitéletből, a szerte hulló méreg elől a kútakat mind befödé. Lászik hogy az égtant nem tanulták." [SRG.]

N. K. [NAGY Károly]: Napsötétedés Julius 8-kan 1842. = Pesti Hirlap 1842. Első Félév jún. 26. 155. sz. p. 454. Értekező. [SRG.]

TARCZY Lajos: Napfogyatkozás 1842. julius 8-kán. = Pesti Hirlap 1842. Második Félév júl. 21. 162. sz. pp. 516-517. [SRG.]

Napfogyatkozás 1842. julius 8-kán. = Pesti Hirlap 1842. Második Félév júl. 28. 164. sz. pp. 534-535. Megfigyelések: Margitay Sámuel Fehértóról (Szabolcs megye), Losonnczról Tóth Mihály, Verőczéről (Nógrád megye) Árvay, Erdélyi József Liptó-Rózsahegyről küldött beszámolót. [SRG.]

A’ Regélő’ Tárczája, Társas élet. Pesti posta. Julius’ 10-kén. Éljenek a’ csillagászok! = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Julius’ 10. 55. sz. pp. 456-457. "...éljen az égkémitudomány! csakugyan pontosan bekövetkezett az általok megjósolt napfogyatkozás olly pompásan és teljesen, mint mondva volt, olly pontosan és a’ perczig híven, mint kiszámíttaték.
A’ 7-kén uralkodott szeles és borongos idő majdnem kétségbe ejté már fővárasinkat, hogy mit sem látandnak; a’ készületek azonban mégis megtétettek: társaságok alakultak, a’ kocsik megrendeltettek, ki a’ hová szándékozék, a’ várfokra, a’ Gellértre, a’ budai hegyekre, vagy a’ dunapartokra ’stb. a’ megkivántató fegyvérek, azaz kék, sárga, zöldüvegű látcsővecskék vagy, kitől más nem telt, gyertya’ hamván kormosított üvegdarabok híven beszereztettek - és volt sürgés és forgás beszéd és határozat, meglátni a’ különös és ritka tüneményt, melly csillagászaink’ állítása szerint hat emberkor múlva leszen csak ismét a’ teljesség’ illy fokán látható. ..." [HAI.]

[Erdélyi]: Eger a’ mint van. 3. Februar... 184... = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Julius’ 17. 57. sz. pp. 486-487. "Kedves Gyulám! A’ lyceumot 1765-ben kezdve 20 év alatt gróf Eszterházy Károly utolsó egri püspök épiteté; roppant négyszegű épület ez két emeletre ’s olly óriási nagyságú, hogy midőn a’ palócz rá ’s főkép csillagász tornyára, felkacsint, bizony bizony kétségbe jő, ha vájjon itt csinálták-e? Alulról megyek föl nevezetességei’ elösorolásával. [...] Most a’ csillagásztoronyba .......de ah! mióta Tittelt az egek ’s csillagkoronák’ éjféli barátját A’ föld’ fellegein túl rideg ormi lakót Egerből Budára vivék ’s onnan öt a’ csillagok’ ősura óhajtásai’ tűzseregéhez emelé, utána gyász maradott. Most megy az utas ’S nem leli, mellyet várt, lelke, az égi gyönyört, a’ roppant költséggel épült torony elhagyatott, ’S néma jegy a’ csillag, melly megyen orma fölött. ..." A szövegben idézetek találhatók Vörösmarty Mihály: Tittel halálára című költeményéből. [HAI.]

A’ Regélő’ Tárcája. Társas élet. Gyors kocsi. Testvérhaza. Kolozsvár, jul. 17-kén. = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Augustus’ 4. 62. sz. pp. 572-573. "Várva várók a’ hiresztelt napsötétség’ másnaponi megjelenését ’s bár egész délután föllegek födék a’ láthatárt, mégis éleszte a’ remény, hogy reggelre kitisztuland, mibe a’ csak nem föllegtelen est meg is erösite.
Más nap jókor kele föl városunkban minden; a’ tudósok látcsőveikkel sietének a’ csillagvizsgáló toronyba ’s a’ szomszéd hegyekre; sokan üvegdarabokkal, víztele cseberrel fölkészülve várának: szóval az égitüneményt e’ nemzedéktől többé nem látandót, mindenki vágya látni, látni mint képes egy gyöngébb fény egy erősbet meghomályositani, mire ez életben majd minden nap példa van. Az ég azonban erősen vastag felhővel vala béboritva, ’s csak azt láttuk a’ napfogyatkozásból, hogy abban az időben, mellyben bekövetkeznie kellett volna, a’ szokottnál sokkal sötétebb volt. Az égi tünemény’ meg nem látását mindenki fájlalva dolgai után ment;" [HAI.]

Uti emlékek. Olmücz. = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Augustus’ 21. 67. sz. pp. 645-646. A’ világhoz tartozó polgári osztály is mutathat itt némi nevezetességet. - A’ vározház’ oldalrészén egy, falba szorult, kápolna-forma czifraság tűnik az idegen’ szemébe. De közelebb hozzá, azt veszszük észre, hogy valami régi idomú, csillag- hold-’s időjárást, évet, hónapot, hetet, napot, órái, negyedet és perezeket mutatni akaró astrologiai műalkotmány áll előttünk, mozdulatlanul és némán, de az angyalfaragványok’ mindenféle hangszerrel ellátott zenekara azt látszik hirdetni, hogy e’ mű valaha még muzsikált is. A’ két oldalt feltűnő festmények’ egyike régi német viseletű kézművest és egy inast képez, illy felírással: Meister Hans Pohl, Uhrmacher von Oels, sőt a’ versek közöl a’ legolvashalóbbat ekként jegyzőm föl: Das Tadeln ist gar leicht in einnes andern Sachen, Doch kanns’ gemeiniglich der Tadler nicht nachmachen. [...]
A’ XVII-ik századbeli remekműnek alkotója mint már észre lehetett vennünk, Póhl János óracsináló vala, ki a’ mathematicai tanok’ ’s főleg az astronomia’ titkaiba mélyebben lévén avatva, tehetsége’ érzetében föltette magába , hogy kortársait ’s a’ késő világot olly jeles művel ajándékozza meg , melly mindenekben csodáló figyelmet gerjesztend. ’S e’ nagy czélja valóban sikerült is nekie, mert különösen a’ belföldiek, prágaiak és bécsiek’ bámulatára, csak hamar elkészité az eleven csoda-kalendáriomot, ’s Olmiicz’ polgárait ez által meg- becsülhetlen kincs’ birtokába juttatá. ..." [HAI.]

Omnibus. Róma. = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. Octóber’ 23. 85. sz. p. 943. "Sgr Rondoni, jelenleg Rómában tartózkodó olasz művész, legújabb időkben tartós stúdiumot fordított egy daguerreotypre, melly egy afrikai fához hasonlít; míg egyik ága a’ legszebben gyümölcsöz, már a’ másik a’ legkellemesebben virágzik; Sgr Rondoni tehát ez’ uj művészetet, nevezetesen a’ csillagzati pothographiát olly tökélyre vitte, melly bámulatra gerjeszt - ha különben igaz az, mit róla írnak. Mondják, t. i. hogy öncsinálta photographai rajzát azonnal kőre metszi ’s nyomtatja. Illy módon adta lithographiáját minap Orion’ ködföltjainak is." [HAI.]

Omnibus. Straszburg. = Regélő. Pesti Divatlap. [Uj folyam első év] Második félév. 1842. December’ 4. 97. sz. p. 1136. A’ hires Straszburgi órának September’ 28-kán természet vizsgálók’ jelenlétében ismét megkellett volna indulnia, miután egy ügyes órás négy évig foglalkodott javításával. Ez óra’ műve - mint tudatik - egyike a’ legnevezetesbeknek egész Európában; tudományos pontossággal adja az egész csillag-rendszert a’ nap körül elő. Hét alak a’ hét’ napjait képezi, ’s mindegyik rendelt napján megjelenik. A’ négy évszak előjön, ’s üti a’ négy fertályt, a’ halál ellenben az órákat üti. 12 órakor a’ 12 apostol sorban előjő, meghajolva idvezítőnk előtt, ki őket megáldja. E’ pillanatban szárnyait csattogtatja a’ kakas ’s háromszor kiált." [HAI.]

A-n.: A’ teljes napfogyatkozás júl. 8kán 1842. = Társalkodó 11. 1842. junius’ 18. 49. sz. pp. 195-196. "Nem lesz érdektelen egyet kettőt olly égi tüneményről szólni, mellyet lakhelyén ritka ember látott ’s láthatott: illy égi tünemény pedig minden bizonynyal a’ teljes napfogyatkozás, melly azért is érdekes, mivel igen ritka ’s nem teljes napfogyatkozásoktul anyira különbözik, hogy ezekről amarra nem is következtethetni." [SRG.]

KUBINYI Ágoston: Napfogyatkozás 1842diki jul. 8kán Surányban, Nógrádmegyében. = Társalkodó 11. 1842. julius’ 16. 57. sz. pp. 227-228. "Egyébiránt czélszerünek vélném, ha csillagászink ’s mindazok, kik a’ csillagászatban nálamnál jártasbak, e’ tünemény körüli tapasztalataikat közlenék ’s illy közleményekből valaki a’ magyar orvosak ’s természetvizsgálók Beszterczén, jövő aug. 4kén tartandó gyülésén általányos átnézetét ’s képét adná ezen érdekes tüneménynek." [SRG.]

A-n.: A’ napfogyatkozás jul. 8án tekintve sz. János hegyéről. = Társalkodó 11. 1842. julius’ 16. 57. sz. p. 228. "Öt és fél óra alig volt midőn már az ugynevezett sz. János hegyen voltam, melly a’ budai csillagásztoronytul mintegy 2500 ölre éjszak felé esik, és melly a legéjszakibb pont volt, mellyet körülményim választani hagytak. A’ várakozás-teljes kiváncsiság öszszecsőditett, a’ különben nem igen kényelmes följárásu hegyre vagy 150 embert, ellátva mindenféle alaku, szinü ’s öszszeállitásu előkészülettel." [SRG.]

HETYEY János: A’ jul. 8ki napfogyatkozásról. = Társalkodó 11. 1842. julius’ 20. 58. sz. p. 231. "A’ napfogyatkozás nálunk Zala-Egerszegen, Zalamegyében teljes nem volt; magamnak két közönséges látcsőt készítettem, egyiknek tárgyilagos üvegét beszinezvén, másikat a’ teljes elfogyásra használandót nem. ... U. i. Káloczfán nyugotra 4 csillag is látszott teljes elsötétüléskor; én dél és kelet-délfelé nézettem, de velem együtt mind csak a’ napot nézték." [SRG.]

TAUBNER Károly: Miként találák ki földünk’ nagyságát. = Tudománytár Új folyam Hatodik kötet 1842. márc. 3. sz. pp. 147-162. "Mekkora legyen földünk, okvetlen sokan tudják, ’s a’ ki csak némileges oktatásban részesűlt, képes legalább megmondani, hogy körülete 5400, átmérője 1720 német vagy földirati mérföldet tesz." Csillagászati vonatkozásokkal. Értekezések. [SRG.]

TAUBNER Károly: Miként találák ki földünk’ nagyságát. = Tudománytár. Értekezések Tizenegyedik kötet 1842. 3. pp. 147-162. "Mekkora legyen földünk, okvetlen sokan tudják, ’s a’ ki csak némileges oktatásban részesűlt, képes legalább megmondani, hogy körülete 5400, átmérője 1720 német vagy földirati mérföldet tesz." Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

[VÁLLAS Antal]: A’ holdfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Tizenketedik kötet 1842. 10. pp. 230-248. Számítások táblázata. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A’ holdfogyatkozások. = Tudománytár. Értekezések Tizenketedik kötet 1842. 11. pp. 278-292. [SRG.]

Természettudomány. Unterhaltungen aus dem Gebiete der Naturkunde. Von Dr.Fr. Arago. Aus dem Französischen v. Carl v. Remy. II és III köt. Stuttgart, Hoffmann, 1837, 1838. = Tudománytár. Literatura Hatodik kötet 1842. 6. pp. 231-232. "A harmadik részt igen érdekes czikellyel kezdi meg a’ szerző az ikercsillagokról, mellyekre nézve Herschel legközelébb ismét új észrevételeket közölt." Könyvismertetés. [SRG.]

          1843.

CSÉCSI (Nagy) Imre: Földünk’ ’s néhány nevezetesb ásvány’ rövid természetrajza, különös tekintettel a’ felsőbb polgári, ’s közép tudós iskolák’ szükségeire. Készítette Csécsi Imre (orvos dr. a debr. coll. prof.). Második javított kiadás, egy tábla rajzolattal. Kecskeméten, 1843. Nyomatott Szilády Károly’ betűivel. VI + 147 p. + 1 kihajtható tábla. A szerző bevezetője 1843. júl. 20-án kelt Debrecenben. Csillagászat: pp. 1-25. Fejezetcímek: Nap, és föld. Nap. Régiek véleménye a napról. Nap ismerete. Nap, és hajnalcsillag. Földünk. A földről mint égi testről. Régiek mesés véleménye a földről. Utazások a föld körül. Föld formája. A föld nem tökéletes gömbölyű. A föld nagysága. Föld forgása saját tengelye körül. Föld forgása a nap körül. Föld pályájának eltérése a nap egyenlítőjétől. Napfordítók; sarki körvonalak; égalj. [KSZ.]

Közhasznu és Mulattató Nemzeti vagy Hazai Kalendáriom, magyarországi és erdélyi katholikusok’ evangelikusok’ és ó hitüek számára, Krisztus urunk’ születese után 1843dik közönséges azaz 365 napból álló esztendőre. A’ Mezei Gazdával szaporítva. Szerkesztették és kiadták Trattner és Károlyi. Huszonkilenczedik esztendei folytatás. Pesten. A’ kiadók’ könyvnyomtató-intézetének tulajdona, Urak’ utczája 4531. szám. Benne számozatlan oldalakon: A’ 1842. esztendei Jul. 8-ki teljes Napfogyatkozásról. A’ napfogyatkozás Jul. 7-én reggel történt. Ez a cikk részletes észlelési leírást közöl a teljes napfogyatkozás jelenségéről, a totalitás alatt a rózsapiros és őszibaraczk pirosságú protuberenciák látványáról, a hőmérséklet változásáról, az élővilág viselkedéséről. [KGY.]

LUKÁCS Pál: Dunántuli kis magyar. Pesten, 1843. Eggenberg Jósef és fia’ tulajdona. 108 p., 2 ábra, 3 t. A mű egy hazafias indíttatású - versbetétekkel, mondókákkal, kis történetekkel megszakított - tandialógus, a Bácsi és a 6 éves Ákos között. Csillagászat: pp. 14-87. (A naprendszer szerkezete pp. 14-30.)."Ákos. Ejnye be szép ez a nap ország!... Hanem a mint látom elhibázta kegyed; mert nincs több nyolc karikánál, pedig tizenegynek kéne lenni? Bácsi. Igaz, hogy a mennyi a bolygó? körnek is annyinak kellene lenni. De minthogy a negyedik körre négy bolygót tevénk: van e szükség nyolc körnél töbre?"
Az ismert bolygók: Hirnök - [Merkúr], Hölgy - Vénus , Föld, Hős - Mars, Mennyur - Jupiter, Övönc - [Szaturnusz], Végőr - Uránus és az akkor még bolygónak tekintett 4 égitest a Mars és a Jupiter között: Céres, Pallás, Junó, Vesta.; (Üstökös csillag pp. 30-32.).; (Teleologikus érvelés a Földön kívüli élet lehetősége mellett pp. 32-35.).; (Éjszakai égbolt, szcintilláció pp. 38-42.); (A Föld alakja, nagysága, forgása, tengelyferdesége pp. 44-57.).; (A Hold keringése a Föld körül, fázisai, távolsága a Földtől, holdfogyatkozás pp. 60-72.).; (A "nyárhó 8-án"[1842. július. 8.] bekövetkezett teljes napfogyatkozás leírása pp. 76-78.).; (Éghajlati övek és az évszakok váltakozásának csillagászati okai pp. 81-87). [HAI.]

  NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1842.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. 235 p. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Népszerű természettan. Tanulni szerető mesteremberek s iskolatanítók számára, a földművelésre és a nép közt uralkodó babonákra különös tekintettel írta Tarczy Lajos a Pápai Ref. Főiskolán természeti tudományok professora, s a Magyar Akadémia rendes tagja. A Népkönyvkiadó egyesület által jutalmazott pályamunka. Pápán, 1843. a Ref. Főiskola betűivel. 1 + 261 p. + tartalomjegyzék. A könyv végéhez van kötve folyamatos lapszámozással "Pótlékul" egy "Ötödik füzet: Az égi testek mozgását, s a Mozgás akadályait magában foglaló." Ennek kiadási éve 1844. Az égi testek mozgását taglaló rész (pp. 221-253.) csillagászati témájú. A kiadvány érdekessége, hogy Tarczy külön kitér a tévképzetekre, a Biblia szószerinti értelmezéséből származó hibákra. [HOR.]

Legjelesebb feltünések csillagos egünkön a kassai délkörhez alkalmazva. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 17. Az évszakok kezdő időpontjai. A Hold földközeli és földtávoli idejei. Hold és bolygók közelségei. A bolygók együttállásai, szembenállásai, legnagyobb kitérései. Fogyatkozások. [KSZ.]

Égúr (Jupiter) holdjainak Kassán látható fogyatkozások. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 18. Táblázatban az első hold, a második hold és a harmadik hold fogyatkozásának ideje (kezdete és vége) percnyi pontossággal. [KSZ.]

Időjárást mutató tábla. Herschel híres csillagásztul. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 19-20. A holdfázisok és az időjárás állítólagos összefüggése. [KSZ.]

Mutatótáblája a holdvilág tartósságának. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 20. Táblázat mely a Hold korát (az újholdtól eltelt napok számát) és a Hold horizont feletti idejének hosszát mutatja. [KSZ.]

Mi világít a Napon? In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 21-22. [KSZ.]

1842-ik évi Julius 8-án a napfogyatkozás körül Zipser András és Kubinyi Ferencz által tett tapasztalatok. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók Beszterczebányán tartott harmadik nagy-gyűlésének munkálatai. A gyülés megbizásából kiadták: Bugát Pál és Flór Ferencz. Egy kőmetszettel. Pesten, 1843. Nyomt. Trattner-Károlyi betüivel. pp. 100-101. "Öt óra s 59 perczkor vette kezdetét a napfogyatkozás; közepe volt 7 óra 58 perczkor, vége 8 óra s 2 perczkor: a valóságos vagy is egész napfogyatkozás tartott két perczig és 40 másod perczig." [HAI.]

INTZE Ferencz: Természetes dolgok, babonák és balvélemények. In: Mentor. Erdélyi népkönyv. Közhasznú ismeretek tára. A’ honi szorgalom ’s értelmesedés előmozdítására. [2. kötet.] Szerk.: Nagy Ferencz. Kolozsvár, 1843. A’ Királyi Lyceum betüivel. pp. 121-156. A szerző főként a tűzzel kapcsolatos tévhiteket veszi sorra és a kor színvonalán álló természettudományos magyarázatokkal cáfolja azokat. Köztük csillagászattal kapcsolatosak is vannak: (Csillagok pp. 122-123.).;
(Hullócsillagok, légikövek pp. 123-127.) "A’ légből illy módon hullott kövek, ’s néha vasdarabok, mint nevezetes természeti tárgyak ismeretesek a’ természet vizsgálók előtt, és lehet ilyeket látni a’ nevezetesebb ásvány-gyüjteményekben, melyeket a’ természet vizsgálók äerolyt-nek légikőnek neveznek..."; (A Föld alakja, nagysága. Naprendszer pp. 132-134.) "...e’ mi lakó földgömbünk, melynek területét temérdek tengerek borítják, hasonló a többi gömbölyű bujdosó csillagokhoz, és ez is egy azok közül, mellyek szám és név szerint tizeneggyen ismerve vannak,..." ; (Fogyatkozások pp. 135-137.). [HAI.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1843-ra. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, (1842.) A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. pp. 1-129. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, (1842.) A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. pp. 130-147. [KSZ.]

AJTAY Gyula: Holdas románcz. [Vers.] = Athenaeum Új folyam II. kötet 1843. 16. pp. 238-241. [SRG.]

Ausztria. = Mult és Jelen 3. 1843. Első Félév martzius 31-k 26-dik sz. p. 103. "A’ bécsi csillagvizsgáló torony igazgatója Littrow Károly tudósitása szerint, a’ délnyugoti egen látszó jelenség, miután mártz. 20-k annak alakja és mozgása teljesen megismerhető volt, egy oriási üstökös." [= C/1843 D1 Nagy Márciusi Üstökös.] [SRG.]

Ausztria. = Mult és Jelen 3. 1843. Első Félév aprilis 7-k 28-dik sz. p. 111. "Csillagász Littrow számitása szerint az uj kometa mártz. 22-k, a’ földtől mintegy 17 millio, a’ naptól 16 millio mértföld távolságra állott, de mind a’ kettőtől észerevehető gyorsasággal távozott" Athénben márc. 5-én, Valenciában márc. 8-án vagy 9-én szemlélték. [SRG.]

Elegytár. = Mult és Jelen 3. 1843. Első Félév aprilis 11-k 29-dik sz. p. 116. "A’ közelebbi üstökösre valamint annak gyors-utazására nézve bécsi csillagász Littrow megjegyzi, hogy ... mártz. 5-én volt legközelebb a’ földhöz,..." [SRG.]

Hazai Napló. "Rövid közlések. Baranyából. Pécs. Január 26. az idén nevezetes nap vala nálunk, mert népünk alsó osztályánál nagy hitelt talált ama hír, hogy éjjeli 11 óra után vége leendett a világnak,..." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 11kén [febr. 11.] 12. sz. p. 92. Híre volt, hogy két csillag az egyik Istené, a másik az ördögé, város melletti szőlőhegyen össze fog ütközni. [SRG.]

Hazai Napló. "Rövid közlések. Pozsonyból. F. hó 27. délelőtti 10 órakor teljes épségű szivárványt látánk." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 18kán [febr. 18.] 14. sz. p. 109. Közli: S. Béla. [SRG.]

Aprólékok. "Gruithuisen tanár Münchenben jan. 8kán délutáni 3 órakor a felhőkön át a napon egy igen nagy foltot látott, millyen mult évi augustus óta nem volt látható,..." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 18kán [febr. 18.] 14. sz. p. 112. [SRG.]

Aprólékok. "Vassyban (Francziaország) több helyen ütött ki egyszerre tűz, minek okaul meteor köveket hoznak föl, mellyek az időben estek; - s Arago úr a hires csillagász ezt elhinni épen nem vonakodik." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Böjtelő hava 25kén [febr. 25.] 16. sz. p. 127. [SRG.]

Aprólékok. "Nem csupán az üstökös uralkodik jelenleg az égen; Bolognában febr. 28dikán Venus csillag nappal fegyvertelen szemmel is látható vala s minthogy udvara is volt, sokan üstökösnek tarták." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Sz. György hava 15kén [ápr. 15.] 30. sz. p. 342. [242.] [SRG.]

Aprólékok. "Immel hadamari meteorolog az üstökösnek ismert égi tüneményt szélfarknak tartja, melly a naptól Arion csillagig terjed; s 10-12 nap utáni szelet jelent; azonban hihető, hogy e szél tovább, sőt hónapokig tartand." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. Pünköst hava 3kán [máj. 3.] 36. sz. p. 280. [SRG.]

Aprólékok. "Olvasóink emlékeznek még Herschel állitólagos fölfödözéseire a holdban." = Nemzeti Ujság Hazai és Külföldi Tudósításokból 38. 1843. szent András hava 25kén [nov. 25.] 154. sz. p. 764. "Ezen mystificationak melly sokaknál hitelre talált, szerzője Nicollet franczia csillagász septemberben Washingtonban meghalt." [SRG.]

Tárcza. Főváros. - Igen nevezetes égi jelenet... = Regélő. Pesti Divatlap. Második év’ - első fele. 1843. mart. 23. 24. sz. c. 754. ..."tűnt fel fővárosunk felett mart. 17-kén esti 8 óratáján. Egy világos fényvonal közel a’ láthatárnak nyugoti pontjától (a’ budai csillagász-segéd Albert ur’ mérése szerint hatvan öt fok hosszaságban) dél felé vonult fel, a’ sz. Gellérthegye’ tájékán. Mi a’ tüneményt sok másokkal az Angol királyné’ vendégállójából néztük, hova egy barátságos vacsora gyüjte bennünket a’ mai dalünnep’ befejezésére. Mi is azonnal azt gyanítok, mit most már Albert ur tudományosan kieszközlött, hogy az semmi egyéb, mint egy hatalmas üstökösnek farka, mellynek magva azonban még a’ láthatár alatt áll. A’ nevezett csillagász ur azt állítja, hogy, farkáról ítélve, ez üstökös egyike lehet a’ legnagyobbaknak, mellyek régóta feltűntek, mert hozzá hasonló tüneményt csak az 1580., 1652., és 1769-iki üstökösök mutattak.
"Hihetőleg már e’ napok’ folytában lesz szerencsénk e’ nevezetes jövevényhez - úgymond, noha nem lehetetlen, hogy maga a’ csillag’ széke mégis láthatlan marad előttünk, ha t. i. az üstökös igen gyorsan szállna alá délnek az egyenlítő alá, mint az p. o. Keppler’ idejében is megtörtént egygyel, mellynek Németországban csak farkát, déli Olaszországban ellenben magát a’ csillagot is láták." - További alakulásairól mi is szólandunk még." [HAI.]

Omnibus. Köln. Az 1843-ki év üstökös... = Regélő. Pesti Divatlap. Második év’ - első fele. 1843. máj. 4. 36. sz. cc. 1151-1152. ... testvérével, az 1811-ki évvel versenyezni látszik. Kölnben április’ elején a’ szőlővenyegén olly tökéletesen kifejlett virágokat találtak, millyeneket 1811 óta nem láttak." [Utalás arra a hiedelemre, hogy üstökösjárta esztendőben igen kiváló szőlő- és bortermés várható.] [HAI.]

Stancsics [Táncsics Mihály]: Irodalom. Új naptár. = Regélő. Pesti Divatlap. Második év’ - első fele. 1843. jun. 1. 44. sz. cc. 1397-1400. ...Grünn János ur szegedi könyvnyomtató felszólított, hogy egy uj naptár’ szerkesztését vállaljam magamra, mellyet ő a’ jövő 1844-dik évre ezen czim alatt: "Iparűzők, kézművesek, és földmivelők’ naptára" szándékozik kiadni. Én készséggel ajánlkoztam, de nem csupán mint szerkesztő, hanem azon ígérettel, hogy a’ szorosan vett vörös betűs részen kívül, mellyet a’ csillagvizsgáló szokott esztendőnként megküldeni, az egésznek tartalmát leginkább magam írom." [HAI.]

Mozaik. Természettan. (A’napsugár’ gyorsasága). = Regélő. Pesti Divatlap. Második év’ - első fele. 1843. jun. 11. 47. sz. c. 1502. "A’ napsugár egy hatvanadperezben 192,500 (angol) mérföldet szökik, ’s a’ napból a’ földre 7 és fél percz alatt ér el. Egy hatvanadpercz’ nyolezad része alatt akkora tért halad meg, mint földtekénk’ terjedelme, mihez a’ leggyorsabb madárnak is három hét kellene." [HAI.]

KÖVÁRY László: Levelek az éden fájáról. 2. = Regélő, Pesti Divatlap. Második év’ második fele. 1843 dec. 14. 48. sz. cc. 1507-1514. "...Jelen levelem a’ világ-egyetem’ tág űrét kalandozza besz él’ szárnyain, hogy sejdithesd, mi messze van tőlünk menny és pokol. [...] Emlékezel, mi sokszor emelkedett lelkünk a’ világ’ véghetlen űrébe elpillantva? ’s mit látánk mi, a’ nagy mindenségből? egy nap’ rendszerét, csillagaival, mellynek nagysága a’ nagy mindenséghez, alig ha nagyobb, mint szobád’ nagysága a’ földhöz képest, sőt meglehet, hogy zenithje és nadirja, vagy is általunk képzelt tető- és lábpontja alig nagyobb az egészhez mérve, mint kötőtűd, a’ föld’ 1720 mérföldnyi átmérőjéhez. Mert ki mondja meg, hány napot és hány naprendszert teremte istenünk? És hol az űr’ véghalára? Tizenegy planéta forog körüle, mellyek tizenegy apostolként hirdetik ez egyetemi világosság’ dicsőségét, evangéliumát.
Bár tizenegyen maradnának, mig a’Jézus’vallása köztünk él, hogy az árulónak üres helye örökre intőül szolgáljon. De nem marad ez ennyi számban, mert ötöt a’ hét régi planétához, csak azóta fedeztenek fel, mióta Amerika a’ szabadság’ uj világává kezde fejlődni. És a’ planéták a’ napközi közelségben illy rendben állanak: Merkur, Venus, Földünk, Mars, Vesta, Juno, Ceres, Pallás, Jupiter, Saturn és Uran. [...] ’s a’ tizenegy planétának van 18 drabantja; ’s mi a’ föld’ illy mellékplanetáját holdnak nevezzük. [...] Már a’ csillagokról és csillagodról valamit. Mikor az emberfia a’ csillagos égre tekint, azt hinné, hogy minden embernek jutna egy csillaga. Az emberek’ számát földünkön, mintegy 1000 millióra teszik: a’ látható csillagok’ számát 2000 körül; megjegyezvén, hogy látcsővel milliókat láthatni, főleg a’ mostaninál tökéletesbekkel. - Vannak, kik azt hiszik, hogy van olly csillag, mellynek fénye megteremtetésétöl fogva hozzánk még nem érkezett. ..." [HAI.]

TÁRKÁNYI Béla: Uj csillag. (Három királyok’ ünnepére.) [Vers.] = Religio és Nevelés 1843. Első félév Januarius’ 1jén 1ső sz. cc. 8-12. [SRG.]

HETYEY János: Gönczöli fény, ’s udvar. = Társalkodó 12. 1843. aprilis 30kán 34. sz. pp. 137-138. "Mit állatköri fénynek (lumen zodiacale) hivnak, az mutatta az idén több tüneményeivel együtt magát leginkább mart. 17. ’s 18kán;..." [SRG.]

LUTSKAY Mihály: Az ó és uj kalendarium Uniójáról. = Társalkodó 12. 1843. julius 2kán 52. sz. pp. 207-209. "A’ nagymélt. m. helytartó tanács még febr. 13kán 1816dik évben 3526. szám alatt parancsolá a’ megyés püspököknek: jelölnének ki elveket és módokat, miként lehessen a’ két kalendáriumot öszszeegyeztetni. A’ munkácsi megyéből semmi felírás nem történt. 1826. septemb. 12kén 22982. szám alatt meg sürgettetett a’ munkácsi megye, és alulirtra volt bizva ezen terv kidolgozása. Eredvénye ezen munkálatnak kövekező:..." [SRG.]

A. B. S.: Criticai Szemle. Régiségtudomány. = Tudománytár Új folyam Hetedik kötet 1843. júl. 7. pp. 251-271. "Ueber die Zeitrechnung der Chinesen. Eine in der kön. Preussischen Academie der Wissenschaften gelesene und nachmahls weiter ausgeführte Abhandlung von Ludwig Ideler. Berlin, 1939. Druckerei d. kön. Acad. d. Wiss, 172 l. 4-edr. ... Nagyobb részét annak, mit kevéssel ez előtt a’ chinai állapotokról tudtunk, köztudomás szerint a’ jézsuiták’ fáradságos nyomozásinak köszönjük, kik csak hamar ezen országbani letelepedésük után politicai tapintatuk ’s kivált terjedelmes ismereteik által megtudták nyerni a’ közép birodalom’ lakosinak bizalmukat. Mikor a’ birodalmi naptár’ készítése reájuk bízatott, kitűnőleg kelle figyelmüket a’ chinai astronomiára és chronologiára intézniök ’s valóban ők e’ tárgyban a’ chinaiak’ régibb és újabb munkáiból tettdolgok’ nagy kincsét gyűjtötték és közlötték." Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. P.: Bibliographia. = Tudománytár. Literatura Hetedik kötet 1843. 5. p. 199. "Traité élémentaire d’ astronomie physique, par M. Biot, membre de l’ Institut etc. Troisieme edition corrigée et augmentée. Paris, Bachelier. 1841. ...ezen harmadik kiadás’...a’ csillagászatra nézve lényeges physicai theoriákba behozott fontos módositások találtatnak,..." Könyvismertetés. [SRG.]

A. B. S.: Criticai Szemle. Régiségtudomány. = Tudománytár. Literatura Hetedik kötet 1843. 7. pp. 251-271. "Ueber die Zeitrechnung der Chinesen. Eine in der kön. Preussischen Academie der Wissenschaften gelesene und nachmahls weiter ausgeführte Abhandlung von Ludwig Ideler. Berlin, 1939. Druckerei d. kön. Acad. d. Wiss, 172 l. 4-edr. ... Nagyobb részét annak, mit kevéssel ez előtt a’ chinai állpotokról tudtunk, köztudomás szerint a’ jézsuiták’ fáradságos nyomozásinak köszönjük, kik csak hamar ezen országbani letelepedésük után politicai tapintatuk ’s kivált terjedelmes ismereteik által megtudták nyerni a’ közép birodalom’ lakosinak bizalmukat. Mikor a’ birodalmi naptár’ készítése reájuk bízatott, kitűnőleg kelle figyelmüket a’ chinai astronomiára és chronologiára intézniök ’s valóban ők e’ tárgyban a’ chinaiak’ régibb és újabb munkáiból tettdolgok’ nagy kincsét gyűjtötték és közlötték." Könyvismertetés. [SRG.]

          1844.

BÉKEFY Károly: Elemi földleirás. Azaz: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly, kegyes rendi oktató. Második kiadás. Budán, A magyar k. Egyetem’ betűivel. 1844. 92 p., 1 t. Csillagászat: pp. 9-41., 64-66. (csillagászati földrajz, égi fényjelenségek). Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [KSZ.]

BÉKEFY Károly: A’ földtan’ alaprajza, az az: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly kegyes rendi oktató. Második kiadás. Budán, A’ magy. kir. Egyetem betűivel. 1844. 84 p. Csillagászat: 1-32., 56-58. Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [KSZ.]

  EDVI ILLÉS Pál: Népszerű számvetéstan és időszámlálás’ tudománya. Irta Edvi Illés Pál, M. Tudós Társasági l. tag, Vas és Sopron v.megyék’ táblabírája. Harmadik javított kiadás. Pesten, Eggenberger és fia Academiai könyvárusoknál. 1844. 88 p. Csillagászat: pp. 76-88. Időszámlálástan (chronologia). Az idő felosztásáról, számlálásáról, méréséről, kalendáriumokról, ünnepekről szóló tankönyv. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: A’ világ’ alkotványáról. In: Népszerű természet és egészségtan. Irta Edvi Illés Pál, M. Tudós Társasági l. tag, Vas és Sopron v.megyék’ táblabírája. A’ Magyar Tudós Társaság által koszorúzott néptanító könyv’ második kötetéből. Harmadik javított kiadás. Pesten, 1844. Eggenberger és fia Academiai könyvárusoknál. pp. 5-9. "... 34. Valljon mire valók az égen azok a’ sok számtalan ragyogó testek? Azt ember nem tudja elgondolni bizonyosan. Minden esetre az Istennek hatalmát és dicsőségét hirdetik minekünk, és a’ világ’ minden egyéb okos lakosinak. Mert hogy a’ többi csillagoknak is vannak lakosaik, az semmi kétséget sem szenved.
35. Tudhatni-e a’ csillagoknak számát? Nem tudhatni; mert annyi csillag van az égen, mint fővényszem a’ tengerben. A’ csillagászok, álló csillagok közül is csak puszta szemmel tízezeret ismernek; néző üvegesükön mintegy 50 ezerig. Vannak pedig készítve a’ csillagos ég esmértetésére is csillag-abroszok, valamint föld-abroszok. 36. Mióta áll ez az ég, Föld, és az egész világ’ alkotványa illy szép renddel? Tudtunkra legalább is hat-ezer esztendő óta. De ezt tökéletesen kiszámolni nem lehet, valamint azt sem, hogy mikor lesz vége a’ világnak. Ezek az Istennek, titkai közé tartozandók." [HAI.]

SCHIRKHUBER Móricz: Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza, mellyet közhasználatra készített Schirkhuber Móricz, kegyes szerzetbeli áldozó pap, és a Váczi Püspöki Lyceumban természettani oktató. Első kötet. A sulyos anyagokrúl. Második kötet. A sulytalanokrúl, és a nagyban mutatkozó tüneményekrűl. 180 idommal. Pesten, 1844. Esztergami Beimel Jósef betűivel. Első köt. 229 p.; Második köt. 356 p. 4. t. Csillagászat: 2. köt. pp. 234-343.; p. 237.: "Némellyek a bolygók közül magyar nevezetekkel is megtiszteltettek természettaníróinktól, így: Merkur = hírnök, Venus = hölgy, Mars = hadúr, Jupiter = égúr, Saturn = övöncz, Uran = végőr. - Mi a diák neveket tartandjuk meg.";
Változócsillagokról: p. 306. "Nevezetesek azon változások, mellyeket némely csillagokon észreveszünk. Vannak tudniillik ollyanok, mellyek időszaki fényváltozattal bírnak: illyen Algol Perseusban, melly 69. óra lefolyta alatt fényében fogy, és azt ismét visszanyeri; illyen a czetben egy csillag, mellynek időszaka tesz 332.-, és egyé a vizikigyóban 494. napot. Ezekrűl; a vélemény az, hogy a csillag tenelykörűli forgással, és kölönböző világú fölülettel bír, következőleg már fényesb, már homályosb részét fordítja felénk." [béta Per, omikron Cet, R Hya.] [KSZ.]

TARCZY Lajos: Természettan. Írta Tarczy Lajos a Dunántúli Reformált Egyházkerület Főiskolájában természeti tudományok tanára, s Magyar Akademiai r. tag. Második teljesen átdolgozott s javított kiadás. II. kötet a természeti hatványok tanát, u. m. fény-, hő-, delej- és villámtant magában foglaló. Két rézmetszetű táblával. Pápán, 1844. A reformált főiskola betűivel. 267 p. Ez a kötet nagyrészt fizikai tárgyú, azon belül van az optikai (fénytani) rész (pp. 4-106.) és ezen belül a kevés csillagászat: Homorú tükrök. Dombtükrök. Színkép (spectrum). Galilaei-féle távcső. Égi, vagy Kepler-féle távcső. Tükrös távcsövek. [KSZ.]

Jeles tünemények a csillagos égen e folyó 1844-dik szökő évben. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 18-19. Az évszakok kezdő időpontjai. A Hold földközeli és földtávoli idejei.
Hold és bolygók közelségei. A bolygók együttállásai, szembenállásai, legnagyobb kitérései. Egyes kisbolygók (Veszta, Júnó, Ceres, Pallás) együttállása más égitestekkel. Fogyatkozások. [KSZ.]

Nagyobb Csillagoknak Hold általi látható födözéseik. A kijelölt idő Kassai Napidő. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. p. 19. Tíz (4,5 magnitúdós vagy fényesebb) csillag belépése és kilépése perc pontossággal megadva. Egy ritka jelenség: Tavaszhó (április) 20. Mars fedése a Hold által. Belépése 5 óra. Kilépése 6 óra 30 percz. [KSZ.]

Nap és Holdforgásáról, Holdnegyedekről, Nap- és Holdfogyatkozásokról. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 20-25. [KSZ.]

Természettani töredékek. 1. Világegyetem. Naprendszer. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 65-66. Már 12 milliónál több napokat vagy állócsillagokat ismerünk. A Naprendszer áll 1./ a napból. 2./ 11 bujdosóból (A hírnök. Hölgy. Földünk. Hős. Vesta. Júnó, Ceres. Pallas. Égőr. Övöncz. Végőr.) 3./ 18 mellékbujdosókból vagy holdakból. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: A’ világ’ alkotványáról. In: Népszerű természet és egészségtan. Irta Edvi Illés Pál, M. Tudós Társasági l. tag, Vas és Sopron v.megyék’ táblabírája. A’ Magyar Tudós Társaság által koszorúzott néptanító könyv’ második kötetéből. Harmadik javított kiadás. Pesten, 1844. Eggenberger és fia Academiai könyvárusoknál. pp. 5-9. ... 34. Valljon mire valók az égen azok a’ sok számtalan ragyogó testek? Azt ember nem tudja elgondolni bizonyosan. Minden esetre az Istennek hatalmát és dicsőségét hirdetik minekünk, és a’ világ’ minden egyéb okos lakosinak. Mert hogy a’ többi csillagoknak is vannak lakosaik, az semmi kétséget sem szenved.
35. Tudhatni-e a’ csillagoknak számát? Nem tudhatni; mert annyi csillag van az égen, mint fővényszem a’ tengerben. A’ csillagászok, álló csillagok közül is csak puszta szemmel tízezeret ismernek; néző üvegesükön mintegy 50 ezerig. Vannak pedig készítve a’ csillagos ég esmértetésére is csillag-abroszok, valamint föld-abroszok. 36. Mióta áll ez az ég, Föld, és az egész világ’ alkotványa illy szép renddel? Tudtunkra legalább is hat-ezer esztendő óta. De ezt tökéletesen kiszámolni nem lehet, valamint azt sem, hogy mikor lesz vége a’ világnak. Ezek az Istennek, titkai közé tartozandók." [HAI.]

Új világrendszer. = Hírnök 8. 1844. dec. 17. 100. sz. p. 595. Leska Károly premontrei szerzetes kanonok Csornán felállított egy új gépet, amelynek a címe "Kopernik és Newton elleni világrendszer." A gép két ölnyi szobában fér csak el és évente hatszor kell felhúzni, egy év alatt járja meg körét. Egy lakatos, egy órás és egy kerékgyártó készítette el a Leska világrendszert. [SRG.]

Pótléktár. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév oct. 25-n 86. p. 344. "A’ königsbergi hirlap irja, hogy a’ pruszsziai kalendáriomokban a’ jövő 1845-dik évben húsvét innepe roszszul van feltéve, egy héttel t. i. hamarább, mint kellene." [SRG.]

Erdély és Magyarország. Naptár-per. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév oct. 29-n 87. p. 345. A következő számban nyilatkozik a hibás königsbergi naptárról Hornyai Amrus és Salamon József naptár-szerkesztő professzorok. [SRG.]

HORNYAI Amrus: Szózatok a naptár-perben. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév nov. 1-n 88. p. 349. Kolozsvár octob. 27-n. "Hogy a’ jövő az az 1845-k évben nemcsak a pruszsziai, hanem magyar és erdélyi nevezetesen kolozsvári kalendáriomban is húsvét innepe martz. 23-ra helyesen van feltéve, a következendőkből megtetszik:..." A szerkesztő kiegészítésével. [SRG.]

SALAMON József: Szózatok a naptár-perben. = Mult és Jelen 4. 1844. Második Félév nov. 1-n 88. p. 349. Kolozsvártt octob. 27-n. A’ "Mult és Jelen 86-d száma egy königsbergi hirlap után rossszalást mondva-ki a’ porosz kalendáriomokra, nyugtalan egyszersmind a’ magyar és erdélyi kalendáriomok sorsa felől ’s jelesen az iránt, ha valjon a’ kolozsvári kalendáriomnak készitesében az illető csillagászok e’ szarvas hibát kikerülték-é?" A szerkesztő kiegészítésével. [SRG.]

KÁLLAY Ferenc: Egyetemekről és egyetemi intézetekről. (Vége.) = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév Sz. Jakab hó 12én [júl. 12.] 7. sz. p. 25. Szükség van jól felszerelt csillagvizsgáló tornyokra: (nem olyan rossz állapotúra mint az utrechti), Péterváron az akadémia felügyelete alatt működik a csillagvizsgáló. A moszkvai, kazáni, dorpati egyetemeken jól felszerelt csillagvizsgálók működnek. [SRG.]

A tudós társaságok körül, különös tekintettel a magyar tudós társaság reformkérdéseire. (Folytatás.) = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév Sz. Jakab hó 16án [júl. 16.] 9. sz. pp. 33-35. Az egyetemmel való kapcsolatról, szükséges lenne, hogy a társaság is használhassa az egyetem csillagásztornyát. p. 33. [SRG.]

Uj világrendszer. = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév Kis-Assz. hó 7én [aug. 7.] 22. sz. p. 95. Leska Csornán felállított gépe, amellyel végzett kísérleteinek címe: "Kopernik és Newton elleni világrendszer" Systema Anti-Copernico-Newtonianum. [SRG.]

Bel- és külföldi telegraph. "Sept. 6án Hamburgban egy üstököst födöztek föl éjfélkor, s ugyanazt több éjjel egymásután látták. Üstöke világos de rövid, magva sugárzó." = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév September hó 25én 50. sz. p. 213. [SRG.]

Rosse gróf óriás tácsöve. = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév November hó 16án 80. sz. p. 332. "A távcső (reflecting Telescope) hosszasága 54 láb, átmérője pedig hat lábon fölül:... Rosse távcsövének fölsőbbsége olly nagy, hogy több csillagzatok, melyeket Herschel mellékfoltokul jelele ki, ennek segedelmével első rendű csillagoknak látszanak." [SRG.]

Legujabb légkő. = Nemzeti Ujság 39. 1844. Második félév December hó 14én 96. sz. p. 396. "Egy légkő esett le f. e. oct. 21kén Laissac mellett (Aveyron megyében)..." [SRG.]

Húsvét’ napja 1845-ben. = Religio és Nevelés Uj folyam’ II. éve 1844. Második félév nov. 7. 37. pp. 289-292. "Egyike azoknak, kik mindenben, mi a’ hitet és egyházat, ’s ennek gyakorlatát illeti, örömest találnak gáncsolásra okot, a’ husvét napjának egyházilag történni szokott eddigi meghatározásában is, mint állitólag hibás- és zavart szülőben, megbotránkozott: alkalmat érzelmeinek nyilvánitására a’ jövő 1845-iki mart. 23-dikára eső húsvét nyujtván." A königsbergi hirlap cikkéről: "Valóban - ezzel fejezi be a’ tudósitó czikkét - ideje volna egyszer, minden vasárnapi-betük, haszontalan (?) aranyszámok’ ’stb. kikerülésére, a’ húsvét’ ünnepét valamelly állandó napra áttenni." [SRG.]

Egy két szó a’ csillagászat’ fennséges voltáról. = Soproni estvék 1844. Ötödik füz. pp. 35-38. [ZSE.]

(A’ holdba-utazás’ veszélyei.) = Társalkodó 10. 1844. maj. 5. 36. sz. p. 144. Egy vándorló csillagász mutatta be holdat távcsövében, ebbe nézett bele C párisi akadémikus. Eközben egy tolvaj ellopta a zsebkendőjét, óráját és erszényét. SRG.]

(Egy uj üstökös csillag.) = Társalkodó 13. 1844. august. 8kán 63. sz. p. 256. "Párisban jul. 7kén uj üstököst fedeztek fel a Herkules csillagzatban. ...Ujabb hirek szerint már az angolok is látták ez uj üstököst, névszerint Forster csillagász Brüggeben." Tárcza. [SRG.]

Koperuik (!)- és Newton-elleni világrendszer. = Társalkodó 13. 1844. sept. 12kén 73. sz. p. 293. "(Systema Anti-Copernico-Newtonianum.) Igy nevezi Leska Károly premonstrati szerzetes-kanonok úr egy általa feltalált gépet, mellyet nem rég nagy műgonddal hat évi fáradozás után ’s nem csekély pénzáldozattal Csornán (Győr megyében) állitott fel, vele ’s általa egy az eddigitől egészen eltérő uj világrendszert egyekezvén bebizonyitani. ... Logikai következetességgel állíthatni tehát, hogy az égi testek is t. i. nap, hold, ugy a’ föld e’ gépen látható rend és körök szerint folytatják pályajokat:..." . Készítette Ekker János asztalos, Schleiter György lakatos, Überall Ferencz órás, Zsoldos István kerékgyártó. [SRG.]

Physica. = Tudománytár. Literatura Nyolczadik kötet 1844. 1. pp. 30-35. "A’ csillagászat- és természettudományi földleirásnak legtágas értelemben mindenha saját sorsuk volt. Mivel azon tünemények’ nagy része, mellyekkel ezen tudományok foglalkoznak, olly világosan ötlik fel, hogy azokat minden ember, gyakran akaratlanul, észreveheti, - azt gondolja egyszersmind mindenki, hogy azokról beszélhet, vagy lagalabb is kíváncsi tudni, valljon ezen tünemények honnan származnak ’s mit jelentenek?" [SRG.]

          1845.

CSURGAI HORVÁTH Ferenc: Szem’ erénye az égitestek körül, melly az égitestekre emelt szemnek a’ közönséges megtekintésnél többet érő alapos nézésében áll. Nép értelmi ’s erkölcsi nevelőül népszerűen előadva. Szerkezte Csurgai H. Ferencz, Predikátor. Ára 12 p. kr. Miskolczon, nyomtatta Csöglei Tóth Lajos. 1845. 46 p. Csillagászati ismeretterjesztő munka egészében. Ismerteti a csillagos eget, hogy azt éjszaka időmérésre használhassuk. A főbb látni- és tudnivalók: Országútja, Kassiopéa, Nagy-Gönczöl, Kis-Gönczöl, Tengely-csillag. Az ég forgása. A Nap járásának köre. 12 csapat csillagzatok. Napfordulók, évszakok. A Hold keringése. Planéták keringése. Évszakonként a csillagképek és a mezőgazdasági teendők. [KSZ.]

FUCHS Albert: Természettan elemei. Írta Fuchs Albert, az eperjesi ker. főtanodának a’ Mathesis és Természettan rendes oktatója. Négy kőremetszett táblával. Kassán. Nyomtatta Werfer Károly, cs. kir. priv. acad. Könyvnyomó. 1845. 221 p., 4 t. Csillagászat: pp. 108-138. (Fénytan. A fény tulajdonságai. Lencsék, tükrök. Távcsők.); pp. 181-203. (Csillagtan. Égitestek a Naprendszerben. Látszó égrajz. Csillagrajz.); pp. 204-219. (Léghéjtünemények. Éjszakfény. Fénytünemények: udvarok, vaknap, vakhold, állatköri fény, futócsillagok, tűzgömbök.); p. 200.: Jelzi a Vénusz Nap előtti elvonulását: 2004. jún. 7-re. [azaz a jún. 7-én délben kezdődő és jún. 8-án délben befejeződő napra, az akkori értelmezés szerint.] [KSZ.]

Naptár 1845-dik közévre, a róm. catholica egyház használatára, új és ó időszámítás szerint. Ő cs. és apost. kir. Felsége kiváltságával ’s engedelmével, Budán, [1844.] A Magyar Kir. Tudományegyetem’ betűivel és költségén. XVI.+[45.] p. összesen 46 nyomtatott oldal. Krisztus születésétöl számítva 1845dik év (p. 3.).; A dicsőségesen uralkodó ausztriai ház származásrende (pp. 3-14.).; Jegyek, és megrövidítések magyarázatja. Nap és a bujdosók. Az állatkör 12 jegyei. Bújdosók állása. Más különféle röviditések.; A Nap- és Holdfogyatkozásokról. "Folyó 1845-dik évben két nap- ’s két holdfogyatkozás lesz, mellyak közül azonban mi tájainkon csak kettő, t. i. az első nap- ’s a’ második holdfogyatkozás látható leend. A’ fogyatkozások elseje egy napfogyatkozás Május ,6-án délelőtt. A’ budai délvonalon leend : Kezdete: reggeli 10 óra 18 perckor Vége délutáni 0 [óra] 16 [perckor] Nagysága 2. 46 hüvelyk. budai közép napidőben.
Második lesz egy holdfogyatkozás, melly is Majus 21-én délután béálland. E tünemény, mellyből Európában mitsem láthatni, Újhollandiában , Asiának ’s keleti Afrikának egyik részében látszandik. Harmadik egy napfogyatkozás Október 30-án, míg Europa tájai éjtől fedetnek. Negyedik egy holdfogyatkozás November 14-én, melly majdnem egész Európában látható. A’ budai délvonalon lesz: Kezdete: regg. 0 óra 27 pkor. Közepe: regg. 2 óra 6 pkor reggel. Vége: regg. 3 óra 44 pkor. Nagysága 10 8 hüvelyk." (p. 15.).; Merkúr planétának naptárcsa előtti elhaladása Május 8-án. "Azon napon Merkúr bujdosó homályos folt gyanánt fog a’ Nap tányérja előtt elhaladni.
Mi tájainkon azonban a’ tűneménny egész folyama nem fog látszani, hanem csak kezdete, mivel Merkúr már lemegy minekelötte egészen végig haladt volna a’ naptányéron. A’ budai délvonalon leend. Belépte a’ naptányérba: Külső érintés: délutáni: 5 ór. 33 p. 59 mpkor. Benső [érintés: délutáni]: 5 [or.] 37 p. 41 [mpkor.]".; Évszakok. Korszámok. Változó ünnepek. Négy Kántor (p. 16.).; Hónaplapok. Benne: Csillagászati fő jelenetek ’s kortani fő adatok. A Napnak Kelt[e] Ny[ugta]. stb. (pp. [19-40.]).; Hold fényváltozatai (pp. [43-44.]).; Magyarországon, a’ hozzá kapcsolt részekben, és Erdélyben tartatni szokott országos vásárok betűrendes jegyzéke (pp. [45-61].). [HAI.]

NEUMANN Salamon: Első oktatás a földleírásban, különös tekintettel Magyar Országra, magyar és német nyelven, kérdéses feleletekben, az elemi iskolák növendékeinek felfogó erejéhez képest röviden előadta Neumann S., az ó budai normális iskola nyilvános oktatója. Budán, 1845. Nyomatott Gyurián és Bagó betűivel. Pest, Geibel Károly. 147 p. A könyv oldalain két nyelven fut párhuzamosan a szöveg, a bal oldalakon magyar, a jobb oldalakon német nyelven (gót betűsen). Tartalom: Bevezetés. Az égitestektől. A földről. Általános földleírás. Európa. Osztrák birodalom (benne: Magyarország különösen). A magyarországi tartományok. Az orosz császárság. Török császárság. Ázsia. Afrika. Amerika. Ausztrália.
Csillagászat: pp. 4-12.: KI a világ teremtője? Az égitestekről. A napról. A holdról. A csillagokról. Az állócsillagokról. A bujdosó csillagokról vagy Planétákról. Az üstökös csillagokról. A földről. Mi a föld? Minő formája van a földnek? Honnan tudjuk, hogy a föld gömbölyű? Milyen nagy a föld? Milyen távol lehet földünk a naptól? Mi okozza a napot és az éjet? Minő sebes lehet ezen napkörüli forgása? Miből álla föld felülete? [KSZ.]

PALKOVICS Antal: Az emberi mívelödés’ története. Első rész. Hajdan v. gyermekkor. S. Patakon, 1845. Nyomtatta Nádaskay András. 252. p. A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: További fejlődése a’ vallásnak. - Csillagimádás. (pp. 55-56.); Csillagászat. (pp. 165-167.); Az idő’ felosztása. (pp. 167-169.); A’ csillagászat Ásiában. (pp. 169-171.); Folytatás. - Időfelosztás az ó korban. (pp. 171-173.). [HAI.]

SZEREMLEY Gábor: Geographiai kézikönyv VI. folyamban. A’ gymnasialis iskolák’ számára készítette Szeremley Gábor, a’ Tiszáninneni Főtiszteletű Egyházkerület rendeletére. S. Patakon, 1845. Nyomtatta Nádaskay András. 351. p. A Föld alakja, koordinátarendszerek: pp. 13-18.; éghajlat és csillagászati okai: pp. 22-27.; több helyen csillagászati földrajzi vonatkozások. [IBQ.]

SADLER József: A Horvátországban 1842. ápril 26-án délután 3 órakor történt meteorkőesésről. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 33-41. "Jóllehet ezen értekezés pusztán a honunkban - névszerint Horvátországban - legközelebb történt meteorköesésnek, s ezen kő vizsgálatának van szentelve, mindazáltal azthiszi szerző, hogy vázlatos rövidséggel az elébbi, Magyarországban helyt talált meteoresések történeteit is elő kell terjesztenie, hogy bebizonyítsa, miként hazánkat, melly a természeti kincsek számát és ritkaságát illetőleg Europa egyetlen egy tartományának sem enged elsőséget,
e tekintetben is a hullott meteorok számára nézve csak Frankhon, a kövek természetét s az esésöknél helyt talált következménydús jeleneteket tekintve pedig egyetlen egy tartomány sem haladja fölül. [...] Az’ utolsó meteorkőesés hazánkban Horvátországban Varasdmegye Pusinsko Selo nevű faluja mellett történt Milyánához délre egy mértföldnyire. Ezen esés történetét illetőleg a Dr. Kocevar Windisch-landsbergi orvos tudósitását használom kivonatban,..." [HAI.]

NENDTVICH Károly: A Horvátországban 1842. évben leesett meteorkő vegybontása. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 42-49. [HAI.]

MIKECZ András: Az Árva-megyéből beküldött állitólag meteorvasdarabok vizsgálatára kinevezett bizottság véleménye. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 50-52. [HAI.]

PETZ Vilmos: Ásványtani leirata az Árva-megyében talált meteor-vasdaraboknak. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 53-54. [HAI.]

BOOR Károly: Az Árva-megyében talált meteorvas minőleges vegybontása. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei. Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 55-64. [HAI.]

NENDTVICH Károly: Tudósítás a Sopron-megyében Iván helysége körül 1841 augustus 10-én hullott kőesőről. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei . Szerk.: Török József. 1. kötet 1841-1845. Pesten, [1845.] Nyomatott Beimel Józsefnél. pp. 65-77. "...Az iváni jelenetről B. Reichenbach által kimondott vélemény ellen a csillagászok , mineralogusok és geologusok legnagyobb része kikelt, kik azon állitás helytelenségét törekedtek bebizonyítani, hogy az iváni raj s a közönséges üstökösök ugyanazonosok, kik továbbá az iváni kövek cosmicus eredetét átalában és kereken tagadták, [...] Tökéletes meggyözödéssel nyilvánitjuk tehát, hogy az iváni határban talált kövek földi eredetüek, s a mocsárércz azon fajával,melly babércz nevezet alatt ismeretes, ugyanazonosak s bátorkodunk azon okokat, mellyekre véleményünket alapitjuk rövideden még egyszer következőkben előadni..." [HAI.]

Csillagászati töredékek. A napfoltoknak uj magyarázata. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1845 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. p. 17. [ZSE.]

Csillagászati töredékek. Elmélkedések az üstökösökről és lakosaikról. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1845 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 17-19. [ZSE.]

ZIPSER András: A’ szlaniczai meteor-vasakról. In: A’ magyar orvosok és természetvizsgálók Kolozsvártt tartott ötödik nagy-gyűlésének munkálatai. A’ gyülés megbizásából kiadták: Szőcs József és Brassai Samu. Egy Arczképpel és két kőmetszettel. Kolozsvártt, 1845. Nyomatta az Ev. Ref. Főiskola Könyv- és Kőnyomó Intézetében Ifj Tilsch János. pp. 79-80. [HAI.]

JURANITS [György]: Fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszer iránt. = Hírnök 9. 1845. jan. 10. 3. sz. pp. 11-12. Leska Károly premonstráti szerzetes kanonokúr a természetet utánozva, egy a napot, a földet s holdat bizonyos pályákon körforgató gépet talált fel. [SRG.]

L. K. [LESKA Károly]: Dr. Juranits urnak a "Leska-féle világrendszer iránti fölvilágosító észrevételeire." = Hírnök 9. 1845. febr. 14. 13. sz. pp. 51-52. [SRG.]

JURANITS [György]: További fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszert, s ennek föltalálóját főt. Leska Károly, premonstrati szerzetes kanonok urat illetőleg. = Hírnök 9. 1845. márc. 4. 18. sz. pp. 71-72. [SRG.]

JURANITS [György]: További fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszert, s ennek föltalálóját főt. Leska Károly, premonstrati szerzetes kanonok urat illetőleg. Vége. = Hírnök 9. 1845. márc. 14. 21. sz. pp. 83-84. Szükséges válaszolnia mert Leska cikkét, "mellyet a physikai elméleti csillagászatra nézve valódi torzképnek tekintek, s azért e fenséges tudományág érdeke s becsülete így kívánván, isméti fölvilágosítás és szerény megróvás nélkül nem hagyhatom." [SRG.]

L. K. [LESKA Károly]: Végválasz dr. Juranics úrnak további fölvilágosító észrevételeire. = Hírnök 9. 1845. ápr. 15. 30. sz. pp. 117-118. Nézetét megvédve, kioktatja Juranits Györgyöt, a peresznyei plébánost, kiváló matematikust. [SRG.]

Érdekes égi jelenetek folyó május hónapban. = Hírnök 9. 1845. máj. 6. 36. sz. p. 142. Napfogyatkozás 1845. máj. 6-án., Merkur átvonulás máj. 8-án. [SRG.]

JURANITS [György]: Férfias és komoly felszólítás s illetőleg kihívás Leska Károly premonstráti szerzetes úrhoz. = Hírnök 9. 1845. máj. 16. 38-39. sz. pp. 151-152. A szerző ellenvéleménye Leska kanonok úr Kepler-Newton világrendszeréről. [SRG.]

JURANITS [György]: Férfias és komoly felszólítás s illetőleg kihívás Leska Károly premonstráti szerzetes úrhoz. Vége. = Hírnök 9. 1845. máj. 20. 40. sz. p. 156. A szerző ellenvéleménye Leska kanonok úr Kepler-Newton világrendszeréről. [SRG.]

Hivatalos tudósítás a kir. Magy. Természettudományi társulat folyó évi junius 7-ik és 10-én tartott közgyűléséről. = Hírnök 9. 1845. jún. 27. 51-52. sz. p. 200. Sadler József bemutatta a horvátországi meteorköveket. Rosenfeld József az árvamegyei lebvasvizsgálatra kiküldött bizottság munkájáról számolt be. [SRG.]

SOLTÉSZ József: Az ó- és uj-naptárnak a’ belföldi oroszoknál történhető kiegyenlitéséről. = Religio és Nevelés Uj folyam’ III. éve 1845. Második félév sept. 28. 26. pp. 201-203. "Az ó- és uj-naptár’ kiegyenlitése, fölfogásom szerint, e’ két lényeges alkatrészből állana: A’ diák szertartásu katholicusokkal közös ünnepeknek azon egy napra eséséből; a’ nem-közösöknek pedig vasárnapokrai áttételéből: mivel a’ szentek iránti kegyelet bár egyiket is a’ néppel elfeledtetni borzad." [SRG.]

V. J.: Óhitűek naptára. = Társalkodó 14. 1845. január 12kén 4. sz. p. 13. "Az óhitüek naptára hiányai nem olly parányiak, hogy azok nagyitóüveg nélkül fel nem födözhetők lennének, sőt inkább a’ g. vallás gyakorlati életébe vágók, ’s mind annyi botránykövek." [SRG.]

          1846.

Naptár 1846-dik közévre, a róm. catholica egyház használatára, új és ó időszámítás szerint. Ő cs. és apost. kir. Felsége kiváltságával ’s engedelmével, Budán, [1845.] A Magyar Kir. Tudományegyetem’ betűivel és költségén. XVI. + [46.] p. összesen 47 nyomtatott oldal. Krisztus születésétöl számítva 1846dik év (p. 3.); A dicsőségesen uralkodó ausztriai ház származásrende (pp. 3-14.).; Jegyek, és megrövidítések magyarázatja. Nap és a bujdosók. Az állatkör 12 jegyei. Bújdosók állása. Más különféle röviditések. (p. 15.).; A Nap- és Holdfogyatkozásokról. "A folyó 1846-dik esztendőben egyedűl, két napfogyatkozás álland bé, mellyeknek elseje a mi tajainkon is részben látható leend. A’ Holdban ez évben nem lesz fogyatkozás I Napfogyatkozás Apilis 25-én délután. Kezdet a földön átalában: délútani 3 óra 20 pkor, 258° 3’ keleti hosszban Ferrótól ’s 6°14’ déli sarkmagasságban.
Középponti, és gyűrűidomú elsötétedés kezdete; délutáni 4 ór. 22perck. 241° 52’ keleti hosszban ’s 2° 12’ déli sarkmagasságban. Középponti elsötétedés délben; délutani 6 ór 14pkor, 303° 9’ kel hosszban ’s 25° 11’ déli sarkmagasságban. Középponti elsötétedésnek vége esti 7óra 56pkor; 13° 54’ keleti hosszban Ferrotól ’s 24° 46’ éjszaki szélességben. Vége egyátalában a földön esti 8 óra 56pkor; 357° 33’ keleti hosszban Ferrotól ’s 20° 35’ éjszaki sarkmagasságban. Ezen fogyatkozás látszandik Europa-, Afrika-, ’s Amerikának egyes részeiben , és különben főkép a tengeren. Éuropának főleg nyugati része fogja e tüneményt látni, névszerint Német-, Frank-, Spanyolhon, Portúgál, Olaszhon nagyobb része, Britthon, és Skandinávia déli része,Egyébiránt az elősorolt országok és tartományokban sem fog e jelenet egész folyamában látszani, mert legtöbb helyeken még bevégezte előtt szálland le a nap.
Igy lesz a dolog honunkban is. Budán lesz: Kezdete: Aprilis 25-én esti 6 óra 50 pkor, budai közép napidőben. Vége: [Aprilis 25-én esti] 8 óra 17 pkor Nagysága: [Aprilis 25-én] 2,5 hüvelyk. - A nap akkor Budán esti 7 órakor száll le a láthatár alá, tehát már 10 perczczel a fogyatkozás kezdete után. II. Napfogyatkozás October 20-án délelött. Látható Afrika legnagyobb, valamint Ásiának egy kicsi részében; tovább Újhollandia nyugati tájaiban. Europában e tüneményből mitsem látni. Kezdete egyébiránt regg. 6óra 18 pkor, vége délutáni 0 óra 15 pkor." (pp. 15-16.).; Évszakok. Korszámok. Változó ünnepek. Négy Kántor (p. 16.). Hónaplapok. Benne: Csillagászati fő jelenetek ’s kortani fő adatok. A Napnak Kelt[e,] Ny[ugta]. stb. (pp. [19-40.]).; Hold fényváltozatai (pp. [43-44.]).; Magyarországon, a’ hozzá kapcsolt részekben, és Erdélyben tartatni szokott országos vásárok betűrendes jegyzéke (pp. [45-62.]). [HAI.]

PUKY Simon: Időjárás jövendölése. Mezei gazdálkodást rendező és mindenkit érdeklő tanlagos tapasztalatokbóli időjárás jövendölése két részre osztva készítette Puky Simon. Budán, 1846. nyomatott Gyurián és Bagó betűivel. X + 328 p. A szerző munkájában a csillagászati jelenségek és az időjárás szoros kapcsolatát is taglalja.
A nagy messzeségben lévő égi golyóbisok által okoztatni szokott gőz hajlati mineműségek változásáról című fejezetben: a bolygó együttállások, a Hold, a napfogyatkozás, a napfoltok, az üstökösök és tűzi golyóbisok (például meteorok) természetét, s a időjárásra gyakorolt hatásukat mutatja be. pp. 62-75.; Külön paragrafus szól a szerző Herschel Williám angol csilllagásznak a nap fóltjai által okozott gőzhajlati változás mineműsége iránti véleményéről. p. 70.; Hosszan értekezik A nap golyóbisa súlyerejéből származó időváltozásról: pp. 270-297., valamint Herschel Williám angol csilllagász közlött hóld negyedjei kezdeteibőli időjárása jövendölésének szabályairól pp. 298-328. Összességében elmondható, hogy az időjárási jelenségeket nagymértékben csillagászati jelenségek következményeként értelmezi Puky. [HOR.]

RAJCSÁNYI János: Világegyetem, vagy is az egész földnek képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségi állapotjára és történetére, a’ mathematicai és természeti földrajz vázlatával együtt. Irta Rajcsányi János. Aczél- és fametszetekkel. [2. kiad.] Pesten, 1846. Hartleben Konrád Ádolf tulajdona. Budán, a’ magyar királyi Egyetem betűivel. 336 p. Az ajánlásból: "Méltóságos báró Podmaniczky Ilka és Rózsa kisasszonyoknak ajánlja a szerző. Nagyságotoknak ajánlom ezen munkát emlékezetére azon néhány éveknek, mellyeket sok szép örömben és az édes honi nyelv tanúlásában együtt tölténk. A’ jó isten adjon önöknek még több örömórát és továbbra is forró ragaszkodást a honhoz, hogy annak drága nyelvét mindenkor szeressék, s mások által is, kiket isten körükbe rendelt vagy rendelni fog, szerettessék."
Csillagászat: pp. 1-16. A’ föld mint égitest. Értelmezés. Világ. Napország. Égi tünemények. A föld alakja. A föld vonalai. Láthatár. Tájékozás. Agy-, és lábpont. A’ föld forgása. A’ föld megvilágításából származó körök. Nap és éjhosszabbúlás. Világégal. Melegségégal. Földövek. [KSZ.]

TATAI András: Kis természettan. Tanuló gyermekek’ ’s olvasni kivánó köznép’ számára készítette Tatai András, a’ Kecskeméti Ref. Főiskolában természet- és mértan’ ny. r. professora. Első darab. Kecskeméten, nyomatott Szilády Károly betűivel. 1846. 191 p. Csillagászat: pp. 22-35. Nehézségi erő, a Föld forgása, égitestek, az állócsillagok, a bolygók, az üstökösök, az égitestek mérete, mozgásuk, ár-apály hatás. [KSZ.]

Az időszámolásnak és naptárunknak néhány magyarázatai. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1846 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 18-21. [KSZ.]

JEDLIK Ányos: A világsugarak tüneményéről általánosan és a sugárhajlásról különösen. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett tartott hatodik nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai. A nagygyülés megbizásából kiadá Hölbling Miksa. Pécsett, 1846. A püsp. Lyceum könyvnyomó intézetében. pp. 209-209. [SRG.]

TÓTH Endre: Figyelmeztetés. = Debreczen-Nagyváradi Értesítő 4. 1846. Első félév jan. 1. 1. p. [2.] "A’ Kalendáriomot olvasó, ’s az időjóslatban búvárkodó t. cz. Közönség figyelmeztetik, hogy sz. kir. Debreczen városa könyvnyomdájában az 1846-ik évre kijött Kalendáriom, - melly egyéb tárgyak között a’ bécsi nagy hírű csillagász Herschel’ időjóslati útmutatását is magában foglalja,..." [SRG.]

TÓTH Endre: Figyelmeztetés. = Debreczen-Nagyváradi Értesítő 4. 1846. Első félév jan. 5. 2. p. [2.] [SRG.]

H.: Széttekintés a fölfedezések és föltalálások mezején. (Vége.). = Hetilap 2. 1846. jun. 19. 49. sz. cc. 834-835. "...Mig itt egyik tudós fölfegyverkezett szemmel ama picziny ázalék férgeket, s a vérgolyócskákat vizsgálja, amott egy más tudós az isten iránti tisztelet és csodálat érzésével fordítja hasonlag fegyverkezett szemét a csillagok végtelen mezejére. A csillagászat is idő folytában, kivált a távcsövek tökélyesbülésével érdekes és fontos felfedezésekkel gyarapult. Jelenleg 11 bolygót ismerünk, mellyek közül a régiek előtt csak öt volt ismeretes, u. m. Mercur, Venus, Mars, Jupiter és Saturnus. Uranusz naprendszerünknek szélsőbb bolygóját 1781. födözte fel Herschel 40 hosszú tükör-távcsövével, és a négy kisbolygót, u. m. Vestát, Junót, Cerest, Pallast csak ez után födezték fel. Piazzi csillagász Palermoban födözte fel először Cerest 1801, Olbers Brémában Pallast 1802, Harding Lilienthalban Junót 1804-ben, és ugyancsak Olbers Vestát 1807-ben. ..." [HAI.]

[R.]: Az óra történeti leírása. = Hetilap 2. 1846. oct. 6. 80. sz. cc. 1319-1324. "Egyike a legszebb és leghasznosb találmányoknak, mellyeket valaha az emberek tettek az időmérő vagy az óra, t. i. azon gépek, mellyekkel a napot bizonyos részekre osztjuk, hogy minden dolgainkat a szerint rendelhessük. A legrégibb időben a napra nézve semmi egyéb időmérő nem volt, mint a nap feljövetele, legmagasb állása és lemenetele vagyis a reggel, dél és este, éjjel pedig a csillagok állása, sőt a kakas kiáltása után is határozák meg az időt. De csak hamar jobb időmérőt találtak fel; láták t. i. a fölemelkedett tárgyakon p. o. tornyon, oszlopon, fákon stb, hogy azok árnyéka, ha a nap rájuk süt, rendszerint rövidebb, délben legrövidebb és aztán ismét hosszabb lesz. Most tehát ezen árnyék hosszúságát megmérték, egyenlő részekre osztották, és a szerint rendelték a napi foglalatosságot. [...]
Az órák csak a 15-dik században kerültek gazdag magánosok kezeibe, és a 15-16-ik század leghíresebb csillagászai, mint Regiomontan, Walther, Tycho de Brahe, Schoner, Purbach stb. csillagászi vizsgálatoknál használták az órát. Ezen csillagászok órái már perczeket, másodperczeket, sőt némellyeké negyedmásodperczeket is mutattak. [...] volna. Csak a perczes és másodperczes óráknál voltak azon hibák érezhetők. Azért akkor némelly csillagászok vizsgálataiknál a víz- és fövenyórát [homokóra] elébe tették a súly- és rugós óráknak. Csak a 16-dik század vége felé és a 17-dik században tökéletesítettek az órák lényegesen." [HAI.]

R.: Az óra történeti leírása. (Vége.). = Hetilap 2. 1846. oct. 16. 83. sz. cc. 1369-1375. "...A nagy órákra nézve a logony fontos találmány volt. A mérleg helyett az köttetett össze az óra orsójával, mellyről úgy függött le, hogy mozgását tető-irányos felületen tehette meg. Ezen találmányt, melly által a nagy órák több egyformaságra tettek szert, Huyghens Keresztély hollandi mathematicusnak köszönhetjük. Ő az első lógonyos órát 1657-ben mutatta be a hollandi Rendeknek. Igaz, hogy már azelőtt Galilei a nagy természetvizsgáló Florenczban a lógonyt mozgáskísérletekre alkalmazta, és a lógonymozgást időmérőnek javasolta, de csak a régi araboktól ismert szabad lógonyt, nem pedig úgy, hogy óraművei lenne összeköttetésben.
Azonban a lógony-órák, különösen azon nagy ív miatt, mellyet a lógony képezett, a csillagászi használathoz megkívántató pontosságra nézve még sok kívánni valót hagytak fel. Hogy ezen pontosságot előállítsa, feltalálta Huyghens a cycloide (különös görbe vonal) szerint meghajtott bádogot, mellybe a fonal, mellyen a lógony függött, ütődött, hogy ezáltal egyforma rezgést nyerjen. ..." [HAI.]

T. B.: Nézzünk szét. = Hetilap 2. 1846. oct. 23. 85. sz. c. 1413. "Encke tanár Berlinből 1846. sept. 25-kén ezeket írja egy ujon felfedezett bolygórul: "Azon különbségek, mellyeket Uranus pályáján az elmélettel ellenmondásban eddig tapasztaltak, nem egyszer költék fel a gyanitást, hogy ama pályazavart (pályahagyás, Störung) talán egy Uranuson túl levő még fel nem fedözött bolygó okozhatja. Le Verrier a jeles párisi csillagász az idén e körül szigoru vizsgálatokat tön, és a megfejtve nem volt pályazavar nagyságából és menetéből a helyet meghatározá, mellyen az ismeretlen háborgató bolygónak lennie kell. Közelebről ezen fölvett bolygónak elemeit és a helyet is, hol keresendő, kijelölte.
Le Verrier sept. 23-kán levélben felszólitá Dr. Gállet, hogy vizsgálódjék utána, és valóban Dr. Gallénak még azon estre sikerült a Dr. Bremiker derék égképe (Hora XXI. az academiai csillagmappákon) pontos összehasonlításával igen közel a le Verrier által jelölt helyen egy 8-dik nagyságu csillagot felfedezni, melly az égképen hiányzott. Gyenge mozgása miatt még egy estvét várni kelle. Sept. 24-kén a csillag helyéből hátramenőleg (rücklaeufig) már egy perczet mozdult, melly mozgás a le Verrier közlött elemeivel tökéletesen megegyez. A csillag 8-dik nagyságu, mégis a föltalálást csak az összehasonlított égkép pontosságának köszönhetni.
A megvizsgált helyek következők: Sept. 23-kán: 12h 0’ 15"m. berlini idő, egyenes emelkedés (Rectascension): 328° 19’ 16", déli elhajlás: 13° 24’ 8". Sept. 24-kén: 8h 54’ 41"m, berlini idő, egyenes emelkedés: 328° 18’ 14", déli elhajlás: 13° 24’ 30". Még huzamos ideig észlelhető a délkörben. A szóban levő tisztán elméleti vizsgálat útján történt feltalálás a legfényesebb helyet biztosítja minden eddigi bolygófelfedezések között, a le Verrier elméleti felfedezésének. Ezen uj bolygó nagy hihetőséggel két annyi távolra van a naptól mint (a különben is roppant messzeségük) Uranus." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

TÖRÖK József: Jelentés a kir. magyar természettudományi társulat névkönyve s naptáráról. Egyesületi mozgalmak. = Hetilap 2. 1846. dec. 29. 104. sz. c. 1706. "A kir. magyar természettudományi társulat névkönyve és naptára, bár közbejött akadályok miatt kissé késedelmezve, január első napjaiban ki fog kerülni a sajtó alól, szerkesztve Monte-Dégói Albert Ferencz segéd csillagász és alálírt által. A társulat e naptár közrebocsátása által a műveltebb s tudományos, kivált pedig a csillag-természet- és leletant (meteorológia) kedvelő közönség kivonatainak kielégítését tűzte ki magának feladatul. Ennélfogva a naptár szerkesztője Albert Ferencz ur a naptárban minden hónapnak négy lapot szentelt; a két elsőn egy tökéletes róm. katholikus, protestáns, görög, zsidó és török naptárt s a természettudományi nevezetességek krónikáját, a harmadikon a nap és hold járását, a negyediken végre a bujdosók jelesebb tüneményeit pontosan kiszámítva adván elő.
A jövő évi oct. 9-kén föltűnendő nevezetes gyűrűalakú napfogyatkozás kezdetét, nagyságát, alakát és végét, nemcsak a magyar- erdély- horváth- és tótországi kir. városokra, hanem más nagyobb és nevezetesebb mezővárosokra és helységekre is kiszámitá. ..." [HAI.]

Új planéta. = Mult és Jelen Hatodik Esztendő Második félév 1846. oct. 15-n 83. p. 488. "Mint tudva van, a’ mult 1845-dik esztendő decemberében egy új bujdosó csillag fedeztetett-fel a’ Mars és Jupiter köztt..." [az 1845. dec. 8-án felfedezett (5) Astraea kisbolygó] [SRG.]

A’ tőlünk már emlitette új planeta... = Mult és Jelen Hatodik Esztendő Második félév 1846. oct. 25-n 86. p. 504. "...a’ naptól 36-szor van távolabb mint a’ föld,..." [az 1846. szept. 23-án felfedezett Neptunusz bolygó.] [SRG.]

"(Párisban jelenleg egy jegecz fedelü) tanulószobát épitetnek a csillagásztoronyba. Már innét Arago csakugyan kényelmesen vizsgálhatja a csillagokat." = Nemzeti Ujság 41. 1846. jún. 18. 300. sz. pp. 379-380. [SRG.]

"(A nap magasságának borús időbeni meghatározása) Hain angol legujabban felfedezett módja által már lehetséges. Ezen találmány felette korszerü, s a hajókázásra nézve igen nagy fontosságu." = Nemzeti Ujság 41. 1846. jún. 21. 302. sz. p. 386. [SRG.]

"(Az idő nálunk valóban) tavaszi változékonyságban szeszélyeskedik. Tegnapelőtt reggel meleg nyári eső, - délfelé pedig a legszebb szivárvánnyal jelentkezett." = Nemzeti Ujság 41. 1846. dec. 1. 395. sz. p. 760. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Észrevételek a’ napfelkelte és lenyugta’ tárgyában. Vegyes közlemények. = Pesti Hírlap 1846. dec. 8. 792. sz. p. 379. "A’ nap’ felkelte és lenyugta nem úgy adatik a’ Mezei Naptár’ 1847 ik évi folyamában, mint honi kalendáriumaink adni szokták, hanem olly módon, mint hosszabb idő óta külföldön adni szokássá vált, ’s mint ada, mig élt, a’ magy. tud. társaság által kiadott astronomiai napló. - Lássuk tehát a’ különbséget, hogy megítélhessük, vallyon czélszerűen történt-e az újítás. Honi kalendáriumaink a’ szóban levő két rovatot igazi időben adják, az 1847-ki Mezei Naptár ellenben középidőben, amazok úgy, mint lenne sugártörés nélkül, ez a’ sugártörést ki nem felejtve számolásiból. [...] Kelt Pesten, decemb. 1-én 1846. - A’ Mezei Naptár’ szerkesztősége által." [HAI.]

V. J.: Észrevételek az ó-hitüek’ naptára körül. = Religio és Nevelés Uj folyam’ III. éve 1846. Első félév majus 7. 36. pp. 291-294. "Míg mások az ó-naptárnak az ujjali egyesitéséről honunkban, közlelkesedéssel fogadott észrevételeket irtak: azalatt én, amazok’ gyümölcsének a’ jövő’ méhébeni megérlelődését teljes reménynyel várván, igénytelen figyelmemet az ó-hitüek hibásan kezelt naptárára forditám: évről-évre sovárogván annak tökéletesb alakbani birhatása után." [SRG.]

VIZER István: Astraea. (Naprendszerünk rendes pályáju, ujan felfödözött, uj égi vándora v. planetája). = Társalkodó 15. 1846. február 8kán 11. sz. pp. 42-43. "Hencke csillagász úr Brandenburgban Drieszenben mult évi december 8án estve Vesta planetát a’ bika csillagzatban, annak dec. 1jén történt oppositiója viszszatértéből vizsgálván, azt tapasztalta: hogy egy 9ed nagyságu csillag Vesta pályája alatt majd 3 foknyi távolságban létezik, mellyet még e’ helyen soha eddig nem tapasztalt." [SRG.]

Csillagrendszeres óra, (mellyet cajetani Dávid, bécsi udv. ágostonzárdai szerzetes sajátkezüleg készitett ’s 1769ki mart. 12kén bevégzett). = Társalkodó 15. 1846. november 15kén 91. sz. pp. 362-363. "Mielőtt a’ mű leirásába bocsátkoznánk, méltónak tartjuk megjegyezni, miszerint annak készitője, első hivatására nézve asztalos, csak az alkotó szellem sugalma által lelkesitve ’s mathematikai könyvek éj-nappali forgatása után teremté nagyszerü remekét, mihez tudtunkra hasonlót a’ világ eddig nem birt,..." [SRG.]

Mutatványok "Nogel István utazása keleten" czimü munkából. = Társalkodó 15. 1846. december 13kán 99. sz. p. 393. "Az 1843ban megjelent üstökös csillagot ők isteni nyilatkozványnak tekintvén, ennek következtében magokat a’ pusztába vándorlásra határozták el." [SRG.]

MENTOVICH Ferencz: Földgömbünk őskora. = Természetbarát 1. 1846. júl. 23. 4. sz. cc. 49-58. Természetbarát. Alcíme is jelzi: természettudományi folyóirat. Az I. évfolyam 1. száma félévkor (1846. július 2-án) jelent meg Kolozsvárott. Hetenként jelentkezett. Erdélyben és Magyarországban is előfizethető volt. Szerkesztette Berde Áron a kolozsvári unitárius főiskolán a természet- és vegytan rendes tanára, és Takács János a kolozsvári evangélikus ref. főiskolán a természet-, vegy- és számtan rendes tanára. 1848. július 2-től Ipar- és Természetbarát címen folytatódott, ám abban már sem csillagászati, sem természettudományi cikk nem volt, és 1848. november 5-én ez a lap is megszűnt. "...Már a legrégibb időkben a hajdonkori Chaldaea lakói nagy pontossággal ki tudták számitni a nap- és holdfogyatkozások békövetkezését;
s egy régi chinai szóhagyomány szerint még Krisztus előtt két ezer évvel, az akkor élt chinai császár halálra ítélt két status-férfit s egyszersmind csillagászt, azért, hogy egy napfogyatkozás kiszámítását elvétették, hamarabb állván bé, mint azt ők előre megjósolták volt. [...] Ezen legújabb vélemény szerint mindazon szilárd és folyó testek, melyekből a föld alkotva van, sok ezer évvel ez előtt, a földnek - hogy úgy szóljunk - csecsemőkorában gözalakuak voltak. E szerint a legszilárdabb ásványtól a könynyen gőzzé válható vizig - minden testnek alkotrészei gőzzé vagyis helyesebben légalakuvá voltak feloszolva, melyek a légnemű testek általános törvénye szerint költsönösön keresztülhatván egymást, öszszesen egy A föld ezen légi állapotjáról nem tudhatunk egyebet mint azt, hogy terjedelme a mostaninál sok ezerszerte nagyobb lehetett, s hogy - hihetőleg a mái üstökösök módjára - a futásban elnyúló gőzökből egy roppant üstököt vonczolva maga után, járta nap körüli pályáját. ..." [HAI.]

LABORFALVI Vince: A hold s béfolyása földünkre. 1. = Természetbarát 1. 1846. szept. 10. 11. sz. cc. 161-169. [KSZ.]

(A légtüzgöbb mint gyujtogató). Tárcza. = Természetbarát 1. 1846. szept. 10. 11. sz. c. 176. "A párisi tudományos akadémia ezévi közleményeiben álló terjedelmes és több hiteles szemtanú igazolta tudósítás szerint: folyó év januariusa 16-kán la Chaux-bun (Chalons sur Saöne megye) egy futócsillagként jött, vakító fényű, nagy légtüzgömb (Meteorkugel) egy szalmával fedett faszint lángba borított." Ez a tudósítás teljes szövege. [HAI.]

LABORFALVI Vince: A hold s béfolyása földünkre. 2. = Természetbarát 1. 1846. szept. 17. 12. sz. cc. 182-191. A Hold ismertetése. Kimutatható hatása nincs a Holdnak a földi élővilágra. [KSZ.]

G. J.: Ismét új bolygó (Planéta). = Természetbarát 1. 1846. okt. 15. 16. sz. cc. 255-256. "Még nincs egy éve, hogy a mái csillagászat fönséges szövétnekénél Hencke a drieseni postamester egy új bolygóval, a picziny Astraeaval, megajándékoza a világot, s íme éppen e pillanatban kapjuk a diadalmas tudósítást egy második bolygó felfödözéséről. De halljuk a nagyhírű tudósítót, a berlini csillagdaigazgatót magát: "Azon különbségek, melyeket Uranus pályáján az elmélettel ellenmondásban eddig tapasztaltak, nem egyszer költék fel a gyanitást, hogy ama pályazavart (pályahagyás = Stőrung) talán egy Uranuson túl levő még fel nem födözött bolygó okozhatja. Le Verrier a jeles párisi csillagász az idén e körül szigorú vizsgálatokat tőn, és a megfejtve nem volt pályazavar nagyságából és menetéből a helyet meghatározá, melyen az ismeretlen háborgató bolygónak lennie kell. Közelebbről ezen fölvett bolygónak elemeit és a helyet is, hol keresendő, kijelölte.
Le Verrier september 23-kán levélben felszólitá Dr. Gallet, hogy vizsgálódjék utána, és valóban Dr. Gallenak még azon estve sikerült a Dr. Bremiker derék égképe (Hóra XXI az akadémiai csillagmappákon) pontos öszszehasonlitásával igen közel a le Verrier állal jelölt helyen egy 8-ik nagyságú csillagot felfödözni, mely az égképen hiányzott. [...] A szóban levő tisztán elméleti vizsgálat útján történt feltanálás a legfényesebb helyet biztosítja minden eddigi bolygófelfödözések közt a le Verrier elméleti felfödözésének. Ezen új bolygó nagy hihetőséggel két anynyi távolra van a naptól mint (a különben is roppant meszszeségü) Uranus. Berlin september 25-kén, 1846. Encke." ..." [A ma Neptunuszként ismert óriásbolygó felfedezéséről.] [HAI.]

(Északfény Csehhónban). Tárcza. = Természetbarát 1. 1846. okt. 22. 17. sz. c. 272. "Múlt hó 22-kén estve 9 óra és 50 perczkor egy szép északfényt láttak Neuschloszbán (Saazi kerület Csehhon). Vastag felhőfátyol takará az egész keleti, déli, és nyugoti eget, csak az északi és északnyugoti volt derült és tiszta; ezen égtáj csillagai szebben ragyogtak mint valaha. És ime rögtön eltünék a vidéket borított sötétség, s a vakító fejérvilágnál, mely az egész északi egén elterüle, a távol nagyobb tárgyakat világoson ki lehetett venni. S néhány másodpercz után villámsebességgel fénylő fejér világu sugárok löveltek fel egész az északgönczöt környező csillagzatokig. Ezen koronasugárok lassanként csonka gulaalakuakká rövidültek, s ily állásban halványveresbe átmenőleg a legpompásabb látmányul szolgáltak. Eme sugárzófény északon a nagymedve alfa csillagáig nyúlt, tovább északnyugatra a sárkány képén levő csillagokig.
Az egész tüneménynek azon tér vala mezeje, mely a nagymedvétől ama tájig van, hol az északi korona Herkulessel határzódik. A tünemény 22 perczig tartott. A hévmérő szabad levegőn +11°R.; a délután rekkenő vala." Ez a tudósítás teljes szövege. [HAI.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? 1. = Természetbarát 1. 1846. dec. 17. 25. sz. cc. 383-391. [KSZ.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? 2. = Természetbarát 1. 1846. dec. 24. 26. sz. cc. 399-406. A tudomány nem jelez a földi életre veszélyes változást. A nap vagy az év a csillagászok szerint nem rövidül. A légkör összetétele állandó. A Föld jelentősebb hőmérsékletváltozása nem mutatható ki. [KSZ.]

G. J.: Közelebbi adatok az új bolygóról. = Természetbarát 1. 1846. dec. 31. 27. sz. cc. 423-426. Több csillagvizsgálóból észlelték az új nagybolygót. Viták a bolygó nevéről: a franciák Leverrier-nek, vagy Gaea-nak, az angolok Oceanos-nak, a berliniek és a poroszok Neptunus-nak nevezték el. [KSZ.]

          1847.

DANILOVICS Mihály: A’ csillagos égnek népszerű ismertetése, egy csillagóra-melléklettel. Tanuságos, és mulattató foglalkozás minden tárgykedvelő’ jelesen az ifjúság’ számára. A’ legjobb források után szerkeszté Danilovics Mihály nevelő. Pesten, Emich Gusztáv’ könyvkereskedésében. 1847. Nyomtatott Beimel Józsefnél. 47 p., 1 t. Az előszó kelt Pesten, őszhó 14-én 1846. Sorra veszi a hazánkból látható csillagképeket, röviden leírva helyüket, látványukat, a fényes csillagok neveit. Részletesen leírja a csillagképek görög-római mítoszait, történetét. Az 1847-es évre vonatkozóan közli a bolygók helyzetét, láthatóságát, fontosabb jelenségeiket. Egy forgatható csillagtérképet mellékeltek a könyvhöz, mely 5-öd rendű csillagokig mutatja az eget.
p. 46. Nehány jegyzetek a csillagos ég nevezetesb jeleneteiből. [Ez 12 objektumot jelent: 8 ködfoltot, 2 kettőst, 2 változót.] A két változócsillag: "Algol. Medusa fejében másodrendü csillag, gyakran változtatja fényét annyira, hogy 4. rendü csillagnak is tekinthető. Mira, a Czethalban időnkint változik." [béta Per, omikron Cet.] [KSZ.]

Oktatás légtüneményekről. Adalékul naptárunkhoz. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1847 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef főhadnagy. XIVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 17-31.
Harmat. Dér. Köd. Felhők. Eső. Hó. Rivacs [Jégeső]. Vízforgatag. Égiháború. Zivatarfények. Látköri villámlás. Futócsillagok. Tűzgömbök. Lidércz, vagy repülő sárkány. Égőpárázat, vagy bolygótűz. Éjszakfény. Szivárvány. A nap és hold körüli udvarok. Melléknapok és mellékholdak. Egészen rövid magyarázatai még néhány más természeti tüneményeknek. [KSZ.]

Könyvhirdetés. = Egyházi Literaturai Lap IV. évi folyam Religio és Nevelés függeléke 1847. Első félév mart.’ 14. 11. sz. p. 44. "A’ csillagos égnek népszerű ismertetése, egy csillagóra melléklettel. Tanuságos és mulattató foglalkozás, minden tárgykedvelő, jelesen az ifjuság’ számára. A’ legjobb források után szerkeszté Danilovics Mihály nevelő." [SRG.]

[B.]: Mikor és mi módon lesz világ vége? = Hetilap 3. 1847. jan. 5. 106. sz. cc. 28-30. "A Kolozsvártt Berde Áron és Takács János urak szerkesztése alatt megjelenő Természet Barátot ismételve ajánlottuk már olvasóink figyelmébe. Mint hazánkban kevesebbé ismert jeles lapnak újabb ismertetésére és ajánlására érdekesnek látjuk felczímzett czikkét ezennel hasábjainkba felvenni. [...] Az emberek legnagyobb része a földet veszi a világ helyett s világ vége alatt földünk elenyészését gondolja. Ha a föld alatt önálló, s a nap körül bizonyos távolban forgó bolygót értünk; elenyészése alatt pedig, hogy ezen bolygó megszűnik lenni, úgy a csillagászat útmutatása szerint, melly egyedül lehet e tárgyban tanácsadónk, világ vége csak úgy lehet, ha a föld egyesül a nappal. A csillagászat érvényes okokkal megbizonyította, hogy a világűr nem üres, hanem bizonyos "aether"-nek nevezett anyaggal van telve.
Ha már a csillagászat nem csalódik , világos, hogy minden égitest s ezek között földünk is olly űrben mozog, hol az aetherreli teljesség miatt szüntelen ellentállással kell küzdenie, minélfogva elvégre szükségképen minden bolygóknak egyesülniük kellene a nappal. ..." [HAI.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? (Folytatás.). = Hetilap 3. 1847. jan. 8. 107. sz. cc. 40-42. "Ha már a föld egykori hülését kétségbe nem vonhatjuk, igen érdekes tudnunk: ha földünk nincsen elég most is hűlő félben, s nem félhetünk e, hogy az apródonkénti hivesbülés egykor világ végét hozandja meg számára? Ha felteszszük, hogy földünk hűlő félben van, könnyen átlátni, mikép ennek következtében, minthogy hülés által a testek összevonulnak, földünk téregének (volumen) kisebbülnie kellett volna, miből közvetlen következnék, hogy a föld forgásának ideje vagyis a napok tartóssága most rövidebb legyen mint volt régen. Ámde Laplace csillagászi vizsgálatokból megmutatta, hogy 2000 év óta a nap hossza egy másodpercz egyszázadával nem rövidült, miből egyenesen következik, hogy azon idő óta földünk melege egy foknak századát ütő változást nem szenvedett. [...]
Igen de földünk jelenlegi melegét nem gyomrától, hanem a naptól kapja, és nem lehetséges e, hogy ezen meleg kútfő egykoron olly változásokat szenved, mellyek földünk kihűlését vonandják maguk után? hiszen már a hires angol tudós Herschel is úgy vélekedett, hogy ha a napfoltok látszanak, a melegkifejlés, a földünkön elterjedő hőmérsék különböző lehet az akkoritól, midőn illy foltok nem mutatkoznak; nem gondolható e, hogy évszázadok múltával maga Helios (a nap) is megvénül, s hogy már sem süt olly élénkséggel, mint a régi görögök idejében? ..." [HAI.]

[B.]: Mikor és mi módon lesz világ vége? = Hetilap 3. 1847. jan. 26. 112. sz. cc. 123-125. "...Ezek szerint még csak nem is valószínű, hogy tüzeredetű rázkódások földemelés vagy sülyesztés által a víz és szárazföld közti jelenlegi súlyegyént felbontanák, legalább a tudomány minden illy gyanításnak ellene mond; azonban mégsem lehetlen, sőt csaknem bizonyos, hogy illy változások idővel csakugyan megtörténhetnek, azon esetben t. i. ha bebizonyuland Adhemar hypothesise.
Ezen frank tudós valószínűvé sőt bizonyossá akarja tenni mikép idővel meg fog történni, hogy az északi és déli földsarkok egymás szerepeit felcserélendik, mert ugyanis a csillagászok által már rég ismert tény az, hogy földünknek (helyesebben nagyobbik tengelyének) azon napközi állása, melly a mérsékelt égöv alatt az évszakok hosszát föltételezi, nem állandó, hanem, noha igen lassan, elébb haladó; mostani állásából a következik, hogy nálunk jelenleg a tavasz és nyár összesen hét nappal hosszabb mint az ősz és tél együtt, a déli felföldön pedig ugyanannyival az ősz és tél hoszszabb a tavasznál és nyárnál. ..." [HAI.]

Nézzünk szét. = Hetilap 3. 1847. febr. 2. 114. sz. c. 159. "Az uj planétát, mellyet Le Verrier kiszámításai után berlini dr. Galle föl is fedözött, ’Aragó’ Le Verrier-nek ajánlja hivatni. Ez indítvány Németországon csodásnak mondatik, mert e franczia név hogy tolakodhatnék a régi csillag-istenek sorába! Ezért dr. Menzel az ’Erosz’ nevét hozza javaslatba. Egy valakinek az Allgemeineban ez sem tetszik, mert görögös, mig Jupiter, Saturnus, Uranus latinok. Azért ’Janus-t indítványoz. Látszik, hogy Arago, hazájának francziája, a német urak pedig a régiség, az ő tudományának, mélységes tiszteleje!" [HAI.]

Lord Rosse óriási telescopjáról a Mechanics Magazine következőket mondja. Vegyes közlemények. = Hetilap 3. 1847. aug. 31. 174. sz. c. 1127. "Ezen műszernek képessége csudálatos. Ereje ollyan, hogy ha egy első rendű nagyságú csillag annyira távol volna a földtől, mikép 60,000 év kellene rá, hogy világa a földre érjen, ezen távcső azt fölfedezné; sőt ha 3 millió esztendő kellene is a csillag világának, e távcső azt az emberi szemnek mégis megmutatná. Csodálhatni-e hát, hogy e műszer által olly fölfedezéseket tesznek?
A legnevezetesebb tárgyak egyike az égen az Orion ködfoltja. Herschel ideje óta a legerősb műszerek vizsgálása alá vetették, de mindig titkosabb és változóbb lett jellemében. L. Rosse távcsöve vizsgálata alól is sokáig elvonta magát; éjről évre hónapokig türelmes vizsgálatra volt szükség. Végre egy tiszta légkör a csillagásznak megadta a keresett felvilágosítást, és a csillagok, mellyekből a ködfolt össze van téve, első ízben ragyogtak emberi szemnek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A zenészből lett csillagász. = Hetilap 3. 1847. nov. 30. 200. sz. cc. 1540-1541. "Linley karnagy zenekaránál, melly a múlt században egy darabig Bath angol városban tartózkodott, egy külföldi zenész is volt, különben igen középszerű játékos. Ez egy szegény hannoveri ember volt, ki először mint fagótos egy ezred zenekaránál szolgált, azután Bathba ment, hol a templomban orgonált s fagótozott. Üres idejében emberünk a szomszéd hegyekre vonult, senki sem tudta a mit ott mivelt, azonban ő egész éjeket a csillagos ég vizsgálásában töltött. [...] fölfedeznie.
Ezen középszerű zenész, de rendkivüli csillagász - Herschel vala kit, miután nagy hírnevet viva ki magának, III. György király, királyi csillagászi czimmel tisztele meg, s fényes fizetés mellett Windsorban szállással is megajándékoza, hol - mint tudva van - az égnek egy sereg uj csodáját fedezé föl. Végre a király bárói rangra is emelte. E kontár csillagász, - mert nem tartozott a czéhbe - íme túltett a szaktudósokon, kikre, ha bízva lett volna Herschel fölött ítéletet hozni, bizonyosan nem adtak volna felőle kedvező ítéletet. ..." [HAI.]

Kis gyülés, Mart. 8. 1847. Győry Sándor... elnöklete alatt Monte-Degoi Albert Ferencz jelentése a Leverrier-által a mult évben - 1846. szept. 23-án - felfedezett (Neptun) bolygóról. = Magyar Academiai Értesítő 7. 1847. Mart. 3. sz. pp. 51-67. [SRG.]

Kis Gyülés, Júl. 5. 1847. (A’ mathematicai osztály részére.) Döbrentei Gábor... elnöklete alatt. Vállas Antal: Az idei napfogyatkozásról értekezett... = Magyar Academiai Értesítő 7. 1847. Júl. 7. sz. pp. 187-189., 1 t. Gyűrűs napfogyatkozás okt. 9-én lesz. Előadás kivonat. [SRG.]

"(Egy külföldi híres) csillagász jövő esztendőre egy igen nagy üstökösnek megjelenését jósolja. Ha valóban meg fog jelenni, nem késünk a gellérthegyieket ezen égi tüneményre figyelmeztetni. Jó, ha ők is tudnak valamit az illy dolgokról." = Nemzeti Ujság 42. 1847. júl. 18. 523. sz. p. 450. [SRG.]

"(Éjszaki Csehországban) folyó év julius 4-én reggel 4 óra tájban lég-kő esett, mellyek közül az egyik 42 font s 6 lat nehézségü vala, s Braunau környékén találtatott,..." = Nemzeti Ujság 42. 1847. aug. 19. 541. sz. p. 523. [SRG.]

"(Egy napfogyatkozásra) figyelmeztetjük t. olvasóinkat, melly f. évi october 9kén fog megtörténni." = Nemzeti Ujság 42. 1847. okt. 1. 566. sz. p. 623. "...e nemben, Középeuropára nézve jelen századunkban ez leend a legutolsó napfogyatkozás." [SRG.]

"(Mult szombaton reggel) nagyszerü napfogyatkozásnak kellett volna történni, mi csakugyan meg is történt,... hogy azonban Budapesten nem láthattuk, annak csak az az egyszerü oka volt, mivel akkor irgalmatlanul szakadt az eső." = Nemzeti Ujság 42. 1847. okt. 12. 572. sz. p. 448. [648.] [SRG.]

Budapesti Szemle. = Pesti Divatlap 1847. jan. 17. 3. sz. p. 94. (A kir. magyar természettudományi társulat) Névkönyve és Naptára, a f. 1847-ik évre, Montedégoi Albert Ferencz és dr. Török József szerkesztése mellett, érdekes tartalommal s csinos alakban jelent meg. - "A társulat e naptár közrebocsátása által a müveltebb s tudományos, kivált pedig a csillag-, természet- és lebtant (meteorologia) kedvelő közönség kivánatainak kielégitését tüzte ki feladatáúl. E naptárban különösen Albert Ferencz jövő évi october 9-kén feltünendő nevezetes gyürűalaku napfogyatkozás kezdetét, nagyságát, alakját és végét pontosan kiszámítá,..." [SRG.]

VAS Gereben: Csillagvizsgálás. = Pesti Divatlap 1847. júl. 22. 30. sz. pp. 931-936. Gunyoros politikai írás csillagászati felhanggal. [SRG.]

TÖRÖK József: Jelentés a’ kir. magyar természettudományi társulat’ névkönyve ’s naptáráról. = Pesti Hírlap 1847. jan. 5. 807. sz. p. 11. "A’ kir. magyar természettudományi társulat’ névkönyve és naptára , bár közbejött akadályok miatt kissé késedelmezve, január’ első napjaiban ki fog kerülni a’ sajtó alól, szerkesztve Monte Dégói Albert Ferencz segédcsillagász és alálirt által. A’ társulat, e’ naptár’ közrebocsátása által, a’ műveltebb ’s tudományos, kivált pedig a’ csillag- természet- és lebtan (meteorologia) kedvelő közönség’ kivánatainak kielégítését tűzte ki magának föladatul. Ennélfogva a’ naptár’ szerkesztője, Albert Ferencz ur, a’ naptárban minden hónapnak négy lapot szentelt, a’ két elsőn egy tökéletes rom. kath. protestáns, görög, zsidó és török naptárt ’s a’ természettudományi nevezetességek’ krónikáját, a’ harmadikon a’ nap’ és hold’ járását, a’ negyediken végre a’ bujdosók’ jelesebb tüneményeit pontosan kiszámítva adván elő.
A’jövő évi nov. 9-kén föltűnendő nevezetes gyürűalaku napfogyatkozás’ kezdetét, nagyságát, alakát és végét, nemcsak a’ magyar, erdély, horváth és tótországi királyi városokra, hanem más nagyobb nevezetesebb mezővárosokra és’ helységekre is kiszámítva. ..." [HAI.]

Monte Dégoi Albert Ferencz [ALBERT Ferenc, Montedegoi]: A’ nap’ fölkelte ’s lemente mikép’ adassék ’s adathatik a’ naptárakban elő? Vegyes közlemények. = Pesti Hírlap 1847. jan. 10. 810. sz. pp. 22-23. "feleletül a’ Mezei Naptár’ szerkesztősége által a’ Pesti Hírlap’ 792-dik számában közrebocsátott hasontartalmu cikkelyre. A’ Mezei Naptár’ szerkesztősége e’ becses lapok’ említett számában czikket közöl, mellyben körülményesen megmutogatni iparkodik, mikint a’ nap’ fölkelte ’s lemente czélszerűebben is, pontosabban is adatnék a’ Mezei Naptár’ 1847-ed évi folyamában elő, mint ez az országban nagy számmal megjelenő többi naptárakban történni szokott, ’s mikint az e’ tárgyban általa követett mód már azért is elsőbbséget érdemel, mivel adatai, falukon és vidéki helyeken, órák’ szabályozására szolgálhatnak, mire a’ más naptárakban foglalt afféle adatok épen nem valók. E’ kettős állítás érdemes, hogy közelebbről megbiráltassék. ..." [HAI.]

Monte Dégoi Albert Ferencz [ALBERT Ferenc, Montedegoi]: A’ nap’ fölkelte ’s lemente mikép’ adassák ’s adathatik a’ naptárakban elő? - (Vége.). Vegyes közlemények. = Pesti Hírlap 1847. jan. 12. 811. sz. pp. 27-28. "Az előadottakból csak világosan folyik, hogy valóban mindegy, akár közép-napidőben ’s a’ sugártörés’ betudásával, mint a’ Mezei Naptárban, adassák a’ nap’ fölkelte ’s lementének ideje elő, akár, a’ többi naptárak’ példájára, valódi napidőben és a’ sugártörés’ betudása nélkül, mert idő- vagy helyesebben szólva- óraszabályozóul e’ tünemény sem első sem másik esetben de egyáltalában nem használható; sőt ha erre használtathatnék is, mit én még egyszer és kereken tagadok - használhatása igen szűk korlátok közzé szorittatnék, mert a’ Mezei Naptár bármellyik, de mindig csak egy város’ láthatáráért levén készitve, a’ nap’ fölkelte ’s lementének benne közlött idei csak e’ várost illetőleg bírhatnak és birnak érvényességgel,
a’ fővárosokban pedig - mellyeknek fekvéséhez a’ Mezei Naptár’ csillagászati adatai alkalmaztatván külön óraszabályozó fölösleges, minthogy e’ két város’ számára a’ középdél’ pillanata a’ kir. egyet, csillagda’ részéről naponta adatik mindenkinek tudomására, kinek azt megtudni érdekében fekszik vagy kedve van; faluhelyeken pedig más a’ láthatár’ fekvése, ennélfogva más a’ nap’ fölkelte ’s lementének ideje is, ez által pedig a’ Mezei Naptár’ abbeli rovata jelentőségétől megfosztatik, ’s a’ szerkesztőség czélját nem éri. ..." [HAI.]

Alhazen.: Még nehány szó a’ Mezei Naptár’ ügyében. = Pesti Hírlap 1847. jan. 22. 817. sz. p. 51. "Midőn a’ Mezei Naptár’ szerkesztősége kihirdető, hogy a’ napkelet és napnyugot’ rovatát nem amúgy a’ régi lőcsei és némelly összeférczelt budapesti kalendáriomok’ módjára, hanem a’ miveltebb külföld’ példájára közép (értsd: nap-) időben és sugártörésrei tekintettel adja és adandja ezentúl is: ki hitte volna, hogy e’ jámbor nyilatkozat kihívásnak fog tekintetni és ellenzésre találni olly részről, honnét azt az avatottak legkevésbbé sem várták volna. Azonban mégis igy történt. Ugyanis, a’ P. H. 810 és 811 számaiban, felszólal ez iránt Dr. Albert Ferencz, egyetemi csillagdai segéd és eddig több kalendáriomok’ szerzője, nem igen kedvezőleg nyilatkozván ezen újításról, kivált ha általa, mint a’ Mezei Naptár’ szerkesztője állitá, melesleg a’ falusi órák’ igazittatása is czéloztatnék, mert ezen melléktekintet nélkül nem ellenzi az ujitást. [...]
Alólirt igen jól ismeri a’ napórákat, alig is lesz köztünk valaki, ki Magyarországban nálánál többet csinált volna; azért is saját és mások’ tapasztalásaiból szólhat a’ napórakészitésnél előforduló nehézségekről. De a’ dolog nem titok, és az analysta ki is vetheti magának a’ könnyen elkövethető hibák’ befolyását a’ végeredményre. ..." Érdekes lenne megtudni a hazai napórakészítés történetének érdekében, hogy kit takar az Alhazen álnév, aki 1847-ben azzal büszkélkedik, hogy "igen jól ismeri a’ napórákat, alig is lesz köztünk valaki, ki Magyarországban nálánál többet csinált volna; azért is saját és mások’ tapasztalásaiból szólhat a’ napórakészitésnél előforduló nehézségekről." [HAI.]

x.: Könyvismertetés. Királyi magyar természettudom. Társulat névkönyve és naptára 1847re. Szerkeszték Montedegoi Albert Ferencz és dr Török József. = Társalkodó 16. 1847. február 25kén 17. sz. p. 62. "Jelentjük pedig különösen azok számára, kik aféle győri, komáromi és isten tudja miféle időjósló, de csak ritkán találó, babonát ápoló kalendáriomokkal meg nem elégedvén, kissé többet akarnak tudni annál, ma p. o. mellyik hónapnak mellyik napja vagyon?" [SRG.]

[KOVÁCS Elek]: Időjóslat és meteorológia. = Társalkodó 16. 1847. martius 18kán 22. sz. pp. 81-82. "A’ csillagok, különösen pedig a’ holdszinről tett észrevételek is időjárati jelenetre vonatnak. ...Ezenkül az időjárat égi jegyekből is itéltetik,...". [SRG.]

KOVÁCS Elek: Időjóslat és meteorológia. = Társalkodó 16. 1847. martius 21kén 23. sz. pp. 87-88. [SRG.]

KORONKA József: Nézetek az időjárási tudomány mezején. [1.] = Természetbarát 2. 1847. febr. 4. 32. sz. cc. 496-500. "...Különös szemügyre vételt s megfontolást érdemel pedig a földtengely lassankénti változása a pólusoknál, mely által egyszersmind az egyenlítő és a föld hajlási szegletei változnak. Még Babylonban, (Ninivében, Thebében, Memphisben, Denderahban, Tyrusban, Athenében, s a régi országok más fővárosaiban, közhelyeken magas, feljül vékony s hegyes oszlopok (Gnomon) állíttattak fel, melyekről árnyékaik hoszszusági mértékét az alól lévő vizirányos lapon - kiváltképpen a nap legmagasabb és legalacsonabb állása idejében, úgy az éjnapegyenlőség és holdvilág idején is pontosan vizsgálták, mérték, és megjegyezték. ..." [HAI.]

KESERÜ Mozses: Károlyfejérvár földirati adatai. = Természetbarát 2. 1847. febr. 4. 25. 32. sz. cc. 503-504. "...A károlyfejérvári csillagda földirati szélessége és hoszszasága eddigi csillagászati vizsgálatok nyomán következőleg van biztosítva: Károlyfejérvár földirati szélessége fí = 46°4’16",8. Károlyfejérvár földirati keleti hoszszasága A Ferrótól (ha a "Berliner astronomisches Jahrbuch für 1846 509-ik lapja szerint Párisiól nyugot felé Ferró-szigetig kereken 20 fokot veszünk) ívben = 41°14’25".5 és időben 2 óra 44’57",7. - Páristól ívben 21°14’25".5 időbe = 1 ór. 24’57",7. - Berlintől ívben = 10°10’55",5 és időben = 0 ór. 40’43",3. - Bécstől ívben = 7°11’49",5 és időben 0 ór. 28’47",3. - Budától ívben = 4°31’34".5 és időben = 0 ór. 18’6",3. közli Keserű Mozses s. k. károlyfejérvári csillagász-kanonok." [Károlyfejérvár = Gyulafehérvár] [HAI.]

Dr. Galle-t. Tárcza. = Természetbarát 2. 1847. martius 4. 36. sz. c. 570. "a berlini segéd-csillagászt, s a csakugyan Neptunus nevet kapott új planeta feltanálóját a francziák királya a "becsületrend" vitézévé nevezte ki, a porosz király pedig a megtisztelés elfogadását megengedte." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KORONKA József: Nézetek az időjárási tudomány mezején. [2.] = Természetbarát 2. 1847. martius 18. 38. sz. cc. 593-598. ...A földtengely állása a napkörüli földpálya térihez képest nem függőleges, hanem a függőleges állástól eltávozik most mintegy 23°27’42"-el, s a napút (eccliptica) ezen ferdesége most is kevesedik évenként egy fél másodperczel. [...] Az ujabb csillagászok és mathematicusok, mint Laplace és Lagrange, azon vélekedései, miszerint a földplanéta tengelyének, és igy az egyenlítőnek is örökre változhatatlanul kell maradni, hogy az eccliptica hajlása csak 18°-ig, és igy 6700 évig fog apadni: azután 13000 évek alatt ismét növekedni, és ezután 15000 éveken át apadni, és ezen idők alatta növekedés és kevesedés 27°48’-en feljül, és 20°34"-en alól nem fogna menni,
hogy továbbá, az eccliptica ferdeséginek kevesedése, mint csupán az égi testek mozgásának háboritása, Jupiter és Vénus planétáknak a földre ható erejöktől, és a planéták görcsös vonala helyzetétől függene, s innen változó ugyan, de ismét viszszatérö lenne, mind ezek mondhatni meg nem álhatók; mert még semmi tapasztalatok nincsenek egy ilyen változásról, hanem az állat- és növényországnak ama maradványi az északi pólusnál bizonyítják, hogy a föld külszinének már szinte minden részei felváltólag, mint meleg övezetek, a nap legnagyobb béfolyását éldelték , és hogy főképpen a föld mindig inkább köralaku pályát folytat a nap körül, ahoz közelit, és hogy az ő pályája kevésbé hajlott, s innen a nap egyenlítőjéhez inkább vízirányosan iránylódik. ..." [HAI.]

Vége a nap uralmának. Tárcza. = Természetbarát 2. 1847. martius 25. 39. sz. cc. 618-619. ...a Spiegel divatlap folyó évi 4 számú Schmetterlingjében egy már régi és sok okos fők által helyesnek ismert divatos hiedelem megtámadását közli, [...] egy Rajna mellé ki jámbor birtokos, (a Jelenkor szerint serfőző vagy tán sertől ázott mámoros) úri ember hirdet. A mi nem kevesebb mint hogy: 1-őr A föld az egész világrendszer közép pontjában van és minden 24 óra alatt nyugotról keletre egyszer fordul meg saját tengelye körül. 2-or A földhöz legközelebb esik a hold, mely villámos utain, hasonlóan nyugotról keletre 29 1/2 nap alatt kerüli meg a földet. 3-or Ez után jön a nap, mely minden félév alatt egy 47° hoszszu ingást tesz a bak tól a rákig s meg viszsza. A nap átmérője 1218 1/3 g. mértföld, földtőli távolsága pedig 45 akkora mint a föld átmérője vagy 77400 g. mértföld (a föld átmérője 1720 g. m.földre van téve.)
4-er A naphoz legközelebb van merkurius, mely a napot egész útjában, halad tában ugy mint viszsatértében hiven kiséri. 5-ör A naptól a merkuriusnál valamivel távolabb van venus, mozgása pedig éppen az mi merkuriusé. 6-or A többi felsőbb bujdosók már mészszébb vannak, s egyről egygyig keletről nyugotra mozognak; de az eddigi felvétel ellenére viszszatérő mozgás nélkül. 7-er S mind ezek felett van a magas ég (az álló csillagok). Az ég maga 365 1/4 nap alatt fordulmeg keletről nyugotra saját tengelye körül. [...] Ezen uj világrendszer felállitója Weinbach Károly tovább is megy, s annak, ki méréseit s abból lehozott állításait alaposan legelőbb meg czáfolja s számtanilag lerontja 200 Friedrich arany (mintegy 1500 p. rft.) jutalmat ígér. De költség, kárpótlás szin alatt előjöhető minden ezen feljüli fizetés ellen előre tiltakozik. [...]
Még csak azon hiányt látom ezen jutalom kitételében, hogy a bíróság nincsen meghatározva, mert ha valahogy a fennebbi megczáfolás anynyit tenne, mint Weinbachot állításai alaptalanságáról meggyőzni, ugy isten legyen irgalmas kegyelmes a pályázónak. Én neki sok szerencsét és türelmet kívánok, de jutalmat alig ha nyerend." [HAI.]

L. V.: A hullócsillagok s meteorkövek. = Természetbarát 2. 1847. ápr. 22. 43. sz. cc. 675-680. A hullócsillagok és a tűzgömbök általában. Az 1799. és 1833. novemberének nagy meteorzáporai. Hullócsillag jelentkezések az év más időszakaiban. [KSZ.]

Menynykövek Peruban. Tárcza. = Természetbarát 2. 1847. máj. 20. 47. sz. c. 744. "Magas Perunak Atacama nevű pusztájában minden nyomon tanálkozik az ember menynyből hullott kövekkel (meteorkö). Az argentini köztársaságban az ily kövek egész kőhegyeket képeznek, melyekből az ottani lakók vasat készítenek." Ez a híradás teljes szövege. [HAI.]

Légkő-hullás Mindelthalban. = Természetbarát 3. 1847. júl. 8. 54. sz. c. 857. 1846. dec. 25-én délután 2 órakor, Bajorországban, Schwaben kerületben, Mindenthal völgyében, Schönenberg falu egyik kertjében hullott és megtalált meteoritról. [KSZ.]

G.: Még egy új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. júl. 29. 57. sz. cc. 902-903. A bejelentés a 6. kisbolygó, 1847. júl. 1-én Driesenben, Hencke csillagász által tett felfedezéséről szól. A berlini csillagdából Encke 1847. júl. 6-án tett közlése alapján. [KSZ.]

G.: Az új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. aug. 5. 58. sz. c. 921. A Berlinből érkezett második körlevél szerint az 1847. júl. 1-én felfedezett mozgó csillag: bizonyosan kisbolygó. Galle és d’Arrest észlelései és pályaszámításai szerint pályája a Vestáéhoz hasonlít. A felfedező megkereste "az öreg Gausst, göttingeni tanárt, korunk legelső matematikusát" a névadásra, aki azt Hebe-nek keresztelte el. [(6) Hebe kisbolygó.] [KSZ.]

Mekkora a világ? = Természetbarát 3. 1847. aug. 12. 59. sz. cc. 923-928. A csillagok számáról és távolságáról. A mi naprendszerünk egy csillagrendszerben van, amelyet tejútként látunk. A miénken kívül még más csillagrendszerek is láthatók nagy távcsövekkel. Ezek leghalványabbikán túl is, hihetően van folytatása a világnak. [KSZ.]

Légkő-hullás északi Csehhonban. = Természetbarát 3. 1847. aug. 12. 59. sz. c. 937. 1847. júl. 14-én reggel 4 órakor történt meteorithullásról Braunau környékén (königgratzi kerületben). Egyik darab házakra esve gerendákat tört össze, a másik (ettől félórányi járásra) a szabadban félölnyi mélységre fúrta magát. [KSZ.]

Rosse lord óriás távcsöve és az Orionbeli ködfolt. = Természetbarát 3. 1847. aug. 19. 60. sz. cc. 951-952. A Mechanics Magazine alapján: "Hónapokon és sok éjen át észlelték az óriástávcsővel az Orion-csillagzatbeli ismeretes ködfoltot, de nem tudták a ködöt alkotó csillagokat megpillantani: míg végtére egyik éjjeli tisztább légkörny megjutalmazá a vizsgálók vastürelmét." [ ! ] [KSZ.]

Neptunus körül gyűrű és hold. = Természetbarát 3. 1847. aug. 19. 60. sz. c. 952. Egy Lassel Vilmos nevű liverpooli csillagász húszlábnyi és 567-szor nagyító távcsővel egy holdat talált a Neptunusz mellett 1846. október 10-én. A gyűrűt [ ! ] mások is látni vélték. [KSZ.]

G.: Megint egy új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. szept. 9. 63. sz. c. 1022. 1847. aug. 13-án Hind angol csillagász Londonban egy kisbolygót fedezett fel. A felfedező John Herschelt kérte meg az új égtest elnevezésére, aki annak az Iris nevet adta. [(7) Iris kisbolygó.] [KSZ.]

Újabb adatok a braunaui meteorkőhullásról Csehhonban. = Természetbarát 3. 1847. okt. 14. 68. sz. cc. 1078-1079. Egy 30 font súlyú darab egy szegény téglavető-család házába, a gyerekek szobájába csapódott, de bennük kárt nem tett. Egy 42 fontos darab a várostól 1200 lépésre északkeletre fúródott be, és még 6 órával a hullás után is olyan forró volt, hogy kézzel nem lehetett megfogni. Mindkét darab termésvasból állt, és némi nikkelt is tartalmazott. [KSZ.]

Az october 9-kei napfogyatkozás Kolozsvártt. = Természetbarát 3. 1847. okt. 21. 69. sz. cc. 1097-1098. A 7 óra 55 perckor kezdődő és 10 óra 56 perckor végződő maximálisan 87 %-os részleges napfogyatkozáskor Kolozsvár felett: sötét komor fellegek borították az eget. A fogyatkozás tetőpontján a komor látkör még észrevehetőbb gyászmezet öltött. 10 óra után a vonuló felhőzet egy-egy másodpercre megpillanthatóvá tette a jelenség végét. [KSZ.]

A hold sugarainak mégis csak van egy kis melege. Tárcza. = Természetbarát 3. 1847. nov. 4. 71. sz. cc. 1127-1128. "Régebben a szegény holdról nemcsak hogy azt a kis melegét is elakarták vitatni, a mi van; hanem még - kivált a kertészek - aval is vádolták, hogy őszszel és tavaszszal a forrázó dérben őkelmének nem kis része van. Most azonban Melloni nagyhírű természettudós 3 talpnyi átmérőjű gyújtólencséje segedelmével s az ilyszerü kényes kísérletekre szükséges elövigyázatok mellett kézzelfoghatólag bébizonyitotta, hogy a holdsugarak nem hogy hütnének, de sőt éppen valami keveset melegitnek. - Az ártatlanság elöbb hátrább napfényre jön!" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Új üstökös-csillag. = Természetbarát 3. 1847. nov. 4. 71. sz. c. 1130. 1847. okt. 11-én este új üstököst fedezett fel a hamburgi hajóstanoda igazgatójának, Rümkernek a neje, azaz egy hölgy. Utóbbira 1794 (Carolina Herschel) óta nem volt példa. [KSZ.]

G.: Ismét új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. c. 1141. Hind angol csillagász Londonban 1847. okt. 18-án újabb kisbolygót talált [a (8) Flora kisbolygót]. [KSZ.]

Muzsikusból lett csillagász. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. cc. 1141-1142. W. Herschel életéről. [KSZ.]

Északi fény Moskwában. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. c. 1144. Kiterjedt sarki fény látszott 1847. szept. 24-én este. A telehold ellenére is erősen látszott, és a zeniten túl, a déli égre is átnyúlt. [KSZ.]

ROIDEL József: Egy napi nyereség vagy veszteség a föld körülhajózásánál. = Természetbarát 3. 1847. dec. 30. 79. sz. cc. 1241-1244. [KSZ.]

          1848.

  MÁRKOVICS Jakab: Mértani földrajz elemei. Iskolai használatul. Márkovics Jakab kir. tanító által. Marosvásárhely, 1848. nyomatott az ev. ref. főtanoda betűivel. 27 p. Tartalom: Bevezetés. Mértani földrajz (geographica mathematica). A földnek más világtestekhez viszonyai u. m. alakja, nagysága, mozgása. Gyakorlatok a műgolyón. [HAI.]

TATAI András: Kis természettan. Tanuló ifjak’ számára készítette Tatai András, a’ Kecskeméti Ref. Főiskolában természet’ és mértan’ ny. r. professora. Második darab. Öt idomtáblával. Kecskeméten, nyomatott Sziládi Károly betűivel. 1848. 283 p., 5 t. Csillagászat: pp. 180-274. Az égitestekről. Égtan, astronomia. A csillagászat részletesen: látszó égtan, való égtan, a fogyatkozásokról, az égi testekről különösen, a Napról, a Földről, a Holdról, a bolygókról, az álló csillagokról.; A változócsillagokról: p. 184.: "végre a csoda csillagok, mellyek nem mindig ugyanazon fénnyel világolnak, egyszer fénylenek, másszor eltűnnek, s némelyek örökre."; p. 269. A csillányokról (planetoid), csak annyit, hogy ezek közül 4-et 1801-től 1807-ig fedeztek fel. A legközelebbi két év alatt ezekhez még négyet fedeztek fel, u. m. Astraeát, Irist, Florrát és Hebét. [KSZ.]

A bujdosó csillagoknak egymás elleni állásaik (Constellatio). In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. p. 17. A belső bolygók alsó és felső együttállásai, valamint legnagyobb kitérései. A külső bolygók együttállása, szembenállása a Nappal.
A bolygók együttállása egymással. "A Saturnus gyűrűje elenyészik 1848. ápr. 22-én 9 óra 44 perckor. Ismét látható lesz május 5-én 3 óra 55 perckor. Ismét elenyészik szept. 13-án 1 óra 22 perckor." [KSZ.]

Nagyobb csillagoknak hold általi befödése. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. p. 17. A 13 legfényesebb csillagfedés az év során. Belépések és kilépések ideje percre megadva. [KSZ.]

Az Éjszakfény természete és talántáni okai. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 18-21. [KSZ.]

A föld és a világ-űr melege. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 21-22. [KSZ.]

Mindenféle. A világűrnek bámulatos nagysága. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 82-83. "A világosság egy másodpercz alatt 40,000 mérföldnyi útat tesz; menjünk a világosság szárnyán oda, hová minket Herschelnek 40 láb hosszú távcsöve egy pillantással elvisz, tehát ahoz 611,692 évre lesz szükségünk." [KSZ.]

(Jacobs): A’ hold és az ember. = Religio és Nevelés Uj folyam’ V. éve 1848. Első félév mart. 5. 19. pp. 148-149. Elbeszélés. [SRG.]

Hirfüzér. = Religio és Nevelés Uj folyam’ VI. éve 1848. Második félév dec. 28. 77. p. 608. "A’ "Mercure de Liverpool" a’ hires jezsuita atya, Vico-ról következő tudósitást közöl: a’ hires csillagász Vico atya, bizonyos igen érdekes tudományos megbizás’ következtében Bostonba érkezett." [SRG.]

L.: (Északi fény). Debrecen. = Természetbarát 3. 1848. jan. 1. 1. sz. c. 16. A lap debreceni tudósítójának jelentése 1847. dec. 19-én: Tegnapelőtt, december 17-én esti 8-9 órakor a legpompásabb északi fény tűnt fel. Gyönyörű színeivel, az éjszaki láthatárt szintén a tetőzetig elárasztott piros mozgékony ködalakjával el és visszaelevenülő fényküllőivel. Egy óránál tovább tartott. A teléshez közelő hold fényénél is nagyobb volt. Némelyek szerint éjjel 1 órakor ismét megújult a látvány. [KSZ.]

SZÁSZ Károly, ifj.: Milyen nehéz a föld? = Természetbarát 3. 1848. jan. 27. 4. sz. cc. 56-62. [KSZ.]

ROIDEL József: Micsoda véletlen eset által támadott a földalakróli mai képzet. = Természetbarát 3. 1848. febr. 3. 5. sz. cc. 65-72. [KSZ.]

(Északi fény). = Természetbarát 3. 1848. febr. 3. 5. sz. cc. 78-79. Azon szép északi fényt, melyet mult év decemb. 17-kén esti 8-9 órakor Debrecenben észleltek - Középeurópa több táján is láttak. Jelesül Karlsruhéban, Botzenben. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. febr. 10. 6. sz. cc. 94-96. 1.) A legújabb bolygó nem Hora (mint nevét közöltük), hanem Flora.; 2.) Vico üstököse. Everett cambridgei elnök Északámerikában írja, hogy a Vico által 1847. okt. 3-án Romában felfedezett üstökös egy északámerikai nő, Mitchels Mari kisasszony által már okt. 1-én fölfedezve volt.; 3.) Második hold Neptunus körül, orioni ködfolt, új kettős csillag. Még egy holdat felfedeztek a Neptunus körül, Bond egy 15 hüvelyk nyílású óriás refraktorral 1847 okt. 25., 27., 28-án. Ugyanezzel felbontotta apró csillagokra az Orion-ködöt [ ! ]. Struve hatodik csillagát kettősnek találta. [KSZ.]

A plánéták uralkodása a kalendáriumokban. = Természetbarát 3. 1848. febr. 17. 7. sz. cc. 105-109. [KSZ.]

KORONKA József: Az isteni és emberi értelem terjedelme a világ és természet fölfogásában. = Természetbarát 3. 1848. márc. 9. 10. sz. cc. 145-151. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. márc. 9. 10. sz. cc. 156-158. 4.) A Mars és Jupiter közti nyolcz kis bolygó: Vesta, Flora, Iris, Hebe, Astraea, Ceres, Juno és Pallas.; 5.) Az 1264 és 1556-iki üstököscsillag ez évre várandó [ugyanis Alexandre Guy Pingré (1711-1796) francia csillagász szerint az 1264-es és az 1556-os üstökös egyazon égitest lehetett, s a keringési ideje 292 év. 1783-ban Pingré megjósolta, hogy a kométa 1848/1849 között fog visszatérni. Ez később tévesnek bizonyult, de Jókai Mór és Jules Verne is innen vehette a 300 évenként visszatérő üstökös motívumát. Lásd például Jókai Mór: Az üstökös útja (1848) című művét és Jules Verne: Hector Servadac (1877) című művét]. [KSZ.]

Minek tartják keleten a csillaghullást? = Természetbarát 3. 1848. márc. 16. 11. sz. c. 176. "A muhamedanok azt hiszik a csillaghullásról, vagy a futó csillagokról, hogy meganynyi tüzes üszkök, melyekkel a jó angyalok a pártosokat szétüzik, valahányszor ezek az empyreumhoz vagy a menyny határszélyéhez igen közel jönek." [HAI.]

Arago (Ferencz, Domokos). = Természetbarát 3. 1848. ápr. 6. 14. sz. cc. 211-213. "Arago a frankhoni köztársaságnak tengerészet ministere 1786-ban febr. 26-án Perpignan mellett Estagetben született. Gyermeksége sokkal igénytelenebb volt, hogysem abból a jeles férfiú egykori világhirüségét gyanítani lehetett volna; mert 14 éves korában még olvasni sem tanult s mind e mellett is már 20 éves korában kitűnő tudós volt. Ezen időben a spanyol tudósok felszólitván őt, hogy a bercellonai mértékes meridianus kidolgozását vállalná el, a franczia átnyomulás következtében elfogták s darab ideig fogságban maradt. [...] Arago tudományos munkálatai és felfödözései világhírűek. Jelenleg nem terjeszkedünk ki arra, hogy e pályán szerzett érdemeit elősoroljuk. A derék férfi mint politikai jellem sem kisebb és nem kevésbé nevezetes. ..." [KSZ.]

K. A.: A tenger. 2. = Természetbarát 3. 1848. ápr. 6. 14. sz. cc. 213-217. "A tengernek több szabályos és szabálytalan mozgásai vagynak; a szabályosok között legfontosabb a dagály és apály. A nap és hold vonzó ereje által - midőn ezen égi testek a déli vonalra (meridián) - mennek át, a tenger feldagad, és a vonzás megszűntével ismét viszszaesik, ebből természetesen két napontai dagály és apály származik, - ezen kivül még egy havi is származik a hold negyedei szerint, és egy évi a napnak az éjnap egyenlítők közti állásából. - A nap és hold kétszer haladnak át naponta a meridiánon, t. i. alól és feljül; természetes hát, hogy apálynak és dagálynak kétszer kell lennie. [...] A dagályról és apályról keletkezett sokféle theoriák, s a jelenet végetlen változásai és módosulásainak eléadása e lapok körét meghaladja. Ki erről bővebben kíván értesülni, folyamodjon Laplace "Mecanique céléste" czimü munkájához. ..." A cikk első része (13. sz. cc. 193-198.) nem tartalmaz csillagászati vonatkozásokat. [HAI.]

Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. ápr. 27. 17. sz. cc. 267-269. 6.) Herschel Károlina és Dr. Nürnberger József emléke. Carolina Herschel január 9-én hunyt el 97 3/4 évében. Nagyhírű unokaöccse Herschel János báró most 58 éves.; Nürnberger József 1779-ben született Magdeburgban. 50 évesen a porosz király főpostaigazgatónak nevezte ki. Sok csillagászat könyvet írt és fordított. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. jún. 1. 22. sz. cc. 349-350. 7.) Új bolygó. Április 25-kén Graham angol csillagász a Markree csillagdájában egy kis bolygót födözött fel. Hind is észlelte 30-án. A bolygó kilencz-tizedik nagyságú csillagnak látszik s most a mérleg csillagzatban vándorol. Az asteroidák közt a kilenczedik. [(9) Metis kisbolygó.] [KSZ.]

          1849.

Millyen nagy a világ? In: Magyar házi-barát. Közhasznu házi s gazdasági naptár 1849dik közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 17-24. [KSZ.]

          1850.

WARGA János: Természettan. Az alsó és fölső gymnasiumok s reál iskolák számára. Második, egészen újra dolgozott kiadás. Pesten, 1850. Eggenberger J. és fia, Magyar Académiai Könyvárusok tulajdona. 1 + 323 p. + VIII kihajtható tábla. A meglehetősen részletes fénytani részben (pp. 276-315.) külön paragrafusokban taglalja az árnyékjelenségeket, ezen belül a fogyatkozásokat (p. 279.), a távcsövek típusait "A fénytani eszközök közől a távcsövek" (pp. 303-304.), Fénylégtünetek: Nap- és holdudvarok; Mellék- vagy vaknapok és holdak (p. 313-314.), Tűzlégtünetek: Lidérczek vagy bolygótüzek; Tűzgömbök vagy repülő sárkányok, és légkövek; Futó csillagok (pp. 314-315.). A függelék a Föld mint bolygó alakjával és nagyságával foglalkozik (pp. 316-317.). [HOR.]

R. T.: Arago. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és politikai társas élet Encyclopaediája. Első kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten. pp. 168-170. [HAI.]

B.: Biot (Ker. János). In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és politikai társas élet Encyclopaediája. Első kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten. pp. 572-573. [HAI.]

B.: Bolygócsillag-rendszer. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és politikai társas élet Encyclopaediája. Első kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten. pp. 592-594. [HAI.]

Vegyes hirek. = Debreczen-N.Váradi Értesítő 8. 1850. 2-ik félév szept. 1. 35. p. [4.] "Pest aug. 22-én, esti 9 és 10 óra közt sokan látták, hogy egy futócsillag forma tünemény mutatkozott az égen. Azonban jóval nagyobb vólt mint a’ futócsillag." [SRG.]

Magyar academia. Öszves kis gyülés, jun. 10. 1850. Titoknoki jelentés az Akademiának 1848 és 49-diki működéseiről. = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Első folyam Második kötet 1850. p. V. "A’ természettudományi osztályba ... Kiss Ferencz az általa 1832. nov. 13. Budán észlelt csillagfutásról közlötte észleletét." [SRG.]

          1851.

N-n.: Csillagászat haladásai. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai ’s társas élet Encyclopaediája. Második kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. pp. 267-269. [HAI.]

N.: Dipleidoscop. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai ’s társas élet Encyclopaediája. Második kötet. Pesten, 1850. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. p. 390. "Dent londoni művész találmánya, három oldallapból álló, mintegy egy hüvelknyi hoszszu üvegprisma, melylynek tükör-, vagy sugárelvetési tulajdonsága a’ déli idő meghatározására alkalmaztatott..." [HAI.]

[REGULY Antal:] Reguly Antal lt. tudósítása Hell Miksa’ historiai kéziratai’ azon részéről, melly a’ magyar-finn kérdést tárgyalja. = Magyar Akademiai Értesítő 11. 1851. 3. sz. pp. 151-156. Olvastatott az Akadémia történettudományi osztályának kis gyűlésén 1851 máj. 24-én. [HAI.]

[WENZEL Gusztáv:] Wenzel Gusztáv előadta következő tudósítását Hell Miksa’ historiai kéziratai’ azon részeiről, melyek Anonymust ’s a’ régi magyar földiratot tárgyalják. = Magyar Akademiai Értesítő 11. 1851. 3. sz. pp. 161-170. Elhangzott az Akadémia történettudományi osztályának kis gyűlésén 1851 máj. 26-án. [HAI.]

NENDTVICH Károly: A föld jövője geologiai szempontból tekintve. = Új Magyar Muzeum Első folyam Első kötet 1851. júl. 1. 10. füz. pp. 525-544. A szerző csillagászati szempontokat is figyelembe vesz a jövőkép felvázolásakor pl.: "...mit mathematikusok és csillagászok mint elvitázhatlan bizonyosságot állítnak: t. i. hogy azon ellentállás következtében, melyet a véghetetlen mindenséget kitöltő aether a föld, valamint minden más égi test mozgásaira gyakorol, a föld, valamint a többi bujdosók közép távolságának a naptól mindinkább csökkennie, középmozgása sebességének pedig szaporodnia kell...;
Azon állítás, mely szerint a nap szünet nélkül annyi meleget teremt, mint a mennyit kisugárzás által veszt, helytelen, s nemcsak a theoriának meg nem felel, hanem a gyakorlatnak is ellenmond. A nap fehérizzó olvasztott gömb, milyenek a föld, a hold s a többi bujdosók valaha valának. Miriád évek alatt, melyekben szakadatlanul a nap körül forgának, azon fokig kihűltek, miként azokat jelenleg találjuk; s valószínű, miszerint még sok miriád év kívántatik még ahoz, míg a nap azon fokig kihűlt, mint a föld, vagy általában addig, hogy magán világító tehetségét elvesztette légyen..." [HAI.]

A juliusi teljes napfogyatkozás. = Új Magyar Muzeum Első folyam Első kötet 1851. júl. 1. 10. füz. pp. 586-588. "A julius 28-dikán leendő napfogyatkozás fél árnyéka 1 ór. 13. 3-kor [bécsi középidőt vévén fel] érinti először a földet a ferrói keleti hossz, 271° 17’g az éjszaki szélesség 33° 47’ alatt. A teljes árnyék középpontja 2. 24. 8-kor érinti a földet először a keleti hossz 240° 3’ s az éjsz. szélesség 33° 27’ alatt, s elhagyja azt 4. 59. 2-kor, a kel. h. 70° 22’ s az éjsz. szél. 38° 48’ alatt. A Sötétedés teljes vége akkor leszen, midőn a fél árnyék a földet elhagyja, a mi 5. 30. 7-kor leszen a kel. h. 43° 42’ s az éjsz. szélesség 20° 18’ alatt. A teljes árnyék tehát 2 óráig, 14 percig s 4 másodpercig múlat a földön, a fél árnyék pedig 4 ór., 37 első percig, 4 mp." [HAI.]

          1852.

SCHOEDLER, Friedrich: A természet könyve, magában foglaló: természettant, csillagászatot, vegy-, ásvány-, föld-, életmü-, növény és állattanokat. A természet-ismeret minden barátainak, különösen a gymnasiumok s feltanodák növendékeinek ajánlva. Ford.: Jánosi Ferenc, Mentovich Ferenc és ifj. Szász Károly. 1. és 2. köt. Pest, 1852. Geibel Ármin nyomda. 714 p. Csillagászat: 1. köt. pp. 149-241. [KSZ.]

a.: Herschel (sir John Frédéric William). In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai ’s társas élet Encyclopaediája. Negyedik kötet. Pesten, 1852. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. pp. 278-279. "...csillagász és természettudós, egyetlen fia a’ nagyhírű angol csillagásznak H. Vilmosnak, ki 1822-ben halt meg 84 éves korában..." [HAI.]

a.: Herschel Lukretia Karolina. In: Ujabb kori Ismeretek Tára. Tudományok és a politikai ’s társas élet Encyclopaediája. Negyedik kötet. Pesten, 1852. Heckenast Gusztáv sajátja, [Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten]. p. 279. "...a’ nagy csillagásznak, H. Vilmosnak nővére, nevezetes részt vett bátyja csillagászi munkálataiban, szül. 1750. Hanoverben..." [HAI.]

KOCZÁNYI Ferenc: Napéj-egyenlőség. (Párbeszéd az atya és a fia között.) = Családi Lapok 1. 1852. [1. félév.] pp. 274-277. Ifjusági olvasó-csarnok. [SRG.]

M. Gy.: A csillag. = Családi Lapok 1. 1852. [1. félév.] pp. 277-279. Ifjusági olvasó-csarnok. [SRG.]

Fábián: A futócsillag. (Példázat.) = Családi Lapok 1. 1852. 2. félév. nov. 30. 10. sz. p. 498. [SRG.]

SZARKA József: Rövid értekezlet Jordán nyomán a’ föld jelen állapota -, leendő változása - ’s átalakulásáról. (Pesti Napló után.) = Debreczen-N.Váradi Értesítő 10. 1852. 2-ik félév aug. 28. 38. p. [4.] "A’ bolygók, melyek a’ hajnalcsillag forgásának törvényei szerint keringenek a’ nap körül, 1845 előtt ezek voltak: Mercurius, Venus, Föld, Mars, Jupiter, Saturnus, Uranus, Ceres, Pallas, Juno, Vesta; ..." [SRG.]

Magyar academia. Kis gyülés, máj. 24. 1851. (A’ történettudományi osztály’ részére). = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Második folyam Második kötet 1852. pp. 37-42. "Regulyi Antal lt. tudósitása Hell Miksa’ historiai kéziratai’ azon részéről, melly a’ magyar-finn kérdést tárgyalja;..." [SRG.]

Magyar academia. Öszves kis gyülés, máj. 26. 1851. = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Második folyam Második kötet 1852. pp. 47-56. "Venczel Gusztáv lt. előadta következő tudósitását Hell Miksa’ historiai kéziratai’ azon részeiről, mellyek Anonymust ’s a’ régi magyar földiratot tárgyalják." [SRG.]

          1853.

DESDOUITS, M.: Az ember és a’ teremtés, avagy a’ végokok’ elmélete a’ mindenségben. Irta M. Desdouits, a Szaniszlo-Collegiumban természettanár. Franczia eredetiből forditotta Gyurits Antal. Kiad. a’ jó és olcsó könyv-kiadó társulat. Pesten, 1853. Lukács L. nyomdájából. 331 p. Somogyi Károly 1853. jan. 12-én kelt előszavával. [KSZ.]

GUTHY Károly: Lég-Tünemények alsóbb tanulók számára röviden kivonta és vers alaku sorokban kiadta Guthy Károly ref. tanár Pesten. Második, megbővített kiadás. Pesten, 1853. Müller Emil könyvnyomdája, Servitatér 1. sz. 36 p. 36 lapos füzetecske, a címlap és hátlap beszámozva. Benne 29 különböző "levegői tünemény" nyer verses (rímes) magyarázatot. Leginkább csillagászatinak tekinthető témák: 16. Mi a’ Nap- és hold-udvara? 17. Mik a’ Vaknapok és a Vakholdak? 18. Mi a’ reggeli és estveli Hajnal? 20. Mik a’ Csillánylobogások? 25. Mi a’ Csillagszaladás? 27. Mik a’ Tüzes golyóbisak? 29. Mik az Éjszaki- vagy Gönczölfények? [HOR.]

LUTTER Ferdinánd: A természettan alaprajza. Az ifjúság használatára készítette Lutter Ferdinánd, kegyesrendi tag szép m. m. és bölcsészeti tudor. Második javított és bővített kiadás. Pesten, 1853. Hartleben K. A. tulajdona. VIII + 1 +196 + I p. + hét alaktábla. A szövegen belül egy kihajtható csillagászati táblázat a bolygókról. Önálló csillagászati fejezettel: pp. 117-138., a hagyományos csillagászati témák mellett röviden kitér a szerző a csillagászat történetére is. (Szinnyei József az 1-ső 1848-as (abban nincs csillagászat), a 2. jav. és bőv. kiad. 1853-as, a 3-dik 1862-es, a 4-dik 1866-os, [más az 5-dik 1868-as] és a 6-dik 1870-es kiadást említi) [HOR.]

THÜRINGER Ambró: Elméleti és tapasztalati természettan. mellyet felsőbb tanosztályok számára a magán használatra az új tanszervezet terve szerint készített Thüringer Ambró bölcsészeti tudor. Hatodik rész. Alkalmazott természettan. Pest, 1853. Heckenast Gusztáv sajátja, nyomatott Landerer és Heckenastnál. XVI + 644 p. Csillagászat: Ég, Világtájak, Körök, Némelly meghatározások, Látköz, Világrendszerek, Naprendszer, Nap, A nap tetsző mozgása, A bolygók általában, Merkur, Venus, Föld, Földünk kettős mozgása, Időszámolás, A föld lapultsága s nagysága, Hold, Nap- és holdfogyatkozás, Mars, A kis bolygók, Jupiter, Saturn, Urán, Neptun, Üstökösök, Futó csillagok, Tüzes golyók, Álló csillagok, Kettős csillagok, Tejút, Ködfoltok, Tejút, Egyetemes nehézkedés, Árapály. pp. 577-620.; Tünettan: Légkör, Légmozgás, Szivárvány, Az ég szine, Nap-és hold-udvarok, Melléknapok, mellékholdak, Sarki fény. pp. 621-628. [HOR.]

THÜRINGER Ambró: Természettani ismeretek al-gymnáziumok reál- s elemi iskolák számára és magánhasználatra az új tanszervezet terve szerint írta Thüringer Ambró, bölcsészeti tudor. Kiadja Heckenast Gusztáv. Pest, 1853. Nyomatott Landerer és Heckenastnál. VIII + 242 + 1 p. A csillagászati rész: pp. 192-219. [HOR.]

Egy régi napóra fölirata. In: Magyarország és Erdély képekben. Kiadják és szerkesztik: Kubinyi Ferencz és Vahot Imre. Pest, 1853. Emich Gusztáv Könyvnyomdája. p. 127. Keletről: Fölkél meg leáldozik a nap, Ember, gondold meg ezt mindennap. Nyugatról: Ez árnyékóra is utat, A halandóságra mutat. Délről: Csak az erény ez az egy kincs, Melynek halandósága nincs. Éjszakról: E napomat elvesztettem, Mert senkivel jót nem tettem. Isten áldd meg a magyart, Míg óránk, míg napunk tart. [SRG.]

Kis Gyülés, Febr. 28. 1853. (A’ math. és természettud. osztályok’ részére. Mátray Gábor lt. "előadása a’ magyar naptárakról..." = Magyar Academiai Értesítő 13. 1853. Jan. Febr. Mart. 1. sz. pp. 26-37. XV. századtól a XVIII. sz-ig a naptárokról. [SRG.]

TOLDY Ferencz: [Hozzászólása, kiegészítése] Mátray Gábor előadásának. = Magyar Academiai Értesítő 13. 1853. Jan. Febr. Mart. 1. sz. pp. 37-40. [SRG.]

MÁTRAY Gábor: Mátray Gábor lt. előadása a’ magyar naptárakról a’ közelebb lefolyt négy század alatt, mellyet némely ritkább és nevezetesebb példányok’ előmutatásával kisért, ’s mellyet itt egész terjedelmében közlünk. = A’ Magyar Tudományos Intézetek’ Hivatalos Közlönye. Magyar Academia. [1853.] pp. 177-190. Kis gyűlés a nyelv-és széptudományi osztály részére 1853. márc. 7-én. Toldy Ferenc hozzászólásával. [KSZ.]

TOLDY Ferenc: Egri szűnnapok. = Új Magyar Muzeum Harmadik folyam Első kötet 1853. okt. 10. füz. pp. 515-534. "...a gróf Eszterházy Károly egri püspök által királyi fénynyel épített lyceumi palotában van felállítva, ... Magyarországnak ez idő szerint egyetlen csillagdája vannak elhelyezve. E csillagda,... 1786-ban szereltetett fel Hell Miksa intézkedései mellett." pp. 515-516. [SRG.]

Magyar academia. Kis gyülés, mart. 7. 1853. (A’ nyelv- és széptud. osztálya’ részére). = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Harmadik folyam Második kötet 1853. pp. 177-190. "Mátray Gábor lt. előadása a’ magyar naptárakról a’ közelebb lefolyt négy század alatt, mellyet némelly ritkább és nevezetesebb példányok’ előmutatásával kísért, ’s mellyet itt egész terjedelmében közlünk." Toldy Ferencz titoknok hozzászólásával. pp. 188-190. [SRG.]

Magyar academia. Kis gyülés, jun. 18. 1853. (A’ philosophiai és tarsodalmi tudd. osztályai’ részére). = Új Magyar Muzeum A’ Magyar Tudományos Intézetek Hivatalos Közlönye Harmadik folyam Második kötet 1853. pp. 322-353. "Befejezése Hetényi János rt. értekezésének "A’ magyar Parthenon’ előcsarnokai": második fő rész: az ész’ tiszteletének nagy eredményeiről. ... A’ világban létező sőt tündöklő harmonia elvitázhatatlan: létezik ez az égi seregekben, mellyek együl-egyig gömbalakúak, az egyetemes súlyerőnek alávetvék, és körforgásúak; minélfogva úgy tekinthetők, mint egy isteni művésznek egy perczet sem késő vagy siető óraművei." p. 327. [SRG.]

          1854.

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. Pest, 1854. Kiad. Hackenast Gusztáv. Nyomat. Pozsonyban, előbb Schmid-féle könyvnyomdában. [LVI.] 600 p. Csillagászat: pp. 255-333. [KSZ.]

BRASSAI Sámuel: Az 1854-ben látott üstökös csillagról. In: A magyar nép könyve. Szerk.: Csengery Antal, Kemény Zsigmond. Pest, 1854. pp. 21-39. [ZSE.]

NÉMETI Imre: Nap ünnepe az inkáknál. 1. = Családi Lapok 3. 1854. 1. félév. jún. 30. 12. sz. pp. 578-584. Elbeszélés. [SRG.]

Az égitestek keletkezése, s enyészése. = Családi Lapok 3. 1854. 2. félév. júl. 15. 1. sz. pp. 33-36. Schmitz J. W. Die Religion und die Naturforschung című munkájából. [SRG.]

Annyi uj csillagot födöznek korszakunkban föl,... = Hölgyfutár 5. 1854. I. félév. ápr. 12. 70. p. 288. "... a csillagtalálás csak olly esemény, mint mikor valaki egy tárcát lel; - most már - hogy e nemben is ujat adhassanak - egy másik holdat igyekeznek kisütni,még pedig nem a tudósok, hanem a közönséges mindennapi emberek. Többen ugyanis mult vasárnap a valóságos hold mellett egy árnyholdat láttak, mely egy óra hosszan tisztán kivehetőleg ragyogott." [SRG.]

  HEGEDŰS: A hulló csillagokról. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. máj. 28. 13. sz. pp. 102-103. Ismertetés a meteorokról és a meteorrajokról.; "A Vasárnapi Ujság, az 1854. márc. 5-én megindított képes hetilap több lapműfajt egyesített magában. Joggal nevezték enciklopédiai hetilapnak, ám az első magyar képes hírmagazin szerepét is betöltötte. Nagyszerű szerkesztői mellett főmunkatársa volt Jókai Mór, majd Mikszáth Kálmán, s főként a 19. század második felében szellemi és irodalmi életünk szinte összes jeles alakja megjelent lapjain. Gazdag képanyag ma is forrásértékű. 1921 karácsonyáig jelent meg." [KSZ.]

  MOLNÁR István: Közhasznú beszélgetések. 3. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. jul. 30. 22. sz. p. 186. Beszélgetés a csillagokról és a hullócsillagokról. [KSZ.]

  MOLNÁR István: Közhasznú beszélgetések. 4. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. aug. 27. 26. sz. p. 222. Beszélgetés a Föld méretéről, gömb alakjának bizonyítékairól. [KSZ.]

  BRASSAI [Sámuel]: Egy pár szó a naptárakról. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. dec. 3. 40. sz. pp. 356-357. [KSZ.]

          1855.

SCHABUS, Jacob: Könnyen érthető alapelemei a természettannak alsó real és gymnasiumi iskolák használatára Schabus Jakabtól. Németből forditá Hollósy Jusztinian, pannonhegyi Szent Bene rendü áldozópap, bölcseleti tudor s a soproni fő gymnasiumban természettani tanár. Szöveg közé iktatott 183 fametszettel. Sopron, 1855. Seyring & Hennicke tulajdona. Nyomatott Reichard Ádolfnál Sopronban. 202 p. A könyv nagyrészt a fizikát ismerteti, de benne sok kapcsolódása van a csillagászathoz. Két fejezete csillagászati: pp. 132-160.: VI. fejezet. A fényről. A fény terjedése, visszaverődése és göncölitése. A fény törése-, hajlása- és találkozlatáról. A lencsék- és a láttani műszerekről.; pp. 168-202. VIII. fejezet. A természet tüneményeiről nagyban. Csillagtan. Természettani földrajz. Légtünettan (Szent Illés tüze, éjszakfény, légtükrözés, az ég színe, szivárvány, udvarok és melléknapok). [KSZ.]

A csillagzat nagysága. In: A nagy világ képekben. Közhasznu házikönyv a magyar nemzet anyagi, szellemi javára. Első folyam. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. (200 képpel.) Pest, 1855. Emich Gusztáv könyvnyomdája. cc. 37-39. "...De vessük pillanatunkat egy szűkebb térre, a tejútra, - melynek egy csillagüresebb helyén forog naprendszerünk; - annyi bizonyos, hogy a tejut millió napok több gyűrűiből áll, melyek közül két gyűrűt tisztán meg lehet különböztetni. E gyűrűk mintegy összeköttetési híddal, világosabb és homályosabb helyekkel birnak és 18 millió, a legjobb távcsövekkel látható (pusztaszemmel csak 5000-et láthatni) napot - melyeknek azonban bolygóit és üstököseit nem lehet kivenni - foglalnak magukban. Mivel még ezen kivül 2 millió elkülönítve álló naprendszer van, úgy az emberi műszerekkel megkülönböztethető napok száma 20 millióra megy.
Ha e tejutgyűrü átmérőjét számítjuk, úgy 8000 sugárév valószínű távolság tűnik ki. Azaz, mivel napunk a tejut középpontjához közel áll, úgy tejútrendszerünk messzebb napjai világosságának 4000 év kell, míg hozzánk ér, és azon csillag, melyből az kifoly, általunk látható lesz. De a tejút ismét csak egyike azon csillagszigeteknek, melyek a végtelenben keringenek. Idáig 4023 ily tejutat számlálunk, melyek némelyike sajátos alakkal bír. Éles távcsövekkel sikerüli némelyeknek egyes csillagait megkülönböztetni, mások ellenben csak halvány csillám-, úszó fényfoltként tűnnek szemünkbe, melyek tán több százezer milliónyi sugárév-távolban vannak tőlünk..." [HAI.]

J. F.: Az üstökösök. In: A nagy világ képekben. Közhasznu házikönyv a magyar nemzet anyagi, szellemi javára. Első folyam. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. (200 képpel.) Pest, 1855. Emich Gusztáv könyvnyomdája. cc. 118-125. (4 ábrával). "Minden vizsgálható égitest közt az üstökös a legtitokteljesebb; pályájuk alakja, s formájuk legváltozatosabb. Először vizsgáljuk pályájukat és formájukat. Pályájuk, mint minden testé naprendszerünkben, kerekdék (ellipsis) egy góczban álló középponti test körül, de e pályának különbsége az egyes üstökösöknél rendkívül nagy..." [HAI.]

A csillagok ragyogása. (Cotta Bernh. után). In: A nagy világ képekben. Közhasznu házikönyv a magyar nemzet anyagi, szellemi javára. Első folyam. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. (200 képpel.) Pest, 1855. Emich Gusztáv könyvnyomdája. cc. 193-195. "A csillagos égnek mindenik barátja bizonyosan vette már észre, hogy azoknak tekintete vagy látványa, nem csak a látható csillagok számára és azon magasságra nézve, melyben egyesek koronkint feltűnnek, hanem világításuk módja szerint is, igen egyenlőtlen. Néha úgy tűn fel nekünk mindenik csillag, mint csendesen világitó pont, máskor pedig mintha fénye erősen mozogna avagy változnék- Ez utóbbi állapotra nincs illőbb nevezet a csillagok ragyogása - vagy tündöklésénél, mi egyébiránt a bujdosókon sohasem mutatkozik oly erősen, mint az állócsillagokon..." [HAI.]

KÖRNYEI [János]: A föld, mint világtest. Környeitől. In: A nagy világ képekben. Közhasznu házikönyv a magyar nemzet anyagi, szellemi javára. Első folyam. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. (200 képpel.) Pest, 1855. Emich Gusztáv könyvnyomdája. cc. 256-267. (11 ábrával). "Hogy a földet kellően ismerni tanuljuk, kétféle szempontból kell azt tekintenünk. Az egyik szempont az, melyben a földet, mint a nagy világegység tagját tekintjük; itt tehát először azon összefüggést kell figyelembe venni, melyben a föld az éggel, a nappal és a szomszéd csillagokkal létezik,..." [HAI.]

J. L.: A déli kereszt. Humboldt Sándor után J. L. In: A nagy világ képekben. Közhasznu házikönyv a magyar nemzet anyagi, szellemi javára. Első folyam. Kiadja és szerkeszti Vahot Imre. (200 képpel.) Pest, 1855. Emich Gusztáv könyvnyomdája. cc. 267-268. "...Mivel mindkét nagy csillag, melyek a kereszt csúcsát és alsó végét jelölik, körülbelül ugyanazon egyenes emelkedéssel bírnak, úgy a keresztnek azon pillanatban, midőn a délvonalon keresztülmegy, csaknem függélyesen kell állnia. A körülményt ismerik mindazok, kik a térítőkön túl vagy a déli félgömbön laknak. Kipuhatolták, hogy a déli kereszt különböző évszakok éjeinek mely óráiban áll egyenesen vagy hajlottan..." [HAI.]

Legnagyobb csillagászati távcsövek. = Család könyve 1. 1855. p. 37. Lord Rosses, Herschel, a dorpati, South Jakab, a cincinati és cambridgei távcsövekről. Lord Rosses távcsöve 53 s 4/100 bécsi lábnyi, Herschel távcsöve 36 s 63/100 bécsi lábnyi. Egyveleg. [SRG.]

HUNFALY János: A melegnek eloszlása földünkön. = Család könyve 1. 1855. pp. 46-60. "A nap mindazon égi testekre, mellyek rendszeréhez tartoznak, fényt és meleget áraszt. De az égen a mi napunkhoz hasonló számtalan, úgynevezett állócsillagok fénylenek, s minthogy a fénynyel együtt meleg is jár, ezért következtethetjük, hogy azon állócsillagok is árasztanak meleget." [SRG.]

HUNFALY Pál: A finn lappföld és lakosai. = Család könyve 1. 1855. pp. 83-93. A nap és éjszak különböző hosszáról. pp. 83-84. [SRG.]

A világegyetem képzelt parányképben. = Család könyve 1. 1855. p. 109. "Egy külföldi tudós, hogy szembetünőbbé tegye a világ végtelenségét, némelly ismeretes égitestek nagyságát és távolságát parányi képben és mérvben állitotta egybe. Képzeljük magunknak, hogy egész földgömbünk egy szem lencse, mellynek átmérője 1 1/2 vonal." Egyveleg. [SRG.]

HUNFALY János: Földünk delejessége. = Család könyve 1. 1855. pp. 124-132. Az iránytűről. "Az iránytűt a sinaiak legalább 700 évvel elébb ismerték és használták mint az európaiak. Mindenki tudja, hogy azon tájt, hol az égi testek láthatárunkon megjelennek vagy fölkelnek, keletnek; azt pedig, hol eltűnnek vagy lenyugosznak, nyugatnak nevezzük." [SRG.]

GREGUSS Gyula: A szivárvány. = Család könyve 1. 1855. pp. 164-169. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

HUNFALY János: Földünk mozgása. = Család könyve 1. 1855. pp. 190-203. "Midőn földünk pályáját futja, a nap mindig azon jegybe látszik lépni, melly épen átellenben van azzal, mellybe a föld kerül." "Földünknek tehát (eltekintve többféle apróbb mozgásaitól, mellyeket háborgásoknak neveznek) háromféle fő mozgása van: saját maga körül forog, s nap körül kering, s a nappal együtt még ismeretlen távolságban levő más középpont körül is kering." [SRG.]

A bolygók száma. = Család könyve 1. 1855. p. 208. "A napunk rendszeréhez tartozó járócsillagok vagy bolygók összes száma most már 43-ra rúg." Egyveleg. [SRG.]

HUNFALY János: Arago Ferencz. = Család könyve 1. 1855. pp. 220-226. " Számos új felfedezésekkel gazdagította meg a csillagászatot, fénytant, a villanyról és delejességról szóló tant, a légkörny- és légtüneménytant, a természeti földrajzot stb." [SRG.]

HUNFALY János: Tájékozás földünkön. = Család könyve 1. 1855. pp. 262-270. "Hogy földünk kerekségén kellően tájékozhassunk, szokássá lett azt bizonyos mennyiségtani felosztásnak alávetni, melly felosztás több rendbeli körök, vonalak és pontoktól függ. Ugyane felosztást átviszik az éggömbre is. A körök, vonalak és pontok, mellyeket a föld és éggömbön egyaránt képzelnek, földünk forgásán és keringésén alapszanak, mellyet látszólag a csillagos ég végez a nyugvó föld körül. E körök vagy nagyok vagy kicsinyek." [SRG.]

BENEDEK József: Szél és vihar. = Család Könyve 1. 1855. pp. 315-333. [SRG.]

KÖRNYEI: Vázlatok nép- és természetismeretből. 2. Égalji különféleségek. Éjszak. Éjszaki utazások. = Családi Lapok 4. 1855. 1. félév. febr. 14. 3. sz. pp. 111-124. Sarkköri utazások. Parry 1819-ben tett utazása. "Sabine egy csillagdát is épített, honnan csillagászi eszközök segitségével, észleléseket tehettek. Illy intézkedések által az idő hamar eltelt." p. 124. [SRG.]

A viharokról. = Családi Lapok 4. 1855. 1. félév. ápr. 15. 7. sz. pp. 333-336. Meteorhullás Barbadoson 1831. aug. 11-én Reid ezredes észlelése. "Tüzes légkövek hullottak az égről, különösen feltünő volt egy golyó-alaku sötétveres s tetemes magasságból függőlegesen aláesett meteor..." p. 334. [SRG.]

Az ausztráliaiak természetnézletei. = Családi Lapok 4. 1855. 2. félév. szept. 30. 6. sz. pp. 277-278. "Gerstäker úr utazásának negyedik kötetében, egy Meier nevü német missionáriusnak Ausztráliában megjelent müve után, az ausztráliai természetnézletekről néhány érdekes adatot közöl... Mint hajdan ... élt görögök, úgy az ausztráliai fekete ember is a csiilagokat(!) emberiesitettekül tekinti..." [SRG.]

HUNFALVY Pál: A’ török, magyar és finn szók’ egybehasonlítása. Olvastatott az academiában december’ 11. 1854. II. fejezet. = Magyar Academiai Értesítő 15. 1855. 2. sz. p. 102. Hell Miksa és Sajnovics János Keresztély dán király meghívására "Wardoehusba" érkezett Vénusz átvonulás megfigyelésére. [SRG.]

PODHRADCZKY József: Mythusi hitágazat a’ világ’ alkotásáról. = Magyar Academiai Értesítő 15. 1855. 7. sz. pp. 437-449. A világ keletkezése az ősi pogány hit szerint. [SRG.]

Levelezések. Esztergom, nov. 19. = Pesti Napló 6. 1855. nov. 23. 129-1712. sz. p. [2.] Tűzgömb 1855. júliusában és "nov. 11-én 2-3 óra tájban hold nagyságú tűzgömb erős fényű Kövesd felé haladva irtózatos dörrenettel szerte pattant." [SRG.]

Vegyes hirek. = Politikai ujdonságok Első évi folyam 1855. dec. 5. 48. sz. p. 381. "Egy berlini csillagász nov. 14-kén reggeli 31/4 órakor egy új üstököst fedezett fel közel a regulus csillaghoz az oroszlán jegyben." [SRG.]

LUGOSSY József: Ösmagyar csillagismei közlemény. [1.] = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Első kötet 1855. jan. 1. füz. pp. 54-75. Tejkör, Hadakuta, Hiring, Phaethon, Eridanos, Sellő. "...a haza különböző vidékeiről hozzám intézett serkentő levelei, melyek egyhangulag hívnak fel, hitregészetünk körűli nyomozásim eredményének, különösen az ősmagyar csillagisme érdekes alkotmányának mielébbi közrebocsátására." [TZS.]

LUGOSSY József: Ösmagyar csillagismei közlemény. (Folytatás.) [2.] = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Első kötet 1855. febr. 2. füz. pp. 113-146. [TZS.]

LUGOSSY József: Ösmagyar csillagismei közlemény. (Folytatás.) [3.] = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Első kötet 1855. máj. 5. füz. pp. 250-260. [TZS.]

LUGOSSY József: Ősmagyar csillagismei közlemény. IV. = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Első kötet 1855. nov. 11. füz. pp. 549-564. [TZS.]

PODHRADCZKY József: Mythusi hitágazat a’ világ’ alkotásáról. = Új Magyar Muzeum Ötödik folyam Második kötet 1855. pp. 437-449. Olvastatott oct. 23. 1854. Magyar Academiai Értesítő 15. 1855. 7. sz. pp. 437-449. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: A nap keltéről és nyugtáról, naptári tekintetben. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. márc. 4. 9. sz. pp. 67-69. [KSZ.]

  EDVI ILLÉS Pál: Léghajózás lehet-e a csillagokig? = Vasárnapi Ujság 2. 1855. ápr. 8. 14. sz. pp. 110-111. A csillagászat hazai állapotáról (p. 110.): "De csillagászok igen igen kevesen vagyunk. Hazánkban is hivatalosan csak egy honfitársunk őrködik ily állomáson, az előtt a szent Gellért hegyen épült csillagász toronyban, s most annak elpusztulása után Egerben; e tudósunk neve Montedegói Albert Ferencz. ... Vannak helylyel-közzel dilettans csillagászok, azaz e tudományt kedves szenvedélyből gyakorló privát tudósok; millyenek p. Brassai Samu, Lugossy József, Wimmer Ágoston, a nemrég elhunyt soproni lelkész Gamauf, stb." [KSZ.]

  SZEBERÉNYI Lajos: A hold. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. jun. 3. 22. sz. pp. 170-172. Részletes csillagászati ismertetés a Holdról. [KSZ.]

  Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. szept. 9. 36. sz. p. 286. A Jupiter bolygó látható fényes csillagként naplemente után, sőt gyakran már akkor is látható midőn a Nap fenn van az égen.; Esztergomban az elmúlt hetekben egy rendkívüli szépségű futócsillag jelent meg az égen. [KSZ.]

          1856.

SCHABUS, Jacob: Könnyen érthető alapelemei a természettannak. Alsó reál és gymnasiumi iskolák használatára Schabus Jakabtól. Németből fordítá Hollósy Jusztinián Szent Benedek rendbeli áldozár, bölcsészeti tudor s a soproni fő-gymnasiumban természettani tanár. Második, javított kiadás. Sopron, 1856. Seyring & Hennicke tulajdona. IV + 203 p. Csillagászat: VIII. fejezet - Természettüneményekről nagyban. A: Csillagtan. pp. 168-183. [HOR.]

HUNFALY János: Humboldt Sándor. = Család könyve 2. 1856. pp. 1-12. Némi csillagászati vonatkozással. [SRG.]

GREGUSS Gyula: Az éjszaki fény. = Család könyve 2. 1856. pp. 39-42. "Az éjszaki fény feltüntét mocskos borulat hirdeti, melly este felé füstgomolyhoz hasonlóan vonja be az égboltozat alját az éjszaki láthatáron. A borulat nemsokára barna vagy violaszínt ölt, mindamellett olly átlátszó, hogy mögötte a csillagok kivehetők." "Herschel is, delejes viharnak keresztelte..." 1726. okt. 19. Egész Európában, 1769. jan. 5-én Pensylvániában, 1831. jan. 7-én Európában, 1848. nov. 17-én Pízában, 1851. szept. Pozsony környékén volt látható többek között éjszaki fény. Cook kapitány írt először a déli fényekről. [SRG.]

A legnevezetesebb találmányok évsora. = Család könyve 2. 1856. p. 64. Krisztus előtti találmányok felfedezesek: delejes tájékoztató Sinában 2600-ban, gnomont Sinában 1109-ben, napórát a milétoszi Anaximenesz 520-ban, az éjnapegyenlőségek előhaladását Hipparkhosz 142-ben. Ptoleméusz csillagászi rendszere 140, Kopernik csillagászati rendszere 1500, távcső 1609, A világrendszer igazi törvényei vagyis Kepler törvényei 1610, a két domborüvegű látcső 1611, az egyetemes nehézkedés törvényei (Newton) 1666. [SRG.]

BENEDEK József: Hulló csillagok. = Család könyve 2. 1856. pp. 115-120. "...nevezetes eseményt már több század óta tapasztalták. Igy a 901. év októberében Ibrahim ben Ahmed király halála éjén tüzesőhöz hasonló roppant csillaghullást láttak, miért is ez évet "csillagok évének" nevezék. 1202-diki okt. 19-én szintén egész éjjel annyi csillag hullott, hogy az arabok "sáska sereg"-hez hasonliták." [SRG.]

BENEDEK József: Tűzgolyók és légkövek. = Család könyve 2. 1856. pp. 211-221. "A tűzgolyó néha eleinte szintén ugy tünik föl, mint kis világló pont, vagy közönséges hulló csillag, melly a mint utjában földünkhöz közelebb jön, nagy és fényes tekeidomu testté gömbölyödik össze." [SRG.]

PÁUR Iván: [Tűzgolyók és légkövek]. = Család könyve 2. 1856. pp. 221-223. Meteorokról. Benedek József cikkének kiegészítése. A földünket megszálló ama jövevényeket, a légköveket, a vallás- és honvédelem is hatáskörébe húzta. [SRG.]

Az órák. = Család könyve 2. 1856. pp. 301-304. Óratörténet a napóráktól, csillagászati vonatkozásokkal. "Első időmérő s legrégibb óra az égboltozata volt, felkelő és leáldozó napjával és csillagainak ezereivel. ...Elsőben árnyék- vagy napórákat használtak, az időt a naptól megvilágitott test árnyékának változó hossza és rövidsége szerint mérték meg." [SRG.]

Mikép lehet a villám tartamát meghatározni. = Család könyve 2. 1856. pp. 306-309. Arago Ferenc nyomán. Meteorokról. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

"A f. évi január 7-iki nagyszerü légtünemény esti 5 óra tájban csillagformában volt legelőször látható..." = Családi Lapok 5. 1856. 1. félév. máj. 15. 10. sz. pp. 435-436. Angliában a tengerparton közel Franciaországhoz meteorhullás. [SRG.]

"Scott nevü hajókapitány, Wisconsin’ amerikai hajón Havreból New-Yorkba utazván, különös légtüneménynek volt tanuja,..." = Családi Lapok 5. 1856. 1. félév. jún. 5. 13. sz. p. 508. A sűrű esőben egy nagy tüzes gömb esett az árbócra majd a fedélzetre, 2 perc múlva újabb tüzes gömb esett a vízbe, ahol nagy robajjal pattant szét. [SRG.]

"A "Messager du Morbihan" october 12-éről igen érdekes égi tüneményről értesit, melly Vannes városában látható volt. Kedden este..." = Családi Lapok 5. 1856. 2. félév. nov. 27. 38. sz. pp. 1107-1108. Holdszivárvány. [SRG.]

"Tyrol. Az ottani lapok nem rég azon hirt hozták, hogy oct. 29. Mühlbach városában esti 7 órakor igen szép égi tünemény (meteor) vonta magára a közfigyelmet." = Családi Lapok 5. 1856. 2. félév. dec. 25. 42. sz. p. 1202. "Rodeneck fölött néhány perczig mozdulatlanul állva maradt, aztán mintegy négy ölnyi hosszu C alakban foszlott szét, melly aztán ködös derengéskép még sokáig volt látható. Az egész tünemény egy óranegyednél tartott tovább."[SRG.]

  HEGEDŰS: Nap- és holdfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. máj. 25. 21. sz. pp. 179-181. Schmetzer nyomán. [KSZ.]

  FALVAY István: Látható holdfogyatkozás october 13. és 14-ike közti éjjel 1856. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. okt. 12. 41. sz. pp. 362-363. [KSZ.]

  HEGEDŰS: Az 1556-ik évi üstökös csillag visszatérte. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. dec. 14. 50. sz. pp. 436-438. Jahn nyomán. [KSZ.]

          1857.

BULA Theophil: A természettan alapvonalai. A cs. k. iskolakönyvek kiadásában. 1. és 2. köt. Bécs, (1857.) Mechitharisták nyomda. 317 p. Csillagászat: pp. 125-131., 192-242., 276-280. [KSZ.*]

EMSMANN, Ágost Hugó: Hány hét a világ? vagy mily körülmények okozhatnák földünk végpusztulását? Toldalékul: Miképpen ütközhetik az üstökös össze földünkkel? Emsmann tanár értekezése és Mädler csillagásznak az üstökösrül szóló munkája után. Pest, 1857. Hackenast, Landerer nyomda. 31 p. [KSZ.*]

[GALLETTI, Johann Georg August]: Galletti J. G. A. egyetemi világrajza vagy földirati, államtani és történelmi ismerettár, minden ország földirati, államismei és történelmi rajzával, mellyben fekvése, nagysága, népessége, miveltség, legnevezetesebb városai, alkotmánya és nemzeti hatalma, továbbá régibb és újabb történelmének vázlata foglaltatik. Második, teljesen átdolgozott és tetemesen bővített kiadás. Tartalma I. Csillagászati földrajz vagy a föld mint égi test. II. Természeti földrajz vagy a föld mint természeti test. III. Politikai földrajz vagy a föld mint az ember lakhelye. Az első (dr. Vállas Antal tollából folyt) magyar kiadás felhasználása mellett, az utolsó (tizenegyedik) eredeti kiadás nyomán s a legujabb források szerint átdolgozta Dr. Falk Miksa. 40 fametszvénynyel és 21 színezett térképpel. Pesten, 1857. Hartleben Konrad Ádolf sajátja, Sommer Nyomda. 851 p.
Dr. Falk előszava 1857. jan. 31-én kelt. Csillagászat: pp. 2-30. (A föld mint égi test, vagy: csillagászati földrajz)> pp. 47-52. (Légtünemények: felhők, eső, hó, zivatar, melléknapok, északi fény, délibáb, szelek) [KSZ.]

HUMBOLDT, Alexander: Koszmosz. A világ egyetemes természeti leírása. Írta Humboldt Sándor, magyarul Miksits Imre. Első füzet. Pest, 1857. A fordító sajátja. Ráth Mór könyvárus bizománya. Emich Gusztáv könyvnyomdája. 64 p. A fordító Miksits Imre 1857. szept. 10-iki előszavával az első és a hátsó belső borítón. [KSZ.]

HUMBOLDT, Alexander: Koszmosz. A világ egyetemes természeti leírása. Írta Humboldt Sándor, magyarul Miksits Imre. Második füzet. Pest, 1857. A fordító sajátja. Ráth Mór könyvárus bizománya. Emich Gusztáv könyvnyomdája. pp. 65-128. Miksits Imre 1858. márciusi levelével az első és a hátsó belső borítón, melyet Hunfalvy János úrnak és társainak címzett. Az egész művet körülbelül 30 füzetben kívánta kiadni. Tervezett munkája csonka maradt: halála miatt csak ezen két füzet jelent meg. Ezek fejezetcímei: A világ egyetemes természeti tünemények terén tett észlelések részletes eredményei (pp. 3-39.).; A természettani világleírásnak csillagvilágtani részében tett észlelések eredményei (pp. 40-44.).; A világtér; és az afelőli észlelések, mi a világtért a csillagok közt kitölteni látszik (pp. 45-68.).; A természetes és a távcsöves látás. - A csillagok ragyogása. - A világosság gyorsasága. - Fénymérési eredmények. (pp. 69-128.). [KSZ.]

KÖRNYEI János: Mikor lesz vége a világnak? Népszerű előadása azon viszonyoknak, melyek között Földünk elenyészhetnék, vagy oly változást szenvedhetne, hogy rajta a mostani élő lények nem élhetnének. Pest, 1857. Vahot Imre kiadása, Wodianer nyomda. 39 p. Emsmann, Ágost Hugó: Hány hét a világ? című könyvének fordítása. [KSZ.]

NYULASSY Antal: Jelenből nézek... Vers. = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jan. 8. 2. sz. p. 24. Newton, Herschel, csillagok említése a versben. [SRG.]

"Smyrnából irják november 17-kéről, hogy ott éjjeli 11 óra tájban nagyszerü légtünemény vala látható." = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jan. 8. 2. sz. p. 28. Tűzgolyó, ágyúlövéshez hasonló hanggal kísérve. [SRG.]

PÁJER Antal: Orgona virágok XV. Vers. = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. ápr. 23. 17. sz. p. 230. Tejút, Fiastyúk, gönczöl szekere, csillagok. [SRG.]

"Simánd táján Arad mellett, f. h. 8-án igen nevezetes tünemény volt..." = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. ápr. 23. 17. sz. p. 240. Mintegy 35 percig reggel igen világos volt. Sokan azt mondták, hogy eze a júniusban bekövetkező világpusztulás előhírnöke. [SRG.]

ASCHNER Tivadar: Az üstökösökről. = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jún. 18. 25. sz. pp. 341-343. [SRG.]

ASCHNER Tivadar: Az üstökösökről. (Vége.) = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jún. 25. 26. sz. pp. 353-355. [SRG.]

MORVA Miklós: Fővárosi séták. Pest, juniushóban. = Családi Lapok 6. 1857. 1. félév. jún. 25. 26. sz. pp. 360-362. "E hó fatalis tizenharmadik napján szerencsésen átestünk; a várt üstökös sokak vigasztalására elkésett, vagy eltéveszté utját, s közellétének jeleit még a rettegéssel fegyverzett szem sem láthatá..." Az üstökös és a társadalom. [SRG.]

"Drüsseldorf.(!) Azon bolygócsillagot, mellyet dr. Luther, a bilki (Düsseldorf mellett) csillagásztorony igazgatója e hó 19-én fölfedezett, a bécsi csillagászok is észrevették. Ezen égi test fölfedezése által a Mars és Jupiter közti csoportban ismeretes bolygók száma 50-re megy." = Családi Lapok 6. 1857. 2. félév. nov. 12. 20. sz. p. 267. (50) Virginia kisbolyó felfedezése. [SRG.]

Sajnovics János két ismeretlen levele. = Új Magyar Muzeum Hetedik folyam Első kötet 1857. márc. 3. füz. pp. 136-146. Latin nyelvű. Vardoë, 6-ta Junii, 1769. Közli: Vass József. Hell és a csillagászat említése: pp. 136-137. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: Az idő felosztásáról és az órák szabályozásáról. [1.] = Vasárnapi Ujság 4. 1857. jan. 4. 1. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

  BRASSAI [Sámuel]: Az idő felosztásáról és az órák szabályozásáról. [2.] = Vasárnapi Ujság 4. 1857. jan. 18. 3. sz. pp. 23-26. [KSZ.]

  Egyveleg. Az idei üstökös. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. ápr. 12. 15. sz. pp. 123-124. Június 13-ára várják. [KSZ.]

  BONYHAY József: Meteor-kő. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. máj. 3. 18. sz. p. 152. April 15-én naplemente tájban Kaba város határán (Biharmegyében) közel a városhoz, a mezőröl hazatérő több mezei munkás szemeláttára sajátszerű zúgó dörgés közt egy 6 fontos leb-kő (meteor) esett le, a szemtanúk állítása szerint égve a levegőből. A lakosok csak másnap reggel ásták ki a földből, mellybe fél lábnyira lenyomult. A helybeli elöljáróság a debreceni iskolai múzeum számára határozta elküldetni. [KSZ.]

  FÜZESI.: A légkövek- s tűzgömbökről. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. máj. 31. 22. sz. pp. 191-192. A meteorithullásokról. Rasch nyomán. [KSZ.]

          1858.

FÁY András: A Halmay család. Erkölcsi és tudományos olvasmány. Növendékek és nem növendékek számára. 2. köt. Pest, 1858. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 287 p. A csillagászathoz kapcsolódó fejezetek a 23-27. terjedő "előadási szakaszok": Az ég. Égi testek (pp. 162-167.). A nap (pp. 167-173.).; A bolygók (pp. 173-181.).; A holdakról (pp. 182-187.).; Az üstökösök (pp. 187-193.).; Az állócsillagok (pp. 193-201.). [HAI.]

CSENGERI Antal: Képek az emberi mivelődés történetéből. 2. Egyiptom miveltsége. 2. Egyiptom vallása és tudománya. = Budapesti Szemle 4. köt. 1858. 12-13. füzet. pp. 242-286. Csillagászat: pp. 265-266., 271., 276-279. [HAI.]

SZONTAGH Dániel: Valjon mit jelent a most uralkodó Donati-üstökös? = Delejtű 1. 1858. nov. 2. 18. sz. pp. 141-142. [SRG.]

TÖRÖK József: Értesités a Kaba-debreceni lebkőről. Olvasta az akademiában junius 7. 1858. = Magyar Academiai Értesítő 18. 1858. 6. sz. pp. 313-318. Az 1857. ápr. 15-én a Debrecen közelében lévő Kaba község melletti meteorithullás látványa és ásványtani leírása. A képtáblán a meteorit rajza három nézetből. A kő vegyelemzését Dr. Nendtvich úr vállalta magára. [KSZ.]

1857. ápr. 15-én lebkő (meteorit). Debrecen vidékén Kaba helység mellett zuhant le. = Magyar Academiai Értesítő 18. 1858. 6. sz. p. 322. [SRG.]

TÖRÖK József: Adalék a kaba-debreczeni lebkőröli értesítéshez. = Magyar Academiai Értesítő 18. 1858. 10. sz. pp. 622-624. Szenet és szerves anyagot találtak a kabai meteoritban. [KSZ.]

SZÁSZ Károly: Egy pillantás a holdba. = Szépirodalmi Közlöny 1. 1858. febr. 14. 39-13. sz. pp. 917-920. A Szépirodalmi Közlöny első évfolyama a címlap tanúsága szerint 1857 okt. 1-től 1858 június végéig tartott. 1858 jan. 3-tól az egyes lapszámok kettős sorszámozásúak voltak (27-1. szám.). Mint hogy hetente két szám jelent meg, így az 1858. febr. 14-ei lapszám sorszáma már 39-13. sz. volt. Ez így ment egészen az 1858. június 27-ei utolsó számig (77-51. szám). [HAI.]

SZÁSZ Károly: Egy pillantás a holdba. (Vége). = Szépirodalmi Közlöny 1. 1858. febr. 18. 40-14. sz. pp. 941-945. [HAI.]

A természettan 1857-ben. = Szépirodalmi Közlöny 1. 1858. mart. 7. 45-19. sz. pp. 1078-1080. Babinet, [Jacques] francia fizikus, csillagász nyomán. "... az 1857-iki évben pedig mindössze csak két [nap]fogyatkozás volt, és nem vala holdfogyatkozás. ... 8 [kisbolygó] fedeztetett fel s így számuk az előbbiekkel 50-re megy fel. ... [1857] igen gazdag volt üstökös csillagokban; mert hat fedeztetett fel." [HAI.]

A természettan 1857-ben. (Vége). = Szépirodalmi Közlöny 1. 1858. mart. 7. 46-20. sz. pp. 1097-1100. Babinet, [Jacques] francia fizikus, csillagász nyomán. [HAI.]

TÖRÖK József: Értesítés a kaba-debreceni lebköről. = Új Magyar Muzeum Hetedik [Nyolczadik] folyam Második kötet 1858. pp. 313-318., 1 t. Magyar Academiai Értesítő 18. 1858. VI. sz. pp. 313-318., 1 t. Olvasta az akademiában junius 7. 1858."Köztudomásu dolog a hirlapi közlemények után, miként a mult évi april 15-kén Debrecen vidékén Kaba helység mellett egy lebkő (meteorit) esett le, melyet a debreceni főiskola iránt kegyelettel viseltető községi előljáróság a nevezett főiskola természetrajzi gyűjteményének ajándékozott, s mely ennélfogva véleményem szerint kaba-debreceni lebkőnek jogosan neveztetik." Vegytani elemzését Nendtvich Károly vállalta el. [SRG.]

TÖRÖK József: Adalék a kaba-debreceni lebkörőli értesítéshez. = Új Magyar Muzeum Hetedik [Nyolczadik] folyam Második kötet 1858. pp. 622-624. Magyar Akademiai Értesítő 18. 1858. 10. sz. pp. 622-624. A meteor elemzését Wöhler göttingai vegyész végezte el, Hörnes Mór a bécsi cs. kir. udvari ásványgyűjtemény igazgatója felkérésére. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: Uralkodó planéta és időjárási jóslatok. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 17. 3. sz. pp. 31-32. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: Uralkodó planéta és időjárási jóslatok. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. pp. 44-45. [SRG.]

  Meteorkő. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. p. 47. 1857. okt. 11-én Erdélyben Veresegyházán 29 font súlyú meteorkő hullott. [SRG.]

  Napfogyatkozások. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. p. 47. Egyike 1858. márc. 15-én lesz. [SRG.]

  Ismét üstökös. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. p. 47. Babinet akadémikus szerint a nagy üstökös, amelyik V. Károly idején rémítgette a népet az idén újra visszatér. [SRG.]

  BRASSAI [Sámuel]: Uralkodó planéta és időjárási jóslatok. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 31. 5. sz. pp. 55-56. [SRG.]

  Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 21. 8. sz. p. 94. 1857-ben 7 üstököst fedeztek fel.; Napfogyatkozás előrejelzése 1858. márc. 15-ére. [SRG.]

  BRASSAI Sámuel: A márczius 15-i nagy napfogyatkozásról. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 28. 9. sz. pp. 102-104. [KSZ.]

  K.: Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 28. 9. sz. p. 105. Baros-Sebesen 1858. jan. 22-én két álnap volt. 1858. jan. 23-án, este 8 órakor egy fényes tűzgömb tűnt fel, mely végén 10-12 részre szökkent szét. A tüneményt Löfflere József erdőmester látta Boros-Sebes és Ó-Dézna között a radnai hegyek feletti égrészen. Rajzát közli a lap. [KSZ.]

  BRASSAI [Sámuel]: Pótlék-jegyzetek a mártius 15-diki napfogyatkozásról szóló cikkhez. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. márc. 7. 10. sz. p. 115. [KSZ.]

  Napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. márc. 21. 12. sz. p. 142. Napfogyatkozás 1858. márc. 15-én. [SRG.]

  A Donátiféle üstökös. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 3. 40. sz. pp. 474-475. Donati üstökös 1858. jún. 2-án. Rajzzal. Két hét óta puszta szemmel is látható egünkön. Legnagyobb fénye okt. 9-én lesz, üstöke is akkor nyeri el legnagyobb kifejlését és hosszát. [KSZ.]

  Az üstökösök. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 10. 41. sz. pp. 483-485. [SRG.]

  Uj vendég-e a Donáti-féle üstökös, vagy régi? = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 17. 42. sz. pp. 499-500. Kérdések Emődről Sz. J. ref. lelkésztől és Mezőtúrról Pinkoczy Lajos segédlelkésztől. [KSZ.]

  Br. [BRASSAI Sámuel]: Felelet a Vasárnapi Ujság 42. számabeli csillagászati kérdésre (Vajjon uj vendég-e a Donáti-üstökös?) = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 24. 43. sz. p. 511. [KSZ.]

  VASS József: Jegyzetek az üstökösök krónikájából. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. dec. 5. 49. sz. p. 583. 1530-ban nagy üstökös.; Két üstökös 1531-ben.; Egy nagy üstökös 1538-ban.; Homályos üstökös 1559-ben.; Új csillag 1572. szept. 28-tól.; Üstökös 1577-ben., Üstökös 1607. szept. 25. - okt. 20.; Üstökös 1618. nov. 30. - dec. elejéig. [SRG.]

          1859.

HUNFALVY János: Egy pillantás a külföld tudományos mozgalmaira a közelebbi években. = Budapesti Szemle 5. köt. 1859. 15. füz. pp. 66-89. Csillagászat: pp. 67-72. "A brit társulat 1857-ik évi gyűlésének elnöke, dr. Lloyd Humphrey, a csillagászaton kezdé jelentését. Századunk elején kezdődött az addig ismeretlen járócsillagok fölfedezése, 1845-ben újra föléledt s azóta folyvást tart; 1846 óta egy esztendő sem telt el, a nélkül, hogy az úgynevezett bolygókák (planetoidák) száma egygyel vagy többel ne növekedett volna; 1852-ben nyolcz, 1856-ban öt, végre 1857-ben három új bolygókát fedeztek föl... A földünk alakját s a tenger apályát és dagályát illető vizsgálatok szoros kapcsolatban vannak a csillagászattal... A dagály-apály tüneményével a földdelejesség tüneményei nem egy hasonlatosságot mutatnak..." [HAI.]

Ismerettár. Nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 1. kötet. A - Besztercebánya. Pest, 1859. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 992. c. Csillagászat:
Anaxagoras cc. 248-249.;
Anaximander c. 249.;
Anaximenes c. 249.;
Arago Domokos Ferenc cc. 377-379.;
Arany szám c. 399.;
Asteoridek c. 499.;
Atlas c. 513.;
Bernouilli 1.) Jakab, született 1654-ben, meghalt 1705-ben. [...] 2.) János, az előbbinek testvére, született 1667 julius 27-én [...] 7.) János e néven 3-ik, szül. 1744 november 4-én. [...] cc. 949-954.;
Bessel (Frigyes) cc. 977-978. [HAI.]

Ismerettár. Nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 2. kötet. Betábtázás - Choliambus. Pest, 1859. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 860. c. Csillagászat:
Biot (János) (cc. 64-65.).;
Bolygócsillag-rendzer (cc. 143-147.).;
Bootes (c. 205.).;
Borda (János) (c. 214.).;
Borelli (János Alfonsz) (cc. 217-218.).;
Boskovich (Roger József) (cc. 249-250.).;
Bouguer (olv. Bugé Péter) (c. 266.).;
Bököl (Skorpio). "A pankányok, vagyis a szárny- és csáp nélküli s fejérvérü izállatok osztályához tartozik, potroha gyűrűzött, csáp helyett a rákollóihoz hasonló faláma van; ízelt hosszas farkának végíze horgos, vagy bökös hegyü, melyből mérgét megbökött sebbe ereszti, [...] A naputnak vagy állatkörnek egyik jegyét is skorpiónak vagy most már bökölnek nevezzük, ebbe a nap october hóban lép, midőn földünk épen az ellenoldalon a bikajegyben van. (c. 289.).;
Bradley (olv. Bredli Jakab) (c. 310.).;
Brahe (Ticho de) (c. 312.).;
Bruno (Giordano) (cc. 403-404.).;
Buczy (Emil) "m. akad. lev. tag, a károlyfejérvári [! más néven Gyulafehérvár] csillagásztorony őre, született 1784. [! 1782] május 16. Kolosvártt, ..." (cc. 423-424.).;
Bugge (Tamás) (cc. 443-444.).;
Burckhardt (János Károly) "jeles csillagász született 1773-ben Lipcsében. 1799-ben franczia polgárrá, 1807-ben pedig a franczia katonaiskola csillagásza lett. ..." (c. 469.).;
Caillé (olv. Kaljé Lajos) "franczia csillagász a mult századból, ki a déli félgömbön 9800 ismeretlen csillagot ismertetett meg." (c. 543.).;
Calendae. "Az Ókori rómaiaknak nem levén irott naptáraik, a hónapok első napjai kikiáltattak, s ezeket népgyülésekkel, áldozatokkal és mulatságokkal szokták megünnepelni. ..." (c. 555.).;
Calendarium v. Kalendarium (cc. 555-556.).;
Calendariographia. "Naptárkészités tudománya." (c. 556.).;
Callisto. "Lycaon, arkadiai király leánya, kit, mivel Jupiter megszeretett, - a féltékeny Juno medvévé változtatott, s Jupiter a csillagzatok közé fölvitt." (c. 564.).;
Capella (Kecske). "Alhajot néven elsőnagyságu csillag az ugynevezett fuvaros csillagzatban." (c. 618.).;
Cassini. Nevezetes olasz család, melynek törzsatyja, ennek fia, unokája s másod unokája mind jeles természetbuvárok s a Párisi csillagásztorony igazgatói valónak; és pedig a) C. János Domonkos [...] b) Fia C. Jakab, [...] c) C. de Thury, Caesar Ferencz, fia az előbbinek. [...] d) C. János Domonkos gróf, [...] Ennek fia e) C. Sándor Henrik algróf, született 1781-ben; eleintén szintén csillagász volt, később azonban jogtudós lett, s mint pairkamrai tag halt meg 1832." (cc. 684-685.).;
Cassiope v. Cassiopéa, "Cepheus aethiopiai király neje, Andromeda anyja, ki miután Jupitertől Atymniust nemzette, a csillagok közé fölvétetett." (c. 686.).;
Castor és Pollux (cc. 692-693.).;
Celsius. Nagyhirü tudós család Svédországban. Több tagjai közt nevezetesbek C. Magnus (1621-1679) csillagász-tanár. [...] C. Anders (1701-1744) hires mennyiség- és csillagásztanár. Az upsalai csillagásztorony leginkább neki köszönheti alapitását. Nevéről hivják a 100 foku hévmérőt is. ..." (c. 723.).;
Ceres (cc. 734-735.).;
Chiron. A hitrege szerint a Centaurok egyike, Kronos és Philyra fia, Aeskulap, Achilles s több nevezetes férfiak tanitója. [...] A centauroknak Herculessel vívott csatájában ez által halálosan megsebesittetvén, holta után Jupiter által a csillagzatok közé vétetett föl. ..." (cc. 842-843.).;
Chladni (Ernő Flórián Frigyes). Német természetbuvár (1756-1827). Ő volt a hallástannak (Acustica) mint külön tudománynak alapitója. [...] nevezetes fölfedezéseket tett a légkövekre nézve is. ..." (c. 844.). [HAI.]

BRASSAI Sámuel: A természettan szelleme és iránya. = Budapesti Szemle 7. köt. 1859. 22-23. füzet. pp. 301-324. Csillagászat: pp. 311-317. [HAI.]

PODHRACZKY József: Pogány magyarok idővetéséről. [1.] = Delejtű 2. 1859. jan. 11. 2. sz. pp. 9-11. [SRG.]

PODHRACZKY József: Pogány magyarok idővetéséről. (Vége.) = Delejtű 2. 1859. jan. 18. 3. sz. p. 19. [SRG.]

TÖRÖK József: A kaba-debreceni lebkőben Wöhler Göttingai tanár által fölfedezett szerves anyagról. = Magyar Akademiai Értesítő Mathematikai és természettudományi Osztályok Közlönye [1. köt.] 1859. [1.] sz. pp. 71-78. Közlötte mart. 14. 1859-ben. [KSZ.]

TÖRÖK József: A kaba-debreczeni lebkőben Wöhler göttingai tanár által fölfedezett szerves anyagról. = Magyar Akademiai Értesítő Mathematikai és természettudományi Osztályok Közlönye 19. 1859. 2. sz. pp. 129-131. Közlötte 1859. márc. 14. [KSZ.]

BRASSAI Sámuel: Az árnyékóráról. = Magyar Akademiai Értesítő Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 2. 19. 1859. 5. sz. pp. 447-471. Napórák szerkesztésének geometriai módszerei. Képletek és táblázatok fali napórák rajzolásához. Többféle földrajzi szélességre (45, 46, 47, 48 fokra), többféle szögelfordulású falakra (45, 40, 35, 30, 25, 20, 15, 10, 5, éppen délre néző), minden negyedórára adja az osztásokat. [KSZ.]

HUNFALVY János: Strabón és Ptolemaiosz, Büsching és Ritter Károly nézeteik a földiratról, vagyis a földirat tárgya és feladata. = Új Magyar Muzeum Kilencedik folyam Második kötet 1859. pp. 812-836. Magyar Akademiai Értesítő 19. 1859. IX. sz. pp. 812-836. Székét foglalva olvasta az Akademiában junius 6. 1859. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  A nap és fénye. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 6. 6. sz. pp. 66-67. A napfoltokról, amelyet 1610-ben Fabricius János frisiai csillagász fedezett fel. [SRG.]

  A múlt évi időjárás. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 6. 6. sz. p. 70. Egy bécsi csillagász szerint 1858-ban csak kilencszer volt az ég teljesen derült. 305-ször borongó. [SRG.]

  (A műveletlen népeknek igen furcsa fogalmaik vannak) az égboltról, a csillagokról, természeti tüneményekről és a földről. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 13. 7. sz. p. 83. [SRG.]

  Az északifény. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. maj. 29. 22. sz. pp. 259-260. Kowalsky kazani orosz tanár adott eddig legkimerítőbb leírást a jelenségről. [SRG.]

  A csillagos ég. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. jun. 19. 25. sz. pp. 291-292. [SRG.]

          1860.

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 3. kötet. Cholula - Drezda. Pest, 1860. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 764 c. Csillagászat:
"Circe (gör. Kirke). Némelyek szerint a napnak s Perseisnek, mások szerint Hyperion- és Eropsnak, vagy Eetes- és Hecatenak leánya; ama bájló szép és hatalmas bűvésznő, ki Italiának nyugati részén az aeai szigeten, egy pompás palotában lakott, szövéssel foglalkozott s varázserővel birt. [...] Circének neveztetik azon kisebb bolygó (asteroid) is, melyet Chacornat párisi csillagász 1855. a szűzjegyben fedezett fel." (cc. 43-44.).;
Collectiv v. gyüjtőüveg. "A távcsővekhez használtatni szokott domboru lencseüveg, melynek czélja a láttér nagyitása." (c. 99.).;
Copernicus (Miklós). (cc. 156-157.).;
Csillagok. "Azon megszámlálhatlan égi testek, melyek a nap hanyatlásával, a nagy világtérben mint különféle fénnyel ragyogó pontok tünnek elő; s álló, bolygó és üstökös csillagokra osztatnak." (c. 275.).;
Csillagászat. A világtestek tüneményeivel s mozgásaival foglalkozván, igen természetesnek találhatjuk azon állitást, hogy az, egykoru az emberiséggel, mert a vadon fia is gondos figyelemmel kiséri a csillagokat, melyek neki óra, iránytű és naptár gyanánt szolgálnak. ..." (cc. 275-276.).;
"Csillag- v. égabrosznak neveztetnek azon térképek, melyeken az állócsillagok, nagyságuk megjelölésével vannak fölmutatva. Igen könyittetik ezek által az égi testek ismerete. Ezen térképek rendesen minden európai nyelven Uranometria néven ismertetnek." (c. 276.).;
Csillag- bálványozás és jóslás. (c. 277.).;
Csillaghullas (v. szaladás vagy tisztulás). A levegő magasb részeiben, derült éjjeleken gyakran látható tünemény. Mi legyen ennek valódi oka, a természetbuvárok mind ekkoráig meghatározni nem tudták. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyitjók, hogy a legnagyszerübb csillaghullások november 12-14-re, és aug. 9-14-re vagyis Sz. Lőrincz ünnepére esnék. ..." (cc. 277-278.).;
Csillagisme (Astrognosia). Igy hivják a csillagok hely- és névszerinti leirását, és az égen fölkeresés módját. Ennek megtanulására csaknéhány csillagot kell név szerint ismerni, és aztán egy jó égi teke segedelmével könnyen el lehet a többin igazodni." (c. 278.).;
Csillaglajstrom. Az állócsillagok neveit és helyeik följegyzését tartalmazza. Legrégibb a Kr. el. 150 évvel Hypparchus által készitett ily lajstrom, melyben még akkor csak 1026 álló csillag volt följegyezve. A Piazzi által 1814. készitett lajstromban már 7646-ra megy azok száma. Azóta még tökéletesb lajstromok készittettek." (c. 279.).;
Csillagnapnak neveztetik azon időköz, mely alatt az egész égboltozat mintegy magatengelye körül megfordulni látszatik, vagyis azon időköz, mely ugyanazon csillagnak a délvonal aló kétszeri jutása közt eltelik. Négy perczczel rövidebb mint a közönségesen 24 órára számitott napnap." (c. 279.).;
Cynosura. "A római hitrege szerint azon nympha, ki Jupitert az Ida hegyen fölnevelte, s utóbb a kis gönczöl csillagzatba fölvéttetett. Ezen csillagzat a foeniciaiak utmutatója tengeri utjaikban. Innen e szó ma is utmutatást jelent." (c. 279.).;
Dagály, apály. A tengerviznek azon változatos emelkedése és esése, mely minden 24 óra és 12 percz alatt kétszer ismétlődik, vagyis egyik 6 óra és 12 percz alatt folyvást apad, másik ugyanannyi idő alatt dagad a viz; a következő időközökben szintén ez történvén. De a földnek minden helyein egy ugyanazon időben történik ez. Egyébiránt nem csak a tengereken, hanem az azokban beömlő nagyobb folyamokon is, mint például a Temzén, Elbán stb. tapasztalható ezen tünemény, melynek okául a a nap és hold vonzó erejét állittották. ..." (cc. 379-381.).;
Daphne, Peneus (thessaliai folyamisten) és Gaea (föld ) leánya, [...] Daphne-nak nevezik az apróbb bolygócsillagok egyikét." (cc. 439-440.).;
Declinatio. "Nyelvtani értelme: ejtegetés (l. ezt). A csillagászatban elhajlás (lásd ezt). A természettanban a delejtü eltérése (l. ezt). A gyógytanban pedig igy neveztetik azon időköz, mely alatt a már előbb főfokát elért betegség alábbhágy."(c. 490.).;
Dee (olv. Dí János). "Angol csillagász ég jós. Tanitványa volt Erzsébet királynő is, kinek ünnepélyére az év legszerencsésb napját a csillagokból kellett megjósolnia. Meghalt 1607-ben." (c. 497.).;
Dél. "Azon időpont, midőn a nap legmagasb fokon van, igazi délnek neveztetik. Ettől megkülönböztetendő a közép dél, mely a csillagászok kiszámitásán alapszik. Ök ugyanis a napkörnek 360 fokát, egy valódi év 365 nap, 5 óra, 48 percz, 45 1/2 másodperczével felosztván, a kijött részt 59 perczet, 8 1/3 másodperczet veszik nap azon állandó sebességének, melylyel, az naponkint előbb megy. [...] Egyébiránt délnek neveztetik az északkal átellenben eső égtáj is, melyen a nap a láthatár felett legmagasabban áll." (cc. 510-511.).;
Delambre (olv. Delánbr János József). "Franczia csillagász (1749-1822). Ismertté tette nevét azon táblák által, melyekben a Nap, Uranus, Jupiter és Saturn pályát tünteti elő. Méchain mérnökkel együtt ő hajtott végre Dünkirchentől Barcelonáig egy földmérést, melyet egy ujabb mérrendszer alapjéul akart vétetni." (c. 522.).;
Delejessége a földnek (cc. 532-533.).;
Delejtű (cc. 533-535.).;
Delelés-nek nevezik a csillagászok valamely csillagnak azon legmagasabb állását, midőn az a nap délkörébe ér. Innen delelni, culminare, annyi mint tetőpontra érni." (c. 535.).;
Dél-fény v. Délszaki fény. "A föld tengelyének déli sarkánál az északi fényhez hasonlo légtünemény; csakhogy emennél sokkal gyöngébb, s az utazók tapasztalása szerint a nemleges villanyosság hatásához hasonló tüneményekkel jár. (L. Északi fény)." (c. 536.).;
Déli kereszt. "Az ég déli felén ragyogó csillagzat, mely csak a mult század vége felé iktattatott a csillaglajstomba." (c. 540.).;
Delisle vagy De l’Isle (olv. Delil Claudius). Fanczia történész és földiro (1644-1720). Főmunkái : "Atlas historique et geographique" (Páris 1718) és "Abrégé de l’histoire aniversele" (Páris 1781). Legidősb fia Vilmos, földirati ujabb rendszer alapitója (1675-1726). Kiadott 184 földképet melyeket csillagászati észlelések és utleirások után készített. - Másod fia D. Jószef Miklós, hires csillagász (1688-1768). Első Katalin czárné Oroszországba hivatván, ott egy csillagászati iskola alapításátt rendezte mely átala hiressé is vált, 1747-ben visszatérvén szülőföldére, Francziaországba, a király megvette a csillagászatra és földiratra tartozó gyűjteményét. Végre elfelejtetve s nagy szegénységben halt el. ..." (cc. 541-542.).;
Délkör (latin Meridianus). "Az égnek azon egyik képzelt köre, mely a látható éggömböt keleti és nyugatira osztja; mert a két sarkon és a tetö (Zenith) és a lábponton (Nadir) átvonul. ..." (c. 542.).;
Delphin. "Azokhoz, miket ez emlős állatról természetrajzi szempontból Cselle czikk alatt (l. ezt) elmondtunk; hozzá adandók azon hitregék, melyek a görög és római költők munkáiban Arion és Amphitrite felől olvashatók (l. ezeket). Igy neveztetik az ég északi felén egy csillagzat is; könnyen meg lehet ismerni 3-ik nagyságu négy csillagáról, melyek dőlt négyszöget képeznek." (c. 546.).;
Develey (olv. Devlé Izsák Manó Lajos). Korunk egyik legnevezetesb természettudósa. Szül. 1764. Schweitzben. Genf- és Párisban végzett tanulmányai után a lausannei egyetemnél csillagászat és mathesis tanára lett. ..." (c. 607.).;
Dipleidoscop. "Dent londoni művész által ujabb időkben kitalált, egy hüvelyknyi hosszu üveghasáb, mely a csillagászatban a déli idő meghatározására használtatik." (c. 661.).;
Dipsector. "Csillagászati műszer, melyet 1817-ben Wollaston a láthatár lenyomottságának mérésére talált fel." (cc. 664-665.).;
Dollond (olv. Dallönd János). "Kitünő angol látszerész Szül. 1706-ban. Nappal a szövöszéknél kereste élelmét, éjjeleit pedig láttani- és csillagászati buvárkodásokban töltötte. 1752-ben idősb fiával D. Péterrel társulva, egészen a távcsövek javitására adta magát; mig végre több domboru és homoru üvegek czélszerü összeköttetése által föltalálta a nevéről ismert achromat (vagy szintelen) távcsövet. Meghalt 1761." (c. 707.). [HAI.]

[RÓNAY Jáczint János:] A tűzimádó bölcs az ős-világok emlékeiről. Pest, 1860. Kilinán György egyetemi könyárus tulajdona. 180 p. + 14 t. Csillagászat: pp. 13-46. Mindenség (pp. 13-20., Elemezavar. pp. 15-20.); Naprendszer (pp. 21-31. Napunk világai. pp. 23-28., A bujdosó tűzimádók. pp. 28-31.); Földkeletkezés (pp. 32-46. Föld (Gőztenger. Kőtenger. Tűztenger). pp. 34-41., Álatakulási kőzetek. pp. 42. 46.); A további rész biológiai. [KSZ.]

SZABÓ József: Az új bujdosó a Nap és a Merkur között. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye (folytatása az eddigi évkönyveknek) I. köt. 1860. Szerk.: Szabó József. Pest, Trattner Károly ny. 1861. pp. 50-55. Már nevet is kapott: Vulkán. [PIR.]

SZABÓ József: Fölfedezések és találmányok. 2. Az új bujdosó a Nap és a Merkur közt. = Budapesti Szemle 8. köt. 1860. pp. 246-251. [HAI.]

ALMÁSI BALOGH Pál: Humboldt Sándor és művei. Első közlemény. = Budapesti Szemle 8. köt. 1860. 26-27. füzet. pp. 389-439. Csillagászat: pp. 411-413. "... (jun. 22 dikén 1799.), több mint 1800 ölnyi magasságon a tenger fölött. Keleten t. i. a látóhatár fölött álló csillagokat csudálatos ingó mozgásban látták lenni mind puszta szemmel mind távcsövön. ... 7-8 perczig tartott. Kérdi Humboldt, ha vajjon a csillagok ezen helyváltoztatása nem az oly sokat vitatott oldalvásti sugártörésnek (réfraction latérale) eredménye-e." Majd Humboldt 11000 lábnyi magasságról kiméri a napfelkeltét. [HAI.]

ALMÁSI BALOGH Pál: Humboldt Sándor és művei. Második közlemény. = Budapesti Szemle 9. köt. 1860. 28-29. füzet. pp. 155-180. Csillagászat: pp. 160-171. "Cumanában, ... [1799.] október 28-dikán a napfogyatkozást észlelték... Éjjeleinek egy részét a déli ég boltján ragyogó szép csillagok világerejének összehasonlítására használta fel Humboldt... November 11-éről 12-dikére... Reggel felé harmadfél órától kezdve a legrendkivülibb világló meteorok látszottak kelet felé." [a Leonidák meteorraj záporát látták] A szerző ismerteti ennek kapcsán a korabeli elméleteket a "futó csillagok, tűzgolyók és meteorkövek" rokonságáról, kozmikus eredetéről. [HAI.]

ALMÁSI BALOGH Pál: Humboldt Sándor és művei. Harmadik közlemény. = Budapesti Szemle 10. köt. 1860. 31-32. füzet. pp. 71-109. Csillagászat: pp. 93-99. "A Tuy és Aragua völgyekben, majd minden éjjel feltűnt Humboldt ott mulatása alatt az állatkörfény..." A szerző ismerteti ennek kapcsán a korabeli elméleteket az állatövi fény jelenségéről. [HAI.]

K. F.: Egy két szó a naptárok szerkesztése körűl. = Delejtű 3. 1860. ápr. 3. 14. sz. pp. 108-109. [SRG.]

SZABÓ József: Az új bujdosó a Nap és Merkur közt. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1860. (Folytatása az eddigi Évkönyveknek.) Első kötet. Szerk.: Szabó József. Pesten, 1861. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 50-55. " Azóta nevet is kapott ez új bujdosó, s az: Vulkán." [HAI.]

  FALVAY István: Látható holdsötétülés február 7-én 1860. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. jan. 15. 3. sz. p. 31. [SRG.]

  BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. febr. 19. 8. sz. pp. 89-90. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

  BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. febr. 26. 9. sz. pp. 99-100. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

  BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. márcz. 4. 10. sz. p. 115. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

  BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. márcz. 11. 11. sz. pp. 126-127. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

  E hó 18-án beállandó nagy napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. jul. 11. 29. sz. p. 353. Budapesten 3 óra 23 perczkor kezdődik és 5 óra 21 perczkor végződik. [KSZ.]

  Azon üstökösnek mely jelenleg az est első óráiban észak-nyugatra volt szemlélhető. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. jul. 11. 29. sz. p. 353. A bécsi csillagda tudósítása szerint helye és mozgása sokban hasonlít az 1556-osra. [KSZ.]

  Új magyar lap Egerben. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. aug. 14. 34. sz. p. 411. Egernek is lesz saját magyar közlönye... Ezen új lap "Egri Értesítő" czím alatt sept. 1-től kezdve hetenkint kétszer fog megjelenni. Tulajdonos kiadója Zeisler Lajos, szerkesztője pedig az ismert tudós dr. Montedegoi Albert Ferencz, az érseki csillagda igazgatója s a lyceum könyvtárnoka és rendes tanára leend. [KSZ.]

  b. -: Pesten északi fény volt látható. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. aug. 14. 34. sz. p. 412. Aug. 9-én, este féltíz óra tájban azoknak, kik ekkor épen az utcán jártak. Mondják, hogy a láthatár széles íve sötét színben lángolt, amelynek alján tömör felhők sötétedtek, a felhők közől időről időre világos sugárcsomók löveltek elő. Háromnegyed tízre azonban már minden eltűnt, s az ég tiszta és csillagos volt. [KSZ.]

          1861.

CSÉCSI (Nagy) Imre: Földünk’ ’s néhány nevezetesb ásvány rövid természetrajza, különös tekintettel a felsőbb polgári ’s közép tudós iskolák’ szükségeire. Készítette Csécsi Imre (orvos dr. a debr. Coll. Prof.). III. javított kiadás. Debreczen, 1861. kiadja telegdi K. Lajos. VIII + 1 + 95 p. + 1 kihajtható tábla. A bevezetésben a szerző a Nappal foglalkozik részletesen (A Napról, mint önálló égitestről; ezen belül: Régiek véleménye a Napról, a Nap ismertetése.; A Napról mint középpontról mely körül más égitest forog; ezen belül: Nap és hajnalcsillag). pp. 1-6. Az első fejezet első szakasza "A’ földről, mint égi testről" (a Föld alakja, nagysága, mozgásai, környezte). pp. 7-16. [HOR.]

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 4. kötet. Drina - Feretrius. Pest, 1861. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 736 c. Csillagászat:
"Dapuis (Düpüi Károly Ferencz). Kitünő franczia tudós (1742-1809). Kezdetben szónoklattanár Párisban; azután a csillagászatot tanulmányozta, s azon gondolatra jött, hogy a régiek hitregéit a csillagászat által fejtegetné, miről "Memoire sur l’origine des constellations et sur l’explication de la fable par l’astronomie" (Páris 1781) czimü könyvében értekezik. ..." (cc. 55-56.).;
Ég, égboltozat, éggömb. "Természettanilag igy nevezzük ama kékboltozatot, mely félgömb alakjában terül el földünk fölött, s ugy látszik, mintha látkörünk határát képezné. Az ó korban szilárd boltozatnak tartották az eget, melyhez mintegy oda volnának tapadva a csillagok; holott az nem más, mint egy végtelen nagy ür, melyben a roppant égi testek mozognak. Ez ür is azonban szigoruabban vizsgálva, nem annyira félgömbnek, mint inkább egy óraüveghez hasonló emelkedésnek látszik. ..." (cc. 102-103.).;
"Égalj vagy éghajlat (Clima). "A régiek e nevezet alatt értették az egyenlitőtől párhuzamosan vontaknak képzelt körök közeit. Minthogy pedig az egyenlitő alatt a nappal legnagyobb hossza 12 órányi, ellenben a földsarkoknál 24 óráig is tart, igy e 12 órai különbséget 24 felé osztva, azt mondták, hogy a nappalhosszaságnak minden 1/2 órányi különbsége egy-egy külön égaljnak felel meg. ..." (cc. 103-104.).;
Egyenlitö (aequator). "Mind az ég- mind a földgolyón igy neveztetik azon képzeleti vonal, melyet kelet-nyugati irányban huzva lenni képzelünk. [...] Az égi egyenlitő az egyenközü körök közt azon legnagyobb körvonal, mely az éggolyót szintén két félre osztja. E vonalon évenkint kétszer (tavasz és ősz kezdetén) találkozik a nap, a midőn az egész földön egyenlő a nap és éj (mindenik 12 óráig tart), Az égi egyenlitő nagy fontossággal bir a csillagászatban, mert egyik módja ez, miként lehessen a csillagok helyét meghatározni; ..." (cc. 123-124.).;
Éj. "A csillagászok szerint azon időpont, midőn a nap a láthatár alatt van. egyenlitő alatt a nappal és éj folytonosan egyenlők; minél közelebb jő az ember a föld-sarkokhoz, annál szembetünőbb a nappal és éj hossza közti különbség. Legrövidebb nálunk az éj a nyári napfordulatkor (junius 21-én), leghosszabb a téli napfordulatkor. (december 21.) ..." (cc. 205-206.).;
Éjsarki csillag. "A kis gönczöl (vagy kis medve) csillagzathoz tartozó állócsillag, mely a nagy gönczöl két hátulsó csillagához egyenes irányban áll. Minthogy az északi ponthoz közel van, s a tengeri utasoknak irány v. vezető csillagul szolgál; északi csillagnak is neveztetik." (cc. 206-207.).;
Éjszaki fény (aurora borealis). "Azon hajnalfényü, szép légi tünemény, mely a földsarki tartományokban mindig, a délibb tartományokban pedig csak tisztább éjjeleken, s csak akkor látható, ha a tünemény jelentékenyebb kiterjedésü. ..." (cc. 208-209.).;
Elhajlás. "A csillagászatban valamely csillagnak az egyenlitőtől észak- v. délfelé való függőleges eltávozása; Delejtű elhajlása pedig a tű irányának a valódi észak iránytóli eltérése." (c. 229.).;
Encke (János Ferencz). "A berlini kir. csillagásztorony igazgatója. Született 1791-ben Hamburgban. Különösen az üstökösök pályáinak kiszámitása által tette magát hiressé. Egyike ezeknek, - mely körülbelül minden 3 évben végzi pályáját, de csak nagyitó üvegen látható - Encke üstökösének neveztetik." (c. 259.).;
Ephemer (egynapi). "Igy neveztetik átalában mind, mi igen rövidlétü. Különösen az irodalomban E. lapok a napi lapok, olykor a folyóiratok, és végre az időjárásróli közlemények. A csillagászatban Eph. táblák, melyeken a nap, hold és bujdosók naponkénti állásai vannak följegyezve. - Az állatok közt a kérész." (c. 299.).;
Év. "Közönségesen igy neveztetik azon időszak, mely alatt a föld elvégzi napkörüli utját. - Ez idő 365 napot, 5 órát, 48 perczet és 51 másodperczet tesz. Minthogy pedig közönséges évre csupán 365 napot számitanak; az igy évenkint maradó időfeleslegböl minden negyedik évre egy nap jut, melyet szökőnapnak szokás nevezni, (a magyar Mátyás ugrásának hivja ezt). Igy aztán az ilyen 366 napos év is szökő évnek mondatik. - Ezen forduló (tropicus) évtől megkülönböztetendő a csillagév (sideral). Ez alatt azon idő értetik, melyre a napnak szüksége van, hogy állócsillaghoz jusson, a honnan megindult; ezen év 20 perczczel ég 23 másodperczczel hosszabb a fordulóévnél. - A holdév azon időszak, mely alatt a hold 12-szer végzi négy negyedes fordulatait, és minthogy ez 354 nap, 8 óra, 48 perczet tesz, tehát a holdév majdnem 11 nappal rövidebb a napévnél. A nagy v. Platoni év 25900 évből áll, ezen évszak lefolyása utón a napéjegyeni pontok ismét ugyanazon pontjain esnek a naputnak. ..." (cc. 517-518.).;
Évkönyvek (Krónikák). "1) Oly történelmi munkák, melyekben néhány év nevezetesb eseményei korrendszeresen adatnak elő, a nélkül, hogy azok irója a történt események okainak és következményeinek vizsgálatába bocsátkoznék. [...] 2) A csillagászati évkönyvek arra valók, hogy azokban az égi testek helyei az év minden napjára,s azonfölül az évben előfordulandó nevezetesb égi tünemények előre kijelöltetnek. Az első ilynemü évkönyvet Democritus Parapegmata czim alatt irta. Legnagyobb figyelmet ébresztettek a 15-dik században Regiomontanus csillagászati évkönyvei." (cc. 522-523.).;
Évszakok. "Csillagászati értelemben az évnek azon négy része, melyek a napéjegyenek és napfordulatok köztelőjőnek, ugymint: tavasz, nyár, ősz és tél. Megkülönböztetendők ezektől az időjárati (meteorologiai) évszakok. Ezek alatt azon idő-járati változásokat értik, melyek a hely fekvésétől függenek." (c. 523.).;
Farkas (István). "Hires csillagász, s - az akkori idők szerint - csillagjós is egyszersmind Erdélyben a XVI. században. Az 1576-ban feltünt üstökös csillag üstöke, kelet és igy Erdély felé is irányulván, ebből ő a Báthori fejedelmi család végelpusztulását jóslotta." (c. 581.).;
Február. "Az év második hónapja. Nevét az alvilág istenének Plutonak - egyik melléknevétől (Februus) kapta, mert az ennek tiszteletére szánt engesztelő ünnepélyek Rómában e hó 18-28- áig tartattak. [...] Eleintén a rómaiaknál február hónak rendesen 29 napja volt, de Augustus uralkodása alatt innen egy nap elvétetvén, az, az akkor még csak 30 napból állt Augustus hónaphoz adatott azért, mert az udvari hizelgők összeegyezhetlennek tartották azt, hogy Julius Caesar emlékére nevezett hónap 31-, az élő császár nevét viselő hónap pedig csak 30 napból álljon. A magyar okleveleken Böjtelö havának, közéletben Tavaszutónak, a 12 égi jegy után pedig Halak havának nevezik." (cc. 608-609.).;
Fény v. világosság, v. világ. "Egyik oka annak, hogy a kültárgyak láthatók. Átalóban a fény jelenségeinek különféle okai v. forrásai vannak. Ezek közt első a nap és az álló csillagok, azután a meleg v. hő, a villanyosság, némely fénylő sajátsóggal biró állatok, s végre az állati és növényi részek rothadása és revesedése. A mely test maga képes fényt terjeszteni mint p. o. a nap, - önfényűnek v. fényesnek, - a mely pedig más világitó testtől kapja fényét, - mint péld. a hold - fénytelennek neveztetik. A fény csak sugarak által terjesztetik. A nap fénysugarai minden másodperczben 42000 földrajzi mérföldet haladván, 8 percz és 13 1/2 másodpercz alatt jutnak földünkhöz. ..." (cc. 679-681.).;
Fénytörtan.(Dioptrica vagy Anaclastica.) "Azon része a láttannak, mely a fénysugaraknak egyenes vonaltóli megtöréséről értekezik. [...] A fénytörés hatásának meghatározása fontos szerepet játszik a csillagászatban. Ide tartozik a domború lencsék v. gyújtó, és homorú lencsék v. szóró üvegek, szóval a táv- és nagyitó-üvegek elmélete." (cc. 689-690.). [HAI.]

  Magyar Tudom. Akademiai Almanach M.DCCCLXI-re [1861-re]. Az Akademia rendeletéből kiadta Toldy Ferenc titoknok. Pest, 1861. Emich Gusztáv Magyar Akademiai nyomdász. 222 p. Csillagászat: pp. [3-14.] Naptároldalak havonként (napok, névnapok, ünnepek, akademiai naptár). [KSZ.]

SZABÓ József: Nitrogen a lénártói meteorvasban. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1861. (Folytatása az eddigi Évkönyveknek.) Második kötet. 1. füzet. Szerk.: Szabó József. Pesten, 1862. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 141-144. [HAI.]

KÁLMÁN Ferencz: A naptár készítése. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. márc. 24. 12. sz. pp. 138-139. [SRG.]

BERKY Gusztáv: Hogyan támadt és miből áll a mi földünk? 1. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 7. 27. sz. pp. 318-319. [KSZ.]

Üstökös. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 7. 27. sz. p. 322. A múlt hét elején egy fényes üstökös tűnt fel a nyugati láthatáron, a nagy medve csillagzat alatt jobbra. [KSZ.]

BERKY Gusztáv: Hogyan támadt és miből áll a mi földünk? 2. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 14. 28. sz. pp. 330-331. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 1. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 21. 29. sz. pp. 342-344. A cikket az 1819-es, az 1811-es, az 1744-es és az 1807-es üstökösről készített metszet illusztrálja. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 2. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. jul. 28. 30. sz. pp. 354-355. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 3. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 4. 31. sz. pp. 366-367. [KSZ.]

Az idei üstökösről. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 4. 31. sz. p. 371. La Verrier a franczia tudományos akadémiában egész őszinteséggel kijelentette, hogy a napjainkban feltűnt üstökös előtte teljesen ismeretlen, most először jelent meg. Az üstökös gyorsan távozott, a 10-én már csak a csillagász-csöveken volt látható. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 4. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 11. 32. sz. pp. 378-379. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 5. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 18. 33. sz. pp. 388., 390-391. A cikket metszetek illusztrálják. Az 1556-iki és a Halley-üstökös útja. A Halley-, Encke- és Biela-üstökösök útja útja. A Donáti-üstökös útja. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 6. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 25. 34. sz. pp. 402-404. Illusztrációk: Az üstök magyarázatául. A Donáti üstökös feje. [KSZ.]

Az északifény. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. szept. 22. 38. sz. p. 451. "Az északifényt eleinte, főleg midőn a villanyosságot meg kezdték ismerni, a túláradt villanyfolyam kiömléséből származtatták, s azt álliták, hogy a tüneménynél hallható ropogás nem egyéb, mint a villanyszikrák nagyobb mérvű kipattogása. Ujabb nézetek szerint azonban az északifény nem annyira a villanyossággal, mint inkább a föld delejességével van összeköttetésben , s azért e tüneményt delejes zivatarnak tekintik..." [HAI.]

Légtünemény. = Vasárnapi Ujság nyolczadik évi folyam 1861. dec. 15. 50-ik sz. p. 599. "Gyula-Fehérvártt nov. 30-án este ritka szép légtünemény volt látható. Az eget néhány másodperczig tartó villámszerű világosság özönlé el, mely után ágyudörgést fölülmúló csattanás hallatszott. Valószínűleg a közel hegyek közt meteor pattant szét." [SRG.]

          1862.

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 5. kötet. Ferguson - Hermann. Pest, 1862. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 768 c. Csillagászat:
"Ferguson (olv. Fergúzn) Jakab. Hires angol csillagász és erőmüvész. Szül . 1710 -ben Skócziában, hol fiatal korában juhnyájőr levén, folytonosan vizsgálta a csillagokat. Később Anglia egyik kitünő csillagásza és erőmüvésze lett. Meghalt 1776-ban. (V. Ö. Bolygó rendszer.) ..." (c. 1.).;
Fides. "A rómaiaknál személyesitett istennője a hűségnek; tiszteletére több templom állittatott. A vertpénzeken két egymásba fogott kézzel, s ezek közt buzakalászokkal és mákfejekkel ábrázoltatik. - Igy neveztetik azon kisebb bolygó, melyet Luther 1855-ben a halcsillagzatban födözött fel." (c. 23.).;
Fióknapok és Fiókholdak. "Oly légköri tünemények, melyek a nedvességgel telt levegőben a nap vagy hold udvarának fénytöréséből vagy viszszatükrözéséből származnak. Néha egyet, néha többet is láthatni." (c. 35.).;
Flamsteed (olv. Flemsztíd János). "Hires angol csillagász, szül. 1646. A greenwichi ujon épitett csillagásztorony róla Flamsteedhousenek neveztetett. Igen becses csillagászati könyveket és képeket hagyott hátra." (c. 45.).;
Föld. "Egyike azon bolygó csillagoknak, melyek napunk rendszeréhez vagy családához tartoznak. Alakjára nézve a régiek azt hitték, hogy olyan lapos mint a kerek asztal vagy tanyér, ..." (cc. 122-127.).;
"Földsarkak a föld középpontján át, éjdéli irányban képzelt tengelynek végpontjai minél közelebb a sarkakhoz, a szélességi fokok is keskenyülnek, mig végre a végpontnál egyesülnek. Itt a napot félévig szüntelen a láthatár fölött láthatni, másik félévben pedig mindég a láthatár alatt van." (c. 137.).;
Fraunhofer (József). Híres német üveges. Szül. 1787-ben Bajorországban. Meghalt 1826-ban mint a müncheni akademia egyik conservatora. Csillagászati távcső üvegei igen nagy hirben állanak." (c. 221.).;
Galilei (Galileo), természtettudós. (cc. 282-284.).;
Gausz (Károly, Frigyes). "Egyike a legnagyobb mathematikusoknak. Szül. 1777-ben Braunschweigban. 1807-től a csillagászat tanára s egyszersmind a csillagda igazgatója Göttingában. - A magasabb mennyiségtant a legszebb találmányokkal gazdagítá, s az e század elején fölfedezett bolygók pályájának kiszámítására új s czélszerű módszert talált fel. Kitűnő érdemeket szerzett magának a föld delejességének elmélete körül. - Műveit többnyire latin nyelven írta." (cc. 320-321.).;
"Gruithuisen, Franz von Paula, német csillagász és természetbuvár, született 1774-ben Haltenberg várban a Lech mellett. 1788-ban az osztrák hadseregben tábori sebész volt. 1801-ben ismét tanulni ment s a bölcsészeti és orvosi tudományszakokat végezte. 1826-ban Münchenben a csillagászat tanára lőn. Számos iratai tele vannak eredeti, sajátságos nézetekkel. Mint csillagászati buvár, a nagy közönség előtt különösen azon állitásával tűnt fel, miszerint a hold lakókkal bir. Szintén ő volt az első, ki a hugykő hólyagbani szétmorzsolásának módját találá fel, a miért a párisi Institut-royaltól ezer franknyi jutalomdijt nyert." (cc. 519-520.).;
Guinclan (Génglán) szerzetes és csillagász a 13-dik században, ki celta nyelven minden évben egy könyvet irt a nap futásáról, ezen czím alatt: "Diagonon al Manach Guinclan." - Innét vette eredetét az ’Almanach’ szó, mely, évkönyvek czimeül használtatik." (cc. 536-537.).;
"Halak, a gerinczes állatok 4-dik osztályába tartoznak, tojásokat tojnak, kopotyúk által lélekzenek s veres hideg vérrel birnak. [...] - A csillagászatban halak alatt az állatkör egyik csillagzata értetik." (c. 598.).;
"Halley (mond Helli) Edmund, hires mathematikus és természetbuvár. Szület. 1656-ban London mellett. Arról nevezetes, hogy az 1682-ben megjelent üstököst ugyanannak lenni bizonyitotta be, mely már 75 évvel is megjelent azelőtt, azért ez nevéről Halley üstökösének neveztetik. 1703-ban az oxfordi egyetemen a mértan tanára, 1719. Greenvichben királyi csillagász lett. Meghalt 1742-ben." (c. 609.).;
Hansteen (Kristóf) a csillagászat tanára Christiániában, született ugyanott 1784-ben. A föld delejes (magneticus) ereje köről tett vizsgálatai, mely czélból több nagyobb utazást is tett, névszerint 1828-30-ig Szibériába, nagy nevet szerzének neki s több akademia választá tagjául." (c. 631.).;
"Heliadok (Heliadae), Helios (nap isten) fai, kik akkor nemzettek, midőn Helios hő sugárai a Rhodus szigeten minden nedvességet kiszáritottak. [...] A fiú testvérek ész és tudomány által tüntették ki magukat. Csillagvizsgálással foglalatoskodtak, megjobbitották a hajóépités mesterségét, s a napot órákra osztották fel. ..." (cc.719-720.).;
"Heliometer vagy Astrometer (napmérő), olyan távcső, mely az égen a legkisebb szög megmérésére szolgál." (c. 720.).;
Helios, a régi görögöknél a napisten, kinek hét fia volt, s ezek heliodák neve alatt voltak ismeretesek, s mindnyájan igen jártasok valónak a csillagászat- és hajózásban. ..." (cc. 720-721.).;
Helioskop (napüveg), távcső, melylyel a nap sugárai sik lapra irányoztatnak, hogy ott a nap képét rajzolják le." (c. 721.).;
"Heliostat, műszer, melylyel a napsugarak egyetlen pontra irányoztathatnak. E műszer mozgatása óramű által történik." (c. 721.).;
"Hell (Miksa), bécsi egyetemi csillagász. Szület. 1763-ban Selmeczen Honth megyében. Már gyermekkorában nagy elmetehetségeket árult el. Végezvén tanulmányait, a csillagászat tanára lőn a bécsi egyetemen. A csillagvizsgálásban való jártassága miatt annyira elhiresedett, hogy Európa legtudósabb csillagászai köze számláltaték. VII. Keresztély Dán- és Norvégország királya, Mária Terézia engedelmével, az északi földsarkhoz menendő azon küldöttség fejévé tette őt, melynek feladatává tétetett a Venusnak a nap előtt leendő átmenetét megvizsgálni. ..." (cc. 721-722.). [HAI.]

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 6. kötet. Hermann - Magyar korona. Pest, 1862. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 744 c. Csillagászat:
"Herschel (Frigyes Vilmos) a legnagyobb csillagászok egyike. Szül. 1738-ban Hannoverben, hol atyja zenész volt, s fiát is ez életnemre fogta. 14 éves korában oboista lett egy katona ezrednél, később zenetanár, azután orgonista Halifaxban, végre zeneigazgató Bathban. A mennyiségtant mellékesen nagy szorgalommal űzte. Maga készitett egy távcsövet, fölfedezett több csillagot, s reájött arra is, hogy a napfény nem a naptól magától, hanem a nap légkörében levő villófelhőktől származik. 1785-ben készité 40 lábnyi magas, s négy és fél láb átmérőű távcsövét, mely 4000 fontot nyom. Érdemei később sok kitüntetésre találtak. Meghalt 1831-ben. - Nővére Karolina, szül. 1750-ben több bolygót fedezett fel, s meghalt 1848-ban. - Az előbbi fia John Frederik, született 1792-ben, szintén jeles csillagász. 1834-38-ig a Jóreményfoknál a csillagos ég déli felét vizsgálta át. 1838-ban bárói rangot nyert, 1850-ben pedig a királyi pénzverési ügy igazgatójává neveztetett ki." (cc. 12-13.).;
"Hesperus, némelyek szerint Venusnak és Cephalusnak, mások szerint Atlas fia, s a Hesperidák atyja volt. Nagy barátja vala a csillagászatnak. Az Atlas hegyéről nagy vihar által elsodortatván, örökre eltünt, s a legszebb csillag az ő nevéről neveztetett el, mely Venus csillagának is mondatik. Mint hajnali csillag Lucifer, mint esteli csillag pedig Hesperus nevet visel." (c. 16.).;
"Hipparchos, [...] - H., a tudományos csillagászat alapitója. Élt 160-125-ig Kr. e. Nicaeában Bithyniában. Ő volt az első, ki az álló-csillagokat rendszerbe szedte." (cc. 39-40.).;
Hold. "Igy neveztetik átalában minden mellékbolygó, de különösen igy nevezzük földünk mellékbolygóját, mely földünket napkörüli utjában örökösen kiséri. A hold ötvenszer kisebb a földnél, s mintegy 50000 mérföldnyi távolságra van tőle. A hold hosszúkás körben (ellipsis) futja körül a földet, miért földközi távola (Perigaeum) és földközi közelgése (Appogaeum) van. ..." (c. 59.).;
Holdfogyatkozás, úgy származik, ha földünk a nap és hold közé kerül, és árnyékával vagy egészen, vagy részben elhomályositja a holdat. A fogyatkozásoknak nagyságát hüvelykekre és perczekre osztják. Az egész holdtányér t. i. 12 hüvelykre, és minden hüvelyk 60 perczre van osztva." (cc. 59-60.).;
Holdfoltok. "Már puszta szemmel is több homályos foltokat látni a holdszinén, látcsővel pedig számos foltokat veszünk rajta észre, melyek közől némelyek szerfeletti homályosságuk, mások pedig szembetünő fényük által különböztetnek meg. Ezen sötét foltok árnyékok, a fényes foltok pedig hegyek, melyek azokat vetik. Már a régi görögöknél Pythagorás követői is tanitották, hogy a holdban hegyek, völgyek, vizek, állatok, növények, emberekig léteznek. Klearchus pedig azon homályos foltokat, melyeket puszta szemmel láthatni, tengereknek mondotta." (c. 60.).;
"Holdképek , holdabroszok, melyeken a holdtányér minden foltjaival le van képezve. Az első holdképet Galilaeus adá ki 1610., de ez az ő láteszközeinek tökéletlensége miatt hiányos volt. - Hevelius holdképei már sokkal helyesebbek voltak. Ujabb időkben már pontosak készittettek." (c. 60.).;
Holdkör, egy 19 évből álló korszak, melynek elmultával a nap és hold ugyanabba a helyzetbe jőnek egymásiránt, a melyben azelőtt 19 esztendővel voltak; úgy, hogy a hold ujulásai és átalában változásai ugyanazon napra esnek megint, a melyre a régi korszakban estek. ..." (cc. 60-61.).;
"Holdkulcs (epacta), az időtan- vagy kortanban (chronologia) azon szám, mely azt mutatja, hány nap múlt el új esztendő előtt az előbbeni esztendőnek legutolsó holdujulósa után." (c. 61.).;
Holdváltozásai. "A hold, mialatt egyszer futja körül földünket, ’alakját többféleképen változtatja, t. i. megújul, nő, megtelik és elfogy. E tünemények oka abban rejlik, hogy a holdnak saját világossága nincs, vagyis, hogy a hold sötét test. ..." (cc. 61-62.).;
Hónapok. "Hónapnak neveztetik azon idő, mely alatt a hold egyszeri forgását végezi a föld körül. Mivel pedig egy év alatt a hold tizenkétszer fordul meg földünk körül, tehát egy évben 12 hónap vagyon. A hónapoknak most szokásban lévő latin neveik még a rómaiaktól származnak, magyar neveik pedig többnyire az egyházi szertartásból vétettek, kivévén nehányat, melyek mezei foglalatosságoktól származnak." (cc. 73-74.).;
"Horoskop, mathematikus eszköz, melyen a napok s éjjek hosszaságai vannak feljegyezve." (c. 87.).; "
Huyghens (Keresztély), hires vizsgálódó és felfedező a mennyiség-, természet- és csillagtanban. Született 1629-ben Haagban, s meghalt ugyanott 1695-ben. A láttan a javitott távcsöveket köszönheti neki. Úgy szintén neki köszönhetni az inga használását az óráknál." (cc. 140-141.).;
"Hyadok, patak- vagy tónymphák, Ovid szerint Atlas és Aetna, mások szerint Cadmus vagy Erechteus leányai. Hyas nevű testvérük oroszlán által tépetett szét, s ők annak halálát szakadatlanul siratták, úgy hogy végre az istenek szánakozásból az égbe vitték őket, hol a bika csillagzat fejében az ismeretes hyadok csillagzatát képezik." (cc. 141-142.).;
"Idő, jó vagy rosz, aszerint aminő a gőzkör, meleg, száraz, nedves, - függ a széltől s az évszakoktól. - Azon viszony, amelyben a tárgyak egymásután állanak. Szakaszai a mult, jelen és a jövő. Mértéke az égi testek mozgása, nevezetesen nap, hó és az esztendő. ..." (cc. 152-153.).;
"Iris, a hitregészetben egy szűz istennő, az istenek követője, mindig Juno (vagy Here) mellett, ő kisérte a meghalt nők szellemeit (mint Mercur a férfiakét), az alvilágba. - A szemgolyó szines gyürűje. - Egy 1847-ben felfedezett bolygó." (cc. 194-195.).;
"Isis, egyptomi istennő, Osiris testvére és neje, s ezzel együtt már a legrégibb időkben tiszteltetett. Ők taniták a földmivelést, s az emberiség nemesitéséről gondoskodtak. - Egy 1856-ban felfedezett bujdosó csillag." (c. 197.).;
Jákob botja. "3 csillag neveztetik igy az Orion csillagzatban." (cc. 226-227.).;
"Januar, az évnek első hó-napja, nevét a régi olasz istenségtől Janustól (lásd ezt) nyerte, Róma második királya Numa Pompilius adta az év hoszszához a Januar és Februar hónapokat." (c. 239.).;
"Juliani naptár, a régi, Julius Caesártól behozatott s maig is Oroszhonban használatban levő Ó-naptár, ellentétben az új Gergely féle naptárral" (c. 288.).;
"Julius, az év 7-dik hava, a régi rómaiak Quintilisnek nevezték, minthogy náluk az év Martiussal kezdődött. E nevet Julius Caesár után nyerte." (c. 288.).;
"Junius, az év hatodik hava, Juno istennő után elnevezve." (c. 289.).;
"Juno, Saturnus és Rhea leánya, Jupiter nővére és neje, az első lég jelképe, mint féltékeny s boszuálló festetik, a ki az égben számos zenebonát okozott. Ö volt a házasság istennője s neki volt szentelve a junius hó. E nevet viseli egy közép bolygó, amely Mars és Jupiter közt futja pályáját s 1804-ben fedeztetett fel." (c. 289.).;
"Jupiter, a főistenség a rómaiknál, Saturnus és Rhea fia, Vesta, Ceres, Juno, Neptun és Pluto testvére, a görögöknél Zeusnek neveztetett, a felső lég jelképe. [...] - Jupiter, a bolygók legnagyobbika, mely a földnél 1448-szor nagyobb. Ez a külső csoportozathoz tartozik, közte s a belső csoportozat szélső csillagzata Mars között van a kis bolygók csoportja. A nap körüli utja majd 12 évig tart. Venus után a legfényesebb s 4 hold kereng körüle." (cc. 290-291.).;
"Kepler János, egy a legnagyobb csillagászok közől, akik valaha éltek, a csillagászat ujjá teremtője. Született 1571-ben, atyja Würtembergben fogadós volt. Mathematika tanára lett Grätzben, aztán császári csillagász (Rudolf alatt) Prágában, majd Linczben. Örökös nyomorban élt, soha sem fizették ki évdiját becsületesen. Utóbb Wallenstein szolgálatában volt, aki a csillagjóslatba szeretett, de ehhez Kepler igen tudományos vala. Tanároskodott Rostockban, s meghalt nagy szegénységben 1670. [! 1630]" (c. 382.).;
"Kerek negyed (quadrans), csillagászi műszer az égköreinek mérésére, a csillagok távolságának meghatározására szolgál, - a kerek nyolczad (oktans) szinte csillagdai, kevesbbé használt eszköz." (c. 383.).;
"Ködfoltok, fehér fellegek a csillagos égen, voltakép azonban sok miliárd aprócsillagok. Ismernek vagy 2000 ily ködfoltot." (c. 430.).;
"Kosmogonia, a világ keletkezésérőli tan. - Kosmographia, világrajz. (cc. 460-461.).;
"Kosmos, világ, mindenség. A régiek a világot egy lelkes lénynek hitték, a jóni, eleai a stoikus tanodák a világot a legföbb istenséggel azonositák. A platonikusok benne a legfőbb istenség hasonmását látták. - Mivel a világ lelkes lénynek képzeltetett, azért azt az emberrel különbözó viszonyba ég hasonlitásba álliták. Az embert mikrokosmosnak„ vagyis világnak kicsinyben a világot pedig makrokosmosnak, vagyis világnak nagyban nevezék el. - Ptolomaeus vilárendszerét Kopernikus buktatta meg, ki már a napot sem állitá a világ középpontjának, hanem csak állócsillagnak a többi állócsillagok között. Kosmos czímet visel Humboldt Sándor kitünő műve a mindenségről." (c. 461.).;
"Kutyacsillagnak, a minden csillagok közt legnagyobb s földünkhöz a nap után legközelebb levő álló csillag, a Szirius mondatik." (c. 505.).;
"Lalande József Jeromos, Lefrançois de, az ujkor egyik leghiresebb csillagásza. Született 1732-ben Bourgban, tanult jogot, de emellett math. és csillagászatot is. - Egész életén által leginkább a bolygók elméletével foglalkozott, meghalt mint a Párisi csillagda igazgatója 1807." (cc. 540-541.).;
"Laplace Pierre Simon, gf. Született 1749-ben Calvadosban, hol egyszerű földmives volt az atyja. Minden időknek ő egyik legnagyobb mathematikusa és csillagásza. - 1799-ben Napoleon belügyminiszterré tette, de már félév mulva Bonaparte Lucián váltá fel, mert ő a legkisebb politikai képzetséggel sem birt. Napoleon császárrá levén L.-t is gróffá tette, s XVIII. Lajos pair és marquissá. Megh. 1827-ben." (c. 556.).;
Lebkövek, Meteórkövek. "Ezek a légből lehulló, leginkább vasat tartalmazó kövek. Származásukra nézve nagyon eltérők a természet-vizsgálók nézetei. A régiek kő-esője nem egyéb lehetett, mint nagymenynyiségben lehullott lebkő. - Némelyek a lebköveket a légkör (atmosphära) terményeinek tekintik, mások ugy vélekednek, hogy a holdból származnak, és ismét mások azt tartják Chladni után, hogy ezek apró földünk körül forgó bolygócskák lehetnek, s ez utóbbi nézet a legterjedtebb. - 1751-ben Horvátországban közel Zágrábhoz 71 fontnyi súlyu hullott alá; Amerikában 1782. egy 30000 fontra becsült mennyiség." (cc. 576-577.).;
Leverrier Orbán János József franczia csillagász. Született St. Leoban 1811-ben, ő fedezte fel 1846-ban Neptun bolygót. - A csillagászat tanára Párisban, s 1852 óta senator." (c. 610.).;
"Lucifer, a fénythozó, Venus bolygó, a hajnali csillag, mig az esteli Hesperusnak neveztetik. A görög hitregészetben Jupiter és Aurora fia, kinek a Horákkal a naplovakról 8 napkocsiról gondoskodni kelle. - A sötétség fejedelme." (c. 656.). [HAI.]

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 7. kötet. Magyarország története - November. Pest, 1862. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 768 c. Csillagászat:
"Mayer, [...] Tobias János hires csillagász, szület. Marbachban 1723-ban, nevezetes lett holdtáblái által, meghalt Göttingában 1762. - Fia Tobias János, szül. 1752 Göttingában. Mennyiség s természettan tanára volt Altdorf- Erlangen- s Göttingen városában, meghalt 1830 -ban." (cc. 233-234.).;
Méchain, (olv. Megchäng), Pierre Franęois André, franczia csillagász, született 1744-ben Laonban, több üstökös felfedezője s átalában minden fontos égi tünemény pontos észlelője. Meghalt sárga lázban Valenczia városában 1804-ben." (c. 239.).;
"Meteorkövek, Meteorolithák, Aërolithák, Uranolithák, légből esett kőfajtáju tömegek; alkatrészeik vas, kovaföld, álany, fest- s cseléleg, kén, mész, keserföld, agyag, szikany, hamag, viz, szén, sósav, réz és ón. Származásukat még nem tudjuk. Minthogy földünkön terményvas más eddig nem találtatott, mint a mely e tüneménykövekben a légből hullott aló, e kövek "lebvasnak" is neveztetnek. Sárosmegyében Lénártó mellett 1814. egy 194 fontnyi ily vastömeg találtatott, melyből egy 133 1/2 fontnyi darab a nemzeti muzeumban őriztetik, Sziberiában 1680. Délamerikában pedig 30000 fontos találtatott, Trencsén vármegyében 1837. nyárhó 2-án Nagydivina és Badetin helységek között 19 fontnyi lebvas esett le, mely leesése után még sokáig igen meleg volt." (cc. 313-314.).;
"Nadir, lábpont, ellentétben a zenith-tel, az az tetőponttal. A látkör felett levő legmagasabb pont az ég boltozatán zenithnek - tetőpontnak - s az ég boltozat másik oldalán ennek ellenirányában levő pedig nadírnak - lábpontnak - neveztetik. A zenith és nadir az igazi látkörnek sarkain, ha t. i. az égboltozatot, mint odvas golyót tekintjük." (c. 520.).;
"Nagy Károly, a magyar academia és az amerikai philosophiai társaság rendes tagja, született Rév-Komáromban a mult század végével, Bécsbe jutván az európai főnyelveket sajátjává tette, Litrowwal megismerkedett, a mathematikai tudományokban és csillagászatban haladásokat tett s magát évek folytán átalános müveltségű emberré s e fölött a mathematikai s nemzetgazászati tudományokban szaktudóssá képezte. [...] 1845-ben Bicskére ment lakni s tudományos kincsek gyűjtésében lelte kedvét, nagyszerű astronomiai gyűjteményt szerzett s csillagvizsgáló tornyokat építtetett. [...] ugyszinte ő adta ki az első magyar égtekét Párisban, melyen a csillagok helyei az 1840-ki évnek felelnek meg. [...] A jeles természettudós egész tudományos gyűjteményét, csillagásztornyait, lakházát, kertjét, drága műszereit a hazának ajánlotta fel, [...] Több éven át irta a magy. acad. évkönyveit diszesitő astronomiai naplókat." (cc. 532-534.).;
Nap. "A nap úgy tetszik fel nekünk, mint egy nagy, kerek és fénylő test, melynek valódi sajátságait nem tudjuk, csak gyanítjuk. Földünkrei befolyását ismerjük: fényt és meleget kölcsönöz neki. Megfordul 25 1/2 nap alatt tengelye körül. Középtávolsága a földtől mintegy 20000000 geogr. mfdet teszen, tehát a nap 400-szornál távolabb esik tőlünk, mint a hold. A nap tömege úgy áll a földéhez, mint: 329630 : 1. átmérőjére nézve 112-szer, felületére nézve 12,700-szor nagyobb a földnél. (cc. 549-550.).;
Nap. "Azon idő, mely az égi napnak két egymásra következő delelése (culminatio) közt foly le: napféle napnak neveztetik; - amaz ellenben, mely valamelyik álló csillagnak két delelése közt foly le: csillagnapnak mondatik. ..." (cc. 550-551.).;
Napállás. "Azon hajlásnál fogva, melylyel a földpálya a napegyenlitő sikjához képest bir, az évszaki változatok hozatnak létre. Mi alatt a föld nap körül forog, a földtengely folytonosan megtartván helyzetét, majd a déli sark, majd meg az északi a napnak inkább fordul. A föld t. i. martius 21-én a napéjegyenponthoz - tavaszi napéjegyenkor - érvén a napsugarak az egyenlitőre függélyesen esnek, ugyanakkor a földnek fele, sarktól sarkig világíttatik egyszerre, az északi féltekén kezdődik a tavasz, a délén az ősz; a nap és éj egymással egyenlők. Mig a föld tovább halad, a nap a föld északi felén mindinkább emelkedik, a nap hoszszabbá válik. A napsugarak függélyesebb állásban lévén, a hő növekedni fog, mig ellen ben a déli féltekén fogynia kellend. Junius 21-ikén a nap legnagyobb magasságát érte, amikor a rákforditóba - nyári napállás-kor - érkezik, az északi félteke lakói leghosszabb, a déliek legrövidebb nappal birnak. ..." (cc. 551-552.).;
Napéjegyen - elörehaladás. "A csillagév 20’23,1785" perczczel a tropikai évnél, (Lásd: Év.), s minthogy ezen különbség által a napéjegyen előrehalad, az már jelenleg sem kezdődik az állatkör azon csillagzatánál, melynél azt a régi csillagászok észrevevék; ezen tüneményt a csillagászok napéjegyen-előrehaladásnak nevezik." (c. 553.).;
Napellenállás. Ha valamely égitest szemköztlétben van a nappal, vagy a föld után napnak átellenében létezik, és egész megvilágitott részét föld felé forditja, napellenállásban van azon égi test; a napellenállás oppositio-nak hivatik a csillagászatanban." (c. 553.).;
Nap és földirányi fény különneve az oppositionak és a coniunctiónak. Coniunctióban akkor van a csillagzat, ha földről csak árnyékos részét látjuk. Ha két égi test napellenállásban vagy összejövetben (coniunctio van: nap és földirányi fényen léteznek s e csillagzatok e fényalakjai Syzygiáknak neveztetnek. Ez holdváltozatoknál újholdkor holdtöltekor történik." (c. 553.).;
Napfáklyák s napfoltok. "A nap fölülete távcsőn át erősen mozgatott tüztömegnek látszik s habár közönségesen tisztaság ösképeül vétetik, rajta még is távcső segélyével fekete foltok, a napfoltok észrevehetők, melyek szürke szélektől környezvék. E foltok szomszédságában rendesen világosabban fénylő helyek, a napfáklyák találtatnak. A napfoltok a napfölületén keletről nyugotnak mozognak, s folytonos változatoknak alávetvék." (cc. 553-554.).;
Napfogyatkozás, újhold alkalmával a hold, a nap és a föld közé esvén, árnyékét a földre vetni fogja, ha épen akkor csomóban van, az az, ha a holdpálya a nappálya felé 5°8’48"-nyi szög alatt van meghajtva, a miért e pályák egymást két pontban metszik. A föld akkor el fog sötétedni, mi azt napfogyatkozásnak vagy napsötétedésnek mondjuk. Van teljes, részletes és gyürü-alaku napfogyatkozás. Gyűrü-alaku napsötétedésnek akkor leend helye, ha sötétedés alkalmával a hold a földtől annyira esik, hogy tetszátmérője kisebb a napénál. ..." (c. 554.).;
Napforditó, Nap téritö körök. "A nap nem kel és nem is nyugszik mindenkor ugyanazon pontjában a látkörnek. Martius 21-én a keletponton kel s nyugponton nyugszik le. A kör, melyet e napon ir le, összeesik az egyenlitővel. A nap- és éjiv egymással egyenlők. A nap 12 óráig a látkör fölött és ugyanaddig a látkör alatt van. Ezentul a fölkelés s lenyugvás pontjai mindinkább északhoz közelednek, mig elvégre a nap jun. 21-kén legnagyobb magasságát éri. E napon a napév legnagyobb és azon iv, melyet a nap eme napon ir le, rákforditónak neveztetik. Junius 21-kétől fogva a fölkelés s lenyugvás pontjai ismét a kelet- s nyugatponthoz közelednek, mig elvégre sept. 22. velök ismét össze nem esnek, a nap és éj tehát szükségképen ismét egyenlők. September 22-kétől a felkelés és lenyugvás pontjai délfelé térnek el, mig december 21-kén legnagyobb déli eltérést nem nyernek. Az iv, melyet a nap eme napon fut be, bakforditónak mondatik. A napiv e napon legkisebb. Ettől fogva a nap ismét növekedik." (cc. 554-555.).;
Napnak hossza. "A napút marczius 21-én az égi egyenlitőt vágja; ekkor a földtengely az égi tengelylyel párhuzamos irányú, s a nap egyenlő az éjjel. Ugyanaz történik sept. 21-én; e két esetben van a napéjegyen, első a tavaszi, második az őszi. Junius 21-én földünk a ráktéritőt éri el; ekkor van az északi földrészen leghosszabb nap s a legrövidebb éj; ellenkezőleg van ez ekkor a déli földrészen. December 21-én földünk a baktéritőt éri el, s ekkor a déli földrészen van a leghosszabb nap s a legrövidebb éj; ellenkezőleg van ez ekkor az északi földrészen. Junius 21-én az északi, december 21-én a déli földtengely hajlik legnagyobb mértékben a nap felé. Földünk tengelye körüli forgásából származik a nap és az éj. Az egyenlitő alatt egész éven át a nap egyenlő az éjjel, az az : 12 óráig tart a nap ég 12 óráig az éj.
Ha az egyenlitőtől a sarkok felé haladunk, a nap hossza változóbb leend; p. 0°0’ föld-sarkmagasság alatt a leghoszszabb nap 12 óra; 16°44’ - 13 óra; 30°48’ - 14; 58°27’ - 18; 66°21’ - 23 óra; 66°32’ - 24 óra; 67°23’ - 1 hó; 69°51’ - 2 hó; 73°40’- 3 hó; 78°11’ - 5 hó; és 90°0’ alatt 6 hó a leghosszabb nap." (cc. 555-556.).;
Napirányszeglet. Azon szöglet, mely alatt a napból tekintve a föld félmérője feltűnnék; tulajdonképen tehát földszög; nagyon fontos a földnek naptóli középtávolsága meghatározására. Napirányszöglet = parallaxis solis. Itt szöget ugy nyerünk, ha ugyanazon tárgyat, két különböző álláspontból tekintjük." (c. 559.).;
"Napkörök, mivel minden csillag a maga útját a föld egy forgása alatt végzi, ezen útköre napkörnek mondatik." (c. 560.).;
Napközele Naptávola. "Minthogy az égi testek útja többnyire kerekdék, melynek egyik gyúpontjában a nap kapcsoljuk össze a kerekdék végpontjait (apsideket) egy vonallal vagy is tengelylyel (az apsidek vonalával), ezen nagy tengelynek azon pontját, mely a naphoz legközelebb esik napközelnek (Perihelium), legtávolabbat pedig naptávolnak (Apheliumnak) mondjuk. Ebből foly, hogy a földpályája nagytengelyének egyik pontjában legközelebb áll, másikban pedig legtávolabbra esik tőle." (c. 560.).;
"Napközépi, heliocentricus, mivel a bolygók pályájukat napkörül teszik, e haladásuk napközépi vagy napközépkörülinek neveztetik. E szerint határozzuk meg napközépi hosszát vagy szélességet a bolygóknak, mint t. i, a napból tekintve látszanak lenni." (c. 560.).;
Nappali jegyek. "A kos, kettős, oroszlán, mérleg, nyilas és vizöntő nevü égijelek." (c. 560.).;
Naprendszer alatt több égi testet, melyek egy közös égi test körül forognak, értünk. Azon égi test, mely-körül a többi forog s melytől fényét nyeri, napnak mondatik. Legtöbb csillag oly nap, mint a miénk; naprendszer tehát számtalan van. Naprendszerünkhöz tartozó égi testek ezek: bolygók, holdak és üstökösök. (Lásd külön czikkeik alatt), A mennyire napszerünket jelenleg ismerjük, az 1 napból, 8 nagyobb, még csak nem 30 kisebb bolygóból és 8 ismert pályáju üstökösből áll. (Lásd Bolygó-csillag-rendszer. II. köt. 143. l.)" (c. 564.).;
"Naptáblák, azon könyvek, melyek a nap mindenkori helyzete megtudására szolgálnak." (c. 564.).;
Naptár (Kalendarium), olyan könyv, melyben az esztendőnek időszerinti beosztása vagyis az évnek időszámitása foglaltatik. A naptár, vagyis az időszámitás, a különféle népeknél különböző volt. - A rómaiaknál az esztendő eleintén 10 hónapból vagy 304 napból állott. A hónapok nevei voltak : Martius, Aprilis, Majus, Junius, Quintilis, Sextilis, September, October, November, December. De állitólag már Numa a régi tizhez két új hónapot adott, a Januariust és Februariust.
A Quintilis azután Julius Caesar tiszteletére Juliusnak, a Sextilis pedig Augustus Caesar után Augustusnak neveztetett. Az esztendő tehát 355 napot számlált, de minden második évben egy rendkivüli hónap, mely felváltva 22 és 23 napot számlált szöktettetett be. Ebből sokszor zavar keletkezett az időszámitásban, mig nem Julius Caesar Sosigenes segitségével véget vetett a zavarnak, midőn a folyó 46-ik évet Kr. e. 445 napra kinyujtá s az utána következő évek napjait 365 és 1/4 napra határozá. Ezen úgynevezett juliusi naptár szerint a közönséges év 365 és minden negyedik, mint szökő év, 366 napot számlált. A szökő nap februarius 24-kére tétetett. Az év pedig tizenkét 28-31 napból álló hónapra osztatott. ..." (cc. 565-567.).;
Napterítő pontok. "Kilenczven foknyira a tavaszi éjegyentől esik napnak legészakibb állása; szintannyi az őszi éjegyentől annak legdélibb állása. Ezen pontokat naptéritői pontoknak nevezzük." (cc. 567-568.).;
Napút. "Ha a nap martius 21-kén valami csillaggal egy időben kel, emez mart. 22-én 4 elsőperczczel korábban fog kelni a napnál, ez tehát e napon keleten jobbra eső csillaggal fog egyszerre kelni. 5 nap mulva a csillag már 20 elsőperczczel kel hamarább a napnál, emez tehát ismét más, keletre még inkább eső csillaggal kel föl. A nap tehát naponkint csaknem egész fokkal keletre halad, ég csak egy év leforgása után tér ismét ugyanazon csillaghoz vissza. E szerint égen oly pályát fut be. mely bakforditótól a rákforditóig terjed, s az egyenlitőt két pontban a napéjegyenpontokban) metszi át, ezt napútnak, nappályának (Ecliptica) mondjuk. A naputat már a régiek 12 egyenlő részre, melynek mindegyike 30° volt, elosztották, s akkor e részekben levő csillagcsoportoktól elnevezték. Mivel e csillagzatok nevei sok állatnevet taztalmaznak, a kör állatkörnek (zodiacus) mondatott. A tizenkét égijel nyugatról keletfelé a következő: kos, bika, kettős, ..." (c. 568.).;
Napóra. "A napórák igazi napidőt mutatnak. Hogy ilyeneket csinálhassunk, szükséges, hogy sarkmagasságot és a délvonal fekvését tudjuk. Egyébiránt a világtengely irányában fekvő bot, mely 24 részre osztott körzeten függölegesen átmegy, - mely körzet ennélfogva az egyenlitő síkjában van - legjobb napóra. Ha a körzet pontjához, melyen át a délvonal megyen 12 irunk s a másikhoz előre és hátra a megfelelő számokat, megvan a napóra." (cc. 568-569.).;
Newton, (olv. Njut’n ) Izsák, hires bölcsész, mathematikus és természetbuvár, született 1642-ben Woolsthorpeben Lincoln grófságban, mint 22 éves férfiú, a mathematikában már fölfödözéseket tett, melyek fölött még most is törhetik fejüket a legtudósabb férfiak. Ő az ujabb mathematikai természettan- s természettani csillagtan alapitója ..." (cc. 717-718.).;
"November, Numa régi római naptárában a kilenczedik hónap, és innen kapta latin nevét, de már Numa hozzáadta a hónapokhoz a januart és februart, innét van, hogy e hó neve jelentményével, mely szerint kilenczediknek kellene lennie, meg nem egyez. Magyarul hivatik: Sz. András havának, és őszutónak az az: az ősz utolsó hónapja. Van 30. napja." (c. 768.). [HAI.]

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 8. kötet. Növények - Ptolemaeusok. Pest, 1862. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 764 c. Csillagászat:
"Observatorium, csillagvizsgálda, őrtorony; az első nyilvános csillagvizsgáló torony 1561-ben Kasselben állíttatott." (c. 26.).;
"Octant, csillagászati készülék, nyolczadrésze körkerületnek." (c. 33.).;
October, az év tizedik hónapja, nyolczadik hava a régi római évnek, mely martiussal vevé kezdetét. 31 napból áll. A magyar oklevelekben "minden szentek" havának, a közéletben "őszhónak," a 12 égi jegy után pedig "skorpió havának" hivatik." (c. 34.).;
"Olbers (Henrik Vilmos Mátyás), orvos és kitünő csillagász, született Bremen herczegség Arbergen városában. Bremában élt mint orvos, főleg az üstökösöket vizsgálta, és ezek pályája új kiszámitását találta fel. 1815-ben egy róla elnevezett üstököst, 1802-ben pedig és 1807-ben Pallas és Vesta új bujdosókat fedezett fel. Olbers a csillagászatban, főleg az égi testek pályái kiszámitásában, úgy szólván, úttörő volt." (c. 85.).;
"Óra, időmérték; egy napban van 24 óra, egy órában 60 elsőpercz; mint időmérő oly mely kerekek, tollak, ingák, súlyzatok sat. által tétetik mozgásba. A régiek időmérőül nap-, homok- és vizi órákat használtak. Műórák a XII. században kezdettek használtatni. Már a XI. században, Hirschau apát - mint életirója tanusítja - órát készített az égi sphaerak mintájára. A XIII. században Saladin szultán II. Fridrik császárnak ajándékozott egy óraművet, melyet kerekek és sulyok hoztak forgó mozgásba, és nem csak az időt mutatta, hanem a nap és hold forgását és a planeták peteköri mozgását ig jelzette. A XIV. században a műórák már terjedni kezdének. Dante ütő órákról tesz említést. Azon óra, melyet 1316-ban Richard apát talált fel nemcsak kettős csillagász, hanem tengerészi óramű is volt, mert a tenger időszaki özönléseit, az apályt és dagályt is mutatta. ..." (cc. 129-130.).; "Oriani, Barnabé, Olaszország legkitünőbb csillagászai egyike, született Majlandban 1752-ben, Napoleontól gróffá és Olaszország senatorává tétetett. Meghalt Majlandban 1832-ben." (c. 142.).;
Orion. "[...] Neptun és Euryale fia; mások szerint: Jupiter, Neptun és Mercur (v. Apollo) által Hyereusz kérelmére egy tehénbőrbe öntött nedüből származott férfiu. Orion hatalmas vadász volt, [...] azon kérkedéseért, miszerint a föld szinén vadat nem hagyand, reá Diana megharagudván, skorpiot külde ellene, mely őt megölé; mások szerint, midőn Opis nymphát szerelmével üldözné az istennőtől lenyilaztatott. Halála után a csillagok közé helyeztetett." (cc. 144-145.).;
"Ősz, csillagászati értelemben az évnek azon negyed része, mely a napéjegyen és napfordulat közt előjő, és az északi féltekén september 23., a délin pedig mart. 21. kezdődik. Lásd : napéjegyen. Különbözik ezen csillagászati ősztől az időjárati, vagy is az ugynevezett őszi idő, mely változásaival rendesen csak oktober közepe vagy vége felé áll be." (c. 214.).;
"Palizsch, János György, csillagászati ismereteiröl hirneves földmüves, született 1732-ben Drezdában, az 1758-ra várt halleyi üstököst a figyelemmel leső csillagászoknál egy hóval elöbb lelé meg." (c. 303.).;
"Pallas, Minerva neve. (lásd ezt). - Ugyanezen istennő nevelőjének Tritonnak leánya, Minerva játéktársa. [...] - A Mars és jupiter közt forgó négy asteroid legkülsöbbike, 1802-ben Olbers által föllelve." (cc. 305-306).;
"Pegasus, hitregégzeti szárnyas ló, Medusa szülötte Neptuntól; akkor jött anyja véréből a világra, midőn annak fejét Perseus leszelé; Pegasust Apollo és Eosz szokta használni, amaz rajta az égbe szállván fel, emez pedig vele a földet futván körül; miért is Pegasus a csillagok közt látható. ..." (cc. 404-405).;
"Perihelium, napközele, ellentétben az apheliummal, azaz: naptávolával; (l. napközele és naptávola)." (c. 448.).;
"Perseusz, az őskor egyik leghiresebb bajnoka, kinek nemzetségéből a hatalmas Hercules is származott. [...] Halála után csillagok közé helyeztetett, közel Andromedához, a tejes út közepén. ..." (cc. 455-456).;
"Pingré (olv. Pinkré), Sándor Guy, kitünő csillagász, született 1711-ben Párisban. 1735-ben szülővárosában lett theologia tanárrá, de mint Jansén nézetei követője keményen üldöztetve, elveszté tanszékét s 1745-ben Rouenben a legalsóbb tanitói állomás bizatott reája, később azonban kanonokká és a Párisi szent Génovéfa-féle könyvtár őre lett. Meghalt 1796-ban Párisban." (cc. 586-587).;
"Planeta, lásd: Bolygócsillag rendszer. II. köt. 143. l. Planetorium, a planeták sorozata. - Műkészülék bolygóknak naptóli távolsága-, pályafutása- s átalában menynyiségtani viszonyai érzékenyitésére." (c. 602.).;
"Platoi év, mig az álló csillagok az ecliptika sarkai körül látszólagos futásukat megtették, és ismét ugyan azon pontra jutnak, a honnan bizonyos időszakban látszólagosan kiindultak, 28,848 év telik el; ezen időszak teszi a plátoi évet." (c. 608).;
"Polár csillag, sark csillag, másodnagyságu kettős csillag a kis medvének farka végén, melyet könnyen föllelhetni, ha a gönczöl szekere két első csillagútól egyenes vonalat képzelünk. A 2102-ik évben legközelebb fog állni a sarkhoz. 4347 év mulva a Cepheus térdén levő 3-mad nagyságu csillag leend a sark csillag. 2800 évvel Kr. e. a sárkány farkán levő 2-odrendü fényes csillag volt a sark csillag. Mig a jelenlegi sarkcsillag ismét ugyan azon helyére jut, hol azt most látjuk, 26,000 év telik el. Déli sarkcsillagnak ama harmadnagyságu csillag vétetik, mely a kis kigyóba esik s a déli sarktól 11 foknyi távolságban áll." (c. 620).;
"Pons (olv. Pong), Louis, hires mathematikus és üstökösfelfödöző. Született 1761-ben Peyreben az Alpesek departementjai egyikében. 1825-ben Florenczben főcsillagász lett. Ö neki vala föntartva 1801-1827-ig 17 üstököst felfödözni. Meghalt 1831." (c. 650). [HAI.]

SUBIC Simon: Természettan felgymnasiumok és reáltanodák számára. Fordította Kruesz Krizosztom és Kühn Rajmund. Kiadja Heckenast Gusztáv. Pest, 1862. Nyomatott Landerer és Heckenastnál. XVI + 336 +208 p. Csillagászat: Második osztály tizennegyedik szakasz. A csillagászat alaptanai. Elsősorban a csillagok mozgását leíró gömbi koordinátákkal, valamint a föld, Nap és Hold mozgásával foglalkozik. pp. 165-192. A második osztály, újrakezdődő számozással. [HOR.]

TOLDY Ferencz: Jelentés az 1859-ben hölgyek díjára kihirdetett csillagaszati pályázatról. In: A Magyar Tudományos Akadémia 1861. dec. 22. tartott közülésének hivatalos tárgyai. A M. Tud. Akademia évkönyvei X. kötetének II. darabja. Pest, Eggenberger Ferdinánd Magyar Akademiai Könyvkereskedésében. MDCCCLXII., Pest. 1862. Emich Gusztáv akademiai nyomdája. p. 19. "A női díjra négy csillagászati pályamű küldetett be, a kitűzött határnapig, [...] Az I. és IV-ik számú pályaművek a mellett, hogy a helyesen választott tárgyakról szakavatottan értekeznek, azokat egyszersmind jó rendszerben, könnyen érthetően többnyire szabatos nyelven adják elő, miért is mind kettő érdemesnek itéltetetik arra, hogy kinyomaasék. Minthogy azonban az I. számú munka melynek jeligéje: "A csillagászati kérdemények egyszerűbb természetüek" [...] versenytársát felülhaladja; ez okból a jutalom ennek itéltetett oda.
Felbontatván a jeligés levél, az HOLLOSY JUSZTINIÁN pannonhegyi Bencze-rendi áldort és soproni-gymnásiumi tanárt hirdette a koszorúzott mű szerzőjének. E mű mellett azonban a IV. szám alatti pályairat is dicsérettel említtetni határoztatott. Költ Pesten, a M. Tudom. Akademia XXIII. nagygyüléséböl, dec. 18. 1861. Toldy Ferencz, m. k. titoknok." [HAI.]

SZABÓ József: Legújabb fölfedezések és találmányok. 4. A színképi elemzés. = Budapesti Szemle 14. köt. 1862. pp. 188-191. A Nap színképének elemzése. "A nap sötét s a lángok fényes és színes sugarai azok, melyeket Bunsen és Kirchhof úgy a csillagokban, mint a lángokban az elemek jelenlétéhez vagy hiányához kötvén, alkalmaznak a vegyelemzésre." [HAI.]

SZABÓ József: Legújabb fölfedezések és találmányok. 5. A meteoritek vegyelemei. = Budapesti Szemle 14. köt. 1862. pp. 192-195. "...mert a kaba-debreczeni és a lénártói meteoriteink nyomán látjuk, hogy azon elemek közől, melyek földünkön a természet élő tárgyait képezik, egy sem nélkülöztetik a meteoritek eredeti honában, meg van ott az oxygen , a hydrogen, a carbon és a nitrogen, mint a szervképzés lényeges elemei. Az elemeken tehát nem múlik, hogy ott élő testek létezzenek." [HAI.]

TAKÁCS János: A Nap világának vegytani hatása. = Budapesti Szemle 16. köt. 1862. 51-52. füz. pp. 160-185. Csillagászati vonatkozásokkal. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Csillagászati közlemények. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1862. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Harmadik kötet. Első rész. Szerk.: Tóth Sándor. Pesten, 1862. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 133-143. 1. Winnecke üstököséről és az üstökösök felfedezési, és észlelési módjáról szól az első cím nélküli közlemény: "...az uj üstökösöknél meg lehet elégedni azon pontos, és fáradságos számítás helyett egy előleges közelítő számítással, ha feltesszük, hogy az üstökös pályája hajtalék. Lehet ugyanis a hajtalékot oly kerüléknek tekinteni, melynek nagyobbik tengelye végtelen nagy."; 2. A merkurnak átmenete a Nap előtt, észlelve a páduai csillagdán 1861-dik év nov. 11-én.; 3. A csillagok viszonylagos fényük meghatározására Kayser E. (Dansingban) egy fénymérőt (Photometer) talált fel, mely a következőkben áll. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Nagy Károly Considération sur les cométes sat. czímű műve ismertetése. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1862. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Harmadik kötet. Első rész. Szerk.: Tóth Sándor. Pesten, 1862. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 144-148. [HAI.]

M-R.: A hold és csillagok behatása a föld melegségére. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 1. köt. 1. füz. pp. 31-40. "...Azonban legyenek bár a hold némely behatásai tények avagy előítéletek, folyvást meg kell engednünk, miszerint a hold vonzereje, világa, melegsége előttünk ismeretlen befolyást gyakorolhatnak. Épen a finom és tartós hatások játszanak a természetben legnagyobb szerepet. Az sem lehetetlen, hogy a csillagok is gyakorolnak melegítő befolyást a földre. ...Ha a világür teljesen átlátszó volna, az ég tekintete ritka gyönyörű látvány volna. Egyetlen pont se volna az égen, a melyen csillag ne függene, ha bár távolabbra is lenne tőlünk, mint látható szomszédai. És ha minden csillagok, a melyekből az égbolt áll, saját fénynyel birnának, az égbolt világossága mindenütt ugyanaz s a napvilágosságához hasonló volna." Olbers paradoxon! [HAI.]

Krónikai jegyzetek 1861-ből. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 1. köt. 1. füz. pp. 78-79. "Junius 8-án Újvidéken esti 9 órakor egy szép légtünemény volt látható. Állt egy tüzes golyóból, mely északfelé nyult s 4 másod perczig tartott; 7-én csíkja volt és vörös kék világban látszott." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Az Értekező tárczája. [HAI.]

Halálozások 1862. évben. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 1. köt. 2. füz. p. 188. "Februárban [3-án] Biot a híres csillagász, vegyész és természettudós, Aragonak dolgozótársa, Párisban 88. évében." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Az Értekező tárczája. [HAI.]

TÓTH Sándor: A kir. m. természet-tudományi társulat. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 1. köt. 3. füz. pp. 276. "Febr. 26-iki gyűlésén Kondor Gusztáv csillagászati közleményeit azzal kezdte meg, hogy dr, Winnecke csillagász a sz. péteri csillagdán f. év január 8. egy új távcsői üstököst fedezett fel, mely üstökös világos, 3’-4’-nyi nagy, meghatározott mag nélküli, közepe felé erősen sűrűsödött. Továbbá előadá mikint lehet az üstökös-kémlővel az üstökösöket feltalálni, azok pályáit meghatározni és évkönyveit elkészíteni, melyet egy példával, t. i. az 1861-ik évben III. szám alatt Amerikában fölfedezett új üstökössel világosított fel.
Azután előadá a Merkurnak a napelőtti elvonulását, mint az a paduai csillagdán 1861. nov. 11-én észleltetett, ennek, de különösen a Venusnak átvonulását a nap korongja előtt; kiemelvén ez utolsónak, mint ritka égi tüneménynek fontosságát. Végre egy fénymérőt ismertetett, melyet Kayser (Danczingban) talált fel, és mely a csillagok viszonylagos fénye meghatározására szolgál." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Az Értekező tárczája. [HAI.]

TÓTH Sándor: Magyar kir. természet-tudományi társulat julius 25-kén tartott szakgyűlésében. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 2. köt. 1. füz. pp. 67-69. "...Than Károly, multkori előadását folytatólag, röviden leirta azon szinkép készletet melylyel Kirchoff a nap szinképében előforduló sötét vonalak viszonyos helyzetét az eddigieknél nagyobb szabatossággal határozta meg. ...Kirchoff... nézete szerint a nap belső magva cseppfolyó és szilárd tömegből áll, mely végtelen magas hőmérsékkel bír és ennélfogva mindenféle sugarakat lövell ki; a nap ezen belső izzó magva körül van véve alacsonyabb hőfokú gőzalakú fénykörrel (photosphata) melyen belső mag fénysugarai keresztülhatolnak.
E keresztüljövetelnél egyes fénysugarak elnyelés által a fénykörben megsemmisítetvén; a nap szinképében a hiányzó sugarak helyei fekete vonalokként tünnek elő, mint a föntebbi kisérleteknél. ...mindazon fémek, melynek fényes vonalai egy-egy Frauenhoffer-féle vonala helyére esnek, szükségképpen benne foglaltatnak a nap fénykörében és pedig gőz alakban. Ilyen fém mindenek előtt a vas,... ...van a nap fénykörében még mészeny (calcium) magnesium és natrium, továbbá kevesebb menyiségben nickel, baryum, réz és cink... " Az Értekező tárczája. [HAI.]

Krónikai jegyzetek. = Magyar Tudományos Értekező 1. 1862. 2. köt. 2. füz. pp. 177-178. "Marseilleben Temple Vilmos uj üstököst fedezett fel, mely a "kis medve" csillagzat közelében szabad szemmel látható." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Az Értekező tárczája. [HAI.]

(Természettudományi fölfedezés.) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. febr. 9. 6. sz. p. 71. "Bunsen és Kirchhoff heidelbergai tanárok csodálatraméltó fölfedezést tettek napunk vegytani elemeit illetőleg. Dumas, Francziaország legelső vegytanára e fölfedezésről ugy nyilatkozott, hogy azt mint jelen századunk legfontosb tudományi kisérletét és sikerét kell tekintenünk, s hogy az emberiségre abból beláthatlan jótétemények származandnak. A nevezett két vegytanár Napoleon császártól a becsületrend lovagkeresztjét nyerte." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(A híres csillagász Biot) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. febr. 16. 7. sz. p. 83. "Parisban 88 éves korában meghalt. Halála által ismét egy hely ürült meg a franczia akadémiában." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(Légtünemény.) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. ápr. 27. 17. sz. p. 203. "Eszéken e napokban esti 7 óra után igen szép meteort láttak, melynek három láb hosszú s hét láb széles uszályu ágyúgolyó alakja volt, s pompás színekben tündökölve, zajtalanul repült keletről nyugatra, hol a felhők közt eltűnt." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(A Nagy Károly-féle csillagászati eszközöket), = Vasárnapi Ujság 9. 1862. ápr. 27. 17. sz. p. 203. "...mint Bécsből irják, az államminisztérium a bécsi műegyetemnek adatni javasolta, és pedig azon oknál fogva, "mert Magyarországon nincsen oly ember, ki azokhoz értene." Azonban a magyar udv. kanczellária értesülvén a dologról, sietett Ő Felsége előtt kimutatni, hogy Magyarországon is értenek az efféle szerszámokhoz, s igy lőn visszavíva a becses gyűjtemény a magyar nemzet részére." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(A magyar Akadémia) mult hó 28-iki ülésében... = Vasárnapi Ujság 9. 1862. máj. 4. 18. sz. p. 214. "A helytartótanács felszólítja az Akadémiát, hogy egy tagját máj. 12-re küldje Bicskére ki az ottani, Nagy Károly által hagyományozott csillagászati intézet ingó és ingatlan vagyonának átvételénél jelenlegyen. Mivel e csillagászati és természettani eszközök a magyarországi tanintézetek közt lennének felosztandók, a kiküldött akad. tag egyuttal véleményező is lesz e felosztás tervezeténél. Minthogy az emlitett szerek egy tudományos egészet képeznek, az Akadémia az általa kiküldött Jedlik tanárnak utasításul adta, hogy működjék oda, hogy e kincset az Akadémia nyerje meg." A Közintézetek, egyletek című rovatban. [HAI.]

(A Nagy Károly-féle csillagászintézet) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. jun. 8. 23. sz. p. 275. "...a hozzátartozó épületekkel, telekkel, csillagászati, természettani és felsőbb földmérési műszerekkel és könyvekkel együtt, a helyszínén múlt hó 28-án a helytartótanács részéről kiküldött titkár Somossy Lajos által, a m. tud. Akadémia, a m. k. egyetem s a k. műegyetem egy-egy tagjának, valamint a törvényes bizonyságnak jelenlétében a helyszinén a magyarországi tanulmányi alap javára átvétetett. - A nagybecsü műszerek s könyvek, daczára annak, hogy azok tizenkét éven át használatlanul hevertek, az idő viszontagságai befolyásától megvédve, a legjobb állapotban találtattak. A kérdéses műszereknek a magyarországi tanintézetek és növeldék közti felosztása, azok szükségletei és hiányainak tekintetbe vétele mellett, most már rövid időn eszközöltetni fog." A Közintézetek, egyletek című rovat rövid híre. [HAI.]

(A Nagy Károly-féle csillagda műszereit) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. jun. 15. 24. sz. p. 287. "...csakugyan elosztják a tanintézetek közt. Helyesen jegyzi meg a "Sajtó" hogy ez hasonló azon esethez, midőn három paraszt órát talált, s azon ugy osztozkodtak meg, hogy egyik a küllapját, másik a kerekeit, harmadik a köveit kapta." A Mi ujság? című rovatban. [HAI.]

(A magyar tud. Akadémia) jul. 1-én tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 9. 1862. jul. 6. 27. sz. p. 322. "...Balla Károly levelező tag értekezett az északi fényről, mint az időtan alapjáról. Jedlik Ányos fölolvasta azon jelentést, melyet a bicskei csillagászati gyűjteményről az illető bizottmány a helytartóságnak benyújtott. A gyűjtemény hovaforditását illetőleg a vegyes bizottmány azt határozta, hogy a csillagászati eszközök a felállítandó budapesti csillagda számára tartassanak meg, a többi eszközök pedig osztassanak fel az Akadémia, egyetem és József-műipartanoda közt; néhány fölös csillagászati eszköz az erdélyi múzeumnak ajánltatik fel, ezenkívül a sárospataki ref. tanoda s a budai főreáltanoda is részesülnek néhány példányban." A Közintézetek, egyletek című rovatban. [HAI.]

(Meteor.) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. aug. 31. 35. sz. p. 419. "Temesvárott e hó 19-én gyönyörű meteor volt látható, mely 3-szor akkora volt, mint egy elsőrangú csillag, s a várost 4-5 másodperczig teljesen megvilágította." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

(Az északi-fény hatása.) = Vasárnapi Ujság 9. 1862. dec. 28. 52. sz. p. 623. "A drezdai királyi távirdában e hó 14-én esti 10 órakor az északi-fény villanyfolyamainak ereje a közlekedést megszakasztotta. E hatás éjfél után két óráig tartott. Lipcsében és Berlinben a távirda sodronyokon hasonlót tapasztaltak." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

          1863.

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 9. kötet. Ptolemaeus - Szárd nyelv. Pest, 1863. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 828 c. Csillagászat:
"Ptolemaeus Claudius, földiró, csillagász s mathematikus Egyiptomból (125-139. Kr. u.). A régi csillagászok véleményeit összeszedé, munkáiból csak az "Almagest" maradt fenn; az ebben kifejtett tan 1500 évig volt a csillagászok vezérfonala." (c. 1.).;
Ptolemaeusi rendszer. "E szerint a föld nyugodtan áll, s körüle a Hold, Mercur, Venus, Nap, Mars, Jupiter, Saturnus, s ezek körül az álló csillagok rendes körökben forognak; a napról azt tartá, mikép ez is körben forog a föld körül, de a föld nem létezik e kör közepén. Az arabok is Ptolemaeus rendszerét követték, melyet csak Kopernikus Miklós ([született:] 1473-ban) döntött meg." (c. 1.).;
"Quetelet (olv. Ketlé) Lambert Adolf Jaques, a leghiresebb belga tudósok egyike, született 1796-ban Gentben. 1826-ban igazgatója lett a brüsseli csillagdának. Az irodalmi törekvések nagy barátja volt, s több jeles statistikai művet irt." (c. 41.).;
"Quintilis, ötödik hónap a régi római naptárban, hanem mióta Julius Caesar az évet Januariussal kezdte meg, a 7-ik hónap lett, mely azután Julius Caesar tiszteletére Juliusnak neveztetett el." (c. 45.).;
"Reflector, tükör, a rája eső világsugarak visszaverődésére; távcső, melynek tárgyveszteglője homorú tükör, ilyen távcső tükrösnek is mondatik vagy verőtávcsőnek." (c. 164.).;
"Refractor, távcső, melynek tárgyveszteglője gyűjtőlencse, de ne igen kicsi gyutávval, az ilyen távcsövet lencsésnek is mondjuk, vagy ha nagy, törőtávcsőnek." (c. 170.).;
"Regiomontanus, János, tulajdonképen Müller, nagyhirü mathematikus, született 1436-ban Königsbergben Frankoniában, s mennyiségtant tanított Bécsben; hol első Mátyás udvarában élt, ki őt mint kora leghiresebb mathematicusát s csillagászát a budai egyetemben is alkalmazta. 1471-ben Nürnbergbe ment, hol könyvnyomdát alapított, mely hibátlanul kiállitott müvei által nagy hirre emelkedett. Meghalt mint regensburgi érsek [!] 1476." (c. 179.).;
"Reichenbach, György, kitünő gépész és látszerész. Született 1772-ben Durlachban Badenban. Egy ideig mint tiszt a badeni hadseregnél szolgált. 1805-ben Utzschneider s Frauenhoferral társulva Benediktbeuernben gépészet- látszerészeti intézetet alapított, melyben a legkitünőbb láttani s csillagászati szerek készültek. Meghalt mint főbányászati s sóaknai tanácsnok - Münchenben 1826." (c. 187.).;
"Rittenhouse, Dávid, amerikai csillagász, született Germantownban, Pennsylvaniában, 1732-ben. Jeles hazafi is volt. Polgártársai bizalma a pennsylvani kincstárnok méltóságával tisztelé meg, melyet 12 évig ritka lelkiismeretességgel és mathematikai pontossággal viselt, 1792-ben az egyesült államok pénzverdei igazgatójává neveztetett ki, 1791 óta Franklinnak utódja lett az északamerikai tudományos társaság elnökségében. Meghalt 1796." (cc. 261-262.).;
Rosse, William Parsons, gróf, született 1800. Irhonban, korábbi neve Oxmantown lord vala, 1841, apja halála után a grófi czimet öröklötte, és a láttani ég csillagászati tudományoknak szentelé magát legnagyobb kiterjedésben. Maga készitett egy távcsövet, mely 12000 piasterbe került s melynek segedelmével a napfoltokat [!] vizsgálta s fontos fölfedezéseket tőn, 1849-ben a királyi társaság elnökévé neveztetett ki Londonban." (cc. 333-334.).;
"Rotatio, annyit jelent, mint: kerengés, forgás; főleg az égi testek tengelyeik körüli forgása." (c. 336.).;
"Rudolf, magyar király (1576-1608) és egyszersmind német császár, mint a habsburg-magyar királyok rendesen. Mint német császár e néven II, uralkodott 1576-1612, Különös ember volt. Komor, magába vonuló, rejtelmeket vadászó természete szerint, kerülte az emberek társaságát, állami ügyeivel nem szeretett foglalkozni, hanem prágai palotájába vonulva, ott csillagászattal, arany-csinálással s más titkos tudományokkal töltötte idejét. ..." (cc. 352-353.).;
"Rudolf-táblák, igy neveztetnek azon csillagászati táblák, melyeken Tycho de Brache (1546), ki II. Rudolf császártól Prágába hivatott, a bolygók forgását ujra kidolgozni kezdé, nevöket II. Rudolftól nyerték; ezen fontos irományok a lángeszű Keppler János (1571) kezeibe jutottak, ki azokat saját rendszere szerint átalakitá; vélemenye szerint a föld tengelye ég a nap körül forog, ezen út azonban nem kör, hanem kerekdék, s hasonló útjok van a többi bolygóknak is. A nap ezen kerekdékek egyik góczában létezik." (cc. 354-355.).;
"Sagittarius, (a. m. nyilas), az állatöv csillagzatainak egyike, mely a régiektől nyilazó centaur alakjában képzeltetett, s ebben Krotosz (Pan s Eupheme fia) rejlett, ki anyjától a múzsákkal együtt neveltetvén, ezeknek hasznos szolgálatokat tett s ezért emléke azon égi jelen örökíttetett. - Mások szerint a "Nyilas" csillagzat Chiron égrejutásából támadt. l. Chiron." (cc. 384-385.).;
"Sarkmagasság, igy neveztetik a sarkcsillag emelkedettsége valamely vizsgáló láthatára fölött." (c. 433.).;
"Saturnus, már az előkorban ismeretes bolygó. Ezen égitest majdnem minden szempontból naprendszerünk legpompásabb s legérdekesebbike. Holdjaival s gyűrüivel együtt nagyobb fölülete van mint Jupiternek; gyűrüinek sajátságait naprendszerünken eddig mi sem mulja föl. Alakja tojásdad idomú, az egyenlitői átmérő ugy aránylik a sarkihoz, mint 35:32. Tengelye gyűrüinek sikjaira függőleges. ..." (cc. 445-446.).;
"Scaliger, Julius Caesar, nyelvész és itész, született 1484-ben Paduában, meghalt 1558-ban Agenban Francziaországban, - János Justus, az előbbi fa, szintén hires nyelvész és a chronologok rendszere javitója. Született 1540-ben Agenban, protestansá lett, s 1593-ban a szép tudományok tanárának neveztetett Leydenbe. Keresztényi korszakunk első éve a teremtés óta szerinte a 3950-dik év." (c. 455.).;
"Schröter, János Jeromos, kitünő igen ügyes s pontos csillagász, született 1745-ben Erfurtban. Fontos fölfedezéseket tett, a Venuson négy mérföldnyi magasságu hegyeket lelt fel, bebizonyitá tovább’ azt is, mikép neki légköre vagyon, mely 1/2 mérföldnyire emelkedik, s oly tömött, hogy miatta az árny és fény változásait e testen nem láthatjuk. A holdról is pontos atlást készitett. Meghalt mint törvényszéki tanácsos és községelőljáró Lilienthalban Stade megyei (Hannover) faluban, 1816-ban. Lilienthal elhiresedett csillagásztornya által." (c. 496.).;
"Schumacher, Henrik Keresztély, kitünő csillagász. Született 1780-ban Brametedtben Holsteinban. A csillagászat tanára és csillagda igazgatója Kopenhágában. 1821 óta Altonában élt, hol 1823-ban a király csillagdát emeltetett számára. 1848-ban VII. Frigyes megfosztá őt évi fizetésétől, mire az orosz czár nevezetes holtiglani nyugdijt rendelt neki. Meghalt 1850-b." (c. 502.).;
"Scorpius, szörny, melyet Diana Orion ellen küldött, s mely a csillagok közé jutván, az állatöv 12 jegye egyikévé lőn." (c. 518.).;
"Selenographia, holdleirás" (c. 533.).; "Seleucidák aerája, Seleucus Nicator azon birodalomban, melyet utódaira a seleucidákra hagyott, új időszámitást hozott be, mely Seleucidák aerájának neveztetik." (c. 535.).;
"September, a régieknél hetedik, nálunk pedig az év kilenczedik hónapja, nevét a "septem", hét, szótól vette. A magyar oklevelekben Sz, Mihály havának, a közéletben őszelőnek, a 12 égi jegy után pedig mérleg havának neveztetik. 30 napból áll." (c. 548.).;
"Seti, Sati Sate, egyiptomi istennő neve, hihetőleg a Nil áradásának csillaga." (c. 557.).;
"Sextant, hatodló, szögmérő műszer, kisebb szögek mérésére, kényelmesb t. i. egész kör helyett kisebb szögek mérésére hatodkört használni." (c. 560.).;
"Sextilis, a rómaiaknál a hatodik hónap, martius hótól számitva, Pacuvius néptribun inditványára Augustus tiszteletére augustusnak neveztetett." (c. 560.).;
"Sidericus (csillagzati) v. periodicus (időszaki) hónap. Ha a hold állását valamely ismert csillag irányában vizsgáljuk s e vizsgálodást következő estve folytatjuk, ekkor már a holdat ama csillagtól valamivel több mint 13°-nyira nyugatról keletfelé eltávozottnak találjuk. Mivel pedig pályájának egész köre 360°, pontosabb utánszámitás által kijő, hogy ez utat 27 nap, 7 óra, 43’ és 12" alatt teszi meg, mely időnek elteltével ujra azon csillagnál látandjuk, hol első vizsgálódásunk találta. Ezen idő sidericus (csillagzati) vagy periodicus (időszaki) hónapnak neveztetik." (c. 574.).;
"Sirius, neve azon ebnek, mely a csillagzatok között Orion közelében áll. - A délkeleti részen igen fényes első rendü csillag." (cc. 591-592.).;
"Sol, Helios latin neve." (c. 633.).;
"Solarmikroskopium, napnagyitó. A napnagyitónól a napfény tükör segélyével nagy gyutávval biró gyüjtőlencsére vezettetik, hogy az ennek gyupontjához közel eső tárgy erősen megvilágittassék. A tárgyhoz közel még egy gyüjtőlencsét állitunk rövid gyutávval ugy, hogy amaz a lencsétől valamivel távolabbra essék mint a gyupont. Ily módon a lencse átelleni oldalán nagyitott és visszás kép keletkezik, mely a falon felfogható." (c. 633.).;
"Sosigenes, peripat. bölcselö és csillagász Alexandriában. Caesar az időszámitást, mely akkor már teljesen őssze volt zavarodva, segedelmével megigazitá, mi által a keresztény Európának és napkelet egy részének más fél ezer évig tartó hasznot tett. Tulajdonképen Florius eszközlötte a javítást Sosigenes utmutatása szerint." (c. 660.).;
"Sphära, oly test, mely egyetlen egy görbe lap által ugy záratik be, hogy ezen lap minden pontja a test egyik belpontjából, mely középpontnak neveztetik, egyenlő távolságra vagyon. Ha valamely félkör átmérője mindaddig fordul mig elöbbi helyére visszatér, az egy gömbölyü tért alakit, mely sphaerának vagy gömbnek neveztetik; főleg égi- vagy földgömb; - az égi test pályája; műkör, munkakör." (cc. 686-687.).;
"Sphaerometria, gömbmértan, az égi testek nagysága megmérésére." (c. 687.). [HAI.]

KERESZTYÉN János: Vázlatok a természet köréből 4. A hold. In: A magyar ember könyvtára. Második kötet. Pest, 1863. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. pp. 100-107. "...A tudni vágyó ember a holdon tanulta ismerni a nehézség és vonzerő törvényeit. - Innen következtette hosszas tapogatózás után, hogy a hold nem egyéb, mint végetlen idő előtt, midőn még földünk gáz alakban lebegett, a végetlen Aetherben földünktől elszakadt egy darab, mely ugyanoly de kisebb gázgömbbé kavarodott össze, föld és hold roppant évezredek előtt az idők mérhetlen hosszu során keresztül roppant kiterjedésű gázalakban lebegtek az izzó nap körül, - s viszont körültök a többi bolygók szintén gázalakban..." [HAI.]

KERESZTYÉN János: Vázlatok a természet köréből 5. Az inga. In: A magyar ember könyvtára. Második kötet. Pest, 1863. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. pp. 107-113. "...Huygenes volt első, ki az órák menetét ingák által tanitá szabályozni, - mily szolgálatot tesznek ily órák a csillagásznak; - csak azóta tudják ők az időt pontosan meghatározni, azóta haladt elő a csillagászat, s valóban csodákat teremtett az inga, midőn azt Arago, Humboldt, Borda vette kezébe, - mert nemcsak alakját, tömöttségét, s különféle magaslatait mutatá meg e földnek, hanem a nap és bujdosók tulajdonságait is kikémlelték általa..." [HAI.]

KERESZTYÉN János: Vázlatok a természet köréből 6. A fénysugár. In: A magyar ember könyvtára. Második kötet. Pest, 1863. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. pp. 113-118. "...a tőlünk 20 millió mérföldre fekvő napról a világosság 8 percz és 13 másod percz alatt ér a földre. Nem merész tett-e az, a roppant sebességgel repülő fénysugárt utközben megmérni és kiszámitani, s a fénysugárt használni mértékül, melylyel a végetlenség megmérhető!" [HAI.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXIII-ra [1863-ra]. Pest, 1862. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv Magy. Akad. Nyomdásznál. 328 p. Csillagászat: pp. 1-103. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 1-2.). Ünnepszámítás 1863 (p. 3.). Időszámítás 1863 (pp. 4-5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások 1863 (pp. 78-80.). Nap és hold sugara a közép délben 1863 (p. 81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, nap és hold látköze (pp. 82-83.). Bolygódok (71 sorszámozott kisbolygó adatai táblázatban. pp. 84-89.). Az alap-csillagok közép helyei 1863 (pp. 90-91.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 92-94.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 95-103.).[Az MTA almanach csillagászati részének számítását és szerkesztését Kondor Gusztáv végezte 1863-tól 1891-ig, 29 köteten át.] [HAI.]

THAN Károly: A Nap és az izzó testek színképe. Pest, 1863. 15. p., 1 t. Különlenyomat a Budapesti Szemle LVI. és LVII. füzetéből. A képtáblán színképek színes nyomatú képe. [IBQ.]

NAGY Károly: "Mémoire sur le systéme solaire" czímű értekezése tartalmának lényege. = Budapesti Szemle 17. köt. 1863. 56-57. füzet. pp. 194-197. Sztoczek József által 1863. jan. 5-én az MTA Mathematikai és természettudományi osztályának ülésén felolvasott értekezés kivonata. [HAI.]

THAN Károly: A Nap és az izzó testek színképe. = Budapesti Szemle 17. 1863. 56-57. füz. pp. 327-341. [ZSE.]

SZABÓ József: Tulvilági kép. = Budapesti Szemle 17. 1863. 56-57. füz. pp. 409-419. "... egy Jamaikában leesett aerolithról, melynek esése észleltetett, s a melyet egy lakott bujdosóból származottnak vélnek." 1862. aug. 10-én Dr Hopkins és Ergail lelkész által a Sixtien-Mile-Walk folyócska mentén Port Royal felé lezuhanni látott "tüzes meteor" 6000 fontos, szenet és szerves anyagot tartalmazó különleges összetételű meteorit nem tűnt természetes eredetűnek. Sőt a kő egyik oldalán "...kőbe vésett tájképet láttam magam előtt, a más világ valamely művészének munkáját átküldve kiállításra a földre." - idézi Hopkinst a kétkedő Szabó József. [HAI.]

p. a.: A szatmári s rokontünemények. = Eger 1. 1863. szept. 3. 10. sz. pp. 75-76. Az 1863. aug. 14-i naposzlop leírása. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Hullócsillagok, tűzgolyók és meteorkövek. 1. Hullócsillagok. = Eger 1. 1863. szept. 3. 10. sz. pp. 77-78. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Hullócsillagok, tűzgolyók és meteorkövek. 2. Tűzgolyók. = Eger 1. 1863. szept. 24. 13. sz. p. 101. Meteorjelenségek: 1719. márc. 13., 1738. júl. 13., 1749., 1758. nov. 16., 1771. júl. 10., 1771. júl. 17., 1803. ápr. 25. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Hullócsillagok, tűzgolyók és meteorkövek. 3. Meteorkövek (leb- vagy égkövek). = Eger 1. 1863. okt. 29. 18. sz. pp. 141-143. [SRG.]

REMÉNYI Károly: Ujabb pesti levelek. 12. = Egri Posta 2. 1863. ápr. 30. 18. sz. p. 77. "Hopkins 6.000 franczia font nehézségű légkövéről (aerolyta)".; Pesten csillagdát fognak felállítani, melynek számára a kormány megtartja a Nagy Károly-féle csillagászati könyveket és eszközöket. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: "Publications de l’Observatoire d’Athénes I-re Série I. Tome." ismerteti Kondor Gusztáv, tanár. Az Atheni csillagda közleménye. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1863-1864. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Negyedik kötet. Első rész. Szerk.: Vész János Armin. Pesten, 1864. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 125-133. "Egy csillagászati közleményre kérem fel a tisztelt ülés figyelmét, mely multévben Athénben jelent meg, és mely az ottani szemlélde igazgatójának Schmidt Gyulának csillagászati észleleteit (az 1858-dik évi Donati-féle, 1860. III., 1861. II., 1862. I. és II. számu üstökös-csillagok felett) foglalja magában." [HAI.]

KONDOR Gusztáv: A déllő kör, különösen mint déllő távcső használva. = Magyar Akademiai Értesítő Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 3. 1863. 3. sz. pp. 312-342. Borítón: Pest, 1864. Harmadik Füzet. Székfoglaló értekezés. Olvastatott Apr. 20-kán 1863. A csillagok delelésének megfigyelésre szolgáló meridiántávcső változó és állandó hibái. A budai (gellérthegyi) csillagvizsgálóban álló, a müncheni Reichenbach és Ertel műhelyében készült műszer példáján mutatja be ezen hibák meghatározását és elemzését. A méréseket korábban: 1843. nov. 16-19-ig végezte. [KSZ.]

Dr. B. L.: A természet köréből. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 8. 10. sz. pp. 89-90. A napfogyatkozás befolyása a növényekre. Hoffmann Giessenben és Meyer tanár königsbergi tapasztalatai. [SRG.]

MAURITZ Rezső: A föld képződéséről. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 22. 12. sz. pp. 103-104. A Föld kozmikus történetéről és a naprendszerről. [SRG.]

B. L.: A bolygótűz. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 29. 13. sz. pp. 113-114. [SRG.]

S. J.: Ujabb adatok a föld tengelyforgására. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. apr. 19. 16. sz. p. 139. A kopernikuszi rendszerről. [SRG.]

A csillagoknak is vannak lakói. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. ápr. 26. 17. sz. pp. 149-150. A Jamaikában 1862. aug. 10/11-én hullott meteor vizsgálata. [SRG.]

          1864.

HOLLÓSY Jusztinián: Népszerű csillagászat. A mívelt rendek szükségeihez alkalmazva. A Magyar Tudományos Akademia által a magyar hölgyek díjával koszorúzott pályamű. Írta Hollósy Jusztinián benedekrendi áldozár, a sz. mm. és bölcselem tudora, a pannonhegyi papnöveldében a természettan tanára, a Magyar Tudományos Akademia levelező tagja. Eszközli s kiadja a Magyar Tudományos Akademia. Pest, 1864. Emich Gusztáv nyomda. 333 p., 3 t. /Tudományok csarnoka. 3./ Akadémiai jutalomdíjat nyert 1861. dec. 18-án. Kihajtható táblák vannak a szöveg között (pp. 12-13., 22., 69., 86., 115., 186., 228.) és a kötet végén (Az 1851-dik évi julius 28-dikán észlelt napfogyatkozás.; A hold ábrája.; Az éjszaki félgömb csillagabrosza).;
Messier nevének egyik legkorábbi említése. p. 42.: "Az első ködfoltot födözé föl Marius Simon 1612-dik évben, tudniillik azt, mely Andromedának nü csillaga mellé esik; 1656-ban födözé föl Huygens az igen szabálytalan alakú ködfoltot Orionban; 1716-dik évben Halley összesen csak 6 ködfoltot ismert, de Lacaille és Messier kilencvenet ismertettek meg, az idős Herschel egymaga 2500 ködfoltot födözött föl, s jelenleg már 3600-nál is több ködfoltnak elhajlása és egyenes emelkedése határoztatott meg." [KSZ.]

Ismerettár, a magyar nép számára nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyéb tudományok és művészet köréből gyüjtött több ezer czikk és több száz képpel, lehetőleg minél több érdekes tárgyat és egyéniséget betűsorozatos rendben megismertet. 10. kötet. Szász Károly - Zwingli. Pest, 1864. Kiadja Heckenast Gusztáv, Nyomatott Landerer és Heckenastnál. 852 c. Csillagászat:
"Szivárvány, a napnak a fölhő vizcsöppeiben megtört s hozzánk hajtott képe. Egyike a legdiszesb légtüneményeknek. Szine oly módon keletkezik mint a nap szinképe, ha a napsugarak az esőcseppekre esnek, melyek a nappal szemközt vannak. Dél elött tehát nyugoton, délután keleten jelenik meg, és pedig annál élénkebben, minél sötétebb a háta mögötti felhő. A rendes hasábi szinek (vörös, narancs, sárga, zöld, kék és ibolya) akként vannak benne elosztva, hogy az ibolyaszín a belső, a vörös a külső szint képezi. Ha a szivárvány igen élénk, akkor többnyire meg egy másik, nagyobb félátméröjü látszik. ..." (c. 105.).;
"Szobieszky pajzsa, egy Szobieszky János tiszteletére igy elnevezett csillagcsoport, a nyilastól észak felé, a szétvált téjutban." (c. 108.).;
Távcsök, ezek arravalók, hogy tisztán állítsók elő a szemnek azon tárgyakat, melyek igen nagy távolságuk miatt tisztán ki nem vehetők. Szerkezetök lényege abban áll, hogy a távolról jövő világosság-sugarak lehető nagy lencsétől (tárgyüveg, tárgyveszteglő) vagy gyüjtőtükörtől felfogassanak, s az ezáltal nyert légkép egy másik lencse által (szemüveg) mégegyszer nagyobbíttassék. A lencsés távcsők közé tartoznak 1) a Galilaei-féle, vagy hollandi; 2) a Kepler-féle, vagy csillagászi, és 3) a földi távcső. Ily távcsöveknek köszönhetjük a hold fölületének, Jupiter holdjainak és Saturnus gyürüjének ismeretét. [...] A távcsőket, valamint a lencséket is, Hollandban kezdék leg először készíteni, melyek Galilaei, Kepler, Newton, Frauenhoffer és Plössl által nagy tökélyre hozattak. ..." (cc. 173-174.).;
"Tejút, az égür éjjeli homályában ama szürkületes fejér csik, mely csillagok millióiból áll s távcsövön át megszámlálhatlan csillagcsoportul tünik fel. Az egymás mögött álló csillagok képezik e tömött s fénylő csikot, mely bennünket körülvész." (c. 182.).;
"Telemikroskopium, távcső, melynek segélyével a távol levő tárgyak nagyitott képe keletkezik." (c. 191.).; "
Thales, a hét görög bölcs egyike, a joniai felekezet alapítója, született Milet városában Joniában 648-ban Kr. e. Solon kortársa, nevezetes egyiptomi utazásáról, első, ki 597-ben napsötétedést jövendölt, föltalálója azon mértani módnak, miszerint a helyek magasságát meghatározhatni. Természettani ismeretekkel ellátva, ezeknek segedelmével a világnak eredetét megfejteni törekedék. Kiindulván azon elvből, hogy "semmiből semmi sem ered," azon jött, hogy öröklétű őslénynek kell lennie, mely a különnemü egyedeknek őseleme, és a világi rendnek és változásnak szülő oka. Minden dolog ősanyagául a vizet tartotta. ..." (cc. 230-231.).;
"Thaut vagy Thot, Osiris egyiptomi király tanácsadó titoknoka, 2000 körül Kr. e. Herosnak vagy bölcsnek, a görögöknél Trismegistosnak neveztetik. A betük vagy hieroglyphok, csillagászat, mértan, számok, mennyiségtan, zene és gyógytudomány állítólagos feltalálója." (c. 232.).;
"Tittel, Pál, m. acad. rend. tag, csillagász, született 1784-ben Pásztón Hevesmegyében. Tanulmányait befejezvén, papi pályára lépett és egri növendékpap lett. 1806-ban az egri lyceumban mathesis tanárává neveztetett, ekkor a csillagászatot vevé kedvencz tárgyául és fölelevenítette a régóta pusztán tengő egri csillagásztornyot. Tanulmányait öregbitendő, meglátogatá Bécset, Párist, Londont, Greenwichet, Sloughot, s miután Európa leghiresebb csillagészai körül végzé tanulmányait, Eger látta első törekvéseit, mignem 1824-ben a budai csillagászat igazgatására és egyetemi professorságra meghivatott. A sz. Gellért-hegyen üzte fáradatlan szorgalommal kedvencz tanulmányait haláláig. [...] Elhalt 1831-ben szegénységben." (c. 278.).;
"Tüzgömbök, valószinüleg kisded testek, melyek a világtérben a nehézség törvényei szerint a nap körül forognak. E tömegek körfordulatok alkalmával a föld közelébe érvén, körlégünk határán fénylőkké válnak. Gyakran olyannyira közelednek a földhöz, hogy általa vonzatván reá is hullnak. (c. 373.).;
Udvarok és melléknapok. "Sokszor a napot, a holdat vagy csillagokat világos vagy szines gyűrük veszik körül, melyek kis udvaroknak neveztetnek és akként támadnak, hogy a fénysugarak a felhőrétegeken keresztülhatolnak s a párabuborékok mellett elvonulván, hajlást szenvednek, ezeknél a vörös szin mindig kifelé van fordítva. Gyakran azonban sókkal nagyobb szivárványszerűleg festett gyűrüket láthatni, melyek nagy udvaroknak neveztetnek, félátmérőjök 23° vagy 47°-nyi, s központjaikban a nap vagy hold van. - Ezekben a vörös szin a csillagzat felé fordul. A nagy udvarok mindenkor a rostfölhőkben jelennek meg és ez utóbbiak finom hójegöczökből alkotvák, melyek a szivárványt adják.
Némelykor e gyűrüket vizszintes vagy súlymentes szalagok metszik át, melyek a napon mennek keresztül s ez utóbbival egyszélesgégüek. - Azon helyeken, hol az udvarok a szalagok által keresztülvágatnak, keletkeznek gömbölyű, többnyire szivárványszerüleg festett foltok, melyek melléknapoknak, vagy ha a szalagok a holdon mennek keresztül, mellékholdaknak neveztetnek." (cc. 383-384.).;
"Uranus, a m. Ég, nejétől Gaeatól az egész görög és római istenfajnak ősatyja. [...] - Uranus, naprendszerünk egyik bolygója; [...] Herschel Frigy. Vilmos 1781-ben födözte föl ezen gyanitott égi testet, melynek neve Uranus. Alig tevé ezen bolygó pályájának 20-ad részét hátra, s már is kiszámíták egész pályáját, melynek jelenleg már majd 3/4 részét befutotta. [...] mozgósa minden bolygóénál csekélyebb, mert 1" alatt csak 5/6 mfdet halad. Naptóli legkisebb távolsága 18,28848. - Átmérője mérföldekben 7866; a földével összehasonlftott térime: 86,5 : 1, tömege 14,5 : 1. Uranusnak nyolcz holdja van." (cc. 417-419.).;
"Üstökösök vagy kométák, bolygó csillagok, melyek világító üstökük által különböztetik meg magokat, de különben kevéssé ismeretesek. Többnyire igen hosszudad kerekdékekben forognak a nap körül; pályájokat a mennyire ismeretesek, nem futják át egyenlő időben. Ezen égi testek többnyire mint váratlan vendégek jelennek meg az égen, de hat hónapnál tovább sohasem léthatók, nagyobb része csak távcsöveken át látható. Naprendszerünkben 4 ismert pályáju üstökös van, azonban valószinű, hogy hozzá 100000-nél több üstökös tartozik, a megvizsgálta[k] száma mintegy 500-ra rug. Nevezetes a Halley, Encke, Biela és Olbers-féle üstökös." (c. 434.).;
"Vasárnapi betűk, a csillagászok az év hét első napját abc stb. betüvel szokják jelelni, Azon betü, mely e jelelés ezerint vasárnapra esik, vasárnapi betünek neveztetik." (c. 498.).;
"Venus (gör. Aphrodite; a m. habból született), a szerelem istennője. [...] - Naprendszerünk nagyobb bolygói egyike. A napon és holdon kivül nincs égi test, mely Venussal összehasonlítható volna. - Ha télen a napnak nyugati részén létezik, reggel látjuk őt s hajnali csillagnak mondatik. Ha a napnak keleti részén tartózkodik, este jelenik meg ragyogó fényében mint esti csillag. Fénye már a régiek előtt is feltünt; a görögök Phosphor és Hesperus név alatt említik. [...] Ezen bolygó holdunk fogyatkozásait utánozza. Vannak, kik azt állítják, hogy igen ritkán látható holdja van. - Néha mint sötét-veres test megy át a nap alatt. Lásd: Schröter." (cc. 542-545.).;
"Vesta görögrómai istenasszony, görögül Hesztia, lásd ezt. Ábrázoltatik: fiatal méltóságteljes hölgyalakban, mely arczát kivéve egészen be van fátyolozva; jobbjában égő fáklyát tart, s előtte oltár áll, melyen tűz lobog. - Ujabb bolygó, mely Olbers által fedeztetett fel 1807-ben. Napkörüli kerengését 1326 nap alatt teszi meg." (cc. 565-566.).;
"Világalkotmány; a megmérhetlen világürben található nagy égi vagy világtestek, melyek csillagoknak is neveztetnek, képezik a világalkotmányt, s elosztatnak álló- s bolygócsillagokra és üstökösökre. Lásd ezeket." (c. 581.).;
"Világtengely, a földtengely mindkét oldalról az ég boltozatáig meghosszabítva világtengelynek mondatik, mivel az egész égboltozat e tengely körül látszik forogni." (c. 582.).;
Világtájok. "Azon táj, melyen a nap egész pontossággal mártius 21. és september21-ik napján felkelni látszik, Kelet, hol lenyugszik Nyugat néven ismeretes. Ha arczczal keletnek fordulunk: akkor jobb kézre esik a Dél, s balra az Észak . Északot, keletet, délt és nyugatot nevezik négy ég vagy világtájnak. Lásd: szélrózsa." (c. 582.).;
"Zach Antal, báró, született 1744-ben Pesten, mint osztrák katona a bajor öröködési háborúban tünt ki, ezután a mennyiségtanára lett a bécsujhelyi katonai akademiában. [...] - Testvére Ferencz, báró, az ujabb kor legjelesebb mathematikusai egyike, született 1754-ben Pétervárott, osztrák katonai szolgálatba lépett, később 1787-1806-ig csillagdai igazgató volt a Seebergen Gotha mellett. Meghalt Párisban 1832-ben. A csillagászatot sok jeles munkával gazdagította." (cc. 730-731.).;
"Zenith ; ha testünk hosszában egy függőleges vonalt képzelünk, ez tetszés szerint megnyujtva egyfelől fejünk felett, másfelől a földközéppontján átmenve, az átellenben eső pontban fogja érinteni az égi boltozatot. E pontok fölsejét zenithnek (tető- vagy fejpontnak), alsaját pedig a nem láthatót nadirnak (lábpontnak) mondjuk." (c. 790.). [HAI.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXIV-re [1864-re]. Pest, 1863. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. 302 p. Csillagászat: pp. 1-124. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 1-2.). Ünnepszámítás 1864 (p. 3.). Időszámítás 1864 (pp. 4-5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap-fogyatkozások 1864 (pp. 78-79.). Pályakör ferdesége, napirányferdülése, nap és hold látköze 1864 (pp. 80-81.). Nap és hold sugara a közép délben 1864 (p. 82.). Bolygódok "1862-ik év elejétől fogva mostanáig (1863. aug.) hét új bolygód födöztetett fel..." (pp. 83-90.). Bolygódok jegyzéke felfödözésök ideje szerint (pp. 91-93.). A régibb bolygódok szembenállás-évkönyvei 1864-re (p. 94.). Újabb bolygódok. (pp. 95-97.). Bolygódok pálya-elemrendszerei (pp. 98-103.). Üstökösök (pp. 104-110.). Az alap-csillagok közép helyei 1864 (pp. 111-112.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 113-115.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 116-124.). [HAI.]

PISKO, Franz Josef: Természettan. Algymnasiumok számára Pisko Ferencz József után magyarítá Kühn Rajmund Lajos a pannonhegyi szent benedekiek tagja s az esztergomi felgymnasiumban ny. r. tanár. Második, változatlan kiadás. Pest, 1864. kiadta Heckenast Gusztáv. IV + 1 + 248 p. Csillagászat: pp. 233-248. A könyv XII. fejezete "A csillagászat alaptana" címmel tárgyalja a legfontosabb csillagászati alapismereteket. [HOR.]

ALBERT Ferenc: A napfoltok s azok befolyása az évi középhőmérsékletre. = Eger 2. 1864. jan. 21. 3. sz. p. 21. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 8. 49. sz. pp. 405-406. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 15. 50. sz. pp. 415-416. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 22. 51. sz. pp. 425-426. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 29. 52. sz. pp. 434-435. [SRG.]

HOLLÓSY Jusztinián: A távcsők történelmének vázlata. = Magyar Akadémiai Értesítő Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 5. 1864. 1. sz. pp. 21-65. Borítón: Pest, 1865. Első Füzet. Székfoglaló értekezés. Olvastatott oct. 19-én 1863. A távcső fejlődéstörténete az ókortól napjainkig. A távcsövek története, típusainak és képalkotásának fejlődése. Csillagászati fényképezés távcsövekkel 1851-től. [KSZ.]

MURMANN Auguszt: Az 1860. II. üstökös definitiv pályaszámítása. = Magyar Akademiai Értesítő Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 5. 1864. 2. sz. pp. 187-224. Borítón: Pest, 1865. Második Füzet. Beadatott jan. 8-án 1864. Az üstököst 1860. ápr. 17-én fedezték fel és jún. 11-ig tudták észlelni. Murmann Ágost összegyűjtötte az összes külföldi megfigyelést és a 70 észlelés égi koordinátáit kiértékelte. Az adatok elemzésével meghatározta az üstökös pályaelemeit. [KSZ.]

A "világ vége." = Regélő Első évfolyam 1864. 9. p. 576. "...czim alatt Párisban egy röpirat jelen meg, mely a bibliából vett idézetekkel sokféle számitásokkal és következtetésekkel bebizonyitani igyekszik, hogy a "világ vége" 1828-tól számitandó 117 év mulva fog bekövetkezni." Apróságok. [SRG.]

Galileo Galilei (1564-1642). = Vasárnapi Ujság 11. 1864. márc. 6. 10. sz. pp. 89-90. Születése 300. évfordulójára. Életrajza és csillagászati felfedezései. [KSZ.]

B. L.: A világépület miniaturképe. = Vasárnapi Ujság 11. 1864. aug. 21. p. 347. A Naprendszer és a világegyetem méreteinek szemléltetése. A Föld mérete egy jókora kendermag, azaz 1 1/2 vonal átmérőjű. A Nap 14 hüvelyk átmérőjű [mai mértékegységgel a Föld 3,3 mm, a Nap 368,8 mm átmérőjű, arányuk 112-szeres.]. [KSZ.]

          1865.

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXV-re [1865-re]. Pest, 1864. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 290 p. Csillagászat: pp. 1-120. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 5-6.). Ünnepszámítás 1865 (p. 7.). Időszámítás 1865 (pp. 8-9.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap- és hold-fogyatkozások 1865 (pp. 82-84.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1865 (pp. 84-85.). Bolygódok "1863-ik évnek augusztus havától számítva jelen ideig (1864. aug.) csak egyetlen egy új bolygód fedeztetett föl..." (pp. 86-88.). Bolygódok jegyzéke felfödözésök ideje szerint (79 sorszámozott kisbolygó adatai táblázatban. pp. 89-91.). A régibb bolygódok szembenállás-naplói 1865-re (p. 92.). Újabb bolygódok szembenállás-naplói 1865-re. (pp. 93-95.). Bolygódok pálya-elemrendszerei (pp. 96-101.). Üstökösök (pp. 102-106.). Az alap-csillagok közép helyei 1865 (pp. 107-108.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 109-111.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 112-120.). [HAI.]

MOLNÁR József: Népszerű csillagászat. Magyar Tud. Akadémiai dicséretet nyert pályamű. Szerzé Molnár József, pécsmegyei áldozár, volt főgymnasiumi természettan-tanár a pécsi Szepessy-lyceumban. 105 ábrával s 2 aczélmetszetű csillagabroszszal. Pécsett, a Lyceum nyomdájában. 1865. 258 p., 2 t. [KSZ.]

ALBERT Ferenc, Montedegoi: Naptár, Krisztus születése utáni 1865-dik évre, mely 365 napból álló közönséges év. Katholikusok és görög nem egyesült hitvallásuak valamint zsidók számára, a nap, hold és bolygók járásával és a nevezetesb csillagászati jelenségekkel. Eger városa földrajzi fekvése szerint kiszámítva: Dr. Monte-Dégoi Albert Ferencz egri érsek-lyceumi csillagda-igazgató, tanár és könyvtárnok által. In: Egri képes naptár. 1865-ik évre. Első évi folyam. Szerkeszti Stephanovszky Sándor. Eger, 1864. Kiadja az egri érseki. lyceumi. könyvnyomda, Nyomatott az egri érs. lyc. könyv- és kőnyomdájában. pp. [1-28.] Időszámítás 1865-dik évre.; Ünnepek számítása 1865-re.; A négy kántor (p. [2.]).; Görög böjtök.; Rövid zsidó naptár.; Évszakok.; Fogyatkozások. "Fogyatkozás a folyó évben 4-lesz, t. i. 2 a napon és ugyanannyi a holdon melyek közül azonban a mi vidékeinken egyedül a holdfogyatkozások lesznek láthatók, sőt az elsőnek pusztán kezdetét látjuk.
E fogyatkozások sorrendje a következő: Holdfogyatkozás april 11-én reggel, látható részben Europában, egész folyamában Afrikában és Amerikában, Egerben lészen: kezdete 5 óra 7 pkor reggel, midőn a hold lealkonyodik. - II. Napfogyatkozás: aprilis 25-én délutáni 1 óra 1 perckor, melynek láthatósága egyedűl déli Afrikára és déli Amerikára terjeszkedik. III. Holdfogyatkozás: oktober 4-ik és 5 közti éjjel, melynek egész folyamát Europában s Afrikában, kezdetét Ázsiában, végét Amerikában látják. Nagysága 4 1/10 új. Egerben lesz: kezdete: 4-én 11 óra 1 percz este - közepe 5 én 0 óra 2 percz reggel; - vége 5-én óra 3 perczkor reggel. IV. Napfogyatkozás: october 19-én 3 óra 1 perczk. délután; láthatósága Észak-Amerikára, Dél-Amerika északi részére és Afrika még Europa nyugati vidékeire terjed.
Europában e fogyatkozást csak Portugal, Spanyol és Franciaországban fogják látni, más tartományokban nem." (p. [3.]).; Naptár lapok (pp. [4-27.]).; Uralkodó bolygó. "...Most már ugyan régóta tudjuk, hogy a nap nem bolygó, a hold csak a föld csatlósa, a bolygók száma pedig nem 7 hanem már 88; továbbá Üdvözitőnk mennyei tana nyomán azt is tudjuk már, hogy nem a bármily fényes csillagok, hanem a mindenható mennyei atya határozza a föld-és az emberiségnek úgy, mint az egész természetnek sorsát: de az uralkodó bolygóbani hit a népnél s a hasonnevü czikk a naptárakban, mint ősrégi hagyomány, mind a mellett mégis főnmaradt és sokember a naptárt hiányosnak tartaná, ha az uralkodó bolygó benne megnevezve nem volna. Mi is tehát, figyelmeztetvén egyébiránt a t. olvasót, a fönnebb elmondottakra, megtartjuk a régi szokást és megemlitjük miként e folyó évben Merkur az év uralkodója. ..." (p. [28.]). [HAI.]

SCHWARZ Gyula: A cosmikus ismeretkör vívmányairól. = Budapesti Szemle Új folyam 1. köt. 3. füzet. 1865. pp. 499-503. "...a naprendszer belső felbomolhatatlanságát csak úgy taníthatjuk, hogy a tért Newtonnal még mindig vacuumnak hirdetjük. A legutóbbi évek óta azonban a csillagászok mindinkább és inkább kezdenek hinni egy cosmikus ellenálló közeg lételében." A Magyar Tudományos Akadémia mathematikai és természettudományi osztályülésén 1865. febr. 27-én elhangzott előadás kivonata. [HAI.]

Galilei élete s tudományos küldetése újabb kutatások nyomán. = Budapesti Szemle Új folyam 1. köt. 4. füzet. 1865. pp. 603-616. [HAI.]

BOROSTYÁNI Nándor: A csillagászat csudái. = Fővárosi Lapok 2. 1865. dec. 21. 292. sz. pp. 1158-1159. [ZSE.]

K. BEDŐ Albert: A hold befolyása a növényekre. = Fővárosi Lapok 2. 1865. okt. 24. 244. sz. okt. 24. p. 966. [ZSE.]

K. BEDŐ Albert: A hold befolyása a növényekre. = Fővárosi Lapok 2. 1865. okt. 25. 245. sz. pp. 970-971. [ZSE.]

LITTROW, Johann Joseph von: A nap. = Fővárosi Lapok 2. 1865. jún. 8. 130. sz. p. 519. Littrownak "Wunder des Himmels" című munkája után. [ZSE.]

LITTROW, Johann Joseph von: A nap. = Fővárosi Lapok 2. 1865. jún. 9. 131. sz. p. 522. Littrownak "Wunder des Himmels" című munkája után. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 4. 52. sz. p. 203. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 5. 53. sz. pp. 206-207. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 7. 54. sz. p. 211. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 8. 55. sz. pp. 214-215. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 9. 56. sz. pp. 218-219. [ZSE.]

-y-d: Élet a csillagokon. Flammarion könyvéről. = Fővárosi Lapok 2. 1865. márc. 10. 57. sz. p. 222. [ZSE.]

KONDOR Gusztáv: Indítvány a mostani naptárak javítása ügyében. = Hon 3. 1865. mart. 4. 52 sz. p. 3. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: A fokmérésről általában, és különösen a közép európai fokmérésnek egyik előmunkálatról. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1865. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Ötödik kötet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 41-54. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Az Encke és a Faye-féle üstökösökről. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1865. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Ötödik kötet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 55-62. [HAI.]

PAPP Márton: A természettudományok ó-kori története. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1865. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Ötödik kötet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 120-169. A csillagászat ókori története (pp. 120-147.).; Csillagjóslat (astrologia) története (pp. 147- 149.). [HAI.]

S. E. A.: Merkur, az 1865. évi planéta. = Vasárnapi Ujság 12. 1865. jan. 1. 1. sz. pp. 6-7. A görög római mitológiában elfoglalt szerepe után a Merkurt mint "bolygó csillagot" is bemutatja a cikk. [HAI.]

B. L.: A fényképészet a csillagászat szolgálatában. = Vasárnapi Ujság 12. 1865. aug. 27. 35. sz. p. 438. Warren de la Rue és Secchi ez irányú tevékenységéről. [HAI.]

BERKY Gusztáv: A holdban. = Vasárnapi Ujság 12. 1865. dec. 17. 51. sz. p. 647. [HAI.]

BERKY Gusztáv: A holdban. (Folytatás.) = Vasárnapi Ujság 12. 1865. dec. 24. 52. sz. p. 659. [HAI.]

BERKY Gusztáv: A holdban. (Vége.) = Vasárnapi Ujság 12. 1865. dec. 31. 53. sz. p. 675. [HAI.]

          1866.

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXVI-ra [1866-ra]. Pest, 1865. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 256 p. Csillagászat: pp. 1-105. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1866-ra (p. 5.). Időszámítás 1866-ra (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap- és hold-fogyatkozások 1866-ra (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1866 (pp. 82-83.). A régibb bolygódok szembenállás-naplói 1866-ra (p. 84.). Bolygódok. "Az 1865. évi Almanach megjelenése óta három új bolygód fedeztetett föl..." (pp. 85-86.). Üstökösök (pp. 87-88). Az alap-csillagok közép helyei 1866 (pp. 89-90.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 91-93.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 94-95.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 96-105.). [HAI.]

SZEKCSŐ Tamás: A földirati fokmérések ismertetése. Pozsony, 1866. Wigand Károly. 21 p. [TZS.]

SZEKCSŐ Tamás: A középeurópai fokmérések. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1865. aug. 28-tól sept. 2-ig Pozsonyban tartott 11. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Rózsay József közreműködésével szerk.: Kanka Károly és Rómer Flóris. (Bugát Pál és Endlicher István arczképeivel, számos fa-, kő- és rézmetszettel.) Pozsony, 1866. Nyomatott Wigand Károly Frigyesnél. pp. 312-332. "...szükségesnek tartom már a tárgy érthetősége, nem különben érdekessége miatt, jelen értekezésemet a fokmérések általános ismertetésére is kiterjeszteni, s igy előrebocsátván: 1. a fokmérések alapelveit, 2. közöltetni fog a fokméréseknek rövid története, 3. összeállítjuk az eddigi fokmérések eredményeit, és 4. közöljük az új közép-európai fokmérés tervezetét és czélját." [HAI.]

SCHENZL Guido - KRUSPÉR István: Magnetikai hely meghatározások Magyar és Erdélyországban. Véghez vitték Dr. Schenzl Guido és Kruspér István 1864. In: Mathematikai és Természettudományi Közlemények. Vonatkozólag a hazai viszonyokra. 4. kötet 1865-1866. Szerk: Szabó József. Pest, 1866. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottsága. Nyomatott Emich Gusztáv, magy. akad. nyomdásznál. pp. 13-78. Bevezetés (pp. 13-21).; Csillagászati észleletek (pp. 22-48.).; Delejességi észleletek (pp. 49-78.). "...A munkát már itthon úgy osztottuk meg egymás közt, hogy Kruspér a csillagászati, Schenzl pedig a delejes észleleteket vállalta magára. [...] Az expeditió tartama alatt tett csillagászati észleletek 3 részre oszlanak, ú. m. idő,- helymeghatározási, és azimut-mérésekre..."[HAI.]

ALMÁSSY Benő: Földünk. = Fővárosi Lapok 3. 1866. márc. 17. 62. sz. p. 247. [ZSE.]

ALMÁSSY Benő: Földünk. = Fővárosi Lapok 3. 1866. márc. 29. 72. sz. p. 287. [ZSE.]

ALMÁSSY Benő: A hold. = Fővárosi Lapok 3. 1866. ápr. 24. 93. sz. pp. 378-379. [ZSE.]

ALMÁSSY y Benő: A nap. = Fővárosi Lapok 3. 1866. máj. 2. 100. sz. pp. 406-407. [ZSE.]

ALMÁSSY Benő: A bolygók. = Fővárosi Lapok 3. 1866. jún. 7. 128. sz. pp. 508-519. [ZSE.]

ALMÁSSY Benő: Az aprócsillagok. = Fővárosi Lapok 3. 1866. jún. 15. 135. sz. p. 547. [ZSE.]

MOLNÁR Antal: Körut naprendszerünkben. = Hazánk s a külföld 2. 1866. Apr. 29. 17. sz. pp. 267-268. Bolygókról. [SRG.]

TAR Gábor: Mit hittek és mit hiszünk a földről? = Hazánk s a külföld 2. 1866. Szept. 30. 39. sz. pp. 617-620. Nézetek a Föld helyzetéről a világegyetemben. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Az égi testek színképelemzéseinek újabb eredményeiről. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1866. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hatodik kötet. Második füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 135-143. [HAI.]

SZILY Kálmán: A november 13-14-iki csillagfutásról. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1866. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hatodik kötet. Harmadik füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 196-198. [HAI.]

Z-i.: Egy ráfogás köde tisztul. = Magyar Sion Negyedik évfolyam 1866. 6. füz. pp. 462-472. "Akár hány regény- vagy beszélyben olvastuk immár a hős rajzának olyatén bevégzését, hogy Galileihőz hasonlítja az író, ki miután a ...képzelhetetlen üldőzések kinzások folytán lélekben meggörnyedett és rendszerét eltagadta, az abjuratio kimondása után felkiáltott: e pur si mouve (és mégis mozog.) ... Galilei pöre jóformán elcsépelt ügy, azért mi páratlan rövidséggel végezzük el. ... A napjainkban gyakran előforduló adoma, miszerint Galilei, térdeiről felemelkedve azt mondta volna: e pur si mouve, merőben költött." Vegyes közlemények. [SRG.]

BUCZKÓ János: A természettudományok használnak a vallásnak. = Magyar Sion Negyedik évfolyam 1866. 9. füz. pp. 700-708. "És ki nem ismeri az uj csillagászat három atyját, Copernicust, Newtont és Kepplert? Ezek mindhárman vallásos emberek voltak." pp. 706-708. [SRG.]

-i.: A világ létesítő oka. = Magyar Sion Negyedik évfolyam 1866. 11. füz. pp. 866-878. "Mindaz, ami bennünk jó, végtelen irányokra nyujtva s egybeszögelve: az Isten. ...Mily fényes a csillagok tábora! Oly sürűen hemzsegnek az égen, mintha egymás körül gurulnának; amint megszámíthatlan a tenger fövénye, épen olyan a csillagok sokasága. ...A csillagok nagyobb része pedig oly távol van, hogy némelyik világossága csak 100 év alatt ér földünkre." p. 875. Vegyes közlemények. [SRG.]

Huszonkettedik ülés 1866 junius 11-én. A mathem. és természettudományok részére... = A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei 1866. A M. Tud. Akadémia rendeletéböl közzéteszi Csengery Antal Akad. jegyző. Negyedik kötet. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. pp. 101-102. Csillagászat (p. 102.): "Bemutatja a titoknok Mihályházi Tóth Adolf mérnök úrnak még a megboldogúlt elnökhöz beküldött s az akadémiához csak most jutott csillagászati értekezését." A jegyzőkönyvből nem derül ki az értekezés címe, témája. További részleteket tudhatunk meg például a Vasárnapi Ujság 1866. jun. 17-ei számából. [HAI.]

Huszonnegyedik ülés 1866. jun. 25-én. = A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei 1866. A M. Tud. Akadémia rendeletéböl közzéteszi Csengery Antal Akad. jegyző. Negyedik kötet. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. pp. 104-108. Csillagászat (pp. 106-107.): "Szabó József lev. tag említésbe hozván a f. hó 9-én felső Magyarország némely vidékein látott tüzes meteort, indítványozza : kéressék meg az akadémia részéröl a nm. m. k. Helytartótanács, hogy Szepes, Abauj, Sáros, Zemplén megyék hatóságai által azon községekben, melyek határa fölött a tünemény elvonúlt, a szemtanuk vallomásait vétesse föl. Kérdöpontokul indítványozó ezeket ajánlja : 1) Látta-e (illetö) a tüzmeteort, és milyen alaku volt ? 2) Minő irányban (melyik falu felé) haladt ? 3) Hallott-e dörgést, és milyet ? 4) A dörgés után látott-e valamit leesni ? Mely pontokhoz Kubínyi Agoston t. tag még egyet adván : 5) Minö volt akkor az idö, tiszta, csendes, vagy borús ?" [HAI.]

Huszonötödik ülés 1866 julius 2-án. A mathem. és természettudományi osztályok részére... = A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei 1866. A M. Tud. Akadémia rendeletéböl közzéteszi Csengery Antal Akad. jegyző. Negyedik kötet. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. p. 109. "Szabó József lev. tag pótlólagos jelentést tön a felső magyarországi megyékben folyó évi junius 9-én látott tüzes meteort illetőleg, melynek elpattanása után Zemplén és Ung megyék határában Knahinya nevü falu vidékén vastartalmú, fénytelen mázu meteorkövek hullottak, melyek a mezőmadarasi meteorkőhöz állnak legközelebb. A legnagyobb darab, mely e kövekből eddig beküldetett, tizenhét fontot nyom." [HAI.]

Huszonhetedik ülés 1866 junius 16-án. A mathem. és természettudományi osztályok részére... = A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei 1866. A M. Tud. Akadémia rendeletéböl közzéteszi Csengery Antal Akad. jegyző. Negyedik kötet. Pest, 1866. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. pp. 110-112. Csillagászat (pp. 110-111.): "...Szabó József lev. tag jelenté, hogy az ungmegyei knyahinyai meteorköböl Duma György gymnasiumi h. tanár Ungvárról küldött be az akadémiának 27 példányt, melyek között a legnagyobb, de egészen ép darab hét (7) fontnál többet nyom. A tanulmányozást Szabó és Than lev. tagok viszik véghez. A beküldött meteorkövek közöl mintegy 13 darabnak rendeltetése meg van szabva ; a többire nézve az Akadémia rendelkezhetik.
Jelentö lev. tag indítványozza, hogy a legnagyobb példány legyen a nemzeti muzeumé. A többi példányokból, miután Bécs gyüjteményei már el vannak látva, a következö tudományos intézeteknek küldessenek ajándék - példányok : Párisba a Jardin des plantes-nak ; Londunba a Brittish Museumnak, Eszakamérikába a Smithson-intézetnek Washingtonba, az akademy of natural sciences-nek Philadelphiába, és a neworleansi akadémiának, mint oly intézeteknek, melyek bökezüleg ellátják a M. Tud. Akadémiát nyomtatványaikkal. A mi a tanulmányozás után fenmarad, szintén a nemzeti Muzeumé lesz. Elöadja továbbá a nevezett lev. tag, hogy az érintett meteorködarabokon kivül Hazslinszky lev. tag is küldött be egyet.
A legnagyobb darab azonban, noha hirlapilag és levélben a Muzeumnak volt igérve, Pesten egy ásványkereskedö kezére került. Mintegy kétszer akkora az, mint a melyet az Akadémia kapott, csakhogy nem oly érdekes, mint amaz, miután két harmadában körül le van törve. Elöadó egy példány meteorkövet csiszolt állapotban is mutatott be, mely állapotban a vastartalom sokkal jobban kivehetö, mind alakra mind mennyiségre nézve. A lehullott kövek összes számát nem tudhatni, de az ötvenet valószinüleg meghaladja az. Az Akadémia Duma György úrnak köszönetet mond a beküldött meteorkövekért, s jelentö lev. tag indítványa folytán, ötven osztr. ért. forintnyi költségei utalványoztattak. Jelentö lev. tag indítványa egyszersmind a beküldött meteorkövek iránti rendelkezésre nézve is elfogadtatott." [HAI.]

(Népszerű előadások a természettudományok köréből.) A magyar természettudományi társulat elhatározta, hogy... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. febr. 18. 7. sz. p. 80. "...estélyt rendez,... Az előadások sorozata következő: ...Február 24-ikén: 1) Az égből hulló kövek, mutatványokkal. Előadja Szabó József, egyetemi tanár..." A Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(A magyar tudományos akadémia) mathematikai és természettudományi osztályának jún. 11-kén tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. jun. 17. 24. sz. p. 292. "...élénk vitára nyujtott alkalmat Tóth Adolf mérnöknek egy német nyelven benyujtott értekezése "az üstökösök üstökeinek mivoltáról." Miután az akadémiának czélja "a tudományokat magyar nyelven művelni," e német értekezés ellen többen fölszólaltak. ...hosszabb vita után az elnök, Kubinyi Ágoston kimondta a határozatot, hogy az értekezés magyarra fordítás végett visszaküldendő." A Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(A magyar tudományos akadémia)... jún. 25-én tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. jul. 1. 26. sz. p. 316. "Szabó József l. tag jelenti, hogy a felvidéken lehullt meteor fölötti nyomozások tárgyában Eperjesre utazott, de egész Sárost bejárván, sőt Zemplénbe is áthatolván, semmi biztos adatot sem nyert. Inditványozza tehát, hogy keresné meg az akadémia a helyt, tanácsot, hogy ez a hatóságok által tétetne nyomozásokat, miközben az illető községekben a szemtanukhoz némi megállapitott kérdéseket kellene tenni. Az akadémia elfogadta az inditványt s az indítványozót bizta meg, hogy az illető kérdéseket dolgozza ki." A Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(A magyar tudományos akadémia) mathematikai és természettudományi osztályának jul. 2-ikán tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. jul. 8. 27. sz. p. 328. "...Szabó József l. tag tett jelentést a közelebbi felvidéki hires lebkőhullásról. Teljes világosság máig sincs ez ügyben. Tudósítások nyomán csupán annyit mondhat, hogy a kérdéses két lebkő Zemplén- és Ungmegye közös határán esett le, és az ott fekvő helységről náhinyának (! Knyahinya vagy Knyahina) fog neveztetni. Azon lebkövek közé sorozzák, melyek fénytelen mázzal bevonvák, és vas létrészeket gyanittatnak, és hasonló ahhoz, mely 1859-ben erdélyi Mező-Madaras falu határán leesett.
A kisebb darab egészen ép, és egy izraelita azt állítja, hogy leestekor közel állván hozzá, felvette és hidegnek találta. E körülményt hihetővé tenné az, ha a vizsgálat e kövön nem találna olvadványt, mely az eredeti izzóságnak volna jele. S ez esetben a dolog igen nevezetes volna, mert lebkő csupán egyetlenszer esett még le hideg állapotban, mikor is a közel álló indiánok keze megfagyott rajta. Egy a tudósitóhoz érkezett levélben azt mondják, hogy a lebkő nagy területen hullott, és számát nem tudják. Egy ügyvéd egy 17 fontos darabot vett fel. Az illető helyeken tanúkihallgatásokat rendeztek, és kilátás van rá, hogy ezeket néhány lebkődarabbal együtt beküldik." A Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(A magyar tudományos akadémia) menynyiségtani és természettudományi osztályárnak jul. 16-án tartott ülésében... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. jul. 22. 29. sz. p. 352. "Szabó József ...a felvidéki lebköhullásról is szólt s több példányt mutatott be, melyeket Duma György ungvári tanár küldött. A példányok nagy része töredék, köztök a legnagyobb 7 fontos. Volt egy 35 fontos is, de ezt gazdája, noha előbb a múzeumnak ígérte, később egy ásványkereskedőnek adta el. A beküldött kövek közül a legnagyobb a múzeumnak van szánva." A Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír. [HAI.]

(Azon meteorkövekröl),... = Vasárnapi Ujság 13. 1866. aug. 19. 33. sz. p. 400. "(Azon meteorkövekröl), melyek jun. 9-én hullottak le Ungmegye felvidékén, s melyekről annak idejében e lapokban is szó volt, most a "P. Hirnök" bővebb tudósítást közöl. Ungvári levelezője többi között ezeket irja: A tünemény, melyet a szomszéd megyékben is észleltek, Ungmegye felvidékén N. Bereznától nem messze eső Knyahina nevű falu határában érte a földet ugy, hogy az ottani kocsmáros háza mellett is esett le egy több fontnyi kő. A Ricko ügyvéd ur által Ungvárra hozott mintegy 17 fontos példány a tünemény valóságáról mindenkit meggyőzött; azonban daczára annak, hogy szemtanuk állítása szerint valóságos mennykő-eső volt, melyből itt is, ott is forogtak már kézen egyes darabok, nálunk senki sem mozdult, mígnem a tárnok ő excjától jött a megyéhez abbeli meghagyás, hogy minden található és megkapható darabot gyűjtsenek öszsze és küldjék fel.
Azonban a megye kiküldöttét megelőzte a helybeli főgymnázium terményrajzi tanára Duma György ur. Saját költségén ment a szinhelyre s egy-két napi fáradságát mondhatni fényes eredmény koszoruzta. Sikerült ugyanis neki a nagybereznai kamarai erdész Pokornyi ur segédkezése mellett részint a már megtalált, részint a vezetésök alatt keresett példányokból 27 darab kisebb-nagyobb mennykövet birtokába keritenie. Ha egypár nappal késik, a kincs Egger régiségtárába kerül, ahonnan bizonyosan drágábban juthatott volna valami a hazai intézeteknek. Egger ur ugyanis szintén nem sajnálta a fáradságot Knyahináig, de már elkésett. Duma tanár ur alkalmasint egészen az akadémia rendelkezése alá fogja bocsátani a lebköveket, az akadémia pedig más hazai és világintézetekkel fogja megosztani.
A mi a 27 darabból álló gyűjteményt illeti, megjegyzendő, hogy nagyobbrészt önálló egészet képeznek, némely darabot már a megtalálók törtek ketté, hihető, azon reményben, hogy egy kis arany vagy gyémánt, vagy más efféle töltelékre akadnak bennök. Felületök koromfekete, fénylő zománczczal van bevonva, mely azonban már most némileg rozsdaszinbe megy át. Töretlapjaikon többféle ércz csillámlik; de nagyobbára kőanyag. A legnagyobb 7 font, egy kisebb 4 font is igy leebb 8-10 latig. Az egésznek súlya 27 font. Másik 27 font a fent nevezett erdész ur birtokában van, vagy volt 4-5 darabban." A Mi ujság? című rovatban. [HAI.]

(Ritka tünemény.) = Vasárnapi Ujság 13. 1866. nov. 18. 46. sz. p. 565. "Kolozsvárott mult vasárnap reggel 7 óra és 54 perczkor egy szivárványos mellék nap volt látható négy perczig." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

          1867.

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXVII-re [1867-re]. Pest, 1866. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 333 p. Csillagászat: pp. 1-172. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1867-re (p. 5.). Időszámítás 1867-re (pp. 6-7.). Gergelyféle naptár. Juliusféle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások 1867-re. (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1867-re (pp. 82-83.).
Bolygódok. "Az 1866. évi Almanach megjelenése óta három új bolygódot fedeztek föl..." (pp. 84-85.). A bolygók, mellékbolygók és bolygódok rendszereinek áttekintése (pp. 86-89.). A bolygók pálya-elem rendszerei (pp. 90-91.). A mellék bolygók, pálya-elem rendszerei (92-93.). Bolygódok jegyzéke fölfedezésök ideje szerint (pp. 94-96.) A bolygódoknak szembenállásuk a nappal 1866-ban (pp. 97-99.) Bolygódok pálya-elem rendszerei (pp.100-105.) A bolygódok jegyzéke távolságuk szerint rendezve (p. 106.). A bolygódok jegyzéke középkivüliségök szerint rendezve (p. 107.). A bolygódok jegyzéke hajlásuk szerint rendezve (p. 108.). Üstökösök. "Az 1865-ik évben 2 új üstökös fedeztetett föl, és a várt Faye-féle üstökös ismét megjelent." (pp. 109-113.). Üstökösök pálya-elem rendszerei (pp. 114-133.).
Észrevételek az 1865-ik évig kiszámított valamennyi üstökösök pályáinak jegyzékeihez. (pp. 134-154.). Az alap-csillagok közép helyei 1867-re (pp. 155-156.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 157-159.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 160-161.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 162-172.). [HAI.]

  SCHENZL, Guido: A magnetikus lehajlás (inclinatio) megméréséről. 13. ábrával. Székfoglaló értekezés. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Az osztály rendeletéből Szerkeszti Greggus Gyula levelező tag. Pest, 1867. Eggenberger Ferdinánd Magy. Akad. Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magyar akad. nyomdásznál. 26 p. /Értekezések a természettudományi osztály köréből. [1. köt.] 5. sz./ (Olvastatott az 1867. jul. 8-diki ülésben.) A 13 részletrajzot egy oldalon tartalmazó ábralapot "Nyomt. Rohn és Grund Pesten. 1867." [HAI.]

  Természetbarátok és vadászok évkönyve. Szerk.: Gr. Lázár Kálmán. 1. évi folyam. Hat különnyomatu képpel és számos más fametszvénnyel. Pest, 1867. Emich Gustáv tulajdona, Nyomatott Emich Gusztáv, magy. akad. nyomdásznál. 258 p. Csillagászat: Havi naptár. A csillagos ég. Január (pp. 5-6.).; Februárius (pp. 11-12.).; Marczius (pp. 17-18.).; Aprilis (pp. 23-24.).; Május (p. 27.).; Junius (pp. 31-32.).; Julius (pp. 37-38.).; Augustus (p. 41.).; September (p. 45.).; October (p. 49.).; November (pp. 53-54.).; Deczember (p. 57.). Több évfolyam nem jelent meg. [HAI.]

SZABÓ József: Meteorkő-hullás Ung megyében, Knyahinyán 1866. junius 9-dikén. In: A Magyar Tudományos Akadémia 1867. januarius 31. tartott ünnepélyes közülésének hivatalos tárgyai. Pest, MDCCCLXVII. [1867.] MTA. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Emich Gusztáv nyomda. pp. 34-50. /M. T. Akadémia évkönyvei. Tizenegyedik köt. 8. darab./ [KSZ.]

HALMAI: A föld és a világegyetem. = Fővárosi Lapok 4. 1867. jan. 1. 1. sz. pp. 2-3. A Halmai álnév lehet. [ZSE.]

HALMAI: A föld és a világegyetem. = Fővárosi Lapok 4. 1867. jan. 2. 2. sz. p. 7. [ZSE.]

SIPOS Soma: Az óraművek fejlődése. = Hazánk s a Külföld 3. 1867. febr. 17. 7. sz. pp. 102-104. Régi időmérők, nap-, fövény és víz órák. Fövény vagy homok-órák. A X. században Hirchau apátról életrajzírója írta, hogy "Horologiumot talált fel, az égi sphaerák mustrája szerint." "A XIII. században emlittetik egy hires óramű, melyet II. Frigyes Császárnak Szaladin szultán ajándékozott. Ezt kerekek és súlyok mozgatták, s nemcsak az órát mutatta, hanem a nap, a hold és a bujdosó csillagoknak az állat-körben járását is." A XVIII. század óráinak legnevezetesebbjei Hahn echtendingeni pap csillagászati órái voltak. [SRG.]

MEISZNER Sándor: A csillagászat. = Hazánk s a külföld 3. 1867. Mart. 21. 12. sz. pp. 186-188. [SRG.]

KRUSPÉR István: Az 1867-ik évi mártius 6-iki napfogyatkozás, különösen a napfogyatkozási számitások ösmertetése. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Első füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 66-71. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: A hullócsillagok és az üstökösök összefüggéséről. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Első füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 85-87. [HAI.]

PAPP Márton: A természettudományok közép-kori története. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Második füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 164-260. Az asztrológia középkori története (pp. 169-179.).; A csillagászat története (pp. 179- 187.).; Galileo Galilei (pp. 232-237, 246-251.).; Regiomontanus (pp. 237-238.).; Kopernik (Köpernik) Miklós (pp. 238-242.).; Tycho (Tyge) de Brahe (pp. 243-246.).; Kepler János (pp. 251-256.).; Bayer János (pp. 256-258.). [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Csillagászati közlemények. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Harmadik füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1868. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 337-343. 1. Az állócsillagok fényének elemzése.; 2. A ködök és csillagcsoportok színkép elemzése.; 3. A holdon "Linné" név alatt ismeretes töbör vagy tűzokádó hegy nyilásáról. [HAI.]

SCHENZEL Guidó: A delejes lehajlás megméréséről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 1. 1867. 11. sz. pp. 187-188. Székfoglaló értekezés kivonata, amelyet 1867. júl. 8-án olvasott fel. [SRG.]

BARNA Ferdinánd: Észjárati találkozások a magyar és finn nyelvekben. = Nyelvtudományi Közlemények 6. 1867. pp. 70-101. Csillagászati szavak is. [SRG.]

SÁRVÁRY E. [Endre]: Saturnus, az 1867-ik év uralkodó planétája. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. jan. 6. 1. sz. p. 3. [HAI.]

FALVAY István: Az 1867. Márczius 6-ki nagy napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. márc. 3. 9. sz. pp. 102-103. "Hazánkat illetőleg a gyűrűs fogyatkozás középvonala csak Erdély délkeleti szélét vágja keresztül." [HAI.]

DAPSY L. [László]: A ködvilágok. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. máj. 26. 21. sz. p. 259. "Lord Ross toronynagyságu távcsőve (Irlandban, Dublinhoz közel Parstontownban) csillagokká oldott fel több oly világködöt, melyeket Herschell még folyós állapotban levő világanyagoknak gondolt. Azonban a győzelem csakis eddig tartott. A ködök legnagyobb része Rossnak is feloszlathatlan maradt..." [HAI.]

DAPSY L. [László]: A csillagvilágok. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. jul. 7. 27. sz. pp. 336-338. "E változó csillagokhoz sokban hasonló látványt nyújtanak az u. n. eltünö csillagok." [HAI.]

G.: A színképekről. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. aug. 18. 33. sz. pp. 409-410. "Ily módon következtetik azután, miféle elemek vannak a nap gőzkörében (igy p. o. a vas, réz, horgany jelenléte nagyon valószínű); hogy Jupiter, Saturnus, Venus és Mars bolygók gőzköre hasonló a mi gőzkörünkhöz stb." [HAI.]

-á-r-: Petzval Ottó. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. szept. 1. 35. sz. pp. 429-430. Az egyébként eléggé részletes életrajzban nem szerepel, hogy csillagász gyakornok volt Tittel Pál mellett a gellérthegyi csillagvizsgálóban, csak annyi hogy a mérnöki tanintézetben az első évben többek között jelesen vizsgázott csillagászatból is. És természetesen még nem szerepelhetett benne hogy, évekkel később 1872-1882 között a Földrajzi tanszék Szemináriumán - amely a megszűnt csillagászati intézetet helyettesítette - a csillagászat helyettes tanára volt (a tanszékvezetői állás nem volt betöltve). Főleg szférikus csillagászatot és az égimechanika elemeit oktatta. [HAI.]

DAPSY L. [László]: Az időszámítás Angliában. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. szept. 15. 37. sz. pp. 455-456, 458. A greenwichi csillagda pontos idő szolgáltatásáról. "...Piazzy Smyth urnak a skót kir. csillagásznak tartozom hálával, ki saját jegyét engedte át a csillagda évi megvizsgáltatására 1866. jun. 2-án." Lapaljai jegyzet (p. 458.): "Vajon mikor fog visszaállíttatni a mi királyi intézetünk, a budai csillagda, hogy ne koldulná tovább az időt a nagy Magyarország a német földröl, midőn annak meteorológiai észleléseire is oly szüksége volna földmivelő hazánknak?" [HAI.]

KÖNYVES T. [TÓTH] K. [Kálmán]: A csillaghullásról. = Vasárnapi Ujság 14. 1867. okt. 13. 41. sz. p. 507. "A novemberi "lebvény-bolygódok" - igy nevezik tudományos nyelven a hullócsillagot, - hosszabb időköz után tűnnek elő seregestől. ...Ez évben, minthogy a novemberi sűrű csillaghullás minden 34 évben jő elő, s utoljára 1833-ban volt látható, pompás tüneménynek lehetünk szemlélő tanui november 12-ke táján." [HAI.]

          1868.

BERECZ Antal: A mennyiségtani földrajz alapvonalai. I. kötet. Pest. 1868. Nyomatott Franda és Frohna könyvnyomdájában. 58 p. Borítócím: Berecz Antal - Lutter János: A mennyiség- és természettani földrajz alapvonalai. Két kötet. Pest 1868-1869. [TZS.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXVIII-ra [1868-ra]. Pest, 1867. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 277 p. Csillagászat: pp. 1-103. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1868-ra (p. 5.). Időszámítás 1868-ra (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Napfogyatkozások és a Merkur-átvonulása a nap korongja előtt 1868-ban. (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1868-ra (pp. 82-83.). Bolygódok. "Az 1867. évi Almanach megjelenése óta 5 új bolygódot fedeztek föl..." (pp. 84-85.). Üstökösök (p. 85). Alap-csillagok közép helyei 1868-ra (pp. 86-87.). Pótlék, 25 világos csillag középhelyei 1868-ra (p. 88.). A szemléldék földirati fekvései (pp. 89-91.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 92-93.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 94-103.). [HAI.]

  SZABÓ József: Jelentés a London- és Berlinből az Akadémiának küldött meteoritekről. Kiadja a M. Tudományos Akadémia. Az osztály rendeletéből Szerkeszti Greggus Gyula levelező tag. Pest, 1868. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 10 p. /Értekezések a természettudományi osztály köréből. [1. köt.] 11. sz./ Olvastatott az 1868-diki január 13-dikai ülésben. [HAI.]

ALBERT Ferenc, [montedegoi]: Az állócsillagok távolságainak meghatározásáról. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1867. aug. 12-től 17-ig Rimaszombatban tartott 12. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Batizfalvy Sámuel és Rózsay József. Bartholomaeidesz László és Wallaszky Pál arczképével, számos fa- és kőmetszettel. Pest, 1868. Nyomatott Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdásznál. pp. 343-360. [HAI.]

SOLTÉSZ János: A világegyetem mint észország. (Természetbölcselet). In: Sárospataki Füzetek. Protestáns tudományos folyóirat. 12. 10. Szállítmány. Szerk.: Heiszler József. Sárospatak, 1868. Kiadja a tiszáninneni ref. egyházkerület. Nyomtatta Steinfeld Béla a ref. főiskola betűivel. pp. 459-499. [HAI.]

ZÁDORI Ev. János: Utivázlatok Olaszországból. 1867. = Magyar Sion Hatodik évfolyam 1868. 7. füz. pp. 536-552. Nápolyi látogatás. "Azután fölvezetett a vidor jezsuita a csillagdába, mely az Ignácz templom főoltára felett emelkedik a magasba. Ezen observatorium hire már régi, hanem első ranguvá növekedett, világhirü csillagásza által, kit mindenütt ünnepelnek. Neve Pater Secchi jezsuita." pp. 545-547. [SRG.]

Z. J. [ZALKA János]: Földünk nem hittani központja a mindenségnek. [1.] = Magyar Sion Hatodik évfolyam 1868. 10. füz. pp. 767-799. A csillagászat vádjai, csillagászati tények, csillagászati megállható gyanitások, az égi testek lakhatósága, az égi testek lakhatóságának minősége, a világok végtelensége, a végtelenség egy másik mezeje. [SRG.]

Z. J. [ZALKA János]: Földünk nem hittani központja a mindenségnek. (Vége.) = Magyar Sion Hatodik évfolyam 1868. 11. füz. pp. 848-863. [SRG.]

KRUSPÉR István: A Schwerdt-féle comparator, egy módosított alkalmazásáról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 2. 1868. 12. sz. pp. 187-188. [SRG.]

Huszonharmadik (math. És természettudományi osztály) ülés. 1868. junius 15-kén. Horváth Cyrill elnöklete alatt. Murmann Ágoston: Freia bolygó három első ellentéte kiszámítása című értekezésének bírálata. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 2. 1868. 12. sz. pp. 225-226. [SRG.]

Huszonötödik (nyelv- és széptudomány osztály- egyszersmind összes) ülés. 1868. jun. 30-án. Kubinyi Ágoston elnöklete alatt. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 2. 1868. 13. sz. 237-238. Kétli Károly f. é. junius 1-ső napján a fehérmegyei Csóka nevű várrom lejtőjén "meteor-esést látott, melyet néhány percz után mennydörgésszerü moraj követett." [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Az 1868. augusztus 18-ki nagyszerű teljes napfogyatkozásról. = Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye 1. 1868. aug-dec. 8-12. füz. pp. 258-298. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Az 1868. augustus 18-iki nagyszerű teljes napfogyatkozásról. = Pesti Napló 19. 1868. aug. 19. 190-5494. sz. p. 2. A "Pesti Napló" tárczája Aug. 19-kén. "Azon nevezetes napfogyatkozás... ma augustus 18-án volt Ázsiában." [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Az 1868. augustus 18-iki nagyszerű teljes napfogyatkozásról. (Folyt.) = Pesti Napló 19. 1868. aug. 20. 191-5495. sz. p. 2. A "Pesti Napló" tárczája Aug. 20-kán. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Az 1868. augustus 18-iki nagyszerű teljes napfogyatkozásról. = Pesti Napló 19. 1868. aug. 21. 192-5496. sz. p. 2. A "Pesti Napló" tárczája Aug. 22-kén. [SRG.]

BERECZ Antal: Teljes napfogyatkozás. = Természet 1. 1868. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

1868. augusztus hóban a bolygók... = Természet 1. 1868. 1. sz. p. 8. [SRG.]

BERECZ Antal: Teljes napfogyatkozás. = Természet 1. 1868. 2. sz. pp. 13-14. [SRG.]

A meteorok eredetéről. = Természet 1. 1868. 2. sz. p. 15. [SRG.]

A bolygók állása 1868. october hóban. = Természet 1. 1868. 2. sz. p. 16. [SRG.]

Érdekes égi tünemény lesz 1868. nov. 5-én. = Természet 1. 1868. 3. sz. p. 23. Merkúr átvonulás. [SRG.]

A bolygók helyzete 1868. november hóban. = Természet 1. 1868. 3. sz. p. 24. [SRG.]

Az 1868. augusztus 18-diki napfogyatkozásról. = Természet 1. 1868. 4. sz. pp. 33-35. [SRG.]

A bolygók helyzete 1868. deczember hóban. = Természet 1. 1868. 5. sz. p. 48. [SRG.]

CSÁSZÁR Károly: Állatövi fény. = Természet 1. 1868. 5. sz. pp. 51-52., 1868. 10. sz. pp. 85-87., 1 t. [SRG.]

SÁRVÁRY Endre: Jupiter, az 1868-ik év uralkodó bolygója. = Vasárnapi Ujság 15. 1868. jan. 5. 1. sz. pp. 6-7. [HAI.]

DAPSY L. [László]: A föld kora. = Vasárnapi Ujság 15. 1868. okt. 18. 42. sz. p. 499. "M. Le Verrier, a párisi csillagda hires igazgatója adta rá magát, hogy a földnek napkörüli forgásából, s jelenlegi excentricitásából kiszámitsa ennek az előbbi korbani excentricitásait 50-50.000 évre (1846-ban)." [HAI.]

          1869.

CSÁSZÁR Károly: A csillagos ég. Népszerű csillagászattani ismeretek a magyar művelt közönség igényeihez alkalmazottan. 104 a szövegbe nyomatott fametszvénynyel. Pest, 1869. Aigner Lajos, Pesti nyomda. 264 p. /Közhasznú Könyvtár 1./ [TZS.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXIX-re [1869-re]. Pest, 1868. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum"-nál. 263 p. Csillagászat: pp. 1-103. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1869-re (p. 5.). Időszámítás 1869-re (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások 1869-ben. (p. 80.).
Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1868-ra (pp. 81-82.). Bolygódok. "Az 1868. évi Almanach megjelenése óta 12 új bolygódot fedeztek föl..." (pp. 83-84.). Üstökösök (p. 85). Alap-csillagok közép helyei 1869-re (pp. 86-87.). Pótlék, 25 világos csillag középhelyei 1869-re (p. 88.). A szemléldék földirati fekvései (pp. 89-91.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 92-93.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 94-103.). [HAI.]

SÁRVÁRY Endre: A csillagos ég. Kiadja az Esztergomi Irodalmi Egylet. Esztergom, 1869. Horák nyomda. 41 p. /Népirat. 11./ [TZS]

SZABÓ Ignácz: A csillagászati és természettani földrajz rövid tankönyve. Középtanodák használatára. Első rész. A szövegbe nyomott tíz ábrával s a tenger-áramlások abroszával. Pest, 1869. Heckenast Gusztáv. 118 p. Csillagászat: pp. 1-43. [TZS.]

ALBERT Ferenc, [montedegoi]: Tittel Pál. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1868. aug. 21-től 29-ig Egerben tartott 13. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Rózsay József közreműködésével szerk.: Kátai Gábor és montedédói Albert Ferencz, nagygyűlési titkárok. (Tittel Pál és Balogh Pál könyomatú arczképeivel, két szines és 2 szinezetlen könyomatú táblával, a szöveg közzé nyomott 50 fametszettel, s egy földtani térképpel.) Eger, 1869. Nyomatott az Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdájában. pp. 1-13. [HAI.]

HORVÁTH Zsigmond: A lebkőhullás történetének rövid vázlata, különös tekintettel a hazánkban, valamint az 1868 jan. 30-án hullottra. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1868. aug. 21-től 29-ig Egerben tartott 13. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Rózsay József közreműködésével szerk.: Kátai Gábor és montedédói Albert Ferencz, nagygyűlési titkárok. (Tittel Pál és Balogh Pál könyomatú arczképeivel, két szines és 2 szinezetlen könyomatú táblával, a szöveg közzé nyomott 50 fametszettel, s egy földtani térképpel.) Eger, 1869. Nyomatott az Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdájában. pp. 314-320. [HAI.]

LARBRE, Cecil: Zseb-napóra más hozzátartozókkal. = Anyagi érdekeink 2. 1869. máj. 2. 31. sz. p. 247. "E kis műszer mely itt leiratik, nem szolgálhat ugyan pontossági készülék gyanánt, s alkatrészeinek elhelyezése sem nyugszik új elveken; azonban mint különféle czélokra és közönséges használatra alkalmas zsebkészülék méltánylást igényelhet." [SRG.]

Apróságok. = Havi Szemle (Egyházi Lapok.) 3. 1869. jan. 31. 1. füz. pp. 71-72. "L’Epinois, francia író, Theiner atyának, a pápai levéltárnoknak szivességéből megkapta Galilei elitéltetésének okmányait és ezeken alapult életrajzát..." [SRG.]

Irodalom. Földünk nem hittani központja a mindenségnek. Bölcsészeti adalék minden ker. hittanhoz. Irta: Zádori János, hittudor. Pest, 1868. = Havi Szemle (Egyházi Lapok.) 3. 1869. febr. 28. 2. füz. pp. 129-130. Cusa bíbornok (1401 szül.) tagadta a "föld mozoghatatlan központiságát." [Nicolaus Cusanus 1401-1464.] [SRG.]

(-ri-): A csillagos ég. Irta Dr. Császár Károly, kiadja Aigne és Rantmann Könyvkereskedése. Pesten. 1. füzet. = Havi Szemle (Egyházi Lapok.) 3. 1869. máj. 31. 5. füz. pp. 317-325. A Közhasznú Könyvtár sorozat 2. kötetének ismertetése. [SRG.]

(-ri-): A csillagos ég. Irta Dr. Császár Károly, kiadja Aigne és Rantmann Könyvkereskedése. Pesten. 1. füzet. (Vége.) = Havi Szemle (Egyházi Lapok.) 3. 1869. jún. 30. 6. füz. pp. 356-361. [SRG.]

A Páris fölött april 15-dikén látott északi fény. = Hazánk s a Külföld 5. 1869. jun. 3. 22. sz. pp. 340-342. [SRG.]

SCHENZL Guidó: A nap melegség terjedése a föld mélyébe, az akadémiai observatórium észlelései szerint. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 3. 1869. 15. sz. pp. 223-224. Értekezése kivonata. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Kepler törvényeinek bebizonyitására szolgáló Hagenbach-féle készülék ismertetése. = Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye 2. 1869. júl. 7. füz. pp. 297-300. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: A csillagászati és természettani földrajz rövid tankönyve középiskolák használatára irta Szabó Ignác,...Pest,...1869. 118 l. = Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye 4. 1871. szept. 9. füz. pp. 587-589. [SRG.]

TARCZY Lajos: Égtan. = Néptanitók Lapja 2. 1869. febr. 7. sz. pp. 103-108. Tárcza. [SRG.]

TARCZY Lajos: Égtan. (Folytatás.) = Néptanitók Lapja 2. 1869. febr. 25. 8. sz. pp. 123-125. Tárcza. [SRG.]

TARCZY Lajos: Égtan. (Folytatás.) = Néptanitók Lapja 2. 1869. márc. 4. 9. sz. pp. 136-138. Tárcza. [SRG.]

K.: A csillagos ég. Irta: Dr. Császár Károly. A "Közhasznu könyvtár" második füzete. = Néptanitók Lapja 2. 1869. márc. 4. 9. sz. p. 143. Könyvismertetés. [SRG.]

TARCZY Lajos: Égtan. (Folytatás.) = Néptanitók Lapja 2. 1869. márc. 11. 10. sz. pp. 155-158. Tárcza. [SRG.]

TARCZY Lajos: Égtan. (Folytatás.) = Néptanitók Lapja 2. 1869. márc. 18. 11. sz. pp. 169-172. Tárcza. [SRG.]

TARCZY Lajos: Égtan. (Vége.) = Néptanitók Lapja 2. 1869. márc. 25. 12. sz. pp. 188-191. Tárcza. [SRG.]

[HELLER Ágost]: Jelenlegi ismereteink a nap physikai minőségéről. = Néptanitók Lapja 2. 1869. máj. 6. 18. sz. pp. 284-285. [SRG.]

A nagyméltóságú magyar királyi vallás- és közoktatási minisztérium értesitése a már megszerezhető tanszerek ügyében. = Néptanitók Lapja 2. 1869. decz. 16. 50. sz. pp. 785-786. Földgömb délkörrel, féldélkörrel és délkör nélkül. Planetarium 20 ft. [SRG.]

KNAUZ Nándor: A veteristák. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 3. 1869. jan. 1. füz. pp. 17-37. A tanulmány a magyar középkorban alkalmazott időszámítást tárgyalja. Azt, hogy az egyházi életben és az okiratok kiállításánál milyen keltezést alkalmaztak. A nevezetes egyházi névünnepekhez képest határozták meg az egyes dátumokat. Alkalmazták az egyes uralkodók és pápák uralkodásnak kezdetéhez képesti évszámlálást. A Krisztus születésétől való évszámlálás legelőször csak IV. Jenő pápa (1431-1447) okmányain fordul elő. Kezdeti próbálkozások a naptárjavításra 1476-tól. XIII. Gergely pápa új, javított naptárának bevezetése egyetemlegesen és Magyarországon. A pápa a tervezetet előzetesen szétküldte az összes keresztény fejedelmeknek, így II. Rudolf királyunknak is 1578. jan. 11-én. Csak ezt követve, 1582. febr. 24-én kelt bullájával hirdette ki az új naptárt, hogy: 1582. okt. 4-e után okt. 15-e következzen.
Mivel ezen időben hazánk területe három részre volt szakítva: más és más módon ment a Gergely-naptár bevezetése a királyi katolikus Magyarországon, mint a protestáns Erdélyben. A magyar országgyűlés az új naptárt 1588-ban fogadta el. Erdély országgyűlése 1590-ben tette ugyanezt. Nemcsak a protestánsok egésze, hanem még a katolikusok között is voltak ellenszegülők. A kalendáriumok sem voltak egyformák, a felekezetek más-más naptárt adtak ki, avagy egyszerre közölték az ó és az új naptárt. Így ment ez 1625-ig. Sőt egészen más esetek történtek az ország középső részén: a török által megszállt területen, például Pécsett és környékén. Itt persze a mohamedán időszámítás volt a hivatalos. A keresztény időszámítást és naptári rendszereket többféle módon értelmezhették és szabadabban is értelmezték a Pécsett élő katolikusok és protestánsok.
Pécs városában a régi naptárt még az 1640-1641-es években is használták magyarok (kálvinisták, áriánusok, katolikusok egyaránt) és magukat veteristáknak nevezték a régi (vetus) naptárról. A régi naptár hívei egyre vadabb vitákat folytattak az új naptár híveivel. Igazságukat keresve és egymást kölcsönösen feljelentve fordultak a török hatóságokhoz. A mohamedán megszállók előbb börtönbe zárással, a karóba húzás kivégzési móddal fenyegetőzve próbáltak igazságot tenni naptárügyben. Majd kegyesen megengedték, hogy pénzfizetéssel mentsék meg életüket a pécsi gyaurok. A régi magyarországi naptárak ismertetése 1474-1531-ig. Székely István 1538-as örökös kalendáriuma "a legrégibb nyomott magyar naptár". Néhány régi magyar naptár, csízió és kalendárium említése (1571, 1572, 1573, 1579, 1580, 1582, 1583, 1584, 1585, 1591, 1592, 1593). [KSZ.]

VOLLY István: A napról. = Természet 1. 1869. 7. sz. pp. 59-61. [SRG.]

A jelen számhoz csatolt melléklet. = Természet 1. 1869. 7. sz. p. 65., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. január-hóban. = Természet 1. 1869. 7. sz. p. 68. [SRG.]

VOLLY István: A legközelebbi holdfogyatkozás. = Természet 1. 1869. 8. sz. pp. 72-74., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. február-hóban. = Természet 1. 1869. 9. sz. p. 84. [SRG.]

Megjelent "A csillagos ég" első füzete. Irta: Császár Károly. = Természet 1. 1869. 11. sz. p. 103. Ismertetés. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. aprilhóban. = Természet 2. (1.) 1869. 1. sz. p. 8. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. májusban. = Természet 2. (1.) 1869. 3. sz. p. 24. [SRG.]

Winnecke üstököse. = Természet 2. (1.) 1869. 4. sz. p. 32. [SRG.]

BERECZ Antal: Éjszaki fény. = Természet 2. (1.) 1869. 4. sz. p. 32. Buda-Pest 1869. május 13. [SRG.]

BERECZ Antal: Bolygó-fölfedezések. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. pp. 38-39. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. junius hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. p. 40. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás 1868. augusztus 18-án. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. 1 t. fotó melléklet. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. juliushóban. = Természet 2. (1.) 1869. 7. sz. p. 60. [SRG.]

A Hold távcsövön nézve. = Természet 2. (1.) 1869. 8. sz. pp. 61-62., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. augusztus hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 9. sz. p. 76. [SRG.]

LENGYEL Sándor: A fény. = Természet 2. (1.) 1869. 10. sz. pp. 79-82., 16. sz. pp. 138-142. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. szeptember hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 11. sz. pp. 95-96. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. október hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 13. sz. p. 114. [SRG.]

Littrow Károly csillagász tanár... = Természet 2. (1.) 1869. 14. sz. pp. 121-122. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. november hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 15. sz. p. 134. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. deczember hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 17. sz. p. 152. [SRG.]

Mennyit költenek más országokban az emberek az "égre"? = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1. füz. pp. 41-42. Egyes országok csillagászati pályadíjai, csillagvizsgálókra és műszereikre költött pénzei. Apróbb közlemények.; "Természettudományi Közlöny" címmel és "Havi folyóirat közérdekű ismeretek terjesztésére" alcímmel indult a lap több évszázados útjára. Kiadta a K. M. Természettudományi Társulat. Szerkesztette: Szily Kálmán, az ő bevezető sorai Budán, 1868. dec. 10-én keltek. A lap 1869-ben indult és az első évben 9 füzete jelent meg, folyamatos oldalszámozással. A szerkesztő főmunkatársai közé a természettanra és csillagászatra Berecz Antal vállalkozott. [KSZ.]

Neptun-e vagy Pluto? = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1. füz. p. 44. Göppert vizsgálata. Apróbb közlemények. [SRG.]

BERECZ Antal: A csillagok élete. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 2. füz. pp. 49-57. [KSZ.]

X. Szakgyülés. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 2. füz. p. 92. 1868. jún. 17-én. "Az első titkár [Szily Kálmán] felolvassa Schmidt Gyula athéni csillagda-igazgató levelét, melyben társulatunk levelező tagjává lett választásáért köszönetét fejezi ki." [KSZ.]

KONDOR Gusztáv: A Merkur átvonulása a nap korongja előtt. (Az 1868-ik november 4-iki szakgyülésen tartott előadás szerint.) = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 3. füz. pp. 115-116. "Épen holnap - 1868 november 5-én - is előadja magát ilyen égi jelenet. Csillagászati távcsővel itt Buda-Pesten mindjárt napköltekor, föltéve, hogy az idő kedvez, a napkorong felső részén egy igen élesen határolt, köralakú, fekete foltot fogunk láthatni, mely lassan nyugatról kelet felé huzódik.
E fekete pont lesz a Merkur. Netáni napfoltokkal nem fogjuk összezavarhatni, mert ezek sohasem egészen feketék, s közönségesen rendetlen alakkal bírnak. A Merkur ezen átvonulása buda-pesti középidő szerint, már 12 percczel kezdődik a nap fölkelte előtt azaz 6 óra 42 perczkor, a bolygó középpontja kilép a napból 10 óra 17 perczkor, úgy, hogy az egész tünemény, 3 1/2 óránál tovább tart." [KSZ.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Vénus átvonulásáról. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 3. füz. pp. 134-135. Apróbb közlemények. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 6. füz. pp. 278-281. "Hat éve hogy a mi földrajzi szélességünk alatt utoljára észlelték e fényes tüneményt. E nálunk oly ritka tüneménnyel a jelen év már több ízben kedveskedett s különösen nagy mértékben aprilis 15-én és május 13-án." Apróbb közlemények. [KSZ.]

PAPP Márton: Hell Miksa. (Felolvastatott az 1869. junius 2-iki szakgyülésen.) = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 7. füz. pp. 343-348. [PRP.]

N. J.: Newton - és Pascal. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 8. füz. pp. 377-383. A hét oldal terjedelmű cikk részletesen leír egy hamisítási ügyet, sőt hamisítások sorozatát, amelyek a csillagászat történetét helyezték volna más megvilágításba, ha a felbukkant iratok valódiak lettek volna. 1867. júl. 15-én Chasles francia akadémikus azt a hihetetlen hírt közölte a tudós világgal, hogy Pascal - Newtont évtizedekkel megelőzően - felismerte volna, hogy a Hold földkörüli és a bolygók napkörüli mozgása a földi nehézkedési erővel azonos módon, a gravitáció hatásával történik.
Pascal 1652-ben már leírta a tömegekkel egyenes arányban és a távolság négyzetével fordítottan arányosan szóló törvényt, amelyet nem publikált, de levélben közölt a fiatal, 11 éves Newtonnal. Aztán Newton megvárta Pascal 1662-es halálát, majd e törvényt 1686-ban sajátjaként előadta és 1687-ben publikálta is a maga neve alatt. Így a fizika és a csillagászat történetében olyan fontos általános tömegvonzás törvényét valójában nem Newton-törvénynek, hanem Pascal-törvénynek kell innentől nevezni, az ekkoriban felbukkant levelek alapján.
A francia akadémikus által felmutatott kézirati okmányokról később kiderítették, hogy azokat nem Pascal írta, sőt azokat egy ügyes hamisító gyártotta 1861-től és adta el jó pénzért, eredeti gyanánt, sok más csillagász és fizikus hamis leveleivel és feljegyzéseivel együtt. A szórakoztató cikk szerint akkor fogott gyanút a francia akadémikus, amikor egy olyan levelet is vásárolhatott, amelyben Galilei 1639. nov. 3-án Firenzében kelt levelében írja, hogy észlelte a Szaturnusz holdját (jóval Huygens 1655-ös felfedezése előtt) és meghatározta keringési idejét. Természetesen ez a levél is a hamisító műve volt! [KSZ.]

P. Gy. [PETROVICS Gyula]: A novemberi csillagfutásról. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 8. füz. p. 397. Az 1869. nov. 12-14-iki meteorzáporra tervezett francia észlelési előkészületek. A Sirius folyóirat alapján. Apróbb közlemények. [KSZ.]

J. A. [JAGASICS Aurél]: Az 1868-ik évben elhalt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 9. füz. p. 436-439. Coulvier-Gravier francia meteorészlelő (1802. febr. 26. - 1868. febr. 11.); Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus (1819. szept. 18. - 1868. febr. 11.); August Ferdinand Möbius a lipcsei egyetem csillagász-tanára és a lipcsei csillagda igazgatója (1790. nov. 17. - 1868. szept. 26.); Simon Plöszl bécsi látszerész és optikus (1794. szept. 11. - 1868. jan. 21.). [KSZ.]

D.: A melbourni távcső. = Vasárnapi Ujság 16. 1869. febr. 14. 7. sz. p. 88. "...s az ujabb időben e fémtükörü reflectorokat kezdik inkább késziteni a régebben szokott üveg-lencséjü refractorok helyett, mivel ez utón könnyebben, kevesebb költséggel lehet elérni ugyan olyan nagyítást. A melbourni csőben a fém-tükör átmérője 4, a csőnek magának hossza 7 láb, de felül reá még egy nagy vas rácsozat van illesztve, mely között szabadon járhat a szél." [HAI.]

HELLER [Ágost]: A hold. = Vasárnapi Ujság 16. 1869. aug. 8. 32. sz. pp. 439-340. ..."Ha pedig egy gömb alakú folyékony test gyors forgásba jő, az ki fog dudorodni azon helyeken, melyek legtávolabbra esnek a forgási tengelytől, - azaz: az aequatoron. Ezen tünemény végre a földön is beállott, mindinkább nőtt az egyenlitőnek ezen kiemelkedése, mig ez végre mint teljes gyürű elvált az anyatesttől, és ezzel megszületett a hold, habár azután még sok évig tarthatott is, mig e gyűrű egy helyen elszakadt és gömbbé alakult." [HAI.]

K. T. K. [KÖNYVES TÓTH Kálmán]: Az időjelzésről. = Vasárnapi Ujság 16. 1869. szept. 5. 36. sz. p. 489. "Ticho de Brahe a hires dán csillagász 1560-ban a csillagvizsgáló toronyban egy olyan órát állitott föl, mely a perczeket s másodperczeket is pontosan mutatta;... Az időjelzés tökéletesítésében a legóriásabb lépést Zulichem Hugens tette, fölhasználván a halhatlan Galileo elméletét." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: Az idei északi fények. = Vasárnapi Ujság 16. 1869. okt. 10. 41. sz. p. 563. "Ugyanis a csillagászok azért remélnek az idei őszre annyi szebbnél szebb északi fényt, mivel a jelen évben a nap felénk fordított arczán szokatlanul nagy számmal mutatkoztak az úgynevezett napfoltok." [HAI.]

          1870.

BALLAGI Károly: A földgömb és egy kis csillagászati földrajz. Pesten, 1870. Kiadja Heckenast Gusztáv. 111 p. [SZF.]

BERECZ Antal: A hold befolyása a légköri tünetekre. Pest, 1870. [KSZ.*]

BERECZ Antal: A mennyiségtani földrajz alapvonalai. Írta Berecz Antal, a magyar kegyes tanítórend tagja s u. a rend pesti főgimnáziumában a mennyiség- és természettan tanára. Második javított kiadás. A szöveg közé nyomott 30 ábrával és két képpel. Pest. 1870. A Szerző Sajátja. Nyomatott Franda és Frohna könyvnyomdájában. 63 p. Berecz Antal előszava az első kiadáshoz kelt Pesten, októberben. 1868.; Előszava a második kiadáshoz kelt Pesten, szeptemberben. 1869.; A könyv nagy része csillagászati vagy csillagászati földrajzi. [TZS.]

  GREGGUS Gyula: Hő és nehézkedés. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. A III. osztály rendeletéből szerkeszti Szabó József, osztálytitkár. Pest, 1870. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. Könyvkereskedése. (Hoffmann és Molnár). Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 1871. 14 p. /Értekezések a természettudományok köréből. [2. köt.] 5. sz./ (Olvastatott az 1870. jan. 10-ki ülésben.) [...] A nehézkedés állandó erő, s a leesö golyóra folyton folyvást hat csak úgy mint a nyugvóra: de ha e golyót kezünkbe tartva, vele együtt ugyanazon gyorsasággal esnénk lefelé, semmi súlyát sem éreznők.
A nehézkedés hatása tehát itt nem feszültségben, mozgásban, hanem az eleven erőnek folytonos gyarapításában nyilatkozik. [...] Mindezek folytán arra az eredményre jutok, melyet természetesen csakis mint hypothesist állíthatok fel, - hogy valahányszor a nehézkedés folytán a kisebb tömeg a nagyobb felé esik, e nagyobb tömegben hő fejlődik, mely a kisebb tömeg mozgása által képviselt munkával egyenértékű. Tegyük föl, hogy ime hypothesisünk egyezik a valósággal, s lássuk, miféle magyarázatokra, következtetésekre nyújt alkalmat a világtestek s különösen naprendszerünk körében. ..." [HAI.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXX-re [1870-re]. Pest, 1870. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 276 p. Csillagászat: pp. 1-108. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1870-re (p. 5.). Időszámítás 1870-re (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások. (p. 80-81.).
Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1870-re (pp. 82-83.). Bolygódok. "Az 1868. évben a következő 12 bolygód fedeztetett föl..." (pp. 83-88.). Üstökösök. "Az 1868. évben három üstökös észleltetett, melyek közöl azonban csak a második új üstökös." (pp. 89-90). Alap-csillagok közép helyei 1870-re (pp. 91-892.). Pótlék, 25 világos csillag középhelyei 1870-re (p. 93.). A szemléldék földirati fekvései (pp. 94-96.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 97-98.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 99-108.). [HAI.]

[PISKO, Franz Josef:] Természettan alreál-tanodák számára írta Pisko J. L. A 7-ik javított és tetemesen bővített kiadás után magyarítá Aujeszky Lipót a pesti városi főreáltanodánál a természettan rendes tanára. 492 a szöveg közé nyomott fametszettel. Pest, 1870. Kiadja Hackenast Gusztáv, Nyomatott Hackenast Gusztávval. 307 p. A fordító Aujeszky Lipót előszava 1869. okt. 1-én kelt Pesten. Nagyrészt fizika. Csillagászat: pp. 174-176. (Delejes délkör. Csillagászati délkör. Delejes elhajlás. Elhajlásmérő. Delejes lehajlás. Lehajlás mérő. Földdelejesség.); pp. 262-303. (Fénytan. különösen: pp. 297-301. Távcsövek. A csillagászati távcső.) [KSZ.]

SALAMIN Leo - LINKESS Miksa: A mennyiség- és természettani földrajz vezérfonala. Középtanodák használatára. Írták Salamin Leo és Linkess Miksa kir. főgymnasiumi r. tanárok. Első rész. Mennyiségtani földrajz. Második rész. Természettani földrajz. Pest, 1870-1871. Lauffer Vilmos kiadása, Rudnyánszky Béla nyomda. 1. köt. 1870. 72 p.; 2. köt. 1871. 186 p. A nyomdai évszám: 1869. A szerzők előszava 1869. januárban kelt Lőcsén. [KSZ.]

SOOS Mihály: Éghajlattan a természettudományok kedvelőinek. A szöveg közé nyomott 84 részben színezett és 3 színnyomatú táblával. Pest, 1870. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 461 p., 3 színezett tábla. Csillagászat: pp. 1-148. Tárgyalja a Föld világegyetemi viszonyait, részletesen ír a "légköri fénytüneményekről". [TZS.]

TÓTH Ágoston Rafael: Az Európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geodaetai munkálatok. Egy térképpel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Pest, 1870. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 48 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 1. köt. 6. sz./ A Föld méretének meghatározása az ókortól. A fokmérések története. Mérések a 19. század közepéig, és ezek összevetése. [KSZ.]

JÓKAI Mór: A láthatatlan csillag. In: Jókai Mór: Délvirágok. Harmadik kiadás. Pest, 1870. Kiadja Heckenast Gusztáv. Nyomatott Heckenast Gusztávnál. pp. 235-278. A szerző későbbi kiadásokhoz fűzött megjegyzése itt még nincsen. [SRG.]

HORVÁTH Zsigmond: Newton Izsák életrajza. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1869. sept. 6-tól 11-ig Fiuméban tartott 14. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Poor Imre és Rózsay József. (Balassa János arcképével, két szines, három szinezetlen kőnyomatu, s egy fametszetü táblával, egy szines tengeri térképpel és tizenhét a szöveg közé nyomott fametszettel.) Pest, 1870. Nyomatott az "Atheneaum" Nyomdájában. pp. 367-372. [HAI.]

SCHENZL Guido - KONDOR Gusztáv: Magnetikai helymeghatározások Magyarország délnyugati részein. 1869. évben. Véghezvitték és kidolgozták Dr. Schenzl Guido és Kondor Gusztáv l. tagok. In: Mathematikai és Természettudományi Közlemények. Vonatkozólag a hazai viszonyokra. 8. kötet 1870. Szerk: Szabó József. Budapest, 1870. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottsága. Nyomatott az Atheneaum nyomdájában. pp. 37-. Csillagászati észleletek 1869. évben. (pp. 47-81.).; Delejességi észleletek (pp. 82-164.).; Zárszó (pp. 165-168.). "...az expedíció meghiúsult volna ha, Kondor Gusztáv készségét nem nyilvánította volna Kruspér helyét pótolni, és a vizsgálódásoknak csillagászati részét ú. m. az idő, azimuth, geogr. szélesség- és hosszmeghatározás magára nem vállalta volna..." [HAI.]

Óriási óramű. = Anyagi érdekeink 3. 1870. jan. 23. 4. sz. p. 32. A beauvaisi székesegyház órája, 90.000 kerékkel működik, nagymutatója 12 láb hosszú."...mindenek előtt a hét napjait, a hónapokat, az évet, az állatkör jeleit mutatja, melyekbe a föld koronkint lép, a nap- és éjegyent, a bolygók futását, a hold változását, a különböző időket a föld nagyobb városaiban, a változó ünnepeket 100 évre, a szökő napot minden szökő esztendőben stb." [SRG.]

ROLLER Mátyás: A bolygók befolyása az üstökösök járására. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 4. 1870. 4. sz. pp. 48-50. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

ROLLER Mátyás: A naprendszer tovamozditásáról, az üstökös pályákból itélve. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 4. 1870. 12. sz. pp. 174-176. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

Éjszaki fény 1869. decz. 11. = Természet 3. (2.) 1870. 1. sz. p. 14. [SRG.]

A bolygók állása 1870. jan. hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Ritka természeti tünemény. = Természet 3. (2.) 1870. 3. sz. p. 41. Északi fény a poseni nagyhercegségben 1870. jan. 1-én. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 3. (2.) 1870. 3. sz. p. 41. Gráczban az év elején naponta. [SRG.]

A bolygók állása 1870. febrban. = Természet 3. (2) 1870. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás 1869. augusztus 7-én. = Természet 3. (2.) 1870. 4. sz. pp. 49-50. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 3. (2) 1870. 5. sz. p. 64. 1870. febr. 1-én Westfáliában és Angliában. [SRG.]

A bolygók állása 1870. márcz.-ban. = Természet 3. (2.) 1870. 5. sz. p. 64. [SRG.]

A bolygók állása 1870. april. hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 7. sz. p. 92. [SRG.]

A bolygók állása 1870. máj. hób. = Természet 3. (2.) 1870. 9. sz. p. 122. [SRG.]

Nagy meteorit. = Természet 3. (2.) 1870. 11. sz. p. 135. [SRG.]

A bolygók állása 1870. junius hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 11. sz. p. 150. [SRG.]

BERECZ Antal: A Hold befolyása a légköri tünetekre. = Természet 4. (2.) 1870. 1. sz. pp. 1-10.; 2. sz. pp. 15-17. [SRG.]

A bolygók állása 1870. julius hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 1. sz. p. 15. [SRG.]

Óriási Teleskop. = Természet 4. (2.) 1870. 2. sz. p. 150. Tárgylencse átmérője 25 hüvelyk. [SRG.]

A bolygók állása 1870. aug.-ban. = Természet 4. (2.) 1870. 4. sz. p. 56. [SRG.]

Változások Jupiter felületén. = Természet 4. (2.) 1870. 5. sz. p. 69. [SRG.]

A bolygók állása 1870. szeptember-hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 4. (2.) 1870. 7. sz. p. 98. Budapesten 1870. szeptember 24-én. [SRG.]

A bolygók állása 1870. október-hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 7. sz. p. 98. [SRG.]

CSÁSZÁR Károly: Mi lehet még (Backhaus szerint) az állatövi fényből. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 117-119. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 119-122. Az 1870. október 25-26-iki eseményről beszámoló Pestről, Veszprémből Tóth Antal, Losoncról Poós Gyula. [SRG.]

A nap légköre. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 124-125. [SRG.]

Csillagászati ujdonság. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. p. 125. A Vénusz parallaxisáról. [SRG.]

A bolygók állása 1870. november hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Napfogyatkozás 1870. decz. 22-én. = Természet 4. (2.) 1870. 11. sz. p. 153. [SRG.]

A bolygók állása 1870. deczember hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 11. sz. p. 154. [SRG.]

A nap természetéről. = Természet 4. (2.) 1870. 12. sz. pp. 162-163., 1 t. [SRG.]

A [1870.] decz. 22-diki napfogyatkozás. = Természet 4. (2.) 1870. 12. sz. p. 163. [SRG.]

  B. B. [BOZÓKY Béla]: Hol kezdődik az új év legelőbb? = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 10. füz. pp. 44-45. A Ferro-délkörrel átellenesen. Apróbb közlemények. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Az 1868-ban fölfedezett bolygókról. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 10. füz. pp. 45-46. 12 új kisbolygót fedeztek fel. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  Szily Kálmán l. tag előterjeszti Roller Mátyás, műegyetemi tanársegéd dolgozatát "a bolygók befolyása az üstökösök járására." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 176-177. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. febr. 7-én tartott ülésén. [KSZ.]

  B. A. [BERECZ Antal]: Jupiter színét változtatja. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 186-187. Browning észlelése szerint az egyenlítői övben és a bolygó sarkvidékein színváltozások történtek. Apróbb közlemények. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Csillag-photographiák. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. p. 187. Rutheford egy 11 hüvelykes tárgylencsével sikeresen lefényképezte a Plejád-csoport 43 csillagát. A Cosmos folyóirat alapján. Apróbb közlemények. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Bolygó-fölfedezések 1869-ban. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. p. 187. Ebben az évben csak 2 kisbolygót fedeztek fel, ápr. 2-án és okt. 9-én. "A fölfedezés dicsőségében ez évben az ó- és az új-világ szépen megosztozott." Apróbb közlemények. [KSZ.]

P. Gy. [PETHŐ Gyula]: Novemberi csillagfutás. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 187-188. Az 1869 nov. 12-14 közötti meteorészleléseket az időjárás sok helyen meghiúsította, és ahol észlelhettek, ott is kevés meteort láttak. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  ÁBEL Károly: A színkép-elemzés. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. pp. 311-333., 1 t. Csillagászati színképelemzés is: a Nap és a Hold, a bolygók, és az állócsillagok színképe. A T CrB 1866-os kitörésének színképe, és egyes ködfoltok eltérő színképe. pp. 324-333. [KSZ.]

  Szily Kálmán l. tag ezután Roller Mátyás műegyetemi tanársegéd dolgozatát terjeszti elő: "A nem periodikus üstökösök jöveteli irányáról és perihelium távolságáról." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. pp. 347-348. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. május 30-án tartott ülésén. [KSZ.]

  XXXVI. Szakgyűlés 1869. június 2-án. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. p. 349. Pap Márton "Hell Miksa magyar csillagászról" emlékezik meg annak emlékére, hogy jún. 3-án lesz 100 éve Venus bolygó Nap előtti átvonulásának. [SRG.]

XLIII. Szakülés. 1869. deczember 1-én. Szily Kálmán előadást tartott: az 1868-ik évi teljes napfogyatkozás megfigyelésének eredményeiről. Hír. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. p. 351. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az északi fényről már szólottunk egyízben e füzetekben s így a jelen alkalommal ama felséges égi tüneménynek, mely október 25-én Buda-pesten is látható volt, csak leírására szorítkozunk. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 17. füz. p. 406. Az 1870. okt. 25-én napnyugtától este 11 óráig látszó - egészen a zenitig felérő - sarki fény leírása. A fényt már 24-én este is látszott és mindkét estén az ország több helyén megfigyelték. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  "A nem periodikus üstökösök jöveteli irányáról és perihelium távolságáról." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 18. füz. pp. 444-445. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. május 30-án tartott üléséből. Kiegészítés Roller Mátyás dolgozatának két nevezetes megállapításáról. Az "Akad. Értesítő"-ből vett részletek. [SRG.]

(A földtan és a szentirás.) = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 1. füz. p. 79. "Tablet angol hetilap, jan. 8. számában egy katholikus tudós ezeket mondja. Nem következik, hogy ki a fossilis, praedamit emberek lételét állitja, legott ellenkezésbe jőjjön a kijelentéssel, névszerint az eredendő bűn tanával. Épen ugy nem, valamint nem dönti meg ezen kijelentett tételt azon igazság, hogy más világokon, napokban, bolygókon szintén eszes lények laknak. Hittanilag szólva, mi történt földünkkel Ádám ősapánk előtt, ez nem tartozik hozzánk. Laktak-e s minő lények a földön, mielőtt ember teremtetett, ez ép oly közömbös, mint azon kétségkivül érdekes kérdés, ha vajjon be van-e népesitve Jupiter?" Vegyesek. [SRG.]

Le monde et l’homme primitif selon la Bible. Par Mgr l’eveque de Chalons. (Meignan.) Páris. 1870. Victor Palmé. = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 5. füz. pp. 395-396. "Az óriási léptekkel haladó természettudományok eredményeinek és az évezredek óta változatlan bibliai szent könyvek tanuságainak összevetése az ujabb kor kiváló szellemeinek mindenkor érdekes és tanulságos elmélkedési anyagot nyujtott." Irodalom és művészet. [SRG.]

A szervezetek kezdetei és az ember őstörténete. Baltzer János boroszlói tanár után az egri növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája. Eger, 1870. 147 l. = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 5. füz. pp. 396-397. "Érdekesnek tartjuk fölemliteni hogy Németországban Wittemberg tudós theologusai között keletkezett az első lárma, hol a Kopernik elleni oppositio élén Melanchton állott. Téves azon általános vélemény, mintha Kopernik rendszere ellen Rómában támadt volna az első oppositio a Galilei ellen való fellépésben. Ezen dráma későbbi eredetű. ..." Irodalom és művészet. [SRG.]

A hitoktatás a XIX. században. = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 7. füz. pp. 498-511. "Minthogy azonban korunk a cosmogonicus rendszerek és a csillagászati titkok népszerüsitésének kora, várható, hogy a "mozgás érve" napjainkban méltányoltassék."[SRG.]

A hitoktatás a XIX. században. (Folytatás.) = Uj Magyar Sion Első évi folyam 1870. 8. füz. pp. 597-616. Csillagászati vonatkozások: pp. 597-599. [SRG.]

Hő és nehézkedés. = Vasárnapi Ujság 17. 1870. jan. 23. 4. sz. p. 47. "Az akadémia természettudományi osztályának legutóbbi ülésen Greguss Gyula nemrég elhunyt fiatal tudósunk hátrahagyott értekezését olvasták föl, melyet legalább kivonatosan, mi is érdekesnek tartunk olvasóinkkal megismertetni. ...Vegyük most számba, hány bolygó, bolygócska, hold, üstökös kering a nap körül, s mindezeknek esése mily rengeteg munkaerőt képvisel, s el kell ismernünk, hogyha e munkával egyenértékű hő fejlődik a nap testén, e hő, ha nem is teljes, de mindenesetre tetemes kárpótlásul szolgálhat azon melegért, melyet a nap szertesugározva elfogyaszt." [HAI.]

Az északi-fény. = Vasárnapi Ujság 17. 1870. nov. 6. 45. sz. p. 579. "Okt. 25-én este hazánk egy ritka kedvezményében részesült a természetnek. Az ég boltozatnak mondhatni majdnem egész északi felét élénk piros fény boritá be." [HAI.]

K. [KÖNYVES] TÓTH K. [Kálmán]: Az északi-fény elmélete. = Vasárnapi Ujság 17. 1870. nov. 13. 46. sz. p. 591. "Az északi fényt az egyesülés folytonos működésének tulajdonithatjuk, mely a delejes sarkok körül szakadatlanul tevékenységben van. Az északi fény tehát az elsülést [villamos kisülés] kisérő világosság; nem áll tehát azon vélemény, mintha az a sarki jegek világosságának visszfénye volna." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: A decz. 22-diki napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 17. 1870. dec. 25. 52. sz. p. 668. "Hazánkban Temesvár és Kolozsvár s a velők ugyanazon elsötétedési öv alá eső helyek a nap átmérőjének 11/12 részét látták a hold által befödve,..." [HAI.]

          1871.

FÁBIÁN Mihály: Kalauz a földgömb használatában. Néptanítók számára. 3. kiad. Pesten, kiadja Petrik Géza. 1871. 59 p. + 1 ábra (a belső címlapon.) Tartalmazza a földgömbökkel kapcsolatos szférikus csillagászati ismereteket, a "Harmadik szakasz" pp. 49-59. pedig kimondottan csillagászati feladatokat (földrajzi szélesség, pólusmagasság, stb.). [IBQ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXXI-re [1871-re]. Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 294 p. Csillagászat: pp. 1-125. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1871-re (p. 5.). Időszámítás 1871-re (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások. (p. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1871-re (pp. 82-83.).
A bolygók, mellékbolygók és bolygódok pályarendszerének áttekintése (pp. 84-85.). A bolygók pályaelem rendszerei (pp. 86-87.) A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 88-89.). Bolygódok jegyzéke felfedezésök ideje szerint (pp. 90-93.). Bolygódok pályaelem rendszerei (pp. 94-101.). A bolygódok jegyzéke távolságuk szerint rendezve (pp. 102-103.). A bolygódok jegyzéke középkivüliségük szerint rendezve (pp. 104-1015.). A bolygódok jegyzéke hajlásuk szerint rendezve (pp. 106-107.). Az alap-csillagok közép helyei 1871-re (pp. 108-109.). Pótlék, 25 fényes csillag középhelyei 1871-re (p. 110.). A csillagdák földirati fekvései (pp. 111-113.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 114-115.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 116-125.). [HAI.]

  MURMANN Ágost: Európa bolygó elemei annak tiz első észlelt szembenállása szerint. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia, Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 1. köt. 9. sz./ Bemutattatott a III. osztály ülésén 1871. jún. 19-én. Az Europa kisbolygóról. [KSZ.]

  MURMANN Ágost: Freia bolygó feletti értekezés. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia, Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 61 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 2. köt. 1. sz./ Bemutattatott a III. osztály ülésén 1871. jún. 19-én. [KSZ.]

ZÁDORI János: Földünk helyzete a mindenségben. Pest, 1871. Kiadja a Szent-István-Társulat. 93 p. [+ 1 tartalomjegyzék.] /Házi könyvtár. 3./ [TZS.]

[HARRACH József: Az égalj hatása a költészetre. = Figyelő 1. 1871. máj. 1. 17. sz. pp. 193-195. [SRG.]

[HARRACH József: Az égalj hatása a költészetre. = Figyelő 1. 1871. máj. 8. 18. sz. pp. 205-207. [SRG.]

[HARRACH József: Az égalj hatása a költészetre. = Figyelő 1. 1871. máj. 16. 19. sz. pp. 217-219. [SRG.]

E.: Kepler. = Fővárosi Lapok 8. 1871. dec. 23. 294. sz. p. 1339. [ZSE.]

FOGLÁR József: A Nap. = Hazánk s a Külföld 7. 1871. nov. 2. 44. sz. pp. 382-383. Littrow után. [SRG.]

FOGLÁR József: A Nap. = Hazánk s a Külföld 7. 1871. nov. 16. 46. sz. pp. 398-399. Littrow után. [SRG.]

FOGLÁR József: A Nap. = Hazánk s a Külföld 7. 1871. nov. 23. 47. sz. p. 407. Littrow után. [SRG.]

FOGLÁR József: A Nap. = Hazánk s a Külföld 7. 1871. nov. 30. 48. sz.p. 415. Littrow után. [SRG.]

FOGLÁR József: A Nap. = Hazánk s a Külföld 7. 1871. dec. 7. 49. sz. p. 423. Littrow után. [SRG.]

FOGLÁR József: A Nap. = Hazánk s a Külföld 7. 1871. dec. 14. 50. sz. p. 433. Littrow után. [SRG.]

SZABÓ József: "A tolucai meteorvas octaëderje és zárványairól" értekezett. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 5. 1871. 14. sz. p. 5. Kivonat. [SRG.]

MURMANN Ágost: 1. Európa bolygó elemei, annak tíz első észlelt szembenállása szerint.; 2. Freia bolygóról.; 3. Az 1861. nagy üstökös pályájának meghatározása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 5. 1871. 12. sz. pp. 220-221. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

A nagy napfogyatkozás 1870. decz. 22-én. = Magyarország és a Nagyvilág 7. 1871. febr. 5. 6. sz. p. 62., 70. [SRG.]

ABT Antal: Bírálat Szabó Ignácz: A csillagászati és természettani földrajz. II. = Az Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye 4. 1871. szept. 9. füz. pp. 589-590. "... t. i. a csillagászati földrajzhoz a kellő szakismeret hiányzott..." [SRG.]

GYULAI Béla: A csillagok melegsége. = Néptanitók Lapja 4. 1871. szept. 14. 37. sz. pp. 611-613. [SRG.]

BARABÁS György: Az üstökösök. = Néptanitók Lapja 4. 1871. okt. 19. 42. sz. pp. 685-686. [SRG.]

BARABÁS György: Az üstökösök. (Vége.) = Néptanitók Lapja 4. 1871. okt. 26. 43. sz. pp. 703-704. [SRG.]

EÖTVÖS Lajos: Magyar volt-e Horky Márton? = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 5. 1871. ápr. 4. füz. pp. 285-287. Válasz a Természettudományi Közlöny felszólítására. A Galilei és Kepler ellen támadó Horkyról van szó. Nem magyar, hanem cseh származású asztrológus, matematikus, orvos volt. Hamburgban élt. Naptárakat és asztrológiai jövendöléseket adott ki. Nevét MARTINUM HORKY von LOCHOWITZ-ként írta alá saját műveiben. [KSZ.]

A bolygók állása 1871. január hóban. = Természet 3. 1871. 1. sz. p. 14. [SRG.]

A bolygók állása 1871. február hóban. = Természet 3. 1871. 3. sz. p. 42. [SRG.]

A bolygók állása 1871. márcziushóban. = Természet 3. 1871. 5. sz. p. 70. [SRG.]

SOOS Mihály: Légköri fénytünemények. = Természet 3. 1871. 7. sz. pp. 91-94., 1 t. [SRG.]

A bolygók állása 1871. aprilishóban. = Természet 3. 1871. 7. sz. p. 98. [SRG.]

A bolygók állása 1871. május hóban. = Természet 3. 1871. 9. sz. p. 130. [SRG.]

KOSSUTH Lajos: A csillagok színváltozásáról. = Természet 3. 1871. máj. 15. 10. sz. pp. 151-158. Levél Kossuth Lajostól. Turin. Febr. 21. 1871. A levelet Kossuth Mednyánszky Sándorhoz írta, aki kérte véleményét a Természet korábbi számában megjelent "Változások a Jupiter felületén" című cikkről. A Jupiteren 1869 őszén Browning és Mayer észlelt színváltozásokat. Kossuth részletes és korszerű értekezést írt a csillagászati színképelemzésről. Eközben csillagászati ismereteiről is beszámol több témakörben.; Kossuth az omikron ceti változócsillagról: p. 152.: "Egyébíránt a színváltozások nem ritkaságok oda fent, ép úgy mint a politicusoknál ide lent. A variabilis csillagok száma legio. A "Mira Ceti"-től kezdve a mi Napunkig. Ez is variabilis fényű csillag. Okát is tudjuk tökéletesen." [KSZ.]

A bolygók állása 1871. juniushóban. = Természet 3. 1871. 11. sz. p. 178. [SRG.]

A bolygók állása 1871. julius hóban. = Természet 3. 1871. 13. sz. p. 206. [SRG.]

A bolygók állása 1871. augusztus-hóban. = Természet 3. 1871. 15. sz. p. 234. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A csillagászat érdekében. = Természet 3. 1871. 17. sz. pp. 257-261. [SRG.]

A bolygók állása szeptember-hóban. = Természet 3. 1871. 17. sz. p. 262. [SRG.]

STENCZEL K.: Napudvar. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. [SRG.]

Új bolygó. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. [SRG.]

ENTZ: Meteor. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. Szatmár, 1871. szept. 14. [SRG.]

A bolygók állása október-hóban. = Természet 3. 1871. 19. sz. p. 290. [SRG.]

Secchi (a római csillagász) két új színképelemzési eljárást közöl. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A kis bolygók száma ismét kettővel szaporodott. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318. [SRG.]

A bolygók állása november-hóban. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318.

KONKOLY Miklós: Éjszaki fény. = Természet 3. 1871. 22. sz. pp. 333-334. 1871. nov. 2., Ó-gyalla. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Venusz saját világításáról. = Természet 3. 1871. 22. sz. p. 334. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Encke féle üstököst először 1871. szept. 19-én dr. Winecke találta fel ismét, Karlsruhéban. = Természet 3. 1871. 22. sz. pp. 334-335. [SRG.]

Napfogyatkozás Ausztráliában. = Természet 3. 1871. 23. sz. p. 348. 1870. decz. 12-én. [SRG.]

A bolygók állása deczember-hóban. = Természet 3. 1871. 23. sz. p. 349. [SRG.]

  EÖTVÖS Loránd: Doppler elve s alkalmazása a hang- és fénytanban. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 1-11. [KSZ.]

  Más világok mint a mienk. - Ismertetés. - = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 27-30. Richard A. Proctor "Other Worlds than Ours" című Londonban 1870-ben kiadott könyvének ismertetése. [KSZ.]

  Kérdés irodalom-történészeinkhez. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 46-47. Milyen nemzetiségű lehetett Galilei leghevesebb ellentmondóinak egyike egy Horki (vagy Horky) Márton nevű bolognai diák? [KSZ.]

  A Mars. Földünk miniatür-je. Színezett térkép melléklettel. (Richard Proctor "Other Worlds than Ours" czímű művéből.) = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. pp. 180-191., 1. színes t. Közli: S. Gy. [Sebestyén Gyula.] [KSZ.]

  ÓVÁRY Endre: Északi fény. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. p. 203. Az 1871. jan. 13-án este Abaúj megyében (Böőd, Pethő-Szinye, Bátyok) mutatkozott sarki fény leírása. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  Csillagásztorony az egyenlítő közelében. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. p. 206. Ecuadorban, a quitói egyetem épít csillagvizsgálót. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  EÖTVÖS Loránd: Az északi fény színképéről. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. ápr. 23. füz. pp. 250-252. Angström, Zöllner vizsgálatairól. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Különös tünemény napnyugtakor. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. máj. 24. füz. pp. 302-303. 1870. dec. 11-én és 1871. febr. 6-án észlelt naposzlop, melyet spektroszkóppal is megvizsgált. Apróbb közlemények. [KSZ.]

  EÖTVÖS Lajos: Magyar volt-e Horky Márton? = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jún. 25. füz. pp. 350-352. Nem, hanem cseh. (A Természettudományi Közlöny erre vonatkozó kérdését szóló cikket a Pesti Napló 1871. jan. száma közölte, melyre a választ a Századok 1871. 4. füzete adta meg.) Apróbb közlemények. [KSZ.]

  Nekrológ. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jún. 25. füz. p. 352. John Herschel elhunyt (1792. márc. 7.-1871. máj. 11.). [KSZ.]

  KRUSPÉR István - KONDOR Gusztáv: Az ausztráliai expeditió ügyéhez. - Bizottsági jelentés. - (Előadatott a m. tud. Akademiában 1871. május 15-én.) = Természettudományi Közlöny 3. 1871. júl. 26. füz. pp. 395-398. Neumayer 1871. márc. 13-i iratában az MTA elé terjesztett egy hat tudósból álló osztrák-magyar expedíció tervét az 1874. dec. 9-iki Vénusz-átvonulás megfigyelésére, amely Afrika és Ausztrália déli csúcsai közötti Kerguelen és M’Donald-szigetekre utazna. Szerzők nem támogatják az önálló expedíciót, hanem más nemzetek vállalkozásaihoz való egyéni csatlakozást javasolnak. [PRP.]

  Szily Kálmán, l. tag, Dr. Murmann Ágost, prágai csillagdai segéd három értekezését nyújtja be. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. júl. 26. füz. pp. 404-405. A M. Tud. Akademiából. A III-ik (mathem. és természettudományi) osztály 1871. június 17-én tartott ülésén. 1./ Európa bolygó pályaelemei. 2./ Freia bolygó pályaelemei. 3./ Az 1861-ik évi nagy üstökös pályája. [KSZ.]

  SZILY Kálmán: Adalékok a magyarországi természetbúvárok életrajzához. [1.] = Természettudományi Közlöny 3. 1871. nov. 27. füz. pp. 448-458. J. C. Poggendorff 1863-ban kiadott Biographisch-Literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften című könyvében 8447 természetbúvár életét és tudományos tevékenységét írta le, melyből 91 magyar. A lap közli adataikat. Közülük Batthyány Ignác, Bogdanich Dániel, Bruna Xavér Ferenc, Dudith András, Eszterházy Károly, Hell Miksa, Horváth Baptista János, Jánossy Miklós, Kéry Ferenc, Kmeth Dániel, Liesgang József, Lipsics Mihály, Madarassy János, Mártonffy Antal csillagászokét vagy a csillagászattal részben foglalkozókét. pp. 450-451., 454-457. [KSZ.]

  SZILY Kálmán: Adalékok a magyarországi természetbúvárok életrajzához. (Befejezés.) [2.] = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 491-499. J. C. Poggendorff 1863-ban kiadott Biographisch-Literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften című könyvében 8447 természetbúvár életét és tudományos tevékenységét írta le, melyből 91 magyar. A lap közli adataikat. Közülük Pasquich János, Páter Pál, Poda Miklós, Rhaeticus György Joachim, Sárváry Pál, Segner János András, Szent-Iványi Márton, Szerdahelyi György, Tittel Pál, Vállas Antal, Weiss Ferenc, Zach Ferenc csillagászokét vagy a csillagászattal részben foglalkozókét. pp. 491-498. [KSZ.]

  SZABÓ József: A tolucai meteorvas oktaederje és zárványai. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 499-500. A M. Tud. Akademiából. A III-ik (mathem. és természettudományi) osztály 1871. okt. 16-án tartott ülésén. [KSZ.]

  P. Gy. [PETROVICS Gyula]: Az 1870-ik évben elhalt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 503-504. Karl August von Steinheil német csillagász és fizikus (1801. okt. 12. - 1870. szept. 14.). [KSZ.]

De rationibus festorum mobilium utriusque Ecclesiae occidentalis et orientalis Commentarius. Auctore Nic. Nilles S. J. prof. canonum oeniportano. Viennae, sumptibus Mayer 1868 Nyolczadrét 168 lap. - Commentarius in proemium Breviarii et missalis de Computo Ecclesiastico. Ugyanattól. Második kiadás, Atrebati 1864. Oeniponte apud Rauch. Nyolczadrét 205 lap. = Uj Magyar Sion Második évi folyam 1871. 4. füz. pp. 308-309. "Végre közöltetik a naptárjavítás története. A második munkában az egyházi naptár műszaki kezelése adatik elő." Irodalom és művészet. [SRG.]

CSÁKAI Sándor: A czölöpépitmények s az emberi nem régisége. = Uj Magyar Sion Második évi folyam 1871. 6. füz. pp. 442-455. [SRG.]

PETROVITS Gyula: Vénus és átvonulásai a nap előtt. = Vasárnapi Ujság 18. 1871. jul. 23. 30. sz. p. 382. "Ezek az észleletek biztos módot (máig a legbiztosabbat) nyújtanak azon távolság megmérésére, mely a naprendszer fölmérésében a csillagászok alapvonalát képezi; ez alapvonal: a Nap távolsága a Földtől. ...a legközelebbi elvonulás 1874. decz. 8-kán lesz." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: A decz. 12-iki teljes napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 18. 1871. dec. 17. 51. sz. pp. 643-644. [HAI.]

DAPSY L. [László]: Kepler (1571-1629). = Vasárnapi Ujság 18. 1871. dec. 24. 52. sz. pp. 649-650. Születése 300. évfordulójára. Életrajza és csillagászati művei, felfedezései. [HAI.]

          1872.

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXXII-re [1872-re]. Pest, 1872. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 312 p. Csillagászat: pp. 1-127. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1872-re (p. 5.). Időszámítás 1872-re (pp. 6-7.). Gergelyféle naptár. Juliusféle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások. (p. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1872-re (pp. 82-83.).
A bolygók, mellékbolygók és bolygódok pályarendszerének áttekintése (pp. 84-87.). A bolygók pályaelem rendszerei (pp. 88-89.) A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 90-91.). Bolygódok jegyzéke felfedezésök ideje szerint (pp. 92-95.). Bolygódok pályaelem rendszerei (pp. 96-103.). A bolygódok a naptól való távolságuk szerint rendezve (pp. 104-105.). A bolygódok középkivüliségük szerint rendezve (106-107.). A bolygódok pálya-hajlásuk szerint rendezve (108-109.). Az alap-csillagok közép helyei 1872-re (pp. 110-111.). Pótlék, 25 fényes csillag középhelyei 1872-re (p. 112.). A csillagdák földirati fekvései (pp. 113-115.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 116-117.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 118-127.). [HAI.]

TARCZY Lajos: Természettan. Írta Tarczy Lajos természettanár s Magyar Akademiai r. tag. Harmadik javított és bővített kiadás. 1. köt. A sulytant, vagy is a szilárd, csepegős, s légnemű testek nyug- moz- és hullámtanát, és a hangtudományt magában foglaló. 2. köt. A természeti hatványok tanát, u.m. fény-, hő-, deléj- és villamtant magában foglaló. Pápa, 1872. A Reform. Főtanoda betűivel. A két kötet egybekötve. 413 p. és 490 p. Csillagászat: 1. köt. pp. 263-336. Égi mozgás. Égi jelenségek. Általánosak. Nappal és éjtszaka. Földet illetők. Föld gömbölyűsége. Földirati hossz és szélesség. Föld nagyságának megmérése. Külleszög. Nap, hold, bolygók távolsága és nagyságának meghatározása. Föld forgásának erősségei.
Napot illető jelenségek. Nappálya. Évszakaszok. Földövek. Föld kerengése a nappályán. Évi külle. Csillagok távolsága és nagysága. Időegyenlet. Tavaszi pont hátrálása. Év története. Holdat illető jelenségek. Holdkeringés. Forgás. Hold fényváltozatai. Holdkör. Hold- és napfogyatkozás. Bolygókat illető jelenségek. A bolygók két egyenlőtlensége és egy szabályossága. A bolygók a nap körül keringenek. Bolygó-pályák sora, és távolsága a naptól. Bolygók természeti sajátságai. Üstökösöket illető jelenségek. Kepler törvényei. Központi erők. Központhozi. Newton törvénye. Központtóli. Röperő. Háborítás. Tengerár. Égi testek tömege és távolsága. Föld általános súlya. [KSZ.]

SCHENZL Guido - KRUSPÉR István: Magnetikai helymeghatározások Magyarországban 1866 és 1867-es években. In: Mathematikai és Természettudományi Közlemények. Vonatkozólag a hazai viszonyokra. 6. kötet 1868. Szerk: Szabó József. Pest, 1872 [1873]. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Mathematikai és Természettudományi Állandó Bizottsága. Nyomatott az Atheneaum nyomdájában. pp. 1-137. Csillagászati észleletek (pp. 12-47.).; Delejességi észleletek (pp. 48-137.). [HAI.]

"Egy utazó". Két szerencsétlen csillagda. = Ellenőr 4. 1872. júl. 20. 167. sz. p. 4. A gellérthegyi, később pesti egyetemi csillagda és műszerei rossz állapotáról. [SRG.]

A mult év halottjai. = Figyelő 2. 1872. jan. 7. 1. sz. p. 12. Herschel halála. [SRG.]

Kopernikus Miklós önkészitette sirirata. = Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező 3. 1872. aug-szept. 8-9. sz. pp. 403-404. Pongyola magyar fordításban: "Nem kérek én Tőled olyan nagy kegyelmet, Milyet Pálnak adtál, Azon bocsánatért sem esdeklem melyet Péternek juttattál; Azt a bocsánatot kérem Tőled csupán Buzgón könyörögve, Melyet a rablónak adtál a keresztfán." [SRG.]

Tóth Ágoston l. t. rövid jelentése a nemzetközi fokmérés állandó bizottságának munkálatáról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 6. 1872. 3. sz. pp. 65-67. [SRG.]

A Venus-bolygó átmenetére vonatkozó expeditio iránt véleményadás végett miniszteri felhívás. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 6. 1872. 13. sz. p. 235. Főtitkári bejelentés. [SRG.]

A Venus-bolygó 1874-ki átmenetének osztrák expeditio által leendő megfigyelése tárgyában. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 6. 1872. 15. sz. pp. 258-260. A III. osztály előterjesztése. A tanulmány névtelenül jelent meg, de annak szerzője: Kondor Gusztáv volt. [SRG.]

S. Gy.: Majd ha, a nap kialszik... = Magyarország és a Nagyvilág 8. 1872. júl. 28. 30. sz. p. 352. Thomassen után. [SRG.]

a-: Kepler János emlékezete. (A k. m. természettudományi társulat decz. 20-iki szakűlésén.) = Néptanitók Lapja 5. 1872. jan. 4. 1. sz. pp. 8-10. Papp Márton előadása. [SRG.]

Vulkanikus kitörés a napban. = Néptanitók Lapja 5. 1872. jan. 4. 1. sz. p. 14. Az északi fényről is. [SRG.]

ZELENKA Gyula: Földünk s a nap heve közti viszony. = Néptanitók Lapja 5. 1872. ápr. 25. 17. sz. pp. 284-286. [SRG.]

Tünemény. = Néptanitók Lapja 5. 1872. ápr. 25. 17. sz. p. 288. Borbola Ignácz beszámolója Nagyváradról. Feltehetően tűzgömb jelent meg éjszaka. [SRG.]

A napban érdekes tüneményt szemléltek. = Néptanitók Lapja 5. 1872. máj. 8. 19. sz. p. 320. P. k. Csehországban 1972. ápr. 24-én reggel napgyűrűt észlelt. [SRG.]

Meteor. = Néptanitók Lapja 5. 1872. júl. 4. 27. sz. pp. 458-459. 1872. jún. 23-án Kisvárdán. [SRG.]

MILESZ Béla: Egy nappal több - vagy kevesebb? = Néptanitók Lapja 5. 1872. júl. 25. 30. sz. pp. 510-514. "Ki ne tudná azt, miként a nappal és éjjel változását földünknek saját tengelye körüli forgása okozza? - tudjuk azt is, hogy az időjelzésben különbségek állnak be, a szerint a mint valamely hely többé vagy kevésbé keletre vagy nyugatra esik; ... [SRG.]

KONKOLY Miklós: Különös fénytani tünemény. = Néptanitók Lapja 5. 1872. júl. 25. 30. sz. p. 515. 1872. júl. 9-én nappali sarki fény, világos sugárnyaláb, de a déli égen. [SRG.]

MÁGOCSI József: A november 27-28 közti éj és a hulló csillagok. = Néptanitók Lapja 5. 1872. dec. 5. 49. sz. p. 874. [SRG.]

MÁGOCSI József: Nagy-Kőrös, nov. 28. 1872. A november 27-28 közti éj és a hullócsillagok. = Néptanitók Lapja 5. 1872. dec. 5. 49. sz. p. 874. [SRG.]

LIEBER J.: A világ vége. = Néptanitók Lapja 5. 1872. dec. 12. 50. sz. pp. 888-889. 1872. aug. 13-ára jósolták. Meteorhullás 1872. júl. 27-én. A Biela üstökösről. [SRG.]

Uj bolygók! = Néptanitók Lapja 5. 1872. dec. 12. 50. sz. p. 891. 1872. szept. 11-én 125 kisbolygót ismernek. [SRG.]

(N. Fr. Pr.): A világ vége, vagy az aug. 13-iki üstökös. - üstökösök és hulló csillagok. - = Reform 4. 1872. aug. 11. 218. sz. p. 3. "...Az üstökös feje mögött visszamaradni szokott gyöngéd anyag, és az ez által létesülő farkalak már a 16-ik század elején nagy tűzmeteorok múló megjelenésével hasonlíttatott össze, sőt Kepler is hajlandó volt utóbbit kis üstökösöknek tekinteni. De arról, hogy mindkét tünemény tényleg együvé tartozik, a mint az 1866-ban végleg megállapittatott, aligha volt sejtelme. Hisz maguk a meteorok (hullócsillagok és tűzgolyók) is csak 40 éve, hogy gondosabb figyelemben részesülnek. Mikor Heisz főtanitó elkezdte ez égitesteket összeszámítani, és látszólagos pályájukat megjelölni, volt akárhány csillagász, ki kétkedve rázta fejét, és az ilyen munkát legfölebb dilettánsokra bízandónak vélte. Aki azonban ilyetén "mérvadó" állítások által visszariasztatja magát, nem ismeri sem a tudományok történetét, sem a természettudományi éleslátás szeszélyes elosztását.
Chladni után még Kämp, Erman, Listrow, s Reichenbach tartoztak azon kevesekhez, kik a hulló csillagoknak a légkörön kívül való származását biztosan fölismerték és nézetüket bizonyos okokkal védelmezték. Ma az egész csillagászi világ köszönetet szavaz nekik s e fáradságukért. ..." [HAI.]

Csillagászati jegyzetek 1872. január hóra. = Természet 4. 1872. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Távirati sürgöny, az 1871 decz. 12-diki teljes napfogyatkozásról. = Természet 4. 1872. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. február hóra. = Természet 4. 1872. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 4. 1872. 5. sz. p. 69. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. márczius hóra. = Természet 4. 1872. 5. sz. p. 69. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. április hóra. = Természet 4. 1872. 7. sz. p. 106. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. május hóra. = Természet 4. 1872. 9. sz. p. 134. [SRG.]

Uj asteroidák. = Természet 4. 1872. 11. sz. p. 166. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. junius hóra. = Természet 4. 1872. 11. sz. p. 134. [SRG.]

BERECZ Antal: Az ó-gyallai csillagda. = Természet 4. 1872. 12. sz. pp. 173-175. [SRG.]

[KONKOLY Miklós:] Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. máj. 16.-jún. 22. = Természet 4. 1872. 13. sz. p. 194. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Különös fénytani tünemény. = Természet 4. 1872. 14. sz. p. 206. [SRG.]

NAGY Tamás: A világ vége. = Természet 4. 1872. 15. sz. pp. 209-215. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. augusztus hóra. = Természet 4. 1872. 15. sz. p. 222. [SRG.]

NAGY Tamás: A július 27-iki fénytüneményről. = Természet 4. 1872. 17. sz. pp. 248-249. [SRG.]

Köneny a meteorvasban. = Természet 4. 1872. 17. sz. p. 249. Köneny gáz a meteorban. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. szeptember hóra. = Természet 4. 1872. 17. sz. p. 250. [SRG.]

Az 1872-ik évi augusztusi hulló csillagok. = Természet 4. 1872. 18. sz. pp. 263-264. [SRG.]

NAGY Tamás: A tudományos világot nagy veszteség érte. = Természet 4. 1872. 18. sz. p. 264. Delaune, a párizsi csillagda igazgatója elhunyt. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. szeptember hóra. = Természet 4. 1872. 18. sz. p. 264. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. júl. 8.-aug. 1. = Természet 4. 1872. 19. sz. p. 278. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. október hóra. = Természet 4. 1872. 19. sz. p. 278. [SRG.]

NAGY Tamás: Tűzgömbhullás Olaszországban. = Természet 4. 1872. 20. sz. pp. 285-287. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. november hóra. = Természet 4. 1872. 21. sz. p. 306. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. aug. 1-nov. 1. = Természet 4. 1872. 22. sz. pp. 318-319. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az idő meghatározásáról. = Természet 4. 1872. 23. sz. pp. 321-325. [SRG.]

Protuberanziák és a delejes háborgások összefüggésben állanak. = Természet 4. 1872. 23. sz. pp. 333-334. [SRG.]

Uj bolygók. = Természet 4. 1872. 23. sz. p. 334. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. deczember hóra. = Természet 4. 1872. 23. sz. p. 334. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Ritka szép csillaghullás. = Természet 4. 1872. 24. sz. pp. 346-347. [SRG.]

NAGY Tamás: Az ó-gyallai csillagda műszerei. = Természet 4. 1872. 24. sz. p. 348. [SRG.]

  Sir William Thomson elnöki megnyitó beszéde. (Tartatott a "British Association" 1871. évi nagygyülésen Edinburghban.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. jan. 29. füz. pp. 14-23. Közlik: S., Sz. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  dr. Eö.: Van-e a Holdnak befolyása az időjárásra. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. jan. 29. füz. pp. 35-36. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Sir William Thomson elnöki megnyitó beszéde. - Vége - = Természettudományi Közlöny 4. 1872. febr. 30. füz. pp. 53-62. Közli: Sz. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  Különfélék. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. febr. 30. füz. p. 75. A poseni tudománybarátok társulata 1873. febr. 19-én megakarja ünnepelni Copernicus négyszázados születésnapját. Apróbb közlemények. [SRG.]

  PAPP Márton: Kepler János emlékezete. (Felolvastatott az 1871. deczember 20-án tartott szakgyűlésen. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 81-92. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Éjszaki fény február 4-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 107-109. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Földáramok éjszaki fény idejében. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 109-110. 1871. nov. 9-10-én Párizs környékén. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A napfogyatkozás befolyása a földdelejesség állapotára. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 110-111. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Explosio a Napon. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 111-113. Young észlelése 1871. szept. 7-én. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A teljes napfogyatkozás 1871. deczember 12-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. ápr. 32. füz. pp. 142-143. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Éjszaki fény február 4-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. ápr. 32. füz. pp. 144-146. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  HELLER Ágost: A Venus 1874-ik évi átvonulásáról. (Előadatott az 1872 aprilis 3-án tartott szakgyülésen.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. máj. 33. füz. pp. 169-175. A Vénusz-átvonulások története, elmélete. Az 1874. dec. 8-iki jelenség előzetese. [PRP.]

  HELLER Ágost: Tűzgolyó április 13-án. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. máj. 33. füz. pp. 193-194. Természettan. Rovatvezető: Dr. B. Eötvös Loránd. Apróbb közlemények. [PIR.]

  XXVII. Szakgyülés a m. k. Tudomány-Egyetem Vegytani Intézetében. 1872. április 3-án. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. jún. 34. füz. p. 234. Heller Ágost "a Venus 1874-ik évi átvonulásáról" tartott előadást. Apróbb közlemények. [PIR.]

  EÖTVÖS Loránd: A Nap physikai alkatáról. (Előadatott az 1872. márczius 20-án tartott szakgyűlésen.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. júl. 35. füz. pp. 241-253. [PIR.]

  [KONKOLY THEGE Miklós:] Jajkiáltás a gellérthegyi és bicskei csillagvizsgáló eszközök érdekében. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 8. sz. 36. füz. p. 311. Apróbb közlemények. A gellérthegyi és a bicskei csillagvizsgálókból származó csillagászati műszerek szakszerűtlen tárolásáról a "pesti egyetem egyik sötét folyosóján egy ablaktalan földszinti nedves kamrában". A Grácz- és Lipcsében megjelenő "Sirius" czímű csillagtani folyóirat ez évi junius 15-iki számában "Egy utas" aláírással a "Két tönkrement csillagásztoronyról" címmel közölt cikk fordításának közreadása.
Bartha Lajos megvizsgálta és összehasonlította az eredeti német nyelvű ("Ein Reissender" aláírással, "Zwei verglücke Sternwarten" címen. Sirius, Köln, Band 5., 6. Heft, 1872. pp. 93-94.) és az ezzel azonos magyar nyelvű cikket. Véleménye szerint a cikk több kitétele annyira megegyezik Konkoly Thege később is gyakori ironikus modorával, hogy az csak tőle eredhet. Például: "mert a távcső le van róla csavarva és oda támasztva egyik sarokba úgy, a hogy a régi pipaszárakat szokás a szobában elhelyezni. Azért mondok régit, mert a pipás ember jobban vigyáz az új pipaszárára, mint a pesti egyetem a maga becses műszereire". Így külföldi vendég nem írt volna, magyar pedig, ha egyetemi ember szintén nem, viszont Konkoly Thege nem volt az egyetemhez kötve, de jól ismerte a körülményeket.
Így csaknem bizonyos, hogy az eredeti cikket is Konkoly Thege Miklós írta (valószínűleg a tanszéket ekkoriban átvevő Eötvös Loránd biztatására, akinek tanítványa volt) és ugyanő adta a Természettudományi Közlönybe a magyar fordítását. A cikk végéhez fűzött (más szedéssel közölt) sorokat: "Hogy az "egy utas" miként apostrophálja ezek után a m. kir. tudomány-egyetemet, azt magyar létemre szégyellem lefordítani. Uraim! Egyetemi tanár urak! Siessenek megczáfolni e rettentő hírt, mielőtt egész Európát bejárná! Tegyenek valamit, mossák le nevünkről e sötét foltot!" - ugyancsak Konkoly írhatta. Különfélék. Apróbb közlemények. [PIR.]

A francia Budget-Bizottság... = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 36. füz. p. 312. A Venus 1874. dec. 8-i átvonulásának költségei. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

A Venus bolygó és a magyar hirlapok. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 36. füz. p. 312. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  FORGÁCH Sándor: Az apály és dagály. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. pp. 322-331. [PIR.]

  H-r.: Német-, franczia- és angolország tudományos viszonya. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. pp. 356-357. A csillagászat terén. Apróbb közlemények. [SRG.]

ERDŐS János: Tűzgolyó. Hód-Mező-Vásárhelyről kaptuk a következő tudósítást: = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. p. 358. 1872. júl. 23-án tűzgömb este 9 órakor. Apróbb közlemények. [SRG.]

  SCHULHOF Lipót: Hulló csillagok megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 393-394. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Barometerállás és a napfoltok. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 394. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Napfoltok és cirrusfelhők. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 394-395. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A sarkfény összefüggése bizonyos felhőképződményekkel. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 395. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A földdelejesség és a Nap forgási ideje. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 395-396. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az Encke-féle üstökös színképe. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 397. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A csillagok mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 397-398. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az éjszaki fény színképe. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 398-399. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  A grönlandi meteorvasak. (A meteoritek. - A Grönlandban felfedezett vasdarabok.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. nov. 39. füz. pp. 416-423. Nordenskjöld után közli: J. A. [PIR.]

  FÁBRY Samu: Holdszivárvány. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. dec. 40. füz. p. 467. 1872. okt. 17-én Leibitzben (Szepesvármegyében). Apróbb közlemények. [SRG.]

Gróf Pongrácz: Di Capernico e di Galileo. Scritto posthumo del P. Maurizio Benedetto Oliveri; exgenerale dei Domenicani. Bologna. Romagnolinál 1872. nyolczadrét 32 és 136 lap. (Kiadta az eredeti kéziratból és jegyzetekkel kisérte Bonora dömés.) = Uj Magyar Sion Harmadik évi folyam 1872. 6. füz. pp. 470-471. "Szünjenek meg már Galileit szemünkre hányni, mert unalmas mint az alabamakérdés, a feleselés, ha tárgya azonos." Irodalom és művészet. [SRG.]

(Physica sacra). = Uj Magyar Sion Harmadik évi folyam 1872. 8. füz. pp. 637-638. "Jóformán bevégzett tény a tudományban, hogy a hulló csillagok kosmikus meteorok, vagyis azon testek, melyek a mindenségben csatangolnak, és csak akkor lesznek láthatókká, midőn földünk légkörébe kerülnek." Vegyesek. [SRG.]

SÁMI Lajos: Az északi fény. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. febr. 18. 7. sz. pp. 80-81. "Arago irataiban ama nevezetes állítással is találkozunk, hogy mig az északi fény tart, bizonyos halk moraj is hallatszik." [HAI.]

-i. -s.: A nap. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. ápr. 7. 14. sz. pp. 175-176. "Flammarion Kamill franczia tudós, ki máris oly sokat tett a természettudományok s különösen a csillagászat népszerűsítésére, Secchi római csillagásznak a napról irt jeles művét birálván, érdekes kivonatba foglalja össze a nap körül tett legújabb tudományos észlelődések főbb eredményeit." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: Az 1871. decz. 12-ki teljes napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. ápr. 14. 15. sz. p. 188. "...a mellékelt képen látható ugy nevezett korona, Lockyer és Respighi jelentése szerint sem egyéb mint a napnak főleg hydrogenből (köneny) álló burkolata, melynek nincsen saját fénye, hanem azt magától a naptól nyeri." [HAI.]

[SÁMI Lajos]: Üstökös csillagok. [1.] = Vasárnapi Ujság 19. 1872. máj. 26. 21. sz. pp. 255-256. "Jelenleg nyolcz olyan üstököst ismerünk, melyekről biztosan tudjuk, hogy még egyszer, avagy némelyek többször is, meg fognak látogatni bennünket." [HAI.]

SÁMI Lajos: Üstökös csillagok. (Vége.) = Vasárnapi Ujság 19. 1872. jun. 2. 22. sz. pp. 270-271. Halley, Encke, Biela, Faye, Brorsen, D’Arrest, Tuttle, Winnecke üstökösökről. [HAI.]

(Halálozások.) Dr. Murmann Ágost. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. nov. 3. 44. sz. p. 550. "...szép készültségü ifjú csillagász, ki előbb a prágai egyetemen a csillagászat magán tanára, utóbbi időben pedig a budai országos meteorológiai intézet igazgatója dr. Schenzl Guido segédje volt - okt. 28-án a kholera áldozatává lett Budán." [HAI.]

          1873.

COTTA, [Carl] Bernhard von: A jelen geológiája. Az eredeti harmadik kiadása után fordította Petrovits Gyula. A szerző aczélmetszetű arczképével, és hat fametszetű ábrával. Budapest, 1873. K. M. Természettudományi Társulat, Pesti könyvnyomda. 472 p. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 1./ Az eredetivel összehasonlította Hofmann Károly. A csillagászathoz szorosabban kapcsolódó fejezet: Geológia és csillagtan (pp. 312-338.). Alfejezetek: A Nap (pp. 315-317.); A Hold (pp. 318-331.); Meteoritek (pp. 332-338.). [HAI.*]

  HUNFALVY János: Ég és Föld, vagyis csillagászati földrajz. A szöveg közé nyomott hetven fametszettel. Pest, 1873. Athenaeum kiadó és nyomda. 351 p. [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXXIII-ra [1873-ra]. Pest, 1873. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 408 p. Csillagászat: pp. 1-210. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1873-ra (p. 5.). Időszámítás 1873-ra (pp. 6-7.). Gergelyféle naptár. Juliusféle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások. (pp. 80-82.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1873-ra (pp. 83-84.). A bolygók, mellékbolygók és bolygódok pályarendszerének áttekintése (pp. 85-87.). A bolygók pályaelem rendszerei (pp. 88-89.)
A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 90-91.). Bolygódok jegyzéke felfedezésök ideje szerint (pp. 92-97.). A bolygódok nevei betű szerint rendezve (pp. 98-99.). Bolygódok pályaelem rendszerei (pp. 100-111.). A bolygódok a naptól való távolságuk és naponkénti középmozgásuk szerint rendezve (pp. 112-117.). A bolygódok középkivüliségük szerint rendezve (pp. 118-120.). A bolygódok pálya-hajlásuk szerint rendezve (pp. 121-123.). Az 1872-ik év első felében négy új bolygód fedeztetett föl u. m. (pp. 124-125.). Az 1869., 1870. és 1871-ik évben fölfedezett üstökösökről (pp. 126-132.). A szakaszos azaz kerülékes pályáu üstökösökről (pp. 132-139.). Adalékok a szakaszos vagyis kerülékes pályáu üstökösök történetéhez (pp. 140-151.). Üstökösök kerülékes pályaelemei (pp. 152-161.). Az alap-csillagok közép helyei 1873-ra (pp. 162-163.). Pótlék, 25 fényes csillag középhelyei 1873-ra (p. 164.). A csillagdák földirati fekvései (pp. 165-168.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 169-170.).
Hasznos és gyakran használt táblák I-től egész XVI-ig (pp. 171-194.). Csillagászati középfénytörés (pp. 171-178.). A közép időnek csillagidőre való átváltoztatása (p. 179.). Csillagidőnek középidőre való átváltoztatása (p. 180.). Az időnek ívre való átváltoztatása (p. 181.). Az ívnek időre való átváltoztatása (p. 182.). Az órák, perczek és másodperczek a nap részeiben kifejezve (p. 183.). Az év (tized, század, ezred stb.) részei kifejezve napok-, órák-, perczek- és másodperczekben (p. 184.). A hőmérők összehasonlítása Reaumur fokok után (p. 185.). A hőmérők összehasonlítása Celsius fokok után (p. 186.). A hőmérők összehasonlítása Fahreinheit fokok után (pp. 187-188.). A metre, toise, párisi, londoni és bécsi láb összehasonlítása bécsi láb után (p. 189.). A metre, toise, párisi, londoni és bécsi láb összehasonlítása metre után (p. 190.). A metre, toise, párisi, londoni és bécsi láb összehasonlítása toise után (p. 191.).
A metre, toise, párisi, londoni és bécsi láb összehasonlítása párisi láb után (p. 192.). A metre, toise, párisi, londoni és bécsi láb összehasonlítása londoni láb után (p. 193.). A vonalak- és hüvelykeknek lábrészekre való átváltoztatása, és megfordítva (p. 194.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 195-210.). [HAI.]

  MURMANN Ágost: Az 1861-iki nagy üstökös pályájának meghatározása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1873. Eggenberger-féle Akad. könyvkereskedés, Athenaeum nyomda. 65. p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 2. köt. 5. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1873. jan. 20. [KSZ.]

SEBŐK László: A nagy világ csodái. Népszerű csillagtan különös figyelemmel a népünk közt uralgó babonákra. Egerben. 1873. A "Sz.-István-Társulat"-nál. Nyomatott az Érsek-Lyceumi Nyomdában. 64 p. /Népkönyvtár. III./ A hátsó külső borítón: A "Népkönyvtár" III. A nagy világ csodái az égen. A természeti tüneményeket magyarázza tekintettel a babonákra. pp. 34-35. A kis bolygók. "1871-ben ötöt födöztek fel, s akkor számuk száztizenhét volt, azóta már bizonyosan többet is felfödöztek. Ez apróság közül a legelsőt, mely Czéresnek neveztetett, Piazi nevű olasz találta föl igen jó üvegén épen 72 év előtt új-év hajnalán." [KSZ.]

HŐKE Lajos: Hell, Sajnovics és a magyar jezsuiták. = Athenaeum 1. 1873. 2. köt. jun. 5. 23. sz. cc. 1472-1475. Röviden ír a Vénus átvonulásról, útjukról. [SRG.]

Ég és Föld, vagyis Csillagászati földrajz. Írta: Hunfalvy János. = Földrajzi Közlemények 1. 1873. 1. füz. p. 56. Könyvismertetés, nagyon dicsérő kritika. Feltehetően a szerkesztő írása.; A Földrajzi Közlemények lap kiadója a Magyar Földrajzi Társulat. Szerkesztette Berecz Antal, 1904-től Cholnoky Jenő. 1919-ben a szerkesztők: Bátky Zsigmond és Littke Aurél, 1920-től Fodor Ferenc. A folyóirat 1873-ban indult. A kötetekben (évfolyamokban) eleinte 12 füzet (szám) jelent meg. Az első világháborút követően évi 2, 3, 4 majd 6 füzetben folytatódott. [IBQ.]

TÓTH Ágoston: Jelentés a nemzetközi európai fokmérés állandó bizottságának 1873. évi szeptember hó 16-tól 24-ig Bécsben tartott gyűléséről. = Földrajzi Közlemények 1. 1873. 5. füz. pp. 291-301. Csillagászati-földrajzi felsőgeodéziai mérések. [IBQ.]

  S. F.: Az ovifaki meteorvas... = Földtani Közlöny 3. 1873. 5-6. sz. pp. 135-136. Grönlandi meteorvasat F. Wöhler, Dambrée és Nordenskiöld is elemezte. Vegyesek. [SRG.]

SCHENZL Guidó: Az 1872 november 27-ki meteorraj megfigyeléséről és pályájának kiszámitásáról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 7. 1873. 7. sz. pp. 116-120. A levelező tag értekezését előterjeszti Szily Kálmán. [SRG.]

PORUBSZKY Jenő: Óraidő és hétköznap a földfelület különböző pontjain. = Magyarország és a Nagyvilág 9. 1873. júl. 27. 30. sz. p. 381. Weisz után. [SRG.]

Sz. V.: A nap és foltjai. = Magyarország és a Nagyvilág 9. 1873. aug. 10. 32. sz. pp. 398-399. Mutatvány Flammarion: Égi csodák című könyvéből. [SRG.]

U. Gy.: A hold. = Magyarország és a Nagyvilág 9. 1873. dec. 7. 49. sz. p. 611. [SRG.]

U. Gy.: A hold. = Magyarország és a Nagyvilág 9. 1873. dec. 14. 50. sz. pp. 624-626. [SRG.]

SZENTE József: Utasitás a földgömb és tellurium ismertetésére és használatára a népiskolai tanitóképzés számára. = Néptanitók Lapja 6. 1873. ápr. 10. 15. sz. p. 252. Könyvismertetés. [SRG.]

BERNSTEIN, A.: Egy képzeletbeli utazás a mindenségben. Elindulás. = Néptanitók Lapja 6. 1873. júl. 10. 28. sz. pp. 484-485. [SRG.]

BERNSTEIN, A.: Egy képzeletbeli utazás a mindenségben. = Néptanitók Lapja 6. 1873. júl. 24. 30. sz. pp. 522-523. [SRG.]

BERNSTEIN, A.: Egy képzeletbeli utazás a mindenségben. = Néptanitók Lapja 6. 1873. júl. 31. 31. sz. pp. 540-542. [SRG.]

BERNSTEIN, A.: Egy képzeletbeli utazás a mindenségben. = Néptanitók Lapja 6. 1873. aug. 7. 32. sz. pp. 556-557. [SRG.]

BERNSTEIN, A.: Egy képzeletbeli utazás a mindenségben. = Néptanitók Lapja 6. 1873. szept. 4. 36. sz. pp. 644-645. [SRG.]

A csillagok száma. = Néptanitók Lapja 6. 1873. okt. 23. 43. sz. p. 787. [SRG.]

SZABÓ Károly: Komáromi Csipkés György magyar nyelven kiadott munkáiról. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 7. 1873. máj. 5. füz. pp. 345-351. Csillagászat: p. 348. "Judicium de Cometis et Astrologia judiciaria. Imp. Debrecini A. Ch. 1665. Minthogy ezen könyvnek mindeddig csak egyetlen czímlaptalan példányát láttam, valódi magyar czimmását nem adhatom. A könyv, mint a szerző maga följegyezte, Debreczenben 1665-ben jelent meg; mit a csonka példány nyomdai kiállításából és az ajánlás keltéből (Debreczen; 1665. Böjtelő havának 5. napján) eddig is biztosan meghatározhatónak tartottam. Ezen egész könyvecske nem más, mint egy tudományos levél, melyet Komáromi Csipkés György Kobb Fridrik Farkashoz, Szatmár vára parancsnokához intézett. Kobb ugyanis az 1661-ben föltűnt üstökös felől, melyet akkor közönségesen jövendő veszedelem előjelének tekintettek, magának fölvilágosítást kívánván szerezni,
megparancsolta Debreczen várostanácsának, hogy az ott tartózkodó Astrologust rögtön küldjék hozzá; mit a tanács az astrologus eltávozta miatt nem teljesíthetvén, Komáromi Cs. György intézett hozzá egy terjedelmes latín levelet, melyben az üstökösök felől való babonás hiedelmeket természettudományi és hittani érvekkel ostromolja s az astrologia hiábavalóságát mutogatja. Ezen levelet aztán, mint az elöszóban írja, azok kérelmére, kiknek e könyvét ajánlotta, magyarra fordítva, némi változtatással és bővítéssel bocsátotta közre. Ezen érdekes munkának, melyet Sándor István Magyar Könyvesház 41. l. "Az Üstökös Tsillagokról való Judicium" czímmel hibásan helyez Debreczen 1661-re, egyetlen csonka példányát, melyből a czímlap és az ajánlás első levele hiányzik, a s.-pataki ref. coll. könyvtárában láttam. - A könyv 12r. 101 lap. Elöl: czíml., ajánlás, mut. tábla 7 sztlan levél (ha teljes.)" - írta Szabó Károly. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az üstökösökről. = Természet 1873. 5. 1. sz. pp. 1-6.; 2. sz. pp. 19-22.; 3. sz. pp. 31-35. [SRG.]

A hulló csillagok és az éjszaki fény. = Természet 5. 1873. 1. sz. pp. 12-13. [SRG.]

Egy napfogyatkozási rendelet 1699-ből. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. január hóra. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 14. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A Biela-üstökös feltalálása. = Természet 5. 1873. 3. sz. pp. 37-38. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. február hóra. = Természet 5. 1873. 3. sz. p. 42. [SRG.]

VOLLY István: Kopernik Miklós emlékezete. = Természet 5. 1873. 4. sz. pp. 43-45.; 5. sz. pp. 57-62. [SRG.]

NAGY Tamás: A feltalált Bieta [ ! ] üstökös elemel. = Természet 5. 1873. 4. sz. p. 56. A szövegben helyesen: Biela-üstökös. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 5. 1873. 5. sz. pp. 69-70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. márczius hóra. = Természet 5. 1873. 5. sz. p. 70. [SRG.]

NAGY Tamás: A Nap átmérőjéről. = Természet 5. 1873. 6. sz. pp. 81-82. [SRG.]

HUNFALVY János: Az újév kezdete, s a húsvét idejének meghatározása. = Természet 5. 1873. 7. sz. pp. 85-90. [SRG.]

NAGY Tamás: Protuberantiák és napfoltok. = Természet 5. 1873. 7. sz. pp. 94-96. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A világrendszer támadásáról. = Természet 5. 1873. 8. sz. pp. 99-105. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. április hóra. = Természet 5. 1873. 8. sz. p. 112. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. május hóra. = Természet 5. 1873. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 5. 1873. 11. sz. pp. 153-154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. junius hóra. = Természet 5. 1873. 11. sz. p. 154. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Delejességi észleletek az ó-gyallai csillagda részéről. = Természet 5. 1873. 13. sz. pp. 175-178. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az 1871. deczember 12-iki napfogyatkozás észlelésének eredménye. = Természet 5. 1873. 13. sz. pp. 178-180. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. julius hóra. = Természet 5. 1873. 13. sz. p. 181. [SRG.]

NAGY Tamás: Napfoltok. = Természet 5. 1873. 14. sz. pp. 191-194. [SRG.]

NAGY Tamás: A napfoltok észlelésének módja Ó-gyallán. = Természet 5. 1873. 15. sz. pp. 197-205. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. augusztus hóra. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 210. [SRG.]

Uj bolygók. = Természet 5. 1873. 16. sz. p. 224. [SRG.]

NAGY Tamás: A bolygók mozgása. = Természet 5. 1873. 17. sz. pp. 228-235. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. szeptember hóra. = Természet 5. 1873. 17. sz. p. 238. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A hulló csillagok észlelése Ó-Gyallán. = Természet 5. 1873. 8. sz. pp. 249-250. [SRG.]

NAGY Tamás: Észleljük a hulló csillagokat! = Természet 5. 1873. 19. sz. pp. 259-264.; 20. pp. 274-276. [SRG.]

Asteroidák és üstökösök. = Természet 5. 1873. 19. sz. pp. 265-266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. október hóra. = Természet 5. 1873. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. november hóra. = Természet 5. 1873. 21. sz. p. 294. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Nevezetesebb csillagdák. = Természet 5. 1873. 23. sz. pp. 316-318. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. december hóra. = Természet 5. 1873. 23. sz. p. 322. [SRG.]

  Az 1872-ik évi novemberi csillag-hullás. (A bécsi cs. kir. csillagda jelentése.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 16-17. Wiener Zeitung alapján közli: S. R. Apróbb közlemények. [PIR.]

  Az idő-kelet meghatározása. (Mutatvány Hunfalvy János "Ég és Föld" czímű munkájából.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 18-21. [SRG.]

  HELLER Ágost: Üstökösök és hullócsillagok, különösen a Biela-féle üstökös és a november 27-iki csillaghullás 1872-ben. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 22-30. Beküldött észlelési leírásokkal kiegészítve. [PIR.]

  TERNER Adolf: "Ég és föld", Hunfalvy csillagászati földrajza. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 31-33. Különfélék. Könyvismertetés. Apróbb közlemények. [PIR.]

L. I. [LENGYEL István]: Az 1871-ik évben elhalt tudósok nekrológja. Herschel, sir John Frederick William, apjához méltó híres csillagász. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 34-35. John Herschel (1792. márc. 7. - 1871. máj. 11.) Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  KÖNIG Gyula: A természettudományok fölvirágzásáról a XVII-dik század elején. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. febr. 42. füz. pp. 41-48. A modern természettudomány kialakulása többek között Galilei és Kepler munkássága alapján. [PIR.]

  SCHULHOF Lipót: A Biela-féle üstökösről. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. febr. 42. füz. pp. 66-67. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  Levélszekrény. (7.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. márc. 43. füz. p. 120. Szerk.: N. T. urnak. A Biela-üstökösről küldött adatai nem használhatók. Apróbb közlemények. [SRG.]

  KVASSAY Jenő: A meteorok legújabb elmélete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. pp. 136-146. Entwurf einer astronomischen Theorie der Sternschnuppen. Von J. V. Schiaparelli. Stettin, 1871. [PIR.]

  Felhívás a Vénus 1874. évi átvonulásának megfigyelésére. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. pp. 150-151. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

STOLMÁR Károly: Vaknap. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. p. 154. Melléknap Újpesten 1873. márc. 21-én délután. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  Levélszekrény. (12.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. p. 160. Szerk.: N. T. urnak. A Klinkerfuest-üstökösről küldött adatok. Apróbb közlemények. [SRG.]

  SZTOCZEK József: Újabb nyomozások a színkép-elemzés terén. (Előadatott a m. Tudományos Akadémia 1873 május 25-én tartott XXXIII-ik közülésén.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jún. 46. füz. pp. 214-223. A színképelemzés és csillagászati alkalmazásainak áttekintése. [PIR.]

  A fényiró sugarak elnyeletéséről a Nap légkörében. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jún. 46. füz. p. 241. Bouguer, Secchi, Liais és Vogel H. C. megfigyeléseiről. Természettan. Rovatvezető: B. Eötvös Loránd. Apróbb közlemények. [SRG.]

  S. R. [SOMOGYI Rudolf]: Új módszer napfogyatkozások és csillagátvonulások megfigyelésére. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. júl. 47. füz. pp. 278-279. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Jegyzet a megelőző czikkhez. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. júl. 47. füz. p. 279. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  HELLER Ágost: Az üstökösök physikája. (Előadatott az 1873. május 2-ikán tartott természettudományi estélyen.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. aug. 48. füz. pp. 297-310. [SRG.]

  Vénus átvonulásának megfigyelésére... = Természettudományi Közlöny 5. 1873. szept. 49. füz. p. 373. Orosz csillagászok 24 állomást szándékoznak berendezni Szibériában. Apróbb közlemények. [SRG.]

  WEISS Ödön: Hulló-csillagok megfigyelése Magyarországon. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 404-405. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

SCHULHOF Lipót: Az 1873-dik évi második (Tempel-féle) üstökös elliptikus elemeiről. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 405-406. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  L. I. [LENGYEL István]: A Nap felszínének hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 406-407. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Napfoltok mérséklete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 407-408. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

L. I. [LENGYEL István]: A Galilei-emlék Florenczben. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 409-410. Különfélék. Apróbb közlemények. [PIR.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Csillagrendszerek, azok mozgása és távolsága. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 447-449. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Mars bolygóról. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 449-450. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  KONKOLY Miklós: Egy meteor maradványa. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 450-451. Ógyalla, 1873. okt. 13. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1872-ik évben elhalt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. dec. 52. füz. pp. 480-482. Delaunay, Charles Eugene, a párisi csillagda igazgatója (1816. ápr. 9. - 1872. aug. 5.); Kaiser, Frederik, a leideni csillagda igazgatója (1808. jún. 10. - 1872. júl. 18.); Laugier, Paul August Ernest francia csillagász (1812. - 1872. febr. 5.); Murmann, Ágoston csillagász (1837. - 1872. okt. 25.). Különfélék. [SRG.]

MASZLAGHY Ferencz: Kopernik Miklós emlékezete. = Uj Magyar Sion Negyedik évi folyam 1873. 4. füz. pp. 247-263. [SRG.]

RAJNER Lajos: A physico-teleologicus Isten-érv mennyiségtani alapokra fektetve. 1-3. = Uj Magyar Sion Negyedik évi folyam 1873. 9. füz. pp. 439[639]-653. [SRG.]

RAJNER Lajos: A physico-teleologicus Isten-érv mennyiségtani alapokra fektetve. 4. = Uj Magyar Sion Negyedik évi folyam 1873. 12. füz. pp. 881-910. "Miután jelenleg a meterialisták közt legelfogadottabb azon nézet, hogy minden természeti tünemény az anyag legkisebb részecskéinek mozgásából kimagyarázható s ennélfogva mindaz, mit az összvilágban látunk, nem egyéb mint az anyag ősparányainak, különböző törvények szerint történő összeköttetései. ...Naprendszerünk határőrét a csillagászat jelen állása szerint Neptun bolygó képezi." [SRG.]

Égi tünemény. Jákfán július 25-én este... = Vasmegyei Lapok 7. 1873. aug. 7. 63. sz. p. 2. Tűzgömb. [SRG.]

SÁMI Lajos: Hol és mikor kezdődik az újév. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. jan. 5. 1. sz. pp. 6-7. "Vájjon helyesen cselekszünk-e, mikor az évszázadok elején az, éveket jelző számok végére 0-t és nem 1-et teszünk, és igy például 1600 vagy 1601, 1700 vagy 1701, 1800 vagy 1801-e az illető évszázadok valódi kezdete? Épen igy kérdhetjük, hogy tulajdonképen mikor és hol kezdődik valamely nap, például 1873. január 1-eje és a föld kerekségén hol és melyik percznél kell a keltezést (dátum) kezdenünk?" [HAI.]

GYÖRGY Aladár: Kopernikus Miklós. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. febr. 23. 8. sz. pp. 89-90. "...s már 1507-ben megkezdette leírni gondolatait az uj csillagászati rendszer felől. ... 1543. máj. 24-kén meghalt. Csakis pár órával halála előtt jutott kezébe nagy müvének első kész példánya."[HAI.]

MOLNÁR Lajos: Az üstökösök physikája. Heller Ágostonnak a természettudományi társulat ülésben tartott értekezéséből. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. máj. 18. 20. sz. pp. 238-239. "Az üstökösnek legjellemzőbb része az úgynevezett csonga, vagy mint a chinaiak igen kifejezőleg mondják: az uszály. ...Nagyon valószínű, hogy az üstökös egyes különvált részekből áll, melyek mint meteorkövek lehullanak. Ezt bizonyítja átlátszóságuk is." [HAI.]

K-y: A meteorológiáról. 2. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. jun. 29. 26. sz. p. 310. A csillagászattal kapcsolatba hozható rész: "Lockyer pedig kimutatta alig néhány hét előtt, hogy az esőzés maximuma és minimuma a nap foltjainak tizenegy évi pálya-futásával van összefüggésben." [HAI.]

SÁMI Lajos: Egy csillag születése. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. jun. 29. 26. sz. p. 311. "1866. május 12-én este a Corona Borealis nevű csillagcsoportban hirtelen egy csillag tűnt föl, mely körülbelől a második és harmadik nagyságú égi testek közé volt számitható. ...a hónap végével kilenczedik nagyságúvá fogyatkozott." [HAI.]

K-y: A meteorológiáról. 3. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. jul. 6. 27. sz. pp. 323-324. "Az időjárásjelzők között az első, sőt úgyszólván az egyedüli helyet Secchi atyának, a collegium románum tanárának, egyetemes műszere foglalja el, melyért az 1867-iki párisi kiállitáson a becsületrend keresztjét kapta." [HAI.]

SÁMI Lajos: Az év legrövidebb napja. = Vasárnapi Ujság 20. 1873. dec. 21. 51. sz. pp. 607-608. "Lapunknak ez évben utolsó-előtti száma nevezetes napon jelenik meg, deczember 21-én, mely az év legrövidebb napja itt a földgömb északi felén." [HAI.]

          1874.

  KONDOR Gusztáv: Emlékbeszéd Herschel János külső tag felett. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1874. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 3 . sz./ Felolvasta az összes ülésen 1874. júl. 1.; John Herschel 1792. márc. 7-én született, a csillagászt 1858. dec. 16-án választották az MTA külső tagjává, 1871. máj. 12-én halt meg. [KSZ.]

  

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagda leírása s abban történt napfoltok észlelése, néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. 1872. és 1873. 3 táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1874. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál, Hoffmann és Molnár, Athenaeum nyomda. 67 p., 3. t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 2 . sz./ Előterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. márc. 16. Az 1871. nyarán felépített csillagda és műszereinek leírása. Földrajzi koordinátái. A napfoltok észlelésének módja kivetítéssel. A rendszeres napészlelést 1872. máj. 16-án kezdték. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. Színes naprajzok 1873. márc. 15-én és 1873. márc. 30-án (1. melléklet).;
Tíz érdekes napfolt-csoport fekete-fehér rajza 1872. jún. 9. és 1873. dec. 25. között (2. melléklet).; Tíz vörösre színezett protuberancia-rajz 1872. dec. 28. és 1873. máj. 13. között (3. melléklet). 1873. júl. 25-én meteorok spektrumát észlelte. 1873. okt. 13-án este egy tűzgömb legalább 25 percig tartó nyomát figyelte, színképelemzéssel is. 1872. nov. 27-én az Andromedidák-meteorraj hullását figyelte: este 7.45-8.19-ig 294, majd 9.07-9.54-ig 1796 hulló csillagot olvasott meg, "a meteorok oly sűrűn hullottak, hogy feljegyzésről szó sem lehetett" és "legalább 5-600-al kevesebbet olvastam, miután néha az ég vízpárákkal húzódott be, s ekkor legfeljebb csak 3-ad nagyságúakat láthattam. 9.54-kor ismét abba kellett hagynom az észlelést, mert vastag felhő födte be az eget."
1871. okt. 25-én egy gyönyörű északi fényt észlelt, spektroszkóppal vizsgált. 1871. nov. 5-én d. u. 4-kor (világos nappal) egy északi fényt észlelt, a tünemény megmaradt még napnyugta után is. 1872. febr. 11-én este az állatövi fény különösen ragyogónak mutatkozott, ezzel egy időben északi fény tűnt fel, mindkettőt vizsgálta spektroszkópjával. [KSZ.]

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. MDCCCLXXIV-re [1874-re]. Pest, 1874. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 213 + 192 p. Csillagászat: pp. 1-213. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámitás (p. 5.). Időszámítás (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A Hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfedések. (pp. 8-79.). Nap- és holdfogyatkozások (pp. 80-81.). Venus átvonulása 1874-ben (pp. 82-83.). Pályakor ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara (pp. 84-85.). A bolygók, mellékbolygók és bolygódok pályarendszereinek áttekintése (pp. 86-91.). A bolygók pályaelem rendszerei (pp. 92-93.). A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 94-95.).
Bolygódok jegyzéke felfedezésük ideje szerint (pp. 96-101.). Bolygódok nevei betű szerint rendezve (pp. 102-103.). Bolygódok pályaelem rendszerei (pp. 104-115.). A bolygódok a naptól való távolságuk szerint rendezve (pp. 116-121.). A bolygódok középkivüliségük szerint rendezve (pp. 122-124.). A bolygódok a pálya-hajlásúk szerint rendezve (pp. 125-127.). 1872-ben 11 új bolygód fedeztetett fel (pp. 128-132.). 1873. év közepéig 3 új bolygód fedeztetett fel (p. 133.). A kerülékes pályáju üstökösökről (pp. 134-137.). Az 1866. évi novemberi hulló csillagraj pályája. (pp. 138-143.). Adalékok a kerülékes pályáju üstökösök történetéhez (pp. 144-156.).A keriülékes pályáju üstökösök pálya-elem-rendszerei (pp. 157-166.).Az alap-csillagok középhelyei (pp. 168-169.). Pótlék, 25 fényes csillag középhelyei 1874-re (p. 170.).
A csillagdák földirati fekvései (pp. 171-175.). Jegyek és rövidítések magyarázata (p. 176.). A bolygódok jegyei és nevei (pp. 177-178). Hasznos és gyakran használt táblák I-X-ig (pp. 179-196.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése (pp. 197-212.). [HAI.]

  SZABÓ Ignácz: A lég. Népszerű légtünettan. (Meteorologia) különös tekintettel hazánk légtüneti viszonyaira. A művelt rendek szükségeihez alkalmazva. Magyar Hölgyek díjával a M. Tud. Akadémia által jutalmazott pályamunka. Két földabroszszal s számosabb ábrákkal. Budapest, 1874. Eggenberger-féle Akad. könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár), Nyomatott az Athenaeum nyomdájában. 221 p. 2 t. A csillagászathoz szorosabban köthető fejezetek: A légkör villanyos tünetei. Benne: Fényvillanások. Szent-Ilona-láng. Sarkfény. (pp. 158-178.); A légkör fényjelenetei. Benne: A lég világossága. Az ég azúrja s ennek árnyalatai. A párák befolyása a légkör színére. Az ég boltozata. Estszürkület; hajnal. Estpir, hajnalpir. Szivárvány. Nap- és hold-udvarok; fénykörök; mellék-napok és holdak. Légtükrözés. A csillagok fényhajlása. Fata Morgana. Délibáb. Bolygó tűz. Csillaghullás. (pp. 179-191.). [HAI.]

BIERBAUER Lipót: A Napról. In: Értesitvény a pannonhalmi Szent-Benedek-rend győri Főgimnáziumáról az 1873/4. tanév végén. Győrött, 1874. Nyomatott Sauervein Gézánál. pp. 3-20. "...Értekezésünk keretébe óhajtjuk illeszteni rövidletben jelen korunk hiresebb csillagászai kutatásának eredményét, I. a naptávola- s méreteiről, II. annak physikai mivoltáról és felületén mutatkozó néhány tüneményről, mutatványul ily cimü kézirati müvünkből: "Ég és föld természettana."
Sajnos, hogy a jelen tudomány céljától még igen messze áll; nincsen ugyan hiány megfigyelési anyagban, bővelkedik az elég sok elmés speculatióban és hypothezisben; de azon sajátszerű nehézségek hiúsítják meg nagy részben erőmegfeszítésünket, melyek ilynemű kutatásokkal elválaszthatlanul egybekapcsolvák. Talán jelen nemzedékünknek mégis fog sikerülni széttépni ama fátyolt, melylyel a nap titkait oly ügyesen tudja előttünk elrejteni; jelenleg minden erőmegfeszítés dacára csak annyit mondhatunk: hogy a természettel folyó harcban, a nap titkaiba való hatolást illetőleg, még a győzelmet ki nem vivtuk..." [HAI.]

(Globus): Az 1873. évben meghalt Geographusok. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. p. 123. Christoph Hansteen 1784. szept. 26. - 1872. ápr. 11. A koppenhágai Egyetem csillagászat-tanára, a földmágneses mérések gyűjtője és feldolgozója. [IBQ.]

WEYPRECHT Károly - PAYER Gyula: Jelentései az osztrák-magyar éjszaksarki expeditió bizottságához. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. pp. 233-265. "Novemberben két hókunyhót építettünk, melyekben aztán az álló (mozdulhatatlan) delejességi és csillagászati műszerek állíttattak föl;..." p. 238.; sarki fények p. 247.; melléknap. p. 257. [SRG.]

A bolygók hőmérsékéről. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. pp. 449-450. "A bolygók hőmérsékletnek meghatározásánál, a naptól való távolságon kívül még más a hőviszonyokat szabályzó tényezőket is tekintetbe kell venni." [IBQ.]

KOMLÓSSY D.: A kettős csillagok. = Fővárosi Lapok 11. 1874. szept. 16. 210. sz. pp. 916-917. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: A kolozsvári Vénus-expedíció eredménye. = Fővárosi Lapok 11. 1874. dec. 13. 285. sz. p. 1245. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai observatoriumon tett észleletek leírása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 8. 1874. 5. sz. pp. 60-61. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

SCHULHOF Lipót: "Az 1870-ik évi IV. sz. és az 1871-ik évi II. sz. üstökös végleges pályaszámítása". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 8. 1874. 15. sz. pp. 214-217. Előterjeszti Schenzl Guidó. [SRG.]

GALGÓCZY Károly: Emlékbeszéd néhai Vállas Antal k. t. felett. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 8. 1874. 17. sz. pp. 260-261. [SRG.]

A természettudományi társulat ülése. [November 18. Morgenstern Frigyes: Venus legközelebbi átvonulásáról; Schuller Alajos: a dielektrikus állandóról]. A Reform tárczája. = Reform 6. 1874. nov. 20. 319. sz. p. 1. "A természettudományi társulat mai szakülésén két fiatal természettudós látta el a nem épen kielégítő számú hallgatóságot szellemi táplálékkal. Nem tartva magunkat a sorrendhez, előbb az átalánosabb érdekű értekezésről emlékszünk meg. Tudniillik: a Venus legközelebbi átvonulásáról. [...] Kepler mondotta először előre a Venus átvonulását a Rudolfra táblázatok szerint. A kijelölt évben 1631-ben nagy volt a mozgalom az európai csillagászok közt. De a számításba hiba csúszott be, úgy hogy a nap az európai láthatáron alul állott, tehát nem volt látható. Ezután csak egy csillagász foglalkozott e tüneménnyel. Horrox Jeremiás, angol lelkész, sok időt és fáradságot fordított az asztronómiai kutatásokra. A Venus 17 ik századbeli átvonulásai nem estek rendszeres megfigyelés alá.
De már a 18-ik századbeli átvonulást, különösen az 1769-ik évit, a tudomány emberi élénk figyelemmel várták, a kellő előkészületeket ideje korán megtették. Ez alkalommal VII ik Keresztély dán király Hell Miksa magyar csillagászt hívta meg, hogy a jeges tengeren fekvő Wardhus szigetén tenné meg a várva várt tünemény körül észleleteit. ..." [HAI.]

FRANKL Vilmos: Melanchthon és magyarországi barátai. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 8. 1874. márc. 3. füz. pp. 149-184. Csillagászat: p. 181. Melanchthonnak három, Magyarországgal kapcsolatos csillagászati jelenségéről ír a szerző. A rövid utalások: 1./ 1530. november 13-án: "A szomorú valóság mellett álomképek, jóslatok, csodaszerű tünemények is zaklatják érzékeny lelkét. Majd azon töprenkedik, a mit 1530-ban egy krakkói csillagász a napsötédésből jövendölt, hogy Szapolyay megbukik és Magyarország a török igája alá kerül."; 2./ 1555. február 19-én: "Majd, midőn értesül, hogy Magyarország bizonyos pontján a levegőben két kígyó-sereg véres csatájának voltak tanúi, ezen jelenet értelmének kifürkészésén fárad.";
3./ 1556. októberben: "Máskor ismét arról értesül, hogy hazánkban tizenhét egymásután következő éjjelen csillagokat láttak egymással küzdeni és mindig győzött, a mely keletről jött. Ennek értelme nem kétséges többé előtte. "Deus adsit nobis"! [Isten segítsen nekünk!] kiált föl."
[Kaposvári Zoltán szerint a krakkói csillagász az 1530. márc. 29-i részleges napfogyatkozást láthatta. A fogyatkozás adatait Krakkóra (É 50,06 fok, K 19,93 fok) számította. A napfogyatkozás 4.40 UT-kor kezdődött 4,9 fok magas napállásnál. A maximális fázis 66,7 %-os volt, ez 5.33 UT-kor állt be. Akkor a Nap 13,4 fokkal volt csak a horizont felett: még elég alacsonyan lehetett a jó észleléshez, és elég "sötétet" okozhatott a riadalomhoz. A jelenség 6.29,5 UT-kor végződött, amikor a Nap 22,3 fok magasan járt.] [KSZ.]

Csillagászati jegyzetek 1874. január hóra. = Természet 6. 1874. 1. sz. p. 14. [SRG.]

NAGY Tamás: A napfoltok mivoltáról. = Természet 6. 1874. 4. sz. pp. 50-53. [SRG.]

Az 1874-ik évi Venuszátmenet megfigyelésére szervezendő expeditiók előkészületei... = Természet 6. 1874. 4. sz. pp. 57-58. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. február-hóra. = Természet 6. 1874. 4. sz. p. 60. [SRG.]

NAGY Tamás: A kettős csillagok. = Természet 6. 1874. 5. sz. pp. 69-71. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. márczius hóra. = Természet 6. 1874. 5. sz. p. 74. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. aprilis hóra. = Természet 6. 1874. 7. sz. p. 102. [SRG.]

A fény sebességéről. = Természet 6. 1874. 8. sz. pp. 103-105., 9. sz. pp. 121-123. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. május hóra. = Természet 6. 1874. 9. sz. p. 130. [SRG.]

Az 1872. és 1873-ban felfödözött bolygódok. = Természet 6. 1874. 10. sz. p. 144. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. juniushóra. = Természet 6. 1874. 11. sz. p. 158. [SRG.]

Procyon kisérője. = Természet 6. 1874. 13. sz. p. 186. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. julius hóra. = Természet 6. 1874. 13. sz. p. 186. [SRG.]

Vénusz holdja. = Természet 6. 1874. 15. sz. p. 213. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. augusztus hóra. = Természet 6. 1874. 15. sz. p. 214. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. október hóra. = Természet 6. 1874. 19. sz. p. 270. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. november hóra. = Természet 6. 1874. 21. sz. p. 298. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. december hóra. = Természet 6. 1874. 23. sz. p. 326. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Összefüggés légkörünk közép-hőmérséke és a napfoltok száma között. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. jan. 53. füz. pp. 28-29. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  LVI. Választmányi ülés. 1874. január 17-ikén. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. febr. 54. füz. p. 80. Heller Ágost és Schenzl Guidó bemutatja "véleményes jelentését a meteoroscopikus megfigyelések ügyében." Felolvastatott Konkoly Miklós indítványa egy Budapesten építendő csillagda ügyében. [PIR.]

  Az Ó-gyallai csillagda leírása, nehány ott tett észlelet megismertetésével. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. ápr. 56. füz. pp. 164-165. Szily Kálmán előterjesztése szerint a M. Tud. Akadémia osztály-ülésén 1874. márcz. 16-ikán. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Winnecke új üstököse. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. ápr. 56. füz. pp. 165-166. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

  Á. S. [ÁRKY Sándor]: A "Gönczöl szekér" múltja és jövője. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 202-205. A Revue Scientifique-ből, Flammarion után. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Sark- és földfény. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 206-207. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Ismét új üstökös. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. p. 207. Winnecke újabb üstököse. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PIR.]

  II. Választmányi ülés. 1874. február 21-ikén. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. p. 210. A titkár felolvassa Schenzl Guidó és Heller Ágost jelentését a hullócsillagok megfigyeléséről. Meteoroszkópokat országos segélyből fogják venni. A Konkoly által felvetett budapesti csillagda ügyét áttették a physikai és meteorológiai osztály hatáskörébe. [SRG.]

IV. Szakülés 1874. április 15-ikén. A m. tud. Akadémia heti üléstermében, délután 5 órakor. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 212-213. Kohn Gyula: Ujabb adatok a Nap physikai alkatához. Az előterjesztés rövid kivonata. [SRG.]

  G. B. [GONDA Béla]: Kosmikus por légkörünkben. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. júl. 59. füz. pp. 290-292. Természettan. Rovatvezető: Szily Kálmán. Apróbb közlemények. [PIR.]

A Nap hatása a borokra. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. júl. 59. füz. p. 294. Műszaki vegytan. Rovatvezető: WARTHA Vince. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Coggia üstököse. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. aug. 60. füz. pp. 319-320. Csillagtan, meteorológia és természettan. Rovatvezetők: Heller Ágost és Szily Kálmán. Apróbb közlemények. [PIR.]

SCHULHOF Lipót: Pótlékul a megelőző cikkhez. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. aug. 60. füz. p. 320. A Coggia-féle üstökös látszólagos mozgásáról. Csillagtan, meteorológia és természettan. Rovatvezetők: Heller Ágost és Szily Kálmán. Apróbb közlemények. [SRG.]

  PAYER Gyula: A sarkvidéki expeditio. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. okt. 62. füz. pp. 382-396. Sarki fények 1872. okt. 28-tól 1873. febr. 24-ig. p. 385. Melléknap 1873. ápr. elején. p. 392. [SRG.]

  HORVÁTH Miklós: A Nap hőmérsékletéről. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. nov. 63. füz. pp. 430-431. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

L. I. [LENGYEL István]: A napfoltok és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. nov. 63. füz. pp. 431-432. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  MORGENSTERN Henrik: A Vénus elvonulása a Nap előtt 1874 deczember 8/9-ikén. (Kivonatosan előadatott az 1874. november 18-ikán tartott szakülésen.) = Természettudományi Közlöny 6. 1874. dec. 64. füz. pp. 441-458. [PRP.]

Diarium Vitae Acrumnosae Georgii Cserei Senioris de Nagy-Ajta. 1756. consiquari ceptum 1765 folytatás. = Történeti Lapok 1. 1874. szept. 27. 26. sz. pp. 404-405. Nagyajtai id. Cserei György naplójában csillagászati jelenségek említése. [Tűzgömb: 1765.:] "Augustusnak 13-ik napján estéli hat óra után 40 minutakor napnyugatra egy égi jel láttatott, mintha egy nagy sárkány a farkát a felhőből kidugta volna,..."; [Leonidák 1765. nov. 11-12-én:] "Ad 11-m 9-bris virradólag láttatott jó reggel nap feljötte előtt egy kardforma lefüggeni a aeterbe."12-én "éjszaka a csillagok számtalan sokak szélyel futkostak az égen, néha összementek, néha meg sebesen sokan elfutottak, félő, hogy valami jövendő gonoszt ne jelentsenek..." [SRG.]

HOLLÓSY Jusztinián: A naprendszer égi testeinek legősibb fejlődése. = Uj Magyar Sion Ötödik évi folyam 1874. 3. füz. pp. 161-173. "Laplace állítása szerint a naprendszerhez eredetök óta tartozó, égi testek eleve egymástól elválasztva nem lévén, egyetlenegy gőzgömböt alkottak, mely roppant hőmérsékű volt, tengely körül forgott, s félátmérője Neptunon, a jelenleg legtávolabbnak ismert bolygón túl is messze terjeszkedvén, 626 millio mérföldnél jóval nagyobb lehetett." [SRG.]

KVASSAY Jenő: A tenger szinének sülyedése. = Vasárnapi Ujság 21. 1874. jan. 25. 4. sz. p. 54. A csillagászattal kapcsolatos rész: "A Mars ép ily módon veszítette el a csillagászok szerint vizét és légköre legnagyobb részét; a szilárd gyürü elnyelte azt. A viz saját súlyánál fogva a föld központja felé törekszik, s igy lassanként a fölszinről eltün a belsőbe. Ugyan igy vagyunk a holddal. Ezek kisebbek, mint a föld, tehát itt a viz hamarabb megtette útját a középpontig. A szárazság itt tökéletes. A Venusnak ellenben van tengere és elég nagy légköre, az ok igen közel fekszik, vagyanis ennek nagysága majdnem ugyan olyan, mint a földé." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: Merész terv. = Vasárnapi Ujság 21. 1874. máj. 10. 19. sz. p. 295. ...Charles Cros a franczia tudományos akadémia egyik közelebbről tartott ülésén egy értekezést tartott, melyben azt a kérdést fejtegeti, hogy miként lehetne a Venus közelgő átvonulását arra fölhasználni, hogy e bolygó lakóival összeköttetésbe jöhessünk. Charles Cros a többek között ezeket mondja: "Lehetséges, hogy a Venus felületén lakó lények közt csillagászok is akadnak, kiknek véletlenül eszökbe juthat, hogy az ő világuk, midőn a nap korongja előtt elhalad, minden bizonynyal a mi tud ni vágyunkat, figyelmünket és vizsgálódási vágyunkat is nagyobb mérvben fogja fölébreszteni. Ennélfogva könnyen föltehető, hogy azok a tudósok mindent el fognak követni, hogy velünk bizonyos jelek által észrevétessék magukat épen abban a pillanatban, mikor sejteni fogják, hogy a földről száz meg száz hatalmas távcső leend feléjök irányozva."... [HAI.]

-á-r-: A mostani üstökös. = Vasárnapi Ujság 21. 1874. jul. 12. 28. sz. pp. 441-442. "Coggia pillantotta meg először, még távcsőn, Marseilleben, s azonnal vizsgálat és kiszámítás alá kezdette venni pályájának irányát s természetét vagy úgynevezett elemeit. ...Konkoly Th. Miklós hazánkfia, az ó-gyallai csillagász, szinképi elemzés utján azt vélte egész biztossággal megállapithatni, hogy ez üstökös végtelenül gyér szén köneg-gázból áll, mely, valószinüleg villanyos izgatás folytán, önmagától világit, de azonkívül egyszersmind reflektált (a naptól kölcsönzött) fényt is bocsát szemünkhez." [HAI.]

SÁMI Lajos: A Venus átvonulása. (1874. deczember 9.) = Vasárnapi Ujság 21. 1874. dec. 6. 49. sz. p. 781. "...először e hó 9-én, azután nyolcz évvel későbben. Akkor ismét nagy időköz áll be a Venus átvonulásának előfordulásáig; el fog telni a XIX-ik század hátralevő része és a XX-ik egészen, mig a 2004-ik év júniusának 8-án az utóvilágnak megint alkalma nyilik e különös csillagászati jelenségben gyönyörködni a azt hihetőleg a mostaniaknál is tökéletesebb műszerek segélyével megfigyelni." [HAI.]

A nap alkatrészei és működése. Rajz a csillagászat köréből. = Vasárnapi Ujság 21. 1874. dec. 27. 52. sz. p. 836., 838. "A folytonos kisugárzás következtében a nap melege és világának természetszerűleg fogynia kell, s az úgynevezett napfoltok nem egyebek, mint kihűlt és kiégett anyagok, melyeket észlelet szerint a nap izzó tömege azonban csakhamar ismét elnyel." [HAI.]

          1875.

GALGÓCZY Károly: Emlékbeszéd Vállas Antal külső tag felett. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 15 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 8 . sz./ Felolvasta az összes ülésen 1874. dec. 21-dikén. A csillagászat népszerűsítésével és tanításával is foglalkozó Vállas 1851-ben vándorolt ki New-Orleansba, ott tudományos akadémiát alakított, hajózástant oktatott. Itt 1869. júl. 20-án meghalt. Amerikai tevékenységéről Xántus János visszaemlékezését is közli. pp. 13-15. [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. MDCCCLXXV-re [1875-re]. Budapest, 1875. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. Könyvárusnál. Nyomatott az Athenaeum nyomdájában. 397 p. Csillagászat: pp. 1-213. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1875-re (p. 5.). Időszámítás 1875-re (pp. 6-7.). Gergelyféle naptár. Juliusféle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások. (p. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1875-re (pp. 82-83.). A bolygók, mellékbolygók és bolygódok pályarendszerének áttekintése (pp. 84-87.). A bolygók pályaelem rendszerei (pp. 88-89.).
A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 90-91.). A bolygódokról.Az 1873-ik évben hat új bolygód felfedeztetett, u. m. Antigone, Elektra, Vala, Coggia, Watson, Sophrosyna. Az 1874-ik év középéig három új bolygód fölfedeztetett (pp. 92-95.). Bolygódok jegyzéke felfedezésök ideje szerint (pp. 96-101.). A bolygódok nevei betű szerint rendezve (pp. 102-103.). Bolygódok pályaelem rendszerei (pp. 104-115.). A bolygódok a naptól való távolságuk, és csillagzati keringési idejök szerint rendezve. (pp. 116-121.). A bolygódok középkivüliségük szerint rendezve (pp. 122-124.). A bolygódok pálya-hajlásuk szerint rendezve (pp. 125-127.). Az Üstökösökről. Az 1872. és 1873-ik években fölfedezett üstökösökről (pp. 128-131.). A kerülékes pályáú üstökösökről (pp. 132-142.). A kerülékes pályáú üstökösök pálya-elemrendszerei. (pp. 143-153.). Adalékok a kerülékes pályán üstökösök történetéhez (pp. 154-166.). Az alap-csillagok közép helyei 1875-re (pp. 167-168.). Pótlék, 25 fényes csillag középhelyei 1875-re (p. 169.).
A csillagdák földirati fekvései (pp. 170-174.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 175-177.). Hasznos és gyakran használt táblák I-től egész X-ig (pp. 179-196.). Csillagászati középfénytörés (pp. 182-186.). A közép időnek csillagidőre való átváltoztatása (p. 187.). Csillagidőnek középidőre való átváltoztatása (p. 188.). Az időnek ívre való átváltoztatása (p. 189.). Az ívnek időre való átváltoztatása (p. 190.). Az órák, perczek és másodperczek a nap részeiben kifejezve (p. 191.). Az év (tized, század, ezred stb.) részei kifejezve napok-, órák-, percek- és másodpercekben (p. 192.). A hőmérők összehasonlítása Reaumur fokok után (p. 193.). A hőmérők összehasonlítása Celsius fokok után (p. 194.). A hőmérők összehasonlítása Fahreinheit fokok után (pp. 195-196.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 197-206.). Hasznos és gyakran használt táblák (pp. 207-213.). [HAI.]

  PETZVAL Otto: A csillagászat elemei különös tekintettel a mathematikai földrajzra tanárjelöltek és magántanulók számára. Budapest, 1875. Athenaeum. 440+[1] p. [TZS.]

  PIRIBAUER Alajos: A knyahinai meteorkő mennyileges vegyelemzése. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia. A III. osztály rendeletéből. Szerkeszti Szabó József osztálytitkár. Budapest, 1875. M. T. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum r. társ. nyomdája. 8 p. /Értekezések a természettudományok köréből. 6. köt. 6. sz./ Dr. Than Károly egyetemi tanár úr vezetése mellett kivitte Piribauer Alajos. [REZ.]

PROCTOR, Richard: Más világok mint a mienk: a világok sokasága a legujabb tudományos vizsgálatok fényénél tanulmányozta Proctor Richard az angol "Royal Astronomical Society" tiszt. titkára. Hét műlappal és hét, a szöveg közé nyomott fametszetű ábrával. Ford.: Császár Károly. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Franklin-Társulat nyomdája. 240 p., 7 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 8./ Messier nevének egyik legkorábbi említése. p. 234.: "Az ide mellékelt táblán Messier 17-ik ködfoltjának rajzát adjuk, Lassell-ek négy lábnyi refraktorával Máltában tett megfigyelések után." Az oldal után betoldott egészoldalas tábla felirata: "Messier sorozatának 17-ik ködfoltja, Lassell 4 lábnyi refraktorával szemlélve." [KSZ.]

  SCHULHOF Lipót: Az 1870. IV. sz. üstökös definitiv pályaszámítása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 1. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. nov. 9. Az üstököst 1870. nov. 23-án fedezte fel Winnecke. [KSZ.]

  SCHULHOF Lipót: Az 1871. II. sz. üstökös definitiv pályaszámítása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 32 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 2. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. nov. 9. Az üstököst 1871. jún. 14-én fedezte fel Tempel. [KSZ.]

  (S. F.): A. W. Wright egy, Java szigetén talált meteorvasból extrahált gázokat vizsgálta meg. Vegyesek. = Földtani Közlöny 5. 1875. 10. sz. p. 246. E meteorit 1875. febr. 12-én hullott. A benfoglalt gázok egyes töredékeinek különböző hőfokokra való hevítése által választattak ki belőle. ..." [HAI.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. I. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Toldy László. 1. füzet. Budapest, 1875. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 108 p. Csillagászati vonatkozások: pp. 1-46. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. I. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Vértesi Arnold. 3. füzet. Budapest, 1875. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 116 p. Csillagászati vonatkozások: pp.27-55. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. I. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Toldy László. 5. füzet. Budapest, 1875. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 103 p. Tartalma: A nap és az élet, a világegyetem szélesebb ismerete.; A szinképelemzés és az állócsillagok világa. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. II. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Nagy István. 8. füzet. Budapest, 1875. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 132 p. A föld forgásáról: pp. 73-102. [SRG.]

TÓTH Mike: A fényképészet titkai. Műkedvelők és szakférfiak számára. Szatmár, 1875. Nagy Lajos Könyvnyomdája. 112 p. Asztrofotós (!) csillagászati fejezettel (pp. 97-98.) [REZ.*]

A bolygóknak megvilágíttatása a nap által. In: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve alapján ford. Toldy László. 1. füz. Budapest, 1875. Franklin-Társulat. pp. 14-19. [SRG.]

Van-e a holdnak befolyása az időjárásra? In: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve alapján ford. Toldy László. 1. füz. Budapest, 1875. Franklin-Társulat. pp. 44-46. [SRG.]

ARAGO, Dominique Francois Jean: Az általános vonzalomról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 1-29. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Császár Károly. [KSZ.]

BESSEL, Friedrich Wilhelm: A valószinűség számitásáról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 31-45. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: König Gyula. [KSZ.]

HERSCHEL, John Frederick William: Az időjárás és az időjósok. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 165-197. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Sámi Lajos. [KSZ.]

KIRCHHOFF, Gustav Robert: A természettudományok czéljáról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 221-244. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Szily Kálmán. [KSZ.]

MARTIN Lajos: Kolozsvár városa hosszmeghatározása. = Erdélyi Múzeum 2. 1875. pp. 121-123. [SZF.*]

A természettudományi társulat... = Figyelő 5. 1875. jún. 27. 26. sz. p. 312. Kiadja, Proctor: Más világok mint a miénk című könyvet, amely a tagok 1875. évi könyvilletménye. [SRG.]

(-a.): A zsadányi meteorkőhullás. = Fővárosi Lapok 12. 1875. ápr. 23. 92. sz. p. 411. [ZSE.]

Északi fény (Weyprecht Károly vázlataiból). = Fővárosi Lapok 12. 1875. ápr. 28. 96. sz. pp. 428-429. [ZSE.]

Korunk egy világhirü csillagásza a keresztyén vallásról. = Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező 6. 1875. ápr. 4. sz. pp. 206-207. Mädler gyakorta szokta mondani: "A valódi természetvizsgáló soha sem lehet istentagadó: mert aki oly mélyen tekinthet az Istennek mühelyébe, mint mi, s anyi alkalma van csudálni az ő örök bölcseségét és következetességét, - annak mély alázattal térdet kell hajtania egy felsőbb szellem hatalma előtt,..." [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagdán történt megfigyelések 1874-1875-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 9. 1875. 5. sz. pp. 61-64. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

HOITSY Pál: Csillag észlelés a keletnyugoti vonalban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 9. 1875. 13. sz. p. 177. Bemutatja Kondor Gusztáv. [SRG.]

THEMAK Emil: "Adatok a zsadányi meteorkő hulláshoz." = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 9. 1875. 13. sz. p. 213. Kivonat. Beterjeszti Szabó József. [SRG.]

THALY Kálmán: Meteorkő-hullás 1705-ben a Vág-Duna mellett. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 9. 1875. jún. 6. füz. pp. 420-421. Az 1705. máj. 13-i tűzgömb-jelenségről szóló cikk teljes szövege: Thaly Kálmán: Meteorkő-hullás 1705-ben a Vág-Duna mellett. Rétey György kurucz ezredes, a kamocsai réteken fekvő táborbúl 1705. május 13-kán kelt levelében nevezetes égi tüneményről - mely azon napra virradó éjjel volt látható, - tudósítja az ekkor épen a közeli érsek-újvári erősségben időző gr. Bercsényi Miklós tábornokot. Ez, a valóban érdekes tudósítást annyira megbecsülte, hogy Rétey levelét eredetiben saját leveléhez csatolva, elküldötte Rákóczi fejedelemnek; s e gondosságnak köszönhetjük, hogy az érdekes följegyzés a Rákóczi-levéltárral mai napig fennmaradt. A levél így szól:
"Nagyságodnak, mint Kegyelmes Uramnak, ajánlom alázatos szolgálatomat. Semmi új hírt nem tudok Nagyságodnak írnom, hanem valamely gúttai emberek jöttek hozzám, mellyek közűl egyet Nagyságodnak által küldöttem, - gondolom, hogy eddig Nagyságodhoz jutott, és az dolgokat megbeszéllette. Az igaz dolog, Kegyelmes Uram, hogy itt oly dolog történt, az melly igen ritkán hallatott; mert először éjfél tájban egy kevés ideig oly világos volt, mintha hirtelen megvirradott volna., és az égre tekintvén: mint annyi égő szövétnekeknek égése, világolt volna az égen. Ez tűzszikráknak szapora lehullásával elmúlván, - nagy lövöldözések, vagy ahhoz hasonló tonusok hallattak egy út-forma fehér felhőben az égen, úgyannyira, hogy sokan közűlünk (a Gútánál táborozó ellenség támadásának, fegyverropogásának vélvén) lóra akartak kapdosni, - az mint némellyek kaptak is, - sőt az strázsáink közűl lovaikat elszalasztván, kellett nekiek kergetni.
Történt penig ez dolog táborunk felett, és a zúdulás általment nagy ropogással az (vereknyei) Dunán, azután megszűnt, nem levén semmi felhő több itt körülbelől, azon említett fehér felhőnél. Ez külömben nincs, Kegyelmes Uram, mert ezt látta több száz embernél, tiszt és közönséges rend, kit álmélkodva beszéltek egymásnak. Ezzel Nagyságod gratiájában ajánlván magamat, maradok ugyan Nagyságod Kamócsai réteken, mindenkori alázatos 13. Ma, 1705. kész szolgája Rétei György m. k."; Alól, Bercsényi kezeírásával: "Ezt Ebeczki Imre (újvári parancsnok) Uram s mások sokan is látták itten Újvárban is."; Külczím: Méltóságos Fő-Generális Gróff Székesi Bercsényi Miklós, nekem Kegyelmes nagy jó Uramnak ő Nagyságának, alázatossan. Újvár. P. H.; Kívűl, más írással a prognosticon: "N. B. Memorabilis az pestis." [KSZ.]

NAGY János: A Schmick-féle elméletről. = Természet 7. 1875. jan. 1. 1. sz. pp. 8-11. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. januárhóra. = Természet 7. 1875. jan. 1. 1. sz. p. 14. [SRG.]

FAJTH Péter: A nap, mint földünk erőforrása. = Természet 7. 1875. jan. 15. 2. sz. pp. 15-20. [SRG.]

NAGY János: A Schmick-féle elméletről. (Vége.) = Természet 7. 1875. jan. 15. 2. sz. pp. 20-23. [SRG.]

Különfélék. Az 1873- és 1874-dik években felfedezett uj bolygók. = Természet 7. 1875. jan. 15. jan. 15. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Különfélék. Az 1873- és 1874-dik években fölfedezett üstökösökről. = Természet 7. 1875. 2. sz. pp. 27-28. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. február-hóra. = Természet 7. 1875. febr. 1. 3. sz. p. 42. [SRG.]

BERECZ Antal: A nagyobb bolygók és ezek holdjairól. = Természet 7. 1875. márc. 1. 5. sz. pp. 57-59. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. márczius hóra. = Természet 7. 1875. márc. 1. 5. sz. p. 70. [SRG.]

BERECZ Antal: A nagyobb bolygók és ezek holdjairól. = Természet 7. 1875. ápr. 1. 7. sz. pp. 85-88. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. április hóra. = Természet 7. 1875. ápr. 1. 7. sz. p. 98. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. május hóra. = Természet 7. 1875. máj. 1. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Különfélék. Új üstökös. = Természet 7. 1875. máj. 15. 10. sz. p. 140. 1874. decz 8-án Borelli a marseillesi csillagdán egy új üstököst fedezett fel. [SRG.]

Különfélék. Új bolygó nevek. = Természet 7. 1875. máj. 15. 10. sz. p. 140. Austria, Maliböa és Siva. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. juniushóra. = Természet 7. 1875. jún. 1. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. julius hóra. = Természet 7. 1875. júl. 1. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. augusztus hóra. = Természet 7. 1875. aug. 1. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Különfélék. Gyürüs napfogyatkozás 1875. sept. 29-én. (Budapesten nem látható). = Természet 7. 1875. aug. 15. 16. sz. p. 224. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. szeptember hóra. = Természet 7. 1875. aug. 15. 16. sz. p. 224. [SRG.]

LUCZ Ignácz: A jégkorszak. (Vége.) = Természet 7. 1875. okt. 1. 19. sz. pp. 255-260. [SRG.]

LUCZ Ignácz: A jégkorszak. (Vége.) = Természet 7. 1875. okt. 15. 20. sz. pp. 275-277. [SRG.]

Különfélék. A Venus-átmenet megfigyelésének előleges eredménye. = Természet 7. 1875. okt. 15. 20. sz. p. 281. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. október-hóra. = Természet 7. 1875. okt. 15. 20. sz. p. 282. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. novemberhóra. = Természet 7. 1875. nov. 1. 21. sz. p. 296. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. deczemberhóra. = Természet 7. 1875. dec. 1. 23. sz. p. 324. [SRG.]

Különfélék. Uj holdabrosz. = Természet 7. 1875. dec. 15. 24. sz. p. 338. Schmidt Gyula athéni csillagda igazgatójának 2 méter átmérőjű holdabrosza. [SRG.]

  HELLER Ágost: A Vénus-átvonulás megfigyeléséről, 1874 deczember 8/9-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. pp. 16-20. Kolozsvárról észlelte az átvonulás végét Konkoly Miklós, Nagy Tamás, Schenzl Guidó. [PRP.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1873-ik évben elhalt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. pp. 21-22., 28. Chacornac, Jean (1823. jún. 21. - 1873. szept. 6.); Chevalier Temple (1794. okt. 19. - 1873. nov. 4.); Donati G. B. Sz. (1826. dec. 16. - 1873. szept. 20.); Schweitzer, Caspar Gottfr. Ludwig (1816. febr. 10. - 1873. jan. vége). [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Pótlék a Vénus-átvonulásról szóló közleményhez. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. p. 38. Apróbb közlemények. [PRP.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Van-e bolygó a Merkur és a Nap között? = Természettudományi Közlöny 7. 1875. febr. 66. füz. pp. 73-74. Levellier számításai. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  1874. jan. 21-ikén tartott Közgyülésen Konkoly Miklós a következő inditványt terjesztette elő. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. febr. 66. füz. p. 90. "Mondja ki a Term. Tud. Társ., hogy szükségszerünek tartja és elfogadja egy csillagdának fővárosunkban leendő épittetését, és ennek kivitelére minden kedvező alkalmat igyekezni fog fölhasználni." [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az állatövi fény színképéről. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. márc. 67. füz. p. 118. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Argelander F. V. Ágoston. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. márc. 67. füz. pp. 118-119. 1875. febr. 17-én hunyt el (1799. márc. 22-én) született bonni csillagász, egyetemi tanár. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Pótlék a Vénus-átvonuláshoz és a Vénus légköre. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. ápr. 68. füz. pp. 165-166. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  XVIII. Választmányi ülés 1875. február 17-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. ápr. 68. füz. p. 172. Schenzl Guidó, Heller Ágost és Konkoly Thege Miklós javaslata, hullócsillag megfigyelő állomások létrehozásának szükségességéről. [PRP.]

  KRENNER József: A zsadányi meteorkőhullás. Utazási jelentés. (Fölolvastatott az 1875 aprilis 21-ikén tartott rendkivüli szakülésen.) = Természettudományi Közlöny 7. 1875. máj. 69. füz. pp. 199-203. Zsadány (Temesvármegye) 1875. márc. 31-én. A hat meteorkő összsúlya 144,12 gramm. [SRG.]

  BECK Péter: Tűzgolyó. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jún. 70. füz. p. 256. Jenőn (Budakeszi mellett) 1875. máj. 20-án este. [SRG.]

  CSÁSZÁR Károly: Csillagászati felfedezések a távcső feltalálásának korában. (Előadatott az 1875 május 8-ikán tartott természettudományi estélyen.) = Természettudományi Közlöny 7. 1875. júl. 71. füz. pp. 257-263. [SRG.]

Természettudományi estély. Az egyetemi vegytani intézetében. 1875. május 8-ikán szombaton, d. u. 6 órakor. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. júl. 71. füz. p. 288. Császár Károly: Csillagászati felfedezések a távcső feltalálásának korában címmel tart előadást. [SRG.]

  "Protogeneia", új bolygó. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. aug. 72. füz. pp. 335-336. Schulhof Lipót 1875. júl. 11-én új kisbolygót fedezett fel. Az elsőt, amelyet a bécsi csillagdában fedeztek fel. [SRG.]

  XXVII. Választmányi ülés. 1875. július 15-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. szept. 73. füz. p. 374. Tschermak Gusztáv megköszöni a bécsi cs. k. udvari ásványgyűjtemény számára küldött meteorkövet. "A titkár jelenti, hogy a f. julius ho 25-28-ika közt várható nagyobb meteorhullás megfigyelésére szükséges intézkedések megtétettek." [SRG.]

  XXIX. Választmányi ülés 1875. október 20-ikán. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. nov. 75. füz. p. 452. Maskelyne a British Múzeum ásványtani osztályának vezetője megköszöni a zsadányi meteorkő-darabot. Az 1875. aug. meteorhullásról Schwarz Ottó Selmecbányáról, Stozír János Zágrábból már beküldte jelentését. Tóth Mike Szathmárról még nem küldött adatokat. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1874-ben elhúnyt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. dec. 76. füz. p. 470., 472. Angström, Anders Jonas fizikus, csillagtani tanszék asszisztense (1814. aug. 13. - 1874. jún. 21.); Mädler, Johann Heinrich von (1794. máj. 29. - 1874.). [SRG.]

  XXXI. Választmányi ülés. 1875. november 17-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. dec. 76. füz. p. 485. Hullócsillag megfigyelésről. [SRG.]

DANKÓ József: Kopernik Miklós arczképei. = Uj Magyar Sion Hatodik évi folyam 1875. 6. füz. pp. 401-408. "Kopernik M. születésének négyszázados emlékünnepe 1873-ban arczképeinek majdnem megszámlálhatlan sokaságát hozta napvilágra." [SRG.]

Vulkanikus kitörés a napon. 1874. szept. 7-én. = Vasárnapi Ujság 22. 1875. jan. 3. 1. sz. p. 10. "E ritka tünemény, melyet Young tanár figyelt meg Amerikában, óriási mérvű könenyrobbanás volt a nap légkörében." [HAI.]

A khinaiak ismeretei az üstökösökről. = Vasárnapi Ujság 22. 1875. jan. 3. 1. sz. p. 8. Az Egyveleg című rovat rövid cikke. [HAI.]

K. T. K. [Könyves Tóth Kálmán]: Légkörünk. = Vasárnapi Ujság 22. 1875. márc. 7. 10. sz. pp. 153-153. "...Junó igen kifejlett légkörben forog, a Ceresé még jelentékenyebb; Pallás légköre pedig oly túlságos nagy, hogy abból maga a csillag, mint ködből a lámpafény, csak gyéren látszik ki. A közönséges légkör a bujdosó sugarához képest csak parányi töredék, mig Pallás légköre tizenötszörte vastagabb a sugár hosszánál. Sajátságos eltérés ez a naprendszerben, Schroeter számitása szerint e csillag légköre 690 mérföldnyire terjed." [HAI.]

S. L. [SÁMI Lajos]: A jövő negyedszázad égi tüneményei. = Vasárnapi Ujság 22. 1875. dec. 5. 49. sz. p. 775. "Kirkwood Dániel amerikai tanár "Csillagászati jövendölések" czim alatt egy amerikai lapban táblás kimutatást közöl ama nevezetesebb tüneményekről, melyek az égen a közelebbi huszonöt év alatt láthatók lesznek. ...ma már a meteorokat is amaz égi testek közé lehet számítani, melyeknek pályája és megjelenése biztosan kiszámitható,..." [HAI.]

          1876.

FEHÉR Ipoly: Kisérleti természettan. Az ujabb elméletek alapján szerkesztett kézikönyv középtanodák felsőbb osztályai számára. Irta Fehér Ipoly pannonhalmi bencés, az esztergomi főgymnasium igazgatója. Második javított kiadás. Budapest, 1876. Franklin-Társulat nyomdája, Magyar Irodalmi Intézet és könyvnyomda. 652 p. + 1 színes t. A szerző előszava Pannonhalmán kelt, augusztus hóban, 1871.; A szerző előszava a második kiadáshoz Esztergomban kelt, július hóban, 1875.; Csillagászat: pp. 132-134. A központi mozgás törvényei, az égi testek keringése. A Kepler-féle törvények.; pp. 137-139. A röperő hatása földünk nehézség-erejére és alakjára.; pp. 141-142. A tengely.ingadozás a földnél. Százados-ingadozás (Nutatio).; pp. 153-154. Foucault ingája.; pp. 367-371. A fény terjedési sebessége. Römer Olaf. Fénytévedés (Abberatio). Bradley, Fizeau, Foucault fénnyel kapcsolatos kutatásai.; pp. 459-464. Távcsövek. [KSZ.]

GREGUSS Gyula: Greguss Gyula összegyűjtött értekezései. Emlékbeszéddel Greguss Ágosttól. A szerző arczképével. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1876. Franklin-Társulat nyomdája. 376 p. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 11./ A csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Az időjárásról (1865) (pp. 13-25.). "Az évszakok váltakozása a föld tengelyének helyzetéből ered."; A tehetetlenség törvénye (pp. 243-253.). "A kitartás az égitestek keringésében mint szabályozó, pálya-fentartó erő szerepel." ; Hogy mozog a világ (pp. 340-364.). "...a föld szabott időközökben megfordul tengelye körül s körülkeringi a napot, mely ismét az egész naprendszerrel együtt kering valamely ismeretlen középpont körül."; A kötetben találhatunk még elszórtan csillagászati szempontból értékelhető adatokat. Például a Határkérdések a szép és a természettudomány között (1868) című értekezésben (pp. 107-140.), ugyan meg nem nevezi, de ismerteti a Titius-Bode-szabályt (p. 119). [HAI.]

  KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyeléseim 1874 és 1875-ben. 3 táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1876. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 4. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1876. márc. 6. Ó-gyallai lakóháza északi sarkán lévő csillagdáját lebontotta és a kertjében alapjaitól újra felépítette 1874 tavaszán. Az új épület ismertetése. Az új 10 hüvelykes Browning-reflektor elhelyezése.
Színképelemzések az 1874. III. sz. (Coggia), az 1874. IV. sz. (Borelli), az 1874. V. sz. (Coggia), az 1875. Encke-féle üstökösökről. Hulló csillagok: nemzetközi észlelőhálózat meteoroscop és meteorspectrocop használatával. Meteorok színképének észlelése 1874. aug. 7-12-ig és 1875. júl. 27-31-ig. A csillagda földrajzi fekvésének meghatározása. Kolozsvárott (a csillagvizsgáló) földrajzi hosszának meghatározása. Földrajzi hossz-különbség Ó-Gyalla és Zágráb (reáliskola) között. A Vénus átvonulásának észlelése Kolozsvárott 1874. dec. 9-én. Az ó-gyallai csillagvizsgáló földszinti és emeleti alaprajza (1. tábla).; Az új reflektor műszaki rajza (2. tábla).; Fekete-fehér rajzok a Coggia-üstökösről (1874. jún. 6. és júl. 3.) és az Encke-üstökösről (1875. ápr. 2.). Üstökös színképek színes rajza. (3. tábla). [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdában. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1876. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 51 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 5. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1876. márc. 6. A napfoltok megfigyelése 1874-ben és 1875-ben, kivetítéssel, rajzolva. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. A napfoltok kinézetének szöveges jellemzése 1874-1875-ben. A kihajtható mellékleten az 1874. jan. 29. és 1875. máj. 5. közötti legszebb hét napfoltcsoport fekete-fehér rajza. [TZS.]

  KNAUZ Nándor: Kortan. Hazai történelmünkhöz alkalmazva. A Magyar Tudományos Akademia által jutalmazott pályamű. Írta Knauz Nándor. Budapest, 1876. Az Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, Athenaeum nyomda. 589 p. Igen alapos és részletes kronológiai kézikönyv. Főbb fejezetek: Római időszámítás. Az időfelosztásról. Az év felosztásáról. Keresztény időszámítás. A napról. A hétről. A hóról. Az évről és az új naptár behozataláról. A húsvét idejéről. A húsvét idejének tört. megállapítása. A húsvétszámításról. A holdkörről. A napkörről. A napi betűkről. A holdkulcsról. A holdszabályzókról. A napszabályzókról.
A napkulcsról. Az évi szabályzókról. Az időközről. Örökös húsvéti táblák. Az új naptár szerinti húsvétszámításról. Az évszámításról. A kereszténység első századaiban. Az adókörről. A ker. évszámítás behozataláról. Az év kezdetéről. Az év kezdetéről hazánkban. Különféle időszakok. Olympias. Lustrum. Seculum. Különféle aerák és periódusok betűrendben. Őseink időszámítása. Naptári forrásaink. Középkori betűrendes naptár. Évtábla. Főnaptár. Éves naptári táblák. Királyaink sorozata. A római pápák sorozata. Török időszámítás. Zsidó időszámítás. [KSZ.]

  M. Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. MDCCCLXXVI-re [1876-ra]. Budapest, 1876. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala. Nyomatott az Athenaeum nyomdájában. 348 p. Csillagászat: pp. 1-164. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámitás 1876-ra (p. 5.). Időszámítás 1876-ra (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Időegyenlet. Csillagidő. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillag-födések. (pp. 8-74.). Nap- és holdfogyatkozások 1876-ra (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze, és sugara, hold látköze és sugara (pp. 82-83.). Naprendszerünk (pp. 84-87.). Bolygódok jegyzéke felfedezésük ideje szerint (pp. 88-93.).
A föbolygók nevei betű szerint rendezve (pp. 94-95.). A főbolygók pályaelem rendszerei (pp. 96-107.). A főbolygók a naptól való távolságuk és csillagzati keringési idejök szerint rendezve (pp. 108-113.). A főbolygók a középkivüliségük szerint rendezve (pp. 114-116.). A főbolygók a pálya-hajlásúk szerint rendezve (pp. 117-119.). A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 120-121.). A kerülékes pályája üstökösökről (pp. 122-132.). A kerülékes pályája üstökösök pálya-elemrendszerei (p. 133.) Üstökösök kerülékes pálya-elemrendszerei (pp. 134-143.). Az alapcsillagok középhelyei 1876-ra (pp. 144-145.). Pótlék. 25 fényes csillag középhelyei 1876-ra (p. 146.). A csillagdák földirati fekvései (pp. 147-151.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 152-154.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése (pp. 155-164.). [HAI.]

SCHENZL Guidó: Útmutató meteoritek megfigyelésére. A K. M. Természettudományi Társulat megbízásából írta Schenzl Guido a Meteorologiai és Földdelejességi M. Kir. Központi Intézet igazgatója. Két fametszetű ábrával. Budapest, 1876. Magyar Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat nyomda. 18 p. [VLP.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. IV. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Toldy László. 16. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 108 p. Tartalma: Mozgás a naprendszerben.; Képzelmi utazás a világmindenségben. I. rész. [KSZ.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. IV. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Toldy László. 17. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 144 p. Tartalma: Képzelmi utazás a világmindenségben. II. rész.; A földpálya nagyságáról.; Égi tüneményekről. [KSZ.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. V. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Miavecz László. 18. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 132 p. Tartalma: A nap és az élet. I. [KSZ.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. V. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Nagy István. 19. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 136 p. Tartalma: A nap és az élet. II. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. V. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Nagy István. 20. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 200 p. Tartalma: A világegyetem szélesebb ismerete.; A csillaghullások és üstökösök rejtélye. [SRG.]

A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. V. kötet. Bernstein A. német műve után fordította Miavecz László. 21. füzet. Budapest, 1876. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 107 p. Tartalma: A színképelemzés és az állócsillagok világa. pp. 3-32.; A végtelenség és a természettudomány. pp. 58-85.; A nap fekvése és rangja a többi állócsillagok között. pp. 85-106. [SRG.]

RÓMER Flóris: A krakkói Corvin Mátyás korabeli magyarországi csillagászati készletekről. = Archeológiai Értesítő 8. 1876. pp. 274-276. Mátyás király csillagászati műszereit (éggömb, asztrolábium) házi orvosának és udvari csillagászénak Ilkusch Mártonnak ajándékozta, aki azt 1494-es végrendeletében a krakkói egyetemre hagyományozta. Krakkóban, a Jagelló könyvtárban vannak. [KSZ.]

A világ vége. = Életképek 1. 1876. júl. 19. 39. sz. pp. 352-353. Meteorokról, novákról. "Egy csillag egyszerre százszor akkora fényben lobogott fel, mint rendesen szokott. Explodált." [SRG.]

B. [BERECZ Ede]: Nekrolog 1874. és 1875-re. = Földrajzi Közlemények 4. 1876. 2. füz. pp. 178-192. Adami Károly C. L. 1802. nov. 2. - 1874. jan. 23.; Argelander 1875. febr. 17.; d’Arrest, Lajos Henrik 1822. júl. 13. - 1875. jún. 14. Berlini, majd koppenhágai csillagász, egyetemi tanár, a Neptunusz egyik fellelője.; d’Avezac Marie-Amand-Pascal de Castera Macaya 1800. ápr. 18. - 1875. jan. 14.; Maedler, Johann Heinrich 1794. máj. 22. - 1874. márc. 14.; Quotelet Lambert-Adolfe-Jacques. Matematikus-csillagász. [IBQ.]

  S. F.: Két új meteorit Atacamból. Vegyesek.= Földtani Közlöny 6. 1876. 1. sz. p. 18. Cachiyuyal nevű ponton találták az egyik 2,55 kg-os meteoritot. A másik Mejillones környékén volt. [SRG.]

  S. F.: Egy meteorvas belsejéből nyert szénkénegkönegről. Vegyesek. = Földtani Közlöny 6. 1876. 4-5. sz. p. 133. [SRG.]

(G. B.): "Más világok mint a mienk". = Fővárosi Lapok 13. 1876. febr. 17. 38. sz. p. 177. Richard Proctor könyvéről. [ZSE.]

"Egy bolygó": Naprendszerünk fali atlasza. = Fővárosi Lapok 13. 1876. jún. 9. 131. sz. p. 615. [ZSE.]

  SZABÓ Károly: XVI. századbeli magyar kalendáriumok. = Magyar Könyvszemle [1.] 1876. jan-febr. 1. sz. pp. 14-21. 1571-től 1599-ig. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A nap foltok és a nap felületének kinézése 1876-ban s pár szó a villanyos érintő készülékekről, melyek jelenleg csillagászati óráknál használatban vannak. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 1. sz. p. 8. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Néhány állócsillag spectruma. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 3. sz. pp. 32-33. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1874, 1875. és 1876-ban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 3. sz. pp. 33-34. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagdán történt megfigyelések 1874-1875-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 5. sz. pp. 61-64. Beterjeszti Szily Kálmán. Kivonat. [SRG.]

GRUBER Lajos - KURLÄNDER Ignác: Az 1874. V. (Borelli-féle) üstökös definitiv pályaszámítása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 11. sz. pp. 178-180. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A potsdami astrophysikai observatorium rövid ismertetése. Vogel spectro photometerje és Chrystie fél prismái. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 15. sz. p. 193. Kivonat. [SRG.]

GRUBER Lajos: A november havi hulló csillagokról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 15. sz. pp. 193-194. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

Az 1874-dik években felfedezett kisebb bolygók. = Természet 8. 1876. 1. sz. pp. 13-14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. január-hóra. = Természet 8. 1876. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Az 1875-dik években felfedezett kisebb bólygók. = Természet 8. 1876. 2. sz. p. 26. [SRG.]

A potsdami csillagdáról. = Természet 8. 1876. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Vénusz sötét fele is látható! = Természet 8. 1876. 2. sz. p. 27. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. februárhóra. = Természet 8. 1876. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. márcziushóra. = Természet 8. 1876. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. április-hóra. = Természet 8. 1876. 7. sz. p. 94. [SRG.]

DEUTSCH Miksa: A Kozmosz múltja és jövője. = Természet 8. 1876. 9. sz. pp. 113-124. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. májushóra. = Természet 8. 1876. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. juniushóra. = Természet 8. 1876. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. julius hóra. = Természet 8. 1876. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. augusztus-hóra. = Természet 8. 1876. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. szeptember-hóra. = Természet 8. 1876. 17. sz. p. 238. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. október-hóra. = Természet 8. 1876. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. november hóra. = Természet 8. 1876. 21. sz. p. 294. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. deczember hóra. = Természet 8. 1876. 23. sz. p. 322. [SRG.]

THEMÁK Ede: A zsadányi meteorkő. = Természettudományi évkönyv, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1875-1876. pp. 103-118. 1875. március 31-én hullott meteoritról. [SRG.]

  Levélszekrény. (2.) = Természettudományi Közlöny 8. 1876. jan. 77. füz. pp. 37-38. AK. kérdése, Mikorra esik a húsvét? HA [Heller Ágost] válaszával. [SRG.]

  Társulatunk új kiadványai. Más világok mint a mienk: Proctor Richard. Ford.: Császár Károly. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. febr. 78. füz. pp. 64-66. Tartalma: A mire földünk tanít., A mit a Naptól tanulunk., Az alsó bolygók., Mars, Földünk kisebb kiadásban., Jupiter, a naprendszer óriása., Saturnus, a gyűrűs világ., Uranus és Neptun, a végvidéki bolygók., Meteorok és üstökösök, hivatásuk a naprendszerben., Más világok mint a mienk., Az apróbb csillagok és a csillagok eloszlása a térben., A ködfoltok: vajjon külső tejutak-e azok? Könyvismertetés. [SRG.]

  SZILY Kálmán: Titkári jelentés. Társulati ügyek. XXXV. közgyülés. 1876. január 19-ikén. A m. t. Akadémia kis termében. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. febr. 78. füz. p. 81. Ormós Zsigmond Temesvármegye főispánja értesítette a társulatot, hogy 1875. márc. 31-én Zsadányban meteorkövek hullottak. Krenner József, Petrovits Gyula a helyszínen járt. Wartha Vincét megbízták a kémiai vizsgálattal, Krenner Józsefet pedig ásványtani és górcsövi vizsgálattal bízták meg. A meteorokból adtak a bécsi udv. ásvány-gyűjteménynek és a British Múzeumnak is. [SRG.]

  HELLER Ágost: Az iránytű. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. ápr. 80. füz. pp. 137-148. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Levélszekrény (8.). A Húsvét kiszámításához. - (T. I. úrnak Kis-Jenőn). = Természettudományi Közlöny 8. 1876. ápr. 80. füz. p. 174. "...Különben, a mint Kőszeghy Antal tagtársunk ugyan e kérdésre vonatkozólag megjegyzi, a naptár szerinti vagyis a valóságos holdtölte az idén április 8-ikára esik, a középholdtölte pedig április 9-ikére, éjfél utáni 1 óra 52 első perez és 32 másodperczkor, tehát épen a vasárnap kezdetére, a miért is a husvét a fennálló szabály szerint csak a következő vasárnapon, április 16-ikán tartatik meg." [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Jupiter bolygó felszínéről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. máj. 81. füz. p. 205. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az Encke-féle üstökös mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. máj. 81. füz. pp. 205-206. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Vénus átvonulásának fényképei. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. jún. 82. füz. pp. 241-242. A manilai csillagvizsgálóban készült fotók. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  BAKSAY Sándor: Melléknapok. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. júl. 83. füz. p. 290. Kun-Szt.-Miklóson 1876. ápr. 30-án, körülöttük kör- és ellipszis idomú szivárványok. Apróbb közlemények. [SRG.]

  KURLAENDER Ignácz: A hulló csillagok megfigyeléséről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. aug. 84. füz. pp. 313-316. [SRG.]

  Levélszekrény. (26.) = Természettudományi Közlöny 8. 1876. okt. 86. füz. p. 414. L. S. kérdése, holdvilágnál lehet-e szivárvány? Sz. K. [Szily Kálmán] válaszával. [SRG.]

  Vulkánról, a Merkúron belőli bolygóról. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. pp. 440-442. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A földdelejességi erő változásának összefüggése a Nap és Hold mozgásával. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. pp. 442-443. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Társulati ügyek. XLV. Választmányi ülés. 1876. október 18-án. Konkoly Miklós jelentést tesz a Magyarországban eddig tett hulló csillag megfigyelésekről,... = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. pp. 453. 1871. jan.-1876 között. [SRG.]

Levélszekrény. (23.) = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. p. 454. 1865. aug. 4-én éjfél után szivárványt láttak. Sz. K. [Szily Kálmán] válaszával. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1875-ben elhúnyt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. pp. 469-470. Argelander, Friedrich Wilhelm August (1799. márc. 22. - 1875. febr. 17.); Mathieu, Claude Louis (1783. nov. 25. - 1875.). [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Tanulmányok az égitestek fényképezéséről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. pp. 474-475. Cornu párizsi csillagász módszeréről. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap mérsékletéről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. p. 475. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az álló csillagok mozgásáról a látásvonal irányában. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. pp. 475-476. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

Perratin toulousi csillagász april 26 fedezte fel a 163-dik kis bolygót. = Uj Magyar Sion Hetedik évi folyam 1876. 6. füz. p. 480. (163) Erigone kisbolygó, melyet Joseph Perrotin fedezett fel. Vegyesek. [SRG.]

G. K.: Galilei Galileo. = Uj Magyar Sion Hetedik évi folyam 1876. 8. füz. pp. 610-620. "A természettudományok, főleg a csillagászat s az erőműtan tágas szép terén óriásilag kimagasló ezen rendkivüli alak ép azon a napon, 1564. febr. 18., jött világra Pisában, midőn egy másik nagyra termett és nagyokat teremtő lángész, Mich. Angelo Buonarotti, e földre nézve Rómában kialudt." [SRG.]

G. K.: Galilei Galileo. (Vége.) = Uj Magyar Sion Hetedik évi folyam 1876. 9. füz. pp. 692-699. "G. a tudománynak első rendű csillagaként fénylik; kár hogy e fényre pörének lefolyása alatti igen különös magaviselete homályt borit." [SRG.]

(Kepler.) = Uj Magyar Sion Hetedik évi folyam 1876. 9. füz. p. 716. "...mondá, hogy a természettudományok valódi czélja: ut Deum creatorem suspicianus! És midőn ama törvényeket fölfedezte, melyek mint Keplertörvények ösmeretesek felkiáltott. "Istenemnek templomot épitettem!"" Vegyesek. [SRG.]

Némely természettudományi ismeretek hajdan. = Vasárnapi Ujság 23. 1876. aug. 13. 33. sz. p. 518. "Az első üstökös, melynek pályáját kizárólag európai észleletek után ösmerjük, a Halley-féle 1456-ból. ...A zavar és rémület általános volt, mert hát ott az üstökös, mint isten haragjának hírnöke." [HAI.]

Némely természettudományi ismeretek hajdan. (Vége.). = Vasárnapi Ujság 23. 1876. aug. 20. 34. sz. pp. 535-536. "E chinai észleletek alapján nyolcz üstököst lehetett kiszámítani, s ezek a legrégibbek, melyeknek pályáját ösmerjük, ugyanis a 240, 539, 565, 568, 574, 837, 1337 és 1385-dikieket. ...A csillaghullások és meteorkövek legrégibb ismeretét is a chinaiaknak köszönhetjük; azok már az indiai és chinai évkönyvekben időszámításunk előtt több ezer esztendővel nagy szerepet játszottak. ...A görögök állatkörüket valószínűleg a chaldeaiak "dodekametria"-jától kölcsönözték,... Csak 1608-ra jut a távcső fölfedezése." [HAI.]

          1877.

DARVAI Móricz: Bolygópályák meghatározása három geocentrikus észlelet alapján. Pécsett, 1877. Nyomatott ifj. Madarász Endrénél. 34 p., 1 t. [TZS.]

  GRUBER Lajos: 24. éta Cassiopeiae kettős csillag mozgásáról. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 19 p. / Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 6. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. jan. 8-án Kondor Gusztáv. [KSZ.]

  HOITSY Pál: Csillag-észlelés a kelet-nyugot vonalban. Egy számtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 58 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 3. sz./ Felolvasta Kondor Gusztáv a III. osztály ülésén 1876. nov. 6-án. [KSZ.]

  KONDOR Gusztáv: Emlékbeszéd Nagy Károly a M. T. Akadémia rendes tagja fölött. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó hivatala, Athenaeum nyomda. 24 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 1. sz./ Felolvasta az összes ülésen 1876. dec. 18-án. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: 160 álló csillag szinképe. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1876-ban. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, Athenaeum nyomda. 34 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 10. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. febr. 5-én. A megfigyelt színképek szöveges leírása és osztályba sorolása. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. I. rész. 1871-1873. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. jan. 8. Közli az Ó-Gyallán 44 megfigyelő napon észlelt 1041 meteor adatait (időpont, fényesség, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). Külön leírás az Andromedidák-meteorraj maximumakor, 1872. nov. 27-én Ó-Gyallán (Konkoly által) számlált meteorokról (294 és 1796 hulló csillag), és a Budán ugyanekkor (Schenzl Guidó, Baumgartner György, Kurländer Ignácz által) feljegyzett 189 meteor táblázatos adatai. 1873. okt. 13-án este egy tűzgömb legalább 25 percig tartó nyomát figyelte, színképelemzéssel is. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. II. rész. 1874-1876. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 39 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. febr. 5. Közli az Ó-Gyallán, Selmecen, Szatmárban, Hódmezővásárhelyen, Zágrábban észlelt 1484 meteor adatait (időpont, fényesség, szín, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). Az égi helyzetet meteoroszkóppal figyelték meg. Az időmérő eszközöket az országos távírdai huzalokon át szinkronizálták az egy időben észlelők. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A napfoltok s a nap felületének kinézése 1876-ban. Három képtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 9. sz./ Előadta mint székfoglalót, a III. osztály ülésén 1877. jan. 8-án. Az 1876-os napfoltok szöveges leírása. 103 napon lehetett észlelni, ezek közül 51 napon folttalan volt a napkorong, csak 52 alkalommal látszott napfolt. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. Hét napfoltcsoport színezett részletrajza 1876. febr. 13. és 1876. okt. 15. között (1. tábla).; Két napon a napfoltok helyzete (2. tábla).; A naptevékenység alakulásának grafikonja 1872-1876-ig (3. tábla). [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A teljes holdfogyatkozás 1877. február 27-én és az 1877. (Borelli) I. számu üstökös szinképének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 8. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. márc. 5-én.; Messier nevének egyik legkorábbi említése. p. 3. "Ebből azt is következteti Kepler, hogy a minő a levegő állapota ott, hol a nap sugarai a föld légkörét érik, olyan szín idéztetnék elő a holdon. Erre alapítva, Messier 1783-ban a hold felületét különböző színben akarta megvilágítva látni, sőt már 1779-ben Helfenzrieder is vett észre egyenetlen megvilágítást." [KSZ.]

KUHN Lajos: A Nap munkája. Három népszerű felolvasás. Temesvárott, 1877. Nyomatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvnyomdában. 71 p. Különlenyomat a "Természettudományi Füzetekből". [TZS.]

M. Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. MDCCCLXXVII-re [1877-re]. Budapest, 1877. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában. 348 p. Csillagászat: pp. 1-162. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámitás 1877-re (p. 5.). Időszámítás 1877-re (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Időegyenlet. Csillagidő. A nap hoszsza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hoszsza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillag födések (pp. 8-79.). Nap- és holdfogyatkozások (pp. 80-81.). Pályakor ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara (pp. 82-83.). Naprendszerünk (pp. 84-87.). Bolygódok jegyzéke felfedezésök ideje szerint (pp. 88-93.). A főbolygók nevei betű szerint rendezve (pp. 94-95.). A főbolygók pályaelem rendszerei (pp. 96-107.).
A főbolygók a naptól való távolságuk és csillagzati keringési idejök szerint rendezve (pp. 108-113.). A főbolygók a középkivüliségük szerint rendezve (pp. 114-116.). A főbolygók pálya-hajlásuk szerint rendezve (pp. 117-119.). A mellékbolygók pályaelem rendszerei (pp. 120-121.). A kerülékes pályáju üstökösökről (pp. 122-131.). A kerülékes pályáju üstökösök pálya-elemrendszerei (p. 133.) Üstökösök kerülékes pálya-elemrendszerei (pp. 134-141.). Az alapcsillagok középhelyei 1877-re (pp. 142-143.). Pótlék, 2 5 fényes csillag középhelyei 1877-re (p. 144.). A csillagdák földirati fekvései (pp. 145-149.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 150-152.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése (pp. 153-162.). III. A Mathematicai és természettudományok osztálya. Megválasztott levelező tagok: [...] Konkoly T. Miklós, csillagász. Ó-Gyallán. Vál. jun. 8. 1876. (p. 276.). [HAI.]

SOÓS Mihály: A keresztény álláspontja a természetben. I. köt. Budapest, 1877. Szent István-Társulat. /"Házi könyvtár. 26. / Csillagászat: pp. 119-341. Az anyagi világ, mint egységes egész s a térben létezők egyeteme. Népszerű csillagászat, az asztronómia történetének rövid összefoglalásától a maga korának (korai asztrofizikai) ismeretéig, igen széleskörű, alapos tájékozottsággal. Behatóan foglalkozik a kozmogóniai elméletekkel. A fejezet végén rövid összegezés a teológia szemszögéből tárgyalva. (Soós Mihály, 1832-1899, premontrei kanonokrendi pap, előbb a szombathelyi gimnázium, 1865-től a keszthelyi gazdasági főiskola matematika-fizika tanára, irt meteorológiai és földrajz-földtani munkát is.) [IBQ.]

MARTIN Lajos: "A csillagászat ujabbkori haladásáról." In: Értesitő a " Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat" 1877. ápril 14-én tartott negyedik természettudományi estélyéről. Kolozsvártt, 2. 1877. Nyomatott K. Papp Miklósnál. pp. 19-24. [SRG.]

FEJÉRPATAKY László: Jog- és természettudomány az Árpádok alatt. = Figyelő 3. 1877. pp. 184-198. Az astronomia. pp. 194-195. [SRG.]

- ba- [BERECZ Antal]: Vegyes közlemények. Neptunusz holdja ... In: Földrajzi Közlemények Szerk.: Berecz Antal. Ötödik kötet. 1. füz. Kiadja a Magyar Földrajzi Társulat. Budapest, 1877. Nyomatott Fanda József Könyvnyomdájában. p. 48. "... a washingtoni csillagdán 1873 november havától, egész 1874 februárjáig gyakran észleltetett. Newcomb ezen mellékbolygó elemeit a tett észleletek alapján meg is határozta. A második holdnak ezen idő alatt még csak nyomát sem látták, bár azt többször igen szorgalmasan keresték." [SRG.]

A földrajz halottai 1876-ban. Jelinek K. [Karl] dr. = Földrajzi Közlemények 5. 1877. 3. füz. pp. 130-131. A bécsi egyetemi Csillagvizsgáló asszisztense, a prágai csillagvizsgáló vezetője 1852-ig, majd a bécsi Meteorológiai Intézet igazgatója, a magyarországi légkörtan és a meteor-rajok észlelésének szorgalmazója. [IBQ.]

(H. P.): Naprendszerünk harmóniája. = Fővárosi Lapok 14. 1877. máj. 9. 106. sz. pp. 516-517. Valószínűleg Hoitsy Pál a szerző. [ZSE.]

KATONA Clementin: A világegyetem nagysága. = Fővárosi Lapok 14. 1877. júl. 27. 170. sz. p. 823. Körner F. nyomán. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: A potzdami "Sonnenwarte". = Fővárosi Lapok 14. 1877. aug. 24. 192. sz. pp. 926-927. Itt valóban "potzdami" van. [ZSE.]

KONKOLY-THEGE Miklós: "A nap foltok és a nap felületének kinézése 1876-ban s pár szó a villanyos érintő készülékekről, melyek jelenleg csillagászati óráknál használatban vannak". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 11. 1877. 1. sz. p. 8. Székfoglaló értekezése kivonata. [SRG.]

GRUBER Lajos: "24, éta Cassiopeiae kettős csillag mozgásáról." = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 11. 1877. 1. sz. pp. 11-12. Rövid kivonat. Kondor Gusztáv mutatja be. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: Néhány álló-csillag spectruma. Hullócsillag megfigyelések a magyar korona területén 1874. év elejétől 1876. végeig. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 11. 1877. 2. sz. pp. 32-34. Kivonatok. [SRG.]

GRUBER Lajos - KURLÄNDER Ignácz: "Az 1874. V. (Borelli-féle) üstökös definativ pályaszámítása." = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 11. 1877. 13. sz. pp. 178-180. Szily Kálmán terjeszti elő. [SRG.]

GRUBER Lajos: "A november havi hulló csillagokról". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 11. 1877. 14. sz. pp. 193-194. Szily Kálmán terjeszti elő. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: "A potsdami astrophysikai observatorium rövid ismertetése".; "Vogel spectrophotometerje és Chrystie fél prismái". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 11. 1877. 14. sz. p. 193. Kivonat. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan. 3. 1. sz. p. 2. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan. 6. 2. sz. pp. 6-7. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan. 17. 5. sz. p. 18. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan.24. 7. sz. pp. 25-26. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. jan. 27. 8. sz. p. 29. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Folytatás.) = Nemere 7. 1877. febr. 7. 11. sz. p. 43. [SRG.]

ZAJZON Farkas: A természettan történelmének rövid vázlata. (Vége.) = Nemere 7. 1877. febr. 10. 12. sz. p. 46. [SRG.]

ZSILINSZKY Mihály: Bonfinius Antal történetíró, jellemzése. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 11. 1877. pp. 510-527. Rendkívüli események bekövetkeztét napfogyatkozások, üstökös jelenések jelzik. Mátyás veszedelmét és halálát 1489 januárjában hullott meteor és ezzel egyidőben erős mennydörgés jelezte. pp. 513-514. [SRG.]

[SZILÁGYI Sándor]: Kérelem a hazai tudósokhoz. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 11. 1877. pp. 893-894. Vegyes közlemények. Dr. Hipler külföldi tanár előbb Kopernikusz életrajzát kutatta, újabban figyelmét ugyanennek egyes kimagasló tanítványaira terjesztette ki. Tavaly Rheticus életművét adta ki (Die Chorographie d. Joachim Rheticus. Dresden, 1876.) és művének 8-dik lapján említi, hogy Rheticus 1557-ben Krakkóba, majd innen Kassára utazott, hol 1574. dec. 4-én meghalt. Ez után Hipler "hazánk egyik nagy tekintélyű tudósához folyamodott útbaigazításért" nehogy Rheticus életrajza megalapozatlan legyen. "E sorok írója" említett hazai tudósunktól azt a megbízást kapta, hogy Rheticusnak Kassa városában történt haláláról adatokat gyűjtsön. "Fájdalom! Minden fáradozásom daczára, sőt hazánk első rangú tudósainak közvetítése folytán sem tudtam eredményre vergődni." Ezek után segítséget kér a hazai tudósoktól és ígéri, hogy az adatok közlésére a Századok szerkesztősége szívesen ad teret. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A Nap és a Merkur közt sejtett bolygóról. = Természet 9. 1877. 1. sz. pp. 1-6. [SRG.]

Az 1875-dik évben felfedezett kisebb bolygókról. = Természet 9. 1877. 1. sz. p. 13. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. január hóra. = Természet 9. 1877. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. február hóra. = Természet 9. 1877. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. február hóra. = Természet 9. 1877. 4. sz. p. 56. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. máczius hóra. = Természet 9. 1877. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. április hóra. = Természet 9. 1877. 7. sz. p. 98. [SRG.]

KONKOLY Miklós: 1877. I. számú (Borelli) üstökös szinképe. = Természet 9. 1877. 9. sz. pp. 123-124. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. május hóra. = Természet 9. 1877. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. junius hóra. = Természet 9. 1877. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. julius hóra. = Természet 9. 1877. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. augusztus hóra. = Természet 9. 1877. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. szeptember hóra. = Természet 9. 1877. 17. sz. p. 238. [SRG.]

Marsz a Nappal ellenállásban. = Természet 9. 1877. 18. p. 252. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. október hóra. = Természet 9. 1877. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. november hóra. = Természet 9. 1877. 21. sz. p. 294. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. deczember hóra. = Természet 9. 1877. 23. sz. p. 322. [SRG.]

Miért nem fedezték fel már régebben Marsz holdjait? = Természet 9. 1877. 24. sz. p. 336. [SRG.]

KUHN Lajos: A Nap munkája. (3 népszerű felolvasás Dr. Kun Lajostól.). [1.] = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 1-2. füz. pp. 3-24. "... Az I. fejezetben a munka fogalmáról és a napsugarak 3-féle osztályozásáról leend szó; a II. fejezet a Nap munkáját fogja tárgyalni, amint az a világrendszerben általában és földünk fölületén különösen mutatkozik; mig a III. fejezetben nagyon röviden fogom leírni a Nap természetét, erőkészletét és végét. [...] Források gyanánt szolgáltak J. Tyndal, a hires angol természettudós népszerű művei; továbbá Helmholtz, nagytekintélyű német természettudósnak népszerű felolvasásai és Pater Secchi, hires olasz jezsuitának tudományos művei..." [HAI.]

Irodalmi szemle. "Die Sonne", von P. A. Secchi. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 1-2. füz. pp. 44-45. "...Director der Sternwarte des Collegium Romanum zu Rom. Autorisirte deutsche Ausgabe ... herausgegeben durch Dr. H. Schellen, Director der Realschule zu Köln ... Mit zahlreichen Holzschnitten, zwei Fotografien und 8 farbigen Tafeln. Braunschweig, Druck und Verlag von George Westermann, 1872; drei Abtheilungen, 848 Seiten, Preis 12 fl. ö. W. Aki korunk csillagászainak munkálkodásait figyelemmel kíséri, kétségkívül már régen ismeri a híres jezsuita Pater Secchi nevét, mert tudvalevőleg napjainkban ő a legkitűnőbb csillagászok egyike. [...] Az egész mü feloszlik 3 részre. Az I. rész a nap alkatát tárgyalja 12 fejezetben.
Névleg bőven tárgyaltatnak a napfoltok alkata, mozgása, azok megfigyelése, szinképi elemzése; a nap atmosphaerája, chromosphaerája, photosphaerája, koronája és azok szinképi elemzése; a nap hőmérséke, melegének keletkezése és fentartása sat. A II. rész a 13. és 14. fejezetben a napnak hatását kifelé tárgyalja, névleg a napnak sugárzását és a napot mint a naprendszer központját. A III. rész pedig egy fejezetben a napokról vagy álló csillagokról szóló elméleteket fejtegeti. Végre a függelékben az 1871. évi deczember 12-én észlelt teljes napfogyatkozás iratik le és a napról szóló müvek soroltatnak föl. A művet nemcsak a kezdő, hanem a kész szakférfiú is haszonnal és élvezettel olvashatja, tanulmányozhatja." [HAI.]

Társulati ügyek. Jegyzőkönyvi kivonatok a társulat üléseiről. I. Közgyűlés (3-dik rendes évi). 1877. február 4-én- A vármegyeház nagytermében. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 1-2. füz. pp. 46-48. "...Rudnai Nikolics Sándor elnöki megnyitója után következett a tárgysorozat 2-ik pontja, t. i. a titkári jelentés a társulat egész évi szellemi működéséről. Előadja dr. Kuhn Lajos, ideigl. titkár. [...] Népszerű felolvasás 10 tartatott 6 külön előadó által következő rendben [...]:november hóban: [...] Dr. Kuhn Lajos: "A nap munkájáról a világegyetemben általában és földünk légkörében különösen," (magy.) [...] deczember hóban: [...] Szalkay Gyula: "A világok keletkezéséről, különösen a Kant és Laplace-féle elméletekről." (német.)" [HAI.]

Csillagvizsgáló intézet Kalocsán. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 1-2. füz. pp. 62-63. "...Dr, Haynald Lajos kalocsai érsek újabb nagyszerű tényéről ir a "Hon" a következő czim alatt: "Csillagászati intézet Kalocsán". A "Hon" sorai a következők. Azon helyzetben vagyunk, hogy a kalocsai érsek egy uj nagyszabású országszerte bizonynyal osztatlan örömmel fogadott intézkedését közölhetjük olvasóinkkal. A csillagvizsgáló intézetek, melyek egyik főjelét képezik a nemzetek művelődési fokának, nálunk az újabb időkben szomorú sorsra jutottak.
A gellérthegyi csillagvizsgáló torony eltűnt, úgy szintén a bicskei is, melyet Nagy Károly a tudomány színvonalának megfelelően szerelt fel s mindkettőnek gazdag műszerei legnagyobb részt használatlanul hevernek; a károlyfehérvári és egri csillagvizsgáló intézetek működése eltörpült, részben a vezető egyének hiánya miatt s ha nem akadt volna egy derék lelkes hazafi Konkoly Thege Miklós, Magyarország ma e tekintetben példátlan sülyedést s hanyatlást mutathatna föl..." [HAI.]

KUHN Lajos: A Nap munkája. (3 népszerű felolvasás Dr. Kun Lajostól.). 2. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 3. füz. pp. 65-81. [HAI.]

SZALKAY Gyula: Irodalmi szemle. Kosniologische Briefe über die Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft des Weltbaues. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 3. füz. pp. 85-86. "... von Dr- Hermann J. Klein- Zweite, verbesserte und beträchtlich vermehrte Auflage. Mit dem Bildnisse des Verfassers. Graz. Druck und Verlag von Leykam- Josefsthal. 1877. Preis 3 Gulden. [...] E kilenc fejezetben az ujabbkori csillagászatnak vívmányaival ismerkedünk meg könnyen érthető és folyékony nyelvezetben.
Az első két fejezetben a Mindenséget, annak múltja és jövő fölött uralkodó nézeteket tárgyalva találjuk. A következő három fejezetben az üstökösökről, a meteorokról, meteoritek és meteoritáramlatokról a legújabb nézeteket és vívmányokat dióhéjba szorítva, lelhetjük. A hatodik fejezetben az ember és annak helye bolygónkon, az organikus élet a többi világtesteken, valamint azoknak lakhatósága tárgyaltaik. A három utolsó fejezet a napról, a naprendszerről, annak keletkezéséről, a napfoltokról, az organikus szervezetek fenállhatásának okairól, a nap melegének munkára való átváltozásáról szól, sat..." [HAI.]

KUHN Lajos: A Nap munkája. (3 népszerű felolvasás Dr. Kun Lajostól.). 3. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 4. füz. pp. 97-108. [HAI.]

"A Nap munkája" Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 4. füz. p. 124. ... czimű népszerű felolvasások, melyeket Dr. Kuhn Lajos, társ. titkár a temesvári müvelt közönség előtt tartott és melyek részben e fűzetekben is közöltettek, külön lenyomatban megjelentek és igy külön is kaphatók. A tiszta jövedelem a délm. természetrajzi múzeumnak van szánva és minthogy a III-ik felolvasás érdekes kibővítést nyert az által, hogy a Nap delejes hatása, a Nap physikai alkata, erőkészlete és vége is felvétetett, hisszük, hogy a t. cz. közönség kegyes pártfogása következtében a múzeumnak szánt tiszta jővedelem nagyra fog növekedni, a mi a jó ügy érdekében különösen kívánatos lenne. A 4 és fél ívből álló felolvasások ára 50 kr. és megrendelhetők Dr. Kuhn Lajos, főgym. tanárnál Temesvárott." [HAI.]

Futó csillag. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 5. füz. p. 156. ... Október 14. és 15-ike közti éjjel a szép csillagos égboltozaton gyönyörű tünemény vala látható. Körülbelül háromnegyed 1 órakor keletről északnyugati irányban hirtelen vakító lény vonult el egyenes vonalban, mintha valamely nagy csillag futott volna át a téren, útjában mindenütt elszórván saját anyagát, mely vakító fényben ugyanazon irányban látszott lebukni egy távolabbi égitestre. A tüzvonal csakhamar elvesztette egyenes irányát, a közepe délfelé görbült meg és kerülékes ivezetü kalapot látszott képezni, mely majd patkó alakot vett föl, mig később a tüzvonal kerülők alakot öltött és folyvást halványulván, tejfehér színbe játszott át és elenyészett. A feltűnő fény alig tartott 10 perczig, de sokáig vala észlelhető (1/2 óra) a halavány fény az ég ezen tájékán..." [HAI.]

Figyelmeztetés. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 1. 1877. 5. füz. p. 159. "A Nap munkája" czimü népszerű felolvasásokat Dr. Kuhn Lajos-tól ismételve ajánljuk a t. ez. olvasó közönség figyelmébe, annyival inkább, mivel a szerző a befolyó tiszta jövedelmet a délm. term, múzeumnak ajánlotta fel. A jó ügy érdeke tehát úgy kívánja, hogy nevezett felolvasások minél nagyobb körben terjesztessenek. A 4 1/2 ívből álló felolvasások ára 50 kr. és megrendelhetők Dr. Kuhn Lajos, főgymn. tanárnál Temesvárott." [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Új csillag a "Hattyú" csillagképben. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. jan. 89. füz. pp. 35-36. Schmidt Gyula athéni csillagász 1876. nov. 24-én egy harmadrendű csillagot észlelt, amely azóta folyamatosan veszt a fényéből. A novát Hoitsy Pál is észlelte a pólai obszervatóriumból. [Nova Cygni 1876 = Q Cyg.] Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  KONDOR Gusztáv: Nagy Károly, m. akadémiai tag emlékezete. (Kivonat a m. tud. akadémiában 1876. decz 18-ikán felolvasott emlékbeszédből.) = Természettudományi Közlöny 9. 1877. febr. 90. füz. pp. 56-65. [SRG.]

  Tudományos mozgalmak a hazában. A M. tud. Akadémia Természettudományi Osztályülésein... = Természettudományi Közlöny 9. 1877. febr. 90. füz. pp. 77-78. Konkoly Miklós levelező tag székfoglalója: "Az 1876-ik évben Ó-Gyallán megfigyelt napfoltok."; Konkoly "Szólott az 1871-től - 1873 bezártáig a magyar korona területén megfigyelt hulló-csillagokról."; Gruber Lajos dolgozata a "24 éta Cassiopeiae" kettőscsillag pályaszámításával foglalkozik. [SRG.]

  I. Közgyülés. 1877. január 17-ikén. A m. tudom. Akadémia kis termében. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. febr. 90. füz. p. 83. Hullócsillagok országos megfigyeléséről küldött adatok feldolgozását Konkoly Miklós vállalta. [SRG.]

  Tudományos mozgalmak a hazában. A M. tud. Akadémia Természettudományi Osztályának február havi ülése... = Természettudományi Közlöny 9. 1877. márc. 91. füz. p. 131. Konkoly Miklós első csillagászati dolgozata a hullócsillagok megfigyelésével foglalkozik az 1874-1876-os években. A második dolgozata "160 állócsillag színképe" címet viseli. [SRG.]

  HOITSY Pál: A csillagvizsgálás mai feladatai. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. ápr. 92. füz. pp. 137-149. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A geographiai szélességet bármely csillag, vagy a napnak a látóhatár feletti magasságából a delelés (culminatio) idejében egyszerűen ki lehet számítani. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. jún. 94. füz. p. 253. B. G. kérdése. Levélszekrény. (14.) [SRG.]

  NAGY Tamás: 1877 június 17-ikén szép tűzgömböt láttam felvillanni. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. júl. 95. füz. p. 286. Hódmezővásárhelyről. Levélszekrény. (19.) [SRG.]

  GRUBER Lajos: A csillagrendszerekről. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. aug. 96. füz. pp. 289-297. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Új csillagspektroszkóp. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. aug. 96. füz. p. 308. John Browning készülékéről. Időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: V. M. úrnak K.-én. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. aug. 96. füz. p. 317. A csavarvonalon mozgó meteor inkább tűzgömb volt 1877. ápr. 13-án. Levélszekrény. (21.) [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Újabb adatok a Nap physikájához. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. szept. 97. füz. pp. 354-356. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Mars-bolygó holdjai. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. okt. 98. füz. pp. 388-389. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Változások a Hold felületén. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. okt. 98. füz. pp. 389-391. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

WARTHA Vince: Elsődleges jelentés a zsadányi meteorkő elemzéséről. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. okt. 98. füz. pp. 394-397. Vegytan. Rovatvezető: Wartha Vince. Apróbb közlemények. [SRG.]

  HELLER Ágost: Le Verrier. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. nov. 99. füz. pp. 429-431. A párizsi csillagászati obszervatórium igazgatójának nekrológja, életrajza (1875. szept. 23. - 1811. márc. 11.). Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: V. J. úrnak, D.-ón. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. nov. 99. füz. p. 437. 1877. aug. 16-án holdudvar. Levélszekrény. (30.) [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Újabb nézet az üstökösök szerkezetéről. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. dec. 100. füz. pp. 465-466. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Gömbvillámok. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. dec. 100. füz. pp. 466-467. 1877. márc. 21-én Franciaoszágban. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Dr. Hoitsy Pál "A meteorok mint az élet hordozói" czímű értekezését olvasta fel. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. dec. 100. füz. p. 477. Társulati ügyek. VI. Szakülés. 1877. november 21. [SRG.]

Sajó: Les Terres du ciel. Description astronomique, physique, climatologique, geographique des planétes qui gravitent avec la Terre autour du Soleil et de l’état probable de la vie a la surface. Par Camille Flammarion Paris. 1877. Nyolcz. 600 l. = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 1. füz. pp. 55-58. "A szellemdus Flamarion Astronomiát irt. Erről is el lehet mondani: "On revient toujours a ces premiers amours." Flammarion csillagászatában is szellemdus, még pedig a tudományosság rovására." Irodalom és művészet. [SRG.]

S.: Materialismus, oder Christenthum? Eine Frage an den gesunden Menschenverstand. Freiburg. 1875. Herder. Kis nyolcz. 137 lap. = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 1. füz. pp. 63-65. "A névtelen szerző minden divatos, de téves nézetet bonczolgat, s habár főleg a világos népszerű tárgyalásra törekszik, nem vállalkozott eddig hallatlan fejtegetésekre; egynémely dologban eredeti. ...A hulló meteorok okozzák a fényfejlődést. Amig azonban ezen meteorok bele nem hullottak, nem fénylett, s igy sötétség uralkodott a bolygó felett. A nap létezett, de nem fénylett, és így igaza van Mózesnek, midőn a napot mint fényosztó égi testet, csak a negyedik napon szerepelteti." Irodalom és művészet. [SRG.]

VENCZELL Antal: Kortan. Hazai történelmünkhöz alkalmazva. A magyar tudományos akadémia által jutalmazott pályamű. Irta Knauz Nándor. Budapest, 1876. Negyedrét XV, 589 lap. = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 2. füz. pp. 144-152. "Maga a munka négy fő részre van osztva. az első, vagyis elméleti rész, különféle időszámitási szabályokat tartalmaz, tekintettel egyszersmind arra, hogy magyar őseink miként számitottak. ...Knauz tehát ezen epochalis munkájával a magyar kortannak megalapitója lett, mely szerencsét a tudományos világ valóban irigyelheti tőle." "Vitéz János esztergomi primásnak esztergomi várlakában egész csillagdája volt..." p. 147. Irodalom és művészet. [SRG.]

ROSTY Kálmán S. J.: Jézus Társasága és a csillagászat. = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 4. füz. pp. 277-291. Jézustársasági csillagászok külföldön: P. Berand Lőrincz 1702-1777., P. Boskovich Roger meghalt 1787. febr. 13-án., P. Bouvet Joakim, P Clavius Kristóf, P Cysatus János, De Dominis Márk Antonius, P. Fabri Honoratus, P. Gaubil Antal, P. Kircher Athanáz,P. Pardies Gaston Ignácz, P. Petavius (Petau) Dénes, P. Ricci. [SRG.]

(A legrégibb toronyóra) = Uj Magyar Sion Nyolczadik évi folyam 1877. 10. füz. p. 799. "...hazánkban volt Beszterczebányán a XIV. század vége felé. ...Legtöbbet emlitetik a pozsonyi toronyóra 1440. évből. ...1466. már holdtekét is illesztettek rá." Vegyesek. [SRG.]

A magyar tud. akadémia jan. 8-ki ülésében... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. jan. 14. 2. sz. p. 28. "...Először Konkoly Thege Miklós tartotta székfoglalóját, s ismertette az ó-gyallai csillagdán 1876-ban általa tett megfigyeléseket a napfoltokról. A napfoltok ezen évben sokkal kisebb számban jelentkeztek, mint a korábbi években. Részletesen ismertette ezután és rajzokban bemutatta a napkorong kinézését 103 napon át, mely idő alatt csak 52 napon voltak láthatók a napfoltok." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia febr. 5-ki ülésén... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. febr. 11. 6. sz. p. 91. "...Végül Konkoly Miklós "Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1874., 1875. és 1876-ban", czimü munkáját ismerteté, melynek első részét értekező az osztály múlt havi ülésében mutatta be. Ugyanő egy másik értekezést is tartott, melyben 160 álló csillag spektruma van leírva, megfigyelve Ó-Gyallán. Értekező közli Vogl H. C. berlini tanár typikus beosztását, melyet ő is elfogad egész terjedelemben; e szerint 1-ső typus a fehér, 2-ik a sárga, 3-ik a vörös csillagokat képviseli." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémiának márczius 5-kén tartott ülése... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. márc. 11. 10. sz. p. 156. "...A nagy közönség előtt legérdekesb volt Konkoly Miklós értekezése "A hold vörös színéről a fogyatkozás alatt." Csak ritkán történik meg, hogy mikor a holdat a föld árnyéka takarja, láthatatlan legyen, hanem rozsdás vörös szint kap. Kepler ezt a föld légkörében megtörő napsugarak viszfényének tulajdonította, idősb Herschel a hold saját fényének; más tudósok a nap koronájából eredőnek állítják. Konkoly az ó-gyallai csillagdában a febr. 27-iki holdfogyatkozás alatt tett vizsgálódásaikor ugy tapasztalta, egyik állítás sem felel meg a valónak, a vörös fény okainak kikutatása tehát a jövő buvárlatainak van fentartva." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A febr. 27-iki holdfogyatkozás... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. márc. 18. 11. sz. p. 173. "...furcsán múlt el Konstantinápolyban. Esti 8 óra felé minden oldalról puskalövések hangzottak. A nem török lakosság azt hitte, hogy lázadás tört ki, s nagy volt a rémület. Utóbb kisült, hogy a lövések csak a holdfogyatkozás miatt történtek. A keleti népeknél ugyanis az a babona uralkodik, hogy a holdat és később általa a földet is veszély fenyegeti az ilyen fogyatkozás alatt. A veszélyt aztán lövések és pokoli lárma által igyekeznek elűzni." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Csillagvizsgáló intézet Kalocsán. = Vasárnapi Ujság 24. 1877. ápr. 1. 13. sz. p. 204. "Haynald kalocsai érsek intézkedést tett, hogy a kalocsai főgymnasiumban a jezsuiták kezelése alatt az érsek költségén csillagda állíttassék fel. A közoktatási miniszter ez intézkedést szép levélben köszönte meg." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

ORBÓK Mór: Petzval Ottó. = Vasárnapi Ujság 24. 1877. ápr. 15. 15. sz. pp. 225-226. "Petzval utóbbi időben még a csillagászati tanszék helyettesítésével is megbízatván, irt elemi csillagászatot is, melyet szintén az akadémia adott ki." [HAI.]

A kalocsai csillagdát,... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. máj. 13. 19. sz. p. 300. "...melyet Haynald érsek állittat föl, július elején kezdik épiteni, s két hó alatt be akarják fejezni. A munkák Konkoly Miklós, a gyallai csillagda tulajdonosa felügyelete alatt folynak. Haynald Lajos érsek, ez uj csillagda tökéletesítésére, egy dékört rendelt el beszerezni, melyet Konkoly Miklós Anglia legelső czégjénél fog készíttetni, hogy méltó legyen a többi műszerhez. Az épületet, az érsek határozott kívánsága következtében az érseki gymnázium épületére emelik." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Leverrier, a hires franczia csillagász... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. aug. 19. 33. sz. p. 520. "...megbetegedett s állapotát igen aggasztónak tartják. A tudós jelenleg 66 éves, kezdetben vegyész akart lenni s csak később adta magát a csillagászatra s mennyiségtanra, melyek terén halhatatlan érdemeket szerzett. 1846. június 14-én jelentette be általános csodálkozás-között a franczia akadémiának, hogy már két év óta tanulmányozza az Uranus pályáját s ennek zavargásaiból egy még ismeretlen bolygó csillag jelenlétét gyanítja..." Az Egyveleg című rovat rövid híre. [HAI.]

A teljes holdfogyatkozást, = Vasárnapi Ujság 24. 1877. aug. 26. 34. sz. p. 541. "...mely e hó 23-24-ike közti éjjel volt, derült égben lehetett szemlélni a fővárosból, s nézték is sokan az érdekes tüneményt. A holdkorongra balról jobbra haladva esett a föld árnyéka és a tündöklő sarló fokról-fokra keskenyebb lett, mig végre 11 óra 24 perczkor egészen eltűnt. A teljes fogyatkozás 12 óra 48 perczig tartott, midőn az elsötétedett holdkorong keleti szélére az első napsugár esett. A teljes fogyatkozás alatt a fényvisszaverődés gyönyörű színjátékot mutatott; rózsaszín és világosbarna szinvegyülékek váltották fel egymást; majd elsötétedett, majd meg kiviláglott." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Csillagászati fölfedezés. = Vasárnapi Ujság 24. 1877. szept. 2. 35. sz. p. 552. "A nápolyi csillagvizsgáló intézet igazgatója: De Casparis senator ezeket irja egy nápolyi lapnak : Egy Washingtonból érkezett sürgöny jelenti, hogy Gall [! Hall] csillagvizsgáló a Mars bolygónak két holdját fedezte föl. E fontos fölfedezést bizonyára a használt tubus rendkívüli nagyságának köszönthetni, melynek tárgyüvege 26 hüvelyk átmérőjű. Kevés európai csillagvizsgáló lesz képes az érdekes fölfedezést megerősíteni, mert nincs ilyen kitűnő fölszerelésük." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A magyar akadémia okt. 8-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. okt. 14. 41. sz. p. 652. "...A harmadik felolvasás az 1874-iki Borelli-féle üstökös pályájáról szólt, s ez dr. Gruber Lajos és Kurländer Ignácz, a központi meteorológiai intézet tagjainak műve, melyet Szily Kálmán olvasott föl, s egyszersmind kiadásra is ajánlott. Az értekezők hosszas számitások alapján arra az eredményre jutottak, hogy az üstökös keringelési ideje 20,000 esztendő." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

HOITSY [Pál]: Leverrier. (1811-1877.). = Vasárnapi Ujság 24. 1877. okt. 21. 42. sz. pp. 657-658. Nekrológ. [HAI.]

A magyar tud. akadémia nov. 5-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. nov. 11. 45. sz. p. 715. "...Konkoly-Thege Miklós leirja a potsdami astro-physikai observatorium uj szerkezetű készülékeit. Végül Szily Kálmán bemutatta Gruber Lajos értekezését, melyben 2461 hulló csillagpálya megfigyelésének főeredményei vannak öszszefoglalva." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Mily távol van a nap a földtől? = Vasárnapi Ujság 24. 1877. dec. 2. 48. sz. p. 760. "Ainy [! Airy], az angol királyi observatorium igazgatója, ujabb számitások alapján a napnak a földtől való távolságát 93.375,000 angol mértföldre, illetőleg 150.268,387 kilométerre teszi. E számítás nem csalhatatlan ugyan, de Ainy [! Airy] határozottan állítja, hogy 200,000 mértföldnél nagyobb különbséggel nem tért el a valóságtól." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A természettudományi társulat nov. 21-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 24. 1877. dec. 2. 48. sz. p. 764. "Hoitsy Pál a tudós világban élénk eszmecserék tárgyát képező kérdéssel foglalkozott, hogy "Lehetnek-e a meteorok az élet hordozói ?" Zöllner azt állítja, hogy a meteor, mely vagy igen alacsony, vagy igen magas hőfokkal jelenik meg a földön, nem csak hogy hordozója nem lehet az életnek, de azt, ha ilyennel találkozik, inkább kioltja, mintsem fejlesztené. Értekező Zöllnerrel tart." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

          1878.

BARNA Ferdinánd: Kapcsolat a magyar és a szuomi irodalom között. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia. /Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 7/4./ Csillagászat: pp. 6-11. Hell és Sajnovics vardői útjáról és a Demonstratióról. [HAD.]

BERTALANFFY Teodóz: A mennyiségtani földrajz elemei. A középtanodák felsőbb osztályai számára. Írta Bertalanffy Teodóz, pannonhalmi bencés tanár. 38 ábrával. Szombathely, 1878. Bertalanffy könyvnyomdája. 98 p. A szerző előszava Pannonhalmán kelt "márczius hóban 1878." A bevezetésben írja (p. 1.): "Feladatát tekintve az egyetemes földrajz felosztatik: a) mennyiségtani földrajzra, - csillagászat, astronomia - mely az ég testek alakjával, mozgási törvényeivel, a föld viszonyával a többi égi testhez, foglalkozik; b) természettani földrajzra, melynek tárgyát azon tünemények és változások teszik, melyek a föld felületén és légkörében fordulnak elő ...; c) politikai földrajzra, mely a földlakók társadlmi és állami viszonyait adja elő. Feladatunkhoz híven, csupán az elsőt ismertetjük fővonalaiban." Így a kötet teljes egészében csillagászati témájú.
Főbb fejezetei: Mennyiségtani földrajz. (pp. 2-25.), A csillagos ég (pp. 26-61.), A hold. (pp. 61-92.), Függelék. A földrajzi szélesség és hosszúság meghatározása. A naprendszer áttekintése. (pp. 93-98.); A kisebb bolygók fölfedezési idejök szerint (pp. 96-98.) táblázatban 172 kisbolygót sorol fel. Részletesen ismerteti a földforgást bizonyító Foucault ingakísérlet elméletét (pp. 16-17.). Itt írja: "Mindezt a kísérletek a legpontosabban igazolják; maga Foucault (1850) készülékét a párisi Notre Dames-i egyházban, és ugyanazon évben a kölni és speieri domban mutatta be." [KSZ.]

FABRITIUS Károly: Erdélynek Honter János által készített térképe 1532-ből. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala. 28 p. Olvastatott a M. T. Akadémia 1876. május 22-én tartott ülésén. Az erdélyi szász reformátor, humanista és csillagász híres térképészeti művéről. [REZ.]

  GRUBER Lajos: A november-havi hullócsillagokról. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 5. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1877. nov. 5-én Szily Kálmán. A Leonidák-meteorraj története, az 1872-es évvel bezárólag. [KSZ.]

  GRUBER Lajos - KURLÄNDER Ignác: Az 1874. V. (Borelly-féle) üstökös definitiv pályaszámitása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 21 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 3. sz./ Későbbi írásmódja: Borelli vagy Borrelly. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1877-ik évben. III. rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 8. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. márc. 26. Hódmezővásárhely, Selmec, Ó-Gyalla, Zágráb helyeken észlelt 241 meteor adatai (időpont, fényesség, szín, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Mercur átvonulása a nap előtt. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1878. május 6-án. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 10. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. Észlelők voltak: Reviczky Károly Ó-Gyallán állomásozó honvéd százados, Horváth Jenő Ó-Gyallán állomásozó honvéd hadnagy, Cvet Sándor déloroszországi magánzó Tsernigoffból, Kaiser József herczeg primás ő eminentiájának főgépmestere, Dr. Schráder Károly, és Konkoly Miklós. A belépéskor az I. és II. kontaktust megfigyelték, időadatokat mértek. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A napfoltok és a napfelületének kinézése 1877-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 9. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. márc. 26. Az 1876-os napfoltok szöveges leírása. 163 napon lehetett észlelni, ezek közül 76 napon folttalan volt a napkorong, csak 87 alkalommal látszott napfolt. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral MDCCCLXXVIII-ra [1878-ra]. Budapest, 1878. A M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatalában. Nyomtatott az Athenaeum r. társ. könyvnyomdájában. 356 p. + 89 p. Csillagászat: pp. 3-168. Csillagászati és közönséges naptár MDCCCLXXVIII-ra. Szerkesztette Kondor Gusztáv a M. M. A. l. tagja. Ünnepszámítás 1878-ra. Időszámítás 1878-ra. Naptárlapok havonként (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, időegyenlet, csillagidő, bolygók láthatósága, égi jelenetek, csillagfödések). Nap- és holdfogyatkozások 1878-ra. Merkur átvonulása a nap korongja előtt 1878. máj. 6. és 7-én. Pályakör ferdesége, nap abberatiója, parallaxisa és sugara, hold parallaxisa és sugara 1878-ra. Naprendszerünk. Bolygódok jegyzéke fölfedezésük ideje szerint [172 kisbolygó].
A főbolygók nevei betű szerint rendezve. A főbolygók pályaelem rendszerei. A főbolygók a naptól való távolságuk és csillagászati keringési idejök szerint rendezve. A főbolygók a középkívüliségük szerint rendezve. A főbolygók a pálya-hajlásuk szerint rendezve. A mellékbolygók pályaelem rendszerei. Az üstökös csillagokról. Az 1874. 1875 és 1876-ik években fölfedezett üstökös csillagokról. A kerülékes pályán üstökös csillagokról. A kerülékes pályán üstökösök pálya-elemrendszerei. Az üstökösök kerülékes pálya-elemrendszerei. Az alap-csillagok középhelyei 1878-ra. Pótlék. 25 fényes csillag középhelyei 1878-ra. A csillagászati obszervatóriumok geograph. fekvései. Jegyek és rövidítések magyarázata. A bolygódok jegyei és nevei. A csillagászati és közönséges naptár elrendezése. [KSZ.]

  SCHENZL Guidó: Lehajlás-meghatározások Budapesten és Magyarország délkeleti részében. Budapest, 1878. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája. 25 p., 1 térk. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből 6. köt 4. sz./ Mint székfoglalót előadta a III. osztály ülésén 1878. jan. 22. [HAI.]

HELMHOLTZ, [Hermann Ludwig Ferdinand von]: A bolygórendszer keletkezéséről. 1871-ben Heidelbergában és Kölnben tartott előadás. In: Népszerű természettudományi előadások. Faraday, Helmholtz és Pettenkofer munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1878. Franklin-társulat nyomdája. pp. 267-307. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 14./ Fordította: Hoitsy Pál. Az eredetivel összehasonlította Szily Kálmán. [HAI.]

A tudományos világnak tegnap nagy napja volt. = Debreczen 10. 1878. máj. 7. 89. sz. p. [2.] Nálunk is sokan nézték ekkor a Merkur átvonulását a nap előtt, amely utolsó volt e században, s ez alkalommal a bolygó a nap előtt nálunk hosszabb ideig volt látható. Az átmenet lefolyása tovább tartott, mint a jelen században, sőt 1756 óta valamennyi átmenet volt. Eddigelé 24 Merkur átmenet észleltetett kisebb-nagyobb figyelemmel, e szám alá tartozik az 1631. november 7-iki és Kepler által kiszámított átmenet, - midőn a bolygót a nap előtt Gassendi látta először, Gassendi a tüneményt camera obscura segítségével figyelte meg, ugyanis besötétített szobába egy kis nyíláson napsugarakat bocsátott kifeszitett ernyőre, melyen a nap és Merkur képét nyeré.
Továbbá a 24 merkurátmenet közül való az 1651. november 3-diki, melyet Shekerley Suratban nem eléggé látott, és az 1707. május 6-án lefolyt, melyet a bolygónak kevéssel a nap korongjából való kilépése előtt észlelt Rómer Koppenhágában borult időben. Az ezen 24 megfigyelt Merkurátmenet közül csak 8 folyt le a leszálló csomópont idejében, mint az a jelen esetben is történt. A megfigyelt Merkurátmenetek számának kétharmad része novemberben folyt le, midőn az ezen időtájban előforduló akadályok meglehetősen jelentékenyek." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

  (S. S.): A zsadányi meteorkő petrografiai vizsgálata. Vegyesek. = Földtani Közlöny 8. 1878. szept.-okt. 9-10. sz. pp. 269-270. Nevezett meteoritről dr. Wartha Vincze és dr. Pillitz Vilmos közleményei után érdekesnek tartjuk Cohen E. petrografiai vizsgálatának eredményét röviden közölni. Eszerint ezen meteorit finom kristályos, világos szürke alaptömege legnagyobb részben, tulajdonságai után ítélve Enstatit és Olivinból áll, melyekhez még valószínűen Hypersthen is járul. Az alaptömegbe beágyazott fémes ásványok: Troilit és Nickelvas. Ezek között egy zavaros színű, gyöngén áttetsző állomány van, mely hasonlít az alaptömegben még bennfoglalt szürke szinű, érdes felületű gömbökhöz. A zsadányi meteorit tehát a jelleges Chondritokhoz tartozik és megegyező a Láncé, Gopalpur és Pultuskról származókkal." [HAI.]

HOITSY Pál: Egy nap a hold felületén. = Fővárosi Lapok 15. 1878. ápr. 9. 82. sz. pp. 490-491. [ZSE.]

HOITSY Pál: Hulló csillagok. = Fővárosi Lapok 15. 1878. okt. 1. 225. sz. pp. 1092-1093. [ZSE.]

HOITSY Pál: A föld kora. = Fővárosi Lapok 15. 1878. dec. 12. 286. sz. pp. 1382-1383. [ZSE.]

SCHENZL Guidó: "Magnetikus lehajlás-meghatározások Magyarország d. k. részében". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 1. sz. pp. 10-11. Székfoglaló értekezés kivonata. [SRG.]

SZABÓ József: Rövid közleményt olvas egy meteorkőesésről Szerbiában Alexinackabanja táján. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 1. sz. pp. 19-20. 1877. okt. elején. [SRG.]

FRAKNÓI Vilmos: "Zrednai Vitéz János könyvtára". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 1. sz. pp. 21-23. Regiomontanus, Ilkus Márton Esztergomban. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: I. "Napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdában 1877". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. p. 72. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: II. Hullócsillagok megfigyelése a m. korona területén 1877. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. p. 73. Kivonat. [SRG.]

WEINEK László: "Az 1874. évi Venus átvonulásról". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. pp. 73-74. Kivonat. Bemutatta Kondor Gusztáv. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: I. Mercur átvonulása a nap előtt 1878. május 6. Megfigyelve az ó-gyalali csillagdán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 4. sz. p. 97. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: II. Mars megfigyelése az ó-gyallai csillagdán. 1877. október és november. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 4. sz. p. 97. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: III. Uj megfigyelési mód állócsillag-spectrumokat feljegyezni. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. pp. 97-98. Kivonat. [SRG.]

WEINEK László abbeli tudósítása, hogy a Mercur átvonulásának észlelésével Lipcsében a csillagdában foglalkozott és photographiai fölvételeket is tett. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 4. sz. p. 98. Kondor Gusztáv terjesztette elő. [SRG.]

EMERICZY Géza: Könyvismertetés. (Természettan. Irta: Dr. Seidel Pál. VI. kiadás.) = Néptanitók Lapja 11. 1878. jan. 15. 1. sz. pp. 5-7. Csillagászatról. p. 6. [SRG.]

Dr. Haynald Lajos levele, a "Természettudományi társulathoz." = Természet 10. 1878. 1. sz. p. 12. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. áprilishóra. = Természet 10. 1878. 7. sz. p. 98. [SRG.]

Merkur átvonulása a nap előtt. = Természet 10. 1878. 9. sz. p. 125. 1878. május 6. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. májushóra. = Természet 10. 1878. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. junius hóra. = Természet 10. 1878. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. július hóra. = Természet 10. 1878. 13. sz. p. 281. [182.] [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. aug. hóra. = Természet 10. 1878. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. szeptember hóra. = Természet 10. 1878. 17. sz. p. 240. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. októberhóra. = Természet 10. 1878. 19. sz. p. 268. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. nov. hóra. = Természet 10. 1878. 21. sz. p. 296. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. decz. hóra. = Természet 10. 1878. 23. sz. p. 324. [SRG.]

GAITH Kezső: Irodalmi szemle. A nap színképében megjelenő Frauenhoffer-féle vonalak Kirchhoff által adott magyarázatának elégtelensége. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1878. 5-6. füz. pp. 182-185. "Troosttól. - Közli: Gaith Kezső. Kirchhoff szerint a Frauenhoffer-féle vonalak a légnemek által eszközölt fényelnyeletésben találják megfejtésüket. - Tudvalevőleg a nap színképében a Frauenhoffer-féle sötét vonalak csak akkor jelennek meg, ha azon nyílás, melyen keresztül a nap sugarai az elemző hasábra esnek, nagyon szűk. - Ha ezen nyílás azonban csak valamivel tágabb akkor a nap színképe folytonos, és semmiféle sötét vonalakat nem mutat.
Már pedig akár legyen a nyílás, melyen át a napsugarak az elemző hasábra esnek, szükebb akár szélesebb, a nap légköre által eszközölt fényelnyeletés semminemű változást nem szenved, tehát a színképnek mind a két esetben sötét vonalak által megszaggatva kellene lennie, ha a sötét Frauenhoffer-féle vonalak a fényelnyeletés által eszközöltetnének. Továbbá, ha a fényelnyeletés a sötét vonalak okozója, akkor azon esetben, ha a fénytelnyelő izzó körök mint önálló források fellépnek, az azelőtt általok létesített sötét vonalak, színes és fényes vonalakká változnának át szükségképen; már pedig az 1868. és 69. teljes napfogyatkozások alkalmával tett észlelések azon pillanatban, melyben a hold a napot teljesen födte, azt mutatták, hogy a naplégkörének mint önálló fényforrásnak színképe megint ugyanazon sötét vonalak által van megszaggatva. - Ezen észleletek tehát Kirchhoff elméletét a Frauenhoffer-féle vonalakról jogosan kérdésessé tették..." [HAI.]

KOPRBONICS János: Irodalmi szemle. Il Padre Angelo Secchi. - Commemorazione del P. Francesco Denza. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1878. 5-6. füz. pp. 185-189. "...Ezen kitűnő férfiú Secchi Angelo atyja, ki egyike a legkitűnőbb csillagászoknak vala napjainkban és kit fájj dalom a kérlelhetlen halál férfikorának legszebb éveiben ragadott ki az élők sorából. De szóljon helyettünk maga az emlékbeszéd:
Nagy szerencsétlenség érte a hazát és a tudományt e napokban. Mintha nem lettek volna elegendők a már úgy is fájdalmas veszteségek, melyeket a most múlt havakban kellett szenvednie a csillagászatnak négyben legjelesebb hívei közül, t. i. Santini Jánosban (Páduában, junius 26. 1877), Heis Edvárdban (Münsterben, junius 30.), Leverrier G. G. Orbánban (Párisban, szeptember 23.) és Littrov Károlyban (Bécsben, november 18.) most megfosztva látja magát kora és gyászos halál által legmunkásabb és legnevezetesebb művelőjétől Olaszhonban, Secchi Angelo atyától..." [HAI.]

Társulati ügyek. 10) A titkár bemutat egy uj szinképvetitő készüléket Párisból. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1878. 5-6. füz. p. 194. "... melyet dr. Lutz készített és leírja röviden, hogyan lehet e készülékkel a nap színképet a Frauenhoffer-féle sötét vonalakkal együtt egy ernyőre vetíteni és egy nagy közönségnek könnyen megmutatni." [HAI.]

Az üveg ezüstözése. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1878. 5-6. füz. pp. 195-196. "...Martin, a párisi Observatorium igazgatója, ezüstözött teleskóp-tükröt állított ki a jelenlegi világtárlaton, mit ő maga vont be ezüstréteggel. Minthogy az üveg ezüstözése physikai laboratóriumokban igen gyakran előforduló műtétel, czélszerünek találom Martin eljárását e helyen közzétenni..." [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap távolsága. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. pp. 24-26. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

KONKOLY Miklós: A Csillag-physikai Observatorium Potsdamban. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. pp. 26-28. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  NAGY Tamás: Múlt év oktober 15-én este két szép tűzgömböt láttam felvillanni az égen. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. p. 38. Levélszekrény. (5.) [SRG.]

  HOITSY [Pál]: A meteorok mint az élet hordozói. (Felolvastatott az 1877. nov. 21-iki szakülésen.) = Természettudományi Közlöny 10. 1878. febr. 102. füz. pp. 46-52. [SRG.]

  G. L. [GRUBER Lajos]: Carl Ludwig von Littrow. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. febr. 102. füz. pp. 66-68. (1811. júl. 18. - 1877. nov. 16.) Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Mars-bolygó physikai viszonyairól. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. márc. 103. füz. pp. 112-113. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  IX. Választmányi ülés. 1878. február 20. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. márc. 103. füz. pp. 123-124. Avéd Jákó és Cserni Béla Gy-Fehérvárott hullócsillag megfigyelést vállalnak. Konkoly Miklós beküldi jelentését 1877. évi hullócsillag megfigyeléséről. [SRG.]

  HELLER Ágost: Megkerült apró bolygók. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. ápr. 104. füz. pp. 158-160. A francia akadémia Vaillant-diját Schulhof Lipót kapta meg a kisbolygók elméletét kifejtő művéért. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  WEINEK László: A német-birodalmi Venus-expeditio Kerguelen szigetén. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. máj. 105. füz. pp. 169-179. A hattagú expedíció tagja volt Weinek. 1874. jún. 21-én indultak hajóval, 1874. dec. 9-én észlelték a Vénusz-átvonulást, 1875. márc. 31-én értek vissza Európába. [PRP.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Pater-Angelo Secchi. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jún. 106. füz. pp. 237-238. (1818. jún. 29.-1878. febr. 26.) Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagász-torony. [1.] = Természettudományi Közlöny 10. 1878. júl. 107. füz. pp. 249-264. [SRG.]

  HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagász-torony. - Második közlemény. - = Természettudományi Közlöny 10. 1878. aug. 108. füz. pp. 289-298. [SRG.]

  HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagász-torony. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 10. 1878. szept. 109. füz. pp. 329-346. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Új holdmappák. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. szept. 109. füz. pp. 356-357. Lohrmann 1821-1836 közötti észleléseken alapuló holdmappájának ismertetése. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A napfoltok és protuberanciák szakaszossága. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. szept. 109. füz. pp. 357-359. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Vulkán, az újonnan felfedezett kisbolygó. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. nov. 111. füz. pp. 433-434. Leverrier kisbolygó felfedezése. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Marsholdak átmérői. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. nov. 111. füz. p. 434. Az amerikai Harvard College refraktorával végzett megfigyelések. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: Az 1877-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. dec. 112. füz. pp. 467-469. Eduard Heis (1806. febr. 18. - 1877.); Urbain Jean Joseph Leverrier (1811. márc. 11. - 1877. szept. 23.); Karl Ludwig Littrow (1811. júl. 18. - 1877. nov. 16.); Giovanni Santini (1786. jan. 30. - 1877. jún. 26.). [SRG.]

(Secchi S. J.) = Uj Magyar Sion 9.[16.] 1878. 3.(111.) füz. pp. 237-238. Secchi nekrológja. Élt: 1818. jún. 29. - 1878. febr. 26. Vegyesek. [SRG.]

(Physica sacra). = Uj magyar Sion 9.[16.] 1878. 6. füz. p. 474. "A test, az anyag tulajdonságairól most a tudósok bámulatos dolgokat mondanak, melyek a kath. Egyház átállagulási (Transsubstantiatio) tanának elhivésére alkalmas lépcső gyanánt ajánlkoznak. Itt csak a következőt emeljük ki. Az üstökösek anyaga oly pehelyszerű, hogy 1000-szer vékonyabb a szellőnél." Vegyesek. [SRG.]

A magyar tud. akadémia heti ülését... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. jan. 27. 4. sz. p. 59. "...Szigligeti temetése miatt nem 21-én, hanem 22-én tartották meg. Dr. Schenzl Guidó mint rendes tag foglalta el székét "Magnetikus elhajlási meghatározások Magyarország délkeleti részében" czimű értekezéssel, melyben szaktudósok számára adta elő az általa 1863-tól 72-ig eszközölt mérések eredményét. ...Végül pedig dr. Szabó József szólt egy meteorkőröl, mely Szerbiában Alexinácz-Kabanja közelében 1877. okt. 1-én délután hullt le, s hat nagyobb és hét kisebb darabot szedtek össze." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Két csillagász hazánkfia... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. febr. 10. 6. sz. p. 90. "...lakik Parisban, hol előkelő helyet foglalnak el a tudományos körökben. Egyik Löwy Pozsonyból, ki a hatvanas években ment a párisi csillagvizsgáló intézetbe, 1870-ben beválasztatott a franczia akadémia 40 halhatatlanja közé. Csakhamar ezután a "Bureau des longitudes" tagjai által, kik közt nem kisebb emberek is voltak, mint Laplace és Leverrier, azon intézet vezetésével bizatott meg. Most a becsületrend nagy keresztjével akarják megtisztelni s Taye volt miniszter mellett Leverrier utódjául a csillagvizsgáló intézet igazgatójává ő van kijelölve.
A másik hazánkfia Schulhof Lipót, ki most nyerte el a franczia tudományos akadémia első csillagászati jutalmát, a 4000 franknyi Vaillant-dijat azon nagy fontosságú munkálatokért, melyek segélyével a rég elveszett Maja, Camilla és Liberatrix bolygók uj fölfedezése lehetséges volt. Schulhof két év óta rendes hivatalnoka a párisi "Bureau des longitudes"-nek." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Mennyire van a földtől a nap? = Vasárnapi Ujság 25. 1878. márc. 17. 11. sz. p. 172. "Ama fontos észlelések, melyeket a csillagászok 1874-ben tettek, midőn a Vénus a nap tányérja előtt elvonult, még maig sincsenek egészen feldolgozva. Az angolok részben már elkészültek feladatukkal, s Airy, a greenwichi csillagvizsgáló igazgatója összeállitá azokat az eredményeket, melyekre a távcsövekkel, való észlelések vezettek, ellenben a photographia által kapottak még csak közelebbről készülnek el.
Ezekből már is kiderül, hogy a nap alkalmasint távolabb van tőlünk, mint előbb gondolták; mert mig a korábbi észlelések szerint a Venus átmenetele idejekor 20.035,000 mérföldnyire kellett volna a földtől lennie, a mostani eredmények azt mutatják, hogy 20.236,000 mérföldnyire volt egymástól a két égi test. Ha pedig az Uj-Seelandban tett észleléseket, is beléveszszük a számitásba, oly eredmény jön ki, mint ha a nap 20.206,000 mérföldnyire lett volna tőlünk a mondott időpontban." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

HOITSY [Pál]: Pater Secchi. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. márc. 24. 12. sz. p. 187. "Ismét nagy halottja van a tudománynak, jelesen a csillagászatnak. Az égitestekben is megvan a Loreley természete, magokhoz ragadják a földi halandót, a kit sikerült elbájolniok. Rövid időn - alig néhány hónap alatt - három európai nevű csillagász hagyta el a földtekét: Leverrier, Littrow, s legközelebbről Secchi..." Pietro Angelo Secchi nekrológja. [HAI.]

A kalocsai csillagvizsgáló. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. márc. 24. 12. sz. p. 193. "...építéséhez nemsokára hozzá kezdenek, Konkoly Miklós terve szerint, kit Haynald érsek teljhatalmulag megbízott a további intézkedések teljesítésével." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A magyar tudományos akadémia márcz. 25-iki ülésében... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. márc. 31. 13. sz. p. 207. "... legelőször Konkoly Miklós tartott felolvasást a napfoltok megfigyeléséről; értekező a napfoltokat már több év óta figyeli meg, s most erre vonatkozó adatokat terjeszt elő. Második fölolvasás volt Weinek László értekezése az 1874. évi Vénusátvonulásról, a midőn értekező tagja volt a Kelgueren szigetre küldött megfigyelő expedicziónak. Ennek leírását adja az értekezés, melyet Kondor G. olvasott fel;... Végre bejelentetett, hogy a franczia akadémia nagy gyűlésén az egyik nagy dijat dr. Schulhof Lipót hazánkfia nyerte el a bolygók elméletéről szóló dolgozatával." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A Merkúr elvonulása a nap előtt. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. máj. 12. 19. sz. p. 304. "E hó 6-án a csillagászoknak érdekes megfigyelni valót nyújtott a Merkúr elvonulása a nap előtt. Közönséges távcső segélyével is lehetett látni a kis fekete pontot, (ha nem volt borult az ég), mely budapesti időszámitás szerint 4 óra 27 1/2 perczkor érintette a nap keletre eső szélét először, de teljes elvonulását csak Amerikában kisérhették figyelemmel, mert ránk nézve már éjjel végződött, 11 óra után. A csillagászok a naptávolság pontos kimérése végett kisérik figyelemmel mindannyiszor a Venus és Merkúr elvonulását, e két égi testét, melyek pályája a nap és földünk közé esik. A "Merkúr" rövidebb keringési ideje miatt gyakrabban kerül a nap elé mint a "Venus" ; egy század alatt tizenháromszor, tizennégyszer.
Legutóbb 1868. nov. 5-én vonult el a "Merkúr" a nap előtt ; a legközelebbi elvonulás pedig 1881. nov. 8-kán következik be. Kepler volt az első, ki az 1631-ik esztendőre előre jelezte a "Merkúr" elvonulását. Nálunk a budapesti meteorológiai intézetből és Ó-Gyallán Konkoly csillagvizsgálójából kisérték szakszerű figyelemmel a tüneményt. Budapesten azonban a felhők miatt az elvonulás kezdete nem volt látható, s csak 5 órakor bukkant elő a nap s fél 7 óráig hét fényképészeti fölvételt tehettek róla. Ó-Gyallán egész derült idő mellett vizsgálhatták a Merkúr mozgását hat megfigyelő távcsővel, melyekkel Cvet Sándor, egy fiatal orosz, Reviczky Károly honvéd százados, Horváth Jenő honvédhadnagy, Kaiser József, a herczegprimás tisztje, s Konkoly Miklós és segédje Schráder bántak. A tünemény lefolyásáról pontos följegyzéseket tettek." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

HOITSY Pál: A Marsról. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. máj. 26. 21. sz. pp. 333-334. "...ma már biztosabb képet nyújthatunk a Mars kinézése felől, megjelölhetjük egész élesen a tengerek és szárazföld határait, melyek a Mars felületén helyet foglalnak. ...A mellékelt rajzon láthatja az olvasó az érdekes földabroszt, láthat rajta óceánokat meg öblöket, tenger-szorosokat meg tengernyelveket, s a száraz földnek is oly alakulásait, mint akár Földünk felületén. ...Akadtak ugyan a csillagászok között is, kik kétségbe vonták, hogy a Mars egyes részleteit ily pontosan megkülönböztetni lehessen, sőt a magyar akadémia legközelebb múlt ülésében is fel volt vetve ez a kérdés,... Hogy a Marsnak holdjai is vannak, azt még csak a múlt év augusztus hava óta tudjuk. ...A Mars szolgái tehát a Félelem és a Futás, s a bolygó holdjai is ezeket a neveket viselik, Homér nyelvén: Deimos és Phobos." [HAI.]

A magyar tud. akadémia heti ülését... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. máj. 26. 21. sz. p. 334. "...Kovács-Sebestyén E. temetése miatt egy nappal később, e hó 21-én tartotta. ...Konkoly Miklós levelező tag három csillagászati értekezést mutatott be: "Marsmegfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón, 1877 októberében és novemberében," "Merkúr átvonulása a nap előtt 1878 május 6-án" és "Uj megfigyelési mód álló csillagok spektrumait feljegyezni." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Egy művészileg készített óra. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. jul. 7. 27. sz. p. 429. "...Fuchs órástól mutatunk be olvasóinknak lapunk jelen számában egy nemcsak művészien, de valóban tudományos számítással előállított órát, mely a paderborni városház tanácstermében van felállítva. Az óra mindenféle létező időt egyszerre mutat, közönséges polgári közép-időt, valóságos napi időt és csillagászati időt. ...A képünkön ábrázolt óra a csillagidő czimlapja alatt egy kis golyó-alakot tüntet fel, mely a hold mozgását mutatja annak különféle phásisai szerint, s ez a golyó is 29 nap 12 óra és 45 perez alatt fordul meg egyszer tengelye körül. ...Ezeken kivül 20 különböző geographiai fekvésű helynek idejét mutatja egyszerre ez az óra,..." [HAI.]

Légtükrözés és ködképek. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. jul. 14. 28. sz. pp. 445-446. "A magas hegyek között jönnek elő a köd- és felhő-képek, a síkságon a délibáb, a fata morgana. ...Néha egyidejűleg ezen árnyék-képekkel szivárványnemü jelenségek is mutatkoznak, melyek nem ritkán az illető alaknak fejét dicsfény alakjában veszik körül..." [HAI.]

A kalocsai csillagvizsgáló torony... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. jul. 21. 29. sz. p. 464. "...már készen van. Ugyanazon ó-gyallai asztalosmester készítette, ki a Konkoly Miklós csillagvizsgáló tornyán is végezte az asztalos munkákat. A kupolákat külön hajón szállították Komáromból Kalocsára. Remélhető, hogy az intézetet október elején megnyithatják." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

CSÁNKI Dezső: Időszámítás néhány távolabbi népnél. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. aug. 4. 31. sz. p. 495. Az eszkimóknak, Sandwich szigetek lakóinak, siámiaknak, chinaiaknak, a Sahara sivatag oázain élő nagyobbrészt mohamedán népségeknek, tungusoknak, Az uj-gvineai pápuáknak, a persáknak, valamint az afrikai kimbundák-nak Magyar László által leirt időszámításáról. [HAI.]

A kalocsai csillagvizsgáló intézet... = Vasárnapi Ujság 25. 1878. szept. 8. 36. sz. p. 576. "... építkezése a befejezéshez közeleg. Az épület egyes részei: két délkör-helyiség, aztán két kényelmesen forgatható kupola; ezek alatt: könyvtárszoba, villamtelep, fényképészeti s még egy dolgozó szoba. Vannak még aztán apróbb helyiségek is a csillagvizsgáláshoz szükséges szerek elhelyezésére. Az egész épület fedele s a kupolák oldalai vaslemezekkel vannak borítva. A kupolákat dr. Konkolyi Miklós Ó-Gyallán saját felügyelete alatt készitteté, ki a munkálatok megtekintése czéljából már többször lerándult; a műszerek beszerzését is, melyek részben már megérkeztek, egészben pedig szeptember végén fognak együtt lenni - ő közvetíti. Az intézet vezetése Braun jezsuita atyára fog bízatni, ki a világhírű Secchi jezsuita s római csillagász tanítványa." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

HOITSY Pál: A Jupiter. = Vasárnapi Ujság 25. 1878. okt. 20. 42. sz. pp. 666-667. "...A Jupiterről annyit sem tudunk határozottan megmondani, szilárd állapotban van-e tömege vagy cseppfolyós, nem hogy lényeinek vizsgálatába bocsátkozhatnánk. ...Ide mellékelt képünket Flammarion Camille franczia csillagász vette le ez év szeptember 21-kén, a mint este 9 órakor látszott. ...Argelander bonni tanár, az utólérhetlen észlelő, szabad szemmel látta késő vénségeig a Jupiter-holdakat,..." [HAI.]

          1879.

  KONKOLY Miklós: Álló csillagok szinképének mappirozása. Új módszer a csillagok szinképét könnyen megfigyelhetni. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 6 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1878-ban. IV. rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 11 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 3. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. jan. 20. Ó-gyallán 152, Hódmezővásárhelyen (Nagy Tamás tanár) 64, Selmecbányán (Dr. Schwarz tanár) 39 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a 255 hullócsillag időpontját, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Mars felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán az 1877-iki oppositió után. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 8 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. 1877. október 19. és nov. 16. között 17 rajz készült a Marsról, ezek szöveges leírását közli. A kihajtható táblán 15 rajz szerepel színes alapon. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A nap felületének megfigyelése 1878-ban az ó-gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 4. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. jan. 20. 1878-ban 184 napon figyelhettek, ebből 116 megfigyelő napon sem folt sem fáklya nem mutatkozott a napkorongon. Csak 46 napon láttak foltot, és 22 napon csupán fáklyákat. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral MDCCCLXXIX-re [1879-re]. Budapest, 1879. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában. 272 p. Csillagászat: pp. 3-86. Csillagászati és közönséges naptár MDCCCLXXIX-re. Szerkesztette Kondor Gusztáv a M. M. A. l. tagja. Ünnepszámitás 1879-re (p. 5.). Időszámítás 1879-re (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Időegyenlet. Csillagidő. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek. Csillagfödések (pp. 8-79.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése (pp. 81-86.).
III. A Mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok: [...] Konkoly T. Miklós, csillagász. Ó-Gyallán. Vál. jún. 8. 1876. (p. 191.). Megválasztott levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párásban. Vál. jun. 14. 1878. (p. 192.). [HAI.]

SOÓS Mihály: A keresztény álláspontja a természetben. II. köt. Budapest, 1879. Szent István-Társulat. /Házi könyvtár. 31. / Csillagászat: pp. 66-97. Földünk eredete és megalakulása. A Naprendszer eredetének elméletei. (Soós Mihály, 1832-1899, premontrei kanonokrendi pap, előbb a szombathelyi gimnázium, 1865-től a keszthelyi gazdasági főiskola matematika-fizika tanára, irt meteorológiai és földrajz-földtani munkát is.) [IBQ.]

HELLER Ágost: A világrendszerre vonatkozó nézetünk keletkezése. In: A budapesti második kerületi állami reáltanodának (Ezelőtt Budai Kir. Főreáltanodának) Huszonharmadik Évi Jelentése. Az intézet fönnállásának 24-ik évében. Az 1878/79-ki tanév végén. Szerk.: Say Móricz. Budapest, 1879. Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság. pp. 3-20. "...A világrendszerre vonatkozó nézetünk keletkezése és fejlődése pedig az emberi művelődés történetében kiváló helyet foglal el. Daczára ennek, e fejlődés történetét ritkán találjuk helyesen előadva, a tankönyvek szerzői egymáséból kiírják azt anélkül, hogy a forrásokra visszamennének vagy legalább megbízható összeállításokra, így természetesen a leírás mindinkább eltér a valótól, mindinkább eltorzul. Alig hiszi valaki, hogy a régiek nézetei mennyire el vannak temetve hamis, költött és gondatlanul utána mesélt állítások alatt. A jelen értekezés czélja a világrendszerünkről való nézeteknek fejlődését a legrégibb idők óta Keplerig előadni. ..." [HAI.]

Égi tünemény. = Eger 18. 1879. máj. 22. 21. sz. p. 168. 19-én reggel 6 és 7 óra között a Napnak jobb és bal oldalán tisztán kivehető melléknapja volt, amely a földművelő nép szerint a háború előszele. [SRG.]

GOLDZIHER J[ános]: Ujabb mythologiai áramlatok. 1. = Egyetemes Philologiai Közlöny 3. 1879. 9. pp. 529-537. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: A "Cisio-Janus" történetéhez. = Egyetemes Philologiai Közlöny 3. 1879. 9. pp. 537-554. "Mai naptárunk előtt mindenütt találkozunk a Cisio-Janus (Cysianus vagy Cisivanus) nevezetű versekkel, melyek az embereknek az időben való tájékozódhatást, legalább a fontosabb ünnepekre és a naptári szentekre vonatkozólag lehetővé tették, illetőleg megkönnyítették." [SRG.]

A legrégibb zene. Az "Egyetértés" tárcája. = Egyetértés 13. 1879. dec. 6. 335. sz. p. 1. "...Az egyptomi tudósok rendkívüli hajlama a matematikához és az astronomiához azt eredményezte, hogy a zene, mint tudomány részint száraz számvetés, részint a hangok mysticismusá anak terére tévelyedett. A "sphaerák zenéjének" elméletét, mely szerint a csillagok zengve repülnek az égen s a világegyetem harmonikusan hangolt nagy lantot képez, Pythagoras az egyiptomi bölcsektől vette. Arra a kérdésre, miért nem halljuk hát mi a spaerák zenéjét? többfélekép tudtak a bölcsek felelni. Anselm azt mondja: "a hang azért nem jut el fülünkig, mert a légkörön túl támad "et ejus magnitúdó nostrum angustum auditum excedit". Mások azt mondják, hogy az oly hang, melyet, születésünktől kezdve éjjel-nappal szakadatlanul hallunk, épen emiatt nem is izgathatja halló érzékünket.
Kepler egész komolyan tárgyalja a sphaerák zenéjét "Világ-harmoniájában", s hogy mily népszerű volt ez eszme, mutatja Shakespeare "Velenczei kalmárjának" következő helye: ... Nézd, im az ég tere kirakva csillogó aranyhimekkel. A legkisebb kör, mely fönt látható, Angyalszerüen zeng forgásiban Gyöngéd szemű cerubok dalkarához, Örök lelkekben ily öszhangzat él; De mig e romlatag poröltözet Durván lezárja, nem hallhatjuk azt. ..." [HAI.]

REQUINYI Géza: Földrajzi ismeretek az ó-korban. = Földrajzi Közlemények 7. 1879. 3. füz. pp. 219-228. A Föld és az ég alakjáról. [IBQ.]

MÁRKI Sándor: Hazánk a magyar földrajzi irodalomban. = Földrajzi Közlemények 7. 1879. máj. 15. 4. füz. p. 141. Konkoly Miklós Ó-gyallai csillagdája. [SRG.]

A Magyar Földrajzi Társaság tisztikarának és tagjainak névjegyzéke. Kiadatott 1879. Márczius hó 15-én. Budapest, 1879. Nyomatott Fanda József Könyvnyomdájában. = Földrajzi Közlemények 7. 1879. p. 10. A folyóiratba bekötve. Konkoly Miklós rendes tag. [SRG.]

HOITSY Pál: Madách mint csillagász. = Fővárosi Lapok 16. 1879. okt. 1. 225. sz. pp. 1080-1081. [ZSE.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: 1. Brorsen üstökösökről.; 2. Júl. és aug. havakbeli csillaghullásokról.; 3. A Galina üstökös szinkép elemzéséről.; 4. az 1878. aug. 12/3-ki részleges holdfogyatkozás spectrumáról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 13. 1879. 7. sz. pp. 157-158. Kivonat. [SRG.]

KOCH Antal: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1878-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 4. 1879. 1. köt. 1. füz. pp. 33-43. Csillagászat: p. 33. [HAI.]

KONKOLY Miklós: A nap felülete 1878-ban. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 3. 1879. 3. füz. pp. 93-94. "A nap physikájában oly óriási változások történtek az utóbbi néhány év alatt, hogy azt mi úgyszólva fel sem tudjuk fogni. Mert eltekintve attól, hogy már másodig éve, miszerint a minimumot túlhaladtuk, s azért a relativ szám nem csak, hogy nem emelkedik ismét a maximum felé, de még folyton száll, vagyis tehát még nem értük el a minimumot, hanem a napfogyatkozás-megfigyelők, kik már az 1878. július 29-érőli megfigyeléseiket nyilvánosság elé hozták, mind azt mondják, hogy bámulatukból alig tudták kitűzött dolgaikat elvégezni, mert az egymás előtt álló kettőscsillagzatnak kinézése oly annyira különböző volt attól, minőnek a napot, illetőleg annak környékét (úgy a’ Chromospherát és Coronát értem ez alatt) az azelőtti totalis napfogyatkozásokon látták.
A Corona végtelen kicsiny volt, a Chromosphera alig látható, úgy, hogy arról fogyatkozáson kivül magam is meggyőződtem, hogy némely helyen a C vagy F vonalat a szó szoros értelmében nem lehet megfordítani, a mi tudni való, hogy a Chromosphera végtelen alacsonyságára utal..." [HAI.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése 1878-ban. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 3. 1879. 3. füz. p. 94. "Az ez évben megfigyelt hulócsillagok száma végtelen kevés; igaz hogy a főperiodusoknál úgymint augusztusban és novemberben a telehold igen zavarólag hatott, de a megfigyelő állomásoktól is végtelen kevés megfigyelés érkezett be. O-Gyallán 1877-ban 11 napon lettek hullócsillagok megfigyelve; úgymint: april 19, 20, 21-én; július 25, 28 és 29-én; augusztus 9, 10, 12 és 13-án; végre november 27-én. Selmeczbányáról dr Schwarz tanár úrtól 6 napról kaptam hullócsillag megfigyeléseket, úgymint: február 4, ápril 19, május 6, június 27 és július 25, 26-ikáról. Hódmezővásárhelyen Nagy Tamás tanár úr 4 napon tett megfigyeléseket, úgymint: április 19, 20 ós 21-én; és július 25-én.Az 1878-ban megfigyelt hullócsillagok száma összesen csak 255..." [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A földmagnetismus nagyobb vagyis "százados" változásai. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. jan. 113. füz. pp. 27-30. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Egy napfolt színképe. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. febr. 114. füz. p. 63. Christie és Maunder 1878. okt. vége - nov. elejei greenwichi vizsgálatai. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A holdfogyatkozások színképei. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. febr. 114. füz. p. 63. Christie és Maunder 1877. aug. 23-i észlelései. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

SZILY Kálmán: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. febr. 114. füz. p. 75. Ávéd Jákó, Cserni Béla Gyulafehérváron hullócsillag megfigyelést vállalt. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A meteorrajok szélessége. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. pp. 109-110. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Egy ködfolt szakaszos fényváltozásai. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 110. 1783. jan. 6-án William Herschel egy ködfoltot fedezett fel. A fiatalabb Herschel 1827-ben ismét észlelte, 1856-ban d’ Arrest látta, 1861-ben Schönfeld, 1863-64-ben Schönfeld és d’ Arrest, 1865-ben Vogel, 1877-ben Winnecke észlelte. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  XIV. Szakülés. 1878. decz. 18-ikán. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 123. Hoitsy Pál "A Nap melegének forrásai" című értekezéséről. [SRG.]

Levélszekrény. (6.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 124. T. A. K-ról kérdezi, mikor lesz húsvét? [SRG.]

Levélszekrény. (7.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 124. F. O. úrnak T.-án. A beküldött kövek nem meteoritok. Válaszol Krenner. [SRG.]

  HOITSY Pál: A Nap melegének forrásai. [1.] = Természettudományi Közlöny 11. 1879. ápr. 116. füz. pp. 140-145. [SRG.]

  HOITSY Pál: A Nap melegének forrásai. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 11. 1879. máj. 117. füz. pp. 181-185. [SRG.]

  SZILY Kálmán: A Föld alakjáról és nagyságáról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. máj. 117. füz. pp. 204-206. Természettan. Rovatvezető: Szily Kálmán. Apróbb közlemények. [HAI.]

  ILOSVAY L[ajos]: Az elemek összetettségéről. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. jún. 118. füz. pp. 238-242. Lockyer 1878. dec. 11-én értekezett a csillagok színképéről. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A napparallaxisról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. júl. 119. füz. pp. 275-277. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Keringő ködfoltok. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. aug. 120. füz. p. 319. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Állócsillagok mozgásának szinképi megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. aug. 120. füz. pp. 319-320. Sirius, Castor, Pollux, Regulus, Arcturus, Aldebaran, Capella, Prokyon mozgása. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A protuberanciák keletkezéséről. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. aug. 120. füz. p. 320. Spörer megfigyelése. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A gömbvillámokról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. szept. 121. füz. pp. 361-362. Arago háromféle gömbvillámról ír. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Új holdkráter. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. szept. 121. füz. p. 362. Birmingham John 1879. ápr. 1-én a Landsberg és Rheinbold kráterek között új kráter fedezett fe, amely nem szerepel a Schmidt-féle holdmappában. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

KALMÁR Ferencz: Levélszekrény. (28.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. szept. 121. füz. p. 366. Tűzgömb 1879. aug. 12-én B.-Diószegen. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Száraz ködök. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. pp. 397-398. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Mars bolygón tett újabb megfigyelések. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. pp. 398-399. Schiaparelli 1877-es megfigyeléseiről. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Apró bolygók. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. p. 399. 1879. május végén 196 volt a kisbolygók száma. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Napmegfigyelések 1879 első évnegyedében. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. pp. 399-400. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Merkúron belőli bolygóról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. p. 400. Leverrier és Peters kutatásai. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. (30.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. p. 403. Mikor van februárban 5 vasárnap? [SRG.]

  WEINEK László: A Jóreménység fokától Kerguelen-szigetéig. (Úti napló.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. nov. 123. füz. pp. 419-427. 1874. okt. 3-án Fokvárosból hajóztak az 1874. dec. 9-i Vénusz-átvonulás észlelőhelyére. [KSZ.]

  L. I. [LENGYEL István]: 1878-ban elhúnyt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. dec. 124. füz. pp. 481-482. Secchi, Pater Angelo (1818. júl. 19. - 1878. febr. 26.); Wolfers, Jakob Philipp (1803. máj. 3. - 1878. ápr. 22.). [SRG.]

Vásárúti: A föltámadt niniviták és a Biblia. [1.] = Uj Magyar Sion 10. 1879. 2.(110.) füz. pp. 81-98. [SRG.]

(A húsvét napját a megfelelő évszámból úgy számítjuk ki,) Vegyesek. = Uj Magyar Sion 10. 1879. 2.(110.) füz. pp. 157-158. "...ha azt előbb 19-czel, azután 4-gyel és végre 7-tel elosztjuk." [SRG.]

Vásárúti: A föltámadt niniviták és a Biblia. (Vége.) = Uj Magyar Sion 10. 1879. 3.(111.) füz. pp. 166-175. [SRG.]

A magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizedik évfolyam 1879. 3. füz. pp. 196-210. Január 5. 1784. Tittel Pál születik Pásztón Heves megyében. p. 199.; Január 15. 1782. Kmeth Dániel születik Breznó-Bányán. p. 203. [SRG.]

Secchi jézusrendi csillagásznak emléktáblát függesztettek Reggio-ban ama házra, hol született, s azt halála évfordulóján február 26-án leleplezték. Vegyesek. = Uj Magyar Sion 10. 1879. 4.(112.) füz. p. 320. [SRG.]

A magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizedik évfolyam 1879. 5. füz. pp. 339-348. Február 10. 1591. "Károlyban a helvét hitvallásuak 19 esperessége ovást tett a Gergely-naptár használata ellen." p. 341. [SRG.]

(Kath. naptárak.) Vegyesek. = Uj Magyar Sion 10. 1879. 10.(118.) füz. p. 795. [SRG.]

Magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizedik évfolyam 1879. 11. füz. pp. 845-853. Junius 3. 1259. "Teljes napfogyatkozás, melynek hatásáról Tamás spalatói főesperes ezt jegyezte fel: "Mindenkit rémület lepett meg, hogy mintegy ész nélkül kiabálva futkostak ide s tova, azt hivén, hogy a világnak vége van." p. 846.; Junius 20. 1825. Kméth Dániel meghal Kassán. p. 850. [SRG.]

Az ó-gyallai csillagvizsgáló intézet. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jan. 5. 1. sz. pp. 9-10. "Fő eszköze, melynek képét mai számunkban mutatjuk be olvasóinknak, a legnagyobb e nemben egész Ausztria-Magyarországon. Egy reflektor ez,... Browningtői való Londonból, s többe került egy maga 10,000 frtnál." [HAI.]

HOITSY Pál: A hold és lakói. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jan. 12. 2. sz. pp. 26-27. "A holdon, a mintazt nagyító-csöveink kétségtelenül mutatják, egymást érik a kialudt tűzokádó hegyek kráterei. ...Szóval olyan hely ez, a melyről nincs ugyan egészen kizárva, hogy rajta élet legyen, de a melyen ha van is élet, egészen más mint a miénk." [HAI.]

[VERESS Sándor]: Bolygó tüzek, hulló csillagok. [1.] = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jan. 26. 4. sz. pp. 54-55. "...évenként nem kevesebb mint 146 milliárd futó csillag szeldeli légkörünket, és ha csak egy millió közül egy téved is le hozzánk, már is másfél százezer, a földünk testét évente találó golyók száma." [HAI.]

VERESS Sándor: Bolygó tüzek, hulló csillagok. (Vége.) = Vasárnapi Ujság 26. 1879. febr. 2. 5. sz. pp. 70-71. "Ki hinné, hogy a futó csillagoknak épen rémületes sebes rohanása az, a mi megóv bennünket az összezúzatástól?" [HAI.]

HOITSY Pál: Milyennek látszik földünk a csillagokról ? = Vasárnapi Ujság 26. 1879. febr. 23. 8. sz. pp. 121-122. "Mellékelt képünkön [p. 120.] bemutatjuk az alakot, melyben a holdról tekintve mi földünket látni képesek lennénk." Képaláírások: A Holdról.; A Merkúrról.; A Vénusról.; A Marsról. (A nagyobbik csillag a középen a Föld.); A Jupiterről. (A Napban levő pont a Föld.); A Saturnusról. (A Föld csak a legnagyobb távcsövön át volna mint kis csillag látható.). [HAI.]

VERESS Sándor: Szép és ritka légtünemény. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. márc. 2. 9. sz. p. 137. "Az 1861-dik év tavaszán Bukaresttől pár órányira délkeletre,... márczius 20-kán,... Tiz óra tájban sajátságos árnyékszerű homály terült a vidékre,... a napnak teljes nagy kerek udvara van,... Lassanként e fehér karika megszinesedett, mint a halványabb szivárványok, olyképen, hogy belül, a nap felőli oldalon kezdődött a veres szin;..." Összetett naphaló leírása. [HAI.]

K. T. K. [Könyves Tóth Kálmán]: Csillagászat és babona. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. márc. 2. 9. sz. pp. 137-138. [HAI.]

HOITSY Pál: A természet epochái. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. márc. 23. 12. sz. pp. 190-191. A természetben felismert periódusokról. A fény rezgésétől a bolygók keringési idején át a tavaszpont vándorlása és az ekliptika ferdeségének változásáig. [HAI.]

HOITSY Pál: A végitélet. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. ápr. 6. 14. sz. p. 226. "Ha a Nap elveszti ebbeli erejét, és kihűl - pedig kétségkívül ki fog hűlni - akkor kihűlésével együtt az összes életnek is vége." [HAI.]

HOITSY Pál: Feltámadás. Természettudományi czikk húsvétra. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. ápr. 13. 15. sz. p. 238. "Kihűlhet tehát, igenis, a föld is, a nap is oly fokig, hogy az élet legvégső nyoma is elenyészszék színéről, de az enyészet nem lesz örök s a távol jövőben uj élet kelend a régi nyomán." [HAI.]

HOITSY Pál: A hajnali csillag. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jun. 1. 22. sz. p. 352. "...nincs talán az egész világmindenségben példa reá, hogy két égi test egymáshoz annyira hasonlítana, mint a Vénus és a föld." [HAI.]

HOITSY Pál: A jelen meteorológiája. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. jul. 27. 30. sz. p. 481. "Sőt maga Leverrier hiába kárhoztatta az általa gyűjtött adatoknak fölhasználását az időjósláshoz. 1862-ben még erősen opponált ellene, egy évre rá maga is beléesett." [HAI.]

Az uj bibornokok. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. nov. 30. 48. sz. p. 768. "Dr. Haynald Lajos bibornok, a mi köztiszteletben álló kalocsai érsekünk, nem szorul nálunk külön bemutatásra. ...a kalocsai csillagvizsgálóra már eddig is 30 ezer,... forintot adott." [HAI.]

HOITSY Pál: Mi okozza a földrengést? = Vasárnapi Ujság 26. 1879. dec. 7. 49. sz. pp. 784-785. "Váljon nem gyakorol-e nap és hold efféle hatást a föld belsejében - állítólag - folyó tüztömegekre is ? Korunk egy búvára Falb Rudolf egész határozottan adja rá a feleletet, hogy: igen." [HAI.]

HOITSY Pál: A legkisebb égitestek. = Vasárnapi Ujság 26. 1879. dec. 28. 52. sz. pp. 833-834. "Vannak pedig ilyen égitestek meglehetős nagy számmal, imént fedezték föl közülök a kétszázadikat." [HAI.]

          1880.

DEÉSY Károly: Elmélet a naprendszerről. I. A nap egy örvény központja. II. A leb (aether) örvényzése. A naprendszer testeinek körülfutása. III. Az örvényzés természete; Kepler harmadik törvénye. IV. A nap hősége. V. A nap foltok. VI. Az üstökösök. VII. Egypár szó a futó csillagokról (metheor). VIII. A leb hatalma. IX. A leb hatalma; a hold valódi haladása; a bolygók forgó mozgása.; X. A föld és a hold története. XI. A föld kerüléki pályája. XII. A föld jövője. XIII. Az újjászületés. XIV. A futó csillagok. Az állatövi fény. XV. A Saturnus gyűrűi. XVI. Oly holdak, melyek a bolygó forgási ideje alatt látszanak a bolygó körüli futásokat végezni. XVII. Az Uranus holdjai czímek alatt népszerű modorban. Írta Deésy Károly főreáltanodai tanár. Pécsett, 1880. Nyomatott ifj. Madarász Endrénél. 62 p. A szerző előszava 1880. jún. 28-án kelt Pécsett. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Lumen (Világosság). Budapest, [1880.] Légrády testvérek kiadása és nyomdája. 135 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerű csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leirása. Ford.: Huszár Imre, Hoitsy Pál. Budapest, 1880-1881. Rautmann kiadása, Wilckens nyomda. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. /Rautmann népszerű tudományok könyvtára. 1-2./ Két kötetben. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter és Mars physikájához. 1879. Rajzok 3 táblán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 23 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 14. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. A Jupiter 19 észlelése szövegesen és színezett rajzok a képmellékletben: 1879. aug. 20. és dec. 3. között. A Mars 3 észlelése ugyanígy: 1879. okt. 13., okt. 29. és nov. 13. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1879-ben. [V. rész.]. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 11. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. Ó-gyallán 449, Selmecbányán (Schwarz tanár) 91, Gyulafehérvárott (Avéd Jákó tanár) 77 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a 617 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hulló csillagok radiatió pontjai. Levezetve a magyar korona területén tett megfigyelésekből 1871-től 1878 végéig. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 12. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. Az 1871-1878-as évek 2999 feljegyzett meteorjából 1641-et használhattak fel. Minden meteort mindegyikkel összemetszettek, ha 4 napon belül jelentkeztek. Így 410 metszéspontot kaptak. Ezeket csoportosítva: 80 valószínű radiánspontot nyertek. Mivel az észlelések a nagyobb rajok idején történtek: az áprilisi Lyridák, a júliusi Aquaridák, az augusztusi Perseidák, az októberi Orionidák, novemberi Andromedidák rajok szerepelnek nagyrészt. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1879-ben. Egy tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 48 p. 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 13. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. febr. 16. 1879-ben 285 napon figyelhettek, ebből 155 megfigyelő napon sem folt sem fáklya nem mutatkozott a napkorongon. Csak 98 napon láttak foltot, és 32 napon csupán fáklyákat. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. A kihajtható táblán öt rajz szerepel napfoltcsoportokról 1879. ápr. 14. és nov. 9. között. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Spectroscopicus megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. A) Brorsen üstökös spectruma. B) Hullócsillagok spectruma. C) Palisa üstökös spectruma. D) Holdfogyatkozás spectruma és csillagászati megfigyelése (1878. aug. 12/13.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 7. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. okt. 20. A Brorsen üstököst márc. 20. és máj. 5. között figyelte. Meteorok színképét 1879. júl. 26. és aug. 14. között vizsgálta. A Palisa üstököst okt. 4. és 6-án vizsgálta.
Az 1878. aug. 12/13-i teljes holdfogyatkozást öt észlelő (Reviczky Károly, Reviczky Frigyes, Konkoly Miklós, Weisz Ödön, Raffmann Jakab) három műszerrel figyelte, kráterek kontaktusait 1 másodpercre észlelve (27 belépés, 5 kilépés). [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach közönséges naptárral MDCCCLXXX-ra [1880-ra]. Budapest, 1880. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában. 301 p. Csillagászat: pp. 3-64. Közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1880-ra (p. 5.). Időszámítás 1880-ra (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Órák a valódi délben. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete (pp. 8-55.). Égi tünemények 1880-ban (pp. 56-61.). Előforduló jegyek, rövidítések és megnevezések (pp. 62-64.). III. A Mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok: [...] Konkoly T. Miklós, csillagász. Ó-Gyallán. Vál. jún. 8. 1876. (p. 167.).
Megválasztott levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párásban. Vál. jún. 14. 1878. (p. 168.). Állandó bizottságok. V. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 174.). [HAI.]

  WEINEK László: Az instrumentális fényelhajlás szerepe egy Vénus-átvonulás photographiai felvételénél. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 8. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1879. okt. 20-án Eötvös Loránd. [KSZ.]

SZATHMÁRI Ákos: A spectral-analysisről. In: Értesítő a nagy-becskereki főgymnasiumról az 1879-80 tanév végén. Nagy-Becskerek, 1880. pp. 29-222. Benne: A spectralanalysis alkalmazása az astrophysicában. pp. 154-222. A nap physikai alkatáról. A planeták által visszavert napsugarak spectrumai. Az üstökösök spectrumai. Az állócsillagok spectrumai. Hulló csillagok spectrumai. [ZSE.]

  JAKAB Antal: A föld helyzete-, alakja- s nagyságára vonatkozó vélemények a legrégibb kortól a jelen korig. In: A csiksomlyói róm. kath. főgymnasium értesitője az 1879/80-iki tanévről. Szerk.: Imets Fülöp Jákó. Székely-udvarhelytt, 1880. Becsek Dániel Könyvnyomdájából. pp. 3-15. [HAI.]

THEMÁK Ede: A zsadányi meteorkő hullása. Themák Ede tanártól. Bemutatta Schafarzik Ferenc. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1879. augusztus 29-től egész szeptember 2-ig Budapesten tartott XX. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Gerlóczy Gyula, Dulácska Géza és Kurtz Gusztáv. Budapest, 1880. Nyomatott a Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomdában. pp. 303-307. Schafarzik Ferenc olvasta fel az egyesült ásvány-földtani, növénytani és természettan-vegytani osztály aug. 30-án tartott szakülésén (p. 67.).
"A szóban levő meteorkövek 1875. március 31-én d. u. 3 ó 4 óra közt Zsadány községnek K-i részében és a vele szomszédos legelőn hullottak. Zsadány falu Temesvártól éjszaki irányban 2 mértföldnyire fekszik. Vingától pedig déli irányban 1 1/2 mérföldnyire, a temesvár-aradi vasút merczifalvai állomásától 1/2 órányira keletnek..." A 304. és 305. oldal közé beillesztett tábla felirata: Zsadány község - s az ott hullott meteorkövek - helyrajza. Bemérte és rajzolta Weisz Károly 1875 Majusban. [HAI.]

RECLUS, Elisée: A sarkfény és a mágneses folyamatok. In: Reclus, Elisée: A földgömb életjelenségeinek leirása. II. Az óczeán. - A légkör. - Az élet. Ford.: Király Pál, Révész Samu. Eredetivel összehasonlította: Hunfalvy János. Az eredeti negyedik kiadás után. Budapest, 1880. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 363-383. /Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat XVII-ik kötet./ A sarkfény. pp. 363-374.; A földi mágnesség. pp. 375-383. [SRG.]

HALÁSZ Ignác: Sajnovics hatása a magyar költészetre. = Budapesti Szemle 22. 1880. 43-44. sz. pp. 92-124. Csillagászati vonatkozások. pp. 98-99. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: A magyar Cisiók. 1. A Peer-Codex cisiója. = Egyetemes Philologiai Közlöny 4. 1880. 1. pp. 140-145. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: A magyar Cisiók. (Befejezés.) = Egyetemes Philologiai Közlöny 4. 1880. 2. pp. 246-253. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A budapesti csillagvizsgáló ügyében. = Fővárosi Lapok 17. 1880. ápr. 11. 83. sz. pp. 411-412. Válasz Horváth Károly: Két uj középítkezés (Fővárosi Lapok 17. 1880. már. 24. 69. sz. pp. 340-341) cikkére. [ZSE.]

  Corvin János két Horoscópja. = Magyar Könyvszemle 5. 1880. szept-dec. 5-6. sz. pp. 381-387. Az egyik a születésének időpontjára, 1473. ápr. 2-ára, a másik 12 éves korában, 1485. ápr. 2-ára készült. A horoszkópokat, a krakkói egyetem Jagelló-könyvtárában őrzik. A két horoszkóp csillagászati magyarázatát Hoitsy Pál készítette el. Hazánkat Érdeklő Külföldi Szemle. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Jupiter felületének megfigyelése 1879 őszén.; A magyar korona területén megfigyelt meteorok radiatio pontjai, levezetve az 1871-1878-ki megfigyelésekből.; Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1879-ben. 5. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. 1880. 1. sz. p. 5. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY-[THEGE] Miklós: "Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. 1880. 2. sz. p. 26. Kivonat. [SRG.]

KOBOLD Armin: "Egy új contact-készülék normálórán. Hullócsillagok radiatio pontjai". = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. 1880. 2. sz. pp. 26-27. Dolgozatainak rövid kivonata. [SRG.]

BEIN Károly: Galilei. = Nemzeti Nőnevelés 1880. 2. kötet júl-dec. pp. 264-283., 357-371. "Galilei nemes családból származott; ősei, kik a XV. századig Bonajuto nevet viseltek,... 1642. jan. 8-ikán, hű tanítványai karjain, az örök nyugalom helyére tért az üldözött, testben-lélekben megtört aggastyán, hogy halhatatlan szelleme a nagyok legnagyobbjainak pantheonjában foglalhasson helyet." [SRG.]

A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1879-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 5. 1880. 2. köt. 1. füz. pp. 84-95. Csillagászat: p. 84. [HAI.]

PAULER Gyula: Lebedia, Etelköz, Millenarium. Második közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 14. 1880. 2. füz. pp. 97-117. Napfogyatkozás 887. okt. 20-án. p. 103. [SRG.]

Cs. S. B.: Faye és Winneke üstökösei. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 4. 1880. 4. füz. p. 138. "... e tél folytában kerülnek a napközeibe és igy láthatók lesznek. Faye üstökösét 1843 nov. 22. fődözte fel. Keringése ideje 7 1/2 esztendőt teszen ki, legutoljára 1873 volt látható. Winneke 1858ban pillantotta meg először üstökösét, mely azonos az 1819-ik évben megjelenttel és minden 5 1/2-ik évben jő a nap közeibe. Möller svéd csillagász jelentése szerint Faye ütköse már látható, legjobban leszen kivehető 1881 január 22-én, a mikor a napközeibe és földünkhöz 22 millió mértföldnyi közelségbe jut." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

  HELLER Ágost: Az utolsó tíz év a csillagászat történetében. [1.] = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jan. 125. füz. pp. 9-21. [PRP.]

  Levélszekrény. (6.) = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jan. 125. füz. p. 37. Nappali tűzgömb 1879. okt. 9-én 12 óra 20 perckor Martonvásáron. H. Á. [Heller Ágost] megállapításával. Apróbb közlemények. [SRG.]

  HELLER Ágost: Az utolsó tíz év a csillagászat történetében. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 12. 1880. febr. 126. füzet pp. 49-60. [PRP.]

  WEINEK László: A csillagok távolsága és a Vénus-átvonulások. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. ápr. 128. füz. pp. 129-141. [PRP.]

  Levélszekrény. (29.) = Természettudományi Közlöny 12. 1880. ápr. 128. füz. p. 166. L. I. Muraszombatból a következő tudósítást kaptuk. 1880. jan. 22-én holdudvar volt látható, H. Á. [Heller Ágost] szerint. Apróbb közlemények. [SRG.]

  K. B. [KRÉCSY Béla]: Miért esett annyit 1879-ben. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. máj. 129. füz. pp. 184-187. Csillagászati vonatkozások. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az osztrák-magyar északi-sarkutazók megfigyelései az északi fényről. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. máj. 129. füz. pp. 194-196. Weyprecht Károly 1872-1874 közötti sarkifény megfigyeléseiből. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Egy magyar csillagász kitüntetése száz év előtt. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jún. 130. füz. pp. 235-236. A lengyel király aranyéremmel tüntette ki Hell Miksát tudományos munkássága elismeréseként. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A déli-félgömbön látható 1880-iki nagy üstökösről. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. szept. 133. füz. pp. 354-355. Gould Cordobában 1880. febr. 2-án fedezte fel. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. (57.) = Természettudományi Közlöny 12. 1880. szept. 133. füz. pp. 365-366. H. Á. [Heller Ágost] N. Gy-nek V.-on. az olasz nép óraszámításáról. Apróbb közlemények. [SRG.]

  K.: Az ég kék színe. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. okt. 134. füzet pp. 405-406. Levélszekrény. Apróbb közlemények. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: 1879-ben elhúnyt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. dec. 136. füz. p. 461. Lamont, Johannes (1805. szept. 13. - 1879. aug. 6.); Maclear, Sir Thomas (-1879. júl. 14.). [SRG.]

  K. P. [KIRÁLY Pál]: Népszerű csillagfigyelő. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. dec. 136. füz. pp. 468-469. A dél-franciaországi Dienlefitben létesített csillagászati megfigyelő intézményről. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Föld lapultságának befolyása a Hold mozgására. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. dec. 136. füz. p. 469. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

BARABÁS Samu: Székely krónika. = Történelmi Tár 1880. 4. füz. pp. 633-648. Szamosközy István gyűjtéseiből. Meteoriteső 1578. júl. 25-én Budán és Csíkban Szent Jakab napján. [SRG.]

BÉKESI Emil: Adalékok a legrégibb magyar szentírás korának meghatározásához. 1-2. = Uj Magyar Sion 11.[18.] 1880. 1. füz. pp. 3-14. [SRG.]

BÉKESI Emil: Adalékok a legrégibb magyar szentírás korának meghatározásához. 3. = Uj Magyar Sion 11.[18.] 1880. 3. füz. pp. 200-209. [SRG.]

A washingtoni csillagvizsgáló nagyitó csöve. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. jan. 25. 4. sz. p. 57. "A fő üveg 66 centiméter átmérővel bir, s a világon nem igen akad párja. ...ezen fedezte fel Asaph Hall 1877-ben, hogy a Marsnak két holdja is van,..." [HAI.]

HOITSY Pál: Budapesti középidő. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. jun. 27. 26. sz. p. 416, 418. "...Budapesten is akkor van dél, mikor a nap épen a délvonalon megy át, csakhogy ezt az időt pontosan nem jelzi senki, pontosan nem is tudja senki. A mi jelzés pedig e tekintetben történik, az pontosabb kívánalmaknak meg nem felel. Sokan, kivált a főváros Duna-jobboldali lakói közül tudni fogják, hogy a budai reáliskolában pisztolylövéssel adnak jelt déli 12 óra körül." [HAI.]

HELLER Ágost: Még néhány szó a budapesti középidőről. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. jul. 25. 30. sz. p. 487. "A passage-csövel határoztatik meg, valahányszor az időjárás csak megengedi, a valóságos dél, és ebből az időegyenlet hozzáadásával vagy kivonásával a közép- vagy polgári időszámítás szerint való dél. ...a fennevezett czikkben felhozott kifogások helytelen informáczión alapszanak, miről mindenki, kinek az ut a budai reáliskolába nincs terhére, könnyű szerrel meggyőződhetik." [HAI.]

HOITSY Pál: A budapesti középidőről. Válaszul Heller Ágost urnak. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. aug. 1. 31. sz. p. 519. "A mit azonban magára a jeladásra nézve múltkor mondtam, ...meg kell kissé másítanom. Mert az eljárás - ugy látszik valamely legújabb berendezés óta - rosszabb, mint a minőnek leírtam." [HAI.]

Világ-óra. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. aug. 22. 34. sz. p. 567. "Az eszköz, melynek rajzát ezúttal bemutatjuk, a világ-óra, vagy geoskopisuk-inga, igen sokat fog tenni a földrajz, különösen pedig a csillagászati földrajz megkedveltetésére." [HAI.]

HOITSY Pál: Napfoltok és napkitörések. 1. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. okt. 3. 40. sz. pp. 662-663. "A legutolsó maximum 1871-ben volt, azóta a foltok száma egyre fogyott, esztendőn át, egész 1878-ig. Ezen maximum ideje alatt oly számos volt a folt, hogy p. o. Ó-Gyallán 59 észlelési nap alatt 600-at észleltek,... De hát mik voltakép ezek a foltok? ...mint már Wilson e század elején kimutatta, - hogy üregek." [HAI.]

HOITSY Pál: Napfoltok és napkitörések. 2. = Vasárnapi Ujság 27. 1880. okt. 24. 43. sz. pp. 706-707. "Ily módon, a Janssen által ajánlott eljárás mellett mindenkor vizsgálódásaink körébe vonhatjuk a nap szélét, s napról-napra észlelhetjük ezeket a gyönyörű rózsaszínű lángokat, melyeknek "protuberanczia" nevet adott a tudomány. ...Nem egyéb tehát a napfolt mint nyilas a photosphaerán, mely nyilason át a belső gázok kiszabadulhatnak,..." [HAI.]

          1881.

  JAKAB Elek: A kalendáriumokról történelmi és politikai tekintetben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum r. társ. könyvnyomdája. 66 p. /Értekezések a történelmi tudományok köréből. 9. köt. 4. sz./ A kalendáriumok és a naptárak történetének régi római kori ismertetése általánosan. Az ókori népek (makedóniai, attikai, római, egyiptomi, héber, mohamedán) hónapnevei. A Gergely-naptár bevezetése Európában és Magyarországon. A magyar hónapnevek különböző korokban. A magyar nyelvű nyomtatott kalendáriumok kiadási helyei. A hazai kalendáriumok általános ismertetése. Említenek egy 1300-ik év körüli erdélyi kalendáriumot, de ennek holléte nem ismeretes, viszont a nagyszebeni ágost. hitvallásnak plébániájának könyvtárában megvan egy 1394-es kalendárium, amely Erdélyben a legkorábbi.
Ismertet egy-egy 1466-es évi és egy 1484-es évre való latin nyelven írt hazai kalendáriumot. Megemlíti, hogy a Batthyány Boldizsár-féle 1489. évi Misekönyv 3-14. lapján magyarul szerkesztett kalendárium található. E kéziratok után, 1538-ra datálva jelenik meg nyomtatásban Székely István egészen magyar nyelven írt és nyomtatott kalendáriuma. A kalendáriumok szerkezete, két fő része: a naptári és az oktató vagy olvasó rész. Az 1570-es évekbeli kalendáriumaink általános ismertetése. Az 1572-es bécsi és az 1573-as krakkói kiadványok részletes leírása. A későbbi századok kalendáriumai. [KSZ.]

  KOBOLD Ármin: Adatok Jupiter forgási elemeihez. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 19 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 9. sz./ A III. osztály 1881 május havi ülésén felolvasta Konkoly Miklós. A Jupiter Nagy Vörös Foltjának 1880. aug. 27. és 1881. jan. 14. közötti saját észleléseit dolgozta fel. Meghatározza a bolygó forgásidejét, kimutatja a folt saját mozgását. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter physikájához 1880-ik évből. Egy függelékkel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 2. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. jan. 17. Jupiter megfigyelések leírásai 1880. aug. 26. és dec. 31. között. A Vénusz 1880. dec. 26-i leírása. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1880-ban. 1 tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 33 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 1. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. jan. 17-én. Színképvizsgálat 20 állócsillagról. A Hartwig és a Pechüle üstökösök színképe. Színmérés (colorimetria) a színváltoztatónak gyanított alfa Ursae Majorisról és egyéb összehasonlítókról. A képtáblán a Hartwig üstökös rajza 1880. okt. 5-éről. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 23 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. febr. 14. Időmeghatározások. Megfigyelések a délkörön. 1880-as csillagászati észlelések: Jupiter holdjainak tüneményei (aug. 25. és nov. 28. között). A Faye-üstököst 8, a Hartwig-üstököst 9, a Swift-üstököst 3, a Pechüle-üstököst 4 alkalommal észlelték. Kis bolygók (Bellona, Amphitrite, Frigga, Undina, Elsa) égi helyzetének megfigyelése. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése 1880-ik évben a magyar korona területén. V-dik rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 12 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 5. sz./ Előterjesztette a M. T. Akadémia III. osztály ülésén 1881. febr. 14-én. Ó-gyallán (Konkoly Miklós, Kobold Hermann, Weiss Ödön, Rosenzweig Jakab) 151, Selmecbányán (Schwarz tanár és segédei) 91, Gyulafehérvárott (Avéd Jákó tanár) 73, összesen 315 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a hullócsillagok időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése 1880-ban, és 1382 napfolt micrometricus mérése. Rajzzal 2 táblán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 71 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 4. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. febr. 14-én. 1880-ban 252 napon figyelhettek, ebből 22 megfigyelő napon folt nem mutatkozott a napkorongon. 230 napon láttak foltot. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. A napkorong rajza 1880. máj. 29-én és jún. 1-én (1. tábla). Nyolc napfoltcsoport részletrajza jún. 24. és nov. 24. között (2. tábla). [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: 102 hullócsillag kisugárzó pont, levezetve 518 megfigyelésből, melyek a magyar korona területén 1879 és 1880-ban tétettek. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 7. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1881. máj. 16-án. Az 1879-1880-as évek 932 feljegyzett meteorjából 518-et használhattak fel. Minden meteort mindegyikkel összemetszettek, ha 4 napon belül jelentkeztek. Így 102 metszéspontot kaptak. Ezeket csoportosítva: 12 valószínű radiánspontot nyertek. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Új villam-záró vagy nyitó készülék normál-órán, és a Jürgenssen-féle óraszerkezet. Egy képtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 10 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 8. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. máj. 10-én. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A körmikrometer. Kiváló tekintettel a sugártörés befolyására a vele való észlelésnél. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1881. Stein János M. K. Egyetemi Nyomda. 26+3 p. [SRG.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach Közönséges Naptárral, MDCCCLXXXI-re [1881-re.] Kiad.: M. T. Akadémia Könyvkiadó-hivatalában. Budapest, 1881. Athenaeum ?. társ. könyvnyomdája. 326 p. Csillagászat: pp. 5-56. Közönséges naptár. Ünnepszámítás 1881-re (p. 5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Órák a valódi délben. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete (pp. 8-53.). Égi tünemények 1881-ben (pp. 54-56.). III. A Mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok: [...] Konkoly T. Miklós, bölcs. tudor, az Astronom. Gesellschaft, a m. földrajz. társulat, a m. természettud. társulat ?. tagja, a révkomáromi "Militärisch-wissenschaftlicher Verein" tiszteletbeli tagja. Ó-Gyallán. Vál. jún. 8. 1876. (p. 160.).
Megválasztott levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jun. 14. 1878. (p. 161.). Állandó bizottságok. V. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 167.). [HAI.]

Az uj üstökösről. = Ellenőr 13. 1881. aug. 2. 384. sz. p. [5.] "érdekes adatokat ir dr. Meyer, a genfi Observatorium segédje, a ki az égi testet figyelemmel vizsgálta. Az üstökös szerinte bár nehezen, de már látható szabad szemmel. Lassan közelit s fénye mind jobban erősbül, teljes erejét azonban csak szeptember végén éri el, amidőn négyszer ötször jobban lesz látható, mint most. Az új üstökös nem kevésbbé szép, mint a nemrég látott, melynél jóval nagyobb, csakhogy messzebb is lesz tőlünk s a napnak földünktől való távolságát 2 és félszer felülmúlja. Az uj üstökös tovább lesz látható, mint a régi s napközelségét (periheliumát) október 6-án éri el, a mely ideig egyre látható lesz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Az uj üstökös. = Ellenzék 2. 1881. aug. 30. 197. sz. p. [3.] "már szabad szemmel is észlelhető. Az üstökös az égbolt legészakibb részén a "Gönczöl szekere" csillagképletben mutatkozik a Capellattól jobbra. A fény hatályosságára és a kisugárzására nézva ez üstökös úgylátszik elődeit nem fogja fölülmúlni. A holdfényváltozása kedvező lévén, az üstökös a legközelebbi estéken nagyobb fénybe lesz látható, ha ugyan a borús időjárás el nem homályosítja az eget. Ez az üstököst július 15-én Schoberle az ann-arbouri csillagvizsgáló vitéz segéde fedezte fel." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

FINÁLY Henrik: Epacta. = Erdélyi Múzeum (Kolozsvár) 8. 1881. 7. sz. pp. 193-219. A naptár számítás, és az "öröknaptárak" egyik fontos elemének eredete, számítása és alkalmazása. [IBQ.]

FINÁLY Henrik: A zsidók időszámítása. = Erdélyi Múzeum (Kolozsvár). 8. 1881. 9. sz. pp. 257-288. Az ősi és a középkori eredetű héber naptár számítás rendszere és módszere. [IBQ.]

Dr. L: A legszebb csillag. = Felvidéki Közlöny 3. 1881. márc. 23. 24. sz. pp. [1-2.] "Bajos lenne megmondani, kik emlegetik gyakrabban a csillagokat. A csillagászok é, a költők-e, a szerelmesek-e, avagy a katonák. Minden félreértés kikerülése végett ezennel kijelentjük, hogy mi az említett rangfokozatok egyikébe sem tartozunk ugyan hanem azért, midőn az esti félhomályban sétálgató egy éves önkénytesek figyelmét oly jótékonyan edző csillagokról ezúttal nem szólunk, mindjárt azt is megmondjuk, hogy a csillagot, melyet legszebbnek nevezünk, a csillagászok is annak tartják, tehát az valódi csillag; [...]
E legszebb csillag pedig a Venus, vagy mint a régiek nevezték a szerelem csillaga, népünk találó elnevezése szerint pedig az esthajnal-csillag. A Venus egyike a bolygóknak, vagyis azon csillagoknak, melyek földünkkel együtt a Nap mint központ körül keringnek. Igen érdekes, hogy az égnek azon foltján, ahol jelenleg esténként a Venus időzik, egyszerre e bolygók közül hármat szemlélhetünk. Tőle kissé lejebb és balra ott csillámlik a gyűrűs világ a Saturnus, alatta pedig erősebb fényben ég a Jupiter. ..." [HAI.]

Dr. L.: Az üstökösök. = Felvidéki Közlöny 3. 1881. jul. 9. 55. sz. p. [2.] "A csinos seprőcsillag, - miként az üstököst a chinaiak nevezik, mely éjjelenként egünk északi felén ragyog, alkalomszerűvé teszi, hogy amennyiben e lapok tere megengedi, az üstökösökről egyet mást elmondjunk. Történelmi följegyzések szerint, Kr. e. 468 óta, körülbelől 700 üstökös volt látható. Századunkban pedig csak négy nagyobb üstökös jelent meg, 1811, 1835, 1843 és 1858-ban, mig az utolsó évtizedben az 1874-ki Coggia féle üstökösön kívül, a most láthatónál szebb egünket épenséggel nem ékesítette; mert igaz ugyan, hogy a déli félgömbön 1880-ban is feltűnt egy nagyobb üstökös, amelyet némelyek épen az 1843-dikival tartottak azonosnak, de az csak olyrövid ideig volt látható, hogy Finlay captowni csillagász még pályaelemeit is alig volt képes megközelítőleg meghatározni. ..." [HAI.]

Az uj üstökös. = Felvidéki Közlöny 3. 1881. aug. 6. 63. sz. p. [4.] "A most látott üstököst, mely már tünedezni kezd, egy uj üstökös fogja felváltani. Ez lassan közelít és fénye mind jobban erősbül, teljes erejét azonban csak szeptember végén éri el, a midőn négyszer-ötször jobban lesz látható, mint most. Az uj üstökös nem kevésbbé szép, mint a nemrég látott, melynél jóval nagyobb, csakhogy messzebb is lesz tőlünk s a napnak földünktől való távolságát 2 és félszer felülmúlja. Az uj üstökös tovább lesz látható, mint a régi s napközelségét (perihéliumát) október 6-án éri el, amely ideig egyre látható lesz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Az uj üstökös. = Felvidéki Közlöny 3. 1881. aug. 24. 68. sz. p. [3.] "...ha az idő kedvező, nálunkis meglátható emelkedett helyről cső segélyével, sőt egy pár nap múlva szabad szemmel is észlelhető lesz. Az üstökös az égbolt legészakibb részén a "Gönczöl szekere" csillagképletben mutatkozik a Kapellától jobra. A fény hatályosságára és a kisugárzásra nézve ez üstökös úgy látszik elődeit nem fogja felülmúlni. A hold fényváltozása kedvező lévén, az üstökös a legközelebbi estéken látható lesz, ha ugyan a borús időjárás el nem homályosítja az eget. Ez uj üstökös Július 15-én Schoeberle az annarbouri csillagvizsgáló-intézet segéde fedezte fel." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Dr. L.: Üstökös világ. = Felvidéki Közlöny 3. 1881. okt. 19. 84. sz. pp. [1-2.] "Az üstökösöket gyakorlati szempontból két csoportba oszthatjuk. Vannak, amelyek szabad szemmel is láthatók, míg a legtöbbről csakis a messzelátó által szerezhetünk magunknak tudomást. [...] A legtöbb üstökös óriásilag hosszú pályán kering, e hosszú pályának csak eltünőleg rövid része látható földünkről. Hogy ennek daczára ama pályákat mégis sikerült aránylag pontosan meghatározni, nemcsak kitűnő megfigyelésre vall, hanem nagy diadala az elméletnek is. [...] A rövid keringésü üstökösöket ellenben amint ma kilenczet ismerünk, efféle szószegéssel nem vádolhatjuk, mert azok pontosan megjelennek akkor, amikor a tudományos megfigyelések és számítások szerint meg kell jelenniük.
Ilyen rövid idő alatt vissza-visszatérő üstökös a többiek között az Encke féle, amelynek keringési ideje 1200 nap, s mely szinte a jelen év novemberének 8-ikán fog a nap közelébe visszatérni, s ilyenvolt a Biela féle is, mely sajátszerűen, 1845 végén előbb két részre szakadt. ..." [HAI.]

Egyenlő idők. = Földrajzi Közlemények 9. 1881. 5. füz. p. 342. A zónaidő bevezetése a "Nemzetközi jogi reform" konferencia előtt, Kölnben. [IBQ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III osztály első ülése 1881. január 17. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 1. sz. pp. 16-18. Konkoly Miklós fölolvassa értekezéseit "Adatok Jupiter physikájához.; Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdában 1880.; Évi jelentés az ó-gyallai csillagdáról 1880." Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hetedik akadémiai ülés. A III osztály második ülése 1881. február 14. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 2. sz. p. 57. Konkoly Miklós fölolvassa értekezéseit "A nap megfigyelése 1880-ban.; Hullócsillagok megfigyelése 1880-ban.; Csillagászati megfigyelések 1880-ban Ó-gyallán." Rövid kivonatok. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszadik akadémiai ülés. A III osztály ötödik ülése 1881. május 16. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 5. sz. pp. 126-127. Konkoly Miklós "Adatok Jupiter tengelyforgási idejének meghatározásához."; Egy új contact-készülék normálórán.; Hulló csillagok radiatio pontjai. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhatodik akadémiai ülés. A III osztály tizedik ülése 1881. deczember 12. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 8. sz. p. 218. Konkoly Miklós "Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdában." Kivonat. [SRG.]

POKORNY Ottó: A légkörünkben előforduló fénytani tüneményekről. 1. = Nemzeti Nőnevelés 2. 1881. máj. 5. füzet pp. 385-394. [AAJ.]

POKORNY Ottó: A légkörünkben előforduló fénytani tüneményekről. 2. = Nemzeti Nőnevelés 2. 1881. nov. 11. füzet pp. 322-333. [AAJ.]

THALY Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Culturtörténeti tanulmány. Első közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 15. 1881. 1. füz. pp. 40-60. Fél oldalnyi szövegben ismertetik Rákóczi Ferenc és gróf Bercsényi Miklós asztrológiai érdeklődését. "Még csak azt jegyezzük föl itt Rákócziról, hogy mint a mathematicai és természettudományoknak barátja, - ki a csillagászat iránt már gyermekkorában, a neuhausi növeldében hajlamot tanusít vala... ő is űzé a kor divatául tekinthető csillagjóslást." pp. 43-44. [KSZ.]

THALY Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Culturtörténeti tanulmány. Második közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 15. 1881. 2. füz. pp. 114-130. A meteorhullás 1705. máj. 12-én éjféltájban kezdődött. A csíkot húzó tűzgömb robbanását hangjelenség kísérte p. 130. [SRG.]

FRAKNÓI Vilmos: Tomori Pál élete. Második közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 15. 1881. 5. füz. pp. 377-396. Sarki fény (?) 1523. máj. 3-án. p. 377. [SRG.]

Az üstökösök. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 5. 1881. 3. füz. p. 104. "... száma ez évben hárommal szaporodott. A júliusban nálunk látott üstökösön kívül, melyet az 1807-dikivel akartak hibásan azonosítani, Svitt fedezett fel egyet május 1-jén Észak-Mexikóban (New-York) és Gould egyet junius 1-jén Buenos-Airesben Dél-Amerikában." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

  WEINEK László: Az üstökösökről. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. márc. 139. füz. pp. 97-112., 2 t. [TUV.]

  LESZNER Rezső: Csillagjóslás és az egészség. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. pp. 165-172. [TUV.]

  HELLER Ágost: A csillagok színképeinek fotografiája. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. pp. 180-181. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A ködfoltok szakaszos fényváltozásairól. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. p. 181. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Új üstökös 1880. ápril 6-ikán. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. p. 181. Schaeberle felfedezése. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az Ó-Gyallai csillagásztorony működéséről 1880-dik évben. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. pp. 222-223. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Teljesen üres-e a világtér. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. p. 223. Encke és Winnecke üstökösökről. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  X. Szakülés 1881. ápril 27-ikén. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. pp. 227-229. Szily Kálmán bemutatja, hogy érkezett hozzá egy tanulmány, ezzel a címmel: "Szerény értekezés a csillagászatról". Ez Hollósy Jusztinián: Népszerű csillagászat című könyvében megjelent parallaxis számítás eredményét helyesbíti. A szerző Barát Nándor ozorai takácsmester. [KSZ.]

  Levélszekrény. (13.) = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. p. 230. H. Á. [Heller Ágost] a Fővárosi Lapok téves közlése Schaeberle üstökösének megjelenéséről. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Tűzgolyó. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. júl. 143. füz. p. 317. 1881. jún. 18-án éjjel tűzgolyót észleltek, Erdős János Hódmező-Vásárhelyről és Fellner László Szügyről. Levélszekrény. (27.) [TUV.]

  ALEXANDER Bernát: Az idei nagy üstökösről. (1881. b.) = Természettudományi Közlöny 13. 1881. aug. 144. füz. pp. 331-336. [TUV.]

  HELLER Ágost: Még néhány szó az 1881 b. üstökösről. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. szept. 145. füz. pp. 387-388. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Repülő spectrumok a napkorong szélén. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. szept. 145. füz. pp. 389-390. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  A természettudományok haladása az utolsó ötven év alatt. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 13. 1881. nov. 147. füz. pp. 448-462. J. Lubboch 1881. aug. 31-én tartott beszéde. Ford.: Öreg János. Csillagászat története: pp. 448-454. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: 1880-ban elhunyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. dec. 148. füz. pp. 505-506., 508-509. Lassel, William (1799. jún. 18. - 1880. okt. 5.); Peters, Christian August Friedrich (1806. szept. 7. - 1880. máj. 8.); Watson, James Craig (1838. jan. 28. - 1880. nov. 25.). [SRG.]

  Levélszekrény. (61.) = Természettudományi Közlöny 13. 1881. dec. 148. füz. p. 518. Sz.G. úrnak G.-án Hol volt Maupertius akkor, mikor az Oriont az északi fényben vérvörösnek látta? Ez 1736. dec. 18-án Őfwer-Torneaban Lappföldön volt. Heller Ágost válasza. [TUV.]

(Legujabb ellenvetés.) = Uj Magyar Sion Tizenkettedik évi folyam 1881. 9. füz. pp. 798-800. A Föld és a naprendszer mozgása Isteni eredetű. "Ha perczre letenné jogarát, összedőlne a mindenség, de mivel felvigyáz, tagadjuk létét s törvényekkel helyettesitik, mintha a gyeplő fékezné a lovakat, nem pedig az, aki hajtja." Büchner szerint "De a személyes teremtő erőnek föltevése (hypothezis) nem engedhető meg." Vegyesek. [SRG.]

A magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizenkettedik évi folyam 1881. 12. füz. pp. 912-920. Augustus 26. 1831. Tittel Pál "a budai csillagvizsgálda igazgatója meghal Pesten. Született Pásztón, Hevesmegyében 1784. jan. 5." p. 919. [SRG.]

HOITSY Pál: Balla Károly iratai. 1. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. márc. 13. 11. sz. pp. 166-167. Balla Károly (Nagykőrös, 1792. ápr. 2. - Pótharaszt, 1873. máj. 16.): jogász, író, költő, az MTA l. tagja (1839). "Egy terjedelmes katalógust állított össze évek hosszú során át a föld különféle helyein tapasztalt viharokból, s melléjük jegyezvén, hogy abban az időben milyen állása volt a holdnak és napnak, azt kellett észre vennie, hogy föltevésével a valóság teljesen megegyez. A nagy viharok mindig arra az időre estek, midőn a minket legközelebbről érintő két égtest "jelentős" állásban volt s nagy vonzerőt gyakorolt a földre, és annak légkörére." Később az elmélet hívéül szegődött Hoitssy Pál csillagász, a Vasárnapi Ujság Későbbi szerkesztője (1905-1921.) is. Lásd az "A meteorologia új alapjai" című 1911-es könyvét. [HAI.]

HOITSY Pál: Balla Károly iratai. 2. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. márc. 20. 12. sz. pp. 182-183. "Csupán egy esetet tudok, midőn Balla jóslata nem teljesedett, s akkor a dolog annál feltűnőbb volt, mert a viharnak Magyarországot kellett volna meglátogatnia. ...De midőn Balla még egyszer utána nézett számításainak, akkor vette észre, hogy az akadémia csillagászati naptárában van a hiba, mely azt hirdette, hogy a Hold a Föld közelében tartózkodik, pedig ellenkezőleg pályájának épen ellentétes oldalán állott." [HAI.]

Holdudvarok. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. jun. 12. 24. sz. pp. 376-377. "Folyó év február 14-én volt az észlelhető Denver-nél Észak-Amerikában, s szépsége által ritkítja párját. ...Newton a nagy természettudós például oly tüneményt látott 1692-ben, mely három egymásba fogódzó udvarból volt képezve." [HAI.]

HOITSY Pál: A jelenleg látható üstökös. [1.] = Vasárnapi Ujság 28. 1881. jul. 10. 28. sz. pp. 444-445. "Az üstököst, a melyről szólunk, 1827. február 27-én fedezte föl az osztrák hadseregnek egy nagy hirre vergődött tisztje, Biela kapitány. ...A csillagászok nap nap mellett éber figyelemmel kisérték pályájában, és íme 1846. január 13-án egyszerre csak ketté szakadt. ...A valószínűség tehát a mellett beszól, hogy az 1744-iki üstökös azonos az 1807-ikivel, s hogy ez utóbbi kétfelé vált és részeinek egyike az, mely jelenleg - bár már fogyatkozó fényben az égen ragyog." [HAI.]

HOITSY Pál: A jelenleg látható üstökös. 2. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. jul. 17. 29. sz. pp. 460-461. "Wolff az üstökös spektrumában zöld, sárga és kék vonalakat talált, de ezen össze nem függő spektrumon kivül összefüggőt is észlelt, melyet az üstökös fejének fényéből kapott. Szerinte az anyag nagy része szén- és hidrogén-vegyekből áll. ... Janssen... Végül konstatálta azt is, hogy az üstökösnek kétféle világossága is van, az egyik sajátos, a másik ellenben kölcsönzött, s a nap visszavert fényének eredménye." [HAI.]

H. P. [HOITSY Pál]: Csillagászok dolog közben. = Vasárnapi Ujság 28. 1881. jul. 31. 31. sz. p. 491. "Két képet mutatunk be ma az olvasónak, melyek Anglia állami csillagvizsgáló intézeteinek, a greenwichinek csillagászait, hivatalos teendőik közben ábrázolják. Egyik nap-észlelést, a másik az álló csillagok észlelését tünteti fel." [HAI.]

VILSINSZKY: A telefon. (Messzelátó.) = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. jún. 12. 24. sz. p. 1. 1880 novemberében nem sikerült a kapcsolat. 1881. máj. 9-én a Herény - Pápa közötti 75 km-en igen. 1881. jún. 4-én este sikerült telefonkapcsolatot létesíteni Herény és Ógyalla között. A 180 km-es kapcsolat útja Herény - Szombathely (Kunc lakása) - távírda - Pápa - Győr - Komárom - Ógyalla. [SRG.]

A mi külföldi utazó triumvirátusunk... = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. aug. 21. 34. sz. p. 2. Kunc Adolf, Gothard Jenő és Gothard Sándor külföldi útjáról. Beszámoló Zürichből, Strassburgból és Párizsból aug. 7-én. [SRG.]

A mi külföldi utazó triumvirátusunk,... = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. aug. 28. 35. sz. p. 2. Kuncz Adolf, Gothard Jenő és Sándor párisi beszámolója aug. 14-én. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A herényi asztrofizikai obszervatórium. = Vasmegyei Lapok 15. 1881. dec. 22. pp. 1-2. [SRG.]

          1882.

CZÓGLER Alajos: A fizika története életrajzokban. Első kötet. Tizenkét arczkép-melléklettel. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1882. Franklin-Társulat nyomdája. 592 p., 12 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 20./ Ez a kötet az ókori és a középkori fizikai eredményeket bemutató bevezető után Leonardotól Chladni-ig 29 életrajzot közöl. Köztük Kopernikus (pp. 57-69. + arckép).; Galilei (pp. 80-140. + arckép).; Kepler (pp. 141-166. + arckép).; Huygens (pp. 290-338. + arckép).; Newton (pp. 339-414. + arckép).; Halley (pp. 415-433.).; és Bradley (pp. 434-438.) munkásságát is bemutatja a szerző. [HAI.]

CZÓGLER Alajos: A fizika története életrajzokban. Második kötet. Tizenegy arczkép-melléklettel. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1882. Franklin-Társulat nyomdája. 592 p., 11 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 21./Ez a kötet Lavoisier-töl Robert Mayer-ig 20 életrajzot közöl. Köztük Laplace (pp. 32-67. + arckép).; Wollaston (pp. 142-147.).; és Arago (pp. 229-298. + arckép) munkásságát is bemutatja a szerző. [HAI.]

FLAMMARION, Camille: Népszerű csillagászattan az égboltozat egyetemes leirása. Írta Flammarion Camille. Fordította Dr. Hoitsy Pál. 360 ábrával, színezett kőnyomattal, csillagászati térképpel stb. Budapest, 1882. Wilckens és Waidl kiadóhivatala. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. +1 t. Barnásvörös alapszínű, aranyozott díszkötésben, a két kötet külön. A második kötet végén (pp. 341-344.) H. P. [Hoitsy Pál] "A fordító utószava" címmel ír a magyarországi csillagászat helyzetéről és a kis távcsővel látható égitestekről. A második kötet legvégén egy kihajtható lapon két csillagtérkép van. [KSZ.]

  GOTHARD Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása, és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án Konkoly Miklós. A csillagvizsgáló leírása. Programja. Spektroszkópikus megfigyelések 75 állócsillagról. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter és Mars physikájához az 1881. évi megfigyelésekből. III. rész. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 21 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 7. sz./ Jupiter felületének megfigyelése 1881-ben (16 megfigyelés szöveges leírása. A 16 Jupiter-rajz az 1. és a 2. táblán látható).; Mars megfigyelése (3 szöveges leírás és a 3. táblán ezen Mars-rajzok).; Venus (1881. jan. 1-én egyetlen Vénusz észlelés, rajza a 3. táblán). [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. 1. 1881. b) Üstökös és annak spectruma. 2. 1881. c) Üstökös és annak spectruma. 3. Alfa Ursae majoris szinváltozásáról. 4. 1881. b) Üstökös colorimetricus megfigyelése. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 1. sz./ Előadta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én. 1. tábla: 5 részletes rajz az 1881. b. üstökös alakjáról, a magból szökőkútszerűen kibomló szálakkal.; 2. tábla: 2 rajz az 1881. c. üstökösről vizuálisan és 3 további rajz az üstökös színképeiről.; 3. tábla: az 1881. b. üstökös spektrumának rajza, egy grafikon az alfa UMa színváltozásáról (54,5 napos periódussal).
Az "Alfa Ursae majoris colorimetricus megfigyelése" rész (pp. 12-15.) Kövesligethy munkája, mert így kezdődik: "Ez év nyarán ismét megkezdettem a kérdéses színváltozással bíró csillag megfigyelését, melyet ez évben Kövesligethy Rudolf úr volt szíves elvállalni, s azt a szünidők legvégéig a legnagyobb kitartással és szorgalommal folytatta is." Emellett Kövesligethy szerzősége a Magyar Tudományos Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul. Az "1881. b) Üstökös colorimetricus megfigyelése" tanulmányrész (pp. 15-16) szerző nélküli, de az észlelést Kövesligethy végezte, mert így kezdődik: "E fényes üstököst a colorimeteren is lehetett észlelni, különösen július 20. és augusztus 2-ike között, s e napokon Kövesligethy úr valóban hat megfigyelést tett rajta. " Sőt Kövesligethy szerzősége a Magyar Tudományos Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzékén alapul. [KSZ.]

  

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 46 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 15. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. Időmeghatározás és az órák összehasonlítása. Az 1880. V. (Pechüle-féle) üstökös 8 megfigyelése. Az 1881. II. (Swift-féle) üstökös 3 észlelése. Az 1881. III. (Gould-féle nagy) üstökös 18 megfigyelése. Az 1881. IV. (Schäberle-féle) üstökös 5 észlelése. Az Encke-féle üstökös 3 megfigyelése. Az 1881. VIII. (Swift- vagy Wendell-féle) üstökös egyetlen megfigyelése.
Kisbolygók megfigyelése és pozíciómérése 1881-ben: Ceres, Pallas, Juno, Astrea, Hebe, Flora, Metis, Parthenope, Victoria, Egeria, Irene, Fortuna, Massalia, Themis, Pomona, Fides, Ariadne, Pales, Nemausa, Freya, Undine, Liberaxrit, Electra, Saphrosine, Iuewa, Hilda, Ino, Belisana, Ismene, Phylomela, Chryseis, Oenone, 211. számú [Isolda], 216. számú [Kleopatra] kisbolygók. Csillag pozíciók. Gothard Jenő és Sándor Herényi Csillagdájának földrajzi fekvése. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 17 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. 1881-ben Ógyallán 340, Selmecbányán 141, Nagybecskereken 88 meteort észleltek meteoroszkóppal. Táblázat közli az 569 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. A júliusi, augusztusi, novemberi meteorrajoknak 24 kisugárzó pontja lett levezetve, amelyek 8 fő-radiánssá vonhatók össze. [KSZ.]

  

KONKOLY Miklós: Napfoltok és a nap felületének megfigyelése 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 56 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 4. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. 1881-ben a Nap felületét 196 napon át figyelték, és csakis egyetlen napon volt folt nélküli. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Az üstökösök vegytani alkotása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 17 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 8. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. febr. 13-án. Az üstökösök színképeinek észlelése, elemzése. [KSZ.]

  KÖVESLIGETHY Radó: Az 1871-1880-ik években Magyarországban megfigyelt hullócsillagok pályaelemei. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 11 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 9. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1882. márc. 13-án Konkoly Miklós. [KSZ.]

  LAKITS Ferenc: Az ó-gyallai csillagvizsgáló földrajzi szélessége. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 2. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én Konkoly Miklós. A földrajzi szélesség: +47 fok 52 perc 27,3 másodperc. [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach Közönséges Naptárral, MDCCCLXXXII-re [1882-re.] Kiad.: M. T. Akadémia Könyvkiadó-hivatalában. Budapest, 1882. Athenaeum r. társ könyvnyomdája. 285 p. Csillagászat: pp. 5-56. Időszámítás, Ünnepszámítás. Polgári és csillagászati Naptár. A Nap, a Hold, a bolygók hossza, declinatiója, kelte, lemenetele. Bolygók láthatósága. Égi tünemények. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Jupiter megfigyelések. In: Gothard Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 19-32., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ 30 Jupiter megfigyelés szövegesen. A kihajtható mellékleten 6 Jupiter-rajz 1881 okt. 25. és dec. 27. között. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Mars megfigyelések 1881-ben. In: Gothard Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 32-35., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ 10 Mars megfigyelés leírása. A kihajtható mellékleten 2 Mars-rajz: 1881. nov. 9. és dec. 25. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Gothard Jenő és Sándor herényi csillagdájának földrajzi fekvése. In: Konkoly Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. pp. 45-46. A címben Gotthard név szerepel. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Alfa Ursae majoris colorimetricus megfigyelése. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 12-15. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én és közzétette: Konkoly Miklós. "Ez év nyarán ismét megkezdettem a kérdéses színváltozással bíró csillag megfigyelését, melyet ez évben Kövesligethy Rudolf úr volt szíves elvállalni, s azt a szünidők legvégéig a legnagyobb kitartással és szorgalommal folytatta." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Az 1881. b) üstökös colorimetricus megfigyelése. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 15-16. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én és közzétette: Konkoly Miklós. "E fényes üstököst a colorimeteren is lehetett észlelni, különösen július 20. és augusztus 2-ike között, s e napokon Kövesligethy úr valóban hat megfigyelést tett." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

KUNC Adolf: Ingakisérlet. (Tartatott a szombathelyi székesegyházban Gothard segédkezése mellett 1880. aug. 25-én.) In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1880. aug. 21-27-ig Szombathelyen tartott 21. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest, 1882. Egyetemi ny. pp. 76-79., 2 t. [SRG.]

K. H. [KEMÉNY Hugó]: Egy csillagász mint a magyar-ugor összehasonlító nyelvészet megalapító-ja. In: A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Soproni Kath. Főgymnasiumának Értesítője az 1881/82. iskolaévről. Sopron, 1882. pp. 3-13. Sajnovics Jánosról. [HAD.]

SZATHMÁRI Ákos: A spectralanalysis alkalmazásai az astrophysikában. In: Szathmári Ákos: A Spectralanalysis és alkalmazásai. A szerző tulajdona. Kiadja a szerző. Nyomatott Dohány Ignácznál Nagy-Becskereken. 1882. pp. 210-352. A napról. A planeták és holdak által visszavert sugarak spectrumairól. A csillaghalmazok és ködfoltok spectrumairól. Az üstökösök és hullócsillagok spectrumairól. A zodiakalis fény spectrumáról. Az északi fény spectrumáról. A villámok spectrumairól. [ZSE.]

Két uj fényképészeti találmány. 1. A fényképező puska. = Fényképészeti Lapok 1. 1882. máj. 5. sz. pp. 77-79. "Janssen, szintén tekintélyes franczia tudós 1874-ben a Venus átmenetének megvizsgálására egy általa "revolver fénykép"-nek nevezett készüléket alkotott, mely az egymásután következő jelenségeket örökitette volna meg, de az egyes levételek közt nagy közök voltak s igy gyakorlatilag nem volt sok eredménye." [SRG.]

Fényképezés holdvilágnál. = Fényképészeti Lapok 1. 1882. jún. 6. sz. p. 102. "Egy clevelandi hirlap, mint a "Pall Mall Gezette"-ben olvassuk, Jahr nevü fiatal német fényképészről ezt irja: Kevés fényképész és tudós, ide értve a nemrég elhunyt Draper tanárt is, fényképezte le a holdat, még kevésbé, sőt sohase készitettek fényképet holdfényes tájékról." Vegyesek. [SRG.]

A trieszti kiállitáson. = Fényképészeti Lapok 1. 1882. aug. 8. sz. p. 134. "...fényképészeti munkákkal következő ismerőseink vesznek részt: Továbbá Konkoly Thege Miklós dr ógyalli csillagdája,..." Vegyesek. [SRG.]

ROTTMANN Farkas: A pigment-képről. = Fényképészeti Lapok 1. 1882. szept. 9. sz. pp. 137-140. "A’ fényképészet hű munkatársa a természettudományoknak, mert bámulatos gyorsasággal és hűséggel adja nekik a tűnemények rajzát, a spectrum képét, a Venus átvonulását, s a csillagképleteknek egymáshoz való arányos állását;..." p. 137. [SRG.]

S.: A Sarkfény-re vonatkozóan. = Földrajzi Közlemények 10. 1882. 3. füz. pp. 141-142. "Talán a föld delejességének fény-kitörései". [IBQ.]

HOITSY Pál: Milyen az élet a Vénuson. = Fővárosi Lapok 19. 1882. jan. 10. 7. sz. pp. 45-46. Mutatvány Flammarion népszerű csillagászattanából. [ZSE.]

MUNKÁCSI Bernát: Az ugor összehasonlító nyelvészet és Budenz szótára. 3. A magyar összehasonlító nyelvtudomány első virágzása kora. I. Sajnovics. = Magyar Nyelvőr 11. köt. 1882. aug. 15. 8. füz. 342-350. Csillagászat is. p. 343. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály első ülése 1882. január 16-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 1. sz. pp. 7-8. Konkoly Miklós felolvasása 1882. jan. 16-án az MTA-n. Konkoly Miklós felolvassa "Napfoltok megfigyelése Ó-gyallán.; Hullócsillagok megfigyelése 1881-ben Ó-Gyallán. Csillagászati megfigyelések az ógyallai csillagdán VI. rész."; Gothard Jenő és Sándor dolgozatát is bemutatja a hevényi(!) astrophysikai obszervatórium és a benne tett megfigyelések" c. dolgozatát. Gothard Jenő p. 8. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály második ülése 1882. február 13. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 2. sz. p. 41. Konkoly Miklós felolvasása 1882. febr. 13-án az MTA-n. Konkoly Miklós felolvassa "Hullócsillagok radiatio pontjai.; Az üstökösök vegyalkatrészei általában" című dolgozatát. Kivonata. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály második ülése 1882. február 13. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 2. sz. p. 48. Konkoly Miklós bemutatja Kövesligethy Radó "Hullócsillagok pályaelemei" című dolgozatát. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály második ülése 1882. február 13. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 2. sz. pp. 48-53. Szabó József "A mocsi meteorkőhullást Erdélyben Mocs vidékén" Mocs környéki meteorithullás 1882. február 3-án. Szabó József beszámolója Dr. Koch kolozsvári egyetemi tanár adatgyűjtése alapján készült. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkilenczedik akadémiai ülés. A III (Math. és természettud.) osztály hetedik ülése 1882. október 16. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 5. sz. pp. 207-208. Braun Károly dolgozatát 1882. okt. 16-án az MTA-n "A kalocsai érseki csillagvizsgáló földrajzi helyzete" előterjesztette Kruspér István. Kivonat. [SRG.]

1882 október 16. A Mathematikai és Természettudományi Osztály ülése. 5. Kruspér István r. t. tag előterjeszti Braun Károly, s. J. "A kalocsai érseki csillagvizsgáló földrajzi helyzetéről" szóló értekezésének első részét, mely ezt a m. kir. országos háromszögelésre vonatkozatva tárgyalja. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1882. 1-2. sz. pp. 9-11. A szerző által készített kivonat. Az egykori Gellért-hegyi obszervatórium: 47 fok 29 ’ 14,930" és 36 fok 42’ 51,690" Ferro-tól. Kalocsa obszervatóriuma: 46 fok 31’ 41,9232" és 36 fok 38’ 37,7221" Ferro-tól. [KSZ.]

BRAUN Károly: Új contact-készülék óránál. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1882. 3-4. sz. pp. 151-156. Chronograph vagyis az elektromos időjelző a gyakorlati csillagászatban. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1882. 3-4. sz. pp. 156-163. 1. A nap felületének megfigyelése 1882-ben. pp. 156-161. [Kövesligethy neve. p. 158. napészlelőként]; 2. Astrofizikai megfigyelések. pp. 162-163. (A Wells üstökös. A nagy szeptemberi üstökös. 9 hulló csillag sprektruma. 115 állócsillag spektruma. 4 csillag colorimetrikus megfigyelése) [SRG.]

A holdról. Flammarion Camille után. = Nemzeti Nőnevelés 2. 1882. jan. 1. füzet pp. 32-53. 1881 karácsonyára megjelent Flammarion Népszerű csillagászattan művének könyvismertetése. A Holdról szóló részek közlése, a terjedelem miatt szükséges bizonyos kihagyásokkal. [AAJ.]

KOCH Antal: A meteoritekről. = Orvos-Természettudományi Értesítő 3. Népszerű előadás. 7. 1882. 4. kötet. 1. sz. pp. 1-23. Függelék. Az erdélyi múzeum birtokában levő meteoritek jegyzéke. pp. 22-23. [SRG.]

KOCH Antal: Jelentés az 1882 febr. 3-iki mócsi meteorkőhullásról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 1. füz. pp. 89-101. [SRG.]

KOCH Antal: Pótjelentés a folyó év febr. 3-iki mócsi meteorkőhullásról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 2. füz pp. 137-146. Függelék. Az erdélyi múzeum birtokában levő meteoritek jegyzéke. (Folytatás. Elejét lásd a Népszerű előadások 1. számában.) p. 146. [HAI.]

A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1881-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 2. füz pp. 164-174. Csillagászat: (pp. 164-165.). [HAI.]

KOCH Ferencz: Az 1882. február 3-án hullott "mocsi" meteorkőnek menynyileges vegyelemzése. = Orvos és Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 3. füz. pp. 185-198. [HAI.]

FODOR Ferencz: Könyvismertetés. Szathmári Ákos, nagy-becskereki főgymnasiumi tanár "Spectralanalysis és alkalmazásai" czimü müvének ismertetése. = Orvos-Természettudományi Értesítő II. Természettudományi Szak 7. 4. köt. 1882. 3. füz. pp. 283-286. [SRG.]

KOCH Antal: Eustatit-kristályka a mócsi meteorkőben. = Orvos és Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 7. 1882. 4. köt. 3. füz. p. 301. A Kisebb közlemények című rovatban. [SRG.]

SZÁDECZKY Lajos: Adalékok a babona és hiedelmek történetéhez. 1. Babonák a Szepességen. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 16. 1882. 9. füz. pp. 769-776. 1603. jan. 7-én a Hold felkeltekor egy második holdat is láttak. p. 769.; 1603. jan. 8-án reggel a Nap két oldalán melléknapot láttak fényleni. p. 769. [a szöveg pontosan: "... 24 szepes város lelkészei Leibitzon összejöttek. Estve 7-én, a hold felköltével, a lelkészek egy második holdat láttak. Másnap, 8-án reggel, midőn a lelkészek az említett városból távoztak, a fényesen felkelt nap két oldalán két mellék napot láttak fényleni, este mint reggel egy egész óráig valának a hold és nap érintett tüneményei. Hogy mik lehettek azok az égi tünemények, azt mi bátran a csillagászok kutatásaira bízhatjuk,... Így legyen." A Szepes vármegyei városka neve németül Leibitz, magyarul Leibic, szlovákul źubica.];
Sarki fény 1604. okt. 24-én. p. 770.; 1606. febr. 16-án a Nap jobb és bal oldalán melléknap és három fénylő ív látszott egész nap. p. 770.; Meteorhullás (?) nappal 1642. dec. 11-én. p. 776. [SRG.]

A föld tömöttsége. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 1. füz. p. 19. "Jolly tanár újabb kísérletei által 5,692 bizonyult, tehát annyival sűrűbb a víznél. Maskelyne 4,713, Cavendish 5,48, Reich 5,49, Baylly 5,66, Carlini 4,837, Airy 6,623 találák. Látnivaló mily bajos megállapodásra jutni." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Délmagyarországi adatok a 1882. február 3-ki nagy meteorhulláshoz. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 2. füz. p. 80. Dr. Koch Antal igen érdekesen szóllatt a nagy meteorkő-hullásról, mely Hont, (Terbej), Bereg (Sombon) megyében, Marmarosszigeten, Szilágysomlyon, Ó-Lajosbányán, Verespatakon, Bessenyőn (Erdélyben) Marosvásárhelyen, Szebenben észleltetett. Erdélyben Visa, Gyulatelke és Bárzé határában. Dr. Koch és Dr. Herbich urak 83 drb. meteort gyűjtöttek 8076 gramm súlylyal. Később még 11 ép és 8 törött drb. 1593 gr. súlyban került a gyűjtéshez. Az erdélyi múzeum birtokában a február 3-ki meteor-kövekből van összesen 112 ép és tört 86, mások birtokában még vagy 90 idáig tehát összesen vagy 200 drb. Délmagyarországon is volt ugyanekkor meteorkő-hullás, még pedig Glogováczon (Temesmegye) a vasúti töltés mentében és Kraloveczen ifj. Ormós Zsigmond birtokán ..." [SRG.]

Jövendölések 1880-1885-re. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 3. füz. pp. 122-123. A nap természetével foglalkozó tudósok az utóbbi években nagy változásokat vesznek észre a napon és Lokyr tanár azon nézetben van, hogy e változásoknak földünkre is lesz kihatása. Feltűnő például hogy a koronában égő köneny nagyon megfogyott, a mint azt a spectroscop kétségtelenül beigazolja. Az utolsó négyév alatt igen megfogyott továbbá a napfoltok száma, és azon kölcsönhatás, mely a napfoltok és a föld delejessége között fenforog, különösen utolsó időben több ízben talált megerősítésre. Mindebből azon következtetésre jutnak a tudósok, hogy a nap müködése és hő kifejlesztése csökkenőben van, de vele karöltve jár a melegnek földünkön való fokozódása, mert azon gázok, melyek a tevékenységben lévő naptól kisugározva az égitest körül burkot képeztek, s melyek a földet a nap égető heve ellen védték vala, szétoszlanak eltűnnek, ha a nap melege megcsökken (?) [...]
Keresztény időszámításunk kezdete óta nem volt Jupiter, Uranus, Saturnus és Neptun együttesen periheliumban v. i. napközelben. Már pedig legközelebb beáll ez eset. - Dr. Kapp igen sok adatot gyűjtött, a melyekből nyilvánvaló hogy a bolygók ezen együttállása nagy dögvészekkel, szárazságokkal és ragályokkal járt. Mert e bolygók közelléte miatt bolygónk légkörében zavarok állanak be, a hőmérséklet sőt meg a vegyületi összetétel is módosul s ezáltal aratásokat pusztító szárazságok és embereket, állatokat ölő epidémiák támadnak. [...] 2000 év óta 1880-ban találkozik először a nevezett négy bolygó a napközelben, azért valószínűen több éven át u. m. 1880-1885 sok bajunk lesz. [...] A tudós doctor jövendöléseire annyi a megjegyzésünk, hogy a négy bolygó fejlesztette hőmennyiségből nem jut annyi földünkre, mikép itt tetemes légmérsékleti vagy talán vegyületi változásokat okozhatna. De azért várják, beteljesülnek-e jövendölései." [HAI.]

GAEA: Meteorkövi állatok. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 3. füz. pp. 124-125. "Dr. Hann, foglalkozására jogász s mellette kitűnő természetbúvár. "Die Meteorite und ihre Organismen" czimű munkájában határozottan állítja, hogy a meteor kövekben, melyek pedig Schiaparelli nézete szerint a világtér igen meszszi tájékáról a Vega, Arctur, Sirius vidékéről kerülnek hozzánk - állat maradványok találtatnak. Müvét "Buch der Wilden "-nek, fölfedezését: csodabogárnak nevezték. Most Weinland újabban vizsgálat tárgyává tett vagy 600 drb. (18 hullás) meteoritet, igen pontos csiszolatokat készített és szintén Hann eredményére jut. állítván, hogy az állatok structurája után a korallok, foraminiferak, Polycistinak és Szivacsok nemeihez tartoznak s, tengeri maradványok. [...] Csakhogy azután azokkal a gömböcskékkel, csövecskékkel s ágasbogas moszatféle állatokkal ugyne járjunk, mint az Eozoon canadensevel. Az is minden volt, állat, növény növény végre ásványnak maradt." [SRG.]

HUMBOLDT: Uj bizonyíték földünk gömbalakjára nézve. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 3. füz. p. 125. "Ha földünk gömbölyű, a nagyobb tavak felülete domború convex, következve az abban letükrözött képek kisebbek. Ezt Dufour és Farell a Genfitavon tapasztalták. A hajok és hegyek képe a tükrön csakugyan kisebbített alakban jelent meg." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

  SZILY Kálmán: Magyarország mágnességi viszonyai. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 11-16. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

  GEREVICH Emil: Az északi-fény befolyása a telegráfra. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 30-33. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Előkészülés az 1882-iki Venusátvonuláshoz. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 33-34. Csillagászok kongresszusa Párizsban. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [TUV.]

  Levélszekrény. Kérdések. (7.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. p. 46. M. L.: Hogy jelöli Kalakaua király a Hawai szigeteken a Gergely-féle naptár szerint azon napot, mikor nálunk január 1-seje van? [SRG.]

  TÖRÖK Aurél: A rokniai dolmenek leleteiről. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. febr. 150. füz. pp. 49-54. [SRG.]

  WEINEK László: Látogatás Liberia Köztársaságban. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. febr. 150. füz. pp. 54-60. 1874. jún. 27-én indultak Kielből. Vénusz átvonulás megfigyelése 1874. dec. 9-én. p. 54.; Coggia üstökös 1874 nyarán. p. 55. [SRG.]

  HELLER Ágost: Az Uranus felfedezésének századik évfordulója. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 150. füz. pp. 61-67. Denning W. F.: The Centenary of the discovery of Uranus nyomán. The popular science review 1881. [TUV.]

  SZILY Kálmán: Csillagászati obszervatórium Vasmegyében. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. febr. 150. füz. pp. 74-75. Gothard Jenő és Sándor herényi csillagdájáról. Természettan: Rovatvezető: Szily Kálmán. [SRG.]

  CSAPÓ Ödön: Ma, azaz 1882. január 16-ikán délután 2 óra 47 perczkor igen szép naptüneménynek voltunk tanúi Csajághon. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. febr. 150. füz. p. 93. Három nap volt az égen. A napok felett szép szivárvány volt látható. Levélszekrény. Kérdések. (9.) [SRG.]

  PALÓCZY Lipót: A bécsi új csillagvizsgáló intézet. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. márc. 151. füz. pp. 97-107. [TUV.]

  Levélszekrény. Feleletek. (7.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. márc. 151. füz. p. 132. F. J.: Mikor van jan. 1-je a Hawai szigeteken. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (9.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. márc. 151. füz. p. 133. H. A. [Heller Ágost]: A melléknapok jelenségről. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. p. 165. Wells fedezte fel 1882. márc. 23-án Lipcsében. Apróbb közlemények. [TUV.]

Sz. K. [SZILY Kálmán]: Valami a kalendáriom csinálás köréből. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. pp. 165-167. [TUV.]

Levélszekrény. Feleletek. (20.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. p. 174. G. F. válasza, a Holdnak nincs hatása a növényekre. [SRG.]

  WEINEK László: Az idei nagy üstökösről (1882 a.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. máj. 153. füz. pp. 209-211. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  Levélszekrény. Kérdések. (32.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. máj. 153. füz. pp. 220-221. B. P. Nappali tűzgömb 1882. febr. 12-én. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Levélszekrény. Feleletek. (23.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. máj. 153. füz. p. 221. A Nap melegéről. [SRG.]

  HELLER Ágost: A Wells-féle üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jún. 154. füz. pp. 254-255. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

ROMBAUER Tivadar: Nemzetközi figyelő állomás a sarkvidéken. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jún. 154. füz. pp. 261-265. Földmágnességi megfigyelések, Az északi fényre vonatkozó megfigyelések, asztronómiai megfigyelések. pp. 263-264. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. 32. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jún. 154. füz. p. 270. A jelenség valóban tűzgömb volt. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Venus fénye által vetett árnyék. = Természettudományi Közlöny, 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 338-339. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Schaeberle-féle üstökösről. (1881 c.). = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. p. 339. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

DR. D. M. [DARVAI Móricz]: Jupiter két nevezetes foltjáról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 339-340. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

KONKOLY Miklós: Melyik a világ legelső optikai intézete? = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 346-347. Merz, Steinheil, Grubb, Dr. Schröder, A. Clarke. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A szabad szemmel látható csillagok eloszlása az égbolton. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 375-376. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap-parallaxisról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 376-377. Az amerikai természetvizsgálók gyűlése Cincinatiban. A Nap parallaxisa 8,85 ívmásodperc körüli lehet. Az 1882. dec. 6-i Vénusz-átvonuláskor remélhető pontosítása. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

DR. D. M. [DARVAI Móricz]: Értekezlet Párisban a Venus átvonulása tárgyában. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 377-378. Nemzetközi értekezlet Párizsban 1882. okt. 5-13-ig, 14 nemzet részvételével. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A fizikai csillagászat módszereiről. Janssen elnök beszéde az Association francaise ez évi vándorgyűlésén, La Rochelleben. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. okt. 158. füz. pp. 401-410. [TUV.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Új elmélet a Nap melegének megmaradásáról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. okt. 158. füz. pp. 425-428. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  TÖRÖK József: A magyar birodalom meteoritjei. 1. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159. füz. pp. 434-442. [TUV.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Az idei (Cruls-féle) nagy üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159.füz. pp. 469-470. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Újabb hírek a Saturnusról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159. füz. pp. 471-472. Csillagtan. Apróbb közlemények. [TUV.]

  TÖRÖK József: A magyar birodalom meteoritjei. [2.] - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 14. 1882. dec. 160. füz. pp. 497-514. [TUV.]

  LENGYEL István: 1880-ben elhunyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. dec. 160. füz. p. 515. Brutus, Carl Christian (1830. nov. 22. - 1881. jún. 25.). [SRG.]

TOMANN József: Bibel und Wissenschaft. Dr. Bernard Schäfer ausser-ordentlicher Professor der Theologie an der königl. Akademie zu Münster. Münster Theissing 1881. Nyolcz. 284. = Uj Magyar Sion Tizenharmadik évi folyam 1882. 5. füz. pp. 374-385. "Áttérve a természettudomány egyes szakmáira,... A biblia szándéka nem az, hogy minket a csillagászatban, vagy más tudományban oktasson, azért nem is helyezkedik a csillagászok tudományos álláspontjára, hanem vallási tekintetben akar utbaigazitással szolgálni és pedig úgy kortársai, mint utóvilág számára;..." pp. 382-384. Irodalom és művészet. [SRG.]

Sajo: Kalendarium manuale utriusque Ecclesiae Orientalis et Occidentalis academiis clericorum accomodatum. Actore Nicolao Nilles S. J. Oeniponte Tom. I. 1879 LXL. és 496. l. Tom. II. 1881 XXXIII. és 814. l. = Uj Magyar Sion Tizenharmadik évi folyam 1882. 6. füz. pp. 453-459. "Az olvasó látja ezekből, hogy szerzőnk nem puszta naptárcsináló, hanem a naptár keretében oly működési tért tudott magának nyitni, mely míg egyrészt minket, nyugatiakat a tudomány részére felkincselt bő adatai miatt vonz és érdekel, addig a tőlünk elszakadt keleti egyház számára evangeliumi kovászszá válhatik s annak a nyugatival való egyesülését hathatósan előkészitendi." Görög és latin kalendáriumok között lévő párhuzamokról. Irodalom és művészet. [SRG.]

Das Buch der Natur. Entwurf einer Kosmologischen Theodicee. Von Dr. Fr. Lorinser, Domcapitular. Erster Band Astronomie. Regensburg. 1876. Manz. Nyolcz. 336 lap. = Uj Magyar Sion Tizenharmadik évi folyam 1882. 9. füz. pp. 703-705. "...egyeztetési rendszere csak abban áll, hogy a természeti tudományok ilyen-amolyan megállapodásait elősorolja, elég bőven, sőt hosszasan s e tekintetben a legelső szakemberek nyomán indult, mint például a csillagászatban Secchit követte, azután oda mellékeli megjegyzését, mely néha nagyon közönséges, azaz nem rosz, hanem általánosa tudott dolog." Irodalom és művészet. [SRG.]

A május 17-iki napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. máj. 21. 21. sz. p. 30. "Május 17-én a kora reggeli órákban napfogyatkozás volt észlelhető, mely nálunk meglehetős kedvező idő mellett, tiszta, borutlan égnél ment végbe. ...Afrikára esett a teljes elsötétedés,..." [HAI.]

Vannak-e a meteorokban állati maradványok. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. szept. 3. 36. sz. pp. 574-575. "...Csak mikor azután Kabán, Debreczen mellett 1857-ben nagyobbak hullottak alá, s a müncheni khemikai laboratórium vizsgálataiból kétségen felül lett helyezve, hogy e darabokban szén foglaltatik,... a Zemplénmegyében Khnyahinyán 1866. június 9-kén lehullott meteorok egészen más tényeket hoztak köztudomásra. Ezen meteorok, melyeket azóta sajátos alkatuknál fogva khondritoknak neveztek el... Hahn ujabban a chondritokat tette vizsgálatai tárgyává. Magokból a knyahinyai példányokból több csiszolatot csinált, s ezek sajátságos jellemző formákat mutattak. ...Hahnnak és híveinek más adatokkal kell előállani, ha azt akarják előttünk bebizonyítani, hogy a meteorokban vannak állati maradványok." [HAI.]

A Gergely-naptár és a más világok naptárai. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. okt. 15. 42. sz. pp. 670-671. "A mi földünk nem az egyedüli égitest, melynek kalendáriumát ily ’annyira összevissza zavarja az a körülmény, hogy az esztendő semminemű összefüggésben nem áll a saját tengelye körül való forgással." [HAI.]

A látható üstökös. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. okt. 22. 43. sz. p. 685. "Az üstökös, mely égboltozatunk keleti oldalán reggelenként ugy 5 óra felé még mindig látható, egész váratlanul jelent meg, csak akkor látták meg - először Cruls nevű csillagász - mikor már majdnem teljes fényében ragyogott. ...Ugy látszik, hogy azon a pályán halad, melyen az 1843-iki nagy üstökös, s nem lehetetlen, hogy ez a mostani ugyanaz, a mely akkor volt látható." [HAI.]

A Marson levő csatornák. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. okt. 22. 43. sz. p. 685. "A legújabb vizsgálatok azt tanúsítják, hogy a kontinensek és szárazföldeknek tartott alakzatok egészen elütő formát vettek föl, mint a minővel előbb birtak, s azonkívül uj, eddig nem látott alakzatok is képződtek. Különösen Schiaparelli milanói tanár talált nagyobb számban ilyeneket. A rendelkezésére álló kisebb nagyító csővel, mely 468-szoros nagyítást enged, a mostani, észlelésre ismét igen alkalmas időben, hónapokon keresztül tanulmányozta a Mars felületének egyes részleteit, s ez által abba a helyzetbe jutott, hogy a Marsnak egészen uj térképét állítsa össze." [HAI.]

HOITSY Pál: A Venus átmenetele deczember 6-án. = Vasárnapi Ujság 29. 1882. dec. 3. 49. sz. pp. 779-780. "Kezdődik tehát 3/4 2-kor, és végződik 7 óra 10 perczkor. Már ebből is világos, hogy mi Magyarországon nem fogjuk elejétől végig láthatni e tüneményt, miután nálunk e nap 4 óra 6 perczkor a nap lenyugszik. De látni fogjuk annak elejét, miután 3/4 2-kor a nap még elég magasan áll." [HAI.]

Egy atlanti Vénus-expediczio. = Vasárnapi 29. 1882. dec. 31. 53. sz. p. 848., 850. "Az égi tünemény szemlélésére igen kedvező pontnak ígérkezett Dél-Georgia szigete,... Egy jól fölszerelt német expediczió e szigetet választván észlelési helyül, a "Moltke" nevű gőzössel már július 23-án elindult Montevideóból, hogy idejekorán megérkezzék. ...s vajjon magát az átmenetelt kellőkép észlelhették-e, azt ez idő szerint nem tudjuk még, mert eztilletőleg nem érkeztek még meg a tudósitások." [HAI.]

KOCH Ferencz: A mocsi meteorkő vegyi összetétele. = Vegytani Lapok. 1. 1882 okt. 1. sz. pp. 9-12. "A folyó év február 3-ikán Kolozsvártól néhány órányi távolságban, Mócs, Ó-Gyéres és Gyulatelke községek vidékén nagy mennyiségben lehullt meteorköveknek legszebb példányai Koch Antal és Herbich Ferencz e tanárok erélye és ügybuzgalma következtében, az erdélyi múzeum-egylet gyüjteménye számára szereztettek meg. A mócsi meteorkövek Koch A. tanár szerint Rose G. chondritjeihez tartoznak. [...] Az erdélyi múzeum-egylet igazgatósága által ezen meteorkő vegyi vizsgálatára felszólittatván, a mennyileges vegyelemzést e nyár kezdetén, Fabinyi tanár ur szives tanácsainak kikérésével, a vegytani intézetben végre is hajtottam.
Dolgozatom részletes leírása a "múzeum-egylet és kolozsvári orvos-természettudományi társulat" közlönyében fogván megjelenni, jelenleg csak a vizsgálatnál követett menetrend rövid jelzésére és a nyert eredmények közlésére szorítkozom..." Az elemzés eredményeinek táblázatos összeállítása (p. 11.). [HAI.]

          1883.

  GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882. évben. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 8. sz./ Gothard Jenő előszava 1883. március hóban kelt. Beterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án Konkoly Miklós.;
Előszó [a csillagvizsgáló épületének és műszereinek 1882-es fejlesztése.]. (pp. 1-2.). Spektroskopikus megfigyelések (147 állócsillag, 2 üstökös).; Üstökös megfigyelések. 1. Wels-üstökös (1882. I.) 2. Barnard-üstökös. 3. A nagy szeptemberi üstökös.; Napfogyatkozás megfigyelése május 16-án (pp. 25-26.).; Venus-átvonulása decz. 6-án (p. 27.). A kihajtható mellékleten az 1882. máj. 16-i részleges napfogyatkozás 6 fényképfelvétele. A képeken a napfoltok is láthatók. [KSZ.]

GRUBER Lajos: Útmutatás földrajzi helymeghatározásokra. Budapest, 1883. TTT. 308 p. [SRG.]

HOITSY Pál: A nagy természet s a kicsiny ember. (Népszerű természettudományi értekezések.) Budapest, 1883. Franklin-társulat. 229 p. A csillagászati tanulmányok: Helyünk a mindenségben.; Örök mozgás.; Hulló csillagok.; A magyarok csillaga.; A Hold és a holdlakók. [KSZ.]

JABLONSZKY János: A mathematikai földrajz köréből. In: Ázsia, Áfrika és a mathematikai földrajz vázlata. A reál- és polgári iskolák harmadik osztálya számára. Öt képpel és öt ábrával. Budapest, 1883. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 84-94. A Naprendszer.; A Föld alakja.; Tájékozás a Földön és az Égen.; A Föld nagyságának meghatározásai.; A Föld forgása.; A Föld keringése.; A Föld tengelyének állása a nappájához.; A Hold.; Apály és dagály. [HAI.]

  KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. a) A Wells üstökös szinképe. b) A szeptemberi nagy üstökös szinképe. c) 9 Meteor szinképe. d) 115 állócsillag spectruma. e) Colorimetricus megfigyelések. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 2. sz./ Előadta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1883. jan. 22-én. A Wells üstököst ápr. 17-től jún. elejéig figyelte. A szeptemberi nagy üstököst nov. 1-én tudta csak észlelni.
Hullócsillagok spektrumát aug. 11-én nézte. Az állócsillagok spektrumát Kövesligethy Radó észlelte (a tanulmányrész (pp. 6-21) szerző nélküli. De így kezdődik: "Ez évben Kövesligethy úr folytatta az általam 1876-ban megkezdett spectroscopicus átkeresést, a mennyire azt az idő megengedte volt."). Színmérések készültek a gamma Cas, alfa UMa, alfa UMi, béta UMi csillagokról. Emelett Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. Ugyanez vonatkozik a "Colorimetrikus megfigyelések" című részre. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Egy új reversio-spectroscop s annak használata. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 13 p.,1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 4. sz./ Olvasta a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én. A kihajtható táblán öt műszaki részletrajz. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Egy új szerkezetű spectroscop. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 7. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án. A kihajtható táblán két műszaki rajzzal. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 3. sz./ Előadta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én. 1882-ben Ógyallán (Konkoly Miklós, Kobold Hermann, Kövesligethy Rudolf, Gyurcsovics Mihály, Farkas Ede) 361, Selmecbányán (Schwarz Ottó és segédei) 27, Károlyfehérváron (Avéd Jákó) 13 meteort észleltek meteoroszkóppal. Táblázat közli a 401 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. Az 1881. évi hullócsillag-észlelések radiánsai, pályaelemei. 16 meteor azonosítása, amelyet két észlelőhelyről is megmértek.
Konkoly Miklós a tanulmány elején (p. 2.) azt írja "A megfigyelésekben részt vett Ó-Gyallán: rajtam kívül dr. Kobold Hermann observator, Kövesligethy Rudolf candidatus, Gyurgyovics Mihály assistens, és Farkas Endre tanító és meteorológiai megfigyelő." és hogy a "Jelen értekezés még magában foglalja nehány hullócsillag pálya és magasság számítását az 1881-iki megfigyelésekből, melyeket Kövesligethy Rudolf candidatus úr volt szíves kiszámítani.", ennek címe: Hullócsillagok pálya- és magasságmeghatározása.pp. 12-14. Ezen részre vonatkozóan Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 90 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 1. sz./ A napfoltminimum 1878-ban volt. 1882-ben 195 megfigyelő nap volt, ebből csak 2 alkalommal nem látszott napfolt. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. A napészlelők nevét említik (p. 3.) "a megfigyelők között: dr. Kobold Hermann observator, Gyurgyovics Mihály segéd, Kövesligethy Rudolf Cand. Astron., és Farkas Endre urak". [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgálón eszközölt csillagászati megfigyelések eredménye 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 20 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 5. sz./ Előterjesztette Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23.
Tartalma: Meridiánban történt észlelések ["A meridián körön 8 hold culminatió volt észlelve" (pp. 5-6.) tanulmányrész szerző nélküli, de Kövesligethy Radó és Kobold Herman munkája, mert az egyes észlelésekhez oda van írva az észlelő neve. Kobold máj. 28-án, máj. 29-én, máj. 30-án észlelt. Kövesligethy aug. 26-án, aug. 28-án, aug. 31-én, szept. 25-én, dec. 18-án észlelt. "A meridián körön 8 hold culminatió volt észlelve" részre vonatkozóan Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul.] Kisbolygók (Pallas, Juno, Iris, Pomona, Antiope, Eunike, 221. számú [Eos]) pozíciómérése. Wells (1882. I. ) üstökös megfigyelése. Az 1882. máj. 16-iki részleges napfogyatkozás vizuális és fotografikus észlelése, elemzése. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Nehány szó az üstökösök vegytani alkotásáról, összehasonlitva a meteoritekkel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 8 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án. Saját, Gothard Jenő, és egyes külföldiek méréseinek elemzése. [KSZ.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach közönséges naptárral MDCCCLXXXIII-ra [1883-ra]. Budapest, 1883. A M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatalában. Az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája. 320 p. Csillagászat: pp. 3-62. Közönséges naptár MDCCCLXXXIII-ra. Időszámítás. Ünnepszámítás. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben, a Nap, a Hold, a bolygók koordinátái, kelte, delelése, lemenetele, a bolygók láthatósága). Égi tünemények 1883-ban. [KSZ.]

A mi az embert környékezi. Olvasmányok a természet világából a művelt közönség s az ifjuság számára. Dr. Berlin munkája nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazva irták többen. Szerk.: Hoitsy Pál. Budapest, 1883. Franklin-társulat. 589 p., száz negyvenhét ábrával. Berlin N. J. stockholmi orvos művének nem fordítása csupán, hanem átdolgozása, s a hazai viszonyokra alkalmazása - írják a szerzők 1882. október hó elején kelt előszavukban. A könyvből nem derül ki a fordítást és az átdolgozást végző hazai szerzők neve. Csillagászat: pp. 1-38., 145-221. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: 115 állócsillag spectruma. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. 115 állócsillag spectruma. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 6-21. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. jan. 22-én és közzétette: Konkoly Miklós. A fejezet így kezdődik: "Ez évben Kövesligethy úr folytatta az általam 1876-ban megkezdett spectroscopicus átkeresést, a mennyire azt az idő megengedte volt." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Colorimetrikus megfigyelések. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. 115 állócsillag spectruma. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 21-22. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. jan. 22-én és közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Hullócsillagok pálya- és magasságmeghatározása. In: Konkoly Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 12-14. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 3. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én és közzétette: Konkoly Miklós. "Jelen értekezés még magában foglalja nehány hullócsillag pálya és magasság számítását az 1881-iki megfigyelésekből, melyeket Kövesligethy Rudolf candidatus úr volt szíves kiszámítani." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó - KOBOLD Herman]: A meridián körön 8 hold culminatió volt észlelve. In: Konkoly Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgálón eszközölt csillagászati megfigyelések eredménye 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 5-6. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 5. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23. és közzétette: Konkoly Miklós. Szerzőségük az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

TÖRÖK József: A magyar birodalom meteoritjei. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1882. aug. 23-tól aug. 27-ig Debrecenben tartott XXII. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest, 1883. Rudnyánszky A. Könyvnyomdájából. pp. 49-70. I. A meteoritekről általában.; II. A magyarországi meteoritek. [HAI.]

HUNFALVY János: Az éghajlat változóságáról. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1882. aug. 23-tól aug. 27-ig Debrecenben tartott XXII. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest, 1883. Rudnyánszky A. Könyvnyomdájából. pp. 165-180. Csillagászati vonatkozásokkal: "...A föld éghajlati viszonyai első sorban a világtérben való állásától, vagyis azon helyzettől függnek, melyet a föld a világtérben s különösen a fényt és meleget árasztó nap irányába elfoglal. Ezen állásából és helyzetéből erednek az ugynevezett koszmikus feltételek, melyek a föld éghajlatára mint főtényezők hatnak. Ide tartozik a föld keringési pályájának nagysága és alakja, tengelyének állása, a napon való különböző folyamatok, a hold és a bolygók hatása. E koszmikus feltételek nem állandók, hanem bizonyos időszakos változásokat szenvednek..." (pp. 167., 169-177.). [HAI.]

SZTERÉNYI Hugó: A meteoritekről. = Budapesti Szemle 1883. ápr. 76. sz. pp. 48-69. A legrégebbi meteorit Bonfini szerint 1459-ben Miskolcon hullott, csak elveszett. Ezért az 1492. nov. 7-én Elzászban hullott 130 kg. súlyú meteoritot tartják a legrégebbinek. Meteorhullások 1751-1844 között. A mekkai fekete kő is 1492-ben hullott meteorit. [SRG.]

Kitüntetés. = Dunántúl 2. 1883. dec. 16. p. 2. A londoni "Royal Astronomical Society" 1883. nov. 9-én tagjává választotta Gothard Jenőt. [SRG.]

Az uj üstökös. = Felvidéki Közlöny 5. 1883. dec. 15. 98. sz. p. [2.] "A hattyú-csillag képletében most látható üstökös egyike a legnevezetesebb égi tüneményeknek. Még most szabad szemmel nem látható ugyan, de január hó közepéig fénye megötszörösödik és ekkor, kivált a hold feljövetele előtt a délkeleti égen szabad szemmel is láthatjuk. Encke csillagász kiszámította, hogy ez üstökös 71 év alatt futja be pályáját. Az üstökös világos magvat képez, melyet fényes ködburok vesz körül." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A száraz eljárás köréből. 2. Fényképezés revolverrel. = Fényképészeti Lapok 2. 1883. márc. 3. sz. pp. 49-50. "Az előtt az egy szemű, három lábú szörny előtt, melyet a tudósok "camera obscura" névvel tiszteltek meg,... A csillagászok kiszámították, hogy a Venus csillaga deczember 6-án halad el a nap mellett és már megfigyelték a jelenséget és lefényképezték minden fázisában." p. 49. [SRG.]

VERESS Ferenc: A nedves eljárásról. (Vége.) = Fényképészeti Lapok 2. 1883. máj. 5. sz. pp. 89-92. "A napfény hatása a photographiában..." pp. 91-92. [SRG.]

JANSSEN, I.: Astro-photographia. = Fényképészeti Lapok 2. 1883. okt. 10. sz. pp. 204-206. Közreadta: Rvt. Szemelvények a külföldi szaklapokból. [SRG.]

ZÁK R. József: Az első délkör. = Földrajzi Közlemények 11. 1883. 6. füz. pp. 281-285. A nemzetközi null-meridián vitája. [IBQ.]

Sch.: Új adat a Föld gömbalakjának bebizonyításához. = Földrajzi Közlemények 11. 1883. 9. füz. p. 455. A Nap látszó szögértéknél kisebbnek mérte Dufour és Farell a Genfi-tavon tükröződő napképet, annak megfelelően, ahogy az a tó felületének, mint konvex gömbtükörnek a visszaverődéséből adódik. [IBQ.]

Csillagvizsgáló intézet. = Fővárosi Lapok 20. 1883. feb. 17. 40. sz. pp. 257-258. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: A budapesti csillagdáról. = Fővárosi Lapok 20. 1883. feb. 20. 42. sz. p. 270. Konkoly válasza az előző cikkre. [ZSE.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III (Mathematikai és természettudományi) osztály első ülése 1883. január 22. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 1. sz. p. 5. Schenz Guidó bemutatja Dr. Braun Károly csillagász "Uj contact készülék az inga-órák"-nak című dolgozatát. Kruspér István megjegyzésével. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III (Mathematikai és természettudományi) osztály első ülése 1883. január 22. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 1. sz. p. 5. Konkoly Miklós beterjeszti két dolgozatát "Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1882.; Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdán 1882." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III (Mathematikai és természettudományi) osztály második ülése 1883. február 19. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 2. sz. pp. 29-31. Konkoly Miklós "A reversió spectroscopról.; Az 1882-iki hullócsillagok megfigyeléseiről.". Konkoly Miklós a két fenti című értekezését 1883. febr. 19-én terjesztette elő az MTA-n. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhetedik akadémiai ülés. A III (Mathematikai és természettudományi) osztály negyedik ülése 1883. április 2-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 4. sz. p. 57. Konkoly Miklós előterjeszti "Egy új alaku specrtoscop nagy szórási tehetséggel.; Egy pár szó az üstökösök vegytani constitutiójához.; Az ó-gyallai csillagvizsgálón eszközölt csillagászati megfigyelések eredménye 1882."; Gothard Sándor két értekezését Konkoly Miklós mutatja be "Spectroscopos megfigyelések a herényi csillagdán 1882-ben.; Adatok a Jupiter és Mars physikájához." [SRG.]

Tagajánlások. A III osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 4. sz. pp. 79-80. Konkoly Thege Miklóst tiszteleti tagul ajánlja Szily Kálmán rendes tag. [SRG.]

Tagajánlások. A III osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 4. sz. pp. 91-92. Weinek Lászlót levelező tagul ajánlja Kondor Gusztáv levelező tag. [SRG.]

Tagajánlások. A III osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 4. sz. p. 92. Auwers Arthur berlini akadémiai csillagászt kültagul ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1883. november 12. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 133-135. Konkoly Miklós felolvassa értekezését "Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban." 1. rész. a.) Gamma Cassiopeia spectruma. b.) alfa Ursae minoris spectrumáról. c.) Swift üstökös színképe. d.) Brooks üstökös színképe. e.) Kolorimetrikus megfigyelések. Konkoly Miklós terjesztette elő az MTA 1883. nov. 12-i ülésén. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1883. november 12. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 135-137. Gothard Jenő "Egy új spectroscop" című dolgozatát bemutatja Konkoly Miklós. az MTA-n 1883. nov. 12-én. Gothard Jenő Spektroszkópi megfigyelések a herényi csillagdán, 1882-ben. Adatok a Jupiter és a Mars physikájához. Gothard Jenő értekezését az MTA-n előterjesztette Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Mathematikai spektral analysis, mint az astrophysika alapja. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 137-138. Az értekezést ismerteti Konkoly Miklós t. t. Az M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1883. nov. 12. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 5. sz. pp. 177-185. 3. A reversió spektroskóp. pp. 177-185.; 4. Hullócsillag-megfigyelések 1882. p. 185. a hullócsillagok pályájának és magasságának számításait Kövesligethy végezte. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 6-7. sz. pp. 240-249. 5. Egy új spektroskop. pp. 240-242; 6. Néhány szó az üstökösök vegytani alkatáról, összehasonlítva a meteorokéval. pp. 242-247.; 7. Csillagászati megfigyelések az 1882. évben. pp. 248-249. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882-ben. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 6-7. sz. pp. 250-254. I. Spektroskopicus megfigyelések. a.) Állócsillag-megfigyelések.; b.) Üstökös megfigyelések. a) Wels-üstökös (1882. I.) b) Barnard-üstökös (1882. III.) c) A nagy szeptemberi üstökös (1882. II.).; II. Napfogyatkozás megfigyelése május 16-án.; III. Venus átvonulás deczember 6-án. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Adatok Jupiter és Mars bolygók physikájához. A herényi astrophysikai observatoriumon 1882-dik évben történt megfigyelések. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 6-7. sz. pp. 255-256. [KSZ.]

BRAUN Károly: A kalocsai csillagda földrajzi szélessége. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1883. 8-9. sz. pp. 318-335. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1883-ban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1883. 2-3. sz. pp. 36-38. A gamma Cassiopeiae sprektruma. Alfa Ursae minoris spektrumáról. Swift üstökös színképe. Brooks üstökös színképe. Kolorimetrikus megfigyelések (az alfa Ursae majoris színváltozásával kapcsolatban Kövesligethy nevének említése. p. 38.). [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Egy uj spectroscop. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1883. 2-3. sz. pp. 39-41. [SRG.]

Kitüntetett magyar csillagászok. Gothard Jenő és Sándor. = Ország-Világ 4. 1883. dec. 15. p. 815. [SRG.]

KOCH F. [Ferencz] - PRIMICS Gy.[György]: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1882-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 1. Természettudományi szak. 8. 1883. 5. köt. 2. füz. pp. 169-180. Csillagászat: (pp. 169-170.). [HAI.]

A csillagászati intézetek statisztikája. Kisebb közlemények. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 7. 1883. 3. füz. p. 124. "A legújabb összeállítás szerint az egész Földön 130 nyilvános, ténylegesen működő csillagászati intézet van. A magán-obszervatóriumok száma, melyek Amerikában, Angliában, Német- és Francziaországban, gyakran kitünő eszközökkel felszerelve szolgálják a tudományt, minthogy ezek folyton keletkeznek és megszűnnek, pontosan meg nem határozható. A nyilvános intézetek a következőképen oszolnak el: Európában van 96, Amerikában 27, Ausztráliában 3, Afrikában és Ázsiában kettő-kettő. [...] Legrégebben működik a leydeni (1632 óta), azután a koppenhágai (1637), párisi (1672) és greenwichi (1675) intézet. - Hazánkban tudvalevőleg országos csillagászati intézet 1849 óta nincsen. Magán obszervatórium jelenleg három van az országban: Dr. Konkoly Miklósé O-Gyallán, Haynald érseké Kalocsán és a Gothard testvéreké Herényen." [HAI.]

HOITSY Pál: Az ég pirossága. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 7. 1883. 4. füz. pp. 149-154. "Mik okai ? Hogyan értelmezzük ez eddig soha sem észlelt tüneményt, mely bámulatos módon világítja meg az égboltozatot. Ilyen hajnalt sem estit, sem reggelit nem láttunk soha. Az égnek ilynemű bibor-szinéről nem volt tudomásunk. A légkörben változásnak kellett beállania, vagy földön kívüli okoknak kellett közrehatnia, hogy eddig nem tapasztalt tünemények álljanak elő. [...] Az ég pirossága, mely nálunk november hó utolsó napjaiban látszott legszebben, de deczember hó első napjaiban is mutatkozott, nemcsak Magyarországban, nemcsak Európában, hanem az egész világon volt észlelhető.
Csakhogy nem egyszerre. Úgy szólván valóságos földkörüli utazást tett meg, aránylag igen rövid idő alatt. A déli földtekén, különösen pedig Ausztráliában és a körötte levő szigettengeren már szeptember végén és egész októberben észlelték. [...] Ugyanezen idő alatt azonban egy másik talán még nevezetesebb tünemény is magára vonta a távol kelet népeinek csodálkozását, a leghallatlanabb minden égitünemény között. A nap zöld szinü volt. [...] Voltak olyanok is, a kik azt spektroskoppal vizsgálták s a színképelemzés által akartak megismerkedni annak természetével. Észleleteikből világos annyi, hogy a tünemény földi származású. [...]
Sokan a légköri elektromosságból akarták ki magyarázni, s első pillanatra is az volt nem egynek véleménye, hogy éjszaksarki fénynyel van dolgunk. De ez a magyarázat azonnal elesik, ha meggondoljuk, hogy a légkörben előforduló elektromossági zavargások idején nem kisebb zavargásokat tapasztalunk elektromos műszereinken is. [...] Norman Lockyer angol csillagász a Krakatoa tűzhányó működésében véli azokat feltalálni. [...] Földrengés és tüzhányás, olyan, a minő ez volt, máskor is tapasztalható, miért hogy az égi vörösség csak most jelentkezik? Ezt a kérdést kellene először eldönteni, csak azután hozni a két tüneményt oksági összefüggésbe..." [HAI.]

  HELLER Ágost: Leonardo da Vinci és a természettudományok. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jan. 161. füz. pp. 18-35. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Venus 1882-iki átvonúlásáról. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jan. 161. füz. pp. 39-43. Első észlelési beszámolók az 1882. dec. 6-iki Vénusz-átvonulásról. Apróbb közlemények. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [PRP.]

  Levélszekrény. Kérdések (2.) = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jan. 161. füz. p. 45. B. J.: 1 mg-s meteor 1882. dec. 30/31-én. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Az ó-gyallai csillagvizsgáló új refraktora. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 162. füz. pp. 73-79. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia III. osztályának januári ülésén 6. dolgozatot mutattak be: = Természettudományi Közlöny 15. 1883. febr. 162. füz. pp. 85-86. Csillagászati dolgozatok: Braun Károly S. J.: "Új kontakt-készülék az óránál" a csillagászati óráról.; Konkoly Miklós: "asztrofizikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben" Wells-üstökös 1882-ben.; Konkoly Miklós: "A napfoltok megfigyeléséről 1882-ben Ó-Gyallán." Napészlelések 1872-1884. között. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Hornstein Károly a prágai csillagásztorony igazgatója és a csillagászat tanára a "Carl Ferdinand" egyetemen, a múlt évi deczember hó 22-ikén halt meg, 58 éves korában. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. febr. 162. füz. p. 88. [SRG.]

  A M. Tud. Akadémia III. osztályának februári ülésén... = Természettudományi Közlöny 15. 1883. márc. 163. füz. p. 135. Konkoly Miklós bemutatta az általa szerkesztett "reverzió-spektroszkópot."; Konkoly Miklós ismertette a hullócsillagok megfigyeléseit 1882-ben. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  A kieli csillagásztornyot a csillagászat terén tett minden újabb felfedezés középpontjává tették. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. ápr. 164. füz. p. 187. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Gyakorlati útmutatás csillagászati megfigyelések tételére. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. máj. 165. füz. pp. 227-230. Konkoly: Praktische Anleitung für Anstellung astronomischer Beobachtungen mit besonderer Rücksicht auf Astrophysik című kötetéről. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának április 23-iki ülésén... = Természettudományi Közlöny 15. 1883. máj. 165. füz. p. 234. Konkoly "egy új alakú spektroszkóp" leírását mutatta be, aztán előadta "Néhány szó az üstökösök chemiai alkotásáról, párhuzamban a meteoritekkel" című dolgozatát. Végül az 1882. máj. 17-i napfogyatkozás megfigyelését ismertette.; Gothard Sándor "Adatok Jupiter és Mars fizikájához", Gothard Jenő pedig "Spektroszkópi megfigyelések a herényi csillagvizsgálón 1882-ben" című dolgozatukat terjesztették be. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  PÁLL Károly: A naptár történetéből. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jún. 166. füz. pp. 262-268. [SRG.]

  SZELLE Zsigmond: Három tűzgolyó egymás után. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. júl. 167. füz. p. 316. 1883. márc. 13/14-én Dunaföldváron. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

B. P. [BERÉNYI Pál]: A Weinek-Schneider-féle csillagabrosz. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. júl. 167. füz. pp. 316-319. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia mathematika és természettudományi osztályának jún. 25-ikén tartotta a szünet előtt utolsó ülését,... = Természettudományi Közlöny 15. 1883. aug. 168. füz. pp. 363-364. Braun Károly dolgozatában közölte a kalocsai obszervatórium sarkmagasságának pontos meghatározását. Apróbb közlemények. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

A Kir. Magy Természettudományi Társulat kiadásában megjelent Gruber Lajos "Útmutatás földrajzi helymeghatározásokra" czímű műve 28 ábrával és 12 táblázattal. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. aug. 168. füz. pp. 364-365. Könyvismertetés. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Az üstökösök fizikai és chemiai alkatához. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. szept. 169. füz. pp. 402-404. Apróbb közlemények. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (34.) = Természettudományi Közlöny 15. 1883. szept. 169. füz. p. 406. K. J. és V. I. kérdezi, hol kapható a Weinek-Schneider-féle csillagabrosz. [SRG.]

S. J.: A Weinek-Schneider-féle csillagabrosz beszerezhető Lipcsében a Dietz-Zieger Kiadótól. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. szept. 169. füz. p. 406. Levélszekrény. Feleletek. (34.) [SRG.]

  A csillagászati intézetek statisztikája. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. okt. 170. füz. p. 450. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  ROMBAUER Tivadar: Az osztrák-magyar sarkvidéki figyelő-állomás eredményeiről Jan-Mayen szigetén. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 12. pp. 514-522. Hold-megfigyelések, sarki fények 1882-1883 között. [SRG.]

  L. I. [LENGYEL István]: 1882-ben elhunyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 172. pp. 524., 527., 531-532. Challis, James (1803. dec. 12. - 1882. dec. 3.); Hornstein, Karl (1824. aug. 7. - 1882. dec. 22.); Svanberg, Gusztáv (1802. jan. 22. - 1882. nov. 21.); Zöllner, Johann Karl Friedrich (1834. nov. 8. - 1882. ápr. 25.). [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Fénytünemény a nyugati égen. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 172. füz. pp. 536-537. Budapesten 1883. nov. 29-én. Északi fény? állatövi fény? Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Apró bolygók. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 172. füz. p. 537. 1882-ben 11 kisbolygót fedeztek fel. 1883 elején összes számuk 231 volt. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az Orion nagy ködfoltjának fotografiai színképe. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. dec. 172. füz. pp. 537-538. William Hugginsnak 1883. márc. 7-én sikerült a ködfolt színképéről fotografiai képet kapni. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

Az éjféli nap a lofodi szigeteknél. = Vasárnapi Ujság 30. 1883. márc. 18. 11. sz. pp. 169-170 . "A sarkvidékek hires és sok tekintetben páratlan természeti tüneményei közt a legnevezetesebbek közé tartozik az éjféli nap: az a sajátságos tünemény, hogy a meleget és világosságot terjesztő nap hónapokon át soha sem távozik el az égboltozatról, vagy ha eltávozik is, csak egy pár perczre oly csekély távolságra, hogy sötétséget soha sem hagy maga után." [HAI.]

A magyar tud. akadémia e hó 12-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 30. 1883. nov. 18. 46. sz. p. 748. "...Konkoly Miklós jelentést olvasott fel az ó-gyallai csillagdában ez idén eszközölt asztrofizikai megfigyelésekről és egyes csillagok színképelemzéséről. Szintén Konkoly Miklós mutatta be Gothárd(!) Jenőnek egy uj spektroskopját,... végül ismertette Kövesligethy Rezsőnek (! Radó) egy csillagászati tanulmányát." [SRG.]

          1884.

Az ég. Rónay Mihál emlékezetére. Közli: B. R. S. Nagy-Szt.-Miklós, 1884. Kőnig S. Nyomda. 27 p. A csillagászat rövid ismertetése. [SRG.]

  GOTHARD Jenő: Egy új spectroscop. Egy tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 10. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1883. nov. 12-én Konkoly Miklós. A mellékleten a műszer 10 részletrajza. [KSZ.]

  GOTHARD Jenő: Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon 1883. évben. Két táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 33 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 5. sz./ 1883-ban Herény ege egészen borult volt 156 éjjelen. A 85 tiszta éj közül 68-on történtek csillagászati észlelések.; A csillagvizsgáló fejlesztése, újabb műszerek beszerzése.;
I. Spektroskopikus megfigyelések. a) Állócsillagok spektrumának átvizsgálása [86 csillag színképe]. b) Egyes állócsillagok spectroskopikus megfigyelései [gamma Cas, béta Lyr, béta Ori, gamma Peg]. c) Üstökösök spectroskopikus megfigyelése. Swift [1883. márc. 2-9-ig] és Brooks üstökös [1883. szept. 23-nov. 28-ig]. d) Vegyes spektroskopikus megfigyelések [Orion-köd, a reggeli és az esti különleges hajnalpír].; II. Jupiter fölületének megfigyelése 1883. évben [Jan. 4. és dec. 24. között 20 Jupiter észlelés készült. Ezek szöveges leírása. A melléklet két tábláján 18 barnásan árnyalt Jupiter-rajzot mutat be].; III. Időmeghatározás.; IV. Meteorológiai megfigyelések. [KSZ.]

  GOTHARD Jenő: A Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. Két táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 38 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 6. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1884. ápr. 21-én Konkoly Miklós. A spektroszkóp ismertetése. Az I. táblán 3 műszaki rajza. Az üstököst 1883. szept. 23. és 1884. jan. 21. között 22 alkalommal észlelték, melyek közül 13 estén a színképét is megfigyelték. Szöveges leírás az észlelésekről. A II. táblán az üstökös vizuális rajza 1883. dec. 24-én és 1884. jan. 21-én. Spektrumának rajza 1884. jan. 12-én. [KSZ.]

  GOTHARD Sándor: Adatok Jupiter és Mars bolygók physikájához. A herényi astrophysikai observatoriumon az 1882-dik évben történt megfigyelések után irta Gothard Sándor. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 9. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án Konkoly Miklós. Jupiter megfigyelések: 36 észlelés leírása. Mars megfigyelések: 9 szöveges leírás. A három kihajtható mellékleten összesen 18 rajz a Jupiterről és 6 rajz a Marsról. [KSZ.]

HUNFALVI Pál: A számlálás módja és az év hónapkai. Budapest, 1884. M. T. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum r. társ. könyvnyomdája (1883.). 29 p. /Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XI. köt. 6. / Felolvastatott a Magy. Tud. Akadémia 1883. nov. 19-én tartott ülésén. Kevés csillagászattal. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 615 Állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának I-ső része. 0 foktól -15 fokig. (Hora 19-2.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 4. sz./ Felolvasta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. Ógyallán Kövesligethy egy nemzetközi program részeként 1883. aug. 1. és dec. 7. között a megnevezett égterület (7,5 magnitúdót elérő fényességű) csillagait mérte spektroszkóppal.
Táblázatban a katalógusadatok, a koordináták, a színek és a színképek osztályozása, leírása. Konkoly 1884. február hóban kelt előszavában (pp. 1-7.) írja (p. 7.) "Nem mulaszthatom el ezen bevezetés befejezése előtt Kövesligethy úrnak, szorgalma és odaadásáért, melyet ezen catalogus első részének összeállításánál tanúsított, s a megfigyeléseket fáradhatatlan buzgalommal, s kitartással eszközölte, a legőszintébb elismerésemet s köszönetemet nyilvánítani." Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések, melyek az ó-gyallai csillagdán 1883-ik évben történtek. Egy táblával. I. rész. a) gamma Cassiopejae spectruma. b) alfa Ursae minoris spectruma. c) a Swift üstökös spectruma. d) a Brooks üstökös spectruma. e) Colorimetricus megfigyelése 75 állócsillagnak. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 34 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 11. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1883. nov. 12-én. A mellékleten a gamma Cas (időben változó) színképei, és grafikonok csillagok színének változásáról. A szín változása a horizont feletti magasság függvényében. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Második rész. (3 Tábla.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 1. sz./ Felolvasta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. Egy spectroscop villamos megvilágítással [John Browningtól beszerzett új spektroszkóp ismertetése. Az I. táblán 2 műszaki rajza]. a) A Pons-Brooks üstökös további megfigyelése [1883. nov. 22. - 1884. jan. 20-ig 11 alkalommal figyelték az üstököst és spektrumát Kövesligethyvel. A II. táblán a spektrumok rajza. Sőt ezen részre vonatkozóan Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul.].
b) Az esti pír spectroscopicus megfigyelése [az 1883. év végén mutatkozó - vulkánkitörés okozta - esti égvörösség színképvizsgálata 1884. jan. 20-ig. A III. táblán a Nap és a pír spektrumának rajza]. c) 214 villám spectrumának megfigyelése [1883. júl. 22-én Konkoly Miklós Herényben tartózkodott, amikor Gothard Jenővel és Gothard Sándorral együtt erős zivatart figyeltek meg, és spektroszkóppal vizsgálták a villámokat]. d) Jupiter felületének megfigyelése 1883-ban [a 254 mm-es refraktorral 1883. febr. 1-én, febr. 2-án, márc. 23-án a bolygó 3 szöveges leírása. A III. táblán a 3 Jupiter-rajz].
e) : Néhány álló csillag spectroscopicus megfigyelése, melyek állitólag az I. b) typushoz tartoznak [béta Ori, zéta Ori, epszilon Ori spektrumait figyelte Kövesligethy a 162 milliméteres refractoron, egy Zöllner-féle átkutató spectroscoppal és a Heustreu 40 spectroscopon. Sőt ezen részre vonatkozóan Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul.]. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az Ó-gyallai csillagdán 1883-ban. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 50 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 7. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. ápr. 21-én. Az 1882. II. üstökös 3 észlelése 1883. febr. 23-26-ig. A Swift 1883. üstökös 8 észlelése 1883. márc. 2-29-ig. Táblázatok és szöveges leírások. Asteroida észleletek: Thetis, Kassandra, Vesta, Bertha, Bianca, 221. számú [Eos] kisbolygó. Pons-Brooks üstökös helyzetmeghatározása 1883. nov. 10-dec. 29-ig, a 12 észlelés szövegesen is.
Az ó-gyallai csillagda sarkmagasságát Kobold mérte és végeredményként: 47 fok 52 fok 27,85 másodpercet kapott. Csillagfödések a Hold által: ápr. 20-án pszí Vir, máj. 17-én khí Vir, júl. 15-én béta Sco. Tagyos (Tata mellett) tenger fölötti magassága (182,62 m). A budapesti egyetem heliometerének állandói és a vele eszközölt észleletek. Az 1882. dec. 6-iki Vénusz-átvonulás megfigyelésére Kobold Amerikába utazott, előtte ezzel a műszerrel gyakorolta be teendőit (mérési adatsorai 3 kihajtható táblázatban is). 1882. máj. 16-án a részleges napfogyatkozást is megfigyelték. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Előleges vizsgálatok nehány Szénhydrogen-gáz spectrumán Spectroscoppal és Spectralphotometerrel. 3 táblával és a szövegbe nyomott 2 fametszettel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 8. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. máj. 19-én.
Különféle anyagok lángját és szénhidrogén gázokat színképelemzett laboratóriumban. Összehasonlítást tett üstökösök és a Nap spektrumával. A megfigyelésekben Kövesligethy Radó részt vett: p. 2. "Kövesligethy úr, csillagdai segédem, a sávok helyzetét határozta meg micrometrikus mérések által." és p. 4. "A spectroscopicus megfigyelések a Merz-féle "Halfprismás" spectroscoppal eszközöltettek, részben általam, részben Kövesligethy úr által. A spectralphotometricus megfigyeléseket Kövesligethy observator úr végezte." [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1883-ban és azok 47 kisugárzó pontjainak levezetése. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 3. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án.
Ó-Gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy Rudolf, Bártfay József, Farkass Ede) 9 napon 337, Selmecbányán (Schwartz Ottó tanár és segédei) 7 napon 233, Vág-Sellye Tornóczi állomáson (Zeller Árpád) 1 napon 3 hullócsillag helyzetét mérte. A 17 éjjelen mért 573 meteor táblázataiban a hullócsillagok időpontja, fényessége, fel-és eltűnésük égi koordinátái. Grafikus feldolgozással 272 meteorból 47 kisugárzó pontot számítottak, ebből 18 legvalószínűbb radiánst nyertek. Ezek a júl. 25-31. és aug. 8-12. időszakra vonatkoznak. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A Nap felületének megfigyelése 1883-ban az Ó-Gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 58 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 2. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. 1883-ban 203 megfigyelő napon észlelték a Napot, összesen 2254 napfoltot figyeltek meg. A napfelület látványának szöveges leírása naponta. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának I-ső része. 00-tól 150-ig. (Hora XIX-II.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 8-27. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 4. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án és közzétette: Konkoly Miklós.
"Ezen munka a múlt év (1883.) augusztus havában lett megkezdve, s vele Kövesligethy observator urat bíztam meg. ... Nem mulaszthatom el ezen bevezetés befejezése előtt Kövesligethy úrnak, szorgalma és odaadásáért, melyet ezen catalogus első részének összeállításánál tanúsított, s a megfigyeléseket fáradhatatlan buzgalommal, s kitartással eszközölte, a legőszintébb elismerésemet s köszönetemet nyilvánítani." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach közönséges naptárral MDCCCLXXXIV-re [1884-re]. Budapest, 1884. A M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatalában. Az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája. 360 p. Csillagászat: pp. 3-56. Csillagászati és közönséges naptár. Időszámítás. Ünnepszámítás (p. 5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Órák a valódi délben. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete (pp. 6-53.). Égi tünemények 1884-ben (pp. 54-56.). III. A Mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok: [...] Konkoly T. Miklós, bölcs, tudor, az Astronomische Gesellschaft, a m. földrajzi társulat, a m. természettud. társulat r. tagja, a révkomáromi "Militärisch-wissenschaftlicher Verein" tiszteletbeli tagja. L. Ó-Gyallán. Vál. jún. 8. 1876. (p. 200.).
Megválasztott levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jun. 14. 1878. (p. 202.). Állandó bizottságok. V. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 210.). [HAI.]

SCHENZL Guido: Utmutatás földmágnességi helymeghatározásokra. A Kir. Magyar Természettudományi Társulat megbízásából írta Dr. Schenzl Guido admonti sz.-benedekrendi káptalanos, a Magy. Tud. Akadémia rendes tagja, a Meteorológiai és Földdelejességi Magy. Kir. Központi Intézet igazgatója. 113 ábrával. Budapest, 1884. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. Franklin-Társulat nyomdája. 321 p. A munka megírására pályázatot írt ki a társulat, amelyről az 1878. máj. 15-i választmányi ülésen döntöttek. Fodor József a társulat első titkárának előszavával, amely 1883. december végén kelt Budapesten. [KSZ.]

SCHOLTZ Albert: A physikai és mathematikai földrajz elemei. In: Földrajz. A gymnasiumok használatára. Afrika, Amerika és Ausztrália. Physikai és mathematikai földrajz. Harmadik rész. A szövegbe nyomott 17 térképpel s számos egyéb ábrával. A harmadik osztály számára. A Magyar Kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium által, 1882 február hó 17-Én. 5428. szám alatt engedélyeztetett. Második javított kiadás. Budapest, 1884. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 97-130. Tájékozás (pp. 97-100.).; A Föld alakja (pp. 100-101.).; A Föld ábrázolása (pp. 101-103.).; A Földnek sík lapon való ábrázolása (pp. 103-105.).; A Földet alkotó anyagok különfélesége (pp. 105-110.).;
Az égboltozat s a rajta látható csillagok mindennapi látszólagos mozgása (pp. 110-113.).; A Föld mozgása saját tengelye és a Nap körül (pp. 113-116.).; A földövek; eső- és szélövek, a klima tényezői (pp. 117-125.).; A Hold keringése a Föld és Nap körül (pp. 125-128.).; Földünk állása a naprendszerben (pp. 128-130.). [HAI.]

[KÖVESLIGETHY Radó] - KONKOLY Miklós: A Pons-Brooks üstökös további megfigyelése. In: Konkoly Miklós: Astrophysicai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Második rész. (3 tábla.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Franklin Nyomda. pp. 4-10. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 1. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án és közzétette: Konkoly Miklós, aki Kövesligethyvel 1883. dec. 7. -1884. jan. 20. között észlelte az üstököst. "A Pons Brooks üstökös megfigyelése részben általam, részben Kövesligethy observátor úr által eszközöltetett." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Néhány álló csillag spectroscopicus megfigyelése, melyek állitólag az I. b) typushoz tartoznak. In: Konkoly Miklós: Astrophysicai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Második rész. (3 tábla.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Franklin Nyomda. pp. 17-18. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 1. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án és közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

VÉCSEI János: A belső bolygók, mint az élet szinterei. [1.] = Család és Iskola 10. 1884. máj. 15. 10. sz. pp. 77-79. "Eddigelé nincs bebizonyítva, hogy csupán a Föld lehet szerves élet tanyája és hogy a többi bolygók élettelen kövek; senki sincs jogosítva tehát ama kényelmes következtetést vonni le, hogy e földön kívül más lakott világ ne létezhetnék; sőt épen földi analógiákból sejthető, hogy a többi belső bolygókon physikai sajátságaikhoz alkalmazkodó szerves életnek kell lennie. Meggyőző érveket és tanulságokat nyújt erre Terra a mi bolygónk, mely a legszélsőbb ellentétes viszonyok közt is a szerves élet bölcsője. [...] a) Vulkán. A csillagászokat régi idő óta foglalkoztatja a Merkúron belőli bolygó kérdése. Dr. Lescarbault 1859-ben látni vélte az égitestet, midőn a Nap korongja előtt mint sötét folt elhaladt. Leverrier, a lángeszű franczia csillagász, ki Uranus pálya zavargásaiból fedezte fel Neptunt, a legvégső bolygót.
Merkúr pályamozgásában hasonló zavargásokat tapasztalva - Aragó tanácsára - e kérdés tanulmányozására fordította éles figyelmét és 35 évi fáradságos munka és kutatás után kimondá: "hogy kell intermerkuriális bolygónak lenni, de az a Nap fénytengerében elvész." [...] A bolygónak vélt pontok valószínűleg napfoltok lehettek s eddig oly észlelés még nem történt, melyben teljesen megbízhatni, pedig 20 év óta alig múlt el nap, melyen a napot ne vizsgálták és ne photographirozták volna. Legvalószínűbb tehát az a gyanítás, hogy a Merkúrt zavaró tömeg nem egy nagyobb bolygó, hanem számtalan apró asteroid rajából áll, hasonlóan a Marsz és Jupiter közt keringő távcsövi bolygócskák övéhez. Keressük fel most Merkúrt, mely az eddig ismert bolygók közül a Naphoz legközelebb esik. b) Merkuriusz. ..." [HAI.]

VÉCSEI János: A belső bolygók, mint az élet színterei. [2.] = Család és Iskola 10. 1884. jún. 1. 11. sz. pp. 85-86. "...És most tegyük hódoló tiszteletünket a szépség istenasszonyánál, Vénusznál, mely Egünknek legszebb ragyogó csillaga. c) Vénusz. Azzal hízeleghetünk magunknak, hogy e szépség a bolygórendszer népes családjában - a mi ikertestvérünk. Alig találhatnánk még két égitestet, melyek oly sokban hasonlítsanak egymáshoz, mint e bolygópár. Vénusz tömegnagysága és súlya, nap- és évszakai, a pályaút alakja és a Naptól nyert hő- és fénymennyisége és más tulajdonságokra leginkább megegyezik Földünkével valamennyi bolygó között, és mégis akadt udvariatlan csillagász, ki e világot csak "górcsői kovapánczélos" lényeknél népesítette be. A hasonlóság még meglepőbb volna, ha a "szerelem csillagá"-nak hűséges kísérője - Holdja lenne. ..." [HAI.]

VÉCSEI János: A belső bolygók, mint az élet szinterei. [3.] = Család és Iskola 10. 1884. jún. 15. 12. sz. pp. 91-94. "d) Mársz. A belső bolygók közül a legszélsőbb és 224 millió kilométernyi távolságban kering a tűzközéppont körül. Bár kevesebb hőt nyer mint Földünk, de félreismerhetlen jelek tanúskodnak, hogy e vörhenyes csillag valóságos élet szintere; ő benne mintha csak magát a Földet látnák a térben lebegni, miért a csillagászok Márszot "a Föld kisebb kiadásának" nevezik. A naprendszer óriás tagjai, a külső bolygóit, azon hitet kelthetik föl a vizsgálódó lelkében, hogy e világok talán még előkelő fajok számára teremtettek, mint Földünk; de oly meglepően rokon sajátságokat, melyek a földiek igényeire lényegesek s nélkülözhetetlenek, egyik bolygó sem mutathat fel, mint a Hadak ura. ..." [HAI.]

T. M.: A fényképezés és a csillagászat. = Fényképészeti Lapok 3. 1884. szept. 9. sz. p. 183. [SRG.]

Gy.: A greenwichi meridián. = Földrajzi Közlemények 12. 1884. 5. füz. p. 237. [IBQ.]

VÉGH Lajos: Egyetemes világidő. = Földrajzi Közlemények 12. 1884. 8. füz. pp. 341-344. A greenwichi null-meridián és az időzónák bevezetése, az 1883. októberi római geodéta-kongresszus határozata alapján. [IBQ.]

Tagsági dijat fizettek 1884. évi junius hó 10-éig bezárólag. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 14. 1884. ápr-aug. 4-8. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A napnak saját mozgása a térben. = Haza és Külföld 1. 1884. 4. sz. pp. 11-12. [ZSE.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III osztály második ülése 1884. február 18. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 2. sz. pp. 34-43. Konkoly Miklós bemutatja értekezéseit. "Napfoltok megfigyelése 1883.; Hullócsillagok megfigyelése 1883.; Astrophysikai megfigyelése 1883. II. rész.; 616 állócsillag spektroskopos átkutatása." Kivonatok. [SRG.]

Astrophysikai megfigyelések a herényi csillagdán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 2. sz. pp. 42-43. Konkoly Miklós Gothard Jenő értekezését 1884. febr. 18-án ismertette az MTA-n. Kivonat. [SRG.]

A kalocsai csillagda geographiai hosszúsága. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 3. sz. pp. 55-57. Braun Károly értekezését az MTA-n 1884. márc. 17-én Schenzl Guido ismertette. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizennyolczadik akadémiai ülés. A III osztály negyedik ülése 1884. április 21-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 4. sz. p. 101. Konkoly Miklós értekezését "Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban" bemutatja Schenzl Guidó. Gothard Jenő "A Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai obszervatóriumon" című dolgozatát előterjeszti Schenzl Guidó. [SRG.]

Tagajánlások. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 4. sz. pp. 135-136. Konkoly Thege Miklóst tiszteleti tagul ajánlva Szily Kálmán rendes tagtól és Török József rendes tagtól. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyvenedik akadémiai ülés. A III osztály kilenczedik ülése 1884. deczember 15-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 7. sz. pp. 216-217. Gothard Jenő "A herényi astrophysikai obszervatórium sarkmagasságának meghatározása" című dolgozatát bemutatja Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: : Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1883-ban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 4-5. sz. pp. 120-128. II. A Nap felületének megfigyelése 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. pp. 120-122.; III. Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1883. pp. 122-123.; IV. Astrophysikai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. pp. 123-126.; V. 616 Állócsillag spektruma. pp. 126-128. (Benne: Kövesligethy neve. p. 120. napmegfigyelő. p. 122. hullócsillag észlelő. p. 127. a 616 állócsillag spektruma észlelőként). [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Megfigyelések a herényi astrophysikai observatóriumban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 4-5. sz. pp. 129-132. Spektroskopikus megfigyelések. Jupiter fölületének megfigyelése 1883-ban. Időmeghatározás. [SRG.]

BRAUN Károly: A kalocsai observatorium földrajzi hosszúsága. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 6-7. sz. pp. 196-198. A geodétikus úton nyert hosszúság 36 fok 38’ 37,7" Ferro-tól. A most (1881. nov. 19-én a bécsi csillagdával való együttes csillagászati észlelés által) kapott hosszúság: 36 fok 38’ 18,8". [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. Csillagászati megfigyelések 1883-ban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 6-7. sz. pp. 206-207. VI. Kisbolygók. 1882 II üstökös, Swift üstökös. Pons-Brooks üstökös. Vesta bolygó. A csillagda sarkmagassága (47 fok 52’ 27"). Négy csillagnak a hold által történt elfedése. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A Pons-Brooks üstökös megfigyelése. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 6-7. sz. pp. 208-210. [SRG.]

1884. május 19. A Mathematikai és Természettudományi Osztály ülése. 4. Konkoly Miklós l. t. előterjeszti "előleges vizsgálatok néhány szénhidrogéngáz spektrumán spektroskoppal és spektralphotométerrel". = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1884. 8-9. sz. pp. 319-320. Összehasonlítása üstökösök színképével. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A herényi observatorium sarkmagasságának meghatározása. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1884. 2-3. sz. pp. 44-45. A végeredmény: 47 fok 15’ 47,4102". [KSZ.]

ABT Antal: Prof. G. v. Niessl. Über die astronomischen Verhältnisse bei dem Meteoritenfalle von Mocs in Siebenbürgen am 3. Februar 1882. Sitz. Ber. D. k. Akad. D. Wiss. Wien II. Abth. Febr. Heft 1884. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 9. 1884. 6. köt. 1. füz. pp. 75-79. Könyvismertetés az 1882. február 3-iki mocsi meteorhullás csillagászati viszonyairól. [SRG.]

A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1883-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 9. 1884. 6. köt. 2. füz. pp. 188-204. Csillagászat: (pp. 188-189.). [SRG.]

"Mennyit nő a nap januárban?" = Pécs 3. 1884. jan. 5. 2. sz. p. [4.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nap január hóban 50 perczczel vagyis majdnem egy órával nő." [SRG.]

"Üstökös látható most akár szabad szemmel is az égboltozaton, föltéve, hogy derült idő van." = Pécs 3. 1884. jan. 9. 3. sz. p. [4.] Pors [helyesen: Pons] 1812. júliusi üstökösét Brooks 1883. szept. havában észlelte. [SRG.]

"Az üstökös, mely e hóban éri el periheliumát,..." = Pécs 3. 1884. jan. 19. 6. sz. p. [5.] [SRG.]

"Mennyit nő a nap februárban?" = Pécs 3. 1884. febr. 16. 14. sz. p. [5.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nappal február hóban 1 óra 20 perczczel nő ’s ugyanannyival az éjszaka fogy." [SRG.]

"Pompás égitünemény voltak szemtanui, kik pénteken este 6 és 7 óra között az utczákon jártak." = Pécs 3. 1884. márc. 5. 19. sz. p. [4.] "A hold a mondott időben elfödte a Venus csillagot,..." Ez a lap hetente kétszer jelent meg Pécsett. 1884. márc. 5 szerdára esett, az ezt megelőző péntek (szökőév lévén) febr. 29-én volt. Szöllősi Attila számítása szerint Pécsről nézve valóban elfedte a Vénuszt 1884. febr. 29-én. A Hold csaknem 3 nappal volt újhold után, 10%-s növekvő fázisú volt, vagyis vékony holdsarlóként látszott. A Vénusz a Naptól 37 fokos kitérésben -4,0 magnitúdós fényű volt. A belépés 42 fok magasan a nappali égen történt meg, 15.27.38-kor, 10 fokos napmagasságnál. A kilépés 31 fok magasan nem sokkal a helyi napnyugta után következett be 16.44.27-kor, amikor a Nap már 3 fokkal a horizont alá jutott. Az időadatok UT-ben értendők és a bolygókorong közepére vonatkoznak. A belépés 35,2 s hosszan tartott, a kilépés 32,6 s hosszú volt. [KSZ.]

"Mennyit nő a nap márcziusban?" = Pécs 3. 1884. márc. 5. 19. sz. p. [4.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nappal márczius hóban 1 óra 44 perczczel nő, minek megfelelően az éjjel ugyanannyival fogy." [SRG.]

A Nagyhét és Húsvét története. = Pécs 3. 1884. ápr. 12. 30. sz. pp. [1-3.] [SRG.]

A Nagyhét és Húsvét története. (Folytatás.) = Pécs 3. 1884. ápr. 16. 31. sz. pp. [1-3.] [SRG.]

A Nagyhét és Húsvét története. (Folytatás.) = Pécs 3. 1884. ápr. 19. 32. sz. pp. [1-4.] [SRG.]

"Mennyit nő a nap májusban?" = Pécs 3. 1884. máj. 7. 37. sz. p. [4.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nappal május hóban 1 óra 13 perczczel nő ’s az éjjel ugyanannyival fogy." [SRG.]

"Mennyit nő a nap juniusban?" = Pécs 3. 1884. jún. 11. 47. sz. p. [5.] A Nap kelése és nyugvása alapján "a nappal június 21-től a hó végéig a nap 5 perczczel fogy." [SRG.]

"Dr. Kuncz Adolf, szombathelyi főgimnáziumi igazgató,..." = Pécs 3. 1884. jún. 21. 50. sz. p. [4.] Premontrei kanonokká választását ő felsége megerősítette. [SRG.]

  GOTHARD Jenő: Fénytünemény a nyugati égen. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. jan. 173. füz. pp. 31-32. Lakits Ferenc cikkéhez szól hozzá. spektroszkópiai megfigyelései alapján kizárja a sarkifény lehetőségét. Csillagtan: Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

HELLER Ágost: Újabb csillagászati megfigyelések. 1. A Nap. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. jan. 173. füz. pp. 32-34. Csillagtan: Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának 1883. nov. 12-ikén tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 16. 1884. jan. 173. füz. p. 38. Konkoly Miklós "Asztrofizikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban" címen mutatta be észleléseit.; Gothard Jenő egy új spektroszkópot ismertetett. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Délmagyarországi természettudományi társulat. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. jan. 173. füz. p. 42. Themák Ede tanár előadást tartott a meteorokról. [SRG.]

  BARTONIEK Géza: Az ég szokatlan pirossága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. febr. 174. füz. pp. 49-61. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

  HELLER Ágost: Újabb csillagászati megfigyelések 2. A bolygók. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. pp. 127-129. Csillagtan. Apróbb közlemények. [PRP.]

DR. SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Az ég szokatlan pirosságának magyarázatához. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. pp. 127-129. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Fénykitörés a Pons-Brookes-féle üstökösön. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. p. 131. Müller Potsdamban észlelte 1884. jan. 1-én este. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztálya február 18-ikán tartott ülésének... = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. pp. 136-137. Konkoly Miklós előterjesztette Asztrofizikai megfigyeléseit 1883-ban az ó-gyallai csillagvizsgálón, 616 álló csillag spektrumát, a Nap felületének megfigyelését 1883-ban, hullócsillag megfigyeléseit az elmúlt évben. Gothard Jenő bemutatta "Megfigyelések a herényi asztrofizikai obszervatóriumon 1883. évben." Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Az álló csillagok nagysága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. ápr. 176. füz. pp. 175-178. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztálya márcz. 17-ikén tartott ülést. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. ápr. 176. füz. pp. 182-183. Schenzl Guidó beterjesztette Braun Károly "A kalocsai csillagda geographiai hosszúsága" és "A csillagátmenetek redukcziójának grafikus módszeréről" című dolgozatait. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (28.) = Természettudományi Közlöny 16. 1884. ápr. 176. füz. p. 188. U. G. kérdése az égpír és az üstökösök kapcsolatáról. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia III. osztálya április. 21-ikén tartott ülésén. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. máj. 177. füz. p. 225-226. Schenzl Guidó beterjesztette Konkoly Miklós "Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban". Gothard Jenő "A Pons-Brooks üstökös spektroszkópos megfigyelése a herényi obszervatóriumon" című dolgozatokat. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  L. F. [LAKITS Ferenc]: A földnek üstökös-csóván való áthaladása és az ég pirossága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. máj. 177. füz. pp. 229-230. A folyóirat 188. oldalán feltett kérdésre válasz. Levélszekrény. Feleletek. (28.) [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (36.) = Természettudományi Közlöny 16. 1884. júl. 179. füz. p. 310. R. Gy. Az óramutatók egymás átellenében függőlegesen állnak. [SRG.]

  VITÉZ Mihály: Kemecse községe jún. hó 6-ikán reggeli 5 órától 7 óráig nagyszerű égi tüneménynek volt szemtanúja. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. aug. 180. füz. p. 346. Melléknap 1884. jún. 6-án. Levélszekrény. Kérdések. (47.) [SRG.]

Sz. K. [SZILY Kálmán]: Az óra mutatóinak állásáról. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. aug. 180. füz. p. 348. Levélszekrény. Feleletek. (36.) [SRG.]

KUPPIS József - CSEHÉLY Adolf: Az óra számlapján a mutatók állásáról. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. aug. 180. füz. pp. 348-349. Levélszekrény. Feleletek. (36.) [SRG.]

  DR. D. M. [DARVAI Móricz]: A napfoltok összefüggése a meteorológiai tüneményekkel. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. szept. 181. füz. p. 383. Chemia. Apróbb közlemények. [SRG.]

  WEINEK László: A csillagok fotografiai megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. okt. 182. füz. pp. 410-424. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A legújabb apró bolygó. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. okt. 182. füz. p. 426. "Palisa 1884. aug. 18-ikáról 19-ikére virradó éjjel egy tizenharmad nagyságú kis csillagot vett észre, melyen önálló mozgás mutatkozott." Dr. Weisz E. tanár után. [SRG.]

  Sz. M.: A Hold körüli fénygyűrű (holdudvar)... = Természettudományi Közlöny 16. 1884. okt. 182. füz. p. 430. "...tüneményéből szokásos esőjelzés nem tartozik a babonák közé, hanem világos természeti törvény szolgál annak magyarázatául. A holdudvar - valamint a napudvar - ugyanis olyankor szokott feltűnni, a midőn a délnyugat felől magasabb légköri tájakon előnyomuló egyenlítői légáram alább szállta közben a hidegebb sarki légárammal jön érintkezésbe és keveredik; ez által hőmérséklete csökkenvén, vízgőzei sűrüdni kezdenek s az eget, azzal együtt pedig a hold korongját is, egyenletes felhőlepellel fátyolozzák be. Ezen felhőleplen átderengő fénysugarak idézik elő, a fénytörés törvényénél fogva a köríves hold- és napudvarok tüneményét..." Levélszekrény. Feleletek. (57.) [HAI.]

  BARÁT Nándor: Bernstein A. "A Természet könyve" a naprendszert kicsinyben leírván. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. nov. 183. füz. p. 476. Levélszekrény. Kérdések. (66.) [SRG.]

  HELLER Ágost: Carl Friedrich Gauss. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. nov. 184. füz. pp. 496-507. "Mutatvány Heller Ágost, Geschichte der Physik von Aristoteles bis auf die neueste Zeit, második kötetéből. (Stuttgart, Ferdinand Enke 1884.)" Életrajz csillagászati vonatkozásokkal. [HAI.]

  L. I [LENGYEL István]: 1883-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. dec. 184. füz. p. 511., 514. Montedegoi Albert Ferencz (1811. jan. 1. - 1883. aug. 9.); Roche, Eduard (1820. okt. 17. - 1883. ápr. 18.). [SRG.]

  Apró bolygó. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. dec. 184. füz. p. 519. Palisa 1884. szept. 29-én felfedezett kisbolygója "a Mars és a Jupiter között keringő bolygók seregében 243-ik." Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

SZ. József: A diplomatikai kortan alapvonalai. Hallgatóinak kézirat helyett adja Horvát Árpád. Ára 1 frt 50 kr. Budapest, 1884. Kiadja az Eggenberger-féle könyvkereskedés (Hoffman és Molnár). VIII számozatlan lap és 82, 94. Egy melléklettel. = Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye 2. 1884. 4. sz. Könyvismertetés a naptártörténeti könyvről. [KSZ.]

Gr. [GRUBER Gyula]: Annuario astro-meteorologico dell’ Osservaterio patriarcale di Venezia per l’ anno bissest. 1884. Venezia. Tipogr. Ferrari. pag. 139. = Uj Magyar Sion Tizenötödik évi folyam 1884. 3. füz. pp. 229-230. "A velenczei patriarch. semináriumban elhelyezett csillagvizsgáló intézet jeles igazgatója, Prof. ab. Mass. Tono, taval szives volt a berendezéssel megismertetni. ...A jelen füzet többek közt közli az olasz osservatoriumok összehasonlitásit; az 1882. okt. 4. eclypsis, - a periodicus üstökösökről, - Jupiter satellesei 1884-iki változásairól,..." Irodalom és művészet. [SRG.]

Dr. Petheő [PETHEŐ Rudolf]: Horror causae finalis. = Uj Magyar Sion 15. 1884. 6.(174.) füz. pp. 420-441. [SRG.]

Dr. Petheő [PETHEŐ Rudolf]: Horror causae finalis. = Uj Magyar Sion 15. 1884. 10.(178.) füz. pp. 753-762. [SRG.]

(Gauss Károly Frigyes) meghalt 1855. febr. 23,... Vegyesek. = Uj Magyar Sion 15. 1884. 12.(180.) füz. pp. 953-954. [SRG.]

"A bolygók száma 243. az utolsót Palisa csillagász Bécsben fedezett fel sept 29." = Uj Magyar Sion 15.[22.] 1884. 12.(180.) füz. p. 955. Ez Palisa 45. felfedezett kisbolygója. [(243) Ida kisbolygó, melyet Johann Palisa fedezett fel.] [SRG.]

BÁRTFAY [József Árpád]: Szerkesztői előszó. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 1-3. Weinek László levelével. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Zöllner J, K. Frigyes. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 3-4. [ZSE.]

BÁRTFAY Á.: Üstökösök. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 5-8. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A változó csillagok természetéről. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 8-14. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Pons-Brooks üstökös astrophysikai megfigyelése. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 20-22. Apróbb közlemények. [ZSE.]

RAYET, G. A.: Pons-Brooks üstökös napközele szomszédságában. 1883 okt 26. - 1884. jan. 24-ig. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. pp. 22-23. Apróbb közlemények. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hall, M[axwell]: Neptun bolygó fényváltozása 1883. nov. 29.-töl dec.-ig. (Monthly Notices. March 1884.) = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 23. Hall, Maxwell: Variation in the Light of Neptune, from Nov. 29 to Dec. 14, 1883. a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 44. 1884. March 14. No. 5. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának április 21-én tartott ülésén... = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 23. Konkoly Miklós, Kobold, Lakits Ferenc. Gothard Jenő Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon című előadását felolvasta Schenzl Guido. [SRG.]

Irodalom. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 24. Gothard Jenő: Publikationen des astrophysikalischen Observatorium zu Herény in Ungarn című kötet ismertetése. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések, 1883-ik évben az ó-gyallai csillagdán. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 24. Irodalom. Megfigyelő Kövesligethy Radó. [SRG.]

-r-: Gothard Jenő: Egy uj spektroszkop. = Urania 1. 1884. jún. 1. füz. p. 24. Irodalom. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A modern tükörteleskopok. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 25-34., 1 t. [SRG.]

BÁRTFAY József Árpád: A Jupiter és Mars 1884. évben. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 34-38. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Nap parallaxisa, levezetve spektroskopikus észleletekből. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 38-39. Apróbb közlemények. [ZSE.]

KÉPESSY Imre: Villám photographálása. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. p. 40. Apróbb közlemények. [SRG.]

V. Á.: A Föld legmagasabb csillagvizsgálója,... = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 40-41. A Lick obszervatórium San Francisco mellett, a Hamilton hegyen. Apróbb közlemények. [SRG.]

Orion ködén tett méréseket Gothard Jenő. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 41-42. Apróbb közlemények. [SRG.]

Venus bolygó állitólagos holdja. J. C, Houzeau, Ciel et Terre után. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 42-43. Apróbb közlemények. [SRG.]

Neptun photometrikus észleletei a Harvard College observatoriumában. E. C, Pickering. [The observatory, may 1.] = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. p. 43. Apróbb közlemények. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A fehér és színes fény terjedési sebességének kisérleti meghatározása. Young J. és Forbes G. [Vierteljahrsschrift d’astr. Ges. után.] = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. p. 43. Apróbb közlemények. [SRG.]

B. J. Á. [BÁRTFAY József Árpád]: A Venust,... megkisérlettem észlelni,... = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. p. 44. Apróbb közlemények. [SRG.]

A magy. tud. Akadémia III. osztályának május 19. és junius 23-iki ülésein... bemutatott dolgozatok. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 44-45. Irodalom. [SRG.]

Megjelent "Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon 1883. évben" Gothard Jenőtől. = Urania 1. 1884. júl. 2. füz. pp. 45-46. Irodalom. [SRG.]

HOITSY Pál: Az ég pirkadása. = Vasárnapi Ujság 31. 1884. jan. 6. 1. sz. p. 10. "November 27-ike óta sajátságos, eddig sohasem látott, s a történelem tanúsága szerint őseink által sem észlelt égi tünemény foglalkoztatja Európa tudósait. Az égbolt nyugati része; kevéssel naplemente után csodálatos fényben gyullad ki. Rózsaszínű pír borítja el az eget," ...Európán kívül is észleltetett. ...ugy gondolom, az eddig nyilvánossá tett magyarázatok egyike sem állja ki a szigoru kritikát. ...sokan a levegőben foglalt vízgőzöknek tulajdonitják. ...Sokan föld-delejességi tüneménynek nézték. ...Mondották azt is, hogy vulkánok kitörése okozza... Ma az 1883. augusztus 26/27-én kitört Krakatau szigeti vulkán hatásának tulajdonítjuk a jelenséget. [HAI.]

Üstökös látható... = Vasárnapi Ujság 31. 1884. jan. 6. 1. sz. p. 13. ...70-71 év alatt végzi pályafutását, 1812 július havában Pons, 1883 szeptember havában Brooks fedezte föl... fénye az üstökösnek egyre fokozódni fog s körülbelül e hó közepén éri el tetőpontját. Az üstökös a földközelséget jan. 9-én éri el s ekkor 13 millió mérföldnyi távolságra lesz a földtől ; a napközelséget január 25, vagy 26-án éri el s ekkor 15-16 millió mértföldnyi távolságra esik a naptól. Valószínű, hogy az üstököst február közepéig fogjuk szabad szemmel láthatni. [HAI.]

Kettős napudvar. = Vasárnapi Ujság 31. 1884. ápr. 24. 17. sz. p. 271. "Ez alkalommal egy ilyen kettős udvarnak a képét [p. 265] mutatjuk be olvasóinknak, melyet múlt hó 25-ikén észleltek a saint-maure-i csillagvizsgáló intézetben, s melyet ezen intézet igazgatója, Renou lerajzolt." [HAI.]

N. L.: Dr. Kuncz Adolf csornai prépost. = Vasárnapi Ujság 31. 1884. aug. 24. 34. sz. pp. 533-534. "...Tanítványai közül valók a herényi Gotthard-testvérek, Jenő és Sándor, kik már is oly szép sikerrel művelik a csillagászat tudományát; tőle nyerték azt a szellemet, mely a független, gazdag ifjú birtokosokat a közműveltség kiváló munkásaivá avatta..." [HAI.]

          1885.

CSERNI Béla: Tájékozás a csillagos égen. A művelt közönség számára. Irta Cserni Béla, bölcsésztudor, gymnasiumi rendes tanár. Kiad. az Erdélyi Róm. Kath. Irodalmi Társulat. Gyula-fehérvár. 1885. Nyomatott a püsp. lyceumi könyvnyomdában, Löwy Bernátnál. 144 p. /Az Erd. Rom. Kath. Irodalmi Társulat kiadványai. 5./ [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerű csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leirása. 360 ábrával, szinezet kőnyomattal, csillagászati térképpel stb. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1885. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. Két kötetben. A második kötet kihajtható tábláján: "Az éjszaki csillagos égboltozat" valamint "A déli csillagos égboltozat" figurális térképe található több ma már nem használatos csillagkép ábrázolásával és nevének feltüntetésével. Valójában mindkét térkép felső fele az északi, alsó fele pedig a déli égboltot mutatja! [HAI.]

  GOTHARD Jenő: Az 1884. évi megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon. 2 ábra- és 3 táblával. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 40 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 3. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. febr. 16. A csillagvizsgáló bemutatása. A műszerek, és a műhely fejlesztése. I. Spectroscopicus megfigyelések. a) Állócsillagok spectrumain (béta Lyr, gamma Cas, R Gem, béta Ori). b) Üstökösök spectroscopicus megfigyelése (a Pons-Brooks és a Wolf üstökösök). c) Vegyes spectroscopicus megfigyelések (Venus. A nyugvó Nap spectruma. Az 1883. ősz óta föllépő szokatlan szürkületi vörösség spectruma. Villámok spectruma 1883. júl. 22-én, 1884. júl. 10-én és 18-án.;
II. A nagybolygók felületének megfigyelése. a) Jupiter [23 napon 27 rajzot készített. Ezen észlelések szövegesen. Az I. és II. táblán 24 Jupiter-rajz 1884. jan. 1. és dec. 25. között]. b) Mars [2 észlelés szövegesen. 1884. jan. 9. és febr. 7.]. c) Venus [3 észlelés, 1884. ápr. 12-én, jún. 25-én, aug. 17-én szövegesen, utóbbi alkalommal egy Vénusz-rajzzal, p. 36.].; III. Az 1883/84-iki szokatlan szürkületi vörösség megfigyelése [1883. dec. első napjaitól észlelte].; IV. Csillagászati megfigyelések [Időmeghatározás].; V. Meteorológiai megfigyelések. [KSZ.]

  GOTHARD Jenő: A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 29 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 10. sz./ A III. osztály ülésén 1884. dec. 15-én bemutatta Konkoly Miklós. A Vas vármegyében háromszögelési munkákat végző Daublebsky-Sterneck Róbert, a bécsi geográfiai intézet képviseletében, Gothard kérésére Herénybe települt és megmérte a csillagvizsgáló földrajzi szélességét. A meridián-pavilonban álló márványoszlop közepe: 47 fok 15 perc 47,4102 másodperc. [KSZ.]

  GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálása terén. Egy táblával. I. rész. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 18 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 8. sz./ Beterjesztette a III. osztályülésen 1885. ápr. 20-kán Konkoly Miklós. I. A photographiai eljárás [a módszer, a lemezek, a kémiai eljárások ismertetése]. II. Műszerek az égitestek közvetlen felvételére [fókuszpontban vagy nagyítókészülékkel, a képtáblán 5 műszaki részletrajzzal]. III. Az égi testek közvetlen fölvételénél elért eredmény [Nap, 1882. máj. 16-iki napfogyatkozás, Hold, 1885. márc. 30-iki holdfogyatkozás, Jupiter, állócsillagok, kettőscsillagok fényképezése]. IV. Az égitestek spectrumának photographálása. [KSZ.]

GUILLEMIN, A. A. Amédée: A mágnesség és elektromosság. Írta Amédée Guillemin. 579 rajzzal, XVIII táblával és színes műlappal. Ford.: Bartoniek Géza és Czógler Alajos. Budapest, 1885. Kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvnyomdája. 875 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 25./ Az eredetivel összehasonlította: Szily Kálmán. Szily Kálmán előszava Budapesten kelt 1885. júl. 1-én. Csillagászat: pp. 85-117. A földmágnesség - sarkfény. Az északi és a déli sarkfény. E tünemények leírása. Történeti vázlat az északi fényről. A sarkfény fizikai ismertető jelei: a sötét szelvény, ennek magassága, szélessége és parallaxisa. A sarkfény fizikai ismertető jelei: fénye, színe, íveinek és sugarainak mozgásai. A sarkfény elmélete. [KSZ.]

  HÜNINGER Adolf: A Haynald-observatoriumban 1880-1884 megfigyelt napfoltok. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 40 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 9. sz./ A III. osztály ülésén jan. 19. bemutatta Konkoly Miklós. A napfoltok figyelését 1880. márc. 1-én kezdte el Kalocsán a szerző. Egy 108 mm-es refraktor képét papírra vetítette, így 220 mm átmérőjű napképet kapott. 758 napon észlelt, összesen 14057 napfoltot. Táblázatokban a napi, a havi és az évenkénti észlelések a csoportokról és a fáklyákról. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának II. része. 0 foktól -15 fokig. (Hora III-XI.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 24 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 5. sz./ Fölolvasta Konkoly Miklós a III. osztály ülésén 1885. febr. 16-kán. A méréseket Kövesligethy Radó végezte egy 162 mm-es refraktorral és arra szerelt Zöllner spektroszkóppal 1883. dec. 22-1884. ápr. 20-ig (Konkoly 1885. febr. 10-i bevezetőjében (pp. 1-3.) azt írja: "A megfigyeléssel, mint eddig dr. Kövesligethy Radó observator úr volt megbízva." és "Meg vagyok arról győződve, hogy bár ki is, ha ezen catalogust kezébe veszi s az I. résszel összehasonlítja, ezen fáradságos munkáért velem együtt dr. Kövesligethy Radó observator úrnak teljes elismeréssel fog adózni.").
Táblázat a vizsgált csillagokról: katalógusadatok, koordináták, fényesség, szín, színképi besorolás, leírás. Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter physikájához. Az 1883-1884-ki oppositióból. (2 tábla.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 18 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 7. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. ápr. 20-kán. 1884-ben csak 13 napon lehetett a Jupiter felületét megfigyelni. Ó-gyalláról a 254 mm-es refraktorral sosem lehetett 285-szörös nagyításnál erősebbet használni. Legtöbbször 126-szor, vagy 157-szeresen nagyító okulárt használtak. Az 1884. febr. 20. és ápr. 6. közötti 13 észlelés szövegesen. A 13 Jupiter-rajz az I. és a II. táblán. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 45 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19. A műszerek fejlesztéséről.; Megfigyelések. 1. Üstökösök megfigyelése. a) Pons-Brooks üstökös 1884. jan. 1-20-ig. b) Wolf üstökös 1884. szept. 26-okt. 12.; 2. Nehány állócsillag megfigyelése spectroscoppal. a) béta Ori. b) béta Lyr. c) gamma Cas.; Különböző spectroscopikus megfigyelések (Az orionköd spectruma. Napfoltok spectruma. Az esti pír spectruma).
["Az Orionköd spectrumát dr. Kövesligethy úr január 26-án vizsgálta meg.", "Napfoltok spectruma. végén említik Kövesligethy-t észlelőként.", "Szeptember havában a múlt évi esti pír ismét feltűnően mutatkozott. Dr. Kövesligethy ezeket több héten át figyelte meg spectroscoppal."]; Kísérlet a nap hőmérsékletének meghatározására [50.000 - 60.000 C fokot kapott a fotoszféra hőmérsékletére. Nem Konkoly, mert úgy említi Kövesligethy nevét (p. 28., p. 29.), mint aki a gondolatmenetet kidolgozta és a számítást elvégezte.].; Spectralphotometrikus megfigyelések [az észleléseket Kövesligethy végezte].;
A légkör befolyása a spectrum intensitására.; A fényabberatio állandó függése a csillag színétől [A tanulmányrész (pp. 43-45.) így kezdődik: "A Monthly Notices. Vol. XLIV. Nr. 6-ban közölt értekezés "Notes on Nyrén’s Determination of the Conytant of Abberation" by Mr. D. Gill, arra ösztönözte Kövesligethy observator urat, hogy az abberatió állandójának függését a csillagok színétől közelebbről vegye szemügyre."]. Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul azon anyagoknál, ahol közreműködését említik. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hulló-csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben. (26 Radiátio ponttal.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 10 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 4. sz./ Fölolvasta a III. osztály 1885. febr. 16. ülésén. Ó-gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy Rudolf, Farkas Ede) 92, Budapesten (Bártfay József, Hell Béla) 71, Vágh-Selyén (Zeller Árpád) 19 hullócsillagot mértek. A 182 meteor adatai (időpont, fényesség, kezdeti és végső égi koordinátái). A júl. 26. és aug. 13. közötti észlelésekből 26 kisugárzó pontot vezettek le, ebből 5 valószínű radiáns adódott. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 1 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 112 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 1. sz./ Fölolvasta a III. osztályülésen 1885. jan. 19-dikén. A napészlelések eleinte a 3 hüvelykes Reinfelder-féle heliographon történtek. Év közben felszerelték a 4,5 hüvelykes Merz-refraktort egy új, Angliából hozatott mechanikára, és 1884. nov. 24-től már azzal észleltek. A műszer leírása. A mechanikáról Konkoly saját kezű rajza az 1. ábrán (p. 2.). Az új műszerrel sokkal több részlet látszik a Napon.
1884-ben 191 megfigyelő napon észleltek, minden alkalommal rajz is készült. A napészlelések naponkénti szöveges leírása. A napfoltok helyzete, rövid jellemzése, geocentrikus és heliocentrikus koordinátái táblázatosan. Kövesligethy Radó observátor végezte a napfoltmegfigyelések egy részét. A heliocentrikus coodináták kiszámítását teljes egészében ő végezte el. [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: A napfoltok gyakoriassága 1872-től 1884 végéig. Az ó-gyallai megfigyelésekből, s azok összehasonlításával s részben kiegészítésével a zürichi megfigyelésekkel. 2 kőnyomatú táblával. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 33 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 6. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. ápr. 20-án.
Egységesen feldolgozta eddigi napészleléseit "Wolf Rudolf zürichi műegyetemi tanár úrnak, az ottani csillagda igazgatójának, s a napliteratura jelenlegi Nestorának" módszere szerint. Táblázatokban a naponkénti relatívszám 1872. máj. 16 - 1884. dec. 20-ig. Havonkénti relatívszámok. Évi relatívszámok. Alakulásuk elemzése [kihajtható I. tábla: havi grafikonok, II. tábla: éves grafikon]. A minimum 1879. januárban, a reá következő maximum 1883. szeptemberben volt. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának II-dik része. 00-tól 150-ig. (Hora III-XI.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 4-24. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 5. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. febr. 16-kán és közzétette: Konkoly Miklós. "Meg vagyok arról győződve, hogy bár ki is, ha ezen catalogust kezébe veszi s az I. résszel összehasonlítja, ezen fáradságos munkáért velem együtt dr. Kövesligethy Radó observator úrnak teljes elismeréssel fog adózni." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spektrumok elmélete. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 32 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 11. sz./ Fölolvasta az osztályülésen 1885. okt. 19-én Konkoly Miklós. Elméleti bevezetés. Matematikai alapok. A spektrálegyenlet Kirchhoff-féle tétele. A Clausius-féle tétel. A nap folytonos spektruma. Az izzó test spektruma és hőmérséklete. A Draper-féle törvény. Az abszolút fekete-test és az absorptio-törvénye. [ZSE.]

  Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral MDCCCLXXXV-re [1885-re]. Budapest, 1885. A M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala. Az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája. 364 p. Csillagászat: pp. 3-57. Csillagászati és közönséges naptár MDCCCLXXXV-re. Időszámítás. Ünnepszámítás. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben, a Nap, a Hold, a bolygók koordinátái, kelte, delelése, lemenetele, a bolygók láthatósága). Égi tünemények 1885-ben. [KSZ.]

A Magy. Tud. Akadémia kiadványai 1830-1885. Budapest, 1885. Hornyánszky Viktor. Gothard Jenő: p. 23.; Konkoly Miklós: p. 36-39.; Kövesligethy Radó: p. 40. [SRG.]

  SCHULHOF Lipót: Az 1873. VII. sz. Coggia-Winnecke-féle üstökös pályaszámítása. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 51 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 10. sz./ Székfoglaló értekezés. A III. osztály ülésén 1885. máj. 18-án előadta Kondor Gusztáv. A periodikus üstökösök fontosságának ismertetése. Az 1873. VII. üstökösről 25 észlelést végeztek európai csillagvizsgálókban, de csupán az 1873. nov. 11-16. közötti 5 éjjelen. Az észleléseket elemzi, számításokat végez, a nagybolygók hatásait vizsgálja. Egy 7 éves keringési időt valószínűsít. Feltételezi egyes régebbi üstökös-feljegyzések azonosságát ezen üstökössel. [KSZ.]

THALY Kálmán: Irodalom- és míveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-korból. Toldalékúl: kuruczvilági kiadatlan költemények tára. Budapest, 1885. Kiadja Ráth Mór, Wigand F. K. nyomdája (Pozsonyban). 412 p. A szerző előszava Budapesten kelt 1884. ősszel. II. Thaly Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Cultúrtörténeti tanulmány. (pp. 51-116.) Benne: Rákóczi Ferenc csillagászati érdeklődéséről. "Még csak azt jegyezzük föl itt Rákócziról, hogy mint a mathematicai és természettudományoknak barátja, - ki a csillagászat iránt már gyermekkorában, a neuhausi növeldében hajlamot tanusít vala... ő is űzé a kor divatául tekinthető csillagjóslást."; Bercsényi Miklós csillagászati és csillagjóslási ismeretei. (pp. 57-58.);
Egy fényes tűzgömb 1707. dec. 10-én Szepesmindszent környékén. "1707. december 10-kén estve a szepesváriak ritka szép természeti tüneményt, valami vakító fényű villamos vagy delejes világosságot láttak, melyet Forgách Simon röviden így ír le: ""10. Decembris 6 óra elűtt estve, 1707. midőn nagy hideg fergeteg volt, - én akkor szintíg olvastam, - Mindszent névő falu felett egy nagy tűz támada az égben, úgy hogy az setít ítszakán oly világos lűn az egísz vár, hogy az pínzt is megolvashatták volna. Azon tűz az égen az vár és az major között elmenvén, Várallya felé eltűnt. - Valóban mindnyájan megiszonyodánk belé , - jegyzi meg ... "Adja Isten, jót hozzon ez az égi csuda"" (pp. 91-92.); Tűzgömb 1705. máj. 13-ára virradó éjjel amelyet többszáz kuruc látott a kamocsai táborból. Közli Réthay György ezredes Bercsényi Miklóshoz írt levelét a jelenségről. (pp. 108-109.);
A debreceni, lőcsei és komáromi kalendáriumok csillagászati részeiről, valamint a naptárak jövendöléseiről. Ezek figyeléséről és figyelembevéteéről a Rákóczi szabadságharc alatt. (pp. 111-114. ); IV. Thaly Kálmán: Ghymesi gróf Forgách Simon tábornok mint író. (pp. 211-268.) Benne: Az 1707. dec. 10-én Szepesmindszent környékén látott fényes tűzgömb leírása Forgách Simon tábornok által. "Minémű csuda lött itten, az minapi levelemben elfelejtettem vala megírnya. 10. Decembris 6 óra elűtt estve, 1707. midőn nagy hideg fergeteg volt, én akkor szintíg olvastam; Mindszent névű falu felett, - az hol az te lovaid quartélyban voltak, mikor itten voltál. - egy nagy tűz támada az égben, úgy hogy az setít ítszakán oly világos lűn az egísz vár, hogy az pínzt is megolvashatták volna. Azon tűz az égen az vár és az major között elmenvén, Várallya (Szepes-Várallya) felé eltűnt. Valóban mindnyájan megiszonyodánk belé. - Adja Isten, jót hozzon ez az égi csuda! " (pp. 252-253.) [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Különböző spectroscopikus megfigyelések (Az orionköd spectruma. Napfoltok spectruma. Az esti pír spectruma). In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 27-28. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Kisérlet a nap hőmérsékletének meghatározására. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 28-30. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Spectralphotometrikus megfigyelések. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 30-37. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: A légkör befolyása a spectrum intensitására. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 37-42. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: A fényaberratio állandó függése a csillag színétől. In: Konkoly Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 43-45. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19-én Konkoly Miklós által. Közzétette: Konkoly Miklós. "A Monthly Notices. Vol. XLIV. Nr. 6-ban közölt értekezés "Notes on Nyrén’s Determination of the Conytant of Abberation" by Mr. D. Gill, arra ösztönözte Kövesligethy observator urat, hogy az abberatió állandójának függését a csillagok színétől közelebbről vegye szemügyre." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

(Uj világ.) = Budapesti Hirlap 5. 1885. szept. 5. 243. sz. p. 5. Az Andromeda ködről. Az Andromeda csillagzatban Schur strassburgi csillagász a fényköd közepén egy hetedrangú csillagot fedezett fel. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Jókai Csillagja. = Budapesti Hirlap 5. 1885. szept. 12. 250. sz. mell. pp. 1-3. Gothard levele a "Nemzet"-hez. Az Andromeda ködben 1885-ben feltűnt, csaknem szabad szemes új csillag ürügyén ír Gothard Jenő arról az érdekességről, hogy Jókai Mór "A láthatatlan csillag" című novellájában 1850-ben leírta és nyomtatásban megjelentette azt, hogy a XIX. század közepén egyesek látták, mások nem láttak a ködfolt közepén a csillagot szabad szemmel. [SRG.]

(Ismét a Jókai csillagja!) = Budapesti Hirlap 5. 1885. szept. 18. 256. sz. p. 5. New Monthly Magazine 1849. évi számában megjelent "The Star of Destiny" címmel megjelent elbeszélésről. Jókai novellája megegyezik az eredtivel. A hír beküldője: előfizetőnk. [SRG.]

A csillagos ég fényképei. = Fényképészeti Lapok 4. 1885. aug. 8. sz. p. 163. "A párizsi csillagvizsgáló intézetben Henry párizsi fényképésznek sikerült az eget lefényképezni. Egy óra alatt az ég oly darabkájáról nyertek fényképet, melyen 2790 csillag olvasható meg." Vegyesek. [SRG.]

VÁLI Béla: Vas Gereben. = Figyelő 18. 1885. pp. 344-350. Naptárszerkesztő. p. 350. [SRG.]

Tagsági dijat fizettek 1885. február 7-ikéig bezárólag. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 15. 1885. jan-febr. 1-2. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1885 február 4-iki közgyülésig. = Földtani Közlemények 15. 1885. márc-máj. 3-5. füz. p. 180. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

KONKOLY Miklós: Csillagászat egy uri házban. = Fővárosi Lapok 22. 1885. aug. 22. 198. sz. p. 1273. [ZSE.]

A bécsi csillagvizsgáló-intézet. = Fővárosi Lapok 22. 1885. szept. 5. 210. sz. p. 1349. Az Andromeda-köd csillagáról. Ausztriai hírek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Forrongások az égen. (Báró Podmaniczky Gézáné fölfedezése.) = Fővárosi Lapok 22. 1885. szept. 8. 212. sz. p. 1361. Kövesligethy Podmaniczkyéknál tartózkodott és említette, hogy a bárónő már aug. 23-án észlelte a változást és látta a csillagot. Dorpátban a felfedezés csak aug. 31-én történt meg. [SRG.]

Az Andromeda-köd csillaga... = Fővárosi Lapok 22. 1885. okt. 9. 242. sz. p. 1585. A csillag rövid életű lesz. [SRG.]

GOTHARD Sándorné: Egy visszatérő álló csillagról. = Fővárosi Lapok 22. 1885. okt. 14. 247. sz. pp. 1615-1616. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az astrophysika módszerei. = Haza és külföld 1. 1885. 5. sz. pp. 11-12. [ZSE.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III osztály (mathem. és termtud.) első ülése 1885 január 19. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. pp. 11-12. Konkoly Miklós felolvasott két dolgozatának kivonata "Astrophysikai megfigyelések 1883.; Napfoltok megfigyelése." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III osztály (mathem. és termtud.) első ülése 1885 január 19. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. pp. 12-14. Hüninger Adolf "Napfoltok megfigyelése a kalocsai csillagdán" című dolgozatát beterjeszti Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III osztály (mathem. és termtud.) első ülése 1885 január 19. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. p. 14. Konkoly Miklós átadja Beobachtungen am astrophysikalischen Observatorium in Ó-Gyalla c. kötetét (Halle 1884.) az Akadémia könyvtárának. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III osztály második ülése 1885. február 16-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 2. sz. pp. 28-31. Gothard Jenő, mint vendég felolvassa "Astrophysikai megfigyelések a herényi csillagdán 1884-ben" című értekezését (I. Spectroscopicus megfigyelések. II. A nagybolygók felületének megfigyelése (Jupiter, Mars, Vénusz). III. Az 1883-4-ik évi szürkületi vörösség megfigyelése. IV. Csillagászati megfigyelések. V. Meteorológiai megfigyelések.). Kivonat. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III osztály második ülése 1885. február 16-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 2. sz. pp. 31-33. Konkoly Miklós "A déli ég spectroscopos átkutatása.; Hullócsillagok megfigyelése 1884-ben" című értekezéseinek kivonata. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhetedik akadémiai ülés. A III (mathem. és termtud.) osztály negyedik ülése 1885. április 20-ikán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 78-79. Konkoly Miklós olvasta fel értekezéseit: a.) A napfoltok gyakoriassága 1872-1884-ben.; b.) Adatok Jupiter physikájához az 1884-iki megfigyelésekből.; Gothard Jenő, mint vendég bemutatja "Tanulmányok a csillagászati photographia területén" című értekezését. Kivonatok. [SRG.]

Tagajánlások 1885-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 114-115. Gothard Jenőt levelező tagul ajánlva Konkoly Miklós tiszteleti tagtól. [SRG.]

Tagajánlások 1885-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 135-136. Dr Oppolzer Tivadar bécsi egyetemi tanárt ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

Tagajánlások 1885-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. p. 136. Dr Wolf Rudolf zürichi műegyetemi tanár, csillagda igazgatót ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkilenczedik akadémiai ülés. A III osztály ülése 1885. október 19-ikén. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. p. 189. Konkoly Miklós értekezése "A napfoltok megfigyelése 1885. I. rész." Rövid kivonat. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spectrumok elmélete. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. pp. 189-190. Értekezését beterjesztette Konkoly Miklós t. t. Az M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczadik akadémiai ülés. A III osztály ülése 1885. okt. 19-ikén. Kivonat. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkilenczedik akadémiai ülés. A III osztály ülése 1885. október 19-ikén. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. p. 190. Konkoly Miklós átadja Beobachtungen am astrophysikalischen Observatorium in Ó-Gyalla c. kötetét (Halle 1884.) az Akadémia könyvtárának. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 4. sz. pp. 87-88. I. Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. II. A napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Az 1884. évi megfigyelések a herényi observatoriumban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 5. sz. p. 90. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 5. sz. pp. 91-93. III. 616 állócsillag spektruma. pp. 91-92.; IV. Hulló-csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben. pp. 92-83. (Kövesligethy végezte a meteorok észlelését Ó-gyallán, valamint számításokat az észlelésekből). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 6-7. sz. pp. 156-157. V. Napfoltok gyakorisága 1872-től 1884. végéig. pp. 156-157.; VI. Adatok Jupiter physikájához az 1883-1884-iki oppositóból. p. 157. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálásáról. I. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 6-7. sz. pp. 158-159. [SRG.]

SCHULHOF Lipót: Az 1873. VII. számú Coggia-féle üstökös pályaszámítása. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1885. 8-9. sz. pp. 169-172. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1885. 1-2. sz. p. 9. I. A Nap felületének megfigyelése 1885 első felében. (A napészleléseket Kövesligethy végezte.) [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spektrumok elmélete. Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1885. 1-2. sz. pp. 10-11. [ZSE.]

GOTHARD Jenő: Az új csillag. = Nemzet 4. 1885. szept. 11. 1086. (249.) sz. esti kiadás p. 1. Az Andromeda ködben 1885-ben feltűnt, csaknem szabad szemes új csillag ürügyén ír Gothard Jenő arról az érdekességről, hogy Jókai Mór "A láthatatlan csillag" című novellájában 1850-ben leírta és nyomtatásban megjelentette azt, hogy a XIX. század közepén egyesek látták, mások nem láttak a ködfolt közepén csillagot szabad szemmel. [SRG.]

JÓKAI Mór: Az Andromeda csillagról. = Nemzet 4. 1885. szept. 16. esti kiadás. 1091.(254.) sz. p. 2. Jókai novellája kiegészítéssel. Jókai leírja, hogy Sükey Károlytól hallott az Andromeda-ködbe került csillagról, aki egy angol újságban olvasott róla. [SRG.]

JAHN Károly - BENKŐ Gábor: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1884-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 10. 1885. 7. köt. 1. füz. pp. 43-44. [SRG.]

Az erdélyi országos muzeum meteoritgyüjteményének jegyzéke. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 10. 1885. 7. köt. 1. füz. pp. 70-75. A kolozsvári múzeumban található meteoritek jegyzéke. 1885. febr. 15-ig a világ 90 különböző helyéről kaptak meteoriteket, nagyrészt a mocsi hullás darabjaiért cserébe. Közli az eredeti hullások helyét, idejét, a küldő intézmény nevét és a darabok súlyát. [SRG.]

(Uj csillag.) = Pesti Hirlap 7. 1885. szept. 6. 244.(2402.) sz. p. 6. Schur az Andromeda-ködben különálló hetedrangú csillagot fedezett fel. [SRG.]

-S.-: Az uj csillag. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 7. 1885. szept. 16. 254.(2412.) sz. pp. 9-11. Az új csillag első észlelője állítólag Podmaniczky Gézáné volt, aki már aug közepén látta, de nem publikálták. Igazi felfedezője Hartwig Ernő dorpáti csillagász volt, aki aug. 30-án fedezte fel. Tévesen Schurt-írták. [SRG.]

(Az Andromeda-köd csillagáról.) = Pesti Hírlap 7. 1885. okt. 9. 278.(2436.) sz. p. 6. A csillag fénye folyamatosan "apad", rövid életű lesz. [SRG.]

VALLÓ Vilmos: Egy uj elmélet a nap melegének forrásáról. Kisebb közlemények. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 9. 1885. 1-2. füz. pp. 31-32. "Siemens, egy elismert tekintélyű physikus, is meg akarta magyarázni, hogy miért nem csökken a nap heve, mind a mellett hogy roppant hőmennyiséget áraszt szét folytonosan a világűrbe. Alap feltétele az, hogy a világűrben elégési termények, u. m. vízgőz és szénsav-gáz, el vannak terjedve, melyek még más gázokkal vannak keverve. Természetes, hogy e gázok rendkívül ritkított állapotban vannak, még pedig csekélyebb feszültséggel bírnak, mint légnyomásunk 1/2000 része. Alkalmas kísérletekkel megmutatta Siemens, hogy már 1/1800 rész légnyomás alatt levő gáznemű vegyületeket a nap sugarai képesek szétbontani.
Ha már felteszszük, hogy a világűrben ilyen ritka gáznemű vegyületek vannak, ezeket is elemeikre bontják szét a napsugarak és isméti vegyülésre vagyis elégésre teszik képessé. A napon, az ő nagy keringési sebességénél fogva, a sarkoktól az az egyenlítő felé irányuló áramlásokat kell feltételezni, melyek a világűrben levő gáz- elemeket magukkal sodorják. Ezen elemek a napon uralkodó bőségben ismét egyesülnek vagyis elégnek s ezen elégés által táplálják a nap hevét. Mihelyt ez elégési termények az egyenlítőhöz érnek, a hol legnagyobb a sebesség, ezen nagy tangentialis röperő következtében a nap ismét a világűrbe hajtja a gázokat. S a leirt processus újra kezdődik. (William Siemens. A nap energiájának fenntartásáról.)" Ez a rövid cikk teljes szövege. [HAI.]

VALLÓ Vilmos: Uj csillag az égen. = Természettudományi Füzetek 9. 1885. 1-2. füz. p. 39. [SRG.]

  VNUTSKO Ferencz: Vajjon hány év telik el, míg az ismert bolygók ismét ugyanazon egymáshoz viszonyított helyzetbe jönnek, melyből tetszőleges pillanatban kiindultak? = Természettudományi Közlöny 17. 1885. jan. 185. füz. p. 44. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

  A m. tud. Akadémia III. osztálya 1884. deczember 15-ikén tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. febr. 186. füz. p. 77. Konkoly Miklós adta elő Gothard Jenő értekezését "A herényi asztrofizikai obszervatórium sarkmagasságának meghatározása" címűt. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Napnak tengelye körül való forgása. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. márc. 187. füz. p. 133. "Spörer oly napfoltokat, igyekezett a Nap tengelyforgása állandóinak meghatározására felhasználni, melyek a tengelyforgásnak kétszeri időtartama alatt voltak legalább láthatók. Bizonyos módszer szerint számos észlelés nyomán 1867-re nézve a Nap egyenlítőjének hajlását az ekliptikához (+/- 0,035° bizonytalansággal) 7,026 °-nak találta, a felemelkedő csomó hosszát (+/- 0,25° bizonytalansággal) pedig 74,00 °-nak. (Sitzungebsrichte der Berliner Akademie der Wissenschaften 1884)." Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [HAI.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Saturnus-gyűrűk változékonysága. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. márc. 187. füz. p. 133. Trouvelot 1878 évi megfigyelései. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. Apróbb közlemények. [SRG.]

Magyar Tudományos Akadémia. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. márc. 187. füz. p. 134. Konkoly Miklós előterjesztése "Asztrofizikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben" és "A nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben."; Hüninger Adolf "A kalocsai Haynald-obszervatóriumban 1880-1884-ig megfigyelt napfoltok" című értekezését adta elő. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  R. A. L.: Honnan ered a Föld mágnessége. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. ápr. 188. füz. pp. 177-178. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

Az Erdélyi Múzeumegylet természettudományi szakosztály. A márczius 20-ikán tartott ülésen... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. ápr. 188. füz. p. 180. " Dr. Koch Antal jelentést tett az erd. múzeum meteorgyűjteményének újabb szerzeményeiről és jelenlegi állapotáról. E gyűjteményben 1884. év végéig képviselve volt a mocsvidéki példányokkal együtt 81 lelethely. Azóta a gyűjtemény igen érdekes példányokkal gyarapodott. Előadó be is mutatta az Érd. Múzeum meteorgyüjteményéről összeállított jegyzéket..." Természettudományi mozgalmak a hazában. [HAI.]

  Az északi és a déli sarkfény. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. jún. 190. füz. pp. 243-255. Mutatvány Guillemin: A mágnesség és elektromosság című könyvéből. [SRG.]

  SZ. K. [SZILY Kálmán]: Különféle sebességek. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. jún. 190. füz. pp. 262-264. Apróbb közlemények. Csillagászat: pp. 262-263. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztálya február 16-ikán tartott ülésének... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. jún. 190. füz. p. 265. Gothard Jenő számot adott "a herényi asztrofizikai obszervatóriumon 1884-ben történt megfigyeléseiről."; Konkoly Miklós "a déli égöv spektroszkópi átkutatásáról" tesz jelentést. Másik dolgozata tárgya "Hulló-csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben". Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  H Á [HELLER Ágost]: Az 1884. október 4-iki holdfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. júl. 191. füz. pp. 298-299. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának április 20-ikán tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. júl. 191. füz. pp. 306-307. Konkoly Miklós két dolgozatot terjesztett elő. Egyik címe "A napfoltok gyakorisága 1872-től 1884 végéig", a másik a Jupiter bolygó fizikájához szolgáltat adatokat az 1883-1884-iki oppozícióból.; Konkoly mutatta be Gothard Jenő "Tanulmányok az égitestek fotografálásáról" című értekezésének első részét. A második székfoglalóval Schulhof Lipót: "Az 1873-iki XVI. számú Coggia-féle üstökös pályaszámítása" című értekezésével köszöntött be az akadémiába. Felolvasta: Kondor Gusztáv. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  H Á [HELLER Ágost]: A sarkifény magassága. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. aug. 192. füz. p. 343. Paulsen mérése. Természettan. Apróbb közlemények. [SRG.]

H Á [HELLER Ágost]: Az Encke-féle üstökös visszatérését már egy idő óta várják. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. aug. 192. füz. pp. 345-346. Tempel 1884. dec. 13-án észlelte, Schur 1885. jan. 3-án. Különfélék. Apróbb közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (57.) = Természettudományi Közlöny 17. 1885. aug. 192. füz. p. 347. S. A.: A naprendszerbeli bolygók és üstökösök is (a Halley-féle kivételével) mind nyugotról keletre forognak a Nap körül. Mi ennek az oka? [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (66.) = Természettudományi Közlöny 17. 1885. szept. 193. füz. p. 390. T. I. kérdése a zsidó újév első napjának kiszámításáról? [SRG.]

  HELLER Ágost: Az új csillag a nagy Andromeda-ködben. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. okt. 194. füz. pp. 416-420. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  VNUTSKO Ferencz: A választ e kérdésre igen kielégítőleg adja meg a Kant-Laplace-féle elmélet. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. okt. 194. füz. p. 429. Levélszekrény. Feleletek. (57.) [SRG.]

BEIN Károly: A zsidó-újév első napjának meghatározása czéljából először ki kell számítani a Pészách első napját. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. okt. 194. füz. p. 429. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A zsidó újév napjának kiszámításáról. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. nov. 195. füz. p. 477. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A zsidó újév napját még közvetlenül is kiszámíthatjuk. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. nov. 195. füz. p. 477. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

LUCZ Ignácz: A zsidók régi törvénye szerint... = Természettudományi Közlöny 17. 1885. nov. 195. füz. pp. 477-478. Levélszekrény. Feleletek. (66.) [SRG.]

  L. I. [LENGYEL Imre]: 1884-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. dec. 196. füz. pp. 499., 501-502. Daguin, Pierre Adolphe (1814. aug. 4. - 1884. nov. 20.); Klinkerfues, Ernst Friedrich Wilhelm (1827. márc. 29. - 1884. jan. 18.); Kowalski, Marian (1821. aug. 15. - 1884. jún. 9.); Schmidt, Johann Friedrich Julius (1825. okt. 26. - 1884. febr. 20.). [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Az új csillag az Andromeda-ködben. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. dec. 196. füz. pp. 509-511. Csillagtan. Apróbb közlemények. [SRG.]

  A magy. tud. Akadémia III-ik osztálya a nyári szünet után október 21-ikén tartotta első ülését. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. dec. 196. füz. p. 513. Konkoly Miklós ismertette az 1885. évi napfolt-megfigyeléseit. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Egy 1848-iki természeti tüneményről. Szt.-Elmo tüze. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 196. füz. p. 518. A folyóirat 474-475. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

Dr. PETHEŐ Rudolf: A sybillák. = Uj Magyar Sion Tizenhatodik évi folyam 1885. 7. füz. pp. 500-517. [SRG.]

(Jóslat jövő évre.) = Uj Magyar Sion Tizenhatodik évi folyam 1885. 8. füz. pp. 632-633. "Hires jóslatát 1555-ben nyilvánította...- Vagyis, mikor a nagypéntek György napra esik (april. 23); husvét Márk napra (april. 25); szent János, úrnapján ünnepeltetik (jun. 24.) eljön a világ vége. ...Mindezek a jövő évben történnek. Mindazonáltal az ünnepek ezen sorrendje megtörtént 1451, 1546, 1666, 1734-években,...Tehát most sem kell félni. Minthogy 1943. és 2038. években szintén ez lesz az ünnepek sora,..." Vegyesek. [SRG.]

A magyar egyház napjai. = Uj Magyar Sion Tizenhatodik évi folyam 1885. 11. füz. pp. 817-832. Deczember 23. 1809. Fabschich József csillagászati író meghal Győrött. p. 827. [SRG.]

Az év kezdete és az időszámítás. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 4. 1. sz. pp. 6-7. "Anaximander állította fel Lakedemoniában az első napórát 545-ben Kr. e., Róma pedig Papirius Cursortól nyerte az elsőt 306-ban Krisztus előtt, tehát csaknem 450 évvel a város építése után,... Az a vonal, mely a földrészünkön különböző hetinaptárral és időszámítással biró helyeket elválasztja, szabálytalan girbe-gurba." [HAI.]

F.: A kalendáriumok történetéből. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 4. 1. sz. pp. 13-14. "Ugyanis a föld napkörüli keringése idejét, melyet polgári esztendőnek nevezünk, nem tudjuk időszámitási rendszerünk alapján teljes pontossággal meghatározni, más szavakkal a nap-esztendő és a polgári esztendő egymásközt összemérhetlenek, inconmensurábilisek." Az ókori egyiptomi és a decemvirek korának római naptárrendszerének ismertetése. [HAI.]

A kalendáriumok történetéből. (Folytatás.). = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 11. 2. sz. p. 22., 24. Julián naptár és a Gergely naptár története. Korszámítást: "Lássuk például, hogyan lehetett biztosan bebizonyítani, hogy a Varró által megállapított korszak Róma építésére vonatkozólag, melyet ő a hatodik olympiadi 3-dik év végére tesz, épen a Krisztus előtti 753. évnek felel meg ? ...A csillagászati följegyzésekből utánszámitva kitűnik, hogy az emlitett holdfogyatkozás nem lehetett más, mint az, mely a Krisztus előtti 413-dik év augusztusának 27-dikére esik, mely Szirakuzára nézve csakugyan teljes kellett hogy legyen. E szerint az olympiadok kezdő éve a Krisztus előtti idők 777. (364 + 413) évére tehető. Következőleg a 6-ik olympiad 3-ik éve,vagyis Róma eredete nem más, mint a Krisztus előtti 754 (771 - 23) év vége... Fontos följegyzés még, melyet a kalendáriumokban látunk, a Napkör (cyclus solaris)..." [HAI.]

BODOLA Lajos: A kalendáriumok történetéből. (Vége.). = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 18. 3. sz. p. 42. "...Ezt a 19 éves holdforgást szokták holdkörnek (cyclus lunaris) nevezni és az aranyszám nem egyéb, mint azon szán, mely azt mutatja, hogy valamely esztendő hányadik helyet foglalja el a hold cziklusában. ...A régieknél a Metonius-féle cziklus az egyedüli kulcs volt, melyet a hold fázisai s a holdfogyatkozások (eclipsis lunaris) kiszámítására használtak. ...Epaktának nevezik azon 11 napbol állo különbséget, melyet a hold esztendejéhez (355 nap) kell hozzáadni, hogy a rendes 365 napos esztendő kijöjjön. Csillagaszati epakta pedig azon szám, mely az év első napján a hold korát jelöli meg,... Hátra van még a Vasárnapi betűkről (litterae dominicales) egy pár szót szólani, mint-hogy ezeket is feltaláljuk csaknem minden naptárban." [HAI.]

A magyar tud. akadémián jan. 19-ikén... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jan. 25. 4. sz. p. 63. "...Végül Konkoly Miklós többféle előterjesztést mutatott be a magyarországi csillagvizsgálók múlt évi munkálkodásáról, rövid összefoglalásban. Első volt: Asztrofizikai megfigyelések az ógyallai csillagvizsgálón 1884-ben. Erre következett: "A napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben." A kalocsai Haynald-observatorinmban tett öt évi napfolt-megfigyelésekről pater Hüninger Adolf előterjesztését szintén Konkoly adta elő." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia e hó 16-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. febr. 22. 8. sz. p. 132. "...Gothard Jenő. a herényi obszervatórium tulajdonosa, mint vendég ez obszervatóriumban 1884-ben eszközölt asztrofizikai megfigyelésekről tett előterjesztést. Konkoly Miklós is csillagászati munkálkodásokról adott jelentést, s bemutatta a déli égöv átkutatásáról szóló munka második részét. Az első részt egy év előtt terjesztette elő. A munka most már befejezéséhez közeledik. A megfigyelésekkel dr. Kövesligethy Radó volt megbízva, s elismerésreméltó buzgósággal és szakértelemmel teljesítette.
Konkoly még a hulló csillagoknak a magyar korona területén 1884-ben tett megfigyeléseiről is sorolt föl adatokat. A megfigyelő állomások száma háromra apadt. O-Gyallán kivül, Budapesten Bártfay József és Hell Béla egyetemi hallgatók szerveztek megfigyelő állomást, Vág-Sellyén pedig Zeller Árpád. O-Gyallán nyolcz napon lehetett följegyzéseket tenni 92 hullócsillagról, Budapesten négy napon 71, Vág-Sellyén pedig két estén 10 meteor pályáját jegyezték föl. A följegyzett hulló csillagok száma tehát 182." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Egy fenyegető üstökös. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. febr. 29. 9. sz. pp. 146-147. "Nemrég olvastuk a távirati tudósítások között, hogy egy amerikai csillagász fölfedezte a visszatérőben levő Encke üstököst... Encke üstököse ugyanis az első csillag, melynél észlelet és számítások alapján bebizonyult, hogy minden körforgása alkalmával közelebb-közelebb jő a naphoz, s egykor valamikor, ha a viszonyok nem változnak meg, e nagy égi testbe hull. ...Encke már azt a váratlan s rendkívül fontos felfedezést tette, hogy az üstökös minden ujabb körfogása körülbelől három órával rövidebb, mint az előbbi. Világos volt, hogy itt a mozgás valamely akadályáról lehet szó.
Encke szerint ez csak a világűrben levő aether lehet... Méltán kérdezhetné valaki, miért nem észlelték az aether e hatását más üstökösökön is ? ...Bizonyos okokból feltehető, hogy az aether a nap közelében legsűrűbb s igy a naphoz közeledő üstökös különben egyenlő körülmények között mozgásában jobban gátoltatik, mint az, mely a naptól távol fut. ...Ha ugyanis - a mi logikailag teljesen igazolt következtetés - a tömérdek álló csillag körül egész sereg sötét bolygó kereng, nagyon valószínű, hogy az azelőtt halvány fényű csillagok hirtelen fellobbanása, a mit gyakran észleltek, miként már Newton is gondolta, csak az üstökösöknek a csillagokra hullásából magyarázható meg." [HAI.]

Paprika nevű csillag. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. márc. 15. 11. sz. p. 181. "A Jupiter, Saturnus, Neptun, meg a többi ó-klasszikus istenek és istennők nevére keresztelt nagy és apró bolygók nem kevéssé fognak csudálkozni, ha megtudják, hogy egy ujabban felfedezett társukat a legmagyarabb fűszer után keresztelték el. Paprikának. Az eset az, hogy Palisa bécsi csillagász, a híres bolygó felfedező, a legujab-fölfedezett bolygónak keresztapát keresett, a csillag elkeresztelési jogát 1250 frankra szabva, az összeget tudományos czélra szánván. Schlesinger Róbert első magyar paprika raktára erre kijelentette, hogy kész az összeget kifizetni, ha az uj bolygó az üzlet czikke után "Schlesinger-Paprika" nevet kap. Ha ajánlata elfogadtatik, az égen is lesz Paprika, mely Schlesinger Róbert üzletét fogja hirdetni a földieknek." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A legnagyobb csillagvizsgáló intézet. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. márc. 29. 13. sz. p. 208. "Tiz évi vajúdás után ma már készen van Kaliforniában a híres Lick-féle csillagvizsgáló intézet épülete s nagyon valószínű, hogy ha nem is a jövő évben, de legalább két-három év múlva a felszereléssel is készen lesznek s e bámulatraméltó intézet megkezdheti működését..." [HAI.]

Akadémiai tagajánlások. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. ápr. 5. 14. sz. p. 229. "...A harmadik osztályban (természettudomány és mathematika)... levelező tagul ...Gothard Jenő astro-physicus ; Heller Ágoston föreálisk. tanár;... végre külső tagokul Wolf Rudolf és Oppolzer Tivadar ajánltatnak az akadémia egyes tagjai által." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia e hó 20-iki ülését... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. ápr. 26. 17. sz. p. 276. "Konkoly Miklós két csillagászati előterjesztést tett. Egyiket saját maga részéről, az ó-gyallai csillagvizsgálóban az 1872-1884-ig megfigyelt napfoltokról, a másikat pedig Gotthard(!) Jenő részéről, ki a herényi obszervatóriumban nagy sikerrel fényképezi az égitesteket. E fényképekből többet fölmutatott." [SRG.]

A magyar tud. akadémia e hó 18-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. máj. 24. 21. sz. p. 344. "...A második székfoglaló Schulhof Lipóté volt, a párisi csillagászati obszervatórium segédéé, ki már régebben levelező tagja akadémiánknak. Székfoglalóját, mely az 1873-iki Coggia-féle üstökös pályaszámításával foglalkozik, Kondor Gusztáv olvasta föl." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A földre hulló meteorok számát és súlyát... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. jul. 26. 30. sz. p. 484. "... külön vizsgálódás tárgyává tették Kleiber és Keller szentpétervári tudósok s meglepő eredményre jutottak. Figyelmes szemlélő egy óra alatt mintegy 10 meteort láthat lehullani. Mivel azonban száz meteor közül csak 23 látható bármely magas pontról, mert a többi a láthatáron túlesik, számításuk szerint a földre óránként 450,000 meteor hull le. Egy meteort átlag öt gramm súlyúnak véve, földünk minden órában 2000 kilogramm idegen teherrel szaporodik. A föld tehát jelentékenyen súlyosabb lesz, a mint vénül." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Csillagvizsgáló a svábhegyen. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. aug. 2. 31. sz. p. 505. "Dr. Kunz Adolf csornai prépost a Svábhegyen villát vásárolt, s csillagvizsgálót is szándékozik ott építeni." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Az óriási napfoltok közül... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. aug. 23. 34. sz. p. 548. "...melyek ez évben szokatlan számmal mutatkoztak, egyet sötét üvegen át szabad szemmel is meg lehet látni. Egy csillagász számítása szerint e napfolt hossza mintegy 20,000 földrajzi mérföld s szélessége 6-7000-nyi. Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Híres tudós nők. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. aug. 30. 35. sz. p. 562. "...Paduában az egyetemen Piscopia Ilona tanított bölcsészetet s e mellett több mathematikai és csillagászati müvet szerkesztett. ...Napjainkban is élt egy hires olasz nő, Signora Catharina Scarpellini. E nő számos tudós társaság tagja volt s a római kapitoliumon levő csillagvizsgáló intézet igazgatója. ...Herschel Karolina, a tudományok történetében maradandó névvel bírnak. Ez utóbbi 31 éves korában lett testvére, a világhirü Herschel Vilmos segédje s 40 évig dolgozott mellette. Az égboltozatot oly kitűnően ismerte, hogy Flammstädt csillagászati atlaszát s a csillagok jegyzékét saját vizsgálatai alapján jelentékenyen kibővítette.
Sok uj üstököst fedezett fel, köztök az oly híressé lett Encke üstököst. A kitűnő nő 1848-ban 98 éves korában halt meg. ...Lepaut Horlense is jeles csillagász volt s az ő nevéről nevezték el tiszteletből a Hortenzia név alatt ismert szép virágot. E nő volt Clairaut és Lalande hires csillagászok segéde a legnehezebb számitások tételénél. Ujabban Hevelke asszony Danzingban férjét, Eimmert asszony Nürnbergben atyját segítette a csillagászati tanulmányokban s 1847-ben egyidejűleg két nő, Rümcker asszony Hamburgban s Mitchel Mari asszony Észak-Amerikában fedezték föl azt az üstököst, mely Olbert jegyzékében a 182-ik számmal jelöltetik." [HAI.]

Az uj csillag. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. szept. 20. 38. sz. p. 617. "Az Andromeda-köd megváltozását egyszerre több csillagvizsgálóban észrevették. A spektrum a csillagot hatod vagy hetedrangu csillagnak mutatja. E csillagot legelőbb Bonnban vették észre aug. 30 án. Ettől függetlenül látták aug. 31-kén Dorpatban és Berlinben. A brüsseli csillagvizsgáló konstatálta hogy aug. elején e csillag még látható nem volt. Az aberdeeni csillagvizsgáló főnöke megállapítja, hogy az Andromeda-csillagban aug. 19-ike óta változás történt, minthogy ekkor este 11 óra után ő a csillagot látta, de fölfedezésére ugy látszik súlyt nem fektetett.
Érdekes a feljegyzésre az is, hogy Mr. Webb Dublinban már az 1882-ben kiadott "Valószinüleg változó csillagok katalógusa, czimü munkájában fölemlíti az Andromeda-ködöt, mint a melyben ő egyszer csillagszerű fényt látott, amit máskora legerősebb nagyítással sem bírt kivenni. - A kalocsai érseki csillagvizsgáló intézet is adott ki jelentést az uj csillagról, megjegyezvén, hogy színházi távcsővel is észrevehető. Feltűnése ritka eset; Krisztus után csak 23 ily csillag tűnt rögtön fel az égen és rövid idő múlva el is tűnt, vagyis nem látszott többé. A tudósok véleménye szerint nem szabad azt gondolnunk, hogy ezek a csillagok valóban ujak, hanem belső gyuladások folytán láthatóvá lettek, a mint azt a fényes spektrál- vonalok eléggé bizonyítják. Még uj üstökös is van az égen; ezt Brooks csillagász látta először Cambridgeben." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Az Andromeda csillaga és Jókai. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. szept. 20. 38. sz. p. 617. " A lapokban föl volt említve, hogy az Andromedában föltűnt uj csillagról már Jókainak még 1851-ben megjelent novellejában, a "Láthatatlan csillag" czimüben szó van. Jókai most kijelenti, hogy az elbeszélés meséjét az elhunyt Sükey Károly írótól hallotta, ki azt valamely angol folyóiratban olvasta. "Ez - mondja Jókai - kizárja azt a föltevést, mintha én magamat akár csillagásznak, akár prófétának akarnám elfogadtatni. Hogy ez a csillag épen az Andromeda ködfoltjába került, ez valószínűleg a képzelem játéka.
Egyébiránt a ki nem restelné azt a fáradtságot, hogy azon évből, melybe az angol-afghán háború esik, fölkeresse azt a hadi tudósítást, mely e novella alapját képezi, abból meggyőződhetnék, hogy ez a végzetes csillag ott is az Andromeda ködfoltjában említtetik meg? Ha igen, akkor ez adat nem az én invenczióm, s lehet tovább kutatni az angol kut-forrás után, hogy ki látta hát valósággal "ott" ezt a csillagot? Ha pedig az nincs az angol tudósításban, akkor ez bizony semmi sem más, mint egy véletlen képzelmi ötlet, a miért nem vállalok felelősséget. Nekem 1851-ben csillagvizsgálóm nem volt, s ma sem vagyok sem csillagász, sem próféta." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A csillagok ragyogását... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. szept. 27. 39. sz. p. 628. "...Montigny franczia meteorolog 1700 éjjen át észlelte s észleletének tudományos eredménye, hogy a légkör nedvessége bármely alakban nagy hatással van a ragyogásra. Télen legerősebb, nyáron leggyengébb s eső közeledtére ép ugy erősbödik, mint hidegebb időjárás bekövetkezésekor." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A világ legnagyobb messzelátóját. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. okt. 25. 43. sz. p. 692. "...most készítik Angliában a hires greenwichi csillagvizsgáló számára, a refraktor 58 hüvelyk átmérőjű." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A magyar tudományos akadémia e hó 19-ikén rövid ülést tartott. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. okt. 25. 43. sz. p. 696. "...Végül Konkoly Miklós beadta az 1885 iki napfoltok megfigyelésének eredményéről a januártól júliusig terjedő adatokat. Bemutatta továbbá Kövesligethy Radó részéről "A folytonos spektrumok elmélete" czimű dolgozatát; aztán pedig átadta az akadémia könyvtára számára az ó gyallai csillagvizsgáló évkönyvének VII-ik kötetét." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Az Andromeda csillaga. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. nov. 1. 44. sz. p. 713. "A kalocsai érseki csillagvizsgáló részéről Hüninger páter jelenti, hogy az Andromeda-ködben feltűnt csillag most már igen halovány. Ugy látszik tehát, hogy csakugyan nem uj csillag támadt, hanem egy meglevő világon tört ki fényesség, mi által a földről is látható lett. A csillag nem az Andromeda ködének közepén, hanem ettől legalább 80 billió mérföld távolságra mutatkozik; tőlünk 16-20 billió mérföldre lehet, s e szerint a nagy tűz, melyet mi rajta szemlélhettünk, 12-13 év előtt lobbant ki. Ennyi idő alatt hatolhat el oly óriási távolból a fénysugár." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A legközelebb eső álló csillag... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. nov. 8. 45. sz. p. 724. "...földünkhöz a Jóreménység fokán levő csillagvizsgáló toronyban tett észleletek szerint a Centaurban levő világító csillag. De még e csillag is oly nagy távolságban fekszik tőlünk, hogy óránként 100 kilométer gyorsasággal menő vasúton is csak 48 millió év múlva juthatnánk el oda s az útiköltség a vasutaknál szokásos díjtételek szerint mintegy 32 milliárd forintra rúgna." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A tejút... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. nov. 15. 46. sz. p. 740. "...egy kis részét a párisi csillagvizsgálóintézetben a lehető legnagyobb gonddal lefényképezték. Mintegy ötezer csillag van benne, 6-15-öd nagyságuak. Az egész tejút körülbelől 6000 ily részből állana s igy, egyenlő megosztás mellett, 15-öd nagyságig húsz millió csillag volna benne." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Egy fejezet a csillagjóslás tudományából. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. nov. 22. 47. sz. pp. 759-760. "...Hogyan létezhettek olyanok, a kik ebben s abban a badarságban hittek, vagy lehetö-e, hogy mai véleményeink is egykor oly badaroknak tűnjenek föl az utókor előtt, mint mi előttünk p. o. az asztrológia ? ...Az asztrológia eszerint a csillagászat tudományára fektetett jóslás tudománya volt. Azt sem nehéz kimutatni, hogyan fejlődött ki szükségképen a csillagjóslás a csillagászati ismeretekből. ...
Három fejezete van az asztrológiának; egyik, mely tulajdonképen a jóslásokkal foglalkozik, s a középkori arab csillagjósok találták fel, arab műszavai után itélve, s mert a Tetrabiblosban kevés említés van róla. A másik, a genethliacus asztrológia tárgyát a születések s a planétáknak ezekre gyakorolt befolyásai teszik. A harmadik az asztrológiának az időjárástanra való alkalmazása, mely mindenesetre a legészszerübb és hasonlít az égitestek hő-, delej- és villamossági viszonyaira nézve ujabban megállapított kutatások eredményeihez..." [HAI.]

Rendkívüli csillaghullás. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. dec. 6. 49. sz. p. 793. "A csillagdákban érdekes csillaghullást észleltek a múlt hó 27-ének éjszakáján. A csillaghullást Fiancziaország több vidékén egész nagyszerűségében mások is látták s a franczia lapok arról érdekes közleményeket hoznak. A csillaghullás különben a csillagdákban előre tudva volt s története a következő: 1827. február 27-én Biela csillagász egy kis üstököst fedezett fel, mely hat évről hat évre mutatkozott. 1846. január 13 án ez az üstökös, midőn már letünőben volt, egész hosszában ketté szakadt és két meteor vált ki abból, melyek ellentétes irányban nagy sebességgel tűntek el az égürben.
Ez az esemény az üstökös pályáját megváltoztatta, mert azóta csak 1855-ben mutatkozott és többé nem volt látható 1872-ig, mely évnek november 27-ikén rendkívül tömeges csillaghullás volt észlelhető. A csillagászok becslése szerint legalább 200000 hullócsillag világította be akkor az eget. Magyarország több helyéről is jelentették, hogy ugyanakkor igen sok csillag hullt le." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

H.-P.- [HOITSY Pál]: Az uj csillag. = Vasárnapi Ujság 32. 1885. dec. 20. 51. sz. pp. 823-824. "Ezen év augusztus havának második felében... A csillagköd, melyben ez a csillag feltűnt, az Androméda csillagkép közelében fekszik, s az Androméda csillag ködének neve alatt ismeretes. ...Nem lehetetlen, hogy ez az égitest ott volt előbb is, de homályos volt, s mi nem láthattuk eddig. Egy nagy kitörés mehetett végbe felületén, világító gázak ömlöttek elő belsejéből, melyeknek fénye egészen a mi szemünkig elhatott.
Lehetséges az is, hogy két homályos csillag létezett azon a tájékon előbb, nem láttuk egyikét sem, mert ki voltak hűlve. Ez a két csillag egymásra talált útjában, összecsapott, ez által irtóztató hőség keletkezett, mely megolvasztotta mindakettőt s láthatóvá tette nekünk. Lehetséges az is, hogy ez a csillag csak holdja egy másiknak, eddig a sötét oldalát fordította felénk, s nem láthattuk, minthogy a holdat sem láthatjuk ilyenkor. De most helyzete megváltozott, s egyszerre megvilágított oldala van felénk fordulva, miáltal láthatóvá vált. Mind a három feltétel egyaránt lehetséges..." [HAI.]

LAKITS Ferenc: Beszélgetés 178 kilométernyire. = Vasmegyei Lapok 19. 1885. júl. 16. p. 3. A Csorna - Ó-Gyalla - Herény között felszerelt telefonvezetékről. [SRG.]

          1886.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Budapest, 1886. Az író sajátja. 95 p. [TZS.]

GOTHARD Jenő: Az ujabbkori csillagászat módszerei és megfigyelés-módjai. Két előadás. Tartatott a Természettudományi Társulat estélyén, 1886. januárius 22-én és 29-én. 21 rajzzal. Budapest, 1886. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 72. p. /Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. IX. köt. 53. füz./ Saját, herényi műszereinek bemutatásával illusztrálja korának műszertechnikáját. [KSZ.]

  GRUBER Lajos: A földnehézség meghatározása Budapesten 1885-ben. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 58 p. 4 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 1. sz./ Előadta a M. Tud. Akadémia III. osztályának ülésén 1886. január 18-án. "A középeurópai fokmérésnek a földalak megállapítását czélzó munkálataiban Magyarország reszt nem vesz, s azért kívánatos volna legalább a könnyebben eszközölhető nehézségmérésekkel Magyarország részéről is e vállalathoz hozzájárulni. [...] Ez értekezés alapjául szolgáló inga-készülék 1884. év elején rendeltetett meg, s 1885. július havában megérkezett. [...] g = 9,80838 meter." [HAI.]

HÜNINGER Adolf: Protuberantiae solares. A Haynald-observatoriumon 1884-1885-ben megfigyelt protuberancziák. Egy szinnyomatu táblával. Budapest, 1886. Hunyadi Mátyás Irodalmi és Könyvnyomdai Intézet, 17 p. /A Haynald-observatorium közleményei a természettudományok s főleg a csillagászat köréből. Kiadják a Jézus-társasági kalocsai tanárok. 1. füz./ [KSZ.]

JABLONSZKY János: Előismeretek. A mathematikai földrajzból. In: Földrajz. A reáliskolák első és második osztálya számára. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium által 1886. 26520. szám alatt a reáliskolák részére engedélyeztetett. Második kiadás. Budapest, 1886. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 1-3. Föld alakja és forgása.; Világtájak.; A Föld felületének felosztása.; A Föld nagysága.; A Föld keringése a Nap körül.; Övek.; A Föld ábrázolása. [HAI.]

  KONKOLY Miklós: 855 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának III-ik része. 0 foktól -15 fokig. Hora XII-XVIII. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 3. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. okt. 11-én. A munkában Farkass Ede és Kövesligethy Radó vett részt. Az észleléseket 1884. máj. 1. és 1886. aug. 29. között végezték. A déli égöv 0 fok és -15 fok közötti sávjának fényesebb csillagait megfigyelték spektroszkóppal.
Az első részben (XIX-II. rektaszcenzióig) 615, a második részben (III-XI) is 615, a harmadik részben (XII-XVIII) 855 csillagot vizsgáltak. Összesen 2085 csillag színképi vizsgálatát végezték el, mellyel a nevezett déli öv megfigyelése és katalogizálása be van fejezve. (Ezen befejező rész katalógusa 46 csillaggal kezdődik a XI. horából, 497 csillaggal folytatódik a XII-XVIII. rektaszcenzióból, és 312 csillaggal - valószínűleg pótlólagos mérésekkel - zárul a teljes I-XXIII horákra, így adva ki a 855 csillagot.) Konkoly írja (p. 4.): "Kellemes kötelességemnek ismerem ezen fáradságos munka befejezése alkalmával Dr. Kövesligethy Radó observator úrnak szíves közreműködéséért, s a tudomány előmozdításáért, melyet fáradhatatlan szorgalommal s erélyességgel tett, őszinte köszönetet mondani." Kövesligethy szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken is alapul. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az égitestek fizikai alkotásáról. Egy előadás. Tartatott a Természettudományi Társulat estélyén 1886. februárius 5-ikén. Budapest, 1886. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-társulat könyvsajtója, 42 p. /Népszerű természettudományi előadások gyüjteménye. 9. köt. 54. füz./ [KSZ.]

  KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885-ben. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 28 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 2. sz./
Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. márc. 15-kén. 1885-ben Ó-Gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy, Bártfay József, Farkas Ede, Kaiser Sándor, Weiss Zsigmond) 10 megfigyelő napon 506, Pozsonyban (Polikeit Károly főgimnáziumi tanár) 3 napon 51, Budapesten (Bártfay József, Képessy Imre, Lukács Lajos, Kruspér Béla, Knorr Kálmán) 8 napon 90 meteort észlelt és mért. A 647 megfigyelt és feljegyzett hullócsillagból 406-ot lehetett felhasználni a radiánsszámításhoz. Ezekből 75 kisugárzási pont és 20 valószínű radiáns adódott. Táblázatban a megfigyelőhelyeken látott meteorok időpontja, fényessége, fel-és eltűnési égi koordinátája. Az észlelés és feldolgozás során szembeötlött, hogy 1885-ben rendkívül sok stationär [pontszerű] meteor lett megfigyelve, úgymint összesen 16, a mi mindenesetre a ritkaságok közé tartozik. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: 855 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának III-ik része 00-tól 150-ig. Hora XII-XVIII.) Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 5-36. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 3. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. okt. 11-én és közzétette Konkoly Miklós. Az észleléseket 1884. máj. 1. és 1886. aug. 29. között végezték. "Kellemes kötelességemnek ismerem ezen fáradságos munka befejezése alkalmával Dr. Kövesligethy Radó observator úrnak szíves közreműködéséért, s a tudomány előmozdításáért, melyet fáradhatatlan szorgalommal s erélyességgel tett, őszinte köszönetet mondani." Szerzősége az 1900-as évre szóló M. Tud. Akadémiai Almanachban megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral MDCCCLXXXVI-ra [1886-ra]. Budapest, 1886. Kiadja a M. T. Akadémia, Hornyánszky Viktor sajtója. 366 p. Csillagászat: pp. 3-59. Csillagászati és közönséges naptár MDCCCLXXXVI-ra. Időszámítás. Ünnepszámítás (p. 5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Órák a valódi délben. A Nap, a Hold, a bolygók koordinátái, kelte, delelése, lemenetele, a bolygók láthatósága (pp. 6-53.). Égi tünemények 1886-ban (pp. 54-59.).
III. A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: [...] "Konkoly T. Miklós, bölcs. tudor, a londoni Astronomical society, az Association scientifique de France, az astronomische Gesellschaft, a k. m. természettudományi társulat tagja, a bécsi Photographische Gesellschaft, s a bécsi Electrotechnischer Verein tagja, az ó-gyallai csillagda tulajdonosa s vezetője. L. Ó-Gyallán. Lev. taggá választatott jún. 8. 1876... tiszteletivé jún. 5. 1884. Levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jún. 14. 1878. (p. 203.). [...] Állandó bizottságok. V. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 212.). [...] Konkoly T. Miklós, A M. T. Akadémia kiadványaiban megjelent csillagászati értekezésein kívül német nyelven megjelentek: Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen. (Braunschweig. Vieweg & Sohn). (2-ik kiadás munkában van).
Beobachtungen angestellt am Astrophysicalischen Observatorium in Ó-Gyalla : Bd. I., II., III., IV., V., VI., VII. (A VII. kötet 1885. szeptemberben jelent meg. Az előbb említett cyclus VIII-ik kötete munkában van.) Továbbá különböző értekezések az astrophysica terén. - Megjelentek: az Astronomische Nachrichten-ben, az Observatoryban, a Royal Society irataiban, a Wochenschrift für Astronomie und Meteorologie-ban. stb. (pp. 253-254,). [...] Febr. 16-án: Gothard Jenő "Astrophysikai megfigyelések a herényi csillagdán" ; Konkoly Miklós t. t. ."a) A déli ég spectroscopos átkutatása, b) Hulló csillagok megfigyelése 1884." czímű értekezéseiket olvasták föl (p. 278.); [...] Április 20-án: [...] Konkoly Miklós t. t. a) "A napfoltok gyakoriassága 1872-1884. és b) Adatok a Jupiter physikájához az 1884-ki megfigyelésekből" czímű értekezéseit olvasta föl ; s Gothárd Jenő "Tanulmányok a csillagászati photographia terén" czímű értekezését mutatta be; (p. 279.)" [HAI.]

[SEMSEY Andor:] A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye. Rendszeresen összeállította Semsey Andor, a Nemzeti Múzeum tiszteletbeli első őre. Budapest, 1886. 10. p. 253 helyen hullott meteorit adatainak felsorolása az első szint rendszere szerint. Ugyan ez megjelent német nyelven is Die Meteoritensammlung des Ungarischen National-Museum in Budapest" címmel. [IBQ.]

TÖRÖK József: Emlékbeszéd Tarczy Lajos rendes tag felett. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjai fölött. 3. köt. Budapest, 1886. M. Tud. Akadémia. 11 p. [SRG.]

Napihirek. = Budapesti Hirlap 6. 1886. okt. 7. 278. sz. p. 6. (Csillagászati fölfedezések.) Bártfay A. József müegyetemi tanársegéd és obszervátor két hazai fölfedezéséről értesiti lapunkat. Levele igy hangzik: Ward angol csillagász a mult év aug. 19-dikén éjszakáján egy uj csillagot fedezett föl az Andromeda nevü ködben, a felfedezést kimeritöen ismerteté annak idején a hazai sajtó is, az Andromeda Nova az év végével ismét eltünt, e hó 2-án
Kövesligeth dr. Radó barátom Kis-Kartalról kelt levelében a következőket irja: „Az Andromeda ködben ismét mutatkoznak változások előjelei. Okt. 3-án a müegyetemi obszervatorium 5. refraktorával azonnal vizsgálni kezdtem a ködöt s 9h B. k. i. a ködben a mult évben feltünt s ismét elenyészett csillagot felfedeztem. Ma este 10h 30m mint az okt. 4-iki, különösen az 5-iki észlelések valamint a mai napon az Andromeda rajzokkal tett összehasonlitások a felfedezést megerősitik. Tegnap (5-én) a sárgás szinü csillagot igen jól észleltem, dacára a rossz levegőnek. Ugyancsak 3-án a köd centrumához közel jobbra fel-fel csillámlani láttam egy igen fénygyenge csillagot, de ennek konstatálására még több észlelés szükséges.
Mint ma értesülök, tőlem függetlenül, Gothárd Jenő a herényi obszervatoriumon fotografálva az Andromeda-ködöt, szintén látta e csillagot. Ugyancsak Gothard a Lant nevü csillagkép ismeretes gyürüködében fotográfiai uton látható csillagot fedezett föl, midön ez érdekes tárgyat szeptember elején fotografálta. Egy későbbi felvétel megerösiti a felfedezést, mert a mintegy 9-ed nagyságu uj csillag csakugyan ott van a gyürüköd teljes közepén. A felvétel 1h 10m alatt történt s a ködön sokkal több képlet látható mint távcsövön át nézve, ugy látszik, mintha a végeiken egymásba fonódott zárjel alakból állana. Az uj csillag vagy mag a középen igen tisztán látszik. Bécsben a 27 h. óriási teleskopon 3, bár nem egészen tiszta estén keresték, de mit sem láttak belőle, tehát csak fotográfiai uton látható. [SRG.]

(Az Andromeda Nova.) = Budapesti Hirlap 6. 1886. okt. 9. 280. sz. p. 7. Kövesligethy Radó aug- 30-iki felfedezése az Andromeda-ködben lévő csillag változásáról. [SRG.]

Az 1885-dik elmult év. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. jan. 1. sz. pp. 5-8. "Az északi fényt lefényképezni, melyet sajátságos színe miatt nem lehetett eddig, Fromhold tanárnak azalinos száraz lapra teljesen sikerült ez évben..." p. 6. ; "Mielőtt a mult - 1885-dik - évre e rövid pillantásunkat befejeznénk, lehetetlen, hogy Konkoly N. doktor O-gyallai nevezetes csillagvizsgálójáról meg ne emlékezzünk." p. 8. [SRG.]

BÁRTFAY J. Á.: A csillagok szín- és fényképekben. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. márc. 3. sz. pp. 68-69. "Gotthard Jenő, a herényi csillagvizsgáló tulajdonosa, hazánk legképzettebb és leglelkesebb astronomusainak egyike, felolvasásokat tartott Budapesten a "modern astronomia köréből." [SRG.]

F. Gy. - S. J.: Az égitestek lefényképezése. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. ápr. 4. sz. pp. 82-85. "Mouchez, párisi csillagvizsgáló, a franczia akadémia egyik közelebbi ülésén lelkesedett beszédben egy, a csillagászat fejlődésében valószínűleg örök nevezetességű tényt közölt, azt a fényes sikert értem, melyre a párisi observatoriumon több éven át fáradhatatlanul folytatott kisérletek a csillagos ég lefényképeztetésében végre vezettek. [SRG.]

F. Gy. - S. J.: Az égitestek lefényképezése. (Vége.) = Fényképészeti Lapok 5. 1886. jún. 6. sz. pp. 132-134. [SRG.]

VERESS Ferencz: A fényképészet történelme. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. júl. 7. sz. pp. 156-159. "Ez időben állítá fel Kepler is (1571-1642.) híres természettani törvényeit az égi testek mozgására vonatkozólag." p. 159. [SRG.]

Felolvasás. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. dec. 12. sz. p. 263. "Az akadémia III. osztályának egyik közelebbi ülésén Gotthard (!) Jenő mint vendég "Az égi testek photographiai levételéről" értekezett." [SRG.]

A mennyország fényképe. = Fényképészeti Lapok 5. 1886. dec. 12. sz. pp. 265-266. "A párizsi csillagvizsgálóban a Henry testvérek több év óta készítenek nagy sikerrel fényképeket egyes csillagokról." Vegyesek. [SRG.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1886 januárius 13-iki közgyülésig. = Földtani Közlemények 16. 1886. márc-ápr. 3-4. füz. p. 123. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijat lefizették 1886-ra. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 16. 1886. márc-ápr. 3-4. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

A világ legnagyobb távcsöve. = Fővárosi Lapok 23. 1886. jún. 8. 158. sz. p. 1153. [ZSE.]

Az uj Androméda-csillag. = Fővárosi Lapok 23. 1886. okt. 8. 279. sz. p. 2035. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Az égben. = Fővárosi Lapok 23. 1886. dec. 15. 347. sz. pp. 2537-2539. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: Az optikai üvegek előállításáról. = Fővárosi Lapok 23. 1886. jún. 12. 162. sz. pp. 1179-1180. Konkoly válasza "A világ legnagyobb távcsöve" c. cikkre (jún. 8). [ZSE.]

SOMOGYI Ede: Az üstökösök. = Fővárosi Lapok 23. 1886. jún.8. 158. sz. pp. 1147-1149. [ZSE.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III (math. és természettudományi) osztály első ülése 1886. január 18-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 1. sz. pp. 4-6. Konkoly Miklós értekezése "Astrophysikai megfigyelések és vizsgálatok az 1885. évből." Kivonat.
"Végre két ritka tüneményről kell még emléket tennem, melyeket hosszabb időn át észlelhetni alkalmunk volt: az Andromeda nagy ködében, és az Orion-csillagzatban feltűnt új csillag. Az elsőt szeptember 4-től egészen október 5-ig észleltük, a másodikat deczember 27-étől fogva." Az Andromeda új csillaga szeptember 5-én 7,5 nagyságú volt. A színét és spektrumát figyelték többször. [ez a csillag az M31 galaxisban 1885-ben feltűnt szupernóva volt, későbbi neve: S And.] "Az Orion új csillagának fényéről még keveset mondhatni; 6-od nagyságú s mély vörös színnel bírt. Spektruma majdnem egészen megegyezik az alfa Herculiséval."[ez az 1885 végén felfedezett "új" csillag egy mira változó, későbbi neve: U Ori.] [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenegyedik akadémiai ülés. A III (math. és természettudományi) osztály harmadik ülése 1886. márczius 15-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 2. sz. p. 31. Konkoly Miklós értekezése "Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885." Kivonat. [KSZ.]

Tagajánlások 1886-ban. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 3. sz. pp. 106-110. Heller Ágostot ajánlja lev. tagul Sztoczek József, Eötvös Lóránd, Szily Kálmán, Fröhlich Izidor, Schuller Alajos. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczadik akadémiai ülés. A III osztály hetedik ülése 1886. október 11-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 6. sz. p. 198. Konkoly Miklós felolvasta "901 állócsillag spectroscopos megfigyelése" című értekezését. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczadik akadémiai ülés. A III osztály hetedik ülése 1886. október 11-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 6. sz. pp. 198-199. Gothárd Jenő mint vendég, felolvasta "Tanulmányok az égitestek photographálása terén" című dolgozatát. Kivonat. [KSZ.]

Harminckettedik Akadémiai ülés. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 7. sz. p. 236. Gothard Jenő levélben tudatja Than Károllyal, hogy lefényképezte a Barnard-Hartwig üstököst. [SRG.]

KRUSPÉR István: A műegyetem órái. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. 1-2. sz. pp.19-31. A budapesti déljelzés érdekében a pesti oldalon felépítendő műegyetemen órát helyeznek el a nagyközönség tájékoztatására. A geodéziai szertárban két normálóra van felállítva, az egyik egy Kralik-féle ingaóra, csillagidő szerint jár s az épület tetején levő csillagászati obszervatóriumban elhelyezett mellékórát és egy kronográfot hajt; a másik pedig Arnold angol órástól középidő szerint jár, az utcai nyilvános órát hajtja és reggeli 7 órától esteli 7 óráig minden óra elején csenget. Az utcai nyilvános óra ingaórának látszik, de valójában elektromosság hajtja. Az óra Arzberger rendszere szerint Urbán bécsi csillagdai órás által készítetett. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Asztrophyzikai megfigyelések és vizsgálatok 1885. évből. Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. 3-4. sz. pp. 77-79. Benne: Kövesligethy. mint aki megvizsgált 34 állócsillagot (1-3 nagyságrendűeket), hogy a földre sugárzott összes energiájukat meghatározza. A legerősebbnek a Siriust találta, leggyengébbnek a gamma Cassiopeiae-t. Előbbi 62 utóbbi 4 milligramm milliméter négyzetcentiméteren és másodpercenként. p. 77. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885-ben. Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. 6. sz. p. 152. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések és vizsgálatok 1885-ben. Az Ó-gyallai Csillagvizsgáló közleményei. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. 6. sz. pp. 172-184. Állócsillagok spektrál észleletei. Üstökösök megfigyelései. Nova Andromedae és Nova Orionis új csillagok megfigyelései. A Fábry-féle üstökös észlelése. A Barnard és a Brooks-féle üstökösök, állócsillagok spektroszkópikus megfigyelése, az állócsillagok általános kisugárzó energiájának meghatározása a földünk légkörén kívül mérésekkel és elméleti munkával. A Tycho kráter és Mare Imbrium fényének összehasonlítása. p. 172.: "A megfigyelésekből és vizsgálódásokból az oroszlánrész dr. Kövesligethy Radó observátor urat illeti, ki ez évben is, mint azelőtt, a legnagyobb szorgalommal s önzetlen odaadással folytatta tudományos búvárkodásait." [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A Kir. József Műegyetem Observatoriumának földrajzi szélessége. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. 7. sz. pp. 208-223. Eredménye: 47 fok 29’ 34,73". [SRG.]

GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálása terén. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1886. 1-2. sz. pp. 2-5. Vendégként tartott felolvasás szövege. [SRG.]

Csillagfényképészeti tanulmányok. III. /Hír/ = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1886. 3-4. sz. p. 8. [SRG.]

JAHN Károly - BENKŐ Gábor: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1885-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 11. 1886. 8. köt. 1. füz. p. 68. [SRG.]

SCHWAB Frigyes: Nehány csillag fényváltozásáról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 11. 1886. 8. köt. 2. füz. 133-140., 2 t. Schwab Frigyes egyet. mechanikustól. Kolozsvártt, 1886. ápril hóban. I. Észleletek Mira omikron Ceti csillag fényváltozásáról. Az észlelt maximum 1885. február 7-én = 3,0 m fényerejű.; Az észlelt maximum 1886. január 7-én 5,35 m fényerejű. Észleléseinek táblázatos adatai 1885. jan. 17 - 1886. febr. 28-ig, 94 fénybecslés.; II. Megfigyelések Khi’ Orionis mellett megjelent új csillagról. Észlelési táblázatos formában 1885. dec. 13 - 1886. máj. 2-ig, a fénygörbe középvonalának 29 fényességértéke 5 naponként. A változócsillag későbbi neve: U Ori. [KSZ.]

SCHWAB Fr. [Frigyes]: Adalék a Khi’ Orionis mellett megjelent uj csillag ismeretéhez. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 11. 1886. 8. köt. 3. füz. p. 237. "(II. füzet 138. l.-hoz)." A Kisebb közlemények című rovatban. [HAI.]

Napi hirek. = Pesti Hirlap 8. 1886. okt. 7. 278.(2795.) sz. p. 4. (Andromeda rediviva.) Bártfay A. József müegyetemi csillagász ur a következő érdekes és hazai csillagászainknak valóban dicsőségére való fölfedezésekről értesit bennünket. I. Ward angol csillagász a mult év aug. 19 éjjelén az Andromeda nevü ködben egy uj csillagot fedezett fel; a felfedezést annak idején kimeritően ismertető a hazai sajtó is. Mint tudjuk, az Andromeda Nova az év végével eltünt. E hó 2-án dr. Kövesligethy Radó barátom K. Kartalról kelt levelében a következőket irja: "Az Andromeda ködben ismét mutatkoznak változások előjelei." Okt. 3-án az observatorium 5” refraktorával azonnal vizsgálni kezdtem a ködöt s 9 óra b. k. i. a ködben az elenyészett csillagot ujból fölfedeztem, ugyanazon este 10 óra 30 p. mind az okt. 4-iki, de különösen 5-iki észlelések valamint a mai napon eszközölt Andromeda-rajzokkal való összehasonlitások a fölfedezést megerősítik.
Okt. 5-én 10 órakor a sárga csillagot már igen jól észlelhettem, dacára a rossz levegőnek. Ugyancsak okt. 3-án a köd centrumától közel jobbra fel-fel csillámlani láttam egy igen fény-gyenge csillagot, de ennek konstatálására még több észlelés szükséges. Mint ma értesülök, tőlem függetlenül Gothárd Jenő a herényi csillagdán ugyanazon estén fotografálva az Andromeda ködöt, szintén felfedezte a csillagot. II. Ugyancsak ő a Lant nevü csillagkép ismeretes gyürüködében fotográfiai uton látható csillagot fedezett föl, midőn ezen érdekes tárgyat szeptember elején fotografálta. Későbi felvételek ezt megerősítik. Az uj csillag mintegy 9-ed nagyságu s a ködön sokkal több részlet látható, mint távcsövön át nézve. Bécsben a 27" óriási teleskóppal három, bár nem egészen tiszta estén keresték, de mit sem láttak belőle, tehát csak fotográfiai uton látható. [SRG.]

(Andromeda rediviva.) Bártfai A. József közleménye. = Pesti Hirlap 8. 1886. okt. 9. 280.(2797.) sz. p. 6. Kövesligethy Radó az Andromeda ködben szept. 30-án mint különálló magot ismerte fel a novát, okt. 2-án Konkoly úr ennek nyomán szólította fel Gothard Jenőt a tünemény fényképezésére, de nem publikálták felfedezésüket. [SRG.]

Tudomány. = Pesti Hirlap 8. 1886. okt. 12. 283.(2800.) sz. p. 5. (A magy. tudományos akadémia) III. osztálya ma d. u. Stoczek József elnöklete alatt ülést tartott. Első értekező Konkoly Miklós l. tag bejelenti az Andromeda Nova ujbóli felfedeztetését, melyet - mint már lapunk 9-iki számában közöltük, - legelébb K. Kartalon észleltek. Majd bemutatja a déli égöv átkutatásának III. befejező részét 10°-tól-15°-ig. Az első részt az 1884. febr. 18-iki, a II. részt 1885. febr. 16-iki ak. ülésen mutatta be, mely értekezések 1230 álló csillag spektroskopikus vizsgálatát tartalmazzák. A ma bemutatott befejező rész 855 állócsillag vizsgálását tartalmazza. Az öszszes észlelt csillagok száma 2085, ezekből tartozik az I. typusba 1046, a II. typusba 881, a III. typusba 117, bizonytalan 41. Az észleléseket dr. Kövesligethy Radó obszervátor eszközölte.
Gothard Jenő mint vendég: "Tanulmányok az égi testek fotografálása terén II. rész" cimü értekezést olvasta fel. A szerző a csillagászati fotografia minden ágát, saját tapasztalatai nyomán ismerteti az értekezésben, mely tulajdonképen az általa szerkesztett müszerek körülményes leirását, s a részben önállóan kigondolt, részben mások tapasztalatai nyomán a szükséghez képest módositott eljárások ismertetését tartalmazza. - A herényi obszervatórium jelenben a csillagászati fotografia minden ágára be van rendezve, sőt némely ágra nézve a berendezés tökéletesnek mondható, különösen a csillagok, csillagcsoportok és ködök fotografálására minden kivánatnak megfelel. Egész uj módszer szerint eszközli a felolvasó a Napkorona napfogyatkozás nélküli fotografálását, a csillagcsoportok szinképének s a meridián megfigyelések felvételét. - A másfél esztendei felvételek bemutatását a legközelebbi ülésre igérte. [SRG.]

A hold befolyása az időjárásra. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 10. 1886. 3-4. füz. pp. 179-183. "Az a hiedelem, hogy a hold befolyást gyakorol az időjárásra még most is általánosan el van terjedve. Az emberek egyrésze azt hiszi, hogy az egyes holdfény változatok folytán változik az idő is, más része állítja, hogy az egész hónapra határozza meg az időt a hold. Mi igaz ebben a hiedelemben, mely egyáltalában nem támaszkodik semmiféle tudományos észlelésekre? [...] Az e téren tett vizsgálódásokat s ezek ere dményét kimerítően és pontosan egybeállitotta Dr. van-Bebber egy az újabb időben megjelent könyvben. Ezek a vizsgálódások két irányban mozogtak: egyrészt szemügyre vették az egyes holdfény-változatok idejébe eső időváltozásokat, másrészt vizsgálták általában a hold befolyását az időjárás egyes tényezőire u. m. a légnyomásra, hőmérsékletre, felhőzetre sat. [...]
Ha a holdnak befolyása van az időjárásra, akkor cyklonokat és anticyklón okát kellene neki előidéznie, vagy pedig azok haladására és elterjedésére befolynia. Ha tehát valaki jelenleg fenn akarja tartani a hold befolyásáról való nézetét, azt csak ezen az alapon teheti. Ilyen nézetet vallanak Dr. Overzier, Falb és báró Friesenhof. [...] Ehhez járulnak még a pontos észleletek, melyekkel az ár és apály által a légnyomásban okozott külömbségeket megmérték. Ugyanis az ár és apály közti normális nyomáskülömbség az egyenlítő tájékain, hol az a földön legnagyobb, a barometer higanyoszlopán csak 0,2 mm-t, legfölebb 0,24 mm-t tesz, a szökő ár és gyönge ár közti külömbség pedig ennek a csekélységnek csak ötödrésze. Ily csekély hatásból nagy következményeket, mint pl. cyklonok támadását vagy azok erősítését magyarázni pedig merész dolognak látszik ..." [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Nevezetes protuberancziák. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. jan. 197. füz. p. 35. Apró közlemények. [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Csillagmappák fotografiai úton. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. jan. 197. füz. p. 36. Paul és Prosper Henry csillagfotografáló készülékével a Tejút egyes részeiről csináltak fotókat. Apró közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztályának 1883. november 12-ikén tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 16. 1886. jan. 173. füz. pp. 38-39. Konkoly Miklós "Asztrofizikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban" címen több rendbeli észleletet terjesztett be. Bemutatott Gothard Jenő részéről egy új spektroszkópot. Kövesligethy Radó nevében "Mathematikai spektrálanalízis mint az asztrofizika alapja" címen vizsgálatokat jelentett be. [SRG.]

  A magy. tud. Akadémia III. osztályának január 18-ikán tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 16. 1886. márc. 199. füz. pp. 131-132. Konkoly Miklós tiszt. tag tett jelentést az ó-gyallai csillagvizsgálón 1885-ben végezett asztrofizikai megfigyelésekről és vizsgálatokról. Végre pedig Gruber Lajos kir. meteorológ mint vendég adta elő ily czímű értekezését: "A földnehézség meghatározása Budapesten a reverzionális inga segítségével" bemutatván egyszersmind magát a műszert is... Természettudományi mozgalmak a hazában. [HAI.]

  Dr. L. F. [LAKITS Ferenc]: Két, szabad szemmel látható üstökös. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. ápr. 200. füz. pp. 178-179. Fabry és Barnard üstökösökről. [SRG.]

Dr. L. F. [LAKITS Ferenc]: A fotografálás az asztronómiában. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. ápr. 200. füz. p. 179. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia III. osztályának márczius 15-ikén tartott ülésen... Konkoly Miklós tiszt. tag a hullócsillagoknak 1885. év folyamában Magyarországon történt megfigyeléséről értekezett. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. jún. 202. füz. p. 282. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

KASSAI RAISZ Miksa: A Vulkán bolygó. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. jún. 202. füz. p. 285. Kiszámította a Vulkán bolygó pályaelemeit. Apró közlemények. [KSZ.]

  Az Erdélyi országos Múzeum Egyesület orvos-természettudományi szakosztályának f. évi ápril 9-ikén tartott természettudományi szakülésén... Schwab Frigyes közli azon észleletei adatait, melyeket Mira omikron Ceti csillag fényerejére és színére vonatkozólag 1885-ben és 1886-ban tett. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. júl. 203. füz. p. 320. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  A magy. tud. Akadémia III. osztályának rendes havi ülésen április 12-ikén a következő tárgyak kerültek előadásra... Kruspér l. rendes tag a budapesti József-műegyetemi obszervatórium földr. szélességének meghatározását ismerteti, melyet Lakits Ferenc műegyetemi tanársegéd hajtott végre. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. aug. 204. füz. p. 363. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Az Erdélyi országos Múzeum Egyesület orvos-természettudományi szakosztályának f. évi május 14-ikén tartott természettudományi szakülésén... Schwab Frigyes közli azon megfigyeléseit, melyeket a khí1 Orionis mellett levő új csillag fényerejére és színére vonatkozólag december közepétől május elejéig végzett. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. aug. 204. füz. p. 363. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Társulati ügyek. Jegyzőkönyvi kivonatok a társulat üléseiről. I-IX. Természettudományi estélyek. 1885. deczember-1886. április. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. aug. 204. füz. p. 364. Gothárd Jenő két előadást tartott "Az ujabbkori csillagászat eszközeiről és megfigyelésmódjairól." Az első estélyen a csillagászati műszerek fő alkotó részeit, a prizmát, a lencsét és a tükröket ismertette; ezután terjedelmesen beszélt a teleszkópok különböző alakjairól, nagyításukról és felállításukról, végre pedig a csillagászati megfigyelésekre alkalmas helyiségek kellékeiről és berendezésökről.
Második estélyen elmondta, hogy mire és miként lehet az előbb megismertetett eszközöket használni. Beszélt azokról a finom mérő eszközökről, melyek a teleszkóppal összekötve, az égi testek méreteinek és helyének pontos meghatározására használhatók. Előadását a szinképelemzés és a fotografia csillagászati alkalmazásának ismertetésével fejezte be. Mindkét előadását kisérleti mutatványokkal kisérte. (Megjelent mint a Népsz. term. tud. Előad. Gyüjteményének 53-ik füzete, 21 rajzzal.) [SRG.]

  BÁRTFAY József: A csillagködök és változócsillagok. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. nov. 207. füz. pp. 466-475. [SRG.]

  R. A. L.: A Nap állandója. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. nov. 207. füz. pp. 486-487. Apró közlemények. [SRG.]

A m. tud. Akadémia III. osztálya a nyári szünet után első ülését október 11-én tartotta. Az előadások sorát Konkoly Th. Miklós nyitotta meg, ki a déli éggömb csillagainak színképeinek vizsgálatáról tartott bemutatót. Erre Gothard Jenő mint vendég "Az égi testek fotografiai felvételéről" értekezett. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. nov. 207. füz. p. 490. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A változó csillagok jelenségének magyarázatáról. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. dec. 208. füz. pp. 507-511. Apró közlemények. [SRG.]

  LENGYEL István: 1885-ben elhúnyt természettudósok. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. dec. 208. füz. p. 514. Baeyer, Johann Jacob (1794. nov. 5. - 1885. szept. 10.); Breton des Champs (- 1885. szept.). [SRG.]

  Az erd. országos Muzeumegyesület természettudományi szakosztályának f. évi október hó 8-án tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 18. 1886. dec. 208. füz. p. 530. "Schwab Frigyes egyetemi mechanikus az éta Aquilae csillag fényváltozására vonatkozó megfigyeléseit közli. 1877-től 1886-ig tett fényerő mérésének adatait - kifejezve az észleleti anyagból szerkesztett saját fényskálája részeiben - táblázatban összeállítva mutatja be. E táblázat adataiból levezeti a fénymaximumokat és minimumokat, melyek, egy közép változati időre redukálva, Argelander elemeitől nagy eltérést nem adnak.
Ezen elemek alapján számította ki minden észleleti adatra nézve az időt a legutóbb elmúlt minimum idejétől kezdve. Az így kapott 661 redukált adatból 12 tagú csoportokban a középértékeket alkotta, mely 55 középértékű adat képezi alapját a normális közepes fénygörbének. A fénygörbét külön rajzlapon szerkesztve bemutatja s ismerteti annak tulajdonságait, mellékelvén - összehasonlítás kedvéért - az Argelander adatai szerint szerkesztett fénygörbét is. Végül egy eljárást közöl, melylyel az éta Aquilae-nek fényereje tetszés szerinti időben meghatározható." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. Természettudományi mozgalmak a hazában. [HAI.]

(Arago) = Uj Magyar Sion Tizenhetedik évi folyam 1886. 6. füz. pp. 479-480. "...a híres franczia tudós 1847-ben népszerű csillagászati előadásokat tartott a párizsi kir. observatoriumban, s mozgásba hozta az egész várost." 1853-ban halt meg. [SRG.]

Dr. Solymos: Keresztény természettudósok. = Uj Magyar Sion Tizenhetedik évi folyam 1886. 12. füz. pp. 886-891. "Laplace Péter Simon hires csillagász, született 1749. Beaumout-en-Auge-ban. Meghalt 1827. már. 5." pp. 887-888. Rövid életrajz. [SRG.]

Sarkfény a Tundra vidékén. = Vasárnapi Ujság 33. 1886. jul. 18. 29. sz. p. 471. "...tündöklő fényben ismét és ismét feltűnik a "sornidad", az isteni tűz, a fénylő sarkfeny..." [HAI.]

A magyar tud. akadémia harmadik osztálya (mathematika és természettudomány) e hó 11 -iki felolvasó ülése... = Vasárnapi Ujság 33.1886. okt. 17. 42. sz. p. 681. "Konkoly Miklós a déli égöv álló csillagainak spekroskopos megfigyeléséről szóló katalógus befejező harmadik részét adta be. E jelentékeny munkát az ó-gyallai csillagvizsgálón végezték, s több évi fáradozás eredménye. Utána Gothárd Jenő, mint vendég, terjesztette elő tanulmányait az égi testek fényképezéséről, mely czélra az ő herényi csillagvizsgáló intézete oly gazdagon van fölszerelve, hogy némely ágra nézve tökéletesnek mondható. A vendéget és tanulmányát megéljenezték." [SRG.]

Irodalom és művészet. = Vasárnapi Ujság 33. 1886. okt. 17. 42. sz. p. 681. A magyar tud. akadémia harmadik osztálya (mathematika és természettudomány) e hó 11-iki felolvasó ülése elnökválasztással volt egybekötve. Ezt megelőzőleg történtek az előadások. Konkoly Miklós a déli égöv álló csillagainak spekroskópos megfigyeléséről szóló katalógus befejező harmadik részét adta be. E jelentékeny munkát az ógyallai csillagvizsgálón végezték, s több évi fáradozás eredménye. Utána Gothárd Jenő, mint vendég, terjesztette elő tanulmányait az égitestek fényképezéséről, mely czélra az ő herényi csillagvizsgáló intézete oly gazdagon van fölszerelve, hogy némely ágra nézve tökéletesnek mondható. A vendéget és tanulmányát megéljenezték. [SRG.]

A magyar tud. akadémia decz. 13-iki ülését... = Vasárnapi Ujság 33. 1886. dec. 19. 51. sz. p. 829. "Than elnök ezután bemutatta Gotthard Jenőnek levelét, melyben arról tudósítja az akadémiát, hogy a most reggelenként látható Barnard-Hartwig-féle üstököst a herényi obszervatóriumban több ízben sikerült lefényképeznie. Az akadémia harmadik osztályának legközelebbi ülésén tüzetes ismertetés mellett be fogja mutatni a fényképi fölvételeket." [SRG.]

          1887.

CHYZER Kornél: Megemlékezés a vándorgyűlés elhunytjairól. (Zarándi Knöpfler Vilmos, Montedegoi Albert Ferencz, Bogdándi Sztupa György, Say Mór, Muraközi Rózsay József, Faludi Géza, Pollák László, Bódogh Albert.) Előadta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXIII-ik vándorgyűlésének 1886. évi aug. 22-én Buziáson tartott megnyitó ülésén. Budapest, 1887. Rudnyánszky A. Könyvnyomdájából. 16 p. Csillagászat: Montedegói Albert Ferenc. pp. 5-8. [REZ.]

  KÁLMÁNYLajos: Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban. A Hold nyelvhagyományainkban. Budapest, 1887. Kiadja Magyar Tudományos Akadémia. Franklin-Társulat nyomdája. 20 p. /Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből 14. köt.5./ "Fölolvastatott a M. T. Akadémia 1887. május 2-án tartott ülésén". A Holddal kapcsolatos hiedelmekről, csillagászati vonatkozásokkal is. A Hold tisztelete. Jóslás a Holdból. A Hold foltjaival kapcsolatos nézetek. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCLXXXVII-re [1887-re]. Budapest, 1887. Kiadja a M. T. Akadémia, Hornyánszky Viktor sajtója. 354 p. Csillagászat: 3-70. Csillagászati és közönséges naptár MDCCCLXXXVII-re. Időszámítás. Ünnepszámítás (p. 5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Órák a valódi délben. A Nap, a Hold, a bolygók koordinátái, kelte, delelése, lemenetele, a bolygók láthatósága (pp. 6-53.). Égi tünemények 1887-ben (pp. 54-65.). A csillagászati és közönséges naptár berendezése. (pp. 66-69.). Jegyek és rövidítések (pp. 69-70.).
III. A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: Konkoly T. Miklós, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, bölcs, tudor, a londoni Astronomical society, az Association scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a k. m. természettudományi társulat tagja, a bécsi Photographische Gesellschaft, s a bécsi Electrotechnischer Verein tagja, az ó-gyallai csillagda tulajdonosa s vezetője. L. Ó-Gyallán. Lev. taggá választatott jún. 8. 1876., tiszteletivé jún. 5. 1884. (p. 207.). Levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jún. 14. 1878. (p. 217.). [...] Állandó bizottságok. VII. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 222.). Márczius 15-én [...] Konkoly Miklós t. t. számot adott a "Hulló csillagok megfigyeléséről a magyar korona területén 1885." (p. 269.). [...]
"Az Akadémia által kiadott munkák, folyóiratok és időszaki nyomtatványok sora:" Gothárd Jenő, Hüninger Adolf, Konkoly Miklós, Kövesligethi Radó, Schulhof Lipót, munkáinak felsorolása az "Értekezések a mathematikai tudományok köréből" című kiadványsorozat 1885-ös köteteiből. (pp. 282-283.). [HAI.]

PANYÁK Ede: A magyarországi középiskolákban 1850 - 1885-ig megjelent összes programmértekezések repertoriuma. Szerkesztette Dr. Panyák Ede kir. kath. főgymnas. tanár. Budapest, 1887. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet. és Könyvnyomda, Franklin nyomda. 183 p. A szerző előszava Eperjesen kelt 1887. júl. 28-án. Az 1850. jan. 23-án kiadott rendelet szerint minden gimnázium és reáliskola a tanév végén értekezéseket magában foglaló programot (értesítőt) adjon ki. Ezeket nézte át országosan a szerző és foglalta tantárgy szerinti csoportosításba ez a könyv. Csillagászat: p. 25. A természettan, csillagászat és vegytan tanításmódja. pp. 61-62. Mennyiségtani földrajz. pp. 63-64. Természettani földrajz. pp. 77-78. Fénytan. Ezekben 40 darab csillagászati tárgyú értekezés adatait is felsorolja. [KSZ.]

SCHWAB Frigyes: Néhány csillag fényváltozásáról. Kolozsvár, 1887. 54 p. [SZF.]

CZÓGLER Alajos: VII. Fejezet. A kozmografia elemei. In: Czógler Alajos: Természettan. A középiskolák felsőbb osztályai számára. Budapest, 1887. Franklin-Társulat. pp. 303-320. [ZSE.]

CHYZER Kornél: Megemlékezés a vándorgyűlés elhunytjairól. (Előadta a XXIII-ik vándorgyűlés 1886. évi aug. 22-én Buziáson tartott megnyitó ülésén.). In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1886. augusztus 22-26-ikáig Buziás-Temesvárott tartott XXIII. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerkesztették a Központi Választmány megbizásából Staub Móricz, Schächter Miksa. Budapest, 1887. Rudnyánszky A. Könyvnyomdájából. pp. 67-82. Csillagászat: Montedegói Albert Ferencz. pp. 70-73. [HAI.]

Dr. L.: Venus és Jupiter. Tárcza. = Felvidéki Közlöny 9. 1887. máj. 04. 35. sz. pp. [1-2.] "...A nap ez idő szerint nálunk két óra után körülbelül egy negyed órával megyen le. Ha azért valaki napszállta után, mondjuk nyolcz órakor olyan helyre áll, ahonnét kelettől délen át nyugatig az égen szabadon széttekinthet, a többiek között két feltűnő csillagot fog megpillanthatni. Arczczal délnek fordulva az egyiket jobbján, nyugattól valamivel észak felé, s a horizon felett mintegy harmincz foknyira. Ez a Venus, egyik legragyogóbb csillaga. A másikat balján, kellettől kissé dél felé, s a Venussal csaknem egyenlő magasságban. Ez a Jupiter, a bolygók legnagyobbika. Fényesen tündöklik mind a kettő. Az első lefelé megyen, s már tiz és fél órakor lenyugszik, a másik emelkedőben van, látható egész éjjel s csak reggel négy óra felé merül a horizon alá. ..." [HAI.]

Dr. L.: Venus és Jupiter. (Folytatás.). Tárcza. = Felvidéki Közlöny 9. 1887. máj. 7. 36. sz. p. [1.] "Már említettük a Venus rendkívüli fényét, ám néha oly nagy, hogy valóságos árnyékot vet, s ami által a csillag, kivált ha helyét az égboltozaton ismerjük, olykor fényes nappal is látható. E fény erőssége természetesen változik a bolygónak állása szerint a Naphoz és Földhöz. Legnagyobb körülbelül 35-40 nappal az alsó együttállás előtt vagy után, mikor a bolygó 40 foknyira áll a naptól keletre vagy nyugatra. Ilyenkor Seidel és Zöllner mérései szerint, fénye 40 szer meghaladja a különben oly fényes Vega vagy Capella csillagokat. Mivel ez idén az alsó együttállás szept. 20-án következik be, legnagyobb fényében foghatjuk látni a Venust aug. 14-kén mint esti csillagot és ismét okt. 31-kén mint hajnali csillagot. [...] A Vénus átvonulása a Nap előtt nem valami gyakori jelenség, 243 év folyamán mindössze négyszer fordul elő. Századunkban kétszer is megesett ugyan 1874-ben és 1882-ben, de a legközelebbi csak 2004-ben fog bekövetkezni. ..." [HAI.]

Dr. L.: Venus és Jupiter. (Folytatás.). Tárcza. = Felvidéki Közlöny 9. 1887. máj. 11. 37. sz. p. [1.] "Ha a Venus méltán megérdemli nevét, nem kevésbé érdemli azt meg ama másik ragyogó csillag is, ott esti egünk keleten, a Jupiter, mert tényleg bolygórendszerünk leghatalmasabbika, hogy úgymondjuk, óriása. A Venussal együtt az égboltozat legfényesebb csillaga, s a múlt hó 21-én, mikor a Nappal épen szemben állott, fénye a Capella fényét tízszeresen múlta felül. Igaz ugyan, hogy a bolygók tömege együtvéve is alig éri el a Nap tömegének egy hétszázadik részét, de azért a Jupiter egymaga is, térfogatát tekintve másfélszer, tömegét tekintve pedig kétszer nagyobb, mint a többi bolygó ismét együttvéve. [...] A Jupiter azonban nemcsak csekély sűrűségénél, izzó tömegénél és saját fényénél fogva hasonlít a Naphoz, de főleg azért, mert körülötte is több égitest kering, úgy hogy a Jupiter világa méltán nevezhető a naprendszer kisebbített kiadásának.
E holdakat jól látó ember néha szabad szemmel is láthatja, de azért még sem tudott róluk a világ semmit mindaddig, míg nem sokkal a messzelátó feltalálása után, Galilei 1610 január 7-én azok három elsejét, s hat nappal későbben a negyediket is föl nem fedezte. ..." [HAI.]

Dr. L.: Venus és Jupiter. (Vége.). Tárcza. = Felvidéki Közlöny 9. 1887. máj. 14. 38. sz. pp. [1-2.] "Hogy a sötétség bajnokainak szemét a Jupiter holdjai nagyon bántották, ezen nem kell csodálkoznunk, mert épen e holdak bizonyították a Földnek a többi bolygókkal való rokonságát, s azt, hogy a világűrben a Földön kívül még más centrum is van. Galilei 1612-ben már közzé tette e holdak keringési idejét is, s azoknak a földről igen jól látható és igen gyakran előforduló fogyatkozásait a geográfiai hosszúság meghatározására ajánlotta. ..." [HAI.]

(Dr. L.): Napfogyatkozás 1887. augusztus 19-én. = Felvidéki Közlöny 9. 1887. aug. 17. 65. sz. pp. [1-2.] "F. hó 19-én rendkívül érdekes és elég ritka természeti tünemény lesz földünk egynémely helyein szemlélhető: teljes napfogyatkozás. Csak némely helyein, mert mig a teljes holdfogyatkozás földünk mindazon pontjain látható, melyeknek ez időben a hold egyáltalában látóköre felett áll, addig a teljes napfogyatkozás a földnek csak azon helyein mutatkozik, melyek a hold belárnyékába esnek, mig a félárnyékába jutott helyeken a fogyatkozás csak részleges, árnyékba nem merült helyeken pedig természetszerűleg épenséggel nem vehető észre. Ebből érthető meg, hogy habár a teljes napfogyatkozás földünkön gyakoribb is a teljes holdfogyatkozásnál, a földnek ugyanazon pontjain az előbbi mégis nagy ritkaság. Nálunk például teljes napfogyatkozás 1842-ben volt, s újra csakis a jövő század vége felé fog előfordulni. ..." [HAI.]

Félelmes napok. = Felvidéki Közlöny 9. 1887. szept. 7. 71. sz. p. [3.] "Falb Rudolf, a lipcsei csillagász, kinek a földrengésektől megvan az ő külön elmélete, melyet a tudomány sehogy sem akar elfogadni, most ismét azzal ijesztgeti a világot, hogy a hold befolyásának révén, megint félelmes napok várhatók. Azt mondja, hogy az e hónapban volt holdfogyatkozás nagy hatással volt földünk légkörére, mert rendkívüli esőzések, sőt havazások is voltak utána. Most három rossz napot jósol: szeptember 17-ikét, mikor nagyon, október 2-ikát, mikor kevésbé és október 16-át, mikor igen nagyon kell attól félni, hogy földindulások lesznek. Hogy hol, arról nem szól a német jós, akinek meg van az a jó szokása, hogy minden orákulumát beteljesedettnek veszi, mert tudtudvalevőleg nem múlik el nap, hogy a földgolyó valamely részét, ingás ne rázná meg. Most például azzal dicsekszik hogy augusztus 21-én, mikorra ő földrengést jósolt, csakugyan volt nagy földindulás Turkesztánban." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

GOTHARD Jenő: A herényi obszervatórium fotográfiai felvételei. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 1. füz. pp. 8-9.; 2. füz. pp. 27-29. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Tapasztalatok a csillagászati- és szinkép fotografia terén. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 8. füz. pp. 116-121. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Néhány csillagfényképészeti műszerről. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 9-10. füz. pp. 129-133. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A szinérző lapok tartósságáról. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 11-12. füz. pp. 173-175. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Közlemények a herényi astrophisikai observatóriumból. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 11-12. füz. pp. 175-177. [SRG.]

VERESS Ferencz: Előrehaladások fényképészeti terünkön a letünt 1886-ban. = Fényképészeti Lapok 6. 1887. jan. 1. sz. pp. 14-19. "Janssen tanár pedig a nap megfigyelésére használta fel fényképészetünket kiváló nagy eredménynyel Párisban. 1885-ben a napban támadott szokatlan nagy foltot ugyanazon év junius 22-én nagyon jól sikerült levennie;..." p. 15. [SRG.]

A csillagos ég fényképe. = Fényképészeti Lapok 6. 1887. máj. 5. sz. pp. 96-98. "Apr. hó 16-án nyilt meg Párisban a csillagvizsgálók nemzetközi konferencziája, melynek czélja az, hogy az egész csillagos égről fénykép levételeket készítsen." Vegyesek. [SRG.]

SZILÁGYI B. Károly: A napfogyatkozásról. = Fényképészeti Lapok 6. 1887. okt. 10. sz. pp. 204-206. "A folyó év augusztus 19-ki napfogyatkozás megfigyelésének eredményéről tudosítások érkeztek Oroszországba Pétervárra az egyes állomásokról. Az eredmény több megfigyelési állomáson - éppen mint Németországban - csaknem semmi vala; némelyiken azonban meglehetősen kedvező, de a legtöbben kielégítő." [SRG.]

Műkedvelő fényképészeink irodalmi életjelt is adnak magukról. = Fényképészeti Lapok 6. 1887. dec. 12. sz. p. 253. "Konkoly Thege Miklós dr. közelebbröl Halleban adta ki a következő munkát: "Praktische Anleitung zur modernen photographischen Operation und der Spectralphotographie im Cabinet"... A másik iró Gothard Jenő; műve különlenyomat Eder 1888-ik "Jahrbuchjából" e czimmel: "Erfahrungen auf dem Gebiete der Himmels- und Spectral-Photographie." Vegyesek. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Levél Scolik Károlyhoz, a "Photographische Rundschau" szerkesztőjéhez. = Fotográfiai Lapok 7. 1887. 3. sz. p. 64. [SRG.]

Gothard Jenő [levele] Scolik Károlyhoz. [Részlet]. = Fotográfiai Lapok 7. 1887. 4. sz. p. 85. [SRG.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1887 februárius hó 9-iki közgyülésig. = Földtani Közlemények 17. 1887. jan-márc. 1-3. füz. p. 83. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

  SEMSEY Andor: A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit-gyűjteménye. = Földtani Közlöny 17. 1887. ápr.-jún. 4-6. sz. pp. 191-200. 253 helyen hullott meteorit felsorolása a MNM gyűjteményében. "E jegyzékben néhány rövidítéstől eltekintve mi is követtük ama rendszert, mely szerint dr. Brezina A. a cs. kir. ásványtani udvari kabinet meteorit-gyűjteményének katalógusát (Jahrb. d. k. k. geol. R. A. XXXV. köt. 1885.) állította össze. Az e katalógusban adott sorozatot megváltoztatni nem akarván, egyelőre am a meteorit-csoportot, mely ott "intermediär"-nek neveztetett el, is megtartottuk; noha annak egyes tagjai a két szomszédcsoportba jobban elhelyezhetők volnának. ..." [HAI.]

MÁRKI Sándor: Hazánk leírói 1886-ban. = Földrajzi Közlemények 15. 1887. márc-ápr. 3-4. füz. p. 202. Konkoly az ó-gyallai csillagdában végzett astrophysikai megfigyelésekről számolt be. A többi megfigyelést Kövesligethy Radó obszervátor ismertette. [SRG.]

Tagsági dijukat fizették 1887-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 17. 1887. dec. 12. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

A csillagos ég térképe. = Fővárosi Lapok 24. 1887. máj. 6. 124. sz. p. 943 [ZSE.]

Fővárosi hirek. = Fővárosi Lapok 24. 1887. aug. 13. 222. sz. p. 1636. Magyar csillagászokról. Az e hó 19-dikén bekövetkező teljes napfogyatkozásnál magyar csillagászok is fognak észleléseket eszközölni. Dr. Konkoly Miklós, Gothard Jenő és mechanicusa jövő kedden indulnak Budapestről keleti Poroszországba s a megfigyelést vagy Brombergből teszik, hová már Konkoly Miklós külön meghivást kapott, vagy pedig Oletzko városból, mely az orosz-német határszélen fekszik. A tudománykedvelő báró Podmaniczky Géza pedig dr. Kövesligethy Radót, az ógyallai csillagda volt segédét küldi ki ugyanoda, ki is az emlitett csillagászokhoz csatlakozik.
Gothard Jenő a napfogyatkozást szándékozik fényképezni napkeltétől a tünemény végéig, s e célra az ó-gyallai napfényképező távcsövet fogja használni, mig a totalitás alkalmával a "koronát" egy Steimheil-féle lencsével fényképezi. Konkoly Miklós a "Korona" szinképét figyeli meg, annak szinét határozza meg egy általa szerkesztett műszerrel, esetleg a direkt intenzitását is megméri, mig dr. Kövesligethy a "Korona" szinképe zöld vonalának intenzitását határozza meg, s e végett a kartali kisebb távcsőre az ógyallai Merz-féle spektroskopot alkalmazza. Konkoly Miklósnak igéretét birjuk, hogy a napfogyatkozás után azonnal fogunk tőlük tudósitást kapni. Kivánatos, hogy az idő kedvezzen a megfigyelőknek, kik a tudomány iránti nemes hévből utaznak ki, vive magokkal értékes műszereiket. [SRG.]

Külföld. = Fővárosi Lapok 24. 1887. aug. 23. 230. sz. p. 1697. Brombergből irja lapunk egy barátja. Egész keleti Poroszországban eső esvén, a napfogyatkozás megfigyelése meghiusult. Brombergben volt állomáson: Appel Dániel amerikai csillagász, Meuse francia, báró Hertl, Dr. Spitaler, Dr. Oppenheim bécsi csillagászok, Dr. Kövesligethy és Bártfay József Budapestről, végre Konkoly Miklós és Gothard Jenő. Az idő egész Németországban augusztus 16-dika délutántól kezdve borus volt, helyenkint esővel, a napfogyatkozás után a levegő lehült és általános eső állott be. A csillagászok még 19-én mind eltávoztak ama reményben, hogy a jövő napfogyatkozás megfigyelése Egyiptomban szerencsésebb eredményeket fog felmutatni. Konkoly és Gothard Berlinbe utaztak ottani barátaikat meglátogatni. [SRG.]

Részleges holdfogyatkozás volt látható. = Magyar-Óvár és Vidéke 1. 1887. aug. 7. 19. sz. p. 88. 1887. augusztus 3-án 8.51 perctől. [SRG.]

  ORMAY Lajos: A csillagászat a positiv philosophia rendszerében. = Magyar Philosophiai Szemle 6. 1887. 4. füz. pp. 266-304. [HAI.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. [1.] = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 5. füz. pp. 328-344. 1. rész. A szentirási időszámitás. [SRG.]

FISCHER-COLBRIE Ágost: Természettudomány és szentírás a teremtéshez való viszonyukban. Irta Güttler Károly, bölcselettudor. Forditotta a csanádi növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája. Temesvárott. Nyomatott a csanádi-egyházmegyei könyvsajtón. Nagy 8-rétű XVI. - 325 l. = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 5. füz. pp. 389-393. "A harmadik rész a csillagok tudományának van szánva;..." Irodalom és művészet. Könyvismertetés. [SRG.]

(Modern tudomány és a sz. irás.) = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 5. füz. pp. 396-398. "Nemcsak Jozsuénak az amorreusokon vivott győzelmekor állt meg a nap "míg a nép boszut állott ellenségein;" hanem máskor is. ...Kifogástalan tanuságok bizonyitják, hogy a mühlbergi csatában, melyet V. Károly vivott a Szász választófejedelem ellen, ki akkor fogságba is esett, a nap megállt. Két jeles csillagvizsgáló nem régiben tudományos vizsgálat alá fogta a jelzett eseményt, hogy annak természetes okait, ha lehet kinyomozza." Hueran és Lagrange vizsgálatai. "Ismeretes, hogy mielőtt Jozsue a napmegállását leirja, kőesőről tesz emlitést, mely az ellenséges sereget borzasztóan megviselte." Rövid közlemények. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. (Folytatás.) = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 6. füz. pp. 427-444. [SRG.]

R. i. p.: (Cecchi Fülöp.) = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 6. füz. pp. 477-478. "...ki mint a természettudományok hirneves tanára és a flórenczi csillagda igazgatója hunyt el közelebb Flórenczben." Nekrológ. Rövid közlemények. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. (Folytatás.) = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 7. füz. pp. 495-512. 2. rész. A hagyomány az ember korára vonatkozó számításokról. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. (Folytatás.) = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 8. füz. pp. 573-586. 3. rész. A szentirási számitások birálata. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. (Vége.) = Magyar Sion Első évi folyam 1887. 9. füz. pp. 657-672. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. A III. osztály első ülése. 1887. január 17. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 1. sz. pp. 12-14. Gotthard(!) Jenő mint vendég felolvassa "Csillagfényképészeti tanulmányok III. rész" című dolgozatát. A dolgozat kivonata. A Lyra-gyűrűsköd központi csillagáról (p. 13.): "A gyűrű-köd a Lyrában (4447.) igen szép képet adott, középen kicsi - eddig csak korábbi észlelők által megfigyelt, de jelenleg láthatatlan - csillaggal." A csillagok fényképezésről (p. 14.): "A felvétel elkészítésére a körülmények szerint különböző időtartam szükséges. Fényes csillagoknál egy pillanat elég, míg 50-60 percz alatt csak 13-as nagyságig juthatni, a 15-öd nagyságúnak már két órás exponálás kell." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Kilenczedik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése. 1887. február 14. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 2. sz. p. 41. Konkoly Miklós felolvassa "Hullócsillag-megfigyelések a magyar korona területén 1887-ben" című értekezését. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkettedik akadémiai ülés. A III. osztály ötödik ülése. 1887. május 16-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 5. sz. p. 167. Konkoly Miklós felolvassa "Egy új fotographáló universál kamera, égi testek felvételére" című dolgozatát.; Kövesligethy Radó "A szaggatott spectrumok elmélete" című dolgozatát ismerteti Konkoly Miklós. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik akadémiai ülés. A III. osztály hatodik ülése. 1887. június 20-án. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 5. sz. p. 176. Kövesligethy Radó "Lockyer spectrál-módszerének elmélete és a spectrál-vonalak rokonsága" című dolgozatát bemutatja Eötvös Loránd. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczharmadik akadémiai ülés. Összes ülés 1887. október 31-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 7. sz. p. 215. Konkoly Miklós felolvassa emlékbeszédét Oppolzer Tivadar 1886. december 26-án elhunyt kültag felett. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkilencedik akadémiai ülés. A III. osztály kilenczedik ülése. 1887. december 12-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 8. sz. p. 233. Kövesligethy Radó "Michelson spektrál elmélete" című dolgozatát bemutatja Fröchlich Izidor. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A szaggatott spektrumok elmélete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1887. 8-9. sz. pp. 224-225. Kivonat. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Lockyer spektrálmódszerének elmélete és a spektrálvonalok rokonságáról. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1887. 8-9. sz. pp. 253-255. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Michelson Wladimir spektrálelmélete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 6. 1887. 2-3. sz. pp. 104-116. [ZSE.]

SCHWAB Frigyes: Észleletek az éta Aquilae csillag fényváltozásáról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 12. 1887. 9. köt. 1. füz. pp. 35-54. Észlelései 1877. márc. 10 - 1886. aug. 4-ig. [SRG.]

KOCH Ferencz - BENKŐ Gábor: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1886-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 12. 1887. 9. köt. 1. füz. pp. 96-99. [SRG.]

KOCH Antal: Az erdélyi muzeum meteoritgyüjteményének újabb gyarapodása. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 12. 1887. 9. köt. 2. füz. p. 220. "A múlt évben közlött jegyzék óta meteoritgyüjteményünket csere útján 2 lelőhelyű új meteorvassal sikerült gyarapítanom. a) Az első darabnak lelőhelye Elmo, Independence county (Arkansas), melyből egy 44 gr. súlyú, egyfelől csiszolt és étetett szelet birtokába jutottunk... b) A második darabnak lelőhelye Maverick county, Texas, U. S. A..." A Kisebb közlemények című rovatban. [HAI.]

FARKAS Gyula: A Galilei-féle távcső látóterének elmélete és hármas decentrálás alkalmazása a kettős látócső hibáinak redukálására. = Orvos-Természettudományi Értesítő. 2. Természettudományi szak. 12. 1887. 9. köt. 3. füz. 273-298. [SRG.]

SCHWAB Frigyes: Nehány csillag fényváltozásáról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 12. 1887. 9. köt. 3. füz. pp. 313-317. Schwab Frigyes egyet. mechanikustól. Kolozsvár, 1887. Május hó. I. Mira omikron Ceti fényváltozása az 1886/87-ik évben. Észleléseinek táblázatos adatai 1886. júl. 14 - 1887. febr. 25-ig. 108 fénybecslés (36 szabad szemmel, 37 színházi látcsővel, 35 egy 82 mm-es távcsővel).; II. Khi’ Orionis mellett lévő Gore-féle változó csillagról. Észlelései táblázatos formában 1886. júl. 30 - 1887. ápr. 22-ig. 85 fénybecslés (16 színházi látcsővel, 69 távcsővel). A változócsillag későbbi neve: U Ori. [KSZ.]

KOVÁCS János: A szinképelemzésről. (Dr Kirchhoff halála alkalmából.) = Néptanitók Lapja 20. 1887. nov. 2. 88. sz. pp. 704-705. [SRG.]

KOVÁCS János: A szinképelemzésről. (Dr Kirchhoff halála alkalmából.) (Vége.) = Néptanitók Lapja 20. 1887. nov. 5. 89. sz. pp. 713-714. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az augusztus 19-iki napfogyatkozás alkalmából. = Pesti Hirlap 9. 1887. aug. 17. pp. 1-2. [ZSE.]

Napi hirek. = Pesti Hirlap 9. 1887. aug. 25. 232.(3110.) sz. p. 6. (A brombergi expedició.) Dr. Kövesligethy Radó ur, a ki nekünk Brombergből bizonyára igen érdekes tárcát irt volna, most kénytelen beérni az expedició sikertelensége felől küldött távirata kiegészitésrül a következő sorokkal: A napfogyatkozás megfigyelésére összegyűltek Brombergben Konkoly, Gothard Jenő és István, Bártfay és magam Magyarországból, Oppenheim, báró Haerdtl és Spitaler Bécsből, Appel Clevelandból (E.-Államok) és Mareuse Franciaországból.
Már aug. 16-án borult be az ég. Mindazonáltal felállitottuk müszereinket, hogy minden eshetőségre készen álljunk. A fogyatkozás alatt, melynek megszemlélésére tömérdek nép gyült össze, kiki kezében esernyőt (!) és kormozott üveget tartva, makacs borula. Csak északnyugaton egy rézvörös fényben tündöklő szabad nyilás. A két percnyi elsötétülés megkapó volt s egy denevér röpdösött ijedten fejeink fölött. Pár perccel a totalitás után meglehetős erős eső keletkezett, délután pedig a legderültebb nap mosolygott egy csalódott csillagász-társaság fölött. [SRG.]

Nézetek az aetherről. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 11. 1887. 1-2. füz. pp. 63-71. "... Az a nézet, hogy a nap és a bolygók közötti tér aetherrel van betöltve, általában el van fogadva. Hiszen az az egyedüli közvetítő, melynek hatása folytán a csillagok fénye és a nap fénye s melege hozzánk eljuthat. Ezen aether létezésének miért volna határa szabva a föld légköre által? Láttuk, hogy tényleg a földig terjed s a levegő terét is elfoglalja. Most az a kérdés, mozgás nélküli nyugalomban van-e? Végtelen számú részecskéi mint világtestek tekinthetők. A nagyobb világtestek határozott törvények szerint mozognak, a bolygók a naptérben a nap körül, a mellékbolygók (holdak) a bolygó-térben a bolygók körül.
A legkisebb világtestek, az aetherrészecskéknek nem volna mozgásuk? Ez a kérdés sokak előtt nem látszik fontosnak, s mégis szerfelett nagyjelentőségű; ez a sark, a mely körül a természettudományok múltja és jövője fordul; e kérdés helyes megfejtésével, a mely már rég meg is kezdődött, uj korszak kezdődik nem csupán a csillagászatra. Már Fresnel kifejezte azt a gondolatot, hogy az aether minden bolygó-övben oly sebességgel forog a nap körül, a melylyel maga a bolygó forog. ..." [HAI.]

  SZILY Kálmán: A nehézség Budapesten. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. jan. 209. füz. pp. 34-37. [SRG.]

  HELLER Ágost: Philosophiae Naturalis Principa Mathematica. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. febr. 210. füz. pp. 49-61. Newton művének csillagászati vonatkozású elemzése. [SRG.]

  A m. tud. akadémia III. osztályának 1887. jan. 17-ikén tartott ülésén Gothard Jenő "Tanulmányok az égitestek fotografálása terén" czímű dolgozatát terjesztette elő. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. febr. 210. füz. p. 84. [SRG.]

  WEINEK László: Kerguelen szigetén. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. márc. 211. füz. pp. 138-148. 1874. okt. 26-án érkeztek a szigetre, 1874. dec. 9-én megfigyelték a Vénusz-átvonulást, 1875. jan. 31-én hajóztak el. [KSZ.]

A magy. tud. akadémia III. osztálya febr. 14-ikén tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 19. 1887. márc. 211. füz. p. 148. Konkoly Miklós jelentést tett az 1886. évi ó-gyallai és pozsonyi hulló-csillag megfigyelésről. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  WEINEK László: Kerguelen szigetén. (Befejezés.) = Természettudományi Közlöny 19. 1887. ápr. 212. füz. pp. 167-179. A Vénusz-átvonulásról és Hold-megfigyelésről, 1875. febr. 5-én hajóztak el. [SRG.]

  A m. tud. Akadémia februárius 28-ikán tartott összes ülése... = Természettudományi Közlöny 19. 1887. ápr. 212. füz. pp. 186-187. "...tárgyai közül meg kell emlékeznünk Hunfalvy János rendes tag jelentéséről, melyet a zágrábi délszláv akadémiának az 1787. februárius 13-ikán elhalt Boscovich Rogér József, raguzai születésű természettudós emlékezetére f. hó 14-ikén rendezett ünnepies üléséről terjesztett be... Boscovich... már 1736-ban értekezett a Nap foltjairól, Merkúr elvonulásáról a Nap előtt, az északi fényről; 1743-ban a Föld alakjáról jelent meg két dolgozata s ennek következtében Rómában a mathesis és geometria tanárává lett;...
Remo és Rimini közt két délköri fokot mért meg két év alatt s munkálatát 1752-ben fejezte be. Az ő buzdítására azután Szardíniában, Ausztriában és Németországban is tettek fokméréseket. Ausztriában Liesganig, a bécsi Jezsuita-kollégium csillagvizsgáló-intézetének igazgatója bízatott meg a munkálat végrehajtásával. Liesganig 1760-ban fogott hozzá s a délkört Bécsből Varasdig, azután Magyarországban Péterváradtól Kistelekig mérte meg... Royal Society tagjai közé is fölvette. Az angol kormány 1761-ben a Vénus-átvonulás megfigyelésére Kaliforniába akarta kiküldeni, de B. Konstantinápolyt választotta; el is indult oda de útjában elkésett s meg is betegedett.
1764-ben visszatérvén Rómába, Milanóban lett tanárrá s az ottani új csillagászati intézet igazgatójává. Itt nem sokáig működött; tiszttársaival nem tudván meg férni, Párisba ment s az újonnan, felállított optikai intézet igazgatójává lett s néhány éven át egészen a csillagászatnak szentelte magát. Ez időben számos asztronomiai értekezést bocsátott közre latin, néhányat franczia nyelven is. ...visszatért Olaszországba; Bassanoban majd 2 évet töltött s ki adta 5 kötetes munkáját , melynek I. és II. kötete az optikát, III. a legújabban felfedezett üstököst, IV. a csillagászati műszereket s végre az V. kötet a Napnak tengelyén valóforgását tárgyalja..." Természettudományi mozgalmak a hazában. [HAI.]

  Levélszekrény. Kérdések. (9.) = Természettudományi Közlöny 19. 1887. ápr. 212. füz. p. 189. D. A. kérdése, miért nem közöl a folyóirat csillagászati feladványokat. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek (9.) = Természettudományi Közlöny 19. 1887. ápr. 212. füz. p. 190. SZ. K. [Szily Kálmán] válasza. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Az 1887-iki teljes napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. júl. 215. füz. p. 296. [SRG.]

Az Erdélyi Múzeumegylet orvos-természettudományi szakosztályának május 27-ikén tartott szakülésén... Schwáb Frigyes értekezését Pfeifer Péter mutatta be, amely Mira omikron Ceti és a khí1 Orionis mellett lévő Grove-féle változó csillag fényváltozásaira vonatkozó 1886-1887. évi megfigyeléseit tartalmazta. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. júl. 215. füz. p. 307. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A kettős csillagokról. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. aug. 216. füz. pp. 335-342. [SRG.]

  SZILY Kálmán: Régi magyar megfigyelések. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. szept. 217. füz. pp. 353-359. Tűzgolyó megfigyelések. Kis-Hont vármegyében 1781. júl. 24-én a "Göntzöl szekere táján" villámlott és dörgött. Eredeti közlés: Magyar Hirmondó 1781. aug. 8. sz. p. 483., 517. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (40.) = Természettudományi Közlöny 19. 1887. szept. 217. füz. p. 390. Dr. D. M kérdése milyen színe van az éjjeli szivárványnak? [SRG.]

  BRAUN Károly S. J.: Az 1883-4-ik évi esthajnali tüneményről. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. okt. 218. füz. pp. 408-415. [SRG.]

  HELLER Ágost: Csatornák a Mars bolygó felszinén. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. okt. 218. füz. pp. 421-422. Apró közlemények. [SRG.]

  "Egerbenn a Néző-torony már egészen el-készült." = Természettudományi Közlöny 19. 1887. okt. 218. füz. p. 428. Régi magyar megfigyelések. 4. Eredeti közlés: Magyar Hirmondó 1781. p. 612. [Közli]: Sz. K. [Szily Kálmán]. [SRG.]

  SZÉKELY Mihály: Az éjjeli szivárvány színe és fénye... = Természettudományi Közlöny 19. 1887. okt. 218. füz. p. 429. Levélszekrény. Feleletek. (40.) [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (61.) = Természettudományi Közlöny 19. 1887. nov. 219. füz. p. 475. L. K. kérdése a nappalok hosszáról. [SRG.]

  LENGYEL István: 1886-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. dec. 220. füz. p. 503., 509-510., 511. Dorna, Alessandro (1825. febr. 13. - 1886. aug. 19.); Möllinger, Ottó (1813; - 1886. dec. 21.); Oppolzer, Theodor von (1841. okt. 16. - 1886. dec. 26.); Talmage, Charles George (- 1886. márc. 26.). [SRG.]

A magyar tud. akadémia jan. 17-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 34. 1887. jan. 23. 4. sz. p. 65. "Gotthard(!) Jenő, mint vendég, folytatta előadását a csillagászati fényképezésben tett tapasztalatairól, melyeket a herényi obszervatóriumban végzett, jó eredménynyel. Bemutatta a csillagcsoportokról, a ködfoltokról, a szabad szemmel nem is látható üstökösökről készített fölvételeket és szólt a módszerről, melyet alkalmazott." [SRG.]

KÖNYVES TÓTH Kálmán: A nők és a természettudományok. = Vasárnapi Ujság 34. 1887. febr. 20. 8. sz. pp. 134-136. Más tudományágak között a csillagászattal is foglalkozó nők közül Löbenné Máriának, Gaetána Ágnesnek, Herschel nővérének, és Sommerville Máriának valamint Podmaniczky Gézánénak életútját, munkásságát ismerteti a szerző. "...Mi magyarok is dicsekedhetünk egy nővel, kinek neve a csillagászat történetében meg lesz örökítve. E magyar csillagász-nő néhai gróf Dégenfeld Imrének leánya Berta, báró Podmaniczky Gézáné. Már gyermekkorában kiváló hajlamot tanúsított a természettudományok iránt, de hajlamai az újabb időben a csillagászat felé vonzották. Meglátogatván Konkoly Thege Miklós hírneves csillagászt Ó-Gyallán, csakhamar belejött a távcső kezelésébe, s egy szakavatott csillagászt vévén maga mellé, tanulmányozta e szép, de. nehéz tudományt.
Nagyúri kastélya mellett építtetvén a csillagvizsgáló tornyot, figyelemmel észlelte az égitesteket. 1885. közepe táján a csillagászok kiváló gonddal szemlélték az Andromeda ködfoltot s mikor Hartwig augusztus 31-én esti 10 órakor Dorpatból távirta a csillagászokhoz: "Nevezetes változás az Andromeda-ködfoltban. Csillagszerű mag hetednagyságban" - a tudós grófnő szintén e ködfoltot tette vizsgálódása tárgyává, s kevés idő múlva ő is értesítette a csillagászvilágot, hogy ugyanazon ködfoltban egy másik új csillagot fedezett föl. E fontos fölfedezése világszerte ösmeretes ténynyé vált s annál inkább érdekelhet bennünket, mert ezt egy magyar grófnőnek köszönheti a tudós világ..." [HAI.]

HOITSY Pál: A holdlakók napfogyatkozása. = Vasárnapi Ujság 34. 1887. márc. 13. 11. sz. pp. 173-174. "...A sötétség azonban nem teljes, hanem hajnali pir borítja be a felületet,... ...napfogyatkozás alkalmával a mi földünk kölcsönzi ezt a szint a Hold lakóinak. A Nap sugarait megtöri a mi atmospheránk s a minekünk is oly kedves pirkadó fény befesti szelid sugaraival - mint egy szemérmesen elpiruló ábrázatot - a Hold egész arczulatát." [HAI.]

Az aug. 19-iki napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 34. 1887. aug. 14. 33. sz. pp. 549-550. "A folyó év augusztus 19-én bekövetkezendő teljes napfogyatkozást sem fogjuk látni nálunk Budapesten, de látható lesz az Európa északibb helyein, ha nem is teljes pompájában - s látható lesz Ázsia némely vidékein. ...Bemutatjuk egy képen, hogy milyen alakja lesz a napnak Kielből nézve, a mely hely észak felé esik a fővonaltól, s milyen lesz Bécsben, attól délfelé." Az 545. oldalon öt ábra mutatja be, hogy milyen lesz a napkelte Nordhausenban, Berlinben, Kölnben, Kielben, Bécsben. [HAI.]

HOITSY Pál: Ideális tájkép a Jupiter legbelsőbb holdjáról. = Vasárnapi Ujság 34. 1887. dec. 25. 52. sz. pp. 871-872. "Képünk azt tünteti fel, miként látszik a Jupiter arról a holdjáról, mely hozzá legközelebb áll. Fölvétetett e kép a valóság után, s azt a helyzetet tünteti fel, melyben a Jupiter és holdjai 1880 augusztus 2í-ikén egymáshoz állottak, s a mint akkor a földi távcsövekben feltűntek. ...A növényzet, mely a képen látható, természetesen csak a rajzoló fantáziájának szüleménye." [HAI.]

          1888.

FLAMMARION, Camille: A csillagvilág csodái. Népszerű csillagászattan és az égboltozat egyetemes leirása. Második jutányosabb kiadás. 360 ábrával, színezett kőnyomattal, csillagászati térképpel stb. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1888. Pallas nyomda. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. Vörös alapszínű, aranyozott díszkötésben, a két kötet külön. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A levegőről. Szombathely, 1888. Gábriel ny. 19 p. /A szombathelyi Olvasókör ... felolvasások 10./ [SRG.]

HELLER Ágost: Az időjárás. Több idevágó munka nyomán összeállította Heller Ágost. Harminczkét rajzzal. Budapest, 1888. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-társulat könyvsajtója. 408 p. /Természettudományos könyvkiadó-vállalat. 33./ A szerző előszava 1888 július havában kelt Budapesten. Csillagászat: pp. 326-358. A légkör fényjelenségei. Az ég színe. A szürkület. A hajnali- és esti pír. A szivárvány. A Nap és a Hold körül megjelenő gyűrűk és udvarok. A csillagok pislogása. A déli báb (légtükrözés). A sarki fény (vagy éjszaki fény). [KSZ.]

INCZÉDY Dénes: A csillagászat elemei. A középiskolák felsőbb osztályai számára és magánhasználatra. Írta Inczédy Dénes, Zirc. ciszt. rendi főgimnáziumi tanár. Pécsett, 1888. Kiadja és nyomtatta Taizs József. 146 p. Pécsett, több mint 20 éven keresztül oktatta a csillagászatot: a 8-dik osztályban év elejétől kezdve heti 1 órában önállólag és szerves összefüggésben adta elő a csillagászatot. A jegyzetei alapján állította össze ezt a tankönyvet, Dischka Győző főreáltanodai igazgató segítségével. Az előszó kelt Pécsett, 1888. július 26-án. [KSZ.]

  Üstökösök és meteorok. Több ide vágó munka nyomán összeállította Darvai Móricz. Átnézte: Heller Ágost. Ötvennyolcz rajzzal. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888. Franklin-társulat könyvsajtója. 272 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 35. köt./
Messier nevének egyik legkorábbi említései. p. 36.: "Halley üstökösének visszatérése. ... Az elsőt, ki szerencsés volt a sokat várt üstököst megpillanthatni, a maga nemében nevezetes embernek mondhatni. Palitzsch János György (1723-1788) nevű földművelő Prohlisban Drezda mellett, 8 lábas távcsővel 1758 december 12-dikén vette észre az üstököst. ... Mindenkép nevezetes azonban, hogy a műkedvelő megelőzte a czéhbeli csillagászokat. Messier Károly (1730-1817), a tengerészeti csillagász és akadémikus, ki 1758-tól 1811-ig 14 üstököst fedezett fel, úgy hogy XV: Lajos őt "le furet dec cometes"-nek gúnyolta, csak jan. 21-én akadt az üstökösre.";
p. 39.: "Lexell üstököse ... Messier, az üstökösök fáradhatatlan kutatója, kiről már tettünk említést, 1770 junius 14-én éjjel a Nyilas csillagzatában csak távcsővel észrevehető ködfoltot fedezett fel; új üstökös volt ez, mint nemsokára nyilvánvalóvá lett."; p. 48. "A múlt században elég csillagász akadt, ki új üstököst keresését tűzte ki foglalkozásul. Ilyen volt a már említett Messier." [KSZ.]

LENGYEL István - FUCHS Károly - SZABÓ József: Jegyzőkönyv a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXIV. Vándorgyülése természettudományi szakosztályának 1888. aug. 24-ikén d. e. 9 órakor tartott üléséről. Természettudományi szakcsoport jegyzőkönyvei. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1888. augusztus 23-27-ig Tátrafüreden tartott XXIV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerkesztette a Központi Választmány megbizásából Staub Móricz, Schächter Miksa. Budapest, 1888. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. p. 43. Ezután Fuchs Károly tart előadást az árapály visszahatásáról az árgerjesztőkre, t. i. a Holdra. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCLXXXVIII-re [1888-ra]. Budapest, 1888. Kiadja a M. T. Akadémia, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 359 p. Csillagászat: 3-69. Polgári és csillagászati naptár MDCCCLXXXVIII-ra. Időszámítás. Ünnepszámítás (p. 5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó-naptár. Török-naptár. Órák a valódi délben. A Nap, a Hold, a bolygók koordinátái, kelte, delelése, lemenetele, a bolygók láthatósága (pp. 6-53.). Égi tünemények 1888-ban (pp. 54-65.). Polgári és csillagászati naptár berendezése. (pp. 66-69.). Jegyek és rövidítések (p. 69.).
III. A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: Konkoly T. Miklós, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, bölcs, tudor, a londoni Astronomical society, az Association scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a k. m. természettudományi társulat tagja, a bécsi Photographische Gesellschaft, s a bécsi Electrotechnischer Verein tagja, az ó-gyallai csillagda tulajdonosa s vezetője. L. Ó-Gyallán. Lev. taggá választatott jún. 8. 1876., tiszteletivé jún. 5. 1884. (p. 209.). Levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jún. 14. 1878. (p. 219.). [...] Állandó bizottságok. VII. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 227.). A M. T. Akadémia tagjainak munkálatai 1887. Mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tag: Konkoly Miklós. (pp. 255-256.). Levelező tagok. Heller Ágost. (pp. 262-263.). [...]
a Mathematikť! és Természettudományi Osztály ülésein [...] október 11-ikén Konkoly Miklós t. t. "901 állócsillag spectroscopos megfigyelésé"-t adta elő; Gothard Jenő pedig, mint vendég ismertette "Tanulmányait az égitestek photographálása terén". [...] 1887. január 17-ikén Gothárd Jenő, mint vendég, fölolvasta "Csillagfényképészeti tanulmányait" (p. 270.). Február 14-én a következő értekezések voltak napirenden : Konkoly Miklós t. t.: "Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1886."(p. 271.). [...] "Az Akadémia által kiadott munkák, folyóiratok és időszaki nyomtatványok sora:" Gruber Lajos; Konkoly Miklós, egy egy munkájának felsorolása az "Értekezések a mathematikai tudományok köréből" című kiadványsorozat 1886-os 13. kötetéből. (p. 292.). [HAI.]

FUCHS Károly: Az árapálynak visszahatása az árgerjesztőre. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1888. augusztus 23-27-ig Tátrafüreden tartott XXIV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerkesztette a Központi Választmány megbizásából Staub Móricz, Schächter Miksa. Budapest, 1888. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 194-204. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

DARVAI Móricz: Magyarországi meteoritek. In: Üstökösök és meteorok. Több ide vágó munka nyomán összeállította Darvai Móricz. Átnézte: Heller Ágost. Ötvennyolcz rajzzal. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 239-246. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 35. köt./ Hazai meteorithullások leírása 1814 és 1882 között. [KSZ.]

DARVAI Móricz: Az üstökösök jegyzéke. In: Üstökösök és meteorok. Több ide vágó munka nyomán összeállította Darvai Móricz. Átnézte: Heller Ágost. Ötvennyolcz rajzzal. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 247-269. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 35. köt./ [KSZ.]

Dr Konkoly Thege Miklós urtól egy igen érdekes levelet kaptunk,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. jan. 1. sz. p. 20. "... melyben tudatja velünk, hogy lapunk mult számában említett műve "Practische Anleitung zur Himmelsphotographie nebst einer Kurzgefassten Anleitung zur modernen photographischen Operation und der Spectralphotographie im Cabinet" tisztán csillagászok számára készült mű." Vegyesek. [SRG.]

Doctor Konkoly Thege Miklós urtól m. t. társ. t. tagjától... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. febr. 2. sz. pp. 39-40. "...azt az örvendetes igéretet kaptuk, hogy a bécsi fényk. Amateur club mult - 1887 - évi deczember hó 10-ikén tartott gyülésében "Einige über Momentphotographie-Apparaten" czimű érdekes előadását magyarra átdolgozza s lapunknak küldi." Vegyesek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A "Moment levételek"-ről. = Fényképészeti Lapok 7. 1888. márc. 3. sz. pp. 45-51. "Ha valaki ma egy fényképészeti műszert lát, az első kérdés: lehet-e ezzel moment levételeket csinálni?" [SRG.]

Dr Konkoly Miklós úrtól, hazánk tudós csillagászától,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. márc. 3. sz. p. 63. "...kinek a fényképészet tudományos szempontból is igen sokat köszönhet, jelen számunkban egy szerfölött érdekes czikkét közöljük." Vegyesek. [SRG.]

Gothard Jenő, a herényi astrophysikai observatorium tulajdonosa, ki ép oly ügyes mechanikus, mint kitünő égiphotograph,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. márc. 3. sz. p. 63. Dr. Eder..."számára egy nagyszerű spectrometert készít..." Vegyesek. [SRG.]

Vegyesek. Kitüntetés. = Fényképészeti Lapok 7. 1888. márc. 3. sz. p. 63. Dr. Konkoly Miklós érdekes fényképészeti cikket írt a folyóiratban. Gothard Jenő, Eder számára spectrometert készít. Konkoly Miklóst a bécsi Photographische Gesellschaft kitüntette. [SRG.]

A magyar csillagászt, Konkoly Thege Miklós doctort,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. márc. 3. sz. pp. 65-66. "...külföldi kiválóan jeles observatorium vezetésére kérték fel,..." Vegyesek. [SRG.]

Gothard Jenő általánosan ismert tudósunk,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. ápr. 4. sz. p. 85. Scolik Károlyhoz, a Photographische Rundschau szerkesztőjéhez írt levelének másolata. Vegyesek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A hydroxylamin mint fényképészeti lapok előidézője. = Fényképészeti Lapok 7. 1888. máj. 5. sz. pp. 92-95. Fordította: Sz. B. K. [Szilágyi B. Károly.] [SRG.]

A szivárvány fényképe. = Fényképészeti Lapok 7. 1888. júl. 7. sz. pp. 92-95. "A szivárvány első hiteles fényképe a london "Photographic Association"-ban lőn kiállítva." Vegyesek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A "jövő" útazó camerája. = Fényképészeti Lapok 7. 1888. szept. 9. sz. pp. 181-185. Jonte párizsi "photograph műszerek készítőjének" kamerájáról. Vegyesek. [SRG.]

Konkoly T. Miklós doctor érdekes czikkére figyelmeztetjük t. olvasóinkat,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. szept. 9. sz. p. 199. A Photograph Amateur klub kiállítása szept. 3-án nyílik. Vegyesek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A "jövő" utazó camerája. (Vége.) = Fényképészeti Lapok 7. 1888. okt. 10. sz. pp. 207-210. Jonte párizsi "photograph műszerek készítőjének" kamerájáról. Vegyesek. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A "momentzárókról." = Fényképészeti Lapok 7. 1888. okt. 10. sz. pp. 212-214. "A momentzárók czéljáról s feladatáról feleslegesnek tartom beszélni,..." Vegyesek. [SRG.]

Lapunk jelen számában doktor Konkoly Miklós "A momentzárókról" czímű újabb jeles czikkére figyelmeztetjük t. olvasóinkat,... = Fényképészeti Lapok 7. 1888. okt. 10. sz. p. 222. Vegyesek. [SRG.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1887-iki évben. Vidéki rendes tagok. = Földtani Közlemények 18. 1888. márc-ápr. 3-4. füz. p. 141. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijukat fizették 1888-ra. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 18. 1888. máj-júl. 5-7. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

SZILY Kálmán: Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt. 1. = Fővárosi Lapok 25. 1888. máj. 7. 127. sz. pp. 935-936. Hell Miksa, p. 936. [ZSE.]

Fővárosi hirek. = Fővárosi Lapok 25. 1888. júl. 23. 203. sz. p. 1491. Aldunai fényképek. A Calderoni-cég kirakatában érdekes aldunai fényképek lesznek kitéve közelebb. Nemcsak azért érdekesek ezek, mert az ország egyik legregényesb tájának szebbnél szebb pontjait ábrázolják, hanem keletkezésöknél fogva.
Ezek ugyanis Konkoly Miklós ismert csillagászunk művei, ki az "égi tudomány" szakszerü művelése mellett a gyors fényképezésben is nagymester. Közelébb ő és Gothard Jenő, midőn bevégezték az Ó-Gyalla, Kis-Kartal és Herény közt eszközölt földrajzi hosszméréseket, utat tettek az Al-Dunán, le a Vaskapuig, gőzhajón s menet közben fényképezték le a szebb pontokat. A hajó gyors járása mellett sem volt ez nehéz az ő kitünő műszereikkel, mert hisz láttunk mi - a Calderoni kirakatában - Konkoly Miklóstól olyan fényképeket is, melyeket a hetven kilométernyi sebességgel futó gyorsvonatok mozdonyáról vett föl s körrajzi élességeik mégis kifogástalanok. A gőzhajóról történt fölvételek még sikerültebbek lehetnek. Rövid időn látni fogjuk azokat. [SRG.]

M. E.: Szent Gellért, mint író. = Fővárosi Lapok 25. 1888. szep. 26. 266. sz. pp. 1948-1949. Említi Gellért csillagászati ismereteit is. [ZSE.]

BARTÓK István: Keppler és kora. = Katholikus Szemle 2. 1888. 2. sz. pp. 353-372. [ZSE.]

  SZILÁGYI Sándor: Két régi hazai nyomtatvány. A keresztúri 1617-ki naptár. = Magyar Könyvszemle 13. 1888. jan-dec. 1-4. sz. pp. 52-56. Calendarium Az az Az Ezer hatszáztizenhetedik esztendő napianak szamlalasa az közönseges Practicaual Aspectusokkal, Planetaknak foliasaual es az eghi ielekben valo belepesekkel egyetemben mely első bisextilis után Szereztetett az Crakai Academiaban tanito Bernard Philosophus Oruos Doctor altal. Nyomtattatott kerezturat Farkas Imre által. [Költ Kereszturatt Szent András napján anno 1616. Nagyságodnak alázatos szolgája Farkas Imre könyvnyomtató.] [SRG.]

SZARVAS Gábor: Mit beszél a "göncöl" csillag? = Magyar Nyelvőr 17. 1888. okt. 15. 10. füz. pp. 433-438. A magyar göncöl, Göncöl szekere a német Künzel, Künzel’s Wagen eredetű. [KSZ.]

SEMSEY.Andor: A Magyar Nemzeti Múzeum meteoritjeiről. = Magyar Salon Budapest 5. 1888 febr. pp. 462-464. A MNM akkorra már 257 lelőhelyről származó meteorit gyűjteményéről, az érdekesebb, nevezetesebb példányok ismertetése. [IBQ.]

SZÖLLŐSSY Károly: Az Eger-főmegyei papság irodalmi működése. = Magyar Sion Második évi folyam 1888. 6. füz. pp. 447-460. "Batthyány Ignácz gr. ...A károlyfehérvári csillagászati intézet és megyei könyvtár alapitója." pp. 450-451.; Haynald Lajos biboros-érsek. p. 458. [SRG.]

SZÉKELY István: Genealogiae biblicae cum monumentis Aegyptiorum et Chaldaeorum collatae, auctore E. A. Pannier, S. Theologiae magistro, et Archaeologiae orientalis in collegio theologico Insulensi magistro subsidiario. Lille, J. Lefort, 1886. = Magyar Sion Második évi folyam 1888. 6. füz. pp. 461-468. "A szentirási nemzetségtáblák mindig sok gondot okoztak a magyarázóknak ...Már pedig ha a kald és egyiptomi chronologia bizonytalanságát bizonyos fokig el is ismerjük, arról, hogy Egyptom és Kaldea történetét két évezred keretébe beszorítsuk mindenkorra le kell mondanunk." [SRG.]

(Érdekes kisérlet a földforgásának bebizonyitására.) = Magyar Sion Második évi folyam 1888. 9. füz. pp. 718-719. "A földnek tengelye körül való forgását tudvalevőleg Benzenberg esési- és Foucault ingakisérletei tüntetik fel." Rövid közlemények. [SRG.]

(Miután a tudomány mindenütt kothurnusban jár.) = Magyar Sion Második évi folyam 1888. 11. füz. pp. 876-877. "...Századunk elejéig merő lehetetlenségnek hitték, hogy az égből kő vagy plane kőeső essék a földre. A nagy meteorkőről, mely 1751-ben Zágráb mellett esett a földre igy irt Stütz a bécsi tudós tanár 1790-ben: hogy az a vas az égből hullt alá azt 1751-ben még Németország fölvilágosodottai is elhihették, lévén akkor köztünk nagy a bizonytalanság a természetrajzban és a fizikában. ...Manap a"tudomány" máskép beszél; nemcsak elismeri a kőeső lehetőségét,... de ki is számitotta, hogy a föld fölületén e tünemények száma évenkint megüti a 700-at." [SRG.]

SZÖLLŐSSY Károly: Az Eger-főmegyei papság irodalmi működése. (Vége.) = Magyar Sion Második évi folyam 1888. 12. füz. pp. 942-951. "Sebők László gyöngyösi plébános, szül. 1840-ben Gyöngyösön, Hevesm., meghalt 1881. julius 20.án szülővárosában. ... műve: A nagy világ csodái az égen. Népszerű csillagtan különös figyelemmel a népünk közt uralkodó babonákra. Eger, 1873." pp. 943-944.; "Tittel Pál, lyceumi tanár, a budai csillagvizsgáló intézet igazgatója" 1784. jan. 5. - 1831. aug. 26. p. 949. [SRG.]

(A legnagyobb tudományos vállalat.) = Magyar Sion Második évi folyam 1888. 12. füz. pp. 955-956. "...az égbolt óriás atlasza, mely 1880-2000 térképből fog állani. Ez óriás atlasz kiadását az 1887. April 16-25-ig Párizsban ülésező nemzetközi Congresszus határozta, melyen a világ legnevesebb csillagászai megjelentek." Rövid közlemények. [SRG.]

Húsvét ünnepe a jelen században a következő napokra fog esni: = Magyar Szemle 1. 1888. Karácsony-hava decz. 2. 1. sz. p. 8. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczegyedik akadémiai ülés. A III. osztály hetedik ülése. 1888. október 15-én. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 22. 1888. 6. sz. p. 170. Fényi Gyula S. J. Kalocsáról beküldte "A nap fokozott tevékenysége az 1888. évben" című dolgozatát. [SRG.]

KOCH Ferencz - BENKŐ Gábor: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1887-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 13. 1888. 10. köt. 1. füz. pp. 86-87. [HAI.]

FLAMMARION, Camille: A Mars bolygó áradásai. = Pesti Hirlap 10. 1888. jún. 20. 170. sz. p. 11. [SRG.]

Csillagászati dolgok. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 12. 1888. 3-4. füz. pp. 24-26. "Könnyen megérthető, hogy a holdfény változataihoz hasonló tünemények észlelhetők naprendszerünk bolygóin is. így mikor a Venus a Naptól oldalt áll, mi a korongjának felét látjuk megvilágítva, úgy mint a holdnál az első vagy utolsó negyedkor. A hold-újsághoz hasonló helyzet is előfordul, a mikor a bolygó fényes oldalának csak sarló alakban feltűnő szélét látjuk. Sokak előtt ismeretes dolog, hogy jó távcsővel a hold sötét oldalát is láthatni, úgy, hogy a hold egész korongja szemünk előtt áll. [...] Ehhez hasonló tüneményt észleltek a Venus bolygón is.
A nap által meg nem világított oldala is gyönge fényben dereng, úgy, hogy - természetesen jó csillagvizsgáló távcsővel - az egész korongját jól ki lehet venni. Ezt már a múlt században látták, s az akkori csillagászok a Venus-hold által magyarázták meg e tüneményt. Ámde újabb szorgos vizsgálások alapján ki lehet mondani, hogy a Venusnak holdja nincsen. Ez tény; s a sötét oldalán mutatkozó világosságra más okokat kellett keresni. [...] Ez a bolygó felületének világos színén és a fényt erősen visszaverő s törő atmoszférán alapul, mely körülmények következtében a szürkülethez hasonló állapot áll elő, melyben a bolygó sötét oldala is annyi fénysugarat kap a megvilágított légkörből visszaverődés és törés útján, hogy láthatóvá válhatik. [...]
A Jupiteren látható legérdekesebb látvány az 1878-ban felfödözött vörös folt. [...] A Jupiter fényes korongján egy érdekes jelenséget látott egy csillagvizsgáló, azt t. i., hogy a Jupiter első holdja kettős árnyékot vetett reá. Két egymástól teljesen elkülönített köröcske volt látható, melyek elseje fekete, másika szürke volt. Ezen különös és új jelenség magyarázatát abban találjuk, hogy a külső felhőréteg, melyre a fekete árnyék vetődik, még annyi világosságot bocsát át, hogy egy mélyebb rétegre vetett árnyék is átlátszik rajta. ..." [HAI.]

Hell Miksa. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jan. 221. füz. p. 33. B. Benkler úr Vezten-Lichtensteinben Emlékező oszlopot emeltetett. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (1.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jan. 221. füz. p. 36. H. I. A Nap parallaxisáról kérdez. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (1.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jan. 221. füz. p. 38. Válasz a Nap parallaxisára. [SRG.]

  WEINEK László: A januárius 28-iki teljes holdfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. márc. 223. füz. pp. 94-98. [SRG.]

  Égi jelenségek. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. márc. 223. füz. p. 121. Ad 11-m 9-bris (1765) 11-én éjszaka tűzgolyó volt látható. 11-12-én sűrű meteorhullás volt. 1705. máj. 13-án meteorhullás. 1707. dec. 10-én éjszaki fény Mindszenten. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (41.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. ápr. 224. füz. p. 162. Simor Ferencz az alfa Leonis-fedés időpontjáról kérdez. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (1887. 61.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. ápr. 224. füz. pp. 162-163. Kövesligethy Radó válasza "A délelőtt és a délután (helyesebben: a napfelkeltétől a közép délig és a közép déltől napnyugtáig terjedő időszak) egy év alatt észlelhető hosszúságkülömbsége"-ről. [SRG.]

HELLER Ágost: A Napparallaxis legújabb meghatározása. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. ápr. 224. füz. p. 163. Levélszekrény. Feleletek. (1.) [PRP.]

  SZILY Kálmán: Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. máj. 225. füz. pp. 169-178. Csillagászokról: pp. 172-173., 175. [PRP.]

  Az Erdélyi Múzeumegylet orvos-természettudományi szakosztályának április 27-ikén tartott természettudományi szakülésén Schwab Frigyesnek "Az alfa Geminorum csillag fényváltozásáról" című értekezését Dr. Pfeiffer Péter mutatta be. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jún. 226. füz. p. 243. Természettudományi mozgalmak a hazában. A kinyomtatott szövegben a görög alfa kisbetű van, azonban ez nyilván sajtóhiba. A részletesebb szöveg - "E csillag, mellyet Hind 1855 végén fedezett fel, a maga nemében egyik a legérdekesebbeknek" - fejti meg, hogy itt az U Geminorum változócsillagot figyelte meg Schwab Frigyes. A változócsillagot ugyanis 1855. dec. 15-én fedezte fel John Russell Hind angol csillagász és a törpe nóva típusú változó már 1857-től U Gem néven szerepelt. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia III. osztályának április 16-ikán tartott ülésen Heller Ágost "A XIX. század fizikai kutatásának mozgató eszméiről" című székfoglalót tartott. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jún. 226. füz. p. 244. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (41.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jún. 226. füz. p. 246. Kondor Gusztáv válasza a csillagfedéssel kapcsolatban. [SRG.]

  GOTHARD Jenő: Az elektromos szikra rajzairól. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. aug. 227. füz. pp. 249-256. [SRG.]

  Meteorhullás. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. júl. 227. füz. p. 280. 1560-ban. Régi magyar megfigyelések. 61. Közli: Bóbita Endre. [SRG.]

Üstökös. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. júl. 227. füz. p. 280. 1580-ban. Régi magyar megfigyelések. 63. Eredeti közlés: Szamosközy István történ. maradványai. 1542-1608. Budapest, 1880. Közli: Bóbita Endre. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (68.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. júl. 227. füz. p. 284. Nagy Miklós 1888. máj. 31-én este szivárvány volt látható. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (68.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. júl. 227. füz. p. 286. H. Á. [Heller Ákos] válasza. [SRG.]

  WEINEK László: A csillagászati időmeghatározásról. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. aug. 228. füz. pp. 289-296. [SRG.]

  Meteor? = Természettudományi Közlöny 20. 1888. aug. 228. füz. p. 321. Getzben meteorhullás volt jan. 27-én délelőtt 11 órakor. Régi magyar megfigyelések. 68. Eredeti közlés: Magyar Kurír 1796. p. 235. [Közli]: Búza János. [SRG.]

  HERMAN Ottó: Jelentés az 1888. év nyarán Norvégia északi részében végzett útról. (A kir. magy. Természettudományi Társulat Választmányához intézve.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. okt. 230. füz. pp. 369-385. Csillagászati vonatkozások: pp. 379-381., 383. [SRG.]

SZILY Jenő: A csillagászat a mesék világánál. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. nov. 231. füz. pp. 425-431. [SRG.]

  SZ. K. [SZILY Kálmán]: Galilei munkáinak teljes kiadása. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. nov. 231. füz. pp. 435-436. Apró közlemények. [SRG.]

A M. Tudományos Akadémia III. osztálya október 15-ikén tartotta első ülését. Schuller Alajos mutatta be Fényi Gyulá-nak a kalocsay Haynald obszervatórium igazgatójának dolgozatát "Nap fokozott tevékenysége 1887-ben" címen. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. nov. 231. füz. p. 437. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  LÁZÁRNÉ SZITKEY Kornélia: Folyó évi október hó 10-ikén szivárvány volt látható a Hold és a csillagok mellett. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. nov. 231. füz. p. 441. Levélszekrény. Kérdések. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

  LENGYEL István: 1887-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. dec. 232. füz. pp. 465., 467-468., 473. Baxendell, Josef (1815 - 1887. okt. 7.); Clark, Alvan (1804. márc. 8. - 1887. aug. 19.); Fellöcker, Pater Sigmund (1815. - 1887. szept. 6.); Schjellerup, Hans Carl Fredrik Christian (1827. febr. 8. - 1887. nov. 13.). [SRG.]

  B. L.: A legújabb hold-fotografiák. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. dec. 232. füz. pp. 475-477. [SRG.]

  Természettudományi estély 1888. nov. 16-ikán Herman Ottó "Az éjféli Napról" tartott előadást. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. dec. 232. füz. p. 481. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. dec. 232. füz. p. 482. Kiss Ferenc beszámolója Szeghalomról, nov. 2-án délután meteor volt látható. L. Gy. tűzgolyóról számol be. [SRG.]

  SZABÓ József: A Budapesti Ásványtani Intézet. Százados története és jelen állapota. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jan. 1. pótfüz. pp. 1-13. A Pallas meteorvas a gyűjteményben. p. 7. [SRG.]

  HELLER Ágost: Megemlékezés Kirchhoffról. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. jan. 1. pótfüz. pp. 23-32. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  SZABÓ József: A Budapesti Ásványtani Intézet. Százados története és jelen állapota. (Befejezés.) = Természettudományi Közlöny 20. 1888. ápr. 2. pótfüz. pp. 49-62. Meteor a gyűjteményben. pp. 56. [SRG.]

FLAMMARION Kamill: A világtestekkel való közlekedésről. = Vasárnapi Ujság 35. 1888. szept. 30. 40. sz. pp. 651-654. "A gőz, távíró, villamos fény és telefon után ama jelek felfedezése, melyeket a nem e földön élő emberek velünk váltanának, nem volna-e gyönyörű apothoezisa a XIX. században a tudományok terén kivívott diadalnak?!" Ford.: H. A. (A címben lévő közlekedés szót távközlés, információcsere értelemben használja a cikk.) [HAI.]

Lick csillagvizsgáló intézete. = Vasárnapi Ujság 35. 1888. dec. 2. 49. sz. p. 804. "A Lick-féle aequatorealnál különösen az objectiv lencse tűnik fel. ...Eddig a legnagyobb ily lencse Pulkovában, Szt-Péterváron volt s ennek nyilasa 81 cmnyi volt (a bécsi szintén tekintélyes refractoré 72), Lick intézetében azonban 96 cmnyi. A hatalmas üveglencse anyagát Parisban Feil készítette, a csiszolást pedig Clark eszközölte Bostonban. ...Az intézetet jelenleg Holden igazgatón kivül a bolygók felfedezéséről ismert nevű Schäberle és Barnard csillagászok vezetik..." [HAI.]

          1889.

BUDAY József: Giordano Bruno élete és bölcselete. Írta Dr Buday József budapesti magy. kir. állami főreáliskolai tanár. Budapest, 1889. Pallas nyomda. 64 p. A könyv létrejöttének oka az volt, hogy (óriási viták után) Rómában a Campo dei Fiori-n 1889. jún. 9-én felavatták Giordano Bruno szobrát, ott ahol 1600. febr. 17-én megégették. Rómában 5 km hosszan vonult az ünneplő 30.000 fős tömeg 2,5 órán át. A kötet Bruno életrajzáról és filozófiájáról szól. Csillagászati nézeteiről több helyen is, például: pp. 52-56. és máshol. Bruno műveiből Kuhlenbeck összeállította főbb nézeteit: 1./ A földnek csak megközelítően van gömbalakja; a sarkoknál belapult. 2./ A nap is forog a tengelye körül. 3./ Helyesen fogta fel a praecessiot és a nutatot. 4./ Az állócsillagok napok. 5./ A napok körül, jólehet nem tökéletes körpályán, végtelen sok, jobbára láthatatlan planéták keringenek.
6./ Az üstökösök a bolygók különös fajai; s mivel az üstökösök oly bolygók, melyek igen ritkán vagy sohasem tűnnek fel előttünk, miért a nap körül mozgó bolygók száma még koránt sincs megállapítva. 7./ A világok, sőt maguk a világrendszerek is folyton változnak és mint ilyenek elmúlók; örök marad azonban a nekik alapul szolgáló teremtő energia, örök a legkisebb atomban is bennrejlő őserő; csak az összetevés változik. A természetben mi sem vész el; a természet megerősödve ad vissza mindent egész teljéből a matériának. [KSZ.]

DARVAI Móricz: Üstökös csillagok. A Kir. Magy. Természettudományi Társulat kiadványa nyomán. Győr, 1889. Kiadja Gross Gusztáv. 87 p. /Egyetemes könyvtár. 28./ [KSF.]

HÁM Sándor: Sajnovics János élete és Demonstratioja. Irodalomtörténeti tanulmány. Esztergom, 1889. 49 p. [HAI.]

HOUZEAU, J. C.: A csillagászat történelmi jellemvonásai megvilágítva a csillagászat elveinek és az egyetemes mívelődés tényezőinek fejlődésével. Ford.: Czógler Alajos. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1889. Franklin-társulat könyvsajtója. 552 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 38./ A mű nagyobb része az őskori, az ókori és a koraközépkori csillagászat történetét részletezi. [KSZ.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A Kis-Kartali Csillagvizsgálóról. Budapest, 1889. Kiadja a Magyar Tud. Akadémia. A III. osztály rendeletéből. 24 p. /Értekezések a Természettudományok Köréből. 19. köt. 2. sz./ Bemutatta a III. osztályülésen 1889. ápril 15. Szily Kálmán r. t. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCLXXXIX-re [1889-re]. Budapest, 1889. M. Tud. Akadémia, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 386 p. Csillagászat: 3-68. Polgári és csillagászati naptár MDCCCLXXXIX-re. Időszámítás. Ünnepszámítás (p. 5.). Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. (pp. 6-53.). Égi tünemények 1889-ben (pp. 54-64.). Polgári és csillagászati naptár berendezése. (pp. 65-68.). Jegyek és rövidítések (p. 68.).
III. A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: Konkoly T. Miklós, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, bölcs, tudor, a londoni Astronomical Society, az Association scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a k. m. természettudományi társulat tagja, a bécsi Photographische Gesellschaft, s a bécsi Electrotechnischer Verein tagja, az ó-gyallai csillagda tulajdonosa s vezetője. L. Ó-Gyallán. Lev. taggá választatott jún. 8. 1876.. tiszteletivé jún. 5. 1884. (pp. 219-220.). Levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jún. 14. 1878. (p. 228.). [...] Állandó bizottságok. VII. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 237.). [...]
A III. azaz a Mathematikai és Természettudományi Osztály ülésein 1887. május 16-ikán Konkoly Miklós t. t. bemutatott "Egy új photographáló universál camerát, égi testek fölvételére", ugyancsak ő Kövesligethy Radó részéről "A szaggatott spectrumok elméletét" ismertette (p. 291.). [...] Június 20-án [...] Kövesligethy Radó részéről: "Lockyer spectrál-módszerének elmélete és a spectrál vonalak rokonsága" czímű értekezést megismerteté b. Eötvös Lóránt r. t. (p. 292.). [...] Az összes akadémiai ülésekben emlékbeszédeket tartottak: 1887. október 31-én Konkoly Miklós tiszteleti tag Oppolzer Tivadar kültag fölött, (p. 303.). [...] "Az Akadémia által kiadott munkák, folyóiratok és időszaki nyomtatványok sora:" Konkoly Miklós, egy munkájának említése az "Értekezések a mathematikai tudományok köréből" című kiadványsorozat 1886-os 13. kötetéből. "855 állócsillag spectruma a déli öv átkutatásának III-ik része 0°-tól 15°-ig. Hora XII-XVIII." (p. 308.). [HAI.]

VÁROSY Gyula: Haynald Lajos. A kalocsai érseki széken. 1867-1889. In: Vázlatok Haynald Lajos bibornok, érsek életéből. 1816-1889. Szerk.: Kőhalmi-Klimstein József. Pozsony - Budapest, 1889. Kiadja Stampfel Károly, cs. és kir. udvari és kir. akad. könyvkereskedő. Stampfel, Eder és társai könyvnyomtató intézetéből Pozsonyban. pp. 83-120. /A Magyar Sion Őrei Magyar főpapok élete vázlatokban. II. kötet. 1. Fele./ Fejezetcím: A nevelés és tanügy terén.
Csillagászat: A Szent Istvánról elnevezett fiúnöveldéhez (Stephaneum) 1885-ben építette a Haynald-szárnyat. "Az intézethez tartozik a Haynald-observatorium vagy csillagvizsgáló torony is, melyet Ő Eminenciája óriási összegek áldozatával létesített. Két nagy kupola egy-egy (7 és 4 1/2 hüvelyk nyilású) távcsővel, két teljesen fölszerelt észlelő szoba több mellékhelyiséggel és sok drága műszer,... szakképzett vezetőink szorgalmas és pontos ... észleletei és szakavatott publicátiói által a tudományos világban számot tevő állást vívott ki magának ’s világszerte hirdeti alapítójának a természettudományok iránti lelkes szeretetét;" p. 113. [KSZ.]

NENDTVICH Károly: Hogyan lett a világ? = Budapesti Szemle 59. (3. folyam) 1889. 53. sz. pp. 321-349. [ZSE.]

Orbán és a fagyos szentek. = Felvidéki Közlöny 11. 1889. máj. 21. 40. sz. p. 4. "...Az itt említett májusi utófagyoknak az okozója: a "Fiastyuk." Ez tartóztatja vissza a nap melegét földünk egy részétől május hónap 3 utolsó hetében, mert ekkor a "Fiastyuk" a napnak minden órájában azaz: reggel, délben, estve, éjfél előtt, éjfélben és éjfél után, vagyis három hét alatt 504 egymás után következő óra hosszáig folytonosan a nap alatt van. [...] A "Fiastyuk" csillag-csoportozat, dr Császár Károly által Szendrőn 1869-ik évi augusztus hó 22-én irt Csáky Esterházy Leontin grófnénak ajánlott "A csillagos ég" czimü műve szerint nem 6 csillagból mint azt szabad szemeinkkel látjuk, hanem körülbelül 80 csillagból áll. ..." [HAI.]

FLAMMARION, Camille: Az új szem. Tárcza. = Felvidéki Közlöny 11. 1889. dec. 14. 97. sz. pp. 1-3. "Kétséget se szenved, hogy az emberi szem nagyon bámulatos optikai készülék. Minő átlátszóság ebben az élő kristályban, mily gyönyörű árnyalatok ebben az íriszben, minő mélység és mennyi báj! Ez az élet, ez a szenvedély, ez a vágy, ez az akarat, ez a világosság. Hunyjátok be valamennyien ezt a szemet: mi marad a teremtésből? És mindazonáltal ime itt van egy uj szem, amely kiegészíti a mienket, sőt felül is múlja és még bámulatosabb nála. Ez a szem, melynek az imént bámultam meg látományait, majdnem egy méter átmérőjű és tizenöt méter mélységű. Szemgolyóját egy óriási üveglencse képezi, reczehártyája pedig egy igen érzékeny khémiai lemez. [...] Ez az új szem, ez a fényképészeti szem. ..." [HAI.]

MÁRKI Sándor: Hunfalvy János (1820-1888.) (Felolvastatott az 1889. évi január 24-én tartott közgyülésen.) = Földrajzi Közlemények 17. 1889. febr. 2. füz. pp. 65-82. Ég és Föld című csillagászati műve 1873-ban jelent meg. p. 71. [SRG.]

H. I. [HANUSZ István]: Könyvészet. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1888. aug. 23-27-ig Tátrafüreden tartott XXIV. Vándorgyűlése. = Földrajzi Közlemények 17. 1889. 3. füz. pp. 157-158. Fusch Károly: Az árapálynak visszahatása az árgerjesztőre című előadásáról is beszámol. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1888-iki évben. = Földtani Közlemények 19. 1889. jan-márc. 1-3. füz. p. 63. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1889-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 19. 1889. ápr-jún. 4-6. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

  STAUR Móricz : Megváltoztatták-e a föld sarkai helyzetüket, vagy nem? = Földtani Közlöny 19. 1889. ápr.-jún. 4-6. sz. pp. 145-154. "...A föld mindkét sarkán lelapult sphäroid lévén, a földtengely ama eltolódása sokkal nehezebben mehet végbe, minthogy a sarkok eltolódása az ellapulás központjában nem igen látszik lehetségesnek és e körülménynek tulajdonítandó, hogy e hypothesist sok kutató nem fogadta el; de Schiaparelli, az olasz csillagász figyelmeztetett arra, hogy némely csillagvizsgáló állomás, melyeknek földrajzi fekvésére nézve már régi idők óta bírunk fontos meghatározásokat, mint a minők a königsbergi és a pulkovai Pétervár mellett és még mások, földrajzi fekvésüket tényleg megváltoztatták és ma egytől végig valamivel délebbre feküsznek, mint ezelőtt. ..." Előadatott az 1889. januárius 9-én tartott szakülésen. [HAI.]

DARVAI Móric: Az üstökösökről. = Fővárosi Lapok 26. 1889. jan. 1. 1. sz. pp. 3-4. [ZSE.]

HÁM Sándor: Sajnovics János élete és Demonstratioja. = Magyar Sion Harmadik évi folyam 1889. 1. füz. pp. 20-34. "...két teljes évig Bécsben az udvari csillagvizsgálóban volt alkalmazva Hell mellett. 1766-ban a nagyszombati csillagvizsgálóhoz, Weisz Ferenc jezsuita mellé segédfelügyelőül (socius praefectus) rendeltetett." pp. 23-34. [SRG.]

Október 15-én Haynald Lajos Ő Eminenciája a müvelt, keresztény világ ovációját fogadta. = Magyar Sion Harmadik évi folyam 1889. 10. füz. pp. 796-797. "A növények titokzatos élete, a csillagok járása ezreket kívánt tőle a tudomány oltárára,..." [SRG.]

Teljes napfogyatkozás volt az új év első napján, = Magyar Szemle 1. 1889. Boldogasszony-hava jan. 6. 3. sz. p. 33. Egyesült Államok nyugati partján lakók láthatták, 110 másodpercig volt megfigyelhető a teljes elsötétedés. 865-ben, 1405-ben és 1612-ben volt ezenkívül új év első napján teljes napfogyatkozás. A következő 2162-ben lesz. [SRG.]

A mult év verőfénye. = Magyar Szemle 1. 1889. Boldogasszony-hava jan. 20. 5. sz. p. 56. "A kalocsai érseki csillagvizsgálóban a lefolyt esztendőben érdekes megfigyeléseket tettek a napfény erejéről." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Kilenczedik akadémiai ülés. Összes ülés 1889-dik február 25. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 23. 1889. 1. sz. p. 23. Galilei levelezésének kiadására alakult bizottság felhívása. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhatodik akadémiai ülés. A III. osztály negyedik ülése. 1889. április 15. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 23. 1889. 3. sz. p. 66. Szily Kálmán előterjesztette és bemutatta Kövesligethy Radó A kiskartali obszervatorium című könyvét. [SRG.]

Tagajánlások 1889-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 23. 1889. 3. sz. p. 101. Báró Podmaniczky Gézát tiszteleti tagul ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

Tagajánlások 1889-ben. A III. osztály részéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 23. 1889. 3. sz. pp. 122-123. Gothard Jenő csillagászt levelező tagul ajánlja Konkoly Miklós tiszteleti tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonnegyedik akadémiai ülés. A III. osztály hatodik ülése. 1889. julius 24. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 23. 1889. 4. sz. p. 145. Heller Ágost előterjeszti Fényi Gyula "A nemometer észlelések a Haynald-obszervatoriumon" című értekezését. [SRG.]

A Nemzet Tárczája. Január 3. Csillagászati dolgok. = Nemzet Reggeli kiadás. 8. 1889. jan. 5. 2282.(5.) sz. p. 3. Szinképvizsgálatok. Mihelyt Bunsen és Kirchhoff korszakalkotó felfedezése ismeretessé lett, siettek a csillagászok az üstökösök physicai alkatát is a szinképi elemzés segitségével tanulmányozni. A spectroscop prismájától megtört és szétszórt fénysugár háromféle szinképet szolgáltathat. Ha a szinkép csupán a szivárvány szineit tünteti fel, a fénysugár fehéren izzó szilárd vagy csepfolyós anyagtól ered. Ez az úgynevezett folytonos színkép. Ha több vagy kevesebb fényes csikból áll, melyeket sötét közök választanak el, a fényforrás nem lehetett más, mint izzó gáz s a csikók száma, helyzete, színe árulja el, hogy miféle izzó gáztól jöttek a fénysugarak. Ha a folytonos színképet fekete, finom (Fraunhofer-féle) vonalak szeldelik, a fényforrás oly fehér izzó lesz, melyet izzó gáz-atmosphaera vesz körül.
Ezen ma már minden művelt ember által ismert tényeket elég volt e helyen röviden emlékezetbe hozni. … Az 1881-ki nagy üstökös színképében Huggins Vilmos és Konkoly Miklós megpillantották a Fraunhofer-féle vonalakat, melyeket okvetetlenül meg kellett látni, "mert az üstökös fényének egy része a nap reflectált fényéből is áll, de különben sem lehetetlen, hogy az üstökös belsejében magasabb hőfokú gáz legyen izzó állapotban, mint annak atmosphaerájában, a comában", mondja Konkoly. Konkoly már 1879-ben kimutatta, hogy a Brorsen-féle időszakos üstökös, melynek színképében Huggins 1868-ban eltéréseket vélt észrevenni, csak azon szénhydrogén-csíkokat mutatja, melyeket a többi üstökösök is mutatnak s hogy legvilágosabb a középső esik a zöldben. … Az 1881. I. vagy Wells-féle üstökösről, mely májusban szabad szemmel volt látható, a nevezett hó 22-én ezeket jegyezte fel Gothard Jenő:
"Az üstökösön, de főképp spektrumán nagymérvű a fénygyarapodás. Magva nagyon élénk sárgás szinü a szomszédos csillagok színéhez képest; köröskörül fényes ködanyag környezi s úgy tetszik, mintha a mag a csóva felé eső részen sokkal élesebben volna határolva és a nap felé fordult oldal fokozatosan elmosódnék. Spectruma, az eddigiekhez hasonlítva, nagyon élénk és szép színes, különösen hosszú a vörös rész , majd az egész spectrum 1/4 része; a kék felé való rész azonban nagyon halvány. A szalagalakú folytonos spectrumot ellipticus fehéres-zöldes világos köd környezi, melyben 3 fényes, végein kihegyezett esik látható. Egyik a sárgában, másik a b) vonal táján a sárgászöldben, a harmadik leggyengébb a halavány kék felé való részben szeli át a folytonos spectrumot. E tekintetben semmi rendkívülit nem mutatott tehát az üstökös színképe." …
Különös figyelmet érdemel az a körülmény, hogy május 22-ke és 31-ke között, amikor a sárga vonal úgyszólván kifejlődött (22-én Gothard még nem látta, 31-én már feltűnt Vogelnek), az előbb észlelt közönséges üstökösspectrum eltűnt vagy legalább annyira halványult, hogy nem vehették észre. ... A spectroscop a meteorok alkatának vizsgálatára is alkalmazható. Konkoly 1872. óta figyeli meg a meteorok szinképeit. Ugyanoly vizsgálatokat tettek Browning, Huggins, Herschel Sándor, Secchi. "Különböző meteorrajoknál - mondja Konkoly - a meteorok szinképe különbözőképpen mutatkozik, így pl. 1873. október 13-án figyeltem meg egy meteor maradványát, melynek uszályát teljes 11 perczig vizsgálhattam a spectroscoppal; az izzó nátrium, magnesium és szénhydrogéngázokat tüntette fel.
1874-ben az augusztusi periódusban több, mint 130 meteoritet figyeltem meg spectroscoppal, melyek között volt olyan, melynek csóváját, vagyis maradványát 20 perczig figyelhettem meg s nem ritkán láttam spectrumukban az izzó nátrium és szénhydrogén csikjait egyszerre. Az 1882-ik évi augusztusi rajból 9 hullócsillag-spectrumot figyeltem meg, a melyek közül 7-ben a nátriumvonal volt látható s ezek közül egyben a mellett a szénhydrogén 3 intensiv vonala is feltűnt. Ezeken kívül gyakran láttam meteoritek spectrumában kálium, lithium, magnesium, vas, talán réz s más ismeretlen vonalakat." "A natrium vonala - mondja továbbá - a hulló csillagok spectrumából csak igen ritkán hiányzik s csakis igen gyenge fényű kicsiny meteorit spectrumában nem tűnik fel.
Ezzel éppenséggel nem az van mondva, hogy minden meteoritban okvetetlenül van natrium, mert ismeretes dolog, hogy a spectroscop oly érzékeny a nátrium fénye iránt, hogy elég belőle 1 grammnak egy 20 milliomod része, hogy a sárga D vonal fényesen előtűnjék a spectrumban. Levegőnkben pedig eme parányi mennyiségnél sokkal több konyhasó létezik, részint a vízgőzben feloldva, részint pedig poralakban sem elegendő arra, hogy az izzó meteor a maga előtt hajtott s összesűrített levegőben a benne levő nátriumot megizzitsa s az a spectrumban mutatkozszék.
Több ízben láttam meteoritek spectrumát felvillanásuk pillanatában, a midőn a nátrium vonala még nem látszott benne a spectroscoppal követve a meteort, egyszerre feltűnt a fényes D vonal s mindig erősbbödött, mig a meteor ki nem aludt. A meteorit igen nagy magasságban kezdett izzani, hol nátrium nem volt, de lejebb érve, nátriumot tartalmazó anyaggal találkozott s ezt izzásba hozta. Azt sem lehet mondani, hogy a meteorban magában soha sem lehet nátrium, sőt chemiai elemzésével is ki lehetett azt mutatni." Konkoly szól oly meteoritről is, melynél "csak a natrium spectruma" mutatkozott s a különös szerkezetű meteor-spectroscopban az ily meteorit egész alakjában egyszínűen sárgának látszik … [SRG.]

Tudomány és irodalom. = Nemzet Reggeli kiadás. 8. 1889. ápr. 18. 2384.(107.) sz. p. 3. Az akadémiai tagajánlások. A minap közöltük azoknak névsorát, akiket a megüresedett tagsági helyekre az osztályokban ajánlatba hoztak. Az akadémia most kiadta az ajánlók irásbeli véleményét s ezek közül közöljük a „Hircsarnok” nyomán a következőket. …A 3-dik osztályban Konkoly Miklós két csillagászt ajánl megválasztásra. Báró Podmaniczky Gézát tiszteleti tagnak s róla a következőket mondja:
"Báró Podmaniczky Géza azon magyar főurak sorába tartozik, kik a tudományos törekvésért nemcsak lelkesülni tudnak, de a tudományos fejlődést tettel s áldozattal is tudják pártolni. Ő a csillagászati tudományért lelkesülve, nem a végből, hogy az égen történtekről egyszerüen tudomást szerezzen magának, de a végre is, hogy a főváros közelében legyen egy csillagvizsgáló, nagyobb távcsővel felszerelve, hova a tanuló ifjúság kirándulhasson s magának egy modern refractorról kellő fogalmat szerezhessen, csillagdát építtetett." Gothard Jenő csillagászt pedig azért ajánlja levelező tagnak, mert "1. photographiai után fölfedezett egy 14-gyed nagyságu csillagot a Lyra köd közepén. 2. Ő volt az első, kinek sikerült egy hullócsillagot uszályával együtt photographálni. 3. Gothard volt az első, ki a villanyszikrát különböző alakjában a sensibilált üveglapra ugratva photographálta." [SRG.]

MARTIN Lajos: Az időmérőkről. = Orvos-Természettudományi Értesítő 3. Népszerű szak. 14. 1889. 11. köt. 1. füz. pp. 1-16. 1 t. "Sok utánjárással sikerült az egyetemi csillagdának egy tengerészeti chronometert szerezni... Hogy kellőleg értsük a műszer feladatát s értékét jobban megítélhessük, rövid, futó pillantást fogok vetni az időmérők történelmére." [HAI.]

KOCH Ferencz - BENKŐ Gábor: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1888-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 14. 1889. 11. köt. 1. füz. pp. 58-59. [HAI.]

FABINYI Rudolf: Vázlatok a chemiából. Három népszerű előadás. 2. ...Színképelemzés és szerepe a csillagászatban. = Orvos-Természettudományi Értesítő 3. Népszerű szak. 14. 1889. 11. köt. 3. füz. pp. 65-98. 1880. márczius 9-ikén tartott népszerű előadás. Csillagászat: pp. 92-98. [HAI.]

KOCH Ferencz: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1889-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 15. 1890. 12. köt. 2. füz. pp. 193-194. [HAI.]

FLAMMARION, Camille: Egy új szem. = Néptanitók Lapja 22. 1889. okt. 30. 87. sz. pp. 693-695. "Ezen szem, melynek látását csodálom, majdnem egy méter átmérőjü és tizenöt mély. Kristályát óriási üveglencse képezi, reczehártyáját igen érzékeny vegyészi lemez. ... Ez az új szem a photographikus szem." [SRG.]

CZIRBUSZ Géza: Az éjféli hajnal az Alföldön. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 13. 1889. 1-4. füz. pp. 26-34. "Jókai szavával nevezem el így azt a sajátszerű derengést, mely az Alföld speciális éjjeli tüneménye. A nap már régen a látóhatár alá bukott s az égboltozaton mégis szürkülő fény dereng, a mely összefolyva a Hadak útja (tejút) s a csillagok széjjelszórt fényével, beragyogja, világossá teszi nyári éjjeleinket. ..." [HAI.]

BOLGÁR Mihály: Négyszeres szivárvány Veszprémben. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 13. 1889. 1-4. füz. pp. 97-98. "Folyó év szeptember hó 18-án este 1/2 6 - 3/4 6 óra között, egy szépen kifejlődött szivárvány volt látható Veszprém keleti láthatára felett. Az ily szép szivárvány magában véve nem tartozik minálunk a nagy ritkaságok közé az esti és kora reggeli órákban; de feltűnővé vált a minapi azért, mert a főszivárvány homorú felével még másik két másodrendű szivárvány is volt egyesülve, mialatt a mellékszivárvány egy ív darabja is teljes fényerejében ragyogott. ..." [HAI.]

i.: Napfoltok minimuma. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 13. 1889. 1-4. füz. p. 98. "Wolf Rezső a napfelület ismeretes és érdemdús kutatója, a napfoltokra vonatkozó vizsgálódásait az 1888-ik évre összefoglalta és átdolgozta. Ő azt találta, hogy e foltok gyakoriságának közép-relatív száma említett évre 6,7-et tesz. A minimum, a mely felé, az utóbbi idők kutatásai szerint közeledünk, s melyet az 1888-ik évre vártak, nem következett be és Wolf hajlandó ezt az időt 1889-re, sőt későbbre tenni. Wolf az előbbi évek messzeterjedő megfigyeléseiből, az általa már régebben ismert nagy periódust, mely e foltok 11 1/9 évi fellépése mellett észlelhető, s mely az északi fény gyakoriságával esik össze, 66 2/3, vagy az összes tünemények megmagyarázására 83 1/3 évre teszi. (Himmel und Erde)." [HAI.]

i.: Egy üstökös szétválása. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 13. 1889. 1-4. füz. pp. 99-100. "Brooks amerikai csillagász f. é. jul. 6-án csak távcsővel észlelhető üstököst fedezett fel, mely a szétválás vagy szétbomlás sajátságos tüneményét matatta. Aug. 1-jén ugyanis a Lick-féle csillagdában. Californiában azt észlelték, hogy az eredetileg egységes üstökös három részre oszlott, mely oszlás aug. 3., 4. és 5-én még feltűnőbb lett. Aug. 4-én Barnard úr a Lick-csillagda óriási távcsöve segélyével az üstököst lerajzolta, mely rajzot kisebbített alakban itt visszaadunk. E rajzból kitűnik, hogy akkor az üstökös már öt részre bomlott szét. Az üstökösök ilynemű bomlását különben e században már többször észlelték, melynek egyik klassikus példája 1846-ban a hires Biela-féle üstökös, melynek egyik része azután, mint tudjuk, teljesen sűrű csillaghullássá változott. [...] (Himmel und Erde után)." [HAI.]

  KÜRSCHÁK József: Levélszekrény. Tudósítások. (1.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jan. 233. füz. p. 35. Intenzíven világító tűzgolyó 1888. nov. 2-án Rudna, Rekenye és Újlaki között. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (4.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jan. 233. füz. p. 36. SZ. S. a Jupiter bolygó láthatóságáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (5.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jan. 233. füz. p. 36. ME kérdése Mit értenek a csillagászok a kémiai fehérségen? [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Az atomsúly és a spektrumvonalak közti viszonyról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jan. 233. füz. pp. 36-37. Levélszekrény. Feleletek. (1888. 114.) [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Az albedo vagy fényreflektáló képességről. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jan. 233. füz. p. 38. Levélszekrény. Feleletek. (5.) [SRG.]

  WEINEK László: A holdleírás története. [1.] = Természettudományi Közlöny 21. 1889. márc. 235. füz. pp. 108-116. [SRG.]

  FÉNYES Dezső: "Ez év januárius 29-ikén délelőtt 10 órakor Aradon hármas Nap látszott az égen." = Természettudományi Közlöny 21. 1889. márc. 235. füz. p. 125. Levélszekrény. Tudósítások. (11.) [SRG.]

  WEINEK László: A holdleírás története. 2. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. ápr. 236. füz. pp. 143-151. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (21.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. ápr. 236. füz. p. 180. Szurmó Ambrus kérdése a naptári napokról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (25.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. ápr. 236. füz. pp. 180-181. T. L. kérdése napóra felállításáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (30.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. ápr. 236. füz. p. 181. W. Gy. kérdése Schiller Tell Vilmosában leírt jelenségről. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Schiller holdszivárványáról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. ápr. 236. füz. p. 182. Levélszekrény. Feleletek. (30.) [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A kis-kartali csillagvizsgáló toronyról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. máj. 237. füz. pp. 187-198. [ZSE.]

  Levélszekrény. Tudósítások. (20.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. máj. 237. füz. p. 236. Kolb Miklós folyó 1889. ápr. hó 15-ikén Móricföldön (Temes megye) három Napot észlelt. Felettük 2-2 domború és homorú szivárvány látszott. [SRG.]

H. Á. [HELLER Árpád]: A Jupiterről. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. máj. 237. füz. pp. 236-237. Levélszekrény. Feleletek. (4.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (21.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. máj. 237. füz. p. 237. Simor Ferenc és H. Á. [Heller Árpád] a naptárkérdésről, dátumváltoztatásról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (25.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. máj. 237. füz. p. 237. A napórákról később írnak. [SRG.]

  HENCZ Antal: Melléknapok Keszthelyen 1889. ápr. 23-án. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jún. 238. füz. p. 291. Levélszekrény. Tudósítások. (23.) [SRG.]

Levélszekrény. Tudósítások. (24.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jún. 238. füz. p. 291. Melléknapok Turócz vármegyében 1889. máj. 11-én. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (46.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jún. 238. füz. p. 292. Dr. V. B. egy német csillagászati óráról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (46.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jún. 238. füz. p. 294. Weinek László válasza Deichmann chronométeréről. [SRG.]

  WEINEK László: Újabb rajzok a Hold kráterekről és tájakról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. júl. 239. füz. pp. 297-312. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A napórákról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. aug. 240. füz. pp. 374-380. [ZSE.]

  Csillagnéző hely Sárospatakon. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. aug. 240. füz. p. 400. Egy 1796-ban kelt írás szerint, a Rákóczi kastélyhoz volt 4 kis torony, amely valaha csillagnéző hely volt. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Természettudományi vállalkozások külföldön. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. szept. 241. füz. pp. 409-422. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

  FARKAS Sándor: Holdszivárvány. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. szept. 241. füz. p. 456. Szentes 1889. aug. 9. Levélszekrény. Tudósítások. (37.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (92.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. szept. 241. füz. p. 457. Jupiter-fedés 1889. aug. 7-én. Dolesch József kérdése a Hold Jupiter fedésről. [SRG.]

  SZILY Kálmán: Apáczai Encyclopaediája mathematikai és fizikai szempontból. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. okt. 242. füz. pp. 465-470. Csillagászat: p. 468. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: A Nap távolsága a Földtől. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. okt. 242. füz. pp. 477-478. [SRG.]

  Éjszaki fény. Nagyvárad. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. okt. 242. füz. p. 512. 1806. nov. 11-én. Régi magyar megfigyelések. 168. Eredeti közlés: Hazai Tudositások 1. Féleszt. 1806. p. 339. [Közli]: Sz. K. [Szily Kálmán]. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagászati távcsövek nagyításáról és a nagy lencsékről. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. pp. 558-560. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [ZSE.]

  Meteor. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. p. 564. Lehullott meteorit látványa 1751. máj. 26-án Zagrab vármegye Hrasina településén. Régi magyar megfigyelések. 172. Eredeti közlés: Nagy Leopold: A’ levegőnek rövid ismértetése. Vátzott 1815. pp. 113-114. [Közli]: Nagy Sándor. [SRG.]

A Hóld ’s Nap fogyatkozása, a’ mint a’ köz nép hiszi. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. p. 564. 1784. márc. 7-én holdfogyatkozás. Régi magyar megfigyelések. 174. Eredeti közlés: Magyar Hírmondó 1784. p. 161. [Közli]: Sz. K. [Szily Kálmán]. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (107.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. p. 569. -u. a kérdése a csillagászati távcsövek nagyító képességéről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (110.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. p. 569. R. J. kérdése a szárazlemezekről. [SRG.]

H. Á. [HELLER Árpád]: A Hold Jupiter fedésről, 1889. aug. 7-én. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. p. 572. Levélszekrény. Feleletek. (92.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (107.) = Természettudományi Közlöny 21. 1889. nov. 243. füz. p. 574. Utal a Közlöny 558-560-ik oldalán olvasható cikkére. [SRG.]

  LENGYEL István: 1888-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. dec. 244. füz. pp. 601-603., 606-607. Engelmann, Friedrich Wilhelm Rudolf (1841. jún. 1. - 1888. márc. 28.); Gruber Lajos (1851. máj. 12. - 1888. nov. 15.); Houzeau de la Haye, Jean Charles (1820. okt. 7. - 1888. júl. 12.); Proctor, Richard Antony (1834. márc. - 1888. szept. 12.). [SRG.]

  DR. SZT. H. [SZTERÉNYI Hugo]: A meteorhullás némely tüneményéről. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. dec. 244. füz. pp. 613-614. Apró közlemények. [SRG.]

  Szakülés 1889. november 20-ikán. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. dec. 244. füz. p. 618. Erdődi Imre: "Új eszköz a csillagászati fogalmak szemléltetéséhez" című tervet dolgozott ki. [SRG.]

-R-s.: Az 1889. aug. 7-i Hold Jupiter fedésről. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. dec. 244. füz. p. 622. Levélszekrény. Feleletek. (92.) [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: A száraz lemezek tartósságáról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. dec. 244. füz. pp. 622-623. Spektrálfelvételeiről. Levélszekrény. Feleletek. (110.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. dec. 244. füz. pp. 624-626. 1889. dec. 15.-1890. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  RÁTH Arnold: A Nap-színkép földi vonalainak megismerése. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. jan. 1.(5.) pótfüz. p. 46. A fizika köréből. [SRG.]

Az idő meghatározása térkép segélyével. = Turisták Lapja 1. 1889. aug. 4. sz. pp. 175-176. [SRG.]

OMPOLYI M. Ernő: Haynald Lajos. = Vasárnapi Ujság 36. 1889. okt. 20. 42. sz. pp. 673-675. "...az általa nagy költséggel létesített csillagászati és földdelejességi observatorium páter Secchi barátjára emlékeztet..." [HAI.]

GOTHARD Jenő: A természet anyag-készletének kimerülése. = Vasvármegye 1. 1889. ápr. 21. Húsvéti mell. p. 5. [SRG.]

A herényi csillagdának érdekes vendége van, monsieur Deslandres. = Vasvármegye, 1. 1889. dec. 8. p. 4. [SRG.]

          1890.

  GOTHARD Jenő: A fotografia. Gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra. Kiad. a Kir. Magy. Termtud. Társulat. Budapest, 1890. 183 p., 40 ábra. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 43./ [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXC-re [1890-re]. Budapest, 1890. M. Tud. Akadémia, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 405 p. Csillagászat: 3-68. Polgári és csillagászati naptár MDCCCXC-re. Ünnepszámítás 1890-re (p. 5.). Időszámítás 1890-re (pp. 6-7.). Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. (pp. 8-55.). Égi tünemények 1890-ben (pp. 56-65.). Polgári és csillagászati naptár berendezése. (pp. 66-68.). Jegyek és rövidítések (p. 68.).
III. A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: Konkoly T. Miklós, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, bölcs, tudor, a londoni Astronomical Society, az Association scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a k. m. természettudományi társulat tagja, a bécsi Photographische Gesellschaft, s a bécsi Electrotechnischer Verein tagja, az ó-gyallai csillagda tulajdonosa s vezetője. L. Ó-Gyallán. Lev. taggá választatott jún. 8. 1876.. tiszteletivé jún. 5. 1884.; Báró Podmaniczky Géza. L. Kis-Kartalon, u. p. Aszód. Tiszteleti taggá választatott május 3-án 1889. (pp. 221-222.). [...]
Levelező tagok: Kondor Gusztáv, a sz. mm. és bölcselet tudora, okleveles mérnök, a magy. kir. tud. egyetemen az elemi mennyiségtan ny. rendes, a csillagászat helyettes tanára, a bölcseleti kar volt dékánja, a kir. magy. természettudományi társulat, az országos középiskolai tanáregylet, és a budapesti I. ker. állami tanító-képezde igazgató tanácsának rendes tagja. L. Budapesten. V. ker. Rudolf-rakpart 3. sz. Vál. decz. 20. 1861. (p. 227.). [...] Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Párisban. Vál. jún. 14. 1878. (p. 229.). [...] Állandó bizottságok. VII. Mathematikai és természettudományi bizottság. Kruspér István r. t. (csillagászat.) (p. 240.). [...] A M. T. Akadémia tagjainak munkálatai. 1889. [...] III. A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: Konkoly T. Miklós. (pp. 271-272.).; Kondor Gusztáv (pp. 272-274.). [HAI.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1890. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. jan. 15. 1. füz. p. 6. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Károly tiszteleti tag. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Megfigyelések a Jupiter felületén. (Kivonat Konkoly Miklós tt. márczius 17-én bemutatott értekezéséből.) = Akadémiai Értesítő 1. 1890. ápr. 15. 4. füz. p. 230. Értekező 1885-től 1888-ig 14 jupiterrajzot készített részben a 6, részben a 10 hüvelykes refraktorral és egyszer a bécsi 27 hüvelykessel. Bemutatott két érdekes napfolt rajzot. Végre bemutatta az 1888-iki (Sawerthal) üstökösről készített 14 rajzot. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyve. Tizenharmadik Akadémiai ülés. A III. osztály harmadik ülése. 1890. márczius 17-én. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. ápr. 15. 4. füz. p. 238. Konkoly Miklós értekezései "Jupiter megfigyelések 1885-1888-ban.; Az 1888-iki nagy üstökös megfigyelése.; Egy nevezetes napfolt 1887. április 30." [SRG.]

Az M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhatodik Akadémiai ülés. Harmadik összes ülés. 1890. márczius 31-én. = Akadémiai Értesítő 1. köt. 1890. ápr. 15. 4.(4.) füz. p. 242. A III. osztály jelentést tesz: ha az ógyallai csillagdát államosítanák annak igazgatójául Konkolyi Miklóst neveznék ki. Igy lenne csillagvizsgáló, amit 1849 óta nélkülöz az ország. [SRG.]

SZILY Kálmán: Jelentés az akadémiai választásokról. Gothard Jenő MTA levelező tag lett. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. máj. 15. 5. füz. p. 307. A III. osztályba levelező taggá választották. [SRG.]

Az Akadémia jegyzőkönyvei. Tagajánlások III. osztály részéről. Gothard Jenő 29 szavazattal 12 ellenében. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. jún. 15. 6. füz. p. 396. [SRG.]

Az M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Akadémiai ülés. 1890. május 8. = Akadémiai Értesítő 1. köt. 1890. jún. 15. 6.(6.) füz. 401. Gothard Jenőt megválasztották levelező tagnak a III. osztályba 31 szavazattal és 7 ellenszavazattal. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhetedik akadémiai ülés. Hetedik összes ülés 1890. június 23-án. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. júl. 15. 7. füz. p. 470. Felolvastatik Gothard Jenő köszönőlevele, akadémiai taggá választásakor. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhetedik akadémiai ülés. Hetedik összes ülés 1890. június 23-án. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. júl. 15. 7. füz. pp. 471-472. Országos csillagda fölépítése és modern berendezése ügyében alakult bizottságról. Az egyetemi csillagda a régi helyén visszaállíttassék. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkettedik Akadémiai ülés. Nyolczadik összes ülés. 1890. október hó 27-én. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. nov. 15. 11. füz. p. 665. III. osztály inditványa a dán akadémiához, a Hell-Sajnovics expeditióra vonatkozó iratokról. [SRG.]

Tagajánlások 1890-ben. Gothard Jenő csillagászt levelező tagúl ajánlja Báró Podmaniczky Géza. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. melléklet p. 36. [SRG.]

Az égboltozatnak új térképét akarják készíteni az amerikaiak. = Földrajzi Közlemények 18. 1890. 6. füz. p. 306. Miss Bruce 50 000 dollárt adományozott egy 24 hüvelykes fotórefraktor céljára, amellyel az ég új fotografikus térképét készítenék +90 és -30 fok deklináció között. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1889-ik évben. = Földtani Közlemények 20. 1890. ápr. 4. füz. p. 131. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1890-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 20. 1890. aug-okt. 8-10. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A huszadik század kezdetéről. = Fővárosi Lapok 27. 1890. jan. 23. 22. sz. pp. 154-156 [ZSE.]

BÁRTFAY József: A hullócsillagok. = Fővárosi Lapok 27. 1890. aug. 11. 220. sz. pp. 1621-1622. [ZSE.]

PLATZ Bonifác: Természettudományi problémák. = Katholikus Szemle 4. 1890. 1. sz. pp. 40-59. A II. "A világ eredése" című fejezet (pp. 51-59) a Laplace-féle elméletről szól. [ZSE.]

PROHÁSZKA Ottokár: Hogyan lett a világ? = Katholikus Szemle 4. 1890. 1. sz. pp. 115-131. Válasz Nendtvich Károly: Hogyan lett a világ? - Budapesti Szemle 59. (3.folyam) 1889. 53. sz. pp. 321-349 - cikkére. [ZSE.]

A napfogyatkozás. = Kőszeg és Vidéke 10. 1890. jún. 22. 25. sz. p. 3. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Apró pénzre váltott theologia. = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 1. füz. pp. 3-21. "A csillagászat a tudományok közt első helyen áll, utána jönnek a Physikának némely részei, milyenek a mechanikus hőtan és a fénytan." [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Uranie. Camille Flammarion. Paris. C. Marpon et E. Flammarion 1889. n. 8-r. 288. l. = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 1. füz. pp. 63-66. "Ötödik dogma: azon lelkek jutnak tökéletesebb életre, melyek a csillagászat múzsájának vezetése alatt anynyira emelkedtek, hogy fölismerték halhatatlanságukat és bepillantást nyertek a mindenségek örök életébe. ...Igy lett a csillagászatból "egyedül üdvözitő vallás." A csillagászat a "jövő vallása" mondja maga Flammarion." Könyvismertetés. Irodalom és müvészet. [SRG.]

[Dr. St. F.]: Sancti Thomae Aquinatis Doctoris Angelici Opera Omnia iussu impensaque Leonis XIII. P. M. edita. A. Tomus Tertius, Commentaria in libros Aristotelis de Coelo et Mundo, de generatione et corruptione, et Meteorologicorum, ad codices manuscriptos exacta, cura et studio Fratrum Ordinis Praedicatorum, Romae. Ex typographia polyglotta S. C. De Propaganda Fide. 1886. Nagyrét. XL. s 455 l. továbbá CXLVIII. l. Appendix. B. Tomus Quartus. Pars Prima Summae Theologicae a quaestione I. ad quaestionem XLIX. ad codices manuscriptos Vaticanos exacta, cum Commentariis Thomae de Vio Caietani ordinis Praedicatorum S. R. E. Cardinalis. Cura et Studio Fratrum eiusdem Ordinis, Romae. Ex typographia Polyglotta S. C. De Propaganda Fide. 1888. Nagyrét. XVI. s 509. l. = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 1. füz. pp. 71-75. Irodalom és müvészet. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Apró pénzre váltott theologia. = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 2. füz. pp. 81-96. "A csillagos égben a szemlélés közvetlenségével megragadjuk a végtelen valót, az Istent; nem az okoskodás, de a látás erőszakolja ránk a határtalan lény ismeretét, mert ime e mindenségnek fölfelé nincs betetőzésük, lefelé nincs fenekük? mi van tehát fölöttük s mi van alattuk? mi van jobbra tőlük? mi van balra tőlünk?..." [SRG.]

[Dr. St. F.]: S. Thomae Aquinatis Doctoris Angelici Opera Omnia jussu impensisque Leonis XIII. P. M. edita Tomus III. et IV. Ex Typographia Polyglotta S. C. De Prop. Fide. (Folytatás.) = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 2. füz. pp. 143-151. "A mi tüzetesen a csillagászatot illeti, a jelen Kommentárból vett idézetekkel figyelmeztetik a kiadók az olvasót;..." Irodalom és müvészet. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. [1.] = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 3. füz. pp. 171-193. 1. Cosmologikus érvek. "A kozmologikus érv elénkbe tárja az egész világot összességében s minden egyes részében: a naprendszerekben épp ugy mint az egyedi alakokban:..." [SRG.]

Dr. St. F.: S. Thomae Aquinatis Doctoris Angelici Opera Omnia jussu impensisque Leonis XIII. P. M. edita Tomus IV. Ex Typographia Polyglotta S. C. De Prop. Fide. = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 3. füz. pp. 227-233. Irodalom és müvészet. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 5. füz. pp. 332-359. 2. Cosmologikus érv. "A kozmologikus érv ezen alakja a természetet, összetevői különbözőségének szempontjából veszi vizsgálat alá." [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 6. füz. pp. 426-452. Kant ellenvetései a fölhozott kozmologikus érvek ellen. A világ végessége térben és időben. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 7. füz. pp. 503-524. A Pantheismus állásfoglalása a kozmologikus érvekkel szemben. 3. Teleologikus érvek. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 8. füz. pp. 581-594. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion Negyedik évi folyam 1890. 9. füz. pp. 663-693. "Tyndall, a hires vándor-buvár és tanár szintén tagadja a czélszerüségnek fölismerhetését."[SRG.]

KUTHY József: A csillagok világából. = Nemzet 9. Reggeli kiadás. 1890. jan. 12. 2648. (11). sz. p. [5.] Melléklet a "Nemzet" 2648. (11.) január 12. számához: [...] "Az 1543. évben Lengyelországban egy erejében elgyengült aggastyán feküdt halálos ágyán. Szemeinek megtört sugára égi ihlettséggel esett egy könyvre, az ő könyvére, mely a nyomdából épp most került haza, s melyet a haldokló remegő kézzel szorongatott. Az agg férfiú: Kopernik Miklós, catholicus pap, - a könyv : az ő életmunkásságának, több, mint 30 évi fáradozásának gyümölcse. De revolutionibus corporum coelestium. Az égi testek mozgásáról. Csak egy könyv, ... és mégis mily kiszámithatlan következmények tolultak nyomába! Hadüzenet volt ez a könyv száz és száz tudós tekintélyével támogatott ezredéves tanok ellen; letaszította ez a kis darab könyv az egész földtekét ama piedestálról, melyre azt az emberek tudatlansága emelte s hosszú századokon át fentartotta.
- Igen, Kopernik Miklós volt az első csillagász, ki nem csupán jobb sejtelemtől vezéreltetve, hanem kellő tudományos készlettel ellátva, mennyiségtani határozottsággal ki merte mondani, hogy nem az ember a teremtés remeke, nem a föld a világ közepe, hanem a mi bolygórendszerünknek középpontja a nap, s a planéták - ezek között a föld is - az ő hatalmas ereje által hozzáfűzve körülötte végzik keringésüket. ..." [HAI.]

b.: A csillagászat történelmi jellemvonásai, megvilágítva a csillagászat elveinek és az egyetemes mívelődés tényezőinek fejlődésével. Irta J. C. Houzeau. Fordította Czógler Alajos. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. = Nemzeti Nőnevelés 11. 1890. ápr. 4. füz. pp. 214-215. Könyvismertetés. [SRG.]

b. g.: Az időjárás. Több idevágó munka nyomán összeállította Heller Ágost. Üstökösök és meteorok. Több idevágó munka nyomán összeállította Dr. Darvai Móricz. = Nemzeti Nőnevelés 11. 1890. ápr. 4. füz. pp. 215-216. A két kötet ismertetése. [SRG.]

BINDER Laura: Csillagászati földrajz a leányiskolákban. = Nemzeti Nőnevelés 11. 1890. szept. 7. füz. pp. 344-349. "És azon tárgyak közt, a melyeknek czélja fogékonynyá tenni az ifjú lelket az örök szép, s a fenséges iránt: minden esetre méltó helyet foglal el a felsőbb leányiskolában is a csillagászati földrajz." [SRG.]

KOCH Ferencz: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1889-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 15. 1890. 12. köt. 2. füz. pp. 193-194. [HAI.]

Hahóty Sándor: Természettan és csillagászati földrajz. Harmadik kiadás. Budapest, 1890. = Néptanitók Lapja 23. 1890. máj. 28. 43. sz. p. 338. A tankönyv megjelenését és használatát általánosan engedélyezik a felsőbb leányiskolák számára. [SRG.]

ÁDÁM Gerzson: Debreceni Kalendárium az 1630. évről. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 24. 1890. 3. füz. pp. 235-237. Címe" Uy és O Kalendarium, Christus Urunk születése után 1630. Esztendőre, rend szerint a napoknak számlalasaval és egyéb választasokrol. Ehinger Illyes által irattatott. Debreczenben, Nyomtatta Rheda Peter." Tartalma: korszámítás, jegyek "magyarazattya", ünnepek, névnapok felsorolása nap és holdjárások megjelölésével, bányákról, utonállókról, Magyarország sorsáról, egészségügyi kérdésekről. Magyarország krónikája zárja a kalendáriumot. Szupernova: "Uy csillag lattatek" 1572. szept. 25-én. p. 237. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (5.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. jan. 245. füz. p. 51. Sz. S. a csillagászati rovatról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (6.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. jan. 245. füz. pp. 51-52. Liebermann Kálmán az első "A csillagos ég" rovatról. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. jan. 245. füz. pp. 53-54. 1890. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  VERESS Endre: A morkolábról. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. febr. 246. füz. p. 106. Levélszekrény. Tudósítások. (3.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (5.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. febr. 246. füz. p. 108. Konkoly Miklós könyvajánlásai. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (6.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. febr. 246. füz. p. 108. Kövesligethy Radó az ég mappája. A solaris nap és a csillagnap hosszának különbségéről. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. febr. 246. füz. pp. 109-110. 1890. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (25.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. márc. 247. füz. p. 162. A. A kérdése "A csillagos ég" rovatról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (27.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. márc. 247. füz. p. 163. XY a Föld tengelykörüli forgásáról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (5.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. márc. 247. füz. pp. 163-164. Kövesligethy Radó a csillagrendszer szerkezetéről. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (25.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. márc. 247. füz. p. 164. Kövesligethy Radó a "A csillagos ég" rovatról. A csillagos ég mappája. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (27.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. márc. 247. füz. p. 165. K I a Föld forgási sebességéről. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. márc. 247. füz. pp. 165-166. 1890. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  A M. Tud. Akadémia III. osztályának márczius 17-iki ülésén. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. ápr. 248. füz. p. 213. Konkoly Miklós előterjesztette Jupiter megfigyeléseit 1885-1888 között. Üstökös megfigyelését 1888-ban. 1887. ápr. 30-i nagy napfolt megfigyelést. [SRG.]

  RÓNA Zsigmond: Holdszivárvány. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. ápr. 248. füz. p. 219. Budapesten 1890. márc. 7-én. Levélszekrény. Tudósítások. (11. ) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. ápr. 248. füz. pp. 221-222. 1890. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Melléknapok. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. máj. 249. füz. p. 273. Rimaszombat 1800. Böjt elő hava 27. [1800. febr. 27-én.]; Böjt más hava 1. [1800. márc. 1-én.] Régi magyar megfigyelések. 221. Eredeti közlés: M. Kurir 1800. p. 827. [Közli]: Radnóti Dezső. [SRG.]

Északi fény. NagyVáradról írják. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. máj. 249. füz. p. 273. Sarki fény 1806. nov. 3-5-én. Régi magyar megfigyelések. 225. Eredeti közlés: Hazai Tudósítások 1806. p. 339. [Közli]: Radnóti Dezső. [SRG.]

FÉNYES Dezső: Tűzgolyó Aradon. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. máj. 249. füz. pp. 275-276. 1890. ápr. 20. Levélszekrény. Tudósítások. (13.) [SRG.]

ALEXY György: Tűzgolyó Zalathán. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. máj. 249. füz. p. 276. 1890. ápr. 20. Levélszekrény. Tudósítások. (14.) [SRG.]

FARNOS Dezső: Napudvar és melléknapok. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. máj. 249. füz. p. 276. 1890. ápr. 12-én 8 órakor. Levélszekrény. Tudósítások. (15.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. máj. 249. füz. pp. 277-278. 1890. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  RÁTH Arnold: Újabb nézetek a Nap fizikai alkatáról. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. jún. 250. füz. pp. 282-300. [SRG.]

  KROPF Lajos: Egy magyarországi geometria a XVI. században. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. jún. 250. füz. pp. 316-318. Pühler Kristóf geometriájáról. Apró közlemények. [SRG.]

A Magyar Tud. Akadémia május 6-iki ülése... = Természettudományi Közlöny 22. 1890. 250. füz. p. 322. Az Akadémia III. osztályára Gothard Jenő levelező tagot külső tagnak választották. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (48.) = Természettudományi Közlöny 1890. jún. 250. füz. p. 328. P. Gy. Széthulló tűzgolyó, 1890. jan. 17-én Keszthelyen. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. jún. 250. füz. pp. 333-334. 1890. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Meteorhullás 1705. máj. 13-ikán. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. júl. 251. füz. p. 383. Tűzgömb a kamocsai kuruc táborban 1705. máj. 12/13-án. Régi magyar megfigyelések. 229. Eredeti közlés: Thaly K. Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczy-korban. Századok 1881. p. 130. [Közli]: Jankó János. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. júl. 251. füz. pp. 389-390. 1890. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  RÁTH Arnold: A légkör optikai tüneményei. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. pp. 409-417. Az égbolt színe.; A szivárvány.; A Hold és a Nap kis udvarai.; A Hold és a Nap nagy udvarai és a melléknapok. [SRG.]

  Cs. L. [CSOPEY László]: A Nap sugárzó ereje. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. pp. 432-433. Apró közlemények. [SRG.]

Cs. L. [CSOPEY László]: Van-e a Napban oxigén? = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. pp. 433-434. Apró közlemények. [SRG.]

Két nap. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. p. 437. Régi magyar megfigyelések. 230. Eredeti közlés: Heltai Gáspár: Magyar krónikája. p. 151. Légköroptikai jelenség. [Közli]: Sámuel A. [SRG.]

  Napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. p. 438. Napfogyatkozás 1484, Szent György havában [1484. ápr.]. Régi magyar megfigyelések. 233. Eredeti közlés: Heltai Gáspár: Magyar krónikája. p. 499. [Közli]: Sámuel A. [SRG.]

Üstökös. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. p. 438. Üstökös 1556-ban. Tűzgömb 1557-ben. "Egy nagy sárkány láttaték az egen." Üstökös 1558 nyarán. Régi magyar megfigyelések. 241. Eredeti közlés: Székely István: Magyar krónikája. p. 65. [Közli]: Sámuel A. [SRG.]

Meteorhullás. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. p. 438. Meteorhullás látványa Keresztesen 1558. Pinkesd havában [1558. máj. 19-én]. Régi magyar megfigyelések. 242. Eredeti közlés: Székely István: Magyar krónikája. p. 66. [Közli]: Sámuel A. [SRG.]

Tüzes tünemény. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. p. 439. Tűzgömb Bánátban 1818. okt. 31-én. Régi magyar megfigyelések. 246. Eredeti közlés: Hazai ’s Külf. Tudósítások 1818. 50. sz. p. 394. [Közli]: Sz. G. [Szikla G.]. [SRG.]

  SZÉKELYHIDY Viktor: Érdekes természeti tünemény. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. p. 440. Csőszteleken (Torontál megye) 1890. jún. 30. hajnalban szivárvány. Levélszekrény Tudósítások. (22.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. aug. 252. füz. pp. 445-446. 1890. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A kritikus napok. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. szept. 253. füz. pp. 463-473. [SRG.]

 A csillagok színe. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. szept. 253. füz. p. 489. Apró közlemények. [SRG.]

A természettudományi szakosztályban a következő előadások és értekezése voltak. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. szept. 253. füz. pp. 492-493. Gotthárd(!) Jenő "A heliochromiáról", Lakits Ferenc néhány középkori napfogyatkozásról értekezett. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

 SIKLÓDY Imre: Fénytünemény Borszéken. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. szept. 253. füz. p. 497. Légköroptikai tünemény viharban, fehér felhő 1890. aug. 25. Levélszekrény. Tudósítások. (27.) [SRG.]

BÓBITA Endre: Augusztus havi meteorhullás Kismartonban. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. szept. 253. füz. pp. 497-498. Meteormegfigyelések és tűzgömbök 1890 augusztusában. Levélszekrény. Tudósítások. (29.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. szept. 253. füz. pp. 501-502. 1890. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  POLIVKA János: Holdszivárvány Szvidniken (Sáros vármegye) 1890. szept. 27-én. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. okt. 254. füz. p. 554. Levélszekrény. Tudósítások. (32.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. okt. 254. füz. pp. 557-558. 1890. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A magyarok honfoglalásának ideje és a csillagászat. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. nov. 255. füz. pp. 561-571. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. nov. 255. füz. pp. 613-614. 1890. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  HELLER Ágost: Schenzl Guido (1823-1890). = Természettudományi Közlöny 22. 1890. dec. 256. füz. pp. 633-634. [SRG.]

  LENGYEL István: 1889-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. dec. 256. füz. p. 636., 641., 643., 645. De lu Rue Warren (1815. jan. 18. - 1889. ápr. 19.); Mitchell, Miss Maria (1818. aug. 1. - 1889. jún. 28.); Perry, Stephen Joseph (1833. aug. 26. - 1899. dec. 22.), Respighi, Lorenzo (1824 - 1889. dec. 10.); Tempel, Ernst Wilhelm Leberecht (1821. dec. 4. - 1889. márc. 16.). [SRG.]

Társulati ügyek. Szakülés 1890. nov. 19-ikén. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. dec. 256. füz. p. 647. Kövesligethy Radó: "Új szempontok a fizikai asztronomiában" című előadás. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (48.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. dec. 256. füz. p. 649. Meteor Keszthelyen. (p. 328.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. dec. 256. füz. pp. 653-654. 1890. dec. 15. - 1891. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A szinkép-elemzésről. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. okt. 4.(12.) pótfüz. pp. 145-163. Csillagászati vonatkozások: pp. 160-163. [ZSE.]

  ANTOLIK Károly: Fizikai kisérletek. (Befejezés.) = Természettudományi Közlöny 22. 1890. okt. 4.(12.) pótfüz. pp. 164-180. Hold és napgyűrűket utánzó készülék: pp. 167-168. [SRG.]

-o-: Tudományos szédelgések. = Vasárnapi Ujság 37. 1890. ápr. 27. 17. sz. p. 267., 270. d’Angos lovag, Hell Miksa és Jeauraut vélt vagy valós csillagászati csalásairól. "...Messier, levelet kapott d’Angos-tól, melyben ez tudtára adja, hogy az ápril 11-ki éjjelen egy kis üstököst fedezett fel fark nélkül. [Messier nevének egyik legkorábbi említése: A szövegben kétszervan Messier neve az 1784 áprilisi-májusi állítólagos üstökössel kapcsolatban.]...A tudományos szédelgés hires esete a Páter Hell expedicziója is Norvégiába, a Venus átvonulása megfigyelésére 1769-ben. ...Mintegy 60 év múlva ezután föltalálták Bécsben Hell eredeti följegyzéseit s ekkor napfényre kerültek azok az eltérések, melyek Hell eredeti és közrebocsátott megfigyelései közt forogtak fenn. ...Jeauraut ebben az esetben a Jupiterről adott megfigyeléseket,..." [HAI.]

A fotografiáról. = Vasárnapi Ujság 37. 1890. ápr. 27. 17. sz. pp. 277-278. "A mind jobban terjedő fotografálásról tart most előadásokat mutatványok kíséretében Gotthard Jenő a természettudományi társulatban. Gotthard, kinek fivérével együtt szép csillagvizsgálója van berendezve, Herényben, az, égi testek fényképezésével is a legjobb sikerrel foglalkozik mar évek óla. Négy előadásban ismerteti a fotografálást, s az első előadást, nagy közönség előtt, e hó 22-ikén tartotta." Az előadás vázlata. [SRG.]

Az akadémia nagyhete. = Vasárnapi Ujság 37. 1890. máj. 11. 19. sz. pp. 307-308. Többek között 31-7 arányban levelező taggá választották Gotthard(!) Jenőt. És 21-3 arányban külső taggá Anwers(! Auwers) Arthur berlini csillagászt. [SRG.]

A földgömb súlya. = Vasárnapi Ujság 37. 1890. jun. 15. 24. sz. p. 392. "Nem egyszer mérték már meg a földgömböt a nehézség törvényére támaszkodva s a különböző mérések eredményei feltűnően közelednek egymáshoz,... A legújabb földmérést a potsdami astrophysikai observatoriumban tették meg dr. Wilsing felügyelete alatt..." [HAI.]

A Természettudományi Társulat... = Vasárnapi Ujság 37. 1890. okt. 26. 43. sz. p. 703. "...Gotthárd(! Gothard Jenő) "Fotografozás" czimü müvét novemberben küldik szét az 1500 megrendelőnek." [SRG.]

Gothard Jenő fotográfiái. = Vasmegyei Lapok 24. 1890. máj. 18. p. 1. A Kárpát Egylet kiállításáról. [SRG.]

A csillagászok és a napfogyatkozás. = Vasmegyei Lapok 24. 1890. jún. 22. p. 3. [SRG.]

Gothard Jenő Vas megyei csillagász, fizikus a magyar tudományos akadémia levelező tagja. = Vasvármegye 25. 1890. máj. 18. pp. 1-2. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A természetes szinek fotografálása. = Vasvármegye 2. 1890. máj. 25. Pünkösdi mell. p. 6. [SRG.]

          1891.

BALÓ József - MIKLÓS Gergely: Csillagászati és fizikai földrajz, kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. A művelt közönség számára és iskolai segédkönyvül. Százegy a szöveg közé nyomott rajzzal és négy táblával. Budapest, 1891. Franklin-társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 240 p., 1 t. Csillagászat: pp. 1-121. Egy kihajtható táblán csillagtérkép: Az éggömb éjszaki fele. [KSZ.]

  GOTHARD Jenő: Spektrálfotografiai tanulmányok. Budapest, 1891. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 31 p. /Értekezések a természettudományok köréből. 21. köt. 2. sz./ Székfoglalóul felolvastatott 1891. ápr. 20-án. [SZF.]

HELLER Ágost: A physika története a XIX. században. Két kötetben. 1. köt. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1891. Franklin-társulat könyvsajtója. 574 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 45./ A 2. kötete 1902-ben jelent meg. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Emlékirat egy állami csillagvizsgáló intézet felállítása ügyében. A kormányhoz benyujtja a m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésének közp. választmánya. Budapest, 1891. 8 p. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCI-re [1891-re]. Budapest, 1891. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 200 p. Csillagászat: 3-67. p., A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. p. 111.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 191. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Petzval Ottó emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjairól. 6. köt. Budapest, 1891. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 1-8. [SRG.]

KONKOLY T. Miklós: Oppolzer Tivadar külső tag emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjairól. 6. köt. Budapest, 1891. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 111-125. Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia 1887. okt. 31-dikén tartott ülésén. Benyújtatott 1890. febr. 11-én. [SRG.]

SCHÄCHTER Miksa - SCHLAUCH Lőrincz: Nagyválasztmányi ülés okiratai. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyülése nagyválasztmányának 1890. aug. 19-én tartott jegyzőkönyve. In: A Magyar Orvosok és Természetvizságlók 1890. augusztus 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin-Társukat Könyvnyomdája. pp. 28-29. Gothard Jenő és Lakits Ferenc választmányi tagok. [SRG.]

VIDOVICH Bonaventura - TÓTH Mihály: Jegyzőkönyv, felvétetett Nagyváradon a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXV. Vándorgyülése 1890. évi augusztus hó 19-én tartott természettudományi szaküléséről. Természettudományi szakcsoport jegyzőkönyvei. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. augusztus 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin-Társukat Könyvnyomdája. pp. 50-51. "Elnök felhívja der Gotthard(!) Jenő akad. Levelező tagot, a "Heliochromiáról" czimű értekezés megtartására."; "Elnök felhívja dr. Lakits Ferencz szakosztályi tagot "Néhány középkori napfogyatkozás összefüggésben a milleniummal" czimű értekezésének megtartására." Előadásában indítványt terjesztett elő a gellérthegyi csillagda visszaállítására. Ehhez Dr. Szabó József pártolólag szólt hozzá. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A heliochromia. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. augusztus 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin-Társukat Könyvnyomdája. pp. 517-523. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Néhány középkori napfogyatkozás összefüggésben a millennium idejével. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. augusztus 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin-Társukat Könyvnyomdája. pp. 523-538. [SRG.]

ANATOLIK Károly: A nap csodáiról. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. augusztus 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. Vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin-Társukat Könyvnyomdája. pp. 593-604. A tudományos estélyeken tartott előadások. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A szférák harmóniája. In: A mi vármegyénk. Szerk.: Huszár Pál, Kovács S. János. Kiad. a budapesti Vasmegyei Kör. Szombathely, 1891. Bertalanffy József könyvnyomdája. pp. 106-108. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkilenczedik akadémiai ülés. Tizedik összes ülés 1890. deczember 15-én. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. jan. 15. 1.(13.) füz. p. 60. Kérdés a zerusmeridián és egységes időszámítás megállapítása kérdésében. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Negyedik akadémiai ülés. Első összes ülés 1891. január 26-án. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. márc. 15. 3.(15.) füz. p. 179. Hell expedíciójára vonatkozó iratokat a dán akadémia összegyűjti és át is küldi a magyar akadémiának. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyve. Kilenczedik akadémiai ülés. Második összes ülés 1891. febuár 23-án. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. márc. 15. 3.(15.) füz. p. 187. A III. osztály kéri, hogy a dán akadémiának újabb levelet küldjenek a Hell expedíció ügyében. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Kilenczedik Akadémiai ülés. II. összes ülés 1891. február 23-án. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. márc. 15. 3. füz. p. 187. Országos csillagvizsgáló felállításáról. [SRG.]

Jegyzőkönyvi mellékletek. Válasz a "zérus-meridián és egységes időszámítás" tárgyában a M. Tud Akadémiához intézett kérdésekre. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. márc. 15. 3.(15.) füz. pp. 188-190. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium az Akadémiától véleményt kért a kezdő meridián és a zónaidő ügyében. Konkoly Miklós elnökletével egy bizottság alakult (Kondor Gusztáv, Fröhlich Izidor, Heller Ágost tagokból). A Greenwich délkörét zérus meridiánként már általánosan elfogadták. A 24 földi időzóna kialakítása elvileg célszerűnek látszik a bizottság szerint is. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1891. márczius 31-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. ápr. 15. 4.(16.) füz. pp. 198-199. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Károly tiszteleti-, Gothard Jenő levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhetedik akadémiai ülés. A III. osztály negyedik ülése 1891. április 20-án. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. máj. 15. 5.(17.) füz. p. 294. Gothard Jenő székfoglaló értekezése "Spectrálfotografiai tanulmányok." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkettedik akadémiai ülés. Ötödik összes ülés 1891. május 23-án. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. jún. 15. 6.(18.) füz. p. 360. Konkoly Miklós beválasztása a Mathematikai és Természettudományi Bizottságba. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkettedik Akadémiai ülés. Ötödik összes ülés. 1891. május 25-én. = Akadémiai Értesítő 2. köt. 1891. jun. 15. 6.(18.) füz. p. 369. Grünwald Béla főtitkár bejelenti, hogy dán királyi akadémia átadja Hell expedíciójának iratait. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkettedik Akadémiai ülés. Ötödik összes ülés. 1891. május 25-én. = Akadémiai Értesítő 2. köt. 1891. jul. 15. 7.(19.) füz. p. 370. Konkoly Miklóst beválasztását a III. osztály Mathematikai és Természettudományi Bizottságába, helybenhagyták. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik Akadémiai ülés. Hatodik összes ülés. 1891. június 22-én. = Akadémiai Értesítő 2. köt. 1891. jul. 15. 7.(19.) füz. p. 445. "A vall. és közokt. miniszter úr értesíti az Akadémiát, hogy a franczia köztársaság a párisi középidőt állapította meg törvényes időül egész Francziaország és Algir számára." [SRG.]

Spectrál-photographiai tanulmányok. (Kivonat. Gothard Jenő l. tag április 20-án tartott székfoglalójából.) = Akadémiai Értesítő 2. 1891. aug. 15. 8.(20.) füz. pp. 465-466. [SRG.]

A M. T. Akadémia jegyzőkönyvei. Jegyzőkönyvi mellékletek. 1. Jelentés a dán kir. akadémiától küldött okiratokról. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. szept. 15. 9.(21.) füz. pp. 568-570. Hell és Sajnovics vardői útjával kapcsolatos, Dániában őrzött iratok másolatai. 15 darab dán hivatalos okmány és levél tartalmának rövid ismertetése Hellék expedíciójához kapcsolódva. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhetedik Akadémiai ülés. Hetedik összeülés. 1891. október 5-én. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. nov. 11. füz. p. 682. A vallás és közokt. min. júl. 4-én kelt levele a felállítandó csillagvizsgáló toronyban kiküldött bizottságba 1-2 tagot jelöljön a III. osztály. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik Akadémiai ülés. Nyolczadik összesülés. 1891. október 26-án. III. osztály jelenti. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. nov. 11. füz. p. 688. A kiküldött bizottságba Kruspér István és Szily Kálmán tagokat ajánlják. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1891. november 16-án. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. dec. 15. 12.(24.) füz. p. 730. Fényi Gyula részéről "A Haynald-observatoriumon 1887-ben tett protuberancia-észlelések általános eredményei." A dolgozatot Heller Ágost ismertette. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhetedik akadémiai ülés. Tizedik összes ülés 1891. deczember 7-én. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. dec. 15. 12.(24.) füz. p. 733. Az egységes polgári idő behozataláról. [SRG.]

Flammarion jóslatáról. = Budapesti Hirlap 11. 1891. okt. 17. 285. sz. p. 3. [SRG.]

Flammarion jóslata. = Budapesti Hirlap 11. 1891. okt. 22. 290. sz. p. 3. Hahn nevű meteorológus Flammarionnak tulajdonítja egy új jégkorszak eljöttét. Flammarion a cikk kiegészítésében cáfolja ezt. [SRG.]

FÉNYI Gyula: Merkur bolygónak tengelye körüli forgásáról. = Budapesti Szemle 5. 1891. 1. sz. pp. 123-143. [ZSE.]

GOTHARD Jenő: A photographia gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra. Budapest, 1890. = Budapesti Szemle 67. 1891. 3. köt. pp. 313-318. Könyvismertetés. [SRG.]

V. E.: Az éjszaksarki fény feltűnése és terjedési köre. = Földrajzi Közlemények 19. 1891. 3. füz. pp. 135-136. H. Fritz katalógusa és statisztikája. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Új nézetek a Föld belsejéről. = Földrajzi Közlemények 19. 1891. 5. füz. pp. 346-355. A belső földmag viselkedése a gázállapotnak felel meg! [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1890-iki évben. = Földtani Közlemények 21. 1891. jan-márc. 1-3. füz. p. 66. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1891-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 21. 1891. okt-nov. 10-11. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

SZÉKELY Károly: Időszámításunk és a zónaidő. = Katholikus Szemle 5. 1891. 5. sz. pp. 682-711. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: A hulló csillagok. = Magyar Salon 14. 1891. pp. 439-444. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Az idő teljessége." Új-szövetségi kortörténeti adatok. = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 1. füz. pp. 3-19. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Az idő teljessége." Új-szövetségi kortörténeti adatok. (Folytatás.) = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 2. füz. pp. 89-104. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Az idő teljessége." Új-szövetségi kortörténeti adatok. = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 3. füz. pp. 161-193. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Az idő teljessége." Új-szövetségi kortörténeti adatok. = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 4. füz. pp. 241-268. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Az idő teljessége." Új-szövetségi kortörténeti adatok. = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 5. füz. pp. 321-345. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 6. füz. pp. 418-435. [SRG.]

A Győr-egyházmegyei papság irodalmi működése. (Folytatás.) = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 6. füz. p. 461. Juranits György peresznyei plébános. 1778 - 1852. jún. 8. "Kitünő és nagy hirben álló mathematikus volt,..." [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. (Folytatás.) = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 7. füz. pp. 491-514. [SRG.]

Julius hónapja gyászszal kezdődött a magyar egyház számára. A hó 4-ik napján Dr. Haynald Lajos bibornok, ...csendesen elhunyt. = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 7. füz. pp. 552-553. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. (Folytatás.) = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 8. füz. pp. 573-595. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. (Folytatás.) = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 9. füz. pp. 655-672. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. (Vége.) = Magyar Sion Uj sorozat Ötödik évi folyam 1891. 10. füz. pp. 734-748. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Spectralfotográfiai tanulmányok. [Kivonat.] = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 9. 1891. 7. sz. p. 186. [SRG.]

KOCH Ferencz: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1890-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 16. 1891. 13. köt. 3. füz. p. 297. [HAI.]

LAKITS Ferenc: A Millenium kérdéséhez. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 25. 1891. 8. füz. pp. 677-679. Napfogyatkozás 891. aug. 8-án. pp. 677-678. [SRG.]

  CS. L. [CSOPEY László]: A Merkur keringése és alkotása. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jan. 257. füz. pp. 25-29. [SRG.]

  Kozmikus por. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jan. 257. füz. pp. 40-41. Nordenskjöld nézete. [SRG.]

  Új csillag. Szathmár 9-dikbenn. (János hava). = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jan. 257. füz. p. 45. Üstökös 1785. Pünköst hava 8 [1785. máj. 8-tól]. 5-6 napon keresztül látszott. Régi magyar megfigyelések. 254. Eredeti közlés: M. Hírmondó 1785. p. 322. Közli: Radnóti Dezső. [SRG.]

Debretzen 7-dikbenn. (János hava). = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jan. 257. füz. p. 45. Üstököst láttam 1785. Pünköst hava 8 [1785. máj. 8-án] éjjel 11 órakor. Régi magyar megfigyelések. 255. Eredeti közlés: M. Hírmondó 1785. p. 388. Közli: Radnóti Dezső. [SRG.]

  Társulati ügyek. Szakülés 1890. deczember 17-ikén. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jan. 257. füz. p. 46. Herman Ottó előadása Hell Miksa norvégiai útjáról. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jan. 257. füz. pp. 52-54. 1891. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A csillagászat külföldön és hazánkban. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. febr. 258. füz. pp. 70-75. [SRG.]

  Társulati ügyek. Választmányi ülés 1891 januárius 14-ikén. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. febr. 258. füz. p. 90. Népszerű természettudományi előadások. Gothard Jenő 4 előadást tartott a fotográfia fejlődéséről. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (16.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. febr. 258. füz. p. 107. CS. Ö. Kérdése valamely test árnyékának hosszáról. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. febr. 258. füz. pp. 109-110. 1891. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  HELLER Ágost: Egységes idő. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. márc. 259. füz. pp. 139-143. A zérus meridiánról és a világidőről. [SRG.]

  Különös telek. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. márc. 259. füz. p. 155. Sarki fény 1591 decemberében. Régi magyar megfigyelések. 269. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő p. 266. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (34.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. márc. 259. füz. p. 162. K. I. kérdése a szivárványról. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (16.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. márc. 259. füz. pp. 163-164. Az árnyék és az árnyékvető test egyenlő nagysága. Lakits Ferenc válasza az árnyék hosszáról. A folyóirat 107. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. márc. 259. füz. pp. 165-166. 1891. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Szakülés 1891. márczius 18-ikán. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. ápr. 260. füz. p. 212. Kövesligethy Radó "Az ég fotografiai abroszá"-ról tart előadást. A kiadvány elkészítését 1887. évi párizsi ülésén határozta el az Internationale Astrophotographique. A munkában Konkoly Miklós is résztvett. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. ápr. 260. füz. pp. 221-222. 1891. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  WEINEK László: Egyidejű sarkmagassági mérések az egész Földön. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. máj. 261. füz. pp. 261-263. [SRG.]

A Magy Tud. Akadémia természettudományi osztályának 1891. április 20-ikán tartott ülésén... = Természettudományi Közlöny 23. 1891. máj. 261. füz. p. 265. Gothard Jenő "Spektral-fotografiai tanulmányok" címen székfoglaló előadást tartott. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Hell Miksa Nézőtoronyra való héjazatja s kitüntetése. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. máj. 261. füz. p. 267. [SRG.]

  VÁRADI Antal: Meteor Kabán. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. máj. 261. füz. p. 274. Tűzgömb 1891. ápr. 6-án. Levélszekrény. Tudósítások. (18.) [SRG.]

DEÁK Adolf: Meteor Diószegh tájékán. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. máj. 261. füz. p. 274. Tűzgömb 1891. ápr. 2-án. Levélszekrény. Tudósítások. (19.) [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. máj. 261. füz. pp. 277-278. 1891. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  CS. L. [CSOPEY László]: A Vénus bolygó keringéséről. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jún. 262. füz. pp. 320-321. [SRG.]

Az Erdélyi Múzeumegylet Orvos-természettudományi szakosztályának f. évi április 24-ikén tartott szakülésén. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jún. 262. füz. p. 321. Abt Antal: "A moraviczai magnetit és az aczél mágneses viselkedésének összehasonlítása." Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. jún. 262. füz. pp. 333-334. 1891. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  PERÉNYI Vilmos: Földünk kedvező helyzete a naprendszerben. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. júl. 263. füz. pp. 358-363. [SRG.]

  CS. L. [CSOPEY László]: Éjjeli világító felhők. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. júl. 263. füz. pp. 374-375. Apró közlemények. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A H. W. Vogel-féle erythrosin-ezüstfürdő össszetétele... = Természettudományi Közlöny 23. 1891. júl. 263. füz. p. 389. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Savas szulfitlúg. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. júl. 263. füz. p. 389. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. júl. 263. füz. pp. 389-390. 1891. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KONDOR Gusztáv: A csillagászat újabb segédeszközei. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. aug. 264. füz. pp. 425-430. [SRG.]

  WEINEK László: Holdrianás és Holdkráter fölfedezése a prágai csillagtornyon. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. aug. 264. füz. pp. 434-436. Apró közlemények. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. aug. 264. füz. pp. 445-446. 1891. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A Hold mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. szept. 265. füz. pp. 469-474. [SRG.]

  Z. K.: Gyűrűalakú meteorvas. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. szept. 265. füz. p. 488. "...van a washingtoni nemzeti múzeum meteorit gyűjteményében. Eredetileg a Sancta Catarina hegységben találták; sokáig Tychowban (Arizona) kovácsüllőül szolgált. Súlya 620 kgr..." [HAI.]

  BÓBITA Endre: Augusztusi csillaghullás. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. szept. 265. füz. p. 497. 1891. júl. 28.-aug. 11 között Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Levélszekrény. Tudósítások. (32.) [SRG.]

GLÜCK I.: Augusztus 14-ikén este... = Természettudományi Közlöny 23. 1891. szept. 265. füz. p. 497. Tűzgömb 1891. aug. 14-én. Levélszekrény. Tudósítások. (34.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (82.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. szept. 265. füz. p. 498. H. K. kérdése a Holdról. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. szept. 265. füz. pp. 501-502. 1891. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Flammarion jóslatáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. pp. 546-547. Hann bécsi meteorológus nézete az új jégkorszakról. [SRG.]

  Holdszivárványok. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. pp. 550-551. Losontzon 1809. szept. 15-én, okt. 10-én Erdélyben Károly Fehérváron. Régi magyar megfigyelések. 290. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok 1829. Második Félesztendő p. 276. Közli: Lengyel Bálint. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

 Levélszekrény. Kérdések. (90.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. pp. 553-554. Kiss László a Hold mozgásáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (91.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. p. 554. Cs. J. a Hold mozgásáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (93.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. p. 554. Jelent-e meg a kettőscsillagokról német nyelvű könyv? [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (94.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. p. 554. Secchi munkájában a csillagok mozgásáról. [SRG.]

LAKITS [Ferenc]: A Hold mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. pp. 556-557. Levélszekrény. Feleletek. (90-91.) A folyóirat 553-554. oldalain feltett kérdésre válasz. [SRG.]

 [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 266. füz. pp. 557-558. 1891. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Tüzes golyóbisok. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. nov. 267. füz. pp. 604-605. Tűzgömb megfigyelések 1824. aug. 11-én Szatmárról, Marczaliból, Ibronyból, Egerből, Kolozsvárról. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok: 1824. Második Félesztendő pp. 218-219.; Összeütköző meteorok 1820 tavaszán Komáromban, Sóskuton. Eredeti közlés: Hazai ’s külföldi tudósítások 1820. Első Félesztendő p. 258., 339.; Nappali tűzgömb 1833. nov. 20-án Pozsonyban. Eredeti közlés: Hazai ’s külföldi tudósítások 1833. Második Félesztendő pp. 345-346. Régi magyar megfigyelések. 293. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

Északi fény. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. nov. 267. füz. pp. 605-606. 1716-tól észlelték a sarki fényt. Eredeti közlés: Természeti Tudomány a köznépnek. Fábián József. Veszprém 1803. p. 156.; Sarki fény 1780. (Katalin napján. Szt. András havában [1780. nov. 25-én]) Kassán, Nagybányán. Eredeti közlés: Magyar Hírmondó 1781. pp. 21-22.; 1780-ban Bécsben, Pozsonyban, Sopronban. Eredeti közlés: Magyar Hírmondó 1781. pp. 175-176.; "Mindenfelől sokat írnak most ama tsudálatos és mind eddig megmagyarázatlan tüneményről, az éjszaki fényről... " 1831. jan. 7-én és az utáni napokban Pest-Budán. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő p. 63., Második félesztendő pp. 206-207. Régi magyar megfigyelések. 294. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  FLAMMARION Kamill: Flammarion nyilatkozata. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. nov. 267. füz. p. 611. Cáfolja Hann nyilatkozatát. (pp. 546-547.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (93.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. nov. 267. füz. p. 612. DR. K. R. [Kövesligethy Radó] német nyelvű könyvajánlata. [SRG.]

DR. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagok mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. nov. 267. füz. p. 612. Levélszekrény. Feleletek. (94.) [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. nov. 267. füz. pp. 613-614. 1891. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LENGYEL István: 1890-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. pp. 629., 632., 636. Adolph, Carl (1838. ápr. 8. - 1890. jan. 3.); Fearnley, Carl Fredrik (1818. dec. 19. - 1890. aug. 23.); Montigny,Charles Maria Valentin (1819. jan. 8. - 1890. márc. 16.), Peters, Christian Heinrich Friedrich (1813. szept. 19. - 1890. júl. 19.); Schenzl Guido (1823. szept. 28. - 1890. nov. 23.). [SRG.]

A Magy. Tud. Akadémia természettudományi osztályának november 16-ikán tartott ülésén. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. p. 641. Heller Ágoston bemutatta Fényi Gyula Nap protuberancia-észlelések 1887-ben című munkáját. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  Szakülés 1891 november 18-ikán. Dr. Kövesligethy Radó "A három test problemája" címen tartott előadást. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. p. 643. Társulati ügyek. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: A Hold pályájáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. p. 651. Levélszekrény. Feleletek. (82.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (93.) = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. p. 652. Lakits Ferenc: Német nyelvű csillagászati művek ajánlása. Művek a kettőscsillagokról. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: A csillagok mozgásáról. A csillagok szemközti mozgásának megítélése. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. p. 652. Levélszekrény. Feleletek. (94.) [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. dec. 268. füz. pp. 653-654. 1891. dec. 15. - 1892. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  HERMAN Ottó: Hell Miksáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. ápr. 2.(14.) pótfüz. pp. 51-64., 1 t. Előadta a szerző a Természettudományi Társulat szakülésén 1890. dec. 17-ikén. Herman Ottó a Vardőn tett 1888-as látogatásáról ír. Hell Miksa, lapp ruhás képének Hell Sándor keszihóczi földbirtokosnál való előkerülését ismerteti. [KSZ.]

  SZTERÉNYI Hugó: A meteoritek gáz tartalma. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. ápr. 2.(14.) pótfüz. pp. 87-90. [SRG.]

  Cs. L.: A földrajzi szélesség és hosszúság változandósága. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. okt. 4.(16.) pótfüz. pp. 185-188. Természettudományi mozgalmak. [HAI.]

EMICH Gusztáv: Két magyar krónika. = Történelmi Tár 1891. 1. füz. p. 61-74. 1530-ban nagy üstökös Kisasszony havában. 1532-ben két üstökös az égen. p. 68.; 1550. Három nap az égen. 1556 és 1559-ben üstökös volt látható. p. 69.; 1572-ben új csillag az égen. 1577 nov. nagy üstökös. p. 70.; 1582. ápr. üstökös. Új kalendárium. p. 71. [SRG.]

HERMAN Ottó: Hell Miksáról. Levél Nagy Miklós barátomhoz, mint a "Vasárnapi Ujság" szerkesztőjéhez. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. jan. 4. 1. sz. p. 7. "Nekem nagyon zokon esett az, hogy a "Vasárnapi Újság"-nak múlt évi, gondolom 17-dik számában egy czikk jelent meg, mely "tudományos szédelgésekről" szólva, Hell Miksát, a múlt század magyar csillagvizsgálóját a legnagyobb határozottsággal s "mint általánosan ismeretes" jelzővel a tudományos szédelgők sorába igtatta, még pedig oly alapon, a mely már ezelőtt ötvenöt évvel nemcsak hogy meg volt czáfolva, hanem az eredmény, melyet Littrow Hell naplójából akkor kivont, a tudományban el is fogadtatott." [HAI.]

Egyveleg. A holdat tojásdad alakúnak mondja egy amerikai csillagász,... = Vasárnapi Ujság 38. 1891. ápr. 12. 15. sz. p. 240. "...s kimutatja, hogy földünk felé annak keskenyebb része esik. A tojásdad alak a föld vonzóerejének s a hold tömege súlya centripetális erejének tulajdonítandó." Rövid hír. [HAI.]

A távolság csodái. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. ápr. 12. 15. sz. p. 243. "Az állandó csillagok távolságát illetőleg, Gill tanár, a délafrikai Kap csillagvizsgálótorony igazgatója, a következő érdekes adatokat sorolja fel. Egyetlen egy állandó csillag sincsen földünkhöz közelebb, mint 4000 milliárd mérföldnyire,..." Rövid cikk. [HAI.]

HERMAN Ottóné: Hell Miksa (1720-1792). = Vasárnapi Ujság 38. 1891. máj. 10. 19. sz. pp. 297-298. Hell lapp ruhás képe - W. Pohl 1771-ben készült rézmetszete - a cikk illusztrációjaként először itt jelent meg a hazai sajtóban. [HAD.]

D. L.: A világ vége. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. máj. 17. 20. sz. p. 324. "Bizonyosan nem tudjuk, hogy a nap, mely bennünket melegít, vajjon nem fog-e egyszerre kihűlni, a midőn aztán reánk nézve értékét teljesen elvesztené. Nem lehetséges-e, hogy valamely állandó sűrű felhő-réteg a föld és nap közé fúródva, ez utóbbinak sugarait felfogja?" [HAI.]

A tud. akadémia május 25-ikén kettős ülést tartott... = Vasárnapi Ujság 38. 1891. máj. 31. 22. sz. p. 358. "A többi előterjesztésekből még megemlítjük, hogy a dán kir. akadémia megküldte a Hell Miksa régi magyar csillagász expedicziójára vonatkozó iratok másolatát." [HAI.]

Az ég csodái. A kisebb planéták. Wilfried de Fonvielle után. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. jun. 28. 26. sz. p. 422. "Azok száma, melyeket már ismerünk, folytonosan növekedik s mig eleinte évenként legfeljebb 10-15 új planétára akadtunk, az újdonságok száma most ugyanennyi idő alatt a háromszázat is meghaladja." [HAI.]

Haynald Lajos. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. jul 22. 28. sz. pp. 449-451. Nekrológ. "Székhelyén [Kalocsán] nagy költséggel csillagvizsgáló intézetet és földdelejességi obszervatóriumot,... alapított,..." [HAI.]

Az ég csodái. A bolygó csillagok. Wilfried de Fonvielle után. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. jul 22. 28. sz. p. 454. A francia szerző a meteorokról értekezik, különösen az augusztus elejei és a november közepi meteorrajokról. "Ha a bolygó csillag meteor alakjában a végtelen láthatáron feltűnik, a víz szine fölé eldobott kavicsok szökéséhez hasonló roppant ugrásokkal, egetverő recsegéssel eltűnik. ... 1868-ban azt tervezte, hogy a Leonida meteorrajt léghajóról figyeli meg. Én arról értesítettem a nagyhírű tudóst, hogy a nevezetes esemény kedvéért ismét léghajóra fogok ülni. Le Verrier, kinek gyenge testalkata ilyesmit ki nem birt volna, nagy örömmel fogadta ajánlatomat és a megfigyelésre nézve különös utasításokkal látott el. ...csak huszonnégy órával utóbb kelhettem útra,... Egyébiránt a megfigyelést a sötét és sűrű felhők lehetetlenné tették, úgy, hogy aránylag Európában mégis én láttam legtöbbet." [HAI.]

Az időjárás rendellenességei. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. jul. 19. 29. sz. p. 472. "Míg a csillagászok ezen változást a nap foltjainak vagy a holdon mutatkozó különös alakeltéréseknek tulajdonítják, addig geologikus megfigyelések szerint mindez a föld gyomrában készülő nagyszerű vulkanikus kitörések előjele lenne." [HAI.]

A nap meteorológiája. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. jul. 26. 30. sz. pp. 483-484. "1826-ban egy jelentéktelen németországi város Schwable nevű polgármestere, mint afféle műkedvelő csillagász, sokat foglalkozott a napfoltok jellegével,... Schwable találmányát még a negyvenes évek végén nevetséges elmefuttatásnak tartották, mig jelenleg a tizenegy éves turnust senki többé kétségbe nem vonja." [HAI.]

Az ég csodái. A Mars. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. aug. 16. 33. sz. p. 538. "A Marsról eddigelé bizonyossággal csak annyit tudunk, hogy légkörében nagy mennyiségű vízgőz fordul elő,... Valószínűtlen azonban az az állítás, mely szerint a Marson tömör tömegeket és tengerpartokat lehetne észrevenni. ...Francziaország tudósai 1890-ig még mindig nem fogadták el a Mars hegyeire és tengerpartjaira vonatkozó téves állításokat." Wilfried de Fonvielle után. [HAI.]

Az ég csodái. A csillagok. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. aug. 23. 34. sz. pp. 555-556. "Elhatároztatott, hogy a tizenötödik osztályba tartozó csillagokról fényképezett térképet készítenek. Ezen csillagok száma húsz millióra rug. A fényképészeti munka tiz esztendeig tart, és a föld tizennyolcz elsőrangú megfigyelő állomásán fog elkészülni." [HAI.]

Az ég csodái. Fényképek a napról. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. szept. 27. 39. sz. pp. 631-632. "Lepin leginkább az égi testek fényképezésével foglalkozik, és e téren oly nagyszerű felfedezéseket tett, melyek a csillagászat tudományában egy új korszak beálltát jelezik." [HAI.]

Az ég csodái. A nap hatalma. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. 41. sz. p. 666. "A nap hatalma oly nagy, hogy bátran elmondhatjuk, hogy annak rabjai vagyunk, és bármit tegyünk is, születésünktől kezdve halálunk órájáig azok is fogunk maradni." [HAI.]

Dr.: Az ég csodái. Jupiter. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. okt. 25. 43. sz. p. 703. "...a napon kívül a legnagyobb változás Jupiteren észlelhető, melynek fénye egészen más szint mutat, mint ezelőtt még csak három évvel is. A legelső erre vonatkozó tudományos sürgönyt Philips tanár küldte Londonba és Parisba,..." [HAI.]

Dr.: Az ég csodái. A hold tájképei. = Vasárnapi Ujság 38. 1891. dec. 13. 50. sz. p. 826. "...A Henry testvérek, a párisi obszervatórium fényképészei, a legerősebb csillagvizsgáló látcső végére egy rendkívüli érzékeny lemezt illesztettek, melynek segítségével a cső elé került égi testek pillanatnyi képét megkapták. Az ily módon nyert és utóbb nagyobbított képek a hold belsejében mutatkozó hegylánczok és kiégett tűzhányó-hegyek öbleit mutatják,..." [HAI.]

GOTHARD Jenő: Az amatőr fotográfus. = Vasvármegye 3. 1891. dec. 23. Karácsonyi mell., p. 2. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Az amateur fotografus. = Vasvármegye 3. 1891. dec. 25. Karácsonyi mell. p. 2. [SRG.]

          1892.

FÉNYI Gyula: A kalocsai Haynald-observatoriumon észlelt protuberancziák 1887-ben. Közli Fényi Gyula Jézus Társasági tag. 4 litogrammal és 4 fénynyomatú táblával. Kalocsa, 1892. Nyomatott Werner Ferencz. Pfeifer bizománya Budapesten. 78 p. /Haynald-observatorium közleményei./ Számos szövegközi rajzzal, részletes leírás, rengeteg táblázattal, adattal. Egyfajta díszkiadványnak látszik, elegáns kötés, aranyozott lapélek. A könyv a felsoroltakon kívül tartalmazza a Haynald-obszervatórium képét a címoldal mellett, s az alábbi témaköröket:
A műszerek leírása. A sugártörés javítása, 1887 nyarán a nap atmoszférájában észlelt említésre méltó tünemények. A május 22-én észlelt kitörés. A július 29-én észlelt magas protuberancia. Az 1887 július 1-én észlelt itörés. Az aug. 19-én észlelt spektroszkópban láthatatlan protuberancia. Általános eredmények. Az 1887-ben észlelt fémes erupciók jegyzéke. A színkép nagy eltolásainak jegyzéke 1887. A színkép kis eltolásainak jegyzéke 1887. A jelek magyarázata. Az észlelt protuberanciák táblázatai. Jegyzetek. Összegek, közepek és maximumok minden napra, 1887. (Naptárban). [HOR.]

GOTHARD Jenő: Meteorológiai megfigyelések a herényi observatoriumon 1890-ben. Kiad. Gothard Jenő. Budapest, 1892. Heisler ny. 9 p. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCII-re [1892-re]. Budapest, 1892. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 216 p. Csillagászat: 3-71., A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. p. 113.; A tagok munkálatai. pp. 132-136.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 204. [SRG.]

THALY Kálmán: A székesi gróf Bercsényi család 1470-1835. Eredeti kézirati kútfőkből. Harmadik kötet 1703-1716. Budapest, 1892. Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága. pp. 281-282. "... Bercsényi hajlott egy kissé a fatalizmusra s a babonás hiedelmek felé, mint kortársai általában ... foglalkozott chemiával, mágiával, astrologiával, s nagy távcsöveivel maga is fél éjtszakákon át el-elnézegette a csillagok járását. ...
Támadt vala a háború elején Pozsony vármegyében egy jámbor "csillagnéző" fanaticus magyar: Koncz Márton uram, ki jóslatokat mondott a népnek és katonaságnak, "a sasfészeknek elhányattatásáról", Rákóczi diadalmairól. ... Koncz uram nemcsak a csillagokat és azoknak jeleit vizsgálgatta éjtszak: hanem Heister táborait is, álruhákban, mint vakmerő és igen ügyes kém. ... Bercsényi gyakran emlékezik ez idő tájt írt leveleiben a sajátságos emberről, s megemlíti jövendöléseit, amelyekben hitt is, nem is, sokat tréfálkozik fölöttük, - de azért Márton javaslatait nem ritkán követi... A nagy-szombati harca után pedig egy másik tábori prófétája is támadott Bercsényinek: a csillagjósló tallósi molnár, a bibliás Benedek személyében. Ez azonban nem vitte akkora hírre és tekintélyre mint nyavalyás Koncz Márton..." [SRG.]

GOTHARD Jenő: A spektrálfotográfia alkalmazása a csillagászatban. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 279-285. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

HELLER Ágost: Költői elemek fizikai világnézetünkben. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 313-330. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az égi testek spektroszkópi megfigyelés-módja. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 453-465. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hőelmélet, spektrálanalizis és az astronomia. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 480-487. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A csillagászat a történetirásban. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 488-498. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

RÁTH Arnold: A Nap energiájának megmaradásáról. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 606-622. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

WEINEK László: Nagyított rajzok holdfotografiákról. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 735-746., 1. t. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati naptár 1892-re. In: Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCII-re [1892-re]. Budapest, 1892. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. pp. 3-71. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

HELLER Ágost: Dr. Schenzl Guidó emlékezete. 1823-1890. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. jan. 15. 1. füz. pp. 1-10. Nekrológ. Előadta az 1891. dec. 7-i összes ülésen. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III. osztály első ülése 1892. január 28-án. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. febr. 15. 2.(26.) füz. p. 100. Konkoly Miklós bemutatja "Egy új módszer a földrajzi hossz-különbségek meghatározására.; A napfoltok gyakoriságáról" című dolgozatait. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1892. márczius 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. márc. 15. 3.(27.) füz. pp. 115-116. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Károly tiszteleti-, Gothard Jenő levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonötödik akadémiai ülés. A III. osztály hatodik ülése 1892. június 20-án. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. aug. 15. 8.(32.) füz. p. 490. Konkoly Miklós bemutatja a "Nova Aurigae és Swift’s üstökös spektrumának megfigyelése" című dolgozatát. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A m. kir. központi meteorológiai intézet földrajzi hossza. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. okt. 15. 10. füz. p. 601. Kivonat a jan. 17-én tartott értekezéséből. A budapesti Meteorológiai Intézet 22 első és 33,05 másodpercnyire esik Berlintől kelet felé. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczadik akadémiai ülés. A III. osztály hete ülése 1892. október 17-én. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. nov. 15. 11.(35.) füz. p. 680. Gothard Jenő bemutatja a "Nova Aurigae spectruma" című dolgozatát. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkettedik Akadémiai ülés. Kilenczedik összesülés. 1892. október 31. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. nov. 11. füz. p. 682. Galilei emlékünnepség. A paduai egyetem meghívása. A páduai egyetem meghívja az akadémiát a Galilei ünnepségekre. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczegyedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1892. november 14-én. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. dec. 15. 12.(36.) füz. p. 727. Gothard Jenő bemutatja a "Nova Aurigae spectruma összehasonlítva néhány bolygószerű köd spectrumával II. közlemény" című dolgozatát. [SRG.]

VERESS Endre: A párizsi óriás földgömb. = Erdélyi Muzeum (Kolozsvár) 10. 1892. 6. sz. pp. 373-374. [IBQ.]

FLAMMARION, Camille: Csillagbeli emberek. Irta: Flamarion Kamill. Tárcza. = Felvidéki Közlöny 14. 1892. jun. 4. 42. sz. pp. 1-3. "A minden este fejünk fölött tündöklő Vénus, az esthajnali csillag forgásának idejét illető legújabb kutatások, a másik szomszédunkra: Marsra vonatkozó váratlan fölfedezések, a nemsokára bekövetkező közelsége alkalmából történő előkészületek, a színképbontás és az ég fényképének révén elért vívmányok, mind ama legnagyobb kérdés felé irányozzák a csillagvizsgálók, bölcselkedők, természetbúvárok és költők figyelmét, melyet a mindenség látványa ád az ember elé. Mi van e távol téreken? Van-e elég okunk hinni, hogy a többi világokon is élnek teremtett állatok s ha az élet csakugyan úgy nyilatkozik az égi földeken, mint a miénken, valjon hasonlatos-e az idevalóhoz. Szóval: laknak-e a csillagokon emberek és olyanok, mint mi vagyunk? ..." [HAI.]

KONKOLY THEGE Miklós: A földrajzi hosszúságkülönbségek meghatározási módszerei és a Magyarországon végzett meghatározások. = Földrajzi Közlemények 20. 1892. 3. füz. pp. 129-142. Saját telefon-mérései is. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1891-iki évben. = Földtani Közlemények 22. 1892. jan-febr. 1-2. füz. p. 38. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

LOCZKA József: Weinschenk E. A magurai (Árvamegye) meteorvaskő néhány alkatrésze. (Ann. Des k. k. Naturhist. Hofnus. Wien 1889. IV. No. 2. p. 93.) = Földtani Közlemények 22. 1892. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 95-97. Irodalom. [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1892-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 22. 1892. júl-aug. 7-8. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

SIMON Gábor: Nap és föld (Tárca a zónaidőről). = Fővárosi Lapok 29. 1892. jan. 1. 1. sz. pp. 2-3. [ZSE.]

BOZÓKY Endre: Egy pillantás a naprendszer távol jövőjébe. = Fővárosi Lapok 29. 1892. aug. 2. 213. sz. pp. 1571-1573. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A Nap lángjai. = Fővárosi Lapok 29. 1892. szept. 10. 250. sz. pp. 1849-1851. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A mozgó, élő Ég. = Fővárosi Lapok 29. 1892. nov. 23. 324. sz. pp. 2419-2421. Ford. Feleki József. [ZSE.]

DARVAI Móric: Az Andromedidák (A ma várható meteorhullás). = Fővárosi Lapok 29. 1892. nov. 27. 328. sz. pp. 2451-2452. [ZSE.]

ZOLNAI Gyula: Göncöl-szekér. = Magyar Nyelvőr 21. 1892. jún. 15. 6. füz. p. 276. [SRG.]

SZŐLLŐSY Károly: Pécs egyházmegyei papság irodalmi működése. = Magyar Sion Uj sorozat Hatodik évi folyam 1892. 8. füz. pp. 619-630. Molnár József született Dejtáron, 1825. márc. 14-én, gimnáziumi tanár, majd bükkösdi plébános. Értekezést írt a Julius és Gergely-féle időszámításról, a pécsi gimnáziumi értesítő 1859-es évfolyamában. p. 625. [SRG.]

A jezsuitákról. = Magyar Sion Uj sorozat Hatodik évi folyam 1892. 8. füz. pp. 638-640. A jezsuiták képzésének szerves része a csillagászati tanulmányok, bemutatások elvégzése. Vegyes közlemények. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az emberiség hagyományai a világ teremtéséről. = Magyar Sion Ujsorozat Hatodik évi folyam 1892. 10. füz. pp. 763-776. Berosus chaldeai cosmogoniája, egyiptomi cosmogóniája és Mózes cosmogoniájának összehasonlítása. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az emberiség hagyományai a világ teremtéséről. (Folytatás.) = Magyar Sion Uj sorozat Hatodik évi folyam 1892. 10. füz. pp. 853-866. A hinduk-, chinaiak- és görögök cosmogoniája, az északi vagy Skandináv népek: a germánok cosmogóniája. [SRG.]

A Math. és Phys. Társulat alakulása. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. 1-2. füz. p. 112. Gothard Jenő, Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó alapító tagok.; A folyóirat a Mathematikai és Physikai Társulat lapja. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, évente 8 alkalommal jelent meg. Egy évfolyamon belül folyamatos oldalszámozása volt. Az 1919. évre és az 1920. évre a folyóirat nem jelent meg. 1921-ben folytatódott, az 1918. év után következő kötetszámot folytatva. 1943-ban jelent meg utoljára. [SRG.]

SCHMIDT A. [Ágoston]: Az inga alkalmazása a Föld alakjának meghatározására. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. 3. füz. pp. 144-148. E. D. Preston cikkének kivonata, amely az American Journal of Science XLI. (1891. évf.) köt. 445-460 oldalán olvasható. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

A Mathematikai és Physikai Társulat tagjai. Gothard Jenő, Kövesligethy Radó. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. 3. füz. pp. 183-184. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A sarkmagasság változásairól. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. 4. füz. pp. 214-215. [KSZ.]

LOCKYER, Norman I.: Sir George Biddel Airy K. C. B. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. pp. 306-308. Nekrológ Airy nyugalmazott királyi csillagász 1892. jan. 7-iki elhunytára. [KSZ.]

HELLER Ágost: Untersuchungen und mathematische Demonstrationen über zwei neue Wissenszweige, die Mechanik und die Fallgesetze betreffend. Galileo Galilei. Aus dem italienischen uebers. und herausgegeben von arthur v. Oettingen Leipzig, 1890. 142 p. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. 7-8. füz. pp. 453-454. Könyvismertetés. [SRG.]

HELLER Ágost: Allgemeine Naturgeschichte und Theorie des Himmels oder Versuch von der Verfassung und dem mechanischen Ursprunge des ganzen Weltgebäudes nach den Newton’schen Grundsätzen abgehandelt. Immanuel Kant. Herausg. von Ebert, Leipzig 1890. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. 7-8. füz. pp. 454-455. Könyvismertetés csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok gyakoriasságáról. 1885 január 1-től 1891 deczember 31-ig. (Az ó-gyallai megfigyelésekből.) = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 10. 1892. 4. sz. pp. 68-70., 2 melléklet. [KSZ.]

  KEMÉNY Lajos, ifj.: Hornus Cometa. = Magyar Könyvszemle 1. 1892-1893. p. 380. "Fest Jánosnál Kassán 1618-ban egy "Hornus Cometa" czímü könyv került ki a sajtó alól, melynek ma csupán egyetlen példánya ismeretes Lőcse város levéltárából." Vegyes közlemények. A Magyar Könyvszemle új folyammal folytatódott és itt újra kezdte évfolyam-számozását. [SRG.]

Az egységes időszámítás érdekében,... = Sárospataki Lapok 11. 1892. aug. 15. 33. sz. c. 729. "... folyó évi julius 13-iki kelettel, 1847 eln. szám alatt rendeletet küldött a vallás- és közokt. miniszter a püspöki, tanfelügyelői stb. hivatalokhoz, a melyben tekintettel a vasútaknál, távirdáknál, postáknál október 1-től életbeléptetett újabb időszámításra s a vasúti és polgári időszámítás közt levő különbségtől származható hátrányokra s visszásságokra elrendelte, hogy folyó év augusztus hó 1-től fogva a hivatalos órák meghatározása a közép-európai időszámítás szerint történjék." [SRG.]

A nap nagyságának és távolságának újabb meghatározása. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 16. 1892. 2. füz. p. 63. "A Venusnak elvonulása a Nap előtt az 1874-1882-ki megfigyelések alapján csak most termi csillagászati eredményét. Auvers számításait csak imént tette közzé. Ezekből megtudjuk, hogy a Nap parallatisa,(! sic) v. i az a szög, mely alatt Földünk átmérője a Napról tekintve látszanék = 8,888".
E számítás igen egyez Newcomb vashingtoni tanár számításaival, úgy hogy végeredménykép mondhatjuk, hogy az átmérő nagysága, mely alatt a Nap koronája közepes távolságban nekünk látszik 31’ 59,26", így tehát valódi távolsága 19,963.000 földrajzi mértföld. E közepes távolságban a Földnek látszólagos átmérője 17’ 76", e szerint a Nap átmérője 108-szor múlja felül a Föld átmérőjét, v. i. 185640 földrajzi mértföldnyi, következve a Nap felülete 11664-szer nagyobb a Föld felületénél és e tömeg 1260000-szer nagyobb a Föld térfogatánál." [Megjegyzendő, hogy a cikkben említett 17’ 76" adat, helyesen: 17,76". A 8,888" adat a Nap parallaxisa, vagyis az a szög, mely alatt Földünk félátmérője a Napról tekintve látszanék.] [HAI.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap távolsága a Földtől. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. pp. 38-39. Az Auwers tanár vezette munkacsoport számítása szerint 148.138.000 km. Apró közlemények. [KSZ.]

B. E. [BÓBITA Endre]: A naprendszer térbeli mozgása. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 42. Naturw. Woch. 1891. 41. sz. alapján. Apró közlemények. [KSZ.]

Szivárvány télen. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 48. Pesten 1825. dec. 10-én. Régi magyar megfigyelések. 301. Eredeti közlés: Hazai ’s külföldi Tudósítások 1827. Első Félesztendő p. 28. Közli: Lengyel Bálint. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

  Meteorhullás. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 48. Körös városában 1560 Pünkösd havában [1560. máj.].; 1560-dik esztendőben ... nyárban ... Miskolcz városa körűl a zápor esőben felhőkbül öt darab kövek hullottak le, mellyek olly nagyságúak voltak, mint az embernek feje, ezek pedig vasszínűek és büdös kénköves szagúak voltak; ezeknek egyike a Diósgyőri várban tartatott emlékezeteknek okáért, négye pedig Balassa Zsigmond úr által Ferdinánd királynak által küldetett Bécsben. Régi magyar megfigyelések. 304. Eredeti közlés: Balla Gergely: Nagykőrösi krónika. Kiadta Szabó K. és Szilágyi S. Kecskeméten, 1856. Közli: M. D. S. [Mágocsy-Dietz Sándor]. [KSZ.]

  N. SZEKÉR József: Meteor Gyomán. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 53. 1891. dec. 22-én este "egy meglehetős nagyságú" meteor. "A tünemény után a földön hallható sajátszerű, jéghez hasonló recsegést vagy jobban mondva repedést hallottunk." Levélszekrény. Tudósítások. 2. [KSZ.]

BÓBITA E[ndre]: Holdudvar. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 53. Kismarton 1891. okt. 14-én. Levélszekrény. Tudósítások. (3.) Légköroptikai jelenség. [SRG.]

RÉVÉSZ S.: Zsebóra mint kompasz. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 53. Levélszekrény. Tudósítások. (4.) [SRG.]

  THAN Károly: Visszapillantás a multakra. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. febr. 270. füz. pp. 78-90. A Természettudományi Társulat története, Konkoly Miklós, Gothard Jenő, Kövesligethy Radó. p. 82. [SRG.]

  CSOPEY László: Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. febr. 270. füz. pp. 90-96. A kötetben Abt Antal, Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó, Lakits Ferenc, Ráth Arnold, Weinek László csillagászati tanulmányai is megjelentek. [SRG.]

  Örökös naptár. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. márc. 271. füz. p. 151. [SRG.]

  B. E. [BÓBITA Endre]: Napfoltok és protuberanciák megfigyelése 1891 első felében. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. ápr. 272. füz. p. 206. Apró közlemények. [SRG.]

CS. L. [CSOPEY László]: A mérés és mérlegelés. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. ápr. 272. füz. pp. 208-209. William Harkness előadása alapján. Apró közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (27.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. ápr. 272. füz. p. 222. A. P. kérdése a szabad szemmel látható üstökösökről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (28.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. ápr. 272. füz. p. 222. A. P. kérdése hazánk csillagvizsgálóinak felszereltségéről. [SRG.]

  STAUBER József: A heti nap meghatározása. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. máj. 273. füz. pp. 260-263. Apró közlemények. [SRG.]

  TÖRÖK Péter: Az új örökös naptár. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. máj. 273. füz. p. 274. Levélszekrény. Tudósítások. (12.) [SRG.]

  BÓBITA Endre: A Hold és a csillagok sugárzó melege. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. pp. 321-322. Apró közlemények. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A ködfoltok, a fényesebb csillagok és a Tejút közti kapcsolat. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 322. Apró közlemények. [SRG.]

  Társulati ügyek. Választmányi ülés 1892. május 18-ikán. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 326. Gothard Jenő az asztronómia haladásáról több előadást fog tartani. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (42.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 331. N. J. kérdése a spektroszkópokról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (43.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 331. N. J. kérdése a fény rezgésének megállapításáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (44.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 331. N. J. kérdése a heliométerről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (45.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 331. N. J. várható-e Pesten csillagvizsgáló létesítése. [SRG.]

  SZTÁRAY Vilmos: Luna mendax. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. júl. 275. füz. pp. 373-375. A Hold alakjáról fogyáskor és növekedéskor. Apró közlemények. [SRG.]

A Magy Tud. Akadémia III. osztályának jún. 20-ikán tartott üléséről. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. júl. 275. füz. p. 380. Konkoly Miklós bejelentette a Swift üstökös megfigyelését 1892-ben.; Nova színképi megfigyelését 1892-ben. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  A villám hatása. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. júl. 275. füz. pp. 381-382. 1820. Szent Iván hava 12-én [1820. jún. 12-én] a Gellérthegyi Tsillagvisgálóba belecsapott a villám, megrongálta az épületet. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  KOHÁNYI Gyula: Új állócsillag. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. aug. 276. füz. pp. 428-431. Apró közlemények. [SRG.]

BÓBITA Endre: Az időszakos üstökösökről. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. aug. 276. füz. pp. 431-434. Apró közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (42.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. aug. 276. füz. pp. 443-444. Kövesligethy Radó és Heller Richárd válasza a spektroszkópokról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (43.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. aug. 276. füz. p. 444. Kövesligethy Radó szerint a spektroszkópos mérés után könnyű kiszámítani a rezgésszámot. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (44.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. aug. 276. füz. pp. 444-445. Kövesligethy Radó a Gellérthegyi Csillagvizsgáló heliométerét használta az 1882. máj. 16-i és 1890. jún. 16-17-i részleges napfogyatkozások megfigyelésére. [SRG.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A Hold melegének változása. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. szept. 277. füz. pp. 487-488. Apró közlemények. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (45.) = Természettudományi Közlöny 24. 1892. szept. 277. füz. p. 501. L. I. [Lengyel I.] kifejti, hogy mozgalom indult csillagvizsgáló felállítására. [SRG.]

  A Jupiter ötödik holdjának fölfedezése. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. nov. 279. füz. pp. 604-605. 1892 augusztusában fedezte fel Barnard tanár. A Nature 1892. szept. 22-iki számában megjelent W. F. Denning cikk alapján. Apró közlemények. [KSZ.]

A magy. tud. Akadémia III. osztályának f. évi okt. 17-i ülésén. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. nov. 279. füz. p. 606. Konkoly T. Miklós Gothard Jenőnek az Auriga-csillagzatban feltűnt új csillagon végzett spektrál-megfigyeléseit ismertette. Természettudományi mozgalmak a hazában. [KSZ.]

  LENGYEL István: 1891-ben elhunyt természettudósok nekrológjai. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. dec. 280. füz. pp. 640-649. Brünnow Ernst német csillagász (1821. nov. 18. - 1891. aug. 20.); Császár Károly matematika és fizika tanár (1842 - 1891. ápr. 30.); Haynald Lajos bíboros érsek (1816. okt. 3 - 1891. júl. 4.); Lutter Nándor tanár (1820. szept. 3. - 1891. dec. 30.); Petzval József (1807. jan. 6. - 1891. szept. 17.); Schönfeld Eduard német csillagász (1828. dec. 22. - 1891. máj. 1.). [KSZ.]

  KÖVESLIGETHY Radó: Uj szempontok a fizikai asztronómiában. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. febr. 1.(17.) pótfüz. pp. 15-28. A Természettudományi Társulat 1890. évi november 19-iki szakülésén tartott előadása. [ZSE.]

  WEINEK László: Új holdkráter. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. ápr. 2.(18.) pótfüz. pp. 93-94. Holdészlelése. 1890. ápr. 1-én látta meg az "x" krátert és 1891. okt. 14-én újra meglátta. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

  SZTERÉNYI Hugó: Gyémánt a meteorvasban. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. aug. 4.(20.) pótfüz. pp. 174-175. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Az ég csodái: A tej-út. = Vasárnapi Ujság 39. 1892. jan. 10. 2. sz. p. 30. [HAI.*]

KOHÁNYI Gyula: Egy ismeretlen intézet. = Vasárnapi Ujság 39. 1892. febr. 28. 9. sz. pp. 151-153. "Ezen intézet az, melyre jelen czikkünknek czíme czéloz: a meteorológiai magyar kir. központi intézet, melynek vezetőjévé Schenzl után hű munkatársa, a szerencsétlen véget ért Gruber Lajos egyetemi tanár lett. - A meteorológia szülő-anyját, a csillagászatot hazánkban a kalocsai Haynald-obszervatorium mellett sok ideig egyedül az ó-gyallai csillagvizsgáló képviselte, melynek tulajdonosát, Konkoly-Thege Miklós drt, két évi interregnum után, az ismeretlen intézet, élére nevezte ki a múlt évi szeptember elsején ő felsége s egyutal az intézet ideiglenes vezetőjének, Kurlander Ignácz observatornak, az aligazgatói czímet adományozta. ...Konkoly Miklós most azon dolgozik, hogy az ó-gyallai napfoltmegfigyelések s a budapesti földmágnességi adatok között az összefüggést megállapítsa. Konkoly Miklós nemrég megújította régebbi ajánlatát, melylyel csillagvizsgálóját a nemzet rendelkezésére bocsátotta..." Több hazai csillagvizsgáló intézet épületének képével. [HAI.]

K.: Napfoltok. = Vasárnapi Ujság 39. 1892. ápr. 17. 16. sz. pp. 278-279. "...hiszünk a messzelátóknak s szemeinknek s legtöbbször az így nyert rajzzal is megelégedhetünk, kivált ha olyan szépen sikerültek, mint Konkoly Miklósnak a mellékelt képen bemutatott rajzai. ...A mai megállapodások szerint (mivel teljesen eldöntve nincs) azt mondhatjuk, hogy a folt a Nap felületén úszó felhőréteg. ... így pl. a múlt hó közepén egy óriás napfolt tűnt föl, mely szabad szemmel is látható volt s ugyancsak azon időben Magyarország több helyén (Budapest, Jászberény), valamint Polában éjszaki fényt észleltek." [HAI.]

E. U.: Uj elmélet a földről. = Vasárnapi Ujság 39. 1892. jun. 26. 26. sz. pp. 453-454. "Delanney franczia tudós egy épen olyan meglepő, mint rendkívül érdekkeltő tanulmányt tett közzé a minapában a "Revue Maritime et Colo-riale" czimü folyóiratban. Hosszas vizsgálódásai és megfigyelései alapján ugyanis azt állítja, hogy a földet épen olyan külső gyűrűk övezik, mint a Saturnust hogy e gyűrűk okoznák a viharokat és általában a légköri zavarokat..." [HAI.]

          1893.

CHERNEL István: Utazás Norvégia végvidékére. Budapest, 1893. A szerző kiadása. 449 p. Csillagászat: p. 316. A vardői látogatása kapcsán röviden megemlékezik Hell és Sajnovics norvégiai expedíciójáról. [HAD.]

  GOTHARD Jenő: Nova Aurigae spektruma összehasonlítva nehány bolygószerü köd spektrumával. Budapest, 1893. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 15. köt. 2. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1892. okt. 17-én Konkoly Miklós és 1892. nov. 14-én Gothard Jenő. [KSZ.]

HERMAN Ottó: Az északi madárhegyek tájáról. Budapest, 1893. K. M. Természettudományi Társulat. 572 p. /Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat. 50./ Benne: pp. 295-310. Hellre, Sajnovicsra és a vardői expedícióra vonatkozó részletekkel.; pp. 311-321. Vardő felé.; pp. 481-550. Páter Hell és társának nyomai.; Függelék. Hell és Sajnovics magyar csillagvizsgálókról, ebben: pp. 488-510. Hell Miksa és vállalkozása.; pp. 511-515. Sajnovics János.; pp. 516-550. Sajnovics János levelei. (Az eredeti latin nyelvű leveleket magyarra fordítva közli.) [HAD.]

JÁSZ Géza: A fejlődés törvényei különös tekintettel a társadalmi gazdasági életre. Budapest, 1893. Athenaeum társulat bizománya. 328 p. Csillagászathoz köthető fejezetek: A nehézségi erő (gravitatio) (pp. 15-24.); A bolygóvilág fejlődése. Naprendszerünk. Annak keletkezéséről fejlődéséről és végéről szóló elméletek (pp. 34-36.); Naprendszerűnk keletkezésének levezetése a hőfejlődés elméletéből (pp. 37-46.); Naprendszerűnk jelenlegi állapota (pp. 46-53.); Naprendszerűnk feloszlása (pp. 53-56.); Földünk. A föld képződése. (pp. 56-62.). [HAI.]

KÁLMÁNY Lajos: A csillagok a nyelvhagyományainkban. Néprajzi tanulmány. Szeged, 1893. Nyomtatott Bába Sándor Könyvsajtóján. 26 p. Felolvastatott a Dugonics-Társaság 1893. évi január hó 8-án tartott ülésében. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCIII-re [1893-ra]. Budapest, 1893. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 227 p. Csillagászat: pp. 3-72. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár 1893-ra. Bevezetés. Ünnepszámítás 1893-ra. Időszámítás 1893-ra. Csillagászati évszakok. Nap-és Hold-fogyatkozások. Az égi testek átvonulása a kelet-nyugot vonalon. Óraszögek a kelet-nyugot vonalban. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben).
A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1893-ban. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. p. 112.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 213. [KSZ.]

STEINER Simon: Népszerű csillagászati értekezések. Budapest, 1893. Lampel R. (Wodianer F. és Fiai), Neumann nyomda. 209+[1] p. [TZS.]

ZELLIGER Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyház-megyei papság irodalmi munkássága. Bio- és bibliographiai gyűjtemény. Nagyszombat, 1893. Érseki Lyc. Ny. 580 p. A szerző bevezetése Nagyszombatban kelt 1893 máj. 1-én. Benne csillagászat: pp. 164-166. Dr. Haynald Lajos. Életrajza, műveinek és cikkeinek jegyzéke.; p. 455. Dr. Sajnovics János. Rövid életrajz és főbb művei.;
p. 520. Taucher Ferencz. "Született Kolozsvárott. Elvégezvén Pécsett a szónoklati osztályt, 1754-ben Trencsénben a Jézus társaságába lépett. Elvégezvén tanulmányait társa lett a nagyszombati csillagda igazgatójának, azután theológiát tanított a nagyszombati egyetemen. A rend eltöröltetvén Weisz Ferencz híres csillagász utódja lett, majd lelkiigazgató az egyetemes papnevelőintézetben, már mint Esztergom főegyházmegye papja. Azután Budán magán életet élt, mígnem pécsi kanonokká neveztetett. Mint ilyen elhalálozott. Csillagvizsgálódásait a bécsi lapokban közölte, mi által nagy szolgálatot tett a tudomány- s irodalomnak."; pp. 543-544. Dr. Weiss Ferencz. Életrajza, csillagászati tevékenysége és műveinek jegyzéke. [KSZ.]

"A Pallas nagy lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája." ezzel az összefoglaló címmel jelent meg Budapesten 1893-tól 1900-ig 18 kötetben a lexikon. A kötetszámozások, a kiadási évszámok és az oldalszámok: 1. köt., 1893. 812 p.; 2. köt., 1893. 837 p.; 3. köt., 1893. 845 p.; 4. köt., 1893. 884 p.; 5. köt., 1893. 860 p.; 6. köt., 1894. 803 p.; 7. köt., 1894. 965 p.; 8. köt., 1894. 819 p.; 9. köt., 1895. 1027 p.; 10. köt., 1895. 965 p.; 11. köt., 1895. 823 p.; 12. köt., 1896. 1047 p.; 13. köt., 1896. 1065 p.; 14. köt., 1897. 1116 p.; 15. köt., 1897. 980 p.; 16. köt., 1897. 1242 p. Az első 16 kötet összesen 15090 oldal. A kézirat lezárása után és a kiadás alatt, valamint utána is folyt az adatgyűjtés és a szócikkek írása. Utólag még két pótkötetet adtak ki: 17. köt. (1. pótkötet) A - J.; 1900. 821 p. 18. köt. (2. pótkötet) K - Z., 1900. 840 p. Mindez összesen: 16751 oldal. Mindegyik kötet oldalai önállóan sorszámozottak.
Az 1880-as évektől szedték össze a humán- és reál-tudományok szakemberei az akkori tudáshalmazt. Cédulákra kiírták, lektorokkal felülvizsgáltatták, ábécé-rendbe tették, nyomdászokkal kiszedették, majd 1893-tól kezdve kinyomtatták. Egyének is megvásárolhatták, de az ország sok könyvtára is beszerezte. A terjedelmes anyagot a számítástechnika megjelenésével és kifejlődésével az elsők között digitalizálták. Akkor még szkennelés és szövegfelismerő program sem volt. Ezért 1997 után számítógéphez ültettek gépírókat, kezükbe adtak egy-egy kötetet és begépeltették velük a szövegállományt egy szövegszerkesztő fájlba. Ez az anyag került ki a világhálóra és vált később bárki számára könnyen elérhetővé. Ma is itt láthatók fájlokban: http://mek.oszk.hu/00000/00060/doc/ A leírást végzők nem voltak ennyire sok tudomány szakemberei és munkájukat nem nézte át más. Ha ők néha hibákat vétettek az így került az internetre.
A szócikkek főszavainál a csillagászok neveit is elírhatták, vagy a különleges csillagászati szakszavakat kisebb betűhibával írták le (például bécsi helyett bácsi, meteorraj helyett meteorrajz, üstökös helyett üstörös, kometen helyet komenten, periodikus helyett peridodikus, oktáns helyett oktánc, Tycho Brahe helyett Richo Brahe, Segner János helyett Senger János, lappok helyett lapok, Mars helyett Mas, Plössl helyett Pössl, csillagvizsgáló helyett csillaggállló, speculae helyett specmae, Tauri helyett Turi, stb.). A könyvben (például a csillagok jelölésénél) a görög betűket helyesen görög betűkkel nyomtatták. A gépírók ezek helyett valami más, általában egy hasonló latin kisbetűt írtak. A szócikkek főszövegét szöveghűen igyekeztek leírni ugyan, de nem írták le az eredetiben meglévő apró betűs bibliográfiákat, forrásokat, felhasznált irodalmat, amelyek további kutatást tehetnének lehetővé.
A terjedelmesebb csillagászati szócikkeknél a szerző nevét kinyomtatták, de ezeket a gépírók nem írták oda sehol, így például Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkoly Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Lakits Ferenc, nevei eddig csakis a nyomtatott kötetekben rejtőzködnek. Nem írták oda a köteten belüli oldalszámot sem. Az internetes felhasználónak ez nem zavaró, hiszen a szócikkek betűrendben sorakoznak, meg a szövegállományban amúgy is keresni lehet, valamint a fájl is kapott egy folyamatos oldalszámot 1-től 28143-ig.
2017-től Sragner Márta a Pallast feldolgozta a Csimabi céljaira. Az eredeti, nyomtatásban megjelent köteteket nézte végig és írta le. Megkereste benne a csillagászati cikkeket, szám szerint 1010 ilyent talált is. Sok gyönyörű csillagászati szócikk volt benne, sok nagyrészt ismeretlen csillagász életrajza került a lexikonba, magas színvonalúan és bő terjedelemben megírva. Megkereste és odaírta az eredeti oldalszámot. Szögletes zárójelbe tette az internetes változaton belüli sorszámot. Minden kétséges szónál, furcsán leírt csillagászati kifejezésnél összevetette a nyomtatott és a legépelt anyagot. Kijavította a hibákat, helyesbítette a görög betűket és az elgépelt évszámokat, pótolta a szerzők nevét. Így a Pallas csillagászati cikkeinél a Csimabi adatai az eredeti kötetekhez közelítő pontosságúak. [KSZ.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 24-25. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Aberráció, csillagászati (lat.), az álló csillagoknak a földmozgás miatt létrejövő látszólagos helyváltozása. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 24-25. [55-56.] [SRG.]

Abingdon (ejtsd: ebbingd’n, lat. Abindonia). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 27. [61.] Város az angolországi Berk grófságban, Oxfordtól 5 km-re, az Ock és Thames torkolatánál. Az angolszászok Cloveshoo-nak nevezték, a VIII. században Mercia Offa nevű királynak volt itt palotája. A XII. században alapított apátságból (neve is innen) csak jelentéktelen romok maradtak meg. Közelében Summingwell falu templomtornyán Bacon Roger csillagászati megfigyeléseket tett. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Adams (ejtsd: eddemsz) John Cough csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 82. [pp. 171-172.] Született Laneastben Launceston mellett Cornwallisban 1819. jún. 5. - megh. 1892. jan. 20. Előbb mezőgazdászattal foglalkozott, aztán Cambridgeban tanult, majd 1858-ban a cambridgei egyetemen a csillagászat tanárává lett. Az Uranus bolygó mozgásában észlelt rendellenességekből már Leverrier előtt kiszámította egy addig ismeretlen új bolygó pályáját és tömegét, mely bolygó felfedezése után a Neptun nevet kapta. [SRG.]

Schr. [SCHREINER Mór]: Adar, a héberek tizenkettedik hónapja, ha a hónapokat a márciusi holdujságtól számítjuk. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 84. [175.] A szó tulajdonképen annyit jelent: fény, pompa, s a tavaszi növényzetről, a virágok pompájáról nevezték így a tavaszi hónapot. Adar séni-nak vagy ve-adarnak nevezik a tizenharmadik hónapot, amelyet a zsidó időszámítás szerint minden 19 évben hétszer kell közbetoldani a nap- és holdév közötti különbözet kiegyenlítésére. Az Adar név megfelel az asszír-babiloniai Addarunak. A hó tizenharmadik napján van az Eszter bőjtje, 14-én pedig a purim ünnepe. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Aepinus Ferenc Ulrik Tivadar. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 116. [245.] Előbb a csillagászat tanára Berlinben, később a fizika tanára Pétervárott, szül. Rostockban 1724. dec. 13. - megh. 1802. aug. 10. (ó-stílű naptár). Művei nagyobbrészt matematikával és csillagászattal foglalkoznak. A család neve eredetileg Hoeck vagy Huch volt, egyik elődje egy teológus, azt a kor szokása szerint görögösítette. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Afélium (naptávolság), a bolygók és üstökösök ellipszises pályájának naptávoli pontja. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 122. [259.] Ez az ellipszisnek a Napot magában foglaló gyújtóponttól elfordított csúcsa és ellentétese a perihelnek (napközeli pont); mindkét pont együttes neve apszis, összekötő egyenesük, az ellipszis nagy tengelye, az apszisvonal. Az afélium és perihélium különbsége, mely csak az üstökös-pályáknál szokott tetemes lenni, annál nagyobb, mennél nagyobb a pálya excentricitása. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Airy György Biddel, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 215-216. [451.] Astronomer Royal, azaz a greenwichi csillagvizsgáló intézet igazgatója, szül. Alnwick helységben Northumberlandban 1801. júl. 27. - megh. 1892. jan. 2. Mielőtt 1836-ben Pond után Greenwichbe hívták, a cambridgei egyetemen a fizika- és matematika tanára volt (Plumian Professor). [SRG.]

HÉJAS. [HÉJAS Endre]: Akadémia (gör. akademeia, lat. academia). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 229., 231. [477-478.] A tudományok vagy művészetek, vagy ezek egyes ágainak művelésére hivatott intézet. Legelőször Platon iskoláját nevezték akadémiának és pedig Akademos kertjéről, mely Athén északi részén feküdt. Itt szokta Platon előadásait tartani. A párisi Institut de France, a tudományos világban igen nagy tekintélynek örvend. Nagy eredményeket ért el az első osztály a nemzeti irodalom konszolidálása által, a második osztály a régészet és a keleti nyelvek s a harmadik a matematikai földrajz és a csillagászat - különösen a fokmérés - terén. [SRG.]

Sz. K. [SZILY Kálmán]: Akadémia (Magyar Tudományos). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 233., 237. [482-488.] Bizonyos folyó munkák és teendők: gyűjtések, nyomozások, könyvkiadások állandó bizottságokra vannak bízva. Ilyenek: a nyelvtudományi, irodalomtörténeti, történelmi, archeológiai, természettudományi stb. bizottságok. Az Akadémia nagyobb sorozatú kiadásai leginkább e bizottságok munkásságának köszönhetők. Az Akadémia sorozatos kiadásai a következők: Almanach (1848-ig Névkönyv cím alatt), polgári és csillagászati naptárral, az Akadémiai tagok és irodalmi munkálataik elsorolásával. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Alapcsillagok (fundamentális csillagok). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 276. [563.] Azok a rendesen fényesebb csillagok, melyek helyzete rektaszcenzió és deklináció szerint és saját mozgásra különösen pontosan ismeretes. Ezek segítségével határozzák meg a többi állócsillag rektaszcenzióját, mely közvetlenül nem volna megfigyelhető, miután a tavaszi napéjegyenlőségi pont az égen kitüntetve nincs. [SRG.]

Albattani latinosan Albategnius, teljes nevén: Mohammed ibn Dsabir ibn Sinân Abu Abdallah al Battani. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 303. [608.] A leghíresebb arab csillagász, szül. Battan mezopotámiai városban 850-ben - megh. 929-ben Bagdadból Rakkaba induló utazásán. Albattani a nappálya excentricitását pontosabban határozta meg, mint az előtte élők, az apogéum eltolódását fedezte fel és a bolygókra vonatkozó észlelései nyomán új csillagászati táblákat állított össze, melyek sokkal pontosabbak voltak, mint a görögöktől használt észlelési adatok. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Albédo (lat. annyi mint fehérség). Valamely testtől visszavert fénymennyiségnek viszonya a ráeső fényhez. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 303. [609.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Albert Ferenc (montedegoi) csillagász, bölcsészettudor. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 307. [615.] Szül. Klagenfurtban 1811. jan. 1. - megh. Egerben 1883. aug. 9-én. Apja katonatiszt volt, mint toborzó parancsnok Egerbe ment, fiát is magával vitte. Tittel Pál, az egri csillagtorony igazgatója a fiú képességét észrevevén, buzdította és taníttatta. Midőn Tittel a budai gellérthegyi obszervatórium igazgatójává lett, magával vitte, hol 1825-től mint díjas gyakornok szolgált. Tittel 1831-ben bekövetkezett halála után az obszervatóriumot mint helyettes, majd mint segédcsillagász gondozta; 1841-ben az egyetemen a csillagászat és geodézia rendkívüli tanára lett. Budavár ostroma alatt 1849-ben, midőn a várból az obszervatóriumot összelőtték, Albert az eszközöket élet-veszély között, amennyire lehetséges volt, biztos helyre szállíttatta. [SRG.]

Albiruni (teljes neve: El-Usztâd Abul Reihân Mohammed Ben Ahmed Zein ed-Din el-Biruni), arab csillagász, Avicenna kortársa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 312. [625.] A gaznevidek udvarában élt és 1039 körül halt meg. Sok időt töltött Indiában, hol a szanszkrit nyelvet elsajátította és az indiai filozófiával foglalkozott. Írt az indiai helyértékű számokról és sok geográfiai helymeghatározást tett. Legfontosabb műve a "Canon al Masudi seu Tractatus geografico-astronomicus", azaz szultán Masud számára szerkesztett csillagászati, geográfiai és históriai nagy munkája, melyből Abul-Feda is merített. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Aldebaran, alfa Tauri. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 323. [646.] Elsőrangú csillag a bika csillagkép jobb szemében, mely vöröses sárga fényével a környező szórványos Hiadok csoportjában könnyen megismerhető. Ezen a csillagon, az Arkturuson és a Szíriuson fedezte fel Halley az állócsillagok sajátos mozgását. Lásd: Állócsillagok. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Alexandriai iskola. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 342. [681.] E névvel jelölik azokat a tudományos irányokat, melyeknek megindítói művelői és terjesztői Alexandriában éltek s a Ptolemaeusok bőkezűsége által oly helyzetbe jutottak, hogy irodalmi és tudományos munkásságuk kevés megszakítással mintegy 800 évig tartott (Kr. e. 300-500 Kr. u.). Itt fejlesztette Eratosthenes a csillagászati földrajzot, Hipparchos az észlelő csillagászatot, itt gyűltek össze azok az asztronómiai észlelések, melyek a spekuláció helyébe léptek. [SRG.]

TH. Gy [THEISZ Gyula]: X. Alfonz (spanyol, olaszul: Alfonso, lat. Alphonsus, férfinév) el Sabio, a bölcs (vagy "a csillagász"). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 349-350. [695.] Kasztilia és Leon királya, III. Szent Ferdinand fia, szül. 1226. - megh. Szevillában 1284. ápr. 4. s uralkodott 1252-82. Szövetkezve a keresztény fejedelmekkel, győzedelmes hadjáratokat indított a mórok ellen. Elfoglalta Jeres, Medina Sidonia, San Lucar és Cadix városokat, valamint Algarvia egy részét.
Ő csatolta Murciát Kasztiliához. Papi befolyás következtében a megoszlott Németország királyává választották 1257-ben, de személyesen nem jelent meg ott. Mivel nagy adókkal terhelte a népet, elégedetlenség támadt országában. A kasztiliai nemzeti irodalom megteremtője. Megíratta Spanyolország történetét, lefordíttatta az ó-testamentumot s számos más csillagászati, matematikai és bölcsészeti munkát is fordíttatott. 40 ezer aranyat fordított a ptolemaeusi csillagászati táblák javítására (1252), melyeket nevéről Alfonz-féle tábláknak is neveznek (lásd ott). [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Alfonz-féle táblák (Tabulae Alphonsiae), csillagászati táblák, melyeket X. Alfonz költségén Izsák Aben Szaid rabbi más csillagászok társaságában dolgozott ki. Nyomtatásban jelentek meg első ízben 1483-ban Velencében (később 1493, 1521, 1545). Lásd: Alfonz X. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 351. [697.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Alfraganus, arab csillagász, teljes neve: Mohammed ben Katir al Fergani. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A-Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 352. [699.] Szül. Fergana városban, Sogdianában és élt a IX. század elején. Valószínűleg részt vett az Al Mamum kalifa alatt végzett fokmérésben. Bevezetést írt a csillagászatba, amely a XV. század óta többször megjelent latin nyelven. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Algol, béta Persei. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 360. [713.] Változócsillag a Perseus csillagkép Meduzafej nevű részében. Nagyobbára 2-od rendű, azután 2 nap 20 óra 48 perc 58 mpercnyi perióduson belül 4 óráig fogy, 18 percig legkisebb fényű (4-edrendű) és 4 órán át növekszik. Újabb megfigyelések szerint e periódus tartama nem teljesen állandó. A potsdami csillagvizsgálón megejtett spektrumfotografiai felvételekből, meg a többi változó csillaghoz képest tiszta fehér fényéből biztossággal következtethetni, hogy a fényváltozás oka a csillagot megkerülő, sötét kisérőnek részleges fedésére vezethető vissza. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Alkyone éta Tauri. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 383. [758.] A Plejádok csillagcsoportjának legfényesebb csillaga, melynek közelében fekszik. Mädler híres kutatásai szerint az egész csillagrendszerünk mozgási középpontja, úgy hogy e csillag némi joggal centrális napnak is nevezhető. A mi napunk keringési ideje a középpont körül körülbelül 22,5 millió év, távolsága a Nap földtávolságának 36,25 milliószorosa. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Állatöv (zódiakus), az ekliptika (nappálya) mentén s annak mindkét oldalán fekvő, összesen 18 fok szélességű öv, melyben mozognak a Nap, a Hold és a nagyobb bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 436. [848.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Állatövi fény (zódiakális fény), halvány fehérszínű kúpalaku fénytünemény, mely napnyugta után a nyugati, napkelte előtt a keleti égen megfigyelhető, amelynek tengelye közel az ekliptikába esik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 436-437. [848-849.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Állócsillagok (stellae fixae). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 451-454., 2 színes tábla. [875-881.] A bolygókkal szemben amaz égi testek, melyek viszonyos helyzetüket változatlanul megtartják, vagy helyesebben, melyek sajátos mozgása oly csekély, hogy érzékeny megfigyelési módszerek nélkül csak évszázadok multán vehetők észre. [SRG.]

H. Á [HELLER Ágoston]: Almageszt (Almadsiszti). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 464. [899.] A Ptolemaios-féle híres görög csillagászati műnek az arab fordításban elferdített címe, mely eredetiben a következőkép hangzik: azaz "magna constructio astronomiae" vagy "a csillagászat nagy egybefoglalása". Ezt az egész középkoron végig a csillagászat számára alapul szolgáló művet a csillagászat lelkes tisztelője Al-Mamum bagdadi kalifa Honeinben Izsák orvosával és ennek fiával Izsák ben Honein-nal arab nyelvre fordíttatta. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Almanach (az arab al-manjah annyi mint mérték, idő szóból), úgy keleten, mint nyugaton a középkor vége óta csillagászati efemeridákat vagy kalendáriomszerű táblákat jelentett, többnyire asztrológiai s hasonló más megjegyzésekkel. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 465-466. [901-902.] Szülőföldje kétségtelenül Asszíria és az eredetileg csak az ég állását és az évszakok folyásának változását előtüntető összehasonlító két táblázatot később kaldéai asztrológusok bővítették asztrológiai magyarázatokkal, a bekövetkezendő országos csapásokkal és politikai eseményekkel. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Altazimut. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 503. [969-970.] Angolországból átszármazott neve annak a műszernek, melylyel a csillagok magassága és azimutja együttesen határozható meg. Mivel az együttes meghatározásra előbb legalább is két műszer kellett mint magassági kör, meridiánkör, teodolit, azimutális kör, azért Reichenbach szerint az univerzál-műszer nevét is viseli. Lényegileg távcsőből áll, mely vízszintes tengely körül a magasságok irányában és függélyes tengely körül az azimutok irányában (a horizonban) forgatható, míg a két forgatás nagysága a két tengelyre merőlegesen alkalmazott finom osztású körön, a magassági és azimutális körön leolvasható. Az Altazimut részletes leírását, valamint képét lásd: Csillagászati műszerek alatt, s az ugyanily című képmellékleten. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Amici Giovanni Battista, olasz csillagász és optikus, szül. Modenában 1784. márc. 25-én - megh. Firenzében, 1863. április 10-én. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 559. [1073.] Előbb a matematika tanára volt szülővárosában, később a csillagászati obszervatórium igazgatójául és a csillagászat tanárául Firenzébe hívták. Készített igen jó tükörteleszkópokat, mikroszkópokat, polárizáció készülékeket stb. Ügyes észlelő volt, a kettős csillagokról, a Jupiter-holdakról, a Napról valóban jeles észleléseket tett. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Analogizmus (gör.), következtetés analogiából, vagy bizonyítás analogia (hasonlóság) alapján. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 587. [1129.] A földön, mely a Nap körül keringő, tengelyforgással, légkörrel változó időszakokkal stb. bíró bolygó, van szerves élet; a Mars csillagon, amely az említett pontokban megegyezik a földdel, ugyancsak lesz szerves élet. Tehát mert a Mars sok pontban megegyezik a földdel, abból analógia szerint azt következtetjük, hogy a szerves élet tekintetében is megegyezik vele. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Anaxagoras. Klazomené-ben, Kis-Ázsiában Kr. e. 500 táján előkelő szülőktől született. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 595-596. [1145-1146.] A tudományt megszeretvén, odahagyta hazáját, s 20 vagy 25 éves korában elment Athénbe, ahol Periklés barátságába fogadta. Kőtömegekből, melyek a forgás alatt a földtől elváltak s az éterbe kerültek s ott izzó állapotba jutottak, lettek a csillagok. A hold a naptól kapja világosságát; körülbelül akkora, mint a Peloponnezus s lakói is vannak; a nap sokkal nagyobb s ő adja a többi csillagoknak is világosságuk legnagyobb részét. Csodákat, mint az egoszpotamosi nagy meteorkő esését, természetes módon magyarázta. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Anaximandros: Milétoszban született a 42. olimpias 2. évében (Kr. e. 611), 65 évet élt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 596. [1146-1147.] Mint Thalés, kinek barátja s tanítványa volt, asztronómiával foglalkozott. A Földet gömbnek gondolta, mely a világegyetem középpontját képezi. A Hold a Naptól kapja világát. A Nap akkora mint a Föld, s igen tiszta tűzből áll. Állítólag a napórát ő találta föl, vagy ismertette Görögországban, készített égi gömböt és más asztronómiai szerszámokat. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Anaximenés, Milétoszban született, valószínűleg Kr. e. 550 s 500 között élt s Anaximandros tanítványa volt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 596. [1147.] Csillagászati nézetei haladást mutatnak. A bolygókat megkülönbözteti az állócsillagoktól. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Andromeda. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A-Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 617. [1184.] Csillagkép az északi félgömbön Perseus, Kepheus és Kassiopeia csillagzatok közelében, három másodrendű, lapos ívben álló csillaggal. Heis szerint 80 szabad szemmel látható csillaggal bír. [SRG.]

P. L. - M. L. [PALÓCZI Lipót - MANGOLD Lajos]: Angol irodalom. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 647. [1235.] A természettudományok rég időtől fogva az angoloknak egyik legnagyobb szeretettel s tehetséggel művelt irodalmi mezejét képezték. A nagy Newton Izsák (megh. 1727), az első természettudós a szó modern értelmében, ki korszakot alkotó működésével egész új irányba terelte a fizikai tudományt és aki a csillagászat terén is a leghatalmasabb úttörők egyike volt. A csak legjelesebb angol újabb természettudósok fölemlítése lapokat venne itt igénybe s ezért az illetők külön életrajzi cikkeire kell utalnunk. De nem mellőzhetők még itt sem: a világhírű Sir Herschel (1792-1871), e német eredetű óriási csillagászati tekintély, Somerville Mária (megh. 1872), a fáradhatatlan tudós nő, kinek legnagyobb érdeme a csillagászati ismeretek népszerűsítése hazájában. [SRG.]

Angström András Jónás, svéd fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 665. [1263.] Szül. Lödgöben (a Medelpad kerületben) 1814. aug. 13. - megh. Upsalában 1874. jún. 21-én. 1839-ben a fizikából habilitálta magát Upsalában, 1843-ban csillagászati obszervátor lett, 1858-ban a fizika tanárává nevezték ki. [SRG.]

G-A [GOPCSA László]: Anii, Mechitár, örmény történetiró a XIII. században. Elveszett művei közül említik Örményország, Georgia és Persia ókorára vonatkozó történeti művét s egy csillagászati könyvnek persából örményre való fordítását. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 670. [1272.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Anomália (lat.) annyi mint rendellenesség. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 683. [1299.] A csillagászatban az Anomália valamely bolygó vagy üstökös szögtávolsága a perihéliumtól, s mint ilyen alkalmas adat az égi test helyének meghatározására az ellipszisben vagy parabolában. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Anomáliás hónap, a holdnak a perigeumon való két egymásután való átmenete közt levő időtartam, mely 27 napra, 13 órára, 18 percre és 33 másodpercre terjed. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 683. [1299.] [SRG.]

Antaresz alfa Scorpii. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 692. [1318.] Elsőrendű vörös fényű csillag a skorpió csillagzatban, mely nevét (Mars ellenére) a Mars bolygóéra emlékeztető fényétől nyerte. Szép példánya a III. a. típusú állócsillagoknak, melyeknek spektrumát feltűnő vastag abszorpciós sávolyok jellemzik. [SRG.]

Antarktikus (gör.), csillagászati műszó, mely a medve csillaggal ellentétes égtájt, tehát a déli sarkvidéket jelenti. Lásd még: Arktikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A-Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 692. [1318.] [SRG.]

Antichton (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 697. [1329.] A Pythagoreusok kozmikus rendszerében világtest, amely még a Föld pályáján belül, ennek átellenében állva, a központi tűz körül forog. Antichtonok annyi mint Antipodok. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Apex (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 748. [1427.] Az asztronómiában Schiaparelli óta az ég ama pontjai, melyek felé a Föld pillanatnyilag mozog, tehát a momentán földsebesség célpontja az égen. Köralakú pályában az Apex a Naptól szigorúan, a tényleges pályában legalább közel 90 foknyira fekszik nyugatra, úgy hogy valamely hely számára reggeli 6 órakor delel, esti 6 órakor pedig a meridián legalsóbb pontját foglalja el. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Apianus Petrus (eredetileg Bienewitz, vagy Bennewitz), híres német csillagász és geográfus, szül. Leissnigben, Szászországban 1495. - megh. Ingolstadtban 1552. ápr. 21-én, mint a matematika tanára. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 751. [1431.] Legnevezetesebb műve a "Cosmographicus liber" (Landishut. 1524), melyben azt ajánlja, hogy a geográfiai hosszúságok a holdnak az állócsillagoktól való távolsága segítségével határoztassanak meg. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Apogéum (gör., annyi mint földtávolság). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 753. [1437.] A Hold-pályának az a pontja, mely a Földtől legtávolabb esik; a szemközt fekvő pont a perigéum (földközel) s mindkettő a pálya-ellipszis nagy tengelyének végpontjai. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Apró bolygók (asteroidok, planetoidok). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 774-775. [1479-1480.] Azok a kicsiny égi testek, melyek a Marson kívül, de a Jupiteren belül a Nap körül keringenek. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Apszisok (gör.), az ellipszises bolygó és üstököspályák két legszélső pontja, a perihélium és afélium együttes neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 777. [1484.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Arab csillagászat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 786. [1500-1501.] Valamennyi matematikai tudomány közt legjobban a csillagászatot művelték az arabok. Ebben a tudományban is a görögök nyomain haladtak, főleg Ptolemaios ismert könyvéből indulva ki, melyet a görög megisztos (legnagyobb) szó után "Almageszt"-nek neveztek el és mely csakugyan az utóbbi néven lett később általánosan ismertté Ptolemaiostól az arabok a csillagok és csillagzatok görög elnevezéseit is átvették, azonban sok előttük érthetetlen mitológiai nevet arabbal cseréltek fel, s innen van a sok arab név a ma használt csillagnevek közt. [SRG.]

GOLDZIHER. [GOLDZIHER Ignác]: Arab irodalom. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. I. kötet. A - Aradmegye. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 795. [1514-1515.] Hogy mily magas fokon állott náluk a csillagászat, és hogy e téren mennyit köszönhet nekik Európa, azt a tőlük átvett sok csillagászati műszóból is következtethetjük. E téren is a görögök eredményeihez füződtek tanulmányaik; vezérük e téren Ptolemaios, kinek munkáját ők Almagést-nek nevezik. A csillagászat művelése az Arab irodalomban 772-ben kezdődik, midőn Manszúr kalifa Ibráhim, al-Fazari-val számításokon alapuló csillagászati táblákat készíttetett, melyeket Má’mun kalifa (813-833.) pontosabbakkal helyettesíttetett. E korszak leghíresebb csillagásza Alfergáni (Alfraganus, megh. 830 körül), ki Ptolemaios munkájából használható kivonatot készített (latinul Golius Amsterd. 1669), utána Abu Ma’sar (Albumasar, megh. 885.)
és Al Batani (Albategnius, megh. 929) hagytak nyomot a csillagászat történetében, melyben nevezetes felfedezések örökítik neveiket. E tanulmányokat lényegesen előmozdították azon csillagászati intézetek, melyek a IX. századtól kezdve Damaszkusban, Bagdádban és Kairóban virágoztak. Ibn Júnusz (megh. 1009.), Hákim fatimida kalifa csillagásza Kairóban az általa szerkesztett Hákim-féle táblákban (franciául Caussintól, Páris 1804) oly számításokat eszközölt, melyeket Európában csak századokkal később alkalmaztak. Az arab csillagászok megfigyeléseivel lépést tartanak az általuk felfedezett csillagászati eszközök, melyek még mai napig is láthatók európai gyűjteményekben. Ez eszközökről a XIII. században Abul Haszan Ali külön munkát írt, melyet Sédillot francia nyelvre fordított (2 köt. Páris 1834-35.).
A csillagászattal kapcsolatban felemlíthetők az arab tudósok nagy eredményei az optika terén: itt Ibn al Heitham (megh. 1038.), kinek optikáját 1882-ben Baarmann arabúl és latinúl kiadta, a legnagyobb tekintélyük. Európában még a XVI. században is az arabok optikai munkáit használták (Alhazenus Arabs, Bázel 1572). Amint a vegytan mellett az alkémia virágzott, ugy a tudományos csillagászatot az asztrologia kíséri, mellyel legkomolyabb tudósaik is foglalkoztak. Al-Kinditől kit, mint filozófust említettünk és ki az asztronómiában is előkelő helyet foglal el, egy asztrológiai értekezést Loth Ottó ismertetett [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Arago Domonkos Ferenc János, francia fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1. [1536-1537.] Szül. Estagel-ben Perpignan mellett 1786. febr. 26. - megh. Párisban 1853. okt. 2. [SRG.]

Aranyszám (numerus aureus). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 40. [1605.] A kronológiában az évnek helyét mutatja a holdkörben. Minthogy a holdkör 19 napévre terjed és Dionysius Exiguus e ciklus kezdetét a Kr. előtt első évre tette, azért az Aranyszámot úgy találjuk meg, hogy az évszámot 1-el nagyobbítjuk és 19-el elosztjuk, a maradék adja az Aranyszámot. Valaha oly fontosnak vélték, hogy a kalendáriomokba aranybetűkkel írták be, mitől nevét is kapta. [SRG.]

KÖVESLIGETHY [Radó] - KÜRSCHÁK [József]: Árapály (tengerjárás, aestus maris, ném. Gezeiten, franc. marées, ang. tides). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 42-44. [1609-1613.] A tenger vízének periódikus emelkedése (áradat vagy dagály) és sülyedése (apály), melyet a Hold és Nap vonzásának befolyása okoz. [SRG.]

Arequipa (ejtsd: arekipa). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 80. [1689.] Arequipa Perunak második legfontosabb városa, püspöki székhely. E város mellett építették 1892-ben Fond Boyden milliomos költségén a legmagasabb csillagászati tornyot 2457 m. magasságban a tenger színe fölött. Arequipát 1538-ban Pizarro alapította. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Argelander Frigyes Vilmos Ágost, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 84. [1697-1698.] Szül. Memelben 1799. márc. 22. - megh. Bonnban 1875. febr. 17. A königsbergi egyetemen tanult, hol Bessel őt a csillagászatra lelkesítette. 1832-ben Helsingforstba költözködött, hol új csillagászati intézet volt épülőfélben. 1837-ben Bonnban az új obszervatórium építését vezette. [SRG.]

Argumentum (lat.), ok, erősség, bizonyíték, de okadatolás is. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 93. [1715-1716.] A csillagászatban rendesen ív, melytől valamely más (többnyire periódusos) mennyiség függ. Így például valamely bolygó szélességi argumentuma a bolygó helye és pályájának felszálló csomója között fekvő ív, mert ettől függ a szélessége. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Aristarchos görög csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 99-100. [1728.] Szamoszból, Kr. e. 270 körül élt. A Napot a világegyetem középpontjába helyező, vagyis heliocentrikus világrendszernek képviselője az ó-korban. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Aristotelés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 106. [1734., 1739.] A meteorológia négy könyve szintén nem felel meg elnevezésének, amennyiben csak kisebb részében tartalmazza a meteorológiai jelenségek tárgyalását, hanem főleg csillagászati, geológiai és kémiai kérdésekkel foglalkozik. A meteorológia feladatául az égi testekkel határos tünemények fejtegetését jelöli ki, ezek pedig a következők: A Tejút, az üstökösök, a tüzes meteorok és a hullócsillagok, továbbá ide tartozik a szelek, a földrengés, villámcsapások, zivatarok stb. okainak kutatása. A tengerről és sótartalmáról van azután szó, továbbá a szelekről és beosztásukról, az égi háborúról a forgó szelekről s a légköri fénytüneményekről. [SRG.]

Aristyllos, görög csillagász Szamoszból. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 111. [1746.] Kr. e. 300 körül élt. Ő az első csillagász, kiről tudjuk, hogy (Timocharis-szal) az álló csillagok helyeit meghatározta. "Az álló csillagokról" írt műve, melyet Ptolemaios bolygó elméletének megalapítására használt, elveszett, úgyszintén Aratos "Phainomena és Prognostika" művéről írt kommentára is. Még egy más Aristyllos nevű csillagászt is említenek kinek azonban csak a nevét ismerjük. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Arktikus (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 123. [1767.] Eredeti jelentősége szerint mindaz, ami a medve csillagképhez (arktos) közel áll, tehát az északi pólus környezetébe esik. Ellentéte az antarktikus, mi analóg módon a déli sarkra vonatkozik. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Arkturusz medveőrző, alfa Bootes. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 123. [1767-1768.] Elsőrendű csillag a Bootes csillagzatban, sárga fénye és Napunkhoz hasonló spektruma által tűnik ki. Évi parallaxisa 0’.34, azaz 607,000-szer nagyobb távolságban van tőlünk, mint a Nap. A régiek szerint a hajósokra vészt hozó csillag (sidus horridum), a görög mitológia szerint az attikai Ikarios vagy más monda nyomán Arkas félisten. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Armilláris szféra (lat. s gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 133. [1788.] Gyűrűs gömb, elavult csillagászati műszer, az éggömb fontosabb köreit ábrázoló gyűrűkből összetett gömb, mely az égi glóbusszal lényegileg azonos. A régiek a csillagok hosszúságának és szélességének, későbben az óra szögnek és deklinációnak meghatározására alkalmazták. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Arrebol: a braziliai parton 1856-ban körülbelül 26 fok déli szélesség alatt megfigyelt természeti tüneménynek a neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 164. [1841.] Naplemente után, mikor a sötétség már annyira haladt, hogy a harmadrendű csillagok láthatókká lesznek, nagyon tiszta légkör mellett a napfény ismét feltűnik, az egész nyugati égbolt vakító fényt áraszt, a szivárvány összes színeinek sugarai ömlenek elő mindenünnen, folytonosan változva, bárhová fordul a szem. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Arrest Henrik Lajos d’, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 164-165. [1842.] Szül. Berlinben 1822. aug. 13. - megh. Kopenhágában 1875. jún. 13. 1845-ben a berlini obszervatórium segéde, 1848-ban a lipcsei obszervatorium észlelője, 1852-ben ugyanott a csillagászat rendkívüli tanára, 1857-ben mint rendes egyetemi tanár ment Kopenhágába, hol vezetése alatt 1860-61-ben új csillagvizsgáló intézet épült. [SRG.]

VK. [VERÉDY Károly]: Artes liberales (lat.), szabad művészetek, szabad férfiúhoz való tudományok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 178. [1867.] Amelyek különösen a középkorban a monostori iskolák köteles tantárgyai voltak, grammatika (lat. ny.), dialektika (gondolkodástan), retorika (szónoklattan), aritmetika (számtan), geométria (mértan), muzsika (zene) és asztronómia (csillagászattan). A három első trivium, az utóbbi négy tantárgy együtt quadrivium nevet viselte. [SRG.]

Ascendens (lat.), fölemelkedő, signa ascendentia, az állatkör felemelkedő jegyei. Ascensio, a csillagászatban egyenes emelkedés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 211. [1928.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Ascensio Recta (lat., egyenes emelkedés). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 211. [1929.] Rendesen rektaszcenzió rövidítésben használatos, az a szög, melyet valamely csillagon áthaladó deklináció (óra-) kör a tavaszi napéjegyenponton átmenő deklinációskörrel képez. Mértéke az equátor azon íve, mely a tavaszi equinokcium és a csillag óraköre között fekszik, s melyet kelet felé, azaz a látszólagos napi mozgás iránya ellen 360 fokig vagy szokottabb 24 óráig számítanak. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Astrolabium (gör.), elavult csillagászati műszer, melyet Hipparchos használt először a csillagok hosszúságának és szélességének meghatározására. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 238. [1984. ] [SRG.]

Astrolatria lásd: Csillagimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 238. [1984.] [SRG.]

Astrum (lat.), csillag, csillagzat. Sic itur ad astra, így jutni a csillagokhoz, azaz dicsőségre s hírnévre. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 238. [1984.] [SRG.]

Aszteroidok lásd: Apró bolygók In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale-Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 255. [2018.] [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Asztrálfény. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 258. [2022.] Az a bizonyos halvány ezüstszínű alap, melyen a tejútban, s az égnek csillagdús vidékén a fényesebb csillagok láthatók. Ezen fény habár sokkal gyengébben is, de rendkívül tiszta éjjeleken az egész égboltozaton elterjed, s igen apró, szabadszemmel láthatatlan csillagok fényének összegezésétől származik, melyek az egész égboltozatot kitöltik. [SRG.]

Asztrális (gör.), annyi mint csillagokra vonatkozó. Asztrális erő a csillagokból kiinduló s a világmindenséget átható erő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 258. [2022.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Asztrodeiktikon (gör. csillagmutató) vagy asztrognosztikon. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 259. [2023.] Weigel által a XVII. században feltalált készülék valamely égi glóbuson ábrázolt csillag könnyű feltalálására. Ha a helyesen beállított glóbus valamely csillagját pálcikával rögzítjük, akkor egy vagy több vonalzó a csillagnak az égen elfoglalt helyére mutat. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Asztrofizika (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 259. [2024.] Ezen új ága a tudománynak az égi testek fizikai alkotását tanítja, s tárgyalja az égi testek felületét, burkolatát, halmazállapotát s hőmérsékletét stb. [SRG.]

GOTTHARD. (!) [GOTHARD Jenő]: Asztrofotográfia, a fotografiának csillagászati célokra való felhasználása. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 259-260. [2024-2025.] Az első csillagászati képet Daguerre 1840-ben a Holdról készítette. 1843-ban Fizeau és Foucault a Napot, 1851-ben Barkovsky Königsbergben a napfogyatkozást, Whipple Cambridgeben 1850-ben alfa Lyrae és alfa Geminorum csillagokat fotografálta. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Asztrofotométer. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 260. [2025-2026.] A megfigyelő csillagászatban háromféle fotométer van használatban, melyekkel számokban kifejezett adatokat lehet nyerni a csillagok fényéről, úgymint: Zöllner polarizáló Asztrofotométerje, Pickering meridiánfotométerje és Iritchardék fotométerje. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Asztrofotométria (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [2026-2027.] A csillagok fényének meghatározása, melynek elméleti alapelveit legelőször is Lambert fejtette ki Photometria című munkájában, azonban a fénymérés gyakorlati kivitele a legutóbbi időkig legyőzhetetlen akadályokba ütközött. [SRG.]

Asztrognosztikon (gör.) lásd: Asztrodeiktikon. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [2027.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Asztrognózia (gör. csillagismerés). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [2027.] A csillagászat legrégibb fázisa és nem más, mint a szabad szemmel látható csillagok és csillagképek leírása, kölcsönös helyzetük és neveik ismerete. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Asztrograf (gör. csillagíró). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [2027.] Steinheil által Münchenben feltalált készülék, a berlini akadémiai csillagmappák mértékében vett kb. 100 négyszög foknyi kiterjedésű csillag-abroszok gyors és gépies ábrázolására. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Asztrográfia (gör. csillagleírás). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [2027.] A csillagos ég leírása csillagjainak eloszlása, kölcsönös helyzete, észrevehető külsőségei, színe s hasonló sajátságai szerint. [SRG.]

Asztrolatria (gör.), csillagimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [2027.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Asztrologia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 261-262. [2028.] Kezdetben a görögöknél és rómaiaknál még az asztronómiával, csillagászattal egy értelmű, de később és manapság a bolygóelméletekkel öszefűzött azon tudományos tévedésnek neve, mely az égitestek és első sorban a bolygók állásából és járásából a jövőt, főleg az egyes emberek sorsát akarta megállapítani. Legelső nyomaira az egyiptomiaknál akadunk, kik már korán hozták orvosi ismereteikkel kapcsolatba, az emberi testet az állatkör tíz-tíz fokának megfelelően 36 részre osztva. [SRG.]

Asztromantia (gör.) annyi mint csillagjóslás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 262. [2029.] [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Béla]: Asztrometeorologia, névvel ama tudományt illetik, mely az égi testek (a Napot kivéve igen problematikus) befolyását vizsgálja Földünk időjárási viszonyaira. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 262. [2029.] [SRG.]

Asztronomia lásd: Csillagászat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 262. [2029.] [SRG.]

Asztroszkópia (gör.), a csillagvizsgálás, csillagjóslás tudománya. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale-Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 262. [2030.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY [Radó]: Atair (vagy Altair, alfa Aquilae), elsőrendű fehérfényű csillag a Sas-ban. Optikai kettős csillag jellemző l. a. tipuszi(!) spektrummal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 264. [2032.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Átvonulás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 314. [2123-2124.] Az asztronómiában két alsó bolygó, a Merkur és Vénus elhaladása a napkorong előtt. Ha a két bolygó valamelyike alsó együttállásában a Nappal egyszersmind közel esik pályájának csomópontjához, akkor Nap, bolygó és Föld közel ugyanazon egyenesben áll úgy, hogy a Földről nézve a bolygó a Nap fényes korongjára vetítve, mint fekete körlap mutatkozik. [SRG.]

Aurora australis (lat.) annyi mint déli fény; Aurora borealis, északi fény, Aurora parheli, melléknap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 346. [2187.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Auwers Arthur, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 361. [2215.] Szül. Göttingában 1838. szept. 12., előbb a königsbergi, később a góthai csillagászati intézetben észlelt. 1866-ban mint az akadémia tagját, akadémiai csillagásznak hívták Berlinbe, hol 1878 óta az akadémia fizika-matematikai osztályának állandó titkára. Munkálatai az észlelő és számító csillagászat minden részére kiterjednek: 1857 William Herschel ködfolt észleléseinek feldolgozását befejezte, Königsbergben a Besseltől megkezdett stellarcsillagászati vizsgálatokat folytatta.
Az 1750-től 1762-ig terjedő greenwichi állócsillag-észleléseket újonnan feldolgozta, melyek segítségével Bessel a Fundamenta astronomiae című munkáját összeállíthatta, azonkívül kettős csillagok pályáját számította, nevezetesen a Sírius és Prokyon állócsillagok pályáját és parallaxisát határozta meg. A jelen században előfordult két Vénus-átvonulás észlelésére rendelt expedíciókban mindkét ízben részt vett, sőt ő volt megbízva mindkét esetben a német tudományos expedíció vezetésével. 1874-ben Luxorban, 1882-ben Punta Arenasben észlelte a ritka égi tüneményt. Ő volt egyszersmind a németországi Vénus-expedíciókat rendező bizottság elnöke. Kiváló részt vett a potsdami asztrofizikai intézet felállításában. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Averroës, Abul Valid Muhammed lbn Achmed Ibn Muhammed Ibn Rosd. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 368-370. [2231.] Aristotelés híres kommentátora s a legnevezetesebb arab filozófus szül. Cordovában 1126-ban, ahol családja régóta előkelő helyet foglalt el a bíróságban. Averroës mint mohammedán tudós s mint Aristotelés magyarázója egyaránt kiváló. Korának egész tudásával rendelkezett. Fontos orvosi és csillagászati műveket írt, de legkiválóbbak Aristoteléshez írt kommentárjai s ide vágó értekezései. Aristotelésnek majdnem minden művét magyarázta, némelyiket többször. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Azimut (arab, tetőponti szög), azon szög, melyet valamely (csillagon vagy földi objektumon áthaladó) magassági kör képez a meridiánnal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 386. [2266.] [SRG.]

KAT. [KATONA Lajos]: Bábabukra: a szivárványnak a palócoknál dívó neve. Lásd: Tájszótár. Lásd: Szivárvány. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 405-406. [2299-2300.] [SRG.]

H. H. [HENSCH Árpád]: Bailly János Sylvain, francia államférfi és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale-Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 465. [2407.] Szül. Párisban 1736. szept. 15-én - megh. 1793. okt. 12. Munkái közül nevezetesek azok, melyek a Jupiter holdjairól szólnak. A rémuralom vezérei lenyakaztatták. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bailly-féle csepp (black drop schwarzer Tropfen), a Vénus és Merkurnak a Nap korongja előtt való átvonulásakor észlelhető (és a belső érintés pillanatának pontos meghatározását nagyban megnehezítő) jelenség. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 465. [2407.] [SRG.]

Baily Francis (ejtsd: bély) angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 465. [2408.] Szül. Newburyben 1774. ápr. 28., megh Londonban, mint a Royal Astronomical Society elnöke, 1844. aug. 30. Eredetileg kereskedő volt s csak később adta magát a csillagászatra. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bakulométria (lat., gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 507. [2480-2481.] Távolságoknak és magasságoknak tisztán pálcák segítségével való mérése, pontosabb szögmérő eszközök teljes kizárásával. E metódus nyilván nem ad nagy pontosságot, de mert gyorsan célhoz vezet, előzetes tájékozásra elég jól használható, különösen oly tárgyak (p. tornyok, fák, stb.) magasság-meghatározására, melyeknek lábához férhet a megfigyelő.
Ha szemünket a lemérendő tárgy lábától ismert távolságra lehetőleg közel a földhöz illesztjük és a tárggyal lehetőleg párhuzamos pálcát a szem és a tárgy látóvonalában betűzetünk úgy, hogy a pálca és a lemérendő tárgy csúcsa egymást fedje, akkor a tárgy és pálca, valamint ezeknek a szemtől való távolsága két hasonló háromszöget képez, melyben a tárgy magassága úgy áll a pálcához, mint amannak távolsága a szemtől a pálca távolságához. Régente, szögmérő műszerek hiányában, az asztronómiában is csupán bakulometriás módszerekkel mértek. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Balajthy Máté, plébános és cimzetes kanonok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 509. [2485.] Született Jász-Apáthiban 1732., halálának éve bizonytalan. Papi pályára lépett, Bécsben Helltől csillagászatot tanult; 1761-ben Egerben mint a matematika tanára működött s egyszersmind a csillagvizsgáló igazgatója volt, később kun-szentmiklósi plébános és cimzetes kanonok. [SRG.]

M. L. [MANGOLD Lajos]: Barnard Frigyes Ágost: amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 664. [2770.] Szül. 1809. Massachusetts-ben, az alabamai egyetemen a vegytan és csillagászat tanára, ki 1892. szept. 10. a Lick-csillagdán a Jupiternek 5-ik holdját felfedezte. [SRG.]

Cs -Y [CSIKY Lajos]: Barrow Izsák angol matematikus és teológus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 679. [2799-2800.] Szül. 1630. - megh. 1677. Tanult aztán Essex-ben, majd Cambridgeben, hol 1648-ban baccalaureatus artium, majd 1652-ben magister artium címet nyert. Látván, hogy egy jó teológusnak értenie kell a kronológiához, a kronológia ismerete pedig az asztronómia, emez pedig a matematika tudását feltételezi, ez utóbbi tudomány tanulmányozására adta magát s abban kiváló sikert is ért el. [SRG.]

S. J. [SIMONYI Jenő]: Barrow Sir János, báró, földrajzi író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 679. [2800.] Szül. Dragleybeckben Angliában 1764-ben, megh. Londonban, 1848-ban. 1786-91-ig a csillagászat tanára volt a greenwichi akadémián. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Baszkara Akaria (a tudós Baszkara), hindu csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 719. [2874.] A Kr. u. XII. században élt. Főműve a Sziddhantaciromani (a rendszer koronája) című nevezetes tanköltemény, mely négy részre oszlik. A második-harmadik rész csillagászati tartalmú. [SRG.]

Batthyáneum. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 735. [2904.] A gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök által 1781-ben Gyulafehérváron alapított gazdag könyvtár, régiségtár és ásvány-gyűjtemény, mely 1785-ig, amíg II. József a trinitárius rendet fel nem oszlatta, a trinitárius templomban és kolostorban volt elhelyezve. Jelenleg a könyvtár, a régi épület első és második emeletén van, a II. József rendeletére épült csillagvizsgáló pedig a legfelső emeleten. [SRG.]

MARCZALI. [MARCZALI Henrik]: Batthyány Ignác gróf, erdélyi püspök. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 737. [2907.] Kitűnő egyháztörténész, született Németujváron 1741. jan. 30. - megh. 1798. nov. 17. Kolozsvárott. Működésének legméltóbb emléke a gyulafehérvári könyvtár (lásd: Batthyáneum). Ugyanott csillagászati tornyot is alapított és szerelt fel gazdagon, melyet első csillagásza Mártonfi Antal a következő című munkában ír le: "Initia astronomica speculae Batthianae Albensis in Transsylvania" (Altae Carolinae). [SRG.]

Beirut, tengerparti város Szíriában. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 827. [3071.] Ázsiai török vilajet fővárosa, 4-5 km. hosszú, a Libanontól kinyúló földnyelven, (1889). Különböző iskolákkal és egy csillagvizsgálóval rendelkezik. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. II. kötet. Arafale - Békalen. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 835-837. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bellatrix (lat. harcosnő, gamma Orionis): másodrendű csillag az Orion Ny-i vállán. Különösen azért nevezetes, mert azon fölötte ritka csillagokhoz tartozik, melyeknek spektruma tökéletesen folytonos. Lásd: Állócsillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 48. [3165.] [SRG.]

Benzenberg János Frigyes, német fizikus, meteorologus és publicista. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 111. [3279-3280.] Született Schöllerben, 1777. máj. 5. - megh. Bilkben, Düsseldorf mellett 1846. jún. 8. Marburgban a teológiát, később Göttingában a matematikát tanulmányozta. Innen egy hamburgi nevelőintézetbe ment és 1802-ben az ottani Michaelis-tornyon, hogy a föld tengelye körüli forgását bebizonyítsa, eső ólomgolyókkal észleléseket tett, melyeket később egy szénbányában ismételt. 1805-ben a düsseldorfi líceumon a fizika és matematika tanára és ezután a bajorországi katasztermérések vezetője lett. 1815 óta Bilkben élt, hol 1844-ben egy "Charlottenruhe" nevezetű csillagvizsgálót építtetett, melyet meglehetős fenntartási összeggel együtt Düsseldorf városának hagyományozott. [SRG.]

K. Á. [KISS Áron]: Berecz Ede, a budapesti áll. felsőbb leányisk. tanára. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 128-129. [3310.] Szül. Boldogon, Pest vármegyében, 1839. júl. 19. Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön és Pesten a piaristáknál végezte. 1862-ben Kolozsvárt tanítói oklevelet nyert s mint elemi iskolai tanító ugyanott két évig működött. 1868. Haynald a kalocsai székesegyház karnagyává nevezte ki. 1879-ben a budapesti felsőbb leányiskola rendes tanára lett, hol az ének- és zeneelméletet, vegytant és csillagászati földrajzot tanítja. [SRG.]

Bereniké (annyi mint győzelemhozó). Több egyiptomi királyné neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 136. [3323.] Magos leánya, Demetrios menyasszonya, annak meggyilkolása után III. Ptolemaios Eurgetéshez ment nőül. Ennek fia IV. Ptolemaios kegyencének Sosibiosnak felbujtogatására meggyilkolták. Szép hajáról az északi égen egy csillagzatot neveztek el lásd: Bereniké fürtjei. [SRG.]

Bereniké fürtjei (Coma Berenices). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 136. [3323.] III. Ptolemaios Euergetés egyiptomi király nejének hajfürtjeiről elnevezett csillagkép az északi égen, az oroszlán farkának közelében, 170 fok - 203 fok rektaszcenzió és 14 fok - 32 fok északi deklináció között. Negyedrendű csillagoknál kisebb, 70 szabad szemmel látható csillagból áll Konón csillagász adta e nevet, mely már-már feledésbe ment és Tycho Brahe elevenítette fel. [SRG.]

Bernoulli (ejtsd: bernulyi) János, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 169. [3383.] Bernoulli Dániel öccsének fia, szül. Baselben 1744. nov. 4. - megh. Berlinben 1807. júl. 13., mint az akadémia matematikai osztályának igazgatója. [SRG.]

G-R, [GOLDZIHER Ignác]: Bérúni, Abú Raihán Muhammed b. Ahmed, nagyhírű keleti csillagász, matematikus, történetíró és bölcsész. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 184. [3410.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Bessel Frigyes Vilmos, az újabb kor legnagyobb német csillagásza. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 195. [3430.] Szül. Mindenben 1784. júl. 22. - megh. Brémában 1846 márc. 14. Kereskedői pályára lépett, itt minden szabad idejét a matematika és csillagászat tanulmányozására fordította, 4 évig észlelt Schröter magán obszervatóriumán Lilienthalban, 1810-ben Königsbergába hívatván megalapította az ottani csillagvizsgálót, melyet 1819-ben legnagyobb tökéletességű Reichenbach-féle műszerekkel láttak el.
E műszerekkel, melyek közül különösen a heliometer nemsokára világhírű lett, oly kitűnő észleleteket tett, hogy azokat máig sem múlták felül és általában a csillagászati észlelésnek új utakat nyitott. Emellett Bessel a csillagászat matematikai elméleteiben is jártas és egész új rendszernek felállítója volt. Sem a jelen, sem a múlt idő csillagászai közt egy sem volt oly éles észlelő és egyszersmind teoretikus mint Bessel. Utolsó és legfontosabb munkáihoz tartozik egy 1844. megjelent értekezés, mely bizonyos állócsillagok saját mozgásuk változékonyságát vizsgálja. [SRG.]

Bianchini Ferenc, olasz csillagász és régész. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 254. [3533.] Szül. Veronában 1662. dec. 13. - megh. Rómában 1729. máj. 2. Különösen a Vénus rotációjának megfigyeléséről ismeretes. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Biela Vilmos báró, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 273. [3569.] Született Rosslauban, Stolpe mellett 1782. márc. 19. - megh. Velencében 1856. febr. 18. Három üstököst fedezett fel: 1823. dec. 30.; 1926. febr. 27.; 1831. jan 14. [SRG.]

KISS dr. [KISS János]: Bierbauer Lipót, pap és tanár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 275. [3574.] Szül. Kőszegen Vas vármegyében 1841. nov. 9. 1857. szept. 8-án lépett a rendbe s Pannonhalmán teológiai tanulmányát végezvén, 1864. nov. 19. fölszenteltetett. Egyik műve: Csillagászat toldalékul a Fizika elemeihez (Győr, 1884). [SRG.]

N. G. [NAGY Géza]: Bika. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 287. [3595.] Az állatöv második, 30 fok - 60 fok hosszúságban fekvő jegye, azután 2. az állatövnek 46 fok - 47 fok rektaszcenzió és 0 fok -28,5 fok északi deklináció között elterülő csillagképe Heis szerint 188 szabad szemmel látható csillaggal, melyek között különösen Aldebaran elsőrangú vöröses csillag emelendő ki. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Binet (ejtsd: biné) János Fülöp Mária, francia matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 297. [3616-3617.] Szül. Rennes-ben 1786. febr. 2. - megh. Párisban 1856. máj. 12. 1823 óta a Collége de France-on csillagászati előadásokat tartott. [SRG.]

BARTONIEK. [BARTONIEK Géza]: Binokuláris távcső, két egymással összekötött távcső, melyen egyidejűleg mindkét szemmel lehet a tárgyakat szemlélni. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 298. [3618.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Biot János fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 300. [3623-3624.] Szül. Párisban 1774. ápr. 21 - megh. u. o. 1862. febr. 3. Az egyiptomiak, indusok és khinaiak csillagászatával is foglalkozott és írt. [SRG.]

BARTONIEK. [BARTONIEK Géza]: Bishop-féle gyűrű. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 323. [3668.] Az éj sajátszerű színeződése, melyet Bishop 1883 szeptemberében (Honolulu) tapasztalt. Ez abban állott, hogy a Nap körül elmosódott szélű vörösbarna gyűrű látszott, ámbár a levegő egészen tiszta s az éj felhőtelen volt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Bode János Elert, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 394-395. [3802-3803.] Szül. Hamburgban 1747. jan. 19. - megh. Berlinben 1826. nov. 23. A berlini tudományos akadémia csillagásza, 1786-ban pedig ugyanott a csillagvizsgáló igazgatója lett. Említendő a Représentation des astres című műve is, mely munka 34 lapon a Berlin látóhatára fölött szabad szemmel észrevehető és a fontosabb teleszkópikus csillagokat mind tartalmazza. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Bogdanovich Dániel Imre, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 411. [3836.] Szül. Verőcén 1762-ben - megh. Budán 1802. jan. 31. A budai csillagvizsgálón első segéd volt. Tanulmányait a budai egyetemen végezte, azután a nagyváradi akadémián a matematika rendkívüli tanára lett. A csillagászat tanulmányozására Bécsbe ment, majd 1796-ban a budai obszervatóriumban segéd lett. [SRG.]

Bohnenberger, János Gottlieb Frigyes, német matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 420. [3852-3853.] Szül. Simmotzheimben, 1765. jún. 5. - megh. Tübingában 1831. ápr. 19. Tanulmányait Stuttgartban és Tübingában végezte. 1789-ben lelkészhelyettes lett, de, hogy a csillagászati tanulmányokhoz való hajlamát kielégítse, 1793-ban Gothába, onnan pedig Göttingába ment. 1796-ban a tübingai csillagvizsgálón alkalmazták. Itt 1798-ben a matematika és csillagászat rendkívüli és 1803-tól rendes egyetemi tanára lett. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 465-470. [3932-3939.], 2 színes tábla. A görög planetez körülbolyongó szóból; lat. stellae errantes, bolyócsillagok, azon égi testek, melyek csaknem ugyanazon a Nap középpontján átmenő síkban, közel köralakú ellipszisekben, ugyanazon irányban a Nap körül keringenek. Magukban véve ugyan sötétek s fényüket csupán a Naptól kölcsönzik, de azért a szabad szemmel látható bolygók fényessége mégiscsak a legnagyobb állócsillagok fényével vetekedik. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bolygó-táblák (Tabulae planetarum), a bolygók pontos helyzetének könnyebb és gyorsabb kiszámítására szerkesztett segédtáblák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 470-471. [3939-3940] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bond György Fülöp, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 487. [3969.] Bond Vilmos Cranch fia és 1859 óta a cambridgei csillagvizsgáló igazgatója, szül. 1825. máj. 20. - megh. 1865. febr. 17. Atyjával együtt megírta Saturnus monográfiáját, közölt értekezést a Donati-féle üstökösről és pontos megfigyeléseket az Orion ködfoltról. Az elsők sorában áll, kik a kettős csillagok fotografálásában sikert arattak. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bond, Vilmos Cranch, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 487. [3969.] Szül. Portlandban Maine államban 1789. szept. 9. - megh. 1859. jan. 29. Órásmesterséget tanult, azután Dorchesterben, az Egyesült Államokban az elsők között rendezte be magáncsillagvizsgálóját. [SRG.]

Bonn (a rómaiak Bonna vagy Castra Bonnensiá-ja), külön járást alkotó város Köln poroszországi kerületben, a Rajna balpartján, szép és kedves vidéken, (1890). Profán épületei közt kiválók: a csillagvizsgáló. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 494. [3981.] [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Bonnet Péter Osszián, francia matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 495. [3984.] Szül. 1819. - megh. 1892. jún. 29. 1862 óta a párisi tudományos akadémiának tagja volt. Dolgozatai az algebrára, az elméleti mekánikára, a matematikai fizikára, a csillagászatra, vonatkoznak s többnyire a Journal de mathématiquesben jelentek meg. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bootes (Arktophylax, medveőrző). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 499. [3993.] Az északi félgömbnek 16 fok 53 fok északi deklináció és 202 fok -183 fok rektaszcenzió között fekvő csillagképe Heis szerint szabad szemmel látható 140 csillaggal, főcsillagja a sárga fényű Arkturusz, mely felett négy harmadrendű csillag ferde négyszöget képez. Hyginus szerint Bootes helyesebben Philomélos, Iasión és Déméter fia feltalálta az ekét miért őt anyja ekével és ökörfogataival együtt Bootes (ökörhajtó) néven a csillagok közé helyezte. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston: Borda János Károly, francia matematikus és tengerész. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 508. [4007-4008.] Szül. Daxban, Landes kerületben 1733. máj. 4. - megh. 1799. febr. 20. Ő találta fel a csillagászati szögmérőt a délvonal meghatározására (Méchain és Delambrevel) és a neve után elnevezett reflexió- és repetició-körökrt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Borelli János Alfonz, olasz matematikus és orvos. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 512. [4016.] Szül. Castelnuovoban, Nápolyban 1608. jan. 28. - megh. Rómában 1679. dec. 31. Tudományos működése nagyon sokoldalú volt. Foglalkozott boncolástannal és élettannal, matematikával, csillagászattal és fizikával. Jupiter holdjairól szóló művében, bár határozatlanul, kimondja azon nézetét, hogy az égi testek egymást vonzzák. Azonkívül ő készitett első ízben héliosztátot. [SRG.]

Borsippa, asszir. Barsib vagy Barsip, város Babiloniában, Hillahtól D. felé 12 km-nyire, jelenleg Birs-Nimrud név alatt ismert rom. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 541. [4069.] A talmudisták ezt tartották a bábeli nyelvzavar helyének. A név etimológiája még eddig homályban maradt. Barsib helyett a régebbi írásokban Badsib is fordul elő, ami a régi asszírban "Második Bábel"-t jelentett. Borsippa helyi istene Nebo volt. Mint Plinius mondja, a tudománynak helye volt és benne sok ékirást találtak az Achaimendik korából. A borsippai tudósok leginkább csillagászattal foglalkoztak. [SRG.]

TH-Gy. [THEISZ Gyula]: Bossi Bertalan, olasz utazó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 554. [4095.] Született Porto-Maurizioban 1812-ben, Uruguayban olasz konzul volt. Sokat utazott Brazília belsejében, Araukániában és a Tűzföldön és Dél-Amerika eme vidékeit ásványtani tekintetben átkutatta. A csillagászatban is kitűnt a napfoltokra vonatkozó vizsgálataival. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Boulliau, (ejtsd: bullyó, latinizálva Bullialdus) Izmael, francia matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 588. [4153.] Szül. Loudun-ben (Picardie) 1605. szept. 28. - megh. Párisban 1694. nov. 25. mint a szt.-victori kolostor apátja. A Coppernicus-féle világrendszer egyik hathatós védője volt. Számos csillagászati és matematikai értekezést írt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Bouvard (ejtsd: buvár) Elek, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 598. [4171.] Szül. Haut-Faucigny-ben (Chamouny mellett) 1767. jún. 27. - megh. Párisban 1843. jún. 7. A párisi Observatoire csillagásza és a francia akadémia tagja volt. Több üstököst fedezett fel. Az 1821-ben közzétett Uránus-táblák számításakor belátta, hogy az Uranus bolygó valószínűleg egy pályáján túl fekvő világtérben keringő égitest befolyása alatt áll. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Bradley Jakab, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 640. [4249.] Szül. Shirebornban (Gloucester) 1792-ben - megh. Chalfordban 1762. júl. 13. Oxfordban teológiát tanult és 1719-ben Wanstead-be ment mint diakónus. A csillagászat iránt való hajlama arra bírta, hogy hivataláról lemondjon és a tudománynak szentelje tevékenységét. 1721-ben Oxfordban a csillagászat tanárává lett; Halley halála után 1742-ben mint "astronomer royal" a greenwichi csillagászati obszervatórium igazgatója lett. 1727-ben a fény aberrációját (lásd ott) fedezte fel, azonkívül a föld tengelyének nutációját vizsgálta meg, és az 1737-iki üstökösre vonatkozó igen becses észleléseket tett. [SRG.]

Bréguet Ábrahám Lajos, francia technikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 674. [4311.] Szül. Neuschatelben 1747. - megh. Párisban 1823. Párisban mennyiségtant tanult, később mekánikus műhelyt is állított, melyből igen tökéletes csillagászati és fizikai műszerek, így kronométerórák, fémhőmérők stb. kerültek ki. [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Béla]: Breithaupt János Kristóf, szül. Darmstadtban 1736. - megh. Kasselban 1800-ban. Mint mekánikus számos fizikai és csillagászati műszert, nevezetesen egy fali quadránsot és távolságmérőt szerkesztett. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 675. [4313.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Brorsen Tivadar, dán csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 721. [4405.] Szül. Norburgban Alsen szigeten, 1819. jún. 29. Senftenberg ugyanilyen nevű csillagvizsgálójának obszervátora. Öt üstököst fedezett fel: 1846. febr. 26., 1846. ápr. 30., 1847. júl. 20., 1851. aug. 1. és 1851. okt. 22. Egy üstökös, mely ellipszisben mozog, nevét is viseli, keringési ideje 535 év. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Brudzevszky (de Brudzevo) Albert, lengyel csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [4424.] Szül. 1445. - megh. 1497. A krakói egyetemen tanította a matematikát, hol Coppernicus is tanítványai közé tartozott. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bruhns Károly Keresztély, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 733. [4428.] Szül. Plönben (Holsteinban) 1830. nov. 22. - megh. Lipcsében 1881. jún. 25. Gyakorlati mekanikára adva magát, 1851. Berlinbe került, hol Enckével érintkezve, már előbb nagy kedvvel elsajátított matematikai és csillagászati ismeretei révén 1852-ben a csillagda segédjévé lett.
E mellett látogatta az egyetemet, 1859-ben már habilitáltatta magát mint magántanár, és 1860-ban meghívták Lipcsébe mint az asztronómia tanárát és a felépítendő csillagvizsgáló igazgatóját. 6 üstökös felfedezésén és zónamegfigyelésén kívül számos pályameghatározás neki köszönhető. Írt ezenkívül fontos értekezést a csillagászati sugártörésről. Az Astronomische Gesellschaft alapításában neki is része van és tisztikarában is szerepelt és az 1874-ki Vénusátvonulás komissziója szűkebb bizottságának tagja volt. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bruna Xavér Ferenc, a filozófia és teológia doktora, jezsuita, a budai csillagvizsgáló segéde, majd a felső matematika tanára a pesti egyetemen. Szül. Zágrábban 1745. szept. 14. - megh. Pesten 1817. nov. 30. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 734. [4429.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bruns Ernő Henrik, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 738. [4438.] Szül. Berlinben 1848. szept. 4-én. hol alsóbb és 1866-71. között felsőbb matematikai, asztronómiai és fizikai tanulmányait végezte. 1872-73-ban a pulkowai csillagvizsgálón mint számoló volt alkalmazva, 1873-1876-ig a dorpáti csillagvizsgáló obszervátora és az ottani egyetem magántanára volt, 1876-ban a matematika rendkívüli tanára lett Berlinben, majd 1882-ben a lipcsei egyetemen a csillagászat rendes tanára és az obszervatórium igazgatója lett. [SRG.]

Brünnow Ferenc Frigyes Ernő, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 746. [4451.] Szül. Berlinben 1821. nov. 18. - megh. 1891. aug. 20. Szülővárosában végezte Encke alatt tanulmányait, mire az ottani obszervatórium segéde, majd a bilki (Düsseldorf melletti) csillagvizsgáló igazgatója lett. 1854-ben a michigani egyetemen az asztronómia tanárává és az ann-arbori obszervatórium igazgatójává nevezték ki. Hamilton halálával pedig 1866-ban az asztronómia tanára lett Dublinban, írhoni királyi csillagász címmel. [SRG.]

N. L. [NÉGYESSY László]: Buczy Emil, író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 760. [4479-4480.] Szül. Kolozsvárt 1782. máj. 16. - megh. ugyanott 1839. okt. 28-án. Kassán bölcsészetet, 1811-től két évig Kolozsváron törvényt hallgatott, ekkor a kegyes tanítórendbe lépett és Korányi vezetése alatt a görög nyelvet és irodalmat tanulta. Pár évig tanárkodott, majd Bécsbe teológiára ment és világi pap lett. Visszatérte után Szebenben tanított retorikát 1816-ig, működését azzal téve emlékezetessé, hogy már 1813-ban esztétikai leckéket is tartott. 1821-től a gyulafehérvári papnevelőintézet erkölcstanára volt, s miután 1833-ban ismét Bécsbe ment a csillagászatba való bővebb kiképzése végett, a gyulafehérvári csillagásztorony őre, s végül kanonok lett. Az akadémia 1832-ben levelező tagjává választotta. [SRG.]

N. L. [NÉGYESSY László]: Budai Ferenc, református lelkész. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 763. [4484]. Budai Ézsaiás testvérbátyja, szül. Peéren Közép-Szolnok vármegyében 1760. nov. 8. - megh. mint szováti lelkész 1802. okt. 28. Nagy olvasottságú tudós volt, foglalkozva főként a csillagászattal, természettannal, politikával, hazai törvényekkel, a régebbi és újabb bölcsészettel, de legfőképp a hazai történelemmel s ennek összes kútfőivel. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Burckhardt János, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 832. [4601.] Szül. Lipcsében 1773. ápr. 30. - megh. Párisban 1825. jún. 22. Zach vezetése alatt Gothában csillagásszá képezvén ki magát, ajánlatok folytán 1797-ben Lalandehoz került, hol eleinte üstököspályákat számított, majd az école militaire csillagvizsgálóján munkálkodott; innen a bureau des longitudes segédcsillagászává nevezték ki. Lalande halála után ő lett 1807-ben a hadi iskolai csillagvizsgáló igazgatója. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Bureau (franc., ejtsd: büró) des longitudes. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 833-834. [4605.] A francia nemzeti konvent 1795. jún. 24-én kelt törvényével szervezte a Bureaut, alája rendelvén a párisi nemzeti csillagvizsgálót, a volt katonai iskolát s az összes a nemzet tulajdonában levő csillagászati műszereket.
A Bureau állapította meg a meglevő és felállítandó obszervatóriumok számát, szerkesztette a több évvel előbb kinyomandó Conaissance des temps-ot, tökéletesítette a csillagászati és meteorológiai táblákat, egyik tagja pedig évenkint csillagászati kurzust tartott. Tagjai voltak: 2 matematikus, 4 csillagász, 2 tengerész, 1 geográfus és egy mekanikus igazgatása alatt 4 adjunktus észlelt és számolt. 1854-ben Le Verriernek kineveztetésével a párisi csillagvizsgálót a Bureau-től függetlenítették, úgy hogy ez csak a Connaissance des temps és az Annuaire du Bureau kiadására szorítkozott. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. III. kötet. Békalencse - Burgonyavész. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 843-845. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

Burnham Sherburne Wesley, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 13. [4642.] Szül. Thetfordban 1840. A csillagászatban autodidakta. Egy primitiv szerszámmal két év alatt több mint ezer új kettős csillagot fedezett fel. Jelenleg Kaliforniában a Lik-csillagvizsgáló intézet felügyelője. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Bürgi Jost (Burgi, Byrgi, lat. Justus Byrgius), éggömbök és csillagászati műszerek készítője. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 64-65. [4735.] Szül. Liechtensteigben St. Gallen kantonban, 1552. febr. 28. - megh. Casselben 1632. jan. 31-én. Életének legnagyobb részét Casselben és Prágában töltötte mint IV. Vilmos hesseni tartománygróf udvari órása, illetőleg mint császári kamarai órás. 1622-ben visszatért Casselbe s ott töltötte élte alkonyát. Különös hírnévre tett szert egy éggömbje, melynek ezüstlapjára ábrázolta saját megfigyelései alapján a csillagok helyét.
Keppler szerint ő választotta el először a tizedes törteket az egészektől egy fél zárójellel. Nevezetesek továbbá 1820-ban megjelent, de régebben készített progresszió-táblái melyek egy számtani haladványt s hozzá egy mértani haladványt tartalmazván, a logaritmustáblák előfutárjai. [SRG.]

S. J. [SIMONYI Jenő]: Caboto, Sebestyén. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 78. [4759.] Szül. Velencében 1473. - megh. Londonban 1557. Caboto, János híres hajós fia és második utazásán kísérője volt. Csak újabban derült ki hogy Caboto korának egyik legjelesebb kozmográfusa és hajósa volt. [SRG.]

Cagnoli András, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 90. [4783.] Szül. Zante szigetén 1745. szept. 29. - megh. Veronában 1816. aug. 6. Kezdetben a diplomáciai pályán haladt, azután Veronában saját csillagvizsgálójában, majd a milanói csillagvizsgálóban működött. [SRG.]

Calendarium (lat.) annyi mint adósságok lajstroma, melyet egy arra külön rendelt szolga vezetett. Lásd: Kalendáriom és Naptár. - Calendarium Gregorianum, lásd: Gergely-féle naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 99. [4803.] [SRG.]

S. J. [SIMONYI Jenő]: Cameron (ejtsd: kamrn) Verney Lovett, angol Afrika-utazó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 112. [4832.] Szül. Radipoleban Angliában 1844. Őt jelölték ki 1872. a Livingstone-Eastcoast-expedíció vezetőjének, amelyet Livingstone támogatására küldtek ki. Híres utazásának érdemét fokozza az a körülmény, hogy számos csillagászati helymeghatározást végezett és 4000 pontnak a magasságát mérte meg. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Capella (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 136. [4881.] Annyi mint kecske vagy Aurigae, az Auriga csillagképnek elsőrendű, sárgás főcsillagja, melynek fizikai alkotása valamennyi között leginkább megközelíti Napunkét. A mitológia szerint Amaltheia kecskéje, mely a gyermek Zeust táplálta és melynek bőre utóbb Zeusnak a titánok elleni harcában pajzsul szolgált. [SRG.]

H. L. [HEGEDÜS Lóránt]: Carli (ejtsd: kárli) János Rinaldo gróf, másként Carli-Rubbi J. R. gróf. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 155. [4921-4922.] Szül. Capo d’Istrián 1720. ápr. 11. - megh. Milanóban 1795. febr. 22. Ifjú korában mértant és a holt nyelveket tanulta előszeretettel. Irodalmi vitatkozásaival híressé tette magát, úgyhogy 1741-ben a velencei szenátus a csillagászat és a tengerészeti tudomány tanárává nevezte ki. Azonban 1749. visszavonult e tanszéktől, hogy nagy birtokát igazgathassa. De csak rövid időre. Nemsokára a milánói kereskedelmi és államtudományi kollégiumnak, valamint a főiskolaszéknek elnökévé lőn. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Carlini Ferenc, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 155. [4923.] Szül. Milanóban 1783. jan. 8. - megh. Croddoban 1862. aug. 29., mint a milanói csillagvizsgáló igazgatója s a lombardiai tudományos intézet elnöke. 1803 óta élete végéig az Effemeridi di Milano c. csillagászati évkönyv számításait végezte, azután különösen a Nap- és Holdtáblázatok tökéletesítésén fáradozott. [SRG.]

Carrington (ejtsd: kerringtn) Rikárd Christopher, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 173-174. [4959.] Szül. Chelseaben 1826. máj. 16. - megh. 1875. dec. Teológiai tanulmányait Challis tanácsára Cambridgeben a csillagászatéval váltotta fel, mire Durhamban Chevalliernek három éven át asszistense volt. 1852-ben magánobszervatóriumot épített Redhillben, melyben különösen a napfokokat és a sarkkörüli csillagokat észlelte kitartó szorgalommal. [SRG.]

KÖVESLIGETY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cassini János Domokos, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 185. [4983.] Szül. Nizza mellett Perinaldóban 1625. jún. 8. - megh. 1712. szept. 14. Legfontosabb érdemei a Jupiter tengelyforgásának s lapultságának megállapítása, négy Saturnushold s az állatövi fény felfedezése. Rendkívül tevékeny észlelő és író volt, kit a francia kormány 1669-ban a párisi csillagvizsgáló igazgatójául meghítt. A cayenni expedíció létesülése 1672-ben mely a Mars parallaxisának meghatározását tűzte ki feladatául, Cassini műve volt. [SRG.]

KÖVESLIGETY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cassini Jakab, csillagász és fizikus, az előbbi fia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 185. [4983.] Szül. Párisban 1677. febr. 18. - megh. Clermont mellett 1756. ápr. 16. Már 17 éves korában a francia tudományos akadémia tagja volt, s későbben Newtonnal, Halleyval, Flamsteaddel s többekkel személyes érintkezésbe lépett. Atyja halála után a párisi csillagvizsgáló igazgatója lett. Főbb munkája az atyja által kezdett fokmérés folytatása, melyen kívül elektromossággal, a barométerrel, gyújtótükrök tökéletesítésével is foglalkozott. A Föld alakjáról és az asztronómia elemeiről is írt. [SRG.]

KÖVESLIGETY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cassini Cézár Ferenc, Cassini de Thury, az előbbinek fia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 185. [4983.] Szül. Párisban 1714. jún. 17. - ugyanott meghalt 1784. szept. 4. A párisi obszervatórium igazgatóságában atyját követte. Legfőbb munkái Franciaország trigonometriai felmérése, melyet csak fia végzett be. [SRG.]

KÖVESLIGETY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cassini János Domokos gróf. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 185. [4983.] Az előbbi fia s atyja követője a párisi csillagvizsgálón, szül. Párisban 1748. jún. 30. - megh. Thury-sous-Clermont-ban 1845. okt. 18. Fő érdeme a francia nagy térkép befejezése, különben Méchain s Légendre-ral 1787. London s Páris asztronómiai-trigonometriai összekapcsolásán is dolgozott. [SRG.]

KÖVESLIGETY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cassini Sándor Henrik Gábor, vicomte de Cassini, az előbbi fia, ki eleinte asztronómiával, azután jogtudománnyal és növénytannal is foglalkozott. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 185. [4983.] [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Cassini-féle görbe (cassinoid), a Cassini Domokosról elnevezett negyedrendű síkgörbe. Cassini azt hitte, hogy a bolygók pályái is íly alakkal bírnak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 185-186. [4984-4985.] [SRG.]

KOPP. [KOPP Lajos]: Cauchy (ejtsd: kosi) Ágost Lajos, francia matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 202. [5018.] Szül. Párisban 1789. aug. 21. - megh. Párisban 1857. máj. 23. Már 16 éves korában feltűnt egy nehéz matematikai probléma megoldása által és 1815-ben Mémoire sur la théorie des ondes című munkája alapján az Institut tagja lett. Később az école polytechnique tanára lett, a júliusi forradalom idején Prágába vándorolt ki, ahol mint a bordeauxi herceg nevelője élt. 1848-ban a párisi egyetemen a mennyiségtan tanára lett, de 1852-ben ismét le kellett mondania, mert III. Napoleontól a hűségi esküt megtagadta. Cauchy a felsőbb algebrát, a számelméletet, a differenciálszámítást, matematikát, csillagászatot és fizikát egyaránt sikerrel mívelte és valamennyit új tételekkel gazdagította. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Celsius András, svéd csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 228-229. [5070.] Celsius Olof természettudósnak, az upsalai akadémia megalapítójának unokaöcscse, szül. Upsalában 1701. nov. 27. - megh. ugyanott 1744. ápr. 25. 1730-ban az upsalai egyetemen tanár lett, 1732-ben pedig nagy útra indult, melyben Németország, Olaszország s Franciaország leghíresebb csillagvizsgáló intézeteit meglátogatta és különösen sokáig maradt Párisban ahol az ottani csillagászokkal a Föld alakjának, meghatározása céljából összeköttetésbe lépett.
1736-ban a francia kormány őt és Maupertuist bízta meg a Tornea és Pello falu közti délkör megmérésével. Miután ezen megbízást teljesítette, Upsalában egy csillag-tornyot állított föl és ezen észlelt amíg 1740-ben a kormány a gazdagon fölszerelt obszervatóriumot építette. Celsius foglalkozott a fényerősség mérésével, az északi fénnyel, a Jupiter-holdak elméletével és a római láb nagyságának meghatározásával. Sokat fáradozott a Gergely-féle naptár behozatalának érdekében és az elsők közé tartozott, kiknek az északi svéd partok lassu, de folytonos sülyedése feltűnt. [SRG.]

Celsius Magnus Nicolai, svéd csillagász és természetbuvár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 229. [5070.] Szül. Helsingland Alfta-Socken nevű helységében 1621. jan. 16. - megh. Upsalában 1679. máj. 5. Upsalában a mennyiségtan és csillagászat tanára volt és a helsingi runák felfedezése által lett nevezetessé. [SRG.]

Censorinus, a Kr. u. való III. század első évtizedeiben élt római grammatikus, kitől reánk egy Cerelliusnak, pártfogójának ajánlott De die natali (A születésnapról) című töredékes munkája jutott, melyben telve grammatikai tudákossággal a csillagoknak az emberek születésére való befolyásáról és az időbeosztásról beszél. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 234. [5081.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Centrális nap, legtágabb értelemben azon (valószínűleg csak képzelt) pont, mely körül egész csillagrendszerünk kering. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 236. [5085.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cepheus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 241. [5096.] Csillagkép 300 fok - 20 fok rektaszcenzió és 52 fok - 85 fok deklináció között, melyet a pólus alatt három Kassiopeia felé kis görbültségű ívet képző harmadrendű csillag jellemez. Argelander szerint 89 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Chacornac (ejtsd: sakornak) János, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 261. [5137.] Szül. Lyonban 1823. jún. 21. - megh. ugyanott 1873. szept. 6. Eleinte a marseillei, majd Leverrier alatt a párisi csillagvizsgálón észlelt. Nyolc apró bolygót fedezett fel s 1860-ban megfigyelte a teljes napfogyatkozást Spanyolországban. Főműve: Atlas écliptique, Páris 1854-63, 36 térkép, mely a bolygópályák övében fekvő csillagokat ábrázolja s a kis bolygók keresésénél és megfigyelésénéI ma is nélkülözhetetlen segédeszköz. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Challis Jakab, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 263. [5143.] Szül. Bram-treeben Essexben 1803. dec. 12. - megh. 1882. dec. 3-án. Tanulmányait Cambridgeben végezte, 1826. ugyanott a Trinity College fellow-ja, majd 9 évvel később az asztronómiai és kísérleti fizika tanára, s a csillagvizsgáló igazgatója lett. [SRG.]

Chappe d’Auteroche János, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 275. [5167.] Szül. Mauriacban 1722. márc. 2. - megh. San Lucarban 1769. aug. 1. Mint az akadémia tagját megbízták 1761-ben, hogy Tobolszkban figyelje meg a Venusnak a Nap előtt való elvonulását. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Christie Vilmos Henrik Malony, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 339. [5295.] Szül. Woolwichban 1845. okt. 1. 1864 óta a cambridgei Trinity Collegen végezte tanulmányait, hol később fellow, 1868-től baccalaureus, 1871-ben pedig magiszter lett. Miután 1870-től kezdve a greenwichi csillagászati obszervatóriumon asszisztens volt, 1881-ben annak igazgatója és királyi angol csillagász lett. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Ciklus (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 368. [5439.] A kronológiában az éveknek bizonyos sora, száma, melynek eltöltével ugyanazon időviszonyok, tünemények vagy jelenségek ugyanazon sorrendben ismétlődnek. Két vagy több Ciklus együtt alkotja az úgynevezett periódust. A három legfontosabb Ciklus, melyekre az okmányokban gyakran hivatkoznak és melyek időszámításunkba máig átmentek: a napkör, a holdkör és az indikció Ciklusa. A napkör (ciklus solaris vagy concurrentium), máskép a vasárnapi betű Ciklusa 28 évből álló Ciklus, melynek lefolyta után a hét napjai ismét a hónapna ugyanazon napjaira esnek. [SRG.]

Cirkummeridián magasság. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 399. [5497.] Oly csillagmagasság, melyet a meridiánhoz közel figyelünk meg. Ilyen magasság-megfigyelésekből könnyen számítható ki az illető hely földrajzi szélessége. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Cirkumpoláris csillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 399. [5497.] Oly állócsillagok, melyek állandóan az észlelő horizontja felett maradnak. Valamely helyre oly csillagok lesznek cirkumpolárisak, melyeknél sarktávola kisebb az illető hely sarkmagasságánál. [SRG.]

Clairaut (ejtsd: kleró) Elek Kolozs, hírneves francia matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 410. [5521.] Szül. Párisban 1713. - megh. 1765. Résztvett a lapplandi fokmérésben, foglalkozott a Föld alakjának meghatározásával, visszavezette a Hold elméletét a három test problémájára és kiszámította a Halley-féle üstökös visszatérését 1759. ápr. 17-ére. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Clark Alvan, nagyméretű csillagászati távcsövek híres szerkesztője s készítője. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 416. [5533.] Szül. Ashfieldben, Massachusettsben 1804. márc. 8. - megh. 1887. aug. 19. Eleinte rajzoló s arcképfestő volt, de csakhamar távcsövek készítésével kezdett foglalkozni. Miután egy 11 cm. nyílású távcsővel a 8 Sextantis kettős csillagot fedezte fel, nagyobb távcsövek készítéséhez is látott, s egy 47 cm. nyílású távcsővel, melyet a Missziszippi csillagda számára készített, s amely azután Chicagóba került, felfedezte 1861. jan. 31-én a Sírius állócsillag kísérőjét, melynek létezését és pályaelemeit a Sírius szabálytalan önmozgásából már Bessel következtette s Peters számította.
Két fia segítségével, kik közül Alvan az optikai, John a mekanikai munkálatokat vezette, Clark addig nem ismert nagyságú távcsövek készítéséhez látott. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Coimbra (a rómaiaknál Conimbria), az ugyaníly nevű kerület fővárosa Beira portugál tartományban, a Mondego jobb partján emelkedő dombon. Az egyetemnek megvan minden fakultása, van gazdag könyvtára, többféle laboratóriuma, múzeuma, csillagvizsgálója. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.p. 453. [5609.] [SRG.]

Computus (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 483. [5672.] Általában azon számítások összesége, melyekkel valamely időpont határoztatik meg, különös (kronológiai) értelemben azok a különböző szabályok, ciklusos számítások, melyekkel a Hold járására alapított egyházi évet a polgári napi évvel szokás összhangzásba hozni, tehát a különböző Hold- és Nap-körök, az aranyszám, a vasárnapi betű stb. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Connaissance (francia, ejtsd: konnészánsz), ismeret, ismeretség. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 495. [5699.] Connaissance des temps, a jelenleg a Bureau des longitudes (lásd ott) kiadásában megjelenő csillagászati évkönyv, melyet először az 1679-es évre ugyanily címen Picard adott ki 1678-ban és melyet a Bureau des longitudes által 1869-ben történt átvételig szakadatlan sorban Lefébure, Lientaud, Godin, Maraldi, Lalande, Jeanrat és Mechain szerkesztettek és adtak ki. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Coppernicus Miklós, híres csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 513-514. [5737.] Szül. 1473. febr. 19. - megh. Frauenburgban 1543. máj. 7-24. között. Thornban kezdett tanulni, később Krakóba ment az egyetemre, ahol orvosi pályára készült és az orvostudori oklevelet meg is szerezte. Emellett foglalkozott még humanisztikai tanulmányokkal és filozófiával, ezenkívül még a matematika iránt is nagy érdeklődéssel viseltetett. 1495 körül elhagyta Krakót és miután rövid ideig Thornban maradt, Bécsbe, azután Olaszországba ment, hol éppen akkor a tudományok és művészetek újjászületésök korát élték. Bolognában tartózkodott hosszabb ideig, ahol Novara Domokos Mária híres csillagász tanította, kinek észlelései körül segédkezett is. 1497. márc. 9-én alkalma volt megfigyelni az Aldebaran elfödését a Hold által. [SRG.]

Coppernicusi világrendszer. Lásd: Bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 514. [5737.] [SRG.]

-ZIK [BRÓZIK Károly]: Cork (ejtsd: kork), grófság Munster ír tartományban, az Atlanti-óceán partján, amely itt számos öblöt alkot. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 521. [5753.] Írország azon városa, melynek Dublin után a legtöbb iskolája és jótékony intézete van, a legkiválóbbak: a Queen’s college, a Cork Institution csillagvizsgálóval, múzeummal és műgyűjteménnyel. [SRG.]

TH. GY. [THEISZ Gyula]: Coronelli Márk Vince, olasz történet- és földrajz-iró. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 527. [5767-5768.] Született Velencében 1650-ben - megh. ugyanott 1718-ban. Papi pályára lépett és 52 éves korában a minoriták generálisa lett; ekkor XIV. Lajos udvarába hívta a tudós főpapot, kit nagy ég- és földgömbök készítésével bízott meg, melyeket jelenleg Párisban a nemzeti könyvtárban őriznek. [SRG.]

Cosmas Indicopleustes, alexandriai kereskedő a VI. században. Miután Etiópiát, Arábiát és Indiát beutazta, Egyiptomba visszatérve, remete életet élt és utazási élményeit, földrajzi és csillagászati nézeteivel együtt leírta következő műveiben: Keresztény helyrajz, vagy világtan, továbbá csillagászati táblák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 537. [5787.] [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Cotes Roger, angol matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 542. [5796.] Szül. Burbachban 1682. - megh. Cambridgeben mint a csillagászat tanára 1716. jún. 5. Életében csak két értekezése jelent meg, de több becses kéziratot hagyott hátra. [SRG.]

K. Á. [KISS Áron]: Csányi Dániel, tudós matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 610. [5931.] Szül. Nagybányán 1820. jan. 20. - megh. Debrecenben 1867. jan. 20. Debreceni főiskolán tanult, a jogot pedig Kassán végezte, innen aztán a bécsi politechnikumba ment, hol különösen a vízépítést tanulta. Klapka meghívására a komáromi védművek munkálatainak a vezetését vette át. 1850 végén a debreceni főiskola fizikai tanszékére hívták meg. 1851. dec. 19-én a szabadságharcban való részvételért 12 évi fogságra ítélték. Csaknem 6 évig volt fogva, míg 1857-ben kiszabadult. 1861-ben képviselő volt az országgyűlésen s a feloszlatás után újra elfoglalta a debreceni kollégiumban a számára újonnan állított felsőbb mértani s csillagászati tanszéket. A M. Tud. Akadémia 1863. jan. 13-án levelező tagjául választotta. [SRG.]

Császár Károly tanár, szül. Pesten 1842. jan. 20. - megh. Budapesten 1891. ápr. 30. Munkái főkép a természettan, csillagászat s a mennyiségtan körébe tartoznak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 627. [5958.] [SRG.]

Csillag, világító égi test: lásd: Állócsillagok, Bolygók és Üstökösök. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 715. [6114.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagászat (Astronomia), az égi testekről, különösen azok látszó és valódi mozgásairól, fizikai és kémiai alkotásáról szóló tan. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 716-720. [6115-6122.] Ha tisztán a mozgási jelenségekre vagyunk tekintettel, akkor a csillagászat a legrégibb fizikai tudomány, melynek kezdetben valószínűleg az alkalmas időbeosztás volt a feladata. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagászati évkönyvek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 720. [6122.] A Napnak, Holdnak, bolygóknak bizonyos év egyes napjaira előre kiszámított helyeit, azok konstellációit és annak az évnek egyéb égi tüneményeit tartalmazó könyvek. Az első Csillagászati évkönyvet Peurbach adta ki 1450-61-ig (l. Almanach), melyeknél azonban sokkal pontosabbak voltak a Regiomontanuséi 1475-1506. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagászati hely. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 720. [6122.] Az égi testeknek egy bizonyos időben észlelt helye, kifejezve valamely koordináta-rendszerre vonatkozólag; leginkább az equatoriális rendszerben rektaszcencióval (alfa)és deklinációval (delta), ritkábban az ekliptikára [hosszuság (lambda) és szélesség (béta)] vagy a horizontra (magasság m és azimut a) vonatkozólag. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagászati jegyek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 720-721. [6122-6123.] Az égi testek, konstellációk s egyéb csillagászati dolgok jelölésére szolgálnak és mint ilyenek a kalendáriomokba is átmentek. Legközönségesebbek a naprendszer tagjainak jegyei, melyek a kalendáriomokban a hét napjainak megjelölésére is szolgálnak. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 721-725. [6123-6130.], 4 tábla. Minden olyan műszer, mely csillagászati megfigyelésekre és mérésekre alkalmas, csillagászati műszer. A Csillagászati műszereknél kivétel nélkül megkívántatik, hogy teljesen szilárdul legyenek felállítva, nehogy a padló, vagy az épület rezgését s helyzetének változását megérezzék. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Csillagászati óra. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [6130.] Lehet kétféle minőségű, tudniillik vagy ingaóra vagy pedig kronométer. Utóbbi elnevezés tulajdonkép minden órára illik, mert az a görög cronosz idő, és metron mérő szóból van összetéve, de azért a kronométer elnevezés alatt csakis egy bizonyos szabad lengési szerkezetű hordható órát értünk, mely mint tengerészeti kronométer vagy zsebóra alakú kronométer ismeretes. A csillagászati órák a lehető legpontosabban s legfinomabban vannak készítve, s ingájuk úgy van szerkesztve, hogy rá sem a hőmérsékletváltozásnak, sem a barométer ingadozásának ne legyen befolyása. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagászati táblák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [6130-6131.] Általános számbeli adatok rendszeres összeállítása, melyeknek célja a rájuk alapított csillagászati számítások tetemes könnyítése. Különösen a Nap, a Hold s a bolygók pontos mozgásának megállapítása csak rendkívül bonyolódott formulák alapján történhetik, melyeket minden adott esetben, vagy mint az ephemerida gyűjteményekben, napról-napra kiszámítani fölötte fáradságos volna. [SRG.]

Csillagda, lásd: Csillagvizsgáló. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [6131.] [SRG.]

Csillag-drift (ang. star-drift). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [6131.] Proctor elnevezése szerint az a jelenség, hogy egyes egymástól messze elszórtan álló csillagoknak és csillagcsoportoknak közös, de közvetlen környezetüktől eltérő saját mozgásuk van. Igy a nagy göncöl 7 főcsillaga közül 5-nek van közös mozgása, a bika csillagzatában is több csillag, körülbelül 10 másodpercnyire halad kelet felé, stb. Hogy vajjon az ily csillagok fizikailag is összetartoznak-e, ma még el nem dönthető. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagfedés (occultatio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 725-726. [6132.] Az a tünemény, mikor valamely csillagot vagy égi testet egy másik, a Földhöz közelebb eső, az észlelő előtt részben vagy egészben elfed. A Csillagfedés bekövetkezhetik a Napra, a bolygókra és csillagokra vonatkozólag a Hold által, de lehet az is, hogy valamely bolygó egy másikat vagy valamely csillagot föd el, lehet továbbá, hogy a két belső bolygó (Venus és Merkur) a Napot fedik el (természetesen elenyésző csekély részben), végül ily általánosságban ide tartoznak még azok az esetek, mikor valamely bolygó a saját holdjait fedi el, p. a Jupiter. [SRG.]

Csillagfényképészet, lásd: Asztrofotográfia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 726. [6132.] [SRG.]

Csillagfutás, lásd: Csillaghullás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 726. [6132.] [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Csillaghalmaz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 726-727. [6133-6134.] Ha szép tiszta estén szabadszemmel elkezdjük az égboltozatot vizsgálni, azonnal találunk több fényes, jobban mondva világító foltot, mely az állócsillagok és bolygók képétől teljesen eltér. Ezen világító foltokat átalában ködfoltoknak (l. o.) (Nebelflecke) nevezik. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillaghullás (hulló csillagok). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 727-728. [6134-6136.] Az égen hirtelenül felvillanó fénypontok, melyek rövid idő alatt többnyire látszólag egyenes pályán mozognak s nem ritkán utóvilágító csóvát hagynak maguk mögött. [SRG.]

Csillagidő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 728. [6437.] Így nevezik a Földnek saját tengelye körüli mozgása által mért időt. Ezen mozgás abban nyilvánul, hogy az égi testek látszólag a Föld forgásával ellentett irányban mozognak. [SRG.]

KATONA. [KATONA Lajos]: Csillagimádás (Astrolatria, Saboeismus). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 728-729. [6137-6138.] Tágabb értelmében az összes égi testeknek felsőbb lényekül, vagy ilyek lakóhelyeiül, vagy legalább akaratuk és végzéseik tolmácsaiul hívése és a hit alapján vallásos tisztelete. A Csillagimádás tehát az animizmusnak (l. o.) az égi testekre irányuló oldala s másfelől az ősember kezdetleges kozmogóniai elméletével függ szorosan egybe. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagingás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 729-730. [6138-6139.] Részben a meteorológiai optikába, részben az érzéki csalódások keretébe tartozó jelenség, mely abból áll, hogy a csillag helyéből kiemelkedik, oldalt kitér s azután régi helyére visszaesik. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagkatalógus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 730. [6139-6140.] Az állócsillagok egy bizonyos időre (epokára) vonatkozó helyeinek rendszeres jegyzéke. Az ujabb Csillagkatalógus ennélfogva a csillagok neve vagy egyéb jelzése alatt adja rektaszcenziójukat és deklinációjukat, valamint ezen adatok évenkinti változását a precesszió miatt; rendesen a csillag nagyságrendje is ki van tüntetve. Az első 1080 csillagot tartalmazó jegyzéket Hipparchos állította össze, mint mondják azon szándékkal, hogy későbbi nemzedékek az állócsillagoknak saját, a precessziótól különböző mozgását tanulmányozhassák. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagképek, a csillagoknak az a csoportosítása, melyet a könnyebb áttekintés végett már régtől fogvást használtak az emberek, az egyes csoportokat legnagyobbrészt még ma is használt nevekkel látva el. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 730. [6140.] [SRG.]

Csillagnap, lásd: Nap- és Csillagidő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [6141.] [SRG.]

Csillagok belépése, lásd: Belépés és Csillagfedés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [6141.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagok fölkelése. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [6141-6142.] A csillagok felkelnek, mikor az észlelő látóhatárának keleti részén feltünnek. A fölkelés valódi és látszólagos, a valódi felkelés pillanata az a pillanat, melyben az illető csillag vagy égi test középpontja a valódi látóhatárba ér, a látszólagos felkelés akkor áll be, mikor az égi test tényleg láthatóvá lesz, mi a sugártörés folytán mindig a valódi felkelésnél valamivel korábban esik meg. [SRG.]

Csillagok kilépése lásd: Belépés és Csillagfedés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [6142.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagok lenyugta. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [6142.] A csillagok lenyugosznak, mikor az észlelő látóhatárnak nyugati részén eltünnek. A lenyugvás valódi és látszólagos; amannál az égi test középpontja a valódi látóhatárba ér, a látszólagos lenyugvás a valódinál későbben áll be, mert a sugártörés folytán még akkor is látjuk a csillagokat, mikor azok már mintegy 35 ívpercnyire vannak a látóhatár alatt. Lásd: Csillagok fölkelése. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagszámlálás (star gauges, Sternaichungen). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 732-733. [6144.] A csillagszaporaság becslése az ég különböző helyein. Addig, míg az állócsillagok távolságáról s kölcsönös elhelyezkedéséről közelebbet nem tudunk, fénymérésekkel együtt az egyetlen mód, mely a csillagrendszerünk alakjára s kiterjedésére enged némileg következtetést vonnunk. E módszert Herschel Vilmos kezdeményezte, midőn fényteljes 18 hüvely nyílású és 160-szoros nagyítású távcsövével annak negyed fok átmérőjü látmezejét betöltő álló csillagokat megszámlálni iparkodott. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagtávolság. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 733. [6145.] A naptól való távolsága azon csillagnak, melynek évi parallaxisa (lásd ott) 1’’ volna. Ez 206264,8 Nap-földtávolsággal vagy kerek számban 30 2/3 billió kilométer vagy 3,239 fényévvel (3 év 87 nap) egyenlő. Alfa Centauri parallaxisa p. 0’.75 s ennélfogva ez tőlünk 1 1/3 Csillagtávolságra fekszik, vagy a fény közel 4 1/3 évig van úton, míg e csillagtól hozzánk leér. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagtérkép. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 733. [6145.] A legrégibb C. J. Bayer augsburgi jogtudós Uranometria nova-ja (1603), mely különösen a fényesebb csillagok észszerű jelölési módja által vált nevezetessé. [SRG.]

Csillagtípusok, lásd: Állócsillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 733. [6145.] [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Csillagvizsgáló (Observatorium). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 733-734. [6145-6146.] A régiek csillagvizsgáló intézeteiket magas tornyokon helyezték el, s onnan maradt a csillagász-torony elnevezés, melyet több író ma is szívesen használ, noha a kérdéses intézet, melyről szó van, minden inkább, mint éppen torony. Későbben belátták a gyakorlati csillagászattal foglalkozó tudósok, hogy a magas tornyoknak nemcsak hogy semmi céljuk sincsen, de a pontos megfigyelésre nézve káros hatással vannak, mert lehetetlen azok tetején a műszereket kellő szilárd talapzatra fektetni, úgy hogy az épület rezgését át ne vegyék, s azonkívül a nap sugározása is elváltoztatja a nap folyamában a torony alakját, s ezzel a műszerfelállítása is megváltozik. [SRG.]

Csillagzat (constellatio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.p. 734. [6146.] Névvel régebben két égi testnek, leginkább a Nap és Holdnak, vagy a Napnak és egyik bolygójának egymáshoz viszonyított helyzetét jelölték meg, ugyanazon értelemben használták tehát, mint az aspektusokat; újabban gyakoribb a csillagkép (l. o.) értelemben való használat. [SRG.]

Csomó vagy csombók (ném. Knöpfe, Knoten, ol. piedi di pollo, bottoni, ang. knots) az asztronomiában, a bolygópálya és ekliptika (földpálya) metszési pontja. Azon pont, melyben a szélesség déli féltekéjétől jövet az ekliptikát találja, a felszálló Csomó, a tőle 180 fokra fekvő metszési pont a leszálló Csomó nevét viseli. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 759. [6193.] [SRG.]

SZÉKELY dr. [SZÉKELY Ferenc]: Cusa (másként Cues, latinosan Cusanus) Miklós, bíboros. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 817. [6305.] A XV. sz. egyik híres tudósa és egyházi férfia, szül. Cuesben (Cusa) Trier mellett 1401-ben - megh. 1464. aug. 11. Családi neve Khrypffs (Krebs) volt. Az emberi tudománynak csaknem minden ágában kitűnt; a keleti nyelvekben, jogtudományban, bölcseletben, teológiában, fizikában, mennyiségtanban, csillagászatban nagybecsű műveket írt. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Custos Messium elavult, ma már nem használatos csillagkép elnevezés a Perseus és a Pólus között, melyet ma a Camelopardalushoz szokás csatolni. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 819. [6309.] [SRG.]

Czógler Alajos, tanár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 836. [6343-6344.] Szül. Mohácson Baranya-megyében 1853. dec. 23-án. Tanulmányait a pécsi és budai főreáliskolában, a József műegyetemen és a középiskolai tanárképző intézetben végezte. 1874-től a szegedi, 1891-től a budapesti VI. ker. államifőreáliskolában működik. Czógler a természettudományi irodalom tevékeny munkása. Számos tudományos, ismeretterjesztő és tanügyi értekezése jelent meg bel- és külföldi szakfolyóiratokban. Önálló művei: A fizika története életrajzokban Budapest, 1882. 2 kötet. K. m. Természettud. Társ. könyvkiadó vállalata. A csillagászat történelmi jellemvonása, Houzeau után franciából, Budapest. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IV. kötet. Burgos - Damjanich. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 882-884. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

Darwin György Howard. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 53. [6513-6514.] Szül. Doconban 1845. Cambridgeben kitűnt a matematikában tanúsított nagy tehetségével; később Londonban jogot tanult, 1873-ban azonban ismét visszatért Cambridgebe. 1877. óta a fizikális asztronómia terén nagy tevékenységet fejt ki. 1882-ben segítségére volt Thomson Vilmosnak, Thomson and Tait’s natural philosophy című műve kiadásánál. 1883-ban a cambridgei egyetem a csillagászat és kísérleti természettan tanárának hívta meg. Számos cikket írt a Nature című folyóiratba és az utóbbi időben nagyon sokat foglalkozott azoknak a periódusoknak kiszámításával és megállapításával, amelyek a tengeri áradásoknál, főkép az Indiai-óceánban, észlelhetők. [SRG.]

K. Á. [KISS Áron]: Dati Károly Róbert, olasz tudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 56. [6519.] Szül. Firenzében 1619. okt. 2. - megh. u. o. 1675. jún. 11. Fiatal korában mint Galilei tanítványa, mértannal, fizikával és csillagászattal foglalkozott. Hírét, mely oly nagy volt, hogy Krisztina svéd királynő magához Rómába, XIV. Lajos pedig Párisba hívta - a toscanai nyelvjárásban tett buvárlatai s görög művészek életiratai alapították meg. 1640-től fogva tagja volt a Cruscanak s 1647-től Firenzében a görög s latin nyelv tanszékét is ő töltötte be. A Crusca szótárának harmadik kiadásán Marchese Capponi s Franc. Redi társaságában ő is szorgalmasan dolgozott. [SRG.]

S-CH. [SCHAMBACH Gyula]: December. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 99. [6595.] (A lat. decemből), a rómaiaknál Julius Caesar előtt az év 10-ik hónapja (mert az évet márciussal kezdették), innen a neve is; jelenleg az év 12-ik, utolsó hónapja. Kezdetben 29 napos volt, Julius Caesar óta 31 napos. A rómaiaknál a December Saturnusnak volt szentelve; 17-én voltak a szaturnáliák. Nagy Károly a Decembert elnevezte szenthónapnak, majd a nagykarácsony hónapja lett és maradt is a December mellett általános elnevezése. December 21-22-én van a téli solistitium, melytől a tél kezdetét csillagászatilag számítják; ekkor a Nap a bak jegyébe lép. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Deklinatorium (földmágnességi). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 124. [6648.] Az a földmágnességi eszköz, melynek segítségével a földmágnességi meridián eltérését a csillagászati meridiántól meghatározzák. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Deklinograf (csillagászati célra). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 124-125. [6648-6650.] Lényegében nem egyéb, mint egy szálas mikrométer, amely azonfelül egy oly készülékkel van ellátva, melynek segítségével a szál állását egy papírszalagra feljegyezhetjük. A műszer célja az, hogy egy vele kapcsolatban álló kronográf segítségével egyidejűleg mindkét összrendezőben (Rectascensio és Declinatio) a csillagok helyzetét, ha nem is a képzelhető legnagyobb pontossággal, de sok esetben kielégítően regisztrálhatjuk, még pedig igen sokkal rövidebb idő alatt, mint az bármily más módszer szerint keresztülvihető volna. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Dél azon pillanat, melyben a Nap vagy bármely más égitest középpontja a horizon felett való legnagyobb magasságát eléri. A Napra, mint polgári teendőink időszabályozójára való tekintettel, valódi és középdélről beszélünk. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 126. [6651-6652] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Delambre (ejtsd: dölambr) János Baptiste József, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 129. [6657.] Szül. Amiensben 1749. szept. 19. - megh. Párisban 1822. aug. 19. Eleinte a történelmet, majd az irodalmat, végül pedig a matematikát és fizikát tanulmányozta és kivált a csillagászatot kedvelte meg. A Jupiternek, Uránusnak, Saturnusnak, Napnak és a Jupiter-satellitáknak tábláit adta ki. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: De la Rue Waren, angol természettudós, a Royal Astronomical Society alelnöke. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 131. [6661.] Szül. Guernsey-n 1815. jan. 18. - megh. 1889. ápr. 19. Canonburyban (London) kis csillagdát rendezett be magának és itt kettős csillagokat észlelt. 1857-ben Cranfordban (Middleset) egy csillagdát épített és itt azon nagy eredmények által, melyeket a fényképészetnek csillagászati jelenségekre alkalmazása útján elért, nagy hírnevet szerzett. [SRG.]

Delauny (ejtsd: dölóni), olasz tábornok és miniszterelnök (1849), szül. 1786. - megh. 1850. febr. 21. Később nagy viszálkodás keletkezett Delauny és Leverrier között a párisi csillagdai megfigyelések miatt, minek vége az lett, hogy Delauny 1870-ben Leverrier helyébe a csillagda igazgatójává neveztetett ki. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 132. [6662-6663.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Delelés (kulmináció). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 137. [6671.] Az asztronómiában valamely csillag átmenete a délkörön. A Nap delelése e szerint a (valódi) délre esik. Felső és alsó delelést szokás megkülönböztetni; az első az északi féltekén a meridiánnak a pólustól délre, utóbbi északra fekvő felében történik olymódon, hogy a felső Delelés minden csillagnál, az alsó ellenben csupán a sarkkörüli csillagoknál észlelhető a horizon felett. [SRG.]

Délifény lásd: Sarkifény. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 144. [6684.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Déli kereszt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 145. [6686.] Hipparch idejében még "a centaur lábai" nevét viselő kis terjedelmű csillagzata között a tejút legszűkebb részén fekszik. Négy fényes, a kereszt végeit jelölő csillagból áll. Vespucci harmadik útja alkalmával megemlékezik róla (1501), Corsali 1517-ben már csodakeresztnek nevezi. [SRG.]

Déli korona, Royer Ágost által 1679-ben először említett kis csillagkép a déli féltekén a nyilas közvetlen déli szomszédságában, mely egynehány, szabad szemmel még épen látható csillagból áll. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 145. [6686.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Déli pont a négy világtájat kijelölő pont egyike, a délkörnek és horizonnak a déli pólushoz közelebb eső metszési pontja. Ennek magassági körében vagyis a délkörben állanak delelésük alkalmával az égi testek, és ez képezi a csillagászati azimutolvasás kiindulási pontját. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 145. [6687.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Delisle (ejtsd: dölil) József Miklós, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 146. [6688-6689.] Szül. Párisban 1688. ápr. 4. - megh. ugyanott 1768. szept. 11. A College de France-ban tanár volt és mint ilyennek Lalande és Messier voltak a tanítványai. 1725-ben Oroszországba ment és a pétervári tudományos akadémiánál csillagászati iskolát szervezett, melyből több neves orosz csillagász került ki. 1740-ben a Merkurnak a nap előtti átvonulását észlelte. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Délkör (meridian), a csillagászatban azon legnagyobb kör, mely az égi pólusokon és a megfigyelési hely tetőpontján (zenithjén) áthalad. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 149-150, [6694.] [SRG.]

Délkörcső annyi mint meridiáncső. Lásd: Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 150. [6694.] [SRG.]

Délkörmérés lásd: Fokmérés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 150. [6694.] [SRG.]

-DI. [CSAPODI István]: Déllő delelő, délkör (meridionális), olyan kör, mely a gömb sarkain halad át és az egyenlítőt merőlegesen szeli. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 151. [6696.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Délvonal azon egyenes, melyben a délkör a horizontot metszi. Két végpontja a dél és észak pontokat jelöli ki, és a mennyiben kis téreken belül a föld görbültsége észrevehetetlen, a földi délköröknek is csekély részéül tekinthető. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 160-161. [6715.] [SRG.]

Deneb (alfa Cygni), a hattyu csillagzatnak főcsillagja, mely a Wega fényének mintegy harmadával bír. Szine fehér, spektruma a Vogel-féle I. a. typushoz tartozik és hozzánk másodpercenkint Kb. 64 kilométernyi sebességgel közeledik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 192. [6767.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Differenciális megfigyelés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 307. [6988.] Különösen az asztronómiában kis bolygó, üstökösök helymeghatározásában vagy csillaghalmazok s hasonló objektumok kimérésében sűrűn használt megfigyelési módszer, mely abban áll, hogy nagy és magában véve pontos helymeghatározásra nem alkalmas távcsövet mikrométerrel kötvén össze, a meghatározandó objektumot, helyzetét illetőleg, egy közelében álló csillaghoz viszonyítjuk (relatív helymeghatározás). Az abszolut helymeghatározás a meridiánkörrel történik, de ezen műszerrel való bánás egyes megfigyelések kedveért egyrészt nagyon fáradságos s a legtöbb esetben, ha ugyanis igen fénytelen objektumokról van szó, nem is lehetséges.
Ezért meghatározzuk hatalmas távcső és mikrométer segélyével a kérdéses égitest rectascensió- és deklinációkülönbségét egy a csillagkatalógusokban előforduló és meridiánkörrel már előzőleg meghatározott csillaghoz képest, amiből könnyen érthetőleg az új objektum helyzete is kiszámítható. Ebből érthető, hogy Diffferenciális megfigyelésre a csillagászati fotográfia, a spektrumanalízisben a Fraunhofer-féle vonalok kimérése, valamint a fizika némely észlelete is ad alkalmat. [SRG.]

Digresszió (lat.), az asztronomiában az a szög, melyet a zenittől északra delelő álló csillagoknál a csillag magassági köre és a délkör bezárnak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 310. [6995.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Dipleidoszkop (gör.) annyi mint kettősképlátó csillagászati amateur-műszer az idő meghatározására, melyet Dent londoni órás 1844. talált fel. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 349. [7066.] Lényegében három planparallel üveglapból áll, mely egyenszárú prizmát alkot oly módon, hogy az egyik hajlásszöglet 90 foku, a többi kettő következéskép egyenként 45 foku legyen. Ha a derékszöggel átellenes oldal síkja a meridiánban és egyszersmind valamely (kisebb) távcső optikai tengelyében áll, akkor minden a meridiánon kívül álló tárgy, különösen tehát a Nap vagy fényesebb csillag, két képet szolgáltat, míg a meridiánban a két kép összeesik.
Valamely égi test delelése előtt és után tehát kettős képet ad, míg a delelés pillanata a két kép összeesése által van jellemezve. A műszer, mely tulajdonképen a meridiánban álló távcső pontosan a meridiánt ábrázoló fonalrendszerét helyettesíti, csak korlátoltabb pontossággal bír, és ennélfogva csillagvizsgálókon korántsem helyettesíthetné a passage-műszert vagy éppenséggel a meridiánkört. [SRG.]

Dodoens (ejtsd: dódunsz, latinosítva: Dodonaeus) Rembert, németalföldi botanikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 7174. Szül. Mechelnben 1517. jún. 29. - megh. Lejdában 1585. aug. 10. Már fiatal korában nagy buzgalommal tanulmányozta a növényeket, aztán több német, francia és olasz egyetemen orvostudományt tanult és csillagászattani, földrajzi, de főkép növénytani tanulmányokkal is foglalkozott. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Dollond János, angol optikus, az akromatikus távcső feltalálója, született Spitafieldsben, London egyik városrészében, 1706. júl. 10. - megh. Londonban 1761. nov. 30. 1752-ig selyemszövő volt, de a mellett matematikával, optikával és asztronomiával foglalkozott. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 422. [7211-7212.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Dominis Márk Antal, olasz fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 435. [7235-7236.] Szül. Arbeban, Dalmáciában 1556. - megh. Rómában 1624. Nevezetes optikai művet írt, melyet halála után barátja, Bartolus adott ki. E munkában végül a Nap- és Holdudvar, a melléknapok és hasonló tünemények magyarázatát adja. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Donati Giambattista, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 443. [7250-7251.] Szül. Pisában 1826. dec. 16. - megh. 1873. szept. 30. Tanulmányait szülővárosában kezdte meg, de később Firenzében folytatta, ahol Amici, az ottani csillagvizsgáló igazgatója, a tehetséges fiatal embert a csillagászatnak nyerte meg. Már 1852-ben asszisztens lett a firenzei csillagvizsgáló toronyban és itt legtöbb idejét üstökösök felkeresésére szentelte és nem is eredmény nélkül, mert 1855-ben a II. sz. üstököst fedezte fel, 1857. a VI. és végre 1858. az V., mely az 1811-ben felfedezett után a XIX. sz. legfényesebb üstököseinek volt egyike, és amelyet róla Donáti-féle üstökösnek neveznek.
1864-ben a csillagvizsgáló igazgatója lett és a Firenze mellett levő Arcetri dombon egy új csillagvizsgálót rendezett be oly tökéletesen, hogy még ma is a legszebb és legcélszerűbb csillagászati intézetek közé tartozik. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Doppler Keresztély, német matematikus és fizikus. szül. Salzburgban 1803. nov. 30. - megh. Velencében 1854. márc. 17. Főképen fizikával és csillagászattal foglalkozott. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 452. [7268-7269.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Dörfel György Sámuel, német természettudós, szül. Plauenben 1643. okt. 11. - megh. Weidaban 1688. aug. 6. Legfőbb munkájában kimutatja, hogy ezen üstökös pályája parabola, melynek egyik gyújtópontjában a Nap van. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 482. [7327.] [SRG.]

F. S. [FARKAS József]: Dragoni Gáspár, ev. lelkész és teologiai tanár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 495. [7349.] A XVI. sz. utóbbi felében és a XVII. sz. első tizedében. soproniak megválasztották magyar és horvát ajkú ev. lelkésznek; innen 1582 tavaszán, minthogy az új (Gergely-féle) naptár ellen prédikált és izgatott, távoznia kellett, sőt talán éppen e miatt Kesző várában fogságot is szenvedett. Valószínűleg mint rohonci lelkész halt meg 1612 körül. [SRG.]

Draper (ejtsd: drép’r), Henrik, amerikai természettudós, a fiziologus fia, szül. Virginiában 1837. márc. 7. - megh. 1882. nov. 20. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 506. [7369.] 1858-ban megkezdte egy asztronómiai fényképek számára szánt ezüstözött üveg-teleszkóp szerkesztését, melyet szerencsésen be is végzett. Az általa készített teleszkópot, mivel átmérője 40 cm. volt, egy ideig Észak-Amerika legnagyobb teleszkópjának tartották. Ezen teleszkóp segítségével a Holdnak eddig legnagyobb fényképeit készítette (1,30 m. átmérőjűek voltak fényképei). [SRG.]

P-A. [POSTA Béla]: Druidák (Druidae, Drysidae), igy nevezték a régi gallusoknál az uralkodó osztályok egyikét, mely osztály tagjai mindannak letéteményesei voltak, ami egy nemzet szellemi életéhez tartozik. Ők voltak a papok, tanítók, orvosok, sőt birák és a törvények szellemi előkészítői is. Az ujoncok tanulták a hit és erkölcsre vonatkozó dolgokat, ezenkivül a számtant, csillagászatot, a természet ellesett titkait. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 532-533. [7414-7415.] [SRG.]

Dubhe (arab, alfa Ursae majoris), a nagy göncöl szekerének legfelsőbb, másodrendü csillaga. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 550. [7451.] [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Efemeridák (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 697. [7727.] Eredetileg történeti napló, melyben napi események foglaltatnak időrendben; majd újságok, időszaki lapok, de különösen csillagászati évkönyvek (l. o.) megjelölésére használt szó; ilyen értelemben lépett az almanach (l. o.) név helyébe. Szokás még a Nap, Hold, bolygók és üstökösök Efemeridáiról beszélni, értvén rajtok ezen helyüket gyorsan változtató égi testek helyeinek, illetve azok koordinátáinak (l. o.) napról-napra vagy 5-10 napra való összeállítását, amint azokat a csillagászati évkönyvek és időszaki lapok közlik. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Ég, éggömb, ama látszó, már a régiek képzeletében is megvolt gömbfelület, melynek középpontjában a megfigyelő magát képzeli, s melynek belső oldalán megpillantja a csillagokat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 699-702. [7732-7736.] [SRG.]

Égalja, tág értelemben az égboltozat alsó része, szorosabb értelemben az a vonal, hol a föld és az égboltozat érintkezni látszanak, tehát amelyen ha egy csillag átlép, többé nem látjuk: lenyugszik (nap). Lásd: Horizon. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 703. [7737.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Égbolt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 703-704. [7739.] Közvetlen érzéki benyomásaink szerint lelapult félgömbhéj, mely a látás határa mentén a földön nyugszik. Az elméleti okoskodások által nem befolyásolt természet embere ugyanis az égboltban nem tökéletes félgömböt lát, hanem nyomott boltozatot, melynek zenit pontja tetemesen közelebb áll az észlelőhöz, mint a horizont vonala. [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Béla]: Égbolt kék szine. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 704. [7739.] Tiszta időben az ég többé-kevésbbé intenzív kék színben látszik. Az a kérdés, hogy az ég kék színe mitől származik, még teljesen tisztázva nincsen. Legvalószínűbb Clausius magyarázata, ki a Newton-féle színes gyűrűk elméletét ezen tüneményre is kiterjeszti. [SRG.]

Éggömb, 1. a gömbalakúnak látszó égboltozat (lásd: ég), 2. égteke, vagyis az égboltozatot ábrázoló gömb. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 719. [7768.] [SRG.]

ÁLD. [ÁLDÁSSY Antal]: Égi testek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [7778.] A heraldikában a következő Égi testek fordulnak elő: a Nap, kerek, korong alakjában ábrázoltatik, előlről tekintett emberi ábrázattal, rajta körös-körül tizenhat sugár, felváltva egyenes és hullámos. Színe arany. Ha az arc hiányzik, akkor neve ki nem képzett (ungebildet), ha a jobboldali felső sarokban áll, akkor felkelő napnak nevezik, ha a bal felső sarokban, akkor lenyugvónak, ha pedig középen áll, akkor déli napnak (Mittagssonne) nevezik. A hold, ezüst sarló alakjában ábrázolják, jobbra vagy balra fordulva, fekvő (szarvaival felfelé) vagy döntött (szarvaival lefelé) helyzetben. Belső felén gyakran egy profilban nézett emberi ábrázat aranyban. Csillagok, 5-8 hegyes, többnyire facettált sugarakkal. Az üstökös csillagnál a farknak más árnyalata van. [SRG.]

Égkörök, az éggömbön s a glóbuson a helymeghatározásra szolgáló körök rendszere. Lásd: Ég és glóbusok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [7778.] [SRG.]

Égsark az a két pont, mely az égboltozat látszólagos forgásában nem vesz részt. Az ezeket összekötő egyenes az égtengely. Lásd: Ég és Éggömb. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [7788.] [SRG.]

Ég szine lásd Égbolt kék szine. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [7788.] [SRG.]

Égtájak (világtájak), a főirányok egy elfoglalt álláspontból a látóhatár felé s az utóbbinak ezen irányokra vonatkozott felosztása. Főtájul négyet vesznek föl, miáltal a látóhatár körnegyedekre oszlik. Ezek éjszak, dél, kelet, nyugat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [7788.] [SRG.]

Égteke az égboltozatot s a rajta levő csillagokat ábrázoló gömb. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [7788.] [SRG.]

Égtengely vagy világtengely. Lásd: Ég. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 731. [7788.] [SRG.]

N. L. [NÉGYESSY László]: Egyedúti Gergely, XVI. sz.-beli naptárkészítő, a nagyszombati érseki udvar gondviselője. Három Kalendárium-áról van tudomásunk, melyek az 1571., 1572 és 1593. évre szóltak, "Cureloniai Szaniszlo Jacobeius mester" krakkói csillagász után fordította, s az első Bécsben jelent meg. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 733. [7792.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Egyenlítő vagy équator azon legnagyobb égi kör, mely a világtengelyre merőlegesen áll. Mivel 24 óra csillagidő alatt egész hosszával fordul a Föld körül, rendesen 360 fok helyett 24 órába szokás osztani. Az osztás kiindulási pontja a tavaszpont, iránya a napi mozgás irányával ellentétes. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 741. [7806.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Egyenlítői magasság vagy équatormagasság, az egyenlítőnek emelkedése a horizont déli része fölé. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 741. [7807.] [SRG.]

M. L. [MANGOLD Lajos]: Eiffel (ejtsd: effel), Sándor Gusztáv, francia mérnök. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 801-802. [7908.] Szül. Dijon-ban, 1835. dec. 15. Tanulmányait 1852-55-ig az École-centrale des arts et manufactures-ban végezte és azután mint vasúti mérnök különösen hidak tervezésével foglalkozott. 1865-ben Levallois-Perret-ben (Páris közelében) nagy gépgyárat alapított, mely ismeretessé tette nevét. 1890-ben részvénytársulatnak adta el a virágzó gyártelepet, mely azt "Compagnie des établissement Eiffel, société anonyme" cég alatt tovább viszi. 1878-ban a párisi világkiállítás számára megalkotta Páris városnak pavillonját; továbbá a nizzai csillagászati toronynak 100 000 kgr. súlyú, egy személy által könnyen forgatható kupoláját. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Éj, a Napnak a látóhatár alatt való tartózkodásának időköze. Tartama a hely geográfiai szélességétől és a Nap deklinációjától, azaz az évszakoktól függ. Az equator alatt az Éj folyton 12 óráig tart, az equatoron kívül az ekliptika ferdesége miatt különböző hosszú lehet s évenkint csak kétszer (márc. 21. és szept. 23.) az éjnapegyenlőségek alkalmával van egyenlő hosszúsága a nappal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 807. [7920.] [SRG.]

Éjegyenlőség lásd: Equinokcium. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 807. [7920.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Éjfél, azon pillanat, melyben a Nap a látóhatár alatt legmélyebb állását foglalja el, vagy a Nap alsó delelésének időpontja. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 808. [7920.] [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Béla]: Éjféli Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 7921. [SRG.]

Éjjeli ív valamely csillagon áthaladó parallelkör (l. éggömb) horizont alatti íve. Ennek hossza és vele együtt az égi test láthatatlanságának tartama - a Nap esetében ez az éj - egyrészt a csillag deklinációjától, másrészt a hely geografiai szélességétől függ. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p.808. [7922.] Magasabb földrajzi szélességek alatt, tudni illik a sarkok körül, beáll az az eset, hogy a Nap hosszabb ideig időzik a szemhatár fölött, sőt hogy még legmélyebb állásában éjfélkor is látható, ezért, a tünemény tartama a földrajzi szélességgel változik, magán a sarkon a tavaszi és őszi éjnapegyenlőség között, egész félesztendeig tart, a sarktól az egyenlítő felé haladva folyton csökken és a sarkköröknél megszünnék, ha a légköri sugártörés nem volna. [SRG.]

F-Y. [FERENCZY Béla]: Éjjeli messzelátó vagy távcső, kis kettős távcső nagy látókörrel és éles lencsékkel, hasonló a szinházi látcsövekhez, melyet a tengerészek különösen éjnek idején a látóhatár megfigyelésére használnak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 812. [7927.] [SRG.]

Éjnapegyenlőség lásd: Equinokcium. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 813. [7929.] [SRG.]

Eklipszisz (gör., lat. defectus), annyi mint az eltünés, a hiány, csillagászattanban, lásd: Ekliptika. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 823. [7946.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Ekliptika (Nappálya, Földpálya, mivel ezen sikban történnek a Nap- és Holdfogyatkozások, a régieknél ferde kör elnevezése alatt is fordul elő, mivel az équatorral szögletet képez), azon legnagyobb kör, melyben a Nap látszó évi mozgását végzi a Föld körül, vagy a koppernikusi felfogás szerint azon pályasik, melyben a Föld kering a Nap körül. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 823-824. [7946-7947.] [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. V. kötet. Dammara - Elektromos gép. Budapest, 1893. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 859-861. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1893. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. jan. 15. 1.(37.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós tiszteleti-, Gothard Jenő levelező tag. [SRG.]

Nova Auriga spectruma. (Kivonat Gothard Jenő lev. tag október 17. és november 14-én beterjesztett dolgozatából.) = Akadémiai Értesítő 4. 1893. jan. 15. 1.(37.) füz. p. 29. [SRG.]

Harmadik Akadémiai ülés. A III. osztály első ülése. 1893. január 16-án. = Akadémiai Értesítő 4. köt. 1893. márcz. 15. 3.(39.) füz. p. 162. Az elnök kijelenti, hogy Konkolyi Thege Miklós "Megfigyelések az ógyallai csillagdán" című értekezésének ismertetése közbejött akadályok miatt a következő ülésre maradt. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése 1893. február 13-án. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. márc. 15. 3.(39.) füz. p. 166. Konkoly Miklós bemutatja "Megfigyelések az ógyallai csillagdán" című értekezését. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizedik akadémiai ülés. Második összes ülés 1893. február 27-én. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. ápr. 15. 4.(40.) füz. p. 244. A páduai egyetem köszönete a Galilei ünnepségért. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenkettődik akadémiai ülés. A III. osztály harmadik ülése 1893. márczius 13-án. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. ápr. 15. 4.(40.) füz. p. 245. Gothard Jenő "A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajza" című értekezéséről. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenegyedik akadémiai ülés. A negyedik összes ülés 1893. márczius 27-én. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. ápr. 15. 4.(40.) füz. p. 247. Az olasz közoktatási minisztérium megküldi Galilei munkáinak nemzeti kiadásából a harmadik kötetet. [SRG.]

A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajzai. (Kivonat Gothard Jenő lev. tag márczius 13-án tett előterjesztéséből.) = Akadémiai Értesítő 4. 1893. szept. 15. 9.(45.) füz. p. 518. [SRG.]

Kálmány Lajos: A csillagok nyelvhagyományainkban. Szeged, 1893. = Ethnographia 4. 1893. ápr-jún. 4-6. füz. p. 145. Könyvismertetés. [SRG.]

Csillagvizsgáló torony a Mont Blancon. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 1. füz. p. 147. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld alakjáról. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 2. füz. p. 201-206. A földalak-kérdés története és a gravitációs szintfelületek. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A spontán talajmozgások egy lehetséges okáról. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 3. füz. pp. 317-314. Az Eötvös-mérleg rendellenes elmozdulásai talán a Napra vezethetők vissza. [IBQ.]

A Jupiter ötödik holdja. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 3. füz. p. 375. [IBQ.]

JANKÓ János: Balbi Adorján egyetemes földrajza a művelt közönség számára. Teljesen átdolgozta és teljesen kibővítette Dr. Czirbusz Géza, kegyesrendi főgymnáziumi tanár. Nagybecskerek 189? = Földrajzi Közlemények 21. 1893. okt. 5. füz. pp. 229-232. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

GÁSPÁR Ferenc: Korea az "Elzárt ország". (Felolvastatott az 1893. ápr. 27-iki űlésen.) = Földrajzi Közlemények 21. 1893. nov. 6. füz. pp. 252-282. Iránytű, naptár használata, időszámításuk. p. 274. [SRG.]

JANKÓ János: Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Néprajzi tanulmány. Budapest, 1893. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 8-9-10. füz. p. 294. Babonák. Népies kozmogónia. Világkép és égbolt-ismeret.) pp. 231-239. a 8, 9. 10. füzetekben folytatásokban közölve, de külön saját oldalszámozással. [IBQ.]

A Magyar Földrajzi Társaság tisztikarának és tagjainak névjegyzéke. 1893. év elején. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. p. 17. A folyóiratba bekötve. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó rendes tagok. [SRG.]

  ZIMÁNYI Károly: Doss Bruno: A meteoritek hullásakor gyakran észrevehető hangtünemények. = Földtani Közlöny 23. 1893. jan.-márc. 1-3. füz. pp. 20-21. "Mintegy harmadfél évvel ezelőtt Misshof (Kurland, Oroszország) mellett egy teljesen ép és sértetlen kérgű meteorkő hullott. Doss Bruno e meteorit részletes petrographiai leirása mellett egyszersmind a legújabb physikai kísérletek és vizsgálatok eredményeinek felhasználásával az esést kísérő hangtüneményeket az eddigiektől eltérő módon magyarázza. A tárgy általános érdekénél fogva e rövid ismertetésben csupán a hangtüneményekre kivánok bővebben kiterjeszkedni. A meteorkő, a mely jelenleg a rigai term. vizsg. társulatnak gyűjteményében van, 1890 április 10-én d. u. 4 órakor esett 3 1/2 kilométernyi távolságban Misshoftól; pályájának iránya DK-ÉNy volt..." [HAI.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1892-ik évben. Vidéki rendes tagok. = Földtani Közlemények 23. 1893. jan-márc. 1-3. füz. p. 56. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1893-ra. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 23. 1893. nov-dec. 11-12. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

B. L.: A licki teleszkóp. = Fővárosi Lapok 30. 1893. júl. 20. 198. sz. pp. 1596-1597. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Az éj. = Fővárosi Lapok 30. 1893. szept. 24. 264. sz. pp. 2163-2164. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Kedves holdunk. = Fővárosi Lapok 30. 1893. okt. 18. 288. sz. pp. 2360-2362. [ZSE.]

FELEKI János: Az éjféli Nap. = Fővárosi Lapok 30. 1893. nov. 5. 306. sz. pp. 2521-2522. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A lakott világok többsége. = Fővárosi Lapok 30. 1893. dec. 3. 334. sz. pp. 2761-2762. Ford. Feleki József. [ZSE.]

F. J.: Napoleon-csillagzat. = Fővárosi Lapok 30. 1893. dec. 17. 348. sz. p. 2885. Flammarion nyomán. A szerző feltehetően Feleki József. [ZSE.]

Hell Miksa levelei. I-III. = Irodalomtörténeti Közlemények 3. 1893. 4. füz. pp. 212-224. Adattár. Hell levelei Pray Györgyhöz és Weiss Xavér Ferenchez. Clairaut és de Luynes levelei. [HAD.]

Hell Miksa levelei. IV-VI. = Irodalomtörténeti Közlemények 3. 1893. 5. füz. pp. 337-341. Adattár. Hell levelei Pray Györgyhöz és Weiss Xavér Ferenchez. Clairaut és de Luynes levelei. [HAD.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: A nap protuberanciái. Észlelte és közli Fényi Gyula J. t. (Haynald obszervatorium közleményei. 6. füz. 1892.) Budapest, 1892. Bizományban Pfeifernél. = Magyar Sion Uj sorozat Hetedik évi folyam 1893. 4. füz. pp. 312-315. Könyvismertetés. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Megállának a nap és a hold" Józsue csodája hittudományi és csillagászati szempontból. A székesfehérvári egyházmegyei hatóság jóváhagyásával nyilvánosságra bocsátja Dr. Hufnagl János. Nagyszombat. (Winter Zs.) 1893. 8-r. 34 lap. = Magyar Sion Uj sorozat Hetedik évi folyam 1893. 7. füz. pp. 547-548. "...Azután csillagászati szempontból vizsgálja a dolgot, s azt a véleményt állitja fel, hogy nem szükség az egész csillagrendszerre kiterjeszteni ez eset alkalmából a keringési törvény megszünését, erre elég, ugymond, a föld saját tengelye körül való forgásának felfüggesztése. A melléknapról, napfogyatkozásról koczkáztatott véleményeket, szintugy a képletes magyarázatot, helyesen elveti." Könyvismertetés. [SRG.]

FARKAS Gyula: Galileiről s a páduai Galilei-ünneplésről. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 2. füz. pp. 65-77. A Mathematikai és Physikai Társulatban 1893. jan. 19-i előadásán elhangzott előadás. [SRG.]

FARKAS Gyula: A virtuális sebességek elve Galileinél. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 2. füz. pp. 78-95. [SRG.]

HELLER Ágost: Galilei Galileo műveinek új "nemzeti" kiadása. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 2. füz. pp. 96-102. Itáliában. [KSZ.]

CZÓGLER Lajos: Galileo dialogusa. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 2. füz. pp. 103-107. Galilei Dialogo című kötetének ismertetése. [KSZ.]

Társulatunk Galilei-ülése. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. p. 107. 1893. jan. 19-én. [KSZ.]

A Mathematikai és Physikai Társulat első rendes közgyűlése. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 4. füz. p. 208., 219. Gothard csillagászati fotóit vetítették, előterjesztése. [SRG.]

KUNC Adolf - MÓDLY Krizsó - GOTHARD Jenő - EDELMANN Sebő: Határozat a Mathematikai és Physikai Társulat harmadik közgyűlése tárgyában. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 4. füz. p. [241.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A vertikális légáramlásokról. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. 8. füz. pp. 398-408. Előadások. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A Nova Aurigae spektruma, összehasonlitva néhány bolygószerű köd spektrumával. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 11. 1893. 2. sz. pp. 100-102. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Jelentés az Ó-Gyallai Csillagdán 1892-ben történt megfigyelésekről. = Mathematikai és Természettudományi értesítő 11. 1893. 5. sz. pp. 208-213. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajzai. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 11. 1893. 6-7. sz. p. 321. [SRG.]

JANKÓ János: Finn és magyar csillagnevek. = Nyelvtudományi Közlemények 23. 1893. márc. 1. füz. pp. 224-226. I. rész: Finn népi csillag nevek, magyar fordításuk és azonosításuk A. Petrelius finn néprajzkutató alapján.; II. rész:Kálmány Lajos népi csillagnév jegyzékének azonosítása. [IBQ.]

KOCH Ferencz: A mennyiségtan-természettudományi hazai szakirodalom 1892-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 18. 1893. 15. köt. 3. füz. p. 269. [HAI.]

Újabb megfigyelések bolygóinkon. Különfélék. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 17. 1893. 1. füz. pp. 27-28. "A legérdekesebb planéták ránk nézve - bizonyára a Venus és a Mars, mert földünk képmásait látjuk bennök. Venusról azt állítja Trouvelot 20 évi megfigyelései alapján, hogy roppant hegycsúcsai a sűrű légkörön felül emelkednek. Ezek okozzák a Venus szarvának csorbáit. Érdekes, hogy a fényváltozás hamarább áll be a bolygó keleti részében, mint azt a számítások meghatározzák. Forgási idejét Trouvelot 24 órára teszi. Mars-ot Flamrnarion figyeli meg nagy buzgalommal. Legfontosabb észrevételei közül az, hogy az Adhemar-féle elmélet a Mars-bolygóra nézve teljesen tarthatatlan. [...]
Jupiter-t Barnard tette tanulmányának tárgyává és 12 évi észlelés után constatálta, hogy a bolygón látható sávok izzó állapotra vallanak. [...] Barnard felfödözte Jupiter ötödik holdját, mely alig fénylő, és 17 óra 36 percz alatt kerüli meg bolygóját. - A kis bolygók fölfedezésére dr. Wolf Heidelbergben photographáló lemezeket használ, melyek segítségével igen sok gyöngefényű csillag között 2 bolygócskát sikerült fölfedeznie. A fény-lemezek alkalmazása óta annyira szaporodnak a fölfedezések, hogy az egy évben felfödözött bolygócskát kénytelenek a), b), c) betűkkel jelölni. - Eddig 452 bolygót sikerült fölfedezni." [HAI.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. jan. 281. füz. pp. 53-55. 1893. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. A rovatot újra indítja Kövesligethy. A bolygók helyzete, égi jelenségek, Algol minimumai. [KSZ.]

  LENGYEL Béla: Titkári jelentés. Társulati ügyek. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. febr. 282. füz. p. 93. Gothard Jenő előadást tartott az időmérésről. Közgyülés 1893. jan. 18-ikán. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. febr. 282. füz. pp. 109-110. 1893. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. márc. 283. füz. pp. 164-166. 1893. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. Elindítja a fényesebb mirák maximum-előrejelzését. Márc. 15-31-ig az R Gem, az S CMi, az S Vir, az U Cet, az R CVn, az S Cas, az R Aql.; Ápr. 1-15-ig az R Cet, az R Cyg, a T Ari, a W Hya, az R Ari, az R CMi, az R Cam, az S Cet, az R Psc, az R Tri napját és fényességét jelzi. [KSZ.]

FARKAS Gyula: A Galilei-ünnep Páduában. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. pp. 196-201. Kivonat a Math. és Phys. Társulat ülésén 1893. januárius 19-ikén tartott előadásából. Az 1892. decemberi emlékünnepen részt vett Lánczy Gyula a budapesti és Farkas Gyula a kolozsvári tudományegyetemről. [KSZ.]

  A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának f. évi februárius 13-ikán tartott ülésén. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 204. Konkoly Miklós az ó-gyallai csillagvizsgáló múlt évi megfigyeléseit ismertette. 1. A napfoltok megfigyelése.; 2. A csillaghullások megfigyelése.; 3. A nagy refraktorral a Nova Aurigae, Swift, és Holm üstököse, a béta Lyrae, gamma Cassiopeiae és béta Orionis spektruma került megfigyelés alá.; 4. Az ó-gyallai csillagvizsgáló meteorológiai műszereiről. [Holm üstököse helyesen a Holmes-üstökös, melyet 1892. nov. 6-án fedezett fel az angol Edwin Holmes.] Természettudományi mozgalmak a hazában. [KSZ.]

Az MTA természettudományi osztályának 1893. március 13-ikén tartott ülésén. A Nagy Orion-köd. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 205. Gothard Jenő fotóbemutatójáról. Gothard Jenő értekezett a Nagy Orion-ködről, bemutatva herényi csillagvizsgálójában felvett fényképeit. Természettudományi mozgalmak a hazában. [KSZ.]

A mathematikai és physikai társulatnak f. év januárius 19-i ülésén. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 208. Farkas Gyula tartott előadást Galileiről és a páduai Galilei-ünnepről. Természettudományi mozgalmak a hazában. [KSZ.]

A mathematikai és fizikai társulatnak f. é. ... A márczius 16-ikán tartott ülésen Kövesligethy Radó a vertikális légáramlásokról tartott előadást. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. pp. 208-209. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

 Természettudományi estély 1893. januárius 27-ikén és februárius 1-én. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 212. Gothard Jenő "Az idő méréséről" tartott két előadást. A napórákról is beszélt. Természettudományi mozgalmak a hazában. [KSZ.]

  HEGEDÜS Dénes: Égi tünemény. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 218. Tűzgolyó Nagy-Kőrösön 1892. dec. 11-én. Levélszekrény. Tudósítások. (13.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (25.) = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 220. R. Gy. kérdése a Neptunus és a Nap távolságáról. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. pp. 221-222. 1893. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  Harkányi Béla vetítése. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. máj. 285. füz. p. 266. A mathematikai és fizikai társulat 1893. ápr. 4-i közgyűlésén a tudományegyetem minerológiai intézetben Harkányi Béla vetítésekben bemutatta Gothard Jenő és Konkoly Miklós csillagászati képeit. Természettudományi mozgalmak a hazában. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. máj. 285. füz. pp. 277-278. 1893. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  Levélszekrény. Kérdések. (49.) = Természettudományi Közlöny 25. 1893. jún. 286. füz. p. 330. K. M. kérdése a Sarkcsillag és a pólus eltéréséről. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. jún. 286. füz. pp. 333-334. 1893. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. júl. 287. füz. pp. 389-390. 1893. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  BÓBITA Endre: Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. pp. 412-424. Trombolt Sophus előadása. Prometheus 1893. 170-172. sz. [KSZ.]

  RUZITSKA B.: A gyémánt mesterséges előállításáról. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. pp. 424-426. Meteorokban is megtalálható a gyémánt. [SRG.]

R. Zs. [RÓNA Zsigmond]: Obszervatórium a Montblanc tetején. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. p. 429. Janssen asztrofizikus kezdeményezése. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. pp. 445-446. 1893. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  Napóra. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. szept. 289. füz. p. 492. A seregélyesi Devetseri István, a református iskola igazgatója, kőre metszett napóráinak leírása. Egyet az alcsúti kastélyba, kettőt Pestre adott. Régi magyar megfigyelések. 330. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok 1824. Első félesztendő pp. 172-173. Közli: Lengyel Bálint. [KSZ.]

Északi fény. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. szept. 289. füz. p. 492. A sarki fényt 1831. jan. 7-én este látták Pestről és Liptó vármegyéből. 12-én megint mutatkozott egy gyengébb éjszaki fény Csák-Liptóváron. Régi magyar megfigyelések. 331. Eredeti közlés: Orvosi Tár 1831. 1. köt. pp. 94-95. Közli Lengyel Bálint. [KSZ.]

  [KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. szept. 289. füz. pp. 501-502. 1893. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

  BÓBITA Endre: Augusztusi csillaghullás. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. okt. 290. füz. pp. 550-551. Megfigyelés 1893. júl. 25-28. és aug. 8-13-án Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. okt. 290. füz. pp. 557-558. 1893. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. nov. 291. füz. pp. 613-614. 1893. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  [LENGYEL István]: 1892-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. dec. 292. füz. pp. 631-633. Adams, John Cough (1819. jún. 5. - 1892. jan. 21.); Airy, Sir George Bidde (1801. júl. 27. - 1892. jan. 2.); Bonnet Péter D. (1819. - 1892. jún. 29.); Brünnow, Ernst (1821. nov. 18. - 1892. aug. 20.). [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (25.) = Természettudományi Közlöny 25. 1893. dec. 292. füz. p. 647. K. R. [Kövesligethy Radó] a Föld és a bolygók kiszámításának technikájáról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (49.) = Természettudományi Közlöny 25. 1893. dec. 292. füz. pp. 648-649. K. I. [Kurländer Ignác] válasza a Sarkcsillag helyzetéről. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. dec. 292. füz. pp. 653-654. 1893. dec. 15. - 1894. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

FERENCZI Zoltán: Cserei Mihály följegyzései. - Első közlemény. - = Történelmi Tár 1893. 1. füz. pp. 146-160. Pécs völgyében tüzes oszlopok, két nagy üstököscsillag 10 nap és éjjel látszott. Sarki fény? 1692. febr. 10-én.; p. 155. [SRG.]

FERENCZI Zoltán: Cserei Mihály följegyzései. - Második befejező közlemény. - = Történelmi Tár 1893. 2. füz. pp. 232-249. Meteorzápor és tűzgömbök 1698. nov. 9-én. p. 249. Háromszéken, Csíkban. A környéken kénkövek "morsalékjai" látszottak. [SRG.]

Egy csillagász emléke. = Vasárnapi Ujság 40. 1893. jan. 1. 1. sz. p. 8. "A német kormány Frauenburgban, a híres csillagász, Kopernikus szülő helyén, csillagvizsgáló intézetet állíttat." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A legnagyobb meteorkő,... = Vasárnapi Ujság 40. 1893. febr. 5. 6. sz. p. 92. "melyet eddig észleltek, nemrég esett be a Kaspi-tengerbe, Apseron félsziget mellett. Ez a szikla alakú kő jelenleg 4 méternyire emelkedik ki a tengerből, holott a tenger vize itt 9 méter mély s igen valószínű, hogy az aerolith esés közben részben a földbe fúródott." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia e hó 12-iki ülése... = Vasárnapi Ujság 40. 1893. febr. 19. 8. sz. p. 132. "Konkoly Miklós az ó-gyallai csillagvizsgálón tett múlt évi megfigyeléseiről adott számot." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia márcz. 13-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 40. 1893. márc. 19. 12. sz. p. 197. "Gotthardt Jenő l. tag "Nagy Orion-köd" legtökéletesebb rajzait mutatta be..." Ez a Közintézetek, egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Az éjszaki madárhegyek tájáról. Hermán Ottó új könyve. 1. = Vasárnapi Ujság 40. 1893. jun. 4. 23. sz. pp. 390-391. "Ide vonzotta szive először is Hermant. 1888. év derekán járta meg a madárhegyek tájékát, elhajókázva a dán terület legészakibb csúcsától, Frederikshaventől, a norvég tengerpart mentén, be a sarkkörbe egészen Vardőig, Hell Miksa és Sajnovics János egykori megfigyelő állomásáig... "Az éjféli nap" czimű fejezetből néhány részlet..." [HAI.]

Mars csatornái. = Vasárnapi Ujság 40. 1893. jun. 25. 26. sz. p. 436. "Dr. Tooska újabb elmélete szerint a Mars bolygón levő csatornák a bolygónak saját holdjaival való összeütközéséből származnak. Egyik holdja, a Phoebus, jelenleg már csak 1350 km. távolságban van a Marstól s folyvást közeledik, úgy hogy valószínűleg már pár évtized múlva újabb összeütközés lesz közöttük, mely a Mars felületét jelentékenyen megváltoztatja." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Új tanárok a budapesti egyetemen. = Vasárnapi Ujság 40. 1893. jul. 16. 29. sz. p. 497. "A budapesti tudomány egyetem tanácsa legutóbbi ülésén... Elhatározta továbbá, hogy dr. Kövesligethy Radó magántanárnak nyilv. rendkívüli tanári czimmel való kitüntetése iránt előterjesztést tesz a közoktatásügyi miniszterhez." Ez az Egyház és iskola című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A csillagvizsgáló a Montblanc-hegyen... = Vasárnapi Ujság 40. 1893. nov. 19. 47. sz. p. 792. "most már teljen felépült s valószínűleg még a jelen őszön megkezdik benne a tudományos észleleteket. Az építést Janssen tudós vezette s méltán büszke lehet a szép eredményre." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A tejútban... = Vasárnapi Ujság 40. 1893. nov. 26. 48. sz. p. 808. "...levő tömérdek csillagból a csillagászok a legújabb időkig mintegy 20 milliót számláltak meg, s most a hires Lick-féle távcső segítségével már többet számláltak össze 200 milliónál." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Csillagászati olvasmányok. = Vasárnapi Ujság 40. 1893. nov. 26. 48. sz. p. 814. "Flammarion Camille összes műveiből fordította Feleki József foktői ref. lelkész. Kiadta az Athenaeum-társulat. A természettudomány, kivált pedig a csillagászat ismeretének terjesztése körül szerzett nevet Flammarion, s műveit gyorsan lefordítják idegen nyelvekre, mert a népen, poétikuson iró szerzőben, kit még fiatal korában választott tagjául az Academie Francaise, a; közönség tudóst lát, és szívesen hagyja lekötni figyelmét az élénk fantázia által, melyben jóval több a csapongó képzelet, mint a pozitív tudás.
De eleget mond mindig a felhőn túli más világokból, hogy fogalmat alkothassanak magoknak a csillagokról, a bolygókról, az égről mindazok, kik nem csillagászati pontosságot, hanem átalános ismereteket és tájékozást kivannak. Feleki jókora gyűjteményt állított össze a szépen beszélő Flammarion műveiből, köztük hangulatos rajzokat az éjről, az estről, a csillagos égről, a napról, a holdról, a hulló csillagokról. Kellő tájékozást nyújtanak azok a czikkei, melyek a csillagászat történetét adják elő Kopernikustól korunkig. A kötetben több illusztráczió is van. Ára 3 frt, diszkötésben 4 frt." Ez az Irodalom és művészet című rovatban lévő könyvismertetés teljes szövege. [HAI.]

          1894.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Második kiadás. Budapest, 1894. Az író sajátja, Fritz Nyomda. 68 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Csillagászati olvasmányok Flammarion összes műveiből. Ford.: Feleki József. Budapest, 1894. Athenaeum r. társulat kiadása és könyvnyomdája. 463 p. Az 1894-es évszámmal megjelent könyvről már az előző év nov. 26-án hírt adtak. [TZS.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. Budapest, 1894. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 2. kiad. Budapest, 1894. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 3. kiad. Budapest, 1894. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

GÁRDONYI Géza: Öröknaptár, magában foglalja a Krisztus születésétől a 3301. évig terjedő időt. Csinálta Gárdonyi Géza. Magyar Nyomda. Budapest, 1894. Utolsó oldalán: Egész életre való naptár. Ezen czím alatt e naptárnak vörössel is nyomott ívei egy lapra nyomtatva is megjelentek. Ily alakban, mint 1893-1951-ig használható falinaptár úgy irodákban, mint kaszinókban, előszobákban, várótermekben, iskolákban és mindenütt, a hova egy hasznos faldísz való, felfüggeszthető. [KSZ.*]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCIV-re [1894-re]. Budapest, 1894. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 228 p. Csillagászat: pp. 3-75., A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. p. 117.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 215. [SRG.]

SZAMOTA István: A schlägli magyar szójegyzék a XV. század első negyedéből. Az eredeti kéziratból közzétette, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Szamota István. Budapest, 1894. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. 111 p., 8 t. Szamota István előszava 1893. nov. 8-án kelt Budapesten. A latin-magyar szójegyzéket Felső-Ausztriában, Schlägl falu premontrei rendházának könyvtárában találták 1890-ben. Szamota István 1893 nyarán vizsgálta meg a nyelvemléket. A kódex 14 lapján 2271 latin szó sorakozik, a szavak többsége fölé odaírták az annak megfelelő magyar szót. 2140 magyar szavával a legterjedelmesebb szójegyzékünk. A szójegyzék 1400 és 1410 közötti, valószínűleg 1405 körül készülhetett. Benne: A körülöttünk és fölöttünk lévő világgal kapcsolatos szavak. Az égitestekkel kapcsolatos szavak. A csillagot jelentő régi magyar szót tartalmazó szavak. Az égtájakat jelölő szavak. Az időméréssel kapcsolatos szavak. A napszakokkal kapcsolatos szavak.
Csillagászati vonatkozású magyar szavak (nagyrészt: pp.12-15.): bica, búza few, bwlen, chet hal, cos, del, dizo hal, eb, eg, est hug, estwel, ew, ezek zel, farcas, fel hod, feld, fenes hug, fenesseg, fias tik, hadi vth, hal, hate, haynal, heth, heya, ho, hod zeges, hold, hollo, holual, holvalbani világ, hug, hugbaneze, iazol, ikeres germek, istek, istekes, kaza hug, kechke, kigo, lanth, lo, magas men, magas, medue, men, meney, nap haza, nap kelth, nap nugath, nap, nyal, orozlan, pohar, rak, sarcan, telyes hod, tizes eg, verefen, vilag, vilagy, vizi kigo, vyhod, zeker hug, zeker vezetw, zem fen, ziz. [KSZ.]

WONASZEK A. Antal: A világegyetem mechanikája a tudomány mai álláspontjából. A Kis-Kartali Observatórium kiadványa. Aszód, 1894. Nyomatott a magy. kir. orsz. javitó-intézet gyorssajtóján. 15 p. [TZS.]

LAKITS Ferencz: A szerves élet lehetősége a földön kívül. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1894. július 2-6-g Pécsett tartott XXVII. Vándorgyülésnek történeti vázlata és munkálatai. A Központi Választmány megbizásából szerkesztették: Lakits Ferencz, Prochnov József. Budapest, 1894. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 329-339. Előadásában Lakits bemutatja Gothard dolgozatát és ködfényképeit. Tudományos estélyeken tartott felolvasások. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati naptár 1894-re. In: Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCIV-re [1894-re]. Budapest, 1894. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. pp. 3-75. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul. [SRG.]

Eleváció (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 31. [8057.] Azon szöglet, melyet valamely egyenes (p. egy csillaghoz vont látósugár, vagy valamely tengely) a horizonttal képez, tehát annyi, mint a csillagászati értelemben vett magasság. Így a sarkelevació a sarkmagasság vagy geographiai szélesség és hasonlóképen. Ha nem csillagászatilag pontos mérésről van szó, az Elevációt rendesen a klinométer segítségével határozzák meg. [SRG.]

Elfedés lásd: Csillagfedés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [8062.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Elhajlás (declinatio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 37. [8068.] Valamely égi testnek távolsága az equatortól, melyet a csillagon és a világtengelyen átmenő legnagyobb körnek az equator és a csillag között fekvő ívével mérünk (lásd: Ég). Megállapítására alkalmazzuk a meridiánkört, melylyel az égitesteknek delelési magasságát figyeljük. [SRG.]

Elhajlós tű (deklinatió tű),ó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 37. [8068.] Súlypontjában megerősített, függélyes tengelye körül szabadon mozgó mágnestű, mely a deklinácó nagyságát - a csillagászati és mágnességi déllő által bezárt szöget - megadja. lásd Elhajlás. [SRG.]

CSEMEZ. [CSEMEZ József]: Elongáció (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 63. [8120.] Annyi mint kilengés, az inga lengésében az az ív, melyet a lengő pont nyugalmi helyzetétől a legnagyobb kitérés helyéig leír. A rezgő mozgás esetében, midőn valamely pont a nyugalmi állástól ellenkező irányban ide-oda mozog, elongáció a bizonyos pillanatban a nyugalmi helyzettől elért távolságot jelenti. Ez esetben a legnagyobb távolságot amplitúdónak nevezik. A csillagászatban Elongációval jelölik azon szöget, melyet a Földtől a Naphoz és valamely bolygóhoz vont egyenes vonalak alkotnak. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Előrefutó és hátrafutó (direkt és retrograd) mozgásúnak mondunk egy bolygót vagy üstököst, ha az állatöv jegyeinek irányában, illetőleg azokkal ellentételesen halad; ha tehát növekedő idővel nő, illetőleg fogy az égi test hosszúsága. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 75. [8141.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Emerszió (lat.), a csillagászatban annyi mint kilépés, az az időpillanat, melyben egy a Hold vagy valamely bolygó által elfödött égitest ismét láthatóvá válik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 121. [8223.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Encke János Ferenc, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 151. [8278-8279.] Szül. Hamburgban 1791. szept. 23. - megh. Spandauban 1865. aug. 26. 1816-ban a Gotha melletti csillagvizsgáló intézetben segéd, 1817-től önállóan vezette a csillagvizsgálót. 1820-ban az aligazgatója, 1822-ben igazgatója lett. 1835-ben meghatározta egy 1680-iki üstökös pályáját. Két értekezésben feldolgozta az 1761-iki és 1769-iki Venusátvonuláson tett észleléseket. Továbbá meghatározta a Pons által 1819. nov. 26-án felfedezett, de később Enckéről elnevezett bolygó pályáját. [SRG.]

SZABÓ.: Éos (lat. Aurora). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 194-195. [8361.] A hajnalpír istennője, Hyperion titán és Theia leánya, Hélios és Seléné nővére, Astraiostól szülte Argestés, Zephyros, Boreás és Notos szeleket, Heósphorost, a hajnalcsillagot s általában a fénylő csillagzatokat. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Epiciklus (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 213. [8392 Annyi mint mellékkör; a ptolemaiosi asztronómiában használatos kifejezés azon pálya jellemzésére, melyet körben egyenletesen mozgó bolygó leír, ha körének középpontja a Föld körül leírt nagyobb körben egyenletesen halad.] [SRG.]

Equatorealis, a rendes használatban levő csillagászati távcső neve; tulajdonképpen oly műszer, mely valamely adott óraszögű és deklinációjú csillag beállítására és megfigyelésére szolgál. lásd: Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 264. [8477.] [SRG.]

Equinokciális (lat. aequinoctialis) annyi mint napéjegyenlőség. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 264. [8478.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Equinokcium (lat. equinoctium, éjnapegyenlőség, napéjegyenlőség, éjegyenlőség), azon pillanat, melyben a Nap középpontja a Föld körül való évi látszó mozgásában az aequatorba jut. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 264-265. [8478-8479.] [SRG.]

Equuleus vagy Eculeus (lat.), egy csillagcsoport neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 265. [8480.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Eratosthenés görög tudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 268-269. [8486-8487.] Egláos fia, szül. Kirénében, Afrikában. Kr. e. 275-ben megvakulván, önként éhenhalt Kr. e. 194-ben. Eleinte Alexandriában Lysaniastól és Kallimachostól tanult, onnan Athénbe utazott, hol a kioszi Aristón vezetése alatt végezte tanulmányait; végre III. Ptolemaios Euergetés udvarához hívta és 236.-tól fogva az alexandriai könyvtár őre volt. Igen különféle tudományokkal foglalkozott és nem volt olyan tudomány, amelyben jártas nem volt volna; azonban kedvenc tudományai a fizika, a csillagászat és a földrajz voltak. [SRG.]

G-A. [GOPCSA László]: Ercingani János, örmény egyházatya és iró. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 272-273. [8493.] Szül. Erzingában, Felső-Arménia egyik városában 1271 körül - megh. 1326-ban. Tanulmányait a Szepuh-zárdában végezte. Azonkívül, hogy latinból örményre fordította Aquinói sz. Tamásnak könyvét a szentségekről, görögből pedig áttette örményre Traciai Dénesnek örmény nyelvtanát. Ercingani, Vachtang georgiai király felszólítására 1284-ben az égi testek rendszerét tárgyazó csillagászati munkát is írt. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Eridanus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 348-349. [8625.] Kr. e. a III. században Aratustól már említett nagy csillagkép, mely az Orion lábánál kezdődik és közel a déli pólus felé húzódik, hol is Achernar nevű elsőrangú csillagban végződik. A mi szélességeink alatt e kiterjedt csillagzatnak mintegy 150 csillagját észlelhetni szabad szemmel. Ezenkívül számos kettős csillaggal és egy bolygóalakú ködfolttal ékeskedik. [SRG.]

MARCZALI és N. G. [MARCZALI Henrik - NAGY Géza]: Esterházy Károly gróf, egri püspök, egyike a magyar kat. egyház vezéralakjainak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 459. [8818.] Szül. 1725. máj. 4. - megh. 1799. márc. 14. Esterházy Ferenc gr. kir. tárnokmester fia. Tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban folytatta és Rómában fejezte be. Visszatérve egyideig családja ősi birtokán, Pápán lelkészkedett, de már 1752-ben esztergomi kanonok lett, később pedig helytartótanácsos a katarói vál. püspök. Mária Terézia, ki felismerte értékét, 1759-ben váci, később pedig egri püspökké nevezte ki. Vácott ő kezdte meg a bazilika építését, melyet aztán Migazzi fejezett be.
Egerben a liceumra Hell Miksa tervei szerint csillagászati obszervatóriumot épített és ezt angol készítményű eszközökkel gazdagon felszerelte. Sokat áldozott a pápai s az egri egyház művészi kiállítására, kifestésére. Megyéjében a maga költségén több mint negyven templomot emelt. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Esthajnalcsillag (alkonycsillag, hajnalcsillag, a régieknél Hesperos, vagy Phósphoros és Lucifer), a Vénus bolygó mellékneve, ha vagy a Nappal való felső együttállás után annak keleti, bal oldalán mint alkonycsillag, vagy a nappal való alsó együttállás után annak nyugoti, jobb oldalán mint hajnalcsillag tündöklik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 462. [8823-8824.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Észak, azon világtáj, melynek irányában a mi vidékünkön látható égi pólus esik, s mely a nálunk le nem nyugvó csillagok tartományát képezi. Latin septemtrio elnevezését a göncöl szekerének köszöni, melynek hét csillagja a régieknél a hét cséplő ökör (septem triones) nevét viselte. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 466. [8831.] [SRG.]

Északi csillag lásd: Sarkcsillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 489. [8862.] [SRG.]

Északi fény lásd: Sarki fény. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 489. [8863.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Északi korona (corona borealis). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 489-490. [8863.] Már Aratos által a Kr. e. III. században említett csillagkép a Hercules és Bootes csillagképek között, mely nevének elég jól megfelelve, fölül nyitott csillagkoszorút képez. [SRG.]

Északi pont a délkör és a horizont azon metszési pontja, mely a nálunk látható égi pólus oldalán fekszik. Ez a négy világtáj egyike, melyet az elhajlás kellő tekintetbevételével a mágnestű segítségével is ki lehet jelölni. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 490. [8865.] [SRG.]

CZ. [CZÓGLER Alajos]: Éter. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 520-521. [8914.] Azonban a tüneményeknek számos kölcsönös vonatkozása, különösen az optikai és elektromos kölcsönös vonatkozások alapján feltehető, hogy minden jelenségnek ugyanaz a szubsztrátuma van, mint a fényjelenségeknek, vagyis hogy az azelőtt különösen felvett fényéter azonos azon Éterrel, mely a többi jelenség magyarázatára felvétetik, különösen pedig azon Éterrel, mely bizonyos csillagászati jelenségek magyarázatára már régebben felvétetett, a mikor is némely üstökös mozgásának pontos kiszámítása egy a világegyetemet betöltő igen csekély sűrűségű, de azért mégis ellenálló közeg lételére utalt. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Etna (Mongibello). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 527. [8927.] Európa legmagasabb (3369 m.) tűzhányó hegye, Szicília szigetén Catania tartományban a tenger mellett. A Piano del Lagon (3000 m.) fennsíkon, amelyen a 320 méter átmérőjű főkráter, a Casa Inglese és a csillagászati kis obszervatórium is áll, a kúp a mostaninál 5-600 m.-rel volt magasabb. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Eudoxos (knidosi), görög csillagász és matematikus, kit Cicero a csillagászok fejedelmének nevez. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 539-540. [8949-8950.] Szül. Knidosban Kisázsiában, Kr. e. az V. sz. vége felé. Életéről csak kevés és bizonytalan adatunk van. Hazája egyik törvénykönyvének szerkesztője, nemcsak filozófus, csillagász és geometria volt, hanem orvos is. Eudoxos-nak sikerült egy, habár nem helyes, de legalább olyan világnézetet felállítani, a melynek az ó-korban egyedül volt kilátása elismerésre, ez a homocentrikus szférák elmélete. SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Euler János, Euler Leonhard német matematikus és fizikus fia, Szül. 1734. - megh. Sz.-Pétervárott 1800. szept. 18., szintén jeles matematikus; csillagászati műveket írt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 545. [8960.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Év (esztendő). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 568-570. [9000-9003.] Bizonyos egységül felvett időkőz, leginkább az az idő, melyre a Földnek szükséges van, hogy az ekliptikát (lásd ott) befussa és mely alatt az évszakok ugyanazon sorban ismétlődnek. Van csillagászati és polgári év, az az illető időköznek valóságos (a másodpercekig terjedő) tartama; emez az alapul felvett csillagászati évben foglalt egész napok száma. a) A tropikus év b) A sziderikus vagy csillag-év c) Az anomális év. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Evekció (lat.), a holdmozgás második nagy egyenlőtlensége, melynek oka a Hold pályájának excentricitása és ennek folytán a Napnak a Holdra gyakorolt vonzásának változása. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 572. [9009.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Évszakok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 577-578. [9019.] A tropikus évnek részei, melyekre ezt a Napnak az év folyamán elfoglalt különböző helyzete szerint felosztjuk. Minthogy pedig az ekliptikának az egyenlítőhöz való hajlása folytán - melytől pedig a Napnak helyzete függ - az ekliptika egy évben kétszer metszi az egyenlítőt és kétszer távolodik el, attól legmesszebbre, egyszer észak-, egyszer délfelé, azért az évnek négy ily része, Évszaka van, még pedig tavasz, nyár, ősz és tél. [SRG.]

Fabricius Dávid, friz teológus és asztronómus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 635. [9129.] Szül. Esensben (Ostfriesland) 1564. - megh. Ostelben 1617. máj. 7. 1584-től resterhaavei, 1603-tól osteeli pap lett, hol egy paraszt azért, mert azt a szószékből lopással vádolta, megölte. Meteorológiai és asztronómiai megfigyelései a maga idejében jók voltak s azokat Kepler is figyelembe vette. Fabricius a cethal csillagképében egy változó és az Ophiuchus csillagzatában egy új csillagot fedezett fel. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Fabricius János, friz asztronómus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 635. [9130.] Fabricius Dávid fia, szül. Resterbaareban 1587. jan. 8. - megh. valószínűleg 1615-ben. Híressé vált a napfoltok felfedezése által (1610. dec.). [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Niklós]: Falb Rudolf, német természettudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 669-670. [9192-9193.] Szül. Oddachban (Stíriában) 1838. ápr. 13. Tanulmányainak befejezése után a piarista rendbe lépett be s 1870-ben Bécsben lett tanár. A szerzetes rendből azonban kilépett s mint világi pap élt Bécsben s Oppolzer Tivadar csillagász házában lakván, csillagászattal kezdett foglalkozni s a "Sirius" nevű népszerű havi folyóiratot alapította s azt mintaszerűen szerkesztette. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Fali quadrans (fali kör, cercle mural, quadrans Tychonicus). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 674. [9201.] A régibb csillagászat első pontos, ma már idejét múlta műszere, melyet először Tycho de Brahe alkalmazott Hween szigetén épült uranienbergi csillagvizsgálóján. Egy gyönyörű példánya az egri csillagvizsgálón is látható. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Fázis (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 742. [9327.] Általában jelenti valamely tünemény külömböző stádiumát. - Fázis a csillagászatban a hold és bolygók fényváltoztatása, amint azt a Nap, Föld és Hold vagy bolygó kölcsönös állása maga után vonja. Aszerint amint mi a Földön a Hold- vagy bolygóknak a Nap felé fordított, tehát megvilágított és így fénylő oldalát egészen v. csak részben vagy épen nem látjuk, a Holdat, illetve bolygókat is nagy korong vagy sarló alakjában, vagy épen nem látjuk. [SRG.]

Fedés lásd: Csillagfedés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 752. [9347.] [SRG.]

Fehér fénybenyomást gyakorol minden test, mely a Nap fényét lehetőleg változatlanul veri vissza, vagy minden szilárd izzótest, melynek hőmérséklete egy bizonyos határt (kb. 1170 fok C) elért. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 763. [9364.] Mivel a Fehér fény benyomását keltő fényforrások fényelemzése azt mutatja, hogy ezek fénye a szivárványszínek minden képzelhető árnyalatát szembeötlőbb fényerőkülönbség nélkül tartalmazza, a Fehér fénynek mint kevert fénynek értelmezése éppen nem könnyű és nem is lehet egységes. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VI. kötet. Elektromos hal - Fék. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 801-803. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

G. I. [GULYÁS István]: Feleki József, ref. lelkész, szépirodalmi író és műfordító. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 19. [9459.] Szül. Debrecenben 1847. júl. 6. Feleki Miklós színész fia. Középiskoláit Pesten, Pápán és Nagy-Kőrösön, teológiai tanulmányait pedig Pesten 1871-ben végezte, s pesti káplán lett. Majd tanári pályára szándékozván lépni, a lipcsei egyetemen egy évig filozófiai tárgyakat hallgatott. De midőn 1874-ben foktői ev. ref. lelkésszé választották, a tanári pályáról lemondott, s azóta mint lelkész működik. Irodalmi munkásságát már 17 éves korában elkezdette s kisebb önálló cikkei majd minden szépirodalmi és napilapban jelentek meg egész pappá választásáig. Ettől kezdve leginkább társadalmi és csillagászati tanulmányokkal foglalkozik s Legouvé Ernő és Flammarion munkáit fordítja, de van több drámafordítása is. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Félgömb (hemisphaera). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 24-25. [9469.] Minden gömb valamely nagyobb kör által való metszése folytán két egyenlő félgömbre oszlik; az asztronómiában különösen azon Félgömböket szokták megkülönböztetni, melyeket az equator, a horizont és a meridián legnagyobb köre szel ki. [SRG.]

Felkelés csillagászati értelemben, lásd: Csillagok felkelése. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 32. [9484.] [SRG.]

Felső bolygók lásd: Bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 44. [9509.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Fényi Gyula, áldozópap és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 91. [9588.] Szül. Sopronban 1845. jan. 9. felsőbb tanulmányait Pozsonyban, az innsbrucki egyetemen és részben Belgiumban végezvén, jelenleg a kalocsai Haynald-obszervatorium vezetője, ahol különösen a Nap felületének tanulmányozásával foglalkozik. [SRG.]

Feretrius (lat.), Jupiter mellékneve; honnan származott e név, nem tudni, de leginkább a fero igéből származtatják, lásd: Feretrum. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 123. [9644.] [SRG.]

Ferguson (ejtsd: förgessz’n), Jakab, angol csillagász és mechanikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 126. [9650.] Szül. Keithban (Bauff skót grófságban) 1710. - megh. Edinburgban 1776. nov. 16. Ifjukorában juhpásztor volt; 1743-ban Londonba került, a hol kiadta csillagászattani tábláit és felolvasásokat tartott a természettudományokról. [SRG.]

KATONA [KATONA Lajos]: Fiastyuk csirkéstyuk, csibéstyuk. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 172. [9730.] A Bika csillagkép nyakán (24 fok é. sz. declin. és 54 fok rectasc.) lévő sűrű csillagcsoport, melyben hét, illetőleg csak hat, szabad szemmel is látható csillagot lehet megkülönböztetni. De Páriz-Pápainál megleljük a Hetevény nevet is, mely a német Siebengestirnre emlékeztet. [SRG.]

SIM. [SIMONYI Zsigmond]: Finn mitológia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 215-217. [9808-9810. Ámbár a finnek már a XIII. sz. óta keresztények, népdalaikban és meséikben máiglan számos nyoma maradt régibb vallásuknak, s ennek alakjai sokszor épp oly érdekesek és költőiek, mint a görög Olimpus istenei. A Nap (Päivä), Hold (Kuu), Csillag (Tähti), Göncöl csillagzat (Otava) szintén külön istenségek.
Päivä olyan viszonyban áll Väinämöinenhez, mint Helios Phoebushoz. A Nap, Hold és Csillag egykor megkérték a Suometar (az észteknél Salme) nevű bájos szüzet; a Napot és Holdat elutasítja s a szép Csillaghoz megy nőül. (Ezt a regét olvassuk az észt hőskölteménynek, a Kalevi-poegnak is 1. énekében. Vesd össze Vikár Béla fordítását a Budenz-Albumban. A szűz alkalmasint a hajnal, s a csillag a hajnalcsillag, vagy pedig a szűz az északi fény s a csillag a sarkcsillag.) [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Fizika görög szó, annyi mint természet szótól leszármaztatott elnevezése a természetiekről való tudománynak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 258-262. [9880-9886.] Minthogy azonban jelenleg a természeti dolgokkal foglalkozó, vagyis a természettudomány számos szakra oszlik, most csak azt az ágát nevezik Fizikának vagy természettannak, mely az élettelen természetben előforduló tünemények lefolyásával és kapcsolatával foglalkozik. Ide tartozik a föld-F. és ennek kiváló része a meteorologia, továbbá a fizikai csillagászat vagy égi mekanika, végre az asztro-fizika. A földfizika (lásd még Földrajz) a Föld hőviszonyai által különösen a felszínén létesített jelenségekkel foglalkozik, továbbá kutatja az elektromos és földmágnesi viszonyokat.
Az égi mekanika az égi testeknek az általános vonzási törvényből következő mozgási viszonyait; az asztrofizika az égi testek fizikai természetét teleszkóp és spektroszkóp segítségével kutatja. A csillagászok közül említendő: Aristarchos (szül. Kr. e. 270 körül), ki a Föld kettős mozgását tanította és a Hold és Nap távolságát is kiszámította, Eratosthenes, ki az első fokmérést eszközölte, Hipparchos és Ptolemaios, ki a geocentrikus világrendszert tudományos alapra helyezte. Az utóbbi Kr. u. 120 körül volt az első, ki a fénytörés törvényét kutatta. E célból a belső és tört sugár irányára nézve táblázatot készített, mindamellett nem sikerült neki a valóságos törési törvény felfedezése. Az ókori tudománynak leglelkesebb pártolója volt Al Mamun kalifa, kinek uralkodása alatt, Kr. u. 827., a tadmori síkon egy két foknyi délkörívet mértek; később a Sindjár pusztában egy foknyi hosszú ívet méretett. A természettudományok között az arabok a csillagászatot becsülték legtöbbre.
Al Mamun kalifa maga tett csillagászati megfigyeléseket és az ekliptika ferdeségét meghatározta. Leghíresebb csillagászok voltak Alfergani, Albattani és Ibn Junis, aki Hakem, egyiptomi fejedelem megbízásából csillagászati táblákat készített. A XIII. században Persiában Nasin-Eddin, Euklides fordítója érdemel említést, később élt Ulugh-Beg, a hírhedt Tamerlan unokája, ki szintén csillagászati táblákat számított. Az arab tudósok Ptolemaios tanainak hű követői voltak és főmunkáját Tabrir al magesti (vagy röviden "Almagest") név alatt arab nyelvre fordították. Későbbi korból különösen említendő három csillagász: Georg von Purbach (megh. 1461.), tanítványa Regiomontanus (Johann Müller, megh. 1476.) és Coppernicus mestere, Domenica Maria Novara, bolognai tanár (megh. 1504.); továbbá a tudós bíbornok Nicolaus Cusanus (megh. 1464.), és a XV. sz. legnevezetesebb fizikusa a híres festőművész Leonardo Da Vinci.
A legfontosabb és korszakot alkotó tudományos felfedezés a dinamika alapvetése Galileo Galilei (1564-1642) által, ki a sz. elején a szabad esés és az ingamozgás törvényeit felfedezte. Miután a hollandi Jansen már 1590 körül a nagyítót feltalálta, következett 1609 körül a teleszkóp feltalálása, melyet Németalföldön többek és ezektől függetlenül Galilei is feltalált. Keppler 1611-ben megjelent dioptrikájában a csillagászati teleszkóp berendezését írja le. Kirchhoff Über das Sonnenspectrum und die Spectren chemischer Elemente (1861) c. hires értekezésében kimutatta, hogy az ismeretes Fraunhofer-féle vonalak helyzetéből a Nap külső borítójában levő anyagok minőségére következtetni lehet. Ezen vizsgálati módot a többi égi testekre is alkalmazták, miáltal a csillagászatnak egy terjedelmes ága fejlődött ki, az asztrofizika. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Flammarion Kamill, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 266-267. [9895.] Szül. Montigny-le Roiban 1842. febr. 25. Eleinte (1858-ig) teológiát tanult Langresban és Párisban, később azonban az asztronómiára adta magát és a párisi obszervatóriumon dolgozott, majd a "Bureau de longitudes"-nél. 1865-ben a "Cosmos", majd a "Siecle" szerkesztőségébe lépett mint munkatárs és szélesebb körben ismertté vált csillagászati cikkei és előadásai révén. 1868-ban többször felszállt léghajón tudományos célból; mint a havrei tengerészeti kiállítás tudományos osztályának elnöke sokat tett, hogy csillagászati tanulmányok iránt minél szélesebb körben érdeklődjenek. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Flamsteed (ejtsd: flemsztid) János, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 267. [9895.] Szül. Derbyben 1646. aug. 19. - megh. 1719. dec. 31. A greenwichi kir. csillagvizsgáló megalapítója s ennek első csillagásza (astronomer royal). Különböző napfogyatkozások és üstökösök megfigyelésével hírnévre tévén szert, elhagyja apja kedvéért választott papi pályáját és 1670-től fogva Cambrdige-ben folytatja tanulmányait. 1675-ben figyelmezteti II. Károly királyt újabb és pontosabb csillagászati megfigyelések szükségességére, különösen a tengeren való hosszúságmeghatározás szempontjából, mely figyelmeztetés a greenwichi obszervatórium keletkezését vonta mag után.
Ott eleinte elég durva sextánsokon, később saját készítésű távcsővel ellátott faliquadránsokon figyelt s korát nézve fölötte pontos megfigyelései az első modern csillagjegyzék s csillagtérkép alapját teszik. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Foerster Vilmos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 289-290. [9942.] Szül. Grünbergben, Sziléziában 1832. dec. 16. 1850-ben Berlinben matematikát és csillagászatot kezdett tanulni, 1852-ben Bonnba ment és Argelander (lásd ott) mellett kizárólag az asztronómiának szentelte magát. 1863-tól a visszavonult Encke helyett a berlini csillagvizsgáló ideiglenes igazgatója lett majd 1865-ben véglegesítették. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Fogyatkozások (eclipses, defectus Solis, Lunae, siderum). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 325-326. [10002-10003.] Valamely égi testnek részletes vagy teljes eltűnése, mialatt még a látóhatár felett van, azon momentánokból, hogy az illető égi test és a Föld közé egy harmadik égi test jut azokkal egy vonalba. Holdfogyatkozás, Napfogyatkozás és csillagfedés. [SRG.]

Fokbeosztás, szögek mérésére szolgáló csillagászati, fizikai s egyéb eszközökön egy fokokra s azoknak bizonyos hányadrészeire beosztott kör. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 330. [10009.] [SRG.]

CHOLNOKY. [CHOLNOKY Jenő]: Fokmérés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 332-334. [10012-10014.] A csillagászati részt, mely általában a két felvett pont földrajzi hosszaságának és szélességének meghatározására vezetődik vissza, elég pontosan tudjuk végezni, de az ívhossz megmérése igen nehéz dolog, rendkívül sok hiba halmozódhatik föl. Az iv fekhetik egy meridianban, amikor a két végpont szélességkülönbségét kell ismerni. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Forduló pont. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 363. [10070.] A bolygók mozgásában ama pillanat, melyben a bolygó előrefutó mozgását hátrafutóval (vagy megfordítva) váltja fel; e pillanatban az égi test helyzetét nem változtatja az állócsillagokhoz képest, s ezért ez állapotot stacionálásnak, megállapodásnak is szokás nevezni. Oka a jelenségnek általában az, hogy a bolygók mozgását nem e mozgások középpontjából, a Napból, hanem a szintén a Nap körül keringő Földről észleljük. [SRG.]

SZÁDECZKY. [SZÁDECZKY Lajos]: Forgách Imre (II.), aranysarkantyús vitéz, Trencsén vármegye főispánja, Zsigmond király kincstárnoka. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 367-368. [10077.] Zólyomi Kata legkisebbik fia, Simon, Ferenc és Pál testvére, szül. 1539. vagy 1540. - megh. 1599-ben. Országra szóló szerepet nem játszott, de hazája és nemzete iránt való kötelességét híven teljesítette. Külföldön, mint protestáns, valószínűleg német egyetemeken végezte tanulmányait, ott ismerkedett meg Heraclides Jakab görög kalandorral s közbenjárt bátyjainál, hogy ezt a moldovai vajdaságra segítsék. 1560-ban ő is báróságot kapott testvéreivel együtt. A protestáns vallást követte és gyermekeit is abban neveltette. Mint ilyen 1573-ban a Gergely-féle naptár befogadása ellen agitált. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Fotográfia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 409-412. [10154-10156.] [SRG.]

Fotometeorok (gör.), a légkör fénytüneményei. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 412. [10156.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Foucault (ejtsd: fukó) János Bernát Léon, francia fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 415. [10160.] Szül. Párisban 1819. szept. 18. - megh. 1868. febr. 13. Eredetileg orvosi pályára készült. Nagy feltűnést keltett a Foucault-féle ingakísérlet (lásd ott), mely által a Föld forgását kézzel fogható módon bizonyította be. Foucault a csillagászati eszközök tökéletesbítésével is foglalkozott. [SRG.]

TANGL. [TANGL Károly]: Foucault-féle ingakísérlet. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 416. [10162.] Egy szilárd pont körül forogható inga tehetetlenségénél fogva lengési síkjának irányát a térben változatlanul megtartja. Ilyen inga lengési síkja tehát a föld forgásában nem vesz részt, ami oly módon fog a földdel együtt forgó észlelőnek jelentkezni, hogy az inga lengési síkja a föld forgásával ellenkező irányban elforog, tehát az észlelő felé lengő inga lengési síkja balra fog forogni. Ha az inga a sarkon van felállítva, akkor a lengési sík forgásának sebessége éppen akkora, mint a föld forgásának szögsebessége; tehát 24 óra alatt egyszer teljesen körülforog. [SRG.]

SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Föld (lásd a mellékelt térképet), a Naprendszer belülről számított harmadik bolygója. Világszomszédai a Vénus és Mars, melyeket Merkurral és különösen az aszteroidokkal nagyságban messze felülmúl, míg a külső bolygóknak tetemesen mögötte marad. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 435-442. [10195-10207.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Földgömb. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 451-453. [10222-10224.] Földünknek lehető hű mása mindazon körrendszerek előtüntetésével, melyek a pontos irányítást és helymeghatározást lehetővé teszik. Felülete tehát a szárazföldeken és tengereken kívül tartalmazza az equatort, az ezekkel párhuzamos - rendesen 10 foknyi közökben elálló parallellköröket s ezekre merőlegesen az ugyancsak 10 foknyi közökben egymásra következő délköröket. [SRG.]

CHOLNOKY. [CHOLNOKY Jenő]: Földi refrakció. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 455-456. [10230.] A fénysugárnak a különböző sűrűségű levegő-rétegeken való áthaladása közben szenvedett elgörbülése akkor, ha a világító pont maga is a légkörben van, ellentétben a csillagászati refrakcióval, mikor a világító pont a légkörön kívül fekszik. A Földi refrakció előre való meghatározása nagyon bizonytalan dolog, amennyiben az a légkör állapotától, tehát hőmérsékletétől, a légnyomástól, a szél irányától és erősségétől stb. nagyon függ. Baeyer tapasztalatai szerint az évszakok, de a Nap szakaszai szerint is változik, még pedig este és reggel sokkal nagyobb, mint délben. A Földi refrakció folytán mi a tárgyakat valamivel magasabban látjuk, mint a valóságban vannak. Magasságmérésnél a refrakció értékét is számításba kell vennünk. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESKIGETHY Radó]: Földmágnesség. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 460-464. [10237-10243.] A szabadon felfüggesztett mágnestűt irányító erő. Hogy a tű közelítőleg észak felé mutat, azt már Guiot de Provins 1190 körül szerzett költeménye köztudomású dolog gyanánt említi, bár még későbben is az erő székhelyét az ég északi részében, különösen a nagy medve csillagzatában keresték. [SRG.]

Földrajz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 467-473. [10248-10256.] Az a tudomány, amely önállóan vizsgálja a földet. Kutatja kivált a föld fölszínét, még pedig anyagára nézve (föld, víz, levegő, szerves lények), alakjára és azon tényezőkre nézve, amelyek belülről vagy kívülről rája hatva, alakját megváltoztatják. A csillagászati Földrajz tárgya tehát a világtájak szerinti tájékozódás, a föld forgása és keringése, a hold mozgása és a velük kapcsolatos földi jelenségek, meg az időszámítás. [SRG.]

Förster Vilmos, neves csillagász, lásd: Foerster. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 487. [10281.] [SRG.]

H. Á [HELLER Ágoston]: Fraunhofer József, német fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 604. [10466.] Szül. Straubingban 1787. márc. 6. - megh. Münchenben 1826. jún. 7. Fontos csillagászati mérőeszközt szerkesztett, melyet heliométernek nevezett. Ez a készülék az égitestek átmérőjének pontos mérését engedi, azáltal, hogy egy teleszkóp tárgy lencséje két egymáshoz mikrometrikusan eltolható félből áll, melyek által előállított két optikai képet egymással érintkezésbe hozni s ezáltal a képek átmérőjét pontosan meghatározni lehet. [SRG.]

H. Á [HELLER Ágoston]: Fresnel (ejtsd: frenel) János Ágost, francia fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 616. [10490-10491.] Szül. Broglieban Bernay mellett Normandiában 1788. máj. 10., meghalt Ville d’Avrayban Páris mellett 1827. júl. 14-én. Fresnel első tudományos munkája 1814-ből való és az állócsillagok évenkénti aberrációjáról szóló magyarázat javításával foglalkozik. [SRG.]

Frigyes (II.), dán király, III. Keresztély és lauenburgi Dorottya fia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 631. [10518.] Szül. 1534. - megh. 1588-ban. 25 éves korában követte atyját a dán trónon, de előbb engedményeket kellett tennie a nemességnek. Mindenekelőtt lealázta a ditmarsokat, azután 1561-ben megkoronáztatta magát és egyúttal kitért protestáns hitre. Aztán szerencsés háborút folytatott Svédország ellen. 1564-ben öccsének, János hercegnek tetemes birtokokat adományozott Slezvig-Holsteinban, ki azután külön családi ágat is alapított; kárpótlásul Frigyes János nagybátyjának birtokait örökölte. 1570-ben pedig Oldenburg-ra nyert örökösödési igényt. Alatta épültek a kronenborgi és frederiksborgi várak. Pártolta a csillagászatot és Tycho de Brahe is kegyeltjei sorába tartozott. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Fuchs Albert, természettudományi író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 675. [10591.] Szül. Lőcsén 1808. ápr. 8-án. A tanári pályára szánván magát, előbb Pozsonyban teológiát végzett, majd Bécsben csillagászatot és Göttingában mennyiségtant hallgatott. 1837-ben az eperjesi, 1846-ban pedig a pozsonyi líceumban a matematika és fizika tanára lett. 1876-ban nyugalomba lépett. [SRG.]

Futócsillagok lásd: Csillaghullás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 695. [10631.] [SRG.]

Galaxiasz (gör.), a tejut. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 775. [10774.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Galilei Galileo, olasz természettudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 785-787. [10790-10793.] Szül. Pisában 1564. febr. 8. - megh. Arcelri mellett, Toscanában 1642. jan. 8. Kutatásaiban nagy hasznára volt a Lippershey János által feltalált teleszkóp, melyet ő a puszta leírás után megszerkesztett. Ennek segítségével észlelte, hogy a holdat magas hegyek födik, a Plejádokban és az Orionban számos csillagot vett észre, később pedig felfedezte a Jupiter négy holdját. [SRG.]

Galilei-féle távcső lásd: Távcső. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 787. [10793.] [SRG.]

Galle János Gottfried, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 789-790. [10798.] Szül. Pabsthausban, Vittenberga mellett 1812. jún. 9-én. Tanult 1830-1833-ig Berlinben matematikát és természettudományt, majd 1835-ben Encke alatt a berlini csillagda obszervátora és 1851-ben a boroszlói csillagda igazgatója s az asztronómia egyetemi tanára lett. Három üstököst fedezett fel és 1846. szept. 23. megtalálta a Leverrier által elméleti úton felfedezett Neptunust. Számos üstökös és kis bolygó megfigyelését, valamint a Neptunus helymeghatározását, hullócsillag- s meteorológiai kutatásokat is köszönhet neki a tudománya. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Gambey Henrik Prudence, francia mekánikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 811. [10836.] Szül. Troyesban (Aube) 1787. okt. 8. - megh. Párisban 1847. jan. 28. Eleinte a compiegnei és châlonsi mű- és ipariskolában tanított, azután Párisban telepedett le. Leginkább csillagászati mérőeszközeiről volt híres, úgymint az óriási 2 méter átmérőjű fali köreiről, milyenek pl. a párisi, marseillesi, brüsszeli, rio de janeirói stb. csillagdákon levők; nagy passage-csöveket is épített, minők a párisi, a straszburgi, marseillesi, rio de janeiroi, toulousei stb. csillagvizsgálókon láthatók. Híres volt tükrös szextánsairól és teodolitjairól is, melyeket még ma is nagy becsben tartanak, különösen a szextánsokat csekély excentricitásuk miatt. 1837-ben a tud. akadémia tagja lett. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Gauss Károly Frigyes, német matematikus, fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 847-848. [10908-10909.] Szül. Braunschweigban 1777. ápr. 30. - megh. Göttingában 1855. febr. 23. Európai hírnevét a következő eseménynek köszöni: 1801. jan. 1-én Piazzi, olasz csillagász egy nyolcadnagyságú csillagot fedezett fel Palermoban, melyet nemsokára mint bolygót ismertek föl. Miután azonban Piazzi ezen bolygót csak 40 napig figyelhette meg, mielőtt az az esti szürkületbe ért, nem volt elég adata arra, hogy kiszámítván a bolygó pályáját, azt később ismét föltalálhassa.
Gauss bámulatos tehetségének azonban sikerült módszereket találni, melyek segítségével a bolygó pályáját kiszámíthatta. Hogy eredményei helyesek voltak, az kitűnt abból, hogy nemsokára több csillagász ismét megtalálta ezen számítások alapján a Piazzitól fölfedezett bolygót. [SRG.]

Gellért (Szent), eredetileg György. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 886-887. [10976-10977.] Valószínűleg lombard származású (állítólag a Sagredo-) családból, 977-982 közt született. Aszkéta-életet élt, egyúttal azonban a tudományokkal meg a csillagászattal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. [SRG.]

TH-V. [THIRRING Gusztáv]: Gellérthegy (németül Blocksberg). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 887. [10978.] Budapesten a Duna jobb partján emelkedő 224 m. magas hegy, mely bizarr dolomitszikláival, szép ligeteivel, a főváros panorámájának festői hátterét képezi. Mai nevét Szt. Gellért püspökről kapta, kit 1046-ban állítólag innen taszítottak le pogány magyarok a Dunába. Azóta folyton mai nevét viseli s tetején egész a török korig egy kis kápolna állott Szt. Gellért emlékére. Midőn az egyetemet Nagy-Szombatból ismét visszahelyezték Budára, az egyetemmel kapcsolatos csillagvizsgáló intézet számára a Gellérthegyet szemelték ki, de csak 1813-ban József nádor közbenjárására kezdtek a kéttornyú csillagvizsgáló építéséhez, mely 1815. okt. 15-én avattatott fel s mely mai pénz szerint 84 000 frtba került.
A csillagvizsgáló intézet egész 1849-ig folytatta tudományos kutatásait s európai hírre tett szert gazdag felszerelésével. 1849. máj. 4-én azonban a magyar hadak ágyúkkal foglalták el a Gellérthegyet s megkezdték a vár lövetését, honnan záporként hullott viszonzásul a bomba a csillagvizsgáló épületeire, melyekből Montedegói Albert F. segédcsillagász már előbb lehordatta a becsesebb műszereket a Rudas-fürdőbe. A szabadságharc leverése után az osztrák kormány erődöt (az úgynevezett citadellát) emelt a Gellérthegyen, a csillagvizsgáló felállítását benne azonban többé nem engedte meg s a felszerelések azóta az egyetemen vannak elhelyezve. [SRG.]

Gemini, lásd: Ikrek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 889. [10982.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Geminos valószínűleg rodusi születésü csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 889. [10982.] Ki Kr. e. 70 körül élt Rómában és A csillagászat elemei című könyvet írta, mely görög és latin nyelven Petavius Uranologion-jában (Páris 1630.) és a Halma-féle Ptolemaios kiadásban (ugyanott 1819.) jelent meg. Geminos már azon valószínűségről szól, hogy az álló csillagok tőlünk különböző távolságban állanak. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Geocentrikus: (gör.) a Föld középpontjára vonatkozó, különösen pedig mint csillagászati műszó, a Föld középpontjából látott (helyzet). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 906. [11013-11014.] Azon égi testek (a bolygók, az üstökösök, a Nap és különösen a Hold), melyeknek a Földtől való távolsága bolygónk méreteihez képest nem tekinthető végtelen nagynak, melyek tehát mérhető parallaxissal bírnak, a Földön elfoglalt álláspontunk szerint az égbolt más-más helyén látszanak. [SRG.]

Geocentrikus világnézet lásd: Geocentrikus és Bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 906. [11014.] [SRG.]

Geociklikus (gör.), a Földnek a Nap körüli mozgására vonatkozó elemek; távolság, szögletesség; geciklikon, az ezen mozgást feltüntető gépezet. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 906. [11014.] [SRG.]

CHOLNOKY. [CHOLNOY Jenő]: Geodézia (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 906-907. [11015-11016.] Az a tudomány, mely a föld fizikai felülete egyes részei alakjának és méreteinek, vagy az egész föld matematikai felületének meghatározásával foglalkozik. A felső Geodézia tárgyát képezik: az elsőrendű háromszögelés (bázisméréssel); az elsőrendű szintezés (precízió nivellálás); a csillagászati helymeghatározás és a gravitációmérések. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Geofizika (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 908. [11018.] A legszorosabb értelemben véve, a földrajznak exakt, fizikai és matematikai vizsgálódási módszerekkel tárgyalható része. Ily felfogásban elnevezésünk nem teljesen azonos a fizikai földrajz fogalmával, mely inkább a Föld felületének természetrajzi leírását szolgáltatja és Wundt V. szerint is a Geofizika az általánosabb terjedelmű asztrofizikának kiművelésre legalkalmasabb része. Mint önálló tudományágról, mely azonban részleteiben sok helyütt kész szabatos eredmények helyett most is csak a továbbfejlesztésre vonatkozólag útmutatásokat tüntet fel, a Geofizikáról csak a legújabb időben szólhatunk, noha őskezdetei bátran és joggal Hippokratesig és Herodotig vezethetők vissza.
Beosztásában a földdel mint világtesttel foglalkozik, de a leíró csillagászatra szükségképen csak annyire támaszkodik, amennyire ezt bolygónk ismertetése kívánatossá teszi. Midőn vele individuálisan foglalkozik, kutatja alakját és ezen alakkal szerves kapcsolatban levő felületi erőnyilvánulásait. Midőn alakját geometriailag kíméri, a gömbi csillagászatba nyúlik át és midőn ez alakot pontosabban határozza meg, a potenciál elméletet hívja segítségül. A tömegvonzás kapcsán azután eljut a Földnek térbeli mozgásához és azon fontosabb perturbációkhoz is, melyek a Föld belsejének, tömeg- és hőeloszlásnak kutatása, ennek kapcsán vulkánosság és földrengés képezik továbbá fejezetét. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Gergely-féle naptár a XIII. Gergely pápától 1582. a katolikus világban behozott és lassanként a görögkeleti felekezet kivételével a többi keresztény felekezetektől is elfogadott naptár, mely a juliáni naptár szabálya szerint beiktatott szökőnaptöbbletet kiiktatta, azáltal a naptárt rendezte és a jövőre nézve is arról gondoskodott, hogy a juliáni naptár szerinti tulságos szökőnap-beiktatás nem ismétlődjék. Lásd: Naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 937. [11063.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Gerstner Ferenc József, német mérnök. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 956. [11097.] Szül. Komotauban (Csehorsz.) 1756. febr. 23. - megh. Mladiegovban 1832. jún. 25. 1784-ben a prágai csillagászati intézeten segéd-, 1789-ban pedig a prágai egyetemen a felsőbb matematika rendes tanára lett, de ezen állásáról 1823-án lemondott. E mellett tanulmányi főigazgató volt, a prágai politechnikumon a mekánika és hidraulika tanára és Csehország vizépítkezési igazgatója. A kir. cseh tud. akad. tagja. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VII. kötet. Fekbér - Geszt. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 963-965. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Gill Dávid, ang. csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 21. [11148.] Szül. Aberdeenben (Skócia) 1843. jún 12. Eleinte gyakorlatilag foglalkozott csillagászattannal; 1868-ban atyja házában állított magának csillagvizsgálót; 1872-ben Lindsey lord megbízásából Dun-Echtben, Aberdeen mellett csillagvizsgálót állított fel, melynek igazgatója lett. Ez állásában vezetett 1874-ben egy Mauritiusba menő expedíciót, hogy heliométerrel eszközölt mérések segélyével a nap parallaxisait határozza meg. 1876-ban Ascension szigetre szervezett expedíciót, hogy a heliométerrel tett megfigyelések segítségével a Mars parallaxisait határozza meg. 1879-ben a Jóreménység-fokon lévő csillagvizsgáló intézet igazgatójává nevezték ki. [SRG.]

S. J. [SIMONYI Jenő]: Glaser Eduard, osztrák utazó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 49. [11199-11200.] Szül. Deutsch-Rustban (Csehország) 1855. márc. 15. Tanulmányai végeztével 1878-ban a bécsi csillagászati intézetnél kapott alkalmazást s ez alatt a keleti akadémián a keleti nyelveket tanulta. Suhagban (Felső-Egyiptom) 1882. május havában egy teljes napfogyatkozást figyelt meg. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Gnomon (gör.), annyi mint mutató. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 70-71. [11242.] A legrégibb csillagászati műszer és tulajdonképen csak egy, vízszintes síkon függélyesen felállított hegyes végű bot, melynek árnyékával úgy a déllőt állapították meg, valamint az árnyék hosszaságából a Nap magasságát, a solstitiumokat és az ekliptika ferdeségét határozták meg. Állítólag a khínainak már Yao császár idejében (Kr. e. XXIII. sz.) ismerték a Gnomont; a khaldeusok Kr. e. 850. a görögök Kr. e. 585-ben használták. Az árnyék végének elmosódottsága folytán a Gnomon végére gombot, vagy korongot tettek, de csak újabb időből származik az a formája, hogy a végén kis nyílást csináltak és ennek képét sötét helyen fogták fel. [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Gothard Jenő (herényi) csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 128. [11353.] Szül. Herényben (Vas vm.) 1857. máj. 31. 1881-ben a külföldi utazásain és Ó-Gyallán szerzett tapasztalatai alapján Herényben csillagászati obszervatóriumot épített s azóta a csillagok, főleg az üstökösök spektroszkópiai vizsgálataival s tudományos fotográfiával foglalkozik. Fotográfiai úton egy 14. nagyságú csillagot fedezett fel a Lyra ködgyűrűjében, neki sikerült először a hulló csillagokat uszályukkal együtt fotografálni. Royal Astronomical Society-nek 1883 óta, a magy. tud. akadémiának 1890-től levelező tagja. [SRG.]

Gothard Sándor, mezőgazdasági szakíró. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 128. [11353.] Az előbbinek öccse, szül. Herényben 1859. febr. 6. nagy kedvvel foglalkozott a csillagászattal. Jupiter és Marsról írt megfigyeléseit magyar nyelven a magy. tud. akadémia, angol nyelven pedig a Royal Astronomical Society adta ki, mely utóbb őt ezért tagjává választotta. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Gould (ejtsd: gúld), Benjamin Apthorp, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 135. [11365.] Szül. Bostonban 1824. szept. 27. 1844 óta Gauss tanítványa, azután Schumacher és Petersen assziszetnse. Hazájába visszatérve, az Egyesült-Államok partfelmérésénél talált alkalmazást, majd 1856-ban átvette a Dudley csillagda igazgatóságát Albanyban, és 1870-ben az argentíniai új cordovai obszervatórium vezetését, honnan 1885-ben visszatért az Egyesült-Államokba. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Göncöl-szekere két csillagkép az északi féltekén, a nagy Göncöl (Ursa major) 120-207 fok rektaszcenzió és 37-72 fok deklináció közt. Heis szerint 227 még szabad szemmel látható csillagból áll, melyek közül a 7 legszembetűnőbb képezi magát a Göncöl-szekerét; 6 másodrendű és 1 harmadrendű áll együtt olyformán, hogy 4 csillag a szekér testét, 3 pedig a rúdját képezi. A rúd utolsó csillagja Benetnas, a középső a Mizar, mely tőle 11 3/4’-nyire távol levő Alkorral kettős csillagot alkot, a rúd kocsifelüli csillaga Alioth, a legutolsó csillag a Dubhe. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 150. [11394.] [SRG.]

KATONA [KATONA Lajos]: Göncölt a magyar alföldön, tüzetesebben Szeged környékén és a Temesközben Döncöl-, Döncör- és Döncőnek is ejtik. A Nagy- és Kis-Göncöl megkülönböztetés mellett ritkábban ugyan, de előfordul a magyarországi és törökországi Göncölt is, amelyek közül amaz az Ursa major, emez az Ursa minor. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 150. [11394.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Graham György, angol mekanikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 243. [11545.] Szül. Horsgillsben (Cumberland) 1675. - megh. Londonban 1751. nov. 20. Graham órás és mekanikus volt és később az órások céhének Master of the Court-ja Londonban. A híres Tompion órásnál tanult, ki az első zsebórát készítette a Hooke-féle rugóval. Tompion Graham-t egészen magához vette és fiaként tartotta. Graham igen ügyesen készített különösen mérőeszközöket, és ezekkel kiválóan a greenwichi csillagdát látta el. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Gravesande (tulajdonképen Storm van s’G.) Vilmos Jakab, németalföldi filozófus és matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 262. [11584.] Szül. Herzogenbuschban 1688. szept. 27. - megh. Lejdában 1742. febr. 28. Lejdában a csillagászat és matematika tanára lett, 1734-től kezdve pedig még a filozófia tanítását is ő végezte az ottani egyetemen. [SRG.]

TANGL. [TANGL Harald]: Gravitáció. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 262-263. [11585-11586.] Az égi testek is vonzó erőket gyakorolnak egymásra; tényleg a bolygórendszerünk mozgását ez észlelésekkel teljesen megegyezőleg írhatjuk le azon törvénnyel, hogy azok egymásra a távolság négyzetével fordítva arányos vonzó erőt gyakorolnak. Amennyiben pedig a nap tömege mellett az egyes bolygók tömege igen kicsiny, a bolygóknak egymásra gyakorolt vonzó erejét első közelítésben elhanyagolhatjuk s a bolygók mozgását amaz egyetlen kijelentéssel írhatjuk le, hogy a nap reájuk a távolság négyzetével fordítva arányos vonzó erőt gyakorol; eme kijelentés a Kepler három tapasztalati törvényével teljesen azonos, tehát ez észleléssel teljesen megegyező eredményre vezet. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Greenwich (ejtsd: grinics). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 269. [11599.] Város Kent angol grófságban, London mellett, amellyel egybe van építve, 5 km.-nyire a London-bridgetől, a Themse jobb partján, több vasúti vonal mellett. Greenwich ismeretes főképen 1676-ban alapított csillagvizsgálójáról (The Royal Observatory), amelynél Flamsteed, Halley, Bradley stb. híres csillagászok működtek, amely kitűnően van fölszerelve, s az admiralitás felügyelete alatt áll; kitűnő kiadványa: a Nautical Almanac és egyéb csillagászati jelentések. Kupolájában megy át a fő délkör, illetőleg a földrajzi hosszúságot azon ponttól számítják, ahol az obszervatórium delet mutató messzelátója áll. [SRG.]

M. S. [MIKA Sándor]: Gregoras Nikeforosz, bizanci történetró. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 271. [11601.] Szül. Herakleiában, Pontuszban 1295. - megh. 1360-ban. 1322 óta Andronikus császár udvarában élt, különböző diplomáciai szolgálatot teljesített s később kronológiát és csillagászatot tanított. A Palamas által keltett mozgalomban, mint a palamiták ellensége vett részt s Kallistos patriárka eretnek tantételei miatt kolostorba záratta. [SRG.]

Grubb Howard, sir, angol mekanikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 307. [11671.] Szül. Dublinben 1844-ben. Atyjának, Grubb Tamásnak mekanikai műhelye volt, amelybe a dublini Trinity College-ben végzett tanulmányai után Grubb is belépett. Az ő közreműködése mellett aztán az üzlet nagyon fellendült. Apjával együtt készítette a melbournei csillagvizsgáló tükör-távcsövét; legnevezetesebb műve a bécsi csillagvizsgáló számára készített 27 hüvelyknyi refraktora volt. Azonkívül számos kisebb efféle készülék került ki műhelyéből. 1887-ben lovaggá emelték. [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Zsigmond]: Gruber Lajos, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 308. [11673.] Szül. Pécsett 1851. máj. 12. - megh. Budapesten 1888. nov. 15. A gimnáziumot Nagyváradon és Budán végezte, 1870-ben került a bécsi egyetemre, hol mennyiségtant és csillagászatot hallgatott. 1875-ben a magyar közoktatási minisztérium ösztöndíjjal Lipcsébe küldte, hol Bruhns alatt folytatta csillagászati tanulmányait. Innen mint obszervátor került a hamburgi tengerészeti csillagdához. [SRG.]

Gruithuisen (ejtsd: hrájthájzen) Paulai Ferenc, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 309. [11675.] Szül. a lech-menti Haltenberg kastélyban 1774. márc. 19. - megh. Münchenben 1852. jún. 21. Eleinte mint tábori sebész szolgált az osztrák hadseregben, azután 1801 óta Landshuton bölcsészetet és orvostant hallgatott, 1818-ban a fizika tanára lett Hofwylben, majd a természettan tanára Münchenben és 1826-ban ugyanott az asztronómia tanára. Holdmegfigyelései, melyek állítólag a holdlakók biztos nyomaira vezettek, óriási feltűnést keltettek. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Gylden (ejtsd: jül-) Hugó János Ágost, svéd csillagász, szül. Helsingforsban 1841. máj. 29., működött a pulkowai csillagdán, honnan 1871-ben mint a stockholmi csillagvizsgáló igazgatója távozott. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 370. [11794.] [SRG.]

FIAL. [FIALOWSKi Lajos]: Haberle Károly Konstantin Keresztély, német meteorológus, mineralógus és hazánkra nézve botanikus, szül. Erfurtban 1764. febr. 11. - megh. Pesten 1832. júl. 1., 1813-ban Pesten mint magántudós telepedett le. Télen Pasquichnál csillagászatot hallgatott, a nyarat pedig jobbadán Podmanczkynél Aszódon töltötte. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 485. [12001-12002.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Háborgatások (perturbatio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 486-487. [12004-12005.] Ha a Nap körül egyetlenegy bolygó keringene, akkor erre nézve a Kepler-féle törvények szigoruan állanának. A többi bolygó a tömegvonzás általánossága és kölcsönössége folytán az egyszerű mozgásoktól eltéréseket hoz létre, melyeket - anélkül, hogy e névvel valamelyes szabályellenességet akarnánk jellemezni - Háborgatásoknak nevezünk. [SRG.]

KAT. [KATONA Lajos]: Hadak utja. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 493. [12015.] Lugossynak Ipolynál (Magyar Myth. 581.) feljegyzett adata szerint a székelyeknél a Tejút csillagképnek egy Csaba-mondához fűződő neve. A monda szerint a Hadak útja úgy keletkezett az égen, hogy a Csaba hunn népéből származott székelyek idegen szomszédaiktól irtó háborúval megtámadtatván, az égből segítségükre kelő őseiket, az elköltözött hunn vitézek lelkeit látták leszállni s mellettük hadakozni. Ez égi szellemek segédcsapatainak lópatkói hagyták a mennybolton azt a halvány fénysávot, amelyet különben a legtöbb néphez hasonlóan a magyar is Tejút-nak nevez legáltalánosabban. [SRG.]

Hajnal, a nap keltének körülbelüli ideje, továbbá az ekkor a keleti égen lejátszódó események öszege, melyek általában véve az alkonyatkor (lásd ott) ismétlődve s összefoglalva a szürkület elméletében tárgyalandók, lásd: Szürkület. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 529. [12090.] [SRG.]

Hajnalcsillag lásd: Esthajnalcsillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 530. [12091.] [SRG.]

F-Y [FERENCZY Béla]: Hajózástan (ném. Nautik; ol. nautica; ang. navigation). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 555. [12135-12136.] Azon tudomány, mely a hajónak a tengereken való pontos meghatározását tanítja. A Hajózástan két részre oszlik, a földi vagy geográfiai és az asztronómiai vagy csillagászati Hajózástanra. Az asztronómiai Hajózástan az égboltozaton látható égi testeknek ismeretét foglalja magába, melyeknek megfigyelése alapján határoztatik meg a hajó helye, az egyes műszereknek hibái, az áramlatoknak elterelő minősége.
A számítások a gömbháromszögtannak alaptételei szerint történnek, következtetésekkel az asztronómia tanaira. Eszközei: a kronométer, tükörműszerek és a tetőpontszögi iránytű, melyekhez mint segédeszközt a logaritmus, trigonometriai és asztronómiai jellegű nautikai táblázatok is számítandók. Mindkét Hajózástannak főfeladatát azon pont szélességének és hosszúságának meghatározása képezi, amelyen a hajó a megfigyelések pillanatában áll. [SRG.]

Hajszálkereszt (bány.), a mérnöki és csillagászati műszerek messzelátójában egymást merőlegesen keresztező pókszálak, vagy újabban üvegre vésett vonalak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 556. [12137.] [SRG.]

Hall Asaph, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 589. [12195.] Szül. Goshenben (Connecticutban) 1829. okt. 15-én. Ács volt, de 1853-ban matematikát kezdett tanulni, aztán a new-yorki Michigan-egyetemre kerülve, a csillagászatra adta magát s öt éven át a Harvard College csillagvizsgálójában tanuló, majd asszisztens volt. 1862-ben a washingtoni tengerészeti csillagvizsgáló segédjévé, 1863-ban a s.-navyi egyetem matematika tanárává és a tengerészeti csillagvizsgáló asztronómusává nevezték ki. Ő fedezte fel a Mars két holdját 1877-ben. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Halley (ejtsd: helle) Edmund, angol matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 596. [12207.] Szül. Haggerstonban (London mellett) 1656. okt. 29. - megh. 1742. jan. 14. Húsz éves korában kormánya költségére Szt. Ilonára utazik, hol a déli ég csillagjait figyeli. Ez utazás eredménye a Catalogus stellarum australium (London 1679.), mely Halleyt a Royal Society tagjává tette. 1713-ban a Royal Society titkára s 1720-ban Hamsteed halála után a greenwichi csillagvizsgáló royal astronomer-je lett. A Napnak Vénus-átvonulási megfigyeléseken alapuló, ma is használatos parallaxis-meghatározási módszerét ő találta fel egy 1677-ben Szt. Ilona szigetén megfigyelt Merkur-átvonulás alkalmával. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Halley-féle periodus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 596. [12207.] 1. Halley-féle első mágneses térkép isogonáiból szerzője azon excentrikus elméletet olvasta ki, hogy a Föld belsejében szabadon forgó magnak a kéreghez való különböző állása okozza a mágneses variációkat. Steinhäuser fizikus szerint ez alapon a mágneses elemek teljes periódusa 440 év, mely számot a Halley nevével szokás illetni. 2. A Halley-féle üstökös keringési ideje, mely a legújabb számítások szerint 76 év 135 napot tesz ki. Az üstökös periódusát Halley az 1682-iki és 1607-iki Kepler által megfigyelt üstökösök pályaelemeinek azonosságából következtette s ez alapon az üstökös megjelenését már az 1531., 1456., sőt még korábbi évek följegyzéseiből kimutathatta, úgy hogy nem habozott következő visszatérését 1758-ra megjövendölni, mi fényesen be is ütött. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hamilton Vilmos Rowan, angol matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 616. [12246.] Szül. Dublinban 1805. - megh. 1865. szept. 2. A dunsinki obszervatóriumon, a dublini egyetemen a csillagászat tanára és Írország Royal Astronomer-ja volt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hansen Péter András, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 662. [12325-12326.] Szül. Tondernben (Slezvig hercegségben) 1795. dec. 8. - megh. 1874. márc. 28. 1821-től kezdve Schumacher segéde volt Altonában, 1825-ben pedig a Gotha melletti Seeberg csillagvizsgáló intézetének lett igazgatója. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hansteen Krisztofer, norvég csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 663. [12327.] Szül. Kristianiában 1784. szept. 20. - megh. Kopenhágában 1873-ban. Jogi, később pedig matematikai tanulmányokat végzett. Tanító volt Frederiksborgban, később a kristianiai egyetemen tanár lett. Ezenkívül a tüzér-és mérnökiskolán is tartott felolvasásokat. Hansteen vezetése alatt épült a kristianiai csillagvizsgáló, melynek később igazgatója volt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Harding Károly Lajos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 679. [12357.] Szül. Lauenburgban 1765. szept. 29. - megh. Göttingában 1834. aug. 31. Előbb teológiai tanulmányokat végzett. Mint házi tanító a csillagászatban tanúsított tevékenységéről nevezetes Schröterhez jutott Lilienthalba. Ezután a csillagászati tanulmányokra fordította figyelmét és 1800-1805-ig mint inspektor működött Schröter csillagászati obszervatóriumán. [SRG.]

FRANCISCY.: Három király. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 702. [12399.] E néven tisztelik a keresztény egyházak azokat a férfiakat, kik Máté 2. 1-12. szerint egy csillag által vezéreltetve keletről Judeába jöttek, hogy a zsidók újszülött királyának hódolatukat bemutassák. Először Jeruzsálemben tudakozódtak utána, ahonnét Heródes király Bethlehembe utasította őket. Itt meglelvén a gyermeket, aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak neki. Neveiket az evangéliom nem jegyezte fel, azt sem, hogy hányan voltak, és honnét jöttek. Általános szóval mágusoknak nevezi őket, ami oly tudósokat jelent, kik különösen a természet titkainak kutatásával és csillagászattal foglalkoztak.
Régi hagyomány szerint hárman voltak, s Beda (Venerabilis) VIII. sz.-beli író neveiket is említi: Gáspár, Melchior, Balthasar. A szír forrásokban az egyik közülök Gudophorhemnek neveztetik, s ezt a nevet azonosítják Goudophares-sel, a pártusok hatalmas királyával, akit a Legenda szerint Szt. Tamás apostol keresztelt volna meg. A tartományra nézve, ahonnan jöttek, nem egyeznek meg a tudósok. Általában az Eufrat közelébe eső tájakat, Arábiát, Persiát, gondolják. Emléköket jan. 6. ünnepli az egyház. Lásd: Epifánia és Vízkereszt. [SRG.]

Három király csillaga, e néven ismeretes az a csillag, mely Máté 2. 2-9, elbeszélése szerint, a napkeleti bölcseket (mágusokat) Bethlehembe vezérelte. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 702. [12399.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Háromszög (asztron.) In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 708. [12408.] 1. északi (Triangulum boreale), már Aratos és Eudoxus által említett csillagzat, 1 ó. 10 p. - 2. ó. 30 p. rektaszcenzió és 25 fok - 38 fok északi deklináció között, melyet különösen egy harmadrendű s két negyedrendű csillag képez. Szicília szigetét jelképezi. - 2. Déli Háromszög (Triangulum australe). Bayer János által 1603-ban behozott csillagkép 15 ó. - 17 ó. rektaszcenzió és 57 fok - 70 fok déli deklináció között, melyet egy 2-3-adrendű s két 4-edrendű csillag alkot. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Három test problémája három anyagi, egymást a Newton-féle törvény értelmében kölcsönösen vonzó pontból álló mekanikai rendszer (a Nap és két bolygó tömegközéppontja) szabatos mozgási viszonyainak kutatása. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 710. [12411.] [SRG.]

Hattyu (lat. cygnus), csillagkép az északi égbolton, a tejútban, 237 fok s 329 fok ascensio recta, 29 fok 6’ s 59 fok 19’ északi elhajlás közt, mely állítólag 197 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 755. [12496.] [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. VIII. kötet. Gesztely - Hegyvám. Budapest, 1894. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 817-819. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1894. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 5. 1894. jan. 15. 1.(49.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós tiszteleti-, Gothard Jenő levelező tag. [SRG.]

NÉMETHY Géza: Szövegkritikai adalékok Firmicus Maternus astrológiájához. = Akadémiai Értesítő 5. 1894. dec. 15. 12. füz. pp. 706-712. Kivonat az 1894. nov. 5-én tartott akadémiai székfoglalójából. Julius Firmicus Maternus szicíliai származású matematikus és asztrológus az ókorban élt, a 300-as évek elején. A 337 és 354 közötti időszakban kézikönyvet írt a csillagjóslásról Matheseos libri VIII. cím alatt. A cikk a mű keletkezését, a fennmaradt példányok sorsát és későbbi kiadásait elemzi - az ókori csillagászati ismeretekhez kapcsolódva. [KSZ.]

Csillagvizsgáló a Jungfrau csúcsán. = Földrajzi Közlemények 22. 1894. 5. füz. p. 333. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1893-ik évben. Vidéki rendes tagok. = Földtani Közlemények 24. 1894. jan-márc. 1-3. füz. p. 58. Gothárd Jenő (!). [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1894-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 24. 1894. nov-dec. 11-12. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: A Föld első napjai. 1. rész. = Fővárosi Lapok 31. 1894. máj. 9. 128. sz. pp. 1105-1106. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A Föld első napjai. 2. rész. = Fővárosi Lapok 31. 1894. máj. 10. 129. sz. pp. 1114-1115. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A Föld első napjai. 3. rész. = Fővárosi Lapok 31. 1894. máj. 11. 130. sz. p. 1121. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A Föld első napjai. 4. rész. = Fővárosi Lapok 31. 1894. máj. 12. 131. sz. pp. 1128-1129. Ford. Feleki József. [ZSE.]

Csillagászati adalékok. = Fővárosi Lapok 31. 1894. máj. 27. 145. sz. pp. 1255-1256. Ford. F. J. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Newton elődei (Plutarch és Dante pokla). = Fővárosi Lapok 31. 1894. jún. 24. 173. sz. pp. 1495-1496. [ZSE.]

F. J.: Hulló csillagok. = Fővárosi Lapok 31. 1894. júl. 29. 208. sz. pp. 1551-1552. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A Nap és lángjai. = Fővárosi Lapok 31. 1894. aug. 4. 214. sz. pp. 1834-1835. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Léghajózási emlékek. = Fővárosi Lapok 31. 1894. okt. 7. 277. sz. pp. 2384-2385. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Hogyan mérték meg a Földet. = Fővárosi Lapok 31. 1894. nov. 11. 312. sz. pp. 2689-2690. [ZSE.]

F. J.: A kínaiak csillagászatáról. = Fővárosi Lapok 31. 1894. nov. 18. 319. sz. p. 2750. [ZSE.]

KOZICS László: A naptestről. Ujabb megfigyelések nyomán. = Katholikus Szemle 8. 1894. 5. sz. pp. 713-741. [ZSE.]

Mikor a Flammarion "Urániá"-ját, magyarra leforditva, terjesztgették. = Magyar Sion Uj sorozat VIII. évi folyam (Kezdettől XXXII. évi folyam.) 1894. 5. füz. pp. 397-398. "...egy recensensünk megmutatta t. publikumnak, hogy micsoda tendencziák lappanganak abban. Most megest egy új műve van az ügyesen iró, de az igazi nagy tudósok előtt tekintély nélkül szükölködő Flammarionnak, melynek czime: "A világ vége". Nosza hamar ennek is akadt forditója; pedig senki ne higgye, hogy ebben a könyvben igazi tudomány van letéve, dehogy!" Vegyes közlemények. [SRG.]

A Wembley-torony Londonban. = Magyar Sion Uj sorozat VIII. évi folyam (Kezdettől XXXII. évi folyam.) 1894. 8. füz. p. 636. "A torony tetején obszervatórium...talál majd helyet." Vegyes közlemények. [SRG.]

Változások a holdon. = Magyar Szemle 6. 1894. júl. 8. 27. sz. első belső borító. "Legujabban, ez évi május 12-én, a Cassini-holdtájon fedeztek föl érdekes dolgokat." Vegyesek. [SRG.]

A Mars bolygó ez év októberében csak 64 millió kilométernyire lesz a földtől. = Magyar Szemle 6. 1894. aug. 19. 33. sz. első belső borító. Vegyesek. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Ostwald’s Klassiker der exacten Wissenschaften. = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. 2. füz. pp. 72-76. Könyvismertetések. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Az észak-amerikai obszervatóriumokról. = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. 3. füz. pp. 139-148. Előadások. 1893 nyarán meglátogatta a washingtoni U. S. Naval Observatory-t, a washingtoni jezsuiták kis csillagvizsgálóját, Washintonban Langley magánobszervatóriumát, a californiai hegyekben fekvő Lick-Observatóriumot, és Bostonban a Harvard egyetem csillagvizsgálóját. Előadatott a Mathematikai és Physikai Társulat 1894. febr. 1-i rendes ülésén. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A fogyatkozások graphikus meghatározása. (Első közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. 4. füz. pp. 149-155. Holdfogyatkozások. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A fogyatkozások graphikus meghatározása. (Második és befejező közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. 5. füz. pp. 215-223. Napfogyatkozások. [ZSE.]

  SEMSEY Emil: Szivárvány novemberben. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. jan. 293. füz. p. 49. Ponoron 1893. nov. 18-án kettős szivárvány. Levélszekrény. Tudósítások. (5.) [SRG.]

KRAUSZ Arthur: Holdszivárvány. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. jan. 293. füz. pp. 49-50. Visegrádon 1893. nov. 20-án. Levélszekrény. Tudósítások. (6.) [SRG.]

SZÖLGYÉMY Antal: [Szivárvány.] = Természettudományi Közlöny 26. 1894. jan. 293. füz. p. 50. Esztergomban 1893. dec. 22-én. Levélszekrény. Tudósítások. (8.) [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. jan. 293. füz. pp. 51-54. 1894. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LENGYEL Béla: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. febr. 294. füz. p. 90. Gothard Jenő az időmérésről értekezett. Közgyülés 1894. jan. 17-ikén. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. febr. 294. füz. pp. 108-110. 1894. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (10.) = Természettudományi Közlöny 26. 1894. márc. 295. füz. p. 160. V. J. kérdése a Sarkcsillag deleléséről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (26.) = Természettudományi Közlöny 26. 1894. márc. 295. füz. p. 162. O. B. 1893. dec. 28-án este Temesvárnál három pirosas felvillanást látott az égen. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. márc. 295. füz. pp. 163-166. 1894. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KOSSUTH Lajos: A csillagok színváltozásáról. - Levél Mednyánszky Sándorhoz. - = Természettudományi Közlöny 26. 1894. ápr. 296. füz. pp. 174-179. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (10.) = Természettudományi Közlöny 26. 1894. ápr. 296. füz. pp. 236-237. K. R. [Kövesligethy Radó] válasza a Sarkcsillag deleléséről. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. ápr. 296. füz. p. 238. 1894. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. máj. 297. füz. p. 294. 1894. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. jún. 298. füz. p. 350. 1894. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  L. V. [LEICHTER V.]: A Hold levegőhiánya. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. júl. 299. füz. pp. 391-392. Sir Robert Bale nézete. Apró közlemények. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. júl. 299. füz. p. 398. 1894. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (63.) = Természettudományi Közlöny 26. 1894. aug. 300. füz. pp. 440-441. U. I. kérdése, van-e a Holdnak hatása az időjárásra? [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (63.) = Természettudományi Közlöny 26. 1894. aug. 300. füz. pp. 442. H. Á. [Heller Ágost] válasza, nincs a Holdnak hatása az időjárásra. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. aug. 300. füz. p. 446. 1894. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  A magyar orvosok és természetvizsgálók huszonhetedik vándorgyülésüket f. évi julius 2-6-ik napjain tartották. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. szept. 301. füz. pp. 486-491. Lakits Ferenc beszámolt a központi választmány üléséről. p. 487.; Előadást tartott a tudományos estélyen "A szerves élet lehetőségéről a Földön kívül" címmel. p. 490. Gotthárd(!) Jenő szívességéből a herényi csillagvizsgálóban készült képeket vetítette. p. 490. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. szept. 301. füz. p. 502. 1894. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  BÓBITA Endre: A gömbvillámokról. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. okt. 302. füz. pp. 527-534. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. okt. 302. füz. p. 558. 1894. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  BÓBITA Endre: Augusztusi csillaghullás. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. nov. 303. füz. pp. 604-605. Kassán, perseida meteorraj 1894. aug. 6-9-én. Tűzgömb 1894. aug. 6-án. Levélszekrény. Tudósítások. (22). [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. nov. 303. füz. p. 614. 1894. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  [LENGYEL István]: 1893-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. dec. 304. füz. p. 639., 641. Czógler Alajos (1853. dec. 23. - 1893. nov. 2.); Steinheil Adolf (1892. nov. 4. 62 évesen.); Wolf Rudolf (1816? - 1893. dec. 6.). [SRG.]

  H. Á. [HELLER Ágost]: Esetleg tűzgolyó volt Temesváron. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. dec. 304. füz. p. 651. Levélszekrény. Feleletek. (26.) p. 162. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. dec. 304. füz. p. 654. 1894. dec. 15. - 1895. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KOHÁNYI Gyula: A geográfiái szélesség változandósága. = Természettudományi Közlöny 26. 1894. jun. - aug. 3-4. (29-30.) pótfüz. pp. 127-133. "...Sok csillagászati és geodéziai munkánál számításba kell vennünk e szélesség-változásokat. Szükséges tehát, hogy e változásokat úgy határozzuk meg, hogy az egész Földre érvényes szélesség-változási táblákat állíthassunk össze.
Ehhez nagy kiterjedésű csillagászati közreműködés szükséges. Legalább három oly állomást kell a Földön választani, melyek hosszkülönbsége körülbelül 120 fok és szélességre nézve egy fél ívperczig (kb. 1000 m.) ugyanazon parallelkörön feküsznek. Ez állomásokon folytatólagos szélesség-megfigyeléseket kell végezni ugyanazon csillagok segélyével. [...] Midőn e közleményt a magyar olvasó közönségnek bemutatjuk, felhívjuk a Magyarországon működő csillagászati obszervatoriumokat, hogy - esetleg a katonai földrajzi intézetekkel vállvetve - kíséreljék meg hazánkban is megállapítani e változásokat, hogy legyen csillagászati tevékenység, melyben hazánk is részt vesz, hogy osztozhassék az eredmény dicsőségében!" [HAI.]

WONASZEK A. Antal: Napfogyatkozások a jupiteren. Kis-Kartal, 1894. febr. 17. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. febr. 25. 8. sz. p. 126. "Csillagászok előtt gyakorisága miatt nem rendkívüli, de minden esetre igen érdekes jelenség egy napfogyatkozás a Jupiter bolygón... Ilyen tünemény folyt le február 16-17-ike közötti derült éjjelen, s bár a mi Holdunk erős fénye sokat elvett a jelenség teljességéből, mégis eléggé tiszta vázlatokat készíthettünk róla. Az említett napon lefolyt tünemény különben kiválik a hasonló esetek közül, a mennyiben egymás után két Napfogyatkozás történt a Jupiteren, vagyis két Holdja vonult el egymás után a korongja előtt, még pedig a hozzá legközelebb valók.
A báró Podmaniczky Géza kis-kartali observatoriumának 7"-os refractorával 200 szoros nagyítás mellett igen tisztán volt megfigyelhető a tünemény... A mellékelt A. ábra a Jupiter I-ső holdját mutatja, a mint a bolygó korongján mint árnyék lép be az egyik sávoly fölött; a B. ábrán a tünemény későbbi folyamában látható, mikor már a korong túlsó széléhez ér s kilépni készül. Igen szembetűnő még a sávoly előnyomulása is a Jupiter tengely forgása folytán. [HAI.]

A Világ vége. Flammarion új könyvéből. 1. közlemény. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. ápr. 22. 16. sz. pp. 263-265. "A csillagászat kitűnő franczia népszerűsítőjének, Flammarionnak "Fin du monde" czímű nagy figyelmet keltett könyve közelebb a franczia kiadással egyenlő magyar kiadásban is meg fog jelenni. ...A könyv, mely nemcsak mint a tudományos alapon nyugvó képzelet egyik ragyogó munkája, hanem mint ismeretterjesztő, hasznos mű is kiváló becsű, a XXV. századból ragad ki egy képzeletbeli nagy égi eseményt.
Egy óriási üstökös közeledik a Föld felé... a megfigyelések az egész világ figyelmét az üstökösre irányozzák, s alkalmat adnak Flammarionnak is, hogy az üstökösök mivoltát beható, de igen érdekes módon tárgyalja. E fejezet a szép könyvnek úgyszólván legtanulságosabb része. Itt közöljük..." Képek Flammarion "A világ vége" czímű új művének az üstökösökről szóló fejezetéből. A Lausanneban Chéseaux által 1744-ben lerajzolt üstökös. Az 1861. évi üstökös feje. Az 1811. évi üstökös. (p. 266.) [HAI.]

A Világ vége. Flammarion új könyvéből. 2. közlemény. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. máj. 6. 18. sz. pp. 297-299. "Flammarion könyvének második része a jövő korszakainak, 10 millió évre terjedő fejlődésnek és a beálló hanyatlásnak van szánva... A viz csakugyan megcsappan a légkörben s beszívódik a Földbe, a minek a földgömb kihűlése és évezredek folytán örökös fagy lesz a következménye. Érdekes, hogy Flammarion is ugyanazon végét jósolja a világnak, a mit a mi Madáchunk, sőt mintha Ádám és Eva gondolatát is egyenesen tőle vette volna át..." [HAI.]

A legnagyobb csillagvizsgáló-intézet... = Vasárnapi Ujság 41. 1894. máj. 6. 18. sz. p. 299. "eddig a Lick-féle volt Kaliforniában. Most a chicagói egyetem építtet még nagyobbat, de nem a városban, melynek zaja kárára volna, hanem Wisconsin államban a Geneva tó mellett. Az intézet főteleskopja lencséjének átmérője 40 hüvelyk lesz, 4 hüvelykkel nagyobb, mint a Lick-féle." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Gül.: Csillagos éjszakán. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. jun. 24. 25. sz. p. 410. "Csillagászati" vers. [HAI.]

A tejút fényképe. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. jul. 15. 28. sz. p. 464. "...melyet Barnard csillagász készített, igen érdekes ujdonságokat mutat. Láthatjuk belőle, hogy a tejút épen nem egyenlően húzódik végig az égboltozaton. Felhő alakja némely helyen aránylag nagy csillagokból áll, más helyen csillogó homokszemcsékből. Ezt a különbséget nemcsak a távolságkülönbsége okozza, mert Barnard megjegyzi, hogy némely helyeken tényleg kis csillagok fordulnak elő. Mindenütt vannak továbbá a csillagokon kivül óriási mennyiségű ködök, valószínűleg uj világrendszernek képződésére való anyagok, melyekben csaknem rendszeresen találhatók világosabb csillagok, mintegy keletkező napok. így Barnard műve a Kunz (! Kant) - Laplace elméletnek bizonyítéka is." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

TÓTH Mike S. J.: A kalocsai observatorium. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. jul. 29. 30. sz. pp. 497-499. "A kalocsai főgymnázium és nevelőintézet csillagászati observatoriummal is bir, mely létét, fölszerelését és egész megállapítását a fenkölt szellemű boldogult Haynald Lajos bíboros érseknek köszöni..." Az observatorium helyiségei. Főbb eszközök. Munkálatok. [HAI.]

WONASZEK A. Antal: A Nap. Kis-kartali observatorium, 1894. jul. 22. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. aug. 5. 31. sz. pp. 511-512. Napmegfigyelés 1889. szept. 6. - 1894. jún. 24. között. [SRG.]

Mi történik tőlünk 58 millió kilométernyire ? = Vasárnapi Ujság 41. 1894. aug. 19. 33. sz. pp. 549-550. "A csillagászokat ismét a Mars bolygó foglalkoztatja, melynek éghajlata olyan, mint földünké, s melyről vitatják is, hogy élőlények lakják. Már 1879-ben Schiaparelli milanói tanár a Mars területén párhuzamos, rendszeres vonalakat fedezett föl. Fiammarion a Marsról, mint emberlakta bolygóról beszél, s fölmerült a terv, hogy nagy tüzjelekkel érintkezzünk a Marssal, bizonyosan viszonozni fogják, ha csakugyan emberek élnek ott, és szintén feltalálták a messzelátót. És íme július 28-án Javelle nizzai csillagász észrevette, hogy a Mars felületén óriási terület lángokban áll.
Közölte észleteit a kiéli központi observatoriummal, a mely Kruegert bízta meg azzal, hogy Javalle fölfedezését tanulmányozza. Dr. Krueger megerősítette kartársának az állítását és a világ összes csillagvizsgálóit telegrammok útján értesítette a fölfedezésről. Azóta a lángokban álló terület egyre nagyobbodik és a csudálkozó csillagászok hiába akarják megtudni ennek az óriás, titokzatos fényességnek a valódi okát. Valami roppant vulkán-kitörés, óriási erdőégés, vagy talán a földi emberek számára adott jel? Nemrégen egy gazdag hölgy igen tekintélyes összeget hagyományozott a párisi tudományos akadémiának. Ezt a hagyományt az a merész és zseniális csillagász fogja megkapni, a ki a Mars-lakókat érintkezésbe hozza majd velünk." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A papir használatára... = Vasárnapi Ujság 41. 1894. szept. 9. 36. sz. p. 592. "...érdekes adat, hogy a londoni greenwichi híres csillagvizsgáló intézet nagy kupoláját most sűrített papírral fedik be. A kupola súlya, a nagy érczalap daczára, csak 400 mázsa." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

WONASZEK A. Antal: A Mars. Kis-kartali observatorium, 1894. okt. 1. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. nov. 11. 45. sz. pp. 749-750. "A Mars bolygónak jelenlegi kedvező oppozitiója ismét nagy mértékben felkeltette a csillagászok érdeklődését. Felszíni és fizikai tulajdonságait illetőleg fokozott buzgalommal végzik a megfigyeléseket, mióta Schiaparelli felfedezései által oly csodálatos formatiókról értesült a világ. Az 1879-80 és 1881-82-iki oppozitiók alkalmával a milanói observatoriumon megfigyelt kettős csatorna-rendszer a csillagászok körében általános figyelmet keltett s kezdetben kevés hitelre talált. Az újabbi vizsgálódások azonban igazolni látszanak Schiaparelli felfedezéseit... A Mars felületén újabban egy másik különös jelenséget is észleltek,... A Mars korongjának a szélén ugyanis, a megvilágítás határvonalán egy fényes kidudorodást vettek észre, mely a sötét háttérben mint elkülönített pontocska mutatkozott s rövid idő núlva ismét eltűnt..." [HAI.]

VAJDA János: A nyári éjjel. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. dec. 23. 51. sz. p. 858. "Csillagászati" vers. [HAI.]

          1895.

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCV-re [1895-re]. Budapest, 1895. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 260 p. Csillagászat: pp. 3-77. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár 1895-re. Bevezetés. Ünnepszámítás 1895-re. Időszámítás 1895-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Időmeghatározás a Nap felekező magasságaiból. A dél javítási táblázatja. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben).
A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1895-ben. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. p. 118.; A tagok munkálatai. pp. 161-163.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 244. [KSZ.]

  WONASZEK A. Antal: A kis-kartali csillagda tevékenysége 1893. októberétől 1895. októberéig. Budapest, 1895. Kis-Kartali Observatorium kiadványa, Franklin-Társulat nyomdája. 94 p., 8 t. A Nap. Bolygók megfigyelése [Jupiter, Mars, Szaturnusz]. - A hold. - Üstökösök [Denning-üstökös, Encke-üstökös, Swift-üstökös]. Hullócsillagok. Álló csillagok [143 csillag színének becslése]. [KSZ.]

WONASZEK A. Antal: Az utolsó 15 év az üstökösök történetéből (1880-1895). Szélsebességmérések Kis-Kartalon, 1894. junius havában. A Kis-Kartali Observatorium kiadványa. Aszód, 1895. Nyomatott a magy. kir. orsz. javitó-intézet gyorssajtóján. 25 p. [TZS.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Heis Eduárd, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 12. [12633.] Szül. Kölnben 1806. febr. 18. - megh. Münsterben 1877. jún. 3. 1827-ben gimnáziumi tanár szülővárosában, 1837-ben Aachenben, honnan 1852-ben a münsteri akadémiára ment mint a matematika és a csillagászat tanára. Előbb a változó csillagokkal foglalkozott, később pedig különösen a hulló csillagok észlelésével. Az epszilon Auriga változó csillagot ő fedezte fel. [SRG.]

Helikus (gör.), a Naphoz tartozó; Helikus kelés (ortus heliacus), lásd: Csillagok fölkelése. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 21. [12650.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Heliocentrikus (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 21. [12650-12651.] A Nap középpontjára vonatkozó, a Nap középpontjából látott. Ptolemaios felfogása az égi testek látszó mozgását fekteti alapul világnézetében, ezt azért geocentrikusnak fogjuk nevezni, míg Coppernicus az észlelő álláspontját a Nap középpontjába fektetve, a bolygók és üstökösök valódi Heliocentrikus mozgását figyeli. A pályameghatározás szempontjából a csillagász tehát minduntalan kénytelen a föld felületén megejtett megfigyeléseit úgy átszámítani, mintha a Nap középpontjából észlelte volna és ezért szólunk Heliocentrikus hosszúságról, szélességről s hasonlókról. Lásd még: Geocentrikus. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Heliográf vagy Heliofotográf. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 22. [12651-12652.] Oly csillagászati műszer, mellyel a nap képe fényképekkel megrögzíthető. Az ilyen Heliográf szerkezete kétféle, tudniillik vagy direkt napképet rögzítjük meg vele az objektív gyújtópontjában (amidőn egy kis képet kapunk s azt később a laboratóriumban meg kell nagyítni), vagy pedig az objektívvel készült sugárkúp mögé egy nagyító szerkezetet iktatunk be, mely az érzékeny lemezre a nap képét nagy méretekben állítja elő. [SRG.]

Heliolatria annyi mint napimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 22. [12652.] [SRG.]

Heliométer lásd: Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 22. [12652.] [SRG.]

KONKOLY Miklós: Helioszkóp (gör.) annyi mint napszemlélő, az a csillagászati műszer, melynek segítségével a nap felületét észlelhetjük, anélkül, hogy a szemet a nap fénye sértené. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 23. [12653-12654.] [SRG.]

CSEMEZ. [CSEMEZ József]: Heliosztát (gör.) annyi mint napállító, oly eszköz, melynek segélyével a napsugarakat állandóan egy irányba lehet terelni. Optikai kísérleteknél tudniillik igen gyakran van szükség napsugarakra, melyeket besötétített szobában tükrökre, lencsékre s ezekből kombinált eszközökre kell bocsátani. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 23. [12654.] [SRG.]

CHOLNOKY. [CHOLNOKY Jenő]: Heliotróp (gör.) annyi mint napfordító. Nagyobb távolságokra való irányzásoknál, mint p. elsőrendű háromszögeléseknél nem használhatnak a beirányozandó pont megjelölésére zászlókat, rudakat, sőt még állványokat sem. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 23. [12655.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hell Miksa (némelyek szerint Höll), csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 24-25. [12657.] Szül. Selmecen 1720. máj. 15. - megh. Bécsben 1792. ápr. 14. 1738-ban a jezsuita rendbe lépett; tanulmányait Bécsben fejezte be az egyetem bölcsészeti fakultásán, melyen különösen matematikával és csillagászattal foglalkozott. Később Franz, jezsuita rendbeli csillagász segéde lőn a bécsi csillagtornyon. Midőn a bécsi egyetemen csillagtornyot újonnan felállították, 1755-ben Hell ez intézet igazgatója és egyszersmind a mekanika tanára lett az egyetemen. Midőn 1768-ban a jövő esztendőre várható Venus-átvonulásra készültek, VII. Keresztély dán király Hellt, mint korának leghírnevesebb csillagászát felszólította, hogy Norvégia északi részében észlelné meg a ritka tüneményt. [SRG.]

Helmert Frigyes Róbert, német geodéta. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 30. [12668.] Szül. Freibergben (Szászország) 1843. júl. 31. A drezdai politechnikumban végezte tanulmányait, aztán fokmérési asszistens és 1869-70-ben a hamburgi csillagvizsgálóban obszervátor volt. [SRG.]

Helsingfors (Helsinki), Finnországnak és Ny-land finn tartománynak fővárosa, a főkormányzónak, a császári szenátusnak, a finn országgyűlésnek és a többi legfőbb hatóságoknak székhelye. Legjelentékenyebb épületei: csillagvizsgáló. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 32-33. [12673.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Helyi idő (röviden helyi középidő helyett). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 41-42. [12688.] A közép Napnak a megfigyelési hely meridiánjától számított óraszöge. A gyakorlatban legegyszerűbben megállapítjuk a Nap középpontjának megmért magasságából, vagy lehető kevés számítással a Napnak délelőtt és délután elért egyenlő, de különben tetszőleges magasságok megfigyelt időpillanatát, melyhez az efemeridákban található időegyenlítést adva, megkapjuk a közép dél pillanatát, tehát egyszersmind a megfigyelésre használt óra hibáját. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Helymeghatározás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 42. [12689-12690.] Csillagászati értelemben valamely égi testnek vagy földfelületi pontnak az ég vagy Föld felületén képzelt koordinátarendszerhez viszonyított fekvésének megállapítása. Az égitestek Helymeghatározásában szereplő koordinátarendszer az equatoros, s a helyzet rektaszcenzió és deklináció által teljesen adott. Mivel előbbi nem egyéb, mint a csillag delelésének csillagideje, nyilvánvaló, hogy a rektaszcenzió ismeretes, ha az égi testnek meridiánátmenetét csillagászati időt mutató órán figyeljük. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hencke Károly Lajos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 49. [12705.] Szül. Driesenben 1793. ápr. 8. - megh. Marienwerderben 1866. szept. 21. Szülővárosában postatiszt volt, később Friedebergben postamester, nyugdíjba lépése után pedig tanácsnok Driesenben. 1845-ben és 1847-ben az Astraea és Hebe nevű apró bolygókat fedezte föl és a berlini akadémiai csillagtérkép egyik övét készítette. [SRG.]

TH. GY. [THEISZ Gyula]: Henrik a Tengerész, portugál herceg (Dom Enrique el Navegador), I. János király legifjabbik fia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 78. [12750-12751.] Szül. Oportóban 1394. márc. 4., meghalt Sagresben 1460. nov. 13. Miután 1415-ben Ceuta bevételénél kitűnt, a Krisztus-rend nagymesterévé tették s ezóta minden idejét és eszét a tengerészetnek, fölfedező utazásoknak és ezek révén a keresztény hit terjesztésének szentelte. A Vincent fokán fekvő Sagresben alapos mennyiségtani, csillagászati és földrajzi tanulmányokat tett és az ottani (legelső) tengerészeti iskolában kiváló tengerészeket képeztetett, kiket az eddigieknél jobb készülékekkel ellátva, évről-évre kiküldte Afrika nyugati partvidékeinek kikutatására. [SRG.]

Henry Pál, szül. Nancyban 1848. aug. 18. és Henry Prosper, szül. ugyanott 1849. dec. 10., francia csillagász testvérpár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 80. [12754.] Chacornac halála után a párisi csillagvizsgáló őket bízta meg amannak csillagászati térképei elkészítésével. Az ég fényképezése módját sokban tökéletesítették és az állócsillagos ég fotográfiai felvételének kivihetősége is nagyot haladt az ő munkájuk révén. Csillagászati térképeik készítésénél számos kis bolygót és üstököst fedeztek fel. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Hercules csillagzat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 97. [12785.] 15 ó. 30 p. - 18 ó. 48 p. rektaszcenzó és 4 fok - 50 fok északi deklináció között, 151 szabad szemmel látható csillaggal; 1 közülök másod-, 10 harmadrendű. [SRG.]

TH-V. [THIRRING Gusztáv]: Herény-Senyefa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 103. [12796.] Kisközség Vas vármegye szombathelyi járásában, 592 magyar lakossal postahivatallal és postatakarékpénztárral. Herényen Gothard Jenő és Sándor földbirtokos testvérek kitűnő csillagászati és természettani obszervatóriumot állítottak fel saját költségükön. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Herschel Frigyes Vilmos, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 128. [12840-12841.] Szül. Hannoverában 1738. nov. 15. - megh. sloughi birtokán 1822. aug. 25. Atyja, a hannoverai gárda oboistája, neki s kilenc testvérének csak igen közepes neveltetést adhatott, mindamellett a csillagászat iránti érdeklődést ő keltette fel benne. 1766-ban egy kis 2 láb gyújtópont távolságú tükörtávcsőre tett szert, melynek segítségével asztronómiai megfigyelésekbe kezdett. Miután 1774-ben az első tükörtávcső elkészítése sikerült, gyakorlati csillagász lett. Az Uranus felfedezése 1781. márc. 13-án nevét egycsapásra ismertté tette. 40 lábas óriástávcsövét két évi munka után 1787-ben állított fel. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Herschel János Frigyes Vilmos, sir, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 128-129. [12841-12842.] Herschel Vilmos fia és egyetlen gyermeke, szül. Sloughban 1792. márc. 7. - megh. Londonban 1871. máj. 11. 17 éves korában a cambridgei St. John-Collegebe lépett, 1813-ban már a Royal Society tagja lett és első tisztán matematikai munkáját közölte. Londoni rövid jogászi tevékenység után teljesen fizikai és asztronómiai kutatásokra adta magát. Első megfigyelésének eredménye 11 kettőscsillag. Fotometriai és más csillagászati kutatásokkal is foglalkozott. Fiai közül a második Sándor és a harmadik, János, szintén csillagászok. [SRG.]

Heszperosz lásd: Esthajnalcsillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 146. [12871.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Hevelius János (családi nevén Höwelcke), német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 157-158. [12894.] Szül. Danzigban 1611. jan. 28. - megh. ugyanott 1687. jan. 28., gazdag danzigi serfőző fia. Eleinte atyja üzletével foglalkozott, majd 1639-tól teljesen a csillagászatnak szentelte magát. Gazdagon felszerelt csillagvizsgálója 1679-ben elégett, mindazonáltan 3 évvel később már új obszervatóriumában dolgozott. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Hiádok (Hyades). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 170. [12917.] Szórványos, de minden valószínűség szerint fizikai kapcsolatban levő csillagcsoport a bika csillagzatában, mely mintegy 21 csillagból áll és szabad szemmel is könnyen látható. [SRG.]

Hidra - vizikígyó; a csillagászatban, 8 ó. 10 p - 14 ó. 40 p. rektaszcenzió és 10 fok északi - 38 fok déli deklinációig hosszan elnyúló keskeny csillagzat 90, szabad szemmel látható csillaggal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 170. [12936.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Hind (ejtsd: hájnd) János Russel, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 218. [13008.] Szül. Nottinghamban 1823. máj. 12. 1840-ben a greenwichi csillagdába lépett, négy évvel később a Regent’s parki csillagda obszervátora lett. Tíz apró bolygót, számos változó csillagot és több üstököst fedezett fel, és az ekliptikai övnek kitűnő térképeit készítette. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hipparchos (gör.) görög csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 230. [13032-13033.] Nikaiában, Bitiniában, vagy Roduson született és körülbelül Kr. e. 160-125-ben élt. Hipparchos a szigorúan induktív csillagászat megalapítója. A bolygók pályáit excentrikus köröknek tartotta és a nappálya középpontját a radiusnak 1/24 részével az ikrek csillagképe felé helyezte. Hasonló módon állapította meg a Hold pályáját is. Hipparchos különben a geocentrikus világrendszer híve volt és a Földet a világ nyugvó középpontjának tekintette. [SRG.]

B. M. [BALLA Mihály]: Hoitsy Pál, publicista, csillagászati író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 289. [13146.] Országgyűlési képviselő, szül. Vatyán, Pest vármegye, 1850. dec. 31. Iskoláit Nagy-Kőrösön, Budapesten, Szarvason végezte Budapestre jött az egyetemre, hol a bölcsészeti tanfolyamot befejezvén, letette a tudori szigorlatokat és tanári vizsgát, asszisztense lett Jedlik Ányos dr.-nak. 1873-ban a mérnökkari ezredbe lépett s hadnagy lett. 1874-ben Berlinben hallgatta a csillagászati tanfolyamot s másfél évig dolgozott az ottani csillagvizsgálóban. Majd a polai csillagvizsgálónál nyert alkalmazást. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Hold (Luna, Selene, lásd a mellékelt képet). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 292-296. [13152-13157.] A Földhöz legközelebb eső égi test, mely a Föld körül 385.080 km.-nyi közepes távolságban 27 nap 7 ó. 43 p. 11,5 mp. alatt kering és a Földdel együtt a Nap körül jár. A Hold mozgása különösen a Nap s a többi bolygó vonzása miatt nem követi a Kepler-féle törvények által előírt tiszta elliptikus mozgást, hanem ettől tetemesen eltér. [SRG.]

Holdegyenlítés, évi, lásd: Holdegyenlőtlenségek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 297. [13158.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Holdegyenlőtlenségek (inaequalitates motus Lunae). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 297. [13158-13159.] Mindazon eltérések gyűjtőneve, melyeket különösen a Nap és a bolygók vonzása, valamint a Földnek a gömbalaktól való különbözősége a Holdnak a Föld körül való tiszta Kepler-féle elliptikus mozgásában létesít. A feltűnőbb Holdegyenlőtlenséget már a régi csillagászok megfigyelései fedezték fel, az apróbbakat Laplacetól fogva az elmélet derítette ki. Lásd: Holdtáblák. [SRG.]

Holden Edvard Singleton, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 297-298. [13159-13160.] Szül. St. Louisben (Misszuri) 1846. nov. 15. Washingtonban matematikát és csillagászattant tanult, 1866-ban a westpointi katonai akadémiába lépett be mint hadapród, 1871-ben tüzérhadnagy lett, 1872-ben a mérnöki karba osztották be s egyúttal a katonai akadémia tanára volt. 1873-ban kilépett a hadseregből, a tengerészetnél a matematika tanára lett s mint ilyent a washingtoni tengerészeti csillagvizsgálóhoz osztották be. 1881-ben Madisonban a csillagászat tanára és a Washburn-csillagvizsgáló igazgatója, 1886-ban pedig a Mount-Hamiltonon levő Lick-csillagvizsgáló igazgatója lett. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Holdfogyatkozás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 298. [13160-13161.] Ha Hold az oppozícióban vagyis holdtöltekor egyúttal elég közel van a Földnek pályasíkjához, tehát árnyékkúpjához is, Holdfogyatkozás áll be, még pedig teljes vagy részletes, aszerint, amint az árnyék az egész Holdat vagy annak csak egy részét födi el. Hogy nem mindig holdtöltekor van egyúttal Holdfogyatkozás is, annak oka az, hogy a Holdfogyatkozás pályájának síkja nem esik össze az ekliptikával. [SRG.]

Holdkora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 299. [13162.] Az újhold óta lefolyt napok száma, eggyel kezdve az újhold utáni napon, míg régebben magánál az újhold napjánál kezdték a számolást. A Holdkorával sokféle szertartás függött össze, különösen a zsidóknál és a régi keresztényeknél. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Holdtáblák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 299. [13163.] [SRG.]

Holdtölte l. Hold. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 299. [13163.] Az összes holdegyenlőtlenségek és ezekkel a Hold pontos helyének kiszámítását könnyítő számtáblázatok. Az elsőt szerkesztette a Newton-féle elmélet alapján Gregory (meghalt 1675.), majd Halley és különösen Euler (Theoria motus Lunae, Petrop. 1753.), melyek azonban még tökéletlenek voltak. Mayer Tóbiás Tabulae motuum Soliis et Lunae (későbbi kiadás London 1770) az első hasznavehető, 1 ívpercnyi pontosságot adó Holdtölte. (Újabb kiadását Lalande és Hell Miksa is rendezte.) [SRG.]

Hollandiai távcső lásd: Távcső. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 306. [13174.] [SRG.]

Z-R. [ZELLIGER Vilmos]: Hollósy Jusztián, bencés apát. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 307. [13177-13178.] Szül. Nagyszombatban 1819. dec. 26. Középiskolái végeztével, 1835. szept. 16-án a bencések közé lépett. A teológiát Pannonhalmán hallgatta. Pappá szentelték 1843. okt. 8-án. Ez időtől kezdve 1866-ig tanár volt Győrött, Sopronban és Pannonhalmán. 1863. jún. 13-án akadémiai levelező tag lett. 1866-69-án szubprior és titkár, 1873-74-ben esztergomi gimnáziumi igazgató. 1874-ben dömölki (Kiscell) apát. Művei, melyek leginkább a csillagászatra vonatkoznak s melyek neki e téren tekintélyt biztosítottak, a következők: Népszerű csillagászat (Pest 1864.), A távcsők történelmének vázlata (1864-1865.), A naprendszer égi testeinek legősibb fejlődéséről (1874.). [SRG.]

F-Y és H-N. [FERENCZY Béla - HERRMANN Antal]: Homokóra. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 329-330. [13220.] Az időmérés legrégibb eszköze, mely állítólag a régi khínaiaknál is ismeretes volt. A Homokóra két, lehetőleg egyforma nagyságú, kúpalakú edényből áll, melyeknek lyukas csúcsai egymáshoz vannak illesztve. A felső edényt bizonyos mennyiségű homokkal töltik meg, mely aztán bizonyos idő alatt a nyíláson át az alsó edénybe folyik; ha a felső edény megürült, a Homokórát megfordítják, hogy ismét a homokkal telt edény áll felül. A Homokórát még a XVII. sz.-ban Rivaltus csillagászati megfigyeléseknél használta; jelenleg csak imitt-amott falusi templomokban találhatni Homokórát, melyet régente a szószékre állítottak fel, hogy a pap meghatározhassa prédikációjának időtartamát. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Hónap vagy hó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 333. [13229.] A Holdnak a Föld körüli keringésének ideje. Mivel a Hold keringésének látszólagos tartama a kiindulási pont szerint külömböző lehet, többféle Hónapot különböztetünk meg: sziderikus, tropikus vagy periodikus, szinodikus, drakonikus vagy sárkány és anomalisztikus. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Horizon (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 364-365. [13284-13285.] A megfigyelési helyen átmenő vízszintes, az égig folytatva gondolt sík, mely tehát libellával vagy függő ónnal bármikor könnyen kijelölhető. A Horizon az eget két féltekére metszi; a felső állandóan látható, az alsó állandóan láthatatlan és ezért a Horizon a kelő és nyugvó csillagok geometriai helyének is volna mondható. Egyszerű mekánikai előállíthatóságánál fogva alapsíkul szolgál a csillagok meghatározásánál mindíg ott, hol e meghatározás megfigyelések által történik; a teodolitban a vízszintes kör, a szextáns és pontos csillagászati műszerek (meridiánkör) esetében valamely folyadék szabad felszíne képviseli a Horizont.
Ha a Föld középpontján át párhuzamos síkot fektetünk, a megfigyelő szemén áthaladó, úgynevezett látszó Horizonthoz, a valódi Horizontot nyerjük, melyre a csillagász tulajdonképen összes megfigyeléseit átszámítja. A kettő közötti különbség annál inkább feltűnő, minél közelebb áll hozzánk valamely égi test. Igy a Hold esetében a látszó és valódi Horizonra vonatkoztatott hely 1 foknyi különbséget mutat; a bolygóknál és Napnál e különbség csak néhány másodpercet tesz ki, az álló csillagoknál teljességgel elenyésző. E különbség, mely gömbalakú Föld esetén csak a csillagok magasságában észlelhető, nem pedig azimutjában is, az égi test parallaxisa s nyilván azon szög, mely alatt az illető égi testről a Földnek a megfigyelési helyhez húzott sugara látszik.
E parallaxis tehát legnagyobb a csillag kelte vagy nyugta alkalmával és null, ha az égi test a megfigyelő zenitjébe jut. A Horizon, mely az égen legnagyobb kört metsz ki (az ég mérhetetlen messzesége miatt a való és látszó Horizon közötti különbség 0), mint minden kör, ugyancsak 360 fokra van osztva; e kör mentén olvassuk a délponttól kiindulólag nyugaton, északon, keleten át az azimutot. [SRG.]

Horner János Gáspár, svájci matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 367-368. [13290.] Szül. Zürichben 1774. márc. 12. - megh. ugyanott 1834. nov. 3. Papi pályára készült, de később Göttingában csillagászati tanulmányokat folytatott. Orosz szolgálatba lépvén, három évig egy földkörüli utazásban vett részt és utána még két évig gyűjteményeinek rendezésével volt elfoglalva Szt. Pétervárott, ahonnan 1809-ben magas kitüntetésekkel tért vissza szülővárosába. [SRG.]

Horolog (lat. horologium). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 369-370. [13294.] Az órákat mutató minden készülék, tehát óra; innen horológiográfia az órák - kiválóan vízi, homoki és napórák - készítésének és elhelyezésének ismerete. [SRG.]

N. L. [NÉGYESY László]: Horváth Ádám (pálóci), költő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 378-379. [13310-13312.] Szül. Kömlődön (Komárom vm.) 1760. máj. 11. - megh. Nagybajomban (Somogy vármegye) 1819. jan. 28. Atyja, György, ref. lelkész, birtokos ember volt, ki néhány teológiai munkát írt. Ezenkívül sok mindenféle tárgyról írt: mennyiségtani, csillagászati, jogi, filozófiai, történelmi, nyelvészeti, vallásügyi dolgozatokat is adott ki, s kéziratban is egész sereg munkát hagyott. [SRG.]

Hosszúság valamely vonal hossza, nagysága. A csillagászatban valamely csillag Hosszúsága alatt ekliptikának azon ívét értik, mely a tavaszpont (lásd Ég) és a csillag szélességi köre között van. Lásd még Helymeghatározás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 406. [13356.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Houzeau (ejtsd: uzó) János Károly (de Le Haye), francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 411. [13367.] Szül. Monsban 1820. okt. 7. - megh. 1888. júl. 12. Eleinte a mérnöki pályára lépett, de e pályát már nagyon korán elhagyta. 1846-ban a brüsszeli csillagvizsgáló asszisztense lett. Már 1842-ben a hullócsillagokról írt munkájával a brüsszeli akadémiánál díjat nyert. A brüsszeli egyetemen tanár volt. 1882-ben Texasban a Vénus-átvonulást figyelte meg. [SRG.]

Howardit, oly meteorit, melynek elegyrésze augit, bronzit, anortit és ólom, igen laza alapanyagban. Ilyen az 1803-ban Bajorországban St. Nikolausban (Altötting mellett) esett meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 413. [13370.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Huggins (ejtsd: Högginsz) Vilmos, angol asztrofizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 444. [13428.] Szül. Londonban 1824. febr. 7. Korán kizárólag a természettudományok műveléséhez látott, és 1855-ben Upper Tulse-Hillen magáncsillagdát épített, melyen különösen az égi testek spektrumait vizsgálja megfigyeléseiben részt vevő feleségével együtt. A ködfoltok gázállapotának felismerését, sok állócsillag, üstökös és bolygó spektrumának tanulmányozását, néhány állócsillagnak a látás irányában való sebesség ismeretét és az állócsillagok némelyikének a Földre sugárzott melegének mérését neki köszönjük. Különösen fontosak és maradandó értékűek az állócsillagok spektrumának általa felvett fényképei. [SRG.]

Hugy, csillagászati szempontból, elavult magyar szó, kódexeinkben annyi mint csillag; a kaszás csillagzatot kaszahugynak hítták. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 449. [13435.] [SRG.]

KÉGL. [KÉGL Sándor]: Hulagu a persiai mongol dinasztia alapítója, Dsingiz khán unokája Tului nevű fiától. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 456. [13448.] Uralkodott 1258-65. Bagdadot, a khalifatus székhelyét 1258-ban elfoglalta. Iszonyú kegyetlenséggel a lakosság nagy részét a khalifa és fiával együtt leölette. A persa történetírók állítása szerint több ember veszett volna akkor el nyolcszázezernél. Iránt meghódítva az azerbaidsáni Maragha egy Tebriz közelében fekvő városban székel. Utolsó éveiben a tudományt és művészetet pártolta. Naszir ud-Din az ő udvaránál írta híres csillagászati művét. [SRG.]

Hullócsillag lásd: Csillaghullás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 460. [13457.] [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Hyginus Gajus Julius, római grammatikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 523. [13569.] Aki Hispániában született és mint Augustus császárnak szabadon bocsátott rabszolgája megbízást kapott, hogy a maga idején híres palatini könyvtárára felügyeljen. Neve alatt két munka maradt reánk, egy Fabulae című (277 mese és adomaszerű elbeszélés, mely számos elveszett tragédiának meséjét őrizte meg), kiadta Schmidt (Jena 1872.), és egy Astronomica című (4 könyv csillagászati és mennyiségtani tartalommal), kiad. Bunte (Lipcse 1875.). [SRG.]

G. R. [GOLDZIHER Ignác]: Ibn Tofail Abú Bekr Mohammed, arab filozófus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 531. [13589.] A XII. sz. elején Guadixban, Granada tartományában született. Az almohádák (lásd ott) udvarán Averroesszel (lásd ott) együtt élt; megh. Marokkóban 1185-ben. Csillagászati művei a Ptolemaios rendszerének előbbrevitelét jelzik. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Ideler Keresztély Lajos, német csillagász és kronológus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 545. [13614-13615.] Szül. Gross-Bresenben, Perleberg mellett 1766. szept. 21. - megh. Berlinben 1846. aug. 10. 1794-ben a naptárakat számító csillagász lett Poroszországban, 1810-től a királyi naptárbizottság tagja volt. 1816-22-ig Frigyes Vilmos és Frigyes Károly nagyhercegek mellett nevelő volt. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Időegyenlet vagy időegyenlítés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 548. [13622.] A valódi és a közép napi idő közt különbség az Időegyenlet. Rendesen középidőben fejezik ki olyformán, hogy az Időegyenletet a valódi időhöz algebrailag hozzá kell adnunk (azaz hozzáadni, ha pozitív, levonni, ha negatív az Időegyenlet.), hogy a középidőt kapjuk. Négyszer évenként az Időegyenlet. = 0, azaz a valódi napi idő és a közép napi idő összeesnek (a Nap valóságos delelésekor éppen közép-dél is van), még pedig ápr. 15., jún. 14., aug. 31. és dec. 24. [SRG.]

Időkülönbség. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 552. [13629.] Két hely órájának állása közti különbség az Időkülönbség. Valamely helyre nézve 12 óra van, mikor a Nap azon a helyen delel; ugyanazon a déllőn fekvő, vagyis egyenlő földrajzi hosszúságú helyeknek az idejök ennélfogva ugyanaz. Mivel a Föld nyugatról keletre forog tengelye körül és pedig 24 óra alatt, a Nap egy óra lefolyása után oly helyek déllőjébe jut, melyek az előbbiektől 15 foknyira vannak nyugatra; ez utóbbi déllőn fekvő helyeknek órái tehát az előbbeniekéi mögött 1 órával hátrább állanak, ennélfogva I.-ök 1 óra. [SRG.]

Időmeghatározás azon csillagászati művelet, mellyel levezetjük az állócsillagok (vagy a Nap) állásából a megfigyelés pillanatában a helyi csillag (napi) időt. Lásd: Helyi idő, Helymeghatározás, Időmérés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 552. [13629.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Időmérés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 552-553. [13629-13630.] Bármely tünemény szabályos ismétlődése alkalmas az idő mérésére. Már régótától fogva főleg a csillagos ég látszólagos mozgása, a Napnak, a Holdnak járása voltak azok a jelenségek, melyeket az Időmérésre felhasználtak. [SRG.]

Immersio (lat.) annyi mint bemártás, valamibe való bemerítés. A csillagászatban annyi mint belépés. Immersió-lencse, lásd: Lencsék. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 595. [13717.] [SRG.]

TH. GY. [THEUSZ Gyula]: Inghirami (ejtsd: ingirámi) János, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 640. [13808-13809.[ Régi toscanai patricius-család Volterrából, melynek következő tagjai volt. Szül. Volterrában 1779. ápr. 16. - megh. Firenzében 1851. aug. 15. Firenzében a csillagászat tanára és a Jimenes jezsuita által alapított csillagvizsgáló intézet igazgatója volt. Része volt a berlini Csillagászati atlasz szerkesztésében is. [SRG.]

Insurrectio (lat.) annyi mint lázadás, felkelés. Insurgens annyi mint lázadó, felkelő. Csillagászati értelemben lásd: Csillagok felkelése. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 652. [13835-13836.] [SRG.]

F-Y. [FERENCZY Béla]: Iránytű tájoló, delejtű, mágnestű (olaszul compasso, bussola), függélyes, finom csapon szabadon lengő megmágnesezett acél tű, mely mindig a mágneses déllő irányába helyezkedik. Mindig zárt, üveggel lefedett, rendesen kerek dobozban van, hogy a levegő mozgása ne háborgassa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 681-682. [13895.] [SRG.]

RADÓ V. [RADÓ Vilmos]: Iskola (schola). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 711-712. [13951.] Oly intézet, mely az ifjúság tömeges kiképzésére van rendelve. Noha Magyarország önálló Iskolarendszert nem fejlesztett, de azért a nyugati nemzetektől átvett Iskolákat saját nemzete egyéniségéhez tudta idomítani és alkalmazni. Legrégibb iskoláink, amelyek az egész Árpád-korszakban virágzottak, az úgynevezett fárai Iskolák voltak (lásd: Fára). A zárdai, káptalani és székesegyházi Iskolák a mai középiskolák feladatát teljesítették.
Tantárgyaik az úgynevezett hét szépművészet (septem artes liberales), amelyek két tanfolyamra voltak osztva, az elsőnek a neve volt trivium, a másodiké quadrivium. Amaz állott: 1. a latin nyelvből (ide értve a latin prozódiát, a vallástant, az egyházi énekeket stb.); 2. az ékesszólástanból (rhetorica) és 3. a gondolkodástanból (dialectica). A quadriviumhoz tartoztak: 1. a számtan (arithmetica); 2. a zene (musica); 3. a mértan (geometria) és 4. a csillagászat (astronómia). [SRG.]

TH-V. [THIRRING Gusztáv]: Jakab botja. 2. Az Orion (kaszás) csillagkép övében álló három fényes csillag. 3. Szögmérő eszkötóz, amely egymásra merőlegesen álló két pácából áll. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 807. [14125.] [SRG.]

K. Á. [KISS Áron]: Jausz György, pedagógus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 871-872. [14241.] Szül. Járeken (Bács) 1842. jún. 15. - megh. Sopronban 1888. febr. 5. A tanítóképzőt 1861-ben Lövőn végezte be. Azután egy évre Münsterbergbe ment, hogy az ottani királyi szemináriumot látogathassa. Visszatérte után Lövőn a képzőben s a reáliskolában vállalt tanári hivatalt s itt tanított 1875-ig. Ez évben Sopron városa meghívására az ottani felsőbb leányiskola igazgatását vette át. Az iskola 1881-ben állami lett s Jausz is az állam szolgálatába lépett s mint ilyen működött haláláig. Az általa készített taneszközök közül említendők: Csillagászati fali térképe (Bécs, Hölzel). [SRG.]

KÜRSCHÁK. [KÜRSCHÁK József]: Jordan Mária Ennemond Kamill, francia matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 960. [14406.] Szül. Lyonban 1838. jan. 5. Tanulmányait az École polytechnique és École des minesben végezte. Eleinte a mérnöki pályán működött s csak később lépett a tanári pályára. Egy ideig az École polytechnique-en examinator volt s azután ugyanott az analízis tanára lett. Egyszersmind a College de France-on elméleti csillagászatot is adott elő. 1881 óta a párisi tudományos akadémia tagja. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Jupiter. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1001-1003. [14482-14484.] A bolygórendszer 6-ik és leghatalmasabb tagja, melynek tömege az összes többi bolygó tömegét összevéve is jóval felülmúlja. Nyugodt, sárgás fényén, mely az összes állócsillagok és Vénus kivételével, a bolygók fényét is háttérbe szorítja, könnyen felismerhető. [SRG.]

Jupiterholdak lásd: Jupiter. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1003. [14484.] [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. IX. kötet. Hehezet - Kacor. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1025-1027. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gotthard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Káldy Ádám. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 39. [14603.] Szül. Kéthelyen (Vas) 1765. - megh. Hautzenthalban (Alsó-Ausztria) 1825. júl. 23. Lenkában Vas vármegyében az augusztinusok rendjébe lépett és később Bécsbe, ugyene szerzet klastromába ment. Midőn II. József ezt a szerzetet megszüntette, Káldy világi pappá lett és Weikersdorfban Bécs mellett káplán volt, később plébános Gross-Wetzdorfban és utóljára Hautzenthalban. Néhány csillagászati-kozmogóniai értekezést írt. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Karlstad, Wermland-län fővárosa, püspöki székhely a Vener-tó É-i partján a Klar-elf deltájától alkotott Tingvalla nevű szigeten, 1892-ben 8870 lakossal, mekanikai műhellyel, dohány- és gyufagyártással, fa- és vaskereskedéssel; csillagvizsgálóval, természetrajzi múzeummal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 171. [14852.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kassiopeia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 241-242. [14966-14967.] A görög monda szerint Andromeda (lásd ott) anyja. Így neveznek továbbá egy csillagzatot az északi égen Perseus, Andromeda, a hattyú és Cepheus között, 350 fok - 41 fok rektaszcenzió és 46 fok 68 fok deklinációban. Öt főcsillaga, 3 másod- és 2 harmadrendű, elég szabályos W betűt képeznek. A tejútban áll összesen 68 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. 1572. nov. 7-én fedezett fel Lindauer fényes csillagot a Kassiopeiában melyet nov. 11-én Tycho is észrevett s melyet rendesen utóbbi nevéről neveznek.
Fényben a Síriussal vetekedett, sőt néhány nap múlva nappal szabad szemmel is meg volt figyelhető. Decembertől fogva megfogyott és 1574 márciusában a szabad szem számára teljesen eltűnt. Színe eleinte tiszta fehér, majd sárga és 1573 tavasza óta vörös volt. A Kassiopeiát már Eudoxus és Aratusz említik. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kastor (alfa Geminorum). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 243. [14970.] Másodrendű csillag az ikrek csillagképében. 7,4" távolságban 3-adrendű kísérővel bír, mely Doberek számításai szerint 1001 év alatt tesz egy keringést. Az ég egyik legszebb kettős csillaga, mely ilyenül könnyen nappal is látható. Parallaxisa 0" 20, azaz a fény tőle csak 16 év múlva ér a Földre. [SRG.]

Kaszahugy, vagy kaszás, az Orion csillagzat magyar neve (nyelvemlékeinkben van egy hugy szó is, mely csillagot jelent.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 244. [14792.] [SRG.]

Kaszáscsillag, lásd: Orion. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 247. [14976.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Keletváltozás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 335. [15140-15141.] A Föld ugyanazon délkörén fekvő helyeknek egyforma idejük van, egyszerre van valamennyiben dél, éjfél stb., a más-más délkörön fekvő helyek ideje, órája is más és más, és pedig minden 1 foka 4 perc időkülönbség (lásd ott) esik; 180 fokra tehát éppen 12 óra és így ott már a nap és kelet is különbözik, sőt az újév éjjelén még az évszám is. Ha ugyanis valamely év január 1. reggel 6-kor kiindulva valahonnan kelet felé megyünk, oly helyekre jövünk, melyeken már előbbre van az idő, nyugat felé pedig olyanokra, melyeken még nincs annyi idő; ha tehát éppen 180 fokra megyünk kiinduló pontunktól, nyugat felé dec. 31. esti 6 órát, kelet felé jan. 1. esti 6 órát kellene számolnunk, vagyis ugyanazon helyen éppen 1 napi különbségre akadunk.
Épp azért - mivel az időszámítás Európából indult ki és az a kérdés, mily kelet felel meg az illető 180 fokra eső délkörnek, tudományos alapon el nem dönthető. A hajósok a Greenwichtől 180 fokra eső délkör átmeneténél változtatják dátumukat olyformán, hogy aki keletről nyugatnak hajózik, ezen a délkörön való átmenetnél egy napot kihagy (április 2-áról p. április 4-ére tér át), aki pedig nyugatról keletnek megyen, azt a napot kétszeresen számítja. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Keppler János, híres német fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 394-395. [15249-15250.] Szül. Magstattban, Weil der Stadt mellett (Württemberg), 1571. dec. 27. - megh. Regensburgban 1630. nov. 15. 1577-ben kezdett iskolába járni, előbb Ellmendingenben, később Leonbergben. Már ekkor kitűnt észbeli tehetsége, amiért is a papi pályára szánták. Így jutott az adelburgi, majd maulbronni kolostori iskolába. 1689-ban pedig Tübingában, az egyetemen filozófiát kezdett tanulni. Itt Mästlintől tanult matematikát és asztronómiát is, ki tanítványával megbarátkozott és barátságos indulatát iránta, mindig megtartotta. 3 éven át Keppler teológiát tanult, mely idő alatt Coppernicus világrendszerét a tanulói "disputatiók"-ban erősen védelmezte a Ptolemaiosé ellenében.
Miután az egyetemet 4 éven át látogatta, mint a matematika és erkölcstan tanára a grazi gimnáziumra hívatott. Ezen időben lépett II. Ferdinánd a német császári trónra és 1589-ben a protestánsok ellen rendeletet bocsátott ki, melynek folytán Keppler Magyarországba volt kénytelen menekülni, ahonnan azonban már 1600-ban visszahívták. De még ugyanezen évben felszólították, hogy vagy térjen a katolikus hitre, vagy vándoroljon ki. Keppler az utóbit választotta és Tycho Brahe meghívását követve, mint annak segéde Prágába utazott, de már 1601-ben Tycho Brahe elhunyta után, II. Rudolf császár udvari csillagásza és császári matematikus lett. A császár a nagy tudóst asztrológiai jóslásokra is használta. 1611-ben Keppler, ki az ígért fizetést soha sem kapta meg, vagyonilag teljesen tönkrement, feleségét és 3 gyermekét elvesztette és - Rudolf császár trónjáról letétetvén - állásáról is megfosztatott. Erre kénytelen volt a linzi gimnáziumban tanári állást fogadni el, hol 12 évet töltött.
Eközben Mátyás császártól visszanyerte régi állását - bár fizetését soha nem kapta - és azt III. Ferdinánd alatt is megtartotta. Ezen és a következő években vallási vitákba keveredett, minek következtében hazájának zelotikus papjai a hitközösségből exkommunikálták. Magini halála után a bolognai egyetemre hívták, mely meghívást azonban nem fogadta el. Nemsokára édesanyját egy boszorkánypörből mentette ki, melybe az furcsaságainál, hevességénél fogva keveredett. 1625-ben Linzben is kitört a protestáns-üldözés, kitört a parasztlázadás és a várost hosszas ostrom után elfoglalták. Mindennek folytán Keppler a következő esztendőben Linzet véglegesen elhagyta és lakhelyét Nürnbergbe tette át. 1628-30-ban családjával együtt Saganban tartózkodott, hol Wallenstein szolgálatában állott. 1630-ban Regensburgba utazott, hogy fizetését sürgesse, de itt (alkalmasint tifuszban) meghalt.
Irodalmi és tudományos működését Keppler a Prodromus dissertationum cosmographicarum continens mysterium cosmographicum (Tübinga 1596.) c. munkájával kezdte meg, melyben a bolygók egymástól való távolságának okát kísérli meg kifejteni, és melyben Coppernicus világrendszerét védi. Művét a kor jelesebb szaktudósainak, Mästlinnek, Tycho Brahenak stb. küldte el, egyébiránt is műve igen hamar terjedt, úgy hogy 25 év múlva újból kiadták. Ezután Keppler a mágnestű elhajlásával, a fény természetével és a látószerv szerkezetével foglalkozott. Ez utóbbi vizsgálatai nyomán írta művét: Ad Vitellionem paralipomena etc. (Frankfurt 1604.), mely által az egész optikát reformálta. Midőn Claramontius, egy olasz író, a már akkor halott Tyco Brahet Antitychojában megtámadta, a nagy csillagászt, ki iránt nagy kegyelettel viseltetett, Keppler Tychonis Brahei Dani Hyperaspistes adversus Scipionis Claramontii caeseunatis Itali doctoris et equitis Anti-Tychonem, in aciem productus a J. Keplero c. művében védelmébe fogta.
Azon időben, midőn Rudolf császár szolgálatában állott és a horoszkóppal is foglalkozott, amelynek igazságában ő is hitt, néhány asztrológiai munkája is jelent meg: Prágai tartózkodása alatt azonban főfeladata az úgynevezett Rudolf-féle csillagászati táblák szerkesztése volt, mi azon időben a bolygók pályáinak kiszámítása miatt nem kis nehézségekkel járt. E táblák szerkesztését már Tycho halála előtt kezdette meg. E munkálat bizonyos optikai ismereteket is igényelt. Ennélfogva Keppler mindenekelőtt ezen igényeknek akart eleget tenni. Optikai vizsgálatainak alapján írta Nova Astronomia seu physica coelestis tradita commentariis de motibus stellae Martis (Heidelberga 1609.) c. művét, mely legnagyobb munkájának tekintendő, mert benne foglaltatik a bolygók mozgásának 2 első törvénye. 1607-ben jelent meg a később Halley-félének nevezett üstökös, melyről német nyelven írt.
Igen behatóan írt az 1618-ban látott üstökösről. Az 1613-iki országgyűlésre a császár Kepplerrel Regensburgba utazott, hogy ott a lutheránusokkal a Gergely-féle naptárt fogadtassa el, mely terve azonban nem sikerült. Ekkor írta Keppler kronológiai műveit: 1627-re végre a csillagászati táblák is elkészültek. Itt említjük Keppler azon művét, melyet fia, Lajos, adott ki: Somnium sive opus posth. de astronomia lunari (Frankfurt és Sagan 1634.). Keppler összes műveit Frisch Keresztély, stuttgarti tanár, adta ki 8 kötetben Frankfurtban 1858-71 között. [SRG.]

Keppler-féle problema, megadja a Keppler-féle törvények segítségével valamely bolygónak vagy periodikus üstökösnek elliptikus pályájában elfoglalt helyzetét. Lásd: Anomalia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 395. [14250.] [SRG.]

Keppler-féle távcső, lásd Távcső. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 395. [14251.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Keppler-féle törvények. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 395-396. [15251.] A bolygóknak a Nap körül való mozgását leíró empirikus szabályok, melyeket Keppler Tycho de Brahenak Mars-megfigyeléseiből vezetett le s csodálatos indukcióval a többi bolygóra is kiterjesztett. Az első törvény: Minden bolygó pályája oly ellipszis, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. Ez megdöntötte a régieknek még Coppernicus által is elfogadott véleményét a bolygóknak egyenletes körmozgásáról. A másodikat sok, tisztán empirikus kísérletből vezette le Keppler; szerinte: Minden bolygó radius vectora (Nap középpontjától a bolygó középpontjához húzott egyenes) egyenlő időkben egyenlő területeket súrol.
E törvény értelmében tehát a bolygó sebessége nagy a perihéliumban, kicsiny az aféliumban. Sok évvel később és számos sikertelen kísérlet által sem ingatva meg hitében, hogy a bolygók naptávolságai és keringései között egyszerű törvényesség létezik, találta Keppler harmadik törvényét is, mely szerint: a bolygók keringési ideinek négyzetei úgy aránylanak, mint a Naptól való középtávolságaik harmadik hatványai. [SRG.]

Kéri Ferenc, jezsuita. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 445. [15341.] Szül. Szabolcs vármegyében 1702. - megh. 1768-ban Nagyszombatban. Belépvén a Jézus-társaságba és felszenteltetvén, a bölcselet és teológia tanára volt Nagyszombatban, később Bécsben. Innen visszatérve, a nagyszombati kollégium igazgatója volt haláláig. Szabad idejét csillagászati tanulmányokkal foglalta el és e tekintetben valóságos tekintélyre tett szert. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Keringés (revolutió). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 445. [15341-15342.] Valamely égi testnek egy más, középpontinak nevezett égi test körül zárt pályában való mozgása. Keringés tehát a Holdnak egy teljes körfutása a Föld körül, vagy a bolygóknak és a periódikus üstökösöknek egy teljes mozgási periódusa a Nap körül, vagy valamely kettős csillagnak mozgása egy középponti állócsillag körül. A Keringés sziderikus, ha a mozgást az álló csillagokra vonatkoztatjuk, azaz, ha a keringő test (a szintén mozgó) középponti test körül 360 fokot ír le; anomalisztikus, ha a mozgást az apsisvonalhoz, perihéliumhoz vagy aféliumhoz viszonyítjuk; drakonitikus, a Föld Keringése esetében tropikus, ha a mozgást a pálya és az elliptika metszési pontjától számítjuk;
szinodikus, ha a Keringést a középponti testen kívül még egy másik, ugyancsak mozgással bíró testhez hasonlítjuk. Mivel e vonatkozási pontok az állócsillagok között maguk is lassú mozgással bírnak, világos, hogy ez utóbb említett Keringések a sziderikustól különbözőek leendenek. A Keringési idő a teljes Keringés periódusa. Ennek tartama a középponti testtől való távolsággal az égi testek esetében a Keppler-féle harmadik törvény által adott. Néha helytelenül a Keringést a forgással is szokás összetéveszteni. [SRG.]

KÉGL. [KÉGL Sándor]: Kern János Henrik Gáspár, hollandi orientalista. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 449. [15348-15349.] Szül. Jáva szigetén 1833. ápr. 16. Hét éves korában Hollandiába jöve, Zutphen, Utrecht és Lejdában tanult. 1855-1857 között Webert hallgatta Berlinben. 1858-1862-ig gimnáziumi tanár volt Maestrichtben. 1862-ben Angliába ment, hol a Brihat Szanhita, egy szanszkrit csillagászati műnek kiadását készítette elő. 1863-ban a benareszi kollégium tanára lett Indiában, hol két évet töltött. Angolra fordította az általa kiadott ind csillagászattan munkát: Varaha Mihira, Brihat Sanhita. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kettős csillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 476. [15400-15401.] Konvencionális megegyezés szerint azok a csillagpárok, melyeknek látszó szövtávolsága 30"-nál kisebb. Már a szabad szem is vesz észre egyes nagyon közel egymáshoz álló csillagokat; ilyen zéta Ursae maioris és Alcor, vagy a Hyadokban nyugatra Aldebarantól delta 1 és delta 2 Tauri, vagy az alfa 1 és alfa 2 Capricorni. Igen kitűnő szem még az epszilon és 5 Lyrae-t is kettős csillagá bontja fel. Nagyobb távcsövekben e Kettős csillagok száma igen rohamosan nő és gyakran megesik, hogy valamely szabad szemmel is kettősnek ismert csillag egyes összetevője erős nagyítás mellett ismét kettősnek mutatkozik.
Herschel Wiliam 1779 óta foglalkozott először behatóan a Kettős csillagokkal és feltűnő nagy számuk már azon hitet keltette benne, hogy nem véletlenül közel ugyanazon látásvonalában levő, de tényleg messze egymás mögött úgynevezett optikai, hanem valóságban egymás mellett álló csillagpárokkal, fizikai Kettős csillagokkal van dolga, amit különben bizonyítás nélkül már előbb Michell J. és Mayer Chr. is gondolt. Herschelnek 20 év múlva ismételt mérései e nézet helyességét bizonyították, amennyiben igen sok Kettős csillag időközben úgy kölcsönös távolságát, mint fekvését változtatta, amiből következik, hogy a két csillag egy közös rendszert képez, melynek minden tagja a rendszer tömeg-középpontja körül kering. A valószínűségi számítások ugyanazon eredményhez vezetnek. Herschel idejéig mintegy 80 Kettős csillag volt ismeretes.
Herschel maga 800-at fedezett fel, és Struwe W., Herschel John, Mädler, Dawes, Dembowsky, Schiaparelli stb. felfedezései folytán ma körülbelül 11,000 kettős csillagot ismerünk. [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Khaldea vagy Khil’at. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 489-492. [15427-15430.] A Kr. e. IX. sz.-ig Babilonia, a bibliában Sineár és Bábel, ókori ország, földrajzilag azonos a Tigris és Eufrát folyók árterével, tehát körülbelül megfelel a mai Irák Arabinak. Sajátságos helyzeténél fogva természetes határai nem is igen voltak, hanem inkább mesterségesek; első sorban északon a Tigristől az Eufrátig vonuló úgynevezett méd fal (Szemiramisz fala), mely a szomszéd népek berohanásai ellen készült. Babilonban a királyi palotától északra a folyó túlsó partján a világhírű torony (lásd: Bábel tornya) 192 m. magas, félig templom, félig csillagvizsgáló, melynek hét emelete a szivárvány hét színére volt festve.
Feltűnő azonban a fentebb elsorolt istenalakok mellett a csillagimádás (imádják a 7 bolygót), mellyel egyazon tövön fejlődik a csillagászat is (Bál temploma egyúttal obszervatorium). Egy teljesen zárt papi kaszt. a khaldeusok (kaszdim) osztálya a csillagzatok megfigyeléséből határozza meg az emberek sorsát, a csillagokból jövendöl egyénnek és országnak egyaránt. Csillagászati ismereteik meglepők. Ismerték a délvonalat, a nap állásának és az időnek óra szerint való meghatározását. A holdra vonatkozólag tudták, hogy 233 holdjújság körülbelül megegyezik 12 napévvel, amint hogy azt is tudták, hogy a holdnak átlagos egynapi mozgása 13 fok 10’ 35", ami modern táblázatainkkal másodpercekre is megegyezik. Hasonlókép ismerték a földnek hozzávetőleges kerületét, habár a földet belül üresnek és féltojásalakúnak képzelték. Sargon sémi nyelvre fordíttatja a régi vallásos énekeket és csillagászati táblázatokat, de már a Kassziak dinasztiája Babilont teszi központtá [SRG.]

Khald periodus újabban Halley-féle periodusnak nevezik (lásd ott). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 492. [15431.] [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Khina (Sina). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 498-503. [15443-15450.] Az ország lakói a maguk országát leginkább Csung-kuo (a közép országa) vagy virágos nyelven Csung-kua (a közép virága) stb. névvel illetik; régebben pedig Tienh-szia (az ég alatt) volt a neve. Újabban a nyugati népekkel való érintkezés hatása abban is nyilvánul, hogy iskolákat állítottak fel néhány kikötővárosban, amelyekben az európai nyelveket és irodalmat tanítják. Ezen iskolák közül a legkiválóbb a tung-ven-kuen császári iskola Pekingben; ebben európaiak tanítják az angol, francia, német és orosz nyelvet, továbbá a matematikát, csillagászatot, meteorológiát, kémiát, természetrajzot, fiziológiát, anatómiát és az európai népek irodalmát. [SRG.]

KÉGL. [KÉGL Sándor]: Khinai nyelv és irodalom. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 513-516. [15466-15469.] Khinának első, rendszeresnek mondható történelmét, mintegy száz évvel időszámításunk előtt, Vu-ti császár parancsára Szema-Csian írta 294 könyvben. A szerző régi följegyzések és évkönyvekből nagy szorgalommal szedte össze adatait. Majd kétezer ötszáz év eseményeit írja le Kr. e. 122-ik évig menő munkájában. Az óriási anyaghalmazt öt részre osztotta: 1. A császárok életrajza és a fontosabb események rövid, vázlatszerű felsorolása. 2. Az adományozások és előléptetések kronológikus feljegyzése. 3. A vallási szertartások, zene, törvények, időmeghatározások, csillagászat. [SRG.]

BODOLA Lajos: Kiegyenlítő számítás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 526-527. [15491.] Amidőn az asztronómiának, a geodéziának, vagy a természettudományok valamelyikének gyakorlatában, lelépve a számítások teréről, hozzáfogunk közvetlen mérésekkel és megfigyelésekkel amaz adatoknak meghatározásához (hosszúságok, szögek, súlyok, idő stb.), amelyekre tudományos feladataink megoldásánál szükségünk van, a matematika logikai következtetése helyét a mérés vagy megfigyelés fizikai folyamata foglalja el, amely számos, soha teljesen meg nem figyelhető körülmények hatása következtében sohasem, vagy szinte csak kivételesen vezet a valósággal megegyező eredményre. [SRG.]

Kigyótartó (Ophiuchus), már Eudoxus és Aratus által említett, 241 fok - 269 fok rektaszcenzió és 18 fok északi, 31 fok déli deklináció között fekvő csillagkép, melyet közepén a kígyó csillagzata szel át. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 533. [15505.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Kircher Atanáz, német tudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 570. [15579.] Szül. Fulda mellett Gejsában 1601. máj. 2. - megh. 1680. okt. 30. 1618-ban a jezsuiták rendjébe lépett. A würzburgi egyetemen a matematika, filozófia, a héber és a szír nyelvek tanára volt. 1635-ben a harmincéves háború zavarai előtt Avignonba vonult. A pápa Rómába hívta, hol a Collegio romanóban matematikát és héber nyelvet tanított. Kircher Rómát töbé el nem hagyta, s később ott hivatalos foglalkozás nélkül élt. Kircher polihisztor volt, ki filozófiáról, matematikáról, fizikáról, csillagászatról vagy természetrajzi dolgokról épp oly szakismerettel írt, mint a hieroglifekről és archeológiai tárgyakról. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kismedve (Ursa minor). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 599. [15628-15629.] Már Thales által említett csillagzat az északi sark tőszomszédságában. 28, szabad szemmel látható csillaggal, melyek közül 7 feltűnőbb, közöttük két másodrendű és egy harmadrendű csillag, teljes, de fordított mása a nagymedvének. Utolsó farkcsillaga, alfa ursae minoris másodrendű, és jelenleg csak 1 fok 15’-cel áll el az égi pólustól, úgy hogy minden csillagászati mérésnél e kiváltságos helyzete folytán főszerepet játszik. 18’’ távolságban kilencrendű kísérővel bír; távolságát sikerült megállapítani: a fénysugára 47 évig van úton, míg tőle hozzánk ér, és tömege a Napénak mintegy 2/5-ét teszi.
Lassú napi mozgása folytán Mädler és mások könnyű szerrel nappal is figyelhették e különben igen jó távcsövet követelő kettőscsillagot. A mitológia szerint a Kismedve Arkas, Kallisto fia és arkádiai Lykaon unokája, kit Jupiter medve képében az égre tett. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Klein Ármin József, német csillagász és meteorológus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 624. [15679.] Szül. Kölnben 1842. szept. 11. Kezdetben könyvkereskedéssel foglalkozott, de később matematikát és csillagászatot tanult. Kölnben egy magán obszervatóriumot alapított, melyen főképen a Holdat figyelte meg. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Kmeth Dániel, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 644. [15720.] Szül. Breznóbányán 1783. jan. 15. - megh. Kassán 1825. jún. 20. Trencsénben a kegyesrendiek szerzetébe lépett és Korponán, később pedig Kőszegen tanított. Azután Pasquich segédje volt a budai gellérthegyi csillagvizsgálóban. Midőn a gellérthegyi obszervatórium első évkönyvét 1821-ban kiadta és ezen művét főnöke, Pasquich kedvezőtlenül bírálta meg, Kmeth külön röpiratban élesen válaszolt. Állása a csillagvizsgáló intézetben tarthatatlanná vált, 1823-ban Kassára helyezték át. Pasquichnak az 1821-iki üstökösről az akkor keletkezett Astronomische Nachrichten című folyóiratban megjelent értekezését koholt észlelésekből szerkesztettnek nyilvánította.
Először egy az Astronomische Nachrichten szerkesztőjéhez címzett levélben emelte ezt a vádat s midőn az visszautasította, a Pesten megjelenő Tudományos Gyűjteményben és a genovai Corresspondence astronomique-ben tette közzé. Kmeth azonban ezen támadással rosszul járt, minthogy az akkor élő csillagászok Pasquich védelmére keltek: Gauss, Olbers, Bessel és Encke az Astronomische Nachrichten VI. kötetében, Ehrenrettung Pasquich’s cím alatt Kmeth-et rágalmazónak és tudatlannak bélyegezték. Ezután a kassai akadémián a tiszta és alkalmazott mennyiségtan tanára, vallástan tanító és exhortator volt. [SRG.]

PAST. [PASTEINER Gyula]: Kolorimeter (gör.-lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 689. [15805-15806.] Annyi mint színmérő; az égi testek vagy bizonyos ipari fontossággal bíró oldatok színének számbeli meghatározására szolgáló műszer. Amaz kiegészítője a Zöllner-féle asztrofotométernek (lásd ott és Fotométer) és lényegesen két nikolprizma között álló, tengelyére merőlegesen csiszolt quarclemezből áll. A készülékkel eddig leginkább az ó-gyallai csillagvizsgálón történtek megfigyelések. [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Kondor Gusztáv, csillagász és matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 729. [15876.] Szül. Szántován (Bács-Bodrog) 1825. aug. 7. Gimnáziumi és líceumi tanulmányait bevégezvén, az 1846. és 1847-es években az apatini kincstári építészeti hivatalnál mint mérnök-gyakornok működött. Aztán a pesti magyar királyi tudomány-egyetemre jött, de tanulmányait a szabadságharc szakította félbe, melyben mint honvéd árkász-főhadnagy vett részt. A szabadságharc után folytatta tanulmányait s 1850-ben mérnöki oklevelet nyert.
Petzwal Ottó előadásai az egyetemen annyira megkedveltették vele a matematikát, hogy 1850-52-ben a pesti, 1852-54-ben a bécsi egyetemen mint egyetemi csillagászati ösztöndíjas a matematikából, természettudományokból és asztronómiából magát tovább kiképezte. 1861-ben a m. tud. akadémia levelező tagjának választotta meg. Ugyanazon év óta az egyetemi csillagászati obszervatóriumban annak végleges beszüntetéséig a déli idő meghatározását eszközölte és a déljelzést ellenőrizte. Mint csillagász 1863-91 között a m. tud. akadémia almanachjának naptárát szerkesztette. Mint akadémikus Herschel Jánosról s két jelesünkről: Nagy Károlyról és Petzwal Ottóról tartott meleghangú emlékbeszédeket. [SRG.]

Konfiguráció (lat.) annyi mint alakzat; a csillagászatban, lásd Aszpektál. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 730. [15879.] [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Zsigmond]: Konkoly-Thege Miklós, csillagász, orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 738. [15893-15894.] Szül. Budapesten 1842-ben, ahol középiskolai tanulmányait végezte és az egyetemen a mennyiségtan-természettudományi tárgyakat hallgatta. Hajlamai a természettudományok iránt vonzották és őket követve, 1860-ban elment Berlinbe, hol Rose, Encke, Magnus és Dove tanárok előadásaira járt. Promoveálása (1862.) után letette még a hajóskapitányi és hajógépészeti vizsgát 1864-ben; épített magának egy jachtot, mely később egy töröknek a birtokába került. Tudományos működésének súlypontja az asztrofizika terére esik és itt kiváló gyakorlati érzékének és ügyességének a műszerek szerkesztésében nagy hasznát vette.
Hogy a spektrálanalízist az égi testekre alkalmazza, az arra indította Konkolyit, hogy ó-gyallai parkjában csillagvizsgálót állított 1871-ben (képét lásd a Csillagászati műszerek mellékletén), melyet nagy anyagi áldozattal és még nagyobb buzgósággal a kellő műszerekkel szerelt fel. A létező magáncsillagvizsgálók közül a legtökéletesebben felszereltek egyike; csupán az égi testek spektrumának a vizsgálatára körülbelül 25 drb különböző spektroszkóp és spektrográf található benne. Az üstökösök spektrum-megfigyelései számát tekintve, Konkolyi a külföldi megfigyelőket is túlszárnyalta. A hulló csillagok spektrumát is észlelte és említésre méltók rendszeresen végzett hullócsillag- és napfoltészlelései is. Számos műszert szerkesztett, így egyebek között egy spektrálkolorimétert, több csillagspektroszkópot, egy spektrográfot. Azonkívül a fotográfia terén is érdemes munkásságot fejtett ki. A magyar tudományos akadémiának 1875-ben levelező, 1884-ben tiszteleti tagja lett.
Tevékeny részt vett számos bel- és külföldi tudományos társulat működésében, amilyenek a Természettudományi Társulat (melynek alapító és választmányi tagja), az Astronomische Gesellschaft, a Royal Astronomical Society, a Societa dei spettroscopisti italiana, az Association scientifique de France, a Photographische Gesellschaft in Wien stb. Irodalmi működése igen gazdag. Számos kisebb érekezésen kívül, melyek jobbára a magyar tudományos akadémia kiadásában, továbbá a Royal Society London, az Astronomische Nachrichten, Centralzeitung für Optik und Mechanik, Instrumentenkunde, Syrius és a Természettudományi Közlönyben jelentek meg, írt még nagyobb önálló műveket. A hazai csillagászat terén kifejtett tevékenysége elismerésre talált, midőn a III. osztályú vaskoronarend lovagja lett, azonkívül bírja a pro litteris et artibus nagy aranyérmét, a Mária Terézia aranyérmét, a Voigtländer-féle érmet s egyéb kiállítási aranyérmet és díszokmányt.
1891. szept. 2-án az országos meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatójává neveztetett ki és e minőségben különösen az által szerzett érdemeket, hogy az intézetet szűk köréből kiemelte és személyzeti viszonyainak rendezése által megvetette az alapot a további fejlődésre. Az időprognózis távirati terjesztése az egész országban ő alatta valósult meg, továbbá kezdeményezte a szinoptikus térképek kiadását és az ó-gyallai obszervatóriumot sok regisztráló műszer felállítása által központi obszervatórium rangjára emelte. Az intézet újjá szervezését olyképen hajtotta végre, hogy működési ágak szerint külön osztályokat létesített. Konkolyi az ezredéves kiállítás VI. csoportjának az elnöke és közreműködik e Lexikon csillagászati részének megírásában. [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Konon - Szamoszi Konon, Kr. e. 230 körül élt, jó barátja volt a híres Archimedesnek s maga is sokat foglalkozott csillagászati megfigyelésekkel és mennyiségtani problemákkal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 740. [15893-15898.] [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Koordináták (új-lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 759-761. [15893-15933.] Valamely pontnak koordinátáin az illető pont helyzetét jellemző számokat értjük. Ilyenek p. a földrajzban a Föld felszínén levő valamely pontnak (városnak, hegycsúcsnak) geográfiai hosszúsága és szélessége, az asztronómiában egy csillagnak magassága és azimutja vagy bármely más két csillagászati koordinátája (lásd Ég). [SRG.]

Kopernikus, lásd: Coppernicus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 765. [15943.] [SRG.]

Koppernikus, lásd: Coppernicus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 773. [15957.] [SRG.]

Korvina. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. VI-VII., IX-X., [16042., 16044., 16048.] A legelső könyv, mely tudomásunk szerint Mátyás király könyvtára számára íratott: Antonius Constantius olasz költő latin verses munkája 1464-ből, melyről előbb szóltunk; 1465-ben készült a bécsi udvari könyvtár 977. sz. Chrysostomus Korvin-kódexe; 1465 táján Janus Pannonius Martio Galeottit, ki ekkor már Mátyás környezetében volt, egy Olaszországból kelt levelében szemrehányással illeti azért, hogy meg nem elégedve az általa ekkorig Budára küldött könyvekkel, ismét újakat kér tőle s éles szavakban fakad ki azon szenvedély ellen, mely a könyveknek túlhajtott gyűjtésében nyilatkozik; 1467-ben írta Firenzében Petrus Cenninius a múzeumi Curtius-kódexet, mely Mátyásnak kedvelt olvasmánya volt; ez évben ajánlotta Mátyás királynak Joannes Regiomontanus Ephemerides Budenses c. csillagászati munkáját;
ez évben készült a nemzeti múzeum Georgius Trapesuntius és a bécsi udvari könyvtár Ptolomaei Magnae compositiones című Korvin-kódex, mely egyike a Vitéz János által ez évben alapított pozsonyi egyetem Ilkus Márton által készített horoszkópját tünteti fel a csillagoknak a megnyitás napján való állásáról és magyarázatáról. 1469-benMátyás király cseh királylyá történt megkoronáztatása s az ország birtokbavétele alkalmából készült azon égi teke, melyet a Korvina előcsarnokában két márvány angyal tartott, s mely az égboltozat csillagainak akkor járását mutatta. 1480-ban Mátyás király Tollhopf János lipcsei egyetemi tanárt hívta meg udvari asztrológusának s egyúttal felhívta az egyetemi tanácsot, hogy nevezett tanárnak távollétében is pontosan küldje meg fizetését. Peuerbach György, Joannes Regiomontanus, Ilkus Márton és Antonio Torquato után ez az ötödik asztrológus, kivel Mátyás ez időben összeköttetésben állt.
Az új asztrológus a Korvinát a Stellarium c. csillagászati munkával gyarapította, melyet Mátyás királynak ajánlott, érdekes csillagászati illusztrációkkal látott el s melyben a számításokat a budai meridian szerint eszközölte. A munka kiadatlan s a wolfenbütteli hercegi könyvtár egyik dísze. Ez évben adta ki Antonio Torquato ferrarai csillagász 1470. évi latin Prognosticonját olasz nyelven, melyet szintén Mátyás királynak ajánlott, az anconai Gratiosus Benincasa pedig szintén ez évben ajánlotta Mátyásnak Mappae Maritimae calamo exaratae coloribus distinctae c. tengerészeti térképgyüjteményét. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kospont (aries-pont). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 820. [16081.] Az ekliptika és equator azon metszési pontja, melyben a Nap tavasz kezdetén áll. Ezen pont képezi a rektaszcenziók és hosszúságok olvasásának kezdőpontját. Különben a Kospont azonos az equinokcium-pontok egyikével, lásd: Equinokcium. [SRG.]

K. Á. [KISS Áron]: Kovács János, pedagógus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 843-844. [16119-16120.] Szül. Mező-Bándon (Maros-Torda) 1856. Tanult Maros-Vásárhelyt, Nagy-Enyeden, a bécsi politechnikumon, a kolozsvári egyetemen, ugyanott 1880-ban képesítő vizsgálatot tett. 1881-ben kinevezték a budai polgári iskolai tanárképző tanárává. 1883-ban doktori vizsgálatot tett a fizika-kémia és felsőbb mennyiségtanból. 1889 óta a Felső Nép- és Polgáriskolai Közlöny szerkesztője. 1894 óta az Orsz. Közokt. Tanács tagja. Munkái: Az elektrolytok polarisatiója (doktori értekezés); tankönyvek; Kémia I. és II. rész, Fizika, Rövid fizika, Bevezetés a kémiába. A csillagászati földrajz elemei. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Ködfoltok (lásd: a mellékelt képet). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 863-865., 1 tábla. [16154-16156.] Csupán messzelátóval észlelhető érdekes égi objektumok, melyek valószínűleg csekély sűrüségű gázból állnak. Tulajdonképeni lényegökről vajmi keveset tudunk s őket alakuló világrendszereknek képzeljük. Létezésökről csak a messzelátó föltalálása óta van tudomásunk - a nagy Andromeda-ködöt Simon Marius 1612-ben s az Orion-ködöt Cysatus 1619-ben fedezte fel, - rendszeres ismereteink azonban csak Herschel működésétől számíthatók. Herschel John F. W. sir, General Catalogue-ja 1864-ben az összes addig ismert ködöket (5079-et) sorolja fel. Azóta a csillagászati műszerek tökéletesítése s a spektrálanalízis fotográfia alkalmazása nagyban elősegítette ismereteink bővítését. [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Kövesligethy Radó, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 953. [16307.] Szül. Veronában 1862. szept. 1. Gyermekkorát Bajorországban töltötte, gimnáziumi tanulmányait 1873-81-ig Pozsonyban végezte. A bécsi egyetemen 1884-ben nyerte el a doktori fokozatot s már 1883-ban az ó-gyallai csillagda obszervátora volt. 1887-ben a meteorológiai intézetben, 1888-ban az egyetem fizikai intézetében tanársegéd, 1890-ben egyetemi magántanár, 1893-ban pedig rendkívüli tanár s 1894-ben még a földrajzi szeminárium vezető és a tanárképző intézet rendes tanára lett. 1883-ban az Astronomische Gesellshaft, 1888-ban a term.-tudom. társulat, majd a földrajzi társaság és a matematikai fizikai társulat tagja lett.
1895-ben a m. tudom. akadémia lev. tagjává választotta. Számos, az ó-gyallai obszervatórium évkönyveiben, a m. tud. akad. Értekezéseiben, a term.-tud. társ. Közlönyében, a Földrajzi Közleményekben, Mat.-fizikai Lapokban, Astronomische Nachrichten, az angol Royal Society Monthly Notices-ében és egyéb külföldi lapokban megjelent csillagászati és asztrofizikai tárgyú dolgozatain kívül Grundzüge einer theoretischen Spektralanalyse (Halle a. S. 1890.) címen nagyobb könyvet is írt, melyben különösen az asztrofizikának exakt matematikai alapra való fektetését célozza. E lexikon csillagászati részét írja. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. X. kötet. Kacs - Közellátás. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 963-965. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

Közép napi idő, lásd: Időmérés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 5. [16329.] [SRG.]

Krakó (Krakau, Kraków, Cracovia), város és vár Galiciában, Lengyelország egykori fővárosa és királyainak temetkező helye, püspöki székhely, a Visztula balpartján. A Visztula és Rudava összefolyásánál tágas síkságon épült város számos tornyával és magas kastélyával igen szép látványt nyújt. A tudományos és kulturális intézmények közül a kiválóbbak: a régi Jagello-egyetem, amelynek alapját 1364 máj. 12-én Nagy Kázmér vetette meg s amely a XV. sz.-ban a csillagászati és humanisztikus tudományok különös ápolása folytán fölvirágzott és európai hírnévre tett szert és egy évben 8000 hallgatója volt; későbben azonban aláhanyatlott, mígnem 1817-ben újra szervezték; 1870 óta a tanítás nyelve a lengyel.
Az egyetemhez tartozik az egyetemi épületben elhelyezett gyűjteményeken kívül egy csillagvizsgáló, botanikus kert, természetrajzi és egyéb gyűjtemények. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 31-32. [16376-16377.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Árpád]: Kreil Károly, osztrák meteorológus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 44-45. [16400-16401.] Szül. Bairisch-Riedben (Felső-Ausztria) 1798. nov. 4. - megh. Bécsben 1862. dec. 21. Tanulmányait Bécsben végezte, hol jogot, matematikát és csillagászatot tanult. 1827-től a bécsi csillagdán asszisztens, 1831-től pedig a milanói obszervatórium növendéke lett. 1838-ban a prágai csillagvizsgáló intézetben segéd, 1845-ben pedig annak igazgatója, végre 1851-ben a bécsi meteorológiai és földmágnességi központi intézet igazgatója lett. Kreil számos mágnességi és földrajzi helymeghatározást végzett. Ezenkívül több önjelző meteorológiai műszert szerkesztett. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Kremsmünster. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 46. [16403-16404.] Község Steyr felső-ausztriai kerületi kapitányságban a Krems és vasút mellett, gazdag bence-apátsággal. Ez apátságot 777. II. Tasszilo bajor herceg alapította és Nagy Károly látta el gazdag adományokkal. Van benne főgimnázium, internátus, szép könyvtár (70 000 kötet, 1700 kézirat, 840 inkunábulum), egy 8 emeletes jól berendezett csillagvizsgáló. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Krisztiánia (lásd a mellékelt tervrajzot). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 62., 1 tábla. [16433-16434.] Norvégia fővárosa, a 129 m. magas Eke-hegy lábánál, vasútnál, festői szép fekvéssel. A kultúrális intézmények: az 1813-ban megnyitott egyetem öt fakultással, nagy könyvtárral, csillagvizsgálóval, meteorológiai intézettel, fizikai szertárral és laboratóriummal, zoológiai múzeummal, botanikus kerttel, etnográfiai és gazdag régiségtárral; benne a tanítás ingyenes. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kronodeik (gör. annyi mint időmutató). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 74-75. [16461.] Ifj. Chandlertől szerkesztett csillagászati műszer, mely a korrespondeáló napmagasságok elvén alapuló időmeghatározás kényelmes eszközlésére szolgál. Hengeralakú fémtokban szabadon felfüggesztett, tárgylencséjével lefelé irányított távcső foglaltatik, mely (a mikroszkóp szerkezetéhez hasonlóan) egy változtatható hajlású síktükörre néz. A síktükör előtt a fémtok réssel bír, melyen a Nap vagy valamely csillag fénye reá eshetik. Ha most a fémtokot, alapját vízszintezvén, egynéhány órával dél előtt (vagy csillag esetében ennek delelése előtt) a Nap (vagy csillag) felé irányítjuk, s sugarait a tükörrel a távcsőbe vetítjük, észlelhetjük a látmezőben kifeszített fonalkereszten az átmenet idejét.
Ha délután, a műszer újabb vízszintezése és forgatása által válozatlan tükörhajlás mellett újból észleljük a Nap képnek összeesését a fonalkereszttel s feljegyezzük az időt (ez annyi órával történik a delelés után, mint amennyi idővel az első megfigyelés történt a delelés előtt), úgy a két időadat számtani közepe (csekély javítást nem számítva) a valódi dél (vagy csillag esetében a csillag valódi delelésének) pillanata, miből az időegyenlítés segítségével tüstént adódik a helyes középidő és ennélfogva az óra állása. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Kronográf (chronograph). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 75. [16461-16462.] Oly műszer, amellyel az időt valamire feljegyezzük. A Kronográf csillagászati eszköz, mely az időt átviszi térmértékre, s főleg két tipusban található a csillagvizsgálókón. [SRG.]

Kronologia, lásd: Időszámítás és Időszak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 75. [16462.] [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Kronoszkóp (csillagászati), olyan óra, melyen a másodpercmutatót adott pillanatban meg lehet állítani s újra megindítani. Ezen órákat hibásan kronográfoknak is nevezik a tudatlanabb órások. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 76. [16463.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Krueger Adalbert, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 78. [16469.] Szül. Marienburgban (Poroszország) 1832. Kezdetben obszervátor volt Bonnban, később a helsingforsi csillagvizsgáló intézet igazgatója, 1875 óta pedig a gothai és később a kieli obszervatórium igazgatója. Krueger a Jupiter tömegét a Themis által okozott zavargások alapján határozta meg. Peters halála óta ő adja ki az Astronomische Nachrichten c. folyóiratot. Vezeti a csillagászati telegrafikus nemzetközi központi állomást. Ezenkívül több észlelést és számítást közölt az Astronomische Nachrichten-ben (XXXVI. köt. 1853 óta) és a Berliner astronomisches Jahrbuch-ban. [SRG.]

Z-R. [ZELLIGER Vilmos]: Kuncz Adolf, a magyar premontrei kanonok-rend feje, csorna-premontrei prelátus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 103. [16518-16519.] Szül. Sálon (Vas) 1841. dec. 18. Középiskoláit Keszthelyen és Szombathelyen végezte. A rendbe 1857. szept. 19-én lépett. Pappá szentelték 1864. szept. 22-én. Rövid ideig tanár volt Keszthelyen, azután Szombathelyen, ugyanitt 1873-74. tanévtől igazgató. 1878-ben a Ferenc József-rend lovagjává nevezték ki. 1884-ben Szombathely képviselőjévé választották meg. 1884. júl. 14-én a csorna-premontrei rend prelátusa lett.
Ekkor letette mandátumát és főgondját a rend gazdasági újjászületésére fordította. A keszthelyi algimnáziumot főgimnáziummá fejlesztette, Szombathelyen 300 000 frtnyi költséggel új főgimnáziumot és rendházat építtetett. 1893. márc. 13-án a premontreiek főhelynöke. Számos cikket és értekezést írt különféle lapokba és értesítőkbe (Légkörünk s a vele összekötött tünemények, Szombathelyi értesítő 1871); A világegyetem, a naprendszer és a föld keletkezése (ugyanott 1875.) stb. Önálló műve, melyet a magyar orvosok és természettudósok 1880-ban Szombathelyen tartott nagygyűlésének megbízása folytán írt: Szombathely monográfiája (1880-94). [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Lacaille (ejtsd: -kájj) Miklós Lajos, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 157. [16628.] Szül. Rumignyben 1713. márc. 15. - megh. 1762. márc. 21. Eleinte teológiával foglalkozott, de Cassini és Maraldi befolyása folytán csillagászatra adta magát. Előbb a francia fokmérés szolgálatában állt, majd 1739-ben a College Mazarinben a matematika tanára, 1741-ben az akadémia tagja lett. Az akadémia megbízásából 1751-54 között a Jóreménység-fokán tartózkodott, hol fokmérést végzett s különösen számos déli csillagot figyelt. Jegyzéke, Coelum australe stelliferum (Páris 1763 és London 1847), közel 10 000 csillag helyzetét adja. Visszatérte után a College Mazarin kis obszervatóriumában szorgalmasan folytatja számításait, észleleteit és irodalmi működését és Lalande ítélete szerint tudományos túlmegerőltetése is okozta halálát. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Lakits Ferenc, csillagász és író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 200. [16705.] Szül. Pécsett 1859. febr. 19. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában és Budapesten, az egyetemieket Budapesten végezte. 1880-ban tanári vizsgálata letétele után állami ösztöndíjjal Göttingában, Berlinben és Bonnban töltött két évet csillagászati tanulmányokkal, melyeket 1882-86 között a kir. József-műegyetemen mint a geodézia asszisztense értékesített. Ugyanez idő alatt az ágostai hitv. evangelikus budapesti főgimnáziumon mint helyettes tanár is működött. 1885. dec. végén az akkor életbe léptetett m. kir. postatakarékpénztárhoz számvizsgálóvá, majd számtanácsossá neveztetett ki.
1890-ben a Magyar orvosok és természetvizsgálók nagyváradi vándorgyülésén egy Néhány középkori napfogyatkozás összefüggésben a milleniummal c., egyszersmind állami csillagda felállítását indítványozó előadása kapcsán e vándorgyűlések egyik központi titkárává választatott meg s ezóta úgy ezek előkészítésében, mint munkálataik szerkesztésében tevékenyen részt vett. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Lalande (ejtsd: laland) József Jérôme Lefrançais de, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 208. [16720.] Szül. Bourg-en-Bresse-ben 1732. júl. 11. - megh. 1807. ápr. 4. Első nevelését egy jezsuita iskolában nyerte, azután Párisba ment jogot tanulni, de ezenkívül De l’Isle és Lemonnier mellett szorgalmasan csillagászattal is foglalkozott. Utóbbi ajánlatára 1751-ben az akadémia csillagászati megfigyelések céljából Berlinbe küldte, hol Eulerrel, Maupertuis-vel s másokkal ismerkedett meg. Visszatérte után egy évig Bourgban ügyvédeskedett, de azután Párisba menve, teljesen a csillagászatnak szentelte magát. 1753-ban az akadémia tagjává választják, 1761-től a Collége de Franceban tanár, később az École militaire csillagvizsgálójának igazgatója lesz.
Lalande rendkívül szorgalmas megfigyelő és fölötte termékeny csillagászati író. Ő kezdte először nagy méretekben a zónamegfigyeléseket és óriási, 47 000-nél többet tartalmazó csillagjegyzékét: Histoire céleste française a British Association rendeletére Baily adta ki (London 1847.). Végrendeletében akadémiai évi díjat tűzött ki a legjobb asztronómiai értekezés vagy a legfontosabb csillagászati megfigyelésre. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Lambert János Henrik, német bölcsészeti és matematikai író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 214. [16730.] Szül. Mühlhausenban 1728. aug. 26. - megh. Berlinben 1777. szept. 25. Teljesen saját erejéből küzdötte fel magát; 1765-ben mint a tud. akadémia tagja Berlinben telepedett le, hol Nagy Frigyes többszörösen kitüntette. Lambert éleselméjű fizikus és matematikus és eszmedús filozófus, és irodalmilag fölötte termékeny. Csillagászati érdemei különösen a fotometriai elmélet megalapítása, az üstököspályák tanulmányozása és kozmológiai, Kantéval sok tekintetben rokon nézetei terjesztése. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Laplace Péter Simon, marquis de, francia matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 251. [16804-16805.] Szül. Beaumont en Augeban 1749. márc. 28-án, meghalt Párisban 1827. márc. 5. Már fiatal korában kitűnő tehetségeket árult el, minden tudományban jártas volt, de különösen a matematika felé vonzódott. 1766-69 között a Lagrange által alapított torinói Memoire-okban közzétett értekezései alapján szülővárosában a katonai iskolán a matematika tanára, majd Párisban a tüzérségi tanfolyam examinatora lett. 1773-ban az akadémia tagjává választották.
A francia forradalom első idejében Lagrange-zsal együtt a commission des poids et mésures tagja és az Ecole normale tanára volt; a konzulátus alatt 1799-ben belügyminiszter, azután a tanács tagja és kancellárja lett; 1803-ban tisztán tudományos tevékenységéhez tért vissza. Napoleon gróffá, XVIII. Lajos pairré és marquis-vá nevezte ki s alig volt kitüntetés, melyben Laplace nem részesült volna. Műveinek teljes kiadását csakhamar halála után közköltségen indították meg. Newton halála óta az asztronómia legkiválóbb szelleme és legtermékenyebb írója volt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Lardner Dénes, angol fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 256. [16814.] Szül. Dublinban 1793. ápr. 3. - megh. Nápolyban 1859. ápr. 29. Kezdetben a Trinity College-en Dublinben tanított, később 1828-ban a London Universityn a fizika és csillagászat tanárává nevezték ki. Ezen állását azonban 1840-ben Heawide kapitány feleségének megszöktetéséből támadt pöre miatt el kellett hagynia. Ezután előadásokat tartott az Egyesült-Államok különböző városaiban, sőt még Cuba szigetén is. 1845-ben visszatért Európába, hol Párisban, később pedig Londonban mint író élt. A Royal Society tagja volt. Ezenkívül írt még számos fizika- és csillagászatra vonatkozó munkát. [SRG.]

KATONA. [KATONA Lajos]: László szekere. Szent László szekere (?); Lugossy magyar csillagjegyzékében egy csillagkép (alighanem a Göncöl szekere, lásd ott) magyar népies neve, melyhez Ipolyi (Magyar myth. 274.) Lisznyai egy palóc regéjét is idézi, de már maga is kétségét fejezi ki e rege népies eredetét illetőleg. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 272. [16845.] [SRG.]

Látás vonala (radius visionis). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 275-276. [16850-16851.] Az asztronómiában azon irány, melyben valamely égitestet, különösen ennek középpontját látjuk. Az elnevezés polgárjogot nyert, mióta a spektroszkóp segítségével képesek vagyunk az álló csillagoknak saját mozgását a Látás vonalában megállapítani. Valamint ugyanis a felénk közeledő mozdony sípjának hangja látszólagosan magasabbá, a tőlünk távolódóé pedig mélyebbé válik (lásd: Doppler K.), úgy valamely felénk közeledő csillag fénye is spektrumának ibolya, tőlünk távozóban levőnek fénye spektrumának vörös vége felé tolódik, mi a spektrumokban soha nem hiányzó Fraunhofer-féle vonalak eltolódásában mérhető. Ismerve a fényterjedési sebességet, a spektrumvonal hullámhosszaságát és eltolódását, megállapítható a közeledés vagy távolodás sebessége. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Laugier (ejtsd: lozsié) Pál Ágost Ernő, francia csillagász, szül. 1812. dec. 22. - megh. 1872. ápr. 5. Az üstökösök felfedezésével, napfoltok megfigyelésével, csillagkatalógusok összeállításával, mágnességi és műszertani tanulmányaival tűnt ki. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 292. [16881.] [SRG.]

C-A.: Laurianu Trebonius Ágoston, oláh történetíró. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 295. [16887-16888.] Szül. Erdélyben 1810. - megh. 1881. Iskoláit Nagy-Szebenben kezdte meg, ahol mindjárt elsajátította a klasszikus és a modern (olasz, spanyol, francia és angol) nyelveket. 1830-1835 között Kolozsvárt végezte bölcsészeti tanulmányait, majd Bécsbe ment, hol mennyiségtani, fizikai és csillagászati tudományokat hallgatott, nem hanyagolván el ezek mellett a filozófiai, nyelvészeti és politikai tudományokat sem. [SRG.]

Lebegő kő annyi mint meteorkő vagy általában meteorit (lásd ott). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 318. [16930.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Leghosszabb nap az év azon napja, melyen a Napnak legnagyobb északi, illetve déli deklinációja van, mindkét mérsékelt égöv helyeire nézve tehát a zenithez legközelebbi pontokon tetőzik. Ez az északi féltekén a Nap legnagyobb északi deklinációjánál, jun. 21. áll be, mikor is erre a déli féltekén a legrövidebb nap következik, mert ott akkor a Nap a zenittől legtávolabbra tetőzik. Fordítva van a dolog dec. 21., mikor a déli féltekén van a L. (a Napnak legnagyobb déli deklinációja van) és erre jő az északi mérsékelt övben a legrövidebb nappal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 341. [16974.] [SRG.]

EDELMANN. [EDELMANN Sebő]: Légkör (atmosphaera). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 343. [16978-16979.] Az a levegő-réteg, mely földünket burkolja s részt vesz ennek tengely körüli és Nap körüli mozgásában. A Napnak és más égi testnek is van Légköre, de ez más összetételű mint a Földé. A Földet körülövező légtengert éppen úgy mint a Föld felületén levő bármely testet a Föld vonzása köti le.
E vonzás küzd meg a levegő terjedékenységével (lásd: Aeromechanika) s mivel e vonzás a Föld középpontjától való távolság négyzetével fogy, egy bizonyos magasságban már nem képes egyensúlyt tartani a terjedékenységgel; itt van a légtenger határa. E vonzás következménye a levegő súlya és az a nyomás, amelyet valamely légréteg az alatta levő rétegre s az egész légtenger a Föld felületére s az itt levő testekre gyakorol. E nyomás mértéke az a nyomás, melyet a levegő egy cm2-re kifejt s amely nyomást kilogrammban kifejezve légnyomásnak nevezzük. (Lásd: Aeromechanika.) [SRG.]

TANGL. [TANGL Károly]: Légköri fénytünemények. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 344-345. [16980-16981.] Ama fénytünemények, melyek földünk légkörének a benne tovább terjedő fényre való hatásából származnak. A legfontosabb Légköri fénytünemények a következők: Asztronomiai refrakció. A légkör sűrűsége felfelé csökken, a csillagokból jövő fénysugár tehát a légkörön áthaladva folyton kisebb sűrűségű rétegből nagyobb sűrűségűbe jut, minek következtében folytonos törést szenved. Ezért a fénysugár a légkörben nem egyenes, hanem görbe vonal, mely konkav oldalát a föld felé fordítja.
Az észlelő azonban a csillagot a fénysugár utolsó darabjának érintője irányában, tehát magasabban látja, mint a csillag tényleg van, amint az az 1. ábrában egyszerűen látható. Pontos csillagászati megfigyeléseknél eme körülmény tekintetbe veendő. Minél alacsonyabban áll a csillag, annál nagyobb a refrakció; ha a zenitben van, akkor zérus. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Lemström Károly Szelim, finn fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 389. [17058.] Szül. Helsingforsban 1838-ban, amelynek egyetemén jelenleg tanár; különösen az északi fény kutatása és mesterséges előállítása által vált híressé. 1882-ben sikerült az északi Finnország két 800 és 110 m. magas hegyén mesterséges északi fényt előállítani. E hegyek kiterjedt és sűrű villámhárító rendszerrel láttattak el, mely a földtől elszigetelve a hegy lábán lévő nedves réteggel állott vezető kapcsolatban. A rudak csúcsain az északi fényhez hasonló fényjelenség mutatkozott, melynek spektruma is megegyezett az északi fény spektrumával, sőt az egyik hegycsúcson 120 m. északfénysugár volt észlelhető. [SRG.]

Leo a Nagy (440-461), származását s születése helyét homály födi. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 424. [17115.] Szül. a IV. sz. vége féle - megh. 461. 418. Zozimus pápa a pelagianusok elleni ügyben Afrikába küldte. Az egyház ügyeire nagy befolyást nyert szt. Coelestin és III. Sixtus pápák alatt. Ez utóbbi halála után 440-ben az egész kereszténység Leót óhajtá a pápai székre emeltetni. Itáliában szerencsésen küzdött a manicheusok és pelagianusok, Spanyolországban a priscillianusok ellen. Hilarius arlesi érsek 444-ben tartományi zsinatot tartott, melyben Chelidonius püspököt némely vétségek miatt hivatalától megfosztotta; Chelidonius ügyét a pápához fölebbezvén,
Leo Rómában zsinatot tartott, mely Chelidoniust ártatlannak ismerte el s méltóságába visszahelyezve, az önkényről vádolt Hilariust pedig úgy büntette, hogy a metropolitai jogokat az arlesi egyházról a veienneire ruházta át. 452-ben megvédte Rómát s Olaszországot Attila, 455-ben pedig Genserich ellenében. 455-ben ő állapította meg a húsvéti időt, mely ünnep a csillagászati számítástól függvén, nem tartatott mindenütt ugyanazon napon. Nagy szt. Gergely mellett őt tekintik a ker. ókor legnagyobb pápájának. XIV. Benedek az egyház doktorai közé iktatta. [SRG.]

É. L. és H. Á. [ÉBER László - HELLER Ágosotn]: Leonardo da Vinci (ejtsd: -vincsi) vagy Lionardo, olasz festő, építész, szobrász, költő, zenész, mérnök, gépész, fizikus, matematikus: az újabb idők legnagyobb, legegyetemesebb szellemeinek egyike. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 428-430. [17122-17124.] Szül. Vinckastélyban Empoli közelében, firenzei területen levő falucskában, 1452. - megh. Cloux-kastélyban, Amboise mellett (Franciaország) 1519. máj. 2. Nevezetesek csillagászati nézetei is, melyek szerint a Hold épp oly égi test, mint a Föld; fénye a Földtől visszasugárzott napfény; a Föld nem középpontja a világegyetemnek stb. A levegőt ruganyos testnek mondja, mely részekből áll és súlyos. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Leonidák és Perseidák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 431-432. [17126.] Ama periódikus hullócsillagrajok elnevezése, melyek évről-évre nov. 12-én, illetve aug. 10-ike körül tűnnek fel és melyek közül az elsők az Oroszlán (Leo) csillagja felől, az utóbbiak a Perseusból látszanak kiindulni. A Leonidák az 1866. I. Tempel-féle, a Perseidák az 1862. III. üstökösével megegyező pályában haladnak, illetve ezen üstökösökkel hozhatók összefüggésbe. A Leonidák periódusa 33-34 év és így kiváló fényes megjelenés - milyen az 1833., 1866. és 1867-iki is volt - 1899-re várható. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Leverrier (ejtsd: löverjé) Urbán János József, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 480. [17220-17221.] Szül. St. Löban 1811. márc. 11. - megh. Párisban 1877. szept. 23. A caeni politechnikumon, majd 1829-től a College Louis le Grand-on Párisban, végül a párisi műegyetemen tanult. Miután két évig a dohányjövedéknél mérnök volt, a College Stanislas-on tanárrá lőn; 1846-ban a Faculté des sciences-on az ég mekanikájának tanszékére nevezték ki. Első tudományos kutatásai a kémia körébe tartoztak, de már nemsokára Arago ösztönzésére a számoló csillagászattal kezdett foglalkozni és az 1845-iki Merkur-átvonulást, a Faye-féle üstökös pályáját számította, majd az Uranus mozgását kezdte tanulmányozni, mely vizsgálatai már 1846-ban arra az eredményre vezették,
hogy az Uranusnak mozgásában feltűnő rendellenességeket egy az Uranuson túl levő bolygó okozza; ennek a bolygónak nagyságát, pályaelemeit és ezek alapján az égen való helyét is kiszámította, minek alapján aztán Galle Berlinben a jelzett helyhez igen közel meg is találta ezen új bolygót (melyet kezdetben Leverriernek is, később aztán Neptunnak (lásd ott) neveztek. Leverrier már 1846-ban a párisi akadémia, 1849-ben a törvényhozó testületnek tagja, mint szülőhelye kerületének - La Manche départementnak - választott képviselője; 1852-ben szenátor és 1854-ben Arago halála után a párisi csillagvizsgáló igazgatója. Nagy becsvágya, heves természete meglehetősen elszigetelték; a csillagvizsgáló vezetése ellen is megokolt panaszok támadtak, melyek folytán annyira elragadtatta magát, hogy 1870-ben a csillavizsgáló igazgatásától elmozdították, de Delaunay halála után 1873-ban visszahelyezték. Számos munkája, az elméleti és számító csillagászatban elsőrendű helyet biztosít neki. [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Lévy Móric, francia matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 482. [17226.] Szül. Rappoltsweilerben (Elzász) 1838. febr. 28. Elvégezvén a párisi École polytechnique-ot, 1858-ban magánmérnökké lett, 1874-ben Bertrand asszistense a Collége de France-on. 1875-ben az Ecole centrale tanára és 1885-ben a Colége de France-on Serret utódja az analitikai és égi mekanika tanszékén. 1883 óta a párisi tudományos akadémia tagja. Számos matematikai dolgozatai a differenciál-egyenletek elméletére, a geometriára, a mekanika legkülönbözőbb részeire és a hőtanra vonatkoznak. Mint mérnök alkalmazott mekanikával foglalkozott. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Lexell András János, finn matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 485. [17231.] Szül. Abóban 1740. - megh. Szt. Pétervárt 1784. A róla elnevezett 1770. II. üstökös tette nevét ismertebbé; az üstököst ugyan Messier fedezte fel, de Lexel számította ki pályáját és ismerte fel periodikusságát, valamint a pályájának Jupiter által történt megváltoztatását. 5 1/2 évi keringési ideje volt az üstökösnek, de azért 1776-ban nem tért vissza, mert ismét a Jupiter rendszerén ment keresztül és pályája ismét egészen mássá lőn; maga az üstökös azonban a Jupiter holdjait nem zavarta. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Libráció (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 494-495. [17250-17251.] A Holdkorong látszó középpontjába eső felületi pont ingaszerü lengése a keringési és tengelyforgási idő egyenlősége, a Holdpálya alakja és fekvése miatt. Ha a Hold körben mozogna a Föld körül egyenletes sebességgel, pályája az ekliptikával esnék össze és Equatora e pályában feküdnék, akkor a keringés és tengelyforgás teljesen egyenlő tartama miatt a Holdkorong látszó középpontja mindig ugyanazon felületi ponttal esnék össze, és a Holdnak mindkét pólusát mindig egyszerre láthatnók. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Lick Jakab, a Mount-Hamiltonon Kaliforniában levő csillagvizsgálónak alapítója. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 499. [17261.] Szül. Fredericksburgban (Pennsylvania) 1796. - megh. 1876. okt. 1. Asztalos mesterséget tanult és később zongora- és orgonagyáros volt Dél-Amerikában. 1846-ban Kaliforniában telepedett le, földet vásárolt és malomüzletet folytatott. Már 1875. 700 000 dollárt adott oly csillagvizsgáló felállítására, melyben a készíthető legnagyobb messzelátó legyen. Halála után ez alá a refraktor alá temettette magát. Egyéb 3 millió dollárra rugó vagyonát is közcélokra hagyta. [SRG.]

Lindenau Bernát Ágost, szász államférfiú és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 531. [17322.] Szül. Pohlhofban 1779. jún. 11. - megh. Altenburgban 1854. máj. 12. Lipcsében jogot tanult, aztán az altenburgi Kammerkollegiumba lépett s nemsokára Zach báró munkatársa lett a gothai csillagvizsgálóban, melynek 1804-ben ideiglenes igazgatója is volt, míg végre 1808-ban állandóan véglegesítették. 1814-ben Párisba ment, mint a weimari nagyherceg főhadsegéde. 1817-ben kamarai alelnök, 1820-ban miniszter és titkos tanácsos lett Szász-Gotha-Altenburgban. Az utolsó nagyherceg halála után 1825-ben egyedül igazgatta a hercegséget, s aztán 1826-ban szász királyi szolgálatba lépett át, hol 1830-ban kabinetminiszter, a következő évben miniszterelnök és belügyminiszter lett.
Főérdemei, hogy a városok közigazgatását szabadelvű, független alapokra fektette, s hogy megalapította a földjáradék-bankot. 1834-ig volt belügyminiszter, 1843-ban pedig, miután sokáig hasztalan küzdött a konzervativ nemesség ellen, végleg visszavonult a politikától. Élete utolsó éveiben rendezte nagybecsű műkincs-gyűjteményét, melyet könyvtárával együtt az országra hagyott. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Líra már Eudoxus és Aratos által említett csillagkép 270-290 fok rektaszcenzió és 26-46 fok É-i deklináció között. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 562. [17378.] Főcsillagja Wega, az É-i ég legtündöklőbb állócsillagja; mellette kissé K-re epszilon Lyrae negyedrendű csillag áll, mely már gyenge operaüvegben is kettős, erősebb nagyítású távcsőben négyes csillagnak mutatkozik. DK-re áll Vegától béta és gamma; az első, Vegához közelebb álló csillag feltűnő spektruma és fényváltozása által vált híressé. A kettő között áll a gyönyörű gyűrűs Lyra-köd, melynek közepén Gothard Jenő fotográfiai úton szemmel nem látható csillagocskát fedezett fel. A Líra 50 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz, s a mitológia szerint Orpheus lantjának szimbóluma. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Littrow József János, osztrák csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 583. [17414-17415.] Szül. Bischofteinitzban (Csehország) 1781. márc. 13. - megh. Bécsben 1840. nov. 30. Prágában jogot és teológiát végzett és 1803-tól fogva Renard gróf nevelőjeként, annak sziléziai birtokán matematikát és asztronómiát tanult. 1807-ben Krakóban a matematika, 1810-ben a kazáni egyetemen az asztronómia tanára; mint ilyen berendezte itt a csillagvizsgálót. 1816-ban Budára jött Pasquich (lásd ott) mellé mint társ (socius) a gellérthegyi csillagvizsgálóhoz, végre 1819-ben a bécsi egyetemen a csillagászat tanára és a csillagvizsgáló igazgatója.
A csillagvizsgáló újra szervezéseért, kiváló irodalmi s tanári működéseért 1836-ban osztrák nemességet kapott. Elméleti és szakmunkálatain kívül, melyek alapján többi közt Plössl a dialitikus messzelátókat készítette, Littrow főkép az asztronómia népszerűsítésével szerzett nagy érdemeket. Népszerű előadásait a Wiener zeitschrift für Kunst u. Litteratur című folyóiratban közölte. Littrownak a budai csillagvizsgálón töltött idejéről, valamint nem egészen korrekt viselkedéséről Pasquichnak Kmeth általi megtámadásában lásd bővebben Heller Ágost, A gellérthegyi csillagásztorony (Természettudományi Közlöny, X. kötet, 107-109. füzet, 1878). [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Littrow Károly Lajos, az előbbinek fia és utóda. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 583. [17415.] Szül. Kazánban 1811. júl. 18. - megh. Velencében 1877. nov. 16. Atyja oldalán kezdettől fogva csillagászattal foglalkozva, már 1831-ben mellette asszisztens, majd annak halála után 1842-től a bécsi csillagvizsgálónak igazgatója, miután már 1835-ben kiadta Hell’s Reise nach Wardöe und seine Beobachtungen des Venus-Durchganges im Jahre 1769. 1847. Struve V.-sal együtt az orosz és osztrák fokmérés csatlakozásának megítélésére küldötték ki, 1848-tól fogva mint a bécsi akadémia tagja, annak emlékirataiban közölt több értekezést, így különösen 1841-ben Beiträge zur nautischen Astronomie címen könnyű módszert közölt a tengeren való helymeghatározásra, melyet Faye H. Franciaországban is bevezetett.
1862 óta élénken részt vett a közép-európai fokmérés munkálataiban, Weiszszel együtt pedig a bécsi csillagvizsgáló meteorológiai észleleteit dolgozta fel. A bécsi csillagvizsgáló Annaleseiben, melyek vezetése alatt nagyjelentőségűekké váltak, kiadta Piazzi összes észleleteit, valamint az Argelander-Öltzen-féle csillagjegyzéket. Többször és mindig bővítve rendezte sajtó alá atyjának népszerű csillagászatát, a Wunder des Himmels-t, utoljára a 6-ik kiadást 1877-ben. Az ő igazgatása alatt épült fel a bécsi remek új csillagvizsgáló. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Lockyer (ejtsd: lokkier) József Norman, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 609. [17461-16462.] Szül. Rughyban 1836. máj. 17. Angliában és a kontinensen tanult és 1857-ben a hadügyminisztériumban alkalmaztatott. Grey buzdítására 1665-ben kiadta az Army-Regulations. 1870-ben a Royal Commission on scientific instruction and the advancement of science titkára, 1871-ben Assistant commissioner-je és a cambridgei egyetem Rede lecturer-je lett. Lockyer főleg az égi testek fizikai alkatára vonatkozó ismereteink tekintetében fáradozott sokat és eredményesen. 1862-ben a szárazföldnek és víznek a Marson való eloszlásáról értekezett, azóta pedig főleg spektroszkópikus vizsgálatokkal és a Nap tanulmányozásával foglalkozik.
1866-ban ismertette módszerét, mellyel az addig csak napfogyatkozásokkor észlelhető protuberanciákat, bármikor lehet megfigyelni, és azután is - részben Franklanddal együtt - számos fizikai és asztrofizikai dolgozatot közölt. 1870-ben a Szicíliába küldött angol csillagászati expediciónak volt vezetője, 1882-ben pedig Egyiptomban észlelte a teljes napfogyatkozást. A kémiai elemekről való ama nézete, hogy azok összetett testek, feltűnést okozott, de elfogadásra nem talált [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Loewy Móric, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 611. [17468.] Szül. Bazinban (Pozsony) 1833. ápr. 15. Tanulmányait Bécsben Littrow vezetése alatt kezdte, majd Párisban folytatta. 1864-ben a párisi obszervatórium, 1872-ben a Bureau des longitudes tagja és 1878-ban a párisi csillagvizsgáló aligazgatója lett. Bolygó és üstökös pályák számításában tűnt ki, - ő volt az elsők közül, kik az 1858-iki Donati-féle üstökösnek pályáját határozták meg - a refrakcióról érdekes tanulmányokat írt, s általa megállapított telegrafikus módszer szerint határozták meg Bécs, Berlin, Marseille és Algernek Párissal való hosszkülönbségét. Tágabb körökben is ismeretessé vált kényelmes équatorial condé nevét viseli távcsöve szerkesztése által. Ezek egyik igen szép példánya a bécsi egyetemi csillagvizsgáló intézetben működik. [SRG.]

Lohrmann Vilmos Gotthelf, német csillagász és szelenográf. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 619. [17482-17483.] Szül. Drezdában 1796. jan. 31.- megh. 1840. febr. 20. 1815-ben a szász országos felmérésnél alkalmazták. 1823-ban ugyanott felügyelővé, 1827-ben a drezdai matematikai szalon főfelügyelőjévé lett és a következő évben az akkoriban alapított technikai intézetnek (a későbbi műegyetemnek), majd 1840-ben a kameralis felmérésnek igazgatójává. Lohrmann már korábban kezdett csillagászattal foglalkozni, 1822-től fogva Enckével (lásd ott) megbeszélt terv szerint a Hold felületét rendszeresen észlelte és ezen sorozatot 1836-ban befejezte. De ezen nagyszabású megfigyelések csak egy részét közölte Lohrmann Topographie der sichtbaren Mondoberfläche címen (Lipcse 1824.).
Az egész munkát, mely a legjobb Holdtérképek közé tartozik, csak 1871-ben adta ki Schmidt J. F., az athéni csillagvizsgáló akkori igazgatója. Kiadta azonban Lohrmann a Hold átnézetes térképét: Karte des Mondes. Mittlere Libration (Lipcse 1839.) és írt egy Das Planetensystem der Sonne (Drezda 1822., 3 térképpel) című munkát. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Longomontanus (valódi neve Severin Keresztély), dán csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 646. [17531.] Tycho Brahe tanítványa, szül. Longbergben Lemvig mellett 1564. okt. 4. - megh. Kopenhágában 1647. okt. 8. 1589-1600 között Tycho legbizalmasabb segédje volt, azután rektor lett Viborgban (Jütland), végre pedig a matematika tanára a kopenhágai egyetemen. Egy nevezetes csillagászattani munkát írt Astronomia danica (Amsterdam 1622.) címen [SRG.]

Loomis (ejtsd: lúmisz) Illés, amerikai matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 652. [17540-17541.] Szül. Tolland countyban (Connecticut) 1811. aug. 7. - megh. 1889. aug. 15. New-Havenben tanult, 1836-ig ott tudor, majd 1837-től a természeti tudományok tanára Ohióban a Western Reserve Collegeon, 1844-től a new-yorki egyetemen, végre 1860-tól a Yale-College-on New-Havenben tanár. 1845-49-ig telegráfikus úton New-York és más városok hosszasági különbségeit, valamint az elektromos áram sebességét határozta meg, majd pedig meteorológiával foglalkozva a viharokról, a tornádokról, az északi fény időszakosságáról, a barometrikus maximumok- és minimumokról és a csapadékokról értekezett. [SRG.]

M. [MÁRKI Sándor]: Lugossy József, nyelvész, archeologus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 717. [17663-17664.] Szül. Avas-Újvároson (Szatmár) 1812. dec. 3. - megh. Debrecenben 1884. márc. 7. Debrecenben a főbb germán s román nyelveken kívül héberül, arabul, persául, sőt - Kőrösy Csoma Sándor támogatásával - tibeti nyelven is megtanult. Ő írta, de nem adta ki magyar nyelven az első arab grammatikát 1840-41-ben. Midőn már nevet szerzett az ősmagyarok csillagászati ismereteiről írt munkájával s egyéb dolgozataival, Németországba utazott. 1841-ben szatmári pap, majd máramarosszigeti s 1845-66 között debreceni kollégiumi tanár volt. Az akadémia már 1841. szept. 3-án levelező tagjául választotta. Gyönyörű könyvtárt szerzett, sok unikummal. Igen sok archeológiai, nyelvészeti és bibliográfiai értekezése jelent meg. Befejezetlenül maradt főműve, a Magyar csillagászat. [SRG.]

Luna (lat.) annyi mint hold (lásd ott); lunaris, a holdra vonatkozó. Luna a mitológiában a holdistennő, kit részint magában, részint a napistennel együtt tiszteltek. Lásd: Selene. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 724. [16678.] [SRG.]

Lunarium (a lat. luna-tól), a hold mozgását szemléltető természettani készülék. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [16678.] [SRG.]

Lunatio (új-lat.), a hold fázisainak összessége, valamint az az idő, melyben a fázisok lefolynak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 725. [16678.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Mädler János Henrik, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 784. [17793-17794.] Szül. Berlinben 1794. máj. 29. - megh. Hannoverában 1874. márc. 14. 1824-ben magánórákat adott asztronómiából és matematikából Beer Vilmos bankárnak, ki azután kis csillagvizsgálót épített, melyen ketten 1830 óta szorgalmasan észleltek. Különösen pontos holdmegfigyeléseiknek eredménye a nagy Mappa selenographica (Berlin 1834.) és az azt kísérő szöveg: Der Mond nach seinen kosmischen und individuellen Verhältnissen (ugyanott 1837.) tette Mädler nevét ismertté; 1836-ban az egyetemi csillagvizsgáló asszisztense lett, 1840-ben meghívást kapott Dorpatba mint professzor és a csillagvizsgáló intézet igazgatója.
Itt sztelláris asztronómiával, különösen pedig a kettős csillagok kimérésével foglalkozott. Szembaja folytán, mely a további megfigyeléseket megszakította, és irodalmi működés utáni vágya miatt állásáról 1865-ben lemondott, mire egymás után Wiesbadenben, Bonnban és Hannoverában élt. Legfontosabb tevékenysége a berlini tartózkodására eső tanulmányai a bolygók s különösen a Hold topográfiájára vonatkozólag, továbbá számításai a Bradley-féle csillagokat (Dorpater Beob., XIV. köt. 1856) és a kettős csillagok pályáit illetőleg. Mint népszerű író oly névre tett szert, mint előtte senki. [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Magasság (altitudo). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 795. [17815.] A háromszögnél, gúlánál és kúpnál a csúcstól az alapra bocsátott merőleges; egyenközénynél, trapéznál, hasábnál és hengernél az alapnak távolsága az átellenben fekvő oldaltól, illetőleg laptól. Valamely csillagnak vagy általában az éggömb valamely pontjának Magassága (elevatio) az illető ponttól a horizonig vont függőleges körív. Az ég sarkának Magassága megegyezik az észlelő helyének földrajzi szélességével és sarkmagasságnak neveztetik. A csillagok Magasságának megnevezésére szolgál a teodolit, a meridiánkör, vagy a sextáns és közvetve a megfigyelési hely geográfiai szélességének és helyi idejének ismeretéhez vezet (lásd: Ég). [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Magassági kör máskép vertikális kör. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 795-796. [17816.] A csillagászatban minden a zeniten és nadiron átmenő és így legnagyobb kör, mely a horizontra merőleges (lásd: Ég). Magassági kör még minden olyan műszer is, mellyel az égi testeknek a horizont feletti magasságát ívmértékben mérjük. Ezeknél függélyes és forogható tengely végére kezdetben vízszintes tengely van ugyancsak forgathatón megerősítve, ennek egyik végén a beosztott kör, másik végén pedig a távcső van; a körön levő osztás segélyével az a szög, mellyel a távcsövet a vízszintes irányból el kell mozdítani, hogy az az illető égi testre legyen irányozva, leolvasható.
Tulajdonképen tehát a teodolit, altazimut (lásd ott) univerzális mind, egyúttal Magassági kör is; csak ilyenek újabban már nem is készülnek. A meridiánban a csillagok magasságát a meridiánkörrel szokás mérni (lásd: Csillagászati műszerek). [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Mágneses meridián a földmágneses erő irányán átfektetett függélyes sík neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 804. [17833.] Továbbá ezen síknak a földfelülettel vagy valamely vízszintessel való metszője. Kijelölésére szolgál a szabadon, vertikális tengely körül forogható mágnestű, melynek mágneses tengelye egyensúly esetében mindig a Mágneses meridiánban áll be. Mivel a mágneses tengely nem esik össze szükségképen a mágnestű geometriai tengelyével, a Mágneses meridián meghatározására a tűt meg kell fordítani, úgy hogy előbbi alsó lapja a második egyensúlyi helyzetben felül legyen. Ekkor a két fekvés geometriai tengelyeinek közepes iránya pontosan a Mágneses meridián helyzete.
Ennek a csillagászati meridiánnal képezett szöge a mágneses deklináció vagy elhajlás. A mágneses mappákban a Mágneses meridián az egyensúlyi vonalakra minden pontban merőleges görbékkel (a mágneses egyensúlyi vonalak derékszögü trajektoriáival) nyer kifejezést. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1895. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 821-823. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1895. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 6. 1895. jan. 15. 1.(61.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós tiszteleti-, Gothard Jenő levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése 1895. február 18-án. = Akadémiai Értesítő 6. 1895. márc. 15. 3.(63.) füz. p. 189. Kövesligethy Radó "A földfelület morphometriájának egy új módszeréről." Előterjeszti Fröhlich Izidor. [SRG.]

SZILY Kálmán: Jelentés az akadémiai választásokról. = Akadémiai Értesítő 6. 1895. máj. 15. 35.(65.) füz. p. 303. Kövesligethy Radó a III. osztály (Mathemathikai és természettudományi) levelező tagjává választották. [SRG.]

Nagypénteken. = Felvidéki Közlöny 20. 1895. ápr. 11. 22. sz. p. 3. "vagyis holnap, úgy csillagászati szempontból is ritka tüneményt szolgált az 1895-ik év. E napon ugyanis a nap körül keringő bolygók, azt az állást fogják elfoglalni, amelyben Krisztus Urunk keresztre feszítésének napján voltak. 33 év alatt ez évben ismétlődik másodszor ez az eset. Holnap reggel 4 óra és 30 perczkor a hold keresztezni fogja a Szűz pályáját és egy óra hosszat el fogja fedni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

HAJNÓCZY R. József: A lőcsei kalendárium. = Földrajzi Közlemények 23. 1895. 1. füz. pp. 21-24. [IBQ.]

A Föld mágneses sarkpontjairól. = Földrajzi Közlemények 23. 1895. 3. füz. pp. 76-77. Weyer gömbfüggvény-sorfejtése. [IBQ.]

A sarkfény nagysága. = Földrajzi Közlemények 23. 1895. 5. füz. p. 192. [IBQ.]

Tagsági dijukat lefizették 1895-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 25. 1895. szept-okt. 9-10. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

BÖCKH Hugó: Kövesligethy Radó: A spontán talajmozgások egy lehetséges okáról. Földrajzi Közlemények 1893. XXI. k. = Földtani Közlemények 25. 1895. nov-dec. 11-12. füz. pp. 359-360. Ismertetések. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatorium alapítása. = Katholikus Szemle 9. 1895. 2. sz. pp. 268-285. [ZSE.]

A Mathematikai és Physikai Társulat pénztárába a tagok részéről történt befizetések. 1893. január 1-től április 30-ig. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. 2. füz. pp. 95-96. 1894. okt 8-án kelt levelükben kérik, hogy a társulat 1895 évi közgyűlését tartsák Szombathelyen. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az ephemerisek számításáról. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. 3. füz. pp. 134-144. Előadások. Általánosságban, és példaként az Encke-üstökös pályaelemeiből történő égi útjának grafikus meghatározása. Előadatott az 1895. febr. 17-i rendes ülésen. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Bolygórendszerünk határairól. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. 5. füz. pp. 235-240. Vegyesek. [KSZ.]

FUCHS Károly: Adalék a Mars felületének elméletéhez. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. 6-7. füz. pp. 283-287. [KSZ.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. jan. 305. füz. pp. 43-45. 1895. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  HELLER Richárd: Világóra. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. febr. 306. füz. pp. 82-83. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. febr. 306. füz. pp. 84-85. 1895. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. márc. 307. füz. pp. 154-155. 1895. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (34.) = Természettudományi Közlöny 27. 1895. márc. 307. füz. p. 164. D. I. kérdése a Földön kívüli életről. [SRG.]

  A Föld alakjáról és mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. ápr. 308. füz. pp. 189-199. Haid M. beszéde alapján közli: Csemez József. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. ápr. 308. füz. pp. 212-213. 1895. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A szerves élet lehetősége a Naprendszeren belül. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. ápr. 308. füz. p. 222. Levélszekrény. Feleletek. (34.) [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. máj. 309. füz. pp. 268-269. 1895. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. jún. 310. füz. pp. 322-323. 1895. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (68.) = Természettudományi Közlöny 27. 1895. jún. 310. füz. p. 331. W. V. [Wartha Vince] német csillagászati folyóiratokat ajánl. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A szerves élet lehetősége a Naprendszeren belül. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. jún. 310. füz. p. 332. Levélszekrény. Feleletek. (34.) A Természettudományi Közlöny 1895. áprilisi füzetében a 222. oldalon lehozott felelet újaközlése. [HAI.]

Levélszekrény. Feleletek. (68.) = Természettudományi Közlöny 27. 1895. jún. 310. füz. p. 334. SZ. F. a csillagászati folyóiratokról. [SRG.]

  Bolygó tűz. Rév-Komáromban. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. júl. 311. füz. pp. 379-380. Tűzgömb 1833. júl. 3-án. Régi magyar megfigyelések. 344. Eredeti közlés: Hazai ’s külföldi Tudósítások 1833. Második félesztendő p. 58. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. júl. 311. füz. pp. 382-383. 1895. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Gothard Jenő ködfelvételéről nyilatkozik H. Vogel. [SRG.]

  TÓTH Károly: Napudvar. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. júl. 311. füz. p. 387. Szekszárd 1894. máj. 4-én. Levélszekrény. Tudósítások. (19.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (76.) = Természettudományi Közlöny 27. 1895. júl. 311. füz. p. 387. F. A. csillagászati könyvajánlatot kér. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (76.) = Természettudományi Közlöny 27. 1895. júl. 311. füz. p. 389. W. V. [Wartha Vince] egy német nyelvű csillagászati könyvet ajánl. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. aug. 312. füz. pp. 442-443. 1895. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. szept. 313. füz. pp. 494-495. 1895. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. okt. 314. füz. pp. 550-551. 1895. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  L. F. [LAKITS Ferenc]: A Mars felszinéről. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. nov. 315. füz. pp. 594-595. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. nov. 315. füz. pp. 596-597. 1895. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  [LENGYEL István]: 1894-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. dec. 316. füz. p. 634. Peters, C. F. W. (1844?-1894. dec. 2.); Schwarz Ludwig (1822(?)-1894. okt.). [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. dec. 316. füz. pp. 640-641. 1895. dec. 15. - 1896. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az üstökösök fényessége. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. máj. 2. pótfüz. pp. 60-66. [SRG.]

L. [LAKITS Ferenc]: A kaliforniai Lick-Observatorium műszerei. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. dec. 4.(35.) pótfüz. p. 192. Crosley Edward 3 láb átmérőjű reflektorát a Mount-Hamiltonon lévő csillagvizsgálónak ajándékozta. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

A kis-kartali csillagda. = Vasárnapi Ujság 42. 1895. febr. 10. 6. sz. p. 86. "...magán-csillagdák emelkedtek az újabb évek alatt. ...E nagylelkű magánosok első úttörője Konkoly Miklós volt, ki ó-gyallai parkjában állított és szerelt fel egy, a kor igényeinek megfelelő, observatóriumot. Őt követték a Gotthard testvérek Herényben. Legújabban báró Podmaniczky Géza szerelt fel egy hasonló intézetet Kis-Kartalon, hol nemcsak ő maga, de neje, szül. Degenfeld grófnő is személyesen foglalkoznak az észlelésekkel. ...A kis-kartali csillagda e napokban adott ki egy kis füzetet ("Az utolsó 15 év az üstökösök történetéből. Szélsebességmérések Kis-Kartalon"), melyben beszámol nemcsak működésének egy részéről, hanem bemutatja (Wonaszek A. Antal observator tollából) azokat a nevezetesebb eseményeket is, melyek a csillagászokat a legközelebbi években az üstökösökre vonatkozólag foglalkoztatták. Az érdekes füzetből bemutatunk egy részt, mely az 1880-iki nagy déli üstökösre vonatkozik..." [SRG.]

WONASZEK A. Antal: Napfoltok. = Vasárnapi Ujság 42. 1895. máj. 19. 20. sz. pp. 324-325. "A Nap felszínének vizsgálata, mely jelenleg a kis-kartali observatorium működésének programmpontja, mindig újabb meg újabb érdekfeszítő és sajátságos dolgot tüntet fel. Folyó évi április 23-án a Nap korongjának éjszak-keleti (NE) quadransában egy eléggé nagy kiterjedésű s változatos foltcsoport jelent meg, mely alakjával és színezeti különféleségével igen érdekes látvány volt..." [HAI.]

SZÁNTHAI István: Flammarion Camillenál. = Vasárnapi Ujság 42. 1895. jun. 23. 25. sz. pp. 401-402. Párizsban a Cassini utca 16. számú házban "A napokban meglátogattam Flammarion Camille urat, a hírneves csillagászt, kinek irodalmi és tudományos működését oly nagy érdeklődéssel kiséri az egész művelt világ, s kinek főbb művei közül "Népszerű csillagászattana", "Urániá"-ja, s legújabban a "A világ vége" magyar nyelven is megjelentek s nagy olvasó közönségre találtak. ...Bemutattam magam, s előadtam, hogy óhajtanám arczképét a "Vasárnapi ujság" részére lerajzolni, miután Magyarországon nagyon érdeklődnek személye iránt, fölkértem, hogy rajzom alá szíveskedjék nevét sajátkezűleg aláírni." Az arckép az aláírással meg is jelent a cikk egyik illusztrációjaként. [HAI.]

A világtérbeli távolságok. = Vasárnapi Ujság 42. 1895. aug. 18. 33. sz. p. 542. "...egy amerikai tudós, Ball Róbert, azt ajánlja egy csillagászati folyóiratban közzétett czikké-ben, hogy a csillagoknak a földtől való távolsága megmérésére, illetőleg a roppant távolságok szemléltetésére legczélszerűbb lenne azt az időt venni mértékűl, a mennyi egy táviratnak a csillagokba való eljuttatására kellene. ...A hold oly közel van hozzánk, hogy oda egy másodpercz alatt elérne a villám-folyam; de már a napba csak 8 egész percz alatt jutna el; ...Centaurus csillagkép Alphájába... teljes négy esztendeig kellene futnia..." [HAI.]

          1896.

BÓBITA Endre - GEREVICH Emil: Természettan kapcsolatban a csillagászati földrajz s a cosmographia elemeivel felsőbb leányiskolák és tanítónőképezdék számára. Budapest, Lauffer Vilmos kiadása. [KSZ.*]

Czegei Vass György és Vass László naplói 1659-1739. Közli Nagy Gyula. Budapest, 1896. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala. p. 13. /Magyar Történelmi Évkönyvek és Naplók. A XVI-XVIII. századból. Harmadik kötet./ /Magyar Történelmi Emlékek. Második Osztály Írók. Harminczötödik kötet./ "(Decembris) kezdett láttatni az égen dél felé egy igen nagy üstökös csillag, melynek az csillaga nem igen nagynak láttatott, melynek nagyságára hasonlóra régi öreg emberek is nem igen emlékeztek." Encke féle üstökös. [SRG.]

  FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatórium. Alapítása, leírása, tevékenysége. Budapest, 1896. Athenaeum. 106 p. Különlenyomat a "Katholikus Szemlé"-ből, az 1895. II. füzet, p. 268. eredetiből [TZS.]

FLAMMARION, Camille: Urania. Ford.: Zempléni P. Gyula. Budapest, 1896. Minta-Antiquarium és Könyvkereskedés, Markovits és Garai Könyvnyomdájából. 181 p. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: A sarkmagasság-változások meghatározása és elméleti magyarázata. Doktori értekezés. Budapest, 1896. Franklin Társulat nyomdája. 94 p. 2. t. [SZF.]

Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. [11. köt.] Budapest, [1896.] Országos Monografiai Társaság. X., 600 p. /Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország Monografiája./ Konkoly-Thege Miklós (1-23. kötet) a sorozat állandó munkatársa volt. Konkolyról olvashatunk még: p. 93., 111., 266., 288., 558., 569. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Perturbatiók többtagú bolygórendszerben. Budapest, 1896. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 323-366. Klny. a Mathematikai és Természettudományi Értesítő 14. 1896. 5. füzetéből. (A M. T. Akadémia III. osztályának 1896. október 19.-én tartott üléséből.) [SRG.]

  KURLÄNDER Ignácz: Földmágnességi mérések a magyar korona országaiban 1892-1894. években. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából végezte Kurländer Ignácz a Meteor. és Földmágnességi M. Kir. Központi Intézet aligazgatója. A M. Tud. Akadémia segitkezésével kiadta a Kir. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1896. Franklin-Társulat nyomdája. 68 p., 3 t. [HAI.]

A M. kir Országos Meteorológiai Intézet pavillonjának magyarázattal ellátott catalogusa - Catalogue spécial autorisé de l’exposition de L’Institut Royal Méteorologique in Hongrie. Szerk.: Konkoly Miklós - Róna Zsigmond - ifj. Tolnay Lajos. Budapest, 1896. 80 p. Az Ezredéves Kiállítás meteorológiai és csillagászati tárgyainak leíró katalógusa. 9 ábrával. Magyar nyelven: pp. 3-44. Francia nyelven: pp. 45-80. [IBQ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCVI-ra [1896-ra]. Budapest, 1896. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 222 p. Csillagászat: pp. 3-74. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár 1896-ra. Bevezetés. Ünnepszámítás 1896-ra. Időszámítás 1896-ra. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Fél-Napívek Magyarország egyes részei számára. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása.
A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1896-ban. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. 113., Kövesligethy Radó. p. 115.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. p. 132.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. Kövesligethy Radó. 211., Gothard Jenő. p. 213. [KSZ.]

  Az Ó-gyallai Astrophysikai és Meteorológiai Observatóriumon végzett megfigyelések. 1894 és 1895. évi észlelések. Héjas Endre I. asszisztens, Dr. Steiner Lajos II. assz., Farkas Ede II. assz., Marczell György II. assz. közreműködésével kiadja dr. Konkoly Thege Miklós, miniszteri tanácsos, országos képviselő, a M. T. Akadémia tiszteleti tagja. Budapest, [1896.] Heisler J. nyomása. 79 p. XVII. és XVIII. kötet, az új sorozat I. kötete. A kötet tartalma: A napfelület leírása, napfolt-pozíciók 1894, 1895. Hullócsillag-mérések, 1894, 1895. Az 1894 II. üstökös pozíciói. A cím németül is. Bilingvis szöveg (magyar és német). A német címben Konkoly így írja a nevét: Dr. Nicolaus THEGE edler von KONKOLY. [IBQ.]

POLIKEIT Károly: Astronomia. Az égitestek mozgásának és physikai tulajdonságainak ismertetése. Pozsony - Budapest, 1896. Stampfel Károly kiadó, Eder István könyvnyomdája. 144 p., 1 t. /Egyetemes ismeretek tára. 1./ Egy kihajtható mellékleten: Az éjszaki félgömb csillagabrosza. [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: A M. Kir. Observatoriumok Ógyallán. In: Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. [11. köt.] Budapest, [1896.] Országos Monografiai Társaság. pp. 18-39. /Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország Monografiája./ [SRG.]

ALAPI Gyula: Irodalom, tudomány, művészet. Konkoly-Thege Miklós. In: Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. [11. köt.] Budapest, [1896.] Országos Monografiai Társaság. pp. 332-333., 337. /Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország Monografiája./ [SRG.]

Konkoly Thege Miklós [arcképe]. In: A magyar országgyűlési képviselők arczkép-albuma. Eperjes, 1896. Fénynyomatokban készíti és kiadja Divald Károly fia műintézete Eperjesen. p. 91. [HAI.]

SZINNYEI József, id.: Hell Miksa. In: Szinnyei József, id.: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Budapest, 1896. Hornyánszky. cc. 659-664. [HAD.]

THIRRING. [THIRRING Gusztáv]: Magyar László (ötömösi), hírneves afrikai utazó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 2-3. [17862-17864.] Szül. Szabadkán (mások szerint Szombathelyen) 1817 és 1820 közt, megh. Dél-Afrika nyugati partján, Benguelától délre eső Ponto do Cujo községben 1864. nov. 9-én. Utazásainak tudományos eredményét régebben többre becsülték, mint a mai szigorú bírálat mellett. Magyar Lászlónak földrajzi felvételei s csillagászati helymeghatározásai, a kellő tudományos készültség híján, ki nem elégítők, ezért térképei is csak tájékozásul szolgálhatnak, részleteikben meg nem felelők. [SRG.]

Mahamahopádhája Mahesacsandra Njájaratna, ind szanszkrit tudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 198. [18152.] Szül. Narit (Bengalia) nevű helyiségben 1836. febr. 22. Eleinte Csuramani híres pandittól tanult, később Kalkutta és Benáreszben, az indek szent városában fejezte be a hindu bölcsészetet és csillagászatot is magukban foglaló tanulmányait. 1864-ben Cowell angol szanszkritista ajánlatára segédtanári állást nyert a kalkuttai szanszkrit-egyetemnél. Jelenleg ennek a szanszkrit-kollégiumnak vagy egyetemnek az igazgatója. Akadémiánk 1889-ben választotta kültagjává. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Maraldi Jakab Fülöp, olasz származású csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 297. [18346.] Szül. Perinaldóban (Nizza mellett) 1665. aug. 21. - megh. Párisban 1729. dec. 1. Az öregebbik Cassininak unokaöccse volt, aki őt 1687-ben Párisba hívta. Az ő fölfedezése, hogy a fénysugarak vékony, sötét testek szélein elhajlást szenvednek. Maraldi részt vett az 1700-18-ig tartó francia fokmérésben és számos csillagászati művet írt. A barometrikus magasságmérés számára képletet állított fel, mely azonban nem helyes. Unokaöccse, Maraldi János Domonkos, szintén csillagász volt; nemkülönben még két más tagja a Maraldi-családnak. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Március (lat. martius, bőjtmás hava). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 308. [18366-18367.] Az évben Julius Caesar óta a harmadik, a régi római évben az első hónap, mely Marsnak volt szentelve, mitől nevét is kapta; mindig 31 napos volt. Márciusban van a tavasz kezdete, mikor is a Nap a kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavasz napéjegyenlőség is (20-22. közt). A hőmérséklet átlagos változása, azaz a havi közepes hőmérséklettől hosszú időn át észlelt eltérések átlaga Közép-Európában körülbelül 1,8 fok, tehát kisebb mint februárban, de nagyobb mint áprilisban; maga a középhőmérséklet Budapesten 4,8 fok. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Mars (lásd a mellékelt színes képet). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 363-365., 1 színes tábla. [18468-18470.] A bolygórendszernek kifelé számított negyedik, a Földet közvetlenül követő bolygója. Történelmileg is nevezetes bolygó, mivel Kepler e bolygón fedezte fel első törvényét. Merkur után a legkisebb bolygó 6770 km-nyi equatorátmérővel és mintegy megfigyelések által ki sem mutatható lapultsággal. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Maryland (ejtsd: marilend). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 383-384. [18504-18505.] Egykoron néger köztársaság Guineában, jelenleg Liberia alkotó része. A Pennsylvania és Maryland közt fölmerült határvillongásoknak a 2 angol csillagász által (1765-68) az úgynevezett Mason and Dixon’s Line megállapítása vetett véget. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Maskelyne Nevil, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 385. [18509.] Szül. Londonban 1732. okt. 5. - megh. Greenwichben 1811. febr. 9. Miután előbb teológiát, később csillagászatot tanult, 1761-ben Szt. Helena szigetén a Venus átvonulást figyelte meg, 1763-ban Barbadoson Harrison óráját vizsgálta meg, 1765-ben pedig a greenwichi csillagászati obszervatórium igazgatója és Anglia királyi csillagásza lett. 1774-ben Maskelyne a skóciai Shehallien hegyén a függő ón kitérése alapján a Föld középső sűrűségét határozta meg és azt 4,71-nyinak találta, mely szám azonban a többi mérés eredményeihez képest igen kicsiny. [SRG.]

RADOS Ignác: Matematika. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 399. [18537-18538.] A görög szóból származó elnevezés, mely tantárgyakat jelent. Az alkalmazott Matematikához számítható a valószínűségszámolás is és tágabb értelemben a fizika és csillagászat ama fejezetei, melyekben a tárgyalás módszere geometriai és anilitikai. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Mathieu (ejtsd: matjő) Kolozs Lajos, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 401. [18542.] Szül. Máconban 1783. nov. 25. - megh. Párisban 1875. márc. 6., hol atyja asztalos volt. 1803-ban a párisi műegyetemre ment, 1806-ban pedig, midőn barátja Arago a meridián hosszának megmérésére Spanyolországba utazott, ennek helyére került a csillagvizsgálóhoz. Több akadémiai díjat nyert és 1817-ben az akadémia tagjává választotta. A Bureau des longitudes felállítása után ott is működött, végre a politechnikumon az analízis és mechanika tanárává lőn; 1835-40-ig szülővárosát képviselte és 1848-ban az alkotmányozó gyűlés tagja volt. [SRG.]

Mátra szerelme népies csillagnév. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 407. [18551.] [SRG.]

KATONA. [KATONA Lajos]: Mátyás kürtje és Mátyás szeme. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 416. [18568.] Lugossynak Ipolyinál idézett igen bő magyar népies csillagjegyzéke csak az utóbbit ismeri, de nem jelöli meg, melyik csillagot hívja népünk e néven. A Mátyás kürtje csillagnév pedig csak Ipolyi (Magyar mythologia p. 274) egy győri fuvarosra való hivatkozással említett adata, amely még megerősítésre szorul. Állítólag "egy hármas csillagból képzett", de közelebbről meg nem jelölt csillagképet nevezett így az idézett forrás. [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Mayer Lambert Ferenc, csillagász, premontrei szerzetes. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 427. [18589.] Szül. Csehországban Teplben 1795. szept. 26-án, s miután hosszabb ideig hazánkban működött, megh. ugyancsak Csehországban Krukanitzban 1865. aug. 7. Filozófiai tanulmányainak befejezte után a premontrei rendbe lépett. 1817. október 19-én letette a rendi fogadalmat és 1819. aug. 15-én felszenteltetett. Minthogy a matematikai tanulmányokkal szeretetettel és sikerrel foglalkozott, apátja által Prágába küldetett, hogy ott a csillagvizsgáló intézet igazgatójának, Dávid Mártonnak, ki szintén a rend tagja volt, munkálatainál segédkezzék. Két év múlva elhagyta Prágát s a bécsi csillagvizsgáló intézetbe ment, hol újabb két év múlva 1828-ban adjunktussá lett s egyszersmind a gyakorlati csillagászat tanára volt.
1835-ben a budai csillagvizsgáló intézet igazgatójává neveztetett ki s egyúttal a pesti egyetemen a csillagászatot tanította. 1849-ben kénytelen volt menekülni s egy ideig rendjénél tartózkodott. Mire újra visszatérhetett, intézete többé nem létezett. 1851-ben a József-ipariskola ideiglenes igazgatójává lett, 1853-ban a pesti egyetem bölcsészetdoktori címmel tüntette ki, s 1857-ben az ipariskola műegyetemmé fejlesztetvén, Mayer lett annak igazgatója. 1861-ben negyven évi szolgálat után nyugalomba vonult, 1862 tavaszán Teplbe a rendházba költözött. Életének utolsó két évét mint a rend krukanitzi uradalmának jószágigazgatója töltötte. Tudományos érdemeiért a Ferenc József-rendjelet kapta. [SRG.]

B-C [BOJNICIC Iván]: Mazuranic (ejtsd: Mazsuranics) Iván, horvát költő és államférfiú. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 433. [18600.] Szül. Noviban, a horvát tengermelléken 1814. aug. 11. - megh. Zágrábban 1890. aug. 4. Gimnáziumi tanulmányait Fiuméban, a filozófiát pedig Szombathelyen végezte, hol magyarul megtanult. Erre még Zágrábban a jogot végezte és 1840-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1841-48 között Károlyvárosban mint ügyvéd működött. 1848-ban horvát országgyűlési képviselő lett, 1850-ben pedig főállamügyész. 1860-ban a király horvát kancellárnak nevezte ki, az maradt 1866-ig, mire egy időre a nyilvános szolgálattól visszahúzódott. De már 1873-ban Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok bánjává nevezték ki s ez maradt 1880-ig. Élete utolsó éveiben visszavonultan élt és csillagászattal foglalkozott. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Méchain (ejtsd: mésen) Péter Ferenc András, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 435. [18605.] Szül. Laonban 1744. aug. 16. - megh. Castellan de la Planában 1804. szept. 20. 1772-ben Lalande ajánlása folytán Versaillesban csillagász lett a tengerészeti térképtárban. Később, 1782-ben a tudományos akadémia tagjai közé választották, majd pedig a Bureau des Longitudes-on csillagászi állást kapott; a párisi csillagvizsgáló intézetben ugyanez állást töltötte be. Méchain részt vett a nagy francia fokmérésben, mely a métermérték megállapítása céljából történt. A párisi délkör mérésére kiküldött bizottságnak egyik vezetője volt. Tizenegy új üstököst fedezett fel, azonkívül számos csillagászati észlelést és számítást vitt véghez [SRG.]

Mellékbolygók lásd: Bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 490. [18714.] [SRG.]

Mellékholdak lásd: Udvarok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 18716. [SRG.]

Melléknapok lásd: Udvarok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 490. [18717.] [SRG.]

KOPP.: Menelaos alexandriai matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 506. [18748.] Kinek életéről csak annyit tudunk, hogy Kr. u. 98-ban Rómában csillagászati észleleteket végzett. Írt 6 könyvet a körhúrokról, mely mű azonban nem maradt reánk és 3 könyvet a szferikáról, mely fordításban van meg és melyben a mostani gömbháromszögtan alapelvei foglaltatnak. - Menelaos tétele, az a tétel, melynél fogva, hogyha egy háromszög oldalait (illetőleg meghosszabbításait) egy egyenes átmetszi, a keletkezett 6 oldalszelet között 3-3 nem szomszédosnak egymással való szorzata egyenlő egymással. [SRG.]

Meridián, lásd: Délkör. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 535. [18804.] [SRG.]

Meridiáncső, lásd: Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 535. [18804.] [SRG.]

Meridies (lat.) annyi mint dél. Meridionális annyi mint déli, a délkörre vonatkozó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 535. [18804.] [SRG.]

KÖV. KÖVESLIGETHY Radó]: Merkur. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 536. [18807-18808.] A Naphoz legközelebb álló bolygó és egyszersmind a 8 nagy bolygó legkisebbike. Pályája valamennyi bolygóé közül a legnagyobb excentrumosságot mutat. A Naphoz való nagy közelsége miatt ritkán látható a Nap előtt vagy után másfél órán túl. Magasabb szélességekben pedig a parallelkörök oly ferde szöget képeznek a horizonttal, hogy a Merkur majd mindig a szürkület páráiban elvész. Távcsővel figyelve, a Merkur a Hold módjára fázisokat mutat. Fotometrikus magaviselete a többi bolygóétól teljesen eltérően a Holdéhoz hasonlít, amiből következtetni lehet, hogy felülete is a Holdéhoz hasonló, tetemes egyenlőtlenségekkel bíró, de érezhető légkörrel szűkölködő.
Tengelyforgási ideje keringésével azonos, tehát 88 napos. Valószínű, hogy a Merkur forgástengelye nagyon közel merőlegesen áll pályasíkjára, bizonyos mindenesetre, hogy az equator és a pályasík képezte szög kisebb mint 23 fok vagy 27 fok, hogy tehát az évszakok váltakozása sokkal enyhébb, mint a Földön vagy a Marson. Lásd még: Átvonulás. [SRG.]

Mérleg (Libra), az állatöv hetedik csillagképe. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 539. [18814.] Az ekliptika 180°-210° hosszúsági közét foglalja el, melynek kezdőpontja az aries- kezdőpontjával szemben az őszi nap-éj egyenlőség pontját jelöli. A Mérleg jelének kezdetén áll a Nap ősz beálltakor, míg a precesszió miatt előrenyomult csillagképet okt. 28-nov. 21. között méri át. Két ÉK-DNy-i irányban elhelyezett másodrendű (az É-i és D-i Kiffából), s 26 apróbb, szabad szemmel látható csillagból áll. [SRG.]

Meteor (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 565. [18868.] Annyi mint égi vagy légi tünemény; tágabb értelemben mind az a tünemény, melyeknek eredete a légkörben végbemenő változásokban rejlik; ilyenek: felhők (lásd ott), csapadék (lásd ott), légköri fénytünemények (lásd ott) stb.; szorosabb értelemben Meteorok a hulló csillagok, s általában mind az a szilárd anyag, mi a magasból (a földön kívülről) földünkre hull, lásd: Csillaghullás, Meteorit és Meteorológia. [SRG.]

SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 565-567. [18868-18871.] A világűrből földünkre került ásványtömeg. Tudományos szabatossággal az olyan ásványtömeg, amelynek esését a földre direkte észlelték és amelynek esésével járó jelenségek, nemkülönben anyagának minősége kizárja ama feltevést, mintha a földről valamely erő kapta volna fel azt. Meteornak vesszük ama ásványi tömegeket is, melyeknek esését a földre direkte nem észlelték ugyan, de mindennemű tulajdonságuk arra mutat, hogy azok eredetileg nem lehettek a föld kérgének anyagai. Egyéb neveik aërolit (légbeli kő), siderolit (égbeli kő), uranolit (égbeli kő), meteorolit, bätiliák. Magyarul lebegő kőnek is nevezik, aminthogy a Meteorit szó is a meteoros görög szóból ered, ami annyi mint lebegő.
Eredete, mint az a fenti meghatározásból eléggé kiviláglik, kozmikus. Azon Meteoritek, melyeknek többnyire csak darabjai kerülnek hozzánk, alighanem legtöbbször csak töredékei magának a meteortömegnek, melynek legnagyobb része, úgy látszik, a légkörből megint kilép, pályáját folytatja és csak azon részeket hagyja hátra, melyeknek planetáris sebessége megszűnt. A Meteorit keletkezését akként magyarázzák, hogy a meteortömegből izzó részecskék válnak le, melyek a légkör magas tájaiban mindaddig lebegnek, míg a légáram azokat szét nem hordja. Jó részük a leszakadt részeknek el is ég és ez a magyarázata ama füst képződésének, melyet a meteorok útjokban maguk mögött hagynak. A fényt mindannyiszor borzasztó, néha rövid időközökben ismétlődő durranás követi, mely mérföldekre is elhallatszik és ég- vagy ágyúdörgésre emlékeztet.
A durranások, a dörgések keletkezésének okát régebben a meteor tömegének szétrobbanásával magyarázták. Sokkal valószínűbb azonban az a magyarázat, amely szerint a meteor hullása közben a hosszú, keskeny levegőoszlop igen nagy gyorsasággal melegszik föl és tágul ki, a Meteorit-tömeg mögött szerfölött ritkított, majdnem légüres tér támad, amelybe a környező levegő minden oldalról oly hevesen csap be, hogy mindannyiszor a tér nagyságához mért durranás a következmény. A dörgés intenzitására a meteor útjának bármelyik helyén különféle tényezők vannak hatással. [SRG.]

Meteorkő lásd: Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 567. [18871.] [SRG.]

Meteorolit annyi mint meteorit (lásd ott). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 568. [18871.] [SRG.]

Meteoroszkóp műszer a hulló csillagok megfigyelésére, mellyel a hullócsillag megjelenési és eltűnési pontjának sarkmagasságát és azimutját határozzák meg. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 570. [18875.] [SRG.]

Meteorpor lásd: Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 570. [18875.] [SRG.]

Meteorvas lásd: Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 570. [18875.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Meton athéni csillagász, ki Kr. e. 433 körül a róla nevezett ciklust állapította meg. Ebben 125 teljes (30 napos) és 110 nem teljes (29 napos) hónap van, mi másrészt még tizenkét 12 hónapos közönséges és hét 13 hónapos szökőévvel egyenlő; miből a szinodikus hónap tartama eléggé jól 29 532, az év azonban 365 263 naposnak következik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 573. [18882.] [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Meudon (ejtsd: mödon), község Seine-et-Oise francia départementban, 3 km.-nyire Sevrestől, a Szajna balpartján emelkedő dombos vidéken, vasút mellett, pléhedénygyártással, csillagvizsgálóval és földdelejességi intézettel; nagy katonai léghajóállomással. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 578. [18892.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY]: Meyer Vilmos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 586. [18906-18907.] Szül. Braunschweigban 1853. febr. 15. A kezdetben választott könyvkereskedői pályát elhagyva, több egyetemet látogatott s 1876-ban már Zürichben docens, 1877-ben a genfi csillagdán obszervátor volt. 1888-ban Berlinben a népszerű természettudományokat terjesztő Urania társaság igazgatója lett s e minőségben kitűnő sikerrel működik s szerkeszti a társaság Himmel und Erde című folyóiratát. Számos, már előbbi években is írt népszerű csillagászati műve nálunk is kedves olvasmány. [SRG.]

PETZ.: Midgard (ó-skand. midghardh, ó-felném. mittilgart, angolszász middangeard, annyi mint a középső - azaz a világ közepén levő - lakás), a germán mitológiában az emberektől lakott föld neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 630. [18984.] A Voluspo c. eddai dal szerint a földkorongot Borr (lásd ott) fiai Odion, Vili és Vé, emelték ki a tengerből, midőn a nap, a hold és a csillagok még szabály nélkül bolyongtak az égen. Az istenek ekkor megszabták a csillagzatoknak útjokat, a nap rásütött a hullámokból kiemelkedett Midgardra s most kizöldelt rajta a fű. Később az ázok közül Odin, Hönir és Loki Midgardra jönnek és itt életre ébresztik Askot (lásd ott) és Emblát. Midgardot körülfogja a Midgard-kigyó (más néven Jormungandr), Loki (lásd ott) szülöttje; valószínűleg a földet körül övező víztömegek jelképezése. [SRG.]

TANGL. [TANGL Károly]: Mikrometer (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 655-656. [19030-19031.] Igen kicsiny hosszak mérésére szolgáló eszköz. Ide számítandók ama berendezések is, melyeknek célja finom mérő eszközök egyes részeit igen keveset mozgatni s eme elmozdulást megmérni. Csillagászati s egyéb távcsöveken alkalmazzák az úgynevezett okulár- vagy fonal-Mikrometert. A távcső okulárjában kifeszített egy vagy több pókháló vagy finom platina vonal vagy üvegre karcolt párhuzamos vonások. A fonalak az objektív szolgáltatta képpel egy síkban vannak, úgy hogy a vizsgálandó tárgy képével együtt láthatók a látómezőben. A fonalak Mikrometer-csavar segítségével eltolhatók, az eltolás nagysága a Mikrometer-csavaron leolvasható. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Mira (vagy omikron Ceti). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 688. [19104.] Nevezetes változó csillag, melyet Fabricius Dávid 1596-ban fedezett fel, melynek változékonyságát azonban csak 1639-ben ismerték meg. Periódusa kissé változó, átlag azonban 331 napra és 8 órára tehető s ez idő alatt 10-ed rendről legjobb esetben 1 6 rendű csillag fényéig emelkedik. Maximumfénye nagyon változékony, amennyiben némelykor csak 2-od, 3-ad, sőt éppen csak 4-ed rendet éri el. Nevezetes még, hogy a szabad szem számára (azaz 6-od rendtől fogva) 40 napig tart fényének növekedése, ellenben 66 napig fogyása. A többi 225 nap alatt Mira csak teleszkópikus csillag. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Mire vagy meridiánjel. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 692. [19110.] A csillagászati műszereken, különösen meridiánkörön átmenő délkörben a műszertől távolabbra, lehetőleg változatlanul felállított beállítási jel. Ha a Mire-t csillagászatilag helyesen felállított meridiánkör fonalkeresztjével összeejtjük, akkor természetes, hogy, ennek változatlanságát feltételezve, bármikor képesek leszünk a meridiánkört helyesen a meridián síkjába illeszteni. E célból a Mire éjjeli megfigyeléseknél megvilágítható. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Montblanc (ejtsd: monblan). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 771. [19266.] Európa legmagasabb hegytömege és csúcsa, 4810 m., Haute-Savoie francia département és Torino olasz tartomány határán. Magvát protogin alkotja, amelyet gnájsz és csillámpala foly körül. A fő tömeg az Avre és Dora Baltea közt mint glecser takarta sziklafal húzódik el; meredekebb lejtője DK-en van. Nemrég Janssen párisi csillagász terve szerint obszervatóriumot építették a Montblancon. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Montigni (ejtsd: montinyi) Károly Mária Valentin, francia fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 782. [19289.] Szül. Namurban 1819. jan. 8. - megh. Schaerbeekben (Brüsszel mell.) 1890. márc. 16. 1841-ben Namurban az Atheneumon a fizika és mekanika tanárává lőn; 1856-ban hasonló minőségben Antwerpenbe ment, 1868-82 között pedig Brüsszelben volt. 1867-ben a belga tudományos akadémia választotta tagjává, 1879-ben pedig a brüsszeli csillagvizsgáló levelező tagjává lett. Montigni a bányalég sebességének meghatározására szerkesztett készüléket, valamint elektromos meteorográfot, de legismertebbé scintillométerének feltalálása által lett és a csillagok ezzel való észlelései által, melyeket 1865-1886 között végezett. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Montucla (ejtsd: montükla) János István, francia matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 787. [19298.] Szül. Lyonban 1725. szept. 5. - megh. Versaillesben 1799. dec. 18. Miután Turgot-t mint királyi csillagász egy utazásán Cayennebe kísérte, 1766-92 között a királyi épületek főfelügyelője lett Párisban. [SRG.]

KOPP.: Möbius Ágost Ferdinánd, német matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 831. [19384.] Szül. Schulpfortában 1790. november 17. - megh. Lipcsében 1868. szept. 26. Möbius főleg a geometria és mekanika terén szerzett érdemeket. Der barycentrische Calcul c. műve (1827) egészen új szempontokat vezetett be a geometriába. Ő adta az első impulzust a trimetrikus koordináták használatára, ő vezette be a kettős viszony fogalmát és ő fejtette ki a geometriai rokonságoknak Euler által megemlített elméletét. Összegyűjtött műveit Baltzer adta ki négy kötetben (1885-87). [SRG.]

Muneddsim (arab) annyi mint csillagász. Muneddsim basi, a mohammedán udvaroknál alkalmazott asztrológus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 840. [19407.] [SRG.]

Müller János, matematikus és csillagász, lásd Regiomontanus. In: A Pallas Nagy Lexikona 1893-1896. XII. kötet. Magyar-Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 879. [19481.] [SRG.]

KÖV. KÖVESLIGETHY Radó]: Nadir. In: A Pallas Nagy Lexikona 1893-1896. XII. kötet. Magyar-Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 903. [19481.] Arab annyi mint talp-, vagy lábpont; a függélyesnek metszőpontja az égbolttal. Kijelölésére szolgál a függő ón, vagy szabatosabban valamely folyadék (rendesen kéneső) nyugodt felszíne által előállított horizon. A Nadir tehát a horizonnak láthatatlan pólusa. Lásd Ég. [SRG.]

T. L. [TÓTH Lőrincz]: Nagy Károly, csillagász, matematikai s politikai író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 917-918. [19555-19557.] Szül. Rév-Komáromban 1797. dec. 6. - megh. Párisban 1868. márc. 2. Korán szenvedéllyel fogott a matezis s természettudományok tanulásához; atyja 1819-ben Bécsbe küldötte, hogy ott magát kedvelt szakában bővebben kiképezze. Két éven keresztül Littrow oldala mellett dolgozott mint segéd a bécsi obszervatóriumban. Ez időben jutott összeköttetésbe a magyar udvari kancelláriánál alkalmazott Klauzál Imrével s ennek közvetítésére a gazdag, fiatal Károlyi Lajos gróffal, ki mindkettőt magánszolgálatába szerződtette, Klauzált jószágigazgatójává, Nagy Károlyt pedig előbb pénztárnokává s könyvtárnokává, majd pénzügyi tanácsosává nevezvén ki.
Bécsben megismerkedett Kaunitz herceg miniszterrel is, kinek szintén gazdasági tanácsosa s midőn ez Bécset elhagyni kényszerült s Párisba tette lakását, ugyanennek zárgondnoka lett. Ez alkalomból Párisban többször megfordulván, ott megismerkedett Aragóval is, kivel azontúl folytonos összeköttetésben maradt. Eközben arra határozta magát, hogy elmegy Amerikába s odamenet, felkereste Babbage Károly (lásd ott) matematikust, kinek Logarithmusi tábláit 1834-ben Londonban a magyar tud. akadémia költségén, magyar előszóval s bevezetéssel kinyomtatta. Azután kiment Amerikába Lafitte francia államférfinak Jackson András elnökhöz szóló ajánló levelével, ki őt annyira megkedvelte, hogy valamennyi É.-amerikai állam főnökéhez ajánlással látta el s későbben barátai közé számította. Ily kedvező körülmények közt beutazta az É.-amerikai szövetség valamennyi államát, nagy mérvben bővítette ismereteit,
magasabb vonalra emelte világnézeteit, s különös figyelemmel tanulmányozta a tanrendszert, a nevelő-intézeteket s a nemzetgazdaságot. Visszatérve, s hivatalos állását ismét elfoglalva, Bécsben tartotta lakását s egész buzgalommal feküdt a matematikai irodalomnak, melyben úttörő volt, s ennek jutalmául 1832. márc. 9-én a magyar tud. akadémia levelező, 1836. szept. 10-én pedig ugyanannak rendes tagjává lett. Munkássága sorába tartozik az Első magyar földteke s égi teke elkészíttetése s kiadása. E tekék főleg Jüttner ezredes két lábnyi tekéje szerint s ennek közbenjárása mellett szerkesztettek; a rajzolást Lukács tüzér felügyelete alatt Kirilovics végezte. A tekékhez mellékletül készült 1840-ben Az égi és földtekének használata, melyet Vállas Antal akadémiai rendes tag írt meg. Egy teke kiállítása 25 frtba s az egész vállalat 10 000 frtnál többe került; a költséget Batthyány Kázmér gróf viselte,
s minden hazai intézet s nagyobb, úgymint. felsőbb és középiskola s egy sereg tudós, író s tekintélyes hazafi kapott egy-egy példányt ajándékba. Feltűnő, hogy a tekén "Magyarország" neve elő nem fordul. Végre 1837-43 között ő szerkesztette a magyar tud. akadémia Almanachjában az asztronómiai naplót s kalendáriumot. 1839-ben igen nevezetes cikket adott az Athenaeumba A magyarországi mértékek c. alatt, melyben már akkor sürgeti a méterrendszer behozatalát. Midőn Batthyány Kázmér gróf az 1845-ben alapított magyar védegylet elnökévé választatott s lakását Pestre tette át, Nagy Károly is elhagyta Bécset, s a fehérvármegyei Bicskén, Batthyány Kázmér gr. egyik uradalmában lakott, hol a gróf uradalmai rendezésével s az örökváltsági üggyel foglalkozott, s egy kies fekvésű dombon egy a tudomány magaslatán álló csillagászati obszervatóriumot akart építeni és felszerelni.
Szándéka volt ugyanott egy szemináriumot alapítani, melyben fiatal matematikusok, csillagászok s természettudósok képeztessenek, s e célra Batthyány Kázmér gróf százezer forintos alapítványt ajánlott felé ő maga sajátjából ennél többet költött egy kisebb toronyra s épületekre és műszerekre, ki is küldött már egy fiatal mérnököt Altonába, hogy magát ott kiképezze; de közbe jött az 1848-iki válság ideje, mely Batthyány gróf javainak elkobzására s Nagy Károlynak is elfogatására s bicskei lakából, melyre nagy nemzeti lobogót tűzött fel, az új épületbe szállítására vettetett. Onnét nemsokára kiszabadult ugyan, de megundorodván az itthon bekövetkezett állapotoktól, végképen elhagyta a letiprott Magyarországot, felajánlotta a hatalomnak obszervatóriuma 12 holdas telkét, szép kis kastélyát, obszervatóriumát, műszereit, könyvtárát oly feltétellel, hogy Batthyány Kázmér gróf zár alá vett tömegéből fizessék ki jogos követeléseit s eresszék külföldre.
Az ajánlat elfogadtatott s a becses gyűjtemények a pesti egyetem, budai műegyetem, magyar tud. akadémia, erdélyi múzeum, s kisebb részben még néhány hazai iskola közt lett felosztva; a telek, kert s kastély pedig eladatott idegeneknek. Nagy Károly ekkor Párisba ment s szülőföldjét többé nem látta. 1862-ben írta meg Cometologiáját (az üstökös csillagok tanát) s ugyanekkor beküldte a m. tud. akadémiának Le Soleil c. nagy munkája kivonatát, hogy e munkájának, melyet magyar nyelven kiadni képes nem volt, tőle származását bármikor bizonyítani lehessen. E munkájában, melyet más tudományos társaságoknak is megküldött, Coppernicus naprendszerét s Keppler törvényeit megtámadja. A Soleil 1866-ban Lipcsében német nyelven is megjelent Die Sonne und die Astronomie címen több mint 60 nyomtatott íven.
Nemsokára ezután Párisban elhalt; alig egy pár ember kísérte örök nyugalma helyére és sírhelye, Páris ostroma alkalmával a temető elpusztulván, nyomtalanul eltűnt. Az akadémiában 1876. dec. 18-án Kondor Gusztáv tartott felette emlékbeszédet. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Nagyítás csillagászati távcsöveknél a fegyverzett és szabad szemmel észlelt látószög viszonya. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 961. [19624.] Lényegesen függ a tárgy- és szemlencse gyújtópont-távolságától és e kettő hányadosával vehető egyenlőnek. A hasznavehető Nagyításnaknak mindazonáltal határt szab egyrészt a levegő tisztátalansága és nyugtalansága s főleg a távcső nem teljes akromaziája és az objektív szélén észlelhető diffrakció. Ha az objektív lencse átmérőjét centiméterekben fejezzük ki, akkor a 25-szörös átmérővel egyenlő Nagyítás szabja meg a gyakorlati határ. Kettős csillagoknál a 40-szeres átmérőig is mehetünk még. De ezen határokon túl a kép nagyobb méreteit már teljesen ellensúlyozza annak elmosódott volta. [SRG.]

Nagymedve (Ursa major) lásd Göncöl-szekere. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 965. [19630.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Nap (Sol, lásd a mellékelt képet). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 975-980., 2 tábla. [19654-19659.] A bolygórendszerünknek úgy nagyságra, mint tömegre nézve uralkodó középponti teste s egyszersmind azon álló csillag, mely a bolygók világát fénnyel és meleggel látja el. A földpálya közepes sugara, az úgynevezett naptávolság vagy földtávolság, a csillagászatnak egyik legfontosabb adata, mert úgy a bolygó- mint a csillagrendrendszerben minden távolságmérés hosszegységét képezi.
Mivel Kepler harmadik törvénye szerint két bolygó közepes naptávolságainak harmadik hatványai úgy aránylanak, mint e bolygók keringési idejének négyzetei, utóbbiak pedig tisztán időmérésből lehetőleg pontosan meghatározhatók, világos, hogy minden bolygó naptávolsága a Föld-Nap távolságának egységeiben kifejezhető, ha években kifejezett keringési idejét ismerjük. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Nap (lat. dies), az égbolt egyszerű látszólagos körülforgásának vagy a Napnak a Föld körüli egyszeri látszólagos forgásának tartama, helyesebben tehát a Föld tengelye körüli forgásának tartama, viszonyítva azt vagy az állócsillagok rendszerére vagy a Napra magára; amaz a csillagnap, ez a napi nap. A csillagnap hossza eddigi ismereteink szerint és visszamenve a legrégibb erre vonatkozó észleletekre, állandónak mondható. A csillagnapot a tavasznapéjegyenpontnak felső tetőzésével kezdjük meg és 24 csillagórára, ezeket 60 percre, ezeket ismét 60 másodpercre osztjuk. A csillagnapban vagy részeiben kifejezett adatok az úgynevezett csillagidő.
Minthogy a fentiek szerint a legegyenletesebb és legállandóbb mozgás a Föld tengelye körüli forgása, időmértékül a csillagidőt kellene használnunk és a csillagászatban fontos szerepet játszik is, mégis az emberek a Nap általános és feltétlen befolyása alatt természetszerűleg a Napnak láthatósága szerint mérték a napot és nem a csillagidő, hanem a napidő (lásd ott) szerint számítottak. Napnak vagy nappalnak közönségesen azt az időt nevezve, melyet a Nap a látóhatár felett tölt, szemben az éjjel vagy éjjellel. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 980-981. [19659-19661.] [SRG.]

Napciklus lásd Napkör. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 981. [19661.] [SRG.]

Napéjegyenlőség lásd Equinokcium. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 981. [19662.] [SRG.]

Napfáklyák lásd Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 981. [19662.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Napfogyatkozás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 981-982. [19662-12664.] Ha a Hold konjunkcióban, vagyis újholdkor eléggé közel van a földpálya síkjához, a Föld bizonyos pontjaira nézve részben vagy egészben elfödi a Napot és ezt a tüneményt Napfogyatkozásnak nevezzük. Ennél tehát nem fogy el a Nap fénye, mint a Holdé holdfogyatkozáskor (lásd ott), hanem a Hold a Nap és a Föld között állván, tényleg elfödi az előbbit; ebből következik az a különbség is a holdfogyatkozás és Napfogyatkozás közt, hogy az előbbit mindazokon a helyeken láthatni, melyekre nézve a Hold a látóhatár felett van és emellett mindezeken a helyeken ugyanabban az időben és egyforma nagyságban látszik, a Napfogyatkozás ellenben a különböző helyeken - melyek tudniillik a Hold árnyékútjába esnek - különböző időben és nagyságban mutatkozik. [SRG.]

Napfoltok lásd Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 982. [19664.] [SRG.]

Napfordító lásd Heliotrop. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 982. [19664.] [SRG.]

Napfordulat lásd Ekliptika, Föld és Napimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 982. [19664.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Napidő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 983-984. [19665-19666.] A Föld tengelye körüli forgásának tartama a Napra viszonyítva, illetve a Napnak látszólagos mozgása által adott idő, szemben a csillagidővel (lásd ott), melynél a Föld tengelye körüli forgását az álló csillagok rendszerére vonatkoztatjuk. A Napidő egysége a valódi napi nap, mely a Napnak két egymásra következő delelése közt lefolyt idő; ennek valamivel hosszabbnak kell lennie, mint a csillagnapnak, mivel a Nap az álló csillagok közt az év folyamán látszólag Ny-ról K-nek halad és így ha bizonyos napon a Nap valamely álló csillaggal egyidejűleg delel, másnap, mikor az álló csillag újra delel, már valamivel K-re fog állani a déllőtől és így csak későbben delelni. Azonkívül a valódi napi nap egyenlőtlen is, minthogy a Napnak látszólagos mozgása nem egyenletes (lásd Nap),
ennélfogva a valódi Napidőt melyet a Napnak parallelkörében való haladásával mérünk, a közéletben nem használhatjuk. Valódi dél lesz, mikor a Nap a déllőn megy át, 1 óra, ha a Nap 15 foknyira áll Ny-on, 2 óra, ha 30 fokra stb., de ezen órák is különböző hosszuságúak. Ezeket mutatják a napórák, de megfelelő mekanikai órákat szerkeszteni nem lehet. A csillagidőnek pedig kezdete az év folyamán a teljes napi napnak minden szakára esik, tehát éjjelre is, ezért szintén nem felel meg a polgári élet szükségleteinek, miért is közép napidőt, röviden középidőt vezettek be, mely egy az év alatt az ekliptikát egyenletesen befutó feltételezett Napnak delelésén és mozgásán alapul. A Napnak ugyanis látszólagos pályájának teljes befutására - tavasznapéjegyenponttól kiindulva ahhoz vissza - 366 2422 csillagnapra (tropikus év hossza; l. Év) van szüksége; ennyi idő alatt a fentebb említett naponkinti visszamaradás miatt a Nap eggyel kevesebbszer delel, mint valamely álló csillag;
a 366 2422 csillagnapot ennélfogva 365 2422 egyenlő részre osztjuk s feltesszük, hogy egy képzelt Nap, a közép Nap, ezen idő alatt egészen egyenletesen mozog az ekliptikán, és egyenletes mozgással futja be ugyanazt az utat, melyet a valódi Nap különböző gyorsasággal végez. Ezen közép Nap két egymásra következő delelése közt tehát mindig ugyanaz az idő: a közép nap folyik le, ezt 24 egyenlő órára 60 perccel, minden percre ismét 60 másodpercet számítva, osztjuk fel. Minthogy 365 2422 közép nap = 366 2422 csillagnap, azért 1 közép nap = 1 nap 3 perc 56,55 másodperc csillagidőben kifejezve, és viszont 1 csillagnap = 23 óra 56 perc 4,09 másodperc középidő. A valódi és a közép N. 4-szer évenkint, t. i. ápr. 15., jún. 14., aug. 31. összeesnek, közben egyik a másikat megelőzi vagy mögötte marad; ezt a mindenkori különbséget adja az időegyenlet (lásd ott).
A valódi és közép Napidő egymásközti különbsége okozza azt is, hogy a Napnak kelte és nyugta - amint az a naptárakban ki van tüntetve - nincsenek egyformán távol déli 12 órától, hanem a kelet és nyugvás ideinek közepe közel a valódi dél. Egészen közepén a kelésnek és nyugvásnak azonban így sem lesz a Nap delelése, mert közben még az ekliptikában is tova megy a Nap (lásd még Időmérés). [SRG.]

Napier, János, másként: Neper, angol matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 984. [19667-19668.] Szül. Merchistonban, Edinburgh mellett, 1550. - megh. ősi birtokán 1617. április 3-án. Merchistoni Archibald skót báró fia. Saint-Andrewsben tanult s miután Európa egy részét beutazta, teljes életét a mennyiségtannak és a csillagászatnak szentelte. [SRG.]

KAT. [KATONA Lajos]: Napimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 985. [19668-19669.] A Napnak, mint a földlakókra nézve legnevezetesb égitestnek, minden földi élet forrásának tisztelése az égitestek kultuszának (az úgynevezett Csillagimádásnak, lásd ott) körében ősidők óta a legkiválóbb helyet foglalja el. A primitiv népek Napimádása, illetőleg a Napon általuk is könnyen észlelhető jelenségek főbbjeihez fűződő magatartása leginkább csak a napfogyatkozások alkalmával jelentkezik felötlőbben. Ezeket a földkerekség legtöbb népének őshite az illető égitest válságos állapotának tekinti, amelyet a Nap ellen törő képzelt lények (többnyire szörnyeteg alakú állatok, sárkányok, óriási madarak stb.) okoznak akként, hogy a Napot felfalják, egy időre elrejtik, vagy legalább megcsonkítják.
Ehhez a hithez alkalmazkodik az ily népek napfogyatkozáskor tanúsított magaviselete, melynek majdnem általános vonása az, hogy a Napot fenyegető és megtámadó ellenséges lényt nagy lármával és zörejjel igyekszenek elriasztani s a felfalt égitest kiszabadítására kényszeríteni. Már valamivel magasabb műveltségű fokon keletkeznek azok a nap-mítoszok és a Napimádás ama nyilvánulásai, amelyek a Nap évköri mozgására vonatkoznak s amelyeknek sorában a legkiválóbbak a téli és nyári napfordulat, valamint utóbb az őszi és tavaszi napéjegyenlőség ünnepei. Lassankint fejlődő csillagászati ismeretek e N.-t egyes népeknél (p. az egyiptomiaknál és a délamerikai aztékeknél) minden kultusz középpontjává is emelhetik, de más, kevésbbé koncentrált vallásrendszerek keretében is mind több helyet és kiválóbb fontosságot juttatnak neki azon arányban, amint a Napnak a földi életre kiható nagy fontosságáról és látszólagos mozgásának szabályszerűségéről való tájékozottság emelkedik.
Ily fokon már a földi tűzforrásoknak a Napimádástól különben függetlenül is fejlődhetett tisztelete is többékevésbbé szoros kapcsolatba kerül a világosság és hő legnevezetesebb forrásának tiszteletével (l. Tűzimádás). A világosság és sötétség szüntelen meg-megújuló harcának a Napimádásnak középpontjában álló mítikus ábrázolatai és kultusszal járó feltüntetése mellett kiváló helye van még e körben egy másik dualizmusnak is, amelyben a Nap és Hold kölcsönös viszonya szolgál a hozzá fűződő hitregék alapjául. Ezekben az illető népek nyelvének grammatikai nemet ismerő természetéhez képest és ahhoz mérten, hogy milyen neműek e nyelvekben a Napot és Holdat jelentő szavak, alakulnak a megfelelő mitoszok. Érdekes jelenség, hogy ezen hitregék fonalán néha (p. a primitiv fokon álló japáni ainóknál) olyanokra is akadunk, amelyek a Nap és Hold nemi természetét illetőleg egy ideig uralkodó felfogás megváltozását tanúsítják, ami nevezetes művelődéstörténelmi fordulatok egyik tanújele.
Az is kiváló figyelmet érdemlő tünet az ide tartozók sorában, hogy nyelvi rokonság kötelékéhez tartozó népeknél (pl. az indogermánság körében is) némelyek hím-, mások még nőneműnek képzelik (és nevezik is ehhez képest) a Napot, illetőleg a Holdat, amelyen rendesen ellenkező nemű, mint a Nap. A Nap és Hold egymáshoz való viszonyát a legtöbb reá vonatkozó mitosz házastársinak vallja, de a két házasfél nem él jó egyetértésben egymással, azért kerülik egymást szüntelen az égen. E hitregék némelyike a csillagokat a nap és hold gyermekeinek tekinti. A magyar néphit keretében élő Napimádási jelenségek között talán a legáltalánosabb elterjedésű az, hogy a Nappal szemben nem jó a szemetet kiszórni, amely hiedelem más hasonlókkal egyetemben akár őseredeti, akár a köröttünk lakó népektől átvett Napimádási momentumnak tekinthető ugyan, de olyan messzemenő következtetésekre, aminőkre Ipolyit (Magy. myth. 256. s köv.) a nála felsorolt néhány adat csábítja, semmikép sem jogosít fel. [SRG.]

Napisten Helios. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 986. [19669.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Napi uralkodó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 986. [19670.] Már Dio Cassiusnál a Kr. u. III. sz.-ban akadunk a hét napjainak magyarázatára a 7 régi nagy bolygó uralkodása alapján (betudva természetesen a Napot és Holdat). E szabály szerint, melyet még az egyiptomiaknak tulajdonítanak, mindegyik napnak az az uralkodója, amely bolygó a nap első órájára esik,
kezdve mint legszélsőbbnél a Saturnusnál, melynek a szombat első óráját rendeljük alá (dies Saturnii) és a Jupiter, Mars, Nap, Venus, Merkur és Hold sorrendjében a 2-ik órát a Jupiternek, a 3-ikat a Marsnak s így tovább osztjuk be, a 8, 15 és 22-iket ismét a Saturnusnak, akkor a vasárnap 1 órájára a Nap esik (d. Solis, Sonntag), a hétfőére a Hold (d. Lunae, Mon[d]tag), a keddére a Mars (d. Martis, Mardi), a szerdáéra Merkur (d. Mercurii, Mercredi), a csütörtökére Jupiter (d. Jovis, Jeudi), a péntekére a Venus (d. Veneris, Vendredi). [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Napkör (cyclus solaris vagy concurrentium). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 986. [19670.G 28 évből álló időköz, melynek lefolyta után a hét napjai ismét a hónak ugyanazon napjaira esnek; minthogy a Napkör lefolytával a vasárnapi betűk ismét ugyanazon sorrendben ismétlődnek, azért a vasárnapi betű ciklusának is nevezik. Ha a 9-cel nagyobbított évszámot 28-cal elosztjuk, a maradék mutatja, hányadik az illető év a Napkörében. A kalendáriomokban rendesen ezt a számot nevezik Napkörnek. Lásd még Ciklus, Naptár. [SRG.]

Napközel annyi mint perihelium, lásd Afelium. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 986. [19671.] [SRG.]

Napmérő annyi mint heliometer. Lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 987. [19672.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Napóra (gnomon). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 997-998. [19688-19689.] Minden készülék, mely a világtengellyel párhuzamosan elállított pálca árnyékának helyzetéből a valódi napidőt szolgáltatja. A legegyszerűbb Napóra az equinokciális óra, melynél az árnyékot felfogó számlap síkja az equatorral párhuzamos, a pálca tehát egyszersmind merőleges a számlapra. Mivel a Nap is egy nap lefolyása alatt közel párhuzamosan mozog az equatorral, világos, hogy az árnyék óránkint 15 fokot tesz meg, mivel ugyanis a napi mozgás 15 foka egy óra időköznek felel meg. Előállításánál úgy járunk el, hogy a számlapon a pálca körül kört írunk le, melyet 24 egyenlő részre, órára osztunk.
Ha a pálcát a világtengellyel párhuzamosan állítjuk, azaz észak felé irányítjuk s a felállítási hely geográfiai szélességével egyenlő szöglettel hajlítjuk a horizonthoz, a számlapot továbbá addig forgatjuk, míg a déli 12 órának megfelelő árnyékvonal a meridián északi részébe esik, akkor a Napóra fel van állítva. Megjegyzendő, hogy nyáron ez óra felső, télen alsó lapja szerepel. A horizontális óránál a számlap vízszintesen fekszik s a déli árnyékvonal ugyancsak a meridián észak felé eső részébe helyezendő. Az egyes óráknak megfelelő árnyékvonalak szögletei a meridiánnal most azonban már nem arányosak az idővel, hanem lényegesen a hely geográfiai szélességétől függnek. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Nappali ív vagy napi ív. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 998. [19689.] A parallelkörnek horizont feletti része (lásd Ég). Ha ezt, 24 órát számítva 360 fokra, időben fejezzük ki, megkapjuk valamely csillag láthatóságának tartalmát. Minél inkább délre haladunk, annál inkább rövidül a Nappali ív, az equator alatt pedig minden égitest Nappali íve a félkörrel egyenlő. Ha égitestül magát a Napot választjuk, akkor a Nappali ív megszabja a nappal hosszát, mely egy és ugyanazon helyen csupán a Nap deklinációjától, tehát az évszakoktól függ. [SRG.]

Nappálya lásd Ekliptika. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 998. [19690.] [SRG.]

Napparallaxis lásd Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 998. [19690.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Naprendszer helyesebben bolygórendszer, a Nap körül keringő égitestek összessége. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 999. [19691.] A mi Naprendszerünk, melynek egyik tagja Földünk is, eddigi ismereteink szerint áll: a Napból, 8 nagyobb, 383 újabb felfedezések által folytonosan szaporodó apró bolygóból, 21 holdból és ismeretlen számú, de legalább is 35 állandóan visszatérő üstökösből, valamint számos, szintén periodikusan fellépő hulló csillagrajból. Tagjainak száma nem szükségképen állandó, mert parabolikus pályában a Naprendszer felé közeledő, tehát csak látogató szerepét játszó üstököst valamely nagyobb bolygó vonzása állandóan leköthet (lásd Bolygók).
Bármily álló csillag szerepelhet Naprendszer középpontjául; ily álló csillagok pl. a kettős és többszörös csillagok, továbbá mindazon, többnyire fényváltozó csillagok, melyek sötét kísérővel bírnak, mint pl. Algol s hasonlók. [SRG.]

Napsugárzás Insolatio. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 999. [19691.] [SRG.]

Napszemlélő Helioszkóp. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 999. [19691.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Naptáblák a Nap pontos helymeghatározására szolgáló számadatok rendszeres összeállítása, mely a különben bonyolódott és fárasztó számításokat lehető minimumra szorítja. Lásd Csillagászati táblák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 999. [19692.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Naptár kalendárium (lat. calendae, lásd ott). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 999-1004. [19692-19700.] Az év napjainak hónapok és hetek szerinti sorozata, illetve ezeknek jegyzéke, melyben azonkívül a megfelelő ünnep- és névnapok, a holdváltozások, a Hold járása, az évszakok kezdete, a fogyatkozások és esetleg más égi tüneménynek és - a különben értéktelen - időjárás foglalvák. Naptár néven jelöljük még az egyes népeknél általában dívott év- és időszámítást (lásd ott) is, melynek alapja mindenütt az időnek a nap és éjen kívüli beosztásának szüksége volt.
Ez a szükség már nagyon régi időben hozta létre a hónapot (lásd ott), 29 vagy 30 napos, és az évet (lásd ott) 354 vagy 365 napos hosszabb időközt; amazt a Hold fényváltozásai alapján, ezt a Nappal egyidejűleg kelő vagy nyugvó csillagok visszatérésével határozhatták meg és tényleg már a legrégibb korban. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Naptári jegyek, az égi testek és más csillagászati tárgyak és fogalmak jelölésére szolgáló képek és jegyek, melyek a naptárakba is átmentek (lásd Állatöv és Csillagászati jegyek). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Naptátos, lásd Napimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Naptávolság, lásd Afélium. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Naptérítől, lásd Ekliptika és Föld. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Naptűzmérő annyi mint aktinometer (lásd ott). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Napudvar lásd Udvar. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Nap úrfi, lásd Napimádás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1004. [19700.] [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XII. kötet. Magyar - Nemes. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1045-1047. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

Németalföldi nyelv és irodalom. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 20. [19814.] Legfényesebb eredményt a matematikai és természettudományok terén mutathat fel. Huygens, Keresztély egyképen nagy volt mint matematikus, csillagász és fizikus, Mercator Gerhard a nevéről hívott térkép-projekciót találta ki; Jansen (1590 táján) a teleszkópot stb. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Neptunus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 123-124. [19978-19979.] Bolygórendszerünknek eddig ismert legkülső tagja. Míg az úgynevezett régi bolygók már az ókorban is ismeretesek voltak, addig a Neptunus lételét az Uranusra gyakorolt hatásaiból következtették, s ugyanezekből számították ki helyét az égen, hol tényleg megtaláltatott. Bouvard 1821-ben Jupiternek, Saturnusnak és Uranusnak javított pályáit számította és azon meglepő eredményre jutott, hogy míg a Jupiter és Saturnus szigorúan követi a Newton-féle tömegvonzási törvényt, addig Uranus számára nem található pálya, mely e bolygó újabb és Herschel előtti megfigyeléseivel összehangzásba volna hozható. Uranust ugyanis már Flamsteed észlelte volt 1690-ben, épp úgy más csillagászok is, a nélkül, hogy bolygótermészetét felismerték volna.
Bouvard egyszerűen elvetvén a régi megfigyeléseket, csak az újabbakból határozta meg tehát Uranus pályáját. De 1830-ban e pálya ezen bolygó mozgásában már 20 ívmásodpercnyi, 1844-ben már 2 percnyi hibát hagyott, amely bár szabad szemmel észre sem vehető, csillagászfogalom szerint megengedhetetlen nagy. Ez anomáliák magyarázatát Bessel már 1823-ban sejtette. 1838-ban Flemming nevű tanítványát megbízta azon számításokkal, melyek keresztülvitele Neptunus felfedezésére vezetett volna, de Flemming kora halála megszakította a munkát. Szerencsésebb volt két más csillagász, Leverrier és Adams. Az elsőt 1845-ben mint teljesen ismeretlen fiatal embert Arago buzdította a terjedelmes és rendkívül fárasztó számítások keresztülvitelére. Csakhamar meggyőződött arról, hogy Uranus mozgásának szabálytalanságai kizárólag csak egy Uranus pályáján kívül fekvő, még ismeretlen bolygó vonzásának tulajdoníthatók és 1846 nyarán már elkészült az új bolygó pályaelemeinek számításával,
melyek alapján az új bolygó helye az égen ki volt jelölhető. 1845. szept. 23-án vette Galle, a berlini csillagvizsgáló obszervátora Leverrier levelét, melyben kéri, hogy a berlini akadémiai csillagtérképek segítségével kutassa fel az ég kijelölt helyét és ugyanez este találta Galle, alig egy foknyi távolságban az elméletileg kiszámított helyzettől egy nyolcadrendű csillagocska képében az új bolygót, Neptunust. Adams már 1845. októberében készült el vizsgálódásaival és Challis a következő év aug. 4-én és 12-én csakugyan figyelte a bolygót, a nélkül, hogy bolygótermészetét felismerte volna. Így esett el Adams Leverriervel szemben a felfedezés dicsőségétől. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Newcastle upon Tyne (ejtsd: nyúkasszl öppn tájn). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 149. [20032-20033.] Northumberland angol grófság fővárosa, püspöki székhely és forgalom szempontjából az egyesült királyság 5-ik kereskedelmi kikötője a Tyne balpartján. Vasutak mellett kulturális intézetekben is gazdag, a jelentékenyebbek: csillagvizsgáló, botanikus kert stb. [SRG.]

Newcomb (ejtsd: nyúkom) Simon, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 150. [20032-20033.] Szül. Wallaceban 1835. márc. 12. Korán az Egyesült-Államokba került s 1857-ben a cambridgei Nautical Almanac munkatársa, 1861-ben pedig a matematika tanára a tengerészetnél, ugyanekkor a tengerészeti csillagvizsgálóban is dolgozott. 1877-ben az American Ephemeris and Nautical Almanac Office főnöke lett, 1884-ben pedig egyúttal a matematika és asztronómia tanára Baltimore-ban. Legfontosabbak azok az elméletei, melyeket a Hold s a nagyobb bolygók mozgásairól kidolgozott. Ezeket részint a Smithsonian Institution, részint az American Ephemeris tette közzé. Nagyra becsülik népszerű modorban írt csillagászatát is. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Newton Izsák, angol fizikus és matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 153-154. [20039-20040.] Szül. Woolsthorpeban (a Lincholnshireben fekvő Colsterworthban) 1643. jan. 5. - megh. Londonban 1727. márc. 31. Gyenge testalakatú gyermek volt; 12 éves koráig nagyanyja nevelte, amidőn Granthamba küldték, hogy az ottani iskolát látogassa. Eleinte nem szívesen tanult, később azonban az osztályában a legelső volt. 1660-ban a cambridgei egyetemre lépett, hol kiváló kedvvel tanulmányozta Descartes, Keppler és Wallis munkáit. 1666-ban a Cambridgeben dühöngő pestis miatt kénytelen volt félbeszakítani tanulmányait. Az egyetemen Barrow dr.-ral szoros barátságot kötött és miután Barrow 1669-ben lemondott tanári székéről, helyébe Newton lett a cambridgei egyetemen a matematika tanára.
Ez időben már számos fölfedezése volt ismeretes. 1672-ben a Royal Society tagjává választotta. Newton törvénye szerint a Nap és az égi testek vonzó ereje a távolság négyzetével fordított arányban működik. Törvénye természetesen a fizikai csillagászatot is új alapokra fektette és az egész kozmológiai világnézetre vonatkozólag döntő lett. A gravitációra vonatkozó vizsgálódásainál a Hold és Föld egymásközti viszonyából indult ki. E viszony vizsgálása vezette arra a feltevésre, hogy ugyanaz az erő, mely a Holdat Földünk felé vonzza, ugyanaz szerepel az egész világrendszerben, tehát ugyanazon erő kényszeríti a követ, hogy a földre essék, stb. E feltevések igazságáról számítás útján akart meggyőződni; mivel azonban a Föld átmérőjének pontos száma nem állott rendelkezésére, számítása helyes nem lehetett és ennélfogva feltevését egyenlőre ejtette; csak amikor pontos adatokat kapott a Föld átmérőjére vonatkozólag, győződhetett meg elmélete helyes voltáról. [SRG.]

SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Nikolvas. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 181. [20091.] Mindama ötvözete a vasnak nikollal (rendesen kobalttal együtt), mely meteoritekben előfordul. A leggyakoribb elegyrésze a meteoriteknek és tömegre nézve a meteorit minden egyéb elegyrészét felülmúlja. A meteorvasaknak egyedüli anyaga, mely néhol (Ranchito) 50,000 kg. súlyú tuskókban is található. Háromféle Nikolvas van: a kamazit, a taenit és a plessit. Lásd Meteorit. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: November (a latin novem annyi mint kilenctől, mert a régi római naptárban a kilencedik hónap volt, magyarul Szt. András hava). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 20192. Jelenleg az év 11-ik hónapja 30 nappal. A Nap a nyilas jegyébe lép. A hőmérséklet átlagos változása, azaz a havi közepes hőmérséklettől való, hosszú időn át észlelt eltérések középértéke nagyobb mint októberben, de kisebb, mint decemberben, Közép-Európában körülbelül 1,9. Budapesten a Novembernek átlagos havi hőmérséklete 4,0 C. [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Nundinae (a lat. novem dies annyi mint kilenc nap). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 265. [20252.] A római naptárban a 9-ik napnak neve, vagyis a hétnek határnapja, amennyiben két-két Nundinae közé hét munkanap esett. A régi 10 hónapos és 304 napos római esztendőben tehát 38 Nundinae volt és ugyanannyi hét. A 12 hónapos esztendőben aztán annyira megszaporították a Nundinaekat, hogy éppenséggel megfeleltek a mai heteknek. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Nutatio (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 266. [20255.] A Föld tengelyének Bradley által felfedezett ingadozása, hasonlóképen, mint a precesszió is, a külső testeknek a Föld equatori dudorodására gyakorolt vonzásának és a Föld tengelyforgásának folyománya. Mivel az ekliptika és az equator nem esik össze egymással, sőt a Hold is az ekliptikán kívül mozog, a Nap egy év, a Hold egy hó lefolyása alatt mindig más-más helyzetet foglal el e dudorodással szemben; így pl. a Nap tavasz és ősz kezdetén e dudorodás síkjában áll, míg nyár és tél kezdetén tőle legtávolabb fekszik, illetve É- és D-felé.
Így tehát a precesszió kifejezésébe periodikusan változó mennyiségek keverednek, melyek legtekintélyesebbike onnan jő, hogy a holdpálya csomóinak gyors mozgása miatt e pályasík hajlása az equator felé 18,7 év lefolyása alatt ingadozik. Mind e periódikus egyenlőtlenségek a precesszió értékében összefoglalva a Nutatio nevét viselik. Fő faktor a létrejöttében a Hold, melynek hatása közelsége folytán éppen úgy mint a tengerjárási tüneményekben nagyobb, mint a Napé. Itt is nem a vonzás abszolút nagysága dönt, hanem pusztán annak a Föld innenső s túlsó felére vett különbsége. lásd Mozgás. [SRG.]

Nyrén Magnus, svéd csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 270. [20263.] Szül. Vermland tartományban 1837. febr. 21. Carlstadban, majd Upsalában tanult és 1868-ban számfölötti csillagásznak ment Pulkovába, hol 1871-ben segéd, 1890-ben pedig aligazgató lett. Főleg az álló csillagok tanulmányozásával foglalkozik és számos fontos csillagászati arányszámot újra meghatározott; megfigyeléseivel ő bizonyította be azt is, hogy a föld egyes pontjainak sarki magassága nem állandó. Művei nagy részét a petersburgi akadémia adta ki. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Nyár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 277. [20275-20276.] A tavasz és ősz közé eső évszak, csillagászatilag a leghosszabb naptól a rákövetkező napéjegyenlőségig terjedő idő. Ez az É-i félgömbön a nyári napfordulattól (jún. 21-22.) az őszi napéjegyenlőségig (szept. 21-23.), vagyis addig tart, míg a Nap a ráktérítőtől, legnagyobb É-i deklinációjából az egyenlítőhöz jut. A D-i féltekén ellenben a mi telünknek megfelelően a nyár a téli napfordulattól (dec. 21-22.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 20-21.) tart, vagyis mialatt a Nap legnagyobb D-i deklinációjából, a baktérítőtől az egyenlítőig halad. Mivel a mi tavaszunk és nyarunk folyamán a Föld pályájának a Naptól távolabb eső részén, tehát a Keppler második törvénye szerint lassabban halad, a mi nyarunk valamivel hosszabb, mint a D-i félgömb nyara;
hogy azonban mégis melegebb, mint a tél, annak oka első sorban, hogy a Nap magasabban áll, sugarai is sokkal nagyobb szög alatt esnek a Földre, és hogy tovább marad a látóhatár felett. Ezek a körülmények a távolságbeli különbséget jóval ellensúlyozzák; ez csak akkor érvényesül, ha a két félgömb nyarát hasonlítjuk össze. A D-i félgömb nyara intenzívebb és a különbség a napsütött és az árnyékos helyek közt sokkal érezhetőbb. Meteorológiai tekintetben a nyarat az É-i féltekén jún. 1-től szept. 1-ig, a délin dec. 1-től márc. 1-ig számítjuk. A legnagyobb hőség rendesen a leghosszabb nap (a Nap megfelelő legmagasabb állása) után körülbelül egy hóra áll be, amikor tudniillik a fokozatos felmelegítés a kisugárzás okozta lehűlést már túlhaladja, ezért nálunk július vége és általában július, a D-i félgömbön január a legmelegebb. Lásd Évszakok. [SRG.]

SIM. [SIMONYI Zsigmond]: Nyelvtudomány (máskép nyelvészet, lingvisztika). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 289-291. [20298-20299.] Mint rendszeres tudomány egyike a legfiatalabbaknak és csak a XIX. sz. gyermeke. Ily módon már a talaj elő volt készítve és csak alkalom kellett hozzá, hogy valamely született magyar alapos készültséggel dolgozza fel. Ez be is következett akkor, midőn Sajnovics János jezsuita mint csillagász bejárta a lappok földét és a lapp nyelv tulajdonságait megfigyelvén, kiadta nagyjelentőségű művét: Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (Kopenhága 1770.). [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Nyilas (Sagittarius). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 296. [20309.] Az állatöv 9-ik csillagképe 263-306 fok rektaszcenzió és 14-37 fok déli deklináció között a tejút keleti szélén, szemben a skorpióval. 73 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek között egy másod- és hat harmadrendű van. Már Eudoxus és Aratus említik és valószínűleg Aziron kentaurus jelképe. Egyszersmind állatövi jegy is, mely azonban a precesszió miatt most már a skorpió csillagképbe esik. [SRG.]

Observatio, (lat.) annyi mint szemmeltartás, megfigyelés. - Observatorium, lásd Csillagvizsgáló. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 327. [20370.] [SRG.]

H. [HEIL Fausztin]: Ó-időszámítás vagy ó-stil, lásd Naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 348. [20416.] [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Oktáns (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 358. [20436.] Egy kör nyolcad része. Téroktánsoknak azt a nyolc térrészt nevezzük, melyekre három egymásra merőleges sík az egész teret felosztja. Gömboktánsoknak a gömbnek azt a nyolc részét nevezzük, melyekre az a középpontján keresztül egymásra merőlegesen fektetett három sík által felosztatik. Továbbá Oktánsoknak egy csillagászati műszert is neveznek, mely egy beosztott nyolcadkörből áll, különben pedig egészen hasonló szerkezetű mint a sextáns. [SRG.]

Olasz irodalom. A legrégibb olasz nyelvű prózai munka a Composizione del mondo (a világ teremtése), csillagászati mű, melyet Ristoro d’Arezzo írt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 371. [20459.] [SRG.]

Olbers Henrik Vilmos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 405. [20515.] Szül. Arbergenben (Bréma) 1758. okt. 11. - megh. Brémában 1840. márc. 2. Göttingában készült az orvosi pályára és mint orvos telepedett le Brémában. Kiterjedt praxisa mellett már korán kezdett asztronómiával foglalkozni és lassanként ez lett fő foglalatosságává. Már 1787-ben az 1789-ben várható üstökösre vonatkozólag közölt hosszabb cikket, melyet mind több és több csillagászati cikk követett, míg 1797ben megjelent alapvető értekezése: Über die leichteste und bequemste Methode, die Bahn eines Kometen zu berechnen (Weimar, kiadta Zach báró), melynek módszerét az üstököspályák számításánál ma is követjük.
1802. jan. 1-én a Piazzi által történt felfedezés óta többé nem látott Cerest találta meg, ugyanazon év márc. 28-án a Pallast, 1807. márc. 29-én a Vestát, 1815. márc. 6-án a később nevéről nevezett periodikus üstököst fedezte fel. [SRG.]

SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Olivin (ásv.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 415. [20535-20536.] Magnézium és vasszilikát izomorf keveréke, némelyikben van egy kevés titánsav, mangánoxidul, nikol, fluor. A közönséges Olivin lényeges elegyrésze számos eruptív kőzetnek, nevezetesen bazaltnak, melafirnak, peridotitnak, de a legtöbb meteorkőnek is lényeges elegyrésze; a leggyakoribb ásványa a meteoriteknek a vason kívül. [SRG.]

SZ. G. [SZILÁGYI Géza: Olmütz (Alamóc, Olomouc). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 416-417. [20538.] Az ugyaníly nevű kerületi kapitányságnak és érsekségnek székhelye, Morvaország második legnagyobb városa a Morva jobb partján, a Feistritz torkolatával szemben, több vasúti vonal mellett. Az 1886-ig erős vár körfalait lerombolták és helyükön sétahelyek keletkeztek; sétahelyei közül legszebb a Stadtpark. Jelentékenyebb épületei: a gót székesegyház, amelyet III. Vencel, aki benne van eltemetve, a XIV. sz.-ban épített. A Szt.-Móric-templom nagy és szép orgonával, a Szt.-Mihály-templom 3 kupolával, a városháza Pohl Antaltól 1422-ben készített érdekes csillagászati órával. [SRG.]

Ó-naptár lásd Naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 436. [20574.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Oppolzer Tivadar lovag, német csillagász, a híres patológus fia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 451-452. [20607-20608.] Szül. Prágában 1841. okt. 26. - megh. Bécsben 1886. dec. 26. Atyja kívánságára az orvosi tudományokat tanulta, de e mellett az exakt tudományok iránt való hajlama s határozott tehetsége folytán matematikával s asztronómiával is foglalkozott. 1864-ben elnyerte az orvos-doktori oklevelet s azután anyjának segítségével magánobszervatóriumot alapíthatott, mire egészen e tudománynak szentelte életét. 1866-ban a bécsi egyetemen az asztronómia magántanára, 1870-ben rendkívüli, 1875-ben rendes tanára lett. Első dolgozatai megfigyeléseken kívül a bolygók s üstökösök pálya-meghatározásaira vonatkoztak.
Egyik dolgozata kr. e. 1208-tól kr. u. 2163-ig az összes, számra nézve 800O nap- és 5200 holdfogyatkozást tartalmazza a legnagyobb és legterjedelmesebb számolási munkák egyike, melyet ember valaha végezett. Nélkülözhetetlen segédkönyve úgy a csillagásznak, mint különösen a történetírónak. [SRG.]

Opponál, (lat.) annyi mint ellentmond; oppozíció, lásd Ellentét; a csillagászatban lásd Aszpekták. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 452. [20608.] [SRG.]

Optikai meteorok annyi mint légköri fénytünemények (lásd ott). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 452. [20609] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Óra (lat. hora). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 454. [20613.] A napnak, mint időtartamnak 24-es része, 60 percre, ezek mindegyike ismét 60 másodpercre oszlik. A szerint, amint a napot a valódi napi idő, a csillagidő vagy a középidő szerint mérjük, az óra is különböző hosszúságú. A közönséges életben a középnapot és így középórát is használjuk, melyet óráink is mutatnak. Régente a nap óráinak számításait különböző időpontban kezdték (lásd Naptár), jelenleg a kelet némely részét kivévén, a civilizált világban általában éjfélkor kezdik a nap órát számolni, de csak 12-ig mennek, amikor újra 1-nél kezdik, úgy hogy a nap két 12 órás időközből - délelőtt és délután - áll.
A csillagászatban az órát déltől és 24-ig számítják. Az óra és részeinek jelölésére a latin elnevezések kezdőbetűit: h, m, s (hora, minutum, secundum) vagy a magyar kezdőbetűket ó, p, mp használjuk. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Óra. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 454-458., 1., 4. tábla. [20613-20619.] Az óra célja, hogy vele két időköz között lefolyt időt megmérjünk. Már a legrégibb időkben gondoltak ki ilyen műszereket, amilyenek a homok- vagy viziórák, nemkülönben a napórák is, amelyek a legkülönbözőbb alakokban tűnnek fel, éppúgy, mint a kerekes órák. Az órával első sorban a nap hosszát mérjük, a csillagászati óra "óramutatója" egy nap alatt egyszer fordul körül 0-0 óráig. A csillagász azonkívül óráját nem mint egyszerű időmutató táblát tekinti, hanem mint a legfinomabb szögmérő műszert, miután az égboltozat maga sem egyéb mint a legfinomabb óratábla s arról a műórával s egy alkalmas csillagászati műszerrel (passage-csővel) a szögeket lemérve, megkapja az asztronómus műórájának állását. [SRG.]

Órakör (circulus horarius). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 459. [20619.] Minden legnagyobb, a világtengelyen és valamely égi testen átfektetett kör, tehát egyszersmind deklinációkör (lásd Éggömb). Az összes Órakörök között van egy, mely a megfigyelési hely zenitjén halad át, s ez az illető hely meridiánjának nevét viseli. Mivel a napi forgás következtében minden csillag Óraköre a megfigyelési hely meridiánjával az idővel arányosan növő szöget alkot (az óraszöget), e kör fekvése az idő mértékéül szolgálhat; innen elnevezése is. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Óraszög (angulus horarius), valamely égi testen átmenő deklinációkör távolsága a megfigyelési hely meridiánjától. Mivel az egyenletesen forgó éggömbön e távolság az idővel arányosan változik, az Óraszög közvetlenül az idő mértékéül szolgálhat, innen neve is. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 462. [20625.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Orion. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 480. [20662.] Az egész égboltozat legékesebb csillagképlete és fényes csillagjainak nagy száma miatt téli éjjeleink kiváló dísze. 4 ó. 36 p. és 6 ó. 20 p. rektaszcenzió s 15 fok északi és 10 fok déli deklináció között fekszik s mintegy 100, szabad szemmel látható csillaggal bír, melyek között 2 első-, 4 másod- és 4 harmadrendű csillag foglaltatik. Az előbbiek a vörös fénye által kitűnő alfa Orionis vagy Betelgeuze és a vakítóan fehér Rigel vagy béta Orionis. A kettő között egyenes vonalban három másodrendű csillag fekszik, az Orion öve vagy Jakab botja (a magyar nép inkább szt. Péter pálcájának nevezi). Ezek alatt fekszik a szabad szemmel is látható óriási szabálytalan Orionköd, mely tátongó oroszlánszájhoz hasonlít, melynek nyílásában a híres csillagtrapéz fekszik.
Rigel, Sirius, Procyon, Pollux, Capella és Aldebaran elsőrendű csillagok egy hosszúra nyúlt hatszöget alkotnak, mely az ég legszebb tájéka. Határain belül fekszik még egy első-, 8 másod- s több mint 12 harmadrendű csillag. Orion a magyar nép felfogása szerint a kaszás, ki mögött az ebédjét vivő, Sánta Kata ballag; ezt a csillagzatot már Job, Homer és Hesiodos is említik: a görög mítosz szerint a vakmerő krétai vadász, Diana és Latona kisérője. [SRG.]

Orionköd lásd Orion. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 480. [20662.] [SRG.]

SZABÓ E. [SZABÓ Endre]: Orosz nyelv és irodalom Iásd Az orosz nyelv. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 503. [20695., 20704.] A szanszkritból eredő szláv nyelvek közt a lengyel mellett legjobban ki van művelve az orosz nyelv. Szóbősége bármely európai nyelvhez hasonlítva aránytalanul nagy és különösen heroikus színezetével tűnik ki testvérei között. Ábécéjét különféle módosítással a görög és római írásból vette, kipótolva sajátos hangok jelzésére való jelekkel és betűkkel. A csillagászattal főképen az 1834-ben Pulkovában alapított csillagászati intézet foglalkozik, amely Struve igazgató vezetése alatt világhírre vergődött. [SRG.]

CH. [CHOLNOKY Jenő]: Országmérés. A csillagászati helymeghatározások egyes pontoknak helyét adják meg s ezek a pontok teszik az egész felvétel alapját. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 548. [20776.] [SRG.]

Ortografikus vetület. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 556. [20791.] Valamely tárgynak, pl. a Földnek azon leképezése, mely előáll, ha a végtelen távolságban levő szemből egymás között párhuzamosan (innen a parallel vetület elnevezése is) haladó látósugarakat egy ezekre merőleges vetítési síkkal metszük. A térképvetítésben ritkán alkalmazzák; a Föld esetében csak akkor, ha fel akarjuk tüntetni ennek nagy távolságból nézett képét. A Hold, a Nap s a bolygók felületét azonban rendesen Ortografikus vetületben adjuk, mert az íly módon létrejövő térkép tényleg megfelel a távcsőben látott képnek. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Oszkuláló elemek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 577-578. [20834.] A bolygó Nap körüli legáltalánosabb mozgását egy adott pillanatban teljesen leíró elliptikus pálya elemei. Valamely bolygó tisztán a Nap vonzása s kezdeti sebessége folytán szigorúan a Kepler-féle törvényeknek alávetett mozgást végez. A többi bolygó jelenléte miatt a fekvése és méretei szerint állandó ellipszis háborgatásokat szenved, de a mozgás most is még hat, az elliptikus pályaelemektől persze különböző elem által jellemezhető. Bármely legyen azonban e mozgás, minden adott pillanatban szerkeszthető egy Kepler-féle ellipszis, mely a bolygó pillanatnyi mozgását nagyság és irány szerint teljesen kifejezi.
Ez ellipszis hat eleme az Oszkuláló elemek nevét viseli. A következő pillanatban természetesen a bolygó tényleges mozgása az Oszkuláló elemek által előírt elliptikus mozgástól már eltér. Fontos analitikai segédeszközök a háborgások gyors, számbeli értékeinek megállapításában. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Ősz, a nyár és tél közti évszak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 686. [21035.] Csillagászatilag az ősz az É-i féltekén akkor kezdődik, mikor a Nap látszólagos évi útjában az egyenlítőhöz ér és az alá halad É. felől D-nek és tart addig, míg a Nap legdélibb helyzetét az egyenlítő alatt el nem éri, vagyis az őszi napéjegyenlőségtől (szept. 22-23.) a téli napfordulatig (dec. 21-22.). A D-i féltekén éppen fordítva akkor kezdődik az ősz, mikor a Nap az egyenlítőhöz érve, D-től É-nak halad és tart addig, míg a Nap legészakibb helyzetét el nem éri, vagyis márc. 20-21-től jún. 21-ig, ameddig tudniillik nálunk a tavasz (lásd ott) tart.
Az egynapi különbség onnan van, hogy a Föld tudvalevőleg pályájában nem egyenletes sebességgel halad. Meteorológiai tekintetben az É-i féltekén a szept.-nov. hónapokat szoktuk őszi hónapoknak mondani; az időjárás ekkor eleinte állandó és derült, majd változó és nedves, a levegő mindinkább lehűl, úgy hogy az ősz vége felé már fagy és hó is lép fel, bár az utolsó még nem áll meg. Ily értelemben azonban csak a mérsékelt öveknek van őszük, a forró égövben a nyárra közvetlenül jő a tél és mint a hidegégövben a hosszúra nyúló telet a rövid nyár, úgy váltja fel átmenet nélkül ismét a telet a nyár. Lásd Évszakok. [SRG.]

Öv. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 693. [21048.] Csillagászatilag az egyes éghajlatok elnevezése, melyek az egyenlítőtől észak vagy dél felé bizonyos szélességen az egész földgömbön egyformán terjednek: forró földöv az egyenlítőtől a két térítőig, mérsékelt öv a térítőkről a sarkkörökig és hideg öv a sarkköröktől a két sarkpontig. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Palisa János, osztrák csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 734. [21129.] Szül. Troppauban 1848. dec. 6. Bécsben tanult és az ottani csillagvizsgáló adjunktusa, 1872-ben a polainak igazgatója. Itt fedezte fel első kis bolygóját és ettől fogva egyike volt a legkitartóbb és legszerencsésebb fölfedezőknek e téren. Polában 27, majd egészségi okokból a bécsi csillagvizsgálóhoz visszatérvén, 1892-ig - mikor főkép a fotográfiai eljárás életbelépte folytán abbahagyta - itt még 55 kis bolygót, összesen tehát 82-őt fedezett föl; e mellett természetes, hogy többet újra megtalált. Palisa 1883-ban a teljes napfogyatkozás észlelésére a Csendes-óceánra küldött expedicióban részt vett. [SRG.]

Palitzsch János György, csillagászati ismereteiről híres német földmíves, szül. 1723-ban Prohlisban Drezda mellett, megh. ugyanott 1788-ban. Ő látta először 1758-ben a Halley-féle üstököst. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 735. [21130.] [SRG.]

Pallas apró bolygó, melyet 1802. márc. 28-án Olbers fedezett fel Brémában. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 737. [21134.] [SRG.]

SZT. H. [SZTERÉNYI Hugó]: Pallas-vas. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 738. [21136.] Az a meteorit, melyet Pallas Péter berlini természettudós 1749-ben talált Szibériában, Krasznojarszk (Medvedeva) vidékén. A feltaláló tiszteletére nevezték Pallas vasnak, máskép pallaszitnak, mely név egyúttal csoportját jelöli mindazon meteoriteknek, melyek szerkezetre és összetételre nézve megegyeznek az eredeti Pallas vassal. A Pallas vas keresztül van kasulva kisebb-nagyobb üregekkel, vagyis az egész tökéletesen szivacsos; az üregeket olivinkristályok töltik ki. Ezen a meteoriten végzett tanulmánya alapján mondotta ki Chladni 1794-ben a meteoritek égi eredését (lásd Meteoritek). [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Pálya. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 753. [21164.] A bolygók pályái a többi bolygó jelenléte miatt fellépő háborgásoktól eltekintve, a Kepler-féle törvények szerint a köralakhoz nagyon közel álló ellipszisek. Az üstökös pályái legtöbb esetben parabolával, egyes tűzgömbökéi hiperbolával, a Jupiter holdakéi körrel azonosíthatók s a kettős csillagokéi szintén ellipszisek. Lásd még Mozgás. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Pályaszámítás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 754. [21166-21167.] Ama számolási eljárások összessége, melyek segítségével valamely bolygó, üstökös, hullócsillag vagy kettős csillag helyzetmeghatározásaiból annak pályaelemeit vezethetjük le. Ha az égi test tömegét figyelembe vesszük, melyet más úton kell meghatározni, de melyet a Napé mellett majdnem mindig el is hanyagolhatunk, a mozgás teljes ismeretére 6 elem szükséges, s természetes, hogy a teljes megoldás ugyanannyi megfigyelési adatot kíván. A csillagász csak helyzetet tud pontosan megfigyelni, azaz a bolygó rektaszcenzióját és deklinációját meghatározott pillanatban és ezért 3 teljes megfigyelés szükséges s általában véve elegendő is a Pályaszámítás eszközlésére.
A nehézség csak abban áll, hogy az észlelt adatok egyetlen távolságát sem, hanem csak irányokat tartalmaznak, s hogy a meghatározandó ellipszis nagy tengelye, melytől utolsó elemzésben minden távolsági adat függ, kettős alakban fordul elő: egyszer mint tényleges vonalas távolság, másrészt a Kepler-féle harmadik törvény értelmében mint a bolygó közepes napi mozgása. Mivel a bolygó keringése a Nap körül periodikus jelenség, ez utóbbi adat trigonometriai függvények argumentumában fordul elő, s ezért a megoldandó feladat transcendens, tehát csak próbálgatások által megközelíthető. [SRG.]

KÖVESLIGETHY. [KÖVESLIGETHY Radó]: Parallaxis (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 801-802. [21259-21260.] Az a szög, melyet két (1. ábra) az A és B pontból S ponthoz húzott egyenes egymással bezár, vagy az a szög, mely alatt az S pontból az AB távolság látszik. Ez a mindennapos, és különösen közeli tárgyaknál már akkor is felötlő jelenség, ha ezeket felváltva bal és jobb szemmel figyeljük, a Hold s a Földet megközelítő bolygók esetében ismétlődik: a látszó égboltozat más-más helyén látjuk, azaz az álló csillagok között más helyzetet foglalnak el a szerint, amint a Föld felületének más-más pontjából észleljük.
Ennek folytán az álló csillagok és a Nap elfödését a Hold által (napfogyatkozás), a Merkur és Venus átvonulását különböző pontokon álló megfigyelők különböző időkben s különböző módon látják. Az évi Parallaxis a Copernikus ideje óta fáradhatatlanul keresett legegyenesebb bizonyítéka a Földnek a Nap körül való keringésének, tehát a Copernicus-féle világrendszer helyességének. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Pasquich János, kat. pap, matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 840. [21339-21340.] Szül. Bécsben 1753. (1759.) - megh. ugyanott 1829. dec. 15. Tanulmányait végezvén, 1786-ban természettani segéd és felügyelő lett a budapesti csillagvizsgáló intézetnél, 1789-ben a mennyiségtan rendes tanára lett a pesti egyetemen, 1797-ben pedig saját kérelmére elbocsátották ezen állásából. Ezután Bécsben élt néhány évig. Folytonos betegeskedése folytán azonban, minthogy budapesti orvosaiba legtöbb bizalmat helyezett, ismét visszatért Pestre.
Minthogy barátai tartóztatták és ő is szeretett volna körükben maradni, elhatározta, hogy állandóan itt marad. E célból állásért folyamodott a budai csillagvizsgáló intézetnél, mit 1803-ban meg is nyert. A csillagvizsgáló épület felállítására legalkalmasabb helyül a Szt.-Gellérthegyet jelölte ki. Itt épült saját és Reichenbach tervei szerint a budai csillagvizsgáló, melyet 1815. okt. 15-én ünnepélyesen megnyitottak. Ezután P. az intézet igazgatója volt 1824-ig, midőn visszavonult és Bécsben élt haláláig. [SRG.]

Passage-cső lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 841. [21341.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Páter Pál, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 21364. [SRG.]

Páva a déli félteke egyik csillagképe az Oktans, Paradicsommadár, Déli háromszög, Oltár, Csillagászati messzelátó és Indiánus közt, kilenc a 3. és 6. nagyság közt levő csillagból áll. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 852. [21394.] Szül. Menyhártfalván 1656. - megh. Danzigban 1724. dec. 7. Miután vallása miatt száműzték Magyarországból, a wolfenbütteli herceg könyvtárnoka, később pedig a thorni, majd danzigi gimnáziumban a mennyiségtan tanára volt. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Peking (Pe-king). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 894-895. [21449-21450.] A khinai birodalom fővárosa az Északi szélesség 39 fok 36’, a Keleti hosszúság 116 fok 28’ alatt, a nagy É.-khinai alföldön, 150 km.-nyire a tengertől, Pe-csi-li tartomány Sun-tien nevű kerületében, a Pei-ho mellett. Az éghajlat egészen kontinentális. A tatár város kiválóbb épületei: csillagvizsgáló a XIII. és XVII. sz.-ból való bronzeszközökkel. [SRG.]

Penumbra (lat.), a napfoltok sötét magvát környező valamivel világosabb udvar vagy félárnyék, lásd Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 912. [21487.] [SRG.]

Per aspera ad astra (lat.) annyi mint göröngyös úton a csillagokig, jelentése az, hogy minden emelkedés küzdelemmel jár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 924. [21510.] [SRG.]

Perihelium lásd Afélium. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 938. [21537.] [SRG.]

Periodus (gör.), a keringés ideje és általában valamely ismétlődő időtartam a csillagászatban. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 940. [21541.] [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Pernambuco Cidade do Recife. Rio de Janeiro után Brazilia legnagyobb városa, Pernambuco államnak és püspökségnek székhelye az Atlanti-oceán partján, vasút mellett, Bairro Recife a forgalom középpontja; itt van a vámház, a csillagvizsgáló. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 944-945. [21551.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Perry István József, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 951. [21562.] Szül. Londonban 1833. aug. 26. - megh. 1889. dec. 27. Papi pályára készült és 1853-ban Rómában a jezsuita-rendbe lépett. Tanulmányai befejeztével a stonyhursti jezsuita kollégiumon a matematika tanárává s a csillagvizsgáló igazgatójává lett. Fő figyelmét a Nap spektroszkópikus vizsgálatára fordította, az eredményeket évről-évre közölte. 1868., 1869., és 1871-ben Franciaország keleti és nyugati részén, valamint Belgiumban földmágnesességi méréseket végzett.
Az 1870. dec. 22-iki teljes napfogyatkozást Cadixban észlelte, az 1874-iki Venus-átvonulás megfigyelésére a Kerguelen-szigetekre küldött angol expedíciót vezette, az 1882-iki átvonulást pedig Madagaszkárban észlelte. Az 1886. aug. 29-iki teljes napfogyatkozás megfigyelésére Carrinconba, az 1887. aug. 19-ikire pedig Oroszországba ment, végre az 1889. dec. 22-iki teljes napfogyatkozás észlelésére angol expedíciót vezetett a Salut-szigetekre és ez útjában Demerara partján meghalt. [SRG.]

KÉGL. [KÉGL Sándor]: Persa nyelv és irodalom. A persa vagy helyesebben új-persa nyelv az iráni nyelvcsaládhoz tartozik. Legrégibb alakja az ó-persa, mely az akhemenida királyok ékirataiban maradt fenn számunkra. Abú Man-szúr Umarah, a jeles csillagász, a vallásos irány művelője. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 952-953. [21564., 21566.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Perseus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 956. [21571.] Fővonulatában a pólus felé homorú ívet képező, 10,28 perc s 40,32 perc rektaszcenzió, 30 fok és 57 fok Északi deklináció között fekvő csillagkép a tejút közepén, mely mintegy 130, szabad szemmel látható csillagból áll. Ezek legnagyobbika másodrendű, legnevezetesebbike pedig a Medusa fejét ábrázolandó béta Persei vagy Algol (lásd ott), fényváltozása miatt. Gamma Persei és delta Cassiopiae között szabad szemmel látható apró csillagos felhőcske, mely a távcsőben pompás gyémántfényü csillagocskákból összetett két csillaghalmazra bomlik. [SRG.]

Z.-R [ZELLIGER Vilmos]: Péter abanói (Pietro d’Abano), orvos, bölcsész és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 994. [21636.] Szül. Abanóban (Padova mellett) 1250-ben - megh. fogságban 1316-ban. Tanult Konstantinápolyban. Tanár volt a padovai egyetemen, ahol Averrhoëshez és a neoplatonikusokhoz való csatlakozása miatt az egyházzal ellentétbe jövén, az inquizició elé állíttatott, de pörének befejezése előtt elhunyt. [SRG.]

Peters Keresztély Henrik Frigyes, schleswigi származású csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 997. [21641.] Szül. Koldenbüttelben 1813. szept. 19. - megh. Clintonban 1890. júl. 19. Berlinben s Göttingában elvégzett tanulmányai után Sartorius von Walterhausen alatt 1838-43- ig az Etna trigonometriai felvételét eszközlé, mire az olasz trigonometriai osztály igazgatójává neveztetett ki. 1848-ban politikai okokból elbocsáttatott, de az országban maradt s később őrnagyi rangban vett részt az akkori harcokban. Palermo bevétele után Franciaországba, majd Konstantinápolyba menekült.
1854-ben Észak-Amerikába megy és 1858-ban a clintoni csillagvizsgáló igazgatója lett. Tág körben is ismeretes 48 apró bolygó felfedezése által (1861-89), különösen fontosak pedig jeles csillagtérképei, melyek e felfedezéssel szoros kapcsolatban állanak. 1874-en Peters vezette a Venus-átvonulásra küldött amerikai expedíciót Új-Zélandba. [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Phosphoros vagy Heosphoros (gör. annyi mint fényhordó). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1041. [21721.] Az ókori mitoszban Venus csillagának, mint hajnali csillagnak megszemélyesítése. Mint esti csillagnak neve Hesperos, Vesper, Vesperugo, Noctifes, Nocturnus. Astraiosnak (mások szerint Kephalosnak) és Eosnak fia; atyja Keyxnek, Diadalionnak és a Hesperidáknak. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Piazzi (ejtsd: -cci) József, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1046. [21733.] Szül. Ponteban (Veltlin) 1746. júl. 16. - megh. Nápolyban 1826. júl. 22. A papi pályára lépett, de már 1781-ben az asztronómia s felsőbb matematika tanára Palermóban, utóbb az úgynevezett alapított csillagvizsgáló igazgatója 1817-ig. Ez évben Piazzi Szicília mindkét csillagvizsgáló intézetének főigazgatója lett s Nápolyba költözött. Igen szorgalmas s szerencsés megfigyelő, felfedezője az első Ceres nevet nyert apró bolygónak. Legfontosabb csillagászati műve több mint 7500 álló csillag helyzetét tartalmazó katalógusa, mely pontosság dolgában eléggé megközelíti a híres Bradley-féle katalógust. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Pictet, (ejtsd: pikté) Márk Ágost, svájci fizikus, csillagász és meteorológus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1049. [21741.] Szül. Genfben 1752. júl. 23. - megh. ugyanott 1825. ápr. 19. A híres Saussure tanítványa és tudományos utazásain kísérője volt. 1786-ban szülővárosában tanár lett, később pedig az ottani akadémia elnöke. Miután Genfet Franciaországhoz csatolták, 1803-ban a Tribunat tagja és titkára és 1807-ben a közoktatás 15 felügyelőinek egyike lett. Pictet még a párisi reformált konzisztóriumnak, a genfi Soc. de physique et d’hist. nat.-nak (melynek alapítói közé tartozott) s a Royal Society-nak tagja és a genfi csillagászati obszervatóriumnak igazgatója is volt.
1796-ban fivérével és Maurice-szal együtt a Bibliotheque britannique c. folyóiratot alapította melynek célja volt, hogy az Angliában tett fölfedezéseket és az ott megjelent műveket elterjessze és melynek címe 1816-tól fogva Bibliotheque universelle volt. Pictet számos fizikai, csillagászati és meteorológiai művet írt. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIII. kötet. Nemes ág - Pillér. Budapest, 1896. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1063-1065. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

KŐNIG Gyula: Egy lap a természettudományok kezdeteiről. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 142-186. A Természettudományi Társulatban 1879-ben tartott fölolvasásának változatlan lenyomata. A csillagászat történetéről is. [KSZ.]

Ő.: A tömegvonzásról. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 187-193. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Egy üstökös története. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 194-215. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A szinképelemzésről. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat. Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 216-231. [ZSE.]

Z. A.: Egy lap földünk életéből. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 334-346. A Naprendszer kialakulása. Az elemek keletkezése. A Föld megszilárdulása. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1896. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 7. 1896. jan. 15. 1.(73.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonharmadik Akadémiai ülés. Hetedik összes ülés. 1896. október 5. = Akadémiai Értesítő 7. köt. 1896. okt. 15. 10.(82.) füz. p. 555. Konkoly Miklós alapította ógyallai csillagda jubileumi ünnepségén Lengyel Géza képviselte az Akadémiát. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik akadémiai ülés. A III. osztály hetedik ülése 1896. október 19-én. = Akadémiai Értesítő 7. 1896. nov. 15. 11.(83.) füz. p. 615. Kövesligethy Radó dolgozata "Perturbatiók többtagú bolygórendszerben. [SRG.]

HERRMANN Emil: Uj eljárás a meridián meghatározására a nap megfigyelése útján. = Bányászati és Kohászai Lapok 29. 1896. nov. 1. 21. sz. pp. 373-376. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Egy állócsillag életrajza. = Debreczen 28. 1896. dec. 24. 302. sz. melléklete pp. 1-2. A Debreczen lap számára írta a télen látható csillagokról, csillagképekről. [SRG.]

Új csillagda Skótországban. = Földrajzi Közlemények 24. 1896. 3. füz. p. 160. Az edinburghi Blackford-dombon. [IBQ.]

BARTEK Lajos: Földünk mint a természetnek aljazata. = Földrajzi Közlemények 24. 1896. 4. füz. pp. 204-213. Az élet csillagászati lehetőségei. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1895-ik évben. = Földtani Közlemények 26. 1896. jan-ápr. 1-4. füz. p. 66. Gothard Jenő. [SRG.]

Magyarországra vonatkozó újabb irodalom. = Földtani Közlemények 26. 1896. nov-dec. 11-12. füz. p. 351. Kövesligethy Radó két írása. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: Legujabb megfigyelések a Marson. = Fővárosi Lapok 33. 1896. jan. 1. 1. sz. p. 9. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Utazás a végtelenségben. = Fővárosi Lapok 33. 1896. febr. 7. 37. sz. pp. 1-2. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A többi világok lakói. = Fővárosi Lapok 33. 1896. ápr. 16. 105. sz. pp. 1-3. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Juliusi éjfél. = Fővárosi Lapok 33. 1896. júl. 22. 200. sz. pp. 1-3. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Ősélet a végtelenben. - Nők és férfiak a bolygókon -. = Fővárosi Lapok 33. 1896. júl. 26. 204. sz. pp. 14-16. Ford. Feleki József. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: A karácsonyi csillag. = Fővárosi Lapok 33. 1896. dec. 31. 361. sz. pp. 1-3. Ford. Feleki József. [ZSE.]

KOZICS László: A napfoltokról. = Katholikus Szemle 10. 1896. 4. sz. pp. 549-563. [ZSE.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Astronomische Nachrichten. 1896. Nr. 3355. = Magyar Sion Uj sorozat X. évi folyam (Kezdettől XXXIV. évi folyam.) 1896. 12. füz. pp. 938-940. "P. Fényi, kalocsai jezsuita s az ottani csillagvizsgálónak igazgatója, kezd a külföld előtt is föltünni. ...Nagy meglepetésemre láttam, hogy a szociál-demokrácziának elsőrendü, tudományos folyóirata tüzetesen ismerteti P. Fényi egyre teljesebb s összefoglalóbb theoriáját a napról. ...A szocziálista lap elismeréséhez fűzzük a mi gratulácziónkat." [SRG.]

Mennyire közelithetjük meg a csillagokat? = Magyar Szemle 8. 1896. febr. 2. 5. sz. első belső borító. "Bamard tanár, a hires asztronómus, a Jupiter ötödik holdjának fölfedezője, fölvetette a franczia csillagászati társulatban azt a kérdést, hogy mennyire tökéletesithetjük illetve nagyithatjuk még teleszkópjainkat, a mi egyértelmü azzal a kérdéssel, hogy mennyire közelithetjük meg - már t. i. szemmel - a csillagokat?" Vegyesek. [SRG.]

A madridi meteor. = Magyar Szemle 8. 1896. márcz. 1. 9. sz. első belső borító. "Februárius 10-dikén, a legszebb derült időben, olyan erejü kékes fény keletkezett az égen, mely még a napot is elhomályositotta és megkápráztatta az utczán járó-kelőket. Másfél perczczel rá hatalmas durranás hallatszott,..." Meteordarabok is hullottak Madridon kívül, Valencia, Logronno, Toledo, Burgos és más városokban is. Vegyesek. [SRG.]

Időszaki üstökös. = Magyar Szemle 8. 1896. jún. 28. 26. sz. első belső borító. "Az 1889-ben Brooks által fölfedezett üstökösnek, mely leginkább azért érdekes, mert az asztronómus szemei előtt több üstökösre bomlott szét, hét évenkint befejeződő elliptikus pályája van." Vegyesek. [SRG.]

A Sziriusz kisérője. = Magyar Szemle 8. 1896. szept. 6. 36. sz. első belső borító. "Az a ragyogó fényes álló-csillag, mely a hosszu téli estéken délről kel föl, a Sziriusz, egyike a legérdekesebbeknek az egész égboltozaton. Közelében egy rendkivül halvány fényü másik csillag foglal helyet az ürben, melynek létezését Bessel asztronómus megállapitotta, mielőtt azt emberi szem egyáltalán látta volna." Vegyesek. [SRG.]

Báró Harkányi Béla. A sarkmagasság-változások meghatározása és elméleti magyarázata. Doctori értekezés. Budapest, 1896. 96 lap, 2 tábla. = Mathematikai és Physikai Lapok 5. 1896. 3. füz. pp. 142-145. Könyvismertetés. A megjelent mű előszavának közlése. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A nátrium és káliumgőz fluorescenciája és ennek jelentősége az astrophysikára nézve. = Mathematikai és Physikai Lapok 5. 1896. 4. füz. pp. 190-191. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Perturbatiók többtagú bolygórendszerben. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 14. 1896. 5. sz. pp. 323-366. (Az M. T. Akadémia III. osztályának 1895. okt. 19.-én tartott üléséből.) [ZSE.]

BOURNÁZ János: Természettan kapcsolatban a csillagászati földrajz s a cosmographia elemeivel felsőbb leányiskolák és tanítónőképezdék számára. Írták Bóbita Endre és dr. Gerevich Emil. Budapest, 1896. Lauffer Vilmos kiadása. = Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 30. 1896. pp. 684-687. Könyvismertetés. [KSZ.]

HOFFMANN Ottó: A Mars bolygó. = Pesti Hirlap 18. 1896. márc. 2. 61. sz. p. 4. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A november végi csillaghullás. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 18. 1896. nov. 24. 324.(6442.) sz. pp. 1-3. Az 1896. nov. 27-iki meteorhullásról. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Költői képek a csillagászatban. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 18. 1896. dec. 6. 336.(6454.) sz. pp. 4-6. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A betlehemi csillag. = Pesti Hirlap 18. 1896. dec. 25. 355.(6473.) sz. p. 39. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A téli hideg a Montblanc csúcsán. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 317. füz. p. 37. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. jan. 317. füz. pp. 40-42. 1896. jan. 15. - jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. febr. 318. füz. pp. 84-85. 1896. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Időjelzés Khinában. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. márc. 319. füz. pp. 142-146. Közli: Fluck Jolán. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. márc. 319. füz. pp. 152-153. 1896. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  PÉTERFI Márton: Szokatlan látványnak voltak tanui Déva város lakói... = Természettudományi Közlöny 28. 1896. márc. 319. füz. p. 162. Tűzgömb 1896. márc. 4-én. Levélszekrény. Tudósítások. (6.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr. 320. füz. pp. 212-213. 1896. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  BENCSIK János: Meteor N.-Bányán. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr. 320. füz. p. 217. Tűzgömb 1896. márc. 21/22-én. Levélszekrény. Tudósítások (8). [SRG.]

BUDA Ádám: Szép égi tünemény. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr. 320. füz. pp. 218-219. Tűzgömb 1896. márc. 4-én este Rea községben a Sebes folyónál. Ágyúdörgéshez hasonló hang kísérte. Levélszekrény. Tudósítások. (11.) [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A "kritikus" napok. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. máj. 321. füz. pp. 254-257. Falb nézetéről és a kritikus napokról. [SRG.]

  A Mont-Blanc csúcsi obszervatórium. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. máj. 321. füz. pp. 257-260. J. Jansen útjáról. Közli Fluck Jolán. [SRG.]

  B. E. [BÓBITA Endre]: A ködfoltok távolsága. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. máj. 321. füz. pp. 264-265. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. máj. 321. füz. pp. 266-267. 1896. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. jún. 322. füz. pp. 346-347. 1896. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. júl. 323. füz. pp. 388-389. 1896. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Lakits korabeli napfogyatkozás alapján számította ki a honfoglalás időpontját. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. aug. 324. füz. pp. 444-445. 1896. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. szept. 325. füz. pp. 502-503. 1896. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  TOMPA Artur: Esti szivárvány. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. szept. 325. füz. pp. 506-507. Kr.-Horváthon (Szilágy m.) 1896. aug. 21-én. Levélszekrény. Tudósítások. (25.) [SRG.]

  B. E. [BÓBITA Endre]: Az állatövi fény. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. okt. 326. füz. p. 549. Marschand 1892 óta figyeli ezt a fényjelenséget. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. okt. 326. füz. pp. 550-552. 1896. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  A japáni órák. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. nov. 327. füz. pp. 589-592. Ford.: Fluck Jolán a Scientific America 1896. febr. számából. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. nov. 327. füz. pp. 598-599. 1896. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  BENCSIK János: Fényes hullócsillag. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. nov. 327. füz. p. 605. Tűzgömb 1896. okt. 11-12-én Nagy-Bányán. Levélszekrény. Tudósítások. (30.) [SRG.]

  [LENGYEL István]: 1895-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. dec. 328. füz. p. 635., 641. Brorsen Th. (1819? - 1895.); Tietjen Friderich (1824? - 1895. jún. 22.). [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. dec. 328. füz. pp. 642-643. 1896. dec. 15. - 1897. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

HEGYFOKY Kabos: Az alpesi fényről. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. febr. 1.(36.) pótfüz. pp. 28-30. Amsler teóriájáról. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A kis bolygók eloszlása és tömege. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. febr. 1.(36.) pótfüz. pp. 33-35. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A földtengely mozgásai. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. febr. 1.(36.) pótfüz. pp. 35-36. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A Nap spektrumának láthatatlan részei. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. febr. 1.(36.) pótfüz. p. 41. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A Vénus tengelykörüli forgása. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. febr. 1.(36.) pótfüz. pp. 41-42. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Újabb fölfedezések a Mars felszínén. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. pp. 129-130. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: A legmélyebbre fúrt lyuk és a Föld kérgének melege. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. p. 130. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

B. E. [BÓBITA Endre]: A bolygók mágnessége. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. p. 131. E. Leyst kísérleteiről. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: Hullócsillag fotografiája. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. pp. 139-140. Butler CP egy hullócsillag pályáját fotografálta le 1895. nov. 23-án. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

F. L.(!) [LAKITS Ferenc]: A Swift-féle üstökösről. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. p. 140. 1895. aug. 23-án fedezték fel. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DR. L. F. [LAKITS Ferenc]: Az állatövi fény. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. pp. 142-143. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: Nappali hullócsillag. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. ápr-jún. 2-3.(37-38.) pótfüz. p. 143. 1895. nov. 13-án 5 órakor. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

HERMAN Ottó: Bugaci forgácsok, kutyafuttában szedve. Adalék a bugaci pásztorok szókincséhez. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. jan. 5. 1. sz. p. 10. "Csillagászat. Az éjfélt bizonyos csillagoknak a zenitben való állása szerint határozzák meg ilyenek sorrendben: Püspökpálcza vagy pásztorbot, Fiastyúk, Kaszás csillag (Orion), Sánta Kata, alkalmasint Venus. A pontos meghatározást dr. Kövesligethy és dr. Lakits urak vállalták el." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

HERMAN Ottó: Bugaci forgácsok, kutyafuttában szedve. (Folytatás.) Adalék a szókincshez és a tárgyi részhez. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. jan. 12. 2. sz. p. 26. "A "Sántakata" csillagra nézve különböznek a nézetek. Némely csikós "esti csillagnak" mondja, mely egyes pontokon, mint Venus, "vadlegéltető" név alatt is szerepel. Baksay Sándor - a "Vasárnapi Ujság" szerkesztőségéhez jan. 2-án küldött levelében - "Sántakata" alatt a Syriust érti, a népies legenda szerint, "a ki a kaszás után viszi az ebédet", - más helyeken "a vizet"; így adja a "Magyar Nyelv Szótára" is.
De ha a Kaszáscsillag az Orion csillagképe, akkor annak "kaszás" része csak az egy sorban álló és haladó zéta, epszilon, delta csillag lehet, s ha a Sántakata e kaszás sor után halad az ebéddel, akkor ez csak a béta csillag - Riegel - lehetne. A Syrius más-más csillagképnek az alkotó része. Annyi áll, hogy nekem a Sántakatát sokszorosan - a "delelési" tekintetében - negatíve mondották be." Ez a cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A magyar tud. akadémia jan. 20-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 43. 1896. jan. 26. 4. sz. p. 60. "...Konkoly Miklós bemutatta Kurländer Ignácznak, a meteorológiai és földmágnességi m. kir. központi intézet aligazgatójának a "Földmágnességi mérések a magyar korona országaiban" czimű munkáját, melyhez a megfigyeléseket a közoktatásügyi minisztérium költségein végezte." Ez a Közintézetek és egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

A naptávolt... = Vasárnapi Ujság 43. 1896. febr. 9. 6. sz. p. 88. "még Le Verrier számította ki 148 és egy fél millió kilométernyire. Most újabban Newcomb újabb híres csillagász tökéletesebb műszerekkel kerek számban 150 millió kilométerben állapította meg, mely 23.511-szer oly nagy távolság, mint a föld fél átmérője." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Egy meteor pusztítása. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. febr. 16. 7. sz. pp. 109-110. "Ritka természeti tünemény okozott sok kárt és nagy rémületet Madridban e hó 10-ikén délelőtt. A város fölött egy nagy meteor robbant szét hatalmas dördüléssel. A légrázkódás kéményeket, falakat döntött le, bezúzta az ablakokat. A veszedelmet az idézte elő, hogy a mély rázkódásra mindenki fölindulást képzelt, rémülten rohant ki az épületekből, s e közben sok szerencsétlenség történt. Egy dohánygyár lépcsője a nagy tolongásban leszakadt, sokan megsebesültek, egy pedig meghalt. Az iskolákban is számos baleset történt a menekülés alatt. A meteor több darabja hullt be a városba. A tüneményt Toledoban, Quadalajá-ban, Walladolidban és Saragossában is látták." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A khinaiak új éve,... = Vasárnapi Ujság 43. 1896. mác. 8. 10. sz. p. 151. "mely most kezdődött, szökő év. Náluk minden harmadik év szökő év, de ilyenkor nem egy nappal, hanem egy hónappal hosszabb az esztendő. Jelenleg is kétszer lesz májusuk." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

KRÜZSELYI Erzsike: Az a csillag. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. ápr. 26. 17. sz. p. 259. "Csillagászati" vers. [HAI.]

Az aug. 9-iki teljes napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. aug. 30. 35. sz. p. 585. "Az aug. 9-iki teljes napfogyatkozást Európa legéjszakibb részein lehetett látni, és több tudományos expediczió hajózott fel, de általában eredménytelenül, mert az idő teljesen borult volt. Az oroszok azonban a Japán melletti Sachalin szigeten szerencsések voltak. A sachalini Crillon fokról keltezett távirat jelenti, hogy a megfigyelés elég jól sikerült. Az ég borús volt ugyan, az expedicziónak mégis sikerült azonban a koronáról két rendbeli fényképfelvételt csinálni. Megállapították ezenkívül a delej tűnek eltéréseit. A napfogyatkozás megfigyelésére Éjszak-Finnországba küldött expediczió is Torneaból azt a távirati jelentést küldte, hogy igen szép időben, három különféle készülékkel jól sikerült tiz felvételt csináltak a koronáról. A megfigyelés Isában, a svéd-orosz határon történt." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Egy elveszett csillagot... = Vasárnapi Ujság 43. 1896. szept. 20. 38. sz. p. 632. "fedezett fel újból egy amerikai csillagász a Lowall(!) csillagvizsgáló intézetben Arizonában. A csillagot, mint a Sirius párját, 34 évvel ez előtt látták legelőször, de azóta nem, valószínűleg a szomszéd csillagok(!) nagyobb fénye rejtette el." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A hires csillagásznő, = Vasárnapi Ujság 43. 1896. okt. 11. 41. sz. p. 684. "Vilampe Dorothea, ki Kaliforniában született s Parisban tanult, most az angol kormány megbízásából Norvégiában járt a napfogyatkozás megfigyelése végett kiküldött tudományos expediczióval. E nő már előbb az üstökösökről írt műveiért a párisi csillagvizsgáló intézettől 5000 frank jutalmat nyert." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A világ nagysága. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. okt. 18. 42. sz. pp. 698-699. "Egészen pontosan meg tudjuk mondani ma már a föld és a nap nagyságát. A föld 2 1/2 milliárd köbmérföld tartalmú, a nap pedig l l/3 milliószorta nagyobb. Sőt azt is tudjuk, hogy a nap tömege 560-szor oly nagy, mint az összes bolygóké és holdaké együtt véve... Mindez azonban alig adhat képzetet arról, hogy milyen nagy lehet a világegyetem... Ha a földnek ugyanazon pontján például ápril és október elsején eszközöljük a csillagmérést: az alaptávolság a föld forgása következtében már 40 millió mérföldnyi lesz s igy a nézési szögekből, bármily parányiak is azok, kiszámíthatunk némi távolságot, azaz megállapíthatjuk az álló csillag parallaxisát (látszólagos helyzeti különbségének a szögét).
Ily módon kiszámították, hogy a hozzánk legközelebb levő Centaurus csillag 226,000-szer távolabb van a földtől, mint a nap, azaz körülbelül 5 billió mérföld távolságra, s igy arról a csillagról a nap már csak 11-12-ed rendű csillagnak látszik... Az idők folyama alatt tehát a csillagvilág képének nagyon meg kell változnia annyival inkább, mert maga a nap is forog, még pedig a Hercules csillag felé, és számítások szerint 182 millió év alatt teszi meg körútját a maga napja körűl... De nagyon valószínű az is, hogy nem ez a másodrendű nap (a mi napunk napja) a világegyetemnek a közepe, hanem még annak magának is van más napja... A másodrangú középponti napnak, mely körűl ezek a naprendszerek mozognak, a melyek számát Herschel 20 millióra teszi, még abban az esetben is, ha az egyes naprendszerek nem volnának nagyobbak a miénknél, legalább 15 milliárdszor akkorának kell lennie, mint a mi napunk..." [HAI.]

WONASZEK A. Antal: A Saturnus bolygó. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. okt. 25. 43. sz. pp. 718-719. "...Lussinpiccolóban f. évi július vége felé tett látogatásom alkalmával Brenner L. igazgatóval egyetemben parallel megfigyeléseket végeztem a Saturnus bolygó fölszínének vizsgálatánál... Lussinpiccolóból fokozott kíváncsisággal siettem Kis-Kartalra azon czélból, hogy a csillagvizsgáló 7 hüvelykes refraktorával tanulmányozzam a Saturnus fölszínét, keressem foltjait. S a megfigyelés nagy meglepetésemre itt is sikerűlt... Legérdekesebbek az aug. 13-iki és 14-iki megfigyeléseim, melyeket a mellékelt rajzokban is bemutatok..." [HAI.]

A magyar tud. akadémia okt. 19-iki ülésén... = Vasárnapi Ujság 43. 1896. okt. 25. 43. sz. p. 725. "A második előadást Kövesligethy Radó tartotta: "Perturbációk több tagú bolygórendszerben" czim alatt. Szerző a rendkívül bonyolódott háborgási számításokat áttekinthetőkké tevő uj módszert vezet le." Ez a Közintézetek és egyletek című rovatban lévő rövid hír csillagászati vonatkozású részének teljes szövege. [HAI.]

Tűzijáték az égboltozaton. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. nov. 8. 45. sz. p. 751. "November hó első felében csaknem állandóan föltűnik az égboltozaton a híres "csillaghullás", melyről régen tudjuk, hogy a tünemény főkép apró bolygóknak és meteorköveknek a föld pályája közelébe jutása által ered... Különben minden tűzcsillag és meteor az égboltozatnak abból a részéből jött, a hol az oroszlán csillagkép van, a miért is leonidáknak (oroszláni eredetűeknek) nevezték el ez apró csillagokat... Az utóbbi két nagy csillaghullást már gondosabban megfigyelték és különösen Schiaparelli csillagász nagy számításokat tett az észleletek alapján. Kimutatta többek között, hogy ez a nagy csoport csillag állandóan a nap körül kereng az 1866-ki üstökös irányában, s hogy kerengő útját 33 1/4 év alatt teszi meg... A ki azonban teheti, november 12-14-én éjjel figyelje meg a nagyszerű tüneményt, különösen három év múlva, mikor majd szemkápráztató pompában fog megjelenni. [HAI.]

A sötét éjszaka... = Vasárnapi Ujság 43. 1896. dec. 6. 49. sz. p. 819. "...leghosszabb ideig nem a sarkvidéken van, mint első pillanatra gondolnánk, ellenkezőleg itt van az év legnagyobb részében nappali világosság, mivel a napfény az éjszaki és déli sarkon egyaránt 180 napra és 11 órára terjed, 94 napon és 16 órán át van félhomály s csak 84 napon és 3 órán keresztül van teljes sötétség, bár ezt is enyhíti a sarkfény. A leghosszabb ideig tart a sötétség az egyenlítő vidékén, tudniillik 146 napon és 14 órán át. A nappali világosság is 182 napra és 15 órára terjed, a félhomály csak 36 napra és 1 órára. Az egyenlítő vidékén tehát 1499 órával tovább tart a sötétség, mint a sarkvidéken, s ez a szám az évnek egy hatodát teszi." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid cikk teljes szövege. [HAI.]

Csillagászati jubileum. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. dec. 6. 49. sz. p. 819. A Neptunusz felfedezéséről. "...1846 szept. 23-án érkezett a berlini csillagvizsgáló intézethez az a hir, hogy a párisi csillagvizsgáló intézet igazgatója Leverrier, ki már régen foglalkozott az Uranus bolygó keringésének megmagyarázásával, rendkívül éles eszű számítások alapján kisütötte, hogy az Uranus pályájának zavarait egy eddig még ismeretlen hetedik bolygó okozza, melynek helyét és nagyságát is kiszámította. Leverrier elméletét azért közölte a berliniekkel, mivel ezeknek volt akkor a legjobb csillagászati térképük s így legbiztosabban kutathattak az új bolygó után. Csodálatos módon még a tudósítás megérkezése napján épen a Leverrier által kijelölt helyen megtalálta dr. Gallé a keresett bolygót. 7-8-ad nagyságú, eddig fel nem jegyzett csillag volt..." [HAI.]

Archenhold látócsöve. = Vasárnapi Ujság 43. 1896. dec. 27. 52. sz. pp. 876-877. "...Németországban a legnagyobb csillagászati látócső eddig a strassburgi egyetemen volt, melynek leneséje 48,5 cm. átmérővel bír, holott p. o. a bécsi átmérője 68,5, a pulkovaié (Szent-Pétervár) 76, a Lick-féle csillagdáé (Amerikában) pedig 91,5 centiméter. Most a németek Archenhold számításai és tervei alapján egy akkora látócsövet terveztek, melynek üveglencséje 110 centiméter átmérővel birjon. Ez azonban eddig csak terv maradt. Egyelőre csak 70 cm. átmérőjű lencsét készítettek, s ezzel alkották meg a látócsövet, mely legközelebb a treptovi parkban volt látható a berlini iparkiállítás alkalmából... Mi magyarok, fájdalom, nagyon is távol vagyunk attól, hogy versenyre kelhetnénk a többi nemzetekkel műszereinknek jósága tekintetében. Nálunk egyáltalában nincs állami csillagvizsgáló intézet, a mely megérdemelje ezt a nevet." [HAI.]

          1897.

EMŐDI (EKKERT) Antal: Természettan és csillagászati földrajz felsőbb és polgári leányiskolák IV. osztálya számára valamint magánhasználatra. Százhetvenöt rajzzal. 2. jav. kiad. Budapest, 1897. Franklin-Társulat kiadása és nyomdája. 182 p. Az előszó kelt 1896 július hóban. Csillagászat: pp. 130-179. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Ujabb csillagászati olvasmányok. 70 olvasmány-, 52 szövegképpel és a szerző előszavával. Ford.: Feleki József. Budapest, 1897. Athenaeum r. társulat kiadása és könyvnyomdája. 457 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 4. kiad. Budapest, 1897. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. Aranyozott zöld borítóban, bőrkötésben. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 5. kiad. Budapest, 1897. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

KANDRA Kabos: Magyar mythológia. Eger, 1897. Kiadja Pásztor Bertalan, Nyomatott az Egri Nyomda részvénytársaságnál, Beznák Gyula könyvkereskedő bizománya. 532 p. A kiadó Pásztor Bertalan előszava Egerben kelt 1897. febr. 13-án. A szerző előszava Egerben kelt 1897. máj. 1-én. A csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Az ősmagyar csillagos ég (pp. 375-399.) [Az ősmagyar csillagos ég és Lugossy (pp. 375-377.).; A csillagos ég a népek életében (pp. 378-381.).; A nekünk atyafi-népek csillagismerete (pp. 381-384.).; A magyar csillagos ég faji jellege (pp. 384-387.).; Ősvallási nyomok (pp. 387-397.).; Történelmi emlékek (p. 397.).; A magyar keresztény ég (pp. 398-399.).]; Valamint a Fügelékben található "Ősvallási nyomok a népéletben" című fejezet egyik alfejezete: A Nap és a Hold babonáiban (pp. 454-460.). [HAI.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCVII-re [1897-re]. Budapest, 1897. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 247 p. Csillagászat: pp. 3-72. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár 1897-re. Bevezetés. Ünnepszámítás 1897-re. Időszámítás 1897-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása.
A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1897-ben. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő, Kövesligethy Radó. pp. 112-113.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. p. 130.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. Kövesligethy Radó. p. 236., Gothard Jenő. p. 238. [KSZ.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Pingré (ejtsd: pengré) Guy Sándor, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 4. [21775-21776.] Szül. Párisban 1711. szept. 4. - megh. 1796. máj. 1. Pappá és 1735-ben Senlisben a teológia tanárává lett, de tanszéket a jansenisták vitatkozásaiban való részvétel miatt ott kellett hagynia. 1745-ben a roueni akadémia csillagászává lett. 1751-ben rendje Párisba hívta vissza, hogy a St.-Genevieve apátságban csillagvizsgálót rendezzen be; itt 40 évig működött. 1754-57-ig État du ciel címen az első hajósnaptárt szerkesztette, azután főkép üstökösök észlelésével és számításával foglalkozott; a L’art de vérifier les dates új kiadása számára 2000 évre a nap- és holdfogyatkozásokat számította; mint a tengerészet geográfusa több utazásban vett részt. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Pislogás (scintillatio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 22. [21814.] Az a tünemény, mely a csillagok látszólagos rezgésében, rögtönös fény és színváltozásában mutatkozik, és melynek okát régebben - különösen Arago - interferencia-jelenségekben keresték, mások meg csak levegőnk rétegeinek különböző állapotában találják, mint azt újabban főleg Respighi és Exner fejtették ki. Az utóbbi felfogás alapján terresztrikus Pislogásról is beszélhetünk, mely az izzó testek határvonalainak hullámszerű ingadozásaiban, távoli tárgyak szélein fellépő hasonló tüneményekben nyilvánul. A különösen tiszta hideg éjeken a csillagokon észrevehető Pislogást még a levegő magasabb rétegeiben levő jégtűcskék hatásából is iparkodtak megmagyarázni, az ezeken áthatoló fénysugárnak ugyanis rögtönös irány- és színváltozást kell szenvednie. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Plana Giovanni Antonio Amadeo báró, olasz csillagász és matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 33. [21839.] A híres Lagrange matematikus unokaöccse, szül. Voghesában 1781. nov. 8. - megh. Torinóban 1864. jan. 20. Hosszú időn át az asztronómia tanára s a csillagvizsgáló intézet igazgatója volt és legnevezettesebb műve; Théorie du mouvement de la Luna (Torino 1832, 3 köt.). [SRG.]

Planéta lásd Bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [21840.] [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Planétakerekek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [21840.] E néven olyan kerékrendszert neveznek, ahol egy nagyobb keréken két vagy több kerék a nagygyal vele forog, mintha annak tengelye a nap s a kis kerék a planéta lenne. Ez a kerékrendszer a csillagászati távcsövek óragépénél fontos szerepet játszik, mert e Planétakerekekkel igen kényelmesen s ha jól vannak készítve, holt mozgás nélkül lehet a távcsőnek az óragéptől független s határtalan idejű mozgást adni. [SRG.]

KONKOLY. [KONKOLY THEGE Miklós]: Planetarium (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [21840.] Tanítási célra használt gép, melynek középpontján pl. napot ábrázoló üveggömbben lámpa ég s a központból különböző hosszúságú drótok nyúlnak ki, melyek végeiken az illető planétát ábrázolják. A drótok hosszúsága a planéták naptól való távolságával arányban van. A planétákat tartó belső végeik azonban egy olyforma kerékszerkezettel vannak összefüggésben, hogy ha pl. egy forgattyút hajtunk, mely a műszer állványából nyúlik ki, a planéták a nap körül forognak, még pedig oly sebességgel, amint azok egymáshoz viszonyítva az égen forognak. A tökéletesebb Planetáriumokat, melyek azonban elég költségesek, óragép hajtja, s ama bolygók, melyeknek holdjaik vannak, nem dróton, de csövön állanak, s szintén végezik a napi forgást, sőt holdjaikat külön kerékszerkezet hajtja. [SRG.]

Planetoidok lásd Apró bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [21840.] [SRG.]

Planiglobium (új-lat.), a Föld és ég félgömbjének síklapra való ábrázolása. A legszokásosabb Planiglobiumok sztereografikus, globuláris, ortografikus és Lambert-féle azimutális területtartó vetület szerint készülnek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [21840.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Planiszférium (gör.-lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 34. [21841.] Az egész gömb leképezése vagy ábrázolása sík lapon. Rendesen azonban az éggömb sztereografikus sarkvetületét értjük Planiszfériumon; ha ezt a pólus körül forgatható korong alakjában rajzoljuk és valamely hely geográfiai szélességének megfelelőleg rá e hely horizontját ábrázoló kivágást fektetünk, akkor e Planiszférium az égi testek keltének, lenyugvásának s láthatóságának közelítő lemérésére szolgálhat. Íly alakban elterjedt és kedvelt kis készülék, mely kissé tökéletesebb alakban egészen a XVII. sz.-ig számos csillagászati feladat grafikai megoldására, sőt alkalmas mutató hozzácsatolása által nap- és csillagmagasságok mérésére is használtatott (astrolabium planisphaerium). [SRG.]

Plateau József Antal, belga fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 37. [21846.] Szül. Brüsszelben 1801. okt. 14. - megh. Gentben 1883. szept. 15. Tanulmányait Lüttichben végezte. 1835-ben a fizika és csillagászat tanára lett a genti egyetemen. Számos fizikai, különösen optikai és a kapillaritásra vonatkozó értekezést írt. Ő találta föl az anortoszkópot. Tőle származnak a nehézségi hatás alól felszabadult - azaz folyadékban úszó - szabad folyadéktömegen tett úgynevezett Plateau-féle kísérletek, midőn többek közt a centrifugál erő hatásának kitett olajcsöppet gyűrűvé változtatta át. Erre vonatkozó számos kísérlete le van írva. [SRG.]

A. B. [ALEXANDER Bernát]: Plato (Platon). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 39., 41., [21850-21851., 21853-21854.] A görög filozófiának Aristoteles mellett legnagyobb alakja, kinek gondolatai immár kétezerháromszáz év óta élnek, mérhetetlen hatással voltak a nyugati műveltség fejlődésére és művészi formájuknál fogva is a mai napig megőrizték ifjúságukat és az erejüknek nagy részét. Szül. Athénben vagy Eginában Kr. e. 427. - megh. Kr. e. 347. Igy a világ az ész műve s mint ilyen mindenképen célszerű; a cél magyarázza a világot, az ok csak a cél létesítésének föltételeit adják; a teleológiai magyarázat tehát fölötte áll az okságinak.
Maga a világ gömb, melynek közepén nyugszik a föld, mely maga is gömb; míg a csillagok szferákban, vagy gyűrűkben illesztve ezek forgása folytán forognak; ha mind a csillagok eredeti helyzetükbe visszatérnek, vége a nagy világévnek, mely tízezer évig tart. A csillagok egyes, boldog lények, a látható istenségek. A kosmos, a világegyetem a legtökéletesebb alkotott való, az egy Isten, mely mindent magába foglal, a láthatatlannak legfelsőbb mása. [SRG.]

Pléiades lásd Plejádok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 44. [21860.] [SRG.]

Pléias vagyis hét csillag néven nevezték Alexandriában a Kr. e. III. sz.-ban élt következő tragikai költőket: a kalkiszi Lykophront, az etoliai Alexandert, a tarzusi Dionysiadest, a bizonci Homerust, a szirakuzai Sosiphanest, az alexandria-troaszi Sositheust, a korcirai Philiscust. Lásd még Plejádok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 44. [21860.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Plejádok (gör.), hét szabad szemmel látható csillagból alkotott sűrű csoport a Bika csillagzat Ny-i részben. Plejádok a mitológiában, lásd Fiastyúk. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 44. [21861.] [SRG.]

Plenilunium (lat.) annyi mint holdtölte. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 45. [21862.] [SRG.]

Plön (Plune, Plone). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 49. [21873.] Az ugyaníly nevű járás székhelye Schleswig porosz kerületben a Kis- és Nagy-Plöni tó között, vasút mellett, az itt született Bruhns csillagász emlékével. Plönt mint nyaralóhelyet is sokan fölkeresik. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Plössl Simon, bécsi optikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 49-50. [21873.] Szül. Bécsben 1794. szept. 19., megh. ugyanott 1868. jan. 29. Asztalos fia volt és esztergályos mesterséget tanult, 1812-ben pedig Voigtländer optikai műhelyébe lépett. 1823-ban önálló műhelyt alapított, hol igen pontos optikai műszereket készített, mi által neve csakhamar ismertté vált. Ő készítette először a Littrow által feltalált dialitikus távcsöveket, melyek azonban nem váltak be. Nevezetesek még Plössl aplanatikus lupéi, messzelátói, de kivált mikroszkópjai. [SRG.]

Pluvius (lat., annyi mint esőt adó) Jupiter latin mellékneve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 51. [21877.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Pogson Normann Róbert, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 62. [21900.] Szül. Nottinghamban 1829. márc. 23-án. Hindnek volt asszisztense Londonban, 1851-ben az oxfordi Radcliffe-obszervatóriumra jött, 1858-ban Hartwell-House obszervatóriumnak Buckinghamban, 1861 óta a madraszi csillagvizsgálónak igazgatója. Több kis bolygót fedezett fel, változó csillagokat észlelt és az 1872. I. üstököst találta meg, mely Klinkerfues szerint az 1872. novemberi hullócsillaggal áll összefüggésben és a Biela-féle üstökös maradványa lenne. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágorton]: Poisson (ejtsd; poaszon) Simon Dénes, francia matematikus és fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 64. [21905.] Szül. Pithiviersben 1781. jún. 21. - megh. Párisban 1840. ápr. 25. Kiváló érdeklődéssel viseltetett a csillagászat problémái iránt. Sokat foglalkozott a csillag-nap változatlanságával, a Hold librációjával, de főkép a Holdnak a Föld körüli mozgását tanulmányozta. Volt tanárának, Lagrangenak vizsgálódását is nagy érdeklődéssel kísérte, és nem egyben tovább fejlesztette. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Pola (Pulj). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 69. [21914-21915.] Az ugyaníly nevű isztriai kerületi kapitányság székhelye és 1850 óta az osztrák és magyar monárkia fő hadi kikötője Isztria D-i végének közelében, terjedelmes és biztos öböl belső végében, a csillagvizsgáló a Monte-Zarón. [SRG.]

Poláris fény, lásd Sarki fény. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 70. [21916.] [SRG.]

M. L. [MANGOLD Lajos]: Polikeit Károly, matematikus és fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 80. [21936.] Szül. Pozsonyban 1849. márc. 29. A gimnáziumot szülővárosában, egyetemi tanulmányait pedig Bécsben végezte, ahol a mennyiségtan, természettan és az ábrázoló mértanból tanárrá képesítették. 1872-82-ig a pozsonyi városi reáliskolánál működött, 1882 óta pedig pozsonyi gimnáziumi tanár. 1896. szept. óta ugyanott igazgató. Munkái egyike: Csillaghalmazok és ködök lefotografálása. Konkollyal közreműködve csillagászati észleléseket végzett. Újabban egy népszerű célnak szolgáló Csillagászatot adott ki (Pozsony 1896.). [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágorton]: Posidonius görög tudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 159-160. [22088.] Szül. Apameiában (Szíria) Kr. e. 135 körül, megh. Rómában 151. Közönségesen rodusinak nevezik, mert sokáig Rodus szigetén élt. Strabónak az az állítása is, mely szerint a dagály jelensége a Nap és Hold állásától függ, tulajdonképen Posidoniustól származik. Meteorológiával is foglalkozott. Műveit, melyek földrajzra, csillagászatra, matematikára és filozófiára vonatkoznak, 1810-ben Bake J. adta ki Lejdában. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Positio (lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 160. [22088-22089.] Positio-szög, az a szög, melyet valamely irány (pl. egy kettős csillag összekötő vonala) egy adott ponton (az előbbi példában a főcsillagon) átmenő deklinációkörrel bezár. Rendesen északról keleten, délen, nyugaton át, csillagászati távcsőben tehát alulról jobb felé 0 foktól 360 fokig olvassuk. Leginkább kettős csillagok kimérésében, fogyatkozások és holdfödések jellemzésében s általánosan mikrometrikus megfigyelésekben alkalmazzák, s egy távolsági adattal együtt két pontnak relatív helyzetét teljesen megszabja. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Precesszió (lat. praecessio) annyi mint előnyomulás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 209-210. [22209-22210.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Primum mobile (lat.) annyi mint az első mozgó, illetőleg mozgató. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 224. [22240.] A régiek és különösen Eudoxus felfogása szerint az a legszélső kristályszféra, melyhez az álló csillagok vannak rögzítve, amely 24 óra csillagidő alatt egyszer fordul meg tengelye körül. Innen a régibb csillagászati munkákban tempus primi mobilis annyi mint csillagidő. A napi mozgáson kívül hosszabb periódusú mozgással bíró bolygók, a Nap és a Hold ugyancsak kristályszférákhoz voltak erősítve. A Primum mobile kristályszférája költői kifejezése azon ténynek, hogy az álló csillagok mozgásuk közben viszonylagos helyzetüket nem változtatva úgy fordulnak látszólag a Föld körül, mint rideg rendszer. [SRG.]

Prizmakör lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 228. [22240.] [SRG.]

Proctor Rikárd, angol csillagász és író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 232. [22258.] Szül. Chelseában 1834. márc. - megh. New-Yorkban 1888. szept. 11. A londoni King’s College-ben tanult, aztán Cambridgeben tovább képezte magát s 1866-ban a londoni Royal astronomical society tagja lett s ennek Monthly Notices című folyóiratában számos monográfiája jelent meg a Mars fölszínéről és forgási tartamáról, a Saturnusról és rendszeréről, a Venus átvonulásairól stb. 1872-ben az említett társulat titkára lett. Legnevezetesebb munkája magyarul is megjelent: Más világok, mint a mienk, ford. Császár K., átvizsgálta Szily K. (Budapest 1875.). Irt még egy kézi könyvet a whist-játékról is (1885.). [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Procyon. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 232. [22259.] A csillagászatban (a kutyacsillag [Sirius] előtt haladó) Canis minoris neve, mivel a Sírius előtt kel fel. Sajátos mozgásának szabálytalanságaiból Bessel már 1844-ben hasonlóan, mint Sírius esetében, láthatatlan kísérőjére vont következtetést. Struwe és Suwers számításai szerint e sötét kísérő 0,698 ívmásodpercnyi közepes távolságban áll a fő csillagtól s körüle 39,972 év alatt végez egy teljes keringést. Míg a Sírius hasonlóképen megjósolt kísérőjét ezóta felfedezték, addig Procyon látásunk számára még mindig nem számít kettős csillagnak. [SRG.]

A. B és H. Á. [ALEXANDER Bernát - HELLER Ágoston]: Proklos athéni filozófus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 237. [22268-22269.] Szül. Bizáncban Kr. u. 411. - megh. 485. ápr. 17. Mellékneve Diadochos (az utód) mert mesterét Sirianust követte a bölcsészet tanításában. Ő vállalkozott rá, hogy a görög filozófiai hagyományokat rendszerbe hozza s formailag tökéletesnek látszó rendszert alkotott; de rajongó lelke, mely iskolájának minden babonáját is hűségesen befogadta, oly távol állt az igazi tudományos szellemtől, hogy nem alap nélkül a görög filozófia skolasztikusának nevezték.
Euklides első könyvéhez magyarázatot írt. Azonkívül két könyve van, egy a mozgásról, egy másik a gömbről, azonban előbbit Aristoteles, utóbbit pedig Geminos műveiből vette. Épp így Csillagászati pozícióinak tartalma Ptolemaios műveiből való. Műveit először 1534-ben adták ki Baselben, mint Platon műveinek függelékét. [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Prometheus (gör., az előrelátó). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 238-239. [22272.] Az ókori hitregében a titánok egyike, Japetos és Klymene fia; Atlasnak, Menoitiosnak és Epimetheusnak testvére. Hesiodos és Aischylos alapján Prometheus mindenképen mint az emberek gondviselője jelenik meg, szemben az istenekkel, kivált pedig Zeusszel. Hesiodos szerint a titánoknak legyőzetése után Zeus az olimpusi istenek nevében alkudozott a halandókkal az áldozatokra nézve, melyek az égieknek ezután az emberektől kijárnak. Prometheus tanítja meg az embereket építkezésre, csillagászatra, írásra és számolásra, jóslásra és orvosi tudományokra. [SRG.]

Protuberanciák (lat.), a Nap felületén különösen hidrogén és fémek izzó gázaiból álló kitörések, melyek majd a korongon gyökerező lángokhoz, majd felette lebegő felhőkhöz hasonlítanak. Lásd Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 255. [22305.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Ptolemaios Klaudios, kiváló ókor csillagász, matematikus és geografus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 269-270. [22335.] Valószínűleg a Felső-Egyiptomban fekvő Ptolemais Hermeiu nevű városban született. Ez azonban nem bizonyos, születésének ideje sem határozható meg, csak azt tudjuk, hogy évszámításunk második századában élt (140 körül). Életéről bizonyosat alig tudunk, számos megfigyeléseit Alexandriában a Serapeionban végezte. Három nagy munkája maradt ránk, melyek közül az első a földrajz, a második a csillagászat, a harmadik pedig az optika terén alapvető. Fő munkája azonban a csillagászat terére vonatkozó úgynevezett Almageszt (lásd ott). Rendszere természetesen geocentrikus, a Föld áll a világ középpontjában és körülötte mozog az úgynevezett 7 planéta. A nehézséget, mely Ptolemaios előtt állott, a planéták mozgásában előforduló egyenlőtlenségek megfejtése tette.
Ptolemaios belátta, hogy a planéták mozgásában előforduló egyenlőtlenségek megmagyarázására a Hipparchos-féle excentrikus körök teóriája nem elegendő. Ezért új hipotézist állított föl, melynek előkészítője a pergai Apollonios volt. Három fő munkáján kívül még a következő címűeket tulajdonítják neki: A csillagok felkelés és lenyugvása és az időjárásról, Napórákról. [SRG.]

Pulkova Szt.-Pétervártól délre 17 km. távolságra levő magaslat a Carszkoje-Szelo felé vezető úton, melyen áll a szentpétervári vagy Pulkovo-i csillagvizsgáló intézet. Hivatalos neve Nikolaj-féle főcsillagvizsgáló. Építette Brüllow építész 1833-1839.; igazgató 1890 óta Bredihin F. A. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 275-276. [22349.] [SRG.]

L. M. [LATKÓCZY Mihály]: Pytheas massziliai (az ókori Marseille) tudós, Aristoteles kortársa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 301-302. [22402.] Merész hajós és tapasztalt utazó. Egész nyugati és északi Európának partvidékét körülhajózta, Gadestől egészen Thuleig és tapasztalatait több munkában értékesítette. Tudósításai, melyek meglepő adatokat tartalmaztak és erősen át meg át voltak szőve hihetetlen, sőt mesés elemekkel, részben nagy népszerűségnek örvendettek, részben pedig már az ókorban erős ellenmondást provokáltak.
Tény az, hogy például a csillagászati földrajz alapvető kérdéseivel sokat foglalkozott és e téren Hipparchos előfutójának tekinthető. Figyelemre méltó művei továbbá a világtengely fekvésének pontos meghatározása és a napmagasság megmérése, valamint a föld alakjának meghatározása is, ami összeköttetésben azzal, hogy a föld kerületét hozzávetőlegesen meghatározta, előkelő helyet biztosít Pytheasnak az asztrofizikai tudományok művelőinek sorában. [SRG.]

Quadrans (lat.). A csillagászatban és hajózásban, lásd Fali quadrans és Iránytű. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 304. [22406.] [SRG.]

Quadratura a csillagászatban, lásd Negyed. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 304. [22407.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Quetelet (ejtsd: ketlé) Lambert Adolf Jakab, belga matematikus, csillagász és fizikus, egyike a leghíresebb statisztikusoknak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 316. [22433.] Szül. Gentben 1796. febr. 22. - megh. Brüsszelben 1874. febr. 17. Tanulmányait Gentben elvégezvén, az ottani College royalon 1814-ben a matematika tanára lett. Már 1891-ben elhagyta szülővárosát és Brüsszelbe ment, ahol az Athenaeumban szintén matematikát adott elő. Brüsszelben az ő vezetése alatt építették a csillagvizsgáló intézetet, melynek 1828-ban igazgatója lett.
1836-ban a katonai iskolán elfoglalta a matematika és a csillagászat tanszékét, 1834-től pedig a tudományos akadémia állandó titkára volt. 1841-ben a statisztika körül szerzett érdemei elismeréséül a Belgium statisztikai központi bizottság az igazgatóságát is rája bízták. Quetelet tudományos működése nagyon sokoldalú. Sokat foglalkozott matematikával és csillagászattal is. [SRG.]

Radiáns lásd Csillaghullás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 340. [22480.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Rák (Cancer). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 370. [22537.] A csillagászatban az állatöv negyedik jegye, mely jelenleg az equinokciumok hátrálása miatt az Ikrek csillagképébe esik. Benne éri el a Nap legnagyobb magasságát az equator felett, mire némi megállapodás után ismét délnek fordul. Ezért a Rák középpontján átmenő parallelt a nyári szoliticium vagy nyári napforduló (térítő, trópus) körének szokás nevezni. A Rák egyszersmind 7h 30m és 9h 20m rektaszcenzió és 7 fok és 34 fok északi deklináció között fekvő csillagkép, mintegy 46 szabad szemmel látható csillaggal, melyek azonban 4-edrendnél nem fényesebbek.
A két feltűnőbb észak-déli irányban elhelyezett csillag (a két Kis Szamár) között áll a Praesepe, a jászol, szabad szemmel is látható csillaghalmaz. A Rák egy hármas csillaga, zéta Cancri, mozgási viszonyai folytán vált nevezetessé. [SRG.]

Refractio (lat.), annyi mint fénytörés (lásd ott). - Refractor, lásd Csillagászati műszerek és Távcső. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 444. [22671.] [SRG.]

Refraktor lásd Csillagászati műszerek és Távcső. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 444. [22671.] [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Reggio nell’ Emilia (ejtsd: redso-), (Regium Forum Lepidi, Regia), az ugyaníly nevű olasz tartomány fővárosa és püspöki székhely a Crostolo folyócska, Tassone csatorna és vasút mellett. Reggiobanban született Ariosto, Secchi csillagász és Spallanzani természettudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 449. [22681.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Regiomontanus (tulajdonképpen Müller) János, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 450. [22683-22684.] Szül. Königsbergben (Würzburg mellett) 1436. - megh. Rómában 1475. vagy 1476. Már 12 éves korában a lipcsei főiskolára ment, később az egyetemet elhagyta és Bécsbe ment, hol Purbach tanítványa és segéde lett. Purbach is vele állandó barátságot kötött; a két tudós ezentúl együtt végezte megfigyeléseit. A pápai követtől Bécsbe küldött Bessarion kardinális felszólítására Purbach Rómába ment, hogy az Almagesztnek egy a kardinálisnak birtokában levő kézirata alapján fordítást készítsen. Ezúttal Regiomontanust kérte, hogy kísérje Rómába, mit ő meg is tett. Purbach Rómában meghalván, Regiomontanus fejezte be a Ptolemaios-féle Almageszt fordítását.
1468-ban visszatért Bécsbe, hol meghalt barátja helyét töltötte be. Mátyás király Magyarországba hívta, hogy a konstantinápoly elfoglalásánál zsákmányolt görög kéziratokat rendezze; Regiomontanus a meghívást el is fogadta, de nem sokáig maradt Magyarországban, az újra kitörő háború miatt elment Nürnbergbe. Itt egy gazdag polgár, Bernhard Walter annyira érdeklődött munkái iránt, hogy azokat saját költségét kinyomatta. 1474-ben IV. Sixtus pápa Rómába hívta, hogy a naptárreformhoz szükséges előmunkálatokban részt vegyen. Regiomontanus azonban itt hirtelen meghalt. A csillagászat és a matematika sokat köszön neki. A csillagászat terén fő érdeme, hogy az égboltozat látszólagos mozgását az időmérésre használta. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Repsold János György, német mekanikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 491-492. [22780.] Szül. Wremenben (Hannover) 1770. szept. 19. - megh. 1830. jan. 14. Kuxhavenben dolgozott, később Hamburg város tüzoltófelügyelője lett. Mint ilyen csillagászati műszereket készített, melyeket eredetiségük mellett nagy pontosság és finom kivitel jellemzett. Saját maga részére készített meridiánkörét 1818-ban a göttingai csillagvizsgáló vette meg. Besselnek ingakészüléket, Schumachernek bázismérő készüléket készített.
A Gauss által adott alapon Baeyer terve után az első heliotropot csinálta meg. Az elsők közt volt, ki a körmikrométernek mai alakját adták meg, szóval a precízió-mekanikának e század elején majd minden ágában úttörő gyanánt szerepelt. - Fiai: György (szül. Hamburgban 1804. - megh. ugyanott 1887.) és Adolf (szül. Hamburgban 1806. - megh. ugyanott 1871.) üzletét folytatták és az ifjabb egyúttal atyjának hivatalbeli utóda is volt. Jelenleg a rendkívülien kifejlesztett és nagyobbított műhelyet Adolf fiai: János Adolf (szül. 1838.) és Oszkár Fülöp (szül. 1842.) vezetik öregatyjuk nevéhez méltóan. [SRG.]

Republikánus naptár, a francia konvent által 1793. okt. 6-án életbe léptetett naptár, mely Napoleonnak 1805. szept. 2-iki rendeletével szűnt meg. Lásd Naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 492. [22781.] [SRG.]

Revolutio (lat.), a csillagászatban, lásd Keringés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 527. [22848.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Rhäticus György Joakim, matematikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 549. [22888.] Szül. Feldkirchben 1514. febr. 15. - megh. Kassán 1576. dec. 4. Tulajdonképeni neve Georg Joachim von Lauchen, de ő a kor szokásához képest latinosan Rhäticusnak nevezte magát, mivel szülőföldje a régi Rhaetia volt. Zürichben mennyiségtani tanulmányokat végzett és 1537-ben Vittenbergában a matematika tanára lett, miután két évet (1539-41) Frauenburgban töltött Coppernicusnál, ismét visszatért Vittenbergába, honnan azonban előbb Nürnbergbe, majd pedig Lipcsébe ment az egyetemre.
Később Lengyelországban, ezután pedig Magyarországon tartózkodott. A tudomány terén jelentősége főkép a Coppernicus-féle világnézet terjesztésében áll. A Coppernicus-féle világnézet terjesztése céljából adta ki 1540-ben a Narratio prima de libris revolutionum Copernici c. munkáját. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Rheita Schyrlaeus Mária de, kapucinus szerzetes, fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 550. [22891.] Eredeti neve Schyrl volt, de ezt latinizált alakban használta. Született Csehországban, 1597-ben - megh. Ravennában 1660-ban. Nevét Rheit csehországi kolostortól vette. Coppernicus ellenében új világrendszert állított fel, melyet Oculus Enoch et Eliae, sive radius sidereomysticus (Antwerpen 1645.) c. művében leír. E műben írja le Rheita az ő találmányát, a terresztrikus teleszkópot négy lencsével, és használja először az objektív és okulár kifejezést a teleszkóp tárgy és szemlencséjének megjelölésére. [SRG.]

Rigel csillag, lásd Orion. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 572. [22933.] [SRG.]

KÉGL. [KÉGL Sándor]: Rigvéda (szánszkrit) annyi mint a dalok tudománya, az ó-ind irodalom legrégibb s legfontosabb műve. Még hozzávetőleg is bajos korát meghatározni, némelyek csillagászati okokból Kr. e. 4000-2400 időbe teszik a legrégibb Rigvéda-himnuszok keletkezését, mások Kr. e. 1500-1000-ből keltezik a Rigvéda-verseket. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 573. [22936.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Rochon (ejtsd: -són) Alexis Marie, de, apát, francia fizikus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 609. [23005.] Szül. Brestben 1741. febr. 21. - megh. Párisban 1817. ápr. 5. A bécsi tengerészeti obszervatórium igazgatója volt. Igen nagy érdemei vannak az optikai eszközök javítása körül. A Rochon-féle mikrométer az egytengelyű kristályok kettős törését használja fel. [SRG.]

B. F. [BOKOR József]: Roller Mátyás, pedagógus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 625. [23036.] Szül. Üröm községben (Pest) 1840. szept. 13. Tanult Vácot és Budán. 1857-ben elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett és mint tanító Budaörsön 6 évig működött. Majd a kir. József-műegyetemen a gépészmérnöki kurzust végezte és 1868-70-ben ugyanott tanársegéd volt és ez idő alatt letette a főreáliskolai tanképesítő vizsgálatot. 1870-ben tanárnak választották a pesti polgári fiúiskolához, egyúttal megbízták ezen új iskola igazgatásával.
Tanársegédi ideje alatt csillagászattal is foglalkozott. Egyik idevágó értekezését az akadémiában olvasták fel, megjelent az Astronomische Nachrichten című szaklapban. 1873-ban Schenzl Guido meteorológiai intézeti igazgatóval az ÉNy-i felföldet utazta be a föld delejes viszonyainak felvétele végett. Írt több iskolakönyvet (1 fizikát, 3 könyvvitelt, 1 mértant). 1891 óta az Eötvös-alap pénztárosa s tagja a fővárosi bizottságnak. E lexikonba a mértékekről szóló cikkeket ő írja. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Rosa Pál, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 681. [23126.] Szül. Castellanában 1825. - megh. Rómában 1874. Papi pályára készült és mint jezsuita Secchi (lásd ott) mellé került, kinél főkép a napfoltok észlelésével foglalkozott és több értekezésében azt a kérdést fejtegette, vajjon a Nap átmérője nem változik-e a foltok periódusának megfelelően. Utolsó erre vonatkozó munkájában 1874-ben azt iparkodik bizonyítani, hogy amikor a foltok és protuberanciák száma kisebb, az észleletek a Nap átmérőjét nagyobbnak adják, mi ellen Auwers foglalt állást. [SRG.]

Rosse (ejtsd: rosz) Vilmos Parsons, earl, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 690. [23143.] Szül. Parsonstownban (Írország) 1800. jún. 18. - megh. Monkstownban 1867. nov. 1. Dublinban s Oxfordban tanult, 1821-1834 között. Lord Oxmantown nevén parlamenti tag, atyja halála után earl, representative peer és a felsőház tagja. 1849-ben a londoni Royal Society elnöke lett. A Parsonstown melleti Birr Castle-ban csillagvizsgálót alapított, melyet óriási saját készítésű tükörtávcsövei tettek világhírűvé. - Fia Lőrinc Parsons, a mostani Earl of Rosse, szül. 1840. nov. 17., atyja szellemében működik tovább. Rosse különösen a ködfoltok tanulmányozása, fia a Hold hősugárzásának megmérésével tűnt ki. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Rostock város Mecklenburg-Schwerin nagyhercegségben, a Warnow öbölszerű torkolatánál. A kikötő, amelybe tengeri hajók is bejuthatnak, élénk kereskedés színhelye. A Miklós-templom gót faragott oltárral, a Mária-templom csillagászati órával. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 694. [23151.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Römer Olaf vagy Ole, dán csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 727-728. [23214.] Szül. Aarhusan 1644. szept. 25. - megh. 1710. szept. 19. Picard tanítványa és barátja, 1671-81 között Párisban a dauphin tanítója és az akadémia tagja, majd Kopenhágában a matematika tanára, hol a Longomontanus által alapított csillagvizsgáló hírnevét gyarapítja. Egyszersmind a város s az állam tevékeny szolgálatában állott, polgármester s államtanácsos is volt. Felfedezte 1676-ban a Jupiter-holdak fogyatkozásaiból a fényterjedési sebességet. Feltalálta a meridiánkört s egy fogyatkozások megfigyelésére szánt mikrométert. Értékes meridiánmegfigyelései 1728-ban a csillagvizsgáló leégése alkalmával majdnem teljesen elvesztek. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Rudolf-féle táblák. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 740. [23236.] A Nap-rendszer egyedeiről szerkesztett csillagászati táblák, melyeket Tycho de Brahe észleletei alapján II. Rudolf császár támogatásával Keppler számított és melyek először 1627-ben Ulmban jelentek meg és az 1551-ben Reinhold Erasmustól kiadott Pruteni-táblák helyére léptek. Lásd Keppler. [SRG.]

Sagittarius csillag, lásd Nyilas. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 778. [23315.] [SRG.]

H. Á. és SIM. [HELLER Ágoston - SIMONYI Zsigmond]: Sajnovics Nepomuk János, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 796-797. [23353-23354.] Szül. Tordason (Fejér) 1733. máj. 12. - megh. Budán 1785. márc. 1. A jezsuiták szerzetébe lépett; bölcsészeti és teológiai doktori fokozatot ért el. A budai csillagvizsgáló intézet segéde volt. A következő, a csillagászat terére vonatkozó munkája említést érdemel: Idea astronomiae honoribus regiae universitatis Budensis dicata (Buda 1778). Hell Miksát követte, midőn ez a dán király meghívására 1769-ban Wardöhusba indult a Venus-átvonulás megfigyelésére. Útközben már sokat beszélgettek a magyar, finn és lapp nyelv rokonságáról, és Sajnovics a Wardöhus-vidéki lappok nyelvét tanulva csakugyan sok egyezést talált.
Mindjárt meg is írta s 1770-ben kiadta híres munkáját: Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (ezalatt csak hajdani azonosságot vagyis az eredet azonosságát értette). Ez volt az első tüzetes munka a magyar-ugor nyelvrokonságról (lásd a Nyelvrokonság cikket), s arról is nevezetes, hogy ebben közölte először a Halotti Beszéd teljes szövegét, melyet rendtársa Faludi Ferenc közölt vele. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Santiago, az ugyaníly nevű tartomány és Chile köztársaság fővárosa, érseki székhely, 110 km.-nyire Valparaisótól, 535 m.-nyi magas fensíkon, a Mapocho bal partján, csillagvizsgálóval, rendelkezik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 866. [23489.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sárkány (Draco). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 882. [23523.] Csillagkép az északi pólus közelében, 9h 20m és 20h 40m rektaszcenzió és 66 fok és 85 fok északi deklináció között, mintegy 130 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek legnagyobbika másodrendű. Lásd Precesszió. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Sárkányfej és sárkányfark. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 882. [23525.] A holdpálya két csomópontja, tudniillik az a két pont, melyben Hold pályája az ekliptikát metszi; még pedig sárkányfej a felszálló csomó, melyben tudniillik a Hold az ekliptika fölé jő, sárkányfark pedig a leszálló csomó, melyben a Hold az ekliptika alá kerül. A csomópontok ezen elnevezése igen régi és sok asztrológiai vonatkozásuk volt. [SRG.]

Sárkányhónap, az az idő, mely alatt a Hold pályájában valamelyik csomópontjából kiindulva ugyanahhoz vissza is tér. A Sárkányhónap hossza 27 nap 5 óra 5 perc és 39 másodperc. Lásd Hold. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 883. [23525.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sarkcsillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 884. [23527.] Általában véve gyűjtő neve mindazon csillagoknak, melyek az ég pólusaihoz igen közel állanak. Az északi Sarkcsillag alatt különösen az alfa Ursae minorist, a Kismedve legfényesebb másodrendű csillagját, a déli Sarkcsillag alatt a hatodrendű béta Octantist szokás érteni. Amaz jelenleg (1897 elején) 1 fok 15’, emez 44’-cel áll el a pólustól. A Sarkcsillag különösen a geográfiai szélesség, a meridián és a csillagászati műszerek felállítási hibáinak meghatározására fontos. A precesszió miatt 26,000 év lefolyása alatt mindazon csillagok válnak Sarkcsillagokká, melyek egy az ekliptika pólusa körül 23 1/2 foknyi sugárral leírt kör kerületén feküsznek.
Jelenleg az északi Sarkcsillag még mindig közeledik a pólushoz, legközelebb áll majd hozzá 2100-ban. Azután a Cepheus, majd a Hattyú legészakibb csillagjai kerülnek sorra és vagy 12,000 év múlva Vega (alfa Lyrae), az ég egyik legfényesebb csillagja lesz Sarkcsillagunk. Azután következik a Hercules egynéhány csillagja, a Sárkányfark és a 26,000 éves turnus vége felé ismét a Kismedve. [SRG.]

Sarkfény lásd Sarki fény. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 884. [23528.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sarki éj, sarkvidéki éj. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 884. [23528.] Az az idő, mely alatt a Nap a sarkkörön belül állandóan a horizont alatt marad. Míg ez a sarkkörön épen 24 óráig, addig a pólusban félévig tart, tehát annál hosszabb, minél közelebb fekszik valamely hely a sarkhoz. A hosszú Sarki éjt enyhíti a tetemes sugártörés, mely alkonyatszerű derengést hoz létre, és a sarki fény. A sarki nap hasonlóképen azon idő, mely alatt a sarkkörön belül a Nap állandóan a horizont felett tartózkodik. [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Zsigmond]: Sarki fény vagy északi fény (aurora borealis). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 884-885., 2 színes tábla. [23528-23529.] Napnyugta után fényjelenség a levegőben a szemhatár északi részén. Igen sok és különböző alakban jelenik meg, de túlnyomóan fényes ív alakjában, melynek legmagasabb és egyszersmind középső része közel fekszik a mágneses déllőhöz. Néha az ív számos fénysugárból áll, melyeknek alsó széle élesen kiválik az ég sötét színéből, míg felső szélük elmosódott.
Máskor több fénylő ív jobbról-balról emelkedik a magasba és közös pontban, a Sarki fény koronájában - egyesülni látszik. Nem ritkán színes szalagként tűnik fel, melyet szél látszik lobogtatni, mert a szalag egyes részein hullámos felvillanások láthatók, melyeknek színpompája a Geissler-féle csövekre emlékeztet. De van oly Sarki fény is, melynek határozott körvonalai nincsenek és mely csak élesen megfesti az égbolt egy részét. [SRG.]

Sarki lapultság lásd Föld. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 885. [23530.] [SRG.]

Sarki napóra lásd Napóra. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 885. [23530.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sarkkör (circulus polaris). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 885. [23530.] Az éggömbön két párhuzamos kör, mely az északi és déli pólustól az ekliptika ferdeségével, vagy az equatortól 66 2/3 fokkal áll el. A megfelelő 66 2/3 fok déli és északi szélességgel bíró parallelkör a Földön szintén a Sarkkör nevét viseli. Amaz a déli vagy antarktikus, emez az északi vagy arktikus sarkövet zárja be, s jellemzőjük, hogy bennök a nappal vagy az éjjel 24 órán túl tart. A déli Sarkkörön dec. 21., az északin jún. 21. nem áldozik le a Nap. A sugártörés azonban tetemesen megnyújtja a Nap láthatóságát e Sarkkörön belül. [SRG.]

Sarktávolság, valamely égi test szögtávolsága a (északi) pólustól, azaz deklinációjának 90 fokra való kiegészítője. Lásd Ég és Gömb. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 887. [23532.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Sas az északi ég egyik csillagképe. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 904. [23564.] Mely rektaszcenzióban 281-305 fok és északi szélességben 3-8 fok közt terül el és az Antinous (ki a sason ül), Delfin, Róka és Sobieski paizsával határos. Legfényesebb csillagja az Atair, első rendű, e felett harmadrendű, alatta negyedrendű csillag van, e három csillag egyenes vonalban fekszik, különben összesen 23 még szabad szemmel látható csillag van a Sasban. [SRG.]

Satelles, satellita (lat.) annyi mint mellékbolygó. Lásd Bolygó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 909. [23573.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Saturnus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 911. [23577-23578.] Bolygórendszerünknek kifelé számított hatodik és Jupiter után leghatalmasabb tagja, melyet gyűrűrendszere és nyolc holdja a Nap családjának legérdekesebb testévé avat (lásd Bolygók). [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Savary Félix, francia csillagász és geodéta. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 915. [23586.] Szül. Párisban 1797. okt. 4. - megh. Estagelben 1841. júl. 15. A műegyetemen tanár volt Párisban és csillagász az obszervatóriumon. Ő volt az első, ki a kettős csillagok pályáját számította a Newton-féle nehézségi törvény feltevése alapján. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Schiaparelli (ejtsd: szki-) János Virginio, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 939. [23632.] Szül. Saviglianóban (Piemont) 1835. márc. 4. Matematikai és csillagászati tanulmányait Torinóban és Pulkovában végezte és 1859-ben a milanói csillagvizsgáló második csillagásza, majd 1862-ben igazgatója lett. 1861-ben felfedezte a Hesperia kis bolygót, tulajdonképeni hírnevét azonban azon fontos összefüggés kiderítésének köszöni, mely a hullócsillagok és üstökösök között fennáll. Az erre vonatkozó tanulmányok Secchihez intézett leveleiben, külön pedig Note e riflessioni intorno alla teoria delle stelle cadenti (Firenze 1867.) című könyvben jelentek meg.
Gyönyörűek históriai tanulmányai is, különösen pedig a Mars topográfiájának megállapítására eszközölt megfigyelései. Ő tőle ered a Mars térképein divatos nomenklatura, ő fedezte fel a Mars szárazföldeit átszelő csatornákat és azon fölötte fontos tényt, hogy a Merkur 88 nap, a Vénus 225 nap alatt, mindkét bolygó tehát keringési idejével egyenlő idő alatt forog egyszer tengelye körül, úgy hogy mindkét bolygó a Nap felé mindig ugyanazon oldalát fordítja. 1889 óta szenátor. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Schmidt János Frigyes Gyula, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 962-963. [23673-23674.] Szül. Eutinben 1825. - megh. Athénben 1884-ben. Eleinte Bilkben Benzerberg mellett működött, majd 1846-ban Bonnba került, hol egyebek között a berlini akadémia csillagtérképek felvételében működött közre. 1853-ban az unkrechtebergi csillagda, 1858-ban az athéni csillagvizsgáló igazgatója lett. Fáradhatatlan és rendkívül sokoldalú megfigyelő volt, észleletei az asztronómia minden terére, különösen a változó csillagokra vonatkoznak. Igen nagy sikerrel foglalkozott Görögország vulkánikus jelenségeivel is. Leghíresebb munkája, melynek élete javát szentelte, a porosz kormány által kiadott nagy holdtérképe. [SRG.]

LAKITS. [LAKIS Ferenc]: Schönfeld Eduárd, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona 1893-1896. XIV. kötet. Pillera-Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 977. [23699-23700.] Szül. Hildburghausenban 1828. dec. 22. - megh. 1891. máj. 1-én. Iskoláit Marburgban és Bonnban végezte. 1859-ben a mannheimi csillagvizsgáló igazgatójává nevezték ki, ott a változó csillagokról és ködfoltokról már Bonnban kezdett tanulmányokat folytatta. 1863-ban élénk részt vett az Astronomische Gesellschaft megalapításában, melynek vezetésében is mint az elnökség tagja, továbbá mint a Vierteljahresschrift kiadója haláláig működött.
1875-ben Argelander halála után a bonni csillagvizsgálón ennek utódjává lőn és mint ilyen a csak az északi félgömbre szorítkozó átvizsgálást a déli félgömbnek nálunk is látható csillagjaira terjesztette ki és ezt a rengeteg munkát, 133,659 csillag helyzetének meghatározását 363,932 egyes észlelet alapján egymaga végezte. E nagy munkán kívül főkép a változó csillagokkal foglalkozott, melyekről már előbb két katalógust adott, valamint az általa észlelt ködfoltokról is számos értekezése az Astronomische Nachrichten és a Vierteljahresschriftben jelentek meg. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Schröter János Hieronismus, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 982. [23710.] Szül. Erfurtban 1745. aug. 30. - megh. Lilienthalban (Bréma) 1816. aug. 29. Göttingában jogot végzett, de a mellett Kästnernél matematikát és főkép asztronómiát tanult. 1778-ban a hannoveri kormány szolgálatába lépett és később Lilienthalban jogügyi tanácsossá és kerületi főnökké lett. Itt magáncsillagvizsgálót épített és főkép a nagy bolygók és a Hold felületeit észlelte és sokban hozzájárult azok pontosabb fizikai ismereteihez. A Marsról való észleleteit van de Sande Bakhuyzen adta ki 1882-ben. Csillagvizsgálóján volt többi közt rövid ideig Bessel is alkalmazva. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Schulhof Lipót, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 986. [23716.] Szül. Baján 1847-ben Bécsben és Párisban végezte tanulmányait, azután egy ideig Bécsben volt a csillagvizsgálón. 1877-ben óta a párisi csillagvizsgáló segédje. Majdnem kizárólag üstökösek és bolygók pályaszámításával foglalkozik, melyek eredményeit a különböző asztronómiai folyóiratokban és akadémiai kiadványokban, így az 1870-iki IV. és 1871-iki II. üstökösökét a magyar tud. akadémia értekezéseiben közölte. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Schumacher Henrik Keresztély, dán csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 989. [23722.] Szül. a holsteini Bramstedtben 1780. szept. 3. - megh. 1850. dec. 28. Kezdetben jogot, majd matematikát és csillagászatot tanult Kopenhágában és Gaussnál Göttingában. 1810-ben az asztronómia rendkívüli tanárává lett Kopenhágában, 1813-ban a mannheimi csillagvizsgáló igazgatója, majd 1815-ben a csillagászat rendes tanára Kopenhágában, de leginkább a dán királytól részére Altonában (Hamburg mellett) épített csillagvizsgálóban tartózkodott. Legnagyobb érdeme az Astronomische Nachrichten alapítása (Altona 1822-50.), halála után Petersen A. C., aztán Peters C. A. F., majd az Astronomische Gesellschaft égisze alatt Krüger [megh. 1896.] adták ki. Korának majd minden csillagászával levelezett, így Gausszal, Bessellel és a magyar születésű Zach báróval. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Schwabe Sámuel Henrik, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 995. [23732.] Szül. Dessauban 1789. okt. 25. - megh. 1875. ápr. 11- én. 1809-11 között Berlinben tanult, azután átvette nagyatyja gyógyszertárát, míg 1830-tól egészen csillagászati észleleteinek élt. 1826 óta észlelte rendszeresen a napfoltokat és 1843-ban felismerte azok körülbelül 10 évre rugó periódusát. 1827-ben felismerte a Saturnus gyűrűjének excentricitását, valamint azt a körülményt is, hogy a gyűrű nem párhuzamos a bolygó egyenlítőjéhez. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Secchi (ejtsd: szekki) Angelo, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1022-1023. [23787.] Szül. a lombard Reggióban 1818. jún. 29. - megh. Rómában 1878. febr. 26-án. 15 éves korában a jezsuita-rendbe lépett, s miután noviciatusát a Collegio Romanában töltötte, tanári minőségben Lorettóban működött. Felszentelése után Rómában élt, de 1848-ban a forradalom által elűzve az Egyesült Államokba menekült, hol a georgetowni kollégiumban mint tanár rövid ideig menedéket talált. 1849-ben De Vico halála után a Collegio Romano csillagvizsgálójának igazgatójává lett és e minőségében haláláig a csillagászat minden terén, a meteorológiában és a Föld fizikájában ernyedetlen munkásságot fejtett ki.
Legismertebbek az álló csillagokra vonatkozó spektrális megfigyelései és a Nap fizikáját kutató észlelései. Ha genialitását valamivel több kritika kísérte volna, bizonyára ő lett volna korunk legnagyobb asztrofizikusa. Gondos csillagászati bolygó-, ködfolt- s különösen kettős csillagmegfigyeléseit a Memorie dell’ Osservatorio del Collegio Romano közlik. [SRG.]

H. Á [HELLER Ágoston]: Segner János András, fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1029. [23802.] Szül. Pozsonyban 1704. okt. 9. - megh. Halléban 1777. okt. 5-én. 1730-ig Jenában tartózkodott, hol az orvosi fakultást végezte, ezután Pozsonyban praktizált, majd Debrecenbe ment és mint kerületi orvos élt. Később a jénai egyetemen magán, később rendes tanár lett, 1753-tól kezdve a göttingai egyetemen adott elő fizikát és matematikát; később a hallei egyetemre ment. 1755-ben nemességet nyert és titkos tanácsossá nevezték ki. Munkássága főkép a mekanika terére esik, tőle való azon fontos mekanikai tétel, hogy minden bármily alakú testnek három egymást merőlegesen metsző szabad tengelye van, melyek számára a centrifugális erő hatása megsemmisül. Segner számos matematikai, fizikai és csillagászati értekezést írt, sőt orvosi munkáknak is szerzője. [SRG.]

Selenographia, (gör.-lat.) annyi mint holdleírás, a hold fizikai tulajdonságainak leírása, lásd Hold. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 23817. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Septemtrio vagy septentrio (lat.), a göncölszekér hét csillaga és innen átvíve az a világtáj, melyben ez a csillagzat áll, tudniillik észak; néha az éjfél is. Septemtrio továbbá az északi szél neve is. Lásd Boreás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1058. [23860.] [SRG.]

F-S. [FARKAS József]: Servet Mihály (anyja után Reves, atyja születési helye Villanueva után Villanovanus nevet is használta), spanyol orvos és a szentháromság tagadásáról híres hittudós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1069-1070. [23884-23885.] Szül. Tudelában (Navarra vidékén) 1511., megégettetett Genfben 1553. okt. 27. 1532 után Franciaországba tért vissza, hol leginkább Párisban (itt találkozott először Kálvinnal) és Lyonban tartózkodott, hol csillagászattal, matezissel és az orvosi tudománnyal foglalkozott és Ptolemaios-a kiadásával mint geográfus, a vérkeringésről felállított új tételével pedig mint orvos és fiziológus széles körben ismertté tette nevét. [SRG.]

Sextans, lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1076. [23898.] [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XIV. kötet. Pillera - Simor. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1114-1116. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sirius vagy kutyacsillag, a nagy kutya csillagképének fő csillaga. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 11. [23992.] Az ég legragyogóbb álló csillaga, mely több mint négyszer fényesebb, mint az átlagos elsőrendű csillagok. Színe tiszta kékesfehér és a Vogel-féle I. a) csillagtípus kitűnő képviselője. A gyakran hallott leírás, mely szerint Sirius még az ókorban is vörös lett volna, valószínűleg csak félreértésen alapul. A Sirius kettőscsillag; kísérőjét elméleti úton találta Bessel azon időszakosan visszatérő anomáliákból, melyeket sajátos mozgása tüntet fel. Auwers számította pontosan pályáját, melynek lefutására 49,4 év szükségeltetik. 1862-ben megtalálta Clark tényleg a 8-9-ed rendű kísérőt, melynek fénye több mint 5000-szer gyengébb a Siriusénál.
Az egyiptomiak szorgalmasan észlelték a heliakus keltét, mely az egyiptomi év tartamánál fogva (pontosan 365 napnyinak vették fel) 1460 év múlva a naptár ugyanazon napjára esett. E periódust a Sirius egyiptomi sopt és vagy soth neve után a Sothis periódusnak nevezték. A Sirius fontos szerepet játszott a Nílus áradásának előre jóslásában s a kutyanapok is tőle vették nevüket. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Skorpió (lat.), az állatövi jegyek közül a 8-ik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 32. [24033.] Délibb csillagjai, a Skorpió farka, ennélfogva Közép-Európában már nem láthatók. Heiss szerint a nálunk látható részben 41 szabad szemmel is észrevehető csillag van, köztük az Antares (Marséhoz hasonló vörös színezése miatt így nevezve) elsőrendű. A görög mitológia szerint Skorpió azért került a csillagok közé, mert Gea parancsára Oriont (lásd ott) szúrásával megölte. [SRG.]

Slough (ejtsd: szlau), város Buckingham angol grófságban, a Temze bal partján, vasút mellett. Itt született Herschel csillagász és itt van az ő egykori csillagvizsgálója. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 40. [24049.] [SRG.]

Smithsonian institution (ejtsd: szmithszonjen insztitjúsön). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 45. [24059.] Egy washingtoni tudományos intézet címe, melyet egy angol, Smithson Jakab, sir Hugh Smithson northumberlandi herceg természetes fia alapított (1787-ben a Royal Society tagja, meghalt Genovában 1829. jún. 27.), aki unokaöccse Hungerford Henrik Jakab utódok nélküli elhalálozása esetére, amely 1835-ben be is következett, 120,000 font sterling vagyonát ilyen intézet létesítése céljából az amerikai Egyesült-Államoknak hagyományozta.
Egy ideig kamatoztatták az összeget úgy, hogy az intézet, melyet az északamerikai államok elnöke és kormánya igazgat, tulajdonképen csak 1846. aug. 10-én nyílt meg. Az alapító intenciója értelmében az intézet egyrészt kutatásokat segít elő, másrészt a tudomány különböző szakmáiban az általános tudást terjeszteni iparkodik. A kutatások leginkább az etnológiára, csillagászatra és földmágnességre vonatkoznak. [SRG.]

Smyth Henrik Vilmos, angol hidrográfus és csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 46. [24061.] Szül. Westminsterben 1788. - megh. St. John Lodgeban (Aylesbury mellett) 1865-ben Már 1805-ben az angol tengerészetbe lépett, a francia háború után egy évtizeden át a Közép-tengert mérte, aztán bedfordi csillagvizsgálóján dolgozott. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Smyth Piazzi Károly, angol csillagász, az előbbinek fia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 46-47. [24061.] Szül. Nápolyban 1819-ben. 1835-ben az edinburgi csillagvizsgálón Maclear alatt asszisztenssé, majd ennek eltávozta után 1845-ben skót királyi csillagász és edinburgi egyetemi tanár lett. 1888-ban nyugalomba vonult. 1856-ban a Pic of Teneriffán 2700 és 3260 m. magasságban észlelt, főkép a csillagok fényességére és színeire is nagy figyelmet fordítva. A nagy piramist magasabb inspiráció folytán épült műnek tartotta, melyben a világegyetem méretei, napjaink fizikai felfedezései stb. mintegy letéteményben vannak; az e tárgyban 1864 óta kiadott művei közül legjobb áttekintést ad. Smythtől ered különben az ékfotométer első eszméje is. [SRG.]

Sniadecki (ejtsd: sznyadecki) Jan, lengyel matematikus és asztronomus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 47. [24063.] Szül. Zninben (Posen) 1756. aug. 29. - megh. Jaszunyban 1830. Krakóban matematikát és fizikát tanult s 1778-81 között külföldön (Kästner, Laplace mellett) képezte magát tovább. Aztán a matematika tanára lett Krakóban (1803-ig), majd Vilnában, 1815-ben megvált a professzorságtól és élénk részt vett a litván provinciák összes oktatásügyének reformjában. Asztronómiai és matematikai értekezéseken kívül szerzette a következő műveket: Szferikus trigonometria (1807.) és egy matematikai földrajz (Varsó 1804. 3. kiad. 1818.). Rektori beszédei, életiratai, pl. Coppernicusé (több nyelvre lefordítva), végre irodalmi levelei szigorú puristának és minden romantika határozott ellenségének mutatják. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Sobieski paizsa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 51. [24070.] 274-282 fok rektaszcenzió és 5-15 fok déli deklináció közt a tejútban elterülő csillagzat, melyet Hevelius, Sobieski János lengyel király tiszteletére nevezett el. 11 szabad szemmel is látható, de csak negyed rendű és ennél kisebb csillagja és 1681-ben Kirchtől felfedezett csillaghalmaza van. [SRG.]

Sol mint égitest lásd: Nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 61. [24090.] [SRG.]

Solaris(lat.) annyi mint a Napra vonatkozó. - Solaris gép, napgép (lásd ott). Solaris kémia, a Nap kémiai alkatrészeinek vizsgálata spektrálanalaízis segítségével. Solaris nap annyi mint napi nap. Lásd Nap (dies). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 61. [24090.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Somerville Mary, angol fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 70. [24109.] Szül. Jedburgban (Roxburgshire) 1780. dec. 26. - megh. Nápolyban 1872. nov. 29. Fairfax viceadmirális leánya volt. Nevelését Edinburg közelében nyerte, Greig Sámuel kapitányhoz ment férjhez, ki őt az exakt tudományokban oktatta. Neve már 1811-ben ismertté kezdett válni. 1826-ban a napfény mágnesező erejéről írt munkáját adta ki. Tekintélye annyira nőtt, hogy 1835-ben a királyi tudományos társaság tagjává nevezték ki. Második férje Somerville Vilmos orvos volt. 1838-ban Olaszországban telepedett le, hol haláláig maradt. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Sosigenes, alexandriai bölcsész és csillagász, élt Kr. e. az I. sz.-ban 50 körül. Julius Caesar Rómába hívta. Floriusszal együtt megalapította az úgynevezett juliáni naptárt, amelyet XIII. Gergely pápa koráig használtak. Sosigenes tudniillik az évet 365 napra és hat órára határozta meg és minden negyedik évet szökőévvé tette. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 99. [24162.] [SRG.]

Sothis-periodus, a Sirius heliakus felkelésével összefüggő és az egyiptomi évnek a Nap járásával való egyeztetésére szolgáló időszak (lásd ott.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 101. [24165.] [SRG.]

KÖVESLIGETHY [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektrálanalízis (gör.-lat., lásd a mellékelt színes képet). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 149-151. [24249-24253.] Annyi mint színképelemzés; valamely fényforrás kilövelt fényének elemeire való bontása, hogy abból anyagának egyrészt kémiai összetétele, másrészt fizikai állapota meghatározható legyen. A Nap és az álló csillagok spektrumai mind abszorpciós spektrumok, melyek a szivárvány fényes hátterén számtalan fekete vonalat tüntetnek fel. E vonalak helyzete épp úgy enged az ott izzó anyagokra következtetni, mintha emisszióspektrummal volna dolgunk, azaz mintha a fellépő vonalak fényesek volnának.
Sőt tovább is mehetünk, az abszorpcióspektrum puszta léte már a fizikai állapotra is enged következtetést vonnunk: a Nap és az álló csillagok e szerint magas hőmérsékletű szilárd, folyós vagy nagy nyomású gázból álló magvak, melyeket alacsonyabb hőmérsékletű gázréteg - a Nap esetében krómószferának nevezzük - borít. E rétegben vannak - mintegy feloldva - mindazon anyagok, melyek spektrálvonalai az illető égitest spektrumában észlelhetők. Úgy a Nap, mint az álló csillagok és többi égi test spektrumainak tanulmányozásából mint legfontosabb tétel az következik, hogy az egész világegyetem ugyanazon anyagokból van felépítve, melyeket a Földön is ismerünk úgy, hogy az erők egysége mellett a Spektrálanalízis az anyag egységét is bizonyította. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektrálfotográfia (gör.-lat.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 151. [24253.] A földi vagy égi fényforrások spektrumainak fotográfiai úton való rögzítése. Mivel a szem a behatásokat aránylag igen rövid idő alatt fogja fel, azért a finom spektrálvonalak helymeghatározása a levegő folytonos nyugtalansága mellett igen kényes feladat. Ezzel szemben a fotográfiai lemez csak hosszabb idő alatt ható benyomásokból összegezi képét, miért is a levegő forrongása miatt ide-oda táncoló spektrumvonal közepes, valódi helyzetét adja. Csak ez úton vált lehetségessé az égi testeknek a látás vonalába eső mozgását a Fraunhofer-féle vonalak csekély eltolódásaiból pontosan meghatározni, mi már eddig is számos, távcsővel nem észlelhető kettős csillag felfedezésére vezetett. Lásd Spektrográf. [SRG.]

Spektrálkészülék, optikus műszerek a különböző fényforrások színképének előállítására és megfigyelésére, tehát különösen a spektroszkóp és spektrométer, a spektrofotométer és a spektrográf. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 151. [24253.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektrálszínek vagy monokromatikus, egyszerű vagy homogén színek, ama fénynemek, melyek fényszórás vagy fénytörés által tovább fel nem bonthatók. Lásd Spektrálanalízis és Színek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 151. [24254.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektrofotométer (spektrálfotométer), a spektrum egyes részeinek fényintenzitását mérő eszköz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 151-152. [24254-24255.] Mint a fotométereknél, általában a mérés elve vagy abban áll, hogy az adott spektrum részenkint egyenlővé tétetik egy összehasonlításul szolgáló fényforrás spektrumának megfelelő részeivel, vagy abban, hogy ismeretes törvény szerint gyengítjük az adott spektrális részt, mig szemünk számára éppen eltünni készül. Kövesligethy az ógyallai csillagvizsgálón fotometriai célokra először a Pritchard által felhasznált neutrális üveg-éket alkalmazta tetszés szerinti spektroszkóppal kapcsolatban Spektrofotométerül.
Az üveg-ék eltolódása által megállapítjuk ama ékvastagságot, mely mellett a spektrum illető színes mezejének fénybenyomása éppen eltűnik. Ily módon számos álló csillag és bolygó spektrumának intenzitását meglepő pontossággal határozhatta meg. Ugyancsak az extinkció elvén alapuló, nagyon fényteljes és a legkisebb csillagokra is alkalmazható Spektrofotométert szerkesztett Kövesligethy a kiskartali csillagvizsgáló számára. ez közönséges spektroszkóp, melynek prizmája izlandi pátból készült s ennélfogva kettős törése alapján két egymásra merőlegesen polározott spektrumot ad. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektrográf, oly készülék, melynek segítségével valamely fényforrás spektruma fotografálható. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 152. [24255.] Lényegileg tehát minden spektroszkóp vagy spektrométer, melynek okuláréját alkalmasan berendezett fotogárfiai kamara helyettesíti. A fotográfiai kamara annyiból bír különös berendezéssel, hogy a távcső által vetített színes kép egyes alkotó részei nem ugyanazon gyújtópontban egyesülnek, mivel a lencsék gyújtótávolságai a színtől is függenek.
Részint földi elemek spektrumainak tanulmányozására szolgálnak, túlnyomóan azonban az asztronomiában szerepelnek, hol alkalmazásuk már eddig is rendkívül termékeny volt. A Fraunhofer-féle vonalak eltolódásának megmérése és ezek alapján az álló csillagoknak mozgása a látás vonalában csak ez úton mérhető biztossággal. Ez eredmények egyebek között számos olyan kettős csillag felfedezésére vezettek, melyeknek kísérőjéről a távcső mit sem tud. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektrométer, oly készülék, melynek segítségével valamely prizmán át tört vagy rács által elhajlított homogén fénysugár eltérítése mérhető. Ezen szempontból a Spektrométer és goniométer azonosnak tekinthető. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 152-153. [24255-24256.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Spektroszkóp. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 153-155. [24256-24258.] Valamely anyag által ki- vagy átbocsátott fény szétbontására szolgáló készülék. Ha ez a fényben szereplő színek pontos lemérésére is berendezett, spektrométer a neve. Csillagászati megfigyeléseknél természetesen a Spektroszkóp állványa helyett oly foglalatot alkalmazunk, melynek segítségével a készülék egyenesen a távcsőre, annak okulárlencséje helyébe illeszthető.
Ha a rést a nagy lencse gyújtósíkjába állítjuk, akkor ezen keletkezik a Nap vagy más égi test képe és a rés az égi test különböző pontjaira irányítható. A Nap, a protuberanciák s hasonló fényteljes objektumok megfigyelésére természetesen nagyszórású Spektroszkópot alkalmazunk, míg a ködfoltok, az állócsillagok vagy a bolygók fényelemzésére a rendelkezésre álló fény gyengesége miatt csak kevés prizmát tartalmazó Spektroszkópot használhatni. [SRG.]

Spica (lat.) a. m. füzér vagy kalász. Spica csillag, lásd Szűz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 158. [24266.] [SRG.]

Spörer Gusztáv Frigyes Vilmos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 169. [24287-24288.] Szül. Berlinben 1822. okt. 23. - megh. 1895. júl. 7. Eleinte tanár volt az anklami gimnáziumban, 1875 óta a potsdami asztrofizikai obszervatórium csillagásza volt. 34 éven át megszakítás nélkül a napfoltok megfigyelésével foglalkozott s észleléseit a potsdami obszervatórium közleményei őrzik. [SRG.]

Stabili Francesco (Ascoli, Cecco d’), az asztronomia tanára Bolognában. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 174. [24298.] Szül. Ascoliban 1257. - máglyán halt meg 1327. szept. 16. Az inquiziciótól eretnekséggel vádoltatván, 1324. dec. 16-án megfosztották hivatalától, mire Firenzébe ment s itt Károly calabriai herceg szolgálatába lépett. Itt is üldözte az inquizició, elitélték. Asztrológiai munkákon kívül L’Acerba címmel egy didaktikai költeményt is írt (Brixen 1472, Velence 1476 és többször), melyben Dante heves ellenségének mutatja magát. [SRG.]

Stativum (új-lat.), geodéziai és csillagászati műszerek állványa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 191. [24334.] [SRG.]

Stator, Jupiter mellékneve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 191. [24334.] [SRG.]

Steinheil Károly Ágost, német természettudós és technikus. In: A Pallas Nagy Lexikona 1893-1896. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 202. [24355.] Szül. Rappoltsweilerben (Elzász) 1801. okt. 12. - megh. Münchenben 1870. szept. 12. 1821-ben Erlangenben jogot, azután Göttingában és Königsbergben csillagászatot tanult és 1825-ben atyjának perlachsecki birtokára vonult vissza, hol a tudományoknak élt 1832-ig, midőn a müncheni egyetemre hivták meg a fizika és matematika tanárának. 1846-ban a nápolyi kormány mérték- és súlyrendszerének javításához hívta meg. 1849-ben az osztrák kereskedelemügyi minisztérium telegráf-osztályának főnökévé lett és az összes osztrák tartományok számára egy csaknem tökéletes telegráfrendszert készített. 1851-ben Svájc számára rendezett be telegráfrendszert.
1852-ben visszatért Münchenbe, hol a kereskedelemügyi minisztériumban miniszteri tanácsos és az állami fizikai-matematikai gyűjtemény őre lett. 1854-ben Münchenben egy optikai-csillagászati intézetet alapított, mely kitűnő műszereket készített. [SRG.]

Stellaris (lat., a stella annyi mint csillag szótól) annyi mint csillagra vonatkozó. Stellaris asztronómia, a csillagászatnak az az ága, mely különösen az állócsillagokkal foglalkozik. Stellaris fotográfia, az állócsillagok fotográfiai fölvétele. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 204. [24359.] [SRG.]

Stenzel Alfréd, német tengerészeti író. Szül. Boroszlóban 1832. dec. 24. Tengerész volt, aztán matematikát és csillagászatot tanult. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 205. [24362.] [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Strassburg (a középkorban Strataburgum), Elzász-Lotaringiának és Alsó-Elzász kerületnek fővárosa. A legkiválóbb épülete a münster. Amelynek déli kereszthajója keleti oldalán áll az érdekes csillagászati óra, amely már a XI. sz. közepén készült és 1839-42-ben megújíttatott. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 234-235. [24419.] [SRG.]

Struve Frigyes György Vilmos, orosz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 245. [24441.] Szül. Altonában 1793. ápr. 15. - megh. Szt.-Péterváron 1864. nov. 23. Egyetemi tanulmányait, melyek során előbb nyelvészettel, azután csillagászattal foglalkozott, a dorpati egyetemen végezte 1808-11. között. 1813-ban már az ottani csillagvizsgáló obszervátora, 1817-ben igazgatója, 1839-ben pedig a javarészt tervei és intézkedései szerint felállított és épített Nikolai-főcsillagvizsgáló igazgatója a Szt.-Pétervár melletti Pulkován. Struve a kettős csillagok rendszeres vizsgálatának megteremtője. Érdemeit az orosz cár a nemesség adományozásával is kitüntette, miután már előbb valóságos államtanácsosnak nevezte ki. Halála előtt két évvel, 1862-ben a csillagvizsgáló igzgatását fiának adta át. [SRG.]

Struve Ottó Vilmos, orosz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 245. [24442.] Struve Frigyes György Vilmos fia, szül. Dorpatban 1819. máj. 7. 1837-ben atyja mellett segéddé lett, majd azt hasonló minőségben Pulkovára követte. Ott később második csillagász, 1847-62 között az orosz vezérkar csillagászati tanácsadója és a geodetikai munkálatok vezetője volt, majd a csillagvizsgáló aligazgatójává, végül 1862-ben igazgatójává lett. Struve atyja nyomdokaiban vezette a pulkovai csillagvizsgálót, mely alatta a stelláris asztronómiának Greenwich mellett alapvető intézetévé fejlődött. 1869-1871 között az északi félgömb csillagai közt 500 új kettős csillagot fedezett fel, üstökösöket és ködöket észlelt. Naprendszerünkön belül a Saturnusszal és Neptunnal foglalkozván, az utóbbinak tömegét határozta meg, egy Uranus-holdat fedezett fel stb. Az 1851-iki napfogyatkozás alkalmából pedig bebizonyította, hogy a protuberanciák a Nap testéhez tartoznak.
A pulkovai csillagvizsgáló 25 éves tevékenységéről 1865-ben számolt be, alatta volt 1889-ben a csillagvizsgáló 50 éves jubileuma, melyet az Astronomische Gesellschaft, melynek Struve sokáig volt elnöke és mely 1887. febr. 20-án 50 éves működését is megünnepelte. Ezután nemsokára nyugalomba vonult és Karlsruhéban telepedett le. Fiai közül Armin (szül. Pukován 1854.) a königsbergi, Lajos (szül. u. o. 1858.) a dorpati egyetem tanárai, illetőleg az ottani csillagvizsgálók igazgatói. [SRG.]

GH. [GHYCZY Miklós]: Szálkereszt. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 380. [24701.] Két egymásra merőleges vagy több, részben egymással párhuzamos, részben egymásra merőleges, geodéziai vagy asztronómiai, vagy egyáltalában mérésre szolgáló távcsövek vagy mikroszkópok szemcsövében egy fémgyűrű párkányára, az úgynevezett diafragmára kifeszített igen finom (pók petéiről vagy selyemgubóról lefejtett vagy érc-) szálak, melyek a fennebb említett műszerek használatánál a szemcsőnek a tárgylencse csövében való tologatása útján az objektív által előidézett reális kép síkjába állítandók be (különben parallaxis áll elő). E szálakat irányszálaknak mondjuk.
Mindegyik szál, kapcsolatban a távcső objektívjének optikai középpontjával, egy iránysíkot állapít meg oly módon, hogy egy bizonyos pontra irányzásnak csak egy bizonyos távcsőállás felel meg. Valamely ilyen iránysíkról akkor mondjuk, hogy egy pontra irányzott, ha a távcsőbe nézve a megfelelő irányszál és a pont képe födik egymást. Újabban planparallel üveglemezre karcolt igen finom vonalakkal is pótolják az irányszálakat. Ez állandóbb, de hibája, hogy az üveglemez hőmérsékváltozásoknál homályos lesz. [SRG.]

KÉGL. [KÉGL Sándor]: Szánszkrit nyelv és irodalom. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 410-412. [24767-24758.] A szánszkrit vagy helyesebben ó-ind a legrégibb árja nyelvek egyike s legközelebbi rokona az iráni nyelvcsaládnak, mely a többi testvérnyelvnél később vált el a közös törzstől. Legrégibb emlékei az ind irodalomnak a védák. Történelmi feljegyzések hiányában nem lehet biztosan megállapítani a védák keletkezésének idejét, európai kutatók közül többen Kr. e. 1500-1000 évekbe teszik a véda-kort. Újabban Tilak ind tudós és Jacobi német szánszkritista a védaszövegben talált csillagászati adatok alapján sokkal nagyobb régiséget tulajdonítanak az indek szent himnuszainak. [SRG.]

Százéves naptár lásd Naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 470. [24864.] [SRG.]

Szélesség valamely sávnak szélessége, hosszúságára merőleges kiterjedése. A csillagászatban valamely csillag Szélessége alatt az illető csillagon keresztül az ekliptikára merőlegesen húzott legnagyobb körnek (Szélességi kör) a csillag és az ekliptika közé eső ívét értjük. Lásd Helymeghatározás és Ég. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 536. [24972-24973.] [SRG.]

Szent-Pétervár kormányzóság európai Oroszország ÉNy-i részében, Viborg, Olonec, Novgorod, Pszkov, Livonia, Esztonia és a Finn-öböl közt. Ez iskolák közül a kiválóbbak: az 1816-ban alapított császári egyetem történelem-filológiai, fiziko-matematikai, jogi és keleti fakultással, könyvtárral, botanikuskerttel, csillagászati és meteorológiai intézettel, laboratóriumokkal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 601-602. [25093., 25095.] [SRG.]

Szicigiák (gör.), a csillagászatban a Nap és Hold együttállása és szembenállása az állatkörben. Lásd még Aszpekták. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 668. [25210.] [SRG.]

Sziderikus (a lat. sidera szótól) annyi mint csillagokra vonatkozó. Sziderikus keringés, az az idő, mely alatt valamely bolygó ugyanazon állócsillaghoz visszatér, tehát valóságos 360 fok körül való keringési ideje. Sziderikus év, lásd Év. Sziderikus hónap, lásd Hónap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 674. [25219.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sziderosztat (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 674. [25220.] Tükörkészülék, melyet alkalmasan berendezett óramű úgy hajt, hogy valamely csillagnak vagy a Napnak sugarai mindig ugyanazon irányban veressenek vissza. Ily műszer felhasználása mellett természetesen álló távcsövön is észlelhetünk. Különösen a franciák kedvelik fotográfiai és asztrofizikai megfigyelések közben. [SRG.]

H. [HEIL Fausztin]: Szinódikus hónap, lásd Hónap; szinódikus keringésidő, lásd Keringés. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 729. [25319.] [SRG.]

Szinszórás (dispersio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 729-731. [25320-25321.] A fehér fénynek törés útján spektrumba való széthúzása (színszóródás). Egy és ugyanazon anyagra nézve ugyanis a törésmutató, azaz a fénysugár beesési és törési szögletének sinusa között fennálló viszony nem állandó, hanem lényegesen a színtől, azaz a sugár hullámhosszúságától függ. Ha tehát valamely törőközegre általában véve párhuzamos fehér fény esik, akkor a megtört fénynyaláb nem párhuzamos, hanem színes sugaraira bontott széttartó sugárkéve leend. E vonalak tehát hézagok, hiányzó fénysugarak a Nap fényében; valóban azok, mert helyzetük a spektrumban mindig ugyanaz, bármilyen legyen a prizma anyaga. Legtöbbje különben más álló csillagok spektrumát is jellemzi. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Szökő év, szökő nap. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 808. [25465.] Mivel sem a Földnek a Nap körül való útja, sem a Holdnak a Föld körüli keringése nem fejezhető ki egész napokban, vagyis a Föld tengely körüli forgásának idejében, azért sem a nap-év, sem a hold-év nem áll egész számú napokból. Ha tehát bármely egész napokból álló évet választunk is időszámításunk alapjául, szükséges azt időről-időre a föld mozgásával (vagy a Nap és Hold járásával) összeegyeztetni, mi az által történik, hogy bizonyos számú évek lefolyása után egy nappal hosszabb évet sorozunk be; ilyen évet Szökő évnek nevezünk, azt a napot pedig, mellyel ezen évben több van mint más évben, szökő napnak. Jelenleg használatos évünkben - bizonyos kivétellel - minden 4-ik év Szökő év és akkor febr. 25-ike a szökő nap. Lásd Év és Naptár. [SRG.]

Szökő nap lásd Szökő év. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 809. [25465.] [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Szürkület. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 868-869. [25575.] Az a még vagy már derengő világosság, melyet Nap nyugta után vagy Nap kelte előtt bizonyos ideig észlelhetünk és mely hajnalban (reggeli Szürkület) a folyton nagyobbodó világosságnak enged, este pedig (esti Szürkület) a lassan fokozódó sötétségbe megy át. A Szürkület oka a Nap sugarainak a légkörben való törése és visszaverődése és azért tartama a Napnak helyzetétől és az illető földi helytől függ, lefolyása azonban első sorban a levegő állapota: hőfoka, nedvessége, tisztasága, mozgékonysága stb. szerint módosul. Tiszta estén a Nap lenyugvása után a keleti égen a Föld szürkés árnyéka jelenik meg ívalakúlag határolt térben, melyet Mairan ellen-Szürkületnek nevezett, és melyet az ég határos részeitől rendesen fehéres sávoly választ el.
Amint a Nap tovább megy a látóhatár alá, a Föld árnyéka mindinkább emelkedik és amint a Nap körülbelül 61 fokra szállt le, eléri a zenitet; ekkor a fényesebb csillagok már látszanak és nagyjában gyertya nélkül már olvasni, dolgozni stb. nem lehet. Ezt a polgári Szürkület végének szokás mondani. Közben az esti pirosság mindinkább az ég nyugati oldalán tömörül és fölötte ívszerűen határolt, fehér tér támad, az esti fény. A pirosság mindinkább fogy, a sötétség növekszik, végre a pirosság is eltűnik a látóhatár alá, a sötétség teljessé lesz és a legkisebb csillagok is láthatókká válnak: a csillagászati Szürkületnek is vége van. Ez nagyjában háromszorosa a polgárinak és addig tart, míg a Nap 16-18 foknyira nem jut a látóhatár alá. A Szürkület tartama attól függvén, mikor éri el a Nap a Szürkületi kört, természetes, hogy különböző; annál tovább fog tartani, minél ferdébben metszi a Nap a látóhatárt. Az egyenlítő alatt ennélfogva általában rövidebb a Szürkület s a sarkok felé nő. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Szűz az állatkör hatodik jegye. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 870. [25577.] Mint csillagkép 173 fok és 225 fok rektaszcenzió közé és a déli szélesség 19 foktól az északi szélesség 141 fokig terjed, Heiss szerint 181 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek közül egy első rendű (a Spica), több harmadrendű és ezek közül a legészakibb a Vindemiatrix. Ez idő szerint a Szűz csillagzatban van, közel a szomszédos Oroszlánhoz, az őszi nap-éjegyenpont. A görög mitológia szerint a Szűz majd Dike, Zeus leánya, majd Emeter vagy Ceres. [SRG.]

Tacchini (ejtsd: takkini) Péter, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 880. [25601.] Szül. Modenában 1838. márc. 21-én. 1859-ben az ottani csillagvizsgálóintézetnek igazgatója lett. 1863 óta Palermóban a Nap megfigyelésével foglalkozott. Jelenleg a római Collegio Romano igazgatója. Secchivel 1871-ben az olasz spektroszkóp-társaságot alapította, melynek kiadványaiban tette közzé vizsgálódásainak eredményét. 1874-ben Indiában figyelte meg a Venus átvonulását. [SRG.]

Tájékozás első sorban a világtájak (égtájak) megkeresése, tágabb értelemben eligazodás valamely dologban. Éggömbre vonatkozólag ennek helyzetét meghatározni az égtájakkal szemben. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 886. [25614. [SRG.]

T. L. [TÓTH Lőrinc]: Taubner Károly, ág. hitv. tanár, filozófiai és matematikai író. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 966. [25772.] Szül. Veleghen (Fejér) 1809. okt. 15., halálozási helye és ideje bizonytalan. Középiskolai, bölcsészeti s hittani tanulmányait Sopronban végezte, hol az evang. főiskolában fennálló magyar társaság titkára s úrfiak oktatója volt. A lelkészi vizsgálat letétele után 1834-ig a Dunaszkin és Nikolits óhitű családoknál Pesten s Temesváron nevelősködött. 1837-ig Berlinben hallgatta a bölcsészeti, nyelvészeti, természettani, felsőbb mértani s csillagászati tudományokat s a letett vizsgálatok után elnyerte a bölcsészet és szépművészetek doktorságát s tagja lett a nyelvészeti szemináriumnak. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Tavasz, a tél és nyár közti évszak. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 970. [25780.] Csillagászatilag akkor kezdődik az északi féltekén, mikor a Nap középpontja látszólagos évi útjában úgy ér az egyenlítőbe, hogy a fölé halad dél felől északnak és tart addig, míg a Nap legnagyobb északi szélességét el nem érte, vagyis a Tavasz tart a Tavaszi napéjegyenlőségtől (márc. 20-21.) a nyári napfordulatig (jún. 21.). A déli féltekén éppen fordítva akkor kezdődik Tavasz, mikor a Nap középpontja az egyenlítőbe érve, északról délnek halad és tart, míg a Nap legdélibb helyzetét el nem éri, azaz szept. 22-23-tól dec. 21-22-ig, tehát mikor nálunk ősz (lásd ott) van. Az egy-két napi különbség oka, hogy a Föld pályájában nem egyenletes sebességgel halad, különben is periodikusan változó a különbség.
Meteorológiailag az északi félgömbön márc., ápr., máj. hónapokat számítjuk a Tavaszi hónapokul; az időjárás nagyon változó (áprilisi idő), nedves; majd (főleg később nappal) már meleg, de éjjel még hűvös úgy, hogy (összevetve a légnyomás eloszlásával) még máj.-ban is fellépnek éjjeli fagyok (lásd szentek). Ily értelemben azonban csak a mérsékelt öveknek van Tavaszuk, a forró égövben a télre - esős időszakra - közvetlenül jő a nyár, míg a hideg égövben a hosszú telet is átmenet nélkül váltja fel a rövid nyár. Lásd Évszakok. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XV. kötet. Simor-kódex - Tearózsa. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 978-980. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Tejút (Galaxia, Isten-, Jézus-, Jakab-, Hadak-útja). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 13. [25818.] Az égnek az a fehéres sávolya, mely számtalan csillagból, csillaghalmazból, kisebb-nagyobb ködfoltból állva és közel egy legnagyobb kör mentén haladva, az ekliptikát az Ikreknél metszi s a Perseus, Kassiopeia, Hattyú, Sas, Sobieski Paizsa, Déli Korona, Centaur, Argo-hajó, Nagy Kutya és Egyszarvú csillagzatokon megy keresztül. A Hattyúnál ketté válik és a második ág az Ophinchuson, Skorpión át megy a Centaur felé. A Nagy Kutyánál is ketté válik a Tejút, az egyik ág az Orion, a másik inkább a Kis Kutya felé halad, végül a déli féltekén a Centaur és a Déli Kereszt közt a Farkasig megyen egy nyúlvány.
Erős messzelátókban a Tejút sok helyen egymástól elkülöníthető, egyes csillagokra bontható, de nem egy helyen még leghatalmasabb távcsöveink sem oldhatják egészen fel. A Tejúttól mindkét irányban legmesszebbre legkevesebb csillagot találunk, az égnek ezt a két helyét (a Berenice Hajában és a Szobrász Műtermében) a Tejút pólusainak nevezzük. Tejút a mitológiában, lásd Hadak útja. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Tél. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 15. [25822.] Az ősz s tavasz közé eső évszak, csillagászatilag a legrövidebb naptól az arra következő napéjegyenlőségig terjedő idő. Tehát az északi féltekén a téli napfordulattól (dec. 21-22.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 20-21.), vagyis addig tart, míg a Nap középpontja a baktérítőtől, legnagyobb déli deklinációjából egy egyenlítőig jut. A déli féltekén ellenkezőleg, a mi nyarunknak (lásd ott) megfelelően a tél a nyári napfordulattól (jún. 21.) az őszi napéjegyenlőségig (szept. 22-23.) tart, vagyis míg a Nap a ráktérítőről, legnagyobb északi deklinációjából az egyenlítőig halad. Az északi félteke tele ennélfogva egy-két nappal rövidebb, min
t a délié, minek oka az, hogy a Föld a mi őszünk és telünk alatt pályájának a Naphoz közelebb eső részét futja be, tehát Kepler második törvénye szerint gyorsabban halad, mint tavasszal és nyáron. Meteorológiai tekintetben a dec-febr. hónapokat számítjuk az északi, június-augusztus hónapokat a déli félgömbön téli hónapoknak. A legnagyobb hideg azonban nem a Nap legmélyebb állásakor, a legrövidebb napon, hanem körülbelül egy hónap mulva áll be. Nálunk január a leghidegebb hónap és gyakori a fekete karácsony, minek oka az, hogy a Föld hősugárzása folytán való kihűlés és a napsugarak által való felmelegítés közt csak lassankint áll be az egyensúly. Lásd Évszakok. [SRG.]

GHYCZY M. [GHYCZY Miklós]: Teleméter, diasztiméter (gör. annyi mint távmérő). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 51-52. [25879.] Oly műszer, melynek segélyével valamely pontnak (P) a távmérő álláspontjától (M) való távolságát közvetett, a közvetlen mérsnél ugyan többnyire kevésbbé pontosabb, de gyorsabb és kényelmesebb módon határozhatjuk meg. A Teleméterek működéséről legegyszerűbben úgy alkothatunk fogalmat, ha elképzelünk egy hosszúkás, többnyire derékszögű vagy egyenszárú, egy szóval meghatározott alakú háromszöget (l. az ábrákat), melyeknek PM magassága a meghatározandó távolság. A legrégibb ismeretes T. Peuerbach György csillagász (1423-61) geometriai quadratuma, mely egy két öl oldalhosszúságu négyzet és egy függő segélyével határozta meg a távolsággal változó (úgynevezett parallaktikus) szöget. [SRG.]

CSEMEZ. [CSEMEZ József]: Teleszkóp (gör. annyi mint messzelátó, távcső). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 54-56. [25884-25886.] Olyan optikai készülék, mellyel távoli tárgyakat nagyobb látószög alatt láthatni, mint szabad szemmel s ezért mintegy közelítve látszanak. A Teleszkóp általában vagy lencsés vagy tükrös. A lencsés Teleszkópokhoz tartoznak: a Keppler-féle vagy asztronómiai, a földi és a Galilei- vagy hollandi Teleszkóp. A Keppler-féle két gyűjtőlencséből áll. A lencsés Teleszkópok hibáitól mentek a tükrös Teleszkópok, amelyek előbb tényleg sokkal nagyobb tért foglaltak, mint most. [SRG.]

Tellurium (a lat. tellur annyi mint föld szótól), fizikai-csillagászati készülék, amely az évszakok váltakozását, a nap hosszának változását, valamint a nap- és holdfogyatkozások bekövetkezését a földnek a nap körül való évi pályafutása alkalmával, szemlélhetővé teszi. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 62. [25898.] [SRG.]

F. Y. [FERENCZY Béla]: Tengerészet (Marine). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 80-82. [25934.] Egyetemes elnevezése mindazon intézmények és berendezéseknek, melyeket a tengerparti állam a tengeri kereskedelem üzeme és annak megvédhetése céljából létesített. Ebből kifolyólag kereskedelmi és hadi Tengerészetet különböztetnek meg. Rangban következnek: a tüzérségi tiszt a tüzérségi kiképzés és gyakorlatok vezetésére, alája rendelt altiszt a tüzérmester az összes tüzérségi anyagszerek és lőszerraktárak kezelésére; a navigáció- vagy hajózást vezető tiszt, kire a hajónak hajózási tekintetben való biztos vezetése, valamint a csillagászati megfigyelések eszközlése háramlik, közege a kormánymester. [SRG.]

Teodolit (gör.). Az asztronómiában és geodéziában gyakran előforduló feladat: térbeli ferde fekvésű szögek vízszintes projekciójának, valamint függőleges szögeknek mérése. Erre szolgáló műszer a Teodolit. Lásd Csillagászati műszerek és Fototeodolit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 97. [25967.] [SRG.]

Teorétikus csillagászat annyi mint elméleti csillagászat, lásd Csillagászat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 97. [25969.] [SRG.]

NAGY László: Terepfelvétel. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 103. [25982.] Az az eljárás, mely szerint a föld felületét (a terepet) valamely célra, vízszintes és függőleges kiterjedésében, pontos műszerek segélyével, ebben kiképzett egyének felmérik s a cél szerint kisebbített alakban ábrázolva felveszik (lásd Felvétel). Az osztrák-magyar monárkiában ez idő szerint a hadi térképek előállítása céljából eszközölt katonai Terepfelvétel, a művelés alatt álló területek megadóztatása céljából véghezvitt Terepfelvételtől (a telekméréstől) különválva vitetik végbe.
A katonai Terepfelvétel lényege röviden az, hogy a monárkia egész területén egymástól nagy távolságban s nagyobb emelkedéseken levő pontok csillagászati háromszögelés (távmérés) által egymáshoz való helyzetükben nagy pontossággal meghatároztatnak, távolságaik kisebbített mértékben rajzpapirosra átvitetnek és ezen pontokra - az úgynevezett háromszögelési pontokra - alapítva, a terepet részleteiben pontos műszerek segélyével felmérik s a megállapított térképjelzésekkel rajzban feltüntetik. [SRG.]

Térítő vagy naptérítő, lásd Ekliptika és Föld. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 106. [25988.] [SRG.]

GY. A. [GYÖRGY Aladár]: Térkép. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 106-107. [25989.] A mult század többi magyar Térkép-rajzolói közül Eder Ferenc, Hell Miksa érdemelnek külön felemlítést. A magyar közélet fellendülésével egyidejűleg kezdődött meg a Térkép-írás virágzása is. Lipszky János huszárkapitány 1806-ban József nádor pártfogásával külön felmérte és elkészítette hazánk Térképét és Görög Demeter (1802-11) 60 lapon kiadta az első magyar atlaszt, melynek készítésében főkép debreceni tanulók vettek részt, kikhez tartozott Karacs Ferenc is, kinek 1803-ban kiadott Térképén már mintegy 8000 név van. Az első magyar földgömböt Nagy Károly csillagász 1840-ban készítette az iskolák számára. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Theon Alexandriából, régi görög matematikus, a Hypatia atyja, ki valószinűleg a Kr. u. IV. sz. második felében élt. 365-ban egy napfogyatkozást figyelt meg és írt le, Ptolemaios Almagesztjét kommentálta és Euklides műveit adta ki. Theon műveit Halma adta ki (2 köt., Páris 1821-23). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 146. [26072.] [SRG.]

Tisserand (ejtsd: tiszran) Ferenc Félix, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 203. [26182.] Szül. Nuitsben (Côte-d’Or) 1845. jan. 13. - megh. Párisban 1896. okt. 20. A dijoni líceumot látogatta s 1863-tól fogva az École normale supérieure-ön matematikát és fizikát tanult. 1866-ban a párisi csillagvizsgálón adjunktusi állást nyert, 1873-ban a toulousi csillagvizsgáló igazgatója s az itteni fakultás tanára, 1878-ban a tudományos akadémia tagja s a mekanika professzora a Sorbonne-on, 1892. pedig a párisi obszervatórium direktora lett. Mouchez halála után ennek utóda lett a direktorságban a párisi csillagvizsgálón. Munkái elméleti természetűek s az égi mekanika különböző ágaira vonatkoznak, amelyeknek ő egyik legnevesebb képviselője.
Munkái többnyire az intézet annaleseiben és mémoire-jai közt jelennek meg. Ezenkívül az égi mekanika nagyon becses tankönyvét írta meg: Traité de mécanique céleste (Páris 1889, 1891 és 1894). [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Torricelli (ejtsd: -cselli) Evangelista, olasz fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 282. [26323.] Szül. Piancaldoliban 1608. okt. 15-én - megh. Firenzében 1647. okt. 25-én. Galilei tanítványai közül a legnagyobb. Első oktatását anyai nagybátyjától, Don Jacopo kamalduli szerzetestől nyerte. 1628-ban Rómába ment, hol Galilei jó barátjának, Castellinek vezetése alatt tanult; a nagy tudományú Castelli 1641-ben Galileinek segédül ajánlotta. Majd Galileinek nemsokára bekövetkezett halála után a toscanai nagyherceg, a meghalt mester összes hivatalait és méltóságait Torricellire ruházta és őt mint matematikust és filozófust Firenzében tartotta.
Torricelli legnagyobb felfedezése kétségtelenül a nevéről elnevezett kísérlet (lásd Aeromechanika) feltalálása, mellyel a légsúlymérő (lásd ott) felfedezése a legszorosabb összefüggésben van. Torricelli optikával is foglalkozott. E téren kivált a mikroszkópok és teleszkópok javítása az érdeme; távcsővei, főkép Németországban, nagyon keresettek voltak. A legnagyobb távcső, melyet készített, Firenzében a fizikai múzeumban van. [SRG.]

Tubus (lat.) annyi mint cső, különösen a távcső, lásd Teleszkóp. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 411. [26566.] [SRG.]

Tükör-hatod annyi mint szextáns, lásd Csillagászati műszerek és As. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 448. [26635.] [SRG.]

Tükör-szextáns lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 448. [26635.] [SRG.]

Tükrös kör vagy prizmakör, lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 449. [26635.] [SRG.]

Tükrös messzelátó (reflektor), lásd Csillagászati műszerek és Teleszkóp. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 449. [26635.] [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Tycho Brahe, dán csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 466-467. [26670-26671.] Szül. Knudstrupban (Helsingborg mellett) 1546. dec. 14., régi svéd családból, megh. Prágában 1601. okt. 24. Nagybátyja még gyermekkorában adoptálta. Kezdetben jogot tanult, 1559-ben Kopenhágában, később pedig Lipcsében. Jogi tanulmányaiban szorgalmas volt ugyan, de e mellett mindig nagy kedvvel foglalkozott a csillagászattal. 1565-ben meghalt nagybátyja és Tycho egy évet hazájában töltött, honnét ismét Németországba utazott. Itt Vittenbergában tartózkodott, míg ott a pestis ki nem ütött. Ekkor Rostockba ment, hol Levin Battus bevezette őt az alkémiába. Ugyanitt történt, hogy párbajban orrát elvesztette. 1567 körül egy utazást tett, melyen Baselben megismerkedett Ramus Péterrel,
az Aristoteles-féle filozófia híres ellenségével. Augsburgban pedig Hainzel testvéreknél, kik csillagászattal foglalkoztak, egy nagy quadranst állított fel és ezzel tett megfigyeléseket. 1571-ben anyja kívánságára visszatért hazájába, hol nagybátyja Steen Bille, ki maga is foglalkozott csillagászattal, egy régi kolostorban számára obszervatóriumot rendezett be. Itt figyelte meg az 1572-iki új csillagot, mely a Cassiopeiában jelent meg. Az erről írott jelentés tette Tycho nevét a tudós világban ismertté. Ezen időben házasodott, elvett egy szegény származású leányt, miért családjával összeütközésbe jutott. Csak II. Frigyes kívánatára adott elő csillagászatot a kopenhágai egyetemen. Azonban nem soká maradt ezen állásában, hanem már 1575-ben ismét utazásra indult. Casselben megnézte IV. Vilmos hesseni fejdelem csillagászati obszervatóriumát, innét Franciaországon át Svájca, Velencébe, Augsburgba, végre Regensburgba utazott.
Midőn visszatért hazájába, a dán király mindent megtett, hogy a tudós hazájában maradjon. Neki adományozta Hven szigetet minden jövedelmével és számára ott csillagvizsgáló és kémiai intézetet alapított. Ez volt az Uranienborg, melyben Tycho 1580-ben kezdte meg munkásságát. Csakhamar számos tanítvány vette körül, kik közül különösen kiváló Christian Severin (Longomontanus). Miután Tycho itt 17 évig működött, 1588-ban meghalt II. Frigyes és az új király kevésbé érdeklődött a csillagászat iránt. A birtokot ugyan el nem vehette Tychotól, hanem más jövedelmeit folyton csökkentette, úgy hogy nemcsak az Uranienborg ment tönkre, hanem még családját sem tudta eltartani. Így tehát II. Rudolf császárhoz fordult, ki őt még Regensburgból ismerte s ki 3000 arany forint évi fizetéssel császári csillagászává nevezte ki. Előbb azonban két évet töltött barátjánál Ranzau grófnál Wandsbeckben (Hamburg mellett). Csak miután Ranzau gróf meghalt, foglalta el új állását.
Először Benatek császári kastélyában élt, később pedig Prágába költözött, hol nagyobbszerű obszervatóriumot rendezett be. 1601. febr. 1-én kezdette meg itt munkásságát, de nemsokára meghalt. Sírja a prágai Thein-templomban van. Műszerei gyorsan tönkre mentek, iratait pedig Keppler használta, ki Prágában Tycho segédje volt; ezután sok viszontagság után Kopenhágába kerültek. Tycho mint igen kiváló észlelő igen sok javítást tett a csillagászati műszereken, valamint a megfigyelés módszereit is sokban javította. Ő ad először pontos módszert valamely hely földrajzi szélességének meghatározására, a sarkcsillag legmagasabb és legalacsonyabb állásának megmérése által. Ő fedezte fel a Hold mozgásának azon egyenetlenségét, melyet variációnak nevezünk. Tycho nagy tiszteletben tartotta ugyan Coppernicust, de az ő rendszerét mégsem fogadta el, hanem magának egész külön világrendszert alkotott.
Szerinte a Föld a világ központja, haladó mozgást ugyan nem végez, hanem minden nap saját tengelye körül egyszer megfordul. Ugyanezen tengely és a Föld középpontja körül forog egy hónap alatt a Hold és 13,4 hónap alatt a Nap. A Nap körül keringenek a többi bolygók, melyek közül akkor ötöt ismertek. Az álló csillagok szerinte egy gömbfelületen vannak, mely egy a nappályára merőleges tengely körül 25,000 év alatt nyugatról keletre megfordul. Ezen világrendszert De mundi aetherei recentioribus phaenomenis c. munkájában tárgyalja. [SRG.]

RÓNA. [RÓNA Zsigmond]: Udvar (Nap- és Hold-Udvar). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 476. [26690.] A Nap és a Hold körül néha látható fényes vagy színes kör. Voltaképen csak a kisebb köröket illetik e névvel, a nagyobbakat gyűrűknek mondják. Az Udvarok fényelhajlási jelenségek, melyek akkor keletkeznek, midőn a fénysugarak a ködhólyagocskák közötti réseken átmennek. A fényforrást szürkés-kék kör veszi körül, mely belül világos fehér színbe megy át, kívülről pedig sárga, vörös, majd más színü körök következnek. Az ily többszínű teljesen kifejlett Udvar azonban a ritkaságok közé tartozik. A színes körök átmérőiből elméletileg a ködhólyagocskák méreteire lehet következtetni. Az Udvarok a Hold körül gyakoriabbak, a Nap körül amannak fényerőssége miatt nehezebben vehetők észre. A gyűrük (Hold- és Nap-gyűrűk) 22 fok és 46 foknyi sugárral bíró világos fehér körök. [SRG.]

-ZIK. [BRÓZIK Károly]: Új-Guinea, földünk legnagyobb szigete Ausztráliától É-ra az egyenlítő és a D. sz. 11 fok, továbbá a K. h. 130 és 161 fok között, illetőleg a Nagy-Oceán, Arafura- és Korall-tenger közt. Az Új-Guineai társaság megbízásából Schrader csillagász és Hollrung botanikus 1886-87 között az Auguszta-császárné folyó mentén tettek kutatásokat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 492-494. [26720-26721.] [SRG.]

N. G. [NAGY Géza]: Ural-altáji népek (turáni népek). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 521-522. [26775-26776.] Azt a nagy népcsaládot alkotják, mely a legősibb időktől fogva a Nansan, Thian-san, Altai s Urál hegységek közt elterülő belső- s középázsiai pusztaságon, északon az Amur, Lena, Angara, Jeniszei, Ob, Irtis és Tobol forrásvidékéig, dél felé a Hoang-hóig, Balkas- és Aral-tóig meg a Kaspi-tengerig tanyázott. Megértjük, hogyan történhetett az, hogy egy turáni néptől, a szumértól származik a földkerekség legrégibb kulturája, melynek alapítása az írás feltalálásával együtt a szumérok csillagászati megfigyelései alapján a Kr. e. 6000-ik évig vezethető vissza. Olyan időszak volt tehát ez, midőn az Ural-altáji népek őshazájában a természeti viszonyok még kedvező befolyást gyakoroltak az emberi fejlődésre. [SRG.]

Urania, a muzsák (lásd ott) egyike, a csillagászat nemtője, akit úgy ábrázolnak, hogy egyik kezében földtekét tart, a másik kezében pedig egy pálcikát, melylyel amarra mutat. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 523. [26779.] [SRG.]

Uranográfia (gör.) annyi mint az ég leírása. Több régi csillagtérkép-gyűjtemény neve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 523. [26779.] [SRG.]

Uranolit (gör.) annyi mint meteorkő, lásd Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 523. [26780.] [SRG.]

Uranometria (gör. annyi mint a csillagos ég kimérése), szűkebb értelemben pontos helymeghatározásokon és fényméréseken alapuló csillagatlasz. A legfontosabbak az Argelander-féle Uranometria nova (Berlin 1843.) és a Gould-féle Uranometria Argentina (1877.). Amaz az északi, emez a déli félteke számára. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 523. [26780.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Uranus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 523-524. [26780-26780.] A Naptól kifelé számítva a nyolcadik bolygó, ha az aszteroidákat egy bolygónak számítjuk. Herschel fedezte fel 1871. márc. 13-án és eleinte üstökösnek tartotta. A pályaszámítás azonban csakhamar kimutatta az új égi test bolygó voltát s azon sajátságos körülményt, hogy Flamsteed már 1690-ben ötször, Lemonnier pedig 1768-ban és 1769-ben nyolcszor figyelte meg. Mindkét csillagász Uranust egyszerűen álló csillagnak nézte. Mivel szabad szemmel még látható, tulajdonképen elég csodálatos, hogy már régebben nem ismerték. A régi megfigyelések segítségével állapíthatták meg pontosan pályája elemeit (lásd Bolygók).
A Herschel adta Georgium Sidus nevet (György angol király tiszteletére) Bode csakhamar Uranuséval cserélte fel. Elég tetemes tömege folytán már több üstököst hódított meg naprendszerünk számára és kimutatható, hogy Kr. u. 126-ban a novemberi leonida hulló csillagrajt is ezen bolygó kényszerítette jelenlegi pályájába. [SRG.]

Ursa major és minor, lásd Göncöl szekere és Kismedve. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 530. [26797.] [SRG.]

Üstököskereső, lásd Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 557. [26852.] [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Üstökösök (kométák, a latinoknál stellae crinitae). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 557-558., 2 tábla. [26852-26855.] Azok a határozatlan alakú, ködszerű burkolatban megjelenő égi testek, melyeket a szabad szemmel látható esetben rendszerint még csóva is kísér. Feltűnő alakjuk, semmi időszakosságot nem mutató rögtönös megjelenésük az emberek figyelmét ősidőktől fogva lekötötték, de azért természetüket csak némileg is helyesen nagy későn ismerték fel. Bár úgy látszik, hogy a khaldeusok égi testeknek tartották őket, a khinaiak pedig jóval időszámításunk előtt már feljegyezték a megjelent Üstökösöket, mégis egészen be a XVI. sz.-ba nyúlt Aristoteles téves állítása, hogy az Üstökösök a Föld gőzköréből valók, mely állítás ellen Seneca véleménye, hogy az Üstökösöknek is megvan a helyök a többi égi testek közt, egymagában és hatás nélkül marad. VHogy nehezen ment az Üstökösök helyes megismerése, azt külső és különös alakjuknál fogva nehezen megmagyarázható mozgásuk is okozta és ezért a szabad szemmel látható Üstökösök aránylag ritka volta mellett a legfurább következtetésekre adtak okot; leginkább háború, dögvész, elemi csapások és egyéb baj előhirdetőjének tekintették. Csak az 1472-iki üstököst észlelte először egészen a tudomány akkori állásának megfelelőleg Regiomontanus és 1619-ben mondta ki Tycho, hogy az Üstökösök a Holdnál messzebb vannak, és hogy görbe pályán mozognak. [SRG.]

Vadászkutyák (Canes venatici), az északi félgömbnek 182 fok-210 fok rektaszcenzió és 29 fok-54 fok deklináció közt fekvő csillagképe, mely 23 a harmadik és hatodik nagyság közt levő csillagból áll Bootes (lásd ott) szomszédságában, ki mint medveőrző vezeti a két kutyát (Asterion és Chara) nyakláncaiknál fogva. Messier 1773. igen szép spirális ködöt fedezett fel benne. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 576. [26888.] [SRG.]

KOPP. [KOPP Lajos]: Vállas Antal, matematikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 606. [26951-26952.] Szül. Pesten 1809. máj. 18. - megh. New-Orleansban 1869. júl. 20-án. 1824. a piarista szerzetbe lépett és már 17 éves korában Sátoralja-Újhelyen tanárkodott. Még mielőtt a szerzetesi fogadalmat letette volna, 1827-ben kilépett és tanulmányait Kassán és Pesten folytatta, ahol Kazinczy a szépirodalomra ösztönözte, de ő a matematikát választotta. Nevezetesebb művei: A napórakészítésről (1833.), Egyetemes számtudomány (1838.), Az égi és földtekék használata (1840.). [SRG.]

G. V. [GAÁR Vilmos]: Vallásalap. Az egyetem legnagyobb alapítványa a Jézus-társaság társháza volt, 268,614 frt alapítványi tőkével, háromemeletes házzal, könyvtárral, könyvnyomdával, templommal, csillagász-toronnyal. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 606-607. [26952.] [SRG.]

Változó csillagok lásd Álló csillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 624. [26983.] [SRG.]

E. I. A. [EDVI ILLÉS Aladár]: Vas (ferrum, Fe). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 672. [27072.] Mint termés elem, mint ásvány van földi és égi eredésű, az utóbbinak meteorvas a neve (lásd Meteorit). A földön talált legtöbb termésvastömegek a meteorvas tulajdonságait mutatják és így azokat égi eredésűeknek kell tekintenünk. De van egészen határozottan földi eredésű is, úgy hogy földi vasról is szólhatunk. A diskói leletnek - a diskó-vasnak - Nordenskiöld a felfedezője 1870-ben A vas, amint ezt mesterségesen készítetten és meteorvason is észlelték, szabályos rendszerben kristályosodik, észleltet oktaédert; jól hasad a hexaéder lapok irányában. [SRG.]

Velence (Venezia), olasz tartomány Udine, Treviso, Padova, Rovigo és az Adriai-tenger közt. Tudományos és közművelődési intézetei közül a kiválóbbak: a hajós-, és ipariskola csillagvizsgálóval. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 752-753. [27209-27210.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Vénus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 771. [27242-27243.] A Naptól kifelé számított 2-ik bolygó, mely körülbelül a Mercur és a Föld közepes távolságában kering, oly pályában, mely az összes bolygóké között legközelebb áll a körhöz. A Földdel majdnem teljesen egyenlő méretekkel bír, de tömege a Földének csak 81%-át teszi. Sűrűsége a Föld 0,95-e. A Nap és Hold mellett az égbolt legfényesebb csillagja, mely némelykor észrevehető árnyékot is okoz, a reá eső napfénynek 62%-át veri vissza. A Naptól mindkét oldalra mintegy 45 fokig távolodhatik; ha keletre áll tőle az esti égen mint alkonycsillag ragyog, ha nyugati oldalán áll, hajnalcsillag. Legnagyobb fényessége mellett nehézség nélkül nappal is látható.
A régiek Hesperusnak és Phosphorusnak nevezték, s nem lehetetlen, hogy eleinte két különböző csillagnak tartották, a szerint, amint a Napot követte vagy megelőzte. Távcsőben a Vénus a Holdnak hasonló frázisokat mutat, melyeket először Galilei vett észre. Egyszersmind különböző távolsága szerint látszó nagysága is tetemesen változó. [SRG.]

Vénus-átvonulás lásd Átvonulás. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 771. [27243.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Vetület (projectio). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 827. [27347-27348.] Szűkebb értelemben a föld- vagy éggömbnek síkon való ábrázolása. A Vetületek tana beéri teljesen a gömb felületén képzelt meridiánok és parallelák, tehát az úgynevezett fokhálózat leképezésének szabályaival, mert a kész hálózatba a rendesen szabálytalan felületi alakzatok körvonalainak berajzolása már nehézséget nem okoz. A föld- és csillagtérképek legszokásosabb Vetületei a következők: Perspektivikus sík-Vetületek: a sztereografikus (szögtartó), a gnomonos vagy centrális és az ortográfiai vagy parallel Vetületek. Az első rendesen planiglobiumok, a második újabb tengeri térképek és hulló csillagok berajzolására szánt csillagtérképek, a harmadik a hold képének szerkesztésére használatos. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Világ. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 848-849. [27393-27394.] Csillagászati szempontból az ég csillagainak összessége, ide számítva természetesen Földünket és bolygórendszerünket is. Ez értelemben univerzumnak is szokott neveztetni. A fizika tanai szerint a Világ számára három nevezetes törvény áll: anyaga és energiája (összes mozgási és helyzeti erélye) állandó s entropiája maximum felé törekszik. Ez utóbbi tétel azt mondja, hogy a Világ összes látható tömegmozgásai azon törekvéssel bírnak, hogy láthatatlan hőmozgásokká változzanak át. E szerint a Világ végállapota elérkezett, ha hőmérsékleti különbségei teljesen megszüntek. Lásd még Természet. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Világéter. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 849. [27394.] Ama hipotétikus anyag, mellyel a világűrt kitöltöttnek gondoljuk, hogy benne a fény terjedését, esetleg más távolhatásokat is magyarázhassunk. A legcsudálatosabb tulajdonságokkal vagyunk kénytelenek felruházni a Világétert úgy, hogy valóban csak feltételezett anyag szerepét játssza. Fel kell tennünk róla, hogy súlya mérhetetlen, tehát megfosztjuk az anyag legelső tulajdonságától. A fény polarizációja azt kívánja, hogy úgy viselkedjék mint szilárd test. Az aberráció követeli, hogy az űrben szilárdan álljon, míg a Föld s a bolygók mintegy üres sziták módjára rajta planetarikus sebességekkel áthaladnak. Minden testen áthatol és a legsebesebben mozgó testeknek sem áll ellent útjában, mint ezt a bolygók s még inkább a sokkal finomabb eloszlású üstökösök mozgásai mutatják.
Encke a nevéről nevezett üstökös mozgásában felfedezhetni vélte ugyan a Világéter-ellentállást, de számításai nem bizonyítanak. A Maxwell-féle felfogásban a Világéter továbbítja egyszersmind az elektromos és mágneses állapotot, s fény és elektromosság tényleg ez alapon kísérletileg is kimutatható szoros rokonságba jutnak. A Világéter feltételezése végre a tömegvonzást is engedi megmagyarázni mekanikai alapon. Szóval, a modern természettudomány, nem ugyan empirikus részeiben, hanem ha vissza akar nyúlni a jelenségek magyarázataira, a Világéter hipotézise nélkül ez idő szerint nem lehet el. Ha némi, bár minimális ellenállást mégis nyújt, akkor a bolygórendszer végállapota azáltal van adva, hogy az összes bolygók mindinkább szűkülő elliptikus csigavonalakban a Napra esnek. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Világglóbus, éggömb, a csillagos égnek gömbön való előtüntetése, mindazokkal a körrendszerekkel, melyek a tájékoztatást és helymeghatározást közvetítik. Berendezése teljesen olyan, mint a földgömbé (lásd ott), csakhogy a föld felülete helyett a csillagok a csillagzatok vannak reárajzolva. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 850. [27395.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Világrendszer. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 853. [27402.] Az égi testek összessége kölcsönös vonatkozásuk és elrendezésük szempontjából. Ha tisztán a Napot környező bolygókat vesszük tekintetbe, a szűkebb értelemben vett Világrendszerre vagy bolygórendszerre gondolunk. Ilyen a Ptolemaios-, Coppernicus-féle rendszer. Ha ellenben legtágabb értelmében fogjuk fel, akkor az egész látható mindenség elrendezésének törvényszerűségét értjük alatta, melyhez bolygórendszerünk mint parányi tag is tartozik. Az álló csillagok fényének, saját mozgásainak, számának és térbeli eloszlásának statisztikájából következtethetjük, hogy Világrendszerünk vagy csillagrendszerünk a bolygórendszerhez hasonlóan lapos korong, melynek szélét a tejút jelzi.
Napunk a rendszernek körülbelül középpontját foglalja el, de nem áll a tejút síkjában, hanem ebből némileg kiemelkedik. Innen van, hogy a tejút nem legnagyobb kör alakjában húzódik végig az égen. Terjedelmét nem ismerjük, csak sejthetjük, hogy a fény évezredekig van úton, míg a tejút széléről hozzánk leér. Vastagsági mérete tetemesen kisebb. A csillaghalmazok minden valószínűség szerint csillagrendszerünkön kívül fekvő újabb csillagrendszerek. A Világrendszer ezen általános fogalmazása és megszerkesztése már Lambertnél és Kantnál fordul elő, mégis Herschel Vilmos tett legtöbbet teljesebb kiépítésére. Lásd bolygók. [SRG.]

TH. GY. [THEISZ Gyula]: Vilmos (IV.), hessen-casseli tartománygróf. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 868. [27429.] Nagylelkű Fülöp fia, szül. 1532. jún. 14. - megh. 1592. aug. 25. Szeretettel foglalkozott matematikai és csillagászati tanulmányokkal s 1561-ben Cassel egyik kapuja fölé csillagvizsgáló tornyot is építtetett. Az uralkodást 1567-ben vette át s a casseli ág megalapítója lőn. Csillagászati észleléseinek egy részét Snell V. adta ki Coeli et siderum observationes Hassiae J. P. Wilhelmi cím alatt (Lejda 1618.). A többit kéziratban őrzik a casseli könyvtárban. [SRG.]

Vizszintes az oly egyenes vagy sík fekvése, mely párhuzamos a nyugvó viz szinével. - V. iv, l. Ív. - Vizszintes kör (azimutális kör), lásd Csillagászati műszerek. - Vizszintes napóra, lásd Napóra. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 922. [27543.] [SRG.]

Vogel Eduárd, német Afrika-utazó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 929. [27557.] Szül. Crefeldben 1829. márc. 7-én. Lipcsében és Berlinben 1847 óta természettudományokat és különösen csillagászatot tanult. 1851-ben Londonban a Bishop-féle csillagvizsgáló intézetben asszisztens lett. 1853-ban az angol kormány Petermann javaslatára megbízta egy expedíció vezetésével Közép-Afrikába. 1853. jún. indult útra Bornuba s Murzukon át 1854. jan. 13-án Kukába érkezett. 1856. jan. 1-én Kukát elhagyta, hogy keletre, a nílusi tartományok felé hatoljon, útját délre a Csad-tó körül vette s Marába érkezett, azonban 1856. februárjában Vadai szultánjának parancsára megöletett. A sorsa felől éveken át tartó bizonytalanság számos expedíciót hívott életre. Nachtigal kapott róla először hírt 1873-ban Vogel nővére, Polko Eliz tette közzé. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Vogel Hermann Károly, német asztrofizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 930. [27558.] Szül. Lipcsében 1842. ápr. 3. Tanult Drezdában és Lipcsében s 1865-ben szülővárosának csillagvizsgálóján nyert alkalmazást, hol később obszervátorrá is lett. 1870-ben Bülow bárónak a Kiel melletti bothkampi magán csillagvizsgálójára ment, hol kiváló asztrofizikai megfigyeléseit és munkálatait iniciálta, miknek alapján 1874-ben az építendő potsdami asztrofizikai obszervatóriumhoz első obszervátornak és vezetőnek hívták meg, 1882-ben pedig ez intézet igazgatójává nevezték ki. Vogel a modern asztrofizikának mindenesetre egyik legnagyobb mestere, ki tudományának minden ágában kitűnő munkásságot tanúsított.
Felemlítjük a nagy bolygók spektrumainak megfigyelését és meghatározását, az álló csillagok spektrumainak a Secchi (lásd ott) kezdeményezte alapon való szigorúbb megállapítását és osztályozását; az álló csillagoknak a látóirányban eső mozgása tanulmányozását, mely alapon elsőnek fedezte fel a Sírius saját mozgását; a Nap forgása idejének meghatározását és mozgásának tanulmányozását, az ég fotográfiai mappájának megalkotásában való részvételét; az Algol sötét kísérőjének spektroszkópikus úton való felfedezését stb. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Vogel Hermann Vilmos, német kémikus és fotografus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 930. [27558.] Szül. Dobrilugkban (Poroszország) 1834. Részt vett az 1868, 1870 és 1875-iki napfogyatkozások észlelésére kiküldött expedíciókban. [SRG.]

Vonzás azon kölcsönös hatás, melyet az anyagi testek s annak részei egymásra gyakorolnak. E hatásnak tulajdonítjuk a testek esését a Föld középpontja felé, a Hold esését a Föld felé, a bolygókét a nap felé, Lásd Gravitáció. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 944. [27588.] [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Vulkán. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 964. [27627.] Állítólagos bolygó, mely a Merkur pályáján belül kering a Nap körül s melynek feltételezését a Merkur egyik mozgási eltérése tenné szükségessé. Hatásai alapján megkísérelték ugyan pályameghatározását, de sem az 1878., sem az 1883-iki teljes napfogyatkozás alkalmával eszközölt kutatások felfedezéséhez nem vezettek. Ma már senki sem bízik létezésében. [SRG.]

M. L. [MANGOLD Lajos]: Wallenstein (másként Waldstein) Albrecht Vencel Özséb, friendlandi herceg, császári generalisszimus a 30 éves háború korában. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 981-983. [27660-27663.] Szül. Hermancicban (Csehország) 1583. szept. 14. (a Gergely-féle naptár szerint 24.), megöletett Egerben (Csehország) 1634. febr. 25. A régi cseh nemes származású Wallenstein-család ősi vára Turnau mellett emelkedett s e várról vette nevét a család is. Szülei, Wallenstein Vilmos és Smiricky Margit fiúkat a protestáns vallásban nevelték, azok korai halála után pedig egyik nagybátyja, Slavata Albrecht a 14 éves ifjút a jezsuiták konviktusába vitte Olmützbe, ahol katolikus hitre tért.
Később az altdorfi egyetemet látogatta s Vergundus Péter matematikus és csillagász kíséretében beutazta Németalföldet, Angliát, Francia- és Olaszországot és miután Bolognában és Padovában csillagászati tanulmányokat folytatott, hazatért. Nemsokára elment katonának és Rudolf császár zászlaja alatt nehány hadjáratban részt vett. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Weinek László, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1006. [27708.] Szül. Budán 1848. febr. 13. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. A bécsi egyetemen matematikát, fizikát és asztronómiát tanult, ugyanott 1870-ben tanári vizsgát és doktorátust is tett, aztán állami ösztöndíjjal Németországba ment, hol Berlinben és Lipcsében csillagászati tanulmányokat folytatott. 1872-73-ban a szász fokmérés részére földrajzi hosszúságok és szélességek meghatározásával foglalkozott. 1873 őszén pedig a következő évi Venus-átvonulás észlelése végett Schwerinben berendezett csillagászat-fotográfiai kísérleti állomás vezetésével bízták meg. 1874 elején Strassburgban a heliométer-vizsgálatokon vett részt és júliusban, mint a német Venus-expedició tagja és helyettes vezetője, Kerguelen szigetére (az Indiai-oceán déli részére) ment,
hol dec. 9-én az átvonulást teljesen észlelhette. Visszatérte után 1875-ben a lipcsei csillagvizsgáló első obszervátora lett, mint ilyen, főkép a német Venus-expedició állomásain (Kerguelen, Taifu, Auckland és Iszpahan) kapott fotográfiák feldolgozásával foglalkozott. 1882-ben a lipcsei csillagvizsgálótól megvált és magán-obszevatóriumokon dolgozott, míg 1883. okt. 1-én a prágai cseh egyetemre a csillagászat tanárává és a csillagvizsgáló igazgatójává nevezték ki. Itt különös módon - fotográfiai felvételek nagyítása és a közvetetlen észleléssel való egyesítése által - nyert páratlan holdrajzai által tűnt fel. A Lick-obszervatórium és a párisi csillagvizsgáló által átengedett kiváló fokális felvételek alapján, Weinek ez idő szerint egy nagy holdatlaszt ad ki. Értekezései az asztronómiai szakfolyóiratokban és az illető csillagvizsgálók kiadmányaiban jelentek meg. [SRG.]

Whitney Vilmos Dwight, amerikai szánszkrit nyelvész. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1036. [27764.] Szül. Northamptonban 1827. febr. 9. - megh. 1894. jún. 7. Eleinte a Yale-collegeben, aztán 1850-1853 között a tübingai és berlini egyetemeken tanult Boppot, Webert és Lepsiust hallgatva. 1854-ben a Yale-collegeben a szánszkrit nyelv tanára lett. Három ágában az ind tudománynak szerzett magának érdemeket, a véda-kutatásban, az ind csillagászat és a nyelvtanban. Ő volt Amerika legnagyobb nyelvtudósa. [SRG.]

Widmanstätten-féle alakok l. Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1039. [27771.] [SRG.]

Wren (ejtsd: renn) Christopher, sir, angol építész és fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1079-1080. [27848.] Szül. East-Knoyleban (Wiltshire) 1632. okt. 20. - megh. Londonban 1723. febr. 25. Tanulmányait korán bevégezte és már 1657-ben a londoni Gresham-College-on a csillagászati tanszéket foglalta el. 1660-ban az oxfordi egyetemre hívták meg, hol matematikát adott elő. Azonban Wren működésének súlypontja az építészet terére esik. Építészeti nagyságát London és számos más nagy angol város nyilvános épületeinek egész sora hirdeti, ezek között a cambridgei Trinity-College, a londoni vámház, a greenwichi csillagvizsgáló.
Wren a Royal Society alapítói közé tartozott és később is nagy befolyást gyakorolt a társulat tagjainak működési irányára. 1680-ban a Royal Society elnöke lett. Életének utolsó éveit hamptoncourti birtokára visszahúzódva töltötte, tetemét legnagyobb alkotásában, a Szt.-Pál-templomban temették el. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Zach Ferenc Xavér báró, asztronomus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1099. [27890.] Szül. Pozsonyban 1754. jún. 4. - megh. Párisban 1832. szept. 2. Ifjú korában az osztrák hadseregben szolgált és Liesganig parancsnoksága alatt fölmérési munkálatokat végzett. Később Londonban néhány évig Brühl grófnál mint házi tanító működött, majd pedig Ernő szász-gothai nagyherceg szolgálata lépett, ki őt idővel az ezredesi rangig léptette elő. Midőn a nagyherceg a Gotha melletti Seebergen csillagászati obszervatóriumát felállította,
Zach lett annak igazgatója és e hivatalt 1789-től 1806-ig viselte. Később a gothai hercegnőt francia- és olaszországi utazásain kísérte, melynek alkalmával 1800-13-ig Marseille közelében csillagászati megfigyeléseket végzett. 1815-ben Genovába utazott, hol néhány esztendőt töltött és egy obszervatóriumot alapított, végre pedig 1827-ben Párisba költözködött át. A m. tud. akadémia 1832. nov. 10. választotta tagjává. 1790-ben a Mars oppozícióját, 1802-ben és 1805-ben pedig a Merkur átvonulását a Napon figyelte meg. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Zónaidő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1171. [28024-28025.] Már régen szükségét érezték egy az egész föld kerekségére érvényes időszámításnak, szemben a helyről-helyre változó helyi idővel. 1883. okt. a nemzetközi geodetikai kongresszus Rómában kimondta, hogy úgy bizonyos tudományos célokra, mint a világforgalomra nézve is egységes időszámítást kellene elfogadni és bevezetni. 1884 okt. aztán 25 állam diplomáciai és tudományos képviselőiből álló konferencia ült össze Washingtonban, mely megállapodott abban, hogy az egységes (világ-) idő kiindulási déllője a greenwichi, a nap a középnap legyen és ez éjféltől éjfélig terjedőleg 0 órától 24 óráig számíttassék. De még a konferencia összeülése előtt az északamerikai vasúttársaságok öt időövben (zónában) állapodtak meg,
olyformán, hogy az egyes zónákon belül az azok közepén keresztül déllő ideje legyen érvényes, ezeket a déllőket pedig úgy választották meg, hogy a Greenwichtől 60, 75, 90, 105 és 120 foknyira legyenek nyugatra, tehát idejük a greenwichi időhöz képest 4, 5, 6, 7 és 8 órával késsenek, egymás közt ennélfogva minden zóna ideje 1-1 órával különbözzék a szomszédostól. Mivel Európában is az Oppoltzer ajánlotta greenwichi egységes idő bevezetése leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött, Schramm az amerikai zónarendszert ajánlotta, szintén Greenwichből, mint első meridiánból kiindulólag. Az első zóna e terv szerint Greenwichtől keletre és nyugatra 7 fok 30’-ig terjedjen, ideje a greenwichi volna, a második 7 fok 30’-től 22 fok 30’ keletre Greenwichtől terjedjen, idejét a Greenwichtől keletre 15 fok alatt haladó déllő adná, mely tehát éppen 1 órával járna a greenwichi idő előtt stb. Az első öv ideje a nyugateurópai, a másodiké a középeurópai,
a harmadiké a keleteurópai idő stb. mindegyik Zónaideje a szomszédostól épp 1-1 órával térne el. Az 1890 júliusában tartott vasút-igazgatói tanácskozmány az európai vasutak legnagyobb részére elfogadta a Zónaidőt és azóta életbe is léptette. Nálunk Baross Gábor rendeletével 1890. okt. 1-én nemcsak a vasutakon, hanem a közéletben is életbe lépett a Zónaidő még pedig a középeurópai, melyből csak az ország legkeletibb részei esnek ki, de egyöntetűség végett szintén bevonattak. A középeurópai Zónaidő hazánkban legközelebb áll a fiumei időhöz, Budapesten 16 percet késik a helyi időhöz képest. Vesd össze Heller Ágost, Egységes idő (Természettudományi Közlöny XXIII. évf. 1890.). [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Zöllner János Károly Frigyes, német csillagász és fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1177-1178. [28039.] Szül. Berlinben 1834. nov. 8-án, megh. Lipcsében 1882. ápr. 25. Tanulmányait Berlinben és Baselban végezte, azután pedig e városokban, később Schönweideben mint magánzó élt. 1862-ben Lipcsébe költözött át és 1865-ben az ottani egyetemen habilitáltatta magát, hol 1866-ban a fizikai asztronómia rendkívüli, 1872-ben pedig rendes tanárává nevezték ki. Zöllner a csillagfotometriát nevezetes munkálatokkal, nevezetesen az asztrofotometer felfedezése által gazdagította. Sokat foglalkozott a horizontális ingával, továbbá a színképelemzéssel is és ő szerkesztett először egy eszközt, melynek segítségével a napprotuberanciákat bármikor észlelni lehet. Foglalkozott végül a spritizmussal és hipnózissal is. [SRG.]

K. N. [KLUG Nándor]: Zsidó irodalom (héber irodalom). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1200., 1202., 1204., 1207-1208. [28080., 28083-28084., 28087., 28091., 28093.] Dunás ben-Támim (Abuzánál), Izraéli tanítványa, orvostani, csillagászati és matematikai dolgozatokon kívül héber grammatikát írt és magyarázatot írt Niszim ben-Jákob, szintén kairuáni iskolafő, kinek a talmudhoz kulcsot köszönünk. E éren kiválik öt Izsák nevű férfiú: Izsák ben-Bárukh Albalia Granadában (megh. 1094.), a szevillai király udvari csillagásza és birodalmának főrabbija. Portugáliában: a matematikus és csillagász Ábrahám Zacuto, a Juchászin c. becse krónika szerzője. Olaszországban már 930. működik Sabbatai Donnolo, aki mint orvos, botanikus és csillagász egyaránt kivált és kommentárt írt a Szefer Jecirához. Az amsterdami műveltség elhatott Angliába is.
A londoni község rendesen az amsterdami tudósok közül választott rabbit. Az ilyen volt (1701 óta) Neto Dávid (1654-1728), ki széleskörű műveltséggel bírt és mint orvos és szónok is kivált. A Matte Dan című vallásbölcsészeti (héber) munkát, mely a karaitákkal szemben a hagyomány ősrégi voltát vitatja; e mű utolsó, csillagászati fejezetében Kopernikus s Descartes elméleteit igyekszik cáfolni. A történetírás terén új tevékenységet indított meg Gaus David (megh. 1613. Prágában), aki Tycho de Brahéval és Keplerrel személyes érintkezésben állt, több matematikai és csillagászati munkát (Nechmád ve-náim) irt héber nyelven, valamint zsidó- és világtörténetet tartalmazó krónikát (Vemákh Dávid). [SRG.]

KN. [KOHN Sámuel]: Zsidók, a Mózes tanát (lásd Zsidóság) követők összessége. Eredeti nevük izraeliták (lásd ott), a görögöknél s a Vulgatában héberek (lásd ott). Toledóban több mint 12 000 zsidó lakott, kiket VII. Alfonz (1166-1214) műveltségük miatt kedvelt. X. Alfonz (1254-84) udvari orvosa zsidó volt, úgy szintén a híres alfonzói csillagászati táblázatok szerzője. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 1211., 1215. [28098., 28103.] [SRG.]

Zsigárdy Gyula, politikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1223. [28117-28118.] Szül. Pozsonyban 1850. szept. 29. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Nagyszombatban és Esztergomban, a jogiakat Pozsonyban és Budapesten végezte, mely utóbbi helyen ügyvédi diplomát is szerzett. Azután nagyobb európai körúton a jogi viszonyokat tanulmányozta, majd ügyvédkedett és Pozsony vármegye bizottsági életében játszott jelentékeny szerepet. 1896-ban a galántai választókerület adott neki képviselői mandátumot és ezen minőségében tagja lett az igazságügyi bizottságnak. Irodalmilag is működött kisebb cikkelyekkel és egy Kis világok, nagy világok c. nagyobb csillagászati munkával. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVI. kötet. Téba - Zsuzsok. Budapest, 1897. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 1240-1242. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1897. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 8. 1897. jan. 15. 1.(85.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

MAHLER Ede: A régi egyiptomiak évformái és nagy periodikus időrendszerei. = Akadémiai Értesítő 8. 1897. szept. 15. 9.(93.) füz. pp. 477-493. Előterjesztette 1897. márczius 22-én. Az év a régi egyiptomiaknál.; Az egyiptomiak nagy periodikus időrendszerei. [SRG.]

FLAMMARION, Kamill: Uj nézetek a Vénusz-bolygóról. = Budapesti Hirlap 17. 1897. okt. 5. 277. sz. p. 1. [SRG.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1896-ik évben. = Földtani Közlemények 27. 1897. jan-ápr. 1-4. füz. p. 90. Gothard Jenő. [SRG.]

PETHŐ Gyula: Neumayr műve a Föld történetéről. (Második, átdolgozott kiadása Uhlig Viktor-tól.) = Földtani Közlemények 27. 1897. aug-okt. 8-10. füz. pp. 326-340. Könyvismertetés. Csillagászati rész: pp. 329-331. [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1897-re. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 27. 1897. nov-dec. 11-12. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: Laknak-e a Marson. = Fővárosi Lapok 34. 1897. jan. 28. 28. sz. pp. 1-2. [ZSE.]

p. i.: Csillagászat az operaházban. = Fővárosi Lapok 34. 1897. már. 9. 68. sz. pp. 6-7. Gróf Csáky Albinné csillagászati színháza. [ZSE.]

HOFFMANN Ottó: Vannak-e Mercurlakók? = Fővárosi Lapok 34. 1897. már. 23. 137. sz. melléklet, pp. 2-3. [ZSE.]

HOFFMANN Ottó: A nap fogyatkozásai. = Fővárosi Lapok 34. 1897. jún. 2. 145. sz. pp. 1-2. [ZSE.]

HOFFMANN Ottó: A végvidék világai. = Fővárosi Lapok 34. 1897. jún. 20. 1. sz. p. 7. Uranus és Neptunus. [ZSE.]

A természet csodái. = Fővárosi Lapok 34. 1897. dec. 23. 73. sz. pp. 5-6. [ZSE.]

KISS Béla: Tudvalevő dolog, hogy a viharokat azok a depressziók okozzák, amelyek a levegőben keletkeznek. = Az Időjárás 1. 1897. máj. 2. füz. p. 61. Kérdések 1. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Felelt az 1. számú kérdésre. = Az Időjárás 1. 1897. máj. 2. füz. pp. 62-63. A Nap és a Hold hatása légköri jelenségekre. [SRG.]

BENCSIK J[ános].: Nagy-Bánya máj. 28. = Az Időjárás 1. 1897. jún. 3. füz. p. 92. 1897. máj. 28-án meteorok sokasága volt látható, soknak csóvája is volt. [SRG.]

Igen szép természeti tüneménynek voltunk tanui máj. 28-án. = Az Időjárás 1. 1897. jún. 3. füz. p. 94. Kérdések 8. sz. [SRG.]

RAUM Oszkár: Egy új múzeumról. = Az Időjárás 1. 1897. júl. 4. füz. pp. 103-104. A Konkoly-alapítású csillagászati és meteorológiai múzeum. [IBQ.]

Felelet a 8. sz. kérdésre. = Az Időjárás 1. 1897. júl. 4. füz. p. 128. Napgyűrű, naphalo látványa. [SRG.]

BENCSIK János: Hol késik a magyar csillagászat? = Az Időjárás 1. 1897. aug. 5. füz. pp. 133-135. [IBQ.]

M. Z.: Az Aetna-obszervatórium. = Az Időjárás 1. 1897. aug. 5. füz. pp. 144-145. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Válasz a "Hol késik a magyar csillagászat?" czímű cikkre. = Az Időjárás 1. 1897. szept. 6. füz. pp. 181-184. [SRG.]

POPPER: Kérdések. 17. sz. = Az Időjárás 1. 1897. szept. 6. füz. p. 211. A Merkur és a Jupiter 1897. júl 26-án, A Merkur és a Vénusz júl. 30-án befolyásolhatták-e napfoltok és napfáklyák keletkezését, és az időjárást? [SRG.]

HARASZTHY Vilmos: Felelet a 17. sz. kérdésre. = Az Időjárás 1. 1897. nov. 8. füz. pp. 255-256. A bolygók a napfoltok keletkezését nem befolyásolják. A napfoltok viszont némileg hatással vannak az időjárásra. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgáló és meteorológiai központi obszervatórium fejlődése 1871-től mostanáig. 1. = Az Időjárás 1. 1897. dec. 9. füz. pp. 257-278. Ez a rész a csillagvizsgálót mutatja be. [IBQ.]

KOZICS László: Hullócsillagok, tűzgolyók és mennykövek. = Katholikus Szemle 11. 1897. 5. sz. pp. 847-873. [ZSE.]

SZIJÁRTÓ Miklós: Fizika a kozmográfia elemeivel polgári fiu-iskolák és tanítóképzők számára: írták Bóbita Endre és dr. Gerevich Emil. Budapest, 1896. Lauffer Vilmos kiadása. Ára 1 frt 40 kr.; Természettan kapcsolatban a csillagászati földrajz s a kozmografia elemeivel felsőbb leányiskolák és tanitóképzők számára: írták Bóbita Endre és dr. Gerevich Emil. Budapest, 1896. Lauffer Vilmos kiadása. Ára 1 frt 40 kr. = Magyar Pedagógia 6. A Magyar Paedagógiai Társaság havi Folyóirata. 1897. okt. 10. sz. pp. 507-513. Könyvismertetés és bírálat. "...E két munkában tévesen felfogott jelenségek, rosszul értelmezett physikai fogalmak, felületesen magyarázott physikai törvények oly sűrűn fordulnak elő, hogy még a sikerült előadási módszert sem hozhatom fel ebben az esetben e művek értékének az emelésére, mert attól lehet tartani, hogy a szerzők által használt jó módszer mellett a növendékek csak ugyan el fogják sajátítani e müveknek a tartalmát.
E két műre valóban csak annyit mondhatok: jól irt, rossz physika." A Válasz és viszonválasz a Bóbita-Gerevich-féle physikai tankönyvek ügyében (pp. 640-645.) című írások nem tartalmaznak közvetlenül csillagászatra vonatkozó részeket. [HAI.]

ANHÄUPEL György: Petri Card. Pázmány aeppi Strigoniensis et primatis regni Hungariae Tractatus in libr. Aristotelis De Coelo, De Generatione et Corruptione atque in libr. Meteorum, quos e codice propria auctoris manu scripto recensuit Stephanus Bognár, Eccl. M. Varad. l. rit. canonicus etc. ... Budapestini, 1897. = Magyar Sion Uj sorozat XI. évi folyam (Kezdettől XXXV. évi folyam.) 1897. 9. füz. pp. 780-783. "Pázmány bölcseleti műveinek fáradhatatlan kiadója sokoldalu, terhes elfoglaltsága mellett is elég rövid idő alatt rendezte sajtó alá e vaskos, 552 oldalra terjedő kötetet.
Aristoteles három könyvéhez füzött terjedelmes kommentárokat foglal magában ez a kötet, melyekben a nagy magyar biboros kifejti mindazt, amit kora asztrológiájának, fizikájának, vegytanának segitségével az égboltozat mivoltáról, a csillagokról, az elemekről, a vegyületekről, a testeken végbemenő változások mibenlétéről, a testek növekedéséről, az égi tüneményekről, a villámról, a mennydörgésről, a szivárványról stb. bölcseletileg megállapított." Irodalom és művészet. [SRG.]

Jelek a Mars bolygón. = Magyar Szemle 9. 1897. jan. 24. 4. sz. hátsó belső borító. "Sir Francis Galton, a hirneves angol csillagász, ...a "Fortnighhtly Reviewben" is czikkezik és ebben különösen azokról a jelekről beszél, melyeket a földi csillagászok ez idő szerint a Mars bolygón észlelnek." Vegyesek. [SRG.]

A hold és a csillagok világitása. = Magyar Szemle 9. 1897. febr. 28. 9. sz. hátsó belső borító. "Abney kapitány fényképészeti uton kiszámitotta, hogy hány gyertyafénynek felel meg a holdnak és a csillagoknak a fénye." Vegyesek. [SRG.]

I-ső Napoleon babonái. = Magyar Szemle 9. 1897. júl. 18. 29. sz. első belső borító. Napoleon csillagokkal kapcsolatos babonái. Vegyesek. [SRG.]

Hosszu életü csillagászok. = Magyar Szemle 9. 1897. júl. 18. 29. sz. hátsó belső borító. Fontenell több mint száz éves, Herschell Karolina 99, Cassini 97, Sabine Edward 94, de Mairan 93, Sommerville Mary 92, Sharpe és Santini 91 évesek lettek. Vegyesek. [SRG.]

A legközelebbi napfogyatkozás,... = Magyar Szemle 9. 1897. dec. 26. 52. sz. első belső borító. "mely tudvalevőleg januárius 22-én lesz, nálunk csak mint részleges napfogyatkozás lesz észlelhető." Vegyesek. [SRG.]

A csillagok mozgása. = Magyar Szemle 9. 1897. dec. 26. 52. sz. első belső borító. "Newcomb csillagász megvizsgálta az önálló csillagmozgás okát ..." Vegyesek. [SRG.]

Egy meteor szinképe. = Magyar Szemle 9. 1897. dec. 26. 52. sz. hátsó belső borító. "Az arequipai csillagdában, Peruban, ez év junius havában sikerült az első meteor szinképét fölvenni." Vegyesek. [SRG.]

GAUSS Károly Frigyes: A földi magneses erő intenzitása abszolut egységekben. = Mathematikai és Physikai Lapok 6. 1897. 8. füz. pp. 379-431. Fordította: Tangl Károly. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Mars. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 19. 1897. jan. 14. 14.(6492.) sz. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A divinatio a tudományban. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 19. 1897. febr. 9. 40.(6518.) sz. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A berlini Urania, tudományos szinház. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 19. 1897. febr. 18. 49.(6527.) sz. pp. 1-3. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Tudományos szinház. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 19. 1897. febr. 27. 58.(6536.) sz. pp. 1-3. A budapesti polyklinika megbízására a berlini Urania "Kirándulás a Holdba.", "Harc az északi pólusért", "Gotthard-tunnel" előadásait tanulmányozta. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld védőpajzsa. = Pesti Hirlap 19. 1897. ápr. 16. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Periodus hajsza. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 19. 1897. jún. 6. 156.(6634.) sz. p. 34. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A tengerjárás. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 19. 1897. jún. 25. 174.(6652.) sz. pp. 2-4. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A jászol. = Pesti Hirlap 19. 1897. dec. 25. 356.(6734.) sz. mell. pp. 46-47. [SRG.]

  A Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának 1896 október 17-ikén tartott ülésen. Kövesligethy Radó levelező tag "Perturbácziók többtagú bolygórendszerben" címen értekezik. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jan. 329. füz. p. 43. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jan. 329. füz. pp. 44-45. 1897. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (11.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jan. 329. füz. p. 52. N. J. mi a különbség a refraktor és a földi távcső között. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (12.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jan. 329. füz. p. 52. N. J. a csillagok rektaszczenziójáról és deklinációjáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (13.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jan. 329. füz. p. 52. N. J. mire használják a csillagászok a thallium-prizmákat. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A Mars bolygóról. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. febr. 330. füz. pp. 61-66. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. febr. 330. füz. pp. 76-78. 1897. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  BALASSA Gyula: Szivárvány télen. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. febr. 330. füz. p. 97. Mezőhegyesen 1897. jan. 17. Levélszekrény. Tudósítások. (4.) Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (11.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. febr. 330. füz. p. 100. A csillagászati és a földi távcső, a refraktor és reflektor. L. F [Lakits Ferenc] és P. R. [Páter B.] válasza. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (12.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. febr. 330. füz. pp. 100-101. L. F. [Lakits Ferenc] a rektaszcenzió és deklináció kiszámítása. Az álló csillag rectascensiójának és declinatiójának kiszámítására szolgáló képletek. [SRG.]

  CSEMEZ József: A méterrendszer általános alkalmazása és az első délkör. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. márc. 331. füz. pp. 138-139. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Harmadfél ezer év előtti holdfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. márc. 331. füz. pp. 139-140. Kr. e. 646. febr. 17. Mahler szerint. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. márc. 331. füz. pp. 146-148. 1897. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  >K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. ápr. 332. füz. pp. 204-206. 1897. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. máj. 333. füz. pp. 258-260. 1897. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  SMITH, Williams Henry: Természettudományi állapotok századunk elején. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jún. 334. füz. pp. 289-310. Csillagászat: pp. 291-296. Ford.: Salgó Ernő. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jún. 334. füz. pp. 314-315. 1897. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (69.). = Természettudományi Közlöny 29. 1897. jún. 334. füz. p. 321. K. S kérdése a "Május hó 28-ikán délelőtt mintegy 9 órától délután 1 óráig Marczali-n, Somogy-vármegyében a Nap körül élesen kivehető, szivárványszíneket játszó, intenzív fényű, egész szabályos köralakú gyűrű"-ről. [HAI.]

  SZEKERES Kálmán: Miért kék az ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. júl. 335. füz. p. 370. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. júl. 335. füz. pp. 376-378. 1897. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. aug. 336. füz. pp. 430-432. 1897. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Égpiroslás a mult században. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. szept. 337. füz. pp. 485-486. 1783 nyarán júniustól augusztus közepéig az izlandi vulkán kitörése miatt. Régi magyar megfigyelések. 393. Eredeti közlés: "A Tsillagos égnek természeti előadása s megesmertetése." Varga Márton Nagy-Várad, 1809. p. 193.; M. Hirmondó 1783. pp. 421., 432., 450., 453., 470-472., 488., 502., 525., 599. L. B. [Lengyel Bálint] kiegészítésével. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. szept. 337. füz. pp. 488-489. 1897. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KLEIN J. Hermann: Korunk nagy messzelátói. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. okt. 338. füz. pp. 508-524. Ford.: Csemez József. [SRG.]

  CS. J. [CSEMEZ József]: Változások a Hold felszínén. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. okt. 338. füz. pp. 537-538. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az egész spektrum egyidejű fotografiája. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. okt. 338. füz. pp. 538-539. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. okt. 338. füz. pp. 542-544. 1897. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (103.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. okt. 338. füz. p. 546. Nagy Géza kérdése. 1897. jún. 17-én nagy zivatar volt és két villámlás alatt tűzgolyó látszott. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (103.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. okt. 338. füz. pp. 548-549. Róna Zsigmond szerint a jelenség gömbvillám volt. [SRG.]

  WONASZEK A. Antal: A Saturnus. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. nov. 339. füz. pp. 553-569. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. nov. 339. füz. pp. 596-598. 1897. nov. 15.-dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  BODROSSY Lajos: Meteor Budapesten. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. nov. 339. füz. p. 601. 1897. okt. 17-én. Levélszekrény. Tudósítások. (28.) [SRG.]

SCHAFARZIK Ferenc: Fényes meteor. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. nov. 339. füz. p. 601. Budapesten 1897. okt. 17-én. Levélszekrény. Tudósítások. (29.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (13.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. nov. 339. füz. p. 602. Lakits Ferenc válasza a thallium lencsék használatáról (p. 52.) [SRG.]

  [LENGYEL István]: 1896-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. dec. 340. füz. pp. 631-633., 635. Gyldén, Hugo (1841? - 1896. nov. 10.); Krüger, Adalbert (1832. dec. 3. - 1896. ápr. 22.); Möller, Axel (1830. - 1896. okt. 25.); Seidel, Ludwig (1821. okt. 24. - 1896. jan. 16.). [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. dec. 340. füz. pp. 640-641. 1897. dec. 15. - 1898. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (69.) = Természettudományi Közlöny 29. 1897. dec. 340. füz. p. 644. "A szivárványszínű gyűrűk, melyet a Napot körülvették, a fénysugarak elhajlásából keletkeznek, midőn parányi ködhólyagocskák között elhaladnak. A jelenséget napudvarnak hijják (holdudvar). [...] Ettől lényegesen különbözik a nagyobb átmérőjű (22°-46°) napgyűrű (holdgyűrű), mely fénytörés és visszaverődés következménye, midőn a fénysugarak jégkristályokból álló felhőkön haladnak át. Á jelenség közvetlenül nincs kapcsolatban az akkori alacsony barométer-állással (május 28 ikán 745 és 750 mm. között),..." R. Zs. [RÓNA Zsigmond] válasza K. S. kérdésére. [HAI.]

LAKITS Ferenc: A Nap zérus-meridiánja és valódi forgásideje. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. febr. 1.(40.) pótfüz. pp. 43-44. [SRG.]

HANN: A levegő árapálya. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. máj. 2.(41) pótfüz. pp. 60-84. Fordította: Lakits Ferenc. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Ujabb elmélet a Napról. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. máj. 2.(41.) pótfüz. pp. 91-93. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Ceres, Pallas és Vesta átmérője. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. aug. 3-4.(42-43.) pótfüz. pp. 176-177. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

CS. J. [CSEMEZ József]: Meteorológiai észlelések teljes napfogyatkozás alkalmával. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. nov. 5.(44.) pótfüz. pp. 236-237. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WONASZEK A. Antal: Egy égitest romjai. = Vasárnapi Ujság 44. 1897. jan. 24. 4. sz. p. 59. "A vas és kőtörmelékeket, melyek a végtelenből szállanak felénk, a levegő idejekorán feltartóztatja utjokban, lassítja sebes röpülésüket. ...A tudós elemeire bontja ezen szilánkokat, keresi, milyen lehetett ama világ, mely nem volt a mienk ?!..." [HAI.]

A nap forrósága. = Vasárnapi Ujság 44. 1897. febr. 7. 6. sz. p. 88. "...a moszkvai csillagvizsgáló intézet igazgatója, Cévaszki tanár, figyelemre méltó kísérleteket tett,... némi tájékoztatást nyújtanak a nap hőmérsékletének nagyságáról. ...egy hatalmas gyűjtőlencsét készített, melynek átmérője egy méter s gyúpont távolsága is ugyanannyi. Ennek a tükörnek segítségével a napsugarakat igen kis pontban egyesítette s itt óriási forróságot idézett elő, melynek nagyságát legalább 3500 foknyira becsüli..." [HAI.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kirándulás a Holdra. = Vasárnapi Ujság 44. 1897. márc. 14. 11. sz. pp. 163-166. "...a berlini Uránia társaság ...a tudományt a szó teljes értelmében a színpadra is vitte s így mindenki számára hozzáférhetővé tette. ...Az egyik, még pedig legelső darabot, a "Kirándulást a Holdra" cziműt a budapesti általános polyklinikai egyesület kórháza javára adták elő nálunk, a magyar kir. operaházban folyó hó 8-án díszes közönség előtt. ...A "Kirándulás a Holdra" az 1887 augusztus 19-iki napfogyatkozást írja le s ennek kapcsán általában a Nap- és Holdfogyatkozások létrejöttét ecseteli..." [ZSE.]

A nap kerengő mozgása. = Vasárnapi Ujság 44. 1897. jul. 11. 28. sz. pp. 455-456. "Delauney franczia csillagász... számításaival meg birta állapítani, hogy a nap és bolygórendszere az egyetemes vonzási törvények szerint kerengő mozgást végez a Sirius, a "Nagy Kutya" csillagzat e szép és roppant nagy vörös (!) csillaga körül..." [HAI.]

Hires csillagászok életéből. = Vasárnapi Ujság 44. 1897. jul. 25. 30. sz. pp. 484-485. Bruhnsról, Hansenről, Herschel Vilmosról, Hallről tudhatjuk meg hogy mi volt az eredeti foglalkozásuk mielőtt csillagászok lettek. "A legcsodálatosabb életpályája azonban minden ily önerején tanúit csillagász között az amerikai Swifnek volt, ki most egyre-másra fedezi fel az új bolygókat s ez által már világhírű lett..." [HAI.]

          1898.

BALÓ József - MIKLÓS Gergely: A csillagászati és fizikai földrajz elemei. A polgári fiuiskolák IV. osztálya az elemi tanitóképzők I. és II. osztályai számára. Hetvenhat a szöveg közé nyomott rajzzal és egy táblával. 2. jav. kiad. Budapest, 1898. Franklin-társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 154 p. Csillagászat: pp. 5-80. A könyv 1. kiadása "Csillagászati és fizikai földrajz, kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. A művelt közönség számára és iskolai segédkönyvül." címmel 1891-ben jelent meg. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. A két kötet egybekötve. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 2. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. Bordó alapszínű, aranyozott kötés, a két kötet egybekötve. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 3. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. A két kötet egybekötve. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 4. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. Kék alapszínű, aranyozott kötés, a két kötet egybekötve. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 5. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. Vörös alapszínű, aranyozott kötés, a két kötet egybekötve. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Csillagos esték. Ford.: Tóth Béla. Budapest, 1898. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. udvari könyvkereskedés kiadása és nyomdája. 76 p. /Magyar könyvtár./ [VLP.]

FREYCINET, Ch. L. De: A természettudományi megismerés alapjai. Analízis. - Mechanika. Ford.: Salgó Ernő. Budapest, 1898. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 212 p. /Természettudományi könyvkiadó vállalat. 61./ Csillagászat: pp. 5-28., 156-207. [KSZ.]

HERMAN Ottó: Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet. Az 1896-iki évi országos ezredéves kiállítás alkalmából írta Herman Ottó. Budapest, 1898. Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság. Különlenyomat Matlekovits: "Az ezredéves kiállítás eredménye" czímű kiállítási főjelentés V. kötetéből. 120 p. + VIII t. A szerző előszava Budapesten kelt 1897 decemberében. Csillagászat: p. 34. Csillagok: Köröszti csillag = Hattyú, Gönczölszekér = Ursa Maior, Fúrócsillag = Polaris, Kaszás csillag = Orion, Sántakata = Sirius; Pásztorismeret. Csillagászat: Körösztcsillag, Göncölszekér, Fúró csillag, Fényes csillag (Capella), Kilencz csillag (Mérleg), Fiastyúk, Kaszáscsillag (Orion zéta, epszilon, delta), Ételhordó Sánta-Kata (Sirius), Püspökpálcza = Pásztorbot vagy Inzsellér pózna, Vadlegeltető (Venus). [KSZ.]

HOFFMANN Otto: Séták a világűrben. Budapest, 1898. Légrády Testvérek Budapesten. 131 p. Ismeretterjesztő könyvecske, kiemelten foglalkozik más bolygók életformáival - meglehetősen modern gondolkodásban. [TZS.]

KONKOLY THEGE Miklós: Körültekintés néhány nyugateurópai obszervatóriumban. Budapest, 1898. Heisler J. Kő- és könyvnyomdája. 75 p. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: A m. kir. Meteorológiai és Földmágnességi Orsz. Int. Budapesten, és a m. kir. Meteorológiai és Fizikai Központi Obszervatórium Ógyallán. Budapest, 1898. 51 p. /A Kir. Magy. Meteor. és Földmágn. Orsz. Int. hivatalos kiadványai. 1. köt./ 22 illusztráció és 4 műnyomó tábla. [IBQ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCVIII-ra [1898-ra]. Budapest, 1898. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 231 p. Csillagászat: pp. 3-72. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár 1898-ra. Bevezetés. Ünnepszámítás 1898-ra. Időszámítás 1898-ra. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása.
A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1898-ban. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. 110., Kövesligethy Radó. p. 112.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. Gothard Jenő. p. 128., Kövesligethy Radó. p. 129.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. Gothard Jenő., 220., Kövesligethy Radó. 222. [KSZ.]

  MAHLER Ede: Egyiptologiai tanulmányok a chronologia köréből. Budapest, 1898. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 12 p. /Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 17. köt. 1. sz./ I. rész. Olvastatott a M. T. Akadémia I. osztályának 1898. január 24-én tartott ülésén. Régi egyiptomi írásjegyeket elemez, amelyek csillagászati vonatkozásúak, de amelyeket egyes külföldi forrásokban tévesen értelmeztek. A nap és az éjszaka kezdete. A Sirius heliakus kelése, mint az újév kezdete. Az ötödik szökőnap, mint a újév napját megelőző nap. A Nílus áradása ezzel egybeesett. A holdhónapok és napjaik. Újhold, holdtölte. A Nap évi pályája az égen. Mindezek kronológiai fogalmak hieroglifai jelei és jelentései. [REZ.]

A föld helyzete a naprendszerben. (Physiographikus Geológia.) A föld a világűrben. - A föld physikai minősége. In: Földtan, különös tekintettel Magyarország bányászati viszonyaira. Összeáll.: Litschauer Lajos kir. főmérnök, a selmeczbányai m. kir. bányaiskola ügyvezető tanára. Selmeczbánya, 1898. Joerges Ágost özv. és fia kiadása. pp. 7-14. /A magyar bányász-felőr kézi könyvtára. 3./ A csillagos ég. Álló csillagok. A bolygórendszer. A nap. A csillagok. A hold. A föld múltja és jövője. A Meteoritok és összetételük.; A föld alakja és nagysága. A föld hőmérséklete. A földkéreg vastagsága. [HAI.]

HICKMANN, Anton Leo: A Nap és Bolygórendszer. In: Hickmann A. L. földrajzi és statisztikai egyetemes zsebatlasza. Magyar szöveggel ellátta és a magyar viszonyokhoz alkalmazva átdolgozta Péter János. Pozsony - Budapest, [1898.] Stampfel Károly kiadása, Eder István könyvnyomdája Pozsonyban. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár 1./ p. 5. "A Bolygórendszer a Nap körül külömböző távolságra eső sötét égi testekből áll, melyek tengelyük körül forognak, fényüket Napjuktól kapják, és e körül majdnem köralakú pályájukon keringve mozognak. A bolygók vagy planéták közül Merkur áll legközelebb a Naphoz, azután növekvő távolságban Vénusz, a Föld és Marsz következnek; ezekből áll a belső bolygók gyűrűje. A második csoportba az Aszteroidák vagy Planetoidák tartoznak; ezeknek eddig ismert száma 280. A harmadik csoportba a külső bolygókat: Jupitert, Szaturnuszt, Uranuszt és Neptunuszt sorozzuk. ..." [HAI.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Légy (musca), a csillagászatban Hevelius által 1690-ben bevezetett csillagkép a déli égen. A kereszt csillagkép közvetlen déli szomszédságában fekszik és mintegy 75 csillagból áll, melyek közül csak 4 szabad szemmel is látható. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XI. kötet. Közép - Magyal. Budapest, 1898. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 356. [16998.] [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1898. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 9. 1898. jan. 15. 1.(97.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Ötödik Akadémiai ülés. Első összes ülés 1898. január 31-én. = Akadémiai Értesítő 9. 1898. febr. 15. 2. füz. p. 103. A Nemzetközi Csillagászati Egyesület XVII-ik közgyűlését 1898. szept. hónapban Budapesten tartja. Konkoly kéri, hogy az akadémia termeit engedjék át. Az elnök pártolta a kérést és ez után az engedély készséggel megadatik. [SRG.]

Egyiptologiai tanulmányok a chronologia köréből. (Kivonat Mahler Ede január 24-kén tartott előadásából.) = Akadémiai Értesítő 9. 1898. márc. 15. 3.(99.) füz. pp. 128-130. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkettedik Akadémiai ülés. A III. osztálynyolczadik ülése. 1898. november 14-én. = Akadémiai Értesítő 9. köt. 1898. decz. 15. 12.(108.) füz. p. 619. Kövesligethy Radó "A spectrum-analysis két parameteres egyenlete" című értekezését olvasta fel. [SRG.]

HORVÁTH József: A felsőbb analysis alapelveinek kritikai története Kepplertől Langrange-ig. 1. = Athenaeum 7. 1898. 1. sz. pp. 31-51. "...Galilei, a dynamikával együtt a modern természetphilosophia megalapítója: szorosan philosophiai, így különösen logikai és ismerettani kérdésekben is figyelemreméltó nézeteknek ad kifejezést. Bacon, az újkori philosophia egyik alapítója, a természetismeret főmódszerének philosophiai elvvé emelése által szerez magának halhatatlan érdemet; míg Kepplert, a ki a bolygók mozgásának törvényeihez szigorú inductio útján jut el, e vizsgálataiban a világ-harmoniának metaphysikai eszméje vezeti. Ugyancsak Keppler Cavalierivel együtt az első felfedezője az infinitesimalis számításnak és pedig a határozott integrálok tanának, melyet a forgási testek köbtartalmának kiszámítására, azonkívül az égitestek mozgását okozó erőnek (melyet ő sarkias természetűnek tételez fel, a delejes vonzás- és taszításhoz hasonlóan) meghatározására alkalmaz. ..." [HAI.]

HORVÁTH József: A felsőbb analysis alapelveinek kritikai története Kepplertől Langrange-ig. 2. Kepler és Cavalieri. = Athenaeum 7. 1898. 2. sz. pp. 196-218. "...A bolygók mozgásának törvényeit a nagynevű astronomus Kepler (Joannes, 1571-1630) hosszas megfigyelések és ezek alapján végzett bonyodalmas számítások segélyével fedezi fel, a melyek többszörösen utalták, vagy legalább is adtak alkalmat arra, hogy a felsőbb analysis körébe vágó kérdésekkel foglalkozzék. [...] A bolygók mozgásának első elméletét a Fabriciushoz 1602 őszén írt levélben találjuk. Itt a bolygó rendszer középpontjából, a napból, a fényhez hasonlóan kiáramló erőt veszi fel Kepler a mozgás okául. Ez az erő, ép úgy mint a fény erőssége, a távolság négyzetével megfordítva arányos, vagyis 4 akkora egyszeres, mint kétszeres távolságban.
Megjegyzendő azonban, hogy itt nem a közönséges értelemben vett vonzó erőt kell értenünk, mert Keplernek ez időbeli nézete szerint az égi testek a nap irányában semmiféle hatásnak nincsenek alávetve: globi coelestes versus Solem gravi non sunt. - A napból kiáramló erő a bolygókat nem az erő középpont felé, hanem a körül forgatja s e forgató erő fogy a naptól való távolság növekedésének négyzete szerint. ..." [HAI.]

HORVÁTH József: A felsőbb analysis alapelveinek kritikai története Kepplertől Langrange-ig. 3. = Athenaeum 7. 1898. 3. sz. pp. 351-364. [HAI.]

HORVÁTH József: A felsőbb analysis alapelveinek kritikai története Kepplertől Langrange-ig. 4. Descartes és Fermat. A mértani analysis és differentialis számítás felfedezése és első alkalmazásai. = Athenaeum 7. 1898. 4. sz. pp. 508-531. "Kepler és Cavalieri munkái minden fogyatkozásuk és logikai botlásaik mellett is kétségtelen bizonyságát adták annak, hogy a vonalaknak, lapoknak, testeknek elemi részekre bontása mily hatalmas eszköz tulajdonságaik felismerésére s ezek alapján a mértan nehezebb problémáinak megoldására. ..." [HAI.]

MAHLER Ede: A régi népek naptárairól. = Budapesti Szemle 94. köt. 1898. máj. 257. sz. pp. 287-303. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: Világok és parányok. = Felvidéki Közlöny 23. 1898. ápr. 21. 16. sz. pp. 1-2. "Múlt éjszaka az éjfél nyugodt csöndjében, míg a természet mély álmát aludta, teleszkópommal egy kis állócsillagot néztem. Ezt az égi fények sokasága közé vesző, hetedrangu, halavány csillagocskát szinte megmérhetetlen távolság választja el tőlünk. Szabad szemmel nem látható. [...] E kis hetedrangu csillag, ez a parányi ragyogó pont az éjféli ég feketeségében, roppant nap, sokkal nagyobb, mint a mienk. Már napunk háromszázhuszonnégyezerszer nehezebb és egymillió kétszáznyolczvanezerszer nagyobb a földnél, föltéve, hogy az a kis csillag egymilliószor többet nyom földünknél, néhány millió földgolyót kellene összetenni, hogy tömege kikerüljön.
És ez az óriási nap mozog. Mert a napok nem állanak, mint az a mérhetetlen távolságuk miatt a szemnek látszik. Elképzelhetetlen sebességgel rohannak az űrben. Ez a csillag (neve nincs; Groombridge 1830. szám alatt van beírva a katalógusokba) ez a csillag napi harminczmillió kilométer gyorsasággal száguld a végtelenségben! ..." [HAI.]

Égi tünemény. = Felvidéki Közlöny 23. 1898. máj. 26. 21. sz. p. 4. "Vasárnap este 8 és 9 óra között rendkívüli érdekes és fenséges tünemény játszódott le az égboltozaton. Ugyanis esthajnal csillagunkat a Vénuszt - mely ez időben a hold sarlójától balra csillogott - annak meg nem világított hamuszürke fele érintette és nehány pillanat alatt teljesen elfödte úgy, hogy láthatatlanná vált. A hold és Vénusz kerületei egymást, a budapesti idő szerint 8 óra 12 perczkor érintették, 8 óra 40 perczkor ismét felcsillant a Vénusz a hold déli oldalán, úgy hogy e pillanatban a hold egy kinövésének látszott, 8 óra 50 perczkor a Vénusz a hold jobb oldalán látszott; mindkét csillag az esti pir bíborában nagyon fenséges látványt nyújtott." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A csillagok járása. = Felvidéki Közlöny 23. 1898 jun. 23. 25. sz. p. 4. "A hosszú téli esték tündöklő csillaga a Szirusz már régen nem látható; most a Lant csillagképben lévő Véga a legfényesebb csillag az égen, mely csaknem közvetetlenül a fejünk fölött ragyog. A bolygóvilágok között pedig a Vénusz a legszebb, a legfeltűnőbb. Június 29-től kezdve két est csillagunk lesz. A Merkúr társul szegődik a Vénuszhoz és kevéssel naplenyugta után lesz látható. A Mars most meglehetősen távol van még a földtől, mint vöröses fényű csillagot lehet látni a Kos meg a Bika csillagzatai között. A Jupiter most már korán nyugszik, a Szaturnusz ellenben egész éjelen át megfigyelhető. A Mérleg meg a Skorpió csillagzatai között található meg az Uránusz bolygó. Halvány, kékes színű korongját könnyen meg lehet ismerni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

FLAMMARION, Camille: Csillagbeli emberek. = Felvidéki Közlöny 23. 1898. jul. 14. 28. sz. pp. 1-3. "Van-e elég okunk hinni, hogy a többi világokon is élnek teremtett állatok s ha az élet csakugyan úgy nyilatkozik az égi földeken, mint a miénken, valjon hasonlatos-e az idevalóhoz. Szóval laknak-e a csillagokon emberek és olyanok, mint mi vagyunk? Ez a kérdés sokkal komolyabb, sokkal nagyobb és tartalmasabb, semmint némely tudományos elmék gondolnák. Könnyű nem törődni vele mert semmi gyakorlati haszna sincsen s a mai nemzedékek abban a hitben növekedtek föl, hogy az értelem legfőbb megnyilatkozása a pénzszerzés s az emberek sokasága ellehet a nélkül, hogy a teremtés csodáival foglalkozzék. [...] A földön lévő dolgok közvetlen megfigyelése arra a gondolatra, visz bennünket, hogy az élethez a csillagokon is éppen olyan levegőég szükséges, mint a mienk; hogy a hőmérséklet nem lehet se nagyon meleg, se nagyon hideg, a testek nem lehetnek se nagyon sürüek, se nagyon ritkák,
az évszakok se igen rövidek, se szertelenül hosszúk; szóval ugyanazon vagy legalább hasonló állapotokra van szükség, mint itt a földön. Mi például az olyan világot, melyen nincs oxigénium teljesen lakhatatlannak ítéljük, mert ha az oxigénium eltűnnék a föld levegőjéből, az egész emberiség rögtön kihalna. Sőt a mi tudósaink lakhatatlannak mondják az olyan világot is, ahol nincs víz; értem a mi vizünket, mely két térfogat hidrogéniumból és egy térfogat oxigéniumból áll. Fogalmaink szerint nem lehet élet olyan csillagon sem, ahol nincs karbónium stb. [...] Mi a földi élet föltételeit és határait tanulmányozván, nem egykönnyen bírjuk elképzelni, hogy az élet más föltételek mellett is lehetséges. Ha azonban figyelmünket a földi élet összeségére fordítjuk, az a gondolat támad bennünk, hogy horizonunkat nem szabad nagyon szűk körbe szorítani. Már a viz és levegő élete között levő roppant különbség is eszünkbe juttatja, hogy a természetnek mily végtelen erői vannak. ..." [HAI.]

Bogota földrajzi szélessége. = Földrajzi Közlemények 26. 1898. 5. füz. p. 381. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1897-ik évben. = Földtani Közlemények 28. 1898. jan-ápr. 1-4. füz. p. 79. Gothard Jenő. [SRG.]

Tagsági dijukat lefizették 1898-ra. Vidéki tagok. = Földtani Közlemények 28. 1898. jan-ápr. 1-4. füz. hátsó belső borító. Gothárd Jenő (!). Nyilvános nyugtató. [SRG.]

A csillagvizsgálók Budapesten. Szeptember 24-27. = Fővárosi Lapok 35. 1898. okt. 16. 65. sz. p. 10. Az Astronomische Gesellschaft 17. éves ülése Budapesten. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgáló és meteorológiai központi obszervatórium fejlődése 1871-től mostanáig. 2. = Az Időjárás 2. 1898. jan. 1. füz. pp. 3-20. Ez a rész a meteorológiai obszervatóriumot mutatja be. [IBQ.]

MRVA Ede: A felsővidéki tót nép időjóslása. Tót időjósok, krónikák után. [1.] = Az Időjárás 2. 1898. febr. 2. füz. pp. 46-47. [SRG.]

DARKÓ Lajos: Naplójegyzetei Mező-Pagocsáról. = Az Időjárás 2. 1898. febr. 2. füz. pp. 59-60. Csillagászat: Üstökös 1853. aug. 16. - szept. 1.; Szabadszemes napészlelés 1853. okt. végén. p. 60. [SRG.]

MRVA Ede: "Mohn klasszikus művében azt mondja, hogy az északi fény a földmágnességgel áll összefüggésben". = Az Időjárás 2. 1898. febr. 2. füz. p. 62. Sarki fény 1897. dec. 29-én. Kérdések. 5. sz. [SRG.]

KARVÁZY Zsigmond: Melléknapok észlelése Ó-Gyallán 1898. évi márczius 12-én. = Az Időjárás 2. 1898. ápr. 4. füz. pp. 112-114. [SRG.]

BENCSIK J[ános].: Nagybánya ápr. 5. = Az Időjárás 2. 1898. ápr. 4. füz. pp. 125-126. Sarkifény 1898. márc. 15-én. [SRG.]

dr. s. l. [STEINER Lajos]: Felelet az 5. számú kérdésre. = Az Időjárás 2. 1898. ápr. 4. füz. p. 127. Sarki fény 1897. dec. 29-én. [SRG.]

VEVERÁN L.: Erdőtelek, május hó 26. = Az Időjárás. 2. 1898. júl. 7. füz. p. 220. Kérdések 10. sz. Hold körül szivárványszínű udvarról. [SRG.]

NÉMETH R.: Ligetfalu, június 27. = Az Időjárás. 2. 1898. júl. 7. füz. p. 220. Este 7.30-kor 20 percen át nagy szivárvány volt, az egész ég zöld színű volt. Kérdések 11. sz. [SRG.]

Felelet a 10. sz. kérdésre. = Az Időjárás. 2. 1898. júl. 7. füz. p. 222. Kérdések 10. sz. Holdudvar. [SRG.]

Felelet a 11. sz. kérdésre. = Az Időjárás. 2. 1898. júl. 7. füz. p. 222. Kérdések 10. sz. Erős szivárvány. [SRG.]

MRVA Ede: A felsővidéki tót nép időjóslása. Tót időjósok, krónikák után. Befejező közlemény. = Az Időjárás 2. 1898. aug. 8. füz. pp. 243-246. [SRG.]

Holdgyűrű mellékholdakkal Ó-Gyallán 1898. augusztus 29-én. = Az Időjárás 2. 1898. szept. 9. füz. p. 284. [IBQ.]

MARCZELL György: Északi fényt észleltünk f. é. szept. 9-én este Ó-Gyallán. = Az Időjárás 2. 1898. szept. 9. füz. pp. 284-285. [IBQ.]

A csillagász-kongresszusból. = Az Időjárás 2. 1898. okt. 10. füz. pp. 313-314. Az Astronomische Gesellschaft XVII. Kongresszusa Budapesten 1898. szept. 23-28. [IBQ.]

BENCSIK János: Nagybányán szept. hó 9-én, esti 10-11 óra közt meglepő szép északifényt észleltünk. = Az Időjárás 2. 1898. okt. 10. füz. p. 315. [IBQ.]

MRVA Ede: Csodálatos természeti tüneményről értesített a napokban Gaál Simon nagyrippényi tanító. = Az Időjárás 2. 1898. okt. 10. füz. p. 316. 1898. szept. 9-én, valószínűleg sarki fényt észlelt. 13. sz. kérdés. [IBQ.]

Felelet a 13. sz. kérdésre. = Az Időjárás 2. 1898. okt. 10. füz. p. 319. Sarki fény észlelés 1898. szept. 9-ént. [IBQ.]

VINCZE Mihály: Északi fény. = Az Időjárás 2. 1898. nov. 11. füz. p. 348. Fokszabadi (Veszprém megye), 1898. szept. 9. [IBQ.]

BENCSIK János: Északi fény Nagybányán Decz. 3-án. = Az Időjárás 2. 1898. dec. 12. füz. p. 376. Sarki fény 1898. dec. 3. [SRG.]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatorium berendezése. 1. = Katholikus Szemle 12. 1898. 1. sz. pp. 62-88. [ZSE.]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatorium berendezése. 2. = Katholikus Szemle 12. 1898. 2. sz. pp. 263-296. [ZSE.]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatorium működése. = Katholikus Szemle 12. 1898. 5. sz. pp. 814-832. [ZSE.]

Egy tudós jezsuita, Braun Károly. = Magyar Sion 12.(36.) 1898. márc. 3. füz. pp. 237-240. "...azon nehéz feladat megoldását vállalta magára, hogy a földgömb súlyát meghatározza. A rég jónevü fizikus és asztronomus 10 évi munkájának eredményét egy kis műben közzétette." 1897-ben megjelent értekezésének ismertetése. Irodalom és művészet. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Grundriss einer exakten Schöpfungsgeschichte. Von Hermann Habenicht. Mit 6 Karten-Beilagen und 2 Text-Illustrationen. Hartleben. 1898. VIII. 135. = Magyar Sion 12.(36.) 1898. ápr. 4. füz. pp. 293-294. "...A szerző az üres, irodalmi divattal szemben azt gondolta: hagyjuk az örökös, filozofáló s lehetőségekkel dolgozó teremtés-történetet s csináljunk olyat, mely exakt tapasztalatokon nyugszik; e czélból összegyüjtötte a bevágó adatokat az astro- és geologiából és kisérleti physikából s törekedett azokat egységes egészbe önteni." Irodalom és művészet. [SRG.]

Y.: Naptáregyesités. Tanulmány arról, hogyan lehetne a görög szert. kath. használta időszámitási rendszert helyesbiteni. Irta Melles Emil bodrogközi esperes, kis-dobrai lelkész. Ungvár (Jäger), 1898. 37 l. = Magyar Sion 12.(36.) 1898. jún. 6. füz. pp. 469-472. "Melles gk. pap, és pedig nagy készültséggel. Világos, hogy nem a martirologium berendezését érti, távol van tőle arra gondolni, hogy a ménea vagy triód szerkezetét bontsa meg, vagy megbontani segitsen - ellenkezőleg, épp az a czélja, hogy a görög kath. papság bebizonyitva lássa, miszerint az uj időszámitást elfogadhatják, keresztül vihetik anélkül, hogy ritualis intézményeikben csak egy jottát is változtatniok kellene. És igy csakis az a czélja, hogy egy időszámitásuk, egy naptáruk legyen a latinokkal." Irodalom és művészet. [SRG.]

Más világok lakói. = Magyar Szemle 10. 1898. okt. 2. 40. sz. hátsó belső borító. "A tudományos világban régóta vitatják már azt a kérdést, hogy vannak-e élő lények más égitesteken is? A holdról azt hiszik, hogy teljesen lakatlan, de nem igy áll a dolog a hozzánk legközelebb eső planétákkal."Vegyesek. [SRG.]

Kondor Gusztáv. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 1-2. Nekrológ. Elhunyt 1897. szept. 16-án. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A gravitáczió okáról. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 51-52. W. Wellmann cikke alapján közreadott írás, az Astronomische Nachrichten 3440. számából. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A földkéreg deformatiója a Hold befolyása alatt. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. 5. füz. pp. 254-259. [KSZ.]

1898 évre. Tagdíjat fizettek. Gothard Jenő. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. 5. füz. p. 268. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Törvényszerűségek a spektrálvonalak elrendezésében. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. 7. füz. pp. 351-361. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az "Astronomische Gesellschaft" Budapesten tartott XVII. rendes közgyűlése. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. 7. füz. pp. 362-370. 1898. szept. 24-28-ig. Vegyesek. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A Föld közepes sűrűsége. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. 8. füz. pp. 410-413. 5,52725 a legutolsó érték. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A spektrumanalysis két paraméteregyenlete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 16. 1898. 5. sz. pp. 467-488. Az M. T. Akadémia III. osztályának 1898. nov. 14-én tartott üléséből. [ZSE.]

(A csillagok járása.) = Pécsi Figyelő 26. 1898. jún. 14. 133. sz. p. 6. "A hosszú téli esték tündöklő csillaga, a Sziriusz már régen nem látható; most a Lant csillagképben levő Vega a legfényesebb csillag az égen, mely csaknem közvetetlenül a fejünk fölött ragyog. A bolygóvilágok között most a Vénusz a legszebb, a legfeltűnőbb. A csillagászok nem mulasztják el az alkalmat és számosan közülök ennek a sajátságos világnak a tanulmányozásával töltik estéiket. Most ismét egész sorát tették a legérdekesebb fölfedezéseknek ezen a világon, amiknek magyarázatát eddig nem lehetett megadni. Így Drew Amerikában és Antoniadi Franciaországban, egymástól függetlenül fényes, gyűrűalakú képződéseket láttak az esti csillag felületén, amely fölfedezésről a tudós világban még sokat fognak vitatkozni. Június 29-től kezdve két esti csillagunk lesz. A Merkur társul szegődik a Vénuszhoz és kevéssel naplenyugta után lesz látható. ..." [HAI.]

KÖVESLIGETHY Radó: Bolygórendszerünk képmása. - A Pesti Hirlap eredeti tárcája. - = Pesti Hirlap 20. 1898. febr. 17. 48.(6787.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A napkorong legrégibb ábrázolása. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jan. 341. füz. pp. 35-38. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jan. 341. füz. pp. 44-45. 1898. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (1.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jan. 341. füz. p. 52. P. M. számára ismeretlen csillag iránt érdeklődik. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (6.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jan. 341. füz. p. 52. A Közlöny csillagmappájának használatáról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (1.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jan. 341. füz. p. 53. Kövesligethy Radó ismertette az El Giedé alfa Capricorni-it. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (6.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jan. 341. füz. p. 54. K. R. [Kövesligethy Radó] a csillagmappáról. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. febr. 342. füz. pp. 82-84. 1898. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (10.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. febr. 342. füz. p. 110. B. B. kérdése a Hold pályájáról. [SRG.]

Dr. L. F. [LAKITS Ferenc]: A Hold pályájának alakja. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. febr. 342. füz. p. 110. Levélszekrény. Feleletek. (10.) [SRG.]

  Levegői tüzek Magyar országban. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. márc. 343. füz. p. 157. Tűzgömb és meteorzápor 1832. nov. 13/14-én Zemplén és Békés megyében és Budán. Régi magyar megfigyelések. 396. Eredeti közlés: Honművész, A’ Regélő folyóiratnak társa 1833. pp. 41-42. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. márc. 343. füz. pp. 158-159. 1898. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. ápr. 344. füz. pp. 214-215. 1898. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (34.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. ápr. 344. füz. p. 220. SZ. S. csillagászati elnevezésekről érdeklődik. [SRG.]

  [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. máj. 345. füz. pp. 272-273. 1898. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (38.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. máj. 345. füz. p. 277. Sz. I. csillagászati kifejezések magyarázatát kéri. [SRG.]

  L. [LAKITS Ferenc]: A szivárványról. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jún. 346. füz. pp. 319-320. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jún. 346. füz. pp. 324-325. 1898. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  DIENES Pál: Tűzgolyó. Debreczenben... = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jún. 346. füz. pp. 328. Fényes meteor 1898. ápr. 22-én. Levélszekrény. Tudósítások. (8.) [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (34.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. jún. 346. füz. pp. 333. V. A. [Wonaszek A. Antal] és CS. L. [CSOPEY László] csillagászati kifejezéseket ismertet. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. júl. 347. füz. pp. 382-383. 1898. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (68.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. júl. 347. füz. p. 387. -Y.- kérdése, milyenek a Zeiss-féle relief távcsövek? [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (38.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. júl. 347. füz. pp. 387-388. L. F. [Lakits Ferenc] és K. R. [Kövesligethy Radó] válasza csillagászati kifejezésekről. Az "uralkodó bolygó"-ról. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Dio Cassius..., azt állítja, hogy a nap minden egyes órájának más és más az uralkodó bolygója... = Természettudományi Közlöny 30. 1898. júl. 347. füz. p. 388. Levélszekrény. Feleletek. (38.1.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Csillagnevek. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. júl. 347. füz. p. 388. Levélszekrény. Feleletek. (38.2-4.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. aug. 348. füz. pp. 434-435. 1898. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  ANDAHÁZY Szilárd: Zivatar és fényes égi-jelenség Besztercebányán. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. aug. 348. füz. p. 437. Sarki fény? 1898. jún. 27-én vagy a zivatar utóhatása vagy színpompás naplemente. Levélszekrény. Tudósítások. (13.) [SRG.]

  NEWCOMB, Simon: A csillagászat feladatairól. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. pp. 473-481. Közli: Csopey László. [SRG.]

  Az állati fény okairól. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. pp. 487-489. Az állatövi fény. Wellmann cikke után Csopey László. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A khínai naptár. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. pp. 489-491. D’ Enjoy Pál francia utazó cikke alapján írt közlemény. [SRG.]

  Uj csillagok. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. p. 493. Üstökös 1769-ben.; Erdélyben Üstökös 1781. Szent András hava [1781. nov.] közepén.; Üstökös 1784-ben (Szent-Pál nap előtti héten) Szatmárról.; Uránusz megfigyelése 1782-ben Budán és Nagy-Szombatbann. Eredeti közlés: Magyar Hirmondó 1781. pp. 754-55.; 1782. p. 93.; 1784. p. 112. Régi magyar megfigyelések. 411. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. pp. 494-495. 1898. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (110.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. p. 499. D. B. kérdése, hogy augusztus elején hol lesz látható a Ceres, a Pallas, a Juno és a Vesta kisbolygók. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (110.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. szept. 349. füz. p. 502. K. R. [Kövesligethy Radó] válasza a kisbolygók láthatóságáról. [SRG.]

  SZ. L. [CSOPEY László]: Ritka elemek a meteoritekben. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. okt. 350. füz. p. 546. [SRG.]

  Égi jelenségek. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. okt. 350. füz. p. 551. Czegei Wass György naplójából Szamosfalva, Bonchida környékéről napudvar 1704. ápr. 25-én.; 1704. máj. 10-én és 14-én szivárvány, máj. 17-én naposzlop, sarki fény? jún. 17., 24., aug. 1.; Cserei György feljegyzéséből tűzgolyó 1756. aug. 13-án. Régi magyar megfigyelések. 416. Eredeti közlés: "Idősb Czegei Wass György naplója 1. jan. 1704-31. okt. 1705." Közölve Tört.-i Lapok 1874. pp. 147., 162-163., 178-179., 242.; Diarium vitae Aerumnosae Georgii Cserei Senioris de Nagy-Ajta 1756 consignari ceptum. Történeti Lapok 1874. p. 404. Közli: Lengyel Bálint. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. okt. 350. füz. pp. 552-553. 1898. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Péter: Északi fény a Szepességen. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. okt. 350. füz. p. 554. 1898. szept. 9-én. Levélszekrény. Tudósítások. (18.) [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Külföldi csillagászok Budapesten. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. nov. 351. füz. pp. 596-603. Az Astronomische Gesellschaft XVII. közgyűlése Budapesten 1898. szept. 24-én. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. nov. 351. füz. pp. 610-612. 1898. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  [LENGYEL István]: 1897-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. dec. 352. füz. pp. 646-647., 650-652., 655-657. Clark, Alvan G. (1832? - 1897. jún. 9.); Doellen, Wilhelm von (1820. ápr. 13. - 1897. febr.); Elger, Gwyn (1837? - 1897. jan. 9.); Kondor Gusztáv (1825. máj. 5. - 1897.); Schering, Erns (1833. júl. 13. - 1897. nov. 2.); Stone, Edward James (1831 - 1897. máj. 9.); Winnecke, Friedrich August (1835. febr. 5. - 1897. dec. 3.). [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. dec. 352. füz. pp. 666-667. 1898. dec. 15. - 1899. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Feleletek. (68.) = Természettudományi Közlöny 30. 1898. dec. 352. füz. p. 674. Schuller Alajos válasza a Zeiss-féle távcsövekről. [SRG.]

WONASZEK A. Antal: Rendkívüli árnyékjelenség a Saturnus gyűrűrendszerben. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. máj. 2.(46.) pótfüz. pp. 95-96. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A kis bolygók tömege. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. aug. 3.(47.) pótfüz. pp. 142-143. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Más világok mint a mienk. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. aug. 14. 33. sz. pp. 562-564. "...a Merkúr meg a Vénus, mint a legújabb kutatások mutatták, nem alkalmasak élet befogadására. Ellenben a Mars-ra vonatkozólag czáfolhatatlan bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy ezen a másvilágon élő lények, növények, talán állatok s mindenesetre értelmes lények laknak..." A Marsról és a Jupiterről. [SRG.]

[HOFFMANN Ottó]: Van-e a holdon élet? = Vasárnapi Ujság 45. 1898. aug. 21. 34. sz. pp. 582-583. "Egyébiránt hogy mikép áll ez időszerin a hold lakhatóságának kérdése, arra nézve sok érdekes dolgot mond el Hoffmann Ottó, közelebb megjelent "Séták a világűrben" czímű könyvében, melyből bemutatjuk a következő részletet:..."[SRG.]

ERDŐDY Lajos: Égi tünemény 1718-ban. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. szept. 11. 37. sz. p. 633. Tűzgömb 1718. júl. 6-án. [SRG.]

Nemzetközi csillagászati kongresszus Budapesten. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. okt. 2. 40. sz. pp. 698-699. "A csillagvizsgálók nemzetközi egyesülete az idén Budapesten tartotta közgyűlését szeptember 24-27-ik napjain. ...Összesen 54 tag jelent meg, köztük 18 hölgy. A tagok közül 41 külföldi volt. ...Uj tagokul magyar részről fölvették Harkányi Béla bárót, Wonaszek Antal tanárt, Hoffmann Ottót, Lipthay Béla bárót, Krennedits Ödönt Majláth József grófot, zágoni Bodola Lajos tanárt, Paul Ferenczet, Kövesligethy Radó műegyetemi tanárt. Ezután kezdődtek a tudományos előadások..." [SRG.]

A csillagvizsgálók nemzetközi egyesületének aldunai kirándulása. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. okt. 9. 41. sz. p. 714. "A komoly munka után, melyet csak rövid időre szakított meg a Konkoly Thege Miklós ajándékozása folytán már nem sokára az állam birtokába átmenő ó-gyallai csillagvizsgálóhoz tett kirándulás, a közgyűlés tagjainak nagyobb része szeptember 28-án Orsovára indult. Bejárták a Kazán-szorost, a tulajdonképeni Vaskaput, majd meglátogatták Ada-Kaleh szigetét. [...] Az üléseken számos tudományos előadást tartottak. Leginkább lebilincselte a hallgatók figyelmét Brendel, a ki Gauss műveinek kiadásáról s a nagy mathematikusnak egyik eddig nem ismert csillagászati fölfedezéséről szólt; Porro, a ki Branchininek a XVII. századból való rajzait fedezte föl, a melyek elvesztet Argelander és Schiaperelli mélyen fájlalta; Wolf, a ki a hires jenai üvegből csiszolt távcsőlencsék jelességeiről értekezett;
Marcuse, a ki a fotográfiai módszereket a földrajzi helymeghatározás czéljaira akarja fölhasználni; Franz, a ki a Hold szabatos alakját magyarázta; Kövesligethy, a ki az elméleti astrophysika terén tett kutatásairól számol be; Fényi, a ki latin nyelven a Nap protuberautiáiról szólt; Hartwig, a ki két nevezetes fényváltoztató csillagról értekezett-Förster, a ki a Gergely-féle naptár alapjául szolgáló számadatokat vizsgálta és különösen báró Eötvös Loránd, a ki a gravitatio és földmágnesség terén tett sok évi kutatásait és vizsgálati módszereit mutatta be. Végül még megemlítjük, hogy Wolf, a ki fotográfiai úton már több apró bolygót fedezett föl, Wlassics miniszter reggelijén egyik legutóbb fölfedezett bolygócskáját hazánk tiszteletére Hungariá-nak nevezte el." [HAI.]

HOFFMANN Ottó: Az égből hulló kövek. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. nov. 27. 48. sz. p. 835. "Részemről azt tartom, hogy a hullócsillagok meg a bolidok egyszerűen az üstökösök szétbomlásából keletkeznek." [SRG.]

Az óriási távcső Párisban. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. dec. 4. 49. sz. p. 851. A párisi világkiállításra 1,25 méternyi átmérőjű, a csillagok fényképezésére szolgáló távcsövet készítenek. [SRG.]

          1899.

FLAMMARION, Camille: Csillagos esték. Ford.: Tóth Béla. Budapest, 1899. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedés kiadása és nyomdája. 68 p. /Magyar könyvtár ifjusági sorozat./ Az 1898-as könyv újabb kiadása. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 6. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 7. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 8. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 9. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139., 163-228., 367-387. [KSZ.*]

KÖVESLIGETHY Radó: Az állócsillagok tengelyforgásáról. Budapest, 1899. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 573-588. Klny. a Mathematikai és Természettudományi Értesítő 17. 1899. 5. füzetéből. (A M. T. Akadémia III. osztályának 1899. október 23.-án tartott üléséből.) [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égi testek spektruma. Budapest, 1899. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 112-156. Klny. a Mathematikai és Természettudományi Értesítő 17. 1899. 1. füzetéből. (A M. T. Akadémia III. osztályának 1898. deczember 12.-én tartott üléséből.) [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A föld alakjának és nagyságának egy helyből eszközölt holdmegfigyelések alapján való meghatározása. Budapest, 1899. Franklin Ny. pp. 255-267. Klny. a Mathematikai és Physikai Lapok VIII. évfolyamából. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A hold hegyeinek kisérleti utánzása. Budapest, 1899. 20 p. Klny a Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. 3. és 4. füz. [KSZ.]

    KÖVESLIGETHY Radó: A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve. 320 szövegközi rajzzal. Budapest, 1899. Kogutowitz és Társa Magyar Földrajzi Intézete, Hornyánszky Viktor cs. és kir. könyvnyomdája. 911 p. /A tudományos földrajz kézikönyve. 1./ A szerkesztő (Lóczy Lajos) előszava kelt 1899. febr. 15-én. A szerző előszava kelt 1899. januárius hóban. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A földrengésről. Budapest, 1899. Franklin-Társulat Könyvnyomdája 10 p. Különlenyomat. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCXCIX-re [1899-re]. Budapest, 1899. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 245 p. Csillagászat: pp. 3-71. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. (pp. 3-9). Ünnepszámítás 1899-re. (p. 10.). Időszámítás 1899-re. (pp. 11-12). Csillagászati évszakok. (p. 13.). Nap- és Holdfogyatkozások. (pp. 13-15). Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). (pp. 16-39.) A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. (pp. 40-51). A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. (pp. 52-57). Égi tünemények 1900-ban. (pp. 58-71).
A mathematikai és természettudományok osztálya. Tiszteleti tagok: Konkoly T. Miklós, a III. oszt. vaskorona-rend lovagja, bölcs, tudor, az orsz. központi meteorologiai és földdelejességi intézet igazgatója, ez. miniszt. tanácsos, a londoni Astronomical Society, az Association scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, ? ?. m. természettudományi társulat tagja, a bécsi Photographische Gesellschaft s a bécsi Electrotechnischer Verein tagja, az ó-gyallai csillagda tulajdonosa s vezetője. Lev. taggá vál. 1876. jún. 8., tiszteletivé 1884. jún. 5. L. Budapesten, a meteorológiai intézetben. (p. 104.). Levelező tagok: Schulhof Lipót, a párisi csillagászati Observatorium segéde. Vál. 1878. jún. 14. L. Párisban. (p. 109.).
Gothard Jenő. (Herényi), a k. m. természettudományi, földtani társulat, m. mérnök- és épitész-egylet, m. orvosok és természetvizsgálók állandó központi választmányának, a Royal Astronomical Society, Astronomische Gesellschaft, a bécsi és berlini Electrotechnischer Verein, a bécsi Photographische Gesellschaft és Amateur-Club tagja, a herényi astrophysikai intézet tulajdonosa. Vál. 1890. máj. 8. Lakik Herényen, Szombathely mellett. (p. 111.).
Kövesligethy Radó, bölcsészetdoctor, a budapesti m. k. tudományegyetemen a kosmographia és geophysika ny. rk. tanára, tanárképző intézeti tanár, a földrajzi seminárium vezető tanára, a budapesti orsz. tanárvizsgáló bizottság, az Astronomische Gesellschaft, Természettudományi Társulat, Mathematikai és physikai Társulat és Földrajzi Társaság tagja. Vál. 1895. május 10. Lakik VII. Csömöri-út 76. szám.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. 1842. jan. 20. Konkoly T. Miklós, tt., Ó-Gyalla, (Komárom). (p.130.).; 1857. máj. 31. Gothard Jenő, lt., Herény, (Vas) (p. 133.).; 1862 szept. 1. Kövesligethy Radó, lt., Verona, ( Olaszország) (p. 134.).; Az Akadémia tagjai földirati rendben. Budapest. Konkoly T. Miklós. (p. 230.)., Kövesligethy Radó. (p. 232.).; Gothard Jenő lt. Herényben. (p. 234.).; Kövesligethy szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul. [HAI.]

  Az Ó-Gyallai Astrophysikai és Meteorológiai Observatóriumon végzett megfigyelések. 1896. 1897. és 1898. évi észlelések. Héjas Endre adjunktus, Dr. Steiner Lajos I. Asszisztens, Farkas Ede I. assz., Marczell György I. assz., ifj. Tolnay Lajos II. assz. közreműködésesével kiadja Dr. Konkoly Thege Miklós, miniszteri tanácsos, országos képviselő, a M. T. Akadémia tiszteletbeli tagja. Budapest, 1899. Nyomatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 40 p., 3 képtábla. XIX. XX. és XXI. kötet, az új sorozat II. kötete. A kötet tartalma: A napfelület leírása és napfolt-pozíciók, hullócsillag észlelések 1896-1898. Szórványos észlelések: Swift üstökös, Jupiter megfigyelések és rajzok. A cím németül is. Konkoly Thege Miklós obszervatóriumának utolsó kiadványa, amelyet magánobszervatóriumként adott ki.
Az 1899. évben már állami csillagvizsgálóvá vált, és hivatalos kiadványként publikált az obszervatórium. [IBQ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1899. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 10. 1899. jan. 15. 1.(109.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhatodik akadémiai ülés. A III. osztály kilenczedik ülése 1898. deczember 12-én. = Akadémiai Értesítő 10. 1899. jan. 15. 1.(109.) füz. p. 43. Kövesligethy Radó az égi testek spektrumáról értekezik. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hatodik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése 1899. február 13-án. = Akadémiai Értesítő 10. 1899. márc. 15. 3.(111.) füz. p. 146. Kövesligethy Radó A csillagászat és mathematikai földrajz kézikönyve című könyvét mutatja be. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonnyolczadik akadémiai ülés. A III. osztály hetedik ülése 1899. október 23-án. = Akadémiai Értesítő 10. 1899. nov. 15. 11.(119.) füz. p. 589. Kövesligethy Radó "Az állócsillagok tengelyforgásá"-ról értekezik. [SRG.]

II. Ramses az exodus fáraója. (Kivonat Mahler Ede október 16-án előterjesztett értekezéséből.) = Akadémiai Értesítő 10. 1899. de. 15. 12.(120.) füz. pp. 625-637. [SRG.]

HORVÁTH József: A felsőbb analysis alapelveinek kritikai története Kepplertől Langrange-ig. 5. = Athenaeum 8. 1899. 1. sz. pp. 30-50. [HAI.]

MAHLER Ede: Nagy képes világtörténet. = Budapesti Szemle 98. köt. 1899. 269. sz. pp. 289-310. A Kelet ókori népeinek története. Maspero Gaston műve alapján átdolgozta Fogarassy Albert, átnézte Goldziher Ignácz. Kiadják: A Franklin Társulat és Révai testvérek. Buda-Pesten. Könyvismertetés. A kötetben egyes eseményeket nagyobb nap- vagy holdfogyatkozáshoz esetleg más szabad szemmel látható csillagászati jelenséghez kapcsolnak. A Nílus, a Tigris és Eufrátesz völgyének őslakói igen nagy figyelmet fordítottak a csillagászati jelenségek iránt. Abban az időben az időt az egyes csillagcsoportok heliákus kelése vagy nyugvása határozta meg. [KSZ.]

A Föld legközelebbi szomszédja. = Földrajzi Közlemények 27. 1899. 1. füz. p. 30. Az Eros földközelítő kisbolygó felfedezése. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1898-ik évben. = Földtani Közlemények 29. 1899. jan-ápr. 1-4. füz. p. 83. Gothard Jenő. [SRG.]

Tagsági díjukat lefizették 1899-re. = Földtani Közlemények 29. 1899. aug-okt. 8-10. füz. hátsó belső borító. Gothard Jenő. Nyilvános nyugtató. [SRG.]

(W. S.): Az ó-gyalai obszervatorium. = Fővárosi Lapok 36. 1899. már. 5. 10. sz. p. 7. [ZSE.]

VONDRASEK J. József: A komáromi "Megváltó"-hoz czímzett Gyógyszertár. Érdekes magyar gyógyszertárak (sorozat). = Gyógyszerészeti Hetilap 38. 1899. 51. sz. pp. 858-866. A természettudós, utazó, publicista, csillagász Nagy Károlyról is. Ebben az írásban az áll,, hogy apja Nagy Mihály gyógyszerész, aki 1786-ban alapította a "Nap"-hoz elnevezett gyógyszertárát, anyja M. Molnár Erzsébet volt. Egy testvére (öccse) 1847-ben váratlanul meghalt. Apja halála után, anyja eladta a gyógyszertárat. Azt, hogy jólmenő patika lehetett, mutatja, hogy 20 000 akkori forintért tudta eladni, ebből az összegből tanulhatott a fiatal Nagy Károly tovább a bécsi Műegyetemen, kémiát. (Nem a Tudományegyetemen!) Előzőleg gyógyszerész gyakornok is volt Komáromban, segédgyógyszerész Pesten és Kolozsvárt.
Nagy Károllyal kapcsolatban a régebbi életrajzokban elterjedt alapos tévedés, hogy nemesi családból származva "Szopori" előneve volt. (Valójában ilyen nevű nemesi család nem is létezett, csak Szotyori van.) Ez azonban tévedés, Nagy Károly jó körülmények közt élő polgári család gyermeke. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Néhány külföldi meteorológiai obszervatóriumról különös tekintettel az Ó-Gyallán épülendő m. kir. meteorológiai központi obszervatóriumra. = Az Időjárás 3. 1899. márc. 3. füz. pp. 69-96. [IBQ.]

SZÁNTÓ István H.: A nap- és holdfogyatkozások s az időjárás. = Az Időjárás 3. 1899. márc. 3. füz. pp. 103-104. [IBQ.]

HANUSZ István: A Hold és a Nap az időjóslásban. = Az Időjárás 3. 1899. ápr. 4. füz. pp. 125-135. [IBQ.]

MILHOFFER Sándor: A hazánkban előfordult nevezetesebb időjárási rendellenességek. = Az Időjárás 3. 1899. jún. 6. füz. pp. 209-211. Sarki fényt észleltek 1591 decemberében. p. 209. [SRG.]

KÁTAY NEMTSOK István: Kérdések. "Augusztus hó 5-én este 8 óra 9 perczkor Ény-on 23 perczig tartó ezüstszínű, később smaragzöldre változó erős fénysugarat észleltem." = Az Időjárás 3. 1899. aug. 8. füz. p. 270. Zivatar visszfénye 1899. aug. 5-én. [SRG.]

Felelet. = Az Időjárás 3. 1899. okt. 10. füz. p. 348. Zivatar visszfénye 1899. aug. 5-én. Felelet Kátay Nemtsok István kérdésére. [SRG.]

[HÉJAS Endre:] A magyar Uránia. = Az Időjárás 3. 1899. nov. 11. füz. pp. 379-381. Az 1899. nov. 3-án megnyitott Uránia Színház (alapítók között: Kövesligethy Radó) - és az Uránia Egyesület. 33 szakosztályban 800 taggal. A geodézia és meteorológia szakosztály elnöke: Konkoly Thege Miklós. Csillagászati Szakosztályról: p. 380. [IBQ.]

[HÉJAS Endre:] A várvavárt november 13-iki csillaghullás... = Az Időjárás 3. 1899. nov. 11. füz. p. 381. "A Leonidák nem érkeztek meg." [IBQ.]

SZALAY László: Az őslégkör és a föld elektromosságáról. = Az Időjárás 3. 1899. dec. 12. füz. pp. 391-401. [IBQ.]

SZABÓ Gyula: Nov. hó 24-én d. u. 10 óra 30 perckor az északi szemhatáron gyönyörű égi tüneménynek voltunk tanui. = Az Időjárás 3. 1899. dec. 12. füz. p. 415. Kérdések 12. sz. [SRG.]

Felelet a 12. sz. kérdésre. = Az Időjárás 3. 1899. dec. 12. füz. p. 415. A leírás után ítélve nem valószínű, hogy az észlelt jelenség északi fény lett volna. Tűzgömb vagy nagyobb meteor direkt vagy reflexfényét láthatták 1899. nov. 24-én. [SRG.]

Az Orion-köd fényképezése. = Magyar Fényképészek Lapja 3. 1899. dec. 20. 12. sz. p. 279. Keeler kísérletei a Lick-obszervatóriumban. Egyről-másról. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve. Irta: Kövesligethy Radó. Budapest. 1899. 911 p. = Magyar Kritika 2. 1899. máj. 15. 16. sz. pp. 239-240. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA György: Fábchich József élete és munkái. = Magyar Sion 13.(37.) 1899. júl. 7. füz. pp. 513-550. Fábchich csillagász és tankönyviró. "Egyéb dolgai mellett csillagászati kisérletezésekkel töltötte idejét. Egy nagy papiros táblán számtalan köröket keritett, minden nevezetesebb csillagnak kiszabta helyét és spanyolviaszszal megsapkázott gombostükkel a csillagoknak változó helyeiket naponként kijelölte. Hell Maximiliánt, a hires csillagászt, ki egyébként nyelvészeti dolgozataival is elismerést aratott, ifjuságától vonzzódván hozzá, majdnem imádta". pp. 542-550. [SRG.]

KUTTII Ferencz Rezső: Newton nehézkedési elméletének megingatása. = Magyar Szemle 11. 1899. jan. 22. 4. sz. első belső borító. "S ha fel is tesszük, hogy előbb-utóbb bebizonyul Newton elméletének tarthatatlansága: lángeszét el nem vitatja senki, dicsősége megmarad,..." Vegyesek. [SRG.]

A Mathematikai és Physikai Társulat tagjai. Gothard Jenő. = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. 1. füz. p. 60. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Hold hegyeinek kisérleti utánzása. (Első közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. 3. füz. pp. 147-158. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Hold hegyeinek kisérleti utánzása. (Második és befejező közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. 4. füz. pp. 206-213. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld alakjának és nagyságának egy helyből eszközölt holdmegfigyelések alapján való meghatározása. = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. 5. füz. pp. 255-267. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égi testek spektruma. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 17. 1899. 1. sz. pp. 112-156. A M. T. Akadémia III. osztályának 1898. deczember 12.-én tartott üléséből. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az állócsillagok tengelyforgásáról. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 17. 1899. 5. sz. pp. 573-588. ˙(Az M. T. Akadémia III. osztályának 1899. október 23.-án tartott üléséből.) [ZSE.]

Meteorhullás. = Mosonvármegye 1. 1899. nov. 12. 2. sz. p. 5. Leonida meteorraj. [SRG.]

A Mars bolygó kettős csatornái. = Pesti Napló 50. 1899. jan. 12. 12. sz. p. 1. [SRG.]

BERECZ Ede: A temesvár-gyárvárosi meteorologiai állomás regisztráló műszerei. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 23. 1899. 4. füz. pp. 144-152. "... Dr. Konkoly Thege Miklós úr, az országos meteorologiai és földmágnességi m. kir. intézet nagyérdemű igazgatója, az ősz elején négy ily regisztráló műszerrel látta el a temesvár-gyárvárosi meteorologiai megfigyelő állomást, melyek szerkezetének, működésének és kezelésének főbb vonásait, a következőkbe foglalom. A Ricliard-féle barografot, mely a légnyomás regisztráló (önjelző) műszere, az 1-ső ábra mutatja. [...] A Richard-féle thermografnak rajzát, mely a léghőmérséklet regisztráló műszere, a 2-ik ábra mutatja.[...] A 3-ik rajz egészen új találmányú és igen elmés szerkezetű műszert, az eső, illetve a csapadék önjelző műszerét, a Hellmann Fuess-féle ombrografot mutatja.[...]
A 4-ik ábra a Campbell-Stokes-féle napsütés autografot mutatja, mely Berlin mellett Steglitzben, a világhírű R. Fuess műhelyében készült. Ez áll egy üveggolyóból, mely gyűjtőlencse gyanánt működik. A golyó mögött van egy félköralakú állvány, melybe csatornák vannak vésve, a papírszalagok felvételére, és mely csavar segélyével, a felállítási hely földrajzi szélességének megfelelőleg úgy állítható, hogy annak síkja, a világegyenlítő síkjával párhuzamos legyen. A műszert tökéletesen vízszintes alapra úgy kell felállítani, hogy annak hossztengelye a helyi délkörrel egybe essék. Működése abból áll, hogy ha a nap süt, az üveggolyó a ráeső sugarakat az ellenkező oldalon egy csomóba, az u. n. gyújtópontba gyűjti, mely a félköralaku állvány csatornájába helyezett papírszalagra esik és azt keresztülégeti. ..." [HAI.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bolygó a Mars és a Föld között. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jan. 353. füz. p. 37. Baade és Witt bolygómegfigyelései 1880 körül. Apró közlemények. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: A legnagyobb messzelátók. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jan. 353. füz. p. 37. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Jupiter vörös foltjának mozgása. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jan. 353. füz. pp. 37-38. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Pontos óra kompenzáczió nélkül. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jan. 353. füz. p. 38. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának 1898. deczember 12-iki ülésen. Dr. Kövesligethy Radó levelező tag "Az égi testek spektrumáról" szóló dolgozatában... = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jan. 353. füz. pp. 40-41. Kivonat. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jan. 353. füz. pp. 44-45. 1899. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. febr. 354. füz. pp. 80-81. 1899. febr. 15.-márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  CSOPEY László: A mult évi északi fényről. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. febr. 354. füz. pp. 108-109. Szabó Péter beszámolójának (Levélszekrény. Tudósítások. (18.) 1898. p. 554.) kiegészítése. Levélszekrény. Tudósítások. (3.) [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: Matemathikai és Physikai Társulat. Az 1899. februárius 9-iki ülésen Kövesligethy Radó "A gázállományú világtestek fizikájáról" szólva, ... = Természettudományi Közlöny 31. 1899. márc. 355. füz. p. 153. Kivonat. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. márc. 355. füz. pp. 154-155. 1899. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: A földrengésről. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. 356. füz. pp. 193-201. Gerland, G cikke alapján közölt írás. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. ápr. 356. füz. pp. 212-213. 1899. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  LAKITS Ferenc: Kövesligethy "A csillagászati és mathematikai földrajz kézikönyve". Könyvismertetés. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 303. A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának 1899. februárius 13-i ülésén. Kövesligethy Radó bemutatta "A csillagászati és mathematikai földrajz" című művét. Természettudományi mozgalmak a hazában. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. pp. 308-309. 1899. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (40.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 316. E. kérdése, mikor volt utoljára szabadszemmel látható üstökös? [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (41.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 316. S. a Jupiterről kérdez. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (42.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 316. P. E. jelentése szerint 1899. jan. 14-én délelőtt, Győrött egy csillag volt látható. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (43.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 316. V. L. a bolygók megfigyelésére alkalmas objektívekről kérdez. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (40.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 318. K. R. [Kövesligethy Radó] válasza a szabadszemes üstökösökről. 1882. szept., 1894. ápr. 1. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (41.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 318. K. R. [Kövesligethy Radó] ismerteti a Jupitert. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (42.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 318. K. R. [Kövesligethy Radó] válasza, a Vénusz volt látható Győrben nappal. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (43.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 357. füz. p. 318. K. R. [Kövesligethy Radó] válasza a bolygófigyelésre alkalmas okulárokról. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. jún. 358. füz. pp. 366-367. 1899. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  MELCZER Gusztáv: Újfajta meteorit. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. júl. 359. füz. p. 415. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. júl. 359. füz. pp. 418-419. 1899. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (70.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. júl. 359. füz. p. 426. B. I. kérdése az 1898. dec. 27-i holdfogyatkozásról. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (70.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. júl. 359. füz. p. 429. K. R. [Kövesligethy Radó] ismerteti az 1898. dec. 27-i holdfogyatkozás menetét. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. aug. 360. füz. pp. 480-481. 1899. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. szept. 361. füz. pp. 532-533. 1899. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (101.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. szept. 361. füz. p. 539. Sz. Gy. kérdése a Hold vonzóerejéről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (102.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. szept. 361. füz. p. 539. G. Zs. kérdése a Holdról. [SRG.]

  A m. orvosok és természetvizsgálók XXX. vándorgyülésöket f. évi augusztus 27-ikétől 31-ikéig Szabadkán tartották. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. okt. 362. füz. pp. 589. Lakits Ferenc előadást tartott "A kalendáriom reformja"-ról és annak csillagászati vonatkozásairól. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. okt. 362. füz. pp. 592-593. 1899. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A tengerjárás jelensége folyománya ugyan a Nap és Hold vonzásának,... = Természettudományi Közlöny 31. 1899. okt. 362. füz. p. 598. Levélszekrény. Feleletek. (101.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Levélszekrény. Feleletek. (102.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. okt. 362. füz. p. 598. A Holdról. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának. Az 1899. október 23-iki ülésen Kövesligethy Radó "Az állócsillagok tengelyforgásáról" tartott előadást. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. nov. 363. füz. p. 637. Kivonat. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. nov. 363. füz. pp. 638-639. 1899. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (128.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. nov. 363. füz. p. 647. S. P. Falb jóslatának valószínűségéről kérdez. Falb 1899. nov. 4., 9., 13-ikára jósolja a világvégét., mert egy üstökös nekiütközik a Földnek. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (128.) = Természettudományi Közlöny 31. 1899. nov. 363. füz. p. 654. DR. L. F. [Lakits Ferenc] véleménye Falb nézetéről. [SRG.]

  Új Üstökös Tsillag. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. dec. 364. füz. p. 719. Üstökös 1808. szept. 16-án. Eredeti közlés: Hazai’ s Külföldi Tudositások. 1808. Második Félesztendő pp. 39-40. Régi magyar megfigyelések. 442. [SRG.]

Az 1821-iki üstökös csillag látása Budán. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. dec. 364. füz. p. 719. Üstökös 1821. febr. 18-tól. Eredeti Közlés: H. M. [Hasznos Mulatságok] 1821. Első Félesztendő pp. 126-127. Régi magyar megfigyelések. 443. [SRG.]

Új Üstökös 1824-ben. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. dec. 364. füz. pp. 719-720. Üstökös 1824. jan. 5-25 között, észlelték Pesten, Aradon és Egerben. Eredeti közlés: H. M. [Hasznos Mulatságok] 1824. Első Félesztendő pp. 16., 39-40., 65-66. Régi magyar megfigyelések. 444. [SRG.]

Természeti tünemény Budán. = Természettudományi Közlöny 1899. dec. p. 720. Üstökös 1825. szept. 18-án éjjel, Albert Ferenc távcsöves észlelés közben látta meg. Régi magyar megfigyelések. 445. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. dec. 364. füz. pp. 722-723. 1899. dec. 15. - 1900. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Újabb vizsgálatok a földmágnességről. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. máj. 2.(50.) pótfüz. pp. 85-94. Közli: Csopey László A. W. Rücher előadásának szövegét. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

  SZILY Kálmán, ifj.: A világegyetem energia-készlete. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. nov. 4.(52.) pótfüz. pp. 165-173. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Az "Uránia" Magy. Tudományos Szinház létesítéséhez részvények jegyzésével hozzájárultak. = Urania MagyarTudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. p. 8. Kövesligethy Radó. [SRG.]

Uránia Magyar Tudományos Szinház-Egylet R.-T. alapítói. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. p. 11. Az igazgatóság egyik tagja Kövesligethy Radó. [SRG.]

Uránia Magyar Tudományos Szinház-Egylet R.-T. A Szinház tisztikara. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. p. 12. [SRG.]

A tervbe vett előadások sorozata. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. p. 13. Kövesligethy Radó előadásainak felsorolása. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Mire tanithat a zsebóra. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. p. 17. [SRG.]

Az Uránia Tudományos Egyesület tisztikara. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. pp. 43-44. Alelnök Konkoly Thege Miklós, felügyelő bizottsági tagok: Konkoly Thege Miklós és Kövesligethy Radó. Pénztárnok: Kövesligethy Radó. [SRG.]

Uránia Tudományos Egyesület. Csillagászati Szakosztály. Megalakult 1899. május 18. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 1. 1899. nov-dec. 1. sz. p. 45. Elnök: Konkoly Thege Miklós. Előadó: Kövesligethy Radó. Tagjai: Darvai Móricz, Fényi Gyula, Gothard Jenő, Harkányi Béla, Wonaszek Antal. Az ujság egyik szerkesztője volt. [SRG.]

KRONICH Lénárd: A földrengésről. = Vasárnapi Ujság 46. 1899. jul. 9. 28. sz. pp. 467-468. "Falbban a következő kérdést keltette föl: vajjon a véletlennek, vagy valamely még ismeretlen természeti törvénynek kell-e tulajdonítani a Napnak és Holdnak a Földhöz való közelgése idején beállott földrengéseket?" [HAI.]

KRONICH Lénárd: A földrengésről. (Vége.). = Vasárnapi Ujság 46. 1899. jul. 16. 29. sz. pp. 482-483. "...Hogy a Hold vonzása képes volna mindenkor földrengést előidézni, azt Falb nem állítja, csupán akkor, a midőn a lávatömeg a földalatti törmelékbe jut s ott a magasba nyomatik..." [HAI.]

H. P. [HOITSY Pál]: A novemberi csillaghullás. = Vasárnapi Ujság 46. 1899. nov. 19. 47. sz. pp. 786-787. "...Nem teljesedett pedig be a Falb jóslata különféle okokból. Először azért, mert a Biela-féle üstökös (felfedezője, Biela osztrák műszaki százados után nevezve így), melynek el kellett volna a Földet pusztítani: egyszerűen nem létezik. Ő maga pusztult el. Egy ideig minden hat és fél évben visszakerült, de azután ketté vált, utóbb pedig végleg elveszett. ...Különös, hogy majdnem ugyanabban a pályában, melyben a Leonidák raja,- egy üstökös is mozog. (De nem a Biela-féle.) Ez 33 és egy ötöd év alatt futja meg a pályáját." [HAI.]

          1900.

FÉNYI Gyula: A napon észlelt jelenségek természetének magyarázata. Írta Fényi Gyula S. J. Budapest, 1900. Szent-István-Társulat Tud. és Irod. Osztálya. 24 p. /A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléséből. 36./ Felolvastatott a tudományos és irodalmi osztály 1900. február 20-dikán tartott ülésében. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerű csillagászat. Az égbolt egyetemes leirása. Harmadik átjavitott, a legujabb eredeti után átdolgozott és kibövitett kiadás 344 ábrával, 4 szinnyomattal és 4 csillagászati térképpel. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1900. Pallas nyomda. 1. köt. 336 p.; 2. köt. 372 p. Zöld alapszínű, aranyozott díszkötés, a két kötet külön. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerű csillagászat. Az égbolt egyetemes leírása. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1900. Pallas. 100 p. Egy kötet, piros színváltozatú kereskedelmi mutatványszám. A könyvben összeollózott fejezetek találhatók a teljes műből, a díszes gerinc a hátlapra került. [TZS.]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. Budapest, [1900.] Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 2. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. Márványerezetű borítójú sötétkék kötésben. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 3. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 4. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 5. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Írta Flammarion Kamill. Fordította Feleki József a foktői ev. ref. egyház lelkésze. Budapest, 1900. Kostyál Jenő könyvkereskedése. 253 p. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MDCCCC-ra [1900-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1900. Franklin-Társulat nyomdája. 264 p. Csillagászat: pp. 3-72. [KÖVESLIGETHY Radó]: Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Ünnepszámítás 1900-ra. Időszámítás 1900-ra. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása.
A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1900-ban. Szerzősége a M. Tud. Akadémiai Almanach 1900. évfolyamában megjelent irodalomjegyzéken alapul.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. p. 114., Kövesligethy Radó.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. Gothard Jenő., Kövesligethy Radó. p. 136.; Beltagok életkor szerint. Gothard Jenő. p. 136., Kövesligethy Radó. p. 147.; Az akadémia tagjainak munkálatai. pp. 182-192.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. 254. [KSZ.]

  MAHLER Ede: II. Ramses, az exodus fáraója. Budapest, 1900. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 26 p. Különlenyomat az Értekezések a történeti tudományok köréből. 18. köt. 9. számából. Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1899. okt. 16-án tartott ülésén. Az Exodus és az akkor uralkodó II. Ramses korának meghatározása a kronológia módszertanával. Egy egyiptomi emlékfelirat említi egy bizonyos Sirius heliákus kelést amelyet a csillagászati számítás Kr. e. 1335-re tesz, kiváló egyezéssel a Bibliában szereplő egyiptomi sötétség, mint napfogyatkozás Kr. e. 1335-ös idejével. II. Ramses Kr. e. 1347-ben kezdte uralkodását, amelyet szintén egy Sothiskorszak alapján állapított meg a kronológia. Mindezt még számos (Siriussal, újholddal, holdtöltével kapcsolatos) csillagászati jelenség feljegyzése bizonyítja. [REZ.]

MAKAY István: Fizika és fizikai földrajz. A gymnasimok III. osztálya számára. 2. jav. kiad. Budapest, 1900. Franklin-Társulat, Magy. Irod. Intézet és Könyvnyomda. 94 p. Csillagászat: Az első rész nyolcadik fejezetének utolsó része: Északi fény (p. 60.). Valamint a teljes második rész: 9. fejezet. A föld alakja (pp. 61-63.), Tájékozás a föld felszinén (pp. 63-64.), Földirati mértékek (p. 64.), Földgömb (pp. 64-67.).; 10. fejezet. Alapfogalmak. Tájékozás a föld felületén (pp. 67-68.), Az égboltozat látszólagos mozgása (pp. 68-72.), A Nap látszólagos mozgása (pp. 72-73.), A föld mozgásai (pp. 73-78.), Földövek, évszakok (pp. 78-80), A naptár (p. 80.).; 11. fejezet. A Hold (pp. 80-86.), A Nap és a bolygók. (pp. 86-90.), Üstökösök. Hullócsillagok (pp. 90-92.). [HAI.]

Mikor végződik a XIX. Század? Írta: Galilei. Eger, 1900. Szolcsányi Gyula bizománya. Nyomatott az Egri Nyomda-részvénytársaságnál. 10 p. "Azon kérdésre nézve, hogy mikor, mely évvel végződik a XIX. Század? - kétféle nézettel találkozunk: némelyek az 1899. évet, mások az 1900-ikat tartják ezen század utolsó évének. Én részemről az előbbi nézetet tartom számtanilag helyesnek, s ennek igazolására írom ez igénytelen sorokat, ajánlván ezeket az érdeklődő t. olvasók szíves figyelmébe." - vezeti be 8 oldalas (pp. 3-10.) tanulmányát az álnéven publikáló szerző. [KSZ.]

RÁTH Arnold: A mathematikai és physikai földrajz elemei a gymnasiumok III. osztálya számára. A szövegbe nyomott 101 ábrával és egy színes térképpel. Budapest, 1900. Franklin-Társulat. 123 p. A tankönyv engedélyezési száma: 3413/1900. [KSZ.]

Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. Károlyi György kő- és könyvnyomdája (Budapest). 199 p. A kötet előszavának keltezése: Budapest - Ó-Gyalla, 1900. szeptember 30-án. A könyvben 25 különböző tanulmány sorakozik, különböző szerzőtől. A tanulmányok nagyrészt tisztán meteorológiai jellegűek, némelyikben van csak kisebb-nagyobb csillagászati vonatkozás. A teljes áttekintés érdekében valamennyi tanulmány bibliográfiai leírását közöljük alább. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kalendáriom-reform. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1899. augusztus 27-31-ig Szabadkán tartott XXX. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai . Szerk.: Prochnov József, Nuricsán József. Budapest, 1900. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 616-622. [SRG.]

Abbe Cleveland, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 2. Szül. New-Yorkban 1838. dec. 3. Csillagászati tanulmányait 1859-60-ban Brunnow alatt végezte Michiganben. Azután 1864-ig Gould mellett Cambridgeban, s 1966-ig Struve mellett Pulkován volt. 1868-1974 között igazgatója volt Cincinattiban a csillagvizsgálónak. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Abbe Ernő, német fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 23. Szül. Eirsenachban 1840. jan. 23-án. 1857 óta Jenában és Göttingában tanult, az utóbbi helyen a csillagvizsgáló intézetben mint segéd működött. 1878-ban Jenában a csillagvizsgáló igazgatója lett. A Zeiss-féle optikai műhely vezetését Zeiss Károly halála után átvette. [SRG.]

KÜRSCH. [KÜRSCHÁK József]: Albedo. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 27. A bolygók Albedójára vagy fényvisszaverő képességeire vonatkozólag Müller tanár a potsdami csillagvizsgáló intézetben újabb méréseket végzett. Müller és Zöllner-féle értékek összehasonlítása, táblázatban. [SRG.]

Alhibád (arab). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 32. Szögmérő eszközökön (pl. csillagászati műszereken) a forgó részre erősített, azzal együtt mozgó kar vagy mutató. Végén egyszerű jel (index) vagy nonius van, melynek állását a nyugvó szögbeosztáson leolvassuk. Néha e mutatót a szögbeosztás körével koncentrikus korong (alhidádkör) pótolja. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Álló csillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 38-39. A fotográfiának a csillagos égre való alkalmazása tette, hogy úgy az ismeretes változó csillagok száma folytonosan növekszik, mint távolságaiknak ismerete is gyarapszik.Most már több mint 80 álló csillag parallaxisa van megmérve. Az eddigi eredmények táblázatos összeállítása a 39. oldalon olvasható. A táblázat szerint a legközelebbi csillagok: az alfa Centauri 4 fényévre, a Sirius, az éta Herculis, és a 61 Cygni 8 fényévre, a Struve 2398 9 fényévre van. [SRG.]

Antinóos (Antinóus). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 64. Csillagkép a Sastól (melyen Antinóos ül) délre. Nevét Hadrián kedvencéről kapta. Rendesen a Sashoz számítják. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Apró bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 74. Felkeresésére ma már általánosan a fotográfiát alkalmazzák. Mag ugyanis az álló csillagok az óramű által hajtott távcsőre alkalmazott fotográfiai lemezen pontalakú nyomot hagynak, az apró bolygók saját mozgásuk folytán vonalat húznak, amelyről könnyen felismerhetők. Jelenleg mintegy 440 ismeretes. Wolf egyik újólag Heidelbergában felfedezett apró bolygót az Astronomische Gesellschaftnak 1898. szept. végén Budapesten tartott nagy gyűlése emlékére Hungariának keresztelte. [SRG.]

Arctophylax, lásd Bootes. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 81. [SRG.]

Arcturus, lásd Arkturusz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 81. [SRG.]

Areográfia, a Mars (Ares) bolygó leírása. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 82. [SRG.]

G. J. [GOTHARD Jenő]: Asztrofotográfia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 95. Az utolsó évtizedben a csillagászati megfigyeléseknél megbecsülhetetlen segédeszközzé fejlődött ki. [SRG.]

Auriga, csillagkép, lásd Szekeres. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 102. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Bakhuyzen, van de Sande, Hendricus Gerardus, németalföldi csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 119. Szül Hágában 1838. ápr. 2-án. 1872 óta a lejdai egyetem tanára és az ottani csillagvizsgáló igazgatója. [SRG.]

Boves Icarii, a Göncöl-szekere hét főcsillaga. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 226. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Börgen Károly Miklós Jensen, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 228. Szül. Schleswigben 1843. okt. 1. 1869-70 között mint csillagász és fizikus két német északsarki utazásban vett részt. és 1874 óta a wilhelmshaveni tengeri obszervatórium igazgatója.Csillagászati és földmágneses munkálatain kívül különösen a tengerjárás elméletével foglalkozó dolgozatai fontosak. [SRG.]

O. J. [OTTÓ József]: Branting Károly Hjalmar, svéd szociálista vezér. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 231. Szül. Stockholmban 1860. nov. 23. Ifjú korában csillagászattal foglalkozott, s 1882-ben a stockholmi csillagvizsgálónál segéd lett, azonban 1883-ban búcsút vett ettől a pályától. [SRG.]

Bredichin Fedor Alexandrovics, orosz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 234. Szül. Nikolajevben 1831. dec. 8. Moszkvában és külföldön tanult, hosszú éveken át igazgatója volt a moszkvai csillagvizsgáló intézetnek s egyszersmind tanár az ottani egyetemen. 1890 óta tagja a pétervári tudományos akadémiának s 1895-ig igazgatója a pulkovai Nikolai-főcsillagvizsgálónak. Vizsgálatai főleg az üstököscsóvák alakjának elméletére terjeszkednek ki s javarészükben a moszkvai csillagvizsgáló évkönyveiben láttak napvilágot. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Carl Fülöp Ferenc Henrik, német fizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 274. Szül. Neustadt a. d. Aischban 1837. jún. 19. - megh. Münchenben 1891. jan. 24. 1858-65 között Lamont mellett észlelt a müncheni csillagászati intézetben. [SRG.]

Chondrit, lásd Meteorit. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 292. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Copeland (ejtsd: koplend) Ralph, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 305. Szül. Woodplumptonban (Lancashire) 1837. szept. 3. Tanult Göttingában, 1867-69 között segéd volt az ottani csillagvizsgálón. 1870-ben Lord Rosse csillagászati intézetében Pearsonstownban (Írország) segéd. 1874-ben aszszisztens az oxfordi Trinity College csillagvizsgálón, 1876 óta csillagász a Lord Lindsay-féle dun-echti (skótországi) csillagvizsgáló intézetben. 1874-ben Mauritiuson, 1882-ben pedig Jamaikában észlelte a Venus-átvonulást. [SRG.]

Copernicus Miklós, lásd Coppernicus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 305. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Csillagászati évkönyvek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 329. Az a körülmény, hogy a Nap parallaxisa, a precesszió, továbbá aberráció és nutáció újabb kutatások alapján módosított értékei eltérnek a különböző Csillagészati évkönyvekben használt különféle régibb s elavult értékektől, már régebben megérlelte azt az elhatározást, az évkönyvek adatai átszámítassanak. [SRG.]

Csillagászati földrajz, lásd Földrajz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 329. [SRG.]

Csillagászati műszerek. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 329. Sextans.Újabban Fleuriais szerkesztett egy giroszkóp kollimátornak elnevezett kis készüléket, mely a sextansra alkalmazva úgy a természetes, mint az eddig használt mesterséges horizontot nélkülözhetővé teszik. [SRG.]

Döllen János, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 386. Szül. Mitauban 1820. ápr. 25. - megh. Dorpatban 1897. febr. 16. Dorpatban végezte tanulmányait, és ott volt a csillagvizsgálóban tanársegéd 1839-ben. 1844-től a pulkovai fő csillagvizsgáló intézetnek csillagásza. 1890-ben Dorpatba vonult vissza. [SRG.]

Dumbell nebula, az a szép spirális köd, melyet Messier 1773. a Vadászkutyák csillagképben felfedezett. Tulajdonképeni alakját csak Gothard fotográfiái után ismerjük. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 396. [Az itt említett spirális köd a Vadászkutyákban, valójában az M51 néven ismert.] [SRG.]

Edinburgh, Skócia fővárosa. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 404. Újabb épülete a Blackford Hillen épült csillagvizsgáló (Royal Observatory) kitűnő szakkönyvtárral. [SRG.]

LAKITS [LAKITS Ferenc]: Ellery Róbert Lajos János, angol csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 426. Szül Cranleighban, Surreyben 1827. júl 14. Orvostudományt tanult, de csillagászattal és meteorológiával is foglalkozott. 1851-ben felhagyott az orvosi gyakorlattal és Ausztráliába ment, hol 1853-ban megvetette a Williamstownban a későbbi melbourni csillagvizsgáló alapját. Ennek kezdet óta igazgatója 1896-ban bekövetkezett haláláig. Főként a holddal foglalkozott és kitűnő hold-fotográfiákat készített. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Encke-féle üstökös. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 435. Backlund csillagász számításai, miként már jóval előbb Oppolzeréi is határozottan kimutatják, hogy az égi test mozgása az ellenálló medium, Encke-féle hipotézisével nem egyeztethető össze. [SRG.]

Endiométer (gör.), a délkör meghatározására szolgáló eszköz. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 435. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Engelmann Rudolf, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 437. Szül. Lipcsében 1841. jún. 1. - megh. 1888. márc. 28. 1863-74 között a lipcsei csillagvizsgáló obszervátora, 1868-ban a teljes napfogyatkozás észlelésére szervezett német expedícióval Elő-Indiába ment. 1882-ben magáncsillagvizsgálót épített, melyen főleg a kettős csillagok észlelésével foglalkozott. [SRG.]

Faye ˙(ejtsd: fé) Hervé Ágoston István Albans, francia csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 485. Szül. Saint-Benoit-du-Saultban 1814. okt. 1. 1873 óta az École polytechnique-en a csillagászat tanára s 1876 óta a Bureau des longitudies elnöke. 1843. nov. 22-én felfedezte a róla elnevezett üstököst. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Fixlmillner Placidus, osztrák csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 517. Szül. Achleitenben (Stíria) 1721. máj. 28. - megh. Kremsmünsterben 1791. aug. 27. Atyja a kremsmünsteri apát, ezért tanulmányait a kolostori iskolában kezdte. 1737-ben belépett a bencés rendbe, 1745-ben pappá szentelték Salzburgban. 1748-ban Kremsmünsterben csillagászati obszervatórium építésébe kezdtek, amely 1758-ban készült el. 1762-től a csillagtorony felügyelője volt és a Mercur bolygót észlelte szorgalmasan. Ő volt az első, aki az újonnan felfedezett Uranus bolygó pályáját kiszámította. Az 1761-es és 1769-iki Venus-átvonulás adataiból számította a Nap parallaxisát és a napfoltok mozgásából határozta meg a Nap forgásidejét. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Gillis Jakab, amerikai csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 592. Szül. Georgetownban (Columbiában) 1811. szept. 6. - megh. Washingtonban 1865. febr. 9.Ő eszközölte ki a Naval Observatory felállítását Washingtonban. Chilében Gerling módszere szerint a Nap-parallaxist észlelte. Neki köszönhető még a s.-jagói csillagászati obszervatórium megalapítása. [SRG.]

Goldschmidt Hermann, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 599. Szül. majnai Frankfurtban 1802. jún. 17. - megh. Fontainebleauban 1866. szept. 10. 1847-től csillagászattal foglalkozott. Különösen a Mars és Jupiter közötti apró bolygókkal, melyek közül rövid idő alatt 14 újat fedezett fel. Azonkívül változó csillagokat, 1858-ban a nagy Donati-féle üstököst észlelte és 1860. júl. 10-én a teljes napfogyatkozást figyelte meg Wittoriában. [SRG.]

Gould Benjamin Apthorp, amerikai csillagász. Megh. New Yorkban 1896. nov. 27. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 605. [SRG.]

Görz-féle távcső, lásd Teleszkóp. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 608. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Hadley János, angol mekanikus, a londoni akadémia tagja és később elnöke. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 654. Szül. ismeretlen, megh. valószínűleg Londonban 1744. febr. 15. Életéről vajmi keveset tudunk, csak annyit, hogy Halley híres csillagásszal sokat érintkezett. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágoston]: Haerdtl Ede báró, osztrák csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 655. Szül. Penzingben (Bécs mellett) 1861. jún. 10. - megh. Bécsben 1897. márc. 20-án. 1892 óta a csillagászat magántanára az innsbrucki egyetemen. Egyik dolgozatában a Jupiter bolygó tömege számára az eddigelé legpontosabb értéket számította ki. [SRG.]

Harzer Pál Hermann, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 688. Szül. Grossenhainban (Szászország) 1857. aug. 1. Csillagászati tanulmányait a lipcsii, berlini és római egyetemeken végezte. 1880-ban a lipcsi csillagvizsgáló intézet tanársegéde lett. 1882-ben magántanár és obszervátor ugyanott. 1885-ben a pulkovai csillagvizsgáló segédcsillagásza, 1887-ben a gothai, 1897-ben a kieli csillagvizsgáló igazgatója. [SRG.]

Holden Edvard Singleton 1898-ban megvált Mont Hamilton csillagvizsgáló igazgatói állásától. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 737. [SRG.]

Hungaria-bolygó, lásd Apró bolygók. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 757. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Ikrek (Gemini). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 764. Az állatöv 3-ik jegye. 54 szabad szemmel látható csillag. Két első (másodrendű) főcsillaga a Castor és Pollux. Az előbbi az ég egyik legszebb, jó távcsővel nappal is szétválasztható kettőscsillaga.R-Geminorum hetedrendű változó csillaga az Ikreknek, ugyanazon spektrummal bír, mint az új csillagok. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Jupiter legbelső holdjának a Lick-obszervatóriumon tett megfigyelések szerint világos equatori sávolya és sötét piros poláris foltjai vannak, amelyekből következtetni lehet, hogy forgási tengelyének csekély hajlása van pályasíkjához képest. A többi három, fényesebb hold egyöntetűen fényes köralakú korong. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 815. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVII. kötet. (I. pótkötet) A - J. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 819-821. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kentauros (Centaurus). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 35. Csillagkép a déli égen. Közvetlen szomszédságában a híres déli keresztnek. Fő csillagja a Kentauri, az ég legfényesebb csillagja s egyszersmind napunk legközelebbi szomszédja a világűrben. A Kentauri 6-7. rendig 389 csillagot tartalmaz. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Kettős csillagok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 44. Az égen való eloszlásuk nagyjában a csillagok eloszlásával magával tart lépést: legnagyobb számban vannak a tejút közelében, leggyérebben ennek pólusai körül. [SRG.]

Khina. Van négy meteorológiai állomás, két csillagvizsgáló. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 47. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Koniglobium (Astroscopium). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 84. Üres, egyenlő oldalú kúp, melynek belső felülete a csillagos ég perspektivikus képe. Az ég pólusa a kúp csúcsába, az equator a kúp alapvonalába esik. Az egész ég ábrázolására természetesen alapjával összeillő kettős kúpot alkalmaznak melynek tengelye a világ tengelyének képe. Feltalálójuk Schickard Vilmos (1592-1635), utána különösen Zimmerman 1692-ben Hamburgban és Funk 1770-ben Lipcsében készítettek nevezetesebb Koniglobiumokat. Jelenleg teljesen használaton kívül vannak. [SRG.]

Konkoly-Thege Miklós. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 85. 1896-ban megkapta a miniszteri tanácsosi címet és még ugyanabban az évben országgyűlési képviselőnek választották a tatai kerületben. Magáncsillagvizsgálóját ajándékképpen felajánlotta az államnak, amely 1898-ban összes műszereivel a közoktatási minisztérium által átvétetvén, állami tulajdonba ment át és 1899-ben mint Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium az állami tudományos intézetek sorában foglal helyet és abban a minőségben külön kinevezett személyzettel megkezdte működését. Ugyancsak utólag csillagászati könyv- és képtárát is átengedte ajándékképpen a nevezett intézetnek. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Korrekció (lat). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 93. Javítás a csillagászatban oly rendesen igen kicsiny - mennyiség, melyet az észlelés vagy mérés eredményeihez hozzá kell vennünk, hogy így számításba vegyük a műszerek tökéletlen voltát, az égi testeknek az észlelés idejében történő helyváltozását. Ugyancsak korrekciónak nevezzük azon mennyiségeket is, melyekkel az égi testek pályáinak elemeit, az ezen elemek alapján számított helyeket kell módosítani, hogy azok pontosabb és fontosabb észleletekkel vagy más időközben felmerülő tüneményekkel összhangzásba jöjjenek. [SRG.]

G. J. [GOTHARD Jenő]: Ködfoltok. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 99. Eloszlása az égen nem egyenletes. Leginkább a tejúttól távol eső részen fordulnak elő, mind ritkábbak a tejút körül. Ellenkezőleg a csillagcsoportok majdnem mind a tejútban s annak környékén találhatók s minél sűrűbb a tejút, annál több csillagcsoportot észlelhetünk benne. [SRG.]

Kövesligethy Radót 1897. máj. 18-án kinevezték a budapesti tud.-egyetemen a kozmográfia nyilvános rendkívüli tanárává. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 106. [SRG.]

Kutyacsillag, lásd Sirius. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 125. [SRG.]

Küstner Frigyes, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 127. Szül. Görlitzben 1856. aug. 22. 1879-ben a berlini csillagvizsgáló asszisztense, 1883-ban a hamburgi, 1884-ben a berlini csillagvizsgáló obszervátora. 1891-ben a brünni csillagvizsgáló igazgatója és tanára lett. 1888-ban saját megfigyelései alapján fölfedezte a sarkmagasság változékonyságát. [SRG.]

Libra (csillagkép), lásd Mérleg. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 155. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Luther Róbert Károly Tivadar, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 174. Szül. Schweidnitzban 1822. ápr. 16. Boroszlóban és Berlinben tanult filozófiát, matematikát és aszronómiát. Kezdetben a berlini csillagvizsgálón volt alkalmazva, 1851-ben a düsseldorfi (bilki) obszervatórium igazgatója lett. Számos kis bolygót fedezett fel, melyeknek pályáit és efemeridáit is kiszámította. Fia Vilmos (szül 1860.) szintén csillagász, kezdetben volt a csillagvizsgálón, jelenleg atyja mellett adjunktus, atyjához hasonlóan leginkább a kis bolygókkal foglalkozik. [SRG.]

Maasym, ötödrangú álló csillag, a Herkules lambda-val jegyzett csillaga. Herschel szerint naprendszerünknek e csillag felé irányított mozgása van, mely másodpercenkint mintegy 50 km-nyi sebességgel történik. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 176. [SRG.]

RADOS Ignác: Matematika. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 230., 232-233. Claudius Ptolemaios az ó-kor legnagyobb csillagásza művében (lásd Almageszt) csillagászati használatra megteremti a trigonometriát. Isidorus sevillai püspöknek Origines c. művével, mely az aritmetikát, zenét, geometriát és csillagászatot (tehát a quadruviumot) magában foglalja. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Meteorpor. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 253. A Föld atmoszférájában elégett meteorok és hullócsillagoknak a Föld felszínére lehulló hamu- vagy törmelékrészei, továbbá - inkább kozmikus por néven - a bolygórendszer tereit újabb feltevések értelmében kitöltő végtelenül finoman elosztott törmelékanyag. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Mouchez (ejtsd musé) Ernő Amédée Barthélemy francia tengerész, csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 291-292. Szül. Madridban 1824-ben 1878-tól Leverrier halála után a párisi obszervatórium igazgatója lőn. francia szülőktől, megh. Párisban 1892-ben.A bresti tengerészeti sikolában tanult és 1840-45 között a földkörüli utazásban mint csillagász vett részt. Az 1874-iki Vénus-átvonulás megfigyelésére St. Paulban kiküldött francia expedíció tagja volt. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Naptár. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 321. Újabban mindinkább előtérbe lép a keresztény Naptár egyesítésének, esetleg javításának kérdése. [SRG.]

Naptérítő (napforduló, solstitium). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 321. Az ekliptika azon két, egymástól 180 fokra fekvő pontja, mely legtávolabb áll az equátortól. A Napforduló ideje jún. 21. és szept. 22-re [sic!] esik. Lásd még Ekliptika és Föld. [SRG.]

Oudemans (ejtsd: audemansz) János Ábrahám Keresztély, asztronómus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 398. Oudemans Corneille Antal János Ábrahám öccse, szül. Amsterdamban 1827. dec. 16. Lejdában tanult. 1875-ben az utrechti egyetemen az asztronómia tanára és a csillagvizsgáló igazgatója lett. [SRG.]

Peary (ejtsd: píri) Róbert, amerikai tengerésztiszt és sarkutazó. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 422. 1896-ban a Hope gőzhajóval Grönlandba ment főképen a végett, hogy elszállítsa a York-foki Meteor-szigeten levő nagy meteort, melyről Ross János már 1818-ban hírt adott és melyet Peary 1894-ben is fölfedezett. A meteort elszállítani nem tudta mert az emelőgépei eltörtek. 1897 nyarán Peary újra Grönlandba ment és a 70.000 kg-nyi meteor elszállítása sikerült. [SRG.]

Pickering Eduárd Károly, amerikai asztrofizikus. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 442. Szül Bostonban 1846. júl. 16. 1876-ban kinevezték a Harvard College csillagvizsgáló intézetének igazgatójává Cambridgeben. Első munkálatai az égi testek fotometriájára vonatkoztak. Több mint 25.000 állócsillagnak határozta meg a fényességét s ezenkívül a Jupiter, Mars, Neptun és Uranus kísérőit is fotometrikus méréseknek vetette alá. 1882-ben az asztrofotográfiával foglalkozott s az égi testek helyeit s több mint 10.000 csillag színképét határozta meg. [SRG.]

Respighi (ejtsd: reszpigi) Lőrinc, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 502. Szül. Cortemaggioreben (Piacenza tartomány) 1824. - megh. 1889. dec. 10. Tanulmányait Parmában és Bolognában végezte. Bolognában 1851-ben az optika és csillagászat tanára, 1855-ben a csillagvizsgáló intézet igazgatója. 1865-ben római egyetemi tanár, 1866-ban a kapitóliumi csillagvizsgáló intézet igazgatója. Munkái jórészt csillagászatra, a csillagok és a korona színképeire vonatkoznak. 1875-81 között tett megfigyelések alapján az északi félgömbön látható 2534 csillag katalógusát állította össze. [SRG.]

LAKITS. [LAKITS Ferenc]: Santini Giovanni, olasz csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 538. Szül. a Borgo di San Sepolcro melletti Capdeseben (Toscana) 1786. jan. 30. - megh. 1877. jún. 26. Pappá lett, de 1813-tól 1853-ig a padovai csillagvizsgáló igazgatója és az ottani egyetem tanára volt. Csillagpozíciókat, bolygó- és üstökös észleleteket közölt, valamint pályaszámításokat. A trigonometria kifejlődéséhez több egyszerűsítéssel járult, valamint többféle javítást eszközölt a csillagászati műszereken. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sarkmagasság. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 540-541. A világsark látszólagos magassága a megfigyelési hely horizontja felett és azonos a hely geográfiai szélességével, melynek meghatározására szolgál. [SRG.]

Schur Vilmos, német csillagász. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 555-556. Szül. Altonában 1848. ápr. 15. Kielben és Göttingban asztronómiát tanult. 1873-tól obszervátor a strassburgi csillagvizsgálón, 1886-tól igazgató s a csillagászat professzora Göttingában. 1874-ben a Vénusz-átvonulás megfigyelésére az Auckland-szigetekre ment. [SRG.]

KÖV. [KÖVESLIGETHY Radó]: Sextans (lat., annyi mint körhatod). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 566-567. Általában véve a kör hatodrésze, vagy 60 fokos sector. Szorosabban (tükör-Sextans) csillagászati műszert értünk alatta, mely két pont szögtávolságának lemérésére szolgál. [SRG.]

Spica, a Szűz csillagképének legfényesebb csillagja. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 590. Mivel az ekliptikában aránylag közel áll az őszi equinokciumhoz és a Nap mellett is figyelhető, a csillagok rektaszcenziójának abszolút meghatározásában fontos szerepet játszik. [SRG.]

Star (ang.) annyi mint csillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 592. [SRG.]

Stella (lat.) annyi mint csillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 598. [SRG.]

Szekeres (auriga gör. heniochos). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 627-628. Csillagkép a tejútban, K-re a Pegazustól, É-ra a bika és az ikrek között. Némelyek szerint e csillagkép az athéni Erichtonioszt jelenti, aki először fogott be lovakat, mások szerint Myrtiloszt, Önomaosz kocsisát. A Szekeres Heis szerint 144, szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. [SRG.]

GHYCZY M. [GHYCZY Miklós]: Teodolit (gör.). In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 692. Az asztronómiában és geodéziában gyakran előforduló feladat: térbeli ferdefekvésű szögek vízszintes projekciójának, valamint függőleges szögeknek mérése. [SRG.]

Tükör-kör. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 740. A szextánshoz hasonló szögmérő műszer s attól csak abban különbözik, hogy körszektor helyett teljes körrel van felszerelve, mely elrendezés mellett az alhidade külpontosságából származó hiba kiküszöbölhető. Így teljes kör alkalmazását szextans helyett Mayer Tóbiás már 1754-ben ajánlja az angol admiralitásnak. Ugyanekkor Bird angol optikus el is készít egyet, melyet Bradley híres angol csillagász vizsgált felül. [SRG.]

Tündérfő. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 740. Népies csillagnév, amely mellett Lugossy csillagnév-gyűjteményében (Vesd össze: Ipolyi: Magy. Myth. 582.) még a következő tündéri vonatkozású nevek fordulnak elő: Tündérasszony palotája, Tündérek fordulója, Tündérek tánca, Tündérek járása, Tündérek útja. Ide iktatható még a Göncöl szekerének csallóközi Tündérkirályné szekere neve is. [SRG.]

Uránia. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 750. Magyar tudományos szinház Budapesten. Első rangú s ennélfogva a társadalmi körök legmesszebb menő támogatására méltán igényt tartó kulturális intézmény, melyet 100,000 korona részvénytőkével Molnár Viktor, Várady Gábor, Kövesligethy Radó dr. és Somogyi Nándor alapítottak 1899-ben a tudományok népszerűsítésének céljaira. [SRG.]

KAT. [KATONA Lajos]: Üstökös csillag. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. p. 754. Egyéb rendkívüli égi tünemények (minők az északi fény, napudvar, kettős nap stb.) mellett az úgynevezett portentumok, vagyis nagy csapásokat jósló csodajelek egyike, amelyről főkép azt tartja a legtöbb nép hite, hogy háborút, vagy egyéb csapás jelent. Ily értelemben való említése kivált régi történetíróknál s honi és külföldi krónikásoknál gyakori. A háborúval kapcsolatba egyebek közt leginkább kardhoz hasonló alakja miatt juthatott. [SRG.]

Szakszerkesztők és munkatársak névsora. In: A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. XVIII. kötet. (II. pótkötet) K - Z. Budapest, 1900. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. pp. 838-840. A lexikon csillagászati szócikkeinek szerzői: Alexander Bernát, Gothard Jenő, Heller Ágoston, Konkolyi Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kürschák József, Lakits Ferenc, Mangold Lajos, Róna Béla. [SRG.]

SZINNYEI József: Kövesligethy Radó. In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. kötet. Kőberich-Loysch. Budapest, 1900. Hornyánszky Viktor Könyvkiadóhivatala. cc. 164-166. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ó-gyallai meteorológiai obszervatórium fejlődésének rövid vázlata. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 3-7. [KSZ.]

FRAUNHOFFER Lajos: Az első magyar meteorológiai obszervatórium rövid története. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 8-11. A budai csillagásztornyokban végzett meteorológiai észleléseiről. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: A felhőfotografálásról. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 12-21. [KSZ.]

SZALAY László: A lecsapó és a területi villámokról. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 22-37. [KSZ.]

NEUBAUER Aladár: A meteorológia és a magyar közönség. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 38-39. [KSZ.]

FARKAS Ede: Az ó-gyallai meteorológiai megfigyelések s az új obszervatórium rövid története. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 40-44. Az ógyallai csillagvizsgálóban korábban végzett meteorológiai tevékenységről. [KSZ.]

SZÁNTÓ Ignácz: Néhány megjegyzés a víz szerepéről. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 45- 47. [KSZ.]

RÉTHLY Antal: A mi nincs Ó-Gyallán! In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 48-56. Egy meteorográf, azaz univerzális műszer, egy szeizmográf, egy léghajó. [KSZ.]

MARKOVITS István: Az ó-gyallai meteorológiai és földmágnességi obszervatórium elektromos berendezései. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 57-61. [KSZ.]

KOVÁTS Károly: A meteorológiai intézet könyvtárának fejlődése 1870-től napjainkig. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 62-70. 1900-ban a könyvtárban 4587 kötet és 2183 füzet van. A könyvtár 3 tágas termet foglal el. A könyvtárba járó időszaki kiadványok felsorolása címek és országok szerint. Sok csillagászati folyóirat is. Az intézet dolgozóinak irodalmi munkásságai. [KSZ.]

RAUM Oszkár: Vázlatok egy múzeum történetéből. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 71-75. "1896. évi deczember havában vetetett meg, midőn dr. Konkoly Thege Miklós min. tanácsos, kir. igazgató három nyelven szerkesztett felhívást intézett a világ nevezetesebb állami és magán csillagdáihoz, meteorológiai intézeteihez, valamint a kontinensünkön lévő kiválóbb optikusokhoz és műszerészekhez, felkérve azokat, hogy ha bármily régi vagy új műszer, könyv, fotográfia, tellurium, óra avagy napóra birtokában volnának - hacsak őket azokhoz valami kegyeletes családi emlék nem köti - szíveskedjenek azt a m. kir. orsz. meteorológiai intézet kebelében szervezendő múzeum részére beküldeni."
Az optikai, csillagászati és meteorológiai küldeményeket az ógyallai intézet múzeumában helyezték el. [KSZ.]

RZIHA Károly: A szél. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 76-88. [KSZ.]

TOLNAY Lajos, ifj.: Az amerikai sárkánykísérletek. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 89-93. [KSZ.]

HUSZTHI RISKÓ Béla: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet prognózis osztályának napi teendői. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 94-96. [KSZ.]

ANDERKÓ Aurél: A természettudományok alapelvéről. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 97-104. [KSZ.]

HÉJAS Endre: Körültekintés az ó-gyallai meteorológiai obszervatóriumban. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 105-132. p. 112.: A lépcsőház első fordulójának falára helyezett emléktábla szövege:
I. FERENCZ JÓZSEF MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYÁNAK DICSŐSÉGES URALKODÁSA ALATT, DUKA ÉS SZENTGYÖRGYVÖLGYI SZÉLL KÁLMÁN MINISZTERELNÖKSÉGE, PUSZTASZENTGYÖRGYI ÉS TETÉTLENI DARÁNYI IGNÁCZ FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTERSÉGE IDEJÉBEN, AMIDŐN A M. KIR. ORSZ. METEOROLÓGIAI ÉS FÖLDMÁGNESSÉGI INTÉZETNEK IGAZGATÓJA DR. KONKOLY THEGE MIKLÓS MINISZTERI TANÁCSOS VOLT, Dr. Konkoly Thege Miklós és Marczell György INTÉZETI I-ső ASSZISZTENS TERVEI SZERINT ÉPÍTETTE POLLÁK IGNÁCZ RÉVKOMÁROMI ÉPÍTÉSZ. 1899 - 1900. [KSZ.]

KRONICH Lénárd: A végtelen kicsiny földrengésekről. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 133-136. [KSZ.]

CSERNI Géza: A hőmérséklet szélső értékeinek eloszlása a föld felületén. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 137-139 [KSZ.]

RAUM Oszkár: Viharágyuk a mezőgazdaság szolgálatában. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 140-144. [KSZ.]

KELLER Károly: A prognózis-szolgálatról. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 145-152. [KSZ.]

SZTANKOVITS Ödön: Az obszervatórium torony-helyiségeinek felszerelése. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 153-154. [KSZ.]

KARVÁRY Zsigmond: A zivatarmegfigyelésről. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 155-167. [KSZ.]

MARCZELL György: Földmágnességi obszervatóriumok. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 168-176. [KSZ.]

STEINER Lajos: Az ó-gyallai földmágnességi obszervatórium műszerei. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 177-188. [KSZ.]

RÓNA Zsigmond: Körültekintés a meteorológiában. In: Ünnepi emlék-könyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Összeáll.: Héjas Endre. Kiad.: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet. Budapest - Ó-Gyalla, 1900. pp. 189-199. [KSZ.]

VENDE Aladár: Vasvármegye községei. In: Vasvármegye. [22. köt.] Budapest, 1898. Országos Monografiai Társaság. pp. 42-43., 348., 460-462., 543. /Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország Monografiája./ [SRG.]

REISZIG Ede: Ifj.: Vasvármegye nemes családai. Gothard család. In: Vasvármegye. [22. köt.] Budapest, 1898. Országos Monografiai Társaság. p. 565. /Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország Monografiája./ [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1900. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 11. 1900. jan. 15. 1.(121.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Nyolczadik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése 1900. február 19-én. = Akadémiai Értesítő 11. 1900. márc. 15. 3.(123.) füz. p. 157. Kövesligethy Radó bemutatja "A csillagrend physikai értelmezése" című értekezését. [SRG.]

Szt. László és Imre királyok végnapjai és II. Endre életévei, fogsága és temetése. (Kivonat Mátyás Flórián június 11-én tartott felolvasásából.) = Akadémiai Értesítő 11. 1900. okt. 15. 10.(130.) füz. pp. 495-504. Kronológiai vonatkozásokkal. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczadik akadémiai ülés. A III. osztály hetedik ülése 1900. október 22-én. = Akadémiai Értesítő 11. 1900. nov. 15. 11.(131.) füz. p. 581. Kövesligethy Radó bemutatja "Az égi testek fejlődése és a föld kora" című értekezését. [SRG.]

TÓTH Ernő: I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek naplója az 1632-1694. évekről. (Első közlemény.) = Erdélyi Múzeum 17. 1900. 2. sz. pp. 82-93. 1662. jan. 22. "Ugyanazon éjjel volt csuda az égen a hold mellett." p. 85.; 1664. dec. 14. "Láttatott üstökös-csillag, mely sokáig is tartott." p. 89.; 1665. jan. 9. üstököst látott. pp. 89-90.; 1665. ápr. 9-én "Ismét új üstökös-csillag láttatott az égen és rettenetes nagy csuda, hogy öt holnapok alatt három látszott már." p. 90. [SRG.]

TÓTH Ernő: I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek naplója az 1632-1694. évekről. (Második közlemény.) = Erdélyi Múzeum 17. 1900. 3. sz. pp. 143-155. 1668. márc. 9-10-11-én. "Látszott az égen napnyugot felé üstökös-forma csillag." p. 145. [SRG.]

TÓTH Ernő: I. és II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmek naplója az 1632-1694. évekről. (Harmadik közlemény.) = Erdélyi Múzeum 17. 1900. 4. sz. pp. 213-221. "1677. Április. 27. Indultam Fogarasból ebédre Szombatfalvára, estvére Kerczre. Látszott az nap reggel üstökös-csillag." p. 215. [SRG.]

H. I. [HANUSZ István]: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1899-ben Szabadkán tartott XXX. Vándorgyűlése. = Földrajzi Közlemények 28. 1900. 5. füz. pp. 336-337. Benne: Lakits Ferenc: A kalendárium-reformról tartott előadásáról. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1899. évben. = Földtani Közlemények 30. 1900. jan-ápr. 1-4. füz. p. 74., 76. Kövesligethy Radó budapesti rendes tag, Gothard Jenő vidéki rendes tag. [SRG.]

FÉNYI Gyula: Az 1899. évi időjelzések sikeréről. = Az Időjárás 4. 1900. febr. 2. füz. pp. 42-46. [SRG.]

MURÁNYI [MRVA] Ede: A kalendárium történetéből. (Német krónikák után.) [1.] = Az Időjárás 4. 1900. febr. 2. füz. pp. 47-51. [IBQ.]

BENCSIK János: Különös meteor tünt föl Alsó-Beregszón. = Az Időjárás 4. 1900. febr. 2. füz. p. 59. Tűzgömb fénye és nyoma 1899. dec. 25-én. [SRG.]

H. E. [HÉJAS Endre]: Az optikai üveggyártásról. = Az Időjárás 4. 1900. márc. 3. füz. pp. 87-90. Konkoly-Thege Miklós 1900. márc. 5-i előadásának rövid kivonata. [IBQ.]

MAYER Károly: Márczius 12-én d. u. 3 óra 45 perczkor... = Az Időjárás 4. 1900. márc. 3. füz. p. 93. 1900. márc. 12-iki nappali tűzgömb hatásai. [SRG.]

SZALAY László: Különös szép meteor-hullásnak voltunk tanúi Budapesten. = Az Időjárás 4. 1900. ápr. 4. füz. p. 126. 1900. ápr. 16-án délután 6 óra 27 perckor. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Meteorológiai emlékek. = Az Időjárás 4. 1900. júl. 7. füz. pp. 211-217. G. Hellmann cikke alapján. Asztrológiai adatokkal. [IBQ.]

MURÁNYI [MRVA] Ede: A kalendárium történetéből. (Német krónikák után.) [2.] = Az Időjárás 4. 1900. szept. 9. füz. pp. 390-392. [IBQ.]

Az ó-gyallai m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi obszervatórium felavató ünnepsége. = Az Időjárás 4. 1900. okt. 10. füz. pp. 401-406. [IBQ.]

MURÁNYI [MRVA] Ede: A kalendárium történetéből. (Német krónikák után.) [3.] = Az Időjárás 4. 1900. dec. 12. füz. 481-484. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A légkör magassága. = Az Időjárás 4. 1900. dec. 12. füz. p. 490. Meteor magasságok. [IBQ.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 1. füz. pp. 41-60. "A hold már meghalt; a föld vén korát éli; a nagy bolygók élete még csak bölcsőben ring." [SRG.]

Szökőév-e az 1900-as esztendő. = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 1. füz. pp. 77-78. "Nem szökő-év. Egyike a legnagyobb időszámitási kivételeknek. Mert hisz szabály szerint minden negyedik évben a február hónapnak 29 napja van s az az év szökőév; miután az 1896-os esztendő szökőév volt, az 1900-asnak is annak kellene lennie." Vegyes közlemények. [SRG.]

Az arany bulla keletkezéséről és első soráról... = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 1. füz. pp. 78-80. "...nagyérdekü czikket közölt tudós barátunk Karácsonyi János dr. akadémikus és biharpüspöki plébános a "Tiszántúl" karácsonyi mellékletében." Vegyes közlemények. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 2. füz. pp. 112-134. "Leibnitz a földet valamikor tüzes, ragyogó napnak tartotta, mely idővel kihült. Mikor Tycho Brahe 1572. nov. 11. a Cassiopeja csillagképben uj ragyogó csillagot látott, kifutott laboratoriumából, a szabad ég alatt közvetlenül nézni a csodát; a csoda valóság volt s 1574-ig csökkenő fénynyel izzott, míg végre elaludt. Leibnitz ennek nyomán arra a gondolatra jutott, hogy a föld is hajdan izzó, tüzes csillag volt." pp. 127-128. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 3. füz. pp. 204-223. "Az astrophysika tehát az égen a fejlődő csillagokban földünknek ezen régi izzási stádiumára akar ismerni." [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 4. füz. pp. 260-297. [SRG.]

ZUBRICZKY Aladár: Májusi Mária-kultusz. = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 5. füz. pp. 361-372. Örömmel olvassuk a hires Nansenak remek leirását a sarkvidéki éjszakáról. "A sarkvidéki éjjelnél csodálatosabb szépség nincs. Valóságos álomország, mely a gondolható legfinomabb szinekből van összenőve... Most kiterjeszti az égboltra a sarkfény a maga ezüstfátyolát, mely egyszerre sárgává, majd zöld, majd ismét vörös szinüvé lesz,..." pp. 363-364. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 5. füz. pp. 372-386. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 6. füz. pp. 441-461. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 7. füz. pp. 503-523. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 8. füz. pp. 576-592. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 9. füz. pp. 681-700. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Modern geologia. (Folytatás.) = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 10. füz. pp. 766-784. "Különösen három asztronomiai törvénynyel hozzák összeköttetésbe a jégkorszakoknak állitólagos periodus-szerüségét; az első az éj-napegyen előnyomulása, a másik az ekliptika elhajlási szögének ingadozása, a harmadik a földpályának excentricitása." [SRG.]

A napon észlelt jelenségek természetének magyarázata. Irta Fényi Gyula S. J. Budapest, 1900. 8-rét, 24 lap. = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 12. füz. pp. 943-944. Irodalom és művészet. [SRG.]

A déli delej-sarkot megtalálták. = Magyar Szemle 12. 1900. ápr. 15. 15. sz. első belső borító. "Ezzel a névvel azt a pontot jelölik, a mely felé a delejtü déli sarka mutat." Vegyesek. [SRG.]

A világ legnagyobb távcsöve a párisi világkiállitáson látható. = Magyar Szemle 12. 1900. máj. 20. 20. sz. első belső borító. "Az uj, szenzációs látcső méretei: Lencseátmérő 1.25 méter, Gyútávol 60.00 méter. Hatvan méter hosszu távcsőnek központi tengelyen való fölszerelése, - a mint az a csillagdáknál divik, - 64 méter ámérőjü kupolát igényelt volna, a mely óránkinti 16 méter sebességgel forgott volna." Vegyesek. [SRG.]

VÁLYI Gyula: A századok elnevezésének kérdéséhez. = Mathematikai és Physikai Lapok 9. 1900. p. 24. Szerző szerint: mathematikailag nem okolható meg az a felfogás, a melyik szerint az 1900-dik év a XX. század kezdő éve volna. [KSZ.]

FINÁNCZY Ernő: A budai kir. egyetem fizikai múzeuma 1777-ben. = Mathematikai és Physikai Lapok 9. 1900. pp. 326-334. A nagyszombati egyetem Budára költözésekor az egyetem fizikai és mechanikai gyűjteményének értékesebb részét is átszállították. Az országos levéltár megőrizte e tárgyak 1777-ben felvett jegyzékét. Latin nyelven és magyar fordításban. Sok fizikai és csekély számú csillagászati eszközzel. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A csillagrend physikai értelmezése. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 18. 1900. 2. sz. pp. 113-120. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égi testek fejlődése és a föld kora. (I. közlemény.) = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 18. 1900. 5. sz. pp. 361-370. (Az M. T. Akadémia III. osztályának 1900. okt. 22.-én tartott üléséből.) [SRG.]

LUCZ Ignácz: Kr. sz. u. Tárca. = Szatmármegyei Közlöny 26. 1900. dec. 30. 53. sz. pp. 1-2. "Előttünk az uj év, előttünk az uj század. [...] Bizonyosnak csak annyi látszik, hogy az új év, az új század kezdete határkő kíván lenni az idők végtelen mezején, felállítva az ember által, de csak is az ember számára, mert kívüle azt senki és semmi a nagy természetben nem ismeri. És bizonyos e csak ez is? Bizonyos, hogy a határkő a kellő helyen áll? Annyira egy másik valódi vagy képzelt határidőtől, amennyire azt közönségesen hisszük és mondjuk. Olvasóink még élénken emlékezhetnek, hogy ezelőtt egy évvel mennyit emlegették az uj századot, mennyit vitatkoztak úgy a lapok mint az egyesek arról, hogy az voltaképen mikor is kezdődik. 1900. január 1-vel, vagy 1901. január 1-vel. A türelmetlenek minden áron 1900-al akarták kezdeni, minden áron be akartak lépni az uj századba. [...]
Eddigelé ugyanis a keleti keresztények a nyugatiaktól tizenkét nappal voltak elmaradva, de az 1900-ik év leteltével már tizenhárom nappal lesznek, mert nekik az 1900-ik év, 366 napos szökőév, igen míg nekünk nyugatiaknak meg rendes 365 napos esztendő. [...] A mi időszámításunk megalapítója Dionysius Exiguus volt a hatodik században, de számításait pontosaknak soha sem tartották. Az általános nézet az volt, hogy Krisztusnak legalább két évvel előbb kellett születnie, mint ahogy ő kiszámította, s a mint ma írjuk. 1603-ban egy addig nem észlelt új csillag jelent meg, s Kepler honnét honnét nem, arra a meggyőződésre jutott, hogy az ugyanaz az evangéliumban is említett nevezetes csillaggal, a mi a mágusokat, a kik szinte asztrologok voltak Bethlehembe vezette; sőt több, hogy az a többi csillagokkal ugyanazon konjunktúrában áll, a miben Krisztus születésekor is állott. Erre támaszkodva aztán nagy gonddal és nagy tudással számította ki ama fontos időpontot is.
Ezen számítások szerint azonban Krisztus a mi időszámításunk kezdeténél négy évvel előbb született. Érdekes, hogy még újabban is Kepler megbízhatatlan feltevését használják némelyek Krisztus születése idejének kiszámítására, habár nem jutnak is vele ugyanazon eredményre, így Ideler a kitűnő csillagász, világhírű időszámító, s a berlini akadémia tagja, 1836-ban megjelent nagy művében, egyebek között Kepler adatát is fölhasználva, Krisztus születésének idejét, időszámításunk kezdeténél hat évvel előbbre teszi. Íme ilyen a megbízhatósága a mi időszámításunknak, az uj év az uj század kezdetének. ..." [HAI.]

M. kir. meteorologiai és csillagászati múzeum. Kisebb közlemények. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 24. 1900. 4. füz. p. 195. "Dr. Konkoly-Thege Miklós, a m. kir. országos meteor. intézet igazgatója a vezetése alatt álló intézetnél egy meteor. és csillagászati muzeum létesítését tervezi, még pedig lehetőleg közadakozásból, úgy hogy a muzeum létrehozatalával intézetének budgetjét meg ne terhelje. Fáradozását már eddig is fényes siker koronázta, a mennyiben a muzeum a 400 leltári számot máris meghaladja és a 40000 korona értéket megközelíti. ..." [HAI.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jan. 365. füz. pp. 40-41. 1900. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (13.) = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jan. 365. füz. p. 50. T. S. kérdése, 1900. évvel végződik-e a 19. század és kezdődik a 20. század? [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (14.) = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jan. 365. füz. p. 50. N. G. kérdése, milyen távolságra kell menni, hogy a Föld egész perifériája látható legyen? [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (13.) = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jan. 365. füz. p. 54. Kövesligethy Radó válasza 1901-ben kezdődik a 20. század. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (14.) = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jan. 365. füz. p. 54. Kövesligethy Radó válasza a távolságról. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. febr. 366. füz. pp. 114-115. 1900. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. márc. 367. füz. pp. 194-195. 1900. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának 1899. februárius 19-iki ülésen. Kövesligethy Radó "A csillagrend fizikai értelmezéséről" értekezett. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. ápr. 368. füz. p. 246. Kivonat. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának 1899. februárius 15-iki ülésen. Kövesligethy Radó "A látás az ó-korban" czímmel előadta... = Természettudományi Közlöny 32. 1900. ápr. 368. füz. p. 247. Kivonat. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. ápr. 368. füz. pp. 248-249. 1900. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  Levélszekrény. Kérdések. (35.) = Természettudományi Közlöny 32. 1900. ápr. 368. füz. p. 258. P. K. kérdése a húsvét első napjairól 1891-től 1900-ig. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (35.) = Természettudományi Közlöny 32. 1900. ápr. 368. füz. p. 260. Lakits Ferenc sorolja fel a húsvét napjait. A húsvét első napja a XX. században. [SRG.]

  L. F. [LAKITS Ferenc]: Az 1900. év periodikus üstökösei. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. máj. 369. füz. pp. 301-302. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. máj. 369. füz. pp. 304-306. 1900. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  S. F. [SAJÓHELYI F.]: A gömbvillámok. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jún. 370. füz. pp. 357-358. Apró közlemények. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

S. F. [SAJÓHELYI F.]: Sötét villám. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jún. 370. füz. p. 358. Apró közlemények. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. jún. 370. füz. pp. 360-361. 1900. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. júl. 371. füz. pp. 420-421. 1900. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. aug. 372. füz. pp. 480-481. 1900. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A zsebóra mint planetárium. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. szept. 373. füz. pp. 499-505. "Az egész csillagos ég olyan, mint valami óriási óra; sőt megfordítva is merném mondani, hogy minden óra lényegében nem más, mint a csillagos ég alatt elforduló Földnek kisebbített mechanikai mása." [ZSE.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. szept. 373. füz. pp. 534-535. 1900. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  L. [LAKITS Ferenc]: A Földre hulló meteorok száma. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. okt. 374. füz. p. 587. Apró közlemények. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. okt. 374. füz. pp. 588-589. 1900. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  CS. L. [CSOPEY László]: Fényes meteor. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. okt. 374. füz. p. 592. Tűzgömb 1900. szept. 26-án Somogy-Csurgón, Mezőhegyesen, Budapesten, Szegeden. Levélszekrény. Tudósítások. (46.) [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. nov. 375. füz. pp. 644-646. 1900. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

  WONASZEK Antal: Az égbolt fotografálása. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. nov. 375. füz. pp. 650-651. Levélszekrény. Tudósítások. (49.) [SRG.]

  LENGYEL István: Az 1899-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. dec. 376. füz. p. 691., 697. Carpenter, James (1839. - 1899.); Zenker, Wilhelm (1829. máj. 2. - 1899. okt. 21.). [SRG.]

  Sz. [CSOPEY László]: Szén a Napban. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. dec. 376. füz. p. 698. [SRG.]

  K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. dec. 376. füz. pp. 700-701. 1900. dec. 15. - 1901. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

S. F. [SAJÓHEGYI F.]: Az ég és a tenger kék színe. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. febr. 1.(53). pótfüz. pp. 37-41. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

KARVÁZY Zsigmond: A felhők. = Uránia 1. 1900. máj. 1. 1. sz. pp. 4-10. Légköroptikai jelenségek. Melléknap, mellékhold, napudvar, holdudvar, Nap- és Hold-gyűrű. p. 5., 9.; Uránia. Népszerű tudományos folyóirat. Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület közlönye. Indult 1900 májusában, abban az évben 6 szám jelent meg. 1901-től havonta, minden hó elsején megjelent (július és augusztus kivételével) azaz évente 10 alkalommal. Budapesten adta ki Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari könyvnyomdája. [SRG.]

PEKÁR Dezső: A láthatatlan sugarakról. = Uránia 1. 1900. máj. 1. 1. sz. pp. 11-13. A Nap színképéről is. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességről. = Uránia 1. 1900. máj. 1. 1. sz. pp. 13-18. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: A májusi napfogyatkozás. = Uránia 1. 1900. máj. 1. 1. sz. pp. 21-22. Az 1900. máj. 28-iki részleges napfogyatkozásról előzetesen. Említik az 1999 évi teljes napfogyatkozást is. [SRG.]

A csillagos ég. = Uránia 1. 1900. máj. 1. 1. sz. p. 24. 1900. máj. 15. este 9 órai déli és északi égbolt képe. [SRG.]

ENTZ Géza: Kosmologiai távlat. - Egy és más a Föld történetéből. - = Uránia 1. 1900. jún. 1. 2. sz. pp. 3-4. Részlet Haeckel, E. "A világ rejtélyek" című kötetéből. [SRG.]

A május 28-iki napfogyatkozás megfigyelőinek ez idén kedvezett a szerencse. = Uránia 1. 1900. jún. 1. 2. sz. p. 22. [SRG.]

A csillagos ég. = Uránia 1. 1900. jún. 1. 2. sz. p. 23. 1900. jún. 15. este 9 órai déli és északi égbolt képe. [SRG.]

A csillagos ég. = Uránia 1. 1900. szept. 1. 3. sz. p. 30. 1900. szept. 15. este 9 órai déli és északi égbolt képe. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika november hóra. = Uránia 1. 1900. nov. 1. 5. sz. p. 21. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A csillagászat fejlődése a XIX. században. = Uránia 1. 1900. dec. 1. 6. sz. pp. 10-16. [ZSE.]

Napfogyatkozás és légköri világosság... = Uránia 1. 1900. dec. 1. 6. sz. p. 21. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika deczember hóra. = Uránia 1. 1900. dec. 1. 6. sz. pp. 21-22. S. L. [Steiner Lajos] kiegészítésével. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Más világok mint a miénk. = Urania Magyar Tudományos Szinház Közlönye 2. 1900. jan-febr. 1. sz. pp. 66-67. Csillagászati előadás. [SRG.]

H. P. [HOITSY Pál]: A természettudomány száz évvel ezelőtt. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. jan. 7. 1. sz. pp. 3-4. Csillagászati vonatkozásokkal. [HAI.]

H. P. [HOITSY Pál]: Csillagászat az utolsó század alatt. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. jan. 21. 3. sz. pp. 35-33. A Napra, a naprendszerre és a csillagokra vonatkozó ismeretek bővüléséről spektrál-analyzis alkalmazásának következtében. "...Maga a mi Napunk is mozog. ...egy olyan pályán, melynek csak irányát ismerjük körülbelől, de középpontja és tartama ismeretlen szemeink előtt." [HAI.]

H. P. [HOITSY Pál]: A fizika az utolsó század alatt. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. febr. 4. 7. sz. pp. 71-72. "...Frauenhoffer vizsgálgatván a Nap színképét, észrevette, hogy abban fekete vonalak fordúlnak elő,... Bunsen és Kirchhoff ennek alapján megszerkesztették a spektroskópot, s megalkották a spektrál-analyzist. Kimutatták, hogy e fekete vonalak a Napban izzó különböző anyagoktól származnak,... Másrészt pedig megtudhattuk azt is, hogy a távoli égitestek anyaga miből áll, mik azok az az anyagok, melyek izzó állapotban vannak az álló csillagokon, s azoknak anyagát képezik." [HAI.]

HOITSY Pál: Pillantások a természettudomány jövőjébe. 1. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. febr. 4. 10. sz. pp. 150-151. "A csillagászat jövője legnagyobb mértékben attól függ: mennyire bírjuk tökéletesíteni az optikai műszereket. ...Meg fogják látni a Mars városait, falvait, az ottani eszes lényeknek keze művét, valamikor talán ezeket a lényeket is. ...Észlelni fogják a többi naprendszerek bolygóit is, melyeknek nincs sajátos fényök és a melyek ma a mi számunkra láthatatlanok, de a melyekről tudjuk, hogy kell létezniök. ...De sohase fognak odáig jutni késő unokáink, hogy élve akár csak a legközelebbi bolygó felületére is eljuthassanak. A mechanika talán tehet akkora haladást, hogy egy nagyobb löveget elröppentsen innen akár a Mars felületéig,..." [HAI.]

HOFFMANN Ottó: A vulkánok világa. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. máj. 20. 20. sz. pp. 322-323. Barnard, Flammarion, és Green nézetei a Jupiter világáról. "Laplace és mások világképződési elméletei szerint ugyan a Jupiter előbb vált ki a naptömegből, előbb született, mint a Föld, de mivel sokszorosan nagyobb, még nem hűlt ki eléggé." [HAI.]

HÉJAS Endre: Az országos meteorológiai és földmágnességi intézet Ó-Gyallán. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. okt. 7. 40. sz. pp. 658-660. "Szép ünnepély színhelye volt a közel múlt napokban Ó-Gyalla, a kies komárommegyei község. Szeptember 30-án avatta fel itt dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a magyar kir. országos meteorológiai és földmágnességi intézet díszes obszervatóriumát meghívott előkelő közönség s az intézet tisztikara jelenlétében. ...A Konkoly-alapítványú s ma már állami csillagvizsgálón kivül a meteorológiai intézetnek külön csillagvizsgálója van, a mely első sorban tanulmányozási czélokra szolgál.
Van e kis csillagvizsgálóban egy négy hüvelykes távcső, egy napfotografáló távcső, még néhány műszer. ...A meteorológiai intézet igazgatósága a felavatási ünnep alkalmából képekkel illusztrált Ünnepi Emlékkönyvet adott ki, a melynek közleményeit kivétel nélkül az intézet tisztviselői irták s a mely jelen vázlat megírásánál is forrásúl szolgált." A cikkben részletes leírást találhatunk az intézet épületeiről és műszerparkjáról. [HAI.]

Régibb "Utazások a Holdban". = Vasárnapi Ujság 47. 1900. okt. 7. 40. sz. pp. 661-662. Keplert Lucianus regénye ihlette: "Állítólag ebből nyerte az ösztönt a híres csillagász, Kepler János is, hogy olyan utazást írjon le, a melyet a holdba tettek. Természetes, hogy ő már tudományos alapon tervezte ezt a munkát... Kepler műve "Álom vagyis a hold astronomiája" czím alatt 1634-ben a szerző halála után négy évvel jelent meg..." [HAI.]

Az ó-gyallai obszervatórium fölavatása. = Vasárnapi Ujság 47. 1900. okt. 7. 40. sz. p. 665. A "Közintézetek és Egyletek" című rovatban az ünnepségen menetéről, a résztvevő személyekről és az ott átadott kitüntetésekről és kinevezésekről olvashatunk. [HAI.]

Hold-szivárvány. = Vasvármegye 33. 1900. dec. 9. 98. sz. p. 6. 1900. dec. 6-án este 8 és fél 9 között. [SRG.]

          1901.

  BOZÓKY Endre: Kis physikai földrajz. Pozsony - Budapest, 1901. Stampfel Károly kiadása, Eder István könyvnyomdája. 60 p. 18 ábra. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 92./ Csillagászat: A Föld mozgásai (pp. 3-4.).; A Föld mozgásainak egyenetlenségei (p. 4.).; A naprendszer keletkezése (pp. 4-5.).; A Föld alakja (p. 5.).; A Föld méretei (pp. 5-6.).; A Föld sűrűsége és tömege (p. 6.).; A Föld belsejének melege. (p. 7.).; A geothermikus fokozat (pp. 7-8.).; Mit következtetünk ebből Földünk belső szerkezetére nézve? (p. 8.).; Csillagászati ellenvetések (pp. 8-9.).; Milyen halmazállapotuak az anyagok Földünk középpontja körül? (p, 9.).; Földük belsejének szerkezete (pp. 9-10.).; A mágneses tünemények fajai (p. 22.).; A földmágnesség elemei (pp. 22-23.).; Az elemek időleges változásai (pp. 23-24.).; Az elemek lokális változásai (p. 24).;
A földmágnesség elmélete.; A Föld elektromos állapota (p. 25.).; A sarki fény (pp. 25-26.).; Ár-apály (pp. 38-40.). [HAI.]

  BOZÓKY Endre: Kosmográfia. (A világegyetem rövid leirása.) Pozsony - Budapest, 1901. Stampfel-féle könyvkiadóhivatal (Révai Testvérek Irod. Intézet R.t.), Eder István könyvnyomdája. 69 p., 31 ábra. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 86./ [KSZ.]

LÉVAY Ede: Összetett mozgások. In: Physikai repetitorium. I. Mechanika. 45 ábrával. Pozsony - Budapest, 1901. Stampfel Károly kiadása, Eder István könyvnyomdája Pozsonyban. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár 78./ pp. 38-46. Fejezetcímek: Az elhajított testek mozgása (pp. 38-40.).; Középponti mozgás (pp. 40-42.).; A szabad tengely (pp. 42-43.).; A nehézségi gyorsulás változásai (p. 43.).; Keppler törvényei. (pp. 43-44.).; Általános tömegvonzás (pp. 44-45.).; A Kant-Laplace-féle hypothesis. (pp. 45-46.). [HAI.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MDCCCCI-re [1901-re]. Budapest, 1901. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 242 p. Csillagászat: pp. 3-73. Polgári és csillagászati Naptár 1901-re. Bevezetés. Ünnepszámítás 1901-re. Időszámítás 1901-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1901-ben. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.;
A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Kövesligethy Radó. p. 115., 126.; Gothard Jenő. p. 117., 126.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. pp. 141-142., Az Akadémia tagjai földirati rendben. Kövesligethy Radó. p. 230., Gothard Jenő. p. 232.; Kövesligethy. p. 142. math termtud. lev. tagja. p. 117., 126.; MTA tagjai földirati rendben. p. 230., Gothard Jenő. p. 232. [KSZ.]

DEÉSY Károly: Fizikai-földrajzi tanulmányok. 1. Apály és dagály. 2. A bolygókat a napfény forgatja. 3. A Nagyév. 4. A Bolygók forgási idejének képlete és kiszámítása. Deésy Károly főreáliskolai tanártól. Lőcse, 1901. Nyomtatott Reiss Józs. T. könyvnyomdájában. 33 p. + 1 harmonikaszerűen kihajtható tábla 8 ábrával. A szerző előszava 1901. okt. 27-én kelt Lőcsén. Fejezetcímek: 1. Apály és dagály. pp. 5-14. Ennek végén (pp. 10-11.) Fröhlich Izidor és Kövesligethy Radó rövid elutasító vélemény, majd a szerző terjedelmesebb viszontválasza (pp. 11-14. ).; 2. A bolygókat a napfény forgatja. pp. 14-19.; 3. A Nagyév. pp. 19-25.; 4. A Bolygók forgási idejének képlete és kiszámítása. pp. 25-33. [HOR.]

HANKÓ Vilmos: Régi magyar tudósok, tudós eszközök és találmányok. Budapest, 1901. 44 p. /Iparosok olvasótára. VII. évf. 4. sz. Szerk. Mártonfy Márton./ pp. 3-15.: 1. Régi magyar tudósok és tudós-eszközök.; pp. 16-44. 2. Régi magyar tudósok és találmányok. A szerző - Hankó Vilmos (1854-1923) vegyész, reálgimnáziumi igazgató, tudománytörténet kutató által többször megírt áttekintése a magyarországi tudomány múltjáról, benne főleg Hell Miksáról és az egri csillagásztoronyról. [IBQ.]

  HARKÁNYI Béla: A Nova (3. 1901) Persei photometriai megfigyelései az ó-gyallai observatoriumon. Budapest, 1901. Franklin-Társulat nyomdája. 24 p. /A M. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 1./ A Nova Persei fényét 1901. febr. 28. és ápr. 29. között 27 estén 166 alkalommal észlelték a 16 cm-es refraktorra szerelt Toepfer-féle ékfotométerrel. [A kézirat benyújtása után még 5 estén 5 észlelés készült máj. 2-10-ig.] A nóva fényessége 1,85 és 6,18 magnitúdó között halványult. Az észlelők: Harkányi Béla, Tasch Antal, Terkán Lajos. "E munka először a M. T. Akadémia kiadásában a Mathem. és Természettudományi Értesítő XIX. kötetének 3. füzetében jelent meg." [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Tanulmányok a triesti meteorológiai, csillagászati és szeizmológiai obszervatóriumban. (Úti jelentés 1900. december. 2-8.) Írta: Dr. Konkoly Thege Miklós miniszteri tanácsos, a m. k. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, a M. T. Akadémia tiszteleti tagja stb. Budapest, 1901. Nyomatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 38 p. Konkoly-Thege Ellátogatott Triestbe és Mazelle F. ottani igazgatónak előzékenysége által megnézte az obszervatóriumi műszereket. Főként a meteorológiaiakat és a földrengésjelzőket, de a csillagászatiak is szeme elé kerültek.;
p. 12.: "Térjünk át most a főtárgyunkra, hiszen a triesti utam czélja nem az volt, hogy ott csillagdát lássak, azt közelebb is lehet látni, tökéletesebbet is, készet is, nem akartam úgy elmenni mellette, hogy a Lajtán túli kultusz is tesz valamit a csillagászatért. Fő czélja ezen kis kirándulásnak a földrengésmérők, illetve önjelzők tanulmányozása volt. Ma napság annyi szeiszmométerrel és szeiszmográffal találkozunk, ahány tudós csak foglalkozik a szeiszmologiával. Szerencse, hogy Gothard Jenő és Konkoly Miklós nem foglalkozott ideáig a földrengések tanulmányozásával, mert egypár ilyen vad mechanikus már azokat legalább egy fél tucattal szaporította volna."; p. 22.: Egy földrengésjelző műszerrel kapcsolatban: Dr. Kövesligethy Radó Florenzben látott egy ilyen gépet, amely naponta a harangozást s mennydörgést s ki tudná mi mindent feljegyez. [KSZ.]

  MAHLER Ede: Adalékok az egyiptomi nyelvhez. Budapest, 1901. Magyar Tudományos Akadémia. 12 p. Különlenyomat az Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 17. köt. 9. számából. Olvastatott a M. T. Akadémia I. osztályának 1901. febr. 4-iki ülésén. A kronológus és csillagászattörténész naptári kifejezések magyarázatával is szolgál. Hieroglifák jelei és jelentései a nappal és éjszaka ellentétpárral kapcsolatban. Újjászületés, lenyugvás. Munka, tanulás, ébrenlét. Lefekvés, alvás, pihenés. [REZ.]

  TERKÁN Lajos: A refractio és az extinció elmélete. Budapest, 1901. Heisler nyomda. 28 p. /A M. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 2./ [KSZ.]

   TODD, David P.: Népszerű csillagászat. Ford.: Darvai Móricz. Budapest, 1901. K. M. Természettudományi Társulat, Hornyánszky nyomdája. 550 p., 323 rajzzal, 6 táblával. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 68./ /A X. (1899-1901. évi) cziklus hatodik kötete/ Az eredetivel összehasonlította Kövesligethy Radó. [KSZ.]

WONASZEK A. Antal: A Kis-Kartali Csillagvizsgáló-Intézet tevékenysége. I. A Jupiter felületi képződményeinek periodicitása. II. A Saturnus gyűrűrendszerén mutatkozó concav árnyék periodicitása. Budapest, 1901. Buschmann F. könyvnyomdája. 106 p., 12 t. /A Kis-Kartali Csillagvizsgáló-Intézet kiadványa./ A 12 táblán 24 ábra, melyből 18 Jupiter-rajz [1891. szept. 14. és 1900. jún. 24. közöttiek] és 6 Szaturnusz-rajz [1896. szept. 1. és 1898. aug. 23. közöttiek]. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1901-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1901-dik közönséges naptári évre. Első évfolyam [Debrecen, 1900.] Nyomatja és kiadja: Debreczen Szabad Királyi Város Könyvnyomdája. címlap belső oldalán [2 oldal] "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Szaturnusz bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos [Szombatnapon; purimnapon; a húsvéti ünnepek 1., 2., 7. és 8. napján; pünkösdünnepen; templompusztítás napján; újév 1-ső és 2-ik napján; engesztelés napján; sátoros ünnepen; gyülekezés és törvényöröm napján]."[SRG.]

K. A. [KOMLÓSSY Arthur]: Adatok a debreczeni naptárirodalom történetéhez. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1901-dik közönséges naptári évre. Első évfolyam [Debrecen, 1900.] Nyomatja és kiadja: Debreczen Szabad Királyi Város Könyvnyomdája. pp. 20-23. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Műszótár. In: Todd, David P.: Népszerű csillagászat. Ford.: Darvai Móricz. Budapest, 1901. K. M. Természettudományi Társulat, Hornyánszky nyomdája. pp. 519-536. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 68./ [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1901. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 12. 1901. jan. 15. 1.(133.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III. osztály első ülése 1901. január 21-én. = Akadémiai Értesítő 12. 1901. febr. 15. 2.(134.) füz. p. 77. Kövesligethy Radó bemutatja "Az égi testek fejlődése és a föld kora" (2. közlemény.) című értekezését. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszadik Akadémiai ülés. A III. osztály ötödik ülése. 1901. május 20-án. = Akadémiai Értesítő 12. köt. 1901. jún. 15. 6.(138.) füz. p. 349. Kövesligethy Radó előterjeszti B. Harkányi Béla dolgozatát "Nova Persei photometriai megfigyelései" címmel. [SRG.]

MAHLER Ede: Egyiptomi emlékek a Magyar Nemzeti Múzeumban. = Archeologiai Értesítő Új folyam 21. 1901. febr. 15. 1. sz. pp. 1-16. [SRG.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A Föld kora. = Földtani Közlöny 31. 1901. jan.-ápr. 1-4. füz. pp. 1-21 "A spektrálanalizis kétséget nem hagyó módon mutatja, hogy a saját fénynyel biró égi testek, az állócsillagok - közöttük természetesen a Nap is - izzó gáz burokkal körülvett tömegek, a melyeknek anyaga szilárd, vagy folyós, vagy nagy nyomás alatt álló gáz lehet, s a melynek hőmérséklete a burkolaténál tetemesen magasabb. Egyszersmind bizonyítja, hogy az égi testek anyaga ugyanazon elemekből áll, a melyeket a Földön is ismerünk s hogy a hőmérséklet kisebbedése mellett ugyancsak a Földön is ismert vegyületek keletkeznek. [...] A KIRCHHOFF-féle törvény az emisszió és abszorpczió egyenértékűségéről módot nyújt az állócsillagok felületi hőmérsékletének becslésére. [...]
Korábbi, Ó-Gyallán végzett és a levegő elnyelő befolyásától mentesített megfigyeléseim szerint a fehér, sárga és vörös csillagok intenzitásmaximuma illetve 0,45, 0,53 és 0,60 ezredmilliméter hullámhosszaságra esik. [...] a nevezett állócsillagokon azon felszíni réteg, a mely a kisugárzott fény és hő javarészét szolgáltatja, illetve 6100°, 5200° és 4500° C-nál magasabb hőmérsékletű. Napunk a fejlődési sorozat második fokán áll, sárga csillag, és felszíni hőmérséklete a Földre sugárzott hőből számítva tényleg 5500° C-nak adódik. [...] Ha ugyanis a Nap a KANT-LAPLACE-féle elmélet értelmében valamikor a Neptun pályáján túl terjedt, és e kezdetállapottól fogva sűrűsödött, a miközben közel geometriai haladvány szerint fogyó távolságokban bolygókat választott le testéről, akkor a Föld kora az által van megadva, hogy bolygónk keletkezése idejében a Nap egészen a mai földpályáig ért, azaz sugara a mai értékének 215-szöröse volt. [...]
A kontrakcziónak 16)-ban adott értékével [...] nyerünk a Föld kora számára 16.220,000 [tizenhatmillió-kétszázhúszezer] évet. A Nap korát azon kontrakczió határozza meg, melyet a Nap szenvedett, mióta a tér hőmérsékletéről mai hőfokára melegedett. E kor 37.500,000 [harminchétmillió-ötszázezer] év, de megjegyzendő, hogy ezen számadat az üres tér hőmérsékletének nem pontos ismerete miatt nem tarthat igényt nagy pontosságra. ..." Előadta a M. Földtani Társulat 1900. április 4-én tartott szakülésen. [HAI.]

KLEIN, Hermann J.: A meteorológia haladása az utolsó évtizedben. 1. Éghajlat ingadozása. = Az Időjárás 5. 1901. febr. 2. füz. pp. 46-56. Éghajlatingadozások és napfoltok. pp. 55-56. Ford. és kieg.: Kohányi Gyula. [IBQ.]

Melléklet. = Az Időjárás 5. 1901. márc. 3. füz. pp. 104-105. Konkoly Thege Miklós: Tanulmányok a triesti meteorológiai, csillagászati és szeizmológiai obszervatóriumban. Úti jelentés, 1900. decz. 2-8. Budapest, 1901. [IBQ.]

Sz. L. [SZALAY László]: A napfoltok és a földmágnesség. = Az Időjárás 5. 1901. szept. 9. füz. p. 298. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Egy 100 éves naptárról. = Az Időjárás 5. 1901. okt. 10. füz. pp. 328-332. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: A Semmering-vidékre tervezett asztrofizikai és meteorológiai obszervatórium kérdéséhez. = Az Időjárás 5. 1901. dec. 12. füz. pp. 390-396. K. Kostersitz cikke alapján. [IBQ.]

SZÉKELY Károly: A csillagászat köréből. = Katholikus Szemle 15. 1901. 1. sz. pp. 41-51. [ZSE.]

MELLES Emil: A naptárkérdés a XIX. Században. = Katholikus Szemle 15. 1901. 9. sz. pp. 784-793. [ZSE.]

Minő csillagneveket emleget a nép? = Magyar Nyelvőr 30. 1901. febr. 15. 2. füz. p. 98. [SRG.]

Válaszok a szerkesztőség kérdéseire. = Magyar Nyelvőr 30. 1901. ápr. 15. 4. füz. pp. 198-200. Válasz a Magyar Nyelvőr 1901. febr. 15. 2. füz. 98 oldalán feltett szerkesztőségi kérdésre "Minő csillagneveket emleget a nép?" [SRG.]

VIKÁR Béla: A szentiváni ének. II. = Magyar Nyelvőr 30. 1901. szept. 15. 9. füz. pp. 401-414. [SRG.]

VIKÁR Béla: A szentiváni ének. III. = Magyar Nyelvőr 30. 1901. okt. 15. 10. füz. pp. 449-459. [SRG.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Égi világok. = Magyar Sion 15.(39.) 1901. 2. füz. pp. 116-139. "...Az alapos fejtegetés czéljából ismertetnem kell elöljáróban a csillag-világok megteremtőinek érveit. ..." [SRG.]

FROSS Károly: A refractióról. = Mathematikai és Physikai Lapok 10. 1901. pp. 37-42. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égi testek fejlődése és a föld kora. (II. befejező közlemény.) = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 19. 1901. 2. sz. pp. 178-195. (Az M. T. Akadémia III. osztályának 1901. jan. 21.-én tartott üléséből.) [SRG.]

HARKÁNYI Béla: A Nova (3. 1901.) Persei photometriai megfigyelése az O-gyallai observatoriumon. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 19. 1901. 3. sz. p. 374-393. Gothard Jenő nóva megfigyeléseiről. p. 377. [SRG.]

CSEMEZ József: Népszerű csillagászat. Irta David P. Todd. Fordította dr. Darvai Móricz. Az eredetivel összehasonlította dr. Kövesligethy Radó. Budapest, 1901. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. = Nemzeti Nőnevelés 23. 1902. febr.-márc. 2-3. füz. pp. 107-110. A mű népszerű s alig tételez föl több mennyiségtani előismeretet, mint a mennyit polgári vagy felsőbb leányiskoláink nyújtanak; mindamellett teljesen komoly irányú, nem könnyed olvasmánynak való. Irányát legjobban jellemzi, a mit maga a szerző mond előszavában. "A csillagászat első sorban megfigyeléseken alapuló tudomány és nincs ok arra, hogy tanulmányozása ne történjék ugyanilyen módon. Ez az eljárás bizonyos szellemi éberséget is fejleszt, mely nem engedi, hogy bármi elkerülje figyelmet..." Könyvismertetés. [SRG.]

KISS Pál János: A betlehemi csillag. (Karácsonyi gondolatok.) = Néptanitók Lapja 34. 1901. dec. 26. 34. sz. pp. 11-13. Mutatvány a szerző Szelid és vadvirágok a tanügy mezejéről című könyvéből. [SRG.]

WERTNER Mór: A ratibori krónika magyar vonatkozású adatai. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 35. 1901. 9. füz. pp. 840-844. Üstökös 1472 januárjában. p. 842. [SRG.]

Az első magyar meteorologiai Observatorium rövid története. Kisebb közlemények. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 25. 1901. 1. füz. pp. 53-54. "Mult évi szeptember hó 30-án volt az ó-gyallai m. kir. országos meteorologiai és földmágnességi Observatorium ünnepélyes felavatása, melynek alkalmából a m. kir. orsz. meteor, és földmágnességi intézet egy gyönyörű ünnepi emlékkönyvet adott ki. Ebben az érdekes könyvben Fraunhoffer Lajos az első magyar meteor. Observatorium rövid történetét ismerteti. Szerinte az Observatorium egy külföldi hasonló czélokat szolgáló intézetnek és társaságnak köszöni létrejöttét. Ugyanis a múlt század vége felé 1778-ban Mannheirnban, a badeni herczeg elnöklete alatt tudós társaság alakult (societas meteorologia palantina), a mely feladatul tűzte ki magának, hogy Európa fővárosaiban meteor, állomásokat állíttat fel; [...]
E felszólításra a megfigyelések végzésére a csillagászat akkori rendes tanára, Weiss Ferencz vállalkozott. 1781. november 1-én indultak meg a rendes észlelések, [...] Az első észlelő 1785-ben bekövetkezett haláláig végezte a megfigyeléseket; utána Bruna Ferencz, a csillagdának akkori vezetője folytatta azokat. Hogy meddig, azt nem lehet pontosan meghatározni. 1792-ig az észlelési adatok teljesen meg vannak, de a megfigyelések valószínűleg tovább folytak. 1810-től kezdve 1823-ig ismét hiánytalanul vannak meg az adatok. Ez időben az észlelők Grebe r adjunktus és Kmeth segéd voltak. Közben Pasquich, a pesti egyetem tanára a helytartótanácshoz folyamodott, hogy a budai egyetemi csillagdát szereljék fel modern műszerekkel és építsenek egy külön épületet számára a Gellérthegyen.
A helytartótanács elfogadta a tervet és 1815-ben már kész is volt az uj csillagda. A meteor, műszerek azonban csak 1818-ban kerültek fel a várból a Gellérthegyre, a hol azután mindvégig megmaradtak. 1824-ben uj észlelési sorozat kezdődött, mely a légnyomásra, hőmérsékletre, felhőzetre, szélerőre és szélirányra kiterjedt. Ezen észlelési sorozat adatai, az első két évéi kivételével, hiány nélkül megmaradtak 1849-ig. A megfigyelők ez időben voltak: 1831-ig Tittel, 1835-ig Montedego Albert és azontúl dr. Mayer Lambert. 1849-ben a budai vár ostroma alatt összelövöldözték a csillagdát, a vár bevétele után pedig kifosztották azt. Ez alkalommal az ott levő műszerek és az eredeti megfigyelések egy része is elveszett." [HAI.]

SZIGETI Henrik: A substantia törvényéről. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 25. 1901. 3. füz. pp. 105-122. Csillagászti vonatkozásokkal: "... Az ember kutató elméje azonban nem érte be csak avval, hogy az anyag állandósága törvényének csak e sártekén szerezzen érvényt, a melyen mi élünk és a mely csak porszem a nagy világegyetemben, hanem a spectralanalysis segélyével átkutatta, a mennyire csak physikai eszközeink és anyagi szemünk megengedték, a világegyetemet is és ime Bunsen-nak s Kirchhoff-nak és tanítványaiknak a spectralanalysis segélyével sikerült kimutatniok, hogy a nap és a többi égi testek ugyanazon elemekből vannak megalkotva, melyekből a föld. A földre hullott meteor vasáról már régen tudták a tudósok, hogy semmiben sem különbözik a föld gyomrában található termés vastól.
Szóval minden kétséget kizárólag be lett bizonyítva, hogy a világegyetem anyaga egységes és hogy az az anyag megmaradásának törvénye az egész világegyetemre érvényes. [...] A világegyetemet alkotó egységes anyag két részből áll. Az egyik a világűrt kitöltő imponderabilis része t. i. világaether, és a másik az ebből megsűrűsödés által képződött mérhető (ponderabilis) alkatrésze, a tömeg, melyet szemeinkkel látunk és kezünkkel megfoghatunk. Mig a ponderabilis materia sajátságainak kutatása főleg a chemia feladata, addig a világűrt kitöltő imponderabilis anyag a világaether megismerése első sorban a physika tárgya. [...] A lángeszű Newton 1687-ben megjelent "Philosophae naturalis principia mathematica" czímű művében konstatálta, hogy az egész világegyetemet egy és ugyanazon vonzási törvény, a nehézkedés (gravitatio) törvénye uralja.
Ez okozza a földre eső tárgyak sebesedő mozgását, ez eredményezi a dagályt és apályt és ez szabályozza az égitestek forgását és pályafutását stb. Newton elmélete szerint ez az őserő a világ- egyetemet alkotó atomoknak állandó rezgése az üres térben. Ez a régebbi u. u. kinetikai vagy rezgési erő elmélet. [...] A substantia törvényének szükségszerű és logikus folyománya a monismus. Haeckel monismusa a legtisztultabb monotheismus, mert pantheismus. A monistikus világfelfogás abban áll, hogy minden a mi a világegyetemben történik, kezdve a legegyszerűbb erőnyilvánulásoktól egészen fel a legmagasabb emberi szellemi műveletekig egy és ugyanazon törvény szerint természetes okokból történik és hogy ezen jelenségek végokának magyarázata magában a világegyetemben keresendő és ez a substantia törvénye.
A monistikus világfelfogás szerint a világegyetem, melyet az anyag és annak elválaszthatlan attribútuma, az erő alkot, végtelen kiterjedésű időben, térben és mennyiségben, végtelen idők óta áll fenn és örök időkig fog megmaradni, tehát nincs kezdete és soha sem lesz vége, szóval nem lett megteremtve és nem pusztul el soha. Ezért foglalható össze a monismus ezen egy mondatba: Egy az Isten a világegyetemmel." [HAI.]

LAKITS Ferenc: A Nap parallaxisa és az Eros kisbolygó. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. jan. 377. füz. pp. 44-45. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. jan. 377. füz. pp. 46-47. 1901. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. febr. 378. füz. pp. 112-113. 1901. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (12.) = Természettudományi Közlöny 33. 1901. febr. 378. füz. p. 146. U. J. a Közlöny csillagászati táblázatának megértéséről. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A "Csillagos ég" rovata - magyarázata. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. febr. 378. füz. p. 150. Levélszekrény. Feleletek. (12.) Válasza a Közlöny csillagászati táblázatának megértéséhez. Levélszekrény. Feleletek. (12.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. márc. 379. füz. pp. 196-197. 1901. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. ápr. 380. füz. pp. 250-251. 1901. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

WONASZEK A. Antal: Holdunk fotografiai fölvétele. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. máj. 381. füz. pp. 301-303. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. máj. 381. füz. pp. 308-309. 1901. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

MAHLER Ede: Az ókori nap- és holdfogyatkozásokról. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. jún. 382. füz. pp. 371-383. A fogyatkozások váratlan látványának hatása az ókori népekre. Sok fogyatkozásról maradtak feljegyzések, melyeknek időpontját ma meghatározhatjuk. Erre vonatkozóan Oppolzer tanítványa F. K. Ginzel végzett nagy munkát: azonosítva a történeti források fogyatkozásait. 1899-es művében részletesen elemzi az Almagestben lévő 19 holdfogyatkozást, amelyet Ptolemaiosz gyűjtött össze és ismertetett. Közülük az első Kr. e. 721. márc. 19-i és az utolsó Kr. u. 136. dec. 6-i. A babilóniai és asszír fogyatkozások elemzése a leginkább fontos, az ottani kronológiához. A babilóniai csillagászok a 19 éves Saros-periódus felismerése után a napfogyatkozások 44 %-át, a holdfogyatkozások több mint 80 %-át képesek voltak előre jelezni. [KSZ.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. jún. 382. füz. pp. 414-415. 1901. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [KSZ.]

SZALAY László: Az égi háború és a villám. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. júl. 383. füz. pp. 423-442. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. júl. 383. füz. pp. 464-465. 1901. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

DEMETER István: Meteor Hódmezővásárhelyen. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. júl. 383. füz. p. 474. Fényes meteor 1901. jún. 18-án. Levélszekrény. Tudósítások. (32.) [SRG.]

SZALAY László: Az égi háború és a villám. (Vége.) = Természettudományi Közlöny 33. 1901. aug. 384. füz. pp. 486-493. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

CS. [CSOPEY László]: A kis bolygókról. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. aug. 384. füz. p. 523. A kis bolygók száma a múlt év végén 463 volt. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. aug. 384. füz. pp. 524-525. 1901. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. szept. 385. füz. pp. 580-581. 1901. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

CS. [CSOPEY László]: A gömbvillámok és a nitrogénnek a légkörben való égése. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. okt. 386. füz. pp. 624-627. Légköroptikai jelenség. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. okt. 386. füz. pp. 630-632. 1901. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

A fizikus legfőbb czélja. - Henry A. Rowland elnöki megnyitó beszéde New Yorkban a "Physical Society of America" ülésén. - = Természettudományi Közlöny 33. 1901. nov. 387. füz. pp. 667-675. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. nov. 387. füz. pp. 686-687. 1901. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (85.) = Természettudományi Közlöny 33. 1901. nov. 387. füz. p. 700. U. i. mi a Nagy Göncöl kettőscsillaga kisebb csillagának neve? [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Nagy Gönczöl rúdjának középső csillaga mellett álló apró csillag neve "Alkor" ... = Természettudományi Közlöny 33. 1901. nov. 387. füz. p. 702. Levélszekrény. Feleletek. (85.) [SRG.]

A Nap. Mutatvány a Könyvkiadó Vállalat legújabb kötetéből: Todd "Népszerű csillagászatá"-ból. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. dec. 388. füz. pp. 746-758. [SRG.]

LENGYEL István: Az 1900-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. dec. 388. füz. p. 762. Liais Emanuel (1824? - 1900. márc. 5.). [SRG.]

SZ. K. [SZILY Kálmán]: Teljes napfogyatkozás mesterséges utánzása. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. dec. 388. füz. p. 769. A Wood-féle eljárás. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. dec. 388. füz. pp. 772-773. 1901. dec. 15. - 1902. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

A Hold és a Nap látszólagos nagyságáról. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. febr. 1.(59.) pótfüz. pp. 44-46. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A fizikai elméletek köréből. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. ápr. 2.(60.) pótfüz. pp. 68-77. [SRG.]

SZILI Aurél: A "csillagingás" tüneményének optikai magyarázata. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. ápr. 2.(60.) pótfüz. pp. 77-81. [SRG.]

Cs. L. [CSOPEY László]: A Nap koszorúja (Corona). = Természettudományi Közlöny 33. 1901. ápr. 2.(60.) pótfüz. pp. 91-93. Az 1893. ápr. 16-iki teljes napfogyatkozáskor Deslandres lefényképezte a Coronát. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Napunk hőmérséklete. = Uránia 2. 1901. jan. 1. 1. sz. pp. 6-7. Felszíni hőmérséklete az eddigi két legjobb meghatározás értelmében 5100 és 5900 fok C között fekszik. E sorok írója ma egészen más, a sugárzás mérésétől független úton 5200 fok C-t nyert. [KSZ.]

Mit tudunk ma a bolygókról? = Uránia 2. 1901. jan. 1. 1. sz. pp. 18-19. William H. Pickering nyomán. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika január hóra. = Uránia 2. 1901. jan. 1. 1. sz. p. 24. "A novemberi és a deczemberi hullócsillagokat Ó-Gyallán a tartós borulás folytán nem észlelhették." [KSZ.]

Az állandó naptár. = Uránia 2. 1901. febr. 1. 2. sz. p. 46. Grossclaude L. genfi tanár naptárreformja. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika február hóra. = Uránia 2. 1901. febr. 1. 2. sz. pp. 48-49. [SRG.]

A csillagos ég. = Uránia 2. 1901. márc. 1. 3. sz. pp. 65-67. A Nature 1901. 63. alapján, Norman Lockyr nyomán. Fordította Hoffmann Ottó. [KSZ.]

S. L. [STEINER Lajos]: A sarkmagasság-változás,... = Uránia 2. 1901. márc. 1. 3. sz. p. 73. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika márczius hóra. = Uránia 2. 1901. márc. 1. 3. sz. pp. 73-74. "Uranus az Ophiochus és Skorpius csillagképek határán tartózkodik a Scorpii 1-rendű csillagtól néhány foknyira keletre. A Neptun a Taurus csillagkép északkeleti részén éta Geminitől nyugatra és zéta Tauritól keletre áll s e helyzetéből alig mozdul el." [KSZ.]

SZEKERES Kálmán: Egy nagy bujdosó. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 86-90. A Jupiter. Négy bolygórajzzal, melyet készített: Browning; hazánkfia Konkolynak fölvételei 1887. május 20. és 22-én; Pritchett 1877-iki fölvétele a déli féltekén levő nagy vörös folttal. [KSZ.]

MIKOLA Sándor: Időszámításunk különös esetei. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 98-100. Helyi idő, zónaidő, dátumváltás. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika április hóra. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 103-104. Nova Persei. "Február hó végén az a hír járta be a napilapok útján a világot, hogy az angolok a Perseus csillagképben új csillagot fedeztek fel. A felfedezés nem kizárólag az angol csillagászok érdeme, mert a Novát egymástól függetlenül több helyen vették észre. . . . annyira megnőtt a fénye, hogy elsőrendű csillagnál fényesebb volt. . . . Ó-gyallán a Novát feltűnése óta minden tiszta estén észlelték." [KSZ.]

KLUPATHY Jenő - MATLEKOVICS Sándor - MORLIN Emil - GYÖRGY Aladár: Jegyzőkönyv az "Uránia Magyar Tudományos Egyesület" 1901. márczius hó 26-án ... tartott közgyűléséről. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 104-106. Jelen volt Kövesligethy Radó. Az alelnökök egyike Konkoly Thege Miklós. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Új csillagok. = Uránia 2. 1901. máj. 1. 5. sz. pp. 109-111. Az egyik új csillagot 1885 augusztusában az Androméda-ködben Báró Podmaniczky Gézáné fedezte fel. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika május hóra. = Uránia 2. 1901. máj. 1. 5. sz. p. 129. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika június-július-augusztus hónapokra. = Uránia 2. 1901. jún-júl-aug. 6. sz. pp. 176-177. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. Ujdonságok. = Uránia 2. 1901. 8. sz. p. 228. [SRG.]

A föld mágnességnek napfogyatkozás alkalmával tanusított magaviseletére... = Uránia 2. 1901. szept. 1. 7. sz. p. 198. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika szeptember hóra. = Uránia 2. 1901. szept. 1. 7. sz. p. 199. [SRG.]

Az Uránia-Egylet tagjainak s az Uránia folyóirat előfizetőinek névsora. Rendes tagok. Kövesligethy Radó. = Uránia 2. 1901. szept. 1. 7. sz. p. 201. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika október hóra. = Uránia 2. 1901. okt. 1. 8. sz. pp. 227-228. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Az 1901. I. üstökös. = Uránia 2. 1901. nov. 1. 9. sz. pp. 248-249. Hills Arthur fedezte fel 1901. április 24-én Queenstownban. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika november hóra. = Uránia 2. 1901. nov. 1. 9. sz. p. 251. [SRG.]

A jégkorszak csillagászati magyarázata. = Uránia 2. 1901. dec. 1. 10. sz. pp. 271-272. V. L. Charlier nyomán az Umschau 1901. okt. 15-i számából. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika deczember hóra. = Uránia 2. 1901. dec. 1. 10. sz. p. 281. [KSZ.]

A Neptunon túl lévő bolygó. = Uránia 2. 1901. dec. 1. 10. sz. pp. 281-282. Forbes ismertette feltételezését a Neptunon túli bolygó létezéséről. [KSZ.]

Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület tagja az 1901. év végén. Rendes tag: Kövesligethy Radó. = Uránia 2. 1901. melléklete. p. [3.] [SRG.]

Lakott világok. = Vasárnapi Ujság 48. 1901. jan. 6. 1. sz. pp. 6-7. "A merre szemünket vetjük, a világegyetem telve van égitestekkel, melyek ugyanazokból az anyagokból vannak alkotva, mint a mi földünk. Ezt teljes biztossággal bizonyítja a spektroszkóp. Az élet, mely ezeket az anyagokat fölhasználja a maga czéljaira, okvetetlenül ugyanazt az utat tette meg mindenütt, a hol az anyagi föltételek hasonlók voltak..." [HAI.]

Közlekedés a Mars lakóival. = Vasárnapi Ujság 48. 1901. ápr. 14. 15. sz. p. 242. "Nem állítható tehát, hogy a Marson vannak, vagy nincsenek értelmes lények, hanem csak annyi, hogy erről ma még határozottan nem szólhatunk." [HAI.]

Nagy számok. = Vasárnapi Ujság 48. 1901. máj. 5. 18. sz. pp. 291-292. "Tudvalevő dolog, hogy a csillagászok, kiknek igen gyakran van dolguk a nagy számokkal, más mértékegységet használnak s ez az egység a napsugár gyorsasága,..." [HAI.]

Éjjeli fénytűnemény. = Vasárnapi Ujság 48. 1901. jun. 16. 24. sz. pp. 387-388. "Régóta észrevették már, hogy az égboltozat magasabb régióiból, avagy a felhőkből néha megmagyarázhatatlan módon gyönge fény sugárzik ki..." [HAI.]

V.: Tycho Brahe. (Halála 300-ados évfordulója alkalmából.) = Vasárnapi Ujság 48. 1901. dec. 29. 52. sz. p. 847. [HAI.]

          1902.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Ötödik kiadás. Budapest, 1902. Az író sajátja. 68 p. [TZS.]

HELLER Ágost: A physika története a XIX. században. Két kötetben. 2. köt. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1902. Franklin-társulat könyvsajtója. 488 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 46./ Heller Ágost eredeti terve volt a fizika történetét 1890-ig megírni, hogy azt az 1890-1892-es előfizetőinek adhassa a kiadó. Az 1860-ig tartó időszakkal elkészült. 1891-ben a könyv 1. kötetete megjelent. A 2. kötet kiadása közben, 1902. szept. 4-én elhunyt a szerző, így az 1860-1890-es időszaknak csak vázlata maradt. [KSZ.]

KEMÉNY Xavér Ferenc: A mathematikai és physikai földrajz elemei. A reáliskolák IV. osztálya számára. 90 ábrával. Budapest, 1902. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedés kiadása, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 133 p. Csillagászat: pp. 1-46. [KSZ.]

LÓSKAY Miklós: A Nap helyzete az égen, az év minden órájára, a Föld bármely pontján. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet R. t. Budapest, 1902. 1 p. Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Rajzolta: Kogutowicz Manó. A kiadványt a Magyar Földrajzi Intézet és a Calderoni tanszerkereskedés árusította.
Egy lapos nyomtatvány, 45,5 x 45,5 cm mérettel. Közepén 29,5 cm átmérőjű, zöld alapnyomású korong, fekete osztással és fokhálózattal. A lap peremén magyarázó szöveggel és példával. A Nap és a csillagok félnapi ívének meghatározására és szemléltetésére szolgáló számolóábra, Budapest földrajzi szélességére (47,5 fok) számítva. A közepén húzott vízszintes vonal Budapest horizontját, az ehhez hajló két szaggatott vonal Magyarország déli és északi határának láthatárát jelzi. A kör belső peremének beosztása az égitestek magasságát, a külső a földrajzi szélességeket jelzi. A Nap napi ívét, óra és félóra helyzetjelzéssel a vastag vonalak mutatják, amelyek közt fokhálózat is van. Az ábra segítségével meghatározható a Nap, vagy egy ismert deklinációjú csillag mindenkori látóhatár feletti magassága. Például napóra számoláshoz is használható. [IBQ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MCMII-ra [1902-re]. Budapest, 1902. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 242 p. Csillagászat: pp. 3-73. Polgári és csillagászati Naptár 1902-re. Bevezetés. Ünnepszámítás 1902-re. Időszámítás 1902-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága.
Égi tünemények 1902-ben. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok. Kövesligethy Radó. p. 116., Gothard Jenő. p. 118.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. pp. 142-143.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. Kövesligethy Radó. p. 230., Gothard Jenő. p. 232. [KSZ.]

MUNKÁCSI Bernát: Regék és énekek a világ teremtéséről. Vogul szövegek és fordításaik tárgyi és nyelvi magyarázatokkal. Bevezetésül a vogulok népköltése s ősi hitvilága. Saját gyűjtése s Reguly Antal hagyatéka alapján közzéteszi Munkácsi Bernát a M. T. Akadémia l. tagja. Budapest, 1892-1902. Magyar Tudományos Akadémia. 291 p. /Vogul népköltési gyűjtemény. I. köt./ Csillagászat: A vogul hitrege főbb alakjai. Az Égatya. Az Égatya működik az ég és az időjárás jelenségeiben. Az Égatya öregsége. Lakóhelye a "hetedik" ég. A világosság és az égi testek teremtése. A göncölszekér vagy "jávorcsillagzat" eredete (pp. CCLXXXI-CCCLXXXVII = pp. 282-387.). [KSZ.]

   WONASZEK A. Antal: Astronomia. Pozsony - Budapest, 1902. Stampfel-féle könyvkiadóhivatal (Révai Testvérek Irod. Intézet R.t.), Eder István könyvnyomdája. 76 p. /Stampfel-féle tudományos zseb-könyvtár. 101./ [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1902-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1902-dik közönséges naptári évre. Második évfolyam [Debrecen, 1901.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Szaturnusz bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

BALKÁNYI Kálmán: Fazekas Mihály és kalendárioma. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1902-dik közönséges naptári évre. Második évfolyam [Debrecen, 1901.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. pp. 55-57. "Fazekas Debreczeni Kalendárioma irodalmunknak tisztes, érdemes tagja. 1819-ben indítja meg a Ludas Matyi szerzője, attól kezdve élte fogytáig szerkeszti a kalendáriomot, "a magyar haza hasznára"."[SRG.]

JANKÓ János: Nyolczadik fejezet. Babonák. In: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. A nagyméltóságú magyar királyi Földmívelésügyi és a Vallás- és Közoktatásügyi Ministerium támogatásával kiadja a M. Földrajzi Társaság Balaton-bizottsága. III. köt. A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. II. rész. A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. Kilián Frigyes m. k. egyetemi könyvárús bizománya. pp. 404-409. Csillagászat: A föld alakja. Az ég. A nap. Nappal és éjjel. Napfoltok. A hold foltjai. Napfogyatkozás. A holdujulás (ujhold). Szivárvány. Az ismert csillagok: Csibéstik (Fiastyuk), Kaszás, Halászcsillag, Vadlegelőcsillag, Legelőcsillag, Zsidócsillag, Tejút, Takarodóút, Szómaút (Szalmaút), Göncölszekér, A-csillag, Sánta-Kata, Esthajnalcsillag, Furócsillag, Keresztcsillag. A csillaghullás. A mennykő. pp. 406-407. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1902. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 13. 1902. jan. 15. 1.(145.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

MAHLER Ede: Nestanuter koporsója a nemzeti múzeumban. = Archeologiai Értesítő Új folyam 22. 1902. ápr. 15. 2. sz. pp. 144-160. Csillagászati vonatkozások. [SRG.]

MAHLER Ede: Tanulmányok a vallástörténet és chronologia köréből. = Ethnographia 13. 1902. jún. 6. sz. pp. 241-253. Az ókori (egyiptomi, zsidó, görög-római) naptárak elemzése. A téli napforduló ókori időpontja és ennek története. Jézus születésének ideje (Krisztus a város [Róma] 747. évének december 25-én született és hogy ilyképen időszámításunk hét évvel kevesebbet számlál). A húsvét idejének zsidó és keresztény meghatározása. [KSZ.]

MAHLER Ede: Az időbeosztás történeti fejlődése. = Ethnographia 13. 1902. nov. 9. sz. pp. 385-392. Az ókorban (Babilóniában) kialakult idő- és körbeosztás története. Az év körét 12 részre (hónapra) osztotta a holdfázisok ismétlődése, nagyjából 30 naposra. Ezért a kört 360 részre (fokra) osztották. A fok további 60-ad részekre (percekre) osztásának magyarázata. [KSZ.]

Egy magyar tudós ünneplése. = Az Időjárás 6. 1902. jan. 1. füz. pp. 1-27. Konkoly Thege, és a 60. születésnapjára küldött dísztáviratok. A cikk szerzője nincs feltüntetve. A lábjegyzetben az áll, hogy "szerk." A szerkesztők Héjas Endre és Raum Oszkár voltak. A más helyen említett Zách Alfréd nem lehetett a cikk szerzője, mert ő 1910-ben született. [IBQ.]

Sz. L. [SZALAY László]: A napsugárzás energiájának fenntartása. = Az Időjárás 6. 1902. ápr. 4. füz. pp. 149-150. [IBQ.]

S. L. [STEINER Lajos]: Farkas Ede emlékezete. (1844-1902.) = Az Időjárás 6. 1902. máj. 5. füz. pp. 153-154. Farkas Ede ógyallai meteorészlelő, napészlelő. 1844 - Ógyalla, 1902. ápr. 24. [IBQ.]

A légkör magassága. = Az Időjárás 6. 1902. máj. 5. füz. pp. 177-178. Világító felhők, északi fény, hullócsillagok, holdfogyatkozás - Hann: Lehrbuch der Meteorologie című műve alapján. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Szivárvány-megfigyelések. = Az Időjárás 6. 1902. máj. 5. füz. pp. 181-183. [SRG.]

WINCZE Mihály: A zsebóra mint iránytű. = Az Időjárás 6. 1902. jún. 6. füz. p. 219. [IBQ.]

NEDELKOVITCH M[ilán].: A belgrádi központi obszervatórium. = Az Időjárás 6. 1902. nov. 11. füz. pp. 380-382. Levél Konkolyhoz a belgrádi meteorológiai obszervatóriumról. [IBQ.]

SZÉKELY Károly: Csillagászati ujdonságok. = Katholikus Szemle 16. 1902. 4. sz. pp. 337-351. [ZSE.]

NOVÁK Ferenc: A keresztény időszámítás. 1-2. fejezet. = Magyar Sion 16.(40.) 1902. jan. 1. füz. pp. 8-41. "A keresztény időszámitás maga par excellence keresztény intézmény. Ez a minden korokra kiható megváltás nagy tényének örök hirdetője s egyuttal a kereszténység örök fönmaradásának állandó tanuja." [SRG.]

NOVÁK Ferenc: A keresztény időszámítás. 3-4. fejezet. = Magyar Sion 16.(40.) 1902. febr. 2. füz. pp. 110-129. [SRG.]

NOVÁK Ferenc: A keresztény időszámítás. 5. fejezet. Az arany viszony és a naptár. = Magyar Sion 16.(40.) 1902. márc. 3. füz. pp. 208-221. [SRG.]

Ismeretlen égitestek. = Magyar Szemle 14. 1902. nov. 9. 45. sz. hátsó belső borító. "Forbes tanár bizonyos csillagászati észleletekből azt következteti, hogy a Neptunon tul még két bolygó kering a naptól, ezek egyike százszor olyan távolságban van a naptól, mint a föld." Vegyesek. [SRG.]

A nap hőfoka. = Magyar Szemle 14. 1902. dec. 21. 51. sz. első belső borító. "Wilson angol csillagász, ki a napról sok fontos tudomyányos munkát írt, a minap egészen uj alapokon fejtegette a londoni Royal Societyben, hogyan kell a nap hőfokát meghatározni." Vegyesek. [SRG.]

ELLEND József: A sárospataki főiskola fizikai múzeuma a XVIII. század végén. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 79-85. A reformátusok sárospataki híres kollégiuma fizikai múzeumának leltára. Vezetését megkezdte 1774-ben s a következő években folytatta Szilágyi Márton, a bölcselet és mathesis nyilvános tanára. 1791-től folytatta s gyarapította Barczafalvi Szabó Dávid a mathesis és a fizika nyilvános, rendes tanára. Latin nyelven és magyar fordításban. Sok fizikai és néhány csillagászati eszközzel. [KSZ.]

MENTOVICH Ferencz: Látogatás Gaussnál. Naplótöredék. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 90-96. Mentovich Ferenc (1819-1879) 1843. szept. 1-én látogatta meg Göttingenben Gausst. Csillagászati vonatkozásokkal. Eredeti közlés: Nemzeti Társalkodó 1844. aug. 30-i száma Naplótöredékek. IV. címmel. [KSZ.]

ELLEND József: A sárospataki főiskola fizikai múzeuma a XVIII. század végén. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 141-144. [KSZ.]

ELLEND József: A sárospataki főiskola fizikai múzeuma a XVIII. század végén. 3. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 189-196. A csillagászati és földrajzi eszközök listája itt. pp. 193-194. [KSZ.]

ADY Endre: A holdfogyatkozás. = Nagyváradi Napló 1902. ápr. 23. Ady Endre írja:
"Nem hisszük, hogy nagyon sokan tartották számon a tegnapi holdfogyatkozást. Egy kicsit bajos is volt, mert mire a hold nekünk feltűnt, már ha megtörve nem is, de meg volt fogyva. Egyebekben pedig csúnya szeles, hideg idő volt, amely nem kedvezett az égboltozati látnivalónak. A holdfogyatkozás különben sem a népszerűbb égi panorámák közül való. Legfőbbképpen azért talán, mert nézéséhez nem kell kormozott vagy másképpen preparált üveg. Már pedig az nem is látnivaló, amihez könnyű szerrel hozzájut az ember. Észre tetszett talán ebből venni, hogy egy kicsit szimbolistáskodunk. A divatos esztétikai tévelyedés ellen beszélünk. Mi nekünk tetszik mindent preparált üvegen nézni. Persze ilyenformán sohse látunk tisztán. Ha aztán valaminek a helyessége, igazsága szinte szemünk előtt fekszik, nem nézzük meg, mert nincs hozzá kormozott üvegünk... Nem áruljuk el, hogy minek az ötletéből mondtuk el ezt a kis holdfogyatkozásos filozófiát. Gondoljanak minél több esetre..."
A holdfogyatkozás említését egy valóban megtörtént jelenség ihlette. Espenak szerint 1902. ápr. 22-én 18:49 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Ady Endre az esti jelenségről írt cikkét már a másnap megjelenő lap közölte. [Kaposvári Zoltán 2011-es számítása szerint a holdfogyatkozás kontaktusai: U1: 17:00 UT, U2: 18:10 UT, Maximum: 18:53 UT, U3: 19:35 UT, U4: 20:45 UT. A totalitás hossza 84 perc. Ezen az estén Nagyváradról nézve a napnyugta 17:29 UT-kor, a holdkelte 17:21 UT-kor, azaz elméletileg csaknem egyszerre történt. A fogyatkozás kezdetekor a Hold még a látóhatár alatt volt. Már félig elfogyott Hold kelt fel. A teljesség 6,5 fok magasan állt be. A fogyatkozás közepén 12,4 fokkal, a teljesség végén 17,8 fokkal, U4-kor 24.8 fokkal volt a horizont felett a Hold. Greenwich-hez képest Nagyvárad ekkor 1 időzónával volt keletebbre, így Közép-európai időben 1 órával többet mutattak az órák.
Érdekesség, hogy ez a fogyatkozás hasonlított az 2011. június 15-i holdfogyatkozáshoz: holdkeltekor hasonló nagyságban volt fogyott a Hold. Ez is centrális volt, noha éppen csak, mert az északi perem éppen érintette az árnyék közepét - éppen ezért hosszú fogyatkozás volt.] [KSZ.]

KOHÁNYI Gyula: Konkoly-Thege Miklós és intézetei. = Néptanitók Lapja 35. 1902. febr. 13. 7. sz. pp. 10-12. [SRG.]

A Foucault-féle ingakisérlet Szombathelyen. = Szombathelyi Friss Ujság 2. 1902. júl. 13. 194. sz. p. 5. Az 1880. aug. 25-i kísérletről. [SRG.]

A társulat uj tiszteletbeli tagjai. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 26. 1902. 1. füz. pp. 32-33. "... Dr. Konkoly-Thege Miklós, csillagász, született 1842-ben Budapesten. Tudományos működésének súlypontja az astrophysikára esik. 1871-ben ógyallai parkjában csillagvizsgálót állított, melyet nagy anyagi áldozattal és még nagyobb buzgósággal a kellő műszerekkel szerelt fel. Számos műszert szerkesztett, igy egyebek között egy spectral-calorimetert, több csillagspectroscopot, egy spectrographot. 1891 óta az országos meteorologiai és földmágnességi intézetnek igazgatója, mely minőségben megvalósitotta az időprognosis távirati terjesztését az egész országban és kezdeményezte a synoptikus térképek kiadását. Társulatunkat a temesvári állandó meteorologiai Observatorium létesitésére irányuló törekvésében nagy anyagi és erkölcsi támogatásában részesíti.
60 éves születése napján ógyallai egész birtokát a nemzetnek adományozta, minekutána már jóval előbb a csilagvizsgálót az államnak odaajándékozta. ..." [HAI.]

A társulat tagjai az 1902. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 26. 1902. 1. füz. p. 34. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, orsz. képviselő, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

STEINER Simon: A holdról. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 26. 1902. 3. füz. pp. 81-108. "... Ha valaki a Holdat soha sem vizsgálta közelebbről, nem is sejti, mily bonyodalmas a pályája, mily sokféle változatot mutat az, ha csak néhány hónapon keresztül figyelünk reá; a ki pedig tud vagy hall e bonyodalmakról, nem is sejti, mily egyszerű eszközökkel lehet azokon úrrá lenni. Feladatommá tettem, hogy ép azokat az eszközöket mutassam meg, mikkel nagyobb szakképzettség és nagyobb mennyiségtani ismeret nélkül hozzáférhetünk e bájos égitest természetéhez. Kövessük azt az útat, melyet az emberiségnek követnie kellett, mikor a Holdnak jobban és jobban hozzáférközött, míg meghódította; csakhogy évszázadok vizsgálását néhány perez alatt teljesítjük. [...] Hiányos volna a Holdra vonatkozó ismeretünk, ha csak mozgási állapotát és méreteit ismernők.
Ha teljesen úrrá akarunk rajta lenni, el kell mennünk tájékaira, meg kell vizsgálnunk hegyeit, síkságait, általában mindazt, mi felületét borítja; meg kell néznünk róla az eget, melyen földünk mint remek csillag látszik; meg kell vizsgálnunk van-e rajta élet? ..." [HAI.]

Cz. G. [CZIRBUSZ Géza]: A világító felhőkről vagy éjféli hajnalról az Alföldön. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 26. 1902. 4. füz. p. 166. "Évekkel ezelőtt egy értekezést tettem közzé a Természettud. Füzetek XIII. évfolyamában, melyben forró nyári éjjelek azon sajátos tüneményéről mondtam el véleményemet, hogy a nap nyugta után jó sokáig fénylik az ég alja és teteje, mikor már hire-hamva sincsen a nap visszaverődött fényének. Ezt az én megfigyelésemet illetve magyarázatomat egy tankönyviró felhasználta s Varga Ottó a földrajzról irt pamfletjében olcsó szellemeskedést eresztett meg erről, azt állítván, hogy a nap nyugvó helyén piros marad az ég, mi persze igy eltorzítva és kiszakítottan csakugyan komikus nagyképűsködés egy kézikönyvben. Efféle az, mint az ismert "Non est Deus", ha kihagyom belőle a biblia utómondatát: dixit insipiens. No hát nem is nagy sapientia, kiszakított csonka mondások felett élczelődni.
A dolog lényege az, hogy nagy meleg után igen nagy magasba ragadják a feláramló légáramlatok a levegő porát, mivel az Alföld nyáron ugyancsak meg van telítve. De magasba ragadtatnak a felhevült teknő felett a vizpárák is, s én azt állítottam, hogy azt az éjféli hajnalpirt azok a magasban lebegő por- és vizpára-részecskék okozzák, melyek még beleérnek a lenyugvó Nap visszaverődött sugarainak fénykörébe. így magyarázták az égboltozatnak a Krakatoa vulkán kitörése után sokáig fenmaradó piroslását is. Most újabban a berlini s washingtoni csillagászok foglalkoznak e themával s magyarázatuk lényegileg egyezik az én felfogásommal. Mégsem oly komikus tehát az ég piroslása illetve tejfehér tündöklése augusztusi és júliusi éjszakákon, miként Varga úr véli." [HAI.]

Különös jelenések az 1766-iki tellyes Napfogyatkozáskor. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. jan. 389. füz. p. 81. Napfogyatkozás 1766. máj. 12-én. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő p. 142. Régi magyar megfigyelések. 458. Közli: L. B. [Lengyel Bálint]. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. jan. 389. füz. pp. 82-83. 1902. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Vénus bolygó legnagyobb fényében. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. febr. 390. füz. pp. 152-155. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A Nap működéséről. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. febr. 390. füz. pp. 169-170. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. febr. 390. füz. pp. 172-173. 1902. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Péter: A Merkur bolygó megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. febr. 390. füz. p. 196. 1902. jan. 27-én Budán. Levélszekrény. Tudósítások. (11.) [SRG.]

L. I. [LENGYEL István]: Természettudományi szavaink a nyelvújítás korából. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. márc. 391. füz. pp. 227-239. Csillagászati kifejezések is. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. márc. 391. füz. pp. 242-243. 1902. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

MIKOLA Sándor: Az északi fény és a czirrus-felhők. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. ápr. 392. füz. pp. 291-293. Birkeland kísérletéről. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. ápr. 392. füz. pp. 296-297. 1902. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (29.) = Természettudományi Közlöny 34. 1902. ápr. 392. füz. p. 306. H. Gy. a nappalok hosszáról. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A nappalok hosszának váltakozása ... = Természettudományi Közlöny 34. 1902. ápr. 392. füz. pp. 309-310. Levélszekrény. Feleletek. (29.) [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Mind a víznek, mind a levegőnek létezése a Földön ... = Természettudományi Közlöny 34. 1902. ápr. 392. füz. p. 310. Levélszekrény. Feleletek. (30.) [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A fény gyógyító erejéről. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. ápr. 392. füz. p. 310. Levélszekrény. Feleletek. (32.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. máj. 393. füz. pp. 356-357. 1902. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

G. F. [GABNAY F.]: A Föld kihülése. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. jún. 394. füz. p. 411. Apró közlemények. [SRG.]

Különös óra. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. jún. 394. füz. p. 415. Eredeti közlés: T. Gyűjt. 1818. IX. k. p. 112. Régi magyar megfigyelések. 467. Közli: Bóbita Endre. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. jún. 394. füz. pp. 416-417. 1902. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. júl. 395. füz. pp. 468-469. 1902. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

SZIKORA Béla: Fényes meteor Devecserben. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. júl. 395. füz. p. 474. Kettéváló tűzgömb 1902. jún. 7-én. Levélszekrény. Tudósítások. (26.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. aug. 396. füz. pp. 526-527. 1902. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

G. F. [GABNAY F.]: A bolygók és a Nap hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. szept. 397. füz. pp. 581. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. szept. 397. füz. pp. 582-583. 1902. szept. 15. - 1902. okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. okt. 398. füz. pp. 636-638. 1902. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

[CSOPEY László]: A Siriusról. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. nov. 399. füz. pp. 684-686. Gaea 1902. szám cikke alapján. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. nov. 399. füz. pp. 690-691. 1902. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

LENGYEL István: Az 1901-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. dec. 400. füz. p. 753. Hirsch Adolf (1830 - 1901. ápr. 16.). [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 34. 1902. dec. 400. füz. pp. 766-767. 1902. dec. 15. - 1903. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Népszerű csillagászat, írta David P. Todd, fordította dr Darvai Móricz, az eredetivel összehasonlitotta dr Kövesligethy Radó. 322 rajzzal, 6 táblával. Budapest, 1901. = Turisták Lapja 14. 1902. jan-febr. 1-2. sz. p. 24. [SRG.]

Egy régi híres probléma. = Uránia 3. 1902. jan. 1. 1. sz. pp. 4-9. Mi okozza a Napnak és a Holdnak a Föld közelében észlelhető megnagyobbodását. A Gaea cikke alapján fordította Z. B. [SRG.]

A napfogyatkozás befolyása időjárásunkra. = Uránia 3. 1902. jan. 1. 1. sz. pp. 25-26. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika január hóra. = Uránia 3. 1902. jan. 1. 1. sz. p. 26. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika február hóra. = Uránia 3. 1902. febr. 1. 2. sz. p. 59. [SRG.]

Az északi fény magasságának a meghatározása. = Uránia 3. 1902. márc. 1. 3. sz. p. 92. W. Schaper megfigyelése 1898. szept. 9-én Észak-Németországban. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika márczius hóra. = Uránia 3. 1902. márc. 1. 3. sz. pp. 93-94. [SRG.]

A Hold. = Uránia 3. 1902. ápr. 1. 4. sz. pp. 97-111. "David P. Todd: Népszerű csillagászat" munkájából mutatvány. Fordította: Darvai Móricz. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika április hóra. = Uránia 3. 1902. ápr. 1. 4. sz. pp. 130-132. [SRG.]

Népszerű csillagászat. Írta David P. Todd. Fordította Darvai Móricz, az eredetivel összehasonlította dr. Kövesligethy Radó. 1901. = Uránia 3. 1902. ápr. 1. 4. sz. p. 136. Könyvszemle. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A bolygómozgás magyarázata. = Uránia 3. 1902. jún-aug. 6-8. sz. pp. 203-206. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. Optikai köd a nova Persei körül. = Uránia 3. 1902. jún-aug. 6-8. sz. pp. 227-228. Gothard Jenő megfigyelései a Nova Perseiről. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika június, július, augusztus hónapokra. = Uránia 3. 1902. jún-aug. 6-8. sz. pp. 234-235. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: A mit az esthajnalcsillagról tudunk. = Uránia 3. 1902. szept. 1. 9. sz. pp. 247-250. A Venusról. [SRG.]

A bolygók és holdak átmérőit. E. Barnard éveken át... = Uránia 3. 1902. szept. 1. 9. sz. p. 273. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika szeptember hóra. = Uránia 3. 1902. szept. 9. sz. p. 274. [SRG.]

PALLAGI Gyula: A fejlődése világnézet. 1. = Uránia 3. 1902. okt. 1. 10. sz. pp. 281-298. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

MAKAY István: A Föld alakja. - Első közlemény. - = Uránia 3. 1902. okt. 1. 10. sz. pp. 306-308. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Az állócsillagok távolsága. = Uránia 3. 1902. okt. 1. 10. sz. p. 309. Krónika. [SRG.]

Csillagászati krónika október hóra. = Uránia 3. 1902. okt. 1. 10. sz. pp. 310-311. [SRG.]

MAKAY István: A Föld alakja. - Befejező közlemény. - = Uránia 3. 1902. nov. 1. 11. sz. pp. 337-341. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Csillagászati krónika november hóra. = Uránia 3. 1902. nov. 1. 11. sz. p. 346. [SRG.]

SERÉNYI Gusztáv: A Leonidák. = Uránia 3. 1902. dec. 1. 12. sz. pp. 369-371. Krónika. [SRG.]

Van-e növényzet a Holdban? = Uránia 3. 1902. dec. 1. 12. sz. p. 375. Pickering megfigyeléseiről. Krónika. [SRG.]

Csillagászati krónika deczember hóra. = Uránia 3. 1902. dec. 1. 12. sz. p. 375. [SRG.]

Egyesület tagjai. Rendes tagok. Kövesligethy Radó. = Uránia 3. 1902. dec. 1. 12. sz. p. 382. [SRG.]

Szerkesztői üzenetek. Brassó, B. A. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. jan. 5. 1. sz. p. 14. "Természetesen, az év kezdete nem minden népnél esik ugyanarra az időre. Nem tekintve az ó-hitüeket, a kik tudvalevőleg a Gergely-féle naptárral szemben mindig 13 nappal hátrább vannak, - a nem keresztény népek nagyon különböző napokon kezdik az új-évet..." [HAI.]

Az éjszaki fény megfigyelése. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. jan. 12. 2. sz. p. 30. "A tavaszszal a norvég kormány költségén egy norvég tudományos expediczió St.-Maten szigetére költözik. A tudós küldöttség az egész nyáron át az éjszaki fényt tanulmányozza." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Konkoly Thege Miklós. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. jan. 26. 4. sz. p. 51. "Konkoly Thege Miklós neve, mint kiváló tudósé, rég ismeretes már országszerte s különösen az ó-gyallai csillagvizsgáló-intézet felállítása és berendezése körűi szerzett nagy érdemeket. Ezen, a tudomány követelményeihez képest fölszerelt intézetet néhány évvel ezelőtt az államnak ajándékozta, hogy a tudományos kutatások és megfigyelések czéljaira szolgáljon. Most ismét gyarapította hazafiúi érdemeit, midőn 1560 kataszteri holdas ősi birtokát a nemzetnek ajándékozta,..." Életrajz. [HAI.]

4270 méter magasságba... = Vasárnapi Ujság 49. 1902. jan. 26. 4. sz. p. 55. "...bocsátottak fel egy amerikai csillagvizsgálóból egy sárkányt. Az óriási magasságban -26° C. hideg volt, 40 kilométer gyorsasággal fúvott a szél s a felhők daczára teljesen száraz volt minden. Leszálláskor a sárkány 2400 méter hosszúságban jött át felhő rétegeken, bár a csillagvizsgálóból ezeknek nyoma sem látszott." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Halálozások. Wonaszek A. Antal... = Vasárnapi Ujság 49. 1902. febr. 2. 5. sz. p. 77. "...a budapesti VI. kerületi állami főgimnázium munkás és kiváló képzettségű tanára 32 éves korában meghalt, Wonaszek nemcsak mint tanár, hanem mint kiváló szaktudós is ismeretes volt a tudományos körökben. Behatóan foglalkozott a filozófiával, őre volt a kartali csillagvizsgálónak, s ugy a hazai, mint a külföldi szakfolyóiratokban buzgóan dolgozott. Lapunkba is több csillagászati czikket irt." Ez a nekrológ teljes szövege. [HAI.]

Az április 22-iki holdfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. ápr. 27. 17. sz. p. 277. "Budapesten alig lehetett látni valamit április 22-ikén a holdfogyatkozásból, mert az ég felhős volt. A hold este hat óra 17 perczkor ért a föld árnyékába és 10 óra 2 perczkor jutott ki onnan. A teljes holdfogyatkozás 7 óra 27 percztől 8 óra 52 perczig tartott. Budapesten azonban a keleti eget felhők takarták s mikor este tizedfél órakor a hold kibontakozott, csak egy kis hiányossága látszott a felső részén." A cikkben szereplő időadatok budapesti helyi időben értendők és nyilván előre kiszámított adatokat közöltek. Ezért a holdfogyatkozás főbb kontaktusai (U1, U2, U3, U4) itt rendre 17 perccel későbbi időértékekkel jelzettek, mint a ma kiszámított (például Espenak) időpontok. [KSZ.]

HOITSY Pál: Esthajnalaink s a Pelée vulkán. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. jul. 6. 27. sz. pp. 437-438. "A Pelée vulkán hatása érezhető és észrevehető immár a budapesti égbolt esti pirkadásában. ...A tudósok előre várták, hogy így fog történni a dolog. Erre utaltak a tizenkilencz esztendő előtti megfigyelések. 1883 augusztus 26-ikán történt, hogy Krakatoa szigetén, szemben Jáva szigetével borzalmas erővel tört ki egy vulkán,... Rövid idő múlva gyönyörű fénytünemény volt látható az égboltozaton. ...S alig hogy a Pelée kitörésének híre megérkezett, a tudósok egy része számított reá, hogy ez alkalommal csakugyan ismétlődni fog a dolog. S íme, a számítás beteljesedett. Én már napok óta észlelem a tüneményt.
S szinte csodálatos, hogy mások még nem vették észre, vagy legalább nem irtak róla. ...De vajjon a tűzhányó által magasba dobott hamu okozza-e igazán, vagy pedig valami más, ma még nem is sejtett módon gyakorolnak a vulkánok hatást a levegőre ? ...Az üstökösöknél tapasztalhatunk egy csodálatos fényhatást, melyet megmagyarázni eddig nem sikerült. Ez pedig az üstökösök farka. ...Vannak üstökösök, melyeknek farka oly sebességgel mozog, hogy szinte elképzelni is bajos, miszerint ily sebesség az anyag természetével össze egyeztethető. ...Az üstökösök farka t. i. teljesen átlátszó, daczára nagy fényességének. A legkisebb csillagok is meglátszanak rajta keresztül, és - a mi fontos, - a legkisebb fénytörésnek még nyomát sem lehet rajtuk felfedezni. ...Lehet, hogy hasonnemű a két tünemény. Lehet, hogy nem hasonnemü..." [HAI.]

Ritka átlátszó levegője... = Vasárnapi Ujság 49. 1902. aug. 10. 32. sz. p. 516. "...van a Peruban Areguipa mellett felállított csillagvizsgáló-toronynak, mely 2590 méter magasban fekszik. Egy 330 milliméternyi lencsével biró távcsövön a 17 1/3 kilométer távolságban levő Mount Charchamon már világosan meg lehetett látni egy fehér korongon levő 25 milliméter átmérőjű fekete pontot. E kitűnő légkörű csillagvizsgáló állomáson készülnek most a legpontosabb csillagászati felvételek." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Földünk keletkezésének kora. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. aug. 17. 33. sz. pp. 533-534. "...A legújabb vizsgálódók egyike Wellish angol tudós, ki az ismert Kant-Laplace-féle elméletre támaszkodva, arra az eredményre jut, hogy az a korszak, midőn a föld kérge már annyira kihűlt, hogy az első réteges leülepedések keletkezhettek, 3,4-szer hosszabb időbe telt, mint az azóta napjainkig eltelt idő. Minden geológiai korszaknak, azaz minden réteg lerakodási idejéül azt az időszakot veszi, mely alatt az egyenlítő és a föld pályájának átlagpontjai egyszer megkerülik az egész égboltozatot s ez az úgynevezett platói, vagyis nagy év. Ily módon számítva, a föld már kerek számban kilencz millió éve, hogy megalakult, mint külön világtest. ...
Még érdekesebb Thomson Vilmos híres angol természetbúvárnak a nap korának megállapítására vonatkozó számítása. Thomson abból indul ki, hogy a nap a meleg kisugárzása következtében lassanként folyvást hűl. Mivel a nap melegének fokát megközelítőleg képesek vagyunk megállapítani s azt is tudjuk, hogy eredeti melege, midőn ködanyaga megsűrűsödött, legalább tiz milliószor nagyobb kisugárzást fejtett ki, a számításra már van némi alapunk, de ezenfelül még a kihűlés idejét is meg lehet állapítani. Mindezt tekintetbe véve, Thomson számítások és okoskodások eredményeként azt állítja, hogy a nap legalább 100 millió év óta sugároz ki világosságot és meleget,... a két jégkorszak a föld történetében bizonyos periodikus körjelenség, mely valószínűleg összeköttetésben áll a már említett plátói nagy évvel, azaz körülbelől 26,000 év alatt ismétlődik..." [HAI.]

Foucault ingája. = Vasárnapi Ujság 49. 1902. okt. 26. 43. sz. p. 708. "Parisban október 22-ikén nagy ünnepélylyel ismételték meg Foucault ismert ingakisérletét, a melylyel ötven esztendővel ezelőtt bebizonyította, hogy a föld forog. A kísérlet, a melyet a Pantheonban Trouillot miniszter és számos előkelőség előtt végeztek, ezúttal is kitűnően sikerűlt. Manapság már minden diák tudja, hogy mi az a Foucault-féle kísérlet, de ötven esztendővel ezelőtt óriás feltűnést keltett. A kísérlet Parisban harmincznyolcz óráig tartott.
Egészen úgy hajtották végre, mint ötven évvel ezelőtt. A Pantheon kupolájának csúcsára egy hatvanhét méter hosszú, vékony vasdrótot erősítettek, a mely a finom homokréteggel behintett padlóig ér s végén huszonnyolcz kilós súlyt hord. Az inga tudvalevőleg mindig ugyanabban a síkban mozog s ez a sík nem változik akkor sem, ha a pont forog is, a melyre föl van függesztve. Foucault ingája körűlbelől harmincznyolcz óra alatt 360 foknyi forgást tesz, vagyis visszatér eredeti helyzetébe. Más szóval, ezalatt a harmincznyolcz óra alatt a templom s vele együtt a föld is megfordul az inga síkja körül. Foucault ingakisérletét 1852 óta a kölni és a speyeri dómban is megcsinálták." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Napfogyatkozás. = Vasvármegye 35. 1902. okt. 29. 181. sz. p. 4. Részleges napfogyatkozás 1902. okt. 31-én reggel 7.29-től 8.54-ig. [SRG.]

          1903.

DEÉSY Károly: Fizikai-földrajzi tanulmányok. 5. A Földsarki vonzás többlete. 6. Esés (Gravitatio). 7. A Nutatio oka. 8. Az esés (gravitatio) oka. Képzelet vagy valóság? Közli és véleményt kér Deésy Károly föreáliskolai tanár. Kassa, 1903. Nyomatott Vitéz A. könyv-, kő- és műnyomdájában. 36 p. A szerző előszava 1903. máj. 9-én kelt Lőcsén. Fejezetcímek: Pár szó. pp. 3-4.; Az I. II. III. és IV. tételre vonatkozó sajtóhibák kijavítás. p. 5.; Az I. II. III. és IV. tételt illető megjegyzéseim. pp. 5-8.; 5. A Földsarki vonzás többletének a tudományban megállapított okai nem oly bizonyosak, mint ahogy tartják. pp. 8-15.; 6. Esés (Gravitatio). pp. 16-27.; 7. A Nutatio oka. pp. 28-30.; 8. Az esés (gravitatio) oka. Képzelet vagy valóság? pp. 31-35.; Kérelem. p. 36. [TZS.]

FARKAS Sándor - KOVÁCS János: Csillagászati és fizikai földrajz. Tanitó- és tanitónőképzők számára. Budapest, 1903. Franklin-Társulat kiadó és nyomda. 192 p. A szerzők előszava 1903. augusztus hóban kelt. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Endrei Zalán. Budapest, 1903. Vass József Könyvkiadóhivatala, Beer E. és Társa ezelőtt "Kosmos" nyomda. 1. köt. 142 p.; 2. köt. 143 p. A két kötet egybekötve. Az 1. kötet alcíme: A huszonötödik században. A 2. kötet alcíme: Tíz millió év múlva. [KSZ.]

HOITSY Pál: A csillagok világából. Budapest, [1903.] Lampel Róbert (Wodanier F. és Fiai). Cs. és Kir. udvari könyvkereskedés kiadása és nyomdája. 62 p. /Magyar könyvtár. 321./ [KSF.]

KÖVESLIGETHY Radó: Használati utasítás Lóskay Miklósnak a Nap és a Csillagok járását a Föld tetszőleges helyén feltüntető forgatható nap-ív-korongjához. Kiadja a Magyar Földrajzi Intézet R.-Társ. Budapest, 1903. A Stephaneum nyomása. 15 p. Útmutató füzet a kiadott forgó csillagtérképhez. Belső fejezetcímek és táblázatok: A Nap és a Csillagok járása a Föld tetszőleges helyein (Forgatható nap-ív-korong).; Nap-tábla.; Az időegyenlítés táblája.; A két félgömb első-és másodrendű csillagainak jegyzéke [76 csillag jele, neve, fényessége, koordinátái].; Néhány főbb város földrajzi szélessége. [IBQ.]

LÉDERER Ábrahám: Iskolai kirándulás a csillagos égbe. (négy kis térképpel). Különlenyomat az "Izr. Tanügyi Értesítő"-ből. Budapesten, 1903. Lampel R. (Wodianer F. és Fia) könyvkiadó czég bizománya. 23 p. [TZS.]

MAHLER Ede: Babilon és a Biblia. Budapest, 1903. "Uránia" Magyar Tudományos Egyesület, Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája. 55 p. /Népszerű tudományos felolvasások. 5./ Történelmi, régészeti, művelődéstörténeti ismertetés. Csillagászat: pp. 48-51. Babilon a csillagászat tudományának hazája, ékírásos táblák csillagászati feljegyzései, csillagászat a vallás szolgálatában, a Saros-periódus felismerése, a lunisoláris éven alapuló naptáruk, a zsidó naptár a babiloniaiak leghűbb mása. A nap 24 részre osztása, a hétszámlálás, a szombat szent volta mind Babilon eredetű és innen eredt a Biblia könyveibe. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral MCMIII-ra [1903-ra]. Budapest, 1903. Magyar Tud. Akadémia, Franklin-Társulat Nyomdája. 273 p. Csillagászat: pp. 3-73. Polgári és csillagászati Naptár 1903-ra. Bevezetés. Ünnepszámítás 1903-ra. Időszámítás 1903-ra. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága.
Égi tünemények 1903-ban. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Gothard Jenő. A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. pp. 144-145. MTA tagjainak munkálatai. Kövesligethy Radó. pp. 168-169.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 260. Kövesligethy Radó., Gothard Jenő. p. 263. [KSZ.]

VÁNCZA Mihály: Körútazás a világűrben. Regény. Budapest, 1903. Fritz Ármin [nyomda]. 168 p. Először megjelent a "Magyar Szalon" czímű folyóiratban. Olvasmányosan, csillagászati ismeretterjesztésként mutatja be a világegyetem égitesteit és jelenségeit. A szerző: ifj. Váncza Mihály (1859-1918). [KSZ.]

WALTERSHAUSEN, W. Sartorius v.: Gauss emlékezete. Életrajzi vázlat. Ford.: Göldner Nándor. Breznóbánya, 1903. Nyomtatott Kreisler József könyvnyomdájában. 119 p. 1 t. Sajtó alá rendezte: Kintses József. Csillagászat: pp. 21-34., pp. 41-55., pp. 65-66., pp. 74-75., pp. 94-95. és elvétve másutt is. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1903-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1903-dik közönséges naptári évre. Harmadik évfolyam [Debrecen, 1902.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; A Jupiter.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

Sz. S.: A csillagászat nagy uttörői. In: A magyarországi kegyes tanitórend tatai algimnáziumának értesítője. Az 1902-1903. tanévről. Tata, 1903. Engländer és Társa. pp. 3-27. [HAI.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1903. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 14. 1903. jan. 15. 1.(157.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

MAHLER Ede: A husvétról. = Ethnographia 14. 1903. 8. sz. pp. 365-382. A húsvét számításának története a zsidóknál, az ókori keresztényeknél, és a középkorban. A zsidó és a keresztény húsvét azonos napon ünneplésének esetenkénti előfordulásáról. Törekvés ilyen egybeesések kiküszöbölésére. [KSZ.]

RAUM Oszkár: A m. kir. orsz. meteorológiai intézet meteorológiai és csillagászati múzeumáról. = Az Időjárás 7. 1903. febr. 2. füz. pp. 63-65. Több mint 400 tárgy 40.000 korona értékben. [IBQ.]

Aacheni halo-megfigyelések. = Az Időjárás 7. 1903. ápr. 4. füz. pp. 118-125. A. Silberg tanulmánya alapján. [SRG.]

Legfelsőbb kitüntetés. = Az Időjárás 7. 1903. ápr. 4. füz. p. 138. Konkolyt, a király a Szent István rend kiskeresztjével tüntette ki a közügyek érdekében végzett fáradozásáért. [IBQ.]

RAUM Oszkár: Az északi fény spektrumának zöld vonala. = Az Időjárás 7. 1903. ápr. 4. füz. p. 142. A kriptonnal azonosítja. [IBQ.]

Királyi kitüntetés. = Az Időjárás 7. 1903. máj. 5. füz. p. 172. Konkoly kitüntetése Sándor szerb királytól a szerb meteorológiai fejlesztésért: II. osztályú Takova rendet kapta. [IBQ.]

GULYÁS József: Szép meteor. = Az Időjárás 7. 1903. máj. 5. füz. p. 172. Debrecenben 1903. márc. 29-én és ápr. 4/5-én. [SRG.]

Csillaghullás. = Az Időjárás 7. 1903. júl. 7. füz. p. 237. Lajosmizsén, Abaujváron és Diós-Jenőn, 1903. júl. 24/25-én. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: Az üstökösök. = Az Időjárás 7. 1903. aug. 8. füz. pp. 257-260. Általános leírás az üstökösökről. A Borelli üstökös 1903. júl. 29-i ógyallai észlelése, a szerző rajzával. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az 1903. I. (Borelli-) üstökös. = Az Időjárás 7. 1903. szept. 9. füz. pp. 277-282. Megfigyelése 1903. júl. 29. és aug. 10. között. [IBQ.]

CHOLNOKY Jenő: Optikai tünemények a levegőben. = Az Időjárás 7. 1903. szept. 9. füz. pp. 297-300. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A pontos idő számításáról és meghatározásáról. = Az Időjárás 7. 1903. okt. 10. füz. pp. 326-331. [IBQ.]

BÜKY Aurél - MARCZELL György: A mult (október) hóban Ó-Gyallán észlelt mágneses rendellenességekről. = Az Időjárás 7. 1903. nov. 11. füz. pp. 346-349. Az 1903. okt. 30-i mágneses háborgás és az okt. 31. esti sarki fény. [IBQ.]

MASSÁNY Ernő: Csillaghullás. = Az Időjárás 7. 1903. nov. 11. füz. pp. 349-353. Az 1903. aug. 17-i tűzgömbbel kapcsolatos leírás. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A Monte-Rosa obszervatóriuma. = Az Időjárás 7. 1903. nov. 11. füz. pp. 369-370. [IBQ.]

RAUM Oszkár: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet múzeumáról. = Az Időjárás 7. 1903. dec. 12. füz. pp. 384-388. A múzeum ismertetése, tárgyai. [IBQ.]

Csillagászati közlemények. = Az Időjárás 7. 1903. dec. 12. füz. p. 400. Az Időjárás kiadásához a VKM (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) engedélyével az ógyallai csillagvizsgáló költségvetése is hozzá járul. [IBQ.]

SZÉKELY Károly: Ujdonságok a csillagászat köréből. = Katholikus Szemle 17. 1903. 3. sz. pp. 244-257. [ZSE.]

A déli fény. = Magyar Szemle 15. 1903. aug. 30. 35. sz. hátsó belső borító. "Épugy, mint az éjszaki sark világában, ugy a déli sark körül is látható a tündéries fény, a melynek származását a tudósok ezideig nem tudták kellően megmagyarázni." [SRG.]

Meteor-gyüjtemények. = Magyar Szemle 15. 1903. szept. 20. 38. sz. hátsó belső borító. "Charkowban nemrég eladták a hires Siemasko-féle meteorit-gyüjteményt,..." A new-yorki Ward-Cronley-féle gyűjteményhez csatolták. [SRG.]

TASS Antal: A Zöllner-féle photometer. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. pp. 188-197. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Régi templomok beirányítása. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. 5. füz. pp. 220-227. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: A colorimeter elmélete. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. pp. 228-237. A Zöllner-féle fotométernél a coloriméter teszi a mesterséges csillag fényét a természetessel egyenlő színűvé. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: Az égi testek hőmérsékletének meghatározásáról. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. 6. füz. pp. 256-274. Vogel 1880-ban végzett mérései alapján számítja néhány csillag (Nap, Szíriusz, Vega, Arcturus, Aldebaran, Betelgeuse, Capella) hőmérsékletét: 2450 és 6400 C fok közötti értékeket nyerve. [KSZ.]

Meteorológiai és csillagászati muzeum. = Szombathelyi Ujság 1903. márc. 8. p. 10. Konkoly-Thege Miklós felhívása a nagyközönséghez egy - a vezetése alatt álló m. kir. országos meteorológiai intézetben létesítendő - Meteorológiai és Csillagászati Muzeum érdekében. Kéri, hogy akinek "bármily régi vagy új műszer, eszköz, modell, régi könyv, arczkép, fotografia, tellurium, óra, napóra vagy bármilyen meteorológiai, csillagászati vagy mechanikai szakmába vágó tárgy birtokában volna" - szíveskedjék azt a múzeumnak ajándékozni. Az első felhívásra már 400 tárgy érkezett. [KSZ.]

A társulat tagjai az 1903. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 27. 1903. 1. füz. p. 60. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, orsz. képviselő, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

PRIVOSZKY Alajos: A gravitáczió és a hajítás a Bolyai-féle térben. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 27. 1903. 3. füz. pp. 161-167. "...Ha az elevenerőt kinetikai (mozgási) energiának, a negativ előjellel vett potenciált pedig potenciális (helyzeti) energiának, a kettő összegét teljes energiának nevezzük, akkor az utóbbi tétel az energia megmaradásának tételéhez vezet, melyszerint: a kinetikai és potenciális energia összege, vagyis a teljes energia állandó. A legfontosabb kérdések egyike, mely most felmerül az, vajjon megmaradnak-e ily körülmények között a bolygók mozgására vonatkozó Keppler-féle törvények az ismert alakban vagy sem?
E kérdéssel Killing 1885-ben foglalkozott. Minthogy az eredmények melyekhez jutott előttem ismeretlenek, azért e tárgyra vonatkozólag csak saját vizsgálataimra támaszkodom. Ezek szerint a Keppler-féle törvények a Bolyai- féle térben a következők: 1. A bolygók pályái ellipszisek, melyek egyik gyújtópontjában van a Nap. 2. A kétszeres vezető sugártól leirt területek arányosak avval az idővel, mely alatt leirattak. 3. A keringési idők négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint ama körök területei és kerületeinek szorzatai, melyeknek küllője a pályák nagytengelyeivel egyenlők. Eredeti alakjában tehát csak az első törvény marad meg, a másik kettő módosul. ..." [HAI.]

STEINER Simon: A holdfogyatkozás előre jelzése. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 27. 1903. 4. füz. pp. 193-206. "...Mielőtt tulajdonképi tárgyamra: a holdfogyatkozás előre jelzésének a művelt laikus által is megérthető módszerére rátérnék, szükségesnek vélem a fogyatkozások általános jellegét megvilágítani. [...] Ezek után a holdfogyatkozás előrejelzésének oly módszerét akarom előadni, mely bár nem alapszik a magasabb analytika bonyodalmas képletein, azonban pontosság, praecisitas tekintetében majdnem oly fokon áll, mint az analytikára szigorúan támaszkodók. E módszert Lalande alapította meg, megmutatván, mikép lehet mindkét rendbeli fogyatkozást graphikus módon lehető pontossággal, a phazisok szigorú megjelölésével előre jelezni. ..." [HAI.]

CS. J. [CSEMEZ József]: A Mars rejtvényéről. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. jan. 401. füz. pp. 77-78. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. jan. 401. füz. pp. 80-81. 1903. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. A csillagászat kormeghatározó alkalmazása épületek segítségével. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (3.) = Természettudományi Közlöny 35. 1903. febr. 401. füz. p. 90. D. A. egy Zeiss-távcső törött okulár kihuzatáról. [SRG.]

CZEGEI WASS György: Téli szivárványok. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. febr. 402. füz. p. 169. 1683. jan. 9-én. Régi magyar megfigyelések. 481. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

CZEGEI WASS György: Csodálatos égi jelek. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. febr. 402. füz. p. 169. Tűzgolyó 1718. márc. 31-én és 1724-ben Szebenben. Régi magyar megfigyelések. 482. [SRG.]

CZEGEI WASS György: Északi fény. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. febr. 402. füz. p. 169. 1730. febr. 14-én vagy 15-én Szentmargiton. Régi magyar megfigyelések. 483. [SRG.]

CZEGEI WASS György: Üstökös csillag. = Természettudományi Közlöny 1903. febr. p. 169. Üstökösök 1680. dec. 22-től. Régi magyar megfigyelések. 484. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. febr. 402. füz. pp. 170-171. 1903. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. A mult év végén fölfedezett üstökös és a folyó évben várható üstökösök. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. márc. 403. füz. pp. 240-241. 1903. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. Nálunk is látható részleges holdfogyatkozás., A Lyra csillagképből kisugárzó hullócsillagok. [SRG.]

CS. L. [CSOPEY László]: A húsvét számítása a Gergely-féle naptár szerint. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. márc. 403. füz. p. 250. Levélszekrény. Tudósítások. (5.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. ápr. 404. füz. pp. 298-299. 1903. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. Az egyenlítőtől északra fekvő álló csillagok parallaxisa, A Tercidina asteroida alakja. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. máj. 405. füz. pp. 352-353. 1903. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. Az apró bolygók száma 1902. év végén 353., Potsdamban fölfedezett új változó csillag., A Napnak a Földre sugárzott hője. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: A Centaurus csillaghalmaz. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. jún. 406. füz. pp. 405-406. Apró közlemények. [SRG.]

L. F. [LAKITS Ferenc]: A Merkuron innen és a Neptunon túl levő bolygóról. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. jún. 406. füz. p. 406. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. jún. 406. füz. pp. 408-409. 1903. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. Új üstökös az Eridanus csillagképben., Az 1902. év üstökösei. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. júl. 407. füz. pp. 470-471. 1903. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Augusztusi hullócsillagok., A Lyra gyűrűsköd ködében levő csillag parallaxisa., A Perrine-féle üstökös fotografiája. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. aug. 408. füz. pp. 524-525. 1903. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. "Az Uranus és a Neptunus tengelyforgásáról." [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. szept. 409. füz. pp. 586-587. 1903. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

L. [CSOPEY László]: A napsugárzás gyengülése. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. okt. 410. füz. p. 629. Dufour vélekedése. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. okt. 410. füz. pp. 630-631. 1903. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

NURICSÁN József: A magyar orvosok és természetvizsgálók XXII. vándorgyülésöket 1903. szeptember 6-ikától 10-ikéig Kolozsvárt tartották. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. okt. 410. füz. p. 638. Lakits Ferenc: "Változó csillagok és a fotografia" című előadásáról. Levélszekrény. Tudósítások. (28.) [SRG.]

Levélszekrény. Tudósítások. (30.) = Természettudományi Közlöny 35. 1903. okt. 410. füz. pp. 643-644. Lovassy Ferencné: Meteor 1903. aug. 17-én Új-Bátorfán (Bihar megyében).; Vadas József kiegészítése. Botpaládról (Szatmár megye).; Des Combes Henrik Debreczenben látta. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (94.) = Természettudományi Közlöny 35. 1903. okt. 410. füz. p. 644. L. L. kérdése a középeurópai zónaidőről Budapesten. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (94.) = Természettudományi Közlöny 35. 1903. okt. 410. füz. p. 645. Kövesligethy Radó a zónaidőről. Pontos időadat szerzése Budapesten. [SRG.]

Cs. [CSOPEY László]: A holdnegyedek és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. nov. 411. füz. pp. 682-683. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. nov. 411. füz. pp. 686-687. 1903. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. Hullócsillagok., A Jupitertől eltakart csillag. [SRG.]

LUKÁCSI György: Az ég különös pirossága. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. nov. 411. füz. pp. 694-695. 1903. okt. 7-8. A Mont-Pelée kitörésével nincs kapcsolatban? [SRG.]

CSOPEY László: Az 1902-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. dec. 412. füz. pp. 761-762. Wild, Heinrich von (1833. dec. 17. - 1902. szept. 5.). [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. dec. 412. füz. pp. 768-769. 1903. dec. 15. - 1904. jan. 15. közötti jelenségek. A rádium a csillagászatban. [SRG.]

Cs. [CSOPEY László]: A "zöld" sugárról. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. febr. 1.(69.) pótfüz. pp. 43-44. A Nap keltekor és nyugtakor megfigyelhető jelenség. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Cs. [CSOPEY László]: A fémeken, fán, stb. áthatoló sugarak előfordulása a Nap sugaraiban. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. nov. 4.(72.) pótfüz. p. 192. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

TASS Antal: Napunk életéről. = Uránia 4. 1903. jan. 1. 1. sz. pp. 10-16. [SRG.]

KISS Ottó: Az óra története. = Uránia 4. 1903. jan. 1. 1. sz. pp. 22-34. Óratörténet, a napórákról is. pp. 22-26., 30. [SRG.]

A Hold és a csillagok hősugárzása. = Uránia 4. 1903. jan. 1. 1. sz. pp. 50-56. Krónika. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Új csillagok. = Uránia 4. 1903. márc. 3. sz. pp. 106-107. Nova Persei 1901-ben. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. = Uránia 4. 1903. márc. 3. sz. p. 142. Wolf Miksa felvételt készített a Occho nevű kis bolygóról. Müller és Kempf egy 7.5 rendű csillagot találtak 1899-ben, amely később fényváltozást mutatott. [SRG.]

MAHLER Ede: Az állatöv eredete. = Uránia 4. 1903. ápr. 4. sz. pp. 154-160. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. = Uránia 4. 1903. ápr. 4. sz. p. 183. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Az 1902. évi nagy üstökös csillag. = Uránia 4. 1903. máj. 5. sz. pp. 218-220. Perrine-Borelly üstökös. [SRG.]

Az állócsillagok hőmérsékletének meghatározása. = Uránia 4. 1903. máj. 5. sz. pp. 229-231. Harkányi Béla Astronomische Nachrichten 1901. dec. 11-i számában közölt cikkének fordítása. Fordította: Tass Antal. [SRG.]

MAHLER Ede: A babiloni ásatások. = Uránia 4. 1903. jún-aug. 6-7-8. sz. pp. 243-255. Csillagászati vonatkozások. pp. 253-255. [SRG.]

SZABÓ László: A Mars csatornái. = Uránia 4. 1903. jún-aug. 6-7-8. sz. pp. 255-258. [SRG.]

A Sirius. = Uránia 4. 1903. jún-aug. 6-7-8. sz. pp. 289-290. [SRG.]

GÖNCZI Ferenc: Az égitestek a népek hiedelmében. = Uránia 4. 1903. okt. 1. 10. sz. pp. 369-381. [SRG.]

A Föld jövője. = Uránia 4. 1903.okt. 1. 10. sz. pp. 396-402. Közli: E. Gy. [SRG.]

Csillagászati újdonságok. = Uránia 4. 1903. okt. 1. 10. sz. p. 414. A kettőscsillagokról. [SRG.]

TASS Antal: A kettős csillagokról. = Uránia 5.(!) 1903. nov. 1. 11. sz. pp. 450-453. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: A Neptun-on túl levő bolygó létezéséről. = Uránia 5.(!) 1903. nov. 1. 11. sz. p. 462. [SRG.]

STEINER Lajos: Északi fény és mágnesi zivatar (1903. október 31-én.). = Uránia 4. 1903. dec. 1. 12. sz. pp. 476-478. [SRG.]

Mágnesi zivatar és a napfoltok. = Uránia 4. 1903. dec. 1. 12. sz. pp. 507-508. Az 1903. okt. 31-i megfigyelésről. [SRG.]

Bolygók fölfedezése. = Vasárnapi Ujság 50. 1903. jun. 21. 25. sz. pp. 407-408. "...1891 őszéig nem kevesebb, mint 322 kis bolygót sikerűit fölfedezni,... A mondott évben Wolf német tanár a bolygók kutatásának új módszerét kezdte alkalmazni az által, hogy segítségül vette a fényképezést. ...A bolygók kutatása terén a legújabb haladás az, hogy olyan optikai készüléket szerkésztettek, melynek segítségével a fényképezőlemezek fáradságos és időrabló végig vizsgálását meg lehet takarítani. Ezt a készüléket egy Pulfrich nevű jénai csillagász szerkesztette, neve stereo-comparator..." [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Az új üstökösről. = Vasárnapi Ujság 50. 1903. aug. 9. 32. sz. p. 527. "A most látható üstököst Borelli pillantotta meg először Marseilleben a június 21-éről 22-ikére virradó éjjel. ...Tömege oly laza, hogy - miként az Ó-Gyallán julius 28-án este 11 órakor készített s mellékelt rajzomon látható - még egy negyed-, ötödrendű csillag is áttetszik rajta." [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Az éjszaki fényről. = Vasárnapi Ujság 50. 1903. nov. 22. 47. sz. p. 779. "...Ilyen távoli tűzfényhez volt hasonló az is, melyet Ó-Gyallán múlt hó 31-én este 7 óra 54 perczkor Marczell és Büky assistensek pillantották meg s mely 8 óráig tartott. ...Az obszervatórium mágneses műszerei már egész nap nagy nyugtalanságot tanúsítottak s még két-három nap múlva is észlelhetők voltak e zavarok. A mágneses zavargások nagyságát összefüggésbe hozzák a Nap felületén eszlelhető foltok számával, tehát azt is feltételezik, hogy az aurora borealis erőssége s gyakorisága a Nap kitöréseivel áll okozati összefüggésben. ...november 2-án már egy igen hatalmas foltot észleltem, olyat, a milyenhez foghatót, mióta e nemű megfigyeléseimet végzem, még nem volt alkalmam láthatni." [HAI.]

          1904.

A csillagos ég Közép-Európa számára. Szerk.: Kövesligethy Radó. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet r. t. Budapest, [1904.] Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Préselt karton, felragasztott csillagtérképpel, hátlapján használati utasítással. Átmérője: 25 cm. Fekete alapon arany vagy fehér színű felirattal és szecessziós díszítéssel. Forgatható csillagtérkép a 48 fok földrajzi szélességre szerkesztve. A csillagokat körülbelül 4 magnitúdóig tünteti fel, a -40 fok deklinációig terjedően. A fényesebb csillagok nevének feltüntetésével, illetve görög kisbetűs jelzésével, a névírás magyar. A keresett napjelzés és órajelzés beállításával a fedőlap ovális (14 cm-es legnagyobb átmérőjű) ablakában látható az égbolt helyzete az adott időpontban. Forgalmazta a Magyar Földrajzi Intézet, a Calderoni tanszerkereskedés és lerakatai.
A szemléltető eszközhöz egy nyomtatott feliratos boríték tartozik a következő feliratokkal: Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. A Nap és a Csillagok járása a Föld tetszőleges pontján. Forgatható csillagászati készülék, A Csillagos ég Közép-Európa számára. Forgatható csillagászati készülék. Az 1920-as években még árusították. A forgatható csillagtérképből a magyar feliratú példányokon kívül német és horvát nyelvű nyomatok is készültek. [IBQ.]

DARWIN, G[eorge] H[oward]: A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Ötvenkét rajzzal. Ford.: Kövesligethy Radó. Budapest, 1904. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 308 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 73. köt./ /A XI. (1902-1904. évi) cziklus negyedik kötete./ A szerző beköszöntője 1898 augusztus havában kelt Cambridge-ben. A fordító előszava. pp. VII-VIII. A fordító Kövesligethy Radó előszava szerint a szerző a magyar kiadás teljesebbé tétele érdekében újabb adatokat és vizsgálatokat volt szíves szolgáltatni. Az eredetivel összevetette: Eötvös Loránd. [KSZ.]

HANUSZ István: Égen és Földön. Budapest, 1904. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása és könyvnyomdája. 299 p. Csillagászat: pp. 1-78. [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az ég fényének polárossága. Budapest, [1904.] Pesti könyvnyomda részvény-társaság. 40 p. Különnyomat az Atmosphaera 1904. évi 1-4. füzetéből. [SZF.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kondor Gusztáv l. t. emlékezete. Budapest, 1904. 23 p. /A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XII. köt. 6. sz./ Olvastatott a M. T. Akadémia 1904. május 30-án tartott összes ülésén. Végén (pp. 21-23.) Kondor Gusztáv irodalmi munkássága. I. Csillagászat. II. Mathematika. III. Emlékbeszédek. IV. Reáliskolai tankönyvek. V. Vegyesek. [KSZ.]

LÓSKAY Miklós: A Nap járása a bolygók egén. Kiadja a "A Nap járásá"-hoz a Magyar Földrajzi Intézet R. t. Budapest, 1904. 1 p. Rajzolta: Kogutowicz Manó. Függelék a forgatható napív-koronghoz. Egylapos nyomtatvány, két színnel nyomva. A lapon magyarázó szöveg. A belső oldalon 6 darab 75 mm átmérőjű korong ábrázolja I. a Föld, II. a Mars, III. a Jupiter, IV. a Szaturnusz, V. az Uránusz, VI. a Neptunusz forgási egyenlítőjének hajlását a pályasíkjukhoz, az északi rész zöld, a déli szürke nyomással. Feltünteti a tengely és a bolygó-egyenlítő hajlását, és a "térítő körök" helyzetét. Az egylapos ábrát a Magyar Földrajzi Intézet mellékletként adta. [IBQ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMIV-re [1904-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1904. Franklin-Társulat nyomdája. 259 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár 1904-re. Bevezetés. Ünnepszámítás 1904-re. Időszámítás 1904-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1904-re. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága.
Égi tünemények 1904-ben. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok Kövesligethy Radó. p. 118., Gothard Jenő. p. 120.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. Gothard Jenő. p. 145., Kövesligethy Radó. p. 146.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. Kövesligethy Radó., p. 257., Gothard Jenő. p. 259. [KSZ.]

  MASSÁNY Ernő: Adalékok Jupiter megfigyelésének történetéhez. Budapest, 1904. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 43 p., 6 t. / A Magyar Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 5./ Vegyesen magyar és német nyelvű szöveg. 1902. szept. 4. és szept. 27. között 16 estén észlelte a Jupitert Ógyallán egy 4,5 hüvelykes refraktorral. Részletes leírást készített, ezeket közli. Rajzokat is készített, ezeket a tanulmányához csatolt külön képtáblákban közli. Legvégén csatol egy kétoldalnyi terjedelmű Mercator féle vetületet, amelyet észleléseiből készített a Jupiter alakzatairól. [KSZ.]

A Nap és a csillagok járása a Föld tetszőleges helyén. Szerk.: Lóskay Miklós. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. Budapest, [1904.] 2 p. Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Az 1902. évi Lóskay-féle számolóábra (A Nap helyzete az égen, az év minden órájára, a Föld bármely pontján) tovább fejlesztett változata. Átmérője 33 cm. Két préselt karton lemez közt forgatható koordináta hálózat. Fekete alapon ezüstszínű nyomással. A Nap és a csillagok félnapi ívét szemléltető és kiszámító számoló korong. A fedőlap külső peremén a földrajzi szélességek skálája, amelyhez a belső forgó lemez beállítható. A fedőlap ablakának vízszintes peremén az azimut beosztás, ennek segítségével a Nap és az ismert deklinációjú csillagok mindenkori azimutja is megállapítható.
A szemléltető eszközhöz egy nyomtatott feliratos boríték tartozik a következő feliratokkal: "Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. A Nap és a Csillagok járása a Föld tetszőleges pontján. Forgatható csillagászati készülék, A Csillagos ég Közép-Európa számára. Forgatható csillagászati készülék." Az 1920-as évek Calderoni-árjegyzékben még ajánlják. A Calderoni-katalógus szerint német- és horvát-feliratú változatok is készültek. [IBQ.]

  Az Ó-Gyallai Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatóriumon végzett megfigyelések. Dr. Terkán Lajos I-ső adjunktus. Massány Ernő calculátor. 1899., 1900., 1901., 1902. és 1903. évi észlelések. XXII., XXIII, XXIV, XXV. és XXVI. Kötet. Az új sorozat III. kötete. Budapest, 1904. Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság. 30 p. "A jelen kötet a napfoltok és hullócsillagok észleléseit tartalmazza 1899-től 1903-ig. A napfoltok helyzetének meghatározása a már ismertetett elvek szerint történt. 1899 második felében, 1900-ban, 1903 második felében és a közbeeső időközben részben munkaerő hiánya, részben a régi heliograph átalakítása miatt csupán relativ szám megállapítására szorítkoztunk. [...]
Az észlelésekben részt vettek: dr. Konkoly Thege Miklós, dr. Kövesligethy Radó, dr. Harkányi Béla br., dr. Steiner Lajos, Marczell György, Tass Antal, Farkas Ede +, dr. Terkán Lajos, ifj. Konkoly Thege Miklós, Réthly Antal, Markovics István, Sztankovics Ödön, Csányi András, Pick Jenő, Galambos Kálmán, dr. Fejér Lipót, Lissák Jenő, Pécsi Albert, Lukács N., Dienes P., Sebeszta Ottó, Kiss Sándor, Fejes Zsigmond, Mende Jenő, Massány Ernő, Luchhaub Gyula, Franck János, Jánosy Imre, Kerezsy György, Büky Aurél, Wolkenberg Iluska és Szabó Bálint. A hullóészlelések reductióját Tass Antal, dr. Terkán Lajos, Galambos Kálmán, Pick Jenő, Fejes Zsigmond és Jánosy Imre végezték. E munkát Massány Ernő közreműködésével dr. Terkán Lajos rendezte sajtó alá. A következőkben táblázatos áttekintést nyújtunk az észlelésekről." (pp. 4-6.).; Közelítő napfolthelyzetek (pp. 7-10.). Hullócsillag-észlelések (pp. 11-30.). A cím németül is. Bilingvis szöveg (magyar és német). [HAI.]

SAJÓHELYI Frigyes: Egy kis kozmográfia. In: Geologia. 2. A föld története. Sztratigrafia és palaeontológia. Pozsony - Budapest, [1904.] Stampfel Károly kiadása, Eder István könyvnyomdája Pozsonyban. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár 154-155./ pp. 3-11. "...A föld keletkezése. I. Kant "az ég általános természetrajza és elmélete" című művében, már a XVIII. század közepe táján azon nézetének adott kifejezést, hogy az egész tejút-rendszer azonos eredetű s valamikor véghetetlen kiterjedésű ködfoltot alkotott, melyből az egyes, eredetileg szintén ködfoltszerű csillagok, megoszlás utján jöttek létre. 40 évvel később - 1796 - Laplace fejtette ki, csekély eltéréssel ugyanezt az elméletet, csakhogy sokkal alaposabban, részletesebben és szigorúan tudományos alapot adva az egésznek. ..." [HAI.]

  TASS Antal: S Sagittae és T Vulpeculae photometriai észlelései. Budapest, 1904. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 40 p. / A Magyar Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 3./ Oldalanként két nyelven a szöveg: a bal hasábon magyarul, a jobb hasábon németül. Az S Sge és V Vul rövid periódusú változócsillagokat 1902. máj. 31-től 1903. nov. 7-ig észlelte Tass Antal és Terkán Lajos egy Zöllner fotóméterrel. A kiadvány közli az összes elvégzett észlelés adatait. [KSZ.]

  TERKÁN Lajos: Az állócsillagok hőmérsékletének meghatározása a Zöllner-féle kolorimeterrel. Budapest, 1904. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 13 p. /A Magyar Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 6./ Vegyesen magyar és német szöveggel. Ógyallán 20 fényes csillag hőmérsékletét mérték. A mért hőmérsékletek 2600 és 8150 fok közöttiek. [KSZ.]

  TERKÁN Lajos: Egy helyen végzett hullóészlelések. 251 radiáns levezetése Ó-Gyallán észlelt 1641 hullócsillagból. Budapest, 1904. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 41 p. / A Magyar Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 4./ Közli a 251 radiáns adatait, amelyek az 1899-1903-ban végzett meteorészlelések alapján adódtak. A több éven át végzett megfigyelések nagyrészt a júl. 25-29. és az aug. 10-13. időszakra esnek, egy esetben 1903. nov. 14-én észleltek. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó]: Függelék. In: Darwin, G. H.: A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Ötvenkét rajzzal. Ford.: Kövesligethy Radó. Budapest, 1904. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. pp. 273-291. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 73. köt./ A kötet hazai adatokkal való kiegészítése. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Műszótár. In: Darwin, G. H.: A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Ötvenkét rajzzal. Ford.: Kövesligethy Radó. Budapest, 1904. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. pp. 292-300. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 73. köt./ [SRG.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1904-ik szökő évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1904-dik szökő esztendőre. Negyedik évfolyam [Debrecen, 1903.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Mars bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

A hold kelte és nyugta 1904. évben. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1904-dik szökő esztendőre. Negyedik évfolyam [Debrecen, 1903.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. p. 16. [SRG.]

FEHÉR Ipoly: Emlékbeszéd Hollósy Jusztinián lev. tag felett. In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. 11. köt. Budapest, 1904. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 261-279. [SRG.]

B. H.: A Napról és erejének kihasználásáról. In: Universum. Találmányok, felfedezések, utazások, vadászkalandok, természetcsodák, hasznos tudnivalók, mulattató és tanulságos kisérletek. Évkönyv a család és ifjúság számára. 1. Szerk.: Hankó Vilmos. Budapest, [1904]. Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadóvállalata, Franklin-Társulat nyomdája pp. 94-96. "...A nap sugarainak kibocsátásával szakadatlanul rendkívül sokat veszt energiájából, a melynek egy részét Kelvin lord elmélete szerint azáltal nyeri vissza, hogy a naptest lassankint összehúzódik és ezáltal fokozott hőséget fejleszt. [...] A nap energiájának kiszámítása ama naphőség összegének megmérésétől függ, a melyet a földfelületnek egy egysége bizonyos idő alatt befogad. [...] George Darwin, a nagy Charles Darwinnak fia, a matematikai fizika tanára a cambridgei egyetemen, vizsgálat tárgyává tette a Kelvin által megállapított értékeket és arra az eredményre jutott, hogy Kelvin rendszere alapján a nap kora legfölebb tizenkét millió esztendőre tehető.
Hogyha elfogadjuk azt az elméletet, hogy a nap energiája testének összehúzódása által fokozódik és hogy ily módon pótolja az elveszett erőt, úgy azt kell következtetnünk, hogy a nap kora hatvan millió esztendőt tesz. Azonban Darwin fölhoz még egy új momentumot is. Azt a kérdést veti ugyanis föl, vájjon a napgömb kisugárzása nem megy-e végbe ugyanolyan módon, mint a rádiumé. Ebben az esetben a nap kora legalább négyszáznyolcvan millió esztendő volna..." [HAI.]

HOFMANN Ottó: A földön túl. In: Universum. Találmányok, felfedezések, utazások, vadászkalandok, természetcsodák, hasznos tudnivalók, mulattató és tanulságos kisérletek. Évkönyv a család és ifjúság számára. 1. Szerk.: Hankó Vilmos. Budapest, [1904]. Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadóvállalata, Franklin-Társulat nyomdája pp. 295-301. "...Vajjon szükséges-e föltételeznünk, hogy a földön uralkodó élet típusa más világok életének is? A mint Európának, Ázsiának, vagy Ausztráliának megvannak a maguk sajátos népfajai, állat- és növényalakjai, azonképpen más világoknak, például a Vénusznak vagy a Marsznak szintén sajátos életalakjaik lehetnek, a mik bizonyára jobban különböznek a mi formáinktól, mint az ausztráliai állatvilág az európaitól vagy az őslény az embertől. [...]
A teramói csillagvizsgáló tudós igazgatója, Vincenzo Cerulli szives volt nekem a minap Marszról szóló legújabb művét megküldeni, melyben bővebben fejti ki optikai teóriáját, mely a közelmúltban a tudományos világban oly sok port vert föl. Szerinte a Marszot még a legerősebb messzelátóval sem lehet jobban látni, mint a holdat egy jó gukkerrel s így a tengereknek és szárazföldeknek tartott foltok és a csatornáknak tartott sötét vonalak pusztán optikai képződmények, a miknek semmi közük a bolygó természetéhez..." [HAI.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1904. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 15. 1904. jan. 15. 1.(169.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

MAHLER Ede: Babylonia és Assyria. Második és utolsó közlemény. = Budapesti Szemle 117. 1904. 326. sz. pp. 227-257. Csillagászati vonatkozások. pp. 255-257. [SRG.]

LUKÁCS Károly: A sarki hósüvegek változása a Marson és a Földön. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 2. füz. pp. 41-72. [IBQ.]

CHOLNOKY Jenő: A pekingi obszervatórium eszközei Potsdamban. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 3. füz. p. 135-138. A XVII. sz-i műemlék csillagvizsgáló műszereit a németek elhurcolták. [IBQ.]

LÓSKAY Miklós: A Nap járása a bolygók egén. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 7. füz. pp. 311-313. + 1 színes képtábla. [IBQ.]

Egyetemeink földrajzi tárgyú előadásai. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 7. füz. pp. 322-323. Benne a szférikus csillagászat. [IBQ.]

LÓSKAY Miklós: A Cheops-gúla csillagászati vonatkozásai. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 8. füz. pp. 347-349. A hibás források alapján téves adatok. [IBQ.]

Helymeghatározás a tengeren. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 9. füz. p. 422. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: A csillagászat. = Az Időjárás 8. 1904. jan. 1. füz. pp. 1-15. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Az ég fényének polárossága. 1. A polárosság általában. = Az Időjárás 8. 1904. jan. 1. füz. pp. 15-26. [SRG.]

Csillagászati közlemények. = Az Időjárás 8. 1904. jan. 1. füz. p. 35. A továbbiakban Kövesligethy Radó szerkeszti a folyóirat csillagászati rovatát. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Logikai módszerek az asztronómiában és az asztrofizikában. = Az Időjárás 8. 1904. febr. 2. füz. pp. 49-58. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Az ég fényének polárossága. 2. Az atmoszféra polárossága. = Az Időjárás 8. 1904. febr. 2. füz. pp. 58-67. [SRG.]

TASS Antal: A kettős csillagokról. = Az Időjárás 8. 1904. márc. 3. füz. pp. 93-101. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Az ég fényének polárossága. 3. közlemény. = Az Időjárás 8. 1904. márc. 3. füz. pp. 101-108. [SRG.]

Dr. Kövesligethy Radó... = Az Időjárás 8. 1904. márc. 3. füz. p. 128. A Csillagászati rovat vezetője. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Az ég fényének polárossága. 4. közlemény. = Az Időjárás 8. 1904. ápr. 4. füz. pp. 133-145. [SRG.]

TASS Antal: Műszer nélkül végezhető földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározás módjai. = Az Időjárás 8. 1904. ápr. 4. füz. pp. 145-157. [IBQ.]

LAKITS Ferencz: Nap- és holdfogyatkozások, ugyis mint idő-határozók. = Az Időjárás 8. 1904. máj. 5. füz. pp. 177-183. Itt a cikk azt írja, hogy ugyanez megjelent a "Magyar Órások Szaklapja. II. évf. 1. sz." -ban is, de abban nem található. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Egy új csillagda. = Az Időjárás 8. 1904. máj. 5. füz. pp. 201-202. A kaliforniai Lick csillagvizsgáló új obszervatóriuma Chilében. [IBQ.]

HORVÁTH Antal: Rendkívüli meteor. = Az Időjárás 8. 1904. jún. 6. füz. pp. 241-242. Tűzgömb. Pécs, 1904. jún. 13. Hangjelenség követte 4 perccel később. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A hőmérséklet meghatározásának fontossága az állócsillagoknál. = Az Időjárás 8. 1904. júl. 7. füz. pp. 245-251. Harkányi Béla és Terkán Lajos módszere. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Az Ebro-obszervatórium. = Az Időjárás 8. 1904. júl. 7. füz. p. 280., 282. [IBQ.]

LAKITS Ferencz: Változó csillagok és a fotográfia. = Az Időjárás 8. 1904. nov. 11. füz. pp. 393-397. [SRG.]

Fényes meteor. = Az Időjárás 8. 1904. nov. 11. füz. p. 422. 1904. nov. 10-i tűzgömb. Észlelést küldtek: Bodófalva (Krassó-Szörény megye), Charlottenburg (Temes megye), Felsőlövő (Vas megye), Billéd (Torontál megye), Fibis (Temes megye), Zsombolya (Torontál megye) helyekről. [IBQ.]

MAHLER Ede: Az egyiptomiak mathematikai és astronomiai ismeretei. (Első közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. 1. füz. pp. 30-53. [KSZ.]

MAHLER Ede: Az egyiptomiak mathematikai és astronomiai ismeretei. (Második és befejező közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. 2-3. füz. pp. 128-142. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: Az anomal dispersio szerepe az astrophysikában. = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. 2-3. füz. pp. 143-155. Előadatott az 1904. febr. 18-án tartott rendes ülésen. [KSZ.]

A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Írta G. H. Darwin, fordította Dr. Kövesligethy Radó, az eredetivel összehasonlította Dr. b. Eötvös Loránd, kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest 1904. = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. 4-5. füz. pp. 246-250. Könyvismertetés. [KSZ.]

SEBESTYÉN Károly: Szegedi napsugaras házvégek. = Néprajzi Értesítő 5. 1904. 8-9. sz. pp. 268-276., 11 ábra. [SRG.]

A társulat tagjai az 1904. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 28. 1904. 1. füz. p. 43. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, orsz. képviselő, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

LAKITS Ferenc: Az 1903. október 31-iki mágneses zivatar. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. jan. 413. füz. pp. 41-45. 1903. okt. 31-től északi fény, napfoltok okozta mágneses jelenségek. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A tengerjárás és rokontünemények. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. jan. 413. füz. pp. 45-62. Részlet G. H. Darwin A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben című kötetéből. Fordította: Kövesligethy Radó. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. jan. 413. füz. pp. 82-83. 1904. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. A Vénus tengelyforgása., A Borelly-féle üstökös fotografiája. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Választmányi ülés 1903. évi deczember 16-ikán. Kurzus-előadás. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. jan. 413. füz. p. 85. Dr. Kövesligethy Radó nov. 14-től dec. 19-ikéig előadásokat tartott "A csillagászat köréből." Kivonat. Apró közlemények. Természettudományi mozgalmak hazánkban. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. febr. 414. füz. pp. 162-163. 1904. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. Kísérletek a Mars csatornáinak magyarázatára., Kiterjedt ködfoltok előfordulása az égen. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. márc. 415. füz. pp. 242-243. 1904. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. A Nap fényereje. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A napfoltok gyakorisága 1903-ban. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. ápr. 416. füz. pp. 291-292. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. ápr. 416. füz. pp. 294-295. 1904. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. A földrengés és a Föld sarkpontjának elmozdulása. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. máj. 417. füz. pp. 344-345. 1904. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. jún. 418. füz. pp. 400-401. 1904. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. A nagy távcsövek hatásának fokozása., A Vénus bolygó keringésideje. [SRG.]

CS. [CSOPEY László]: Világító éjjeli felhők. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. júl. 419. füz. pp. 447-448. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. júl. 419. füz. pp. 452-453. 1904. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Csillagrajzás juliusban és augusztusban., Álló csillag fényét elnyelő üstökös., Azon dátum megállapítása, melyen a Nap és a Hold a Biblia szerint megállott. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. aug. 420. füz. pp. 504-505. 1904. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. Az északi fény eredete. [SRG.]

CS. [CSOPEY László]: A naprendszer mozgása a világtérben. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. szept. 421. füz. p. 544. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. szept. 421. füz. pp. 548-549. 1904. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. A hullócsillagok felvillanásának magassága. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. okt. 422. füz. pp. 600-601. 1904. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. A Nap sugárzás és az északi mérsékelt öv hőmérséklete. [SRG.]

Cs. J. [CSEMEZ József]: A Tejút a legújabb vizsgálatok szerint. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. nov. 423. füz. pp. 648-651. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. nov. 423. füz. pp. 652-653. 1904. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. Csillaghullás., Az Encke-féle üstökös megjelenése. [SRG.]

CSOPEY László: Az 1903-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. dec. 424. füz. pp. 709-711. Falb Rudolf (1838. ápr. 13. - 1903. szept. 29.), Harkness, William (1837. dec. 17. - 1903. febr. 28.). [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. dec. 424. füz. pp. 722-723. 1904. dec. 15. - 1905. jan. 15. közötti jelenségek. A Vénus tengelyforgása., Csillaghullás. [SRG.]

Magyar földrajzi és csillagászati segédeszközök. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. dec. 424. füz. pp. 728-729. Levélszekrény. Tudósítások. (24.) [SRG.]

SZÉKELY Károly: A bolygóközi tér és a naprendszer tagjainak légköre. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. máj-aug. 2-3.(74-75.) pótfüz. pp. 88-98. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

[CSOPEY László]: A Föld mágnesi pólusának vándorlása. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. máj-aug. 2-3.(74-75.) pótfüz. pp. 143-144. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

FRÖHLICH Izidor: Heller Ágost emlékezete. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. nov. 4.(76.) pótfüz. pp. 145-162. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Napnak egy szinben való fotografiája. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. nov. 4.(76.) pótfüz. pp. 189-190. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Vannak-e a csillagoknak lakói? = Tolnai Világ-Lap 5. 1904. 44. sz. pp. 1490-1491. [SRG.]

y.: A napfoltok és a légköri lecsapódások. = Uránia 5. 1904. jan. 1. 1. sz. pp. 25-27. [SRG.]

A tengerjárásról. Történeti visszapillantás. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. pp. 55-59. Mutatvány G. H. Darwin Tengerjárás című könyvéből. Fordította: Kövesligethy Radó. [SRG.]

Saturnus gyűrűi. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. pp. 86-92. Mutatvány G. H. Darwin Tengerjárás című könyvéből. Fordította: Kövesligethy Radó. [SRG.]

A Föld fénye a Holdon. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. p. 93. Krónika. [SRG.]

A csillagok sebessége. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. pp. 93-94. Krónika. [SRG.]

A Brooks-üstökös. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. p. 94. Krónika. [SRG.]

A csillagok fényének százados változása. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. p. 94. Krónika. [SRG.]

A holdpházisok befolyása az esőzésre. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. p. 94. Krónika. [SRG.]

Dr. Positivus: Tengerjárás. = Uránia 5. 1904. febr. 1. 2. sz. pp. 94-95. Könyvismertetés. [SRG.]

Az ég kék színe. = Uránia 5. 1904. ápr. 1. 4. sz. pp. 185-186. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

A napfény világossága sok tényezőtől függ. = Uránia 5. 1904. ápr. 1. 4. sz. p. 192. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophysikai kutatások mai állása. [1.] = Uránia 5. 1904. máj. 1. 5. sz. pp. 216-222. [SRG.]

Miért kék az ég? A Dastre. = Uránia 5. 1904. jún-aug. 6-8. sz. pp. 275-279. Fordította: Z. Gy. [Zemplén Győző]. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophysikai kutatások mai állása (második közlemény). = Uránia 5. 1904. jún-aug. 6-8. sz. pp. 289-297. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Élet a Holdban. = Uránia 5. 1904. okt. 10. sz. pp. 418-419. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: A csillagászati társulat 20-ik congressusa. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 454. 1904. szept. 6-án Lund városában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. pp. 465-466. Változó csillagok.; Nagy bolygók Saturnus.; Kis bolygók.; Üstökösök Tempel-üstökös.; Kettős csillagok.; Naptevékenység. [SRG.]

A napfoltok intensiv száma. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 467. Krónika. [SRG.]

Helium a világűrben. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 468. [SRG.]

Phoebe. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 469. Krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophysikai kutatások mai állása. (Harmadik és befejező közlemény.) = Uránia 5. 1904. dec. 12. sz. pp. 478-484. [SRG.]

-a. A.-: A zöld sugár. = Uránia 5. 1904. dec. 12. sz. pp. 511-512. [SRG.]

Barang: Az éjszaki sarkon. = Vasárnapi Ujság 51. 1904. jan. 31. 5. sz. pp. 68-70. A cikk témája a Nap kelte, járása és nyugvása, az időmeghatározás nehézségei, és az északai égbolt látványa a sarkon. [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Sirius. = Vasárnapi Ujság 51. 1904. febr. 14. 7. sz. pp. 105-106. "...Állítólag az egyiptomiak régente vörösesnek látták, ez a nézet azonban valószínűleg csak az e korból reánk maradt leírások téves értelmezéséből keletkezhetett. ...a Sirius 13.8-szer nagyobb Napunknál,... Sirius önálló nap, melyet kísérője, bolygója, mint kettős csillagot tűntet fel. E kisérő létezését már Bessel (1844) kimutatta, midőn a Sirius saját mozgásában időszakonként rendellenességeket észlelt, azonban e nyolcz kilenczedrendű s a Siriusnál 5000-szer gyöngébb fényű kísérőt csak Clark volt képes 1862-ben először megtalálni..." [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Melléknapok. = Vasárnapi Ujság 51. 1904. aug. 7. 32. sz. p. 547. "Aristoteles után "halo" jelenségeknek nevezik azon gyönyörű meteorológiai tüneményeket, melyeket holdudvar, holdgyűrű, napudvar, napgyűrű és melléknapok néven ismerünk. ...A nap gyűrűk röviddel délelőtt s különösen tavaszutókor a leggyakoriabbak, holott a holdgyűrűk leginkább a téli időszakban lépnek fel. ...Ilyen melléknapokat tüntet fel mellékelt rajzunk, mely egy Ó-Gyallán f. é. április hó 16-án d. u. 4 órakor látható volt haló jelenséget ábrázol..." [HAI.]

          1905.

"Aristarchos" Csaszny V.-féle Tellurium-Lunarium szemléltető készülék. Budapest, 1905. Calderoni és társa. 15 p. [TZS.]

BODOLA Lajos, Zágoni: A mérési hibák elmélete és a legkisebb négyzetek módszere. 1. Füz. Elmélet. Budapest, 1905. [SZF.]

  BÜKY Aurél: A földmágnességi megfigyelések és azok kivitelének ismertetése. 42 ábrával. Budapest, 1905. Nyomatott Heisler J. Kő- és Könyvnyomdájában. 93 p. /M. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet kisebb kiadványai 3./ A Bevezetőt [p. 1.] Kövesligethy Radó írta. [HAI.]

A csillagászattan alapelvei. Stadler István nyomán összeállították Kermenszky György és Jurassek Elemér. Budapest, 1903. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Révai Testvérek. 114 p. [IBQ.]

FIALOWSKY Lajos - KOGUTOWICZ Károly: A világóra. Szerzette Fialowsky Lajos. Szerkesztette Kogutowicz Károly. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. Budapest, [1905.] Szemléltető eszköz és ekvatoriális napóra. A napórai helyi- és a középidő, a különböző földrajzi hosszúságú helyek időkülönbségei és a napóra működésének szemléltetésére. 6 színnyomású. Négy lapos (két óra-skála, két térkép). A két darab 26 cm átmérőjű sarki vetületű térképkör a Föld északi-és déli féltekéjét ábrázolja. A két 26 cm átmérőjű óra-skála a napóra nyári és téli beosztása, 10 perces felosztással, 2 x 12 órásan. A 45 x 30 cm-es alaplapra felhelyezve, a térkép-lapokat forgó korongra ragasztva lemérhetők az egyes helyek időkülönbségei.
Az alaplapot ferdén alátámasztva, oly módon, hogy az adott hely égi egyenlítőjének síkjába álljon, a közepén egy polosz-árnyékvetőt átszúrva egyenlítői napórának használható, amelyen leolvasható, hogy hol, mikor delel a Nap, és más helyen ekkor mennyi az idő. Az egyes alkatrészek kivághatók, házilag összeállíthatók, illetve összeállítva is árusították. Forgalmazta a Magyar Földrajzi Intézet R. t., és a Calderoni tanszerárusító cég. Az 1920-as években a Calderoni árjegyzékekben még szerepel. Német és horvát feliratú változatban is készült. [IBQ.]

HANKÓ Vilmos: Régi magyar tudósok és feltalálók. Budapest, 1905. Lampel Róbert Könyvkereskedése. 64 p. /Magyar Könyvtár. 439./ Több helyen (pp. 22-23, 48-50.) említ csillagászokat, elsősorban Hellt. [ZSE.]

  HAECKEL Ernő [HAECKEL, Ernst]: Világproblémák. Népszerű tanulmányok a monisztikus filozófiáról. Ford.: Iván Imre, Szabó Sándor. Budapest, 1905. Vass József Könyvkiadóhivatala, "Globus" műintézet és kiadóvállalat részv.-társaság. 414 p. Csillagászat: Kozmológiai rész. A világ. (pp. 217-316.). A világ fejlődéstörténete. (pp. 239-260.). Benne a "Monisztikus kozmogenia. A világ kezdete és vége. A mindenség végtelensége és örökkétartóssága. Tér és idő. Universum perpetuum mobile. A mindenség entrópiája." című fejezetek kapcsolhatók szorosabban a csillagászathoz. [HAI.]

KOGUTOWICZ Károly: A Dr. Fialowsky Lajos főgymn. tanár által szerzett Világ-óra használásának módja. Budapest, 1905. A Magyar Földrajzi Intézet Részvény-Társaság kiadása. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 14 p. + 1 reklám. Az előszó 1904 decemberi keltezésű. Az előszót Fialowsky Lajos írta, a teljes ismertető Kogutowicz Károly munkája. A földrajzi-csillagászati szemléltető eszköz használati utasítása. Az ekvatoriális napóraként is összeállítható szemléltető eszköz alkalmas a helyi idő, napórai idő, a Nap mindenkori látszó helyzetének, a Föld bármely pontjára érvényes időnek meghatározására és magyarázatára. [IBQ.]

  KONKOLY THEGE Miklós: Adalékok a 252 m/m refractor, egy theodolit és egy chronograph átépítéséhez. Budapest, 1905. Heisler J. kő- és könyvnyomdája. 32 p. + 38 p., 8 t. /A M. Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 7./ Magyar nyelven: Az ó-gyallai Konkoly-alapítványú astrophysicai 252 mm-es refractorának átalakítása (pp. 3-21.), Egy régebbi theodolit átépítése (pp. 22-28.), A háromemeltyűs chronograph átépítése (pp. 29-32.). A további részek német nyelven. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Használati utasítás Lóskay Miklósnak a Nap és a Csillagok járását a Föld tetszőleges helyén feltüntető forgatható Nap-ív-korongjához. 2. kiad. Budapest, 1905. A Magyar Földrajzi Intézet Részv. Társ. kiadása. 15 p. Útmutató füzet az 1904-ben kiadott forgó csillagtérképhez. [TZS.]

LÉVAY Ede: Csillagászati és fizikai földrajz. Tanító- és tanítónőképző-intézetek számára írta Lévay Ede dr. 65 fametszettel. Budapest, 1905. A Szent-István-Társulat kiadása. Athenaeum Nyomda R. T. 123 p. Csillagászat: pp. 3-37. Bevezetés. A csillagászati és fizikai földrajz tárgya. Első rész. A csillagászati földrajz alapismeretei (pp. 3-9.). Az ég napi tüneményei (pp. 9-18.). A Nap égi útja az égen (pp. 19-27.). A Naprendszerről (pp. 27-37.). Második rész: A fizikai földrajz alapismeretei. Ebben is van némi csillagászat: Az árapály (pp. 50-51.). Az északi fény (p. 105.). Fényjelenségek a légkörben (pp. 105-109.). [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMV-re [1905-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1905. Franklin-Társulat nyomdája. 294 p. Csillagászat: pp. 3-75. Polgári és csillagászati Naptár 1905-re. Bevezetés. Ünnepszámítás 1905-re. Időszámítás 1905-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága.
Égi tünemények 1905-ben. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1905-re. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.; A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok. Kövesligethy Radó. p. 119., Gothard Jenő. p. 121.; A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. Kövesligethy Radó. p. 142., Gothard Jenő. p. 143.; A Tagok munkálatai. pp. 142-143.; Az Akadémia tagjai földirati rendben. p. 281., 283. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1905-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1905-ik közönséges esztendőre. Ötödik évfolyam [Debrecen, 1904.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; A Nap.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

A hold kelte és nyugta 1905. évben. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1905-ik közönséges esztendőre. Ötödik évfolyam [Debrecen, 1904.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomdája. p. 16. [SRG.]

JÓKAI Mór: A láthatatlan csillag. In: Jókai Mór: Délvirágok. Budapest, 1905. Révai testvérek kiadása, Franklin-Társulat, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 167-198. /Jókai Mór összes művei. Nemzeti kiadás. 20./ A kisregény Hindusztán hegyei között játszódik, a XIX. század közepén, az angolok és az afgánok harcai idején. Egyik este a csillagos eget mutatják egymásnak, konkrétan az Andromeda csillagkép szabadszemes csillagait, benne az Andromeda köd "kisded ködfoltját" is. A köd közepén egyesek nem látnak csillagot, mások látnak "egy harmadrendű csillagot, könnyen kivehetően, éppen a ködfolt közepében". Előbbiek elesnek a harcban, utóbbiak nem.
A kitalált történet megírása után jóval, 1885-ben tűnt fel az Andromeda köd (csaknem szabadszemes) szupernóvája, így a későbbi kiadásokhoz Jókai Mór a következő utószót írta: "Ezt a novellát én 1850-ben írtam. A kiket a mese kútforrásaiul megemlítek, az angol nagykereskedő, mr. Drayson, és az angol hadászati folyóirat csupán képzeletem alakjai, a kiket soha nem láttam. Ez nemcsak költői szabadalom, sőt kötelesség ilyenféle bevezetést adni egy mesének, hogy az olvasó által azt könnyebben bevehetővé tegyük. Negyven év után a csillagászok felfedezték az Andromeda ködfoltjában rejlő új csillagot. Egy külföldi observatorium igazgatója, a ki angol fordításban olvasta ezt a novellámat, kérdést intézett hozzám, hogy hol vettem a tudomást erről az eddigelé észre nem vett csillagról azelőtt 40 esztendővel? Nem tudtam rá választ adni." [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Változócsillagok és a fotográfia. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1903. szeptember 6-9-ig Kolozsvárott tartott XXXI. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Prochnov József, Nuricsán József. Budapest, 1905. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 210-213. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1905. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 16. 1905. jan. 15. 1.(181.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A hét napjainak magyar nevei. (Kivonat Melich János lt. nov. 21-iki előadásából.) = Akadémiai Értesítő 16. 1905. jan. 15. 1.(181.) füz. pp. 17-25. [SRG.]

Naptáradatok művelődéstörténeti jelentősége. (Kivonat Mahler Ede február 6-iki előadásából.) = Akadémiai Értesítő 16. 1905. ápr. 15. 4.(184.) füz. pp. 165-184. [SRG.]

MAHLER Ede: Jelentés a Baselben tartott II. nemzetközi vallástörténeti kongresszusról. = Ethnographia 16.(1.) 1905. 3. sz. pp. 129-143. Mahler Ede a Magyar Nemzeti Múzeumot képviselte Bázelben 1905. aug. 29. és szept. 2. között. Ismerteti a kongresszuson elhangzott főbb előadások tartalmát. Külön részletezi (pp. 136-143.) saját előadását, amelyet "Naptári adatok vallástörténeti jelentősége" címmel tartott. Ebben ismertette a babilóniai, az egyiptomi, a zsidó csillagászati ismereteket a holdfázisokról, különös tekintettel a holdtölte időpontjának és a holdhónap időtartamának meghatározására. Szólt a Sziriusz évről és az 1460 éves Szothisz-korszakról. [KSZ.]

LÓSKAY Miklós: Az éjféli Nap beálltának ideje különféle földrajzi szélességek alatt. = Földrajzi Közlemények 33. 1905. jan. 1. füz. pp. 12-15. [SRG.]

PÉCSI Albert: A földrajzi hosszúság meghatározásának új módja. = Földrajzi Közlemények 33. 1905. febr. 2. füz. pp. 58-65. [SRG.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVII. században. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. sz. pp. 30-31. [SRG.]

TASS Antal: "S.-Sagittae és a T.-Vulpeculae fotometriai észlelése." Budapest, 1904. A m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium kisebb kiadványai. 3. sz. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. sz. pp. 33-34. Könyvismertetés. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Egy helyen végzett hullóészlelések 251 radiáns levezetése Ógyallán észlelt 1641 hullócsillagból. Budapest, 1904. A m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium kisebb kiadványai. 4. sz. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. sz. pp. 34-36. Könyvismertetés. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: Adalékok a Jupiter megfigyelésének történetéhez. Számos eredeti Jupiter rajzzal. Budapest, 1904. A m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium kisebb kiadványai. 5. sz. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. sz. p. 36. Könyvismertetés. [SRG.]

Prof. dr. Ernst Abbe. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. füz. p. 37. Nekrológ. [IBQ.]

L. [MASSÁNY Ernő]: Adatok a Jupiter megfigyelésének történetéhez. = Az Időjárás 9. 1905. febr. 2. füz. pp. 59-62. Képtáblákkal. Vita Wonaszek értekezésével. [IBQ.]

MASSÁNY Ernő: A csillagos ég. = Az Időjárás 9. 1905. febr. 2. füz. pp. 62-64. A forgó csillagtérkép leírása. [IBQ.]

BENCSIK János: Régi megfigyelések. = Az Időjárás 9. 1905. febr. 2. füz. pp. 67-68. Meteor jelenségek a XVIII. században. Az 1719., 1724., 1735., 1736., 1737., 1742. években. Forrás: Br. Apor Péter Verses műveiből 1676-1752. I. köt. Bp. 1903. Akad. kiadv. [IBQ.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVI. században. = Az Időjárás 9. 1905. febr. 2. füz. p. 69. [IBQ.]

FÉNYI Gyula: Nagy napfolt. = Az Időjárás 9. 1905. márc. 3. füz. pp. 78-80. 1905. jan. 27.-febr. 3. között, febr. 10-én újabb napfolt jelent meg. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Magyar csillagászok a XV. században. = Az Időjárás 9. 1905. márc. 3. füz. pp. 88-89. [IBQ.]

MASSÁNY Ernő: A nap és a csillagok járása. = Az Időjárás 9. 1905. márc. 3. füz. pp. 89-95. Szemléltető és számoló eszközök ismertetése. [IBQ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] Prof. ing. Pietro Tacchini. = Az Időjárás 9. 1905. márc. 3. füz. p. 105. 1905. márc. 24-én hunyt el, Konkoly barátja volt. [IBQ.]

[MASSÁNY Ernő]: A világóra. = Az Időjárás 9. 1905. ápr. 4. füz. pp. 128-130. Szemléltető eszköz leírása. [IBQ.]

Sz. L. [SZALAY László]: A zivatarok összefüggése a holdfázisokkal. = Az Időjárás 9. 1905. máj. 5. füz. p. 176. Arrhenius, Ekholm, Pickering és Bienco megfigyelései alapján. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A folyó év június 11-iki tűzgolyó. = Az Időjárás 9. 1905. jún. 6. füz. pp. 184-194. Magyarország 22 helyéről érkeztek beszámolók. A jelenség magasságára Fejes Zsigmond 95-110 km-t, Massány Ernő 110-120 km-t, Fényi Gyula 70-73 km-t számított. [IBQ.]

KLEIN Adolf: Égi tünemény. = Az Időjárás 9. 1905. jún. 6. füz. p. 212. Tűzgömb nyoma 1905. jún. 11-én Görbő-Pinczehelyen. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése. = Az Időjárás 9. 1905. júl. 7. füz. pp. 234-236. A csillagvizsgáló 1904. máj. 1. és dec. 31. közötti működése. [IBQ.]

RUZSINSZKY József: Fényes napgyűrű. = Az Időjárás 9. 1905. júl. 7. füz. p. 251. Bakócán (Baranya megye) 1905. jún. 17-én. [IBQ.]

SZALACSY Farkasné: Rendkívül szép napgyűrű. = Az Időjárás 9. 1905. júl. 7. füz. p. 252. Vente pusztán (Zala megye) 1905. jún. 17-én. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Az augusztus 30-iki teljes napfogyatkozás és a meteorológia. = Az Időjárás 9. 1905. aug. 8. füz. pp. 266-272. Előrejelzés. [IBQ.]

[RÉTHLY Antal:] Helyreigazítás. = Az Időjárás 9. 1905. szept. 9. füz. p. 312. Az augusztus 30-iki teljes napfogyatkozás és a meteorológia című cikkhez. A napfogyatkozás előrejelzett időit helyi zónaidőben adták neg. Az óráink viszont néhány év óta nem középidőben, hanem az egységes vasúti időben járnak. Budapesten például a zónaidő korrekció +16,3 perc. [KSZ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A folyó évi aug. 30.-i napfogyatkozás alkalmával végzett megfigyelésekről. = Az Időjárás 9. 1905. nov. 11. füz. pp. 347-364. A hazai észlelések részletesen is. [IBQ.]

Északi fény. = Az Időjárás 9. 1905. dec. 12. füz. pp. 386-388. 1905. nov. 15-én országszerte megfigyelték. Az észlelőhelyek: Bodófalva (Krassó-Szörény megye), Csökmő (Bihar megye), Élesd (Bihar megye), Igló (Szepes megye), Kolozsvár, Micske (Bihar megye), Nyírvaja (Szabolcs megye), Pohorella-vasgyár (Gömör megye), Szelistye (Torda-Aranyos megye), Bátyok (Abaúj megye), Szentandrás, Podhragy (Nyitra-Novák mellett), Léva, Franzfeld (Torontál megye). [IBQ.]

SZKLÁCS Gyula: Meteor. = Az Időjárás 9. 1905. dec. 12. füz. p. 388. Igló, 1905. nov. 17. Kettészakadt és hangjelenség kísérte. [IBQ.]

A Mathematikai és Physikai Társulat tagjai. Gothard Jenő. = Mathematikai és Physikai Lapok 14. 1905. 1. füz. p. 3. [SRG.]

Vénusz és Jupiter. = Szamos 37. 1905. már. 9. 20. sz. pp. 3-4. "Már egy idő óta szembeötlik mindenkinek, aki az égboltozatra az esthomály beálltával feltekint, a csillagmiliárdok között a két legfényesebb csillag: a Vénus és Jupiter bolygók. Alul jobbra áll a fényesebb Vénus s tőle balra és feljébb áll a haloványabb Jupiter. - Még a hivatásos csillagásznak is feltünhetett, hogy a két csillag közti távolság napról napra kisebbedett s mindjobban közeledtek egymáshoz, (Milyen hatalmas théma a romantikus dalköltőnek a fényes hölgy, a szerelem istennője felé vonzódó hatalmas, de mégis halványabb isten királynak a kalandos kirándulása.) De ez csak látszólagos pályájuk. - Mert nem egymáshoz közelednek, hanem egyik a másik előtt fog elvonulni. Március 4-én oly közel voltak egymáshoz, hogy a távolság a két csillag között 4 és fél foknyi volt. Elérve ezt a távolságot egymástól ismét távolodnak és a gyorsabb pályafutása Vénus kerül balra és feljebb.
Márczius havában tehát Jupiter és Vénus kölcsönösen változtatják helyzetüket és aki nem figyeli még most őket gyakrabban, vagy aki nem tud arról a helycseréről, azt a benyomást nyeri, mintha a két csillag a fényét cserélte volna el, minthogy balra áll majd a fényesebb és jobbra a halványabb." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

STEINER Simon: A távoli világok. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 1. füz. pp. 54-68. "... Hátha még a csillagokra gondolunk, melyek végtelen távol vannak tőlünk: mennyivel inkább bántó a tudat, hogy azokra sohasem jutunk el, azokat sohasem tapodhatjuk. De épp e fájó érzésnek van biztos írja. Igaz, hogy a csillagokat, e távoli világokat nem fogja emberi láb sohasem tapodni; igaz, hogy égi testvéreinkkel nem közlekedhetünk soha, de azért mégis eljuthatunk hozzájuk a szellem szárnyain. A tudomány teremti meg a szárnyakat, melyek elröpítenek a távoli világokba és fellebbentik előttünk az ég mechanismusát. Rugói pedig e szárnyaknak a távcső és a szinbontó üveghasáb. [...] A régiek szerint Saturnus ege zárta be a bolygók egeit, mely után már csak az álló csillagok ege, a Mozdító ég és az Istenség lakása következett.
Saturnus képezte voltaképen a világ határát; s bár a Saturnus bejárta térben egy 200 millió mérföldnyi sugarú körben rengeteg világ fér el, mégis világterjedelemnek nagyon kicsi. A távcső azonban felnyitotta az ég kapúját. A fény, mi onnan kiömlött, új alakot adott a világnak. Először csak a naprendszert tágította. [...] Mikor az első csillag távolát sikerült kiszámítani, akkor látták csak, mily elenyésző pont a Nap a mindenségben. [...] Van Nap, mely gyönyörű fehér fényt áraszt, akár Napunk; ilyen a Syrius. Van, mely aranysárga fényű, mint a Déli Korona. Akad zöld, rubint, zafír, skarlát színű Nap. Vájjon honnan e különböző fény? Onnan, hogy mindenütt más égési folyamat van jelen; más a kihűlés foka, más anyag ég ott, amint azt a spektralanalysis igazolja. [...] Mert hogy a fénylő csillagok, mint Napok, szintén bírnak bolygórendszerrel, az nemcsak amaz analógiából következik, melyet Napunknál látunk, hanem ama fejlődési processusból, miken a világok átmentek.
Igenis, mindegyike e világoknak van saját birodalma, vannak bolygói, azok holdjaival, vannak üstökösei. Csakhogy azokat még a távcső sem mutatja, nemcsak azért, mert sötétek, hanem azért, mert aránylag kicsik. [...] De ha kérdjük: ismerjük-e hát teljesen a világ szerkezetét? nemmel kell felelnünk. A megmért végtelen távolok csak kicsi részét teszik a határtalan űrnek; mi csak néhány kerekét látjuk a világ gépezetének. Véges eszünk, gyarló eszközeink nem elégségesek az egész gépezet megértésére. [...] az összes idevágó tények és elmélet parancsolják értelmünknek, hogy a távoli világokon is életet, szerves életet feltételezzünk. ..." [HAI.]

M. J. [MAYER János]: Hulló csillag csekély magasságban. Kisebb közlemények. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 1. füz. p. 94. "...Azon magasság, melyben a hulló csillagok atmoszféránkban megjelennek és azt keresztezik, rendesen elég nagy. A heidelbergi csilagvizsgálón Götz astronomus e tekintetben nagyon ritka jelenséget figyelt meg. Ő fényképészetileg figyelt meg egy hulló csillagot, mely nagyon közel ment át a nap mellett. ..." [SRG.]

A társulat tagjai az 1905. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 1. füz. p. 116. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, orsz. képviselő, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

GERŐ Vilmos: Milyen elemekből áll a nap? = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 3-4. füz. pp. 295-296. [SRG.]

MAYER János: Az idei 1905. aug. 30-iki napfogyatkozás. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 3-4. füz. pp. 299-300. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. jan. 425. füz. pp. 78-79. 1905. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. A Saturnus 9-ik holdjáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (1.) = Természettudományi Közlöny 37. 1905. jan. 425. füz. p. 87. M. L. kéri, hogy a Csillagos ég rovatban a csillagnevek magyar nyelven szerepeljenek. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (1.) = Természettudományi Közlöny 37. 1905. jan. 425. füz. p. 88. A szerkesztők gondolkodnak rajta, hogy a Csillagos ég rovatban a csillagnevek magyar nyelven szerepeljenek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. febr. 426. füz. pp. 164-165. 1905. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. Budapesten látható holdfogyatkozás., Gyűrűs napfogyatkozás., Az Encke-féle üstökösről. [SRG.]

[CSOPEY László]: A Saturnus holdjairól. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. márc. 427. füz. pp. 234-236. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. márc. 427. füz. pp. 240-241. 1905. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. A tavasz kezdete., Új változó csillag a Cassiopeiában., Az alfa Centauri két összetevőjének sebességében mutatkozó különbség., Leszakadt csóvafoszlány a Borelli-féle üstökösön. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. ápr. 428. füz. pp. 296-297. 1905. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. A Jupiter hetedik holdjáról., Napfoltok magyarázata a bolygók dagályhatásából. [SRG.]

K. LEHOTZKY Gyula: Ujabb vizsgálatok a Mars bolygóról. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. máj. 429. füz. pp. 323-336. Prometheus 1903. 34. és 1904. 26. számú cikkei alapján. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A csillagképek és magyar nevök. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. máj. 429. füz. pp. 337-340. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. máj. 429. füz. pp. 352-353. 1905. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. A Nap koszorújának fotografozása fogyatkozáson kívül., A Nap solaris állandója., Az 1905. márczius 26-ikán fölfedezett új üstökös. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Tycho Brahe műszerei és művei. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. máj. 429. füz. pp. 361-362. A nemzetközi csillagászati társulat 1904. évi közgyűlésének résztvevői kirándultak Hven szigetére, ahol megnézték Tycho Brahe múzeumát. Levélszekrény. Tudósítások. (15.) [SRG.]

CS. J. [CSEMEZ József]: Nyugvó pontok a mindenségben. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. jún. 430. füz. pp. 403-405. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. jún. 430. füz. pp. 410-411. 1905. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. A Saturnus 10-ik holdjának keringésideje. A Castor csillagképnek egyes csillagjai is kettős csillagok. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. júl. 431. füz. pp. 466-467. 1905. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Szent Lőrincz raja., A Mars bolygón levő csatornák fotografozása., Két új ködfolt., Új spectroszkopi ikercsillagok. [SRG.]

SCHAFARZIK Ferenc: Napgyűrű megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. júl. 431. füz. pp. 472-473. 1905. jún. 17-én Baranyában Új-Dombóvárt és Szent-Lőrinczen valamint Szlavoniában - Noskovcén és Szlatinán. Légköroptikai jelenség. Levélszekrény. Tudósítások. (24.) [SRG.]

SZABÓ Péter: Tűzgolyó megfigyelése Budapesten. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. júl. 431. füz. p. 473. Tűzgolyó 1905. jún. 11-én. Még megfigyelték: Durugy Ferenc - Szászsebesen, Baranyai Gyula - Szegeden, Nemessányi Sándor - N.-Zomboron és Lukácsi György - Budapesten. Levélszekrény. Tudósítások. (25.) [SRG.]

HANG Dániel: Az augusztus 30-iki teljes napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. aug. 432. füz. pp. 517-519. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. aug. 432. füz. pp. 526-527. 1905. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. Budapesten látható részleges holdfogyatkozás., Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. szept. 433. füz. pp. 580-581. 1905. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (89.) = Természettudományi Közlöny 37. 1905. szept. 433. füz. p. 585. Z. B. 1904. aug. 17-én a Holdat kettőzve látta Lieblingen (Temes megye). Légköroptikai jelenség. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. okt. 434. füz. pp. 638-639. 1905. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. 1905. októberi hullócsillagok., 1905. novemberi hullócsillagok. [SRG.]

Levélszekrény. Tudósítások. (38.) = Természettudományi Közlöny 37. 1905. okt. 434. füz. p. 642. L. [Csopey László] a Kimura-féle tüneményről. [SRG.]

VADNAI Károly: Tűzgolyó. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. okt. 434. füz. p. 642. 1905. szept. 10-én Budakeszin. Levélszekrény. Tudósítások. (40.) [SRG.]

BALKÁNYI Kálmán: Fazekas Mihály mint természetvizsgáló. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. nov. 435. füz. pp. 649-658. Csillagászat: p. 655. A Fazekas Mihály által szerkesztett Debreczeni Kalendárium 1826-1827. évi számában közölt két dolgozata "Esmerkedés a Tsillagos Éggel" és a "Tsillagóra" című munkája. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. nov. 435. füz. pp. 694-695. 1905. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. A Biela-féle üstökös maradványai. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (104.) = Természettudományi Közlöny 37. 1905. nov. 435. füz. p. 701. A. J. kérdése a délkör irányának meghatározása és ennek eszköze. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (104.) = Természettudományi Közlöny 37. 1905. nov. 435. füz. p. 702. Kövesligethy Radó a délkör irányának meghatározásáról és a napórák szerkesztéséről. [SRG.]

CSOPEY László: Az 1904-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. dec. 436. füz. pp. 762-763., 767-768. Bredichin, Fedor Alekszandrovics (1831. dec. 8. - 1904. máj. 14.), Callandreau, Pierre Jean (1852. szept. 18. - 1904. febr. 13.), Perrotin, Joseph Athanase (1845. dec. 19. - 1904. febr. 29.), Roberts, Isaac (1829. - 1904. júl. 17.). [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. dec. 436. füz. pp. 776-777. 1905. dec. 15. - 1906. jan. 15. közötti jelenségek. A Herkulesből kisugárzó hullócsillagok. [SRG.]

-y. [CSOPEY László]: A Vénus keringésidejéről. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. febr. 1.(77.) pótfüz. pp. 45-46. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENCSIK Ferdinánd: Schlözer Ágoston Lajos levelei Hell Miksához, 1772. febr. 29. = Történelmi Tár 6. 1905. pp. 143-147. [HAD.]

RÉTHLY Antal: A napfogyatkozás megfigyelése a Dobogókőn. (1 térképpel, 1 térrajzzal és 2 képpel.) = Turisták Lapja 17. 1905. szept-dec. 9-12. sz. pp. 155-161. 1905. aug. 30-án. [SRG.]

-a. A.-: A Plato krater topographiája. = Uránia 6. 1905. jan. 1. sz. pp. 22-25. [SRG.]

Az égi testek lakhatósága. = Uránia 6. 1905. márc. 3. sz. pp. 115-118. H. I. Klein cikke a Sirius-ból. Fordította: Tass Antal. [SRG.]

Óriási napfolt. = Uránia 6. 1905. márc. 3. sz. pp. 138-139. 1905 februárban. [SRG.]

TASS Antal: Az 1904-ben felfedezett kis bolygók. = Uránia 6. 1905. ápr. 4. sz. pp. 182-183. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 6. 1905. jún-júl-aug. 6-8. sz. pp. 310-312. [SRG.]

Napok nagysága. = Uránia 6. 1905. szept. 9. sz. p. 363. Krónika. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás. = Uránia 6. 1905. szept. 9. sz. pp. 364-365. 1905. aug. 30-án. [SRG.]

Óriási meteorit. = Uránia 6. 1905. dec. 12. sz. p. 415. Krónika. [SRG.]

RAPAICS Raymund: A Föld sorsa. = Uránia 6. 1905. nov. 11. sz. pp. 429-434. A Földről és a Holdról. [SRG.]

A Nap múltja és jövője. = Uránia 6. 1905. nov. 11. sz. pp. 462-463. Lord Kelvin nézete a Napról. [SRG.]

-o-: Az ezévi napfogyatkozás. = Uránia 6. 1905. dec. 12. sz. pp. 492-496. 1905. aug. 30-án. [SRG.]

Uj változó csillag. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. jan. 15. 3. sz. p. 44. "Ó-Gyallán a magyar királyi asztrofizikai observatoriumban Tass Antal observátor az év első napjaiban az Androméda-csillagképben igen érdekes változó-csillagot fedezett fel, a mely a nagyon rövid periódusú Algol-tipushoz tartozik. Fényének változása oly gyorsan történik, hogy egy óra húsz percz alatt egy egész és hat tized fénynagyság különbséget mutat. Bővebb vizsgálatok még hiányoznak." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A Magyar Tud. Akadémia február 7-iki ülését. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. febr. 12. 7. sz. p. 107. "báró Forster Gyula elnöklete alatt tartotta, melyen Mahler Ede bemutatta: "Naptár-adatok művelődéstörténeti jelentősége" czimű értekezését, s a zsidó szombat, "sabbat" ünnepének történetét adta elő. Eredetileg ez a holdtölte napja volt. De később a babilóniaiak a holdkörnek minden fázisát megünnepelték: még később ennek a pontos megtartásától is eltértek s a körülbelül pontosan megfelelő hetedik napot állandó ünnepnappá tették. Így a babilóniaiaknál fejlődött ki a rendes szombatnap ünnepe. A bibliai ünnepnapokról szóló fejtegetését azzal fejezte be a szerző, hogy azok túlnyomó részben a hold változásainak megfigyeléséből származnak. Végül a csillagászat egyiptomi művelődéstörténeti fontosságát és adatait mutatta be." Ez a Közintézetek és egyletek című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A Jupiter hatodik és hetedik holdja. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. márc. 5. 10. sz. p. 157. "Január elején az a hir jött Amerikából, hogy a Lick-féle csillagvizsgálóban fölfedezték a Jupiter hatodik holdját. A Lick-féle csillagvizsgáló 1300 méter magas hegyen van s a vizsgálódás olyan távcsővel történik, a mely nagyságra nézve a második a világon van ott azonkívül egy nagyszerű tükör-teleszkop is. Az új hold fénye olyan, mint egy tizennegyedrangú csillagé. A tükör-teleszkópon azóta nagy buzgalommal vizsgálták az új holdat s fényképeket készítettek róla. Most ismét az a hir érkezik Amerikából, hogy a Lick-féle obszervatóriumban fölfedezték a Jupiter hetedik holdját is, a melynek nagysága tizenhatodrangú s így a legkisebb égitestek közé kell számítani." Ez a Mi ujság? című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A greenwichi csillagvizsgáló-torony... = Vasárnapi Ujság 52. 1905. márc. 26. 13. sz. p. 200. "kupolájának nagyobb része papirosból készült, súlya pedig 40 ezer kilogramm." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. 1894-ben ugyan ebben a rovatban "A papir használatára..." cimmel már közöltek egy hasonló tartalmú hírt. [HAI.]

Egy új csillagcsoport. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. jul. 9. 28. sz. p. 453. "A kaliforniai Mount-Wilson hegyre épített csillagdának érdekes eredménye van, a mennyiben Barnard tanár a kitűnő Bruce-távcső segélyével egy eddig ismeretlen csillagcsoportot födözött föl, a nyilas csillagképe közelében. A távcsőben az új csillagköd úgy jelenik meg, mint valami légy két szárnya. Mindenesetre megfoghatlan nagyságú tömeget alkothat és naprendszerünktől óriási távolságra fekszik. Ez a csillagcsoport az égbolt azon oldalán fut, hol a nyilas csillagképe van, s azokhoz a többi hatalmas csillagcsoportozatokhoz hasonlít, melyeket Barnard tanár már előbb az egyszarvú és a kígyóvivó (Iphinchus) csillagképében, a Plejadoktól éjszakra, és az Orion óriásai területén belül, égi fotografálás által észlelt.
A Mount-Wilson hegyen lévő csillagda, hol ez az észlelet történt, a tenger szine fölött 1800 méterre fekszik, s fiókállomása a nagy Chicagói csillagvizsgáló-intézetnek. A hegyen soha sincs köd, az ég tiszta, mig a mellette fekvő sikság sokszor poros. Éjjelenként gyönyörű kilátás nyilik róla a villanynyal világított Pasadena és Los Angelos városokra." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Az augusztusi hullócsillagok. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. aug. 20. 34. sz. pp. 542-543. "...Chladni vizsgálódásai után jutottak arra a gondolatra, hogy a nép által helyesen "mennykövek "-nek nevezett meteorok kozmikus eredetűek s nem mint eddig hitték, heves vulkánikus kitörések maradványai... Vannak azonban az évnek olyan szakai, melyekben a hullócsillagok sokkal nagyobb számban és sűrűbben fordulnak elő, mint egyébkor. E törvényszerűséget először Schiaparelli sejtette meg s meg is állapította, hogy e gyakrabbi előfordulásuk periodikus. Szerinte ugyanis a meteorok szétfoszlott üstökösök maradványai s mint ilyenek megtartják az üstökös elébbi pályáját s ezen a pályán nagy rajokban keringve, egyes szabályos időközökben ismételve találkoznunk kell velük... a rajok egyedei az ég egy bizonyos pontjából indulnak ki, melyet kisugárzási pontnak, radians-nak neveznek. E radians rendesen összeesik valamely csillagképpel, melyből a különböző rajok nevének eredete származik.
A nevezetesebbek a következők: Január 2-3-ikán a Quadrantidák, április 19-30-ikán a Liridák, május 2-ikán az Éta Aquaridák, július 28-ikán a Delta Aquaridák, augusztus 9-11-ikén a Perseidák, október 18-20-ikán az Orionidák, november 13-15-én a Leonidák, 23-27-ikén az Andromedában a Bielidák s végül deczember 9-12-ike között a Geminidák. ...Mint a mellékelt felvételen látható, az észlelők az égbolt különböző tájai felé fordulva, várakozástelten nézik az eget... [p. 540. "A műszer mellett dr. Konkoly-Thege Miklós igazgató áll, tőle jobbra Massány Ernő, balra ifj. Konkoly-Thege Miklós és Büky Aurél asszisztensek ülnek."] Ilyen egybevágó észlelések voltak a Delta Aquaridák rajának megjelenése, alkalmával, múlt hó 26-ától 30-ikáig, midőn Ó-Gyallán és Nagytagyoson az astrophysikai és meteorológiai observatoriumok tisztviselőkara két csoportban végezte feladatát..." [HAI.]

Teljes napfogyatkozás. Augusztus hó 30 ikán. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. aug. 27. 35. sz. pp. 555-558. "...A mostani napfogyatkozás Amerikában fogja kezdetét venni. A Hold árnyéka ott fogja először elsötétíteni a vidéket a Winipeg tájékán, még pedig déli 12 óra 57 perczkor. Innen az árnyék áthalad az Atlanti-óczeánon mint valami villámgyors vihar, s 1 óra 8 perczkor már Spanyolországban van Burgos városának tájékán, 1 óra 52 perczkor átszáguldott már az afrikai partokra, s Filippvillénél okoz éjszakai sötétséget. Az árnyék körének sugara ez alkalommal szokatlanul nagy, úgy, hogy a fogyatkozás oly hosszas csikot képező térségen lesz látható, melynek szélessége is jelentékeny, a mellett pedig egy-egy helyen az elsötétedés néhány perczig is eltart. Daczára annak a roppant sebességnek, melylyel az árnyék halad. így Spanyolországban tartama 3 percz és 48 másodperczet fog kitenni, Tuniszban pedig 3 percz és 26 másodperczet." [HAI.]

A bolygók helyzete szeptember 1-én. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. szept. 3. 36. sz. p. 582. "Vénus az ikrek csillagképében van nem messze Castor és Polluxtól; reggel két óra tájban kel. Mars a scorpióban van, közel annak legfényesebb csillagához, az Antareshez; este 9 1/2 óra tájban nyugszik. Jupiter a bikában van a fiastyuk alatt; este 10 óra tájban kel és a reggeli szürkületig jól látható. Saturnus a vízöntő csillagképében van ; egész éjjel jól látható. Érdemes a megemlítésre, hogy szeptember elején Saturnus és a Nap, - Mars és a Jupiter, - továbbá Uranus és a Neptunus majdnem szemközt állnak az égen, a mint a vázlat is mutatja." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Fényképfelvételek az augusztus 30-iki napfogyatkozásról. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. szept. 10. 37. sz. p. 598. A két fotó képaláírása: "A részben elfödött napkorong (a hogy Magyarországon látható volt).; A teljesen elfödött napkorong." [HAI.]

Kuncz Adolf csornai prépost. 1841-1905. = Vasárnapi Ujság 52. 1905. szept. 17. 38. sz. p. 612. "Sokan ismerték és tisztelték, és pedig nemcsak a római katholikus hivek közül dr. Kunz Adolf csornai premontrei prépostot, a kinek közelebb bekövetkezett váratlan halála általános részvétet keltett, különösen a Dunántúl, működése színhelyén. Hatvannégy évet élt s 1884, tehát több mint 20 év óta volt a csornai premontreiek prelátusa. Mint szombathelyi ember, szülőföldjén kezdte papi s tanári működését, a hol oly népszerűségre tett szert, hogy megválasztották képviselőnek. Mandátumát préposttá való kinevezésekor tette le.
Irt több egyházi művet s egy nagyobb munkában feldolgozta Szombathely város monográfiáját. Jó pap volt s jó ember, a kinek nevét sokan emlegetik hálával. A halál hirtelen érte a zalamegyei Türjén, a hol látogatóban volt." Ez a rövid nekrológ nem tesz említést csillagászati megfigyeléseiről, a Gothard-testvérekhez fűződő tanári majd később munkatársi kapcsolatáról vagy pl.: a szombathelyi székesegyházban elvégzett Foucault-féle igakísérletéről sem. [HAI.]

Gotthard Jenő fényképfelvételei a napfogyatkozásról. = Vasvármegye 38. 1905. aug. 26. 194. sz. p. 2. Napfogyatkozás 1905. aug. 30-án fél kettő és 4 óra között teljes napfogyatkozás lesz. Gothard Jenő Ó-Gyallán fog képeket készíteni. [SRG.]

Napfogyatkozás. = Vasvármegye 38. 1905. aug. 31. 201. sz. p. 3. Napfogyatkozás volt 1905. aug. 30-án. [SRG.]

BUZNA Viktor: Hulló csillagok. = Zászlónk 1905. okt. 15. pp. 35-39., 5 t. Négy metszettel és egy ábrával. [VEJ.]

Hány csillagot látunk? = Zászlónk 1905. okt. 15. p. 46. [VEJ.]

BUZNA Viktor: Az augusztus 30-iki teljes napfogyatkozás. = Zászlónk 1905. nov. 15. pp. 66-68. Három fotó. Egy kolostor belső udvara, benne: Mier y Teran, Angehrn Tivadar, Fényi Gyula és több távcső.; Egy "Aequatoriale" parallaktikus távcső négy kamerával.; Angehrn felvétele a koronáról 1905. aug. 30-án. [VEJ.]

          1906.

  CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel és egy forgatható csillagtérképpel. Budapest, 1906. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadó és nyomda. 644 p. /A műveltség könyvtára./ Egy kötetben. Csillagászat: pp. 1-11., 46-71., 134-146., 491-592., 614-631. A földrajzi témaköröket Cholnoky Jenő, a csillagászatiakat Kövesligethy Radó írta. [KSZ.]

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel. 1-2. köt. Budapest, [1906.] Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadó és nyomda. /A műveltség könyvtára./ Két kötetben. 1. köt. 1-304 p., 2. köt. 305-640 p. Csillagászat: pp. 1-11., 46-71., 134-146., 491-592., 614-631. A földrajzi témaköröket Cholnoky Jenő, a csillagászatiakat Kövesligethy Radó írta. [KSZ.]

ERMÉNYI Lajos: Petzvál József élete és érdemei. Budapest, 1906. Mathematikai és Physikai Társulat. 72 p., 13 kép, 3 rajz. [SRG.]

FENYVES Ferenc: A sarki fény különös tekintettel a hazai viszonyokra. Budapest, 1906. Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) részvénytársaság kiadása, Ofenbeck és Balázsy könyvnyomdája Nagykanizsán. 80 p. Táblázat a Magyarországon észlelt északi fényekről: 40 jelenség. pp. 12-15. [KSZ.]

[Forgatható csillagtérkép. Szerk.: Kövesligethy Radó.] Budapest, 1906. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. t. Címfelirat nélküli. Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. 17 x 17 cm-es préselt karton lemezek, az alap- és fedőlap közt kerek elforgatható lappal, amelyek 10 cm (legnagyobb) átmérőjű ovális ablakában láthatók a látóhatár felett levő fényesebb csillagok. Fekete alapon, aranyszínű, ill. sárga nyomással. A fedőlemez 5 napos beosztású naptárskálájához a forgó lapon levő, félórás beosztású időpont skálája forgatható. A csillagokat körülbelül 3, néhol 3,5 magnitúdóig tünteti fel, a fényesebb csillagok neve kiírva.
A kiadvány melléklete volt a "Műveltség könyvtára" sorozat Cholnoky Jenő - Kövesligethy Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése című 1906-os könyvnek. Volt, hogy a könyvvel együtt adták el. Voltak kötetek, amelyeknél a könyv belső kötéstáblájába illesztették (ilyeneknél a felirat: "A csillagos ég Budapest szélességére számított horizonnal. Kövesligethy Radó egyet. tanár számítása alapján. Melléklet a Műveltség könyvtára A világegyetem kötetéhez"). Néhol teljesen önállóan is árusították a forgatható csillagtérképet. [IBQ.]

  KONKOLY-THEGE Miklós: Az újabban beszerzett műszerek ismertetése. Budapest, 1906. Nyom. Heisler J. könyvnyomdájában. 103 p. /A M. Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 9./ Tass Antal előszava 1906. május hóban kelt Ó-Gyallán.; I. rész. Tass Antal: A fotografiai-fotometria főbb módszerei és újabb eszközei. (pp. 1-43.); II. rész. Egyéb műszerek. Steiner Lajos: A König-féle spektralfotométer. (pp. 45-47.); Konkoly-Thege Miklós: Töpfer-féle Protuberancia Spektroszkop. (pp. 48-51.); Terkán Lajos: Vizuális fotometria Toepfer Ottó potsdami műhelyében készült Zöllner-fée nagy fotométer és alkalmazása (pp. 51-86.); Terkán Lajos: A Darmerféle tükörkvadráns. (pp. 87-94.); Terkán Lajos: A Toepfer-féle heliosztát. (pp. 94-97.); Czuczy Emil: A Breithaupt-féle univerzale. (pp. 97-103.) [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kondor Gusztáv l. t. emlékezete. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1904. május 30-án tartott összes ülésén.) Budapest, 1906. Magyar Tudományos Akadémia. 23 p., 1 t. Klny. az Emlékbeszédek az M. Tud. Akadémia tagjai felett. 12. köt. 6. számából. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 12. köt. 6. sz. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMVI-ra [1906-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1906. Franklin-Társulat nyomdája. 280 p. Csillagászat: pp. 3-76. Polgári és csillagászati Naptár 1906-ra. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1906-ra. Időszámítás 1906-ra.
Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1906-ra. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1906-ban. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

MAHLER Ede: Babilon és a Biblia. Budapest, 1906. Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája. 28 p. /"Uránia" Magyar Tudományos Egyesület. Népszerű tudományos felolvasások. 5./ Csillagászat: pp. 23-25. Babilon a csillagászat tudományának hazája, ékírásos táblák csillagászati feljegyzései, csillagászat a vallás szolgálatában, a Saros-periódus felismerése, a lunisoláris éven alapuló naptáruk, a zsidó naptár a babiloniaiak leghűbb mása. A nap 24 részre osztása, a hétszámlálás, a szombat szent volta mind Babilon eredetű és innen eredt a Biblia könyveibe. [KSZ.]

  MAHLER Ede: Babylonia és Assyria. Budapest, 1906. Magyar Tudományos Akadémia. 370 p. /A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. 55./ Csillagászat: pp. 242-258., 317-320. [REZ.]

  TASS Antal: 1899-1905. években Ó-Gyallán és 1905. évben Nagy-Tagyoson végzett Hullócsillagmegfigyelések. Az igazgatóság megbizásából sajtó alá rendezte Tass Antal, obszervator. Budapest, 1906. Nyomtatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 59 p. /A Magyar Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 8./ A cím és a szöveg németül is. 52 észlelési alkalommal 2626 hullócsillagot figyeltek meg. Valamennyi meteor észlelt adata (sorszám, időpont, a feltűnés és eltűnés ekvatoriális koordinátái, fényessége, megjegyzés) táblázatban közölve. 1903. júl. 29/30-án éjjel látták a legtöbb meteort: 181-et. [KSZ.]

  TERKÁN Lajos: Béta Lyrae pályaelemeinek kiszámítása spektroskopiai és photometriai adatokból. Budapest, 1906. Nyomtatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 31 p. /A m. kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 10./ 1905. júl. 14-től nov. 26-ig észlelték a béta Lyr fényváltozásait Ógyallán egy Zöllner fotométerrel. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1906-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1906-ik közönséges esztendőre. Hatodik évfolyam [Debrecen, 1905.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Vénus bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

A hold kelte és nyugta 1906. évben. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1906-ik közönséges esztendőre. Hatodik évfolyam [Debrecen, 1905.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 16. [SRG.]

FRÖHLICH Izidor: Heller Ágost emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. 12. köt. Budapest, 1906. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 87-121., 1 t. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kondor Gusztáv l. t. emlékezete. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1904. május 30-án tartott összes ülésén.) In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. Budapest, 1906. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 201-223., 1 t. /A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 12. köt. 6. sz./ Ebben (pp. 221-223): Kondor Gusztáv irodalmi munkássága. I. Csillagászat. II. Mathematika. III. Emlékbeszédek. IV. Reáliskolai tankönyvek. V. Vegyesek. [KSZ.]

Hell Miksa. In: Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, [1906.] Országos Monografia Társaság, Wodanier F. és Fiai könyvnyomdája. p. 245. /Magyarország vármegyéi és városai./ [KSZ.]

MAHLER Ede: Az ókor keleti népeinek művészete. In: Sebestyén Gyula - Mahler Ede - Láng Nándor - Zsámboki Gyula - Kuzsinszky Bálint: A művészetek története. A legrégibb időktől a XIX. század végéig. I. kötet. Ó-kor. Szerk.: Beöthy Zsolt. Budapest, 1906. Lampel R. Könyvkereskedése, (Wodianer F. és fiai) Részvénytársaság. pp. 25-118. Beöthy Zsolt előszava 1905. nov. 1-én kelt Budapesten. Az említett fejezetet a neves kronológus és csillagászattörténész, Mahler Ede jegyezte. Az általa írt rész fejezetcímei: I. Egyiptom. Építészet. Szobrászat. Festészet és relieffaragás. II. Babilónia és Asszíria. Bevezetés. Építészet. Szobrászat. III. Perzsia. Építészet. Szobrászat. Iparművészet. IV. Szíria és Kis-Ázsia. [REZ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1906. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 17. 1906. jan. 15. 1.(193.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenkettedik akadémiai ülés. A III. osztály harmadik ülése 1906. április 2-án. = Akadémiai Értesítő 17. 1906. máj. 15. 5.(197.) füz. p. 330. Terkán Lajos részéről "Béta Lyrae pályaelemeinek kiszámítása spectroskopiai és photometriai adatokból" előterjeszti Kövesligethy Radó. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhatodik akadémiai ülés. A III. osztály negyedik ülése 1906. május 14-én. = Akadémiai Értesítő 17. 1906. jún. 15. 6-7.(198-199.) füz. p. 411. Kövesligethy Radó bemutatja "Seismikus hullámfelületek és a seismikus távolhatás törvénye"; "Seismikus hosszkülönbség meghatározása" című értekezéseit. [SRG.]

VISZOTA Gyula: Tagajánlások az Akadémiában. (A megalakulástól 1847-ig.) = Akadémiai Értesítő 17. 1906. okt. 15. 10.(202.) füz. pp. 508-527. Herschelt(!) Izsákot ajánlja 1834-ben Pap Gábor. p. 508.; Nagy Károlyt rendes és vidéki levelező tagnak ajánlják 1836-ban. pp. 518-519.; Vállas Antalt rendes tagnak ajánlja Győry Sándor és Szemere Pál 1837-ben. pp. 521-522.; Littrow János Jakabot külföldi levelező tagnak ajánlják 1838-ban. p. 527. [SRG.]

VISZOTA Gyula: Tagajánlások az Akadémiában. (A megalakulástól 1847-ig.) Vége. = Akadémiai Értesítő 17. 1906. nov. 15. 11.(203.) füz. pp. 611-636. Tarczy Lajost rendes tagnak ajánlja Schedel Ferenc 1839-ben. p. 611.; Nagy Károly rendes tagot, tiszteleti tagnak ajánlják 1845-ben Győry Sándor és Vállas Antal. pp. 635-636. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonnyolczadik akadémiai ülés. A III. osztály hetedik ülése 1906. november 19-én. = Akadémiai Értesítő 17. 1906. dec. 15. 12.(204.) füz. p. 701. Kövesligethy Radó bemutatja Terkán Lajos "Naprendszerünk mozgásának iránya" című értekezését. [SRG.]

STEINER Lajos: Zivatarok gyakorisága és a Hold fényváltozása. = Földrajzi Közlemények 34. 1906. jan. 1. füz. pp. 13-22., 1 mell. [IBQ.]

CHOLNOKY [Jenő]: Csaszny Valér: "Tellurium-Lunarium" szemléltető készülék a csillagászati földrajz tanításához. Calderoni és Tsa. Budapest. = Földrajzi Közlemények 34. 1906. febr. 2. füz. p. 67. Ismertető. [SRG.]

STEINER Lajos: Báró Harkányi Béla "Hullámos vízfelületek tükrözési jelenségei". = Földrajzi Közlemények 34. 1906. 4. füz. pp. 141-142. Cikk-ismertetés és kiegészítés a Nap és Hold okozta "aranyhíd"-ról. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal.]: Braun Károly dr. S. J. = Földrajzi Közlemények 34. 1906. 10. füz. p. 458. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora 1904. év végén. = Földtani Közlemények 36. 1906. jan-márc. 1-3. füz. p. 84., 86. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó, Gothard Jenő. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Napunk tengelyforgási idejének meghatározása. = Az Időjárás 10. 1906. jan. 1. füz. pp. 1-17. A módszerek és az ógyallai mérések. [IBQ.]

HASENAUER Andor: Érdekes körülmények közt látott meteor. = Az Időjárás 10. 1906. jan. 1. sz. p. 29. Giacobini üstökös megfigyelése közben a teleszkópban észleltek meteort 1905. dec. 19-én Kiskartalon. [SRG.]

LÓSKAY Miklós: A Cheops-gúla földrajzi és egyéb vonatkozásai. = Az Időjárás 10. 1906. febr. 2. füz. pp. 48-49. Smith és Taylor fantasztikus adatai. [IBQ.]

KIRÁLY Sándor: Szép meteor. = Az Időjárás 10. 1906. febr. 2. füz. p. 55. Hidvég (Háromszék megye), 1906. jan. 29. [IBQ.]

[KONKOLY-THEGE Miklós]: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium 252 mm-es refraktorának átalakítása. = Az Időjárás 10. 1906. márc. 3. füz. pp. 57-70. [IBQ.]

A napfoltok összefüggése a meteorológiai jelenségekkel. = Az Időjárás 10. 1906. márc. 3. füz. p. 91. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Kiváló szép napfoltok. = Az Időjárás 10. 1906. ápr. 4. füz. pp. 104-110. Nagytagyosi észlelések. [IBQ.]

CSERPES Gyula: Fényes meteor. = Az Időjárás 10. 1906. ápr. 4. füz. pp. 125-126. Barcs (Somogy megye), 1906. márc. 4-én reggel 2 óra 35 perckor. "Nagyon vakító fényességgel jött. Oly nagy világosságot árasztott, hogy a Dráva folyót, amely 200-250 méter széles, egész szélességében megvilágította." [IBQ.]

KELEMEN József: [Fényes meteor]. = Az Időjárás 10. 1906. ápr. 4. füz. p. 126. Óbecse (Bács megye), 1906. márc. 4-én hajnali 3-kor. "A szemlélők állítása folytán oly erős, izzó fehér fényű volt, akár csak a Nap. Nappali világosság volt". [IBQ.]

SCHALL Gyula: Fényes meteor. = Az Időjárás 10. 1906. ápr. 4. füz. p. 126. Bégaszentgyörgy (Torontál megye), 1906. márc. 4-én reggeli 2 óra 33 perckor. Tűzgömb, "mely intenzív fehér színével egy pillanatra napvilágot terjesztve piros világossággal szétpattant." [IBQ.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVIII. században. = Az Időjárás 10. 1906. máj. 5. füz. pp. 148-149. [GAI.]

MARCZELL György: Megjegyzések a napsütéstartammérők felállításához. [1.] = Az Időjárás 10. 1906. jún. 6. füz. pp. 171-179. A mérőkre a napóra képletek érvényesek. [IBQ.]

BERECZ Endre: Temesvár időjárása az 1905. évben. = Az Időjárás 10. 1906. jún. 6. füz. pp. 189-191. Napfogyatkozás 1905. aug. 30-án. p. 191. [IBQ.]

ELEKES István: Kiváló szép napfoltok. = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. pp. 203-207. 1906. júl. 3-4-5-én. [IBQ.]

MARCZELL György: Megjegyzések a napsütéstartammérők felállításához. (2. közlemény.) = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. pp. 207-216. A mérőkre a napóra képletek érvényesek. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Földrajzi hosszkülönbség-meghatározás. = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. p. 223. Ógyalla - Nagytagyos passage-prizmával. [IBQ.]

BENCSIK János: Szivárványmegfigyelések. = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. p. 225. Nagybányán 1902-1904 között. [IBQ.]

K. M. [KONKOLY Miklós]: Hulló csillagok. = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. p. 225. Az 1906. júliusi korrespondeáló észlelések Ógyallán, Tagyoson és Csopakon. [IBQ.]

TERKÁN Lajos - MARCZELL György: A nagytagyosi csillagvizsgáló és a meteorológiai obszervatórium. = Az Időjárás 10. 1906. aug. 8. füz. pp. 227-247. Terkán Lajos: Csillagvizsgáló. pp. 227-242. [GAI.]

K. M. [KONKOLY Miklós]: Hullócsillag-megfigyelések. = Az Időjárás 10. 1906. aug. 8. füz. p. 263-264. 1906. júl. 28. és aug. 13. között 940 hullócsillagot jegyeztek fel Ógyallán és Nagytagyoson. [IBQ.]

LAKITS Ferenc: Az óra járása és állása. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. pp. 384-388. [IBQ.]

TASS Antal: A m. kir. Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 8. sz. Az 1899-1905. években Ógyallán és az 1905. évben Nagytagyoson végzett hullócsillag-megfigyelések. A kiadvány előszava. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. pp. 395-396. [IBQ.]

TASS Antal: A m. kir. Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 9. sz. Az újabban beszerzett műszerek ismertetése. Budapest, 1906. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. pp. 396-397. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Egy múzeumi tárgyról. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. p. 399. A meteorológiai múzeumban: Kisfaludy Sándor napórája, amelyet József nádortól kapott, olvasó üveg mely Petőfi Sándoré volt. [IBQ.]

Lf. [LAKITS Ferenc]: Új csillagvizsgáló New-Yorkban. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. p. 400. [SRG.]

SZÉKELY Károly: Csillagászati ujdonságok. = Katholikus Szemle 20. 1906. 1. sz. pp. 54-75. [ZSE.]

A Mathematikai és Physikai Társulat tagjai. Gothard Jenő. = Mathematikai és Physikai Lapok 15. 1906. 1. füz. p. 3. [SRG.]

FEJÉR Lipót: Stabilitási és labilitási vizsgálatok a tömegpontrendszer mechanikájában. = Mathematikai és Physikai Lapok 15. 1906. pp. 152-172. Égimechanikai tanulmány. Az előadást 1905. jún. 23-án tartotta a kolozsvári Ferencz-József tudományegyetem mathematikai és természettudományi kara előtt. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: A hullócsillagok radiacziós pontjainak kiszámítása. = Mathematikai és Physikai Lapok 15. 1906. 5. füz. pp. 227-235. Az elméleti számítás bemutatása után az 1903. júl. 28-án Ógyallán észlelt 59 hullócsillag adatát közli. Két radiánspont mutatható ki. Az egyik, 30 meteorból a Perseidák látszó radiánsa. A másik, 29 meteorból egy Zezioli által észlelt és Schiaparelli által számított (alfa 315,0 delta 87,0; júl. 14 és aug. 11 között aktív) rajt ad [a koordináta az Ursae Minorisra mutat]. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: Béta Lyrae pályaelemeinek kiszámítása spektroskopiai és photometriai adatokból. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 24. 1906. 3. sz. pp. 391-417. "A. M. T. Akadémia III. osztályának 1906 április 2.-án tartott üléséből." [HAI.]

FANTA Adolf: A csillagos ég. = Székesfehérvár és Vidéke 34. 1906. ápr. 21. 49. sz. p. 6. Irta és a Vörösmarty-körben 1906. április 19-én felolvasta: dr. Fanta Adolf. [SRG.]

FANTA Adolf: A csillagos ég. (Folytatás.) = Székesfehérvár és Vidéke 34. 1906. ápr. 24. 50. sz. p. 5. Irta és a Vörösmarty-körben 1906. április 19-én felolvasta: dr. Fanta Adolf. [SRG.]

FANTA Adolf: A csillagos ég. (Folytatás.) = Székesfehérvár és Vidéke 34. 1906. ápr. 26. 51. sz. pp. 3-4. Irta és a Vörösmarty-körben 1906. április 19-én felolvasta: dr. Fanta Adolf. [SRG.]

FANTA Adolf: A csillagos ég. (Folytatás.) = Székesfehérvár és Vidéke 34. 1906. ápr. 30. 53. sz. pp. 3-4. Irta és a Vörösmarty-körben 1906. április 19-én felolvasta: dr. Fanta Adolf. [SRG.]

FANTA Adolf: A csillagos ég. (Folytatás.) = Székesfehérvár és Vidéke 34. 1906. máj. 3. 54. sz. p. 5. Irta és a Vörösmarty-körben 1906. április 19-én felolvasta: dr. Fanta Adolf. [SRG.]

FANTA Adolf: A csillagos ég. (Folytatás.) = Székesfehérvár és Vidéke 34. 1906. máj 8. 56. sz. pp. 6-7. Irta és a Vörösmarty-körben 1906. április 19-én felolvasta: dr. Fanta Adolf. [SRG.]

A társulat tagjai az 1906. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 31. 1906. 1. füz. p. 69. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

A temesvári meteorologiai és seismologiai Observatorium, Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 30. 1906. 3-4. füz. p. 250. "...mely társulatunkkal contactusban van, a lefolyt évben is végezte nemes hivatását. Konkoly-Thege Miklós, országos igazgató, kinek jóakarata az intézet minden szervén mutatkozik, a lefolyt évben is tanúsította gondozása jelét. Az általa szerkesztett seismografon nevezetes átalakítást tétetett, miáltal annak érzékenysége tetemesen fokoztatott.
Az observatoriumot egy egy fél-másodperces csillagászati órával szerelte fel és a pontos idő beszerezhetése végett a temesvári Observatorium és a budapesti központi meteorológiai intézet prognózis osztálya közt interurban telefonösszeköttetést létesítetett; kilátásba helyezte, hogy az observatoriumot egy, az idő meghatározására szolgáló Konkoly rendszerű passage prismával és még f. évi nov. elején egy positiv hulló csillag megfigyelésekre szolgáló csillagászati távcsővel fogja felszerelni. ..." [HAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. jan. 437. füz. pp. 80-81. 1906. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. Budapesten részben látható holdfogyatkozás. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (9.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. jan. 437. füz. p. 91. ifj. F. F. kérdése a holdfogyatkozásról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (10.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. jan. 437. füz. p. 91. K. J. kérdése a Nap állásáról márc. 21-én, jún. 22-én, szept. 23-án és dec. 22-én. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (10.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. jan. 437. füz. p. 94. Kövesligethy Radó a Nap állásáról márc. 21-én, jún. 22-én, szept. 23-án és dec. 22-én. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. febr. 438. füz. pp. 158-159. 1906. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. Budapesten nem látható részleges napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. márc. 439. füz. pp. 236-237. 1906. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. ápr. 440. füz. pp. 298-299. 1906. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei az 1906. év első negyedében. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. ápr. 440. füz. p. 307. Csillagászok: Langley, Samuel Pierpont. Levélszekrény. Tudósítások. (10.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. máj. 441. füz. pp. 356-357. 1906. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. máj. 441. füz. p. 362. Csillagászok: Karlinski, Franz M. Levélszekrény. Tudósítások. (12.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (46.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. máj. 441. füz. p. 363. SZ. J. kérdése a zónaidőről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (55.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. máj. 441. füz. p. 363. Mészöly Győző az 1780. máj. 19-i világvégéről olvasott. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A zónaidőről. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. máj. 441. füz. pp. 363-364. Levélszekrény. Feleletek. (46.) [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: Az 1780. május 19-iki "sötét nap". = Természettudományi Közlöny 38. 1906. máj. 441. füz. p. 366. Levélszekrény. Feleletek. (55.) Talán a Vezuv kitörése okozhatta. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. jún. 442. füz. pp. 414-415. 1906. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. júl. 443. füz. pp. 470-471. 1906. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Részleges napfogyatkozás., Teljes holdfogyatkozás. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. júl. 443. füz. p. 474. Csillagászok: Lindhagen, Daniel Georg.; Rayet, A. Levélszekrény. Tudósítások. (16.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. aug. 444. füz. pp. 520-521. 1906. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. Részleges napfogyatkozás. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (74.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. aug. 444. füz. p. 529. E. J. kérdése a holdudvarról, amit 1905. febr. 9-én látott. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Holdat kisérő gyűrűk magyarázata. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. aug. 444. füz. p. 531. Levélszekrény. Feleletek. (74.) [SRG.]

TOBORFFY Zoltán: A földi és a kozmikus eredetű vas közti különbségről. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. szept. 445. füz. p. 581. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. szept. 445. füz. pp. 582-583. 1906. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (88.) = Természettudományi Közlöny 38. 1906. szept. 445. füz. p. 587. G. E. a Medárdról. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Bízhatunk-e a Medárd-napra vonatkozó közmondásban? = Természettudományi Közlöny 38. 1906. szept. 445. füz. p. 590. A szerkesztő kiegészítésével a naptárról. Levélszekrény. Feleletek. (88.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. okt. 446. füz. pp. 638-639. 1906. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. okt. 446. füz. p. 644. Csillagászok: Bossert, Jos. Francois. Levélszekrény. Tudósítások. (22.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. nov. 447. füz. pp. 692-693. 1906. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. dec. 448. füz. pp. 776-777. 1906. dec. 15. - 1907. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

CSOPEY László: Az 1905-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. dec. 448. füz. pp. 762., 765., 771-772. Abbe, Karl Erns (1840. jan. 23. - 1905. jan. 23.), Copeland Ralph (1837. szept. 3. - 1905. okt. 27.), Struve, Otto Wilhelm (1819. máj. 7. - 1905. ápr. 15.), Tacchini Pietro (1838. márc. 21. - 1905. márc. 24.), Wislicenus, Walter (1859. nov. 5. - 1905. okt. 13.). [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós ifj.: A felhőkről. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. 1.(81.) pótfüz. pp. 1-18. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A geofizika jelenlegi problémái. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. 1.(81.) pótfüz. pp. 25-33. Becker, George F. beszéde alapján írott cikk. [KSZ.]

BLOCH Henrik: Kepler János. = Az Ujság 4. 1906. máj. 29. 146. sz. pp. 1-3. "...Noha Kepler János békés természetű volt és semmiféle hajlama nem volt a harczra, mégis egész életén át fegyvert kellett fognia, mert semmi áron sem hallgatta volna el alapos búvárkodásainak és mély tanulmányainak eredményét. És mivel ez kortársainak nézeteivel ellenkezett, szaktársai megtámadták és üldözték és még sokkal elkeseredettebben küzdöttek ellene korának papjai és teológusai halhatatlan fölfedezései miatt. Kepler János 1571. deczember 27-én Weil városában született. [...] Kepler "Világépület titkai" czimű munkájában (1596) matematikai bizonyítékokkal juttatta érvényre a kopernikusi világrendszert. Magasztos fölfedezéseit magasabb kinyilatkoztatásoknak tartotta. [...] De Kepler nem talált kiadót. [...] A nagy nehézségek mellett is, melyeket a tübingai szenátus a munka kiadása elé gördített, a herczeg parancsára mégis megjelent. (Tübinga 1596.)
A kopernikusi világnézet barátai diadalmaskodtak, a teológusok azonban dühöngtek Kepler könyve miatt, mert Keplernek az az állítása, hogy a föld mozgása a biblia tekintélyének megkárosulása nélkül is fennállhat, az összes hitvallások teológusainak szemében kárhoztatandó eretnekségnek látszott. Kepler ezekre az ellenvetésekre és támadásokra az "Astronomia nova" czimű munkájának bevezetésében felelt. (1609.) Bátran állította: "Föltevések csak képzelődések, én csak azt tartom igaznak, a mi fizikailag igaz. Ez az eljárás alkotja örömömet és dicsőségemet". ..." [HAI.]

-gy.-: A napfoltok. = Uránia 7. 1906. jún-aug. 6-8. sz. pp. 305-308. [SRG.]

"A világegyetem", a czíme a "Műveltség Könyvtára" harmadik kötetének. = Uránia 7. 1906. jún-aug. 6-8. sz. p. 321. Kövesligethy Radó és Cholnoky Jenő kötetének ismertetése. [SRG.]

Az astrophysika. = Uránia 7. 1906. szept. 9. sz. pp. 337-345. W. W. Campbell előadása. Fordította: Tass Antal. [SRG.]

M. S. [MIKOLA Sándor]: Lowell újabb észlelései a Mars bolygó felületéről. = Uránia 7. 1906. nov. 11. sz. pp. 455-457. [SRG.]

HASENAUER Andor: Az 1905. évi Giacobini üstökös. = Vasárnapi Ujság 53. 1906. febr. 18. 7. sz. p. 144. "A múlt év végén gyors egymásutánban több üstököst fedeztek fel... A negyediket deczember 6-án reggel Nizzában Giacobini fedezte fel. Giacobini már szép számmal fedezett fel üstökösöket és e téren elért sikerei elismeréséül csak nemrég részesült a párisi akadémia jutalmában. A Giacobini-üstökös eleinte gyenge, kerek ködfoltnak látszott, még deczember 20-21-én is ilyen volt s megfigyelését a közeli hold zavarta. De ezután csakhamar magra, majd csóvára tett szert s mikor a közbejött rósz idők után figyelhettem, már szép jelenségként mutatkozott. Ekkor (január 4.) készült a csillagda hét hüvelykes refractorán a mellékelt rajz... Az üstökös pályáját mutatja nagyjában a mellékelt rajz..." [HAI.]

KISTELKI Ede: Hold. = Vasárnapi Ujság 53. 1906. aug. 19. 33. sz. p. 530. "Csillagászati vers" [HAI.]

A sarki fény. = Vasárnapi Ujság 53. 1906. szept. 2. 35. sz. p. 572. "...fontos természettudományi kérdéséről adott ki egy füzetet Fenyves Ferencz. Kezdi a sarki fény ismeretének és tudományos vizsgálatának rövid történetén, folytatja leírásán s úgy fog bele a nevezetes jelenség magyarázatába. Szól általánosságban a sarki fényről, aztán periódusairól, a sarki fény, a napfoltok és a földmágnesség periódusainak azonosságáról, a sarki fény fizikai tulajdonságairól, mesterséges sarki fényekről, a sarki fény magyarázatára felállított elméletekről. A füzet az anyag gondos tanulmányozásának eredménye s természettudományi dolgokkal foglalkozók sok érdekeset találhatnak benne." Ez az Irodalom és művészet című rovatban lévő könyvismertetés teljes szövege. [HAI.]

          1907.

DEÉSY Károly: A Naprendszer. Ahogy képzelni és bizonyítani tudom. A magyar tanügyi Kormány figyelmébe ajánlja: a szerző Deésy Károly tanár. Pozsony, 1907. Wigand F. K. könyvnyomdája. 64 p. + 1 kihajtható melléklet. A szerző előszava 1907-ben kelt Pozsonyban. Fejezetcímek: A naprendszer esése a Herkules csillagzat felé. A Napgörbe. Kép a Naprendszerről. Forgástengelyek égi karcolata. A pályasíkokhoz ferde forgások és keringések rendszeressége. A Föld és Hold tömegaránya az illető forgási és keringési erők és a billenési szögekből. Az 1/290 Napkimozdulási látszat. A Hold billegése. A Hold alakja. A Nap fénye, melege. A Napfoltok. Sarkfény. Futócsillagok. üstökösök. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMVII-re [1907-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1907. Franklin-Társulat nyomdája. 285 p. Csillagászat: pp. 3-75. Polgári és csillagászati Naptár 1907-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1907-re. Időszámítás 1907-re. Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások, Merkur-átvonulás. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1907-ben.
Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1907-re. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.; M. Tud. Akadémiai névkönyv. III. A mathematikai és természettudományok osztálya. pp. 110-126. Konkoly T. Miklós, Báró Podmaniczky Géza. p. 110.; Schulhof Lipót. p. 115.; Gothard Jenő. p. 117.; Kövesligethy Radó. p. 118.; Az Akadémia belső tagjai. Tiszteleti tagok. III. osztály. p. 128. Konkoly T. Miklós, Br. Podmaniczky Géza.; Az Akadémia belső tagjai. III. Mathematikai és természettudományi osztály. pp. 131-132. Schulhof Lipót, Gothard Jenő, Kövesligethy Radó. p. 131.; Állandó bizottságok. Mathematikai és természettudományi bizottság. (Felállíttatott 1860-ban.) pp. 133-139. Konkoly T. Miklós. p. 137.;
A Magyar Tud. Akadémia beltagjai életkoruk szerint. pp. 141-147. B. Podmaniczky Géza, Konkoly T. Miklós. p. 142.; Schulhof Lipót. p. 144.; Gothard Jenő. p. 145.; Kövesligethy Radó. p. 146.; Az akadémia tagjai földirati rendben. pp. 270-276. Konkoly T. Miklós Budapest. Tiszteleti tag. p. 270.; Kövesligethy Radó. Budapest. Levelező tag. p. 272.; Br. Podmaniczky Géza. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye. Tiszteleti tag. p. 273.; Gothard Jenő. Vas megye. Levelező tag. p. 274.; Francziaország. Páris. Levelező tag. Schulhof Lipót. p. 274. [KSZ.]

  TERKÁN Lajos: Az 1905. C üstökös pályája. Számították dr. Terkán Lajos és Czuczy Emil. Ógyalla, 1907. Nyomatott Heisler J. Budapest, II., Várkert-rakpart. 1. /Magyar Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 12./ 26 p. Fele részbe német nyelvű fordításban. [REZ.]

  TERKÁN Lajos: A kis bolygók saecularis háborgása. Budapest, 1907. Nyomtatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 22 p. /A Magy. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 13./ [KSZ.]

  TERKÁN Lajos: Korrespondeáló Hullócsillagészlelések Nagytagyosan és Ógyallán. Budapest, 1907. Nyomtatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 22 p. /A Magy. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 11./ 1905. júl. 26. és 1906. aug. 13. között végzett észlelésekból 69 szimultán (azonosnak tekinthető, mindkét helyről megfigyelt) meteor. Az adatokból számítható 31 feltűnési, 17 eltűnési magasság: átlagosan 91 km és 57 km. A kiszámított 9 radiánspont a júliusi és augusztusi rajok ismeretes koordinátáit adta. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1907-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1907-ik közönséges esztendőre. Hetedik évfolyam [Debrecen, 1906.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Merkur bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1907. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 18. 1907. jan. 15. 1.(205.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A Magyar Tudományos Akadémiai Könyvkiadóhivatalában még kapható akadémiai kiadványok jegyzéke. Mathematikai és természeti tudományok. = Akadémiai Értesítő 18. 1907. febr. 15. 2.(206.) füz. pp. 178-187. Gothard Jenő kötetei. p. 178.; Konkoly-Thege Miklós kapható könyvei. pp. 180-181.; Kövesligethy Radó, Kruspér István, Lakits Ferenc könyvei. p. 182.; Szabó József kötetei. p. 187. [SRG.]

Az Akadémia fogytán levő kiadványaiból. Természettudomány. Mathematika és rokon tudományok. = Akadémiai Értesítő 18. 1907. febr. 15. 2.(206.) füz. pp. 211-220. Gothard Jenő kötetei. p. 211.; Konkoly-Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kruspér István kötetei. pp.214-215.; Nagy Károly könyvei. p. 217.; Vállas Antal kötetei. p. 220. [SRG.]

Jelentés a M. tud. Akadémia munkásságáról 1906-ban. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 18. 1907. máj. 15. 5.(209.) füz. pp. 339-340. Terkán Lajos "Béta Lyrae pályaelemeinek kiszámítása spectroskopiai és photometriai adatokkal" című értekezése. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhatodik akadémiai ülés. Negyedik összes ülés 1907. április 29-én. = Akadémiai Értesítő 18. 1907. máj. 15. 5.(209.) füz. p. 371. Kövesligethy Radó javasolja, hogy az Akadémia lépjen be az International Union for Cooperation in Solar Research tagjai sorába. A bizottságba delegálja Konkoly Thege Miklós és Gothard Jenő csillagászokat. A javaslatot elfogadták. [SRG.]

Sajnovics János. = Budapesti Hírlap 27. 1907. jan. 15. 13. sz. A különféle c. rovatban. [HAD.]

A Mars csatornái. = Budapesti Hirlap. 27. 1907. okt. 13. 243. sz. p. 41. [SRG.]

MAHLER Ede: Naptári és vallástörténeti tanulmányok. = Ethnographia 18.(3.) 1907. 3. füz. pp. 129-144. A régi egyiptomi mozgó év, sziriuszév, nagy Szothisz-korszak. A babilóniai tiszta holdév, luniszoláris év. Nabonassar naptárreformja Kr. e. 747-ben. A babilóniai naptárt ajánlotta a görögöknek Meton Kr. e. 432-ben. A zsidók ősi történetében és vallási könyveiben jelentkező gyakori számok (3, 4, 12, 40, 120, 480) kronológiai és csillagászati magyarázata. Asztrális hatások a római korra és a Római Birodalom népeinek gondolkodására. A Pannóniában (Csákberény - Fejér megye, Puszta-Somodor - Komárom megye) talált domborműves római síremlékeken lévő asztrális (Nap, holdsarló, csillag) ábrázolások. [KSZ.]

Társulati ügyek. = Földtani Közlemények 37. 1907. jan-márc. 1-3. füz. p. 54. Kövesligethy Radó választmányi taggá választásának eredménye. [SRG.]

Tagok 1906. év végén. = Földtani Közlemények 37. 1907. jan-márc. 1-3. füz. p. 60., 63. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó, Gothard Jenő. [SRG.]

FÉNYI Gyula: Egy magyar óra járásáról. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 7-10. Hoser V. ingaórájának pontossága. [SRG.]

ENDREY E[lemér].: Magyar csillagászok a középkorban. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. pp. 12-13. [GAI.]

H. [HÉJAS Endre]: Dr. Konkoly-Thege Miklós. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 20. Konkoly-Thege Miklós előadása. [IBQ.]

Dr. Kövesligethy Radó... = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 20. Elfoglaltságai miatt nem vállalja tovább a folyóirat csillagászati rovatának szerkesztését, amelyet Terkán Lajos vesz át. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: A 10 éves meteorológiai és csillagászati múzeumról. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 22. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Gyilkos meteorhullások. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 22. [IBQ.]

FRIESENHOF [Gergely]: Zivatarok és a napfoltok. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. pp. 22-23. A saját statisztikája alapján. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Az égitestek mozgásának gyorsasága. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 23. [IBQ.]

FRIESENHOF [Gergely]: Halo-jelenség? = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 89. Nap- és Hold-halo 1907. márc. 31-én. [SRG.]

HORVÁTH Miklós: Napgyűrű, melléknapokkal. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. Zsombolyán 1907. márc. 31-én. [SRG.]

RÁCZ Béla: Melléknap. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. 1907. febr. 10. Szerep (Bihar megye). [SRG.]

A csillagos ég lefényképezve. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. [IBQ.]

A nap sebessége. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: A Föld árnyéka. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. A légkörre vetett földárnyék. [IBQ.]

A Mars csatornái. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 91. Optikai csalódás Cerulli szerint. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Óriási kiterjedésű napfoltok. = Az Időjárás 11. 1907. máj. 5. füz. pp. 125-130. Nagytagyosi észlelések. [IBQ.]

Egyetemi magántanári próbaelőadások. = Az Időjárás 11. 1907. máj. 5. füz. p. 158. Anderkó Aurél meteorológiai, Harkányi Béla csillagászati, Steiner Lajos geofizikai témái. [IBQ.]

ANGEHRN Tivadar: Az 1905. augusztus 30-i napfogyatkozás megfigyelése Carrión de los Condes-ban. = Az Időjárás 11. 1907. jún. 6. füz. pp. 161-180. [IBQ.]

-y: Dr. Braun Károly S. J. + = Az Időjárás 11. 1907. jún. 6. füz. p. 191. Nekrológ. [IBQ.]

BASCH Jenő: Intenzív holdudvar. = Az Időjárás 11. 1907. jún. 6. füz. p. 191. 1907. máj. 24-én. [SRG.]

FÉNYI Gy[ula].: A hőmérsékleti inverziók meteorológiai és csillagászati jelentőségéről. = Az Időjárás 11. 1907. júl. 7. füz. pp. 193-197. A sztratoszféra hőmérséklet emelkedésének egyik okozója a Nap UV sugárzása és az ózon elnyelése lehet. [IBQ.]

KAZAY Endre: A középnapi idő csillagászati meghatározásának egyszerű módja az Eble-féle quadránssal. = Az Időjárás 11. 1907. júl. 7. füz. pp. 204-207. Egyszerű időmérő eszköz. [IBQ.]

-y: Halálozások. = Az Időjárás 11. 1907. júl. 7. füz. pp. 217-218. Ernst Kaiser danzigi, Henrik Kreutz kieli, Egon Oppolzer insbrucki, Siegfried Czapski jénai csillagászok. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Vogel Hermann Károly. = Az Időjárás 11. 1907. aug. 8. füz. pp. 221-224. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú csillagvizsgáló működése az 1906. évben. = Az Időjárás 11. 1907. aug. 8. füz. pp. 240-243. [IBQ.]

CZUCZY [Emil]: Uj üstökös, 1907 d. = Az Időjárás 11. 1907. aug. 8. füz. p. 251. 1907. jún. 9. felfedező Daniel nevű csillagász. [IBQ.]

KLEIN, H. [Hermann]: Az égi testek lakhatósága. = Az Időjárás 11. 1907. szept. 9. füz. pp. 261-263. Ford.: Himler Mátyás. [IBQ.]

Csillagászati, meteorológiai, földmágnességi és geofizikai előadások. = Az Időjárás 11. 1907. szept. 9. füz. p. 278. Harkányi Béla, Homoródi Anderkó Aurél, Kövesligethy Radó és Steiner Lajos előadásai a tudományegyetemen. [IBQ.]

FRIESENHOF Gergely: Csapadék, napfoltok, és holddeklináció. = Az Időjárás 11. 1907. okt. 10. füz. pp. 281-289. [IBQ.]

SZAKÁLL Zsigmond: A messzelátó feltalálásának története. = Az Időjárás 11. 1907. okt. 10. füz. pp. 289-294. [IBQ.]

ELEKES István: Néhány októberi nagy napfolt - Halm elmélete. = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. pp. 319-322. Kiskartali megfigyelések. [IBQ.]

ELEKES István: A Merkur-átvonulás megfigyelése a kiskartali csillagvizsgálón. = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. pp. 324-325. Az 1907. november 14-i átvonulást észlelte: Endrey Elemér, Jánosi Imre, Kelemen Ignácz, jelen volt Podmaniczky Geizáné. [IBQ.]

Az 1907. nov. 14. Mercur-átvonulás megfigyelése. = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. pp. 336-337. 2 illusztrációval. Csilling Dezső a budapesti m. k. mechánikai szakiskolai tanár észlelését tanártársa Lakits Ferenc tette közzé. [IBQ.]

S. L. [STEINER Lajos]: Loewy Móricz. + = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. p. 336. Nekrológ. [IBQ.]

VÁRADI Antal: A Mercur, mint uralkodó Planéta. = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. pp. 337-338. A 7 éves periódus és a százesztendős kalendárium cáfolata. [IBQ.]

BENCSIK János: Az időjárás kis szótára. = Az Időjárás 11. 1907. dec. 12. füz. pp. 362-366. Meteorológiai és részben csillagászati fogalmak magyar kifejezései. [IBQ.]

JÁNOSI Imre: A csillagos ég jelenségei 1907 őszén. (1907. X. 1. - XII. 31.) = A Kor 1907. pp. 39-40. [KSZ.]

JÁNOSI Imre: Az 1907 e-jelzésű üstökös. = A Kor 1907. p. 122. [KSZ.]

N. J.: Az ókori népek csillagászata. = A Kor 1907. pp. 150-152. [KSZ.]

HALÁSZ Gyula: Cholnoky Jenő dr. és Kövesligethy Radó dr.: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. A műveltség könyvtára címen 1905-ben megindított enciklopédia 3. kötete. Budapest, Athenaeum. = A Kor. 1907. p. 197. Könyvismertetés. [KSZ.]

MIKOLA Sándor: Csillagászati számítások. = Középiskolai Mathematikai Lapok 14. 1907. jan. 6. sz. pp. 122-127. A Középiskolai Mathematikai Lapok folyóiratot Arany Dániel alapította 1893-ban. Az első csillagászati cikket Mikola Sándor írta bele 1907-ben. Mindkét világháború után megszakadt, majd pár év múlva újraindult, új évfolyamszámozással. 1925-től Középiskolai Mathematikai és Fizikai Lapok, 1946-tól Középiskolai Matematikai Lapok, 1992-től újra Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok a címe. Az első sorozatokban az évfolyamok számozását szeptemberben kezdték, így egy naptári évben két évfolyamszámozás is volt. [PIR.]

KONKOLY THEGE Miklós: Egy uj passage prisma. = Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. 2. füz. pp. 87-95. A pontos idő meghatározására, mely Ógyalla és Nagytagyos közti szimultán meteormegfigyelésekhez szükségesek. Előadta a Mathematikai és Physikai Társulat 1906. dec. 6-án tartott rendes ülésén. [KSZ.]

P. ANGEHRN Tivadar S. J.: Az 1905 augusztus 30.-i napfogyatkozás megfigyelése Carrión de los Condes-ban. = Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. 2. füz. pp. 96-116. Előadatott a Mathematikai és Physikai Társulat 1907. febr. 7-én tartott rendes ülésén. A Jézus-társaság - csak Spanyolországban - 14 különböző helyről figyelte a teljes napfogyatkozást. A Granadai csillagdából Mier Y Terán igazgató vezetésével is kitelepültek a totalitás helyére, ide meghívta Fényi Gyulát segédjéül, aki asszisztensül Angehrn Tivadart választotta. A helyszín (Carrión de los Condes: 42 fok 19’ 41", Greenwichtől nyugatra 0 h 18 m 30,5 s, 901 m magasban) és a műszerek ismertetése. Felállításuk jó három hetet vett igénybe. A fogyatkozás négy kontaktus idejét mérték, a fátyolfelhős ég ellenére. A totalitás Fényi mérése szerint 3 perc 37 másodpercig tartott.
"Az igazgató jelére teljes csönd lett az udvaron; ki-ki végezte teendőit. Mást nem lehetett hallani, mint az elektromos csengettyűt, mely a másodperczeket ütötte és az egyik rendtársam hangját, ki azzal volt megbízva, hogy a másodperceket hangosan számolja, úgy hogy mindenki minden perczben tudhatta a totalitásnak hányadik perczében vagyunk már".
A totalitás alatt készített napkorona és protuberancia felvételeket ismerteti és közli a cikk (ezek a teljes napfogyatkozáskor magyarok által készített első fényképfelvételek!). [Kaposvári Zoltán mai számításai szerint Fényiék a totalitás középvonalától kissé délre észleltek, a fogyatkozás maximumának pontjától 25 km-re délnyugatra. A kontaktusadatok: P1: 11.44.48,4 UT, 56 fok magasan a Nap; U1: 13.05.10 UT, 55,3 fok magasan a Nap; Umax: 13.06.59,1 UT, 55,2 fok magasan a Nap, fogyatkozás magnitúdója 1,017; U4: 13.08.48 UT, 55,1 fok magasan a Nap; P4: 14.25.47,6 UT, 46,7 fok magasan a Nap. Ezen adatokból a teljes fogyatkozás hossza 3 perc 38 másodperc, jó egyezést adva Fényi mérésével.] [KSZ.]

TERKÁN Lajos: Adalék az égi testek kör-pályaszámításához. = Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. 3-4. füz. pp. 207-210. [KSZ.]

JÁNOSI Imre: Időmeghatározás fonalháromszöggel. = Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. 5. füz. pp. 236-244. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: Naprendszerünk mozgásának iránya. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 25. 1907. 1. sz. pp. 53-68. "A M. T. Akad. III. osztályának 1906 november 19.-én tartott üléséből." [HAI.]

M. G. [MIKLÓS Gergely]: Két új magyar tanítási eszköz a csillagászattani földrajz tanításához. (Csaszny Valér "Aristarchos" és "Tellurium-lunarium"). = Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 1. évf. 1907. 3. sz. pp. 114-121. Két készülék a Föld forgásának és keringésének, valamint a Hold mozgásának és a fogyatkozok jelenségeinek szemléltetésére. A VKM megbízásából bírálta Cholnoky Jenő és Bozóky Endre. "A földgömbök kivételével teljesen magyar gyártmány. A külföldi gyártmányokat messze felülmúlja". A VKM 1301/1905. sz. rendeletével beszerzésre javasolja.; "Az országos paedagogiai könyvtár és tanszermúzeum hivatalos értesítője" Kiadta: a m. kir. Vallási és Közoktatási Minisztérium. Megjelent: 1907-1916 közt, eleinte havonta, 1914-től kéthatvonta. [IBQ.]

[KÖVESLIGETHY Radó]: Bírálat Vozáry Pál főmérnök "Naprendszeréről". = Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 1. évf. 1907. 4. sz. p. 50. Egy lapos fali tabló. A bolygók helyzete a Nap körül, és láthatóságuk az égen 1923-ig bár mely időpontra meghatározható. Bíráló a befogadását tanszerként ajánlja. Bartha Lajos 2013-as megjegyzése: "Magát a Vozáry-féle tablót egyetlen gyűjteményben sem találtam, csak a bírálat ismert". [IBQ.]

A Mars bolygó rejtélye. = Pesti Hirlap 29. 1907. júl. 25. 176. sz. p. 20. [SRG.]

ANGEHRN Tivadar: Egy teljes napfogyatkozásról. 1. = Religio 66. 1907. febr. 24. 8. sz. pp. 121-123. "...Érthető tehát az az általános érdeklődés, melylyel a csillagászok az egész világon az 1905. augusztus 30-ai teljes napfogyatkozást kísérték. Ez a napfogyatkozás minden tekintetben rendkívül kedvező körülmények közt folyt le. Először aránylag hosszú tartamú volt; másodszor a főárnyék útjának nagy része szárazföldön haladt át és pedig könnyen hozzáférhető vidékeken s olyanokon, melyek különösen szép időt ígértek. Végre ennél a napfogyatkozásnál a hold közel volt a földhöz s így a főárnyék vonalán a hold elfödte az elnyelő réteget és a chromosphérát a Nap körül, miért is hosszabb ideig észlelhető maradt a korona. A napfogyatkozás a napkeltével kezdődött Labradorban (Amerika) s a totalitás (főárnyék) útja onnét áthaladt az Atlanti óceánon, Spanyolországon, a Baleári szigeteken, Algérián, Tuniszon, Tripoliszon és Egiptomon keresztül egészen Arábiáig, hol napnyugtakor végződött. ..." [HAI.]

ANGEHRN Tivadar: Egy teljes napfogyatkozásról. 2. = Religio 66. 1907. márc. 3. 9. sz. pp. 138-140. "Említettem, hogy a Nap koronáját csakis a teljes napfogyatkozás alkalmával lehet látni, miért is a korona mivoltáról nem igen sokat tudunk eddig. Pedig a korona természetének ismerete igen fontos, mert ebből a Napról való ismereteinkre nézve fölvilágosítást, erősítést vagy cáfolatot nyerhetünk. A teljes napfogyatkozás tehát az egyedüli alkalom a Nap-korona megvizsgálására, mind alakját, mind színképi viselkedését tekintve. A korona alakja gyorsan változik. Ez a változás, mint az eddig történt megfigyelésekből kitetszik, szoros összefüggésben áll a napfoltok számával. Ha t. i. a napfoltok száma kicsiny, vagy mint a tudósok mondják, ha a napfoltok száma minimumában van, akkor a korona is a legtökéletlenebb ; ha pedig a foltok száma maximumát éri el, akkor a korona is legjobban van kifejlődve.
Ebből világos, hogy hosszú megfigyelések sorából esetleg rájöhetnénk emez összefüggés okára. Nyerhetnénk valahára a napfoltokról oly elméletet, mely teljes összhangzásban áll a fizika törvényeivel, a minő eddig nincs még. Vagy viszont meríthetnénk belőle oly fizikai következtetéseket is, a minőkre az eddigi tapasztalatainkon alapuló ismereteink még nem jogosítanak fel. [HAI.]

ANGEHRN Tivadar: Egy teljes napfogyatkozásról. 3. = Religio 66. 1907. márc. 10. 10. sz. pp. 157-159. "Minden csillagászati megfigyelésnél nagyjelentőségű a pontos idő és az észlelési hely geográfiai coordinátáinak ismerete. Ezeknek a meghatározása tehát az előkészülésben nagy szerepet játszik. Ugyanis ámbár a négy kontaktus idejét már előre kiszámították, mégis érdekes volt megfigyelni, vájjon csakugyan összevág-e a számítás a megfigyeléssel? Mert ha a kettő egymástól elütő eredményt mutat és ha az egyszerre több helyen történik, továbbá ha a különbözet körülbelül egyforma nagy, akkor ebből esetleg valami javítást lehetne levezetni a Hold járására nézve. Ebből, mondom, látható, hogy az észlelésnél mily fontos a jól ismert idő. Ezért is az erre szolgáló műszert az universalét vagyis a theodolitot - expeditiónk leggyakoroltabb tagjára, P. Fényire, a kalocsai Haynald-observatórium igazgatójára, bíztuk. ..." [HAI.]

A világegyetem. = Religio 66. 1907. márc. 24. 12. sz. pp. 200-201. "A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. Írták : Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó egyetemi tanárok. (A műveltség könyvtárának III. kötete.) Kiadja az Athenaeum, 1906. 644. lap. II. A nagy kötetnek másik, kisebbik felét (490 - 634. 1.) Kövesligethy Radó dr. "Csillagászata" foglalja el. Hasonlóképen népszerűsítése az égitestek tudományának, ami már természeténél fogva is nehezebb a Föld fizikai jelenségeinek magyarázatánál s népszerűsítésénél. Ebben utánozhatatlan mester a francia Flammarion, az le tudja kötni a magyarra is fordított műveiben a laikus olvasót, ha túlságosan nem engedne fantáziájának és ha spiritiszta nem volna. Kövesligethynek, úgy látom, nem adatott meg a népszerűsítés, a könnyed elbeszélés tehetsége. Igazi tudós, aki tárgyának él, abban mélyen otthonos, saját kutatásainak eredményeiről is be tud számolni, ami sokat mondó dolog nálunk.
Szinte érezni, mily könnyen mozog az égi szférákon, mennyire tudja mindazt, amit ott tudni lehet. De egyet nem érez, egyet észre nem vesz, azt, hogy nem kollegáival beszél, hanem a laikus közönségnek kellene felfoghatókká tenni az ég csodáit. Rövid, száraz, adatokat halmozó, de elbeszélni nem tud. Nagy későn, midőn végre az üstökösökre kerül a sor, kezd lendületesebb, hogy úgy mondjam, epikusabb lenni. (562. 1.) ..." [HAI.]

STEINER Simon: A Nap fizikája. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 31. 1907. 1. füz. pp. 1-25. "... Azt tudták, hogy a Nap fénye és heve a földi élet feltétele, de hogy miből ered e fény és hő, hogy mi alkotja bolygó rendszerünk központját és kormányzóját, arról az embereknek a spektralanalizis felfedezése előtt halvány sejtelmük sem volt. A távcső felfedezése nagy lépés volt ugyan a Nap fizikájának megismerése felé, de a tulajdonképeni megismerés a spektralanalizissel s a vele karöltve járó fotografálással kezdődik. [...] A Nap hevének exact meghatározása is csak a legújabb évek kutatásai, a fekete test hősugárzására vonatkozó elméletileg megállapított és kísérletek által kellőképen igazolt törvények által sikerült; nem zárkózhatunk el a remény elől, hogy a Nap hevének forrását is felszínre hozza az eddig is csodás eredménnyel elért tudományos kutatás." [SRG.]

A társulat tagjai az 1907. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 31. 1907. 1. füz. p. 98. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. jan. 449. füz. pp. 64-65. 1907. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. Részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. jan. 449. füz. p. 72. Csillagászok: Quedemans, J. A. Levélszekrény. Tudósítások. (3.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. febr. 450. füz. pp. 138-139. 1907. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (12.) = Természettudományi Közlöny 39. 1907. febr. 450. füz. pp. 173-174. Haraszti Gyuláné a naprendszerről kérdez. [SRG.]

J. I. [JÁNOSY Imre]: A naprendszer mozgása és a Föld tengelyének helyzete. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. febr. 450. füz. p. 174. Levélszekrény. Feleletek. (12.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. márc. 451. füz. pp. 216-217. 1907. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Mágneses zivatarok. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. ápr. 452. füz. pp. 266-267. Északi fény is okozhatja. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. ápr. 452. füz. pp. 270-271. 1907. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. ápr. 452. füz. p. 282. Csillagászok: Laussedat, Colonel.; Russel, H. C. Levélszekrény. Tudósítások. (15.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. máj. 453. füz. pp. 332-333. 1907. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Péter: Merkur megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. máj. 453. füz. p. 338. 1907. márc. 5-6. Levélszekrény. Tudósítások. (18.) [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. máj. 453. füz. p. 339. Csillagászok: Rees, John Krom. Levélszekrény. Tudósítások. (19.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. jún. 454. füz. pp. 388-389. 1907. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. Gyűrűs napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. júl. 455. füz. pp. 448-449. 1907. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. Részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. júl. 455. füz. p. 451. Csillagászok: Bauer Károly.; Herschel, Alex.; v. Oppolzer, Egon. Levélszekrény. Tudósítások. (23.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (38.) = Természettudományi Közlöny 39. 1907. júl. 455. füz. p. 452. Komjáthy Jenőné a Tejútról kérdez. [SRG.]

J. I. [JÁNOSY Imre]: A Tejútról. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. júl. 455. füz. p. 452. Levélszekrény. Feleletek. (38.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. aug. 456. füz. pp. 494-495. 1907. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. aug. 456. füz. p. 499. Csillagászok: Kayser, Ernst.; Kreutz, Heinrich.; Trépied, Charles. Levélszekrény. Tudósítások. (26.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (45.) = Természettudományi Közlöny 39. 1907. aug. 456. füz. p. 500. T. E. a Hold hatásáról fákra kérdez. [SRG.]

R. A. [ANGYAL D.]: A Hold hatása a fákra. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. aug. 456. füz. p. 501. Levélszekrény. Feleletek. (45.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. szept. 457. füz. pp. 548-549. 1907. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

BÓBITA Endre: Augusztus havi meteorhullás Kassán. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. szept. 457. füz. pp. 554-555. Levélszekrény. Tudósítások. (28.) [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. szept. 457. füz. p. 555. Csillagászok: Vogel, Hermann Carl. Levélszekrény. Tudósítások. (29.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (55.) = Természettudományi Közlöny 39. 1907. szept. 457. füz. p. 556. K. M. kérdése a lencsék nagyságáról. [SRG.]

ZEMPLÉN Győző: Nagy átmérőjű lencsék készítése. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. szept. 457. füz. p. 558. Levélszekrény. Feleletek. (55.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. okt. 458. füz. pp. 598-599. 1907. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (58.) = Természettudományi Közlöny 39. 1907. okt. 458. füz. p. 605. U. E. kérdése az év legmelegebb napjáról. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Az év legmelegebb napjai. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. okt. 458. füz. pp. 605-606. Levélszekrény. Feleletek. (58.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A csillagok száma. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. nov. 459. füz. pp. 609-616. [SRG.]

TOBORFFY Zltán: A Föld belsejéről. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. nov. 459. füz. pp. 629-635. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. nov. 459. füz. pp. 644-645. 1907. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. nov. 459. füz. p. 656. Csillagászok: Loewy, Maurice. Levélszekrény. Tudósítások. (35.) [SRG.]

ARRHENIUS, Svante: Földünk és az égitestek mint az élő lények lakóhelyei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. dec. 460. füz. pp. 665-679. Fordította: Gorka Sándor. [SRG.]

CSOPEY László: Az 1906-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. dec. 460. füz. pp. 694-695., 697. Karlinski, Franz (1830. okt. 4. - 1906. márc. 21.), Langley, Samuel Pierpont (1834. aug. 22. - 1906. febr. 27.), Lindhagen, Daniel Georg (1819. júl. 27. - 1906. máj. 5.), Matthiessen, Heinrich Fr. Ludwig (1830. szept. 29. - 1906. nov.), Russel, Israel (1852. dec. 10. - 1906. máj. 1.). [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. dec. 460. füz. pp. 712-713. 1907. dec. 15. - 1908. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. dec. 460. füz. p. 717. Csillagászok: Sidler, Georg. Levélszekrény. Tudósítások. (37.) [SRG.]

FEKETE Jenő: A Nap hőmérsékletéről. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. febr-máj. 1-2.(85-86.) pótfüz. pp. 73-74. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: Az új üstökös. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. aug. 3.(87.) pótfüz. pp. 118-119. 1907. jún. 13-án fedezte fel Pickering az új üstököst. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

(fj.): Milyen lesz a tél? (Beszélgetés egy meteorológussal.) - Saját tudósitónktól. - = Az Ujság 5. 1907. dec. 6. 289. sz. p. 11. Felkerestem ma délelőtt a meteorológiai intézetben Konkoly-Thege Miklós adjunktusát, Anderko Aurél dr.-t, az időjós osztály vezetőjét, hogy megkérdezzem tőle, milyen lesz a tél? A jeles meteorológus mosolyogva mondta: Ha én azt tudnám! A meteorológia időjósló része tudományos szempontból még embrióban van. Előre megjósolni egy egész télre az időt a mai tudomány állása mellett komolyan nem lehet. Eszközeinkkel, tudományos megfigyeléseinkkel egyik napról a másikra, huszonnégy, legfeljebb negyvennyolc órára tudunk prognózist mondani. De többre nem. Aki ma csak egy hétre akar előre jósolni, azt nem lehet komolyan verni. Az csak találgat.
Éppen ugy mint Falbot sem vette senki komolyan. Falb a hold változásainak fázisaiból jósolgatott. Jóslata beválhatott többször is a föld bizonyos területén, de ez mégis csak találgatás volt. Olyan találgatás, amelyet bárki csinálhat ugyanannyi eredménynyel, mint Falb. … Egész sereg magán időjóst ismerek, akik a tulságig viszik a csillagokból vett jóslásaikat. Van köztük olyan, aki például a legkomolyabban megindokolta a csillagok akkori állásából Sándor szerb király és neje meggyilkolását. Azt mondta, hogy ennek a csillagok állása miatt meg kellett történnie. … Azon a nyáron, amikor Budapesten a Duna-ünnepélyt rendezték, nagy szárazság volt. Akkor egy ilyen időjós eljött hozzám és ezt mondta: - Megállapitottam, hogy a nagy szárazság oka az, hogy a Duna-ünnepélynél rengeteg rakétát bocsátottak a levegőbe! Az illető különben diplomás ember, csillagászathoz is ért! Mindezekből pedig - ismétlem - láthatja, hogy lehetetlen komolyan megmondani, hogy milyen lesz a tél! [SRG.]

JÁNOSY Imre: A fénysugarak nyomásának befolyása az égi testek mozgatására. = Uránia 8. 1907. jan. 1. sz. pp. 25-28. [SRG.]

Ifj. Cs. L. [CSOPEY László]: A Mars vizéről. = Uránia 8. 1907. jan. 1. sz. p. 44. Krónika. [SRG.]

Dr. T. L.: Naprendszerünk mozgásának iránya. = Uránia 8. 1907. febr. 2. sz. pp. 75-78. [SRG.]

-as-: A légkör befolyása a csillagászati észlelésekre. = Uránia 8. 1907. febr. 2. sz. pp. 78-79. [SRG.]

J. I. [JÁNOSY Imre]: Moreux Mars-észlelései az 1905-iki oppositio alkalmával. = Uránia 8. 1907. márc. 3. sz. pp. 110-114. [SRG.]

JÁNOSY Imre: A Saturnus-gyűrű változásai 1907 és 1908-ban. = Uránia 8. 1907. ápr. 4. sz. pp. 176-178. [SRG.]

-a. A.-: A greenwichi csillagvizsgáló kihelyezése. = Uránia 8. 1907. ápr. 4. sz. p. 183. Krónika. [SRG.]

Dr. J. I. [JÁNOSY Imre]: Csillagászati ellentmondások. = Uránia 8. 1907. szept. 9. sz. pp. 374-375. [SRG.]

JÁNOSY Imre: A Daniel-féle üstökösről. = Uránia 8. 1907. okt. 10. sz. pp. 417-419. [SRG.]

-i-e.: Venus- és Merkur-átvonulások. = Uránia 8. 1907. nov. 11. sz. pp. 455-457. [SRG.]

A Mars bolygó legújabb térképe. = Vasárnapi Ujság 54. 1907. ápr. 7. 14. sz. pp. 274-275. "...Az amerikai tudósok között is kitűnt Lowell csillagász, a ki Flagstaff-ban Arizona államban külön csillagvizsgáló intézetet állított fel egyenesen azzal a czélzattal, hogy a Mars bolygót minél behatóbban vizsgálhassa. Az ő fáradhatatlan munkájának köszönhetjük a Mars legújabb térképét, a mely igen sokban eltér az eddig ismert térképektől s a melyet rajzban is bemutatunk az olvasónak.
Lowell kutatásai mindenek fölött tisztába hozták a Mars felületén levő sötét foltoknak a kérdését. Ezeket eddig tengereknek tartották. Azonban kitűnt, hogy színük az időszakok szerint változik. ..Nagyon valószínű tehát, hogy e helyeken növényzet fedi a talajt és hogy e foltok nem tengerek, hanem ép ellenkezőleg kontinensek. ...Legérdekesebb tüneményt, képeznek azonban a Mars felületén bizonyos egyenes vonalak, melyeket általában csatornáknak szokás tartani. ...Hogy csatornák-e ezek, azt természetesen bajos lenne megmondani. De alig lehet feltételezni, hogy ily rendszeres vonalakat más mint értelmes lény hozott volna létre s nehezen hihető, hogy maga a természet alkotta volna azokat..." [HAI.]

BODOR Aladár: Hullócsillag. = Vasárnapi Ujság 54. 1907. dec. 1. 48. sz. p. 958. "Csillagászati vers" [HAI.]

          1908.

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. Írták Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó egyetemi tanárok. 79 szövegképpel, 74 műmelléklettel. Budapest, 1908. Kiadja az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása. 640 p. /A műveltség könyvtára./ Egy kötetben. Csillagászat: pp. 1-11., 46-71., 134-146., 491-592., 614-631. A földrajzi témaköröket Cholnoky Jenő, a csillagászatiakat Kövesligethy Radó írta. [KSZ.]

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel. 1-2. köt. Budapest, 1908. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadó és nyomda. /A műveltség könyvtára./ Két kötetben. 1. köt. 1-304 p., 2. köt. 305-640 p. Csillagászat: pp. 1-11., 46-71., 134-146., 491-592., 614-631. A földrajzi témaköröket Cholnoky Jenő, a csillagászatiakat Kövesligethy Radó írta. [KSZ.]

FARKAS Sándor - KOVÁCS János: Csillagászati és fizikai földrajz. Tanitó- és tanitónőképzők számára. 2. kiad. Budapest, 1908. Franklin-Társulat kiadó és nyomda. 168 p. A tankönyv engedélyszáma: 6/1903. Csillagászat: pp. 1-83. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ég fotografálása. Budapest, 1908. 23 p. [SRG.]

  KONKOLY THEGE Miklós: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. 231 p. 8 t. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ "Többek közreműködésével irta Dr Konkoly-Thege Miklós miniszteri tanácsos, a m. tud. Akadémia tiszteleti tagja, a m. kir. orsz. meteorologiai és földmágnességi intézet igazgatója, az ógyallai astrophysikai obszervatorium alapitója, a Szent István-rend kiskeresztese, a III. oszt. vaskoronarend lovagja, a Württembergi korona-rend commandeurje, a Szerb Takova-rend commandeurje a nagy tiszti csillaggal, Ő felsége jubiláns érmének tulajdonosa, Ő felsége pro Litteris et Artibus nagy arany érmének tulajdonosa, az Astronomische Gesellschaft r. tagja,
a magyar földrajzi, a Meteorologische Gesellschaft, a Pozsonyi orvos természetvizsgáló társulat, a Délmagyarországi természettudományi társulat, a Komáromi K. und K. Militär Wissenschaftlicher-Verein, a m. kir. tud. egyetemi természetrajzi szövetség és a Pozsonyi Toldi-kör tiszteleti tagja, a kir. m. természettudományi társulat alapitó tagja, a magyarhoni földtani társulat rendes tagja, az Erzsébet népakadémia pártoló tagja, okleveles hajóskapitány és hajógépész, a Magyar Szent korona alá tartozó mozdonyvezetők szövetkezetének tiszteleti tagja, a Mária Terézia főhercegnő fényképészeti aranyérmének, a Photographische Gesellschaft Daguerre aranyérmének, a Photographische Gesellschaft Voightländer ezüst érmének tulajdonosa." A csillgászathoz kapcsolható fejezetekben "köreműködött": Terkán Lajos, Büky Aurél. A részletezést könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

KNELLER Károly Alajos S. J. [KNELLER, Karl Alois]: A kereszténység és a modern természettudomány úttörői. Adatok a XIX. század művelődéstörténetéhez. Írta Kneller Károly Alajos S. J. a német eredetinek második javított és bővítettt kiadása után fordította és kiadta a Pesti Papnövendékek Magyar Egyházirodalmi Iskolája. Budapest, 1908. Stephaneum Nyomda R. T., XXXII + 528 p. Ajánlás: "Nagyméltóságú és Főtisztelendő kőrösszegi és adorjáni gróf Csáky Károly Emmánuel Úrnak váci megyés püspöknek ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosának nemes Szepes vármegye örökös főispánjának stb., stb., a tudomány és irodalom nagylelkű pártfogójának legmélyebb hódolattal ajánlják a budapesti növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának ez évi tagjai." A szerző előszava 1904. aug. 13-án kelt Luxemburgban.
Csillagászok életrajza, és hosszabb-rövidebb említése: Mennyiségtan. pp. 58-69. Leonard Euler, Karl Friedrich Gauss, Bolyai Farkas.; pp. 90-97. Pierre Simon Laplace.; Csillagászat: pp. 98-143. Piazzi, Bradley, Wilhelm Olbers, Friedrich Wilhelm Bessel, Barnabas Orianni, Giovanni Inghirami, Allessandro Serpieri, Francesca Denza, Francesco de Vico, E. Dumouchel, P. Rosa, B. Sestini, Joseph Perry, Marian Koller, Augustin Reslhuber, Sigmund Fellöcker, A. Stark, Franz Paula v. Triesnecker, Pacidus (Joseph) Heinrich, Halma, Bossat, Angelo Secchi, William Herschel, John Friedrick William Herschel, Quetelet, Urbian Jean Joseph Leverrier, Hyppolyte Faye, Giovanni Sante Gasparo Santini, Lorenzo Respighi, Jonannes von Lamont, Karl Kreil, Heis Eduard, J. Hagen S. J., Joh. Franz Encke, E. L. A. v. Rebeur-Paschwitz, Rudolf Wolf, Alfred Gautier, Hoh. Henr. Mädler.; Fizika. Fénytan. pp. 191-205. Joseph Fraunhofer, Armand Hippolyte Louis Fizeau, Léon Foucault. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMVIII-ra [1908-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1908. Franklin-Társulat nyomdája. 247 p. Csillagászat: pp. 3-75. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Napfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

SZEKERES Kálmán: A bolygók. Budapest, 1908. Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. Könyvnyomdája. 24 p., 69 kép. /"Uránia" Magyar Tudományos Egyesület. Népszerű tudományos felolvasások. 58./ [TZS.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1908-ik szökő évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1908-ik szökő esztendőre. Nyolczadik évfolyam [Debrecen, 1907.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; A Hold.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

MAHLER Ede: A Biblia és a Talmud a tudomány szolgálatában. In: Évkönyv 1908. Kiad.: Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat. Szerk.: Bánóczi József. Budapest, 1908. Franklin-Társulat nyomdája. pp. 86-111. /Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. 25./ Felolvasásra került a "Magyar Zsidó Ifjak" egyesületében 1907. febr. 2-án. Csillagászat: pp. 95., 106-109. A természeti jelenségek és égitestek létesülése. A csillagászat kezdetei, naptárak, csillagképek, csillagzatok, a Hold pályája, holdnaptár. [KSZ.]

KLEIN Mór: Részlet Gabiról "Király-koronájá"-ból. In: Évkönyv 1908. Kiad.: Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat. Szerk.: Bánóczi József. Budapest, 1908. Franklin-Társulat nyomdája. pp. 166-175. /Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. 25./ Csillagászattal kapcsolatos versek. Címeik: A Nap. Merkur. Venus. A napfény. Holdtölte és fogyta. Mars. Jupiter. Szaturnus. A tizenkét csillagkép. A kilenczedik szféra. Csillagképek.; Gabirol (teljes nevén: Salamon ben Jehuda ibn Gabirol) 1020 táján Malagában született és 1069-ben vagy 1070-ben halt meg Valenciában. Latinos neve: Avicebron. A zsidó író, költő, filozófus arab nyelven írt, de műveit hamar latinra fordították. Nagy hatással volt már korára is, de a későbbi századok filozófusaira és még Giordano Bruno-ra is. Világi költészet is jelentős: Kiss Arnold a zsidó Arany Jánosnak mondja, míg Juda Halévit a zsidó Petőfinek.;
Gabirol legkiválóbb, hatalmas természetbölcseleti és teozófiai költeménye, a "Királyi korona" (Keter Malchut), mely egész filozófiai rendszert tár elénk. Arisztotelész tanítási rendszerét követi, egyes kifejezéseket is átvesz belőle. Kápráztató leírását adja a szférák működésének, az ég belsejének.; Az eredeti versgyűjteményből Klein Mór több (főleg csillagászati) verset választott ki és fordított le. Klein Mór 1842-ben született Miskolcon és prágai bölcsészeti tanulmányai után Miskolcon tanítói, majd hitszónoki állást kapott. Ungvár, majd Pápa főrabbija. 1880-tól Nagybecskerek főrabbijaként működött, még ezen versek 1907-es fordítása és 1908-as publikálása idején is. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Előszó. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 3-4. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./
"...A meteorológiai megfigyeléseken kívül ezen füzetben még fel van véve a korrespondeáló hullócsillagok megfigyelései, a földrajzi hossz- és szélesség, valamint a földmágnességi eleinek meghatározásai a tengerszínfeletti magasság megállapításának ismertetése és az időközönként eszközölt napfolt-megfigyelések. A megfigyelésekben és ezen füzet összeállításánál részt vettek: felsőbüki Büky Aurél, ifj. Konkoly Thege Miklós, Marczell György, dr. Massány Ernő, Réthly Antal, dr. Terkán Lajos, nemkülönben a M. kir. Orsz. Meterológiai intézet klimatológiai, regisztráló és ombrométriai osztálya s végre Nóga Mihály, a nagytagyosi megfigyelő, aki tulajdonképen a meteorologiai részhez az anyagot szolgáltatta. ..." [HAI.]

KONKOLY THEGE Miklós: Bevezetés. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 5-11. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ "...A nagytagyosi meteorológiai állomás később megbővült egy kis csillagászati obszervatóriummal. Míg azonban a meteorológiai felszerelés a m. kir. országos meteorológiai intézet tulajdonát képezi, addig a csillagda és műszerei mind az én magántulajdonom. ..." [HAI.]

KONKOLY THEGE Miklós: A műszerek ismertetése. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 13-107. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ Meteorológiai rész (pp. 13-69.).; Csillagászati rész (pp. 69-107.). "Már igen régen tapasztaltam azt, hogy Tagyoson mily kitűnő levegő van csillagászati megfigyelésekre, mert még boldogult szülőim életében egy 3 hüvelykes elég jó Bardou-féle távcsövem volt ott, s gyakran amidőn látogatóban voltam szüleimnél, szép estéken mutogattam a 3 hüvelykesen édes apámnak néhány ködfoltot és kettős csillagot stb., mindig bámulatra ragadott a rendkivül átlátszó légkör, amit Tagyoson tapasztaltam. ..." [HAI.]

TERKÁN Lajos: A földrajzi hosszkülönbség meghatározása. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 108-118. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ [HAI.]

TERKÁN Lajos: A földrajzi szélesség meghatározása. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 119-129. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ [HAI.]

TERKÁN Lajos: A hullócsillagok megfigyelése. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 132-164. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ [HAI.]

TERKÁN Lajos: A korrespondeáló hullócsillag-megfigyelések eredménye. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 165-181. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ [HAI.]

BÜKY Aurél: A mágneses észlelések eredményei. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 182-194. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ [HAI.]

KONKOLY THEGE Miklós: A napfoltok-megfigyelése. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 220-229. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ "A napfoltok megfigyelése csak igen szórványosan történt, miután nem tartózkodom állandóan Nagytagyoson. De ha megfigyeléseket eszközlök is, azt csakis az esetben szoktam tenni, hogyha valami kiválóan szép foltok mutatkoznak a Napon. Az első megfigyelés 1906. április 6.-án történt, amidőn négy óriási napfolt volt látható a Nap korongján, mint azt az I. tábla első ábrája mutatja. ..." [HAI.]

[KONKOLY THEGE Miklós]: Mars. In: A nagytagyosi Meteorológiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda részvénytársaság. pp. 229-230. /A. M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorologiai És Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. 5./ "...1907. évi augusztus hó 8.-án egy rendkívül tiszta, csendes estén kisérletet tettem a Mars rajzolásával, s valóban magam is elcsudálkoztam a felett, hogy a 186 méter tengerszinfeletti magasban, ami végre nem is magasság még, mily szép Mars-képet lehet kapni egy jó 4-hüvelykes refraktor segítségével. Mars 9 h 40 m k. e. i-ben közel állott a meridiánhoz, (pedig elég alacsonyan) s a VIII. tábla mutatja annak képét. ..." [HAI.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1908. január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 19. 1908. jan. 15. 1.(217.) füz. pp. 3-4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonötödik akadémiai ülés. A III. osztály hatodik ülése 1908 junius 15-én. = Akadémiai Értesítő 19. 1908. aug-szept. 8-9.(224-225.) füz. p. 472. Kövesligethy Radó jelentése a nemzetközi sarkibizottság 1908-iki üléséről. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik akadémiai ülés. Hetedik összes ülés 1908 június 15-én. = Akadémiai Értesítő 19. 1908. aug-szept. 8-9.(224-225.) füz. p. 473. Kövesligethy Radót megbízzák, hogy Bruxellesben vegyen részt a nemzetközi sarkvidéki értekezleten. [SRG.]

Jelentés a Nemzetközi Sark-Bizottság 1908-iki bruxellesi üléséről. (Előadta Kövesligethy Radó lt. 1908 junius 15.) = Akadémiai Értesítő 19. 1908. okt. 15. 10.(226.) füz. pp. 487-496. [SRG.]

MAHLER Ede: A halhatatlanságban való hit az ókori keleti népeknél. = Ethnographia 19. (4.) 1908. 1. füz. pp. 1-12. A régi népek vallásos felfogásának asztrális alapjai. A Napban, a Holdban, a csillagokban isteni lények megtestesítését vélték látni. Főként a Nap napi és évi, valamint a Hold napi és havi megjelenései (újjászületései), látványai, változásai hatottak a földi élet gyakorlatára és hiedelmeire. Babilont ismerhetjük el a csillagászat hazájául. Innen eredt más kultúrák (például Egyiptom) csillagászati ismeretanyaga. [KSZ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1907. év végén. = Földtani Közlemények 38. 1908. jan-febr. 1-2. füz. p. 84., 86. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó, Gothard Jenő. [SRG.]

Tagsági díjat 1908-ra fizettek. = Földtani Közlemények 38. 1908. júl-okt. 7-10. füz. hátsó külső borító. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó, Gothard Jenő. Nyilvános nyugtató. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ég fotografálása. 1. = Az Időjárás 12. 1908. jan. 1. füz. pp. 1-25. [SRG.]

ELEKES István: A Szaturnuszgyűrűk alakja. = Az Időjárás 12. 1908. jan. 1. füz. pp. 6-11. A gyűrűk látszó változásai és a kiskartali észlelések. 1 képtábla (2 képpel). [IBQ.]

Tudományos előadások. = Az Időjárás 12. 1908. febr. 2. füz. p. 55. Konkoly az új heidelbergi obszervatórium fényképeiről. [IBQ.]

GÖRÖG Zoltán: Kozmikus befolyások légkörünkre. = Az Időjárás 12. 1908. ápr. 4. füz. pp. 92-95. [IBQ.]

VAJNÓCZKY Ferenc: A hullócsillagok. = Az Időjárás 12. 1908. máj. 5. füz. pp. 133-136. [IBQ.]

HALÁSZ Rezső: Milyen az összefüggés a napfoltok és a mágneses variáció között. = Az Időjárás 12. 1908. jún. 6. füz. pp. 150-162. [IBQ.]

CZUCZY Emil: Napfoltok május második felében. = Az Időjárás 12. 1908. jún. 6. füz. pp. 162-164. Ógyallai heliográf megfigyelések. [IBQ.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XIX. század első felében. = Az Időjárás 12. 1908. jún. 6. füz. pp. 167-168. [GAI.]

ELEKES István: Optikai tünemény az égen. = Az Időjárás 12. 1908. júl. 7. füz. p. 205. 1908. júl. 9-én melléknapok Gyöngyöshalászon. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ég fotografálása. 2. = Az Időjárás 12. 1908. aug. 8. füz. pp. 209-233. [SRG.]

Cruls, L. + = Az Időjárás 12. 1908. aug. 8. füz. p. 245. A rio de janeirói obszervatórium igazgatójának halála. [IBQ.]

SZABÓ Gyula: Tudósítások. = Az Időjárás 12. 1908. aug. 8. füz. p. 246. Bátyok (Abaúj-Torna megye), 1908. "Június hó 30-án este 9 és 12 óra között remek szép északi fénynek voltunk szemtanúi. A levegő ez alkalommal annyira lehült, hogy reggel erős dér volt. Az északi fénynek terjedelme: északnyugat és északkelet között vakító fénnyel". [Stegena Lajos utólagos véleménye szerint nem sarki fény, hanem a Tunguz jelenség hatása volt.] [IBQ.]

Az országos művészeti és tudományos fényképkiállításon. = Az Időjárás 12. 1908. aug. 8. füz. p. 246. Konkoly aranyplakettet kapott. [IBQ.]

ELEKES István: Jupiter-megfigyelések a kiskartali csillagvizsgálón. = Az Időjárás 12. 1908. szept. 9. füz. pp. 249-253., 3 t. mell. 3 tábla ,18 képpel. [IBQ.]

M. E. [MASSÁNY Ernő]: Az 1908 c üstökös. = Az Időjárás 12. 1908. szept. 9. füz. pp. 258-261. Tass Antal, Terkán Lajos, Massány Ernő észlelte 1908. szept. 18-22-ig. Két illusztráció: a szerző üstökös rajza és ógyallai fényképe. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A hegyi obszervatóriumok. = Az Időjárás 12. 1908. okt. 10. füz. p. 299. Nemzetközi csillagász kongresszus Bécsben 1908-ban. [SRG.]

HANUSZ István: Kecskemét pontos földrajzi koordinátái. = Az Időjárás 12. 1908. dec. 12. füz. p. 366. 19 fok 41’ 54,6" E. Greenwich, 46 fok 54’ 39,8" N. [IBQ.]

J. I. [JÁNOSI Imre]: A csillagos ég jelenségei. (1908. jan. 1.-től április 1-ig) = A Kor 1908. p. 259. [KSZ.]

KOVÁCS János: A Föld megmérése. = Néptanitók Lapja Tudományos ismeretek 41. 1908. ápr. 16. 16. sz. pp. 20-22. [SRG.] KOVÁCS János: A Föld megmérése. (Második közlemény.) = Néptanitók Lapja Tudományos ismeretek 41. 1908. jún. 18. 25. sz. pp. 20-22. [SRG.]

SZÉKELY Károly: Csillagászati szemle. = Katholikus Szemle 22. 1908. 3. sz. pp. 274-294. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Fechner-féle psychophysikai törvény a seismologiában. = A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei 1908. 28. füz. 3. sz. pp. 118-133. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

A társulat tagjai az 1908. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 32. 1908. 1. füz. p. 77. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. jan. 461. füz. pp. 54-55. 1908. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. jan. 461. füz. pp. 63-64. Csillagászok: Hall, Asaph.; Janssen, Pierre Jules César.; Lévy, Albert. Levélszekrény. Tudósítások. (2.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. febr. 462. füz. pp. 132-133. 1908. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. febr. 462. füz. pp. 168-169. Csillagászok: Ellery, R. L. J.; Young, Charles Augustus.; Zenger, V. K. B. Levélszekrény. Tudósítások. (5.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. márc. 463. füz. pp. 222-223. 1908. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (19.) = Természettudományi Közlöny 40. 1908. márc. 463. füz. p. 229. H. L. kérdése a földmágnességről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (20.) = Természettudományi Közlöny 40. 1908. márc. 463. füz. p. 229. K. J. a sarkifényről. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességi elemek változásának oka. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. márc. 463. füz. p. 230. Levélszekrény. Feleletek. (19.) [SRG.]

Dr. Rf. L. [RHORER László]: A sarkifény magyarázata. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. márc. 463. füz. p. 230. Levélszekrény. Feleletek (20.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. ápr. 464. füz. pp. 276-277. 1908. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Csillaghalmazok és ködfoltok. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. máj. 465. füz. pp. 317-320. Gothard Jenő fotója a Líra gyűrűsköd központi csillagáról, amelyet 1886. szept. 1-én készített. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. máj. 465. füz. pp. 326-327. 1908. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. jún. 466. füz. pp. 380-381. 1908. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. Budapesten nem látható gyűrűs napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. júl. 467. füz. pp. 430-431. 1908. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

JÁNOSI(!) Imre: Az időmeghatározás egyszerű módja. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. aug. 468. füz. pp. 466-475. Észlelés fonálháromszöggel. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. aug. 468. füz. pp. 480-481. 1908. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. aug. 468. füz. p. 484. Csillagászok: Cruls, Luiz. Levélszekrény. Tudósítások. (21.) [SRG.]

TAFNER Vidor: Az üveglencsék csiszolása. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. szept. 469. füz. pp. 507-523. [SRG.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a 16. és a 17. században. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. szept. pp. 532-534. Honterus János, Volffard István, Egyeduty Gergely, Pribicer Jacobus, Dudith András, Heltai Gáspár, Misocacus Wilhelm, Pühler Kristóf, Johannes Kepler, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Cseri János, Szalánczi István, Kisztei Péter, Tasi Gáspár, Hübner Izrael, Hutter György, Herman Dávid, Horki, Páter Pál, Csányi János, Neubarth Kristóf, Neubarth János, Fröhlich Dávid, Debreczeni S. Gáspár, Mazsar Kristóf, ifj. Bucholz György, Pázmány Péter magyarországi munkásságának rövid említése. [KSZ.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. szept. 469. füz. pp. 536-537. 1908. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

PINTÉR Jenő: A legrégibb magyar naptár. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. pp. 579-581. 1571-re teszi az első naptár megjelenését. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. pp. 584-585. 1908. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. p. 588. Csillagászok: Hanskij, A. Levélszekrény. Tudósítások. (25.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (65.) = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. p. 588. T. J. a hajósok tájékozódásáról kérdez. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (68.) = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. p. 588. P. J. 1907. aug. 10-én holdszivárványt látott. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A hajósok tájékozódása a tengeren az iránytű feltalálása előtt. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. p. 589. Levélszekrény. Feleletek. (65.) [SRG.]

Dr. R. Zs. [RÓNA Zsigmond]: A holdszivárvány. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. okt. 470. füz. p. 590. Levélszekrény. Feleletek. (68.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. nov. 471. füz. pp. 636-637. 1908. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. Új üstökös. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. dec. 472. füz. pp. 690-691. 1908. dec. 15. - 1909. jan. 15. közötti jelenségek. Budapesten nem látható gyűrűs napfogyatkozás. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. dec. 472. füz. p. 706. Csillagászok: Thome, John M. Levélszekrény. Tudósítások. (29.) [SRG.]

JÁMBOR József: A világ keletkezése. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. febr-máj. 1-2.(89-90.) pótfüz. pp. 63-67. Arrhenius Svante: "Études sur la conductibilité des electrolytes" című könyvének ismertetése. [SRG.]

Mit tudunk Földünk belsejéről? Wiechert E. előadása. = Uránia 9. 1908. jan. 1. sz. pp. 6-14. Csillagászati vonatkozással. Fordította: Fodor Henrik. [SRG.]

J. I. [JÁNOSY Imre]: A bolygók járása 1908-ban. = Uránia 9. 1908. jan. 1. sz. pp. 27-30. [SRG.]

J. -i. [JÁNOSY Imre]: A csillagászat néhány újabb eredményéről és napi feladatairól. = Uránia 9. 1908. jan. 1. sz. pp. 37-40. David Gill megnyitó beszéde a British Association for the Advancement of Science 1907. aug. 16-iki vándorgyűlésén. [SRG.]

JÁNOSY Imre: Melyik csillag körül kering Napunk? = Uránia 9. 1908. jún-aug. 6-8. sz. pp. 301-302. "Nem találtunk tehát olyan állócsillagot, amely elég hatalmas volna arra, hogy Napunk körülötti keringő bolygó legyen, nagyon valószínű, hogy egyenlő rangú a többi állócsillaggal, melyekkel együtt a kölcsönös vonzások hatása alatt mozog ma még ismeretlen pályán." [SRG.]

Dr. J. I. [JÁNOSY Imre]: A világegyetem szerkezetére vonatkozó legújabb vizsgálatok. (J. C. Kapteyn felolvasása a Royal Institution 1908 május 22-iki ülésén.) = Uránia 9. 1908. szept. 9. sz. pp. 358-365. [SRG.]

-iné.: Az 1908. január 3-iki teljes napfogyatkozás. = Uránia 9. 1908. nov. 11. sz. pp. 484-485. [SRG.]

S. P. [SELÉNYI Pál]: A Nap mágneses tereiről. = Uránia 9. 1908. dec. 12. sz. pp. 538-539. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A Jupiter. = Vasárnapi Ujság 55. 1908. márc. 22. 12. sz. pp. 232-233. "...Földünkénél eme körülbelül 1300-szor nagyobb térfogatú bolygó szélei annyira homályosak, hogy fotografálásuk lehetetlen s csak igen elmosódott fényfoltot eredményeznek. Épen ezért felületi képződményei csakis rajzokkal örökíthetők meg. Ha már most különböző - akár rövid időközökben készült - rajzokat összehasonlítunk, úgy arra a meglepő eredményre jutunk, hogy a bolygó felülete rendkívül nagy változásoknak van alávetve, mint azt a mellékelt, O-Gyallán, az ottani csillagdán ez évi január hó négy egymásutáni napjának estéjén készült rajzok is mutatják. ...
Ez említett ovális alakú u. n. "Vörös folt" óriási arányairól különben némi fogalmat nyújthatunk, ha megemlítjük, hogy hoszsza 41,000 km., és szélessége 14,000 km., mig Földünk egész átmérője csak 12,755 km. Felületi képződményeinek folytonos változásai miatt a Jupiter forgásideje még pontosan nem volt megállapítható. Körülbelül 9 óra 55 percz 40 másodpercz alatt fordul meg egyszer saját tengelye körül. - Mily pompásak lehetnek ott az éjjelek, mikor hét holdja - melyek közül kettőt csak legújabban fedeztek fel gyors egymásutánban fut át az égbolton s gyakran egy időben 3-4 hold is hinti szét ezüstös, halvány fényét! Ez égi testnek gyorsan tűnő nappalai és éjjelei azonban egyforma hosszúak, mert hiányzanak évszakai, a mennyiben forgástengelye három fok híjján majdnem merőleges a Nap körüli pályájára..." [HAI.]

KOSZTOLÁNYI Dezső: Holdsugár-szonáta. = Vasárnapi Ujság 55. 1908. jun. 7. 23. sz. p. 455. "Csillagászati" vers. [HAI.]

MASSÁNY Ernő: A Saturnus gyűrűi. = Vasárnapi Ujság 55. 1908. jun. 28. 26. sz. pp. 532-533. "...Az övei rendkívül vékonyak, alig 100 kilométernyi vastagságúak s így nem is lehet csodálkozni, ha az akkori primitív csillagászati eszközökkel nem tudták őket felismerni. Eleinte nem is vették észre, hogy egy egész gyűrűrendszerről van szó.
Bell angol műkedvelő csillagász vette először észre, 1665-ben a gyűrű egyik sötét választó vonalát, s az így felfedezett belső övet Cassini-ről, ki behatóan megfigyelte, Cassini-féle gyűrűnek nevezték el... Az elmúlt évben is kitűnő alkalom kínálkozott a gyűrűk eltűnésének megfigyelésére. Bernard ezt ki is használta s az északamerikai Yerkes csillagda, hatalmas 40 hüvelykes távcsövének segélyével az itt közölt képeket készítette. ...övek az apró testecskék mérhetetlen halmazából állanak s hogy a gyűrűk nem minden részükben homogének, hanem vannak lazább és tömörebb helyeik is, mint azt a szinte [! szintén] Bernard által szerkesztett rajz felülnézetben ábrázolja... " [HAI.]

BODOR Aladár: Meteor a Földön. = Vasárnapi Ujság 55. 1908. jul. 12. 28. sz. p. 562. "Csillagászati" vers. [HAI.]

A prágai csillagda. = Vasárnapi Ujság 55. 1908. aug. 30. 35. sz. p. 704. "A prágai csillagvizsgáló-intézet egyike a legrégiebbeknek egész Európában. Már 1578-ban kezdték építeni. ...múzeuma is a legérdekesebb csillagászati eszközöket foglalja magában. ...Látva p. o. Tychonak kezdetleges sextánsait, csak annál nagyobb lesz tiszteletünk e tudós iránt, a ki ily kezdetleges eszközökkel oly pontos észleléseket tudott végezni, hogy azok még a mi napjaink kutatásaihoz is felhasználhatók... Azonban újabb időben ismét nagy szerepe jutott a prágai csillagdának annak folytán hogy a középeurópai vasúti időt prágai közép időben számítják... Ez a csillagda, minket magyarokat közelről érdekel annyiban is, mert igazgatója: Weinek László magyar származású, s itt született a fővárosban." Szalatnay Benő fölvételei a csillagda múzeumáról, a déljel adásáról valamint Weinek tanár két Hold fölvétele (p. 705.); Szalatnay Benő fölvételei: Az obszervatórium, Az asztronómiai múzeum (p. 706.). [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Új üstökös. = Vasárnapi Ujság 55. 1908. okt. 4. 40. sz. p. 811. "Folyó évi szeptember hó 1-én este nyolcz óra negyven perczkor a Jerkes obszervatóriumon Amerikában új üstököst fedeztek fel, melyet, miután ez évben ez már a harmadik, az internaczionális szokásnak megfelelően az a, b, c, ... betűi sorrendjének megfelelően 1908 c üstökösnek neveztek el... Alakja, mint a mellékelt s szeptember 22-én este 11 órakor az ó-gyallai tízhüvelykes távcsövön készített rajzból látható, rendkívül elmosódott körvonalú... Úgy látszik az 1908 c üstökös nem egyéb, mint apró szilárd vagy folyékony testecskék felhőhöz hasonló halmaza. E feltevést támogatja a szinte 22-én este végzett spektroszkópiai vizsgálat, mely a szén-hidrogén három elég jól megfigyelhető vonalát mutatta... A csóva ez idő szerint fecskefark alakú, csakhogy az egyik (a felső) szára valamivel hosszabb és fényesebb." [HAI.]

          1909.

ANGEHRN Tivadar: A soláris konstans megállapitása a kalocsai sugárzásmérésekből. Budapest, 1909. Franklin. 51 p. [TZS.]

BERGET, Alfonz [Alphonse]: A földgömb és a légkör fizikája. A párizsi Académie des Sciences Binoux-díjával kitüntetett munka. Ford.: Bogdánfy Ödön. Budapest, 1909. Kir. Magyar Természettudományi Társulat, Pátria nyomda. XVII, 310 p., 14 térk. A XIII-dik (1908-1910. évi) cziklus harmadik kötete. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 81./ A külső tábla évszáma: 1910.; Ilosvay Lajos előszava Budapesten kelt 1909 november havában.; A szerző előszava a magyar kiadáshoz Párizsban kelt 1909. aug. 1-én.; Az eredetivel összehasonlította: Kövesligethy Radó. Csillagászat: pp. 1-115.; Kövesligethyre hivatkozás: p. 78., 140.; Eötvös munkásságára és ingájára való szövegek: pp. 75-79. A könyv ajánlása: "Báró Eötvös Lóránd úrnak, a budapesti tudományegyetem tanárának kiváló tisztelete jeléül Berget Alfonz.". [SRG.]

  DALMADY Zoltán: Mendemondák a természettudomány köréből a művelt közönség és a nép körében elterjedt természet- és orvostudományi tévhitek, előítéletek, hamis nézetek magyarázatára és helyreigazítására. Budapest, 1909. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai részv.-t. kiadása, Athenaeum részv.-társ nyomdája. 391 p. Lenhossék Mihály elöljáró beszéde 1908. nov. 10-én kelt Budapesten. Csillagászat: pp. 327-328. (Meteorológia: A Hold és az időjárás.); pp. 370-374. (Természettan: Delejtű északnak mutat. Mágneses sarok. Sarkcsillag. Földsarkok lapultsága. Sarkifény. Szabadesés.); pp. 379-383. (Csillagászat: Állócsillag. Üstökös. A Hold.) [KSZ.]

[FÜLÖP Zsigmond:] A Föld története. Írta Dr. F. ZS. Budapest, 1909. Európa, irodalmi és könyvnyomdai részvénytársaság. 30 p. /Ébresztő népszerű tudományos füzetek. 5./ Csillagászati részekkel. [KSZ.]

HADZSEGA Bazil: Természetbölcselet és világnézet. Írta: Dr. Hadzsega Bazil, budapesti tudományegyetemi bekebelezett hittudor, ungvári gör. kath. főesperes-lelkész. Ungvár, 1909. Nyomtatott az "Unio könyvnyomda részvénytársaság" könyvnyomdájában. 305 p. A szerző előszava Ungváron kelt 1909. jún. 7-én. A kötetben több csillagászati rész is van, főleg két fejezet: A világrend (Cosmogonia, Astronomia és Kosmologia). pp. 139-162.; A világrend fönnállása. pp. 203-219. [KSZ.]

HAJNÓCI R. József: Az első lőcsei kalendáriom az 1626-odik évre. Bevezetővel és megvilágosító jegyzetekkel. Lőcse, 1909. Közlő kiadása, Reiss József T. Könyvnyomó Intézet. X + 80 p. Csaknem betűhíven közli a kalendárium és prognosztikon teljes szövegét, valamint mai átiratát, azt bevezetővel és jegyzetekkel látja el. Az 1626-ra szóló kalendárium eredeti példányát 1884-ben, a kassai dóm újjáépítésekor, egy síremlékben találták meg. 1885-ben a kalendáriumot Kassa polgármestere Lőcse városnak ajándékozta. 70. oldalon írják [az 1572-es szupernóváról]: "1572. II. Rudolphus Magyar Kirallya koronaztatik 25. Sept: Vy czillag lattatik." [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: A nagytagyosi Meteorologiai Obszervatorium évi jelentése. II. füzet. Budapest, 1909. Pesti könyvnyomda-részvénytársaság. /A M. Kir. Földmivelésügyi Ministerium fenhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet kisebb kiadványai. 7./ 56 p., 2 t. Terkán Lajos "Az Ákváridák 1908-ban", Konkoly a "Jupiter megfigyelése" és "Nagytagyos 1908. évi meteorológiai megfigyelésének eredményei" című fejezetcímekkel. [REZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Úti jelentés. 1909. Budapest, 1909. Heisler nyomda. 42 p. [KSZ.]

  MAHLER Ede: Ókori Egyiptom. Budapest, 1909. Magyar Tudományos Akadémia, Hornyánszky nyomda. 432 p. Csillagászat: pp. 250-274., 345-380. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMIX-re [1909-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1909. Franklin-Társulat nyomdája. 283 p. +160 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár 1909-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1909-re. Időszámítás 1909-re.
Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, akadémiai ülések, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1909-ben. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1909-re. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

MÉSZÁROS Gyula: A csuvas ősvallás emlékei. Budapest, 1909. Kiad. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 471 p. /Csuvas népköltési gyűjtemény. 1./ A szerző 1906-iki év őszén indult másfél évig tartó Volga-vidéki utazására, hogy a magyar vonatkozásokkal bíró csuvas népet, nyelvet és régi pogány vallását kutassa. Könyvének előszava 1908. okt. 9-én kelt Budapesten.
Csillagászati vonatkozások: "Elemek, égitestek, természeti tünemények" című fejezetben. pp. 55-87. A föld. Földfeletti világ. A Holdnak és a hónapnak ugyanaz a neve. Hónapnevek. A levegő. A Nap. Napfogyatkozás. A napkeleti irány. Éjszaka. A Hold. Holdfogyatkozás. Szokások az újhold sarlójának feltűnésekor. A Holdban látszó fekete foltokról. A csillagokról. Csillaghullás jelensége. Egyes csillagképek és alakzatok ("hét csillag" vagy "merítőcsésze-csillag" = Göncöl szekér; "vízhordórúd-csillag = Orion; "szitacsillag" = Fiastyúk; "fényes csillag" = Északi csillag; "hajnalhasadás csillaga" = Esthajnalcsillag). A Tejút ("vadlúd útja"). Üstökös csillag ("farkas csillag"). Tűzgömb-jelenségek ("megnyílott az ég kapuja"). A szivárvány. Az északi fény. [KSZ.]

VÁGASSY Gyula: Az égitestek keletkezése. Eger. 1909. Nyomatott az Érseki Liceumi Nyomdában. 19 p. A szerző: tarnaszentmiklósi róm. kath. lelkész. [KSZ.]

WODETZKY József: A három test problémája és a zéta Cancri rendszere. Budapest, 1909. Franklin nyomda. 36 p. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1909-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1909-ik közönséges esztendőre. Kilenczedik évfolyam [Debrecen, 1908.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Szaturnusz bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

TORDAY Ányos: Irodalom, tudomány, művészet. In: Heves vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, [1909.] Országos Monografia Társaság, Légrády testvérek könyvnyomdája. /Magyarország vármegyéi és városai./ pp. 356-421. Az egri csillagásztoronyról (p. 356.). Albert Ferenc és Tittel Pál (p. 359.). Albert Ferenc élet és művei (p. 361.). Tittel Pál élete és művei (p. 405.). [KSZ.]

MASSÁNY Ernő: A Jupiter nyolczadik holdja. In: Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 45. köt. Szerk.: Hoitsy Pál. Budapest, 1909. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 507-508. "...sikerült Melotte-nak a greenwichi obszervatóriumon ez év január 27-én a Jupiter környékéről készült felvételén, egy tizenhatod rendű - tehát szabad szemmel soha meg nem pillantható - csillagnak megfelelő pontocskát találnia. [...] Márczius 3-án, 23-án és 24-én Wolf Heidelbergában, nemsokára ezután a Lick-obszervatoriumon pedig Pickering, végül márczius 27-én, 31-én és április 3-án majd 24-én Greenwichben a szóban forgó gyanús csillagot újból megtalálták. Az így összegyűjtött adathalmazból most már Crommelin számításai alapján teljes biztonsággal lehetett megállapítani, hogy a sejtés jogosult volt s tényleg Jupiternek egy új, - immár nyolczadik - holdjával van dolgunk. [...]
érthetetlen, miként maradhatott daczára a napjainkban dívó szorgos megfigyeléseknek mind ez ideig észrevétlen. [...] hogy ha a Jupiter, - melynek ott, az égnek ezen helyén százszor nagyobb vonzereje van, mint a Napnak - e nyolczadik holdját tényleg ilyen rablással szerezte, akkor eme új holdnak előbbi pályája csakis olyan lehetett, mint a Lexell-féle üstökösé volt. E feltevést valószínűvé teszi még e hold hátráló mozgása, ..." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: A naprendszer eredete. In: Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 46. köt. Szerk.: Hoitsy Pál. Budapest, 1909. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 504-506. "A Laplace elmélet is elérte sorsát s a legutóbbi időkben - habár egyelőre még kevesen tudnak róla - végleg megdöntöttnek, helytelennek bizonyult s helyet adott egy újabbnak, a spirális-köd hipotézisének, [...] A Laplace-féle hipotézisnek most adta meg See I. I. a kegyelemdöfést az Astronomische Nachrichten legutóbbi számában, a hol beszámol röviden a csillagrendszerek keletkezésének kérdése körül végzett vizsgálatairól, melyek a Resecirches on the Stellar Evolution czímű nagy munkájának második kötetét fogják betölteni. [...]
Azt biztosan állíthatjuk, hogy ködből keletkezett, sőt csaknem megfigyelési tény is ez, mert hiszen millió ködfoltot látunk a csillagos égboltozaton, a melynek csillag, vagy legalább is sűrűsödés van a közepében s a melyek mindnyájan egy-egy példái a születő csillagrendszereknek. A ködfoltok legelterjedtebb alakja a spirális köd, a mely úgy keletkezik, hogy két áramlat találkozik s a találkozás után a fizika törvényeivel megmagyarázható hatások alatt forogni kezd. [...] Ha pedig egy idegen, mondjuk szilárd test kerül a ködbe, akkor a gravitáczió törvénye szerint ellipszis alakú pályában fog mozogni benne. [...] Abban nincsen semmi valószínűtlenség, hogy idegen, a kezdetbeli köd anyagához hozzá nem tartozó testek közbeléptét tételezzük fel, mert a világegyetemben mindenesetre sok kozmikus anyag vándorol idestova, [...]
ha egy test valamely ellentálló közegben a nehézkedési erő hatása alatt ellipszisben mozog, akkor a folytonos ellentállás következtében az ellipszis nagytengelye és excentrumossága folyton kisebbedik, azaz pályája mindinkább közeledik a köralak felé [...] a Neptunnál távolabb is kell lennie biztosan egy s valószínűbben két, sőt esetleg három ismeretlen bolygónak. [...] E bolygónak a Naptól való távolsága, a földpálya sugarát véve egységnek, 43 lenne (a Neptuné 30), a következő két ismeretlené pedig 56 és 72. ..." [HAI.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1909 január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. jan. 15. 1.(229.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Gothard Jenő és Kövesligethy Radó levelező tag. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: Jelentés az akadémiai választásokról. A III. osztályba: Rendes tagnak az A/alosztályba. Kövesligethy Radó l. t. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. máj. 15. 5.(233.) füz. p. 281. Kövesligethy Radó l. tag rendes taggá lépett elő 1909. április 29-én. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: Főtitkári jelentés. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. jún. 15. 6-7.(234-235.) füz. p. 306. Kövesligethy Radó l. tag rendes taggá lépett elő. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXIX Nagygyűlés. Első nap 1909. április 28-án. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. jún-júl. 6-7.(234-235.) füz. p. 395. Kövesligethy Radó akadémiai rendes taggá választását javasolják. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXIX Nagygyűlés. Második nap 1909. április 29-én. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. jún-júl. 6-7.(234-235.) füz. p. 396. Kövesligethy Radót akadémiai rendes taggá választották. [SRG.]

MAHLER Ede: Egyiptomi emlékek Magyarországon. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. szept. 15. 8-9.(236-237.) füz. pp. 469-470. Kivonat 1909. jún. 7-iki akadémiai székfoglaló beszédéből. A múzeumban található egyiptomi koporsó fő motívuma, az uraeus kígyókkal díszített szárnyas napkorong. Az egyiptomiak éppúgy, mint a kelet többi ókori népei, az emberi életet a csillagok járásának, különösen a nap és a hold mozgásának igyekeztek alárendelni. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonötödik akadémiai ülés. Nyolczadik összes ülés 1909 junius 14-én. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. aug-szept. 8-9.(236-237.) füz. p. 513. A főtitkár bejelenti Gothard Jenő váratlan elhunytát. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik akadémiai ülés. Kilenczedik összes ülés 1909 október 4-én. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. nov. 15. 11.(239.) füz. p. 627. Gothard Sándor köszönetet mond Jenő öccse elhunytakor kifejezett részvétért. [SRG.]

Kepler. - Háromszázesztendős fordulójára. - Budapest, máj. 15. = Budapesti Hírlap 29. 1909. máj. 16. 115. sz. pp. 32-33. "A mostani esztendő érdekes évfordulókban igen gazdag. Elsőül Darvint említsük, a nagy tudós születésének százéves fordulóját, de ez utóbbi évek egyszersmind a világnézetek megváltozásának és átalakulásának évfordulói is. Ötven esztendeje, hogy Darwin örökbecsű munkája megjelent, az a mű, amelylyel a közelebbi napokban az egész világsajtó foglalkozott, és háromszáz éve lesz annak, hogy más téren bár, de épp oly korszakot alkotó és világrendet fölforgató elvet vallott: Kepler: Astronomia nova című munkája. Határköve az emberi tudásnak, épp úgy mint Darvin műve és megkezdi azt a sorozatot, amelyen haladva, Galilei, Newton, Lyell és Darvin tanításán keresztül a természettudományokban ott vagyunk, ahová ma eljutottunk. ..." [HAI.]

SZTRÓKAY Kálmán: A morehouse-üstökös. = Élet 1. 1909. 1. köt. febr. 28. 9. sz. pp. 285-286. Az 1908. szept. 1-én a yerkesi obszervatóriumban felfedezett üstökösről. [SRG.]

PRUDHOMME, Sully: A tejút. Vers. = Élet 1. 1909. 2. köt. szept. 12. 37. sz. p. 352. Ford.: Zoltán Vilmos. [SRG.]

VÁRNAI Sándor: Világhírű órák. = Élet 1. 1909. 2. köt. nov. 21. 47. sz. pp. 682-684. Több különleges óráról, többek között, Giacomo Dondi 1344-ben készített Páduában található órájáról, amely a Nap pályáját és a bolygók mozgását mutatja be. [SRG.]

FELLOW-COMMONER: Betlehem csillaga. (A Halley-féle üstökös.) = Élet 1. 1909. 2. köt. dec. 26. 52. sz. pp. 838-840. Ford.: Zoltán Vilmos. [SRG.]

MAHLER Ede: Naptártörténeti tanulmányok. 1. = Ethnographia 20. (5.) 1909. 4. füz. pp. 271-286. A babilóniai csillagászati ismeretek a naptárkészítéssel kapcsolatban. A holdév és a napév összehangolására tett kísérletek. Ismerték a tavaszpont elmozdulását, amelyet 72 év alatt 1 foknak mértek és így a 360 fokra vonatkozó precesszió időtartamát 25920 évnek vették. Babilóniai hatások a zsidó naptárra. A zsidóság a babilóniai fogság idején átvette az ottani hónap-elnevezéseket és bizonyos ciklusokat. [KSZ.]

MAHLER Ede: Jeremias, Alfred und Winckler, Hugo: Im Kampfe um den Alten Orient. Wehr- und Streitschriften herausgegeben von. 1. Die Panbabylonisten. Der Alte Orient und die ägyptische Religion. Von Alfred Jeremias. Mit 6 Abbildungen. Leipzig, J. C. Hinrich’sche Buchhandlung. 65 1., 8. = Ethnographia 20. (5.) 1909. 5. füz. pp. 309-311. Könyvismertetés. A német szerzők az ókori keleti és különösen az egyiptomi és a babyloniai vallással, mitológiával - eközben sok csillagászati vonatkozással - foglalkoznak. Néhány téma: az egyiptomi szövegek asztrális jellege; Felső- és Alsó-Egyiptom mint kozmosz; Nap, Hold és Vénusz mint triász; a Nap és Hold pályájának mythológiai motívumai; a templom mint mikrokozmos; naptári ünnepek; az évisten halála és feltámadása; Theben Osiris holdjellege.
Mahler Ede írja: "Különös érdeklődéssel olvastam a füzet azon részeit, a melyek a holddal mint a feltámadás csillagzatával foglalkoznak, mert nemcsak Keleten, hanem - mint másutt kimutattam (OLZ. 1907 Sp. 412 ff.) - Nyugoton is nagy elterjedésre talált e tan és a sírköveken is jutott kifejezésre. A Magy. Nemzeti Múzeum nyolcz ily sírkövet őriz, a melyek mind az egykori Pannónia földjén találtattak és a Kr. u. I. évszázadból valók. Ez igen szép bizonyítékul szolgál a keleti világfelfogás hatására a Nyugotra és az ókor későbbi népei vallásainak asztrális alapjaira nézve." [KSZ.]

MAHLER Ede: Naptártörténeti tanulmányok. 2. = Ethnographia 20. (5.) 1909. 6. füz. pp. 341-351. A zsidó történelmi emlékekben és az Ótestamentumban (Királyok könyve, Jeremiás, Ezekiel) található naptári utalások elemzése és magyarázata. [KSZ.]

LÁSZLÓI Antal: Természettudósok és a vallás. = Felsőmagyarország 25. 1909. ápr. 9. 83. sz. pp. 1-2. "...A természettudományok újjászületése a 16-dik századdal kezdődik. A csillagászat Kopernikus által száműzte a földet világközponti helyzetéből. [...] Kiemeljük itt, hogy a közvetlen látszottnak teljesen ellentmondó e nézet nem könnyen nyerte meg az emberiség tetszését, mivel tényleges bizonyítékokkal nem sikerült támogatni, sőt tudományos kételyekkel is találkozott. Valótlanság tehát az, mintha csakis a keresztyénség ellenezte volna az uj Kopernikus-féle tant; sőt inkább, az egész akkori világ azt tette s csak lassanként honosult meg az uj tan. [...] Bacon módszerét Galilei alkalmazta a gyakorlatban s ezáltal mindenekelőtt a fizikát reformálta, de mint csillagász is igen jelentékeny volt. Felfedezései megerősítették Kopernikus tanát; nem is vonakodott elfogani és védelmezni azt. Galilei jó katholikus és hivő keresztyén volt.
Kepler főérdeme, hogy megtalálta azon törvényeket, melyek szerint az égitestek mozognak. Vallási álláspontját állhatatosan elhallgatják az atheisták. Sőt a monisták szövetségének vezetője, Anold, materialistává merészkedik tenni, mily hihetetlen vakmerőséggel, kitűnik Kepler következő nyilatkozataiból: "Nekem a teremtésben mintegy kézzelfogható az Isten!" Főművét (A világok harmóniájáról) e szép szavakkal végzi: "Köszönöm neked, Teremtőm és Uram, hogy megajándékoztál engemet a te teremtésedben való ezen örömökkel, kezeid munkái fölötti gyönyörűséggel. Munkáid dicsőségét hirdettem az embereknek, amennyire az én véges szellemem a te véghetetlenségedet felfogni képes volt. Ha olyasmit mondtam, ami méltatlan Hozzád, vagy ha saját dicsőségemre törekedtem volna, bocsásd meg azt kegyelmesen nekem!" [...]
Áttekintve a természettudományok fejlődését a 15-17. században, úgy találjuk, hogy mindazon férfiak, kik a természettudományokat reformálták, hivő keresztyének voltak, s tudományukkal összeférhetőnek tartották a hitet. Az említett korszakból nyolcvannégy tudóst vizsgált meg Dennert. Ezek közül háromnak vallási álláspontját nem tudta kideríteni, a többi nyolcvanegy vallásos férfiú volt, sőt 25 közülök theologus volt. Figyelemreméltó még, hogy épen a legnagyobb tudósoknak szigorúan egyházi álláspontja volt, ezek: Kopernikus, Kepler, Galilei, Newton, Huyghens, Leibniz, Boyle, Ray, Schwammerdam. E tudósok különben, Kopernikus és Galilei kivételével, protestánsok voltak." [HAI.]

LÁSZLÓI Antal: Természettudósok és a vallás. (Folytatás.) = Felsőmagyarország 25. 1909. ápr. 11. 85. sz. pp. 1-3. Csillagászat: (p. 1.) "A 18-ik század. [...] A csillagászat terén Angolországban két pap volt az, kik a nagy mester, Newton nyomába léptek: Pound és Bradley. A csillagos ég vizsgálását elsősorban Halley kísérelte meg, ki vallásilag közönyös, illetve hitetlen volt. Ellenben e kor legnagyobb csillagásza, Herschel V.,az Uranus felfedezője, a bolygó világok és ködfoltok kutatója, vallásos férfiú volt. [...] A múlt század csillagászai között kimagaslik Laplace, aki ködtömegekből igyekezett megmagyarázni a világ előállását. Nem volt ugyan határozott vallási álláspontja, de mégis istenhivő volt és Haeckelnek Laplacera, mint a "nagy atheistára" való hivatkozása tájékozatlanságon alapul, mint Dennert kimutatta. Piazzi, a Ceres felfedezője, kath. szerzetes volt. E kor nagy német csillagászai, valamint fizikusai (Ampére, Gauss, Oersted, stb.) theisták voltak." [HAI.]

LÁSZLÓI Antal: Természettudósok és a vallás. (Folytatás.) = Felsőmagyarország 25. 1909. ápr. 14. 86. sz. pp. 1-2. Csillagászat: (p. 1.) "A 19. század második korszakára térünk, melyet a század közepétől kell számítanunk. A csillagászat nagy búvárai közül kiemelendők: Herschel J., a zseniális Leverrier, ki a Neptun létezését előre kiszámította, Mähler, Wolff, Gautier, Reis, Secchi; az utóbbi jezsuita, a többi is mind istenfélő férfiú. ..." [HAI.]

LÁSZLÓI Antal: Természettudósok és a vallás. (Folytatás és vége.) = Felsőmagyarország 25. 1909. ápr. 15. 87. sz. pp. 1-2. Csillagászat: (p. 1.) "...Térjünk vissza a kiindulási ponthoz! Ellentétben áll-e a tudás a hittel? Kopernicus, Kepler, Newton megdöntik a régi ptolemaeusi világrendszert, újat állítanak fel s amellett mégis hivő keresztyének maradnak; ma pedig azt állítják, hogy ők halálos döfést adtak a keresztyénségnek." [HAI.]

Gothard Jenő csillagász... = Fotografia 6. 1909. 6. sz. pp. 86-87. [SRG.]

DIVÉKY Adorján: Helyesen tanítják-e a Föld gömb-voltának bizonyítékait? = Földrajzi Közlemények 37. 1909. 3. füz. p. 117-119. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1908. év végén. = Földtani Közlemények 39. 1909. jan-febr. 1-2. füz. p. 76., 78. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó, Gothard Jenő. [SRG.]

HEGYFOKY Kabos: 14 állomás 50 éves esőmennyisége és a napfoltok. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. pp. 37-39. [IBQ.]

NAGY Béla: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. p. 67. Kraszna (Szilágy megye), 1908. dec. 27-én délután 5 óra 50 perckor. [IBQ.]

LUX Árpádné Pogány Ilona: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. p. 67. Bustyaháza (Máramaros megye) 1908. dec. 27-én este fél 6 órakor. [IBQ.]

VÖRÖS Sándor: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. p. 67. Szilágysomlyó, 1908. dec. 26-án (?) esti 5 óra 25 perckor. [IBQ.]

TIBOLD: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. p. 67. Feketeerdő (Bihar megye) 1908. dec. 27-én délután 5-6 óra tájban. [IBQ.]

VÖRÖS Sándor: A decz. 27-i meteor. = Az Időjárás 13. 1909. márc. 3. füz. pp. 96-97. [IBQ.]

A februárius 19-i meteor. = Az Időjárás 13. 1909. márc. 3. füz. pp. 97-99. Összefoglaló a tucatnyi helyről észlelt meteorról, mely fényes nappal, dél körül látszott. [IBQ.]

Szokatlan szivárvány. = Az Időjárás 13. 1909. ápr. 4. füz. p. 134. 1908. ápr. 9-én. [SRG.]

JANOVITS Lajos: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. ápr. 4. füz. p. 135. Vakító meteor 1909. febr. 19-én déli 12 órakor Budapesten. [IBQ.]

NOSZLOPY: Érdekes égi tünemény. = Az Időjárás 13. 1909. ápr. 4. füz. p. 135. Pontszerű tűzgömb 1909. ápr. 18-án Pásztón. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Herényi Gothard Jenő. = Az Időjárás 13. 1909. máj. 5. füz. pp. 137-140., 1 mell. Nekrológ. [GAI.]

Tűzgolyó. = Az Időjárás 13. 1909. máj. 5. füz. pp. 182-183. Szimultán tűzgömb 1909. máj. 14/15-én. Észlelések: Sikorszky Szilárd - Albertirsa.; R-m. [Raum Oszkár] - Budapest.; Horváth Miklós - Zsombolya.; Visnyovszkyné - Városhidvég. [SRG.]

RIEGL Sándor: A május 14.-én feltűnt tűzgolyóra. = Az Időjárás 13. 1909. jún. 6. füz. p. 214. Kiegészítés Kalocsáról. [IBQ.]

H. E. [HÉJAS Endre]: Úti jelentés 1909. Írta: Konkoly Thege Miklós: Budapest 1909. = Az Időjárás 13. 1909. júl. 7. füz. pp. 252-255. Könyvismertetés. [SRG.]

NEMES Endre: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. aug. 8. füz. p. 282. Vajta (Fejér megye), 1909. júl. 23. [IBQ.]

BENCSIK János: Északifény a Tátrában. = Az Időjárás 13. 1909. júl. 7. füz. p. 282. 1909. júl. 28-án, az éjfél utáni órákban. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Ritka szép meteor. = Az Időjárás 13. 1909. júl. 7. füz. p. 283. Tűzgömb 1909. aug. 8-án Szerepen. [SRG.]

HUNGLER Mihály: Meteor. = Az Időjárás 13. 1909. júl. 7. füz. p. 283. Győr, 1909. aug. 8. [IBQ.]

HAGER Richárd: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. nov. 11. füz. p. 387. Botfalu (Brassó megye), 1909. nov. 13. [IBQ.]

ELEKES István: A Zeiss-gyár. = Az Időjárás 13. 1909. dec. 12. füz. pp. 405-412. [IBQ.]

HALÁSZ Rezső: A felületi változások közös okairól. = Az Időjárás 13. 1909. dec. 12. füz. pp. 413-415. A földrengések kozmikus okairól. [IBQ.]

WODETZKY József: A három test problémája és a zéta Cancri rendszere. = Mathematikai és Physikai Lapok 18. 1909. pp. 51-84. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: A kéttest problémája változó tömegek esetén. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 18. 1909. pp. 94-99. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: A kéttest problémája változó tömegek esetén. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 18. 1909. pp. 177-182. [KSZ.]

NEWCOMB, G.: A Hold mozgásának elmélete, története és jelenlegi állapota. = Mathematikai és Physikai Lapok 18. 1909. 7-8. füz. pp. 371-384. Fordította: Kelemen Ignácz. [KSZ.]

FARKAS Sándor: A földrajz fejlődésének vázlata s az iskolai földrajz. = Néptanitók Lapja Tudományos ismeretek 42. 1909. márc. 11. 10. sz. pp. 31-36. Csillagászat: p. 33., 35. [SRG.]

Gothard Jenő, H. = Szombathelyi Ujság 15. 1909. jún. 6. p. 3. [SRG.]

A társulat tagjai az 1909. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 33. 1909. 1. füz. p. 77. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

STEINER Simon: A sugárnyomásról általában és vele kapcsolatban az üstököscsóva képződéséről. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 33. 1909. 2. füz. pp. 85-96. "... Már 1618-ban a nagy Keppler tapasztalta, hogy az üstökös csóvája, mely a napközeiben leghatalmasabban kifejlődik, az üstökös mozgásával ellenkező irányban és a Naptól elfordítottan fejlődik; míg tehát az üstökös a Nap vonzása folytán feléje rohan, hogy aztán megkerülje, a csóva tőle elrohanva képződik. Itt tehát határozottan a Nap taszító erejével találkozunk. Azonkívül számos jelenség van, mit a gravitáció egymaga megfejteni nem képes, sőt ami úgy látszik, a gravitációnak ellene dolgozik.
Ez erő, mely úgyszólván ellensúlyozza a gravitációt, a sugárnyomás, melyet a következőkben kívánok megvilágítani. Euler 1746-ban ama sejtelmének adott kifejezést, hogy a fénysugarak azokra a felületekre, mikre esnek, nyomást gyakorolnak. Ez a tétele azonban az ellene felhozott kritikával nem tudott megküzdeni. 127 évvel rá, 1873-ban Maxwell, az elektricitásról irt híres munkájában bebizonyította, hogy a hősugarak - Bartoli szerint a többi sugarak is, nyomást gyakorolnak, mely nyomás akkora, mint a sugárzás alapján a térfogat-egységben nyert energiamennyiség. Minthogy e nyomást minimálisnak tűnt, megmérnie, tehát a tételt kísérletileg bebizonyítania nem sikerült. De sikerült ez végre, úgyszólván napjainkban (1900 és 1901-ben) kisérletezés után az orosz Lebedeffnek és az amerikai Nicholsnak és Hullnak. A kísérletek teljesen igazolták az elméletet. ..." [HAI.]

STEINER Simon: Az asztrológia. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 33. 1909. 3-4. füz. pp. 156-169. "... Egy tan, mely másfélezer évig fennáll, mely oly óriási fejlettségre tesz szert, lehet téves, de nem lehet észszerűtlen. Ma mosolyoghatunk az asztrológián, mert a Kopernikus rendszere megdöntötte annak alapját. De nincs jogunk lenézni azokat a korokat, a korok egyes kimagasló alakjait, azért, hogy a csillag jóslástant megteremtették és művelték, mert célom kimutatni, hogy az a mindenkori tudományosság alapjára támaszkodott. Az asztrológia alapja: hogy a csillagok a földi dologra befolyást gyakorolnak. De az elmélet nem légből kapott. ..." [HAI.]

BERECZ Ede: A Konkoly-féle passage-prisma és a pontos idő beszerzése a temesvári observatoriumon. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 33. 1909. 3-4. füz. pp. 182-190. "... De a pontos idő kérdése valóban akuttá csak a Vicentini-Konkoly-féle Seismograf felállításával, illetve az 1905. szeptember 8-i Calabriai földrengés alkalmával lett. Erről a földrengésről t. i. a temesvári műszer feltűnően szép, nagy és részletes seismogrammot adott, mely seismogramm a dr. Kövesligethy Radó m. k. egyetemi tanár vezetése alatt álló központi seismologiai observatoriumnak beküldetvén, Budapestről Rómába, az olasz központi meteorologiai és geo-dinamikai intézetbe került, ahol azt, G. B. Rizzó a messinai geodinamikai Observatorium vezetője és G. Agamennone a Róma melletti Rocca di Pápa geodinamikai Observatorium igazgatója tették tanulmányozás tárgyává.
Azonban az olasz tudósok a temesvári diagramm időjelein csakhamar fennakadtak, [...] Ilyenképen mind a fonálháromszög, mind a Chronodeyk eszméje elejtetvén, dr. Konkoly-Thege Miklós az orsz. m. k. Meteor. Int. igazgatója úgy intézkedett, hogy minden vasárnap az országos Meteorologiai Int. prognózis osztályától kapjak telefonon órajelzést. Ez a módszer, eltekintve a kapcsolásokkal járó apró kellemetlenségektől, igen jól bevált és közel két évig gyakorlatban maradt, de nagyon költségesnek bizonyult. Eközben dr. Konkoly-Thege Miklós kir. igazgató megkonstruálta az ő passage-prizmáját, melynek helye, kellő gonddal és körültekintéssel előkészíttetvén, a prizma 1908. augusztus 28-án Marczell György m. kir. Meteor. Int. adjunktus által felállíttatott és azonnal használatba is vétetett. ..." [HAI.]

G. V. [GERŐ Vilmos]: Protuberanciák. Apró cikkek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 33. 1909. 3-4. füz. pp. 204-205. "A nap ezen vulkánikus kitörései régóta ismeretesek már. Még néhány évtizeddel előtt is tudományos expedíciókat küldöttek ki a föld egyes helyeire, a napfogyatkozáskor leginkább látható protuberanciák megfigyelésére és fotografálására. Az első ily fontos megfigyelést 1868 ban eszközölték teljes napfogyatkozáskor; a nap korongján megjelenő vörös szinű gázkitörést kezdetben a holdon levő hegyeknek gondolták, később pontosan eldöntötték, hogy a nap erupciói s a spektrál-analizis útján bebizonyult, hogy e protuberanciák főleg hidrogénből állanak, bár más elemeket is tartalmaznak.
Ma már fényes nappal is megfigyelhetők e gázkitörések két kiváló asztrofizikus, Lockyer és Yanssen bámulatos érzékeny műszere segélyével. [...] e gázkitörések két csoportba tartoznak. Vannak olyanok, melyek sok fémgőzt tartalmaznak, rendkivül sebes mozgásúak s főleg a napfoltok környékén láthatók. Örömünkre szolgál, hogy épen egy magyar asztrológus [! asztronómus] ily irányú megfigyelései komoly feltűnést gyakoroltak a tudományos világban. Fényi 1895. julius 15 én egy ily protuberanciát figyelt meg, melynek másodpercenkénti sebessége 860 km.-t tett ki. E protuberancia magassága a jelzett időben 500.000 km. volt. Tehát kb. 38-szor nagyobb volt a föld átmérőjénél. A második csoportba tartozó protuberanciák nyugodtabban viselkednek, egy-egy helyen hosszabb ideig láthatók (50 napig is) és felhőszerűek. A spektroszkópiai vizsgálat megállapította róluk, hogy úgyszólván tisztán hidrogén-héliumgázokból állanak." [HAI.]

ZEMPLÉN Győző: A napfoltok mágneses teréről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jan. 1. 473. füz. pp. 43-44. Apró közlemények. [PIR.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jan. 1. 473. füz. p. 51. Csillagászok: Ciscato, Giuseppe. Levélszekrény. Tudósítások. (2.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jan. 15. 474. füz. pp. 91-93. 1909. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: A napórák multja. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. febr. 1. 475. füz. pp. 119-121. Apró közlemények. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. febr. 1. 475. füz. p. 131. Csillagászok: Hough, George. Levélszekrény. Tudósítások. (11.) [SRG.]

[GORKA Sándor]: Új bolygók. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. febr. 1. 475. füz. p. 133. Davidson C. felfedezéséről és Pickering Edward Charles számításairól. Levélszekrény. Tudósítások. (18.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. febr. 15. 476. füz. pp. 163-165. 1909. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (30.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. márc. 1. 477. füz. p. 232. K. P. kérdése a sarkcsillag helyéről. [SRG.]

Dr. J. I. [JÁNOSY Imre]: A sarkcsillag helye. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. márc. 1. 477. füz. p. 232. Levélszekrény. Feleletek. (30.) [SRG.]

PÉCSI Albert: A Föld felületének alakulásáról. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. márc. 15. 6. sz. 478. füz. pp. 243-250. [PIR.]

HEGYFOKY Kabos: A napfoltok és az eső. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. márc. 15. 478. füz. pp. 250-253. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. márc. 15. 478. füz. pp. 257-259. 1909. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Halley-féle üstökösről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. ápr. 1. 479. füz. pp. 265-272., 1 t. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. ápr. 15. 480. füz. pp. 328-331. 1909. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

KELEMEN Ignácz: Vízgőz a Mars bolygó légkörében. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. máj. 15. 482. füz. pp. 389-391. [PIR.]

Dr. J. I. [JÁNOSY Imre]: A Lant csillagkép gyűrűs ködének szerkezete. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. máj. 15. 482. füz. p. 392. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. máj. 15. 482. füz. pp. 394-396. 1909. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. Teljes, Budapesten részben látható holdfogyatkozás. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jún. 1. 483. füz. p. 428. Csillagászok: Bishop, Sereno E. Levélszekrény. Tudósítások. (31.) [SRG.]

VÖRÖS Sándor: A szilágysomlyói meteor. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jún. 1. 483. füz. p. 430. Meteorhullás 1908. dec. 27-én. Említi az 1880. febr. 2-iki mócsi meteorhullást. Levélszekrény. Tudósítások. (32.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jún. 15. 484. füz. pp. 459-461. 1909. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. júl. 1. 485. füz. p. 495. Csillagászok: Gothard Jenő Herény, 1909. máj. 31. Levélszekrény. Tudósítások. (34.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. júl. 15. 486. füz. pp. 524-526. 1909. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. aug. 1. 487. füz. p. 557. Csillagászok: Newcomb, Simon. 1909. júl. 11. Levélszekrény. Tudósítások. (36.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. aug. 15. 488. füz. pp. 584-586. 1909. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. szept. 15. 490. füz. pp. 649-651. 1909. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

JÁNOSI(!) Imre: A Halley-féle üstökös megjelenése. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 1. 491. füz. pp. 683-684. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. pp. 711-713. 1909. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 714. Csillagászok: Cookson, Bryan. Levélszekrény. Tudósítások. (43.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (72.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 715. B. J. a Göncöl szekér csillagainak neve. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (73.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 715. A Merkurról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (74.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 715. Csillagászati könyvekről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (77.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 715. B. J a Föld mágneses sarkairól. [SRG.]

WODETZKY József: A Gönczölszekere csillagjainak (arab) elnevezése... = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 716. Levélszekrény. Feleletek. (72.) [SRG.]

WODETZKY József: A Merkur tengelykörüli forgása. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 716. Levélszekrény. Feleletek. (73.) [SRG.]

WODETZKY József: A csillagászat haladásáról tájékoztató művek. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. p. 716. Levélszekrény. Feleletek. (74.) [SRG.]

Dr. Steiner [STEINER Lajos]: A Föld mágneses sarkairól. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 15. 492. füz. pp. 717-718. Levélszekrény. Feleletek. (77.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A hullócsillagok látszólagos pályája. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. nov. 1. 493. füz. pp. 749-751. Apró közlemények. [SRG.]

Társulati ügyek. Választmányi ülés 1909. október 20-ikán. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. 493. füz. p. 756. 1909. máj. 29-én meghalt Gothard Jenő. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. nov. 15. 494. füz. pp. 787-789. 1909. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. Részleges napfogyatkozás. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (85.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. nov. 15. 494. füz. p. 790. Baksay Sándor kérdése a változó ünnepekről. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A változó ünnepek ideje 1911-1930 között. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. nov. 15. 494. füz. p. 790. Levélszekrény. Feleletek. (85.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (89.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 1. 495. füz. p. 822. H. Z. kérdése a földmágnességről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (90.) = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 1. 495. füz. p. 822. Dr. S. D. kérdése a távcsőlencsék nagyságáról. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnesség elemeinek változása és a változás oka. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 1. 495. füz. pp. 823-824. Levélszekrény. Feleletek. (89.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: 25- és 100-szoros nagyításu teleszkópok lencséiről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 1. 495. füz. p. 824. Levélszekrény. Feleletek. (90.) [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Megemlékezés Gothard Jenőről /1857-1909/. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 15. 24. sz. 496. füz. pp. 839-845. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Halley-üstökösről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 15. 496. füz. p. 847. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 15. 496. füz. pp. 848-850. 1909. dec. 15. - 1910. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

HAJTS Lajos: Ujabb haladás a sztereoszkopi mérés terén. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. febr-máj. 1-2.(93-94.) pótfüz. pp. 44-54., 6 rajz. [SRG.]

STEINER Szilárd: A sztereoszkópi készülékekről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. nov. 4.(96.) pótfüz. pp. 140-158., 15 kép. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: A Neptunon túl levő bolygóról. = Uránia 10. 1909. márc. 3. sz. pp. 140-140. Pickering és Forbes nézetei, számításai. [SRG.]

TASS Antal: Az üstökösök életéről. = Uránia 10. 1909. szept. 9. sz. pp. 359-365. [SRG.]

A Halley-üstökös előtünése. = Uránia 10. 1909. okt. 10. sz. p. 436. Wolf 1909. szept. 11-én vette észre königsstuhl-i obszervatóriumról. Krónika. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A Jupiter nyolczadik holdja. = Vasárnapi Ujság 56. 1909. jan. 3. 1. sz. p. 16. "...sikerült Melotte-nak a greenwichi obszervatóriumon ez év január 27-én a Jupiter környékéről készült felvételén, egy tizenhatod rendű - tehát szabad szemmel soha meg nem pillantható - csillagnak megfelelő pontocskát találnia. ... Márczius 3-án, 23-án és 24-én Wolf Heidelbergában, nemsokára ezután a Lick-obszervatoriumon pedig Pickering, végül márczius 27-én, 31-én és április 3-án majd 24-én Greenwichben a szóban forgó gyanús csillagot újból megtalálták. Az így összegyűjtött adathalmazból most már Crommelin számításai alapján teljes biztonsággal lehetett megállapítani, hogy a sejtés jogosult volt s tényleg Jupiternek egy új, - immár nyolczadik - holdjával van dolgunk. ...érthetetlen, miként maradhatott daczára a napjainkban dívó szorgos megfigyeléseknek mind ez ideig észrevétlen.
...hogy ha a Jupiter, - melynek ott, az égnek ezen helyén százszor nagyobb vonzereje van, mint a Napnak - e nyolczadik holdját tényleg ilyen rablással szerezte, akkor eme új holdnak előbbi pályája csakis olyan lehetett, mint a Lexell-féle üstökösé volt. E feltevést valószínűvé teszi még e hold hátráló mozgása,..." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: A naprendszer eredete. = Vasárnapi Ujság 56. 1909. jul. 11. 28. sz. pp. 586-587. "A Laplaceelmélet is elérte sorsát s a legutóbbi időkben - habár egyelőre még kevesen tudnak róla - végleg megdöntöttnek, helytelennek bizonyult s helyet adott egy újabbnak, a spirális-köd hipotézisének,... A Laplace-féle hipotézisnek most adta meg See I. I. a kegyelemdöfést az Astronomische Nachrichten legutóbbi számában, a hol beszámol röviden a csillagrendszerek keletkezésének kérdése körül végzett vizsgálatairól, melyek a Resecirches on the Stellar Evolution czímű nagy munkájának második kötetét fogják betölteni. ...Azt biztosan állíthatjuk, hogy ködből keletkezett, sőt csaknem megfigyelési tény is ez, mert hiszen millió ködfoltot látunk a csillagos égboltozaton, a melynek csillag, vagy legalább is sűrűsödés van a közepében s a melyek mindnyájan egy-egy példái a születő csillagrendszereknek.
A ködfoltok legelterjedtebb alakja a spirális köd, a mely úgy keletkezik, hogy két áramlat találkozik s a találkozás után a fizika törvényeivel megmagyarázható hatások alatt forogni kezd. ...Ha pedig egy idegen, mondjuk szilárd test kerül a ködbe, akkor a gravitáczió törvénye szerint ellipszis alakú pályában fog mozogni benne... Abban nincsen semmi valószínűtlenség, hogy idegen, a kezdetbeli köd anyagához hozzá nem tartozó testek közbeléptét tételezzük fel, mert a világegyetemben mindenesetre sok kozmikus anyag vándorol idestova,... ha egy test valamely ellentálló közegben a nehézkedési erő hatása alatt ellipszisben mozog, akkor a folytonos ellentállás következtében az ellipszis nagytengelye és excentrumossága folyton kisebbedik, azaz pályája mindinkább közeledik a köralak felé...
a Neptunnál távolabb is kell lennie biztosan egy s valószínűbben két, sőt esetleg három ismeretlen bolygónak... E bolygónak a Naptól való távolsága, a földpálya sugarát véve egységnek, 43 lenne (a Neptuné 30), a következő két ismeretlené pedig 56 és 72..." [HAI.]

ENDRŐDI Béla: Holdfény. = Vasárnapi Ujság 56. 1909. okt. 24. 43. sz. p. 891. "Csillagászati" vers. [HAI.]

Gothard Jenő meghalt. = Vasmegyei Független Hirlap 4. 1909. máj. 30. pp. 1-2. [SRG.]

Gothard Jenő temetése. = Vasmegyei Független Hirlap 4. 1909. jún. 2. p. 1. [SRG.]

Gotthárd [! Gothard] Jenő meghalt. = Vasmegyei Napló 9. 1909. máj. 30. p. 2. [SRG.]

Gothard Jenő temetése. = Vasmegyei Napló 9. 1909. jún. 2. pp. 1-2. [SRG.]

Vasvármegye közgyülése. = Vasmegyei Napló 9. 1909. szept. 21. p. 2. Megemlékeztek Gothard Jenő haláláról. [SRG.]

Herényi Gothard Jenő meghalt. = Vasvármegye 42. 1909. máj. 30. p. 6. [SRG.]

Gothard Jenő temetése. = Vasvármegye 42. 1909. jún. 2. pp. 1-2. [SRG.]

Időszámítás néhány távolabbi népnél. = Világ-krónika 33. 1909. jan. 5. sz. pp. 38-39. [SRG.]

Laknak-e a Vénusz bolygón? = Világ-krónika 33. 1909. szept. 39. sz. p. 310. A nem szakember előtt mindenesetre a csillagászatnak az a legérdekesebb része, amely azzal foglalkozik, hogy más égitesteken felfedezze az ott élő értelmes lények nyomait, vagy legalább is az égitest fizikai vizsgálatából következtetést vonjon annak lakhatóságára. A csillagászat ugyan már régen nem foglalkozik az ilyen problémákkal, mivel tudja, hogy tudományos értelemben nem oldhatók meg, de a népszerű csillagászati munkák írói mindig nagy előszeretettel foglalkoznak velük, mivel tág teret engednek a képzelődésnek. [SRG.]

A Halley-üstökös közeledik hozzánk. = Zászlónk 1909. dec. 15. 4. sz. pp. 77-78. Két pálya-grafika és egy fantáziarajz egészíti ki az ismeretterjesztő írást. [VEJ.]

          1910.

ASZLÁNYI Dezső: Világszerelem. Természet-filozófia. Első kötet. Kosmogonia. Budapest, 1910. Jókai könyvnyomdai műintézet. 318 p. [KSZ.]

BÁRSONY János: A csillagászati földrajz elemei. Felsőbb leányiskolák IV. osztálya számára. Budapest, 1910. Singer és Wolfner. 63 p., 47 ábra. /Magyart a magyarnak./ A szerző a temesvári állami felsőbb leányiskola tanára. Előszava "Temesvárt, 1909. november hóban" keltezésű. Az előszóban írja: "A középfokú leányoktatás tantervének keretein belül a csillagászati földrajz alapvonalait óhajtom nyújtani e könyvecskében". A tankönyv alapos gömbi-csillagászati részeket is tartalmaz. Ugyanezen könyv 1911-es évszámmal is megjelent. [IBQ.]

CSIGÁS Mihály: Mi lesz a Nap kihűlése után? Nagyvárad, 1910. Láng József könyvnyomdája. "Kapható Nagyváradon a szerzőnél". 47 p. [KSZ.]

FÜLÖP Zsigmond: A Halley-üstökös. Budapest, 1910. Világosság könyvnyomda r.-t. 31 p. /Ébresztő népszerű tudományos füzetek. 8./ 1910. május 19-én reggel fél 3 órakor halad el az üstökös a Nap és a Föld között. Ekkor a földtől csak 29 millió kilométernyire lesz. A csóvája ekkor a föld felé irányul s ha a csóva hosszabb lesz 23 millió kilométernél, akkor mi keresztül megyünk rajta. [KSZ.]

FÜLÖP Zsigmond: Az üstökösök. Budapest, 1910. Világosság könyvnyomda r.-t. 31 p. /Ébresztő népszerű tudományos füzetek. 3./ A szerző "A Halley-üstökös" című kiadvánnyal azonos ennek a szövege. 1910. május 19-én reggel fél 3 órakor halad el az üstökös a Nap és a Föld között. Ekkor a földtől csak 29 millió kilométernyire lesz. A csóvája ekkor a föld felé irányul s ha a csóva hosszabb lesz 23 millió kilométernél, akkor mi keresztül megyünk rajta. [KSZ.]

HAJÓS [József] Szaniszló: A végtelen felé. A modern ember világnézete. Hajós Károly rajzaival. Budapest, 1910. A Karmeliták kiadása, Stephaneum Nyomda R. T. 364 p. "A természettudomány nem ellenkezik a hittel; az előbbi a természetes okokat kutatja, a hittudomány a végső okkal s a természetfölötti renddel foglalkozik, a két tudomány nem ütközhet össze egymással, míg saját pályáikról le nem térnek." Csillagászat: Csillagok között - Isten nyomában (pp. 9-40.).; Vissza a Földre! (pp. 41-56.) című fejezeteken kívül a mű más részeiben is találhatunk csillagászatilag értékelhető adatokat pl.: Galilei-eset (pp. 312-314.).
"Szerintük a jelenlegi naprendszerek oly ősködből alakultak ki, mely ősköd előzőleg már más naprendszerek anyaga volt, ez ismét más bolygórendszeré, visszamenőleg a végtelenbe. A jelenlegi csillagokból egykor köd lesz, belőlük új világok keletkeznek, kialakul majd rajtuk az élet, aztán évmilliók múlva kihalnak, jégbefagynak a csillagok, végre beleesnek a fő-napba, hol köddé bomlanak, onnét mint új égitestek anyaga szállnak a világűrbe. Így váltakozik majd e körforgás mindörökké a végtelenbe, így születnek s halnak meg Flammarion és Nägeli örök világai (p. 332.). ..." [HAI.]

  HARSÁNYI István: Kisztei Péter: Üstökös csillag. Kassa. 1683. Harsányi István: Kisztei Péter élete és munkái. Sárospatak, 1910. Református Főiskola, Dani és Fischer nyomda. 89 p. A könyv első része (pp. 1-67.) az 1683-as mű újraközlése, a második része (pp. 68-89.) Kisztei Péter életrajzát ismerteti.
Ez a mű ír (p. 23.) a híresebb üstökös csillagokról, melyek közül kettő változócsillag volt [az 1572-es szupernóváról:] "(6) Ennél is közelebb jövén a mi időnk felé, az 1572-dik esztendő-béli üstökös Csillag, melly 16 hólnapokig tartott, mint a külső Historicusok emlékezetben hagyták Istennek minémű rettenetes haragjának lőtt légyen mutató jelensége, csak hamar az után következett éhség, a pusztító döghalállal edgyütt nyilván bizonyittyák, a melly két ítélei Istennek többnyire mindenkor edgyütt járnak, s a vér-ontó hadakozásokat leg-gyakraban utól szokták követni, s néha pedig a népnek bűneiért mind az három edgyüvé-járul.; [az 1604-es szupernóváról:] (7) Csak a mi Seculumunkban lött példákat említek. Christus Urunk születése után 1604-ben támadott üstökös csillag vallyon micsoda következő szomorú állapatoknak volt mutatója?" [KSZ.]

HOFFMANN Ottó: Halley üstököse és földünk sorsa. Budapest, 1910. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása és nyomdája. 16 p. [KSZ.]

HOFFMANN Ottó: Halley üstököse és földünk sorsa. 2. kiad. Budapest, 1910. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása és nyomdája. 16 p. Ez évben még további két utánnyomása volt. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Emlékbeszéd Herényi Gothard Jenő lev. tag felett. Budapest, Kiad. a Magy. Tud. Akad. 1910. 8 p., 1 t. /A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XV. 3./ [SRG.]

KOVÁCS János: Természettan csillagászati és fizikai földrajzzal. Polgári leányiskolák számára. Az 1907. évi tanterv szerint. Budapest, 1910. Franklin-társulat. 185 p. Csillagászat: pp. 135-182. [TZS.]

  KÖVESLIGETHY Radó: A Halley-féle üstökös. Budapest, 1910. A Pesti Lloyd-társulat könyvsajtója. 21 p. Különlenyomat a "Természettudományi Közlöny" 504. füzetéből. [HAI.]

LUKCSICS József: A Galilei-kérdés. Budapest, 1910. Szent-István-Társulat kiadása, Stephaneaum Nyomda R. T. 103 p. A verzál oldalon: "Nihil obstat. Dr. Alfredus Zubriczky, censor. Nr. 3883. Imprimatur, Strigonii, die 28. Junii 1910. Ludovicus Rajner, Eppus, vicarius gen." A könyv Galilei életének és tudományos tevékenységének tényszerű ismertetése. Az egyházi döntéseknek és a tudós elítélésének bemutatása. A katolikus egyház szemszögét védve magyarázza Galilei viszontagságait. A védelmező álláspontja mellett elismer bizonyos eljárásjogilag elhibázott döntéseket. [KSZ.]

  >Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMX-re [1910-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1910. Franklin-Társulat nyomdája. 283 p. +162 p. Csillagászat: pp. 3-73. Polgári és csillagászati Naptár 1910-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1910-re. Időszámítás 1910-re.
Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1910-ben. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1910-re. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében.; A Magyar Tud. Akadémia halottjai, Gothard Jenő. p. 250. [KSZ.]

MUNKÁCSI Bernát: Vogul népköltési gyűjtemény. II. köt. 1. rész. Istenek hősi énekei, regéi és idéző igéi. Budapest, 1910-1921. Magyar Tudományos Akadémia, Frnklin-Társulat nyomdája. 0756 p. A szerző előszava 1921. dec. 15-én kelt Budapesten. Csillagászati vonatkozások: pp. 0216-0246. A természeti jelenségek mythikai alakjai. Égatya. Földanya. Alvilág-fejedelme. Égen lakók. Napasszony és leánya, Holdöreg és leánya. A csillaglakó vadász és családja. A Reghajnal-anya. Az "Égen függő hét fiú". Az ég alját örző öreg. Levegőben lakók. A Szélistenke-öreg és a Szélfiú. A Vészes-Tűzasszony és a Tűzfejedelem. A "Fennjáró szárnyas Kalm". [KSZ.]

WODETZKY József: Kettős és többszörös csillagok. Budapest, 1910. Pesti Lloyd-Társulat Könyvsajtója. 10 p. Klny. a Természettudományi Közlöny 519. füzetéből. [KSZ.]

  WODETZKY József: Üstökösök. 72 rajzzal. Budapest, 1910. Kir. Magyar Természettudományi Társulat, Pátria nyomda. 192 p. /Népszerű természettudományi könyvtár. 1./ [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1910-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1910-ik közönséges esztendőre. Tizedik évfolyam [Debrecen, 1909.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Jupiter bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

Id. Komlóssy Arthur. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1910-ik közönséges esztendőre. Tizedik évfolyam. [Debreczen, 1909.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 27-29. Ő alapította a Debreczeni Képes Kalendáriom-ot 1900-ban és az első szerkesztője volt. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1910 január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. jan. 15. 1.(241.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hetedik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése 1910 február 14-én. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. márc. 15. 3.(243.) füz. p. 156. Kövesligethy Radó "A seismikus hysteresisről" című székfoglalója. [SRG.]

Jelentés a M. tud. Akadémia munkásságáról 1909-ben. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 21. 1910. máj. 15. 5.(245.) füz. p. 228. Felkérték Konkoly Thege Miklóst, hogy Gothard Jenőről tartson megemlékezést. [SRG.]

Az Akadémia halottjai 1909/1910-ben. Gothard Jenő. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. máj. 15. 5.(245.) füz. p. 259. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhatodik akadémiai ülés. A III. osztály negyedik ülése 1909 április 18-án. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. máj. 15. 5.(245.) füz. p. 300. Komáromi Katz Endre "Bolygó topographiai tanulmányok" című értekezését előterjesztette Kövesligethy Radó. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonegyedik akadémiai ülés. Ötödik összes ülés 1910 május 30-án. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. jún-júl. 6-7.(246-247.) füz. p. 413. Konkoly Miklós felolvasta emlékbeszédét Gothard Jenő l. t. felett. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonharmadik akadémiai ülés. A III. osztály hatodik ülése 1910 junius 13-án. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. aug-szept. 8-9.(248-249.) füz. p. 494. Terkán Lajos "Béta Persei photographikus fényváltozása és a photographikus extinctió"című értekezését előadta Kövesligethy Radó. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkettedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1910 november 14-én. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. dec. 15. 12.(252.) füz. p. 650. Terkán Lajos "A spectrum atmosphaerai absorptiója"című értekezését előadta Konkoly Miklós. [SRG.]

Napihirek. = Budapesti Hirlap 30. 1910. ápr. 21. 94. sz. p. 8. (A Halley-üstökös.) Aradról jelentik. Az arad megyei Székudvar községben tegnap hajnalban félóra hosszáig látták a Halley-üstököst. Az üstökös a felhők közül is erősen átvilágitott, Londonból táviratozzák, hogy Fokvárosban, az ottani obszervatóriumban április 16-án lefotográfozták a Halley-féle üstököst. Sőt aznap reggel hat órakor ugyanott puszta szemmel is megfigyelték. Az üstökös magja körülbelül félhold alaku, farka legyezőformáju. Fénye körülbelül egy negyedrangu csillagnak felelt meg. A Halley-üstökös április 19-én vagy 20-án jutott a napközelbe.
Májusban jut legközelebb a földhöz, amikor elhalad a nap előtt. Májusban este lesz látható s valószinüleg juniusig puszta szemmel is igen jól fogjuk látni. Májusban az Orion könnyen felismerhető csillagképében fog megjelenni. Arra a kérdésre, hogy a Halley-féle üstökös milyen fényes lesz, előre nem lehet megfelelni, de valószínü, hogy farka ezuttal különösen hosszunak és fényesnek fog feltünni. [SRG.]

Megkerült az üstökös. = Délmagyarország 1. 1910. máj. 19. 1. sz. p. 19. Fejezetcímek: Az üstökös útja. "(Saját tudósítónktól.) Tegnap este eldőlt a nagy kérdés: csakugyan tul vagyunk az üstökös uszályán. A bécsi egyetemi obszervatórium sonnwendsteini állomásán ugyanis ma este rövid ideig látták az üstököst és pedig a nyugati égbolton, amiből az következik, hogy a Föld átment a csóváján. Budapesten és Ógyallán nem jártak eredménynyel a megfigyelések. Az üstökös néhány percig volt látható, ebben az időben azonban a nyugati szemhatár felhős volt..."; Áthaladt!; Érdeklődik a német császári család.; Mérges gázok.; Flammarion is figyel.; Csak a császári csillagdában. [HAI.]

Látták az üstököst. = Délmagyarország 1. 1910. máj. 24. 2. sz. p. 4. Fejezetcímek: Megkerült a Halley.; Milyen a Halley? "Egy ujságiró felkereste Szalay László dr adjunktust a budapesti meteorológiai intézetben. A kitűnő tudós ezeket a felvilágosításokat adta: Nyolc óra harminc perckor, néhány percnyi feszült keresés után, a nyugoti égbolton megpillantottuk a Halley-üstököst. A látóhatárhoz közel, vékony fátyolfelhők, úgynevezett cumulo-pallium-felhőktől fedve úszott a tünemény. Hosszúkás, elmosódott, vízszintesen fekvő fényfoltnak látszik az üstökös, [...] Ó-Gyallán hiába figyeltek a csillagászok, semmit sem láthattak a Halleyből, mert nekik a nyugoti égboltot sürü felhő borította..." [HAI.]

Guy.: Híresztelik főcsillagászok:... = Délmagyarország 1. 1910. máj. 24. 2. sz. p. 9. A Vidám krónika című rovatban lévő "csillagászati" vers. [HAI.]

A Halley. = Délmagyarország 1. 1910. máj. 26. 4. sz. p. 10. Jelentés Kölesdről, távirat Zsombolyáról. "...A kalocsai csillagdából nyert értesülések szerint ma és holnap látható a legjobban, később ugyan fényesebb, de kisebb lesz. Csóvája harminc foknyi, vagyis huszonöt millió kilométer." A Napi hirek című rovat rövid cikke. [HAI.]

A Halley-üstökös. = Délmagyarország 1. 1910. máj. 28. 5. sz. p. 7. Pénteken este fél tíz táján, a nyugoti égbolton gyönyörűen volt látható a Halley-üstökös. A csóvája olyan volt, mintha a fénylő csillagból mint csúcsból égy hatalmas és szabályosan szélesedő kup nőtt volna ki..." [HAI.]

Zsélyi ujabb sikere. = Délmagyarország 1. 1910. máj. 29. 6. sz. p. 9. "A magyar aviatikának megint jelentős sikere volt, Zsélyí Aladár megnyerte az ötezer koronás Károlyi-dijat. [...] A hivatalos repülés ma reggel fél hat órakor történt meg. Megjelentek a zsűri tagjai: ifj. Tolnay Lajos, Pivny Béla, főtitkár, Massány Ernő dr. csillagász, aki a magassági mérést eszközölte." [HAI.]

Elhunyt tudós. - A Mars-csatorna fölfedezője. = Délmagyarország 1. 1910. júl. 7. 39. sz. p. 7. "(Saját tudósítónktól.) Egy milanói távirat a tudományos világ nagy gyászát jelenti. Schiaparelli Giovanni haláláról szól a hir..." [HAI.]

A Mars csatornái. = Délmagyarország 1. 1910. aug. 31. 84. sz. p. 12. "Stockholmból jelentik, hogy Svante Arrhenius svéd tanár az ottani fizikai társaságban a Mars-csatornákra vonatkozólag fölállított uj elméletét ismertette. [...] Arrhenius ezután még annak a nézetének adott kifejezést, hogy a Mars-csatornák szabályszerű alakja voltaképen nem egyéb, mint illúzió. Arrhenius kétségbe vonja, hogy a Marson élőlények, vagy épenséggel emberek laknának. Az ő számításai szerint a Marson az átlagos hőmérséklet olyan alacsony, hogy még növényi vegetációról is alig lehet szó." [HAI.]

Uj üstökös. = Délmagyarország 1. 1910. okt. 2. 111. sz. p. 10. "Az Arrest üstökös, amelyet még 1851-ben fedezett föl Arrest s amely hat-hét évi időközönkint tér vissza, ismét megjelent, de csak mint távcsővi csillag. A juvisi obszervatóriumban figyelték meg a napokban. Szabadszemmel egyáltalában nem látható, hetvenkétszeresen nagyitó távcsővel is csak mintegy négy percnyi átmérőjű ködfoltnak látszik, csóva és mag nélkül." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A Marssal való közlekedés. = Délmagyarország 1. 1910. okt. 2. 111. sz. p. 12. "A francia tudományos akadémia mult évi pályatételei közt szerepel egy százezer frankos dij, amelyet az nyer meg, aki módot talál arra, hogy valamelyik bolygó képzeletbeli lakosaival érintkezésbe jussunk. A pályadíj özvegy Gusmann-né adománya, aki ezzel a különös pályatétellel fia emlékét akarta megörökíteni. Még különösebbé teszi a pályázat föltételeit, hogy az alapítója a Mars bolygót kizárta a föltételek közül. Az adományozó ugy intézkedett, hogy mig a problémát meg nem fejtik, vagyis, amig a dijat valaki meg nem nyeri, kamatait öt évenkint olyan tudósnak adják, aki a csillagászati tudományt jelentős lépéssel viszi előre..." Az Apróságok című rovat cikke. [HAI.]

Az októberi meteorhullás. = Délmagyarország 1. 1910. okt. 16. 123. sz. p. 12. "E hónap második felében alkalmasint nagy meteorhullás lesz, mely a Halley-üstökössel hozható kapcsolatba. Október tizennyolcadikán ugyanis a föld közelébe ér az üstökös pályájának, ahol az ez év március 13-15-ike között áthaladt. Természetes, hogy az a csalódás, amely bennünket a Halley-üstökös részéről ért, a meteorjai iránt is bizonyos bizalmatlanságban tart bennünket: nem hiszünk már a Halley-üstökösnek!..." Az Apróságok című rovat cikke. [HAI.]

A magyar értelmiség és a Halley üstökös. ("Érett" választók álláspontja.) = Ébredés 1. 1910. máj. 15. 14. sz. pp. 2-3. Politikai színezetű cikk. [SRG.]

A Halley-üstököst már nálunk is látták. = Ébredés 1. 1910. máj. 15. 14. sz. p. 3. 1910. május 13-14-re virradó éjszaka már észlelték. [SRG.]

Bujdosik a Halley üstökös? = Ébredés 1. 1910. máj. 22. 19. sz. p. 3. [SRG.]

GRÉSZ Leó: Képek a Halley-üstökösről. = Élet 2. 1910. 1. köt. febr. 20. 8. sz. pp. 238-241. Palitzsch János 1758. dec. 25-én észlelte, Messier csak egy hónappal később látta meg. Az üstökös részletes leírása, története. [SRG.]

HORVÁTH Ákos: A hét napról. = Élet 2. 1910. 1. köt. jún. 26. 26. sz. p. 846. [SRG.]

Homo: A pusztulás csillagzata. = Élet 2. 1910. 2. köt. aug. 28. 35. sz. pp. 277-278. A Halley-üstökös és katasztrófák. [SRG.]

GREGH, Fernand: Csillagzápor. Vers. = Élet 2. 1910. 2. köt. okt. 16. 42. sz. p. 484. Meteorhullásról. Ford.: Kosztolányi Dezső. [SRG.]

SZTROKAY Kálmán: A Mars. = Élet 2. 1910. 2. köt. dec. 18. 51. sz. pp. 770-772. [SRG.]

MARCELL Mihály: A Galilei-kérdés. Írta: Lukcsics József dr. Kiadja a Szent-István-Társulat. 1910. = Élet 2. 1910. 2. köt. dec. 25. 52. sz. p. 827. Könyvismertetés. [SRG.]

MAHLER Ede: Tanulmányutam Egyiptomban. 1. = Ethnographia 21. 1910. 3. füz. pp. 138-154. Utazásának általános leírása és a meglátogatott helységek, múzeumok, ásatások ismertetése. Ebben a részben még nincs csillagászat. [KSZ.]

MAHLER Ede: Tanulmányutam Egyiptomban. 2. = Ethnographia 21. 1910. 4. füz. pp. 210-222. A medinet-habu-i templom külső, déli falának ünnepi kalendáriumát elemzi. Kitér az ókori egyiptomi naptárak fejlődésére: holdév, napév, Sothis- vagy Sirius-év, 354 napos, 360 napos, 365 napos, 365 és 1/4 napos évek, és ezek hieroglifai jeleire. Ezen templom falára van vésve: "Thot 1. napja, a Sothis-csillagzat megjelenésének napja". Vizsgálta a Dér-el Medine melletti Ramesseum mennyezetképének csillagászati ábrázolását is. Megtekintette I. Seti, IV. Ramses, VI. Ramses és IX. Ramses síremlékét és a falakon látható csillagászati ábrázolásokat. [KSZ.]

Az új üstökös. = Fejérmegyei Uj Lap 5. 1910. jan. 26. p. 2. 1910. jan. 24-én 5 és 6 óra között szabadszemmel látható volt a Halley-üstökös. [SRG.]

Előadás az üstökösről. = Fejérmegyei Uj Lap 5. 1910. febr. 20. 41. sz. p. 1. Terkán Lajos előadása a Katholikus Körben. [SRG.]

A világ vége. = Fejérmegyei Uj Lap 5. 1910. márc. 1. 48. sz. p. 1. A Halley-üstökösről. [SRG.]

Előadás az üstökösről. = Fejérmegyei Uj Lap 5. 1910. márc. 1. 48. sz. p. 1. Terkán Lajos előadásáról. [SRG.]

Zakariás János és Fáy Dávid délamerikai magyar jezsuita misszionáriusok levelei. Fordította: Sztankovics Ödön és Dézsy Lajos. 1-2. = Földrajzi Közlemények 38. 1910. 3. füz. pp. 115-128., 4. füz. pp. 215-236. + 1 képtábla. Benne csillagászati észlelések, adatok. [IBQ.]

PÉCSI Albert: Wodetzky József: Üstökösök. Budapest, 1910. 192 oldal. = Földrajzi Közlemények 38. 1910. júl-szept. 6-7. füz. p. 309. Könyvismertetés. [SRG.]

Gaál dr. [GAÁL István]: Csigas Mihály: Mi lesz a nap kihülése után? Nagyvárad, 1910. 47 oldal. = Földrajzi Közlemények 38. 1910. júl-szept. 6-7. füz. p. 456. Könyvismertetés. Tudománytalan képzelgésről. [SRG.]

Társulati ügyek. Tisztujító közgyülés. = Földtani Közlemények 340. 1910. jan-febr. 1-2. füz. p. 62. Gothard Jenő halálának bejelentése. [SRG.]

HALÁSZ Rezső: A föld és az üstökösök. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. pp. 10-13. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az 1910/a. üstökösről. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. p. 39. Megfigyelés Tagyosról. [IBQ.]

TERKÁN [Lajos]: Az 1910/a. üstökösről. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. p. 39. Ez még nem a várva várt Halley-üstökös volt, hanem azt pár hónappal megelőzve jelent meg váratlanul egy igen fényes üstökös. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az 1910/a új üstökös megfigyelése Ógyallán. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. pp. 39-42. Massány Ernő 3 rajzával. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Az új üstökös. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. p. 42. Megfigyelések puszta szemmel Szerepről. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A csillagászatnak és műszereinek vázlatos története. 1. közlemény. = Az Időjárás 14. 1910. febr. 2. füz. pp. 60-65. A cikknek több része nem jelent meg. [IBQ.]

LAMBOY Károly: Északi fény. = Az Időjárás 14. 1910. febr. 2. füz. p. 77. 1910. jan. 3-án, Korompa (Szepes megye). [IBQ.]

Az üstökösökről. = Az Időjárás 14. 1910. febr. 2. füz. pp. 78-79. Konkoly Thege Miklós 1910. febr. 8-i előadásáról. [SRG.]

Halley’ üstököscsillagáról. = Az Időjárás 14. 1910. febr. 2. füz. p. 79. A Hasznos Mulatságok 1834. évi 43. számából. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Halley üstököse a régi magyar irodalomban. = Az Időjárás 14. 1910. márc. 3. füz. pp. 105-106. [IBQ.]

BALLA Károly: Halley’ üstököséről. = Az Időjárás 14. 1910. márc. 3. füz. p. 106. A Hasznos Mulatságok 1835. évi 49. számából vett cikk. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Halley üstökösének fényessége, láthatósága és fontossága. = Az Időjárás 14. 1910. ápr. 4. füz. pp. 119-121. Az üstökös előre számolt adatai. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Feltünő szép holdudvar. = Az Időjárás 14. 1910. 4. füz. p. 138. 1910. febr. 23-án Szerepen (Bihar megye). [SRG.]

SCHUCH Imre: Rendkivüli tünemény. = Az Időjárás 14. 1910. ápr. 4. füz. p. 138. Melléknapok és napgyűrű 1910. márc. 10-én Szalónakhután (Vas megye). [SRG.]

TERKÁN Lajos: Halley üstököse szabad szemmel látható. = Az Időjárás 14. 1910. ápr. 4. füz. p. 139. 1910. ápr. 24-én hajnalban látták először. [IBQ.]

JAKAB Árpád: Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. ápr. 4. füz. p. 139. Csucsa, 1910. márc. 13. [IBQ.]

MANKOVICS K. [Károly]: A Halley-üstökös. = Az Időjárás 14. 1910. máj. 5. füz. pp. 169-170. Tapasztalatok az 1910. máj. 19-i földközelekor. [IBQ.]

RÁCZ Béla: A kritikus nap elmúlt. = Az Időjárás 14. 1910. máj. 5. füz. p. 170. Tapasztalatok a Halley-üstökös csóvájának 1910. máj. 19/20-i áthaladásakor. [IBQ.]

Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. máj. 5. füz. p. 171. 1910. máj. 11-én. [SRG.]

Új földrengési obszervatórium szerveztetett Kalocsán. = Az Időjárás 14. 1910. máj. 5. füz. p. 171. A Haynald-obszervatóriumban 200 kg-os ingás szeizmográfot állítottak fel. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A Halley-üstökös kisugárzásának fényességváltozása. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. pp. 171-179. Ógyallai fénymérések és fényképek. [IBQ.]

RIEGL Sándor: Elektromos mérések a Halley-féle üstökös átvonulásakor (Május 19-én). = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. pp. 180-183. Kalocsai megfigyelések. [IBQ.]

Az elvonult Halley-üstökössel kapcsolatban számos jelentés érkezett. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. pp. 202-206. Megfigyelések országszerte: Pécs, Pozsony, Jutas, Budapest, Dános, Igló, Dunaharaszti, Székesfehérvár, Szeged, Raffna (Krassó-Szörény megye), Kurtyán (Krassó-Szörény megye). [IBQ.]

P. Franz Schwab. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. p. 206. Nekrológ. [IBQ.]

KAPOCSY József: Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. p. 206. Fertőfehéregyháza, 1910. máj. 20. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. p. 211. Debrecen, 1910. jún. 29. [IBQ.]

JEZSÓ M. [Mihály]: Meteor. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. p. 211. Csaszthó (Nyitra megye) 1910. jún. 29. [IBQ.]

FÉNYI Gyula: Meteor. = Az Időjárás 14. 1910. júl. 7. füz. p. 241. Az 1910. jún. 29-én Kalocsán 9 óra 30 perc körül észleltük a meteort. [SRG.]

FRIESENHOF Gergely: A napfoltok rövidebb időszakai. = Az Időjárás 14. 1910. aug. 8. füz. pp. 252-257. [IBQ.]

FRIESENHOF Gergely: Az időjárási periódusok és azok okai. = Az Időjárás 14. 1910. szept. 9. füz. pp. 279-282. A holdhatás jelentkezése az időjárási ciklusokban. [IBQ.]

HALÁSZ Rezső: Keletkezés és elmúlás. = Az Időjárás 14. 1910. szept. 9. füz. pp. 282-285. Fejlődés a kozmoszban. [IBQ.]

BAMBACH Ferenc: Ritka szép szivárvány. = Az Időjárás 14. 1910. szept. 9. füz. pp. 298-299. 1910. szept. 6-án Döbörben (Vas megye). [SRG.]

HALÁSZ Rezső: Milyen messze vannak tőlünk az égitestek. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. pp. 314-316. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Ritka szépségű természeti tüneményben volt részünk. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. pp. 327-328. Sarki fény az Atlanti-óceánról. [IBQ.]

BENCSIK János: Galle János. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. pp. 328-329. Nekrológ. [IBQ.]

Gyönyörű meteort láttunk aug. 8-án este negyed 9 óra után. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. p. 329. Írják az "Angol kisasszonyok St. Maria intézetéből" Veszprémből. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Meteor. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. p. 330. Debrecen, 1910. szept. 29. [IBQ.]

TASS Antal: Új csillag. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. pp. 330. Nova Sagittarii. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az üstökösökről. 1. A Szénhydrogéngázokról (Cm Hn). = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. pp. 333-340. [IBQ.]

GÖRÖG Zoltán: A spektrálanalízis (színképelemzés) felfedezése és kifejlődése. 1. = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. pp. 340-347. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: C. McLeod csillagászati és meteorológiai obszervatóriuma. = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. pp. 361-362. [IBQ.]

CABA S. János: Fényes melléknap. = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. p. 362. 1910. okt. 15-én Kurtyánban. [IBQ.]

GYŐRY Elemér: Igen szép meteort láttunk ... = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. p. 362. 1910. nov. 3. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az üstökösökről. 2. Az üstökös-spektrumokról. - Befejező közlemény. - = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. pp. 365-380. [IBQ.]

GÖRÖG Zoltán: A spektrálanalízis (színképelemzés) felfedezése és kifejlődése. - Befejező közlemény. - = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. pp. 380-390. [IBQ.]

VÁRNA Viktor: Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. p. 402. Borgóprund (Beszterce-Naszód megye), 1910. nov. 17. Dörgéssel kísért tűzgömb. [Ugyanezt látta Milovnik János is Oláhszentgyörgyről (Beszterce-Naszód megye)]. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A november 16-17-i holdfogyatkozás. = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. p. 404. Ógyallai fénymérések a holdfogyatkozásról. [IBQ.]

LÉSZAY Katalin: Meteor. = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. p. 404. 1910. nov. 17-én este 10 óra 18 perckor Nagy-Iklód fölött szép meteor futott le. [SRG.]

SZOMJAS Gusztáv: Novemberi szivárvány. = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. p. 404. Tokaj környékén 1910. nov. 16-án. [SRG.]

Ozirisz [PLATZ Bonifác]: Ókori Egyiptom. Irta: Mahler Ede. A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata. Budapest, 1909. = Katholikus Szemle 21. 1910. jan. 1. füz. pp. 121-125. Könyvismertetés. Elmarasztaló kritika Mahler Ede "Ókori Egyiptom" című 1909-es kötetéről. Tartalmát elégtelennek, stílusát pongyolának nevezve. [REZ.]

SZÉKELY Károly: Halley üstököse. = Katholikus Szemle 21. 1910. máj. 5. füz. pp. 490-497. [ZSE.]

  GULYÁS Pál: Az 1680. évi üstökösjárás irodalmához. (Első közlemény, három hasonmással.) = Magyar Könyvszemle 18. 1910. júl-szept. 3. sz. pp. 242-262. [SRG.]

  GULYÁS Pál: Az 1680. évi üstökösjárás irodalmához. (Befejező közlemény, egy szövegközti hasonmással.) = Magyar Könyvszemle 18. 1910. okt-dec. 4. sz. pp. 317-328. [SRG.]

GÁTI Béla: A drótnélküli telegraf alkalmazása a pontos idő jelzésére. = Mathematikai és Physikai Lapok 19. 1910. pp. 264-270. [KSZ.]

A Mathematikai és Physikai Társulat tizenhetedik rendes közgyűlése. = Mathematikai és Physikai Lapok 19. 1910. 7. füz. p. 373. Jelen vannak: Harkányi Béla, Kövesligethy Radó, Lakits Ferenc, Wodetzky József. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Titkári jelentés. = Mathematikai és Physikai Lapok 19. 1910. 7. füz. pp. 374-376. A Mathematikai és Physikai Társulat tizenhetedik rendes közgyűlésén 1910. máj. 4-én. 1909-ben mult 300 éve, hogy megjelent Kepler "Nova astronomia seu physica collestis tradita commentariis de motikus Stellae Martis" p. 374.; Gothard Jenő elhunytára emlékezik. p. 376. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Béta Persei photographikus fényváltozása és a levegő photographikus extinctiója. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 28. 1910. 5. sz. pp. 593-609. "A M. T. Akadémia III. osztályának 1910 június 13.-án tartott üléséből." [HAI.]

d. i.: Művészeti irodalom. Ókori Egyiptom. = Művészet. 9. 1910. 2 sz. pp. 92-93. Az ókortörténész, kronológus és csillagászattörténész, Mahler Ede Ókori Egyiptom (Budapest, 1909. Magyar Tudományos Akadémia, Hornyánszky nyomda. 432 p. Csillagászat: pp. 250-274., 345-380. ) című kötetéről szóló könyvismertetés. [REZ.]

BRESZTOVSZKY Ernő: Makrokozmosz en mikrokozmo. = Nyugat 3. 1910. 1. köt. 1-12. sz. pp. 60-69. Novella a Halley-üstökösről. [SRG.]

LÁD Károly - LITTKE Aurél: A "Lampel-féle" tellúrium bírálata. = Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 4. évf. 1910. 4. sz. pp. 43-44. Két független bíráló véleménye: "A Felkl-félénél csak kivitele tökéletesebb, pontosabb, szolidabb". Néhány apró javítás után iskolai használatra ajánlott. A készítő válasza ugyanott (p. 44.): A kívánt módosításokat végrehajtja, kijavítja. A VKM használatát engedélyezi a 34.1498./1910. sz. rendelettel. Bartha Lajos 2013-as megjegyzése: a mechanikus planetárium a Föld forgását, keringését, a Hold mozgását és a fogyatkozásokat szemlélteti. Az eszköz néhány példánya még fellelhető. [IBQ.]

JURÁNY Gusztáv: A naptár reformálása. 1. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1910. 32. sz. pp. 498-499. 13 hónapot javasol, egyenként 28 naposakat, ami 364 napot jelent. Az utolsó hónapot megtoldja egy nevezetlen fordulónappal. Szökőévben a februárhoz told egy nevezetlen szökőnapot. Minden év január elseje (és minden hónap első napja) vasárnapra esik és így a hónapok is egyformák, és minden év naptára azonos módon zajlik. [KSZ.]

JURÁNY Gusztáv: A naptár reformálása. 2. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1910. 33. sz. pp. 516-517. A szökőszabályt megválozását javasolja: minden negyedik év legyen szökőév, de 128 évenként a szökőév mégis közönséges év legyen. [KSZ.]

JURÁNY Gusztáv: A naptár reformálása. 3. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1910. 35. sz. pp. 547-548. A húsvét idejét 325-ben definiálta a niceai zsinat, vallási és történeti okból mozgó ünneppé tette. Javasolja annak állandó napra tételét. [KSZ.]

JURÁNY Gusztáv: A naptár reformálása. 4. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1910. 36. sz. pp. 562-563. Javasolja a húsvét ünnepét a mai április 9-re, azaz a reformált naptárban április 15-re, vasárnapra rögzíteni. [KSZ.]

STEINER Simon: A Halley-üstökös. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 34. 1910. 1. füz. pp. 2-15. "Előadatott az 1910. évi február 24-iki választmányi ülésben. Alig van dolog, mely mostanában az embereknek képzeletére erősebben hatna, a köznapi gondok köréből erősebben kiragadná, mint az az üstökös, mely nemsokára megjelen az égen. Az érdeklődés hónapok óta tart már, mindinkább terjed intenzivitásban; mindinkább vet szélesebb és erősebb hullámokat. A hírlapok közölnek róla, nem mindig alapos híreket és cikkeket; a közönség foglalkozik vele, sőt a műveletlen elem is érdeklődik iránta; hogyne, mikor a világ végét jelenti a megjövetele. És ez tart hónapok óta és jár érthető izgalommal. Egyes képes, folyóiratok már rajzot is hoznak a bekövetkezendő szerfelett érdekes tüneményről, a tudományos folyóiratok pedig már előre jelzik égi útját. ..." [SRG.]

A társulat tagjai az 1910. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 34. 1910. 1. füz. p. 61. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

STEINER Simon: A bolygók lakhatósága. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 34. 1910. 3-4. füz. pp. 149-163. "Alig van kérdés, mely a művelt, a természettudományok iránt érdekkel viseltető emberekben inkább felkeltené a kíváncsisággal párosult fokozott érdeklődést, mint az, vajjon van-e élet a földön kívül is, vajjon a környező bolygókon és a messze tündöklő égi testeken szintén van-e virányzat, szintén van-e állati élet? Ha meggondoljuk, hogy a mindenség csodás mechanizmusában a föld csak elenyésző pont, olyan, mint a homokpuszta egy szemcséje; hogy ha akármily katasztrófa következtében a föld teljesen elpusztulna, a mindenség mint egész ezt meg sem érezné: akkor különösnek kellene azt a feltevést tartani, hogy az élet kizárólag ezen elenyésző ponton keletkezett, míg a világ miriad testei lakatlanok, sivárak, puszták.
Józan gondolkodásunk kényszerít tehát annak a feltevésére, hogy az élet a földön kívül is, más égi testeken is meg van. De ez nem jogosít egyúttal arra a feltevésre, hogy az élet ott szakasztott olyan, mint a földön; hogy például a Mars "csatornái" ott élő értelmes lényekre vallanak. ..." [SRG.]

WODETZKY József: A Neptunon túli bolygók. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 1. 497. füz. pp. 25-33. [TUV.]

RÉTHLY Antal: A villám színéről. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1.(47.) füz. pp. 46-48. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: A Nap-parallaxis legújabb értéke. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1.(47.) füz. pp. 50-52. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (4.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 1. 497. füz. p. 54. B. F. a dagály és az égitestek egymásrahatása. [SRG.]

PÉCSI Albert: A dagálysurlódás hatása az égitestek keringésére. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 1. 497. füz. pp. 55-56. Levélszekrény. Feleletek. (4.) [SRG.]

MASSÁNY Ernő: Újabb vizsgálatok a Napról. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 498. füz. pp. 92-94. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 498. füz. pp. 95-97. 1910. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (9.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 498. füz. p. 100. R. M. a holdfény felhasználható-e gyógyításra. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (10.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 498. füz. p. 100. Dr. Str. D. távcsövek leírásáról kér könyveket. [SRG.]

DALMADY Zoltán: A holdfény hatása. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 498. füz. p. 101. Levélszekrény. Feleletek. (9.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A csillagászati messzelátók szerkezetét tárgyaló művek. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 498. füz. p. 101. Levélszekrény. Feleletek. (10.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (20.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1. 499. füz. p. 150. D. Gy. az órák pontos időbeállításának módszeréről. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az idő meghatározásának egyszerű módja. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1. 499. füz. p. 151. Levélszekrény. Feleletek. (20.) [SRG.]

WODETZKY József: A Halley-üstökös a Föld közelében. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 15. 500. füz. pp. 179-183. [TUV.]

WODETZKY József: Az állócsillagok hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 15. 500. füz. p. 184. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 15. 500. füz. pp. 188-190. 1910. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

ILOSVAY Lajos: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 15. 500. füz. p. 199. Gothárd(!) Jenő haláláról, mint egyik legszorgalmasabb munkatárs elvesztéséről emlékezik meg. Közgyülés 1910. januárius 20-án. [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 15. 500. füz. p. 228. Csillagászati műszergyáros: Gautier, Paul. Levélszekrény. Tudósítások. (6.) [SRG.]

KONKOLY-THEGE Miklós: A johannesburgi (1910a.) üstökös. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 1. 501. füz. pp. 257-262. [TUV.]

WODETZKY József: A Halley-üstökös útja a csillagok között. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 1. 501. füz. pp. 263-265. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 15. 502. füz. pp. 297-299. 1910. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (36.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 15. 502. füz. p. 300. Fr. Gy. a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről és esetleges csillagászati okáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (37.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 15. 502. füz. p. 300. K. S. a Halley üstökösről kérdez. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének áthelyezése. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 15. 502. füz. pp. 300-302. Levélszekrény. Feleletek. (36.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Halley-üstökös régebbi megjelenései és a betlehemi csillaggal való azonossága. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 15. 502. füz. p. 302. Levélszekrény. Feleletek. (37.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (39.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 1. 503. füz. p. 335. L. B. napfoltok és az időjárás összefüggéséről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (40.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 1. 503. füz. p. 335. N. M. a Saturnus gyűrűjének eltűnéséről. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: A napfoltok összefüggése a meteorológia jelenségei (11 évi periódus). = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 1. 503. füz. p. 335. Levélszekrény. Feleletek. (39.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Saturnus gyűrűjének eltünése. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 1. 503. füz. p. 335. Levélszekrény. Feleletek. (40.) [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Halley-féle üstökös. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 15. 504. füz. pp. 337-355. [TUV.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 15. 504. füz. pp. 362-364. 1910. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (48.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 15. 504. füz. p. 364. L. B. a napfoltok megjelenése és a napsugárzás erőssége. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: A napfoltok hatása a napsugárzásra. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 15. 504. füz. p. 366. Levélszekrény. Feleletek. (48.) [SRG.]

Dr. G. S. [GORKA Sándor]: A természettudomány veszteségei. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. máj. 1. 505. füz. pp. 403-404. Csillagászok: Charlois, Auguste; Pritchett, Carr Walter.; Todd, Sir Charles. Levélszekrény. Tudósítások. (11.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (51.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. máj. 1. 505. füz. p. 405. L. B. kérdése a Nap által kibocsátott hőmennyiségről. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: A Nap kisugározta hő mennyisége és változásai. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. máj. 1. 505. füz. pp. 406-407. Levélszekrény. Feleletek. (51.) [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. máj. 15. 506. füz. pp. 436-438. 1910. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. Teljes holdfogyatkozás. [SRG.]

KELEMEN Ignácz: Az állatövi fény színképe. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 1. 507. füz. pp. 470-472. Apró közlemények. [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (63.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 1. 507. füz. p. 478. A. D. az üstökösök cziántartalmáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (64.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 1. 507. füz. p. 478. J. Fr. A Halley-üstökös csóvájának elgörbüléséről. [SRG.]

WODETZKY József: Az üstökösök cziántartalma és kimutatásának megbízhatósága. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 1. 507. füz. p. 480. Levélszekrény. Feleletek. (63.) [SRG.]

WODETZKY József: A Halley-féle üstökös csóvájának elgörbülése. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 1. 507. füz. p. 480. Levélszekrény. Feleletek. (64.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 15. 508. füz. pp. 507-509. 1910. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A Mars állítólagos "csatornái". = Természettudományi Közlöny 42. 1910. júl. 1. 509. füz. pp. 526-534. [TUV.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. júl. 15. 510. füz. pp. 570-572. 1910. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (73.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. júl. 15. 510. füz. p. 573. L. B. kérdése a napsugárzás változásáról. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: A napsugárzás változása és hatása Földünkre. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. júl. 15. 510. füz. p. 574. Levélszekrény. Feleletek. (73.) [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (74.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. aug. 1. 511. füz. p. 624. L. B. kérdése a bolygóegyüttállásokról. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: A nagyobb bolygók együttállásának hatása a napfoltok időszakosságára. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. aug. 1. 511. füz. p. 624. Levélszekrény. Feleletek. (74.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. aug. 15. 512. füz. pp. 651-653. 1910. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Földmágnességi mérések a tengeren. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. szept. 15. 514. füz. pp. 712-713. A "Galilee" útjáról. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. szept. 15. 514. füz. pp. 715-717. 1910. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (81.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. szept. 15. 514. füz. pp. 717-718. K. V. kérdése Krisztus születésének időpontjáról időszámításunkban. [SRG.]

WODETZKY József: Krisztus születése utáni időszámításunk kezdőpontja. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. szept. 15. 514. füz. p. 718. Levélszekrény. Feleletek. (81.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. okt. 15. 516. füz. pp. 777-779. 1910. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. Részleges napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. nov. 15. 518. füz. pp. 852-854. 1910. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. Teljes holdfogyatkozás. [SRG.]

WODETZKY József: Kettős és többszörös csillagok. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. dec. 1. 519. füz. pp. 857-875. [TUV.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. dec. 15. 520. füz. pp. 914-916. 1910. dec. 15. - 1911. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (105.) = Természettudományi Közlöny 42. 1910. dec. 15. 520. füz. p. 916. J. Fr. Csillagászati könyvek címeit kéri. [SRG.]

WODETZKY József: Ajánlható elméleti csillagászati művek. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. dec. 15. 520. füz. pp. 916-917. Levélszekrény. Feleletek. (105.) [SRG.]

RÉTHLY Antal: A villám színéről. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1.(97.) pótfüz. pp. 46-48. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: A Nap-parallaxis legújabb értéke. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1.(97.) pótfüz. pp. 50-52. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

A Mars bolygó rejtélye. = Tolnai Világlapja 10. 1910. aug. 28. 35. sz. pp. 2001-2003. "A Mars bolygónak a Földhöz való közelállása alkalmából sok szó esik erről a titokzatos csillagról. Legelsősorban ama kérdés vár eldöntésre, várjon azok a híressé vált csatornák, amelyeket Schiaparelli olasz csillagász harmincz évvel ezelőtt fedezett föl, csakugyan megvannak-e, azaz csakugyan csatornák-e és mi azok rendeltetése? E csatornák létezését sokáig kétségbe vonták a tudósok, míg végre Lowell és Pickering amerikai csillagászoknak sikerült azokat alaposan tanulmányozni és meghatározni. A legtöbb csillagász, akinek alkalma volt ezeket a csatornákat megfigyelni, még a saját szemének sem hitt és azokat egyszerűen képzelt vonalaknak, optikai csalódásnak vélelmezte. Csak négy évvel ezelőtt sikerült Lamprand csillagásznak a Mars felületéről fotográfiákat készíteni és ezek alapján a hipotézisnek szilárd alapot nyújtani.
A Mars-kutatók egyike, Kaempffert Valdemár, érdekes tanulmányt tesz közzé a legújabb megfigyelésekről, amelyeknek aktualitást kölcsönöz a fentebb érintett égi jelenség. ..." [HAI.]

SZTRÓKAI Kálmán: Az égi testek lakhatósága. = Új Idők 16. 1910. dec. 18. 51. sz. pp. 581-583. [SRG.]

KELEMEN Ignácz: A háromszáz éves messzelátó. = Uránia 11. 1910. febr. 2. sz. pp. 65-69. [SRG.]

Sz. A.: A Halley-üstökös. = Uránia 11. 1910. febr. 2. sz. pp. 82-85. [SRG.]

TASS Antal: Az üstökösökről. = Uránia 11. 1910. febr. 2. sz. pp. 91-93. Csillagászati ujdonságok. [SRG.]

TASS Antal: A mit a Marsról tudunk. - 6 képpel. - = Uránia 11. 1910. márc. 3. sz. pp. 127-132. [SRG.]

TASS Antal: Az 1910. évi üstökösjárás. = Uránia 11. 1910. márc. 3. sz. pp. 141-142. [SRG.]

VISNYA Aladár: A Halley-üstökös anyagáról. = Uránia 11. 1910. ápr. 4. sz. pp. 159-161. [SRG.]

S. A.: A föld sarkainak mozgásáról. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 220-221. Krónika. [SRG.]

KOLACSKOVSZKY Lajos: A germánok csillag-cultusa. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 221-223. Krónika. [SRG.]

M: Az üstökösök történetéből és physikájából. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 223-231. Krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Halley üstököse földközelben. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 231-233. Krónika. [SRG.]

V. A. [VISNYA Aladár]: Uránia-Szinház. A Halley-üstökös. Három felvonásban, 166 színesen vetített képpel. Írta Dr. Massány Ernő. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. p. 234. Először adták 1910. ápr. 28-án. [SRG.]

TASS Antal: Halley-üstökös. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. p. 234. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Elveszett üstökösök. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 234-235. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb eredmények a napfoltspectrumról. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 235-236. Csillagászati krónika. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A tér és az idő végtelensége. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 247-251. [KSZ.]

PUISEUX, P.: Az 1909. évi csillagászati kutatások eredményeinek áttekintése. = Uránia 11. 1910. jún-aug. 6-8. sz. pp. 297-303. Fordította: Jánosi Imre. A Nap, a bolygók, az állócsillagok és ködfoltok vizsgálata. Csillagászati eszközök és módszerek. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A physikai problemák kialakulásának kezdete. = Uránia 11. 1910. szept. 9. sz. pp. 341-342. 3. A mythos és a csillagászat.; IV. A világrendszerek kialakulása a görögöknél. [SRG.]

A világrendszerek kialakulása a görögöknél. = Uránia 11. 1910. szept. 9. sz. pp. 342-344. [SRG.]

TASS Antal: A Brooks-féle üstökös. = Uránia 11. 1910. okt. 10. sz. p. 407. [SRG.]

A Shackleton-féle expeditio tudományos eredményei. = Uránia 11. 1910. nov. 11. sz. pp. 446-449. Csillagászati vonatkozások. pp. 448-449. A Revue Scientific cikke alapján összeállította: P. [SRG.]

PÉCSI Albert: A besançon-i nemzeti observatorium és a Franche-Comté óraipara. = Uránia 11. 1910. nov. 11. sz. pp. 454-457. Az obszervatórium csillagászati, meteorológiai és szeizmológiai osztályának munkájáról. [SRG.]

SZILÁDY Zoltán: Ki volt az első magyar physikus? = Uránia 11. 1910. dec. 12. sz. pp. 490-494. Simándi István 1709 - Sárospatak, Alstedius János - Gyulafehérvár, Hatvani István - Debrecen, Bisterfeld Henrik 1629, Apátzai Tseri János 1653 - Nagyenyed, Tőke István 1736 - Marosvásárhely. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati újdonságok. = Uránia 11. 1910. dec. 12. sz. p. 507. Új planetoid. Cerulli egy új kisbolygót fedezett fel. [SRG.]

G. L.: A sarkcsillag és a Nap hőmérséklete. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. jan. 23. 4. sz. p. 92. "A Nordmann-féle mérési módszerrel Hamy a többek között a sarkcsillagnak és a Napnak is meghatározta a hőmérsékletét, a mint ezt a Tudományos Akadémia egyik ülésén fel is olvasta. Adatai szerint a sarkcsillagnak hőmérséklete 8200 fok, Napunké pedig csak 5320 fok." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Üstökösök. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. febr. 6. 6. sz. pp. 117-118. "mig a Halleyféle üstökös előre jelzett érkezte sokakat nyugtalansággal tölt el, addig a január 17-én, ideiglenesen - a míg esetleg más régebbi üstökössel identifikálható lesz - 1910 A-nak nevezett s Johannisburgban felfedezett, derült estéink első óráiban nálunk is jól látható üstököst nemcsak kíváncsisággal, hanem érthető lelki gyönyörűségel szemlélik,... a Halley-féle,... Mostani megjelenésekor, ez évi április 20-ikán lesz napközeiben s mint a mellékelt ábrából látható, május második felében pedig földközelben. Április végén a kora hajnali órákban már szabad szemmel is láthatjuk, de sajnos csak rövid ideig, mert folyton közeledve Földünkhöz, a Nap elé kerül, tehát csak a nappali órákban fog a horizont felett tartózkodni. Júniusban azonban a Nap teljes megkerülése után az alkonyfényben újból feltűnik, azonban ismét csak rövid időre, - úgy mint az új 1901 A. üstökös...
A transzvaali 1910 A. üstökös pályaelemei ma még ismeretlenek... A mellékelt csillag-térkép szerint mostanában a Pegasus csillagképében tartózkodik... A csóva kivétel nélkül, - az üstökös-pálya bármely pontjában - a Naptól elfordult, ezért látjuk, mint a mellékelt vázlat mutatja az 1910 A. üstököst is magjával a már lenyugodott Nap felé hajolva, míg a csóva a zenit felé tart... A Jerkes obszervatórium mellékelt tizennégyszeres nagyítású négy felvétele szerint múlt évi szeptember második felében a Halley üstökös is még igen apró 15-16-od rangú, tehát szabad szemmel nem látható csillag...
Dr. Konkoly-Thege Miklós, az orsz. meteorológiai intézet neves igazgatója nagytagyosi birtokán levő csillagvizsgálóján az 1910 A. üstököst egy kis Zöllner-Vogel-féle spektroszkóppal megvizsgálta s a mag folytonos színképe mellett ott találta a szénhidrogén gázokat jellemző sárga, zöld és kék, az ibolya felé hajló vonalakat,... Az aggódó lelkek megnyugtatásara szolgáljon, hogy a cziángáznak, ennek a szabadon aligha előforduló müproduktumnak, legalább a rendelkezésére álló műszer nyomát sem mutatta..." [HAI.]

G. L.: Új bolygó. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. febr. 20. 8. sz. p. 162. "Az elmúlt évben az első bolygót az északamerikai Princeton csillagvizsgáló híres csillagásza, Daniel fedezte fel." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

JUHÁSZ Gyula: Annára gondolok. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. ápr. 3. 14. sz. p. 286. "Csillagászati" vers. [HAI.]

G. L.: Óriás meteorkövek. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. ápr. 3. 14. sz. p. 301. "New-Yorkban több tonna nagyságú meteorit látható, melyeket Peary utolsó sarkutazása alkalmával szállított titkon s nagy nehézséggel oda. Ezen értékes meteoritek a legnagyobb vasércz-meteoritek közé tartoznak." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Bizalom. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. ápr. 10. 15. sz. p. 320. "A Halley-üstökös minden nap közelebb jön hozzánk néhány ezer kilométerrel és vele közeledik a félelmetes dátum is, a mely, Isten ments, annyira emlékezetessé lehet, hogy - senki se marad, a ki emlékezhetnék rá, de azért íme csak a csillagászok izgatottak. Azok se úgy, hogy ki akarnának menekülni a világból Nem a lelkük izgatott, hanem az éberségük, a kíváncsiságuk és a tanulásvágyuk, a mely nem aggodalommal, hanem örömteli várakozással lesi és figyeli a fejleményeket...
Tréfát sokat gyártanak a Halley-üstökösről, de olyan óvatos és aggodalmaskodó ember még nem akadt, a ki az üstökösre való tekintettel megcsinálta volna a testamentumát... Ez a nagy nyugodtság érdekessé lesz, ha előveszszük régi korok krónikáit. ...A tömegek megmozdultak, a rend fölbomlott, különös próféták támadtak és a hatóságoknak ugyancsak volt dolguk... Azóta hát mégis csak haladtunk valamit a - Föld anyánkhoz való bizalomban. Az emberek megszokták, hogy ez a nagy golyóbis, ha sok más ilyen rohanó golyóbis között száguldozik is, tud vigyázni magára,..." A hétről. [HAI.]

NAGY Zoltán: Holdtölte. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. máj. 22. 21. sz. p. 442. "Csillagászati" vers. [HAI.]

NAGY Géza: A Halley-üstökös a magyar történelemben. [1.] = Vasárnapi Ujság 57. 1910. máj. 22. 21. sz. pp. 449-450. "Az üstökösök megjelenése minden időben mély benyomást gyakorolt az emberekre, a mi aztán nagyon sokszor félelembe, rettegésbe ment át. A közhiedelem mindenféle bajt és szerencsétlenséget jósolt belőlök; királyok halála, nagy háború, dögvész, elemi csapások előjelének tartották s ha forgatjuk a régi krónikákat, egy kis miszticzizmussal könnyen fölkelthetik bennünk azt a gondolatot, mintha volna valami alapja a közfelfogásnak, Íme! alig tűnt fel a Halley-üstökös, meghalt a földkerekség legnagyobb birodalmának uralkodója, VII. Edward angol király.
Minden nehézség nélkül összeköttetésbe hozhatta volna tehát a két dolgot egymással a középkori krónikairó. Csakhogy.. Az előző évtizedben is megvolt csaknem minden esztendőnek a maga halottja, a mint hogy megvolt a régebbi időkben is. ...A magyar krónikairók legelőbb csak 1382-ki megjelenése alkalmával említik a Halley-üstököst. Ebben az esztendőben halt meg negyven évi dicsőséges uralkodás után egyik legnagyobb királyunk, Nagy Lajos. ...Legnevezetesebb volt a Halley-üstökös 1456-iki megjelenése, a mikor általános rémületet keltett Európában. "[HAI.]

NAGY Géza: A Halley-üstökös a magyar történelemben. (Vége.) = Vasárnapi Ujság 57. 1910. máj. 29. 22. sz. pp. 472-473. "...Feltűnő, hogy miként Kegyes Lajos franczia király és római császár életírója a Halley-üstökös 837-iki feltűnésekor, a törökök is 1456-ban két üstökösről beszélnek. Feltűnő azért, mert az idei télen is megelőzte a Halley-üstököst egy másik s még egy izben, az 1531-iki megjelenésnél is van adatunk, hogy ugyanazon esztendőben két üstökös volt látható. Úgy tudom, hogy a csillagászoknak eddig még nem tűnt fel ez a mindenesetre további vizsgálódásra alkalmat szolgáltató jelenség." [HAI.]

VIKÁR Béla: Napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 57. 1910. okt. 23. 46. sz. p. 882. "Csillagászati" vers. [HAI.]

A Halley üstökös Szombathelyen. Állitólag már látták is. = Vasvármegye, 43. 1910. ápr. 7. p. 3. A cikk közli Gothard Sándor véleményét: az észlelés tévedés, az üstökös még nem látható. [SRG.]

Flammarion - a Halley-üstökösről. = Zászlónk 1910. máj. 15. 9. sz. pp. 204-204. Ford.: Shvoy. Az ifjúsági folyóirat C. Flammariontól kölcsönvett írással ismerteti a közeledő üstököst, annak pályáját, történetét, és a Naprendszert. A cikket egy ábra és egy fotó egészíti ki. [VEJ.]

          1911.

BÁRSONY János: A csillagászati földrajz elemei. Felsőbb leányiskolák IV. osztálya számára. Budapest, 1911. Singer és Wolfner. 63 p., 47 ábra. /Magyart a magyarnak./ A szerző a temesvári állami felsőbb leányiskola tanára. Előszava "Temesvárt, 1909. november hóban" keltezésű. Az előszóban írja: "A középfokú leányoktatás tantervének keretein belül a csillagászati földrajz alapvonalait óhajtom nyújtani e könyvecskében". A tankönyv alapos gömbi-csillagászati részeket is tartalmaz. Ugyanezen könyv 1910-es évszámmal is megjelent. [KSF.]

GULYÁS Pál: Az 1680. évi üstökösjárás irodalmához. Négy szövegképpel. Budapest, 1911. A szerző kiadása, Stephaneum nyomda. 36 p. /Könyvészeti tanulmányok. 1./ Az üstökösről szóló, 34 darab (Magyarországon őrzött) német nyelvű röpirat ismertetése. A gótbetűs röplapok szöveghű leírása. Négy korabeli metszet közlése. [KSZ.]

HOITSY Pál: A meteorologia új alapjai. Budapest, 1911. Franklin-Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 96 p. A Hold esetenkénti hatása az időjárásra. [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az asztrophysikai megfigyelések módja. Budapest, 1911. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 82 p. Különlenyomat Az Időjárás 15. 1911. márc-máj. füzetéből. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXI-re [1911-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1911. Franklin-Társulat nyomdája. 299 p. +164 p. Csillagászat: pp. 3-72. Polgári és csillagászati Naptár 1911-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1911-re. Időszámítás 1911-re.
Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1911-re. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1911-ben. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

  MAHLER Ede: Az assuáni és elephantinei aramaeus papyrusokmányok történeti jelentősége. Budapest, 1911. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r.t. könyvnyomdája. 29 p. /Értekezések a történeti tudományok köréből. 23. köt. 2. sz./ Felolvasta az 1911. május 8-iki ülésen.; A kronológus és csillagászattörténész kronológiai számításaival az egyiptomi és a zsidó történelmet illetően. [REZ.]

MIKOLA Sándor: A physikai alapfogalmak kialakulása. Budapest, 1911. Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udv. Könyvnyomdája. 455 p. Csillagászat: A makrokosmos physikájának kialakulása (pp. 162-185.).; A newtoni physika alapfogalmai (pp. 214-248.).; A mindenség problemái (pp. 406-448.). [KSZ.]

PLATZ Bonifác: Tudományos kalandozások. Kiad.: Szent-István-Társulat. Budapest, 1911. Stephaneum Nyomda R.T. 195 p. Csillagászat: pp. 174-182. (Az üstökösök.) [KSZ.]

WALTHER, Johannes: A Föld és az élet története. Irta: Walther Johannes, a Hallei Egyetemen a geológia és paleontológia tanára. Fordította és újabb képekkel kiegészítette. Dr. Gorka Sándor, Tud.-Egyetemi adjunktus. Az eredetivel összehasonlította. Dr. Lőrenthey Imre, Tud.-Egyetemi tanár. 368 képpel. Budapest, 1911. Kir. Magyar Természettudományi Társulat, "Pátria" irod. váll. és nyomdai r.-t. 671 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 83./ Csillagászat: Földünk helyzete a Naprendszerben (pp. 32-40.); A Hold és a meteorkövek fejlődése (pp. 40-50.) című 3. és 4. fejezeten kívül az 1. A Föld tulajdonságai (pp. 1-16.), a 2. A geológiai erők (pp. 16-31.), az 5. A földkéreg alakulása és változásai (pp. 50-61.), és a 8. A légkör és az éghajlat (pp. 85-99.) című fejezetekben is találhatunk csillagászatilag értékelhető gondolatokat. [HAI.]

Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1911-ik közönséges évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1911-ik közönséges esztendőre. Tizenegyedik évfolyam [Debrecen, 1910.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Korszámitás, egyházi számitás vagy változó ünnepek.; Négy Kántor böjt.; Böjtök a görög-orosz (keleti) egyházban.; Rövid török naptár.; Mars bolygó.; A csillagászati évszakok.; A természeti évszakok.; Nap- és holdfogyatkozások.; Normanapok.; Törvénykezési szünnapok.; Izraelitát törvénybe idézni tilos." [SRG.]

Abano, Pietro d’ (Petrus de Padua-nak is nevezik) orvos, bölcsész és csillagász. Szül. Abanóban (Padova mellett) 1250-ben - megh. fogságban 1316-ban. Tanult Konstantinápolyban. Tanár volt a padovai egyetemen, ahol Averrhoeshez és a neoplatonikusokhoz való csatlakozása miatt az egyházzal ellentétbe jővén, az inquizició elé állították, de pörének befejezése előtt elhunyt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 8.
[A "Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája" lexikont a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság adta ki Budapesten. A megjelenés 24 éven át tartott. 1911-ben jelent meg az I. kötet (A - Arany), a II. kötet (Arány - Beke), a III. kötet (Béke - Bruttó). 1912-ben a IV. kötet (Brutus - Csát), az V. kötet (Csata - Duc), a VI. kötet (Dúc - Etele), 1913-ban a VII. kötet (Etelka - Földöv), a VIII. kötet (Földpálya - Grec), a IX. kötet (Gréc - Herold), 1914-ben a X. kötet (Hérold - Jób), a XI. kötet (Jób - Kontúr), 1915-ben a XII. kötet (Kontúr - Lovas), a XIII. kötet (Lovas - Mons), 1916-ban a XIV. kötet (Mons - Ottó). Az 1914-1918-as világháború lassította és megakasztotta a kiadás folyamatát. Csak 1922-ben jelent meg a XV. kötet (Ottó - Racine), 1924-ben a XVI. kötet (Racine - Sodoma), 1925-ben a XVII. kötet (Sodoma - Tarján), és a XVIII. kötet (Tarján - Vár), 1926-ban a XIX. kötet (Vár - Zsüri).
Ezzel a lexikon A-tól Zs-ig teljessé vált volna, de az 1911-1926-ig tartó folyamat alatt további lényeges szócikkek váltak fontossá. Például a korábban élő tudósok időközben elhunytak. Így következtek a kiegészítések kötetei. Az 1926-os XIX. kötet végéhez első Kiegészítés (Aachen - Beöthy), majd 1927-ben a XX. kötetben a második Kiegészítés (Bér - Zsolt), legvégül 1935-ben a XXI. kötetben a harmadik Kiegészítés (A - Z) fejezte be a lexikont. A 21 kötetben 1700 csillagászati jellegű szócikket találtunk. Az ismertetések mellett sehol sem tüntették fel annak szerzőjét. Csak 1926-ban, a XIX. kötet végére nyomtatták oda Wodetzky József csillagász és fizikus, egyetemi tanár szócikkéhez ezt a fontos információt: "E lexikon, csillagászati részének írója."] [SRG.]

Abbe, Cleveland amerikai csillagász. Szül. New-Yorkban 1838. dec. 3-án. Csillagászati tanulmányait 1859-60-ban Brunnow alatt Michiganben, azután 1864-ig Gould mellett Cambridgeben s 1866-ig Struve mellett Pulkovában végezte. 1868.-ban Cincinnatiban a csillagvizsgáló állomás igazgatója lett, majd 1871-ben a meteorológia tanára Washingtonban. 1873-88. között Annual Summary and Review of progress in meteorology címen csillagászati folyóiratot szerkesztett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 14. [SRG.]

Abbe, Ernst német fizikus. Szül. 1840. jan. 23-án Eisenachban - megh. 1905. jan. 14-én. Jenában egyetemi tanár volt, az optikai műszerek tökéletesítése az ő nevéhez fűződik. Átvette a jenai Karl Zeiss-féle optikai műhely vezetését s azt tudományos alapokra fektette, majd Schott O.-val együtt üvegtechnikai műhelyt alapított. A csillagász- és fényképész-lencsék szerkesztésének ő adott új irányokat s az ő módszere emelte azokat mai tökéletességükre. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 14. [SRG.]

Aberráció (lat.), annyi mint eltérés. Csillagászatban az a tünemény, melynél fogva az álló csillagokat nem látjuk pontosan azon a helyen, amelyet a valóságban elfoglalnak, hanem a Föld mozgásának irányában kissé eltolva. Az aberráció oka egyrészt a Föld haladási sebessége a Nap körül való útjában, kb. 29,6 km. mp-ként, másrészt a fény véges terjedés-sebessége kb. 300,000 km. mp-ként. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 23-24., 1 melléklet. [SRG.]

Abesszíniai naptár. Az év tizenkét 30 napos hónapból és öt (szökőévben hat) toldaléknapból áll. Újév napja, vagyis a Maszkaram hó elseje a júliusi év augusztus hónapjának 29-ére esik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 27-28. [SRG.]

Abingdon (ejtsd: ebbingd’n, latin: Abindonia), város az angolországi Berk grófságban, Oxfordtól 7 km.-re. Közelében Sunningwell falu templomtornyán Bacon Roger csillagászati megfigyeléseket tett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 29. [SRG.]

Acharnar, elsőrendű csillag az Eridanus csillagképben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 62. [SRG.]

Achondrit, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 66. [SRG.]

Adams, John Couch csillagász. Szül. Laneastben Launceston mellett Cornwallisban, 1819. jún. 5-én - megh. 1892. jan. 20. Előbb mezőgazdasággal foglalkozott, aztán Cambridgeban tanult. 1858-ban a cambridgei egyetemen a csillagászat tanára lett. Az Uranus bolygó mozgásában észlelt rendellenességekből már Leverrier előtt kiszámította egy addig ismeretlen új bolygó pályáját és tömegét, mely bolygó felfedezése után a Neptun nevet kapta. A londoni Royal-Society tagja és az Astronomical Society elnöke volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 81-82. [SRG.]

Adara, a Nagy kutya csillagkép egyik csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 118. [SRG.]

Aepinus, Franz Maria Ulrich Theodor fizikus. Szül. Rostockban 1724-ben - megh. 1802-ben Szent-Pétervárott. Az elektromosság terén néhány fontos megfigyelést tett. Művei nagyobbrészt matematikával és csillagászattal foglalkoznak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 118. [SRG.]

Aequatorealis, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 118. [SRG.]

Aerolit (gör.) annyi mint meteorkő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 120. [SRG.]

Afélium (gör. naptávolság), a bolygók és üstökösök ellipszises pályájának az a pontja, mely a Naptól a legtávolabb van. Ellentéte a perihélium, napközeli pont, mindkét pont együttes neve apszis, összekötő egyenesük, az ellipszis nagy tengelye, az apszisvonal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 126. [SRG.]

Airy (ejtsd: éri), George Biddell angol csillagász, Astronomer Royal, azaz a greenwichi csillagvizsgáló intézet igazgatója. Szül. 1801. júl. 27-én - megh. 1892. jan. 2. Mielőtt 1836-ban Greenwichbe hívták, a cambridgei egyetemen a fizika és matematika tanára volt. Mint Astronomer Royal az 1750 óta felhalmozódott észleléseket átdolgoztatta. A Harton-bányában tett ingamérések alapján a Föld közepes sűrűségét határozta meg. 1871-73 között a londoni Royal Society elnöke volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 213. [SRG.]

Akroniktikus görög névvel jelölték a régiek valamely állócsillagnak napnyugtakor bekövetkező keltét vagy nyugtát. Ennek a fontossága szembeötlik, ha meggondoljuk a régiek naptárának fogyatékos voltát, melynél ugyanaz a terminus nem ugyanegy évszakba esett. Így pl. bizonyos mezei munkák Egyiptomban Szirius vagy más fényes csillag akroniktikus keltéhez vagy nyugtához voltak kötve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 251. [SRG.]

Alamak, az Andromeda csillagalakzat 2. nagyságú gamma csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 272. [SRG.]

Alapcsillagok (fundamentális csillagok). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 275. Azok a rendesen fényesebb csillagok, melyek helyzete rektaszcenzió és deklináció szerint és saját mozgásuk különösen pontosan ismeretes. Ezek segítségével határozzák meg a többi állócsillag rektaszcenzióját, mely közvetlenül nem volna megfigyelhető. Eszerint bármily csillag rektaszcenziója adva lesz, ha valamely alapcsillaghoz viszonyított delelési időkülönbségéhez adjuk a megfelelő alapcsillag rektaszcenzióját. Bessel volt az első, ki a saját, valamint Bradley megfigyeléseiből vezette le nagyobb számú alapcsillagok lehetőleg pontos helyét. Rendkívüli fontosságuknál fogva az alapcsillagok rektaszcenzióit és deklinációit úgynevezett csillag-katalógusba foglalják össze. [SRG.]

Albany (ejtsd: aibéni). New-York amerikai állam és Albany county székhelye, vasutak és hajózható csatornák gócpontja, a Hudson jobb partján. A városnak van állami könyvtára és csillagvizsgálója (Dudley observatory). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 294. [SRG.]

Albattani (latinosan Albategnius), teljes nevén: Mohammed ibn Dzsabir ibn Sinán Abu Abdallah al Battani, a leghíresebb arab csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 295-296. Szül. Battan mezopotámiai városban 850-ben - megh. 929-ben. Észleleteit részben Antiochiában, részben Araktában végezte, miért Mohammedes Aractensis néven is előfordul. Albattani a nappálya excentricitását pontosabban határozta meg, mint az előtte élők. Az év hosszát pontosabban határozta meg s azt 365 nap, 5 óra, 46 perc és 24 másodperc hosszúnak találta. Legfontosabb érdeme azonban a matematika terén keresendő, ő volt ugyanis az első, ki a szög mérésére a körhúr helyett a felezett húrt vagy sinus-t használta. [SRG.]

Albedo (lat. annyi mint fehérség). Valamely testtől visszavert fénymennyiségnek viszonya a ráeső fénymennyiséghez. A bolygók albedójára vagy fényvisszaverő képességére vonatkozólag Müller a potsdami csillagvizsgáló intézetben újabb méréseket végzett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 296. [SRG.]

Albert Ferenc (montedegói) csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 300. Szül. Klagenfurtban 1811-ben - megh. Egerben 1883. aug. 9. Apja katonatiszt volt s mint toborzó parancsnok Egerbe kerülvén, itt fia az akkori csillagvizsgáló intézet igazgatója, Tittel Pál buzdítására a csillagászatra adta magát. Tittel magával vitte a budai gellérthegyi intézetbe is és halála után 1831-ben Albert Ferenc lett az obszervatórium vezetője. 1841-ben az egyetemen a csillagászat és geodézia tanára lett. Budavár ostromakor az obszervatóriumot összelőtték. Albert életveszély közt mentette meg az eszközöket. 1851-ben, miután a gellérthegyi csillagvizsgáló megszűnt, az egri érsek Albertet az egri csillagvizsgáló igazgatójává és líceumi tanárrá hívta meg. Számos kisebb értekezésen kívül több önálló művet is írt, ezenkívül több mint félszázadon át egész sor naptárt szerkesztett. [SRG.]

Albiruni (teljes neve: El-Usztad Abul Reihan Mohammed Ben Ahmed Zein ed-Din el-Biruni), arab csillagász. Avicenna kortársa. 1039 körül halt meg. Sok időt töltött Indiában, hol az indiai filozófiával foglalkozott. Írt az indiai helyértékű számokról és sok geográfiai helymeghatározást tett. Legfontosabb műve a Canon al Masudi seu Tractatus geografico-astronomicus, azaz szultán Masud számára szerkesztett geográfiai és csillagászati nagy munkája. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 304. [SRG.]

Alcor, csillag. Alkor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 314. [SRG.]

Aldebaran, alfa Tauri, elsőrangú csillag a bika csillagképben. Ezen a csillagon, az Arkturuson és a Sziriuson fedezte fel Halley az állócsillagok saját mozgását. Lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 316. [SRG.]

Alexandriai hétcsillagzat (Pleiades) alatt a későbbi görögök a köv. hét alexandriai (Kr. e. 284 táján szereplő) tragikust értették, chalkisi Lykophront, Alexandros Aitolost, tarsosi Dionysiadest, szirakuzai Sosiphanest, bizánci Homerost, tróas-alexandriai Sositheost és kerkyrai Philiskost. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 331. [SRG.]

Alexandriai időszámítás. A Julius-féléhez hasonló és a Kr. e. I. században keletkezett az alexandriai görögök között, tizenkét 30 napos hónapból és 5 (szökőévben 6) toldaléknapból áll. Uj év napja a Julius-féle év augusztus hónapjának 29-ike. Az egyiptomiak, arabok, a kopt és abesszíniai keresztények alkalmazták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 331. [SRG.]

Alexandriai iskola. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 331-332. E névvel jelölik azokat a tudományos irányokat, melyeknek megindítói, művelői és terjesztői Alexandriában éltek s a Ptolemaiosok bőkezűsége által oly helyzetbe jutottak, hogy irodalmi és tudományos munkásságuk kevés megszakítással mintegy 800 évig tartott. (Kr. e. 300-500 Kr. u.) Itt fejlesztette Eratosthenes a csillagászati földrajzot, Hipparchos az észlelő csillagászatot, itt gyűltek össze azok az asztronómiai észlelések, melyek a spekuláció helyébe léptek.
Az Alexandriában állami költségen élő tudósok az ismeretek minden ágát művelték, minden tudományágban az addig ismert anyagot átkutatták és rendezték. Tudományos munkásságuk inkább a meglevőnek tanítása volt, mint újabb igazságok felfedezése. Közös lakhelyük a múzeum volt, melyben tisztán a tudománynak élhettek. Folyvást gyarapodó alapítványok gondoskodtak függetlenségükről. [SRG.]

Alfarabi, Abu Nasr Mohammed ben Tarkhan Farab-ból arab filozófus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 337. Ki a IX. sz. vége felé született, s mint matematikus, de főleg mint Aristoteles magyarázója s peripatetikus filozófus nagy hírnévre tett szert. Bagdadba ment, ahol az Abbászidák korában a tudományok virágzottak, később Aleppóban élt s Damaszkuszban halt meg 960-ban. Csak kevés műve maradt fenn, részben héber fordításokban. Csillagászattal is foglalkozott. [SRG.]

X. Alfonz, el Sabio, a bölcs (vagy "a csillagász"), Kasztilia és León királya, III. Szent Ferdinánd fia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 339. Szül. 1221-ben - megh. Szevillában 1284. ápr. 4. s uralkodott 1252-82. Szövetkezve más keresztény fejedelmekkel, győzedelmes hadjáratokat indított a mórok ellen. Pápai befolyás következtében a megoszlott Németország királyává választotta 1257-ben, de személyesen nem jelent meg ott soha. 40 ezer aranyat fordított a ptolemaeusi csillagászati táblák javítására (1252), melyeket nevéről Alfonz-féle tábláknak is neveznek. [SRG.]

Alfonz-féle táblák (Tabulae Alphonsinae), csillagászati táblák, melyeket X. Alfonz költségén ötven arab, keresztény és zsidó csillagász dolgozott ki Izhák Ben Szaid vezetése alatt 1248-1252 között. Nyomtatásban első ízben 1483-ban Velencében jelentek meg. Lásd: X. Alfonz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 340. [SRG.]

Alfraganus, arab csillagász, teljes neve: Mohammed ben Katir al Fergani. Szül. Fergana városban, Sogdianában és élt a IX. sz. elején. Valószínűleg részt vett az Al Mamum kalifa alatt végzett fokmérésben. Bevezetést írt a csillagászatba, amely a XV. sz. óta többször megjelent latin nyelven. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 342. [SRG.]

Algenib. Lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 345. [SRG.]

Algol (béta Persei), változócsillag a Perseus csillagkép Meduzafej nevű részében. 59 és fél órán át 2-od rendű csillagnak látszik, azután 4 és fél óra alatt fénye 4-ed rendűre sülyed és ugyanannyi idő alatt ismét 2-od rendűre növekszik. Újabb meg figyelések szerint e periódus tartama nem teljesen állandó. A fényváltozás oka a csillagot megkerülő sötét kísérőnek részleges fedésére vezethető vissza. A fényváltozást Montanari már 1669-ben fedezte föl. Szabad szemmel is könnyen követhető. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 349. [SRG.]

Alhidád (arab), szögmérő eszközökön (pl. csillagászati műszereken) a forgó részre erősített, azzal együtt mozgó kar vagy mutató. Végén egyszerű jel (index) vagypedig nonius van, melynek állását a nyugvó szögbeosztáson leolvassuk. Néha e mutatót a szögbeosztás körével koncentrikus korong (Alhidád-kör) pótolja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 351. [SRG.]

Alignement (franc., ejtsd: álinyman). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 354. A csillagászatban Alignement alatt értjük valamely csillag helyének közvetett úton való meghatározását, miután előbb több alapcsillag helye már pontosan meg lett határozva. Maestlin négy ismert helyű csillagot választott, melyek akként vannak elhelyezve, hogy a keresett ötödik csillag ama két átló metszéspontjába essék, melyet a négy ismert csillag alkotta négyszög sarkaiból vonni lehet. Ez a körülményes módszer ma már nem használatos. Helyette Regiomontanus módszere szolgál, melynél két ismert csillag helyével hasonlítjuk össze a keresett harmadikét egyszerű mikrometrikus méréssel. [SRG.]

Aliot, a göncöl szekerének epszilon csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 355. [SRG.]

Alkonyat, vagy szürkület az az időtáj estefelé, mikor a lemenő nap már nyugvófélben van, s a már sötétedni kezdő légkört bizonyos derengő világossággal tölti el. Ez az alkonypír, mely úgy keletkezik, hogy a napsugarak csak a felső légrétegeket érik s egy részöket ezek megtörik és szétszórják. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 369. [SRG.]

Alkonycsillag, lásd: Esthajnalcsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 369. [SRG.]

Alkonyköd, lásd: Hemeraiopia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 369. [SRG.]

Alkor. A göncölszekér rúdjának középső csillaga mellett lévő apró csillag, mely az araboknál mint az éleslátás próbája szerepelt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 369. [SRG.]

Alkyone, éta Tauri, a Plejadok csillagcsoportjának legfényesebb csillaga. Mädler azt tartotta, hogy e csillag közelében fekszik az összes állócsillagok mozgás-középpontja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 372. [SRG.]

Állandóság, annak a tulajdonsága, ami kevésbé vagy éppen nem változik, míg tartósnak inkább azt mondjuk, ami a romlásnak ellenáll. Állandó a jellem, a csillagok járása, stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 400. [SRG.]

Állatöv (zodiakus). Az ekliptika (nappálya) mentén s annak mindkét oldalán fekvő, összesen 18° szélességű öv, melyben mozognak a Nap, a Hold és a nagyobb bolygók. Már ősrégi időben 12 jegyre osztották (minden jegy ennélfogva 30° kiterjedésű), melyek egymásutánja a tavaszi napéjegyenlőség pontjától kelet felé számítva, a következő: kos, bika, kettős, rák, oroszlán, szűz, mérleg, skorpió, nyilas, bak, vízöntő és halak. Az első hat jegy, mely a hosszúság 0° és 180°-a között fekszik, északi, a többi hat déli jegy nevét viseli. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 422., 1 melléklet. [SRG.]

Állatövi fény (zodiakális fény). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 422-423. Halvány fehérszínű kúpalakú fénytünemény, mely napnyugta után a nyugati, napkelte előtt a keleti égen megfigyelhető, amelynek tengelye közel az ekliptikába esik. Nálunk, közepes szélességben, hol a tünemény fényereje még a tejútét sem éri el. Az Állatövi fény legjobban figyelhető meg a napéjegyenlőségek körül, mivel az ekliptika akkor képezi a Nap kelte és nyugta alkalmával a legnagyobb szöget a horizonnal. De a gyakorlott észlelő (különösen az, kit a tüneményre már néhányszor figyelmessé tettünk) egész évben figyelheti. Újabban némelyek az Állatövi fényt a Földet a holdpályán belül környező ködgyűrűnek tartják. [SRG.]

Állatövi sugarak, Radiolaria. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 423. [SRG.]

Allegheny (ejtsd: alligeni) az ugyanily nevű county székhelye Pennsylvania észak-amerikai államban Pittsburggal szemben, virágzó iparral, csillagvizsgálóval és különféle jótékonysági intézetekkel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 431. [SRG.]

Állócsillagok (stellae fixae). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 437-442., 2 melléklet. A bolygókkal szemben amaz égi testek, melyeknek sajátos mozgása oly csekély, hogy érzékeny megfigyelési módszerek nélkül csak évszázadok multán vehetők észre. Ezek adják meg az égboltnak évezredeken át lényegileg megmaradó jellegét. Jellemző sajátságuk, hogy úgy a szabad szem számára, mint a legkitűnőbb távcsőben is pontalakúak, és hogy fényük a bolygóékkal ellentétben nyugtalan, csillogó (szcintilláció), és folytonos színváltozással járó kialvásban és újra éledésben látszik. Látszólagos fényességük (tehát nem valóságos nagyságuk) szerint a csillagászok az Állócsillagokat már a legrégibb időktől fogva nagyságrendekbe sorozzák;
az 1. rendű csillagok a legfényesebbek; az első öt nagyságrendbe tartozó csillagokat a közepes, a 6-7. rendű csillagokat csak igen éles szem látja; a 7.-nél alacsonyabb rendű csillagok csak távcsövön át figyelhetők, innen a teleszkópiumos csillagok gyűjtő nevével is illetik. A leggyöngébb csillagokat némely csillagász szerint a 14., mások szerint a 20. nagyságrenddel jelölik. A nagyság meghatározása leggyakrabban becslés szerint történik. Az Állócsillagok száma. Herschel a 40 lábas refraktorával magában a tejútban látható csillagok számát 18 millióra becsüli, Seeliger szerint 42 millió. Herschel becslése szerint vannak égi testek, melyek fénye csak évezredek multán éri földünket. Változó csillagok. Az Állócsillagok elég tetemes száma fényváltozásnak van alávetve, mellyel némely esetben még a szín változása is jár. A szabálytalanul változó csillagok osztályába sorozhatok az új csillagok is, melyek hirtelenül feltűnnek és rövid idő múlva többnyire elenyésznek.
Új csillagok. Mondják, hogy egy ily új csillagnak Kr. e. 134. a skorpió-csillagzatban észlelt megjelenése indította Hipparchust csillagjegyzékének összeállítására. Kettős csillagok. Szabad szemmel is könnyen meg lehet látni, hogy a Göncöl szekere rúdjának középső csillagához (Mizar) közel egy kisebb csillagocska áll (Alkor). Erős távcsőben azonban azt látjuk, hogy igen közel Mizarhoz még egy másik kísérő van. Csillaghalmazok és ködök. Egyszerű megtekintés is meggyőz arról, hogy az Állócsillagok az égen nincsenek egyenletesen eloszolva. Néhol számos Állócsillag képez egy csoportot, mint pl. a Plejádok és Hyádok, másutt meg gyöngén fénylő, ködszerű képleteket veszünk észre, melyek az ég sötét hátterétől jól megkülönböztethetők, mint pl. a Perseusban, Andromedában és az Orionban. Távcsővel vizsgálva az eget, igen számos ilyféle képletet találunk, mindenféle nagyságban és alakban. [SRG.]

Almageszt (Almadzsiszti), Ptolemaios (lásd ott) híres görög csillagászati művének az arab fordításban elferdített címe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 453. [SRG.]

Almanach (az arab al-manjah annyi mint mérték, idő szóból). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 454. Úgy keleten, mint nyugaton a középkor vége óta csillagászati efemeridákat vagy kalendáriomszerű táblákat jelentett, többnyire asztrológiai s hasonló más megjegyzésekkel. A legrégibb Almanachok bizonyára a 105-133-ig terjedő egyiptomi táblácskák a bolygók járásáról, ezeken kívül keleten is régi idők óta készítettek ily egyszerű csillagászati táblákat. A voltaképeni csillagászati évkönyvek (lásd ott) más és más elnevezést kaptak. Az Almanachok irodalma Németországban 1815-30-ig virágzott leginkább, aztán elterjedt Európa többi országaiba is. Nálunk legnevezetesebb Kisfaludy Károly 1822-ben megindított Aurorája (lásd ott), melyben a híres Aurora-kör tagjai közölték legjobb műveiket. [SRG.]

Almukantarat, az éggömb ama köreinek arab neve, melyek a horizonnal párhuzamosak. Minden csillagnak, mely ugyanabban az Almukantaratban áll, eszerint ugyanaz a magassága és zenittávolsága. Lásd: Égbolt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 460. [SRG.]

Alpetragius (Bitrogi), arab csillagász, a XII. sz.-ban élt Spanyolországban. A Ptolemaios-féle világrendszert az Eudoxos-féle szférák rendszerére emlékeztető szerkezettel akarta pótolni. Felfogása szerint az egyetlen intelligencia vagy erő az összes homocentrikus szférák K.-ről Ny.-ra történő mozgásainak okozója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 467. [SRG.]

Alphard, alfa Hydrae, másodrendű csillag a Hídra (vizikígyó) csillagképben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 467. [SRG.]

Alsó kulmináció, lásd: Cirkumpoláris csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 485. [SRG.]

Al Szufi, perzsa csillagász, lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p.493. [SRG.]

Altair (csill.), lásd: Állócsillagok és Atair. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 494. [SRG.]

Altazimut. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 497. Angolországból átszármazott neve annak a műszernek, mellyel a csillagok magassága és azimutja együttesen határozható meg. Mivel az együttes meghatározásra előbb legalább is két műszer kellett, azért univerzál-műszernek is nevezik. Lényegileg távcsőből áll, mely vízszintes tengely körül a magasságok irányában és függélyes tengely körül az azimutok irányában (a horizonban) forgatható, a két forgatás nagysága a két tengelyre merőlegesen alkalmazott finom osztású körön leolvasható. Ha az azimutális (vízszintes) kör finomabban van beosztva, teodolitnak (lásd ott) nevezik. Lásd még: Asztronómiai műszerek. [SRG.]

Amalthea (Amaltheia), a 113. planetoid. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 520. [SRG.]

Amaltheia. A kecske, mely Zeust, midőn ezt anyja, atyja Kronos elől elrejtette, Kréta szigetén szoptatta s ezért a csillagok között kapott helyet. Más monda szerint nimfa, ki Zeust kecsketejen felnevelte. Jutalmul a táplálékot adó kecske egyik szarvát Zeus Amaltheiának adta, azzal a kijelentéssel, hogy mindig telve lesz azzal, amit a nimfa magának kívánni fog (Amaltheia szaruja vagy bőség szaruja, cornu copiae). Amaltheia, annyi mint a tápláló, felvirágoztató esőfelhő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 520. [SRG.]

Amerikai őskultúrák. Miként a mayanép a mexikóinak, a délamerikai csibcsa (chibcha) törzsek viszont a perui inkáknak voltak a művelődésben előmunkásaik. Bogotá fensíkjának egész területét lakták s különösen agyagedények művészi mintázásában vitték sokra. Tőlük vették az inkák bámulatos kalendárium beosztásukat, amely csillagászatilag pontosabb az európai, Gergely pápától származottnál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 542. [SRG.]

Amfora (gör.), az állatövben a Vízöntő jegyének és csillagképének neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 547. [SRG.]

Amfoterit, meteorit, melyben az olivin és a bronzit képezik a főelegyrészeket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 547. [SRG.]

Amici (ejtsd: amicsi), Giovanni Battista olasz csillagász és optikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 547. Szül. Modenában 1786. márc. 25-én - megh. Firenzében 1863. ápr. 10. Előbb a matematika tanára volt szülővárosában, később a csillagászati obszervatórium igazgatójául és a csillagászat tanárául Firenzébe hívták. Optikai műszerei által, melyeket nagy ügyességgel szerkesztett, hírnévre tett szert. Készített igen jó tükörteleszkópokat, mikroszkópokat, polarizáció készülékeket stb. Ügyes észlelő volt, a kettős csillagokra, a Jupiter-holdakra s a Napra vonatkozó észlelései bizonyítják ezt legjobban. Értekezései több olasz akadémia kiadványaiban jelentek meg. [SRG.]

Amici-prizma (egyeneslátású prizma). 3 esetleg 5, felváltva korona- és flintüveg-prizmának olyan kombinációja, amelynek színszórása van, ellenben a fényt irányából alig téríti el, mintegy ellentéte tehát az akromatikus prizmakombinációnak, amely eltéríti a fényt, de színeire fel nem bontja. Az Amici-prizma spektroszkópba (lásd ott) alkalmazása avval az előnnyel jár, hogy a spektroszkópot egyenesen a vizsgálandó fényforrásra irányíthatjuk (egyenes látású spektroszkóp). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 547-548., 1 melléklet. [SRG.]

Amra (Kus ejr Amra. Az É.-i arab sivatagban, Jeruzsálemtől négy napi járásra fekvő palota romja a Vádi al Butum völgyben. A palota a Kr. u. 5-7. sz.-ban épülhetett, több teremből, fürdőből és egyéb helyiségekből áll, melyek donga-, kereszt- és kupolaboltozattal vannak födve. Nyílt folyosó, udvar és kert veszi körül, az udvaron merítő-kút és víztartó maradványa. A belső falakat művészi festmények díszítik, melyek vadász- és fürdőjeleneteket, csillagos eget stb. ábrázolnak, kék, vörös és sárga színben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Amsterdam (Amstelodamum), Hollandia, illetve a Németalföldek fő (de nem szék-) városa. Többek között csillagászati órákat készítenek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 568. [SRG.]

Anahid (Anahita), női szellem a párszi mitológiában. A zend Ardviszura Anahita perzsa neve. Így hívják a perzsák a Venus csillagot. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 574. [SRG.]

Anahita, a 270. planetoid neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 574. [SRG.]

Analogizmus (gör.), annyi mint hasonlóság, a viszonyok hasonlósága egymáshoz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 578. Következtetés analógiából, vagy bizonyítás analógia (hasonlóság) alapján, amidőn nem, mint a szillogizmusban, valamely általános tételből indulunk ki: pl. A földön, mely a nap körül keringő, tengelyforgással, légkörrel, változó időszakokkal stb. bíró bolygó, van szerves élet, a Mars csillagon, amely az említett pontokban megegyezik a földdel, ugyancsak lesz szerves élet. Tehát mert a Mars sok pontban megegyezik a földdel, ebből analógia szerint azt következtetjük, hogy a szerves élet tekintetében is megegyezik vele. [SRG.]

Anaxagoras, lásd: görög bölcselő, Klazomené-ben, Kis-Ázsiában Kr. e. 500 táján előkelő szülőktől született. A tudományt megszeretvén, odahagyta hazáját, s 20 vagy 25 éves korában elment Athénbe, ahol Perikles barátságába fogadta. Csodákat, mint az egospotamosi nagy meteorkő esését, természetes módon magyarázta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 584-585. [SRG.]

Anaximandros. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 585. Miletosban született a 42. olimpias 2. évében (Kr. e. 611), 65 évet élt. Mint Thales, kinek barátja s tanítványa volt, asztronómiával foglalkozott. Ő volt az első, ki a görögök közt filozófiai művet írt a természetről. Thales után, ki minden dolgot a vízből származtatott, más mivoltu alapelvet (arche) keresett. Szerinte a dolgok princípiuma a (mennyiségileg) végtelen, a (minőségileg) határozatlan, görögül az "apeiron", mely halhatatlan s mely saját mozgása által a dolgokat magából keletkezteti s magába elenyészteti. Ez apeironból származnak a benne levő ellentétek kiválása folytán az egyes határozott anyagok.
Először kiválik a hideg, meleg, tüzes köz veszi körül a levegőt s a földet, tűzből s levegőből alakulnak a csillagok, égi istenségek, melyeknek közepén nyugszik a föld mozdulatlanul, mert egyenlő távolságra van az égi gömb minden pontjától. [SRG.]

Anaximenes, görög bölcselő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 585. Miletosban született, valószínűleg Kr. e. 560 s 500 között élt s Anaximandros tanítványa volt. Ő is, mint Anaximandros, egy végtelen ősanyagból származtatja a világot, csakhogy ő nem határozatlannak gondolja az anyagot, hanem levegőnek. Ebből származnak sűrűsödés és ritkulás útján a tűz, a víz s a föld, melyekből azután a többi lesz. Nem változik az ősanyag, csak alakot vált. A föld lapos hasáb, melyet a levegő tart. Csillagászati nézetei haladást mutatnak. A bolygókat megkülönbözteti az állócsillagoktól. [SRG.]

Andromeda, Kepheus etiópiai királynak és Kassiopeiának leánya. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 609. Midőn anyja avval dicsekedett, hogy szebb mint Nereus bármelyik leánya, Poseidon büntetésül áradást és egy tengeri szörnyet küldött Kepheus országára. Mivel Ammon jóslata csak azon esetre ígért szabadulást, ha a szép Andromedát a szörnynek föláldozzák, a király leányát a parton sziklához láncoltatta, de akkor megjelent Perseus és a szörnyet megölvén, megszabadította Andromedat, kit atyja Perseusnak feleségül is adott. Előbbi jegyese, Phineus, harcra kelt Perseusszal, aki őt a gorgofővel kővé változtatta. Holta után Athene Andromedat csillagképnek az égre emelte. [SRG.]

Andromeda, csillagkép az északi félgömbön. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 609. Perseus, Kepheus és Kassiopeia csillagzatok közelében, három másodrendű, lapos ívben álló csillaggal, Heis szerint 80 szabad szemmel látható csillaggal bír. A középső fényes csillagtól É.-ra áll a híres, szabad szemmel is látható Andromeda-köd, melyet Simon Marius már 1612 végén fedezett föl. Miután az Andromeda-köd több mint 270 éven át változatlanul volt megfigyelhető, 1885. aug. 19-e körül közepe táján hirtelen 7-edrendű, vöröses sárga új csillag tűnt fel, mely hamar fogyott s néhány hónap múlva teljesen láthatatlanná lett. Úgy látszik, az angol Ward látta először e nevezetes csillagot, nálunk csak egy-két nappal későbben Wardtól függetlenül, Podmaniczky Gézáné fedezte föl, nagy távcsőben hármas csillagnak látszott, melyek közül az egyik vörös, a másik zöld, a harmadik kékszínű. [SRG.]

Andromedae páter (lat.) annyi mint Andromeda atyja, csillagkép, lásd: Kepheus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 609. [SRG.]

Andromeda-köd, lásd: Andromeda (csillagkép). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 609. [SRG.]

Angström, Anders Jonas svéd fizikus és csillagász. Szül. Lödgöben (a Medelpad kerületben) 1814. aug. 13-án - megh. Upsalában 1874. jún. 21. 1843-ban csillagászati obszervátor lett, 1858-ban a fizika tanárává nevezték ki az upsalai egyetemen. 1867-től haláláig az upsalai akadémia titkára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 652. [SRG.]

Angström, Knut Johan fizikus, az előbbinek fia, upsalai egyetemi tanár, szül. 1857-ben - megh. 1910. márc. 4-én Upsalában. Jelentős kutatásokat végzett a napsugárzásra és a napsugaraknak a légkörben való elnyelésére vonatkozólag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 652. [SRG.]

Anii Mechitár, örmény történetíró a XIII. században. Elveszett művei közül említik Örményország, Georgia és Perzsia ókorára vonatkozó történeti művét s egy csillagászati könyvnek perzsából örményre való fordítását. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 657. [SRG.]

Animizmus, a latin anima (lélek) szóból, primitív népeknek az a fölfogása, hogy minden, amit látnak, lélekkel bír; a primitív ember ezután ehhez a hitéhez szabja környezetével szemben tanúsított magatartását. Az ő szemében az állat, a fű, fa, kő, nap, hold és csillagok, légköri tünemények stb., használati vagy bármiféle tárgyak mind egyaránt emberileg érző lények, amelyek érzésére és akaratára ép úgy lehet hatni, mint az emberére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 658. [SRG.]

Annus (lat.) annyi mint év. Annus bissextilis, vagy intercalaris, szökő év. Annus civilis, jan. 1. kezdődő polgári év. Annus communis, a közönséges 365 napos év. Annus deservitus vagy gratiae, kegyelmi év. Annus ecelesiasticus, egyházi év. Annus incarnationis vagy circumcisionis, a keresztény időszámítás kezdete. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 670. [SRG.]

Anomália (lat.) annyi mint eltérés a szabályszerűtől. A csillagászatban az Anomália valamely bolygó vagy üstökös szögtávolsága a perihéliumtól, s mint ilyen alkalmas adat az égi test helyének meghatározására az ellipszisben vagy parabolában. Anomália a bolygónak szögtávola a perihéliumtól, ha a körön egyenletes sebességgel mozogna. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 670-671. [SRG.]

Anomáliás hónap vagy anomalisztikus hónap. Az az időtartam, amely eltelik, míg a Hold pályájának a Földhöz legközelebb eső pontjából, a perigeumból kiindulva ismét elérkezik a perigeumba. Minthogy a perigeum pontja nem állandó, hanem a pályában előre vándorol, azért az Anomáliás hónap hosszabb (27 nap, 13 óra, 18 perc, 37-44 másodperc) mint a Hold valóságos keringésideje (27 nap, 7 óra, 43 perc, 11.5 másodperc), mely alatt tudniillik pontosan 360°-ot tenne meg az égen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 671. [SRG.]

Anomális év, lásd: Év. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 671. [SRG.]

Anortit, szilikát ásvány, még pedig három hajlású földpát (lásd ott). Színtelen, átlátszó-áttetsző, fehér, vöröses, üvegfényű. Szép kristályokban találni továbbá némely meteoritban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 673. [SRG.]

Antares, alfa Scorpii, elsőrendű vörös fényű csillag a skorpió csillagzatban, mely nevét (Ellen-Mars) a Mars bolygóéra emlékeztető vörös fényétől nyerte (lásd: Állócsillagok). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 678. [SRG.]

Antarktikus (gör.), csillagászati műszó, mely a medve csillaggal ellentétes égtájt, tehát a déli sarkvidéket jelenti. Lásd még: Arktikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 678. [SRG.]

Ante diem (lat.) annyi mint a nap előtt, a kitűzött idő előtt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 679. [SRG.]

Antiapex (csill.), lásd: Apex. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 687. [SRG.]

Antichton (gör.), a Pythagoreusok kozmikus rendszerében világtest, amely még a Föld pályáján belül, ennek átellenében állva, a központi tűz körül forog. Antichtonok annyi mint Antipodok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 687. [SRG.]

Antikronizmus (gör.), hiba az időszámításban, lásd: Anakronizmus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 691. [SRG.]

Antinoos. Bithyniának Claudiopolis városából származó, kiváló szépségéről híres ifjú, Hadrianus császár kedvence és állandó kísérője. Vagy szerencsétlen véletlen, vagy öngyilkosság következtében a Nilusban lelte halálát. Ott, a régi Besa helyén alapította a vigasztalhatatlan császár az emlékére Antinoupolis (lásd ott) városát, istenként tiszteltette és csillagzatot is nevezett el nevéről. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 697. [SRG.]

Antinoos (Antinous), csillagkép a Sastól (melyen Antinoos ül) délre. Nevét Hadrián kedvencéről kapta. Rendesen a Sashoz számítják. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 698. [SRG.]

Apex (lat.). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 734. Az asztronómiában Schiaparelli óta az ég ama pontja, mely felé a Föld pillanatnyilag mozog, tehát a momentán földsebesség célpontja az égen. Ha arccal a Nap felé fordulunk, akkor az Apex mindig jobb kezünk irányába esik, tehát reggeli 6 órakor delel, esti 6 órakor pedig a meridián legalsóbb pontját foglalja el. Diametrikusan szemközt fekvő pontja az Anti-Apex nevet viseli. Mindkét pont a hullócsillagok elméletében bír fontossággal, amennyiben a tünemény szaporasága legnagyobb (kb. 36-szoros), ha az Apex éppen delel, míg a csillaghullás minimuma akkor van, ha az anti-Apex delel. Innen az előbbi pontot meteornapnak is szokás nevezni.
Ezzel megegyezik az a tapasztalat, hogy a csillaghullás az esti órákban gyérebb, a reggeli órákban ellenben a legsűrűbb. Hasonló értelemben szólunk a bolygórendszernek vagy a Napnak Apexéről is, amennyiben a Nap is bolygóival együtt haladó mozgással bír a többi állócsillagokhoz képest. E mozgás Apexee, azaz jelenlegi sebességének iránya a Hercules csillagkép felé irányul. A Nap e haladó mozgásának sebességét spektroszkópiai megfigyelésekből a Doppler-féle elv alapján először Kövesligethy határozta meg, ki ezt 63’8 km.-nyinek találta. [SRG.]

Apianus, Péter (eredetileg Bienewitz, vagy Bennewitz) híres német csillagász és geográfus. Szül. Leisnigben, Szászországban 1495-ben - megh. Ingolstadtban 1552. ápr. 21. Legnevezetesebb műve a Cosmographicus liber, melyben azt ajánlja, hogy a geográfiai hosszúságok a holdnak az állócsillagoktól való távolsága segítségével határoztassanak meg. Apianus számos matematikai eszközt talált fel és korának legjobb térképeit rajzolta, nemkülönben ő az első, aki használható üstökös megfigyeléseket tett közzé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 736-737. [SRG.]

Apogéum (gör., annyi mint "földtávolság"), a Holdpályának az a pontja, mely a Földtől legtávolabb esik, a perigeum (földközel) pedig az a pont, mely a Földhöz legközelebb van s mindkettő a pályaellipszis nagy tengelyének végpontjai. Analóg módon szólunk a bolygóknál aféliumról, perihéliumról (naptávol, napközel) a Jupiter holdjainál apojoviumról, perijoviumról, a kettős csillagoknál apasztronról, periasztronról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 740. [SRG.]

Aposaturnium (gör.), a Saturnusra és holdjaira nézve ugyanaz a távolsági viszony, mint a Földre és holdjára nézve (földtávolság). Lásd: Apogeum. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 746. [SRG.]

Apparició (lat.) annyi mint megjelenés, tünemény, csillagok feltűnése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 751. [SRG.]

Approximitás (lat.) annyi mint közelség. A csillagászatban két égitest pályájában az egymástól való legkisebb távolság. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 759. [SRG.]

Apró bolygók, lásd: Bolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 760. [SRG.]

Apszisok (gör.), az ellipszises bolygó és üstököspályák két legszélső pontja, a perihélium és afélium együttes neve. Összekötő egyenesük az apszisvonal, mely az ellipszis nagy tengelyével azonos. E vonal lassú forgásnak van alávetve, mely a többi bolygó vonzó hatásától ered. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 761. [SRG.]

Apus, annyi mint paradicsommadár, csillagkép, közel az ég D.-i sarkához. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 763. [SRG.]

Aquarius (lat.), csillagképlet, lásd: Vízöntő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 764. [SRG.]

Ara, egy csillagképnek a neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 769. [SRG.]

Arab csillagászat, lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 770. [SRG.]

Arab irodalom. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 776. Hogy mily magas fokon állott náluk a csillagászat, és hogy e téren mennyit köszönhet nekik Európa, azt a tőlük átvett sok csillagászati műszóból is következtethetjük. A csillagászat művelése a 772-ben kezdődik, midőn Manszúr kalifa Ibrahim al-Fazari-val számításokon alapuló csillagászati táblákat készíttetett, melyeket Má’mun kalifa (813-833) pontosabbakkal helyettesíttetett. E korszak leghíresebb csillagásza Alfergáni (Alfraganus, megh. 830 körül), ki Ptolemaios munkájából használható kivonatot készített, utána Abu Ma’sar (Albuma’sar, megh. 885) és Al-Battani (Albategnius, megh. 929.) hagytak nyomot a csillagászat történetében, melyben nevezetes felfedezések örökítik neveiket.
E tanulmányokat lényegesen előmozdították azon csillagászati intézetek, melyek a IX. sz.-tól kezdve Damaszkusban, Bagdadban és Kairóban virágoztak. Ibn Júnusz (megh. 1009), Hákim fatimida kalifa csillagásza, Kairóban a tőle szerkesztett Hákim-féle táblákban oly számításokat állított fel, melyeket Európában csak századokkal később alkalmaztak. Az arab csillagászok megfigyeléseivel lépést tartanak a tőlük felfedezett csillagászati eszközök, melyek még mai napig is láthatók európai gyűjteményekben. [SRG.]

Arabok időszámítása az egyedüli, mely a tiszta holdéven alapszik. Az év 12 holdhónapból áll, a hónap (suhúr) 29 vagy 30 napból és a polgári nap az esteledéssel veszi kezdetét. A napnak órákra való beosztása kétféleképen történik: vannak olyan órák, amelyek úgy a nappali részt, mint az éjszakát 12-12 egyenlő részre osztják s így az évszakoknak megfelelően folytonos változtatásnak vannak alávetve, ezek az úgynevezett időórák. De vannak olyan órák is, amelyek úgy, mint a mieink, a polgári napnak 1/24-e ezek az egynemű órák. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 781. [SRG.]

Arago, Dominique Francois francia fizikus és csillagász. Szül. Estagel-ben Perpignan mellett 1786. febr. 26-án - megh. Párisban 1853. okt. 2. Az École polytechnique tanítványa volt, 1805-ben a Bureau des longitudes titkárává lett. Biot-val és két spanyol tudóssal a Delambre- és Méchain-től Dunkerque és Barcelona között véghezvitt fokmérést a Formentera szigetig folytatta. Észleléseit Recueil d’observations géodesiques, astronomiques et physiques cím alatt adta ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I. köt. A - Arany. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 790. [SRG.]

Aranyszám (numerus aureus). A kronológiában az évnek helyét mutatja a holdkörben. Minthogy a holdkör 19 napévre terjed és Dionysius Exiguus e ciklus kezdetét a Kr. e. első évre tette, azért az Aranyszámot úgy találjuk meg, hogy az évszámot 1-el nagyobbítjuk és 19-el elosztjuk, a maradék adja az Aranyszámot. Az Aranyszámnak a juliáni naptárban a húsvéthatár meghatározásánál fontos szerepe van s azért a kalendáriumokban aranybetűkkel írták be, mitől nevét is kapta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 17. [SRG.]

Árapály (tengerjárás, lat. aestus maris, ném. Gezeiten, franc, marées, ang. tidos). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 19-20. A tenger vizének időszakosan ismétlődő emelkedése (áradat vagy dagály) és süllyedése (apály). Az Árapály tüneményét a Hold és a Nap idézik elő. Az Árapály legnagyobb részben a Holdnak köszöni létrejöttét. A Nap hatása gyöngébb, mert bár igen nagy a tömege, de sokkal távolabb van, mint a Hold. A Nap okozta árhullám alig fele annak, amelyet a Hold okoz. Az Árapállyal hozták kapcsolatba a Föld forgási sebességének csökkenését, vagyis a nap hosszának növekedését, mely újabb és régibb csillagászati megfigyelések egybevetésénél kitűnt. [SRG.]

Aratos, görög költő a kilikiai Soloi városból Kr. e. 315-240. Athénben nevelkedett, majd I. Antigonos Gonatas makedóniai király udvarához Pellába került. Megénekelte a királynak a keltákon aratott győzelmét s Eudoxos csillagászati munkája nyomán simán folyó hexameterekben megírta Phainomena c. költeményét, melyet Cicero fiatal korában latinra fordított. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 27. [SRG.]

Archeus (a görögben: archaios annyi mint uralkodó). Paracelsus szava, ki ezzel az éltető elvet jelzi, melytől az élők táplálkozása s fenntartása függ. Az Archeus nem szellem, hanem test, csakhogy asztráltest, azaz a csillagok állományának kisugárzása, mely bennünk lakik s minket ideig-óráig megvéd a test romboló hatásai ellen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 40. [SRG.]

Arcitenens (lat., tegzes). Apollón mellékneve. A rómaiaknál az állatövben a nyilasnak csillagképe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 45. [SRG.]

Arcturus, csillag, lásd: Arkturusz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 48. [SRG.]

Areográfia (gör.), a Mars (Ares) bolygó leírása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 53. [SRG.]

Argelander, Friedrich Wilhelm August német csillagász. Szül. Memelben 1799. márc. 22-én - megh. Bonnban 1875. febr. 17. A königsbergi egyetemen tanult, hol Bessel a csillagászatra lelkesítette. 1820-ban segédi állomást kapott Bessel mellett, 1823-ban Abo-ba hívták észlelőnek, 1832-ben Helsingforsban rendes tanár, 1837-ben Bonnba hívták az új csillagvizsgáló igazgatójának. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 57-58. [SRG.]

Argon (gör. annyi mint tétlen, hatástalan), a levegő egyik gázalakú elegyrésze, amelyet Lord Rayleigh és W. Ramsay fedezett föl a levegőben. Egyes ásványokban és meteoritban is kimutatták. Az In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 65. [SRG.]

Argó navis, lat. annyi mint az Argó nevű hajó, nagy csillagkép a tejútban. Rendesen három részre osztják: Carina (a hajó orra), Vela (a vitorla), Puppis (a hajó fara). Igen gazdag kettős és változó csillagokban és csillaghalmazokban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 66. [SRG.]

Argumentum (lat.), ok, erősség, bizonyíték, de okadatolás is. A csillagászatban rendesen ív, melytől valamely más (többnyire periódusos) mennyiség függ, így pl. valamely bolygó szélességi Argumentuma a bolygó helye és pályájának felszálló csomója között fekvő ív, mert ettől függ a szélessége. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 67. [SRG.]

Árgus (csill.), lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 67. [SRG.]

Aries. A csillagászatban: kos, az állatöv (lásd ott) első jele. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 70. [SRG.]

Aristarchos, csillagvizsgáló Szamosz szigetéről, Kr. e. 250 táján. Tudtunkkal első, ki azt tanította, hogy a föld saját tengelye és a nap körül forog, amiért Kleanthes istentelenséggel vádolta. Ránk maradt egy munkája: A Nap és a Hold nagyságáról és távolságáról (kiadták 1688-ban). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 72. [SRG.]

Aristoteles, a görög, valamint az egész filozófia történetének egyik legnagyobb alakja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 75-78. Az emberiség tanítója volt az ó- s középkorban s ma is tanulunk tőle. 17 éves korában Athénbe került. 20 éves kora után tanítványa lett Platónnak.
A világ mozgása csak folytonos, egyforma és változatlan lehet. Ilyen mozgás csak egy van, a körben való. Ezt észleljük az álló csillagégen. A kozmosz gömbalakú, az álló csillagég a legfelső szférája, melyet közvetetlenül Isten mozgat. Érinti a világot, de nem érintetik általa. Ez a legszélső szféra e tér vége, mely nem végtelen, csak határa a körülzártnak a körülzáró felé. Ami tehát nincsen körülzárva, az nincsen térben. Az álló csillagég mozgása átterjed a következő szférákra, melyek a bolygókat s a napot és a holdat hordják. Az egyes égi testek több szférában résztvesznek és ezek különböző mozgásaiból ered valódi mozgásuk. [SRG.]

Aristyllos, görög csillagász Szamoszból; Kr. e. 300 körül élt. Ő az első csillagász, kiről tudjuk, hogy (Timocharis-szal) az álló csillagok helyeit meghatározta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 79. [SRG.]

Arkas, az arkaszok mitikus őse, Zeus és Kallisto fia. Midőn egyszer tudta nélkül medvévé változtatott, anyját Zeus Lykaios temploma oltáráig hajszolta. Zeus mindakettőt a csillagok között helyezte el. Arkas ott a göncölszekerét követő Arktophylax vagy Arkturos. Lásd: Arkturusz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 83. [SRG.]

Arktikus (görög), eredeti jelentősége szerint mindaz, ami a medve csillagképhez (arktosz) közel áll, tehát az északi pólus környezetébe esik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 84. [SRG.]

Arktophylax (gör.) annyi mint Arkturusz (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 84. [SRG.]

Arktosz (gör. annyi mint medve), a Nagy-Medve (vagy Göncölszekere) és a Kis-Medve ókori neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 84. [SRG.]

Arkturusz (medveőrző, alfa Bootes) elsőrendű csillag a Bootes csillagzatban, sárga fénye és Napunkhoz hasonló spektruma által tűnik ki. Lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 84. [SRG.]

Armagh (ejtsd: armá), ugyanily nevű grófság fővárosa, a Callan folyó jobbpartján, kat. érsek székhelye. Van katolikus szemináriuma (Patrick iskolája), nagy könyvtára, csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 86. [SRG.]

Armilláris szféra (lat.-gör.), gyűrűs gömb, elavult csillagászati műszer, az éggömb fontosabb köreit ábrázoló gyűrűkből összetett gömb, mely az égi glóbusszal lényegileg azonos. (Lásd: Asztronómiai műszerek.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 91. [SRG.]

Arreból vagy arrebóes (portug.), a brazíliai parton körülbelül 26° déli szélesség alatt megfigyelt természeti tüneménynek a neve. Naplemente után, nagyon tiszta légkör mellett a napfény ismét feltűnik, az egész nyugati égbolt vakító fényt áraszt, a szivárvány összes színeinek sugarai ömlenek elő mindenünnen, folytonosan változva. Lassankint elmosódik e hirtelen fényváltozás, a nyugati ég bíborszínben ég, majd vörössé és sárgává lesz és ezután néhány perc múlva ismét éj lesz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 117-118. [SRG.]

Arrest, Heinrich Louis d’ német csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 118. Szül. Berlinben 1822. aug. 13-án - megh. Kopenhágában 1875. jún. 13. 1845-ben a berlini obszervatórium segéde, 1848-tól a lipcsei obszervatórium észlelője, 1852-től ugyanott a csillagászat rendkívüli tanára. 1857-ben mint rendes egyetemi tanár ment Kopenhágába, hol vezetése alatt 1860-61-ben az új csillagvizsgáló intézet épült. Különösen üstökösök, bolygók, csillaghalmazok és ködfoltok megfigyelésével foglalkozott. Közel 200 új csillaghalmazt fedezett fel. Az általa fölfedezett üstökösök között legfontosabb az 1851. jún. 27-én talált rövid keringésű üstökös, mely az ő nevét viseli. [SRG.]

Ascendens (lat.), fölemelkedő, signa ascendentia, az állatkör felemelkedő jegyei. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 158. [SRG.]

Ascensio recta (lat., egyenes emelkedés). Rendesen rektaszcenzió rövidítésben használatos, az a szög, melyet valamely csillagon áthaladó deklináció (óra-) kör a tavaszi napéjegyenponton átmenő deklinációskörrel képez. Mértéke az equátor azon íve, mely a tavaszi equinokcium és csillag óraköre között fekszik, s melyet kelet felé, azaz a látszólagos napi mozgás iránya ellen 360°-ig vagy szokottabban 24 óráig számítanak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 158-159. [SRG.]

Asmanit, ásvány, a sziliciumdioxid (SiO2) egyik módosulata. Story-Maskelyne a breitenbachi (Csehország) meteoritban fedezte fel és ezen előfordulása miatt nevezte Asmanit-Sman (istennyila) indiai szó után. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 165. [SRG.]

Asref (vagy Esref), hajdan virágzó város Mazanderan perzsa tartományban, a Kaspi-tó partján. Abbasz sah egykoron kedvelt lakóhelye, aki itt tartotta fényes udvarát. A palotát óriási kiterjedésű, elvadult park veszi körül, amelynek egyik halmán áll a Szuffiavad, a csillagvizsgáló torony. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 171-172. [SRG.]

Asszíria, Babilóniától ÉNy.-ra, a Tigris balpartján elterülő ország. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 177-179. Az asszírok vallása asztrális vallás volt. Hitükben és istentiszteletökben a Hold, Nap és csillagok játszották a főszerepet. De a látható égitestek nem voltak az istenek maguk, hanem csak azok az ember előtt látható elemek, amelyekben a világosság istenei kinyilatkoztatják magukat. A legfőbb isten Asur volt, ő volt az asszírok nemzeti istene. De említendők még: Samas, a napisten, aki világosságot és igazságot nyújt. Szin, az asszírok holdistene.
Asszír irodalom, ide kell számítanunk a levélirodalmat is, mely azért is különös fontossággal bir reánk nézve, hogy megismerkedünk általa Asszíroknak különösen a Kr. e. VII. sz.-ban élt legkiválóbb főméltóságaival, tisztjeivel, tisztviselőivel, papjaival, csillagászaival és orvosaival. Ami végre az asszír időszámítást illeti, ez a legrégibb idő óta lunisolar éven alapult és a naptár tökéletesen egyenlő volt a babilóniaival. [SRG.]

Asszír művészet, a nagyszerű királyi paloták alkotásában látta fő célját és a templomok a palotáknak mintegy függelékei voltak. A palota területén emelkedett tehát a templom, vagy inkább babilóniai módra lépcsőzetesen épített tömör torony, mely egyúttal csillagvizsgáló céljára is szolgálhatott és melynek egyes emeletei, az egyes isteneknek szentelve, különböző színű égetett és mázas téglával voltak burkolva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 179-181. [SRG.]

Asten, Friedrich Emil von csillagász, szül. Kölnben 1842. jan. 26-án - megh. Szt.-Pétervárott 1878. aug. 15. 1871-ben a pulkovai csillagvizsgáló adjunktusa. Meghatározta az Uranus holdjainak pályáit és az Uranus tömegét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 183. [SRG.]

Asterion, a görög mithológiában többszörösen visszatérő férfi-név, melynek viselői részben Zeus Asteriosnak (a csillag képében tisztelt Zeusnak) hüposztázisai (emberesített személyesítői). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 184. [SRG.]

Asterope, a 233. planetoid neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 184. [SRG.]

Astraea, az 5. planetoid neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 185. [SRG.]

Astraia (lat. Astraea), Zeus és Themis, más mondai verzió szerint Astraios és Eos leánya, ki az arany-korban (lásd ott) élt Diké néven az emberek között, de a vaskorszak bekövetkeztével a földet otthagyta s a csillagok közé helyeztetett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 185-186. [SRG.]

Astraios, Krios és Eurybia fia, Eos (a hajnal) férje, a szelek (Argestes, Zephyros, Boreas és Notos) és a csillagok atyja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 186. [SRG.]

Astrolabium (gör.), elavult csillagászati műszer, melyet Hipparchos használt először a csillagok hosszúságának és szélességének meghatározására. Lényegileg megegyező az armilláris szférával. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 186. [SRG.]

Astrolatria, lásd: Csillagimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 186. [SRG.]

Astroni, kráter, lásd: Pozzuoli. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 186. [SRG.]

Astrum (lat.), csillag, csillagzat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 186. [SRG.]

Asziderit, olyan meteorit (meteorkő), melyben vas nincs, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 203. [SRG.]

Aszpekták (Adspectus vagy configurationes planetarum). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. A bolygók, a Nap és Holdnak kölcsönös főállásai az állatövben. A főbbek a következők: az együttállás (conjunctio), midőn a két égi test hosszúsága egyenlő, a szembenállás (oppositio), midőn a hosszuságkülönbség 180°, harmadfény (trigonálállás) 120°, négy szögfény (quadratura) 90°, hatodfény (sextilis állás) 60° hosszúságkülönbséggel. Az asztronómiában általánosan csak az első kettő, de a Hold elméletével összefüggő jelenségeknél még a quadratura is fontos. A többi Aszpekták melyeknek számát a középkor még tetemesen fokozta, csak az asztrológiában szerepelnek. Innen van, hogy az Aszpekták még a naptárakban itt-ott szerepeltek. [SRG.]

Aszterikus ,(lat.), csillagszerű, csillaghoz hasonló, csillagtól eredő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 209. [SRG.]

Aszteroidok, annyi mint kis bolygók, lásd: Bolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 209. [SRG.]

Asztrálfény, az a halvány ezüstszínű fény, mely a tejútban látható. Ez a fény, habár sokkal gyengébben is, az egész égboltozaton elterjed, s számtalan apró csillag fényének összegezésétől származik. Az égboltozaton csak két hely van, ahol ez a fény nem mutatkozik, még pedig a déli sark közelében, a déli kereszt csillagkép közelében úgynevezett "szenes zsákok"-ban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 211. [SRG.]

Asztrális, (gör.) annyi mint a csillagokra vonatkozó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 211. [SRG.]

Asztrodeiktikon, (gör. "csillagmutató") vagy asztrognosztikon, Weigel által a XVII. sz.-ban feltalált készülék valamely égi glóbuson ábrázolt csillag könnyű feltalálására. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 211. [SRG.]

Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 211-213 A praktikus csillagászatnak az a része, amely az égitestek fényességét, hőmérsékletét, kémiáját és egyéb fizikai tulajdonságait vizsgálja. Megkülönböztetendő a tulajdonképeni asztronómiától, mely a Newton-féle törvény alapján az égitestek mozgását tanulmányozza. A két tudomány természetesen egy célt szolgál: a mindenség megismerését, de mindegyiknek megvannak a sajátos módszerei és megfigyelési eszközei. A magyar csillagászat szó a két tudományt egybe foglalja. Asztrofotográfia. A fotográfiát már feltalálója, Daguerre alkalmazta a Holdra (1840). A Nap első daguerrotipjét Foucault és Fizeau francia fizikusok készítették Párisban 1845-ben. Asztrofotometria. A csillagok fényének intenzitását, színüket, nagyságrendjüket és azok változásait tanulmányozza.
Elméleti alapjait már Lambert adta meg 1760-ban, de praktikus eredményeket csak a legutolsó évtizedek tudtak felmutatni. Herschel és Arago sikertelen kísérletei után Steinheil prizmafotométerje szolgáltatta az első megbízható méréseket. Asztrospektroszkópia. Magyarul csillag-színképelemzés, az Asztrofizika azon része, mely a csillagok színképéből (spektrum) azok kémiai alkatára, halmazállapotára és viszonylagos hőmérsékletűkre következtet. A színképelemzést Kirchhoff és Bunsen fedezték fel (1858). Minden fényforrás fényének minéműsége szoros összefüggésben áll a fényforrás kémiai tulajdonságaival, halmazállapotával és más fizikai tulajdonságaival. A céljait külön obszervatóriumok szolgálják, mint pl. Potsdam. Meudon, Heidelberg. Washington, Mount Wilson, Ógyalla stb. Hazánkban Gotthard J., br. Harkányi B., Konkoly-Thege M. és Kövesligethy R. szereztek érdemeket az Asztrospektroszkópia művelése körül. [SRG.]

Asztrofizikai műszerek, az égitestek fotografálására, fényerősségük mérésére és színképeik tanulmányozására szolgáló eszközök. Az égitestek és az ég egyes részeinek fotografálására ma külön e célra készült távcsövek szolgálnak, az úgynevezett fotográfiai ekvatoriálok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 213-215., 4 melléklet. [SRG.]

Asztrofotográfia (gör.) annyi mint csillagfényképezés. Lásd: Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 215. [SRG.]

Asztrofotométer, a csillagok fényerejének megmérésére szolgáló műszer. Lásd: Asztrofizika és Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 215. [SRG.]

Asztrofotometria (gör.) annyi mint a csillagok fényének mérése. Lásd: Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 215. [SRG.]

Asztrognosztikon (gör.), lásd: Asztrodeiktikon. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 215. [SRG.]

Asztrognózia (gör. "csillagismerés"), a csillagászat legrégibb fázisa és nem más, mint a szabad szemmel látható csillagok és csillagképek leírása és neveik ismerete. Elsajátítható jó csillagatlasznak vagy jó glóbusznak a segítségével. Asztrognosztus, ki a csillagokat és csillagzatokat ismeri. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztrográf (gör. "csillagíró"), Steinheiltől feltalált készülék, csillagmappák gyors és gépies ábrázolására. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztrográfia (gör. "csillagleírás"), a csillagos ég leírása, csillagjainak eloszlása, kölcsönös helyzete, észrevehető külsőségei, színe s hasonló sajátságai szerint. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztrolatria (gör.), csillagimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztrológia (gör.), csillagjóslás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. Régebben széles elterjedtségnek örvendett babona vagy balhit, mely a csillagok, bolygók és a Hold állásaiból konstellációiból egyes emberek vagy népek sorsát, jövőjét akarta megjósolni. Természetes, hogy az asztrológusok a nép hiszékenységét a maguk önző céljaira bőven kihasználták. A keresztény népeknél a XIV. és XV. sz.-ban örvendett nagy elterjedtségnek az Asztrológia. A bolognai és paduai egyetemeken tanszéke volt, fejedelmek pedig udvari asztrológusokat tartottak, kik némelykor nagy befolyást gyakoroltak a kormányzás ügyeire.
A XVI. sz. leghíresebb asztrológusa Nostradamus volt, kinek jóslásait a pápa 1781-ben indexre tette. Asztrológiával még a nagy Kepler is kénytelen volt foglalkozni, de mint keserű humorral megjegyzi: "mert a világ annyira bolond, hogy az öreg eszes mamát, az Asztronómiát, csak leányának, az Asztrológiának csalafintaságával lehet neki bebeszélni és belehazudni, s mert a matematikusok fizetése oly ritka s csekély, hogy az anya bizonyosan éhen halna, ha leánya nem keresne semmit." [SRG.]

Asztromantia (gör.) annyi mint csillagjóslás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztrometeorológia névvel azt a tudományt illetik, mely az égitestek befolyását vizsgálja Földünk időjárási viszonyaira. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztrometria, lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztron, (gör.) annyi mint csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 216-220. A csillagászat tudományának az a része, amely az égitestek látszó és valóságos mozgásának törvényeit, nagyságukat, tömegüket és távolságukat vizsgálja. Megkülönböztetendő az asztrofizikától (lásd ott), amely az égitestek fényének, hőfokának, kémiai tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozik. A két tudomány együttvéve alkotja azt, amit közönségesen csillagászat név alatt szokás összefoglalni. Lehet elméleti és praktikus. Az elméleti Asztronómia három fő része: szférikus és teoretikus Asztronómia és égi mechanika. Nagy segítségére van a megfigyelő Asztronómiának a fotográfia is. Számos üstökös, kisbolygó, köd stb. felfedezése a fotográfiának köszönhető. Segítségével fedezett fel hazánkfia, Gothard Jenő egy csillagot a Lyra gyűrűs ködében. [SRG.]

Asztronómiai műszerek, amelyek a csillagok helyének meghatározására, tehát a szorosan vett asztronómiai megfigyelések eszközlésére szolgálnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 220-226., 6 melléklet. A régebbi korban, mikor a távcső még nem volt ismeretes, az Asztronómiai műszerek mások voltak, mint jelenleg. A legrégibb műszer a gnomon, pontosan függőlegesen álló pálca vagy oszlop, mely árnyékát vízszintes síkra veti. Mikor árnyéka a legrövidebb, akkor van valódi dél. Az árnyék hosszúságából a Nap magasságát lehet kiszámítani. Ily gnomonnal Tsu-Kong kínai császár már 1100. Kr. e. határozta meg az ekliptika ferdeségét. Templomokban a gnomont a templom déli falán elhelyezett kis nyílás képezte. A nyílásnak a padlón keletkezett éles képe pontosabb mérést enged meg.
A triquetrum vagy parallaktikus vonalzó már Ptolemaios Almagesztjében van leírva. Copernicus még ilyennel végezte megfigyeléseit (lásd: Hasonló műszer a geometriai quadratum (négyzet)), mely az araboknál volt használatos. Peurbach is alkalmazta. A jákob-botja (lat. baculus astronomicus, franc. arbaléstrille, ang. cross-staff) különösen Regiomontanus által jött használatba. Az astrolabium planisphaerium sík körlap, mely a csillagok magasságának és az időnek meghatározására szolgált. A Regiomontanus szerkesztette torquetum a csillagok hosszúságának és szélességének megmérésére szolgált. A XVII. sz. elején, csakhamar feltalálása után, a távcső alkalmazást talált az asztronómiában. Mérésekre azáltal lett alkalmassá a távcső, hogy a belsejében fonálkeresztet helyeztek el, mely pontos beállítást tett lehetővé és mellé beosztott köröket alkalmaztak a lemért szögek leolvasására.
A passage-műszer hasonlít a meridián-körhöz, de hiányzanak a finoman beosztott körök és a mikroszkópok. Újabb módja a felállításnak az úgynevezett équatorial coudé (könyök-ekvatoriál), mely Loewy, a párisi obszervatórium nemrég elhunyt igazgatójának találmánya. Oly intézeteket, melyek az asztronómiai megfigyelések céljaira szolgáló műszerekkel vannak ellátva, csillagvizsgáló intézeteknek vagy jobban asztronómiai obszervatóriumoknak nevezik. [SRG.]

Asztrospektrográf, a csillagszínképek fotografálására szolgáló műszer. Lásd: Asztrofizika és Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 226. [SRG.]

Asztrospektroszkóp, a csillagszínképek vizsgálására szolgáló műszer. Lásd: Asztrofizika és Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 226. [SRG.]

Asztrospektroszkópia, a csillagok színképének vizsgálata. Lásd: Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 226. [SRG.]

Asztroszkópia (gör.), a csillagvizsgálás, csillagjóslás tudománya. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 227. [SRG.]

Aszvin (a lovasok), az indiai mithológia legrégibb, úgynevezett védai korában két együttesen fellépő istenségnek a neve, kik hasonlítanak sok vonásban a görög dioskurokhoz. Ők hozzák fel az égre a reggeli szürkületet, az első hajnalodást. Úgy látszik, hogy ők a reggeli és esteli hajnalcsillagok képei (Castor és Pollux). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 227. [SRG.]

Atair (vagy Altair, alfa Aquilae), elsőrendű csillag a Sas-ban. Optikai kettős csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 228. [SRG.]

Athén, kiválóbb épületei között van a csillagvizsgáló. A Szelek tornya, egy 8 m. átmérőjű épület, melynek 8 oldala a világtájak szerint van irányítva és az illető szél reliefképével díszítve, a tetőn levő mozgó triton botjával rámutatott az uralkodó szél képére, az épület külsején napóra, belsejében vízióra volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 237-241. [SRG.]

Átmenet a csillagászatban valamely égi test áthaladása a meridiánon, az első vertikálison vagy a megfigyelő távcső látmezején. Lásd: Átmeneti műszer és Átvonulás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 255. [SRG.]

Átmeneti műszer (passage-cső), oly távcső, mely a csillagoknak a meridiánon vagy az első vertikálison (kelet-nyugat vonalon) való átmenetének megfigyelésére szolgál. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 255. [SRG.]

Atmoszférikus vonalak, a Nap színképében azok a sötét vonalak, amelyek a Föld légkörének fényelnyeléséből származnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 256. [SRG.]

Atropos, a 273. planetoid neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 264. [SRG.]

Attikai naptár, lásd: Görög naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. [SRG.]

Átum. On-Heliopolisnak napistene és így a világosság istenének, Rá-nak a helyettese. Átum a váló, a lenyugvó nap, de egyúttal az őszi napéjegyenlőség napja is. Az ő jelképe egy királyi alak, kettős koronával a fején, az isteni hatalom kormánypálcájával baljában, jobbjában az élet jelképével. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 276. [SRG.]

Átvonulás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 279. Az asztronómiában a két alsó bolygó, a Merkúr és Venus elhaladása a napkorong előtt. Ha e két bolygó valamelyike éppen a Nap és a Föld közé kerül (mint pl. napfogyatkozáskor a Hold), akkor Nap, bolygó és Föld közel ugyanazon egyenesben áll, úgy hogy a Földről nézve a bolygó a Nap fényes korongján mint fekete körlap mutatkozik.
A távcső fölfedezése óta 1639. dec. 4-én történt az első Venus-Átvonulás, melyet csak Horrox és Crabtree észlelt Angolországban. A következő két átmenet 1761. jún. 9-én és 1769. jún. 2.-án volt és általános figyelmet keltett, mivel Halley kimutatta, hogy e tünemény megfigyelése módot nyújt a Nap parallaxisának, tehát a Napnak a Földtől való távolságának meghatározására. További Venus-Átvonulások voltak: 1874. dec. 9-én, 1882. dec. 6-án amelyek megfigyelésére nagy expedíciókat szerveztek. A nyert eredmények pontossága azonban nem felelt meg a várakozásnak. A legközelebbi Venus-Átvonulás 2004-ben lesz. A Merkur-Átvonulások a naptávolság levezetésére nem alkalmasak. [SRG.]

Auriga (lat., Szekeres), szép csillagkép az ég É.-i felén. Legfényesebb csillaga az Aurigae (Capella). 1892-ben egy új csillag tűnt fel benne (Nova-Aurigae), mely érdekes megfigyelésekre adott alkalmat. Lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 307. [SRG.]

Aurora australis (lat.) annyi mint Délifény (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 308. [SRG.]

Aurora borealis (lat.) annyi mint Északi fény (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 308. [SRG.]

Aurora parhelia (lat.) annyi mint melléknap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 308. [SRG.]

Autolykos, görög matematikus és csillagász Kr. e. 330 körül, a két fennmaradt legrégibb görög matematikai munka szerzője. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 324. [SRG.]

Auwers, Arthur német csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 330. Szül. Göttingenben 1838. szept. 12-én előbb a königsbergi, később a gótai csillagászati intézetben észlelt. 1866-ban mint az akadémia tagját, akadémiai csillagásznak hívták Berlinbe, hol 1878 óta az akadémia fizika matematikai osztályának állandó titkára. Egyik művében a Sirius és Prokyon láthatatlan kísérőinek pályáit számította. 1874-ben Luxorban, 1882-ben Punta Arenasban a Venus átvonulását figyelte meg és közzétette. 1889-ben Capetownban Gill D.-vel együtt kis bolygókat figyelt meg a Napparallaxis meghatározása céljából, melynek eredményeit is közzétette. Számos egyéb műve az állócsillagokra vonatkozik. [SRG.]

Avaszaxa (Afva-Saxa, Avaszara), 226 m. magas hegy Uleáborg orosz-finn kormányzóságban, a Tornea balpartján, Ofver-orneá svéd községgel szemben. Az év leghosszabb napján sokan keresik föl, mivel csúcsáról az éjféli nap jól látható. 1736-ban Maupertius és francia csillagásztársai, 1801-ben a svéd Swanberg és Öfverbom fokmérést végeztek rajta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 335. [SRG.]

Averroes, Abul Valid Muhammed Ibn Achmed Ibn Muhammed Ibn Rosd, Aristoteles híres kommentátora s a legnevezetesebb arab filozófus. Szül. Cordovában 1126-ban. Averroes mint mohammedán tudós s mint Aristoteles magyarázója egyaránt kiváló. Korának egész tudásával rendelkezett. Pontos orvosi és csillagászati műveket írt, de legkiválóbbak Aristoteleshez írt kommentárjai s ide vágó értekezései. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 337-338. [SRG.]

Azimut (arab, tetőponti szög), az a szög, melyet valamely (csillagon vagy földi objektumon áthaladó) magassági kör síkja bezár a meridiánnal. A csillagászok a délponttól kiindulva Ny.-on, É.-on, K.-en át 0 foktól 360 fokig számítják. Az Azimut mértéke a horizon azon íve, amely a csillag vertikális köre és a délkör között fekszik. Meghatározására szolgál az altazimut, a teodolit vagy egyszerűbb esetben a mágneses deklináció tekintetbevételével a mágnestű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 349. [SRG.]

Aztékok, Mexikó (Anahuac) indiánus őslakói voltak. A XIII. sz.-ban jöttek le északról Mexikó völgyeibe. Iskoláik voltak, ahol a papokat nevelték, a csillagok járására, az istenek tanára és históriára oktatván őket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 367-368. [SRG.]

Babilónia, Mezopotámia vagyis az Eufrátesz és Tigrisz folyamok vidékének D.-i része. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 379-380. Az elemi oktatásban, első sorban azonban művelték a mennyiségtant, mértant és csillagászatot. E tudományokban a Babilóniak csodálatos jártasságot értek el. Istentiszteletükben a hold, a nap és csillagok játszották a főszerepet.
A tudomány náluk már a fejlődés magas fokát érte el; főleg a mennyiségtan és csillagászat terén mutathattak föl korszakalkotó eredményeket. A csillagászat terén tanítói voltak a földkerekség valamennyi kultúrnépének. A legnagyobb pontossággal kiszámították a csillagok keltének és nyugtának idejét, a hold fázisait, a nap és a fontosabb csillagcsoportok kulminációját. Ismerték a nap- és holdfogyatkozások periodikus visszatértét, meg tudták határozni a bolygók és a legnagyobb csillagok heliakus keltének és nyugtának idejét, már korán ismerték a zodiakust s így a tropikus ég csillagképeit is. Naptáruk is már a legrégibb időben nagyon rendezett volt és a luniszoláris éven alapult. Az év 12 hónapból állott, amelyek fölváltva 29 és 30 naposak voltak, tehát összesen 354 nap. [SRG.]

Babszem Jankó vagy Borsszem Jankó Hüvelyk Matyi (Zala vármegyében Hököm illetve Hüőköm). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 387. Népmeséink egyik legkedveltebb alakja, mely az összehasonlító mithológia némely művelőjét arra a feltevésre indította, hogy kis mesehősünket egyfelől a göncölszekérről világszerte elterjedt s szintén feltűnő analógiákat mutató népies képzetek egyikével, a nevezett csillagkép hét fényes csillaga mellett látható gyenge fényű csillag (az Álkor, vagy Saidak) Hajcsár (nálunk Kisbéres, lásd ott) nevével hozza kapcsolatba. [SRG.]

Backlund, Johann Oskar csillagász, szül. 1846. ápr. 28-án Lenghemben (Svédország). 1895 óta Pulkovában az obszervatórium igazgatója. Egyéb tanulmányaiban főleg a kisbolygók, a Saturnus holdjai, a precesszió és nutáció elméletével foglalkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 396. [SRG.]

Baculus (lat.), bot, Baculus astronomicus, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 406. [SRG.]

Baeyer, Joseph Jakob német geodéta, porosz tábornok. Szül. Müggelsheimban 1794. nov.5-én - megh. 1885. szept. 11. 1813-ban a háború kitörésekor katonának állt. 1825-ben tanár a berlini katonai iskolán, ahol először matematikát tanított, azután pedig 1832-től a geodéziát, amelyet 25 évig, 1857-ig folytatott. A vezérkar parancsára Bessel csillagász vezetése alatt részt vett mint társ a munkában, amelynek eredményei a Gradmessung in Ostpreussen című, 1838-ban Berlinben megjelent klasszikus munkában tétettek közzé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 418. [SRG.]

Bailly, Jean Sylvain francia államférfi és csillagász. Szül. Parisban 1736. szept. 15-én - megh. 1793. nov. 12. A nagy forradalom kitörésekor igazgatója volt a királyi képtárnak; megelőzőleg pedig csillagászati munkáival tette nevét ismeretessé. Munkái közül különösen nevezetesek azok, melyek a Jupiter holdjairól szólnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 432-433. [SRG.]

Baily (ejtsd: béli), Francis angol csillagász, szül. Newburyben 1774. ápr. 28-án - megh. Londonban, mint a Royal Astronomical Society elnöke, 1844. aug. 30-án. Eredetileg kereskedő volt s csak később adta magát a csillagászatra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 433. [SRG.]

Baily-féle csepp (black drop, schwarzer Tropfen). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 433-434. A Venus és Merkúrnak a Nap korongja előtt való átvonulásakor észlelhető jelenség, mely a belső érintés pillanatának pontos meghatározását nagyban megnehezíti. Mikor a sötét bolygó-korong a fényes Nap-korong elé kerül, akkor a Napszél és bolygó között sötét, cseppalakra emlékeztető szalag képződik, mely rövid idő múlva eltűnik. De akkor a belső érintésnek már vége és a bolygó már jócskán távol áll a Nap szélétől. Ugyanazon jelenség ismétlődik a kilépésnél is. Az 1882-iki német Venus-expedíciók ezen jelenséget mesterséges modelleken tanulmányozták, melyeknél a belső érintkezés pillanata pontosan volt megállapítható. [SRG.]

Baitylos, így nevezték a szíriai görögök a fétisként tisztelt meteorköveket. A fogalom a nevével együtt keleti eredetű. A feniciaiak abaddir-nak nevezték. Később Baitylos volt a neve a Delfiben őrzött kőnek is, melyet a monda szerint a megtévesztett Kronos a Zeus-gyermek helyett elnyelt s azután kihányt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 435. [SRG.]

Bak (Capricornus), lásd: az állatöv tizedik 270°-300° hosszúságig terjedő jegye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 455. [SRG.]

Bak (Capricornus), a 300°-326° rektaszcenzió és 9-28° D.-i deklináció között elterülő csillagkép, mely mintegy 70 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 455. [SRG.]

Bakhuyzen van de Sande, Hendricus Gerardus németalföldi csillagász. Szül. Hágában 1838. ápr. 2.-án. 1872 óta a lejdeni egyetem tanára és az ottani csillagvizsgáló igazgatója. Több geodéziai munkálaton kívül különösen Marsról írott könyve és a lejdeni obszervatórium évkönyveinek kiadása által szerzett érdemeket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 459. [SRG.]

Bakulometria (lat., gör.), távolságoknak és magasságoknak pálcák segítségével való mérése szögmérő eszközök nélkül. Kényelmesebb a pálca és a tárgy árnyékának hosszát megmérni. Régente, szögmérő műszerek hiányában, az asztronómiában is csupán Bakulometriás módszerekkel mérték a szögeket trimetrummal vagy a Jakab-botjával. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Balajthy Máté, szül. Jászapátiban 1732-ben, halálának éve bizonytalan. Papi pályára lépett; Bécsben Helltől csillagászatot tanult. 1761-től Egerben mint a matematika tanára működött s egyszersmind a csillagvizsgáló igazgatója volt. Később kunszentmiklósi plébános és címzetes kanonok lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 473. [SRG.]

Bamberg, város a bajor felső frank kerületben, a Regnitz mindkét partján. Tudományos és jótékony intézetei számosak: nevezetessége a csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 526. [SRG.]

Bancroft, George északamerikai történetíró és diplomata. Szül. Worcesterben (Massachusettsben) 1800. okt. 3-án - megh. Washingtonban 1891. jan. 17. Amerikába és Cogswell társaságában Northamptomban saját tanintézetét, a Round Hill-főiskolát, nyitotta meg (1823). 1845-ben Polk elnök tengerészeti miniszterré nevezte ki, mely állásban a washingtoni csillagdát alapította. 1846-ban ősszel Polk rendkívüli követ minőségben Angliába küldte, hol 1849-ig tartózkodott. 1874 júliusában újra visszatért Washingtonba. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 534. [SRG.]

Barnard, Edward Emerson amerikai csillagász, szül. Nashvilleben 1857-ben, csillagász a Lick obszervatóriumon 1887-95 között, majd a csillagászat tanára a chicagói egyetemen és csillagász a Yerkes-obszervatóriumon. Ő fedezte fel 1892. szept. 10-én a Jupiter ötödik holdját. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 626. [SRG.]

Barth, Heinrich újkori német utazó. Szül. Hamburgban 1821. febr. 6-án - megh. Berlinben 1865. nov. 25.1840-ben még mint berlini diák Olaszországban járt és elhatározta, hogy be fogja utazni az ókori műveltség egész színhelyét. Az európaiaktól még nem látott Gurmán, Libthakon és Dalián át 1853. szept. 7-én Timbuktuba jutott. Ott elkészítette a nyugati néger országok térképét és csillagászati megfigyeléseivel pontosan megállapította a városnak sokat vitatott földrajzi fekvését. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 654-655. [SRG.]

Baszkara Akaria (a tudós Baszkara) hindu csillagász, a Kr. u. XII. sz.-ban élt. Főműve a Sziddhantaciromani (a rendszer koronája) c. tanköltemény. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 683. [SRG.]

Battani, csillagász, lásd: Albattani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 696. [SRG.]

Batthyáneum, a gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök által 1781-ben Gyulafehérváron alapított gazdag könyvtár, régiségtár és ásvány-gyűjtemény, mely 1785-ig, amíg tudniillik II. József a trinitárius rendet fel nem oszlatta, a trinitárius templomban és kolostorban volt elhelyezve. Jelenleg a könyvtár a régi épület első és második emeletén van, a II. József rendeletére épült csillagvizsgáló pedig a legfelső emeleten. A Batthyáneum az erdélyi püspök felügyelete alatt áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 697. [SRG.]

Batthyány Ignác gróf, erdélyi püspök. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. Szül. 1741. jan. 30-ban Németújváron - megh. 1798. nov. 17. Kolozsvárott. A hittudományokat Nagyszombatban, Grácban és a római Collegio San Apollinare-ban végezte. Már mint nagyszombati papnövendék, tehát alig 19 éves korában, nyerte el a jáki javadalmas apátságot. 1767-ben egri kanonok, 1773-ban ugyanott nagyprépost lett. Erdélyi püspökké 1780-ban neveztetett ki. Rómában felhasználta az alkalmat, hogy a vatikáni levéltár és könyvtár gazdag anyagát magyar szempontból áttanulmányozza. Visszatérve egész lelkesedéssel látott hozzá a történelem tanulmányozásának és számos megjelent műve ma is elsőrangú forrásmunka jellegével bír. Legkiválóbb alkotása a róla elnevezett gyulafehérvári püspöki könyvtár és a csillagvizsgáló (lásd: Batthyáneum). [SRG.]

Bauschinger, Julius német csillagász. Szül. Fürthben 1860. jan. 28-án. Berlinben és Münchenben tanult, aztán asszisztens és obszervátor lett a müncheni csillagvizsgálóban. 1896-ban a csillagászat tanára, a csillagászati számító-intézet igazgatója Berlinben, 1909-től pedig egyetemi tanár Strassburgban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 719. [SRG.]

Bayer, Johann szül. Rainban Bajorországban 1572-ben - megh. mint ügyvéd Augsburgban 1625-ban. Legnevezetesebb munkája az Uranometria (Augsburg 1603) 51 lapból álló csillagabrosz, melyben az álló csillagok jelölésére először használja a ma is divó görög és latin betűket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 723. [SRG.]

Beaune (ejtsd: bón), Florimond de, matematikus, szül. Bloisban 1601-ben - megh. ugyanott 1652-ben. Kommentárt írt Descartes geometriájához, távcsöveket s egyéb csillagászati eszközöket szerkesztett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 741. [SRG.]

Becker, Ernst német csillagász, szül. Emmerichben 1843. aug. 11-én. Berlinben tanult. 1883-ban a gothai csillagvizsgáló igazgatója, 1887-től a csillagászat tanára és obszervatórium-igazgató Strassburgban. 1874-ben részt vett azon expedícióban, mely Iszpahánból figyelte meg a Venus átvonulását. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 752. [SRG.]

Bécs (Wien, Vindobona, Vienne, Vienna) osztrák császári fő- és székváros, Alsó-Ausztria fővárosa római katolikus érsekség székhelye. A természetrajzi múzeum magában foglalja a petrográfiai, a geológiai és paleontológiái, a prehisztorikus, az etnográfiai, a zoológiai és botanikai gyűjteményeket. Ebben a múzeumban is sok magyarországi származású tárgy van, meteorkövek stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 760. [SRG.]

Beda Venerabilis (a tiszteletreméltó)szent, egyházatya. Szül. Monktonban 673 körül - megh. Jarrowban (Northumberland) 735. máj. 26-án. Hét éves korában a vormouthi Szt. Péter-iskolába került, innen pedig a jarrowi szentbenedekrendi zárdába ment mint szerzetes. Itt maradt élete fogytáig, ahol a tudomány minden ágának művelése mellett még tanítással is foglalkozott s híre az egész világon elterjedt. XIII. Leó 1899. nov. 13. a Doctor ecclesiae címmel tüntette ki és ünnepét (máj. 27.) az egész egyházra kiterjesztette. Több matematikai és csillagászati művet írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 771. [SRG.]

Beér, Wilhelm német bankár és csillagász, szül. Berlinben 1797. jan. 3-án - megh. ugyanott 1850. márc. 27. Saját költségén kis csillagvizsgáló tornyot építtetett, melyen Mädlerrel először a Mars bolygót figyelte meg. Fontosabb volt ugyancsak Mädlerrel megejtett holdfelvétele, mely a Hold első teljes és megbízható térképét szolgáltatta. Címe: Mappa selenographica totam Lunae haemisphaeram visibilem complectens (Berlin 1836). A francia Akadémia e művet a Lalande díjával tüntette ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 777. [SRG.]

Behaim, (Behomus) Martin, lat. Martinus de Boemia kozmográfus, szül. Nürnbergben 1459-ben - megh. Lissabonban 1506. 1477-ben a posztókereskodést tanulta Mechelnben, Flandriában. 1479-ben Anversbe s a következő évben Lissabonba ment, ahol Kolumbusszal ismerkedett meg, 1483-ban II. János király őt is kinevezte abba a bizottságba, amely egy asztrolábium készítésével volt megbízva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. II. köt. Arány - Beke. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 786. [SRG.]

Belépés, (immersio), az az időpillanat, mikor valamely állócsillag a Hold vagy valamely bolygó korongja mögött eltűnik (csillagfedés), vagy midőn valamely hold a fő bolygó árnyékába lép (holdfogyatkozás, a Jupiter holdjainak fogyatkozásai). Merkúr és Venus-elvonulásoknál az a pillanat, mikor a bolygó korongja először látszik érinteni a Nap korongját. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 29. [SRG.]

Bellatrix (lat., harcosnő, gamma Orionis), másodrendű csillag az Orion Ny.-i vállán. Azon ritka csillagokhoz tartozik, melyeknek spektrumában nincsenek abszorpciós vonalak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 55. [SRG.]

Benaresz, a hasonló nevű kerületnek fővárosa a Gangesz balpartján. Ősi idők óta szent városa a hinduknak, igen látogatott búcsújáró hely, beláthatatlan idők óta a bráhma-kultusz középpontja. Hatalmas épület az 1698-ban alapított csillagvizsgáló, óriási műszereivel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 87. [SRG.]

Bennewitz, csillagász, lásd: Apianus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 111. [SRG.]

Benzenberg, Johann Friedrich német fizikus, meteorológus és publicista. Szül. Schöllerben 1777. május 5-én - megh. 1846. jún. 8. Düsseldorf mellett, Bilkben, ahol 1844-ben egy Charlottenruhe nevezetű csillagvizsgálót építtetett, melyet meglehetős fenntartási összeggel együtt Düsseldorf városának hagyományozott. Benzenberg a csillagászat mellett államtudományokkal s kivált pénzügytannal is foglalkozott s több idevágó, valamint csillagászati s fizikai munkát s szakfolyóiratokba számos értekezést írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 119. [SRG.]

Berenike, Magos leánya, Kr. e. 250. összeesküdött anyja, Arsinoe uralma ellen, mert vőlegényét, Demetriost, Demetrios Poliorketes fiát, elcsábította. Ennek meggyilkoltatása után 246-ban III. Ptolemaios Euergeteshez ment nőül. 220-ban fiának, IV. Ptolemaios kegyencének, Sosibiosnak felbujtására meggyilkolták. Szép hajáról az északi égen egy csillagzatot neveztek el (lásd: Berenike fürtjei). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 144. [SRG.]

Berenike fürtjei (Coma Berenicis), Berenike III. Ptolemaios Euergetes egyiptomi király nejének hajfürtjeiről elnevezett csillagkép az északi égen, az oroszlán farkának közelében, 170°-203° rektaszcenzió és 14°-32° északi deklináció között 70, szabad szemmel látható csillagból áll. A csillagképnek, mely már Hipparchosnál előfordul, Konon görög csillagász adta e nevet, melyet Tycho de Brahe elevenített fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 144-145. [SRG.]

Berger, Johann Erich von német filozófus, szül. 1772. szept. 1-én Faaborgban Fünen szigetén - megh. 1833. febr. 22-én Kielben. Filozófiai és természettudományi tanulmányai után eleinte Holsteinban gazdálkodott, majd Kielben egyetemi tanára lett az asztronómiának, 1823-ban a filozófiának. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 152. [SRG.]

Berlin. A porosz királyság és a német birodalom fővárosa, a porosz király és német császárnak és a legfőbb német birodalmi hatóságok túlnyomó nagy részének székvárosa. Egyéb közművelődési intézetek: a királyi könyvtár, a bányászakadémia, a mezőgazdasági főiskola, a képzőművészeti főiskola, a királyi zeneakadémia, a keleti nyelvek akadémiája, a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 167. [SRG.]

Bernburg, azelőtt Anhalt-Bernburg hercegség fővárosa, ma kerületi székhely Anhalt hercegségben, a Saale mindkét partján, a XI. sz.-ból való (a XV-ikben újra épített) Mária- templommal, ósdi kastéllyal, városházzal, amelyben az utolsó Bernburgi hercegek képei és a híres csillagászati és földrajzi óra láthatók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 178. [SRG.]

Bernoulli (ejtsd: bernullyi), Johann csillagász, Bernoulli Dániel öccsének fia, szül. Baselben 1744. nov. 4-én - megh. Berlinben 1807. júl. 13. mint királyi csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 183. [SRG.]

Bérúni, Abú Raihán Muhammed b. Ahmed, arab csillagász, matematikus, történetíró és bölcsész, szül. Kharvizm külvárosában 973-ban. Midőn Mahmúd gaznavida fejedelem szüőlföldjét meghódította (1017), a hódító egyéb tudósokkal Bérúnit is magával vitte Gaznába. Itt kutatta India történetét, régiségeit, vallásait és szokásait. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 197. [SRG.]

Berwerth Frigyes Márton cs. és kir. múzeumi igazgató Bécsben, szül, Segesvárott 1850. nov. 16. 1869-1871-ig a bécsi egyetemen tanult, Grácban gyógyszerészi oklevelet kapott. 1872-ben Heidelbergben promoveálták. 1888 óta a petrográfia magán-, majd rendes tanára a bécsi egyetemen. Irodalmi működése az ásványtanra, főkép a meteoritekre szorítkozik és cikkei a tudományos folyóiratokban jelentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 197. [SRG.]

Bessel, Friedrich Wilhelm az újabb kor legnagyobb német csillagásza. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 208. Szül. Mindenben 1784. júl. 22-én - megh. Brémában 1846. márc. 17. Kereskedői pályára lépett, itt minden szabad idejét a matematika és csillagászat tanulmányozására fordította. 4 évig észlelt Schröter magán-obszervatóriumán Lilienthalban. 1810-ben Königsbergbe hívatván, megalapította az ottani csillagvizsgálót, melyet 1819-ben kitűnő Reichenbach-féle műszerekkel láttak el. E műszerekkel, különösen a Fraunhofer-féle héliometerrel oly kitűnő megfigyeléseket végzett, hogy a csillagászati észlelés művészete a tökéletességnek eddig nem is sejtett fokára emelkedett.
Bessel a csillagászat matematikai elméleteiben is ritka jártassággal bírt s e téren is alapvető fontosságú munkát végzett. Az 1824-től 1833 évig bevégezte a 75,011 csillagon tett megfigyeléseit. Bessel legfontosabb munkáihoz tartozik egy 1844-ben megjelent értekezés, mely a Sirius és Prokyon saját mozgásának változásait vizsgálja, amiből arra következtetett, hogy e csillagok körül sötét, láthatatlan kísérő kering. A későbbi kor hatalmas távcsöveivel sikerült a kísérőket tényleg meg is találni. [SRG.]

Beteigeuze (Betelgeuze, Betageuze, Batageuze, alfa Orionis), elsőrendű vörös csillag az Orion csillagképben. Gyönge és szabálytalan fényváltozással bír. Spektruma a III. a. típus kitűnő képviselője. Pontosan meghatározott helyzeténél fogva a Bessel- féle alapcsillagokhoz tartozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 235. [SRG.]

Betelgeuze, lásd: Beteigeuze. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 236. [SRG.]

Bháskara (acarja annyi mint tudós melléknévvel), indiai híres asztronómus. Szül. 1114. Kr. u. Ő rendszerezte a hinduk matematikai és csillagászati tudományát. Nagy munkája, a Siddhanta-siromani (annyi mint csillagászati fejdísz) első része (neve Láláváti) aritmetikát és geometriát foglal magában. A második rész (Vidzsa-ganita) algebrát, a harmadik és negyedik rész asztronómiát tartalmaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Bianchini (ejtsd - biantkni ; latinosan: Blanchinius), Francesco olasz csillagász és archeológus. Szül. Veronában 1662. dec. 13-án - megh. 1729. márc. 2. Titkára volt annak a bizottságnak, mely XI. Kelemen pápa megbízásából a naptárjavítást készítette el. Veronában szobrot emeltek neki. Életrajzát megírta Mazzaloni (Verona 1735). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 273. [SRG.]

Bicske, nagyközség Fejér vármegyében váli járásban. Fejlődő s élénk község. Csillagvizsgáló tornyát, melyet Nagy Károly matematikus rendezett be, 1849-ben elpusztították. Windischgrätz herceg itt táborozott, mielőtt seregével Budapestre bevonult. Ide érkezett 1849. jan. 3-án az országgyűlésnek békítés végett hozzáküldött deputációja, melynek tagjai voltak gr. Majláth Antal volt főkancellár, Lonovics érsek, Majláth György országbíró. Deák Ferenc és gr. Batthyány Lajos. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 287. [SRG.]

Biela, Wilhelm báró katonatiszt és csillagász. Szül. Rosslauban, Stolpe mellett, 1782. márc. 19-én - megh. Velencében 1856. febr. 18. Mint az osztrák hadsereg kapitánya végigküzdötte az 1805, 1809 és 1813-15-iki hadjáratokat.1832. Három üstököst fedezett fel. Legnevezetesebb az az üstökös, melyet 1826. febr. 27-én fedezett fel és amelyről kimutatta, hogy azonos az 1772-ben, 1779-ben és 1805-ben megjelenttel, ellipszises pályával bír. Ez az úgynevezett Biela-féle üstökös 1846-iki megjelenése alkalmával két részre szakadt és azóta nyoma veszett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 290. [SRG.]

Bika (Taurus), lásd: az állatöv (lásd ott) második jegye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 308. [SRG.]

Bika (Taurus), csillagkép az ég É.-i felén, melynek legfényesebb csillaga az Aldebaran (alfa Tauri). A Bika csillagképben van a Plejádok (Fiastyúk) és a Hyadok szép csillagcsoportja. Poniatovszki Bikája szintén csillagkép volt az Ophiuchus és az Aquila között, ma azonban az elnevezés már nem használatos. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 308. [SRG.]

Biot, Jean Baptiste francia fizikus. Szül. Parisban 1774. ápr. 21-én - megh. ugyanott. 1862. febr. 3. Látogatta a párisi Ecole politechnique-t. Egy ideig a tüzérségnél szolgált, azután a matematikát és a természettudományokat tanulmányozta. Mint a fizika tanára tanított Beauvaisban, 1800-ban a Collége de Francé tanára lett. 1804-től a párisi obszervatóriumon és 1806-tól a Bureau des longitudes-ön alkalmazták. Az egyiptomiak, indusok és kínaiak csillagászatával is foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 323. [SRG.]

Bisextilis (lat.) annyi mint szökőhónap vagy szökőév. Nevét a JuIius-féle római naptárból vette, mert a március kalendái előtti második hatodnapot (ante diem bis sextura) hívták így. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 348. [SRG.]

Bishop-féle gyűrű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 348. Az ég sajátszerű színeződése, melyet Bishop 1883 szeptemberében Honoluluban tapasztalt. A Nap körül elmosódott szélű vörösbarna gyűrű látszott, ámbár a levegő egészen tiszta s az ég felhőtelen volt. A gyűrű belső területe kékesfehér színt mutatott. A jelenség még 1886 júniusban is látszott. Egész bizonyosra vehető, hogy a Bishop-féle gyűrű a Krakatau vulkánnak (a Szunda szorosban) az 1883. aug. 26. és 27-én végbement nagy kitörése alkalmával a légkörbe szórt nagymennyiségű vulkánikus poron történő fénydiffrakcióból eredt s nem más, mint az akkor minálunk is jelentkezett rendkívüli szürkületi jelenségek egyik részlete. [SRG.]

Bitrogi, arab csillagász, lásd: Alpetragius. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 358. [SRG.]

Blanqui (ejtsd: blanki), Louis Auguste francia forradalmár, szül. 1805. febr. 7-én. Puget-Théniersben, megh. 1881. jan. 1. Felkeléseket szervezett, ezért 1839-ben halálraítélték, de 1844-ben kiszabadult. 1870 szept. 4. után örökös várfogságra ítélték s Clairvauxban zárták el. Midőn 1879. általános amnesztia folytán kiszabadult. Gazdasági és társadalmi írásokon kívül csillagászati és metafizikai dolgozatokat is írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 403. [SRG.]

Bode, Johann Elert német csillagász. Szül. Hamburgban 1747. jan. 19-én - megh. Berlinben 1826. nov. 23. 1772-ben Bode a berlini tudományos akadémia csillagásza, 1786-ban pedig ugyanott a csillagvizsgáló igazgatója lett. Ö szerkesztette az Astronomische Jahrbücher oder Ephemeriden című kiadványokat, melyeket később Berliner astronomisches Jahrbuch címen folytattak. Legfontosabb a csillagatlasza, az Uranographia sive astrorum descriptio, melyben 17,240 csillag van felsorolva. Több népszerű csillagászati munkája nagy elterjedtségnek örvendett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 432. [SRG.]

Bohnenberger, Johann Gottlieb Friedrich német matematikus és csillagász, szül. Simmotzheimben 1765. jún. 5-én - megh. Tübingenben 1831. ápr. 19. 1796-ban a tübingeni csillagvizsgálón alkalmazták. Itt 1798-ban a matematika és csillagászat rendkívüli és 1803-ban rendes egyetemi, tanára lett. Bohnenberger a reverziós inga feltalálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 454. [SRG.]

Bolygócsillagok, lásd: Bolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 496. [SRG.]

Bolygók (gör. annyi mint körülbolyongó, lat. planetae, stellae errantes, bolygó csillagok), azok az égitestek, amelyek közel köralakú pályában keringenek a Nap körül. A Bolygók magukban véve sötétek, nincs saját fényük, a világosságot a Naptól nyerik. Nevüket onnét kapták, mert a Földről szemlélve a kölcsönös helyzetüket alig változtató állócsillagok között aránylag gyors és komplikált mozgásokat látszanak végezni. Lásd: még Asztronómia és Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 497-501., 3 melléklet. [SRG.]

Bolygórendszer, lásd: Bolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 501. [SRG.]

Bolygó-táblák (Tabulae planetarum), a bolygók pontos helyzetének könnyebb és gyorsabb kiszámítására szerkesztett segédtáblák. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 501. A régebbi Bolygó-táblák közül megemlítendők az Ibn Junis kb. 1000 évvel Kr. u. számította hakemiti táblák, Nasr Eddin al Thuzi XIII. sz.-beli táblái és X. Alfonz kasztiliai király rendeletére 1252-ben szerkesztett táblák, melyek mindannyian a ptolemaiosi elméletre támaszkodtak. Copernicus utáni időben nevezetesek Reinhold pruteni (porosz) táblái (1549).
Keplernek a Tycho Brahe észleletein alapuló rudolfi táblái. A XVIII. sz.-ban Cassini nevéhez is fűződnek Bolygó-táblák melyeket azonban Lindmannak Merkúr, Venus és Mars (1810-1813) és Bouvardnak Jupiter, Satumus és Uranus mozgásait előtüntető táblái kiszorítottak. A jelenleg használatos táblák közül legnevezetesebbek a Leverrier- és a Newcomb-Hill-féle Bolygó-táblák. A Hold mozgását a Hansen-féle táblák alapján számítják, melyeket nemsokára a most készülő sokkal tökéletesebb Brown-féle táblák fognak helyettesíteni. [SRG.]

Bolygó vadász. Zord vagy ("vad "vadász, "der wilde Jager", a germán mitológia kísérteties vadászatának vezére, fő alakja. A monda számos költői feldolgozása közül említendő Bürger Der wilde Jäger című balladája, melynek azonban csak az alapja közös a Bolygó-vadászról való mítoszi hagyománnyal. Hatása megérzik Kisfaludy Károly Karácsonyéj c. költeményén is. A zord vadászat mondájával némileg rokon magyar hagyomány a Csaba királyfi hadáról szóló s a Hadak Útjának csillagképéhez fűződő monda is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 502. [SRG.]

Bombay, a hasonlónevű presidency fővárosa. Indiának második nagyságú városa. DK.-i része a kereskedő és gyárváros csillagvizsgálóval és világítótoronnyal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 505. [SRG.]

Bond, George Philipps angol csillagász, Bond William Crauch fia és 1859 óta a cambridgei csillagvizsgáló igazgatója, szül. 1825 máj. 20-án - megh. 1865. febr. 17. Közölt megfigyeléseket a Donati-féle üstökösről és az Orion ködfoltról. Bond az elsők sorában áll, kik a kettős csillagok fotografálásában sikert arattak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 518. [SRG.]

Bond, William Cranch csillagász szül. Portlandban, Maine államban, 1789. szept. 9-én - megh. 1859. jan. 29. Órás mesterséget tanult Dorchesterben (U. S. A.) s ott rendezett be magánobszervatóriumot. 1838-ban a cambridgei (U. S. A.) csillagvizsgáló építését vezette. Mint ennek igazgatója felfedezte 1848. szept. 16-án Saturnus 7-ik holdját Hyperiont. Az elektromos kronográfnak ő a feltalálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 518. [SRG.]

Bonn (a rómaiak Castra Bonnensia-ja), önálló járást alkotó város Köln porosz kerületben, a Rajna balpartján. Az egyetemmel áll kapcsolatban a könyvtár, az éremgyűjtemény, a rajnai múzeum, hazai régiségek gyűjteménye, a fizikai, fiziológiai, patológiai, farmakológiai intézet, a kémiai laboratórium, a klinikák és egy csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 526. [SRG.]

Bonnet, Pierre Ossiaw francia matematikus, szül. 1819. - megh. 1892. jún. 22. Tanulmányait az École politechnique-on végezte, hol azután repetitor majd igazgató, végre a Sorbonne tanára lett. 1862 óta a párisi tudományos akadémiának tagja volt. Dolgozatai az algebrára, az elméleti mechanikára, a csillagászatra, de főleg a geometriára, mégpedig a felületek elméletére vonatkoznak s többnyire a Journal de mathématique-ben jelentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 527. [SRG.]

Bootes (Arktophylax, medveőrző), csillagkép az ég É.-i felén, mintegy 140 szabad szemmel látható csillaggal. Fő csillaga a vöröses fényű Arkturusz. Hyginus szerint Bootes, helyesebben Philomélos, lason és Demeter fia feltalálta az ekét, miért őt anyja ekével és ökörfogataival együtt Bootes (ökörhajtó) néven a csillagok közé helyezte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 532. [SRG.]

Borda, Jean Charles de francia matematikus és tengerész. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 543. Szül. Daxban, Landes kerületben 1733. máj. 4-én - megh. 1779. febr. 20. A tengerészeti pályára lépett és 1771-ben mint chef d’Escadre Verdun de la Crenne- és Pingrével Amerikába utazott, hogy a kronométereket megvizsgálja. Ugyanazon szándékkal utazott 1774-ben a zöldfoki szigetekhez és Afrika Ny.-i partjaihoz. Borda találta fel a csillagászati szögmérőt a délvonal meghatározására (Méchain és Delambreval) és a neve után elnevezett reflexió- és repetició-köröket. 1890-ben szülőhelyén emlékszobrot állítottak neki. [SRG.]

Borelli, Giovanni Alfonso olasz matematikus és orvos. Szül. Castelnuovoban, Nápolyban, 1608. jan. 28-án - megh. Rómában 1679. dec. 31. Miután tanulmányait elvégezte, 1649-ben Messinában a matematika és filozófia tanára lett, 1656-ban pedig a pisai egyetemre hívták meg. Tudományos működése nagyon sokoldalú volt. Foglalkozott boncolástannal és élettannal, matematikával, csillagászattal és fizikával, azonfelül hírneves orvos is volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 546. [SRG.]

Bougainville, Louis Antoine francia hajós. Szül. Párisban 1729-ben - megh. 1811. aug. 31. 1756-1759-ig Kanadában volt és részt vett a háborúban. 1763-ban hajójával a Falkland-szigeteknél járt, azután a kormány megbízásából két hajóval, természetbúvárok, csillagászok és rajzolók kíséretében körülhajózta a Földet. Az volt a Földnek első, francia emberektől megtett körülhajózása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 622-623. [SRG.]

Boussole (franc., ejtsd: busszól), lásd: Iránytű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 635. [SRG.]

Bouvard (ejtsd: bavár), Alexim francia csillagász. Szül. Haut-Faucigny-ben (Chamouny mellett) 1767. jún. 27-én - megh. Parisban 1843. jún. 7. Fiatal korában juhászbojtárkodott, de nagy szorgalma és kiváló tehetsége által a párisi Observatoire csillagászává s a francia akadémia tagjává küzdötte fel magát. Több üstököst fedezett fel. Bouvard számított Uranus-táblákat. 1834-ben ama nézetének adott kifejezést, hogy az Uranus eltérései a tőle számított tábláktól az Uranuson túl levő bolygóval magyarázhatók. Az észlelt eltérések vezettek a Neptunus felfedezéséhez 1846-ban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 637. [SRG.]

Boves Icarii (lat, Ikariusz ökrei), a Göncöl- szekere hét fő csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 637. [SRG.]

Bölcsek csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 653. Máté evangéliumának 2. fejezete szerint az a csillag, amely a három napkeleti bölcset Betlehembe, Krisztus bölcsőjéhez vezette. Hogy tényleg mily égi tünemény volt ez, arra nézve a vélemények nagyon szétágazók a tekintve időszámításunk kezdetének legalább 6 évnyi bizonytalanságát, ma már lehetetlen eldönteni a tünemény igazi mivoltát. Abarbanel spanyol rabbi 1463-ban arra gondolt, hogy Jupiter és Saturnus együttállása értendő a Bölcsek csillaga alatt, mely együttállás az említett évben ismétlődött.
Hasonló nézeten volt Kepler, ki szerint 748-ban Róma alapítása után Jupiter, Saturnus és Mars lettek volna együttállásban. Encke újabb pontosabb számításai azonban azt mutatták, hogy Mars akkor nem lehetett együttállásban a másik két említett bolygóval. Némelyek üstököst, mások a Siriust, ismét mások egy új csillagot (lásd: Állócsillagok) véltek a Bölcsek csillagában felismerni. [SRG.]

Börgen, Karl Nikolaus Jensen csillagász, szül. Schleswigben 1843. okt. 1-én - megh. 1909. jún. 7. Részt vett 1869-70-ben mint fizikus és csillagász, a második német északsarki utazásban, de 1874 óta a wilhelmshaveni tengeri obszervatórium igazgatója volt. Csillagászati és földmágneses munkálatain kívül különösen a tengerjárás elméletével foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 663. [SRG.]

Bradley (ejtsd: breddli) James angol csillagász, szül. Shirebornban (Gloucester) 1692-ben - megh. Chalfordban 1762. júl. 13. Kezdetben pap volt. 1721-ben Oxfordban a csillagászat tanárává lett, Halley halála után 1742-ben mint "astronomer royal" a greenwichi csillagászati obszervatórium igazgatója lett. 1727-ben a fény aberrációját fedezte fel, 1748-ban pedig a föld tengelyének nutációját. Bradley a modern exakt megfigyelés megalapítója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 676. [SRG.]

Bramstedt, község Schleswig-Holstein porosz kerület Segeberg járásban. Itt született Schumacher csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 683. [SRG.]

Brandes, Heinrich Wilhelm matematikus és fizikus. Szül. Grodenben, Ritzebüttel mellett, 1777. júl. 27-én - megh. Lipcsében 1834. máj. 17. Eleinte vízmű-építészettel foglalkozott, 1796-98 években Göttingenben matematikát és fizikát tanult, és Benzenberggel együtt hullócsillag-megfigyeléseket tett. 1811-ben Boroszlóba hítták tanárnak,1826-ban fizika-tanárnak Lipcsébe, hol mint az egyetem rektora halt meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 687. [SRG.]

Branting, Karl Hjalmar szül. 1860-ban - megh. 1911., svéd szocialista vezér. Ifjú korában csillagászattal foglalkozott, s 1882-ben a stockholmi csillagvizsgálónál asszisztens lett, azután kizárólag a szociáldemokrata eszméknek szentelte életét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 691. [SRG.]

Bredichin, Fedor Alexandrovics orosz csillagász, szül. Nikolajevben 1831. dec. 8-án - megh. 1904. máj. 14. Szt.-Pétervárott. Igazgatója volt a moszkvai csillagvizsgáló intézetnek s egyszersmind tanár az ottani egyetemen. 1890 óta tagja a pétervári tudományos akadémiának s 1895-ig igazgatója a pulkovai csillagvizsgálónak. Bredichin vizsgálatai főleg az üstököscsóvák alakjának elméletére terjeszkednek ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 717. [SRG.]

Bréguet, Abraham Louis francia technikus. Szül. Neuchátelben 1747-ben - megh. Párisban 1823-ban. Párisban mennyiségtant tanult, ugyanott később mechanikus műhelyt is állított, melyből igen tökéletes csillagászati és fizikai műszerek, így kronométerórák, fémhőmérők stb. kerültek ki. - Unokája, Louis Francois Clément, szül. 1808-ban - megh. Párisban 1883-ban. A műhelyt később is fenntartotta és benne csillagászati meg hajózási célokra szolgáló sok kitűnő műszert szerkesztett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 718. [SRG.]

Breithaupt, Johann Christian mechanikus, alapítója a ma is fennálló kasseli cégnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 719-720. Szül. Darmstadtban 1736-ban - megh. Kasselban 1800. Számos fizikai és csillagászati műszert, nevezetesen egy fali quadránsot és távolságmérőt szerkesztett Legidősebb fia. Karl Wilhelm, szül. Kasselban 1775-ben - megh. 1856. Apja mellett segédkezett, később Büekeburgban lett tanár, hol meg is halt. Írt számos munkát az alkalmazott mennyiségtan és a technológia köréből. Ennek öccse, Friedrich Wilhelm, szül. Kasselban 1780-ban - megh. 1855.
Apja műhelyében dolgozott. Az általa szerkesztett műszerek mint bánya-iránytű, mérőasztal, lejtőmérő nagy elismerésre találtak. 1827-ben alapította a Magazin neuester mathem. Instrumente c. folyóiratot, melyet fia, Georg August, tovább kiadott, ki apjától a kasseli múzeum fizikai szertárának vezetését is átvette. [SRG.]

Bréma (Bremen), ugyanilyen nevű állam székhelye, a Német birodalom egyik legnagyobb kereskedelmi emporiuma a Weser mindkét partján. Emlékszobrok: Olbers csillagász szobra Steinhäusertől. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 721-722. [SRG.]

Brest, járási székhely és igen fontos hadi kikötő Finistére francia départementban, Brestnek van hajóiskolája,csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 727. [SRG.]

Brestel, Rudolf osztrák államférfiú. Szül. Bécsben 1816. május 16-án - megh. ugyanott 1881. márc. 4. Segéd volt a bécsi csillagvizsgáló intézetnél, később a fizika tanára Olmützben és 1844-ben a mennyiségtan tanára a bécsi egyetemen. 1849-ben állásától megfosztották és azóta tollával szerezte kenyerét. Mint teljesen szegényember halt meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 727-728. [SRG.]

Bristol (ejtsd: brisztl), Angolország egyik legjelentékenyebb kereskedő városa, önálló közigazgatási kerület az Avon mellett. Kultúrintézmények terén is gazdag, kiválóbbak: a természetrajzi múzeum, a városi közkönytár, az University College, Clifton College, az orvosi iskola, a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 745. [SRG.]

Bronzkor alatt azt az időszakot, helyesebben különböző vidékeken különböző időben elterjedt oly művelődési fokot értünk, amelyben a vasat még nem ismerték, vagy legalább földolgozásához még nem értettek. Ma már senki sem kétkedik abban, hogy a bronz-öntvény használata megelőzte a vasérc földolgozását, noha nem magyarázható meg, hogy mi volt ennek az oka, mert a vasat, főleg a meteorvasat, igen régen, Egyiptomban állítólag már a IV. dinasztia ideje óta ismerték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 766. [SRG.]

Bruhns, Karl Christian német csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 783. Szül. Plönben (Holsteinban) 1830. nov. 22-én - megh. Lipcsében 1881. jún. 25. 1852-ben a berlini csillagvizsgáló segédjévé lett. 1860-ban meghívták Lipcsébe mint az asztronómia tanárát és a csillagvizsgáló igazgatóját. 6 üstökös felfedezésén és zónamegfigyelésén kívül számos pályameghatározás köszönhető neki. Irt a csillagászati sugártörésről, Encke J. Ferencről életrajzot. Mint az európai fokmérés bizottsági tagja vezette Szászországban az asztronómiai-geodéziai munkálatokat és a porosz geodéziai intézet csillagászati osztályának főnöke olt. Az Astronomische Gesellschaft alapításában is közreműködött. [SRG.]

Bruns, Ernst Heinrich német csillagász, szül. Berlinben 1848. szept. 4-én. 1873-76-ig a dorpati csillagvizsgáló obszervátora és az ottani egyetem magántanára. 1876-ban a matematika rendkívüli tanára Berlinben, 1882-ban a lipcsei egyetemen a csillagászat rendes tanára és az obszervatórium igazgatója. Számos értekezést írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. III. köt. Béke - Brutto. Budapest, 1911. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 789. [SRG.]

SZŰCS Ernő: Üstökösök. In: Universum. Találmányok, felfedezések, utazások, vadászkalandok, hasznos tudnivalók; a természettudományok, a földrajz és az egészségtan köréből való olvasmányok. Évkönyv a család és ifjúság számára. Szerk.: Hankó Vilmos. Budapest, 1911. Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadóvállalata. pp. 149-170. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1911 január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. jan. 15. 1.(253.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós, Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhatodik akadémiai ülés. A III. osztály kilenczedik ülése 1910 december 12-én. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. jan. 15. 1.(253.) füz. p. 44. Konkoly Miklós "Üstökösök spectruma, különös tekintettel a Halley-üstökösre" című értekezése. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III. osztály első ülése 1911 január 16-án. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. febr. 15. 2.(254.) füz. p. 93. Fényi Gyula S. J. részéről "A légnyomás évi és napi menete Kalocsán" előterjeszti Kövesligethy Radó. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Ötödik akadémiai ülés. Első összes ülés 1911 január 30-án. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. febr. 15. 2.(254.) füz. p. 96. Az akadémia kiadásában megjelent Konkoly Thege Miklós: Emlékbeszéd Herényi Gothard Jenő l. t. felett. (Emlékbeszédek. XV. köt. 3. sz.) [SRG.]

Az Akadémia könyvkiadásában 1911. január havában megjelentek: Konkoly Thege Miklós: Emlékbeszéd Herényi Gothard Jenő l. t. felett. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. febr. 15. 2.(254.) füz. p. 96. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hetedik akadémiai ülés. A III. osztály második ülése 1911 február 13-án. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. márc. 15. 3.(255.) füz. p. 124. Terkán Lajos "A hold fényessége az 1910. november 17-iki holdtöltekor és a teljes holdfogyatkozáskor" előterjeszti Kövesligethy Radó. [SRG.]

Jelentés a M. tud. Akadémia munkásságáról 1910-ben. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 22. 1911. máj. 15. 5.(257.) füz. pp. 195-196. Értekezések Terkán Lajos "A béta Persei photographikus fényváltozása és a photographikus extinctió", "A spectrum atmospherai absorptiója".; Konkoly-Thege Miklós "Üstökösök spectruma, különös tekintettel a Halley-üstökösre." [SRG.]

Jelentés a M. Tud. Akadémia munkásságáról 1910-ben. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. máj. 15. 5.(257.) füz. p. 196., 202. Konkoly Thege Miklós felkérése Gothard Jenő emlékbeszédének megtartására. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: Jelentés az akadémiai választásokról. A jelen nagygyülésen megválasztattak: A III. osztályba: Levelező tagnak az A) alosztályba: Báró Harkányi Béla. = Akadémiai Értesítő 22. köt. 1911. máj. 15. 5.(257.) füz. p. 265. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: Főtitkári jelentés. = Akadémiai Értesítő 22. köt. 1911. (jún-júl.)jún. 15. 6-7.(258-259.) füz. p. 316. A III. osztály új tagja Harkányi Béla csillagász. [SRG.]

Az assuáni és elephantinei aramaeus papyrus-okmányok történeti jelentősége. (Kivonat Mahler Ede lt. 1911. május 8-án tartott előadásából.) = Akadémiai Értesítő 22. 1911. jún-júl. 6-7.(258-259.) füz. pp. 351-358. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXXI. nagygyűlés. Első nap. 1911. április 26-án. = Akadémiai Értesítő 22. köt. 1911. (jún-júl.)jún. 15. 6-7.(258-259.) füz. p. 405. 37 szavazattal, 3 ellenszavazattal tagnak ajánlották Harkányi Bélát a III. osztályba. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXXI. nagygyűlés. Második nap. 1911. április 27-én. = Akadémiai Értesítő 22. köt. 1911. (jún-júl.)jún. 15. 6-7.(258-259.) füz. p. 406. 37 szavazattal, 3 ellenszavazattal megválasztották tagnak Harkányi Bélát a III. osztály A alosztályába. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik Akadémiai ülés. Nyolczadik összes ülés. 1911. október 2-án. = Akadémiai Értesítő 22. köt. 1911. okt. 15. 10.(262.) füz. pp. 590-591. A földművelésügyi miniszter értesítette a főtitkárt, hogy Ő Felsége engedélyezte Konkolyi Thege Miklós a nyugállományba vonulását. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhetedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1911 november 13-án. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. dec. 15. 12.(264.) füz. p. 680. Konkoly-Thege Miklós "Az 1911-ben megjelent üstökösökről" értekezése. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó - EÖTVÖS Loránd: A II. osztály f. évi november 13-án tartott ülésének jegyzőkönyve. = Akadémiai Értesítő 22. 1911. dec. 15. 12.(264.) füz. pp. 682-684. Az M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmincznyolczadik akadémiai ülés. Tizedik összes ülés 1911. nov. 27-én. Konkoly Thege Miklós saját kérésére nyugállományba vonul és lemond a Meteorologia és Földmágnességi Intézet igazgatásáról. [SRG.]

Az ujév dióhéjban. = Délmagyarország 2. 1911. jan. 3. 1. sz. p. 6. "A tudomány és a számítás már előre megjelöli az uj esztendő nevezetesebb naptári eseményeit. Lebbentsük föl ezt a függönyt egy kissé és nézegessük meg mit igér az uj naptár az uj esztendőről. Csillagászati naptár: Az úgynevezett uralkodó-bolygó ez évben a Mars. Holdfogyatkozás 1911-ben nem fordul elő, napfogyatkozás kettő lesz, de egyike sem látható a mi vidékeinken. Teljes napfogyatkozás lesz április 28-29-án és gyürü alakú napfogyatkozás október 22-ikén." A Napi hirek című rovat cikke. [HAI.]

Az uj üstökös már látható. = Délmagyarország 2. 1911. szept. 22. 217. sz. p. 5. "A Brooks-féle üstökös, amely november végén jut napközelségbe, már puszta szemmel is látható. Egész éjszaka megfigyelhető. Fénye, amely a harmadrangú csillag fényével egyenlő, zöldes szinü. Üstöke még nem látszik. Az üstökös jelenleg a sarkcsillag közelében található, a Sárkány-csillagkép zéta csillaga mellett. Könnyen ráakadhatunk a következő módon: a Kisgöncöl két hátulsó csillagát képzeletben összekötjük egy vonallal s e vonalat a két csillag távolságának háromszorosáig meghoszabbitjuk. Ezen a ponton van a Sárkány zétája, amelytől rézsútosan lefelé balra van az üstökös." Ez a Napi hirek című rovatban lévő cikk teljes szövege. [HAI.]

Az üstökös. = Délmagyarország 2. 1911. okt. 2. 244. sz. p. 7. "Pár nap óta hajnaltájban jól látható a bosszú csóváju Brooks-féle üstökös, amelyet Fényi páter a jezsuiták csillagvizsgálójából figyel meg. Fényi dr. szerint az üstökös most már reggel félőt óra táján az égbolt keleti részén látható, jóval halaványabban, mint eddig. Az üstökös hamarosan nap-közeibe jut, fénye erősödni fog és a hónap végéig látható marad." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A csillagos ég december havában. = Délmagyarország 2. 1911. dec. 1. 276. sz. p. 7. "A kalocsai Haynald-obszervatórium jelenti:..." [HAI.]

GRÉSZ Leó: A misztikus északi fény. = Élet Képes heti folyóirat 3. 1911. jan. 8. 2. sz. pp. 44-46. Strömer fotó és megfigyelései 1910-ben Bosekopban. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Galle, J. G. = Földrajzi Közlemények 39. 1911. 9-10. füz. p. 421. A földrajz halottai 1911-ben. [IBQ.]

P. PÉCHY József: Északifényszerű világítás. = Az Időjárás 15. 1911. jan-febr. 1-2. füz. p. 47. Sarki fény? 1911. jan. 7-én. Csökmőn. [SRG.]

WINDISCH Ferenc: Fényes meteor. = Az Időjárás 15. 1911. jan-febr. 1-2. füz. p. 47. Németújvár, 1910. nov. 24-én. [IBQ.]

VARGHA Antal: Különös meteor? = Az Időjárás 15. 1911. jan-febr. 1-2. füz. p. 47. Bátka, 1910. dec. 28-án egy "rángatozó" meteor. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Téli szivárvány. = Az Időjárás 15. 1911. jan-febr. 1-2. füz. p. 47. Szerep (Bihar megye) 1911. jan. 7-én. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 1. közlemény. Spektroszkópikus megfigyelések a laboratóriumban. = Az Időjárás 15. 1911. márc. 3. füz. pp. 49-71. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 2. közlemény. Spektroszkópikus megfigyelések a távcsövön. = Az Időjárás 15. 1911. ápr. 4. füz. pp. 85-122. [IBQ.]

SZÉLL Ferenc: Fényes meteor. = Az Időjárás 15. 1911. ápr. 4. füz. p. 126. Veszprém, 1911. jan. 24. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 3. közlemény. - A Nap megfigyelése. = Az Időjárás 15. 1911. máj. 5. füz. pp. 128-151. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 4. A vizuális fotometria. = Az Időjárás 15. 1911. jún. 6. füz. pp. 161-180. Fénybecslés és fénymérő műszerek. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 5. A fotografikus asztrofotometria. = Az Időjárás 15. 1911. júl. 7. füz. pp. 193-217. [IBQ.]

GÖRÖG Zoltán: Az entrópia a világfolyamatban. = Az Időjárás 15. 1911. szept. 9. füz. pp. 257-267. [IBQ.]

SZALAI Sándor: Meteor. = Az Időjárás 15. 1911. szept. 9. füz. p. 291. Gindlicsalád (Tolna megye), 1911. júl. 28. [IBQ.]

Dr. Konkoly Thege Miklós. = Az Időjárás 15. 1911. szept. 9. füz. p. 293. Nyugalomba vonult a meteorológiai intézet igazgatásától. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 6. A nem saját fényű égitestek fotometriája. = Az Időjárás 15. 1911. okt. 10. füz. pp. 294-318. [IBQ.]

Új üstökös (Brookes). = Az Időjárás 15. 1911. okt. 10. füz. p. 326. Ez volt a 25-dik üstökös, amelyet Konkoly Thege Miklós spektroszkóppal megfigyelt. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Meteor. = Az Időjárás 15. 1911. okt. 10. füz. p. 327. Debrecen, 1911. júl. 24. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése az 1910. évben. = Az Időjárás 15. 1911. nov. 11. füz. pp. 348-350. Az 1910 a üstökös és a Halley-üstökös 1910-es észleléséről is. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Fényes üstökösök az idei október hónapban. = Az Időjárás 15. 1911. dec. 12. füz. pp. 362-365. Ógyallai észlelések, és más észlelőhelyek (Szerep, Székelykocsárd, Selmecbánya, Kaba, Kotor, Lenti) jelentései. [IBQ.]

PLATZ Bonifác: Csillagászati ismereteink. [1.] = Katholikus Szemle 25. 1911. 9. sz. pp. 906-935. [ZSE.]

PLATZ Bonifác: Csillagászati ismereteink. [2.] = Katholikus Szemle 25. 1911. 10. sz. pp. 1032-1056. [ZSE.]

WODETZKY József: A Hold-mozgás variácziója. (Első közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. 1. füz. pp. 40-46. [KSZ.]

WODETZKY József: A Hold-mozgás variácziója. (Második és befejező közlemény.) = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. 2-3. füz. pp. 106-127. [KSZ.]

ZEMPLÉN Győző. A relativitás elvéről. = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. pp. 331-347. Előadta a Mathematikai és Physikai Társulat 1911. évi közgyűlésén. Einstein relativitás-elméletének ismertetése. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Az üstökösök pályája. (Adatok az üstökösök kozmogoniájához.) = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. 6-7-8. füz. pp. 348-356. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Titkári jelentés. = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. 6-7-8. füz. pp. 381-383. A Mathematikai és Physikai Társulat tizennyolczadik rendes közgyűlésén. Gothard Jenő haláláról. [SRG.]

KOVÁCS János: Jelentés a Farkas Sándor-féle Telluriumról. = Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 5. évf. 1911. 10. sz. pp. 149-150. Forgó, és földrajzi szélességre állítható földgömb, egy Ekliptikát jelző kör-abronccsal körülvéve. A csillagászati-földrajz jelenségeit jól szemlélteti. Néhány kisebb javítás ajánlott. Farkas Sándor: Észrevétel. ugyanott (p. 150.): A javasolt javításokat végrehajtja. [IBQ.]

Mi van megírva a csillagokban? = Pesti Napló 62. 1911. jún. 15. 140. sz. p. 33. "(A csillagászat és a közönség. - A Marsbeli csatornák. - Flammarion az ógyallai csillagdáról. - Uj csillagvizsgáló. - Csillagászati és meteorológiai múzeum.) Budapest, június 14. [...] Nem vagyunk gazdag nemzet, mégis elmondhatjuk, hogy több mintaszerű csillagdánk van s köztük az egész kontinensen legnevezetesebb az ógyallai. Flammarion Kamill Párisban annak idején ki is emelte az utóbbit e sorok írója előtt. Méltó dolog tehát, ha itthon is tudomásul veszszük és magunknak újra fölfedezzük egyik-másik "elvont" tudományos intézetünket. A magunkét akkor szoktuk becsülni tulajdonképpen, ha már a külföld elismerte. Ez annál időszerűbbnek látszik most, mert hire járt, hogy idősb dr. Konkoly-Thege Miklós, a Magyar Csillagászati és Meteorológiai Intézet vezetője nyugalomba lép. A hir e formájában nem fedi a valóságot.
Az érdemes tudós csupán a Magyar Királyi Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatásától vonul vissza, amint ezt munkatársunk előtt kijelentette s csakis a csillagászatnak fog élni. Konkoly-Thege Miklóst a hivatalában kerestük fel. Habár jóval túl van a hatvanon, fiatalos tevékenysége a korát alaposan meghazudtolni látszik. A sajtó még alig vett tudomást róla, hogy Konkoly-Thege új obszervatóriumot építtetett Nagytagyoson, ötnegyed órányira Komáromtól, a Vértesek északi láncolata felé. ..." [HAI.]

LEFFLER Béla: Magyar vonatkozású német népénekek. 1566-1697. Első közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 45. 1911. jan. 15. 1. füz. pp. 31-48. Napfogyatkozás 1556. okt. 6-án. p. 31.; Szivárvány és két Nap az égen Kassán 1563-ban. p. 32.; Sarki fény (?), sötét sávok az égen egymásba fonódva, több néhol 3-4 Napot is láttak az égen 1575. szept. 28-án. pp. 33-34. [SRG.]

A társulat tagjai az 1911. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 35. 1911. 1. füz. p. 74. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

WODETZKY József: Az 1910. e. üstökös és Faye üstökösének azonossága. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jan. 1. 521. füz. pp. 49-51. Apró közlemények. [SRG.]

KREYBIG Rezső: Prizmás kézi messzelátók. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jan. 15. 522. füz. pp. 92-105. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jan. 15. 522. füz. pp. 112-114. 1911. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (8.) = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jan. 15. 522. füz. p. 115. K. J. az állatöv jegyeiről kérdez. [SRG.]

WODETZKY József: Az állatöv jegyei. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jan. 15. 522. füz. p. 118. Levélszekrény. Feleletek. (8.) [SRG.]

SEIDL Sándor: Petzval József. Újabb adatok egy magyar tudós tudományos munkásságából. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. febr. 1. 3. sz. 523. füz. pp. 141-145. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. febr. 15. 524. füz. pp. 198-200. 1911. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

ILOSVAY Lajos: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. febr. 15. 524. füz. pp. 209-211. Wodetzky József: Az üstökösök című művének megjelenéséről és Kövesligethy Radó Halley-üstökösről tartott előadásáról. Közgyülés 1911. januárius 26-dikán, délután 5 órakor. [SRG.]

FABINYI Rudolf: A színképelemzés és alkalmazásai. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 1. 525. füz. pp. 241-255. Csillagászati vonatkozásai: pp. 251-255. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Asztrofizikai műszerek és kutatások. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 15. 526. füz. pp. 301-310. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 15. 526. füz. pp. 328-330. 1911. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A Hold felületének fotochemiai tanulmányozása. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. ápr. 15. 528. füz. p. 403. Apróbb közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. ápr. 15. 528. füz. pp. 403-405. 1911. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. Budapesten nem látható teljes napfogyatkozás. [SRG.]

Régi megfigyelések Brassóban. 6. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. máj. 1. 529. füz. pp. 437-439. Négy üstököst láttak 1529-ben.; 1549. jan. 14-én 6 Napot láttak az égen.; Meteorhullás 1558. júl. 26-án. Keresztesmezőn.; Üstökös 1577-ben.; Sarki fény 1592. dec. 29-én Veresmartonban és 1593. jan. 12-én.; Tűzgolyó nappal, erős hanggal 1603. márc. 25-én.; Három üstökös 1607 szept. - okt.; Sarki fény 1611. aug. 27-én és 1613. nov. 9-én és 1617. aug. 30-án.; 1618. szept. nagy üstökös.; Holdfogyatkozás 1628. jan. 20-án.; Üstökösök 1664 dec-től - 1665 ápr-ig.; Üstökös 1680-1681-ben.; Sarki fény 1730. febr. 15-én, 1737. dec. 6-án és 1765. nov. Közli: Moesz Gusztáv. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Neptunus fölfedezése. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. máj. 15. 530. füz. pp. 466-468. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. máj. 15. 530. füz. pp. 468-470. 1911. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jún. 15. 532. füz. pp. 539-541. 1911. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (39.) = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jún. 15. 532. füz. p. 542. Dr. D. J. a lenyugvó és a fölkelő Hold és Nap nagyságáról. [SRG.]

WODETZKY József: Miért látjuk a fölkelő és lenyugvó Napot nagyobbnak? = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jún. 15. 532. füz. p. 542. Levélszekrény. Feleletek. (39.) [SRG.]

BAUER, L. A.: Általános nézőpontok a földmágnességi vizsgálatokban. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. júl. 15. 14. sz. 534. füz. pp. 577-595. Bauer L. A.-nak az American Association for the Advancedement of Science alelnöke és a fizikaiszakosztály ülései vezetőjének, hivatalától való megválása alkalmával a minneapolisi gyűlésen mondott beszéde. Fordította Fröhlich Károly. Az eredetivel összehasonlította Zemplén Győző. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. júl. 15. 534. füz. pp. 620-622. 1911. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Időmérés és időjelzés. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. aug. 1. 535. füz. pp. 636-644. [SRG.]

WODETZKY József: Kicsiny tömeg mozgása a Nap körül a gravitáczió és a fény nyomásának együttes hatása alatt. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. aug. 1. 535. füz. p. 651. Apró közlemények. [PIR.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVIII. században. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. aug. 1. 535. füz. pp. 651-652. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. aug. 15. 536. füz. pp. 698-700. 1911. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. szept. 15. 538. füz. pp. 764-766. 1911. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. okt. 15. 540. füz. pp. 827-829. 1911. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. Budapesten nem látható a gyűrűs napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. nov. 15. 542. füz. pp. 892-894. 1911. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A Napról szóló ismereteink haladása. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. dec. 15. 544. füz. pp. 929-945. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. dec. 15. 544. füz. pp. 947-949. 1911. dec. 15. - 1912. jan. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (77.) = Természettudományi Közlöny 43. 1911. dec. 15. 544. füz. p. 949. B. Á. Van-e a Holdnak hatása az emberre? [SRG.]

DALMADY Zoltán: A Hold hatása az emberre. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. dec. 15. 544. füz. p. 950. Levélszekrény. Feleletek. (77.) [SRG.]

WODETZKY József: A fény színszórása a világtérképhez. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 1.(101.) pótfüz. pp. 1-16. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A napfény tartama Budán és Pesten. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 1.(101.) pótfüz. pp. 32-44. [SRG.]

WODETZKY József: Jupiter nyolczadik holdjáról. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 1.(101.) pótfüz. pp. 61-63. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

B. A.: A Föld légkörének keresztmetszete. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 12-16. Északi fény, hullócsillagok, világító éjjeli felhőkről is. [SRG.]

J. I. [JÁNOSI Imre]: Tájékozódás a tengeren. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 28-34. A csillagok állása után való tájékozódásról is. A Revue générale des Sciences nyomán. [SRG.]

TASS Antal: Tájékoztató "a csillagos ég" czímű krónikához. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 36-37. Jelen számtól kezdve "Csillagos ég" rovat, csillagtérképpel jelenik meg. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911. január havában. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 44-46. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A makrokosmos physikájának kialakulása. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 53-59. Kopernikus rendszere. pp. 54-55.; Kepler felfogása a nehézségi erőről. P. 56.; Descartes örvényei. pp. 56-57. [SRG.]

TASS Antal: A bolygók és 1911. évi pályájuk általános jellemzése. = Uránia 12. 1911. febr. 2. sz. pp. 98-99. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 február havában. = Uránia 12. 1911. febr. 2. sz. pp. 99-100. [SRG.]

Új csillag. 1910. deczember 30-án. = Uránia 12. 1911. febr. 2. sz. p. 100. Espin Tow Lawban egy 8-ad rendű csillagot fedezett fel. Nova Lacertae. [SRG.]

JÁNOSI Imre: A földkéreg ár-apálya. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 106-110. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

KELEMEN Ignácz: A világűr közege. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 129-132. [SRG.]

B. A.: A legrégibb esőmérők. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 134-135. Régi coreai csillagászati observatorium (Kyong-ju) képe. [SRG.]

Az 1911-ben esedékes visszatérő üstökösök. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 145-146. Csillagászati krónika. Halley-, d’Arrest-, Faye- és a Brooks-üstökös. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. p. 146. Halley üstököse. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 márczius havában. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 146-148. [SRG.]

A pontos idő jelzése drótnélküli táviróval. = Uránia 12. 1911. ápr. 4. sz. pp. 184-185. A párizsi obszervatórium órájáról. [SRG.]

TASS Antal: Az új csillag. = Uránia 12. 1911. ápr. 4. sz. pp. 196-197. Wolf 1910. dec. 30-án a Gyík csillagképben fedezte fel. Nova Lacertae [Thomas H. E. C. Espin volt a Nova Lacertae 1910 felfedezője, a csillag későbbi neve: DI Lac]. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Üstökösök. = Uránia 12. 1911. ápr. 4. sz. pp. 197-198. Halley- és Wolf-féle üstökösök. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Változó csillagok. = Uránia 12. 1911. ápr. 4. sz. p. 198. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 április havában. = Uránia 12. 1911. ápr. 4. sz. pp. 198-200. [SRG.]

SELÉNYI Pál: A Nap elektromos és mágneses jelenségei. = Uránia 12. 1911. máj. 5. sz. pp. 211-216. [SRG.]

TASS Antal: A régi héberek csillagászata. = Uránia 12. 1911. máj. 5. sz. pp. 218-223. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 május havában. = Uránia 12. 1911. máj. 5. sz. pp. 248-250. [SRG.]

TASS Antal: A hullócsillagok. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 269-274. Meteorhullás július végén, augusztus második felében. [SRG.]

J. I. [JÁNOSI Imre]: Amerikai csillagászati obszervatóriumok. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 310-315. A Harward-egyetem-, a Lick-, a Yerkes-, a Lowell-, a Mont-Wilson-i obszervatóriumokról. [SRG.]

S. A.: A Föld légkörének keresztmetszete. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 319-321. Sarkifény, állatövifény. [SRG.]

B. A.: Az északi fény photographiái. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 322-323. [SRG.]

TASS Antal: Uj változócsillagok. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. p. 331. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Uj planetoidák. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. p. 331. Johannesburgban 1911. ápr. 29-én fotográfiai úton két új kisbolygót fedeztek fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Üstökösök. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. p. 331. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 331-332. Csillagok átmérőjéről, bolygók nagyságáról. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 június havában. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 332-333. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 július havában. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 333-335. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 augusztus havában. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 335-337. [SRG.]

TASS Antal: Új változócsillagok. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. pp. 383-384. Táblázattal. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911a üstökös. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. p. 384. Wolf fedezte fel 1911. júl 7-én a Lick obszervatóriumban. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911b üstökös. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. p. 384. Kiess fedezte fel 1911. júl. 7-én a Lick obszervatóriumban. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911c üstökös. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. pp. 384-385. W. R. Brooks 1911. júl 20-án fedezte fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911d üstökös. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. pp. 385-386. Gonnessiat 1911. aug. 1-én fedezte fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. p. 386. Sarkmagasság-változás mérések. Hullócsillag megfigyelések. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 szeptember havában. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. p. 386. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 12. 1911. okt. 10. sz. pp. 430-433. Saturnus és gyűrűrendszere.; Ujdonságok.; A csillagos ég 1911. október havában.; Bolygók.; Tünemények.; Gyűrűs napfogyatkozás 1911. október 22.; Bolygók.; Gyűrűs napfogyatkozás 1911. okt. 22. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A mindenség problémái. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 456-462. 1. A naprendszer kialakulása., 2. A mindenség energiája., 3. A mindenség szerkezete. [SRG.]

Torzúlt napképek s az égitestek látszólagos megnagyobbodása a láthatár szélén. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 468-469. [SRG.]

TASS Antal: Az állócsillagok hőmérséklete. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 477-478. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új változócsillagok. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. p. 478. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911e üstökös. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 478-479. Knox Schaw 1911. szept. 20-án fedezte fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911f üstökös. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. p. 479. Quénisset 1911. szept. 23-án fedezte fel Juvisyben. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1911g üstökös. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. p. 479. Beljowsky Pulkovóban 1911. szept. 29-én fedezte fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Uj planetoidák. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. p. 479. Palisa Bécsben 1911. szept. 30-án és okt. 4-én 1-1 új bolygót fedezett fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Ujdonságok. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 479-480. Kettőscsillagokról, a Hold fényességéről, üstökösökről. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 november havában. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 480-481. [SRG.]

BIGOURDAN, G.: Kepler törvényeinek felfedése. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. pp. 493-497. Fordította: J. J.-né. [SRG.]

DOBÓ János: A mechanikai iránytű. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. pp. 500-502. [SRG.]

TASS Antal: Az állócsillagok távolsága. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. pp. 524-525. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Harmonikus távolságok a naprendszerben. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. pp. 525-526. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Borelly-üstökös helyzete deczemberben. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. p. 526. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Uj planetoidák. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. p. 526. Palisa Bécsben 1911. okt. 19-én és okt. 22-én 4 új planetoidát fedezett fel [valószínűleg a (722) Frieda, (723) Hammonia, (724) Hapag, (725) Amanda kisbolygókat]. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1911 deczember havában. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. pp. 526-528. [SRG.]

d. f. [DÚS Ferenc]: Földünk kora. = Zászlónk 10.(5.) 1911-1912. ápr. 15. 8. sz. p. 248. [SRG.]

DUS Ferenc: Döntő percek a fény és árny égi harcában. = Zászlónk 10.(5.) 1911-1912. máj. 15. 9. sz. pp. 261-263. Április 17-én, a déli órákban a mi Napunkat csak olyan sarlóalaku égitestnek láttuk, mint amilyen a mindig körülöttünk keringő Hold szokott lenni. Tehát a nagy világürben szokatlan, nevezetes esemény játszódott le. A fény és árny rövid idő alatt égi tusát rendeztek a nagy kozmosz aetheri színpadán. Az érdekes tünemény egész Középeurópában észlelhető volt. Csillagászati műnyelven azt kell jelentenünk, hogy Földünk belekerült a Hold árnyékkúpjába. … De próbáljunk csak egy kis kirándulást tenni a legelső magyar csillagvizsgáló intézet titkos műhelyébe, ahol éjszakánként irdatlan nagy, ágyúkra emlékeztető távcsövekkel ostromolják az eget. Színhely tehát: az ógyallai asztrofizikai obszervatórium. Idő: az erősen várt napfogyatkozás előestéje. …
A tanácskozás eredménye, amely egyrészről a haditerv, másrészről pedig egyszersmind a csillagászati napiparancs jellegével is bírt, szólt vala pontokba szedve a következőképpen: 1. Konkoly dr. igazgató, Tass obszervátor és Terkán dr. külön-külön távcsőnél megállapítják a holdtányér belépésének és kilépésének pontos idejét. … 2. Konkoly dr. igazgató a napfogyatkozás alatt az említett munkán kívül még a levegő poláros állapotát is megfigyeli. … 3. Tass obszervátor és Bodócs II. adjunktus a jelenség idején a kis és nagy fotoheliográfon (távcsövek napfotográfiák, napfoltfelvételek céljaira berendezve) fényképfelvételeket készítenek. 4. Terkán dr. a nap fényváltozásait követi az általa e célra összeállított berendezéssel. … 5. Tass obszervátor a Venus bolygó és egynéhány fényesebb állócsillag fényváltozásait méri az intézet fotométerén. … De nézzük csak, hogy milyen eredménnyel végezték a tervezett többi megfigyelést.
Dr. Terkán adjunktus, a Zászlónk barátja, aki a nap fényváltozásait észlelte, azt írja, hogy az eredmény a felhőjárás miatt nem volt teljes, mert a legnagyobb elsötétedéskor idomtalan, lomhajárású felhők telepedtek meg a Nap előtt úgyannyira, hogy érdekes megfigyeléseit csak 15 perccel a legnagyobb elsötétedés után eszközölhette. Ekkor pedig azt észlelte, hogy a Nap fényessége két nagyságrenddel lett kisebb, mint rendesen. … Ilyesféle észleléseket a rossz időjárás dacára is tettek, de a legérdekesebb, tehát legkényesebb megfigyelésekből (Venus és néhány álló csillag fényváltozásai stb.) a felhők miatt nem lett semmi. … Konkoly-Thege Miklós úr a csillagvizsgáló igazgatója, aki a legnagyobb magyar távcső mellett (tárgylencséjének nyilása 254m/m, focustávolsága 4240m/m; Merz-Konkoly távcső) dolgozott, fantáziánkat erősen megragadó jelenséget észlelt. De beszéljenek erről helyettem saját szavai:
"A belépéskor igen érdekes tüneményt vettem észre a Hold szélén. Annak épen keleti szélén igen erős kidomborodás mutatkozott s 0h 46-kor attól dél felé egy kisebb. A Hold széle általában igen hullámos volt, amit semmi esetre sem lehetett a levegő nyugtalanságának tekinteni, mert a hullámosság nem változott, hanem állandó maradt. Amidőn a Nap ismét előbújt a felhők közül, újra megtekintettem a Hold hullámos szélét s a nagy kidudorodás akkor is épen úgy helyén volt, mint öt perccel előbb, de a kisebb, dél felé levő dudorból már kettő volt látható. (A mellékelt ábra ezt az érdekes jelenséget mutatja.) Amint a hold mindig jobban előnyomult a nap korongján a dudorodások gyengébbek lettek ugyan, de még tovább is lehetett őket látni. Alig lehet mást gondolni, mint hogy azok a kidudorodások magas hegyek lehettek, amelyek épen a Hold szélén emelkedtek ki kísérőnk felületéből s kedvező libráció folytán feltűnően láthatók voltak." [SRG.]

Muzsika a csillagászatban. = Zászlónk 10.(5.) 1911-1912. máj. 15. 9. sz. p. 268. A görög ember egész kulturális életét áthatotta a muzsika. Rajta nem csupán a mai értelemben vett muzsikát kell érteni. Kifejezője volt ez az egész hellén gondolkozásnak. A lelki élet harmóniája, az értelmi és művészi átélésnek ideális és kifejező rendszere volt az, amit ők a "musika" szóval kifejeztek. Mikor még a keleti népek tudományos feljegyzéseit nem ismerték a görögök, akkor a csillagászat fogalmai is tele vannak a szigorú matematikai alapot nélkülöző bűbájos miszticizmussal. Samosi Pythagoras és iskolája a nagy mindenséget úgy fogta fel, hogy a világtestek, a szférák, egy örök tűz körül (Zeus tűzhelye) pontosan kimért pályán mozognak. Közben csodálatos zenét hallatnak. Szférák harmóniájának nevezték ezeket a bűvös hangokat. Sajnálják, hogy mi ezt nem értékelhetjük, mert születésünk pillanatától fogva élünk e hangok harmóniájában.
Azt tartják, hogy Terpandros zenész héthúros lírája symboluma volna a hét nagy világtestből álló kozmosznak. A hanglétra hangjai közötti távolságok megfelelnének a szférák távolságainak az örök tűztől mérve. Címe a görög muzsika mint mindent, úgy a rejtelmesen keringő csillagok és bolygók tanát is áthajtó misztikus vonatkozásaival. Keressük most fel a 2200 évvel később élt nagy csillagászt, Kepplert. Különös isteni rendeletnek tekinti, hogy éppen akkor kerül Prágába, mikor a nagy Tycho de Brache a Mars bolygóval foglalkozik. Érzi, hogy ez a bolygó fogja előtte elárulni a világmindenség egyik nagy titkát. Az első két törvényt hamarosan megtalálja, de szükségét érzi a harmadiknak is, mely az első kettőt összefűzi. Lázasan kutat utána. Ír egy munkát "Harmonia mundi" címmel, melyben ragyogó képzeletével keresi a megoldást.
Megfordul agyában a Pythagoras-féle felfogás a kristályszféráról. Ő is hallani véli a szférák mozgását kisérő zenét. Gondolatban húrokat húz a naptól a bolygókig és számítgatja, hogy mi történnék akkor, ha egy gigászi kéz megpendítené őket. A "szférák harmóniájáét" írja meg, mely tele van kottával és muzsikával. Tíz évi munka és éhezés után fáradozásait siker koronázza. "Megtaláltam a szférák harmóniáját az égi testek mozgásában, csakhogy sokkal tökéletesebben, mint én azt gondoltam". S írja szerényen kiadott munkájában idők múlnak. Emberek változnak de a gondolatok úgy látszik örök életűek. Azok az eszmék, amelyek a felhőtlen görög ég fiát megihletik, a művelt újkor nagy csillagászát is nagy alkotásokra bírják. [SRG.]

DÚS Ferenc: Ellipszis-e a Föld pályája. = Zászlónk 10.(5.) 1911-1912. dec. 15. 4. sz. p. 111. [SRG.]

DIVÉKY Adorján: Lengyel vagy német volt-e Kopernikus? = Vasárnapi Ujság 58. 1911. febr. 5. 6. sz. p. 109. "...A Kopernikus-család Felső-Sziléziának tiszta lengyellakta vidékéről ered s a családban előforduló keresztnevek már a XIV-ik évszázadban tipikus lengyelek (pl. Szaniszló). A halhatatlan csillagász nagyanyja tősgyökeres lengyel családból származott, neve Modlibozanka Katalin volt. De maga a Kopernik név (ez az eredeti alakja) már kétségtelenné teszi a család lengyel eredetét..." [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Az országos. m. kir. meteorológiai és földmágnességi intézet új palotája. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. márc. 5. 10. sz. pp. 181-182. "Magyarországon hosszabb-rövidebb ideig már a XVII. században is végeztek meteorológiai megfigyeléseket. E téren különösen a budai, kolozsvári és egri csillagdák tűntek ki. Rendszeres észlelések azonban csak a múlt század elején kezdődnek, a mikor is például a Gellérthegyin csillagdán dr. Mayer Lambert vezetése alatt 1836-1848-ig naponként történtek feljegyzések. ...az akadémia megbízásából Hunfalvy János kidolgozta egy meteorológiai intézet tervezetét, a melyet azután az Akadémia, illetőleg báró Eötvös József akkori közoktatásügyi miniszter előterjesztésére 1870-ben Ő Felsége szentesített s egyúttal, ugyancsak az Akadémia ajánlatára, dr. Schenzl Guidót kinevezte annak igazgatójául. ...dr. Gruber Lajos kerül az intézet élére, de az immár igen szükségessé vált fejlesztés korai halálával megakadt.
Csak 1890-ben adatott meg erre az alkalom, a mikor Ő Felsége dr. Konkoly-Theqe Miklóst nevezte ki igazgatónak. Ekkor kezdődik az intézet felvirágzásának ideje. ...Az új palota hatalmas, kétemeletes modern épület. Bejáratát stilizált meteorológiai jelzések ékítik. Földszintjén balról van a nemsokára megnyíló csillagászati és meteorológiai múzeum, jobbról a könyvtárhelyiségek és a vendégszobák..." [HAI.]

G. L.: A Greenwichi kezdő-meridiánt, = Vasárnapi Ujság 58. 1911. máj. 7. 19. sz. p. 387. "...melyet már régóta internáczionális kezdő délkörnek ismerünk, most Francziaország is elfogadta, hol eddig a Parison áthaladó délkört használták kiindulási meridiánul." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

A Magyar Tudományos Akadémia új tagjai. [Képsorozat]. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. máj. 14. 20. sz. p. 397. Báró Harkányi Béla fotója az alsó sor közepén. [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: A Föld alakja. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. jun. 4. 23. sz. p. 462., 464. "...Mint minden kezdődő tudományban, úgy a geológiában is egyre-másra van részünk meglepetésekben, mikor olyan eredményekre jutunk, a melyeknek még a lehetőségéről sem volt sejtelmünk azelőtt. A modern geológiának egy ilyen váratlan és épen ezért okvetlenül bizarrnak tetsző eredménye a föld alakjára vonatkozó tetraéder-elmélet. Az elméletet Lowthian Green angol geológus veti föl először,...
A föld belsejéről annyit mindenesetre bizonyosan tudunk, hogy izzó, folyós halmazállapotban van s a szilárd kéreg, a melyen élünk, vékony felszíni, megkeményedett héj alakjában úszik ezen a folyós magon. ...A belső mag lehűlése természetesen folyton tart s így az összehúzódott magot körülvevő kéreg ránczosodik. Green szerint a ránczosodás olyan, hogy a föld alakja a tetraéder alak felé közeledik. Ennek az állításnak kísérleti alapja van. Mint mindenki igazolhatja, ha egy kaucsuklabda belsejéből a levegő kiszívjuk a labda összeugrik s tetraéderhez hasonló alakot ölt, a milyen az 1. képen látható. Az alak természetesen nem geometriai pontosságú s csak annyiban nevezhető tetraédernek, a miért négy egyforma nagyságú oldala van..." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán.: Az egységes idő. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. jun. 11. 24. sz. p. 484. "...a főváros elhatározta, hogy Budapest minden részére elosztva hatvannégy nyilvános órát állíttat fel s ezek az órák egy központból szabályozva mindig pontos időt fognak mutatni. A szabályozás és ellenőrzés munkáját a "Telefon Hirmondó" által felszerelt és vezetett központ vállalta magára, ...Első képünk mutatja az Egységes idő központját [p. 485.]. A jobbról álló ingaóra a normálóra, mely állandóan a lehető legpontosabb időt mutatja s a melyet az ó-gyallai csillagvizsgálóból a központi meteorológiai intézet közvetítésével kapott időjelekkel szabályoznak. Ez a normálóra semmilyen elektromos kapcsolatban nincs a többi órával, a feladata nem más, mint hogy lehetőleg egyenletesen járjon..." [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: A világegyetem szervezete. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. jun. 25. 26. sz. pp. 519-520. "A csillagos égről felvett fényképeket nézve az első pillanatra úgy tűnik fel, hogy a csillagok sokaságában semmiféle rend, semmiféle szabályosság nincs... A perspektíva hiánya miatt lehetetlen elképzelni, vagy csak sejteni is a világegyetem szerkezetét... Nézzük például a következő fényképet, a mely a Hattyú csillagképének egy vidékét mutatja. Nemde szó sem lehet a csillagok egyenletes eloszlásáról? ...A képen két nagy kiterjedésű ködfolt is van. Ezek a hosszas elnyúlt ködök mintha meg is magyaráznák valamennyire azt, hogy hogyan keletkezhetnek belőlük az összesűrűsödés folytán ezek a csillagsorok.
Még van valami érdekes, a mit a képen láthatunk s ez a fekete sávok, szakadékok létezése, a melyben nincsenek csillagok. ...Még jobban szembeötlenek az égi nirvánák a következő fényképen, mely a Fiastyúk környékéről való. ...Ezek a valóságos űrök, a melyekben semmi sincsen, ép olyan fontosak a világegyetem szervezetének vizsgálatában, mint a leirt csillag-sorozatok, csillagcsoportosulások s habár megérteni még nem tudjuk őket, valamit mégis következtethetünk belőlük. Valószínűnek kell tartanunk, hogy a világegyetem, melyet a csillagok, ködfoltok, a Tejút képviselnek számunkra, valamilyen egységes szervezetet alkot..." [HAI.]

G. L.: Három új bolygó. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. aug. 6. 32. sz. p. 649. "A johannesburgi csillagvizsgáló hires csillagászai három új bolygót fedeztek fel, melyek közül kettőt már el is kereszteltek. Az egyiknek Transvalia, a másiknak Johannesburgia nevet adtak." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

SZTROKAY Kálmán.: Új Csillagok. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. aug. 27. 35. sz. pp. 698-700. "...új állócsillag föltünése köti le mostanában az asztronómusok érdeklődését. ...A keletkezésük oka ismeretlen. ...A Nova Cygni és az 1901 februárjában megjelent Nova Persei spektroszkópiai megfigyelése annyi anyagot szolgáltatott, hogy ezek alapján annyira mégis eljutottunk, hogy most már tudunk elképzelni olyan folyamatot, a mely lehetséges magyarázatot szolgáltat az új csillagok keletkezésének elméletében. ...Zöllner-féle hipotézis... Egy közönséges csillag kihűlésének lefolyásában elérkezik addig az állapotig, a mikor az izzó égitestek felszínét egy már megszilárdulni kezdő réteg borítja. Az égitest ebben az állapotában láthatatlanná lesz, mivel az őt borító szilárd kéreg nem világít.
Megtörténhetik azonban, hogy valamilyen kémiai folyamat vagy esetleg egy véletlen külső erő behatása alatt ez a külső kéreg megtörik, a minek az lesz a következménye, hogy a belül nagy feszültségben levő izzó anyag a törésen keresztül a felszínre bugygyan s elönti a szilárd kérget. Az izzó anyag kiáradása a már láthatatlan vagy csak igen gyenge fényű csillagot ismét hirtelen ragyogóvá teszi, de természetesen csak rövid időre...
Ezt az új csillagot Mrs Fleming fedezte fel, illetve találta meg a régebben felvett fényképeken. Mrs Flemingnek régóta specziális foglalkozása az új csillagok keresése s az utolsó két évtized alatt csaknem minden uj novát ő talált meg, összesen már tizenötöt. Mivel az új csillagok csaknem kizárólag a Tejút közvetlen szomszédságában keletkeznek - ennek az okát még alig merjük sejteni, mivel maga a Tejút is többé-kevésbbé misztikus még előttünk - Fleming ezt a környezetet fotografálja szorgalmasan, hogy később a felvételeken megtalálhasson minden újabb változást. Az idén talált új csillag a Sagittarius csillagképben van s a neve Nova Sagittarii No 2. (A No 1-et ugyanabban a csillagzatban szintén Fleming fedezte fedezte fel 1898-ban.)..." [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: A világegyetem végtelensége. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. szept. 3. 36. sz. pp. 718-719. " ...A csillagászat tanúsága szerint a mi világegyetemünk a Tejúttal együtt egy elszigetelt rendszert képez, a mely kívülről nézve egy spirális ködfolt képében látszanék. Viszont több mint valószínű, hogy azok az apró spirális ködök, melyeket a távcsövön át alig láthatunk meg, nem mások, mint a mienkhez hasonló világegyetemek kívülről, többszörösen végtelen távolságból nézve. Megint számítsunk csak valószínű átlagokban s tegyük fel, hogy ezek az idegen csillagrendszerek is akkorák, mint a mienk s egymástól való távolságuk akkora, hogy 100 ilyen rendszert lehetne kettejük között elhelyezni. Ilyen feltételek mellett az egész világegyetem közepes sűrűsége - úgy számítva, mint az előbb - 10 quadrilliószorta kisebb a levegő sűrűségénél..." [HAI.]

G. L.: A hajnalpír lefotografozása. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. szept. 10. 37. sz. pp. 748-749. "...ez ideig nem sikerült. Újabban azonban a sarkfénykutatásairól hires Störmer Károly tanár e téren is fényes eredményt ért el. Fölvételeit érzékeny lemezeknek és lencséknek kombinácziójával készítette. Az expoziczió ideje a jelenség erőssége szerint 20-21 másodperczig tartott. E fölvételek alapján Störmer azon föltevéshez jutott, hogy a hajnalpír katódsugarakból származik, mely sugarak a Napból erednek. E sugarak a világűrben a föld mágneses sarkainál futnak össze s így hozzák létre a levegőben fluoreszkáló fényű hajnalpirt." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: Láthatatlan égitestek. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. szept. 17. 38. sz. pp. 763-764. "...A megfigyelési eszközök folytonos tökéletesedésének köszönhetjük azt, hogy tudomást szerezhetünk olyan égi testek létezéséről, amelyeket szemünkkel még a leghatalmasabb távcsővön át sem láthattunk volna meg soha. ...Pickering, ...hosszú időn át szorgalmasan fotografálta a Saturnust. ...1898 augusztus 16-án megtalálta a kilenczedik holdat, a Phoebét, amely tizenkét millió kilóméter távolságban kering 546 nap alatt. A további kutatások alatt még egy tizedik holdat is talált a fényképlemezeken, a melyet Themisnek neveztek el s amely a Titán és a Hyperion nevű holdak között foglal helyet. ...
Ez azonban nem volt az első eset, amikor a fényképező lemez láthatatlan égi testek létezését bizonyította be. A Fiastyúk ködére gondolunk,... A láthatatlan égi testek közé lehetett annak idején még más égi testeket is sorolni, a melyek azonban később már láthatókká lettek s így például a Sirius sötét kísérőjét is ismerték sokáig s kiszámították a pályáját, mielőtt meglátta volna Awan [! Alvan] Clark 1862-ben. ...Neptunnál még messzebbre keringő bolygók, csak sejtjük, hogy lehetnek s igyekszünk megállapítani, hogy merre kell keresnünk őket..." [HAI.]

G. L.: Jupiternek ismeretes vörös foltja, = Vasárnapi Ujság 58. 1911. okt. 29. 44. sz. p. 893. "...mely a múlt század nyolczvanas éveiben a megfigyelésnek oly kedves tárgya volt, s az utóbbi években csaknem teljesen eltűnt Archenlhold dr. és Stanley A. W. közlései szerint újabban ismét tisztábban látható." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: A Brooks-üstökös. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. nov. 12. 46. sz. p. 924. "Az idei esztendő második fele szokatlanul gazdag már eddig is üstökösekben. Június óta hetet fedeztek fel s ezek között két történeti nevezetességű van : a Brooks- és az Eucke-féle. [! Encke-féle] ...A Brooks-üstököst legelőször 1889-ben fedezték fel... 1889 július 20-án ugyanis átment a Jupiter harmadik és negyedik holdja között s ekkor olyan közel jutott ezekhez az égitestekhez, mint egy üstökös sem ezen az eseten kívül. ...szétvált a magja s mint a mellékelt képen látható, öt darabra szakadt, másrészt pedig gyökeresen megváltozott a napkörüli pályája is. ...
A szétvált darabok, melyek közül kettő külön csóvával ékeskedett, három pedig egyszerű ködfolt volt, ugyanazon a pályán haladtak s így azt remélték az asztronómusok, hogy a következő visszatérése alkalmával is több darabban jelenik meg az üstökös. Nem így történt. Mikor a második megjelenése alkalmával, 1895 június 20-án felfedezte Javelle, az üstökös maga pontosan az előre kiszámított helyen volt, de a kísérői eltüntek... Chandler, ...megközelítő számítások alapján megállapította, hogy 1921-ben a Brooks-üstökös ismét veszedelmes közelségbe fog jutni a Jupiter rendszeréhez..." [HAI.]

G. L.: Mily messze van már a Halley-üstökös? = Vasárnapi Ujság 58. 1911. dec. 3. 49. sz. p. 997. "A világrombolással fenyegető Halley-üstökös már régen megkegyelmezett forgó sártekénknek. 1910-nek májusában volt legközelebb hozzánk s azóta gyors futással, 200 kilométeres másodpercznyi sebességgel száguld tova a végtelen világűrben. Csaknem másfél esztendő múlott már el; eltűnt szemünk elől. Campbell, a kaliforniai Lyck-csillagvizsgáló híres csillagásza számításaival követte Halleyt s nemrégiben még fotográfiát is tudott készíteni róla. Jelenleg 9000 millió kilométernyire lehet földünktől." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

G. L.: Egy régi napóra. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. dec. 3. 49. sz. p. 997. "Egy régi napóra. Sudánban, Basa-templomban egy régi napórát talállak, mely márványlapba van vésve s az alexandriai múzeumban őrzött régi napórákhoz hasonló." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

KÁRPÁTI Aurél: Őszi csillagok alatt. = Vasárnapi Ujság 58. 1911. dec. 24. 52. sz. p. 1047. "Csillagászati" vers. [HAI.]

          1912.

   BÖLSCHE, Wilhelm: A természettudomány fejlődésének története. I-II. köt. Ford.: Schöpflin Aladár. Budapest, 1912. Franklin-Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 143 p.+ 109 p. /Kultura és tudomány./ I. köt.: Teremtési mondák. Az ó-kor természetszemlélete. A kozmos-kép változása az arabok föllépésétől Colombus koráig. II. köt.: A modern világkép alapvetése Keplertől Newtonig. A világkép kitágulása a kozmos-kép fejlődéstörténetévé a tudományos geológia kezdetétől Darwinig. [KSZ.]

ELEKES István: Hullócsillagok magasságának kiszámítása két és három helyen végzett egyidejű megfigyelésekből. Budapest, 1912. 27 p. "Az 1907. év július és augusztus havában Kis-Kartalon, Ó-Gyallán és Nagy-Tagyoson előzetes megbeszélés alapján hullócsillag egyidejű megfigyelései eszközöltettek az ismeretes meteoroszkóp nevű műszerrel. A megfigyelések július 28., 29., augusztus 8., 9., 10., 11., 12. és 13. éjjelén történtek." Összesen 1298 meteort jegyeztek fel az észlelők (Czuczy Emil, Elekes István, Görög Zoltán, Konkoly Thege Miklós, Lomositz Sándor, Tass Antal, Terkán Lajos). Ismerteti a szimultán meteorozás történetét. Az észlelésekből Weiss módszerével végzett számításokat. 58 olyan meteort jegyeztek fel, amely egyszerre két helyről is látszott. Kiszámítja és közzéteszi ezen meteorok adatait. A felvillanások átlag 97,2 km, az eltűnések átlag 77,4 km magasan voltak. [KSZ.]

  KONKOLY-THEGE Miklós: Az 1908. év kezdetétől az 1911. év végéig az ó-gyallai m. kir. Konkoly-alapítványú astrophysikai observatoriumon az újonnan beszerzett és a házilag előállított műszerek ismertetése. Budapest, 1912. Franklin-Társulat nyomdája. 101 p. /A m. kir. Konkoly-alapítványú astrophysikai observatorium kisebb kiadványai. 14./ A kiadvány bevezetése kelt Ó-gyallán, 1912. január havában.
A következő műszerek története és részletes leírása, fényképekkel illusztrálva: A 200 mm-es Heyde-refraktor; A nagy, 135 mm-es fotoheliográf; A 130 m-es (most) Merz-Konkoly-refraktor; Duplex (Holdfotografáló) Refraktor; U. V. (ultraviolett) Spektrográf; Konkoly Kabinet-Spektrográf; Konkoly-asztrospektrográf; Browning-Töpfer Protuberanczia Spektroszkóp; Konkoly-protuberenczia-spektroszkop (első modell).; Konkoly-protuberenczia-spektroszkop (második modell).; Vogel-Konkoly üstökös-spektroszkop; további apróbb kiegészítő műszerek. [KSZ.]

LITTKE Aurél: Gyakorlatok a föld- és éggömbbel. Budapest, 1912. Magyar Földrajzi Intézet R. T. 29 p. / Földrajzi gyakorlatok. I. sorozat. Matematikai és csillagászati földrajzi, kartográfiai és kartometriai gyakorlatok. I. füzet./ Írta Littke Aurél Dr a budapesti Tudomány-Egyetem Földrajzi Intézetének első tanársegéde. A kiadvány előszavát Bátky Zsigmond, Kogutowicz Károly és Littke Aurél írta 1912. aug. 1-én Budapesten. "A budapesti tudomány-egyetemen a földrajzi gyakorlatoknak (beleérte a geofizikai és csillagászati gyakorlatokat is) heti 12 órát szentelnek." Fejezetcímek: Hely-, idő- és iránymeghatározás a glóbuszon. Az éggömb látszólagos napi mozgásának szemléltetése. A valódi mozgás szemléltetése. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXII-re [1912-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1912. Franklin-Társulat nyomdája. 286 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap- és holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

MIHALIK József: A Kassai Szent-Erzsébet-templom. Első rész. Budapest, 1912. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin Társulat Nyomdája. 112 p. Napóra van a templomon, 1477-ben készült a Szent János kápolna falán: p. 40. [SRG.]

OLTAY Károly: Időmeghatározás a sarkcsillag (alfa Urs. min.) vertikális síkján való átmenetekből. Pozsony, 1912. Katholikus Irodalmi R. T. ny. 18 p. 3 ábrával és 2 részletes észlelési táblázattal. Előadási anyag lehetett. [IBQ.]

PINZGER Ferenc: Hell és Sajnovics vardői útja. Kalocsa, 1912. [2], 53, [2] p. Klny.: A Jézus-társasági Kalocsai Érseki Katholikus Főgimnázium Értesítője 1911-1912. [HAD.]

PROHÁSZKA Ottokár: Föld és ég. Kutatások a geologia és theologia érintkező pontja körül. 4. kiad. Esztergom, 1912. Buzárovits Gusztáv kiadása, Nyomatott Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. IX + 430 p. A csillagászathoz szorosabban kapcsolódó fejezetek: A föld mechanikája. "...A földnek kétféle mozgása van; az egyik a nap körül, ez másodperczenként 4 mértföld; a másik saját tengelye körül; az egyenlíti vidékeknél ez az utóbbi mozgási sebesség természetesen a legnagyobb..." (pp. 23-30.).; A Kant-Laplace-elmélet (pp. 31-51.).; A föld kezdetleges alakulása (pp. 52-63.).; A klímák. "...Különösen három asztronómiai törvénynyel hozzák összeköttetésbe a jégkorszakoknak állítólagos periódus-szerűségét; az első az éj-napegyen előnyomulása, a másik az ekliptika elhajlási szögének ingadozása, a harmadik a földpályának excentricitása..." (pp. 156-181.).;
Égi világok. "...Először is azt látjuk, hogy az élet nem oly pazarul van elhintve a mindenségben mint ahogy a Flammarioni képzelődés álmodná. [...] Valóban mily nagy, mily végtelen nagy a világ s mily kevés rajta az élet. Az élet bizonyára a lét telje és virága, de ebből a virágból túlságos sok úgy látszik nincs a világban. [...] A mi földi életünkhöz hasonló életnek föltételei kevés bolygón találhatók. Az első szerepet ezeknek megteremtésében a bolygónak tömege és súlya játsza..." (pp. 247-258.). [HAI.]

SZÁNTÓ László: A világ kezdete és vége. Budapest, 1912. Világosság Könyvnyomda RT. 29 p. /Ébresztő népszerű tudományos füzetek. 10./ [KSZ.]

  SZENTPÉTERY Imre: Oklevéltani naptár. Brinckmeier, Grotefend és Knauz művének felhasználásával. Budapest, 1912. Magyar Tudományos Akadémia, Hornyánszky Viktor. 135 p. [KSZ.]

WEISZ Mór: Winterberg Gyula udvari tanácsos a pesti Chevra Kadisa elnökének családfája 1450-tól kezdve, és őse Gans Dávid (1541-1613) történetíró és csillagász élete és művei. Írta Dr. Weisz Mór rabbi. Vácz, 1912. Nyomatott Kohn Mór könyvnyomdájában. 27 p. + 38 p. A kötet két részből áll, melyeknek önálló oldalszámozása van. Egyik: Winterberg Gyula udvari tanácsosnak, a pesti Chevra Kadisa elnökének családfája (A XV. század 2-ik felétől napjaikig). Összeállította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Dr. Weisz Mór rabbi. pp. 1-27. A családfán feltűnik: Gans Dávid (Zemach Dávid) történetíró és csillagász (született 1541-ben Lippstadtban, meghalt 1613. aug. 22-én. Prágában). Leszármazottja az 1846. dec. 20-án született Winterberg Gyula.Másik: Gans Dávid élete 1541-1613 történeti és csillagászati művei s azoknak forrásai. pp. 1-38. Fejezetcímei: Bevezetés. Gans Dávid élete, jellemzése és viszonya Tycho de Brahehez és Kepler Jánoshoz. Gans Dávid mint történetíró.
A "Zemach Dávid" tartalma, forrásai és belső értéke. Gans Dávid geometriai, aritmetikai és csillagászati művei. A Nechmad felosztása, tartalma és forrásai. Gans Dávid a westfáliai Lippstadtban született, Krakkóban is tanult, az 1560-as években Prágában letelepedett sokoldalú német zsidó, csillagászati érdeklődéssel is. A II. Rudolf udvarában működő Tycho Brahe-vel és Keplerrel is együtt dolgozott. Gans hasznos tanácsokat kapott tőlük csillagászati tanulmányainak írásakor. Az Alfons-féle táblázatokat ő fordította le héberről németre, Tycho részére. Gans 1609-1613 között írt egy csillagászati munkát Nechmad Venáim címmel (mely csak 1743-ban jelent meg nyomtatásban héber és latin nyelven). A részletes csillagászati és csillagászati földrajzi műben a kopernikuszi mellett Tycho világképét is ismerteti. [KSZ.]

Kor- és egyházi számlálás a Krisztus születése utáni 1912-ik szökő évre. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1912-ik szökő évre. Tizenkettedik évfolyam [Debrecen, 1911.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 2-3. "Kortani ismertető jellegek.; Változó ünnepek.; Rendelt böjtnapok.; Farsang tartama.; Török naptár.; Nap- és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Természeti évszakok a mi égaljunk alatt.; Az állatkör (zodiakus) jegyei.; A és rendszerének csoportja.; A hold fényváltozásának jegyei.; Az ugynevezett uralkodó bolygó ez évben. Nap.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

ECSEDI István: A világ legrégibb és legnagyobb falinaptára. (A debreczeni kollégium mexikói régi metszetéről.) In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1912-ik szökő évre. Tizenkettedik évfolyam [Debrecen, 1911.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. pp. 132-135. "E tisztességes falinaptár 11 méter kerületü, 5.5 m2 területü számlappal rendelkezik, a sulya is tekintélyes nem kevesebb, mint 24.000 kgr. A faragvány e naptáron reliefszerüen van készitve s oly tökéletes, aminőt minden ős mexikói müemlékre jellemzőnek kell mondani." [SRG.]

MIKOLA Sándor: Kepler és anyjának boszorkánysági pere. In: Emlékkönyv Dr. Schuschny Henrik iskolaorvosi és egészségtantanári működésének huszonötödik évfordulója megünneplésére. Írták barátai, tisztelői. Budapest, 1912. Franklin-Társulat nyomdája. pp. 158-170. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Herényi Gothard Jenő l. t. emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. 15. köt. Budapest, 1912. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 39-46. [SRG.]

PINZGER Ferenc: Hell és Sajnovics vardői útja. In: A Jézus-társasági Kalocsai Érseki Katholikus Főgimnázium Értesítője 1911-1912. Kalocsa, 1912. pp. 3-53. [HAD.]

MATTYASÓVSZKY Kasszián: Dr. Hollósy Jusztinián Ernő. In: A pannonhalmi Sz. Benedek-rend esztergomi Főgimnáziumának értesítője az 1911-12. iskolai évről. Közzéteszi Dr Molnár Szulpicz igazgató. Esztergom, 1912. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában. pp. 30-59. "...Az akadémiának [...] Az 1861. évre kitűzött pályatételek a következők voltak: 1. Népszerű csillagászat. [...] az 1-re beérkezett négy pályamű közül azonban 2 megütötte a mértéket, de mégis jutalomra: "A csillagászati kérdemények egyszerűbb természetűek" jeligéjű volt érdemes, mert "jóválasztott tárgyak bősége és az előadási rendszer könnyű átnézete tekintetében versenytársát meghaladja, jóllehet mindkettő a helyesen megválasztott tárgyakról szakavatottsággal értekezik, azokat egyszersmind jó rendszerben, könnyen érthető s többnyire szabatos nyelven adja elő. A jeligés levelkét 1861. dec. 18-án bontották fel, s innen Hollósy neve tünt elő. [...]
A harmadik lapon van az igazi cím: Népszerű csillagászat. A művelt rendek szükségeihez alkalmazva. A magyar tudományos akadémia által a magyar hölgyek díjával koszorúzott pályamű. [...] Tekintélye nagy lehetett Pannonhalmán, nemcsak azért mivel munkájával akadémiai jutalmat nyert, hanem mivel az akadémia nemsokára, pannonhalmi tartózkodásának mindjárt első évében 1863. január 13-án levelező tagjává választotta s ő még ez év októberében [1863. október 19-én] meg is tartotta székfoglaló értekezését a következő cimen: A távcsövek történelmének vázlata. [...]
Hogy tudományos dolgokkal folytonosan foglalkozott, bizonyítja az a kézirat, melyet kiegészítésül a "Népszerű Csillagászat"-hoz akart sajtó alá rendezni. Teljes címe: A csillagászat jelentékenyebb vívmányai az utolsó évtizedben. Pótfüzetül a Magyar Tudományos Akadémia által a magyar hölgyek díjával koszorúzott népszerű csillagászathoz. Irta: Hollósy Jusztinián, szentbenedek-rendi áldozár, a sz. mm. és bölcselet tudora s a magyar tudományos akadémia levelező tagja. 1871. évben..." [HAI.]

Brünnow, Franz Friedrich Ernst német csillagász, szül. Berlinben 1821. nov. 18-án - megh. 1891. aug. 20. Encke alatt végezte tanulmányait, 1854-ben a michigani egyetemen az asztronómia tanára és az annarbori obszervatórium igazgatója. 1866-ban az asztronómia tanára Dublinban, Írországi kir. csillagász címmel. Munkái: az Astronomische Nachrichten XXII-XXX. köteteiben közzétett megfigyelések és apró bolygó- meg üstököspálya-meghatározások. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 5. [SRG.]

Brüsszel (franc. Bruxelles, flamandul Brussel), Belgium fő- és székvárosa, Brabant tartomány (lásd ott) fővárosa. Egyéb kulturális intézetei állatorvosi-, hadiiskola, a legkülönfélébb szakiskolák, közép- és népiskolák, színházak, városi múzeum, természetrajzi múzeum, csillagvizsgáló, királyi könyvtár műgyűjtemények. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 7. [SRG.]

Budai Ferenc ref. lelkész, Budai Ézsaiás testvérbátyja, szül. Peéren (Közép-Szolnok vm.) 1760. nov. 8-án - megh. mint szováti lelkész 1802. okt. 28. Nagy olvasottságú tudós volt, aki csillagászattal, természettannal, politikával, hazai törvényekkel, a régebbi és újabb bölcsészettel, de legfőkép a hazai történelemmel s ennek kútfőivel foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 23. [SRG.]

Budapest, a magyar birodalom fővárosa és a magyar király székvárosa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye székhelye, ma törvényhatósági joggal felruházott város, a Duna mindkét partján fekszik. Katonai épületek: A Gellérthegyi citadella a régi csillagvizsgáló helyén 1852-ben épült, bástyája Budapest és Dél felé, köröndje Kelet felé néz. A hadászati jelentőség nélküli citadella, erődjellege megszűnvén, 1895-ben a főváros tulajdonába ment át. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 39. [SRG.]

Burckhardt, Johann Karl csillagász, szül. Lipcsében 1773. ápr. 30-án - megh. Párisban 1825. jún. 22. 1797-ben Párisba került. 1799-ben a Bureau des longitudes segédcsillagászává nevezték ki. 1807-ben a hadi-iskolai csillagvizsgáló igazgatója. 1812-ben kiadott holdtáblái a Hansen-féle táblák megjelenéséig a legjobbak voltak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 114. [SRG.]

Bureau des longitudes. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 115-116. A francia nemzeti konvent 1795. jún. 24-én kelt törvényével szervezte a Bureau des longitudest, alája rendelvén a párisi nemzeti csillagvizsgálót, a volt katonai iskolát s az összes a nemzet tulajdonában levő csillagászati műszereket.Tagjai voltak: 2 matematikus, 4 csillagász, 2 tengerész, 1 geográfus és egy mechanikus. 1874. márc. 15-iki törvénnyel újra szervezték az intézetet, feladatául tűzvén ki: 1. asztronómiai műszerek és észlelési módok javítását; 2. a fizikai asztronómia, árapály és földmágnesség tanulmányozása tekintetében való instrukciók kiadását; 3. a Föld alakja, fizikája vagy a csillagászat érdekében szükségesnek ítélt expedíciók kezdeményezését és előkészítését;
4. az égitestek mechanikájának haladását és a Nap, Hold és a bolygók tábláinak tökéletesbítését; 5. utazók, csillagászok, geográfusok és tengerészek által az intézettel közölt és tőle jóváhagyott fontos munkálatok közzétételét. A kormányzatnak véleményt mond a meglevő vagy új obszervatóriumok és tudományos expedíciók ügyében, iIyeneknek tanáccsal szolgál, műszereiket ott megvizsgálja. Kiadja a Connaissance des temps-ot és az Annuaire-t és Annaleseket. Van 14 rendes, 3 rendkívüli, 20 levelező tagja, 1 adjunktusa, 2 technikus szakértője, 10 kalkulátorja, s 1 könyvtárosa. [SRG.]

Burnham (ejtsd: börnem), Sherburne Wesley amerikai csillagász, szül. Thetfordban 1838. dec. 12. A csillagászatban autodidakta. Jelenleg a Lick-csillagvizsgálóintézet felügyelője. A kettős csillagok legalaposabb ismerője. Fő műve a nagyszabású General catalogue of double stars (Washington 1906, 2. köt.). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 130. [SRG.]

Bürgi (Burgi, Byrgi, lat. Byrgius), Jost (Justus) éggömbök és csillagászati műszerek készítője, szül. Liechtensteigben St. Gallen kantonban 1552. febr. 28-án - megh. Casselben 1632. jan. 31. Előbb IV. Vilmos hesseni tartománygróf, majd Rudolf császár udvari órása. Kepler szerint Bürgi a tizedes törtek és a logaritmusok feltalálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 189. [SRG.]

Cadiz, Spanyolország ugyanily nevű tartományának székvárosa a Leon-sziget hosszú földnyelvének végében. Kitűnően berendezett csillagvizsgálóval rendelkezik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 204. [SRG.]

Cadran (franc, ejtsd : kadran), az óra mutató lapja, Cadran solitaire, napóra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. [SRG.]

Caelum (lat.), csillagkép az éggömb déli részén. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. [SRG.]

Caelus, a rómaiaknál az ég személyesítése, a görög Uranos mása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. [SRG.]

Cagnoli (ejtsd: kanyóli), Andrea csillagász, szül. Zante szigetén 1743-ban - megh. Veronában 1816-ban. A milanói csillagvizsgáló igazgatója volt, 1802-1807-ig a modenai hadiiskolában matematikát tanított. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 212. [SRG.]

Calendae (lat.), minden hónap első napja, melyet a rómaiak ünnepélyek közt ültek meg. A kalendákon visszafizették a kölcsönöket, azért Calendae tristesnek is nevezték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 224. [SRG.]

Calendarium (lat.), lásd: Kalendáriom és Naptár. - Calendarium Gregorianum, lásd: Gergely-féle naptár. - Calendarium sanctorum, lásd: Martyrologium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 224. [SRG.]

Callandreau (ejtsd: kalandró), Pierre Jean Octave csillagász, szül. Angoulémeben 1852. szept. 18-án - megh. Párisban 1904. febr. 13. 1874-ben aszszisztens, 1893-ban a párisi politechnikumon a csillagászat és geodézia tanára s az Institut tagja, 1884 óta a Bulletin astronomique társszerkesztője volt. Számos fontos dolgozatot írt különösen a bolygók alakjáról, a perturbáció-számításról és a meteorok radiánsairól. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 226. [SRG.]

Cambridge (ejtsd: kembridzs). Város Massachusetts északamerikai államban, a Charles-folyó mellett, tulajdonkép Boston külvárosa. A Harvard-University az államtól segélyt nem kap, ma külön város a városban, magában foglalván a nagy előadási termeket, többek között palotákat a tanárok és tanulók számára, botanikus és egyéb kerteket, parkokat, végül egy nagy könyvtárt. Csillagvizsgálója egyike az újvilág leggazdagabb és legjobban vezetett ilynemű intézeteinek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 235. [SRG.]

Camelopardalus (lat.), zsiráf, csillagkép, közel az ég északi sarkához. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 237. [SRG.]

Cameron, Verney Lovett angol Afrika-utazó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 238. Szül. Radipoleban, Angliában, 1844-ben - megh. Leighton- Buzzardban 1894. márc. 26. Őt jelölték ki 1872-ben a Livingstone-Eastcoast-expedíció vezetőjének, amelyet Livingstone támogatására küldtek ki. 1873 márciusában indult el Dillon és Murphy kíséretében Zanzibárból és aug. 4-én találkozott a nagy utazó szolgáival, akik annak holttetemét szállították vissza. A holttest szállításával Murphyt bízta meg, ő pedig egyedül haladt tovább. 1874 februárjában elérte Udzsidzsit, azután körülhajózta a Tanganyikát és pontosabb méréseket végzett rajta. Május 20-án elérte Nyangvét. Onnan D.-re fordult és októberben elérte Kilembát, Urua fővárosát. 1875. nov. 4-én érte el az Atlanti-óceán partját, ez idő alatt számos csillagászati helymeghatározást végezett és 4000 pontnak a magasságát mérte meg. [SRG.]

Campbell, William Wallace csillagász, szül. Hancockban (Ohio) 1862. ápr. 11. A matematika tanára volt a coloradói egyetemen, 1891-ben csillagász lett a Lick-obszervatóriumon, melynek 1900 óta igazgatója. 1897-ben az indiai, 1900-ban a georgiai expedíciót vezette a napfogyatkozás megfigyelése céljából. Több dolgozatot írt az üstökösökről, napfogyatkozásokról, új csillagokról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 243. [SRG.]

Cancer, Rák, csillagkép az éggömb É.-i felén, az állatöv negyedik jegye. A Cancer csillagképben van a szabad szemmel is jól kivehető Praesepe (Jászol) csillaghalmaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 251. [SRG.]

Canes venatici (lat.), Vadászkutyák, csillagkép az ég É.-i félgömbjén. Ebben van egy Messier-fölfedezte nevezetes spirális alakú köd. A mitológia szerint Bootes nyaklánccal összekötött kutyái, Asterion és Chara. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 252. [SRG.]

Canicula (lat.), kutya csillaga, annyi mint Sirius, a Nagy kutya csillagképének legragyogóbb csillaga (= alfa Canis maioris). Canicula rubra, vörös kutyának is nevezik. A régi görögök szerint az év legmelegebb napjai, a kánikula, akkor kezdődnek, mikor a Siriust először lehet látni hajnalban a Nap kelte előtt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 252. [SRG.]

Canis (lat.) annyi mint kutya, egyszersmind két csillagzat neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 253. [SRG.]

Canis maior (lat.), Nagy Kutya, csillagkép az ég déli földgömbjén; ebben van a Sirius, az ég legfényesebb csillaga. A Canis maiorban mintegy 70 csillag van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 253. [SRG.]

Canis minor (lat.). Kis Kutya, csillagkép az ég északi félgömbjén 37 csillaggal, köztük a Prokyon elsőrendű csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 253. [SRG.]

Canopus vagy alfa Argus, elsőrendű csillag az Argó csillagképben, az ég déli félgömbjén. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 256. [SRG.]

Capella (lat.) annyi mint kecske, vagy alfa Aurigae, az Auriga csillagképnek elsőrendű csillagja. A mitológia szerint Amaltheia kecskéje, mely a gyermek Zeust táplálta és melynek bőre utóbb Zeusnak pajzsul szolgált. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 264. [SRG.]

Capra (lat.) annyi mint kecske, lásd: Kecskék, mint csillag neve annyi mint Capella (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 268. [SRG.]

Carli, Giovanni Rinaldo gróf másként Carli Bubbi olasz tudós. Szül. Capo d’Istriában 1720. ápr. 11-én - megh. Milanóban 1795. febr. 22. 1741-ben Velencében a csillagászat és a tengerészeti tudomány tanára lett, 1749 óta birtokain gazdálkodott és régészeti, különösen érmészeti tanulmányokkal foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 284. [SRG.]

Carlini, Francesco csillagász. Szül. Milanóban 1783. jan. 8-án - megh. Croddoban 1862 aug. 29., mint a milanói csillagvizsgáló igazgatója. Az Effemeridi di Milano c. csillagászati évkönyv számításait végezte és a Nap- és Holdtáblázatok tökéletesítésén fáradozott. Planával együtt geodéziai méréseken vett részt, melyek a francia és olasz parallelkörmérések egyesítésére irányultak. Az Alpok déli lejtőjén észlelt erős helyi tömegvonzásokból a Föld sűrűségét határozta meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 284. [SRG.]

Carrington (ejtsd : kerringtn), Richard Christopher csillagász, szül. Chelseaben 1826. máj. 26-án - megh. 1875. nov. 27. 1852-ben magánobszervatóriumot épített Redhillben, melyben a napfoltokat és a sarkkörüli csillagokat észlelte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 300. [SRG.]

Cassini, Giovanni Domenico csillagász, szül. Perinaldóban 1625. jún. 8-án - megh. 1712. szept. 14. Legfontosabb érdemei a Jupiter tengelyforgásának s lapultságának megállapítása, négy Saturnushold s az állatövi fény felfedezése. Rendkívül tevékeny észlelő és író volt, kit a francia kormány 1669-ben a párisi csillagvizsgáló igazgatójául meghitt. A cayenni expedíció létesülése 1672-ben, mely a Mars parallaxisának meghatározását tűzte ki feladatául, Cassini műve volt. A nagy francia fokmérést 1700-ig egészen Roussillonig folytatta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 311. [SRG.]

Cassini, Jacques csillagász és fizikus, az előbbinek fia, szül. Párisban 1677. febr. 18-án - megh. Clermont mellett 1756. ápr. 16. Atyja halála után a párisi csillagvizsgáló igazgatója lett. Főbb munkája az atyja által kezdett fokmérés folytatása, ő foglalkozott először az állócsillagok úgynevezett saját mozgásával. A Föld alakjáról és az asztronómia elemeiről is írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 311. [SRG.]

Cassini, César Francois Cassini de Thury, az előbbinek fia, szül. Párisban 1714. jún. 17-én - megh. ugyanott 1784. szept. 4. A párisi obszervatórium igazgatóságában atyját követte. Legfőbb munkái Franciaország trigonometriai felmérése, melyet csak fia végzett be, s mely 182 lapon, Carte topographique de la France, Paris 1744-1793 címen jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 311. [SRG.]

Cassini, Jean Dominique gr. az előbbinek fia s követője a párisi csillagvizsgálón. Szül. Párisban 1748. jún. 30-án - megh. Thury-sous-Clermont-ban 1845. okt. 18. Főérdeme a francia nagy térkép befejezése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 311. [SRG.]

Cassini-féle görbe (cassinoid), a Cassini Domenico csillagászról elnevezett negyedrendű síkgörbe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 311-312. [SRG.]

Cassinoid, lásd: Cassini-féle görbe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 312. [SRG.]

Cassiope, lásd: Kassiopeia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 312. [SRG.]

Cassiopeia, csillagkép az ég É-i félgömbjén, öt fényesebb csillagja szabálytalan W alakját mutatja. 1572. nov. 11-én a Cassiopeiában Tycho Brahe új csillagot fedezett fel, melynek fénye csakhamar a Venus-ét is túlszárnyalta, de 17 hónap elmultával szabad szemmel többé nem volt látható. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 312. [SRG.]

Castor vagy alfa Geminorum, másodrendű csillag az Ikrek csillagképében. Kettőscsillag, mely két harmadrendű csillagból áll. W. Herschel ezen tanulmányozta először a kettőscsillagok sajátságait. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 319. [SRG.]

Castor és Pollux, lásd: Dioskúrok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 319. [SRG.]

Cauchy (ejtsd: kosi), Augustin Louis francia matematikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 329. Szül. Párisban 1789. aug. 21. - megh. Párisban 1857. máj. 23. Már 16 éves korában feltűnt egy nehéz matematikai probléma megoldása által és 1815-ben Mémoire sur la théorie des ondes c. munkája alapján az Institut tagja lett. Cauchy a felsőbb algebrát, a számelméletet, a differenciálszámítást, geometriát, csillagászatot és fizikát egyaránt sikerrel mívelte és valamennyit új tételekkel gazdagította. Összes műveit 26 kötetben 1882 óta a párisi akadémia adja ki. [SRG.]

Cebáot (héb.) annyi mint seregek, kivált a csillagok, vagy angyalok mennybeli serege, tágabb értelemben (lásd: Móz. I. k. 2, 1) az égnek és földnek minden teremtése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 339. [SRG.]

Celsius, Anders svéd csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 352-353. Szül. Upsalában 1701. nov. 27-én - megh. ugyanott 1744. ápr. 25. 1730-ban az upsalai egyetemen tanár lett. A Föld alakjának meghatározása céljából összeköttetésbe lépett a párisi csillagászokkal s 1736-ban a francia kormány őt és Maupertuist bízta meg a Torneá és Pello falu közti délkör megmérésével. 1740-ben igazgatója lett az általa kezdeményezett, gazdagon felszerelt obszervatóriumnak Upsalában. Celsius foglalkozott a fényerősség mérésével, az északi fénnyel, a Jupiter-holdak elméletével sokat fáradozott a Gergely-féle naptár behozatalának érdekében és az elsők közé tartozott, kiknek az északi svéd partok lassú, de folytonos sülyedése feltűnt. Ő hozta javaslatba a róla elnevezett százas beosztású hőmérőt. [SRG.]

Censorinus, római grammatikus a Kr. u. III. sz. elején. De die natali (A születésnap) c. töredékes munkájában, melyet pártfogójának, Caerelliusnak ajánlott, tudálékosan tárgyalja a csillagoknak az emberek születésére való befolyását, az időfelosztás különböző módjait s érdekes történeti és kronológiai megjegyzéseket tesz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 358. [SRG.]

Centaurus, csillagkép az ég D.-i félgömbjén, két elsőrendű, két másodrendű és számos kisebb csillaggal. Legfényesebb csillaga, az alfa Centauri, az eddig ismertek között a legnagyobb parallaxissal bír, ami másszóval azt jelenti, hogy Naprendszerünkhöz ez az állócsillag van legközelebb eddigi ismereteink szerint. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 359. [SRG.]

Centiloquium (lat.), száz mondából, szentenciából álló gyűjtemény. A középkorban több ilyen gyűjtemény volt forgalomban, melyeket különböző, néha mesés szerzőknek tulajdonítottak. Ilyen volt a Ptolemaios-féle, vagy a Hermes Trismegistosnak tulajdonított asztrológiai mondások gyűjteménye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 359. [SRG.]

Central India Agency (ejtsd: szentrel - india - edzsenszl), benszülött fejedelmek államaiból alakított politikai "ügynökség" hivatalos neve, Brit-India ÉNy.-i részén, Bombay-tól BK.-re. Central India Agency az ó-indiai kultúra igazi hazája. Évszázadokkal később itt állította fel obszervatóriumát Dzsai-szing, a híres csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 360-361. [SRG.]

Centrális mozgás. Centrális mozgást végez valamely test (anyagi pont), ha rá centrális erő hat, azaz olyan erő, amely mindig egy bizonyos pont, a centrum, felé van irányítva s nagysága pedig csak a mozgópontnak e centrumtól való távolságától (a radius vector-tól) függ. Centrális mozgást végeznek tehát a bolygók a Nap körül (a centrális erő, a tömegvonzás a Napbolygó távolság négyzetével fordítva arányos). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 361. [SRG.]

Centrális nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 361. Azon csillag, mely körül - Mäedler szerint - egész csillagrendszerünk kering. A megfigyelés kétségtelenné tette, hogy az állócsillagok saját mozgásokkal bírnak. E megfigyelések kapcsán az a kérdés merült fel, vajjon a csillagok, mozgásukat illetőleg, egy összetartozó rendszert képeznek-e vagy sem? Az eddigi megfigyelések alapján az ég fényesebb csillagjai között egy sincs, mely a mozgási középpont nevére igényt tarthatna.
Mäedler volt az, aki az állócsillagok saját mozgásaiból a csillagrendszer tömeg- és mozgási középpontját akarta meghatározni s azon következtetéshez jut, hogy ez a Plejadokban, valószínűleg talán éppen az Alkyonében (éta Tauri) keresendő. Ezen csillag lenne Mäedler szerint a Centrális nap Maedler eszméje nagy népszerűségre tett szert. A. F. Peters azonban Mäedler hipotézisét teljesen megdöntötte, úgy hogy ma Centrális napról tudományosan már nem szólhatunk. [SRG.]

Cepheus, lásd: Kepheus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 368. [SRG.]

Cepheus vagy Andromedae Páter, csillagkép az ég északi félgömbjén a sark közelében, 89 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz; delta Cephei nevezetes változó csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 368. [SRG.]

Cetek, csillagkép, lásd: Cetus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 382. [SRG.]

Cetus (lat.), cethal, csillagkép az ég déli félgömbjén. Ebben a csillagképben van a nevezetes Mira Ceti vagy (Omikron) Ceti nevű változó fényű csillag. Ennek fényessége átlag 331.6 nap alatt a 2. és 10. nagyságrendű között szabályosan változik. Míg fényességének maximuma idején fényes csillag, addig minimumkor szabad szemmel nem látható. (Szabadszemmel még 6. rendű csillagok láthatók, 7. és magasabb rendek csak távcsövel.) Változóságát Fabricius Dávid fedezte fel 1596-ban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 384. [SRG.]

Chacornac (ejtsd: sakornak), Jean francia csillagász, szül. Lyonban 1823. jún. 21-én - megh. ugyanott. 1873. szept. 6. A marseillei, majd a párisi csillagvizsgálón észlelt. Nyolc apró bolygót fedezett fel. Főműve: Atlas écliptique (Paris 1854-63, 36 térkép), mely a kisbolygók keresésénél és megfigyelésénél ma is fontos segédeszköz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 389-390. [SRG.]

Challis, James angol csillagász, szül. Bramtreeben, Essexben 1803. dec. 12-én - megh. 1882. dec. 3-án. Cambridgeben tanár s a csillagvizsgáló igazgatója. Délkör-megfigyeléseit 12 kötetben tette közzé. Adams számításai értelmében az Uranuson túli bolygót (Neptunust) rendszeresen kereste, s 1846. augusztusban kétszer is megfigyelte, még mielőtt Gallé Berlinben megtalálta s felismerte volna. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 393. [SRG.]

Chamaeleon, csillagkép az ég déli félgömbjén. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 396. [SRG.]

Chappe d’Auteroche, Jean francia csillagász, szül. Mauriacban 1722. márc. 2-án - megh. San Lucarban 1769. aug. 1. A Vénusnak a Nap előtt való elvonulását figyelte meg Tobolszkban 1761-ben és Kaliforniában 1769-ben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 406. [SRG.]

Charlois (etjtsd: sarloá), Auguste Honoré Pierre francia csillagász, szül. La Cadierében (Bar) 1864. nov. 26-án - megh. 1910. márc. 26. Nizzában. 1897-ben aligazgató lett a nizzai csillagvizsgálóban. 101 új kis bolygót fedezett föl, legnagyobbrészt fényképészeti úton. Több üstököst is megfigyelt és elméleti kutatásokat is végzett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 411. [SRG.]

Charlottesville (ejtsd: sarlottszvill), Albemarle county fővárosa Virginia északamerikai államban, a Rivanna jobbpartja közelében. Közelében a Jefferson által 1822-ben alapított egyetem könyvtárral és csillagvizsgálóval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 412. [SRG.]

Chassignit, a meteorkövek egy aprószemű, majdnem egyneműnek látszó változata, mely eddig csak Chassigny-ról ismeretes. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 418. [SRG.]

Chemnitz, Martin egyike a jelentékenyebb német lutheránus teológusoknak a XVI. sz. második felében. Szül. Treuenbrietzenbeu (Mittelmark) 1522. nov. 9-én - megh. 1586. ápr. 8. Braunschweigban. Szegénysége miatt félbehagyta matematikai és asztrológiai tanulmányait s Königsbergben 1549 óta teológiával foglalkozott. 1553-ban Wittenbergbe költözött, 1554-ben lelkész, 1567-ben pedig szuperintendens lett Braunschweigban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 429. [SRG.]

Chladni, Ernst Florens Friedrich német fizikus, szül. Wittenbergben 1756. nov. 30-án - megh. Boroszlóban 1827. ápr. 4. A meteorok és üstökösök természetének helyes felismerése is jórészt az nevéhez fűződik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 454-455. [SRG.]

Chladnit (ásv.), durvaszemű, legnagyobbrészt hófehér enstatitből álló meteorkő, amely Bishopville-ról (Dél-Karolina) ismeretes. Jelenti egyúttal ebben a meteoritban felfedezett fehér ensztatit ásványt is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 455. [SRG.]

Chondrit (ásv.), lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 464. [SRG.]

Christie, William Henry Malony angol csillagász, szül. Woolwichban 1845. okt. 1-én - 1870-től kezdve a greenwichi obszervatóriumion aszszisztens volt, 1881-ben annak igazgatója és királyi angol csillagász lett. Christie egy spektroszkópot, egy eszközt a csillagok színének és fényének meghatározására, továbbá egy polarizáló szemüveget napészlelések számára, végül egy regisztráló mikrométert talált fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Cianométer (gör. cyanos annyimint kék), eszköz a (felhőtlen) ég kék színe minőségének (mélységének) meghatározására. A meghatározás összehasonlítás útján történik olyan kék színsorozatokkal, amiket vagy különböző higítású festékekkel (Saussure) vagy több-kevesebb kék szektort tartalmazó színkoronggal (Parrot) vagy kettősen törő kristálylemezekkel és poláros fénnyel (kromatikus polározás, Arago) állítanak elő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 483. [SRG.]

Ciklus (cyclus, gör.). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 498-499. A kronológiában az éveknek bizonyos sora, száma, melyek elteltével ugyanazon időviszonyok, tünemények vagy jelenségek ugyanazon sorrendben ismétlődnek. Két vagy több Ciklus együtt alkotja az úgynevezett periódust. A három legfontosabb Ciklus melyekre az okmányokban gyakran hivatkoznak és melyek időszámításunkba máig átmentek: a napkör, a holdkör és az indikció Ciklusa. A napkör (Ciklus solaris vagy concurrentium), máskép a vasárnapi betű Ciklusa 28 évből álló Ciklus melynek lefolyta után a hét napjai ismét a hónapnak ugyanazon napjaira esnek. Ha a 9-el nagyobbított évszámot 28-al elosztjuk, a maradék megmutatja, hányadik a kérdéses év a napkörben, ezt a számot nevezik rendesen napkörnek.
A holdkör (Ciklus lunaris, vagy decem novennalis) máskép a Meton-féle Ciklus vagy az aranyszám Ciklusa 19 évre terjed. Ha az 1-el nagyobbított évszámot 19-el elosztjuk, a maradék adja az illető év helyét a holdkörben, ezt a számot aranyszámnak (lásd ott) nevezik és valaha főleg a húsvét meghatározására szolgált. A nap- és holdkörnek a keresztény időszámításba való behozatalát Dionysius Exiguusnak tulajdonítják, ki egyúttal Krisztus születésének évét a holdkör első évére tette. Az indikció Ciklusa vagy a római adószám még a római császárok idejéből való és a keresztény kalendáriomba is átvett 15 éves ciklus. Egyéb Ciklusok a husvéti Ciklus. A holdkörrel kapcsolatos még az epakták Ciklusa is. [SRG.]

Circulus (lat.) annyimint kör, Circulus aequinoctialis, equátor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circulus (lat.) tropikus, térítő kör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circulus (lat.) parallelus, szélességi kör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circulus (lat.) horarius, órakör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circulus (lat.) meridionalis, délkör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circulus (lat.) lacteus (via lactea), a tejút (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circulus poláris, lásd: Sarkkör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Circumpolaris (lat.) annyi mint a sarkok tájékán levő. Lásd: Cirkumpoláris csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. [SRG.]

Cirkummeridián magasság, oly csillagmagasság, melyet a meridiánhoz közel figyelünk meg. A Cirkummeridián magasságokból könnyen kiszámítható az illető hely földrajzi szélessége. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 529. [SRG.]

Cirkumpoláris csillagok. Oly állócsillagok, melyek közel fekszenek az ég valamelyik sarkához; tágabb értelemben oly csillagok, melyek állandóan az észlelő horizontja felett maradnak. Valamely helyre oly csillagok lesznek Cirkumpolarisak melyeknek sarktávola kisebb az illető hely sarkmagasságánál. A Cirkumpoláris csillagok kétszer mennek át a meridiánon, egyszer a pólus felett és 12 órával későbben a pólus alatt. Ezen két átmenetet felső, illetőleg alsó delelésnek (culminatio) nevezzük. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 529. [SRG.]

Cisio-Janus, lásd: Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 531. [SRG.]

Clairaut (ejtsd: kleró, vagy Clairault), Alexis Claude hírneves francia matematikus és csillagász, szül. Párisban 1713. máj. 7-én - megh. 1765. máj. 17. Részt vett a lapplandi fokmérésben, foglalkozott a Föld alakjának meghatározásával, visszavezette a Hold elméletét a három test problémájára és kiszámította a Halley-féle üstökös visszatérését 1759. ápr. 17-ére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 542. [SRG.]

Clark (ejtsd: klark), Alvan. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 547. Nagyméretű csillagászati távcsövek híres szerkesztője s készítője. Szül. Ashfieldben, Massachusettsben 1804. márc. 8-án - megh. 1887. aug. 19. Eleinte rajzoló s arcképfestő volt, de csakhamar távcsövek készítésével kezdett foglalkozni. Egy 47 cm nyílású távcsövei, melyet a Misszisszippi csillagda számára készített, fedezte fel 1861. jan. 31-én Sirius állócsillag kísérőjét. Két fia segítségével, kik közül Alvan Graham az optikai, John a mechanikai munkálatokat vezette, Clark addig nem ismert nagyságú távcsövek készítéséhez látott. Washington számára 1873-ban 66, újabban Pulkowa számára 76, és a kaliforniai Lick observatory számára 91 és fél cm-es távcsöveket készített. Alvan Graham Clark készítette a Chicago melletti Williamsbayben levő Yerkes-obszervatórium 102 cm. nyílású távcsövét, mely a legnagyobb a maga nemében. Alvan Graham Clark 1897. jún. 9-én halt meg New Yorkban. [SRG.]

Clermont (ejtsd : klermón), Ferrand (ejtsd: ferran) Puy-de-Dóme dép. fővárosa. Egyetemi város. Van természettudományi és irodalmi fakultása, tudományos és szépművészeti akadémiája, obszervatóriuma. A rómaiaknak virágzó városa volt (Augustonemetum). Ekkor épült a Puyde-Dóme-on Mercurius temploma, melynek maradványain jelenleg egy meteorológiai és csillagászati obszervatórium (1467 m.) emelkedik. Fogaskerek vasút visz fel oda. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 559. [SRG.]

Cliftonit (ásv.), meteorvasakban fordul el. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 562. [SRG.]

Coast and Geodetic Survey (ang., ejtsd: koszt end dzseódetik szörvé), Washingtonban székelő tudományos intézet, melynek feladata az Egyesült-Államok egész területének asztronómiai és geodéziai mérések útján eszközölt megállapítása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 569. [SRG.]

Coast Ranges (ejtsd: kószt-rendzs-z, parti lánc), hegysor Észak-Amerikában, a Csendes-óceán partján. A Colorado alsó folyásától a Juan de Fuca útig tart, nevezetesebb tagjai: San Jacinto (3350 m.), ... Mount Hamilton (1356 m. csillagvizsgálóval). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 570. [SRG.]

Cohen, Emil német mineralógus és geológus, szül. Jütlandon, Aakjal városkában 1842. okt. 12-én - megh. 1905. ápr. 13. Greifswaldban. 1878-tól a strassburgi egyetemen a petrográfia, 1885 óta a greifswaldi egyetemen a mineralógia tanára volt. Különösen a kőzetek mikroszkópos szerkezetével és a meteoritokkal foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 582. [SRG.]

Colbert (ejtsd: kolber), Jean Baptiste francia államférfiú. Szül. Reimsben 1619. aug. 29-én - megh. Párisban 1683. szept. 6. Módosabb kereskedőnek volt a fia, Le Tellier miniszter szolgálatába szegődött. Mint a szépművészetek minisztere, a tudományok iránt is érdeklődött. Támogatott tudósokat s megalapította a párisi növénykertet és csillagvizsgáló intézetet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 586. [SRG.]

Connaissance (franc., ejtsd: konneszánsz) des temps, a jelenleg a Bureau des longitudes (lásd ott) kiadásában megjelent csillagászati évkönyv, melyet először az 1679-ik évre Picard adott ki 1678-ban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Constellatio (lat., ejtsd: konstelláció), a csillagok állása egymáshoz (lásd: Csillagzat). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 640. [SRG.]

Cook (ejtsd: kúk), James angol hajós és fölfedező. Szül. Martonban 1728-ban - megh. Havaiban 1779. febr. 14. Ifjú korában hét évig szenes hajón szolgált, azután nagyobb utazásokat tett és 1759-ben a hajóhadba vették föl. 1768-ban rábízták azon hajó vezetését, amelyet Tahiti szigetére küldtek ki, hogy ott a Vénus csillagnak a Nap előtti elvonulását figyeljék meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 649. [SRG.]

Copeland (ejtsd: koplend), Ralph angol csillagász, szül. Woodplumptonban (Lancashire) 1837. szept. 3-án - megh. Endinburghban(!) 1905. okt. 27. 1888 óta Skócia királyi csillagásza s az edinburghi obszervatórium igazgatója volt. Számos csillagászati értekezést írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 652. [SRG.]

Copernicus, lásd: Coppernicus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 652. [SRG.]

Coppernicus, Nicolaus híres csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 653-654. Szül. Thornban 1473. febr. 19-én - megh. Frauenburgban 1543. máj. 24. A krakói egyetemen teológiai és orvosi tanulmányai mellett matematikával és asztronómiával is foglalkozott. 1496-ban Bolognába ment jogot hallgatni, itt Novar Domenico csillagásznál asztronómiát is tanult. Időközben kinevezték Frauenburgba kanonoknak. 1500-ban Rómában nyilvános előadásokat tartott a matematikáról és asztronómiáról. 1503-ban Ferrarában a kánoni jog doktorává avatták. Hazájába 1505-ben tért vissza. Élete következő hat évét a Heilsberg nevű püspöki rezidenciában töltötte, hol alapvonalaiban kidolgozta élete fő művét, az új világrendszert, mely nevéhez fűződik és ezt halhatatlanná tette.
1517-21-ig Allensteinben a káptalani terjedelmes birtokokat igazgatta, 1522-29-ig mint a káptalan képviselője szerepelt a porosz diétán. Orvosi tudományát gyakorlatilag is érvényesítette. Főgondja szakadatlanul az ő világrendszerének kiépítése volt. De erre vonatkozó vizsgálatait élete utolsó éveiig sem tartotta befejezettnek, és ezért 1516-ban nem fogadta el a lateráni zsinat meghívását a naptárreform bizottságába. Csak tudós barátaival közölte új és merész tanát, amely szerint a Föld és a többi bolygók a Nap körül mint középponti test körül keringenek, holott az eddig szentesített aristotelesi tan szerint a Föld mozdulatlanul áll a világ középpontjában és a többi égitestek mind körülötte keringenek. Egy rövid, kéziratos ismertetés "Commentariolus" révén nagy híre terjedt a tudós frauenburgi kanonok művének. 1536-ban Schönberg kardinális a nagy mű leiratát kérte, 1539-ben pedig Rheticus Joachim wittenbergi matematikus Frauenburgba zarándokolt, hogy ott az új tanba beavattassék.
Végül barátai folytonos unszolására Coppernicus elhatározta művének kiadását, miután 36 éven át dolgozott rajta. A művet Nürnbergben Rheticus és Osiander felügyelete alatt nyomtatták. Osiander önhatalmúlag előszót csatolt a könyvhöz, amelyben teljes ellentétben Coppernicus határozott és minden kétséget kizáró kijelentéseivel az új heliocentrikus világnézletet puszta hipotézisnek minősíti, mivel félt Luthertől és Melanchthontól, kik a Föld mozgásának tanát visszautasították. Coppernicus már nem tudta felemelni tiltakozó szavát Osiander szószegő eljárása ellen. Műve első nyomtatott példányát már csak halálos ágyán láthatta. A könyv 1616-ban indexre került, amelyből csak 1757-ben törültetett. Az első kiadás 1543-ban Nürnbergben jelent meg. A Coppernicus-féle vagy héliocentrikus világnézlet alapgondolatát már a görögöknél, pl. számoszi Aristarchosnál és a pythagoreusoknál találjuk.
De Coppernicus kétségtelen érdeme, hogy amit a régiek csak sejtettek, azt tudományos igazság erejével állította az emberiség elé, mely két évezreden át ragaszkodott a geocentrikus világnézlethez. Természetes, hogy Coppernicus óta a tudomány sokat haladt, és így nézetei nem egyeznek teljesen mai ismereteinkkel. Coppernicus pl. még azt hitte, hogy a bolygók pályái a Nap körül excentrikus körök, ma tudjuk, hogy ellipszisek. Coppernicus tanában a lényeges haladás Ptolemaiosszal szemben az, hogy megmutatta, mennyivel egyszerűbekké válnak az égitestek látszólag bonyolult mozgásai, ha azokat nem a Földről, hanem a Nap középpontjából szemlélve gondoljuk. Ptolemaios csak a földi megfigyelőre van tekintettel és ennyiben helyesen írja le is az égitestek mozgásait. A modern asztronómia óriási haladását azonban csakis Coppernicusnak köszönjük. [SRG.]

Cork (ejtsd: kork), county fővárosa, Írország azon városa, melynek Dublin után a legtöbb iskolája és jótékony intézete van. A legkiválóbbak: a Queen’s College, a Cork Institution csillagvizsgálóval, múzeummal és műgyűjteménynyel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 663. [SRG.]

Corona (lat.) annyi mint koszorú, lásd még: Korona. A Nap Coronáját lásd: Nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. [SRG.]

Corona australis(lat.), déli korona, csillagkép az ég déli félgömbjén, 29 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. [SRG.]

Corona borealis (lat.), északi korona, csillagkép az ég északi félgömbjén, 31 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. [SRG.]

Corvus (lat.), holló, csillagkép az ég déli félgömbjén, 26 szabad szemmel látható csillaggal, köztük három másodrendű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 678. [SRG.]

Cotes, Roger angol matematikus, szül. Burbachban 1682-ben - megh. Cambridgeben mint a csillagászat tanára 1716. jún. 5. Életében csak két értekezése jelent meg, de több becses kéziratot hagyott hátra, melyeket Smith Róbert nevű barátja adott ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 685. [SRG.]

Crater (lat.), serleg, csillagkép az ég déli félgömbjén, 35 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 708. [SRG.]

Crawford and Balcarres (ejtsd: kráförd end belkarsz), Alexander William Crawford Lindsay Crawford és Balcarres grófja, tudós és író. Szül. 1812. okt. 16-án Londonban - megh. 1880. dec. 13. Firenzében. Cambridgeben tanult, sokat utazott, foglalkozott asztronómiával. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 708. [SRG.]

Cromlech (kőkör, a kelta crom annyi mint kör és lech annyi mint kő összetételekből). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 721-722. A megalithikus emlékek egy faja, többé-kevésbbé szabályos, körben felállított hatalmas faragatlan kőszálakból úgynevezett menhírekből (lásd ott) áll. A fogalom kiterjesztésével némelykor négyszög alaprajzú kőkerítéseket is jelölnek ezzel a névvel. Némelyek politikai vagy vallásos gyülekezetek színhelyéül, mások fontos események emlékére emelt építményeknek tekintik ezeket, de sem építési sajátosságaik, sem a reájuk vonatkozó mondák és a velük kapcsolatos népszokások magyarázata nem nyújt elég alapot ennek eldöntésére.
Az az újabb asztronómiai megfigyelés, amely szerint egyik legnevezetesebb Cromlechnek a salisburyi Stone-hengenek főtengelye a nyári napfordulat hajnalán felkelő nap által vetett árnyék irányával esik össze, valószínűvé teszi, hogy oly kultuszhely volt, ahol a napisten tiszteletére gyűltek össze. A kisebb Cromlechnek átmérje 30-40 m., a legnagyobb az aveburyi Cromlech, amelynek 455 m. az átmérője, ez utóbbi 6 m. magas, 800-100 q. súlyú menhirekből áll. [SRG.]

Cross-staft (ang.) annyi mint Jákob-botja, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 725. [SRG.]

Crux (lat.) annyi mint kereszt (lásd ott). Crux a déli ég egyik legszebb csillagképe, 2 elsőrendű, 2 másodrendű és még 25 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 729. [SRG.]

Császár Károly tanár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IV. köt. Brutus - Csát. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. Szül. Pesten 1842. jan. 20-án - megh. Budapesten 1891. ápr. 30. Mint a kegyesrend tagja, tanár volt Temesváron, Nagybecskereken, Selmeczbányán, innen Budapestre tették át, hol 1869-ig működött. 1870-ben Kolozsvárott volt tanár, hol e tanév végével kilépett a kegyesrendből s áttért a református hitre. 1871-től a budapesti IV. ker. főreáliskolában volt a mennyiségtan tanára, azonkívül több nagy bank matematikai tanácsosa. Munkái főkép a természettan, csillagászat s a mennyiségtan körébe tartoznak. A legfontosabb A csillagos ég (1870) című műve. [SRG.]

Csészés kövek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 76. Erratikus tömbök, dolmenek és más megalitikus emlékek felületén gyakran fordulnak el 5-30 cm. átmérőjű, kivájt kerek mélyedések. A mélyedések rendszerint kisebb-nagyobb csoportokban helyezkednek el a kő felületén. Néha 70-80 mélyedés is van egy kövön. Elrendezésükben többnyire nincs látható rendszer, de némelykor kör alakban vannak csoportosítva és egyes mélyedéseket kereszt alakban, T alakban, vagy másként keskeny vályúk kötnek össze egymással.
Bár kétségtelen összefüggésben vannak a megalitikus emlékekkel, oly helyeken is fordulnak el, ahol egyéb megalitikus emlékeket nem észleltek. Egykori rendeltetésük még megfejtetlen, legvalószínűbb, hogy valamely vallásos cél szolgálatára készültek. Az áldozati állatok vérének felfogására, kisebb áldozatok elhelyezésére aligha, mert a megalitikus emlékek függőleges lapjain is előfordulnak. Az sem valószínű, hogy mint régebben vélték, csillagtérképek volnának. [SRG.]

Csikó, csillagkép az ég északi félgömbjén, 16 szabad szemmel látható csillaggal. Lat. Equuleus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 92. [SRG.]

Csillag, annyi mint égitest. A köznyelvben a Csillag alatt rendesen csak az álló Csillagokat és bolygókat szokás érteni, melyek a fölfegyverzetlen szem számára nem mutatnak korongalakot. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 96. [SRG.]

Csillagáramlás (ang. star-drift). Némely álló csillagoknak egyirányú saját mozgása. Mivel a csillagok saját mozgására vonatkozó ismereteink még nagyon tökéletlenek, korai lenne e jelenségből az illető csillagcsoportok fizikai összefüggésére következtetnünk. Kapteyn legújabb vizsgálatai szerint az ég összes csillagai két határozottan különböző irányban látszanak áramlani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagászat, lásd: Asztronómia és Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagászati évkönyvek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. A Napnak, Holdnak, bolygóknak minden év egyes napjaira előre kiszámított helyeit, azok konstellációit és egyéb égi tüneményeket tartalmazó könyvek, különösen a csillagászok és hajósok használatára. Jelenleg 4 elsőrendű csillagászati évkönyv jelenik meg állandóan: legrégibb a Picardtól 1678-ban kezdeményezett Connaissance des temps, melyet 1795 óta a Bureau des longitudes ad ki Párisban. Azután az 1767 óta Londonban megjelenő Nautical Almanac and astronomical Ephemeris, a Bodétól 1776-ban alapított és jelenleg a berlini csillagvizsgáló Rechen-institut-jától kiadott Berliner Astronomisches Jahrbuch, végre a Washingtonban szerkesztett American Ephemeris and Nautical Almanac, melyet 1849 óta ad ki a Naval Observatory. [SRG.]

Csillagászati földrajz, lásd: Földrajz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagászati hely. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. Az éggömbnek az a pontja, melyet valamely égitest bizonyos időben elfoglal. Ezt a helyet meghatározzák az égitest koordinátái, rendesen az ég egyenlítőjére vonatkoztatott rektaszcenzió és deklináció, vagy az ekliptikára (a Föld-pálya síkjára) vonatkoztatott hosszúság és szélesség.
A koordináta-rendszer kezdőpontját rendesen vagy a Napba képzeljük helyezve, s akkor heliocentrikusnak nevezzük, vagy a Föld középpontjába, amikor geocentrikus koordinátákról szólunk. A közvetlen megfigyelés szolgáltatta látszólagos Csillagászati hely a légkör sugártörése, a fény aberrációja s a parallaxis miatt bizonyos javításokra szorul, melyeknek gondos számításba vétele után kapjuk az égitest valóságos Csillagászati helyét. Mivel az alapul vett egyenlítői és ekliptikasík szintén változtatják helyzetüket, azt is meg kell mondanunk, hogy e síkok mely helyzetére vonatkozik a Csillagászati hely. Így a precesszió és nutáció következtében a csillagok valóságos helye folyton változik. Azért az állócsillagok helyét a precesszió és nutáció levonásával valamely határozott időpontra (epocha), pl. valamely év kezdetére nézve szokás megadni. Az így definiált helyet nevezik közép Csillagászati helynek, melynél számításba kell venni a saját mozgást is. [SRG.]

Csillagászati jegyek, az égitestek, konstellációk s egyéb csillagászati tünemények jelölésére szolgálnak. Legközönségesebbek a naprendszer tagjainak jegyei, melyek a naptárakban a hét napjainak jelölésére is szolgálnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagászati műszerek, lásd: Asztronómiai műszerek és Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagászati óra, lehet legpontosabban készített ingaóra, mely a csillagászati megfigyelések egyik legfőbb műszere. Az inga úgy van szerkesztve, hogy sem a hőmérsékletváltozásnak, sem a barométer ingadozásának ne legyen reá befolyása. A Csillagászati órák számtáblája eltér a közéletben használt órákétól, mert azokon a másodperc-, perc- és óraosztások el vannak egymástól különítve, az órák pedig folytatólagosan 1-től 24-ig vannak számozva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagászati táblák. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. Számbeli adatok rendszeres összeállítása, melyeknek célja megkönynyíteni különösen a Nap, a Hold és a bolygók helyeinek előre való kiszámítását. A legújabb és legpontosabb ilynemű táblák gyűjteménye az Astronomical paper of the American Ephemeris (Washington 1882-1905, 8 köt.), mely a Newcomb-féle Nap, Merkúr, Venus, Mars, Uranus és Neptun-táblákat, valamint a Hill-féle Jupiter és Saturnus-táblákat tartalmazza. A Hold helyeinek kiszámítására jelenleg még a Hansen-féle Hold-táblák szolgálnak Newcomb javításaival. Új és igen pontos Hold-táblákat most számít E. W. Brown. Fontosak a Leverrier-féle táblák is. A refrakció, aberráció, precesszió és nutáció számítására segédtáblák szolgálnak, melyek rendesen minden csillagászati évkönyvhöz szoktak csatolva lenni. [SRG.]

Csillag-boltozat, lásd: Boltozat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagda, helytelen képzésű szó, annyi mint csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillag-év, lásd: Év. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. [SRG.]

Csillagfedés (occultatio). Az a tünemény, mikor valamely égitest egy másik égitestet az észlelő előtt részben vagy egészben elfed. Így pl. napfogyatkozáskor a Hold a Napot takarja el részben vagy egészen. A ritkább tünemények közé tartozik, hogy egy bolygó eltakarjon egy másik bolygót vagy egy állócsillagot. A Csillagfedés a belépéssel (immersio) kezdődik és a kilépéssel (emersio) végződik. A be- és kilépés időpontja, tartama és helyzete függ az észlelő helyétől a Föld felszínén, sőt lehetséges, hogy a Föld egy helye számára két égitest elfedi egymást, más helyeken pedig ez a fedés nem jön létre. A Csillagfedések a földrajzi hosszúság megállapítására használhatók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 98. [SRG.]

Csillagfényképészet, lásd: Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 98. [SRG.]

Csillaghullás (hullócsillagok). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 98-99. Az égen hirtelenül felvillanó fénypontok, melyek rövid idő alatt többnyire látszólag egyenes pályán mozognak s nem ritkán világító csóvát hagynak maguk mögött. Hasonló, de nagyobb fényű s ezért gyakran nappal is látható jelenségek a tűzgömbök. A hullócsillagokat tavasszal és este legritkábban, ősszel s reggel felé legsűrűbben észlelhetik. A napi periodus oka Schiaparelli kimutatása szerint a Földnek Nap körüli forgásában keresendő, mert a Föld előrenyomuló oldalát éri a legtöbb Csillaghullás, más szóval, annál több a hullócsillag, minél magasabban áll valamely hely horizontja fölött azon pont, mely felé a Föld a Nap körüli útjában tart. A M. Tud. Akad. értekezései között számos közlemény szól hullócsillagokról Konkoly-tól, Gruber-tól s Kövesligethy-től. [SRG.]

Csillagidő. A tényleges tavaszpont óraszöge, más szóval az az idő, amely a momentán tavaszpontnak a meridián déli felén való (felső) átmenete óta eltelt. A tavaszpontnak két felső meridiánátmenete közti időtartamot csillagnapnak nevezzük. Csillagidő a gyakorlatban a tavaszpont helyett valamely egyenlítői csillagot szokás megfigyelni a Csillagidő pontos meghatározása céljából. Az állócsillagok saját mozgása folytán az így mért Csillagidő nagyon kevéssé, de mégis eltér a tavaszponttal mért időtől. A csillagnap hossza nem egészen állandó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 99. [SRG.]

Csillagimádás (Astrolatria, Sabaeismus). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 99-100. Tágabb értelmében az összes égitesteknek felsőbb lényekül, vagy ilyek lakóhelyeiül hivése és a hit alapján vallásos tisztelete. A Csillagimádás tehát az animizmus-nak (lásd ott) az égitestekre vonatkozó része, másfelől az ősember kezdetleges kozmogóniai elméleteivel függ szorosan egybe. Az idevágó ősképzetek közt feltűnő egyezés mutatkozik a földkerekség valamennyi népénél. Legjellemzőbbek a következik:
1. A Nap és Hold egymással ellenséges viszonyban állanak s míg a Nap üldözi, addig a Hold védi és oltalmazza a csillagokat. A nap- és holdfogyatkozások e két dulakodó égitestnek a viadalban szenvedett sebei. ... 3. A fogyatkozásokat valamely a Nappal és Holddal ellenséges égi szörnyeteg okozza, mely őket egy-egy időre felfalja, vagy legalább elfödi. Ugyanilyen egyezést tapasztalunk amaz általánosan elterjedt hiedelemre nézve, hogy az égitestek a Földről az égbe költözött lelkek lakóhelyei, vagy inkarnációi, amely tehát a Csillagimádást az ősök tisztelete (lásd ott és Holtak tisztelete) alapjára helyezi, viszont pedig számos átváltozási monda forrása és egyben kiinduló pontja némely megokoló (etiológiai) regének. A legtöbb primitív műveltségi fokon veszteglő nép nem is igen megy tovább a Csillagimádás ez alapfeltevéseinél.
Ezen általános megjegyzések után egy pillantást vetvén saját népünknek a csillagokra vonatkozó hagyományos vélekedéseire, köztük sajátlagosan jellemzőt egy érdekes körülményen kívül alig találunk, s ez az, hogy a csillagok népies nomenklatúrája nálunk feltűnően gazdag. Lugossy, aki e téren úttörő volt, 250-nél több népies magyar csillagnevet jegyzett fel, amelynek egy része természetesen szinonim, de még így is igen dús a jegyzék, ha pl. figyelembe vesszük, hogy a velünk rokon finneknél Krohn Károly csak 50 egynéhányat tudott feljegyezni. Azon kívül, amit Lugossy és nagyrészt az ő nyomán Ipolyi e téren egybegyűjtöttek, nevezetesebb gyarapodást csak Kálmány Lajos: A csillagok nyelvhagyományainkban c. dolgozata ad (Szeged 1893), amelyben számos jellemző csillagmonda is van. [SRG.]

Csillagingás. A csillagoknak vízszintes vagy függőleges irányban való látszólagos ide-oda lengése, mely jelenséget Humboldt Sándor vette észre először 1799-ben. A tünemény abban leli magyarázatát, hogy a szem nem képes kitűzött látóvonal nélkül hosszabb ideig ugyanazon irányt betartani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 100. [SRG.]

Csillagjóslás, lásd: Asztrológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 100. [SRG.]

Csillagkatalógus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 100. Az állócsillagok egy bizonyos időre (epokára) vonatkozó helyeinek rendszeres jegyzéke, mely azokat az adatokat tartalmazza, amelyek szükségesek, hogy a csillagok helyeit más időpontra is kiszámíthassuk. Az első, 1080 csillagot tartalmazó jegyzéket Hipparchos állította össze. Ezen Csillagkatalógus 1025 csillagját Ptolemaios átvette Almagesztjébe. Más Csillagkatalógus Ulugh Beigh tatár fejedelemé, ki 1019 csillag helyét határozta meg újból. A távcső behozatala előtti legpontosabb Csillagkatalógus Tycho Braheé, mely 777 helymeghatározást tartalmaz.
Flamsteed História coelestis Britannica London 1712-ből az első, mely távcsővel eszközölt méréseken alapszik. A modern Csillagkatalógusokat két osztályba sorozhatjuk, olyanokba, melyek a csillagok helyét minden lehető pontossággal adják, s olyanokba, melyek csak közelített helyeket tartalmaznak. A legelső pontos és modern igényeket kielégít Csillagkatalógus a Fundamenta astronomiae, melyet Bessel 1818-ban tett közzé s mely Bradleynek a XVIIl. sz. közepe táján a legnagyobb gonddal észlelt 3222 csillagát tartalmazza. [SRG.]

Csillagkép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 100. A csillagoknak csoportosítása, melyet a könnyebb áttekintés végett már régtől fogvást használtak az emberek. A görögök állatokról, emberekről, mitológiai személyekről stb. nevezték el a Csillagképeket, melyeket a rómaiak változatlanul átvettek és ránk hagytak. A középkorban itt-ott megkísérlett új elnevezések hamar elvesztek. Ismertebbek az állatkör 12 Csillagképe: kos, bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz, mérleg, bak, skorpió, nyilas, vízöntő és a halak, aztán az északi félgömbön a kis és a nagy medve (göncölszekér), Andromeda, hattyú, Hercules, lant, Bootes, szekeres, Perseus, Pegasus, kis kutya stb., a déli félgömbön a déli hal, a kígyótartó (Ophiuchus) és kígyó. Argó hajó, Centaurus, nagy kutya, Orion, cethal, déli kereszt stb. Ma összesen 88 csillagkép használatos. [SRG.]

Csillagnap, lásd: Napidő és Csillagidő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 101. [SRG.]

Csillagok felkelése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 101. A csillagok feltűnése az észlelő látóhatára felett. A felkelés valódi és látszólagos, a valódi felkelés akkor megy végbe, mikor a csillag vagy égitest középpontja a valódi látóhatárba ér, a látszólagos felkelés akkor áll be, mikor az égitest tényleg láthatóvá lesz, mi a sugártörés folytán mindig a valódi felkelésnél valamivel korábban történik. A Föld sarkain képzelt észlelő számára az összes látható csillagok állandóan a látóhatár fölött vannak, tehát sem nem kelnek, sem le nem nyugszanak. Az egyenlítőből látható összes csillagok felkelnek és lenyugszanak. A Földnek minden más, sark és egyenlítő közé eső helyére nézve vannak csillagok, melyek állandóan a látóhatár fölött maradnak, mások sohasem kerülnek a látóhatár fölé, egy részük pedig kel és nyugszik.
A régiek háromféle csillagfelkelést különböztettek meg, úgy mint 1. a héliakus csillagfelkelést (ortus heliacus), mikor a csillag pitymallatkor először újra láthatóvá lett. A régi egyiptomiaknál különösen a Siriusnak héliakus felkelése volt fontos, mivel ezzel kezdődtek a Nílus áradásai. 2. A kozmikus felkelés (o. cosmicus), mikor a csillag a Nappal együtt kel fel, kelte tehát nem látszik. Az ekliptikához közel álló csillagokra nézve 12-15 nappal előzi meg a héliakus felkelést. 3. Az akroniktikus felkelés (o. acronycticus), mikor a csillag a Nap nyugtakor kel fel, mi a kozmikus k.-től 6 hóval különbözik, amikor a felkelés éppen még esthajnalban látható. [SRG.]

Csillagok lenyugta, a csillagok letűnése az észlelő látóhatára alatt, lásd Csillagok felkelése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 101. [SRG.]

Csillagok mozgása, lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 101. [SRG.]

Csillagszámlálás (ang. star gauges, ném. Sternaichungen), a csillagszaporaság becslése az ég különböző helyein. A Csillagszámlálást Herschel William kezdeményezte, távcsövének 1/4° átmérőjű látómezejében látható álló csillagokat megszámlálta. Herschel ily módon azt találta, hogy a tejút közelében távcsövének látó mezejében átlag mintegy 56 csillag foglaltatik, mely szára a tejút sarkai felé folyton fogy, úgy hogy a tejút sarkai körül már csak 5-öt tett. A modern Csillagszámlálást fotográflemezeken eszközlik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 102. [SRG.]

Csillagtávolság, a naptól való az a távolság, melynek 1" évi parallaxis felel meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 102. [SRG.]

Csillagtérkép, az éggömb csillagainak ábrázolása sík lapon, rendesen stereografikus vagy centrális projekcióban. A régibb Csillagtérkép között legfontosabb J. Bayer Uranometria nova-ja (1603), mely különösen a fényesebb csillagok észszerű jelölési módja miatt vált nevezetessé. A szabad szemmel látható csillagok legjobb Csillagtérképei Argelander, Heis, Littrow, Dieu, Proctor térképei. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 102. [SRG.]

Csillagvizsgáló, lásd: Asztrofizikai műszerek és Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 102. [SRG.]

Csillagzat (constellatio) névvel régebben két égitestnek, leginkább a Nap és Holdnak, vagy a Napnak és egyik bolygójának egymáshoz viszonyított helyzetét jelölték meg, ugyanazon értelemben használták tehát, mint az aspektusokat. Újabban gyakoribb a csillagkép (lásd ott) értelemben való használat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 102. [SRG.]

Csízió, lásd: a naptár régi magyar neve. Amely eredetét onnan vette, hogy amíg a mai naptár alakja nem jutott használatba, a legfontosabb napokat hónapok szerint latin versekbe szedték össze, melyeket a kezdő szavakról Cisio Janusnak neveztek. A cisio szó a Circumcisio Christit (új év) jelentette, a Janus pedig a januáriust. Lásd: Naptár. 2. Csíziónak hívták a magyar álmoskönyvet is. A régi naptárak álomjóslásokat is foglaltak magukban. Később önállóan adtak ki álmoskönyveket, amelyekben az álomfejtés mellett babonás számok, azaz szerencseszámok voltak jelölve. Amíg a kis lutrit Magyarországon el nem törülték, a Csízió babonás számaiért nagyon keresett ponyvairodalmi termék volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 120. [SRG.]

Csomó. Az asztronómiában valamely égitest pályájának metszéspontja egy adott síkkal különösen pedig valamely hold-, üstökös- vagy bolygópálya és az ekliptika (földpálya) metszési pontja. A Hold, Merkúr és Venus csomói azért nevezetesek, mert csak ezek közelében fordulhatnak el a hold- és napfogyatkozások, meg az alsó bolygók átvonulása a Napkorong előtt. Mind a Hold, mind a bolygók csomói a perturbációk folytán lassú változásoknak vannak alávetve. Kettős csillagoknál a Csomó alatt értjük a kísérő pályájának metszéspontjait az éggömböt érint síkkal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 129. [SRG.]

Culminatio (lat.), delelés. A csillagok átmenete a meridiánon, melyek ekkor érik el legnagyobb magasságukat (lat. culmen annyi mint tetőpont). Szigorúan ez csak az állócsillagokra nézve áll, mert a Nap, Hold és a bolygók deklinációja folyton változván, legnagyobb magasságukat kevéssel a meridiánátmenet előtt vagy után érik el, de azért Culminatio ezeknél is a meridiánátmenetet jelenti. A Föld tengelykörüli forgása miatt minden égitest kétszer megy át a meridiánon 24 óra alatt. Azért felső- és alsó-Culminatiot különböztetünk meg. Cirkumpoláris csillagoknál (lásd ott) mind a két Culminatio megfigyelhető: a felső-Culminatio a meridián D.-i oldalán, az alsó-Culminatio (mikor a csillag magassága a legkisebb) a meridián É.-i oldalán. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 195. [SRG.]

Cusa (másként Cues, latinosan Cusanus), Nikolaus bíboros, a XV. sz. egyik híres tudósa és egyházi férfia. Szül. Cuesben (Cusa) Trier mellett 1401-ben - megh. 1464. aug. 11. Családi neve Khrypffs (Krebs) volt. Előbb ügyvéd, 1430-ban pedig pap lett. Az emberi tudománynak csaknem minden ágában kitűnt, a keleti nyelvekben, jogtudományban, bölcseletben, teológiában, fizikában, mennyiségtanban, csillagászatban, nagybecsű műveket írt. Ő bizonyította be az ál-izidori pápai levelek s a Konstantin-féle adományozás hamisságát és kardoskodott a Julián-féle naptár javítása mellett. Érdekes, hogy Coppernicus és Galilei előtt már a föld mozgását vitatta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. [SRG.]

Custos messium, elavult, ma már nem használatos csillagkép a Perseus és az ég É-i sarka között. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 207. [SRG.]

Cygnus (lat.), hattyú, csillagkép az ég É.-i félgömbjén a tejút legfényesebb részében, 2 másodrendű, több érdekes kettős és változó csillaggal. A szabad szemmel látható csillagok összes száma 197. Két új csillag tűnt fel e csillagképben, az egyik 1600-ban, a másik 1876-ban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 214. [SRG.]

Czógler Alajos tanár, szül. Mohácson. Baranya vármegyében 1853. dec. 23-án - megh. 1893. nov. 22. Budapesten. Tanulmányait a József műegyetemen s a középiskolai tanárképző intézetben végezte. Számos tudományos, ismeretterjesztő s tanügyi értekezése jelent meg bel- és külföldi szakfolyóiratokban. Egyik önálló műve A csillagászat történelmi jellemvonása (Houzeau után, Budapest 1890.) címmel jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 229-230. [SRG.]

Dacia, Petrus de (tk. Duw) csillagász és bölcsész. A XIV. sz.-ban élt. Némelyek erdélyi, mások dán származásúnak tartják, mert Dánia középkori neve szintén Dacia volt. A prágai egyetem évk. 1381-ről Petrus de Dacia aliter dictus Duw szerepel. Vannak, akik vélik, hogy Dacia azonos azzal a domonkosrendi szenttel, akinek ünnepe jún. 22-én van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 234. [SRG.]

Dán nyelv és irodalom. A dán nyelv a svéd, norvég és izlandi nyelvekkel együtt a germán nyelvek (lásd ott) északi csoportjához tartozik. Világhírű azonban e korszaknak, többnyire latin nyelvű, tudományos irodalma, melynek egyik fő képviselője Tyge(!) Brahe, csillagász (megh. 1601-ben). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 290-291. [SRG.]

Danzig, (lengyelül: Gdansk, latinul: Gedanum, régi magyar okiratokban Danczka) Ny-Poroszország porosz tartomány és az ugyanily nevű kerület fővárosa, fontos kereskedelmi hely és erősség. A közművelődési intézetek és egyesületek közül a kiválóbbak: többek között a tartományi múzeum, a természettudományi társaság csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 297-298. [SRG.]

Daphnephoria (gör. annyi mint babérhordó ünnep), az ókori Thebaeben Apollon isten tiszteletére minden nyolcadik esztendőben rendezett ünnepi körmenet, melynek középpontjában egy babérágakkal és virágokkal körülfont olajfaágat vittek. Ez olajág csúcsán ércgolyó volt megerősítve, melyről apróbb golyók és szalagok csüggtek le. Egyes görög írók szerint a nagy golyó a Napot, a kisebbik a holdat s a csillagokat, a szalagok az év napjait jelképezték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 299. [SRG.]

D’Arrest, Heinrich Louis csillagász, lásd: Arrest. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 312. [SRG.]

Darvai Móric tanár és író, szül. 1849. dec. 14-én Aszódon. Tanulmányait Budapesten végezte, itt tett filozófiai doktorátust. 1872-ben főgimnáziumi, 1876-ben főreáliskolai tanár lett, 1895-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium középiskolai ügyosztályába hívták be. 1900-ban tankerületi főigazgatóvá nevezték ki, 1911-ben nyugdíjba ment. Számos tudományos művet fordított angolból, franciából és olaszból. Önállóan megjelent egyik műve: Üstökösök és meteorok (1889). Nagyobb fordítása, Todd, Népszerű csillagászata (1902). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 316. [SRG.]

Darwin, George Howard Darwin Charles fia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 318. Szül. Downban 1845-ben. Cambridgeben kitűnt a matematikában tanúsított nagy tehetségével, később Londonban jogot tanult, 1873-ben visszatért Cambridgebe. 1877 óta nagy tevékenységet fejt ki az égi mechanikában. 1883-ban a cambridgei egyetem a csillagászat tanárának hívta meg. Asztromechanikára vonatkozó számos és nagyfontosságú értekezései Scientiflc Papers by G. H. D. cím alatt összegyűjtve Cambridgeben jelentek meg (eddig 4 kötet). A tengerjárások, az egyensúlyalakok stabilitásának és a bolygók periodikus pályáinak matematikai elméletében eszközölt mélyenjáró kutatásokat ölelik fel e munkák. Kitűnő népszerű munkája a tengerjárásokról Kövesligethy fordításában magyarul is megjelent (Term. Tud. Társ.) Darwin 1908 óta a Magyar Tudományos Akadémia kültagja. [SRG.]

Dati, Carlo Roberto olasz tudós, szül. Firenzében 1619. okt. 2-án - megh. ugyanott 1676. jan. 11. Fiatal korában, mint Galilei tanítványa, mértannal, fizikával és csillagászattal foglalkozott. Hírét, mely oly nagy volt, hogy Krisztina svéd királynő magához Rómába, XIV. Lajos pedig Párisba hívta, "toscanai nyelvjárásban tett buvárlatai, s görög művészek életiratai alapították meg. 1640-től fogva Smarrito néven tagja volt az Accademia della Cruscanak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 321. [SRG.]

Daubréelit (ásv.), egy ritka vas-króm-kén-vegyület, amely apró, merev, fémfényű pikkelyeket, szemcséket alkot. Színe, karca fekete. Eddig csak néhány meteorvasban (Mexikó, Ausztrália) ismeretes, amelyekben troilit kíséretében fordul el. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 324. [SRG.]

Debreczeni református kollégium. Enyingi Török János keresztülvivén Debreczenben a hitújítást, 1552-ben megszűnt itt a római egyház s a Ferencrendü zárda-iskola is a város kezébe jutott s városi protestáns iskolává lett. Gazdag fölszerelésű természettani szertára van, amelyben a híres kabai meteorkövet (lásd ott) őrzik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 353-354. [SRG.]

December (a lat. decem-ből). A rómaiaknál Július Caesar előtt az év 10-ik hónapja (mert az évet márciussal kezdették), innen a neve is. Jelenleg az év 12-ik, utolsó hónapja. Kezdetben 29 napos volt, Július Caesar óta 31 napos. A rómaiaknál a December Saturnusnak volt szentelve, 17-én voltak a szaturnáliák. N. Károly a Decembert elnevezte szent-hónapnak, majd a nagykarácsony hónapja lett és maradt is a December mellett általános elnevezése. December 21-22. van a téli solistitium, melytől a tél kezdetét csillagászatilag számítják, ekkor a Nap a bak jegyébe lép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 358. [SRG.]

Dekád, tíz napos időköz, melyet első ízben a görögök használtak kalendáriumukban, aztán a francia köztársasági naptárba vették fel a hét helyett, miért is az utóbbi naptárt décadrier-nek is nevezték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 379. [SRG.]

Deklináció (lat. declinatio), az asztronómiában az égitestek helyének meghatározására szolgáló egyik adat, úgynevezett koordináta, mely megadja a csillag szögtávolságát az ég egyenlítőjétől. 0°-tól 90°-ig számítják az ekvátortól É-ra és D-re (hasonlóan a földrajzi szélességhez). Mérésére a meridiánkör szolgál (lásd: Asztronómiai műszerek). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 380. [SRG.]

Deklinációkör vagy órakör, az asztronómiában oly legnagyobb kör, mely átmegy az ég sarkain. Az a Deklinációkör, amely ezenkívül valamely hely zenitjén (tetőpontján) is átmegy, annak a helynek a meridiánja vagy délköre. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. [SRG.]

Deklinatorium, műszer, melynek segítségével a mágneses deklinációt lehet meghatározni. Lásd: Földmágnesség. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. [SRG.]

Deklinográf, deklinométer, Fuesztól (Berlin) készített eszköz csillagok deklináció-különbségének grafikus meghatározására. Két acéltű közül az egyik a mikrométer mozgatható fonalával, a másik a mozdulatlan okulárral van kapcsolatban. A megfigyelés pillanatában papírszalag nyomatik a tűkhöz. A papírba nyomott jelek távolsága adja a keresett deklináció-különbséget. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. [SRG.]

Dél. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. Az a pillanat, mikor a Nap középpontja átmegy a megfigyelési hely délkörén, amikor tehát a horizon felett való legnagyobb magasságát eléri. Két-két átmenete közti idő azonban nem egészen egyenlő az év minden szakában. A középdél oly képzelt Nap átmenetét adja, melynél az átmenetek folyvást egyenlő időközökben következnek be. A valódi és közép-dél különbsége az úgynevezett időegyenlítés, mely legfeljebb 16 percre rúg. A dél időpillanatának meghatározására szolgál az átmeneti műszer vagy passage-cső, mely a délkör síkjában felállítva, egyenesen szolgáltatja a Nap két szélének átmeneti idejéből a delet. Igen jó módszer a dél meghatározására a felelkező magasságok módszere.
Egyenlő időkkel a dél előtt és a dél után a Nap egyenlő magassággal bír ha tehát az időket feljegyezzük, melyekben a Nap a dél előtt és a dél után ugyanazon (különben nagyságára nézve közömbös) magasságot eléri, akkor igen csekély javításoktól eltekintve, a két idő közepese a valódi dél pillanata, mely az időegyenlítés hozzáadásával az óráinkkal közvetlenül összehasonlítható középidő szerint vett delet szolgáltatja. Az asztronómiai időszámításnál a dél képezi a nap kezdetét, innen kiindulólag 24-ig olvassuk az órákat, míg a polgári életben a napot éjfélkor kezdjük és kétszer 12 órát számítunk. A nap délutáni óráiban mindkét számítás megegyezik, míg valamely nap éjjeli 12-őn túl terjedő órája polgárilag véve már a következő napi kelet délelőtti órájához tartozik (március 6-ika 20 óra 50 perc: polgári számítás szerint március 7-ike délelőtti 8 óra 50 perc). Dél továbbá azon világtáj is, mely a dél pont szomszédságában fekszik. [SRG.]

Delambre (ejtsd: dölambr), Jean Baptiste Joseph francia csillagász, szül. Amiensban 1749. szept. 19-én - megh. Párisban 1822. aug. 19. 1795-ben a Bureau des Longitudes tagja, 1807-től a Collége de France-on az asztronómia tanára. Delambre legnevezetesebb műve az 1792-99-ig Rhodeztól Dünkirchenig végzett fokmérés. Delambre a Jupiternek, Uranusnak, Saturnusnak, Napnak és a Jupiter-holdaknak tábláit is kiadta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 384-385. [SRG.]

De la Rive (ejtsd: delariv), Auguste Arthur svájci fizikus, szül. Genfben 1801 okt. 9-én - megh. 1873. nov. 27. A genfi akadémián a fizika tanára volt. Különösen az elektromosságra és mágnességre vonatkozó kísérleteket végzett, de fontos kutatásokat tett a gázok hőtanának terén is. Megvizsgálta a földkéreg hőmérsékletét és érdekes megfigyeléseket tett az északi fényre nézve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 387. [SRG.]

De la Rue, Warren angol természettudós, szül. Gruensey-n 1815. jan. 18-án - megh. 1889. ápr. 19. Londonban. 1852-től kettőscsillag megfigyeléseket végzett Canonburyban (London), 1857-ben Cranfordban (Middlesex) csillagdát épített s a csillagászati fotografálás terén fényes eredményeket ért el (az 1860-iki teljes napfogyatkozás fotográfiái). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 387. [SRG.]

Delaunay (ejtsd: dölóné), Charles Eugéne francia matematikus és csillagász, szül. 1816. ápr. 9-én Lusignyben - 1872. aug. 5. Cherbourgnál csónakázás közben vízbe fúlt. 1841-48-ig a Sorbonne-on Biot-t helyettesítette a csillagászatból, ezután az Ecole Polytechnique-on a felsőbb mechanika tanára lett. 1862-ben a Bureau des longitudes tagja, 1872-ben a párisi obszervatórium igazgatója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 387-388. [SRG.]

Delelés, kulmináció. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 392-393 Az asztronómiában valamely csillag átmenete a délkörön. Felső és alsó Delelést szokás megkülönböztetni. Az első a meridiánnak a pólustól délre, utóbbi északra fekvő felében történik. A felső Delelés minden csillagnál, az alsó ellenben csupán a sarkkörüli csillagoknál észlelhető. A csillagok a felső Deleléskor érik el legnagyobb magasságukat, melyet déli magasságnak szokás nevezni. Megfigyelése kitűnő eszköz a megfigyelési hely geográfiai szélességének meghatározására, mert a csillag déli magassága (H) nem egyéb, mint az aequator magassága a horizon felett a csillag magassága az aequator felett, azaz a deklináció legpontosabb és legegyszerűbb ismeretéhez vezet.
Az égitestek Delelését a meridián-csővel vagy a passage-csővel szokás megfigyelni, részint az idő, részint a megfigyelési hely és az égitestek helyzetének pontos meghatározása céljából. Két csillag Delelési idejének különbsége egyszersmind a csillagok rektaszcenzió-különbsége. Egy és ugyanazon csillag két különböző megfigyelési helyén való Delelésének helyi időkülönbsége a két helynek időben kifejezett hosszkülönbsége. [SRG.]

Delfin, csillagkép az ég É.-i felén, a Sas és Pegasus között, 31 szabad szemmel látható csillaggal. A mítosz szerint az a Delfin, amely Ariont sértetlenül vitte a tengeren keresztül. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 395. [SRG.]

Déli hal, piscis austrinus, csillagkép az ég D.-i felén, 42 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 399. [SRG.]

Déli háromszög, Triangulum australe, csillagkép az ég D.-i felén, 25 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 399. [SRG.]

Déli kereszt, Crux, csillagkép a déli égen. 29 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek közül a 4 legfényesebb, a kereszt végeit jelöli. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 399. [SRG.]

Déli korona, csillagkép, lásd: Corona australis. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 399. [SRG.]

Déli sarkcsillag, lásd: Sarkcsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 400. [SRG.]

Delisle (ejtsd: dölil), Joseph Nicolas francia csillagász, szül. Párisban 1688. ápr. 4-én - megh. ugyanott 1768. szept. 11. A Collége de France-ban volt tanár. 1725-ben Oroszországba ment és a szentpétervári tudományos akadémiánál csillagászati iskolát szervezett, melyből több neves orosz csillagász került ki. 1740-ben a Merkúrnak a nap előtti átvonulását észlelte. Nagy része volt az orosz birodalom Kyrilov-féle atlaszának kiadásában. Főkép a fogyatkozásokat és az azokat kísérő tüneményeket észlelte, s ezekről terjedelmes jelentéseket tett közzé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 400. [SRG.]

Délkör, meridian. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 403. A csillagászatban azon legnagyobb kör, mely az égi pólusokon és a megfigyelési hely tetőpontján (zenithjén) áthalad. Mivel a Délkör a Föld valamely pontjával szilárdan függ össze, azért a Föld forgásában részt vesz, úgy, hogy a csillagok egy nap lefolyása alatt kétszer jutnak e fontos síkba. Egyszer, mikor a horizon felett elérik legnagyobb látható magasságukat (felső delelés) és másodszor 12 órával későbben, mikor legmélyebben állanak (alsó delelés). Ez utóbbi jelenség csak a sarkkörüli csillagoknál történik a horizon felett láthatóan. A Délkör a csillagászati koordinátarendszer egyik legfontosabb eleme, mert a csillagoknak hozzá viszonyított állása szolgáltatja az idő mértékét s mert aránylag igen könnyen kijelölhető.
A Délkör síkjának metszése a horizonnal adja a délvonalat. A Földön Délkör minden, a Föld forgási tengelyén átfektetett sík, mely a Föld felületén, ha azt gömbnek tekintjük, kört szel ki. Az equator és ennek párhuzamos körei együtt a Délkörökkel a geográfiai fokhálózatot szolgáltatják. De míg az equator igen alkalmas és a természettől magától kijelölt kezdetet nyújt a szélességi fokok olvasására, addig a Délkörök kiindulási pontja, az úgynevezett első vagy kezdet-Délkör teljesen önkényes. Ptolemaios a kanári szigeteken áthaladó Délkört tekintette elsőnek. A régibb geográfia Ferrót pártolta, újabban a térképezés, az összes hajózás, továbbá a világ- vagy zónaidő céljaira a greenvichi Délkört fogadták el általánosan kezdő meridiánnak. [SRG.]

Délkörcső annyi mint meridiáncső, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 403. [SRG.]

Délkörfotométer vagy meridiánfotométer, lásd: Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 403. [SRG.]

Délkörmérés, lásd: Fokmérés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 403. [SRG.]

Demokritos Abderából görög filozófus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 424. Szül. Abderában, némelyek szerint Kr. e. 460-ban mások szerint tíz, ismét mások szerint 34 évvel később. Igen magas kort ért, legalább 90 évet. Nagy tanulmányi utakat tett, Egyiptomot s a Keletet is felkereste. Platón sehol nem tesz említést róla. Ellenben Aristoteles, ki Demokritos természettudományi műveinek sokat köszön, többször említi és nagy tisztelettel szól róla. Demokritos korának egész tudását egyesíti magában. Nagyon sokat írt, s ezek címéből is kitetszik, hogy az egész akkori tudást földolgozta, természettudós, matematikus, csillagász, nyelvész és filozófus. [SRG.]

Deneb (alfa Cygni), a Hattyú csillagzatnak főcsillagja. Színe fehér, spektruma a Vogel-féle I. a. típushoz tartozik. Nagysága másodrendű. Denebbel Aszad vagy Denebola az Oroszlán csillagkép béta csillaga Deneb Kaitosz, másodrendű csillag a Cethal csillagképében. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 431. [SRG.]

Denning, William Frederick angol csillagász, szül. Braysdownban 1848. nov. 25-én. Érdekes hullócsillag-megfigyeléseket végzett, s két üstököst is fedezett föl. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 437. [SRG.]

Depresszió (lat.). A csillagászatban annyi mint negatív magasság, azaz horizon alatti magasság. Ha valamely csillag pl. 20 foknyira van a horizon alatt, akkor a Depressziója 20°. A horizon Depresszója (ném. Kimmtiefe) az a szög, melyet a szemtől a gömbalakú Földhöz vont érintő (tehát a fizikai horizonhoz menő látósugár) a szemen átmenő vízszintes síkkal alkot. Ez a Depresszió annál nagyobb minél magasabban vagyunk a Föld színe fölött és fontos a hajózásban, hol a földrajzi szélesség és az idő meghatározása céljából a szabad tenger nyújtotta fizikai horizon megfigyelése szükséges. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 445. [SRG.]

Detonáció, a meteorit esésével járó, nagyon messzire elhallatszó dörrenés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 482. [SRG.]

Differenciál-egyenlet az olyan egyenlet, amelyben egészen tetszőleges értékek, úgynevezett független változók, ismeretlen értékek, úgynevezett függő változók, amelyeket a független változók függvényei gyanánt tekintünk, és végül a függő változóknak a független változók szerint vett differenciál-hányadosai fordulnak elő. A geometria, mechanika, asztronómia és matematikai fizika feladatai nagyrészt Differenciál-egyenletre vezetnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 541. [SRG.]

Differenciális megfigyelés. Az asztronómiában kis bolygók, üstökösök helymeghatározásában vagy csillaghalmazok s hasonló objektumok kimérésében használt megfigyelési módszer, mely abban áll, hogy nagy távcsövet mikrométerrel kötvén össze, nem határozzuk meg közvetlenül a csillag helyét, hanem deklináció és rektaszcenzió-különbségét egy másik, már pontosan ismert helyzetű csillaghoz képest. Kettős csillagoknál különösen fontosak e mérések; ezeknél a szögtávolságot (disztancia) és a pozíció-szöget (a két csillagon átmenő legnagyobb kör és a deklináció-kör alkotta szög) szokás megadni, melyek segítségével a kettős csillagok viszonylagos pályái kiszámíthatók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 541. [SRG.]

Digresszió (lat.), az asztronómiában az a szög, melyet a zenittől északra delelő álló csillagoknál a csillag magassági köre és a délkör bezárnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 545. [SRG.]

Dioskurok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 590-591. Ősrégi időktől fogva tisztelt isteni testvérpár a görögök vallásában. A név jelentése Zeus fiai s másik nevük, Tindaridai (azaz Tindareosnak, vagyis a sujtó istennek fiai), nyilván ugyanezt jelenti s Tindareos nem más, mint a villámaival sújtó Zeus. Segítő hatalmukat a Dioskurok, különösen a tengeren a viharral küzdő hívőikre is kiterjesztették. Ez utóbbi minőségükben már a Kr. e. V. sz.-tól kezdve a legelső csillagokban, melyek a vihar sötétségéből barátságosan fölvillantak, a Dioskurokat látták a hajósok (a III. sz.-tól kezdve az Iker-csillagzatot nevezték Dioskuroknak).
A görög nép mondaalakító és az istenek között kapcsolatokat kereső képzelete a Dioskurokat már a VIII. sz.-ban Kr. e. két spártai istenséggel, Kastor és Polydeikesszel (a rómaiaknál az utóbbinak neve Pollux) azonosította s minthogy Tindareos istennév Spártán kívül nem volt Görögországban ismeretes. [SRG.]

Dipleidoszkop (gör.) annyi mint kettősképlátó, csillagászati amateur-műszer az idő meghatározására, melyet Dent londoni órás talált fel 1844-ben. Lényegében három planparallel üveglapból áll, mely egyenszárú prizmát alkot oly módon, hogy az egyik hajlásszöglet 90°-ú, a többi kettő egyenként 45°-ú legyen. Ha a derékszöggel átellenes oldal a meridiánban áll, akkor valamely égitest, delelés előtt és után kettős képet ad, míg a delelés pillanatában a két kép összeesik. Hasonló célú műszerek a kronodeik, valamint a Steinheil és Plössl-féle passage-prizma. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 593. [SRG.]

Dodoens (ejtsd: dódunsz, latinosítva Dodonaeus) Rembert németalföldi botanikus, szül. Mechelnben 1517. jún. 29-én - megh. Leidenben 1585. márc 10. Orvosi és csillagászattani, földrajzi, de főkép növénytani tanulmányokkal foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 642-643. [SRG.]

Dollond, John angol optikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 661-662. Az akromatikus távcső feltalálója, született Spitafieldsben, London egyik városrészében, 1706. jún. 10-én - megh. Londonban 1761. nov. 30. 1752-ig selyemszövő volt, de a mellett matematikával, optikával és asztronómiával foglalkozott. 1752-ben szövetkezett fiával Péterrel, ki optikai intézetet alapított. Javítást tett a távcső okulárokon a 1758-ban felfedezvén a különböző üvegfajták különböző színszórását, ennek alapján crown (korona) és flintüvegből megszerkesztette az akromatikus lencsét. Dollond Péter, az előbbinek fia, szül. 1730. febr. 24-én - megh. Kensingtonban 1820. júl. 2. Dollond George, az előbbinek unokaöccse, szül. 1774. jan. 25-én - megh. 1852. máj. 13., szintén kitűnő optikus és kronométerkészítő volt. [SRG.]

Donati, Giambattista olasz csillagász, szül. Pisában 1826. dec. 16-án - megh. 1873. szept. 20. Több üstököst fedezett fel, köztük a nagy 1858. Vl-ot is, mely Donati nevét viseli. 1864-ben igazgatója lett az arcetrii (Firenze mellett) obszervatóriumnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 681. [SRG.]

Doppler, Christian német matematikus és fizikus, szül. Salzburgban 1803. nov. 30-án - megh. Velencében 1853. márc. 17. 1829-ben a bécsi politechnikumon a matematika segédtanára, 1835-ben a prágai reáliskolán a matematika tanára, 1841-ben ugyanitt a technikai intézeten a matematika és a gyakorlati geometria tanára volt. 1850-ben Bécsbe ment, hol a műegyetemen a fizika tanára és 1861-ben a fizikai intézet igazgatója volt. Doppler főképen fizikával és csillagászattal foglalkozott, a Doppler-féle elv (lásd ott) néven ismeretes nevezetes szabályt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 692. [SRG.]

Doppler-féle elv (lásd: Doppler Christian). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 692. Azt mondja ki, hogy a hang magassága, ill. a fény színe megváltozik, ha a hang, ill. fényforrás és a megfigyelő nincsenek egymáshoz viszonyítva nyugalomban, hanem egymás felé közelednek vagy távolodnak. Miután az elmélet szerint a rezgésszámnak ill. hullámhossznak ez a megváltozása az eredetinek annyiad részét teszi ki, mint a hányad része a megfigyelő sebessége a hullámok terjedési sebességének, ennélfogva a fény kiterjedési sebessége 300 000 km. (mp) lévén, ez a színváltozás, ill. eltolódás csak igen nagy sebességeknél lesz észrevehető.
Tényleg a színképi vonalaknak ezt az eltolódását majdnem kizárólag az égitestek színképében lehet megfigyelni. Ilyen megfigyelésekből határoztak meg számos úgynevezett állócsillagnak közeledési, ill. távolodási sebességét, kettős csillagok forgási sebességét, a Nap-protuberanciák sebességét stb. [SRG.]

Dorado, kard hal, csillagkép a déli égen 22 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 693. [SRG.]

Dorpat (oroszul: derpt, 1893 óta Jurjev, észtül: Tartoma, járási székhely) Livonia orosz kormányzóságban, vas- és fahíddal áthidalt Embach partján. Az egykor komor és rút város most csinos külsejű, legcsinosabb része az Embach déli partján, a Doms-, illetleg Schlossberg körül van, itt van a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. [SRG.]

Draper (ejtsd: drép’r), Henry amerikai természettudós, szül. Virginiában 1837. márc. 7-én - megh. 1882. nov. 20. Orvostudományt tanult. 1861-ben New-Yorkban a fiziológia és az analitikai kémia tanára lett. 1858-ban egy csillagászati fotografálásra szánt tükörteleszkópot kezdett szerkeszteni, 40 cm. (annakidején legnagyobb) átmérőjű ezüstözött üvegtükörrel, evvel a Holdnak 1.30 m. átmérőjű fotográfiáit készítette. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 740. [SRG.]

Druidák. Az ókori Britannia és Gallia kelta lakosságának papjai és jósai voltak, s mint a vallás és szellemi műveltség gondozóit a legnagyobb tisztelet környezte. A Druidák rendjébe felvetteket olykor 20 évi tanításban részesítették, melynek tárgyai a vallás, jog, orvoslás, matematika, asztronómia és természettudomány voltak. Időszámításuk nagyon fejlett volt, mert az égi testeket a hagyomány szerint nagyítóüvegen át (kristályból vagy üvegből metszett druidafőkön át) vizsgálgatták. Gyakran találnak úgynevezett dolmeneket (lásd ott), vagyis nagy táblaköveket, melyekben druida-oltárokat sejtenek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 770. [SRG.]

Dubhe (arab, alfa ursae majoris), másodrendű csillag a nagy göncölszekerében. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 777. [SRG.]

Dublin (ejtsd: döbblin), Írország fővárosa, az ír alkirálynak, egy katolikus és egy anglikán érseknek székhelye. Közművelődési intézetei közül első helyen állanak a Trinity-college és az 1880-ban alapított Royal-university, élén a provost áll, aki mindig anglikán Doctor theologiae ez az egyetem nagy könyvtárral, archeológiai, természetrajzi gyűjteménnyel, csillagvizsgálóval rendelkezik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. V. köt. Csata - Duc. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 778. [SRG.]

Dumbbell-nebula, az a szép spirális köd, melyet Messier 1773-ban a Vadászkutyák csillagképében felfedezett. Tulajdonképeni alakját csak Gothard fotográfiái után ismerjük. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 21. [SRG.]

Dumfries (ejtsd: dömfrisz), az ugyanily nevű county fővárosa, a Nith balpartján, vasút mellett. Nevezetességei: Burns Róbert költőnek mauzóleuma a város egyik temetőjében, továbbá a városi múzeum és a csillagvizsgáló intézet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 22. [SRG.]

Dunér, Nils Christofer csillagász, szül. Billebergában 1839. máj. 21-én. 1888 óta az upsalai obszervatórium igazgatója és az asztronómia tanára az egyetemen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 46. [SRG.]

Dupuis (ejted: düpüi), Charles Francois francia tudós, szül. Trye-Chateauban (Oise) 1742. okt. 16-án - megh. Is-sur-Tilben, Dijon mellett, 1809. szept. 29. Előbb a lisieuxi kollégium, majd a Collége de Francé tanára volt. Főművében azt a tételt állítja fel, hogy a mítoszok és vallások csillagászati és fizikai allegóriák. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 55. [SRG.]

Duran, Prófiát héber grammatikus és filozófus szül. a XIV. sz. második felében Kataloniában. 1391-ben kényszerből keresztény vallásra tért, de titokban zsidó maradt, majd elhatározta, hogy Palesztinába szökik, ahol szabadon élhet vallása szerint. Duran leghíresebb műve az Al tehi kaabotechai (Ne légy olyan, mint apáid voltak) című szatíra, de írt egyéb zsidó vitairatokat is, továbbá geográfiai és csillagászati művet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 56. [SRG.]

Dzsaipor (ang. Jaipur, Jyepoor vagy Jeypore), az ugyaníly nevű radzsput fejedelemség fővárosa, 250 km.-nyire Delhitől, az országot átszelő Radzsputana-Malva államvasút mellett, a Banasz egy kis mellékvízénél. A század elején került a fejedelemséggel együtt angol hűbéruralom alá. II. Dzsai építtette a csillagvizsgálóját. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 82. [SRG.]

Edmonsonit (ásv.), a Cranbourne (Victoria) közelében hullott meteorvas Widmanstätten rajzaiban finom vonalakat alkotó nikkelvas ötvözet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 140. [SRG.]

Efemeridák (gör.), eredetileg napló, melyben napi események foglaltatnak időrendben; majd újságok, időszaki lapok, de különösen csillagászati évkönyvek (lásd ott) megjelölésére használt szó ilyen értelemben lépett az almanach (lásd ott) név helyébe. A Nap, Hold, bolygók és üstökösök efemeridái alatt értjük ezen égitestek helyeinek napról-napra vagy 5-10 napra való összeállítását, amint azokat a csillagászati évkönyvek és időszaki lapok közlik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 146. [SRG.]

Ég, éggömb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 149-151. Ama látszó gömbfelület, melynek belső oldalán úgy látjuk a csillagokat, mintha e gömb középpontjában lennénk. Ezért a csillagászatban végtelen nagyoknak vesszük fel az éggömb méreteit a Föld méreteihez képest, miáltal azt érjük el, hogy mindig az éggömb középpontjában maradunk, bármily helyet foglalunk is el a Földön. Egyes csillagok, különösen a Nap és a bolygók, nincsenek végtelen nagy távolságban az álláspont változtatásából ekkor keletkező irányeltolódásokat a parallaxis adja meg.
A csillagos ég megfigyelésénél csakhamar észrevesszük, hogy valamennyi csillag látszólag K.-ről Ny. felé halad, mivel a csillagok e közben kölcsönös helyzetüket nem változtatják, úgy látszik, mintha az ég mint egész mozogna egy tengely körül, mely a megfigyelő álláspontján halad át. A körülforgás pontosan járó középóra szerint 23 óra 56 perc 4 mperc, vagy csillagászati, úgynevezett csillagidő szerint járó órán mérve 24 óra. [SRG.]

Égbolt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 151-152. Közvetlen érzéki benyomásaink szerint lelapult, nyomott boltozat, melynek zenitpontja tetemesen közelebb áll az észlelőhöz, mint a horizon vonala. Az Égbolt pontosabb alakját először Smith Róbert adta meg. Ha ugyanis a horizon és zenit távolságának felező pontját szemmérték szerint az égen beállítjuk, ezt nem 45°, hanem csak 23°- nyi magasságban fogjuk találni. Ebből következik, hogy az Égbolt nem félgömbnek, hanem oly gömbsüvegnek tekinthető, melynek magassága a sugárnak kerekszámban 1/6-át teszi. Innen van azután, hogy hullócsillagoknak magassági becslései - még ha szakemberek eszközlik is - kivétel nélkül túlságos nagyok.
A csillagászatra nézve az égbolt és éggömb közötti különbség teljesen közömbös, mert a csillagok helyét kizárólag egy ideális gömbre vonatkoztatjuk, melynek középpontját a megfigyelő foglalja el. Az Égboltnak ez a látszólagos alakja kétségkívül a Földet körülvevő levegőréteggel áll összefüggésben. Arago fedezte föl 1809-ben, hogy az égbolttól visszavert fény polarizál. A polarizáció síkja a Napon, az észlelő szemén és az ég észlelt pontján megy át. A polarizáció az égnek nem minden pontján egyforma. Legerősebb a Naptól 90°-nyira eső vertikális körben, leggyengébb a Nappal szemközt levő tájon, az úgynevezett Arago-féle neutrális pontban. [SRG.]

Égbolt kék színe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 152. Hogy miért látszik az ég tiszta időben kéknek, annak magyarázatára az idők folyamán sokféle elmélet keletkezett. Ezek közül a Clausius-féle volt soká elterjedve, mely az ég kék színét a levegőben lebegő vízhólyagocskák okozta fénytalálkozási jelenségre vezette vissza. Újabban Rayleigh lord nézetét fogadták el, mely szerint a Napból kiinduló fénysugarak a levegőben foglalt legparányibb porszemecskéktől szétszóratnak (diffuzus fény), ami által maga az ég is világítóvá lesz. S mivel éppen a rövidhullámú sugarak (kék és ibolya) a szóródásnak leginkább vannak alávetve, maga az ég is ezen visszavert fény színében látszik.
Az ég kékségének vannak sokféle árnyalatai. A zenit körül intenzívebb, a horizon felé fehéres. Magas hegyeken sötétebb, ibolyába átmenő. Eső után a kékség tisztább, valószínűleg a durvább porszemek eltűnése következtében. Saussure az ég színének meghatározására színskálát használt Cianométer (lásd ott). [SRG.]

Eger, rendezett tanácsú város Heves vármegyében, annak székhelye, az Eger folyónak mindkét partján. A székesegyháztól É.-ra az érseki palota, K. felé a liceum díszes épülete áll, melyet 1765-85 között Esterházy Károly gróf püspök épített. Az épület közepét a Hell Miksa tervei szerint berendezett, 53 m. magas csillagvizsgáló (1786), többi részét az érseki jogliceum, tanítóképző, elemi iskola, a nagy könyvtár, s az intézet egyéb gyűjteményei foglalják el. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 153. [SRG.]

Égi mechanika, lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 172. [SRG.]

Égi testek. A csillagászatban a Nap, bolygók, állócsillagok stb. közös neve. Égi test minden tömeg, mely a világtérben előfordul, tekintet nélkül arra, hogy van-e saját fénye vagy nincs. Ily értelemben a Föld is égi test. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 173. [SRG.]

Égkörök, az éggömbön s a glóbuson a helymeghatározásra szolgáló körök rendszere. Lásd: Ég és Földgömb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 173. [SRG.]

Égsark az a két pont, mely az égboltozat látszólagos forgásában nem vesz részt. Az ezeket összekötő egyenes az égtengely. Lásd: Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 179. [SRG.]

Ég színe, lásd: Égbolt kék színe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 179. [SRG.]

Égtájak, vagy világtájak, lásd: Ég és Világtájak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 179. [SRG.]

Égteke, az égboltozatot s a rajta levő csillagokat ábrázoló gömb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 179. [SRG.]

Égtengely vagy világtengely, azaz egyenes, amely körül az ég egy csillagnap alatt K.-ről Ny. felé forogni látszik. Valóságban ez a Föld forgástengelye. Lásd: Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 179. [SRG.]

Egyedúti Gergely XVI. sz.-beli naptárkészítő, a nagyszombati érseki udvar gondviselője. Három Kalendárium-áról van tudomásunk, melyek az 1571., 1572. és 1593. évre szóltak. "Cureloniai Szaniszlo Jacobeius mester" krakói csillagász után fordította, s az első Bécsben jelent meg. Az egyes hónapokra szóló verseket Egyedúti gyönge distichonokba szedte s így egyszersmind a görög mérték egyik első művelője nálunk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 181. [SRG.]

Egyenlítés (aequatio), az asztronómiában minden javítás jellegű mennyiség, melynek tekintetbe vételével valamely közelítőleg helyes számértéket pontosabban határozhatunk meg. A leggyakrabban előforduló egyenlítések: az évi-, az idő-, a pálya-Egyenlítés. Az évi Egyenlítés a Hold mozgásában érezhető, oka az, hogy a Föld körüli útjában a Naphoz képest egy év lefolyása alatt különböző távolságokba kerül. Az idő-Egyenlítés a valódi és közép napidő különbsége. A pálya-Egyenlítés a bolygó elliptikus és körös pályahelyének különbsége. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Egyenlítő vagy equátor (aequator), azon legnagyobb égi kör, mely a világtengelyre merőlegesen áll. Mivel 24 óra csillagidő alatt egy teljes forgást végez a Föld körül 24 órára szokás osztani. Az osztás kiindulási pontja a tavaszpont, iránya a napi mozgás irányával ellentétes. Az equátorban álló csillagok és március 21-én és szeptember 22-én a Nap is, 12 óráig vannak a láthatár felett és ugyanily ideig a láthatár alatt. Az Egyenlítő helyét az égen kijelölni nem nehéz. A keleti és Ny.-i pontban emelkedik a láthatár fölé és a meridiánban eléri az Egyenlítői magasságot. Lásd: Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Egyenlítőalji tartomány, lásd: Equatória. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Egyenlítői magasság vagy equátormagasság, az egyenlítőnek emelkedése a horizon déli része fölé. Mivel a sarkmagasság a geográfiai szélességgel azonos és a világtengely az equátorra merőlegesen áll, ezért az egyenlítői magasság a geográfiai szélességnek 90°-ra való kiegészítője. Lásd: Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Egyiptom, (gör. Aigyptos, lat. Aegyptus, franc. Égypte, ang. Egypt, olasz. Egitto, ném. Aegypten, arab. Mazr, tör. Gipt). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 225. Török hűbérállam Afrika ÉK.-i részében. A Nílusnak periódikusan ismétlődő áradása volt az egyedüli természeti jelenség, amely a földet a termékenységre szükséges nedvességgel ellátta. A nílusi áradás idejét kellett tehát pontosan meghatározni.
Egyiptom felhőtlen, tiszta ege alatt azonban nem volt nehéz észrevenni, hogy egész történetük alatt a Nilus áradásának idejében a Sziriusz (= Szóthisz) csillagzatának heliakus kelte következett be, úgy, hogy a Szóthiszt a Nilus áradásának okozójául tekintették és mi sem természetesebb, mint hogy az év napjait innen kezdték számítani, így keletkezett a Szóthisz-év vagy Sziriusz-év, mely a Sziriusz egyik heliakus keltétől a másikig tartott. A Sziriusz-év közönségesen 365 nappal bírt, minden negyedik év 366 nappal bíró szökőév volt egy hatodik toldaléknappal. [SRG.]

Egységes idő, zónaidő, a Föld nagyobb területeire érvényes egyforma, közös idő. Egyenlő idő tulajdonképen a Föld ama helyein van egyszerre, amelyek ugyanazon meridián mentén fekszenek ezeken a helyeken a lokális idő ugyanaz, tehát egyszerre van dél, vagy éjfél stb. Két különböző meridiánon fekvő hely lokális ideje más és más. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 235-236. [SRG.]

Egyszarvú (Monoceros), csillagkép. 4 negyedrendű és 108 gyengébb, szabad szemmel látható csillagot tartalmaz, melyek között számos kettős csillag és több csillaghalmaz van. Az Egyszarvú Hevelius által 1690-ben került a csillagképek közé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 238. [SRG.]

Eiffel, Alexandre Gustave francia mérnök, szül. Dijonban, 1832. dec.15-én. Tanulmányait 1852-55-ig az Ecole centrale des arts et manufactures-ban végezte és azután mint vasúti mérnök különösen hidak tervezésével foglalkozott. 1865-ben Levallois-Perret-ben (Paris közelében) nagy gépgyárat alapított, mely ismeretessé tette nevét. 1878-ban a párisi világkiállítás számára megalkotta Páris városának pavillonját, továbbá a nizzai csillagászati toronynak 100,000 kgr. súlyú, egy személy által könnyen forgatható kupoláját. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 255-256. [SRG.]

Éj. Az az időköz, midőn a Nap a látóhatár alatt tartózkodik. Tartama a hely geográfiai szélességétől és a Nap deklinációjától, azaz az évszakoktól függ. Az equátor alatt az éj folyton 12 óráig tart, az equátoron kívül az ekliptika ferdesége miatt különböző hosszú lehet s évenkint csak kétszer (márc. 21. és szept. 23.) az éjnapegyenlőségek alkalmával van egyenlő hosszúsága a nappal. A legrövidebb és leghosszabb éj a Napfordulatok (jún. 21. és dec. 21.) alkalmával áll be, mikor a Nap az equátortól lehetőleg messze áll észak-, illetőleg délfelé. Lásd: Éjjeli ív. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 256. [SRG.]

Éj egyenlőség, lásd: Equinokcium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 256. [SRG.]

Éjfél, az a pillanat, melyben a Nap a látóhatár alatt legmélyebb állását foglalja el, vagy a Nap alsó delelésének időpontja. Mivel a délkör a horizontra merőleges és valamennyi parallelkört felezi, azért az Éjfél a Nap nyugtának és keltének pillanatai között középhelyet foglal el. Ha a Nap tényleges megfigyeléséből, pl. este és a reákövetkező reggel észlelt ugyanazon magasságból vezetjük le az Éjfél pillanatát, a valódi Éjfélt nyerjük, míg a képzelt vagy közép Nap a közép Éjfélt szolgáltatja, mely egyszersmind polgári időszámításunkban a nap kezdete és dátumváltozás pillanata. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 256-257. [SRG.]

Éjféli Nap. Magasabb földrajzi szélességen a sarkok körül beáll az az eset, hogy a Nap hosszabb ideig időzik a szemhatár fölött, sőt hogy még legmélyebb állásában éjfélkor is látható, ezért Éjféli Nap. A tünemény tartama a földrajzi szélességgel változik, magán a sarkon, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között, egész félesztendeig tart, a sarktól az egyenlítő felé haladva folyton csökken és a sarkköröknél megszűnnék, ha a légköri sugártörés nem volna. Ennek következtében azonban még a mérsékelt öv legészakibb részein is látható. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Éjjeli ív, valamely csillagon áthaladó parallelkörnek a horizont alatti íve. Ennek hossza és vele együtt az égi test láthatatlanságának tartama - a Nap esetében ez az éj - egyrészt a csillag deklinációjától, másrészt a hely geográfiai szélességétől függ. Az equátor alatt bármily csillagnak Éjjeli íve a nappalival egyenlő és valamely az equátorban álló csillagnak a Földön bárhol észlelt Éjjeli íve épúgy, mint a nappali, 12 órát tesz ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Eklipszisz (gör., lat. defectus), a csillagászattanban a Nap- és Holdfogyatkozások. Lásd: Fogyatkozás és Ekliptika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. [SRG.]

Ekliptika (Nappálya. Földpálya). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. Azon legnagyobb kör, melyben a Nap látszó évi mozgását végzi a Föld körül, vagy a kopernikusi felfogás szerint azon pályasík, melyben a Föld kering a Nap körül. Ennek már az őskorban történt meghatározása tekinthető az asztronómia első kezdetének. A régiek szorgalmasan ügyelték az állócsillagoknak láthatóságát Nap-kelte és nyugta alkalmával, úgy hogy könnyű szerrel meg tudták mondani, a Nap melyik csillagnál áll. Ha a Napnak egyes helyeit az égen gondolatban vonal segítségével összekötjük, nyerjük a Nap teljes útját, az Ekliptikát, mely az equátort két, egymástól 180°-nyira vagy egy félévnyire fekvő pontban metszi, az equinokciumokban s ezek között egy-egy negyedévnyire fekszik az Ekliptika legmagasabb és legalacsonyabb pontja, a ráktérítő vagy nyári és a baktérítő vagy téli fordulat, solistitium. [SRG.]

Ekphantos, syrakusai tudós Kr. e. 400 körül, az állócsillagok látszólagos mozgását már azzal magyarázta, hogy a Föld az ellenkező irányban forog. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. [SRG.]

Ekvatoriális, lásd: Asztronómai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 274. [SRG.]

Ekvatoriális nap, lásd: Equatoriális nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 274. [SRG.]

Ekvátormagasság, lásd: Egyenlítői magasság. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 274. [SRG.]

Elektra, a görög mitológiában több egymással eredetileg valószínűleg összefüggő nőalak neve. A legismertebbek: a 7 pleias-csillag egyike, ki Zeustól a trójai királyi ház törzsatyját, Dardanost szülte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 294. [SRG.]

Elektra, a (130) számú kisbolygónak és a Plejádok (b) negyedrendű csillagának neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 294. [SRG.]

Elemek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 359. Az asztronómiában azok az adatok, amelyeknek segítségével valamely égitest pályáját és helyzetét e pályában bármely időpontra nézve kiszámíthatjuk. Ezek az Elemek a következők: 1. az ellipszis félnagy tengelye, vagy parabolánál a paraméter; 2. a pálya hajlása az ekliptikához; 3. az excentricitás; 4. a fölszálló csomó hossza; 5. a perihélium hossza; 6. az epocha közepes hossza, (mely megadja, hogy az égitest adott időpontban milyen helyet foglalt el a pályában), vagy ehelyett a perihélium-átmenet ideje. Üstökösöknél és bolygóknál némelykor a közepes napi mozgást vagy a keringésidőt is szokás megadni, melyek Kepler harmadik törvénye alapján a fél nagy tengellyel függenek össze.
Kettős csillagoknál ez az összefüggés nem áll fenn, azért ezeknél az utóbbi két elem egyikét meg kell adni. Kettős csillagoknál ezenkívül a pálya hajlását nem az ekliptikához, hanem a főcsillaghoz vont látósugárra merőleges síkhoz képest kell megadni. A csomó hosszát a pályasík és az utóbb említett sík metszésvonalának pozíciószöge helyettesíti. [SRG.]

Élet. A primitív emberek mindent élőnek tartottak, ami mozgott, így élőnek tartották a meteorokat, a napot és holdat stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 365-367. [SRG.]

Eleváció, csillagászati értelemben az a szög, melyet valamely egyenes (pl. egy csillaghoz vont látósugár) a horizonnal képez, tehát annyi mint a csillagászati értelemben vett magasság. Így a sarkeleváció annyi mint sarkmagasság vagy geográfiai szélesség. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 378. [SRG.]

Elfedés, csillagfedés, occultatio, az a tünemény, midőn a Hold vagy valamely bolygó korongja egy állócsillag elé kerül és azt rövid időre elfedi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. [SRG.]

Elhajlás (deklináció), valamely égi testnek szögtávolsága az equátortól, melyet a csillagon és a világtengelyen átmenő legnagyobb körnek az equátor és a csillag között fekvő ívével mérünk (lásd: Ég). A földmágnesség tanában az Elhajlás a földmágneses erő vízszintes összetevőjének szöglete a csillagászati meridiánnal (lásd: Földmágnesség). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 385. [SRG.]

Elongáció (lat.). A csillagászatban Elongációval jelölik azon szöget, melyet a Földtől a Naphoz és valamely bolygóhoz vont egyenes vonalak alkotnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 413. [SRG.]

Encke, Johann Franz német csillagász, szül. Hamburgban 1791. szept. 23-án - megh. Spandauban 1865.aug. 26. 1811-től kezdve Göttingenben Gauss vezetése alatt dolgozott 1816-ban a Gotha melletti csillagvizsgáló intézetben segéd lett. 1817- től kezdve pedig a csillagvizsgálót önállóan vezette. 1825-ben Berlinbe hívták, az itt fölállítandó csillagvizsgáló igazgatójának. A Die Entfernung der Sonne (Gotha 1822-24, 2 kötet) című két értekezésében földolgozta az 1761-es és 1769-iki két Vénus-átvonuláson tett észleléseket. Encke határozta meg a Ponstól 1819. nov. 26-án fölfedezett, de később Encke-ről elnevezett üstökös pályáját (lásd: Üstökösök). 1844-ben a berlini egyetemen a csillagászat rendes tanára lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 487. [SRG.]

Engelmann, Rudolf német csillagász, szül. Lipcsében 1841. jún. 1-én - megh. 1888. márc. 28. A lipcsei csillagvizsgáló obszervátora s ugyanott egyetemi magántanár volt. 1882-ben magáncsillagvizsgálót épített, melyen főleg a kettős csillagok észlelésével foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 507. [SRG.]

Enif, epszilon Pegasi, másodrendű csillag a Pegasusban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 511. [SRG.]

Enneadekaeterisz (gör.), tizenkilenc esztendőből álló ciklus, melynek megalapítója Görögországban az athéni Meton volt s mely ott Kr. e. 432. júniusban kezdődött. Az Enneadekaeterisz állott 235 hónapból, melyek közül 7 hónap szökőhónap s a 3., 5., 8., 11., 13., 16. és 19. évre esnek, a napok száma összesen 6940 volt, úgy, hogy egy szinodikus hónapra 29 nap, 12 ó., 45’47" esett és egy tropikus évre 365 5/19 nap, azaz 30’9" hosszabb egy napévnél. E ciklus, melyet későbben még mások javítottak, rendet hozott a zavaros athéni naptárba. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 512. [SRG.]

Ensisheim, város Felső-Elszász német birodalmi kerületben, az Ill és a Quatelbach-csatoma mellett. Környékén 1492-ben egy 55 kg. súlyú meteoritet találtak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 514. [SRG.]

Ensztatit (ásv.), a rombos piroxéneknek egyik végső tagja. Színtelen, szürkés, sárgás, zöldesbama, áttetsző, vagy csak élein átlátszó. A legtisztább Ensztatit némely meteoritban fordul el. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 515. [SRG.]

Eos (lat. Aurora), az antik mitológiában a hajnalpír megszemélyesítője, Hyperion titán (annyi mint napisten) és Theia leánya, Helos (a Nap) és Selene (a Hold) nevére, ki Astraiostól a szeleket (Zephyros, Notos, Boreas, Argestes) és a csillagokat (elsősorban a hajnalcsillagot) szülte. Ragyogó bájú, rózsás ujjú, rózsakoszorúval díszes fiatal leánynak képzelték, ki a Napot megelőzve - az ősi felfogás szerint gyalog, majd utóbb szárnyasán, repülve, vagy lovagolva, illetőleg négyes fogaton ülve - halad az égi pályán. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 527. [SRG.]

Epagomenek (görög) annyi mint a hozzácsatoltak, az az öt nap, mely oly népek naptárában van a 360 naphoz toldva, melyek tizenkét 30 napos hónappal számítják az évet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 534. [SRG.]

Epakták (gör.), általában az a felesleg, melylyel valamely időköz egy másik, tőle különbözőt túlhalad, majdnem kizárólag azonban a nap és hold-év (lásd ott) összehasonlításánál használták és Epaktáknak azoknak a napoknak számát nevezték, melyek az ó-év utolsó újholdjától új-évig folytak le, melyek tehát a Hold korát újév napján mutatják. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 535. [SRG.]

Epiciklus (gör.) annyi mint mellékkör, a Ptolemaios asztronómiájában oly kör, melynek középpontja egy másik körön, a deferensen halad tova, míg magán az Epicikluson egy bolygó mozog egyenletes sebességgel. Az Epiciklus célja volt a bolygók a Földről látott mozgásának magyarázatát adni, s e célnak annyiban felelt meg, amennyiben a bolygók előre- és hátrafutó mozgásának, hurokképzésének, továbbá megállapodásának első közelítésben leírását szolgáltatta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 543-544. [SRG.]

Epocha (gör, megállítás, megnyugvás), a kronológiában valamely nevezetes történeti eseménynek ideje, melytől új időszámítás vagy éra kezdődik. Az asztronómiában az Epocha azon időpont, melyben valamely égitest (bolygó, üstökös, mellékbolygó) pályájának bizonyos pontjában állott. Rendesen a perihelen való átmenet idejét választjuk Epocha-nak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 562. [SRG.]

Eppur si movee (olasz) annyi mint és mégis mozog, tudniillik a Föld. Ezek voltak álltólag Galileinak szavai, midőn 1633. jún. 22-én a római "Sta Maria sopra la Minerva" nevű templomban az inquizició ítéletének értelmében a Föld mozgásának tanáról eskűvel le kellett mondania. Ezen történeti adomának, mely első ízben a Dictionnaire historique-ben (Cala 1789) fordul el, nincsen történeti alapja. Az agg tudósnak lelki állapota az inquizicióper ideje alatt olyan volt, hogy ily ellenállásra egyáltalában képtelen volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 565. [SRG.]

Équatorial coudé, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 566. [SRG.]

Equatoriális, csillagászati távcső neve, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 566. [SRG.]

Equatoriális nap. Az az egység, mellyel valamely helynek földrajzi fekvésénél fogva kijutó napsugárzását kifejezzük. Ez pedig azon melegmennyiség, melyet az egyenlítő az év egy átlagos napján kap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Equátormagasság, lásd: Egyenlítői magasság. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Equinokciális (lat. aequinoctialis) annyi mint napéjegyenlőségi. Equinokciális kör, más elnevezése a (földi) equátornak, melynek tőszomszédságában az egész év tartama alatt nap és éj egyenlő hosszúságú. (Lásd: Egyenlítő.) - Equinokciális óra, lásd: Napóra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Equinokcium (lat. aequinoctium, éjnapegyenlőség, napéjegyenlőség, éjegyenlőség). Az a pillanat, melyben a Nap középpontja a Föld körül való évi látszó mozgásában az equátorba jut. Mivel a Nap mozgása aránylag csekély, feltehetjük némi közelítéssel, hogy a Nap ez időtájt nemcsak egy pillanatig, hanem egy teljes napig időzik az equátorban, de ekkor a nap és éj tartama egymással egyenlő, mivel a horizon, mint legnagyobb kör, az equátort felezi. Innen ez idpontnak úgy latin, mint magyar elnevezése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Equuleus vagy Csikó (lásd ott), csillagkép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 568. [SRG.]

Eratosthenes kiváló görög polihisztor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 571. Szül. Kyrenében, Afrikában, Kr. e. 275-ben. Aggkorában megvakulván, önkéntes éhhalállal vetett véget életének 194-ben. Alexandriában, majd Athénben tanult. III. Ptolemaios Euergetes udvarához hívta és 236-tól az alexandriai könyvtár őre volt. A tudományokban bámulatos jártasságra tett szert, leginkább fizikával, csillagászattal és földrajzzal foglalkozott. Ő osztotta fel először 5 zónára a földet, melyet gömbölyűnek hirdetett s kiszámította a Föld kerületét. A tudományos kronológiát is ő alapította meg.
Nevezetesebbek csillagászati érdemei. Ide tartozik a Föld nagyságának meghatározása, vagyis az Alexandria és Syene közt levő íven tett fokmérése, a térítő körök egymástól való távolságának kiszámítása. Nevét viseli, de nem jogosan, a Catasterismi, 44 csillagkép felsorolása 475 csillaggal s a reájuk vonatkozó mítoszokkal (Berlin 1878). [SRG.]

Erdélyi püspökség és káptalan. Alapításának körülményei nincsenek felderítve, de valószínű, hogy Szt. István uralkodásának idejére vezethető vissza. Az Erdélyi püspökség második korszakának püspökei közül Batthyány Ignác gróf (1780-1798), a neves történetíró, a róla nevezett könyvtár és csillagvizsgáló alapítója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 607. [SRG.]

Eridanus, nagy csillagkép, mely az Orion lábánál kezdődik és közel a déli pólus felé húzódik, hol az Acharnar nevű elsőrangú csillagban végződik. A mi szélességeink alatt e kiterjedt csillagzatnak mintegy 150 csillagját észlelhetni szabad szemmel, ezenkívül számos kettős csillaggal és egy bolygóalakú ködfolttal ékeskedik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 639. [SRG.]

Ernő (ném. Ernst, ó-felnémet Ernust, harcos, küzdő), Lajos (vagy II. Ernő), Szász-Gotha-Altenburg hercege, III. Frigyes herceg második fia, szül. 1745. jan. 30-án - megh. 1804. ápr. 20. Az uralkodást 1772. vette át. Udvartartásának költségeit nagyon megszorította és nem nyugodott, míg az államháztartásban az egyensúlyt helyre nem állította. A Seebergen (Gotha mellett) épült csillagvizsgáló intézet fentartására 40 ezer tallért hagyományozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 661-662. [SRG.]

Estagel (ejtsd: esztazsel), város Pyrénées-Orientales francia départementban, az Agly partján festői vidéken. Arago Ferenc csillagásznak szülővárosa. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p.727. [SRG.]

Esterházy Károly gróf, egri püspök, egyike a magyar kat. egyház vezéralakjainak. Szül. 1725. máj. 4-én - megh. 1799. márc. 14. Esterházy Ferenc gróf kir. tárnokmester fia. Tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombatban folytatta és Rómában fejezte be. Visszatérve egy ideig családja ősi birtokán Pápán lelkészkedett, majd esztergomi kanonok lett, később pedig helytartótanácsos és cattarói vál. püspök. Mária Terézia, 1759-ben váczi, később pedig egri püspökké nevezte ki. Egerben a liceumra Hell Miksa tervei szerint csillagászati obszervatóriumot épített és ezt angol készítményű eszközökkel gazdagon felszerelte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 731. [SRG.]

Esthajnalcsillag, alkonycsillag, hajnalcsillag, (a régieknél Hesperos vagy Phosphoros és Lucifer), a Vénus bolygó mellékneve, ha a Nap nyugta után a nyugati égen mint alkonycsillag, vagy a Nap kelte előtt a keleti égen mint hajnalcsillag tündöklik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 734. [SRG.]

Esti pír. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 734-735. A szemhatár nyugati részén alkonyatkor gyakran mutatkozó piros fény, mely különösen akkor szép, ha nyugaton derült ég mellett néhány felhő lebeg. Színárnyalatai igen sokfélék s a felhők alakja, szerkezete, helye, valamint az ég színe szerint változnak. A légkörben előforduló parányi szilárd testecskék okozta fényszóródáson kívül még fényelhajlási jelenségek is működnek közre a létrejöttében, melyek a vízpárák sokféle lecsapódási termékeitől erednek. Innét van, hogy ezek az optikai jelenségek úgy fényesség, mint színpompa tekintetében erősbödnek, ha a felső légrétegekben sok az idegen testecske (vulkáni kitörések után), vagy ha nedvességtartalmuk növekedik. Napkelte előtt ugyanezen jelenség az égbolt keleti részén mint hajnali pír mutatkozik. [SRG.]

Északi csillag, lásd: Sarkcsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 755. [SRG.]

Északi fény (aurora borealis). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 755-756., 1 melléklet. Napnyugta után fényjelenség a levegőben a szemhatár északi részén. Igen sok és különböző alakban jelenik meg, de túlnyomóan fényes ív alakjában, melynek legmagasabb és egyszersmind középső része közel fekszik a mágneses déllőhöz. Néha az ív számos fénysugárból áll, melyeknek alsó széle élesen kiválik az ég sötét színéből, míg felső széle elmosódott. Máskor több fénylő ív jobbról-balról emelkedik a magasba és közös pontban - az Északi fény koronájában - egyesülni látszik.
Nem ritkán színes szalagként tűnik fel, melyet szél látszik lobogtatni, mert a szalag egyes részein hullámos felvillanások láthatók, melyeknek színpompája a Geissler-féle csövekre emlékeztet. Emlékezetes az 1872. febr. 4-iki és 1882. okt. 2-iki észlelt Északi fény, mely Közép-Európában is látható volt. Argelander híres csillagász Finnországban az 1823-31. években 162 Északi fényt jegyzett fel. A Föld déli sarkának közelében hasonló jelenség észlelhető, a déli fény (aurora australis), úgy hogy az Északi fény elnevezés tulajdonképen mindkét jelenségre vonatkozik. [SRG.]

Északi korona (corona borealis), csillagkép a Hercules és Bootes csillagképek között. Egy másodrendű Gemma nevű és 25 negyed-hatodrendű csillagból áll, melyek között egynehány igen érdekes kettős csillag foglaltatik. A csillagkép különösen az 1866 májusában benne hirtelen feltűnt új csillag által vált nevezetessé. E csillag addig a 9-ed rendnél is halványabb volt, míg május 12-én másodrendű csillag fényében tündöklött; május 14-én már harmadrendű volt és május 18-án a szabad szemre nézve ismét eltűnt. Ezóta csekély változásokkal 9-ed rendű teleszkópos csillagocska. E jelenség szolgáltatta az első alkalmat, hogy a fellobbanó csillagok természetének kutatására a spektroszkópot vegyék segítségül. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 757. [SRG.]

Észlelet, észlelés, megfigyelés, a figyelemnek valamely tárgyra, személyre való irányzása, avégett, hogy minden sajátságát, mozzanatát megismerjük. Az észlelés eredménye Észlelet, mely főleg azokban a tudományokban fontos, melyek a kísérlet számára hozzáférhetetlenek, minő az asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VI. köt. Dúc - Etele. Budapest, 1912. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 765. [SRG.]

Guliver álmai és a csillagászat beszélő számai. In: Zászlónk diáknaptára az 1912-13. iskolai évre. Budapest, [1912.] pp. 170-172. [KSZ.]

Elmúlt idők világa. Tudományos élet. A világegyetem. In: Zászlónk diáknaptára az 1912-13. iskolai évre. Budapest, [1912.] pp. 174-230. A középkori életet bemutató cikkben igen korai elfordulás van a nevezetes metszetnek [ahol a vándor a föld és az égbolt találkozásánál kidugja a fejét és kinéz az égi szférák közé... ]: Bepillantás a középkori világegyetembe alírással. p. 195. [KSZ.]

Égitestroncsok és a meteorológia. In: Zászlónk diáknaptára az 1912-13. iskolai évre. Budapest, [1912.] pp. 230-231. [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1912 január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 23. 1912. jan. 15. 1.(265.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós és Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

Jelentés a M. tud. Akadémia munkásságáról 1911-ben. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 23. 1912. máj. 15. 5.(269.) füz. p. 236. Terkán Lajos "A hold fényessége az 1910. november 17-iki holdtöltekor" értekezése. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczegyedik akadémiai ülés. A III. osztály hetedik ülése 1912 október 21-én. = Akadémiai Értesítő 23. 1912. nov. 15. 11.(275.) füz. p. 593. Kövesligethy Radó "A föltevés nélküli seismologia két alapegyenlete" értekezése. [SRG.]

FRÖHLICH Izidor: Jelentés a londoni Royal Society alapításának 250-dik évfordulójáról. = Akadémiai Értesítő 23. 1912. dec. 15. 12.(276.) füz. pp. 597-622. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

VEKERDI Béla: Mit mesél a fénysugár? = "Darwin" 1. 1912. okt. 15. 2. sz. pp. 2-6. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: Hogy mérték föl a Földet?... = "Darwin" 1. 1912. dec. 1. 5. sz. pp. 65-66. [SRG.]

Szaturnusz bolygó földközelben. = "Darwin" 1. 1912. dec. 1. 5. sz. pp. 69-70. [SRG.]

VEKERDI Béla: Az égbolt meghódítása. (Egy műkedvelő csillagász naplójából.) = "Darwin" 1. 1912. dec. 15. 6. sz. pp. 83-86. [SRG.]

Levegő a holdon? = "Darwin" 1. 1912. dec. 15. 6. sz. p. 95. [SRG.]

A csillagos ég februárban. = Délmagyarország 3. 1912. febr. 23. 44. sz. p. 6. [HAI.]

Hir Camille Flammarionról. = Délmagyarország 3. 1912. márc. 3. 52. sz. p. 7. "...A kitűnő tudós és iró a minap töltötte be hetvenedik életévét és ebből az alkalomból a párisi városházán ünnepséget rendeztek a tiszteletére..." Rövid életrajza és a spiritizmussal kapcsolatos álláspontja. [HAI.]

STEINER Lajos: A földmágnességi erős napi változásai. = Földrajzi Közlemények 40. 1912. 8. füz. pp. 194-213. [IBQ.]

A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora az 1912. évi február hónap 7. napján. = Földtani Közlemények 42. 1912. jún. 6. füz. p. 493. Konkoly Miklós, Kövesligethy Radó. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 7. A nem saját fényű égitestek fotometriája. Az álló csillagok hőmérsékletének megállapítása fotometrikus úton. = Az Időjárás 16. 1912. jan-febr. 1-2. füz. pp. 1-15. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 8. A tudományos asztrofotometria alkalmazása. [1.] = Az Időjárás 16. 1912. márc. 3. füz. pp. 49-64. [IBQ.]

TÓTH Kálmán: Ritka természeti tünemény. = Az Időjárás 16. 1912. márc. 3. füz. p. 83. Szép szivárvány Verespatakon (Alsófehérmegye) 1912. jan. 25-én. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 8. A tudományos asztrofotometria alkalmazása. - Befejező közlemény. - = Az Időjárás 16. 1912. ápr. 4. füz. pp. 85-96. [IBQ.]

HÁTOSZ György: Melléknap. = Az Időjárás 16. 1912. ápr. 4. füz. p. 111. 1912. febr. 8-án Vásárosnaményben. [SRG.]

FRIESENHOF Gergely: Megfigyelések a f. évi április 17-i napfogyatkozás idején. = Az Időjárás 16. 1912. máj. 5. füz. p. 139. [IBQ.]

A folyó évi április hó 17-i napfogyatkozás megfigyelése. = Az Időjárás 16. 1912. jún. 6. füz. p. 159. Göbl merényi (Szepes megyei) plébános beszámolója szerint az egész község nézte kormos üvegen. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Melléknap. = Az Időjárás 16. 1912. jún. 6. füz. p. 159. 1910. ápr. 19-én Szerepen (Bihar megye). [SRG.]

(ss): Dr. Konkoly Thege Miklós: Az 1908. év kezdetétől az 1911. év végéig az ógyalllai m. kir. Konkoly-alapítványú astrophysikai observatóriumon az újonnan beszerzett és a házilag előállított műszerek ismertetése. 1. Csillagászati műszerek beszerzése. Bp. 1912. A m. kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai 4. = Az Időjárás 16. 1912. szept. 9. füz. pp. 230-232. [SRG.]

KONKOLY [THEGE Miklós]: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése az 1911. évben. = Az Időjárás 16. 1912. nov. 11. füz. pp. 263-264. Üstökös észlelések is. [IBQ.]

Kitüntetés. = Az Időjárás 16. 1912. nov. 11. füz. p. 266. II. Vilmos a porosz vörös sasrenddel tüntette ki Konkoly-Thege Miklóst. [IBQ.]

A napfolt-maximumok és minimumok évei a 19. században. = Az Időjárás 16. 1912. dec. 12. füz. p. 316. Zürichi táblázat, 1805-től. [IBQ.]

A Földlégkör keletkezésének történetéhez. = Az Időjárás 16. 1912. dec. 12. füz. pp. 316-317. [IBQ.]

PROHÁSZKA Ottokár: Uj kozmogónia. = Katholikus Szemle 26. 1912. 5. sz. pp. 485-502. A Hörbiger-féle elmélet lelkes ismertetése és elfogadása. [ZSE.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 1. = Középiskolai Mathematikai Lapok 20. 1912. dec. 4-5. sz. pp. 78-81. [PIR.]

LITTKE Aurél - PETZ Gedeon: Göncölszekér. = Magyar Nyelvőr 41. 1912. febr. 1. füz. pp. 87-93. [SRG.]

BEKE Ödön: Szófejtések. 1. Hetevény, hetes. = Magyar Nyelvőr 41. 1912. dec. 15. 10. füz. p. 441. A Fiastyúk nevének magyarázata. [SRG.]

WEISS Mór: Gans Dávid élete 1541-1613 történeti és csillagászati művei s azoknak forrásai. = Magyar Zsidó Szemle 29. 1912. pp. 171-208. A westfáliai Lippstadtban született, Krakkóban is tanult, az 1560-as években Prágában letelepedett sokoldalú német zsidó, csillagászati érdeklődéssel is. A II. Rudolf udvarában működő Tycho Brahe-vel és Keplerrel is együtt dolgozott. Gans hasznos tanácsokat kapott tőlük csillagászati tanulmányainak írásakor. Az Alfons-féle táblázatokat ő fordította le héberről németre, Tycho részére. Gans 1609-1613 között írt egy csillagászati munkát Nechmad Venáim címmel (mely csak 1743-ban jelent meg nyomtatásban héber és latin nyelven). A részletes csillagászati és csillagászati földrajzi műben a kopernikuszi mellett Tycho világképét is ismerteti. [KSZ.]

LITTKE Aurél - FARKAS Sándor: Tanszerengedélyezés és bírálat. Kun Kálmán "Nappal is ragyognak csillagok" nevű planetáriumáról. = Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 6. évf. 1912. 11. sz. pp. 209-211. Egy gömbsüvegen a csillagos ég "homorú képét tünteti fel". Kívülről lehet betekinteni a földgömbbe, amely egy csonka gömbhéjra illeszthető, és az ég forgását, a cirkumpoláris csillagokat szemlélteti. A két bíráló egymástól független véleménye kedvező, kisebb javítások javasoltak, de jelen formájában is engedélyezhető. - VKM engedélyezése 1912. évi 152690. sz. rendelete. Bartha Lajos 2013-as megjegyzése: "Ezzel az eszközzel egyetlen gyűjteményben sem találkoztam, képét sem találtam." [IBQ.]

A társulat tagjai az 1912. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 36. 1912. 1. füz. p. 54. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

STEINER Simon: Az égi testek hőmérsékletének meghatározása. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 36. 1912. 3-4. füz. pp. 143-157. "Ennek a kérdésnek megoldása még ma is csak a kezdetlegesség stádiumában van. Eddig csupán a Napnak és néhány álló csillagnak hőmérséklete van közelítő pontossággal meghatározva. A felemelő érzés bizonyos foka keletkezik bennünk, ha meggondoljuk, hogy e kérdés körül a kezdeményezést éppen magyar ember, báró Harkányi Béla tette meg. [...] Azért első sorban a sugárzás főbb törvényeit kell megismernünk, csak azután térhetünk rá azoknak, az égi testek hőmérsékletének kiszámítására irányuló alkalmazására. [...] Az előadottak szerint két, teljesen különböző módszer áll rendelkezésünkre.
Az egyiket a Stephan-Boltzman-féle törvény segélyével kapjuk, a másodikat az eltolódási törvényből. [...] Báró Harkányi Béla kísérelte meg elsőnek, néhány álló csillagra nézve a lambda m-et meghatározni és ebből a hőmérsékletet kiszámítani. Azonban ő sem saját megfigyeléséből indul ki, hanem számításának alapjául veszi a Vogel által 1880-ban felállított mérési sorozatot, vonatkozva hat álló csillagra, a Napra, továbbá az elektromos ívfényre. ..." [HAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. jan. 15. 546. füz. pp. 123-125. 1912. jan. 15. - febr. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. febr. 15. 548. füz. pp. 198-200. 1912. febr. 15. - márc. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A Hold hatása az időjárásra. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. márc. 1. 549. füz. pp. 271-272. Apró közlemények. [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (13.) = Természettudományi Közlöny 44. 1912. márc. 1. 549. füz. p. 279. K. J. az eddigi üstökösök pályaelemeinek leírásáról keres könyvet. [SRG.]

WODETZKY József: Az eddig ismert üstökösök pályaelemei. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. márc. 1. 549. füz. p. 280. Levélszekrény. Feleletek. (13.) [SRG.]

UJJ Gyula: Meteorológiai megfigyelések a Halley-üstökös átvonulása alkalmával. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. márc. 15. 550. füz. pp. 304-305. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. márc. 15. 550. füz. pp. 307-309. 1912. márc. 15. - ápr. 15. közötti jelenségek. Részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

WODETZKY József: Az 1912. április 17-iki napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 1. 551. füz. pp. 323-326. Apró közlemények. [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (22.) = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 1. 551. füz. p. 343. Dr. A. D kérdése az üstökösök nitrogéntartalmáról. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (23.) = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 1. 551. füz. p. 343. F. J. a napóra szerkezetéről kérdez. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az üstökösök nitrogéntartalma. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 1. 551. füz. p. 344. Levélszekrény. Feleletek. (22.) [SRG.]

WODETZKY József: Napóra felállítása. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 1. 551. füz. p. 344. Levélszekrény. Feleletek. (23.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 15. 552. füz. pp. 372-374. 1912. ápr. 15. - máj. 15. közötti jelenségek. Gyűrűs vagy teljes napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. máj. 15. 554. füz. pp. 435-437. 1912. máj. 15. - jún. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (31.) = Természettudományi Közlöny 44. 1912. máj. 15. 554. füz. p. 437. Sz. J. A Hold fényváltozatairól. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Hold fényváltozásainak cziklusa.; Meton-féle cziklus. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. máj. 15. 554. füz. p. 438. Levélszekrény. Feleletek. (31.) [SRG.]

KELEMEN Ignácz: A tejút. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. jún. 1. 555. füz. pp. 456-462. [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (37.) = Természettudományi Közlöny 44. 1912. jún. 1. 555. füz. pp. 471. D. K. az északi mágneses sarkról? [SRG.]

STEINER Lajos: Az északi és déli mágneses sark helye. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. jún. 1. 555. füz. pp. 472. Levélszekrény. Feleletek. (37.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. jún. 15. 556. füz. pp. 498-500. 1912. jún. 15. - júl. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. júl. 15. 558. füz. pp. 564-566. 1912. júl. 15. - aug. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (42.) = Természettudományi Közlöny 44. 1912. júl. 15. 558. füz. p. 566. H. S. a csillagászat elemeiről szóló könyvet keres. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Ajánlható csillagászati művek. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. júl. 15. 558. füz. p. 566. Levélszekrény. Feleletek. (42.) [SRG.]

SHALER, Williams Henry: Mai csillagászati ismereteink kialakulása. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. aug. 15. 560. füz. pp. 601-618. Fordította: Kiss Viktor Manó. Revideálta: Kövesligethy Radó. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. aug. 15. 560. füz. pp. 632-634. 1912. aug. 15. - szept. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

FRÖHLICH Károly: A washingtoni Carnegie-Intézet. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. szept. 1. 561. füz. pp. 657-664. Csillagászati szakosztálya és intézete: pp. 660-663. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnesség oka. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. szept. 15. 18. sz. 562. füz. pp. 693-694. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. szept. 15. 562. füz. pp. 696-698. 1912. szept. 15. - okt. 15. közötti jelenségek. Részleges holdfogyatkozás. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az 1912. április 17-iki napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. okt. 1. 563. füz. pp. 720-724. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. okt. 15. 564. füz. pp. 760-762. 1912. okt. 15. - nov. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

ENTZ Géza: A magyar orvosok és természetvizsgálók 36. vándorgyűlésén Veszprémben tartott természettudományi előadások ismertetése. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. nov. 1. 565. füz. pp. 794-795. Lakits Ferenc: A napfogyatkozásokról, különösen az 1912. ápr. 17-iki gyűrűs napfogyatkozásról című előadása. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. nov. 15. 566. füz. pp. 824-826. 1912. nov. 15. - dec. 15. közötti jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Az ég homályossága az 1912. év nyarán. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. dec. 1. 567. füz. pp. 842-845. [SRG.]

MENDE Jenő: Az északi fény oka. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. dec. 1. 567. füz. pp. 850-851. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. dec. 15. 568. füz. pp. 881-883. 1912. dec. 15. - 1913. jan. vége közötti jelenségek. [SRG.]

JÓNÁS Frigyes: Újabb vizsgálatok a sarki fény mivoltának felderítésére. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. pp. 33-35. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophotographia fejlődése az utolsó negyedszázad alatt. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. pp. 35-36. [SRG.]

TASS Antal: Az 1912. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. p. 46. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1912-ben visszatérő üstökösök. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. p. 46. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1911. évi k. üstökös. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. p. 46. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 január havában. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. pp. 46-48. [SRG.]

PAPP Dezső: A világegyetem problemájának megoldása Arrhenius szerint. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. pp. 87-88. [SRG.]

TASS Antal: Új periodikus üstökös. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. p. 94. 1911h üstökös. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A napfoltok összefüggése a bolygók helyzetével. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. p. 94. 1911h üstökös. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új változó csillagok. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. p. 94. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Ujdonság. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. p. 94. Brooks-féle üstökös fényességének változása. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 február havában. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. pp. 95-96. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 13. 1912. márc. 3. sz. pp. 141-144. [SRG.]

TASS Antal: Részleges holdfogyatkozás. = Uránia 13. 1912. márc. 3. sz. p. 141. 1912. ápr. 1-én. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A változó csillagok eloszlása periodustartam szerint. = Uránia 13. 1912. márc. 3. sz. p. 141. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 13. 1912. márc. 3. sz. pp. 141-142. A Mira Ceti parallaxisa, 1910 KD asteroida méretei, A Schaumasse-féle üstökös pályájának hasonlósága a Brosen-Deming-félével. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 március havában. = Uránia 13. 1912. márc. 3. sz. pp. 142-144. [SRG.]

TASS Antal: Az 1917. áprilisi napfogyatkozás. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. pp. 162-165. [SRG.]

Saturnus gyűrűjének optikai feloldása. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. pp. 170-171. [SRG.]

S. J.: Újabb adatok a Mars bolygó felületének ismeretéhez. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. p. 175. Krónika. [SRG.]

TASS Antal: Gyűrűs napfogyatkozás ápr. 17-én. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. pp. 189-190. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 április havában. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. pp. 190-192. [SRG.]

Új csillag. = Uránia 13. 1912. máj. 5. sz. pp. 237-238. A Nova (18, 1912.) Geminorum Enebo márc. 13-án Dombaasban fedezett fel [Nova Geminorum No. 2. 1912. Későbbi neve: DN Gem]. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az április 17-iki napfogyatkozás. = Uránia 13. 1912. máj. 5. sz. p. 238. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 május havában. = Uránia 13. 1912. máj. 5. sz. pp. 238-240. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 június havában. = Uránia 13. 1912. júl-aug. 6-8. sz. pp. 322-324. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 július havában. = Uránia 13. 1912. júl-aug. 6-8. sz. pp. 324-326. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 augusztus havában. = Uránia 13. 1912. júl-aug. 6-8. sz. pp. 326-328. [SRG.]

MIKOLA Sándor: Henri Poincaré. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. pp. 357-359. [SRG.]

TASS Antal: A Nap alakja. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Uranus bolygó rotatioja. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Palisa-féle planetoida pályája. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Halley üstökösét követő meteorraj. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Magellan-féle felhő változó csillagjai. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. pp. 374-375. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 szeptember havában. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. pp. 375-376. A szeptember 26-iki részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

TASS Antal: Az égi testek fényességmeghatározásának történeti fejlődése és physikai jelentősége. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. pp. 395-402. [SRG.]

TASS Antal: Teljes napfogyatkozás október 10-én. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. pp. 421-422. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Nova Lacertae parallaxisa. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. p. 422. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Mars bolygó lapultsága és tengelyének helyzete. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. pp. 422-423. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. pp. 423-424. Tuttle-féle üstökös, Eros planetoida. Nova Geminorumon előforduló radioaktív anyagról. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 október havában. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. p. 424. [SRG.]

TASS Antal: A Gale-féle (1912a) üstökös. = Uránia 13. 1912. nov. 11. sz. p. 469. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Uj csillagvizsgálók. = Uránia 13. 1912. nov. 11. sz. pp. 469-470. Hamburg, Berlin, Ógyalla, Santiago, Bécs csillagvizsgálóiról. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Schaumasse-féle (1912b) üstökös. = Uránia 13. 1912. nov. 11. sz. p. 470. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 november havában. = Uránia 13. 1912. nov. 11. sz. pp. 470-472. [SRG.]

TASS Antal: A Borelly-féle (1912c) üstökös. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. p. 517. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Gale-féle üstökös pályája. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. pp. 517-518. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok az 1910a üstökösről. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. p. 518. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Meteorvas hullás. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. p. 518. 1904. ápr. 7-én Sasayama mellett levő Okano japán falu erdejében esett le. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Palisa-féle planetoida újabb pályaszámítása. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. p. 518. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. pp. 518-520. Jupiterről és az állócsillagokról. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 december havában. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. pp. 519-520. [SRG.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: A Saturnus gyűrűi. = Vasárnapi Ujság 59. 1912. jan. 28. 4. sz. p. 72. "Néhány nappal ezelőtt az egész napi sajtót befutotta az a szenzácziósnak látszó hír, hogy a Saturnus gyűrűi bomlani kezdenek s valószinüleg szét fognak esni. A hír alapja Toddnak, az amerikai Amberst-obszervatórium igazgatójának egy rövid távirata volt, a mely arról szólt, hogy Todd a Saturnus gyűrűk külső szélein szokatlan "csillogásokat" vett észre..." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: Az április tizenhetediki napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 59. 1912. ápr. 14. 15. sz. p. 302. "A megfigyelésre nagyon kedvező lesz az alkalom, mert a Nap magasan fog állani, mivel a fogyatkozás déltájban folyik le... ...a fogyatkozás tehát épen hogy teljes lesz egyes helyeken, míg másutt csak gyűrűs és igy a megfigyelések különösen alkalmasak lesznek arra, hogy az előző számításokat kontrollálhassák velük... Minálunk Magyarországon a fogyatkozás csak részleges lesz,..." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: A nap- és holdfogyatkozás legendái. = Vasárnapi Ujság 59. 1912. szept. 1. 35. sz. pp. 711-712. "A világtörténelemben számtalan említésre méltó esetről olvashatunk, melyekben a fogyatkozások döntő befolyással hatottak, néha kedvezően, de sokszor bizony szerencsétlenségeket okozva..." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: Nemzetközi órajelzés. = Vasárnapi Ujság 59. 1912. dec. 29. 52. sz. p. 1052. "...már régóta foglalkoztatta az asztronómusokat az a gondolat, hogy az időjelzés terén valamilyen módon egy nemzetközi szervezetet létesítsenek s már egy évtized óta kísérleteznek is azon, hogy a dróttalan távírót használják fel erre a czélra. ...meg is alakult az idei nyáron a Commission Internationale de l’Heure, az időjelzés nemzetközi bizottsága,..." [HAI.]

          1913.

  BAUMGARTNER Alajos: A fizika története. Budapest, 1913. Stampfel-féle könyvkiadóhivatal (Révai Testvérek Irod. Intézet R.t.), A Nyugat nyomdája (Révai és Salamon). 156 p., 36 ábra. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 226-227./ Az ókor és a középkor fizikai, csillagászati világképének rövid ismertetése után (pp. 4-22.), egy-egy fejezet foglalkozik Galilei (pp. 25-29.) és Kepler (pp. 29-33.) munkásságával. Huygens (pp. 58-62.) és Newton (pp. 63-68.) eredményein kívüli is találhatunk még elszórtan csillagászati szempontból értékelhető adatokat a kötetben: Brahe (p. 30.), Bruno (p. 36.), Coppernicus (p. 23.), Dollond (p. 80.), Foukault (p. 108.), Fraunhofer (p. 107.), Huggins (p. 126.), Janssen (p. 27.), Lippershey (p. 27.), Römer (p. 57.), Wollaston (p. 107.), stb. [HAI.]

BÖLSCHE, [Wilhelm]: Utazás a Hold körül. Ford.: Gáspár Lajos. Kiadja a Darwin Népszerű Természettudományi Folyóirat szerkesztősége. Budapest, 1913. Darwin, Kurcz-Fejér nyomda. 60 p. /"Darwin-könyvtár" 1./ Jó összegezése a korabeli ismereteknek, a könyv utolsó 20 oldala a Hold-geológia akkori állásának legjobb magyar összefoglalása. [IBQ.]

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel. 2. kiad. Budapest, 1913. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadó és nyomda. 640 p. /A műveltség könyvtára./ Egy kötetben. Csillagászat: pp. 1-11., 46-71., 134-146., 491-592., 614-630. A földrajzi témaköröket Cholnoky Jenő, a csillagászatiakat Kövesligethy Radó írta. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXIII-ra [1913-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1913. Franklin-Társulat nyomdája. 275 p. Csillagászat: pp. 3-73. Bevezetés. Ünnepszámítás. Időszámítás. Nap- és holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1913-ik közönséges esztendőre. Tizenharmadik évfolyam [Debrecen, 1912.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; A hold fényváltozásának jegyei.; Az ugynevezett uralkodó bolygó ez évben: Vénusz.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

JÓKAI Mór: A láthatatlan csillag. In: Jókai Mór: Délvirágok. Oceania. Budapest, 1913. Révai testvérek kiadása, pp. 167-198. /Jókai Mór összes művei. Nemzeti kiadás. 20./ A kisregény Hindusztán hegyei között játszódik, a XIX. század közepén, az angolok és az afgánok harcai idején. Egyik este a csillagos eget mutatják egymásnak, konkrétan az Andromeda csillagkép szabadszemes csillagait, benne az Andromeda köd "kisded ködfoltját" is. A köd közepén egyesek nem látnak csillagot, mások látnak "egy harmadrendű csillagot, könnyen kivehetően, éppen a ködfolt közepében". Előbbiek elesnek a harcban, utóbbiak nem.
A kitalált történet megírása után jóval, 1885-ben tűnt fel az Andromeda köd (csaknem szabadszemes) szupernóvája, így a későbbi kiadásokhoz Jókai Mór a következő utószót írta: "Ezt a novellát én 1850-ben írtam. A kiket a mese kútforrásaiul megemlítek, az angol nagykereskedő, mr. Drayson, és az angol hadászati folyóirat csupán képzeletem alakjai, a kiket soha nem láttam. Ez nemcsak költői szabadalom, sőt kötelesség ilyenféle bevezetést adni egy mesének, hogy az olvasó által azt könnyebben bevehetővé tegyük. Negyven év után a csillagászok felfedezték az Andromeda ködfoltjában rejlő új csillagot. Egy külföldi observatorium igazgatója, a ki angol fordításban olvasta ezt a novellámat, kérdést intézett hozzám, hogy hol vettem a tudomást erről az eddigelé észre nem vett csillagról azelőtt 40 esztendővel? Nem tudtam rá választ adni." [KSZ.]

KECSKEMÉTI Ármin: Asztrológia a talmudban. In: Évkönyv 1913. Kiad.: Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat. Szerk.: Bánóczi József. Budapest, 1913. Franklin-Társulat nyomdája. pp. 71-87. /Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. 36./ Az ókori mezopotámiai és egyiptomi hatások a zsidó asztrológiára. Kapcsolódások a csillagászat és a mitológia felé. A bolygók fényének, színének, mozgásának említése. Az állatövi csillagképek a hivatalos zsidó könyvekben és apokrifekben iratokban. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Napfogyatkozásokról, különösen az 1912 április 17-iki gyűrűs napfogyatkozásról. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1912. augusztus 25-29-ig Veszprémben tartott XXXVI. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Kerekes Pál, Csiki Ernő. Budapest, 1913. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 160-166. [SRG.]

Farsang tartama.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Égaljunk természeti évszakai.; A Nap és rendszerének csoportja.; A Hold fényváltozásának jegyei.; Csillagászati évszakok.; Nap és holdfogyatkozások.Az ugynevezett uralkodó bolygó ez évben a Vénusz. In: Népbarátja naptár 1913. [Budapest, 1912.] [pp. 1-2.] [SRG.]

Étetési rajzok alatt az ásványok felületén gyakran látható és mesterségesen is elidézhető rajzokat értjük. A legszebb példát a meteorvasak szolgáltatják, melyeken, csiszolás után salétromsav- és kevés kénsavval étetve, kitűnik, hogy az összetevő lemezkék az oktaéder lapjával párhuzamos elhelyezkedésűek (Widmannstätten-féle rajzok). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 2. [SRG.]

Etna (Aetna) vagy olaszosan Mongibello, Európa legmagasabb, 3279 m. magas vulkánja Szicília K.-i partján. Leginkább Catania felől közelítik meg, pihenőhely a 2942 m. magasan épült Casa Etnea vagy Inglese, amelyben csillagászati és meteorológiai obszervatórium van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 12. [SRG.]Etruria (Hetruria, Tuscia a görögöknél Tyrrhenia a közép- és újkorban Tuscania, Toscana), az etruszkok földje Közép-ltália ÉNy.-i részében. Etruria népe, az etruszkok Itália legrégibb korában nagyon fontos, mondhatni uralkodó szerepet vittek. Műveltségükben sok a keleti és görög vonás. Orvosaik nagy hírnek örvendettek, jártasak a természettudományban és a csillagászatban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 17. [SRG.]

Eudoxos (knidosi) görög csillagász és matematikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 25. Szül. Knidosban, Kr. e. 408-ban - megh. 355. 23 éves korában Athénbe ment, hol Platónt is hallgatta. Egyiptomban hosszabb időt töltött. Eudoxos kiválóan a geometria és csillagászat terén működött. Hogy az égi testek mozgását és a bolygók sokszorosan egymásba kuszált pályáit egyenletes körmozgásra vezethesse vissza, föltételezte, hogy az álló csillagok egy üres gömb belső felületére vannak erősítve, amely K.-ről Ny.-ra 24 óra alatt fordul a világtengely körül, hogy továbbá a Nap, Hold és minden bolygó egy-egy szféra egyenlítőjén van elhelyezve, amely saját tengelye körül egyformán forog, de ezen tengelyek pólusai ismét más forgó gömbökön fekszenek stb. [SRG.]

Eukleides (Euklides) görög matematikus, a Kr. e. III. sz. kezdetén. Életéről csak annyit tudunk bizonyosan, hogy I. Ptolemaios idejében Alexandriában tanított. Egyéb fontosabb műve: Phaenomena, a csillagok mozgásáról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 29. [SRG.]

Eukrít névvel G. Rose az anortit és augitszemek elegyéből álló meteoriteket és földi kőzeteket nevezte. Tulajdonképen anortit-tartalmú gabbrók, diabázok és meteoritek, amelyek olivint is tartalmaznak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 29-30. [SRG.]

Év (esztendő). Bizonyos egységül felvett időköz, leginkább az az idő, melyre a Földnek szüksége van, hogy az ekliptikát (lásd ott) befussa és mely alatt az évszakok ugyanazon sorban ismétlődnek. Van csillagászati és polgári év, az az illető időköznek valóságos (a másodpercekig terjedő) tartama. Emez az alapul felvett csillagászati évben foglalt egész napok száma. A kiindulás pontja szerint, melytől kezdve és a meddig tudniillik az ekliptika befutásának idejét számítjuk, többféle csillagászati évet különböztetünk meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 53-55. [SRG.]

Évszakok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 64. A tavasz, nyár, ősz és tél, amely négy időszakasz a tropikus évnek részei, melyekre ezt a Napnak az év folyamán elfoglalt különböző helyzete szerint felosztjuk. A Nap egy évben kétszer megy át az egyenlítőn és kétszer távolodik el attól legmesszebbre, egyszer észak-, egyszer délfelé.
Az egyenlítőbe márc. 21. és szept. 22-én vagy 23-án jő a Nap, amaz a tavaszi, ez az őszi napéjegyenlőség (equinokcium), egyben a csillagászati tavasznak, illetve ősznek kezdete. Június 21. vagy 22-én hagyja el a Nap északfelé legjobban az egyenlítőt, elérve a ráktérítőhöz - ez a nyári napfordulat (solstitium aestivum), az északi féltekén a nyárnak kezdete. December 21. vagy 22-én pedig délfelé tér el leginkább egészen a baktérítőig, ez a téli napfordulat (solstitium brumale), az északi féltekén a tél kezdete. Az évszakok eme sorrendje a déli féltekén éppen fordított. Mikor nálunk tél van, ott nyár van s fordítva. [SRG.]

Évszámítás, lásd: Év és Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 64. [SRG.]

Excentrikus (lat.). Az asztronómia történetében az Excentrikus-kör a Hipparchos-féle világnézet szerint a Napnak a Föld körül való évi útja. Ha a Nap oly körben mozog, melynek középpontján kívül áll a Föld, akkor első közelítésben e mozgásból némileg magyarázható a Nap átmérőjének változása és az évszakok egyenlőtlen hosszúsága, mit a régi csillagászok a bolygómozgás első egyenlőtlenségének szoktak volt nevezni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 68. [SRG.]

Fabricius, David teológus és asztronómus. Szül. Esensben (Ostfriesland) 1564-ben - megh. Ostelben 1617. máj. 7. F. a cethal csillagképében egy változó és az Ophiuchus csillagzatában egy új csillagot fedezett fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 120. [SRG.]

Fabricius, Johann asztronómus, Fabricius David fia, szül. Resterhaaveban 1587. jan. 8-án - megh. valószínűleg 1615-ben. Híressé vált a napfoltok és a Nap tengely körüli forgásának felfedezése által (1610. dec.). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 121. [SRG.]

Falb, Rudolf német természettudós. Szül. Obdachban (Stiria) 1838. ápr. 13-án - megh. 1903. szept. 29. Schönebergben (Berlin mellett). Eleinte papnak készült, de később a természettudományok művelésére tért át. 1868-ban a "Sirius" című népszerű csillagászati folyóiratot alapította, mely 1882 után H. J. Klein szerkesztésébe ment át. 1877-1880-ig Amerikában járt, ahol a Kordillerák vulkánjait tanulmányozta. Elméletét, mely szerint bizonyos napokon a Nap és a Hold hatása a föld belsejében levő folyékony izzó magra fokozódik, ami vulkáni kitörésekben, rengésekben nyilvánul, később kiterjesztette a légkörre és minden esztendőre előre megállapította a kritikus napokat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 156-157. [SRG.]

Fali kör, az első szilárd felállítású, teljesen beosztott körrel és távcsővel ellátott asztronómiai műszer. A kör pontosan a meridián síkjába és falhoz volt erősítve. Az első enemű műszert Troughton állította fel Greenwichben. Ma a Fali kört a meridiánkör helyettesíti. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 161. [SRG.]

Fali quadrans, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 161. [SRG.]

Farkas (lat. Lupus), csillagkép az ég déli felén, 75 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Fasti (lat.). Átvitt értelemben a naptár (kalendárium), mint a törvénynapok jegyzéke, melyben a törvénykezés napjait az F, a tiltott napokat az N kezdőbetű jelezte s amelyet a pontifexek szerkesztettek s irattárukban őriztek (a Regia nevű fórumi épületben). Benne az ünnepek, vásárok, játékok és égi jelenségek is rendesen jelezve voltak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 203. [SRG.]

Fasti (lat.). Ovidius elbeszélő tankölteménye a naptár ünnepeiről, ez ünnepek mitológiai eredetéről, az égi tüneményekről, stb. Csak az első hat hónap (jan.-jún.) készült el ugyanannyi könyvben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 203. [SRG.]

Faye (ejtsd: fé), Hervé Auguste csillagász, szül. Saint-Benoit-du-Saultban 1814. okt. 1-én - megh. Párisban 1902. júl. 4. 1873 óta az Ecole polytechnique-on a csillagászat tanára s 1876 óta a Bureau des longitudes elnöke. 1843. nov. 22-én felfedezte a róla nevezett üstököst. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 219. [SRG.]

Fearnley (ejtsd: fernli), Karl Friedrich norvég csillagász, szül. Frederikshaldban 1818. dec. 19-én - megh. Kristianiában 1890. aug. 22. 1857-ben a kristianiai egyetemen a csillagászat tanára, 1861-től a csillagvizsgáló igazgatója. 1860-ban Észak-Spanyolországban megfigyelte a júl. 18-iki teljes napfogyatkozást. Az európai fokmérés számára hét alapvonalat mért meg. Szerkesztett egy nagyobb csillagkatalógust és írt az északi fényről és a földi refrakcióról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 228. [SRG.]

Február (böjtelő-hava), a Julius-féle és Gergely-féle naptár második hónapja, 28 napja van, csak szökőévekben 29-napos. (Lásd: Év és Római naptár.) A hőmérséklet havi középértéke Budapesten - 0,2° C. F.-ban, a Nap a halak jegyébe lép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 228. [SRG.]

Fedés, lásd: Takarás és Csillagfedés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 238. [SRG.]

Fehér fénybenyomást gyakorol minden test, mely a Nap fényét lehetőleg változatlanul veri vissza, vagy minden szilárd izzótest, melynek hőmérséklete egy bizonyos határt (kb. 1170° C) elért. A legtisztább Fehér fényt mutatják azok az állócsillagok, melyek spektrumuk szerint a Vogel-féle 1. típushoz tartoznak, mint pl. a Syrius (alfa Canis maioris) vagy Wega (alfa Lyrae). Állócsillagok. Ezen csillagokhoz képest a Nap fénye sárgásnak tetszik. Lásd: Fehér és Fekete. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 251-252. [SRG.]

Feleki József ref. lelkész, szépirodalmi író és műfordító, szül. Debreczenben 1847. júl. 6-án - megh. Foktőn 1905. dec. 31. Feleki Miklós színész fia. 1874-ben fokti ev. ref. lelkésszé választották, s azóta haláláig mint lelkész működött. Leginkább társadalmi és csillagászati tanulmányokkal foglalkozott s Legouvé Ernő és Flammarion munkáit fordította. Ez utóbbi szerző munkáiból fordította a Csillagászati olvasmányokat és az Újabb csillagászati olvasmányokat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 300. [SRG.]

Felkelés, csillagászati értelemben, lásd: Csillagok felkelése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 316. [SRG.]

Fellner, Ferdinand osztrák építész, szül. Bécsben 1847. ápr. 19. Atyjától tanult, ki szintén építőmester volt. 1873 óta Helmer Árminnal együtt különösen színházak építésével foglalkozik, de ők építették a bécsi csillagvizsgálót is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 319. [SRG.]

Fenicia (lat. Phoenicia), az ó-kor nevezetes kereskedő s iparos országa a szír tengerpart keskeny szegélyén, a Libanon hegység aljában. Fenicianak nem volt nemzeti művészete, nem volt teremtő ereje sem a tudományban, sem az irodalomban. Ő tanította meg a görögöket a betűk használatára és egyéb gyakorlati (csillagászati, műipari, tengeri stb.) ismeretekre. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 375. [SRG.]

Fény. A külvilágban végbemenő változásokról túlnyomólag szemünk által nyerünk tudomást. A Fényt újabban az égitestek mozgásviszonyaira és főleg az üstökösök csóvaképződésének magyarázatára alkalmazzák. Lásd: Üstökösök. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. [SRG.]

Fényév, a csillagászatban használatos hosszegység az állócsillagok távolságainak kifejezésére. A Fényév az az út, amelyet a fény másodpercenként 300,000 km.-nyi sebességgel egy év alatt befut, azaz 9 billió 467 ezer millió km. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 389. [SRG.]

Fényi Gyula jezsuita páter és asztrofizikus, szül. Sopronban 1845. jan. 9-én. A kalocsai Haynald obszervatórium igazgatója. Különösen a Nap felületén végbemenő tünemények fizikájával foglalkozik, melyről számos értekezést írt, melyek nevét a tudományos világban ismertté és becsültté tették. Ezek az értekezések a Haynald obszervatórium közleményeiben, az Astronomische Nachrichtenben és a Memorie degli spettroscopisti Italianiban jelentek meg legfőképen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 391. [SRG.]

Fény terjedési sebessége. Régebben azt hitték, hogy a fény terjedésére idő nem szükséges. Az első, aki bebizonyította, hogy a fénynek, bár igen nagy, de véges sebessége van, Römer Olaf, dán csillagász volt, aki 1676-ban a Jupiter holdjainak elsötétedését használta fel e célra. Az egy másodpercre eső út kerek számban 300,000 km. Ugyanolyan eredményre jutott 50 évvel később Bradley is az állócsillagok fényének aberrációjából. A földi fényforrásoktól eredő fényre nézve Fizeau és Cornu, valamint Foucault végeztek igen elmés méréseket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 400. [SRG.]

Ferguson (ejtsd: förgössz’n), James csillagász és mechanikus, szül. Keithben (Banff skót grófságban) 1710. - megh. Edinburghban 1776. nov. 16. Ifjúkorában juhpásztor volt; 1743-ban Londonba került, ahol felolvasásokat tartott a természettudományokról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 428. [SRG.]

Festő (lat. Pictor), csillagkép az ég D.-i felén, 29 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 458. [SRG.]

Fiastyúk, csirkéstyúk, csibéstyúk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 477. A Bika csillagkép nyakán lévő sűrű csillagcsoport, melyben hét, illetőleg csak hat, szabad szemmel is látható csillagot lehet megkülönböztetni. Görög (és egyúttal csillagászati) nevük, Pleiades, amelyet a róluk szóló úgy magyaráz, hogy bennük Atlas és Pleione égbe emelt leányait látja, akik atyjuk halálán való bánatukban önként váltak meg az élettől. Magyar nevük több más nép felfogásával egyezőn Fiastyúk. De Páriz-Pápainál megleljük a Hetevény nevet is, mely a német Siebengestirnre emlékeztet. A lengyelek és oroszok vénasszonynak, a litvánok és finnek szitának, a spanyolok hét kecskének nézik.
A hinduk- és kínaiaknál hét hal, az amerikai indiánusoknál táncosok, Új-Dél-Walesben méhkaptár, másutt meg más a nevük. Saját népies hagyományaink szerint a Fiastyúkot Szt. Péter vitte fel az égre, hol csirkéket költött. Német monda szerint Krisztus tanítványaival egyszer egy szívtelen pékmestertől hiába kért kenyeret, míg a jószívű pékné és hat leánya titokban adtak neki, amiért jutalmul az égre helyezte kettőjüket, holott a péket elátkozván, kakukká változtatta. [SRG.]

Filozófia (gör.) annyi mint a bölcseség szeretete. Innen származik a magyar bölcsészet elnevezés is. A Filozófia tárgya kezdetben a világ tudományos, nem vélekedésen, kinyilatkoztatáson alapuló megismerése volt. A tudás bizonyos tárgyai lazább összefüggésben voltak a többiekkel s ezért könnyebben lehetett a többiektől elkülönítve vizsgálni. Így vált ki legelőször a Filozófiából a matematika, az asztronómia, nyelvtan stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 507. [SRG.]

Finn mitológia. Ámbár a finnek már a XIII. sz. óta keresztények, népköltésükben maiglan számos nyoma maradt régibb vallásuknak. A régi finnek s a velük rokon népek samanizmusban éltek, a természeti tárgyakban és erőkben isteneket vagy szellemeket véltek lakni. Az ég istenét Ukko-nak, azaz öregnek nevezték. A Nap, Hold, Csillag, Göncöl szintén külön istenségek. Épígy: a Nap leánya, Észak Szüze (a hajnal személyesítői). Koi, maga a hajnal, az észteknél. Koit és az ezek alapján keletkezett Holdleány, Csillagleány, Göncölleány stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 519. [SRG.]

Firmicus Maternus, Julius Sziciliából, Nagy Constantinus alatt helytartóskodott. Irt 336 táján egy Matheseos libri VIII. c. könyvet, mely az asztrológia teljes rendszere s a csillagzatoknak az ember sorsára való befolyásáról szól. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 540-541. [SRG.]

Fizika, a természettudományok azon ága, mely az élettelen természetben elforduló tünemények lefolyásával és kapcsolatával foglalkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 562-563. A csillagászat terén a látszatnak megfelelően a geocentrikus elméletet pártolták, ámbár egyesek már a heliocentrikus nézet felé hajlottak. A csillagászok közül említést érdemelnek Aristarchos, aki a Föld kettős mozgását tanította s a Hold és Nap távolságát kiszámította, továbbá Ptolemaios, aki a geocentrikus világrendszert tudományos alapra helyezte, a fénytörés törvényét is kutatta.
A tulajdonképeni modern Fizika megalapítója Galilei (1564-1642), aki a szabad esés és ingalengés törvényeit felfedezte. Miután a hollandi Jansen már 1590 körül feltalálta a nagyítót, következett 1609-ben a messzelátó fölfedezése. Ettől függetlenül Galilei is szerkesztett messzelátót és nagy sikerrel használta az égitestek megvizsgálására. [SRG.]

Fizikai asztronómia, lásd: Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 565. [SRG.]

Flamingó vagy daru (lat. Grus), csillagkép a D.-i égen, 52 szabad szemmel látható csillaggal, köztük 2 másodrendű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 574. [SRG.]

Flammarion, Camille csillagász, szül. Montigny-le-Roiban 1842. febr. 25-én. Eleinte teológiát tanult, később asztronómiával kezdett foglalkozni és a párisi obszervatóriumon, majd a Bureau de longitudes-nél dolgozott. Juvisy-i magánobszervatóriumán számos megfigyelést eszközölt, különösen a Marsról. Sok érdeme van a csillagászat népszerűsítése körül. Flammarion munkái közül több, magyar fordításban is megjelent. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 574. [SRG.]

Flamsteed (ejtsd: flemsztid), John csillagász. Szül. Derbyben 1646. aug. 19-án - megh. 1719. dec. 31. A greenwichi kir. csillagvizsgáló megalapítója s ennek első csillagásza (astronomer royal). 1675-ben figyelmezteti II. Károly királyt újabb és pontosabb csillagászati megfigyelések szükségességére, különösen a hajózás szempontjából, mely figyelmeztetés a greenwichi obszervatórium keletkezését vonta maga után. Ott saját készítésű távcsővel ellátott fali quadránsokon figyelt s pontos megfigyelései az első modern csillagjegyzék s csillagtérkép alapját teszik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 575. [SRG.]

Foerster,Wilhelm csillagász, szül. 1832. dec. 16-án Grünbergben (Szilézia). 1865-1903. között a berlini csillagvizsgáló igazgatója. Igazgatója volt a németországi mértékhitelesítő bizottságnak, 1891 óta pedig elnöke a nemzetközi mérték és- súlybizottságnak. 1865-83. között adta ki a Berliner Astronomisches Jahrbuch-ot. Munkái részben itt, részben az Astronomische Nachrichtenben jelentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 603. [SRG.]

Fogyatkozás (eclipsis, defectus Solis, Lunae), az az égi jelenség, mikor valamely égi test egy másiknak fényét részben vagy egészben elvonja a földi szemlélő elől. Hold-Fogyatkozás akkor keletkezik, ha holdtöltekor a Föld a Nap és a Hold közé azokkal egy egyenesbe jut. Ha ellenben újholdkor a Hold jut a Nap és a Föld közé, nap-Fogyatkozás támad. Rendesen csak e két esetet szokás Fogyatkozásnak nevezni, míg a bolygóknak vagy a csillagoknak a Hold által való elfödését csillagfedés (lásd ott) névvel jelöljük. Amikor a Napnak részletes Fogyását a Merkúr vagy Vénus idézi elő, ezt Merkúr- vagy Vénus-átvonulásnak nevezzük, a bolygóknak ritkább egymásközti fedését szintén nem szoktuk Fogyás néven nevezni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Fokbeosztás, szögek mérésére szolgáló csillagászati, s egyéb eszközön a körnek beosztása 360 egyenlő részre, úgynevezett fokokra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 634. [SRG.]

Fokmérés. Hogyha meg akarjuk tudni, hogy a Földnek mekkora az átmérője, a következőképen járunk el. Felveszünk a Földön két távol fekvő pontot, pl. Parist és Budapestet. Megmérjük a két pont távolságát, vagyis azt az ívhosszat, ami a földgömb felületén köztük fekszik. Azután csillagászatilag meghatározzuk azt a középponti szöget, amely ennek az ívnek megfelel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 636-638. [SRG.]

Fokváros (Cape Town), a brit Fokgyarmat fővárosa Afrika D.-i végében, a széles Table-bay D.-i partján, A csillagvizsgáló, amelyet Herschel J. vizsgálódásai tettek híressé, a várostól mintegy 5 km.-nyire fekszik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 639. [SRG.]

Fomalhaut vagy Fomahaud (arab), alfa Piscis Austrini, elsőrendű csillag a déli Hal csillagképben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 653. [SRG.]

Fonikus kerék, elektromotor, melyet La Cour talált fel 1875-ben. A Fonikus kereket fölhasználják csillagászati, ballisztikus, fizikai megfigyelések időjelzésére, forgó tengelyek forgási sebességének mérésére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 661. [SRG.]

Fornax, kályha vagy kemence, csillagkép az ég D.-i felén 59 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 692. [SRG.]

Fotográfia, általában mindazon eljárás, melynél a fény vegyi hatását használjuk fel arra, hogy vele automatikus úton képet készítsünk. A csillagászati alkalmazást lásd: Asztrofizika. A spektrál- és mikrofotográfiát szintén az illető szavak címe alatt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 722. [SRG.]

Fotográfiai equatoriálok, lásd: Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 722. [SRG.]

Fotoheliográf, lásd: Heliográf. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 725. [SRG.]

Fotometeorok (gör.), a légkör fénytüneményei. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 726. [SRG.]

Fotoszféra (gör.), a Nap látható, fénylő felületének neve, lásd: Nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 728. [SRG.]

Foucault (ejtsd: fukó), Léon francia fizikus. Szül. Parisban 1819. szept. 18-án - megh. 1868. febr. 11. Eredetileg orvosi pályára készült. Nagy előszeretettel foglalkozott fizikával, kivált a fotografálás tökéletesbítésével és optikával. Nagy feltűnést keltett a Foucault-féle ingakísérlet (lásd ott), mely által a Föld forgását kézzelfogható módon bizonyította be. Csillagászati eszközök tökéletesbítésével is foglalkozott, Ő tudniillik tükör-teleszkópokat szerkesztett, melyeknek üvegtükre belül vékony, de igen fényerős ezüstlemezzel volt behúzva. Ezután egy 1,2 m. átmérőjű tükröt készített, de munkája időközben beállott halála miatt félbeszakadt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 729. [SRG.]

Foucault-féle ingakísérlet. Szilárd pont körül forogható inga tehetetlenségénél fogva lengési síkjának irányát a térben változatlanul megtartja. Ilyen inga lengési síkja tehát a föld forgásában nem vesz részt, ami oly módon fog a földdel együtt forgó észlelőnek jelentkezni, hogy az inga lengési síkja a föld forgásával ellenkező irányban elfordul. A kísérletet először Foucault (lásd ott) végezte 1850-ben. Kísérletét később a párisi Pantheonban 57 m. hosszú ingával ismételte. Ezen kísérlet annak idejében nagy feltűnést keltett. A Föld forgásának első direkt bizonyítása volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 729. [SRG.]

Föld. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 746-752., 2 térk. mell. Az az égitest, amelyen mi élünk, a Naprendszer belülről számított harmadik bolygója. Világszomszédai a Venus és Mars, melyeket nagyságban felülmúl. Két szempontból tárgyalhatjuk: vagy a bolygórendszer tagjának tekintjük és meghatározzuk a világűrben elfoglalt állását, a többi bolygókhoz való viszonyát, a Nap körüli mozgását, vagy pedig önálló világtestnek és ekkor megállapítják alakját, nagyságát, felületi pontjainak egymáshoz való helyzetét. E két szempontból való tárgyalás szolgáltatja anyagát a matematikai vagy asztronómiai földrajznak.
A Földnek a gömbtől való eltérését legelőször 1672-ben Richer csillagász cayennei útja alkalmával ismerte föl. Newton azonnal felismerte, hogy ezen jelenség a Föld tengelyforgásából keletkező centrifugális erő rovására írandó. A csillagos égnek a Föld körül való napi mozgását már Coppernicus a Földnek Ny.-ról K. felé történő tengelyforgására vezette vissza, melynek pontos tartama 23 óra 56 perc 4,09 másodpercet tesz. Ez az úgynevezett csillagnap, mely gondos vizsgálódások alapján majdnem teljesen állandónak tekinthető. [SRG.]

Földgömb (glóbus). A Földnek kicsinyített mása mindazon körrendszerek előtüntetésével, amelyek a pontos irányítást és helymeghatározást lehetővé teszik. Felülete tehát a szárazföldeken és tengereken kívül megérzékíti az equátort, a parallelköröket s a délköröket. Ezen délkörök közös metszéspontjain áthalad az equátorra merőleges földtengely, amelynek végei a glóbust körülfogó fokokra osztott rézgyűrűben nyugosznak. Ez a gyűrű képviseli a megfigyelő hely csillagászati meridiánját, a tengelyre egy 24 órára osztott számlap van forgathatóan erősítve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 763. [SRG.]

Földi ellipszoid az a felület, amely mint szabályos forgástest a Föld alakját legjobban megközelíti. A legtöbb számításban, amelyben a Föld görbületi viszonyait tekintetbe kell vennünk, elég, ha a Föld elméleti felszínét olyan ellipszoidnak tekintjük, amelyet egy ellipszis ír le, ha legkisebbik átmérője körül forog. Már Huyghens és Newton felismerték, hogy a Föld forgása következtében létrejött centrifugális erő miatt a Föld nem gömbalakú, mint azelőtt hitték, hanem a sarkain kissé lapult. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 765. [SRG.]

Földi refrakció a fénysugárnak a különböző sűrűségű levegő-rétegeken való áthaladása közben szenvedett elgörbülése akkor, ha a világító pont maga is a légkörben van, ellentétben a csillagászati refrakcióval, amikor a világító pont a légkörön kívül fekszik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 766. [SRG.]

Földközelség (perigéum), a Hold vagy valamely más égitest pályájának az a pontja, amelyben az az égitest legközelebb van a Földhöz. Ellentéte az apogéum (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 767. [SRG.]

Földmágnesség. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 769-771. Vízszintes síkban forgatható mágnestű bárhol a Földön bizonyos határozott nyugalmi helyzetet foglal el oly módon, hogy egyik vége többé vagy kevésbbé pontosan É. felé, másik vége D. felé mutat. Az előbbit a mágnestű É.-i pólusának nevezzük, az utóbbit D.-i pólusnak (vagy sarknak). A Föld bármely helyén a Földmágnességet (épúgy, mint minden erőt), az irány és az intenzitás jellemzi. A vízszintesen forgó mágnestű nem mutat feltétlenül pontosan a csillagászati É.-i irányba, hanem ettől vagy K. vagy Ny. felé többé-kevésbbé eltér. Képzeljünk a mágnestű hossztengelyén keresztülmenő függőleges síkot és nevezzük azt mágneses meridiánnak, akkor azt a szöget, amelyet a mágneses meridián a csillagászati meridiánnal alkot, mágneses deklinációnak nevezzük. [SRG.]

Földmérés. A föld alakjának ismeretéhez szükséges méretek megállapítása (fokmérés, precízió nivellálás, csillagászati helymeghatározás, gravitációmérés stb. Erdmessung), amely a felső vagy tulajdonképeni geodézia tárgya. Lásd: Geodézia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VII. köt. Etelka - Földöv. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 771. [SRG.]

Földrajz. A csillagászati Földrajz célja a Földet mint égitestet megismertetni, tehát helyzetét a világtérben, mozgásait, alakját, nagyságát, tömegét s az ebben végbemenő változásokat. A csillagászatot és a mennyiségtant nagyon becsülték. Ptolemaios művét "Almageszt" c. alatt már a IX. sz.-ban lefordították és a nyugati népekkel ellentétben nem kétkedtek azon, hogy a föld gömbalakú és hogy a míndenségben lebeg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 2-7. [SRG.]

Földrajzi hosszuság. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 7. Valamely helynek a kezdő-délkörtől (meridiánustól) való távolsága szögmértékben kifejezve. A Föld minden helyén keresztülmegy olyan kör, amely a két póluson fut át. Ezt nevezzük délkörnek. A délköröket a pólusoktól egyenlő távolságban metszi az egyenlítő. Az egyenlítőt 360°-ra osztjuk be, mint minden kört s a délköröket e szerint az osztás szerint számozzuk. Csak az a kérdés, hogy melyik délkört válasszuk kezdő, vagyis zérusodik számunak. Azelőtt kezdő-délkörnek, a Ferro-szigetén átmenő (vagy legalább azt hitték, átmegy rajta), ma azonban már majdnem az egész világon a greenwichi (Angolországban, London közelében) csillagvizsgáló intézeten átmenő délkört veszik kezdőnek. A franciák a párisi csillagvizsgáló intézeten, az oroszok a Szent-Péterváron, a kínaiak a Pekingen átmenő délkörtől számítanak. [SRG.]

Földrajzi intézet. A Kir. M. Tud. Egyetem Földrajzi Intézete. Hozzá kapcsolódik a Földrajzi Szeminárium (igazgatója Kövesligethy Radó egyet. tanár), melyet félévenkint körülbelül 50 hallgató látogat rendesen, ahol a hallgatókat bevezetik a földrajzi kutatás módszereibe és gyakorlati alkalmazásába. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 7-8. [SRG.]

Földrajzi intézet, a cs. és kir. közös hadsereg egyik, Bécsben székelő tudományos intézete, amelynek feladata, hogy a hadsereg számára szükséges térképeket és tereprajzokat készítse és folytonosan kiegészítse. Az intézet 5 csoportra oszlik, ezek: csillagászati, országfelmérési, terepfelmérési, topográfikus, műszaki és kezelőcsoport. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 8. [SRG.]

Földrajzi szélesség, valamely helynek az egyenlítőtől való távolsága szögmértékben kifejezve. A Föld minden helyén keresztülmegy olyan kör, amely a két póluson fut át. Ezt nevezzük délkörnek. A délköröket a két pólustól egyenlő távolságban metszi az egyenlítő. Az egyenlő Földrajzi szélességű helyek összekötő vonala a szélességi kör, vagy párhuzamos kör, másként paralella. A térképeken rendesen ki vannak rajzolva a kerek számú szélességi körök s ezeknek segítségével rendesen könnyű a térképen az egyes helyek Földrajzi szélességét megállapítani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 8. [SRG.]

Földrengés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 9-10., 4 t. mell. A földfelület megrázkódása, mely a gyenge rezgéstől a városokat elpusztító hatalmas lökésekig minden fokozatot fölvehet, partok mentén a tenger hirtelen apálya s szökőárszerű dagálya stb. kísérhetnek. Tekintettel kell lenni a pólusingadozások lehető befolyására is. Újabb asztronómiai mérések mutatják, hogy a Föld forgástengelye lassan megváltoztatja helyzetét a Föld belsejében. Kövesligethy szerint a nagy Földrengések a Föld belsejében tömegáttételeket idézhetnek fel, amelyek a sarkingadozás szabálytalanságainak válhatnak okává. Vannak, kik a napfoltok és a Földrengések között kerestek összefüggést. 1899-ben nemzetközi szeizmológiai társaság alakult. Magyarországon a társaság főtitkárja kezdettől fogva dr. Kövesligethy Radó budapesti egyetemi tanár. [SRG.]

Földtan, gör. geológia, a szó legszorosabb értelmében a Földről szóló tudomány, vagyis az a tudomány, mely a Föld keletkezését, anyagát, anyagának változását, fejlődését és történetét kutatja. A Földtannal legbensőbb kapcsolatban van többek között az asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 13. [SRG.]

Förster, Wilhelm német csillagász, lásd: Foerster, Wilhelm. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 28. [SRG.]

Fraikin, Charles Auguste belga szobrász, szül. Herenthalsban 1819. jún. 14-én - megh. 1893. nov. 22. A brüsszeli akadémián festészetet tanult, utóbb azonban orvosi pályára lépett és csak később szentelhette magát teljesen a szobrászatnak. Említendő műve többek között Quételet csillagász márványszobra Brüsszelben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 28. [SRG.]

F. R. A. S. Angliában a Fellow of the Royal Astronomical Society (azaz a Királyi Asztronómiai Társaság Tagja) rövidítése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 129. [SRG.]

Frauenburg, város Königsberg porosz kerületben. A püspöki székesegyházban van eltemetve az 1543-ban elhunyt Coppernicus csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 132. [SRG.]

Fraunhofer, Joseph von német fizikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 132-133. Szül. Straubingban 1787. márc. 6-án - megh. Münchenben 1826. jún. 7. Üveges fia volt. Mint üvegcsiszoló Reichenbach, Utzschneider és Liebherr matematika intézetébe jutott, később részese volt az optikai intézetnek, 1818-ban igazgatója lett ezen intézetnek, melyet 1823-ban Münchenbe tettek át. Önállóan fölfedezte azon sötét vonalakat, melyek a Nap spektrumában láthatók és melyeket már 1802-ben Wollaston is észrevett. Fraunhofer egy teodolit segítségével több mint 500 vonal fekvését határozta meg, amelyeket róla neveztek el. Pontos csillagászati mérőeszközt szerkesztett, melyet heliométernek nevezett. A bolygók és állócsillagok színképét is tanulmányozta és már némileg sejtette a színkép-vizsgálat nagy fontosságát. Szobra Münchenben áll. [SRG.]

Fraunhofer-féle vonalak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 143-144. Így nevezik azon sötét vonalakat, melyek a nap színképében észlelhetők. Az első, ki e sötét vonalakat észrevette, Wollaston volt (1802). Nagyobb számban észlelte azokat Fraunhofer (1814). A nap színképének rajzában, melyet készített, mintegy 350 ily sötét vonal van feltüntetve. A főbb vonalakat a latin ábécé nagy és kis betűivel jelölte meg. Ez a jelölés még ma is használatos. Fraunhofer a csillagok színképében is hasonló sötét vonalakat észlelt, ebből azt következtette, hogy eredetök a Napban s nem a Föld légkörében keresendő. Ezenkívül foglalkozott a kettős töréskor keletkező rendes és rendkívüli sugár különböző viselkedésének okával, az állócsillagok aberrációjával. [SRG.]

Frigyes dán király, III. Keresztély fia, szül. 1534. júl. 1-én - megh. 1588. ápr. 4. 1559-ben követte atyját a dán trónon. Pártolta a csillagászatot és Tycho de Brahe is kegyeltjei sorába tartozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 160. [SRG.]

Fuchs, Albert természettudományi író, szül. Lőcsén 1808. ápr. 8-án - megh. 1894-ben Pozsonyban. Előbb Pozsonyban teológiát végzett, majd Bécsben csillagászatot és Göttingenben mennyiségtant hallgatott. 1837-ben az eperjesi, 1846-ban pedig a pozsonyi líceumban a matematika és fizika tanára lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 190. [SRG.]

Fundamentális csillagok, lásd: Alapcsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 203. [SRG.]

Futócsillagok, lásd: Csillaghullás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 213. [SRG.]

Gád (héber), némely sémi népeknél a szerencse istene. Később a Jupiter csillaggal azonosították. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 288. [SRG.]

Galamb, csillagkép, lásd: Columba. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 299. [SRG.]

Galilei, Galileo olasz természettudós. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 314-315. Szül. Pisában 1564. febr. 15-én - megh. Arcetri mellett, Toscanában 1642. jan. 8. Atyja, Vincenzo, firenzei nemes volt, ki fiát kereskedői pályára szánta, de midőn annak nagy és sokoldalú tehetségét fölismerte, orvossá akarta kiképeztetni. Galilei 1581-ben került a párisi egyetemre, hogy az Aristoteles-féle filozófia mellett orvosi tanulmányokkal foglalkozzék. 1583-ban felismerte az inga lengéseinek egyenlőidejűségét, amire állítólag a pisai dóm egy lámpájának lengései tették figyelmessé.
Szerkesztett termoszkópot és termométert, a messzelátónak Hollandiában történt föltalálásáról értesülvén, maga is szerkesztett messzelátót, amelylyel aztán fontos észleléseket végzett. Fölismerte, hogy a hold felületét hegyek borítják. A Plejadokban és az Orionban számos csillagot vett észre. 1610-ben fölfedezte a Jupiter holdjait, ezt a Kopernikus-féle rendszer hatalmas bizonyítékának tartotta. [SRG.]

Galilei-féle lejtő. Galilei a szabad esés törvényeit a pisai toronyról leejtett tárgyak és a lejtőn történő esés segítségével bebizonyította. Erre a célra 12 rőf hosszú lécet egyik oldalán keskeny csatornával látott el és a lécet ferde helyzetben akként állította fel, hogy egyik vége egy rőffel magasabban állott, mint a másik vége. A csatornát pergamennel bélelte ki és sárgarézgolyót gurított a lejtőn. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 315. [SRG.]

Galilei-féle szám, az a szám, mely megadja a föld felületén szabadon eső testnek az első másodpercben megtett útját. Lásd: Esés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 315. [SRG.]

Galilei-féle távcső, lásd: Távcső. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 315. [SRG.]

Gallé, Johann Gottfried német csillagász, szül. Pabsthausban 1812. jún. 9-én - megh. Potsdamban 1910. júl. 10. 1851-97-ig a boroszlói csillagvizsgáló igazgatója s a csillagászat tanára az egyetemen. Obszervátor korában fedezte fel Berlinben 1846. szept. 23-án a Neptun bolygót, melyet Leverrier és Adams előbb elméleti úton kiszámítottak. A Nap-parallaxis meghatározására javaslatba hozta a kis bolygók megfigyelését. Számos megfigyelései és vizsgálatai az üstökösökre, meteorokra, bolygókra s a légkör fénytüneményeire vonatkoznak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 317-318. [SRG.]

Gambey, Henri Prudence műszerkészítő, szül. Troyesban 1787. okt. 8-án - megh. Párisban 1847. jan. 28. Csillagászati műszerek, különösen szextánsok, theodolitok és passage-csöveknek híres készítője. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 338. [SRG.]

Gassendi (ejtsd : gasszandi), Petrus (tkp. Pierre Gassend) francia fizikus és filozófus. Szül. Champtercierben (Chantersier), Digne mellett 1592. jan. 22-én - megh. Párisban 1655. okt. 24. Már 16 éves korában írta egyik művét, melyben Aristoteles rendszerével száll szembe. 1645-ben írta Institutio astronomica c. művét, melyet Richelieunek, Franciaország prímásának és lyoni érseknek, a híres miniszter és bíbornok testvérének ajánlott. Ezután Coppernicus és Tycho Brahe műveit adta ki és elkezdte filozófiai rendszerét kidolgozni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 368. [SRG.]

Gauss, Karl Friedrich német matematikus, fizikus és csillagász. Szül. Braunschweigban 1777. ápr. 30-án - megh. Göttingenben 1855. febr. 23. Midőn Piazzi, olasz csillagász egy új csillagot fedezett fel, Gaussnak sikerült módszereket találni, melyek segítségével a bolygó pályáját kiszámíthatta. Hogy eredményei helyesek voltak, kitűnt abból, hogy nemsokára több csillagász ismét megtalálta ezen számítások alapján a bolygót. 1807-ben Göttingenben az új csillagda igazgatója s a matematika tanára lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 380-381. [SRG.]

Gautier de Metz ófrancia költő, aki 1245-ben dolgozta át latin eredetiből Image du monde c. verses művét, mely a fizikát, földrajzot és csillagászatot népszerűsíti. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 382. [SRG.]

Geber, teljes nevén Abu Mohammed Dzsáber ibn Aflah, a XII. sz. elején élt Sevillában. De astronomia libri IX. c. művében (Nürnberg 1534) a Ptolemaios-féle elméletet szigorú vizsgálat tárgyává teszi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 416. [SRG.]

Gellért, lásd: Szent Gellért eredetileg György, valószínűleg lombard származású (állítólag a Sagredo-) családból, 977-982 közt született. Atyja, Gellért velencei patrícius volt és rokonságban állt a Centrano-családdal, melyből Péter (1026-31) doge lett. Öt évig tanult az Isola di San Giorgio maggiore benedekrendi kolostorában. Aszkéta módra élt, egyúttal a tudományokkal, különösen a csillagászattal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 437-438. [SRG.]

Gellérthegy (németül Blocksberg). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 438. Budapesten a Duna jobbpartján emelkedő 224 m. magas hegy. Midőn az egyetemet Nagyszombatból visszahelyezték Budára, az egyetemmel kapcsolatos csillagvizsgáló intézet számára a Gellérthegyet szemelték ki, de csak 1813-ban József nádor közbenjárására kezdtek a gellérthegyi kéttornyú csillagvizsgáló építéséhez, mely 1815. okt. 15-én avattatott fel s mely mai pénz szerint 84,000 forintba került. A csillagvizsgáló intézet egész 1849-ig folytatta tudományos kutatásait s európai hírre tett szert gazdag felszerelésével.
1849. máj. 4-én azonban a magyar hadak ágyukkal foglalták el a Gellérthegyet s megkezdték a vár lövetését, honnan záporként hullott viszonzásul a bomba a csillagvizsgáló épületeire, melyekből Montedegói Albert Ferenc segédcsillagász már előbb lehordatta a becsesebb műszereket a Rudas-fürdőbe. A szabadságharc leverése után az osztrák kormány erődöt (az úgynevezett citadellát) emelt a Gellérthegyen, a csillagvizsgáló felállítását benne azonban többé nem engedte meg s a felszerelések az egyetemre kerültek. [SRG.]

Geminidák, meteorraj, mely december 1-10 között az Ikrek (Gemini) csillagképből sugárzik ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 440. [SRG.]

Geminos, görög mathematikus és csillagász, valószínűleg Rhodus-ban született, élt 70 körül Kr. e. Bevezetést írt Aratos költőnek egy tankönyvéhez, mely az akkori csillagászat alapelemeit tárgyalta (megjelent Petavius "Uranologion"-jában, Paris 1630 és Halma Ptolemaios kiadásában, ugyanott 1819). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 440. [SRG.]

Genf (franc. Genéve, ol. Ginevra), az ugyanily nevű kanton fővárosa, a Rhone két partján. A Promenade des Bastions-on van az egyetemi épület, a műkiállítások színhelye, a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 446. [SRG.]

Geocentrikus (gör.) annyi mint a Föld középpontjára vonatkozó. A csillagászatban használatos műszó, ahol különösen a Föld középpontjából látott helyzet jelölésére használatos, megkülönböztetésül a Föld felületére vagy valamely más pontra, pl. a Nap középpontjára vonatkoztatott (héliocentrikus) helyzettől. E helyzetkülönbségek pl. a Holdnál igen erősek, a bolygóknál is még számításba veendők, az állócsillagok legnagyobb részénél elenyészik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 458. [SRG.]

Geodézia (gör.), a Föld fizikai felületén egyes részek alakjának és méreteinek, vagy az egész Föld matematikai felületének meghatározásával foglalkozik. A felső geodézia tárgya többek között a csillagászati helymeghatározás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 458-459. [SRG.]

Geodéziai intézet. Az intézet épülete Berlin mellett, Potsdam közelében a Telegrafenbergen van, az asztrofizikai obszervatórium mellett, úgy hogy ezzel és a meteorológiai mágnességi intézettel valóságos tudományos telep. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 459. [SRG.]

Geometriai quadratum, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 463. [SRG.]

Gergely-féle naptár, a XIII. Gergely pápától 1582. bevezetett és azóta számos államtól elfogadott időszámítás. Lásd: Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 485. [SRG.]

Gersonides, R. Lévi ben Gerson (másképpen Maestro Leo de Bagnols vagy Magister Leo Hebraeus). Szül. 1288-ban - megh. 1344. Tudományos munkássága kiterjedt a matematika, asztronómia, metafizika, bibliamagyarázat és talmudra. Műszerét, mellyel a csillagos eget pontosabban lehetett megfigyelni, még Keppler is használta. Filozófiai művében az igazságot keresi függetlenül a vallási tanításoktól és gyakran síkra száll Aristoteles, Averroes és Majmuni ellen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 504. [SRG.]

Gill, David sir csillagász, szül. Aberdeenben 1843. jún. 12-én. Lord Lindsey megbízásából Dunechtben csillagvizsgálót rendezett be 1872-ben, megfigyelte a Vénusz-átvonulást Mauritiusban 1879-ben. 1879-1907-ig a Capetown-i obszervatórium igazgatója volt. Nagy tevékenységet fejtett ki a gyakorlati asztronómiában és a geodéziában. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 534. [SRG.]

Gillis, James csillagász, szül. Georgetownban (Columbia) 1811. szept. 6-án - megh. 1865. febr. 9. A Depot of Charts and Instruments igazgatója volt Washingtonban, 1861 óta a Naval Observatory szuperintendense. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 534. [SRG.]

Ginzel, Friedrich Karl csillagász, szül. Reichenbergben 1850. febr. 26-án. Számos szép elméleti kutatásai alapján Oppolzer kánonját, mely az összes nap- és holdfogyatkozásokat tartalmazza, a 900. Kr. e. - 600. Kr. u. időközre újra átszámította. Ez a nagy munka Spezieller Kanon der Sonnen- und Mondfinsternisse etc. cím alatt jelent meg Berlinben 1899-ben. Ginzel újabban egy nagy kronológián dolgozik, mely hivatva van Idelernek elavult művét pótolni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 538. [SRG.]

Glasgow (ejtsd: glaszgó), város Skócia D.-i részén, Lanark és Renfrew countykban, a Clyde mindkét partján. A tudományos intézetek között első helyen áll az 1450-ben alapított egyetem, a botanikuskert, többféle laboratórium és egy csillagvizsgáló intézet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 561. [SRG.]

Gnomon (gör.) annyi mint mutató, a legrégibb és legegyszerbb csillagászati eszköz, mely nem más, mint vízszintes síkon függélyesen felállított oszlop vagy bot. A vetett árnyék és a bot hosszából megállapíthatjuk pl. a Nap magasságát, a dél-észak vonal helyzetét. Gnomonika annyi mint a napórák készítésének tana. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 588. [SRG.]

Góbi vagy Kopi (mongol szó, kinai neve Sa-mo annyi mint homoktenger, vagy Han-hai annyi mint száraz tenger), a mongol puszták és Kelet-Turkesztán medencéje közt elterülő félsivatag. A Góbiról az első hireket Marco Polo után részletesebben, többek között Fuchs csillagász (1830-31.) hozta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 591. [SRG.]

Goldschmidt, Hermann német csillagász, szül. Majna melletti Frankfurtban 1802. jún. 17-ben - megh. Fontainebleauban 1866. szept. 10. Előbb kereskedő, utóbb festő volt Münchenben, 1847 óta Párisban kis bolygók keresését tűzte feladatául, melyek közül 14-et sikerült felfedeznie. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 607. [SRG.]

Gorgonocephalus arborescens, Astrophyton arborescens Ág. nevű Kígyókarú csillag régi, elavult neve, lásd: Kígyókarú csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 640. [SRG.]

Gothard Jenő (herényi) asztrofizikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 649. Szül. Herényben 1857. máj. 31-én - megh. ugyanott 1909. máj. 29. Herényben asztrofizikai obszervatóriumot rendezett be, melyen az üstökösök spektroszkópiájával és az égi fotográfiával foglalkozott legfőképen. Fotográfiai úton egy 14-ed rendű csillagot fedezett fel a Lyra gyűrűs ködében. 1890 óta a Magyar Tud. Akadémiának levelező, az angol Royal Astronomical Society tagja. Számos értekezései az akadémia mathematikai és természettudományi közleményeiben, a Természettudományi Közlönyben, az Astronomische Nachrichtenben, a Zeitschrift für Instrumentenkundeben stb. jelentek meg. Népszerű könyvei: Az újabb csillagászat módszerei ésmegfigyelésmódjai (1886), A photographia. [SRG.]

Gothard Sándor mezőgazdasági szakíró, az előbbinek öccse. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 649. Szül. Herényben 1859. febr. 6-án. Jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1882-ben bátyja, herényi csillagvizsgálójában nagy kedvvel foglalkozott a csillagászattal s Jupiter és Marsról írt megfigyeléseit a Magyar Tud. Akadémia, angol nyelven pedig a Royal Astronomical Society adta ki, mely utóbb őt ezért tagjává választotta. 1883-ban súlyos betegsége miatt kénytelen volt fizikai-asztronómiai tanulmányait abbahagyni, ezentúl a családi birtok kezelésével foglalkozott. [SRG.]

Gould, Benjámin Apthorp csillagász, szül. Bostonban 1824. szept. 27-én - megh. New-Yorkban 1896. nov. 27. Göttingenben Gauss tanítványa volt, 1850-ben alapította az Astronomical Journalt, 1856-58 között a Dudley-csillagda igazgatója volt Albanyban, 1870-től 1885-ig az argentiniai nemzeti obszervatórium igazgatója Cordobában, hol nagyjelentőségű megfigyeléseket eszközölt. Csillagkatalógusa 32,448 déli csillag pontos helyét tartalmazza. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 654. [SRG.]

Gömbi asztronómia, lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 665. [SRG.]

Göncöl-szekere, a Nagy-medve csillagképe (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 670. A magyar alföldön Döncöl-, Döncör- és Döcőnek is hívják. Régibb nyelvemlékeink Göncölnek írják, mellyel Szarvas Gábor a német Konrád keresztnév Güntzel, Künzel kicsinyítő alakját veti össze, bár rávonatkozó mondáinknak nincs kapcsolata a nyugati népekéivel, hanem a hasonló török mondákkal rokonok. A Nagy- és Kis-Göncöl megkülönböztetés mellett, ritkábban ugyan, de előfordul a magyarországi és törökországi Göncöl is, amelyek közül amaz az Ursa major (Nagy Medve), emez az Ursa minor népies neve.
Szekérnek a népies felfogásban tulajdonképen rendesen csak a két csillagkép négy kerekét veszik, míg a hármat a szekér rúdjának, hol 3 ökörnek, hol meg rúdnak és ökörnek nézik. A középső Ökör-, vagyis az Alcor-(csillag fölötti, szabad szemmel alig kivehető kis csillag magyar népies nevei: Ostoros, Cigány gyerek, Kis béres vagy Hüvely pici. A Nagy Göncölt régebben László szekerének és Szent Péter szekerének is hívták, mint néhány csillageredet-mondánk mutatja. [SRG.]

Görög irodalom. Nagy Sándor halála után az irodalom feltételei a virágzásához nem voltak adottak. Ami jobb termék akad a tudós költők szerzeményei között (így a hét tragikus csillagzatról pleiasnak nevezett iskola művei). Végül az exakt tudományok is hírneves művelőkre találtak, ilyenek valának a csillagászatban Hipparchos. Többek között Aratosnak (270 körül) csillagászati műve (Painomena) és több tanítóköltemény. Klaudios Ptolemaios (Kr. u. 150. a róla nevezett csillagászati és földrajzi rendszer feltalálója) halhatatlan nevet vívtak ki maguknak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 684-685. [SRG.]

Görz-féle távcső, lásd: Teleszkóp. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 719. [SRG.]

Göttingen, város az ugyanily nevű járás székhelye Hildesheim porosz kerületben, fizikai és optikai eszközkészítéssel foglalkoznak. Az egyetemhez hozzá van kapcsolva egy csillagvizsgáló is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 721. [SRG.]

Gravesande (tkp. Storm van s’G.), Wilhelm Jakob németalföldi filozófus és matematikus, szül. Herzogenbuschban 1688. szept. 27-én - megh. Leydenben 1742. febr. 28. Eleinte jogot tanult, később matematikát és fizikát. 1717 óta a csillagászat és matematika tanára volt Leydenben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. VIII. köt. Földpálya - Grec. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 778. [SRG.]

Greenwich (ejtsd: grinics), város Kent angol countyban, London mellett, amellyel egybe van építve, fő nevezetessége 1676-ban alapított s kitűnően felszerelt csillagvizsgálója (The Royal Observatory), amelynél Flamsteed, Halley, Bradley stb. híres csillagászok működtek. A csillagvizsgáló kupoláján megy át a fő délkör, illetőleg a földrajzi hosszúságot azon ponttól számítják, ahol az obszervatórium delet mutató messzelátója áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 4. [SRG.]

Greenwichi idő, lásd: Egységes idő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 4. [SRG.]

Gregoras, Nikeforosz bizánci történetíró, szül. a pontuszi Herakleiában 1295-ben - megh. 1360-ban. Andronikos császár udvarában diplomáciai szolgálatot teljesített, majd kronológiát és csillagászatot tanított. A Palamas által keltett mozgalomban mint a palamiták ellensége vett részt, ezért az 1351-iki zsinat elátkozta tanait s Kallistos patriarcha, kolostorba záratta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 5. [SRG.]

Grubb (ejtsd : gröbb), Howard sir mechanikus, szül. Dublinben 1844. júl. 28-án. Több nagy asztronómiai távcső híres készítője (Melbourne, Greenwich, Bécs). 1887-ben nemességet kapott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 40. [SRG.]

Gruber Lajos csillagász, szül. Pécsett 1851. máj. 12-én - megh. Budapesten 1888. nov. 15. Oppolzer vezetése alatt az osztrák fokmérő hivatalban működött 1876-ban Budapestre került a meteorológiai intézethez mint obszervátor. 1887-ben ez intézetnek igazgatója lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 41. [SRG.]

Gruithuisen (ejtsd: hrajthajzn), Franz von Paula német csillagász, szül. 1774-ben - megh. Münchenben 1852-ben, hol 1826 óta a csillagászat tanára volt. Az az állítása, hogy megfigyelései a holdlakók létezésének kétségtelen bizonyítékait szolgáltatták, annak idején nagy feltűnést keltett. Több munkát írt a Holdról, az üstökösökről. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 42. [SRG.]

Guericke, Ottó von német fizikus, szül. Magdeburgban 1602. nov. 20-án - megh. Hamburgban 1686. máj. 11. Tanult Lipcsében, Jenában. 1623-ban Leidenbe ment, hol matematikával és csillagászattal is foglalkozott és első volt, aki azt állította, hogy az üstökösök visszatérését ki lehet számítani. Föltétlen híve volt a Coppernicus-féle világnézetnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 64. [SRG.]

Gyldén (ejtsd: jildén), Johan August Hugo svéd csillagász, szül. Helsingforsban 1841. máj. 29-én - megh. Stockholmban 1896. nov. 9. 1871 óta a stockholmi obszervatórium igazgatója s az akadémia asztronómusa. Munkálataiban az elméleti asztronómiával, főleg a perturbációk problémájával foglalkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 104. [SRG.]

Gyémánt (lat. és gör.) adamas vagyis legyőzhetetlen, nagy- keménysége miatt. Sötét színű Gyémántot találtak sok meteorkő- és meteorvasban is. A Novo-Urei (1886. szept. 10., Oroszországban), Carcote (Atakama, Chile), Magura (Árva vm.), Canyon Diablo (Arizona), Cubella (Spanyolország)-meteorhullások mind tartalmaznak Gyémántot. A meteoritokban, található grafit gyakran a Gyémánt kristályalakját mutatja (úgynevezett Cliftonit, valószínű, hogy esés közben a Gyémánt a nagy felhevülés miatt graílttá alakult át. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 137-138. [SRG.]

Gyík (lat. Lacerta), csillagkép az ég északi felén, az Andromeda és a Cygnus között, 48 szabad szemmel látható csillaggal, köztük egy ötszörös csillag s egy csillaghalmaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 166. [SRG.]

György hárfája. Hell Miksától III. György angol király tiszteletére bevezetett, ma már nem használatos csillagkép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 224. [SRG.]

Gyulafehérvár (Karlsburg), rendezett tanácsú város szab. kir. város címmel és erősség Alsó-Fehér Vármegyében. A vár É.-i részében a hajdani trinitárius templom és kolostor épületében van elhelyezve a Batthyáneum (könyvtár, érem-, régiség- és ásványgyűjtemény) és az elhagyott csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 237. [SRG.]

Háborgatások vagy perturbációk, az asztronómiában a bolygók mozgásának apró eltérései a szigorúan elliptikus mozgástól. Ha egy középponti test körül csak egyetlen egy bolygó keringene, úgy ennek pályája a Newton-féle törvény alapján Kepler-féle ellipszis lenne. Ha azonban két vagy több bolygó kering egyszerre egy középponti test körül, akkor ugyancsak a Newton-féle törvényből következik, hogy e bolygók egymás mozgását kölcsönösen befolyásolják és így a tiszta elliptikus mozgás kisebb-nagyobb változásokat, úgynevezett Háborgatásokat vagy perturbációkat szenved. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 266-267. [SRG.]

Hadak útja, a Tejút székely neve, melyhez az a monda fűződik, hogy midőn a székelyeket irtó háborúval támadták meg szomszédaik, segítségükre mentek az égből őseik. Csaba hunn vitézei s lovaik patkóinak nyomából lett a máskép Tejút-nak nevezett halvány fénysáv. Egyéb magyar népies nevei e csillagképnek: Országút, Isten-, Jézus-, Szt. Mihály- vagy Tündérek útja (járása, fordulója). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 271-272. [SRG.]

Hajnal, a Nap kelte körüli idő s az égen akkor lejátszódó jelenségek, melyek alkonyatkor megfordított sorrendben ismétlődnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 330. [SRG.]

Hajnalcsillag, a Venus bolygó neve, mikor reggel a Napnál korábban kel fel. Lásd: Esthajnalcsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 330. [SRG.]

Hajózási műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 364-365. Sík tengeren, ha partot nem látunk, a hajó helyzetét pontosan csak csillagászati megfigyelések segélyével lehet megállapítani, nevezetesen, ha a kronométer szerint megállapított greenwichi időpontokban a napnak vagy más csillagzatnak a tenger látóhatára (ném. Kimm) fölötti magassági szögét vagy a hold és valamely más csillag közti szögtávolságot megmérjük. Már a XIII. sz.-ban a hajókon is használatos volt az astrolabium, amelyet a látógyűrű, a quadráns és Jákob botja követett, utóbbit Benaim Márton ismertette meg a portugál tengerészekkel. A térképeken kívül a hajózási kézikönyvek az efemeridák, melyek a csillagászati hajózáshoz szükséges asztronómiai számadatokat tartalmazzák, szintén a Hajózási műszereket kiegészítő, sőt nélkülözhetetlen hajózási segédeszközökhöz tartoznak. [SRG.]

Hajózástan vagy nautica, az a tudomány, mely a hajónak a tengereken való vezetését, a hajó helyének minden időben való pontos meghatározását tanítja. Az asztronómiai Hajózástan az égboltozaton látható égitestek mozgásának ismeretét foglalja magában. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 366. [SRG.]

Halak (Pisces), lásd: az állatkör utolsó jegye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 379. [SRG.]

Halak (Pisces), Csillagkép az ekliptikán, 154 szabad szemmel látható csillaggal, amelyek közül a legfényesebbek is csak harmadrendűek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 379. [SRG.]

Halé (ejtsd: hél), George Ellery asztrofizikus, szül. Chicagóban1868. jún. 29. Ő alapította a chicagói Kenwood-Observatory-t. 1897 óta az asztrofizika tanára a chicagói egyetemen és a Yerkes-csillagda igazgatója. Fontos vizsgálatokat eszközölt a Nap színképéről, ő alkotta a spektrohéliográf nevű műszert, amelynek segítségével a Nap fáklyáit és protuberanciáit először sikerült lefényképeznie. 1895 óta az Astrophysical Journal kiadója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 397. [SRG.]

Hall, (ejtsd: haol) Asaph csillagász, szül. Goshenben (Connecticut) 1821. okt. 15-én - megh. Anna Arborban 1907. nov. 22. Ács volt s 1856 óta matematikával és asztronómiával kezdett foglalkozni. 1862-91-ig a washingtoni Naval Observatoryn volt csillagász. Fontos megfigyeléseket és vizsgálatokat eszközölt a Mars, Jupiter, Saturnus, Uranus és Neptunus tömegeiről, rotációjukról és holdjaikról. 1877. aug. 11. és 17-én fedezte fel a Mars két holdját Phobost és Deimost. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 405. [SRG.]

Halley (ejtsd:helle), Edmund angol matematikus és csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 413. Szül. Haggerstonban (London mellett) 1656. okt. 29-én - megh. 1742. jan. 14. Húsz éves korában kormánya költségén Szt. Ilonára utazott, hol a déli ég csillagait ügyelte. Ez utazás eredménye a Catalogus stellarum australium (London 1679), mely Halleyt a Royal Society tagjává tette. 1720-ban Hamsteed halála után a greenwichi csillagvizsgáló royal astronomer-je lett. Newton módszere alapján ő számította ki először több mint 20 üstökös pályáját, melyek közül az ő nevét viselő üstökös a legismertebb. A Napnak Vénus-átvonulási megfigyeléseken alapuló parallaxis-meghatározási módszerét ő találta fel az 1677-ben Szt. Ilona szigetén megfigyelt Merkúr-átvonulás alkalmával. 1718-ban fölfedezte az állócsillagok saját mozgását is. [SRG.]

Halley-féle periodus. A Halley-üstökös keringési ideje, mely Crommelin vagy Cowell számításai szerint 76 év 11 nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 413. [SRG.]

Hamál, alfa Arietis 2.2-rendű csillag a Kos csillagképben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 433. [SRG.]

Hamilton, (ejtsd: hemmilt’n) (Mount K), 1286 m. magas hegycsúcs, a kaliforniai parti hegyláncban. Lick, gazdag san-franciscoi polgár, 700,000 dollár költséggel csillagvizsgálót építtetett rajta, ezt 1887-ben nyitották meg, az intézet legnagyobb messzelátója 17’4 m. hosszú és lencséje 91 cm. átmérőjű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 438. [SRG.]

Hamilton, William Rowan angol matematikus, szül. Dublinben 1805. aug. 4-én - megh. Dunsinkben 1865. szept. 2. A dunsinki obszertatóriumon, a dublini egyetemen a csillagászat tanára és Írország Royal Astronomer-ja volt. Hamilton amaz általános kapcsolatokat, melyek a mechanikában elforduló mennyiségek között fennállnak, új analitikai formába öntötte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 440. [SRG.]

Hansen, Péter Andreas csillagász, szül. Tondernben 1795. dec. 8-án - megh. Gothában 1874. márc 28. Előbb órás volt, 1825 óta a gothai csillagvizsgáló igazgatója. A geodézia, az elméleti és gyakorlati csillagászat számos fontos munkát köszönhet neki, amelyek közül említendők Holdtáblái a legújabb időkig alapul szolgáltak a csillagászati efemeriszek számításainál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 493-494. [SRG.]

Hansteen, Christopher csillagász, szül. Krisztiániában 1784. szept. 26-án - megh. ugyanott 1873. ápr. 15. 1814 óta egyetemi tanár volt Krisztiániában, ahol 1849-ben csillagvizsgálót építtetett. 1837 óta Norvégia triangulációját vezette. Asztronómiai előadásokat tartott Krisztiániában 1835-ben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 495. [SRG.]

Harding, Karl Ludwig csillagász, szül. Lauenburgban 1765. szept. 29-én - megh. Göttingenben 1834. aug. 31. Schröter lilienthali magáncsillagdáján működött 1800-1805-ig mint obszervátor. Itt fedezte fel 1804-ben a Juno kisbolygót, sorrend szerint a harmadikat. 1805 óta a göttingeni egyetemen a csillagászat tanára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 514. [SRG.]

Harkányi (taktaharkányi) Béla báró csillagász, Harkányi Frigyes fia. Szül. Budapesten 1869. ápr. 11-én. Tanulmányait a budapesti, lipcsei és strassburgi egyetemeken végezte. 1896-ban bölcsészetdoktor, 1899-1902 között az ógyallai asztrofizikai obszervatórium obszervátora, 1907-től az asztronómia és asztrofizika tanára a budapesti egyetemen. 1911.-től a Magy. Tud. Akadémia levelező tagja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 521. [SRG.]

Harmadfény vagy trigonál állás, a csillagászatban használt kifejezés, mely a Nap és Hold 120°-nyi hosszúság-különbségét jelentette. Lásd: Aszpekták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 523. [SRG.]

Három király. E néven tisztelik a keresztény egyházak azokat a férfiakat, kik Máté 2, 1-12. szerint egy csillag által vezéreltetve keletről Judeába jöttek, hogy a zsidók újszülött királyának hódolatukat bemutassák. Általános szóval mágusoknak nevezik őket, ami oly tudósokat jelent, kik különösen a természet titkainak kutatásával és csillagászattal foglalkoztak (ezért napkeleti bölcseknek is mondják őket). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 538. [SRG.]

Három király csillaga, e néven ismeretes az a csillag, mely Máté 2, 1-12. elbeszélése szerint a napkeleti bölcseket (mágusokat) Bethlehembe vezérelte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 538. [SRG.]

Háromszög, (csillagászat), északi (Triangulum boreale) csillagkép az ég északi felén, 37 szabad szemmel látható csillaggal. Déli Háromszög (Triangulum australe), Bayertől 1603-ban bevezetett csillagkép az ég déli felén, 31 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 543. [SRG.]

Hartwig, Ernst német csillagász, szül. Majna-Frankfurtban 1851. jan. 14-én. 1886 óta a bambergi csillagvizsgáló igazgatója. Különösen héliométerrel végzett megfigyeléseket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 558. [SRG.] <>Harzer, Paul Hermann német csillagász, szül. Grossenhainban 1857. aug. 1-én. 1887-ben a gothai, 1897-ben a kieli csillagvizsgáló igazgatója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 561. [SRG.]

Hattyú, csillagkép, lásd: Cygnus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 594. [SRG.]

Hatvanas beosztás vagy sexagesimális beosztás, beosztás 60 egyenlő részre, ilyen az óra beosztási 60 percre és a perc 60 másodpercre, a kör 360 fokának beosztása 60 ívpercre és ennek beosztása 60 ívmásodpercre. Egészen a középkor kezdetéig a csillagászok Ptolemäus eljárása szerint oly törteket használtak, melyeknek nevezője 60, 602 = 3600, 603 = 216,000, stb. volt, melyeket azután a tizedes törtek váltottak fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 595-596. [SRG.]

Hatvani István tudós, szül. Rimaszombatban 1718. nov. 21-én - megh. Debreczenben 1786. nov. 16. A debreczeni kollégiumnak volt 1741-45-ig tanítványa, a következő évben meg praecoptora. 1746-ban az egyház támogatásával a baseli egyetemre ment, ahol 1747-ben a teológia doktorává avatták és lelkésszé szentelték. Elfogulatlan és mégis vallásos, szorgalmas és sokoldalú tudós volt, aki 1757-ben csillagászati úton határozta meg Debreczen földrajzi helyzetét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 596. [SRG.]

Heis, Eduárd csillagász, szül. Kölnben 1806. febr. 18-án - megh. Münsterben 1877. jún. 30. 1852 óta a matematika és asztronómia tanára a münsteri akadémián. Változó csillagok, meteorok, napfoltok, a tejút, az állatövi fény megfigyelésével foglalkozott. Legfontosabb műve a szabad szemmel látható összes csillagokat tartalmazza. 1858-75-ig a Wochensohrift der Astronomie című folyóiratot adta ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 689. [SRG.]

Héliakus csillagfelkelés, lásd: Csillagok felkelése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 697. [SRG.]

Heliográf (gör.), lásd: a Nap lefényképezésére szolgáló műszer (fotoheliográf). Lényegében csillagászati távcső, amely fotográfkamrával van ellátva. A műszer vagy olyan szerkezet, mint az ekvatoriál (lásd: Asztrofizikai műszerek és Asztronómiai műszerek), úgy, hogy mindenkor a nap mozgását követheti, vagy pedig fix felállítású s a Nap sugarait heliosztát vetíti a távcsőbe. A Nap képe vagy a gyújtópontban elhelyezett fotográflemezre esik közvetlenül, vagy pedig alkalmas lencserendszer segítségével nagyítják előbb a Nap képét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. [SRG.]

Heliolatria (gör.) annyi mint napimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 701. [SRG.]

Heliométer, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 701. [SRG.]

Heliomikrométer, készülék, amelynek segítségével Nap-fényképekből heliografikus pozíciókat lehet meghatározni számítás nélkül. A G. E. Hale amerikai csillagász szerkesztette Heliomikrométer segítségével a Napfelület bármely pontjának helyét minden további számítás nélkül két egyszerű körleolvasással kapjuk, ha a Nap egyenlítőjének helyzetét számítással meghatároztuk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 701. [SRG.]

Helios (gör., annyi mint Nap, latinul Sol), a régi görög nép vallási képzeletében a Nap ragyogásának a megszemélyesítője, a Napisten, kinek képzete úgyszólván minden nép kezdetleges gondolkodásában megállapítható. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 701-702. [SRG.]

Helioszkóp (gör.) annyi mint napszemlélő, csillagászati műszer, mely a Napnak távcsővel való megfigyeléseinél a fényerősség tompítására szolgál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 702. [SRG.]

Heliosztát (gör.) annyi mint napállító, oly eszköz, melynek segélyével a napsugarakat állandóan egy irányba lehet terelni. Optikai kísérleteknél tudniillik igen gyakran van szükség napsugarakra, melyeket besötétített szobában tükrökre, lencsékre s ezekből kombinált eszközökre kell bocsátani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 702. [SRG.]

Heliotróp (gör.) annyi mint napfordító. Nagyobb távolságokra való irányzásokhoz, mint pl. elsőrendű háromszögelésekhez nem használhatnak a beirányozandó pont megjelölésére zászlókat, rudakat, stb. még állványokat sem. Gauss találmánya volt a napsugarakat tükörrel vetíteni a beirányzott pontról az irányzóhoz. Sokféle rendszer szerint készülnek s az egyszerűbb szerkezetek kiszorították a Gauss-féle tükörkeresztes Heliotrópot. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 702-703. [SRG.]

Hell Miksa (némelyek szerint Höll) csillagász, szül. Selmeczen 1720. máj. 16-án - megh. Bécsben 1792. ápr. 14. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 704. 1738-ba a jezsuita rendbe lépett. Midőn a bécsi egyetemen a csillagtornyot újonnan felállították, 1765-ben Hell ez intézet igazgatója és egyszersmind a mechanika tanára lett az egyetemen. Az 1769-iki Venus-átvonulása alkalmából VII. Keresztély dán király felszólította, hogy Norvégia É.-i részében észlelné meg a ritka tüneményt. Hell, Sajnovics János jezsuita társával Wardoehuusba utazott, hol 1769. jún. 3-án a Venus átvonulását észlelte. Ez alkalommal Sajnovics és Hell a lappok nyelvére és műveltségi állapotára nézve fontos adatokat gyűjtöttek.
Hell észlelései megbízhatóságát később Lalande és mások kétségbe vonták és őt azzal gyanúsították, mintha észlelésein később, a kedvezőbb eredmény elérhetése céljából, önkényszerűen változtatott volna. [SRG.]

Helsingfors (finnül: Helsinki), Finnországnak és Nyland finn tartománynak fővárosa, a főkormányzónak, a császári szenátusnak, a legfőbb hatóságoknak székhelye. A főváros legnagyobb büszkesége a Sándor egyetem (1640-ban Aboban alapították és 1827-ben helyezték át), csillagvizsgáló- és földmágnességi intézettel, könyvtárral és értékes gyűjteményekkel együtt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 713. [SRG.]

Helyi idő, valamely hely meridiánjára érvényes középidő. Egy középnap alatt értjük tudniillik azt az időközt, amely egy képzelt, az ég egyenlítőjén egyenletesen haladó Napnak két delelése vagy meridiánátmenete között eltelik. A Föld öszszes meridiánjain tehát fokozatosan, egymásután halad át a Nap. Innét van, hogy pl. dél egyszerre nem az egész földön van, hanem csak egyetlen délkör mentén, tudniillik azon a meridiánon, amely éppen a Napon átmegy. A csillagászok a pontos időt az állócsillagok megfigyelése segítségével határozzák meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 724. [SRG.]

Helymeghatározás, az az eljárás, amelynek segítségével a Föld felületén valamely helynek geográfiai szélességét és hosszúságát állapítjuk meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek IrodalmiIntézet Részvénytársaság. pp. 724-726. Szárazföldön valamely hely földrajzi szélességét vagy sarkmagasságát úgy nyerjük, hogy megmérjük pl. valamely állócsillag meridián-zenit távolságát, vagyis azt a szöget, amelyet a zenitvonal és a csillaghoz menő látósugár egymással bezárnak abban a pillanatban, mikor a csillag a meridiánon átmegy vagy delel. Ha ismerjük az illető csillag deklinációját, úgy a megfigyelési hely sarkmagasságát egyszerű összeadás vagy kivonás adja.
Szilárd felállítású obszervatóriumokban erre a célra a meridiánkör és a passage műszer, meg a zenitteleszkóp szolgálnak. Utóbbi két műszer erre a célra úgynevezett Horrebow-nívóval van ellátva (igen érzékeny vízszínmérő vagy libella) s igen nagy pontosságot enged meg. Egyébként univerzálműszerrel vagy theodolittal történik a sarkmagasság meghatározása. [SRG.]

Hemerologium (gör.) annyimint naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 732. [SRG.]

Hencke, Karl Ludwig csillagász, szül. Driesenben 1793. ápr. 8-án - megh. Marienwerderben 1866. szept. 21. Postatiszt és később városi tanácsos volt. 20 évi megfigyelés után 1845-ben és 1847-ben felfedezte az Astraea és Hebe nevű kis bolygókat. A berlini akadémiai csillagtérkép egy részét készítette. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 738. [SRG.]

Henry, Paul csillagász, szül. Nancyban 1848. aug. 18-án - megh. 1905. Öcsével Prosperrel (szül. Nancyban 1849. dec. 10-án - megh. Pralognauban. Savoieban 1913. júl. 25.) együtt a párisi obszervatóriumon ekliptikális csillagtérképek előállításával foglalkozott. Erre a célra a fényképezést használták, maguk készítették a szükséges műszereket és lencséket és így lényeges befolyást gyakoroltak a csillagászati fényképezés fejlődésére. Több kis bolygót és üstököst is fedeztek fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 761. [SRG.]

Herkules, a csillagászatban csillagkép az ég É.-i felén, 291, szabad szemmel látható csillaggal, köztük több kettőscsillag és egy igen szép gömbalakú csillaghalmaz. Valószínű, hogy a Nap (és vele együtt az összes körülötte keringő bolygók) az égnek e tája felé mozog másodpercenkint mintegy 16 km. sebességgel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 789. [SRG.]

Hermes Trismegistos (a háromszor nagy Hermes) néven nevezték az egyiptomi görögök Egyiptom egyik istenségét, kinek nemzeti neve Tehuti vagy Thoth volt s kiben ők a maguk Hermesének több tulajdonságát feltalálni vélték. Thoth volt ugyanis az egyiptomiak vallásában az időszámítás, a mérés, az írás, a képzőművészet istene s az ő neve alatt, mint az kinyilatkoztatott tanítása, számos szent könyv forgott, misztikus orvosi, bölcseleti, csillagászati tartalommal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. IX. köt. Gréc - Herold. Budapest, 1913. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 798-799. [SRG.]

Cserkész napóra. In: Zászlónk diáknaptára az 1913-14. iskolai évre. Budapest, [1914.] pp. 137-141. A baszk nép által használt hordozható henger-napóra. [KSZ.]

Hogyan határozták meg az égitestek távolságát és nagyságát? In: Zászlónk diáknaptára az 1913-14. iskolai évre. Budapest, [1914.] pp. 217-224. [KSZ.]

  JÁNOSY Imre: Csillagászat. In: Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1914. évre. Szerk.: Kogutowicz Károly és Hermann Győző. Budapest, 1913. Magyar Földrajzi Intézet R.-T. pp. 4-23. Nap és hold (pp. 4-5.). Nap- és holdfogyatkozások 1914-ben (p. 6.). Merkúr-átvonulás. (p. 7.). Bolygók járása 1914-ben. Bolygók látszólagos útja az állócsillagok között. (p. 7.). Bolygók coordinátái (p. 8-9.). A bolygók láthatósági viszonyai az év folyamán. (pp. 10-11.). Együttállások (pp. 11-13.).
Csillagászati ujdonságok: A Nap forgásának sebessége; Radium a Nap légkörében; Mars lapultsága és tengelyének hajlása; Jupiter III. holdjának méretei; Uranus tengelyforgása; Új üstökösök; Hullócsillagok; Az állócsillagok hőmérséklete; Változó csillagok száma; Kettős csillagrendszerek tömege; Calcium ködök; Radium az állócsillagokon (pp. 13-15.). Bolygók holdjai (p. 16.). Naprendszer. A Nap és a bolygók. (p. 17.). Csillagászati térképek: Az északi égbolt csillagos ege; Csillagtérképek a bolygók látszólagos útjának berajzolására; Bolygók járása 1914-ben (p. 18-23.). [HAI.]

A M. Tud. Akadémia belső tagjai 1913 január 1-én. III. Mathematikai és Természettudományi Osztály. = Akadémiai Értesítő 24. 1913. jan. 15. 1.(277.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós és Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszadik akadémiai ülés. Ötödik összes ülés 1913 május 26-án. = Akadémiai Értesítő 24. 1913. jún-júl. 6-7.(282-283.) füz. p. 457. Az Akadémiák szövetségének f. év májusban Szentpétervárott tartott gyűlésén az akadémiát Kövesligethy Radó képviselte. Kövesligethy George Darwinról fog emlékbeszédet tartani. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó - ASBÓTH Oszkár: Jelentés az Akadémiák Nemzetközi Szövetségének 1913. május 11-étől 18-áig Szent-Pétervárott tartott ötödik közgyűléséről. (Felolvastatott 1913 junius 16-án.) = Akadémiai Értesítő 24. 1913. aug-szept. 8-9.(284-285.) füz. pp. 492-505. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonnegyedik akadémiai ülés. Hatodik összes ülés 1913 junius 16-án. = Akadémiai Értesítő 24. 1913. aug-szept. 8-9.(284-285.) füz. p. 523. Kövesligethy Radó felolvasta saját és Asbóth Oszkár jelentését az Akadémiák Szövetségének üléséről. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonötödik akadémiai ülés. Hetedik összes ülés 1913 október 6-án. = Akadémiai Értesítő 24. 1913. nov. 8-9.(287.) füz. p. 682-683. Kövesligethy Radó jelentését az Akadémiák Szövetségének üléséről, amelyet a főtitkár mutatott be, elfogadták. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonötödik akadémiai ülés. Hetedik összes ülés 1913 október 6-án. = Akadémiai Értesítő 24. 1913. nov. 8-9.(287.) füz. p. 683. Kövesligethy Radó képviselte az Akadémiát a Földrajzi Társaság 1913. szept. 20-22-én tartott Aradi Vándorgyűlésén. [SRG.]

Miért látunk csillagtalan éjjeleken. = "Darwin" 2. 1913. jan. 15. 2. sz. pp. 31-32. [SRG.]

VEKERDI Béla: A világ teremtéséről. (Kopernikus, Laplace, Darwin.) = "Darwin" 2. 1913. febr. 1. 3. sz. pp. 36-37. [SRG.]

Élet a Vénuszon. = "Darwin" 2. 1913. febr. 15. 3. sz. p. 55. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: A Vénusz bolygó. = "Darwin" 2. 1913. márc. 1. 5. sz. pp. 68-69. [SRG.]

Hogyan fogadták a meteorokat száz évvel ezelőtt? = "Darwin" 2. 1913. márc. 1. 5. sz. p. 79. [SRG.]

A Nap munkája. = "Darwin" 2. 1913. márc. 15. 6. sz. pp. 95-96. Idézet Marcuse könyvéből. [SRG.]

VEKERDI Béla: Utazás a naprendszer határáig. = "Darwin" 2. 1913. ápr. 1. 7. sz. pp. 100-101. [SRG.]

BOSS Benjámin: Az álló csillagok mozgása. = "Darwin" 2. 1913. jún. 1. 11. sz. pp. 161-163. [SRG.]

MENDE Jenő: Naprendszerünk kiterjedése. = "Darwin" 2. 1913. aug. 15. 16. sz. pp. 250-251. [SRG.]

H. V.: Egy kihalt égitestről. = "Darwin" 2. 1913. szept. 1. 17. sz. pp. 271. [SRG.]

VEKERDI Béla: Laknak-e a Marson? 1-2. = "Darwin" 2. 1913. okt. 1. 19. sz. pp. 292-295.; okt. 15. 20. sz. pp. 307-310. [SRG.]

WAGNER Gotthold: A Hold befolyása az időjárásra. = "Darwin" 2. 1913. nov. 1. 21. sz. pp. 321-322. [SRG.]

B. V.: A csillagászat gyermekkorából. = "Darwin" 2. 1913. dec. 15. 24. sz. pp. 379-381. [SRG.]

Csillagvizsgáló Nagyváradon. = Délmagyarország 2.[! 4.] 1913. máj. 28. 122. sz. p. 7. "Az 1913. év szeptemberében új, kultúra és tudomány szempontjából elég fontos intézményt fognak fölállítani Nagyváradon, mégpedig csillagvizsgáló és meteorológiai intézményt. [...] Nagyváradi ember kerül az új intézmény élére, Károly Irén dr." [HAI.]

Itt az üstökös! = Délmagyarország 4. 1913. szept. 5. 206. sz. p. 8. "No hála istennek hogy most már mindent megértünk. Megértjük, mért öldökölték egy esztendeig egymást az emberek lenn a Balkánon, mért van gazdasági, ipari válság, pénzügyi krizis, mért nyelte el a föld a pénzt, aranyat és papirt, mért éhezünk, mért megyünk tönkre. Babonás embereknek szól a magyarázat: a winchesteri csillagdában egy Metcalf nevü csillagász szeptember elsején a Hiúz csillagkép északi részében uj üstököst fedezett föl. Az üstökös csak tizedrangu, viszont csúnya dolog tőle, hogy utólag adja magyarázatát az esztendő borzalmainak. Vagy egy uj esztendőre jósol vért és háborút?" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BEGYÁTS László: Állócsillag. Vers. = Élet 5. 1913. 2. köt. nov. 16. 46. sz. p. 1465. [SRG.]

PÉCSI Albert: A dróttalan távíró szerepe a földrajzban. = Földrajzi Közlemények 41. 1913. 1. füz. pp. 31-32. A rádiókapcsolat jelentősége a földrajzi hosszúság meghatározásában. [IBQ.]

A Nap violántúli fényének meteorológiai jelentősége. = Az Időjárás 17. 1913. jan-febr. 1-2. füz. pp. 43-44. [IBQ.]

HEFTY Gyula Andor: Fényes meteor 1913. jan. 23-án. = Az Időjárás 17. 1913. jan-febr. 1-2. füz. p. 44-45. [SRG.]

JEZSO M[ihály].: Meteor. Jelentem, hogy januárius 23-án este... = Az Időjárás 17. 1913. jan-febr. 1-2. füz. p. 45. Meteor 1913. jan. 23-án. [SRG.]

MANKOVITS Kornél: Meteor. 1913. januárius hó 23-án 10 óra 30 perckor este... = Az Időjárás 17. 1913. jan-febr. 1-2. füz. p. 45. Meteor 1913. jan. 23-án és 25-én. [SRG.]

MAURER J.: A légköri zavarosság. = Az Időjárás 17. 1913. márc. 3. füz. p. 71. [SRG.]

HELLMANN, G.: A légkör 1912. nyarán észlelt rendkívüli zavarosságának oka. = Az Időjárás 17. 1913. ápr. 4. füz. pp. 73-76. [SRG.]

HAHN, J.: A sarkifény közelgő maximális periódusa. = Az Időjárás 17. 1913. jún. 6. füz. p. 147. Fordította: Héjas Endre. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium történetének rövid vázlata. = Az Időjárás 17. 1913. aug. 8. füz. pp. 173-179. Komárom, a Jókai Közmívelődési és Muzeumegyesület hivatalos értesítője 1. 1913. 1-2. számában megjelent cikkel azonos. [GAI.]

HÉJAS E[ndre]: Báró Friesenhof Gergely. = Az Időjárás 17. 1913. aug. 8. füz. p. 193. [IBQ.]

Dr. T. L. [TERKÁN Lajos]: A m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium fejlődése az államosítás (1899) óta és az intézet új palotájának felavatása. = Az Időjárás 17. 1913. szept. 9. füz. pp. 197-216., 2 t. [GAI.]

Konkoly Thege Miklós dr. kitüntetése. = Az Időjárás 17. 1913. szept. 9. füz. p. 228. A Ferenc József-rend középkeresztjével tüntette ki az uralkodó. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Meteor. = Az Időjárás 17. 1913. szept. 9. füz. p. 229. Debrecen, 1913. júl. 23. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Meteor. = Az Időjárás 17. 1913. szept. 9. füz. p. 229. Debrecen, 1913. aug. 7. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 17. 1913. dec. 12. füz. p. 311. Csíkszentmihály, 1913. okt. 30. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium történetének vázlata. = Komárom 1. 1913. 1-2. sz. pp. 1-7. Az Időjárás 17. 1913. 8. füz. pp. 173-179. megjelent cikkel azonos. [SRG.]

HAJÓS József: Isten árnyéka és a napsugár (A Nap célszerűsége). [1.] = Katholikus Szemle 27. 1913. 8. sz. pp. 813-828. [ZSE.]

HAJÓS József: Isten árnyéka és a napsugár (A Nap célszerűsége). [2.] = Katholikus Szemle 27. 1913. 9. sz. pp. 945-966. [ZSE.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 2. = Középiskolai Mathematikai Lapok 20. 1913. jan. 6. sz. pp. 123-131. [PIR.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 3. = Középiskolai Mathematikai Lapok 20. 1913. márc. 8. sz. pp. 180-184. [PIR.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 4. = Középiskolai Mathematikai Lapok 20. 1913. jún. 10. sz. pp. 239-244. [PIR.]

MAHLER Ede: A hal-symbolum Egyiptomban. Történelmi adalékok a vallásbölcselethez. = A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei 1913. 45. füz. 1. sz. pp. 14-23. [SRG.]

MAHLER Ede: Vallástörténeti és vallásbölcseleti tanulmány az ókori egyiptomiakról. = A Magyar Filozófiai Társaság Közleményei 1913. 47-48. füz. 3-4. sz. pp. 188-210. [SRG.]

SZÉKELY István: A szentírás és a természettudomány. = Magyar Kultúra 1. 1913. jan-jún. Első kötet pp. 427-429. "Ilyen régi kozmológiai fogalmak például a Bibliában: az égboltozat, az égfeletti vizek, a három (vagy hét) ég, melyek babiloni illetőleg görög kozmológiai eszmék, de bizonyos látszaton alapuló valósággal bírnak." Levélszekrény. (Kérdés és felelet.) [SRG.]

BERNHARD Zsigmond: A relativitás elvéről. = Magyar Kultúra 1. 1913. jan-jún. Első kötet pp. 427-429. "Egyszerű okoskodással be lehet látni, hogy másnak látja az óra állását a földdel együtt mozgó ember, mint pl. a napban levő (és a földön levő órákat látó) ember;..." Levélszekrény. (Tanárjelölt kérdése és felelet.) [SRG.]

MATTYASÓVSZKY Kasszián: Wilhelm Bölsche. A természettudomány fejlődésének története. Fordította Schöpflin Aladár. I. k. 143 l., II. k. 109 l. Budapest, (Franklin Társulat "Kultúra és tudomány" c. vállalatának harmadik könyve. = Magyar Kultúra 1. 1913. jan-jún. pp. 479-480. "A modern világkép alapvetéséről szól két részben: 1. Kopernikustól Keplerig és 2. Keplertől Newtonig. ...Természetesen nem maradhatott ki a könyvből mindaz a mese, amellyel az egyházon egyet-egyet üthetett: Nestorius (I. 96.), Giordano Bruno (I. 129.), Galilei (I. 139 s köv.) meséi." Szemlék és kritikák. [SRG.]

ANGEHRN Tivadar: A szolaris konstans megállapítása a kalocsai sugárzásmérésekből. = Mathematikai és Physikai Lapok 22. 1913. 6-7-8. füz. pp. 352-400. [KSZ.]

BRESZTOVSZKY Ernő: Marslakók. = Népszava 41. 1913. nov. 9. 263. sz. p. 2. [SRG.]

A kultuszminiszter Ógyallán. - Átvette az ógyallai csillagvizsgáló könyvtárát. = Néptanitók Lapja 46. 1913. júl. 3. 27. sz. pp. 7-8. Jankovich Béla miniszter látogatást tett Ógyallán, ahol átvette az állam részére átvette a könyvtárat. Fogadta Konkoly-Thege Miklós, átadta az új könytár kulcsát. A csillagvizsgálót Tass Antal mutatta be a miniszternek. A meteorológiai részleget ifj. Konkoly Thege Miklós mutatta be. Tuba János és Terkán Lajos a Konkoly-Thege Miklós adta ebéden üdvözölte a minisztert. [SRG.]

TASS Antal: A fényképezés szerepe és jelentősége a csillagászatban. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 37. 1913. 1. füz. pp. 1-27. "...Ma a csillagászatban három főirányt különböztethetünk meg. Az astrometriát, mely megalapozza a csillagászat fundamentumát, s az égi testek helyzetének meghatározásán kívül még az égi testek távolságának és nagyságának a megállapításával is foglalkozik, az astromechanikát, mely kutatja az égi testek valódi mozgásának törvényeit és ezek okait s így a pályaszámítást is felöleli, végül az astrophysikát, mely az égi testek physikai és vegyi tulajdonságait, tehát az égi testek anyagának mibenlétét, fényük intensítását, a csillagfény változását, a fényváltozás törvényszerűségét vizsgálja és ennek okát kutatja s még sok oly problémát is ölel fel, mely részben az astrometria, részben az astromechanika körébe tartozik, úgyhogy ma a csillagászat egyes főirányai között éles határvonalat vonni nem lehet.
A csillagászat egyes disciplináinak ezen mindinkább szorosabbá és szövevényesebbé váló kapcsolatát főleg az astrophysika modern segédeszköze, a fényképezés létesítette s túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a csillagászat fejlődése szempontjából a fényképezés feltalálása a távcsőével egyenlő jelentőségű. [...] A mondottak után önként következik, hogy egy égi felvétel részletekben gazdagabban és nagyobb hűséggel tünteti fel az égi objectumokat a visuális megfigyelések után készült rajzoknál, mint ezt 1-ső és 2-ik képünk mutatja. Mindkettő az Orion ködöt ábrázolja. Az 1-ső kép Bond rajza, a 2-dik kép Wolf heidelbergi csillagásznak eredeti felvétele után készült. ..." [HAI.]

Jegyzőkönyv a Délmagyarországi Természettudományi Társulatnak 1913. évi február 23-ikán a vármegyeház nagy termében tartott XXXIX. évi rendes közgyűléséről. = Természettudományi Füzetek 37. 1913. 1. füz. p. 48. Kövesligethy Radót a társulat tiszteleti taggá választotta. [SRG.]

Társulati ügyek. A közgyülés, febr. 23-án a társulat Kövesligethyt tiszteleti taggá választotta. = Természettudományi Füzetek 37. 1913. 1. füz. p. 57. [SRG.]

A társulat tagjai az 1913. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 37. 1913. 1. füz. p. 60. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

A Filléres Könyvtár eddig megjelent füzetei 24. Steiner Simon: A Nap fizikája. = Természettudományi Füzetek 37. 1913. 1. füz. hátsó külső borító. [SRG.]

A Filléres Könyvtár eddig megjelent füzetei 24. Steiner Simon: A Nap fizikája. = Természettudományi Füzetek 37. 1913. 2. füz. hátsó külső borító. [SRG.]

TASS Antal: Az égi testek fényessége meghatározásának physikai jelentősége. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 37. 1913. 3-4. füz. pp. 133-160. "...A legrégibb csillagcatalogus, a keresztény időszámítással egykorú Ptolemeus-féle Almagest a szabad szemmel látható mintegy 5500 csillagnak körülbelül ötödének vagyis pontosabban 1028 csillagnak adja fényességi fokát vagy Ptolemeus szavajárásával élve, nagyságát. Innen származik a még ma is közkeletű nagyságrend kifejezés, mely alatt nem physikai kiterjedést, hanem fényességi fokozatot értünk. De már maga Ptolemeus észrevette, hogy nem minden csillagnak a rendszámát lehet egész számmal kifejezni; bizonyítja ezt, hogy catalogusában 154 csillag fényességét az illető osztály átlagos fényességénél fényesebbnek illetve gyengébb fényűnek becsült, így már Ptolemeus idejében felismerték, hogy a csillagok fényességének egész rendszámokkal való megjelölése nem kielégítő [...]
A távcső felfedezése után a szabad szemmel nem látható, azaz a telescopikus csillagok fényességét a szabad szemmel látható csillagok fényességi scálájához kellett illeszteni. [...] Ezért abban állapodtak meg, hogy az új scála kiindulása legyen a régi scála szerint hatodrendűnek becsült csillagok fényessége. Ezen megállapodás folytán a photometriai vagyis új scálában az ötödrendű csillagok a szabad szemmel még látható vagyis hatodrendűnek becsült csillagoknál 2,5-szerte fényesebbek, a hetedrendűek fényessége pedig az alapul vett hatodrendűeknél 2,5-szerte gyengébbek. [...] A legkiválóbb modern, tehát physikai méréssel készült catalogusok a Pickering-féle, mely 4260 csillagnak, a Pritchard-féle, mely 2784 csillagnak és a Müller-Kempf-féle, mely 14199 csillagnak adja fényességét. Utóbbinak átlagos pontossága +/- 0,06 csillagrend. Ennek a catalogusnak folytatása az Ógyallán készülő, mely 2118 csillag fényességét fogja adni. ..." [HAI.]

STEINER Simon: Periódusok az időjárásban. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 37. 1913. 3-4. füz. pp. 161-175. "...Lamprecht elmélete az, hogy a megfigyelésekből periódusokat kell és lehet megállapítani, melyek alapján az időjárás előre való jelzése könnyűvé válik. Ő kétféle periódusokat talált: holdperiodusokat és a földgyűrű okozta periódusokat. Hogy ezeket megérthessük, kissé közelebbről kell megnéznünk a holdnak járását. Már abban is különbözik az ő theoriája a Bjerkensétől, hogy míg ez utóbbi, s vele a meteorológia mai mívelőinek úgyszólván egész csapata a holdnak semmiféle szerepet nem tulajdonít az időjárás változására, addig Lamprecht szerint úgyszólván az összes időjárási jelenségeket, eltekintve azoktól, miket a hely topographiai természete előidéz, a hold, illetőleg a földgyűrű okozza. ..." [HAI.]

MENDE Jenő: A Nap forgásának sebessége. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. jan. 15. 570. füz. pp. 94-95. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. jan. 15. 570. füz. pp. 103-105. 1913. febr. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A kezdő délkörök története. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. febr. 15. 572. füz. pp. 215-216. Levélszekrény. Feleletek. (14.) Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. febr. 15. 572. füz. pp. 219-221. 1913. márc. jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (14.) = Természettudományi Közlöny 45. 1913. febr. 15. 572. füz. p. 221. Dr. M. K. mi a kezdő meridiánok története? [SRG.]

A kezdő délkörök története. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. febr. 15. 572. füz. p. 221. A cikket lásd a 219-221 oldalakon. Levélszekrény. Feleletek. (14.) [SRG.]

MENDE Jenő: Az ég borultsága a múlt év nyarán. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. márc. 1. 573. füz. pp. 253-254. Kozmikus eredetű? Apró közlemények. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A bolygók átmérői. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. márc. 1. 573. füz. pp. 255-256. Apró közlemények. [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (17.) = Természettudományi Közlöny 45. 1913. márc. 1. 573. füz. p. 264. M. G. a hely- és időmeghatározásról. [SRG.]

PÉCSI Albert: Hely- és időmeghatározás a sarkvidéken. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. márc. 1. 573. füz. p. 264. Levélszekrény. Feleletek. (17.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. márc. 15. 574. füz. pp. 298-300. 1913. ápr. jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. ápr. 15. 576. füz. pp. 367-369. 1913. máj. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A párisi nemzetközi értekezlet megállapodásai az egységes időjelzés érdekében. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. máj. 1. 577. füz. pp. 396-398. Apró közlemények. [SRG.]

Ellipszis alakú holdudvar. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. máj. 1. 577. füz. pp. 398-399. Légköroptikai jelenség. Apró közlemények. [PIR.]

A Pleádok ködfoltja. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. máj. 1. 577. füz. p. 399. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. máj. 15. 578. füz. pp. 447-449. 1913. jún. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Van-e rádium a Nap légkörében? = Természettudományi Közlöny 45. 1913. jún. 15. 580. füz. p. 508. Apró közlemények. [SRG.]

[MENDE Jenő]: Az állócsillagok hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. jún. 15. 580. füz. pp. 508-509. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. jún. 15. 580. füz. pp. 510-512. 1913. júl. jelenségek. [SRG.]

M. [MENDE Jenő]: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. júl. 1. 581. füz. pp. 545-546. Schaumasse 1913. máj. 7-én fedezték fel. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az ideghártya pálczikáinak szerepe a csillagok látásánál. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. júl. 15. 582. füz. pp. 578-579. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. júl. 15. 582. füz. pp. 580-582. 1913. aug. jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. aug. 15. 584. füz. pp. 652-654. 1913. szept. jelenségek. Teljes napfogyatkozás. Teljes holdfogyatkozás. [SRG.]

G. S. [GORKA Sándor]: A levélzöld (chlorophyll) előfordulása bolygókon. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. szept. 1. 585. füz. p. 686. Apró közlemények. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (48.) = Természettudományi Közlöny 45. 1913. szept. 1. 585. füz. p. 688. B. G. kérdése az égi testekről mint energiaforrásról. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az energia szétszóródás. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. szept. 1. 585. füz. p. 688. Levélszekrény. Feleletek. (48.) [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az "Astronomische Gesellschaft" 50 éves jubileuma. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. szept. 15. 586. füz. pp. 713-715. A német csillagászati társulat 1913. aug. 6-9. között tartott hamburgi gyűléséről. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. szept. 15. 586. füz. pp. 718-720. 1913. okt. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A sarkifény kutatása. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. okt. 1. 587. füz. p. 752. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. okt. 15. 588. füz. pp. 784-786. 1913. nov. jelenségek. [SRG.]

A Föld méretei. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. nov. 1. 21. sz. 589. füz. p. 807. [PIR.]

[MENDE Jenő]: Időszakosan látszó csillagszínkép. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. nov. 15. 22. sz. 590. füz. p. 838. Belopolsky és Ludendorff megfigyelése, hogy a "12 Canis Venatici" színképében az egyes vonalak nem állandóak. Apró közlemények. [PIR.]

[MENDE Jenő]: A nehézségi erő elnyelése. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. nov. 15. 22. sz. 590. füz. p. 838. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. nov. 15. 590. füz. pp. 838-840. 1913. dec. jelenségek. [SRG.]

Dr. R. A. [RÉTHLY Antal]: A földmágnességi obszervatóriumok hálózata Földünkön. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. dec. 1. 23. sz. 591. füz. pp. 867-868. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. dec. 15. 592. füz. pp. 903-905. 1914. jan. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességi háborgásokról. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. aug-nov. 3-4.(111-112.) pótfüz. pp. 201-208. Napfoltok és sarkifények szerepe a háborgásokban. [SRG.]

PARCSAMI Henrik: Az éjféli nap országa. = Turisták Lapja 25. 1913. jan. 1. sz. pp. 22-29. Norvég utazás. [SRG.]

THIRRING Gusztáv: Az Irottkő és a Kalaposkő. (5 képpel.) = Turisták Lapja 25. 1913. nov. 6. sz. pp. 256-258. Az irottkői napóra látszik a képen, és írnak is róla. 1913. júl. 6-án avatták fel a kilátót. [SRG.]

TASS Antal: Az 1913. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 14. 1913. jan. 1. sz. p. 44. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1913-ban visszatérő üstökösök. = Uránia 14. 1913. jan. 1. sz. pp. 44-45. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A planetoidák statisztikájához. = Uránia 14. 1913. jan. 1. sz. p. 45. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Epszilon Aurigae fényváltozása. = Uránia 14. 1913. jan. 1. sz. pp. 44-45. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Nap rotatiójáról. = Uránia 14. 1913. jan. 1. sz. pp. 46-47. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 január havában. = Uránia 14. 1913. jan. 1. sz. pp. 47-48. [SRG.]

TASS Antal: A nagy bolygók és holdjaik méretének újabb meghatározásáról. = Uránia 14. 1913. febr. 2. sz. p. 94. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A változó csillagok új katalógusa. = Uránia 14. 1913. febr. 2. sz. p. 94. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A napfelület működése 1911-ben. = Uránia 14. 1913. febr. 2. sz. p. 95. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 február havában. = Uránia 14. 1913. febr. 2. sz. pp. 95-96. [SRG.]

TASS Antal: Delta Cephei-typusú változók fényességváltozásának összefüggése a radialis sebességgel. = Uránia 14. 1913. márc. 3. sz. pp. 143-144. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1913. márczius 22-iki teljes holdfogyatkozás. = Uránia 14. 1913. márc. 3. sz. p. 144. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 márczius havában. = Uránia 14. 1913. márc. 3. sz. pp. 143-144. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a tejút physikájához. = Uránia 14. 1913. ápr. 4. sz. p. 189. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A fény absorbtiója a világűrben. = Uránia 14. 1913. ápr. 4. sz. p. 189. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 április havában. = Uránia 14. 1913. ápr. 4. sz. pp. 189-191. [SRG.]

BANAI TÓTH Pál: Egy régi természettudós. = Uránia 14. 1913. máj. 5. sz. pp. 226-227. Katona Miklós (1766-1822) bolygókról, üstökösökről, álló csillagokról is írt. [SRG.]

TASS Antal: Újabb eredmények spectroskopikus kettős csillagokról. = Uránia 14. 1913. máj. 5. sz. pp. 227-228. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új változó csillagok. = Uránia 14. 1913. máj. 5. sz. p. 228. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 május havában. = Uránia 14. 1913. máj. 5. sz. pp. 228-230. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös 1913/a (Schaumasse). = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. p. 321. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a csillagok effectiv hőmérsékletéhez. = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. p. 321. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az üstököspályák apheliumpontjainak eloszlásáról. = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. pp. 321-322. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új rövidperiodusú kettős-csillag. = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. p. 322. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 június havában. = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. pp. 322-325. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 július havában. = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. pp. 325-326. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 augusztus havában. = Uránia 14. 1913. jún-júl. 6-8. sz. pp. 326-328. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a kettős csillagokról. = Uránia 14. 1913. szept. 9. sz. p. 373. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a fényváltozó csillagok physikájához. = Uránia 14. 1913. szept. 9. sz. pp. 373-374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a Nap physikájához. = Uránia 14. 1913. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 szeptember havában. = Uránia 14. 1913. szept. 9. sz. pp. 374-376. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökösök. = Uránia 14. 1913. okt. 10. sz. p. 421. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati társulat jubiláris nagygyűlése. = Uránia 14. 1913. okt. 10. sz. pp. 421-422. Hamburg 1912. aug. 24. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 október havában. = Uránia 14. 1913. okt. 10. sz. pp. 422-424. [SRG.]

TASS Antal: A Westphal-féle üstökös. = Uránia 14. 1913. nov. 11. sz. p. 470. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1913e üstökös. = Uránia 14. 1913. nov. 11. sz. p. 470. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a fényváltozó csillagok physikájához. = Uránia 14. 1913. nov. 11. sz. pp. 470-472. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 november havában. = Uránia 14. 1913. nov. 11. sz. pp. 470-472. [SRG.]

TASS Antal: A nemzetközi elméleti csillagászati intézet tervéről. = Uránia 14. 1913. dec. 12. sz. pp. 497-498. [SRG.]

A meteoroknak a légkörben való felmelegedését eddig a levegőhöz való surlódásukkal magyarázták. = Uránia 14. 1913. dec. 12. sz. p. 501. Krónika. [SRG.]

TASS Antal: A delta Cephei-typushoz tartozó fényváltozó csillagok térbeli eloszlása. = Uránia 14. 1913. dec. 12. sz. pp. 513-514. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Ujdonságok. = Uránia 14. 1913. dec. 12. sz. p. 514. Csillagparallaxisok meghatározása. Változó csillagok fényváltozásáról. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1913 deczember havában. = Uránia 14. 1913. dec. 12. sz. pp. 514-516. [SRG.]

Jankovich Béla közoktatási miniszter látogatása az Ógyallai Obszervatóriumban. = Vasárnapi Ujság 60. 1913. jul. 6. 27. sz. p. 531. Képek: A miniszter és Konkoly-Thege Miklós az intézet előtt.; A miniszter és az intézet tisztviselői a könyvtárteremben.; Nyolczhüvelykes új távcső.; Az intézet tizhüvelykes nagytávcsöve.; A napfotografáló.; Az újon épült kupola. [SRG.]

          1914.

  ARRHENIUS, Svante: A Világegyetem élete és megismerésének története a legrégibb időtől napjainkig. Ford.: Polgár Gyula. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. 236 p. /Kultúra és tudomány. 14./ [KSZ.]

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. Írták Cholnoky Jenő és Kövesligethy Radó egyetemi tanárok. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel. 1-2. köt. 2. kiad. Budapest, 1914. Kiadja az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása. /Az ember és a természet./ Két kötetben. 1. köt. 1-304 p., 2. köt. 305-640 p. Csillagászat: pp. 1-11., 46-71., 134-146., 491-592., 614-631. A földrajzi témaköröket Cholnoky Jenő, a csillagászatiakat Kövesligethy Radó írta. [KSZ.]

ERDŐS Lajos: Világok keletkezése. Budapest, 1914. Haladás Könyvkiadó Vállalat kiadása, Világosság könyvnyomda. 40 p. /Galilei füzetek. 15-16./ [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Tíz millió év múlva. Ford.: Endrei Zalán. Budapest, 1914. 237 p. [SZF.]

Giordano Bruno párbeszédei. Az okról, elvről és egyről és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította a bevezető tanulmánynyal és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda., Franklin-Társulat nyomdája. [LX+] 267 p. /Filozófiai írók tára. 27./ [KSZ.]

GÖNCZI Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. Nyomatott Szabó Lipót Könyvnyomdájában. 689 p. Gönczi Ferenc előszava Kaposváron kelt 1914. márc. 1-én. Csillagászat: p. 181. (Teremtési hagyományok. A Föld és Ég. A Föld vagyis a Világ. A Világ vége. Égboltozat.); pp. 186-191. (Az égitestek. A Nap. A napfogyatkozás. Napkelte. Napnyugta. A Hold. "Újhold feljöttekor Göcsejben - 1848. előtt - szent énekek kíséretében megkerülték a templomot. Most pedig némelyek az uj Hold megláttakor kimennek a pitvarba vagy udvarra s letérdepelve imádkoznak."
A Hold fényváltozásai. Holdfogyatkozások. A Hold foltjaihoz fűződő hiedelmek. A csillagokra vonatkozó nagyobb hiedelmek. Esthajnali-csillag. A Sántakatacsillag. A Göncölszekér. A Fiastik. Egyéb csillagnevek. A Tejút. Üstökösök. Hullócsillagok vagyis lidérczek. A szivárvány.); pp. 611-612. (Időjóslások. A csillagok és a hold égi látványa és az időjárás. Az újhold látványa és a szél. csapadék. A Molnárszemű csillag látványa és a várható eső. A napnyugta előtti napnál látszó vaknapok, vagy a vörös napnyugta szeles időt jelez.) [KSZ.]

HERMAN Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a K. M. Természettudományi Társulat, Hornyánszky Viktor császári és királyi udv. Könyvnyomdája. 798 p. /Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat. 89./ A pásztor éles megfigyelő képessége, csillagászata. Szótárában a pásztorcsillagászatot is közli. Időmutató égitestekről. [SRG.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXIV-re [1914-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1914. Franklin-Társulat nyomdája. 289 p. +168 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár 1914-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1914-re. Időszámítás 1914-re.
Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Merkurátvonulás 1914. november 7-én. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1914-re. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1914-ben. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

RHORER László: Physika. Egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Több száz ábrával. Budapest, 1914. Universitas Könyvkiadó Társaság, Légrády Testvérek nyomása. XV, 698 p. 4 t. Csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Praecessio és nutatio (p. 69.).; Általános tömegvonzás (pp. 76-59.).; A fény terjedéssebessége, Römer (pp. 362-365.).; Sextans (pp. 371-372.).; Heliostat (pp. 372-373.).; Gömbtükrök (pp. 373-379.).; A lencsék és leképezési hibáik (pp. 395-414, 424-426.), A spektroskop (pp. 417-419.).; A távcsövek (pp. 460-463.). A relativitás elve (pp. 648-650.). Egyetemi tankönyvben - magyarul - ebben a műben jelenik meg először a relativitáselmélet. [HAI.]

SZÁNTÓ Hugó: Ködfoltok szinképi vizsgálatának tanulságai az atomok szerkezetére nézve. In: Az anyag szerkezete. Budapest, 1914. Haladás Könyvkiadó Vállalat kiadása, Világosság könyvnyomda. /Galilei füzetek. 9-10./ pp. 30-32. "...Mármost Lockyer az égboltozat ködfoltjait színképelemzővel vizsgálván azt találta, hogy a legtöbbjük három csikot ad, amelyek hullámhossza sorban 500,43, 495,72 és 486,09 nm. Ezek közül 486,09 nm kétségtelenül hidrogéntől ered, mert gyakran kiséri a hidrogén egy másik csikja is. Azonban a földi hidrogén többi csíkja hiányzik, úgy hogy Lockyer szerint azt a benyomást nyerjük, mintha itt alakulóban levő, még nem kész hidrogénnel volna dolgunk. El is nevezte protohidrogénnek. A 495,72 nm hullámhosszúságú fénytől származó csik, amelynek az 500,43 nm-os csik állandó kiséröje, minden köd színképében megvan, de hiányzik minden kifejlett csillag szinképéből. E két csik egy, a földön ismeretlen anyagtól, az u. n. nebuléziumtól ered.
Némely köd színképében aztán ezek mellett megjelenik a hélium színképének néhány csikja is. Ám, miután néhány jellemző csikja hiányzik, azt kell hinnünk, hogy ez a hélium sem teljesen kifejlett hélium, hanem u. n. protohélium. A csillagászati kozmogenetika általában elfogadja, hogy az égbolton egyidejűleg található különböző alakulatok, a villogó, igen ritka kődtől, a már kihunyni kezdő vörös csillagig, egy fejlődési folyamat szakaszait tüntetik elő. Így nézve a dolgot, igen valószínű Morosoff ama feltevése (1910), hogy a protohidrogén, nebulézium és protohélium a földön és egyéb égitesteken található elemek ősi alkotórészei. ..." [A nyomtatás eredetijében kettős görög mü betűvel jelölték a hullámhosszakat. Számítástechnikai okból ezt átírtuk nm - nanométer - mértékegységre. A számértékek így is azonosak maradhattak.] [HAI.]

VELICS László: Vázlatok a magyar jezsuiták múltjából. Harmadik záró füzet (1690-1773.) Budapest, 1914. A Szent-István-Társulat kiadása, Stephaneum Nyomda R. T. 132 p. Benne: pp. 14-18. P. Hell Miksa csillagász (1720-1792.). Részletesen szól Hell Miksa életrajzának csillagászati vonatkozásairól is (a p. 12. és 13. oldalak között külön lapon, egész oldalon Hell Miksa lapp ruhás képének, de abból csak az arcképét mutatva). Az emlékkőre, melyet barátja Penkler báró, Mária-Enzensdorfban emelt Hell Miksa sírja fölé, rendtársa P. Denis Mihály, a hírneves költő készítette a következő feliratot: "Hic situs est Maximilianus Hell, Hungarus, Schemnitzensis; Societatus Jesu, dum illa stetit, Sacerdos; Philosophiae Doctor Caes. et Academiae Vindabonensis XXXVII annis Astronomus. Europae notus ingenii artisque monumentis, notior Deo vitae sanctimonia. Evocatus ad laborum praemium aetatis anno LXXII. XVIII. Kal. Maji MDCCXCII. Quiescat in pace!" (p. 18.) Sajnovics Jánosról is (p. 18.). [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1914-ik közönséges esztendőre. Tizennegyedik évfolyam [Debrecen, 1913.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; A hold fényváltozásának jegyei.; Az ugynevezett uralkodó bolygó ez évben: Merkur.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

SZEMERE Samu: Bevezető tanulmány. Irodalom. Jegyzetek. In: Giordano Bruno párbeszédei. Az okról, elvről és egyről és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította a bevezető tanulmánynyal és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda., Franklin-Társulat nyomdája. pp. [V-LX], 115-126., 262-267. /Filozófiai írók tára. 27./ Bruno életrajza, munkássága, tanulmányai, kihallgatása. [KSZ.]

Giordano Bruno a nolai Az okról, elvről és egyről. A nemes Mauvissiére úrnak ajánlva. Nyomtatták Veneziában Anno MDLXXXIIII. [1584.] In: Giordano Bruno párbeszédei. Az okról, elvről és egyről és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította a bevezető tanulmánynyal és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 1-114. /Filozófiai írók tára. 27./ Eredetije "De la causa, principio e uno" címmel 1584-ben jelent meg Londonban. Öt dialógus. Beszélgetők: Elitropio, Filoteo, Armesso, Dicsono Arelio, Teofilo, Gervasio, Poliinnio. A címlap szerint Velencében nyomtatták a könyvet, noha valójában Londonban látott napvilágot. [KSZ.]

Giordano Bruno a nolai A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. A nemes Mauvissiére úrnak ajánlva. Nyomtatták Veneziában Anno MDLXXXIIII. [1584.] In: Giordano Bruno párbeszédei. Az okról, elvről és egyről és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította a bevezető tanulmánynyal és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 127-261. /Filozófiai írók tára. 27./ Eredetije "De l’infinito, universo e mondi" címmel 1584-ben jelent meg Londonban. Öt dialógus. Beszélgetők: Elpino, Filotheo, Fracastorio, Burchio, Albertino. A címlap szerint Velencében nyomtatták a könyvet, noha valójában Londonban látott napvilágot. [KSZ.]

Herschel, Frederick William sir csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 7-8. Szül. Hannoverben 1738. nov. 15-én - megh. Sloughban Windsor mellett 1822. aug. 25-én. 1757-ben Londonba költözködött, Leedsben mint zenetanító, majd Halifaxban és Bathban mint orgonista működött. A zene matematikai elméletével való foglalkozást a matematikai tudományokra s így a csillagászatra is vezette, amely iránt való szeretetet atyja, ki katonazenész volt, oltotta belé már gyermekkorában. Miután 1774-ben sikerült elkészítenie első 5 lábas reflektorát, melynek tükrét ő maga csiszolta, hozzálátott csillagászati megfigyeléseihez, melyeket fényes siker koronázott. Herschel számos tükörteleszkópot készített, melyek az akkori idők leghatalmasabb műszerei voltak.
1781. márc.13-án felfedezte az Uranus bolygót. IlI. György király évjáradékot engedélyezett neki, ami lehetővé tette, hogy teljesen a csillagászatnak szentelje magát. 1782-ben és 1785-ben közölte a tőle felfedezett kettős csillagok első jegyzékét, 1786-ban a ködök katalógusát, 1787-ben felfedezte az Uranus két holdját, 1790-ben a Saturnus két új holdját, sorrendben a 6. és 7.-et, és megállapította e bolygó rotációjának idejét. Herschel mintegy 2500 ködfoltot és csillaghalmazt fedezett fel. A kettőscsillagok fizikai összetartozását ő vette észre, mikor többszörösen ismételt megfigyelésekből arról győződött meg, hogy ily csillagpárok közös súlypontjuk körül keringenek. A csillagok sűrűség-eloszlásáról folytatott tanulmányai a tejút alkatára és alakjára nézve szolgáltattak fontos adatokat. [SRG.]

Herschel, John Frederick William sir csillagász és fizikus, Herschel, Frederick William fia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 8. Szül. Sloughban 1792. márc. 7-én - megh. Collingwoodban 1871. máj. 11. 1816-tól kezdve Southtal együtt főleg kettős csillagokat figyelt meg, melyeket 11 katalógusban tett közzé. A kettős csillagok pályameghatározását ő kezdte meg először. Az atyja fölfedezte ködfoltokat és csillaghalmazokat újból megfigyelte. 1864-ben tette közzé 5079 ily ködfoltot és csillaghalmazt tartalmazó nagy katalógusát. 1834-38-ig a Jóreménység fokán tartózkodott a déli ég tanulmányozása céljából. Ott számos új kettős csillagot és ködfoltot fedezett fel. [SRG.]

Herschel, Lucretia Caroline, Herschel, William Frederick húga, szül. Hannoverben 1750. márc. 1-án - megh. ugyanott 1848. jan. 9. Bátyjának hű segítőtársa volt csillagászati megfigyeléseiben. Saját megfigyeléseket és számításokat is végzett. 8 üstököst és számos ködfoltot fedezett fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 8. [SRG.]

Hesperos (gör.) annyi mint este, a Venus mint esti csillag. Lásd: Esthajnalcsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 17. [SRG.]

Heszperosz, lásd: Esthajnalcsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 23. [SRG.]

Hét, törzsszám, mely már az egyiptomiak asztrológiájában nagy szerepet játszott. 7 bolygó uralkodott az égen, 7 nap képezett egy hetet, 7 év egy ciklust. A zsidóknál a szabbat-év 7 évből, az örömév 7X7 esztendőből állott, húsvét, sátoros ünnep és egyéb ünnepek 7 napig tartottak, a világ teremtése a nyugalom napjával együtt szintén 7 napig tartott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 23-24. [SRG.]

Hetevény, a Fiastyúk (lásd ott) csillagképnek a német Siebengestirnre emlékeztető neve, melyet már Dugonics említ. E névvel jól megegyezik az a mondai adatunk, hogy a Fiastyúk csillagképe csakugyan hét csillagból áll, melyek legfényesebbike a tyúkot, a többi hat pedig annak a csibéit képviseli. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 30. [SRG.]

Hevelius (tulajdonképen Höwelcke), Johannes csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 38. Szül. Danzigban 1611. jan. 28-án - megh. ugyanott 1687. jan. 28. Jogi tanulmányokat folytatott Leidenben, majd átvette atyja sörfőzdéjét, egyidejűleg pedig csillagászattal kezdett foglalkozni. 1641-ben saját csillagvizsgálót rendezett be kitűnő quadránsokkal, amelyekre azonban nem távcsöveket (lásd: Asztronómiai műszerek), hanem csak dioptereket alkalmazott. Megfigyeléseinek pontossága azért mégis vetekedett a távcsövel történt megfigyelésekéivel. Voltak magakészítette távcsövei is, melyeket azonban csak a Nap és különösen a Hold topográfiájának tanulmányozására használt. Az üstökösöket is behatóan megfigyelte s azt találta, hogy ezek a Nap körül parabola-alakú pályában mozognak. Hogy a Nap e parabola gyujtópontjában van, az Hevelius tanítványának, Dörfelnek az eszméje. [SRG.]

Hiádok (Hyades), csillagcsoport a Bika csillagkép fején, mely mintegy 21 csillagból áll. Legfényesebb csillaga az elsőrendű Aldebaran vagy alfa Tauri. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 51. [SRG.]

Hidra, a csillagászatban hosszan elnyúló csillagkép, 257 szabad szemmel látható csillaggal, melyek közül legfényesebb a másodrendű Alphard, a Kígyó szíve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 60. [SRG.]

Hidrogén (hydrogenium). A napban és az álló csillagokban szabad Hidrogén nagy mennyiségben fordul el. A nap kromoszférája, a nap protuberanciái izzó Hidrogénből állanak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 66. [SRG.]

Hind (ejtsd: hájnd), John Rassel csillagász, szül. Nottinghamban 1823. máj. 12-én - megh. Twickenhamben 1895. dec. 23. 1840 óta a greenwichi csillagvizsgálón asszisztens, 1853-92-ig a Nautical Almanac Office igazgatója Londonban. 10 kis bolygót, több üstököst és változó csillagot fedezett fel és igen jó csillagtérképeket szerkesztett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Hipersztén (paulit, ásv.), a piroxén ásványcsalád rombos sorozatának egyik tagja. Elfordul a meteorkövekben is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 113-114. [SRG.]

Hipparchos görög csillagász, a tudományos csillagászat megalapítója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 119. 160-125 körül Kr. e. élt, legtöbbnyire hazájában Bithyniában. Számos asztronómiai művéből csak azt ismerjük, amit Ptolemaios az Almagesztben feljegyzett. Az ókornak ez a legzseniálisabb asztronómusa fáradhatatlan és kitűnő megfigyelő volt, a jelenségeket pedig szigorúan és hipotézisek nélkül igyekezett megmagyarázni, illetve leírni. Főérdeme az a csillagkatalógus, melyben 1080 állócsillagnak pontos helyét jegyzi fel, részben javított, részben tőle feltalált új műszerekkel végzett megfigyelések alapján. [SRG.]

Hippias, éliszi szofista Kr. e. 400 körül, Protagoras és Sokrates ifjabb kortársa, kinek széleskörű ismerete volt főleg a matematikában, asztronómiában és a zenében. Platón neki tulajdonítja azt a mondást, hogy a törvény az emberek zsarnoka, mert sok természetellenes dologra kényszeríti. Platón dialógusai közül kettő az ő nevét viseli, de egyikük, sőt talán mindkettő apokrif. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 119. [SRG.]

Hirsch, Adolf német csillagász, szül. Halberstadtban 1830. máj. 21-én - megh. Neuchatelben 1901. ápr. 15. Bécsben és Parisban működött, 1859 óta a neuchateli csillagvizsgáló igazgatója és a csillagászat tanára az ottani akadémián. Sokat fáradozott a kronometria tökéletesítésén és az elektromos mérőműszereknek a csillagászati megfigyelésekben való alkalmazásán. Nagy érdemei vannak a nemzetközi fokmérés és a mértékügyek intézményei körül, melyeknek titkára is volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 133. [SRG.]

Hiúz (Lynx), csillagkép az ég É.-i felén, 119 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 150. [SRG.]

Hoitsy Pál politikus, publicista és csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 187. Szül. Vatyán (Pest vm.) 1850. dec. 31. Bölcsészeti tanulmányait a pesti egyetemen, majd Berlinben végezte és egy ideig a polai csillagvizsgáló intézet tisztviselője is volt. 1873 után politikai cikkírással is foglalkozni kezdett. Politikai működése azonban nem vonta el a szorosabb értelemben való tudományos munkálkodástól. Csillagászati művei: Csillagészlelés az első negyedlőben (1877), A biztosság feltételei bolygók pályaelemeinek számításánál (1877), Ami az embert környékezi (1883), A nagy természet s a kicsiny ember (1883), Pillantások a természettudomány jövőjébe (1902), Az égi mozgások elméletének néhány fejezete (1907). [SRG.]

Hold (lat. Luna, gör. Szeléné), a Földhöz legközelebb levő égitest. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 191-196., 4 t. mell. [SRG.]

Holdak vagy mellékbolygók, szatelleszek. A naprendszer azon bolygói, amelyek a főbolygók körül keringenek. Földünknek egy ily holdja van, Marsznak 2, Jupiternek 8, Szaturnusznak 10, Uranusznak 4, Neptunnak 1, összesen tehát 26 holdat ismerünk eddig Naprendszerünkben. Merkurnak és Vénusznak holdjairól eddig nem tudunk. Lehetséges, hogy még több hold létezik, melyek azonban talán kicsinységüknél és fénygyöngeségeiknél fogva még a leghatalmasabb távcsövekkel sem észlelhetők. A mi Holdunk kivételével a többiek szabad szemmel nem láthatók. Észlelésükhez távcső kell. A Jupiter négy nagyobb holdja már kisebb távcsőben is látható. A Hold a főbolygójuk körül többnyire ugyanabban az irányban keringenek, mint az a Nap körül.
A Jupiter nyolcadik holdja, Szaturnusz kilencedik holdja (Phöbe), Uránusz 4 holdja és Neptun holdja azonban ellenkező irányban keringenek. Valószínű, hogy mindeme Holdnál a keringésidő ugyanaz, mint a tengely körüli forgás ideje, úgy, hogy mindig ugyanazon oldalukat fordítják a főbolygó felé. Lásd: Bolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 196. [SRG.]

Holdciklus, lásd: Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 196. [SRG.]

Holdegyenlet, az a javítás, amelyet a Julián naptár epaktáján (lásd ott) eszközölni kell, hogy a Gregorián naptár epaktáját kapjuk. E célból úgynevezett napegyenlőség okozta javítás is eszközlendő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 196. [SRG.]

Holdegyenlőtlenségek (inaequalitates motus Lunae), a Hold mozgásának eltérései a tiszta elliptikus mozgástól. Ezek az eltérések szükségszerűen következnek a Newton-féle törvényből, ha a Holdon és a Földön kívül más égitestek is léteznek. Ennélfogva a Nap és a bolygók és a Földnek a gömbtől való eltérése létesítenek ily egyenlőtlenségeket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 196-197. [SRG.]

Holdén, Edward Singleton amerikai csillagász, szül. St. Louisban (Missouri) 1846. nov. 5-én. 1873 óta a washingtoni naval observatory-n csillagász,1881 óta a madisoni, 1886-1898-ig a Lick-csillagvizsgáló igazgatója. Megalapítója az Astronomical Society of the Pacific-nak. Számos vizsgálatot közölt ködfoltokról és kitűnő fényképeket készített a Holdról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 197. [SRG.]

Holdév, lásd: Év. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 197. [SRG.]

Holdfogyatkozás, a teliholdnak rövid ideig tartó részleges vagy teljes elsötétedése, mely alkalommal sötét korong látszik végigvonulni a Hold felületén K.-ről Ny. felé. Ez a sötét korong a Föld árnyéka, s a tünemény úgy keletkezik, hogy a Hold mozgása közben belép a Föld árnyékkúpjába. Nem minden holdtöltekor van Holdfogyatkozás. Ez azért van, mert a Hold pályasíkja és az ekliptika nem esnek együvé, hanem 5°-nyi szöget alkotnak s ezért a Holdfogyatkozás beállta a Hold szélességétől, jobban mondva a csomóvonaltól való távolságától függ. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 197-198. [SRG.]

Holdistennő, lásd: Selene (gör. Hold) és Luna (lat. Hold). Lásd még Holdtisztelet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 198. [SRG.]

Holdkirály. Nap- és Szélkirály mellett egyes regéink Holdkirályt is ismernek. E regék azt igazolják, hogy népies hagyományainkban elég gyakori a nap és holdnak király-alakban való személyesítése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 198. [SRG.]

Holdkör, lásd: Ciklus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 198. [SRG.]

Holdtáblák, számadatok táblázatos összeállítása, amelyekből a Hold járását az égen évekre előre pontosan ki lehet számítani. Ily táblákat régebben Halley, Euler, Mayer, Burg és Burckhardt szerkesztettek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 198. [SRG.]

Holdtisztelet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 198. Az égi testek közül a Nap mellett elsősorban a Hold volt ősidők óta különös figyelem tárgya. Titokzatos foltjai babonás tiszteletet keltettek, pontos változásai miatt naiv magyarázatok fűződtek hozzá. A hold-lakó emberről (furulyás, hárfás Dávid, gyermeket tartó nő stb.) minden nép tud mesét. A hold maga is mindenkor élőlénynek tekintetett s ma is annak nézik ily módon hivatásának tartják az éj megvilágításán kívül az időmérést (a naptár hetek szerint való beosztása még a hold-időszámítás maradványa). [SRG.]

Holdtölte vagy telihold, lásd: Hold. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 199. [SRG.]

Holdudvar, gyengén felhős, holdvilágos éjszakákon a Hold körül látszó fényes koszorú, mely a felhők cseppjein vagy jégtűin létrejövő fényelhajlási tünemény. A Hold kékes-fehér fénymezőben látszik, mely a szélén észrevehetően vöröses szín. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 199. [SRG.]

Holló, csillagkép, lásd: Corvus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 204. [SRG.]

Hollósy Jusztinián bencés apát, szül. Nagyszombatban 1819. dec. 26-án - megh. Esztergomban 1900. jan. 20. 1873-74-ig esztergomi gimnáziumi igazgató volt, 1874-ben dömölki (Kisczell) apát lett. A M. T. Akadémia 1863-ban levelező tagjává választotta. Művei közül említendők: Népszerű csillagászat (a M. T. Akadémia által koszorúzott pályamű, Pest 1864), A távcsők történelmének vázlata (székfoglaló értekezés, Magyar Akad. Ért. 1864-1865), A naprendszer égi testeinek legősiebb fejlődéséről (Uj Magyar Sión 1874). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. [SRG.]

Holosziderit (ásv.), azok a meteoritok, amelyek lényegileg csakis vasból állanak, vagyis meteorvasak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 208. [SRG.]

Homokóra vagy fövenyóra, az időmérés legrégibb eszköze, mely állítólag a régi kínaiaknál is ismeretes volt. A Homokóra két, lehetőleg egyforma nagyságú, kúpalakú edényből áll, melyeknek lyukas csúcsai egymáshoz vannak illesztve. A felső edényt bizonyos mennyiségű homokkal töltik meg, mely aztán bizonyos idő alatt a nyíláson át az alsó edénybe folyik. Ha a felső edény kiürült, a Homokórát megfordítják, hogy ismét a homokkal telt edény áll felül. A Homokórát még a XVII. sz.-ban Rivaltus csillagászati megfigyeléseknél használta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 233. [SRG.]

Hónap vagy hó, a Hold földkörüli keringésének ideje. Mivel a Hold keringésének látszólagos tartama a kiindulási pont szerint különböző lehet, többféle Hónapot különböztetünk meg. Sziderikus, tropikus vagy periodikus, szinodikus, drakonikus vagy sárkány, anomalisztikus Hónapokat. Lásd: Év, Kalendárium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 239. [SRG.]

Hónapok neve. A közönségesen használt hónapnevek római eredetek; pl. Martius, mely eleinte a hónapok elseje volt, Mars istentől, Januarius Janus istentől vette nevét, Junius vagy Junótól, vagy az első konzultól, Lucius Junius Brutustól, a Julius hó Julius Caesartól, a naptár reformálójától vette nevét, mert e hóban született, azelőtt Quintilis volt a neve, mert ez volt az ötödik hónap, mint Sextilis a hatodik (később Augustus), September a hetedik stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 240. [SRG.]

Horizontális óra, lásd: Napóra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. [SRG.]

Horizon (gör.), a megfigyelés helyén átmenő nivófelület érintő síkja, melynek helyzetét a függőón vagy a nívó (libella) határozzák meg. Az asztronómiában ezt a síkot látszó Horizonnak nevezik megkülönböztetésül a valódi vagy geocentrikus Horizontól, mely az előbbivel párhuzamos, de a Föld középpontján átmenő sík. A Horizontól különbözik a szemhatár vagy látáshatár vagy égalja, amelynek mentén az ég és Föld érintkezni látszanak, s mely nem egyéb, mint a megfigyelő szeméből a Föld gömbjéhez húzott érintő kúp érintési köre, mely annál mélyebben fekszik a Horizon alatt, minél nagyobb magasságot foglal el a szem. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Horologium (lat.), az órákat mutató minden készülék, tehát óra, innen horologiográfia az órák - kiválóan vízi, homoki és napórák - készítésének és elhelyezésének ismerete. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 276. [SRG.]

Horoszkóp (gör.) annyi mint óra-látó, a régi egyiptomiaknál azokat a papokat nevezték így, kiknek kötelességük volt a csillagok megfigyelése. Minden időben tudniok kellett ezek állását, a királynak ők jelezték a nap kezdetét és a tervbe vett munkák kivitelére legkedvezőbb órákat. Vallásos körmeneteknél ők mentek legelől, csillagászati műszereket hordozva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Horoszkóp (gör.) annyi mint óra-látó, az asztrológiában jelenti az ekliptika ama pontját, mely valamely esemény pillanatában éppen fölkelőben volt. Ha születésre vonatkozott, úgy nativitásnak nevezték. Az asztrológia szerint ebben a pontban tartózkodik a születés géniusza, melynek védelme alatt a született egyén áll. Az asztrológusok a Horoszkópból a született egyén jövőjét jósolták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 276-277. [SRG.]

Horoszkóp (gör.) annyi mint óra-látó. Eble M. csillagász, Horoszkópnak nevezett el egy kis hordozható műszert, melynek segítségével az időt mintegy félpercnyi pontossággal lehet meghatározni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 277. [SRG.]

Horváth Ádám (pálóczi) költő, szül. Kömlődön (Komárom vm.) 1760. máj. 11-én - megh. Nagybajomban 1820. jan. 28. Atyja, György, ref. lelkész, beteges fiát eleinte falusi iskolákban (Császár, Bicske, Kocs) taníttatta, majd 1773-ban a debreczeni kollégiumba adta, hol 1780-ig elvégezte a filozófiát, de már ez évben odahagyta Debreczent, Miskolczra ment törvénygyakorlatra. Tudományos dolgozatai, melyek között vannak filozófiai, vallásos, jogi, történelmi, földrajzi, nyelvészeti, mennyiségtani és csillagászati tárgyúak, nagyrészt kéziratban maradtak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 283. [SRG.]

Houzeau de Lehaye (ejtsd: uzó d’löé), Jean Charles csillagász, szül. Monsban 1820. okt. 7-én - megh. 1888. júl. 12. Eleinte mérnök volt, 1846 óta a brüsszeli csillagvizsgáló intézet asszisztense, 1876-1883-ig pedig igazgatója. Fő munkája a Lancaster-rel együtt szerkesztett Bibliographie générale de l’astronomie (Bruxelles 1881-87, 3 köt.). E nagy műnek bevezetése magyarul is megjelent Czógler A. fordításában: A csillagászat történeti jellemvonásai (Term. Tud. Társ., Budapest 1888). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 316. [SRG.]

Howardit (ásv.), hipotetikus vas-magnézium szilikát, amely némely meteoritban jelen volna. Mások Howarditnak nevezik az olyan meteorköveket, amelyek lényegében anortit, olivin- és bronzit elegyrészekből állanak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 317. [SRG.]

Huggins (ejtsd: höginsz), William sir asztrofizikus, szül. Londonban 1824. febr. 7-én - megh. ugyanott 1910. máj. 12. 1862 óta a csillagok színképelemzésével foglalkozott. Előbb 26 kémiai elem színképét tanulmányozta és lerajzolta, azután Millerrel együtt 50-nél több csillagnak spektrumát, amelyeket a földi anyagok spektrumával összehasonlított. Megállapította számos ködfoltnak gáznemű halmazállapotát s különösen a hidrogénnek a jelenlétét. Az üstökösök és a protuberanciák spektrumát is tanulmányozta, ő fedezte fel azt, hogy a színkép vonalainak elmozdulásából a csillagoknak a látósugár irányába eső sebességére lehet következtetni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 349. [SRG.]

Húgy, annyi mint csillag, a kaszás csillagzatot kasza-Húgynak hitták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 354. [SRG.]

Hulagu, a perzsiai Ilchane mongol dinasztia alapítója, dzsingiz khán unokája Tului nevű fiától. Uralkodott 1258-65-ig Bagdadot, a khalifátus székhelyét 1258-ben elfoglalta. Utolsó éveiben a tudományt és művészetet pártolta. Naszir ed-Din az udvaránál írta híres csillagászati művét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 362. [SRG.]

Hullócsillag, lásd: Csillaghullás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 370. [SRG.]

Hüvelyk Matyi (dunántúl Hökköm Matyi), népmesei alak, azonos Babszem Jankóval (lásd ott). A kistermetű mesealakok típusához tartozik s az ógörög daktiloktól (annyi mint hüvelykujj) kezdve minden európai nép mesekincsében ismeretes. A meséből vitték át a Göncöl-szekere (lásd ott) csillagzat legkisebb csillagára, amely innen kapta nevét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 429. [SRG.]

Hven, Malmöhus svéd tartományhoz tartozó homokos kis sziget a Sundban, 8 km.-nyire Landskronától. Itt építtette az 1576-ban neki adott szigeten Tycho di Brahe az Uranienborg kastélyt és a csillagvizsgálót, amelyben 20 éven át végzett megfigyeléseket. A csillagvizsgáló maradványait 1716-ban az oroszok rombolták le. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 430. [SRG.]

Hyasok, Hiádok (a gör. esik igéből), a görög mitológiában az eső nimfái, Atlas és Aithra leányai, kik Dionysos dajkálásáért azt nyerték jutalmul, hogy égi jelként a csillagok közé jutottak. Más monda szerint büntetésképen változtak csillagokká, mert testvérük, Hyas halálakor túlságosan bőven hullatták eső-könyeiket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 431. [SRG.]

Hydrus, kis vízi kígyó, csillagkép az ég déli felén, 45 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 435. [SRG.]

Hyginus, Gaius Julius római grammatikus Hispániából, mint Augustus császár szabadon bocsátott rabszolgája a híres palatinusi könyvtár felügyelője lett. A legkülönbözőbb tárgyú irodalmi működést fejtette ki. Neve alatt két munka maradt reánk, egy Fabuláé c. (277 mese és elbeszélés, kiadta Schmidt, Jena 1872) és Astronomica c. (Eratosthenes nyomán írt) csillagászati és mennyiségtani tartalmú 4 könyv. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 435. [SRG.]

Hypatia, Theon matematikus leánya és tanítványa, szül. Kr. u. 355 körül, megh. 415-ben Alexandriában, az ellene felbőszült keresztény néptömeg meggyilkolta. Athénben filozófiát tanult, később pedig Alexandriában az új-platoni filozófiát és a matematikát tanította. Művei közül semmi sem maradt reánk. Suidas egy magyarázatot említ Diophantos müveihez, egyet pergai Apolloniosnak a kúpszeletekről szóló müvéhez és egy asztronómiai Kánont. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 438. [SRG.]

Ibn Ezra, igazi neve: Ábrahám ben Meir ibn Ezra, vagyis Ábrahám Meir fia, Ezra leszármazottja, zsidó bölcsész. Toledóban született 1119-ben s valószínűleg 1193-ban halt meg. Sokat utazott s mint bibliamagyarázó, nyelvtaníró, orvos, matematikus, csillagász és filozófus nagy tiszteletben állott kortársainál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 445. [SRG.]

Ibn Tofail, Abu Bekr Mohammed arab fiozófus, szül. a XII. sz. elején Guadixban, Granada tartományában, megh. Marokkóban 1185-ben. Munkáiban a peripatetikus filozófiát követi, csillagászati művei Ptolemaios rendszerének előbbrevitelét jelzik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 446. [SRG.]

Ideler, Christian Ludvig német csillagász és kronológus, szül. Gross-Bresenben 1766. szept. 21-én - megh. Berlinben 1846. aug. 10. 1810-től a királyi naptárbizottság tagja volt. 1821-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1839-ben a berlini akadémia tagjai közé választotta. Munkásságának főrésze a tudományos kronológia terére esik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 462. [SRG.]

Időegyenlet vagy időegyenlítés, a közép- és a valódi napidő között levő különbség, mely onnét keletkezik, hogy a Nap az égen nem egyenletesen mozog s így az egyes delelései között eltelő idő nem mindig egyforma hosszú, míg nekünk időmérésre egyenletes időközökre van szükségünk, amelyeket egy képzelt Nap szolgáltat, mely az ég egyenlítőjén egyenletesen mozog. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 466. [SRG.]

Időgolyó (ang. time-ball), 1-2 m. átmérőjű fonott gömb, melyet magas árbocon elhelyezve bizonyos pontos időben (rendesen a középdélben) onnan leejtenek, hogy így az órákat ellenőrizni lehessen. Először 1833-ban alkalmazták a greenwichi csillagvizsgálón és használata nemsokára aztán Anglia minden fontosabb kikötőjére kiterjedt, sőt más országokban is használják, így pl. Németországban Kuxhavenben és Swinemündében vannak ldőgolyók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 467. [SRG.]

Időjelzés, modern módszerei közül legrégibb a vezetékes telegrafikus úton való közzéadás, amely az egyes országokban leginkább el is terjedt. Hamburgban egyes előfizetők összeköttetésben vannak a hamburgi csillagvizsgáló intézettel, amelynek vezetékéből automatikusan haladnak ki a telefonjelek, úgy, hogy ennek segélyével az idő percnyi pontossággal megállapítható. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 468-469. [SRG.]

Időkülönbség, a Föld két helyének helyi ideje közt levő különbség. 12 óra delet számítunk, mikor a Nap valamely hely meridiánjában van, azaz delel, ugyanakkor mindazon pontokon is dél van, melyek ugyanezen a meridiánon feküsznek. E szerint egyforma idejük van mindazon helyeknek, melyeknek geográfiai hosszúságuk ugyanaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Időmeghatározás, az a csillagászati művelet, mely a pontos idő ismeretére vezet. A vasutak, távíró, az óraipar és a hajózás céljaira bizonyos időjelek szolgálnak, melyeket valamely e célra külön berendezkedett csillagvizsgáló intézetből táviratilag továbbítanak. Az Időmeghatározás művelete abból áll, hogy alkalmas műszerrel (szextáns, theodolit, passage-műszer, meridiánkör) megfigyeljük a Napnak vagy valamely állócsillagnak magasságát vagy pedig meridián-átmenetét és ebből a megfigyelésből kiszámítjuk azt az időt, amelyet óránknak a megfigyelés pillanatában mutatnia kellett volna, ha jól járna. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 472. SRG.]

Időmérés. Bármely tünemény szabályos ismétlődése alkalmas az idő mérésére. Már régtől fogva főleg a csillagos ég látszólagos mozgása, a Napnak, a Holdnak járása voltak azok a jelenségek, melyeket az Időmérésre felhasználtak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 472-473. [SRG.]

Időszak (periódus), kronológiailag az évek, napok bizonyos száma, még pedig két vagy több ciklus összekapcsolása, illetve ugyanazon ciklus többszöröse. A khaldei Saros, az egyiptomi Sothis, Ápisz, Phőnix, Kallipos-féle Időszak, Hipparchos-féle és Julianus Időszak. Lásd még Ciklus és Év. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 473. [SRG.]

Időszámítás (kronológia), az a tudomány, mely az időmérésnek egységeit egyenként és egymáshoz való viszonyaikban vizsgálja, valamint azt kutatja, hogy az elmúlt és él népek a különböző korokban milyen egységeket és miképpen használták fel az időszámításra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 474. [SRG.]

Ikarios attikai hérosz, Ikaria község mondai őse, ki szívesen fogadja házában Dionysos istent s ezért jutalmul szőllővesszőt nyer tőle. Erigone és Maira megdicsülésük jeléül Bootes, Szűz és Kutya néven a csillagképek közé jutnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 495. [SRG.]

Ikrek (Gemini), az állatöv 3-ik jegye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 499. [SRG.]

Ikrek (Gemini). Csillagkép északi deklináció között, 151 szabad szemmel látható csillag. Két első (másodrendű) főcsillaga a Castor és Pollux, előbbi az ég egyik legszebb, jó távcsővel nappal is szétválasztható kettőscsillaga. R-Geminorum hetedrendű érdekes változó csillag ugyanazon spektrummal bír, mint az új csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 499. [SRG.]

Ilekhan-féle táblák, bolygók számítására szolgáló csillagászati táblák, melyeket Nasir Eddin szerkesztett a Holagu Ilekhantól alapított (1250 körül) meraghai csillagvizsgálón. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 500. [SRG.]

Immersio (lat.). A csillagászatban annyi mint belépés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 523. [SRG.]

Inaequalitas (lat.). A csillagászatban az elliptikus mozgástól való eltérés, különösen a Holdnál. Lásd: Holdegyenlőtlenségek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 532. [SRG.]

Index (lat., többesben: indices). A csillagászatban a glóbusok óraközein alkalmazott mutató, továbbá a körosztással ellátott csillagászati műszereknél (szextáns, theodolit stb.) a távcsővel összekötött s azzal együtt mozgó rész, mely a leolvasandó fokok számát mutatja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 541. [SRG.]

Indus, csillagkép az ég D.-i felén, 49 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 565. [SRG.]

Inga, legegyszerűbb alakjában finom szálon függő kis súly, általánosabban valamely nehéz test (rendesen alul megterhelt rúd), mely vízszintes tengely körül szabadon lenghet. Igen fontos szerep jutott az Ingának a fizikában, geodéziában, asztronómiában. A nehézségi gyorsulásának változását, valamint a gyorsulás értékét az Inga lengéseiből lehet a legpontosabban meghatározni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 572. [SRG.]

Ingaóra (Horologium), csillagkép az ég déli felén, 45 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 573. [SRG.]

Ingenieulus annyi mint Herkules csillagkép (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 574. [SRG.]

Inghirami, régi toscanai patricius-család Volterrából, nevezetes tagjai Giovanni, csillagász, szül. Volterrában 1779. ápr. 16-án - megh. Firenzében 1851. aug. 15. Firenzében a csillagászat tanára és a csillagvizsgáló intézet igazgatója volt. Része volt a berlini akadémiai csillagtérképek szerkesztésében is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 575. [SRG.]

Insolatio annyi mint napsugárzás, napsütés. Mértéke általánosságban azon hőegységek száma, melyeket a területegység az időegységben kap, ha a sugarak függlegesen ráesnek. Az Insolatio problémája a következőkből áll: Meghatározandó, mennyi melegmennyiség érkezik a légkör felső határához, mennyi marad ebből a légkörben és mennyi jut a Föld felszínéhez. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 587. [SRG.]

Interpolatio (lat.) annyi mint beszúrás, betoldás, beékelés, különösen a csillagászatban van fontos szerepe, mert ott gyakran valamely égitestnek bizonyos időközökben elfoglalt helyeiből egy közbeeső időben elfoglalt helyét kell kiszámítani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 596. [SRG.]

Irány (ném. Kurs vagy Kompasskurs), a tengerészetben a tájoló szerinti világirány, amelyben a hajó halad. Ha ez adatok meg nem bízhatók vagy ismeretlenek, akkor az eltérés asztronómiai vagy terresztrikus megfigyelések által, vagy pedig a deklinatorium nevű műszerrel határozható meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 627. [SRG.]

Iránytű vagy Pyxis, csillagkép az ég D.-i felén, 37 szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 630. [SRG.]

Irradiáció (irradiatio) annyi mint szétsugárzás, optikai jelenség, csalódás, mely a pontatlan alkalmazkodás eredménye. Ha ugyanis valamely tárgy széléről jövő sugarak szórt köröket képeznek az ideghártyán, úgy az ember hajlamos az elmosódó határszegélyt a látótér azon részéhez számítani amelynek izgalma a legerősebb s így az annak megfelelő tárgyat nagyobbnak látjuk. Ezért tűnik fel nagyobbnak a fehér minta fekete alapon, mint az ugyanolyan fekete minta fehér alapon, ezért látjuk a csillagokat a valóságnál nagyobbaknak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 649-650. [SRG.]

Jákob botja. Lásd: Az Orion csillagkép, delta, epszilon, gamma nevű másodrendű csillagai, melyek egyenes vonalban állanak. Régebben szögmérésre használt műszer. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 750. [SRG.]

Janssen, Pierre Jules César francia asztrofizikus, szül. Párisban 1824. febr. 22-én - megh. Meudonban 1907. dec. 23. 1873 óta a párisi akadémia és a Bureau des longitudes tagja, a meudoni asztrofizikai obszervatórium igazgatója volt. Főkép színképelemzéssel foglalkozott. Az 1868-iki napfogyatkozás alkalmával felismerte, hogy a Nap protuberanciái izzó hidrogénből állanak, oly eljárást talált fel, melynek segítségével e protubeanciákat nemcsak napfogyatkozás alkalmával hanem máskor is meglehet figyelni. 1874-ben Japánban a Vénusz átvonulását ügyelte meg, amikor előszőr alkalmazta a fotohéliográfot. Kezdeményezésére 1892-ben obszervatórium létesült a Montblanc tetején, ahová, bár már béna volt, felvitette magát s fontos megfigyeléseket eszközölt a Nap színképének légköri eredet vonalaira vonatkozólag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 779. [SRG.]

Jégkorszak. Sokan vallják azt a nézetet, hogy az időszakos ingadozásokat a Föld hőmérsékleti viszonyaiban a Föld pályájának excentricitása a pályasík ferdeségével együtt okozta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 828-829. [SRG.]

Jégpor (kriokonit), a sarkvidéki jégen található szürkésfekete por, mely részben kozmikus eredetű (meteorpor), részben a parti kőzetektől származik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 830. [SRG.]

Jelentés. Természeti tüneményekből kiolvasott jelentések. Új csillag vagy üstökös föltűnése, jelek a napon, hold körül, az úgynevezett véres, pusztító viharok, sáskajárás stb. háborúkat, éhínséget, járványt jelentettek be. Egyes ember sorsát változtatónak tartották a csillaghullást, kakukszót, bagolyhuhogást, szú percegését. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold - Jób. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 839. [SRG.]

Jordan (ejtsd: zsordán), Marie Ennemond Camille francia matematikus, szül. Lyonban 1838. jan. 5. Egyszersmind a Collége de France-on elméleti csillagászatot is adott elő. 1881 óta a párisi tudományos akadémia tagja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 36. [SRG.]

Jordan, Wilhelm német geodéta, szül. Ellwangenben 1842. márc. 1-én - megh. Hannoverben 1899. ápr. 17. 1873-74-ben mint geodéta és asztronómus a Rohlfs-expedícióban a líbiai pusztákon tanulmányúton volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 36. [SRG.]

Juliáni év, lásd: Év és Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 70. [SRG.]

Juliáni naptár, lásd: Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 70. [SRG.]

Jupiter, a bolygórendszer 6-ik és leghatalmasabb tagja, melynek tömege az összes többi bolygó tömegét összevéve is jóval felülmúlja. A Jupiterneknek nyolc holdja van, az első négy a legelső teleszkópikus felfedezések közé tartozik, amenynyiben Simon Marius 1609. dec., Galilei 1610. jan. látta őket. Az ötödiket felfedezte 1892. szept. 9. Barnard a Lick-csillagvizsgálón, a hatodikat és hetediket Perrine fedezte fel 1904-ben, ill. 1905-ben, a nyolcadikat pedig Melotte 1908-ban. A Jupiter felületének legérdekesebb jelenségei a sávolyok és a foltok, melyeket már aránylag kis távcsőben is lehet látni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 77. [SRG.]

Jupiter-holdak, lásd: Jupiter. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 77. [SRG.]

Kaba, nagyk. Hajdú vm. hajdúszoboszlói járásában, (1910) 6806 magyar lakossal, vasút, posta-, táviró- és telefonállomással. 1857-ben a község határában hullott le a kabai meteorkő (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 95. [SRG.]

Kabai meteorkő (Kabait), 1857 ápr. 15. este 10 órakor hullott le Kaba határában Debreczen közelében, másnap Szilágyi Gábor kabai lakos a földbe fúródva meg is találta. Súlya 27 kg. Egy része Londonban van a British Museumban, másik részét a debreczeni főiskola ásványgyűjteményében őrzik. Különös érdekessége, hogy szerves anyagokat is tartalmaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 96. [SRG.]

Kabait, lásd: Kabai meteorkő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 96. [SRG.]

Kalcium (calcium). A napban és más állócsillagokban a Kálcium jelenlétét bebizonyították. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 137. [SRG.]

Káldy Ádám csillagászati író, szül. Kéthelyen (Vas) 1765-ben - megh. Hautzenthalban (Alsó-Ausztria) 1825. júl. 23. Augusztinus-rendi barát, majd világi pap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 140. [SRG.]

Kalendárium (calendarium, a lat, calendae szóból, mely a hónap első napját jelenti), lásd: Naptár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 142. [SRG.]

Kalippos, görög csillagász, Kr. e. 330 körül élt. Ő határozta meg pontosabban az esztendő hosszát és 76 éves ciklust vezetett be, mely egy nappal rövidebb a Meton-féle 19 éves ciklus négyszeresénél. Bővítette Eudoxos elméletét, mely szerint az égi testek mozgása 27, egymásba betokolt kristály-szféra mozgása következtében jönne létre, amennyiben ezt a rendszert még 7 új szférával gazdagította. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 147. [SRG.]

Kalkutta (Calcutta), 1911-ig a brit-indiai birodalomnak, jelenleg Bengália presidencynek fővárosa. Csillagvizsgálója van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 157-158. [SRG.]

Kallisto (latinosan Callisto), a görög mitológiában Artemis istenasszony vadásztársnője, Zeus egyik kedvese és tőle Arkas anyja. Egyszer - a mondában zavarosan hagyományozott okból - medvévé változik s ekkor saját fia üldözbe veszi és megöli. Erre Zeus az anyát és fiát csillagképnek (Nagy- és Kismedve) az égboltra helyezi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 161. [SRG.]

Kalocsa, nagyk. a Dunától 5 km.-nyire, termékeny, de részben mocsaras lapályon. Az érseki palota, mely a XVIII. sz. közepéről való, mintegy 66,000 kötetnyi könyvtárt foglal magában, a főgimnáziumhoz tartozik a Haynald Lajos érsek által 1878-ban alapított csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 166. [SRG.]

Kamazit (ásv.), lásd: Meteorvas. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 179. [SRG.]

Kánikula (lat. dies caniculare), a nyár legforróbb része, kb. Magdolnától (júl. 22.) Bertalanig (aug. 24.) terjed. Eredetét az elnevezés a görögöktől vette, akik a nyár egy részét oporának nevezték és ezt a Sziriusznak heliakus felkelésével kezdték és a Plejádok heliakus felkeléséig számították. Később csak a Szíriusz korai kelésének idejére, mely éppen a legforróbb időszakot töltötte be, szorították és ezt a Nagykutya csillagzatról nevezték is el, ahonnan átszármazott tovább és így hozzánk is. Lásd: Hőség. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 199. [SRG.]

Kánon (gör.). Az asztronómiában a bolygók mozgását feltüntető táblák, az összes Nap- és Hold-fogyatkozások jegyzéke stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 203. [SRG.]

Kanopos (Kanobos), a görög mitosz szerint Menalaos kormányosa, aki Trójából hazamenet kígyómarás következtében halt meg a Nílus kanopusi torkolatánál levő szigeten s a csillagok közé került (lásd: Kanopus). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 204. [SRG.]

Kapteyn, Johannes Cornelis németalföldi csillagász. szül. Barneveldben 1851. jan. 19-én. 1878-ban a groningeni egyetemen a csillagászat tanára. Gillel együtt ő végezte a déli ég fotográfiai átvizsgálását. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 231. [SRG.]

Karaván, vagy törökösebben kerván, perzsa eredetű szó. A kerván jildizi vagyis Karaván-csillag a Venus csillag török elnevezése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 246. [SRG.]

Kardhal, csillagkép, lásd: Dorado. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 254. [SRG.]

Karlstad, Wermland svédországi Iän fővárosa, püspöki székhely, a Vener-tó É.-i partján csillagvizsgálóval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 264. [SRG.]

Kassiopeia (Cassiope). Csillagkép az északi égen Perseus, Andromeda, a hattyú és Cepheus között, öt főcsillaga, 3 másodrendű és 2 harmadrendű, elég szabályos W betűt képeznek. A tejútban áll és összesen 241 szabad szemmel látható csillagot tartalmaz. A középső, 8 jelzésű csillag egyike azon keveseknek melyek spektrumában a hidrogénvonalak fényesek: gamma Cassiopeiae kettős csillag. 1572. nov. 7-én fedezett fel Lindauer fényes új csillagot a Kassiopeiában, melyet nov. 11-én Tycho is észrevett. Fényben a Siriussal vetekedett, de 1574 márciusában a szabad szem számára teljesen eltűnt. Már Eudoxus és Aratos is említik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 321. [SRG.]

Kastor és Pollux, lásd: Dioskurok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 323. [SRG.]

Kastor, csillag, lásd: Castor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 323. [SRG.]

Kaszahugy vagy kaszás, az Orion csillagzat magyar neve (nyelvemlékeinkben van egy hugy szó is, mely csillagot jelent). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 324. [SRG.]

Kaszáscsillag. lásd: Orion. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 325. [SRG.]

Kasztor és Pollux, lásd: Dioskurok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 328. [SRG.]

Kasztor, csillag, lásd: Castor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 328. [SRG.]

Kazán, az ugyanily nevű kormányzóságnak és járásnak fővárosa, érseki székhely, a Kazanka és vasút mellett. A kiválóbb épületek: többek között a kormányzói palota és az egyetem, melyet 1814-ban nyitottak meg, csillagvizsgálóval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 379. [SRG.]

Keeler (ejtsd: kilr), James Edward csillagász, szül. La Salleban (Illinois) 1857. szept. 10-én - megh. San Franciscoban 1900. aug. 13. 1889 óta az alleghany-i, 1898 óta a Lick-obszervatórium igazgatója. Kiváló spektroszkópus volt. Számos csillagnak és ködfoltnak radiális sebességét határozta meg és spektroszkópikus úton kimutatta, hogy a Saturnus gyűrűi nem összefüggő egészet alkotnak, hanem számtalan apró testecskékből állanak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 396. [SRG.]

Kelaino vagy Celeno, a Plejádok csillagképének egyik csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 408. [SRG.]

Kentauros, csillagkép, lásd: Centaurus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 469. [SRG.]

Kepheus (lat. Cepheus), a görög mondában Belos fia. Andromeda (lásd ott) atyja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 477. [SRG.]

Kepler, Johannes, német csillagász, a bolygók mozgástörvényeinek felfedezője. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 477-478. Szül. Weil der Stadtban 1571. dec. 27-én - megh. Regensburgban 1630. nov. 15. 1589-ben Tübingenben megismerkedett Mästlinnel, ki őt Kopernikus tanába bevezette.
Hire kerekedett mint elsőrendű asztrológusnak, mert beteljesedett néhány jóslata, amelyeket a tőle kiadott naptárakban az akkori idők szokása szerint közölt, de egyszersmind ekkor adta ki (1596) Prodromus dissertationum cosmographicarum, continens mysterium cosmographicum de admirabili proportione coelestium orbium etc. című művét, melyben először fejtette ki az egész életén át táplált kedvenc eszméjét a Naprendszerben uralkodó harmóniáról. E műve révén ismerkedett meg Tycho Braheval, kinek segédje lett Prágában 1601-ben. Tycho halála után még ugyanebben az évben II. Rudolf császár udvari csillagásza és matematikusa lett. [SRG.]

Kepler-féle probléma, Keplertől az ő "Astronomia nova"-jában felállított feladat, mely valamely bolygó helyének kiszámítását célozza tetszésszerinti időpontra, ha adva van a pálya és a perihéliumátmenet ideje. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 478. [SRG.]

Kepler-féle távcső, lásd: Távcső. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 478. [SRG.]

Kepler-féle törvények, a bolygóknak a Nap körül való mozgását leiró tapasztalati szabályok, melyeket Kepler Tycho Brahenak Mars-megfigyeléseiből vezetett le. Az első törvény: Minden bolygó pályája oly ellipszis, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. A második: Minden bolygó radius vectora (Nap középpontjától a bolygó középpontjához húzott egyenes) egyenlő időkben egyenlő területeket súrol. A harmadik törvény szerint: a bolygók keringési ideinek négyzetei úgy aránylanak, mint a Naptól való középtávolságaik harmadik hatványai. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 478. [SRG.]

Kereső, a csillagászatban kisebb méretű, nagy látómezővel bíró távcső, amelyet nagy refraktorokra szerelnek, hogy a keresett égitesteket könynyebben lehessen megtalálni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 511. [SRG.]

Kereszt (lat. crux), lásd: Déli kereszt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 513. [SRG.]

Kéri Ferenc jezsuita, szül. Szabolcs vármegyében 1702-ben - megh. 1768-ban Nagyszombatban. A bölcselet és teológia tanára volt Nagyszombatban, később Bécsben. Azután a nagyszombati kollégium igazgatója volt haláláig. Szabad idejében csillagászati tanulmányokkal foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 528. [SRG.]

Keringés, (revolutio) valamely égi testnek egy más középpontinak nevezett égi test körül zárt pályában való mozgása. Keringés tehát a Holdnak körfutása a Föld körül vagy a bolygóknak és a periodikus üstökösöknek mozgása a Nap körül, vagy a kettős csillagnak mozgása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 529. [SRG.]

Kern Johan Hendrik Caspar hollandi orientalista, szül. 1833. ápr. 6. Purworedjoban (Jáva szigetén). 1865-tőI kezdve Leydenben a szanszkrit nyelv tanára. A buddhizmussal s a jávai nyelvvel is behatóan foglalkozott. Angolra fordított egy szanszkrit csillagászati munkát melyet eredetiben is kiadott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 531. [SRG.]

Kettős csillagok, lásd: Állócsillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 559. [SRG.]

Khvárizmi, Mohammed b. Músza al arab matematikus, a IX. sz. elején al Má’mun khalifa uralkodása alatt. Aldzsabr vagy Almukábala c. műve előszavából, mely kiegészítést jelent, keletkezett az algebra neve. Khvárizmi az asztronómia történetében a Ptolemaeus tábláinak kiigazításával foglal helyet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 587. [SRG.]

Kiegyenlitő számítás. Amidőn az asztronómiának, a geodéziának, vagy a természettudományok valamelyikének gyakorlatában az adatoknak meghatározására (hosszúságok, szögek, súlyok, idő stb.) a mérést vagy megfigyelést alkalmazzuk, amely számos, teljesen meg nem állapítható körülmény hatása következtében sohasem, vagy szinte csak kivételesen vezet a valósággal megegyező eredményre, akkor a legvalószínűbb értékek nyerésére a Kiegyenlitő számítás szolgál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 595. [SRG.]

Kígyó (Serpens), csillagkép az északi és a déli égen, 102 szabad szemmel látható csillaggal, több ködfolttal és csillaghalmazzal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 600. [SRG.]

Kígyótartó (Ophiuchus), nagy csillagkép az É.-i és D-i égen, a Herkules, Mérleg, Skorpió és Nyilas között, 189 szabadszemmel látható csillaggal, melyek között alfa (Ras Alhagua) másodrendű. Van benne több változó csillag és csillaghalmaz. A csillagkép állítólag Phorbast örökíti meg, ki megszabadította Rhodoszt a kígyóktól. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 603. [SRG.]

Kijev (Kio), az ugyanily nevű kormányzóságnak és járásnak, valamint ortodox érseknek székhelye. Kulturális intézményei közül első helyen áll az 1588-ban Vilnában alapított egyetem, amelyet 1833-ban hoztak át Kijevbe, csillagvizsgálóval, nagy könyv- és egyéb szertárakkal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 606. [SRG.]

Kina (Khina) kelet ázsiai köztársaság.Története a Kr. e. 4. évezredig megy vissza. A hagyomány szerint a hódítók nyugatról jöttek és leigázták a benszülötteket. Ugyancsak hagyomány fűzi az első királyok neveihez a földmívelés, tea- és selyemhernyótenyésztés, valamint a csillagászati időszámítás meghonosítását. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 624. [SRG.]

Kisbéres, némely magyar mesében a Hüvelyk Matyi (lásd ott) történettel összefüggő egyik legkisebb csillagképe a Göncöl-szekérnek (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 667. [SRG.]

Kiskartal, Verseghez tartozó puszta Pestmegye aszódi járásban, báró Podmaniczky Géza csillagvizsgáló intézetével. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 686. [SRG.]

Kis kutya, csillagkép, lásd: Canis minor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 690. [SRG.]

Kis medve (Ursa minor), már Thales által említett csillagzat az északi sark tőszomszédságában. 58 szabad szemmel látható csillaggal, melyek 7 feltűnőbb, teljes, de fordított mása a nagymedvének. Utolsó farkcsillaga, az alfa ursae minoris másodrendű. A mitológia szerint a Kis medve Arkas, Kallisto fia és árkádiai Lykaon unokája, kit Zeus medve képében az égre tett azért, mert medvévé átváltozott anyját, Kallistót, Zeus kedvesét üldözőbe vette és megölte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 694. [SRG.]

Kisugárzás. Hatása legnagyobb éjjel és főleg napfölkelte előtt, derült időben szakadatlanul végbemegy nappal is, csakhogy a napsütés hatása ekkor ellensúlyozza, sőt túlszárnyalja. A levegő hőmérséklete ennek megfelelően napfölkelte előtt a legalacsonyabb, míg kb. egy órával a nap delelése után a legmagasabb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 708. [SRG.]

Klein, Hermann Joseph német csillagász és meteorológus, szül. Kölnben 1844. szept. 16-án. Kezdetben könyvkereskedéssel foglalkozott, később matematikát és csillagászatot tanult. Kölnben magán obszervatóriumot alapított, melyen főképen a Holdat figyelte meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 733. [SRG.]

Kleomedes, görög csillagász, a Kr. u. 2. sz.-ban élt. Az égitestek körmozgásáról szóló művében a sztoikus filozófia világrendszerét tárgyalta, többnyire Posidonius szerint. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 737. [SRG.]

Klimakterikus idő (tempus climactericum), az asztrológiában minden vészthozó idő, azaz oly idő, melyen két bolygó konstellációja rosszat jelentett, pl. a Mars és Vénus divergenciája háborút és éhséget jelentett stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p.740. [SRG.]

Klinkerfues, Wilhelm német csillagász, szül. Hofgeismarban 1827. márc. 29-én - megh. Göttingenben 1884. jan. 28. A göttingeni obszervatórium igazgatója s az asztronómia rendkívüli tanára volt a göttingeni egyetemen. Hat üstököst fedezett fel. Az 1872. novemberi csillaghullás alkalmával Madraszba küldött sürgönyével Pogson üstökös felfedezését tette lehetővé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 743. [SRG.]

Kmeth Dániel csillagász, szül. Breznóbányán 1783. jan. 15-én - megh. Kassán 1825. jún. 20-án. Pasquich segédje volt a budai gellérthegyi csillagvizsgálóban, majd a mennyiségtan tanára a kassai akadémián. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 755. [SRG.]

Knyahina, község Ung vármegyében, most Csillagfalva (lásd ott). Itt hullott le 1866. jún. 9. az a több mint 300 kg. nehéz meteorkő, mely jelenleg a bécsi cs. és kir. udvari múzeum legnagyobb ilynemű példánya. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 763. [SRG.]

Kobalt (Cobaltum), fémes elem. Természetben különösen arzénnel és kénnel vegyülve fordul elő. Kevés fémes Kobaltot a meteorvasban is találtak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 765. [SRG.]

Koloriméter (gör.-lat.) annyi mint színmérő, az égi testek színének meghatározására szolgáló műszer. Kiegészítője a Zöllner-féle asztrofotométernek (lásd: Asztrofizika és Asztrofizikai műszerek) és lényegében két nikolprizma között álló, tengelyére merőlegesen csiszolt kvarclemezből áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 808. [SRG.]

Komáromi Csipkés György ref. lelkész, szül. Komáromban 1628-ban - megh. Debreczenben 1678. okt. 6. Tanult szülővárosában és Sárospatakon, honnan 1649-ben Kassára ment iskolaigazgatónak. Ez állását egy év múlva odahagyta s 1650 nyarán külföldre indult, hol az utrechti egyetemen teológiai doktori rangot szerzett. 1653 nyarán hazatérvén, a bibliai nyelvek s a bölcsészet tanára lett Debreczenben, mely 1666-ban lelkészül is választotta. Első latin értekezésein kívül nevezetesebb művei a Judiciaria astrologiáról és üstökösök csillagokról való judicium (1665). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 825. [SRG.]

Komáromi Kacz Imre festő, szül. 1880. jún. 9-én Komáromban. Budapesten a Mintarajziskolában és Münchenben Hollósynál tanult festeni, majd Hollandiában töltött hosszabb időt s hazatérve Benczúr mesteriskolájába került. A festészetnek több ágát műveli, emellett foglalkozik csillagászattal is s a bolygók felületéről felvett színes képeit 1910-ben elismeréssel fogadta a M. Tud. Akadémia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 826. [SRG.]

Kondor Gusztáv csillagász és matematikus, szül. Szántován 1825. aug. 7-én - megh. Budapesten 1897. szept. 16. 1871 óta az elemi mennyiségtan rendes, 1883 óta egyszersmind a csillagászat rendkívüli tanára a budapesti tud. egyetemen, 1863-1891-ig a M. Tud. Akadémia almanachjának naptárát szerkesztette, földmágnességi méréseket végzett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 844. [SRG.]

Kondrit, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 845. [SRG.]

Konfiguráció (lat. configuratio) annyi mint alak, alakzat, a csillagászatban lásd: Aszpekták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 846. [SRG.]

Konjunkció (conjunctio, lat.), az asztronómiában, lásd: Aszpekták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 854. [SRG.]

Konkoly-Thege Miklós, csillagász, szül. Budapesten 1842-ben. Tudományos működése az asztrofizika terére esik és itt gyakorlati érzékének és a műszerek szerkesztésében való ügyességének nagy hasznát vette. Konkoly ó-gyallai parkjában csillagvizsgálót állított 1871-ben, melyet 1899-ben az államnak adott át. Az üstökösök és a hulló csillagok spektrumát észlelte (1913 végéig összesen 29 üstökös spektrumán eszközölt méréseket s 10 üstökös spektrumát, azok fénygyengesége miatt, egyszerűen megfigyelte). Rendszeresen végzett hullócsillag- és napfoltészleléseket. Számos műszert szerkesztett és a fotográfia terén is érdemes munkásságot fejtett ki. A M. Tud. Akadémiának 1875 óta levelező, 1884-től tiszteleti tagja lett. Számos bel- és külföldi tudományos társulat tagja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 854. [SRG.]

Konon Szamoszi görög csillagász és matematikus, Kr. e. 230 körül élt, barátja volt Archimedesnek és sokat foglalkozott csillagászati megfigyelésekkel és mennyiségtani problémákkal. A spirálisnak állítólag ő a feltalálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XI. köt. Jób - Kontúr. Budapest, 1914. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 857. [SRG.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1914 január 1-én. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 25. 1914. jan. 15. 1.(289.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós és Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

Jelentés a M. tud. Akadémia munkásságáról 1913-ban. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 25. 1914. máj. 15. 5.(293.) füz. p. 277. Kövesligethy Radó képviselte az Akadémiát az Akadémiák Szövetségének szentpétervári ülésén és a Földrajzi Társaság aradi vándorgyűlésén. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenhatodik akadémiai ülés. A III. osztály negyedik ülése 1914 április 27-én. = Akadémiai Értesítő 25. 1914. máj. 15. 5.(293.) füz. p. 380. Terkán Lajos "Béta Lyrae éta Aquilae delta Cephei fényváltozása a különböző szinekben." Az értekezést előterjeszti Konkoly-Thege Miklós. [SRG.]

VIKÁR Béla: Ének a hét égi fényhez. Részlet Rusztaveli eposzából. A khartvel (georgiai) eredetiből. (Előadta Vikár Béla l. t. 1914. márczius 2.) = Akadémiai Értesítő 25. 1914. jún-júl. 6-7.(294-295.) füz. pp. 435-438. Fordította Vikár Béla. Ének a Naphoz, a Holdhoz, Saturnushoz, Jupiterhez, Marshoz, Venushoz és a Mercuriushoz. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmiczkettedik akadémiai ülés. A III. osztály nyolczadik ülése 1914 november 16-án. = Akadémiai Értesítő 25. 1914. dec. 15. 12.(300.) füz. p. 700. Konkoly-Thege Miklós "Az 1913f. üstökös és az 1914. b. üstökös spektrumának vizsgálata" című értekezés. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmiczhatodik akadémiai ülés. A III. osztály kilenczedik ülése 1914 december 14-én. = Akadémiai Értesítő 25. 1914. dec. 15. 12.(300.) füz. p. 705. Konkoly-Thege Miklós és Terkán Lajos értekezése "Előmunkálat 27 holdrészlet és 30 kőzet Albédójának meghatározásához." I. rész. [SRG.]

MAHLER Ede: Adalék az egyiptomi ó-birodalom chronologiájához. = Archaeologiai Értesítő 34. 1914. ápr. 15. 2. füz. pp. 84-89. Egy szöveget elemez, amely I. Merenra király piramisában levő sírkamra falát díszítette. A hieroglifa által leírt égi jelenséget elemzi: egy bizonyos napon a keleti égen megjelent az Orionnal együtt a Sothis csillag (Sirius), a Horus (Mars) és a Hajnalcsillag (Vénusz). A Sirius heliákus kelését Kr. e. 2700-ra teszi, mely a király uralkodásának ideje. [KSZ.]

Újabb adatok a Neptun bolygó fölfedezésének történetéhez. = "Darwin" 3. 1914. jan. 1. 1. sz. p. 13. [SRG.]

FÜLÖP Zsigmond: Honnan erednek a napfoltok. = "Darwin" 3. 1914. febr. 15. 4. sz. pp. 50-53. [SRG.]

MENDE Jenő: Hogyan határozzák meg a pontos időt? = "Darwin" 3. 1914. márc. 1. 5. sz. pp. 73-74. [SRG.]

L. A.: Meteor-statisztika. = "Darwin" 3. 1914. ápr. 1. 7. sz. p. 112. Wülfing német tanár statisztikája szerint 1893-ig 536 helyen hullottak le meteoritok. [SRG.]

KVASZ György: A Nap energiája. = "Darwin" 3. 1914. ápr. 15. 8. sz. pp. 116-118. [SRG.]

DEL MARMOL: Vannak-e bolygók a Neptunuszon túl is? = "Darwin" 3. 1914. jún. 15. 12. sz. pp. 177-178. [SRG.]

Holdfogyatkozások a történelemben. = "Darwin" 3. 1914. júl. 1. 13. sz. p. 207. [SRG.]

GYŐRY Lajos: Strindberg és a természettudomány. = "Darwin" 3. 1914. szept. 1-15. 17-18. sz. pp. 260-263. [SRG.]

A Jupiter 9-ik holdja? = "Darwin" 3. 1914. nov. 1. 21. sz. p. 331. [SRG.]

A csillagos ég julius havában. = Délmagyarország 5. 1914. jul. 2. 155. sz. p. 8. "Kalocsáról jelenti a Haynald-obszervatórium:..." [HAI.]

BERZE NAGY János: Nap és tükör. = Ethnographia 25. 1914. 25.(10.) pp. 342-343. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Báró Friesenhof Gergely. + (1840-1913.) = Az Időjárás 18. 1914. febr. 2. füz. pp. 25-30., 1 t. Ószéplaki meteorológiai obszervatóriumában napfolt megfigyeléseket végzett, megfigyelte az 1912. ápr. 17-i napfogyatkozást. Bibliográfiával. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: A csillagok hőmérséklete. = Az Időjárás 18. 1914. febr. 2. füz. pp. 44-45. Rosenberg mérései. [IBQ.]

SCHERF Emil: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. febr. 2. füz. p. 47. Budapest, 1913. dec. 2-án este 8 óra 07 perckor "a lánchídon Budára jövet fehér fényes csíkot húzó meteorhullást észleltem a Gellérthegyi citadella fölött." [IBQ.]

FERENCZFI János: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. febr. 2. füz. p. 47. Sasvár (Nyitra megye) 1913. dec. 30. [IBQ.]

Dr. Konkoly Thege Miklós előadása. = Az Időjárás 18. 1914. márc. 3. füz. p. 72. A komáromi Jókai-Egyesületben 1914. febr. 15-én az optikai üvegekről. [IBQ.]

STEINER Lajos: A légkör sugárzása és a felső inverzió. = Az Időjárás 18. 1914. ápr. 4. füz. pp. 73-80. A sztratoszféra elmélete. [IBQ.]

MESTROVICH E[gon]: A földfény. = Az Időjárás 18. 1914. ápr. 4. füz. p. 95. A Hold hamuszürke fénye. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. máj. 5. füz. p. 118. Marosfő (Csík megye), 1914. ápr. 13. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Napgyűrű. = Az Időjárás 18. 1914. máj. 5. füz. p. 119. Hajnali napgyűrű észlelése a Bihar megyei Szerep községben. [SRG.]

HARKÓ Lajos: Érdekes fénytünemény észleltem. = Az Időjárás 18. 1914. máj. 5. füz. p. 119. Holdhaló Bácsoroson 1913. nov. 13-án. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A napfény tartama Dobogókőn 1912-ben. = Az Időjárás 18. 1914. jún. 6. füz. pp. 133-135. [SRG.]

ANGHERN Tivadar P.: Igen érdekes napgyűrűtüneményt észleltünk. = Az Időjárás 18. 1914. jún. 6. füz. p. 143. 1914. máj. 7-én a Naptól jobbra balra 180 fokra. [SRG.]

OBERMAYER, A.: Dr. Weinek László. + (1848-1913) = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. pp. 145-146., 1 t. Németből fordította: T. L. (Terkán Lajos.) [IBQ.]

RÁCZ Béla: Nappali meteor. = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. p. 168. 1914. máj. 24-én du. 6.30 órakor "telehold nagyságú" meteor jelent meg, amelynek "Fél ölnyi farka volt" a Bihar megyei Szerep községben. [IBQ.]

SZOBI Endre: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. p. 170. 1914. május 24-én már oszladozni kezdett a ködszerű csóva, mikor félelmetes dörgés hallatszott, a Szabolcs megyei Őr községben figyelték meg. [IBQ.]

VÁRADI Antal: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. p. 170. Hajdú vármegyében 1914. máj. 24-én 6 óra 25-28 perckor egy emberfej nagyságú tűzgolyó indult el egy bárányfelhőből. 2 méternyi fehér csóvát húzva nem gyorsan haladva Kaba környékén homokdombos legelőn eshetett le. A jelenség 5-8 másodpercig tartott. [IBQ.]

LEKLY Lajos: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. p. 170. 1914. május 24-én 6 óra tájban másfél méter hosszúságú vízcsepp alakú meteor haladt délnyugatról keleti irányba. Az égbolt szép tiszta, felhőtlen volt. A meteor megjelenés után 2-3 perccel ágyudörgéshez hasonló dörgés volt hallható. Tokaj-Bodrogkeresztúr. [IBQ.]

TASS Antal: A napfogyatkozásokról és az 1914. évi augusztus hó 21-én bekövetkező teljes napfogyatkozás lefolyásáról. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. pp. 173-183. [IBQ.]

SINGER Imre: Napfolt és klíma. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. pp. 183-184. Saját vizsgálatok. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Nappali meteor. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. p. 187. Püspökladány - Szerep (Bihar megye), 1914. júl. 17-én délután 7 óra 18 perckor. [IBQ.]

ENGELHARDT Gyula: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. p. 190. Nemeskosut (Pozsony megye), 1914. júl. 17. [IBQ.]

ROSENBERGER Sándor: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. p. 190. 1914. júl. 17-én 7 óra 30 perckor a Kolozs megyei Szászfenes községben megfigyelt meteor. [IBQ.]

NAGY Béla K.: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. p. 190. 1914. júl. 17-én 7 óra 20 perckor É-Ny irányban függőlegesen több másodpercig látható meteor hullott le a Szilágy megyei Kraszna községben. [SRG.]

A Societas meterologica és annak működése. = Az Időjárás 18. 1914. szept. 9. füz. pp. 193-210. Fordította: Kazay Endre. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Éjjeli zivatar és holdszivárvány. = Az Időjárás 18. 1914. szept. 9. füz. p. 219. Éjfél után a déli oldalon a telihold világított, az északi oldalon lévő esőfelhőben olyan erős szivárvány képződött, amilyen nappal is ritkán látható. A Bihar megyei Szerep községben történt megfigyelés. [SRG.]

BODÓCS István: Népszerű csillagászati tévedések. 1. = Az Időjárás 18. 1914. okt. 10. füz. pp. 221-231. [IBQ.]

VISNYA Aladár: Fényképek az augusztus 21-i napfogyatkozásról. = Az Időjárás 18. 1914. okt. 10. füz. pp. 232-234. A fényképsorozatot Budapesten a saját, a Calderoni-cég által árusított teleobjektíves fényképezőgépével készítette. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Gruithuisen mint meteorológus. = Az Időjárás 18. 1914. okt. 10. füz. pp. 240-241. A német csillagász meteorológiai működése. [IBQ.]

SINGER Imre: Jégév és napfoltminimum. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. pp. 245-249. A jéghegyek gyakorisága és a naptevékenység. [IBQ.]

Meteorológiai megfigyelések az 1914. évi augusztus 21-i napfogyatkozás alkalmából. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. pp. 250-253. Budapesti és szerepi észlelések. [IBQ.]

Konkoly [KONKOLY THEGE Miklós]: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése az 1913. évben. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. pp. 253-256. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: A legrégibb budai meteorológiai megfigyelések /1780-1781/. = Az Időjárás 18. 1914. dec. 12. füz. pp. 260-262. Az észleléseket a budai csillagvizsgálóból végezték 1780-1781-ben. [GAI.]

MESTROVICH Egon: Tábori csillagászat. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. p. 267. Csillagászati oktatás a katonai táborokban a sivatagban való eligazodáshoz. [SRG.]

MESTROVICH Egon: Meteorok. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. p. 267. Bereck (Háromszék) 1914. aug. 23-án este. [SRG.]

KRUMM Paula: Holdgyűrű. = Az Időjárás 18. 1914. dec. 12. füz. p. 286. 1914. okt. 6-án 9 óra 55 perckor az "égboltozatnak majdnem a negyed részét elfoglalta." [SRG.]

RÁCZ Béla: A "Deleván"-féle üstökösről... = Az Időjárás 18. 1914. dec. 12. füz. p. 288. Megfigyelése Szerep községből 1914. okt. 17. - nov. 23. között. 1914 V Delevan-üstökös. [SRG.]

Napsugárzásmérések a ballonban. = Az Időjárás 18. 1914. dec. 12. füz. p. 287. Szolárkonstans a magaslégkörben. [IBQ.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 5. = Középiskolai Mathematikai Lapok 21. 1914. febr. 7. sz. pp. 156-165. [PIR.]

VELICS László S. J.: Braun Károly S. J. emlékezete. (Első közlemény.) = Magyar Kultúra Társadalmi és Tudományos Szemle 2. 1914. jan-jún. Első kötet pp. 340-347. "Midőn tehát e sorokban az 1907 június 2-án elhúnyt, felejthetetlen rendtársamnak, P. Braun Károlynak, a kalocsai csillagda szervező igazgatójának kötök emlékkoszorút, egyúttal azon kiváló férfiú jellemrajzát vetítem a művelt magyar közönség szemei elé, akinek vajmi szerencsésen sikerült a teológia és természettudás szükségszerű harmóniáit egy Istentől ihletett látnok határozottságával kimutatnia." [SRG.]

VELICS László S. J.: Braun Károly S. J. emlékezete. Második közlemény. = Magyar Kultúra Társadalmi és Tudományos Szemle 2. 1914. jan-jún. Első kötet pp. 541-548. [SRG.]

BODÓCS István: Téves nézetek a színképelemzés csillagászati jelentőségéről. = Magyar Kultúra Társadalmi és Tudományos Szemle 2. 1914. szept-dec. Második kötet pp. 190-202. A monista Schmidt Henrik fogalmazta meg, ..."A színképelemzés kimutatta, hogy a világür eddig átkutatott legtávolabb zugaiban sem található oly anyag, mely földünkön elő nem fordulna. Ezzel a természet kozmikus egysége bebizonyíttatott." [SRG.]

SZÉKELY László: Svante Arrhenius, a stockholmi fizikai és kémiai Nobel-intézet igazgatója: A világegyetem élete és megismerésének története a legrégibb időktől napjainkig. Fordította dr Polgár Gyula. Budapest, 1914. A Franklin-társulat kiadása. = Magyar Kultúra Társadalmi és Tudományos Szemle 2. 1914. szept-dec. Második kötet pp. 290-292. Szemlék és kritikák. Könyvismertetés. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: A fénysebesség változásának szerepe asztronomiai jelenségeknél. = Mathematikai és Physikai Lapok 23. 1914. 1. füz. pp. 33-38. [KSZ.]

TOROCZKÓI WIGAND (!) Ede: A magyar csillagos ég. = Néprajzi Értesítő 15. 1914. 3-4. füz. pp. 270-285. A szerző helyes neve: Toroczkai-Wigand Ede. [SRG.]

A Farkas-féle tellúrium. = Az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője 8. évf. 1914. 4-5. sz. pp. 38-45. Egy földgömb a gyűrű alakú, földrajzi szélesség szerint dönthető ekliptikai sík közepén foglal helyet, és a csillagászati földrajz jelenségeit szemlélteti. A VKM 1911. 84031. sz. rendelete engedélyezi. Bartha Lajos 2013-as megjegyzése: ’Ezt a típust semmilyen gyűjteményben sem találtam." [IBQ.]

A társulat tagjai az 1914. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 38. 1914. 1. füz. p. 101. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

TASS Antal: A fogyatkozásokról és az 1914. évi augusztus 21-iki teljes napfogyatkozás lefolyásáról. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 38. 1914. 2. füz. pp. 1-26. "...A távcső felfedezése óta azonban tudjuk, hogy nemcsak a Hold mozgása idéz elő fogyatkozásokat, hanem más égi testeké is. Ezeknek ismertetésétől most eltekintünk, mert minket tekintettel az augusztus 21-én bekövetkező napfogyatkozásra, főleg egy napfogyatkozás lefolyása, érdekel közelebbről; s mivel Holdunk mozgása nemcsak a Nap, hanem saját fogyatkozásait is létesíti, e kétféle fogyatkozás körülményeivel óhajtunk a jelen alkalommal foglalkozni. ..." [SRG.]

KENESSEY Kálmán: A földrengéstan mai állása. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 38. 1914. 2. füz. pp. 27-67. "A földrengésekkel való tudományos foglalkozás akkor kezdődött, amikor a geofizikusok kezdettek vele foglalkozni. A geofizikusok figyelmét több csillagász és fizikus által észlelt mikroszeizmikus mozgás irányította a földrengésekre, de legkülönösebb az a véletlen, hogy Rebeur-Paschnitz E német csillagásznak a Holdnak a szilárd kéregre gyakorolt árapályát mérő horizontális ingái néhány igen távoli földrengést lejegyeztek. ..." A cikkben számos hivatkozás van Kövesligethy Radó ez irányú kutatásaira. [HAI.]

WODETZKY József: A naprendszerhez tartoznak-e az üstökösök? = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 1. 593. füz. pp. 33-34. Apró közlemények. [PIR.]

M. [MENDE Jenő]: Nemzetközi időjelző állomások. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 1. 593. füz. pp. 43-44. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A változó csillagok forgása. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 15. 594. füz. pp. 83-84. Apró közlemények. [SRG.]

MENDE Jenő: Az elmult év üstökösei. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 15. 594. füz. pp. 84-85. Apró közlemények. [SRG.]

STEINER Lajos: A Nap mágneses tere. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 15. 594. füz. p. 85. Apró közlemények. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A földrengések gyakorisága és a napfoltok száma. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 15. 594. füz. p. 86. Apró közlemények. [SRG.]

M. [MENDE Jenő]: Az állatköri öv szerkezete. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 15. 594. füz. p. 87. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 15. 594. füz. pp. 88-89. 1914. febr. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A Plejádok köde. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 1. 595. füz. pp. 126-127. Apró közlemények. [PIR.]

[GORKA Sándor]: Új csillagvizsgáló. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 1. 3. sz. 595. füz. p. 136. Levélszekrény. Tudósítások. (13.) [SRG.]

RÓNA Zsigmond: A mult évi rendkívüli időjárásról. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 15. 596. füz. pp. 143-158. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

PÉCSI Albert: A Föld kora. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 15. 4. sz. 596. füz. pp. 165-167. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 15. 596. füz. p. 176. 1914. márc. jelenségek. Részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

WODETZKY József: Újabb megfigyelések a Jupiter alkatáról. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 1. 597. füz. pp. 210-211. Apró közlemények. [SRG.]

Robbanó tűzgolyó. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 1. 597. füz. p. 246. Levélszekrény. Tudósítások. (23) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (20.) = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 1. 597. füz. p. 247. H. G. kérdése, van-e a Holdnak hatása a fára? [SRG.]

ROTH Gyula: A Hold hatása a fára. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 1. 597. füz. p. 248. Levélszekrény. Feleletek. (20.) [SRG.]

WODETZKY József: A meteorrajok összefüggése a Halley-üstökössel. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 15. 598. füz. pp. 281-282. [PIR.]

STEINER Lajos: A tavalyi és tavalyelőtti légköri optikai zavar. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 15. 598. füz. pp. 282-283. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 15. 598. füz. pp. 285-286. 1914. ápr. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (23.) = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 15. 598. füz. p. 286. Dr. U. J. érdeklődik a Föld mágneses sarkairól. [SRG.]

STEINER Lajos: A Föld mágneses sarka. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 15. 598. füz. p. 286. Levélszekrény. Feleletek. (23.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (26.) = Természettudományi Közlöny 46. 1914. ápr. 1. 599. füz. p. 327. Dr. U. J. a mágneses elhajlásról. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességi erő eloszlása. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. ápr. 1. 599. füz. pp. 327-328. Levélszekrény. Feleletek. (26.) [SRG.]

WODETZKY József: A Tejút fekete foltjai. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. ápr. 15. 600. füz. pp. 357-358. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. ápr. 15. 600. füz. pp. 363-364. 1914. máj. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A napfény hatása a levegő elektromos viselkedésére. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. máj. 1. 601. füz. pp. 400-401. Apró közlemények. [SRG.]

SEELIGER, Hugo: A mai csillagászat problémái. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. máj. 15. 602. füz. pp. 409-424. Lovag Seeliger Hugó egyetemi tanárnak a müncheni csillagvizsgáló igazgatójának a német orvosok és természetvizsgálók bécsi vándorgyűlésén tartott beszéde. Fordította Wodetzky József. [PIR.]

M. [MENDE Jenő]: A napfogyatkozás és a drótnélküli telegráfia. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. máj. 15. 602. füz. pp. 434-435. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. máj. 15. 602. füz. pp. 436-437. 1914. jún. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A világ legnagyobb tükörteleszkópja. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 1. 603. füz. pp. 464-465. A 2.54 méter átmérőjű teleszkóp a Mount Wilson-i obszervatóriumba kerül. Apró közlemények. [SRG.]

[MENDE Jenő]: Az idei első üstökös. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 1. 603. füz. p. 467. Kitzinger felfedezte az 1914a jelű üstököst a bothkampi csillagvizsgálóban. Apró közlemények. [SRG.]

[MENDE Jenő]: Új csillagvizsgáló Uj-Zealandban. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 1. 603. füz. p. 467. Apró közlemények. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (37.) = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 1. 603. füz. p. 471. Dr. I. J. a hold helyzetéről kérdez. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Hold sarlójának helyzete. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 1. 603. füz. p. 472. Levélszekrény. Feleletek. (37.) [SRG.]

FEKETE István: A helioczentrikus világfelfogás a régi görögöknél. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 15. 604. füz. pp. 496-497. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 15. 604. füz. pp. 501-502. 1914. júl.. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (40.) = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 15. 604. füz. p. 502. V. H. az északi fény hat-e a drótnélküli telegráfra. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az északi fény hatása a drótnélküli telegráfia hullámaira. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 15. 604. füz. p. 502. Levélszekrény. Feleletek. (40.) [SRG.]

WODETZKY József: A Vénus tengelyforgásáról. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 1. 605. füz. pp. 527-528. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Föld belsejének kutatása. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 15. 606. füz. pp. 537-544. [PIR.]

WODETZKY József: A Szaturnusz gyűrűi. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 15. 606. füz. pp. 554-557. Levélszekrény. Tudósítások. (34.) [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 15. 606. füz. pp. 564-565. 1914. aug. jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

BÓBITA Endre: Nappal látható meteorhullás. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 15. 606. füz. p. 566. Kassán nappali tűzgömb 1914. máj. 24-én délután. Levélszekrény. Tudósítások. (34.) [SRG.]

WODETZKY József: Az égitestek alakja és belső szerkezete közötti összefüggés. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. aug. 1. 607. füz. p. 593. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. aug. 15. - szept. 1. 608-609. füz. pp. 628-629. 1914. szept. jelenségek. Részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. szept. 15. - okt. 1. 610-611. füz. pp. 668-669. 1914. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. okt. 15. - nov. 1. 612-613. füz. pp. 714-715. 1914. nov. jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Péter: Részleges napfogyatkozás megfigyelése Budapesten. = Természettudományi Közlöny 1914. okt. 15. - nov. 1. 612-613. füz. p. 717. 1914. aug. 21-én. [SRG.]

STEINER Lajos: A napfoltok száma és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. nov. 15. - dec. 1. 614-615. füz. pp. 753-754. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. nov. 15. - dec. 1. 614-615. füz. pp. 755-756. 1914. dec. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. dec. 15. 616. füz. p. 788. 1915. jan. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Megmagyarázhatatlan eltérések a Hold mozgásában. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. - máj. 1-2.(113-114.) pótfüz. pp. 88-90. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENDE Jenő: Új anyagok a ködfoltokban. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr-máj. 1-2.(113-114.) pótfüz. pp. 93-94. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

SHALER, Williams Henry: A mai meteorológia megalapozása. 1. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. aug. - nov. 3-4.(115-116.) pótfüz. pp. 97-112. Csillagászati vonatkozásokkal. Fordította: Kis Viktor Manó. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

GÁSPÁR Károly: A meteoritek. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. aug. - nov. 3-4.(115-116.) pótfüz. pp. 165-169. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENDE Jenő: Naprendszerünk ködfoltja. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. aug. - nov. 3-4.(115-116.) pótfüz. pp. 175-176. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MEDVEY Lajos: Az ikervári villamosmű. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. pp. 6-17. Gothard Jenő. p. 10. [SRG.]

TASS Antal: Seeliger előadása a modern csillagászat problemáiról. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. pp. 33-36. [SRG.]

TASS Antal: Az 1914. évi nap- és holdfogyatkozás. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. p. 46. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1914-ben visszatérő üstökösök. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. p. 46. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Napfoltok és napsugárzás. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. pp. 46-47. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az üstökösök eloszlásából származó mozgás-anomáliák cosmogoniai jelentősége. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. p. 48. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. p. 48. Delavan dec. 17-én fedezte fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 január havában. = Uránia 15. 1914. jan. 1. sz. pp. 46-48. [SRG.]

TASS Antal: Miért kék az ég? = Uránia 15. 1914. febr. 2. sz. pp. 93-94. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új kis bolygó. = Uránia 15. 1914. febr. 2. sz. p. 94. Lagrula Nizzában 1914. jan. 7-én fedezte fel [(775) Lumiére kisbolygó]. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. = Uránia 15. 1914. febr. 2. sz. p. 94. Ködfoltokról, napfoltokról, üstökösökről. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 február havában. = Uránia 15. 1914. febr. 2. sz. pp. 94-96. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. I-III. = Uránia 15. 1914. márc. 3. sz. pp. 121-126. [SRG.]

TASS Antal: Különös hullócsillagtünemény. = Uránia 15. 1914. márc. 3. sz. p. 139. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Delavan-féle (1913f) üstökösről. = Uránia 15. 1914. márc. 3. sz. p. 139. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 15. 1914. márc. 3. sz. p. 139. Kisbolygók, Halley-üstökös, Jupiter. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 március havában. = Uránia 15. 1914. márc. 3. sz. pp. 140-141. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. IV-Va. = Uránia 15. 1914. ápr. 4. sz. pp. 176-180. [SRG.]

TASS Antal: A keleti bölcsek csillagja. = Uránia 15. 1914. ápr. 4. sz. p. 189. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A napfoltok periodusának új magyarázata. = Uránia 15. 1914. ápr. 4. sz. pp. 189-190. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 15. 1914. ápr. 4. sz. p. 190. Androméda-köd fényeloszlása. Wolf két új kisbolygója. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 március havában. = Uránia 15. 1914. ápr. 4. sz. pp. 190-191. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. Vb. = Uránia 15. 1914. máj. 5. sz. pp. 227-231. [SRG.]

TASS Antal: 1914a üstökös. = Uránia 15. 1914. máj. 5. sz. p. 245. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Alfa Andromedae színképe ismeretlen eredetű vonalainak azonosítása. = Uránia 15. 1914. máj. 5. sz. p. 245. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A tejút sötét foltjai. = Uránia 15. 1914. máj. 5. sz. pp. 245-246. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Wolf-Rayet-csillagok színképe törvényszerűségének kifejezése. = Uránia 15. 1914. máj. 5. sz. pp. 246-247. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 május havában. = Uránia 15. 1914. máj. 5. sz. pp. 245-247. [SRG.]

TASS Antal: Az augusztus 21-iki teljes napfogyatkozás lefolyásáról. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. pp. 286-288. [SRG.]

TASS Antal: 1914b üstökös. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. p. 321. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Csillaghőmérséklet és a csillagátmérő közötti összefüggés. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. pp. 321-322. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A napintensitas változásának megállapítása bolygó-megfigyelésekből. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. p. 322. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagsebesség és a csillaghőmérséklet összefüggésének physikai jelentősége. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. pp. 322-323. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. p. 324. Csillagszínképek. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Teljes napfogyatkozás. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. p. 324. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 június havában. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. pp. 324-326. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 június havában. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. pp. 326-328. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 augusztus havában. = Uránia 15. 1914. jún-aug. 6-8. sz. p. 328. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. VI-VII. = Uránia 15. 1914. szept. 9. sz. pp. 346-348. [SRG.]

TASS Antal: 1914c (Nenjmin)-féle üstökös. = Uránia 15. 1914. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 15. 1914. szept. 9. sz. p. 374. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 szeptember havában. = Uránia 15. 1914. szept. 9. sz. pp. 374-376. [SRG.]

TASS Antal: Epszilon Aurigae rendszere. = Uránia 15. 1914. okt. 10. sz. p. 414. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A ködök rotatiojáról. = Uránia 15. 1914. okt. 10. sz. p. 414. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A gömbalakú csillaghalmazok csillagjainak eloszlásáról. = Uránia 15. 1914. okt. 10. sz. p. 414. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 október havában. = Uránia 15. 1914. okt. 10. sz. pp. 414-416. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. VIII. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. pp. 433-441. [SRG.]

TASS Antal: Az alsó bolygók átvonulásáról. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. pp. 443-446. [SRG.]

TASS Antal: Az 1914. november 7-iki mercurátvonulás. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. p. 454. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Nemzetközi munkafelosztás. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. p. 454. A német, angol, amerikai és francia csillagászok megállapodása a csillagászati évkönyvek szerkesztésében. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Delavan (1913f)-féle üstökös. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. pp. 454-456. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az Encke-féle üstökös. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. p. 456. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Spirálködök sebességéről. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. p. 456. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 november havában. = Uránia 15. 1914. nov. 11. sz. pp. 454-456. [SRG.]

TASS Antal: 1914c (Campbell-féle) üstökös. = Uránia 15. 1914. dec. 12. sz. pp. 495-496. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Uj Jupiter-hold. = Uránia 15. 1914. dec. 12. sz. p. 496. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1914 december havában. = Uránia 15. 1914. dec. 12. sz. pp. 494-496. [SRG.]

A világegyetem élete. = Vasárnapi Ujság 61. 1914. ápr. 19. 16. sz. p. 320. "...A Franklin-Társulat Kultúra és tudomány vállalatának legújabb kötete Svante Arrhenius, a világhírű svéd természettudós könyve a világegyetem életéről. Arrhenius, a stockholmi fizikai és kémiai Nobel-intézet igazgatója, maga is a természettudományi Nobel-díj egyik nyertese, a mai természettudományi kutatások egyik első vezéralakja. ...
Nagy tájékozottsággal fejtegeti a kozmogóniai eszmék fejlődését a kultúra keletkezésétől mostanig: a primitív népek mondáit a világ keletkezéséről, az ősi kultúrnépek teremtési mondáit, külön kiemeli a legszebb és legmélyebb teremtési mondákat, a régi filozófusok világmagyarázatait, az újkor kezdetének tanítását a lakott világok sokaságáról. Ezután az eszmék fejlődését adja Newtontól Laplaceig, a naprendszer mechanikáját és kozmogóniáját, az újabb csillagászati felfedezéseket s végül az energia és a végtelenség fogalmát fejti ki a kozmogóniában..." Az Irodalom és Művészet című rovatban lévő könyvismertetés. [HAI.]

A csillagok, = Vasárnapi Ujság 61. 1914. okt. 11. 41. sz. p. 782. "...a melyekről tudjuk, hogy változatlanul állnak az ég bizonyos pontján, még nagyobb sebességgel mozognak, mint a bolygók. Van olyan úgynevezett állócsillag, a mely másodperczenkint 500 kilométert halad, egy évben tehát 15 millió kilométert." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

          1915.

  MAHLER Ede: Ókori chronologiai kutatások. Budapest, 1915. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 95 p. /Értekezések a történeti tudományok köréből. 24. köt. 1. sz./ Felolvasta 1915. okt. 11-én.; Az emberiség a fejlődéstörténetének korai szakaszában felismerte a nap és az év változását, és felismerte a növények, állatok, természeti jelenségek ugyanilyen periódusú változásait. Az évkör és nap osztása analógiát mutat. Az évkör 360 részre osztása, az óra 60 részre osztása a babyloniaknál. A zsidók az órát 1080-ad részre osztották, ennek más, de szintén babyloni eredete van.
A Hold szinódikus hónapjának egy negyede adta a hét időtartamát, a hetes-periódust. A szombat (Sabattu) eredetileg a telihold napja volt, majd minden hetedik nap az lett, már Babylonban. A zsidók hétéves Smittah-peródusa és az ötvenedik Jobel-éve. A Bibliában szereplő uralkodók kronológiai meghatározása. Táblázat Júda és Izrael királyairól. Az évszámítások és világérák. A keresztény évszámítás (Az Úr megtestesülése ) a Kr. u. X. században vált általánossá. A zsidó világéra ("A Világ teremtése óta") csak a Kr. u. XI-XII. század fordulójától lett általánossá. [KSZ.]

A Magyar Kir. Háromszögelő Hivatal háromszögelési és csillagászati munkálatai. 1. köt. Csillagászati munkálatok. Budapest, 1915. Magyar Kir. Áll. Nyomda. 162 p. /Magyar Kir. Országos kataszteri felmérés./ [TZS.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXV-re [1915-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1915. Franklin-Társulat nyomdája. 299 p. +170 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár 1915-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1915-re. Időszámítás 1915-re.
Csillagászati évszakok. Nap- és Holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1915-ben. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1915-re. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

TOROCZKAI-WIGAND Ede: Öreg csillagok. Budapest, 1915. Szerző kiadása. Nyomatott Hornyánszky Viktor könyvsajtóján. 36 p. A Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya Értesítőjének különlenyomata. A régi magyar égismertető (szinte nem is ismert) első kiadása. [TZS.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1915-ik közönséges esztendőre. Tizenötödik évfolyam [Debrecen, 1914.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; A hold fényváltozásának jegyei.; Az uralkodó bolygó: Hold.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

FODOR Ferenc: A kosmos problémái. In: A karánsebesi Magyar Királyi Állami Főgymnázium VIII. évi Értesítője az 1914-15 iskolai évről. Közzéteszi Gajda Béla r. tanár, igazgató-helyettes. Karánsebes, 1915. Egyházmegyei Könyvnyomda. pp. 1-18. [ZSE.]

Koordináták (új-lat.). Valamely pont koordinátái a pont helyzetét jellemző számok. Ilyenek az asztronómiában a csillag magassága és azimutja vagy bármely más két csillagászati koordinátája (lásd: Ég). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 12. [SRG.]

Kopenhága (dán. Kjöbenhavn), Dánia székesfővárosa, tudományos intézetekben, társulatokban és egyesületekben igen gazdag. A kiválóbbak: a III. Keresztély által megnyitott egyetem, sebészeti akadémiával, csillagvizsgáló obszervatóriummal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 15. [SRG.]

Kopernikus, csillagász, lásd: Coppernikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 16. [SRG.]

Korona (lat.) corona, a csillagászatban, két csillagkép neve: Corona australis (déli Korona) és Corona borealis (északi Korona). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 49. [SRG.]

Korona (lat.) corona. Teljes napfogyatkozások alkalmával a Nap körül látható fénykoszorú, mely valószínűleg a Nap körül lebegő igen kicsiny részecskéktől származik. Lásd: Nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 49. [SRG.]

Korrekció (correctio, lat.), annyi mint javítás, a csillagászatban oly - rendesen igen kicsiny - mennyiség, melyet az észlelés vagy mérés eredményeihez hozzá kell vennünk, hogy számításba vegyük a műszerek hibáit, az égi testeknek az észlelés idejében történő helyváltozását, stb. Lásd még Correctio. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 58. [SRG.]

Kos (Aries), az állatkör első jegye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 66. [SRG.]

Kos (Aries), csillagkép az ég É.-i felén, 86 szabad szemmel látható csillaggal, melyek közül Hamal (alfa) másodrendű, lambda pedig szép kettős csillag. A Kos csillagképét már Eudoxus és Aratus említik a Kr. e. IV. sz.-ban, s jelképe ama kosnak, mely az argonauták mítoszában szerepel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 66. [SRG.]

Kospont, tavaszpont vagy aries-pont, az égnek az a pontja, amelyben a Nap középpontját a tavaszi napéjegyenlőség pillanatában látjuk. Ez az ekliptika és az égi ekvátornak egyik metszéspontja, amelytől kezdve a hosszúságokat és rektaszcenziókat számítjuk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 69. [SRG.]

Kovachich (senkviczi) János (székelykeresztúri) pedagógus, szül. Mezőbándon (Maros-Torda vm.) 1856. dec. 10-én. 1881-ben kinevezték a budai polgári iskolai tanárképző tanárává. Csillagászati földrajzi tankönyveket írt polgári iskolák és tanítóképző-intézetek számára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 92. [SRG.]

Kozmikus (gör.), ami a világra (kozmosz) mint egészre vagy az égitestek összességére vonatkozik. Lásd: Kozmológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmikus felkelés, lásd: Csillagok felkelése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmikus fizika, lásd: Kozmológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmikus meteorológia az égitesteknek az időjárásra gyakorolt hatásával foglalkozik, nevezetesen a Napon végbemenő változásokat törekszik a Föld meteorológiai változásaival összefüggésbe hozni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmikus por a Föld légkörében elégett meteoroktól keletkezik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmikus testek vagy Platon-féle testek, az öt szabályos test. A dodekaéder a világegyetem foglalatja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmogónia (gör.), a világegyetem, különösen pedig a Naprendszer keletkezésének és fejlődésének tana. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmográfia, lásd Kozmológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 108. [SRG.]

Kozmológia (gör.). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 108-109. A világegyetem ismerete, összefoglalása mindannak, amit a világegyetemről érzékeink és értelmünk révén megismerhetünk. Kozmonómiának nevezzük, mikor főleg a világegyetemben érvényesülő törvényekkel foglalkozunk, míg a kozmográfia a közvetlenül észrevehető rész történetét és leírását adja. A kozmonómiának az a része, mely az égitestek mozgásának törvényeit vizsgálja, s melyet Laplace égi mechanikának nevezett, az asztronómiába tartozik. A kozmozófia misztikus úton, belső szemlélődéssel, túlvilági erők segélyével akar a világegyetem benső összefüggésének ismeretéhez jutni, vagy pedig a csillagok és a földi élet között keres kapcsolatokat. [SRG.]

Kozmonómia, lásd: Kozmológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 109. [SRG.]

Kozmosz (gör.), eredetileg díszt, rendet jelent ennek alapján a görög filozófiában a rendezett világot, a világirendet. (Lásd: Világ.) Humboldt Alexander e címet adta nagy munkájának, melyben a világról való természettudományi ismereteinket egységes képpé akarja összefoglalni. Ennek analógiájára az ember: kis világ, mikrokozmosz, s ezzel ellentétes a nagy világ, makrokozmosz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 109. [SRG.]

Kozmozófia, lásd: Kozmológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 109. [SRG.]

Ködfoltok, gyengefényű többnyire csak távcsővel látható, fénylő ködhöz hasonló égi objektumok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 112-113., 2 melléklet. Az ókorban Hipparchos három ködfoltot ismert, kettőt a Perseusban s az úgynevezett jászolt a Rákban. De ezek távcsővel nézve csillagok halmazának látszanak s így nem valódi Ködfoltok. Az Andromeda ködét már Galilei ismerte. Ellenben a spektroszkóp (lásd: Asztrofizika és Asztrofizikai műszerek) éles megkülönböztetést tesz lehetővé. Az Orion nagy ködét Cysatus említi 1619-ben.
Halley a D.-i égen több ködfoltot fedezett fel 1677-ben. Messier Katalógusa 103 ködfoltot sorol fel. Herschel W. 2303 ködfoltot és 197 csillaghalmazt fedezett fel az nagy tükörteleszkópjával. Dreyer új katalógusa (1890 és 1895) 9369 objektumot sorol fel. A legszebb spirális ködök egyike a Vadászkutyában levő. Gyűrűs Köd között legérdekesebb a Lantban lévő. 1888-ban Gothard Jenő a gyűrű közepében csillagot fedezett fel, de ez is csak gáz lehet, mert csupán kék és viola sugarakat bocsát ki. [SRG.]

Kőmeteorit, főleg szilikátokból vagy széntartalmú anyagokból álló meteorok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 132. [SRG.]

Königsberg, in Preussen (Krolewiec, Regiomontum), Poroszország második székes fővárosa. A kastélyon kívül a kiválóbb épületek: az egyetem, a városi múzeum, a Bessel által berendezett csillagvizsgáló. I. Albert porosz herceg által Collegium Albertinum néven alapított egyetem, hozzá tartozik 9 különféle szeminárium és csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 135. [SRG.]

Könyök-equatoriál, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 141. [SRG.]

Könyvmásolók. A könyvnyomtatás feltalálása előtt írott könyvek (lásd: Kézirat) közvetítették a tudományos ismereteket. Sokszorosításuk másolás útján történt. 1430-ban Péter nagyszebeni másoló özvegyét említik, tehát már világi ember volt. 1446-ban Nagyszombati Miklós krakkói egyetemi tanuló Kremonai Gellért csillagászati munkáját másolja, egy ugyanott egyetemi tanuló, Fehérvári Antal, 1459-ben fáradoz egy csillagászati mű másolatán. 1451-ben Iwanich Pál váradi kanonok Vitéz János leveleit másolja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 152. [SRG.]

Kövesligethy Radó csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 198. Szül. Veronában 1862. szept. 1-én. A bécsi egyetemen 1884-ben nyerte el a doktori fokozatot. 1883-ban az ógyallai csillagvizsgáló obszervátora volt. 1890-ben egyetemi magántanár, 1897-ben nyilvános rendkívüli tanár, 1904-ben a kozmográfia és geofizika nyilvános rendes tanára. 1895-ben a Magy. Tud. Akadémia levelező, 1909-ben rendes tagjává választotta. Az Adria-kutató bizottság ügyvezető elnöke. Egyideig az ógyallai asztrofizikai obszervatórium aligazgatója volt. 1906 óta az Association Internationale de Sismologie titkára. Ugyanebben az évben létesítette Budapesten a Magyar Földrengési Számoló Intézetet.
Számos csillagászati, asztrofizikai és szeizmológiai értekezései, az ógyallai obszervatórium évkönyvveiben, a Magy. Tudományos Akadémia Értekezéseiben, a Term.-Tud. Társ. Közlönyében, a Földrajzi Közleményekben, Mat.-fizikai Lapokban, Astronom. Nachrichten-ben, az angol Royal Society Monthly Notices-ében, a Beitrage zur Geophysik-ban és egyéb külföldi lapokban jelentek meg. [SRG.]

Középhely, az asztronómiában a csillagoknak deklinációja s rektaszcenziója, megszabadítva a precesszió-, nutáció-, aberráció- és saját mozgástól. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Középkori latin irodalom. A latin nyelv nem halt ki a római birodalom vesztével. Olasz- és Spanyolország jó ideig elmaradnak, de amaz a XI., ez a XII. sz.-tól kezdve kitűnik az arabok által közvetített görög orvostudomány, Spanyolország még a matematika, asztronómia és filozófia művelésével. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 219. [SRG.]

Közép-napidő vagy egyszerűen középidő az az idő, amely szerint a polgári életben igazodunk. A nap-nap tartama (a Nap két delelése között eltelt idő) nem állandó, hanem folyton változik. Ezért szükséges a közepes nap, mely a különböző tartamú valódi nap-napok számtani közepe s változatlan tartamú. A középidő és a valódi napidő (amilyent például a napórák mutatnak) közti különbséget időegyenletnek nevezzük. Csillagidőben kifejezve a középnap tartama 24 óra 3 perc 56.57 mperc. Lásd: Időmeghatározás és Időmérés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 220. [SRG.]

Középponti egyenlet (aequatio centri), az asztronómiában a bolygó valódi közép-anomáliája között levő különbség, amely onnét származik, hogy a bolygók nem köralakban, egyenletes sebességgel keringenek a Nap körül, hanem ellipszisben. Ezt az első úgynevezett egyenlőtlenséget Hipparchosz excentrikus körrel igyekezett megmagyarázni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 221-222. [SRG.]

Középponti erő az az erő, mely az úgynevezett centrális mozgást fenntartja. Így a Nap vonzása a bolygókat, a földé a holdat tartja meg pályájukon. Lásd: Centrális mozgás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 222. [SRG.]

Krako (Krakkó, Kraków, Krakau, Cracovia), város és vár Galíciában, Lengyelország egykori fővárosa és királyainak temetkező helye, a Visztula balpartján. Jelentékeny épületei, Szt. Anna-templom Copernicus síremlékével [!]. A tudományos és kulturális intézmények közül a kiválóbbak: a régi európai hírű Jagello-egyetem, amelynek alapját 1364. máj. 12-én Nagy Kázmér vetette meg, a XV. sz.-ban a csillagászati és humanisztikus tudományokat ápolta és évente 8000 hallgatója is volt. Az egyetemhez tartozik a csillagvizsgáló és a botanikus kert. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 260. [SRG.]

Kreil, Karl osztrák meteorológus és csillagász, szül. Bairisch-Riedben (Felső-Ausztria) 1798. nov. 4-én - megh. Bécsben 1862. doc. 21. 1845-ben a prágai csillagvizsgáló intézet, 1851-ben a bécsi meteorológiai és földmágnességi központi intézet igazgatója lett. Kreil számos mágnességi és földrajzi helymeghatározást végzett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 276. [SRG.]

Kremsmünster, község Steyr felsőausztriai kerületi kapitányságban, a Krems mellett, mellette egy halmon épült régi, gazdag bencés-apátsággal, melyet 777-ben II. Tasszilo bajor herceg alapított. Van benne főgimnázium, internátus, gazdag könyvtár, egy 1758-ben épült, 57 m. magas, jól berendezett csillagvizsgáló torony. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 278. [SRG.]

Kreutz, Heinrich német csillagász, szül. Siegenben 1854. szept. 28-én - megh. Kielben 1907. júl. 13. 1883-ban a kieli csillagvizsgáló obszervátora, 1896-ban az Astronomische Nachrichten kiadója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 284. [SRG.]

Kriz (Keris), a legtöbb maláj népnél használt, főleg Jáva szigetén készített, mintegy félméter hosszú, kétéltű kés, melynek markolatát és hüvelyét művésziesen díszítik. A penge barna, meteoritvas, finom damaszkszerű munka, mely vallásos szertartások közben készült. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 306. [SRG.]

Kronodeik (gör. annyi mint időmutató). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 317. Ifj. Chandlertől szerkesztett csillagászati műszer, mely a korrespondeáló magasságok elvén alapuló időmeghatározás eszközlésére szolgál. Hengeralakú fémtokban tárgylencséjével lefelé irányított távcső foglaltatik, mely változtatható hajlású síktükörre néz. A síktükör előtt a fémtok réssel bír, melyen a Nap vagy valamely csillag fénye reá eshetik. Ha a fémtokot, alapját vízszintezvén, egynéhány órával dél előtt (vagy csillag esetében ennek delelése előtt) a Nap (vagy csillag) felé irányítjuk, akkor a látmezőben kifeszített fonalkereszten az átmenet idejét észlelhetjük.
Ha délután, a műszer újabb vízszintezése és forgatása által változatlan tükörhajlás mellett újból észleljük a Nap képének összeesését a fonalkereszttel s feljegyezzük az időt, úgy a két időadat számtani közepe (csekély javítással) a valódi dél (vagy csillag esetében a csillag valódi delelésének) pillanata, amiből az időegyenlítés segítségével a helyes középidőt és az óra állását kapjuk. [SRG.]

Kronográf (gör. annyi mint idő-író), időpontok nagypontosságú feljegyzésére szolgáló műszer. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 317-318. Az első Kronográfot Bond és Walther szerkesztették 1848-ban. Csillagászati ingaóra (regisztráló óra) elektromos kontaktussal van ellátva, mely minden másodpercben zárja az áramot. A Kronográfok az asztronómiában főleg a csillagoknak a távcső fonalkeresztjén való átmenetének megfigyelésére szolgálnak. Nélküle az óra ketyegésére és a csillagra kell figyelni s azonkívül a másodperceket számolni, a csillag átmenetét tizedmásodpercekre becsülni.
Kronográf segítségével a csillagász egész figyelmét az átmenet megfigyelésére fordíthatja, melynek időpillanatát a szalagról századrészmásodpercnyi pontossággal lehet lemérni, a megfigyelést magát pedig az órától tetszőleges távolságban, sőt valamely másik obszervatóriumban lehet végezni, amint ez pl. a földrajzi hosszúságok meghatározásánál történik. [SRG.]

Kronológia (chronologia, gör.), lásd: Időszámítás. Lásd: Föld. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 318. [SRG.]

Kronométer (chronometer, gör. annyi mint időmérő). Igen pontosan járó billegős óra, mely a kompenzációs ingaóra után a legjobb időmérő. A Kronos a hajó egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen eszköze az idő- és helymeghatározásnál. Minden hajó rendesen három vagy négy, sőt több finom Kronométerrel van ellátva, melyeket csillagászati megfigyelések segítségével állandóan ellenőriznek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 318. [SRG.]

Krueger, Adalbert német csillagász, szül. Marienburgban (Poroszország) 1832. dec. 3-án - megh. Kielben 1896. ápr. 22. Előbb a helsingforsi, majd a gothai, végül 1880 óta a kieli csillagvizsgáló igazgatója volt. Tevékeny részt vett a Bonner Durchmusterung csillagkatalógushoz szükséges észlelésekben. A nemzetközi csillagászati központi távíróállomást vezette és kiadta az Astronomische Nachrichten c. folyóiratot 1881-1896 között. Két nagyobb csillagkatalógust is adott ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 321. [SRG.]

Krüger, Adalbert német csillagász, lásd: Krueger. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 324. [SRG.]

Kuhn, Franz (kuhnenfeldi) báró, cs. és kir. táborszernagy, szül. Prossnitzban (Morvaország) 1817. júl. 15-én - megh. Görzben 1896. máj. 25. Résztvett az 1848-49-iki olasz hadjáratban. Írt számos hadtörténeti és csillagászati értekezést is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 333. [SRG.]

Kulmináció vagy kulminálás (lat) annyi mint a legmagasabb pont (tetőpont) elérése. - Csillagászati értelemben lásd: Delelés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 341. [SRG.]

Kutyacsillag, annyi mint Sirius, elsőrendű csillag a Nagy Kutya (Canis maior) csillagképben. Az ég legfényesebb állócsillaga. Szabályosan változó saját mozgásából Bessel arra következtetett, hogy a Sirius kettőscsillag. A Sirius gyengefényű kísérőjét A. Clark fedezte fel 1862-ben midőn a chicagói obszervatórium részére készített refraktorát akarta kipróbálni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 371. [SRG.]

Küstner, Friedrich csillagász, szül. Görlitzben 1856. aug. 22-én. 1891 óta obszervatóriumi igazgató és a csillagászat tanára Bonnban. Ő fedezte fel 1885-ben a sarkingadozást. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 388. [SRG.]

Lacaille (ejtsd: lakájj), Nicolas Louis de francia csillagász, szül. Rumignyben 1713. máj. 15-én - megh. 1762. márc. 21. Előbb a francia fokmérés szolgálatában állt, majd 1739-ben a Collége Mazarinben a matematika tanára, 1741-ben az akadémia tagja lett. Az akadémia megbízásából 1751-54-ig a Jóreménység-fokán tartózkodott, hol fokmérést végzett és számos déli csillagot figyelt. Jegyzéke, Coelum australe stelliferum (Paris 1763), közel 10,000 csillag helyzetét adja. Visszatérte után a Collége Mazarin obszervatóriumában folytatta észleléseit és irodalmi működését. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 408. [SRG.]

Lakits Ferenc csillagász és író, szül. Pécsett 1859. febr. 19-én. 1882-86-ig a kir. József-műgyetemen a geodézia tanársegédje. 1885-ben az akkor életbe léptetett m. kir. postatakarékpénztárnál számvizsgáló, majd számtanácsos, utóbb államvasúti főellenőr. 1890-ben a Magyar Orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek egyik központi titkárává választották meg. Dolgozatai a Mathem. és Fizikai Lapokban, a Term. Tud. Közlönyben stb. jeIentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 445-446. [SRG.]

Lalande (ejtsd: laland), Joseph Jéróme Le Francais de francia csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 451-452. Szül. Bourg-en-Bresseben 1732. júl. 11-én - megh. Párisban 1807. ápr. 4. Jogot tanult és ezenkívül De l’Isle és Lemonnier mellett csillagászattal is foglalkozott. Utóbbi ajánlatára 1751-ben az akadémia csillagászati megfigyelések céljából Berlinbe küldte. Visszatérte után egy évig Bourgban ügyvédeskedett, de azután Párisba menvén, teljesen a csillagászatnak szentelte magát. 1753-ban az akadémia tagjává választották, 1761-ben a Collége de Franceban tanár, később az Ecolo militaire csillagvizsgálójának igazgatója lett. Lalande szorgalmas megfigyelő és termékeny csillagászati író. Ő kezdte először a zónamegfigyeléseket. óriási, 47,000-nél többet tartalmazó csillagjegyzékét Baily adta ki 1847-ben. [SRG.]

Lambert, Johann Heinrich német bölcsész és matematikus, született Mühlhausenban 1728. aug. 26-én - megh. Berlinben 1777. szept. 25. Teljesen saját erejéből küzdötte fel magát, 1765-ben mint a tud. akadémia tagja Berlinben telepedett le. Éleselméjű fizikus és matematikus, eszmedús filozófus és irodalmilag fölötte termékeny. Csillagászati érdemei különösen a fotometriai elmélet megalapítása, az üstököspályák tanulmányozása és kozmológiai, Kantéval sok tekintetben rokon nézetek terjesztése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 457. [SRG.]

Lamont (ejtsd: lamon), Johann von fizikus és csillagász, szül. Braemarban (Skócia) 1805. dec. 13-án - megh. Münchenben 1879. aug. 6. 1828-ban a bogenhauseni obszervatórium segéde, 1835-től annak igazgatója, 1852-ben a müncheni egyetemen a csillagászat tanára lett. Eredményesen figyelt ködfoltokat és csillaghalmazokat, számos hely számára határozta meg a magnetikus állandókat, célszerű új magnetikai eszközöket szerkesztett. Említendő a tőle szerkesztett mágneses utazó-teodolit a delejes deklináció meghatározására. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 461-462. [SRG.]

Langley (ejtsd: lengli), Samuel Pierpont asztrofizikus, szül. Roxburyben (Massachusetts) 1834. aug. 22-én - megh. Aikenben 1906. febr. 27. Előbb építész volt. 1865-ben a Harvard college-i csillagvizsgálón segéd, 1867-ben a csillagászat tanára és az Allegheny (Pennsylvania) obszervatóriumnak igazgatója, 1887-ben a Smithsonian Institution igazgatója. Különösen a Nap fizikájának kutatása terén vannak nagy érdemei. Számos dolgozata a Harvard csillagvizsgáló évkönyveiben és a Smiths. Inst. kiadványaiban jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 486. [SRG.]

Laplace (ejtsd: laplász), Pierre Simon marquis de francia matematikus és csillagász, szül. Beaumont en Augeban 1749. márc. 28-án - megh. Parisban 1827. márc. 5. Szülővárosában a katonai iskolán a matematika tanára, majd Parisban a tüzérségi tanfolyam examinátora lett. 1773-ban az akadémia tagjává választották. 1803-ban tisztán tudományos tevékenységéhez tért vissza. Napóleon gróffá, XVIII. Lajos pairré és marquis-vá nevezte ki. Műveinek teljes kiadását halála után közköltségen indították meg. Laplace Newton halála óta az asztronómia legkiválóbb szelleme és legtermékenyebb írója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 499. [SRG.]

Laplace-féle elmélet, lásd: Kozmogónia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 499. [SRG.]

Lassell, William angol csillagász, szül. Boltonban (Lancashire) 1799. jún. 18-án - megh. Maidenheadben 1880. okt. 4. Sörgyáros volt, 1820 óta csillagászattal foglalkozott saját csillagvizsgálóján. 1844-ben maga épített egy 12-hüvelykes reflektort, mely alkalommal tükörcsiszoló gépet talált fel. Reflektorával fedezte fel 1847-ben a Neptun holdját, 1848-ban a nyolcadik Satumus-holdat és 1851-ben két Uranus-holdat. 600 új ködfoltot fedezett fel nagy 24 hüvelykes műszerével, melylyel Malta szigetén számos megfigyelést végzett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 511. [SRG.]

László szekere, lásd: Szt. László szekere egy csillagkép (alighanem a Göncöl-szekere, lásd ott) magyar népies neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 518. [SRG.]

Látás (visus) a látószervnek az a képessége, amellyel az őt bizonyos feltételek mellett érő fénysugarakat észreveszi és az így keletkezett érzéseket a külvilággal viszonyban lévő képzetté alakítja át. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 519-522. [SRG.]

Látás szöge (látószög), a megfigyelő szeméből valamely tárgy végpontjaihoz húzott irányoktól bezárt szög (lásd: Látás). A látás szögét az asztronomiában látszólagos nagyságnak is szokás nevezni. Ugyanazon tárgy Látás szöge annál kisebb, minél messzebbre van tőlünk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 522-523. [SRG.]

Látás vonala (radius visionis), az asztronomiában az az irány, melyben valamely égitestet, csillagot látunk. Az elnevezés azóta honosodott meg, mióta a spektroszkóp segítségével képesek vagyunk az álló csillagoknak saját mozgását a Látás vonalában megállapítani. Lásd: Állócsillagok, Asztrofizika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 523. [SRG.]

Laugier (ejtsd: lozsié), Paul Auguste Ernest francia csillagász, szül. 1812. dec. 22-én - megh. 1872. ápr. 5. Üstökösök felfedezésével, napfoltok megjelenésével, csillagkatalógusok összeállításával, mágnességi és műszertani tanulmányaival tűnt ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 538. [SRG.]

La Valetta, kikötőváros, Málta szigetének fővárosa és püspöki székhely. Van egyeteme, csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 545. [SRG.]

Leb, Lebkő annyi mint meteor. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 562. [SRG.]

Lebegő kő annyi mint meteorit (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 563. [SRG.]

Lebvas, a meteorit rossz magyar neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 566. [SRG.]

Lecointe (ejtsd: lökoent), Georges belga csillagász és sarkutazó, szül. Anversben 1869. ápr. 29-én - 1897-ben Gerlache de Gomery (lásd ott) délsarki expedíciójában a Belgica parancsnoka volt. Visszatérve feldolgozta az út hidrográfiai és geofizikai megfigyeléseit. A belga állami csillagvizsgáló igazgatója lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 569. [SRG.]

Léghajózás (aeronautika), alkalmas készülékekkel a levegőbe való emelkedésnek és abban bizonyos irányban való haladásnak mestersége. A bordáról egy lépcsőn, a két középballon között kijuthatunk a léghajó hátán lévő pallóra, ahonnan a hadi léghajókon az ellenséges légijáróművekre tüzelnek, békében ellenben esetleg csillagászati megfigyeléseket végeznek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 585. [SRG.]

Leghosszabb nap, az évnek az a napja, melyen a Nap legtovább marad a horizon felett. Ez az É.-i féltekén a Nap legnagyobb É.-i deklinációjánál, jún. 21-én áll be, ugyanakkor a D.-i féltekén a legrövidebb nap van. Dec. 21-én a D.-i féltekén van a Lásd: (a Napnak legnagyobb D.-i deklinációja van) és az É.-i féltekén a legrövidebb nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 588 [SRG.]

Légkör (atmosphaera), a Földet körülvevő légréteg, mely azt a Nap körüli útjában elkíséri és annak tengelye körüli forgásában is részt vesz. A Napnak és más égi testeknek is van Légköre, de ez más összetétel, mint a Földé. A Légkör vastagságát régen alkonyati jelenségekből (Alhazen arab tudós, később Kepler és mások) 60-80 km.-nek számították ki, hulló csillagok megfigyeléséből e határt jóval kitolták, kb. 200 km.-re. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 590. [SRG.]

Légköri fénytünemények, ama fénytünemények, melyek földünk légkörének a fényre való hatásából származnak. A legfontosabb Légköri fénytünemények a következők: Asztronómiai refrakció. A légkör sűrűsége felfelé csökken, a csillagokból jövő fénysugár tehát a légkörön áthaladva folyton kisebb sűrűségű rétegből nagyobb sűrűségbe jut, minek következtében folytonos törést szenved. Ezért a fénysugár görbe vonal, mely konkáv oldalát a föld felé fordítja. Szivárvány. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 591-592. [SRG.]

Légsurlódás. A levegőben gyorsan mozgó tárgyak, mint pl. lövedékek, meteorok, hullócsillagok stb. jelentékeny súrlódást szenvednek s e miatt fölmelegszenek. A fölmelegedés annál nagyobb mérvű, mennél sűrűbb a levegő és mennél gyorsabb a test mozgása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 596. [SRG.]

Légy (musca), a csillagászatban Hevelius által 1690-ben bevezetett csillagkép a déli égen, mintegy 4 csillagból áll, melyek közül csak 4 látható szabad szemmel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 599. [SRG.]

Lehmann-Filhés, Rudolf német csillagász, szül. Berlinben 1854. ápr. 12-én - megh. ugyanott 1914. jún. 4-én. 1883-tól magántanár. 1890-től a csillagászat rendes tanára Berlinben. Számos fontos munkát irt, különösen a meteorok pályáiról és a spektroszkópikus kettőscsillagoknak pályameghatározásáról a színképi megfigyelések alapján. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 605. [SRG.]

Lénártó, kisk. Sáros vm. szekcsi j.-ban, utolsó posta Lukó, utolsó település Bártfa. Határában 1814-ben egy állítólag 100 kg.-os meteorkő hullott le. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 633. [SRG.]

Leo (lat.), Oroszlán, az állatöv egyik csillagképe 156 szabad szemmel látható csillaggal, köztük az elsőrendű Regulus (a Leonis), melynek parallaxisa mintegy 0.093", úgy hogy tőlünk való távolsága 35’1 fényév. - Leo minor. Kis oroszlán, csillagkép az ég É.-i felén 49 nagyon kicsiny csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 652. [SRG.]

Leonardo da Vinci (vagy Lionardo da Vinci) olasz építész, szobrász és festő, író, természettudós. Nagyszámú kézirata maradt fönn, minthogy balkezes volt, jobbról balra, mintegy tükörképben írta s gazdagon illusztrálta azokat, tárgyuk művészeti, anatómiai, mechanikai, optikai, csillagászati stb. tanulmányozta a madarak repülését s ennek alapján repülőgépeket szerkesztett. Leonardó azonkívül foglalkozott az optikával és csillagászattal és sok helyes nézetet fejtett ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 656-657. [SRG.]

Leonidák és Perseidák, ama hullócsillagrajok elnevezése, melyek évről-évre nov. 12-én illetve aug. 10-e körül tűnnek fel és melyek közül az elsők az Oroszlán (Leo) X, csillagja felől, az utóbbiak a Perseusból látszanak kiindulni. A Leonidák az 1866. I. Tempel-féle, a Perseidák az 1862. III. üstökösével megegyező pályában haladnak. A Leonidák periódusa 33-34 év. Lásd: Csillaghullás és Üstökös. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 658. [SRG.]

Leverrier, (ejtsd: löverjé), Urbain Jean Joseph francia csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 707. Szül. St. Lóban 1811. márc. 11-én - megh. Párisban 1877. szept. 23. A párisi École polytechnique-on tanult. 1846-ban a Faculté des sciences-on az ég mechanikájának tanszékére nevezték ki. Arago ösztönzésére a csillagászattal kezdett foglalkozni és az 1845-iki Merkur-átvonulást, a Faye-féle üstökös pályáját számította, majd az Uranus mozgását kezdte tanulmányozni, mely vizsgálatai 1846-ban arra az eredményre vezették, hogy az Uranusnak mozgásában feltűnő rendellenességeket egy az Uranuson túl levő bolygó okozza. Leverrier számításai alapján Galle Berlinben meg is találta ezen új bolygót, melyet később Neptunnak (lásd ott) neveztek el.
Leverrier 1846-ban a párisi akadémia, és 1854-től a párisi csillagvizsgáló igazgatója lett. 1870-ben a csillagvizsgáló igazgatásától elmozdították, de Delaunay halála után 1873-ban visszahelyezték. Számos, a bolygók pályameghatározására és háborgatásaira vonatkozó kiváló munkája az Annales de l’Observatoire-ban jelentek meg. [SRG.]

Libella (lat.). Sokkal fontosabb szerepe van a Libella-nak a csillagászati, mérnöki és egyéb tudományos műszereken. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 717. [SRG.]

Libra (lat), csillagkép az Állatövben, lásd: Mérleg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 721. [SRG.]

Libráció (lat.), a Hold látszó ingaszerű lengése. A Hold nagyjából mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk. Némi kis eltérések azonban mégis vannak, úgy, hogy egyszer a Ny.-i, máskor a K.-i vagy É.-i és D,-i részéből látszik valami, vagy eltűnik, ami ingaszerű mozgással megy végbe s ezt nevezzük Librációnak. Ha a Hold körben mozogna a Föld körül egyenletes sebességgel, pályája az ekliptikával esnék össze és equatora e pályában feküdnék és ha a keringés és tengelyforgás teljesen egyenlő lenne, akkor a Holdkorong látszó középpontja mindig ugyanazon felületi ponttal esnék össze. Végül pedig ismeretes, hogy a Hold nem gömb, hanem a Föld felé megnyúlt ellipszoid. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 721. [SRG.]

Lick, James a Mount-Hamiltonon, Kaliforniában levő csillagvizsgálónak alapítója, szül. Fredericksborgban (Pennsylvania) 1796-ban - megh. San Franciscóban 1876. okt. 1. Asztalosmesterséget tanult és később zongora- és orgonagyáros volt. Kaliforniában 1875-ben 700,000 dollárt adott az említett csillagvizsgáló felállítására. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 725. [SRG.]

Lindenau, Bernhard August von szász államférfiú és csillagász, szül. Altenburgban 1779. jún. 11-én - megh. ugyanott 1854. máj. 21. Jogot tanult s nemsokára Zach báró munkatársa lett a gothai csillagvizsgálóban, melynek 1804-ben igazgatója is lett. 1817-ben kamarai alelnök, 1820-tól miniszter és titkos tanácsos Szász-Gotha-Altenburgban. 1826-ban szász királyi szolgálatba lépett. 1843-ban végleg visszavonult a politikától. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 751-752. [SRG.]

Lindstedt, Anders svéd csillagász és matematikus, szül. Sundornban 1854. jún. 27-én 1874-ben a hamburgi csillagvizsgáló obszervátora, 1883-ban a dorpati egyetemen az alkalmazott matematika tanára, 1886-től pedig a stockholmi műgyetemen a matematika és mechanika tanára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 754. [SRG.]

Lipszky János térképész, szül. Szedlicsnán (Trencsén) 1766. ápr. 10-én - megh. ugyanott 1826. máj. 2. Katonai pályáján magyar lovaskapitány, később József nádor hadsegédje lett. 1798-ban Bogdanich csillagásszal együtt felmérte Magyarország határát s a belső terület egy részét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 771. [SRG.]

Líra (lyra), már Eudoxus és Aratos említette csillagkép az északi égen. Főcsillagja a Vega, az E.-i ég legtündöklőbb állócsillagja, mellette kissé K.-re epszilon Lyrae negyedrendű csillag áll, mely DK.-re áll Vegától béta és gamma, az első csillag feltűnő spektruma és fényváltozása miatt nevezetes. A kettő között áll a gyűrűs Lyra-köd, melynek közepén Gothard Jenő fotográfiai úton csillagocskát fedezett fel. A Lira 114 hetedrendűnél nagyobb csillagot tartalmaz, s a mitológia szerint Orpheus lantját örökíti meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 776-777. [SRG.]

Littrow, Joseph Johann von osztrák csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 795. Szül. Bischofteinitzban (Csehország) 1781. márc. 13-án - megh. Bécsben 1840. nov. 80. Prágában jogot és teológiát végzett, később matematikát és asztronómiát tanult. 1807-ben Krakóban a matematika, 1810-ben a kazáni egyetemen az asztronómia tanára, 1816-ban Budára jött Pasquich (lásd ott) mellé mint társ (socius) a gellérthegyi csillagvizsgálóhoz, 1819-től a bécsi egyetemen a csillagászat tanára és a csillagvizsgáló igazgatója. A csillagvizsgáló újraszervezéséért, kiváló irodalmi s tanári működéséért 1836-ban osztrák nemességet kapott.
Elméleti és szakmunkálatain kívül, melyek alapján Plössl a dialitikus messzelátókat készítette, Littrow főkép az asztronómia népszerűsítésével szerzett nagy érdemeket. Litrownak budai csillagvizsgálón töltött idejéről lásd bővebben Heller Ágost, A gellérthegyi csillagásztorony (Természettodományi Közlöny, X. kötet 107-109. füzet, 1878). [SRG.]

Littrow, Karl Ludwig von, Littrow, Joseph Johann von fia és utóda. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 795. Szül. Kazánban 1811. júl. 18-én - megh. Velencében 1877. nov. 16. Atyja oldalán 1831-től asszisztens, majd annak halála után 1842-től a bécsi csillagvizsgálónak igazgatója volt. 1847-ben az orosz és osztrák fokmérés csatlakozásának megítélésére küldötték ki. 1848-tól fogva a bécsi akadémia emlékirataiban közölt több értekezést. A bécsi csillagvizsgáló Annaleseiben kiadta Piazzi összes észleleteit, valamint az Argelander-Öltzen-féle csillagjegyzéket. Az ő igazgatása alatt épült fel a bécsi új csillagvizsgáló. [SRG.]

Liverpool (ejtsd: livvörpúl), London után a brit szigetek legnagyobb és legélénkebb forgalmú városa, kat. és anglikán püspöki székhely. A legkiválóbb közművelődési intézetek közöttük csillagvizsgáló van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 798. [SRG.]

Lockyer (ejtsd: lokkier), Joseph Norman angol csillagász, szül. Rugbyban 1836. máj. 17.-én. 1870-ben a Royal Commission on scientitlc instruction and tho advancement of science titkára, 1871-től assistant comissioner-je és a cambridgei egyetemen lecturer lett. Főleg az asztrofizika fejlesztése körül szerzett nagy érdemeket. Főleg spektroszkópikus vizsgálatokkal és a Nap tanulmányozásával foglalkozik. 1866-ban ismertette módszerét mellyel az addig csak napfogyatkozásokkor észlelhető protuberanciákat bármikor meg lehet figyelni. 1870-ben a Sziciliába küldött angol csillagászati expedíciónak volt vezetője. 1882-ben pedig Egyiptomban észlelte a teljes napfogyatkozást. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 814-815. [SRG.]

Loewy, Maurice csillagász, szül. Bazinban (Pozsony vm.) 1833. ápr. 15-én - megh. Párisban 1907. okt. 15. 1864-ben a párisi obszervatórium, 1872-ben a Bureau des longitudes tagja, 1878-ban a párisi csillagvizsgáló aligazgatója, 1896-ban igazgatója lett. Bolygó- és üstököspályák számításában tűnt ki. A refrakcióval, az aberráció állandójának meghatározásával, a telegráfikus hosszkülönbségek megállapításával foglalkozott. Tőle származik a könyöktávcső (équatorial coudé). Ilyennel készítette Puiseux-vel együtt kitűnt holdfotográfiáit, melyeket az Atlas photographique de la Luneben tett közzé (1896 óta folytatólagosan). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 818. [SRG.]

Lohrmann, Wilheim Gotthelf német csillagász, szül. Drezdában 1796. jan. 31-én - megh. 1840. febr. 20. 1827-ben a drezdai matematikai szalon főfelügyelőjévé lett és a következő évben az akkoriban alapított technikai intézetnek (a későbbi műegyetemnek), majd 1840-ben a kamerális felmérésnek igazgatójává. 1822-1836-ig Enckével megbeszélt terv szerint a Hold felületét rendszeresen észlelte. De e nagyszabású megfigyeléseknek csak egy részét közölte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 824. [SRG.]

Lohse, Oswald csillagász, szül. Lipcsében 1845. febr. 13-án 1882-ben obszervátor a potsdami asztrofizikai obszervatóriumban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 824. [SRG.]

Longomontanus (valódi neve Severin Christian) dán csillagász, szül. Longbergben Lemvig mellett 1564. okt. 4-én - megh. Kopenhágában 1647. okt. 8. 1589-1600-ig Tycho legbizalmasabb segédje volt utóbb a matematika tanára a kopenhágai egyetemen. Nevezetes csillagászati munkát írt Astronomia danica (Amsterdam 1622) címen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 843. [SRG.]

Loomis (ejtsd: lúmisz), Elias amerikai matematikus és csillagász, szül. Wellingtonban (Connecticut) 1811. aug. 7-én - megh. 1889. aug. 16. New-Havenben. 1837-ben a természettudományok tanára Hudsonban. 1844-től a new yorky egyetemen, 1860-tól a Yale-College-on, Newenben és más városok hosszúsági különbségeit, valamint az elektromos áram sebességét határozta meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XII. köt. Kontúr - Lovas. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 847. [SRG.]

Löwy, Maurice csillagász, lásd: Loevy. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 23. [SRG.]

Lucifer. Lásd: továbbá neve az esthajnalcsillagnak (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 28. [SRG.]

Lugossy József nyelvész, archeológus, szül. Felsőbányán (Szatmár) 1812. dec. 3-án - megh. Debreczenben 1884. márc. 7. Nevet szerzett az ősmagyarok csillagászati ismereteiről írt munkájával s egyéb dolgozataival. 1841-ben szatmári pap, majd máramarosszigeti s 1845-46-tól debreczeni kollégiumi tanár volt. Az Akadémia 1841-ben levelező s utóbb rendes tagjául választotta. Gyönyörű könyvtárt szerzett, sok unikummal. Befejezetlenül maradt főműve, a Magyar csillagászat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 38-39. [SRG.]

Lupus (lat.) csillagkép, lásd: Farkas. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 51. [SRG.]

Maasym, a Herkules csillagképnek gammá-val jelzett ötödrendű csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 76. [SRG.]

Mädler, Johann Heinrich von német csillagász, szül. Berlinben 1794. máj. 29-én - megh. Hannoverben 1874. márc. 14. Beer Wilhelm bankár csillagvizsgálóján 1830 óta szorgalmasan észlelt Beerrel együtt. Pontos holdmegfigyeléseiknek eredménye a nagy Mappa selenographica (Berlin 1834). 1840-ben Dorpatban professzor és a csillagvizsgáló intézet igazgatója. Itt különösen kettős csillagok időmérésével foglalkozott. Állásáról 1865-ben lemondott. Populäre Astronomie (1. kiad. Berlin 1841, 7. kiad. Klinkerfuestől 1879) c. könyve hathatós terjesztője volt a csillagászati tudományoknak. Az ezekből vont, a csillagrendszer szerkezetét magyarázó következtetései a tudomány mai álláspontja szerint tarthatatlanok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 104. [SRG.]

Madrid, fővárosa Spanyolországnak és Madrid tartománynak. Többek között természettud. múzeuma és csillagvizsgálója van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 106. [SRG.]

Magalhaes-felhők, vagy Kap-felhők, két felhőszerű alakzat a D.-i ég Dorado és Tucana nevű csillagképeiben, mely számos különálló csillagból, csillaghalmazból és ködfoltból áll. Nubecula maior és nubecula minor néven is ismeretesek. A nagyobbikat Abd er Rahman "fehér ökör" néven említi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 110. [SRG.]

Magasság jelenti a hajózásban s a csillagászatban a pólus horizonfeletti magasságát vagy a vele egyenlő földrajzi szélességet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 115. [SRG.]

Magassági kör, máskép vertikális kör, a csillagászatban minden a zeniten és nadiron átmenő és így legnagyobb kör, mely a horizonra merőleges. Lásd: Ég. Magassági kör még minden olyan műszer is, mellyel az égi testeknek a horizon feletti magasságát ívmértekben mérjük. Ilyenek pl. a teodolit, altazimut és az univerzális műszer. A meridiánban a csillagok magasságát a meridiánkörrel szokás mérni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 115. [SRG.]

Mágneses meridián irányán átfektetett függélyes sík neve, továbbá ezen síknak a földfelülettel való metszője. Kijelölésére szolgál a vertikális tengely körül forogható mágnestű, melynek mágneses tengelye egyensúly esetében mindig a Mágneses meridiánba áll be. Mivel a mágnesestengely nem esik össze szükségképen a mágnestű geometriai tengelyével, a Mágneses meridián meghatározására a tűt meg kell fordítani, úgy hogy előbbi alsó lapja a második egyensúlyi helyzetben felül legyen. Ekkor a két fekvés geometriai tengelyeinek közepes iránya pontosan a Mágneses meridián helyzete. Ennek a csillagászati meridiánnal bezárt szöge a mágneses deklináció vagy elhajlás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 125. [SRG.]

Magnézium (magnesium). A színképelemzés révén kimutatták a Napban és más állócsillagokban is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 129. [SRG.]

Magyarország. Hazánk területére esett eddigelé legnagyobb meteorkő (Knyahina [most Csillagfalva] 1866), súlya 332 kg. Világhírű a kabai (Bihar vm. 1857), melyben legelőször konstatáltak szerves vegyületet. A hrasinai (1757) meteorvason észlelték legelőször a Wildmanstätten-féle rajzokat, az árvai meteorvasban találtak legelőször grafitot. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 195. [SRG.]

Mahámahopadjája Mahésacsandra Njájaratna ind szanszkrit tudós, szül. Naritban (Bengália) 1836. febr. 22-én. Kalkuttában és Benareszben tanult filozófiát és csillagászatot. Tanár volt a kalkuttai szanszkrit-egyetemen, melynek később igazgatója lett. A Magy. Tud. Akadémia 1889-ben kültagjává választotta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 284. [SRG.]

Makrokozmosz és mikrokozmosz (gör.) annyi mint a nagyvilág és a kisvilág. A XVI. sz.-ban uralkodott, különösen Paracelsustól kifejtett az a nézet, mely a nagyvilágot (makrokozmosz) mint emberi szervezetet és viszont az embert mint kisvilágot (mikrokozmosz) tekintette. Ezzel a felfogással azt a hitet kapcsolták össze, hogy a kisvilág életének mozgásai teljesen megfelelnek a nagyvilág mozgásainak, miből aztán kifejlődött az a balhit, hogy a csillagok mozgásai az egyes emberek sorsával összefüggnek. Lásd: Asztrológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 316. [SRG.]

Manilius, egy csillagászati tanköltemény (Astronomicon libri V) szerzője, Tiberius császárnak ajánlotta művét, mely ezen elvont tárgyat költői lendülettel dolgozta fel. A munka vége elveszett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 360. [SRG.]

Mannheim, az ugyanily nevű közigazgatási ker. fővárosa a Neckar és Rajna összefolyásánál. Említésreméltó épületek még a városháza, és az egykori csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 364. [SRG.]

Mantova, fővárosa tartománynak és az egykori Mantova hercegségnek, erős vár, püspöki székhely. Közintézményei közt kiválóbb a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 370. [SRG.]

Maraldi, Jacques Philippe olasz származású csillagász, szül. Perinaldóban 1665. aug. 21-én - megh. Párisban 1729. dec. 1. Az ő fölfedezése, hogy a fénysugarak vékony, sötét testek szélein elhajlást szenvednek. Maraldi résztvett az 1700-1718-ig tartó francia fokmérésben és számos csillagászati művet írt. A Maraldi családnak még három tagja szintén csillagász volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 376. [SRG.]

Maratás vagy etetés. Oldóanyagok behatására más anyagok felszínén mélyedések keletkeznek, mert az utóbbinak felszíne nem egynemű s épp ezért azt az oldóanyag többé-kevésbbé kimarja. A Widmanstätten- féle ábrák jellemzők a meteorvasra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 381. [SRG.]

Marcuse, Adolf német léghajózási szakíró, tanár, szül. Magdeburgban 1860. nov. 17-én. Főképpen a légijáróműre nézve oly fontos csillagászati helymeghatározásokkal foglalkozik s ő volt az első, aki használható módszert talált ki, miként kell fenn a levegőben egy légijárómű földrajzi helyét meghatározni. Ezóta a léghajózás sokkal biztosabb alapokon nyugszik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 389. [SRG.]

Mars, a bolygórendszernek a Naptól számított negyedik, a Földet közvetlenül követő bolygója. Történelmileg is nevezetes, mivel Kepler e bolygón fedezte fel első törvényét. A Marsnak két holdja van, melyeket 1877. aug. 11-én és 17-én Hall A. fedezett fel a washingtoni nagy refraktor segélyével. A belső, Marshoz közelebb álló, Phobos a bolygórendszer legnehezebben látható objektuma. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 445-446. [SRG.]

Marseille (ejtsd: marszelly), Bouches-du-Rhone francia département fővárosa, Franciaország és a Földközi-tenger első, legjelentékenyebb kikötővárosa. Marseille kulturális intézményei között van a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 448. [SRG.]

Martit (ásv.), mágnesvaskőből keletkezett hematit, melyet régebben külön ásványfajként írtak le. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 458. [SRG.]

Maskelyne (ejtsd: meszkilájn), Nevil angol csillagász, szül. Londonban 1732. okt. 16-án - megh. Greenwichben 1811. febr. 9. 1765-ben a greenwichi obszervatórium igazgatója és Anglia királyi csillagásza lett. 1774-ben Maskelyne a skóciai Shehallien hegyén a függő ón kitérése alapján a Föld közepes sűrűségét meghatározta és azt 4’71-nyinak találta, ez a szám azonban a többi mérés eredményeihez képest igen kicsiny. A Nautical Almanac megalapítója, melyet 1767-1811-ig ő szerkesztett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 469. [SRG.]

Maskelynit, a labradorit földpáttal összetételre nézve megegyező, de izotrop ásvány, amely egy indiai meteorkőnek elegyrésze. Talán nem egyéb, mint megolvadt földpát. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 469. [SRG.]

Massány Ernő (massányi) meteorológiai, aviatikai író, szül. Kispalugyán (Liptó vm.) 1878. nov. 26-án. Tanulmányai végeztével Ógyallán a csillagvizsgáló intézetben s a meteorológiai obszervatóriumban működött, majd a m. kir. országos meteorológiai intézet asszisztense lett. Nagy tevékenységet fejtett ki a magyar aviatika megteremtése körül. Egyik munkája Adalékok a Jupiter megfigyelésének történetéhez (Budapest 1904). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 475. [SRG.]

Matematika, a görög szó, mely tantárgyakat jelent. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 482-484. Mai jelentésében, mint egy pontosan körülírt tudományág Az alkalmazott Matematikához számítható a csillagászat ama fejezetei, melyekben a tárgyalás módszere geometriai és analitikai. A görögök közül megemlítjük még Hipparchos híres csillagászt, aki húrtáblákat számított ki, Claudius Ptolemaios az ókor legnagyobb csillagásza lásd, Almageszt, megteremti a trigonometriát csillagászati használatra, kiindul a húrnégyszögre vonatkozó s ma is róla elnevezett tételből, ő az első, aki Eukleides XI. axiómáját (lásd: Abszolút geometria és Euklides-féle geometria) nem ismerte el magától értetődőnek. A XV. sz. matematikusai közül megemlíthetők Johann vagy Gemunden és Georg vagy Peuerbach, kik a bécsi egyetemen a csillagászattal kapcsolatban a trigonometriát művelték. [SRG.]

Matematikai földrajz az általános földrajztudománynak az az ága, amelynek célja megállapítani a Föld nagyságát, alakját, valamely pont helyét a Földön mint geometriai felszínen, és végül a Föld helyét megállapítani a világűrben. tudományágként szerepelni. Vesd össze Kövesligethy, Matematika és csillagászati földrajz (Budapest, 1899). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 484. [SRG.]

Maurer, Julius svájci meteorológus, szül. Freiburgban (Baden) 1857. júl. 14-én. 1879-ben a zürichi csillagvizsgáló és 1881-ben a meteorológiai intézet asszisztense s utóbb igazgatója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 502. [SRG.]

Mayer, Johann Tobias német csillagász, szül. Marbachban (Württemberg) 1723. febr. 17-én - megh. 1762. febr. 20. Mint autodidakta kitűnő matematikussá képezte ki magát. 1751-ben a matematika tanára Göttingenben. Nagy érdemei vannak a térképek javítása, a holdtáblák, a földr. hosszúság meghatározása körül. Méréseken alapuló Hold-térképet szerkesztett s a refrakcióról s a fogyatkozások elméletéről is írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 512. [SRG.]

Méchain (ejtsd: mésen), Pierre Francois André francia csillagász, szül. Laonban 1744. aug. 16-án - megh. Castellan de la Planában 1801. szept. 20. 1772-ben csillagász a tengerészeti térképtárban Versaillesban, 1782-ben a tudományos akadémia tagja, a Bureau des Longitudes tagja, majd csillagász a párisi obszervatóriumon. Méchain résztvett a nagy francia fokmérésben, mely a métermérték megállapítása céljából történt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 518. [SRG.]

Medve, csillagképek, lásd: Göncöl-szekere, Kis medve, Nagy medve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 533. [SRG.]

Menelaos, alexandriai matematikus, életéről csak annyit tudunk, hogy Kr. u. 98-ban Rómában csillagászati észleleteket végzett. Irt 6 könyvet a körhúrokról. Ez a mű azonban nem maradt reánk. Irt még 3 könyvet a szferikáról, mely fordításban van meg. Ebben a mostani gömbháromszögtan alapelvei foglaltatnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 598. [SRG.]

Menhir, egyik faja a megalitikus emlékeknek. Kisebb-nagyobb, néha roppant méretű, durva, faragatlan sziklaszálak, melyek majd magánosan, majd sorokban, vagy közben obeliszkszerüen vannak a földbe állítva. Híresek a nyugat-franciaországi carnaci Menhirek, melyek száma 11 ezer s 11 sorban vannak fölállítva. Előfordulnak Észak- Afrikában, Palesztinában, Skandináviában. Eredetük a Kr. e. III. évezredbe tehető s a nyári napfordulatot jelölték velük. (Lásd: Stonehenge.) A név kelta eredetű (maen annyi mint kő, és hír annyi mint hosszú), csak az egyedül állókra vonatkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 603. [SRG.]

Meridián (meridiánus), lásd: Délkör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Meridiáncső, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Meridiánjel, lásd: Mire. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Meridiánkör, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Meridies (lat.) annyi mint dél. - Meridionális, annyi mint déli, a délkörre vonatkozó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Merkúr, a Naphoz legközelebb álló bolygó, a 8 nagy bolygó legkisebbike. A Naptól való középtávolsága 0,3871 Föld-Naptávolság, vagy 57,6 millió km., sziderikus keringési ideje 87 nap, 23 óra, 15 perc és 44 másodperc. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 633. [SRG.]

Mérleg (Libra), az állatöv hetedik csillagképe és egyszersmind az ekliptika 180°-210° hosszusági közét elfoglaló jele, melynek kezdőpontja az őszi nap-éjegyenlőség pontját jelöli. A Mérleg jelének kezdetén áll a Nap ősz beálltakor, míg a precesszió miatt előrenyomult csillagképet okt. 28 - nov. 21. között méri át. Két másodrendű (az É.-i és D-i Kiffa) s 26 apróbb, szabad szemmel látható csillagból áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 639. [SRG.]

Mértékrendszer a mértékegységekből a gyakorlatban kifejlődött, mindenféle mértékeknek egymással összefüggő rendszere. Hazánkban már az Árpád-házi királyok alatt történtek kisérletek a Mértékrendszer egységesítése érdekében. Mouton Gabriel lyoni csillagász a földi meridiánus egy ívmásodpercének hosszát ajánlotta már 1670-ban. Végre 1790-ben a francia nemzetgyűlés elfogadta a földi meridiánus negyedének 10 milliomod részét, lásd: Méter. Ma a hosszegység a fizikában a centiméter, időegység a csillagidő másodperce (a föld tengely körül való forgásának valódi időtartamát a csillagidő adja meg). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 646-647. [SRG.]

Merz, Georg német optikus, szül. 1793. jan. 26-án Bichl-ben (Bajorország), megh. 1867. jan. 12. Münchenben. Az Utzschneider-Fraunhofer-féle optikai műintézetnek előbb munkása, majd művezetője, igazgatója és végre tulajdonosa volt. Az intézetből a legnagyobb asztronómiai műszerek egész sorozata került ki. Merz fiai: Siegmund és Ludwig részt vettek apjuk munkájában. Az első fiú a mikroszkóp-objektívek javításával és a Fraunhofer-féle vonalak további szétbontásával foglalkozott. A második (szül. 1817-ben - megh. 1858. márc. 16.) 1842 óta a müncheni egyetemen tanított. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 649. [SRG.]

Mesarthim, az Aries (kos) csillagkép gamma jelzésű csillagjának neve. Mesarthim negyedrendű kettős csillag, melynek két összetevője 8 ívmásodpercnyi távolságban áll egymástól. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 650. [SRG.]

Metemptózis (gör.) annyi mint kihagyás, a Gergelyféle naptárban kihagyása a közbeiktatott szökőévi napnak minden oly százas évből, mely 400-zal nem osztható. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 675. [SRG.]

Meteor (gör.) annyi mint égi vagy légi tünemény, tágabb értelemben mind az a tünemény, melyeknek eredete a légkörben végbemenő változásokban rejlik; ilyenek, légköri fénytünemények (lásd ott) stb. Szorosabb értelemben Meteorok a hulló csillagok, s általában mindaz a szilárd anyag, mi a magasból (a földön kívülről) földünkre hull, lásd: Csillaghullás, Meteorit és Meteorológia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 675. [SRG.]

Meteorit vagy aerolit (légbeli kő), siderolit, uranolit (égbeli kő), meteorolit (lebegő kő), batiliák, a világűrből a földre hullott tömegek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 675-676. Anyaguk, amely mindenben egyezik a földön is található ásványos tömegekkel. A szénmeteoritek olyan meteorkövek, amelyek lazaföldes külsejűek és szén-, hidrogén- és oxigéntartalmú anyagokból állanak: ilyenek kis számmal vannak (Alais mellett Franciaországban 1806-ban hullott, Kapföld 1838).
Hazánk Meteor-kövei: Nagydivina (most Nagydivény, Trencsén vm.) 1837. júl. 24., Pusinsko Selo (Varasd vm.) 1842. ápr. 26., Mezőmadaras (Maros-Torda vm.) 1852 szept. 4., Borkút (most Tiszaborkút, Máramaros vm.) 1852. okt. 13., Kaba (Bihar vm.) 1857. ápr. 15., Veresegyháza (most Székásveresegyháza, Alsó-Fehér vm.) 1857. okt. 11., Temeskakova (Temes vm. 1858. máj. 19., Knyahina (most Csillagfalva, Ung vm.) 1866. jún. 9., Slavetic (Zágráb vm.) 1868. máj. 22., Temeszsadány (most Mezőzsadány, Temes vm.) 1875. márc. 31., Mócs (Kolozs vm.) 1882. febr. 3., Nagyborove (Liptó vm.) 1895. máj. 9. [SRG.]

Meteorkő, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 676. [SRG.]

Meteorolit annyi mint meteorit (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 677. [SRG.]

Meteorológia (gör., annyi mint időjárástan), az a tudomány, mely a légkör állapotával foglalkozik. Ebbe a hálózatba tartozott Buda is, hol a kir. csillagvizsgáló intézeten 1782-ben kezdődött a rendszeres észlelés a mannheimi társulat műszerein és annak utasításai szerint. Az ókorban az időjárásban is a csodás elem volt a túlnyomó és a természet bámulatos nyilvánulásait többé-kevésbbé felsőbb lényeknek tulajdonították. Később, a középkorban az asztrológia adott a Meteorológiának irányt és az égi testek hatása a Föld időjárására volt az uralkodó szempont. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 677-678. [SRG.]

Meteorológiai intézetnek van nagyobb szakkönyvtára, mechanikai műhelye és csillagászati-meteorológiai múzeuma. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 679. [SRG.]

Meteorológiai optika, a légkörben lejátszódó fénytani jelenségekre vonatkozó ismeretek öszszessége. Ide tartoznak: nap- és holdgyűrű és udvar, szivárvány, délibáb, hajnali pír, alkonyati fényjelenségek stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 679. [SRG.]

Meteoroszkóp, műszer a hullócsillagok megfigyelésére, mellyel a hullócsillag megjelenési és eltűnési pontjának sarkmagasságát és azimutját határozzák meg. Littrow szerkesztette először 1837-ben., Wurtzel 1894-ben regisztráló Meteoroszkópot készített. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 679. [SRG.]

Meteorpor, a Föld atmoszférájában elégett meteorok- és hullócsillagoknak a Föld felszínére lehulló hamu- vagy törmelékrészei, továbbá - inkább kozmikus por néven - a bolygórendszerben végtelenül finoman elosztott törmelékanyag. A Meteorpor növeli a Föld tömegét és Oppolzer csillagász számításai szerint az egész földfelületre egy évszázad alatt lehullt 2-8 mm. vastag Meteorpor-réteg elegendő arra, hogy a Holdnak eddig magyarázni nem sikerült évszázados gyorsulását indokolja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 679. [SRG.]

Meteorvas, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 679. [SRG.]

Meton, athéni csillagász, ki Kr. e. 433 körül a róla nevezett ciklust állapította meg. Meton szerint 235 szinodikus hónap 19 tropikus évvel egyenlő, ez a Meton-féle ciklus, mely a naptárszámításban szerepel. Lásd: Ciklus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 683. [SRG.]

Meudon (ejtsd: mödon), község Seine-et-Oise francia départementban, a Szajna balpartján, vasút mellett, csillagvizsgálója van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 688. [SRG.]

Meyer, Wilhelm német csillagász, szül. Braunschweigban 1853. febr. 15-én - megh. Untermaisban Meran mellett 1910. dec. 17. 1876-ban Zürichben docens, 1877-ben a genfi csillagvizsgálón obszervátor volt. 1888-ban Berlinben a népszerű természettudományokat terjesztő Uránia-társaság igazgatója lett s szerkesztette a társaság Himmel und Erde című folyóiratát. Számos népszerű csillagászati műve tette ismertté nevét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 698. [SRG.]

Mezosziderit, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 706. [SRG.]

Michelson, Albert Abraham amerikai fizikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 727. Szül. 1852. dec. 19-én. Strelnoban (Posen). 1869-ben az északamerikai Egyesült-Államok haditengerészetébe lépett, majd tanár lett Észak-Amerika több városában. 1893 óta a chicagói egyetemen a fizika tanára. Leginkább az optika terén dolgozott, meghatározta a fény hullámhosszát, a törésmutatókat, fontos vizsgálatokat végzett a fény interferenciájáról, megszerkesztette az interferométert (lásd ott) és felhasználta a műszert pontos hosszmérésekre, színképelemzésre és csillagászati mérésekre. Módszert dolgozott ki a fénysebesség mérésére stb. [SRG.]

Midgard (ó-skand. midghardh, ó-felném. mittilgart, angolszász middangeard, annyi mint a középső - azaz a világ közepén lévő - lakás), a germán mitológiában az emberektől lakott föld neve. A Voluspo c. eddai dal szerint a földkorongot Borr fiai, Odin, Vili és Vé emelték ki a tengerből, midőn a nap, a hold és a csillagok még szabály nélkül bolyongtak az égen. Az istenek ekkor megszabták a csillagzatoknak útjokat, a nap rásütött a hullámokból kiemelkedett Midgardra s most kizöldelt rajta a fű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 730. [SRG.]

Miethe, Adolf német fizikus, szül. 1862. ápr. 25-én Potsdamban. Tanulmányait Berlinben és Göttingenben végezte. A berlini csillagvizsgálón, majd a potsdami asztrofizikai intézetben működött, ahol a csillagászati fotográfiát tanulmányozta. Behatóan foglalkozott optikai, főleg fotokémai vizsgálatokkal. Tudományos munkatársa volt a Voigtländer-féle optikai műintézetnek. 1889 óta a charlottenburgi műegyetemen a fotokémia és spektrálanalizis tanára. Azóta főleg a színes fotográfia kérdéseivel foglalkozott behatóan. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 733. [SRG.]

Mikrométer (gör.). Igen kicsiny hosszak mérésére szolgáló eszköz. Csillagászati s egyéb távcsöveken alkalmazzák az úgynevezett okulár- vagy fonal-Mikrométert: a távcső okulárjában kifeszített egy vagy több pókháló vagy finom platinafonal vagy üvegre karcolt párhuzamos vonások. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 752-753. [SRG.]

Mikron (gör.), fizikai és csillagászati méréseknél használatos hosszmérték, a milliméternek ezredrésze. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 753. [SRG.]

Mikroszkóp (Microscopium), Lacailletól bevezetett csillagkép a déli égen 37 apró csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 755. [SRG.]

Milano (ném. Mailand), fővárosa Milano olasz tartománynak és járásnak. Termékeny síkságon, a Martesana csatorna az Áddával és Póval, a majd 1773-ban állami csillagvizsgálója épült. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 762. [SRG.]

Mira (vagy omikron Ceti), nevezetes változócsillag a Cethal csillagképében, lásd: Cetus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 790. [SRG.]

Mirach, az Andromeda csillagkép béta jelzésű másodrendű csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 791. [SRG.]

Mire vagy meridiánjel, a csillagászati műszereken, különösen meridiánkörön átmenő délkörben a műszertől távolabbra, lehetőleg szilárdan elhelyezett beállítási jel. A Mire arra szolgál, hogy segítségével a műszert könnyen lehessen a meridián síkjába hozni. E célból a Mire éjjeli megfigyeléseknél megvilágítható. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 793. [SRG.]

Mitra (lat. Mithras), az indus védákban a világosság istene, az Aditják (lásd ott) egyike, a nappali fény képviselője, viszont Varuna az éjjeli ég istene. Rendesen ifjúnak ábrázolták frigiai hegyes sapkában, egy földhöz szorított bikán térdelve, amint nyakába tőrt döf. A szobor alsó részében szimbolikus állatok (skorpió, kutya, oroszlán stb.) utalnak a Mithra-misztériumok-templomaira és barlangjaira (mühraeumok), melyekben a csillagoknak, a különböző zónáknak, az állatkörnek, a lélek vándorlásának jelvényei voltak ábrázolva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 809. [SRG.]

Mizar, a Göncöl szekere (Ursa maior) csillagképnek zéta jelzésű másodrendű csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 812. [SRG.]

Mohn, Henrik norvég meteorológus, szül. Bergenben 1835. május 15-én. 1861-ben a krisztiániai egyetemi csillagvizsgáló obszervátora, 1866-ban az újonnan alapított meteorológiai intézet igazgatója és egyben egyetemi tanár. 1913-ban nyugalomba vonult. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 833. [SRG.]

Moissanit (ásv.), természetes karborundum, hexagonális romboéderes kristályok, a gyémánt társaságában a Canon Diablo (Arizona) mellett hullott meteorvasban találták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 835. [SRG.]

Mongolország (Mongólia), a kinai birodalom egy része Mandzsúria, Dzsungária, Orosz-Szibíria és a tkp. kinai birodalom közt. Első tudományos kutatói francia jezsuita atyák, köztük páter Gerbillon 1688-98 közt 4 ízben utazott az országon keresztül, s mint a kinai császár udvari csillagvizsgálója, a császárt kirándulásaiban és útjain követte. A kinai birodalom nagy térképének elkészítésekor (1708-17) Mongolországot is fölmérték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIII. köt. Lovas - Mons. Budapest, 1915. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 861. [SRG.]

A Magyar Tudományos Akadémia belső tagjai 1915 január 1-én. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 26. 1915. jan. 15. 1.(301.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós és Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

Jelentés az 1914. évi munkálatokról. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 26. 1915. máj. 15. 5.(305.) füz. pp. 267-268. Értekezések: Terkán Lajos "Béta Lyrae éta Aquilae delta Cephei fényváltozása a különböző szinekben."; Konkoly-Thege Miklós "Az 1913f. üstökös és az 1914. b. üstökös spektrumának vizsgálata."; Konkoly-Thege Miklós és Terkán Lajos értekezése "Előmunkálat 27 holdrészlet és 30 kőzet Albédójának meghatározásához." I. rész. [SRG.]

A Mars tengelyforgásának tartama. = "Darwin" 4. 1915. márc. 1. 5. sz. p. 58. [SRG.]

FÜLÖP Zsigmond: A világtér üressége és végtelensége. (Új világkeletkezési elmélet.) = "Darwin" 4. 1915. márc. 15. 6. sz. pp. 66-67. [SRG.]

Egy spirális ködfolt forgásának megállapítása. = "Darwin" 4. 1915. márc. 15. 6. sz. pp. 71-72. [SRG.]

B. A.: Az időmérés története. = "Darwin" 4. 1915. jún. 1. 11. sz. pp. 130-131. [SRG.]

WEINSTEIN: Égi katasztrófák. = "Darwin" 4. 1915. jún. 15. 12. sz. pp. 133-134. [SRG.]

Az augusztusi csillaghullás. = "Darwin" 4. 1915. aug. 1. 15. sz. p. 178. [SRG.]

BÖLSCHE Vilmos: Eros és Achilles a csillagászatban. = "Darwin" 4. 1915. szept. 1. 17. sz. pp. 193-194. [SRG.]

DÉKÁNI Kálmán: Egy 1631-iki szebeni magyar kalendárium. = Erdélyi Múzeum 10.(32.) 1915. sztl. pp. 207-208. [SRG.]

PÉCSI Albert: Egyszerű irány-meghatározás. = Földrajzi Közlemények 43. 1915. 2. füz. pp. 65-70. A napórai idő felhasználása tájékozódásra, időegyenlet szerint előre számolt napóra-skálákkal. Csillagászati iránymeghatározás. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 19. 1915. febr. 2. füz. p. 39. Bereczk (Háromszék megye), 1914. dec. 11. [IBQ.]

VLADÁR Endre: Mi lesz a csillagokból kisugárzó energiával? = Az Időjárás 19. 1915. febr. 2. füz. p. 40. [IBQ.]

VLADÁR Endre: Az égboltozat éjjeli világítása. = Az Időjárás 19. 1915. febr. 2. füz. p. 40. A csillagok fénye, az állatövi- és az északi fény. [IBQ.]

SINGER Imre: Kiegészítés (a jégév és a napfoltminimum cikkhez). = Az Időjárás 19. 1915. febr. 2. füz. p. 40. [IBQ.]

TASS Antal: A fényképezés szerepe a csillagászatban. 1. = Az Időjárás 19. 1915. ápr. 4. füz. pp. 61-68. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Új Jupiterhold. = Az Időjárás 19. 1915. ápr. 4. füz. p. 79. Nichelsen a Harvard egyetem csillagdájában felfedezte a Jupiter 9. holdját. [IBQ.]

VLADÁR Endre: A Neptunon túli bolygó. = Az Időjárás 19. 1915. ápr. 4. füz. p. 80. Pickering és Caillot számításai. [IBQ.]

TASS Antal: A fényképezés szerepe a csillagászatban. - 2. közlemény. - = Az Időjárás 19. 1915. máj. 5. füz. pp. 81-87. [IBQ.]

TASS Antal: A fényképezés szerepe a csillagászatban. - Befejező közlemény. - = Az Időjárás 19. 1915. jún. 6. füz. pp. 100-114. [IBQ.]

VLADÁR Endre: Új elmélet a csillagrendszerek keletkezéséről. = Az Időjárás 19. 1915. júl. 7. füz. pp. 126-132. Hörbiger jég-kozmológiájának bírálata. Hörbiger gépészmérnök és Fauth csillagász "Glazialkosmogonie" című kötetükben kifejtett elméletükről. [IBQ.]

HAJTS Lajos: Tűzgolyó. = Az Időjárás 19. 1915. aug. 8. füz. p. 160. Budapesten 1915. ápr. 26-án 9 órakor megjelent tűzgömbről, amely fényessége felülmúlta a Vénuszét. [IBQ.]

CHERNY, M. J. M.: Szokatlan jelenségek. = Az Időjárás 19. 1915. aug. 8. füz. p. 160. 1915. aug. 22-én 2 holdátmérőjű holdhalót, 28-án 3 holdátmérőjű szivárványos holdhalót figyeltek meg Veszprémben. [SRG.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 19. 1915. szept. 9. füz. p. 180. 1915. aug. 2-án este 7.50-kor kékesszínű meteor látszott 5-6 másodpercig, délkeleti irányba futott le. Magja szikrát szórt. Bereczk (Háromszék megye). [IBQ.]

JENSEN, Chr. - SIEVEKING, H.: Az ég fotometriája. = Az Időjárás 19. 1915. nov. 11. füz. pp. 201-212. Fordította: H. E. (Héjas Endre.) [SRG.]

WEGENER, Alfred: Újabb kutatások a meteorológia és geofizika terén. = Az Időjárás 19. 1915. dec. 12. füz. pp. 221-234. A légkör felső rétegei. pp. 228-300.; Sarkifény. pp. 230-232.; Kontinens eltolódás. Fordította: H. E. [Héjas Endre] [IBQ.]

Dr. A. A.: Az ég alkonyati színeiről. = Nemzeti Nőnevelés 36. 1915. máj. 5. füz. pp. 204-210. "Gondoljunk az alkonyati tüneményekre, amilyeneket szép estéken, különösen derült őszi időbn láthatunk, és emlékezzünk e színeződések általános jellegére." [SRG.]

A társulat tagjai az 1915. év elején. Tiszteletbeli tagok. Társulati ügyek. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 39. 1915. 1-4. füz. p. 114. "...Dr. Konkoly-Thege Miklós, min. tanácsos, az orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatója, Budapest." [HAI.]

WODETZKY József: Az éta Aquilae változó csillagról. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. jan. 1. - jan. 15. 617-618. füz. pp. 61-62. Apró közlemények. [PIR.]

M [MENDE Jenő]: Van-e a Neptunuson túl bolygó? = Természettudományi Közlöny 47. 1915. jan. 1. - jan. 15. 617-618. füz. p. 62. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. jan. 1 -jan. 15. 617-618. füz. p. 66. 1915. febr. jelenségek. Gyűrűs napfogyatkozás. febr. 14-én. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. febr. 1. - febr. 15. 619-620. füz. pp. 122-123. 1915. márc. jelenségek. [SRG.]

Választmányi ülés 1915. januárius 20-án. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. febr. 1. - febr. 15. 619-620. füz. p. 124. Lakits Ferenc lemond választmányi tagságáról, mert Grázba költözött, de az elnök javasolja, hogy vidéki választmányi tagnak jelöljék továbbra is. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. márc. 1. - márc. 15. 621-622. füz. pp. 178-179. 1915. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. ápr. 1. - ápr. 15. 623-624. füz. pp. 272-273. 1915. máj. jelenségek. [SRG.]

PÉCSI Albert: Egyszerű iránymeghatározás. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. máj. 1. - máj. 15. 625-626. füz. pp. 330-334. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. máj. 1. - máj. 15. 625-626. füz. p. 340. 1915. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. jún. 1. - jún. 15. 627-628. füz. p. 402. 1915. júl. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. júl. 1. - júl. 15. 629-630. füz. pp. 466-467. 1915. aug. jelenségek. [SRG.]

T. I. [TULOK István]: A Nap szerepe a szikratelegrafiában. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. aug. 1. - aug. 15. 631-632. füz. pp. 527-528. Apró közlemények. A szerző Tulok István még Pósfalvi Tulok István, vagy Pósfalvai Tulok István néven is publikált. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. aug. 1. - aug. 15. 631-632. füz. pp. 529-530. 1915. szept. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. szept. 1. - szept. 15. 633-634. füz. p. 600. 1915. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. okt. 1. - okt. 15. 635-636. füz. pp. 675-676. 1915. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. nov. 1. - nov. 15. 637-638. füz. p. 745. 1915. dec. jelenségek. [SRG.]

T. J. [TULOK István]: A csillagok kisugárzásában rejlő energia. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. dec. 1. - dec. 15. 639-640. füz. p. 817. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. dec. 1. - dec. 15. 639-640. füz. pp. 820-821. 1916. jan. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Újabb megfigyelések a Mars légköréről. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. febr-máj. 1-2.(117-118.) pótfüz. pp. 73-75. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENDE Jenő: A napfogyatkozás jelenségei. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. febr-máj. 1-2.(117-118.) pótfüz. pp. 75-79. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

M. [MENDE Jenő]: Újabb képződmények a Nap légkörében. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. febr-máj. 1-2.(117-118.) pótfüz. pp. 102-103. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

TASS Antal: Az 1915-ben visszatérő üstökösök. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. p. 36. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Alakváltozások a Hold craterein. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. p. 36. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Föld-Holdrendszer eredetéről. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. pp. 36-37. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1915. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. p. 37. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. p. 37. Wolf nagy saját mozgással bíró csillagot fedezett fel. Hansen a holdmozgásra vonatkozó vizsgálatokat végzett. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Elesett csillagászok. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. p. 37. Liebmann Gyula, Massinger Ádám. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 január havában. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. pp. 37-40. Csillagászati krónika. [SRG.]

VLADÁR Endre: Új szerkezetű messzelátó. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. pp. 69-70. [SRG.]

TASS Antal: S. Arrhenius: A világegyetem élete és megismerésének története a legrégibb időtől napjainkig. Fordította dr. Polgár Gyula. Budapest 1914. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. pp. 76-77. Könyvszemle. [SRG.]

TASS Antal: Uranus rotatiojának tartama. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. p. 78. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Jupiter első holdjának elliptikus alakjáról. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. pp. 78-79. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabban felfedezett kis bolygók. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. pp. 79-80. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 február havában. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. pp. 78-80. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Neptunuson túli bolygókról. = Uránia 16. 1915. márc. 3. sz. pp. 116-117. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Bode-féle törvény cosmogonikus jelentősége. = Uránia 16. 1915. márc. 3. sz. pp. 116-117. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös (1915a). = Uránia 16. 1915. márc. 3. sz. p. 117. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A holdsugár meghatározása csillagfödésekből. = Uránia 16. 1915. márc. 3. sz. p. 117. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 március havában. = Uránia 16. 1915. márc. 3. sz. pp. 117-119. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. (IX. befejező közlemény.) = Uránia 16. 1915. ápr. 4. sz. pp. 138-143. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a napfoltok és protuberáncziák statisztikájából. = Uránia 16. 1915. ápr. 4. sz. p. 151. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Radiális mozgások a napfoltokban. = Uránia 16. 1915. ápr. 4. sz. pp. 151-152. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 április havában. = Uránia 16. 1915. ápr. 4. sz. pp. 152-154. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Lant gyűrűsködjének színképe. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. p. 203. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az új csillagokról. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. pp. 203-204. A T Coronae Borealis. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Föld albedója. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. p. 204. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Mellisch-féle üstökös. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. p. 204. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. p. 204. Evershed Nap színkép vizsgálata. A béta1 Lyrae radialis sebességéről, a Zlatinsky (1914b)-féle üstökösről. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 május havában. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. pp. 204-207. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Gyűrűs napfogyatkozás 1915. augusztus 10-11-én. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. p. 262. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb vizsgálatok az Orionködről. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. pp. 262-263. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Nagy saját mozgással bíró csillag. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. p. 263. Wolf felfedezése 1915 januárjában. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Különféle újdonságok. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. p. 264. A Nap rotatiojáról, az 1826III. jelzésű üstökösről, a Mellisch-féle üstökösről. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 június havában. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. pp. 264-267. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 július havában. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. pp. 266-269. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 augusztus havában. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. pp. 268-270. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A napspectrum ultraviolett szélének hatása különböző magasságokban. = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. p. 307. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Winnecke-féle üstökös (1915b). = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. p. 307. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Tempel-féle üstökös (1915c). = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. p. 307. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Mars légköréről. = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. p. 308. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újra felfedezett kis bolygók. = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. p. 308. 900 kisbolygót tartanak számon 1915 első felében. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A hullócsillagok színéről. = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. pp. 308-309. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 szeptember havában. = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. pp. 308-310. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 16. 1915. okt. 10. sz. pp. 347-350. A Nap physikai vizsgálatainak néhány újabb eredményéről.; Új üstökös Mellisch-üstökös.; A csillagos ég 1915. október havában. [SRG.]

MENDE Jenő: A Nap melegének forrása. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. pp. 380-381. [SRG.]

TASS Antal: Az üstökösök eredetéről. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. pp. 387-388. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az alfa Andromedae színképének mangán vonalairól. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. p. 388. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Éta Carinae színképe. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. p. 388. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Jupiterholdak színe. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. p. 388. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 november havában. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. pp. 388-390. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Cosmikus fényabsorptió. = Uránia 16. 1915. dec. 12. sz. p. 428. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Napunk összehúzódásának tartama. = Uránia 16. 1915. dec. 12. sz. pp. 428-429. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1915 december havában. = Uránia 16. 1915. dec. 12. sz. pp. 428-430. Csillagászati krónika. [SRG.]

          1916.

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXVI-ra [1916-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1916. Franklin-Társulat nyomdája. 220 p. + 173 p. Csillagászat: pp. 3-75. Polgári és csillagászati Naptár 1916-ra. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1916-ra. Időszámítás 1916-ra.
Csillagászati évszakok. Nap- és holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1916-ra. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1916-ban. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

  SCHEINER, J. [Julius]: Népszerű asztrofizika. Kétszáztíz képpel és tizenhat képmelléklettel. Ford.: Wodetzky József, Mende Jenő, Hoffmann Ernő. Budapest, 1916. Kir. Magyar Természettudományi Társulat, Pátria nyomda. 840 p., 16 t. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 90./ A XV. (1914-1916. évi) cziklus második kötete. Az eredetivel összehasonlította Kövesligethy Radó.; A szerző előszava Potsdamban kelt 1907. november havában. A szerző előszava a második kiadáshoz kelt Porsdamban 1911. november havában. [KSZ.]

TASS Antal - TERKÁN Lajos: A déli csillagos ég photometriai megfigyelése. Első rész. A 0 foktól -10 fok declinatióig terjedő égőv photometriai megfigyelése a 7.5-edrendű csillagokig. Ógyalla, 1916. Stephaneum nyomda. 330 p. /A Konkoly-alapitvanyú Ógyallai Magy. Kir. Csillagvizsgáló-intézet nagyobb kiadványai. 1. sz. 1. köt./ Konkoly Thege Miklós 1916. januári előszavával.; 2122 állócsillag fényességét állapították meg az 1904. szept. 8. és 1913. dec. 8. közötti 380 tiszta éjjelen. [KSZ.]

TOROCZKAI-WIGAND Ede: Öreg csillagok. Budapest, 1916. Táltos, Világosság nyomda. 37 p. Hitregék csillagokról, régi magyar csillagnevek. [TZS.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1916-ik közönséges esztendőre. Tizenhatodik évfolyam [Debrecen, 1915.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; A hold fényváltozásának jegyei.; Az uralkodó bolygó: Szaturnusz.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

Montedegói Albert Ferenc csillagász, lásd: Albert. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 8. [SRG.]

Montigny (ejtsd: montinyi), Charles Marin Valentin francia fizikus és csillagász, szül. Namurban 1819. jan. 8-én - megh. Schaerbeekben 1890. márc. 16. 1841-ben Namurban az Atheneumon a fizika és mechanika tanára, 1856-ban hasonló minőségben Antwerpenbe ment, 1868-82 között pedig Brüsszelben volt tanár. Montigny a legismertebbé scintillométerének feltalálása által lett, amellyel az állócsillagok úgynevezett pislogását figyelte 1865-1886 között. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 17. [SRG.]

Moszkva egykor Oroszországnak, jelenleg az ugyanily nevű kormányzóságnak székhelye, az orosz cárok koronázó városa. A kulturális intézmények közül az első helyet foglalja el az 1755-ben alapított egyetem 4 fakultással, nagy könyvtárral, csillagvizsgálóval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 56. [SRG.]

Mouchez (ejtsd: musé), Erneste Amédée Barthélemy francia tengerész és csillagász, szül. Madridban 1821. aug. 24-én - megh. Párisban 1892. jún. 25. A bresti tengerészeti iskolában tanult és 1840-45 között egy földkörüli utazásban mint csillagász vett részt. Az 1874-iki Vénus-átvonulás megfigyelésére St.-Paulba kiküldött francia expedíció tagja volt. 1878-ben Leverrier halála után a párisi obszervatórium igazgatója lett. 1884-ben megalapította a Bulletin Astronomique-ot. 1887-ben az kezdeményezésére hívták össze Párisban az ég fotográfiai térképének nemzetközi gyűlését. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 67. [SRG.]

Mount Hamilton, kaliforniai hegy, amelyen Lick (lásd ott) csillagvizsgálót alapított, 1283 m. magas. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 68. [SRG.]

Möbius, August Ferdinand német matematikus és csillagász, szül. Schulpfortában 1790. november 17-én - megh. Lipcsében 1868. szept. 26-án. Az újabb geometria egyik megalapítója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 79. [SRG.]

Muneddzsim (arab) annyi mint csillagász. Muneddzsim basi, a mohammedán udvaroknál alkalmazott asztrológus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 90. [SRG.]

Múzsák, a régi görögök vallásában a költészet, zene és tánc ihlet szellemei. Uránia (Égi) csillagászati és ált. tanító költészet (glóbusz). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 133. [SRG.]

Müller, Johann matematikus és csillagász, lásd: Regiomontanus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 142. [SRG.]

Müller, Karl Hermann Gustav német csillagász, szül. Schweidnitzben 1851. máj. 7-én. 1888 óta a potsdami asztrofizikai obszervatóriumon főobszervátor. A spektroszkópiáról és fotometriáról számos munkát írt és sok megfigyelést közölt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 143. [SRG.]

München, Bajorország és Oberbayern közigazgatási kerület fővárosa az Isar mindkét partján. A Miksa Lajosról elnevezett egyetemet 1472-ben Gazdag Lajos bajor herceg Ingolstadtban alapította, 1826-ban Münchenbe tették át. 5 fakultásból áll. Hozzátartozik többféle szeminárium, gyűjtemény, intézet, klinika, csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 147-148. [SRG.]

Nadír (arab) annyimint talp- vagy lábpont. Ha a függ-ón irányát a fejünk felé meghosszabbítva gondoljuk, amig az égboltot metszi, úgy ez a metszéspont a zenit, ha pedig a lábunk alatt képzeljük meghosszabbítva, akkor az égboltnak és a függélyesnek ez a metszéspontja a Nadír. Lásd: Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 170. [SRG.]

Nagy Károly csillagász, matematikai és politikai író. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 181-182. Szül. Rév-Komáromban 1797. dec. 6-án - megh. Párisban 1868. márc. 2. 1819-ben Bécsbe ment matematikai és természettudományi tanulmányainak folytatása végett s itt az obszervatóriumban mint segéd működött. Később Károlyi Lajos gróf pénzügyi tanácsosa, majd Kaunitz herceg gazdasági tanácsosa lett. Közben több ízben megfordult Párisban s Londonban. 1834-ben Babbage Charles (lásd ott) logaritmus-tábláit. Később hosszabb időt töltött az Egyesült-Államokban, majd visszatért Bécsbe. 1832-ben a Magyar Tud. Akad. levelező, 1836. szept. 10-én rendes tagjává választotta.
Munkássága sorába tartozik az Első magyar földteke és égi teke elkészíttetése és kiadása (1840). A tekékhez mellékletül készült 1840-ben Az égi és földtekének használata, melyet Vállas Antal írt meg, a költséget Batthyány Kázmér gróf viselte s minden hazai felsőbb és középiskola s egy sereg tudós, író stb. kapott egy-egy példányt ajándékba. 1837-1843-ig szerkesztette a Magyar Tud. Akadémia Almanachjában az asztronómiai naptárt. 1839-ben az Athenaeumban A magyarországi mértékek cím alatt sürgeti a méterrendszer behozatalát. A politikai életben s irodalomban is élénk részt vett az 1830-48 közti években. 1845-ben elhagyta Bécset s a fejér vármegyei Bicskén, Batthyány Kázmér gróf egyik uradalmában lakott, ahol a gróf uradalmai rendezésével foglalkozott. Csillagászati obszervatóriumot is akart ott építeni.
De közbejött az 1848-iki válság ideje, mely Batthyány gróf javainak elkobzására s Nagy Károlynak elfogatására vezetett. Kiszabadulása után felajánlotta a hatalomnak obszervatóriuma 12 holdas telkét, kastélyát, obszervatóriumát, műszereit és könyvtárát oly feltétellel, hogy Batthyány Kázmér gróf zár alá vett tömegéből fizessék ki jogos követeléseit s eresszék külföldre. A becses gyűjteményeket a pesti egyetem, budai műegyetem, Magyar Tud. Akadémia, Erdélyi múzeum s néhány hazai iskola közt osztották szét. Nagy Károly ekkor Párisba ment s szülföldjét többé nem látta. [SRG.]

Nagyítás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 223. Csillagászati távcsöveknél a fegyverzett és szabad szemmel észlelt látószög viszonya. A Nagyítás függ a tárgy- és szemlencse gyújtópont-távolságától és e kettő hányadosával egyenlő. A hasznavehető Nagyításnak határt szab egyrészt a levegő tisztátalansága és nyugtalansága s főleg a távcső nem teljes akromaziája és az objektív szélén észlelhető diffrakció. Ha az objektív lencse átmérőjét centiméterekben fejezzük ki, akkor a 25-szörös átmérővel egyenlő Nagyítás szabja meg a gyakorlati határt, kettős csillagoknál a 40-szeres átmérőig is mehetünk még. De e határokon túl a kép nagyobb méreteit már teljesen ellensúlyozza annak elmosódott volta. - Lásd még Mikroszkóp. [SRG.]

Nagy kutya, csillagkép, lásd: Canis maior. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 228. [SRG.]

Nagymedve vagy Göncöl-szekere (ursa major). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 232. Csillagkép az ég északi felén 227 szabad szemmel látható csillaggal, melyek közül a 7 legszembetűnőbb képezi magát a Nagymedvét, 6 másodrendű és 1 harmadrendű áll együtt olyformán, hogy 4 csillag a szekér testét, 3 pedig a rúdját képezi. A rúd utolsó csillagja Benetnas, a középső a Mizar, mely az Alkorral kettős csillagot alkot, a rúd kocsifelüli csillaga Alioth, a legutolsó csillag a Dubhe. A görög mítosz szerint Hera Kallistót, mikor Zeustól megszülte Arkast, medvévé változtatta, ezt azután Zeus a csillagok közé helyezte el. Nevezték még Septentrionesnek is. Lásd még Göncöl-szekere és Kis medve. [SRG.]

Nap (lat. Sol), bolygórendszerünknek nagyságra és tömegre nézve uralkodó középponti teste, mely a bolygókat fénnyel és meleggel látja el. A csillagászatilag pontosan megfigyelhet aberráció - állandó egyenlő azzal a viszonnyal, melyben a Föld keringési sebessége a fény sebességéhez áll. Ha ez utóbbit kísérletileg lemérjük, akkor a Földnek sebességét s ebből magát a napparallaxist is számíthatjuk. A legmegbízhatóbb értéket az Eros kisbolygó megfigyelései adták. De az sem lehetetlen, hogy a korona igen apró meteorrészecskék raja, mely a Napot igen szűk pályában megkerüli. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 254-256., 2 melléklet. [SRG.]

Nap (lat. dies), az égbolt egyszer látszólagos körülforgásának vagy a Föld tengelye körüli forgásának tartama, viszonyítva azt vagy az állócsillagok rendszerére, vagy a Napra magára amaz a csillagnap ez a nap-nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 256-257. [SRG.]

Napanya, lásd: Holdanya. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Napciklus, lásd: Ciklus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Napéjegyenlőség, lásd: Equinokcium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Nap-év, lásd: Év. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Napfáklyák, lásd: Nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Napfényautográf (ang. sunshine recorder), műszer, melyet Campbell és Stokes szerkesztett a napfény tartamának a meghatározására. Üveggömb mögött vájt állványba papírszalag helyezhető el. Ha a nap süt, akkor a gömbben összegyűjtött sugarak a papirt égetik, ha a napot felhők takarják, a papírszalag ép marad. A nap magassága azonban az évszakkal változik és ennek megfelelően van háromféle mélyedés a papír felvételére. A napfénytartam közvetetlenül az órabeosztással ellátott szalagról olvasható le. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 257. [SRG.]

Napfénytartammérő, lásd: Napfényautográf. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Napfogyatkozás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. Ha a Hold újholdkor eléggé közel van a földpálya síkjához, a Föld bizonyos pontjaira nézve részben vagy egészben elfödi a Napot és ezt a tüneményt Napfogyatkozásnak nevezzük. Ennél tehát nem fogy el a Nap fénye, mint a Holdé holdfogyatkozáskor (lásd ott), hanem a Hold a Nap és a Föld között állván, tényleg elfödi az előbbit, ebből következik az a különbség is a holdfogyatkozás és Napfogyatkozás közt, hogy az előbbit mindazokon a helyeken láthatni, melyekre nézve a Hold a látóhatár felett van és emellett mindezeken a helyeken ugyanabban az időben és egyforma nagyságban látszik, a Napfogyatkozás ellenben a különböző helyeken - melyek tudniillik a Hold árnyék útjába esnek - különböző időben és nagyságban mutatkozik.
A Napfogyatkozás csakis újholdkor állhat be és - tekintve, hogy a Hold és a Föld pályái egymással 5° 8’ 40"-nyi szöget zárnak be - ekkor is csak az esetben, ha a Hold eléggé közel esik csomópontjához (a két pálya metszési pontjához). [SRG.]

Napfoltok, lásd: Nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Napfordító, lásd: heliotrop. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Napfordulat, lásd: Ekliptika, Föld és Napimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Napforduló ünnepek évenkint négy ízben szokásosak a legkülönbözőbb népeknél. Eredetük kétségtelenül összefügg a nap pályájának főfordulóival. A tavaszi és őszi napéjegyen ünnepei ritkábban, a téli és nyári napforduló azonban (jan. 24., jún. 21.) mindenütt ismert és kegyelettel megült, szertartásos népünnep. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 258-259. [SRG.]

Napidő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 259. A Napnak látszólagos mozgása által adott idő, szemben a csillagidővel (lásd ott). A Napidő egysége a valódi nap-nap, mely a Napnak két egymásra következő delelése közt lefolyt idő; ez valamivel hosszabb, mint a csillagnap. Lásd még Időmérés és Csillagidő. A valódi nap-nap egyenlőtlen, minthogy a Napnak látszólagos mozgása nem egyenletes (lásd: Nap), ennélfogva a valódi Napidőt a közéletben nem használhatjuk. Valódi dél akkor van, mikor a Nap a meridiánon megy át. A napórák valódi napidőt mutatnak. A csillagidő szintén nem felel meg a polgári élet szükségleteinek, miért is közép napidőt, röviden középidőt vezettek be, mely egy az év alatt az ekliptikát egyenletesen befutó feltételezett Napnak delelésén és mozgásán alapul. Lásd még Időmérés és Csillagidő. [SRG.]

Napimádás. A Napnak, mint a földlakókra nézve legnevezetesebb égitestnek, minden földi élet forrásának tisztelete ősidők óta a legkiválóbb helyet foglalja el. A primitív népek Napimádása leginkább csak a napfogyatkozások alkalmával jelentkezik felötlőbben. Ezeket a legtöbb nép őshite az illető égitest válságos állapotának tekinti, amelyeket a Nap ellen törő képzelt lények (sárkányok, óriási madarak stb.) okoznak s ezért a Napot fenyegető és megtámadó ellenséges lényt nagy lármával és zörejjel igyekszenek elriasztani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 260. [SRG.] Napisten, lásd: Helios. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 261. [SRG.]

Napi uralkodó. Már Dio Cassiusnál a Kr. u. III. sz.-ban akadunk a hét napjainak magyarázatára a 7 régi bolygó uralkodása alapján (betudva a Napot és Holdat). E szabály szerint mindegyik napnak az a bolygó az uralkodója, amely a nap eIső órájára esik, kezdve a Saturnusnál, melynek a szombat első óráját rendelték alá (dies Saturnii). A vasárnap 1. órájára a Nap esik (d. Solis, Sonntag), a hétfére a Hold (d. Lunae, Mon[d]tag), a keddére a Mars (d. Martis, Mardi), a szerdáéra Merkúr (d. Mercurii, Mercredi), a csütörtökére Jupiter (d. Jovis, Jeudi), a péntekére a Venus (d. Veneris, Vendredi). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 261. [SRG.]

Napkirály, lásd: Holdkirály és Napimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 261. [SRG.]

Napkör, lásd: Ciklus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 261. [SRG.]

Napközel annyi mint perihélium, lásd: Afélium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 261. [SRG.]

Nápoly (ol. Napoli, gör. Neapolis annyi mint újváros), az ugyanily nevű olasz tartománynak, hajdan a kettős szicíliai királyságnak fővárosa. Egyetemét 1224-ben II. Frigyes alapította, négy fakultása és csillagvizsgálója és obszervatóriuma van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 269. [SRG.]

Napóra (gnomon) minden készülék, mely a világtengellyel párhuzamosan felállított pálca árnyékának helyzetéből a valódi napidőt szolgáltatja. A legegyszerűbb Napóra az equinokciális óra, melynél az árnyékot felfogó számlap az equatorral párhuzamos, az árnyékot vető pálca tehát merőleges a számlapra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Nappal, lásd: Nap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Nappali ív vagy napi ív, a parallelkörnek horizon feletti része (lásd: Ég). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Nappálya. lásd: Ekliptika és Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 270. [SRG.]

Naprendszer, helyesebben bolygórendszer, a Nap körül kering égitestek összessége. A mi Naprendszerünk, melynek egyik tagja Földünk is, jelenlegi ismereteink szerint áll: a Napból, 8 nagyobb, 700 újabb felfedezések által folytonosan szaporodó apró bolygóból, 26 holdból és ismeretlen számú, de legalább is 35 állandóan visszatérő üstökösből, valamint számos, szintén periodikusan fellépő hulló csillagrajból (lásd: Bolygók). Bármily álló csillag szerepelhet Naprendszer középpontjául, ily álló csillagok pl. a kettős és többszörös csillagok, továbbá mindazon, többnyire fényváltozó csillagok, melyek sötét kísérővel bírnak, mint pl. Algol s hasonlók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. [SRG.]

Naptáblák, a Nap pontos helymeghatározására szolgáló számadatok rendszeres összeállítása. Lásd: Csillagászati táblák. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 271. [SRG.]

Naptár, kalendárium (a lat. calendae-ből, lásd ott), az év napjainak hónapok és hetek szerinti jegyzéke, melyben azonkívül az ünnep- és névnapok, a holdváltozások, az évszakok kezdete, a fogyatkozások és esetleg más égi tünemények is foglaltatnak. Naptár néven jelöljük még az egyes népeknél általában dívott év- és időszámítást (lásd ott) is. Julián- és Gergely-féle (keresztény) naptár. A római Naptár idővel teljesen összezavarodott és Kr. e. 47. a mercedonius 23 napján túl még 67 napot tért el a tropikus évtől. Ekkor Július Caesar Sosigenes alexandriai csillagász és M. Flavius Scriba közreműködésével javította. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 271-273. [SRG.]

Naptári jegyek, az égi testek és más csillagászati tárgyak és fogalmak jelölésére szolgáló képek és jegyek, melyek a naptárakba is átmentek (lásd: Állatöv és Csillagászati jegyek). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 273. [SRG.]

Naptávolság, lásd: Afélium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 273. [SRG.]

Naptérítő (napforduló, solstitium), az ekliptika azon két, egymástól 180 fokra fekvő pontja, mely legtávolabb áll az equátortól. Napforduló ideje jún. 21. és dec. 22.-re esik. Lásd még Ekliptika és Föld. Naptisztelet, lásd Napimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 273-274. [SRG.]

Napudvar, lásd: Udvar. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 274. [SRG.]

Nautical Almanac, lásd: Csillagászati évkönyvek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 295. [SRG.]

Nékám Sándor, filozófiai és orvosdoktor, szül. 1827. febr. 28-én - megh. Budapesten 1885. aug. 26. Csillagásznak készült s a szabadságharcig a gellérthegyi egyetemi csillagvizsgáló asszisztense volt. A szabadságharcban részt vett, utána Münchenbe emigrált, s zeneleckékkel, képek festésével tengette életét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 314-315. [SRG.]

Nendtvich Károly (cserkúti) kémikus, szül. Pécsett 1811. dec. 31-én - megh. Budapesten 1892. júl. 5. 1836-ban Budapesten orvosdoktorrá avatták fel. Ezután az egyetemen a kémia és botanika tanársegéde lett, de főleg a kémiával foglalkozott. Ezenkívül számos dolgozatot tett közzé a hazai aszfaltok, mészkövek, kőszenek, meteorkövek és ásványvizek elemzéseiről. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 406. [SRG.]

Neptunus, bolygórendszerünknek eddig ismert legkülső tagja. Míg az úgynevezett régi bolygók már az ókorban is ismeretesek voltak s Uranus felfedezése 1781-ben a véletlen műve volt, addig Neptunus lételét az Uranusra gyakorolt hatásaiból következtették, s ugyanezekből számították ki helyét az égen, hol tényleg megtalálták. 1846 szept. 23-án vette Gallé, a berlini csillagvizsgáló obszervátora Leverrier levelét, melyben kéri, hogy a berlini akadémiai csillagtérképek segítségével kutassa fel az ég kijelölt helyét és ugyanez este találta Gallé közel a kiszámított helyhez az új bolygót, Neptunust. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 422-423. [SRG.]

Neuchatel (ejtsd: nösatel, ném. Neuenburg), lásd: Svájc egyik kantonja az ugyanily nevű kanton és járás székhelye a Neuchátel-i tó partján. Nevezetesebb intézetei között van a csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 431. [SRG.]

Newcomb (ejtsd: nyúköm), Simon asztronomus, szül. Wallaceben (Uj-Skócia) 1835. márc. 12-én - megh. Washingtonban 1909. júl. 11. 1857-ben a washingtoni Nautical Almanac Officeban számoló, 1861-ben a matematika tanára és asztronomus a tengerészeti csillagvizsgálón. 1877-97-ig az American Ephemeris and Nautical Almanac Office igazgatója, e mellett 1884-93-ig a baltimorei egyetemen a matematika és asztronómia tanára. Newcomb tevékenységének súlypontja az elméleti csillagászat terére esik és főleg a bolygók és a Holdmozgás elmélete körül szerzett nagy érdemeket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 449. [SRG.]

Newton, (ejtsd: nyútn) Isaac, az újabb matematikai fizika és fizikai asztronómia megalapítója, szül.Woolsthorpeban 1643. jan. 5-én - megh. Kensingtonban 1727. márc. 31. 1660-ban a cambridgei egyetemre lépett, hol kedvvel tanulmányozta Descartes, Kepler és Wallis munkáit. 1669-ben Barrow matematikai tanszékét foglalta el. 1672-ben a Royal Society tagjává választotta. Mivel a színtelenítést nem tartotta lehetségesnek (lásd: Akromatizmus), a lencsés távcsövek helyett a tükrös távcsövekre irányította figyelmét. Ilyen műszert maga is szerkesztett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 452. [SRG.]

Nicea (Nicaea), jelentékeny ókori város Bitíniában, az Askania-tó K.-i partján. Antigonos alapította Kr. e. 316-ban és a maga nevéről nevezte el, később Lysimachos, neje tiszteletére nevezte el Nicea-nak. A bitíniai királyok második székvárosa volt, itt született Hipparchos csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 461. [SRG.]

Nikkel (nickel, nikol, ma már nem használt rossz magyar neve: álany). Szinállapotban a meteorkövekben (2-8%) található. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 473-474. [SRG.]

Nikkelötvények. A nikkel sok fémmel igen becses ötvényeket alkot. A meteorvas 4-20, leginkább 10% nikkeltartalmú ötvény. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 475. [SRG.]

Nikkelvas, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 475. [SRG.]

Nikolajev, Herzon orosz kormányzóság megerősített fővárosa és hadi kikötő az Ingul balpartján. Különböző nép- és középiskoláin kívül van csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 476. [SRG.]

Nizza (Nice), Alpes-Maritimes francia département fővárosa, püspöki székhely, a Földközi-tenger partján a Paillon torkolatánál. Kulturális intézetei között van csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 495. [SRG.]

Noether, Max német matematikus és csillagász, szül. Mannheimban 1844. szept. 24-én. Heidelbergben magántanár, majd 1874-ben rendkívüli tanár lett s mint ilyen Erlangenbe ment 1875-ben, ahol1888 óta rendes tanár. Munkássága az algebrai függvények és algebrai görbék elméletét öleli fel. A Magyar Tud. Akadémia 1903. kültagjává választotta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 499. [SRG.]

Nomográfia (gör.), Maurice d’Ocagne-tól eredő elnevezése annak az eljárásnak, mikor a változó mennyiségek törvényszerű összefüggését geometriailag ábrázoljuk. Ide tartoznak azok a módszerek, amelyeket az egy és több ismeretlenű algebrai és transcendens egyenletek grafikus megfejtésére kigondoltak. Az ilyen grafikus táblák a technikában és fizikában, továbbá a csillagászatban elterjedt használatnak örvendenek, mert a számtáblázatokkal szemben az az előnyük, hogy itt értékek közbeiktatása könnyen végezhető s egyidejűleg teljes áttekintést nyújtanak a függvény egész menetéről. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 506. [SRG.]

Normális óra, a csillagvizsgáló intézetek főórája, nagyobb városokban a nyilvános helyeken felállított óra, melynek járását központi óra szabályozza. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p.514. [SRG.]

Notos, az esőt hozó déli szél görög neve. A görögök a Notost ép úgy, mint a Boreast és Zephyrost megszemélyesítették s mint ezeket, úgy Notost is Astraios (a csillagos ég) és Eos (a hajnal) fiának mondták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 528. [SRG.]

Nyrén, Magnus svéd csillagász, szül. Vermlandban 1837. febr. 21-én. 1868-ban a pulkovai csillagvizsgálóba került, hol 1892-ben aligazgató lett. Főleg az állócsillagok tanulmányozásával foglalkozik. Megfigyeléseivel bizonyította be, hogy a föld egyes pontjainak sarkmagassága nem állandó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 569. [SRG.]

Nyár, a tavasz és ősz közé eső évszak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 575. Csillagászatilag a leghosszabb naptól a rákövetkező napéjegyenlőségig terjedő idő. Ez az É.-i félgömbön a Ny.-i napfordulattól (jún. 21-22.) az őszi napéjegyenlőségig (szept. 21-23.) tart. A D.-i féltekén a mi telünknek megfelelően a Nyár a téli napfordulattól (dec. 21-22.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 20-21.) tart. A mi nyarunk valamivel hosszabb, mint a D.-i félgömb nyara.
Meteorológiai tekintetben a nyarat az É.-i féltekén jún. 1-től szept. 1-ig, a délin dec. 1-től márc. 1-ig számítjuk. A legnagyobb hőség rendesen a leghosszabb nap (a Nap megfelelő legmagasabb állása) után körülbelül egy hónap múlva áll be, amikor tudniillik a fokozatos felmelegítés a kisugárzás okozta lehűlést már túlhaladja, ezért nálunk július vége és általában július, a D.-i félgömbön január a legmelegebb. Lásd: Évszakok. [SRG.]

Nyelvtudomány (máskép nyelvészet, lingvisztika). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 587-588. Mint rendszeres tudomány egyike a legfiatalabbaknak és csak a XIX. sz. alkotása. Sajnovics János jezsuita, mint csillagász bejárta a lappok földét és a lapp nyelv tulajdonságait megfigyelvén, kiadta nagyjelentőségű művét: Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (Kopenhága 1770). A magyar közönség roppant ellenszenvvel fogadta e művet. [SRG.]

Nyilas (lat. Sagittarius vagy Arcitenens Crotos). Lásd: Az állatöv kilencedik jegye a 240°-270°-ig terjed hosszuságfokokat jelzi az ekliptikán. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 595. [SRG.]

Nyilas (lat. Sagittarius vagy Arcitenens Crotos). Csillagkép a déli égen számos apró csillaggal. A név némelyek szerint Cheiron kentaurra vonatkozik, mások szerint Krótoszra, Pán és Ephémé fiára, az íj feltalálójára, ki a Helikonon él a múzsák társaságában. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 595. [SRG.]

Obeliszk (gör.), a geometriában bizonyos hasábszerű szögletes testnek a neve. Obeliszkek (lat. obelisci), négyoldalú, fölfelé keskenyedő és egy kis piramisban végződő emlékkőpillérek, melyek a Közép-Egyiptom és Núbia közt fekvő területen nagy számmal fordulnak el. A templomok és szent helyek közelében állottak, kétségkívül vallásos célokra szolgáltak, de egyúttal napórák mutatói is voltak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 627-628. [SRG.]

Objektiv lencse (tárgylencse), optikai eszközökön (mikroszkópon, távcsövön) a vizsgálandó tárgy felé és lencse vagy lencserendszer. Az eszköz másik végén van az okulár (szem) lencserendszer, melyen keresztül az eszközbe nézünk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Objektívmikrométer annyi mint heliométer. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 631. [SRG.]

Observatio (lat.) annyi mint szemmeltartás, megfigyelés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 634. [SRG.]

Observatorium annyi mint csillagvizsgáló, megfigyelő állomás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 634. [SRG.]

Octans (lat.), csillagkép a déli égen, mely az ég déli pólusa körül terül el. Hatodrendű szigma nevű csillaga a déli sarkcsillag, mely 45? ívpercnyire van a sarktól. - Lásd még Oktáns. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 640. [SRG.]

Odessza, járási székhely és kikötőváros Herzon orosz kormányzóságban. A kulturális intézetek és iskolák közül kiválóbbak: az úgynevezett új orosz egyetem, amelyet 1864-ben a Richelieu-liceumból alakítottak, nagy könyvtárral, csillagvizsgálóval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 644. [SRG.]

Ógyalla. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 654. Csinos nagyk. Komárom vm. udvardi j.-ban. Itt van jelenleg hazánk legnagyobb s legjobban felszerelt, egyetlen állami csillagvizsgáló intézete, mely Konkoly-Thege Miklós adományából került (1898) az állam tulajdonába, továbbá a meteorológiai és földmágnességi orsz. intézet obszervatóriuma. Ógyalla már 1357-ben említtetik Gylla néven, a Konkoly-család 1697 óta szerepel mint birtokos. A közeli Konkoly-puszta állítólag Thege kumai vezér ősi birtoka volt, kitől a Konkoly-Thege család származik. [SRG.]

Okkultáció (occultatio, lat.) Csillagászati értelemben lásd: Csillagfedés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 29. [SRG.]

Oktáns (octans, lat.), egy kör nyolcadrésze. Három egymásra merőleges sík az egész teret nyolc téroktánsra osztja. Gömboktánsok a gömbnek ama részei (számszerint nyolc), melyekre azt a középpontján keresztül egymásra merőlegesen fektetett három sík felosztja. Oktánsnak egy csillagászati műszert is neveznek, mely egy beosztott nyolcadkörből áll, különben egészen hasonló szerkezet mint a sextáns. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. [SRG.]

Oktáns csillagkép, lásd: Octans. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. [SRG.]

Olbers, Wilhelm német csillagász, szül. Arbergenben 1758. okt. 11-én - megh. Brémában 1840. márc. 2. Mint orvos telepedett le Brémában. Kiterjedt praxisa mellett asztronómiával is foglalkozott. 1797-ben megjelent alapvető értekezése melynek módszerét az üstököspályák számításánál ma is követjük. 1802. jan. 1-én a Piazzi által történt felfedezése óta többé nem látott Cerest találta meg, ugyanazon év márc. 28. a Pallast, 1807. márc. 29-én a Vestát, 1815. márc. 6-án a később nevéről nevezett periodikus üstököst fedezte fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 706-707. [SRG.]

Oldhamit (ásv.), szabályosan kristályosodik; rendesen kis golyók alakjában fordul el, amelyek kalciumszulfátos mállási kéreggel vannak körülvéve. Gesztenyebarna, átlátszó. Kalciumszulfid: Meteoritokban találták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 712. [SRG.]

Oligosziderit, az olyan meteorit, illetőleg meteorkő, mely nagyobbrészt nikkelvasból és kevesebb kőnemű külsejű szilikát elegyrészből áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 715. [SRG.]

Olivin vagy peridot (ásv.), egy izomorf sorozatnak az elnevezése. Számos meteorkőnek a leglényegesebb elegyrésze, a Chassigny mellett hullott meteorkő teljesen Olivinből áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 719. [SRG.]

Olmütz (Alamóc, Olomouc) az ugyanily nevű morva kerületi kapitányságnak és érsekségnek székhelye, a Morva jobb partján. Jelentékenyebb épületei között van a városháza Pohl Antaltól 1422-ben készített érdekes csillagászati órával. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 720. [SRG.]

Oltár (lat. Ara), csillagkép a déli égen, néhány, szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 728. [SRG.]

Ophiuchus, csillagkép, lásd: Kigyótartó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 754. [SRG.]

Oppolzer, Theodor lovag osztrák csillagász, Oppolzer Johann fia, szül. Prágában 1841. okt. 26-án - megh. Bécsben 1886. dec.26. Orvosi tudományokat tanult, de e mellett matematikával s asztronómiával is foglalkozott. 1866-ban a bécsi egyetemen az asztronómia magántanára, 1875-ben rendes tanára lett. Legnagyobb munkája a Canon der Finsternisse (Wien 1887), mely a Kr. e. 1208-tól Kr. u. 2163-ig az összes, számra nézve 8000 nap és 5200 holdfogyatkozást tartalmazza. 1872-76-ig az európai fokmérés számára az Ausztriában szükséges csillagászati műveleteket vezette. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 759. [SRG.]

Oppositio (lat.) annyi mint ellenállás, ellentét, a csillagászatban lásd: Aszpekták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 759. [SRG.]

Óra (lat. hora), a napnak 24-ed része, 60 percre, ezek mindegyike ismét 60 másodpercre oszlik. A szerint, amint a napot a valódi napi idő, a csillagidő vagy a középidő szerint mérjük, az óra is különböző hosszúságú. A közönséges életben a középnapot és így középórát is használjuk, melyet óráink is mutatnak. Régente a nap óráinak számítását különböző időpontban kezdték, jelenleg általában éjfélkor kezdik a nap óráit számolni, de csak 12-ig mennek, amikor újra 1-nél kezdik, úgy hogy a nap két 12 órás időközből délelőtt és délután - áll. A csillagászatban az órát déltől és 24:-ig számítják. Az óra és részeinek jelölésére a latin elnevezések kezdőbetüit, h, m, s (hóra, minutum, secundum) vagy a magyar kezdőbetűket ó, p, mp használjuk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 762. [SRG.]

Óra, gép mely két időpillanat között lefolyt időtartam megmérésére szolgál. Már a legrégibb időkben gondoltak ki ilyen műszereket, amilyenek a homok- vagy viziórák, nemkülönben a napórák is, éppúgy mint a kerekes órák. Lásd még Idő, Időmérés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 762-764., 2 melléklet [SRG.]

Orion. A görög mitológiában szép, ifjú vadász, kit Eos (a hajnal) megszeret, de Artemis megbotránkozik azon, hogy egy égi lény halandó férfival viszonyt folytat s ezért nyilával leteríti Oriont, ki halála után csillagképpé változik. Ezért az Orion csillagzatot (lásd ott) vadász képével ábrázolták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 786. [SRG.]

Orion. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 786. Az égboltozat legékesebb csillagképe, mintegy 100, szabad szemmel látható csillaggal, melyek között 2 első-, 4 másod- és 4 harmadrendű csillag foglaltatik. Elsőrendűek a vörös fényű alfa Orionis vagy Betelgeuze és a fehér Rigel vagy béta Orionis. A kettő között egyenes vonalban három másodrendű csillag fekszik, az Orion öve vagy Jákob botja (a magyar nép Szt. Péter pálcájának nevezi). Ezek alatt fekszik a szabálytalan Orionköd. Orion a magyar nép felfogása szerint a Kaszás, ki mögött az ebédjét vivő Sánta Kata ballag. Ezt a csillagzatot már Job, Homeros és Hesiodos is említik, a görög mitosz szerint. [SRG.]

Oroszlán (lat. Leo) az állatöv ötödik jegye. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 798. [SRG.]

Oroszlán (lat. Leo) - Csillagkép, lásd: Leo. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 798. [SRG.]

Országmérés célja az, hogy az országról hű és részletes térképeket nyerhessünk. A részletes térképek elállítására négy főművelet szükséges, csillagászati helymeghatározások, egyes pontok helyét adják meg s ezek teszik az egész felvétel alapját. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 832. [SRG.]

Ortografikus vetület, valamely tárgynak, pl. a Földnek leképezése oly módon, hogy a végtelen távolságban levő szemből egymás közt párhuzamosan (innen a parallel vetület elnevezése is) haladó látósugarakat egy ezekre merőleges vetítő síkkal metszük. A Hold, a Nap s a bolygók felületét rendesen ortografikus vetületben adják meg, mert az ily módon létrejövő térkép tényleg megfelel a távcsőben látott képnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 841. [SRG.]

Ortus (lat.) annyi mint kezdet, eredet, származás csillagfelkelés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIV. köt. Mons - Ottó. Budapest, 1916. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 843. [SRG.]

Az 1028-ik év. Csodás tünemények. In: Török történetírók. 3. kötet 1566-1659. Ford. és jegyzetekkel ellátta: Karácson Imre. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta: Szekfű Gyula. Budapest, 1916. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum nyomása. p. 373. /Török-magyarkori történelmi Emlékek V. Második Osztály: Írók./ Sábán hó közepén (1619. júl. közepe) Magyarország északi részén, a Morva vidéken délutáni imádság idején meteorhullás volt, dörrenéssel, füsttel kísérve. Karakas Mohammed pasa jelentés: "A felhőből azután kerek, fekete golyók hullottak, melyek másfél rőfnyire is beletemedkeztek a földbe. Beszélik, hogy kiásták és megmérték őket s három kartár súlyú is volt köztük." [SRG.]

JÁNOSI Imre: Csillagászat. In: Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1916. évre. Szerk.: Bátky Zsigmond. Budapest, [1915.] Magyar Földrajzi Intézet R.-T., Kertész József könyvnyomdája. pp. 6-8. Nap és Hold (a Nap kelte, delelése, nyugta ötnaponként és a Hold fázisai). Nap- és holdfogyatkozások. A szerkesztő előszava 1915. ősz utóján kelt Budapesten. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Oroszországi úti naplómból. In: Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1916. évre. Szerk.: Bátky Zsigmond. Budapest, [1915.] Magyar Földrajzi Intézet R.-T., Kertész József könyvnyomdája. pp. 66-78. A Földrengéskutató Nemzetközi Államszövetség kongresszusát és közgyűlését 1914. aug. 30-tól szept. 6-ig tervezte Szent-Péterváron tartani. Kövesligethy, mint a szövetség főtitkára már júl. 8-án a helyszínre utazott. Vele tartott felesége és fiú és leány gyermeke is. Herceg Borisz Boriszovics Galiczin vendégei voltak egy Szentpétervár közeli nyaralóhelyen.
A herceg ("egyetemi tanár, akadémikus, a pulkovói meteorológiai és az ugyanottani szeizmológiai obszervatóriumnak, továbbá a pétervári központi fizikai intézetnek igazgatója") tervezte, hogy a rendezvény előtt még megfigyelik az aug. 21-i teljes napfogyatkozást. Mindeközben tört ki az első világháború és így Kövesligethy egy ellenséges hatalom zavaros környezetébe került. A kongresszust elhalasztották, a napfogyatkozás megfigyelése is lekerült napirendről, különösen amikor az Osztrák-Magyar monarchia hadat üzent Oroszországnak. Kövesligethyék aug. 7-én, még el tudtak jutni vonattal Finnországba, onnan Svédországba, majd Berlinen keresztül hazatérhettek. [KSZ.]

A Magyar Tudományos Akadémia belső tagjai 1916 január 1-én. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 27. 1916. jan. 15. 1.(313.) füz. p. 4. Konkoly Thege Miklós és Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Kilenczedik akadémiai ülés. Második összes ülés 1916 február 29-én. = Akadémiai Értesítő 27. 1916. márc. 15. 3.(315.) füz. p. 192. Konkoly Thege Miklós halálának bejelentése. [SRG.]

Lóczy Lajos r.t beszéde Konkoly Thege Miklós t. t. ravatalánál az Akadémia oszlopcsarnokában 1916 febr. 19. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. márcz. 15. 3.(315.) füz. pp. 194-196. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenegyedik Akadémiai ülés. A III. osztály harmadik ülése. 1916. márczius 13-án. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. ápr. 15. 4.(316.) füz. p. 293. Fröhlich Izidor osztálytitkár előterjeszti Konkoly beszámolóját: "Jelentés az ó-gyallai astrophysikai observatoriumon végzett astrophotometriai megfigyelésekről" címmel. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizennegyedik akadémiai ülés. Negyedik összes ülés 1916 márczius 27-én. = Akadémiai Értesítő 27. 1916. ápr. 15. 4.(316.) füz. p. 297. Konkoly Thege Miklósról emlékbeszédet mond Kövesligethy Radó. [SRG.]

Az Akadémia halotttjai 1915/1916-ban. = Akadémiai Értesítő 27. 1916. máj. 15. 4.(317.) füz. p. 354. Konkoly-Thege Miklós meghalt 1916. február 18-án. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: Jelentés az akadémiai választásokról. A jelen nagygyülésen megválasztattak: A III. osztályba: Levelező tagnak az A) alosztályba: Fényi Gyula S. J. csillagász. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. máj. 7. 5.(317.) füz. p. 407. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXXVI. nagygyűlés. Első nap. 1916. május 3-án. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. (jún-júl.)jún. 16. 6-7.(318-319.) füz. p. 510. Fényi Gyula tagajánláskor 34 szavazatot 4 ellenszavazatot kapott. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXXVI. nagygyűlés. Második nap. 1916. május 4-én. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. (jún-júl.) jún. 15. 6-7.(318-319.) füz. p. 520. Fényi Gyula 31 szavazattal, 5 ellenszavazattal levelező tag lett a III. osztályban. [SRG.]

HEINRICH Gusztáv: Főtitkári jelentés. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. (aug-okt.)szept. 15. 8-10.(318-319.) füz. p. 542 Konkoly Thege Miklós halálának bejelentése. [SRG.]

A M. T. Akadémia beltagjainak irodalmi munkássága 1916-ban. = Akadémiai Értesítő 27. köt. 1916. dec. 15. 12.(320-322.) füz. pp. 793-794. Fényi Gyula művei. [SRG.]

U. S.: Honnan ered a Nap melege? = "Darwin" 5. 1916. febr. 1. 3. sz. pp. 27-28. [SRG.]

FEHÉR Vilmos: Nappali meteorhullás. = "Darwin" 5. 1916. márc. 15. 6. sz. p. 71. Salgótarján, 1916. március 13. [SRG.]

CSERNY Dezső: A Vénusz bolygó földközelben. = "Darwin" 5. 1916. ápr. 15. 8. sz. p. 92. [SRG.]

BUJK Béla, ifj.: Az időjelzés és a pontos idő. = "Darwin" 5. 1916. ápr. 15. 8. sz. pp. 93-96. [SRG.]

VEKERDI Béla: Világok élete. = "Darwin" 5. 1916. máj. 1. 9. sz. pp. 98-100. [SRG.]

Nagy kitörések a Napon. = "Darwin" 5. 1916. máj. 15. 10. sz. p. 119. [SRG.]

GÁSPÁR Lajos: A Vénusz fizikája. = "Darwin" 5. 1916. jún. 1. 11. sz. p. 119. [SRG.]

HALTENBERGER Mihály: A nappalok és éjjelek, valamint a reggeli és esti szürkület idejének földrajzi szélességek szerinti különbözősége és okai. = "Darwin" 5. 1916. jun. 15. 12. sz. pp. 139-140. [SRG.]

Uj nagy ködfolt fölfedezése. = "Darwin" 5. 1916. jul. 1. 13. sz. p. 156. A Perseus csillagkép omikron csillaga mellett Barnard ködfoltot fedezett fel. [SRG.]

VEKERDI Béla: A Tejút. 1. = "Darwin" 5. 1916. jul. 15. 14. sz. pp. 159-161. [SRG.]

VEKERDI Béla: A Tejút. 2. = "Darwin" 5. 1916. aug. 1. 15. pp. 172-176. [SRG.]

Mi van a csillagok között. = "Darwin" 5. 1916. szept. 15. 18. sz. p. 216. [SRG.]

KERN Miklós: Mi közük van az állócsillagoknak egymáshoz? = "Darwin" 5. 1916. okt. 1. 19. sz. pp. 231-232. [SRG.]

Gázgyűrű a föld körül. = "Darwin" 5. 1916. nov. 1. 21. sz. pp. 251-252. [SRG.]

Lowell Percival. = "Darwin" 5. 1916. dec. 15. 24. sz. p. 287. Az 1855-ben született csillagász halálának híre. [SRG.]

Konkoly Thege Miklós. = Az Érdekes Ujság 4. 1916. márc. 5. 10. sz. p. 21. "...a nagyhírű magyar csillagász meghalt. Komárommegyei birtokán ő alapította az ógyallai obszervatóriumot. Mint csillagászati műszerek konstatálta európai nagy tekintélyt szerzett." Képaláírás. [HAI.]

A legnagyobb magyar csillagász. = Az Érdekes Ujság 4. 1916. márc. 19. 12. sz. pp. 25-26. "A legnagyobb magyar csillagászt, Konkoly Thege Miklóst eltemették, de az emléke megmarad nekünk s a magyar kultúrának sokáig, mindörökre. [...] Flamarion Camille, ha nevét mosolyogva is ejti ki francia tudós, a népszerűsége mégis az egész világé. A mi legnagyobb magyar csillagászunkkal Konkoly Thege Miklóssal azonban szinte megfordítva áll a dolog. Őt komolysága dacára s annak ellenére, hogy sohasem kereste a népszerűséget, mégis nagy becsüléssel övezte a magyar közönség. Élete az astrofizikai kutatásokkal telt el és apránként a külföld is érdeklődni kezdett munkássága iránt. Ógyallán Komárom megyei birtokán saját maga költségén állított fel obszervatóriumot, ahol főként az üstökösök, az álló csillagok és a napfoltok tanulmányozásával foglalkozott.
Munkássága közepette műszereinek tökéletesítésére is időt szentelt, s mert hiszen sehol sem lehet olyan fontos a tudományos műszerek tökélesedése, mint a csillagászatban régi műszerek átformálásával, új szerkezetek kombinálásával külföldön is híressé tette a nevét. Múltkori számunkban már bemutattuk az elhunyt tudós fényképét, itt azokat a felvételeket gyűjtöttük össze melyek ógyallai birtokán készültek a pihenés óráiban róla obszervatóriumáról, s a parkról, ahol nagyon szeretett sétálgatni. ..." Novák Ferenczné és Novák Ervin valamint Dr. Réthly Antal felvételeivel. [HAI.]

Kormányrendelet az uj időszámításról. = Félegyházi Közlöny 15. 1916. ápr. 23. 17. sz. p. 4. 1916 május elsejétől szeptember végéig alkalmazandó. [SRG.]

Legfelsőbb kitüntetés. = Az Időjárás 20. 1916. febr. 2. füz. pp. 32. Terkán Lajos a III. oszt. katonai érdemkereszt tulajdonosa. [IBQ.]

H. E. [HÉJAS Endre]: Konkoly Thege Miklós dr. (1842-1916) = Az Időjárás 20. 1916. márc. 3. füz. pp. 33-37. Konkoly Thege Miklós 1916. febr. 17-én elhunyt. Róna Zsigmond és Tass Antal gyászbeszéde. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Dr. Konkoly Thege Miklós cikkei és dolgozatai, amelyek Az Időjárás-ban jelentek meg. = Az Időjárás 20. 1916. márc. 3. füz. pp. 51-52. [GAI.]

HÁTOSZ György: Különös szivárvány. = Az Időjárás 20. 1916. máj. 5. füz. p. 84. 1916. ápr. 20-án 2 órakor Vásárosnaményben. A színek északi fényre emlékeztettek. [SRG.]

H. E. [HÉJAS Endre]: Halo-jelenség. = Az Időjárás 20. 1916. máj. 5. füz. p. 84. Naphalo 1916. jún. 1-én Rákosszentmihályon, 2 napgyűrű, 2 melléknappal. Intenzív színes ívdarabokkal, amelyek később halványultak. [SRG.]

VÁRNA Viktor: Ritka égitünemény. = Az Időjárás 20. 1916. júl. 7. füz. p. 116. Naphalo 1916. jún. 2-án. [SRG.]

SZALAY László: Naptár-reform. = Az Időjárás 20. 1916. okt. 10. füz. pp. 151-155. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Kurländer Ignácz. + = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. pp. 165-167. Nekrológ. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Kurländer Ignác irodalmi működése. = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. pp. 167-168. [IBQ.]

A Nap tevékenység és a ciklonok. = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. p. 179. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. p. 180. Bereck, 1916. júl. 30. [IBQ.]

Meteorok. = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. p. 180. 1916. júl. 30-án este. [SRG.]

KÖPPEN, W[ladimir].: Kalendárium és meteorológia. = Az Időjárás 20. 1916. dec. 12. füz. pp. 182-188. [SRG.]

STEINER Alajos: Az északi fény és a földmágnességi háborgások. = Mathematikai és Physikai Lapok 25. 1916. jan. 1. füz. pp. 37-39. Physikai Szemle rovat. Kr. Birkeland: The Norvegian Aurora Polaris Expedition 1902-3. Vol. I. 1. (315 lap), 2. (801 lap). Christiania 1908. és 1913. Számos rajzzal és rajzmelléklettel könyvének ismertetése. [KSZ.]

SULEK József: A relativitás elméletének kérdéséhez. = Mathematikai és Physikai Lapok 25. 1916. jan. 1. füz. pp. 44-53. Physikai Szemle rovat. Könyvismertetés. I. Grdin 1914-ben megjelent értekezéséből. Csillagászati vonatkozásokkal. Einstein "feltétlen" relativitás elvének ismertetése. [SRG.]

ORTVAY Rudolf: A. Einstein: Az általános relativitás elméletének alapvonalai. (Annalen der Physik. 49. kötet. 769-823 oldal, 1916. év.) = Mathematikai és Physikai Lapok 25. 1916. máj-okt. 5-6. füz. pp. 147-154. Physikai Szemle rovat. A dolgozat ismertetése. [SRG.]

Cs. J. [CSEMEZ József]: Dr. Schreiner J.: Népszerű asztrofizika. Fordította dr. Wodetzky József. Budapest, 1916. Kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat. = Nemzeti Nőnevelés 37. 1916. nov-dec. 9-10. füz. pp. 441-442. "Az asztrofizika az elméleti és gyakorlati fizika és chemia alkalmazása az égitestekre. Feladata az égitestek fizikai tulajdonságait és chemiai felépítését kutatni." Könyvismertetés. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. jan. 1. - jan. 15. 641-642. füz. p. 55. 1916. febr. jelenségek. Teljes napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. febr. 1. - febr. 15. 643-644. füz. pp. 131-132. 1916. márc. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. márc. 1. - márc. 15. 645-646. füz. p. 178. 1916. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. ápr. 1. - ápr. 15. 647-648. füz. p. 271. 1916. máj. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. máj. 1. - máj. 15. 649-650. füz. pp. 344-345. 1916. jún. jelenségek. [SRG.]

CSERNY Dezső: A Vénus láthatósága nappal. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. máj. 1. - máj. 15. 649-650. füz. p. 349. 1916. ápr. 24-én. Levélszekrény. Tudósítások. (6.) [SRG.]

PEKÁR Dezső: Az új és a régi időszámítás. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. jún. 1. - jún. 15. 651-652. füz. pp. 368-374. A nyári időszámításról. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. jún. 1. - jún. 15. 651-652. füz. p. 416. 1916. júl. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. júl. 1. - júl. 15. 653-654. füz. p. 477. 1916. aug. jelenségek. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: Új szerkezetű csillagtérkép. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. aug. 1. - aug. 15. 655-656. füz. p. 541. Barcus V. ernyőalakú csillagtérképe. Apró közlemények. [PIR.]

M [MENDE Jenő]: Földrajzi hosszúság közvetlen mérése fotografiai úton. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. aug. 1. - aug. 15. 655-656. füz. pp. 543-544. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. aug. 1. - aug. 15. 655-656. füz. pp. 544-545. 1916. szept. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. szept. 1. - szept. 15. 657-658. füz. pp. 610-611. 1916. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. okt. 1. - okt. 15. 659-660. füz. p. 670. 1916. nov. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (41.) = Természettudományi Közlöny 48. 1916. okt. 1. - okt. 15. 659-660. füz. p. 673. Sch. L. a Föld forgástengelyéről. [SRG.]

WODETZKY József: Pont mozgása a Föld belsejében. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. okt. 1. - okt. 15. 659-660. füz. pp. 676-677. Levélszekrény. Feleletek. (41.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. nov. 1. - nov. 15. 661-662. füz. pp. 736-737. 1916. dec. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. dec. 1. - dec. 15. 663-664. füz. pp. 819-820. 1917. jan. jelenségek. Teljes holdfogyatkozás. Részleges napfogyatkozás. [SRG.]

Ami nincs a csillagokban. A technika csudái. = Tolnai Világlapja 16. 1916. okt. 26. 43. sz. p. 13. "Teljesen tehetetlenül áll az emberiség ebben a borzalmas vérfürdőben, nem segíthet eddigi bajában, s megadással kell néznie, hogy miként gördülnek az események lavinái mindent elpusztító erővel az élete felé. ősi babona vesz erőt az embereken, a csillagokban remélnek, abban a rejtelmes végtelenségben, amelyet még ma is kutat az emberi elme, amely még ma is új meg új meglepetéssel szolgál a tudománynak. Mi van megírva a csillagokban? Mi sors vár ránk, a hazára, az emberiségre? Mikor lesz vége a háborúnak? A babona, a hit innen reméli a tudást, a tudomány azonban hitetlenül rázza a fejét. Ezekre a kérdésekre nincs felelet a csillagokban. [...] A sejtésekben és túlvilági erőkben élő lelkek az asztronómiai műszerekben is mágikus hatalmat képzelnek. Igaz, hogy egy ilyen ágyúszerű távcső hatalom a tudomány kezében, de sem ördöngösség, sem boszorkányság, de még titokzatosság sincs benne.
Minden egyszerű, a kétszerkettő tudományával bebizonyítható valóság az, amit a távcső mutat, csak a szem csodálkozhatik el a látnivalókon, mert ez a műszer az örökkön át rejtélyes világ egy kis darabját hozza a meglátás horizontjára. Ezt a műszert úgy hívják, hogy refraktor, vagyis olyan távcső, amelynek gyűjtő lencséje a színek megsemmisítése céljából kettős lencséből készül. Az egyik lencse a csekély törési képességű crown (kraun), a másik egy nagyobb törési képességű flint (ólom) üvegből van összetéve. A képen látható hatalmas távcső a világ legnagyobb távcsöve és Amerikában, Allegheny városban, az Egyesült Államok Pennsylvania államában, az Allegheny folyó partján Pittsburggal szemben levő obszervatóriumban van fölszerelve. Jegyezzük mindjárt ide, hogy a távcsövet a hírneves Repsold testvérek, német optikai tudósok készítették Hamburgban. ..." [HAI.]

DÉRY József: Konkoly-Thege Miklós. = Turisták Lapja 28. 1916. máj. 3-4. sz. pp. 54-56. [SRG.]

TASS Antal: Az 1916. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 17. 1916. jan. 1. sz. p. 32. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1916-ban visszatérő üstökös. = Uránia 17. 1916. jan. 1. sz. pp. 32-33. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös (1915c). = Uránia 17. 1916. jan. 1. sz. p. 33. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Különféle újdonságok. = Uránia 17. 1916. jan. 1. sz. p. 33. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 január havában. = Uránia 17. 1916. jan. 1. sz. pp. 33-36. Az 1916. január 20-iki részleges holdfogyatkozás.Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1916 február 3-iki teljes napfogyatkozás. = Uránia 17. 1916. febr. 2. sz. p. 69. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A ködfoltok összetételéről. = Uránia 17. 1916. febr. 2. sz. pp. 69-70. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Taylor-féle üstökösről. = Uránia 17. 1916. febr. 2. sz. p. 70. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 február havában. = Uránia 17. 1916. febr. 2. sz. pp. 70-72. Csillagászati krónika. [SRG.]

MENDE Jenő: A szén olvadása és a Nap hőmérsékletének túlhaladása. = Uránia 17. 1916. márc. 3. sz. p. 103. [SRG.]

TASS Antal: Az új csillagok színképe. = Uránia 17. 1916. márc. 3. sz. pp. 105-106. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Mibe kerülnek a távcsövek. = Uránia 17. 1916. márc. 3. sz. p. 106. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 márczius havában. = Uránia 17. 1916. márc. 3. sz. pp. 106-108. Csillagászati krónika. [SRG.]

M. S. [MIKOLA Sándor]: Regény Tycho Brahe és Kepler életéről. = Uránia 17. 1916. ápr. 4. sz. pp. 131-132. Tycho Brahes Weg zu Gott. Ein Roman von Max Brod. Leipzig, 1916.Könyvszemle. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös (1916a). = Uránia 17. 1916. ápr. 4. sz. pp. 133-134. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Plejádok rendszeréről. = Uránia 17. 1916. ápr. 4. sz. p. 134. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916. április havában. = Uránia 17. 1916. ápr. 4. sz. p. 135. [SRG.]

TASS Antal: Csillagátmérőmeghatározás hőmérsékletből. = Uránia 17. 1916. ápr. 4. sz. pp. 178-180. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 május havában. = Uránia 17. 1916. máj. 5. sz. pp. 178-180. Csillagászati krónika. [SRG.]

M. S. [MIKOLA Sándor]: A naptár általános megreformálásáról. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. pp. 210-211. Krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Wolf-Rayet-féle csillagok színképének szerkezetéről. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. p. 221. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. pp. 221-222. Wolf 1916 Z K-val jelölt objektumról [az 1916b üstökösről van szó, amelyet Wolf 1916. ápr. 3-án fedezett fel. de eleinte kisbolygóként 1916 ZK jelzéssel katalogizáltak], Perrine máj. 4-én fedezett fel egy határozatlan természetű objektumot. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 június havában. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. pp. 222-225. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 július havában. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. pp. 224-227. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 augusztus havában. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. pp. 226-228. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A poláris csillag rendszere. = Uránia 17. 1916. szept. 9. sz. pp. 263-264. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Nap elektromos mezejének intenzitásáról. = Uránia 17. 1916. szept. 9. sz. p. 264. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 szeptember havában. = Uránia 17. 1916. szept. 9. sz. pp. 262-264. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A ködfoltok szerkezetéről. = Uránia 17. 1916. okt. 10. sz. pp. 298-300. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 október havában. = Uránia 17. 1916. okt. 10. sz. pp. 298-300. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az Encke-féle üstökös megfigyelése apheliumában. = Uránia 17. 1916. nov. 11. sz. p. 334. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 17. 1916. nov. 11. sz. p. 334. RR Lyrae, V. V. Orionis [VV Orionis] és a Neptun bolygó fényváltozása. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 november havában. = Uránia 17. 1916. nov. 11. sz. pp. 334-336. Csillagászati krónika. [SRG.]

HAUSER Ignác: Utazás a világűrben. = Uránia 17. 1916. dec. 12. sz. pp. 368-369. [SRG.]

TASS Antal: Archonium a csillagködökben. = Uránia 17. 1916. dec. 12. sz. pp. 369-370. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1916 december havában. = Uránia 17. 1916. dec. 12. sz. pp. 370-372. Csillagászati krónika. [SRG.]

Nappal látható csillagok. = Vasárnapi Ujság 63. 1916. okt. 15. 42. sz. p. 670. "Már Aristotelesnél is meg van írva s azóta évszázadokig tartotta magát az a hit, hogy mély kútból, bánya-aknából vagy magas kéményből nappal is látni a csillagokat. Hogy ez a hit monda, azt először Humboldt mutatta ki. Egy Ellison nevű angol csillagász most foglalkozik ezzel a kérdéssel s szintén megállapítja, hogy Humboldtnak van igaza. Ezúttal arról is értekezik, hogy messzelátóval hogyan látni a csillagokat nappal. Ez szerinte a csillagok színétől is függ. A vörös vagy sárga fényű csillagokat könnyebb nappal meglátni. A teleszkópnak nagyon pontosan beigazítottnak kell lenni. A Venus és Mars bolygók jobban figyelhetők meg napvilágnál, mint sötétben; - általában azonban az álló csillagok könnyebben megláthatok nappal, mint a bolygók." Ez az Egyveleg című rovatban lévő rövid hír teljes szövege. [HAI.]

          1917.

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXVII-re [1917-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1917. Franklin-Társulat nyomdája. 224 p. + 174 p. Csillagászat: pp. 3-78. Polgári és csillagászati Naptár 1917-re. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1917-re. Időszámítás 1917-re.
Csillagászati évszakok. Nap- és holdfogyatkozások. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1917-ben. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1917-re. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

  MAHLER Ede: Naptárunk újjáalakítása és a husvétkérdés. Budapest, 1917. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 40 p. /Értekezések a történeti tudományok köréből. 24. köt. 7. sz./ Felolvasta 1916. dec. 4-én.; A naptárunk alapjait alkotó napév keretében az időnek 7-napos hétté való ősi beosztása. Mahler javasolt naptára: egy közönséges év álljon 52 hétből, egy szökőév 53 hétből, egy kettősenszökő év 54 hétből. Minden 7-tel osztható évszámú év szökőév, minden 28-al osztható kettősenszökő év. Kürschák József ötlete alapján kidolgoz egy másik naptárt: egy közönséges év 52, egy szökőév 53 hétből álljon. Minden 5-tel, de 40-nel nem osztható évszámú év szökőév és az minden 400-al osztható is. A kereszténység húsvétünnepének meghatározása. Mahler szerint Jézus halálának napja: Kr. u. 33. év április 3-ika pénteki napon volt. ( = 786. a. u. c.) [KSZ.]

SNYDER, [Carl]: A modern természettudomány. Ford.: Mikes Lajos. [Budapest,] 1917. Révai Kiadás. 304 p. /Világkönyvtár./ Csillagászat: Az amit nem érzékelhetünk (pp. 9-38.).; A mindenség végessége (pp. 39-66.).; Megjegyzés az ember helyzetéről a világmindenségben (pp. 67-68.). [HAI.]

  SZEMERE Samu: Giordano Bruno. Budapest, 1917. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája. VIII, 391 p. /A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. Új folyam 1917-1919. cyclus. Az 1917-ik évi illetmény 2. kötete./ Giordano Bruno részletes életrajza. Nézeteit, hatását ismertető monográfia. [KSZ.]

SZTROKAY Kálmán: Ég és Föld. Budapest, 1917. Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T. 54 p. Ugyanekkor három sorozatban jelent meg. Egyik "Aranykönyvek", másik "Benedek Elek kis könyvtára. 185.", harmadik "Olcsó ifjúsági könyvtár. 15.". Kis gyerekek nyelvén írt könyvecske a Föld alakjáról, mozgásáról és egészen röviden a Napról, Holdról, csillagászati jelenségekről. Még nincs benne nyoma a szerző későbbi olvasmányos, szellemes modorának. 10 képpel. A szerző neve helyesen: Sztrókay Kálmán. [IBQ.]

VARJU Mihály: Egyházi atyák és írók nézete a föld alakjáról a középkorban. Egy fejezet a geografia történetéből. Pozsony, 1917. "Pázmány" irod. és nyomda részvénytársaság. 78 p. + 4 p. (Név és tárgymutató, illetve tartalomjegyzék). [TZS.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1917-ik közönséges esztendőre. Tizenhetedik évfolyam [Debrecen, 1916.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Jupiter.; Farsang tartama.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; A hold fényváltozásának jegyei.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1917 január 1-én. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 28. 1917. jan-febr. 1-2.(325-326.) füz. pp. 4-5. Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Harkányi Béla és Fényi Gyula levelező tag. [SRG.]

Naptárunk újjáalakítása és a husvétkérdés. (Kivonat Mahler Ede l. tagnak 1916 deczember 5-én tartott felolvasásából.) = Akadémiai Értesítő 28. 1917. jan-febr. 1-2.(325-326.) füz. pp. 18-34. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A III. osztály első ülése 1917 január 22-én. = Akadémiai Értesítő 28. 1917. jan-febr. 1-2.(325-326.) füz. p. 76. Fényi Gyula székfoglalója "A Nap légkörének physikája", bemutatja Harkányi Béla. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harmadik akadémiai ülés. A II. osztály jelenti... = Akadémiai Értesítő 28. 1917. jan-febr. 1-2.(325-326.) füz. p. 78. Mahler Ede kilépett az Archaeológiai Bizottságból. Az osztály a kilépést tudomásul vette. [SRG.]

Jelentés a M. Tud. Akadémia 1916 évi munkásságáról. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 28. 1917. máj. 15. 5.(329.) füz. p. 235. Konkoly-Thege Miklós "Jelentés az ógyallai astrophysikai observatoriumon végzett astrophometriai megfigyelésekről." [SRG.]

Jelentés a M. Tud. Akadémia 1916 évi munkásságáról. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 28. 1917. máj. 15. 5.(329.) füz. p. 252. Kövesligethy Radó emlékbeszéde Konkoly-Thege Miklós t. t. felett. [SRG.]

Újabb szövegjavítások Firmicus Maternus astrologiájához. (Kivonat Némethy Géza r. t. 1917. április 16-án tartott felolvasásából.) = Akadémiai Értesítő 28. 1917. jún-júl. 6-7.(330-331.) füz. pp. 345-359. Az ókori asztrológiáról. [SRG.]

A M. T. Akadémia beltagjainak irodalmi munkássága 1917-ben. Mahler Ede. = Akadémiai Értesítő 28. 1917. dec. 12.(336.) füz. pp. 635-636. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Konkoly Thege Miklós. = Földrajzi Közlemények 45. 1917. 6. füz. pp. 278-287. Nekrológ. [IBQ.]

WEISS, E.: Melléknapok. = Az Időjárás 21. 1917. jan-febr. 1-2. füz. p. 30. Brassó 1916. nov. 25-én. [SRG.]

HOSSZÚ Biri: "Meteor." = Az Időjárás 21. 1917. jan-febr. 1-2. füz. pp. 30-31. 1916. dec. 26-án virradóra. [SRG.]

RÁCZ Béla: Az 1916. jún. 23-iki részleges napfogyatkozás. = Az Időjárás 21. 1917. jan-febr. 1-2. füz. p. 32. Puszta szemmel, de igen alaposan észlelte, Szerepen Bihar megyében. [IBQ.]

SZILASI M. Imeritz: Holdudvar. = Az Időjárás 21. 1917. jan-febr. 1-2. füz. p. 32. 1917. jan. 6-án. [IBQ.]

Halojelenséget jegyzett fel folyó évi március 19-én. = Az Időjárás 21. 1917. márc-ápr. 3-4. füz. p. 62. Naphalot észleltek a temesvári obszervatóriumban. [SRG.]

ENDREY Elemér: Napgyűrű és melléknap 1916. június 1-én. = Az Időjárás 21. 1917. márc-ápr. 3-4. füz. p. 64. Naphalo Budapesten. [SRG.]

A. T.: A déli csillagos ég photometriai megfigyelése. Első rész. Tass Antal és Terkán Lajos. Ógyalla 1916. = Az Időjárás 21. 1917. máj-jún. 5-6. füz. pp. 80-81. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Cleveland Abbe. = Az Időjárás 21. 1917. máj-jún. 5-6. füz. p. 94. Washingtoni csillagász és meteorológus. Nekrológ. [IBQ.]

DIERA Ignác, id.: Meteor (?) 1917. jan. 13-án délután 5 órakor. = Az Időjárás 21. 1917. máj-jún. 5-6. füz. p. 95. Felsőszernye (Trencsén megye). [SRG.]

Jókai egy optikai tüneményről. = Az Időjárás 21. 1917. máj-jún. 5-6. füz. p. 96. 1917. jún. 20-án napudvar volt látható. Jókai "A kőszívű ember fiai" című regényében egy fejezetet írt Perihelia címen. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Dr. Konkoly Thege Miklós. = Az Időjárás 21. 1917. júl-aug. 7-8. füz. pp. 97-104. A Magyar Földrajzi Társaság előtt elhangzott emlék előadás. Egy képtáblán: Edvi Illés Ödön festménye Konkoly Thegéről. [IBQ.]

RADVÁNYI Béla: Napudvar. = Az Időjárás 21. 1917. júl-aug. 7-8. füz. p. 128. Zsámbokon 1917. júl 12-én. [SRG.]

RÁCZ Béla: A f. évi július 4.-i holdfogyatkozás. = Az Időjárás 21. 1917. szept. 9. füz. p. 152. Szerepi megfigyelés, puszta szemmel. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a Hold fényváltozásaival. = Az Időjárás 21. 1917. nov. 11. füz. pp. 183-188. A saját és más kutatók statisztikái. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Hőmérsékleti észlelések Magyarországon az 1858. március 15-iki napfogyatkozás alkalmával. = Az Időjárás 21. 1917. nov. 11. füz. p. 200. Binder Gy. Szászkézden és Hlavaczek A. Lőcsén végzett hőmérsékletmérései. [IBQ.]

HORVÁTH A. János: Meteor. = Az Időjárás 21. 1917. nov. 11. füz. p. 200. Igló, 1917. aug. 28. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a Hold fényváltozásaival. Folytatás. = Az Időjárás 21. 1917. dec. 12. füz. 205-209. A saját és más kutatók statisztikái. [IBQ.]

TASS Antal: Jelentés az ógyallai csillagda 1914-16. évi működéséről. = Az Időjárás 21. 1917. dec. 12. füz. pp. 209-215. [IBQ.]

KALMÁR Elek: Holdszivárvány. = Az Időjárás 21. 1917. dec. 12. füz. p. 224. Lőcsén és Eperjesen 1917. okt. 28-án. [SRG.]

SZARVAS Miklós: A föld forgásának bizonyítási módja az eső testek keleti kitérésből Newtontól kezdve napjainkig. = Katholikus Szemle 31. 1917. 4. sz. pp. 317-329. [ZSE.]

HARSÁNYI Lajos: A csillagász. = Magyar Kultúra V. évf. IX. köt. 1917. jan-jún. I-ső félév pp. 409-415. Elbeszélés. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: A betlehemi csillag és a természettudomány. = Magyar Kultúra V. évf. X. köt. 1917. júl-dec. II-ik félév pp. 1091-1093. "Kérdés. Krisztus születésének történetében említi az evangélium, hogy a napkeletei bölcseket egy csillag fénye vezette a betlehemi barlanghoz." A betlehemi csillag új csillag (nova) lehetett vagy ritkafényű üstökös, harmadik elmélet szerint a Szaturnusz és Jupiter együttállása. Levélszekrény. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. jan. 1. - jan. 15. 665-666. füz. pp. 71-72. 1917. febr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. febr. 1. - febr. 15. 667-668. füz. pp. 161-162. 1917. márc. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. márc. 1. - márc. 15. 669-670. füz. p. 239. 1917. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. ápr. 1. - ápr. 15. 671-672. füz. pp. 297-298. 1917. máj. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. máj. 1. máj. 15. 673-674. füz. pp. 390-391. 1917. jún. jelenségek. Részleges napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. jún. 1. - jún. 15. 675-676. füz. p. 449. 1917. júl. jelenségek. Részleges napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. júl. 1. - júl. 15. 677-678. füz. p. 519. 1917. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. aug. 1. - aug. 15. 679-680. füz. p. 584. 1917. szept. jelenségek. [SRG.]

UJJ Gyula: A legkisebbtől a legnagyobbig. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. szept. 1. - szept. 15. 681-682. füz. pp. 618-622. A világmindenségről. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A fotografia jelentősége a csillagászatban. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. szept. 1. - szept. 15. 681-682. füz. pp. 628-634. A világmindenségről. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. szept. 1. - szept. 15. 681-682. füz. pp. 650-651. 1917. okt. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Változó csillag változó színképpel. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. okt. 1. - okt. 15. 683-684. füz. pp. 706-707. [PIR.]

MENDE Jenő: A Nap hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. okt. 1. - okt. 15. 683-684. füz. pp. 717-718. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. okt. 1. - okt. 15. 683-684. füz. pp. 718-719. 1917. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. nov. 1. - nov. 15. 685-686. füz. pp. 780-781. 1917. dec. jelenségek. Gyűrűs napfogyatkozás. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. dec. 1. - dec. 15. 687-688. füz. pp. 842-843. 1918. jan. jelenségek. [SRG.]

M. [MENDE Jenő]: Az északi fény oka. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. aug. 1-2.(125-126.) pótfüz. pp. 100-102. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: A Nap útja a világtérben. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. aug. 1-2.(125-126.) pótfüz. pp. 105-107. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: A legközelebbi állócsillag. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. dec. 3-4.(127-128.) pótfüz. p. 189. Az alfa (Proxima)Centauri. Innes javaslata alapján. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: Az égitestek belső hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. dec. 3-4.(127-128.) pótfüz. p. 190. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: Az Encke-üstökös visszatérése. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. dec. 3-4.(127-128.) pótfüz. p. 190. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

TASS Antal: Az 1917. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 18. 1917. jan. 1. sz. p. 33. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az 1917-ben visszatérő üstökösök. = Uránia 18. 1917. jan. 1. sz. p. 34. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 18. 1917. jan. 1. sz. p. 34. A delta Cephei és a RR Lyrae megfigyelése. Az N. G. C. 2261 jelzésű köd kutatása [NGC 2261]. A Mercur megfigyelése 1915. szept. 21-én. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 január havában. = Uránia 18. 1917. jan. 1. sz. pp. 34-36. Az 1917. január 8-iki teljes holdfogyatkozás. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Földhöz igen közel jutott üstökös. = Uránia 18. 1917. febr. 2. sz. pp. 70-72. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 február havában. = Uránia 18. 1917. febr. 2. sz. pp. 70-72. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A ködök forgásáról. = Uránia 18. 1917. febr. 2. sz. p. 72. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Bismarck-csillagzat. = Uránia 18. 1917. febr. 2. sz. p. 72. Csillagászati krónika. [SRG.]

Holdkráter a Földön. = Uránia 18. 1917. márc. 3. sz. pp. 100. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

TASS Antal: Újabb Nap-vizsgálatokról. = Uránia 18. 1917. márc. 3. sz. p. 106. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 18. 1917. márc. 3. sz. p. 106. A Lowell-observatorium újabb kiadványa. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 március havában. = Uránia 18. 1917. márc. 3. sz. pp. 106-108. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A változó csillagok száma. = Uránia 18. 1917. ápr. 4. sz. pp. 143-144. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 április havában. = Uránia 18. 1917. ápr. 4. sz. pp. 142-144. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös (1917a). = Uránia 18. 1917. máj. 5. sz. p. 173. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Alak- és fényváltozó köd a déli Koronában. = Uránia 18. 1917. máj. 5. sz. p. 173. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A távcsövek teljesítőképességéről. = Uránia 18. 1917. máj. 5. sz. p. 173. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 május havában. = Uránia 18. 1917. máj. 5. sz. pp. 174-175. Csillagászati krónika. [SRG.]

HAUSER Ignác: A stereoscop a csillagászatban. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 206-207. Csillagászati krónika. [SRG.]

M. S. [MIKOLA Sándor]: Újabb módszer a Föld forgási sebességének meghatározására. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 211-213. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Saturnus gyűrűjének változó voltáról. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 220-221. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Nap tömegének csökkenéséről. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 220-221. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Mount-Wilson-hegyi Nap-observatoriumról. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. p. 220-221. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Részleges napfogyatkozás 1917. június 19-én. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. p. 221. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Teljes holdfogyatkozás 1917. július 4-5-én. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 221-222. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Részleges napfogyatkozás 1917. július 19-én. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 222-223. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1917b üstökös. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. p. 223. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 június havában. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 222-224. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 július havában. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 224-226. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 augusztus havában. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 226-228. Csillagászati krónika. [SRG.]

SELÉNYI Pál: Apró megfigyelések a déltiroli fronton. = Uránia 18. 1917. szept. 9. sz. pp. 261-262. A légkör optikai tüneményei. [SRG.]

TASS Antal: Az N. G. C. 4594. jelzésű spirálköd rotatiojáról. = Uránia 18. 1917. szept. 9. sz. pp. 262-263. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 szeptember havában. = Uránia 18. 1917. szept. 9. sz. pp. 262-264. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb adatok a ködfoltok spectrálvizsgálatáról. = Uránia 18. 1917. okt. 10. sz. p. 298. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új csillag. = Uránia 18. 1917. okt. 10. sz. p. 298. N. G. C. 6946 jelzésű spirálködben Ritchey 1917. júl. 19-én új csillagot fedezett fel [NGC 6946 galaxisban az SN 1917A szupernóva]. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 október havában. = Uránia 18. 1917. okt. 10. sz. pp. 298-300. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 18. 1917. okt. 10. sz. pp. 299-300. A Nova Persei fényemelkedéséről. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Radialis sebesség és sajátmozgás közötti összefüggésről. = Uránia 18. 1917. nov. 11. sz. p. 334. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Wolf-féle objektum. = Uránia 18. 1917. nov. 11. sz. p. 334. Wolf-üstökös. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A fényesebb csillagok radialis sebessége és csillagrendje közötti összefüggésről. = Uránia 18. 1917. nov. 11. sz. p. 334. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 november havában. = Uránia 18. 1917. nov. 11. sz. pp. 334-336. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Jupiter 9. holdja felfedezésének körülményeiről. = Uránia 18. 1917. dec. 12. sz. p. 369. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Saturnus rendszeréről. = Uránia 18. 1917. dec. 12. sz. p. 369. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Lehullott meteor. = Uránia 18. 1917. dec. 12. sz. p. 369. 1914. október 13-án Lancashireben. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1917 december havában. = Uránia 18. 1917. dec. 12. sz. pp. 369-372. Csillagászati krónika. [SRG.]

LENKEI Henrik: A messzelátó. = Vasárnapi Ujság 64. 1917. márc. 11. 10. sz. p. 155. "Csillagászati"vers. [HAI.]

          1918.

A csornai Premontrei Kanonokrend szombathelyi Főgimnáziumának 1917-[19]18. évi értesitője. Szerk.: Steiner Miklós. Szombathely, 1918. pp. 17-19. A Gothard alapitvány átadásáról, az átadott eszközök leirása. [SRG.]

GÁSPÁR Kornél: Rétegek és szférák. Mindenségünk matematikai és fizikai felépítése. Budapest, 1918. Pesti Könyvnyomda RT. 63 p. Metafizika inkább, mint csillagászat. [TZS.]

GÁSPÁR Kornél: Rétegek és szférák. Mindenségünk matematikai és fizikai felépítése. 2. kiad. Budapest, 1918. Pesti Könyvnyomda RT. 63 p. Metafizika inkább, mint csillagászat. [TZS.]

GÁSPÁR Kornél: Vonzás és taszítás a Világegyetemben. Nincs külön égi és külön földi mechanika. 17 ábrával. Sopron, 1918. Röttig-Romwalter nyomda r.t. kiadása. 130 p., 3 t. Kifogásai a newtoni mechanikán alapuló csillagászattal szemben. Saját elméletének kifejtése, amelyben nagy szerepet kapnak a körpályák és az égitestek közötti taszítás is. [KSZ.]

  Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXVIII-ra [1918-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1918. Franklin-Társulat nyomdája. 219 p. Csillagászat: pp. 3-73. Polgári és csillagászati Naptár 1918-ra. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Jegyek és rövidítések. Az állatöv jegyei. Naprendszerünk. Ünnepszámítás 1918-ra. Időszámítás 1918-ra. Csillagászati évszakok.
Nap- és holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye 1918-ra. Naptárlapok havonta (napok, névnapok, ünnepek, holdfázisok, órák a valódi délben). A Nap, a Hold koordinátái, kelte, lenyugvása. A bolygók koordinátái és delelése, a bolygók láthatósága. Égi tünemények 1918-ban. A "Polgári és csillagászati Naptár" szerzője feltehetőleg továbbra is Kövesligethy Radó volt, mert ez a rész a korábbi évekkel azonos: tartalmában, formájában és sorrendjében. [KSZ.]

MOLNÁR Szaniszló: "Leirókartonja". [Kézzel irt magyar nyelvű. Herény,] 1918. 25 lev. Gothard Jenő műszereinek leirása és bemutatása fényképekkel. [SRG.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1918-ik közönséges esztendőre. Tizennyolczadik évfolyam [Debrecen, 1917.] Nyomatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Mars.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

LUSTIG Géza: Giordano Bruno halálának jelentősége. In: Lustig Géza: Misztikusok, költők és gondolkodók. I. 1. Dante és Beatrice. 2. Giordano Bruno halálának jelentősége. Békéscsaba, 1918. Tevan-kiadás. pp. 85-174. /Tevan könyvtár. 169-174./ Bruno életrajza, és perének részletei. Hatása korára és utókorára. [KSZ.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1918 január 1-én. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 29. 1918. jan-febr. 1-2.(337-338.) füz. pp. 4-5. Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Második Akadémiai ülés. Második összes ülés. 1918. febr. 25-én. = Akadémiai Értesítő 29. köt. 1918. márcz-ápr. 3-4.(339-340.) füz. p. 127. A III. osztályülésén Kövesligethy Radó felhívta a figyelmet, hogy Hell Miksa születésének 200 évfordulója lesz 1920-ban. Az osztály felkérte, hogy valamelyik ülésen 1920-ban tartson ünnepi emlékbeszédet. [SRG.]

Jelentés a M. Tud. Akadémia 1917 évi munkásságáról. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 29. 1918. máj. 15. 5.(341.) füz. p. 178. Fényi Gyula "A Nap légkörének physikája." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonkettedik akadémiai ülés. A III. osztály ötödik ülése 1918 október 21-én. = Akadémiai Értesítő 29. 1918. nov-dec. 11-12.(347-348.) füz. p. 459. Fényi Gyula "A protuberancia periodusa" értekezését előterjeszti Kövesligethy Radó. [SRG.]

A M. T. Akadémia beltagjainak irodalmi munkássága 1918-ban. = Akadémiai Értesítő 29. köt. 1918. nov-dec. 11-12.(347-348.) füz. p. 469. Fényi Gyula írásainak felsorolása. [SRG.]

A napsugarakról. = "Darwin" 7. 1918. szept. 1. 17. sz. p. 204. [SRG.]

KAHN Frigyes: A láthatatlan égitestek csillagászata. 1-2. = "Darwin" 7. 1918. szept. 15. 18. sz. pp. 207-208.; okt. 1. 19. sz. pp. 219-221. [SRG.]

LINKE Félix: Hogyan fedeztük fel az Erost. = "Darwin" 7. 1918. nov. 1. 21. sz. pp. 214-242. [SRG.]

MOLNÁR Jenő: A nap sugárzása. = "Darwin" 7. 1918. dec. 15. 24. sz. p. 283. [SRG.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A napfoltok és a zivatarok. = Az Időjárás 22. 1918. jan. 1. füz. pp. 6-10. Saját és külföldi adatfeldolgozás. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a sarkifénynyel és a napfoltokkal. 1. = Az Időjárás 22. 1918. febr. 2. füz. pp. 21-25. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Északi fény Magyarországon, 1917. decemberében. = Az Időjárás 22. 1918. febr. 2. füz. p. 32. Alsótátrafüreden, Budapesten és Tátraszéplakon december 17-19-én észleltek sarki fény sorozatot. [IBQ.]

Sirius: A Neptun bolygó körülforgásának ideje. = Az Időjárás 22. 1918. febr. 2. füz. p. 32. [IBQ.]

Sz. I. [SZOLNOKI Imre]: Földrengés és napfoltmaximum. = Az Időjárás 22. 1918. febr. 2. füz. p. 32. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a sarkifénynyel és a napfoltokkal. 2. = Az Időjárás 22. 1918. márc. 3. füz. pp. 33-39. [IBQ.]

UTHY Béla: Meteorhullás (Pohorella vasgyár). = Az Időjárás 22. 1918. ápr. 4. füz. pp. 48. Tűzgömb 1917. aug. 28-án. Többméternyi farka zöldes-lila, erős vörös fényben ragyogott több másodpercig. [SRG.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a sarkifénynyel és a napfoltokkal. 3. = Az Időjárás 22. 1918. ápr. 4. füz. pp. 48-55. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a sarkifénynyel és a napfoltokkal. 4. = Az Időjárás 22. 1918. jún. 6. füz. pp. 80-85. [IBQ.]

MARCZELL [György:] Nappali hullócsillag. = Az Időjárás 22. 1918. szept-okt. 9-10. füz. p. 159. Budapest, 1918. szept. 22. [IBQ.]

Levegőhőmérséklet, napfoltok és vulkánkitörés. = Az Időjárás 22. 1918. szept-okt. 9-10. füz. p. 160. W. Köppen tanulmányából. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: Snyder és a természettudomány. = Magyar Kultúra VI. évf. XI. köt. 1918. jan-jún. Első félév pp. 224-226. C. Snyder-Mikes Lajos: A modern természettudomány. A "Világ könyvtár" c. sorozatból. Bpest, 1917. Könyvismertetés csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

FÉNYI Gyula S. J.: Angelo Secchi. = Magyar Kultúra VI. évf. XI. köt. 1918. jan-jún. Első félév pp. 533-540. "Megérdemli ez a jeles férfiú, hogy a tudomány s a vallás az ő megdicsőítésében egymással versenyre keljenek; s hadd tanulja meg tőle az utókor, hogy mire képes az emberi lángelme a hit irányítása és vezérlete mellett." [SRG.]

CSEMEZ József: Ismereteim a légkör legmagasabb rétegeiről. = Nemzeti Nőnevelés 39. 1918. nov-dec. 9-10. füz. pp. 213-222. Szürkületi jelenségek, éjjel világító felhők, meteorok, tűzgolyók fényjelenségei, északi vagy sarki fény jelenségei. [SRG.]

B. [BOGDÁNFY Ödön]: A giroszkóp és alkalmazásai. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. jan. 1. - jan. 15. 689-690. füz. pp. 33-39. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. jan. 1. - jan. 15. 689-690. füz. pp. 70-71. 1918. febr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. febr. 1. - febr. 15. 691-692. füz. p. 139. 1918. márc. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. márc. 1. - márc. 15. 693-694. füz. p. 180. 1918. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. ápr. 1. - ápr. 15. 695-696. füz. pp. 256-257. 1918. máj. jelenségek. [SRG.]

G [GORKA Sándor]: A meteorvas használata az őskorban. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. máj. 1. - máj. 15. 697-698. füz. pp. 316-319. Apró közlemények. [PIR.]

OLASZ Péter S. J.: Az északi fény természete. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. máj. 1. - máj. 15. 697-698. füz. p. 320. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. máj. 1. - máj. 15. 697-698. füz. p. 321. 1918. jún. jelenségek. [SRG.]

TASS Antal: Az 1917. évi üstökösjelenségekről. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. jún. 1. - jún. 15. 699-700. füz. pp. 374-375. Apró közlemények. [PIR.]

TASS Antal: A folyó évben visszatérő üstökösök. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. jún. 1. - jún. 15. 699-700. füz. pp. 375-376. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. jún. 1. - jún. 15. 699-700. füz. pp. 378-379. 1918. júl. jelenségek. [SRG.]

TASS Antal: Új csillag a Sasban. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. júl. 1. - júl. 15. 701-702. füz. pp. 426-428. Az új csillagot 1917. jún. 7-én vette észre először Komáromi Kacz Endre festőművész, amatőrcsillagász. Az adatokat elküldte Ógyallára, ahol csak 13-án észlelték. Lefeber Berlinben jún 8-án észlelte. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. júl. 1. - júl. 15. 701-702. füz. pp. 432-433. 1918. aug. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A Nova Aquilae 3-ról. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 1. - aug. 15. 703-704. füz. pp. 487-490. [PIR.]

TASS Antal: Új üstökösök. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 1. - aug. 15. 703-704. füz. p. 494. 1918a üstökös Reid jún. 12-én fedezte fel.; 1918b üstökös Barnard júl. 11-én.; 1918c üstökös Borelly aug. 7-én. Apró közlemények. [PIR.]

OLASZ Péter S. J.: Az Einstein-féle gravitácziós elmélet próbaköve. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 1. - aug. 15. 703-704. füz. pp. 494-495. Az 1919-es napfogyatkozás. Apró közlemények. [PIR.]

OLASZ Péter S. J.: Az északi fény sugarainak sebessége. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 1. - aug. 15. 703-704. füz. p. 495. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 1. - aug. 15. 703-704. füz. pp. 495-496. 1918. szept. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. szept. 1. - szept. 15. 705-706. füz. p. 547. 1918. okt. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (40.) = Természettudományi Közlöny 50. 1918. szept. 1. - szept. 15. 705-706. füz. p. 551. D. T. kérdése a Föld forgásáról. [SRG.]

WODETZKY József: Perpetuum mobile a Naprendszerben. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. szept. 1. - szept. 15. 705-706. füz. p. 554. Levélszekrény. Feleletek. (40.) [SRG.]

TASS Antal: Új csillagvizsgálók. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. okt. 1. - okt. 15. 707-708. füz. pp. 604-605. Sierra Grande-i és Woronesch-i csillagvizsgálók létesítéséről. Apró közlemények. [PIR.]

TASS Antal: A Nova Aquilae fényváltozása. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. okt. 1. - okt. 15. 707-708. füz. p. 605. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. okt. 1. - okt. 15. 707-708. füz. pp. 607-608. 1918. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. nov. 1. - nov. 15. 709-710. füz. pp. 651-652. 1918. dec. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. dec. 1. - dec. 15. 711-712. füz. pp. 712-713. 1919. jan. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Az állócsillagok rendszere és a kinetikai gázelmélet. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. febr. - okt. 1-2.(129-130.) pótfüz. pp. 99-100. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

GORKA Sándor: Az északi fény magassága. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. febr. okt. 1-2.(129-130.) pótfüz. p. 104. [SRG.]

TASS Antal: Az 1918. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 19. 1918. jan. 1. sz. p. 31. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: 1918-ban esedékes üstökösök. = Uránia 19. 1918. jan. 1. sz. pp. 31-32. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Venus rotatiójáról. = Uránia 19. 1918. jan. 1. sz. p. 32. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az alfa Centauri melletti csillagról. = Uránia 19. 1918. jan. 1. sz. p. 32. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Az Encke-féle üstökös. = Uránia 19. 1918. jan. 1. sz. p. 32. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 január havában. = Uránia 19. 1918. jan. 1. sz. p. 32. Ettől a számtól kezdve nem mellékelnek égtérképet. Csillagászati krónika. [SRG.]

M. J [MENDE Jenő]: Az északi fény utánzása. = Uránia 19. 1918. febr. 2. sz. p. 58. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

Miért repülnek a rovarok a fény felé, és miért nem repülnek a Nap felé? = Uránia 19. 1918. febr. 2. sz. p. 60. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

TASS Antal: Nova Geminorum 2 spectrumának fényességváltozásai. = Uránia 19. 1918. febr. 2. sz. p. 62. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Brooks-féle periodikus üstökös. = Uránia 19. 1918. febr. 2. sz. p. 62. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 február havában. = Uránia 19. 1918. febr. 2. sz. p. 62. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Nagy, saját mozgással bíró csillag. = Uránia 19. 1918. márc. 3. sz. p. 62. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Napfelületmegfigyelés Ógyallán 1917-ben. = Uránia 19. 1918. márc. 3. sz. p. 62. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 március havában. = Uránia 19. 1918. márc. 3. sz. p. 62. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Wolf-féle objectum. = Uránia 19. 1918. márc. 3. sz. p. 94. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A kis bolygók számáról. = Uránia 19. 1918. ápr. 4. sz. p. 119. 1917. jún. 30-án a kisbolygók száma 876. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Nap napi forgásáról. = Uránia 19. 1918. ápr. 4. sz. pp. 119-120. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új algoltypusú változócsillag. = Uránia 19. 1918. ápr. 4. sz. p. 120. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 április havában. = Uránia 19. 1918. ápr. 4. sz. p. 120. Csillagászati krónika. [SRG.]

MENDE Jenő: Északi fény nappal és kisebb földrajzi szélesség alatt. = Uránia 19. 1918. máj. 5. sz. p. 159. Ilyen jelenséget figyeltek meg 1909. szept. 25-én, 1915. aug. 1-én New York államban és 1918. jan. 18-án Holsteinben. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

TASS Antal: A csillagok hősugárzásnak újabb mérési módjáról. = Uránia 19. 1918. máj. 5. sz. pp. 159-160. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Különfélék. = Uránia 19. 1918. máj. 5. sz. p. 160. A Faye-féle üstökös nem volt látható. Sarki fény 1918. márc. 8-án Potsdamban. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 május havában. = Uránia 19. 1918. máj. 5. sz. p. 160. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újabb ködvizsgálatokról. = Uránia 19. 1918. jún-aug. 6-8. sz. p. 199. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új csillagvizsgáló. = Uránia 19. 1918. jún-aug. 6-8. sz. p. 199. Argentínában a Sierra Grande 1200 m. magas csúcsán. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új csillag a Sasban. = Uránia 19. 1918. jún-aug. 6-8. sz. pp. 199-200. 1918. jún. 7-én Komáromi Katz Endre festőművész észlelte Budapesten. Ez a harmadik csillag a Sasban. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 június-július és augusztus havában. = Uránia 19. 1918. jún-aug. 6-8. sz. p. 200. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Visszatért periodikus üstökösök. = Uránia 19. 1918. szept. 9. sz. p. 231. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös (1918a). = Uránia 19. 1918. szept. 9. sz. p. 231. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Sas új csillagjáról. = Uránia 19. 1918. szept. 9. sz. pp. 231-232. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 szeptember havában. = Uránia 19. 1918. szept. 9. sz. pp. 233-234. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Változik-e a Nap sugárzása? = Uránia 19. 1918. okt. 10. sz. p. 264. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Újdonságok. = Uránia 19. 1918. okt. 10. sz. p. 264. A tervezett Woronesch-i egyetemről és csillagvizsgálóról.; A Wolf-féle periodikus üstökösről.; Dorner adománya a helsingforsi zonának nevezett égi catalogus munkálatainak befejezésére. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 október havában. = Uránia 19. 1918. okt. 10. sz. p. 264. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Bolygók fényingadozása. = Uránia 19. 1918. nov-dec. 11-12. sz. p. 303. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Nagy saját mozgással bíró csillagok. = Uránia 19. 1918. nov-dec. 11-12. sz. p. 303. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Gyűrűs napfogyatkozás 1918. deczember 3-án. = Uránia 19. 1918. nov-dec. 11-12. sz. p. 304. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökös. = Uránia 19. 1918. nov-dec. 11-12. sz. p. 304. Schorr a honburgi csillagvizsgálóban 1918. nov. 23-án fedezte fel. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 november havában. = Uránia 19. 1918. nov-dec. 11-12. sz. p. 304. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1918 december havában. = Uránia 19. 1918. nov-dec. 11-12. sz. p. 304. Csillagászati krónika. [SRG.]

A Batthyányeumról. = Vasárnapi Ujság 65. 1918. ápr. 17. 14. sz. p. 213. "A gyulafehérvári vár északi részén magasan emelkedik ki a Batthyányeum ódon fala; [...] Itt nyer elhelyezést a híres könyvtár és a csillagda. Gróf Batthyány Ignácz püspök nevéhez fűződik a Batthyányeum megalapítása. [...] Batthyány a könyvtár és a felállítandó csillagda számára a trinitarius zárdát szemelte ki, a mely akkor a katonai kincstár tulajdonában volt 1792-ben Batthyánynak sikerült kieszközölni, hogy az egészet átadják neki; a zárdát papnöveldének, a templomot könyvtárnak és csillagdának alakíttatta át.
A templomot még a katonai kincstár két emeletre osztotta, egy nagyobbra és egy kisebbre. A felső és magasabb teremben nyert elhelyezést a könyvtár, az alsó részen a könyvtárnok és a csillagász kapott lakást. [...] A kétemeletes épület dél felé néző részén Batthyány egy harmadik emeletet építtetett, a mely azonban csak az épület fele részére terjedt ki, itt rendezte be a csillagdát. A csillagda egy nagy teremből, két kamrából és egy terraszból állott. A csodaszép faragott bútorok, régi csillagászati eszközök tanúságai az elmúlt idők nagy napjainak. Ma a csillagdában lévő műszerek már elavultak, pontos, tudományos megfigyelésre nem eléggé alkalmasak." Képek a gyulafehérvári Batthyányeumról, Kerny István felvételei: A Batthyányeum épülete. A csillagda nagyterme. Munkaasztal a csillagda nagytermében. A könyvtár. [HAI.]

Uj csillagok. = Vasárnapi Ujság 65. 1918. jul. 14. 28. sz. p. 421. "A berlini obszervatóriumban felfedeztek egy elsőrendű fényességű uj csillagot az Aquila csillag képben. ...Seeliger szerint az új-csillagok feltűnésekor az egyébként sötét égitest valamilyen hatalmas kiterjedésű por vagy gázalakú felhőbe jut s az ellen álló közegben való mozgása hevíti fel egyrészt őt magát, másrészt azt a közeget is, a melyben mozog. Az egész tünemény csaknem azonos azzal, mikor egy hulló csillagot látunk megjelenni és izzóvá válni a légkör rétegeiben..." [HAI.]

HARASZTHY Lajos: Holdas éji álom. = Vasárnapi Ujság 65. 1918. dec. 8. 49. sz. p. 675. "Csillagászati" vers. [HAI.]

A herényi obszervatórium áttelepítése Szombathelyre. = Vasvármegye 51. 1918. máj. 8. 104. sz. pp. 1-2. A herényi birtokot eladják, ezért a csillagvizsgáló a premontrei gimnáziumba kerül. [SRG.]

Köszönet a herényi obszervatórium adományozásáért. = Vasvármegye 51. 1918. szept. 27. pp. 2-3. A vallás- és közoktatási miniszter köszönete Gothard Sándornak, testvére hagyatékának átadásáért. [SRG.]

          1919.

Dr. Kövesligethy Radó egyetemi ny. r. tanár előadásai a mathematikai földrajzból. Jegyezte: Eördögh Gyula bölcsészettan hallg. Budapest, 1919. Műszaki könyvkiadó és sokszorosító intézet kiadása. 207 p. Kövesligethy 1899-ben megjelent kézikönyvének (A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve.) egyszerűsített változata, a matematikai elemek bevezetése és a földmágnesség ismertetése nélkül, csak végképleteket közöl. Igen jó bevezetés az asztrometriába. A szöveg írógéppel írt. A vonalas ábrák, a görög betűk és a bonyolultabb képletek kézírással írva. Kőnyomatos sokszorosítvány. Kb. 300 példányban jelenhetett meg. [IBQ.]

LAKITS Ferenc: A világegyetem fejlődése. Budapest, 1919. Pesti Lloyd Társulat Könyvsajtója. 7 p. [SRG.]

VERNE Gyula [VERNE, Jules]: Az arany meteor. Ford.: Sztrokay Kálmán. Budapest, 1919. Kultura Könyvkiadó és Nyomda R-T. kiadása. 170 p. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1919-ik közönséges esztendőre. Tizenkilenczedik évfolyam [Debrecen, 1918.] Nyomtatja és kiadja: Debreczen sz. kir. város és a Tiszántuli ref. egyházkerület könyvnyomda-vállalata. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Nap.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1919 január 1-én. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 30. 1919. jan-ápr. 1-4.(349-352.) füz. pp. 4-5. Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula és Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

Jelentés a M. Tud. Akadémia 1918 évi munkásságáról. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 30. 1919. máj-dec. 5-12.(353-360.) füz. p. 135. Kövesligethy Radó fölhívta az akadémia figyelmét, hogy Hell Miksa születésének 200 éves évfordulója közeleg. Szily Kálmán javaslatára a III. osztály megbízta Kövesligethy Radót, hogy emlékbeszédet tartson az évforduló alkalmából. [SRG.]

ILOSVAY Lajos - RYBÁR István - FRÖHLICH Izidor - SCHULLER Alajos - BUCHBÖCH Guszáv(!): Jelentés a pályázatok eldöntéséről. Jelentés a Nagyjutalomról és a Marczibányi-mellékjutalomról. = Akadémiai Értesítő 30. 1919. máj-dec. 5-12.(353-360.) füz. p. 168. Kövesligethy Radó földrengéstani értekezése, Fényi Gyula napmegfigyelései figyelmet érdemlők. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXXIX. nagygyűlést. Első nap. 1919 október 22-én. = Akadémiai Értesítő 30. 1919. máj-dec. 5-12.(353-360.) füz. p. 277. Fényi Gyula "A protuberancia periodusa" értekezését előterjeszti Kövesligethy Radó. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hatodik összes ülés. 1919. november 24-én. = Akadémiai Értesítő 30. 1919. máj-dec. 5-12.(353-360.) füz. p. 287. Az igazoló bizottság Kövesligethy Radó r. tag kizárását javasolja. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Hatodik összes ülés folytatólagosan 1919. december 2-án. = Akadémiai Értesítő 30. 1919. máj-dec. 5-12.(353-360.) füz. p. 289. Kövesligethy Radó r. tag esetében a bizottság a kizárást elveti, de rosszallásukat fejezik ki. [SRG.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1920 január hóban. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 30. 1919. máj-dec. 5-12.(353-360.) füz. pp. 313-314. Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula és Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A csillagok hőmérséklete. = "Darwin" 8. 1919. febr. 1. 3. sz. p. 36. [SRG.]

Sötét foltok a Tejútban. = "Darwin" 8. 1919. márc. 15. 6. sz. p. 72. [SRG.]

A Nap és a csillagok ibolyántúli sugarai... = "Darwin" 8. 1919. jul. 1. 12. sz. p. 164. [SRG.]

TASS A[ntal].: Jelentés az ógyallai csillagvizsgáló 1917. évi működéséről. = Az Időjárás 23. 1919. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 45-47. [IBQ.]

HERMAN Ottó: Pásztor-csillagászat. = Az Időjárás 23. 1919. júl-dec. 7-12. füz. pp. 113-119. A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914. című művéből. pp. 624-631. [IBQ.]

Nemesszakácsi Lakits Ferenc dr. = Az Időjárás 23. 1919. júl-dec. 7-12. füz. p. 128. 1919. jún. 24-én hunyt el Grácban [pontosabban: Pécsett]. [IBQ.]

ANTÓNYA Mihály: Meteor. = Az Időjárás 23. 1919. júl-dec. 7-12. füz. p. 130. 1919. "Május 23.-án este 9 óra 15 p.-kor..." [SRG.]

MARCZELL György: Ritka szivárvány. = Az Időjárás 23. 1919. júl-dec. 7-12. füz. p. 132. "1919. jún. 30-án este Solymáron." [SRG.]

LAKITS Ferenc: Kalendáriom-reform. = Mohácsi Hirlap 9. 1919. jan. 12. pp. 1-2.; jan. 19. pp. 1-2.; jan. 26. pp. 1-2.; febr. 2. pp. 1-2. [SRG.]

WODETZKY József: Mars-megfigyelések. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. jan. 1. - jan. 15. 713-714. füz. pp. 51-52. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A Hold fotometriájáról. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. jan. 1. - jan. 15. 713-714. füz. p. 52. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A Vénus tengelykörüli forgása. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. jan. 1. - jan. 15. 713-714. füz. p. 52. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. jan. 1. - jan. 15. 713-714. füz. p. 54. 1919. febr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. febr. 1. - febr. 15. 715-716. füz. p. 114. 1919. márc. jelenségek. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A világegyetem fejlődése. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. márc. 1. - ápr. 20. 717-720. füz. pp. 181-187. [PIR.]

MÁDAY István: Javított nyári időszámítás. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. márc. 1. - ápr. 20. 717-720. füz. pp. 190-192. 1916-ban vezették be (ápr. 16. - szept. 16.). [SRG.]

MENDE Jenő: A fény meggörbülése a nehézségi erő hatására. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. márc. 1. - ápr. 20. 717-720. füz. p. 201. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. márc. 1. - ápr. 20. 717-720. füz. pp. 203-205. 1919. ápr. - máj. jelenségek. [SRG.]

PEKÁR Rezső: A Földön mozgó testek súlya. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. aug. 1. - szept. 15. 721-724. füz. pp. 236-239. A Természettudományi Közlöny 1919-ben megjelent évfolyamába beleszólt a történelem. A Tanácsköztársaság márc. 21. és aug. 1. közötti időszakában egy új szerkesztőség alatt a folyóiratnak 5 füzete megjelent (máj. 1. 721. füzettől júl. 1. 725. füzetig) folyamatos oldalszámozással a 209. oldaltól a 368. oldalig (ezekben csillagászati cikk nem volt). Augusztus elejét követően visszarendeződött minden, a régi szerkesztőség visszatért és úgy nyilatkozott, hogy az ápr. 1-től aug. 7-ig tartó időszakban nem volt köze a laphoz, csak "néma szemlélője volt az eseményeknek". Az ott történtekért nem vállalt felelősséget, az ott megjelenteket nem tartotta a lap részének. Így a lap folyamatos oldalszámozását a 209. oldaltól folytatták az aug. 1. - szept. 1. 721-724. füzet összevont számmal. [KSZ.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. aug. 1. - szept. 15. 721-724. füz. pp. 266-267. 1919. okt. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Új elmélet a Nap fizikai alkatáról. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. okt. 1. - dec. 15. 725-730. füz. pp. 321-322. [PIR.]

WODETZKY József: Új tapasztalati képlet a bolygók távolságára. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. okt. 1. - dec. 15. 725-730. füz. p. 337. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. okt. 1. - dec. 15. 725-730. füz. pp. 344-345. 1919. dec. - 1920. jan. jelenségek. [SRG.]

EINSTEIN, A[lbert]: A különös és általános relativitás tana. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. febr. - dec. 1-4.(133-136.) pótfüz. pp. 1-19. [SRG.]

WODETZKY József: A Hold fizikai librácziója. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. febr. - dec. 1-4.(133-136.) pótfüz. p. 68. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENDE Jenő: Mágneses vihar. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. febr. - dec. 1-4.(133-136.) pótfüz. p. 68. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

TASS Antal: Az 1919. évi nap- és holdfogyatkozások. = Uránia 20. 1919. jan. 1. sz. p. 15. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A Treysa-féle meteoritról. = Uránia 20. 1919. jan. 1. sz. p. 15. 1916. ápr. 3-án hullott le a hesseni falu mellett, 1917 januárjában találták meg, 1.60 m. mélységben. 63 kg. volt. Csillagászati krónika. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1919 első negyedében. = Uránia 20. 1919. jan. 1. sz. pp. 15-16. Csillagászati krónika. [SRG.]

MOLNÁR J.: A tengeri fény. = Uránia 20. 1919. febr. 2. sz. p. 29. Légköroptikai jelenség. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

MOLNÁR J.: A naprendszer keletkezése. = Uránia 20. 1919. márc. 3. sz. pp. 42-43. Légköroptikai jelenség. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A mindenség szerkezetére vonatkozó új felfogás igazolásáról. = Uránia 20. 1919. pp. 76-78. Az 1919. május 29-i teljes napfogyatkozáskor igazolták Einstein elméletét. [KSZ.]

VARGHA Gyula: A csillagokhoz. = Vasárnapi Ujság 66. 1919. febr. 16. 7. sz. p. 75. "Csillagászati vers" [HAI.]

          1920.

BÖLSCHE, Wilhelm: A természettudomány fejlődésének története. 1-2. Ford.: Schöpflin Aladár. 2. kiad. Budapest, 1920. Franklin-Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 1. köt. 143 p.; 2. köt. 109 p. /Kultura és tudomány./ [KSZ.]

CZUKOR Károly: A relativitás elve. Írta Czukor Károly v. műegyetemi tanársegéd. Budapest, 1920. Dick Manó kiadása. Korvin Testvérek könyvnyomdája. 112 p. A szerző előszava Budapesten kelt 1920. szeptember havában. Einstein általános relativitáselméletének ismertetése, csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

  PINZGER Ferenc: Hell Miksa emlékezete. Születésének kétszázadik évfordulójára különösen tekintettel vardői útjára. 1. rész. Hell élete és működése. Eredeti források után összeállította: P. Pinzger Ferencz S. J. főgimnasiumi tanár Pécsett. Budapest, 1920. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 145 p. A bevezetőt Pécsett, 1919. jan. 1-én írta a szerző: "A jelen munka megírására főleg két ok indított. Az egyik Kövesligethy Radó megtisztelő felszólítása volt, óhaját parancsnak vettük. Másodszor pedig a kegyelet érzete ösztönzött." "Kövesligethy Radó ugyanis már régebben északi útra kelve, személyesen járt Hell nyomai után. Az úton szerzett tapasztalatait és följegyzéseit nagy készséggel rendelkezésünkre bocsátotta, sőt a M. T. Akadémia kegyes volt e mű kiadását pártfogolni." pp. 5-6. [KSZ.]

LÓCZY Lajos: A nép műveltsége. In: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei czímű monográfia-gyűjtemény adatai alapján. Budapest, 1920. Hornyánszky Viktor m. kir. udvari könyvnyomdája. pp. 170-171. Csillagászat: A föld alakja. Napfoltok. A Hold foltjai. Napfogyatkozás. A holdujság (ujhold). Szivárvány. Az ismert csillagok: Csibéstík (Fiastyuk), Kaszás, Halászcsillag, Vadlegelő csillag, Tejút, Takarodóút, Szómaút (Szalmaút), Göncölszekér, sánta Kata csillag, esthajnalcsillag, furócsillag, keresztcsillag. A szerző a csillagászati vonatkozások előtt írja, hogy mindezeket Jankó János adatgyűjtéséből vette át (amelyet 1902-ben jelentetett meg: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei könyvben). [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1920-ik szökő esztendőre. Huszadik évfolyam [Debrecen, 1919.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. "Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczhetedik akadémiai ülés. Tizedik összes ülés 1920 deczember 13-án. = Akadémiai Értesítő 31. 1920. jún-dec. 6-12.(366-372.) füz. p. 262. A főtitkár jelenti, Bruns Ernő lipcsei csillagász elhunyt 1919. szept. 23-án. [SRG.]

SZŐNYI O[ttó]: P. Pinzger Ferenc S. J.: Hell Miksa emlékezete születésének kétszázadik évfordulójára, különös tekintettel vardői útjára. = Dunántúl (Pécs) 10. 1920. aug. 15. 160. sz. p. 3. Könyvismertetés. [HAD.]

Északi fény. = Az Időjárás 24. 1920. márc-ápr. 3-4. füz. p. 31. Nagykanizsán 1920. márc. 17-én, Pápán és Budapesten márc. 22-én észlelték. [IBQ.]

dr. R. A. [RÉTHLY Antal]: A klímaváltozások okai. = Az Időjárás 24. 1920. márc-ápr. 3-4. füz. p. 31. A 11 éves naptevékenységgel egybevágó klímaváltozások. [SRG.]

PRILESZKYNÉ SARLAY Irén: Napgyűrű. = Az Időjárás 24. 1920. júl-aug. 7-8. füz. p. 62. 1920. jún. 16-án délben Ajnácskőn (Gömör megye). [SRG.]

TERTSCH Károly: Gömbvillám. = Az Időjárás 24. 1920. júl-aug. 7-8. füz. pp. 62-63. 1920. június hó 22-én délután 14 órakor Visegrádnál, a Dunán képződött villámcsapásra következett egy gömbvillám. Az észlelést közlő Tertsch Károly: "amatőr csillagász, nagymarosi lakos". [IBQ.]

RÁCZ Béla: Északi fény. = Az Időjárás 24. 1920. júl-aug. 7-8. füz. pp. 63-64. Szerep (Bihar megye), 1920. márc. 22. este 19 és 21 óra között. [IBQ.]

SZOLNOKI Imre: A napfoltok relatívszáma Zürichben. = Az Időjárás 24. 1920. szept-okt. 9-10. füz. p. 80. 1919-ben és 1920-ban. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Napgyűrű. = Az Időjárás 24. 1920. szept-okt. 9-10. füz. p. 80. Szegeden 1920. aug. 24-én. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A Napon történő változások hatása a Föld hőmérsékletére. = Az Időjárás 24. 1920. szept-okt. 9-10. füz. p. 80. [IBQ.]

Halo-jelenség. = Az Időjárás 24. 1920. szept-okt. 9-10. füz. p. 80. 1919. ápr. 14-én Temesváron. [SRG.]

SZILASSY Cäsar: QUOUSQUE. = Szeged 1. 1920. aug. 18. 3. sz. p. 3. A Hirek című rovatban lévő "csillagászati" vers. [HAI.]

Csillagvizsgáló Szegeden. = Szeged 1. 1920. szept. 1. 14. sz. p. 3. "Tass Antal, az ógyallai csillagvizsgáló-intézet aligazgatója bejelentette a polgármesternek, hogy a cseh megszállás alatt levő intézetüket Szegeden szeretnék ideiglenesen elhelyezni. A polgármester az aligazgatót több középület megtekintésére utasította, aki, tekintve, hogy mechanikai műhelyük is van, e célra a felsőipariskolát találták legalkalmasabbnak. Hamarosan megérhetjük tehát azt, hogy mi szegediek olvashatunk majd a csillagokból." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

OLASZ Péter S. J.: Az Einstein-féle gravitácziós elmélet csillagászati igazolása. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. jan. 1. - febr. 15. 731-734. füz. p. 48. Apró közlemények. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Vulkáni kitörés okozta alkonypir-tünemények. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. jan. 1. - febr. 15. 731-734. füz. pp. 48-49. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. jan. 1. - febr. 15. 731-734. füz. pp. 53-56. 1920. febr. - márc. - ápr. jelenségek. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Mars földközelben. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. márc. 1. - ápr. 15. 735-738. füz. pp. 107-112. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. márc. 1. - ápr. 15. 735-738. füz. pp. 124-125. 1920 máj. - jún. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Feltünő változás a Hold Linné-kráterében. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. máj. 1. - jún. 15. 739-742. füz. p. 166. 1920. márc 29-én Miethe A. megfigyelése. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. máj. 1. - jún. 15. 739-742. füz. pp. 168-169. 1920. júl. - aug. - szept. jelenségek. [SRG.]

Északi fény Magyarországon. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. máj. 1. - jún. 15. 739-742. füz. pp. 198-199. Északi fény 1920. márc. 22-én Budán, Pápán, Nagykanizsán, Kalocsán, Szerepen. Utoljára Budapesten 1917. dec. 17-én láttak sarki fényt. Levélszekrény. Tudósítások. (10.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Napsugárzás és a sarki jégtakaró. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. júl. 1. - aug. 15. 743-746. füz. pp. 250-251. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. júl. 1. - aug. 31. 743-746. füz. pp. 259-260. 1920. okt. - nov. jelenségek. [SRG.]

KOMÁROMI KACZ Endre: Északi fény Komáromban. = Természettudományi Közlöny 1920. júl. 1. - aug. 31. 743-746. füz. pp. 262-263. Északi fény Komáromban.; Napfolt észlelés 1920. márc. 19-22. között.; Állatövi fény észlelés 1920. márc. 22-én. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: Adatok a meteorológiai műszerek feltalálásának történetéhez. = Természettudományi Közlöny 1920. júl. 1. - aug. 31. 743-746. füz. p. 263. [SRG.]

TASS Antal: A magyar csillagászat történeteiből. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. pp. 280-284. [GAI.]

WODETZKY József: Az 1919. május 29.-i napfogyatkozás és a relativitástan. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. pp. 304-306. [SRG.]

WODETZKY József: Új csillag a Hattyú csillagképben. Nova Cygni. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. p. 310. Nova észlelés 1920. aug. 23-án. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: Óriás- és törpe-csillagok fölismerése a színképből. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. pp. 310-311. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: Változó csillagok megfigyelése fotoelektromos úton. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. p. 311. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: Sugárzó nyomás a Nap környezetében. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. pp. 311-312. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. pp. 318-319. 1920. dec. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (24.) = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. p. 323. Dr. G. S. kérdése a napfoltok viszonylagos számáról a folyó évben. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A napfoltok viszonylagos száma. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 747-750. füz. p. 328. Levélszekrény. Kérdések. (24.) [SRG.]

WODETZKY József: A csillagok belső szerkezete és a modern atómelmélet. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. nov. 1. - dec. 15. 751-754. füz. pp. 344-353. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: Einstein relativitástanának bírálata. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. nov. 1. - dec. 15. 751-754. füz. pp. 375-378. [SRG.]

B. [BOGDÁNFY Ödön]: A meteoritok szétrobbanása. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. nov. 1. - dec. 15. 751-754. füz. pp. 382-383. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A magyar csillagászat történetéhez. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. nov. 1. - dec. 15. 751-754. füz. p. 383. Apró közlemények. [GAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. nov. 1. - dec. 15. 751-754. füz. pp. 384-386. 1921. jan. - febr. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A színképvonalak eltolódása a nehézségi erő hatására. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. jan. - dec. 1-4.(137-140.) pótfüz. pp. 66-67. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: Fotografikus csillag-parallaxisok. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. jan. - dec. 1-4.(137-140.) pótfüz. p. 68. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: Árapálysúrlódás és a Hold évszázados gyorsulása. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. jan. - dec. 1-4.(137-140.) pótfüz. p. 68. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Sz. K.: Uj kráter keletkezett a Holdon. = Új Idők 26. 1920. 14. sz. p. 285. [SRG.]

Újabb elmélet a Nap sugárzásának magyarázatára. = Uránia 21. 1920. ápr-aug. 4-8. sz. pp. 41-42. Légköroptikai jelenség. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

Marconi másvilági jelei. = Uránia 21. 1920. ápr-aug. 4-8. sz. p. 42. A szikratávírón észlelt jelekről 1920. jan. 27-én számolt be. Légköroptikai jelenség. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

SZTROKAY Kálmán: Szikratávíró a Marsban? = Vasárnapi Ujság 67. 1920. ápr. 11. 7. sz. pp. 80-81. "A Daily Mail tudósítása nyomán az egészvilág sajtóját bejárta az a fantasztikus hír, hogy a szikratávíró olyan titokzatos jeleket regisztrál, a miknek alig lehet más magyarázatát adni, mint hogy valamelyik szomszéd égitest akar ezen az úton összeköttetésbe jutni a Föld lakóival. [...] Marconi, a ki vezetője a legnagyobb amerikai dróttalan távirótársaságnak, a következő nyilatkozatot tette a Daily Mail számára erről a kérdésről: - Csakugyan gyakran veszünk észre határozott jeleket a szikratávíróban, a melyeknek eredete a földön kívül is lehet. Ezek a jelek egyszerre, egy időpontban jelentkeztek Amerikában és Angliában, a mi arra mutat, hogy olyan messziről kell jönniök, hogy a távolságuk mellett elenyészik a London Newyork közti távolság. [...] - Eddig nem tudunk semmi bizonyosat a jelek eredetéről.
Valószínű, hogy a forrásuk nagyon messze van, tehát például az is lehet, hogy a nap-protuberancziák által előidézett elektromos hullámok hozzák őket létre. Az sem lehetetlen, hogy valamelyik bolygóról jönnek a jelek, mert annak lakói ilyen módon igyekeznek összeköttetésbe lépni velünk, de még hosszas és alapos vizsgálat szükséges ahhoz, hogy ezt eldönthessük." [HAI.]

SZTROKAY Kálmán: Uj kozmológia. = Vasárnapi Ujság 67. 1920. jul. 11. 13. sz. p. 152. "Az asztrofizikának mindig megoldhatatlannak látszó problémája volt az, hogy honnét pótolja a Nap a kisugárzott hőenergiáját? [...] A Nap életkorául adódott 18 millió esztendő meglepően kevés, ha csak a geológiai korszakokkal mérjük is össze és ezért az asztrofizika belátta, hogy az összehúzódás teóriája nem elég a Nap hőenergiájának megmagyarázásához. Ezért mondta Newcomb: "A Nap semmi esetre sem sugározhat ki magából még hosszú ideig akkora hőt, a mekkorát mai mértékében kibocsát magából, ha csak valami "csoda" által meg nem szaporodik az energiakészlete. [...]
Ha csak a rádiumnak akarnók tulajdonítani a Nap hevét, akkor a Nap anyagának jó részben urániumból kellene hogy álljon, a mit viszont a színképelemzés egyáltalán nem tesz valószínűvé. [...] egészen bizonyos, hogy úgy a Nap, mint az állócsillagok belső hőjének eredetében és fennmaradásában nagy szerepet kell hogy játsszék az atómbomlás folyamata." [HAI.]

A Linné-kráter. = Vasárnapi Ujság 67. 1920. szept. 15. 17. sz. pp. 198-200. "A Hold felületét tulajdonképen csak azóta ismerjük megbízhatóan, a mióta a csillagászat a fényképezést is bevezette megfigyelő eszköznek. [...] A Hold északnyugati részén elterülő Maré Serenitatis területén Lohrmann 1823-ban egy meglehetősen mély krátert látott és rajzolt le, a melyet Linné-kráternek neveztek el s ezt a krátert később Madler is ugyanúgy rajzolta le ma is elismert pontosságú holdtérképében. 1866-ban Schmtdt viszont azt a feltűnést keltő megfigyelést tette, hogy a Linné-kráter helyén nincs semmi egyéb, mint egy kis fehéres folt, a mi egyáltalán nem hasonlít semmilyen kráter alakhoz. [...] Pár héttel ezelőtt azonban egészen váratlanul eldőlt a Linné-kráter kérdése és pedig úgy, hogy igazat kell adnunk a régi megfigyelőknek, mert a Linné-kráter újból előtűnt a fehér foltból.
A charlottenburgi obszervatórium megfigyelője S. Miethe vette észre véletlenül, hogy a Linné-kráter helyén határozott kráter-alakot lehet látni ismét, illetve hogy a fehér folt - a mely a valóságban gyönge mélyedés lehetett a Maré Serenitatis sima síkján - most határozottan köralaku, meredek falu mélyedéssé változott át, minden bizonyára úgy, hogy a belseje jelentékeny mértékben lesülyedt. [...] Azt kell tehát hinnünk, hogy a Holdban ma is működnek belső erők, a miknek ugyancsak hatalmas megnyilvánulásai a felszínén is látható nyomokat hagynak..." [HAI.]

Tér és idő. = Vasárnapi Ujság 67. 1920. okt. 24. 20. sz. pp. 236-237. "...Az Einstein-féle relativitás elmélete bizonyos pontig csakugyan szellemes matematikai játék s meglepő egyszerűsítések származnak belőle a mechanika képleteinek egynémelyikében. [...] A relativisták azonban nem elégszenek meg a játékkal, bizonyítani akarják elméletük abszolút igazságát és ezen a téren aztán egészen abszurd eredményeket érnek el. Az ő világukban a fény nem egyenes vonalban terjed, a világegyetem véges, a testek kénytelenek a mozgás irányában megrövidülni, hogy a formulákban ne legyen hiba, anyag tulajdon képen nincs is, mert a mit anyagnak nevezünk, az csak lyuk az éterben, abban az éterben, a mi a fizikusok számára csak kisegítő hipotézis, de a realitásáról semmit sem tudunk és nem is hiszünk benne. [...] Merkúr számára az említett kis hiba, melynek nagyságát ismerjük, a melyet a Merkúr pályaszámításában tekintetbe is veszünk, de nem tudunk neki fizikai értelmet tulajdonítani.
Bizonyára nincs is fizikai értelme, csak a számításban elkövetett megközelítések kiegyenlítődése. Einstein azonban levezetett egy formulát, a melyből pontosan adódik a Merkúr perihélium -mozgása s ebben a relativisták bizonyítékot látnak elméletük helyességére. A baj csak az, hogy ugyanazt a formulát már régen bevezették egy hibás feltevés alapján kiindulva - azt téve fel, hogy a gravitáczió terjedésének sebessége van, [...] A színképeltolódásban eddig semmi határozott adatot nem tudott a megfigyelés, mig a fénysugarak elgörbülését állítólag pontosan észlelték Crommelin és Eddington az 1919 május 29-iki napfogyatkozás alkalmával, [...] Az Einstein-féle elmélet is csak látszólag oldja meg a tér és idő filozófiai problémáját s önmagában hordja a saját maga czáfolatát is, mert végeredményben ad absurdum vezet.
Ha matematikailag fejlesztjük ki a relativitás elméletét, - a mint azt az angol matematikusok megtették - az derül ki belőle, hogy hiába véges az Einstei-féle világegyetem, önmagától adódik, hogy ezen a véges világegyetemen kivül kell lenni még több ilyen véges világnak - vagyis az igazi világegyetem mégis csak végtelen, a mint eddig tudtuk és a tér és idő fogalmát nem lehet erőszakosan egygyé kalapálni." [HAI.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: Az új csillagok rendszere. = Vasárnapi Ujság 67. 1920. dec. 5. 23. sz. pp. 269-271. "...érdekes és fontos eredményt mutatnak fel most C. Luplau Janssen és G. Haarth dán csillagászok, [...] Az elméleti kutatások szerint a Nóvák keletkezésének megmagyarázásában az a legvalószínűbb feltevés, hogy a világűrben bolygó kihűlt csillagok sűrűbb kozmikus ködbe érnek, a hol a növekvő súrlódás folytán megtüzesednek, felvillannak s mikor a sebességük lecsökken, akkor hűlni kezdenek s legjobb esetben mint halványan világító vörös csillagok láthatók hosszabb ideig is, de legtöbbször egészen elsötétednek. [...] Eddig csak egyetlen Nóvának sikerült meghatározni a parallaxisát, az 1901-ben megjelent Nova Persei-ét, a mit Bergotand 0.03 iv másodperczben állapított meg. Ez körülbelül 110 fényévnek felel meg, [...]
Abból a feltételből indultak ki, hogy a Nóvák abszolút fényessége egyformának tekinthető valamennyinél a fénymaximumuk idejében s egységül a Nova Perseit vették fel, melynek relatív fényessége két és félszer akkora volt, mint egy elsőrendű állócsillagé. A kozmikus ködben mozgó csillag fényessége természetesen függ a sebességétől is, a mit nem ismerünk, azonban a legújabb tapasztalatok szerint nagyobb tömegű csillagok kisebb sebességgel mozognak a világűrben, mint a kisebb tömegűek s így jogos megközelítésnek vehető fel, hogy végeredményben a fellobbanó új csillagok abszolút fényessége körülbelül egyforma, akármekkora is a nagyságuk és a sebességük. Ennek a feltételnek az alapján a fotometria törvényei szerint könnyen ki lehet számítani az egyes Nóvák tőlünk való távolságát.
A relatív fényesség, a mit mi megfigyelünk, fordított arányban áll a távolság négyzetével s ha a Nova Perseit egységnek veszszük fel, akkor mind a harminczhárom Nova távolságát kiszámíthatjuk s ha ez megvan, tiszta képet alkothatunk magunknak a Nóvák térbeli elhelyezkedéséről. [...] Az derül ki ugyanis meglepő nyilvánvalósággal, hogy a Nóvák erősen lapult, középen sűrűsödő csillaghalmazt alkotnak,..." [HAI.]

          1921.

CZUKOR Károly: A relativitás elve. Második bővített kiadás. Írta Czukor Károly v. műegyetemi tanársegéd. Budapest, 1921. Dick Manó kiadása. Korvin Testvérek műintézetének nyomása. 112 p. A szerző előszava az első kiadáshoz Budapesten kelt 1920. szeptember havában. A szerző előszava az második kiadáshoz Budapesten kelt 1921. február havában. Einstein általános relativitáselméletének ismertetése, csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

EINSTEIN, Albert: A különleges és az általános relativitás elmélete a nagyközönség számára. Ford.: Vámos Ferenc. Budapest, 1921. Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadása, Globus nyomda. 94 p. /A Pantheon ismerettára./ Einstein előszava 1916 decemberében kelt. A bővített tizenegyedik német kiadásból készült a magyar fordítás. A fordítást átnézte: Tangl Károly. A fordító továbbikülföldi irodalmat ajánl a pp. 93-94. helyen. [KSZ.]

FARKAS Sándor - KOVÁCS János: Csillagászati és fizikai földrajz tanitó- és tanitónőképzők számára írták Farkas Sándor és Dr. Kovács János. 3. kiad. Budapest, 1921. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és könyvnyomda kiadása. 168 p. A szerzők előszava Budapesten kelt 1903 augusztus hóban. A szerzők előszava a második kiadáshoz Budapesten kelt 1907 augusztus hóban. E könyv jelen 3-ik kiadásában a 140,660/1911. számú miniszteri rendelettel tanító- és tanítónőképző-intézetek számára tankönyvül engedélyeztetett. Csillagászat: pp. 1-80. [KSZ.]

KRÚDY Gyula: Krudy Eugén regényes története, avagy tizenötmilliós ajándék a magyar tudománynak. = Magyarország 28. 1921. dec. 8. 276. sz. p. 7. Bartha Lajos 2007-es megjegyzése: Kevéssé ismert, hogy egy másik nagyobb ajándékozás is történt, a külföldön meggazdagodott magyar orvos, Krúdy Jenő (eredetileg Ödön; 1860? - 1942) - a nagy író unokatestvére - részéről. Krúdy Jenő, illetve ahogyan külföldön ismerték Eugéne de Krudy, a hátsó-indiai holland hadsereg orvosa volt, majd Indiában telepedett le, és szemorvosként jelentős vagyont szerzett. Ekkor kezdett csillagászattal foglalkozni, sőt maga is csiszolt távcső-tükröket. A XX. sz. elején Svájcban telepedett le, ahol egy nyilvános bemutató csillagvizsgálót rendezett be. Elhatalmasodó szembetegsége miatt azonban már nem tudott maga észlelni, ezért eladásra kínálta csillagvizsgálóját.
Amikor azonban 1920-ban tudomást szerzett arról, hogy Magyarország elveszítette egyetlen állami obszervatóriumát, a luzerni csillagvizsgáló teljes felszerelését a magyar államnak ajándékozta. Krudy az ügyvédjén, Ernst Baumannon át műszereit 1920-ban előbb a kultuszminiszternek, majd magának Horthy Miklós kormányzónak ajánlotta fel. Ő maga a teljes eszköztár értékét 1922 őszén 80 millió Koronára becsülte. Az ajándékozásért cserébe a "tiszteletbeli igazgató" címet kérte. Alighanem ez az utóbbi kívánsága váltotta ki a szakcsillagászok ellenérzését - bár Krudy nem követelt "beleszólási jogot", csak a címre tartott igényt! - és a 85 tételből, valamint a könyvtárból álló ajándékot elutasították. Az ajándékozás azonban nagy visszhangot keltett, és a sajtó is bőven, bár nem egészen helytállóan tárgyalta. Az "Est" című lap 1921. okt. 8-i számában, például ilyen címen jelent meg cikk: "Ki lesz az igazgató? - A nagylelkű műkedvelő vagy a kiváló tudós?".
Tény, hogy a Krudy-ajándékból elsősorban az 50 cm átmérőjű, Calvert-Browning gyártmányú reflektor, egy 25 cm-es egyszerű szerelésű tükrös távcső és egy 6 hüvelyk (16 cm) nyílású Merz-féle lencsés műszer jelentett értéket; ezek mellett egy 25 és egy 26 cm átmérőjű tükör is volt az ajándékozott eszközök között. [Később az 50 cm-es távcső Debrecenbe, a 25 cm-es cső előbb Kolozsvárra, majd budapesti kiállítása után Bajára került.] Tass az egész gyűjteményt értéktelennek mondta, Terkán pedig csak az 50 cm-es távcsövet minősítette használhatónak. Végül is Krúdy Jenő 1922-ben az összes műszerét az államkincstárnak adományozta, ezért "M. kir. kormányfőtanácsosi" címet és évjáradékot kapott. A műszereket a svábhegyi csillagvizsgálóra bízták, azok szabad felhasználásának vagy tovább ajándékozásának jogával. Ekkor került a kalocsai Haynald-csillagvizsgáló birtokába egy jó minőségű 25 cm-es tükör.
Sajnos a ma már zömében muzeális értéknek nevezhető gyűjtemény nagy része kézen-közön elkallódott. Krúdy Jenő jó szándékát azonban elismeréssel kell megemlítenünk, annál is inkább, mivel - talán éppen személyes ellentétek miatt - a magyarországi történeti írások eddig teljesen mellőzték személyét. Krudy kidolgozta a homorú távcső-tükör csiszolás műkedvelők által is elvégezhető egyszerű módját, és erről több kiadást megért, német nyelvű munkát is írt. A nagy sikerű német mű alapján került, kisebb kiegészítésekkel a nálunk nagyon népszerű A távcső világába a tükörcsiszolás leírása. [IBQ.]

LÉVAY Ede: Matematikai és fizikai földrajz a gimnáziumok III. osztálya számára. Írta Lévay Ede dr. tankerületi kir. főigazgató a budapesti Bolyai Főreáliskola igazgatója. 55 fametszettel. 3. kiad. Budapest, 1921. A Szent-István-Társulat kiadása, Stephaneum nyomda r. t. 102 p. Az iskolák számára tankönyvül a nmélt. vallás- és közoktatásügyi miniszter által 66.526/1917. sz. alatt engedélyeztetett. Csillagászat: pp. 3-35., pp. 59-68., pp. 81-83. [KSZ.]

LÉVAY Ede: Fizika a csillagászati és fizikai földrajz elemeivel a kath. polgári leányiskolák számára a legújabb tanterveknek megfelelően. Írta Lévay Ede dr. 178 ábrával. 6. kiad. Budapest, 1921. A Szent-István-Társulat kiadása, Stephaneum nyomda r. t. 212 p. Csillagászat: pp. 82-83., pp. 99-101., pp. 135-179., pp. 190-191. [KSZ.]

MAHLER Ede: Keleti tanulmányok. 1. Mikor vonultak ki az izraeliták Egyiptomból? 2. A naptár az ókori kelet népeinél. Szerk.: Bánoczi József, Gábor Ignác. [Budapest, 1921 körül.] "Globus" Nyomdai Műintézet Rt. 52 p. /Népszerű Zsidó Könyvtár. 13./ A kronológus és csillagászattörténész kronológiai és naptártörténeti tanulmányai. [REZ.]

PÁSTHY Károly - SZARVASSY Margit: Természettan és csillagászati földrajz. A polgári leányiskolák IV. osztálya részére. Wettstein H. műve nyomán írta Pásthy Károly polgári leányisk. igazgató és Szarvassy Margit felsőbb leányisk. tanítónő. A legújabb (1908-iki) tantervnek megfelelő és teljesen átdolgozott harmadik kiadás. Budapest, 1921. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda kiadása, Franklin-Társulat nyomdája. 152 p. +1 színes t. E könyv jelen 3-ik kiadásában a 107,509/1909. sz. miniszteri rendelettel polgári leányiskolák számára tankönyvül engedélyeztetett. A szerzők előszava Kecskeméten kelt 1909. május hóban.
Csillagászat: Foucault-ingakísérlet (pp.14-15.), Keringő mozgás. Nehézkedés, gravitáció (pp. 18-19.), A messzelátó, teleszkóp (pp. 93-94.), Csillagászati földrajz (pp. 126-147.) A szemhatár. A Föld alakja. A Föld nagysága. Földrajzi szélesség és hosszúság. Az éggömb. Világtengely. Csillagképek. A Föld forgása és a forgás következményei. A Föld keringése a Nap körül és e keringés következményei. Csillagnap. Valódi nap. Középnap. Zónaidő. Az év és a naptár. Nap. Bolygók. Naprendszer. A Hold és fényváltozásai. Nap- és holdfogyatkozás. Állócsillagok. Tejút. Ködfoltok. [KSZ.]

POGÁNY Béla: A fény. Egy színes táblával és 289 ábrával. Budapest, 1921. Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadása, Globus nyomda. 366 p. /A Pantheon ismerettára./ [KSZ.]

SCHMIDT, Harry: A relativitás tanának világszemlélete. Einstein relativitás-elmélete. Ford. és előszóval ellátta Sztrokay Kálmán. [Budapest, 1921.] Révai-kiadás. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Nyomdája. 123 p. /Világkönyvtár./ Fejezetcímek: Előszó. A modern fizikai világszemlélet. Az általános mechanika alaptörvényei. A koordináta-rendszer. Az abszolút tér. A klasszikus mechanika relativitás-elve. Az éter. Michelson és Morley kísérlete és H. A. Lorentz magyarázata. Einstein speciális relativitás-elve. A négydimenziós világ. Einstein általános relativitás-elve. A relativitás-elmélet világszemlélete. [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1921-ik közönséges esztendőre. Huszonegyedik évfolyam [Debrecen, 1920.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Merkur.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1921 január hóban. III. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 32. 1921. jan-máj. 1-5.(373-377.) füz. p. 4. Podmaniczky Géza tiszteleti-, Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Tizenkettedik akadémiai ülés. Harmadik összes ülés 1921 márczius 14-én. = Akadémiai Értesítő 32. 1921. jan-máj. 1-5.(373-377.) füz. p. 48. B. Podmaniczky Gézáné adománya az Akadémiának. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia részére beérkezett adományok. = Akadémiai Értesítő 32. 1921. jan-máj. 1-5.(373-377.) füz. p. 131. B. Podmaniczky Gézáné adománya az Akadémiának. [SRG.]

Jelentés a M. Tud. Akadémia 1920 évi munkásságáról. A III., vagyis Mathematikai és Természettudományi Osztály... = Akadémiai Értesítő 32. 1921. jún-aug. 6-8.(378-380.) füz. p. 187. Az osztály megjelentette P. Pinzger Ferenc "Hell Miksa emlékezete" című könyvét. [SRG.]

Alapítványok, jutalmak, bizottságok. Báró Podmaniczky Gézáné alapítványa. = Akadémiai Értesítő 32. 1921. szept-dec. 9-12.(381-384.) füz. p. 278. [SRG.]

SZTROKAY Kálmán: Láthatatlan bolygó a Neptunon túl. = Érdekes Újság 9. 1921. okt. 20. 41. sz. p. 13. [ZSE.]

SZTROKAY Kálmán: Tudományos csillagjóslás. = Érdekes Újság 9. 1921. dec. 15. 49. sz. p. 13. [ZSE.]

RÁCZ Béla: Meteorológiai följegyzések a 1921. április 8-i napfogyatkozás alkalmával. = Az Időjárás 25. 1921. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 30-31. Meteorológiai észlelések Szerepen (Bihar megyében). [IBQ.]

OLASZ Péter S. J.: Pinzger Ferenc S. J.: Hell Miksa emlékezete. I. rész: Hell élete és működése. Budapest, 1920. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. 145 l. = Magyar Kultúra 8. 1921. nov. 7. sz. pp. 438-440. "A hatalmas, tízkupolásnak tervezett svábhegyi csillagvizsgáló, amelynek megvalósításán Tass Antal jeles csillagászunk máris biztató eredménnyel dolgozik, a kalocsai Haynald-Obszervatorium Fényi páter szellemében történő életrekeltése, a tudós bencésrend tulajdonába átment Gotthard Jenő-féle csillagászati intézet mind-mind arra engednek következtetni, hogy a csillagászat magyarországi fénykora rövidesen beköszönt." Könyvismertetés. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Mekkorák az égitestek? = Magyarság 2. 1921. ápr. 3. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Növényi élet a Marson és a Holdon. = Magyarság 2. 1921. jún. 26. p. 9. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: A jövő évi teljes napfogyatkozás. = Magyarság 2. 1921. dec. 25. p. 10. Espenak szerint 1922. szept. 21-én 04.38 UT-kor volt újhold, és a teljes napfogyatkozás közepe. [SRG.]

A kártékony északi fény. = Szeged 2. 1921. máj. 19. 113. sz. p. 3. "Washingtonból jelentik: Szombat éjjel egész Észak-Amerika táviróüzemeiben nagy károkat okozott az északi fény. Newyork egészen el volt vágva a külvilágtól. A washingtoni tengerészeti csillagvizsgáló az északi fényt valamely óriási napfoltra vezeti vissza." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

Megérkeztek a budapesti uj csillagvizsgáló műszerei. = Szeged 2. 1921. nov. 26. 273. sz. p. 3. "Budapestről jelentik: Tegnap este Budapestre érkeztek dr. Krúdy-nak, Luzern csillagvizsgálójának, műszerei. A műszerek értéke meghaladja a negyvenmillió koronát. A műszereket a Magyarországon élő dr. Baumann Ernő, luzerni csillagvizsgáló társalapítója Magyarországnak ajándékozta s ezzel lehetővé tette, hogy az épülő budapesti csillagvizsgáló a legnagyobb európai állomásokkal felvegye a versenyt." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

LASSOVSZKY Károly: A Saturnus-gyűrű eltünése. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. jan. 1. - febr. 15. 755-758. füz. pp. 15-18. [PIR.]

WODETZKY József: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. jan. 1. - febr. 15. 755-758. füz. p. 44. Skjellerup 1920. dec. 13. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: Érdekes új kisbolygó. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. jan. 1. - febr. 15. 755-758. füz. p. 44. Baude, W. 1920. okt. 31. [Az 1920 HZ (944) Hidalgo kisbolygóról írt, melyet 1920. okt. 31-én fedezett fel Bergedorfban Walter Baade.] Apró közlemények. [KSZ.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. jan. 1. - febr. 15. 755-758. füz. pp. 52-54. 1921. márc. - ápr. - máj. jelenségek. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Winnecke-üstökössel való összeütközés lehetősége. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. márc. 1. - ápr. 15. 759-762. füz. pp. 107-108. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: Az álló csillagok tömege és a Nap mozgásának czélpontja. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. márc. 1. - ápr. 15. 759-762. füz. p. 113. Apró közlemények. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A Saturnus új gyűrűje. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. márc. 1. - ápr. 15. 759-762. füz. p. 113. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. máj. 1. - jún. 15. 763-766. füz. pp. 170-172. 1921. jún. - júl. - aug. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. máj. 1. - jún. 15. 763-766. füz. p. 187. Reid 1921. márc. 13-án új üstököst fedezett fel, amely az 1921a jelzést kapta. Levélszekrény. Tudósítások. (21.) [SRG.]

WODETZKY József: El nem tolódó kalcziumvonal a csillagok szinképében. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. máj. 1. - jún. 15. 763-766. füz. pp. 188-189. Levélszekrény. Tudósítások. (23.) [SRG.]

WODETZKY József: A Pons-Winnecke-üstököst, melyről Közlönyünk mult számában volt szó, április 10.-én Barnardnak sikerült megtalálnia a Corona borealis csillagképben. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. máj. 1. - jún. 15. 763-766. füz. p. 189. Levélszekrény. Tudósítások. (24.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. júl. 1. - aug. 15. 767-770. füz. p. 246. 1921. szept. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A Merkur-perihélium mozgása és a relativitástan. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. szept. 1. - okt. 15. 771-774. füz. pp. 281-284. [PIR.]

WODETZKY József: A Jupiter kilenczedik holdja. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. szept. 1. - okt. 15. 771-774. füz. pp. 298-299. Nicholson S. B. 1914. júl. 21-én fedezte fel a Lick obszervatóriumból. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. szept. 1. - okt. 15. 771-774. füz. pp. 307-309. 1921. okt. - nov. - dec. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A relativitás-elmélet és a Fraunhofer-féle vonalak eltolódása. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. nov. 1. - dec. 15. 775-778. füz. p. 365. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: Az Andromeda-köd forgása. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. nov. 1. - dec. 15. 775-778. füz. pp. 365-366. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. nov. 1. - dec. 15. 775-778. füz. pp. 371-373. 1922. jan. - febr. - márc. jelenségek. [SRG.]

MAHLER Ede: Alfred Jeremias, Das Alte Testament im Lichte des Alten Orients. 3. (deutsche) völlig neubearbeitete Auflage. Leipzig, J. C. Hinrichs, 1916. XVI, 713 S. = Történeti Szemle 10. 1921. 1-4. füz. pp. 149-162. Könyvismertetés. A német szerző a könyvében Babilónia világképéből, csillagászati ismereteiből, naptáraiból vezet le számos, sőt csaknem minden az Ószövetségben található elemet. Mahler kritizálja ezt az egyoldalúságot, mivel Egyiptom is legalább olyan mértékben hatással volt. Elemzi a naptárak történeti fejlődését Babilóniában, Egyiptomban, az "izraelelőtti" Kánaánban. Rámutat a kötetben lévő csillagászati és kronológiai hibákra. [KSZ.]

SZTROKAY Kálmán: Uj világnézlet? = Uj idők 27. 1921. márc. 15. 6. sz. pp. 110-111. Einstein elméletéről, amely más alapokra helyezi a fizika világképét. Az elméletet elutasító cikk. [KSZ.]

SZTROKAY Kálmán: Veszedelmes üstökösök. = Uj idők 27. 1921. máj. 1. 9. sz. pp. 175-176. Félelmek üstökösöktől a régi korokban. "1921. június 26-án az eddigi számítások szerint a Föld össze fog ütközni a Winnecke-féle üstökössel". Az összeütközésnek természetesen nem lesznek ránk nézve komolyabb következményei, mert tudjuk az üstökösök nem szilárd testek, hanem apró meteorok laza csoportosulásai, s nekünk páratlanul szép sűrű csillaghullás látványában lesz részünk. [KSZ.]

SZTROKAY Kálmán: Az állócsillagok titkai. = Uj idők 27. 1921. nov. 15. 22. sz. pp. 438-439. Russel angol asztronómus kidolgozta a csillagok fejlődésének elméletét. [KSZ.]

MOESZ Gusztáv: Az állócsillagok nagyságának meghatározása. = Uránia 22. 1921. jan-ápr. 1-4. sz. pp. 10-12. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

MOLNÁR J.: A napsugárzás és az időjárás. = Uránia 22. 1921. jan-ápr. 1-4. sz. p. 20. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

M. J.: Az északi fény eredete. = Uránia 22. 1921. jan-ápr. 1-4. sz. p. 22. Tudományos és technikai újdonságok. [SRG.]

MOESZ Gusztáv: Brassó órái a XVI. században. = Uránia 22. 1921. nov-dec. 11-12. sz. pp. 71-73. Napórákról is. [SRG.]

HAUSER Ignácz: A sarkfény és a napfoltok összefüggése. = Uránia 22. 1921. nov-dec. 11-12. sz. p. 73. [SRG.]

Sz. K. [SZTROKAY Kálmán]: Az asztrofizika új sikerei. = Vasárnapi Ujság 68. 1921. febr. 13. 3. sz. p. 32. "Körülbelül egy esztendeje annak, hogy a nagy Mount-Wilson-obszervatóriumon hozzákezdtek a modern csillagászat egyik legnehezebb problémájának megoldásához, az állócsillagok látszólag átmérőjének közvetlen megméréséhez. ...Michelson vállalkozott rá,... a mount-wilsoni harmadfélméteres tükör-teleszkóppal. Az elmélet szerint legnagyobbnak látszó Betelgeuzét választotta s mint most halljuk, meg is van az első eredmény..." [HAI.]

VARGHA Gyula: Rejtelmek. = Vasárnapi Ujság 68. 1921. aug. 7. 15. sz. p. 173. "Csillagászati versfüzér": Csillagos ég., Idő és tér., Az atóm., Végtelenség., Fénybogár., Szédülő ember., Diadalmas élet., Őrszem. [HAI.]

Csillagvizsgáló a Svábhegyen. = Vasárnapi Ujság 68. 1921. aug. 28. 16. sz. p. 188. "1918-ban a nagy összeomlás után végleg elveszett számunkra Ógyalla, azonban a magyar tudományos világ nem tudott belenyugodni a veszteségbe és azonnal mozgalom indult meg abban az irányban, hogy egy új csillagvizsgáló intézetet teremtsünk meg,... Tass Antal, az intézet aligazgatója, mindenekelőtt arra törekedett, hogy megfelelő helyet tudjon biztosítani az új obszervatórium számára. ...dr. Krúdy János [sic!] felajánlotta Baselben levő magán obszervatóriumának teljes felszerelését... A kiválasztott hely környékén két villát rekviráltak az obszervatórium számára s a kultuszminisztérium műszaki osztálya elkészítette a terveket egy meridiánkör és egy nagy refraktor kupolájának számára..." [HAI.]

A szombathelyi csillagvizsgáló. = Vasvármegye, 54. 1921. nov. 9. p. 1. Az iskolának adott csillagvizsgáló nem működik. [SRG.]

          1922.

ARRHENIUS, Swante: A világok keletkezése. Ford.: Mende Jenő. Budapest, [1922.] Dick Manó kiadása, Korvin Testvérek nyomda. 176 p. [KSZ.]

CSORBA György: A csillagok láthatósági adatairól és a földrajzi tájékozódásról. Miskolcz, 1922. Klein, Ludwig és Szelényi R.-T. könyvnyomdája. 16 p. Kelt Miskolcon 1922 május hóban. A szerző által kidolgozott Egyetemes Csillagászati Grafikon ismertetése. [KSZ.]

KOVÁCS-KARAP Ernő: Hármas könyv. I. A Nap gázköre. II. Naprendszerek alakulása, anyaga és működése. III. Hő, fény, szín, villamosság. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T., Révai Nyomda. 200 p. A szerző előszava 1922. dec. 3-án kelt. A Nap gázköre. pp. 7-52.; Naprendszerek alakulása, anyaga és működése. pp. 53-118.; Hő, fény, szín, villamosság. pp. 119-200.; A kötet sajátos csillagászatot mutat be, az örvényekkel és ütésekkel magyarázza a naprendszerbeli jelenségeket, viszont az égitestek közötti vonzóerőt nem fogadja el. [KSZ.]

RHORER László: Physika. Egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Második [átdolgozott] kiadás. Több száz ábrával. Budapest, 1922. Universitas Könyvkiadó Rt., Pesti Lloyd-társulat nyomdája. XVI, 547 p. 3 t. Csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Praecessio (p. 51.).; Általános tömegvonzás (pp. 56-59.).; A fény terjedéssebessége, Römer (pp. 250-251.).; Sextans (pp. 258-259.).; Gömbtükrök (pp. 259-264.).; A lencsék és leképezési hibáik (pp. 277-286, 286-290, 299-300.), A spektroskop (pp. 293-295.).; A távcsövek (pp. 329-332.). A relativitás elve /a relativitáselmélet és kísérleti igazolása/ (pp. 500-503.). A könyv első kiadása 1914-ben jelent meg. Ez az első magyar nyelvű felsőfokú tankönyv, amiben a relativitáselmélet szerepel. [HAI.]

SZÉKELY István: Krisztus születésének éve és a keresztény időszámítás. Budapest, 1922. Szent István Társulat, Stephaneum Nyomda R. T. 243 p. [REZ.]

TERLANDAY József: A mindenség problémája. Természetfilozófiai vázlat. Budapest, 1922. A szerző kiadása. Otthon-nyomda (Budapest). 208 p. A csillagászattal is foglalkozó egyéni világszemlélet. [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1922-ik közönséges esztendőre. Huszonkettedik évfolyam [Debrecen, 1921.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Hold.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

Ősz, a nyár és tél közti évszak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 63-64. Csillagászatilag az ősz az É.-i féltekén akkor kezdődik, mikor a Nap az egyenlítőhöz ér és az alá halad É. felől D.-nek és tart addig, míg a Nap legdélibb helyzetét az egyenlítő alatt el nem éri, vagyis az őszi napéjegyenlőségtől (szept. 22-23.) a téli napfordulatig (dec. 21-22.). A D.-i féltekén márc. 20-21-től jún. 21-ig tart az ősz. Meteorológiai tekintetben az É.-i féltekén a szept.-nov. hónapokat szoktuk őszi hónapoknak mondani. A forró égövben a nyárra közvetlenül jön a tél és mint a hideg égövben a hosszura nyúló telet a rövid nyár, úgy váltja fel átmenet nélkül ismét a telet a nyár. Lásd: Évszakok. [SRG.]

Öv, általában véve bármely tárgy, mely bizonyos szélességben egy másikat körülfog, csillagászatilag az egyes éghajlatok elnevezése, melyek az egyenlítőtől észak vagy dél felé bizonyos szélességen az egész földgömbön egyformán terjednek. Forró földöv az egyenlítőtől a két térítőig, mérsékelt öv a térítőktől a Sarkkörökig és hideg öv a sarkköröktől a két sarkpontig. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 69-70. [SRG.]

Palinurus, hajózástani műszer, mely a hajó valódi (földrajzi) útirányának meghatározására szolgál. A készülék lényege abban áll, hogy egy kardanikusan felfüggesztett dobozban vízszintes irányban forgatható és fokokra osztott körlapon a hajó hossztengelyének iránya, egy a körlap középpontjában megerősített tengely körül forgatható második körlapon pedig a napnak megfigyelése által a csillagászati délkör leolvasható. A két leolvasás különbsége adja a valódi útirányt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 111. [SRG.]

Palisa, Johann osztrák csillagász, szül. Troppauban 1848. dec. 6-án. Bécsben tanult és az ottani csillagvizsgálón 1870-ben asszisztens, 1871-től a genfi csillagvizsgáló adjunktusa, 1872-től a pólainak igazgatója, 1880-től adjunktus a bécsi csillagvizsgálón. Palisa távcső segítségével 83 kis bolygót fedezett fel 1874-92 között. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 111. [SRG.]

Palitzsch, Johann Georg csillagászati ismereteiről híres német földmíves, szül. Prohlisban, Drezda mellett, 1723-án - megh. ugyanott 1788. Ő látta először 1758-ben a Halley-féle üstököst. Életrajzát megírta Theile F. (Leipzig 1878). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 112. [SRG.]

Pallas-vas, az a meteorit, melyet Pallas Péter berlini természettudós 1749-ben talált Szibíriában, Krasznojarszk vidékén. Tiszteletére nevezték el Pallas-vasnak, máskép pallaszitnak, mely név egyúttal azon meteoritek csoportját jelöli, melyek szerkezetre és összetételre nézve az eredeti Pallas-vassal megegyeznek. A Pallas-vas tele van üregekkel, vagyis mintegy szivacsos, az üregeket olivinkristályok töltik ki. Ezen a meteoriten végzett tanulmánya alapján mondotta ki Chladni 1794-ben a meteoritek égi eredetét (lásd: Meteorit). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 114. [SRG.]

Pálya, valamely útvonal, különösen a vasúti test. A mozgástanban ama pontok összessége, melyet valamely mozgó pont befut. A bolygók pályái a köralakhoz nagyon közel álló ellipszisek: az üstökös pályái legtöbb esetben parabolával, egyes tűzgömbökéi hiperbolával, a Jupiter holdjaiéi körrel azonosíthatók s a kettős csillagokéi szintén ellipszisek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 127. [SRG.]

Pályaelemek, az asztronómiában, lásd: Elemek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 127. [SRG.]

Pályaszámítás, ama számolási eljárások, melyek segítségével valamely bolygó, üstökös, hullócsillag vagy kettős csillag helyzetmeghatározásaiból annak pályaelemeit vezethetjük le (lásd: Elemek). Ha az égitest tömegétől eltekintve, a mozgás teljes ismeretére 6 elem szükséges, a teljes megoldás ugyanannyi megfigyelési adatot kíván. A csillagász csak helyzetet tud pontosan megfigyelni, azaz a bolygó rektaszcenzióját és deklinációját meghatározott pillanatban és ezért 3 teljes megfigyelés szükséges s általában véve elegendő is a Pályaszámítás eszközlésére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 129. [SRG.]

Paracelsus, Philippus Aureolus P. Theophrastus Bombastus, az iatrokémiának legkiválóbb művelője, szül. Einsiedelnben (Svájc) 1493. dec. 17-én - megh. Salzburgban 1541. szept. 24. Tanulmányainak befejezése után beutazta csaknem egész Európát és mint nagyhírű csodaorvos tért vissza .1525-ben a baseli egyetemen a gyógyászat tanára lett. A legfőbb tudomány az orvostan, melynek három oszlopa van: filozófia, asztronómia, teológia s mint gyakorlati tudomány még egy negyedik tudományra támaszkodik, az alchemiára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 178. [SRG.]

Paradicsommadár, csillagkép, lásd: Apus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 180. [SRG.]

Parallaktikus (gör.) annyi mint parallaxisra vonatkozó. Parallaktikus felállítású távcső az, melynek egyik forgási tengelye, az óratengely, a világtengelylyel párhuzamosan halad, míg a másik, a deklinációtengely, az equator síkjában fekszik. Ily távcső hajtó áram segítségével az egyszer beállított csillagot a látómezőben megtartja. A legtöbb nagy távcső Parallaktikus felállítású. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 185. [SRG.]

Parallaktikus vonalzó vagy triquetrum, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 185. [SRG.]

Parallaxis (gör.), az a szög, melyet két A és B pontból S ponthoz húzott egyenes egymással bezár, vagy az a szög, mely alatt az S pontból az AB távolság látszik. E P. annál kisebb, minél távolabb az S pont. Az álló csillagok oly rendkívül nagy távolságban vannak, hogy napi Parallaxis megfigyelése teljesen lehetetlen, ezért álló csillagoknál a földpálya egyik átmérőjének két végpontjából, tehát fél évi időköz alatt, figyelünk. Az első évi Parallaxist Bessel határozta meg a 61 Cygni nevű csillagon 1837-1839-es években eszközölt héliométer-megfigyelésekből. A fáradságos héliométer-megfigyelést ma a fotografálás helyettesíti. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 185-186. [SRG.]

Parsons, William csillagász, lásd: Rosse. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 215. [SRG.]

Pasquich János kat. pap, matematikus és csillagász, szül. Bécsben 1753-ban (1759.), megh. ugyanott 1829. dec. 15. 1789-ben a mennyiségtan rendes tanára a pesti egyetemen, amely állásától 1797-ben saját akaratából megvált. Az ő és Reichenbach tervei szerint épült a Gellérthegyen a budai csillagvizsgáló, melyet 1815. okt. 15-én ünnepélyesen megnyitottak. Ezután Pasquich az intézet igazgatója volt 1824-ig. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 228. [SRG.]

Passage-műszer vagy passage-cső, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 229. [SRG.]

Páter Pál csillagász, szül. Menyhártfalván 1656-ban - megh. Danzigban 1724. dec. 7. Miután vallása miatt száműzték Magyarországból, a wolfenbütteli herceg könyvtárnoka, később a thorni, majd danzigi gimnáziumban a mennyiségtan tanára volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 243. [SRG.]

Páva (lat. Pavo), a déli ég egyik csillagképe, egy másodrendű és több apróbb csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Peary (ejtsd: píri), Robert, északsarki utazó, In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 267. Szül. Cressonban (Pennsylvania) 1856. máj. 9-én - megh. Washingtonban 1920. febr. 20. Mint mérnök a haditengerészet szolgálatába lépett. 1896-ban a Hope-gőzösön indul el a James Ross által 1818-ban felfedezett 70.000 kg. súlyú meteorvas hazaszállítására. Vállalkozása nem sikerült, azonban 1897-ben megfelelő emelőgépekkel felszerelve hazahozta. 1909. márc. 1. indul szánútjára és végül 37 nap után, jelentése szerint négy eszkimó és Henson néger kíséretében ápr. 6-án állítólag eléri az É.-i sarkot, ahol 30 órahosszat tartózkodva, tudományos megfigyeléseket végzett. A sark felfedezésének dicsőségeért megindult Cook-Peary harc (lásd: Cook 1.). Peary felfedezését, hiányos csillagászati bizonyítékai miatt, még halála után is többen kétségbe vonják. Lásd még Sarkvidéki utazók. [SRG.]

Pegasus, csillagkép az ég északi felén három másodrendű csillaggal. Ezek közül kettő, a Markab (alfa) és a Sheat (béta), valamint a harmadrendű Algenib (gamma) az Andromeda alfa (Sirrah) csillagával nagy, feltűnő négyszöget formál. A csillagképben számos kisebb csillag van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 281. [SRG.]

Peirce, Benjámin amerikai matematikus és csillagász, szül. Salemben (Massachusetts) 1809. ápr. 4-én - megh. Cambridgeben (Massachusetts). 1880. okt. 6. 1833-ban Cambridgeben a Harward-Collegenek előbb matematika-, majd asztronómia tanára volt. Tables of the moon c számításait 1853-ban tette közzé. 1867-ban az Egyesült-Államok partmérő hivatalának fővezetője lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 283. [SRG.]

Peking (Pe-king), Északi főváros, a kínai birodalom fővárosa, 36 m. tengerszint fölötti magasságban a Kínai-alföldön. A tatárváros nevezetesebb épületei: a szén- vagy messzelátó domb (csing-san vagy mei-san), a harang-torony, a csillagvizsgáló a XIII. és XVII. sz.-ból való bronzeszközökkel (ezek egy részét 1900-ban Németországba vitték). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 286-288. [SRG.]

Periastrum (gör.-lat.), kettőscsillagoknál a pályának az a pontja, amelyben a kísérő legközelebb van a főcsillaghoz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 334. [SRG.]

Periodus (gör.), a csillagászatban valamely égitest keringésideje és általában valamely szabályosan ismétlődő időtartam. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 337. [SRG.]

Perliczy János Dániel orvos és természettudós, szül. Késmárkon 1705-ben - megh. a nógrádmegyei Apátfalván 1778. Wittenbergben és Utrechtben tanult, azután városi orvos volt Késmárkon, majd Selmeczbányán, végül Nógrád vm. főorvosa. Egy hazai orvosi egyetem felállítása érdekében emlékiratot adott át Mária Terézia királynőnek, aki 1751-ben magyar nemességgel tüntette ki. Számos orvosi, fizikai, matematikai, csillagászati értekezést írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 340. [SRG.]

Penambuco (Fernambuco), (Cidade do Recife vagy Recife), Penambuco állam fővárosa, Rio de Janeiro után Brazilia legnagyobb városa, püspökség székhelye. A Bairro Recife a forgalom középpontja, itt van a vámház, a csillagvizsgáló, a tengerészeti arzenál hajósiskolával. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 343. [SRG.]

Perigeum, lásd: Apogeum és, Földközelség. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 335. [SRG.]

Perihélium, lásd: Afélium. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 335. [SRG.]

Perijovium, lásd: Apogeum. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 335. [SRG.]

Periodus (gör.), a csillagászatban valamely égitest keringésideje és általában valamely szabályosan ismétlődő időtartam. Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 337. [SRG.]

Perrault (ejtsd: perró), Claude francia építész, Perrault, Charles testvérbátyja, szül. Párisban 1613-ban - megh. ugyanott 1688. okt. 9. Előbb orvos volt, de Vitruvius művét fordítva, kedvet kapott az építészeti pályára. 1667-72. között a párisi csillagvizsgálót építette. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 348. [SRG.]

Perrine, Charles Dillon amerikai csillagász, szül. Steubenvilleben (Ohio) 1867. júl. 28-án. 1910 óta a cordobai (Argentína) obszervatórium igazgatója. Több üstökös felfedezője. Értekezései többnyire a Lick Observatory Bulletins-ben jelentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 349. [SRG.]

Perrotin (ejtso: perroten), Henri Joseph Anastase francia csillagász, szül. St. Loupban 1845. dec. 19-én - megh. Nizzában 1904. febr. 29. 1880-ban igazgató a nizzai csillagvizsgálóban, 1882-ben a rionegrói Vénusz-expedíció elnöke volt. Öt kisbolygót fedezett föl. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 349. [SRG.]

Perry, Stephen Joseph angol csillagász, szül. Londonban 1833. aug. 26-án - megh. 1889. dec. 27. A stonyhursti jezsuita kollégiumban a matematika tanára s a csillagvizsgáló igazgatója. Leginkább a Nap spektroszkopikus vizsgálatával foglalkozott. Számos expedícióban vett részt Vénusz-átvonulások és napfogyatkozások megfigyelése céljából. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 349. [SRG.]

Perseidák, meteorraj, melyhez tartozó hullócsillagok augusztus 10-13-ika közt láthatók. A név onnét származik, mert e hullócsillagok mind a Perseus csillagképből látszanak kisugározni. E meteorraj pályája azonos az 1862-iki III. üstökösével, amint azt Schiaparelli kimutatta. Lásd: Meteor és Üstökösök. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 350. [SRG.]

Perseus, északi csillagkép a tejút közepén, mely mintegy 130, szabad szemmel látható csillagból áll. Ezek legnagyobbika másodrendű, legnevezetesebbike pedig a Medusa fejét ábrázoló béta Persei vagy Algol (lásd ott), fényváltozása miatt, gamma Persei és delta Cassiopeae között szabad szemmel látható apró csillagos felhőcske, mely a távcsőben pompás fény csillagocskákból összetett két csillaghalmazra bomlik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 351. [SRG.]

Peters, Christian August Friedrich német csillagász, szül. Hamburgban 1806. szept. 7-én - megh. Kielben 1880. máj. 8. 1849-ben az asztronómia tanára Königsbergben, 1854-ben az altonai csillagvizsgáló igazgatója. Ezt a csillagvizsgálót 1872-ben Kielbe helyezték át. Foglalkozott a nutációval (Numerus constans nutationis, Petersburg 1842) és a Sirius saját mozgásával. 1854 óta az Astronomische Nachrichten szerkesztője volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 385. [SRG.]

Peters, Christian Heinrich Friedrich német csillagász, szül. Koldenbüttelben 1813. szept. 19-én - megh. Clintonban 1890. júl. 19. 1838-43-ig az Etna trigonometriai felvételét eszközölte, mire az olasz trigonometriai osztály igazgatójává nevezték ki. 1854-ben Észak-Amerikába ment és 1858-ban a clintoni csillagvizsgáló igazgatója lett. 48 apró bolygót fedezett fel (1861-89), fontosak jeles csillagtérképei. 1874-ben Peters vezette a Venus-átvonulásra küldött amerikai expedíciót Új-Zélandba. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 385-386. [SRG.]

Peters, Karl Friedrich Wilhelm német csillagász, Peters, Christian August Friedrich fia, szül. Pulkovában 1844. ápr. 16-án - megh. Königsbergben 1894. dec. 2. 1883-ban a kieli kronométer-obszervatórium és 1888-ban a königsbergi csillagvizsgáló igazgatója. Főleg üstökösöket figyelt meg, ingaméréseket és hosszúság meghatározásokat végzett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 386. [SRG.]

Peuerbach (Purbach, Peurbach), Georg von matematikus és csillagász, szül. Peurbachban (az Enns folyó mellett) 1423. máj. 30-án - megh. Bécsben 1461 ápr. 8. 1454-ben László magyar király csillagásza lett. Utóbb a bécsi egyetemen tanár. Sinus-táblákat számított, új bolygó-táblákat és állócsillag-katalógust készített. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 412. [SRG.]

Phillips, John angol geológus, szül. Mardenben (Wiltshire) 1800. dec. 25-én - megh. Oxfordban 1874. ápr. 24. A geológia tanára volt Londonban és Dublinban, majd 1856 óta Oxfordban. Szerkesztett egy maximáltermométert és asztrofizikai tanulmányokkal is foglalkozott, s részt vett a brit szigetek mágneses vizsgálatáról végzett munkálatokban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 428. [SRG.]

Phorbas, Lapithes fia, Augeias (lásd ott) atyja, tesszáliai hős, segítette Alektor éliszi királyt, Pelops ellen. Más monda szerint Rhodos szigetére vándorolt és megszabadította azt a kígyóktól, ezért a rhodosiaknál mint hérosz tiszteletben állott s mint Ophiuchos (kígyóhordó) a csillagok közé került. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 433. [SRG.]

Phosphoros vagy Heosphoros (gör. annyi mint fényhordó), Venus csillagának, mint hajnali csillagnak megszemélyesítése. Mint esti csillagnak neve Hesperos, Vesper, Vesperugo, Noctifer, Nocturnus. Astraiosnak (mások szerint Kephalosnak) és Eosnak fia; atyja Keyxnek, Daidalionnak és a Hesperidáknak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 433. [SRG.]

Piazzi (ejtsd: piacci), Giuseppe csillagász, szül. Ponteban (Veltlin) 1746. júl. 16-án - megh. Nápolyban 1826. júl. 22. 1781-ben az asztronómia s felsőbb matematika tanára Palermóban, utóbb az ugyanott alapított csillagvizsgáló igazgatója. Felfedezője az első, Ceres nevet nyert apró bolygónak. Becses, több mint 7500 álló csillag helyzetét tartalmazó katalógusaát 1792-1813 között állította össze (Palermo 1814). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 440. [SRG.]

Picard (ejtsd: pikár), Jean francia csillagász, szül. La Flécheben 1620. júl. 21-én - megh. Párisban 1682. júl. 12. Pap volt s később az asztronómia tanára a Collége de France-on mint Gassendi utódja. A francia akadémiának kezdettől fogva tagja, a ma is megszakítás nélkül megjelenő Connaissance des Temps megalapítója 1679-ben. Ő végezte az első bizalmat érdemlő fokmérést, amelynél először alkalmazta a távcsövet a szögmérésre. Nagy érdemei vannak a megfigyelő csillagászat körül. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 440. [SRG.]

Pickering, Edward Charles amerikai asztrofizikus, szül. Bostonban 1846. júl. 19-án - megh. 1919. febr. 1876-ban a Harvard College csillagvizsgáló intézetének igazgatója Cambridgeben. Több mint 25,000 állócsillagnak határozta meg a fényességét s ezenkívül a Jupiter, Mars, Neptun és Uranus kísérőit is fotometrikus méréseknek vetette alá. 1882-ben az asztrofotográfiával foglalkozott s több mint 10,000 csillag színképét határozta meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 443. [SRG.]

Pictet (ejtsd: pikté), Marcus Auguste svájci természettudós, szül. Genfben 1752. júl. 23-án - megh. ugyanott 1825. ápr. 19. 1786-ban szülővárosában tanár lett, később pedig az ottani akadémia elnöke. 1796-ban fivérével, Charles Pictet de Rochemont-nal és F. G. Maurice-szal együtt a Bibliothéque britannique c. folyóiratot alapította, melynek célja volt, hogy az Angliában tett fölfedezéseket és az ott megjelent műveket elterjeszsze. Pictet számos fizikai, csillagászati és meteorológiai művet írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 444. [SRG.]

Pingré (ejtsd: pengré), Alexandre Guy csillagász, szül. Párisban 1711. szept. 4-én - megh. 1796. máj. 1. 1745-ben a roueni akadémia csillagásza. 1751-ben rendje Párisba hívta vissza, hogy a St.-Geneviéve apátságban csillagvizsgálót rendezzen be, itt 40 évig működött. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 462. [SRG.]

Piroxén (ásv.), nagy és fontos ásványcsalád minden fajtájának közös tulajdonsága, hogy a prízmaszöge 87° körül van. Tiszta ensztatit fordul el a meteoritekben, mint úgynevezett chladnit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 480. [SRG.]

Piscis austrinus, csillagkép, lásd: Déli hal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 484. [SRG.]

Pislogás (scintillatio), a csillagok látszólagos rezgése, rögtönös fény- és színváltozása. Okát régebben interferencia-jelenségekben keresték, mások meg a levegő rétegeinek különböző állapotában találják, mint azt újabban főleg Respighi és Exner fejtették ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 484-485. [SRG.]

Pittsburgh (ejtsd: pitszbörg), város, Pennsylvania északamerikai állam Alleghany countyjának székhelye, legszebb épületei között a Western University of Pennsylvania egyetem, csillagvizsgálóval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 492. [SRG.]

Plana, Giovanni Antonio Amudeo báró, olasz csillagász és matematikus, a híres Lagrange matematikus unokaöcscse, szül. Vogherában 1781. nov. 8-án - megh. Torinóban 1864. jan. 20. Hosszú időn át az asztronomia tanára s a csillagvizsgáló intézet igazgatója volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 498. [SRG.]

Planiszférium (gör.-lat.), az egész gömb leképezése vagy ábrázolása sík lapon. Rendesen az éggömb sztereografikus sarkvetületét értjük Planiszfériumon. A Planiszférium az égi testek keltének, lenyugvásának közelítő lemérésére szolgálhat. Tökéletesebb alakban a XVII. sz.-ig számos csillagászati feladat grafikai megoldására, alkalmas mutató hozzácsatolása által nap- és csillagmagasságok mérésére is használták (astrolabium planisphaerium). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 499. [SRG.]

Plateau (ejtsd: plató), Joseph belga fizikus, született Brüsszelben 1801. okt. 14-én - megh. Gentben 1883. szept. 15. A genti egyetemen a fizika és csillagászat tanára volt. Főleg optikai és kapillaritási kérdésekkel foglalkozott; föltalálta az anortoszkópot (lásd ott). Erre vonatkozó értekezései a brüsszeli akadémia mémoirejaiban jelentek meg (1843, 1849, 1856 és 1858). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 503. [SRG.]

Plateau-féle kísérletek, a nehézségi erő hatása alól felszabadított folyadéktömegek egyensúlyi felületeinek megvizsgálására szolgálnak. Kicsiben ez a bolygórendszer képe, csakhogy itt nem a gravitáció működik, hanem kapilláris erők. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 503-504. [SRG.]

Plato (Platon). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 506. A görög filozófiának Aristoteles mellett legnagyobb alakja, gondolatai immár kétezerháromszáz év óta élnek, mérhetetlen hatással voltak a nyugati műveltség fejlődésére és a mai napig megőrizték ifjúságukat és erejüket.
Született Athénben vagy Eginában Kr. e. 427-ben - megh. Kr. e. 347. A világ magyarázatában Platon elmélete sok mitikus részt foglal magába. Ehhez a lélekhez csatolta a világalkotó a világ testét, négy elembe foglalván az anyagot. Maga a világ gömb, melynek közepén nyugszik a föld, mely maga is gömb; míg a csillagok szférákba, vagy gyűrűkbe illesztve ezek forgása folytán forognak; ha a csillagok eredeti helyzetükbe mind visszatérnek, vége a nagy világévnek, mely tízezer évig tart. A kosmos, a világegyetem a legtökéletesebb alkotott való, az egy Istennek, mely mindent magába foglal, a láthatatlannak legfelsőbb mása. [SRG.]

Pléiade (franc., ejtsd: pléjád), a fiastyúk csillagkép elnevezése. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 511. [SRG.]

Pleias (Plejádok), lásd: Alexandriai hétcsillagzat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 511. [SRG.]

Pleione, Okeanos és Tethys leánya, Atlas nauretániai király felesége. Volt tizenkét leánya és egy fia, Hyas. Hét leányából lett a Pleiasok csillagzata (a Fiastyúk), a többi gyermekéből a Hyasoknak nevezett esőcsillagzat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 512. [SRG.]

Plejádok (gör.), hét szabad szemmel látható csillagból álló sűrű csoport a Bika csillagképben. Plejádok a mitológiában, lásd: Fiastyúk. - Lásd még Pléiade. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 512. [SRG.]

Plessit (ásv.), a meteoritokban a kamacit-részletek közti teret tölti ki, a kamacitnál ellenállóbb, a tenit-nél kevésbbé ellenálló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 513. [SRG.]

Poisson (ejtsd: Poasszon), Siméon Denis francia matematikus és fizikus, szül. Pithiviersben 1781. jún 21-én - megh. Párisban 1840. ápr. 25. 1802-15-ig tanár és 1815-40-ig examinátor volt a párisi École polytechnique-on. Csillagászati problémákkal is foglalkozott. A fizika főleg mechanikai, hidrosztatikai és hőtani problémák megoldását köszöni neki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 537. [SRG.]

Pola (Pulj) az ugyanily nevű isztriai kerületi kapitányság székhelye és 1850 óta az osztrák és magyar monarchia fő hadikikötője volt Isztria D.-i részén. Épületei közül a kiválóbbak: a XV. sz.-beli dóm, egy három hajós bazilika antik oszlopokkal, a csillagvizsgáló a Monte-Zarón. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 542. [SRG.]

Poláris fény, lásd: Északi fény. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 543. [SRG.]

Polarissima (Stella Polarissima, a sarkhoz legközelebb álló csillag), kilencedrendű csillagocska, mely az ég északi sarkához a legközelebb áll, attól csak 6’-nyire van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 543. [SRG.]

Polgári idő, a mindennapi polgári életben használatos idő, ellentétben a csillagászati idővel. Régebben a valódi helyi napidő szolgált ilyenül, azaz a napórák mutatta idő. 1780 körül kezdték bevezetni a közepes helyi időt, először Genfben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 548. [SRG.]

Pollux, béta Greminorum, az Ikrek csillagképének béta csillaga, másodrendű, kettőscsillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 562. [SRG.]

Pollux és Castor, lásd: Dioskurok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 562. [SRG.]

Poniatowski bikája, ma már nem használatos neve egy csillagképnek, lásd: Bika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 577. [SRG.]

Poreső, a levegőbe jutott porszemek és egyéb apró szilárd anyagok lecsapódása. Az eddig említett Poresők mind földi eredetűek, de vannak kozmikus eredetűek is, melyek a levegőben elégett hulló csillagoktól (meteorkövek) származnak. A sarkutazók (Nordenskjöld) a hó- és jégmezőkön vastartalmú kozmikus porréteget találtak. L. Porhullás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 592-593. [SRG.]

Portugália köztársaság a Pirenéi-félszigeten Spanyolország és az Atlanti-óceán között. Tudományos akadémiája, meteorológiai- és csillagászati obszervatóriuma van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 612-613. [SRG.]

Positio-szög az a szög, melyet valamely irány egy adott ponton átmenő deklinációkörrel bezár. Rendesen északról keleten, délen, nyugaton át 0°-tól 360°-ig olvassuk. Leginkább kettős csillagok kimérésében, fogyatkozások és holdfödések jellemzésében s általánosan mikrometrikus megfigyelésekben alkalmazzák. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 625. [SRG.]

Praesepe (lat.), Jászol, csillaghalmaz a Cancer (Rák) csillagképében. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 670. [SRG.]

Precesszió (lat. praecessio) annyi mint előnyomulás, az álló csillagoknak Hipparchostól (lásd ott) felfedezett lassu, nyugatról kelet felé tartó mozgása, melynek értelmében évenként az ekliptikával párhuzamosan mintegy 50 ívmásodperccel haladnak előre. Ezen minden csillagnál közös mozgást úgy magyarázhatjuk, hogy az equator metszés-pontja az ekliptikával, a tavaszi napéjegyenlőség-pont, egyszersmind a hosszúságok olvasásának kezdőpontja, nyomul évente ugyanily ívvel keletről nyugat felé. Ez értelemben az álló csillagok Precessziója helyett az equinokciumok hátranyomulásáról szólhatunk. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 680. [SRG.]

Primum mobile (lat.) annyi mint az első mozgó, illetőleg mozgató, a régiek és különösen Eudoxus felfogása szerint az a legszélső kristályszféra, melyhez az álló csillagok vannak rögzítve, amely 24 óra alatt egyszer fordul meg tengelye körül. A bolygók, a Nap és a Hold ugyancsak kristályszférákhoz voltak erősítve. A Primum mobile kristályszférája költői kifejezése azon ténynek, hogy az álló csillagok úgy fordulnak látszólag a Föld körül, mint valami merev rendszer. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 695. [SRG.]

Prizmakör, asztronómiai műszer, a szextáns tökéletesített alakja s mint ez, különösen a hajózásban használatos. Teljesen beosztott köre van, melyen a leolvasást két átellenes ponton lehet végezni, ami a szextáns legkellemetlenebb hibájának, az excentricitásnak kiküszöbölését teszi lehetővé. Tükör helyett prizma eszközli a reflexiót, innét a műszer neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. [SRG.]

Proctor, Richárd Anthony angol csillagász és író, szül. Chelseaben 1837. márc. 23-án - megh. New Yorkban 1888. szept. 12. A Monthly Notices- ben számos monográfiája jelent meg a Mars fölszínéről és forgási tartamáról, a Saturnusról, a Venus átvonulásairól stb. 1872-ben a Royal astronomical society titkára lett, 1878 óta a széles körökben ismert Knowledge folyóiratot szerkesztette. Számos népszerű, jól írt csillagászati könyvein kívül más témájút is írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 705. [SRG.]

Procyon, a csillagászatban (a Kutyacsillag [Sirius] előtt haladó) alfa Canis minoris neve, mivel a Sirius előtt kel fel. Saját mozgásának szabálytalanságaiból Bessel, hasonlóan mint a Sirius esetében, láthatatlan kísérőre vont következtetést, melyet 1896-ban Schaeberlének sikerült felfedeznie 13-ad rendű csillagocska képében. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 706. [SRG.]

Proklos, újplatonikus filozófus, szül. Bizáncban Kr. u. 411-ben - megh. 485. Mellékneve Diadochos (az utód), mert mesterét Sirianust követte a bölcsészet tanításában. A görög filozófia skolasztikusának nevezték. Ő adta meg az új-platonizmusnak végleges alakját. Euklides első könyvéhez magyarázatot írt. Azonkívül két könyve van, egy a mozgásról, egy másik a gömbről, azonban előbbit Aristoteles, utóbbit pedig Geminos műveiből vette. Épp így csillagászati pozícióinak tartalma Ptolemaios műveiből való. Műveit először 1534-ben adták ki Baselben, mint Platón műveinek függelékét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 711-712. [SRG.]

Ptolemaios, Klaudios kiváló ókori csillagász, matematikus és geográfus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 747. Valószínűleg a Felső-Egyiptomban fekvő Ptolemais Hermeiu nevű városban született, csak azt tudjuk, hogy évszámításunk második századában élt (140 körül). Megfigyeléseit Alexandriában a Serapeionban végezte. Három nagy munkája maradt ránk, melyek közül az első a földrajz, a második a csillagászat, a harmadik pedig az optika terén alapvető. Fő munkája azonban a csillagászat terére vonatkozó úgynevezett Almageszt (lásd ott). Ptolemaios nézete szerint a Föld áll a világ középpontjában és körülötte mozog az úgynevezett 7 planéta.
A planéták mozgásában előforduló egyenlőtlenségek megmagyarázására az epiciklusok elméletét állította fel (lásd: Epiciklus). A Ptolemaios-féle rendszer tarthatatlanságát Coppernicus bizonyította be és a geocentrikus rendszer helyébe a heliocentrikus rendszert tette. [SRG.]

Puiseux (ejtsd: püjzö), Victor Alexandre francia asztronómus és matematikus, szül. Argenteuilben 1820. ápr. 16-án - megh. Fontenayban (Jura) 1883. szept. 9. 1841-ben Rennesben, 1845-ben Besanconban a matematika tanára. 1852-ben Binet utóda a Collége de France-on, 1855-től a párisi obszervatóriumon adjunktus és 1857-ben a Sorbonne-on az asztronómia tanára. Számos kiváló és fontos matematikai és asztronómiai értekezést írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 754. [SRG.]

Puiseux (ejtsd: püjzö), Pierre Henri asztronómus, Puiseux, Victor Alexandre fia, szül. Párisban 1855. júl. 20-án. 1885-ben adjunktus a párisi Observatoire-on, 1897-ben az asztronómia tanára a Sorbonne-on. Számos észlelést végzett és több értékes csillagászati értekezést írt. Loewyvel együtt készítette a híres Atlas photographique de la Lune-t 1896 óta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 754. [SRG.]

Pulkova (Pulkovo), Szent-Pétervártól D.-re 17 km. távolságra levő magaslat, itt áll a szentpétervári vagy Pulkova-i csillagvizsgáló intézet. Hivatalos neve Nikolaj-féle főcsillagvizsgáló. Építette Brüllow építész 1833-39. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 756. [SRG.]

Purbach (Peurbach, Peuerbach), Georg von német matematikus és csillagász, szül. Peurbachban (Ausztria) 1423. máj. 30-án - megh. Bécsben 1461. ápr. 8. Tanulmányai végeztével a bécsi egyetem tanára lett. Megreformálta a trigonometriát, új sinustáblát készített, elkészítette a bolygók új tábláját s az álló csillagokról új jegyzéket állított össze. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 762. [SRG.]

Pytheas, görög hajós és csillagász Massiliából (a mai Marseille). Ő volt az első, ki Kr. e. 330 körül a nyugati és északi Európa partjait körülhajózta Gadesz-től Thuléig. Ő állapította meg legelőször, hogy milyennek mutatkozik a Nap látszó mozgása a sarkkörök közelében és felismerte, hogy a sarkmagasság és geográfiai szélesség egyenlő nagyok. Műveinek fenmaradt töredékeit Schmeckel adta ki 1848-ban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 778. [SRG.]

Pyxis, Iránytű, csillagkép a déli égen néhány szabad szemmel látható csillaggal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 778. [SRG.]

Quadrans (lat.), egy egésznek negyedrésze. - A csillagászatban lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 780. [SRG.]

Quadratura, a csillagászatban két égitestről azt mondják, hogy Quadraturában vannak, ha rektaszcenzió- vagy hosszúságkülönbségük 90°. A Hold első és utolsó negyedben van Quadraturaban a Nappal. Lásd még Aszpekták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 780. [SRG.]

Quételet (ejtsd: ketlé), Lambert Adolphe Jacques belga matematikus, csillagász és fizikus, híres statisztikus, szül. Gentben 1796. febr. 22-én - megh. Brüsszelben 1874. febr. 17. Gentben és Brüsszelben tanár, majd itt a vezetése alatt épült csillagvizsgáló intézet igazgatója volt. 1841-ben a belga központi statisztikai bizottságnak is igazgatója lett. Kültagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XV. köt. Ottó - Racine. Budapest, 1922. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 791. [SRG.]

A M. T. Akadémia belső tagjai 1922 januárius 31-én. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 33. 1922. jan-ápr. 1-4.(385-388.) füz. pp. 4-5. Podmaniczky Géza tiszteleti tag, Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tagok. [SRG.]

Herakleitos kosmologiája. Kivonat Förster Aurel l. tagnak f. évi márczius hó 27-én felolvasott székfoglaló értekezéséből. = Akadémiai Értesítő 33. 1922. szept-dec. 9-12.(393-396.) füz. pp. 217-218. [SRG.]

Adalékok a csillagok fejlődésének elméletéhez. (Kivonat br. Harkányi Béla l. t. 1922 évi május hó 29-én tartott székfoglalójából.) = Akadémiai Értesítő 33. 1922. szept-dec. 9-12.(393-396.) füz. pp. 221-224. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia ülései jegyzőkönyve. III. osztály ülései. Hatodik: 1922. május 29. = Akadémiai Értesítő 33. 1922. szept-dec. 9-12.(393-396.) füz. pp. 246-247. Harkányi Béla l. t. székfoglalója "Adalékok a csillagok fejlődésének elméletéhez." [SRG.]

A M. Tud. Akadémia ülései jegyzőkönyve. Az Igazgató Tanács ülései. Harmadik: 1922. évi április 8. = Akadémiai Értesítő 33. 1922. szept-dec. 9-12.(393-396.) füz. p. 251. B. Podmaniczky Gézáné alapítványának kamatairól rendelkezés. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. LXXXII. Nagygyűlés. Első nap. 1922. május 10. = Akadémiai Értesítő 33. 1922. szept-dec. 9-12.(393-396.) füz. p. 270. A főtitkár bemutatja Kövesligethy Radót és tagnak ajánlja a Mathematikai és Természettudományi Bizottságba. [SRG.]

KOCH Nándor: Közeledünk a Marshoz. = Budapesti Hírlap 42. 1922. jún. 4. 127. sz. p. 4. "Idestova ötven esztendeje, hogy a hírneves olasz csillagász, Schiaparelli a milánói obszervatórium kitűnő távcsövén át fölfedezte Földünk bolygó társán, a Marson, a titokzatos „csatornákat." Schiaparelli a Mars felületén egymást keresztező egyenes vonalakat látott, amelyeknek hálózata a bolygó két pólusa körül elterülő, vasszürke színű foltokat köt össze, a vonalhálózat közeit pedig sárgás-vörös színű területek töltik ki. Az olasz csillagász csatornáknak nevezte el az egymást keresztező egyenes vonalakat, tengereknek a sarkvidék szürke foltjait és szárazföldeknek a vöröses színezésű területeket. A milánói obszervatóriumban született felfedezés híre hamarosan bejárta a világ csillagvizsgálóit és impulzust adott a csillagászoknak arra, hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak a Marsra, amelyen Schiaparelli észlelését megelőzően is több érdekes megfigyelést tettek. [...]
Felkerestük Tass Antalt, az állami Csillagvizsgáló intézet igazgatóját, hogy megtudjuk tőle, hogyan áll ma a tudományos Mars-kérdés és hogy milyen megállapításokat remélnek a csillagászok a Mars kedvező helyzetből való megfigyeléseiből. Tass igazgató úr a következőket volt szíves munkatársunkkal közölni: A Mars bolygó elnyúlt ellipszis alakú pályán 687 nap alatt kering a Nap körül, tehát két földi évnél 43 és fél nappal rövidebb idő alatt futja be a pályáját a Nap körül. Átlag minden 2 évet és 49 napot kitevő időközben a Mars "utoléri" keringésében a Földet és a két bolygó "találkozik", vagyis olyan helyzetbe kerül, hogy a Mars, a Föld és a Nap egy egyenes vonalba jut. Ezt az időpontot nevezik oppoziciónak. (Ilyen oppozició lesz június 18-án.) Oppoziciók alkalmával a Föld és a Mars közötti távolság átlagosan 78 millió kilométer.
A Föld és a Mars találkozása (oppoziciója) bekövetkezhet olyan időpontban is, amikor a Föld és a Mars közötti távolság a legkisebb és viszont a Nap és a Mars távolsága a legnagyobb. Ezt az időpontot perihéloppoziciónak nevezik. (A legközelebbi perihéloppozició 1924. augusztus 23-án következik be.) A perihéloppoziciók körülbelül 15 évenként következnek be s ilyenkor a Mars és a Föld egymástól való távolsága 55 millió kilométerre csökken. ..." [HAI]

(Műkedvelő Csillagászok Társasága). = Budapesti Hírlap 42. 1922. jún. 22. 140. sz. p. 6. néven a minap egyesület alakult abból a célból, hogy a csillagászati tudományos eredményeket népszerűen ismertesse és hogy előkészítse az útját egy, a nagy közönség tudásvágyát szolgáló obszervatórium építésének. Az alakuló ülésen tiszteleti elnöknek választották Hoitsy Pál dr.-t, tiszteleti tagnak Krúdy Jenő dr.-t, aki egy értékes tükrös távcsövet ajándékozott a társaságnak, elnöknek Kövesligethy Radó dr. egyetemi tanárt, ügyvezető alelnöknek Szalay Károlyt. A társaság céljaira Hirmann Ferenc rézgyáros ötezer koronát ajánlott föl." Ez a hír teljes szövege. [HAI]

SZTROKAY Kálmán: A Hold kráterei. = Érdekes Újság 10. 1922. jún. 8. 22. sz. p. 14. [ZSE.]

SZTROKAY Kálmán: Lakható-e a Mars bolygó? = Érdekes Újság 10. 1922. okt. 12. 41. sz. p. 7. [ZSE.]

PÉCSI Albert: A Föld alakváltozásai. = Földrajzi Közlemények 50. 1922. 1-5. füz. pp. 100-106. [IBQ.]

KÉZ Andor: A tengerjárás közepes amplitúdójának térképe. = Földrajzi Közlemények 50. 1922. 1-5. füz. pp. 228-229. [IBQ.]

-y [RÉTHLY Antal]: A Bolyai-obszervatórium. = Földrajzi Közlemények 50. 1922. 1-5. füz. pp. 225-226. A prágai Magyar Hirlap felhívása a Gerlachfalvi-csúcson felépítendő csillagvizsgálóra. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Ávéd Jáko. + (1843-1922). = Az Időjárás 26. 1922. 5-6. füz. pp. 29-32. Meteorológiai észlelő. Meteorokat is figyelt Konkoly hálózatában. [IBQ.]

ZWICK Vilmos: Meteor. = Az Időjárás 26. 1922. 5-6. füz. p. 44. Nyíregyháza, 1922. jan. 3. [IBQ.]

Egy tudós jezsuita sikere. = Magyar Kultúra 9. 1922. jan. 1. sz. p. 64. P. Hagen vatikáni csillagász a potsdami csillagászati kongresszusról visszaérkezett Rómába. Katolikus krónika. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Csillagvizsgáló ősemberek. = Magyarság 3. 1922. máj. 7. p. 14. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Európa legmagasabb obszervatóriuma. = Magyarság 3. 1922. dec. 24. p. 22. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Az Eötvös-hatás alkalmazása mozgó naprendszerben. = Mathematikai és Physikai Lapok 29. 1922. 1. füz. pp. 77-80. [KSZ.]

(Krisztus születésének éve és a keresztény időszámítás.) Irodalom és művészet. = Prágai Magyar Hirlap 2. 1923. jan. 5. 3. (156.) sz. p. 4. "Irta Székely István dr. egyet. ny. r. tanár, Budapest, 1922. A Szent-István-Társulat kiadása. Krisztus születésének éve nemcsak történelmi dátum, hanem a keresztény időszámításnak is kiinduló pontja és a megváltás kezdete, központja. A legtöbb ember, mikor azt mondja, hogy Krisztus után az 1922. évben élünk, természetesen azt véli, hogy Krisztus születése óta valóban pontosan 1922 év telt el.
A tudományos időszámítás azonban kimutatta, hogy időszámításunk nem felel meg pontosan a történelmi eseményeknek, melyről nevezik, s Krisztus születése óta nem 1922, hanem több, négy, öt, hat évvel több idő telt el. [...] Még egyéb bibliai adatok és a keresztény hagyomány figyelembevétele után Székely a következőképpen jelöli meg Jézus születésének évét: mi a magunk részéről a Róma alapítása utáni 749. azaz Krisztus előtti 5. év mellett foglalunk állást. ..." Könyvismertetés. [HAI.]

Vasárnap délelőtti riport. Három óra egy meghalt festő képei között. A csillagos ég szerelmese. = Prágai Magyar Hirlap 2. 1923. jan. 10. 6. (159.) sz. p. 5. "Mert Tichy Gyula nemcsak festőművész, de tudós is volt s a csillagos égnek szerelmese. Megleste minden titkát. Komáromi Katz Endréhez meleg barátság fűzte, bár művészetükben ellentétesek voltak; de amit elválasztott az ecset, összehozta az éjszaka csillagvilága: egy könyvet készültek együtt kiadni, meg van a beosztása, vázlatos terve, címe: "Gyakorlati útmutatás műkedvelő csillagászok részére". ..." [HAI.]

(Kopernikus négyszázötvenedik születésnapját ünneplik a poroszok.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 2. 1923. febr. 17. 38. (191.) sz. p. 5. "Berlinből jelentik: Február 19-én lesz négyszázötvenedik esztendeje, ahogy Kopernikus, az újabb asztronómia megalapítója Thornban megszületett. A művészeti és népnevelési miniszter elrendelte, hogy ezt a napot Poroszország valamennyi iskolája megünnepelje s Kopernikusról a tanítási órákon külön előadásban megemlékezzen. A nagy csillagászt csillagászikörökben is megünneplik." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(Hétfőn napfogyatkozás lesz.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 2. 1923. szept. 5. 201. (354.) sz. p. 6. "A szeptember 16-iki napfogyatkozás, amelyet Északamerika egész területéről lehet majd megfigyelni, rendkívül érdekes lesz. A nap, a föld, a hold és a Vénusz majdnem egy vonalba kerülnek, amit a csillagászok a jelen évszázadban még nem tapasztaltak." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

"Kétségtelen, hogy élőlények vannak a Marson". Flanmarion Camille, a világhírű csillagász a Marson észlelt életről. = Prágai Magyar Hirlap 2. 1923. dec. 19. 287. (440.) sz. p. 3. "Páris, december 18. Flammarion Camillet, a világhírű francia csillagászt meghívták a santiagói obszervatórium vezető állásába. A chileiek az obszervatóriumot, mely gigászi méreteivel a világ valamennyi obszervatóriuma között első helyen áll, kimondottan abból a célból építették, hogy megfigyeljék a Marsot, ezt a csodálatos bolygót. Mivel a chileiek a Mars-lakók megfigyelésére építették az obszervatóriumot, amelynek óriási teleszkópja, építési arányaival egyenesen fantasztikus, az obszervatórium vezetésével Flammariont akarták megbízni, ki a világ elismert legelső Mars-szakértője. Flammarion azonban nem vállalta a chileiek meghívását és elhatározásáról így nyilatkozott egy párisi újságírónak, aki nála érdeklődött.
A Mars bolygót hatvan éve tanulmányozom. A santiagói obszervatóriumban nem tanulnék semmi újat róla. [...] A Mars atmoszférikus viszonyairól meglehetős sokat tudunk. Föltétlenül bizonyos, hogy a Marson tengerek vannak, melyek azonban nem nagyon mélyek. Ahol pedig tenger van, ott élet is van, csak az a kérdés, hogy a fejlődés milyen stádiumában. A Marsnak meg van a négy évszaka, csakúgy, mint a földnek, a télre tavasz, a tavaszra nyár, a nyárra ősz, az őszre tél következik. A Mars időjárási aktivitása sokszor iszonyatos erejű. Hóviharok dühöngenek rajta és óriási esők. A Marsról alkotott tudásunknak fontos dátuma lesz a jövő esztendő. A Mars a jövő éven a Nap körüli elliptikus pályáján érezhetően közel fog jönni a földhöz. Erre a nevezetes pillanatra gondosan fel kell készülnünk s ki kell nyitnunk a szemünket. Remélem, hogy a jövő évben ilyenkor a Marsról megalkotott tudásunk egy fontos lépéssel jut előre." [HAI.]

(1925 januárjában nagy napfogyatkozás lesz.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 2. 1923. dec. 28. 293. (446.) sz. p. 4. "Londonból jelentik: Az angol csillagászok kiszámították, hogy 1925 januárban nagy napfogyatkozás lesz észlelhető. Angliában a nap átmérőjének négyötöde lesz elfödve. Európa valamennyi kulturállama hozzájárul a Niagara mellett fölállítandó vizsgálóintézet fölépítéséhez. Az angol csillagászok kutatása szerint ugyanis a Niagara fölött lesz a napfogyatkozás középpontja." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BOGDÁNFY Ödön: Van-e élet a Holdon? = Természettudományi Közlöny 54. 1922. jan. 1. - febr. 15. 779-782. füz. pp. 23-27. [SRG.]

JORDAN Károly: Naptárreform. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. márc. 1. - ápr. 15. 783-786. füz. pp. 110-111. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A ködfoltok távolsága. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. márc. 1. - ápr. 15. 783-786. füz. p. 113. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. márc. 1. - ápr. 15. 783-786. füz. pp. 120-122. 1922. ápr. - máj. - jún. jelenségek. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: A sötét kozmikus ködök jelentősége. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. máj. 1. - jún. 15. 787-790. füz. pp. 166-167. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. máj. 1. - jún. 15. 787-790. füz. p. 170. 1922. júl. jelenségek. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A Nap sugárzásmérésének felhasználása az időjelzésben. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. júl. 1. - aug. 15. 791-794. füz. p. 241. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. júl. 1. - aug. 15. 791-794. füz. pp. 241-244. 1922. aug. - szept. - okt. - nov. jelenségek. [SRG.]

[WODETZKY József]: A Vénus légköre. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. júl. 1. - aug. 15. 791-794. füz. p. 250. Levélszekrény. Tudósítások. (24.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A Napon történő változások hatása a föld hőmérsékletére. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. júl. 1. - aug. 15. 791-794. füz. p. 250. Levélszekrény. Tudósítások. (25.) [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: Véges-e térben a világegyetem? = Természettudományi Közlöny 54. 1922. szept. 1. - okt. 15. 795-798. füz. pp. 307-308. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. szept. 1. - okt. 15. 795-798. füz. p. 312. 1922. dec. jelenségek. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: A relativitás-elmélet váza és az Einstein-torony. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. nov. 1. - dec. 15. 799-802. füz. pp. 363-364. Apró közlemények. [PIR.]

SZOLNOKI Imre: A Nap sugárzásának változása. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. nov. 1. - dec. 15. 799-802. füz. p. 370. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. nov. 1. - dec. 15. 799-802. füz. pp. 373-374. 1923. jan. - febr. jelenségek. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: Az Einstein-féle relativitás-elmélet csillagászati bizonyítékainak bírálata. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. nov. 1. - dec. 15. 799-802. füz. pp. 379-380. Levélszekrény. Tudósítások. (69.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Mikor lesz a legközelebbi napfoltminimum. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. nov. 1. - dec. 15. 799-802. füz. pp. 380-381. 1923-ra várható esetleg 1924-re. Levélszekrény. Tudósítások. (73.) [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: A Hörbiger-féle glacziálkozmogonia birálata. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. jan. - dec. 1-4.(145-148.) pótfüz. pp. 75-76. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

WODETZKY József: A Nap színképének a lambda 6500-tól a lambda 9000-ig terjedő része. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. jan. - dec. 1-4.(145-148.) pótfüz. pp. 76-77. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

STEINER Lajos: A napfogyatkozással kapcsolatos földmágnességi zavarok. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. jan. - dec. 1-4.(145-148.) pótfüz. pp. 77-78. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

RINGEISEN Aladár: Az Irottkő. = Turisták Lapja 34. 1922. szept-nov. 9-11. sz. pp. 102-104. Írott-kő. Szúr Lajos felvételén (p. 103.) látszik az irottkői napóra. [SRG.]

Egy magyar csillagász a XVIII. században. = Uj Nemzedék 4. 1922. márc. 5. 53. sz. p. 8. Hell Miksáról és a vardői expedícióról. [HAD.]

          1923.

BORKA Béla: Összeköttetésünk a Mars-csillaggal. [Budapest,] 1923. A szerző tulajdona. Légrády Testvérek nyomása (Budapest). 199 p. A szerző előszava "Dunajska-Streda Ceskoslov. Repulika" helyen kelt 1922-ben. A Naprendszert bemutató csillagászati ismeretterjesztő könyv. [KSZ.]

CHOLNOKY Jenő: Az árapály. In: Általános földrajz. 1. köt. 1. rész: A levegő. 2. rész: Az óceán. 32 ábrával. Írta: Cholnoky Jenő Egyetemi Ny. R. tanár. Pécs - Budapest, 1923. Danubia Könyvkiadó, Dunántúl nyomda. /Tudományos gyűjtemény. 2./ pp. 131-139. [HAI.]

HOFFMANN Ernő: A csillagos ég. 33 képpel 3 képmelléklettel. Budapest, [1923.] Kultúra Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. 166 p. /A kultura iskolája./ [KSZ.]

LÉVAY Ede: Fizika a csillagászati és fizikai földrajz elemeivel a polgári leányiskolák számára a legújabb tanterveknek megfelelően írta Lévay Ede dr. 178 ábrával. 7. kiad. Budapest, 1923. Szent-István-Társulat kiadása. Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 212 p. Csillagászat: pp. 135-179. A csillagászati és fizikai földraj elemei. [KSZ.]

OESTERREICH, T. K.: Korunk világképe. Ford.: Somogyi József, Juhász Andor. Budapest, 1923. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda kiadása és nyomdája. 175 p. /Ember és természet 2./. A fordítást átnézte: Nagy József. A szerző előszavát Tübingában írta 1919. decemberében. Csillagászat: pp. 7-46. Ezt Somogyi József fordította. [KSZ.]

PÉCSI Gusztáv: Einstein relativitási elméletének bírálata. Írta Pécsi Gusztáv. Budapest, 1923. Stephaneum Nyomda és könyvkiadó r. t. 76 p. A szerző tanulmánya "Nagyölved - Velke Ludince" helyen kelt, 1923. márc. 1-én. Pécsi Gusztáv részletesen elemzi a relativitáselméletet nagyban elősegítő Michelson - Morley-féle fénytani kísérletet. Megkísérli azt másként elemezni és így a Kopernikusz, Galilei, Kepler és Newton fizikai-csillagászati világrendszerét megmenteni. Több csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

STEINER Lajos: A Föld mágneses jelenségei. Budapest, 1923. Lantos r. t. Könyvesboltja kiadása, Hungaria könyvnyomda és kiadóintézet. 207 p. /Ethika-Könyvtár. 10./ A szerző előszava kelt: Budapest, 1923. február. [SZF.]

SZENTPÉTERY Imre: Chronologia. A közép- és újkori időszámítás vázlata. Budapest, 1923. Magyar Történelmi Társulat. 42 p. /A magyar történettudomány kézikönyve. 2. köt. 5./ [KSZ.]

VEKERDI Béla: Határproblémák a fizika és a filozófia köréből. Felolvasás a debreceni Népszerű Főiskolai Tanfolyam 1923-24. évi tavaszi ciklusán. Tartotta: Dr. Vekerdi Béla. Debrecen, 1924. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadóvállalat részv. társ. 32 p. I. rész: A magánvaló kérdése. (pp. 3-16.); II. rész: Tér és idő, és a relativitás-elmélet filozófiai vonatkozásai. (pp. 17-32.). Csak a második részben vannak csillagászattal kapcsolatos szövegek. [KSZ.]

WODETZKY József: A relativitástan csillagászati bizonyitékainak kritikája. Budapest, 1923. Szent István Akadémia, Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 21 p. /A Szent István Akadémia mennyiségtan-, természettudományi osztályának felolvasásai. 1. köt. 8. sz./ Felolvasta 1922. dec. 15-én. Szerinte Newton fizikája alapján is magyarázhatóak a csillagászatilag mért eltérések. [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1923-ik közönséges esztendőre. Huszonharmadik évfolyam [Debrecen, 1922.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Szaturnusz.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

Fényi Gyula. In: Az Est Hármaskönyve 1923. Budapest, 1922. Est Lapkiadó Részvénytársaság Kiadása. Athenaeum R. T. Könyvnyomdája. c. 248. [SRG.]

Gravitáczió. In: Az Est Hármaskönyve 1923. Budapest, 1922. Est Lapkiadó Részvénytársaság Kiadása. Athenaeum R. T. Könyvnyomdája. cc. 287-291. [SRG.]

Kövesligethy Radó. In: Az Est Hármaskönyve 1923. Budapest, 1922. Est Lapkiadó Részvénytársaság Kiadása. Athenaeum R. T. Könyvnyomdája. c. 402. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Báró Eötvös Loránd. In: A gondolat úttörői. Első sorozat. Szerk.: Lambrecht Kálmán. [Budapest, 1923.] Dante Könyvkiadó, Wodianer Nyomda. pp. 113-135. /Műveltség./ A sablonostól eltérő életmű ismertetés, bele szőve saját munkássága is. [IBQ.]

Az Akadémia belső tagjai. Mathematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 34. 1923. szept-dec. 9-12.(405-408.) füz. p. 144. Podmaniczky Géza tiszteleti tag, Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tagok. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia beltagjainak irodalmi munkássága (főleg 1922-23-ban). B. Harkányi Béla l. t. = Akadémiai Értesítő 34. 1923. szept-dec. 9-12.(405-408.) füz. p. 224. [SRG.]

Kopernikus. A mai csillagászat megalapítójának 450-ik születési évfordulója. = Érdekes Újság 11. 1923. feb. 22. 8. sz. p. 29. [ZSE.]

Kéz A. [KÉZ Andor]: A Napfoltok hatása a klíma változására. = Földrajzi Közlemények 51. 1923. 1-3. füz. pp. 27-30. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Schenzl Guidó emlékezete. = Földrajzi Közlemények 51. 1923. 4-7. füz. pp. 86-88. [IBQ.]

KARL János: Csillagos ég. Hoffmann Ernő. 167 l., 33 képpel. = Földrajzi Közlemények 51. 1923. 4-7. sz. p. 127. Irodalom. [SRG.]

TASS A.: Az ógyallai (most már budapesti) Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium előkészítő munkálatai. = Az Időjárás 27. 1923. jan. 1. füz. pp. 12-14. Tass Antal a Vierteljahrschrift der Ast. Gesselsch.-ban számolt be az 1918 és 1922 között történtekről. Ezt ismertetik itt magyar nyelven. [KSZ.]

RÉTHLY Antal: Kazay Endre. = Az Időjárás 27. 1923. 5. füz. pp. 75-76. Kazay amatőrcsillagász is volt. [IBQ.]

özv. CHERNELHÁZY CHERNEL Istvánné: Meteor. = Az Időjárás 27. 1923. 6. füz. p. 91. Chernelházai lakos. Kőszegről látta a meteort 1922. szept. 22-én este. [KSZ.]

A napfelület változásai és időjárás változás. = Az Időjárás 27. 1923. 7. füz. pp. 107-108. Forrás: Die Naturwissenschaften 1921. aug. [IBQ.]

TASS Antal: A budapesti (előbb ógyallai) Konkoly-alapítványú csillagda évi jelentése. (Rövid kivonat az eredetiből) = Az Időjárás 27. 1923. szept. 9. füz. pp. 137-138. Tass Antal a Vierteljahrschrift der Astronomischen Gesselschaft 1923. 2. füzetében számolt be az 1922-ben történtekről. Ezt ismertetik itt magyar nyelven. [KSZ.]

RÁCZ Béla: Erős fényű meteor. = Az Időjárás 27. 1923. 9. füz. p. 140. Szerep, 1923. aug. 22. [IBQ.]

A Kormányzó Úr Ő Főméltósága Tass Antal aligazgatót a Konkoly alapítványú csillagvizsgáló intézet igazgatójává ... kinevezni méltóztatott. = Az Időjárás 27. 1923. nov. 11. füz. p. 171. [KSZ.]

Dr. Schenzl Guidó emlékünnepe. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 173-174. Születésének 100. évfordulója alkalmából. [IBQ.]

RÓNA Zsigmond: A meteorológia fejlődés hazánkban Schenzl felléptéig. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 174-179. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Schenzl Guidó 1823-1923. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 179-189. Schenzl 1823-1890-ig élt, csillagászattal is foglalkozott. [IBQ.]

STEINER Lajos: Dr. Schenzl Guidó földmágnességi vizsgálatai. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 189-192. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: A.) Dr. Schenzl Guidó irodalmi működése.; B.) Dr. Schenzl Guidó elismerései, stb.; C.) Dr. Schenzl Guidó életrajzai és arcképei. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 193-196. [IBQ.]

JABLONKAY Gábor S. J.: A jezsuiták és a reális tudományok. Zelovich műegyetemi rektor igaztalan vádjai. = Magyar Kultúra 10. 1923. ápr. 4. sz. pp. 227-229. A m. kir. József-műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története című könyvének ismertetése. "Zelovich szerint a reális tudományok tanításának mostohább kezelése a jezsuita iskolák rovására írandó,... Hogy a fent idézett felfogás menynyire igazságtalan, már abból is sejthető, hogy épen a jezsuiták voltak azok, akik általában véve nemcsak nem hanyagolták el a reális tudományokat, hanem számos ponton egyenesen meg is előzték ezekben korukat, Clavius Kristóf (1555-1612) a római kollégiumban húsz éven át tanította a matematikát és csillagászatot,..." pp. 227-228. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: Einstein a Galilei-pörről s a hívő természettudósról. = Magyar Kultúra 10. 1923. aug. 8. sz. pp. 476-477. [SRG.]

A naptárjavítás. = Magyar Kultúra 10. 1923. nov. 11. sz. p. 704. "A népszövetség közlekedési tanácsadó és technikai bizottsága bevégezte munkálatait a Gergely-naptár javítása tárgyában." Katolikus krónika. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: A világ legnagyobb távcsövét... = Magyarság 4. 1923. febr. 4. p. 6. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Reklám az égbolton. = Magyarság 4. 1923. dec. 25. p. 11. [SRG.]

CSAPODY István: Petőfi szeme. = Napkelet 1. 1923. jún. 6. sz. pp. 527-532. Szeme megsérült az 1842. júl. 8-i teljes napfogyatkozáskor, későbbi verseinek részletei erre utalnak. [KSZ.]

ERNYEY József: P. Pinzger Ferenc S. J.: Hell Miksa emlékezete. Születésének kétszázadik évfordulójára, különös tekintettel vardői útjára. I. r. Hell élete és működése. Budapest, 1920. Magyar Tudományos Akadémia. 145 l. 1 kép. = Századok. A Magyar Történeti Társulat Közlönye 57. 1923. 1-6. füz. pp. 175-179. Könyvismertetés. [HAD.]

Ötmillió koronát kapott a kalocsai csillagvizsgáló Amerikából. = Szeged 4. 1923. máj. 17. 110. sz. p. 5. "Az amerikai Egyesült Államok budapesti követségének közlése szerint a Washingoni Smithsonian Institucion a kalocsai csillagvizsgáló igazgatójának körülbelül ötmillió korona értékű segélyt juttatott a budapesti amerikai követ útján. A segélyt arra fordítják, hogy a kalocsai csillagvizsgáló által felvett igen érdekes megfigyeléseket kiadják." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

WODETZKY József: Mekkora a világ terjedelme? = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - febr. 799.(!)[803.] füz. pp. 56-57. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - febr. 799.(!)[803.] füz. p. 59. 1923. márc. jelenségek. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: Kopernikus Miklós születésének 450-ik évfordulóját februárius 19-én... = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - febr. 799.(!)[803.] füz. p. 64. Thornban ünneplik meg. Levélszekrény. Tudósítások. (11.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. márc. - ápr. 804. füz. pp. 124-125. 1923. ápr. - máj. - jún. jelenségek. [SRG.]

Szolnoki J. [SZOLNOKI Imre]: Megismétlődik-e az időjárás? = Természettudományi Közlöny 55. 1923. márc. - ápr. 804. füz. p. 126. Levélszekrény. Tudósítások. (13.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A napfoltok feltűnő eltérése. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. márc. - ápr. 804. füz. p. 126. Levélszekrény. Tudósítások. (14.) [SRG.]

WODETZKY József: Copernicus születésének négyszázötvenedik évfordulója. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. máj. - jún. 805. füz. pp. 147-148. Febr. 19-én. [PIR.]

OLASZ Péter S. J.: "Üstökösszerű ködök" és az új csillag meghatározása. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. máj. - jún. 805. füz. p. 168. Apró közlemények. [PIR.]

SZOLNOKI Imre: A napfoltok és a levegő hőmérsékletének 11 éves periódusa Európában. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. máj. - jún. 805. füz. pp. 168-169. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. máj. - jún. 805. füz. pp. 170-171. 1923. júl. - aug. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A napsugárzás változása. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. júl. - aug. 806. füz. pp. 238-242. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. júl. - aug. 806. füz. pp. 246-247. 1923. szept. - okt. jelenségek. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A Hoitsy-féle időjárási szabály. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. júl. - aug. 806. füz. pp. 252-253. Levélszekrény. Tudósítások. (32.) [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok színének meghatározása becsléssel. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. szept. - okt. 807. füz. pp. 296-302. [PIR.]

MENDE Jenő: A Nap hője. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. szept. - okt. 807. füz. p. 307. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. szept. - okt. 807. füz. pp. 314-315. 1923. nov. - dec. jelenségek. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: A kozmikus és földi energia források nagysága. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. szept. - okt. 807. füz. p. 319. Levélszekrény. Tudósítások. (47.) [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1924. év periodikus üstökösei. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov. - dec. 808. füz. pp. 362-363. Az Encke-, a Tempel-Tuttle-féle üstökösökről. Apró közlemények. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap sugárzása. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov. - dec. 808. füz. p. 363. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov. - dec. 808. füz. pp. 371-372. 1924. jan. - febr. jelenségek. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A folyó év első üstökösének felfedezése. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov-dec. 808. füz. p. 379. Dubjago fedezte fel 1923. okt. 14-én. Levélszekrény. Tudósítások. (51.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A Nap és a Hold hatása a földkéregre. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov. - dec. 808. füz. pp. 380-381. Levélszekrény. Tudósítások. (60.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A napfény távolhatása az emberi szervezetben. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - dec. 1-4.(149-152.) pótfüz. p. 65. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

BOGDÁNFY Ödön: A napfoltokról. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - dec. 1-4.(149-152.) pótfüz. pp. 78-79. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENDE Jenő: Az éjjeli égbolt színképe. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - dec. 1-4.(149-152.) pótfüz. p. 79. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A Hoitsy-szabály oceánografiai alkalmazása. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan. - dec. 1-4.(149-152.) pótfüz. p. 80. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

TASS Antal: Új üstökösök. = Uránia 24-25. 1923-1924. p. 40. 1925a, 1925b,1925c, üstökösök. [SRG.]

TASS Antal: Az 1925-ben esedékes visszatérő üstökösök. = Uránia 24-25. 1923-1924. p. 40. [SRG.]

TASS Antal: Kis bolygók felfedezése 1923/24-ben. = Uránia 24-25. 1923-1924. pp. 40-41. [SRG.]

TASS Antal: Nagy sajátmozgással bíró A tipusú csillag. = Uránia 24-25. 1923-1924. p. 41. [SRG.]

          1924.

HOITSY Pál: Laknak-e a más világokon? Budapest, 1924. Légrády nyomda és könyvkiadó részvénytársaság kiadása. Légrády nyomda és könyvkiadó r.-t. nyomása. 63 p. Értelmes lények életlehetősége a Naprendszeren belül és kívül. [KSZ.]

HUMBOLDT, Alexander: Kosmos. W. Bölsche előszavával. Ford.: Fülöp Zsigmond. Budapest, [1924.] Athenaeum Irodalmi és Nyomdai r. t. 1. köt. 215 p.; 2. köt. 178 p. /Élet és tudomány. 6./ [KSZ.]

  LASSOVSZKY Károly: A Mars bolygó. 17 képpel. Pécs - Budapest, 1924. Danubia Könyvkiadó, Dunántúl nyomda. 80 p. /Tudományos gyűjtemény. 9./ [KSZ.]

MAGYAR László - KÉPESSY Imre: A kísérleti fizika valamint a fizikai és csillagászati földrajz alapelemei polgári leányiskolák számára. Írták Magyar László és Képessy Imre. Számos fametszettel. 5. kiad. Budapest, 1924. Kiadja Lampel R (Wodianer F. és Fiai) R. T. könyvkiadóvállalata. Franklin-Társulat nyomdája. 189 p. E könyv jelen 5-ik kiadásában a 157.969/1914. sz. miniszteri rendelettel polgári leányiskolák számára tankönyvül engedélyezett. Csillagászat: pp.139-189. (A csillagászati földrajz elemei) [KSZ.]

  OLASZ Péter: Világproblémák és a modern természettudomány. Budapest, 1924. A "Magyar Kultúra" kiadása, Pallas nyomda. 92 p. /Katolikus kultúrkönyvtár. 6./ Csillagászat: pp. 7-25., 34-43. [KSZ.]

ÖVEGES József: Időjóslás és időhatározás. 14 ábrával, számos táblázattal és egy csillagtérkép melléklettel. Tata, [1924.] Engländer Ferenc könyvnyomdája. 96 p., 1 térk. /A "Magyar Cserkész" könyvei. 59 - 61./ A könyv első része (Időjóslás címmel) meteorológiai témájú. A második része (Időhatározás címmel) az időmérésről és a napórák készítéséről szól. pp. 39-96. [KSZ.]

PÉCSI Gusztáv: A relativitás elméletének liquidálása. A napsebesség kiszámítása. Budapest, 1924. Kiadja a szerző. Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t.. 258 p. A szerzői előszó Nagyölved (Párkányi kerület) helyen kelt 1924. nov. 1-én.; Pécsi Gusztáv részletesen elemzi a relativitáselméletet nagyban elősegítő Michelson - Morley-féle fénytani kísérletet. Megkísérli azt másként elemezni és így a Kopernikusz, Galilei, Kepler és Newton fizikai-csillagászati világrendszerét megmenteni. Az 1923-as "Einstein relativitási elméletének bírálata" könyvének rövid szövegét nagyrészt megismétli és bővebben tárgyalja.
Úgy hiszi, hogy az általa kidolgozott "a Nap sebességének asztromechanikai úton való kiszámítása" a relativizmus cáfolásához vezet, ezért ezt itt igen nagy terjedelemben tárgyalja (pp.169-255.). Ebben a könyvében még több csillagászati vonatkozással szolgál. Einstein relativitáselméletének csillagászati bizonyítékait - élvezetes stílusban szórakozató módon - cáfolja Pécsi Gusztáv, más hatásokkal magyarázza. (pp. 126-131.). Megjósolja, hogy minél nagyobb méreteket vizsgálunk ott egyre nagyobb mozdulatlanságot tapasztalhatunk és a világegyetem egésze abszolút stabilnak fog bizonyulni (pp. 134-139.). [KSZ.]

Tudnivalók. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1924-ik szökő esztendőre. Huszonnegyedik évfolyam [Debrecen, 1923.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. "Az uralkodó bolygó: Jupiter.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." [SRG.]

BEKE Manó: Albert Einstein. In: A gondolat úttörői. Második sorozat. Szerk.: Lambrecht Kálmán. [Budapest, 1924.] Dante Könyvkiadó. pp. 47-69. /Műveltség./ [KSZ.]

Radau, Jean Charles Rodolphe francia csillagász és tudós publicista, szül. Angerburgban 1835. jan. 22-én - megh. Párisban 1911. dec. 21. Nagyszámú fontos értekezésében a tiszta matematikát, az asztronómiát, meteorológiát, fizikát, fotokémiát egyaránt gazdagította eredeti kutatásokkal. Különösen a Holdmozgás és a Föld alakjának elméletéről vannak szép munkái. Nagyszabású új holdtábláit Delaunay elmélete alapján számította. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 5. [SRG.]

Radiáns, lásd: Csillaghullás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 9. [SRG.]

Radioaktivitás. Becquerel eredeti meghatározása szerint: a Radioaktivitás egyes testek azon tulajdonsága, amely szerint azok, minden külső hatás nélkül, a Crookes-féle csövekben keletkező katód-, anód- és x-sugarakhoz hasonló, láthatatlan sugarakat lövelnek ki. Az izotóp elemek kémiailag egy elemként viselkedő csoportját Fajans az ikercsillagokról plejádoknak nevezte. A radioaktív elemeket tehát sikerült plejádonként a Mendelejeff-rendszerbe beosztani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 12. [SRG.]

Radius (lat.) astronomicus, lásd: Jákob botja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 17. [SRG.]

Rák (Cancer), a csillagászatban az állatöv negyedik jegye, mely jelenleg az equinokciumok hátrálása miatt az Ikrek csillagképébe esik. Benne éri el a Nap legnagyobb északi magasságát az equator felett, mire némi megállapodás után ismét délnek fordul. Ezért a Rák közepén átmenő parallelt a nyári szolsticium vagy nyári napforduló (térítő, trópus) körének szokás nevezni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 45. [SRG.]

Rák (Cancer), Csillagkép az északi égen, mintegy 46 szabad szemmel látható csillaggal, melyek azonban 4-edrendűnél nem fényesebbek. A két feltűnőbb északdél irányban elhelyezett csillag (a két Kis Szamár) között áll a Praesepe, a Jászol, szabad szemmel is látható csillaghalmaz. A Rák egy hármas csillaga, Cancri, mozgási viszonyai folytán vált nevezetessé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 45. [SRG.]

Ramesseum, II. Ramses egyiptomi királytól Ammon isten tiszteletére Téba város területén a Nilus balpartján alapított templom, mely romjaiban is rendkívül érdekes és tanulságos. A templom egyik keleti falán két domborművű ábrázolás látható. Nagyjelentőségű a Ramesseum pronaosának asztronómiai plafondképe is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 65. [SRG.]

Raum Oszkár klimatológus. Szül. Székesfehérvárott 1866. márc. 30-án. Műszaki vegyészi oklevelét 1889-ben Bécsben nyerte. 1892-ben a Meteorológiai Intézet szolgálatába lépett, ahol adjunktus lett. Az Időjárás folyóirat társszerkesztője és a Meteorológiai Csillagászati Múzeum egyik megszervezője volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 89. [SRG.]

Reflektor (lat.) vagy tükörteleszkóp, lásd: Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 114. [SRG.]

Refractio (lat.) annyimint fénytörés (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 118. [SRG.]

Refraktor, lásd: Asztronómiai műszerek, Asztrofizikai műszerek és Távcső. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 118. [SRG.]

Regensburg (Ratisbona, Reginum), Felső-Pfalz bajor kerület fővárosa és püspöki székhely a Duna jobb partján, élénk ipar és kereskedelem, nagy vasúti műhelye és csillagvizsgálója van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 120. [SRG.]

Reggio nell’ Emilia (ejtsd: reddzso), fővárosa Reggio nell’ Emilia olasz tartománynak, püspöki székhely, síkságon, várfalak övezik, itt született Seechi csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 122. [SRG.]

Regiomontanus (tulajdonképen Müller) Johannes német csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 123. Szül.Unfindben, Königsberg mellett, 1436. jún. 6-án - megh. Rómában 1476. júl. 6. Bécsben Peurbach tanítványa és a mester halála után ennek utódja lett. Mátyás király Budára hívta, hogy a Konstantinápoly elfoglalásánál zsákmányolt görög kéziratokat rendezze. Regiomontanus a meghívást elfogadta és utóbb néhány évig az Academia Istropolitana nevű pozsonyi egyetemen is tanított, de nem sokáig maradt Magyarországban, az újra kitörő háború miatt elment Nürnbergbe. 1474-ben IV. Sixtus pápa Rómába hívta, hogy a naptárreformhoz szükséges előmunkálatokban részt vegyen, Regiomontanus azonban itt hirtelen meghalt. A csillagászat sokat köszön neki. A hajózásban bevezette a Jákob botját (lásd: Asztronómiai műszerek), ami a geográfiai felfedezéseket nagyban elősegítette. [SRG.]

Regulus (lat. annyi mint királyocska), lásd: elsőrendű csillag az Oroszlán csillagképében, = alfa Leonis. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 126. [SRG.]

Reichenbach, Karl báró német kémikus, szül. Stuttgartban 1788. febr. 12-én - megh. Lipcsében 1869. jan. 19. Előbb Stuttgartban, később Blanskóban több nagy gyárat alapított, végül Bécsben telepedett le. Ő fedezte fel a bükkfakátrányban a paraffint, naftalint, kreozotot (1830-32) stb., ezenkívül a meteoritok vizsgálatával is foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 129. [SRG.]

Relativitás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 142., 147. A bolygók a newtoni gravitációs elmélet szerint ellipszisben járnak a nap körül, az egyik gyújtópontban van a nap. De a valóságban az egész ellipszis az idők folyamán a nap körül, mint centrum körül elfordul, vagyis az ellipszispontjai, - tehát a naphoz legtávolabbi pont az úgynevezett perihelium, leginkább - elmozdulnak. Így pl. a Merkúr periheliuma, miként már Leverrier észlelte, az égitestek okozta zavar által meg nem magyarázhatóan egy évszázad alatt körülbelül 42 mp.-cel eltolódik. Az 1922. szept. 22-iki napfogyatkozásnál a nap körüli csillagokat lefényképezték, azok helyzetét összehasonlítják az ő helyzetükkel, midőn a nap az égboltozatnak más helyén van és az eltérésekből állapítják meg, hogy elgörbültek-e a fénysugarak vagy nem. [SRG.]

Rendszer (systema), részeknek egységes elv szerint egybekapcsolt egésze, olyanra is alkalmazzuk, melynek részeit nem mi kapcsoltuk öszsze egységgé, hanem maga a természet vagy az élet. Ily értelemben beszélünk csillagrendszerről, melynek részeit, az egyes csillagokat, egyetemes törvény kapcsolja egybe és tartja rendben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 163. [SRG.]

Rénszarvas (Rangifer), ma már nem használatos nevű kis csillagkép a sarkcsillag és a Cassiopeia között. Lemonnier vezette be a lapplandi fokmérés emlékére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 167. [SRG.]

Repeticiós kör, ismétlő kör, multiplikációs kör, geológiai szögmérő műszereken (teodolit,. univerzál-műszer) alkalmazott berendezés, mely a megmérendő szög többszörösének leolvasását teszi lehetővé. Célja a kör osztáshibáinak és a leolvasás bizonytalanságának lehető csökkentése. A módszer Mayer Johann Tobias (lásd ott) német asztronómustól ered. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 173. [SRG.]

Repsold, Johann Georg német mechanikus szül. Wremenben 1770. szept. 19-én - megh. 1830. jan. 14. Hamburg város tüzoltófelügyelője volt. Igen pontos csillagászati műszereket készített. Mechanikus műhelyét 1800-ban nyitotta meg. Meridiánkörét 1818-ban a göttingeni csillagvizsgáló vette meg. Besselnek ingakészüléket, Schumachernak bázismérő készüléket készített. A precizió-mechanikának majd minden ágában úttörő gyanánt szerepelt. - Fiai: Georg (szül. Hamburgban 1804-ben - megh. ugyanott 1887.) és Adolf (szül. Hamburgban 1806-ban - megh. ugyanott 1871.) üzletét folytatták és az ifjabb egyúttal atyjának hivatalbeli utóda is volt. Ezután a rendkívülien kifejlesztett és nagyobbított műhely vezetését Adolf fiai: Johann Adolf és Oskar Philipp vették át. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 175. [SRG.]

Repülő hal (Piscis volans), kis csillagkép a déli égen, néhány apró csillagocskával, melyek közül a legfényesebb is alig negyedrendű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Retrográd (lat.), visszafelé menő, hátráló. - Retrográd mozgás a csillagászatban a bolygók látszólagos hátráló mozgása. Lásd: Bolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 207. [SRG.]

Revolució (revolutio, lat.), csillagászati értelemben annyi mint keringés, a bolygók keringő mozgása a Nap körül. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 221. [SRG.]

Rhaticus, Georg Joachi, matematikus és csillagász, szül. Feldkirchben 1514. febr. 16-án - megh. Kassán 1576. dec. 5. Tulajdonképeni neve Georg Joachim von Lauchen. Zürichben menynyiségtani tanulmányokat végzett és 1537-ben Wittenbergben a matematika tanára lett, miután két évet (1539-41) Frauenburgban töltött Coppernicusnál, ismét visszatért Wittenbergbe, honnan Nürnbergbe, majd Lipcsébe ment az egyetemre. Később Lengyelországban és Magyarországon tartózkodott. A Coppernicus-féle világnézet terjesztése céljából adta ki 1540-ben a Narratio prima de libris revolutionum Copernici c. munkáját, később adta ki az Ephemeris ex fundamentis Copernici c. művet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 243. [SRG.]

Rheita Schyrlaeus, Maria de kapucinus szerzetes, fizikus és csillagász. Eredeti neve Schyrl volt, de ezt latinos alakban használta. Szül. Csehországban 1597-ben - megh. Ravennában 1660-ban Coppernicus ellenében új világrendszert állított fel, melyet Oculus Enoch et Eliae, sive radius sidereomysticus (Antwerpen 1645) c. művében leír. E műben írja le Rheita az ő találmányát, a terresztrikus teleszkópot négy lencsével, és használja először az objektív és okulár kifejezést a teleszkóp tárgy- és szemlencséjének megjelölésére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 244. [SRG.]

Ricco (ejtsd: rikkó), Annibale olasz fizikus és geológus, szül. Modenában 1844. szept. 15-én - megh. Rómában 1919-ben. 1879-ben a technikai főiskolán Palermóban tanár, 1890-ban a cataniai asztrofizikai obszervatórium igazgatója lett, az ő érdeme az Etnai asztronómiai obszervatórium szervezése 1876-ben. Több száz értekezése a szakfolyóiratokban jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 256. [SRG.]

Richer (ejtsd: risé), Jean francia csillagász, szül. éve bizonytalan, megh. Párisban 1696-ban. A párisi Akadémia megbízásából a Nap parallaxisának meghatározására Cayennebe utazott, mely alkalommal először fedezte fel a nehézségi erő kisebbedését az equator felé. Cassini Dominiquekal Parisban eszközölt párhuzamos megfigyeléseiből a Nap parallaxisa ezúttal 9".5-nek adódott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 258. [SRG.]

Riefler, Siegmund német mérnök, szül. Maria-Bainban 1847. aug. 9-án - megh. Münchenben 1912. okt. 21. Münchenben gyárat alapított matematikai műszerek készítésére, mely világhírre tett szert. Különösen csillagászati órái kitűnőek, melyek a tőle feltalált gátszerkezettel és kompenzációval vannak ellátva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 265. [SRG.]

Rigel, elsőrendű csillag az Orionban - béta Orionis. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 269. [SRG.]

Roberts, Isaac, angol asztrofizikus, szül. Denbighshireben 1829-ben - megh. 1904. júl. 17. Crowboroughban, hol saját csillagvizsgálója volt. Különösen a csillagászati fotografálás körül szerzett kiváló érdemeket. Fotográfiái révén ő fedezte fel, hogy az Andromeda ködje óriási spirális köd. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 298. [SRG.]

Rochon (ejtsd: rosón), Alexis Marié de apát, francia fizikus és csillagász, szül. Brestben 1741. febr. 21-én - megh. Párisban 1817. ápr. 5. A bécsi tengerészeti obszervatórium igazgatója volt. Igen nagy érdemei vannak az optikai eszközök javítása körül. Különösen nevezetes e tekintetben Recueil de mémoires sur la mécanique et sur la physique c. műve (Brest 1783), melyben egy készüléket ír le Micrométre á double image címen, mely a teleszkópba mint mikrométer behelyezve, távolságmérésre használható, úgy hogy vele a tárgy ismeretes nagyságából annak távolságát vagy fordítva is mert távolságából nagyságát meg lehet határozni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 302-304. [SRG.]

Rosse (ejtsd: rossz), William Parsons earl of angol csillagász, szül. Parsonstownban (Írország) 1800. jún. 18-án - megh. ugyanott 1867. nov. 1. 1849-ben a londoni Royal Society elnöke. A Parsonstown melletti Birr Castle-ban csillagvizsgálót alapított, melyet óriási, saját készítésű tükörtávcsövei tettek ismeretessé. - Fia: Lawrence Parsons earl of’ Rosse szül. 1840. nov. 17-én - megh. 1908. aug. 29., különösen a Hold hősugárzásának tanulmányozásával foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 371. [SRG.]

Roybet (ejtsd: roabé), Ferdinánd francia festő, szül. Uzesben 1840. ápr. 20-án - megh. Párisban 1920. ápr. 13. Lyonban Vibertnek volt tanítványa, azután Párisban, majd 1871-ben Hollandiában tett utazása alkalmából a régi mestereket tanulmányozta. Főleg Frans Hals gyakorolt erős befolyást művészetének kifejlődésére. Jelesebb művei egyike, A csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 397-398. [SRG.]

Römer, Olaf vagy Ole, dán csillagász, szül. Aarhusban 1644. szept. 25-én - megh. 1710. szept. 19. 1671-81-ig Párisban a dauphin tanítója és az akadémia tagja, majd Kopenhágában a matematika tanára és a csillagvizsgáló igazgatója. Felfedezte 1676-ban a Jupiter-holdak fogyatkozásaiból a fényterjedés sebességét, feltalálta a passageműszert. Értékes megfigyelései 1728-ban a csillagvizsgáló égése alkalmával majdnem teljesen elvesztek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 411. [SRG.]

Rudolf magyar király, mint német-római császár II. Rudolf, II. Miksa fia, szül. 1552. júl. 18-án - megh. 1612. jan. 20. Ifjúságát II. Fülöp spanyol király udvarában töltötte. 1576. okt. 12-én kezdett uralkodni, de a kormányzattal nem igen törődött, hanem a prágai Hradsinban töltötte idejét, asztrológiai és alchimista buvárlatokba merülve. Udvarában Tycho de Brahe és Keppler híres asztronomusok is tartózkodtak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 426. [SRG.]

Rurki (Roorkee) város a brit-indiai egyesült tartományok szaharanpuri kerületében. Itt van a Thomson-kollegium mérnökök részére, egy protestáns misszionárius-iskola, jól felszerelt csillagvizsgáló, katonai állomás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 443. [SRG.]

Rutherfurd (ejtsd: rötherförd), Lewis Morris amerikai asztrofizikus, szül. Morrisaniában 1816. nov. 25-én - megh. New Yorkban 1892. máj. 30. Ügyvédi pályáját 1849-ben abbanhagyta és obszervatóriumot rendezett be magának New Yorkban. 1864-ben konstruálta az első távcsövet, melynek tárgylencséje a kémiailag hatékony sugarakra volt formálva, amellyel azután kitűnő fotográfiákat készített a Napról, Holdról, csillaghalmazokról, színképekről. 1890-ben összes műveit és fotográfiáit a new-yorki Columbia-egyetemnek ajándékozta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 449. [SRG.]

Rümker, Karl Ludwig Christian német csillagász, szül. Neubrandenburgban 1788. máj. 28-án - megh. Lisszabonban 1862. dec. 21. 1817-ben a hamburgi hajózási iskola, 1821-ben a paramattai (New South-Wales) obszervatórium igazgatója, 1829-ben a hamburgi obszervatóriumé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 457. [SRG.]

Rümker, Georg Friedrich Wilhelm német csillagász, Rümker, Karl Ludwig Christian fia, szül. Hamburgban 1832. dec. 31-én - megh. ugyanott 1900. márc. 3. 1867-ben a hamburgi obszervatórium igazgatója, 1876-tól a német tengerészet kronométervizsgáló intézetének elnöke. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 457. [SRG.]

Ryder, Karl dán tengerész és Grönland kutató, szül. Kopenhágában 1858. szept. 12-én. Az 1882-1883-iki dán godthaabi expedíció csillagásza volt, 1884-85-ben Grönland Ny.-i és 1891-92-ben annak K.-i partjait vizsgálta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 458. [SRG.]

Sagitta (lat.), Nyíl, kis csillagkép az ég északi felén, 18, szabadszemmel látható csillaggal, melyek mind negyedrendűnél kisebbek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Sagittarius (lat.), csillagkép, lásd: Nyilas. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Sajnovics János jezsuita szerzetes, egyetemi tanár, szül. Tordason (Fejér vm.) 1733. máj. 12-én - megh. Budán 1785. márc. 1. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után a bécsi csillagvizsgálóban működött Hell Miksa mellett (lásd ott), kivel VII. Keresztély dán király felszólítására 1769-ban Wardähuusba (Norvégia északi részén) utazott a Vénus átvonulásának megfigyelésére. Sajnovics ez útján lapp nyelvi tanulmányokat is végzett s kialakult benne az a nézet, hogy a magyar és a lapp nyelv a tökéletes azonosságig hasonlítanak egymáshoz. A jezsuita rend eltörlése után egyetemi tanár lett Budán s egyidejűleg a budai csillagvizsgáló intézetben is működött. Említést érdemel csillagászati munkája: Idea astronomiae honoribus regiae universitatis Budensis dicata (Buda 1778). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 484-485. [SRG.]

San Fernando, lásd: (azelőtt: San Carlos), város Cadiz spanyol tartományban, lak., fontos erődítményekkel; a közeli kis szigeteken vannak a La Carraca tengerészeti arzenálok és mellette egy jelentős csillagvizsgáló, melytől hosszú ideig a spanyol hajósok kiinduló délkörüket számították. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 536. [SRG.]

San José (ejtsd: szan hozé), város California északamerikai államban, közel a San-Francisco-öbölhöz. Itt van az University of the Pacific főiskola. Közelében a Mount Hamiltonon van a Lick csillagvizsgáló (lásd: Lick). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 538. [SRG.]

Sánta Kata, az Orion-csillagkép népies neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 546. [SRG.]

Santiago, (Santiago de Chile), fővárosa Chile köztársaságnak és Santiago tartománynak, érsekség székhelye. Egyetemét (1743) jezsuiták alapították, van nemzeti könyvtára, természetrajzi gyűjteménye, csillagvizsgálója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 548. [SRG.]

Santini, Giovanni olasz csillagász, szül. Capdeseben, Borgo di San Sepolcro mellett (Toscana), 1786. jan. 30-án - megh. Padovában 1877. jún. 26. A padovai csillagvizsgáló igazgatója és az ottani egyetem tanára volt. Csillagészleléseket és pályaszámításokat közölt, többféle javítást eszközölt a csillagászati műszereken. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 548. [SRG.]

Sárga, a spektrum középső, legnagyobb optikai intenzitással bíró színárnyalata és a színes látás elméletében a vörös és kék színnel együtt egyik alapszín. Az álló csillagok színskálájában a Sárga a második helyet, a közepes hőmérsékletnek megfelelőleg, foglalja el, Napunk Sárga álló csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 560. [SRG.]

Sárkány, (Draco), csillagkép az északi pólus közelében. Mintegy 130 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek legnagyobbika másodrendű. A béta és dzéta Draconis nevű csillagok között áll, körülbelül középütt, az ekliptika pólusa, mely körül a föld tengelyének végpontja 26,000 év lefolyása alatt 231° gömbi sugarú kört ír le. Lásd: Precesszió. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 566. [SRG.]

Sárkányfej és sárkányfark, a holdpálya két csomópontja, tudniillik az a két pont, melyben a Holdsárkányfej a felszálló csomó, melyben tudniillik a Hold az ekliptika fölé jő, sárkányfark pedig a leszálló csomó, melyben a Hold az ekliptika alá kerül. A csomópontok ezen elnevezése igen régi és sok asztrológiai vonatkozásuk volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 566-567. [SRG.]

Sarkcsillag, (Polaris), elnevezése azon csillagoknak, melyek az ég pólusaihoz igen közel állanak. Az északi Sarkcsillag alatt különösen az alfa Ursae minorist, a Kismedve legfényesebb, másodrendű csillagját, a déli Sarkcsillag alatt a hatodrendű szigma Octantist szokás érteni. A Sarkcsillag különösen a geográfiai szélesség, a meridián és a csillagászati műszerek felállítási hibáinak meghatározására fontos. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Sarki éj, sarkvidéki éj, a sarkkörtől a pólus felé eső vidékeken az az idő, mely alatt a Nap állandóan a horizon alatt marad. Ez a sarkkörön épen 24 óráig, a pólusban félévig tart, tehát annál hosszabb, minél közelebb fekszik valamely hely a sarkhoz. A hosszú Sarki éjt enyhíti a hosszú szürkület és a sarki fény. A sarki nap hasonlóképen az az idő, mely alatt a sarkkörön belül a Nap állandóan a horizon felett tartózkodik. Lásd még Sarkkör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Sarki fény (poláris fény), lásd: Északi fény. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Sarki lapultság, lásd: Föld. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 568. [SRG.]

Sarki nap, lásd: Sarki éj. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 568. [SRG.]

Sarkkör (circulus poláris), az éggömbön két párhuzamos kör, mely az északi és déli pólustól az ekliptika ferdeségével, 23?°-kal vagy az equatortól 66?°-kal áll el. A megfelelő 66%° déli és északi szélességű parallelkör a Földön szintén a Sarkkör nevét viseli. Amaz a déli vagy antarktikus, emez az északi vagy arktikus sarkövet zárja be, s jellemzőjük, hogy bennök a nappal vagy az éjjel 24 órán túl tart. A déli Sarkkörön dec. 21., az északin jun. 21. nem áldozik le a Nap. A sugártörés azonban tetemesen megnyújtja a Nap láthatóságát e Sarkkörön belül. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 568. [SRG.]

Sarkmagasság, a sarkok helye a Földön. Ez nem teljesen állandó, mint régebben gondolták. A teljesen szilárdnak gondolt Föld sarkmagasságának ingadozása 305 napos periódust mutatna (Euler-féle periódus), valóban azonban évi és 14 hónapos (felfedezőjéről Chandler-periódusnak nevezett) ingadozások összetételét mutatja. Newcomb szerint a Föld rugalmassága, ami ki van mutatva, az Euler-féle periódust meghosszabbítja, míg az évi ingadozást szerinte valószínűleg meteorológiai körülmények idézik elő. A pólusingadozások szabályszerűleg folynak le, amint azt az 1890 óta tartó pontos megfigyelések kiderítették. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 568. [SRG.]

Sarkvidéki kutatás a sarkok vidékein azok földrajzi, geofizikai, földtani és természeti viszonyainak megismerése végett rendszeresen és tervszerűen végzett vizsgálatok és megfigyelések. 1882. augusztus 1-től 1883. szeptember 1-éig a létesített sarki állomásokon meteorológiai, földmágnességi, sarkifény megfigyeléseket és csillagászati helymeghatározásokat és észleléseket végeztek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 572. [SRG.]

Sarkvidéki nap, lásd: Sarki éj. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 572. [SRG.]

Sas (Aquila), az északi ég egyik csillagképe, mintegy 100 szabadszemmel látható csillaggal. Legfényesebb az Atair (alfa Aquilae), elsőrendű, mely erős távcsőben kettős csillagnak mutatkozik. 1899-ben új, hetedrendű csillag tűnt fel benne, mely egy év alatt tizonkettedrendűre csökkent és most kis ködfoltnak látszik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 587. [SRG.]

Satelles (lat., annyi mint testőr), a csillagászatban a bolygók kísérői, a holdak vagy mellékbolygók. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 593. [SRG.]

Saturnus, bolygórendszerünknek kifelé számított hatodik és Jupiter után leghatalmasabb tagja, melyet gyűrűrendszere és tíz holdja a Nap családjának legérdekesebb testévé avat (lásd: Bolygók). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 595-596. [SRG.]

Savary (ejtsd: szavari), Félix francia csillagász és geodéta, szül. Párisban 1797. okt. 5-én - megh. Estagelben 1841. júl. 15. Párisban tanár volt az École Polytechnique-on és csillagász az obszervatóriumon. Ő volt az első, ki a kettős csillagok pályáját számította a Newton-féle nehézségi törvény feltevése alapján. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 601. [SRG.]

Schaeberle, John Martin csillagász, szül. Öschelbronnban (Württemberg) 1853. jan. 10. 1888-ban a Lick-obszervatórium csillagásza lett, 1898. Ann Arborban magáncsillagvizsgálót épített. 1897-ben felfedezte a Prokyon-csillag kísérőjét, melynek létezését már régebben sejtették. Több üstököst is fedezett fel. Értekezései többnyire a Lick-obszervatórium évkönyveiben jelentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 612. [SRG.]

Scheiner, Christoph német csillagász, szül. Waldában (Mindelheim mellett) 1573-ban - megh. 1650. jún. 18. Mint jezsuita tanár Freiburgban, Ingolstadtban, majd Rómában működött, utóbb a neissei jezsuita kollégium rektora lett. 1603-ban feltalálta a pantográfot (gólyacsőr) s 1611-ben felfedezte csakhamar Fabricius és Galilei után a napfoltokat, miáltal az utóbbival heves prioritási vitába is keveredett. Kepler mellett optikai, különösen fiziológiai- optikai téren tevékeny. Éveken át szorgalmasan folytatott megfigyeléseit nagy munkában, a Rosa ursina, sive Sol (Bracciano 1630) stb. tette közzé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 621-622. [SRG.]

Scheiner, Julius német asztrofizikus, szül. Kölnben 1858. nov. 25-én - megh. Potsdamban 1913. dec. 20. 1894 óta obszervátor a potsdami asztrofizikai obszervatóriumon, 1895-ben az asztrofizika tanára a berlini egyetemen. A Term. Tud. Társulat magyar átdolgozásban adta ki: Népszerű asztrofizika (Budapest 1916). című művét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 622. [SRG.]

Schiaparelli (ejtsd: szkiaparelli), Giovanni Virginio olasz csillagász, szül. Saviglianóban 1835. márc. 14-én - megh. Milanóban 1910. júl. 4. 1859-ben a milanói csillagvizsgáló második csillagásza, majd 1862-ben igazgatója lett. 1861-ben felfedezte a Hesperia kis bolygót. Hírnevét azonban azon fontos összefüggés kiderítésének köszöni, mely a hullócsillagok és üstökösök között fennáll, különösen pedig a Mars topográfiájának megállapítására eszközölt megfigyeléseinek. Ő tőle ered a Mars térképein divatos nomenklatúra. A közepes méretű távcsőben a Marson látható vonalszerű alakzatokat ő nevezte el csatornáknak, a mi számos félreértésre szolgáltatott okot. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 627. [SRG.]

Schmidt, Johann Friedrich Julius német csillagász, szül. Eutinben 1825. okt. 26-án - megh. Athénben 1884. febr. 7. 1846-ban Bonnba került, hol a berlini akadémiai csillagtérképek felvételében működött közre. 1853-ban az olmützi, 1858-ban az athéni csillagvizsgáló igazgatója lett. Fáradhatatlan és rendkívül sokoldalú megfigyelő volt, észleletei az asztronómia minden terére, különösen a változó csillagokra és a Holdra vonatkoznak. Leghíresebb munkája, melynek élete javát szentelte, nagy holdtérképe. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 648. [SRG.]

Schönfeld, Eduard német csillagász, szül. Hildburghausenban 1828. dec. 22-én - megh. Bonnban 1891. máj. 1-én. 1859-ben a mannheimi csillagvizsgáló igazgatója. 1863-ban élénk részt vett az Astronomische Gesellschaft megalapításában. 1875-ben a bonni csillagvizsgálón Argelander utódja és mint ilyen 133,659 csillag helyzetének meghatározását 363,932 egyes észlelet alapján egymaga végezte. E nagy munkán kívül főkép a változó csillagokkal foglalkozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 663. [SRG.]

Schreibersit (ásv.), a foszfor-, nikkel- és vasnak változó összetételű vegyülete, tetragonális acélszürke kristályok, lemezek, szemek és tűk alakjában számos meteoritban megtalálták. A mágnes vonzza. Vele azonos a rabdit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 666. [SRG.]

Schröter, Johann Hieronymus német csillagász, szül. Erfurtban 1745. aug. 30-án - megh. Lilienthalban (Bréma) 1816. aug. 29. 1778-ban a hannoveri kormány szolgálatába lépett és később Lilienthal kerületi főnöke lett. Itt magáncsillagvizsgálót épített és főkép a nagy bolygók és a Hold felületeit észlelte és sokban hozzájárult azok pontosabb fizikai ismeretéhez. Csillagvizsgálóján rövid ideig Bessel is alkalmazva volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 669. [SRG.]

Schulhof Lipót csillagász, szül. Baján 1847. márc. 12-én - megh. Párisban 1921. október havában. Bécsben és Párisban végezte tanulmányait, azután egy ideig Bécsben volt a csillagvizsgálón. 1877 óta a párisi csillagvizsgáló segédje, illetve a Bureau des Longitudes főkalkulátora. A Magy. Tud. Akad. 1878-ben levelező tagjává választotta. Majdnem kizárólag üstökösök és bolygók pályaszámításával foglalkozott, melyek eredményeit a különböző asztronómiai folyóiratokban és akadémiai kiadványokban, és a Magyar Tud. Akadémia értekezéseiben közölte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 672. [SRG.]

Schumacher, Heinrich Christian német csillagász, szül. Bramstedtben 1780. szept. 3-án - megh. Altonában 1850. dec. 28. 1813-ban a mannheimi csillagvizsgáló igazgatója, 1815-től a csillagászat rendes tanára Kopenhágában, de leginkább a dán királytól részére Altonában (Hamburg mellett) épített csillagvizsgálóban tartózkodott. Legnagyobb érdeme az Astronomische Nachrichten alapítása (1822). Korának majd minden csillagászával levelezett, így Gausszal, Bessellel és a magyar születésű Zach báróval. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 675-676. [SRG.]

Schur, Wilhelm német csillagász, szül. Altonában 1846. ápr. 15-én - megh. Göttingenben 1901. júl. 1. 1886-ban igazgató s a csillagászat professzora Göttingenben. 1874-ben a Vénusz-átvonulás megfigyelésére az Auckland-szigetekre ment. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 677. [SRG.]

Schwabe, Sámuel Heinrich német csillagász, szül. Dessauban 1789. okt. 25-én - megh. 1875. ápr. 11. 1826 óta észlelte rendszeresen a napfoltokat és 1843-ban felismerte azok körülbelül 11 évre rúgó periódusát. 1827-ben felismerte a Satumus gyűrűjének excentricitását, valamint azt a körülményt is, hogy a gyűrű nem párhuzamos a bolygó egyenlítőjéhez. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 680. [SRG.]

Schwarzschild, Karl német csillagász, szül. Majna-Frankfurtban 1873. okt. 9-én - megh. Potsdamban 1916. máj. 11. a harctéren szerzett betegsége következtében. 1901-ben tanár lett a göttingeni egyetemen és az ottani csillagvizsgáló igazgatója, 1909 óta a potsdami asztrofizikai obszervatórium igazgatója volt. Számos munkája az elméleti, gyakorlati csillagászattal foglalkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 685. [SRG.]

Scintillatio, lásd: Pislogás és Szcintilláció. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 691. [SRG.]

Scintillometer (lat.-gör.), Aragótól feltalált távcső az állócsillagok pislogásának, scintillatiojának megvizsgálására. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 691. [SRG.]

Sculptor (lat.), csillagkép az ég déli félgömbjén negyedrendűnél kisebb csillagokkal. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. [SRG.]

Scutum Sobiesii (lat.) annyi mint Sobieski pajzsa, kis csillagkép az ég északi félgömbjén, teljesen a tejútban fekszik. Számos csillaghalmaz van benne. A szabad szemmel látható csillagok száma Heis szerint 11. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. [SRG.]

Secchi (ejtsd: szekki), Angelo olasz csillagász, szül. Eeggióban 1818. jún. 18-án - megh. Rómában 1878. febr. 26-án. 15 éves korában a jezsuitarendbe lépett. 1849-ben a Collegio Romano csillagvizsgálójának igazgatója lett és e minőségében haláláig a csillagászat minden terén, a meteorológiában és a Föld fizikájában ernyedetlen munkásságot fejtett ki. Legismertebbek az álló csillagokra vonatkozó spektrális megfigyelései és a Nap fizikáját kutató észlelései. Gondos csillagászati bolygó-, ködfolt- s különösen kettős csillagmegfigyeléseit a Memorie dell’Osservatorio del Collegio Romano közlik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 711. [SRG.]

Sédillot (ejtsd: szedijó), Louis Amélie, francia orientalista, matematikus és csillagász, szül. Párisban 1808. jún. 23-án - megh. 1875. dec. 2.1832-ben a Collége de Francé titkára s az élő keleti nyelvek tanára lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 714. [SRG.]

Sedir, a Cassiopeia csillagkép legfényesebb csillaga (alfa Cassiopeiae). Változó fényességű csillag, melynek nagyságrendje 2.2 és 2.8 között változik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 714. [SRG.]

See (ejtsd: szí), Jefferson Jackson amerikai csillagász, szül. Montgomery-ben (Missouri) 1866. febr. 19-án. 1899-ben tanár az United States Navy-n, 1903 óta Marc Islandban (Kalifornia) a Naval Observatory-n. Számos dolgozata az Astronomische Nachrichtenben és más folyóiratokban jelent meg. Különösen stelláris asztronómiával és kozmogoniával foglalkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 714. [SRG.]

Seeliger, Hugó német csillagász, szül. Bialában (Osztrák-Szilézia) 1849. szept. 23-án. 1888 óta a müncheni egyetemen a csillagászat tanára, a csillagvizsgáló igazgatója és az ottani tud. akadémia tagja. 1899-ben a M. Tud. Akadémia külső tagjává választotta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 715. [SRG.]

Seidel, Ludwig Philipp von német csillagász és matematikus, szül. Zweibrückenben 1821. okt. 24-én - megh. Münchenben 1896. aug. 13. 1854 óta a matematika tanára volt a müncheni egyetemen és műegyetemen s az állami matem.-fizikai gyűjtemény őre. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 720. [SRG.] Seléné (Méné is), a görög mitológiában a Hold istenasszonya (a rómaiaknál Lima), Hesiodos szerint Hyperion titán és Theia leánya, Helios és Eos testvére. Mint Phoibos testvére, Phoibe nevet is visel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 728. [SRG.]

Sellő, Lugossy csillag-névjegyzékében egy kis és nagy Sellő nevű csillag is fordul elő, de nem tudjuk, hogy melyik csillagra vonatkozik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 730. [SRG.]

Semper, Gottfried német építész, szül. Hamburgban 1803. nov. 29-én - megh. Rómában 1879. máj. 15. Építészeti tanulmányait Münchenben, Regensburgban és Párisban végezte, beutazta Olaszországot, Szicíliát és Görögországot. Zürichben a műegyetemet és csillagvizsgálót építette. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 746. [SRG.]

Semsey Andor, nagybirtokos, főrendiházi tag, született Kassán 1833. dec. 22-én megh. Budapesten 1923. aug. 14. A magyaróvári és hohenheimi főiskolákon gazdasági tanulmányokkal foglalkozott. Nagyterjedelmű birtokait 1866. bérbeadván, minden idejét a tudományoknak és pedig főkép a természettudományoknak, elsősorban az ásványtannak és földtannak szentelte. Egyik szaktudományi munkája A Magyar Nemzeti Múzeum meteoritgyüjteménye (Budapest 1886, németül is megjelent). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 748. [SRG.]

Seni, Giovanni Baptista olasz asztrológus, szül. Padovában 1600-ban - megh. Genovában 1656. Wallenstein 1629-ben magához hivatta, hogy vele horoszkópot készíttessen. Minthogy Senit röviddel Wallenstein meggyilkoltatása előtt ennek szobájában látták, 1634-ben ő is gyanúba keveredett, de bűnrészességét nem lehetett megállapítani. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 750. [SRG.]

Serleg, csillagkép, lásd: Crater. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 761. [SRG.]

Serpens (lat), csillagkép, lásd: Kígyó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 761. [SRG.]

Serpentarius (lat.) annyi mint kígyótartó, csillagkép, lásd: Kígyótartó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 762. [SRG.]

Sextans (lat. annyi mint hatodrész), rendesen (tükör-Sextans) csillagászati műszert értünk alatta, mely két pont szögtávolságának lemérésére szolgál. A Sextans szilárdfelállítás nélkül kézben is tartható. Ezen előnye folytán különösen a hajózásban fontos a geográfiai helymeghatározás szempontjából van zsebben hordható Sextans is. Lásd még Csillagászati műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 777. [SRG.]

Sextidi, a francia forradalmi naptárban a dekád hatodik napja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 777. [SRG.]

Sextilis állás vagy hatodfény, lásd: Aszpekták. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 777. [SRG.]

Sextilis az ó-római kalendáriumban augusztus hónap neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 777. [SRG.]

Sic itur ad astra (lat.) annyi mint így jutni a csillagokig, az égig. Lelkesítő biztatás. Idézet Vergilius Aeneiséből (9,641). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 789. [SRG.]

Sideralis (lat.) annyi mint a csillagokra vonatkozó. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 790. [SRG.]

Siderolit, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 790. [SRG.]

Sirius (vagy Canicula, Sothis, Kutyacsillag), a Nagy Kutya csillagképének fő csillaga. Lásd: Canis maioris. Az ég legragyogóbb álló csillaga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 833. [SRG.]

Sirrah, a legfényesebb csillag (alfa) az Andromeda (lásd ott) csillagképben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 834. [SRG.]

Skandináv mitológia, egyrészt a skandináv félsziget és Izland germán lakói mítoszainak öszszessége, másrészt az ezekkel foglalkozó tudomány. Az istenek megteremtik az első emberpárt is, ez Ask és Embla. Az egyes eddai dalok a világot óriási fa: az Yggdrasell kőrisfa képében rajzolják. Ez az egész világ azonban nem örök: mikor az erkölcsi állapot sülyedőben van, a nap elsötétül, a csillagok lehullnak az égről, a föld a Tengerbe sülyed. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 844-845. [SRG.]

Skorpió (lat., Scorpius), az állatövi jegyek közül a 8-ik. Délibb csillagjai, a Skorpió farka, Közép-Európában már nem láthatók. Heiss szerint a nálunk látható részben 41 szabad szemmel észrevehető csillag van, köztük az Antares (Marséhoz hasonló vörös színezése miatt így nevezve) elsőrendű. A görög mitológia szerint a Skorpió azért került a csillagok közé, mert Gea parancsára Oriont (lásd ott) szúrásával megölte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 852. [SRG.]

Slough (ejtsd: szlau), város Buckinghamshire angol countyban, a Temze mellett. Itt született Herschel csillagász és egykori csillagvizsgálója is itt van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 859. [SRG.]

Smyth, Charles Piazzi angol csillagász, Smyth, William Henry fia, szül. Nápolyban 1819. jan. 3-án - megh. Edinburgban 1900. febr. 21. 1845-ben skót királyi csillagász és edinburgi egyetemi tanár lett. 1856-ban a Pic of Teneriffán 2700 és 3260 m. magasságban észlelt, főkép a csillagok fényességét és színeit, észleleteinek eredményét Teneriffa, an astronomer’s experiment (London 1858) címen közölte. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 865. [SRG.]

Smyth, William Henry, angol hidrográfus és csillagász, szül. Westminsterben 1788. jan. 21-én - megh. St. John Lodgeban (Aylesbury mellett) 1865. szept. 9. 1805-ben az angol tengerészetbe lépett, a francia háború után egy évtizeden át a Földközi-tengert mérte, aztán bedfordi csillagvizsgálóján dolgozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 865. [SRG.]

Snellius (Snell), Willebrord van Roijen németalföldi matematikus, szül. Leidenben 1591-ben - megh. ugyanott 1626. okt. 30. Atyja is jeles matematikus volt. Az ifjabb S. Keppler és Tycho de Brahe tanítványa volt, s később a leideni egyetemen a matematika tanára lett. 24 éves korában nevezetes fokmérést végzett Bergen op Zoom és Alkmaar között, amelynél új módszert alkalmazott a triangulatio (háromszögelés) segítségével és így sokkal pontosabb eredményt ért el, mint elődei. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 866. [SRG.]

Sniadecki (ejtsd: sznyadecki), Jan lengyel matematikus és asztronómus, szül. Zninben (Posen) 1756. aug. 29-én - megh. Jaszunyban 1830. A matematika tanára Krakóban 1803-ig, majd Vilnában. Asztronómiai és matematikai értekezéseken kívül más műveket is írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 866. [SRG.]

Sobieski pajzsa, csillagkép, lásd: Scutum Sobiesii. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVI. köt. Racine - Sodoma. Budapest, 1924. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 868. [SRG.]

WODETZKY József: Naptár az 1924. szökő évre. In: Zsebatlasz és magyar földrajzi évkönyv az 1924. szökő évre. Szerk.: Teleki Pál, Bezdek József, Karl János. Budapest, 1924. Magyar Földrajzi Intézet R. T. p. 5. A szerkesztők előszava 1923. nov. végén kelt Budapesten. [KSZ.]

WODETZKY József: Nap és Hold. In: Zsebatlasz és magyar földrajzi évkönyv az 1924. szökő évre. Szerk.: Teleki Pál, Bezdek József, Karl János. Budapest, 1924. Magyar Földrajzi Intézet R. T. pp. 6-7. A Nap kelte, delelése, nyugta ötnaponként és a Hold fázisai. [KSZ.]

WODETZKY József: Fontosabb országok normálideje. In: Zsebatlasz és magyar földrajzi évkönyv az 1924. szökő évre. Szerk.: Teleki Pál, Bezdek József, Karl János. Budapest, 1924. Magyar Földrajzi Intézet R. T. pp. 8-9. Az időzónák jegyzéke. [KSZ.]

WODETZKY József: Nap- és Holdfogyatkozások. In: Zsebatlasz és magyar földrajzi évkönyv az 1924. szökő évre. Szerk.: Teleki Pál, Bezdek József, Karl János. Budapest, 1924. Magyar Földrajzi Intézet R. T. p. 9. [KSZ.]

WODETZKY József: A földszféroid méretei. A Bessel-féle földszféroid részeinek területe négyzetkilométerekben. A parallelfokok hossza méterekben. A meridiánfokok hossza méterekben. In: Zsebatlasz és magyar földrajzi évkönyv az 1924. szökő évre. Szerk.: Teleki Pál, Bezdek József, Karl János. Budapest, 1924. Magyar Földrajzi Intézet R. T. pp. 10-17. [KSZ.]

A magyar egyetemeken hirdetett földrajzi előadások az 1923-24. isk. évben. In: Zsebatlasz és magyar földrajzi évkönyv az 1924. szökő évre. Szerk.: Teleki Pál, Bezdek József, Karl János. Budapest, 1924. Magyar Földrajzi Intézet R. T. p. 169. A budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudomány Egyetemen: Csillagászati földrajz. Heti 2 óra (Cholnoky Jenő).; Bevezetés a gömbi asztronómiába. Heti 2 óra (Harkányi Béla).; A relativitástan csillagászati vonatkozásai. Heti 2 óra (Wodetzky József).; Praecesszio. Heti 1 óra (Terkán Lajos).; Népszerű csillagászat. Heti 1 óra (Terkán Lajos).; Gyakorlatok a svábhegyi csillagvizsgálón. Heti 2 óra (Terkán Lajos). [KSZ.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Math. és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 35. 1924. jan-jún. 1-6.(409-414.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia tagjainak irodalmi munkássága (főleg 1923-24 ből). = Akadémiai Értesítő 35. köt. 1924. júl-dec. 7-12.(415-420.) füz. p. VIII. Harkányi Béla írásainak felsorolása. [SRG.]

(Véga.): Titkok a Marson. Van-e élet a rejtelmes bíborcsillagon? - Legendák a Marslakó "Numikró!". = Aradi Közlöny 39. 1924. szept. 2. 187. sz. p. 2. "...Kepler örök dicsőségű nagy felfedezését pedig Tycho de Brahe bőséges megfigyelési anyagának felhasználásával a Mars bolygón állapította meg s ez szolgált alapul az ismeretes Kepler-féle hármas törvénynek a bolygó csillagok mozgásáról. Kepler óta a mai napig számos csillagász foglalkozik a Mars rejtelmes bolygóval, de a laikus közönséget is ingerli annak a kérdésnek tárgyalása, hogy közelebbi szomszédunkon laknak-e élőlények vagy, sem? [...] a Mars 2 évi 48 napi és 23 órai, u. n. synodalis keringésével. Mint ismeretes, augusztus 23-ikán a században lehetséges 55 millió kilométeres legközelebbi helyzetbe került a Mars a Földdel. Nálunk mostanában 8 óra tájban kel föl, s a nyugaton tündöklő Jupiterrel egész éjjel látható mint szép, vörös csillag. [...]
Schiaparelli szabályos vonalakat fedezett fel 1877-ben, a Marson s azóta állandó vizsgálat tárgya, az a föltevés, hogy e vonalak értelmes lények által készített csatornák volnának. Számos térképe van már e csatorna rendszernek, de igen sokan optikai csalódásnak tartják ez ábrákat. [...] A Marsbeli fantasztikus élet leírása, a regények közé tartozik, ahová mi nem óhajtunk elkalandozni. Aki azonban eziránt is érdeklődik, olvassa el Kurd Lassiwhitz két kötetes regényét s ott bámulatos technikai tudással megalapozott idillieket talál a poétikusan bájos Marslakó "Numék"-ról." [HAI.]

VEKERDI Béla: Laknak-e a Marson? = Az Erő 8. 1924. dec. 4 sz. pp. 77-78. [TZS.]

RÓNA Zsigmond: A földforgás okozta eltérítő erő. = Földrajzi Közlemények 52. 1924. 4-6. füz. pp. 42-56. [IBQ.]

Társasági ügyek. = Földrajzi Közlemények 52. 1924. 4-6. füz. p. 95. Az MFT Választmánya dr. Havass Rezső ajánlására az először kiadott Lóczy Lajos-emlékérem magyar jutalmazottjaként Kövesligethy Radót tünteti ki. A külföldi jutalmazott Sir Stein Aurél Belső-Ázsia kutató. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Hankó Vilmos. = Az Időjárás 28. 1924. 1-2. füz. p. 18. Tudomány-és csillagászattörténettel is foglalkozott. [IBQ.]

STEINER Lajos: A levegő hőmérséklete és a napfoltok. = Az Időjárás 28. 1924. máj-jún. 5-6. füz. pp. 37-39. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Öveges József: Időjóslás és időhatározás. (A Magyar Cserkész Könyvei 59-61. számok. Alapára 1 kor. 1 f. 96 old. Tata 1924). = Az Időjárás 28. 1924. júl-aug. 7-8. füz. pp. 61-62. Könyvismertetés. [KSZ.]

A jezsuita kozmológusok világkongresszusa Rómában. = Magyar Kultúra 11. 1924. nov. 11. sz. pp. 638-639. Katolikus krónika. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Csütörtökön este teljes holdfogyatkozás lesz. = Magyarság 5. 1924. aug. 13. Espenak szerint 1924. aug 14-én 20.18 UT-kor volt telihold, és a teljes holdfogyatkozás közepe. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Szombaton földközelbe jut a Mars bolygó. = Magyarság 5. 1924. aug. 23. [SRG.]

Két jubileum. = Magyar Kultúra 11. 1924. okt. 10. sz. p. 583. "Ritka két jubileumot ült szeptemberben a kalocsai jézustársasági rendházban két szerzetes:..." Fényi Gyula S. J. kalocsai csillagász szerzetbelépésének hatvanadik évfordulójának megünnepléséről. Katolikus krónika. [SRG.]

(A csillagászok nagy időjárási zavarokat jósolnak.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. jan. 15. 12. (460.) sz. p. 5. "Londonból jelentik: Az amerikai csillagászok a nap keleti részén óriási napfoltot fedeztek fel, mely körülbelül háromszor nagyobb föld nagyságánál. A csillagászok óriási magnetikus viharokat és nagy időjárási zavarokat jósolnak a közeli napokra." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Merkúr.: A népszövetség naptárreformja. A pápai asztronómus véleménye - Ötvenhárom hétből álló esztendők. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. febr. 1. 27. (475.) sz. p. 5. "Genf, január 31. A népszövetség még a múlt év folyamán fölhívást intézett a katolikus, görög és anglikán egyházakhoz, hogy képviselőiket küldjék el Genfbe. A meghívó kifejezetten hangoztatta, hogy a népszövetség még semmiféle kötelező javaslatot nem tesz a naptár reformjára nézve. A meghívásnak valamennyi meghívott eleget tett. Rómából Gianfranceschi jezsuita atya, a Gergely-egyetemen a fizika és asztronómia tanára jelent meg. A pravoszláv egyházakat Eginius egyetemi tanár, athéni csillagász, az anglikán egyházat pedig Philips, a királyi csillagászati társaság titkára képviselte. [...] Ezért arról beszélnek, hogy az úgynevezett üres napokat a szökőévekben helyeznék el. Erre nézve a legrészletesebb indítványt Searle György dolgozta ki.
Ez a tudós csillagász megállapította, hogy 400 gregorián esztendő pontosan 20.871 hétből áll, amelyekből 329 ötvenkét és 71 ötvenhárom hétből álló esztendő telik ki. A szökőévekre nézve egyszerű szabályt állít föl: minden esztendő, mely osztható öttel, de ötvennel nem osztható, szökőév lenne. Második szabálya pedig úgy hangzik, hogy minden négyszáz esztendőből kitelnék egy szökőév. ..." [HAI.]

(Fölfedeztek egy uj üstököst.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. ápr. 12. 84. (532.) sz. p. 6. "Londonból jelentik, hogy a Royal Astronomical Society Koppenhágából azt a hirt kapta, hogy Reid a jóreménységfoki observatórium csillagásza március 30.-án egy uj üstököst fedezett föl." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(Három üstökös látogatja meg földünket.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. jún. 4. 125. (573.) sz. p. 5. "A világűr három titokzatos vándora, három üstökös fogja az idén annyira megközelíteni a földet, hogy láthatók és megfigyelhetők lesznek. A csillagászok máris készülnek fogadásukra világszerte. November elején az Encke és Tempel üstökös, decemberben pedig a Tuttle látogat el hozzánk. A jövő esztendőre újabb hat üstökös fogja földünket megközelíteni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(Az idők változnak.) Napihirek. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. jún. 22. 139. (587.) sz. p. 6. "Néhai Konkoly-Thege Miklós, az európai hirü tudós csillagász Ógyallán nagyszerű csillagvizsgálót létesített. Fejedelmi bőkezűséggel látta el ezt a csillagvizsgálót, kastélyát az évszázados parkkal és kétezer hold birtokát a magyar államra hagyta, hogy az gondozza belőle a magyar tudományosságnak ezen nevezetes intézetét. Konkoly meghalt, asztrofizikai obszervatóriumát lefoglalta az uj állam és odaküldte képviselőjét. A Konkoly-kastélyból most mozit csináltak és ott a legszebb detektivtörténetekben gyönyörködhetik az ógyallai intelligencia." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kísérletek a Marssal való érintkezésre. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. júl. 2. 147. (595.) sz. p. 4. "Marconi is részt vesz a kísérletekben - Fény telefon és rádiótávirat útján küldenek jeleket a Marsra - Augusztus 22-én kezdődnek a kísérletek. Pár héttel ezelőtt a Prágai Magyar Hírlap hírt adott arról, hogy az amerikai Egyesült Államokban egy tudományos társaság újra foglalkozik a Mars-probléma megoldásával s a Marsnak az idei földközelségét felhasználja arra, hogy a technika legújabb eszközével a fényrádióval küldjön jelzéseket a Marsra. A Marsnak a földtől való távolsága 75 és 375 millió kilométer közt változik. Az idén, mint minden ötven évben, körülbelül hetvenöt millió kilométer földközelségbe kerül a Mars augusztus 22-én.
Ezt az nemcsak az amerikaiak, hanem az időpontot európai csillagászok is fel akarják használni, mert újabban egyik-másik rádióállomás eddig még megfejthetetlen és ismeretlen eredetű jelzéseket fog fel, amelyeket többen a Mars bolygó híradásának állítanak. ..." [HAI.]

(A föld sohasem létesíthet összeköttetést a Marssal) = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. júl. 20. 163. (611.) sz. p. 6. "Úgy a tudományos körök, mind a laikusok újabban megint sokat foglalkoznak a Mars-bolygóval. Izgatja őket a probléma, mi érthető, mert ez a legnagyobb kérdés: van-e élet a földön kívül, milyenek lehetnek a Mars-lakók? A tudósok megegyeznek abban, hogy a Marson a szerves élet feltételei nincsenek meg, következésképpen ott emberek nem élhetnek. Charles Nordmann francia asztronómus most a legelőkelőbb tudományos folyóiratban szakszerűen foglalkozik a Mars-problémával. Szerinte teljesen ki van zárva, hogy a Föld a Marssal összeköttetést tudjon teremteni. A csillagászok, általában sokat várnak augusztus 23-ától. E napon kerül a Mars a Földhöz legközelebb. Az utolsó száz év alatt még e napon sem tudtak a Marssal kapcsolatban valamit felfedezni a tudósok, úgy hogy az ez irányú várakozások hiú ábrándok maradtak.
Ha sikerülne is fényjeleket vagy rádiójeleket adni a Marsra, nincsen ott senki, aki a jeleket felfogná és viszonozná, mert a sokat emlegetett Mars-lakók és Mars-csatornák kérdése mese. A modern csillagászati eszközök erről már meggyőzték a tudósokat. Ha ezekkel vizsgáljuk a Marst, akkor ott nyomát sem lelni a csatornáknak." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(Mars-megfigyelések egy új svájci obszervatóriumban.) = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. júl. 26. 168. (616.) sz. p. 5. "A Mars a hónap hátralevő idején és augusztusban olyan közel jut a Földhöz, amire csak minden száz esztendőben kerül sor. A legnagyobb közelség s a tudós csillagászokra nézve legfontosabb nap augusztus 23.-a lesz. A svájci Természetvizsgáló Társaság különösen kivette a részét ennek az alkalomnak a kihasználásában. Már az 1894-ben megépített híres Jungfrau-vasut alkalmával elhatározták, hogy a csillagászati megfigyelésekre különösen alkalmas Jungfrau-nyergen állandó obszervatóriumot fognak építeni, azonban nagy technikai és pénzbeli akadályok miatt a terv a kivitele elmaradt. Most azonban elkészült az obszervatórium 3450 méter magasságban és július 15.-én már meg is érkezett két igen nagy átmérőjű teleszkóp és így a megfigyelések idejében elkezdődhetnek.
Ebben a nagy magasságban és a berni Alpok sajátságos fekvése miatt a légköri viszonyok különösen alkalmasaik csillagászati megfigyelésekre és tudóskörökben remélik, hogy ezzel az alkalommal tovább juthat a tudomány a jól ismert Marscsatornák kérdésének felderítésében és esetleg eldőlhet a hosszú idő óta húzódó vita, hogy vannak-e Mars-lakók? Amerikai lapok hosszú ideig szenzációként tárgyalták, hogy az új svájci obszervatóriumból Marconi személyes vezetésével rádiójeleket fognak a Marsba küldeni. Az amerikai szenzációnak azonban nem sok köze van sem a tudományhoz, sem a valósághoz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Hogyan fogunk érintkezni Marssal? = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. aug. 9. 180. (628.) sz. p. 4. "Prága, augusztus. 8. Ebben a hónapban a Mars bolygó tudvalévően közel jut a földhöz. Mindössze csekélyke 55 millió kilométer lesz a távolság, csak százötvenszer akkora, mint a hold távolsága. Ilyen rendkívül alkalmakkor mindig felmerülnek olyan fantasztikus tervek, hogy a Marssal szellemileg érintkezni lehetne, évekkel ezelőtt arra gondoltak, hogy Amerika valamelyik nagy sik területén igen erős megvilágításiban egy geometriai ábrát állítsanak elő. Azt az ábrát, amelyet minden iskolásgyerek ismer, amely a Pythagoras tételét mutatja. Egy óriási derékszögű háromszög, a befogóin és az átfogóján egy-egy négyzettel. Abból indultak ki az amerikaiak, hogyha van a Marson emberhez hasonló lény, akkor van geometriai tudásuk, és ha tudnak geometriát, okvetlenül ismerniük kell a derékszögű háromszögre vonatkozó tételt.
Annál inkább feltehető volt ez, mert hiszen a csillagászok akkoriban - és részben még ma is - azt hiszik, hogy a Marson tervszerűen kiépített csatornák vonulnak, tehát a Marslakóknak nagy technikai tudásuk lehet. Az amerikai terv csak terv maradt. Most azonban még komolyabb tervvel foglalkoznak a tudósok. Egy filadelfiai híradás szerint ugyanis e hónapban a Jungfrau tetejéről elektromos hullámokat küldenek a Marsra. A hullámok 15.000 méteresek lesznek, óriási erősségűek, úgy, hogy ha a Marslakók ismerik a Hertz-féle hullámokat, akkor a Jungfrau hullámait észre kell venniök. Állítólag Marconi is ott lesz a helyszínen.
Végrehajtják-e ezt a fantasztikus tervet, nem tudhatjuk. Még kevésbé tudhatjuk, hogy észrevennék-e a hullámokat a Marson, még akkor is, ha a marsi rádiófőbérlők ilyen távoli behatásoktól eleve nem óvták volna meg a készülékeiket. Mindez még rejtély, aminthogy kérdés, hogy a marsi csatornák egyáltalában csatornák-e és hogy a marsi lények, - ha vannak - emberek-e?" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ERDÉLYI Árpád: Prága és a Mars. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. aug. 17. 186. (634.) sz. p. 6. "Prágában a csillagokat nyáron nem vizsgálják - Cseh-Szlovákia nagy obszervatóriumai vasmentes helyeken épültek - Fogyatékos riport a holdfogyatkozásról Prága, augusztus 16. Augusztus tizennegyedikének estéjére teljes holdfogyatkozást ígértek be a komoly csillagászok. Mint öreg, tapasztalt csillagász (különösen a színpad, mozi és tánccsillagok egén tettem számos megfigyelést), elmentem a prágai Klementinum csillagvizsgálójába, a Karlova ulice 1. szám alá. ..." [HAI.]

Titokzatos jeleket ad a Mars? = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. aug. 24. 192. (640.) sz. p. 1. "London, augusztus 23. Angliában nagy előkészületeket tettek, hogy az éjszaka a Mars esetleges közléseire föl legyenek készülve. Két óriási rádió felvevőállomást létesítettek. Wancovre, augusztus 23. (Angol Kolumbia.) Két rádióoperatőr, akik egymástól függetlenül dolgoznak, az elmúlt éjszaka felvevő állomásukon titokzatos jeleket észleltek. A Dominion-obszervatórium csillagászai azt vélik, hogy esetleg a Mars jeleiről van szó." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

G-n.: Szemtől-szembe a Marssal. A P. M. H. munkatársának riportja a tellnitzi csillagvizsgálóból. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. aug. 24. 192. (640.) sz. pp. 3-4. "...Belenéztem --- és a következőket láttam: A Mars olyan volt, mint egy közepesfajta gummilabda, közepén sötétesszürkés foltokkal. Néhány világosabb, sárgás folt is kivehető volt - ezek az állítólagos kontinensek, némely csillagász szerint a növényi vegetáció. A pólusokon eléggé élesen volt látható a fehér hó, illetőleg jégsapka, amely a Mars-tél vagy Mars-nyár szerint növekedik és fogy. A sokat hangoztatott csatornának semmi nyoma! A bolygó képe különben is csak egy-egy pillanatra villant fel élesebb körvonalakban; a légkör páratartalma elmosodottá tette az egyes foltokat. A szabad szemmel látható vörös szín is atmoszférikus körülményekre vezethető vissza; távcsövön át nézve a Mars sárgásszürke. ..." [HAI.]

Camille Flammarion és a Mars. = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. szep. 5. 202. (650.) sz. p. 2. "Prága, szeptember 4. Egy berlini újság munkatársa augusztus vége felé, tehát a Mars-közelség klasszikus korában beszélgetést folytatott Flammarionnal annak párisi villájában a Marsról. Az örökké agilis, patriarkakorú csillagász úgy beszélt az égitestről, mint mi messzebb fekvő városokról szoktunk. Egész határozottan állította, hogy a Marson emberek laknak, mégpedig sokkal intelligensebbek, mint a földön. Őket is érdekelte a Föld pár ezer év előtt s valószínű, hogy már akkor próbálkoztak összeköttetésbe kerülni velünk, de miután csomó kísérletük nem sikerült, abbahagyták az erőlködéseket. Arra az álláspontra kellett ugyanis helyezkedniük, hogy a Földön csupa idióta lakik, akik képtelenek megérteni a közeledési kísérleteket s így fölösleges minden erőfeszítés. Flammarion szerint tehát csak a földi embereknek kell az érintkezés fölnyitására törekedniük.
Mars-lakóknak ez valóságos gyerekjáték s a ha látják bennünk a jószándékot, készségesen szóba állnak velünk. Az öreg álmodozó tűzbe jött, amint kedvenc Mars-lakóiról beszélt s a csekély 56 millió kilométernyi távolság nem tűnt előtte többnek, mint előttünk a szomszéd faluig vezető néhány kilométer." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(Egy uj üstökös.) = Prágai Magyar Hirlap 3. 1924. szep. 25. 218. (666.) sz. p. 5. "A heidelbergi csillagvizsgáló jelenti: Szeptember 15-én Finster [! Finsler] bonni csillagász egy uj üstököst fedezett föl, mely a hetes nagysági osztályba tartozik. Az üstökös a Verenike-csoport [? Coma Berenices, Bereniké Haja] 42-ik csillaga közelében áll, a nyugati égboltozaton s 1 [egész] 1/4 fok oppozíciós, másfél fok deklinációs sebességgel délkeleti irányban a Mérleg-csoport felé tart." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hulló csillagok. = Szabad Egyetem 1. 1924. dec. 1. 2. sz. pp. 1-3. [SRG.]

Megalakult a Stella. = Szeged 5. 1924. máj. 22. 117. sz. p. 5. "A svábhegyi csillagvizsgáló intézet fenntartására létesült "Stella" csillagászati egyesület szerdán tartotta alakuló gyűlését, amelyet Tóth Lajos államtitkár nyitott meg. A szervező bizottság beterjesztett jelentése szerint az egyesületnek már 870 tagja van, köztük 145 vidéki. Az egyesület elnökévé Klebelsberg Kunó gróf minisztert választották meg." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

A Jupiter bolygónak 15 holdja van. = Szeged 5. 1924. szept. 18. 213. sz. p. 6. "Párisból jelentik: Robertson amerikai csillagász, mint Newyorkból jelentik, hét évig tartó kutatások után megállapította, hogy a Jupiternek 15 holdja van, amelyeket már sikerült pontosan lefényképeznie." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

K. P.: Az Örökös tavasz problémája. - Utazás a holdba. - Séta a világűrben. - A csillagok birodalmában. = Temesvári Hirlap 22. 1924. máj. 8. 102. sz. p. 4. "(Saját tudósítónktól.) Amióta Kepler Álom a holdban cimü művében a holdon képzelte el magát s amióta Jules Verne Utazás a holdba című művében a holdat egy óriási ágyú kilőtt golyójában akarta elérni, amely vállalkozást csak egy az utat keresztező meteor akadályozta meg, ez a gondolat mindig újabb és újabb fantasztikus feldolgozásra talált. A legtöbb szerző ugyan merni vett magának fáradságot arra, hogy meg is magyarázza, mikép történjék az utazás, [...] Az irodalommal ellentétben matematikai képletekkel felszerelve, a logika biztos törvényeivel támogatva jelent meg most Oldenbourg kiadásában Münchenben egy szenzációs brosúra, amelynek szerzője, Oberth Hermann mérnök, azzal a problémával foglalkozik, hogy hogyan lehet a földről a világűrbe kerülni.
A röpirat rendkívül feltűnést keltett mindenfelé, szakkörök behatóan tanulmányozták a grandiózus tervet s megállapitották, hogy technikai tekintetben nincsen benne semmi kivetni való. Oberth mérnök azóta nagyszabású propagandát folytat s legutóbb is a Bécsben tartott előadást óriási közönség előtt és egy újságírónak kijelentette, hogy már a gyakorlati kivitel megvalósításához is hozzálátott. Oberth mérnök alapgondolata egy olyan repülőgép konstruálása, amely az úgynevezett "Rückstoss-princip"-en épül fel, vagyis mint egy rakéta emelkedik fel és mozog, amennyiben megfelelő nyomás alatt gázokat bocsát ki. Oberth kettős rakétát tervez, mindkettőben folyékony okszigén lesz éghető folyadékkal, a felsőben folyékony hidrogénnel, az alsóban az alkoholnak és a viznek egy keverékével. Ha most már az utazás alatt az égő anyagok kimerülnek, vagy a hozzááramlás megszüntetésével az ösztönző erő megszűnik, a rakéta szabad repüléssel tovább száll. ..." [HAI.]

MARUSÁK Dezső: Világóra. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan. - febr. 809. füz. p. 60. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan. - febr. 809. füz. p. 61. 1924. márc. jelenségek. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A napfolttevékenység 1923-ban. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan. - febr. 809. füz. p. 63. Levélszekrény. Tudósítások. (5.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (2.) = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan. - febr. 809. füz. p. 63. V. D. kérdése: A Nap delelési időpontja Budapesten? [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A valódi napi idő és helyi középidő. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan-febr. 809. füz. pp. 63-64. Levélszekrény. Feleletek. (2.) [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap hője. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc. - ápr. 810. füz. pp. 108-109. Apró közlemények. [PIR.]

MENDE Jenő: A Nap melegével hajtott motor. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc. - ápr. 810. füz. p. 109. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc. - ápr. 810. füz. pp. 112-113. 1924. ápr. - máj. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY Jenő: Új üstökös, 1924a (Reid). = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc. - ápr. 810. füz. pp. 124. 1924. márc. Levélszekrény. Tudósítások. (8.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (5.) = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc. - ápr. 810. füz. p. 128. Dr. V. F. kérdése a húsvét idejéről? [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A húsvéti holdtölte. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc-ápr. 810. füz. p. 128. Levélszekrény. Feleletek. (5.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. máj. - jún. 811. füz. pp. 168-170. 1924. jún. - júl. - aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. júl. - aug. 812. füz. pp. 242-244. 1924 szept. - okt. - nov. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Színes felhők. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. júl. - aug. 812. füz. p. 253. Levélszekrény. Tudósítások. (33.) [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Milyen meleg van a napon? = Természettudományi Közlöny 56. 1924. szept. - okt. 813. füz. pp. 303-305. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. szept. - okt. 813. füz. pp. 310-311. 1924. dec. jelenségek. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A légnyomás és a napsugárzás. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. szept. - okt. 813. füz. p. 315. Levélszekrény. Tudósítások. (46.) [SRG.]

B. [BOGDÁNFY Ödön]: A légköri elektromos hullámok. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. nov. - dec. 814. füz. pp. 368-369. [SRG.]

MENDE Jenő: A levegő felső rétegeinek összetétele. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. nov. - dec. 814. füz. pp. 369-370. Vegard az északi sarkfény megfigyeléseinek eredményeiből kiindulva kívánja vizsgálni a felső légkört. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. nov. - dec. 814. füz. pp. 374-376. 1925. jan. - febr. jelenségek. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Napfolt-minimum. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. nov. - dec. 814. füz. p. 381. Levélszekrény. Tudósítások. (63.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Napfolttevékenység és a levegő elektromos vezetőképessége. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. nov. - dec. 814. füz. p. 381. Levélszekrény. Tudósítások. (64.) [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok színindexe. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan. - dec. 1-4.(153-156.) pótfüz. pp. 45-49. [PIR.]

MENDE Jenő: Az északi fény eredete. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. jan. - dec. 1-4.(153-156.) pótfüz. pp. 82-84. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

gy.e.: Rádióüzenet a Marsba. = Az Ujság 22. 1924. aug. 10. 164. sz. p. 7. [SRG.]

TARJÁN Ferenc: Sikerülhet-e rádióüzenetünk a Marsba? = Az Ujság 22. 1924. aug. 17. 168. sz. p. 18. [SRG.]

MÓRA Ferenc: Nádihegedű. Tervek a Mars bolygóval. = Világ 15. 1924. júl. 9. 136. sz. p. 7. [SRG.]

          1925.

KOVÁCS-KARAP Ernő: Új könyv. Tartalma: az örvényelmélet. Alapgondolata: a természetben nincs vonzás, nincs éther, csak őserő által hajtott anyag. Írta: Dr. Kovács-Karap Ernő. Budapest, 1925. Hellas Irodalmi és nyomdai részvénytársaság. 204 p. A különös könyv "megcáfolja" a fizika és a csillagászat főbb megállapításait és sajátságosan magyarázza meg az ég jelenségeit, Érdekesebb fejezetcímek: "Két erő hatása nem eredményezhet kör vagy kerülék pályát.", "A Nap nem erőforrás.", "A bolygók naptávolságának oka a fajsúlykülönbség.", "Csak a nagytengely irányában mozgó égitest eshetik egyenesen a Napba.", "Az anyagsűrűsödés és gömbképződés oka nem lehet a vonzás.", "A világegyetem örvényeinek belső mozgása ütések alakjában terjed el.", "A bolygó hatása holdjaira az ütésektől függ." [KSZ.]

MAHLER Ede: Keleti tanulmányok. Mikor vonultak ki az izraeliták Egyiptomból? A naptár az ókori kelet népeinél. [Budapest, 1925.] A Népszerű zsidó könyvtár kiadása. "Globus" Nyomdai Műintézet R.-t. 52 p. /Népszerű zsidó könyvtár. 13./ A kötet Mahler Ede két tanulmányát közli: 1. Mikor vonultak ki az izraeliták Egyiptomból? (pp. 3-26.) ["Az exodus II. Ramses uralkodása idején ment végbe, még pedig az 1335-dik év március havának 27-ik napján Kr. e." - ezt egy Kr. e. 1335. márc. 13-i napfogyatkozás alapján állapította meg.] és 2. A naptár az ókori kelet népeinél. (pp. 27-52.) A kronológus és csillagászattörténész kronológiai és naptártörténeti tanulmányai. [KSZ.]

NEWCOMB: Népszerű csillagászat. Az angol eredetit átdolg.: Fülöp Zsigmond. Budapest, [1925.] Natura Könyvkiadó Vállalat, Fejér és Glatter könyvnyomdája. 312 p. [KSZ.]

RÓHEIM Géza: Magyar néphit és népszokások. Budapest, [1925.] Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása, az Atheaeum r. t. könyvnyomdája. 342 p. A szerző előszava 1925 őszén kelt, de a könyv kiadásának évszáma nincs feltüntetve. Csillagászat: pp. 126-154. (Nap és Hold. A Nap. Az égitestek fogyatkozása (A fogyatkozást okozó lények néphitünkben: Szegeden, Szőregen: Markaláb. Szurdokpüspök: Morkoláb. Máramarosi magyarok: Virkolák. Kassa: Virkolács.). A Hold hatása a földi jelenségekre (a holdsarló "csorgóra" állása, a Hold udvara, a Hold fázisaval kapcsolatos hiedelmek). Holdlakóink (a Holdon látszó foltokhoz kapcsolódó népi elnevezések). Jegyzetek.) [KSZ.]

  "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. [15+] 267 p. Klebelsberg Kuno 1924. dec. 1-én kelt elnöki előszavával.; A szerkesztők 1924 november hó végén kelt előszavával. [SRG.]

TASS Antal: Változó csillagok photometrikus megfigyelései. Ógyalla, 1918. - Budapest, 1925. Budapest, 1925. Stephaneum nyomda és könyvkiadó. 327 p. /A Konkoly-alapitványú budapesti magy. kir. Csillagvizsgáló-intézet nagyobb kiadványai. 2. köt./ A kötet az 1900. szept. 19. és 1913. dec. 7. közötti változócsillag megfigyeléseket ismerteti. A mért adatsorok részletes közlése. Az 1918 év elején kész anyag nyomtatását Ógyallán kezdték. Az 1918 végén megszakadt munkát 1925 márciusában fejezhették be Budapesten. [KSZ.]

HERRMANN Antal: A Balatonmellék néprajza. In: Balatoni kalauz. Szerk.: Wlassics Tibor. Budapest, 1925. Balatoni Társaság Kiadása, Hornyánszky Viktor R.-T. pp. 269-330. Csillagászati hiedelmek. pp. 307-308. [SRG.]

"Az uralkodó bolygó: Hold.; Farsang tartama.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1925-ik közönséges esztendőre. Huszonötödik évfolyam [Debrecen, 1924.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. [SRG.]

Calamus dr.: Magyar Kalendáriom. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1925-ik közönséges esztendőre. Huszonötödik évfolyam [Debrecen, 1924.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. pp. 56-62. "Amióta az ember az időt megméri, azóta van kalendáriom. Az egyiptomi mágusok papirus tábláitól fogva a mai falinaptárig számtalan változatban található, amely mind az egymás után végtelenül következő esztendőket, hónapokat, napokat jelöli meg." [SRG.]

ZOLTAI Lajos: A Debreceni Képes Kalendáriom mit közölt 24 év alatt? Betüsoros név- és tartalom jegyzék. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1925-ik közönséges esztendőre. Huszonötödik évfolyam. [Debreczen, 1924.] "MÉLIUSZ" Könyvkereskedés, könyvkiadóhivatal, zenemű-, papír-, és irószerkersekedés Debreczen. pp. 89-98. [SRG.]

A mathematikai és természettudományok osztálya. Levelező tagok: Fényi Gyula. In: Magyar Tud. Akadémiai almanach MCMXXV-re. [Budapest], 1925. Magyar Tud. Akadémia. p. 54. [SRG.]

Matematikai és természettudományi osztály. Matematikai és fizikai alosztály. Rendes tagok: Kövesligethy Radó. In: Magyar Tud. Akadémiai almanach MCMXXV-re. [Budapest], 1925. Magyar Tud. Akadémia. p. 66. [SRG.]

Matematikai és természettudományi osztály. Matematikai és fizikai alosztály. Levelező tagok: Harkányi Béla, Fényi Gyula. In: Magyar Tud. Akadémiai almanach MCMXXV-re. [Budapest], 1925. Magyar Tud. Akadémia. p. 67. [SRG.]

Matematikai és természettudományi bizottság. (Felállíttatott 1860-ban.) Tagjai: Kövesligethy Radó. In: Magyar Tud. Akadémiai almanach MCMXXV-re. [Budapest], 1925. Magyar Tud. Akadémia. p. 72. [SRG.]

Solaris (lat.) annyi mint a Napra vonatkozó. Solaris nap annyi mint napi nap. Lásd: Nap (dies). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 9. [SRG.]

Solarium (lat.), napóra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 9. [SRG.]

Sosigenes, alexandriai filozófus és csillagász, élt Kr. e. az I. sz.-ban. Július Caesar Rómába hívta, hol Floriusszal együtt megalapította az úgynevezett juliáni naptárt. Sosigenes az évet 365 napra és hat órára határozta meg és minden negyedik évet szökőévvé tett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 45. [SRG.]

Sosiphanes, lásd: Alexandriai hétcsillagzat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 45. [SRG.]

Sositheos, lásd: Alexandriai hétcsillagzat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 45. [SRG.]

Spanyol irodalom őstermékei latin nyelven vannak írva. Már a Kr. u. I-VII. sz.-ban számos latin nyelvű író, költő, krónikás és tudós nevével találkozunk. A XV. sz.-ban a nyelv, - a forma is tökéletesedik, a lovagirodalom is lendületet vesz. Ennek az újjáébredésnek egyik legkiválóbb alakja Villena marquis (1384-1434), aki polihisztorsága és asztrológiával való foglalkozása miatt ördöngös hírében állott s akinek épp e miatt költői műveit, Vergilius-, Lucanus-, Dante fordításait egy autodafén el is égették. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 61. [SRG.]

Spektralanalizis (gör. lat.,) annyi mint színképelemzés. Valamely fényforrás kilövelt fényének elemeire való bontása, hogy abból anyagának kémiai összetétele és fizikai állapota meghatározható legyen. A Fraunhofer és Kirchhoff óta a napnak és az álló csillagoknak abszorpciós spektrumait sok kutató vizsgálta behatóan s megállapították, hogy ez égitestek magas hőmérsékletű, folyékony vagy nagynyomású gázból álló magvak, melyeket alacsonyabb hőmérsékletű gázréteg borít s melyek ugyanazon anyagokból állanak, amelyeket a földön is ismerünk. A bolygók a visszavert napfény spektrumát adják azon módosításokkal, melyeket a bolygók légkörének abszorpciója okoz. Ezekből tudjuk pl. hogy a Marson vízgőz létezik s hogy a szélső nagy bolygók légburkolatai jelentékeny fényelnyelést eszközölnek.
A nap spektrumában is vannak olyan abszorpciós vonalak, melyeket a légkörünkben levő vízgőz és széndioxid okoz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 82-83., 1 melléklet. [SRG.]

Spektrofotográfia (gör. lat.), a földi vagy égi fényforrások szinképének fotográfiai úton való rögzítése. Ez úton vált lehetségessé az égi testeknek a látás vonalába eső mozgását a Fraunhofer-féle vonalak csekély eltolódásaiból pontosan meghatározni, mi már eddig is számos, távcsővel nem észlelhető kettős csillag felfedezésére vezetett. Lásd: Spektrográf. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 83. [SRG.]

Spektrofotométer, a spektrum egyes részeinek fényintenzitását mérő eszköz. Kövesligethy az ógyallai csillagvizsgálón fotometriai célokra először a Pritchard által felhasznált neutrális üveg-éket alkalmazta tetszés szerinti spektroszkóppal kapcsolatban Spektrofotométerül. Műszerével számos álló csillag és bolygó spektrumának intenzitását meglepő pontossággal határozhatta meg. Lásd még Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 83. [SRG.]

Spektrográf, oly készülék, melynek segítségével valamely fényforrás spektruma fotografálható. Lényegileg tehát minden spektroszkóp vagy spektrométer, melynek okuláréját alkalmasan berendezett fotográfiai kamara helyettesíti. Részint földi elemek spektrumainak tanulmányozására szolgál, túlnyomóan azonban az asztronómiában szerepel. Lásd: Spektrofotográfia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 83. [SRG.]

Spektrohéliográf (gör.), Halé amerikai asztrofizikustól szerkesztett műszer, melynek segítségével a Napot egyetlen Fraunhofer-féle vonal fényével lehet lefényképezni. A Spektrohéliográf csak keveset különbözik a spektrográftól. Távcső gyújtósíkjába előállítjuk a Nap képét, amelyből szűk spektroszkóp-réssel egy részt felfogunk. Ennek színképe nem lesz egységes, mert a Nap különféle pontjaiból származó színképek Fraunhofer-féle vonalai viszonylagos fényerejük szerint különbözni fognak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 83. [SRG.]

Spektroszkóp, valamely fényforrás által ki- vagy átbocsátott fény szétbontására szolgáló készülék. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 84-85. [SRG.]

Spektroszkópia, a spektroszkóppal való kutatás; spektrálanalizis helyett is használt kifejezés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 85. [SRG.]

Spektroszkópikus kettős csillagok, lásd: Álló csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 85. [SRG.]

Spektrum vagy színkép, az a színes sáv, mely felfogó ernyőn keletkezik, ha a Naptól vagy más erős fényforrástól eredő keskeny fénynyaláb útjába üvegből, vagy más átlátszó töröközegből való prizmát helyeznek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 85. [SRG.]

Sphaera armillaris, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 90. [SRG.]

Spica, alfa Virginiis, a Szűz csillagképének legfényesebb csillagja. Mivel az ekliptikában aránylag közel áll az őszi equinokciumhoz és a Nap mellett is figyelhető, a csillagok rektaszcenziójának abszolut meghatározásában fontos szerepet játszik. Vogel spektrográiiai felvételei szerint a Spica kettős csillag, mely keringését 4 nap 18 perc alatt végzi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 92. [SRG.]

Sporadosziderit, csak egyes vasszemeket tartalmazó meteorkő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 105. [SRG.]

Stabili, Francesco (Cecco d’Ascoli), az asztronómia tanára Bolognában, szül. Ascoliban 1257-ben, máglyán halt meg 1324. szept. 16. Az inkvizíciótól eretnekséggel vádoltatván, 1327. dec. 16. megfosztották hivatalától, mire Firenzébe ment s Károly calabriai herceg szolgálatába lépett. Itt is üldözte az inkvizíció és elítélték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 112. [SRG.]

Stacionárius (lat.) annyi mint megállapodott. A csillagászatban a bolygókról mondjuk, mikor a direkt mozgásból a retrográdba mennek át. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 113. [SRG.]

Stativum (új-lat.), geodéziai, csillagászati és fotográfiai műszerek állványa. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 127. [SRG.]

Steinen, Karl von den német etnográfus és utazó, szül. Mühlheim a/d. Ruhrban 1855. márc. 7. Orvosi tanulmányokat végzett. 1879-1881-be földkörüli utat tett, 1882. részt vett a német sarkvidéki expedíciónak Dél-Georgiában tett útján. 1883-84-ig unokabátyjával, S. Wilhelm festővel és Claus csillagásszal a brazíliai Xingu folyam vidékét kutatta át. 1889-ben Berlinben az egyetem tanára, 1904-ben a Museum f. Völkerkunde igazgatója lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 139. [SRG.]

Steiner Lajos geofizikus, szül. Váczon 1871. jún. 15-én. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és egy évet a göttingeni és berlini egyetemen töltött. 1893 óta a meteorológiai intézet tisztviselője, 1907 óta a földmágnesség magántanára a budapesti egyetemen. A Magyar Tudományos Akadémia 1917-ben levelező tagjául választotta. A fizika, csillagászat, meteorológia és földmágnesség köréből számos értekezést írt, melyek hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 139-140. [SRG.]

Stella (lat.) annyi mint csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 143. [SRG.]

Stelláé errantes (lat.) annyi mint bolygók (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 143. [SRG.]

Stelláé fixae (lat.) annyi mint álló csillagok (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 143. [SRG.]

Stellaris (lat., a stella annyi mint csillag szótól) annyi mint csillagra vonatkozó. Stellaris asztronómia, az álló csillagok asztronómiája. A precíziós csillagászatnak az a része, mely az állócsillagok rektaszcenziójának és deklinációjának pontos meghatározásával foglalkozik. Stellaris fotográfia, az állócsillagok fotográfiai fölvétele. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 143. [SRG.]

Stephan, Jean Marié Edouard francia csillagász, szül. Ste-Pezenneben 1831. aug. 31-én. 1873-ban a marseillei csillagvizsgáló igazgatója. Számos ködfoltot fedezett fel, azonkívül a Júlia kis bolygót és az 1867 I. üstököst. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 145. [SRG.]

Stockholm, Svédország székes fővárosa, teljesen újraépítettek. Tudományos intézetek közül említendő, az 1739-ben alapított tudományos akadémia csillagvizsgáló intézettel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 159. [SRG.]

Stonehenge (ang., ejtsd: sztónhendzs), annyi mint függő kő. Délnyugati Angliában, a salisburyi síkon levő megalitikus emlék (más néven Avesburyi druidaszentély) neve, amely emlék egyes nagy kövekből (menhir, lásd ott) áll, ezeket körben állítottak fel s így négy koncentrikus kört nyertek, amelynek középpontján nagyobb hosszú kőtábla fekszik, ezt Nilson oltárkőnek véli. A Stonehenge felállításának korát az 1901-es évben e célra kiküldött csillagászati bizottság a Kr. e. 1680-as évre tette. E megállapításnak megfelelnek a Stonehenge övezetében kikerült régészeti leletek is. Nilson, Montelius, s az ő nyomukon a régészek nagyrésze naptemplomnak tartja az emléket. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 163. [SRG.]

Strassburg (a középkorban Strataburgum), 1918-ig Elszász-Lotharingia, azóta a francia Bas-Rhin département fővárosa. Legkiválóbb épülete a münster, amelyen a középkori építőművészet minden fázisa a korai román stílustól kezdve a késő gót ízlésig felismerhető. A déli kereszthajó keleti oldalán áll az érdekes csillagászati óra, amely már a XI. sz. közepén készült. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 170. [SRG.]

Struve, Friedrich Georg Wilhelm von csillagász, szül. Altonában 1793. ápr. 15-én - megh. Szent-Pétervárott 1864. nov. 23. 1813-ban a dorpati csillagvizsgáló obszervátora, 1817-ben igazgatója, 1839-ben az ő tervei szerint épített csillagvizsgáló igazgatója a Szent-Pétervár melletti Pulkován. Struve a kettős csillagok rendszeres vizsgálatának megteremtője. A tejút szerkezetére vonatkozó vizsgálatait Études d’astronomie stellaire (u. o. 1847) cimen tette közzé, meghatározta alfa Lyrae parallaxisát. Struve Oroszország összes csillagvizsgálóit szervezte és az orosz fok- és földméréseket vezette. Életrajzát fia, Struve, Ottó irta meg (Karlsruhe 1895). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 186. [SRG.]

Struve, Hermann csillagász, Struve, Otto Wilhelm von fia, szül. Pulkovában 1854. okt. 3-án - megh. Herrenalbban 1920. aug. 1895-ben a königsbergi csillagvizsgáló igazgatója és az asztronómia tanára lett az ottani egyetemen. 1904 óta a berlini csillagvizsgáló igazgatója. 1874-ben észlelte a Vénusz átvonulását Kelet-Szibiriában. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 29. [SRG.]

Struve, Otto Wilhelm von csillagász, Struve, Friedrich Georg Wilhelm von fia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 187. Szül. Dorpatban 1819. máj. 7-én - megh. Karlsruhe-ban 1905. ápr. 14. 1847-62-ben az orosz vezérkar csillagászati tanácsadója és a geodetikai munkálatok vezetője. 1862-ben a pulkovai csillagvizsgáló igazgatója. Struve atyja nyomdokaiban vezette a pulkovai csillagvizsgálót, mely alatta a stelláris asztronómiának Greenwich mellett alapvető intézetévé fejlődött s mint ilyen 1881-ben az akkor legnagyobb (30"-es) refraktorral szereltetett fel. Struve maga 1841-ben a precesszió állandóját határozta meg újra. 500 új kettős csillagot fedezett fel, üstökösöket és ködöket észlelt. Az 1851-iki napfogyatkozás alkalmából bebizonyította, hogy a protuberanciák a Nap testéhez tartoznak. [SRG.]

Sugárnyomás, a fénysugarak gyakorolta nyomás. A Sugárnyomással magyarázzák az üstököscsóvák keletkezését. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 203-204. [SRG.]

Sugártörés, a fénysugár irányeltérése, midőn valamely közegből egy másikba hatol. Ha ez sűrűbb, mint az első, akkor a sugár a beesési merőlegeshez közeledik, a törési szög kisebb, mint a beesési. Ez az eset áll elő, midőn valamely égitestből érkező fény légkörünkbe jut. E miatt az égitestet a valóságnál magasabban látjuk a horizon fölött. Ez a jelenség az úgynevezett asztronómiai Sugártörés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 204. [SRG.]

Sumner-féle módszer a tengeren való helymeghatározásra. Sumner amerikai hajóskapitány eszméje. A Föld felületén kör mentén helyezkednek el azok a pontok, melyek valamely időpillanatban bizonyos csillagot ugyanabban a magasságban látják. Egy másik csillag számára szintén ilyen kört nyerünk. A hajó a két kör egyik metszéspontjában kell hogy legyen. A gyakorlatban a köröket egyenes vonalakkal helyettesítik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 212. [SRG.]

Syracuse (ejtsd: szirrakjusz), város New York északamerikai államban, az Onondaga-tó D.-i végében. Szép városháza, székesegyháza, egyeteme, csillagvizsgálója és könyvtára van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 254. [SRG.]

Szabeizmus, lásd: Csillagimádás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 284. [SRG.]

Szadalmelek vagy alfa Aquarii, a Vízöntő csillagképének legfényesebb csillaga, mely harmadrendű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 296. [SRG.]

Szaigon, Kokinkina hátsóindiai francia gyarmatnak fővárosa, továbbá francia Indo-Kina főkormányzójának székhelye, európaiakra nézve egészségtelen vidéken, akik az európaiakon kívül annamiak, kínaiak és malájok. Kiváló épületei: a nagy parkban fekvő kormányzói palota, a székesegyház, csillagvizsgáló. Szaigon 1862 óta francia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 301. [SRG.]

Szám. A számlálás és mérés eredményei a számok. Már a legrégibb idő óta bűvös erőt tulajdonít a népek hite bizonyos számoknak s Pythagoras, aki a néphitnek tudományos színezetet adott, csak mestereinek, a khald és egyiptomi csillagjósoknak és mindenféle varázslattal is foglalkozó természetvizsgálóknak felfogásához csatlakozott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 332-333. [SRG.]

Szanszkrit nyelv és irodalom. A szanszkrit (szamskrita, annyi mint összetett, ékes), vagy helyesebben ó-indus, a legrégibb árjanyelvek egyike, legközelebbi rokona az iráni nyelvcsaládnak. Ma általában holt nyelvnek mondható, mint a latin, csak a tudósok élnek vele Kelet-Indiában. Az asztronómiát már a véda-korban művelték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 354-355. [SRG.]

Szász-Gotha (Sachsen-Gotha), előbb Szász-Koburg-Gotha, volt német hercegség. Gothában csillagvizsgáló van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 392. [SRG.]

Szekeres, csillagkép, lásd: Auriga. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 457. [SRG.]

Szélesség, az általános földrajzban valamely hely távolsága az egyenlítőtől fokokban kifejezve s az illető hely délkörén mérve. Az egyenlítőtől É.-ra és D.-re megkülönböztetünk Északi és Déli szélességeket. A csillagászati földrajzban valamely csillag Szélessége, az illető csillagon keresztül az ekliptikára merőlegesen húzott legnagyobb körnek (szélességi kör) a csillag és az ekliptika közé eső íve. Lásd még Helymeghatározás és Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Személyes egyenlet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 485. Az a sajátosság, mely mutatkozik, ha a megfigyelőnek két jelenség egyidejűségét kell megállapítani, pl. csillagvizsgálatok alkalmával, hogy a megfigyelendő csillag mely pillanatban halad át egy fonalkereszt középpontján. A pillanatokat a megfigyelő az óra ketyegését számolva állapítja meg. Tehát két érzékszerv adatait kell kombinálnia, a szem- és a fülét, hogy megmondhassa, mikor történt az áthaladás. Fölfedezték, hogy e tekintetben a megfigyelők eltérő eredményekhez jutnak. 1796-ban történt, hogy Maskelyne, a greenwichi csillagvizsgáló igazgatója elbocsátotta asszisztensét, Kinnebrookot, mert ennek megfigyelései nagyon eltértek az övéitől. De ez a jelenség figyelmessé tette az embereket az eltérések és kitünt, hogy mindenkinél akadnak ilyenek. [SRG.]

Szférikus asztronómia vagy gömbi csillagászat, lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 579. [SRG.]

Sziderikus (a lat. sidera szótól) annyi mint csillagokra vonatkozó. Sziderikus keringés az az idő, mely alatt valamely bolygó ugyanazon állócsillaghoz visszatér, tehát valóságos 360° körül való keringési ideje. Sziderikus év, lásd: Év. Sziderikus hónap, lásd: Hónap. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 587. [SRG.]

Sziderizmus (gör.), az a befolyás, melyet a vas, továbbá más fémek, valamint a víz és egyáltalában a szervetlen termeszét gyakorol az emberre. A XVI. és XVII. sz.-ban Sziderizmus alatt értették a bolygók és csillagzatok (sidera) befolyását az emberi testre. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 587. [SRG.]

Sziderolit, olyan meteorkő, amely részben már vasból is áll. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 588. [SRG.]

Sziderosztát, a héliosztáthoz hasonló műszer, mely valamely csillagról jövő fényt állandóan ugyanabban az irányban ver vissza, úgy hogy a megfigyelő-távcső változatlan helyzetben maradhat. Asztrofizikai megfigyeléseknél és az égitestek fényképezésénél használják. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 588. [SRG.]

Szizigiák (gör.), a metrikában annyi mint dipodiák (lásd ott), a csillagászatban a Nap és Hold együttállása és szembenállása. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 666. [SRG.]

Szkiosztát (gör.), hordozható napóra, melyet a földrajzi szélesség szerint be lehet állítani. A valódi dél idejének meghatározására szolgál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 668. [SRG.]

Szobieszki pajzsa, csillagkép, lásd: Scutum Sobiesii. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 678. [SRG.]

Szóthisz, az ókori egyiptomiak "Szopol-t" nevű csillagzata, Írisz istennő megtestesülése, ő tulajdonképen a Sziriusz (alfa canis majoris), amelynek heliakus felkelése az egész ókorban a Nílus áradásának idejében következett be, úgy hogy a Szóthiszt a Nílus áradásának okozójául tekintették és az általa személyesített Írisz istennőt a legnagyobb tiszteletben részesítették. Az évet is a Szóthisz csillag heliakus keltétől kezdték számítani. Így keletkezett a Szóthisz-év, amelyet Sziriusz-évnek is neveztek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 712. [SRG.]

Sztereoautográf vagy autosztereográf (gör.), E. Oreltől szerkesztett készülék, mely a Zeiss-féle sztereokomparátorral (lásd ott) kapcsolatban a sztereoszkópi térbeli kép pontjainak rögzítésére szolgál. Vele egyenlő magasságú pontokat tetszőleges számban lehet fölkeresni. Kartográfiai munkálatokhoz is alkalmas. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 748. [SRG.]

Sztereokomparátor (lat.-gör.), Pulfrichtól föltalált, a jenai Zeiss-gyártól készített műszer, melynek segítségével két sztereoszkópikus fényképet pontosan ki lehet mérni s így a lefényképezett táj térképét elkészíteni. A csillagászatban is kitűnő szolgálatokat tesz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 749. [SRG.]

Sztrokay Kálmán író és hírlapíró, szül. Budapesten 1886-ban. Egyetemi tanulmányait (matematika-fizika-csillagászat) ugyanott végezte. Asszisztense volt egy évig az egyetemi földrengési számoló intézetnek, majd egy évet a kiskartali csillagvizsgálón töltött. Számtalan népszerű tudományos cikket írt a napi és hetilapokba, újságírói működést fejtett ki több napilapnál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 757. [SRG.]

Szürkület, az a még, vagy már derengő világosság, amelyet Nap nyugta után vagy Nap kelte előtt bizonyos ideig észlelhetünk és mely hajnalban (reggeli Szürkület) a folyton nagyobbodó világosságnak enged, este pedig (esti Szürkület) a lassan fokozódó sötétségbe megy át. A Szürkület oka a Nap sugarainak a légkörben való törése és visszaverődése, és azért tartama a Napnak helyzetétől és az illető földi helytől függ, lefolyása azonban első sorban a levegő állapota: hőfoka, nedvessége, tisztasága, mozgékonysága stb. szerint módosul. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 782. [SRG.]

Szűz (lat. Virgo), csillagkép az ekliptika mentén, az állatkör hatodik jegye. A Szűz csillagképe Heiss szerint 181 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek közül egy elsőrendű (a Spica), több harmadrendű és ezek közül a legészakibb a Vindemiatrix. Ez idő szerint a Szűz csillagzatban van az őszi napéjegyenpont. A görög mitológia szerint a Szűz majd Dike, Zeus leánya, majd Demeter vagy Ceres. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 783. [SRG.]

Tacchini (ejtsd: tákkini), Pietro olasz csillagász, szül. Modenában 1838. márc. 21-én - megh. Spilambertóban 1905. márc. 24. 1863-ban asztronómus a palermói csillagdán, hol főleg a Nap megfigyelésével foglalkozott. 1879 óta a római Collegio Romano és a meteorológiai központi intézet igazgatója. 1871-ben Secchivel megalapította az olasz spektroszkópusok társaságát, melynek folyóiratát ő adta ki. 1874-ben Indiában megfigyelte a Vénusz átvonulását s több expediciót vezetett teljes napfogyatkozások megfigyelésére. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 795. [SRG.]

Tacubaya, város Mexico közelében, Mexico állami csillagászati intézetével. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 797. [SRG.]

Tájoló vagy kompasz, vagy busszola, az a fontos hajózási műszer, amely arra képesíti a hajóst, hogy a hajónak a csillagászati délkörhöz vagyis az észak-déli vonalhoz viszonyított irányát: a hajóirányt pontosan betartsa és hogy égitestek, valamint földi tárgyak irányát a hajótól (az úgynevezett tetőpontszöget) - főleg a Tájolóra alkalmazott arányozó segélyével - meghatározza. Lásd: Hajózási műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 806. [SRG.]

Takarás, a csillagászatban lásd: Csillagfedés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 809. [SRG.]

Tanit, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVII. köt. Sodoma - Tarján. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 841. [SRG.]

Taskend (Taskund), Turkesztán önálló oroszázsiai tanácsköztársaság fővárosa. Régi városrészében csillagvizsgálója van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 16. [SRG.]

Tass Antal csillagász, szül. Temesrékáson 1876. ápr. 14-én. Tanulmányait a budapesti egyetemen és műegyetemen végezte és tanári oklevelet szerzett a mennyiségtan-fizikai szakból. 1899-ben mint asszisztens belépett a m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatóriumba, 1904-ben lett obszervator, 1913-ban címzetes aligazgató, 1919-ben valóságos aligazgató, majd 1923-ban igazgató. Konkoly-Thege Miklós, az intézet alapítójának és első igazgatójának 1916-ban bekövetkezett halála után ő vezette az intézetet és az összeomlás után, midőn Ógyallát a cseh megszállás fenyegette, az intézet műszereinek nagy részét Budapestre mentette. Fáradozásainak sikerült az irányadó köröket rábírni, hogy az egyetlen magyar állami csillagvizsgáló intézet Budapesten új életre keltessék és abból kifolyólag az intézet a Svábhegyen kapott hajlékot, ahol egyes megfigyelő pavillonokban a megfigyelések már meg is indultak.
Számos szakértekezése jelent meg a bel- és külföldi szaklapokban, továbbá az intézet hivatalos kiadványaiban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 17. [SRG.]

Taurus (lat.), csillagkép, lásd: Bika. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 27. [SRG.]

Tautochron jelenségek, a csillagászatban olyan tünemények, melyek valamennyi földi észlelő számára ugyanabban az abszolút időpillanatban mennek végbe. Ilyenek pl. a holdfogyatkozások és a Jupiter-holdak fogyatkozásai. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 28. [SRG.]

Tavasz, a tél és nyár közti évszak. Csillagászatilag akkor kezdődik az északi féltekén, mikor a Nap középpontja látszólagos évi útjában dél felől az egyenlítőbe ér és tart addig, míg a Nap legnagyobb északi deklinációját el nem érte, vagyis Tavaszi napéjegyenlőségtől (márc. 20-21.) a nyári napfordulatig (jún. 21.). A déli féltekén fordítva akkor kezdődik a Tavasz, mikor a Nap középpontja észak felől ér az egyenlítőbe és tart, míg a Nap legdélibb helyzetét el nem éri, azaz szept. 22-23-tól dec. 21-22-ig, tehát mikor nálunk ősz van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 28-29. [SRG.]

Távcső vagy messzelátó, optikai készülék, mellyel távoli tárgyakat nagyobb látószög alatt láthatni, mint szabad szemmel s így mintegy közelítve látszanak. Megkülönböztetnek dioptrikus (lencsés) Távcsöveket vagy refraktorokat, melyek működése a fénynek üveglencsékben való törésén alapszik és katoptrikus (tükrös) Távcsöveket vagy reflektorokat, melyeknek szerkesztése a fénynek homorú tükrökön való visszaverődésén alapszik. Lásd: Asztronómiai ill. - Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 29-31. [SRG.]

Távolság két pont között az azokat összekapcsoló egyenes hosszúsága, mely egyszersmind a legrövidebb út a két pont között. - Látszólagos Távolság a csillagászatban két csillagon átmenő legnagyobb kör íve, vagy pedig a szemtől a két csillaghoz képzelt látósugarak bezárta szög. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 34. [SRG.]

Tejút (Galaxia, Isten-, Jézus-, Jakab-, Hadak-útja), az égnek az a fehéres sávolya, amely számtalan csillagból, csillaghalmazból, kisebb-nagyobb ködfoltból állva és közel egy legnagyobb kör mentén haladva, az ekliptikát az Ikreknél metszi s a Perseus, Kassiopeia, Hattyú, Sas, Szobieszki Pajzsa, Déli Korona, Centaurus, Argo-hajó, Nagy Kutya és Egyszarvú csillagzatokon megy keresztül. A Hattyúnál ketté válik és a második ág az Ophiuchuson, Skorpión át megy a Centaurus felé. A Nagy Kutyánál is ketté válik a Tejút, az egyik ág az Orion, a másik inkább a Kis Kutya felé halad és végül a déli féltekén a Centaur és a Déli Kereszt közt a Farkasig megy egy nyúlvány. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 54., 2 képmelléklet. [SRG.]

Tél, az ősz és tavasz közé eső évszak, csillagászatilag a legrövidebb naptól az arra követ. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 57-58. [SRG.]

Telespektroszkóp (gör.), a távcsőre alkalmazható csillagspektroszkóp. Lásd: Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 100. [SRG.]

Teleszkóp, lásd: Távcső, Asztronómiai műszerek, Asztrofizikai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 100. [SRG.]

Tellurium (a lat. tellur annyi mint föld szótól), fizikai-csillagászati készülék, amely az évszakok váltakozását, a nap hosszának változását, valamint a nap- és holdfogyatkozások bekövetkezését a Földnek a Nap körül való évi pályafutása alatt szomlélhetővé teszi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 107. [SRG.]

Tengerhajózástan az a tudomány, amelynek célja a tengeri utakat tevő hajó helyének meghatározása. A csillagászati hajózástanban a hajó helyének meghatározása egy rendkívül finom műszer, az úgynevezett sextans segélyével történik. E készülékkel valamely égi testnek (nap, hold vagy csillag) a látóhatár feletti magasságát vagyis azt a szöget mérjük meg, amelyet egyfelől az égi testről és másfelől a látóhatárról szemünkhöz vont sugarak egymással alkotnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 139. [SRG.]

Tengeri tudományos expedíciók, mindama vállalkozások, amelyeknek célja a tengerek ortográfiai, fizikai és biológiai viszonyainak megismerése. A Magyar Adria Egyesület a haditengerészet Najade hajóján 1913. okt. 10-31-ig és 1914-ben az Adrián Fiuméból kiindulva két kutató utat tett. Különösen figyelemreméltók biológiai és hidrográfiai eredményei. Az expedíció szervezője Gonda Béla (lásd ott), vezetői Kövesligethy (lásd ott) és Leidenfrost (lásd ott). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 154-155. [SRG.]

Tenit vagy tänít, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 163. [SRG.]

Teodolit (theodolit, gör.). Az asztronómiában és geodéziában vízszintes és függőleges szögek mérésére szolgáló műszer. Egy szög a térben 3 pont által van megadva, tudniillik csúcspontja és két szárának irányában eső pontjai által. A Teodolit következőleg válik alkalmatossá egy ily szög vízszintes projekciójának mérésére: In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 166-167. [SRG.]

Teoretikus csillagászat annyi mint elméleti csillagászat. Lásd: Asztronómia. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 167. [SRG.]

Teramo, székhelye Teramo tartománynak és püspökségnek. Műszaki iskolája, múzeuma, liceuma, csillagvizsgálója van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 170. [SRG.]

Terepfelvétel, az az eljárás, mely szerint a föld felületét pontos műszerek segélyével ebben kiképzett egyének felmérik s a cél szerint kisebbített alakban ábrázolva felveszik. A katonai Terepfelvétel lényege röviden az, hogy az ország egész területén egymástól nagy távolságban s nagyobb emelkedéseken levő pontok csillagászati háromszögelés (távmérés) által egymáshoz való helyzetükben nagy pontossággal meghatároztatnak, távolságaik kisebbített mértékben rajzpapirosra átvitetnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 174. [SRG.]

Térkép (földabrosz), a földfelületről, vagy annak egy részéről sík lapon előállított lehetőleg hű kép. Ératoszthenesz, amikor Felső- Egyiptomban végzett földmérésének eredményei szerint a mért délkört fődélkörnek véve, a Térképére még több délkört és párhuzamos kört is rajzolt föl, de egymástól egyenlőtlen távolságokban. Hipparchosz a távolságokat egyenlőknek hirdette, ő vette át a földképekre az addig csak csillagászati Térképeken használt hosszúságokat és szélességeket s ugyancsak ő szerkesztette az első sztereografikus vetületet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 179-180. [SRG.]

Természettudomány, az a tudomány, amely a természet összes tárgyait és jelenségeit minden irányban, teljesen és tökéletesen iparkodik megismerni. Bizonyos természeti tárgyakon fölismerhető törvényszerűségek kutatására szorítkozik (asztronómia, geológia, biológia). De ez egyes ágak kutatása is már olyan terjedelmet öltött, hogy lehetetlen valakinek csak egynekis teljes ismeretén uralkodnia, miért is újabb specializálódás szüksége következett be, így az asztronómia voltaképen a fizika önállóvá lett ága. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 188-189. [SRG.]

Területmérő (planiméter), sik lapokon fekvő idomok területének megmérésére szolgáló műszer. A műszer egy vagy két keréken gördül, a kerekeken oly számláló készülék van, amely a kerék gördülésével megtett utat méri. A műszernek fémkarja van, a karon tű, amellyel az idomot körüljárjuk. A kar vertikális tengely körül elfordulhat és elfordulásának nagysága szerint a kerekek számláló készülékének arányossága változik meg. A Területmérő elméletét részletesen vesd össze Kövesligethy Radó: Mathematikai és csillagászati földrajz (Budapest 1902). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 201. [SRG.]

Tetőpont, egy görbe vonalnak vagy felületnek (ama pont környezetéhez képest) legmagasabb vagy legmélyebb pontja. Valamely égi test látszólagos pályájának Tetőpontjai a délkörben vannak. Az égi testnek egy Tetőponton való átmenetelét tetőzésnek vagy delelésnek (lásd ott) mondjuk. Az éggömb legmagasabb pontját Tetőpontnak, zenitnek nevezzük, legmélyebb pontját nadirnak, az előbbi függőlegesen fejünk fölött van, az utóbbi függőlegesen lábunk alatt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 212-213. [SRG.]Tetőpontszög (Azitmuth, csillag- és hajózástan), az a szög, amelyet a délkör valamely csillag vagy földi tárgyon át gondolt tetőponti körrel képez. Kiszámítható vagy megfelelő készülékkel megmérhető. A nap vagy más csillag Tetőpontszögéből az iránytű eltérését, két vagy több földi tárgy Tetőpontszögéből a hajó helyét a térképen hátrametszés által meg lehet határozni. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 213. [SRG.]

Thuban, a Sárkány-csillagkép alfa csillaga vagy alfa Draconis, 2? nagyságrendű. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 252. [SRG.]

Tietjen, Friedrich német csillagász, szül. Garnkoltban 1832. okt. 15-én - megh. Berlinben 1895. jún. 21. 1874-ben az Astronomisches Recheninstitut igazgatója s tanár a berlini egyetemen. A "Berliner Astronomisches Jahrbuch" 1877-1897. és a "Nautisches Jahrbuch" 1880-97, évfolyamait ő adta ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 267. [SRG.]

Tisserand (ejtsd: tiszran), Francois Félix francia csillagász, szül. Nuits-St.-Georges-ban (Cöte-d’Or) 1845. jan. 13-án - megh. Párisban 1896. okt. 20. 1873-ban a toulousi csillagvizsgáló igazgatója,1892-ben a párisi obszervatórium direktora lett. Munkái elméleti természetűek s az égi mechanika különböző ágaira vonatkoznak. 1899-ben szülővárosában emléket emeltek neki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 289. [SRG.]

Torony, hasáb-kúp vagy hengeres építmény, amely magassági méretés jelentősség tekintetében a környezetből erősen kiemelkedik. Az újabb időkben többnyire technikai vonatkozású Tornyokat építenek. Ilyenek a tengerparti világító Tornyok, a Marconi-állomások, csillagvizsgáló Tornyok stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 368. [SRG.]

Torquetum, Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 374. [SRG.]

Toscanelli dal Pozzo, Paolo orvos, csillagász és geográfus, szül. Firenzében 1397-ben, megh. ugyanott 1482. máj. 15. Marco Polo és több más utazó megfigyelései alapján arra következtetett, hogy India nyugat felé hajózva is elérhető és így a föld gömb voltának hirdetője volt. Erről 1474-ben Kolumbusnak is említést tett, akit ezen közlés terveiben bizonnyal megerősített. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 379. [SRG.]

Többszörös csillagok, lásd: Álló csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 395. [SRG.]

Tőke István (marosvásárhelyi), 1725-től 1768-ig a nagyenyedi Bethlen-kollégium nagyhírű fizika-tanára. Külföldi tanulmányai folyamán Descartes iskolájához csatlakozik és számos fizikai műszerrel tér vissza, hogy kísérleti előadásokat kezdhessen. Consideratio magnitudinis mundi... 1766 c. csillagászati műve mellett ő írta legrégibb fizika-tankönyvünket: Institutiones Philosophiae Naturalis... Cibini 1876. Műszereit föltüntető hat rézmetszésű tábláját tanítványai készítették. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 396. [SRG.]

Tramontana (olasz) annyi mint északi szél, északsarki csillag. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 452. [SRG.]

Transit (angol) annyi mint meridiánkor. Lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 453. [SRG.]

Triangulum (lat.), Háromszög, csillagkép az ég északi félgömbjén (azért Triangulum boreale-nak is nevezik). Szabad szemmel 30 gyengefényű csillag látható benne. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 471. [SRG.]

Triangulum australe, csillagkép, Lásd: Déli Háromszög. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 472. [SRG.]

Tridimit (tridymit, ásv.), sziliciumdioxid, vegyi összetétele a kvarcéval azonos, tehát dimorf-vegyület. Az egyszerű kristályok hatszöge táblák. Némely porfiritban, a bazaltba beolvasztott homokkőzárványokban és néhány meteoritban (Rittersgrün), végül néha az opálokban is előfordul. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 478. [SRG.]

Triquetrum, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 489. [SRG.]

Trivandram (Tirnvanautapuram), Travankor előindiai állam fővárosa, a maharadzsa székhelye, régi vára és szép hindu temploma van, katolikus püspöki székhely, csillagvizsgálója is van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 491. [SRG.]

Troilit (ásv.), vas-monoszulflid, csakis meteoritokban észlelték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 494. [SRG.]

Tromholt, Sophus, északifény-kutató, szül. Husumban (Schleswig) 1851. jún. 2-án - megh. Blankenhainban (Thüringen) 1896. ápr. 17. Bergenben 1876-ban magántanár lett. 1882-ben Koutokeine lapp faluban északifény-kutatások céljaira obszervatóriumot létesített. 1883-84-ben a sarkkör mentén ismételten utakat tett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 496. [SRG.]

Tucana, Amerikai Liba, csillagkép az ég D.-i félgömbjén, 22 szabad szemmel látható csillaggal. A dzéta Tucanae egyike a legnagyobb és legfeltűnőbb csillaghalmazoknak. Közelében az úgynevezett Nubecula minor vagy kisebb Capfelhő (Magellanféle felhő) nevű ködfolt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 511. [SRG.]

Tűzgömb, lásd: Csillaghullás. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 567. [SRG.]

Tycho Brahe, dán csillagász, szül. Knudstrupban (Helsingborg mellett) 1546. dec. 14-én régi svéd családból, megh. Prágában 1601. okt. 24. Kezdetben jogot tanult, de mindig nagy kedvvel foglalkozott a csillagászattal. 1567 körül Baselban megismerkedett Ramus Péterrel, az Aristoteles-féle filozófia híres ellenségével. Augsburgban pedig Hainzel testvéreknél, kik csillagászattal foglalkoztak, egy nagy quadranst állított fel és ezzel tett megfigyeléseket. 1571-ben visszatért hazájába hol nagybátyja, Steen Bille, egy régi kolostorban obszervatóriumot rendezett be számára. Itt figyelte meg az 1572-iki új csillagot, mely a Cassiopeiában jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 572-573. [SRG.]

Tycho-féle csillag, a Tycho Brahétól 1572-ben a Cassiopeiában felfedezett új csillag, Nova Cassiopeiae vagy Tychonis. Jelenleg B Cassiopeiae jelzéssel szerepel a csillagtérképeken. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 573. [SRG.]

Udvar, (Nap- és Hold-Uudvar), a Nap és a Hold körül néha látható fényes vagy színes kör. Csak a kisebb köröket illetik e névvel, a nagyobbakat gyűrűknek mondják. Az Udvarok fényhajlási jelenségek, akkor keletkeznek, amikor a fénysugarak a ködhólyagocskák közötti réseken áthaladnak. A fényforrást szürkés-kék kör veszi körül, mely belül világos fehér szinbe megy át, kívülről pedig sárga és vörös szinü körök következnek. A többszínű teljesen kifejlett Udvar ritkán fordul elő. A színes körök átmérőiből a ködhólyagocskák méreteire lehet következtetni. Az Udvarok a Hold körül gyakoriabbak, a Nap körül ennek fényerőssége miatt nehezebben vehetők észre.
A gyűrűk (Hold- és Napgyűrűk) 22° és 46°-nyi sugarú világos fehér körök. Elvétve színesek és nagy ritkán más fénytani jelenségekkel kapcsolatban lépnek fel. így néha világos ív megy át rajta s ahol a gyűrűt éri, ott keletkezik a melléknap (illetőleg mellékhold). Függőleges irányban, a gyűrű legmagasabb és legalacsonyabb pontjában is láttak melléknapot. A gyűrűk azáltal keletkeznek, hogy a fénysugarak a levegőben foglalt finom cirruszfelhők jégkristályain át törést szenvednek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 586. [SRG.]

Udzsain (Oojyne, Ujjain, Uddzsajani), város Gvalior britindiai hübérállamban a Szipra (a Csambal mellékvize) mellett az Adzsmir-Bombay vasút mentén. Több fejedelmi palotája, mecsetje van, hindu templomai közül nevezetes a Mahadevának szentelt, amelyben Szindhia mahadzsi feleségének gyönyörű mauzóleuma van. Híres csillagvizsgálója van, ahonnan a hindu geográfusok a kezdő délkört számítják. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 589. [SRG.]

Új csillagok, lásd: Álló csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 598. [SRG.]

Ulugbegh Mirza Mohammed arab csillagász, szül. Szultániehben 1394-ben - megh. 1449. Timur világhódító mongol fejedelem unokája és Sah Rok fia, kinek halála után Szamarkand fejedelme lett. Legidősebb fia trónjától megfosztotta és meggyilkoltatta. Ulugbegh sokat tett a csillagászat fejlesztésére. Szamarkandban csillagvizsgálót építtetett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 621. [SRG.]

Umbilicus (lat.) jelenti a kézirattekercset tartó pálcika gombjait; ezért az Umbilicusig jutni annyi mint valamit végig olvasni, elvégezni. A napóra mutatóját is jelenti. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 622. [SRG.]

Upsala, az ugyanily nevű län fővárosa Stockholm közelében, a Svédország történetében oly sokszor szereplő gyönyörű Fyrisvallban. Legkiválóbb épülete az 1289-1453. épített gót stílusú templom. Van csillagvizsgálója is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 633. [SRG.]

Uránia, (gör. annyi mint égi), a múzsák (lásd ott) egyike, a csillagászat múzsája, a képzőművészet úgy ábrázolta, hogy egyik, kezében földtekét tart, a másik kezében a földtekére mutató pálcikát. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 636. [SRG.]

Uranográfia (gör.) annyi mint az ég leírása. Több régi csillagtérkép-gyűjtemény neve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 637. [SRG.]

Uranolit (gör.) annyi mint meteorkő, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 637. [SRG.]

Uranometria (gör. annyi mint a csillagos ég kimérése), szűkebb értelemben pontos helymeghatározásokon alapuló csillagatlasz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 637. [SRG.]

Uranoszkóp (gör.), csillagászati műszer, amely a csillagoknak az égen való megkeresésére szolgál. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 637. [SRG.]

Uranus, a Naptól kifelé számítva a nyolcadik nagy bolygó. Herschel fedezte fel 1781. márc. 13-én és eleinte üstökösnek tartotta. A pályaszámítás azonban csakhamar kimutatta az új égi test bolygó voltát s azt a sajátságos körülményt, hogy Flamsteed már 1690-ben ötször, Lemonnier pedig 1768-ban és 1769-ben nyolcszor figyelte meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 637-638. [SRG.]

Ursa maior (lat.), a Göncöl-szekere, vagy Nagy Medve csillagkép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 644. [SRG.]

Ursa minor (lat.) a Kis Göncöl-szekere, vagy Kis Medve csillagkép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 644. [SRG.]

Üstökös, lásd: Üstökösök. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 676. [SRG.]

Üstökös csillag. Az úgynevezett portentumok, vagyis nagy csapásokat jósló csodajelek egyike, amelyről főkép azt tartja a legtöbb nép hite, hogy háborút, vagy egyéb csapást jelent. A háborúval kapcsolatba egyebek közt leginkább kardhoz hasonló alakja miatt juthatott. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 676. [SRG.]

Üstököskereső, lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 676. [SRG.]

Üstökösök (kométák, a latinoknál stellae crinitae), azok a határozatlan alakú, ködszerű égi testek, melyeket rendszerint még csóva is kísér. Feltűnő alakjuk, semmi időszakosságot nem mutató rögtönös megjelenésük az emberek figyelmét ősidőktől fogva lekötötték, de azért természetüket csak későn ismerték fel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 676-678., 1 képmelléklet. [SRG.]

Vadászkutyák, csillagkép, lásd: Canes Venatici. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. [SRG.]

Vállas Antal matematikus, szül. Pesten 1809. máj. 18-án - megh. New-Orleansban 1869. júl. 20. 1824-ben a piarista szerzetbe lépett. Mielőtt a szerzetesi fogadalmat letette volna, 1827-ben kilépett. Kazinczy a szépirodalomra ösztönözte, de ő a matematikát választotta. 1833-36-ig Eötvös Ignác bárónál volt nevelő. 1836-tól kizárólag az irodalomnak élt és egynéhány versen kívül Felsőbb fokú egyenletek egy ismeretlennel c. művét írta, melyért 1837-ben az Akadémia tagjául választotta. 1838-ban a rohonczi gazdasági akadémia tanára volt. Nevezetesebb művet írt a napórakészítésről (1833), és az égi és földtekék használatáról (1840). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 742. [SRG.]

Valódi idő, valódi napidő, a napórák mutatta idő. Lásd: Időmérés. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 747. [SRG.]

Változó csillagok, lásd: Álló csillagok. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XVIII. köt. Tarján - Vár. Budapest, [1925.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 756. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1925-re. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-54. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 55-79. Helymeghatározás a földfelületen.; A különböző időkről.; A csillagászati táblák. [SRG.]

KLEBELSBERG Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1923 november 3-án a "Stella" csillagászati egyesület előkészítő-bizottsága közgyűléséhez intézett szózata. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 83-90. [SRG.]

RADOS Gusztáv műegyetemi tanárnak a "Stella" csillagászati egyesület előkészítő-bizottsági közgyűlésén tartott felolvasása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 90-92. [SRG.]

ULLMANN Adolf főrendiházi tagnak, a Magyar Általános Hitelbank alelnökének felszólalása a "Stella" csillagászati egyesület előkészítő-bizottsága közgyűlésén. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. p. 93. [SRG.]

FLEISSIG Sándornak a budapesti Áru- és Értéktőzsde alelnökének felszólalása a "Stella" csillagászati egyesület előkészítő-bizottsági közgyűlésén. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 94-96. [SRG.]

KRITZINGER, H. H.: A csillagkedvelő és a csillagászat. In: nachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 96-100. Fordította: Hille Aurél. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égitestek távolságának meghatározása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-123. [SRG.]

MAHLER Ede: Az asztronómia művelése az ókori babilóniaiaknál. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 124-138. A babilóniaiaknál a Kr. e. III. évezredben magas fokot értek el a tudományok és benne az asztronómia. Kb. Kr. e. 2900-ből van feljegyzés, hogy mikor volt a Sirius heliákus kelése. A Kr. e. III. évezred közepén ismerték az ekliptika útját, megfigyelték a Hold és a bolygók helyzetét, ábrázolásaik voltak a csillagos égről, feljegyzéseik voltak a nap- és holdfogyatkozásokról.
Később, a Kr. e. VI. századból származó számos ékírásos tábla jegyzett fel csillagászati jelenségeket, melyekből a bolygók szinódikus keringési idejüket számíthatták, a Nap és a Hold maximális és minimális égi sebességét is megállapítottak. Felismerték az évszakok különböző tartamát. Az évnek 12 hónapra, a nappalnak és éjjelnek 12-12 órára osztása tőlük származik. Polgári naptáruk egy 19 éves ciklusban ismétlődött. A Sirius heliákus kelésén alapuló csillagászati naptáruk is volt és talán innen került át Egyiptomba. A babilóniai csillagászat közvetlen megelőzője és lépcsője volt Hipparchosnak és Ptolemaiosnak. [KSZ.]

OLTAY Károly: A gravitációs hálózatok jelentősége a felsőrendű magasságmérések (szintezések) szempontjából. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 138-155. [SRG.]

WODETZKY József: Relatívitás-elmélet és csillagászat. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 155-169. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Újabb nézetek a csillagok fejlődéséről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 169-177. [SRG.]

HAJTS Lajos: Az órák mikénti számozása a huszonnégyórás órákon. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 177-179. [SRG.]

STEINER Lajos: A csillagok pillogása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 180-186. [SRG.]

PEKÁR Dezső: Gravitációs kutatások Eötvös torziós ingájával. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 186-210. [SRG.]

OLTAY Károly: A nemzetközi felsőgeodéziai mérések állása hazánkban. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 210-214. [SRG.]

TASS Antal: Csillagképek, csillagrendek, csillagszám. A csillagok jelölési módja. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 214-223. [SRG.]

TASS Antal: Könyvszemle. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 223-226. [SRG.]

TASS Antal: A Nemzetközi Csillagászati Társulat 1924. évi kongresszusa. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 227-233. [SRG.]

Egyesületi ügyek. A "Stella" Csillagászati Egyesület alakulása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 237-248. Előkészítő-bizottsági közgyűlés, 1923. november 27.; Alakuló közgyűlés, 1924. május 21.; Végrehajtó-bizottsági ülés, 1924. szeptember 4. [SRG.]

A "Stella" Csillagászati Egyesület alapítványi tagjai. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 249-252. [SRG.]

"Stella" Csillagászati Egyesület alapszabályai. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 253-262. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Math. és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 36. 1925. jan-máj. 1-5.(421-425.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

OKOLICSÉNYINÉ HARMOS Eleonóra: Ég- és földgömb 1700-ból. = Földrajzi Közlemények 53. 1925. 1-3. füz. pp. 61-62. Az Egyetemi Könyvtár Coronelli-glóbuszairól. [IBQ.]

MARCZELL György: A paläoklimatológia legújabb eredményei. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 45-47. A Magyar Meteorológiai Társaság 1925. jan. 25-én megalakult. Ezért 1925-től kezdve a már 29. évfolyamában járó "Az Időjárás" folyóirat egy új évfolyamszámozást kezdett el (1. évf.), de egyúttal a régi (29. évf.) számozást is feltüntette. [IBQ.]

SZOLNOKI Imre: Hatással vannak-e a napfoltok a hőmérsékleti eltérésekre. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 55-56. [IBQ.]

H. A.: Gömbvillám. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. márc-ápr. 3-4. füz. p. 65. 1924. szept. 1. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Bozóky Endre. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. márc-ápr. 3-4. füz. p. 67. [IBQ.]

Mahler Ede egyetemi tanár. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. máj-jún. 5-6. füz. p. 88. A Naptárjavításról tartott előadást 1925. máj. 3-án a Stella Csillagászati Egyesületben. [SRG.]

Sz. I. [SZOLNOKI Imre]: Napfolttevékenység előrejelzéséről. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. máj-jún. 5-6. füz. p. 99. [IBQ.]

FÉNYI Gyula: Napsütési megfigyelések Kalocsán 1898-1913. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. júl-aug. 7-8. füz. pp. 105-109. [SRG.]

VONDRA Antal: Flammarion Camille 1842-1925. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. júl-aug. 7-8. füz. p. 115-118. [IBQ.]

FEYSZ A. Hugolin: Teljes napfogyatkozás Északamerikában. = Katholikus Szemle 39, 1925. 7. sz. pp. 420-428. [ZSE.]

UJJ Gyula: Más világok mint a mienk. Pillantás a végtelenbe. = Képes Krónika 7. 1925. júl. 19. 29. sz. 899-902. "...Befejezésül próbáljunk meg egy kissé számolni. Földünk átmérője 12,735 km. Tömege 6000 trillió tonna (a trillió 18 zeróval íródik.) A Nap átmérője 1.400,000 km, távolsága 150.000,000 km. = 8 fényperc. A Naprendszer átmérője 9 milliárd km. = 8 fényóra. A legközelebbi nap (Centaurusz alfája) 4 fényesztendő = 40 billió km. A Tejút korongjának átmérője 30-40,000 fényesztendő lehet, a vastagsága egy milliárd naprendszer. Teleszkópjaink mintegy 10-12 millió fényesztendő (100-120 trillió km.) átmérőjű gömb belsejéből hoznak hírt. Ebben van körülbelül egy millió csillagrendszer, átlag legalább egy milliárd csillaggal. Ez egy billió naprendszer.
Valószínűleg mindegyikben vannak vagy lesznek olyan bolygók, amelyiken szerves élet is van. Mennyi élőlény ez! Mennyi szép és rút, mennyi bűn és erény, mennyi öröm és bánat abban a végtelen mindenségben, amelynek csak parányi porszeme a mi Földünk!?... " [HAI.]

Csillagjárások és élet sorsok. = Képes Krónika 7. 1925. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1804-1806. "A XVI. század utolsó negyedében Tycho Brahe - "az égforgás-tudók fejedelme" - lázas lelkesedéssel dolgozott abban a pompás obszervatóriumban, melyet II. Frigyes dán király építtetett neki, hogy minden gondtól mentesen, teljes földi kényelemben vizsgálhassa a csillagok járását és megjósolhassa belőlük a dinasztia ivadékainak jövendőjét. János hercegnek, a dán király harmadik fiának sorsát kutatta a nagy tudós és fölállította a horoszkópot - vagyis a csillagzatok állását a herceg születésének pillanatában - hogy az égi jelek titkos értelmét megfejtve, megjósolhassa a bíboros csecsemő életefolyását. Különös gonddal dolgozta ki ezt a horoszkópot - németre is lefordította a szülők kívánságára - és lehetőleg kíméletesen igyekezett tudatni velük, hogy milyen szomorú sors várakozik gyermekükre. [...] - Tizennyolcadik évében hány veszedelmek fenyegetik az újszülöttet...
Nem mondja nyíltan, hogy "halál", bár határozottan céloz reá, amikor bejelenti, hogy egyszerre három irányból is fenyeget a szerencsétlenség. [...] A tengeren se történt semmi baj, bár szörnyű viharok hányták-vezették és szórták szét a flottát. Mars és Vénusz tehát megkegyelmezett a hercegnek, de hátra volt még Saturnus, a nyavalyáival ... És ez nem is maradt el. János herceg már az ünnepélyes fogadtatás napján megbetegedett, ágynak esett és föl se kelt többé. - 1602 okt. 28-ikán kilehelte lelkét, még mielőtt 18-ik évét betöltötte volna. Ez a jóslás hihetetlen mértékben megnövelte Tycho Brahének már egyébként is óriási tekintélyét. [...] Pedig ekkor már Kopernikusz másfél század óta fölfedezte és megállapította a naprendszer mozgásának igazi törvényeit és Regiomontanus csillagvizsgálója már a XV. század vége óta kizárólagosan pozitív, tudományos alapon dolgozott.
Lehet, hogy ezek a komoly tudósok már nem hittek a csillagjóslás babonájában, de kénytelenek voltak úszni az árral, mert csak úgy élhettek a tiszta tudománynak, hogy ennek költségeit hazug horoszkópok készítésével szerezték meg. Híres asztrológus volt Kepler János is, II. Rudolf osztrák császár udvari csillagásza Prágában, akinek írásaiból itt-ott, mintha kiütköznék az a fölfogás, hogy az egész asztrológia csak hazug, megbízhatatlan fattyúhajtása a tiszta tudománynak. [...] Mert Kepler hitt az asztrológiában - hiszen az ő korában vakon hitt benne mindenki és őt is ebben a hitben nevelték! - csak a horoszkópok fölállításával járó nagyképű hókuszpókuszokat vetette meg. Ezért reformálni igyekezett, új alapokra akarta fektetni az asztrológiát, megtisztítván az "égforgás tudományát" minden salaktól, hogy a "planéták járásából" matematikai pontossággal lehessen - nem megállapítani, hanem - kiszámítani az emberek sorsát és jövendőjét.
Mert - nem ismervén azt a világerőt, melynek törvényein (a nehézkedést) Newton fedezte föl - csak azt az "égi erőt" látta, mely az egész Naprendszert együtt tartja, - és hitt abban, hogy ennek az égi erőnek döntő hatalma van az embernek sorsára is. ..." [HAI.]

PÉCSI Gusztáv: Légi utazás a Naprendszerben. = Komáromi Lapok 45. 1925. máj. 16. 59. sz. pp. 2-4. "A relativitás elméletének likvidációjáról és a Napsebességről írt könyvemben a kozmikus légkörről írt fejezetében megkockáztatott jegyzet: „A Holdra vagy a Marsra utazni szándékozóknak nem kell levegőt magukkal vinniük!“ alapján több oldalról meginterpelláltak a fenti címben foglalt problémáról, minthogy az utóbbi időben amerikai újságok közleményei alapján az egész világsajtót bejárják a fantasztikusnál fantasztikusabb cikkek e tárgyról. Sajnálom, hogy bosszúságomban mindjárt eldobtam e közleményeket s igy nem méltathatom tüzetesebben. [...]
A német aerotechnika nagy sikere után az ember azt hinné, hogy a kozmikus utazás mesgyéje is körülbelül adva volna. De nem! Az amerikai fantaszták visszatérnek Jules Verne ötletéhez. "Ágyúból kilőtt löveg", "rakétaszerű lövedék" stb. formájában oldható meg szerintük a kérdés. "A probléma megoldása tisztán technikai kérdés, mégpedig a pyrotechnika kérdése elsősorban. Megoldása legközelebb várható stb." Cikkemnek a szokásos nagyhangú cím helyett "Utazás a csillagvilágban" a szerényebb "Utazás a Naprendszerben" címet adtam s a végén jól járunk, ha eredményképp a "Föld rendszerünkben való utazás lehetőségére bukkanunk, mely persze magában foglalja a Holdat is." ..." [HAI.]

OLASZ Péter S. J.: A népszerűsített természettudomány ujdonságai. = Magyar Kultúra 12. 1925. jan. 1. sz. pp. 41-42. Könyvismertetések. [SRG.]

Az oláh naptáregyesítés nem sikerült. = Magyar Kultúra 12. 1925. jan. 1. sz. p. 55. Katolikus krónika. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: Pécsi Gusztáv: A relativitás elméletének liquidálása. A Napsebesség kiszámítása. Budapest, 1924. = Magyar Kultúra 12. 1925. ápr. 4. sz. pp. 217-218. Könyvismertetések. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Meghalt a legnépszerűbb csillagász. Flammarion emlékezete. = Magyarság 6. 1925. jún. 6. p. 5. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Magyar csillagászok másfélszáz változó csillag fényingadozásait figyelték meg. = Magyarság 6. 1925. jún. 28. p. 23. Tass Antal (Változó csillagok photometrikus megfigyelései.) című könyvének ismertetése. [SRG.]

KUDAR János: Az Einstein-féle színképeltolódás és a kvantumelmélet. = Mathematikai és Physikai Lapok 32. 1925. jan-máj. füz. pp. 80-91. Az Einstein-féle gravitációelmélet a Nap spektrumának a földi fényforrások spektrumához képesti eltolódását jelzi a nagyobb hullámhosszak felé. [SRG.]

KOSZTOLÁNYI Dezső: Párbeszédek. Kövesligethy Radó. = Pesti Hirlap 47. 1925. máj. 24. 116.(15.698.) sz. p. 5. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Camille Flammarion. = Pesti Napló 1925. jún. 6. p. 1. Nekrológ. A francia tudománynépszerűsítő méltatása, de kritikája is. [IBQ.]

(cs): A januári napfogyatkozás. = Szabad Egyetem 2. 1925. jan. 1. 1. sz. pp. 11-12. 1925. január 24., július 20-21. [SRG.]

Léghajóról is megfigyelik Amerikában a napfogyatkozást. = Szeged 6. 1925. jan. 24. 19. sz. p. 6. "Newyorkból jelentik: A tudományos intézetek a legmesszebbmenő előkészületeket tették a január 24-i napfogyatkozás megfigyelésére. A Los Angeles nevű léghajó pénteken este 24 órai útra indul Nantucket felé. A léghajó fedélzetén a washingtoni tengeri csillagvizsgáló csillagászai vannak, akik szükség esetén a felhők fölé emelkedve, veszik vizsgálat alá a napkorongot, amelyről fényképfelvételeket készitenek." Ez a Hirek című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A holdtalan éjszaka világossága. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. jan. 815. füz. p. 38. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. jan. 815. füz. p. 39. 1925. márc. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: Mágneses megfigyelések a déli mágneses pólus közelében. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. jan. 815. füz. p. 45. Levélszekrény. Tudósítások. (5.) [SRG.]

MENDE Jenő: A tehetetlenség és gravitáció felfedezői. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. pp. 79-80. Apró közlemények. [PIR.]

BRENNDÖRFER János: Versenyfutás a Nappal. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. pp. 84-85. Levélszekrény. Tudósítások. (13.) [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (10.) = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. p. 86. Cs. L.: A Jupiter fényességéről. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (11.) = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. p. 86. Kl. G.: Naprendszerünkön kívül van-e még "Központi naprendszer?" [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (12.) = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. p. 86. DM.: A Sarkcsillag és a Göncöl távolságáról. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Jupiter mult évi szokatlan fényessége. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. p. 87. Levélszekrény. Feleletek. (10.) [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Nap-rendszer mozgása. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. pp. 87-88. Levélszekrény. Feleletek. (11.) [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A Göncöl-szekér két hátsó csillagának távolsága a Sarkcsillagtól. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 816. füz. p. 88. Levélszekrény. Feleletek. (12.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. márc. 817. füz. pp. 130-131. 1925. ápr. - máj. jelenségek. [SRG.]

PUTNOKY László: Vegyi elemeink előfordulása Földünkön kívül. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. ápr. 818. füz. pp. 150-160. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. ápr. 818. füz. pp. 172-173. 1925. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. máj. 819. füz. pp. 206-208. 1925. júl. - aug. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. máj. 819. füz. p. 212. Levélszekrény. Tudósítások. (27.) [PIR.]

MENDE Jenő: A napsugárzás változása. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. máj. 819. füz. p. 212. Levélszekrény. Tudósítások. (28.) [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. jún. - júl. 820-821. füz. pp. 278-279. 1925. szept. jelenségek. [SRG.]

BOLEMAN Géza: A napképekről. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. aug. - szept. 8-9. sz. pp. 304-306. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. aug. - szept. 822-823. füz. p. 317. 1925. okt. jelenségek. [SRG.]

BOGDÁNFY Ödön: A zöld sugár. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. okt. 824. füz. pp. 342-344. Verne Gyula hívta fel rá a figyelmet. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. okt. 824. füz. pp. 362-363. 1925. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. nov. 825. füz. p. 399. 1925. dec. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (59.) = Természettudományi Közlöny 57. 1925. nov. 825. füz. p. 405. L. B. kérdése a Nap tevékenységéről. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A naptevékenység változása. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. nov. 825. füz. p. 408. Levélszekrény. Feleletek. (59.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. dec. 826. füz. pp. 448-449. 1926. jan. jelenségek. [SRG.]

OLASZ Péter S. J.: A Mars újabb rejtélyei. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. jan. - dec. 1-4.(157-160.) pótfüz. p. 79. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

BARCZA Imre: Nagycenk - Irottkő - Léka. (1 képpel.) = Turisták Lapja 37. 1925. 1-3. sz. p. 26. Thirring Gusztáv felvétele az irottkői kilátóról, amelyen látszik a napóra. [SRG.]

POLLÁK Antal: A perpetuum mobile és a világ vége. = Uj idők 31. 1925. febr. 8. 6. sz. pp. 134-136. Csillagászati vonatkozásokkal is. A gravitációról. A Merkúr pályamozgásának rendellenességeiről, amelyre Einstein talált egy új elméletet, amely az eltéréseket megmagyarázza. A világegyetem entrópiájáról. [KSZ.]

Fénykép a nagyvilágból. Az amerikai Yale-Egyetem különleges készülékei, amelyekkel a minapi napfogyatkozás alkalmával az Einstein-féle relativitás-elméletet kívánták megfigyelésekkel ellenőrizni. = Uj idők 31. 1925. febr. 22. 8. sz. p. 183. A képen hosszú fókuszú távcsövek láthatóak a terepen elhelyezve. [KSZ.]

A modern csillagászat. = Uj idők 31. 1925. ápr. 19. 16. sz. p. 386. Newcomb Simonnak, a nagy amerikai csillagásznak "Népszerű csillagászat" című munkája hamarosan megjelenik magyar nyelven. [KSZ.]

Népszerű csillagászat. = Uj idők 31. 1925. máj. 3. 18. sz. p. 441. Newcomb "Népszerű csillagászat" című műve 320 oldal terjedelemben, Fülöp Zsigmond feldolgozásában megjelenik. Az Uj Idők előfizetői öt havi részletfizetéssel szerezhetik meg. [KSZ.]

Sztr. K. [SZTROKAY Kálmán]: A tudomány jegyében. = Uj idők 31. 1925. jún. 28. 26. sz. p. 637. Az 1925. jan. 24-i teljes napfogyatkozás megfigyelése külföldön sok helyen sikeres volt. Általánosan a teljes napfogyatkozások megfigyelésének különlegességeiről. [KSZ.]

          1926.

HARKÁNYI Béla: Az új csillagokról. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 277-285. Klny. a "Stella" Csillagászati Egyesület 1926. évi Almanachjából. [KSZ.]

KARL János - VARGHA György: A világrészek földrajza (Afrika, Amerika, Ausztrália és a Sarkvidékek) és csillagászati földrajz a középiskolák III. osztálya számára. III. kötet. Az új tanterv szerint átdolgozott kiadás. Budapest, 1926. Franklin-társulat. 102 p. + 1 p. (Tartalomjegyzék). Csillagászat: pp. 84-102. [TZS.]

KEDVES Miklós: Magyar - Képessy kísérleti fizika a fizikai és csillagászati földrajz alapelemeivel a 40.483/1908. sz. VKM. rendelettel kiadott tanterv alapján polgári leányiskolák számára. Átdolgozta Kedves Miklós. 6. kiadás. Budapest, [1926.] Lampel R. (Wodianer F. és fiai R. T. Könyvkiadóvállalata, Franklin-Társulat nyomdája. 206 p. A VKM. e könyvet jelen 6-ik kiadásában 36.836/1926.III. a. sz. rendeletével, polgári leányiskolák számára tankönyvül engedélyezte. A szerzők eredetileg: Magyar László és Képessy Imre. Csillagászat: pp. 170-206. A csillagászati földrajz elemei. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hogyan készül egy bolygó ephemerise? Budapest, 1926. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 109-115. Német nyelvű kivonat: Wie kommt eine Planetenephemeride zustande? p. 254. Klny. a "Stella" Csillagászati Egyesület 1927. évi Almanachjából. [SRG.]

  "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. [12+] 368 p. Klebelsberg Kuno elnöki előszava.; A szerkesztők előszava. [SRG.]

SZMODICS Hildegard: A napóra szerkesztéséről. Budapest, 1926. 12 p. Különlenyomat: A Budapesti IV. ker. Községi Eötvös József Reáliskola 1925/26. évi Értesítőjéből. A napóra alaptípusainak geometriai szerkesztése. 4 ábrával. [MRG.]

TIX Miklós: Fizika a csillagászati és fizikai földrajz elemeivel a polgári leányiskolák IV. osztálya számára. Írta: Tix Miklós polgári iskolai tanár. Az ábrákat rajzolta: Schaffer Ferenc, Darabos István és Horváth Jenő. Budapest. [1926.] Kiadja a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 157 p. Csillagászat: pp. 133-148. A csillagászat elemei. [KSZ.]

"Az uralkodó bolygó: Nap.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Farsang tartama.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1926-ik közönséges esztendőre. Huszonhatodik évfolyam [Debrecen, 1925.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. [SRG.]

SŐREGI János: Pásztorok, csillagok... - Elbeszélés. - In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1926-ik közönséges esztendőre. Huszonhatodik évfolyam [Debrecen, 1925.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. pp. 44-47. [SRG.]

MOCSÁRY Béla id.: Egy érdekes számítás. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1926-ik közönséges esztendőre. Huszonhatodik évfolyam [Debrecen, 1925.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. pp. 114-116. "Julius Caesar, mint pontifex maximus, a még ma is "Julián naptár" néven használatban levő időszámítást Sofogenes és M. Flavius tudósokkal kr. e. 46-ik évben rendeztette." [SRG.]

Amundsen Nap iránytűje. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. p. 9. Égtáj és földrajzi hosszúság meghatározás új műszere. Külföldi cikk.; "Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása" című könyvet Salusinszky Imre szerkesztette, Kemény Simon és Szabó László voltak a szerkesztőbizottság tagjai. Az ismeretterjesztő cikkeket az akkori legjelesebb tudományos és technikai szakemberek írták: Bartucz Lajos antropológus, Beke Manó matematikus, Kövesligethy Radó csillagász, Réthly Antal meteorológus, Steiner Lajos geofizikus, Toborffy Zoltán mérnök-geológus, és mások, valamint külföldi szaklapokból átültetett írások kerültek bele.
A cikkek súlypontja a csillagászat, orvostudomány és repülés-technika területén van. Mintaszerű ismeretterjesztő mű a legszélesebb nagyközönség számára. A 303 oldalas kötetet sok fekete-fehér kép és 10 műnyomatú képtábla illusztrálta. Az Est - Pesti Napló - Magyarország előfizetőinek ingyen juttatta a kiadó kb. 50 ezer példányban. [IBQ.]

Az utolsó két év felfedezései és találmányai. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 33-41. Őstörténet, Csillagászat (11 rövid hír, például: a Greenwichi Obszervatórium költözése, a 2000-ik kisbolygó felfedezése, a Hold új hőmérséklet mérése, stb.), Biológia, Orvostudomány, Kémia, Fizika, Technika. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A vörös szén. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. p. 42. Az Il Messengero cikke alapján a Föld termikus energiájáról és hőmérsékletéről. [IBQ.]

B. M. [Beke Manó]: Einstein elméletének bizonyítékai. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 100-103. Az általános relativitás elméletének három csillagászati bizonyítéka. [IBQ.]

PROHÁSZKA Ferenc: Az utolsó tíz év nevezetesebb földrajzi felfedezései. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 131-139. Expedíciók és kutatások. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hogyan tágítja csillagrendszerünk határait a tudomány. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 173-175. Az extragalaxisok távolság mérésének új eredménye - E. P. Hubble - a cepheidák és nóvák segítségével. A Scientific American 1925. márc. száma alapján. A Scientific American cikk a szerző az 1885, évi S Andromedae szupernóva magyar felfedezését is leírja. [IBQ.]

[BEKE Manó]: A legújabb kozmogónia. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 177-178. A legújabb kozmogónia összefoglalása. A Nobel-díjas H. W. Nernst termodinamikai modellje a kozmosz és az égitestek hőegyensúlyáról. [IBQ.]

BALLÓ Rudolf: Nap-motorok. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 200-201. A napenergia hasznosítása. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kísérleti csillagászattan. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 211-213. A Zeiss-féle optikai planetárium története, ismertetése, működése. Az első magyarországi planetárium, 1904-ben! Az óramutató mint planetárium. A Scientific American 1925. márc. száma alapján. [IBQ.]

STEINER Lajos: Földmágnességi kutatások. In: Az Est Hármaskönyve. 1926. A tudomány és technika haladása. Szerk.: Salusinszky Imre. [Budapest, 1926.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 219-221. A földmágnesség változásai és eredete. [IBQ.]

Variatio (lat.), lásd: annyi mint változtatás, változat az asztronómiában a Hold mozgásának egyik egyenlőtlensége, amelyet Tycho Brahe fedezett fel 1590 körül. Az egyenlőtlenség az oktánsokban éri el legnagyobb értékét, 39’-et, syzygiákban és quadratúrákban eltűnik. Mechanikai helyes magyarázatát Newton adta először az ő törvénye alapján. Állandók Variatio-ja a perturbációk számításának egyik módszere, melynél a bolygópálya elemeit nem tekintjük állandóknak, hanem változóknak. Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 16. [SRG.]

Vas (ferrum). A Vas igen fontos fém, mint ásvány, egyrészt mint égi eredetű meteorvas (lásd: Meteorit), másrészt mint földi eredetű termésvas fordul elő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 34. [SRG.]

Vasmeteorit (ásv.), helyesebben meteorvas, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 66. [SRG.]

Vega, alfa Lyrae, a Lant-csillagzat legfényesebb, elsőrendű csillagja. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 112. [SRG.]

Velence (Venezia), Velence tartomány fővárosa, kereskedelmi és hadi kikötő, fekvése, története és műemlékei Európa egyik legérdekesebb városává tették. Legkiválóbb intézetei között hajós- és ipariskola csillagvizsgálóval is van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 132. [SRG.]

Vénus, a Naptól kifelé számított 2-ik bolygó, a Mercur és a Föld között kering, oly pályában, amely az összes bolygóké között legközelebb áll a körhöz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 146-147. [SRG.]

Vertikális kör vagy magassági kör a csillagászatban oly legnagyobb kör az éggömbön, amely átmegy a zeniten és nadiron, amely tehát merőleges a horizonra. A Vertikális kör és a meridián közti szög az azimut. A Vertikális körnek a horizontól a csillagig terjedő íve a csillag magassága. A keleti és nyugati ponton átmenő Vertikális kör az úgynevezett első Vertikális kör. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 188. [SRG.]

Vesper, Vesperugo (lat.) annyi mint est, estve és az esthajnali csillag (Venus) megszemélyesítése. Lásd: Phosphoros. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 194. [SRG.]

Világ, csillagászati szempontból az ég csillagainak összessége, ide számítva természetesen Földünket és bolygórendszerünket is. Ez értelemben univerzumnak is szokták nevezni. Lásd még Világkép. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 233. [SRG.]

Világglóbus, éggömb, a csillagos égnek gömbönvaló előtüntetése, mindazokkal a körrendszerekkel, melyek a tájékoztatást és helymeghatározást közvetítik. Berendezése olyan, mint a földgömbé (lásd ott) csakhogy a föld felülete helyett a csillagok vannak reárajzolva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 234 [SRG.]

Vilmos IV., [Hessen-Kassei.] a Bölcs, hessenkasseli tartománygróf (1567-92). Nagylelkű Fülöp tartománygróf legidősebb fia, szül. 1532. jún. 14-én - megh. 1592. aug. 25. Atyjától Kasselt örökölte s ő lett megalapítója a hessen-kasseli fejedelmi ágnak. Jeles csillagász és matematikus volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 354. [SRG.]

Vindemiatrix vagy béta Virginis, harmadrendű csillag neve a Szűz csillagképében. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 361. [SRG.]

Virgo (lat.), Szűz, lásd: csillagkép az ekliptika mentén 181 szabad szemmel látható csillaggal, köztük egy elsőrendű, az alfa Virginis vagy Spica. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 377. [SRG.]

Virgo (lat.), Szűz, az állatöv hatodik jegye (tip) 120°-150°-ig In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 377. [SRG.]

Vitruvius Pollio, római műépítő és mérnök. Kr. e. 25-23 közt De architectura címen egy tíz könyvre terjedő munkát írt, amit Augustusnak ajánlott. Az első hét könyv a tulajdonképeni építészetről szól, a 9. az időmérésről (napórák szerkesztése). Előadása nehézkes, adatai nem föltétlenül hitelesek, tudása fogyatékos, de mint a maga nemében egyetlen könyv, a szakemberre nézve igen fontos. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 401. [SRG.]

Vízöntő (kanna, Aquarius vagy Amphora), az állatöv 11-ik jegy. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 422. [SRG.]

Vízöntő (kanna, Aquarius vagy Amphora), csillagkép az ekliptika mentén, mely Heiss szerint 146 szabadszemmel látható csillagból áll, köztük egy sem fényesebb harmadrendűnél. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 422. [SRG.]

Vizszinmérleg, lásd: Libella. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 426. [SRG.]

Vízszintes az oly egyenes vagy sík fekvése, mely párhuzamos a nyugvó víz színével. - Ív vagy vízszintes kör (azimutális kör) lásd: Asztronómiai műszerek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 426. [SRG.]

Vízszintes napóra, lásd: Napóra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 426. [SRG.]

Vogel, Eduárd német Afrika-utazó, szül. Crefeldben 1829. márc. 7-én - megh. Vadaiban 1856. febr. Lipcsében és Berlinben természettudományokat és csillagászatot tanult. 1851. Londonban a Bishop-féle csillagda asszisztense lett, 1853-ban az angol kormány Petermann javaslatára megbízta egy középafrikai expedíció vezetésével. Marában 1856 februárjában Vadai szultánjának parancsára megölték. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 433. [SRG.]

Vogel, Hermann Karl német asztrofizikus, szül. Lipcsében 1841. ápr. 3-án - megh. Potsdamban 1907. aug. 13. 1835-ben szülővárosának csillagvizsgálóján nyert alkalmazást, 1870-ben Bülow bárónak a Kiel melletti bothkampi csillagvizsgálójára ment, 1874-től a potsdami asztrofizikai obszervatóriumon obszervátor. 1882-től pedig ez intézet igazgatója. Vogel a modern asztrofizikának kiváló mestere. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 433. [SRG.]

Vopell, Kaspar kölni térképész, élt 1511-1561 között, rajzolt több földtérképet, astrolabiumot, megjelent három térképe: Világtérkép (1545), Európa térképe (1566) és a Rhein térképe (1558). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 451. [SRG.]

Vulpecula cum ansere (lat.), Róka a libával, kis csillagkép az ég É.-i felén, 62 szabad szemmel látható csillaggal, melyek mind negyedrendűnél kisebbek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 479. [SRG.]

Wegener, Alfréd geofizikus, szül. Berlinben 1880. jan. 11-án. Ugyanott 1905-ben a csillagászatból doktorrá avatták. 1905-ben a lindenbergi aeronautikai obszervatórium asszisztense, 1906-08 között és 1912-1913-ig a Grönlandba küldött expedíciókban vett részt. 1919-24-ig a hamburgi Seewarte osztályfőnöke és egyúttal az ottani egyetemnek rendkívüli tanára, 1924-ben a gráci egyetemen a meteorológia és geofizika rendes tanszékét foglalta el. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 516. [SRG.]

Weinek László csillagász, szül. Budán 1848. febr. 13-án - megh. Prágában 1913. nov. A bécsi egyetemen, Berlinben és Lipcsében csillagászati tanulmányokat folytatott. 1872-73-ban a szász fokmérésben vett részt. 1873-ban a Venus-átvonulás észlelésére Schwerinben berendezett csillagászati állomás vezetésével bízták meg. 1874-ben mint a német Venus-expedició helyettes vezetője Kerguelen szigetére ment. 1875-ben a lipcsei csillagvizsgáló első obszervátora, 1883-ban a prágai német egyetemen a csillagászat tanára, a csillagvizsgáló igazgatója. Itt készítette fotográfiai felvételek nagyítása és közvetetlen észlelés egyesítése által nyert szép holdrajzait. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 519-520. [SRG.]

Weiss, Edmund osztrák csillagász, szül. Freiwaldauban 1837. aug. 26-án - megh. Währingben 191.7 jún. 21. 1869-ben a csillagászat tanára a bécsi egyetemen, 1875-1908-ig a bécsi csillagda igazgatója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 523. [SRG.]

Weyprecht, Karl északsarki utazó, született Michelstadtban (Hessen) 1838-ban - megh. ugyanott 1881. márc. 21. Darmstadtban az ipariskolát elvégezve, 1856-ban mint tengerész-hadapród az osztrák haditengerészet szolgálatába állott és 1868-ban sorhajóhadnaggyá neveztetett ki. Mint kiküldött, közreműködött az 1870-ben Tuniszban látható napfogyatkozás megfigyelésénél. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 545. [SRG.]

Widmanstätten-féle idomok, lásd: Meteorit. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 551. [SRG.]

Wild, Heinrich svájci fizikus és meteorológus, szül. Usterben, Zürich kantonban 1833. dec. 17-én - megh. Zürichben 1902. szept. 5. Zürichben, majd Bernben működött mint tanár. Bernben a csillagvizsgáló igazgatója is volt. A nagy svájci meteorológiai hálózat alapját ő vetette meg. 1868-ban Pétervárra hívták, hol a fizikai központi obszervatórium igazgatója lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 558. [SRG.]

Wilsing, Johannes német asztrofizikus, szül. Berlinben 1856. szept. 8-án. 1881-ben a potsdami obszervatóriumon nyert alkalmazást. Számos értekezése az Astronomiscbe Nachrichtenben, a potsdami obszervatórium kiadványaiban és más folyóiratokban jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 564. [SRG.]

Winnecke, Friedrich August Theodor német csillagász, szül. Grossheerében 1835. febr. 5-én - megh. Bonnban 1897. dec. 2. 1872-ben a csillagászat tanára és a csillagvizsgáló igazgatója Strassburgban. Kettőscsillagok pályameghatározásával, a Nap parallaxisával és üstökösökkel foglalkozott főleg. Tizenöt üstököst fedezett fel, köztük egyet, mely Winnecke nevét viseli. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 571. [SRG.]

Wislicenus, Walter Friedrich német csillagász, szül. Halberstadtban 1859. nov. 5-én - megh. Strassburgban 1905. okt. 3-án, mint a csillagászat tanára az ottani egyetemen. Ő alapította az Astronomische Gesellschaft támogatásával az Astronomischer Jahresbericht című bibliográfiát, mely 1900 óta évenkint jelenik meg, 1910 óta a berlini királyi Astronomisches Recheninstitut szerkesztésében vesz részt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 574. [SRG.]

Wodetzky József csillagász és fizikus, egyetemi tanár, szül. Verseczen 1872. márc. 15. Főiskolai tanulmányait Budapesten és Párisban végezte. Az elméleti asztronómia magántanára a budapesti egyetemen. 1923-ban kinevezték a fizika, nyilvános rendes tanárává a debreczeni egyetemre. Az Astronomischer Jahresbericht magyarországi munkatársa. Tagja a Szent István Akadémiának. Az 1925-ben megindult Stella csillagászati almanach egyik szerkesztője. E lexikon, csillagászati részének írója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 581. [SRG.]

Wolf, Max német asztrofizikus, szül. Heidelbergben 1863 jún. 21-én. 1885-ben saját költségén csillagvizsgálót építtetett szülővárosában, amelyen csillagászati fényképezéssel foglalkozott. 1891 óta fényképezés segítségével több mint 200 kis bolygót fedezett fel. 1893 óta egyetemi tanár és a Heidelberg melletti Königsstuhlon levő asztrofizikai obszervatórium igazgatója. A Magyar Tud. Akadémia 1908-ban külső tagjává választotta. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 584. [SRG.]

Wolf, Rudolf svájci csillagász, szül. a Zürich melletti Fällandenben 1816. júl. 7-én - megh. Zürichben 1893 dec. 6. 1847-ben a berni, 1850-ben a zürichi csillagvizsgáló igazgatója és a csillagászat tanára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 584. [SRG.]

Wolf-Rayet-féle csillagok azok, melyeknek színképében különösen a hidrogén-, hélium- és magnézium vonalak mutatkoznak erősen. Wolf és Rayet francia csillagászok ismerték fel először 1867-ben a Hattyú csillagképében. Azóta külön színképosztályba sorozták a Wolf-Rayet-féle csillagokat. Számuk eddig 55. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 586. [SRG.]

Wren (ejtsd: renn), Christopher sir angol építész és fizikus, szül. East-Knoyleban (Wiltshire) 1632. okt. 20-án - megh. Hampton Courtban 1723. febr. 25. Már 1657-ben a londoni Gresham-College-on a csillagászati tanszéket foglalta el, 1660-ban az oxfordi egyetemre hívták meg, hol matematikát adott elő. Működésének súlypontja az építészet terére esik. Ő építette a greenwichi csillagvizsgálót. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 594. [SRG.]

Würzburg, a bajorországi Unterfranken kerületnek és az egykori Würzburg püspökségnek székhelye. Az egyetemi templom a nagyszerű toronnyal rendelkezik, amelyet most csillagvizsgálóul használnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 599. [SRG.]

Yildum, a Kis Göncölszekere delta csillaga, delta Ursae minoris. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 611. [SRG.]

Zách Ferenc Xavér báró asztronómus, szül. Pozsonyban 1754. jún. 4-én - megh. Párisban 1832. szept. 2. Ifjú korában az osztrák hadseregben szolgált, hol terepfölmérési munkálatokat végzett. Később Ernő szász-gothai herceg szolgálatába lépett, ki őt ezredessé léptette elő. 1787-ben a herceg a Gotha melletti Seebergen obszervatóriumot építtetett, melynek Zách volt igazgatója 1806-ig. 1815-től Genovában töltött néhány esztendőt és egy obszervatóriumot alapított, 1827-ben Párisba költözködött át. A M. Tud. Akadémia 1832-ben választotta tagjává. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 619. [SRG.]

Zeiss, Karl német mechanikus, szül. Weimarban 1816. szept. 11-én - megh. Jenában 1888. dec. 3. Ugyanott 1846-ban optikai műhelyt alapított s különösen mikroszkópjai lettek híresek. Később Abbet, majd idősb fiát, Roderichot is üzlettársává vévén, vállalatát a tudományos eszközök elsőrendű gyárává fejlesztette. Halála után fia kilépvén a vállalatból, Abbé a Zeiss-alapitvány birtokába adta át a vállalatot, amely nagy hírre tett szert kitűnő csillagászati műszereivel. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 652. [SRG.]

Zenit (arab) annyi mint tetőpont, a felfelé meghoszszabbított függélyesnek metszőpontja az égbolttal. Függő ónnal vagy valamely folyadék (rendesen kéneső) nyugodt felszínével jelöljük ki. A Zenit a horizonnak látható pólusa, ellentétben a nadirral (lásd ott), mely a horizon láthatatlan pólusa. Lásd: Ég. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 666. [SRG.]

Zenit-szektor, régebben használatban volt asztronómiai műszer, mely kis zenit-disztanciák mérésére szolgált. Hasonló az univerzális műszerhez, csupán a magassági kör helyett nagysugarú körszektor volt alkalmazva. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 666. [SRG.]

Zenit-teleszkóp, kis zenit-disztanciák mérésére szolgáló asztronómiai műszer. Hasonló az univerzális műszerhez; magassági köre nagysugarú és a fokbeosztás rendkívül gondos és finom és azonkívül Horrebow-niveauval van felszerelve. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 666. [SRG.]

Zónaidő. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 700. Már régen szükségét érezték az egész föld kerekségére érvényes időszámításnak, szemben a helyről-helyre változó helyi idővel. 1883 októberében a nemzetközi geodetikai kongresszus Rómában kimondta, hogy tudományos célokra és a világforgalomra nézve egységes időszámítást kellene elfogadni. 1884 októberében aztán 25 állam diplomáciai és tudományos képviselőiből álló konferencia ült össze Washingtonban, mely megállapodott abban, hogy az egységes (világ-) idő kiindulási déllője a greenwichi, a nap a középnap legyen és ez éjféltől éjfélig terjedőleg 0 órától 24 óráig számíttassék. De még a konferencia összeülése előtt az északamerikai vasúttársaságok öt időövben (zónában) állapodtak meg, olyformán, hogy az egyes zónákon belül az azok közepén keresztül déllő ideje legyen érvényes.
Ezeket a déllőket úgy választották meg, hogv Greenwichtől 60, 75, 90,105 és 120°-nyira legyenek Ny.-ra, tehát idejök a greenwichi időhöz képest 4, 5, 6, 7 és 8 órával késsenek, egymás közt ennélfogva minden zóna ideje 1-1 órával különbözzék a szomszédostól. Mivel Európában is az Oppoltzer ajánlotta greenwichi egységes idő bevezetése leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött, Schramm az amerikai zónarendszert ajánlotta, szintén Greenwichből, mint első meridiánból kiindulólag. Az első zóna e terv szerint Greenwichtől K.-re és Ny.-ra 7° 30’-ig-terjedjen, ideje a greenwichi volna, a második 7° 30’-től 22° 30’ K.-re Greenwichtől terjedjen, idejét a Greenwichtől K.-re 15° alatt haladó déllő adná, mely tehát éppen 1 órával járna a greenwichi idő előtt stb. Az első öv ideje a nyugateurópai, a másodiké a középeurópai, a harmadiké a keleteurópai idő stb., mindegyik Zóna ideje a szomszédostól épp 1-1 órával térne el.
Az 1890 júliusában tartott vasút-igazgatói tanácskozmány az európai vasutak legnagyobb részére elfogadta a Zónaidőt és azóta életbe is léptette. Nálunk Baross Gábor rendeletével 1890. okt. 1-én nemcsak a vasutakon, hanem a közéletben is életbe lépett a Zónaidő, még pedig a középeurópai, melyből csak az ország legkeletibb részei esnek ki, de egyöntetűség végett szintén bevonattak. A középeurópai Z. hazánkban legközelebb áll a fiumei időhöz, Budapesten 16 percet késik a helyi időhöz képest. [SRG.]

Zsidó irodalom (héber irodalom). Izsák ben-Bárukh Albalia Granadában (megh. 1094.), a szevillai királyi udvari csillagásza és birodalmának főrabbija volt. Portugáliában: a matematikus és csillagász Ábrahám Zacuto, a Juchászin c. becses krónika szerzője. Olaszországban már 930-ban működik Sabbatai Donnolo, aki mint orvos, botanikus és csillagász egyaránt kivált és kommentárt írt a Szefer Jecirához. Gans Dávid (megh. 1613.) Prágában, aki Tycho de Brahéval és Keplerrel személyes érintkezésben állt, több matematikai és csillagászati munkát írt héber nyelven. Lévi ben Gersóm (Rálbág, megh. 1340 után) Milkhámot Adonáj (Az úr harcai) című művében a tudomány védelmére kel, írt még terjedelmes kommentárt is a szentíráshoz, valamint értekezletet az asztronómiáról. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 735-738. [SRG.]

Abbot, Charles Greely asztrofizikus, szül. Wiltonban, Boston mellett 1872. máj. 31-én. A washingtoni obszervatórium igazgatója, főképen napsugárzási és színképelemzési tanulmányokat írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 772. [SRG.]

Albrecht, Karl Theodor csillagász, szül. Drezdában 1843. aug. 30-án - megh. Potsdamban 1915. aug. 31. A potsdami Geodätische Institutionban működött. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 787. [SRG.]

Archenhold, Friedrich csillagász, szül. Lichtenauban (Vesztfália) 1861. okt. 2-án. A berlin-treptowi csillagvizsgáló igazgatója. 1900 óta szerkeszti a Das Weltall c. népszerű csillagászati folyóiratot. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 818. [SRG.]

Auwers, Arthur német csillagász, megh. Berlinben 1915. jan. 24. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 825. [SRG.]

Backlund, Johann Oskar svéd csillagász, megh. Pulkovában 1916. aug. 30. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 827. [SRG.]

Barnard, Edward Emerson amerikai csillagász, megh. Williams-Bayben 1923. febr. 6. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 844. [SRG.]

Bauschinger, Julius német csillagász. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 850. [SRG.]

Becker, Ernst német csillagász, megh. Freiburgban 1911. aug. 6. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XIX. köt. Vár - Zsüri. Kiegészítés: Aachen - Beöthy. Budapest, [1926.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 852. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1926-ra. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-71. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach táblázataihoz. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 72-87. Alapfogalmak.; A csillagászati táblák. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A föld belsejének tömegeloszlása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 91-101. [SRG.]

KÜRSCHÁK József: Megemlékezés Bolyai Jánosról új világa megteremtésének századik évfordulója alkalmából. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-115. Fölolvasta 1923. nov. 8-án a Br. Eötvös Loránd Mathematikai és Physikai Társulatban. [SRG.]

MAHLER Ede: Az asztronómia művelése az ókori egyiptomiaknál. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 115-132. Az égen mindennap látható jelenségek és a földi élet folyamatának összehasonlítása. Egyiptom földjének termékenysége, az évenként visszatérő áradásoktól függött, amely éppen a Sirius (Szothisz) csillag napkelte előtti megjelenésekor következett be. Ez a heliákus kelés napja az új év kezdete lett. Naptáruk is a Sirius figyelésén alapult és három 365 napos évüket egy negyedik 366 év követte. Az állatövi csillagképeknek is ők adtak nevet a Kr. e. III. évezred első felében. Egyszerű műszerek is előkerültek ásatásokból, melyekkel az északi irányt és a délkört tűzhették ki a Kr. e. VI. században. Csillagok delelését felsoroló óratáblák. A dékáncsillagok jegyzéke. Az öt szabad szemes bolygó és a Hold részletes figyelése. [KSZ.]

OLTAY Károly: A drótnélküli telegrafálás jelentősége időmegállapítások (óraösszehasonlítások) szempontjából. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 132-153. [SRG.]

ORTVAY Rudolf: Törvényszerűségek az elemek spektrumaiban. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 153-200. [SRG.]

WODETZKY József: Csillagrendszerek. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 200-217. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Az időprognózisról. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 217-229. [SRG.]

GRÓH Gyula: Az anyag belső szerkezete. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 229-276. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Az új csillagokról. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 277-285. [SRG.]

STEINER Lajos: A Nap mágnessége. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 286-295. [SRG.]

TASS Antal: A csillagtávolság-meghatározások modern módszereiről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 296-317. [SRG.]

RÉDEY István: A légi fotogrammetriáról. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 318-332. [SRG.]

WODETZKY József: Hugo von Seeliger. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 335-337. [SRG.]

TASS Antal: Camille Flammarion. (1842-1925.) In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 338-341. [SRG.]

Tass Antal: 1926-ban esedékes visszatérő üstökösök. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 341-343. [SRG.]

TASS Antal: Az 1925. évi üstökösjárás. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 343-345. [SRG.]

TASS Antal: A potsdami csillagvizsgáló 50 éves fennállásához. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 345-347. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 347-348. Az abszolut legfényesebb csillag (S Doradus).; Nova Pictoris 1925. [SRG.]

Jelentés a Stella 1925. évi tevékenységéről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 351-353. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászat multja, jelene és jövője hazánkban. In: A Természet-, Orvos-, Műszaki- és Mezőgazdaságtudományi Országos Kongresszus munkálatai Budapest 1926. évi januárius 3-8. Szerk.: Gorka Sándor. Budapest, 1926. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 67-75. Harkányi Béla, Zichy Ernő József, Tangl Károly, Csengeri Haczky Egon hozzászólásával. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 37. 1926. jan-ápr. 1-4.(433.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A belső tagok munkálatai (Főleg 1925-1926-ban.) Mahler Ede. = Akadémiai Értesítő 37. 1926. okt-dec. 10-12.(435.) füz. pp. XXIX-XXX. [SRG.]

PÁSZTOR Miklós: A Napon végbemenő jelenségek. = Botond. Szépirodalmi és tudományos folyóirat 2. (14.). 1926. jan.-febr. 1-2. sz. pp. 20-22. Fejezetcímek: A Nap szemcsézettsége.; A napfoltok.; A fényesség csökkenése a napkorong közepétől a széle felé.; A napfáklyák. [HAI.]

HILLE Alfréd: Hevenessy(!) Gábor meteorológiája. Meteora Rationibus et experientiis physicis illustrata authore R. P. Gabriele Hevenesy e Societate Jesu. Tirnaviae, Anno MDCCXXVIII. [1.] = Az Időjárás 30.(2.) 1926. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 37-39. A XVII. század jezsuita fizikusának csillagászati-meteorológiai műve. Légköroptikai jelenségekről Hevenesy Gábor 1728-ban kiadott könyvében. [IBQ.]

Steiner [STEINER Lajos ]: Változó csillagok photometrikus megfigyelései. Összeállította és magyarázó szöveggel ellátta: Tass Antal igazgató. (A Konkoly-alapítványú budapesti m. kir. csillagvizsgáló intézet nagyobb kiadványai. 2. köt.) Ógyalla, 1918. - Budapest, 1925. = Az Időjárás 30.(2.) 1926. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 47-48. Könyvismertetés. [SRG.]

HILLE Alfréd: Hevenesy Gábor meteorológiája. Meteora Rationibus et experientiis physicis illustrata authore R. P. Gabriele Hevenesy e Societate Jesu. Tirnaviae, Anno MDCCXXVIII. [2.] = Az Időjárás 30.(2.) 1926. máj-jún. 5-6. füz. pp. 75-77. A XVII. század jezsuita fizikusának csillagászati-meteorológiai műve.Légköroptikai jelenségekről Hevenesy Gábor 1728-ban kiadott könyvében. [IBQ.]

St. L. [STEINER Lajos]: "Stella csillagászati egyesület Almanachja 1926-ra." = Az Időjárás 30.(2.) 1926. máj-jún. 5-6. füz. p. 83. Könyvismertetés. [SRG.]

Dr. H. A. [HILLE Alfréd]: Napgyűrű megfigyelése. = Az Időjárás 30.(2.) 1926. szept-okt. 9-10. füz. p. 155. 1926. jún. 18. Csávoly, júl. 24. Mátyásföld. [SRG.]

ZBOROVSZKY Ferenc: Modern kozmogóniai elméletek. [1.] = Katholikus Szemle 40. 1926. 7. sz. pp. 403-414. [ZSE.]

ZBOROVSZKY Ferenc: Modern kozmogóniai elméletek. [2.] = Katholikus Szemle 40. 1926. 8. sz. pp. 478-484. [ZSE.]

BEKE Manó: Platótól Kopernikusig. = Komáromi Lapok 47. 1926. febr. 4. 15. sz. pp. 2-3. "453 évvel ezelőtt született Kopernikus, az új csillagászat megteremtője. Még ma is kétes, hogy lengyel volt-e vagy német. A tudományra ez a kérdés csak másodrendű fontosságú. Fontos az, hogy több ezredéves téves hitet szüntetett meg és hogy világfelfogásunk képét átalakította. Thornban született a régi naptár szerint 1473 februárius 19-én. ..." [HAI.]

TÓTH Mike S. J.: Mit tettek a jezsuiták a csillagászatban? = Magyar Kultúra 13. 1926. júl-aug. 7-8. sz. pp. 354-364. "Csupán a csillagászat főbb ágainak történetébe pillantunk be a jezsuiták működése szempontjából." A Nap, Hold., bolygók, állócsillagok, üstökösök, zodiakálfény, geodézia. [SRG.]

SZIKLAI Aladár: A világegyetem szerkezete. Írta: Wodetzky József dr. Szent István könyvek. 50. szám. = Magyar Művelődés 5. 1926. 5. sz. pp. 140-142. "Az égboltozat jelenségei már a legrégibb időkben élénken foglalkoztatták az emberek fantáziáját. Az ókorban főleg a spekuláló hajlamú görögök igyekeztek a világegyetem titkaiba, behatolni. Megfigyelő eszközök híján persze nem tudták a valóságot a látszattól megkülönböztetni, a távolságok megítéléséről nem lehetett helyes fogalmuk, s azt is, amit a látszat alapján megállapítottak, mitikus elemekkel keverték. A ptolemaioszi geocentrikus rendszer - Arisztotelész tekintélyére támaszkodva - közel másfélezer éven át megingathatatlannak látszott, míg csak Coppernicus - igazi lángészre valló nagyszerű gondolattal, évtizedes, de még mindig messzelátó nélkül végzett megfigyelései és számításai alapján - meg nem döntötte ezt az elméletet, megalapítva a héliocentrikus rendszert.
Ám e rendszer még fél századnál tovább hiába várt elismerésre és csak akkor vált általánossá, midőn Galilei feltalálta a távcsövet, Kepler megállapította híres törvényeit, majd Newton, minden időknek egyik legnagyobb gondolkodója, általánosította a nehézkedés törvényét. A távcső feltalálásával azután a csillagos égre vonatkozó ismereteink egyre szaporodtak. [...] Mint már előbb is említettük, a szerző mindenütt a tudományos kutatás legmodernebb segédeszközeivel elért, legutolsó felfogást vagy felfogásokat közli az olvasóval.
A Zemann-effektus, a Wien-, Planck-, stb.-féle hősugárzás a törvények, a Ritter- Lane-féle törvény a gázalakú tömeg energia-kisugárzására és a térfogatcsökkenéssel beálló hőmérsékletemelkedésre vonatkozólag, az atombomlás jelenségei, a gravitáció és a fényelnyelés kérdése a nagy mindenségben, a relativitás tana és a Riemannféle tér, stb. mind olyan dolgok, amelyeknek fontos szerepük van az égitestek problémáival kapcsolatban, s amelyeket elmond a tudós szerző is híven, de - a mű céljának megfelelően - lehetőleg népszerű alakban. A kitűzött célt minden tekintetben eléri e mű, mert a világegyetem szerkezetéről világos nyelven megírt, összefoglaló, egységes és könnyen áttekinthető képet nyújt az olvasónak. ..." [HAI.]

WEISZ Mór: Gans Dávidnak - a zsidó történetírónak és csillagásznak - viszonya Tycho de Brahehez és Kepler Jánoshoz. = Magyar Zsidó Szemle 43. Jubileumi emlékkönyv. 1926. pp. 343-348. "...Prágának tudományos fellendülése II. Rudolfnak (1576-1608), kora legműveltebb uralkodójának az érdeme, aki nagy kedvtelést lelt a történelemben, matematikában, természettudományokban és aki asztronómiáért, valamint azok elfajulásáért, alchymiáért és asztrológiáért rajongott. Kiváló tudósokat gyűjtött maga köré udvarában és ezek között voltak a világhírű csillagászok: Tycho de Brahe és Kepler János. Az asztronómia e két korifeusával és a köréjük messze vidékekről sereglő tanítványaikkal: a dán Eriksennel, Tengnagellel, aki Tycho de Brahe veje volt, a Wittenbergből származó Jessenius orvostanárral, Marius Simonnal - Frigyes brandenburgi őrgróf udvari csillagászával és a többiekkel barátságos személyes érintkezésben és szoros tudományos viszonyban állott Gans. ..." [HAI.]

LAMBRECHT Kálmán: A legujabb világhóbort. Hörbiger mester világjégelmélete. = Magyarság 7. 1926. márc. 25. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Hány éves a Tejut. = Magyarság 7. 1926. dec. 12. p. 23. [SRG.]

CSORBA György: Új módszer az óraszög meghatározására. = Mathematikai és Physikai Lapok 33. 1926. pp. 16-26. [KSZ.]

POGÁNY Béla: A relativitáselmélet kísérleti alapjairól. = Mathematikai és Physikai Lapok 33. 1926. pp. 88-113. Csillagászati megfigyelések alapján. [KSZ.]

Szabadlíceumi előadás a csillagok világáról. = Pécsi Napló 36. 1926. dec. 7. p. 5. Zborovszky Ferenc pius tanár előadása. [SRG.]

A csillagvilág csodái. = Pécsi Napló 1926. dec. 8. p. 3. [SRG.]

Jóslás a természettudományban. A természettudományos jóslás csak következtetés - Mikor lesz a világ vége? - Van-e a varázsvesszőnek hatalma? = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. jan. 29. 23. (1061.) sz. p. 4. "Első pillanatra szinte paradoxnak tűnik föl annak még a gondolata is, hogy a jóslás és a természettudomány egymással szoros kapcsolatba hozható. A természettudományos jóslás azonban egyáltalán nem "jövendőmondás". Alapjában véve nem is egyéb, mint egyszerű következtetés. ..." [HAI.]

Milyen alakú a föld? A tudomány uj kérdései. Modern Földrajzi Szeminárium. Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról. 1. = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. júl. 25. 166. (1204.) sz. p. 4. "...Egy fél évszázad óta azután a tudomány a föld felületének görbületeit megismerve, rájött arra, hogy a föld alakja eltér a feltételezett szferoid szabályos formáitól. Azóta a tudomány meghatározása szerint a föld alakja geoid, amivel azt akarja a tudománymondani, hogy semmiféle szabályos geometriai testtel nem egyezik meg. Kövesligethy Radó dr. professzor szellemes mondása szerint a föld egyszerűen földalaku. ..." [HAI.]

A föld felmérése. A tudomány új kérdései. Modern Földrajzi Szeminárium. Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról. 2. = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. júl. 27. 167. (1205.) sz. p. 4. "...Az első racionális földmérés kísérlete Erotosthenes (278-195) nevéhez fűződik. Nagyon zseiális módszert választott. Úgytudta, hogy a Nílus mellett fekvő Alexandria és Sziéne (most Assuán) városok egy és ugyanazon délkörön feküsznek. Szienéről pedig tudta, hogy a nyári napfordulás idején Sziene fölött a nap éppen a tetőpontban, azenitben áll. Ugyanebben az időpontban Alexandriában a nap vezette árnyék a függőleges irányával 7.2 foknyi szöget zárt be.
Ezzel azután a probléma asztronómiai részét mármeg is oldotta, most már a terresztrális, földi mérésekre volt szükség. A két város közti távolságot 5000 stadionnak vette fel. Miután asztronómiai megfigyelés szerint Sziene és Alexandria közötti ív 7.2 fok, vagyis a kör ötvened része, a teljes kör nagyságát úgy kapjuk meg, ha 5000 stadiont ötvenezer veszünk. Így jutott Eratostheres arra az eredményre, hogy a föld egy délköre 250.000 stadion. ..." [HAI.]

A föld mozgásai. A tudomány új kérdései. Modern Földrajzi Szeminárium. Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról. 3. = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. júl. 28. 168. (1206.) sz. p. 4. "Ma már, mikor gyermekeink az iskolában mindennap azt hallják, hogy a föld tengelye körül naponkint egyszer megfordul és hogy egy esztendő alatt megkerüli a napot, ez annyira természetesnek látszik, hogy pillanatig nem gondolkozunk a dolgon. Nem is tudjuk tehát elképzelni, hogy az emberiség szellemi világában milyen nagy forradalmat jelentett, amikor 400 esztendővel ezelőtt Kopernikus frauenburgi kanonok felállította híres tanítását, amellyel a földet kiragadta a naprendszer központjából, megdöntötte Ptolemeus évezredes geocentrikus rendszerét és bevezette a heliocentrikus rendszert. Annak a gondolatnak megszokása, hogy a föld tengelye körül forog, rendkívül nehezen ment, mert hiszen ellentmond a mindennapi tapasztalatnak. ..." [HAI.]

A Michaesson-féle fényinga. A tudomány új kérdései. Modern Földrajzi Szeminárium. Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról. 4. = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. júl. 29. 169. (1207.) sz. p. 4. "...A legtöbb tudományos kísérlet könnyen érthető és könnyen meg is magyarázható. Így vagyunk a Michelson-féle fényingával is, amelyről azt mondottuk, hogy jelentősége abban áll, hogy harmadik kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a föld tengelykörüli forgása mellett. ..." [HAI.]

A föld körül keringi a napot. A tudomány új kérdései. Modern Földrajzi Szeminárium. Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról. 5. = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. júl. 30. 170. (1208.) sz. p. 4. "...A középkor és az ókor a napnak a földtől való távolságát alaposan lebecsülte, úgy gondolták, hogy a nap csak 1200 földsugárnyi távolságban van tőlünk. Hosszú időnek kellett elkövetkeznie, amíg felismerték a Vénusznak a naptányér előtti elvonulásából folyó következményeket. Érdekes, hogy ez a jelenség két teljesen különböző tartamú periódusban ismétlődik. Van egy nyolc éves és van egy száz éves periódus. Például 1761-ben vonult el a Vénusz a naptányér előtt, azután 1769-ben, most száz éves szünet következett és akkor 1874-ben, majd 1882-ben ismétlődött meg ez a jelenség, amikor is számtalan csillagászati megfigyelés történt. Csak a mi utánunk következő harmadik generációnak lesz újra módjában a Vénusz átvonulását megfigyelni, mert az legközelebb 2004-ben és 2012-ben ismétlődik meg.
Az 1882 december 6-án történt Vénusz-átvonulás alkalmával könnyen elvégezték a csillagászati méréseket s az 1896. évi asztronómiai kongresszus megállapította, hogy a nap távolsága a földtől 23,439 földsugár, vagyis 149,481,000 kilométer. A nap közepes távolságát tehát 150 millió kilométernek vehetjük. ..." [HAI.]

A zónaidőszámitás. A tudomány új kérdései. Modern Földrajzi Szeminárium. Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról. 6. = Prágai Magyar Hirlap 5. 1926. júl. 31. 171. (1209.) sz. p. 4. "...Ferro szigete, Páris, Berlin és a London melletti Greenwich versengtek azon, melyik legyen a 0-val jelzett, kezdő délkör. A versenyből a greenwichi délkör került ki győztesen. Amikor a greenwichi délkört elfogadták kezdő délkörnek, lehetővé vált az úgynevezett zónaidő bevezetése. Miután - amint említettük - 15 földrajzi fok távolság éppen egy óra különbséget jelent, mindazok a helyek, amelyek Greenwichtől a keleti hosszúság 15. fokáig feküsznek, Greenwich szerint számítják az időt. Ez a nyugateurópai idő. A 15. és 30. délkör között van a középeurópai öv. Itt egy órával hamarabb van dél, mint a greenwichi övben. A 30. és 45. keleti hosszúsági körök között van a keleteurópai időöv, itt egy órával korábban van dél, mint minálunk. ..." [HAI.]

Előszó. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 3. A "Stella" lap alcíme: Negyedévenként megjelenő folyóirat csillagászati ismeretek terjesztésére. Kiadja a Stella Csillagászati Egyesület mint a Svábhegyi Csillagvizsgálóintézet barátainak társulata. Szerkesztik: Tass Antal csillagvizsgálóintézeti igazgató és Wodetzky József egyetemi nyilvános rendes tanár, egyesületi titkárok. [PRP.]

KÖZGYŰLÉS. 1926. évi április hó 27-én a Magyar Tudományos Akadémia I. emeleti üléstermében. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 5-14. [PRP.]

WODETZKY József: Csillagáramlások. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 15-21. [PRP.]

HARKÁNYI Béla: A napfoltok mágneses polaritásának törvényeiről. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 21-25. [PRP.]

KOMÁROMI-KACZ Endre: Kisebb távcsövekkel megfigyelhető égitestek. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 25-29. [PRP.]

TASS Antal: Csillagrendszerünk szerkezetének kialakulása csillagfényesség megfigyelésekből. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 29-42. [PRP.]

POSZTOCZKY Károly: Az erdőtagyosi csillagda. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 42-47. Magáncsillagvizsgáló Komárom vármegyében, Környe község mellett, Erdőtagyos pusztán. Legnagyobb műszere egy 5 hüvelykes lencséjű refraktor. [PRP.]

WODETZKY József: Spirális ködfoltok távolságára és mozgására vonatkozó újabb mérések. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 47-49. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: Rendkívüli nagytömegű csillag. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 49. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Egy nagy refraktorlencse története. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 49-50. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Dayton C. Miller kitüntetése. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 50. Apróbb közlemények. [PRP.]

WODETZKY József: A Danile- (1907 IV) üstökös színképéről. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 50-51. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: Hétszeres csillagrendszer. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 51-52. Apróbb közlemények. A Castor rendszerét alkotó 7 csillagról. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Uj obszervatórium Texasban. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 52. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: 1926 január 14-iki teljes napfogyatkozás. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 52-53. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett kisbolygók. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 53. Apróbb közlemények. A végleges sorszámmal ellátott kisbolygók száma 1046. [PRP.]

HARKÁNYI Béla: Külföldi folyóirat véleménye a STELLA-Almanachról. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 53. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: A Tuttle-féle periódikus üstökös visszatérte. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 53. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Az év első új üstököse: 1926 b (Blathway). = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 54. Apróbb közlemények. [PRP.]

STEINER Lajos: Az Időjárás a STELLA-Almanachról. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 54. Apróbb közlemények. [PRP.]

M. Gy.: A Földrajzi Közlemények a STELLA-Almanachról. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 55. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 55-62. [PRP.]

Kivonat a STELLA CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET alapszabályaiból. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 63. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STELLA-Almanach 1925-re. 1. Tartalom. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 64. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STELLA-Almanach 1926-re. 2. Tartalom. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 64. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STEINER Lajos: A Nap melegsugárzása. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 65-74. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Harvard-obszervatórium. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 74-79. E cikk írója egy évig tartózkodott Amerika legnagyobb csillagvizsgáló-intézeteiben. [KSZ.]

TASS Antal: A Nemzetközi Csillagászati Társulat 1926. évi kongresszusa. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 79-81. A 27. kongresszust Koppenhágában tartották 1926. aug. 16-20-ig. [KSZ.]

TASS Antal: A Tejút kora. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 81-83. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Kopff-féle periódikus üstökös (1926 c) visszatérése. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 83. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Finlay periódikus üstökös (1926 d). = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 83. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az idei Mars-oppozició. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 83-84. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1926 január 14-iki teljes napfogyatkozás. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 84-86. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Courvoisier vizsgálatai a Föld abszolút mozgásának kimutatására. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 86-87. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Földünk és a bolygók fényessége különböző távolakból. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 87-89. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: A Nap hidrogénörvényeinek mibenléte. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 89. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: A napsugárzás ingadozása. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 89-90. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: A szeptemberhavi napfoltcsoport. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 90-91. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Dr. Wodetzky József: A világegyetem szerkezete. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 92. Könyvszemle. [KSZ.]

WODETZKY József: A Hörbiger-féle ú. n. glaciális kozmogóniáról. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 93-94. Könyvszemle. Német szerzők könyve, melyben Hörbiger kozmikus jégelméletét cáfolják. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagászati távcsövek nagyítása. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 94-96. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Vannak-e az állócsillagoknak bolygóik és megfigyelhetők-e ezek? = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 96-97. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Komolyabb amatőrcélokra alkalmas távcsövek. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 97. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 97-102. [KSZ.]

Egyesületi ügyek. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 102. [KSZ.]

Kivonat a Stella Csillagászati Egyesület alapszabályaiból. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 103. [KSZ.]

STELLA-Almanach 1925-re 1. Tartalom. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 104. Egyesületi ügyek. [KSZ.]

STELLA-Almanach 1925-re 2. Tartalom. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 104. Egyesületi ügyek. [KSZ.]

TASS Antal: A Zeiss-planetárium. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 105-120. [KSZ.]

KOMÁROMI KACZ Endre: Kisebb távcsövekkel megfigyelhető égitestek. 2. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 120-124. [KSZ.]

WODETZKY József: A Sirius kísérője és a relativitás hipotézise. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 124-126. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Ujabb napkoronavizsgálatok. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 126-127. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap apexének újabb meghatározása hélium-csillagok. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 127-128. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: Kis ködfoltok a Coma Berenicesben és a Virgoban. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 128. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A szinképi parallaxismeghatározási módszerek pontosságáról. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 128-129. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: N. G. C. 6822: csillagrendszer 700.000 fényév távolságban. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 129-131. Apróbb közlemények. A galaxis távolságát Hubble határozta meg delta Cephei változócsillagok fényességei alapján. [KSZ.]

TASS Antal: A galaktikus rendszerhez nem tartozó ködök eloszlásáról és számáról. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 131-132. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ritchey kísérletei minden eddigit felülmuló óriás reflektor-tükör előállítására. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 132-133. Apróbb közlemények. Akkor a világ legnagyobb távcsőtükre, a 258 cm-es, a Mount Wilson-obszervatóriumbeli. Előkészületek történtek egy jóval nagyobb, 4-5 m-es átmérőjű tükör előállítására. [KSZ.]

TASS Antal: Németország új tengerentúli csillagvizsgálója. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 133-134. Apróbb közlemények. Bolíviában, 3700 m magasban. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett üstökösök. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 134-135. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: Tass Antal a bölcsészettudományok díszdoktora. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 135. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: Kiváló matematikusok és fizikusok. Összeállította Nagy József. 254 lap. Budapest, 1927. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 135. Könyvszemle. Archimedes, Galilei, Kepler, Cauchy, Bolyai János, Newton, Faraday, Gauss, Eötvös Loránd, Coppernicus, Laplace életrajzai. A szerzők: Nagy József, Holenda Barnabás, Sárközy Pál, Csada Imre, Dávid Lajos, Renner János, Wodetzky József. [KSZ.]

WODETZKY József: Van-e oly üstökös (vagy meteorraj), melynél a pálya nagytengelye nem a Nap ekvátorának síkjába esik, hanem a Nap forgástengelyének irányát közelíti meg? = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 136-137. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Az állócsillagok és bolygók közti különbség. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 137. Levélszekrény. [KSZ.]

A csillagos ég. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 137-141. [KSZ.]

Egyesületi ügyek. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 141. Ismertetése: A Stella-Almanach 1927-re. [KSZ.]

Kivonat a Stella Csillagászati Egyesület alapszabályaiból. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 142. [KSZ.]

TÓTH Tihamér: Utazás a világűrben. = Szülők Lapja 4. 1926. dec. 2. sz. pp. 32-43. Ismeretek az ifjúságnak a csillagos égről és a kozmosz felépítéséről. [KSZ.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. jan. 827. füz. pp. 35-36. 1926. febr. jelenségek. [SRG.]

PUTNOKY László: A háború előtti angol természettudományi oktatás. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. febr. 828. füz. pp. 61-68. Csillagászati oktatás említése. p. 67. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. febr. 828. füz. pp. 87-88. 1926. márc. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A kozmikus sugárzás. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. márc. 829. füz. pp. 119-121. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. márc. 829. füz. p. 139. 1926. ápr. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A januárius 26-i északi fény. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. ápr. 830. füz. pp. 175-177. Sarki fények 1926. jan. 26-án. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. ápr. 830. füz. pp. 184-185. 1926. máj. jelenségek. [SRG.]

K. S. [KOCH Sándor]: Alsó-Ausztria első meteoritja. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. ápr. 830. füz. p. 208. Meteorhullás 1925. aug. 28-án Lanzenkirchenben. A lehullott meteorit súlya 5060 gram. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. máj. 831. füz. pp. 258-260. 1926. jún. jelenségek. Ennél a számnál jelenik meg először a csillagtérkép. [SRG.]

MORAVETZ Károly: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. jún. 832. füz. pp. 303-306. 1926. júl. jelenségek. A tartalomjegyzékben Kövesligethy Radó szerepel összeállítóként. Moravetz név egyáltalán nincs a tartalomjegyzékben. [SRG.]

MORAVETZ Károly: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. júl. 833. füz. pp. 347-349. 1926. aug. jelenségek. A tartalomjegyzékben Kövesligethy Radó szerepel összeállítóként. Moravetz név egyáltalán nincs a tartalomjegyzékben. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. aug. 834. füz. pp. 399-401. 1926. szept. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. szept. 835. füz. pp. 448-450. 1926. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. okt. 836. füz. pp. 497-499. 1926. nov. jelenségek. [SRG.]

[BOGDÁNFY Ödön]: Az álló csillagokról. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. okt. 836. füz. pp. 500-501. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. nov. 837. füz. pp. 544-546. 1926. dec. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. dec. 838. füz. pp. 595-597. 1927. jan. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (72.) = Természettudományi Közlöny 58. 1926. dec. 838. füz. p. 602. V. K. fényesebb égitestek megfigyelésre szolgáló távcsövekről. [SRG.]

TASS Antal: Fényesebb égitestek megfigyelésre alkalmas távcsövek. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. dec. 838. füz. p. 603. Levélszekrény. Feleletek. (72.) [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A sötét kozmikus ködfelhők. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. jan-jún. 1-2.(161-162.) sz. pótfüz. pp. 63-64. [PIR.]

SZOLNOKI Imre: A légnyomási minimumok vándorlási sebessége. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. jan. - jún. 1-2.(161-162.) pótfüz. p. 64. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: A napfolttevékenység 1925-ben. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. jan. - jún. 1-2.(161-162.) pótfüz. p. 64. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: 1926-ban visszatérő üstökösök. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. júl. - dec. 3-4.(163-164.) pótfüz. p. 125. Kopff, Finlay, De Vico Swift, Holmes, Giacobini, Tuttle-üstökösök. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A spirális ködök távolsága. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. júl. - dec. 3-4.(163-164.) pótfüz. pp. 125-126. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A Mars bolygó hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. júl. - dec. 3-4.(163-164.) pótfüz. p. 126. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Ágyúlövedékkel a holdba! = Tolnai Világlapja 28. 1926. 39. sz. p. 20. [SRG.]

BALÁNYI György: Dr. Székely István: Krisztus születésének éve és a keresztény időszámítás. Budapest, 1922. N. 8. 243 l. Szent-István-Társulat kiadása. = Történeti Szemle 12. 1926. 1-4. füz. pp. 197-199. Könyvismertetés. A könyv első és nagyobbik fele Krisztus születési évének meghatározásával foglalkozik. Történészként Krisztus születési évét a város alapításától számított 749-ik, vagyis Kr. e. 5-ik évvel azonosítja. A második része pedig az időszámítás elemeit és a keresztény naptár alapfogalmait (nap, holdhónap, napév, holdév, lunisoláris év, 19 éves ciklus, a hét, Julián- és Gergely-naptár, középkori időszámítás elemei) ismerteti. [KSZ.]

MAHLER Ede: Eduard Meyer: Die ältere Chronologie Babyloniens, Assyriens und Ägyptens. Nachtrag zum ersten Bande der Geschichte des Altertums. I. G. Cotta’sche Buchhandlung Nachfolger, Stuttgart u. Berlin, 1925. = Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye. 1926. évf. [1. sz.] Könyv- és tartalomismertetés az ókori keleti népek kronológiáját bemutató német nyelvű műről. [KSZ.]

          1927.

KALMÁR László: Az állócsillagok nagysága. (Doktori értekezés.) Budapest, 1927. Egyetemi nyomda. 22 p., 3 ábra. Kalmár László (Kövesligethy és Terkán tanítványa) a csillagok színképtípusának, látszó átmérőjének alapján végzett számításai a hőmérsékletre és tényleges átmérőre vonatkozóan. Több eredményét a külföldi kézikönyvek átvették. [IBQ.]

KALMÁR Gusztáv - VARGA Sebestyén: Földrajz a gimnázium, reálgimnázium és reáliskola III. osztálya számára. - Az új középiskolai tanterv alapján. Budapest, 1927. 94 p. Benne: pp. 78-91. Csillagászati földrajz: A Föld mint égitest, nagysága, ábrázolása - térkép -, mozgásai, időszámítás, a Hold, a Naprendszer. 8 ábra. [IBQ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1927-re. Budapest, [1926.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 160 p. A sorozat első tagja. [KSZ.]

Kiváló matematikusok és fizikusok. Szerk.: Nagy József. Budapest, 1927. Faragó Andor és Nagy József kiadása. 254 p. /A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok Könyvtára. 1-2./11 ábra. Benne csillagászat: pp. 27-38.: Wodetzky József: Coppernicus.; pp. 39-62.: Hollenda Barnabás: Kepler.; pp. 63-86.: Nagy József: Galilei.; pp. 87-108.: [id.] Csada Imre: Newton.; pp. 109-130.: Wodetzky József: Laplace.; pp. 131-148.: Dávid Lajos: Gauss. [IBQ.]

OLTAY Károly: Az Eötvös-ingával végzett függővonal-deviáció-meghatározások pontosságának vizsgálata geodéziai és asztronómiai mérésekkel. Budapest, 1927. Kiadja a Országos Magyar Természettudományi Alap, "Élet" Irodalmi és Nyomda Rt. 78 p. /Báró Eötvös Loránd geofizikai kutatásainak felső geodéziai munkálatai. 2/ A szerző előszava 1926 októberben kelt. [SZF.]

PINZGER Ferenc: Hell Miksa emlékezete. Születésének kétszázadik évfordulójára különösen tekintettel vardői útjára. 2. rész. Hell levelezése három függelékkel. Összeállította: Pinzger Ferencz S. J. gimnáziumi tanár Pécsett. Budapest, 1927. Magyar Tudományos Akadémia, Dunántúl Egyetemi Nyomdája Pécsett. 235 p. Az első kötet 1920-ban jelent meg. Tervezte, hogy egy harmadik kötetben kiadja a latin nyelvű vardői naplót is, Sajnovics tollából. A M. Tud. Akadémia pénzügyi helyzete nem tette lehetővé annak teljes kiadását, így Pinzger a második kötethez csatolta függelékként a napló részleteit. pp. 209-235. [KSZ.]

  "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. [8+] 260 p. A szerkesztők előszavával, mely 1927 január havában kelt. [SRG.]

TAKÁTS Sándor: Adalékok a Newton-i gravitációhoz - s a szilárd testek geometriai három-méretének a helyes pszichológiai magyarázata. Debrecen, 1927. Hegedüs Sándor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Könyvnyomdája. 36 p. [SRG.]

TAKÁTS Sándor: Newton, Einstein vagy Én? (Az általános gravitáció, különös tekintettel a nehézségre s a Föld tengelyforgásának a jellegére.) Debrecen, 1927. Hegedüs és Sándor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság könyvnyomdája. 55 p. A szerző előszava "Az igazság nevében és hazafias üdvözlettel" Nyírbátorban kelt 1927. ápr. 23-án. A szerző utószava Nyírbátorban kelt 1927. aug. 10-én. A szerző pótutószava Debrecenben kelt 1927. szept. 20-án.; A különös "csillagászati" könyv sok sajátságos megállapítása közül egy. "Ellenben meg lehet kockáztatni azt az érdekes föltevést, hogy: lényegében a Nap is bolygó. Mert, ha a Nap csupán a tengelye körül forogna, akkor - és amennyiben newtoni erők nincsenek - a centrifugális erők föltétlenül szétröpítenék. Lehetséges, hogy a Nap a többi bolygópályákhoz és saját tömegéhez viszonyítva oly kis pályán s oly gyorsan kering, hogy nekünk, földi észlelőknek ez a nagy távolság miatt föl sem tűnhetik." [KSZ.]

VEKERDI Béla: A mathematikai földrajz elemei. Debrecen-Budapest, 1927. Csáthy Ferenc egyetemi könyvkereskedés és irodalmi vállalat r.-t., Attila-nyomda rt. 154 p. /Gaea. A Föld, az élet és a tudomány könyvei. 2./ [KSZ.]

WODETZKY József: A világegyetem szerkezete. Budapest, 1927. Szent István-Társulat kiadása, Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t. 146 p. /Szent István könyvek. 50./ A galaxisok különlegességéről: "A legfeltűnőbb sajátsága a spirális ködöknek rendkívül nagy radiális sebességük, mely átlag a csillagok radiális sebességének harmincszorosa. ... A legtöbb köd távolodik tőlünk, közeledő ködök csak kivételesen találkoznak. Ez a nagy sebesség a spirális ködöket élesen különválasztja az ég minden egyéb objektumától. Fizikai jelentőségét még nem tudjuk bizonyossággal." (p. 125.) [KSZ.]

"Az uralkodó bolygó: Vénusz.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Farsang tartama.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Csillagászati évszakok.; Tudnivalók az ünnepekről.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1927-ik közönséges esztendőre. Huszonhetedik évfolyam [Debrecen, 1926.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal. Zenemű-, Papír- és Írószerkereskedés Debreczen. p. 2. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1927-re. Budapest, [1926.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 5-29. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: ;A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1927-re. Budapest, [1926.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 117 p. "Általánosan érthető, népszerű modorban tájékoztat elsősorban a régebbi idők homályos sejtelmeiről, melyekből fokozatosan, hosszú évszázadokon át fejlődtek ki mai ismereteink. Leírja az eddig ismert nevezetesebb üstökösöket, sok szép üstökösrajz és fotográfiával segítve elő a képzeletet. Ezután ama fizikai és chemiai módszereket tárgyalja, amelyekkel az üstökösök anyagáról szerezhetünk tudomást és megmagyarázhatjuk a tüneményes csóvaképződést. Végül az üstökösök és meteorrajok közti kapcsolatot fejtegeti. A 12 ívre terjedő, 72 képpel díszített és ízléses angolvászonba kötött könyv ára 4 pengő. - 2,50 pengő. (30000 K)." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

MARCZELL György: Nap- és holdfogyatkozások, Merkur-átvonulás. In: Magyar Földrajzi Évkönyv az 1927. évre. Szerk.: Teleki Pál, Karl János, Kéz Andor. Budapest, 1927. Magyar Földrajzi Intézet R. T., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 19-21. [SRG.]

MARCZELL György: A Nap rektaszcenziója (AR) és deklinációja (D) greenwichi középdélben. In: Magyar Földrajzi Évkönyv az 1927. évre. Szerk.: Teleki Pál, Karl János, Kéz Andor. Budapest, 1927. Magyar Földrajzi Intézet R. T., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 21-23. [SRG.]

TASS Antal: A M. Kir. Csillagvizsgáló Intézet. I. A magyar csillagvizsgálók multja. II. A svábhegyi csillagvizsgáló intézet. In: A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk.: Magyary Zoltán. Kiadja a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos szövetsége. Budapest, 1927. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 370-377., 1 t. (XXX.) Benne: Gothard Jenő. pp. 371-372., Kövesligethy Radó. pp. 372-373. [SRG.]

RÁKOSI Jenő: Kalendáriom és naptár. In: A Pesti Hirlap Nagy Naptára az 1928. szökőévre. Budapest, [1927.] Légrády Testvérek, Légrády nyomda és könyvkiadó r.-t. Budapest. pp. 31-32. [SRG.]

Bergedorf, Hamburg területéhez tartozó város. Itt van a Gojenberge dombon 1911 óta Hamburg csillagászati intézete. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 4. [SRG.]

Bohlin, Karl Petrus Theodor svéd csillagász. szül. Stockholmban 1860. okt. 30. A stockholmi csillagvizsgáló igazgatója. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 28. Új szócikk. [SRG.]

Boss, Lewis amerikai csillagász, szül. Providenceban (Rhode Island) 1846. okt. 26-án - megh. Albanyban 1912. okt. 5. Kiadója volt 1909-től az Astronomical Journalnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 39. Új szócikk. [SRG.]

Börgen, Karl Nikolaus Jensen német csillagász, szül. Schleswigben 1843. okt. 1-én - megh. Wilhelmshavenben 1909. jún. 7. A tengerészeti obszervatórium igazgatója volt. Részt vett az első német északsarki expedícióban. Csillagászati értekezéseket írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 44. Új szócikk. [SRG.]

Braun Károly jezsuita, a kalocsai csillagvizsgáló kiérd. igazgatója, szül. Neustadtban, (Hessen) 1831. ápr. 27-én - megh. Radegundban 1907. júl. 3. A kalocsai csillagvizsgáló intézet észleleteit Münsterben német nyelven adta ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 47. Új szócikk. [SRG.]

Brendel, Martin csillagász, szül. Niederschönhausenban (Berlin mellett), 1862. aug. 12-én. Előbb Göttingenben volt tanár, 1907-ben a frankfurti csillagvizsgáló intézet igazgatója lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 50. [SRG.]

Brezina, Aristides osztrák mineralógus, szül. Bécsben 1848. máj. 4-én - megh. ugyanott 1909. máj. 26. A bécsi természetrajzi múzeum igazgatója volt. Írt kristallográfiai munkákat, valamint értekezéseket a meteoritekről. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 52. Új szócikk. [SRG.]

Brown (ejtsd: braun), Ernest William angol csillagász, szül. Hullban 1866. nov. 29-én. Pennsylvaniában a Havesford College tanára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 55. [SRG.]

Bruns, Ernst Heinrich német csillagász, megh. Lipcsében 1919. szept. 23. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 56. [SRG.]

Burnham, Sherburne Wesley amerikai csillagász, megh. Chicagóban 1921. márc. 11. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 65. [SRG.]

Celoria (ejtsd: cseloria), Giovanni olasz csillagász, szül. Casale Monferratóban 1842. jan. 29-én - megh. Milanóban 1920. aug. 17. Igazgatója volt a Milano melletti Brera csillagvizsgálónak. Kiadott 1901-ben egy csillagkatalógust és kiszámította számos üstökös és kettős csillag pályáját. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 77. Új szócikk. [SRG.]

Charlier, Karl Ludwig Wilhelm svéd csillagász, szül. Östersundban 1862. ápr. 1-én. A lundi csillagvizsgáló intézetnek igazgatója. Több csillagászati munkát írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 80. Új szócikk. [SRG.]

Christie, William Henry Malony angol csillagász, megh. Greenwichben 1922. jan. 22. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 84. [SRG.]

Cohn, Fritz német csillagász, szül. Königsbergben 1866. máj. 12-én - megh. Berlinben 1921. dec. 14. Előbb a königsbergi csillagvizsgálóintézetben működött, 1909-ben igazgatója lett Berlinben az asztronómiai számolóintézetnek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 89. Új szócikk. [SRG.]

Courvoisier (ejtsd: kurvoázié), Leo csillagász, szül. Riehenben (Svájc) 1873. jan. 24. A berlini csillagvizsgálón működik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 97. Új szócikk. [SRG.]

Csehszlovák Köztársaság (Csehszlovákia. Ceskoslovenská Republika), alkotmányos köztársaság. Nevezetesebb tudományos intézetek között van a prágai és ógyallai (Konkoly-Thege alapítványa) csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 106. [SRG.]

Darwin, George Howard angol asztronómus, megh. Cambridgeben 1912. dec. 7. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 130. [SRG.]

Dunér, Nils Christofer svéd csillagász, megh. Stockholmban 1914. nov. 10. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 167. [SRG.]

Dyson (ejtsd: dájzn), Frank Watson angol csillagász, szül. Ashbyben (Leicestershire) 1868. jan. 8. Az edinburgi csillagászati intézet igazgatója volt, 1910-ben Greenwichbe ment át. Tanulmányai főképen az állócsillagokra vonatkoznak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 169. Új szócikk. [SRG.]

Eberhard, Gustav német csillagász, szül. Gothában 1867. aug. 10. A potsdami asztrofizikai intézetnek 1916-ban főobszervátora lett. Szakfolyóiratokban sok megfigyelése és értekezése jelent meg. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 171. Új szócikk. [SRG.]

Emden, Róbert német fizikus és asztrofizikus, szül. St. Gallenban 1862. márc. 4. A müncheni műegyetemen magántanár. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 191. Új szócikk. [SRG.]

Fényi Gyula asztrofizikus, 1916-ban a Magyar Tud. Akadémia levelező tagja lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 235. [SRG.]

Flammarion, Camille francia csillagász, megh. Juvisyben, Páris mellett 1925. jún. 4. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 250. [SRG.]

Flotow, Albrecht von német csillagász, szül. Görlitzben 1873. szept. 25-én. A potsdami földtani intézetben 1922-ben osztályfőnök lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 252. Új szócikk. [SRG.]

Freundlich, Erwin német csillagász, szül. Biebrichben 1885. máj. 29. A potsdami csillagászati intézetnek 1922-ben főobszervátora lett. 1914-ben, 1922-ben és 1926-ban expedíciókat vezetett a napfogyatkozás megfigyelésére, különösen a relativitási elmélet megvizsgálása végett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 273-274. [SRG.]

Galle, Andreas, G. Johann Gottfried csillagász (lásd: VIII. köt.) fia, szül. Boroszlóban 1858. jún. 22. A potsdami földtani intézetben 1911-23. osztályfőnök volt, egyszersmind magántanár a berlin-charlottenburgi műegyetemen. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 283. Új szócikk. [SRG.]

Gill, Dávid angol csillagász, megh. Londonban 1914. jan. 24. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 300. [SRG.]

Ginzel, Friedrich Karl német csillagász, megh. Berlinben 1926. jún. 29. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 301. [SRG.]

Graff, Kasimir Romouald német csillagász, szül. Puchnowoban (Posen) 1878. febr. 7. A hamburgi csillagászati intézet obszervátora lett 1902-ben, különösen kitűnik az asztrofotometria terén. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 315-316. Új szócikk. [SRG.]

Grossmann, Ernst német csillagász, szül. Rotenburgban (Hannover) 1863. febr. 16-án. A müncheni csillagvizsgáló főobszervátora. Egyetemi tanár lett 1919-ben. Több önálló csillagászati munkát írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 320. Új szócikk. [SRG.]

Guthnick, Paul német csillagász, szül. Hitdorfban 1879. jan. 12. A berlin-babelsbergi egyetemi csillagvizsgáló igazgatója lett 1921-ben. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 325. Új szócikk. [SRG.]

Hagen, Johann Georg német csillagász, szül. Bregenzben 1847. márc. 6. A vatikáni csillagvizsgáló intézetnek 1906-ban igazgatója lett. Kiadta az Atlas stellarum variabilium művet (1899-1908). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 343. [SRG.]

Halé (ejtsd: hél), George Ellery amerikai csillagász, 1904-ben a washingtoni Carnegie-intézet Mount Wilson Solar Observatoryjának (Kalifornia) igazgatója lett. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 347. [SRG.]

Harkányi (taktaharkányi) Béla báró csillagász, báró Harkányi Károly (1831-1901) nagybirtokos és főrendiházi tag fia, újabb műve: Adalékok a csillagok fejlődésének elméletéhez (székf. ért., 1922.), szakértekezések magyar és német szakfolyóiratokban. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 353. [SRG.]

Hartmann, Johannes német csillagász, szül. Erfurtban 1865. jan. 11. Előbb a göttingeni csillagvizsgáló igazgatója volt, 1921-ben a la platai intézet vezetését vette át. Feltalált egy mikrofotometert, spektrokomparátort. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 355. [SRG.]

Hartwig, Ernst német csillagász, megh. Bambergben 1923. máj. 3. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 356. Új szócikk. [SRG.]

Hayn, Friedrich német csillagász, szül. Auerbachban 1863. máj. 14. A lipcsei csillagászati intézeten 1891-ben obszervátor, 1920-ban egyetemi tanár lett. A csillagászaton kívül a gyorsírás terén is érdemes munkásságot fejtett ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 359. Új szócikk. [SRG.]

Hertzsprung, Ejnar dán csillagász, szül. Frederiksbergben 1873. okt. 8. Göttingenben 1909-ben egyetemi tanár lett, majd obszervátor a potsdami csillagászati intézetben, 1919-ben Leidenbe ment a csillagászati intézetbe, ugyanott 1920-ban egyetemi tanár lett. Számos értekezést írt a nagy és a kettős csillagokról stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 374. Új szócikk. [SRG.]

Holden, Edward Singleton amerikai csillagász, megh. New Yorkban 1914. márc. 16. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 386. [SRG.]

Huggins (ejtsd: höginsz), Margaret Lindsay lady angol csillagász, Huggins, William felesége, szül. Dublinben 1848. aug. 14-én - megh. Londonban 1915. márc. 24. Tevékeny részt vett férje munkáiban és több tudományos dolgozaton kívül megírta G. P. Maggini és Agnes és Ellen Clerke életét. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 400. Új szócikk. [SRG.]

Kapteyn, Jacobus Cornelius németalföldi csillagász, megh. Amsterdamban 1922. jún. 18. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 447. [SRG.]

Klein, Hermann Josef német csillagász, megh. Köln-Lindenthalban 1914. júl. 1. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 494. [SRG.]

Kövesligethy Radó (lásd: XII. köt.), csillagász, egyetemi tanár, az Association International de Sismologie főtitkára volt annak feloszlásáig 1916-ig és ő képviselte a társulatot, valamint a hazai tudományt Szent-Péterváron, az 1914-ben tartott kongresszuson. A messzinai földrengés után külön munkában foglalkozott ama előfeltételekkel, melyek a földrengésektől való óvakodást lehetővé teszik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 516. [SRG.]

Lakits Ferenc csillagász, megh. 1920. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 534. [SRG.]

Lockyer, Joseph Normann angol csillagász, megh. Salcombe Regisben 1920. aug. 16. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 573. [SRG.]

Lohse, Oswald német csillagász, megh. Potsdamban 1915. máj. 14. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 574. [SRG.]

Lowell (ejtsd: lóell), Percival Lowell, Abbot Lawrence testvére, amerikai asztronómus és utazó, szül. Bostonban 1855. márc. 13-án - megh. Arizonában 1916. nov. 12. Tíz évig Japánban működött, majd 1894-ben Flagstaffban (Arizona) 2210 m. magasságban obszervatóriumot létesített. Különösen Mars-kutatásai tették híressé. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 577-578. Új címszó. [SRG.]

Ludendorff, Hans német csillagász, Ludendorff, Erich tábornok öccse, szül. Thunowban 1873. máj. 26. Előbb a hamburgi csillagászati intézetben működött, 1921-ben a potsdami csillagvizsgáló igazgatója lett. Átdolgozta Newcomb-Engelmann népszerű csillagászattanát. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 579. Új címszó. [SRG.]

Maffi, Pietro bíbornok, szül. Corteolonában 1858. okt. 15. Pisai érsek és kiváló csillagász. 1907 óta bíbornok, 1914-ben és 1922-ben pápajelölt volt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 586. Új szócikk. [SRG.]

Palisa, Johann osztrák csillagász, megh. Bécsben, 1925. máj. 2. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 740. [SRG.]

Repülőgép irányítása. A levegőben való helyváltoztatás szinte tetszőleges, nincsenek akadályai, de nincsenek kijelölt útjai sem. A Nap után való tájékozódás csak felhőtlen égen vagy felhők felett lehetséges. A Nap az általános irányt mindig biztosan megadja, de mert részletes tájékozódásra helymegállapításra nem alkalmas, csak a nagy tájékozódásnak segédeszköze gyanánt tekintendő. Repülés alatt előnyös a Nap állásának és a repülési iránynak szögét állandóan szem előtt tartani. Éjjel a tájékozódás a terep vagy az égbolt szerint történhetik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 783-784. [SRG.]

Rutherford-Bohr-féle atommodell. Alapjait Lenard és Rutherford kísérleti vizsgálatai rakták le. Az elektronok a mag által reájuk gyakorolt Coulomb-féle vonzóerő hatására a magba hullanának, ha nem keringenének a mag körül, mint a Naprendszer bolygói a Nap körül, amikor is a centrifugális erő a vonzóerővel egyensúlyt tart. A Naprendszer és az atom között az a különbség van, hogy a bolygók Newton törvénye szerint vonzzák egymást, míg az elektronok negatív töltéseik miatt egymást taszítják. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 792. [SRG.]

Seeliger, Hugó német csillagász, megh. Münchenben 1924. dec. 2. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 803. [SRG.]

Süss Nándor mechanikus, a magyar precíziós mechanika megalapítója és tanítómestere, szül. Marburgban 1848. szept. 25-én - megh. Budapesten 1921. ápr. 1. Egy évet nagybátyjának, ifj. Schubarth Theodor, genti egyetemi mechanikusnak műhelyében töltött, majd 20 éves korában nagyanyja műhelyének vezetője s a marburgi egyetem mechanikusa lett. 1876-ban a kolozsvári egyetemen szervezett mechanikai állásra hívták meg, 1884. pedig a budapesti mechanikai tanműhely felállításával bízták meg. Főként geodéziai, erdészeti, bányászati, tengerészeti, csillagászati és más fajta pontos tudományos műszereket gyártott. Eötvös Lóránd világhírű gravitációs műszereit is ő készítette. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 812. Új szócikk. [SRG.]

Tass Antal csillagász, a Stella csillagászati almanach társszerkesztője. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 823. [SRG.]

Terkán Lajos, csillagász, szül. Székesfehérvárott 1877. ápr. 26-án. Az egyetemet Budapesten végezte. 1912-ben magántanári képesítést nyert. Az állami csillagvizsgálónál mint adjunktus, majd mint obszervátor működött. Főbb művei: A tudományos asztrofotometria és jelentősége (1912), A déli csillagos ég photometriai megfigyelése. I. rész (1916); Változó csillagok photometrikus megfigyelései (1918.). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 825. Új szócikk. [SRG.]

Wonascek, A. Antal asztronómus, szül. Liblinben (Csehország) 1871-ben - megh. 1902. Eperjesen végezte középiskoláit, majd a budapesti egyetemen tanult. Bölcsész-doktor és gimnáziumi tanár lett. Tanári állása mellett a kiskartali Podmaniczky-féle csillagvizsgáló állomás obszervátora volt. Több értékes szakmunkát hagyott hátra. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 845. Új szócikk. [SRG.]

Zeiss-planetárium, optikai planetárium. Egy kb. 25 m. átmérőjű, félgömbalakú vetítő ernyő középpontjában van elhelyezve a vetítőkészülék, mely a csillagos eget e vetítőernyő kupolájára vetíti. A súlyzóalakú készülék két gömbje az álló csillagok vetítésére szolgál, a két gömböt összekötő hengeralakú részben vannak a Nap, a Hold és a bolygók vetítésére szolgáló készülékek. Az egyes égi testek mozgásának létesítése úgy történik, hogy megfelelően változtatják e vetítőkészülékek optikai tengelyeinek irányítását. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér - Zsolt. Budapest, [1927.] Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 846. Új szócikk. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1927-re. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-79. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. ="Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 80-89. [SRG.]

WODETZKY József: Laplace. Halálának századik évfordulójára. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 93-108. Az írás megjelent a Nagy József összeállította "Kiváló matematikusok és fizikusok" (Budapest, 1927.) című könyvben is. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hogyan készül egy bolygó epheremise? In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 109-115. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: A Mars légköréről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 115-120. [SRG.]

STEINER Lajos: A felsőbb légrétegek meteorológiai viszonyairól. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 120-137. [SRG.]

DÁVID Lajos: Valóság és geometria. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 138-156. [SRG.]

NEUBAUER Constantin: A drótnélküli telegrafálás és telefonálás. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 157-203. [SRG.]

WODETZKY József: Ismeretlen eredetű vonalak az égitestek színképében. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 204-210. [SRG.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló történetéhez. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 210-235. [SRG.]

Jelentés a Stella-Csillagászati Egyesület 1926. évi működéséről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 239- 243. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 38. 1927. jan-ápr. 1-4.(436.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Fényi Gyula, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A belső tagok munkálatai (főleg 1927-ben.) Harkányi Béla. = Akadémiai Értesítő 38. 1927. nov-dec. 11-12.(438.) füz. pp. XXV. [SRG.]

VERESS Ákos: Newton Isak. 1727-1927. = Aranyosvidék 37. 1927. márc. 26. 13. sz. p. 2. "Vasárnap, március 20-án volt 200 éve annak, hogy a 85 esztendős Newton Kensingtonban (Angliában) meghalt. Ott most kegyeletteljes emlékünnepélyt ülnek - mi, helyszűke miatt, meg kell elégedjünk azzal, hogy nehány apróságot feljegyzünk e kiváló férfiúról, ki egész életét a tudománynak szentelte s azt annyival gazdagította, amennyivel egy oly kiváló lángész, mint ő, csak gazdagítani tudta. [...] Érdekes jelleméről és tudományos működéséről köteteket lehetne írni ... Fejezzük be sorainkat a "Természettudományi Közlöny 1873, p. 420" szavaival, mely talán Newtonra nézve kissé igen hízelgő is: "...kúpszeletek nélkül nem lett volna Kepler, Kepler nélkül nem lett volna Newton és Newton nélkül nem lett volna modern tudomány!" [HAI.]

NAGY József: A modern világfelfogás néhány vonása. = Debreceni Szemle 1. 1927. jan. 1. sz. pp. 5-15. "Kopernikus csak éppen annyit tett, hogy a Földet besorozta a Nap körül keringő bolygók közé, de maga is hitte, hogy az állócsillagok szférájával lezárul a világ." pp. 7-8. [SRG.]

B. [BERÉNYI Dénes]: Kozmikus hatások Középeurópa légnyomás alakulásában. = Debreceni Szemle 1. 1927. jan. 1. sz. p. 139. A napsugárzás és a légnyomás alakulása közötti összefüggésről. [SRG.]

B. [BERÉNYI Dénes]: Telő holddal derült időjárás? = Debreceni Szemle 1. 1927. jan. 1. sz. p. 139. [SRG.]

B. [BERÉNYI Dénes]: Világító felhőket. = Debreceni Szemle 1. 1927. febr. 2. sz. p. 140. "1885-ben észleltek először." Vegyesek. [SRG.]

SZILÁDY Z[oltán]: Kiváló mathematikusok és fizikusok. = Debreceni Szemle 1. 1927. febr. 2. sz. pp. 142-143. "Archimedesről, Galileiről a könyv szerkesztője, Nagy József kegyesrendi tanár, - Coppernicusról és Laplaceról Wodetzky József debreceni egyetemi tanár, jeles csillagászunk, - ... ad meghatározó jellemzést." Könyvismertetés. [SRG.]

BERÉNYI Dénes: Százéves kalendárium. - Az időjósok és a fogyatékos emlékezőtehetség. = Debreceni Szemle 1. 1927. ápr. 4. sz. pp. 259-260. "A "százéves kalendárium", amit mindenki ismer, 1701-ből kelt, akkor adta ki Hellvig Kristóf orvos egy XVI. századból való asztrologus, Knauer Márton összeállított szabályai szerint." Vegyesek. [SRG.]

Idegen égitestek lakóiról. = Debreceni Szemle 1. 1927. jún. 6. sz. pp. 368-369. "Lebilincselő cikkben rombolja szét Otto Knopf professzor a "Deutsche Revue" egyik számában azokat az álmokat és elképzeléseket, amelyeknek nem egyszer még képzett emberek is engedik magukat, mikor azzal a kérdéssel foglalkoznak: vannak-e idegen égitesteknek is lakói s lehet-e velük kapcsolatot találni." Vegyesek. [SRG.]

Különös meteorok. = Debreceni Szemle 1. 1927. okt. 8. sz. pp. 489-490. Már egy babiloniai táblán, a Biblia Josué könyvében olvashatunk meteorhullásokról. A mekkai Kába-kő szintén meteorit. "Említett meteorhullások: 616-ban, 823-ban, 1492. nov. 7. Ensisheim (Elzász), 1511. szept. 4. Crema, 1660. Milánó, Hrasina (Zágráb mellett) 1751-ben, 1794. jún. 16. Siena, 1803. ápr. 26. Aigle (Franciaország), 1896. febr. 10. Madrid, 1899. márc. 12. Borgo (Finnország). " Vegyesek. [SRG.]

A szibériai meteorhullás. = Debreceni Szemle 1. 1927. okt. 8. sz. pp. 490-491. Az első sikertelen expedíciót 1921-ben indították. 1927-es sikeres expedíció megállapította, hogy Podkamennaja Tunguzka folyó területére esett le a meteor 1908. jún. 30-án. Vegyesek. [SRG.]

Rakétával a Holdba. = Debreceni Szemle 1. 1927. okt. 8. sz. p. 491. "Ausztriában egy Oberth nevű fizikus már régóta foglalkozik a holdbarepülés problémájával és az ő kezdeményezésére megalakult Bécsben a "Gesellschaft für Raumforschung". Célja ennek az egyesületnek az, hogy a világegyetemet kikutassák utazásaik révén." Vegyesek. [SRG.]

BENDEFY László: Newton, Isaac. = Dunántúli Tanítók Lapja 1927. 14-15. sz. pp. 25-26. [KSZ.]

INDIG Ottó: Megemlékezés Szathmáry Ákos kollégiumi professzorról. = Hajdúföld 1927. aug. 19. p. 4. Visszaemlékezés elhunyta és kolozsvári temetése alkalmából Szathmáry Ákosra a kolozsvári református gimnázium fizika tanárára, aki csillagászattal is foglalkozott. A házsongárdi temetőbe kísérték tanártársai, diákjai és barátai. [KSZ.]

RÁCZ Béla: Megfigyelések a folyó évi június hó 29-iki napfogyatkozás idején a szerepi meteorológiai állomáson. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. júl-aug. 7-8. füz. p. 121. Hőmérséklet és szélmérések. [IBQ.]

KLAR Rezső: Hulló meteor robbanása. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. júl-aug. 7-8. füz. p. 121. Piliscsaba, 1927. júl. 13. A tűzgömbnek rakétaszerű fénycsóvája volt, 23.16 perckor robbanás zaja hallatszott, majd fényes darabokra hullott. [IBQ.]

SZÉKÁNY Béla: A napfogyatkozás és rádió. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. júl-aug. 7-8. füz. p. 121. 1927. jún. 29-i napfogyatkozáskor végzett vételi észlelések. Kristályos készülékével a Rózsadombról a csepeli rádióadót figyelte, mintegy 10 km-ről. Az adó Massány Ernő csillagászati előadását közvetítette élőben és Liszt II. Rapszódiáját grafonola [gramofon] felvételről. [IBQ.]

P. Fényi Gyula. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. nov-dec. 11-12. füz. p. 164. Elhunyt 1927. dec. 21-én. [SRG.]

Dr. Hoitsy Pál. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. nov-dec. 11-12. füz. p. 164. Elhunyt 1927. dec. 23-án. [SRG.]

BAUR Ferenc: A légköri cirkuláció több évi ritmikus ingadozásai mint Naptól kiváltott lengések. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. nov-dec. 11-12. füz. pp. 169-170. A napfáklya-szám hatása a nyomásközpontok áthelyeződésére. [IBQ.]

A Föld testvére. = Kis Ujság 40. 1927. nov. 13. 258. sz. p. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Az időmérés egyszerű elve és végrehajtása 1. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 4. 1927. nov. 3. sz. pp. 65-71. [PIR.]

TERKÁN Lajos: Az időmérés egyszerű elve és végrehajtása 2. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 4. 1927. dec. 4. sz. pp. 101-105. [PIR.]

GILLIS G. James: H. G. Wells. = Magyar Kultúra 14. 1927. I. kötet febr. 20. 4. sz. pp. 202-208. "Wells ötletei négydimenziójúak, képzelete nem ismer határt. Ő a "nagy térben", a csillagok között van otthon. Ha mások, a legnagyobbak, világrészekben gondolkoznak, Wells világürökben és naprendszerekben gondolkozik és beszél. Ha más nemzetközi, ő interplanetáris és interszoláris." Angolból átdolgozta Trugly Margit. [SRG.]

RIEGL Sándor S. J.: Egy katolikus csillagász ünneplése. (Hagen G. János S. J., 1847-1927.) = Magyar Kultúra 14. 1927. I. kötet ápr. 5. 7. sz. pp. 297-300. "A vatikáni csillagvizsgáló vezetője, Hagen G. János S. J., e hetekben ülte meg 80-ik születésnapját. ...Hagen szívós kitartással törekedett célja felé; munkájában, az Atlas stellárium variabilium-ban, melyen 20 évig dolgozott, sikerült a fennálló hiányokat megszüntetnie és a csillagászoknak megbecsülhetetlen segédeszközt nyujtania. Ez az Atlasz tartalmazza a változó csillagok helyi adatait, az összehasonlító csillagok relativ helyeit, a felkeresésre szolgáló térképeket és az ismert változókra nézve az összehasonlító csillagok fényskáláját." [SRG.]

BANGHA Béla S. J.: A mózesi teremtéstörténet "hat napja". = Magyar Kultúra 14. 1927. I. kötet máj. 20. 10. sz. pp. 459-462. "... a mózesi teremtéstörténet első napján szerepel a "világosság", de csak a negyedik napon teremti meg Isten a "napot, holdat és a csillagokat";..." [SRG.]

HUSZTI József: Janus Pannonius asztrologiai álláspontja. = Minerva 6. 1927. pp. 43-58. [SRG.]

Dr. Wodetzky József: A világegyetem szerkezete. Szent István Könyvek 50. szám. Ara 3.50 pengő. Könyvtár. = Nemzetnevelés 9. 1927. márc. 1. 5. sz. pp. 81-82. "Ókori népeknél a leghatalmasabb tudományok egyike volt a csillagászat tana. Nemcsak azért, mert a világegyetem titokzatossága mindig vonzotta a kedélyeket, hanem, mert azt hitték, hogy az emberi élet sorsa is a csillagokban van megírva. A csillagászati élet nálunk is néhány év óta erősen fejlődik. Nagy volt az ára: a trianoni békével elveszett az ógyallai csillagvizsgáló-intézet. A magyar élniakarás azonban nem nyugodott bele. Teremtett helyette nagyobbat, modernebbet Pesten a Széchenyi-hegyen. Wodetzky professzor könyve egy újabb állomása ennek a magasra lendülő csillagászati életnek. Kevés könyve van a magyar tudománynak, amelyikben a szerző aránylag kis helyt (146 lapon) oly sokat tudna mondani, anélkül, hogy tömörsége fárasztó volna. ..." [HAI.]

KISS Ferenc: A Hold fogja elpusztítani a Földet! = Pesti Napló 78. 1927. márc. 27. 70. sz. p. 15. [SRG.]

WODETZKY József: Newton. Halálának kétszázadik évfordulójára. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 1-11. [KSZ.]

STEINER Lajos: Hullócsillagmegfigyelések és a felsőbb légrétegek hőmérséklete. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 11-14. [KSZ.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló készülő nagy reflektora. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 14-15. Apróbb közlemények. Főtükrének szabad átmérője 60 cm, fókusztávola 360 cm; a vezető refraktor lencséjének szabad átmérője 30 cm, fókusztávola 450 cm lesz. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Fényességmeghatározások Jupiter holdjain a napsugárzás mérésére. = Stella 2. 1927. 1. sz. p. 16. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Messier 33 spirális ködfolt. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 16-19. Apróbb közlemények. Tejútrendszerünkön kívüli objektum, mert a távolsága Hubble mérési szerint 850.000 fényév. [KSZ.]

MASSÁNYI Ernő: Pontos idő jelzése rádió útján. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 19-20. Apróbb közlemények. Külföldön van, hazánkban nincs ilyen szolgáltatás. Javasolja bevezetését a nagyközönség érdekében. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett kisbolygók. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 20-21. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Feltünő fényes tűzgolyót észlelt Hlavács Gyula nyug. kúriai bíró neje 1927 márczius 9-én. = Stella 2. 1927. 1. sz. p. 21. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett üstökösök. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 21-22. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: A mellékbolygók (holdak) kritikus távolságáról. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 23-24. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Neptunus forgásideje. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 24-25. Levélszekrény. [KSZ.]

WODETZKY József: A Hold 20" évszázadonkénti eltérésének magyarázata. = Stella 2. 1927. 1. sz. p. 25. Levélszekrény. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: A Merkuron belüli és a Neptunon túli bolygókról. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 25-26. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A legujabb Mars-kutatások eredményeiről. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 26-27. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Lehet-e a Holdig jutni? = Stella 2. 1927. 1. sz. p. 27. Levélszekrény. A kérdés tisztán technikai és nem csillagászati. ... Így egyelőre [személyszállításra alkalmas űrhajókkal] a Holdnak elérése, még mindig az ábrándok világába tartozik és még nagyon soká fog ebbe tartozni. ... Mindezekhez a kísérletekhez fantasztikus összegek kellenek, melyeknek előteremtése is csak az ábrándok világában lehetséges. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 27-33. [KSZ.]

Egyesületi ügyek. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 33-34. A Stella-Almanach első három kötetének tartalmi ismertetése. [KSZ.]

WODETZKY József: Kozmogóniai elméletek. 1. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 35-42. [PRP.]

TASS Antal: Az extragalaktikus ködfoltok távolsága és mérete. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 42-47. Hubble alakjuk szerint osztályozta a galaxisokat. 400 galaxison vizsgálta meg a látszó fényesség és a látszó átmérő közötti statisztikus összefüggést. 78 millió fényévre lévő extragalaktikus ködfoltokat is fényképezni tudott. [PRP.]

KOMÁROMI KACZ Endre: Kisebb távcsövekkel megfigyelhető égitestek. 3. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 47-53. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagászat tanítása a középiskolában. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 53-60. [PRP.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló készülő nagy reflektora és épülő új kupolája. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 60-62. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Hőmérsékletmeghatározások a Mars bolygón. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 60-63. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Az utolsó félszázad napfolt-tevékenysége. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 63-64. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: Ionizált vanadium a Napban. = Stella II. 1927. 2. sz. p. 64. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1927 június 29-i teljes napfogyatkozás. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 64-65. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: Újabb színképi parallaxisok. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 65-66. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: A kis Magellan-felhő fényessége. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 66. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett üstökösök. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 67-69. Apróbb közlemények. 1927 c periódikus üstökös (Pons-Winnecke).; 1927 d új üstökös (Stearns).; 1927 e periódikus üstökös (Grigg-Scjellerup).; 1927 f új üstökös (Gale). [PRP.]

HARKÁNYI Béla: Könyvszemle. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 70-71. P. ten Bruggencate: Sternhaufen, ihr Bau, ihre Stellung zum Sternsystem und ihre Bedeutung für die Kosmogonie. Berlin, J. Springer 1927. [PRP.]P.]

LASSOVSZKY Károly: A Merkur-bolygón uralkodó viszonyok és a Merkur tengelyforgása. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 72-73. Levélszekrény. [PRP.]

TASS Antal: Tükörezüstözés. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 73-74. Levélszekrény. [PRP.]

TASS Antal: A Doppler-Fizeau-féle elv. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 75. Levélszekrény. [PRP.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 75-81. [PRP.]

STELLA-Almanach 1925-re. 1. Tartalom. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 81-82. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STELLA-Almanach 1926-ra. 2. Tartalom. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 82. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STELLA-Almanach 1927-re. 3. Tartalom. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 82. Egyesületi ügyek. [PRP.]

WODETZKY József: Kozmogóniai elméletek. 2. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 83-89. [KSZ.]

TASS Antal: Az órák járásának vizsgálata. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 89-96. A magyar rádió stúdiója már hónapok óta megkezdte és azóta napról-napra szolgáltatja a pontos időjelzést. A rádió a pontos időt a svábhegyi csillagvizsgáló intézettől kapja telefonon. Az intézet ellenőrzi is a rádiós időközvetítés pontosságát és annak hibáját 0,7 másodpercnél mindig kisebbnek találta. [KSZ.]

GÁTI Béla: Elektromos távolbalátás. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 96-99. [KSZ.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló készülő nagy reflektora és épülő új kupolája. = Stella 2. 1927. 3. sz. p. 99. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap távolsága a galaktikai rendszer síkjától. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 99-100. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A Nap mozgása. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 100-101. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly. Hőmérsékletváltozás a Holdon holdfogyatkozás alatt. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 101-102. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Merkurátvonulás 1927-ben. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 102-103. Apróbb közlemények. 1927. nov. 10-én reggel lesz, csak a kilépés látható nálunk. Felsorolja a 20. század 12 átvonulását. [KSZ.]

TASS Antal: Rendkívül kistömegű csillag. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 103-104. Apróbb közlemények. A Krüger 60 kettőscsillag halványabb komponense. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Új csillag az Aquila csillagképben. = Stella 2. 1927. 3. sz. p. 104. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Újabban felfedezett üstökösök. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 104-105. Apróbb közlemények. 1927 c periódikus üstökös (Pons-Winnecke).; 1927 f új üstökös (Gale).; 1927 g periódikus üstökös (Schaumasse). [KSZ.]

TASS Antal: Küstner Frigyes. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 105-106. A bonni csillagvizsgáló igazgatójának tevékenységét ismerteti, nyugdíjba vonulása alkalmából. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Könyvszemle. Russel, Dugan and Stewart: Astronomy. 2 kötet, 932 old. Ginn & Co. Boston. 1926, 1927. = Stella 2. 1927. 3. sz. p. 107. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Venus tengelyforgása. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 108-109. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Szorul-e korrekcióra Newton törvénye? = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 109-110. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 110-114. [KSZ.]

Fényi Gyula, a Stella Csillagászati Egyesület díszelnöke 1927. deczember hó 21-én elhunyt. Hoitsy Pál a Stella Csillagászati Egyesület Elnöki Tanácsának tagja 1927. deczember 23-án elhunyt. = Stella 2. 1927. 4. sz. p. 115. [KSZ.]

WODETZKY József: Kozmogóniai elméletek. 3. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 116-122. [KSZ.]

STEINER Lajos: A felsőbb levegőrétegek kutatása. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 122-124. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: Az amatőr csillagász műszerei. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 125-140. [KSZ.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló reflektora és kupolája. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 140-141, 143. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Holdunk hőmérséklete. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 140-142. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: N. G. C. 6822 ködfolt radiális sebessége. = Stella 2. 1927. 4. sz. p. 142. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Hullócsillageső Oroszországban. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 142-143. Apróbb közlemények. 1927. jún. 27-én, Taskentből végzett megfigyelések szerint: óránként 500-at is meghaladta a hullócsillagok száma, melyek 90 %-a ötödrendűnél kisebb fényű volt. Radiánspont: zéta Ursae Maioris. [A kitörést a később Júniusi Bootidáknak nevezett meteorraj okozta.] [KSZ.]

TASS Antal: Hosszkülönbségmeghatározás rádiójelekkel. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 143-144. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A Nova Aquilae 3. 1918. ködjéről. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 144-145. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A sarkcsillag jelenlegi ismereteik szerint négy csillagból álló csillagrendszer. = Stella 2. 1927. 4. sz. p. 145. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Újabban felfedezett üstökösök. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 145-146. Apróbb közlemények. Encke-féle visszatérő üstökös; 1927 i új üstökös (Schwassmann-Wachmann).; 1927 k üstökös (Skjellerup-Maristany). [KSZ.]

TASS Antal: A főbolygók holdjainak tengelyforgása. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 147-150. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Csillagrendszerünk forgásának hipotetikus centrumáról. = Stella 2. 1927. 4. sz. p. 150. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 150-156. [KSZ.]

Megingott e az Einstein-féle relativitási elmélet? = Temesvári Hirlap 25. 1927. jún. 1. 121. sz. p. 10. "Az Einstein-féle általános relativitási elmélet egyik legérdekesebb vívmányának tekintették, hogy a Mercur periheliumának elmozdulását meg tudta magyarázni, amire a Newton-féle gravitációs elmélet nem volt képes. [...] Ugyanis Newcomb amerikai csillagász 60 évvel Leverrier után, 1905-ben újra átszámította a Newton elmélete szerinti Mercur pályáját és azt találta, hogy a számítottól a valóságos pálya eltér, mert a perihélium 41,25-42,95 ívmásodpercnyire elmozdul 100 év alatt.
Újabban azonban megint átszámították Newcomb számításait és Girossimiaim 1921-ben azt találta, hogy a perihélium elmozdulása nem annyi, mint ahogy Leverrier és Newcomb szerint hitték, hanem az egyik módszerrel meghatározott elmozdulás 28 ívmásodperc, egy másik módszerrel meghatározott elmozdulás pedig 38 másodperc; tehát 43 másodperctől mindenesetre különböző, sőt legújabban egy másik csillagász 14-23 másodpercnyi eltérést talált, ami Einsteini 43 másodpercétől lényegesen különbözik. Ha a perihéliumra vonatkozó újabb számítások helytállók, akkor Einstein elméletének egyik eddigi támasztéka megdőlt. ..." [HAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. jan. 839. füz. pp. 54-56. 1927. febr. jelenségek. [SRG.]

POGÁNY Béla: A Zeiss-planetárium. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. febr. 840. füz. pp. 80-92. Ismertetve a Magyar Mérnökegyesület Közlönyében. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. febr. 840. füz. pp. 103-105. 1927. márc. jelenségek. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Lick-csillagvizsgáló intézet. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. márc. 841. füz. pp. 130-135., címlap. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. márc. 841. füz. pp. 163-164. 1927. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. ápr. 842. füz. pp. 222-224. 1927. máj. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. máj. 843. füz. pp. 289-291. 1927. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. jún. 844. füz. pp. 349-350. 1927. júl. jelenségek. [SRG.]

GÁTI Béla: A zöld sugárról. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. jún. 844. füz. p. 356. Levélszekrény. Tudósítások. Napfelkeltekor és napnyugtakor előforduló jelenségről. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. júl. 845. füz. pp. 419-420. 1927. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. aug. 846. füz. pp. 471-473. 1927. szept. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. szept. 847. füz. pp. 521-523. 1927. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. okt. 848. füz. pp. 582-584. 1927. nov. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (65.) = Természettudományi Közlöny 59. 1927. okt. 848. füz. p. 588. P. H. I.: Miért kék az ég? [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: Az ég kék színe. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. okt. 848. füz. p. 590. Levélszekrény. Feleletek. (65.) [SRG.]

WODETZKY József: A csillagok hőmérsékletének mérése. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. nov. 849. füz. pp. 627-631. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. nov. 849. füz. pp. 644-646. 1927. dec. jelenségek. [SRG.]

KONEK Frigyes: Svante Arrhenius emlékének. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. dec. 850. füz. pp. 657-660. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. dec. 850. füz. pp. 701-702. 1928. jan. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Napsugárzást megfigyelő obszervatóriumok. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. jan. - márc. 1.(165.) pótfüz. pp. 60-63. [PIR.]

STEINER Lajos: A napsugárzás és a földi meteorológiai jelenségek. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. ápr. - szept. 2-3.(166-167.) pótfüz. pp. 126-127. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Újabb megfigyelések a Föld mozgására nézve. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. ápr. - szept. 2-3.(166-167.) pótfüz. pp. 127-128. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

MENDE Jenő: A Nap koronájának alakja és eredete. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. okt. - dec. 4.(168.) pótfüz. pp. 191-192. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

TÓTH László: Garampi bécsi nuncius jelentése a Gergely-féle naptárreform végrehajtásáról a birodalomban. = Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye. 1927. 1. sz. Az 1582-es Gergely-naptár bevezetése Magyarországon (1588-ben), Erdélyben (1590-ben) és más európai országokban. A bevezetést a nyugati és északi protestáns államok halogatták. Így tettek a német birodalom protestáns rendjei is. Végül 1776. jan. 29-én a rendek birodalmi határozatot hoztak a Gergely-naptár szerinti húsvétszámításról. II. József (osztrák trónörökös és német római császár) ezt a határozatot 1776. jún. 7-én erősítette meg. Az éppen Bécsbe érkező Garampi pápai követ erről 1776. júl. 7-én küldött jelentést a pápai államtitkárhoz. (a szöveget közli a cikk, eredetije: Vatikáni levéltár, Nunziatura di Germania, 423. kötet, 51r-52v. ll.). [KSZ.]

          1928.

ANGEHRN Tivadar: Fényi Gyula S. J. 1845 - 1927. Írta P. Angehrn Tivadar S. J. Budapest, 1928. Kiadja a Stella Csillagászati Egyesület. Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 10 p. [KSZ.]

ANGEHRN Tivadar: Fényi Gyula S. J. 1845 - 1927. Írta: P. Angehrn Tivadar S. J. Budapest, 1928. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 7 p. Ezt az emlékbeszédet a szerző a Magyar Meteorológiai Társaság 1928. április 24-én tartott közgyűlésén olvasta fel. Különlenyomat az "Időjárás" 1928. évi március - áprilisi füzetéből. Az első belső borítón Fényi Gyuláról készült fényképpel. [KSZ.]

BÁRÁNY Ferenc: Az ég titkai. Budapest, 1928. Szabad Szó, Általános ny. 64 p. [TZS.]

GAIL, Otto Willi: Utazás a holdrakétán. Ford.: Juhász Andor. Budapest, 1928. Révai kiadó. 207 p., 8 fekete-fehér műmelléklet. A képeket v. Grüneberg, rajzolta. A borítót, és a kötést Abonyi Zoltán tervezte. Az első német kiadás Hans Hards Mondfahrt címen 1928-ban jelent meg, a magyar kiadás még ugyan abban az évben. Otto Willi Gail (1896-1956) német elektromérnök, számos népszerűsítő cikket közölt a német magazinokban. 1925-29 közt négy könyve jelent meg az űrrakétákról. Ebben a regényes formában írt könyvében a rakétatechnika számos problémáját helyesen tárgyalja, megálmodja az űrsikló eszméjét is, de csillagászati felfogása, például a Hold jégkérgéről, tévesek. A rakéta-technikáról szakkönyvet is írt.
Figyelemre méltó a szerző előszava a magyar fordításhoz: "Bizton hiszem, hogy az ’Utazás a holdrakétán’ magyar kiadása számos új barátot fog szerezni a rakéta utazás nagy problémájának. Annyival is inkább, mert a bevezetésben említett Oberth Herrmann tanár, aki a rakétaproblémának kétségtelen úttörője, erdélyi származású magyar ember. Ő volt az első, aki először merészelte az utazás gondolatát komoly tudományos könyvben a világ elé tárni". [IBQ.]

A Haynald Obszervatórium. A csillagda 50 éves jubileuma alkalmából. Összeáll.: Angehrn Tivadar. Kalocsa, 1928. Árpád Részvénytársaság. 30 p., 1. t., 5 mell. /Árpád könyvek. 23./ [TZS.]

HERING János: Forog-e a Föld vagy nem? Írta: Hering János a Királyi Magyar Természettudományi Társaság rendes tagja. Tiszaigar, 1928. Révai Irodalmi Intézet nyomdája (Budapest). 24 p. A különös könyvben a szerző - igen olvasmányos és mulatságos stílusban - huszonnyolc pontban "bizonyítja be", hogy a Föld nem forog. A kötetet ezzel zárja: "Hogy forogna a Föld, erre nézve egy porszemnyi támpontot sem találtam. Ez aztán annyira megrögzött gondolataimban, ezen általam összeállított tételek valódi igazsága, hogy arra határoztam el magam, leteszek 1000 Pengőt a karcagi közjegyző kezéhez azon célból, hogy aki a Föld nem-forgásáról összeírt adataimat - bárki legyen is a földkerekségén - megdönti, az ellenkezőjét kézzelfogható bizonyítékokkal tudja igazolni magyar nyelven megírva, azé lesz a tiszteletdíjul az 1000 Pengő." [KSZ.]

KARL János - PROCHASKA Ferenc: Földrajz polgári fiúiskolák számára. III. köt. A külső világrészek földrajza és csillagászati földrajz. A polgári fiúiskolák III. osztálya számára. Budapest, 1928. Franklin Társulat 171 p. A VKM által "jelen kiadásában engedélyezett" tankönyv. Benne: pp. 150-167. Csillagászati földrajz. (A Föld alakja, nagysága, forgása, keringése, földrajzi koordináták. A Nap, a Hold, időszámítás. Csillagképek, a cirkumpoláris konstellációk térképe.) Jól szemlélteti, hogy a XX. sz. első harmadában milyen csillagászati alapfogalmakat tartottak szükségesnek egy átlagos képzettségű ember számára. [IBQ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 128 p. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: Az amatőr csillagász műszerei. Budapest, 1928. Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 18 p. Klny.: Stella 2. évf. 4. számából. [SRG.]

  Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. [8]+280 p. A szerkesztők előszavával. [SRG.]

TASS Antal: A magyar csillagászat története. Budapest, 1928. Stella Csillagászati Egyesület, Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R.T. 55 p. Különlenyomat a Stella 3. 3-4. számából. [SRG.]

"Az uralkodó bolygó: Vénusz.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Farsang tartama.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1928-ik szökő esztendőre. Huszonnyolcadik évfolyam [Debrecen, 1927.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 2. [SRG.]

HORVÁTH Elemér: Déljelzés és időmérés. In: A Budapesti II. kerületi M. Kir. Állami Toldy Ferenc Reáliskola értesítője az 1927/1928. iskolai évről. Közzétette: Marczinkó Ferenc. Budapest, 1928. pp. 1-17. [SRG.]

MOLNÁR Sz. [Szaniszló]: Emlékezés a Gothard alapitványról. In: A csornai Premontrei Kanonokrend szombathelyi Gimnáziumának 1927-[19]28. évi értesitője. Szerk.: Steiner Miklós. Szombathely, 1928. Bertalanffy ny. pp. 3-12. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 5-29. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Centenáriumok 1927-ben. Newton. (1642-1727.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 68-71. [KSZ.]

Centenáriumok 1927-ben. Laplace (1749-1827.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 72-76. [KSZ.]

Az 1927-ben elhunyt természettudósok nekrológja. P. Fényi Gyula S. J. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 78. "A kalocsai Haynald-obszervatórium ny. igazgatója, december 21-én hunyt el életének 82. évében. Különösen a Nap felületén végbemenő tünemények fizikájával foglalkozott. Számos értekezése jelent meg a Haynald-obszervatórium közleményeiben, az Astronomische Nachrichten-ben és a Memorie degli spettroscopisti italiani-ban. Tagja volt a M. Tud. Akadémiának és a Szent István Akadémiának. Valaha a Közlönynek is munkatársa volt." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

A K. M. Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1927-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-102. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Thököly út 62 (p. 100.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest, Svábhegy (p. 101.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllői-út 121. (p. 102.)." [HAI.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 118. "Általánosan érthető, népszerű modorban tájékoztat elsősorban a régebbi idők homályos sejtelmeiről, melyekből fokozatosan, hosszú évszázadokon át fejlődtek ki mai ismereteink. Leírja az eddig ismert nevezetesebb üstökösöket, sok szép üstökösrajz és fotográfiával segítve elő a képzeletet. Ezután ama fizikai és chemiai módszereket tárgyalja, amelyekkel az üstökösök anyagáról szerezhetünk tudomást és megmagyarázhatjuk a tüneményes csóvaképződést. Végül az üstökösök és meteorrajok közti kapcsolatot fejtegeti. A 12 ívre terjedő, 72 képpel díszített és ízléses angolvászonba kötött könyv ára 4 pengő. - 2,50 pengő." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

MARCZELL György: Nap- és holdfogyatkozások. In: Magyar Földrajzi Évkönyv az 1928. évre. Szerk.: Teleki Pál, Karl János, Kéz Andor. Budapest, 1928. Magyar Földrajzi Intézet R. T., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 19-21. [SRG.]

MARCZELL György: A földrajzi szélességek és a délvonalak meghatározása a sarkcsillag magasságából. In: Magyar Földrajzi Évkönyv az 1928. évre. Szerk.: Teleki Pál, Karl János, Kéz Andor. Budapest, 1928. Magyar Földrajzi Intézet R. T., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 21-22. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Hogyan készíthetünk napórát. In: Mindent tudok. Az Újság könyve. Szerk.: Pünkösti Andor. Hetedik könyv. Budapest, 1928. Az Újság Részvénytársaság kiadása, Hungaria Hirlapnyomda R.-T. pp. 279-281. Időegyenlet. Hogyan szerkesszünk helyes napórát? A vízszintes és függőleges napórák. A cikket 2 rajz és 2 táblázat kíséri. [KSZ.]

Csillagászati táblázatok 1928-ra. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 1-75. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 76-82. [SRG.]

MAHLER Ede: Adalék a naptárkérdéshez. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 85-98. Az időszámítás kezdeti története. A nap, az év, a hét időciklusának észrevétele és alkalmazása. A napok hetesperiódusának kialakítása. Sok mostani naptárreform tervezete figyelmen kívül hagyja ezt. Vallási okokból nem lehet eltekinteni attól, hogy egy naptár megtartsa a napok folyamatos hetenkénti periódusát.
A szerző 1917-ben megjelent "Naptárunk újjáalakítása és a husvétkérdés" című tanulmányában adott megoldásokat erre. A húsvétkérdés megoldása, annak egy napra rögzítése is fontos lenne. A múlt évben a népszövetséghez érkezett javaslat (mindig az április hónapba eső második szombatot követő vasárnap) helyett azt támogatja, hogy megállapítandó Jézus halálának időpontja (szerinte a 33. év április 3-a) és egy adott évben amelyik hétre esik ezen nap: az legyen a nagyhét. [KSZ.]

ORTVAY Rudolf: Az interplanetáris közlekedés problémájáról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 98-107. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: A Sirius színéről az ókorban. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 107-113. [SRG.]

WODETZKY József: Az éterről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 113-133. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Nagyméretű kicserélődésű áramlatok szerepe a Föld hőmérsékletének eloszlásában. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 133-143. [SRG.]

TASS Antal: A csillagfényesség-mérések pontosságának fejlődése. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 143-164. [SRG.]

STEINER Lajos: A periodogrammról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 164-176. [SRG.]

PINZGER Ferenc S. J.: Hell Miksa emlékezete. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 176-200. [SRG.]

DÁVID Lajos: A határértékről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 200-220. [SRG.]

A Stella vezetőségének és tagjainak névsora. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 223-255. 25 díszelnök, 115 elnöki tanácsi tag, 101 örökítő tag, 87 pártoló tag, 932 rendes tag neve, települése, belépési évszáma. [SRG.]

A Stella-Egyesület hirdetései. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 276-280. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 39. 1928. jan-máj. 1-5.(439.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia halottjai 1927-ben. = Akadémiai Értesítő 39. 1928. jan-máj. 1-5.(439.) füz. p. 27. Fényi Gyula meghalt 1927. dec. 21-én. [SRG.]

BALOGH Jenő: Akadémiánk történetéhez. = Akadémiai Értesítő 39. 1928. jún-júl. 1-5.(440.) füz. p. 132. A M. Tud. Akadémia LXXXVIII. ünnepélyes közülése. Utolsó nagygyűlésünk óta elhunytak még következő tagtársaink: Fényi Gyula.Fényi Gyula halálának bejelentése. [SRG.]

-l. -r.: Hogyan határozható meg az egyes évszakokban az idő szerint. = Debreceni Szemle 2. 1928. febr. 2. sz. p. 125. "Ha a csillagok láthatók, minden bonyolult táblázat nélkül könnyűszerrel meghatározhatjuk az időt." Vegyesek. [SRG.]

-i.: A mathematikai földrajz elemei. Dr Vekerdi Béla könyve. Gaea. A föld, az élet és a tudomány könyve. = Debreceni Szemle 2. 1928. febr. 2. sz. pp. 129-130. "A "Gaea" sorozat második száma Vekerdi Béla "A mathematika földrajz elemei" c. könyve. A mathematikai földrajz legfontosabb problémája tulajdonképpen a Föld felszínén való pontos tájékozódás. E tájékozódás azonban az égboltozat objektumai (Nap, Hold, csillagok) segítségével történik s ennélfogva a math. földrajz lényeges és alapvető részét képezi az égbolton való eligazodás, a csillagászati helymeghatározó rendszerek ismertetése." Könyvismertetés. [SRG.]

-l. -r.: A világ legnagyobb és legrégibb órája. = Debreceni Szemle 2. 1928. ápr. 4. sz. pp. 245-246. Ősi maya napóra romváros Copantól keletre. Vegyesek. [SRG.]

Dr. B. D.: A napfoltok hatása a nyár és tél hőmérsékletére. = Debreceni Szemle 2. 1928. ápr. 4. sz. pp. 248-249. "A nap jelenségei közül az összehasonlításra a legalkalmasabbnak a napfoltok mutatkoznak." Vegyesek. [SRG.]

VERZÁR Frigyes: Debrecen természettudományi multja. A Magyar Egyetemi és Főiskolai tanárok II. Baráti Összejövetelén 1928 június hó 2-án a Kollégium dísztermében elmondott rektori megnyitó. = Debreceni Szemle 2. 1928. jún. 6. sz. pp. 324-331. "Hatvani István 1718-ban Rimaszombaton született. ...1757-ben csillagászati számítással meghatározza Debrecen földrajzi fekvését, kiszámítja az 1769 augusztusi üstökös pályáját, tanulmányozza az 1776 január 18-iki északi fényt." pp. 327-328. [SRG.]

HOFFER András: A kabai meteorit története. = Debreceni Szemle 2. 1928. jún. 6. sz. pp. 332-346. "Ez a meteorkő 1857 április 15-én hullott le Kaba mellet, Bihar megyében." [SRG.]

RÉTHLY Antal: A napfoltok Wolf-féle relatív számai. = Debreceni Szemle 2. 1928. okt. 8. sz. pp. 449-454. [SRG.]

b. [BERÉNYI Dénes]: Hány Planetoidát ismerünk eddig. = Debreceni Szemle 2. 1928. dec. 10. sz. p. 627. "Planetoidának nevezzük tudvalevőleg azon kis bolygókat, amelyek a naprendszerben az egyes bolygók pályáik között végzik mozgásukat." Az első kisbolygót, a Cerest 1800. január elején fedezte fel Palermóban Piazzi olasz csillagász. A Berlin-Dahlem Astronomische Rechen-Institut munkatársai 1927. jún. 30-án 1072 planetoidát listáztak. A kisbolygók felét a heidelbergi obszervatóriumban fedezték fel. Vegyesek. [SRG.]

BARTA László: Meteoritok kora és heliumtartalma. = Debreceni Szemle 2. 1928. dec. 10. sz. p. 630. Vegyesek. [SRG.]

B. D.: A napfoltok hatása az emberiség történelmére. = Debreceni Szemle 2. 1928. jún. 6. sz. p. 308. [SRG.]

B.: Milyen a Mars klímája? = Debreceni Szemle 2. 1928. jún. 6. sz. pp. 309-310. [SRG.]

BARTA László: Meteoritok kora és héliumtartalma. = Debreceni Szemle 2. 1928. dec. 10. sz. p. 630. A hélium mennyisége egyenes arányban van a meteorit korával. [SRG.]

MADARASSY János: A hortobágyi pásztor és a természetvizsgáló. = Ethnographia 39. 1928. pp. 40-43. Jeney György: Természet könyve. A’ hortobágyi pásztor és a’ természetvizsgáló. Pest. 1791. csillagászattal is foglalkozó könyvének néprajzi ismertetése. A Balmazújvároson született Jeney György, szalontaí tanító, majd szatmári városi tanácsos, főjegyző, főbíró, Szatmár és több megyék táblabírája stb., az élő természet és a világegyetem helyes szemléletére és emelkedettebb erkölcsi felfogásra óhajtotta rávezetni elmaradt kortársait, amikor ,"a’ nemtudósok kedvekért" megírta és Pesten "Pátzkó Ferentznek Betűivel" 1791ben kiadta a "Természet*Könyve", vagy amint az alcím mondja ,"A’ hortobágyi pásztor és a’ természetvizsgáló" c. művét. ... Hogy könyve világosabb legyen, a. tudnivalókat "Két költött személyeknek beszélgetésekben" adja elő.
Az egyik költött személy a "Természet Vizsgáló", a másik a "Pásztor", de, mint az olvasás során megtudjuk, a beszélgetésekbe beleszólnak olykor a bojtárok is. ... Egyik délben kérdi a t. vizsgáló: "honnan tudod, hogy dél vagyon?" - Felel a pásztor: "az árnyékom egyenesen arra mutat, amerre a mult estve mutattad a Kisgöncöl-szekere rúdjának a végső csillagát". [KSZ.]

ANGEHRN Tivadar: Fényi Gyula S. J. = Az Időjárás 32. 1928.(4.) márc-ápr. 3-4. füz. pp. 33-39. [GAI.]

R. ZS.: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. = Az Időjárás 32. 1928.(4.) márc-ápr. 3-4. füz. p. 51. [SRG.]

OBITZ Gyula: Gömbvillám? "Egy különös hullócsillaghoz hasonló, de ettől sok tekintetben eltérő jelenségről számolok be." = Az Időjárás 32.(4.) 1928. júl-aug. 7-8. sz. p. 124. Tűzgömb Kecskeméten 1928. aug. 5-én. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A Haynald-obszervatórium félszázados jubileuma. = Az Időjárás 32.(4.) 1928. nov-dec. 11-12. füz. pp. 200-201. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az időmérés egyszerű elve és végrehajtása. 3. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 4. 1928. jan. 5. sz. pp. 133-139. [PIR.]

TERKÁN Lajos: P. Fényi Gyula S. J. = Magyar Kultúra 15. 1928. 2. sz. pp. 49-53. [GAI.]

MÁLNÁSI Ödön: A szoboszlai juhászat. = Néprajzi Értesítő 20. 1928. 2. füz. pp. 57-78., 15 ábra. A régi magyar népi csillagászati ismeretekről is. [KSZ.]

LUYTEN, W. J.: Uj csillagok és a világegyetem megujulása. = Pesti Hirlap Vasárnapja 50. 1928. okt. 28. 44. sz. pp. 10-11. [ZSE.]

B. L.: Lehetséges-e a Marson élet? = Pesti Napló 79. 1928. szept. 25. 215. sz. p. 45. [SRG.]

Hogyan keletkezett a naprendszer? Emile Belot francia csillagász új kozmogóniája - A nap 350 millió évvel ezelőtt összeütközött egy ködfolttal. = Reggeli Hirlap 37. 1928. jan. 25. 20. sz. p. 4. "Prága, január 24. Amióta csak megismertük a föld, a nap és az egész naprendszer helyét a világegyetemben, a csillagászok és a filozófusok nagy igyekezettel próbáltak feleletet találni arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan keletkezett a bolygóknak ez a rendszere? A híres Laplace-Kant kozmogóniai elmélet volt az első, amely fizikai alapon adott egy megoldást, de ennek egyetlen kísérleti alapja volt a híres olajcsepp-kísérlet. A forgó olajcseppből valóban leválnak a gyűrűk s a gyűrűk szétesnek cseppekké, vagyis "bolygókká", de ez az analógia tulajdonképen egyáltalán nem alkalmazható a naprendszerre s így nincs is bizonyító ereje.
A tudomány haladásával folyton újabb és újabb kozmogóniák is keletkeznek, hogy az új fizikai törvényeket ezen a ponton is alkalmazzák és megpróbálják kiirtani a régi teóriák hiányait és ellentmondásait. A naprendszer keletkezésének problémájában is így merült fel a legújabb elmélet, amelyet Emile Belot francia csillagász dolgozott ki. Vezető gondolata, hogy a naprendszer vagy általában a hozzá hasonló csillagrendszerek égitestek összeütközéséből keletkeztek. Kétféle égitest van a mindenségben: csillag és ködfolt, tehát háromféle összeütközés lehetséges: köd és köd, csillag és köd, csillag és csillag között. ..." [HAI.]

ANGEHRN Tivadar: Fényi Gyula S. J. 1845-1927. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 1-8. Nekrológ. [KSZ.]

SCHLESINGER, Frank: A csillagászati preciziós fotográfia néhány irányáról. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 8-26. Ford.: Wodetzky József. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Újabb Mars-kutatások. 1. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 26-34. [KSZ.]

STEINER Lajos: Napfénytartalommérés a svábhegyi csillagvizsgálón. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 34-42. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: A napfoltok megfigyelése. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 43-46. [KSZ.]

WODETZKY József: A fénysebesség újabb kísérleti megállapítása. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 47-48. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Nagytömegű csillag. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 48-49. Apróbb közlemények. A Boss 46 csillag. [KSZ.]

TASS Antal: Egy különös csillaghalmaz. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 49-50. Apróbb közlemények. Az NGC 5053 gömhalmaz. [KSZ.]

WODETZKY József: Érdekes spektroszkópiai kettős csillag. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. p. 50. Apróbb közlemények. A 27 Canis Maioris. [KSZ.]

TASS Antal: Új magáncsillagvizsgáló Németországban. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 50-51. Apróbb közlemények. A München melletti Herrsching közelében Dr. Strebel létesítette. Főműszerei: egy 19 cm-es lencsés és egy 34 cm-es tükrös távcső. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Új üstökösök. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. p. 51. Apróbb közlemények. 1928 a új üstökös (Reinmuth).; 1928 b új üstökös (Jacobini). [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Újabb adatok a mult évben felfedezett üstökösökről. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 51-53. Apróbb közlemények. 1927 c periódikus üstökös (Pons-Winnecke).; 1927 d új üstökös (Stearns).; 1927 e periódikus üstökös (Grigg-Skjellerup).; 1927 f új üstökös (Gale).; 1927 g periódikus üstökös (Schaumasse).; 1927 h periódikus üstökös (Encke).; 1927 i új üstökös (Schwassmann-Wachmann).; 1927 k új üstökös (Skjellerup-Maristany). [KSZ.]

Csillagász kongresszusok. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 53-55. Apróbb közlemények. Az 1863-ban alakult Astronomische Gesellschaft, és az 1919-ben alapított International Astronomical Union közötti eddigi viszony. Az 1928-as kongresszusok időpontjait egyeztették és kölcsönösen küldenek képviselőket a másik rendezvényére. W. de Sitter és Strömgen levelei. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 55-57. H. Boegehold: Geometrische Optik. 1927.; F. R. Moulton: Einführung in die Himmelsmechanik. 1927.; A. Kopff: Physik des Kosmos. 1928. [KSZ.]

TASS Antal: Naprendszerünk holdjainak eredete. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 57-60. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A Venus atmoszférájának összetételéről. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 60-61. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Az ívmásodperc érzékítése. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. p. 61. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Venus bolygó árnyékban lévő felének villogása. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. p. 61. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 62-72. [KSZ.]

TASS Antal: A magyar csillagászat története. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 73-127. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: Csillagvizsgálás-kézi látcsővel. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 128-130. [KSZ.]

TASS Antal: Az 1928. évi csillagászkongresszusok. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 130-136. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: A hullócsillagok megfigyelése. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 136-140. [KSZ.]

TASS Antal: Ködhalmazok a Nagy Medvében. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 140-141. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A Nova Pictoris körüli gázburokról. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. p. 141. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Pusztító meteorhullás. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 141-143. Apróbb közlemények. Az 1908. jún. 30-i szibériai Köves-Tunguszka folyó mentén látott meteorjelenségről. Kulik 1921-es és 1927-es expedíciója a katasztrófa központjába. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég új fotográfiai átkutatása. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. p. 143. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Aluminiumoxid a Mira Cetiben. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. p. 144. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Az osztrák csillagászat veszteségei. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 144-145. Apróbb közlemények. Oppenheim Sámuel. Hepperger József. [KSZ.]

TASS Antal: A bécsi csillagvizsgáló új igazgatója. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 145-146. Apróbb közlemények. K. Graff hamburgi csillagász az új igazgató. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 146-148. H. I. Gramatzki: Leitfaden der astronomischen Beobachtung. Berlin u. Bonn 1928.; K. Graff: Grundriss der Astrophysik, 1928.; O. Thomas: Himmel und Welt. München 1928. [KSZ.]

TASS Antal: A Mira-változók. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 149-152. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 152-163. [KSZ.]

Címképünk: A Jupiter bolygó képe 1927. szept. 29-én. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. címlap. [SRG.]

KONEK Frigyes: Atómrendszerek és bolygórendszerek. Svante Arrhenius szellemében. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. pp. 2-5. Svante Arrhenius előadásának kivonata. [PIR.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A Jupiter bolygó. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. pp. 36-37., címlap. Apró közlemények. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A rádióvétel és a Nap tevékenysége. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. p. 38. Apró közlemények. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A legutóbbi napfogyatkozás megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. p. 42. 1927. jún. 29-én. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (3.) = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. p. 45. N. L.: Csillagképről szóló méréseket keres. [SRG.]

SOLYMOSSY Sándor: A csillagképekhez fűződő mondák irodalma. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 851. füz. p. 46. Levélszekrény. Feleletek. (3.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 15. 852. füz. pp. 74-76. 1928. febr. jelenségek. [SRG.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A Föld forgásidejének változása. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. febr. 1. 853. füz. pp. 112-114. Apró közlemények. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A napfoltok és a levegő ózontartalma. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. febr. 1. 853. füz. p. 115. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. febr. 15. 854. füz. pp. 156-158. 1928. márc. jelenségek. [SRG.]

CSÁSZÁR Elemér: Új sugarak a világűrben. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. márc. 1. 855. füz. pp. 165-170. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Hold hatása a rádióvételre. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. márc. 15. 856. füz. p. 224. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. márc. 15. 856. füz. pp. 225-227. 1928. ápr. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: 700.000 fényévnyire levő csillagrendszer. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. ápr. 15. 858. füz. p. 299. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. ápr. 15. 858. füz. pp. 302-304. 1928. máj. jelenségek. [SRG.]

HOLENDA Barnabás: Tér és idő a modern fizikában. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. máj. 15. 860. füz. pp. 354-360. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. máj. 15. 860. füz. pp. 383-385. 1928. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jún. 15. 862. füz. pp. 452-454. 1928. júl. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (78.) = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jún. 15. 862. füz. p. 455. H. E.: Hogyan keletkezik a gömbvillám? [SRG.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A gömbvillámok keletkezési módja. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jún. 15. 862. füz. p. 456. Levélszekrény. Feleletek. (78.) [SRG.]

Címképünk: Moreux térképe a Marsról 1924-ből. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. júl. 1-15. 863-864. füz. címlap. [SRG.]

SCHRODT István: Lehetséges-e a Marson élet? = Természettudományi Közlöny 60. 1928. júl. 1-15. 863-864. füz. pp. 467-476., címlap. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. júl. 1-15. 863-864. füz. pp. 497-499. 1928. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. aug. 1-15. 865-866. füz. pp. 544-546. 1928. szept. jelenségek. [SRG.]

DALMADY Zoltán: A laikus közönség feladatai a természettudományi kutatásban. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. szept. 1. 867. füz. pp. 553-561. Csillagászati vonatkozásokkal. pp. 553-554., 558-559. [SRG.]

ZELOVICH Kornél: A napsugarak energiája. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. szept. 15. 868. füz. pp. 585-595. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. szept. 15. 868. füz. pp. 611-613. 1928. okt. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A Compton-hatás. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. 1. 869. füz. pp. 626-633. [PIR.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A napfoltok és az 1928. évi nyári szárazság. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. 1. 869. füz. pp. 637-638. Apró közlemények. [PIR.]

B. E. [BÁBONYI E.]: A Merkur hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. 15. 870. füz. p. 674. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. 15. 870. füz. pp. 675-677. 1928. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. nov. 15. 872. füz. pp. 737-739. 1928. dec. jelenségek. [SRG.]

Címképünk: A föld körül keringő képzeletbeli óriáskerék. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 15. 874. füz. címlap. [SRG.]

CSÁSZÁR Elemér: A világjáró rakéta. [1.] = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 1. 873. füz. pp. 745-752. [PIR.]

CSÁSZÁR Elemér: A világjáró rakéta. (Befejező közlemény.) = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 15. 874. füz. pp. 777-785., címlap. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok eloszlása és száma. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 15. 874. füz. pp. 789-791. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 15. 874. füz. pp. 800-802. 1929. jan. jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Gábor: Az állatövi fény keletkezésének új magyarázata. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. - márc. 1.(169.) pótfüz. pp. 62-63. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

SZOLNOKI Imre: Mikes kozmográfiai feljegyzései. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. - márc. 1.(169.) pótfüz. pp. 63-64. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A napfoltok szakaszossága. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. ápr. - szept. 2-3.(170-171.) pótfüz. p. 128. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

CSÁSZÁR Elemér: A kozmikus sugárzásra vonatkozó újabb vizsgálatok. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. - dec. 4.(172.) pótfüz. pp. 187-188. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap koronája és a napfoltok. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. - dec. 4.(172.) pótfüz. p. 190. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap koronájának fotografálása napfogyatkozáson kívül. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. - dec. 4.(172.) pótfüz. pp. 190-191. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

BERÉNY Imre: Hadak útja. = Tolnai Világlapja 30. 1928. febr. 8. 6. sz. pp. 15-17 [SRG.]

MAHLER Ede: A kronológiai kutatás tudományos módszereiről. = Történeti Szemle 13. 1928. 1-4. füz. pp. 1-17. Az ókori Kelet népeire vonatkozó néhány kronológiai probléma elemzése. Egy asszír feljegyzésben említett napfogyatkozásnak Kr. e. 763. jún. 15-re tételével az asszír történelem időrendiségét alapozták meg. Későbbi görög példák: a Kr. e. 585. máj. 28-i teljes napfogyatkozás, a Kr. e. 431. aug. 3-i napfogyatkozás, a Kr. e. 424. márc. 21-i napfogyatkozás. Az ókori Egyiptomban a Szíriusz heliákus kelésén alapuló Szíriusz évkezdet és a polgári újév ritka egybeesésének időpontja, melyek idején nagy ünnepségeket tartottak és az ilyen eseményeket feljegyzésre érdemesnek tartották. Ezek az évek (Kr. e. 4236, 2776, 1318, Kr. u. 139.) az egyiptomi kronológiát alapozták meg. [KSZ.]

          1929.

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Luigi Ferdinando Marsigli di Bologna gróf tábornok XVII. századvégi magyarországi csillagászati megfigyelései. Az egri Egyetem XVIII. századi Obszervatóriumának olasz és jezsuita csillagászattörténeti vonatkozásai. Budapest, 1929. Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 22 p. Különlenyomat a Stella 1929. 2. számából. [SRG.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Luigi Ferdinando Marsigli di Bologna gróf tábornok XVII. századvégi magyarországi csillagászati megfigyelései. Az egri Egyetem XVIII. századi Obszervatóriumának olasz és jezsuita csillagászattörténeti vonatkozásai. Budapest, 1929. Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t. 22 p. /A Magyar Királyi Hadtörténeti Múzeum kiadványai. 10./ [KSZ.]

BOHARCSIK Pál: A kozmogónia problémája és a ión természetfilozófia. Debrecen, 1929. Studium Könyvkiadó R.-T. (Budapest), Dunántúl Egyetemi Nyomdája (Pécs). 22 p. /A debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai. IV. köt. 5. sz./ [KSZ.]

CZIKE Gábor N.: A XVII. század művelődéstörténete (Barok). Budapest, 1929. Szegedi M. Kir. Áll. Faipari Szakiskola. 62 p. /Művelődéstörténelmi sorozat a szakiskolák és főgimnáziumok számára. 20./ Csillagászati fejezet: pp. 14-19. [SRG.]

DUNST László: A csillagok térbeli eloszlása. Budapest, 1929. Stephaneum ny. 37 p. /A Konkoly-Alapítványú Budapest-Svábhegyi M. Kir. Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati értekezései. 1. köt. 1. füz./ [TZS.]

FASCHING Antal: A Föld matematikai alakjának szabatos és egyszerű új meghatározási módja. Budapest, 1929. Kiadó: Dr. Fasching Antal, Ábrahám és Sugár (Budapest). Kiadó: Saturnus, II. Széna-tér 1. 19 p. A szerző neve a címlapon: Prof. Dr. Ing A. Fasching cons. minist. en r. A szerző előszava 1928. dec. 1-én kelt Budapesten. [KSZ.]

FRANCÉ, Raoul H.: Az ember és a mindenség. Ford.: Lambrecht Kálmán. Budapest, [1929.] Dante Könyvkiadó, Fővárosi Nyomda RT. 240 p. + 12 t. /Műveltség./ Csillagászat főleg: pp. 13-50. [KSZ.]

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. 2. kiad. Budapest, 1929. Zajti Ferencz kiadása, Budapesti Hirlap nyomda. 1. köt. 335 p.; 2. köt. 368 p. Ipolyi előszava 1853 februárban kelt. Csillagászat: II. kötet. pp. 3-80. IX. Égi testek, természeti tünemények.; IX. Világ. [KSZ.]

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. 3. kiad. Budapest, 1929. Zajti Ferencz kiadása, Budapesti Hirlap nyomda. 1. köt. 335 p.; 2. köt. 368 p. Ipolyi előszava 1853 februárban kelt. Csillagászat: II. kötet. pp. 3-80. IX. Égi testek, természeti tünemények.; IX. Világ. [KSZ.]

KAHLE Frigyes: A Földnek mint égitestnek kialakulása és a nemesfémipar szempontjából fontosabb ásványok bányászata, kohászata. Budapest, 1929. Merkantil-Nyomda (Havas Ödön). 42 p. /A Nemesfémipari Közlöny könyvtára. 2./ [KSZ.]

KELÉNYI B. Ottó: A Pázmány Péter Tudományegyetem csillagvizsgáló intézetei. Budapest, 1929. 47 p. /A história könyvtára. 3./ [GAI.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 112 p. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A naptárreform. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-128. Német nyelvű kivonat: Über Kalenderreform. p. 313. Klny. a "Stella" Csillagászati Egyesület 1929. évi Almanachjából. [SRG.]

  LASSOVSZKY Károly: Világrendszerek. Budapest, 1929. Magyar Szemle Társaság kiadása, Fővárosi Nyomda Részvénytársaság. 80 p. /A Magyar Szemle kincsestára. 84./ [KSZ.]

MAGYARY-KOSSA Gyula: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. I., II., III., IV. köt. Budapest, 1929., 1929., 1931., 1940. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Eggenberger-féle könyvkereskedés (Rényi Károly), Pallas Rt. nyomdája. 368 p., 337 p., 522 p., 254 p. /Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára. 121., 122., 128., 168./ Csillagászat: I. köt. pp. 348-351. (az érvágások és az astrologia medica, azaz a csillagjóslás szerint ajánlott érvágási napok, a csillagászatnak és az asztrológiának összefüggése műtétek idejére, vállalkozások kezdésére, Mátyás király udvari csillagászai és orvosai, Nádasdy Tamás, Bercsényi Miklós, Jókai Mór viszonya az asztrológiai jóslatokhoz);
III. köt. pp. 106-109. (Astrologia medica. 1489-ben Marsilio Ficino - Marsilius Ficinus - csillagászati jóslata jó egészséget és hosszú életet jósol Mátyás királynak - aki a következő évben meghal, további csillagászati-csillagjóslási adalékok az orvostudománnyal összefüggésben, egyéb források az orvosi csillagászat kérdéséhez). [KSZ.]

MORAVETZ Károly. Csillagászati műszótár. Astronomisches Wörterbuch. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 275-306. Különlenyomat a "Stella" Csillagászati Egyesület 1929. évi Almanachjából. "Ezen műszótár törzse, melyet dr. Kövesligethy Radó állított össze, Dávid P. Todd: "A New Astronomy" című művének magyar fordításából csaknem változatlanul vétetett át." (p. 306.) [KSZ.]

  Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. [8]+320 p. A szerkesztők előszavával. [SRG.]

"Az uralkodó bolygó: Hold.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Farsang tartama.; Természeti évszakok a mi égaljunk szerint.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1929-ik közönséges esztendőre. Huszonkilencedik évfolyam [Debrecen, 1928.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 2. [SRG.]

CHOLNOKY Jenő: A világegyetem nagyszerűsége. In: Iparostanonciskolai olvasókönyv a III. osztály számára. Szerk.: Gulyás István. Budapest, [1929.] pp. 60-63. 23 olvasmány. Igen érdekes példája, hogy az 1920-as évektől milyen olvasmányokat vetek fel a tanonc-képzésbe. Az olvasókönyv IX. fejezete például a 178-161. oldalakon szép fizika - kémia - technológiai alapismereteket tartalmaz. [IBQ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

A nemzetközi csillagászati szövetség III. ülése Leydenben. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 42-43. 1928. júl. 5-13-ig, melyen 28 állam képviselői vettek részt. [KSZ.]

Az 1928-ban elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 53-58. Abetti, A., csillagász, az olasz asztronómusok nesztora, február 20-án, 82 éves korában. 1874-ben részt vett Indiában a Vénus átvonulásához kiküldött expedicióban. Több értekezést írt a kisebb bolygókról (p. 53.).; [...] Maunder, E. W., csillagász, a greenwichi obszervatórium tudósa, március 21-én, 76 éves korában. Megalapítója volt az angol asztronómiai társaságnak (p. 55.).; [...]
Oppenheim, S., csillagász, a bécsi egyetem tanára, augusztus 15;én, 71 éves korában. Elméleti vizsgálatai a három test problémájával, a Newton féle nehézkedési törvénnyel, az állócsillagok saját mozgásával foglalkoztak. Legújabb kutatásai a napfoltok időszakosságát 11 1/2 és 450 esztendőre vezeti vissza, amivel tisztázta a földmágnességi szakaszokkal való összefüggésüket is (p. 56.).; [...] Plummer, W. E., csillagász, a liverpooli obszervatórium igazgatója, május 22-én, 79 éves korában (p. 56.).; [...] Puiseux, P. H., csillagász, a Sorbonne tiszteletbeli tanára, szeptember 28-án, 73 éves korában. A hold vizsgálatával foglalkozott; nevezetes műve a Loewy-vel együtt kiadott hold-atlasza (p. 56.)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

Nevezetesebb természettudományi események naptára. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 59-74. Havi lebontásban közölt adatok számos csillagászati esemény említésével pl.: "1801. Január 1. - Piazzi Giuseppe Palermóban elsőnek észleli a kis bolygók elsejét, a Cerest. 1845-ben még további négy kis bolygót fedeztek fel, azóta pedig több százat. [...] 1610. Január 5. - Galilei éjjel egy órakor először figyeli meg a Jupiter három holdját. [...] 1834. Január 16. - Herschel John megérkezik Fokvárosba, hol négy éven keresztül figyelte meg a déli félgömb égitesteit..." Stb. [HAI.]

A K. M. Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1928-ban. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 76-80. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Thököly út 62 (p. 78.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest, Svábhegy (p. 79.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllői-út 121. (p. 79.)." [HAI.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 108. "Általánosan érthető, népszerű modorban tájékoztat elsősorban a régebbi idők homályos sejtelmeiről, melyekből fokozatosan, hosszú évszázadokon át fejlődtek ki mai ismereteink. Leírja az eddig ismert nevezetesebb üstökösöket, sok szép üstökösrajz és fotográfiával segítve elő a képzeletet. Ezután ama fizikai és chemiai módszereket tárgyalja, amelyekkel az üstökösök anyagáról szerezhetünk tudomást és megmagyarázhatjuk a tüneményes csóvaképződést. Végül az üstökösök és meteorrajok közti kapcsolatot fejtegeti. A 12 ívre terjedő, 72 képpel díszített és ízléses angolvászonba kötött könyv ára 4 pengő. - 2,50 pengő." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] Pillantás a végtelenbe. In: A műveltség útja. I. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 55-71. Eredetileg Németországban jelent meg az a könyvsorozat, amelyet Magyarországon "A műveltség útja" címmel adtak ki tizenöt egyforma kinézetű könyvben. A 317-319 oldalas kötetekben 10-20 oldal terjedelmű cikkek voltak - az 1920-as évek ismereteinek megfelelően - a tudomány és a kultúra érdekességeiről. Ezek között sok csillagászati írás is akadt. A német kiadást nem pusztán magyarra fordították, hanem részben átdolgozták és kiegészítették hazai ismeretekkel és fényképekkel. A magyar fordítást és átdolgozást végzők nevét cikkekként általában nem tüntették fel, csak a könyvsorozat szerkesztőbizottságának névsorát: Harsányi Zsolt, Hegedűs Lóránt, Kézdi-Kovács László, Lambrecht Kálmán, Rapaics Rajmund, Süle Antal és a főszerkesztő Tolnai Sándor nevét.
Közülük Lambrecht Kálmán lehetett, akinek a csillagászati cikkeket köszönhetjük, mert ő önállóan is írt ekkoriban természettudományos és csillagászati cikkeket. Bartha Lajos szerint valószínűleg lefordította Bruno Hans Bürgel "Aus fernen Welten - Eine volkstümliche Himmelskunde" című könyvét és ennek egyes fejezeteit beillesztette a könyvsorozat cikkei közé, mivel a csillagászati cikkeknél (és csakis azoknál) van nyomtatva az "Aus fernen Welten" kitétel. A könyveken a kiadás évszámát nem tüntették fel. Az Országos Széchényi Könyvtár egységesen az 1929. évet adja meg, így mi is 1929-re tettük a köteteket. A tényleges megjelenés azonban évekig elhúzódott: valóban 1929-ben kezdődött, évente négy kötet kiadásával. 1929-ben az 1., 2., 3., 4. kötetet, 1930-ban az 5., 6., 7., 8. kötetet, 1931-ben a 9., 10., 11., 12. kötetet, 1932-ben a 13., 14. kötetet és 1933-ban a 15. kötetet leltározták be a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárába (az Országos Széchényi Könyvtár elődjébe). [KSZ.]

Hány éves a fa, a föld, a mammut. In: A műveltség útja. I. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 72-87. Az időmérés a Nap járásából, a csillagos ég állásából, a napórák alapján. A napszakokat mutató virágóra. A fák évgyűrűi az éveket mutatják. Az eltelt időt a geológiai jelenségek is mutatják. Időmérés az uránium és a rádium bomlása alapján. Feltehetően Rapaics Rajmund összeállítása. [NRO.]

Látogatás a csillagvizsgálóban. In: A műveltség útja. II. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 35-60. A Konkoly-alapítványú Budapesti M. kir. Csillagvizsgáló Intézet ismertetése a csillagászati távcső fejlődésének történetébe ágyazva. Az illusztrációk között két fénykép, amelyek a budapesti csillagvizsgálóban készültek. [IBQ.]

Pusztító és teremtő vulkanikus erők. In: A műveltség útja. II. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 61-79. Vulkáni jelenségek, a Föld belső hője, besugárzás. [IBQ.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] Csillagászatról és csillagászokról. In: A műveltség útja. III. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 72-93. Az illusztrációk között három fénykép, amelyek Konkoly-alapítványú Budapesti M. kir. Csillagvizsgáló Intézetben készültek. [IBQ.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] A fényképezés, mint a csillagászat segítőtársa. In: A műveltség útja. IV. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 26-39. [IBQ.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] Mi hasznunk van a csillagászatból? In: A műveltség útja. V. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 32-49. [IBQ.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] Nők mint csillagászok. In: A műveltség útja. VI. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 51-59. Híresebb csillagász nők, Hypatiától a Harvard Obszervatórium "számoló csillagász asszonyai"-ig. [IBQ.]

A teremtési mondák fejlődése. In: A műveltség útja. VI. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 130-148. Kozmológiai és kozmogóniai mondák az ókorban, és a természeti népeknél. Valószínűleg Rapaics Raymund írása. [IBQ.]

A jelen és a jövő energiaforrásai. In: A műveltség útja. VII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 113-138. A földi energiahordozók mellett a napenergia hasznosítását is szemlélteti. [IBQ.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] Otthonunk a világűrben. In: A műveltség útja. VIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 16-32. A Naprendszer, a Ptolemaioszi és a Kopernikánus modell, a bolygók keringési törvényei. [IBQ.]

A Végtelenség óriásai és törpéi - számokban. In: A műveltség útja. VIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 150-152. A legnagyobb és legkisebb akkor ismert méretek összehasonlítása. [IBQ.]

ERNYEI Frigyes: Vándorúton a Nap körül. In: A műveltség útja. IX. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 137-169. [KSZ.]

ERNYEI Frigyes: A rakétaautótól az űrhajóig. In: A műveltség útja. X. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 25-36. Részletesen ír bolygókról, csillagokról, űrutazásról. Az ember vágyakozása és erőfeszítései a csodálatos csillagvilág elérésére. Csillagászati és technikai ismeretek a századelőn. Az űrhajózás első áldozata címmel egy 1930-ban történt rakétabaleset leírása: "1930 tavaszán, az új gázrakétás automobillal való egyik próbaútja előtt az egyik gáztartály felrobbant és a robbanás megölte a szerencsétlen feltalálót. Ő tehát az űrhajózás első áldozata, aki meghalt, mielőtt a rakétahajó elhagyhatta volna a Földet." [VEJ.]

Égből hulló kövek. In: A műveltség útja. XI. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 84-107. A meteoritekről, meteorokról. [KSZ.]

Naptárreform. In: A műveltség útja. XI. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 201-211. A naptár története. A Népszövetség munkabizottságának tervezete egy új naptár megszerkesztésére. A terv szerint az év 13 hónapból állna. Minden hónap egyformán 28 napos lenne. A hónapok vasárnappal kezdődnének. Mindehhez 1 (szökőévben 2) külön nap adódna, amely nem számítana bele a hét napjainak sorába. Ezen kívül írnak az 1929 szeptemberében a Szovjetunióban bevezetett naptárreformról. Ott 5 napos hetek vannak, 5 munkanap és 1 pihenőnap ismétlődésével. [KSZ.]

Az időszámítás furcsaságai. In: A műveltség útja. XI. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 291-293. A zónaidők és a dátumválasztó vonal okozta furcsaságok gyors közlekedési eszközök esetén. [KSZ.]

[BÜRGEL, Bruno Hans:] Az áldástosztó Nap birodalmában. In: A műveltség útja. XII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 67-94. [KSZ.]

Ritka égi tünemény. In: A műveltség útja. XII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 214-219. Állatövi fény, állatövi ellenfény, világító éjjeli felhők. [KSZ.]

Rakéta. In: A műveltség útja. XIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 46-50. A világűrben való rakétaközlekedésről is ír. "Elméletileg bátran állíthatjuk, a rakétaközlekedés is, a belőle sarjadzó világűrközlekedés is meg van oldva." ... "A közeljövő legizgalmasabb emberi teljesítménye kétségkívül az lesz, amikor Goddard vagy Oberth elindítja esztendők óta ígért holdrakétáját". [KSZ.]

A Föld hű társa. In: A műveltség útja. XIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 105-118. A Hold ismertetése. Tíz kitűnő holdfelvétellel illusztrálva. [KSZ.]

Fogyatkozások és holdváltozások. In: A műveltség útja. XIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 119-131. [KSZ.]

Az időszámítás furcsaságai. In: A műveltség útja. XIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 291-293. A zónaidők és a dátumválasztó vonal okozta furcsaságok gyors közlekedési eszközök esetén. Azonos a XI. kötetben megjelent cikkel. [KSZ.]

Kopernikustól Einsteinig. In: A műveltség útja. XIII. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 317-318. "Most van négyszáz esztendeje, hogy Kopernikus kidolgozta és befejezte nagy művét"- Amint a későbbi szövegből kiderül, az 1530-as évről van szó. [KSZ.]

NAGY Sándor: Hogyan lehet egy öröknaptárt fejben tartani? In: A műveltség útja. XIV. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 45-50. [KSZ.]

Hogyan tájékozódunk a csillagos égen? In: A műveltség útja. XIV. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 85-104. [KSZ.]

Állócsillagok. In: A műveltség útja. XIV. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 274-307. [KSZ.]

Az ég titokzatos vándorai. In: A műveltség útja. XV. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 142-159.. Az üstökösök. [KSZ.]

A kozmikus köd és a világok keletkezése. In: A műveltség útja. XV. köt. Budapest, [1929.] Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R. T. pp. 220-230. Az éjszakai égen látható ködfoltokról. [KSZ.]

Csillagászati táblázatok 1929-re. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-76. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 77-79. [SRG.]

MAHLER Ede: Az asztronómia a történettudomány szolgálatában. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 83-98. A történettudománynak nyújtható csillagászati segítség. A hold- és napfogyatkozásokról szóló ókori tudósítások időpontjának pontos meghatározása.
Egy csaknem teljes napfogyatkozás Ninivében Kr. e. 763. jún. 15-én. A Kr. e. 664. febr. 17-i és a Kr. e. 663. aug. 3-i holdfogyatkozások, valamint egy Kr. e. 661. jún. 27-i napfogyatkozás a bablioni-asszír korból. A médek és a lidiaiak Halys-folyónál vívott csatájukkor bekövetkezett napfogyatkozás Kr. e. 585. máj. 28-án volt. Tukydides két napfogyatkozást említ, ezek Kr. e. 431. aug. 3-án és Kr. e. 424. márc. 21-én történtek. Josephus említi, hogy Herodes utolsó betegsége idején holdfogyatkozást láttak, ez Kr. e. 4. márc. 13-án volt. A Szóthisz, azaz Szíriusz csillag heliákus felkeléseinek feljegyzése alapján a csillagász segíti az egyiptomi kronológiai pontosítását. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A naptárreform. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-128. A Magyar Cobden-Szövetségben 1928. nov. 20-án tartott előadása. [SRG.]

ORTVAY Rudolf: Korpuszkulák és hullámok. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 128-144. [SRG.]

WODETZKY József: A kozmikus perihélium-mozgásról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 145-153. [SRG.]

STEINER Lajos: A korreláció-számításról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 153-180. [SRG.]

TASS Antal: A Thomas-féle dimenziós-táblázat. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 180-189., 1 t. [SRG.]

NEUBAUER Constantin: A nagy áthatolóképességű sugárzás. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 189-255. [SRG.]

DÁVID Lajos: A függvényről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 256-274. [SRG.]

[MORAVETZ Károly - KÖVESLIGETHY Radó:] Csillagászati műszótár. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 274-306. Csillagászati fogalmak szótára és magyarázatuk. Az elején ez áll: Összeállította: Moravetz Károly. A végén ez olvasható: "Ezen műszótár törzse, melyet dr. Kövesligethy Radó állított össze, Dávid P. Todd: "A New Astronomy" című művének magyar fordításából csaknem változatlanul vétettek át." [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 40. 1929. jan-márc. 1-3.(442.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

Az Akadémia tagjainak irodalmi munkássága. Mahler Ede. = Akadémiai Értesítő 40. 1929. okt. - 1930. márc. (445.) füz. pp. XXIII. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Rettenetes események előhirnöke, amely bömbölve, vonítva robbant le a földre és eltünt. = Budapesti Hirlap 49. 1929. febr. 10. p. 7. Az 1908-as tunguz-jelenségről. [SRG.]

TONELLI Sándor: Johannes Kepler. = A Budapesti Hirlap Vasárnapja 2. 1929. szept. 1. 33. sz. pp. 3-4. "Valahányszor Grácban járok, lerovom a kegyelet adóját Johannes Kepler emlékének. Végigmegyek a szűk Stempfergassén és megállók a három boltíves ház előtt, amelyen emléktábla hirdeti, hogy ott tartotta esküvőjét és ott élt Stájerországból való kiüldözéséig Johannes Kepler, a mindenség kutatója és a grázi alapítványi iskolán, a matematika tudományának oktatója. [...] Ha ez a kis megemlékezés életrajznak készült volna, akkor Kepler további életéről el kellene mondani még, hogy a császár halála után minő körülmények között hagyta el Prágát, hátralékos járandóságainak visszahagyásával, hogyan került a linzi iskolához tanárnak, hogyan kellett megvédelmezni édesanyját a lipcsei egyetem tudós doktorai előtt a boszorkányság vádja ellen és sorra el kellene mondani egy tragikus tudós életnek külső körülményeit és sorozatos megpróbáltatásait.
De legkirívóbb a megpróbáltatások sorozatában talán az, hogy a stuttgarti evangélikus konzisztórium eretneknek nyilvánította és a lutheránus egyházból kizárta és ugyanakkor protestáns volta miatt menekülnie kellett Felső-Ausztriából, ahol az ellenreformáció szintén megkezdődött. ..." [HAI.]

b. [BERÉNYI Dénes]: Milyen a Mars klímája. = Debreceni Szemle 3. 1929. jún. 6. sz. pp. 309-310. [SRG.]

B. D. [BERÉNYI Dénes]: A napfoltok hatása az emberiség történelmére. = Debreceni Szemle 3. 1929. jún. 6. sz. p. 380. [SRG.]

SOLYMOSSY Sándor: Magyar ősvallási elemek népmeséinkben. = Ethnographia - Népélet 40. 1929. 3-4. sz. pp. 133-152. Bemutatásra került a Magy. Tudom. Akadémia február 3-i ülésén. A kacsalábon forgó várkastély. A láncon függő várkastély. Az ősi világkép csillagászati tapasztalásokon alapul: a felettünk sátorként kifeszített égbolttal, a csillagos éggel kapcsolatos. Az égnek látható forgása és így tartórúdja, forgó tengelye van. [KSZ.]

Rakétákkal fogják a legmagasabb légrétegeket kikutatni. = A Földgömb 1. 1929. 1. füz. p. 38. Robert Goddard rakétakísérletei. Apró közlemények.; "A Földgömb" címmel 1929-ban indított folyóiratot a Magyar Földrajzi Társaság. Belső oldalon 1. évfolyam 1930. felirat található. Ekkor 15 évfolyamot ért meg és utolsó, 1944. szeptemberi 9. számát, Budapest bombázásakor kapták kézbe az előfizetők. [SRG.]

LUBOVSZKY I.: Töredékek Kolumbusz naplójából. = A Földgömb 1. 1929. 2. füz. pp. 66-67. "Szept. 13-án volt először észlelhető az iránytű kilengése. "Az éjszaka kezdetekor mozdult meg először az iránytű északnyugati irányban, sőt másnap is ebben az irányban mozgott." Negyvennyolc órával később az égen látható lett "egy csodálatos égő ág."..." [SRG.]

K. I.: Látogatás Herényben. Gothard István dr. alkotásai között. = Hír 15. 1929. szept. 29. p. 2. [SRG.]

AUJESZKY László: Van-e összefüggés az influenzajárványok kitörése és a napfoltok között? = Az Időjárás 33.(5.) 1929. jan-febr. 1-2. füz. p. 30. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Zürichi 1928. évi napfoltstatisztika. = Az Időjárás 33.(5.) 1929. márc-ápr. 3-4. füz. p. 72. [IBQ.]

STEINER Lajos: Prof Rudolf Mayer: Die Haloerscheinungen. = Az Időjárás 33.(5.) 1929. nov-dec. 11-12. füz. p. 220. A halo-jelenségről írt könyv ismertetése. [SRG.]

BOHÁRCSIK Pál: A Föld gömbalakjának és valódi mozgásának felfedezése. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 5. 1929. máj-jún. 9-10. sz. pp. 253-257. [PIR.]

MÓRA Ferenc: Fölkarolom Kopernikuszt. = Magyar Hirlap 39. 1929. márc. 3. 52. sz. pp. 3-4. Elmélkedés Karl Neupert Harc a kopernikuszi világkép ellen című könyv kapcsán. [SRG.]

Asztrológia. = Nyírvidék 50. 1929. dec. 25. 295. sz. p. 13. "A csillagokban való hit az a hit, hogy a csillagok állása mértékadó befolyással van a népek és az egyének sorsára, hogy a csillagok állásából ezt a sorsot pláne meg is lehet jósolni, évezredeken keresztül gyakorolt hatalmas befolyást, úgyhogy nem fogtak semmiféle fontos állami akcióba és a magánéletben sem tettek fontosabb lépést, mielőtt meg nem kérdezték az asztrológusokat, többnyire papokat, mint akik leginkább foglalkoztak csillagászattal, hogy vajjon kedvezőek-e a kilátások. Ezen a hiten még a kereszténység sem tudott sokat változtatni, amely hosszú és elkeseredett harcot vivott, de hiába a csillagokban való hit ellen, mely alkalmas volt rá, hogy az ember levegye a cselekedeteiért való felelősség terhét. [...] Az asztrológia csak akkor szenvedte az első súlyos csapást, amikor megszűnt az a feltevés, hogy a föld a világűr központja és oda került a nap körül forgó bolygók közé.
Egyben az ember is elveszítette azt a helyzetét, amelynél fogva eladdig a teremtés koronájának, annak a központnak tartották, mely körül minden történés folyik. Ez az új szemléleti mód azonban csak nagyon nehezen tört utat magának és folyton támadási célpontja volt a maradiaknak. Azok a férfiak is, akik leginkább elősegítették a Kopernikus tanának a terjedését, Keplerrel és Galileivel az élükön teljességgel hívei voltak az asztrológiának. Igaz, hogy Kepler az asztrológiát néha az asztronómia hóbortos lányának nevezte, amely nyilatkozatot gyakran annak bizonyságaként hozzák fel, hogy Kepler csak pénzszerzés okából, jobb meggyőződése ellenére foglalkozott asztrológiai horoszkópok állításával. Ez a vélekedés azonban nem adja vissza híven Kepler tulajdonképeni lényét. A legnagyobb és legfölényesebb szellem is korának szülöttje és nem tud kora előítéletein felülemelkedni. ..." [HAI.]

Utazás a világűrbe 1656-ban. = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. már. 17. 11. sz. p. 20. Athanasius Kircher Itinerarium Exstaticum c. könyvéről. [ZSE.]

Milyen idő van a - Marson? = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. máj. 19. 20. sz. p. 8. [ZSE.]

Ha majd más planétákra repülünk. = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. jún. 29. 26. sz. p. 28. [ZSE.]

Üres-e a világegyetem? = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. júl. 14. 28. sz. p. 2. [ZSE.]

Mi minden esik az égből? = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. aug. 11. 32. sz. p. 29. [ZSE.]

Utazás a Nap központja felé. = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. nov. 3. 44. sz. p. 6. [ZSE.]

ERNYEI Frigyes: A világűr mélységeiből. = Pesti Hirlap Vasárnapja 51. 1929. Karácsonyi Album p. 58. [ZSE.]

NEUBAUER Frigyes: Uránia. A régiek csillagjóslása és a modern tudomány. = Prágai Magyar Hirlap 8. 1929. máj. 12. 108. (2033.) sz. p. 10. "...Ma, amikor tudjuk, hogy az állócsillagok mindegyike egy-egy hatalmas nap, sok milliószerte nagyobb földünknél és melyek csak a mesebeli távolság miatt válnak pislogó fénypontokká, - lehetetlen elhinni, hogy az egész, óriási világegyetemnek ne legyen egyéb dolga, mint az egyes emberparányok sorsát intézni, - De a világháború - meg társadalmi és gazdasági összeomlás sújtotta korunkban a gyötrődő ember nem találja meg az élet értelmét e földön és újra a miszticizmusban keres menedéket. ..." [HAI.]

NEUBAUER Constantin: Az északi fény szinképének zöld vonaláról. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 1-15. [KSZ.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Adalékok a gellérthegyi "csillagásztorony" történetéhez. Budavár 1849. május 4-21-i ostroma és a "Csillagásztorony" pusztulása. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 15-25. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly. Újabb Mars-kutatások. 2. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 26-35. [KSZ.]

WODETZKY József: A debreceni egyetemen csillagvizsgáló épül. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 36. Apróbb közlemények. A debreceni Tisza István-egyetem fizikai intézetének juttattak már egy 18 cm-es Merz-optikájú refraktort és egy 50 cm-es tükörteleszkópot. Egy megfelelő kupola és passage-ház építése van tervbe véve. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Uj csillagvizsgáló Svédországban. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 36. Apróbb közlemények. Saltsjöbadenben, Stockholm közelében. Legnagyobb távcsöve 100 cm-es átmérőjű tükörrel lesz felszerelve. [KSZ.]

TASS Antal: Földünk kora. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 36-38. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Uj érdekes kettőscsillag az Andromedában. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 38. Apróbb közlemények. A delta Andromedae. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Lick-csillagvizsgálóban végzett radiális sebességmeghatározások. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 38-39. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Uj csillag az M33 jelzésű spirálködben. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 39. Apróbb közlemények. 1928. okt. 15-én fényképeztek le egy 16 magnitúdós új csillagot. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1929 május 9-i teljes napfogyatkozás. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 39. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Uj üstökös. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 39-40. Apróbb közlemények. 1929 a (Schwassmann-Wachmann) új üstökös. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A világ tervbevett legnagyobb távcsöve. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 40-41. Apróbb közlemények. A csillagvizsgáló a kaliforniai Pasadena város műegyeteméhez fog tartozni. Főműszere a tervek szerint egy 200 hüvelyes, vagyis kereken 5 méter átmérőjű tükörtávcső lesz. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 41-42. B. Russel: Das Abc der Relativtheorie. Németre fordította K. Grelling. München 1928.; J. Plassmann: der Sternenhimmel, Leipzig 1928.; W. Bloch: Unser Planetensystem.; B. Borhardt: Der Mond.; Simon Newcomb’s Astronomie für jedermann, Jena 1929. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Sirius rendszere. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 43. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A Tejút centruma. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 43-44. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 44-48. [KSZ.]

KELÉNYI B. Ottó: A gellérthegyi csillagvizsgáló Tittel Pál és Mayer Lambert Ferenc idejében. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 49-56. [KSZ.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Luigi Ferdinando Marsigli di Bologna gróf tábornok XVII. századvégi magyarországi csillagászati megfigyelései. Az egri Egyetem XVIII. századi Obszervatóriumának olasz és jezsuita csillagászattörténeti vonatkozásai. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 56-76. Mérte az ország több helyén az állócsillagok meridiánmagasságait s ezekből megállapított sarkmagasságokat, így földrajzi szélességeket. A Jupiter holdjainak helyzetét rajzolta távcsőben. A Holdról részletrajzokat készített 16 különböző fázisakor. Az 1697. november 3-án látható Merkúr-átvonulást Bécsből észlelte. [KSZ.]

MORAVETZ Károly: A primitiv népek 13 hónapos éve. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 77-80. [KSZ.]

TASS Antal: Az Astronomische Gesellschaft új csillagkatalógusa. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 81-83. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Rendkívül nagytömegű csillag. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 83. Apróbb közlemények. A 27 Canis Maioris. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1929 május 9-iki teljes napfogyatkozásról. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 83-84. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A magaghai csillagvizsgáló. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 84. Apróbb közlemények. Az 1260-as években, a tatár fejedelem megbízásából létesített csillagvizsgáló. [KSZ.]

KRBEK Ferenc: Purkinje tüneménye és a Fechner-törvény korlátolt érvényessége. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 84-85. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1929 a (Schwassmann-Wachmann) üstökös. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 85. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: 1929 b. üstökös. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 85-86. Apróbb közlemények. Neujmin fedezte fel. [KSZ.]

TASS Antal: A STELLA idei közgyűlése. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 86. Apróbb közlemények. 1929. április 26-án volt a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle . = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 86-89. Handbuch der Astrophysik. Berlin.; P. V. Neugebauer: Astronomische Chronologie, Berlin und Leipzig, 1929.; H. Noordung: Das Problem der Befahrung des Weltenraums, der Raketen-Motor. Berlin, 1929. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az állatövi fény. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 89. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A bolygók légköréről. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 89-90. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 90-97. [KSZ.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: A Galánthai gróf Eszterházy Károly egri püspök által alapított egri egyetem csillagvizsgálójának története. 1762-1883. (Adalékok a 18-19. század magyar műveltségtörténetéhez.) = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 101-143. [KSZ.]

TASS Antal: Az ógyallai obszervatóriumok. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 144-146. Az új csehszlovák állam 1919. március 14-től átvette az ógyallai csillagvizsgáló, valamint a meteorológiai és földmágnességi intézet épületeit. Az átvételt követő első évtized története. Személyi állomány, felszerelések, tevékenység. A legnagyobb kupolába egy 60 cm-es Zeiss-reflektor került 1928 közepén. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Hírek üstökösökről. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 146-147. Apróbb közlemények. 1927 d üstökös (Stearns).; 1929 a (Schwassmann-Wachmann) üstökös; 1929 b (Neujmin) üstökös; 1929 c (Forbes) üstökös; 1929 d (Wilk) üstökös. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A svábhegyi csillagvizsgáló passage-műszerének tengelyhajlásváltozása 1927-1929. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 147-150. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Nagy sajátmozgású s feltűnő radiális sebességű kettőscsillag. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. p. 150. Apróbb közlemények. Az M15 közelében. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ködfolthalmaz ötvenmillió fényév távolságban. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 150-151. Apróbb közlemények. A Coma Berenicesben 800 ködfolt van egy 2 fok átmérőjű körben. Hubble szerint átlagos látszó fényességük: 15,8 nagyságrendű. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Tejútrendszer forgása. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. p. 151. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Cepheid-változók kooperatív megfigyelése. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 151-152. Apróbb közlemények. Amatőr észlelők bevonása változócsillagok figyelésébe. [KSZ.]

FISCHER, W. J.: Felhívás a Leonidák és más meteorok históriai kutatására. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 152-153. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A Tejút Szeneszsákjának a távolsága. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 153-154. Apróbb közlemények. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: Könyvszemle. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 154-155. Lassovszky Károly: Világrendszerek. A Magyar Szemle Kincsestára. 84. sz. Budapest, 1929. [KSZ.]

MORAVETZ Károly: A tengerfenék hőmérséklete. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 155-156. Levélszekrény. [KSZ.]

KUTASSY Endre: A jégkorszakok keletkezésének okairól. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 156-158. Levélszekrény. [KSZ.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. jan. 15. 876. füz. pp. 57-59. 1929. febr. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: Az éjjeli égbolt fényéről. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. febr. 15. 878. füz. pp. 120-121. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. febr. 15. 878. füz. pp. 122-123. 1929. márc. jelenségek. [SRG.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: Változások a Holdon. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. márc. 1. 879. füz. pp. 153-154. Apró közlemények. [SRG.]

Címképünk: A svábhegyi csillagvizsgáló három kupolája. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. márc. 15. 880. füz. címlap. [PIR.]

TASS Antal: A svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. márc. 15. 880. füz. pp. 161-171., címlap. [PIR.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A világ legnagyobb teleszkópja. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. márc. 15. 880. füz. p. 188. 200 hüvelyk átmérőjű távcső készül a kaliforniai Mount Wilson csillagvizsgáló részére. Az 5 méteres távcső terve. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. márc. 15. 880. füz. pp. 188-190. 1929. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. ápr. 15. 882. füz. pp. 269-271. 1929. máj. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. máj. 15. 884. füz. pp. 330-332. 1929. jún. jelenségek. [SRG.]

THIERING Oszkár: A természettudományok és a műszaki tudományok kölcsönhatása. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. jún. 1. 885. füz. pp. 337-343. Csillagászati vonatkozás. p. 341. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. jún. 15. 886. füz. pp. 398-399. 1929. júl. jelenségek. [SRG.]

HOFFMANN Ernő: A Hold látszólagos nagyságáról. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. júl. 15. 887-888. füz. pp. 429-432. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. júl. 15. 887-888. füz. pp. 442-444. 1929. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. aug. 15. 889-890. füz. pp. 491-492. 1929. szept. jelenségek. [SRG.]

AUJESZKY László: A holdtölték pompája és a légkör állapota. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. szept. 1. 891. füz. pp. 519-521. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. szept. 15. 892. füz. pp. 557-559. 1929. okt. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Halójelenség hazánkban. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. 1. 893. füz. pp. 581-583. 1929. febr. 3-án az ország több részén halojelenség. Apró közlemények. Légköroptikai jelenségek. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. 15. 894. füz. pp. 619-621. 1929. nov. jelenségek. [SRG.]

Sz. I. [SZOLNOKI Imre]: Napfolttevékenység 1929-ben. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. 15. 894. füz. p. 622. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. nov. 15. 896. füz. pp. 683-685. 1929. dec. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A meteoritek kora és eredete. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. dec. 1. 897. füz. pp. 712-713. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. dec. 15. 898. füz. pp. 747-749. 1930. jan. jelenségek. [SRG.]

KALMÁR László: Az Andromeda-ködre vonatkozó újabb megfigyelések eredményei. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. pp. 97-106. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A tunguzok földjén lehullott óriási meteorról. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. pp. 148-149. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A kozmikus sugárzás és a radióaktív anyagok bomlása. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. p. 152. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Napsugárzással keltett radióaktivitás. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. p. 152. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A csillagok pislogásáról. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. p. 154. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]MENDE Jenő: A földmágnesség és a napfoltok. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. pp. 154-156. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

KALMÁR László: A béta Serpentis, mint négyescsillag. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. - dec. 4.(176.) pótfüz. p. 156. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Amit mindenkinek tudnia kell. Hány csillag ragyog az égen, milyen messze van a tejút, milyen nyomást gyakorol a napfény a földre és a csillagászat más problémáiról. Az Uj Idők számára elmondta Kövesligethy Radó. = Uj Idők 35. 1929. 2. félév szept. 22. 39. sz. p. 366. [SRG.]

          1930.

Báró Eötvös Loránd Emlékkönyv. Szerk.: Fröhlich Izidor. Budapest, 1930. Magyar Tudományos Akadémia. 319 p. [SZF.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: A galánthai gróf Eszterházy Károly egri püspök által alapitott egri egyetem csillagvizsgálójának története 1762-1883. Adalékok a 18-19. század magyar műveltségtörténetéhez. Budapest, 1930. Stephaneum nyomda r. t. 48 p. [KSZ.]

KELÉNYI B. Ottó: Az Egri Érseki Liceum Csillagvizsgálójának története. Budapest, [1930.] Stephaneum Nyomda R.T. 26 p., 6 t. [SRG.]

KELÉNYI B. Ottó: A magyar csillagászat története. Budapest, 1930. Stephaneum nyomda r. t. 106 p., 12 t. /A Konkoly-alapitványú Budapest-Svábhegyi m. kir. Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati értekezései. 1. köt. 2. füz./ Magyar nyelven: pp. 1-50., német nyelven: pp. 51-106.; Tass Antal előszavával. pp. 3-4. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 128 p. [SRG.]

KOVÁCS István: A gravitációs törvények reviziója. Mi a súly? Írta Kovács István ny. telekkönyvvezető. Ára nincs. Minden jog fenntartva. Szeged, [1930.] Hírlapkiadó és Nyomdavállalat R.-T. 31 p. A szerző előszava 1930. jún. 7-én kelt Szegeden. A különös könyv többek között: "Megállapítja, hogy az égitesteket pályájukon nem a központi tömegek vonzása, hanem a saját tömegük vonzásának visszaható ereje tartja fenn és ebből következőleg az esésüket lejtős esésnek kell tekinteni. A testek súlya tehát a vonzó tömegek nagyságától független." [KSZ.]

SAILE, Olaf: Kepler. Regény. Budapest, [1930?] Stadium Sajtóvállalat Részvénytársaság kiadása. 271 p. Regény Kepler életéről. [KSZ.]

  Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. [9]+336 p. A szerkesztők előszavával, mely Budapest-Svábhegyen kelt, 1930. újév napján. [SRG.]

TASS Antal: A babelsbergi csillagvizsgáló intézet. Budapest, 1930. Stephaneum Nyomda R. T. 22 p. Különlenyomat a Stella V. évfolyamának 1-2. számából. [KSZ.]

Természettudományi ismeretek. 1. köt. [H. n.] [1930.] Kiadja Békés Vármegye közönsége. 239 p. Csillagászat: pp. 30-81. (írta: Tass Antal) [TZS.]

"Az uralkodó bolygó: Saturnus.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1930-ik közönséges esztendőre. Harmincadik évfolyam [Debrecen, 1929.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 3. [SRG.]

Utmutató a csillagos égen. In: Az Est Hármaskönyve. 1930. I. A férfi könyve. Szerk.: Mikes Lajos. [Budapest, 1930.] Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 30-34. [SRG.]

Holdrakéta. In: Az Est Hármaskönyve. 1930. III. A gyermekek könyve. Szerk.: Mikes Lajos. [Budapest, 1930.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. pp. 188-189. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. [SRG.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1929-ben. Huygens (1629-1695). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 60-61. [SRG.]

Az 1929-ben elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 70-80. "Andoyer, H., csillagász, a párizsi Sorbonne tanára, 1929 június 12-én, 66 éves korában. Kézikönyvein (Cours d’astronomie, Cours de mécanique céleste) kívül nevezetesek a Hold mozgására, vonatkozó vizsgálatai (p. 70.).; [...] Easton, C., csillagász, 1929 június 3-án, Hágában, 64 éves korában. A tejút, a tejút közelében lévő csillagok és Európa meteorológiai viszonyai voltak tanulmányainak tárgyai. Bár nem volt hivatásos tudós, 1921 óta a németalföldi Meteorológiai és Csillagászati Társaság elnöke volt (p. 73.).; [...] Hepperger, J., csillagász, a bécsi egyetem ny. tanára és a bécsi obszervatórium igazgatója, 1928 szeptember 13-án, 73 éves korában (p. 73.)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

A K. M. Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1929-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 82-86. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Thököly-út 62. (p. 78.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest, Svábhegy (p. 85.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllői-út 121. (p. 85.)." [HAI.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. p. 127. "4 pengő. - 2.50 pengő." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

Csillagászati táblázatok 1930-ra. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-92. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach táblázataihoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 93-138. Alapfogalmak a csillagászat elemeiből.; A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz magyarázat. [SRG.]

MAHLER Ede: Az asztronómia a történettudomány szolgálatában. 2. rész. Adalék a babilóniaiak, görögök és zsidók kronológiájához. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 141-163. Ókori hold- és napfogyatkozások említése Claudius Ptolemaeus Almagest című művében. 10 holdfogyatkozás Kr. e. 721. márc. 19. és Kr. e. 382. dec. 12. között. Ékírásos táblákra feljegyzett hold- és napfogyatkozások azonosítása. A népek és korok naptáraira, azok időszámításának kezdetére vonatkozóan is segít a csillagászat a történettudománynak. A szökőévek sora a Meton-féle 19 éves ciklusban. A zsidók szökőciklusa (a fogságban, a Kr. e. 587-es évtől kezdve átvették a babiloniai évszámítást, szökőszámítást, a hónapok neveit). [KSZ.]

ORTVAY Rudolf: Megjegyzések a hullámmechanikához. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 163-181. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Újabb kutatások a Venus fizikai alkotásáról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 181-187. [SRG.]

STEINER Lajos: A Carnegie Institution földmágnességi mérései az oceánokon. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 188-203. [SRG.]

WODETZKY József: Az évszakok tartama és az időegyenlet. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 204-213. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok színképtípusai. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 213-244. [SRG.]

KELÉNYI B. Ottó: A gellérthegyi egyetemi csillagvizsgáló könyvtára. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 245-262. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 262-292. [SRG.]

Jelentés a Stella Csillagászati Egyesület 1929. évi közgyűléséről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 295-310. 1929. ápr. 26-án. [SRG.]

A Stella-Egyesület új tagjai 1928 január 1-től 1929 dec. 31-ig. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 311-314. 15 pártoló és 75 rendes tag adatai. [SRG.]

PÉCH Aladár: Vallás és természettudomány. In: A természet könyve. Ég és Föld. Kiad. a Könyvbarátok Szövetsége. Budapest, [1930.] Nyomtatott a Királyi Magyar Egyetemi nyomdában. pp. 1-29. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. In: A természet könyve. Ég és Föld. Kiad. a Könyvbarátok Szövetsége. Budapest, [1930.] Nyomtatott a Királyi Magyar Egyetemi nyomdájában. pp. 30-65., 2 csillagtérk. [KSZ.]

TASS Antal: A napról. In: A természet könyve. Ég és Föld. Kiad. a Könyvbarátok Szövetsége. Budapest, [1930.] Nyomtatott a Királyi Magyar Egyetemi nyomdában. pp. 66-81. [KSZ.]

HOFFMANN Ernő: A táj színeiről. In: A természet könyve. Ég és Föld. Kiad. a Könyvbarátok Szövetsége. Budapest, [1930.] Nyomtatott a Királyi Magyar Egyetemi nyomdában. pp. 123-138. A légköri fénytan tárgyköre.; A szivárvány.; A holdudvar és holdjelenségek.; A sarki fény.; A légköri sugártörés.; Délibáb.; Az égboltozat kék színe.; Levegőtávlat.; Alkony, hajnal, esti szürkület.; A táj uralkodó színe.; A táj erős napsütésben.; A napsugarak egyenesvonalú terjedése. [KSZ.]

A névtelen bolygó. = Budapesti Hírlap 50. 1930. ápr. 27. 95. sz. p. 8. "15 év előtt megállapította Lowell csillagász a most felfedezett bolygó helyét. A Budapesti Hírlap jelentette..., hogy az arizoniai Flagstaffban álló Lowell-obszervatórium csillagászai a Neptunuson túl keringő eddig ismeretlen főbolygót fedeztek fel. ... Egyes újabb megfigyelések szerint tömege nem lényegesen nagyobb a Földnél, de ennél sokkal ritkább. ..." [későbbi neve: Plútó, Pluto] [SRG.]

b. gy.: A csillagos égbolt költészete. Csütörtökön kezdődik a budapesti csillagászkongresszus. = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 6. 177. sz. p. 5. "Az augusztus 8-án kezdődő és 13-ig tartó nemzetközi csillagászati kongresszus erősen az aktualitás előterébe állítja nemzeti kultúránk büszkeségét, a svábhegyi csillagvizsgálót. Felkerestük tehát Tass Antalt, a csillagvizsgáló igazgatóját és megkértük, hogy tájékoztasson bennünket a kongresszus céljáról. [...] Száztíz tag jelentette be érkezését, akik közül a svéd származású, jelenleg azonban dán illetőségű Steamgren az elnök, aki már Budapesten tartózkodik és szorgalmasan részt vesz az előkészítés óriási munkájában. A kongresszuson a következő nemzetek vesznek részt kiküldötteikkel: angolok, hollandusok, dánok, svédek, norvégek, finnek, lengyelek, cseh szlovákok, németek, osztrákok, olaszok, oroszok, jugoszlávok. A csillagászok nagyjai közül bizonyosan itt lesznek Max Wolff, Eddington, Jackson, Lundhal, Luthnik, Ludendorff. ..."
Fejezetcímek: A csillagászok antant uniója.; A kongresszus programmja.; A gyakorlati és az elméleti csillagász.; A csillagászat legújabb problémája. [HAI.]

A csillagos ég tudósai Budapesten. Klebelsberg Kunó gróf beszéde a nemzetközi csillagászkongresszus megnyitó ülésén. = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 9. 180. sz. p. 3. "...A Nemzetközi Csillagászati Kongresszus délelőtti és délutáni szakülésein letárgyalták a Csillagászati Társaság belső ügyeit és új tagokat választottak, akik közül megemlítendők Dunst László, a svábhegyi csillagvizsgáló asszisztense, Komáromi-Katz Endre festőművész, Posztoczky Károly földbirtokos s a most Lipcsében élő magyar Winter Aurél dr. matematikus. A szombat délelőtt 10 órakor a Műegyetemen tartandó folytatólagos szakülésen sorra kerül Kövesligethy Radó előadása is; a professzor a Föld belsejének tömegeloszlásáról tart előadást." Fejezetcímek: A külföldi csillagászok a svábhegyi csillagvizsgálóban.; A mai tudományos előadások. [HAI.]

(-tur.): Komáromi Katz Endre - csillagász. A Hold szerelmese, a festő-asztronómus az ég titkairól - Beszélgetés komáromi Katz Endrével. = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 10. 181. sz. p. 7. "...Később Flammarion könyveit olvastam szeretettel és mikor nővérem Ógyallára került, alkalmam volt betekinteni az obszervatórium munkájába és Konkoly-Thege Gyula [sic ! Miklós] útmutatása után szakkönyveket kezdtem tanulmányozni. E könyvek lapozgatása közben, támadt az a gondolatom, hogy én, a festő a gyönyörű égi csodákat talán jobban le tudnám rajzolni, mint a csillagászok. A bolygókat ugyanis roppant nehéz fotografálni az atmoszférikus eltérés miatt és a csillagászati könyvekben rendszerint rossz felvételeket találtam. A feladat ugyan - bár a téma költői - nem sok művészetet kíván, sőt ezt néha kizárja. Csak az a fölénye van meg a festőnek, hogy szeme és keze könnyebben és jobban oldja meg a feladatot. Heyde optikai gyárából egy 122 mm-es refraktort hozattam.
Mivel a műszert nem tudtam céljaimnak felhasználni, magam szereltem át. Bizony, ez nehéz mesterség volt, - teszi hozzá mosolyogva - különösen egy olyan laikus számára, mint én voltam. [...] Hatalmas albumot vesz elő az antik fiókosszekrényből. Bolygórajzait tartalmazza a vaskos kötet, amelynek címlapján a következő felírás van aranyos betűkkel: "Urania birodalmában töltött éjszakák emlékei". Csodálatosan finom rajzok kerülnek elő az albumból. Gondos és hajszálpontos ábrák: bolygókról, ködfoltokról, napfoltokról. - Büszke vagyok ezekre, - mondja -, de azért ne higgye, hogy egyedüli piktor vagyok, aki a csillagászattal foglalkozik. Bornemissza Gábor, Tichy Kálmán és Rakosányi Kálmán szintén lelkes amatőr asztronómusok. ..." [HAI.]

(A csillagászkongresszus ülései és kirándulásai.). = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 10. 181. sz. p. 14. "Immár Budapesten vannak hiánytalanul a nemzetközi csillagászkongresszus összes külföldi vendégei. A kongresszus szombaton délelőtt kezdette meg Eliz Strömgren elnöklésével második ülését. Jelentést tettek az üstökösökről és a változó csillagokról, ezután pedig A. Kahrstedt tartotta meg előadását a déli égbolton lévő csillagok sajátmozgásának rendszerbeli hibáiról. A nagy figyelemmel hallgatott előadás után Kövesligethy Radó következett, aki a föld belsejének tömegeloszlásáról tartott tudományos előadást. Kövesligethy ezzel az előadásával nagy tudományos sikert aratott. A harmadik előadó H. Kierste volt, aki az astrofizika hőmérsékleti problémáiról értekezett. Az ülést délután folytatták.
A kongresszus résztvevőinek egy része egyébként vasárnap délelőtt Egerbe utazik, ahol Tass Antal dr. vezetésével megtekintik az egri líceumban 1776-ban felállított és most restaurált obszervatóriumot, a város történelmi és művészeti nevezetességeit, a várat, majd a versenyuszodában az úszóversenyt, amelyen Bárány István dr. is indul. Eger város, Heves vármegye és az egri érsekség, továbbá az egri főkáptalan látják vendégül a város új Korona-szállójában. ..." [HAI.]

A csillagászkongresszus tagjai Egerben. Eger, aug. 11. = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 12. 182. sz. p. 10. "Vasárnap délelőtt külön vonattal érkezett Egerbe a budapesti csillagászati világkongresszus százharminc tagja. Eger városa a csillagászok tiszteletére fellobogózta a házakat és ünnepies fogadtatásban részesítette a pályaudvaron a vendégeket. A pályaudvaron a város közönsége nevében Franck Tivadar dr. helyettes polgármester köszöntötte a tudósokat. A magyar beszédet Báránt István dr. német, francia és angol nyelven tolmácsolta. A csillagászok nevében Wolff, a heidelbergi csillagda igazgatója és a Magyar Tudományos Akadémia kültagja köszönte meg a szeretetteljes fogadtatást, [...] A hétfői előadások. A csillagászkongresszus hétfői napirendjén Eundmarck tanár előadása szerepelt a ködfoltok távolságáról, utána a göttingai Hoekmann tanár értekezett a csillaghalmazok dinamikájáról, majd Ohlsson a praktikus asztronómia kérdéseiről beszélt.
A délutáni üléssel kapcsolatosan a világhírű angol csillagász, Sir Eddington tartott előadást, az elméleti fizika legfontosabb problémáiról. Az új tisztikar. Majd megválasztották az új elnökséget és tisztikart, amely a nemzetközi csillagászati társaság ügyeit az 1932-ben Göttingában tartandó kongresszusig intézi. Nagy kitüntetés érte hazánkat és csillagászati törekvéseinket. Tass Antal dr.-nak a svábhegyi asztrofizikai Obszervatórium igazgatójának az elnökségbe való választásával. ..." [HAI.]

Csillagászok sétahajózása a Dunán. A Külügyi Társaság vendégül látta a csillagász kongresszus tagjait a Deák Ferenc gőzösön. = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 13. 183. sz. p. 6. "...A csillagászkongresszus záróülése ma délelőtt volt a Műegyetemen. A záróülésen először az összes elfogadott javaslatokat határozatra emelték, azután az a bizottság tette meg jelentését, amely a nap megfigyelésének folytatásával volt megbízva és egyben megállapították, hogy további napvizsgálatokban mely csillagdák és milyen mértékben vesznek részt. Ezután Strömgreen kopenhágai egyetemi tanár bezárta a kongresszust. [...] Wolff (Heidelberg) meleg szavakkal emlékezett meg Magyarország nagy tudósairól köztük Eötvös Lóránt báróról és hosszan méltatta Konkoly-Thege Miklós érdemeit, akihez őt meleg barátság szálai fűzték. Több epizódot elevenített fel a nagy magyar csillagász életéből.
Megemlékezett a harminckét évvel ezelőtt Budapesten tartott csillagászati kongresszusról s bejelentette, hogy amint akkor elhatározták, hogy a legközelebb felfedezendő bolygót Hungária névre keresztelik - ami azóta meg is történt, - s most megállapodnak abban, hogy a legközelebb felfedezendő bolygót Budapest után Buda névre keresztelik. Meleg köszönetet mondott a kongresszus tagjai nevében azért a fogadtatásért, amelyben Magyarországon részesültek. Végül Neiland (Hollandia) Tass Antal dr. igazgatót köszöntötte fel." [HAI.]

A csillagászok a Balatonon. = Budapesti Hírlap 50. 1930. aug. 19. 187. sz. p. 6. " A csillagászati kongresszus tagjai Tass Antal igazgató vezetésével augusztus 13-án, a kongresszus utolsó napján, Balaton körüli utat tettek. Hogy a magyar tenger szépségét teljességében láthassák, Fonyódon szálltak hajóra s onnan mentek Badacsonyba. ..." [HAI.]

-i.: A világűr sötét felhői. = Debreceni Szemle 4. 1930. jún. 6. sz. p. 331. "A fényerősség látszólagos és abszolút nagysága és a csillag távolsága között fennálló matematikai összefüggés azonban teljesen veszendőbe megy akkor, ha az égitestről jövő fénysugár a világűr felhőin hatol keresztül." [SRG.]

-i.: A naprendszer kilencedik bolygója. = Debreceni Szemle 4. 1930. jún. 6. sz. p. 333. Már kutatta Todd 1877-től, 1909-ben Pickering végzett pályaszámításokat, a legmegbízhatóbb Lowell 1915-ben megjelent munkája. "A Washington D. C. hivatalos adatai szerint a felfedezés 1929. jan. 21-én történt az Ikrek delta csillagzata közelében. Ezt igazolták a jan. 23-án és 29-én készült felvételek is." [SRG.]

-b.: Kepler János. (Háromszázéves halála alkalmából.) = Debreceni Szemle 4. 1930. dec. 10. sz. pp. 547-548. [SRG.]

LAURENTZY Vilmos: Apácai Csere János Calendarium Perpetuuma. = Debreceni Szemle 7. 1933. jún. 6.(68.) sz. pp. 257-266. "Nem lepheti meg tehát a modern kutatót, ha vissza tudja vetíteni gondolkozását az illető korba, az a körülmény, hogy Apácai Csere János is, tudományos hitvallásában, legfőbb filozófiai és pedagógiai munkájában, az Encyclopaediában, szintén teljes Calendarium perpetuumot ad, sőt azt Jövendölésekkel is megtoldja." [SRG.]

TONELLI Sándor: Kepler. = Délmagyarország 6. 1930. nov. 16. 259. sz. pp. 7-8. "Valahányszor Grácban járok, lerovom a kegyelet adóját Johannes Kepler emlékének. Végigmegyek a szűk Stempfergassén és megállok a három boltíves ház előtt, melyen emléktábla hirdeti, hogy ott tartotta esküvőjét és ott élt Stájerországból való kiűzéséig Johannes Kepler, a mindenség kutatója és a gráci alapítványi iskolán a matematika tudományának oktatója. ..." [HAI.]

Ujabb adatok a napfoltok és a klima közötti összefüggésről. = A Földgömb 1. 1930. 3. füz. pp. 117-118. "A mérsékelt égövi klima változásának okát, különösen az utóbbi években, szokásos a napsugárzás erősségének változásaira s a napfoltok gyakoriságára visszavezetni." Apró közlemények. [SRG.]

Mi van a csillagok között? = A Földgömb 1. 1930. 4. füz. p. 150. "Eddington kísérletei valószinüvé teszik, hogy a csillagok közötti tér nem teljesen "üres", miként ezt még néhány év előtt hittük." Apró közlemények. [SRG.]

A delejtű iránya 1930-ban. = A Földgömb 1. 1930. 4. füz. pp. 150-151. "Baschin professor írja a "Kosmos"-ban: A delejtü Németországban nem mutat pontosan északra, hanem a földrajzi északiránytól kissé nyugatra tér ki." Apró közlemények. [SRG.]

A legnagyobb kozmikus sebességet,... = A Földgömb 1. 1930. 5. füz. p. 192. "...amellyel égitestek a térben mozognak, most állapította meg az amerikai..." Milton Humason, a Vízöntő és Halak csillagképek határán lévő spirális ködfoltról. Apró közlemények. [SRG.]

PÓSA JENŐNÉ ORMOS Jerne: Beltavak árapály jelenségei. = Földrajzi Közlemények 58. 1930. 9-10. füz. pp. 159-161. [IBQ.]

Dr. Tass Antal. = Az Időjárás 34 (6.). 1930. júl-aug. 7-8. füz. p. 122. Az Astronomische Gesellschaft 1930. augusztus havában Budapesten tartotta 29-ik nemzetközi gyűlését. Először fordult elő, hogy magyar embert, Tass Antalt a vezetőség tagjává választották. [KSZ.]

RÉTHLY Antal - CHOLNOKY Jenő: Róna Zsigmond 70 éves. = Az Időjárás 34. 1930. 11-12. füz. p. 177. Üdvözlő levél. [IBQ.]

Személyi hírek. Tudománypolitika. = Az Időjárás 34 (6.). 1930. nov-dec. 11-12. füz. p. 203. Gróf Klebersberg Kunó szorgalmazta (az 1930. évi VI. t.-c elfogadtatásával) az Országos Természettudományi Tanács megalakítását. A tanácsnak 12 kinevezett és 68 meghívott tagja van. A tanácsba meghívást nyert Kövesligethy Radó is. [KSZ.]

SZÁSZ Ferenc: Kepler. = Keleti Ujság 13. 1930. nov. 24. 262. sz. p. 17. "Regensburg városa november 25-én nevezetes ünnepet ül. Akkor múlt 300 esztendeje annak, hogy Kepler János csillagász meghalt Regensburgban. A nagy tudós halálának emlékét méltó fénnyel ülték meg Németországban, Ausztriában és az egész művelt világon. Kepler János a csillagászat tudományának legkimagaslóbb, egyben azonban legszánandóbb bajnoka volt. Nagy felfedezéseivel, tudományos sikereivel arányosan nőttek testi és lelki szenvedései. [...] Az Einstein-féle relativitási elmélet hívei újabban tépászgatják Kepler érdemeit - de kevés sikerrel. A számítások és meggondolások a relativitási elmélet híveinek kétségtelenül igazat adnak. Azonban a relativitás elmélet hívei is azt mondják, hogy elvileg nincs ugyan igaza Keplernek, de a klasszikus égi mechanika segítségével is képesek vagyunk a bolygók helyzetét pontosan megjósolni. [...] Einsteinnak nincs szüksége arra, hogy Kepler hibáin nőjjön még nagyobbra. ..." [HAI.]

POLONYI György: Kis portrék a nagy csillagászokról. Beszélgetés Ludendorff tábornok öccsével, a potsdami csillagvizsgáló intézet igazgatójával, aki szintén Budapesten tartózkodik. = Magyar Hirlap 40. 1930. aug. 9. 180. sz. p. 2. "...Budapest már régóta nem látott ilyen érdekes társaságot, pedig jórészük az európai országokból került ki. Úgy látszik, a csillagászok megőrizték a régi, tudós karikatúrák rekvizitumait, hosszú szakálluk van és majdnem mind öreg. Ahogy átlapozzuk a megjelentek névsorát, sok ismeretlen név közül az egyik nagyon ismerősen cseng. H. Ludendorff u. Frau - ez áll a névsorban. Megszólítjuk az egyik, nagyszakállú urat és megkérdezzük, nem ismeri-e Ludendorff urat. Hogyne, hogynem siet az udvarias felelettel és a következő pillanatban már be is mutat egy hatalmas, piros-pozsgás, joviális urat, Ludendorff professzort, a híres német tábornok öccsét, a potsdami csillagvizsgáló intézet igazgatóját.
- Hát bizony nagyon nehéz dolog a közönségnek ilyen elvont tudományos kérdésről nyilatkozni. Mi Potsdamban inkább csak elméleti kérdésekkel foglalkozunk, spektrálanalízissel, a nap alkatrészeinek vizsgálatával. Nagyon örülök, hogy megint Budapestre jöhettem, már negyedszer vagyok itt; először 1899-ben az akkori csillagászati kongreszszuson jártam az önök fővárosában és a háború alatt is kétszer voltam itt, a konstantinápolyi csillagdába utazóban. [...] Most arról érdeklődünk, ami a mai embert a csillagászati problémákkal kapcsolatban a legjobban izgatja. Van-e, lehetséges e élet a többi bolygókon? - Nem, nem, erre nem felelek, ebben a kérdésben a legkiválóbb szaktekintély, Undmark barátom, a lundi csillagvizsgáló intézet igazgatója. [...] Ennyi előzmény után szánja rá magát nagynehezen Lundmark professzor, hogy pár szót eláruljon a csillagászat titkaiból. Még így is minden szava csupa feltevés, semmit sem állít pozitíven.
- Azt hangsúlyoznom kell - mondja - hogy az asztronómia csak annak lehetőségével foglalkozik, hogy a csillagokban a földi élethez hasonló élet van-e. Mi csak azt tudjuk megmondani, hogy megvannak-e a földi élet lehetőségének fizikai és kémiai előfeltételei. [...] Brunner professzor, a zürichi csillagvizsgáló Trockij-külsejű, szúrósszemű, hegyes szakállú igazgatója nagyon kurtán válaszol, mikor az új bolygóról érdeklődünk. - Igen, tényleg felfedezték - mondja -, ez most már egészen biztos. Ilyesmivel azonban nem érünk rá rendszeresen foglalkozni, ezt csak úgy véletlenül fedezzük föl. Sokkal fontosabb kérdések foglalkoztatnak, mint például a csillagok külső és belső anyagának megismerése, a felületi és a nyomásviszonyok. Ez, kérem, sokkal fontosabb. * Elbúcsúzunk hát a professzortól és egy kis ferdeszemű, japán fiatalemberhez fordulunk, aki, mint a kijotói egyetem tanára, a kongresszus egzotikus vendége. [...]
Sok a nő itt a kongresszuson, professzorok feleségei többnyire, de a legérdekesebb köztük bizonyára Güssow kisasszony, a női csillagász. Neki természetesen nincs szakálla és egészen fiatal. Éppen a kabátját veszi fel, mikor megszólítjuk és megkérdezzük tőle, hogyan jutott eszébe, hogy nő létére csillagásznak menjen. - Az apámnak volt egy távcsöve, mert az apám szenvedélyesen szerette nézni a csillagokat. Ezt a szenvedélyt örököltem én is és már kicsi koromban is sokat kukucskáltam fel az égre. Most a neubabelsbergi csillagdában én figyelem a változó csillagokat. ..." [HAI.]

A nemzetközi csillagászkongresszus megnyitó-ülése. = Magyar Hirlap 40. 1930. aug. 9. 180. sz. p. 2. "Pénteken délelőtt féltizenegy órakor tartotta a nemzetközi csillagász kongresszusa Műegyetem aulájában megnyitó ülését. A megnyitás ünnepélyes keretek között zajlott le, a műegyetemi aulát a kongresszuson résztvevő nemzetek zászlói, nemzetiszínű és fővárosi drapériák, örökzöld növények díszítették. Az előkelőségeknek a terembe való bevonulása után Strömgren elnök megnyitottnak nyilvánította a XXIX. nemzetközi csillagászkongresszust, majd gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a kormány, nevében üdvözölte a kongresszust és hálás köszönetét fejezte ki az elnökségnek azért, hogy ez a tudományos téren oly előkelő társaság Budapesten tartja kongresszusát. Sok sikert kíván a kongresszus résztvevőinek és munkájukra Isten áldását kérte. A miniszter üdvözlő beszédét a kongresszusi tagok felállással, percekig tartó tapssal és éljenzéssel köszönték meg.
Ezután Berczell Jenő alpolgármester a székesfőváros nevében beszélt. Hangsúlyozta, hogy a főváros szeretettel várta a kongresszus résztvevőit, annál inkább, mert a magyar fővárosban a csillagászat terén másfélszázados hagyományok élnek. Berczell után Herczeg Ferenc emelkedett szólásra, aki a Magyar Tudományos Akadémia nevében köszöntötte a kongresszust. A nemzetközi csillagászati kongresszus délelőtti és délutáni szakülésein egyébként letárgyalták a csillagászati társaság belső ügyeit és új tagokat választottak, akik közül megemlítendők Dunst László, a svábhegyi csillagvizsgáló intézet asszisztense, Komáromi-Katz Endre festőművész, Posztoczky Károly földbirtokos és a most Lipcsében élő magyar dr Winter Aurél matematikus. Ezután következtek az egyes előadások. Délután öt órakor a kongresszus száznegyven résztvevője a svábhegyi obszervatórium megtekintésére indult, majd a Jánoshegyen vacsoráztak.
A szombat délelőtt 10 órakor a Műegyetemen tartandó folytatólagos szakülésen sorrakerül Kövesligethy Radó előadása is, a professzor A föld belsejének tömegeloszlásáról tart előadást." Ez a hir teljes szövege. [HAI.]

FÜLÖP Zsigmond: Kepler halálának 300-ik évfordulójára. 1630 november 15. Ifjuság. = Magyar Hirlap 40. 1930. nov. 16. 261. sz. pp. 25-26. "Aki csak a munkásságát ismeri ennek a nagyszerű elmének s nem az életrajzát is, annak azt kell hinnie, hogy csakis egy csendes, békés és tudós szemlélődésben eltöltött élet termelhette ki és érlelhette meg azokat a korszakalkotó megismeréseket, melyek megörökítették a nevét. Pedig nem így volt. ..." [HAI.]

FÜLÖP Zsigmond: Kepler halálának 300-ik évfordulójára. 1630 november 15. Ifjuság. = Magyar Hirlap 40. 1930. nov. 16. 261. sz. pp. 25-26. "Aki csak a munkásságát ismeri ennek a nagyszerű elmének s nem az életrajzát is, annak azt kell hinnie, hogy csakis egy csendes, békés és tudós szemlélődésben eltöltött élet termelhette ki és érlelhette meg azokat a korszakalkotó megismeréseket, melyek megörökítették a nevét. Pedig nem így volt. ..." [HAI.]

I. I.: Új naptárreform? = Magyar Kultúra 17.(35.) 1930. II. félév aug. 15. 15-16. sz. pp. 158-159. "Évek óta kísért, főleg amerikai és német lapokban az új naptárreform gondolata, amelynek lényeges alkatrésze az volna, hogy az évet 13 egyenlő 28 napos hónapra akarná beosztani, úgy hogy a hónap napjai mindig ugyanazon hetinapra esnének. ...A naptárreform elvben nem tartozik a lehetetlenségek közé, azonban a helyzetet ismerve, a mélyebb megfontolás igazolja Plasmann és mások nézetét, akik az eddigi amerikai és német naptártervezeteket "elsőrendű esztelenségeknek" nevezik." [SRG.]

MORAWETZ Károly: R Scuti fényváltozása (1795-1927). = MTA Matematikai és Természettudományi Értesítője 47. 1930. pp. 403-429. [SRG.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: P. Hell Miksa magyar jezsuita csillagász, a forgókupolák tökéletesí-tője. = Nemzeti Ujság 12. 1930. jan. 26. 21. sz. p. 15. [HAD.]

Megkezdődött a Nemzetközi Csillagászkongresszus. A kultuszminiszter nyitotta meg az első ülést a Műegyetem aulájában. = Nemzeti Ujság 12. 1930. aug. 9. 180. sz. p. 8. "(A Nemzeti Újság tudósítójától.) Pénteken délelőtt fél 11 órakor tartotta a nemzetközi Csillagászkongresszus a Műegyetem aulájában megnyitó ülését. A megnyitó ünnepélyes keretek között zajlott le, a műegyetemi aulát a kongresszuson résztvevő nemzetek zászlói, nemzeti színű és fővárosi drapériák, örökzöld növények díszítették. Eliz Strömgren, a kongresszus elnöke Tass Antallal, a budapesti csillagvizsgáló intézet igazgatójával a Műegyetem bejáratánál fogadta az ülésre érkező Klebelsberg Kuno dr. gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert, a főváros képviseletében érkező Berczell Jenő alpolgármestert, a Tudományos Akadémia képviselőjét, Herczeg Ferencet és Liber Endre székesfővárosi tanácsnokot.
Az előkelőségeknek a terembe való bevonulása után Strömgren elnök megnyitottnak nyilvánította a XXIX. Nemzetközi Csillagászkongresszust, majd Klebelsberg Kunó grófot kérte szólásra. ..." Fejezetcímek: A kultuszminiszter beszéde.; A kongresszus tagjai a svábhegyi obszervatóriumban.; A szakülés után látogatás a Svábhegyen. [HAI.]

FÜLÖP Zsigmond: Kepler halálának 300-ik évfordulójára. 1630 november 15. Ifjuság. = Magyar Hirlap 40. 1930. nov. 16. 261. sz. pp. 25-26. "Aki csak a munkásságát ismeri ennek a nagyszerű elmének s nem az életrajzát is, annak azt kell hinnie, hogy csakis egy csendes, békés és tudós szemlélődésben eltöltött élet termelhette ki és érlelhette meg azokat a korszakalkotó megismeréseket, melyek megörökítették a nevét. Pedig nem így volt. ..." [HAI.]

A nemzetközi csillagászkongresszus megnyitóülése. = Népszava 58. 1930. aug. 9. 180. sz. 9. p. 7. "Péntekem délelőtt 1/2 11 órakor tartotta a nemzetközi csillagászkongresszus a Műegyetem aulájában megnyitóülését. Strömgren elnök megnyitottnak nyilvánította a XXIX. nemzetközi csillagászkongresszust, majd gróf Klebelsberg Kunót, kérte szólásra. A miniszter a kormány nevében üdvözölte a kongresszust és köszönetét fejezte ki az elnökségnek azért, hogy ez a tudományos társaság Budapesten tartja kongresszusát. Ezután Berczell Jenő alpolgármester a főváros nevében beszélt. Hangsúlyozta, hogy a főváros szeretettel várta a kongresszus résztvevőit, annálinkább, mert a magyar fővárosban a csillagászat terén másfélszázados hagyományok élnek. Herczeg Ferenc a Tudományos Akadémia nevében köszöntötte a kongresszust. Ezután a kongresszus megkezdte a munkáját, több előadást tartottak. Délután a kongresszus résztvevői megtekintették a svábhegyi obszervatóriumot.
A szombat délelőtt 10 órakor a Műegyetemen tartandó folytatólagos szakülésen sorra kerül Kövesligethy Radó előadása is; a professzor a Föld belsejének tömegeloszlásáról tart előadást." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A budapesti nemzetközi csillagászkongresszus ünnepélyes megnyitása. = Pesti Hírlap 52. 1930. aug. 9. 180. sz. p. 8. "Pénteken délelőtt féltizenegy órakor tartotta megnyitó ülését a Nemzetközi Csillagászkongresszus a Műegyetem aulájában. A megnyitó ünnepélyes keretek között zajlott le. A műegyetemi aulát a kongresszuson résztvevő nemzetek zászlói, nemzeti színű és fővárosi drapériák, örökzöld növények díszítették. Eliz Strömgren, a kongresszus elnöke, dr. Tass Antallal, a budapesti Csillagvizsgáló Intézet igazgatójával a Műegyetem bejáratánál fogadta az ülésre érkező gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert, a főváros képviseletében érkező Berczell Jenő alpolgármestert, a Tudományos Akadémia képviselőjét, Herczeg Ferencet és Liber Endre székesfővárosi tanácsnokot. Az előkelőségeknek a terembe való bevonulása után Strömgren elnök megnyitottnak nyilvánította a XXIX. Nemzetközi Csillagászkongresszust, majd gróf Klebelsberg Kunót kérte szólásra. ..." [HAI.]

A bicskei Batthyányi kastély a régi magyar csillagászatról és építőművészetről beszél. = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. ápr. 6. 14. sz. pp. 29-30. [ZSE.]

A végtelenség számokban. = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. ápr. 27. 17. sz. p. 42. [ZSE.]

ERNYEI Frigyes: Ha a Holdrakéta célhoz ér ... = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. máj. 4. 18. sz. pp. 49-50. [ZSE.]

A csillag-ágyú. = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. jún. 29. p. 24. [ZSE.]

BALLA Ignác: Az óriási színjáték. = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. aug. 3. 31. sz. pp. 22-23. "A "Planetárium" csodái a világmindenséget közelebb hozzák az emberhez." [ZSE.]

ERNYEI Frigyes: A világűr menetrendje. = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. szep. 14. 27. sz. pp. 41-42. [ZSE.]

Kepler János a csillagok barátja. = Pesti Hirlap Vasárnapja 52. 1930. nov. 9. 45. sz. pp. 3-5. [ZSE.]

SZATMÁRI Mór: Híres magyar utazók. = A Pesti Hírlap Vasárnapja 52. 1930. nov. 23. 47. sz. pp. 36-37. Röviden ír Hell és Sajnovics vardői útjáról is. [HAD.]

BEKE Manó: 300 éves a misztikus csillagász, Kepler János. = Pesti Napló 81. 1930. nov. 9. 255. sz. p. 36. Fejezetcímek: Kepler munkája.; A számok misztikusa.; Találkozás Tycho de Braheval.; Új utak a matematikában. "...És az a tudós, aki a mai asztronómia alapjait rakta, egyben természettudomány és a matematika tág mezein is új utakat tört. Megalkotja az optikát, kikutatva a fény visszaverődésének, törésének, erősségének a törvényszerűségeit és egyben megalkotta a csillagászati célokra a Galileinél alkalmasabb távcsövet. Nem volt előtte idegen a gravitáció gondolata sem, hiszen a hold vonzásának tulajdonítja a dagályt és az apályt, sőt azt is mondta, hogy ez a vonzás, épúgy, mint a fény erőssége, a távolság négyzetével fordított arányban változik. Csak nem ment el a newtoni végső állomásig, mert az ő miszticizmusra hajló szelleme az égitesteknek is lelket tulajdonított. Lelket, amely a bolygókat mozgásukban tartja.
Sokat foglalkozott az üstökösökkel, amelyek csóváját - háromszáz évvel megelőzve korát - a fény nyomásának tulajdonítja. [...] És ez az ember, a korának egyik legkimagaslóbb alakja, minden idők egyik legnagyobb lángelméje, mártíréletet élt. Egész életét anyagi gondok között töltötte, gyermekeit korán elvesztette, felesége lelke elborult, luteránus hite miatt vallási üldözésnek volt kitéve, egyik helyről a másikra kellett menekülnie, sőt ezt a mélységes, igazi vallásos lelkű tudóst saját egyházközsége is eltiltotta az úrvacsorától. Anyját a máglyahaláltól kellett megmentenie, és midőn jogos követeléseinek behajtására a regensburgi országgyűlés elé akart menni, útközben halálosan megbetegedett, és az idegenben, elhagyottan elpusztult és még nyugvóhelyét is szétdúlták a háború viharai. Mekkora őserő lakozott e gyenge szervezetben, hogy a sors ennyi csapása közben is mindig kisarjadt benne az alkotóerő, az szinte felfoghatatlan!" [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Kepler. = Prágai Magyar Hirlap 9. 1930. nov. 16. 262. (2483.) sz. p. 6. "Háromszáz évvel ezelőtt, 1630 november 15.-én, Regensburgban, ahol a római szentbirodalom nagyjai birodalmi gyűlést tartottak, egy elnyűtt, megviselt, az élettől elfáradt ötvenkilenc éves ember lefordult a lováról, úgy kellett őt becipelni a Kék Holló ivójába, ahol azután örök álomra hunyta le a szemét. Ebben a szemben ragyogó világosság aludt ki, világosság, amely már három évszázadon árasztja áldásos fényét és amely az emberi szellemek, tudásának soha ki nem alvó forrása marad időtlen időkig. ..." [HAI.]

TASS Antal: A babelsbergi csillagvizsgáló intézet. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 1-22. Berlin és Potsdam között: Neubabelsberg mellett épült fel 1911-től kezdve. Legnagyobb műszerei: 65 cm-es refraktor és 125 cm-es reflektor. [KSZ.]

KELÉNYI B. Ottó: Eszterházy Károly gróf egri püspök csillagvizsgálójának könyvtára és az egri asztronómusok működése. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 22-38. [KSZ.]

TASS Antal: Megtörtént-e a kilencedik nagy bolygó felfedezése? = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 38-44. Az arizonai Lowell-obszervatóriumban 1930. jan. 21-én a delta Geminorum mellett egy 15-ödrendű objektumot talált C. W. Tombaugh, az obszervatórium asszisztense. A transneptuni objektumot Plutónak nevezték el. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Csillagászat Dél-Afrikában. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. p. 45. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A jugoszláv csillagászat. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 46-47. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Napfogyatkozás 1930-ban. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 47-48. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az arizóniai meteorkráter. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 48-50. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KRBEK Ferenc: A Föld abszolut mozgása. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 50-52. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: NGC. 7619 ködfolt radiális sebessége. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. p. 52. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KRBEK Ferenc: Megjegyzés a kéttestproblémához. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. p. 52. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Hírek üstökösökről. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 53-55. Apróbb közlemények. 1927 i (Schwassmann-Wachmann).; 1929 d (Wilk).; 1930 a (Peltier-Schwassmann-Wachmann).; 1930 b (Beyer).; 1930 c (Wilk). [KSZ.]

KRBEK Ferenc: Könyvszemle. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 55-56. H. J. Gramatzki: Hilfsbuch der astronomischen Photographie, Berlin et Bonn. 1930.; Hopmann J., Die experimentelle Prüfung der allgemeinen Relativitätstheorie. [KSZ.]

TASS Antal: A szabadszemmel látható üstökösök. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 56-58. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A meteorok és az üstökösök rokonsága. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 58-60. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Kepler. (1571-1630.) = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 65-73. [KSZ.]

DUNST László: A csillagok mozgása. 1. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 73-84. [KSZ.]

TASS Antal: Az Astronomische Gesellschaft 29. kongresszusa. Budapest, 1930 augusztus 8-13. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 84-93. [KSZ.]

K. POZSONYI Erzsébet: A potsdami csillagvizsgáló 1929. évi takengoni napfogyatkozás-expedíciója. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 93-104. Észak-Szumatrán az 1929. május 19-iki teljes napfogyatkozás észlelése. [KSZ.]

TASS Antal: A kilencedik nagy bolygó. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 104-107. Régebbi (1919., 1921., 1927. évekbeli) fotográfiai lemezeken is megtalálták a Plútót, így annak pályaelemeit pontosan kiszámíthatták és Neptunuszon túli voltát igazolhatták. [KSZ.]

TASS Antal: A Buda-aszteroid. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 107-108. Apróbb közlemények. A budapesti nemzetközi csillagászkongresszuson, a rendezvény emlékére a 918 (1919 FR) kisbolygót Buda névre kereszteltek. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Tejútrendszer szerkezete és forgása. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 108-110. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DUNST László: Az Eros-oppozíció. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 110-111. Apróbb közlemények. 1931. január 30-án lesz. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A nyilthalmazok távolsága, dimenziója és eloszlása. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 111-112. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DUNST László: Összefüggés a Mira-típusú változók periódusa és fényessége között. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 112-114. Apróbb közlemények. [KSZ.]

SZILVAY Géza: Új óriástükör, új csillagvizsgálók. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 114-115. Apróbb közlemények. [KSZ.]

GELLÉRI Emil: Gyengül-e a fény a világűrben? = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 115-117. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az extragalaktikai ködfoltok nagy radiális sebessége. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 117-118. Apróbb közlemények. A Wilson-hegyi csillagvizsgálóban arra a meglepő felfedezésre jutva, hogy a tőlünk igen távoli extragalaktikai ködfoltok mind nagyon nagy radiális sebességet mutatnak, ez objektumok radiális sebességének rendszeres vizsgálatához láttak. A nyert sugármenti sebességeknek nagy értékük mellett különös sajátságuk, hogy mind pozitívek, vagyis mind tőlünk távolodó tendenciát mutatnak. Még pedig, miként Hubble megállapította, minél távolabb van tőlünk valamely ködfolt, annál nagyobb sebességgel látszik tőlünk távolodni. [KSZ.]

DUNST László: A szeléncellát újra alkalmazzák az asztrofotometriában. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 118. Apróbb közlemények. [KSZ.]

SZILVAY Géza: A meteoritek életkoráról. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 118-120. Apróbb közlemények. [KSZ.]

GELLÉRI Emil: Ujabb kutatások a sarkcsillagról. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 121. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap infravörös spektruma. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 121-122. Apróbb közlemények. [KSZ.]

GELLÉRI Emil: Newton könyvtára előkerült. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 122. Apróbb közlemények. Oxfordhire község egyik házában megtalálták Newton 858 régi könyvét, ezek között 83 kötetben Newton kezétől származó bejegyzések is voltak. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Hírek üstökösökről. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 122-123. Apróbb közlemények. 1927 d (Stearn) üstökös; 1930 c (Wilk) üstökös; 1930 d (Schwassmann-Wachmann) üstökös; 1930 e (Forbes) üstökös; 1930 f periódikus üstökös (Tempel II.). [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 124-126. A Hay, Die Photographie in Wissenschaft und Praxis, Leipzig und Wien, 1929.; H. Lundegard, Die quantitaive Spektralanalyse der Elemente. Jena 1929.; P. Schrott, Praktische Optik, Wien 1930.; K. Lundmark, Das Leben auf anderer Sternen, Leipzig 1930.; R. Henseling, Der neuentdeckte Himmel. Berlin.; R. Henseling, Astronomie für Alle. Stuttgart. [KSZ.]

DUNST László: Az állócsillagok tengelyforgása. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 126-129. Levélszekrény. [KSZ.]

DUNST László: Az állócsillagok átmérői. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 129-130. Levélszekrény. [KSZ.]

DUNST László: A Pluto és a bolygómozgások problémái. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 130. Levélszekrény. [KSZ.]

DUNST László: A fény abszorpciója a világtérben. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 130-132. Levélszekrény. [KSZ.]

DUNST László: A hozzánk legközelebb levő állócsillagok. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 132. Levélszekrény. [KSZ.]

Húsvéti táblázat. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 133-134. Szerkesztői üzenetek. A húsvét vasárnapját mutató táblázat 1582-1999-ig. [KSZ.]

A háromszázéves Kepler. = Szamos 62. 1930. okt. 3. 225. sz. p. 2. "...A világ csillagászai azok, akik a távol csillagok útját mérik és figyelik, ezekben a napokban Regensburg felé tekintenek, ahol most tartják meg a Kepler emlékünnepségeket. Háromszáz év előtt halt meg Regensburgban Kepler Johannes. ..." [HAI.]

Kepler János, a legnagyobb csillagász halálának háromszázak évfordulója. = Temesvári Hirlap 28. 1930. nov. 20. 264. sz. p. 6. "Az égre emelt fejjel, egyik kezében körzőt, másikban a bolygók pályafutását ábrázoló rajzot tartva örökíti meg Kepler Jánost, a modern csillagászat atyját, az a szobor, amelyet a hálás utókor szülővároskában, Weilben állított föl. Kepler e kis württembergi helységben látta meg a napvilágot 1571 december 27-én és éppen 300 évvel ezelőtt. 1636 november 15-án halt meg Regensburgban családjától távol, teljesen elhagyottan. Amilyen szomorú volt a halála, ugyanolyan volt az élete is ennek a férfinek, aki az emberiség legragyogóbb elméi közé tartozik. ..." [HAI.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. jan. 15. 900. füz. pp. 59-61. 1930. febr. jelenségek. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A Hold és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. febr. 15. 902. füz. pp. 115-118. Apró közlemények. Levélszekrény. Feleletek. (9.) [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A rádióvisszhang. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. febr. 15. 902. füz. pp. 120-121. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. febr. 15. 902. füz. pp. 123-125. 1930. márc. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (9.) = Természettudományi Közlöny 62. 1930. febr. 15. 902. füz. p. 127. Dr. H. J. kérdése a holdtöltéről. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (9.) = Természettudományi Közlöny 62. 1930. febr. 15. 902. füz. p. 127. Olvassa el a Hold és az időjárás című cikket. [SRG.]

HOLENDA Barnabás: A csillagok belső szerkezete. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. márc. 1. 903. füz. pp. 136-141. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. 1. 905. füz. pp. 220-222. 1930. ápr. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (19.) = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. 1. 905. füz. p. 223. V. I. ködön keresztül napfoltot észlelt 1929. nov. 27-én. [SRG.]

TASS Antal: A napfoltok megfigyelése szabadszemmel. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. 1. 905. füz. p. 224. Levélszekrény. Feleletek. (19.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. 15. 906. füz. pp. 247-249. 1930. máj. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. máj. 15. 908. füz. pp. 329-331. 1930. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. jún. 1-15. 909-910. füz. pp. 381-383. 1930. júl. jelenségek. [SRG.]

DALMADY Zoltán: "A nyári időszámítás" egészségtani és fürdőtani jelentősége. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. júl. 1-15. 911-912. füz. pp. 404-410. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. júl. 1-15. 911-912. füz. pp. 427-429. 1930. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. aug. 1-15. 913-914. füz. pp. 473-475. 1930. szept. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. szept. 1-15. 915-916. füz. pp. 520-522. 1930. okt. jelenségek. [SRG.]

MÁDAY István: Tavaszi, nyári és őszi időszámítás. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. szept. 1-15. 915-916. füz. p. 524. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

MENDE Jenő: Kepler (1571-1630). = Természettudományi Közlöny 62. 1930. okt. 1. 917. füz. pp. 546-548. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. okt. 15. 918. füz. pp. 585-587. 1930. nov. jelenségek. [SRG.]

GAÁL István: Marsigli kutatásai hazánkban. Gróf Marsigli Alajos halálának kétszázados évfordulója alkalmából. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. nov. 1. 919. füz. pp. 593-603. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Újabb elmélet a Tejútrendszer szerkezetéről. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. nov. 1. 919. füz. pp. 604-608. [PIR.]

K. J. [KESZI J.]: Kepler-csillagvizsgáló Tübingenben. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. nov. 1. 919. füz. p. 622. [SRG.]

TASS Antal: A kilencedik nagy bolygó felfedezése. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. nov. 15. 920. füz. pp. 625-630. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. nov. 15. 920. füz. pp. 650-652. 1930. dec. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. dec. 15. 922. füz. pp. 715-717. 1931. jan. jelenségek. [SRG.]

CSÁSZÁR Elemér: A kvantumelmélet. [1.] = Természettudományi Közlöny 62. 1930. jan. - márc. 1.(177.) pótfüz. pp. 1-15. [PIR.]

KALMÁR László: A kisbolygók színképe. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. jan. - márc. 1.(177.) pótfüz. pp. 46-48. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

CSÁSZÁR Elemér: A kvantumelmélet. (Befejező közlemény.) = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. - szept. 2-3.(178-179.) pótfüz. pp. 49-62. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Másodlagos kozmikus sugárzás. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. - szept. 2-3.(178-179.) pótfüz. p. 92. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

STEINER Lajos: A tervezett "poláris év". = Természettudományi Közlöny 62. 1930. ápr. - szept. 2-3.(178-179.) pótfüz. pp. 93-94. Természettudományi mozgalmak. A második poláris évet 1932-33-ra tervezik. [SRG.]

MENDE Jenő: A kozmikus sugárzás természetéről. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. okt. - dec. 4.(180.) pótfüz. pp. 139-141. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Sandronicus: A csillagok szerelmese. (Johannes Kepler, a nagy csillagász halálának 300 éves évfordulójára: 1630 nov. 15 - 1930 nov. 15.). = Tolnai Világlapja 32. 1930. nov. 12. 46. sz. p. 18. "...Kereskedők keresték fel Keplert, hogy egy-egy nagyobb vállalkozás előtt "a csillagok tanácsát" kikérjék, lovagok, udvaroncok érdeklődtek vállalkozásuk kedvező égi konjunktúrája iránt. Kepler pénzért mindenkinek rendelkezésére állott. Közönséges kuruzslás ez, de az élet követelő. Amellett Kepler maga tudja, hogy ámitás, amit csinál, be is vallja: "Az én asztrológiai tudományomban annyira nincsen semmi bizonyosság, hogy egyetlen dolgot sem tudok előre megmondani". ..." [HAI.]

MASSÁNY Ernő: Az Androméda ködfolt csodás világa. = Tolnai Világlapja 30. 1930. dec. 10. 50. sz. pp. 13-14. "...Ilyen, szabad szemmel is látható ködfolt az Androméda csillagképben van, amelyet már a régi asszír, egyiptomi és arab csillagászok is ismertek. A távcső feltalálása után nagyítóval felfegyverzett szemmel először vizsgálgatva ezt a ködfoltot, rögtön feltűnt ennek orsóalakja. Amikor azután le is fényképezték, észrevették, hogy ez az orsóalakúnak látszó égitest a maga egészében nem egyforma fényességű, hanem tulajdonképpen olyan, mint aminő egy kissé oldalról tekintett, némileg összenyomott órarugó és hogy sok tekintetben hasonlít a gyűrűkkel övezett Saturnus csillaghoz.
Az Androméda ködfoltja azonban igazán akkor vonta magára a csillagászok komoly érdeklődését, amikor közepén 1885-ben egy új csillagot láttak fellángolni. Akkor azt hitték, hogy ebben a ködfoltban két nagy csillag összeütközött s az ekkora súrlódás folytán támadt nagy hőség következtében a két csillag lángra gyúlt. Ettől a pillanattól kezdve ez az érdekes és csodálatos ködfolt újabb és újabb meglepetésekkel szolgált. Az új csillagról kiderült, hogy annak valami világkatasztrófához semmi köze sem volt, hanem nem egyéb, mint egy olyan hatalmas fényes Nap, amelyet egy körülötte keringő másik, de a sötét Nap számunkra időnként láthatatlanná tesz, azaz eltakar. ..." [HAI]

MASSÁNYI Ernő: Van-e élet a Földön kívül? = Tolnai Világlapja 30. 1930. dec. 17. 51. sz. pp. 10-12. "...A mi elképzelésünk s földi tapasztalataink szerint szerves élet csak ott lehetséges, ahol víz és levegő van s ahol 60-70 foknál nem magasabb, vagy nem alacsonyabb a hőmérséklet. Ha a mi Holdunkat vizsgálgatjuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy annak nincsen levegője. [...] Immár csak egy bolygó marad még hátra, a Mars, ez a vöröses fényben tündöklő csillag, amelyről a középkorban azt tartották, hogy a háborúknak és az azokkal járó veszedelmeknek, csapásoknak az okozója. A levegő jelenlétét a Marson felismerhetjük. [...] Belátható időn belül nincs is kilátásunk, hogy a más égitesteken esetleg élőlényekről valami biztosat tudjunk s így a földi ember a nagy Mindenség egyedüli lakójának képzelheti magát, bár a természet törvényei ennek a feltevésnek ellent mondanak.
Az egész világegyetem egy ugyanabból az anyagból áll, egy ugyanannak a törvénynek hódol, tehát kell, hogy azonos feltételek mellett, azonos formák alakuljanak ki. Lehet, hogy éppen ezeknek a formáknak még nem mindenikét ismerjük s ezért hibásak következtetéseink is s ezért engedhetjük szabad szárnyra képzelő erőnket, amelynek révén azután a világegyetem csillagait olyan lényekkel népesíthetjük be, aminővel éppen akarjuk. ..." [HAI]

ANKNER Béla: Kirándulás a kőszegi hegyekbe. = Turisták Lapja 42. 1930. júl. 7. sz. pp. 245-251. Antók Károly rajza az Irottkőről, a kilátón lévő napórával. p. 249. [SRG.]

BEKE Manó: Kepler János. = Új Idők 36. 1930. okt. 12. 42. szám pp. 474-476. [HAI.]

Előadások a nemzetközi csillagászati kongresszuson. A külföldi vendégek a svábhegyi csillagvizsgálóban. = Ujság 6. 1930. aug. 9. 180. sz. p. 4. "Pénteken délelőtt féltizenegy órakor tartotta a Nemzetközi Csillagászkongresszus a műegyetem aulájában megnyitó ülését. [...] Előadásokat tartottak: Bernheimer (Bécs) új szelén fotometriai vizsgálatokról, amelyek a bécsi csillagda 40 cm-es reflektorával az év tavaszán minden várakozást felülmúltak, s amelyek révén bebizonyították, hogy az eddigi fotocelláknál sokkal hatásosabbak. [...] Hoffmeister csillagdavezető rámutatott arra, hogy milyen nagy fontosságú a Tejut egyes részeinek fényességmeghatározása, különösen pedig a Tejutnak a déli földgömbön látható részéről, amelyekről még kevés megfigyelési anyag áll rendelkezésre. [...]
Hopmann, a berni csillagda igazgatója egy új fotométert mutatott be. Struve (Neubabelsberg) a most oppozícióba kerülő Eros megfigyelésénél követendő új mikrometrikus módszert javasolt, Holur (Svédország) csillagkatalógusának csillagfényesség adatait hasonlította össze és Schembor a szürkületnek fotometriai megfigyelései révén szerzett eredményeiről adott számot. A szombat délelőtt 10 órakor a Műegyetemen tartandó folytatólagos szakülésen sorrakerül Kövesligethy Radó előadása is, a professzor a Föld belsejének tömegeloszlásáról tart előadást. A nemzetközi csillagászati kongresszus résztvevői megtekintették a svábhegyi csillagvizsgáló intézetet. ..." [HAI.]

BAKONYI Miksa: Kepler halálának 300-ik évfordulója. = Ujság 6. 1930. nov. 15. 260. sz. p. 5. "Sirját, ahová, két nappal halála után, november 17-én, eltemették, a Regensburg körüli harcok feldúlták. Ami anyag volt belőle, nyomtalanul elporladt, de a szellem, mely a szó szoros értelmében egy egész világot sugárzott be, örökké élni fog. A legragyogóbb elmék egyike, a legkeservesebb sors üldözöttje volt. Mintha a végzet, születésétől kezdve haláláig, csupa szenvedésre kárhoztatta volna. Szegény protestáns szülők gyermeke, hetedhónapos születésű volt, s egész gyermekkorán át a legválságosabb betegségekkel küzdött gyenge fizikuma. Himlőhelyes arca csak fokozta külsejének szánalmas jellegét. S ez a gyenge, szinte roskatag és éppen nem kellemes benyomása ifjú, már húszéves korában magiszter lett. Eleinte teológusnak készült, de csakhamar a matematika és csillagászat kötötte le figyelmét s egész életét ezeknek a tudományoknak szentelte. ..." [HAI.]

Kepler János. = A Zene 12. 1930. dec. 1. 5. sz. pp. 78-79. "...Fanatikus munkakedvvel, törhetetlen akaraterővel dolgozott élete főművén, bolygórendszerünk titkának megfejtésén; a híres három kepleri törvény, mely a bolygók pályáját, keringési idejüket és a Naphoz való viszonyukat állapította meg, nemcsak azért volt úttörő, mert Copernicus fanatizmussal üldözött rendszerét igazolva előkészítette Newton gravitációs elméletének kiépítését, hanem azért is, mert a csillagászatot a naptárkészítések és babonás csillagjóslások ingatag mellékösvényéről a természettudomány szilárdan megalapozott útjára terelte. Sokoldalúsága csodálatraméltó. Korszakalkotó asztronómiai felfedezésein kívül a fény visszaverődésének, sebességének és törésének törvényszerűségét is megállapította, azonkívül hosszas kísérletezéssel sikerült egy korához képest tökéletes csillagászati távcsövet szerkesztenie.
A matézisen kívül zenével is tüzetesen foglalkozott és ez adta meg az impulzust ahhoz, hogy e tricentennárium alkalmával róla e lap hasábjain megemlékezzünk. Harmonices mundi libri V. című 1619-ben megjelent művének harmadik és ötödik könyvében részletesen tárgyalja a zenéről vallott nézeteit. ..." [HAI.]

          1931.

DEÁK Ferenc: Astronomia pentru clasa VII. a scoalelor secundare cu limba de predare maghiará. de prof. Deák Francisc. Csillagászattan liceumok VII. oszt. számára. Írta Deák Ferenc tanár. Kiad. Minerva Irodalmi Nyomdai Műintézet R. T. Cluj-Kolozsvár, 1931. 174 p., 1 térk. Kétnyelvű címlap, de a könyv teljesen magyar nyelvű. [KSZ.]

DUNST László: A csillagok mozgása. Budapest, [1931.] Stella Csillagászati Egyesület, Stephaneum nyomda r. t 58 p. Különlenyomat a Stella V. évfolyamának 3-4 és VI. évfolyamának 1-4. számából. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. 127 p. [KSZ.]

LANGER Sándor - LOSCHDORFER János: Gyakorlati fizika csillagászattan és fizikai földrajzi olvasmányok a polgári leányiskolák számára. Írták Langer Sándor polgári iskolai igazgató és Loschdorfer János polgári iskolai igazgató. Budapest, 1931. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása. 144 p. A vallás- és közokt. minisztérium 884-05/43-1931/52. sz. ü. engedélyezte. Csillagászat: pp. 66-85., pp. 120-142. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Változócsillagok. Budapest, 1931. Kiadja a Stella Csillagászati Egyesület. Stephaneum nyomda R. T. 28 p. Különlenyomat a Stella VI. évfolyamának 1-4. számából. [KSZ.]

  MONSBERGER R. Ulrik: A hazai német naptárirodalom története 1821-ig. Budapest, 1931. Pfeifer Ferdinánd (Zeidler testérek) Nemzeti Könyvkereskedése, Kapisztrán-nyomda (Vác). 75 p. /Német philologiai dolgozatok. 46./ Függelékben: A hazai német kalendáriumi irodalom kronológiai jegyzéke 1821-ig. pp. 64-68. [KSZ.]

  Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. [9]+ 424 p. A szerkesztők előszava kelt Budapest-Svábhegyen, 1931. Vízkereszt napján. [SRG.]

WAGNER Richárd: Gyakorlatok a csillagászati földrajzhoz. Szeged, 1931. 56 p. [TZS.]

"Az uralkodó bolygó: Jupiter.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1931-ik közönséges esztendőre. Harmincegyedik évfolyam [Debrecen, 1930.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 6. [SRG.]

BECZKÓ József: Van-e élet levegő nélkül - lehet-e élet a Holdon? In: Az Est Hármaskönyve. 1931. Korunk kérdez - az év válaszol. Szerk.: Mikes Lajos, Mihályfi Ernő. [Budapest, 1931.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. p. 42. [SRG.]

BÁLINT György: Kik a Marsban a teremtés koronái? In: Az Est Hármaskönyve. 1931. Korunk kérdez - az év válaszol. Szerk.: Mikes Lajos, Mihályfi Ernő. [Budapest, 1931.] Est Lapkiadó Részvénytársaság, Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája. p. 43. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

TASS Antal: Nemzetközi csillagászati kongresszus Budapesten. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. pp. 29-34. 1930. aug. 8-13-ig zajlott le, az Astronomische Gesellschsft 110 résztvevőjével. A kongresszus emlékére Buda névre kereszteltek egy nemrég azonosított kisbolygót. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1930-ban. Messier Charles. (1730-1827) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. p. 72. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1930-ban. Bruhns Karl Christian. (1830-1881.). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. p. 73. "...1830. november 22-én született Plönben, hol egyideig atyja mesterségét a lakatosságot folytatta. Mint ügyes mechanikus került egy berlini műhelybe. Az altonai Peterson ajánlólevelével került ENCKE-hez a berlini csillagda igazgatójához, ki csakhamar felismerte az ifjú bámulatos mathematikai képességeit. Nappal az esztergapadnál dolgozott, éjjel nehéz számításokat végzett. Tehetsége azonban már egy év múlva a második, két év múlva az első assistensi álláshoz juttatta, 1860-ban pedig a lipcsei egyetemre hívták meg a csillagászati tanári székbe, hol új modern obszervatóriumot rendezett be..." [HAI.]

Az 1930-ban elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. pp. 83-97. "Hagen, J. G., csillagász, a vatikáni csillagvizsgáló intézet igazgatója, szeptember 5-én 83 éves korában. Égfotográfiai működésén kívül kiadta az "Atlas stellarum variabilium" c. munkát a változó csillagokról (p. 89.).; [...] Knobel, E. B., csillagász, július 25-én 89 éves korában. Mint gyáros, csak időtöltésből foglalkozott a csillagászattal, de olyan eredménnyel, hogy az oxfordi egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. Kritikailag feldolgozta a régi csillagkatalógusokat, Aboul Hasszánétól kezdve, melyek közül a legnagyobbak voltak Ptolemaeus és Ulugh Bey kiadott jegyzékei. Az angol királyi csillagászati társulatnak két izben is elnöke volt (p. 91.)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

A K. M. Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1930-ban. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. pp. 99-103. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Thököly-út 62. (p. 101.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest, Svábhegy (p. 102.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllöi-út 121. (p. 103.)." [HAI.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. p. 126. "4 pengő. - 2.50 pengő." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

A tudomány csodái. Eppur si muove... In: A Pesti Hirlap nagy naptára az 1931. közönséges évre. Budapest, [1930.] Kiadók: Légrády testvérek, Légrády testvárek nyomdai műintézete. /A Pesti Hirlap könyvtára. 7./ pp. 323-326. Vélekedések és elméletek a Föld alakjáról és helyzetéről az ókorban és középkorban. [NRO.]

Csillagászati táblázatok 1931-re. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 1-92. Alapfogalmak a csillagászat elemeiből.; A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz magyarázat. [SRG.]

Függelék. A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 93-137. Alapfogalmak a csillagászat elemeiből.; A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz magyarázat. [SRG.]

MAHLER Ede: Adalék a kelet ókori népeinek asztronómiájához. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 141-164. Egyiptomi templomokon és síremlékeken képírással, valamint Mezopotámia földjén napfényre került táblák ékírással leírt egyes csillagászati jelenségek (napfogyatkozások, holdfogyatkozások, csillagfedések) segítettek a történettudománynak a jelenség időpontját meghatározni. A jelenségek időpontja segíti a csillagászatot a holdmozgás több évszázados számításának pontosításában. Egy Jeruzsálemben délben látott napfogyatkozás, mely Kr. e. 763. jún. 15-én történt.
Az izraelitáknak Egyiptomból való kimenetelével kapcsolatban említett sötétség valószínűleg napfogyatkozás volt és Kr. e. 1335. márc. 13-ikén történt. Kr. e. 1335. márc. 13. és Kr. u. 1239. jún. 3. közötti 12 napfogyatkozás említése, amelyek időpontja a holdelméletet pontosította. Az ókorban egyes népek a holdhónap kezdetét jelentő újholdat: a Hold sarlójának legelső, tényleges megpillantását értették. Az ókori egyiptomiak (amelyek igen korán a napévet használták, de azért a Hold futását is figyelték) azonban a valódi újhold, azaz a valódi konjukció időpontját vették a holdhónap kezdetének, melyet úgy kaptak, hogy a telihold időpontját pontosan megfigyelték, és ebből az újhold idejét számíthatták. Az újholdsarlónak a napját ezen holdhónap 2. napjának nevezték. [KSZ.]

TASS Antal: Naptárunk kialakulása és reformkérdése. 1. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 164-202. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességi helyi zavarokról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 202-225. [SRG.]

ORTVAY Rudolf: Bevezetés a kvantummechanikába. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 225-291. Előadás a középiskolai tanárok továbbképző-tanfolyamán 1930. év nyarán. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Egy Graff-féle ékfotométer vizsgálata. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 291-308. Az RW Cas cepheidát 1929. júl. 20. és 1930. nov. 17. között 69 éjjelen összesen 312-szer észlelte a 8 hühelykes refraktorral. [SRG.]

DUNST László: Az Eros kisbolygó oppozíciója 1931-ben. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 309-314. Detre László cikke. [SRG.]

TASS Antal: A Plutó nagybolygó felfedezéséről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 314-318. [SRG.]

KRBEK Ferenc: A fekete sugárzás. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 319-336. [SRG.]

TASS Antal: Az "Astronomische Gesellschaft" 29. kongresszusa. Budapest 1930 augusztus 8-13. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 336-359. [SRG.]

DUNST László: A Tejútrendszer szerkezete. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 359-387. Detre László cikke. [SRG.]

A csillagos ég. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 387-395. [SRG.]

Jelentés a Stella 1929-1930. évi működéséről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 399-403. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 41. 1931. jan-ápr. (446.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes-, Harkányi Béla levelező tag. [SRG.]

Nemcsak a vasútnál, mindenütt életbeléptetik május tizenötödikén a közép-európai időszámítás. = Brassói Lapok 37. 1931. máj. 13. 107. sz. p. 2. "Kolozsvár május 11. A kolozsvári tartományi igazgatósághoz kormányrendelet érkezett, amely szerint május 15-ével a közhivataloknál is életbe kell léptetni a középeurópai időszámítást. Amint ismeretes, a középeurópai időszámításnak Romániában való bevezetése körüli viták voltak és már arról volt szó, hogy Romániában csak a vasútnál fogják bevezetni." [SRG.]

BERÉNYI Dénes: Debrecen napsütése. = Debreceni Szemle 5. 1931. 2. sz. pp. 53-62. [SRG.]

A nappal hossza különböző szélességek alatt. = A Földgömb 2. 1931. 3. sz. pp. 116-117. "A nappal hossza az év minden napjára egyszerű trigonometriai képlet alapján kiszámítható." Apró közlemények. [SRG.]

VARGA Lajos: A lappok földjének csodái. = A Földgömb 2. 1931. 9. sz. pp. 336-341. Az éjféli nap, aurora borealis "Az északi égboltozaton a csillagok között, mint valami rejtelmes tüzes szivárvány csillog, mintha titokzatos égi hatalmak többszörösen meghajló selyemkendőket libegtetnének.". pp. 338-339. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A Nap és az időjárás. = Az Időjárás 35.(7.) 1931. jan-febr. 1-2. füz. pp. 19-23. Népszerű előadás. [IBQ.]

R. Zs. [RÓNA Zsigmond]: A második poláris év (1932-1933). = Az Időjárás 35.(7.) 1931. szept-okt. 9-10. füz. pp. 150-154. A második nemzetközi meteorológiai és geofizikai együttműködés programja. [IBQ.]

Ma éjszaka életbelépett az egész ország területén a középeurópai időszámítás. Éjfél utáni 1 órakor az összes órákat egy órával visszaigazították. = Keleti Ujság 14. 1931. máj. 16. 109. sz. p. 5. (Kolozsvár, május 14.) Hosszas vajúdás, egymásnak ellentmondó hivatalos jelentések ellenére is május 14-ről május 15-re virradó éjjel 1 órakor Romániában is életbelépett a közép-európai időszámítás. Az utolsó pillanatig senki sem tudott bizonyosat mondani, hogy az uj időszámítást bevezetik-e, vagy nem." [SRG.]

GÖBL László: Napszentület. = Nyelvtudományi Közlemények 48. 1931-1934. p. 87. A Nap lenyugvása. [SRG.]

A távcső jövője és lehetőségei. = Pesti Hirlap Vasárnapja 53. 1931. már. 15. 11. sz. pp. 34-35. [ZSE.]

Hogyan készíthetünk napórát? = Pesti Hirlap Vasárnapja 53. 1931. már. 22. 12. sz. pp. 33-34 [ZSE.]

TASS Antal: Mit lát a csillagász az égitesteken? = Pesti Hirlap Vasárnapja 53. 1931. máj. 3. 18. sz. pp. 9-10. [ZSE.]

Csillagok őrzői. = Pesti Hirlap Vasárnapja 53. 1931. máj. 10. 19. sz. pp. 20-22. [ZSE.]

TASS Antal: A naptárreform újabb fejleményeiről magyar vonatkozásban. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 1-7. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Változócsillagok. 1. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 7-21. A változócsillag definiciója. Történeti áttekintés. A változócsillagok jelölése. A fényváltozás elemei. A változócsillagok osztályozása. Födési változócsillagok. A delta Cephei-csillagok. [KSZ.]

DUNST László: A csillagok mozgása. 2. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 22-37. [KSZ.]

TASS Antal: A belgrádi csillagvizsgáló. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 38-39. Apróbb közlemények. Új obszervatórium épült 1929-től a 253 m magas Laudanov Sanac csúcsán. A legnagyobb távcső egy 65 cm nyílású Zeiss-refraktor. [KSZ.]

MORAWETZ Károly: Petzval József és a Petzval-objektív. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 39-41. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DUNST László: Ujabb kutatások a fény intersztelláris abszorpciójáról. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 41-43. Apróbb közlemények. [KSZ.]

Külföldi tudósok a svábhegyi csillagvizsgálóról. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 43-44. Apróbb közlemények. C. Hoffmeister a sonnebergi csillagvizsgáló vezetője a Die Sterne, és O. Heckmann göttingai egyetemi magántanár a Himmelswelt folyóiratban írt cikkeiről. [KSZ.]

TASS Antal: Sirius vörös színéről. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 44-45. Apróbb közlemények. Az ókorban vörösnek említik a csillagot. Graff színbecslései, színmérései szerint amíg a Sirius 7 foknál magasabbra nem emelkedik, színe vörösnek tűnik. [KSZ.]

TASS Antal: Foszfor a csillagok légkörében. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. p. 45. Apróbb közlemények. [KSZ.]

HORVÁTH Antal: A Nap ultraviolett-sugárzása. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 45-46. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DUNST László: Hírek üstökösökről. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 46-47. Apróbb közlemények. 1925 II (Schwassmann-Wachmann) üstökös.; 1927 IV (Stearns) üstökös.; 1930 b = 1930 IV (Beyer) üstökös.; 1930 d = 1930 VI (Schwassmann-Wachmann) üstökös.; 1930 g (Nakamura) üstökös. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 47-49. Fr. Nölke, Der Entwicklungsgang unseres Planetensystems, Berlin-Bonn, 1930.; Barlow’s Tables of squares, cubes etc. London, 1930.; Sir J. Jeans, The Universe Around Us, Cambridge 1930.; [KSZ.]

DUNST László: Könyvszemle. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 49-51. H. Shapley: Star Clusters, Newyork 1930. [KSZ.]

TASS Antal: Plutó tömege. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. p. 51. Levélszekrény. Az új bolygó tömege nagyobb fél és kisebb másfél földtömegnél. Egy 1914. jan. 23-i felvételen is megtalálták utólag a Plútó nyomát. [KSZ.]

TASS Antal: Ujabb kis bolygók. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. p. 52. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagok forgása. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 52-53. Levélszekrény. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Az 1931. szeptember 26-iki teljes holdfogyatkozás. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 53-54. Levélszekrény. [KSZ.]

Nap-és holdfogyatkozások a jelen században. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 54-56. Levélszekrény. A fogyatkozások táblázata 1901-1933-ig. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Változócsillagok. 2. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 57-68. A Mira-csillagok. Szabálytalan változócsillagok. RV Tauri-csillagok. R Coronae-csillagok. U Geminorum-csillagok. Nóvaszerű változók. Mü Cephei-csillagok. [KSZ.]

DUNSTLászló: A csillagok mozgása. 3. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 68-95. [KSZ.]

POZSONYI Erzsébet: Mi célja lehet a sztratoszféra-repülésnek? = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 96-98. Dr. Kühl W. cikke nyomán. [KSZ.]

TASS Antal: A román csillagászat. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 98-99. Apróbb közlemények. Rövid ismertetése Románia négy helyén (Bukarest, Jassy, Kolozsvár, Starya Doubossary) működő csillagvizsgálóknak. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A korona megfigyelése napfogyatkozáson kívül. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 99. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Százra emelkedett már az újcsillagok száma a nagy Androméda-ködben. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 99-100. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Szupergalaktika 42 millió fényév távolságban. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 100. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Az energia elosztódása a napfoltok spektrumában. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 100-101. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Megfigyelőállomások a meteorok megfigyelésére. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 101-102. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A nagybolygók összetétele. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 102-103. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Egy csodacsillag. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 103-104. Apróbb közlemények. Különös színképi változásokat mutató csillag. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Egy nagy sajátmozgású távoli csillagpár. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 104. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Újabb adatok a kisbolygókról. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 104-106. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: Könyvszemle. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 107-111. Gerold von Gleich: Einsteins Relativitätstheorien und physikalishe Wirklichkeit. Leipzig. 1930. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A meteorok száma. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 112. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok összfényessége. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 112. Levélszekrény. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 112. "A súlyos gazdasági viszonyok miatt a Stellát két kettősszámmal kellett ez évben megjelentetnünk. Csak ezzel a redukcióval volt lehetséges a folyóiratot egyáltalán megjelentetni" írják az utolsó oldalon. Ezt követően a Stella folyóiratnak további számai már nem jelentek meg! [KSZ.]

FASCHING Antal: Az "Astronomische Gesellschaft" budapesti, nemzetközi jellegű 29. nagygyűlése. = Térképészeti Közlöny 1. 1931. aug. 3. füz. pp. 210-211. [SRG.]

KALMÁR László: A Hold felszínének hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. 1. 923. füz. pp. 1-8. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Napból kiinduló anyagi sugárzásról. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. 1. 923. füz. pp. 22-24. Apró közlemények. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az északi fény kutatásának eddigi eredményei. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. 15. 924. füz. pp. 57-58. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. 15. 924. füz. pp. 59-61. 1931. febr. jelenségek. [SRG.]

K. J. [KESZI J]: Kalciumfelhők a világűrben. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. febr. 1. 925. füz. p. 88. Apró közlemények. [PIR.]

K. J. [KESZI J]: Összefüggés a napfoltok és a földrengések gyakorisága között. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. febr. 1. 925. füz. p. 94. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. febr. 15. 926. füz. pp. 123-124. 1931. márc. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. márc. 15. 928. füz. pp. 185-187. 1931. ápr. jelenségek. [SRG.]

TANGL Károly: A fizikai világkép kialakulása. [1.] = Természettudományi Közlöny 63. 1931. ápr. 15. 930. füz. pp. 241-251. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. ápr. 15. 930. füz. pp. 267-269. 1931. máj. jelenségek. [SRG.]

Címképünk: Képek az 1931. április 2-i teljes holdfogyatkozásról. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 1. 931. füz. címlap. [SRG.]

TANGL Károly: A fizikai világkép kialakulása. (Befejező közlemény.) = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 1. 931. füz. pp. 273-283. [SRG.]

TASS Antal: A nap- és holdfogyatkozásokról. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 1. 931. füz. pp. 283-289., címlap. [PIR.]

Levélszekrény. Kérdések. (28.) = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 1. 931. füz. p. 303. Cz. Gy. Hogyan keletkezik a Hold udvara? [SRG.]

STEINER Lajos: A holdudvar. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 1. 931. füz. p. 304. Levélszekrény. Feleletek. (28.) [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 15. 932. füz. pp. 331-333. 1931. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jún. 15. 934. füz. pp. 395-397. 1931. júl. jelenségek. [SRG.]

LEVIUS Ernő: Visszhang a világűrben. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. júl. 1-15. 935-936. füz. p. 438. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. júl. 1-15. 935-936. füz. pp. 443-444. 1931. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. aug. 1-15. 937-938. füz. pp. 488-490. 1931. szept. jelenségek. [SRG.]

BAYER István: A lenyugvó Nap képe. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. szept. 1-15. 939-940. füz. pp. 525-527. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. szept. 1-15. 939-940. füz. pp. 534-535. 1931. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. okt. 1-15. 941-942. füz. pp. 586-588. 1931. nov. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Hallható alacsony északi fény. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. nov. 1-15. 943-944. füz. pp. 623-624. Apró közlemények. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A potsdami intézet a kozmikus sugárzás vizsgálatára. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. nov. 1-15. 943-944. füz. p. 627. Apró közlemények. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Ismeretlen hangjelenségek. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. nov. 1-15. 943-944. füz. pp. 627-628. Összefüggése a Nap tevékenységével. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. nov. 1-15. 943-944. füz. pp. 630-632. 1931. dec. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. dec. 1-15. 945-946. füz. pp. 680-682. 1932. jan. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A kozmikus sugárzás eredetéről. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan-márc. 1.(181.) pótfüz. pp. 47-48. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Zivatarok és a kozmikus sugárzás. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. - márc. 1.(181.) pótfüz. p. 48. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

KALMÁR László: Az Uranus bolygó tengelyforgása. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. okt. - dec. 4.(184.) pótfüz. pp. 105-110. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A kozmikus sugárzás megfigyelése az Antarktiszon. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. okt. - dec. 4.(184.) pótfüz. pp. 142-143. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

          1932.

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 128 p. [KSZ.]

MAGDICS Gáspár: A kozmológiai istenérvhez. [Budapest,] 1932. [Élet Nyomda.] 75 p. Különlenyomat a Katolikus Nevelés 1932 évi 2., 3. és 4. számaiból. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

  Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 170 p. "Az évek óta fokozódó gazdasági krízist a Stella is megérezte. Megcsappant tagdíjbevételei már évek óta nem fedezik a tagilletményként járó almanach önköltségét s egyéb segélyforrásai is fokozatosan kiapadtak. Önként felvetődött tehát a kérdés, vajjon célkitűzéseinek meg tud-e továbbra is felelni a Stella? Erre a kérdésre az illuziómentes válasz csak nemleges lehet, mert ez kis vagyonkájának teljes felőrlésével járna." ... " Legjobb megoldásnak az a terv látszott, hogy a Természettudományi Társulathoz keressünk csatlakozást és hogy ennek csillagászati szakosztályaként mentsük át a Stellát, mielőtt teljesen összeroppanna. " - írják a szerkesztők az utolsó almanach előszavában. [SRG.]

TIBOR Mátyás: A napsebesség meghatározása gyenge fényességű csillagok páros csoportosítása alapján. Szeged, 1932. Prometheus nyomda Szeged. 72+2 p. [SRG.]

"A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1932-ik szökő esztendőre. Harminckettedik évfolyam [Debrecen, 1931.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 6. [SRG.]

MORAVETZ Károly: Csillagászati adatok. In: Kincseskönyv. Gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományi és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül. Budapest, 1932. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 1-16. Öröknaptár. Zóna- vagy normálidő. Dátumválasztó vonal. A leghosszabb és legrövidebb nappal. A polgári szürkület tartama. Időmérés napórával. A szélességi kör hossza és néhány szélességgel változó mennyiség. Naprendszerünk. Csillagászati távolságok. [KSZ.]

SZÁSZ Ferenc: Csillagszigetek a Világegyetemben. In: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Nagyenyeden 1931. augusztus 28-30. napjain tartott tizedik vándorgyűlésének emlékkönyve. Szerk.: György Lajos. Cluj-Kolozsvár, 1932. Erdély Múzeum-Egyesület. pp. 105-113. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1931-ben. Maxwell Clerk James. (1831-1879.). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 53-55. Csillagászat.: "...Miután a cambridgei egyetemen megszerezte tanári oklevelét, az aberdeeni Marischal Collégén lett a fizika professzora. Bár már itt foglalkozik geometriai fénytannal, a tudományos világ figyelmét a Saturnus gyűrűjéről írott értekezésével vonta magára, mellyel az Adams-díjra pályázott. Ebben kimutatja, hogy a gyűrűk nem összefüggő részecskékből állanak és felállítja azt az elméletet, mellyel egyedül lehet megmagyarázni a gyűrűk állandóságát." [HAI.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1931-ben. Pons Jean Louis. (1761-1831.). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 63. "...Messier is és Pons is az üstökösök tanulmányozásának szentelte java munkásságát. Pons Franciaországnak Hautes Alpes tartományában, Des Peyresben született 1761 december 24-én, 1789-től kezdve a marseillei obszervatóriumban működött, 1819-ben pedig a Lucca melletti Marliaban alapított új csillagvizsgáló intézet igazgatója lett és életét, mint a flórenci csillagda vezetője fejezte be 1831 október 14-én. 1801 és 1827 között 37 üstököst fedezett fel és vizsgált meg..." [HAI.]

A Merkur és a Vénusz elvonulása a Nap előtt 1631-ben. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 67-68. Gassendi 1631. nov. 7-én megfigyelte a Merkúrt a Nap korongján, de a dec. 6-iki Vénusz-átvonulás megfigyelése sikertelen volt. [KSZ.]

Az 1931-ben elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 72-87. "Gautier, R., fizikus és asztronómus, a genfi egyetem tanára, április 19-én, 76 éves korában. Csillagászati tanulmányain kívül meteorológiával is foglalkozott és résztvett a jungfraujochi meteorológiai állomás felállításában. Tagja volt a nemzetközi geodetikai szövetségnek (p. 78.).; [...] Goldstein, E., fizikus, a potsdami csillagvizsgáló-intézet asztrofizikai osztályának vezetője, 1930 december 28-án, 80 éves korában. Ismeretesek a ritkított gázokon áthaladó elektromosság tüneményeire vonatkozó vizsgálatai, ő volt az ú. n. csősugaraknak a felfedezője, melyeket majdnem ugyanabban az időben ismert fel, mint Röntgen a róla elnevezett sugarakat. A csősugarak vezettek az elemek izotopiájának a felismerésére is (pp. 78-79.).; [...]
Hörbiger, H., kozmografus, a Bécs melletti Mauerben, 71 éves korában. Megalapítója volt a sokat emlegetett és támadott, kalandos világjég-elméletnek, mely szerint például a Holdat vastag jégtakaró borítja, a külső bolygók egészen jégből vannak, a Naprendszer úgy keletkezett, hogy egy óriás-nap belehullott egyik jégből álló kísérőjébe stb. Elméletét a komoly tudomány nem fogadta el (p. 79.).; [...] Michelson, A. A., fizikus, a csikágói egyetem tanára, május 9-én, 78 éves korában. Strelnóban, Lengyelországban született 1852-ben, de már kétéves korában kikerült szüleivel az Egyesült Államokba. Európai tanulmányai után clevelandi, majd csikágói egyetemi tanár lett. Élete végét Pasadenaban töltötte és Mount Wilson-Obszervatóriumban dolgozott. 1907-ben a fizikai Nobel-díjat nyerte el. A fizika számos területén alkotott maradandót, de leginkább optikai vizsgálataival tette nevét világszerte ismertté.
Vizsgálatainak középpontjában a fény sebessége állott, melynek mérésével már 1878-ban kezdett foglalkozni. Eredeti készüléke, mellyel a fény sebességét mérte, sok változáson ment át; legutóbb vákuumban reflektáltatta a fényt ide-oda, mérföldnyi távolságban. Legnagyobb találmányának interferométerét tartotta, mellyel a fényhullámhosszak távolságát tudta mérni. Meglepő eredmény volt, hogy ezzel a készülékkel állócsillagok átmérőjét meg tudta mérni melyek a legerősebb távcsövekben is csak mint fénypontok jelentkeztek. Leghíresebb kísérlete volt az, amelyet MORLEYvel együtt végzett, és amely a föld mozgásának és a fény terjedési sebessége közötti összefüggést akarta felderíteni. A Michelson-Morleys-féle kísérlet vezetett a relatívitási elmélet felállítására is (pp. 81-82)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

Nevezetesebb természeti események és jelenségek naptára. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 88-113. Havi lebontásban közölt adatok számos csillagászati esemény említésével pl.: "1831. Januárius 7. - Északi fény Pest-Budán, "mely az eget észak felé olly gyönyörű láng-, s azután fejér fényes színre festette, mint a nagy égés szokta" [...] 1926. Januárius 26. - Északi fény Észak- és Közép-Európában, melyet Nyugat-Magyarországon (Vitnyéd, Döbrököz) is észleltek. Egyidejűleg erős mágneses háborgások voltak. [...] 1868. Januárius 30. - Pultusk (Lengyelország) mellett nagy meteorithullás. A leesett meteoritek számát 100000 darabra becsülték. [...] 1882. Februarius 3. - Meteorithullás Mócs és környékén. A lehullott meteoritok számát 2-3000-re becsülték. [...]
1872. Februárius 4. - Kassán, Rozsnyón, Nemespodhrágyon északi fényt észleltek. Ugyanakkor egész Európában is látták. A távirdavezetékeken súlyos zavarokat okozott; Bordeauxból lehetetlen volt Párizsba sürgönyözni. [...] 1892. Februárius 12. - Hatalmas mágneses zivatar, melyet Rómában, az Egyesült Államokban, a 36. szélességi fokig látható északi fény kísért. A távirók üzeme órákra szünetelni volt kénytelen. A zivatar összefüggésben volt egy hatalmas napfolttal, mely a Nap látható részének 1/400-ad részét borította. [...] 1661. Februárias 20. - Híres haló-jelenség Danzigban, mely délelőtt 10h 30-tól 11h 51-ig tartott. Hét, részben fehér, részben színes melléknap volt látható..." Stb. [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1931-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 116-120. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Damjanichs-utca 42. (p. 117.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest. Svábhegy. (p. 119.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllöi-út 121. (p. 119.)." [HAI.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 128. "4 pengő. - 2.50 pengő." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

ERNYEI Frigyes: A világűr veszedelmei és csodái. In: A Pesti Hirlap Nagy Naptára az 1932. szökő évre. 42. évf. pp. 257-266. /A Pesti Hirlap könyvtára. 8. sz./ A szerző valószínűleg Robert H. Goddard nyomán - akinek arcképét is közli - sok szempontból helytállóan ír az űrhajózásról és a kozmikus környezetünkről. Fantáziarajzokkal illusztrálva. [IBQ.]

Csillagászati táblázatok 1932-re In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-71. [SRG.]

Magyarázat a csillagászat táblázatokhoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 72-75. [SRG.]

STEINER Lajos: A "haló"-jelenségekről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 79-94. [SRG.]

FORRÓ Magdolna: Kozmikus sugárzás. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 95-106. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagsugárzás bolometriai mérése. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 106-126. [SRG.]

DUNST László: Csillaghalmazok. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 126-142. Detre László cikke. [SRG.]

TASS Antal: A csillagvizsgálók eloszlása. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 142-162. Európa 162, Ázsia 25, Afrika 7, Amerika 68, Ausztrália és a szigetek 8 csillagvizsgálójának felsorolása. [SRG.]

Jelentés a Stella 1931. évi működéséről és helyzetéről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 165-170. Az almanach önállóan többé nem jelent meg. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 42. 1932. jan-ápr. (449.) füz. p. 4. Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kövesligethy Radó r. tag beszéde báró Harkányi Béla l. tag ravatalánál 1932 január 25-én. = Akadémiai Értesítő 42. 1932. jan-ápr. (449.) füz. pp. 79-81. [SRG.]

K.: A Hold hatása az órák járására. = Debreceni Szemle 6. 1932. aug. 8.(58.) sz. p. 314. [SRG.]

A hőmérséklet napi járása a sarki éjszaka idején. = A Földgömb 3. 1932. ápr. 4. sz. p. 190. "A Föld többi területein tudvalevően a nap járása okozza a hőmérséklet napi periódusát, de hát honnan lenne a sarkokon ilyen időszakosság amikor a Nap itt egy félévig nem süt." Apró közlemények. [SRG.]

KÉZ Andor: Wegener Alfréd grönlandi útjai. = A Földgömb 3. 1932. dec. 10. sz. pp. 321-328. "Wegener emlékirataiban megjegyzi:... Azután a tél nehezebbik része következett, aránylag kevés, de annál mélyebben szántó emlékeivel, amelyek közé én az északi fényt és hóviharokat számítanám,..." [SRG.]

A Nemzetközi Poláris-Év. = A Földgömb 3. 1932. dec. 10. sz. pp. 351-352. "Pontosan ötven évvel ezelőtt - 1882 augusztusától 1883 augusztusáig - nemzetközi poláris évet rendezett az akkori tudományos világ az az idő szerint még jórész ismeretlen sarkvidékek kikutatására. ...1932 augusztus 1-én ujból nemzetközi poláris év kezdődött: immár a második." Apró közlemények. [SRG.]

PÉCSI Albert: Kövesligethy Radó 70. éves. = Földrajzi Közlemények 60. 1932. 9-10. füz. p. 159. [IBQ.]

A Magyar Földrajzi Társaság hírei. - Szakülés 1932. nov. 10. = Földrajzi Közlemények 60. 1932. 9-10. füz. p. 182. Dr. Kövesligethy Radó tudományos működése. Pécsi Albert előadása. [IBQ.]

Báró Harkányi Béla. = Az Időjárás 36.(8.) 1932. jan-febr. 1-2. füz. pp. 34-35. Nekrológ. [IBQ.]

RÉTHLY [Antal]: Az egri csillagda meteorológiai megfigyelései. = Az Időjárás 36.(8.) 1932. júl-aug. 7-8. füz. pp. 143-144. A svábhegyi csillagda őrzi Albert Ferenc méréseit. [IBQ.]

RÉTHLY A[ntal].: P. Riegl Sándor. S. J. = Az Időjárás 36.(8.) 1932. júl-aug. 7-8. füz. p. 145. Nekrológ. [IBQ.]

RÉTHLY A[ntal].: A madárvonulás és holdfény. = Az Időjárás 36.(8.) 1932. júl-aug. 7-8. füz. p. 146. Joseph Norbert Dörr nézete alapján. [SRG.]

"Meteorit-gyanús jelenség. 1932. szeptember 11-én." = Az Időjárás 36.(8.) 1932. szept-okt. 9-10. füz. pp. 191-192. Szimultán tűzgömb 1932. szept. 11-én. Észlelők: Kisgyőr - Sarkadi Nagy Lajos, Kis Károly. Egy meteor felgyújtotta Bihari Károly kisgyőri gazda háztetejét. Maga a meteorit nem került elő.; Alsóhencse - Gőzsy Tibor.; Balatongyörök - Nógrády László. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Tolnay Lajos (1873-1932). = Az Időjárás 36.(8.) 1932. szept-okt. 11-12. füz. pp. 201-204. Nekrológ. Bibliográfiával. [IBQ.]

SZÉKELY László: A föld pályája. [Vers.] = Magyar Kultúra 19.(38.) 1932. I. félév márc. 5. 5. sz. p. 216. [SRG.]

SZÉKELY László: Csillagról nézve. [Vers.] = Magyar Kultúra 19.(38.) 1932. I. félév jún. 20. 12. sz. p. 555. [SRG.]

BANGHA Béla S. J. - MASSÁNY Ernő: Lakhatók-e a csillagok? = Magyar Kultúra 20.(41.) 1932. II. félév jún. 13-14. sz. pp. 10-18. Mikrofon előtt elhangzott párbeszéd közlése. [SRG.]

TIBOR Mátyás: A napsebesség meghatározása gyenge fényességű csillagok páros csoportosítása alapján. = Matematikai és Természettudományi Értesítő. A M. Tud. Akadémia III. Osztályának Folyóirata. 49. 1932. pp. 593-602. A M. T. Akadémia III. osztályának 1932. máj. 23-án tartott üléséből. [KSZ.]

PELL Mária: A washingtoni természeti csillagvizsgáló intézet. = A Tenger, 22. 1932. 1-2. sz. pp. 18-22. [SRG.]

FASCHING Antal: A geodézia történelmi fejlődése. 2. A. Időszak (1743-1820). = Térképészeti Közlöny 1. 1932. febr. 4. füz. pp. 236-244. [SRG.]

FALLER Jenő: Adatok Mikoviny Sámuel udvari-kamarai mérnök és építész életéhez. = Térképészeti Közlöny 1. 1932. febr. 4. füz. pp. 255-265. [SRG.]

FASCHING Antal: A legnagyobb magyar csillagász emléke. (Páter Hell Miksa 1720-1793). = Térképészeti Közlöny 1. 1932. febr. 4. füz. p. 279. [SRG.]

EDDINGTON, A. S.: A világ vége. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. 1-15. 947-948. füz. pp. 1-10. Az angol Matematikai Társaságban tartott előadás. Fordította Mende Jenő. Részlet a kötetből. [PIR.]

KOCH Sándor: Meteoritek. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. 1-15. 947-948. füz. pp. 10-19. [PIR.]

A Mars bolygó új térképe. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. 1-15. 947-948. füz. p. 36. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. 1-15. 947-948. füz. pp. 39-41. 1932. febr. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Naptárkészítőink figyelmébe. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. febr. 1-15. 949-950. füz. p. 78. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Pluto pályája és tömege. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. febr. 1-15. 949-950. füz. p. 81. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. febr. 1-15. 949-950. füz. pp. 84-86. 1932. márc. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Heaviside-réteg magassága. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. márc. 1-15. 951-952. füz. pp. 132-133. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. márc. 1-15. 951-952. füz. pp. 135-137. 1932. ápr. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (14.) = Természettudományi Közlöny 64. 1932. márc. 1-15. 951-952. füz. p. 143. R. T. a szökőnapról, febr. 24. [SRG.]

Dr. K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A szökőnapra azért van szükségünk ... = Természettudományi Közlöny 64. 1932. márc. 1-15. 951-952. füz. pp. 143-144. Levélszekrény. Feleletek. (14.) [SRG.]

VERMES Miklós: A Becquerel- és Herschel-effektus fényképezés. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. ápr. 1-15. 953-954. füz. pp. 177-178. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. ápr. 1-15. 953-954. füz. pp. 181-183. 1932. máj. jelenségek. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. ápr. 1-15. 953-954. füz. p. 186. A Népszerű Természettudományi Estélyen máj. 15-én előadást tartott Oberth Herman: "A rakétatechnika multja és jövője" címmel. [SRG.]

KALMÁR László: Szférák zenéje a modern csillagászatban. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. máj. 1-15. 955-956. füz. pp. 222-229. Apró közlemények. [PIR.]

GÁLOS Rezső: Kéri Ferenc páter távcsövei. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. máj. 1-15. 955-956. füz. pp. 242-243. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. máj. 1-15. 955-956. füz. pp. 247-249. 1932. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jún. 1-15. 957-958. füz. pp. 295-296. 1932. júl. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. júl. 1-15. 959-960. füz. pp. 347-349. 1932. aug. jelenségek. [SRG.]

RAPAICS Raymund: Kéry Ferenc távcsövei. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. aug. 1-15. 961-962. füz. pp. 385-386. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. aug. 1-15. 961-962. füz. pp. 392-394. 1932. szept. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: "Gyöngyházfelhő megfigyelések." = Természettudományi Közlöny 64. 1932. szept. 1-15. 963-964. füz. pp. 437-438. Légköroptikai jelenségek. Apró közlemények. [SRG.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: Az 1908. évi szibériai meteorit. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. szept. 1-15. 963-964. füz. p. 438. Az 1908. jún. 30-i meteorit nagyságát Kulik 130 tonnára becsülte. Apró közlemények. [SRG.]

A mágneses jelenségek felfedezése. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. szept. 1-15. 963-964. füz. p. 439. Kr. e. kb. 600-ban Thessaliában lakott egy magnet nevű görög törzs, amelyik felfedezte a mágnest. Peter Peregrinus 1269-ben közölte kísérleteinek eredményeit. Megállapította, hogy a mágnesnek két pólusa van. Gilbert 1600-ban megjelent könyvében leírja, hogy a Föld maga is egy mágnes. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. szept. 1-15. 963-964. füz. pp. 443-444. 1932. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. okt. 1-15. 965-966. füz. pp. 489-491. 1932. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. nov. 1-15. 967-968. füz. pp. 539-541. 1932. dec. jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Gábor: A Nap sugárzó energiájának forrása. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. dec. 1-15. 969-970. füz. pp. 545-554. Apró közlemények. [PIR.]

BOGDÁNFY Ödön: A Venus-bolygó fényessége. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. dec. 1-15. 969-970. pp. 571-572. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: A Smithsonian Institution napsugárzási obszervatóriuma. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. dec. 1-15. 969-970. füz. p. 577. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. dec. 1-15. 969-970. füz. pp. 579-580. 1933. jan. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A kozmikus sugárzás megfigyelése Hafelekaron, Innsbruck mellett. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. - márc. 1.(185-186.) pótfüz. p. 43. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességi erőnek csillagnaphoz kötött időszakossága. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. - márc. 1.(185-186.) pótfüz. p. 48. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: A holdvilág és a madárvonulás. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. ápr. - szept. 2-3.(187-188.) pótfüz. p. 75. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

ZSIVNY Viktor: Egy délnyugatafrikai meteorvasról. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. ápr. - szept. 2-3.(187-188.) pótfüz. pp. 84-87. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

          1933.

GIBSON, Ch. R.: A tudomány hősei. Ford.: Halász Gyula. [Budapest, 1933.] Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Franklin-Társulat nyomdája. 204 p. /Ismeretterjesztő könyvtár./ Angolból fordította és a két Bolyai életrajzával megtoldotta Halász Gyula. Csillagászat: pp. 36-39. (Copernicus), pp. 40-46. (Johann Kepler), pp. 47-69. (Galileo Galilei), pp. 70-85. (Isaac Newton), p. 123. (William Herschel és a huga). [KSZ.]

HANKÓ Márton: Asztrometeorológia és asztroszeizmológia. Pécs, 1933. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T. 104 p. [SRG.]

HANKÓ Márton: Évekreszóló időjárás-megjövendölés problémája megoldva és az asztrológia válsága. Pécs, 1933. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt. 105 p. Földrengések, vulkánkitörése oka és megjövendölése. [SRG.]

JEANS, James H.: A Világegyetem. 25 táblával és 24 szövegrajzzal. Ford.: Perczel György. Budapest, 1933. Kiad. a Kir. Magy. Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. [15]+ 374 p. /Természettudományi könyvkiadóvállalat. 102./ A XX. (1931-1933. évi) ciklus negyesik kötete. A szerző előszava Dorkingban kelt 1929. máj. 1-én. A szerző előszava a második kiadáshoz kelt Dorkingban 1930. aug. 2-án. Tass Antal előszava kelt Budapest-Svábhegyen 1933 július havában. Átnézte és az eredetivel összehasonlította: Tass Antal, aki ötoldalas előszavában Terkán Lajos, Dunst László és Posonyi Erzsébet segítségét is megköszöni. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 148 p. A Stella Csillagászati Egyesület almanachja erre az évre már nem jelent meg, ezért közölnek itt bővebb csillagászati naptárt. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Tejúttól a Világegyetemig. Budapest, 1933. A szerző kiadása. Athenaeum nyomda. 7 p. Különlenyomat a Magyar Szemle XVII. kötetéből. [TZS.]

LÓSY-SCHMIDT Ede: A hold fényének, mint természetes fényforrásnak, távírásra való felhasználása, Győr várának a töröktől való visszavételekor, 1598-ban. A heliotrop legelső ötlete a XVI. század végéről. Budapest, 1933. 22 p. Különlenyomat a Geodéziai Közlöny 1933. 1-3. számából. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A fizika gondolatvilága. Budapest, 1933. A szerző kiadása, Sylvester Irodalmi és Nyomdai R. T. 412 p. Csillagászat: Időszámítás és időmérés (pp. 44-53.).; A látás eszközei (pp. 53-63.).; Kozmikus sugár (p. 124.).; A makrokozmosz fizikája (pp. 126-252.).; A mai kozmológiák (pp. 314-335.). [HAI.]

TOLMÁR Gyula: A Budapesti Tudományegyetemi Csillagda földrajzi hosszúságának meghatározása dróttalan távírón közölt időjelek segítségével. Doktori értekezés. Budapest, 1933. Wodianer F. és fiai. 15 p. [TZS.]

"Uralkodó bolygó: a Nap.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1933-ik közönséges esztendőre. Harmincharmadik évfolyam [Debrecen, 1932.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 5-29. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 30-42. Bolygók. Táblázat a csillagidőnek középidőre való átszámításához. Táblázat a középidőnek csillagidőre való átszámításához. A fényesebb fundamentális csillagok középhelyei 1933.0-ra. A legfényesebb csillagok. A legközelebbi csillagok. Fényesebb vizuális kettős csillagok. [KSZ.]

DUNST László: Magyarázat a csillagászati táblázatokhoz. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 43-46. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1932-ben. Lalande Jérome. (1732-1807.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 71-72. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1932-ben. Zach Ferenc. (1754-1832.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 75-76. [KSZ.]

Az 1932-ben elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 93-109. "...Bigourdan, G., asztronómus, a párizsi Académie des Sciences elnöke 1914-ben, a Bureau International de l’Heure volt igazgatója, február 28-án, 80 éves korában. Pontos megfigyeléseket végzett a nebulák és csillaghalmazok helyzetére nézve; vizsgálataiért, melyek három óriási kötetben jelentek meg, a Royal Astronomical Society aranyérmét nyerte el. Résztvett 1882-ben a Vénusz átvonulásának a megfigyelésében Martinique szigetén, és több napfogyatkozást tanulmányozó expedícióban. Nagyon sok értekezése jelent meg a naptárszámítás, a meteorológia, a földrengéstan köréből az Annuaire du Bureau des Longitudes köteteiben (p.94.).; [...]
Harkányi Béla, asztronómus, a budapesti egyetem magántanára, január 23-án, 63 éves korában. Beható vizsgálatokat végzett az asztrofizika körében; nevezetesebb dolgozata: A sarkmagasságváltozások meghatározásai és elméleti magyarázata (1896); Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei; Adalékok a csillagok fejlődésének elméletéhez (1922). Számos cikket írt az Astronomische Nachrichten-be. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának (p. 99.). Hastings, C. S., fizikus, a Yale-egyetem kiérdemesült tanára, az Északamerikai Egyesült Államok akadémiájának tagja, 83 éves korában. Csillagászati teleszkópobjektívek körül végzett vizsgálatai nevezetesek (p. 99.).; [...] King, E. S., asztronómus, a Harvard College Observatory igazgatója, 1931 szeptember 10-én. Csillagászati működése főleg a fotómetria és a csillagfotografálás terén mozgott (p. 101.).; [...]
Merfield, C. J., asztronómus a sydney- obszervatóriumban, január 23-án. Vizsgálatai üstökösökre (1897 I., 1901 I., Halley) és az Eros, Ceres, Iris bolygók százados perturbációira vonatkoztak (p. 103.).; [...]
Wolf, M., asztronómus, a heidelbergi egyetem tanára, a königsstuhli asztrofizikai obszervatórium igazgatója, a M. T. Akadémia külső tagja, október hó 3-án, 70 éves korában. Egyike volt korunk legnevesebb és legismertebb csillagászainak, kinek a badeni, königstuhli kiváló obszervatórium megalapítása is köszönhető. Addig nem is sejtett magaslatra emelte a csillagászati fényképezést; a kis bolygók számát ezrekkel szaporította, a tejút, az Orion, a pleiádok környékén számos ködfoltot fedezett fel, különösen a 100 millió fényévnyi távolságra levő extragalaktikus rendszerek felfedezéséivel a világmindenség kiterjedéséről alkotott fogalmainkat módosította. Nevezetesebb művei: Die Aussen-Nebel der Pleiaden 1900, Die Photographie des Sternhimmels 1904, Stereoskopbilder vom Sternenhimmel 1916." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1932-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 135-139. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Damjanichs-utca 42. (p. 137.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest. Svábhegy. (p. 139.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllői-út 121. (p. 139.)." [HAI.]

Társulatunk kiadványaiból még a következők kaphatók: Wodetzky József: Üstökösök. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 148. "4 pengő. - 2.50 pengő." Ez a vonatkozó rész teljes szövege. [HAI.]

SELMECZY Gyula: P. Riegl Sándor S. J. In: A Pécsi Pius Alapítványi Jézus-Társasági Kat. Gimnázium értesítője az 1932/1933. iskolai évről. Pécs, 1933. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda RT. pp. 3-6. Felső-Ausztriában, Kremsben született 1863. nov. 10-én. A gimnáziumot Kalocsán fejezte be. 1896-tól Kalocsán tanár, 1910-től a kalocsai gimnázium igazgatója. 1917-ben Pécsre helyezik át.
"A tudományok egyik legrégebbikét, a csillagok ismeretét különösen meg tudta kedveltetni tanítványaival. Az iskolán kívül is, csillagászati esték keretében, csoportokba osztva a nyolcadik osztályosokat, magyarázgatta növendékeinek, szinte egyenként mindegyiknek, hogyan igazodhatnak el és hogyan olvashatnak a teremtő Istenről a csillagos égen. A bolygók változatos világa, a kettős csillagok, a változócsillagok és a csillagködök titokzatosan sziporkázó, végtelenbe vesző mezőségei képezték a feledhetetlen esték vizsgálatainak tárgyát. Máskor a Napra irányította a távcsövet, majd ismét a Hold, hűséges szomszédunk nyújtott bőséges és tanulságos anyagot a megfigyelésekre. A Páter ez utóbbin térkép nélkül is eligazodott a tengerek, hegyek és kráterek útvesztői között; és előadásait az elnevezések körül fölmerült történelmi viták ismertetésével élénkítette." 1932. júl. 15-én kísérték utolsó útjára. [KSZ.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 43. 1933. jan-máj. (453.) füz. p. 3. Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

Az 1932-ben tartott ülések. III. osztály. = Akadémiai Értesítő 43. 1933. jan-máj. (453.) füz. p. 50. Tibor Mátyás S. J. A nap mozgásának egy újabb meghatározása című dolgozatát előterjeszti Kövesligethy Radó r. tag. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia halottjai 1932-ben. = Akadémiai Értesítő 43. 1933. jan-máj. (453.) füz. p. 52. Harkányi Béla meghalt 1932. jan. 23. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Viharok a Napban és a Földön. = Budapesti Hirlap Vasárnapja 1933. dec. 3. p. 10. [SRG.]

Y. Z.: Lósy-Schmidt Ede: A heliotrop legelső ötlete a XVI. század végéről. = Debreceni Szemle 7. 1933. dec. 12.(74.) sz. p. 476. "A hold fényének, mint természetes fényforrásnak, távírásra való felhasználása, Győr várának a töröktől való visszavételekor, 1598-ban. Budapest, 1933." [SRG.]

Egy pécsi tanár. = Dunántúl 1933. dec. 5. p. 1. Hankó Márton. [SRG.]

T. L.: Jeans James: A világegyetem. Fordította Perczel György. Átnézte és az eredetivel összehasonlította Tass Antal. Budapest, 1933. XVI., 375 l. 25 t. = Földrajzi Közlemények 63. 1935. 1-3. sz. pp. 32-33. Irodalom. [SRG.]

LÓSY-SCHMIDT Ede: A hold fényének, mint természetes fényforrásnak, távírásra való felhasználása, Győr várának a töröktől való visszavételekor, 1598-ban. A heliotrop legelső ötlete a XVI. század végéről. = Geodéziai Közlöny 9. 1933. 1-3. sz. pp. 10-37. [SRG.]

B. N. [BACSÓ Nándor]: Rácz Béla 70 éves. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. jan-febr. 1-2. füz. p. 21. [IBQ.]

RÓNA Zsigmond: A poláris év jelentőségéről. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 32-36. [IBQ.]

Holdszivárvány. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. máj-jún. 5-6. füz. pp. 119. 1933. jún. 26-án. [SRG.]

T. G. [TÓTH Géza]: Éjjeli világító felhők észlelése. = Az Időjárás 37. 1933.(9.) júl-aug. 7-8. füz. pp. 134-135. [IBQ.]

T. G. [TÓTH Géza]: Új obszervatórium az északi fény tanulmányozására. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. júl-aug. 7-8. füz. pp. 135-136. A norvégiai Tromső új állomása. [IBQ.]

TÓTH Géza: Magyarország részvétele a második nemzetközi kutató év (poláris év) munkálatairól. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. szept-okt. 9-10. füz. pp. 150-155. [SRG.]

T. G. [TÓTH Géza]: Összefüggés a napfoltok gyakorisága és a rádióvétel erőssége között. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. szept-okt. 9-10. füz. pp. 177-178. [IBQ.]

BANGHA Béla SJ - MASSÁNY Ernő: Lakhatók-e a csillagok? = Magyar Kultúra 20. 1933. 13-14. sz. pp. 10-19. Megj.: a tartalomjegyzékben a cím: Láthatók-e... -ként szerepel. [SRG.]

PAIS Dezső: Hetevény. = Magyar Nyelv 29. 1933. jan-febr. 1-2.(281-282.) sz. pp. 37-42., 128. A Fiastyúk népies elnevezése. [SRG.]

SETÄLÄ Emil: A Sampo rejtvénye. (Előadás a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1930. január 28-án tartott közgyűlésén.) = Magyar Nyelv 29. 1933. szept-okt. 7-8.(287-288.). sz. pp. 193-206., pp. 296-7. A sarkcsillag elnevezéséről. [SRG.]

SETÄLÄ Emil: A Sampo rejtvénye. = Magyar Nyelv 29. 1933. nov-dec. 9-10.(289-290.) sz. pp. 296-297. A sarkcsillag elnevezéséről. [SRG.]

VIKÁR Béla: A szampó rejtélye. = Magyar Nyelvőr 62. 1933. jan-febr. 1-2. füz. pp. 3-11. [SRG.]A sarkcsillagról. [SRG.]

B. Ö. [BEKE Ödön]: Hetevény. = Magyar Nyelvőr 62. 1933. szept-dec. 7-10. füz. p. 130b. [SRG.]

FORRÓ Magdolna: A kozmikus sugárzás természete. = Mathematikai és Physikai Lapok 40. 1933. pp. 73-90. [KSZ.]

SÁRKÖZY Pál: Nagyszombati régi matematikusok. = Pannonhalmi Szemle 8. 1933. 3. sz., pp. 235-250. A 245-246. oldalakon Hell Miksa matematikai munkásságáról. [HAD.]

A "Planéta" folyóirat. = Planéta 1933-1934 ? Ponori Thewrewk Aurél 1921-ben született Budapesten. Itt járt elemi iskolába. Már kisdiák korában is nagyon érdekelte a technika, a természettudományok, ezek közül elsősorban a fizika és a csillagászat. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban kezdte meg. Középiskolás kora első éveiben már csillagász akart lenni. Egy osztálytársa Biczó Tamás szintúgy. Együtt szerkesztettek egy kézírásos csillagászati folyóiratot. Ez 1933-ban (vagy 1934-ben?) történt. Talán 3-4 száma jelent meg a lapnak. Biczó Tamás balkezes volt, de a jobbal is gyönyörűen és gyorsan, nyomtatott betűkkel tudott írni. Ő aztán építészmérnök lett, Paloznakra is tervezett egy nyaralót, amely fel is épült. Ő talán 2000-ben halt meg, Paloznakon van eltemetve.
A lapból nem maradt példánya Ponori Thewrewk Aurélnak, aki még ennyit fűz 2011 decemberében írt visszaemlékezéséhez: "Biczó Tamás özvegyével is minden nyáron sokat voltam együtt feleségemmel, az ő halála (2007) után is. Említettem neki a Planétát, hogy ismeri-e. Emlékezett rá, ezért megkértem, hogy bemutatásra hozza el Paloznakra a példányokat. Meg is ígérte. 2011 nyarán, amikor leutaztam, megdöbbenve láttam sírját a férje mellett. Gyermekei nem voltak, rokonait nem ismertem. Ki tudja, megvan-e még valahol a Planéta valamelyik száma? Úgy gondolom, hogy már csak gyerekkori emlékeimben létezik. Bizony nagy kár. De most már Ti is tudtok egykori létezéséről, ha elenyészik is az emlékezetem." [PTA.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jan. 1-15. 971-972. füz. pp. 40-42. 1933. febr. jelenségek. [SRG.]

ORBÁN György: A csillagok fizikai állapota. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. febr. 1-15. 973-974. füz. pp. 57-66. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. febr. 1-15. 973-974. füz. pp. 87-88. 1933. márc. jelenségek. [SRG.]

Társulati ügyek. Választmányi ülés 1932. dec. 21-én. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. febr. 1-15. 973-974. füz. p. 89. A Stella Csillagászati Egyesület beolvad a Természettudományi Társulatba. Meglévő vagyonát a Társulat Csillagászati Szakosztálya kapja meg. [SRG.]

Meghívó a Királyi magyar Természettudományi Társulat Stella Csillagászati Szakosztálya... 1933. évi március hó 8-án... tartandó ülésére. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. febr. 1-15. 973-974. füz. hátsó külső borító. [SRG.]

KERTÉSZ Ferenc: A nyári időszámítás és a zónaidőrendszer. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. márc. 1-15. 975-976. füz. pp. 110-115. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. márc. 1-15. 975-976. füz. pp. 138-139. 1933. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr. 1-15. 977-978. füz. pp. 184-185. 1933. máj. jelenségek. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr. 1-15. 977-978. füz. pp. 191-192. Elhangzott a 1933. márc. 22-i közgyűlésen. A Stella Csillagászati Egyesület beolvadásáról a Társulat Csillagászati Szakosztályába. Az almanach még nem jelent meg. [SRG.]

Dr. R. A. [RÉTHLY Antal]: Meteor. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr. 1-15. 977-978. füz. pp. 203-204. Meteor 1933. jan. 17-én. Mándok - Kollár Pál.; Máriapócs - Mátray Mihály.; Pócspetri - Gyulai János beszámolója. [SRG.]

Címképünk: Spirális köd a Vadászkutya csillagképben. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. máj. 1-15. 979-980. füz. címlap. [SRG.]

JEANS, James Sir: A Mindenség kezdete. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. máj. 1-15. 979-980. füz. pp. 209-214., címlap. Mutatvány Sir James Jeans: A világegyetem című, sajtó alatt lévő munkájából. Fordította: Perczel György. Az eredetivel összehasonlította: Tass Antal. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A rádió légköri zavarainak szakaszossága. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. máj. 1-15. 979-980. füz. pp. 241-242. Apró közlemények. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Újabb módszerek az északi fény megfigyelésére. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. máj. 1-15. 979-980. füz. p. 242. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. máj. 1-15. 979-980. füz. pp. 245-246. 1933. jún. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A Nap keltének és nyugtának időpontja. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jún. 1-15. 981-982. füz. pp. 270-275. Apró közlemények. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jún. 1-15. 981-982. füz. pp. 297-298. 1933. júl. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Alacsony északi fény. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jún. 1-15. 981-982. füz. p. 301. Tromső 1932. márc. 8. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. júl. 1-15. 983-984. füz. pp. 345-347. 1933. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. aug. 1-15. 985-986. füz. pp. 394-395. 1933. szept. jelenségek. [SRG.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: Bishop-gyűrű Ausztráliában. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. aug. 1-15. 985-986. füz. pp. 397-398. Napkoszorú, haló 1932. júl. 23-án. Bishop Sereno észlelte először 1883-ban. Levélszekrény. Tudósítások. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (41.) = Természettudományi Közlöny 65. 1933. aug. 1-15. 985-986. füz. p. 399. G. S kérdése, milyen mélységig hatol a napfény a tengerbe. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

SOÓS Lajos: A nap fehér fényét alkotó sugarak a tengerbe... = Természettudományi Közlöny 65. 1933. aug. 1-15. 985-986. füz. pp. 399-400. Levélszekrény. Feleletek. (41.) Légköroptikai jelenség. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. szept. 1-15. 987-988. füz. pp. 440-442. 1933. okt. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (49.) = Természettudományi Közlöny 65. 1933. szept. 1-15. 987-988. füz. p. 445. K. D. jún. 5-én a Hold körül gyűrűt látott. [SRG.]

BACSÓ Nándor: Hold-haló tünemény. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. szept. 1-15. 987-988. füz. pp. 446-447. Levélszekrény. Feleletek. (49.) Légköroptikai jelenség. [SRG.]

MENDE Jenő: A kozmikus sugárzás a sztratoszférában. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. okt. 1-15. 989-990. füz. pp. 481-482. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. okt. 1-15. 989-990. füz. pp. 490-491. 1933. nov. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. nov. 1-15. 991-992. füz. pp. 538-539. 1933. dec. jelenségek. [SRG.]

Társulati ügyek. Választmányi ülés 1933. okt. 18-án. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. nov. 1-15. 991-992. füz. p. 540. Az első titkár bejelenti, hogy megjelent Jeans a világegyetem című könyve, amelyet a tagok illetményként megkapnak. [SRG.]

MENDE Jenő: A rádió a stratoszféra kutatásában. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. dec. 1-15. 993-994. füz. p. 581. Összefüggés a Nap tevékenysége és az északi fény között. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. dec. 1-15. 993-994. füz. pp. 588-590. 1934. jan. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A jégkorszak csillagászati magyarázata. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jan. - márc. 1.(189.) pótfüz. pp. 7-19. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: Eros bolygó 1930-31-i oppozíciója. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jan. - márc. 1.(189.) pótfüz. p. 48. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: Északi fény és mágneses háborgások. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr. - szept. 2-3.(190-191.) pótfüz. pp. 91-92. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: A napfoltok és a földmágnességi háborgások. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr. - szept. 2-3.(190-191.) pótfüz. pp. 92-94. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Harvard-csillagda lemezgyüjteménye. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr. - szept. 2-3.(190-191.) pótfüz. pp. 95-96. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

ZSIVNY Viktor: A henbury-i meteorkráterek és meteorvasak. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. okt. - dec. 4.(192.) pótfüz. pp. 114-121. [PIR.]

Szomszédaink a világűrben. = Tolnai Világlapja 35. 1933. 10. pp. 8-10. [SRG.]

          1934.

KALMÁR György: A kelet ókori népeinek világéráiról. Adalék az ókori zsidók kronológiájához. Budapest, 1934. Kiadó: Kalmár Gy., Gewürcz F. könyvnyomda. 33 p. Kronológiai kérdéseket tárgyalj történészi és vallási szempontból. Azt a jelentős ellentmondást elemzi, amely egyrészt a keresztény kronográfusok (akik 5560 és 5250 közé teszik a világ teremtését Jézus születése előtt), másrészt a zsidó kronográfusok (aki i. e. 3750-re teszik a világ teremtését) között van. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 144 p. [KSZ.]

LAMBRECHT Kálmán: Herman Ottó élete. Budapest, [1934.] Magyar Könyvbarátok, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 144-146. /Könyvbarátok kis könyve./ Csillagászat: pp. 183-187. Herman Ottó 1888. évi norvégiai útjának Hellre és Sajnovics Jánosra vonatkozó eredményeiről. [REZ.]

  Természettudományi lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományos fogalmainak magyarázata 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 795 p. A csillagászati szócikkeket írták: Detre László, Lassovszky Károly, Móra Károly, Tass Antal, Terkán Lajos. [KSZ.]

"A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1934-ik közönséges esztendőre. Harmincnegyedik évfolyam [Debrecen, 1933.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 5-29. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 30-38. Bolygók. Jupiter holdjainak állása 1934-ben. Jupiter holdjainak fogyatkozása 1934-ben. A fényesebb fundamentális csillagok középhelyei 1934.0-ra. [KSZ.]

DETRE László: Az 1932/33. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 39-44. [KSZ.]

STEINER Lajos: A rádióvisszhangok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 45-51. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1933-ban. Borda J. Ch. (1733-1799.). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 79-80. "Az a mérték- és súlyrendszer, melyet ma úgyszólván az egész világ elfogadott, amely a francia forradalom rettenetességei között született meg, jórészt Borda Jean Charles francia matematikust vallja apjának. [...] Ő találta föl a csillagászati szögmérőt, a délvonal meghatározására és a neve után elnevezett reflexió- és repetícióközöket [! ismétlőkör]. 1779 február 20-án halt meg. Szülővárosa, Dax, 1890-ben emlékére szobrot állított." [HAI.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1933-ban. Legendre A. M. (1752-1833.). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 85-86. "Egyike volt annak a három matematikusnak, akik Párizst több mint két nemzedéken keresztül a matematika központjává avatták. Legendre, Lagrange és Laplace egykorú működése a francia tudományosság történetének legszebb lapjait tölti be. Adrien Marie Legendre 1752 szeptember 18-án született Toulouseban.
A College Mazarimban elvégezve tanulmányait, huszonötéves korában a párizsi katonai iskola tanára lett. Első jelentős értekezését a vonzásról 1783-ban adta közre, amely megszerezte neki az akadémiai tagságot. Négy évvel később Cassini és Mechain társaságában azokat a geodetikai munkákat vezette, amelyek a párizsi és a greenwichi csillagvizsgálók együttműködését voltak hivatva szolgálni; ebből az alkalomból Londonban is megfordult és kültagja lett a Royal Society-nek..." [HAI.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1933-ban. 1633. június 22. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 90-91. "Az az eskü, amely ezen a napon, háromszáz esztendővel ezelőtt Galileo Galilei ajkairól a római Minerva-kolostorban elhangzott, adott arra a mondásra alkalmat, mely még évszázadok múlva is kedvenc tárgya volt írónak, festőnek. Az agg Galilei az eskü elmondása után lábával dobbantva, halkan mondotta volna: Eppur si muove, és mégis mozog a Föld. Kétségtelen, hogy mese az egész, de jellemző a későbbi korok felfogására, a tudományos kutatás szabadságával szemben gyakorolt kényszerrel kapcsolatban..." [HAI.]

Az 1933-ban elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-108. "...Elkin, W. L., asztronómus, a Yale-egyetem kiérdemesült tanára, május 29-én, 78 éves korában. 1896-1910 között a Yale-obszervatórium igazgatója volt (p. 101.).; [...] Porter, J. G., asztronómus, a cincinatti-i egyetem tanára és az obszervatórium igazgatója, április 15-én, 81 éves korában. Behatóbban tanulmányozta a csillagok saját mozgását és az üstökösök pályáját (pp. 105-106.)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

Neves természettudósok születési és halálozási napja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 109-133. Havi lebontásban közölt lista számos a csillagászathoz kapcsolható személy adataival pl.: "1643. Január 5. - * Newton I., minden idők egyik legnagyobb fizikusa, a gravitáció törvényének felfedezője, a differenciálszámítás megalapítója, a tükrös teleszkóp szerkesztője; + 1727 március 31. (p. 109.).; [...] 1845. Január 9. - * P. Fényi Gyula S. J., csillagász, a Nap felületén végbemenő tünemények fizikájának kutatója; + 1927 december 21. (p. 109.).; [...] 1592. Január 22. - *
Gassendi P., francia természettudós, csillagász, a Merkúr Nap előtti átvonulásának (1631 november 7) első megfigyelője; + 1655 október 14. (p. 100.).; [...] 1840. Január 23. - * Abbe K. E., fizikus, asztronómus, a Zeiss- féle optikai művek vezetője; 1905 január 14. (p. 110.).; [...] 1564. Február 15. - * Galilei Galileo, olasz csillagász, a modern fizika megalapítója, a Föld mozgásának tanítója; + 1642 január 8. (p. 111.).; [...] 1473. Február 19. - * Kopernikus M., német származású lengyel csillagász, rendszere a modern asztronómia alapköve; + 1543 május 24. (p. 112.).; [...] 1859. Február 19. - * Arrhenius S., svéd fizikus és kémikus, a fizikai kémia egyik úttörője; nevezetes kozmogóniai elmélete is; + 1927 október 2. (p. 112.)..." Stb. [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1933-ban. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 135-139. "...Dr. Kövesligethy Radó, budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Damjanichs-utca 42. (p. 137.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest. Svábhegy. (p. 139.). [...] Dr. Wodetzky József, debreceni egyetemi ny. r. tanár. Debrecen - Budapest, IX, Üllöi-út 121. (p. 139.)." [HAI.]

Szakosztályok. g) "Stella" csillagászati szakosztály. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 144. "Szakülések októbertől júniusig minden hónap első szerdáján. Dr. Tass Antal, ügyvezető alelnök, l. Választmány. Dr. Wodetzky József, l. Választmány. Jegyző: Dr. Detre László, az Asztrofizikai Obszervatórium asszisztense. Budapest, 1, Svábhegy. Intézőbizottsági tagok: P. Angehrn Tivadar, a kalocsai csillagvizsgáló intézet igazgatója. Kalocsa. Dr. Bay Zoltán, egyetemi ny. rk. tanár. Szeged. Hajts Lajos, ny. tábornok. Budapest, X, Halom utca 22. Oltay Károly, műegyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1, Horthy Miklós-út 63.
Dr. Ortvay Rudolf, egyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1, Pasaréti-út 51. Dr. Pékár Dezső, l. Választmány. Dr. Rhorer László, l. Választmány. Szilágyi Béla, pénzügyminiszteri miniszteri tanácsos. Budapest. Dr. Terkán Lajos, az Asztrofizikai Obszervatórium obszervátora, egyetemi m. tanár. Budapest, Sváb hegy." [HAI.]

UJJ Gyula: Élet más világokon. Ujj Gyula tanár, gépészmérnök: (Budapest) előadása. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1933. junius 4-10-ig Budapesten tartott XLI. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Az állandó központi választmány megbízásából szerkesztette dr. Gorka Sándor, egyetemi ny. r. tanár, a központi választmány titkára. Budapest, 1934. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda r.-t. Pécsett. pp. 324-325. "...Minden Nap körül van egy zóna, amelynek hőmérséklete az életre kedvező. Minden bolygó szintén átmegy ezen a hőmérsékleten. A többi életfeltételek is a legtöbb esetben teljesülnek. Naprendszerünkben jelenleg a Vénusz van abban az állapotban, hogy életet hordhat. A nagy bolygók valószínűleg még hosszú idő multán lesznek életre alkalmasak. Az élet kifejlődése a legkevésbbé megoldott probléma eddig. [...] élő csirák az egyik égitestről eljuthatnak a másikra s így benépesülhet minden, arra alkalmassá vált bolygó..." [HAI.]

M. J. [MENDE Jenő]: Albedo. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 21. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Albedo, csillagászati. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 21. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Asztrofizika. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 47. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Asztrometria. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 47. [SRG.]

S. B. [SIMON Béla]: Asztroszeizmológia. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 47. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillaghalmazok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 98. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok fejlődése. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 98-99. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Csillagok helymeghatározása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-100. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok mozgásának meghatározása a színképből. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 100-101. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagok összsugárzásának mérése. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-102. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Csillagok sajátmozgása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 102. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok szerkezete. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 102-103. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagok színe. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 103-104. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagok színképtípusai. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 104-105., 2 tábla. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok színképtípusainak összefüggése a csillagok fizikai tulajdonságaival. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 105-106. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok távolsága és színképe közötti összefüggés. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 106. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Csillagok távolságmeghatározása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 106-107. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagrend. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 107-108. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagsugárzás. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 108-109. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagsugárzásmérés a színkép korlátolt szakaszában (csillagászati fotometria). In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 109-110. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagsugárzás tényezői. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 110-111. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Albedo. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 21. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Albedo, csillagászati. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 21. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Asztrometria. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 47. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Asztrofizika. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 47. [SRG.]

S. B. [SIMON Béla]: Asztroszeizmológia. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 47. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillaghalmazok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 98. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok fejlődése. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 98-99. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Csillagok helymeghatározása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-100. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok mozgásának meghatározása a színképből. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 100-101 [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagok összsugárzásának mérése. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-102. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Csillagok sajátmozgása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 102. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok szerkezete. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 102-103. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagok színe. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 103-104. Benne: Színindex. p. 694. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagok színképtípusai. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 104-105., 1 t. Benne: Asztrospektroszkópia. p. 47., Csillagosztályok. p. 107. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Csillagok távolságmeghatározása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 106-107. Benne: Csillagtávolság. p. 111. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagrend. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 107-108. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagsugárzás. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 108-109. Benne: Napállandó. p. 532., Spektrálfotometria, Spektrálkolorimetria. p. 668. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Csillagsugárzásmérés a színkép korlátolt szakaszában (csillagászati fotometria). In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 109-110. Benne: Asztrofotometria. p. 47. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Csillagsugárzás tényezői. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 110-111. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Égbolt fényessége. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 136. [SRG.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: Égimechanika. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 136-142. Benne: Efemeris és efemeris számítás., Háromtest problémája. p. 317., Kéttest problémája. p. 401., Precesszió. p. 605. [SRG.]

M. K. [MÓRA Károly]: Egyenlítői koordináták. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 143-144. Benne: Égi koordináták. p. 136. [SRG.]

T. G. [TÓTH Géza]: Északi fény. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 204. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Évszak. Csillagászati. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 206-207. Benne: Égi koordináták. p. 136. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Extragalaktikák, a Tejút-rendszeren kívül fekvő csillagrendszerek. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 209-211. Benne: Spirális köd. p. 672., Világegyetem expanziója. p. 774. [SRG.]

N. K. [NOVOBÁTZKY Károly]: Fénygörbülés. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 236. [SRG.]

F. M. [FORRÓ Magda]: Fénysebesség. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 238. [SRG.]

Sch. R. [SCHMID Rezső]: Flash-spetrum a Nap kromoszférájában. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 241. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Földmágneses pólusok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 264. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Gömbhalmazok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 303-304. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Hold. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 340-341. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Hold hatása az időjárásra. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 341. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Hulló csillagok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 348. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Intezitáselosztáseloszlásmérés a csillagok színképében (csillagászati spektrálbolometria és spektrálfotometria). In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 359-361. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Intersztelláris tömegek. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 361-364. [SRG.]

SZ. M. [SZECSŐDY Miklós]: Invariábilis inga. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 364. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Jupiter. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 382-383. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Kettős csilagok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 401-404. [SRG.]

A. T.: Kisbolygók. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 410. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Kozmikus elnyelés. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 429. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Kozmikus por. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 429. [SRG.]

F. M. [FORRÓ Magda]: Kozmikus sugárzás. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 430. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Ködfoltok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 431-433. Benne: Csillagködök. p. 98. [SRG.]

N. T - G. P. [NEUGEBAUER Tibor - GOMBÁS Pál: Kvantumelmélet. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 451-459. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Magellán-felhők. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 493. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Mágneses teodolit. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 494-495. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Mars. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 501-502. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Merkur. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 512. [SRG.]

N. K. [NOVOBÁTZKY Károly]: Merkur periheliummozgása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 513. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Nap. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 531-533. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Nap elektromos sugárzása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 533. Benne: Napfelület. p. 538. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Napfelület jelenségei. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 533-535. Benne: Kromoszféra. p. 441. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Nap fizikája. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 535-538. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Napfoltok periódusának összefüggése földi jelenségekkel. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 538-539. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Nap hőmérséklete. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 539-540. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Nap mágnessége. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 540. Benne: Napfelület. p. 538. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Naprendszer. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 540-541. Benne: Uránusz pályaelemei és egyéb jellemzői. p. 754. [SRG.]

T. G. [TÓTH Géza]: Napsugárzás. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 541-542. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Nyilthalmazok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 555-556. Benne: Csillagrajzok. p. 107. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Plutó. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 592-593. [SRG.]

N. K. [NOVOBÁTZKY Károly]: Relativitás elmélete. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 635-641. Benne: Galilei- relativitási elv., Galaktikai halmazok. p. 274. [SRG.]

P. A.: Retrográd mozgás. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 643. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Saturnus. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 658-659. [SRG.]

Schr. R. [SCHMID Rezső]: Spektrálfotometria. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 668. [SRG.]

Schr. R. [SCHMID Rezső]: Spektroszkóp. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 668-670. [SRG.]

Schr. R. [SCHMID Rezső]: Színkép. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 694. Benne: Spektrum. p. 670. [SRG.]

Schr. R. [SCHMID Rezső]: Színképvonalak eltolódása. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 696. [SRG.]

T. G. [TÓTH Géza]: Szoláris konstans. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 699-700. Benne: Napsugárzás állandója. p. 542. [SRG.]

T. G. [TÓTH Géza]: Sztratoszféra. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 702-703. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Tejútrendszer. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 715-719. Benne: Csillagáramok, Csillagmozgás. p. 98., Csillagrendszerek. p. 108., Csillagsűrűség. p. 111., Galaktika. p. 274., Lokális rendszer. p. 489., Szekuláris parallaxis. p. 681., Szupergalaktikák. p. 705. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Tyndall-jelenség. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 747. Benne: Fényszóródás. p. 239. [SRG.]

Uránusz. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 754. [SRG.]

T. A. [TASS Antal]: Üstökösök. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 756-757. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Változócsillagok. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 760-767. Benne: Novák. p. 552., Változók. p. 767. [SRG.]

T. G. [TÓTH Géza]: Világító felhők. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. p. 775. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Zeeman-jelenség a Napon. In: Természettudományi Lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata. 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Király Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 792-793. [SRG.]

Az Akadémia belső tagjai. III. Matematikai és természettudományi osztály. = Akadémiai Értesítő 44. 1934. jan-márc. (456.) füz. p. 3. Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

Mauritz Béla r. t. gyászbeszéde Kövesligethy Radó r. t. ravatalánál 1934. október 13-án. = Akadémiai Értesítő 44. 1934. okt-dec. (458.) füz. pp. 370-371. Kövesligethy Radó rendes tag. [SRG.]

Kövesligethy Radó meghalt. - Az Est tudósítójától. - = Az Est 25. 1934. okt. 13. 231. sz. p. 9. [SRG.]

MATOLAY Tibor: A látóhatár kiszámítása. = A Földgömb 5. 1934. ápr. 4. sz. pp. 152-156. [SRG.]

PÉCSI Albert: Kövesligethy Radó, 1862-1934. = Földrajzi Közlemények 62. 1934. 10-12. füz. pp. 169-171. Nekrológ, arcképpel. [IBQ.]

Választmányi ülés 1934. november 8-án. = Földrajzi Közlemények 62. 1934. 10-12. füz. p. 217. Bátky Zsigmond elnök megemlékezik Kövesligethy Radóról. [IBQ.]

MARCZELL György: Megjegyzések Hankó Márton legújabb "Asztrometeorológiai és Asztroszeizmológiai" elméletéhez. = Az Időjárás 38.(10.) 1934. jan-febr. 1-2. füz. pp. 2-8. Az árapály-időjárás prognózis cáfolata. [IBQ.]

Holdszivárvány. = Az Időjárás 38.(10.) 1934. máj-jún. 5-6. füz. p. 119. 1934. jún. 26-án Lendvaiújfaluban és Salgótarjánban. [SRG.]

Kövesligethy Radó. = Az Időjárás 38.(10.) 1934. júl-aug. 7-8. füz. p. 129. Gyászjelentés. [IBQ.]

dr. Dalmady Zoltán. = Az Időjárás 38.(10.) 1934. júl-aug. 7-8. füz. p. 129. Gyászjelentés. [IBQ.]

St. L. [STEINER Lajos]: G. C. Simpson elmélete a jégkorszakok eredetéről. = Az Időjárás 38.(10.) 1934. szept-okt. 9-10. füz. pp. 207-209. [IBQ.]

Gömbvillám? = Az Időjárás 38.(10.) 1934. szept-okt. 9-10. füz. p. 225. 1934. okt. 5-én este Ókécske környékén. [SRG.]

B. N. [BACSÓ Nándor]: A november 12-i kettős szivárvány. = Az Időjárás 38.(10.) 1934. nov-dec. 11-12. füz. p. 264. 1934. nov. 12-én Pestszentlőrincen, Baján, Balatonfüreden, Gödöllőn, Kalocsán, Nagykanizsán, Szentlőrincen. [SRG.]

MARZSÓ József: A tudomány új útjai Isten felé. = Magyar Kultúra 21.(42.) 1934. I. félév márc. 20. 6. sz. pp. 257-260. "A mult század világi filozófiája túlnyomó részben az anyag elvén épült fel. ...Egyszóval telerakták az egész Mindenséget anyaggal s büszkén hirdették, hogy nem maradt benne hely Istennek. Amint látjuk, e mult századi, materialista világkép kialakításában két, aránylag fiatal tudomány volt a műszaki tanácsadó: egyik az atomelmélet, a másik a műszeres csillagászat." [SRG.]

Kövesligethy Radó meghalt. = Magyarország 41. 1934. okt. 13. 231. sz. p. 6. [SRG.]

Kövesligethy Radó 1862-1934. = Mathematikai és Physikai Lapok 41. 1934. pp. 91-92. Nekrológ. [KSZ.]

Bombatámadás a világűrből. = Pesti Hirlap 56. 1934. nov. 7. 250. sz. p. 8. [SRG.]

Kövesligethy Radó meghalt. = Pesti Napló 85. 1934. okt. 13. 231. sz. p. 9. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az árapály jelensége a világegyetemben. = A Tenger 24. 1934. 1-6.sz. pp. 3-5. [SRG.]

RAPAICS Raymund: Mi van a csillagokban? = Természettudományi Közlöny 66. 1934. jan. 1-15. 995-996. füz. pp. 6-13. Csíziókról, naptárakról a Pray-kódextől. [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. jan. 1-15. 995-996. füz. pp. 41-43. 1934. febr. jelenségek. [SRG.]

Társulatunk kiadásában most jelent meg. Sir James Jeans: A világegyetem. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. febr. 1-15. 997-998. füz. első belső borító. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. febr. 1-15. 997-998. füz. pp. 88-90. 1934. márc. jelenségek. [SRG.]

Társulatunk kiadásában most jelent meg. Sir James Jeans: A világegyetem című kötet. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. márc. 1-15. 999-1000. füz. első belső borító. [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: A Szibériai nagy meteorhullás. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. márc. 1-15. 999-1000. füz. pp. 178-179. 1908. jún. 30. Apró közlemények. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. márc. 1-15. 999-1000. füz. pp. 185-186. 1934. ápr. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. ápr. 1-15. 1001-1002. füz. pp. 229-230. 1934. máj. jelenségek. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. ápr. 1-15. 1001-1002. füz. p. 234., 237. Jeans A Világegyetem című könyvének meg. [SRG.]

Jelentések. Az első titkár előterjesztése. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. ápr. 1-15. 1001-1002. füz. p. 246. A kozmikus sugárzásról című dolgozatot. Az 1934. márc. 21-iki közgyűlésről. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. máj. 1-15. 1003-1004. füz. pp. 297-299. 1934. jún. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. jún. 1-15. 1005-1006. füz. pp. 347-349. 1934. júl. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. júl. 1-15. 1007-1008. füz. pp. 392-394. 1934. aug. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. aug. 1-15. 1009-1010. füz. pp. 442-444. 1934. szept. jelenségek. [SRG.]

Mutatvány a Természettudományi Lexikonból. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. szept. 1-15. 1011-1012. füz. pp. 474-483. T. L.: Csillagok fejlődése. pp. 475-476.; N. R.: Einstein hatás. p. 476. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. szept. 1-15. 1011-1012. füz. pp. 494-495. 1934. okt. jelenségek. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. okt. 1-15. 1013-1014. füz. pp. 531-532. 1934. nov. jelenségek. [SRG.]

KISS Lajos: Az 1914. évi meteorhullás Szabolcs-vármegyében. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. okt. 1-15. 1013-1014. füz. pp. 533-535. 1914. máj. 24-én délután, 1914. júl. 17-én este. Mócs, Knyahina korábbi hullások említésével. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (30.) = Természettudományi Közlöny 66. 1934. okt. 1-15. 1013-1014. füz. p. 538. P. K. az egyenlítőn van-e szürkület. [SRG.]

KÉZ Andor: A szürkületi idő. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. okt. 1-15. 1013-1014. füz. pp. 538-540. Levélszekrény. Feleletek. (30.) [PIR.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. nov. 1-15. 1015-1016. füz. pp. 585-587. 1934. dec. jelenségek. Ez az utolsó Kövesligethy Radó által szerkesztett csillagos ég összeállítás. Halála véget vetett munkásságának. [SRG.]

Társulati ügyek. Választmányi ülés 1934. okt. 17-én. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. nov. 1-15. 1015-1016. füz. pp. 587-588. Elhunyt Kövesligethy Radó. Gyászjelentés. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: A csillagjóslás. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. dec. 1-15. 1017-1018. füz. pp. 597-602. Kezdetektől, kritikával kezelve. [PIR.]

MENDE Jenő: A fénysebesség. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. dec. 1-15. 1017-1018. füz. p. 628. Apró közlemények. [SRG.]

MENDE Jenő: Az égbolt kék színe. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. dec. 1-15. 1017-1018. füz. p. 628. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. dec. 1-15. 1017-1018. füz. pp. 635-637. 1935. jan. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: A naptevékenység és a földmágneses viharok. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. jan. - márc. 1.(193.) pótfüz. pp. 41-42. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: Lehatol-e az északi fény a Föld felületéig? = Természettudományi Közlöny 66. 1934. jan. - márc. 1.(193.) pótfüz. pp. 42-43. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: A hőmérséklet a legfelsőbb levegőrétegekben. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. jan. - márc. 1.(193.) pótfüz. pp. 46-48. Az északifény színképének vizsgálata. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

B. E. [BÁBONYI E.]: Az 1933. október 9-i hullócsillagrajzás. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. jan. - márc. 1.(193.) pótfüz. p. 48. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az északi fény és a felső légrétegek. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. ápr. - szept. 2-3.(194-195.) pótfüz. p. 96. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: Napsugárzás-változás és a légnyomási viszonyok. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. okt. - dec. 4.(196-197.) pótfüz. p. 144. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Van-e élet a Marson? = Tolnai Világlapja 36. 1934. 14. pp. 10-11. [SRG.]

JUHÁSZ Vilmos: Kepler színpadi és valóságos élete. Hogyan küzdött és mit tanított Madách legemberibb "Ádámja"? = Ujság 10. 1934. ápr. 15. 84. sz. pp. 29-30. Fejezetcímek: Ádám mint Kepler, a férj és a látnok.; Faust lakóhelyén.; "Mégis mozog a föld".; Éva a valóságban.; Prága, a "császári palota kertje".; A boszorkány védője.; A nyomorúság rejtelme.; A jósla lelkek útján. "...Végére hagytuk Kepler megítélésének és megértésének emberileg legsúlyosabb problémáját. A látnok, aki a természet nagy összefüggésének és törvényszerűségének útjait járta, hogyan volt képes a csillagjóslás otromba áltudományával prostituálni szellemét? Legegyszerűbb megoldás a Madáché: ez a csillagjóslási tevékenység Kepler nagy elbukása Éváért, aki a pénzt akarja. De ez így semmikép sem felel meg a valóságnak. Kétségtelen ugyanis, hogy Kepler hitt az asztrológiában, a csillagok állásából való jóslás lehetőségében, úgy, ahogy ő értelmezte ezt a "tudományt."
"A bolygóknak és egymáshoz való viszonyuknak nagy hatása van a lelki erőkre. Érzelmeket és szenvedélyeket hoznak létre, és ezáltal gyakran a legborzasztóbb cselekedeteket és eseményeket idézik elő. Befolyásuk van a fogamzásra, és ilyen módon az emberek temperamentumára és jellemére. A napból valószínűleg nemcsak fény és meleg terjed szét a világegyetemen, hanem egyúttal a tiszta értelem székhelye s a világmindenség harmóniájának forrása. Minden bolygó lelkes." Ezzel szemben Kepler nem egy alkalommal lekicsinylőleg nyilatkozott az asztrológiáról és a csillagászat "bolond kislányának" nevezte. Fennmaradt horoszkópjai gyakran úgy hatnak, mint a csillagjóslásra írott szatírák. A csillagjóslás jó alkalom volt a számára, egyrészt, hogy leplezetlenül megmondja véleményét a dolgokról, amikről általában nem volt szabad beszélni, másrészt éppen, hogy megszabadítsa az embereket a másoktól terjesztett ostoba, de hasznot hajtó babonaságoktól. Mi adja ennek az ellentétnek a magyarázatát?
A asztrológia, amiben Kepler hitt voltaképen, nem egyéb, mint a mai napig meg nem valósult, átfogó lélektan, mely az embert nem tekinti izolált egységnek, hanem a nagy, világot átfogó és a végső dolgokban gyökerező összefüggések részének. A gyakorlatban Kepler hogyan képzelte ezt a lélekismeretet és hogyan valósította meg jóslataiban? Ez egyéniségének és szellemének végső titka. Ezeket a végső titkokat pedig a nagy szellemek mindig magukkal viszik a sírba." [HAI.]

JUHÁSZ Vilmos: Az ujkori világ nagy pere. Galilei élete és elitéltetése. = Ujság 10. 1934. ápr. 29. 96. sz. pp. 29-30. Fejezetcímek: A halhatatlan vádlottak.; A karrier.; A távcső mágiája.; A máglyák kora.; A tanú nélkül...; Az égi jel, a jóbarát pápasága.; Simplicio.; A kopernikusi per.; A megtagadás.; A fogság, egy elítélt apoteózisa. "Háromszázhetven éve, hogy megszületett a vádlott, tavaly volt háromszáz éve, hogy elhangzott az ítélet és a per csak tart tovább és fog tartani, amíg az emberiség még megengedheti magának azt a fényűzést, hogy érdeklődik a szellem dolgai iránt. A nagy per, mint általában azok a pörök, amiket az emberiség mintegy a maga ügyének tekint, voltaképpen az ítélettel, az ítélet végrehajtásával vette kezdetét.
Ami addig történt, az ítéletig és a megtorlásig, magánügy, személyes kérdés, a szenvedélyek - bosszú, hiúság, dicsőségvágy - mindennapi játéka; az emberiség akkor lépett fel mint vádló vagy került a vádlottak padjára, mint bűntárs, mikor az inkvizíció már Galileit a kopernikusi rendszer nyílt és ünnepélyes megtagadására ítélte és mint szellemi pestisest élete végéig teljes vesztegzár alá helyezte. ..." [HAI.]

          1935.

BALÁZS Júlia: A NO és CO+ 2 Szigma - 2 Pí molekula sávjainak Zeeman-effektusa. Budapest, 1935. Sárkány Nyomda R.T. 24 p. /A Konkoly-alapitványú Budapest-Svábhegyi m. kir. Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati értekezései. 1. köt. 4. füz./ Magyar nyelven: pp. 1-21., német nyelvű összefoglaló: pp. 22-24. [HAI.]

EINSTEIN, Albert: Hogyan látom a világot. Ford.: Szécsi Ferencz. Budapest, 1935. Faust könyvkiadó, Nagy Károly és Társai grafikai műintézete (Debrecen). 217 p. A tudományos rész (V. fejezet: pp. 129-214.) fordítását átnézte: Somogyi Mihály. Csillagászat: pp. 149-165.; 175-182. [KSZ.]

FONTANY, Elena: Csillagok országa. John Dukes McKee képeivel. Ford.: Beke Manó. Budapest, [1935.] Rózsavölgyi és Társa kiadása, Fővárosi nyomda. 110 p. Csillagászat 8-12 éves gyermekeknek. [KSZ.]

GAÁL István: Amit rosszul tudunk. Természettudományi koholmányok és balítéletek. [Budapest, 1935.] A Magyar Könyvbarátok számára kiadja a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 437 p. A szerző előszava 1935 őszén kelt Mátyásföldön. Csillagászat: A napfoltok és az időjárás. pp. 405-406.; A Hold és az időjárás. p. 407. [KSZ.]

JÓNÁSCH Antal: Természettudományi tanulmány. 5 idomtáblával. Írta Jónásch Antal okl. vaskohász nyug. Budapest, 1935. Scholtz testvérek könyvkereskedésének kiadása. Kertész József könyvnyomdája. 133 p. + 5 kihajtható ábralap. A kötet a tengeri ár-apályt vizsgálja csillagászati szempontból. Szerinte a Föld kétféle mozgása is szerepet játszik, egyrészt a saját tengely körüli forgása, másrészt a Nap körüli keringése is. [KSZ.]

KANSZKY Márton: Mathematikai és csillagászati földrajz-jegyzet. Készült Dr. Kanszky Márton kegyesrendi tanárnak az Angol-kisasszonyok Kat. Polgári Tanárképző Főiskoláján tartott előadásai nyomán. Kézirat gyanánt 1935/36. [Budapest, 1935.] Készítette: Vörösváry Sokszorosítóipar (Múzeum-körút 13.) 115 p. Írógéppel leírt és nyomdai úton sokszorosított csillagászati jegyzet, szövegközi vonalas rajzokkal. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 143 p. [KSZ.]

KOVÁCS István: Nyiltlevél és Kivonat (Igazságot Newtonnak). A csillagászat kedvelőihez. Egy eddig ismeretlen egyetemes létfenntartó asztrofizikai alaptörvény közérthető bizonyítása és az ebből származó természeti igazságok kimutatása. Írta: Kovács István. Szeged, [1935.] Ablaka György könyvnyomdája. 16 p. A kötet Kovács István szegedi ny. telekkönyvvezető keserves küzdelmeit mutatja be, amit annak érdekében tett, hogy "Igazságot Newtonnak" című asztrofizikai tanulmányát megismertesse és elismertesse az egyetemekkel, a szakegyesületekkel és a szaktudósokkal.
Miután kidolgozta az új tömegvonzási elméletét ("amelyek mellett meglepően új és cáfolhatatlan matematikai, fizikai és logikai érvek vannak") és kijavította Kepler és Newton hiányos számítási formuláit: mégiscsak az általa kijavított Newton mellé áll - cserébe viszont Galileinek a tudományok e területéről (értve az asztrofizikát) távoznia kell! - mert a "nekünk oly kedves magyar kulturfölény eszme szolgálatában egyedül magamra hagyva nyíltan és bátran hirdetem" a kozmológiai elméletem alapját képező vonzási visszaható erő létezését.
Kovács István 1931-ben a Magyar Tudományos Akadémiához, 1933-ban a Pesti Naplóhoz, később a Magyar Rádióhoz fordult igazságáért. Szerző itt kinyomtatja felesége álláspontját: "Fiacskám, az ilyen hülyeségeknél okosabb és hasznosabb dolgokkal is foglalkozhatnál!" - mindezen meg nem értés után csak egy név "egy nagy és nekünk rokonszenves kulturnemzetnek a büszkesége": Galilei neve és sorsa áll előtte példaként - elfelejtve, hogy Galileit nyolc oldallal korábban kitiltotta a csillagászat és a tudományok közül... [KSZ.]

Az Örök Fáklya! Új kor! Új Hit! Új világtudomány! Szószóló kinyilatkozása versei, elbeszélése és korszakalkotó Tudományos felfedezése a csillagászat teréről és Bozzay Margit Philozophálása. Első szám. Budapest, 1935. Felelős szerző és kiadó: Horváth József. Kis Gyula és Társa Törekvés nyomda (Budapest). Felelős kiadó: Horváth József (Pécs). 24 p. Fejezetcímek: A vezérlő csillag én vagyok! Kinyilatkozás a világ népeihez! Intelem. A függetlenség és a nő... Kivonat "Az Isteni világosságok" című munkámból. I. Fénytan. III. Csillagászat. Ebben a két utolsó részben találunk "csillagászatot" is, habár igen furcsa tálalásban. A "Fénytan" rész (pp. 17-19.) nagyrészt érthetetlen, kivéve a zárómondatot: "a mai tudomány fény-év mértéke teljesen hamis és még távolába sincs az igazságnak. Segédeszközök nélkül még a legjobb szemű ember sem lát el 250.000 kilométernél messzebbre!";
A "Csillagászat" rész (pp. 19-24.) valamivel világosabb és kedves az a megállapítása, hogy "Pécs városa pontosan az északi félgömb közepén terül el." és "Így kétségtelenül Pécsnek kell a középpontban állnia, merthogy Pécsett minden test a terjedelmével egyenlő nagyságú árnyékot ad.". A pécsi észleléseiből kiszámítja, hogy földgolyó kerülete 36.000 km. Ezután bonyolult számítások után kapja, hogy a Naptól a napéjegyenlőség delén mindössze csak 11.000 km-re vagyunk, viszont a tél kezdetén éjfélkor van a Föld legmesszebb a Naptól, pontosan: 51.000 km-re. [KSZ.]

SZAJKÓ József: Adalékok a Zikawei-i Obszervatóriumból. [Budapest,] 1935. [Sárkány Nyomda.] pp. 178-184. [FŐA.]

SZENTPÉTERY Imre: A bölcsészettudományi kar története (1635-1935). Budapest, 1935. 716 p. /A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. 2./ Csillagászati vonatkozásokkal. Hell Miksa nagyszombati, Sajnovics János budai egyetemi működéséről is. [HAD.]

"Uralkodó bolygó: a Merkur.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1935. közönséges esztendőre. Harmincötödik évfolyam [Debrecen, 1934.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

CHOLNOKY Jenő: A Föld. In: Égen, földön. Földrajzi értekezések. Budapest, [1935]. Franklin-társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 9-29. /A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára./ "Kihűlt salakkal borított, izzó kis vascsepp lebeg a világtér elrémítő ürességében: ez a Föld. Belseje megömlött vas- és nikkelötvözet, felszínén mindenféle maradékanyag összevissza gyúrva, törve, egymásra torlódva, nagy foltokban vízzel takarva, hitvány gázburkolattal körülvéve: ez a mi otthonunk. A nagy világon ekívül nincsen számunkra hely! Ez a kis, nagyon szabályos gömböcske olyan elhagyatottságban maradt a világtérben, mint a végtelen óceán üres felszínén lebegő csónak. Hogy szomorú magányunkat még félelmetesebbé tegye, itt kering körülöttünk ez az égi koponya, a halott Hold, ez a "memento móri", sírgödörszerű szemüregével úgy bámul ránk, mintha mondaná, hogy "nézd, ilyen leszel majd te is!"
Teljesen nem vagyunk elhagyatva, mert urunk és parancsolónk, a Nap, rendelkezik velünk. ..." [HAI.]

SZÁSZ Ferenc: Meddig süt a nap? In: Az Erdélyi Múzeum Egyesület Brassóban 1934. augusztus 26-28. napjain tartott tizenharmadik vándorgyűlésének emlékkönyve. Szerk.: György Lajos. Cluj - Kolozsvár, 1935. Erdély Múzeum Egyesület. pp. 73-78. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 28-30. Jupiter holdjainak állása 1935-ben. Jupiter holdjainak fogyatkozása 1935-ben. [KSZ.]

Újabb kisbolygók. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 31-36. A 1092-1264. sorszámú kisbolygók adatai. [KSZ.]

DETRE László: Az 1933-1934. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 37-43. [KSZ.]

KALMÁR László: A kisbolygók trójai-csoportja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 43-49. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Kozmikus gázködök, nóvák, Wolf-Rayet-csillagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 50-57. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1934-ben. Young Charles August. (1834-1908.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 82-83. "Kevés csillagászati könyv terjedt el annyira, mint Young-nak General Astronomy című könyve, továbbá The Sun (A Nap) című népszerű munkája, mert Young kitűnő író és tanító volt. Sokáig működött mint tanár, ekkor látta szükségét ilyen könyveknek. De ennél sokkal nagyobb érdemei is vannak.
Apja, Young Ira, kiváló csillagász volt Dartmouthban, ezért már korán alapos képzettséget nyert a matematikában és csillagászatban. 50 éven át művelte Young C. A. a csillagászatot. Működése összeesik az asztrofizika nagy haladásával. A Nap színképének elemzésében úttörő volt. [...] 1870-ben először figyelte meg a Fraunhofer-vonalak megfordítását abban a pillanatban, amikor a Nap és Hold széle belül érintkezik. [...] Az elsők között volt, akik a Doppler-hatás alapján a Nap különböző forgássebességét vizsgálták különböző szélességben..." [HAI.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1934-ben. Vogel Hermann Wilhelm. (1834-1898.). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 83-84. "... Vogel több könyvet is írt a fotográfiáról, 1864-től haláláig a Photographische Mitteilungen c. szaklapot szerkesztette. Néhány szakegyesületet is alapított. Több napfogyatkozásnál az expedíciónak fotográfusa volt. Tudományos munkássága sokoldalú és termékeny volt. Felfedezésének egyik fontos alkalmazásához, a háromszínű nyomáshoz is hozzáfogott. Kiváló volt a fotográfiák fotometrálása terén, új fotométert is készített. A Nap színképének fotografálásában szintén jelentős eredményt ért el." [HAI.]

M. J. [MENDE Jenő]: Centenáriumok és emlékünnepek 1934-ben. Langley Samuel Pierpont. Születésének századik évfordulójára. Centenáriumok és emlékünnepek 1934-ben. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 84-85. "A csillagászatnak és utóbb a léghajózásnak ez a kiváló művelője Roxburyban (Massachusetts, USA) született. Már gyermekkorában érdeklődött a csillagászat iránt. 31 éves koráig a mérnöki pályán működött, ekkor európai körutat tett.
A látottak hatására abbahagyta mérnöki munkáját, csillagász lett. 1865-ben már a Harvard Observatory asszisztense, 1867-ben pedig az Allegheny Observatory igazgatója és a pittsburghi egyetemen a fizika tanára. Itt végezte nevezetes megfigyeléseit a Napon. Ezek ismertté tették nevét. 1869-től kezdve többször vett részt a napfogyatkozás jelenségeinek megfigyelésében. 1871-ben felfedezte a bolométert, majd igen érzékeny elektromos ellenálláshőmérőt szerkesztett és ezzel a Nap ultravörös színképét vizsgálta. A Nap ismert színképének terjedelmét megkétszerezte..." [HAI.]

Az 1934-ben elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 98-112. "Baillaud, B., a párizsi obszervatórium tiszteletbeli igazgatója, július 8-án, 86 éves korában. Eleinte Leverrier mellett dolgozott a párizsi csillagdán, majd Tisserand utóda lett Toulouseban. A párizsi csillagdát 1907-1922-ig vezette (p. 99.).; [...] Bauschinger, J., csillagász, a lipcsei egyetem kiérdemesült tanára és a lipcsei obszervatórium ny. igazgatója, január 22-én, 74 éves korában, ö volt az utolsó német tudós, aki a strassburgi csillagdát vezette, 1909-től 1913-ig. Működésének főtere az égitestek pályameghatározása volt. Peters J.-vel együtt adta ki két köteti ben logaritmikus-trigonometriai nyolcszámjegyű táblázatait (p. 98-99.).; [...]
Kövesligethy Radó, fizikus és asztronómus, a budapesti egyetem kiérdemesült tanára, október 11-én. 72 éves korában. 1862 szeptember 1-én született; eleinte az ógyallai csillagdánál működött, majd 1897-ben nyilvános rendkívüli, 1904-ben nyilvános rendes tanára lett a kozmográfiának és geofizikának. Különösen behatóan foglalkozott földrengéstannal. Itthon megalapította az egyetemi Földrengési Obszervatóriumot, külföldön az Association Internationale de Sismologie titkára és 1916-ig, annak föloszlásáig főtitkára volt, és képviselte a Társulatot és hazánkat is az 1914-ben Szentpétervárott tartott kongresszuson. Számos kisebb-nagyobb dolgozatán kívül nagyobb művei: A mathematikai és csillagászati földrajzi kézikönyve (1899), Seismonomia (1906, Modena, latinul), Sur Fhystéritis sismique (Párizs, 1912);
magyarra fordította Darwin G. H. A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben című művét (1904, Társulatunk kiadása). Társulatunknak évtizedeken át választmányi tagja, 1897-1914-ig a Mathematikai és Fizikai Társulat ügyvezető titkára, a Beiträge zur Geophysik szerkesztőségének tagja volt. A Stella Csillagászati szakosztály megalakulásakor tiszteletbeli tagjává választotta. Közlönyünkben a Csillagos ég-rovatot szerkesztette évtizedekig (pp. 107-108.).; [...] Power, J., angol csillagász, a fokföldi csillagda aligazgatója, január 27-én, 73 éves korában. A déli félgömb csillagkatalógusainak egész sorát jelentette meg (p. 110.).; [...] Sitter, de W., holland csillagász, a leydeni egyetemen az asztronómia tanára, november 20-án, 62 éves korában. Nevezetes kozmológiai elmélete (p. 111.)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

A Nobel-díjak eddigi nyertesei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 113-122. Csillagászathoz kapcsolódó Nobel-díjasok rövid életrajzai: I. Fizika.: Einstein Albert (p. 115-116.).; [...] Lippmann Gabriel ...a coelostat és az uranográf feltalálója... (pp. 117-118).; [...] Michelson Albert A. ...Legnagyobb találmányának interferométerét tartotta, mellyel a fényhullámhosszak távolságát tudta mérni. Meglepő eredmény volt, hogy ezzel a készülékkel állócsillagok átmérőjét meg tudta mérni, melyek a legerősebb távcsövekben is csak mint fénypontok jelentkeztek... (pp. 118-119.).; [...] Wien Wilhelm. (p. 122.).; II. Kémia. Arrhenius Svante-August. (p. 123.). [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1934-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 133-138. "...Dr. Bay Zoltán, egyetemi ny. rk. tanár. Szeged (p. 133.). [...] + Dr. Kövesligethy Radó, ny. budapesti tudományegyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia rendes tagja. Budapest, VII, Damjanichz utca 42. (p. 135.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K, Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest. Svábhegy (p. 137.). [...] Dr. Wodetzky József, budapesti egyetemi ny. r. tanár. Budapest, IX, Üllői-út 121. (p. 138.)." [HAI.]

Szakosztályok. g) "Stella" csillagászati szakosztály. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 143. "Szakülések októbertől júniusig minden hónap második szerdáján. Tiszteletbeli elnök: Dr. József Ferenc főherceg. Alelnökök: Dr. Tass Antal, ügyvezető alelnök, l. Választmány. Dr. Wodetzky József, l. Választmány. Jegyző: Dr. Detre László, az Asztrofizikai Obszervatórium asszisztense. Budapest, 1, Svábhegy. Intézőbizottsági tagok: P. Angehrn Tivadar, a kalocsai csillagvizsgáló intézet igazgatója. Kalocsa. Dr. Bay Zoltán, l.
Választmány. + Hajts Lajos, ny. tábornok. Budapest, X, Halom utca 22. Oltay Károly, műegyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1, Horthy Miklós-út 63. Dr. Ortvay Rudolf, egyetemi ny. r. tanár. Budas pest, I, Pasaréti-út 51. Dr. Pékár Dezső, l. Választmány. Dr. Rhorer László, l. Választmány. Szilágyi Béla, pénzügyminiszteri miniszteri tanácsos. Budapest. Dr. Terkán Lajos, az Asztrofizikai Obszervatórium obszervátora, egyetemi m. tanár. Budapest, Sváb hegy." [HAI.]

Abbot, Charles Greely asztrofizikus. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 2. [SRG.]

Abszolút fényesség. Valamely csillagnak észlelt fényessége függ a csillag által kisugárzott összfénymennyiségtől és a csillag távolságától. Ha utóbbi változik, úgy változik előbbi, a csillag látszó fényessége is. Ezzel szemben a csillagra jellemző az általa kisugárzott összfénymennyiség, amely távolságától független. Utóbbinak mértéke az úgynevezett Abszolút azaz az a fényesség, amellyel az egyes csillagok akkor bírnának, ha valamennyi egyazon távolságban lenne. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 4. Új szócikk. [SRG.]

Abszolút mozgás. A klasszikus fizika felfogása szerint, az abszolút nyugvó koordinátarendszerben történő mozgás. Abszolút mozgásról tehát akkor beszélhetünk, ha valamilyen észlelés segélyével az abszolút nyugvó koordinátarendszert ki tudjuk jelölni. Newton szerint ilyen volna az állócsillagokhoz rögzített úgynevezett inertiális koordinátarendszer. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 4. Új szócikk. [SRG.]

Ackner György (Benei) ág. ev. lelkész a XVIII. század derekán. Tudós csillagász és matematikus, kinek művei kéziratban maradtak fiára. Ackner Mihály Jánosra, aki csillagász, matematikus, archeológus, geológus és mineralógus volt. E kéziratok fiáéival együtt az erdélyi szász egyetem, az erdélyi honismertető és a nagyszebeni természettudományi társulatok birtokába jutottak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 6. Új szócikk. [SRG.]

A-csiIIagok. A csillagszínképek Harvard-féle skálájának főosztályai a z O B A F G K M betűkkel vannak jelölve. Az A-csillagok a Harvard-skála azon osztálya, amelyhez tartozó csillagok színképében feltűnően erősek a hidrogénvonalak vagy sávok, a kalcium- és napvonalak ellenben gyengék. Az A csoportba tartozik például a Sirius, a Wega, vagyis a fehér csillagok egyik része. Az A-csillagok átlagos effektív felületi hőmérséklete 13.000° C körül van. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 6. Új szócikk. [SRG.]

Albedo. Saját fénnyel nem bíró égitestek (pl. a bolygók) megvilágítási elméletében nagy szerepet játszik az Albedo fogalma. Alatta geometriailag valamely felületről szétszórtan visszavert fénymennyiségnek a reája merőlegesen eső fénymennyiséghez való viszonyát értjük. Minthogy a visszavert fénymennyiség az esetek túlnyomó számában kisebb a reáesőnél, az Albedo-érték kisebb 1-nél. Csillagászati Albedo a gömbalakú felületről szétszórtan visszavert a reáeső párhuzamos fénymennyiséghez való viszonya. Minthogy a bolygók nagy közelítéssel gömbalakúak, amelyek a Nap reflektált fényében, azaz reájuk párhuzamosan eső fénytől ragyognak, a bolygók Albedoja ezek felületi viszonyaira vonatkozólag fontos adat. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 33. [SRG.]

Alfa csillagok. Az ókori csillagászok az ég feltűnőbb egyes csillagcsoportjait csillagképeknek nevezték és az egyes csillagképekben a fényesebb csillagokat külön névvel is jelölték. A XVII. század elején Bayer a görög alfa, béta, gamma betűkkel kezdte jelölni az egyes csillagképek csillagait arra törekedvén, hogy alfa betűvel jelölje ezekben a legfényesebb csillagokat. A Lant (Lyra) csillagképében a legfényesebb csillag ókori neve Wega, a Bayer-féle elnevezés szerint alfa Lyrae, stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 36. [SRG.]

Ambronn, Leopold német csillagász, szül. Memingenben 1854. okt. 27-én - megh. Göttingában 1930. jún. 8. 1880-89-ig, a hamburgi tengerészeti obszervatórium kronométer-osztályának volt a vezetője; közben résztvett a német sarkkutató expedícióban (1882-83). 1889-ben a göttingai egyetemi csillagvizsgáló obszervátora, e minőségben 1920-ig működött. A gyakorlati csillagászat művelése és az oktatás terén elévülhetetlen érdemeket szerzett. A fiatalabb német csillagászgeneráció nagy része Ambronn tanítványa. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 58. Új szócikk. [SRG.]

Amerikai köd, a Hattyú csillagképében közvetlenül Deneb (alfa Cygni) alatt terül el és nevét jellegzetes, Észak-Amerikáéra emlékeztető alakja után nyerte. A nagyobb diffúz ködök sorába tartozik. Színképe gyenge emissziót mutató folytonos színkép. A köd körül csillagokban szegény vidék van és ez jellemző a nagy diffúz ködökre és azt mutatja, hogy a világító gáztömegek hatalmas kiterjedésű sötét gáztömegekben folytatódnak. A ködnek tőlünk való távolsága 450 fényévnyi. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 60. Új szócikk. [SRG.]

Anding, Ernst német csillagász, szül. Seebergen, 1860-ban. Kalkulátor volt a müncheni csillagvizsgálón; 1895-ben a csillagászat magántanára a müncheni egyetemen, 1896-ban a nemzetközi földmérés bajor bizottságának észlelője, 1903-tól rk. tanár, 1906 óta a góthai csillagvizsgáló igazgatója. Az elméleti csillagászat egyik jeles művelője. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 65. Új szócikk. [SRG.]

Andromedidák, november végén fellépő hullócsillagraj, amelynek kisugárzó pontja az Andromeda csillagképben van. A raj maximális tevékenységének ideje november 27-re esik. A raj pályaelemei azonosak a Biela-féle üstökösével, amelynek keringési ideje 6.6 év. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 67. Új szócikk. [SRG.]

Áthatoló sugárzás. Elster és Geitel, valamint C. T. B. Wilson már a kilencszázas évek elején megállapították, hogy a teljesen elzárt levegő vagy gáztömeg is mindig egy kevéssé ionizált állapotban van. Ebből következik, hogy az Áthatoló sugárzás nem származhat Földünk légköréből, mint régebben gondolták, hanem valószínűleg távoli, keletkezésben levő csillagokon végbemenő atombomlási folyamatok eredménye. Folyamatban vannak a csillagidővel való összefüggésre vonatkozó megfigyelések is. Hazai kutatók is értékes munkát végeznek ezekben a vizsgálatokban (Barnóthy és Forró). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 95-96. Új szócikk. [SRG.]

Ázsia. Szibériát 1926-28-ban az oroszok átkutatták és 1927-ben Kulik a Köves-Tunguszka É.-i partján megtalálta az 1908-ban lehullott óriási meteoritet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 109. [SRG.]

Bauschinger, Julius német csillagász, megh. Lipcse 1934. jan. 21. 1919-ig működött Strassburgban, amikor a franciák kiutasították. 1920-tól a lipcsei egyetemen a csillagászat tanára. Egyike azon kevés tanároknak, akik a mai német csillagászgenerációt nevelték, hiszen négy nagy egyetemen tanított 42 éven át. Előadásai rendkívül világosak és vonzók voltak. A Tycho Brahe által Hven szigetén létesített csillagvizsgáló alapkőletételének 350. évfordulóján (1926) Bauschinger tartotta az ünnepi beszédet s ő volt az, aki 1930-ban Regensburgban Kepler halálának 300. évfordulója alkalmából emlékbeszédet mondott. (II. és XIX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 134. [SRG.]

Bolygók. Az 1930-as év nagy meglepetéssel szolgált a csillagászoknak. Az arizonai Lowell-obszervatóriumban évek során át tartó munka eredményeként C. W. Tombaugh egy új nagy bolygót állapított meg, amelynek a Pluto nevet adta. Kitűnt, hogy e bolygó már 1914-ig visszamenőleg rajta volt a fénykép felvételeken. Felülete a Marséhoz áll legközelebb. Tömege legfeljebb 1.5-e a Földének. Ezen kívül egész sereg kis planétát sikerült felfedezni. A megállapított pályával bíró kisplanéták száma 1932 végéig 1223 volt. (III. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 167. [SRG.]

Brendel, Martin német csillagász, 1913-ban elméleti bolygó-intézetet (Planeten Institut) alapított. 1914-től a frankfurti egyetemen a csillagászat tanára. Tanszékét és az egyetemhez csatolt csillagvizsgálót 1927-ig vezette, azóta csak a Planeten Institut igazgatója. Főleg elméleti csillagászattal, különösen a bolygómozgások elméletével foglalkozik. (XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 178. [SRG.]

Brown, Ernest William angol csillagász 1891-1907 között a Haverford College matematikus tanára. Ezidőben tüntették ki az Adams Prize és a Gold Medál of RHS-sel. Utóbb az alkalmazott matematika tanára a Yale obszervatóriumon (New Haven, Connecticut), az American Astronomical Society elnöke és The Astronomical Journal társszerkesztője. Főleg elméleti problémákkal foglalkozik. (XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 182. [SRG.]

Campbell, William Wallace amerikai csillagász, a Lick-obszervatórium igazgatója, 1930-ban nyugalomba ment. 1923-ban kinevezték a kaliforniai egyetem elnökének. Campbell korunk egyik legkiválóbb asztrofizikusa. Kimutatta a fénysugarak meggörbülését a Nap szélén, a napkorona összetételét. Perdöntők voltak Mars légkörének sűrűségére vonatkozó vizsgálatai, kiválóak a csillagok saját mozgására vonatkozó észlelései, kimutatta alfa Aurigaeről, hogy színképi kettős csillag és száznál több ködöt figyelt meg, amelyekről kimutatta, hogy az ezeket alkotó anyag egyenlőtlen mozgású. (IV. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 200. [SRG.]

Cavalloni Ferenc Pál tanár, szül. Budapest, 1909. 1933. a szegedi egyetemen helyettes asszisztens. 1934-ben a svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetben működik. Tudományos cikkeket írt a csillagászatról és színképelemzésről. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 203. Új szócikk. [SRG.]

Chamonix, Chamonix-Mont-Blanc francia község, híres nyári és téli üdülőhely. Magashegyi vasútja a Montenvert-ig vezet, kötélpályája az Aiguille du Midi-re (3843 m) és a Planpraz-ra (2064 m); csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 205. [SRG.]

ChandIer, Seth Carlo amerikai csillagász, szül. Boston, 1846. szept. 16-án - megh. 1913. dec. 31. 1866-ban felfedezte a Nova T Coronae-t, azonkívül számos rövid periódusú változócsillagot is. A változócsillagokról három katalógust publikált, a legutolsót 1896-ban. Munkásságának súlypontja a sarkmagasság ingadozások kutatására esik. Alapvető munkálataiért a National Academy of Science aranyérmével tüntették ki. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 205. Új szócikk. [SRG.]

Charlier, Karl Ludwig Wilhelm svéd csillagász, 1929-ben nyugalomba vonult. (XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 206. [SRG.]

Courvoisier, Leo német csillagász, újabb munkálatai az asztrometria terén mozognak. Értekezései főleg a babelsbergi csillagvizsgáló kiadványaiban és az Astronomische Nachrichten-ben jelentek meg. Tárgyuk csillagpoziciómeghatározások (pl. az Absolute Deklination von 2261 Fundamentalsternen für das Aequinoktium, 1925), sarkingadozás problémái. (XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 216. [SRG.]

Csillagkatalógus. Az Astronomische Gesellschaft új katalógusa részben meridián, részben fotográfiai megfigyelésekkel készül. Utóbbiak céljára új asztrográfot szerkesztett a jénai Zeiss-gyár és pedig olyat, hogy egy-egy felvétellel az égnek öt négyzetfoknyi területét lehessen leképezni úgy, hogy a lemezen 1 mm 100 ívmásodpercnek feleljen meg, ami a felvételek kimérési adatainak számítási munkáját igen egyszerűvé teszi. (V. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 229-230. [SRG.]

Csillagok színképtípusai. A Harvard-obszervatórium csillagszínképtípus-rendszerei az európaiakat teljesen háttérbe szorították. Több Harvard-rendszer van. Ma főleg a Pickering és Cannon által 1912-ben megkezdett és 1924-ben befejezett osztályozást használják. Ezt új Draper-katalógus-nak nevezik. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 230. Új címszó. [SRG.]

Csillagtávolságok. Uj távolságmeghatározási módszerek az úgynevezett fizikai módszerek. Ismeretes, hogy ugyanazon fényforrás erőssége távolsága szerint változik. Mivel a látszólagos fényesség fordítottan arányos a távolság négyzetével, azért, ha két helyzetében lemérjük a mozgólámpa látszólagos fényességét, a mérési adatokból kiszámíthatjuk a mozgólámpa távolságát. Hasonló módon a csillag látszó fényessége, valódi fényessége és távolsága között is van olyan összefüggés, amellyel két adatból a harmadikat kiszámíthatjuk. (Lásd még Állócsillagok, I. köt. és Csillagok, V. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 230-231. [SRG.]

Csillagtérkép. A nemzetközi égi fotográfiai felvételek második szeriese 40 percnyi kinntartással készül. Ezeken a fotogrammokon rajta vannak a 13-ad és 14-ed rendű csillagok is. Ezeket a felvételeket nem mérik ki, hanem csak kópiákat készítenek róluk. Becslés szerint ezeken a kópiákon kb. 30 millió csillag lesz található. Harvard csillagvizsgáló által kiadott Harvard-Maps-t, a Royal Astronomical Society által kiadott Franklin-Adams atlaszokat, a Wolf-Palisa által kiadott ekliptikai térképeket, a Yerkes-obszervatórium által kiadott Tejut-atlaszt stb. Ezek mind szakcélokat szolgálnak. Ilyent szolgál Hagennek vizuális úton készült Változó csillagok atlasza is. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 231. [SRG.]

Denning, William Frederick angol csillagász, meghalt Bristol, 1931. jún. 9-én. (V. k.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 252. [SRG.]

Eddington, Arthur Stanley Sir, szül. Kendal, 1882. dec. 28-án, a cambridgei csillagvizsgáló igazgatója. Korszakalkotó elméleti vizsgálatai vannak a csillagok belső szerkezetéről. Abból indul ki, hogy minden csillag egy hatalmas izzó gázgömb. Megmagyarázza az ő elmélete a színképi sajátságokat, bizonyos fényváltozások okait stb. Regényszerűen érdekes, a mellett tudományos, népszerű műveket írt. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 274. Új címszó. [SRG.]

Einstein-hatás, a relativitás-elméletének egyik következménye. Azt mondja ki, hogy a nagy tömegek közeléből érkező fény rezgésszáma csökken s így a színképvonalak a színkép vörös vége felé eltolódnak. Ch. John és W. Adams asztronómiai észleletei (1926) az Einstein-hatás bekövetkezését igazolni látszanak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 282. Új címszó. [SRG.]

Fénygörbülés. A relativitás elmélete szerint a fotonok, mint energiakvantumok tömeget képviselnek és így gravitációs térben vonzás alá kerülnek. A fotonok eredetileg egyenes pályái tehát nagy tömegek, pl. a Nap közelében kúpszeletté válnak, azaz Fénygörbülés áll elő. Az elmélet szerint a Nap-Föld távolságon az eredeti és eltérített sugár iránya között 1.75"-es szögnyi eltérés várható. A jelenség észlelhető pl. állócsillagok fényén; megállapítva, hogy mely csillaghalmaz táján következik be napfogyatkozás; a csillaghalmazról a fogyatkozás előtt és alatt fényképfelvételt készítünk. A fogyatkozás alkalmával készült képek a Nap-körüli csillagok eltolódva jelentkeznek, mintha fényük gyűjtőlencsén haladt volna át. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 232. Új címszó. [SRG.]

Fényi Gyula asztrofizikus, megh. Kalocsa 1927. dec. 22-én. (VII. és XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 332. [SRG.]

Föld, belső részének a szeizmikus eljárással folytatott kutatásai alapján, a Föld belső szerkezetéről vallott eddigi felfogások lényegesen átalakultak. A Föld tehát végeredményében egy egészben megmaradt meteorithoz hasonlít. A mag megfelel a vas meteoritnak, a közbülső gömbhéj a sziderolitoknak és a lithoszideritoknak, a köpeny a kő meteoritoknak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 354. [SRG.]

Graff, Kasimir Romouald német csillagász 1928-tól a bécsi egyetemi csillagvizsgáló igazgatója és tanára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 394. [SRG.]

Grossmann, Ernst német csillagász, megh. 1933. márc. 17-én. Ügyes gyakorlati megfigyelő volt. (XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 396. [SRG.]

Guthnick, Paul német csillagász. (XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 399. [SRG.]

Halé, George Ellery amerikai csillagász, 1922-ban nyugalomba vonult, azóta a Mt. Wilson Observatory tiszteleti igazgatója címet viseli. Már nyugállományban szerkesztette az úgynevezett spektrohelioszkopot, amelynek segítségével szemmel is lehet észlelni (fényképezés nélkül) a Nap felületét, tetszőlegesen kiválasztott színben. (IX. és XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 412. [SRG.]

Harkányi Béla báró csillagász, megh. 1932. jan. 23-án. (XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 417. [SRG.]

Hartmann, Johannes német csillagász, 1929-ben a la plata-i csillagvizsgáló vezetésével újabb hat évre bízták meg, 1928-ban drótnélküli távíró jelekkel megállapította, hogy Délamerika addigi fölvételein a földrajzi hosszúsági fokok mind több mint egy perccel el voltak tolódva. (XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 418. [SRG.]

Harzer, Paul Hermann német csillagász, megh. Kiel, 1932. febr. 21-én. (IX. és XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 418. [SRG.]

Hold. A norvég Ingolf Rund legújabb elmélete a Hold krátereinek keletkezését úgy magyarázza, hogy a Holdnak nincs és nem is volt légköre, tömege oly kicsiny, hogy vonzóereje nem elég a légkör fogvatartására. Néhány kisebb kráter keletkezhetett úgy is, hogy a Holdra lezuhanó hatalmas meteorok vájtak ki egyegy gránáttölcsért. (Ilyenek a Földön is vannak.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 436. [SRG.]

Intersztelláris tömegek. A világűrben vannak sötét felhők, ködök. Ezek okozzák a Tejút fényes szalagján levő szakadásokat, lyukakat. Hogy e helyeken nem hiányoznak a Tejútból csillagok, hanem fényüket egy előttük levő sötét felhő veszi el, az abból látszik, hogy hosszú expozícióval készült fényképfelvételeken ezeken a részeken is kimutathatók csillagok, de ezeknek más a színük, mint a környezőké, ami szintén arra mutat, hogy a fény egy részét a sötét köd nyeli el. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 458. [SRG.]

Jeans, Sir James Hopwood angol fizikus és matematikus, szül. Cambridge, 1877. A cambridgei egyetem matematika-professzora. Főbb művein kívül írt, számos kitűnő népszerűsítő írást a mai fizika és csillagászat problémáinak köréből, amelyek közül az egyik A világegyetem címmel magyar fordításban is megjelent. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 474. [SRG.]

József Ferenc főherceg, dr. magyar kir. herceg, 1924 óta dolgozik Budapest fürdőváros problémáján és az idegenforgalom fellendítésén. Több ízben tartott gazdasági, kulturális és irodalmi előadásokat. 1930-ban közgazdasági doktorrá avatták. Elnöke: a Kir. Magy. Természettud. Társaság Stella csillagászati Szakosztályának és alapító elnöke a Palatínus Magyar Tudományos Kutató Társaságnak. (XI. és XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 479. [SRG.]

Komáromi Kacz Endre festőművész, az Astronomische Gesellschaft tagja. (XI. és XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 515. [SRG.]

Korpuszkuláris sugarak. Az úgynevezett hullámszerű sugarakkal szemben (amilyenek a közönséges fény, az ultraibolya-, a röntgen a gamma-, a hő- és a rádió-sugarak), amelyek gyorsan terjedő éterrezgésekből állnak, ismerünk olyan sugarakat is, amelyeket kisebb-nagyobb sebességgel mozgó atomok vagy az atomnál is kisebb anyagi részecskék alkotnak. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 520. Új szócikk. [SRG.]

Kozmobiológia, a biológiának az az iránya, amely a földön kívüli tényezők hatását kutatja az életjelenségekre. Így pl. vizsgálja a csillagzatok, különösen a Hold és Nap befolyását a szerves életre, a napfolt-periódusok behatását állati vándorlásokra, vagy emberi járványokra, a Hold fizikai hatását férgekre (pl. a Palolo-féreg ivari periódusaira), az áthatoló sugárzás hatásait stb. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 524. Új szócikk. [SRG.]

Kövesligethy Radó csillagász és földrengéskutató, 1932-ban nyugalomba vonult, 1934. okt. 12-én meghalt. (XII. és XX köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 527. [SRG.]

La Valetta, Málta szigetének fővárosa és kikötője. Hajóhadállomás, egyetem (kb. 120 hallg.) csillagvizsgáló. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 542. [SRG.]

Marcuse, Adolf német csillagász, megh. Berlin, 1930. okt. 18. (XIII. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 587. [SRG.]

Müller, Karl Hermann Gustav német csillagász, megh. 1925. júl. 7. (XIV. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 615. [SRG.]

Nova, váratlanul feltűnő új csillag, amelynek fénye rendszerint fokozatosan csökken s végül egészen legyengül, sőt el is tűnik. Mai elmélet szerint elöregedett, kihűlőben levő csillag hirtelen felrobbanása s újra lehűlése a Nova tünemény. Legutóbb 1934. decemberben tűnt fel egy igen fényes, szabad szemmel is látható Nova a Hercules csillagképben a Vega csillagtól nem messze. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 648. Új szócikk. [SRG.]

Oberth Herman erdélyi szász gimn. tanár, szül. Nagyszeben, 1894. Úttörő munkásságot fejtett ki a rakéta-űrhajózás terén. Folyós tüzelőanyaggal működő rakétamotor által hajtott űrhajójának modelljét fölajánlotta 1917-ben az osztrák-magyar hadvezetőségnek, amely azonban visszautasította. Több e szakba vágó munkája is jelent meg, amelyek világszerte feltűnést keltettek és amelyek közül a Wege zur Raumschiffahrt címűt a francia francia csillagászati társaság jutalomdíjjal tüntett ki. Kísérleteit folytatja; az űrhajózás mai állásáról Budapesten is tartott előadást. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 650. Új szócikk. [SRG.]

Obszervatóriumok. 1928-ban készült el teljesen Magyarország egyetlen önálló állami csillagvizsgálója, a svábhegyi obszervatórium. Ez az Ógyallán, (Komárom vm.) a múlt században Konkoly-Thege Miklós által alapított s később állami tulajdonba került intézet utóda. Az összeomlást megelőzőleg Tass Antal, az akkori aligazgató, a műszerek jórészét Budapestre szállíttatta. Itt épült fel azután elsősorban Tass Antalnak, az intézet jelenlegi igazgatójának buzgólkodására az állam és a székesfőváros áldozatkészségéből az új csillagvizsgáló 1921 és 1928 közt. Főműszere egy 60 cm átmérőjű tükrös és egy 30 cm átmérőjű lencsés távcső. A debreceni egyetem is kapott egy 50 cm átmérőjű tükrös távcsövet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. pp. 650-651. Új szócikk. [SRG.]

Országos Magyar Gyüjteményegyetem. Az 1922. évi XIX. tc. hívta létre, mint a nagy közgyűjtemények és tudományos kutatóintézetek központi önkormányzati szervét. A Gyüjteményegyetem keretébe tartoztak a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, az Országos Levéltár, a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum, a Ráth György Múzeum, a Modern Magyar Képtár, a Konkoly-Thege alapítványú M. Kir. Csillagvizsgáló Intézet. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 662. Új szócikk. [SRG.]

Parsec (Parallaxis és secundum szavak öszszevonása), csillagászati távolságegység. 1 P = 3.25 fényév. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 676. Új szócikk. [SRG.]

Pásztor János szobrász, 1929-ben a barcelonai kiállításon nagy aranyérmet nyert. 1930-ban gyűjteményes kiállítást rendezett a Műcsarnokban és a Kisfaludy Társaság a Greguss-díj-jal jutalmazta. Újabb alkotása: Ad Astra (Svábhegyi Csillagvizsgáló). In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 677. [SRG.]

Planetárium, 1925-ben készítette el a Zeiss gyár modern Planetáriumának első példányát. Azóta Jénában, Berlinben és több más német városban állítottak fel ilyent. A Planetárium egy 20-25 m átmérőjű, félgömbkupolás, belül fehérre festett terem, közepén bonyolult vetítőkészülék áll, amelyet máig is egyre tökéletesítenek. Ez a besötétített terem mennyezetére vetíti a csillagos eget. A látszat teljesen az, mintha a szabad ég alatt a valódi csillagokat néznők. (XV. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 689. [SRG.]

Pluto, a kilencedik s egyúttal legkülső nagy bolygó. Távolsága a Naptól átlag kereken 39-szer akkora, mint a Földé, keringési ideje 249 év és 3 nap, eddig tart a Pluto egy "éve". Átmérője az eddigi mérések szerint félakkora, mint a Földé. Holdjai nincsenek. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 690. Új szócikk. [SRG.]

Prager, Richárd német csillagász, szül. Hannover, 1883. nov. 30-én. 1909-ben a Santiago de Chile-i obszervatórium, 1913-tól a berlini egyetemi csillagda igazgatója, 1930 óta az Astronomische Gesellschaft elnöke. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 696. Új szócikk. [SRG.]

Szalkai László kódexe az esztergomi Főegyházi Könyvtárban. Szálkai esztergomi érsek (1. XIX. köt., Zalka alatt), az 1489-90-es években, mint a sárospataki Ágoston-rendi iskola tanulója tanulmányai anyagát terjedelmes kötetben írta össze. Ez a legrégibb ismert hazai iskolakönyv csillagászati, fizikai, zeneelméleti, poétikai és retorikai jegyzeteket tartalmaz. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 764. Új szócikk. [SRG.]

Tass Antal csillagász, a m. kir. Konkoly alapítványú asztrofizikai intézet ny. igazgatója, kezdeményezésére építették fel 1921-30. a svábhegyi csillagvizsgáló intézetet, amely, bár terveit a gazdasági válság miatt redukálni kellett, Budapest egyik nevezetessége. A város-alapította kupolában áll az intézet nagy műszere, amely az ő elgondolása szerint készült. Összegyűjtötte a magyar csillagászat múltjára vonatkozó adatokat és műszereket és ezekből a csillagvizsgáló intézet egyik nagy termében múzeumot létesített. (XVIII. és XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 791. [SRG.]

Terkán Lajos csillagász, az állami csillagvizsgáló főobszervátora. (XX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 797. [SRG.]

Világidő vagy univerzális idő, olyan időmeghatározás, amely, ellentétben a helyi idővel, az egész Földre vonatkozik s így a csillagászati események rögzítésére szolgálhat. Világidő gyanánt már a római (1883) és a washingtoni (1884) konferenciákon a greenwichi időt jelölték ki, e megállapodás azonban általános érvényűvé csak 1925. jan. 1-én vált. (Lásd még: Zónaidő, XIX. köt.) In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 833. Új szócikk. [SRG.]

Wodetzky József csillagász és fizikus, 1934-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a csillagászat ny. r. tanára. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 848. Új szócikk. [SRG.]

Yerkes csillagvizsgáló, 1892-ben alapította Charles T. Yerkes, Williamsbergben, a Laké Geneva mellett, mint a chicagói egyetem csillagvizsgáló intézetét. Itt van a világ legnagyobb lencséje. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XXI. köt. Kiegészítés: A - Z. Budapest, 1935. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. p. 849. Új szócikk. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia halottjai 1934-ben. = Akadémiai Értesítő 45. 1935. ápr-szept. (460.) füz. p. 162. Kövesligethy Radó 1934. okt. 13. [SRG.]

COLERUS, Egmont: A csillagok titka. = Búvár 1. 1935. 3. sz. pp. 194-197. Fordította: Proszvimmer Margit. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Egy pillantás a távcsőbe. = Búvár 1. 1935. jún. 6. sz. pp. 395-399. Látogatás a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

Most leplezték le Sopronban Páter Fényi jezsuita csillagász emléktábláját. = Búvár 1. 1935. jún. 6. sz. p. 399. A szülőháza falára helyezett emléktábla fényképével. [KSZ.]

Sir A. S. Eddington: The Nature of the physical World. (A fizikai világ természete.) = Búvár 1. 1935. 10. sz. p. [76.] Könyvismertetés. [SRG.]

EDDINGTON, Arthur: Kozmikus felhők és ködök. = Búvár 1. 1935. 11. sz. pp. 774-776. Fordította: Donhoffer Szilárd. [SRG.]

VENDL Aladár: Társulati ügyek. A Magyarhoni Földtani Társulat 1935. évi február 6-án tartott LXXXV. tisztújító rendes közgyűléséről. = Földtani Közlemények 65. 1935. jan-márc. 1-3. füz. pp. 54-56. Kövesligethy Radó halálhírének bejelentése. [SRG.]

TEMESY Győző: Főtitkári jelentés. = Földrajzi Közlemények 63. 1935. 4-6. sz. p. 77., 79. Kövesligethy Radó elhunytáról emlékezik meg, majd említi, hogy a könyvtár állománya gyarapodott a hagyatékából kapott 22 kötettel. [SRG.]

OSZTERLING Ede: Gömbvillám? = Az Időjárás 39.(11.) 1935. jan-febr. 1-2. füz. p. 27. 1934. dec. 13-án látta a krisztinavárosi erőműnél. Valójában meteorjelenség volt. [IBQ.]

PÉCSI Albert: Kövesligethy Radó + = Az Időjárás 39.(11.) 1935. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 33-35. [IBQ.]

BERKES Zoltán: Az április 1-i meteor. = Az Időjárás 39.(11.) 1935. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 70-71. A Kelet-Magyarországról beküldött észleléseket összegzi a cikk. [IBQ.]

GORCZYNÍSKI, Wladyslaw: A Riviérán végzett pirheliometrikus és szolarimetrikus mérések néhány eredménye. = Az Időjárás 39.(11.) 1935. máj-jún. 5-6. füz. pp. 77-86. Kivonat a szerző Clímat Solarire de Nice című 1934-es művéből. [IBQ.]

P. Fényi Gyula S. J. emléktáblája. = Az Időjárás 39.(11.) 1935. máj-jún. 5-6. füz. p. 110. Sopronban a szülőházán emléktáblát avattak. [SRG.]

VÁROSI István: Csillagokról. [Vers.] = Magyar Kultúra 22.(44.) 1935. I. félév jún. 5. 11. sz. p. 494. [SRG.]

BARTÓTHY Jenő: A kozmikus sugárzás kozmikus komponenséről. = Mathematikai és Physikai Lapok 42. 1935. pp. 79-86. [KSZ.]

Huszonöt éve halt meg Gothard Jenő herényi csillagász, akinek uttörő felfedezéseit ma az egész világ használja. = Nyugatmagyarország 9. 1935. jan. 21. p. 5. [SRG.]

FÖLDES István: A világegyetem tágulása. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan. 1-15. 1019-1020. füz. pp. 9-14. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: Holdunk eredete. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan. 1-15. 1019-1020. füz. pp. 31-32. Apró közlemények. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: Az északi fény színe. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan. 1-15. 1019-1020. füz. pp. 35-36. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan. 1-15. 1019-1020. füz. pp. 39-41. 1935. febr. jelenségek. 1935 januárjától új csillagtérképpel jelenik meg a térkép, rajzolását, szerkesztését Tass Antal irányította. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: A holdbeli hegységek keletkezése. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. febr. 1-15. 1021-1022. füz. pp. 65-71., 2 t. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. febr. 1-15. 1021-1022. füz. pp. 92-94. 1935. márc. jelenségek. [SRG.]

KALMÁR László: Találkozásunk az Orion-köddel. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. márc. 1-15. 1023-1024. füz. pp. 126-127. Apró közlemények. [SRG.]

VARGA Lajos: A hold fényváltozásainak hatása a tengeri állatokra. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. márc. 1-15. 1023-1024. füz. pp. 129-131. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. márc. 1-15. 1023-1024. füz. pp. 134-136. 1935. ápr. jelenségek. [SRG.]

Társulati ügyek. Választmányi ülés 1935 február 20-án. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. márc. 1-15. 1023-1024. füz. p. 137. [SRG.]

KALMÁR László: Hány holdja van földünknek? = Természettudományi Közlöny 67. 1935. ápr. 1-15. 1025-1026. füz. pp. 179-180. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. ápr. 1-15. 1025-1026. füz. pp. 183-185. 1935. máj. jelenségek. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. ápr. 1-15. 1025-1026. füz. p. 190. Stella Csillagászati Szakosztály munkájáról. Az 1935. április 6-i közgyűlésről. Társulati ügyek. [SRG.]

Első titkár jelentése. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. ápr. 1-15. 1025-1026. füz. p. 197. Vita a Közlöny csillagtérképéről. Szentiványi Dezső indítványa. Az 1935. április 6-i közgyűlésről. [SRG.]

Címképünk: A csillagászati időmeghatározás műszere. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. máj. 1-15. 1027-1028. füz. címlap. [SRG.]

TOLMÁR Gyula: Az időmérés mai módja és eszközei. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. máj. 1-15. 1027-1028. füz. pp. 222-230., címlap. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. máj. 1-15. 1027-1028. füz. pp. 250-251. 1935. jún. jelenségek. [SRG.]

RAPAICS Raymund: A természettudomány a nagyszombati egyetemen. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jún. 1-15. 1029-1030. füz. pp. 257-267., 2 t. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jún. 1-15. 1029-1030. füz. pp. 296-298. 1935. júl. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jú. 1-15. 1031-1032. füz. pp. 348-350. 1935. aug. jelenségek. [SRG.]

MARUSÁK Dezső: Fotoelektromos távcső. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. júl. 1-15. 1031-1032. füz. p. 350. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. aug. 1-15. 1033-1034. füz. pp. 394-396. 1935. szept. jelenségek. [SRG.]

SZILY Kálmán: A Pázmány Péter Tudományegyetem háromszázéves jubileuma. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. szept. 1-15. 1035-1036. füz. pp. 401-407. Az 1935. évi V. törvénycikk az egyetemnek ajándékozza a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetet. p. 406. [SRG.]

WODETZKY József: Az üstököspályák valódi alakja. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. szept. 1-15. 1035-1036. füz. pp. 437-438. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. szept. 1-15. 1035-1036. füz. pp. 443-444. 1935. okt. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. okt. 1-15. 1037-1038. füz. pp. 488-490. 1935. nov. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. nov. 1-15. 1039-1040. füz. p. 532. Van Biesbrock Williams 1935. aug. 21-én Bayban 14 nagyságrendű üstököst fedezett fel. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. nov. 1-15. 1039-1040. füz. pp. 537-539. 1935. dec. jelenségek. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Meteorraj hatása az ionoszférára. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. dec. 1-15. 1041-1042. füz. pp. 585-586. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. dec. 1-15. 1041-1042. füz. pp. 590-592. 1936. jan. jelenségek. [SRG.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Az 1935-ben visszatérő periódusos üstökösök. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan. - márc. 1.(196-197.) pótfüz. p. 46. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Újcsillag a Herkulesben. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan. - márc. 1.(196-197.) pótfüz. pp. 46-47. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

STEINER Lajos: Világító csíkok, hulló csillagrajok és ionizációzavarok. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan. - márc. 1.(196-197.) pótfüz. pp. 47-48. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

Felhívás! Stella Csillagászati Szakosztály. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan. - márc. 1.(196-197.) pótfüz. hátsó külső borító. Tagtoborzás. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap jelenségei és a földmágneses zavarok. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. ápr. - szept. 2-3.(198-199.) pótfüz. pp. 95-96. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

Felhívás! Stella Csillagászati Szakosztály. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. ápr. - szept. 2-3.(198-199.) pótfüz. hátsó külső borító. Tagtoborzás. [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: Nagy látómezejű felhőfotografiák. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. okt. - dec. 4.(200.) pótfüz. pp. 139-140. A képek a juvisy-i csillagvizsgálónál készültek. [SRG.]

Felhívás! Stella Csillagászati Szakosztály. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. okt. - dec. 4.(200.) pótfüz. hátsó belső borító. Tagtoborzás. [SRG.]

Milyen lesz a világvége? = Tolnai Világlapja 37. 1935. jún. 5. 23. sz. p. 22. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Magyar tudós találta fel a csillagfényképezést és készitette az első köd-felvételeket. = Uj Magyarország 2. 1935. jan. 12. p. 5. Gothard Jenő munkásságáról. [SRG.]

Pókfonal a tudomány szolgálatában. = Vasárnapi Könyv (ismeretterjesztő képes hetilap) 1935. pp. 2-4. (98-100.) Az emberi hajszálnál százszor vékonyabb pókfonál alkalmazása csillagászati távcsövekben, szálkeresztként. Az igen nagy szilárdságú, rugalmasságú és 0,0034-0,0068 mm-es átmérőjű fonal legkiválóbbikát a házipók állítja elő tojásainak körülfonásakor. A megfelelő szálakat a műszerészek kivágják, éterbe mártott finom ecsettel megtisztítják, nyújtják, simítják és kis viaszgolyócskákkal a foglalatba erősítik. [NRO.]

A világűr vándorai: az üstökösök. = Vasárnapi Könyv (ismeretterjesztő képes hetilap) 1935. II. félév. pp. 6-10. (278-282.) Az üstökösök általános ismertetése. Babonás vélekedések. A csillagászok felismerései valódi természetükről. Az ismeretterjesztő cikket három fénykép illusztrálja: kettő az 1910-es Halley-üstököst, a harmadik a Holmes-üstökös kerek kómáját mutatja 1893-ban. [NRO.]

Földünk keletkezése a feltevések találgatásaiban. = Vasárnapi Könyv (ismeretterjesztő képes hetilap) 1935. II. félév. pp. 4-9. (372-377.) Korai elképzelések a Föld kialakulásáról, alakjáról, helyzetéről. [NRO.]

          1936.

CHOLNOKY Tiborné: A csillagászati földrajz elemei I-II. félév. Kézirat gyanánt. Budapest, 1936. Fischer. 65 + 36 p. Középiskolai tankönyv. Gyakorlatilag csak a helymeghatározásról szól. [TZS.]

EDDINGTON, Arthur: A természettudomány új útjai. Hat képpel. Ford.: Donhoffer Szilárd. Budapest, [1936.] Franklin-Társulat kiadása és nyomdája. 311 p. /A Búvár könyvei. 2./ A fordítást átnézte Zechmeister László. A szerző előszava Cambridgeben kelt 1934 szeptemberében. Több változatlan utánnyomása volt, például 1940-ben és 1946-ban is. Csillagászat: pp. 133-218. [KSZ.]

FÜRST, Artur - MOSZKOWSKI, Alexander: A világ csodái. Ford.: Fülöp Zsigmond. Budapest, [1936?] Signer és Wolfner Irodalmi Intézet r. t. kiadása, Krakauer-nyomda. 243 p., 10 t. Fülöp Zsigmond előszavával. Csillagászat: Az égbolt csodái. pp. 163-208. [KSZ.]

GÁL Vilmos: A csillagok világa. Brassov - Brassó. 1936. Ágisz, Bodor nyomda. 37 p. /Hasznos Könyvtár 15. füz. Közművelődési sorozat. 5. füz./ Népszerűsítő csillagászat, néhány lap földtörténettel a végén. [TZS.]

JEANS, James: A csillagos ég titkai. Ford.: Sziklay Géza. Jegyz. ell.: Cavalloni Ferenc. Budapest, 1936. Dante Könyvkiadó, Löbl Dávid és Fia nyomda. 171 p., 32 t., 2 térk. Sötétkék alapszínű díszített műbőrkötésben. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. 112 p. [KSZ.]

LENZ János: "Az egek hirdetik". (A világűrben Isten nyomain.) Budapest, 1936. Pázmány Péter Irodalmi Társaság kiadása, Korda R. T. nyomda. 207 p., 1 térk. [KSZ.*]

PELLEI Emil: A Föld kiváltságos helyzete a világegyetemben. Szeged, 1936. Árpád nyomda. Különlenyomat a Szegedi M. Kir. Állami Klauzál Gábor Reálgimnázium 1936. évi értesítőjéből. 21 p. [TZS.]

RAFFY Ádám: A máglya. Giordano Bruno életregénye. 3. kiad. Budapest, 1936. Rózsavölgyi Kiadó, Athenaeum r.-t. könyvnyomdája. 303 p. Mivel a művet 1936-ban fejezte be a szerző, a 3. kiadás feltüntetése inkább az azévi 3. utánnyomást jelenti. [KSZ.]

REICHENBACH, Hans: Atom és Világegyetem. A jelenkor fizikai világképe. Ford.: Náray-Szabó István. Budapest, [1936]. Franklin-Társulat kiadása és nyomdája. 207 p., 4 t. Csillagászat: pp. 16-56.; Reichenbach előszava Berlinben kelt 1930. július havában. [HAI.]

WODETZKY József: Tájékozódás a csillagos égen. 2 csillagtérképpel. Budapest, 1936. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, K. M. Egyetemi Nyomda. 45 p. 2 t. /A természettudományok elemei. 3./ A csillagtérképeket Tolmár Gyula tervezte és Horváth Jenő rajzolta. A csillagtérképre 4,5 nagyságrendig vették fel a csillagokat, összesen 544-et. A feltüntetett csillagok katalógusával. [A könyvhöz mellékelt, a Magyarországról látható égbolt csillagképeit mutató csillagtérképet az 1960-1970-es években a budapesti Uránia Csillagvizsgáló sokszorosította nagy példányszámban: "Uránia csillagtérkép" néven.] [KSZ.]

"Uralkodó bolygó: a Hold.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1936-ik szökő esztendőre. Harminchatodik évfolyam [Debrecen, 1935.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 28-37. Jupiter holdjainak helyzete 1936-ban. Jupiter holdjainak fogyatkozása 1936-ban. Amatőr távcsövekkel is látható gömbhalmazok. Kisebb távcsövekkel is szétválasztható vizuális kettőscsillagok. Amatőr távcsövekkel látható ködfoltok. [KSZ.]

DETRE László: Az 1934-35. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 38-43. [KSZ.]

ABAHÁZI Richard: Nova Herculis 1934. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 43-51. 1934. dec. 13-án az angol Prentice fedezte fel, maximumát 3 magnitúdóval dec. 22-én érte el. [KSZ.]

TASS Antal: Az "Astronomische Gesellschaft" kongresszusa Bernben. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 64-65. 1935. júl. 24-27-ig tartott, 20 ország mintegy 130 csillagásza részvételével. [KSZ.]

TASS Antal: V. Nemzetközi csillagászati kongresszus Párisban. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 65-67. 1935. júl. 10-17-ig rendezte a nemzetközi csillagászati unió, ezen 30 állam képviseletében mintegy 300 csillagász vett részt. [KSZ.]

G. E. [Gombocz Endre] - M. J. [MENDE Jenő]: Centenáriumok és emlékünnepek 1935-ben. Hooke Róbert (1635-1702.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 71-73. "...Foglalkozott a gravitáció kérdésével, a fény és színek problémájával, a hő természetével. A csillagászat terén 1674-ben a Föld mozgásának bizonyítékairól, 1676-ban a helioszkopról, 1679-ben pedig az üstökösökről jelent meg könyve..." [HAI.]

M. J. [MENDE Jenő]: Centenáriumok és emlékünnepek 1935-ben. Stefan Josef (1835-1893.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 74-75. "...Stefan nevét leginkább a róla elnevezett sugárzási törvény tette ismertté. E szerint a fekete test sugárzásának erőssége, vagyis a másodpercenként kisugárzott energia a sugárzó test abszolút hőmérsékletének negyedik hatványával arányos. Ennek a törvénynek alapján tudták először helyesen megbecsülni a Nap hőmérsékletét: 5500-6000°. Az előbbi becslések 1460° (Dulong és Petit) és 8 millió fok (Newton sugárzási törvénye alapján) közt váltakoztak..." [HAI.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1935-ben. Winnecke F. A. Theodor. (1835-1897). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. p. 76. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1935-ben. Schiaparelli G. V. (1835-1910.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. p. 77-78. [KSZ.]

Az 1935-ben elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 84-92. "...Belopolsky A. A., orosz asztrifizikus, a pulkovai csillagda tiszteletbeli igazgatója 1934 május 16-án 80 éves korában. Munkálkodásának főterülete a nap és a csillagok spektroszkópiai vizsgálata volt, melyeket 1892-ben a Nova Aurigae-en kezdett meg (p. 84.).; [...] Frost, E. B. amerikai fizikus és asztronomus, május 14-én 68 éves korában.
Európai tanulmányai után a Yerkes obszervatóriumhoz került, melynek 1905-1932. igazgatója lett. Tanulmányainak főtere a csillagok spektroszkópiai megfigyelése volt (p. 87.).; [...] Mac Lennan J., angol fizikus, a torontoi egyetem tanára október 9-én 68 éves korában. Spektroszkópiával foglalkozott és egyike volt az elsőknek, kik a kozmikus sugárzást tanulmányozták (p. 89.).; [...] St. John, C. E., amerikai csillagász, a mount- wilsoni obszervatóriumon, április 26-án 78 éves korában. Fő vizsgálati területe a Nap spektroszkópiája volt (p. 91.)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1934-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 101-107. "...Dr. Bay Zoltán, egyetemi ny. rk. tanár. Szeged (p. 102.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K, Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest. Svábhegy (p. 106.). [...] Dr. Wodetzky József, budapesti egyetemi ny. r. tanár. Budapest, IX, Üllői-út 121. (p. 107.)." [HAI.]

Szakosztályok. g) "Stella" csillagászati szakosztály. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. p. 112. "Szakülések októbertől júniusig minden hónap második szerdáján. Tiszteletbeli elnök: Dr. József Ferenc főherceg. Alelnökök: Dr. Tass Antal, ügyvezető alelnök, l. Választmány. Dr. Wodetzky József, l. Választmány. Jegyző: Dr. Detre László, az Asztrofizikai Obszervatórium asszisztense. Budapest, 1, Svábhegy.
Intézőbizottsági tagok: P. Angehrn Tivadar, a kalocsai csillagvizsgáló intézet igazgatója. Kalocsa. Dr. Bay Zoltán, l. Választmány. Oltay Károly, műegyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1, Horthy Miklós-út 63. Dr. Ortvay Rudolf, egyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1, Pasaréti-út 51. Dr. Pékár Dezső, l. Választmány. Dr. Rhorer László, l. Választmány. Szilágyi Béla, pénzügyminiszteri miniszteri tanácsos. Budapest. Dr. Terkán Lajos, az Asztrofizikai Obszervatórium obszervátora, egyetemi m. tanár. Budapest, Sváb hegy." [HAI.]

Aberráció (lat.: eltérés). Csillagászati. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 2. Az a tünemény, hogy az állócsillagokat nem a tényleges helyükön, hanem a Föld mozgási irányában kicsit eltolva. [SRG.]

Ackner György (Benei), ág. ev. lelkész. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 5. A XVIII. század derekán csillagász, matematikus, természettudós. Munkái kéziratban maradtak. [SRG.]

Afélium (gör.), naptávolság. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 9. [SRG.]

Agra, város Elő-Indiában, 229.764 lakosa van. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 14. Csillagvizsgálója is van. [SRG.]

Aldebaran, elsőrendű csillag a Bika csillagképben. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 21. [SRG.]

Alfa csillagok. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 23. Az általánosságban az A. csak valamely csillagkép legfényesebb csillagát jelentik. [SRG.]

Algol, csillag a Perseus csillagképben. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 24 [SRG.]

Alkyone (gör.), a Plejádok csillagcsoportjának legfényesebb csillaga. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 26. [SRG.]

Állatöv (zodiakusz), az égboltnak az a kb. 18° szélességű képzelt öve, melyben a Nap, Hold és nagyobb bolygók mozognak. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 30. [SRG.]

Álló csillagok (stellae fixae). In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 30. Azok az égitestek, amelyeknek a mozgása olyan csekély, hogy érzékeny megfigyelési módszerek nélkül csak évszázadok multán vehető észre. Ezek adják az égboltnak lényegileg állandó jellegét. [SRG.]

Almanach (arab) eredetileg ajándék, majd csillagászati naptár. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 31. [SRG.]

Apex (latin), csúcs, csúcspont, tető. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 55. A csillagászatban az égtájnak az a pontja, amely felé a naprendszer mozgása irányul. [SRG.]

Apianus, Petrus, (1495-1552), német csillagász és geográfus, híres térképrajzoló, az üstökösök pályájának első megbízható kutatója. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 55. [SRG.]

Apogéum (görög), a Hold-pályának a földtől legtávolabb eső pontja. Földtávolság. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 55. [SRG.]

Apszis csillagászatban Iásd: Afélium. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 57. [SRG.]

Arago, Dominique François (1786-1853), francia fizikus, csillagász, politikus. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 60. [SRG.]

Arkturus (görög medveörző), elsőrendű csillag, a Bootesz csillagképében. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 68. [SRG.]

Artemis, görög istennő, azonos a római Dianával, Apollon ikernővére, a Hold... istennője. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 70. [SRG.]

Astrum (latium), csillag, csillagzat. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 73. [SRG.]

Asztrál, eredetileg astralis (latin), minden ami a csillagokból ered s azokkal áll összefüggésben. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 74. [SRG.]

Asztrálfény, égi fény, legerősebb a tejútban. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 74. [SRG.]

Asztrofizika (görög), az égi testek fizikai és kémiai természetével foglalkozó tudomány. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 74. [SRG.]

Asztrofotográfia (görög), a fényképészet alkalmazása a csillagászatban. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. pp. 74-75. A Nap első fényképét már 1845-ben elkészítették. [SRG.]

Asztrofotométer, műszer a csillagok fényerősségének mérésére. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 75. [SRG.]

Asztronómia (görög), csillagászat, az égi testek mozgásának törvényeit, nagyságát, tömegét, távolságukat vizsgáló tudomány. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 75. [SRG.]

Asztrospektrográf, a csillagok színképének közvetlen fotografálására szolgáló műszer. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 75. [SRG.]

Asztrospektroszkópia (görög), csillag-színképelemzés. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 75. [SRG.]

Aureola (latin), fehér vagy színes nap- és holdudvar, amelyet a fénysugaraknak a felhők vagy a köd vízcseppjein való törése hoz létre. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 79. [SRG.]

Auriga (latin), kocsis. Csillagkép az ég északi felén. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 79. [SRG.]

Bamberg, bajor-német város. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 98. Csillagvizsgálója van. 53.580 lakosa van. [SRG.]

Binokuláris távcső. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 135. Két egymással összekötött távcső. [SRG.]

Bolygók. (latin, planetue). A Nap körül keringő égitestek. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 146. [SRG.]

Bradley, James. (1682-1762), angol csillagász, kezdetben pap volt. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 155. [SRG.]

Canicula (latin), a kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Sirius. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 178. [SRG.]

Canis maior (latin), a nagy kutya csillagkép az északi égbolton. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 178. [SRG.]

Canis minor (latin), a kis kutya csillagkép az északi égbolton. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 178. [SRG.]

Capella (latin), kecske alfa Aurigae, az Auriga csillagkép elsőrendű csillaga. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 178. [SRG.]

Cassini, César François, (1714-1784), francia csillagász. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 181. [SRG.]

Cassini, Giovanni Domenico, (1625-1712), olasz eredetű csillagász, a Jupiter tengelyforgását, a Saturnus holdjait fedezte fel. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 181. [SRG.]

Cassini, Jacques, (1677-1756), francia csillagász. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 181. [SRG.]

Casssiopeia, csillagkép az északi égbolton. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 181. [SRG.]

Celsius, Anders, /1701-44), svéd fizikus, csillagász, utazó. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 183. [SRG.]

Coppernicus, Nicolaus, (1473-1543). lengyel csillagász, frauenburgi kanonok. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 199. [SRG.]

Corona (latin), koszorú, korona, csillagászatban a Nap koronája napfogyatkozáskor. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 200. [SRG.]

Corona australis (latin), déli korona, csillagkép az ég déli félgömbjén. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 200. [SRG.]

Corona borealis, (latin), északi korona, csillagkép az ég déli félgömbjén. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 200. [SRG.]

Crater (latin), serleg, csillagkép az ég déli félgömbjén. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 203. [SRG.]

Csillagászat (Asztronómia). In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 215. [SRG.]

Csillagászati hely, az éggömb azon pontjai, hol égitestek vannak. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 215. [SRG.]

Csillagászati műszerek, az égitestek vizsgálatára és felkutatására használt eszközök. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 215. [SRG.]

Csillaghullás. Hulló csillagok, apró égitestek, melyek a föld vonzási körébe jutnak s olykor le is esnek. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 215. [SRG.]

Csillagidő, az idő tudományos mértékegysége a csillagnap által mért idő. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 215. [SRG.]

Csillagimádás. Asszíriában, Babilonban, Egyiptomban, az araboknál és vallásokban a a csilalgokat égi istenségekkel azonosították. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 215. [SRG.]

Csillagkép, a csillagok könnyebb áttekintés végett csoportokba való összefoglalása. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 215. [SRG.]

Csízió, a naptár régi neve. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 216. [SRG.]

Culminatio (latin), delelés, a csillagoklegmagasabb állása, átmenete a meridiánon. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 222. [SRG.]

Darwin, George Howard, (1845-1912), csillagász, matematikus és fizikus. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 230. [SRG.]

Datum-határ, Greenwichtől K-re és ny-ra a 180. hosszúsági fok. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 230. [SRG.]

Deklináció (latin), a csillagászatban a az égitestek helyének meghatározására szolgáló koordináta. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 234. [SRG.]

Deklinációkör, meridián, az ég sarkpontjait, (melyek a föld forgási tengelyének meghosszabbításában fekszenek), összekötő legnagyobb kör. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 234. [SRG.]

Dél. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 234. 1. Világtáj a déli pont szomszédságában. 2. Valódi Dél, az időpont, midőn a Nap középpontja valamely hely délkörén átmegy, tehát legnagyobb magasságát eléri. 3. Mint időmeghatározás 12 óra. [SRG.]

Delejtű, az iránytű régi neve. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 235. [SRG.]

Delelés, 1. kulmináció, valamely csillag átmenete a délkörön, tehát legmagasabb állása. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 235. [SRG.]

Déli fény, aurora australis, az északi fénnyel azonos fényjelenség a Déli sarkvidéken. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 235. [SRG.]

Déli háromszög, Triangulum australe, csillagkép az ég déli felén. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 235. [SRG.]

Déli kereszt. Crux, csillagkép az ég déli félgömbjén. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 235. [SRG.]

Déli sarkcsillag, az ég déli pólusához legközelebb álló csillag. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 235. [SRG.]

Délkör, meridián. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. pp. 235-236. [SRG.]

Deneb (alfa Cygni), a Hattyú csillagzat főcsillaga. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 237. [SRG.]

Depresszió a csillagászatban, negatív magasság, vagyis horizont alatti magasság. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 238. [SRG.]

Doppler, Cristian (1803-1852), német fizikus, kutatásai a csillagászat és a fénytan körébe tartoznak. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 253. [SRG.]

Doppler-féle elv, állócsillagok színképéből a D. alapján a csillagok mozgása meghatározható. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 253. [SRG.]

Éj, napkelte és napnyugta közti idő, mely a légréteg fényszórása miatt fokozatosan következik be (alkonyat). In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 273. [SRG.]

Éjféli nap, az a tünemény, hogy a sarkkörökön belül az év bizonyos szakában a nap egyáltalán nem nyugszik le. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 273. [SRG.]

Eklipszis (görög), eltűnés, hiány, a csillagászatban a Nap- és Holdfogyatkozások. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 273. [SRG.]

Ekliptika (görög). In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 273. [SRG.]

Ekvatoriális (latin). In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 274. [SRG.]

Encke-üstökös,nevét a német Joh. Franz Encke (1791-1865) csillagásztól nyerte. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 285. [SRG.]

Északi fény lásd sarki fény. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 298. [SRG.]

Etna, a vulkán főkrátere mellett 2942 m magasságban csillagvizsgáló. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 301. [SRG.]

Eudoxosz. (Kr. e. 408-355), Knidoszi görög csillagász és matematikus. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 301. [SRG.]

Euler, Leonhard (1707-83), matematikus. Alapvető művei a differenciál-számításra és a bolygók mozgására vonatkoznak. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 302. [SRG.]

Év (esztendő). Van csillagászati és polgári év. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 304. [SRG.]

Évszakok. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 305. [SRG.]

Fázis, a csillagászatban a Hold és a bolygók változó fényalakjai. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 315. [SRG.]

Fényi Gyula (1845-1927), jezsuita tanár, asztrofizikus. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 326. Számos tanulmánya jelent meg a Nap felületén végbemenő tünemények fizikájáról. [SRG.]

Fénysebesség, a fény időegység alatt megtett útja. Először Römer határozta meg (1675) cillagászati megfigyelések alapján. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 327. [SRG.]

Fiastyúk, a Bika csillagképben levő sűrű csillagcsoport. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 334. [SRG.]

Firmamentum (latin), égbolt. általában boltozat. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 337. [SRG.]

Flammarion, Camille (1842-1925), francia csillagász. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 339. [SRG.]

Fotoszféra (görög), a Nap látható, fénylő felületének neve. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 349. [SRG.]

Foucoult, Léon (1819-1866), francia fizikus. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. pp. 349-350. A fotografálás, az optika, csillagászati eszközök tökéletesbítésével foglalkozott. Nagy feltűnést keltett ingakísérletével. [SRG.]

Foucoult-féle ingakísérlet, a föld forgását kézzel fogható módon bizonyítja. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 350. A kísérletet Foucoult először 1850-ben mutatta be. [SRG.]

Föld, a naprendszernek a Naptól számított harmadik, nagyságra ötödik bolygója. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. pp. 350-351. [SRG.]

Fraunhofer, Joseph v. (1787-1826), német fizikus. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 359. Nevéhez fűződik a Nap színképében föllelhető sötét vonalak felfedezése. [SRG.]

Fraunhofer-féle vonalak, azok a sötét vonalak, emelyek a Nap színképében mutatkoznak. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 359. [SRG.]

Galaktika-sík, a Tejút csillagrendszer fővonalán át fektetett sík, mely körül a Tejút csillagai keskeny övben helyezkednek el. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 367. [SRG.]

Galilei Galileo (1564-1642), olasz természettudós, eredetileg orvos. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 372. [SRG.]

Gergely-féle naptár. XIII. Gergely pápa 1582-ben kiadott bullájában, Luigi Lillo csillagász adatai alapján megreformálta a juliánus-naptárt. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 382. [SRG.]

Gnomon (görög), mutató, a legrégibb csillagászati eszköz: vízszintes síkon függőlegesen felállított bot. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 389. [SRG.]

Gothárd Jenő (Herényi), (1857-1909), asztrofizikus. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 393. [SRG.]

Göncöl szekere, a Nagy-Medve csillagképe, melynek 4 csillagja adja a szekér, három a szekér rúdjának képét. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 394. [SRG.]

Greenwich, London egyik K-i külvárosa, csillagvizsgálójától számítják 1883 óta a földrajzi hosszúságokat, a G.-i idő a Ny.-európai idő. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 401. [SRG.]

Gyujtólencse. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 413. Mindkét oldalán domborúra csiszolt üvegdarab vagy két vízzel vagy más átlátszó anyaggal megtöltött és összeillesztett domború üveg. [SRG.]

Gyujtópont (fókusz). In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 413. [SRG.]

Gyujtótükör. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 413. Homorú tükör, mely a nap sugarait gyujtópontjában összegyűjti. [SRG.]

Hadak útja, a Tejút székely neve. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 415. [SRG.]

Hajszálkereszt, távcsövek, teodolitok irányítására szolgál. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 422. [SRG.]

Hale, George 1868. USA asztronómus, a spektroheliográf feltalálója, a napfoltok kutatója. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 425. [SRG.]

Halley, Edmund (1656-1742), angol matematikus és csillagász. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 427. [SRG.]

Halo (görög), a nap és hold körül felhős égen látható udvar, vagy fénygyűrű. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 428. [SRG.]

Hankó Márton 1868, tanár, meteorológus, az asztrometeorológia és az asztroszeizmológia megalapítója. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 432. [SRG.]

Hattyú (Cygnus) csillagkép az ég északi félgömbjén. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 438. [SRG.]

Hatvani István (1718-1786(, a debreceni kollégium tudós tanára. Asztronómiával is foglalkozott. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 438. [SRG.]

Haynald Lajos (1816-91), bíbornok, kalocsai érsek. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 393. [SRG.]

Heliocentrikus rendszer, az a világkép, amely a mindenség középpontjának a napot tartja. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 445. [SRG.]

Heliográf, a nap fényképezésére szolgáló műszer, csillagászati távcsővel felszerelt fényképezőgép. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 445. [SRG.]

Heliométer (görög), csillagászati műszer kis szögek megmérésére. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 445. [SRG.]

Helios (görög), a régi görög hitvilágban a Napisten. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 445. [SRG.]

Heliosztát (görög), oly eszköz, mely a napsugarakat állandóan egy irányba tereli. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 445. [SRG.]

Hell Miksa (1720-92), magyar származású jezsuita, csillagász, a bécsi egyetem tanára. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 445. [SRG.]

Herény, kk., Vas vm.. 1886 l. Itt volt Gotthard Jenő és Sándor jól felszerelt obszervatóriuma. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 449. [SRG.]

Herkules csillagkép az ég északi felén. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 450. [SRG.]

Herschel, Sir Frederick William (1738-1822), német származású angol csillagász. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 451. [SRG.]

Herschel, Sir John Frederick (1798-1871), csillagász és fizikus, kettős csillagokat és ködfoltokat figyelt meg. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 451. [SRG.]

Hevelius (Höwelcke) Johannes (1611-1687), csillagász. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 453. [SRG.]

Hold (lat: Luna, gör.: Szeléné) a Földhöz legközelebb lévő égitest. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. pp. 461-462. [SRG.]

Holdfogyatkozás, a teliholdnak részleges vagy teljes elsötétedése a Föld árnyékában. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 462. [SRG.]

Holdudvar, gyengén felhős éjszakákon a Hold körül látszó fényes koszorú, mely a felhők cseppjein vagy jégtűin létrejövő fényelhajlási tünemény. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 462. [SRG.]

Honterus (ered. Grass), János (1498-1549), tanító könyvnyomtató, az erdélyi szászok reformátora. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 464. Rudimenta Cosmografiae c. munkája a XVI. sz. folyamán sok kiadásban jelent meg. [SRG.]

Horizon (görög), a megfigyelés helyén a függőón irányára merőleges sík. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 465. [SRG.]

Huggins, Sir William (1824-1910), asztrofizikus. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 470. [SRG.]

Humboldt, Alexander von, báró (1769-1859), német természettudós, utazó, aki csillagászattal is foglalkozott. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 471. [SRG.]

Időmeghatározás, a pontos időnek csillagászati úton való meghatározása. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 476. [SRG.]

Időmérés. Közönségesen nap alatt értjük a nap égitestnek két egymásután következő delelése közt eltelt időt. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. pp. 476-477. [SRG.]

Immerzió (lat.) A csillagászatban a.(ami) m.(magyarul) belépés. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 479. [SRG.]

Jupiter bolygó, a naprendszer hatodik, leghatalmasabb bolygója. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 511. [SRG.]

Kepler, Johannes (1571-1630), német csillagász, a bolygók mozgástörvényeinek felfedezője. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 539. [SRG.]

Kis medve, csillagkép, 58 szabad szemmel látható csillaggal, melyek közül 7 igen feltűnő és elhelyezése folytán fordított mása a nagy medve (göncölszekér) csillagképnek. Az északi sarkcsillag közvetlen közelében van. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 550. [SRG.]

Koma (gör.), az üstökös csóvája. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 559. [SRG.]

Komáromi-Kacz Endre, 1880., festőművész, csillagászattal is foglalkozik. Az Astronomische Gesellschaft tagja. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 559. [SRG.]

Konkoly-Thege Miklós (1842-1916), csillagász. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 562. [SRG.]

Konstelláció (lat.), égitestek egymáshoz való helyzete. Az állócsillagok K.-ja változatlan, míg a bolygóké változik. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 562. [SRG.]

Kozmikus sugárzás, igen kemény, azaz nagyon vastag anyagrétegeken is keresztülhatoló sugárzás, a világűrből származik. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 570. [SRG.]

Kozmogonia (gör.), a világegyetem keletkezésének és fejlődésének tana. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 570. [SRG.]

Kozmográfia (gör.), a világegyetem leírása. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 570. [SRG.]

Kozmosz (gör.), Mai értelemben: világegyetem, világrend. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 570. [SRG.]

Kövesligethy Radó (1862-1934), csillagász és földrengéskutató, a kozmográfia és geofizika nyilvános rendes tanára, az MTA tagja, az ógyallai csillagvizsgáló aligazgatója volt. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 575. [SRG.]

Kronográf (gör.), a.(ami) m. (magyarul) időíró, időpontok feljegyzésére szolgáló műszer. Az asztronómiában használják a csillagoknak a távcső fonalkeresztjén való áthaladási idejének rögzítésére. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 581. [SRG.]

Kronológia (gör.), az időszámítással, az idő beosztásával, kormeghatározással és a régi naptárakkal foglalkozó tudomány. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 581. [SRG.]

Kronométer (gör.), időmérő, különösen pontosan működő óra. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 581. [SRG.]

Kulmináció (lat.) a csillagok delelése. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 582. [SRG.]

Kutya, két csillagkép: nagy-K. (Sziriusz, I. o.) és kis-K. (Procyon). In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 584. [SRG.]

Laplace, Pierre, marquis de, (1749-1827), francia matematikus, csillagász, minden idők egyik legnagyobb tudósa. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 592. [SRG.]

Leiden, város D.-Hollandiában, a Rajna mellett, csillagvizsgáló. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 599. [SRG.]

Liverpool, város Lancaster angol grófságban. Csillagvizsgáló. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 611. [SRG.]

London, a brit birodalom fővárosa...csillagvizsgáló (Greenwich). In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 613. [SRG.]

Luna, 1. holdistennő neve a rómaiaknál; - 2. a Hold. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 617. [SRG.]

Lund, svéd város, csillagvizsgáló. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 617. [SRG.]

Magaslati napfény. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 622. [SRG.]

Mágnestű. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 622. [SRG.]

Makrokozmosz (gör.), a nagy világ, a világegyetem, ellentétben a mikrokozmosszal, az emberrel a kis világgal. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 647. [SRG.]

Mars, a külső bolygók közül az első. Középnaptávolsága 227.8 millió km., átmérője 6800 km. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 655. [SRG.]

Merkur, a naprendszer legkisebb bolygója, a két belső bolygó közül az első. A naptól való középtávolsága 57.9 millió km, egyenlítőjének átmérője 5140 km. Holdja nincs, messzelátó nélkül ritkán látható. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 668. [SRG.]

Meteor (gör.), égitesttörmelék, amely igen nagy, 15.75 km másodpercenkénti sebességgel hatol be az atmoszférába, ahol a levegőben való súrlódás folytán izzóvá és ezáltal láthatóvá válik. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 672. [SRG.]

Nagymedve (Ursa maior), lásd: Göncölszekér. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 705. [SRG.]

Naprendszer, a Nap körül keringő égitestek összessége. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 707., 709. [SRG.]

Nap, bolygórendszerünk központi égiteste. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 708. [SRG.]

Napéjegyenlőség (Aequinoctium), az az időpont, amikor a Nap merőlegesen áll az egyenlítő felett. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 708. [SRG.]

Napfogyatkozás, az a jelenség, amikor a Hold korogja a Földről nézve egészben vagy részben eltakarja a Nap koronáját. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 708. [SRG.]

Napközel és naptávol. lásd: Afélium. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 708. [SRG.]

Napóra (gnomon), olyan készülék, amely a világtengellyel párhuzamosan felállított pálca segítségével a helyi időt határozza meg. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 709. [SRG.]

Naptérítő, az ekliptika azon két, egymástól 180 fokra fekvő pontja, melyek legtávolabb állnak az egyenlítőtől. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 709. [SRG.]

Nehézség, az a vonzóerő, mely egyaránt észlelhető úgy földi tömegek, mint az égitestek közt. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 712. [SRG.]

Newcomb, Simon, (1835-1909), csillagász, baltimorei tanár, főleg a bolygók és a Holdmozgás elmélete körül szerzett érdemeket. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 728. [SRG.]

Newton, Sir, Isaac, angol természettudós. Úttörő munkásságot végzett a mtematika, fizika és asztronómia teréna differenciál- és integrálszámítás felfedezésével. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 728. [SRG.]

Nova, változófényű váratlanul feltűnő új csillag; legutóbb 1934. dec.-ben tűnt fel a Véga csillagtól nem messze. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 737. [SRG.]

Nutáció (lat.) a Hold vonzó hatására a Föld forgási tengelyének megváltozása az ekliptikasíkra. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 739. [SRG.]

Nyár, csillagászatilag június 22-től - szeptember 21-ig. A déli féltekén dec. 22-től - márc. 21-ig. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 739. [SRG.]

Nyári időszámítás, nyáron az órának egy órával való előretolása a nappali órák jobb kihasználására. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 739. [SRG.]

Oberth, Hermann, 1894., erdélyi szász fizikus, tanár, a rakéta-űrhajó feltalálója. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 744. [SRG.]

Okkultáció (lat.), elfedés, eltitkolás, elsötétülés, amikor egyik csillag elfödi a másikat. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 747. [SRG.]

Okulár (lat.), távcsőnek vagy mikroszkópnak a szem elé eső lencséje. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 747. [SRG.]

Olasz irodalom. A tudományos irodalomban Galileo Galilei magaslik ki. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. pp. 748-749. [SRG.]

Óra, (a gör. hora szóból). A nap huszonnegyed része. Időmérőeszköz. A legrégibb időkben a napórát, vízórát, homoórát ismerték. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 754. [SRG.]

Orbis v. O. terrarum (lat.), a Föld kereksége. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 755. [SRG.]

Orion, az égboltozat legékesebb csillagképe, mely mintegy 100, szabadszemmel látható csillagból áll. Az O.- a magyar nép Kaszásnak nevezi. Az O. csillagképben van az égboltozat legnagyobb ködfoltja. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 756. [SRG.]

Országos Magyar Gyűjteményegyetem. 1922: XIX. tc. hívta életre az összes múzeumok, tudományos intézetek, köztük a Csillagvizsgáló Intézet. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 759. [SRG.]

Ősz, csillagászatilag szept. 22-től (őszi napéjegyenlőség) dec. 21-ig (téli napforduló terjed. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 766. [SRG.]

Palitzsch, Johan Georg, (1723-1788), német paraszt-csillagász. Ő látta meg először a Halley-üstököst. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 769. [SRG.]

Parsec (Parallaxis-secundum), csillagászati távolságegység. 1 P. = 3.25 fényév. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 780. [SRG.]

Penumbra (lat.), félárnyék, a napfoltok sötét belső részét környező világosabb udvar. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 786. [SRG.]

Perigeum (gör.) földközelség. A Hold pályájának az a pontja, ahol a Földhöz legközelebb van. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 789. [SRG.]

Periódus (gör. körút), Égitest keringési ideje. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 789. [SRG.]

Pickering, Edward Charles, (1846-1919), amerikai csillagász, főként az állócsillagokkal foglalkozott, az asztrofotográfia úttörője. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 796. [SRG.]

Planéta (lat.), bolygó. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 800. [SRG.]

Planetárium, tanítási célra használt gép, amellyel az égitestek mozgását mutatják be. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 800. [SRG.]

Planetoidok, a Mars és Jupiter között keringő apró bolygók. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 800. [SRG.]

Plateau, Joseph, (1801-1883), belga fizikus, a genti egyetemen a fizika és csillagászat tanára. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 801. [SRG.]

Platon, (Kr. e. 427-347), a görög bölcseletnek s általában az egyetemes filozófiának egyik legnagyobb alakja. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 801. [SRG.]

Pluto, 1930 februárjában felfedezett kilencedik bolygó. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 802. [SRG.]

Primum mobile (lat.), a régiek felfogása szerint az a legszélső kristályszféra, melyhez az állócsillagok vannak rögzítve és amely 24 óra alatt egyszer megfordul a tengelye körül. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 815. [SRG.]

Ptolemaiosz, Klaudiosz, Kr. u. 140, alaxandriai csillagász. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 819. [SRG.]

Pytheasz, görög hajós és csillagász Marsillából. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 822. [SRG.]

Quadrans (lat.), a kör negyrésze: csillagászati, hajózási, szögmérő műszer. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 822. [SRG.]

Quadratura (lat.), csilalgászatban két égitest helyzetéről mondjuk, ha rektaszcenzió s a hosszúságkülönbség 90°. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 822. [SRG.]

Rák, csillagászati jegy, az állatöv negyedik jegye; csilalgkép az északi égen 46, szabad szemmel látható csillaggal, melyek azonban negyedrendűnél nem fényesebbek. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 833. [SRG.]

Reflektor (lat.) vagy tükörteleszkóp, csillagászati műszerparabolikus tükörrel. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 839. [SRG.]

Refraktor, Távcső. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 840. [SRG.]

Regiomontanus (Müller), Johannes, (1436-76), német csillagász. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 840. [SRG.]

Sajnovics János (1733-1785), jezsuita nyelvész, csillagász. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 809. [SRG.]

Sarkcsillagok azok a csillagok, melyek az ég pólusaihoz közel állanak. Az É-S. a Kis- medve legfényesebb nmásodrendű csillaga. A D-S. a hatodrendű szigma Octanis. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 875. [SRG.]

Sarki fény vagy északi fény, a sarkvidéken szinte naponta látható fénytünemény. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 875. [SRG.]

Sas, az északi ég egyik csillagképe, mintegy 100 szabad szemmel is látható csillaga. Legfényesebb csillaga az Atair. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 876. [SRG.]

Satelliták (lat.), holdak. Azok az égitestek, amelyek a bolygók körül keringenek. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p.577. [SRG.]

Satiurnus, a külső bolygók harmadika. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p.877. [SRG.]

Scheiner, Christoph, (1573-1650), német jezsuita és csillagász. A Hold első térképét ő rajzolta. 1611. felfedezte a napfoltokat. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 879. [SRG.]

Scheiner, Julius, (1858-16913), német csillagász és fizikus. A tiszta látás távolságát ő határozta meg a róla elnevezett kísérlettel. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 879. [SRG.]

Schiaparelli, Giovanni Virginio, olasz csillagász. A hullócsillagok és üstökösök közötti összefüggést ő fedezte fel. Mars-megfigyelései nevezetesek. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 879. [SRG.]

Secchi, Angelo, (1813-1878), olasz csillagász. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 884. [SRG.]

Szeléné, a Hold istennője a régi görögöknél (lat. Luna). In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 885. [SRG.]

Septentrio, a rómaiaknál a Göncölszekér neve. És északot is jelent. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 887. [SRG.]

Sirius, a Nagy Kutya csillagképének fő csillaga. A legfényesebb állócsillag. Színe kékesfehér. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 894. [SRG.]

Spektrálanalízis (gör.-lat.) színképelemzés. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 904. [SRG.]

Spektrofotométer, a spektrum egyes részeinek fényintenzitását mérő műszer. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 904. [SRG.]

Spektrohéliográf (gör.), Hall amerikai csillagász által szerkesztett műszer. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 904. [SRG.]

Spektrum (lat.), színkép. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 904. [SRG.]

Störmer, Carl, 1874., norvég fizikus, oslói egy. tanár, főleg az északi fénnyel foglalkozó tanulmányai és elméleti eredményei nevezetesek. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 912. [SRG.]

Struve, Friedrich Georg Wilhelm von, (1796-1864), német csillagász, a kettős csillagok rendszeres vizsgálatának megteremtője. Ő szervezte meg Oroszország összes csillagvizsgálóit és vezette az orosz fok- és földméréseket. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 913. [SRG.]

Struve, Otto Wilhelm von, (1819-1905), az orosz vezérkar csillagászati tanácsadója. Számos kettős csillagot; üstökösöket és csillagködöket fedezett fel. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 913. [SRG.]

Szféra (gör.: gömb), égitest a csillagászatban: a bolygók keringési pályája. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 943. [SRG.]

Sziderikus, csillagokra vonatkozó. Sz. keringés az az idő, mely alatt valamely bolygó ugyanazon állócsillaghoz tér vissza. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 943. [SRG.]

Sziderosztát, a heliosztáthoz hasonló műszer; valamely a csillagból jövő fényt állandóan ugyanabba az irányban veri vissza. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 943. [SRG.]

Szivárvány, légköri tünemény. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 949. [SRG.]

Szoláris (lat.), a Napra vonatkozó. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 953 [SRG.]

Szökő ár, különösen magas dagály a Nap és Hold együttes, egyirányból történő vonzása okozza (holdtölte- és újholdkor). In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 956. [SRG.]

Szökőév, mivel a csillagászati év a naptári évvel nem teljesen azonos, időnkint (jelenleg négyévenkint) egy számfeletti napot (febr. 29.) ú. n. szökőnapnak iktatnak a naptárba. Az ilyen szökőnapos, 366 napból álló év a szökőév. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 956. [SRG.]

Szűz csillagkép (virgo), az állatkör hatodik jegye. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 963. [SRG.]

Tacchini, Pietro (1838-1905), olasz csillagász, Főleg a Nap megfigyelésével foglalkozott. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 964. [SRG.]

Tavasz, a tavaszi napéjegyelőségtől (márc. 21.) a nyári napfordulóig (jún. 21.) terjedő időszak. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 975. [SRG.]

Tavaszpont, v. kospont, az égnek az a pontja, amelyben a Nap középpontját a tavaszi napéjegyenlőség pillanatában látjuk. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 975. [SRG.]

Távcső, optikai készülék. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 975. [SRG.]

Tejút, az égnek fehéres sávolya, amely számtalan csillaghalmazból, ködfoltból áll. A magyar mitológiában Hadak-útja a neve. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 977. [SRG.]

Tél, az északi féltekén a dec. 21-től márc. 21-ig tartó évszak. Ez idő alat emelkedik mindig magasabbra a Nap. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 977. [SRG.]

Teleszkóp (gör.), távcső. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 979. [SRG.]

Teodolit (gör.), a csillagászat és geodéziában térbeli ferde fekvésű szögek vízszintes vetületének, függőleges szögeknek mérésére szolgáló műszer, melynek vikálissá tehető tengelye, e tengely körül forgó irányzó készüléke van, mely távcsőből és szálkeresztből áll. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 982. [SRG.]

Terkán Lajos, 1877., csillagász, az állami csillagvizsgálónál főobszervátor. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 983. [SRG.]

Tetőpont. Az égitestek pályájuk T.-ján való áthaladását delelésnek mondják. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 986. [SRG.]

Thalesz, élt Kr. e. 600 k., miletosi görög filozófus, az ú. n. hét görög bölcs egyike, kiváló matematikus és asztronómus. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 987. [SRG.]

Tisserand, Francois Félix, (1845-1896), francia csillagász, a párizsi obszervatórium igazgatója. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 992. [SRG.]

Tramontana (ol.) É-sarki csillag. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 1005. [SRG.]

Udvar, a Nap és Hold körül látható fényes, vagy színes kör. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 1019. [SRG.]

Urania (gör.), égi: a görög mitológiában a csillagászat múzsája. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 1024. [SRG.]

Uranosz, a görög hitregében az ég megszemélyesítője. Felesége Gaia (a Föld). In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 1025. [SRG.]

Uranus, a Naptól kifelé számítva a nyolcadik nagy bolygó. Herschel fedezte fel 1781. 4 holdja van: Ariel, Umbriel, Titania, Oberon. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 1025. [SRG.]

Venus, a Naptól kifelé számított második bolygó. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 1044. [SRG.]

Világidő, a csillagászatban használatos, az egész Földre vonatkozó greenwichi időmeghatározás. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 1052. [SRG.]

Zach Ferenc Xavér báró, (1754-1832), asztronómus, a Seebergen levő, majd a genovai obszervatórium igazgatója. Sok, a csillagászat köréből származó műve jelent meg. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 1071. [SRG.]

Zenit (arab), tetőpont, az égnek merőlegesen a megfigyelő feje fölötti pontja. Ellentéte a nadir. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 1076. [SRG.]

Zónaidő, nemzetközi elfogadott egyszerűsített időszámítás, mely a Földet zónákra osztja. In: Révai Kis Lexikona. A mindennapi élet és az összes ismeretek enciklopédiája. A-Z Szerk.: Csekei Varjú Elemér. 1497 szövegközti képpel és statisztikai táblával, 62 színes és fekete műmelléklettel, 18 színes térképlappal. Budapest, 1936. Révai Irodalmi Intézet kiadása. p. 1078. [SRG.]

NEUBAUER Frigyes: Kövek a világűrből. = Búvár 2. 1936. febr. 2. sz. pp. 90-93. A nagyobb meteoritotról. [SRG.]

A Mount Wilson Obszervatórium öt méter átmérőjű lencséjét ... megvizsgálták. = Búvár 2. 1936. 2. sz. p. 119. Nyilván az öt méteres távcső tükrét. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A világ legnagyobb csillagvizsgálója. = Búvár 2. 1936. 3. sz. pp. 169-172. A kaliforniai Mount Wilson Obszervatóriumról. [SRG.]

SCHADLER, I. - ROSENHAGEN, J.: Különleges meteorhullás Felsőausztriában. = Búvár 2. 1936. 3. sz. p. 188. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Üzenetek a világűrből. = Búvár 2. 1936. 4. sz. pp. 229-233. [SRG.]

A legkisebb égitest. = Búvár 2. 1936. 6. sz. p. 191. A Delport kisbolygó. [SRG.]

ABAHÁZI Richárd: A (1936.) június 19-iki napfogyatkozás. = Búvár 2. 1936. 6. sz. pp. 414-417. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Anteros, egy érdekes új kisbolygó. = Búvár 2. 1936. 7. sz. pp. 449-450. [SRG.]

HOFFMANN Ernő: Fogunk-e valamikor a világűrbe utazni? = Búvár 2. 1936. 7. sz. pp. 480-483. Az űrbejutás és az ott közlekedés elvi lehetőségei és technikai nehézségei. [KSZ.]

TRÓCSÁNYI Zoltán: Csillagászat és repülés egy kétszáz évvel ezelőtti magyar prédikációban. = Búvár 2. 1936. 8. sz. pp. 546-548. Cséri Verestói György kolozsvári református püspök prédikációiról. [SRG.]

k.ö.: Északi fény a mozi vásznán. = Búvár 2. 1936. 8. sz. pp. 555-556. [SRG.]

KRÁLIK Vilma C.: Mesélnek a csillagok. = Búvár 2. 1936. 9. sz. pp. 628-632. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: A vatikáni csillagvizsgáló. = Búvár 2. 1936. 10. sz. pp. 689-690. [SRG.]

WODETZKY József: Az ég titokzatos vándorai. = Élet 27. 1936. jan. 12. 2. sz. pp. 42-43. Az üstökösökről. [SRG.]

WODETZKY József: Csillagjóslás, időjóslás. = Élet 27. 1936. ápr. 19. 26. sz. pp. (423-424.)3-4. [SRG.]

WODETZKY József: Saturnus, a naprendszer gyűrűs óriása. = Élet 27. 1936. aug. 9. 32. sz. pp. (881-883.)13-15. [SRG.]

WODETZKY József: Új csillagok - világkatasztrófák. = Élet 27. 1936. szept. 20. 38. sz. pp. (1043-1044.)7-8. [SRG.]

WODETZKY József: A 350 éves Gergely-naptár. = Élet 27. 1936. okt. 11. 41. sz. pp. (1139-1140.)19-20. [SRG.]

WODETZKY József: A táguló világegyetem. = Élet 27. 1936. dec. 20. 51. sz. pp. (1411-1412.)11-12. [SRG.]

P. J.: A greenwichi csillagvizsgáló áthelyezése. = A Földgömb 7. 1936. jan. 1. sz. p. 38. " London híres, régi csillagvizsgálója mindinkább hasznavehetetlenné válik, mert körülötte a nagy város füstje, párája egyre jobban akadályozza a megfigyelést. ...De mi történjék ebben az esetben a 0 fok meridiánussal?" Ismertetések és hírek mindenfelől. [SRG.]

P. J.: A nagy földi fokmérés jubileuma. = A Földgömb 7. 1936. nov. 9. sz. p. 358. La Comdamine, Bouguer és Godin francia tudósok 1735-44 közt végezték Délamerikában a híres nagy földi fokmérést a francia tudományos akadémia megbízásából." Ismertetések és hírek mindenfelől. [SRG.]

RÉTHLY A[ntal].: Csillagjóslás, időjóslás. = Az Időjárás 40.(12.) 1936. márc-ápr. 3-4. füz. p. 93. A pécsi Hankó Márton kötete kapcsán írt Wodetzky cikk ismertetése. [SRG.]

TASS Antal: Felhívás meteorok megfigyelésére. = Az Időjárás 40.(12.) 1936. szept-okt. 9-10. füz. pp. 189-191. [IBQ.]

Dr. Tass Antal. = Az Időjárás 40.(12.) 1936. nov-dec. 11-12. füz. p. 221. Gyászjelentés. [IBQ.]

BERÉNYI Dénes: A Hankó-féle időjárási elméletről. = Az Időjárás 40. 1936.(12.) nov-dec. 11-12. füz. pp. 236-248. Az árapály-időjóslás kritikája és képtelenségei. [IBQ.]

KALMÁR László: A Naptól vetett árnyékok elméletéhez. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 12. 1936. febr. 6. sz. pp. 157-158. [PIR.]

SZTRÓKAY Kálmán: Eddington, Sir Arthur: A természettudomány új útjai. Angolból fordította Donhoffer Szilárd, a fordítást átnézte Zechmeister László. Bp. (Franklin.) 1935. 312 l., 5 műmelléklettel. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 6. 1936. máj. 3. sz. p. 70. Könyvismertetés. [KSZ.]

BULLA Béla: Lenz János S. J.: Az egek hírdetik. (A világűrben Isten nyomain.) Egy térképmelléklettel. Bp. (Pázmány Péter Irodalmi Társaság) 1936. 210 l. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 6. 1936. jún. 4. sz. p. 106. Könyvismertetés. [KSZ.]

RUBINYI Mózes: Irodalmunk és a finnugor nyelvhasonlítás. = Magyar Nyelvőr, 65. évf. 1936. 83-85. p. Sajnovicsról is. [SRG.]

RENDY Lili: Új bolygót fedezett fel két fiatal magyar csillagász. = Magyarország 43. 1936. okt. 2. 225. sz. p. 6. Kulin György és Abaházi Richard. Az új csillag egyévi próbaidőre "1936 Q G." [SRG.]

ZINNER Ernst: Regiomontanus Magyarországon. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 55. 1936. 1. sz. pp. 280-288. [GAI.]

A sztratoszférában figyelték meg a holdfogyatkozást. = Népszava 64. 1936. jan. 26. p. 17. Stockholmi megfigyelés. [SRG.]

szs [SZERDAHELYI Sándor]: Negyven expedíció figyeli a június 19-i teljes napfogyatkozást. = Népszava 64. 1936. jún. 18. p. 14. [SRG.]

Látogatás a hazai napfogyatkozásnál. = Népszava 64. 1936. jún. 20. p. 4. [SRG.]

Napfogyatkozás. = Népszava 64. 1936. jún. 21. p. 6. [SRG.]

-s.-ó: Jégkorszakok. = Népszava 64. 1936. jún. 21. p. 19. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

SÁGI István: A Zsélyi szójegyzékről. = Nyelvtudományi Közlemények 50. 1936. 1-3. füz. pp. 397-400. Csillag szóról is. [SRG.]

S. S.: Kutatásairól, küzdelmeiről beszél Hankó tanár és arról, ami meg van írva a csillagokban. = Pécsi Napló 46. 1936. ápr. 12. pp. 6-7. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. jan. 1-15. 1043-1044. füz. pp. 43-45. 1936. febr. jelenségek. [SRG.]

ORBÁN György: A világ legnagyobb teleszkópja. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. febr. 1-15. 1045-1046. füz. p. 93. A Palomar-hegyi 5 méteres tükör gyártásáról. A Mount Palomar hegyi Obszervatórium teleszkópjának 5 m átmérőjű üvegkorongja 1935 decemberében készült el. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. febr. 1-15. 1045-1046. füz. pp. 100-102. 1936. márc. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Stella csillagászati szakosztály. 1. ülés 1936 február 12-én. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. febr. 1-15. 1045-1046. füz. p. 107. Tóth Géza tartott előadást. Társulati ügyek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. márc. 1-15. 1047-1048. füz. pp. 155-157. 1936. ápr. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Stella csillagászati szakosztály. 2. ülés 1936 március 11-én. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. márc. 1-15. 1047-1048. füz. p. 159. Neugebauer Tibor tartott előadást. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. ápr. 1-15. 1049-1050. füz. pp. 203-205. 1936. máj. jelenségek. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. ápr. 1-15. 1049-1050. füz. p. 209. A Stella Csillagászati Szakosztály működéséről. Az 1936. márc. 18-i közgyűlésről. Társulati ügyek. [SRG.]

Az első titkár jelenti. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. ápr. 1-15. 1049-1050. füz. pp. 217-218. Wodetzky József és Szentiványi Dezső vitája a folyóirat csillagtérképéről. Társulati ügyek. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Hármas szivárvány. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. ápr. 1-15. 1049-1050. füz. p. 221. Debrecenben 1935. dec. 5-én. Levélszekrény. Tudósítások. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

STEINER Lajos: A rádióvétel légköri zavarai. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. máj. 1-15. 1051-1052. füz. pp. 259-260. A mágneses zavarok és a naptevékenység közti kapcsolat. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. máj. 1-15. 1051-1052. füz. pp. 265-267. 1936. jún. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. jún. 1-15. 1053-1054. füz. pp. 331-333. 1936. júl. jelenségek. [SRG.]

Társulati ügyek. Választmányi ülés 1936 április 22-én. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. jún. 1-15. 1053-1054. füz. p. 333. Megjelent Wodetzky József "Tájékozódás a csillagos égen" című kötete. A tagok illetményként megkapják. [SRG.]

KALMÁR László: Összeomlott csillagok. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. júl. 1-15. 1055-1056. füz. pp. 351-355. [PIR.]

TOLMÁR Gyula: Az új üstökös. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. júl. 1-15. 1055-1056. füz. pp. 361-364. Peltier L. C. 1936. máj. 14-én fedezte fel a Peltier 1936a üstököst. [PIR.]

WODETZKY József: Új csillag feltűnése. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. júl. 1-15. 1055-1056. füz. p. 374. "Nova 1936 Lacertae". Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. júl. 1-15. 1055-1056. füz. pp. 379-381. 1936. aug. jelenségek. [SRG.]

KIESELBACH Gyula: Az éjféli nap országában. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. aug. 1-15. 1057-1058. füz. pp. 412-419. Csillagászati vonatkozások. pp. 412-413. [SRG.]

MENDE Jenő: Lockyer Norman (1836-1920). = Természettudományi Közlöny 68. 1936. aug. 1-15. 1057-1058. füz. p. 433. Az asztrofizikus életrajza. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. aug. 1-15. 1057-1058. füz. pp. 441-443. 1936. szept. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. szept. 1-15. 1059-1060. füz. pp. 491-493. 1936. okt. jelenségek. [SRG.]

KALMÁR László: Mekkorák a kisbolygók. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. okt. 1-15. 1061-1062. füz. pp. 541-542. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. okt. 1-15. 1061-1062. füz. pp. 550-551. 1936. nov. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. nov. 1-15. 1063-1064. füz. pp. 617-618. 1936. dec. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Stella csillagászati szakosztály. 3. ülés 1936 október 14-én. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. nov. 1-15. 1063-1064. füz. p. 621. Tolmár Gyula tartott előadást. [SRG.]

SIMON Béla: Kövesligethy Radó - életrajza. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. dec. 1-15. 1065-1066. füz. pp. 626-629. Apró közlemények. [SRG.]

K. J. [KESZI J.]: Az elektromos hullámok terjedése és a Nap állása. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. dec. 1-15. 1065-1066. füz. p. 663. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. dec. 1-15. 1065-1066. füz. pp. 666-668. 1937. jan. jelenségek. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A máig ismert legkisebb fehér törpecsillag. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. jan. - márc. 1.(201.) pótfüz. pp. 46-47. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: A csillagok pillogása. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. jan. - márc. 1.(201.) pótfüz. pp. 47-48. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

Felhívás! Stella Csillagászati Szakosztály. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. jan. - márc. 1.(201.) pótfüz. hátsó külső borító. Tagtoborzás. [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: Világító-felhő megfigyelések Norvégiában 1933 és 1934-ben. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. ápr. - szept. 2-3.(202-203.) pótfüz. pp. 90-91. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: Kozmikus sugárzás és földmágnesség. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. ápr. - szept. 2-3.(202-203.) pótfüz. p. 92. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WODETZKY József: Érdekes új kisbolygó. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. ápr. - szept. 2-3.(202-203.) pótfüz. pp. 93-94. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

KALMÁR László: A sugárnyomás. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. ápr. - szept. 202-203. pótfüz. pp. 94-96. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

L. K. [LASSOWSZKY Károly]: Hírek üstökösökről. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. ápr. - szept. 2-3.(202-203.) pótfüz. p. 96. Az 1935-ben visszatérő üstökösökről. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Felhívás! Stella Csillagászati Szakosztály. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. ápr. - szept. 2-3.(202-203.) pótfüz. hátsó külső borító. Tagtoborzás. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap tevékenysége és a rádió. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. okt. - dec. 4.(204.) pótfüz. p. 135. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

WODETZKY József: A Tejút kora. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. okt. - dec. 4.(204.) pótfüz. p. 140. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

G. [GOMBOCZ Endre]: Uj csillagok a Sas csillagképében. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. okt. - dec. 4.(204.) pótfüz. p. 140. Tamm Nils 1936 októberében két új novát fedezett fel. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Felhívás! Stella Csillagászati Szakosztály. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. okt. - dec. 4.(204.) pótfüz. hátsó külső borító. Tagtoborzás. [SRG.]

          1937.

Emlékkönyv Dr. Mahler Ede nyolcvanadik születésnapjára. A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem ny. nyilvános rendes tanárának nyolcvanadik születésnapjára kiadják barátai, tisztelői és tanítványai. Szerk.: Wertheimer Adolf, Somogyi József, Lőwinger Sámuel. Budapest, 1937. Mahler Ede Jubileumi Emlékbizottság, Arany János Irodalmi és Nyomdai Műintézet R.-T. 509 p. 35 mell. A cím latinul és angolul is megadva. Részletes életrajz és bibliográfia; a tanulmányok szerzői között Wodetzky József és Hahn István. [REZ.]

GÁL Vilmos: A csillagok világa. 2. kiad. Brassov - Brassó. 1937. Ágisz, Bodor nyomda. 37 p. /Hasznos Könyvtár 15. füz. Közművelődési sorozat. 5. füz./ Népszerűsítő csillagászat, néhány lap földtörténettel a végén. [TZS.]

GORDON, H. Garbedian: A természettudomány legújabb állomása. Ford.: Lengyel Béla. Budapest, 1937. Magyar Királyi Természettudományi Társulat. Csillagászat: pp. 1-35., 53-70. A Világegyetem, a napcsalád története, a fizikai világ titkai. [SRG.]

    HARSÁNYI Zsolt: És mégis mozog a Föld. Galilei életének regénye. 1-3. köt. Budapest, 1937. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R. T. kiadása, Budapesti Hirlap nyomda. 1. köt. 300 p.; 2. köt. 323 p.; 3. köt. 314 p. A három kötet egybekötve. [KSZ.]

JEANS, James: A csillagos ég titkai. Ford.: Sziklay Géza. Jegyz. ell.: Cavalloni Ferenc. 2. bőv. kiad. Budapest, 1937. Dante Könyvkiadó, Hornyánszky V. könyvnyomda. 221 p., 32 t., 2 térk. Kétféle külsővel: mogyorószín vászonkötésben vagy vörös alapszínű aranyozott díszkötésben. [KSZ.]

JEANS, James: A csillagos ég titkai. Ford.: Sziklay Géza. 3. bőv. kiad. Budapest, 1937. Dante Könyvkiadó, Attila-nyomda. 221 p., 32 t. /Műveltség./ A fordítást átnézte és jegyzetekkel ellátta: Cavalloni Ferenc. Vörös alapszínű aranyozott és fekete feliratokkal, díszítésekkel. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 136 p. [KSZ.]

THOROCZKAY WIGAND Ede: Turáni öreg csillagok. Írta Thoroczkay Wigand Ede a Turáni Társaság igazg. tanácsának tagja. Budapest, 1937. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 8 p. A csillagképek, csillagalakzatok és egyes csillagok nevei a magyarral rokon és egyéb északi, nyugati és keleti népeknél. [KSZ.]

WEGER Imre: Regiomontanus és a népnaptárak. Budapest, 1937. Dunántúli Pécsi Egyetemi könykiadó és Nyomda R.-T. 65 p. /Német néprajztanulmányok. 1./ [KSZ.]

"Uralkodó bolygó: a Szaturnusz.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Tudnivalók az ünnepekről.; Törvénykezési szünnapok." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1937-ik közönséges esztendőre. Harminchetedik évfolyam [Debrecen, 1936.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég és a mindenség. In: Az élet útmutatója. Budapest, 1937. Pesti Hirlap. pp. 7-78. [SRG.]

BEKE Manó: Kis Föld a nagy Mindenségben. Régi és új dolgok bolygó hazánkról és a csillagok világáról. In: Az Est hármaskönyve az 1937. évre. Csodálatos világunk. Az Est, Pesti Napló, Magyarország előfizetőinek. Budapest, [1936.] Az Est Lapkiadó Részvénytársaság kiadása. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai R.-T. könyvnyomdája. pp. 33-42. [KSZ.]

Hogyan készülnek a föld és az ég térképei. In: Az Est hármaskönyve az 1937. évre. Csodálatos világunk. Az Est, Pesti Napló, Magyarország előfizetőinek. Budapest, [1936.] Az Est Lapkiadó Részvénytársaság kiadása. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai R.-T. könyvnyomdája. pp. 102-106. [KSZ.]

Világóra. In: Az Est hármaskönyve az 1937. évre. Csodálatos világunk. Az Est, Pesti Napló, Magyarország előfizetőinek. Budapest, [1936.] Az Est Lapkiadó Részvénytársaság kiadása. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai R.-T. könyvnyomdája. pp. 211-213. A zónaidőkről. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 28-38. Bolygó koordináták 1937-re. Csillagfödések 1937-ben Budapesten. Csillagvizsgálók földrajzi koordinátái. [KSZ.]

DETRE László: Az 1935-1936. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 39-46. [KSZ.]

BALÁZS Julia: Fehér törpe csillagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 47-60. [KSZ.]

Évfordulók 1936-ban. Bailly Jean Sylvain. (1736-1793.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 86. [KSZ.]

M. J. [MENDE Jenő]: Évfordulók 1936-ban. Arago Dominique Francois. (1786-1853.). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 92-95. "...Arago már 1820 előtt megállapította, hogy a napfény izzó gázburokból indul ki. A csillagok fényerősségével is foglalkozott, megmérte a Hold egyes részein visszavert fény erősségét. Kimutatta, hogy az üstökösök fénye részben polározott, tehát nem önálló fény, hanem visszavert napfény. A fénysebességet is meg akarta mérni, de szemének gyengülése ebben megakadályozta. Utóbb Foucault hajtotta végre ezt a mérést Arago készülékével. A csillagászat körébe tartozik a Mars sarkvidékének, a Jupiter és Satumus sávjainak, a napfogyatkozásoknak, a Jupiter-holdak fényerősségének megfigyelése..." [HAI.]

Évfordulók 1936-ban. Lockyer J. Norman. (1836-1920.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 96-97. [KSZ.]

Évfordulók 1937-ben. Fraunhofer J. (1737-1826.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 105-106. [KSZ.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1936-ban. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 102-131. "...Dr. Bay Zoltán, egyetemi ny. r. tanár. Szeged (p. 127.). [...] Dr. Tass Antal, a M. K. Asztrofizikai Obszervatórium ny. igazgatója. Budapest, II, Keleti Károly-u. 8. III. (p. 130.). [...] Dr. Wodetzky József, egyetemi ny. r. tanár. Budapest, IX, Ullői-út 121. (p. 131.)." [HAI.]

Az 1936.-ban elhúnyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 114-124. "...Bellamy, F. A., angol csillagász, az oxfordi egyetemi obszervatórium asszisztense, február 15-én, 74 éves korában (p. 114.).; [...] Lockyer, W. J. S., angol csillagász, a Norman Lockyer Observatorium igazgatója, hol atyjának, a híres Norman Lockyernek volt utódja, július 15-én, 68 éves korában. Eleinte atyjával, majd önállóan több totális napfogyatkozást megfigyelő expedícióban vett részt (Vadsö, Viziadrug-India, Alicante, Palma, Vavau- Tonga-szigetek stb.).
Sokat foglalkozott a Nap fizikai alkatával, a Napon bekövetkezett változásoknak Földünk meteorológiájára gyakorolt hatásaival (p. 120.).; [...] Stroobant, H. H., belga asztronómus, az ucclei obszervatórium tiszteletbeli igazgatója, 68 éves korában. Csillagászati vizsgálatai főként a Saturnus bolygórendszerére, az aszteroidok eloszlására és számára stb. vonatkoztak. Az ucclei csillagda újjászervezése és modernizálása munkásságának egyik főeredménye. (p. 123.)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

Szakosztályok. g) "Stella" csillagászati szakosztály. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 136. "Szakülések októbertől júniusig minden hónap második szerdáján. Tiszteletbeli elnök: Dr. József Ferenc főherceg. Alelnökök: Dr. Tass Antal, ügyvezető alelnök, l. Választmány. Dr. Wodetzky József, l. Választmány. Jegyző: Dr. Detre László, az Asztrofizikai Obszervatórium adjunktusa. Budapest, I, Svábhegy. Intézőbizottsági tagok: P. Angehrn Tivadar, a kalocsai csillagvizsgáló intézet igazgatója. Kalocsa. Dr. Bay Zoltán, l. Választmány. Oltay Károly, műegyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1, Horthy Miklós-út 63. Dr. Ortvay Rudolf, egyetemi ny. r. tanár. Budapest, I, Pasaréti-út 51. Dr. Pékár Dezső, 1.
Választmány. Dr. Rhorer László, l. Választmány. Szilágyi Béla, pénzügyminiszteri miniszteri tanácsos. Budapest. Dr. Terkán Lajos, az Asztrofizikai Obszervatórium ny. obszervátora, egyetemi m. tanár. Budapest, Svábhegy." [HAI.]

SOLYMOSSY Sándor: A magyar ősi hitvilág. In: N. Bartha Károly - Gönyey Sándor - Kodály Zoltán - Lajtha László - Schwartz Elemér - Solymossy Sándor - Szendrey Ákos - Szendrey Zsigmond: A magyarság szellemi néprajza. A magyarság néprajzának negyedik kötete. Zene - tánc - szokások - hitvilág - játék. Budapest, 1937. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 402-449. /A magyarság néprajza. 4./ Csillagászat: a szabad ég alatti foglalkozásúak vélekedése az égről, a csillagokról, a Napról, a Holdról. Az eget tartó világfa. A mennybolt forgása egy tengely körül. pp. 424-425.; A kötet hasonmás kiadása: Szekszárd, 1992. Babits-Magyar Amerikai Kiadó Rt., Szekszárdi Nyomda. [KSZ.]

A főtitkár megemlékezése az elhúnyt tagokról (és egyes tagok üdvözlése). Az október 4-én tartott összes ülésen = Akadémiai Értesítő 47. 1937. júl-dec. (465.) füz. p. 247. Mahler Ede köszöntése 80. születésnapja alkalmából. [SRG.]

HOFFMANN Ernő: Maradandó-e naprendszerünk? = Búvár 3. 1937. 1. sz. pp. 61-65. [SRG.]

A Mount Palomar csillagvizsgáló távcsöve. = Búvár 3. 1937. 3. sz. p. 238. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: A Föld forgásának ellenőrzése. = Búvár 3. 1937. 4. sz. p. 268. [SRG.]

FARAGÓ Péter: A Nap és a rádió. = Búvár 3. 1937. 4. sz. pp. 313-315. A Napon lezajló események hatása a rádióvételi viszonyokra. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Gömbölyű-e a Föld? = Búvár 3. 1937. 4. sz. pp. 315-316. [SRG.]

L. K.: Új interstelláris gázok felfedezése. = Búvár 3. 1937. 6. sz. p. 464. A kozmikus gázokról. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Üres a világűr vagy túlzsúfolt? = Búvár 3. 1937. 6. sz. p. 469. [SRG.]

EDDINGTON, Arthur: A Tejút és ami mögötte van. = Búvár 3. 1937. 7. sz. pp. 483-488. [SRG.]

KULIN György: A Finsler-üstökös. = Búvár 3. 1937. 8. sz. pp. 631-632. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Egy ritkán látott gyakori jelenség: a haló. = Búvár 3. 1937. 8. sz. pp. 632-633. [SRG.]

Egy óra hosszáig látható meteorok. = Búvár 8. sz. pp. 635-636. [SRG.]

KULIN György: Távolságok a világegyetemben. = Búvár 3. 1937. 9. sz. pp. 673-676. [SRG.]

TOLMÁR Gyula: A Finsler-üstökös. = Búvár 3. 1937. 9. sz. pp. 710-711. [SRG.]

KULIN György: Újabb üstököst fedeztek fel. = Búvár 3. 1937. 9. sz. pp. 714-715. Hubble-üstökös felfedezése. [SRG.]

GOMBÁS Pál: Mi a fény? = Búvár 3. 1937. 10. sz. pp. 753-756. [SRG.]

KULIN György: Szín- és alakváltozás a Hold felületén. = Búvár 3. 1937. 10. sz. pp. 793-794. [SRG.]

KULIN György: Megtalálták az Encke üstököst. = Búvár 3. 1937. 10. p. 795. [SRG.]

KULIN György: Két új szupernóva. = Búvár 3. 1937. 10. pp. 796-797. Zwicky 1937. aug. 31-én a Vadászebekben, szept. 14-én a Perseus és Andromeda határán fedezett fel szupernovát. [SRG.]

A Palomar-hegyi csillagda ötméteres reflektora. = Búvár 3. 1937. 10. sz. pp. 797-798. [SRG.]

KULIN György: Gyűrűs napfogyatkozás. = Búvár 3. 1937. 11. sz. pp. 873-874. 1937. december 2-án Csendes-óceánon. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Gömbvillám. = Búvár 3. 1937. 11. sz. p. 877. [SRG.]

GERENCSÉR István: Pázmány Péter természettudományi világképe. = Búvár 3. 1937. 12. sz. pp. 891-895. [SRG.]

P. J.: Teljes napfogyatkozás 1937-ben. = A Földgömb 8. 1937. jún. 6. sz. pp. 235-236. "Kevesen tudnak róla, hogy júniusban lesz 1200 éven belül a leghosszabb időtartamú napfogyatkozás. ...Leghosszabb ideig: 7 perc 4 másodpercig fog tartani az elsötétedés az óceán teljesen elhagyott hatalmas víztükre fölött, az egyenlítő és a vasárnap-hétfővonala metszéspontjának vidékén s előáll majd az a különös eset, hogy a nagyszerű égi tünemény június 9-én kezdődik és június 8-án ér véget." 1937. jún. 8-án. Ismertetések és hírek mindenfelől. [SRG.]

P. J.: A júniusi teljes napfogyatkozás. = A Földgömb 8. 1937. dec. 10. sz. pp. 395-396. 1937. jún. 8-án, megfigyelés Honoluluból. Ismertetések és hírek mindenfelől. [SRG.]

Kérelem folyóiratunk olvasóihoz és a Meteorológiai Intézet munkatársaihoz. = Az Időjárás 41.(13.) 1937. jan-febr. 1-2. füz. p. 4. Felhívás hullócsillag megfigyelésére. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Az asztrometeorológia és a nagyközönség. = Az Időjárás 41.(13.) 1937. jan-febr. 1-2. füz. pp. 32-34. Külföldi visszhang a Hankó-féle jóslatokra. [IBQ.]

T. G. [TÓTH Géza]: Miért látszik a Nap és a Hold nagyobbnak a látóhatár közelében? = Az Időjárás 41.(13.) 1937. júl-aug. 7-8. füz. p. 185. [IBQ.]

KARAI NEUGEBAUER Tibor: A gömbvillám élete a hullámmechanika alapján. = Az Időjárás 41.(13.) 1937. szept-okt. 9-10. füz. pp. 193-198. [SRG.]

CLAUSER Mihály: Kalotaszegi feljegyzések az 1739-1945-i időjárás változásairól. = Az Időjárás 41.(13.) 1937. szept-okt. 9-10. füz. pp. 230-231. "1744. febr. 4.: Ugyan akkor az Üstökös Tsillag, melly először 10-dik Januarii láttatott-meg igen hosszú és ragyogó farkkal látszott." [IBQ.]

KALMÁR Gusztáv: Árvamegyei (1622-1685) és tordai (1682-1711) időjárási feljegyzések. = Az Időjárás 41.(13.) 1937. nov-dec. 11-12. füz. pp. 277-279. Gyurits János és Szaniszló Zsigmond naplói. Benne latin nyelvű feljegyzések az 1664. jan. 28-i napfogyatkozásról és az 1679 novemberi üstökösről. [IBQ.]

TIBOR Mátyás S. J.: Az új vatikáni csillagvizsgáló. (Castel Gandolfo). = Magyar Kultúra 24.(48.) 1937. II. félév júl. 5-20. 13-14. sz. pp. 17-18. "Az új vatikáni csillagvizsgáló intézet nagyszerű elődjeinek, P. Secchinek és P. Hagennek nyomdokain igyekszik előrehaladni." A pápai nyaralóhelyen Castel Gandolfo-n felépített modern csillagvizsgáló igazgatója P. Stein, aki fő munkaprogramjául a csillagok asztrofizikai tanulmányozását tűzte ki. [SRG.]

TIBOR Mátyás S. J.: Kozmikus felhők. (Castelgandolfo). = Magyar Kultúra 24.(48.) 1937. II. félév szept. 5. 17. sz. pp. 111-113. Herschel és Secchi Angelo után, P. Hagen is foglalkozott a kozmikus felhők kutatásával. Ez utóbbi szerint: "A kozmikus felhők, bár világosaknak tűnnek fel, mégsem világítanak saját fényükkel, hanem fényüket azoktól a csillagoktól veszik, amelyek szomszédságukban helyezkednek el." Russel, Wirtz, Bottlinger, Van Rhijn, Hoffmeister, Fr. Becker, Graff, Lundmark, Leiner, M. de Kerolyr foglalkoztak a kozmikus felhők kérdésével. [SRG.]

FORRÓ Magdolna: Záporok (showerek) napi ingadozása. = Mathematikai és Physikai Lapok 44. 1937. pp. 54-60. A kozmikus sugárzásról. [KSZ.]

Hány csillagból áll a Tejút? = Nemzeti Ujság 19. 1937. nov. 19. 263. sz. p. 9. "A castelgandolfoi vatikáni csillagászati intézet magyar csillagásza, P. Tibor Mátyás S. J. nagyszabású munkán dolgozik. A Tejút szerkezetét veszi vizsgálat alá a tudós páter és erre vonatkozó tapasztalatait fogja majd hatalmas munkában a tudományos világgal közölni. Tizenöt csillagmezőt tanulmányoz majd, mindegyikben 2-3 ezer csillagot vizsgál meg közelebbről. Spektral analízissel megállapítja a csillagok parallaxisát, tehát a távolságát, valamint a korát és a fényességét. Ezeknek az adatoknak segítségével azután megállapítja a csillagok elrendeződését a térben és főleg azt nézi, hogy hol van sűrűsödés, illetve ritkulás. Eddig azt az eredményt kapta, hogy a csillagok sűrűsége bizonyos távolságban nagy mértékben csökken. A sűrűségcsökkenés a törpecsillagoknál 600 fényév távolságban, az óriás csillagoknál 4000 fényév távolságban áll be.
Ennek az általános sűrűségcsökkenésnek P. Tibor szerint legkielégítőbb magyarázata az, hogy csillagrendszerünknek ott van a határa. Ez a magyarázat persze egyelőre csak feltevés. A valódi tényállást a páter akkor reméli megállapíthatni, ha a Tejutnak mind a tizenöt napját már megvizsgálta. Mint írja, azonban erős a gyanúja, hogy rendszerünk eddig gondolt nagy méreteit kisebbíteni kell majd s a Tejut feltételezett 300.000 fényévnyi átmérőjéből például csak 20.000 fényév lesz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

P. G.: Magyar csillagász dolgozik a Vatikánban. = Nemzeti Ujság 19. 1937. nov. 21. 265. sz. p. 12. "Castelgandolfo, november hó. [...] A pápai nyaraló most sem áll üresen, állandó lakosai, akikkel a Szentatya megosztotta palotáját, a csillagos ég tudós kutatói itt élnek állandóan. P. Stein és P. Gatterer jezsuita atyák vezetésével néhány év óta itt működik a vatikáni csillagvizsgáló intézet, Európának egyik legrégibb és nagy tudományos múltra visszatekintő obszervatóriuma. [...] Kellemes meglepetés éri a magyar látogatót, amikor a castelgandolfói csillagvizsgálóban dolgozó öt csillagász között magyar emberre talál.
Tibor Mátyás jezsuita atya csillogó szemein is lehet látni, milyen boldog, mikor honfitársait kalauzolhatja. Megmutatja a hatalmas kettős teleszkópot, amelynél asszisztens társa dolgozik és ahol a csillagfényképeket készítik. A másik kupola, ahol a kisebb látcső van, P. Tibor megfigyelőhelye. Ő a kettős csillagok megfigyelésével foglalkozik. ..." Fejezetcímek: A "Szelek tornya".; Új környezet, új élet.; A páros csillagokat figyeli a pápa magyar csillagásza. [HAI.]

A castelgandolfói pápai csillagvizsgáló. = Nemzeti Ujság 19. 1937. dec. 19. 288. sz. melléklete pp. 7-9. Képek a csillagvizsgálóról és az elhelyezett távcsövekről. [SRG.]

A Föld és a Világűr nagy játékai. Jövőre várják a Vezuv kitörését. - Az Egyesült Államokat elfoglalja a homok - Fogva tartja a a világűr a Földről kilőtt rakétákat. = Nemzeti Ujság 19. 1937. dec. 25. 293. sz. p. 15. Napfoltokról, a Wolf-féle üstökösről, a Hopkins-Obert rakétákról. A Gesellschaft für Alle Wissenschaften - Minden Tudományok Társasága munkájáról. [SRG.]

TOLMÁR Gyula: Napfoltmaximumot várnak idén a csillagászok. Erősebb évgyűrűk, vastagabb állatbundák a napfoltsűrűség idején. = Nemzeti Ujság 19. 1937. dec. 25. 293. sz. p. VIII. [SRG.]

SZERDAHELYI Sándor: "És mégis mozog..." = Népszava 65. 1937. okt. 24. p. 12. Galileo Galilei. [SRG.]

WILKINS, H. Percy: Milyen is a Hold közelről? = Pesti Napló 88. 1937. máj. 19. 111. sz. p. 16. [SRG.]

A 80 éves Szinnyei József elmondja, hogyan vált közvéleménnyé a finn-magyar rokonság. = Prá-gai Magyar Hírlap 16. 1937. jún. 6. 127. sz. p. 4. Sajnovicsról és a Demonstratióról is. [HAD.]

FEJTŐ Ferenc: Giordano Bruno. = Szép Szó 4. 1937. 11. sz. pp. 35-45. Giordano Bruno életéről, műveiről, és nézeteiről. Ismerteti Raffy Ádám: A máglya című történelmi regényét is. [SRG.]

Hány csillagból áll a Tejút? = Temesvári Hirlap 35. 1937. dec. 1. 272. sz. p. 7. "A castelgandolfoi vatikáni csillagászati intézet magyar csillagásza, P. Tibor Mátyás S. J. nagyszabású munkán dolgozik. A Tejut szerkezetét veszi vizsgálat alá a tudós páter és erre vonatkozó tapasztalatait fogja majd hatalmas munkában a tudományos világgal közölni. Tizenöt csillagmezőt tanulmányoz majd, mindegyikben 2-3 ezer csillagot vizsgál meg közelebbről. Spektrálanalízissel megállapítja a csillagok parallaxisát, tehát a távolságát, valamint korát és a fényességét. Ezeknek az adatoknak segítségével azután megállapítja a csillagok elrendeződését a térben és főleg azt nézi, hogy hol van sűrüsödés, illetve ritkulás. Eddig azt az eredményt kapta, hogy a csillagok sűrűsége bizonyos távolságban nagy mértékben csökken. A sűrűségcsökkenés a törpecsillagoknál 600 fényév távolságban, az óriás csillagoknál 4000 fényév távolságban áll be.
Ennek az általános sűrűségcsökkenésnek P. Tibor szerint legkielégítőbb magyarázata az, hogy csillagrendszerünknek ott van a határa. Ez a magyarázat persze egyelőre csak feltevés. A valódi tényállást a Páter akkor reméli megállapítani, ha a Tejutnak mind a tizenöt napját már megvizsgálta. Mint írja, azonban erős a gyanúja, hogy rendszerünk eddig gondolt nagy méreteit kisebbíteni kell majd s a Tejut feltételezett 300.000 fényévnyi átmérőjéből például csak 20 000 fényév lesz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

WODETZKY József: A Gergely-naptár bevezetésének 350 éves évfordulója hazánkban. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan. 1067. füz. pp. 11-18. [PIR.]

TOLMÁR Gyula: A Múzeum-körúti pontos óra. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan. 1067. füz. pp. 27-31. A Csillagászati Intézet pontosidő-jelző rendszeréről. 1911-ben szereltette fel Wodetzky József. [PIR.]

BOGDÁNFY Ödön: II. Szilveszter pápa horológiuma. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan. 1067. füz. pp. 31-33. Az ingaóra feltalálását neki tulajdonítják. A horológium eszköz az idő megállapítására egy sarkkörüli csillag helyzete alapján. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan. 1067. füz. pp. 41-43. 1937. febr. jelenségek. [SRG.]

KULIN György: Szabad szemmel látható napfoltok. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan. 1. sz. 1067. füz. p. 48. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. febr. 1068. füz. pp. 95-96. 1937. márc. jelenségek. [SRG.]

Dr. Tass Antal. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. febr. 1068. füz. p. 97. Gyászjelentés. [SRG.]

Felhívás. "Stella" csillagászati folyóiratot óhajtaná életre kelteni. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. márc. 1069. füz. első belső borító. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. márc. 1069. füz. pp. 151-154. 1937. ápr. jelenségek. [SRG.]

Választmányi ülés 1937 február 17-én. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. márc. 1069. füz. p. 155. Wodetzky József "A mai csillagászat problémái" címmel február 4-én tartott előadást a Népszerű Természettudományi Estélyek sorozat keretében. Társulati ügyek. [SRG.]

Stella Csillagászati Szakosztály 1. ülése 1937. febr. 15. Szakosztályi előadások. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. márc. 1069. füz. p. 156. Társulati ügyek. [SRG.]

MÓRA Károly: Tass Antal (1876-1937). = Természettudományi Közlöny 69. 1937. ápr. 4. sz. 1070. füz. pp. 176-180. [PIR.]

FORRÓ Magdolna: Hess F. Viktor, a kozmikus sugárzás felfedezője. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. ápr. 1070. füz. pp. 200-202. Az 1936. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. ápr. 1070. füz. pp. 215-216. 1937. máj. jelenségek. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. ápr. 1070. füz. p. 226. A Csillagászati Szakosztály működéséről. 1937. márc. 10-iki közgyűlésről. Társulati ügyek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Stella Csillagászati Szakosztály 2. ülés 1937. ápr. 6. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. ápr. 1070. füz. p. 237. Forró Magda a kozmikus sugárzásról, Lassovszky Károly a Reflektorok melléktükrének és kazettájának méretéről, Dezső Loránt az 1936. évi üstökösökről tartottak előadást. Társulati ügyek. [Dezső Loránt keresztnevét sokszor Lóránt (ritkán Lóránd, Loránd) formában nyomtatták, ezt egységesen Lorántra javítottuk.] [SRG.]

TÓTH Géza: Hatszoros szivárvány a Hortobágyon. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. ápr. 1070. füz. pp. 237-238. 1937. márc. 23. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. máj. 1071. füz. pp. 298-299. 1937. jún. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Stella Csillagászati Szakosztály 3. ülése 1937. ápr. 26. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. máj. 1071. füz. p. 302. Neugebauer Tibor, Balázs Júlia, Detre László és Lassovszky Károly előadásairól. Társulati ügyek. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A fizikai alapfogalmak jelentése a csillagok világában. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jún. 1072. füz. pp. 305-311. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: Nap- és égsugárzás nagy városokban. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jún. 1072. füz. pp. 343-344. A Stella Csillagászati Szakosztály 4. ülése 1937. május 24. Előadók még Terkán Lajos, Kulin György és Abaháry Richárd. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jún. 1072. füz. pp. 347-348. 1937. júl. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. A Stella Csillagászati Szakosztály 4. ülés 1937. május 24. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jún. 1072. füz. p. 350. Előadók: Terkán Lajos, Kulin György és Abaháry Richárd. Társulati ügyek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. júl. 1073. füz. pp. 396-397. 1937. aug. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. aug. 1074. füz. pp. 459-461. 1937. szept. jelenségek. [SRG.]

KULIN György: Az 1937. f Finsler-üstökös. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. szept. 1075. füz. pp. 489-495. [PIR.]

FORRÓ Magdolna: A kozmikus sugárzás mint új részecskék nyomravezetője. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. szept. 1075. füz. pp. 495-500. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. szept. 1075. füz. pp. 508-509. 1937. okt. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: Két új szuper-nóva csillag. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. okt. 1076. füz. pp. 561-563. Az IC 4182 és az NGC 1003 szupernóvái. Apró közlemények. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok fényességének mérése. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. okt. 1076. füz. pp. 567-569. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. okt. 1076. füz. pp. 572-574. 1937. nov. jelenségek. [SRG.]

BRANDENSTEIN Béla: Természettudomány és világnézet. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. nov. 1077. füz. pp. 581-589. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. nov. 1077. füz. pp. 617-618. 1937. dec. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály 5. ülés 1937. okt. 27-én. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. nov. 1077. füz. p. 621. Kulin György és Tolmár Gyula tartott előadást. Társulati ügyek. [SRG.]

KULIN György: Egy rendkívüli égitest. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. dec. 1078. füz. pp. 665-667. Reinmuth Karl 1937. okt. 28-án egy kisbolygót fedezett fel. Igen közel 1,17 millió km-re haladt el a Föld mellett az 1937 UB kisbolygó 1937. október 30-án. [PIR.]

KULIN György: Lakhatók-e a bolygók? = Természettudományi Közlöny 69. 1937. dec. 1078. füz. p. 681. A Francia Csillagászati Társaság 1937. évi konferenciájáról. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. dec. 1078. füz. pp. 686-687. 1938. jan. jelenségek. [SRG.]

KULIN György: Az 1937-ben visszatérő üstökösök. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan. - márc. 1.(205.) pótfüz. pp. 46-47. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

KULIN György: Újabb csillagászati elmélet a jégkorszakok okairól. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan. - márc. 1.(205.) pótfüz. pp. 47-48. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Tagtársaink figyelmébe. Stella Csillagászati Szakosztály. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan. - márc. 1.(205.) pótfüz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címképünk: A csillagok Russell-diagrammja. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. ápr. - szept. 2-3.(206-207.) pótfüz. címlap. [SRG.]

KALMÁR László: A csillagok Russell-diagrammja. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. ápr. - szept. 2-3.(206-207.) pótfüz. pp. 83-87., címlap. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

VARGA Lajos: A napsugarak hatása különböző állatokra. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. ápr. - szept. 2-3.(206-207.) pótfüz. p. 89-90. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

TÖRÖK Tibor: A modern kémiai emissziós színképelemzés és gyakorlati vonatkozásai. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. okt. - dec. 4.(208.) pótfüz. pp. 97-108. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap megfigyelése a sztratoszférában. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. okt. - dec. 4.(208.) pótfüz. pp. 143-144. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: A Tejútrendszer átmérője. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. okt. - dec. 4.(208.) pótfüz. p. 144. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

Tagtársaink figyelmébe. Stella Csillagászati Szakosztály. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. okt. - dec. 4.(208.) pótfüz. hátsó külső borító. [SRG.]

NEUFELD Ármin: Rejtélyes napfoltok okozzák az országos esőket. = Ujság 13. 1937. ápr. 4. 75. sz. p. 28. [SRG.]

          1938.

A csillagos ég. Szerk. Wodetzky József. 5 színes, 29 fekete műmelléklettel egy csillagtérképpel és 300 szövegközi képpel. Budapest, 1938. Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiad., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. VIII + 481 p. /A természet világa. 1./ Írták: Detre László, Lassovszky Károly, Móra Károly, Tolmár Gyula, Wodetzky József. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A Naprendszer mozgása. Budapest, 1938. 38 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok I. évfolyam 1., 2. és 3. számából. A Budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetemen az 1937/38. tanévben a Pasquich pályadíjjal jutalmazott dolgozat. A bevezetés szerint: a dolgozat célja a Naprendszer mozgásainak meghatározására szolgáló különböző módszerek kritikai elemzése. [SZF.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 147 p. [KSZ.]

KISPÁL Magdolna: Napszakok nevei az ugor nyelvekben. Budapest, 1938. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 43 p. /Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 39./ Az elemzett napszakok: éj-nap (éjjel-nappal, napéj), a sötét napfél (éj, éjjel, éjtszaka, éjszaka), a sötét napfél közepe (éj-fele, éjfél), a világos napfél (nap, napszak, nappal), a világos napfél kezdete (hajnal, hajnalhasadás, virradta, napkelet, reggel), a világos napfél közepe (dél, délkor, déltáj), a világos napfél vége (naplemente, besötétedik, szürkület, alkony, est, estve, este). A vizsgált nyelvek: magyar, vogul, osztják. A szavak előfordulását és változatait felsorolja a legrégebbi nyelvemlékektől kezdve. Az elnevezések nagy része finnugor eredetű. Kivétel a magyar "dél" szavunk. [KSZ.]

KOVÁCS Imre: Régi magyar kalendáriumaink 1711-ig. A Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karához benyújtott doktori értekezése. Debrecen, [1938.] Nagy András könyvnyomdája, 62 p. Tartalmazza az évenként megjelenő magyar nyelvű kalendáriumokat a nyomtatás helye szerint (pp. 8-10.), megjelenésük évrendjében (pp. 10-11.), példaként az 1677-es lőcsei kalendárium krónika részét (pp. 22-30.), a kalendáriumkészítők, fordítók, nyomtatók névsorát (pp. 53-55). [KSZ.]

KULIN György: Az 1937f Finsler-üstökös. [Budapest, 1938.] Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 7 p. Különlenyomat a Természettudományi Közlöny 1937. évi évfolyamából. [SRG.]

KULIN György: Egy rendkívüli égitest. [Budapest, 1938.] Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 3 p. Különlenyomat a Természettudományi Közlöny 1937. évi évfolyamából. [SRG.]

NEMES Dénes: A 7-es rendszertörvény. A naprendszer mozgásainak, a 7 halmazállapotnak és a 7 érzékelésnek összefüggéséről szóló fizikai bölcselet 1 rész. Budapest, 1938. A Magyar Betű Könyvkiadóvállalat. 137 p. [SRG.]

Új Universum. I. köt. Szerk.: Cavallier József dr. és Vitéz Fraknóy József. Budapest, [1938.] Franklin-Társulat. 192 p. Az " Új Universum" három kötetben jelent meg 1938-tól 1940-ig összesen 531 oldalon. Az 1938-ban kiadott 192 oldalas első kötetben vannak csillagászati tanulmányok "A csillagos égbolt" fejezetben. Ezek: Cavalloni Ferenc: Egy pillantás a távcsőbe. [látogatása a svábhegyi csillagvizsgálóban] pp. 35-41.; A végtelen nagy. p. 111.; C. F. [Cavalloni Ferenc]: A Föld fénye. p. 141.; C. F. [Cavalloni Ferenc]: Az alkonyi ív. p. 189.; Fénykép a sztratoszféráról. pp. 187-189. [KSZ.]

A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest, 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. /Szent Tamás könyvtár. 3./ [TZS.]

"Uralkodó bolygó: a Jupiter.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok.; Tudnivalók az ünnepekről." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1938-ik közönséges esztendőre. Harmincnyolcadik évfolyam [Debrecen, 1937.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

SZABÓ S. József: Régi debreceni kalendáriumok. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1938-ik közönséges esztendőre. Harmincnyolcadik évfolyam [Debrecen, 1937.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. pp. 56-60. XVI-XVII-ik századi régi debreceni kalendáriumok ismertetése. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Az SV Tauri fotometriai kettőscsillag. (Összefoglalás.). In: Der photometrische Doppelstern SV Tauri. Budapest, 1938. Konkoly Thege Miklós-alapitványú budapest-svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda r. t. p. [2]. /A Konkoly Thege-alapitványú Asztrofizikai Obszervatórium értekezései. 6./ A német nyelvű értekezés (p. 3-26.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 28-38. Bolygókoordináták 1938-ra. Csillagfödések 1938-ban Budapesten. Csillagászati adatok és állandók. [KSZ.]

DETRE László: Az 1936-37. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 39-47. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A napkorona. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 47-61. [KSZ.]

MÓRA Károly: I. Nemzetközi Asztrofizikai Konferencia Párizsban. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 68-69. Egyhetes konferencia 1937. júl. 12-től, 40 csillagásszal. [KSZ.]

MÓRA Károly: Az "Astronomische Gesellschaft" kongresszusa Boroszlóban. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 69-71. 1937. júl. 6-9-ig tartott. Megjelent 11 országból 102 tag. [KSZ.]

Évfordulók 1938-ban. Herschel William. (1738-1822.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 87-88. [KSZ.]

Az 1937-ben elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 96-107. "...Sola, J. Comas, spanyol csillagász, december 5-én, 69 éves korában. Több kis bolygót fedezett fel (p. 104.).; [...] Tass Antal, csillagász és fizikus, a Konkoly Thege alapítványra Asztrofizikai Obszervatórium ny. igazgatója, Társulatunk választmányi tagja és Stella Csillagászati Szakosztályának ügyvezető alelnöke, január 17-én, 60 éves korában. Nevéhez fűződik a svábhegyi Csillagda megszervezése, mely az ógyallai csillagvizsgáló helyébe lépett. Mint csillagász eleinte napfolt- és meteorészleléseket végzett, később a változó csillagokat figyelte meg, majd a déli ég fotometriai észlelésébe kapcsolódott be.
1924-ben megalapította Wodetzky Józseffel együtt a Stella Csillagászati Egyesületet, mely később mint szakosztály Társulatunkba olvadt be. Sokat foglalkozott a magyar csillagászat múltjával is. Az Astronomische Gesellschaft elnökségének tagja és a debreceni egyetem díszdoktora volt (p. 105.)." Ezek a csillagászatra vonatkozó részek teljes szövegei. [HAI.]

Természettudományi vonatkozású hazai 1. Kutató intézetek, múzeumok, kísérletügyi intézmények stb. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 108-125. "...Asztrofizikai Obszervatórium, Konkoly-Thege Miklós alapítványú, M. Kir. Budapest, I, Svábhegy. Főprogrammja az 1899-ben bekövetkezett államosítás óta az asztrofotometriai vizsgálatok. Ennek megfelelően kezdetben vizuális fotometriai műszerekkel és fotográfiai fotometriai műszerekkel van ellátva. Tervbe vannak véve a spektroszkópiai vizsgálatok is, az ehhez szükséges műszereket azonban mindezideig nem sikerült beszerezni.
Az Intézet felszerelésének megfelelően a munkakör a vizuális és fotográfiai fotometriát, a sarkmagasság-ingadozásokat a csillagfödéseket és a kisbolygók pozíciójának meghatározását öleli fel. Igazgatói teendőkkel megbízva: Dr. Móra Károly, adjunktus (p. 109.)." Ez a csillagászattal kapcsolatos rész teljes szövege. [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1937-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 135-140. "...Dr. Wodetzky József, a Pázmány Péter Tudomány-egyetem ny. r. tanára. Budapest, IX., Üllői-út 121. (p. 140.)." Ez a csillagászattal kapcsolatos rész teljes szövege. [HAI.]

Szakosztályok. g) "Stella" csillagászati szakosztály. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 146-147. "Szakülések októbertől júniusig minden hónap második szerdáján. Tiszteletbeli elnök: Dr. József Ferenc kir. herceg. Elnök: Dr. Wodetzky József, 1. Választmány. Alelnökök: P. Angehrn Tivadar S. J., a kalocsai csillagvizsgálóintézet igazgatója. Kalocsa. Dr. Rybár István, l. Választmány. Jegyző: Dr. Detre László, az Asztrofizikai Obszervatórium adjunktusa. Budapest, I., Svábhegy.
Intézőbizottsági tagok: Fleissig József, az Angol-Magyar Bank vezérigazgatója. Budapest, VI., Benczur-utca 31. Dr. Lassovszky Károly, az Asztrofizikai Obszervatórium adjunktusa Budapest, I., Svábhegy. Dr. Móra Károly, az Asztrofizikai Obszervatórium adjunktusa. Budapest, I., Svábhegy. Dr. Ortvay Rudolf, egyetemi ny. r. tanár. Budapest, Pasaréti-út
51. Dr. Perczel György, a BSzKRt. igazgatója. Budapest, VII, Akácfa-utca 15. Dr. Terkán Lajos, az Asztrofizikai Obszervatórium ny. obszervátora, egyetemi m. tanár. Budapest, I., Fery Oszkár-utca 55." [HAI.]

BALÁZS Júlia - DETRE László: Vizsgálatok rövidperiódusú delta Cephei-csillagok periódus- és fénygörbeváltozásairól. 1. (Összefoglalás.). In: Untersuchungen über die Perioden- und Lichtkurvenänderungen von kurzperiodischen delta Cephei-sternen I. Budapest, 1938. Konkoly Thege Miklós-alapitványú budapest-svábhegyi m. kir. Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda r. t. p. [2]. /A Konkoly-alapitványú Asztrofizikai Obszervatórium értekezései. 5./ A német nyelvű értekezés (p. 3-35.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

WODETZKY József: A világegyetem szerkezete a mai tudomány tükrében. In: A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest, 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. pp. 3-16. /Szent Tamás könyvtár. 3./ [KSZ.]

JÁNOSI József: A világegyetem tökéletességének kérdése. In: A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest, 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. pp. 17-41. /Szent Tamás könyvtár. 3./ /Szent Tamás könyvtár. 3./ [KSZ.]

SOMOGYI József: Véges-e vagy végtelen a világ? In: A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest, 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. pp. 42-58. /Szent Tamás könyvtár. 3./ [KSZ.]

IBRÁNYI Ferenc: A világ eredete. In: A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest, 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. pp. 59-89. /Szent Tamás könyvtár. 3./ [KSZ.]

WODETZKY József: A világegyetem kialakulása. In: A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest, 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. pp. 90-99. /Szent Tamás könyvtár. 3./ [KSZ.]

REICHERT Róbert: A Föld őstörténete. In: A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest, 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. pp. 100-125. /Szent Tamás könyvtár. 3./ [KSZ.]

TOLMÁR Gyula: A sarkmagasság ingadozása és a kontinensek belső úszása. = Búvár 4. 1938. 1. sz. pp. 25-27. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: A Nap ibolyántúl való sugárzása. = Búvár 4. 1938. 1. sz. p. 37. [SRG.]

BLAHÓ Magda K.: Az űrhajózás. = Búvár 4. 1938. 1. sz. pp. 49-54. [SRG.]

KULIN György: Három érdekes új kisbolygó. = Búvár 4. 1938. 1. sz. p. 66. [SRG.]

KULIN György: Napvizsgálatok a sztratoszférából. = Búvár 4. 1938. 1. sz. pp. 66-67. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap és a Hold fényessége. = Búvár 4. 1938. 1. sz. p. 67. [SRG.]

KULIN György: Supernova a Vadászebek csillagképben. = Búvár 4. 1938. 1. sz. pp. 72-73. [SRG.]

KULIN György: A sarki fény. = Búvár 4. 1938. 2. sz. pp. 152-153. [SRG.]

KULIN György: A Hermes kisbolygó. = Búvár 4. 1938. 2. sz. pp. 153-154. [SRG.]

KULIN György: Állatövi fény. = Búvár 4. 1938. 2. sz. p. 157. [SRG.]

BALÁZS Júlia: A protuberanciák. = Búvár 4. 1938. 3. sz. pp. 179-182. [SRG.]

KULIN György: Az Eros kisbolygó fényváltozásai. = Búvár 4. 1938. 3. sz. p. 237. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: A hullócsillagok fényének eredete. = Búvár 4. 1938. 3. sz. p. 237. [SRG.]

KULIN György: Nagyméretű vasmeteorit. = Búvár 4. 1938. 4. sz. p. 272. [SRG.]

KOLLER Pius: A Palomar-Csillagvizsgáló. = Búvár 4. 1938. 5. sz. pp. 346-352. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Hogyan észlelt a régi csillagász? = Búvár 4. 1938. 5. sz. pp. 383-385. [SRG.]

Sztratoszférakutatás. = Búvár 4. 1938. 5. sz. pp. 395-396. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Az állatövi fény. = Búvár 4. 1938. 6. sz. p. 477. [SRG.]

A Sirius közelről. = Búvár 4. 1938. 7. sz. p. 558. [SRG.]

HOFFMANN Ernő: Papíróra, faóra. = Búvár 4. 1938. 8. sz. pp. 614-618. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Magyar fizikusok és asztrofizikusok. = Búvár 4. 1938. 9. sz. pp. 686-690. [SRG.]

KULIN György: Teljes holdfogyatkozás november 7-én. = Búvár 4. 1938. 10. sz. pp. 766-767.

BALÁZS Júlia: Ógyalla megint a miénk! = Búvár 4. 1938. 11. sz. pp. 825-828. [SRG.]

WODETZKY József: Előszó. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. p. 1. A Kir. Magy. Természettudományi Társulat Csillagászati szakosztályának folyóirata. A Csillagászati szakosztály tagjai tagilletmény gyanánt kapták. Megjelent negyedévenként. 1938-ban indult. Wodetzky József közreműködésével szerkesztette Detre László és Lassovszky Károly. A szerkesztőség a Csillagvizsgáló Intézet Budapest-Svábhegy címen volt. 1943-tól a szerkesztést Dezső Loránt vette át a kolozsvári csillagvizsgáló intézetben. Az utolsó szám 1944-ben jelent meg: a 7. évf. 2-3. száma. [KSZ.]

NEUGEBAUER Tibor: Az atómmagok mágneses momentumairól. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 2-14. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A reflektorok melléktükrének és kazettájának helyes megválasztása. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 15-22. [KSZ.]

JELITAI József: Csillagászati eszközök és adatok magyar szerző könyvében 1563-ban. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 22-26. Pühler Kristófról. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A Naprendszer mozgása. 1. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 26-36. [KSZ.]

KULIN Görgy: A mult év üstökösei. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 36-41. Apróbb közlemények. Daniel-üstökös (1937a).; Whipple-üstökös (1937b).; Wilk-Peltier-üstökös (1937c).; Gale-üstökös (1937d).; Grigg-Skjellerup vissztérő üstökös (1937e).; Finsler-üstökös (1937f).; Hubble-üstökös (1937g).; Encke-üstökös (1937h). [KSZ.]

KULIN György: A Hermes kisbolygó. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 42-43. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TOLMÁR Gyula: Az Eros kisbolygó fizikai tulajdonságai. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 43-45. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Két új trójai kisbolygó. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. p. 45. Apróbb közlemények. 1937 PB, 1937 QD. [KSZ.]

KULIN György: Egy gyorsmozgású kisbolygó. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. p. 45. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DETRE László: Epszilon Aurigae. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 45-47. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Sajátságos csillaghalmaz. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 47-48. Apróbb közlemények. A Sculptor csillagkép déli részén. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A Naprendszer mozgása. 2. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 49-62. [KSZ.]

Csillagfödések. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 63-66. A Budapesten látható csillagfödések 1939-ben (Világidőben). [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A magyar csillagászat halottai. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 66-69. Harkányi Béla báró (1869-1932) [Lassovszky Károly cikke]; Kövesligethy Radó (1862-1934).; Hadik Lajos (1912-1936).; Tass Antal (1876-1937) [Kulin György cikke]; Móra Károly (1899-1938) [Detre László cikke] életrajzai. [KSZ.]

HÁRS János: Erdélyi Láczi Jakab, egy régi magyar csillagász. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 69-70. Apróbb közlemények. Iacobvs Lacius Transyluanus latin néven 1563-ban Wittenbergben nyomtatták ki az általa szerkesztett csillagászati táblázatokat. [KSZ.]

KULIN György: A legközelebbi állócsillagok. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 70-73. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Sötétköd a Cepheusban. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 73-74. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Új csillagrendszer a Sculptorban. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 74-75. Apróbb közlemények. Pozíciója: 0 h 55 m és -34 fok 14’. A halmaz átmérője több mint 80 szögperc. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. p. 76. F. Dyson, R. Wooley: Eclipses of the Sun and Moon. Oxford. 1937. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. p. 77. P. W. Merrill: The Nature of Variable Stars. New York, 1938. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 77-79. A Stella Csillagászati Egyesület utolsó közgyűlését 1933. jan. 26-án tartotta, melyen kimondta feloszlását. A Természettudományi Társulat Csillagászati szakosztálya első, avató ülését 1933. febr. 8-án tartotta. Az ezt követően tartott hat ülés ismertetése, 1934. márc. 14-ig. [KSZ.]

Személyi hírek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 79-80. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. p. 80. [KSZ.]

DETRE László: Az ógyallai csillagvizsgáló. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 81-83. 1938. nov. 7-én került vissza. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Herschel Vilmos. Születésének kétszázadik évfordulójára. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 83-85. [KSZ.]

JELITAI József: Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez. 1. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 85-92. 1938. febr. 9-én tartott előadást: Levéltári adatok a magyar csillagászat történetéhez 1774 és 1848 között címmel. Az előadást teljes terjedelmében közli a lap, folytatásokban. 1. A nagyszombati, majd 1777-től Budára helyezett egyetem csillagászati tanszéke, csillagászai, műszerei 1797-ig. [KSZ.]

GOMBÁS Pál: A szilárd testek elméletének újabb fejlődése. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 92-101. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Nemzetközi Csillagászati Unió hatodik kongresszusa. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 101-105. Stockholm, 1938. aug. 3-10. [KSZ.]

DETRE László: A Naprendszer mozgása. 3. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 105-116. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: Megjegyzés Dezső Loránt "A Naprendszer mozgása" című dolgozatához. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 116. Apróbb közlemények. [KSZ.]

HORVÁTH Sándor: A pretoriai csillagvizsgáló. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 116-117. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: A Palomar-hegyi Csillagda ötméteres tükrének szerelése. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 117. Apróbb közlemények. A tükör csiszolási munkái folynak. [KSZ.]

KULIN György: A Wilson-hegyi Csillagda és a népszerű csillagászat. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 117-118. Apróbb közlemények. A nagyközönség számára is nyitva van. Minden héten egy napon egy másfélméter átmérőjű teleszkópon át figyelhetik a csillagokat és előadásokat hallgathatnak. [KSZ.]

HORVÁTH Sándor: A Sternberg Csillagászai Intézet áthelyezése. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 118. Apróbb közlemények. Moszkvától távolabb telepítik a csillagvizsgálót. Az teszi szükségessé, hogy a fővárosi forgalom, a rengeteg lámpa-és reklámfény annyira megvilágítja az eget, hogy az észlelések csaknem teljesen lehetetlenek. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Spektrohelioszkóppal észlelt protuberanciák. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 118-119. Apróbb közlemények. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: A kromoszféra-erupciók. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 119-120. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Magyar vonatkozású kisbolygók. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 120-121. Apróbb közlemények. Hungaria, Buda, Móra, Ógyalla. A 719-es számú Albert kisbolygó pályáját a magyar Tolnay Lajos számította. További 7 kisbolygót Kulin fedezett fel Svábhegyen. [KSZ.]

KULIN György: Két új Jupiter-hold. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 121-122. Apróbb közlemények. A X. és XI. hold felfedezése a Wilson-hegyi 250 cm-es teleszkóppal. [KSZ.]

KULIN György: Az 1938a üstökös. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 122. Apróbb közlemények. Az 1927 VI. Gale-üstökös visszatérése. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Újabb szokatlan természetű csillaghalmaz. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 122-124. Apróbb közlemények. A Fornax-halmaz. [KSZ.]

DETRE László: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 124. S. Rosseland: Theroretical Astrophysics. Atomic Theory and the Analysis of Stellar Atmospheres and Envelopes. Oxford, 1936.; A Unsöld: Physik der Sternatmosphären mit besonderer Berücksischtigung der Sonne. Berlin, 1938. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 124-125. E. Hubble: The Observational Approach to Cosmology. Oxford, 1937. [KSZ.]

DETRE László: Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 125-128. A Természettudományi Társulat Csillagászati szakosztályának 1934. ápr. 11-1937. dec. 14. között tartott 8-28. ülésének ismertetése. [KSZ.]

Személyi hírek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 128. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 128. [KSZ.]

BARNÓTHY Jenő: A kozmikus sugárzás természete. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 129-136. [KSZ.]

JELITAI József: Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez. 2. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 137-143. 1938. febr. 9-én tartott előadást: Levéltári adatok a magyar csillagászat történetéhez 1774 és 1848 között címmel. Az előadást teljes terjedelmében közli a lap, folytatásokban. 2. A budai csillagvizsgálókkal kapcsolatos levelek 1799-1822-ig. [KSZ.]

Az ógyallai csillagvizsgáló intézet. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. p. 143. Apróbb közlemények. Hivatalos átvétele 1939. jan. 16-án történt. [KSZ.]

HORVÁTH Sándor: A Mac Donald-csillagda új tükre. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 143-144. Apróbb közlemények. 207 cm-es tükör. [KSZ.]

HORVÁTH Sándor: A legmagasabb napkitörés. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 144-145. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Az 1938 UO rendkívüli kisbolygó. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 145-147. Apróbb közlemények. Azonos a finnek által észlelt 1938 UP-vel. [KSZ.]

KULIN György: Visszatérő üstökösök 1939-ben. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 147-151. Apróbb közlemények. Előrejelzések. [KSZ.]

TOLMÁR Gyula: A VV Cephei kettőscsillag. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 151-152. Apróbb közlemények. Szabálytalan változó és 20,4 évenkénti fedési változó. [KSZ.]

DETRE László. Szoros kettőscsillagok és a csillagok belső szerkezete. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 152-153. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Egy spektroszkópiai kettőscsillag. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 153-154. Apróbb közlemények. A Capella. [KSZ.]

KULIN György: Nova Cygni. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 154-155. Apróbb közlemények. 1938 október első felében tört ki, maximumban 12 magnitúdós volt. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Szupernóvák színképe. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 155-156. Apróbb közlemények. Az IC 4182 és NGC 1003 galaxisokban feltűnt szupernóvákról. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. p. 136. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1939-re. [KSZ.]

KULIN György: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 156-157. Astronomischer Kalender der Wiener Universitäts-Sternwarte für 1939. [KSZ.]

DETRE László: Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. p. 157. A Természettudományi Társulat Csillagászati szakosztályának 1938. febr. 9-1938. dec. 14. között tartott hét ülésének ismertetése. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Személyi hírek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 157-158. Cavalloni Ferenc fizikus, középiskolai tanár, ismeretterjesztő 1938. dec. 12-én, 31 évesen elhunyt. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. p. 158. [KSZ.]

Cs.: Egyedül a csillagok között. Csendes beszélgetés a beteg Hankó Márton professzorral. = Dunántúl 1938. jan. 5. p. 4. [SRG.]

BAKTAY Ervin: "Királyfiak" földjén. - Rádzsputána - = A Földgömb 9. 1938. febr. 2. sz. pp. 41-50. Dzsaj Szingh, Dzsajpur rádzsput fejedelme a XVII. században, nagy csillagász és csillagfejtő volt. Fővárosán kívül is létesített hasonló, költséges építkezésű obszervatóriumokat,..." p. 50-51. [SRG.]

TASNÁDI KUBACSKA András: Az életmentő napfény. = A Földgömb 9. 1938. febr. 2. sz. pp. 52-57. "Mivel a Föld is állandóan távolodik a Naptól, a tudósok kiszámították, hogy billió esztendő mulva a Föld 10 százalékkal lesz nagyobb távolságra a Naptól, mint ma. Az életet adó napsugár ereje csökkenni fog és a Föld átlagos évi hőmérséklete 30 fokkal lesz alacsonyabb a mainál. A tengerek vize befagy, az élet lassan-lassan megszűnik." pp. 56-57. [SRG.]

SZAMOS Sári: Teljes napfogyatkozás Peruban. = A Földgömb 9. 1938. jún. 6. sz. pp. 232-236. "A legelső napfogyatkozás, melyről a történelem megemlékszik, 4000 évvel ezelőtt volt és az akkori idők híres csillagászának fejébe került." Hsi és Ho-t a császár lefejeztette. 1937. jún. 8-án. [SRG.]

Gömbvillám Esztergom megyében. = A Földgömb 9. 1938. aug. 8. sz. p. 321. "Úny községben, június 15-ről 16-ra (Úrnapján) virradó éjjel..." Légköroptikai jelenség. Ismertetések és hírek mindenfelől. [SRG.]

TAKÁCS József: Földrajzi zsebkönyv 1939-re. = A Földgömb 9. 1938. dec. 12. sz. pp. 478-479. "Az 1939. év csillagászati érdekességeivel kezdi a Zsebkönyv." Irodalom. [SRG.]

Papírsárkány alakú folt a Nap testén. Két magyar csillagász érdekes felfedezése. = Friss Újság 1938. jan. 20. Krudy Jenő és Komáromi-Katz Endre megfigyelése. [KSZ.]

BÉLL Béla: A napsugárzásmérés törzsműszereinek százéves múltja. = Az Időjárás 42.(14.) 1938. jan-febr. 1-2. füz. pp. 14-18. [IBQ.]

BERKES Zoltán - FLÓRIÁN Endre: Sarkifény Magyarországon 1938. január 25-26-án. = Az Időjárás 42.(14.) 1938. máj-jún. 5-6. füz. pp. 117-123. [IBQ.]

Üdvözlet a visszakerült felvidéki meteorológiai állomásoknak! = Az Időjárás 42.(14.) 1938. júl-aug. 7-8. füz. p. 149., 1 t. Ógyalla. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Ógyalla visszatért. = Az Időjárás 42.(14.) 1938. szept-okt. 9-10. füz. pp. 219-220. A bécsi döntés Magyarországhoz csatolta, 1938. nov. 2-án visszatért. A Meteorológiai Obszervatóriumot nov. 16-án vettük át. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Emléktábla a Meteorológiai Intézetben. = Az Időjárás 42.(14.) 1938. szept-okt. 9-10. füz. pp. 221-222. [IBQ.]

BERKES Zoltán: A földmágnességi kutatások legújabb eredményei és azok kapcsolata a meteorológiai jelenségekkel. = Az Időjárás 42.(14.) 1938. nov-dec. 11-12. füz. pp. 243-248. [IBQ.]

BACSÓ Nándor: Magyarország időjárása 1938. január és február. = Az Időjárás 42.(14.) 1938. jan-febr. 1-2. füz. p. 29. Sarki fény 1926. jan. 26-án.; Sarki fény 1938. jan. 25-én. [SRG.]

DANIELISZ Jenő: Mit mondanak a csillagok? = Ifjúság és Élet 14. 1938. nov. 5. 4. sz. pp. 61-65. [SRG.]

DANIELISZ Jenő: Mi mindenre tanít az árnyékvonal. = Ifjúság és Élet 14. 1938. dec. 20. 7-8. sz. pp. 143-146. [SRG.]

NÉKÁM Lajos: Naptárreform. = Magyar Kultúra 25.(49.) 1938. I. félév márc. 20. 6. sz. pp. 163-166. "A Népszövetség nemrégen bizottságot küldött ki és ez köriratban értesítette a világot, hogy a bonyolult gregoriánus naptárt egyszerűsíteni kivánja Don Augustin Edwards perui követ elgondolása alapján. ...az új rendszer - ha 1940 vagy 1945 január 1-én indulna meg - az egész 10,669 évből álló periódusban valószínűleg érvényes lenne... ha még lesz olyan ivadékunk, aki azzal törődni fog!" [SRG.]

A fogyó nap titkai. A napfogyatkozást kutató amerikai expedíció szenzációs tudományos megállapításai. = Magyar Lapok 7. 1938. jan. 19. 14. sz. p. 4. "New York, január hó. Az amerikai tudományos folyóiratok most számoltak be részletesen a június 8-iki teljes napfogyatkozás megfigyelésének eredményeiről és a nagyszerű tünemény lefolyásáról. A közlések szerint az expedíció, mely az Egyesült Államok nemzeti földrajzi társaságának és a haditengerészet csillagászcsoportjának tagjaiból állott, Honoluluban gyülekezett és május 6-án az USA haditengerészetének Avocet nevű hajóján indult el a Phoenix-szigetekre. Először Enderbury szigetén kísérelték meg a partraszállást, de nem találtak alkalmas horgonyzó- és kikötőhelyet. Ezért a kis Canton-sziget előtt vetettek horgonyt. Hamarosan felütötték sátraikat, kicsomagolták értékes műszereiket. Legnagyobb sátrukban két jól felszerelt sötétkamrát állítottak fel és a legkényesebb műszereket itt helyezték el. ..." [HAI.]

RAPAICS Raymund: A magyar naptár. = Magyar Szemle. 32. 1938. febr. pp. 159-168. [KSZ.]

JELITAI József: Gauss- és Encke-levelek az Országos Levéltárban. Adalék csillagászatunk történetéhez. = Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Értesítője 57. 1938. pp. 136-143. [SRG.]

sz.s. [SZERDAHELYI Sándor]: Hétfőn teljes holdfogyatkozás. = Népszava 66. 1938. nov. 6. p. 16. 1938. november 7. [SRG.]

SIMON György: Egy trombitás felfedezi a világegyetemet. Herschel születésének kétszázadik évfordulóján. = Népszava 66. 1938. nov. 13. p. 13. [SRG.]

KULIN György: Szabadszemmel látható napfoltok. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. jan. 1079. füz. p. 48. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. jan. 1079. füz. pp. 55-57. 1938. febr. jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: A nap hosszának változása. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. jan. 1079. füz. p. 59. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály 6. ülés 1937. november 24-én. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. jan. 1079. füz. p. 59. Kulin György, Kalmár Tibor és Neugebauer Tibor tartott előadást. Társulati ügyek. [SRG.]

TÓTH Géza: Északifény Európában 1938 január 25-én. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. febr. 1080. füz. pp. 96-101., 1 színes t. [PIR.]

MENDE Jenő: A Nap tevékenysége és a rádióvétel gyengülése. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. febr. 1080. füz. pp. 115-116. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. febr. 1080. füz. pp. 119-121. 1938. márc. jelenségek. [SRG.]

Választmányi ülés 1938 január 26-án. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. febr. 1080. füz. p. 122. Wodetzky József csillagászati folyóirat megjelentetését javasolja. Entz Géza elvben támogatja az ötletet. A kiadás pénzügyi feltételeit később tárgyalják. Társulati ügyek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály 1. ülés 1938. február 9-én. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. febr. 1080. füz. p. 123. Jelitai József és Kulin György tartott előadást. Társulati ügyek. [SRG.]

KULIN György: Amatőr csillagászok a különböző országokban. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. febr. 1080. füz. p. 126. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. márc. 1081. füz. pp. 183-185. 1938. ápr. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály 2. ülés 1938. március 9-én. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. márc. 1081. füz. p. 187. Pécsi Albert, Tolmár Gyula tartott előadást. Társulati ügyek. [SRG.]

BALÁZS Ferenc: Téli szivárvány. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. márc. 1081. füz. p. 187. 1938. jan. 16-án Budán. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. ápr. 1082. füz. pp. 245-247. 1938. máj. jelenségek. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. ápr. 1082. füz. p. 254. A Stella Csillagászati Szakosztály működéséről. Közgyűlés 1938. márc. 23-án. Társulati ügyek. [SRG.]

LENGYEL Béla: Pénztárnoki jelentés. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. ápr. 1082. füz. p. 257. A Csillagászati Szakosztály újra szeretné megjelentetni a Stella Almanachot. Társulati ügyek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. máj. 1083. füz. pp. 329-330. 1938. jún. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály 3. ülés 1938. május 11-én. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. máj. 1083. füz. p. 332. Jelitai József és Abaházi Richard előadása. Társulati ügyek. [SRG.]

PÉCSI Albert: A százfokos körnegyed. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. jún. 1084. füz. pp. 370-374. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. jún. 1084. füz. pp. 393-395. 1938. júl. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály rendkívüli ülés 1938. május 30-án. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. jún. 1084. füz. p. 396. Banachiewicz T. előadása. Társulati ügyek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. júl. 1085. füz. pp. 457-458. 1938. aug. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. aug. 1086. füz. pp. 524-525. 1938. szept. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. szept. 1087. füz. pp. 588-590. 1938. okt. jelenségek. [SRG.]

MENDE Jenő: Földmágneses és rádió-zavarok. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. okt. 1088. füz. p. 640. A napkitörésekből indulnak ki. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. okt. 1088. füz. pp. 651-653. 1938. nov. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. nov. 1089. füz. pp. 713-715. 1938. dec. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály 5. ülés 1938. október 26-án. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. nov. 1089. füz. p. 718. Jelitai József és Detre László előadása. Társulati ügyek. [SRG.]

K. J. [KESZ J.]: A Nap tevékenysége és a rádió. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. dec. 1090. füz. pp. 768-769. Apró közlemények. [SRG.]

MENDE Jenő: Árapály a felső légkörben. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. dec. 1090. füz. p. 773. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. dec. 1090. füz. pp. 776-778. 1939. jan. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály 6. ülés 1938. november 14-én. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. dec. 1090. füz. p. 782. Bacsák György és Terkán Lajos előadása. Társulati ügyek. [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: Napkitörések és földmágnességi zavarok. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. jan. - márc. 1.(209.) pótfüz. p. 48. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

Stella Csillagászati Szakosztály. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. jan. - márc. 1.(209.) pótfüz. hátsó külső borító. [SRG.]

KOCH Sándor: A Nemzeti Múzeum ásványtárának jubileuma. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. ápr. - szept. 2-3.(210-211.) pótfüz. pp. 64-70. A knyahinyai meteorkőről. p. 66. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

KALMÁR László: A nap szomszédai. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. ápr. - szept. 2-3.(210-211.) pótfüz. pp. 94-96. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

MENDE Jenő: Kozmikus meteorok. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. ápr. - szept. 2-3.(210-211.) pótfüz. p. 96. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

ZSIVNY Viktor: A legnagyobb meteorkő. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. okt. - dec. 4.(212.) pótfüz. pp. 127-130. Természettudományi mozgalmak. [PIR.]

          1939.

BODNÁR Lajos - KALMÁR Gusztáv: Általános földrajz a gimn. és leánygimn. 3. osztályai számára. Budapest, 1939. Szent István Társulat. 114 p. /A Szent István Társulat gimnáziumi tankönyvei./ [KSZ.]

CHOLNOKY Jenő: A csillagok világa. 195 képpel. Budapest, [1939.] Franklin-Társulat kiadása és nyomdája. 431 p. /A csillagoktól a tengerfenékig. 1./ Négy kötetben kiadott mű. Az első kötet teljesen csillagászati könyv. További három kötete (Meteorológia. Hegyek-völgyek. Szárazföldek és tengerek.) már földrajzi témájú. [KSZ.]

CSERNÉ ZUCSEK Gizella: Csillag legendák. Pécs, [1939.] Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda RT. 60 p. Gyermekeknek szóló könyv. Fejezetcímek: A csillag világ teremtése. Napsugárkák. A hold harmadik éjszakája. Csillaghalmazok. Hulló csillagok. Csillagszekér - Göncölszekér. Mit mondanak a csillagok? Az első üstökös. Jézuska koronája. Mária keresztje. Emberek reménye. Az utolsó csillag. [KSZ.]

Csillag-óra. Szerk.: I. van Tromp. Budapest, [1939.] Cserépfalvi kiadás. Forgatható csillag-számolótárcsa, a bolygók csillagképeken belüli helyének kiszámolására.. 114 mm átmérőjű forgatható korong, fogó mutatóval, papír tasakban. Felirata: CSILLAG-ÓRA. A 114 mm átmérőjű celloluoid korongon 83 mm-es belső forgó tárcsa és 69 mm-es forgatható index, beosztása az asztrológiai állatöv szerint. Magán a kiadványon nincs évszám. A tárcsa helyes kezelését ismertető használati utasítás megjelent I. van Tromp"Sorsunk és a csillagok (Népszerű asztrológia)" című könyv 108. oldalán. Ez a Cserépfalvi kiadásában először 1939-ben jelent meg, másodszor 1941-ben. A kiadvány e könyveknek melléklete volt, de a könyvesboltok árusították külön is. [IBQ.]

DETRE László: Üzenetek a világürből. Kozmikus hatások a Földön. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda (Budapest). 279 p., 16 t. Az előszó 1939. november hóban kelt a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetben. [KSZ.]

JÓNÁSCH Antal: "Természettudományi tanulmányom" kiegészítése. Két idomtáblával. Írta Jónásch Antal okl. vaskohász nyug. Budapest, 1939. Scholtz testvérek könyvkereskedésének kiadása. Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt. 22 p. + 2 kihajtható ábralap. [KSZ.]

KALMÁR Elek: Az üstökös mégsem test. 30 rajzzal és 2 térképpel. Budapest, 1939. Szerző kiadása. 53 p. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 142 p. [KSZ.]

KULIN György: A Gauss- és Väisälä-módszer kritikai összehasonlítása. Új eljárások a bolygó földtávolságának meghatározására. Doktori értekezés. Budapest, 1939. Stephaneum nyomda. 49 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok II. évf. 3. 4. és III. évf. 1. számából. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Jelentés a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet 1938. évi működéséről. Budapest, 1939. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. 12 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok 2. évf. 1. számából. [KSZ.]

A légkör. Szerk. Réthly Antal. 4 színes, 21 fekete műmelléklettel, és 224 szövegközi képpel. Budapest, 1939. Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiad., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. VIII + 399 p. /A természet világa. 2./ Írták: Aujeszky László, Bacsó Nándor, Réthly Nándor [! Antal]. Tóth Géza. A főként a meteorológia tárgykörébe tartozó tartalomban a csillagászathoz köthetők a meteorokkal és a légköroptikával foglalkozó részek: (pp. 133-137., 143-144., 149-153., 167-168., 170-186., 380-382.). [HAI.]

MÓRA Károly: A csillagászati műszerek az égitestek távolságának meghatározására. Különlenyomat a Királyi Magyar Természettudományi Társulat százéves fennállásának emlékére kiadott "A természet világa" című sorozatos mű 1. "A csillagos ég" kötetéből. Budapest, 1939. III., IV. fejezet, pp. 102-175. [SZF.]

MÓRA Karoly: A csillaghalmazok. Budapest, 1939. Különlenyomat a Királyi Magyar Természettudományi Társulat százéves fennállásának emlékére kiadott "A természet világa" című sorozatos mű I. "A csillagok ég" kötetből. pp. 331-351. [REZ.]

KULIN György: Kisbolygóészlelések az 1933-1938. években. (Összefoglalás.). In: Beobachtungen von kleinen Planeten in den Jahren 1933-38. Budapest, 1939. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. [2]. /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 7./ A német nyelvű értekezés (p. 3-32.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

DETRE László - LASSOVSZKY Károly: Változócsillagok megfigyelése egy ékfotométerrel. (Összefoglalás.). In: Beobachtungen von veränderlichen Sternen mit einem Keilphotometer. Budapest, 1939. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. [2]. /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 9./ A német nyelvű értekezés (p. 3-15.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

"Uralkodó bolygó: a Mars.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap és holdfogyatkozások.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok.; Tudnivalók az ünnepekről." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1939-ik közönséges esztendőre. Harminckilencedik évfolyam [Debrecen, 1938.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

SZÁSZ Ferenc: Napfoltok és az időjárás. In: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Tordán 1938. augusztus 28-30. napjain tartott tizenötödik vándorgyűlésének emlékkönyve. Szerk.: György Lajos. Cluj-Kolozsvár, 1939. Erdély Múzeum-Egyesület. pp. 83-88. [SRG.]

A magyar film és a rádió. In: Az ezeréves Magyarország. Budapest, 1939. A Pesti Hírlap R. T. kiadása, Légrády testvérek R. T. nyomdai műintézete. pp. 833-840. Ebben a fejezetben röviden említi az Uránia Tudományos Színházat, melynek 1899-es alapítói között Kövesligethy Radó is ott volt (p. 834.). [KSZ.]

RÉVAY József: A magyar tudományosság. In: Az ezeréves Magyarország. Budapest, 1939. A Pesti Hírlap R. T. kiadása, Légrády testvérek R. T. nyomdai műintézete. pp. 976-994. Ebben a fejezetben röviden említi a magyar csillagászatot, Hell Miksa, Sajnovics János, Konkoly-Thege Miklós, Wodetzky József, Kövesligethy Radó nevét (p. 984.) és a M. kir Csillagvizsgáló Intézet, Ógyalla, Svábhely, ismét Konkoly-Thege Miklós nevét, valamint a M. kir. Földrengési Obszervatórium intézményét, melyet Kövesligethy Radó alapított 1905-ban (p. 987.). [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 28-38. Bolygókoordináták 1939-re. 1939-ben esedékes üstökösök. Csillagászati adatok és állandók. [KSZ.]

DETRE László: Az 1937-38. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 39-46. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Az üstökösök eredete. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 46-59. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A nemzetközi Csillagászati Unió VI. kongresszusa. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 60-62. 1938. augusztusában tartották Stockholmban. 400 csillagász vett részt 28 országból. [KSZ.]

Évfordulók 1939-ben. A csillagászati fényképezés 100. esztendeje. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 98-99. [KSZ.]

Az 1938-ban elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-113. "... Campbell, W. W., amerikai csillagász, a coloradói, majd michigani egyetem tanára, 1900-1930. a Lick-csillagda igazgatója, végül a kaliforniai egyetem elnöke, június 14-én, 76 éves korában. Az obszervatóriumban a csillagok radiális sebességének pontos meghatározásával foglalkozott és ezeknek a vizsgálatoknak a déli éggömbre való kiterjesztése végett Csilébe expedíciót is szervezett. Résztvett több napfogyatkozást megfigyelő expedícióban is. Foglalkozott különleges spektrográf segítségével a flash-színkép tanulmányozásával. Több dolgozatot írt az üstökösökről, napfogyatkozásokról, új csillagokról.
Nevezetesebb munkái: Elements of Practical Astronomy (1899), Stellar Motions (1913). 1930-ban nyugalomba ment és elnöke lett a National Academy of Sciencesnek. (p. 102.).; [...] De la Baume Pluvinel, M., francia amatőr csillagász, a francia akadémia tagja, július 18-án, 77 éves korában. Ismeretesek a Nap fizikai szerkezetére vonatkozó vizsgálatai és számos tőle származó javított csillagászati műszer. Különösen a csillagászati fényképezés köszönhet sokat neki, tőle származnak a napkorona kitűnő fotográfiai felvételei. Foglalkozott az üstökösök színképének tanulmányozásával is. 1882-ben részt vett a hawaii-expedícióban, mely a Venus napelőtti átvonulását tanulmányozta. (p. 103.).; [...] Filippi, F. de, olasz földrajzi kutató, szeptember 23-án, 69 éves korában. Filippi vezette az 1913-1914. évi olasz expedíciót a Himalájára, a Karakorumra és Keleti Turkesztánba, amely talán a legjobban felszerelt és előkészített Közép-Ázsiába vezetett expedíció volt.
A geodézia, a meteorológia, a csillagászat, a földmágnesség egyaránt sok értékes adatot köszönhetett neki. (p. 103.).; [...] Hale, G. E., amerikai csillagász, a Mount Wilson-obszervatórium megszervezője és kiérdemesült igazgatója, február 22-én, 69 éves korában. ö alapította a csikágói Kenwood-Observatoryt, később az asztrofizika tanára lett a csikágói egyetemen, majd a Yerkes-csillagda igazgatója. Fontos vizsgálatokat végzett a Nap színképéről; ő alkotta meg a spektroheliográf nevű műszert, melynek segítségével a Nap fáklyáit és protuberanciáit először sikerült lefényképezni. 1908-ban felfedezte a napfoltok örvényszerkezetét és a Zeeman-hatást a napszínkép vonalain. Egyik tervezője volt a Mount Wilson-csillagda új, ötméteres reflektorának. 1895 óta az Astrophysical Journalt adta ki ..." [HAI.]

R. A.[RÉTHLY Antal]: Az 1938-ban elhunyt természettudósok nekrológja. Maurer, L, svájci meteorológus, In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-113. "... a svájci meteorológiai intézet igazgatója, január 21-én, 81 éves korában. 1879-ben a zürichi csillagda asszisztense, majd 1881-ben a meteorológiai intézet adjunktusa lett. Munkássága főkép a sugárzás-megfigyelésekre terjedt ki és már akkor értékes eredményeket ért el, mikor ezzel a kérdéssel még kevesen foglalkoztak. Nagy érdeme, hogy rámutatott az üveggömbös napfénytartammérők nagy hibáira és azokat tökéletesítette. Éghajlati kutatásainak egyik főeredménye a közreműködésével megjelent Das Klima der Schweiz c. mű. Sokat tett Svájc hidrográfia kikutatása terén. Kísérleti aerológiával is foglalkozott és több műszert tökéletesített (pp. 107-108.)." [HAI.]

Az 1938-ban elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-113. "... Móra Károly, magyar csillagász, a Konkoly Thege-alapítvánvú svábhegyi Asztrofizikai Obszervatórium megbízott igazgatója, március 29-én, 38 éves korában. A fiatalon elhúnyt tudós Tass Antal elhúnytával az Asztrofizikai Obszervatórium vezetésével bízatott meg 1935-ben. Nevezetesebb dolgozatai az RV Tauri-típusú R Scuti változó csillagokra, az M 67 csillagraj-halmaz csillagainak pozíciójára és saját mozgására, kisbolygók vizsgálatára vonatkoznak. A budapesti egyetemen két féléven át a csillagászat helyettes tanára volt. Több fejezetet írt a Társulatunk kiadásában megjelent A csillagos ég című nagyszabású kiadványunkban. (Csillagászati műszerek, A csillaghalmazok.) (p. 109.).;
[...] Pease, Fr. G., amerikai csillagász, a Mount Wilson- obszervatóriumban, február 7-én, 57 éves korában. Sokat foglalkozott a ködfoltokkal, melyekről kitűnő fényképeket készített. Együtt dolgozott Michelsonnal a csillagátmérőknek interferometerrel való meghatározásában; 1920. december 13-án határozta meg a Betelgeuse átmérőjét; ez volt az első ilynemű sikerült mérés. Michelsonnal a fénysebesség meghatározásában is együtt működött. Számos mechanikai és optikai berendezés tervezője volt és az új ötméteres reflektor terveinek is nagyrésze tőle származik (p. 110.).
Pickering, N. H., amerikai csillagász, a Harvard College Observatory tanára, 79 éves korában, január 21-én. Kiadta nevezetes Hold-atlaszát, 1898-ban felfedezte a Saturnus egy kis holdját, a kilencediket, mely 8 millió mérföld távolságban kering a bolygó körül, 1 1/2 év alatt téve meg keringését. Ez a hold a Phoebe volt, mely arról nevezetes, hogy ellenkező irányban kering, mint a bolygó többi nyolc holdja. Pickering volt az, aki egy, a Neptunuson túl levő bolygó létezésének elméleti ki mutatásával is foglalkozott már 1911-ben. Eredményei azonban nem voltak kellőképen megalapozva. A kilencedik nagy bolygót, a Plútót, csak 1930-ban Lowell kutatásai alapján sikerült valóban felfedezni (pp. 110-111.)." [HAI.]

Természettudományi vonatkozású hazai folyóiratok, évkönyvek 1938-ban. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 121. "... Csillagászati Lapok. Kiadja: Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, VIII., Eszterházv-utca 14-16. Szerkeszti: Wodetzky József közreműködésével Detre László és Lassovszky Károly. Megjelenik: Negyedévenként. A K. M. Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának hivatalos lapja, mely utóda a Tass Antal által alapított, 1932-ben megszűnt Stella c. folyóiratnak. Szakcikkeken és a csillagászatot népszerűsítő cikkeken kívül állandó rovatai: Apró közlemények, Könyvszemle, Szakosztályi ügyek, Személyi hírek. A folyóirat 1938-ban indult meg." [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1938-ban. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 131-137. "... Dr. Wodetzky József, a Pázmány Péter Tudomány-egyetem ny. r. tanára. Budapest, IX., Üllői-út 121. (p. 137.)." Ez a csillagászattal kapcsolatos rész teljes szövege. [HAI.]

Szakosztályok. g) "Stella" csillagászati szakosztály. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 142-143. "... Szakülések októbertől júniusig minden hónap második szerdáján. Tiszteletbeli elnök: Dr. József Ferenc kir. herceg. Elnök: Dr. Wodetzky József, l. Választmány. Alelnökök: P. Angehrn Tivadar S. J., a kalocsai csillagvizsgálóintézet igazgatója. Kalocsa. Dr. Ryrár István, l. Választmány. Jegyző: Dr. Detre László, az Asztrofizikai Obszervatórium adjunktusa. Budapest, 1., Svábhegy.
Intézőbizottsági tagok: Fleissig József, az Angol-Magyar Bank vezérigazgatója. Budapest, VI., Benczur-utca 31. Dr. Lassovszky Károly, az Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest, 1., Svábhegy. Dr. Ortvay Rudolf, egyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia levelező tagja. Budapest, 1., Pasaréti-út 51. Dr. Perczel György, a BSzKRt. igazgatója. Budapest, VII., Akácfa-utca 15. Dr. Réthly Antal, l. Választmány. Dr. Terkán Lajos, az Asztrofizikai Obszervatórium ny. obszervátora, egyetemi m. tanár. Budapest, 1., Fery Oszkár-utca 55. Szerkesztők: Dr. Detre László, l. Jegyző. Dr. Lassovszky Károly, l. Intézőbizottság." [HAI.]

KULIN György: Kisbolygóészlelések az 1933-1938. években. In: Kulin György: Beobachtungen von Kleinen Planeten. In dem Jahren 1933-38. Budapest, 1939. Stephaneum Nyomda. p. 2. /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet Közleményei - Mitteilungen der Sternwarte Nr. 7./ [SRG.]

TÓTH Géza: A magas légkör szerkezete: ozonoszféra és ionoszféra. In: A légkör. Szerk. Réthly Antal. 4 színes, 21 fekete műmelléklettel, és 224 szövegközi képpel. Budapest, 1939. Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiad., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. /A természet világa. 2./ pp. 133-154. Világító felhők (pp. 135-136.).; Meteoritek (pp. 136-137.).; A földmágnesesség jelenségei (pp. 143-144.).; A sarkifény. Az északifény (pp. 149-153.). A X. számú színes tábla felirata: Északi fény: Pannonhalma 1938. január 25-én éjjel. - Olofsson Placid pannonhalmi bencés teológus eredeti festménye. [HAI.]

TÓTH Géza: A légkör fénytüneményei. In: A légkör. Szerk. Réthly Antal. 4 színes, 21 fekete műmelléklettel, és 224 szövegközi képpel. Budapest, 1939. Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiad., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. /A természet világa. 2./ pp. 170-186. Az égbolt alakja (pp. 170-171.).; Légköri sugártörés: asztronómiai refrakció (pp. 171-172.).; Az égbolt kék színe (pp. 177-178.).; Szürkület (p. 178.).; Zöldsugár (p. 178.).; Koszorú jelenségek (p. 179.).; Glória (pp. 179-180.).; Bishop-gyűrű (p. 180.).; Szivárvány (pp. 180-183.).; Halo-jelenségek (pp. 183-184.).; Melléknapok (pp. 184-186.). A XI. számú színes tábla felirata: Halo-jelenség Kalocsán. 1929. febr. 3-án. Rökk Károly vízfestménye nyomán. [HAI.]

HALASY-NAGY József: A világnézet. In: Szellemi élet. Szerk.: Csűrös Zoltán. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 33-82. /A mai világ képe 1./ [SRG.]

TANGL Károly: A kozmikus sugárzás. In: Természettudomány és technika. Szerk.: Csűrös Zoltán. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 349-366. /A mai világ képe 4./ [SRG.]

POGÁNY Béla: A fizika egyes fontosabb problémái. In: Természettudomány és technika. Szerk.: Csűrös Zoltán. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 367-424. /A mai világ képe 4./ Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

C. KRÁLIK Vilma: Mesélnek a csillagok. In: Új Universum. Második köt. Szerk.: Cavallier József dr. és Vitéz Fraknóy József. Budapest, [1939.] Franklin-Társulat, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 36-46. "...E cikkbe csak azokat a csillagneveket vettük fel, amelyeknek megfelelő csillagképeket kilehetett nyomozni. Ezen kívül még rengeteg oly csillagnév van, amelyről nem tudjuk, melyik égitestre vonatkozott. Egy-egy csillagképnek legtöbbször több népies neve is van; a név korok és vidékek szerint változott..." A tárgymutatóban "A csillagos égbolt." címszó alá besorolt írás. [HAI.]

F. J. [FRAKNÓY József]: A légkör kutatása. In: Új Universum. Második köt. Szerk.: Cavallier József dr. és Vitéz Fraknóy József. Budapest, [1939.] Franklin-Társulat, Franklin-Társulat nyomdája. p. 92. "...Hogy milyen magasságig terjedhet a légkör, arra a hullócsillagokkal való mérések adnak felvilágosítást. A hullócsillagok hideg, tehát sötét csillagok. [sic] Ha azonban a légkörbe jutnak, gyors mozgásuk folytán részben hőhatás részben elektromos hatás révén világítókká válnak. A földünk két különböző helyén történt mérés és ebből való számítás révén tudjuk, hogy a légkör határa 200 km körül van..." A tárgymutatóban "A csillagos égbolt" címszó alá besorolt írás. [HAI.]

BALÁZS Júlia - DETRE László: Vizsgálatok rövidperiódusú delta Cephei-csillagok periódus- és fénygörbeváltozásairól. 2. AR Herculis. (Összefoglalás.). In: Untersuchungen über die Perioden- und Lichtkurvenänderungen von kurzperiodischen delta Cephei-sternen II. AR Herculis. Budapest, 1939. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. [2]. /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 8./ A német nyelvű értekezés (p. 3-49.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

A hulló csillagok fénye: "hideg fény"? = Búvár 5. 1939. jan. 1. sz. p. 16. [KSZ.]

D. BALÁZS Júlia: Mit nézzünk meg? A svábhegyi csillagvizsgáló múzeuma. = Búvár 5. 1939. 1. sz. pp. 64-66. Távcsövek, műszerek a gellérthegyi és a bicskei csillagvizsgálókból. Napórák. Fotométerek, heliométerek, régi csillagászati könyvek kiállítása. [KSZ.]

KULIN György: Kilenc üstökös visszatérése 1939-ben. = Búvár 5. 1939. 1. sz. pp. 74-76. [SRG.]

KULIN György: Két új Jupiter-holdat fedeztek fel. = Búvár 5. 1939. 1. sz. p. 77. [SRG.]

HOFFMANN Ernő: A csillagok pillogása. = Búvár 5. 1939. 2. sz. pp. 151-152. [SRG.]

ABAHÁZI Richárd: Mit kell tudnunk a Föld forgásáról? = Búvár 5. 1939. márc. 3. sz. pp. 217-220. [KSZ.]

HORVÁTH Sándor: Mi van a csillagok között. = Búvár 5. 1939. 4. sz. pp. 300-304. [SRG.]

KULIN György: Az 1939d üstökös. = Búvár 5. 1939. máj. 5. sz. pp. 392-396. [KSZ.]

WODETZKY József: A Mars bolygó a Föld közelében. = Búvár 5. 1939. 7. sz. pp. 485-491. [SRG.]

HORVÁTH Sándor: Vannak-e más naprendszerek. = Búvár 5. 1939. júl. 7. sz. pp. 557-558. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A Világegyetem kora. = Búvár 5. 1939. aug. 8. sz. pp. 577-581. "Legvalószínűbb azonban - mint a mondottakból kiderül - hogy Földünk, a Naprendszer, a Tejútrendszer és az extragalaxisok világa is egykorúak. ... A Hubble-törvényben megadott numerikus értékek felhasználásával könnyű kiszámítani, hogy mintegy 2 milliárd évvel ezelőtt az extragalaxisok még nagyjából egy csomóban voltak elkülönítetlenül. ... 200 milliárd évvel ezelőtt az összes ma ismert extragalaxisnak Tejútrendszerünkkel együtt gombostűfej nagyságú térrészen kellett összepréselve lennie." [KSZ.]

JANCSÓ Imre: Egy elfelejtett polihisztor. Kircher Atanáz 1601-1680. = Búvár 5. 1939. 11. sz. pp. 746-747. Csillagászattal is foglalkozott. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet 1938. évi működése. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 1-10. [KSZ.]

HORVÁTH Sándor: Változócsillagok galaktikai eloszlása. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 10-17. A Cepheida, RR Lyrae, Mira, födési változók és a spektroszkópiai kettősök eloszlása a galaktikai koordinátarendszerben. Az első négy kategória objektumai erősen a Tejút síkjába sűrűsödnek. [KSZ.]

JELITAI József: Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez. 3. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 17-29. 1938. febr. 9-én tartott előadást: Levéltári adatok a magyar csillagászat történetéhez 1774 és 1848 között címmel. Az előadást teljes terjedelmében közli a lap, folytatásokban. 3. A gellérthegyi és az egri csillagvizsgálóval kapcsolatos levelek 1814-1824-ig. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Az épülő Palomar-hegyi csillagvizsgáló. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 29-30. Apróbb közlemények. A 42 m átmérőjű kupola épülete elkészült. Az 5 m átmérőjű tükör csiszolása kész, a polírozás következik. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Hitler ajándék-csillagdája. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 30-31. Apróbb közlemények. 1938. május 4-én Rómába látogatott Hitler, és Mussolininek ajándékozott egy komplett csillagvizsgálót: távcsövekkel, kupolákkal, emelőpadlókkal, kiegészítő műszerekkel. A legnagyobb távcsövek: 65 cm-es refraktor, 40 cm-es asztrográf, 125 cm-es reflektor. Az új csillagvizsgáló neve "Osservatorio di Roma" lesz. Helyét Frascati mellett, Rómától 20 km-re jelölték ki. [KSZ.]

KULIN György: A Kozik-Peltier üstökös. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 31-35. Apróbb közlemények. 1939a üstökös. Kozik jan. 17-én, Peltier jan. 20-án fedezte fel. Svábhegyen Kulin jan. 20- febr. 22-ig minden derült estén fényképezte az üstököst a 60 cm reflektorral. Ebből hat felvételt közölt a cikk. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Új eredmények a ködspektroszkópiában. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 35-39. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DETRE László: Az empirikus tömeg-fényesség-összefüggés. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 39-40. Apróbb közlemények. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Új szupernova. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. p. 41. Apróbb közlemények. Az NGC 4636 galaxisban. [KSZ.]

BARNÓTHY Jenő: Mezonok szerepe a kozmikus sugárzásban. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 41-44. Apróbb közlemények. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 44-45. Fortschritte der Astronomie. Bd. I. W. Becker: Materie im interstellaren Raume. Leipzig. 1938. [KSZ.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 45-46. B. J. Bok: The Distribution of the Stars in Space. Chicago 1937.; E. v. d. Pahlen: Lehrbuch der Stellarstatistik. Leipzig 1937.; W. M. Smart: Stellar Dynamics. Cambridge 1938. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. p. 46. J. J. Littrow: Die Wunder des Himmels. Bonn und Berlin 1939. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 46-47. Az 1939. febr. 8-án és 1939. márc. 8-án tartott ülésekről. Utóbbi alkalommal bemutatták a szakosztály közönségének a svábhegyi csillagdáról készített mozgófilmet. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. p. 48. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. p. 48. F. P. pécsi olvasó kérdése a légkörünket érő kozmikus hatásokról. [KSZ.]

JELITAI József: Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez. 4. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 49-54. 1938. febr. 9-én tartott előadást: Levéltári adatok a magyar csillagászat történetéhez 1774 és 1848 között címmel. Az előadást teljes terjedelmében közli a lap, folytatásokban. 4. Levelek, iratok a budai csillagvizsgálóval kapcsolatban 1824-1848-ig. [KSZ.]

SZEPESI Zoltán: Az atommag elektronemissziója. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 54-63. Előadás a debreceni egyetem fizika kollokviumán 1938. szept. 8-án. [KSZ.]

KULIN György: A turku-i egyetemi finn csillagda. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 64-68. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: A Jurlof-Achmarof-Hassel-üstökös. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 68-72. Apróbb közlemények. 1939 d üstökös. 1939. ápr. 16-án észlelték először. Svábhegyen Kulin György, Balázs Júlia, Dezső Loránt, Abaházi Richárd fényképezte. Hat fényképük a cikkben, az ápr. 19-24-ig tartó időszakból. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Sokszorosan ionizált vas vonalai csillagszínképekben. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 72-73. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DETRE László: Az intersztelláris gázfelhők fizikai állapota. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 73-76. Apróbb közlemények. [KSZ.]

H. S. [HORVÁTH Sándor]: Két új nyilthalmaz. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. p. 76. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: Csillagok átmérőjének mérése. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 76-77. Apróbb közlemények. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. p. 78. G. Abetti, The Sun. London, 1938.; C. Payne-Gaposchkin és G. Gaposchkin: Variable stars. Harvard Observatory Monograph No 5. Cambridge. 1938. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 78-79. S. Chandrasekhar: An Introduction to the Study of Stellar Structure. The University of Chicago Press. 1939. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. p. 79. Szakosztályi ülés 1939. ápr. 26-án és máj. 10-én. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. p. 80. A Lick Csillagvizsgáló Intézet balesete. Sajátos baleset érte a kaliforniai 1400 méter magas Hamilton-hegyen épült Lick-obszervatóriumot május 21-én, este 7 órakor. Sűrű ködben katonai repülőgép rontott neki a csillagda épületének s két iroda falait áttörve, teljesen pozdorjává zúzódva, végül az intézet folyosóján rekedt meg. Bár az anyagi kár jelentékeny, a csillagda műszereiben s nagyértékű lemezgyűjteményeiben nem esett kár s a személyzetből sem történt senkinek semmi baja, de a repülőgép két embere életét vesztette. [KSZ.]

BERÉNYI János: A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet múzeumának régi időmérő gyűjteménye. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 81-91. Az intézet vitrinében elhelyezett 25 különféle időmérő eszköz, nagyrészt napóra leírása. [KSZ.]

KULIN György: A Gauss- és Väisälä-módszer kritikai összehasonlítása. Új eljárások a bolygó földtávolságának meghatározására. 1. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 91-110. [KSZ.]

DETRE László: Az Astronomische Gesellschaft kongresszusa Danzigban. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 110-114. Apróbb közlemények. 1939. aug. 7-11-ig. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A sonnebergi csillagda új asztrográfja. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 114-115. Apróbb közlemények. 40 cm-es nyílású, 160 cm fókuszú. [KSZ.]

B. J. [BALÁZS Júlia]: Nátrium a felső légrétegekben. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 115-116. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: A legutóbbi napfoltmaximum. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 116-117. Apróbb közlemények. 1937 májusában volt. [KSZ.]

KULIN György: Három új, magyar nevű kisbolygó. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. p. 118. Apróbb közlemények. "Az 1441 sorszámú és 1937 WA ideiglenes jelzéssel ellátott bolygó a nagy magyar matematikus Bolyai János nevének megörökítésére a Bolyai nevet kapta. Az 1442 1937 YF kisbolygó Corvin Mátyásról nyerte a Corvina nevet. Az 1445 1938 AF jelzésű kisbolygónak Wodetzky József professzorom javaslatára Konkoly nevet adtuk, Konkoly Thege Miklós tiszteletére, kinek nevét viseli a mai Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet is." [Ma, az IAU Minor Planet Center indoklása szerint Bolyai Farkasról kapta nevét a Bolyai kisbolygót.] [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: A Saturnus tengelyforgása. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 118-119. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Hírek üstökösökről. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 119-120. Apróbb közlemények. Az 1939-ben feltűnt 13 üstökösről. [KSZ.]

KULIN György: Rendkívüli meteor. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 120-121. Az 1939. május 17-én általa lefényképezett meteor, mely a lemezen öt nyomot hagyott. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Molekulaszínképek az asztrofizikában. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 122-123. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: A Rák-köd tágulása. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 124-125. Apróbb közlemények. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. p. 125. Cinquiéme Rapport de la Commission pour l’Etude des Relations entre les Phénoménes solaires et terrestres. Firenze. 1939. [KSZ.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 125-126. W. T. Skilling and R. S. Richardson: Astronomy. New York. 1939. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. p. 126. A szakosztály 1939. okt. 11-én tartott 41. rendes üléséről. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. p. 127. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 127-128. J. L. budapesti olvasó kérdése. A bolygók felületén uralkodó hőmérséklet mérése termoelemmel. [KSZ.]

DETRE László: Delta Cephei-csillagok szekundér periódusai és a pulzációelmélet. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 129-139. [KSZ.]

KULIN György: A Gauss- és Väisälä-módszer kritikai összehasonlítása. 2. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 139-148. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Hidrogén a sarkifény magasságában. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 148-149. Apróbb közlemények. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: A Jupiter tizedik és tizenegyedik holdja. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 149-150. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Márciusban ismét földközelbe jut az Amor. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. p. 150. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Üstökösök 1940-ben. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 150-151. Apróbb közlemények. Előrejelzés. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: A Mira kísérője. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. p. 151. Apróbb közlemények. A kísérő gyenge fényereje (9,2 mg), valamint közelsége (0,9 ívmásodperc) okozza, hogy megfigyelése nagyon nehéz vagy éppen lehetetlen, ha a Mira fényesebb 8 magnitúdónál. A kísérő maga is változó fényességű, mert több esetben nem látszott a Mira minimuma idején se. 1925 vége és 1929 eleje között egyáltalán nem észlelték. [KSZ.]

KULIN György: Nova Z Andromedae. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 151-153. Apróbb közlemények. A Z And fényváltozása, fénygörbéje 1887-1939-ig, színképi vizsgálata. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Nova Monocerotis. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. p. 153. Apróbb közlemények. 1939. dec. 17-én fedezték fel, 8 magnitúdós fénynél. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: A Coma Berenices halmaza. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 153-154. Apróbb közlemények. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Nóvák a Magellán-felhőkben. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. p. 154. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ORTVAY Rudolf: Könyvszemle. Detre László: Üzenetek a világűrből. Kozmikus hatások a Földön. 279 oldal. A magyar könyvbarárok részére kiadja a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest, 1939. Ára 8 p. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 154-156. [KSZ.]

KULIN György: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 156-157. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1940-re.; Astronomischer Kalender der Wiener Uniwersitätssternwarte für 1940. Wien. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. p. 157. A Csillagászati Szakosztály 1939. nov. 14-én tartott 42. és dec. 13-án tartott 43. rendes üléséről. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 157-158. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. p. 158. [KSZ.]

-x-: Wodetzky József és munkatársa: A csillagos ég. = Debreceni Szemle 13. 1939. márc. 3.(130.) sz. p. 140. "A természet világa c. munka I. kötete. Budapest, 1938. Kir. Magyar Természettudományi Társulat. ...A sorozat első kötete, A csillagos ég,..." Könyvismertetés. [SRG.]

1943-ban élünk? Á naptár állítólag négy évet késik. = Délamerikai Magyarság 11. 1939. máj. 16. 1430. sz. p. 5. Philadelphiából írják: Frank Stokley professzor, a Franklin Institute igazgatóhelyettese, - a kiváló északamerikai csillagász, ujból felvetette a kérdést, hogy tulajdonképpen az Ur hányadik esztendejében élünk? ..." [HAI.]

1943-ban élünk. Állítólag négy évet késik a naptár. = Az Est 30. 1939. ápr. 12. 82. sz. p. 13. "Philadelphia, április 11. (Az Est külön tudósítójától) Frank Stokley professzor, a Franklin Institute igazgatóhelyettese, a kiváló amerikai csillagász újból felvetette a kérdést, hogy tulajdonképpen az Úr hányadik esztendejében élünk? Ha a rómaiak naptárát vesszük alapul, a válasz az, hogy 2692-ben, mert a rómaiak tudvalevőleg Róma alapításától számították naptárukat, vagyis Kr. u. 753-ban kezdődött számukra a világ. A zsidó naptár szerint 5699-ben élünk, a mohamedán naptár pedig 1358-at mutat. Az abesszin naptár közelíti meg még legjobban a mienket, amennyiben 1938 szeptember 12-én kezdődött náluk az 1930-as esztendő. Az úgynevezett bizánci naptár 7447-et mutat. Stokley professzor most a legélénkebben cáfolja ezt. A kiváló csillagász szerint tulajdonképpen 1943-ban élünk, ha Krisztus születésétől számítjuk naptárunkat.
A kiváló csillagász Josephus Flavius zsidó történetíró egyik feljegyzésére alapítja ezt az állítását. Josephus Flavius elmondja, hogy Heródes király röviddel egy nagy holdfogyatkozás után halt meg. Ez az adat elég volt a csillagásznak arra, hogy számításokat végezzen Krisztus születési évének meghatározására. Stokley professzor megállapította, hogy a Szentföldön az egyetlen szóbajöhető holdfogyatkozás a Krisztus előtti 4. év március 13-án volt. Mint a bibliából tudjuk, Jézus még a gyermekgyilkos király uralkodása alatt született, vagyis legalább négy esztendővel a keresztény időszámítás kiindulópontja előtt. Az is lehetséges azonban, hogy esetleg öt, vagy hat évvel előbb született meg a Megváltó és akkor naptárunknak voltaképpen 1944-et, vagy 1945-öt kellene mutatnia.." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BELLA Andor: Ne higyj az asztrológusoknak és ne ítéld el magatartásáért - VÉNUSZt. = Esti Kurir 17. 1939. okt. 5. 225. sz. p. 9. Beszélgetés a svábhegyi csillagvizsgáló igazgatójával Lassovszky Károllyal, és munkatársával Kulin Györggyel. Vigyázz, ha jön a Hermes! Érkezése 1939 októberében várható. [SRG.]

1943-ban élünk. Állítólag négy évet késik a naptár. = Felvidéki Ujság 2. 1939. ápr. 18. 87. sz. p. 7. "Frank Stokley professzor, a filadelfiai Franklin Institute igazgató-helyettese, a kiváló amerikai csillagász újból fölvetette a kérdést, hogy tulajdonképpen az Ur hányadik esztendejében élünk? Ha a rómaiak naptárát vesszük alapul, a válasz az, hogy 2692-ben mert a rómaiak tudvalevőleg Róma alapításától számították naptárukat, vagyis Kr. e. 753-ban kezdődött számukra a világ. A zsidó naptár szerint 5699-ben élünk, a mohamedán naptár pedig 1358-at mutat. Az abesszin naptár közelíti meg még legjobban a mienket, amennyiben 1938 szeptember 12-én kezdődött náluk az 1930-as esztendő. Az úgynevezett bizánci naptár 7447-et mutat. Stokley professzor most a legélénkebben cáfolja ezt. A kiváló csillagász szerint tulajdonképpen 1943-ban élünk, ha Krisztus születésétől számítjuk naptárunkat.
A kiváló csillagász [! zsidó történetíró] Josephus Flaviaus elmondja, hogy Herodes király röviddel egy nagy holdfogyatkozás után halt meg. Ez az adat elég volt a csillagásznak arra, hogy számításokat végezzen Krisztus születése évének meghatározására. Stokley professzor megállapította, hogy Szentföldön az egyetlen szóbajöhető holdfogyatkozás a Krisztus előtti 4. év március 13-án volt. Mint a bibliából tudjuk, Jézus még a gyermekgyilkos király uralkodása alatt született, vagyis legalább négy esztendővel a keresztény időszámítás kiindulópontja előtt. Az is lehetséges azonban, hogy esetleg öt, vagy hat évvel előbb született meg a Megváltó és akkor naptárunknak voltaképpen 1944-et, vagy 1945-öt kellene mutatnia." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Uj üstököst fedezett fel egy norvég csillagász. = Felvidéki Ujság 2. 1939. ápr. 27. 95. sz. p. 7. "Oslo, április 26. Európa valamennyi csillagvizsgáló intézetében nagy eseményről beszélnek. Megjelent egy új üstökös az égboltozaton, amely ugyan már legalább a hatszázhetvenedik, a csillagvizsgálás birodalmában azonban mégis jelentős esemény. Az uj üstökösnek az oslói csillagvizsgáló intézet kiváló vezetője, Haffel professzor [! Olaf Hassel amatőrcsillagász] a felfedezője. Miután minden üstököst a felfedezőjéről szoktak elnevezni, az uj üstökös máris mint Haffel-üstökös [Jurlof-Achmarof-Hassel üstökös (1939d)] megy át a köztudatba. [...]
Érdekes, hogy ebben az évben már volt üstökös felfedezés, amely azonban csak a szakemberek előtt volt ismeretes. Peltier híres amerikai csillagász fedezett fel egy kisebb üstököst januárban. Ezt az üstököst januárban nem lehetett látni. Peltier különben egyike a leghíresebb üstökös-felfedező csillagászoknak. Kizárólag üstökösök érdeklik és a legnagyobb szakértője ennek a különleges égitest-fajtának. ..." [HAI.]

Égi játékok. Itthagy bennünket az üstökös. = Felvidéki Ujság, 1939. máj. 9. 105. sz. p. 6. "A legújabban feltűnt Hassel-üstökösről azt jelentik a lapok, hogy "levált a csóvája a magjáról." Ez az egy mondat ráterelte figyelmemet az üstökösre, mert még sohasem láttam, hogy az üstökös magjának a csóvája lett volna. Mije van egy rendes, becsületes üstökösnek? Van magja, feje és farka, de csóvája soha sincsen. Az üstökös magja vagy egy óriási nagy kődarab, vagy egy nagy porfelhő; az üstökös magját körülvevő "fej" gáznemű anyag, úgyszintén a repülő mag és fej után húzódó farok is gáznemű; az üstökös farka nem is egyéb, mint a fejnek a repülés gyorsasága következtében egyre hoszabbodó nyúlványa. De mi a "csóva" és az üstökösnek miért nincsen csóvája? Én a magyar nyelvet nem könyvből tanultam.
Tudatomban, amióta csak vagyok, úgy van a csóva elraktározva, hogy az - gyújtogató szerszám, egy jó marék szalma vagy száraz sás, melyet eleink még az acél kova-tapló idejében lóbáltak mig lángot nem vetett s aztán a háztetőre dobták. Néha hosszú pózna végére dugták a csóvát, úgy lóbálták és nagy lendülettel messzire vetették. A magyar nyelvben az ember csóválja a fejét, a kutya csóválja a farkát; a csóválás mindig a csóva mozgásának utánzása. De még sohasem láttam, hogy az üstökös csóválta volna a farkát. Az üstökösök egünként visszatérő vendégek. Az idén még két üstökös esedékes: a Finlay és a Borelli, mindkettő júliusban. A Finlayt 1919-ben a Borellit 1904-ben fedezték fel. Hat-hét évig csavarognak ezek valahol a világűrben és azután visszatérnek. ..." [HAI.]

Ujra a föld közelébe érta Pons-Winnecke üstökös. = Felvidéki Ujság 2. 1939. júl. 5. 150. sz. p. 6. "Páris, július 4. Francia csillagászati körökben nagy érdeklődéssel figyelik a Pons-Winnecke üstököst amely vasárnap hosszú idő után ismét földközelbe ért s "mindössze" 16,1 millió kilométerre volt a földtől. Ezt az üstököst 120 évvel ezelőtt fedezte fel a marseillei csillagvizsgáló intézet portása s róla neveztékis el. Az uj üstökös hamarosan nyomtalanul eltűnt s tudományos körökben több évtizeden át nem is hittek létezésében, amíg negyvenévvel később Winnecke német csillagász újból felfedezte. Azóta ez az üstökös Pons-Winnecke néven szerepel a csillagászati naptárban. Valahányszor feltűnt a Föld közelségében, mindig erős elektromagnetikus jelenségek kísérték. A csillagászok az idén is nagy érdeklődéssel figyelik, milyen elektromagnetikus jelenségeket okoz az üstökös feltűnése." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Hatalmas viharok dúlnak a Napban. = Felvidéki Ujság 2. 1939. júl. 30. 172. sz. p. 10. "Berlin, július 29. A faenzai olasz obszervatórium tudósai megállapították, hogy a napkorongon olyan hatalmas hasadás keletkezett, amely mindeneddigi hasonló jelenséget felülmúlt. Napfoltok minden időben akadnak és azokon ma már senki sem csodálkozik, de a jelen esetben egyakkora foltról van szó, melynek nagysága szinte elképzelhetetlen, mert ebben csaknem kilenc földgolyó foglalhat helyet. A nap felületén észrevehető szokásos hasadások és rések óriási kráter alakját veszik fel és elektromos viharok következményei a nap gömbjén. [...] Gutnick tanár, a nemzetközi hírnevű csillagász, kijelentette ezzel kapcsolatban, hogy amíg a nap felületén látható hatalmas rianása napkorong szélén van, nem fenyegetik a földet katasztrofális magnetikus viharok. Súlyos zavarokra csak akkor kerül sor, ha a napban levő zavaró centrum a napkorongközepére kerül. ..." [HAI.]

Milyen idős a világ? = Felvidéki Ujság 2. 1939. szept. 7. 204. sz. p. 4. "Egy Bök nevű csillagász érdekes módon próbál következtetni arra, hogy milyen idős az egész világegyetem. Tudvalévő, hogy a tejútrendszer több helyén előfordulnak csillagrajok vagyis olyan csillagok csoportjai, amelyek egyező sebességgel azonos irányba haladnak. A csillagrajok különös módon jobbára nagytömegű csillagokból állnak. E dolog magyarázata az volna, hogy a kisebb csillagok egyszerűen kiszóródtak a külső csillagok gravitációs vonzása következtében. Bök számításai alapján arra a felfogásra jutott, hogy a kis csillagoknak ez a lemaradása legfeljebb húszmilliárd évet vehet igénybe. Ám jóval kevesebb idő is elegendő. Hozzávetve Lindblad egyéb irányú megfigyeléseit, a világegyetem korát mintegy két és félmilliárd évre becsülhetik." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

TEMESY Győző: Cholnoky Jenő: A Föld megismerésének története. Nyolcadrét, 348 oldal. 1937. = A Földgömb 10. 1939. jan. 1. sz. p. 321. "Fényes nevek műve szerepel aztán: Kopernikus, Keppler, Galilei." Irodalom. [SRG.]

KÉZ Andor: A természet világa. = A Földgömb 10. 1939. jún. 6. sz. pp. 236-238. Az enciklopédia-sorozat "I. kötet A csillagos ég. Szerkesztette Wodetzky József. Irták: Detre László, Lassovszky Károly, Móra Károly, Tolmár Gyula és Wodetzky József." Budapest, 1938. Irodalom. [SRG.]

CHOLNOKY Jenő: A Hold okozta légköri árapályról. = Földrajzi Közlemények 67. köt. 1939. 1. sz. pp. 13-16. [SRG.]

ABAHÁZI Richárd: A legnagyobb földi meteorkráter. = Földtani Értesítő 4. Új folyam 1939. 2. sz. pp. 70-72. Arizonában. [SRG.]

KENESSEY Kálmán: "Az ógyallai obszervatórium a megszállás alatt" előadás. = Az Időjárás 43.(15.) 1939. jan-febr. 1-2. füz. pp. 29-30. Az előadás rövid vázlata, adatokkal. [IBQ.]

Dr. Réthly Antal 60 éves. = Az Időjárás 43.(15.) 1939. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 43-44. [IBQ.]

R. Zs. [RÓNA Zsigmond]: Csillagos Ég. Szerk.: Wodetzky József. Budapest, 1938. = Az Időjárás 43.(15.) 1939. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 61-62. A Természet Világa könyvsorozat első kötetének ismertetése. [SRG.]

SASS Gábor: Gömbvillám. = Az Időjárás 43.(15.) 1939. máj-jún. 5-6. füz. pp. 123-124. Budapesten 1939. júl. 25-én 4 óra 15 perckor. [SRG.]

BERKES Zoltán: Szivárvány a nyugati égen. = Az Időjárás 43.(15.) 1939. máj-jún. 5-6. füz. pp. 124-125. Nagykőrös környékén 1939. júl. 23-án reggel. [SRG.]

BERKES Zoltán: A hőmérséklet szekuláris menetéről. = Az Időjárás 43.(15.) 1939. júl-aug. 7-8. füz. pp. 133-136. A naptevékenység hatását is tárgyalja. [IBQ.]

KENESSEY Kálmán: A magyar csillagászat újjáteremtője. Emlékezés dr. Konkoly Thege Miklósra. = Az Időjárás 43.(15.) 1939. júl-aug. 7-8. füz. pp. 144-147. [GAI.]

FLÓRIÁN Endre: A légköri elektromosság és az ógyallai elektromos mérések. 1. = Az Időjárás 43.(15.) 1939. szept-okt. 9-10. füz. pp. 186-195. Kozmikus párhuzamokról is ír. [IBQ.]

KENESSEY Kálmán: Az ibolyántúli sugárzás mérése Ógyallán. = Az Időjárás 43.(15.) 1939. szept-okt. 9-10. füz. pp. 212-213. [IBQ.]

FLÓRIÁN Endre: A légköri elektromosság és az ógyallai elektromos mérések. 2. = Az Időjárás 43.(15.) 1939. nov-dec. 11-12. füz. pp. 237-243. Kozmikus párhuzamokról is ír. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Bártfay József + = Az Időjárás 43.(15.) 1939. nov-dec. 11-12. füz. pp. 257-258. Született 1865. dec. 15-én Pesten. Meghalt 1937. júl. 14-én Balassagyarmaton. Csillagász is volt. [IBQ.]

PINZGER Ferenc: Hell Miksa és Sajnovics János északi útja. = Ifjúság és Élet 14. 1939. jún. 15. 19-20. sz. pp. 333-334. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Hell Miksa, a magyar jezsuita csillagász. = Katholikus Szemle 53. 1939. 1. sz. pp. 31-36. [GAI.]

REÖK Iván: A fizikai világkép változása. Tanulmányok. = Katolikus Szemle 53. 1939. nov. 1. 11. sz. pp. 619-626. "Egészen bizonyos, hogy amióta a világ áll, nem volt még soha akkora ellentét a természetes józan ész felfogása és a tudományos gondolkozás között, mint a múlt század végén. Ennek szemléltetése kedvéért nem kell egyebet tenni, mint néhány szóval felvázolni a XIX. század fizikai világképét. Ez determinisztikus volt, vagyis azt tanította, hogy minden természeti folyamat abszolút érvényű törvények hézagtalan rendszerének hódol; mit sem akartak tehát tudni a mindnyájunk lelkében élő szabadságról, felelősségérzetről és kezdeményező képességről. [...] De a mindenség kezdetét nemcsak a keveredés s az entrópia miatt kell feltételeznünk, hanem ezektől teljesen független két ténysorozat is erre utal még. Az utóbbi években Lowel, Hubble és Humason megállapították, hogy az úgynevezett tejútrendszeren kívüli ködök szerfelett nagy sebességgel távolodnak tőlünk.
Ezek alapján Friedmann és Lemaitre arra a megállapításra jutottak, hogy a tér, a mindenség szférikus tere növekszik. [...] Négy, egymástól teljesen független úton indulhatunk vissza az időben és láthatjuk, mint csökken a keveredés, mint kisebbedik az entrópia, miképen zsugorodik a mindenség és miképen növekedik a mindenség össztömege. Nyilvánvaló, hogy örökké nem mehetünk vissza az időben. A csillagászok ezek figyelembevételével ki is számítják a csillagok korát. Jeans kifejti, hogy a "jelenlegi tömegük után ítélve, nem létezhetnek 5-10 billió évnél hosszabb idő óta. A tejútrendszeren kívül fekvő óriásködök bomlásának csillagok születésével kellett járnia. A számadások azt mutatták, hogy a tejútrendszer eredetét a legkönnyebben az a feltevés magyarázza, amely szerint az egész rendszer körülbelül 5-10 billió évvel ezelőtt egyetlen óriás köd bomlásából keletkezett". ..." [HAI.]

ÁCS Tivadar: Szentmártony Ignác, a brazíliai magyar csillagász. = Magyar Kultúra 26.(51.) 1939. I. félév jan. 5. 1. sz. pp. 5-6. [SRG.]

TIBOR Mátyás: A természet világa. I. kötet: A csillagos ég. Irta: dr. Detre László, dr. Lassovszky Károly, dr. Móra Károly, dr. Tolmár Gyula és dr. Wodetzky József. Szerkesztette: dr. Wodetzky József egyet. ny. r. tanár. 5 színes, 29 fekete műmelléklettel, egy csillagtérképpel és 300 szövegközti képpel. 480 oldal. Bp. 1938. Kiadja: Kir. Magy. Természettudományi Társulat. = Magyar Kultúra 26.(51.) 1939. II. félév ápr. 20. 8. sz. p. 254. Könyvismertetés. [SRG.]

TAKÁCS József: Régi magyar jezsuiták Amerikában. = Magyar Kultúra 26.(52.) 1939. II. félév aug. 5-20. 15-16. sz. pp. 61-63. "Az első magyar jezsuita Brazíliában az Amazon mentén P. Szentmártonyi Ignác volt. 1718. október 28-án született a horvát Kotor községben..." V. János portugál király meghívására érkezett, "...hogy a dél-amerikai portugál és spanyol gyarmatok határait pontosan megállapítsa. Kir. asztronómusi címet és levelet kapott, hogy munkája végeztével visszatérhet hazájába." 1751-1760-ig dolgozott az Amazonas mentén, amikor Pombal-féle egyházüldözés idején Lisszabonba szállították, ahonnan 18 évi várfogság után térhetett csak haza. 1793-ban halt meg. p. 61. [SRG.]

1943-ban élünk? Egy csillagász szerint a naptár állítólag négy évet késik. = Makói Ujság 5. 1939. jún. 18. 137. sz. p. 3. "A kiváló északamerikai csillagász, Frank Stokley professzor, a Franklin Institute igazgatóhelyettese, újból felvetette a kérdést, hogy tulajdonképpen az Ur hányadik esztendejében élünk? ..." [HAI.]

Egy csillagász szerint a naptár állítólag négy évet késik. = Népujság 12. 1939. jún. 25. 145. sz. p. 6. "Egy kiváló északamerikai csillagász, Frank Stokley professzor, a Franklin Institute igazgatóhelyettese, újból felvetette a kérdést, hogy tulajdonképpen az Ur hányadik esztendejében élünk? ..." [HAI.]

Egy csillagász szerint a naptár állítólag négy évet késik. = Orosházi Friss Hírek 16. 1939. jún. 22. 140. sz. p. 5. "Egy kiváló északamerikai csillagász, Frank Stokley professzor, a Franklin Institute igazgatóhelyettese, újból felvetette a kérdést, hogy tulajdonképpen az Ur hányadik esztendejében élünk? ..." [HAI.]

BALÁZS Júlia: Száz csillagász Danzigban. Hogyan zajlott le egy izgatott városban a legbékésebb tudomány művelőinek nemzetközi nagygyűlése. = Pesti Hírlap 61. 1939. aug. 17. 186. sz. p. 4. "Danzig, aug. 14. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Abban a városban, amely felé összpontosul jelenleg az egész világ érdeklődése, most tartották meg Nemzetközi Nagygyűlésüket a legbékésebb tudomány, a csillagászat neves képviselői. [...] Az előadások mind magas színvonalúak. Legnagyobb sikere talán mégis a fiatal, tehetséges svájci csillagász, Waldemeier-nek van, aki a 2500 méter magasságban épített arosai obszervatóriumban rendkívül érdekes filmet készített néhány napkitörésről és ezt itt levetítette. A siker olyan nagy, hogy a vetítést négyszer meg kellett ismételnie. Egyébként a modern csillagászat minden problémája szőnyegre került. Biermann az úgynevezett "új csillagokról" beszélt.
Becker a fényelnyelés jelenségének vizsgálatát ismertette, Wurm a molekulák elméletét alkalmazta a vörösfényű "hideg" csillagokra és így tovább. A nagygyűlés tagjai nagy tetszéssel fogadták a fasiszta nagytanács levelét, amelyben 1942-re Rómába hívják meg a csillagászati kongresszust. Addigra ugyanis elkészül az a nagyszerű obszervatórium, amelyet Hitler ajándékozott Mussolininak s amely Európa legjobban felszerelt csillagvizsgálója lesz. Másik érdekes mozzanat - erről különben már hírt is adott a világsajtó -, Kopf, a kiváló berlini csillagász, indítványt tett, hogy egy újonnan felfedezett kisbolygót a vendéglátó városról Danzignak nevezzenek el. Ezt a javaslatot a kongresszus tagjai természetesen egyhangúan magukévá tették. ..." [HAI.]

Egy csillagász szerint a naptár négy évet késik. = Szentesi Napló 21. 1939. jún. 27. 144. sz. p. 3. "Egy kiváló északamerikai csillagász, Frank Stokley professzor, a Franklin Institute igazgatóhelyettese, újból felvetette a kérdést, hogy tulajdonképpen az Ur hányadik esztendejében élünk? Ha a rómaiak naptárát vesszük alapul, az a válasz, hogy 2692-ben, mert a rómaiak tudvalevőleg Róma alapításától számították naptárukat, vagyis Krisztus előtt 753-ban kezdődött számukra a világ. A zsidó naptár szerint 5999-ben [! 5699] élünk, a mohamedán naptár pedig 1358-at mutat. Az abesszin naptár közelíti meg legjobban a mienket, amennyiben 1938 szeptember 12-én kezdődött náluk az 1939-es esztendő. Az úgynevezett bizánci naptár 1447-et [! 7447] mutat. Stokley professzor most a legélénkebben cáfolja ezt. A kiváló csillagász szerint tulajdonképpen 1943-ban élünk, ha Krisztus születésétől számítjuk a naptárunkat. Stoklay Josephus Flavius zsidó történetíró egyik feljegyzésére alapítja ezt az állítását.
Josephus Falvius elmondja, hogy Heródes király röviddel egy nagy holdfogyatkozás után halt meg. Ez az adat elég volt a csillagásznak arra, hogy számításokat végezzen Krisztus születési évének meghatározására. Stokley professzor megállapította, hogy a Szentföldön az, egyetlen szóbajöhető holdfogyatkozás a Krisztus előtti 4. év március 13-án volt. Mint a bibliából is tudjuk, Jézus még a gyermekgyilkos király uralkodása alatt született, vagyis legalább négy esztendővel a keresztény időszámítás kiinduló pontja előtt. Az is lehetséges azonban, hogy esetleg öt vagy hat évvel előbb született meg a Megváltó és akkor naptárunknak 1944-et vagy 1955-öt kellene mutatnia." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KULIN György: Az ógyallai csillagvizsgáló. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. jan. 1. sz. 1091. füz. pp. 46-47. Kulin 1939. november 15-iki ógyallai látogatásáról. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. jan. 1. sz. 1091. füz. pp. 58-59. 1939. febr. jelenségek. [SRG.]

Választmányi ülés 1938. december 21-én. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. jan. 1. sz. 1091. füz. p. 60. Az első titkár bemutatja a Társulat kiadásában megjelenő A természet világa sorozat 1. kötetét amelynek címe a Csillagos ég. Társulati ügyek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály 7. ülés 1938. december 14-én. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. jan. 1. sz. 1091. füz. p. 61. Jelitai József és Kulin György előadása. Társulati ügyek. [SRG.]

KALMÁR László: A csillagok kora. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. febr. 2. sz. 1092. füz. pp. 86-94. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. febr. 2. sz. 1092. füz. pp. 117-119. 1939. márc. jelenségek. [SRG.]

Választmányi ülés 1939. január 25-én. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. febr. 2. sz. 1092. füz. p. 120. Az első titkár jelenti hogy a postaigazgatóság engedélyezte a Csillagászati Lapok postai szállítását. Társulati ügyek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály 1. ülés 1939. február 8-án. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. febr. 2. sz. 1092. füz. p. 121. Hoffmann Ernő előadása. Társulati ügyek. [SRG.]

VARGA Lajos: A Hold hatása a mezőgazdasági növények fejlődésére. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. márc. 3. sz. 1093. füz. pp. 158-160. Régi hagyományok, írások hirdetik, az asztrológusok pedig ma is tanítják, hogy a Hold hatással van az élővilágra. Popp M. kimondjam, hogy a Hold semmilyen hatással nincs a növények fejlődésére. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: Északi fényt kisérő hangjelenségek. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. márc. 3. sz. 1093. füz. p. 175. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. márc. 3. sz. 1093. füz. pp. 184-186. 1939. ápr. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály 1. ülés 1939. február 8-án. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. márc. 3. sz. 1093. füz. p. 188. Barnóthy Jenő előadása. Társulati ügyek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. ápr. 4. sz. 1094. füz. pp. 250-252. 1939. máj. jelenségek. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. ápr. 4. sz. 1094. füz. p. 258., 260. A Csillagászati Szakosztály munkájáról. A Stella helyébe lépő Csillagászati Lapok megjelenéséről. Társulati ügyek. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Északifény Szlovákiában. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. ápr. 4. sz. 1094. füz. pp. 270-271. 1939. febr. 24-én Liptószentmiklóson. Apró közlemények. [SRG.]

BALÁZS Júlia: A Hassel-üstökös. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. máj. 5. sz. 1095. füz. pp. 319-322., 2 t. [SRG.]

BERKES Zoltán: Az 1939. április 24-i sarkifény. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. máj. 5. sz. 1095. füz. pp. 322-323. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. máj. 5. sz. 1095. füz. pp. 328-330. 1939. jún. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. jún. 6. sz. 1096. füz. pp. 395-397. 1939. júl. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály 3. ülés 1939. április 26-án. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. jún. 6. sz. 1096. füz. p. 399. Jelitai József és Abaházi Richárd előadása. Társulati ügyek. [SRG.]

BERKES Zoltán: A halojelenségekről. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. júl. 7. sz. 1097. füz. pp. 449-450. 1939. jún. 17-én naphalo Budapesten, ennek kapcsán a halokról. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. júl. 7. sz. 1097. füz. pp. 459-461. 1939. aug. jelenségek. [SRG.]

Szakosztályi előadások. Csillagászati Szakosztály 4. ülés 1939. május 10-én. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. júl. 7. sz. 1097. füz. p. 462. Berkes Zoltán és Kulin György előadása. Társulati ügyek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. aug. 8. sz. 1098. füz. pp. 521-523. 1939. szept. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. szept. 9. sz. 1099. füz. p. 557. 1939. okt. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. okt. 10. sz. 1100. füz. pp. 589-590. 1939. nov. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. nov. 11. sz. 1101. füz. pp. 620-621. 1939. dec. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. dec. 12. sz. 1102. füz. pp. 674-675. 1940. jan. jelenségek. [SRG.]

Dr. A. L. [AUJESZKY László]: Téli szivárvány - erősen borult időben. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. dec. 12. sz. 1102. füz. pp. 677-678. 1939. nov. 27-én Budán. Apró közlemények. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

STEINER Lajos: Erősebb napkitörések, földmágneses háborgások és "fade out" jelenségek. = Természettudományi Közlöny 71. 1939. jan-márc. 1.(213.) pótfüz. pp. 47-48. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

WILLANT Rezső: Üzen a Mars. = Tolnai Világlapja 41. 1939. 27. sz. pp. 25-26. [SRG.]

KULIN György: Az új üstökös óránként százezer kilométeres sebességgel száguld a világűrben. = Új Magyarság 1939. ápr. 21. Oldalszáma nem ismert. [SRG.]

KULIN György: Egy napra eltünt a Hassel üstökös csóvája. = Új Magyarság 1939. ápr. 25. Oldalszáma nem ismert. [SRG.]

KULIN György: Három új kisbolygót magyar névre kereszteltek el a svábhegyi csillagvizsgálóban. = Új Magyarság 1939. aug. 30. Oldalszáma nem ismert. [SRG.]

A Holdon valami nincsen rendben. Többek között... = Világposta 10. 1939. jan. 1. sz. p. 24. "A csillagászok mostanában a Holdon észlelhető s a közelmúltból származó különféle változások jelentősége felett tanakodnak. Hörbiger János neves német tudós szerint a Hold állandóan közeledik Földünkhöz. Ennek a folytonos közeledésnek az lesz az eredménye, hogy a Hold nem tud ellenállni a Föld vonzóerejének és össze fog ütközni a Földdel. - Joans Jakab angol tudós szerint a Hold idővel apró darabokra esik szét. A holdtörmelékek aztán világító gyűrű alakjában kísérik majd Földünket. Ez a tudós tehát szebb kilátásokkal kecsegteti a jövő nemzedéket. Bennünket még egyik vélemény sem érint különösebben." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Utazás a bolygók világában. = Világposta 10. 1939 nov. 11. sz. pp. 248-250. "Ki ne merült volna még el gyönyörűséggel a csendes nyári éjszakák ragyogó csillagtengerének szemléletében? Egyik-másik szemlélődőben bizonyára felvetődött a kérdés: milyen lehet a csillagvilág ott fönn? Van-e élet egyéb csillagokon is? Vannak-e ott is növények, állatok, sőt talán még emberek is? Van-e ott is nyár és tél, éjjel és nappal, mint Földünkön, vagy pedig ott talán egészen más minden, mint nálunk? El akarok egyet-mást beszélni, nyájas olvasó, a fölöttünk lévő csillagvilágról. Meg akarom mutatni neked, hogy milyen különbözők ott az életkörülmények. Csak a mi Napországunk határáig akarlak elvezetni, nem tovább. ..." [HAI.]

Utazás a bolygók világában. (2. befejező közlemény.) = Világposta 10. 1939 dec. 12. sz. pp. 271-273. "A Jupiter, ez a legnagyobb bolygó ötször messzebb van a Naptól, mint Földünk. Tőle való közepes távolsága 770 millió kilométer. Egy modern léghajónak 150 km-es óránkénti sebességgel kereken 600 évig kellene éjjel-nappal haladnia, míg ezt a távolságot bejárná. Egy modern lövedék 50 év alatt tenné meg ezt az utat. De ne ijesszen meg bennünket ez a hatalmas távolság, mert ez csillagászati értelemben alig nevezhető verébugrásnak és napországunk határa még tízszer ilyen messze van. ..." [HAI.]

          1940.

Csillagászat. [Budapest, 1940.] Készítette: Vörösváry Sokszorosítóipar (Múzeum-körút 13.) 11 p. Írógéppel leírt és nyomdai úton sokszorosított csillagászati jegyzet, hat szövegközi vonalas rajzzal. Fejezetcímek: A Föld alakja. A földrajzi helymeghatározás. Égi koordinátarendszere. A delelés és a csillagászati időmeghatározás. Látszólagos tünemények. Az egynapi és évi látszólagos tünemények magyarázata. Időszámítás, naptárak. [KSZ.]

Csillagos ég. A Világűr üzenetei. Budapest, [1940.] Tátra Könyvkiadóvállalat Kft. Gyarmati és Bősz nyomda. 16 p. /A műveltség ábécéje. 7./ Kérdések és feleletek formájában mutatja be a csillagászat alapjait. [KSZ.]

DETRE László: A csillagok stabilitása és pulzációja. Budapest, 1940. Stephaneum. 18 p. Klny. a Csillagászati Lapok 3. évf. 4. számából. [TZS.]

DETRE László: Üzenetek a világürből. Kozmikus hatások a Földön. 2. kiad. Budapest, [1940.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda (Budapest). 279 p., 16 t. Az előszó 1939. november hóban kelt a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetben. [KSZ.]

FARAGÓ Péter: A földmágneses tér intenzitásának mérése katódsugárcsővel. Doktori értekezés. Budapest, 1940. Franklin-Társulat nyomdája. 17 p. Különlenyomat a Matematikai és Fizikai Lapok XLVII. kötetéből. "Dolgozatomat a Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Gyakorlati Fizikai Intézetében készítettem. ... A végleges méréseket a svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetben végeztem. Hálásan köszönöm dr. Lassovszky Károly igazgató úrnak, hogy számomra az intézetben helyet adott és az intézet mikrofotométerének a használatát megengedte." [KSZ.]

HAHN István: Zsidó ünnepek és népszokások. [Budapest,] 1940. Viktória. 87 p. /Új zsidó könyvtár./ Heller Bernát előszavával. Az ismert történész, kronológus fiatalon, mindössze néhány száz példányban megjelent műve; számtalan naptártörténeti vonatkozással, függelékében zsidó naptárral. Újrakiadása Budapesten 1995-ben és 1997-ben a Makkabi Kiadónál. [REZ.]

KAS-KNAPPIG A. S.: Világ alakulások. Új természet megállapítások. 11 ábrával. Írta Kas-Knappig A. S. Budapest, 1940. Frankiln-Társulat nyomdája. 68 p. A kötet részben csillagászattal kapcsolatos elmélkedés, habár furcsa megállapításokkal tarkítva. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1940-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 176 p. [KSZ.]

KOVÁCS-KARAP Ernő: Isten és élet. Örvénytani mű. A Tejút hatása Naprendszerünkre és reánk. Az általános nyomás oka. Az örvények alakulása és alaptörvényei. A villamosság. A sejtek keletkezése, élete. A rákbetegség. A kutatók névsora. Budapest, 1940. Mefhosz Könyvkiadó. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 143 p. A szerző 1940. szept. 2-án keltezi különös könyvét. A világ minden jelenségét az örvényekkel magyaráz. "... ez tette lehetővé a világörvények kialakulását, amelyek egyik a Tejút. A világörvények áramaiból kisebb áramok váltak el; ilyenek alakítják ki a Tejút ködfoltjait, gömbszerű csillagcsoportjait. Ezek is örvények, melyeken belül kisebb áramok válnak ki s ezek alkotják a naprendszer-örvényeket. A napörvények áramainak oldalágaiból alakulnak ki a bolygók és üstökösök, a bolygók örvényében válnak ki a holdak s végül az atomörvények." - írja könyvének rövid tartalmi összegzésében. [KSZ.]

KULIN György: A Jupiter és Saturnus együttállása. Budapest, [1940.] Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 6 p. Különlenyomat a Természettudományi Közlemények 1940. évi számából. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Jelentés a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet 1939. évi működéséről. Budapest, 1940. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. 13 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok 3. évf. 1. számából. [KSZ.]

LENZ János: "Az egek hirdetik". (A világűrben Isten nyomain.). 2. jav. kiad. Budapest, 1940. Pázmány Péter Irodalmi Társaság kiadása, Korda R. T. nyomda. 207 p., 1 térk. A mű eredetileg német nyelven a Tyrolia-Verlag Innsbruck-Wien-München kiadónál jelent meg Johann Nep. Lenz S. J. szerzőtől. [KSZ.]

LÜKŐ Gábor: A hortobágyi pásztorművészet. Debrecen, 1940. Déri Múzeum. 32 p., 24 t. /A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának ismeretterjesztő közleményei. 13./ A régi magyar népi csillagászati ismeretekről is. [KSZ.]

MÉSZÁROS László: A csillagászati földrajz elemei. Budapest, 1940. Fráter és Társa könyvnyomdája. 183 p., 1 térk. Wodetzky József előszavával, amely kelt 1940. május hó 9-én. [ITI.]

PONGRÁCZ Sándor: Az ősködtől az emberig. Budapest, [1940.] Franklin-Társulat kiadása, Franklin-Társulat nyomdája. 306 p. /A Búvár könyvei. 10./ 46 képpel és képmelléklettel. Csillagászat: pp. 31-44. [KSZ.]

WODETZKY József: Csillagos esték. Tájékoztató a csillagos égen az év napjainak minden esti és éjtszakai órájában. Budapest, 1940. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, K. M. Egyetemi Nyomda. 27 p. [KSZ.]

BALÁZS Julia - DETRE László: A WY Tauri fotometriai kettőscsillag-rendszer. (Összefoglalás.). In: Das photometrische Doppelsternsystem WY Tauri. Budapest, 1940. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. [2.] /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 11./ A német nyelvű tanulmány (pp. 3-10.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

DETRE László: A WZ Cephei-rendszer. (Összefoglalás.). In: Das System WZ Cephei. Budapest, 1940. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. [2.] /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 10./ A német nyelvű tanulmány (pp. 3-11.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

"Uralkodó bolygó: a Nap.; A hold fényváltozásának jegyei.; Napfogyatkozások 1940-ben.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok.; Tudnivalók az ünnepekről." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1940-ik szökő esztendőre. Negyvenedik évfolyam [Debrecen, 1939.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

RÉVÉSZ Imre: A negyvenéves kalendáriom. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1940-ik szökő esztendőre. Negyvenedik évfolyam [Debrecen, 1939.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. pp. 35-36. [SRG.]

s. j.: A debreceni Kalendáriom rövid életrajza. 1592-1940. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1940-ik szökő esztendőre. Negyvenedik évfolyam [Debrecen, 1939.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. pp. 37-38. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1940-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1940-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 28-38. Napfoltszámok a zürichi statisztika szerint [1749-1938.]. Budapesten látható csillagfödések 1940-ben. 1940-ben esedékes üstökösök. [KSZ.]

DETRE László: Az 1938-39. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1940-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 39-45. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A csillagok energiaforrásai. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1940-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 46-54. [KSZ.]

DETRE László: Az Astronomische Gesellschaft kongresszusa Danzigban. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1940-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 77-80. 1939. aug. 7-11-ig. [KSZ.]

A. L. [AUJELSZKY László]: Évfordulók 1940-ben. Abbe Ernst. (1840-1905.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1940-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-100. "...Abbe 1840. január 23-án született a szászországi Eisenachban. Mint csillagász működött Göttingenben, majd a jénai egyetemen adta elő a csillagászatot és már 1870-ben tanszéket kapott, 1878-ban pedig a jénai csillagvizsgáló intézet igazgatója lett. A Zeiss-gyárral való kapcsolata 1866-ban kezdődött meg.
Később a Schott-féle üvegipari műhely alapításában is fontos része volt. (1884.) Amikor a nagy Zeiss Karl 1888 végén meghalt, akkor a Zeiss-művek vezetése és további nagyarányú fejlesztése teljesen Abbe kezébe került. Itt nyílt páratlan alkalom arra, hogy legnemesebb emberbaráti és munkásjóléti terveit megvalósítsa. Nagysikerű tudományos pályájának és elévülhetetlen érdemű emberbaráti működésének 1905. január 14-én, Jénában vetett véget a halál. [HAI.]

A. L. [AUJELSZKY László]: Évfordulók 1940-ben. Schenzl Guidó. (1823-1890.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1940-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-102. [KSZ.]

Az 1939-ben elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1940-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 107-119. "... Brown, E. W., angol származású csillagász és matematikus, az Egyesült Államok Yale-egyetemének nyugalmazott matematika tanára, 1938-ban, 72 éves korában. Életéből 40 évet a Hold mozgáselméletének tanulmányozásával töltött. 1908-ban, mikor már Hold-elmélete készen állt, a numerikus táblázatok készítéséhez fogott, amik segítségével meghatározhatjuk bármily időponthoz a Hold pillanatnyi helyzetét. A Brown-féle táblák 1920-ra készültek el s azóta az összes csillagászati évkönyvek ezek alapján adják meg a Hold efemerisét. Hold-elméletén kívül még számos égi mechanikai és matematikai kérdéssel foglalkozott. Planetary Theory címmel 1933-ban megjelent könyvét Shook-kal közösen írta (p. 108.).; [...]
Dyson, F. W., angol csillagász, 1910-1933, Astronomer Royal, a greenwichi csillagvizsgáló intézet nyugalmazott igazgatója, május 25-én, 72 éves korában. (Hajón, Ausztráliából hazafelé jövet érte a halál.) Első nagyobbszabású munkássága a Groombridge-féle katalógussal függ össze. Thackeray-vel együtt újra redukálták az egész katalógust és így a katalógus csillagjainak ismételt leészlelésével mintegy 4000 pólus környéki csillag pontos sajátmozgását lehetett levezetni. Ezekből a sajátmozgásokból meghatározta a precessió konstanst és a Naprendszer mozgását. A csillagok mozgásának kutatása terén vannak különös érdemei. Több napfogyatkozás észlelésen vett részt és a fogyatkozásokról Woolley-val közösen írt könyve (1937) a legjobb összefoglalás erről a tárgykörről (p. 109.).;
Fabry, L., francia csillagász, a nizzai, később a marseillei csillagda obszervátora, 76 éves korában. Foglalkozott az apró bolygókkal, a fényvisszaverődéssel, barométerrel való magasságméréssel és földrengéstannal is. Csillagászati szempontból különösen pályaszámítási módszerei és kozmogoniai elmélete ismeretesek. (pp. 109-110.).; [...] Hollis, H. P., angol csillagász, a greenwichi obszervatórium asszistense, augusztus 17-én, 81 éves korában. A greenwichi csillagdán dolgozott, hol asztrometriával foglalkozott. Tizenkilenc évig szerkesztője volt az "Observatory" folyóiratnak. Népszerű műve: Chats about Astronomy. (p. 112.).; [...] Rhodés, L., spanyol csillagász, Jézus-társasági szerzetes, az "Observatorio del Ebro" igazgatója, június 8-án, 56 éves korában. Főleg a Nap és a földmágneses és légköri jelenségek közötti összefüggésekkel foglalkozott (p. 115.).; [...]
Todd, D., amerikai csillagász, az Anherst College csillagászati tanszékének nyugalmazott tanára és a college csillagdájának igazgatója, június 1-én, 84 éves korában. Főleg fogyatkozási problémákkal és pályaszámítással foglalkozott. így a Jupiter négy fényes holdjának mozgásával. Egyik figyelemreméltó dolgozata a Nap távolságának Venus átmenetből való meghatározásáról szól. Hét napfogyatkozási expedíción vett részt. A Társulatunk kiadásában megjelent Népszerű csillagászat c. műve annakidején egyike volt a legjobb ilyen tárgyú könyvnek. (p. 118.).; [...] Wirtz, C., német csillagász, a kiéli egyetem csillagászattanára, február 18-án, 62 éves korában. Fotometria és stellárstatisztika terén dolgozott legtöbbet. (p. 119.)." [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1939-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1940-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 166. "...Dr. Wodetzky József, a Pázmány Péter Tudomány-egyetem ny. r. tanára. Budapest, IX., Üllöi-út 121. (p. 166.)." Ez a csillagászattal kapcsolatos rész teljes szövege. [HAI.]

Szakosztályok. g) Csillagászati szakosztály. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1940-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 172-173. "Szakülések októbertől júniusig minden hónap második szerdáján. Tiszteletbeli elnök: Dr. József Ferenc kir. herceg. Elnök: Dr. Wodetzky József, l. Választmány. Alelnökök : P. Angehrn Tivadar S. J., a kalocsai csillagvizsgálóintézet igazgatója. Kalocsa. Dr. Rybár István, l. Választmány. Jegyző: Dr. Detre László, az Asztrofizikai Obszervatórium adjunktusa. Budapest, 1., Svábhegy.
Intézőbizottsági tagok: Fleissig József, az Angol-Magyar Bank vezérigazgatója. Budapest, VI., Benczur-utca 31. Dr. Lassovszky Károly, az Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest, 1., Svábhegy. Dr. Ortvay Rudolf, egyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia levelező tagja. Budapest, 1., Pasaréti-út 51. Dr. Perczel György, a BSzKRt. igazgatója. Budapest, VII., Akácfa-utca 15. Dr. Réthly Antal, l. Választmány. Dr. Terkán Lajos, az Asztrofizikai Obszervatórium ny. obszervátora, egyetemi m. tanár. Budapest, L, Fery Oszkár-utca 55. Szerkesztők: Dr. Detre László, l. Jegyző. Dr. Lassovszky Károly, l. Intézőbizottság." [HAI.]

KARDOS Tibor: Mátyás király és a humanizmus. In: Mátyás király emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. 2. köt. Szerk.: Lukinich Imre. Kiad. a Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület. Budapest, [1940.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 9-105. [KSZ.]

FITZ József: Mátyás király, a könyvbarát. In: Mátyás király emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. 2. köt. Szerk.: Lukinich Imre. Kiad. a Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület. Budapest, [1940.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 209-249. [KSZ.]

SZATHMÁRY László: Az asztrológia, alkémia és misztika Mátyás király udvarában. In: Mátyás király emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. 2. köt. Szerk.: Lukinich Imre. Kiad. a Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület. Budapest, [1940.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 413-452. [KSZ.]

MÓRA Károly: Öröknaptár. In: Új kincseskönyv. Gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományi és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül. Szerk.: Aujeszky László, Gombocz Endre. 1. köt. Budapest, 1940. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 1-5. Valamely dátum milyen napra esik 1582 és 5099 között? A húsvét vasárnapok táblázata 1583 és 2609 között. [KSZ.]

AUJESZKY László: A napsütés. In: Új kincseskönyv. Gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományi és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül. Szerk.: Aujeszky László, Gombocz Endre. 1. köt. Budapest, 1940. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 6-7. [KSZ.]

AUJESZKY László: Az északi fény. A Magyarországon látott nevezetesebb sarkifény jelenségek. In: Új kincseskönyv. Gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományi és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül. Szerk.: Aujeszky László, Gombocz Endre. 1. köt. Budapest, 1940. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 24-27. 1730. februárban., 1780. végén, 1806. nov. 2-án, 1831. jan. 7-én, 1869. ápr. 15-én, 1869. máj. 13-án, 1870. okt. 25-én, 1871. jan. 14-én, 1872. febr. 4-én, 1898. szept. 9-én, 1903. okt. 31-én, 1920. márc. 22-én, 1926. jan. 26-án, 1938. jan. 25-én, 1940. márc. 24-én, hazánkból látott sarki fényekről. [KSZ.]

TÓTH Géza: Miért látszik a Nap és a Hold nagyobbnak a látóhatár közelében? In: Új kincseskönyv. Gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományi és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül. Szerk.: Aujeszky László, Gombocz Endre. 1. köt. Budapest, 1940. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 27-28. [KSZ.]

BERKES Zoltán: A napfoltok és az időjárás. In: Új kincseskönyv. Gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományi és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül. Szerk.: Aujeszky László, Gombocz Endre. 1. köt. Budapest, 1940. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 32-34. [KSZ.]

LŐRINCZ Zoltán: A finn-magyar rokonság felfedezése. Hell Miksa emlékezete. = Búvár 6. 1940. jan. 1. sz. pp. 3-5. Rövid életrajza, bővebben a vardői útjáról és a Vénusz-átvonulás észleléséről. [KSZ.]

KULIN György: "Üzenetek a világűrből." = Búvár 6. 1940. 1. sz. pp. 38-39. A földön kívüli világ kutatásáról és Detre László most megjelent Üzenetek a világűrből és Kozmikus hatások a Földön című könyvéről. [SRG.]

Hullócsillagok fénynyoma a sztratoszférában. = Búvár 6. 1940. okt. 10. sz. p. 468. A pensylvániai egyetemről meteornyomok segítségével mérik a felsőlégköri szél irányát és sebességét. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet 1939. évi működése. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. pp. 1-11. [KSZ.]

KULIN György: A Gauss- és Väisälä-módszer kritikai összehasonlítása. 3. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. pp. 11-21. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: A katódsugároszcillográf és az elektronsokszorozó cső alkalmazása csillagászati méréseknél. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. pp. 21-30. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Abbe születésének századik évfordulója. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. pp. 30-31. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Olbers halálának századik évfordulója. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. p. 31. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richard: A McDonald-csillagda megnyitása. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. pp. 31-34. Apróbb közlemények. Főműszerének tükre 208 cm. Igazgatója Otto Struve. [KSZ.]

ABAHÁZI Richard: A feketedési görbe törvényszerűsége. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. pp. 34-35. Apróbb közlemények. A fényképezőlemezre eső fény intenzitása és a lemez feketedése közötti összefüggés. [KSZ.]

DETRE László: Az 1940a Kulin-üstökös. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. pp. 35-36. Apróbb közlemények. A svábhegyi csillagvizsgáló 60 cm reflektorával készített egyik felvételen 1940. január 6-án Kulin György egy kb. 15,8 magnitúdó fényességű mozgó objektumot fedezett fel. Az objektum képe a lemezen diffúz volt. Emiatt rögtön az a gyanú merült fel, hogy az új égitest üstökös. Kulin azonban óvatosságból, mivel az objektum annyira gyenge volt, várt a felfedezés közlésével, amíg annyi észlelése nem volt, hogy pályát tudott volna számolni. Jan. 10-én, 12-én és 30-án sikerült még fényképeznie az égitestet és az ezek alapján számított pálya igazolta a gyanút. Az üstökös perihéliumában is kívül marad a Mars-pályán, aféliumban megközelíti a Jupiter-pályát. Keringés ideje, Kulin számítása szerint, 5,6374 év. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A változócsillagok számának növekedése. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. p. 37. Apróbb közlemények. Egy 1939-es katalógus 8254 változócsillagot tartalmaz. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Új szupernóva. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. p. 37. Apróbb közlemények. A Cet egyik extragalaktikájában találta Zwiczky 1929. [ ! ] dec. 4-én. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Fehértörpék, novák, szupernóvák. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. pp. 37-39. Apróbb közlemények. Konferencia Párizsban 1939. júl. 17-23-ig a címbeli témában. [KSZ.]

DETRE László: A tejútfelhők és a nyílthalmazok dinamikája. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. pp. 39-41. Apróbb közlemények. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Delta Cephei- és rokontipusú csillagok fényváltozása és sebességváltozása. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. p. 41. Apróbb közlemények. [KSZ.]

Csillagok átmérőjének mérése. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. p. 41. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TOLMÁR Gyula: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. p. 42. David O. Woodbury: The Glass Giant of Palomar. New York. 1939. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. pp. 42-43. 1939. márc. 13-án a Szakosztály intéző bizottsági ülése és új tisztikar választása a következő három évre. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Terkán Lajos. [Nekrológ] = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. pp. 44-45. Hirek. Terkán Lajos 1877-ben született Székesfehérvárott. 1940. március 26-án hunyt el. Életének és csillagászati munkásságának ismertetése. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 1. sz. pp. 45-48. Kulin György válaszol két olvasónak: egyiknek a rendellenes keringésű holdakról, a másiknak a kisbolygók pályaszámításairól. [KSZ.]

JELITAI József: Adatok Gauss asztronómiai munkásságának jellemzéséhez. Idézetek kortársaihoz írt leveleiből. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. pp. 49-61. Az 1940. márc. 13-i ülésen kezdett és máj. 8-án befejezett előadásának teljes szövege. [KSZ.]

SZEPESI Zoltán: Az energia megmaradásának elve az atomfizikában. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. pp. 62-66. [KSZ.]

KOCZKÁS Gyula: Megjegyzések Abaházi Richárd: Katódoszcillográf és elektronsokszorozó cső alkalmazása a csillagászati méréseknél c. dolgozatára. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. p. 66. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Válasz Koczkás Gyula hozzászólására. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. pp. 66-67. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Fényelektromos csillagszámláló. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. pp. 67-69. Apróbb közlemények. [KSZ.]

Napfoltstatisztika 1939-re. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. p. 69. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Jupiter bolygó felhős képződményeinek színeződése. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. pp. 69-70. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Az Amor megtalálásának jelentősége. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. pp. 70-72. Apróbb közlemények. Az Amor kisbolygó akár 0,08 csillagászati egységre is megközelítheti a Földet, így alkalmas a napparallaxis pontosítására. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Új, nagy planetáris köd. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. p. 72. Apróbb közlemények. Egy planetárisköd két fényesebb része az eddig két ködnek katalogizált NGC 2474 és 2475. [KSZ.]

DETRE László: A Scorpio-Centaurus csillagraj és a K-effektus. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. pp. 72-73. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: A galaktikai centrum távolsága. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. pp. 73-75. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok energiaforrása. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. pp. 75-76. Apróbb közlemények. [KSZ.]

FORRÓ Magdolna: A kozmikus sugárzás napi menete. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. pp. 76-79. Apróbb közlemények. Az 1940. ápr. 10-i előadása kivonata. [KSZ.]

KULIN György: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. p. 79. Mészáros László: A csillagászati földrajz elemei. Budapest, 1940. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. pp. 79-80. Szakosztályi ülés 1940. április 10-én és május 8-án. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. p. 80. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 2. sz. p. 80. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A folyamatos napészlelésekről. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 81-101. A cikk keltezése: 1940 november. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Csillagászati távcsövek látmezejének vizsgálata. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 102-109. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Mount Wilson Obszervatórium 2,5 méteres tükrének új aluminiumozása. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 109-110. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: A hideg telek és a napfoltok. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. p. 110. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: A Jupiter és Saturnus nagy oppozíciója. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 110-111. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Hírek üstökösökről. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 111-113. Apróbb közlemények. Whipple (1933 IV) üstökös; Cunningham (1940/c) üstökös; Whipple (1940/d) üstökös; Okabayatsi (1940/e) üstökös. [KSZ.]

STROMMER Gyula: Fényes meteor volt látható Magyarországon. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 113-114. Apróbb közlemények. 1940. július 26-án kevéssel 22 óra után az Alföld keleti felén fényes meteor tűnt fel. Eddig 136 jelentés érkezett róla az ország csaknem minden részéből. A meteort 25 perces nyomjelenség követte. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az Andromeda-köd rotációja. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 114-115. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DETRE László: A pulzációelmélet megfigyelési igazolása. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 115-117. Apróbb közlemények. [KSZ.]

GUMAN István: Az algolrendszerek újabb vizsgálata. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 117-119. Apróbb közlemények. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Zeta Aurigae. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 119-121. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Új szupernóva az NGC 5907 extragalaktikában. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DETRE László: Spirális ködök színe. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. p. 122. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 123-124. L. Harang, Das Polarlicht und die Probleme der höchsten Atmosphärenschichten. Leipzig, 1940.; Astronomischer Jahresbericht 40. Band. Die literatur des Jahres 1938. Berlin, 1940.; Kleine Planeten Jahrgang 1941. Bonn und Berlin, 1940.; K. Stumf, Die Erde als Planet. Berlin, 1939.; E. Zinner, Der Sternenmantel Kaiser Heinrichs, Himmelskunde und Rechenkunde im alten Bamberg. 1939.; A Királyi Magyar természettudományi Társulat Évkönyve 1941-re. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 124-125. Szakosztályi ülések 1940. okt. 9-én, nov. 13-án, dec. 11-én. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 125-126. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 3. sz. pp. 126-128. D. M. kérdésére: Miért kék az ég, amikor az őt megvilágító Nap sárga? válaszol Faragó Péter. [KSZ.]

DETRE László: A csillagok stabilizációja és pulzációja. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 4. sz. pp. 129-146. A müncheni egyetem csillagászati kollokviumán 1940. okt. 1-én tartott előadása. [KSZ.]

Budapesten látható csillagfödések 1941-ben (Világidőben). = Csillagászati Lapok 3. 1940. 4. sz. pp. 146-149. [KSZ.]

STROMMER Gyula: Újabb vizsgálatok az állatövi fényről. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 4. sz. pp. 149-152. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DETRE László: Az ionoszféra és a kozmikus sugárzás az 1940 október 1-i napfogyatkozás alatt. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 4. sz. pp. 152-153. Apróbb közlemények. [KSZ.]

STROMMER Gyula: Az első fundamentális fényelektromos fotometriai katalógus. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 4. sz. pp. 153-154. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A Tejút déli részének újabb stellárstatisztikai vizsgálatai. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 4. sz. pp. 154-156. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: Az intersztelláris abszorpció szerepe zéta Persei spektrumának intenzitáseloszlásánál. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 4. sz. pp. 156-158. Apróbb közlemények. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 4. sz. p. 158. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 3. 1940. 4. sz. p. 158. [KSZ.]

Kepler szülőházából múzeum. = Déli Hirlap 16. 1940. aug. 21. 187. sz. p. 7. A Stuttgart melletti Wehlderstadt egyik ódon házát, amelyben 1571. december 27-én Kepler János, a halhatatlan német csillagász született, Kepler-múzeummá alakítják át. A nagy tudós összegyűjtött művei mellett az új múzeum azoknak a készülékeknek ábráit és modelljeit tartalmazza, amelyeket Kepler szerkesztett és korszakalkotó találmányainál felhasznált." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

IRMÉDI-MOLNÁR László: A régiek térképező műszereiről. = A Földgömb 11. 1940. okt. 10. sz. pp. 241-245. Gnomon, irányzókészülék, szintező, vonalzó, gróma (egyenesek derékszögének meghatározására használták), kvadráns, Jákob rúdja. [SRG.]

BERKES Zoltán: Detre László: Üzenetek a világűrből. Budapest, 1939. = Az Időjárás 44.(16.) 1940. jan-febr. 1-2. füz. pp. 32-33. Könyvismertetés. [SRG.]

Dr. Terkán Lajos. = Az Időjárás 44.(16.) 1940. jan-febr. 1-2. füz. p. 36. Nekrológ. [SRG.]

A Hold és az időjárás. Kérdés és felelet. = Az Időjárás 44.(16.) 1940. jan-febr. 1-2. füz. pp. 38-39. R. A. [Réthly Antal] válaszával. [SRG.]

BERKES Zoltán: Az 1940. márc. 24-i északifény. = Az Időjárás 44.(16.) 1940. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 75-78. [SRG.]

BERKES Zoltán: Éghajlatváltozás vagy éghajlatingadozás. = Az Időjárás 44.(16.) 1940. júl-aug. 7-8. füz. pp. 149-154. [IBQ.]

BARTA György: A magyarországi földmágneses kutatásokról különös tekintettel az ógyallai mérésekre. = Az Időjárás 44.(16.) 1940. szept-okt. 9-10. füz. pp. 211-214. [IBQ.]

B. B. [BÉLL Béla]: Az ógyallai obszervatórium 40 éves fennállásának megünneplése. = Az Időjárás 44.(16.) 1940. szept-okt. 9-10. füz. pp. 222-224. [IBQ.]

BARTA György: A szeptember 26-tól október 7-ig tartó mágneses háborgások. = Az Időjárás 44.(16.) 1940. szept-okt. 9-10. füz. p. 228. Mágneses háborgás sorozat, sarkifény és rádiózavarok. [IBQ.]

B. N. [BACSÓ Nándor]: Különös fénytünemény Galántán. = Az Időjárás 44.(16.) 1940. szept-okt. 9-10. füz. p. 229. 1940. júl. 26-án estefelé nagy vörös folt az égen, amely sárgára változott és lassan haladt keletre. [SRG.]

TIBOR Mátyás: Detre László: Üzenetek a világűrből. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 276 l. = Magyar Kultúra 27.(53.) 1940. I. félév jan. 20. 2. sz. p. 34. Könyvismertetés. [SRG.]

TIBOR Mátyás: Dr. Mészáros László: A csillagászati földrajz elemei. A szerző kiadása. = Magyar Kultúra 27.(54.) 1940. II. félév szept. 5. 17. sz. p. 66. Könyvismertetés. [SRG.]

PALLOS László: Csillag-legendák. Pécs. = Magyar Kultúra 27.(54.) 1940. II. félév okt. 5. 19. sz. p. 111. Gyerekeknek szóló könyvecske ismertetése (Cserné Zucsek Gizella: Csillag legendák. Pécs, [1939]). [SRG.]

BARNÓTHYNÉ FORRÓ Magdolna: Barangolás a kozmikus sugarak birodalmában. = Magyar Női Szemle 5. 1940. márc-ápr. 3-4. sz. pp. 49-53. [AAJ.]

Északi fény a - Harz hegységben. = Nemzeti Ujság 22. 1940. jan. 12. 8. sz. p. 2. [SRG.]

Óriási gázfolt képződött a nap korongján. = Nemzeti Ujság 22. 1940. jan. 14. 10. sz. p. 10. A treptowi csillagvizsgáló közleménye szerint 1870. óta ez a legnagyobb napfolt. [SRG.]

Óriási katasztrófa a világürben. Rekonstruálták a mi napunknál hatalmasabb égitest szétrobbanásának történetét. = Nemzeti Ujság 22. 1940. jan. 28. 22. sz. p. 7. A nauburgi és sonnebergi csillagvizsgáló állomások megfigyeléseiről. [SRG.]

(SZIN): Két nap alatt a holdba. Új nagyhatású rakéta-robbanóanyagot találtak fel. = Nemzeti Ujság 22. 1940. márc. 17. 62. sz. p. 13. A német Oberth körvonalazta a Hold-utazás feltételeit. [SRG.]

(L.D.): Minisztertanács dönt a nyári időszámításról. Kedden ankét lesz a kereskedelmi minisztériumban. = Nemzeti Ujság 22. 1940. márc. 21. 65. sz. p. 7. [SRG.]

A nagy hideg után most sarki fényt és elektromos tornádót okoztak a napfolt kisugárzások. = Nemzeti Ujság 22. 1940. márc. 27. 68. sz. p. 7. 1940. március 24-én sarki fényt észleltek Győrben, Pápán, a Balaton északi partján, Budapesten és Felső Magyarország több településén. [SRG.]

Ebben az évben már nem lesz nyári időszámítás. = Nemzeti Ujság 22. 1940. márc. 28. 69. sz. p. 2. [SRG.]

Meghalt dr. Terkán Lajos. = Nemzeti Ujság 22. 1940. márc. 28. 69. sz. p. 7. Gyászjelentés. [SRG.]

Igenis, nyári időszámítást. = Nemzeti Ujság 22. 1940. márc. 29. 70. sz. p. 7. [SRG.]

(f.): Ujabb elektromos légköri zavarok várhatók. A napfoltok és az időjárás. = Nemzeti Ujság 22. 1940. ápr. 13. 83. sz. p. 6. [SRG.]

Múzeum lett Kepler szülőházából. = Nyírvidék. Szabolcsi Hirlap 8. 1940. aug. 19. 188. sz. p. 4. "A híres német csillagásznak, Keplernek, szülővárosában, a vadregényes fekvésű Weilben, a nagy tudós szülőházát múzeummá alakították át. Hála az adakozók bőkezűségének, sikerült a már omladozó házat annyira helyreállítani, mint amilyen Kepler életében volt. A múzeumban megtaláljuk mindazt, ami Kepler munkásságához tartozott. Eredeti kéziratok, levelek és tudományos kutatásainál alkalmazott érdekes készülékek találhatók itt, valamint gyönyörű festmények azon tájakról, ahol a híres csillagász megfordult. Külön érdekessége a múzeumnak az a fizikai készülék mellyel Kepler még mint tübingeni diák dolgozott. A múzeumot egy hatalmas bronz Kepler-mellszobor díszíti, mely a kiváló Bredow szobrászművész alkotása." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A Tűzgolyó titkait magyarok leplezték le. = Röptében a világ körül. Az "Érdekes regények" tudományos melléklete. 1. évf. 1. sz. 1940. nov. 22. p. 93. Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. Magyar Népművelők Társasága, Budapest. Hell Miksa és Fényi Gyula Nap-megfigyeléseit méltató írás. [VEJ.]

Verne rakétájával nem repülünk a Holdba. = Röptében a világ körül. Az "Érdekes regények" tudományos melléklete. 1. évf. 1. sz. 1940. nov. 22. p. 94. Tolnai Műintézet és kiadóvállalat Rt. Magyar Népművelők Társasága, Budapest. Kerekes István kalocsai szerzetes tudományos számításai bizonyítják, hogy a Verne által leírt módon a Földről még elindulni sem lehetne. [VEJ.]

WODETZKY József: A naptár. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. jan. 1103. füz. pp. 1-13. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. jan. 1103. füz. pp. 30-31. 1940. febr. jelenségek. 1940-ben a Csillagos éghez nem jelenik meg égtérkép. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. febr. 1104. füz. p. 58. 1940. márc. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. márc. 1105. füz. p. 111. 1940. ápr. jelenségek. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. márc. 1105. füz. p. 118. A Csillagászati Szakosztály működéséről. A Csillagászati Lapoknak három száma jelent meg. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (5.) = Természettudományi Közlöny 72. 1940. márc. 1105. füz. p. 128. Dr. M. E. győri szivárványféle megfigyelése 1939. dec. 1-én. [SRG.]

BACSÓ Nándor: Koszorújelenség. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. márc. 1105. füz. p. 128. Levélszekrény. Feleletek. (5.) [SRG.]

BERKES Zoltán: Az 1940. március 24-i északifény. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. ápr. 1106. füz. pp. 144-146. Említve: sarki fény 1938. jan. 25., ápr. 16. (Boroszlón); 1939. febr. 24., ápr. 24.;1940. márc. 23-24. és 27-én. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. ápr. 1106. füz. pp. 157-158. 1940. máj. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. máj. 1107. füz. pp. 188-189. 1940. jún. jelenségek. [SRG.]

Választmányi ülés március 27-én. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. máj. 1107. füz. p. 189. Tájékoztatás Wodetzky József: Csillagos esték és Detre László: Üzenetek a világűrből című köteteikről. Társulati ügyek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (6.) = Természettudományi Közlöny 72. 1940. máj. 1107. füz. p. 192. D. B. az északi fényről. [SRG.]

BERKES Zoltán: Az északi fénnyel kapcsolatos hangjelenségek. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. máj. 1107. füz. p. 192. Levélszekrény. Feleletek. (6.) [SRG.]

MENDE Jenő: A "zöld sugár." = Természettudományi Közlöny 72. 1940. jún. 1108. füz. p. 216. Apró közlemények. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. jún. 1108. füz. p. 220. 1940. júl. jelenségek. [SRG.]

KOCZKÁS Gyula: Abbe Ernő. (Születésének századik évfordulójára.) = Természettudományi Közlöny 72. 1940. júl. 1109. füz. pp. 242-244. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. júl. 1109. füz. pp. 252-253. 1940. aug. jelenségek. [SRG.]

KULIN György: A Jupiter és a Saturnus együttállása. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. aug. 1110. füz. pp. 257-262. Három együttállás: 1940. aug. 15., 1940. okt. 12.; 1941. febr. 20. [SRG.]

KALMÁR László: Helyünk a Tejútban. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. aug. 1110. füz. pp. 307-308. Apró közlemények. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. aug. 1110. füz. pp. 313-314. 1940. szept. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. szept. 1111. füz. p. 345. 1940. okt. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (15.) = Természettudományi Közlöny 72. 1940. szept. 1111. füz. p. 348. J. L. 1940. jún. 4-én Keszthelyen érdekes szivárványt figyelt meg. [SRG.]

BERKES Zoltán: Hármas ívű szivárvány a Balaton felett. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. szept. 1111. füz. p. 348. Levélszekrény. Feleletek. (15.) [SRG.]

RAPAICS Raymund: Alexandria, a természettudományok bölcsője. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. okt. 1112. füz. pp. 365-371. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. okt. 1112. füz. pp. 379-380. 1940. nov. jelenségek. [SRG.]

TÓTH Géza: Érdekes halo-jelenség. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. nov. 1113. füz. pp. 404-406. Apró közlemények. Levélszekrény. Feleletek. (17.) Légköroptikai jelenség. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. nov. 1113. füz. pp. 408-409. 1940. dec. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (17.) = Természettudományi Közlöny 72. 1940. nov. 1113. füz. p. 411. Dr. R. P. 1939. dec. 31-én érdekes jelenséget figyelt meg. [SRG.]

Levélszekrény. Feleletek. (17.) = Természettudományi Közlöny 72. 1940. nov. 1113. füz. p. 412 Lásd a 404-406. oldalon olvasható cikket. [SRG.]

Címképünk: A Nap hidrogénfényben készült képe napfoltmaximumkor. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. dec. 1114. füz. címlap. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: Napfelületi jelenségek és geofizikai hatásaik. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. dec. 1114. füz. pp. 413-420., címlap. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. dec. 1114. füz. p. 456. 1941. jan. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (21.) = Természettudományi Közlöny 72. 1940. dec. 1114. füz. p. 460. B. L. a naptárkészítésről érdeklődik. [SRG.]

KNAUZ Sándor: A naptárkészítés. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. dec. 1114. füz. p. 460. Levélszekrény. Feleletek. (21.) [SRG.]

PINZGER Ferenc S. J.: Mitterpacher Lajos. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. jan. - márc. 1.(217.) pótfüz. pp. 47-50. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

BERKES Zoltán: A Nap sugárzásváltozásainak hatása légkörünkben. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. jan. - márc. 1.(217.) pótfüz. pp. 52-59. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

MENDE Jenő: A napsugárzásnak legrövidebb észlelhető hullámhossza. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. jan. - márc. 1.(217.) pótfüz. p. 78. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: Kinek köszönheti a tudomány a Palomar-hegyi új ötméteres tükör teleszkópját. = Természettudományi Közlöny 72. 1940. júl. - szept. 3.(219.) pótfüz. pp. 191-192. Hale G. E. munkásságáról. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

BARÓTI Dezső: Finnek, lappok, magyarok. = Tükör 8. 1940. 4. sz. pp. 217-219. Sajnovicsról és a Demonstratióról is. [HAD.]

És mégis mozog a föld. = Vasvármegye 73. 1940. dec. 11. p. 4. A gimnáziumban megismételték Kunc és Gothard kisérletét a Foucault ingával. [SRG.]

RADNAI Rezső: Jól esik néha megpihenni és visszanézni a multba ... Gothard István dr. emlékezései Vasmegye nagyjairól. = Vasvármegye 73. 1940. dec. 25. pp. 4-5. [SRG.]

          1941.

  ARATÓ István: Természettan gimnáziumok és leánygimnáziumok felső osztályai számára. 1. köt, VII. osztály. Az új tanterv és az új utasítások alapján. Kőszeg, 1941. A szerző kiadása, Nyomatott Garab József Kőnyomdájában, Cegléd. XVI. + 303. p. Csillagászat: A csillagos ég látszólagos jelenségeinek áttekintése. A csillagos ég. Tájékozódás és helymeghatározás a csillagos égen. Az álló csillagok napi látszólagos mozgása. A sarkmagasság a Föld különböző helyein. Helymeghatározás a forgó éggömbön. A csillagos ég ritkább jelenségéi. A csillagászat mint tudomány.(pp. 1-16.); Messzelátók (pp. 48-50.). A szeksztáns (pp. 51-52.).;
Az égi testek mozgása, világrendszerek. A Földközepű és Napközepű világrendszer (pp. 129-130.).; Kepler törvényei (p. 130.).; Az általános tömegvonzás. Newton elmélete. Cavendish és Eötvös kísérletei. A nehézségi erő változásai. A világrendszerek a mai tudományos felfogás megvilágításában. (pp. 131-134.).; A Föld nehézségi erőtere. A Föld nehézségi erőterének általános jellemzése. A munka a nehézségi erőtérben. A nehézségi erőtér potenciálja. (pp. 134-137.).; Az idő mérése, a nap és az év hossza, időszámítás. Az időszámítás egységei. A csillagászati nap. A polgári nap. A csillagászati és a polgári vagy naptári év. Hosszabb idő számítása és a naptár. A zónaidő. (pp. 137-141.). [HAI.]

GHEYSELINCK, Robert: A nyughatatlan Föld. Ford.: Bogsch László. Kiad. a Királyi Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1941. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. [7]+298 p., 64 t. /A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Természettudományi Kiadóvállalata. 118. köt./ Csillagászat: pp. 1-15., 5 t. [SRG.]

JEANS, James: A csillagos ég titkai. Ford.: Sziklay Géza. A fordítást átnézte és jegyzetekkel ellátta: Cavalloni Ferenc. 32 képtáblával. 4. bőv. kiad. Budapest, 1941. Dante Könyvkiadó, Krauker-nyomda. 221 p., 32 t., 2 térk. Sárga vászonkötésben, fekete alapszínű aranyozott feliratokkal és díszítésekkel. [KSZ.]

JÓNÁSCH Antal: "Természettudományi tanulmányom" című könyvem sorsa. Írta Jónásch Antal okl. vaskohász nyug. Budapest, 1941. Nyomtatott Garab József könyvnyomdájában (Cegléd). 23 p. Az ár-apály különös elméletét kidolgozó szerző itt leírja a saját viszontagságainak történetét 1920-tól 1940-ig. Miután minden hivatal és intézmény (utoljára a Magyar Tudományos Akadémia) is visszautasította elméletét így zárja kötetét: "nem találok okot, hogy a tengerjárásra vonatkozó - természeti törvényekkel alátámasztott véleményemet megváltoztassam, mely véleményem szerint a tengerjárás a Föld kettős mozgásának (a Nap és saját tengely körüli forgásának) következménye és semmi összefüggésben nincsen a Hold tömegvonzásával!" [KSZ.]

KEMPELEN Attila: A Föld keletkezése. Budapest, 1941. Királyi Magyar Egyetemi nyomda. 67 p. Csillagászat: pp. 3-23. [TZS.]

KENESSEY Kálmán: Megemlékezés Konkoly Thege Miklósról. Halála 25 éves fordulóján. Budapest, [1941.] Stephaneum nyomda. 9 p. Különlenyomat a Csillagászati lapok 1941-i 1. számából. A cikk végén a keltezés: Ógyalla, 1941. III. 12. "A csillagda államosításáig a csillagdáján dolgozó tisztviselőket sajátjából fizette s nem panaszkodhattak, hogy szűken honorálja munkájukat. Tudományos nevet itt szereztek, hiszen mindegyikéről megemlékezik a tudománytörténet: Schrader, Kobold, Tettens, Lakits, Bártfay, Kövesligethy, Tass, Terkán, Bodócs, Hoffmann, stb." (p. 8.) [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1941-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1940.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 148 p. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A Fiastyúk. Budapest, [1941.] Dr. Kolbenheyer Tibor, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 11. Különlenyomat a Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1942. évre szóló Évkönyvéből. [REZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A galaktikai csillagfelhők és halmazok egyensúlyáról. Budapest, 1941. Stephaneum nyomda. 49 p. Doktori értekezés. [HAI.]

KULIN György: A műkedvelő csillagászat tudományos értéke. Budapest, [1941.] Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 6 p. Mutatvány A távcső világa című kötetből. Különlenyomat a Természettudományi Közlöny 1941. december hó 12. számából. [SRG.]

KULIN György: A távcső világa. Haeffner Tivadar közreműködésével írta Kulin György. Egy csillag- és egy holdtérképpel 64 táblával és 153 szövegképpel. Kiad. a Királyi Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1941. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1. köt. XVI + pp. 1-320., 1 térk.; 2. köt. pp. 321-672., 1 térk. /A Királyi Magyar Természettudományi Társulat könyvkiadóvállalata. 121-122./ Kulin György előszava 1941. november hóban kelt. Az 1. kötetben egy kihajtható csillagtérkép, a 2. kötetben egy holdtérkép van. Haeffner Tivadar műve a VI. Távcsőkészítés című fejezet (pp. 175-246.), amelyben az házilagos tükörcsiszolás módszerét ismerteti. Kulin György írta a XVI. Az asztrológia elmélete és bírálata című fejezetet (pp. 530-609), amely az asztrológia részletes ismertetése és történelmi szerepe, végül cáfolata és elítélése. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Jelentés a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet 1940. évi működéséről. Budapest, 1941. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. 11 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok 4. évf. 1. számából. [KSZ.]

REICHENBACH, Hans: Atom és Világegyetem. A jelenkor fizikai világképe. 2. bőv. kiad. Ford. és a IV. fejezetet írta: Náray-Szabó István. Budapest, [1941?]. Franklin-Társulat kiadása és nyomdája. 225 p. Csillagászat: pp. 16-56.; Reichenbach előszava Berlinben kelt 1930. július havában. Az anyagszerkezet tudományának újabb haladása című IV. fejezet (pp. 202-220.) elején ezt írja Náray-Szabó István: " Azóta, hogy Reichenbach kitűnő könyve megíródott, több mint egy évtized pergett le az idő rokkáján." Így az évszám feltüntetése nélküli könyv 1941 körül készülhetett. [KSZ.]

RÖSZNER-LACZKÓ Viktor: Az új naptár tervezete. Örök naptár. Budapest, 1941. Sylvester Rt. 15 p. A szerző bevezetése 1940. okt. 24-én kelt Budapesten. A szerző egy új naptár tervét mutatja be. Az évet nem "hetekre" osztja be hanem "ötökre". Ezeket az "ötöket" csak a hétfő, a kedd, a szerda, a csütörtök és a péntek napok alkotják. A szombat és a vasárnap végleg megszűnik. Egy ilyen ötön belül négy munkanap lesz és egy ünnepnap. Az ünnep a pénteki nap lesz. Így a 365 napos évek 5-tel oszthatóan azonos naptárt adnak. Minden hónap hétfővel kezdődik és péntekkel ér véget. A 12 hónapból minden hónap 30 napos, csak a december 35 napos. A szökőévek szabálya megmarad. A 366 napos szökőévben a február hó végére (február 30-át követően) egy plusz szökőnapot tervez be, amely azonban nem követi az ötös ritmust, nevezetlen nap lesz csak.
A szerző részletesen kidolgozza az év névnapjait (híres emberekről) és ünnepnapjait (művészetekre, tudományokra, mesterségekre és egyéb nemes dolgokra történő emlékezéssel). A húsvét ünnepét április 10-re rögzíti, a pünkösdöt május 30-ra. Augusztus 20-ika magyar szent korona ünnepe lesz. Október 5-re kerül az aradi vértanúk napja. A karácsony marad december 25-én. December 35-én pénteken az ó- és újév ünnepe lesz. Másnap január 1-én hétfő, persze munkanap. [KSZ.]

WAGNER Richárd: A földgömb és használata. Budapest, 1941. Kókai Lajos kiadása, Madách-nyomda (Budapest). 40 p. Turner István közreműködésével. [TZS.]

WAGNER Richárd: Földgömb gyakorlatok. Budapest, 1941. Kókai Lajos kiadása, Madách-nyomda (Budapest). 78 p. [TZS.]

"Uralkodó bolygó: a Vénusz.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap- és holdfogyatkozások 1941-ben.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok.; Tudnivalók az ünnepekről." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1941-ik esztendőre. Negyvenegyedik évfolyam [Debrecen, 1940.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

KLIPP Alajos: A Csillagvizsgáló Intézet földrajzi hosszúsága. (Összefoglalás.). In: Die Geographische Länge der Sternwarte. Budapest, 1941. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. 50. /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 15./ A német nyelvű tanulmány (pp. 51-66.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

BERKES Zoltán: A meteorológiai viszonyok a Svábhegyen. (Összefoglalás.). In: Die meteorologischen Verhältnisse am Svábhegy. Budapest, 1941. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. [2.] /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 12./ A német nyelvű tanulmány (pp. 3-29.) elé elhelyezett kivonat. [HAI.]

TERKÁN Lajos: A Csillagvizsgáló Intézet sarkmagassága. (Összefoglalás.). In: Die Polhöhe der Sternwarte. Budapest, 1941. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. 42. /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 14./ Az 1935 májusában íródott posztumusz megjelent német nyelvű tanulmány (pp. 43-47.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

GUÓTH Emil: A Csillagvizsgáló Intézet tengerfeletti magassága. (Összefoglalás.). In: Der Seehöhe der Sternwarte. Budapest, 1941. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. 68. /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 16./ A német nyelvű tanulmány (pp. 69-70.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1941-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1940.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-29. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1941-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1940.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 30-34. A szabadszemmel nem látható bolygók koordinátái. Periodusos üstökösök, melyeknek visszatértét észlelték. Napfoltmaximumok és minimumok időpontjai. Eddig felfedezett szupernovák. [KSZ.]

DETRE László: Az 1939-40. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1941-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1940.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 35-40. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A csillagászati távcsövek újabb fejlődése. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1941-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1940.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 40-47. [KSZ.]

Az 1940-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1941-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1940.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 77-90. "...Bialobrzeski, C., lengyel fizikus, a varsói egyetemen az elméleti fizika tanára, hosszabb ideig a lengyel fizikai társulat elnöke, 61 éves korában, valószínűleg még 1939-ben. Munkásságának főtere a csillagok spektrográfiája, a fény abszorpciós és elnyelési jelenségei voltak. Tagja volt a Szellemi Együttműködés Nemzetközi tanácsának (p. 78.).; [...] Eberhar, G., német csillagász, a potsdami asztrofizikai intézet kiérdemesült főobszervátora, január 3-án, 73 éves korában. Eleinte a bécsi Kuffner-csillagdában dolgozott, majd a gothai és hamburgi csillagdában eltöltött rövid idő után Potsdamba került. Főkép a fényképészet csillagászati alkalmazásával és műszervizsgálatokkal foglalkozott (pp. 80-81.).;
[...] Fowler, A., angol csillagász, a londoni Imperial College of Science and Technology kiérdemesült tanára, június 24-én, 72 éves korában. Pályájának elején Norman Lockyer mellett volt asszisztens és ekkor behatóan foglalkozott spektroszkópiával. Különösen a Nap színképét vizsgálta, az egyes napfogyatkozások alkalmával is. Kimutatta a vörös csillagokban a TiO jelenlétét, a Mg vonalait a napfoltokban, a CO-t az üstökösök csóvájában. A hidrogén és a hélium színképéről közölt vizsgálatai különösen akkor lettek nagyjelentőségűek, mikor Nils Bohr 1913-ban felállította atom-elméletét. Tagja volt a Royal Societynek és számos tudományos kitüntetésben is részesült (p. 80.).; [...]
Neugebauer, P. V., német csillagász, a berlin-dahlemi Astronomisches Reichsinstitut volt obszervátora, március 3-án, 72 éves korában. Csaknem négy évtizedes működése alatt jelentős szerepe volt az intézet munkásságában. Különösen kronológiai kérdések és problémák iránt érdeklődött s e tárgykörben kitűnő táblázatokat készített (p. 84.).; [...] Terkán Lajos, csillagász, a Konkoly-Thege-alapítványú asztrofizikai obszervatórium ny. obszervátora, egyetemi magántanár, március 26-án, 63 éves korában. Tudományos munkássága főként a fotometria terén mozgott; idevonatkozó megfigyeléseit részben Tass Antal együtt végezte. Végzett rendszeres meteor-megfigyeléseket, majd a változó csillagok birodalma kötötte le munkásságát egészen élete végéig. A világháborút végigküzdötte és mint százados tért vissza munkásságának helyére, Ógyallára.
Innen költözött 1920-ban Budapestre, miután a műszerek egy részét Tass Antallal együtt sikerült Budapestre mentenie. A svábhegyi csillagdában folytatta a déli ég fotometriai vizsgálatát, változó csillagokat észlelt és a nagy reflektorral kis bolygókat figyelt meg. Nevezetesebb dolgozata: Über die periodischen Temperaturveränderungen von B. Lyrae. 1926 (p. 88.).; [...] Wilson, H. C., amerikai csillagász, a Goodsell-obszervatórium volt igazgatója és a Carlton College kiérdemesült tanára, március 9-én, 82 éves korában. Főkép a kettős- és változócsillagok megfigyelésével, üstökösök és kis bolygók pozíciójának meghatározásával foglalkozott. Sokáig szerkesztője volt a Popular Astronomy c. amerikai lapnak (pp. 89-90.)." [HAI.]

A hazai természettudósok rövid életrajza. B) Szervetlen tudományok 1. Csillagászok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1941-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1940.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 91-97. Albert Ferenc (montedegói), Bogdanich Imre Dániel, Fényi Gyula, Gothard Jenő, Harkányi Béla, Hell Miksa, Káldy Ádám, Kaposi Sámuel, Kmeth Dániel, Kondor Gusztáv, Konkoly-Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Mártonffi Antal, Mayer Lambert, Móra (Moravetz) Károly, Nagy Károly, Pasquich János, Petzval Ottó, Sajnovics János, Tass Antal, Tittel Pál, és Zach Ferenc báró. [HAI.]

A hazai természettudósok rövid életrajza. B) Szervetlen tudományok 2. Fizikusok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1941-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1940.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 97-106. A fizikus életrajzok között csillagászattal is foglalkozók: Kéri Ferenc (p. 102.), Lakits Ferenc (p. 103. ). [HAI.]

A hazai természettudósok rövid életrajza. B) Szervetlen tudományok 3. Meteorológusok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1941-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1940.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 106-109. Csillagászattal is foglalkozó meteorológus: Schenzl Guido (pp. 108-109.). [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1940-ben. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1941-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1940.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 135-140. "... Dr. Wodetzky József, a Pázmány Péter Tudomány-egyetem ny. r. tanára. Budapest, IX., Üllöi-út 121. (p. 140.)." Ez a csillagászattal kapcsolatos rész teljes szövege. [HAI.]

Szakosztályok. g) Csillagászati szakosztály. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1941-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1940.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 146-147. "Szakülések októbertől júniusig minden hónap második szerdáján. Tiszteletbeli elnökök: Dr. József Ferenc kir. herceg. Dr. Wodetzky József, l. Választmány. Elnök: Dr. Lassovszky Károly, az Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest, I, Svábhegy. Alelnökök: P. Angehrn Tivadar S. J., a kalocsai csillagvizsgáló­intézet igazgatója. Kalocsa. Dr. Réthly Antal, l. Választmány. Jegyző: Dr. Detre László, az Asztrofizikai Obszervatórium obszervátora. Budapest, L, Svábhegy.
Intézőbizottsági tagok: Dr. Császár Elemér, az Erzsébet Tudományegyetem ny. r. tanára, a M. T. Akadémia levelező tagja. Pécs. Fleissig József, az Angol-Magyar Bank vezérigazgatója. Budapest, VI., Benczur-utca 31. Dr. Ortvay Rudolf, egyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia levelező tagja. Budapest, I, Pasavéti-út 51. Dr. Perczel György, a BSzKRt. vezérigazgatója. Budapest, VII, Akácfa-utca 15. Dr. Rybár István, l. Választmány. + Dr. Terkán Lajos, az Asztrofizikai Obszervatórium ny. obszervátora, egyetemi m. tanár. Budapest, I., Fery Oszkár-utca 55. Szerkesztők: Dr. Detre László, l. Jegyző. Dr. Lassovszky Károly l. Elnökség. [HAI.]

KIESELBACH Gyula - FÖRSTER Rezső: Az első ezer előadás a Kis Akadémiában. In: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Szerk.: Bartha István, Förster Rezső. Budapest, 1941. A Kis Akadémia kiadása. pp. 112-219. /A Kis Akadémia Könyvtára XLII. kötet./ 1910. Lakits Ferenc: A Halley-üstökösről. p. 142.; 1921. Wodetzky József: A Saturnus gyűrűje. p. 159.; 1937. Wodetzky József: Csillagászat és relativitás elmélet. pp. 202-203.; 1940. Wodetzky József: A világ vége. p. 212. [SRG.]

VÉGH Kálmán: A Kis Akadémia első ezer előadásának előadói. 1899. XII. 2. - 1941. III. 8. In: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Szerk.: Bartha István, Förster Rezső. Budapest, 1941. A Kis Akadémia kiadása. pp. 220-238. /A Kis Akadémia Könyvtára XLII. kötet./ Kövesligethy Radó, Lakits Ferenc, Tass Antal, Wodetzky József. pp. 227-228., 232-233. [SRG.]

FÖRSTER Rezső: Halottaink névsora. (Az évszám a halálozás évét jelenti.) In: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Szerk.: Bartha István, Förster Rezső. Budapest, 1941. A Kis Akadémia kiadása. pp. 243-250. /A Kis Akadémia Könyvtára XLII. kötet./ Harkányi Béla 1932., Lakits Ferenc 1920., Móra (Moravetz) Károly 1938., Tass Antal 1937., Terkán Lajos 1940. pp. 245-247., 249. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Harkányi Béla báró Dr. 1869-1932. Megemlékezések. In: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Szerk.: Bartha István, Förster Rezső. Budapest, 1941. A Kis Akadémia kiadása. pp. 335-336. /A Kis Akadémia Könyvtára XLII. kötet./ [SRG.]

RÉTHLY Antal: Kövesligethy Radó Dr. 1862-1934. In: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Szerk.: Bartha István, Förster Rezső. Budapest, 1941. A Kis Akadémia kiadása. p. 380. /A Kis Akadémia Könyvtára XLII. kötet./ [SRG.]

RÉTHLY Antal: Lakits Ferenc 1859-1920. In: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Szerk.: Bartha István, Förster Rezső. Budapest, 1941. A Kis Akadémia kiadása. p. 388. /A Kis Akadémia Könyvtára XLII. kötet./ [SRG.]

RÉTHLY Antal: Móra (Moravetz) Károly Dr. 1899-1938. In: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Szerk.: Bartha István, Förster Rezső. Budapest, 1941. A Kis Akadémia kiadása. pp. 402-403. /A Kis Akadémia Könyvtára XLII. kötet./ [SRG.]

RÉTHLY Antal: Tass Antal Dr. 1876-1937. In: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Szerk.: Bartha István, Förster Rezső. Budapest, 1941. A Kis Akadémia kiadása. p. 460. /A Kis Akadémia Könyvtára XLII. kötet./ [SRG.]

RÉTHLY Antal: Terkán Lajos Dr. 1877-1940. In: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Szerk.: Bartha István, Förster Rezső. Budapest, 1941. A Kis Akadémia kiadása. p. 462. /A Kis Akadémia Könyvtára XLII. kötet./ [SRG.]

BALÁNYI L.: Két magyar tudós útja az Északi Sark felé. In: A Központi Sajtószolgálat naptára. Budapest, 1941. pp. 80-83. Hell és Sajnovics vardői expedíciója. [HAD.]

LASSOVSZKY Károly: A Pallas fotometriai megfigyelése. (Összefoglalás.). In: Photometrische Beobachtung der Pallas. Budapest, 1941. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. [32.] /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 13./ A német nyelvű tanulmány (pp. 33-40.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

MÓRA Károly - DETRE László: Csillagászati adatok. Tudományos táblázatok. In: Új kincseskönyv. Gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományi és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül. Szerk.: Aujeszky László, Gombocz Endre. 3. köt. Budapest, 1941. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 389-404. Zóna- vagy normálidő.; Dátumválasztó vonal.; A leghosszabb és legrövidebb nappal.; A polgári szürkület tartama.; Időmérés napórával.; A szélességi kör hossza és néhány a szélességgel változó mennyiség.; Naprendszerünk.; Csillagászati távolságok.; A legfényesebb állócsillagok. [KSZ.]

JANCSÓ Imre: A tudomány mindenese. Schall Ádám (1592-1666). = Búvár 7. 1941. 3. sz. pp. 112-114. A kínai császár naptárjavító bizottságának tagja, a császár nevelője. Kegyvesztett lett, a halálbüntetéstől egy üstökös megjelenése mentette meg. 23 csillagászati könyve jelent meg. [SRG.]

MÉSZÁROS László: A Föld célszerű tengelyhajlása. = Búvár 7. 1941. 3. sz. pp. 114-115. [SRG.]

SZÉKELY Menyhért: A jezsuita rend és a tudomány... = Búvár 7. 1941. 4. sz. p. 186. Scheiner, Wienecke, Fényi Gyula, Cysat János, Hell Miksa, Sajnovics János, P. Zupi, Secchi, Angelo, Verbiest Nándor, Noël Ferenc, Pénézas Esprit. [SRG.]

NEUGEBAUER Tibor: A Nap és az állócsillagok energiaforrása. = Búvár 7. 1941. 6. sz. pp. 258-262. [SRG.]

Gé.: Hány esztendősek a meteorok? = Búvár 7. 1941. 7. sz. p. 315. [SRG.]

SZÉLL Sándor: A nyári időszámítás. = Búvár 7. 1941. 8. sz. pp. 389-390. [SRG.]

F. P.: A napfoltok és az időjárás. = Búvár 7. 1941. 8. sz. pp. 390-392. [SRG.]

SZENDE Ottó: A csillagok belső szerkezete. = Búvár 7. 1941. nov. 11. sz. pp. 515-516. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A svábhegyi csillagvizsgáló intézet 1940. évi működése. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 1. sz. pp. 1-9. [KSZ.]

KENESSEY Kálmán: Megemlékezés Konkoly Thege Miklósról. Halála 25 éves fordulóján. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 1. sz. pp. 9-17. Az írás keltezése: 1941. III. 12., ekkor hangzott el előadása a szakosztályi ülésen. "A csillagda államosításáig a csillagdáján dolgozó tisztviselőket sajátjából fizette s nem panaszkodhattak, hogy szűken honorálja munkájukat. Tudományos nevet itt szereztek, hiszen mindegyikéről megemlékezik a tudománytörténet: Schrader, Kobold, Tettens, Lakits, Bártfay, Kövesligethy, Tass, Terkán, Bodócs, Hoffmann, stb." [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A galaktikai csillagfelhők és halmazok egyensúlyáról. 1. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 1. sz. pp. 17-33. [KSZ.]

KULIN György: A fák évgyűrűi és a napfoltperiódus. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 1. sz. pp. 33-37. Ismertetések. [KSZ.]

GUMAN István: Holdfogyatkozás fotometriai vizsgálata. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 1. sz. pp. 37-39. Ismertetések. Ondrejov-obszervatóriumban, az 1938. november 7-i holdfogyatkozásnál. [KSZ.]

KULIN György: Hírek üstökösökről. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 1. sz. pp. 39-40. Ismertetések. Friend- (1941/a) üstökös; Encke- (1941/b) üstökös; Paraskevopoulus- (1941/c) üstökös. [KSZ.]

GUMAN István: Új módszer kettőscsillagok megfigyelésére. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 1. sz. pp. 40-43. Ismertetések. M. F. Henroteau műszere. [KSZ.]

DETRE László: A Wolf-Rayet-csillagok fizikai természete. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 1. sz. pp. 43-44. Ismertetések. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Emissziós vonalak extragalaxisok színképében. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 1. sz. pp. 44-46. Ismertetések. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 1. sz. p. 47. Szakosztályi ülések 1941. febr. 12-én és márc. 12-én. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 1. sz. pp. 47-48. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 1. sz. p. 48. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A galaktikai csillagfelhők és halmazok egyensúlyáról. 2. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 2. sz. pp. 49-62. [KSZ.]

STROMMER Gyula: Csillagászati fényelektromos fotometria. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 2. sz. pp. 63-72. [KSZ.]

Napfoltstatisztika 1940-re. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 2. sz. pp. 72-73. Ismertetések. [KSZ.]

GUMAN István: Új folt a Jupiteren. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 2. sz. pp. 73-74. Ismertetések. [KSZ.]

KULIN György: Új üstökös. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 2. sz. pp. 74-75. Ismertetések. Van Gent üstökös (1941d). A svábhegyi csillagvizsgálóból is észlelték. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: Csillagspektrumok abszolút intenzitáseloszlásának mérése. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 2. sz. pp. 76-77. Ismertetések. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Új típusú szupernóvák. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 2. sz. pp. 77-78. Ismertetések. [KSZ.]

DETRE László: Törpe változó csillagok. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 2. sz. pp. 78-79. Ismertetések. [KSZ.]

DETRE László: Intersztelláris molekulák. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 2. sz. p. 79. Ismertetések. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 2. sz. pp. 79-80. Szakosztályi ülés 1941. máj. 13-án. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 2. sz. p. 80. "Bicske község emléktábla leleplezésével egybekötött ünnepéllyel készül az idén Nagy Károly emlékének áldozni." [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 2. sz. p. 80. [KSZ.]

JELITAI József: Nagy Károly és bicskei csillagvizsgálója. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 3. sz. pp. 81-105. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A galaktikai csillagfelhők és halmazok egyensúlyáról. 3. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 3. sz. pp. 105-122. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A szemmel észlelhető legkisebb fényességkülönbség mérése. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 3. sz. pp. 122-123. Ismertetések. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A legközelebbi napfoltciklus valószínű lefolyása. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 3. sz. pp. 123-124. Ismertetések. [KSZ.]

DETRE László: Protuberanciák mozgásának vizsgálata koronográffal. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 3. sz. pp. 124-126. Ismertetések. [KSZ.]

KULIN György: Hírek üstökösökről. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 3. sz. pp. 126-127. Ismertetések. Van Gent üstökös (1941d), Dutoit-Neujmin-Delporte üstökös (1941e), Első Schwassmann-Wachmann üstökös (1925 II). [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A béta Cephei-csillagok természete. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 3. sz. pp. 127-129. Ismertetések. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Három szupernova egy csillagrendszerben. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 3. sz. pp. 130-131. Ismertetések. Az NGC 3184 galaxisban. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 3. sz. p. 131. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 3. sz. p. 131. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 3. sz. p. 132. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: Az üstökösökről. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 4. sz. pp. 133-156. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Fizikai Intézetében 1941. dec. 15-én tartott előadása. Előadta a szakosztályi ülésen is: 1942. febr. 11-én. [KSZ.]

DETRE László: A göttingeni kollokvium. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 4. sz. pp. 156-157. Ismertetések. 1941. okt. 2-án. [KSZ.]

GUMAN István: A napkorona alakjának változásai. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 4. sz. pp. 157-159. Ismertetések. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A H. D. 182040 csillag színképe. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 4. sz. pp. 160-162. Ismertetések. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Könyvismertetés. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 4. sz. pp. 162-163. Kulin György: A távcső világa. 1941. [KSZ.]

DETRE László: Könyvismertetés. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 4. sz. pp. 163-164. Ergebnisse der exakten Naturwissenschaften. Bd. 19. Berlin. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 4. sz. p. 164. Szakosztályi ülés 1941. nov. 12-én és dec. 19-én. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 4. sz. pp. 164-165. A palomari csillagda 5 méteres tükrét a japán-amerikai háború kitörésekor leszerelték, és biztonságosabb helyre szállították. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 4. 1941. 4. sz. p. 165. [KSZ.]

BÍRÓ Vencel: Gr. Batthyány Ignác. = Erdélyi Múzeum 46. 1941. 1-2. füz. pp. 7-19. [GAI.]

A gizehi Cheops piramis. = A Földgömb 12. 1941. márc. 3. sz. p. 60. "Az orientalista Reynaud kifejezést adott annak a véleményének is, hogy a gizehi nagy piramis eredeti rendeltetése szerint nem királysír, hanem csillagvizsgáló lett volna." Ismertetések és hírek mindenfelől. [SRG.]

BERKES Zoltán: 1941. január 27. és 28-án ismét sarkifényt láttak Magyarországon. = Az Időjárás 45.(17.) 1941. jan-febr. 1-2. füz. p. 39. Aknaszlatinán, Liptószentmiklóson, Csicsókeresztúron észlelt sarkifény, az Ógyallán mért kisebb mágneses háborgással. [IBQ.]

BERKES Zoltán: Március 1-én megismétlődött a sarkifény tüneménye. = Az Időjárás 45.(17.) 1941. jan-febr. 1-2. füz. p. 40. A Dunántúlon látták sok helyen: Gasztony, Jankovich-telep, Káld, Lepsény, Pápa, Siófok, Veszprém, Várpalota küldött leírásokat. [IBQ.]

OZORAI Zoltán: A kozmikus sugárzás légköri vonatkozásai. = Az Időjárás 45.(17.) 1941. júl-aug. 7-8. füz. pp. 147-156. [IBQ.]

Dr. Róna Zsigmond. = Az Időjárás 45.(17.) 1941. szept-okt. 9-10. füz. pp. 185., 222. Nekrológ. [IBQ.]

BERKES Zoltán: Napudvar. = Az Időjárás 45.(17.) 1941. nov-dec. 11-12. füz. p. 266. Sopronban 1941. dec. 9-én. [SRG.]

KÖRBER Zoltán: A Nap. = Ifjúság és Élet 16. 1941. aug. 1. 21. sz. pp. 210-211. [SRG.]

KÖRBER Zoltán: A pontos idő... = Ifjúság és Élet 16. 1941. aug. 15. 22. sz. p. 267. [SRG.]

KÖRBER Zoltán: A pontos idő... = Ifjúság és Élet 17. 1941. szept. 1. 1. sz. p. 11. Helyi idő, zóna idő kiszámításáról. [SRG.]

Milyen nagynak látjuk a Holdat? = Magyar Cserkész 22. 1941. márc. 15. 13. sz. p. 12. [SRG.]

  HAJNÓCZY Iván: Bocatius János müve: Hornus Cometa. 1618. = Magyar Könyvszemle 65. 1941. ápr-jún. 2. sz. pp. 186-189. Az üstökösökről általában és példaként az 1596 esztendei üstökösről ír. "Kassa város közönségének 1618. dec. 17-i közgyűlése előtt Dóczi András felsőmagyarországi főkapitány panaszolja, hogy e nyomtatvány, melynek szerzője Bocatius, nem kevéssé csorbítja őfelsége méltóságát, mert sok olyat tartalmaz, amit őfelsége gyalázásnak vehet és egész Kassa városára megharagudhat érte". Mivel Bocatius nem mutatta be előre Kassa város tanácsának, a kiadvány összes példányát megsemmisítették. Az egyleveles, három (magyar, latin, német) nyelvű kiadványnak csupán ez az egy példánya maradt meg. [SRG.]

CSER László S. J.: Castiglione testvér. = Magyar Kultúra 28.(56.) 1941. II. félév aug. 5-20. 15-16. sz. p. 44. "Mint ismeretes, P. Ricci, az olasz jezsuita misszionárius hosszú készület és sok eredménytelen kísérlet után juthatott be végre a császári palotába, ahol átvette a csillagda vezetését, kijavította a hibás kínai naptárt, megírta klasszikus könyveit, megrajzolta nagyszerű térképét és - megtérített mintegy háromszáz mandarint." [SRG.]

Életbelépett a nyári időszámítás. = Magyar Nemzet 4. 1941. ápr. 8. 80. sz. p. 9. [SRG.]

Giordano Bruno. = Népszava 69. 1941. ápr. 13. p. 19. [SRG.]

Újból északi fény Magyarországon. = Rádió Technika 6. 1941. okt. 10. sz. p. 273. 1941. szept. 18-án éjfél körül, majd hajnalban. A rádióvételek már napokkal előbb jelezték a légkör nyugtalanságát. [SRG.]

Cs. E. [CSATKAI Endre]: Az iváni "légkőesés" 1841-ben. = Soproni Szemle 5. 1941. máj. 15. 2. sz. pp. 145-146. [SRG.]

RÓNAY Tibor: Naptárunk, időszámításunk és a tizedes rendszer. = A Tenger 31. 1941. 10-12. sz. pp. 61-68. "A tudományban, a statisztikában, a technikai, ipari és kereskedői alkalmazásban nagy könnyebbséget, egyszerűbb számvetést jelentene az ilyen rendszerű időszámítás. A fenti elgondolások szerint összeállítottunk egy Öröknaptárt." [SRG.]

MLADIÁTA, A. J.: Chronologiai jegyzetek Rónay T. fenti cikkéhez. = A Tenger 31. 1941. 10-12. sz. pp. 69-72. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. jan. 1. sz. 1115. füz. pp. 28-29. 1941. febr. jelenségek. [SRG.]

KERTÉSZ Ferenc: A zónaidőszámítás reformja. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. febr. 2. sz. 1116. füz. pp. 44-52. [PIR.]

KULIN György: Hét üstökös látható az égen. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. febr. 2. sz. 1116. füz. pp. 56-57. A Whipple (1940b).; a Cunningham (1940c).; a Whipple (1940d).; az Okabayasi-Honda (1940e).; a Friend (1941a).; az Encke (1941b) és egy 1941. jan. 24-én felfedezett fényes üstökösről. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. febr. 2. sz. 1116. füz. p. 61. 1941. márc. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. márc. 3. sz. 1117. füz. pp. 91-92. 1941. ápr. jelenségek. [SRG.]

BERKES Zoltán: Ismét sarkifény volt látható Magyarország felett. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. márc. 3. sz. 1117. füz. p. 95. 1941. jan. 27-28-án Aknaszlatinán, Liptószentmiklóson, Csicsókeresztúron. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

MÁDAY István: Tavaszi, nyári és őszi időszámítás. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. márc. 3. sz. 1117. füz. p. 95. Hozzászólás Kertész Ferenc cikkéhez pp. 47-52.Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

KALMÁR László: A Jupiter holdjai. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. ápr. 4. sz. 1118. füz. pp. 97-103. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. ápr. 4. sz. 1118. füz. pp. 136-137. 1941. máj. jelenségek. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. ápr. 4. sz. 1118. füz. pp. 148-149. Csillagászati könyvek megjelenése. A Csillagászati Szakosztály működéséről. A Csillagászati Lapoknak 3 száma jelent meg 1940-ben. Közgyűlés 1941. márc. 19-én. Társulati ügyek. [SRG.]

LENGYEL Béla: Pénztárnoki jelentés. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. ápr. 4. sz. 1118. füz. p. 149. Csökkent a Csillagászati Szakosztály 1940. évi bevétele. Társulati ügyek. [SRG.]

VAVRINECZ Gábor: A zónaidőszámítás reformja. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. ápr. 4. sz. 1118. füz. pp. 157-158. Hozzászólás Kertész Ferenc és Máday István cikkéhez. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (7.) = Természettudományi Közlöny 73. 1941. ápr. 4. sz. 1118. füz. p. 159. L. G. kérdése a napfordulókról. [SRG.]

KOLBENHEYER F.: A Nap járása és az időegyenlítés. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. ápr. 4. sz. 1118. füz. p. 160. A szerző helyes neve: Kolbenheyer Tibor. Levélszekrény. Feleletek. (7.) [SRG.]

GAÁL István: Csillagászati számításokat igazoló földtani megfigyelések. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. máj. 5. sz. 1119. füz. pp. 190-205. [PIR.]

MIKOLA Sándor: Az egyenletes mozgás mint a fizikai megismerés őseleme. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. máj. 5. sz. 1119. füz. pp. 208-212. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. máj. 5. sz. 1119. füz. p. 268. 1941. jún. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. jún. 6. sz. 1120. füz. pp. 300-301. 1941. júl. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (10.) = Természettudományi Közlöny 73. 1941. jún. 6. sz. 1120. füz. p. 304. Gr. Z. Gy. kérdése a napfoltciklusról. [SRG.]

BERKES Zoltán: A mostani napfoltciklus,... = Természettudományi Közlöny 73. 1941. jún. 6. sz. 1120. füz. p. 304. Levélszekrény. Feleletek. (10.) [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. júl. 7. sz. 1121. füz. pp. 332-333. 1941. aug. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. aug. 8. sz. 1122. füz. p. 396. 1941. szept. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (15.) = Természettudományi Közlöny 73. 1941. aug. 8. sz. 1122. füz. p. 399. Sz. I. a színpompás napnyugtákról kérdez. [SRG.]

Dr. A. L. [AUJESZKY László]: Gyakoribbá váltak-e a színpompás napnyugták. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. aug. 8. sz. 1122. füz. p. 400. Levélszekrény. Feleletek. (15.) Légköroptikai jelenség. [SRG.]

Címlapon: Wild-teodolit. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. szept. 9. sz. 1123. füz. címoldal. [SRG.]

BARTA György: Földmágnességi mérések Ógyallán. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. szept. 9. sz. 1123. füz. pp. 418-424., címoldal. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. szept. 9. sz. 1123. füz. pp. 429-430. 1941. okt. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. okt. 10. sz. 1124. füz. pp. 461-462. 1941. nov. jelenségek. [SRG.]

BERKES Zoltán: Sarkifény Magyarországon 1941. szeptember 18-19-én. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. okt. 10. sz. 1124. füz. p. 463. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. nov. 11. sz. 1125. füz. p. 491. 1941. dec. jelenségek. [SRG.]

KULIN György - HAEFFNER Tivadar: A műkedvelő csillagászat tudományos értéke. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. dec. 12. sz. 1126. füz. pp. 523-528. Mutatvány A távcső világa című Kulin kötetből. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. dec. 12. sz. 1126. füz. pp. 548-549. 1942. jan. jelenségek. [SRG.]

BÉLL Béla - TAKÁCS Lajos: A napsugár útja. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. jan. - márc. 1.(221.) pótfüz. pp. 6-25. [PIR.]

GYULAI Zoltán: Az atom és a csillagok. = Természettudományi Közlöny 73. 1941. ápr. - jún. 2.(222. pótfüz. pp. 65-74. [PIR.]

A Gergely-naptár keletkezésének története. = Világposta 12. 1941. jan. 1. sz. p. 12. "Az időszámítás a történelem folyamán különböző változásokon ment át. A régi egyiptomiaknál az év azon a napon kezdődött, amelyen a Sothis (Sirius) csillag a hajnali szürkületben a láthatáron megjelent. Ez az időpont azért is kínálkozott alkalmasnak évkezdetnek, mert ekkor volt a legmagasabb a Nílus vízállása. Másutt, így Rómában és Görögországban, a csillagászati hónapot (egyik újholdtól a másikig) vették az év alapjául. Itt azonban gyorsan észrevették, hogy a 12 "hónap" nem tölti be teljesen az évet. Ezért több napot is kellett közbeszúrniuk, hogy a nap járásával párhuzamos maradjon az év. [...] A Julián-naptár lényege az, hogy az év 365 napból áll és hogy minden negyedik év szökőév. Ezzel tulajdonképpen létrejött az a naptár, melyet ma is használunk és amelybe a kereszténység a maga ünnepeit behelyezte.
Az évszázadok folyamán azonban kitűnt, hogy az a kis pontatlanság, melyet ez a naptárreform elhanyagolt, nagyobb eltérésre vezetett. [...] Végül a tetterös XIII. Gergely pápa uralkodása idején (1572 - 1585) megtörtént a döntő lépés. XIII. Gergely hittudósokból és természettudósokból álló nemzetközi bizottságot hívott életre és körkérdést intézett az egyetemekhez és tudósokhoz. [...] Konkrét javaslat kidolgozására P. Clavius jezsuita atya kapott megbízást, aki úgy látszik az egész naptárreform lelke volt. A bizottság 1580. szept. 14-én fejezte be munkáját. De a pápai dekrétum csak 1582. február 24-én jelent meg. A közbeeső időt arra használták fel, hogy a naptár elfogadását a különböző országokban biztosítsák. A pápai dekrétum elrendelte, hogy abban az évben október 5-e után tíz nap kiesik, tehát október 5-e helyett október 15-ét kell majd írni. Hogy új hiba keletkezésének elejét vegyék, ezentúl a százas évek csak akkor szökőévek, ha 400-zal oszthatók. ..." [HAI.]

A tudományos világ és az egyház büszkesége. (P. Guido Alfani piarista emlékezete.). = Világposta 12. 1941. márc. 3. sz. pp. 43-44. "A firenzei piaristák San Lorenzo-téri rendházában 1940. nov. 20-án örök álomra hunyta le szemét P. Guido Alfani, a hírneves piarista, csillagász és tudós. [...] P. Alfani született 1876-ban Firenzében. [...] 1905-ben már ott dolgozik az Obszervatóriumban P. Giovannozzi mellett. Halála után ő lesz az intézet igazgatója. Neve hamarosan közismert lett a tudományos világban: ez érthető is, mert olyan helyen dolgozott, ahol szinte nap-nap után felkínálkozott neki az alkalom, hogy állandóan összeköttetésben legyen a külföldi állomásokkal. Rátermettsége és tudományos értekezései - 61 ilyen műről tudunk - a szerény szerzetes számára a kitüntetések forrása lett. Az egyetemi tanárság, az olaszországi és a sok külföldi akadémiai tagság jelzik az elismerést. [...] Az Osservatore Romano nyomán közli: P. Eröss József Sch. P." [HAI.]

          1942.

BÍRÓ Bertalan: A Nap-kutató Fényi Gyula. Budapest, 1942. Pray Rendtörténetiró Munkaközösség, Stephaneum. 29 p. /Kiadványok a Jézus-Társasága magyarországi történetéhez. 29./ [TZS.]

CSADA Imre Károly: A rotáló csillag egyensúlya. Doktori értekezés. Budapest, 1942. Stephaneum nyomda. 20 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok 1942-43 évfolyamából. [REZ.]

CSÓKA J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században. Pannonhalma, 1942. 60. p. Klny. a Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola Évkönyve az 1941/42. tanévre című könyvből. Benne: 2. fejezet. pp. 30-46. Hell Miksa tudományos akadémiája és a Monarchia kulturális egyesítése. [HAD.]

HARSÁNYI Zsolt: És mégis mozog a Föld. Galilei életének a regénye. 1-3. köt. Budapest, 1942. Singer és Wolfner. 1. köt. 300 p.; 2. köt. 323 p.; 3. köt. 314 p. A három kötet egybekötve. + 6 p. (hirdetések). Az 1937-es mű újabb kiadása. [TZS.]

JEANS, James: A csillagos ég titkai. Ford.: Sziklay Géza. Jegyz. ell.: Cavalloni Ferenc. 5. bőv. kiad. Budapest, 1942. Dante Könyvkiadó, "Otthon" nyomda. 221 p., 32 t., 2 térk. Narancssárga borítású kartonkötésben. [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 180 p. [KSZ.]

KISBÁN Emil: Hell Miksa, a magyar csillagász. Budapest, 1942. 20 p. /Publicationes ad historiam S. J. in Hungaria illustrandam. Lucubrationes. 27./ Klny.: Jezsuita Történeti Évkönyv. [HAI.]

KISBÁN Emil: Hell Miksa a magyar csillagász. Budapest, 1942. Pray Rendtörténetíró Munkaközösség, Stephaneum nyomda. 20 p. /Kiadványok Jézustársasága magyarországi történetéhez. Tanulmányok. 27./ Különlenyomat a Jezsuita Történeti Évkönyv 1942-ből. [KSZ.]

KISBÁN Emil: Tordasi és Kálózi Sajnovics János 1733-1785. Debrecen - Budapest, [1942.] Csáthy Ferenc Egyetemi Könyvkereskedés és Irodalmi Vállalat RT. 55 p., 5 t. Wünscher Frigyes 1942. nov. 18-án kelt előszavával. [HAI.]

Dr. Konkoly Thege Miklós emlékezete. Összeállította Réthly Antal. (1842-1942). Budapest, 1942. Sárkány nyomda. 26 p., 1 t. /A M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fennhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. Új sorozat. 14. sz./ Az 1942. jan. 20-án tartott emlékülés előadásai. Az ünnepi beszédek "Az Időjárás" 1942. jan-febr. számában jelentek meg, amelynek kiegészített különnyomata ez a kiadvány. [KSZ.]

KULIN György: Pályajavítás a bolygó földtávolságának és sebességének variációjával. Budapest, [1942.] Stephaneum Nyomda. 6 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok 1942. évi évfolyamából. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Jelentés a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet 1941. évi működéséről. Budapest, 1942. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. 12 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok 5. évf. 3. számából. [KSZ.]

NEUFELD Ármin: A természettudomány járatlan útjain. Legújabb úttörő találmányok és felfedezések. Budapest, [1942?] ifj. Kellner Ernő könyvnyomdája. 270 p. Csillagászat: pp. 5-35., 39-51., 97-117., 123-140. [KSZ.]

NIKLITSCHEK, Alexander: A természet csodái. Ford.: Fülöp Zsigmond. Budapest, 1942. Nova Irodalmi Intézet, Fémes-nyomda. 278 p. Csillagászat: A csillagászat csodái. pp. 245-278. [KSZ.]

ORTVAY Rudolf: Galilei és az újkori tudományos gondolkodás kibontakozása. Galileo Galilei halálának 300-dik évfordulója alkalmából. Budapest, 1942. Franklin-Társulat nyomdája. pp. 139-169., 1 t. Különlenyomat a Matematikai és Fizikai Lapok XLIX. kötetéből. Csillagászati részekkel is. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az óegyiptomiak csillagászatáról. Budapest, [1942.] Stephaneum nyomda. 8 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok 1942-i 1-2. számából. [KSZ.]

PORONYI Zoltán: Földrajzi hosszúságmeghatározás. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1942. évi tanfolyamainak anyaga. Budapest, 1942. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 27 p. /A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. 16. köt. 31. füz./ [KSZ.]

SERFŐZŐ József: Szentiványi Márton S. J. munkássága a XVII. század küzdelmeiben. Budapest, 1942. Pray Rendtörténetíró Munkaközösség. Korda R. T. nyomda. 145 p. /Kiadványok Jézustársasága magyarországi történetéhez. Tanulmányok. 17./ Különlenyomat a Jezsuita Történeti Évkönyv 1941-ből. [KSZ.]

STROMMER Gyula: A Föld forgásának változása és az időmérés. Budapest, [1942.] Stephaneum nyomda. 12 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok 1942-i 1-2. számából. [KSZ.]

  SUPKA Géza: A futó évek margójára. Nagyvárad, 1942. Grafika nyomdai műintézet könyvnyomtató és könyvkötő műhelyeiben. /Új magyar szépirodalom. 8./ Kultúrtörténeti mű a naptár furcsaságairól. A naptártörténeti könyv - egy másik Supka-tanulmánnyal kibővítve - "Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek" címmel 1989-ben Helikon Kiadónál újra megjelent. [REZ.]

SZENES Adolf: Zsidók a matematika történetében. Budapest, [1942.] Országos Izr. Tanitóegyesület. 208 p. /Az Országos Izr. Tanitóegyesület kiadványai. 2. szám./ Többek között a zsidó időszámításról és naptárról, illetve csillagászattal is foglalkozó híres izraelitákról. [REZ.]

SZTRÓKAY Kálmán: A kis csillagász. Mellékletekkel és szövegközi ábrákkal. Budapest, 1942. Rózsavölgyi és Társa kiadása, Fővárosi Nyomda Rt. 303 p. [KSZ.]

TAKÁTSY Endre: Csillagászati időmeghatározások. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1942. évi tanfolyamainak anyaga. Budapest, 1942. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 79 p. /A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. 16. köt. 27. füz./ [KSZ.]

WAGNER Richard: A világegyetem és a Föld. Budapest, 1942. Kókai Lajos kiadása, Szegedi Uj Nemzedék Lapvállalat r. t. 160 p. [KSZ.]

"Uralkodó bolygó: a Merkur.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap- és holdfogyatkozások 1942-ben.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok.; Tudnivalók az ünnepekről." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1942-ik esztendőre. Negyvenkettedik évfolyam [Debrecen, 1941.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 28-32. A szabadszemmel nem látható bolygók koordinátái. Jupiterholdak fogyatkozásai 1942-ben. [KSZ.]

DETRE László: Az 1940-41. év csillagászati jelenségei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 33-38. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A Fiastyúk. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 38-48. [KSZ.]

KULIN György: Centenáriumok és emlékünnepek 1942-ben. Gassendi Pierre. (1592-1655.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 124-125. [KSZ.]

KULIN György: Centenáriumok és emlékünnepek 1942-ben. Hell Miksa (1720-1792.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 134-136. [KSZ.]

KULIN György: Centenáriumok és emlékünnepek 1942-ben. Herschel John. (1792-1871.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 139-141. [KSZ.]

RÉTHLY Antal: Centenáriumok és emlékünnepek 1942-ben. Konkoly-Thege Miklós. (1842-1917.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 143-146. Az 1917 sajtóhiba. Konkoly halálának éve: 1916 volt. [KSZ.]

KULIN György: Centenáriumok és emlékünnepek 1942-ben. Adams John. (1819-1892.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 152-153. [KSZ.]

Az 1941-ben elhunyt természettudósok nekrológja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 154-163. "...Fauth, Ph., német csillagász, január 4-én, 73 éves korában. Középiskolai tanárnak készült és mint ilyen működött Németország több városában. 1923-ban nyugalomba vonult; ettől kezdve a Notgemeinschaft der deutschen Wissenschaft támogatásával Grünwaldban (Münchentől délre) dolgozott csillagvizsgálójában. Állomáshelyein maga szervezett meg kisebb csillagvizsgálókat, a Hold topográfiájának szentelve majdnem egész munkásságát. Több atlaszt adott ki a Holdról, melyek finom részleteikkel tűntek ki (1893 és 1895). Közben a Jupiteren és a Marson végzett tanulmányainak eredményeit közölte Beobachtungen der Planeten Jupiter und Mars (1898) címmel.
Legismertebb népszerű műve: "Was wir vom Monde wissen", 1906-ban jelent meg; benne Hörbiger glaciális kozmogómiai elmélete mellett tör lándzsát. A Holdra vonatkozó munkásságát foglalta össze 1936-ban megjelent "Unser Mond" nagy művében (pp. 154-155.).; [...] Ludendorff, H., német csillagász, a potsdami asztrofizikai obszervatórium kiérdemesült igazgatója, június 26-án, 68 éves korában. Spektroszkópiai vizsgálatai az epszilon Aurigae változó csillagra és az R Coronae borealis-ra vonatkoztak. Alapos színképi vizsgálatnak vetette alá a Nagy Medve csillagrendszert is. Jelezte, hogy a delta Cephei csillagok nem lehetnek igazi kettős csillagok, amit a későbbi vizsgálatok be is bizonyítottak. Később újra a változó csillagok kötötték le figyelmét, melyekről egy összefoglaló művet is írt. 1925-ben részt vett Mexikóban a napfogyatkozás megfigyelése végett kiküldött expedícióban. Több érdekes történeti munkát is írt; feltűnést keltettek a mayák asztronómiájáról szóló vizsgálatai (p. 157.)." [HAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1941-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 165-171. "...Dr. Bay Zoltán, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ny. r. tanára. Újpest, 4. sz. postahivatal (p. 166.). [...] Dr. Wodetzky József, a Pázmány Péter Tudomány- egyetem ny. r. tanára. Budapest, IX., Üllői-út 121. (p. 171.)." Ez a csillagászattal kapcsolatos rész teljes szövege. [HAI.]

Szakosztályok. g) Csillagászati szakosztály. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 177. "Szakülések októbertől júniusig minden hónap második szerdáján. Tiszteletbeli elnökök: Dr. József Ferenc kir. herceg. Dr. Wodetzky József, l. Választmány. Elnök: Dr. Lassovszky Károly, az Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója. Budapest, 1., Svábhegy. Alelnökök: P. Angehrn Tivadar S. J., a kalocsai csillagvizsgáló-intézet igazgatója. Kalocsa. Dr. Réthly Antal, l. Választmány. Jegyző: Dr. Detre László, az Asztrofizikai Obszervatórium obszervátora. Budapest, 1., Svábhegy.
Intézőbizottsági tagok: Dr. Császár Elemér l. Választmány. Fleissig József, az Angol-Magyar Bank vezérigazgatója. Budapest, VI., Benczur-utca 31. Dr. Ortvay Rudolf, egyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia levelező tagja. Budapest, I, Pasaréti-út 51. Dr. Perczel György, a BSzKRt. vezérigazgatója. Budapest, VII, Akácfa-utca 15. Dr. Rybár István, l. Választmány. Szerkesztők: Dr. Detre László, l. Jegyző. Dr. Lassovszky Károly, l. szakosztályi elnökség. [HAI.]

KISBÁN Emil: Hell Miksa, a magyar csillagász. In: Jezsuita Történeti Évkönyv. Budapest, 1942. pp. 189-204. [HAD.]

ÁBRÁNYI Emil: Föld. Konkoly Thege Miklósnak. [Vers.] In: Dr. Konkoly Thege Miklós emlékezete. Összeállította Réthly Antal. (1842-1942). Budapest, 1942. Sárkány nyomda. p. [5.] /A M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fennhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. Új sorozat. 14. sz./ Eredetileg a Budapesti Hirlap 1902. évi január 20-i számában jelent meg. Előadták az 1942. jan. 20-án tartott emlékülésen. [KSZ.]

TRAEGER Ernő: Konkoly-Thege Miklós születésének századik évfordulójára. [Vers.] In: Dr. Konkoly Thege Miklós emlékezete. Összeállította Réthly Antal. (1842-1942). Budapest, 1942. Sárkány nyomda. p. [6.] /A M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fennhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. Új sorozat. 14. sz./ Előadták az 1942. jan. 20-án tartott emlékülésen. [KSZ.]

CHOLNOKY Jenő: Konkoly Thege Miklós. Megemlékezés. In: Dr. Konkoly Thege Miklós emlékezete. Összeállította Réthly Antal. (1842-1942). Budapest, 1942. Sárkány nyomda. pp. 7-11. /A M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fennhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. Új sorozat. 14. sz./ Az 1942. jan. 20-án tartott emlékülés előadása. [KSZ.]

RÉTHLY Antal: Dr. Konkoly Thege Miklós meteorológiai működése. In: Dr. Konkoly Thege Miklós emlékezete. Összeállította Réthly Antal. (1842-1942). Budapest, 1942. Sárkány nyomda. pp. 12-17. /A M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fennhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. Új sorozat. 14. sz./ Az 1942. jan. 20-án tartott emlékülés előadása. [KSZ.]

KENESSEY Kálmán: Konkoly Thege Miklós, a csillagász. In: Dr. Konkoly Thege Miklós emlékezete. Összeállította Réthly Antal. (1842-1942). Budapest, 1942. Sárkány nyomda. pp. 18-21. /A M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium fennhatósága alatt álló M. Kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet kisebb kiadványai. Új sorozat. 14. sz./ Az 1942. jan. 20-án tartott emlékülés előadása. [KSZ.]

CSÓKA J. Lajos: Hell Miksa tudományos akadémiája és a Monarchia kulturális egyesítése. In: A pannonhalmi főapátság Szent Gellért Főiskola Évkönyve az 1941/42. tanévre. Pannonhalma, 1942. pp. 30-46. [GAI.]

FEKETE Jenő: Konkoly-Thege Miklós emlékműve előtt a leleplezési ünnepélyen Ógyallán 1942. május 10-én elmondott megemlékezése. = Akadémiai Értesítő 52. 1942. jan-máj. pp. 177-178. [SRG.]

GÖMBÖS László: A kabai meteorit. = Búvár 8. 1942. 2. sz. pp. 56-57. 1857. április 15. [SRG.]

ZÁCH István Alfréd: Konkoly-Thege Miklós emlékezete 1842-1916. = Búvár 8. 1942. 2. sz. pp. 72-73. [SRG.]

DETRE László: A távcső és a csillagok. = Búvár 8. 1942. 2. sz. p. 74. Kulin György: Távcső világa című művének ismertetése. [SRG.]

Gé.: A legnagyobb csillag. = Búvár 8. 1942. 2. sz. p. 78. [SRG.]

SZENDE Ottó: Élnek-e a Marson? = Búvár 8. 1942. 2. sz. pp. 79-80. [SRG.]

TŐZSÉR Lajos: A kozmikus sugárzás mérése. = Búvár 8. 1942. 2. sz. p. 80. [SRG.]

TRAEGER Ernő: Konkoly-Thege Miklós. Születésének századik évfordulójára. Vers. = Búvár 8. 1942. 3. sz. p. 95. [SRG.]

MORAVCSIK Mihály: Üstökösök. = Búvár 8. 1942. 3. sz. pp. 119-120. [SRG.]

WODETZKY József jubileuma. = Búvár 8. 1942. 5. sz. p. 194. Születésének 70 évfordulóján a Csillagászati Lapok ünnepi sorozatot adott ki. [SRG.]

F. V.: A csillagok hunyorgása. = Búvár 8. 1942. 5. sz. p. 194. [SRG.]

BALÁZS Júlia: A Nap koronájának problémái. = Búvár 8. 1942. 11. sz. pp. 401-404. [SRG.]

MORAVCSIK Mihály: A színképelemzés. = Búvár 8. 1942. 11. sz. pp. 438-439. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Wodetzky Józsefnek hetvenedik születésnapjára. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 1-2. sz. pp. 1-5. [KSZ.]

DETRE László: Wodetzky József irodalmi működése. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 1-2. sz. pp. 6-11. Tudományos folyóiratokban megjelent cikkei 1909-1942-ig. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Szoros kettőscsillagok. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 1-2. sz. pp. 12-20. [KSZ.]

CSADA Imre Károly: A sarki fény elmélete. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 1-2. sz. pp. 21-33. [KSZ.]

GUMAN István: A gömbhalmazok szerkezete. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 1-2. sz. pp. 34-38. [KSZ.]

HAÁZ István Béla: Krakoviánok és mátrixok szorzása. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 1-2. sz. pp. 39-49. Előadta a szakosztályi ülésen 1942. márc. 11-én. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A Tejútrendszer dinamikája. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 1-2. sz. pp. 50-61. [KSZ.]

KULIN György: Pályajavítás a bolygó földtávolságának és a sebességének variációjával. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 1-2. sz. pp. 62-67. [KSZ.]

PALUGYAY György: Az ókínai csillagászat és a kínai naptár. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 1-2. sz. pp. 68-81. Előadta a szakosztályi ülésen 1942. okt. 14-én. [KSZ.]

STROMMER Gyula: A Föld forgásának változása és az időmérés. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 1-2. sz. pp. 82-93. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az óegyiptomiak csillagászatáról. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 1-2. sz. pp. 94-101. Előadta a szakosztályi ülésen 1942. máj. 13-án. [PTA.]

TOLMÁR Gyula: Az intersztelláris abszorpció vizsgálatának alapja. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 1-2. sz. pp. 102-105. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet 1941. évi működése. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 3. sz. pp. 107-116. [KSZ.]

BACSÁK György: A Milankovitch-elmélet ellen emelt kifogásokról. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 3. sz. pp. 117-125. [KSZ.]

CSADA Imre Károly: A rotáló csillag egyensúlya. 1. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 3. sz. pp. 126-131. [KSZ.]

Zürichi napfoltstatisztika 1941-re. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 3. sz. p. 132. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Az emissziós koronavonalak azonosítása. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 3. sz. pp. 132-134. Ismertetések. [KSZ.]

KULIN György: Hírek üstökösökről. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 3. sz. pp. 134-135. Ismertetések. Whipple-Bernasconi-Kulin 1942a üstökös, Oterma 1942b üstökös, Väisälä 1942c üstökös, Grigg-Skjellerup (1942d = 1937 III) üstökös. [KSZ.]

KULIN György: Whipple-Bernasconi-Kulin 1942a üstökös. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 3. sz. pp. 135-137. Ismertetések. Az üstököst először Whipple fedezte fel Amerikában. Az olasz Bernasconi február 12-ére virradó éjjel találta meg, Kulin György felfedezése Budapesten egy nappal később volt. A berlini Csillagászati központba az olasz és a magyar távirat ugyanazon a napon: február 13-án érkezett be. Felfedezése idején az üstökös 7-8 nagyságrend közötti volt és a Coma Berenicesben tartózkodott. Március közepén volt földközelben 0,67 csillagászati egységre, akkor 6,3 magnitúdós fénye lett, és pár napon át szabad szemmel is látszott. Április 17-ig észlelték Svábhegyről, utána a déli félteke észlelői követhették. Kulin számítása szerint csak 172.000 év múlva tér vissza. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Elliptikus gyűrűalakú köd a Nova Herculis körül. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 3. sz. p. 137. Ismertetések. Nova Herculis 1934. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 3. sz. pp. 137-138. Szakosztályi ülések 1942. febr. 11-én, márc. 11-én, ápr. 8-án, máj. 13-án, júl. 15-én. [KSZ.]

TOLMÁR Gyula: A fotográfiai Purkinje-jeneségről. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 4. sz. pp. 139-151. [KSZ.]

CSADA Imre Károly: A rotáló csillag egyensúlya. 2. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 4. sz. pp. 151-162. [KSZ.]

RÉTHLY Antal: Szlovák csillagda a Tátrában. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 4. sz. pp. 162-165. Látogatása a Magas-Tátrában. A Kőpataki-tónál 1941-1942-ben felépült új csillagvizsgáló ismertetése. Az előadása az 1943. febr. 19-i szakosztályi ülésen hangzott el. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 4. sz. pp. 165-166. Szakosztályi ülések 1942. okt. 14-én, dec. 21-én. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 4. sz. p. 166. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 5. 1942. 4. sz. p. 166. [KSZ.]

BERÉNYI Dénes: A meteorologia és az orvostudomány kapcsolatai. = Debreceni Szemle 16. 1942. jan. 1.(164.) sz. pp. 12-18. [SRG.]

BERÉNYI Dénes: A meteorologia és az orvostudomány kapcsolatai. (Folytatás.) = Debreceni Szemle 16. 1942. márc. 3.(166.) sz. pp. 58-66. [SRG.]

WAGNER János: A távcső világa. = Debreceni Szemle 16. 1942. p. 71. Könyvismertetés. Kulin A távcső világa kötetének ismertetése. [SRG.]

BALOGH Ödön: Csügési szójegyzék. = Erdélyi Múzeum 47. 1942. 3. füz. pp. 428-446. Csillagászati kifejezések magyarázattal a gyimesi csángóktól. [SRG.]

Új üstököst fedezett fel a Coma Berenices csillagképben dr. Kulin György, a svábhegyi csillagvizsgáló tanársegéde. Kisebb távcsővel is megfigyelhető a déli égbolton fénylő üstökös. = Esti Kis Újság 1942. febr. 14. p. 4. A svábhegyi csillagvizsgáló intézet igazgatójának nyilatkozata. [SRG.]

THURY Zoltán, ifj.: Ismerkedés az új üstökössel, amelynek magyar neve lesz az ég térképén. = Esti Újság 7. 1942. febr. 17. 38. sz. p. 5. Beszélgetés Kulin Györggyel az 1942. febr. 13-ára virradó éjszaka felfedezett Bernasconi-Kulin üstökösről. [SRG.]

Új üstököst fedezett fel a svábhegyi csillagvizsgáló kassai(!) származású asszisztense. = Felvidéki Újság 1942. febr. 16. 37. sz. p. 4. Kulin György nagyszalontai születésű csillagász felfedezéséről. [SRG.]

BULLA B[éla]: Detre László: Üzenetek a világűrből. Kir. Magy. Természettudományi Társulat, Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 279 lap. Budapest, 1940. = A Földgömb 13. 1942. márc. 3. sz. p. 59. "Detre, a kiváló fiatal csillagász a természettudományos realitások, a tudományos kutatáseredmények mezején járva olyan, a mindennapi élettel kapcsolatos jelenségeket ír le és magyaráz meg könyvében, amelyek, bár a Földön játszódnak le, eredendő okukban Földünktől függetlenek, exogén hatások; tehát kiderítésük a csillagász feladata." Irodalom. [SRG.]

KULIN György: Ritka égi tünemény Salgótarján felett. Értesítsük a csillagvizsgáló intézetet, ha hasonló jelenséget tapasztalunk. = Friss Ujság 1942. jan. 14. p. 3. Fényes tűzgömb 1942. január 11-én hajnalban. Kulin György magyarázata a jelenségről. [SRG.]

(S. L.): Egy kiváló magyar csillagász felfedezései. = Győri Nemzeti Hirlap 52. 1942. márc. 28. 71. sz. p. 3. Kulin Györgyről. [SRG.]

CHOLNOKY Jenő: Konkoly Thege Miklós. Megemlékezés. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. jan-febr. 1-2. füz. pp. 2-6., 1 t. Előadás a Magyar Meteorológiai Társulat 1942. jan. 20-i emlékünnepségén. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Dr. Konkoly Thege Miklós meteorológiai működése. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. jan-febr. 1-2. füz. pp. 6-11. Előadás 1942. jan. 20-án. [IBQ.]

KENESSEY Kálmán: Konkoly Thege Miklós a csillagász. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. jan-febr. 1-2. füz. pp. 12-14. 1942. jan. 20-án tartott előadás. [IBQ.]

BERKES Zoltán: Éghajlatingadozások tükröződése a kőszegi szőlőhajtások hosszában. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. jan-febr. 1-2. füz. pp. 25-32. Összehasonlítás a naptevékenységgel is. [IBQ.]

B. N. [BACSÓ Nándor]: Konkoly Thege Miklós emléktáblájának leleplezése Ógyallán. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 94-95. 1942. máj. 10-én vitéz Neszthy Egonné Haich Erzsébet készítette emléktáblát lepleztek le. [IBQ.]

AUJESZKY László: Galilei és a meteorológia. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 98-99. [IBQ.]

PÁL Imréné: Gömbvillám? = Az Időjárás 46.(18.) 1942. márc-ápr. 3-4. füz. p. 99. Budapesten 1942. máj. 12-én ragyogó gömb, mint egy üstökös. [SRG.]

THERN Sámuel: Reggeli szivárvány. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. márc-ápr. 3-4. füz. p. 100. Rudabányán 1941. dec. 25-én. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Kőszeg. Néhai Hammer Gyula feljegyzései. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 100-101. 1812-1833 közti német nyelvű időjárási feljegyzések. "1839. július 8. 7 órakor reggel oly nagy napfogyatkozás volt, hogy 5 percen keresztül az egész napkorong eltűnt." [Megjegyzendő, hogy az évszám nem helyes, valójában: 1842. július 8-án reggel 7 óra körül látszott Kőszegen teljes napfogyatkozás.] [IBQ.]

VISNYA Aladár: Chernel Kálmán kézírásos naplójából, 1884. évi január hó 11-én. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. márc-ápr. 3-4. füz. p. 101. Sarkifény? [SRG.]

M. Gy. [MARCZELL György]: Dr. Wagner Richárd: A világegyetem és a Föld. Budapest, 1942. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. júl-aug. 7-8. füz. pp. 171-173. Könyvismertetés. [SRG.]

BERKES Zoltán: A Hold fényváltozása és a csapadék járása. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. szept-okt. 9-10. füz. pp. 185-191. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Róna Zsigmond. 1860-1941. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. nov-dec. 11-12. füz. pp. 229-245., 1 t. Teljes bibliográfiával. [IBQ.]

BERKES Zoltán: A napsugárzás-ingadozások hatásai légkörünkben. = Az Időjárás 46.(18.) 1942. nov-dec. 11-12. füz. pp. 246-253. [IBQ.]

FIRBÁS Nándor: A tengerésztudomány eleje: a pontos helymeghatározás! = Ifjúság és Élet 17. 1942. jan. 15. 10. sz. pp. 121-122. [SRG.]

KERÉKGYÁRTÓ Imre: Galileo Galilei (1642-1942) = Ifjúság és Élet 18. 1942. okt. 1. 3. sz. p. 28. [SRG.]

-ry. [CSERY-CLAUSER Mihály]: Kisbán Emil: Tordasi és kálózi Sajnovics János 1733-1785. Debrecen - Budapest, 1942. 56 l. = Irodalomtörténet 33. 1944. 1. sz. pp. 25-26. p. Könyvismertetés. [SRG.]

Új üstökös született. Ne higyj a csillagjósoknak. Kulin György érdekes nyilatkozata felfedezéséről a Képes Krónikában. = Képes Krónika 24. 1942. márc. 5. 10. sz. pp. 4-5. [SRG.]

BENKŐ Jenő: Égi tünemények márciusban. = Kéve 2. 1942. márc. 1. 9. sz. p. 5. 1942. március 2/3-ra virradó éjszakai holdfogyatkozásról. [SRG.]

BENKŐ Jenő: Március 10-én ér földközelbe a Kulin-féle új üstökös. = Kéve 2. 1942. márc. 8. 10. sz. p. 9. [SRG.]

BENKŐ Jenő: Középeurópai időszámítás, újra... = Kéve 2. 1942. nov. 8. 45. sz. p. 7. [SRG.]

Új üstököst fedezett fel egy magyar és egy olasz csillagász. = Magyarország 49. 1942. febr. 15. 37. sz. p. 6. Kulin György és Bernasconi felfedezéséről. [SRG.]

VIGH Sándor: Vénusz fátyla, avagy: miként lettünk finnugorok? = Magyarság 23. 1942. aug. 9. 180. sz. pp. 18-19. Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról. [HAD.]

FRIDECZKY József: A Galilei-monda. = Magyar Kultúra 29.(57.) 1942. I. félév febr. 20. 4. sz. pp. 54-56. "A Galilei-monda egyike a legmeghatóbb, legköltőibb mondáknak. Adva van egy mélytudású, vizsgálódó elméjű természettudós, akit lelkes, sőt végletes tudományszomja hajt a kutatásra, hogy előttünk a természetnek eddig ismeretlen titkait felfedje; másfelől adva vannak gonosz ellenfelei, a sötét középkor elmaradt alakjai, akik nemes, az emberiség javát szolgáló munkáját megakasztják és örökre meg akarják kötni a haladás szekerét vagy helyesebben repülőgépét." [SRG.]

FRIDECZKY József: A Galilei-monda. = Magyar Kultúra 29.(57.) 1942. I. félév márc. 5. 5. sz. pp. 73-75. "Végigtekintve a Galilei-pör tényleges adatain, a politikai háttéren és figyelemmel kísérve a Galilei-monda képződését és kialakulását, elég bepillantást nyerhettünk az egyházellenes propaganda műhelyébe." [SRG.]

TIBOR Mátyás S. J.: Dr. Kulin György: A távcső világa. 1-2. kötet. 670 oldal. Kir. Magy. Természettudományi Társulat kiadása. = Magyar Kultúra 29.(57.) 1942. I. félév máj. 5. 9. sz. p. 130. "Az egyik leghíresebb magyar csillagász tollából került ki ez a munka. A szerző a svábhegyi csillagvizsgáló intézet adjunktusa. Több kisbolygónak és üstökösnek a felfedezője." Könyvismertetés. [SRG.]

LUKÁCS Gáspár: Egy istentelen kalendárium margójára. = Magyar Kultúra 29.(58.) 1942. II. félév nov. 5. 21. sz. pp. 132-134. "Egy összelőtt orosz agitátoriskola romjai közül került kezembe a szovjet propaganda egyik mintaszerű alkotása egy vallásellenes kalendárium. ... Felvonultatja előttünk sorban Kopernikus, Galileit, Kepplert, Giordano Brúnót, Spinozát, Newtont stb. egyenként, külön kis cikkecskékben." [SRG.]

ORTVAY Rudolf: Galilei és az újkori tudományos gondolkodás kibontakozása. Galileo Galilei halálának 300-ik évfordulója alkalmából. = Mathematikai és Physikai Lapok 49. 1942. pp. 139-168. [KSZ.]

DETRE László: Az intersztelláris anyagok fénygyengítése. = Mathematikai és Physikai Lapok 49. 1942. pp. 187-206. [KSZ.]

A Föld felé rohan a Kulin-Bernasconi üstökös. Aggodalomra nincsen ok: a távolság 120 millió kilométer. = Nyolc Órai Újság 28. 1942. febr. 22. 42. sz. p. 8. [SRG.]

Új üstököst fedezett fel Kulin Dr. a szalontai születésü csillagász. = Nagyszalontai Az Ujság 1942. febr. 17. p. 61. [SRG.]

A Föld felé rohan. A Kulin-Bernasconi üstökös. Aggodalomra nincsen ok: a távolság 120 millió kilométer. = Nagyszalontai Az Ujság 1942. febr. 23. p. 61. [SRG.]

Ismerkedés az új üstökössel, amelynek magyar neve lesz az ég térképén. = Nagyszalontai Az Ujság 1942. márc. 15. p. 6. ifj. Thury Zoltán interjúja Kulin Györggyel. [SRG.]

(je): Az új üstökös s a magyar csillagász Dr. Kulin György utja a szalontai gimnáziumtól a világhirig. = Nagyvárad 1942. márc. 14. p. 8. [SRG.]

KULIN György: A Föld felé rohan a Kulin-Bernasconi üstökös. = Nyolc Órai Újság 1942. febr. 22. Oldalszáma nem ismert. [SRG.]

ORTVAY Rudolf: Galilei és az újkori tudományos gondolkodás kibontakozása. = Olasz Szemle 1.(3.) 1942./XX. máj-jún. 3. sz. pp. 374-401. "Annak a mély átalakulásnak, mely a középkor világfelfogását az újkoréba átvitte és melynek egyik legfontosabb momentuma a modern tudományos gondolkodás kialakulása, egyik legjellegzetesebb reprezentánsa és tényezője Galilo Galilei, kinek sorsa és szerepe éppen ezen átalakulás szimbolumává vált." Olasz nyelven: p. 482. [SRG.]

GOMBÁS Pál: Galilei élete és munkássága. = Olasz Szemle 1.(3.) 1942./XX. máj-jún. 3. sz. pp. 402-409. "Munkássága két főrészre oszlik: csillagászati vizsgálataira és dinamikai kutatásaira. Galilei kutatásai közül inkább csak a csillagászati vizsgálatainak eredményei mentek át a köztudatba, melyekkel bebizonyította Copernicus tanának helyességét." Olasz nyelven: pp. 482-483. [SRG.]

BARRA György: Galilei, a tudós és az ember. = Olasz Szemle 1.(3.) 1942./XX. máj-jún. 3. sz. pp. 410-417. "A tudósok életében gyakran valami különös kettősséget találunk. Szellemi életük magas szintre emelkedik, szinte elválik a földtől. Amott eget ostromló titánok, tudományuk győzelmes, csodált hősei - emitt csetlő-botló, ügyetlen gyermekek, gyarlók és hibásak: emberek." Olasz nyelven: p. 483. [SRG.]

GALILEI, Galileo: Párbeszéd a legfőbb rendszerekről. Részlet. = Olasz Szemle 1.(3.) 1942./XX. máj-jún. 3. sz. pp. 467-472. "Dialogo dei massimi sistemi" című művéből az "Emberi bölcsesség és isteni bölcsesség" (pp. 467-470.) és "Az ember és a világegyetem" (pp. 470-472.) fejezetek. Fordította: Ruzicska Pál. [SRG.]

LEOPARDI, Giacomo: Kopernikus. Párbeszéd. = Olasz Szemle 1.(4.) 1942./XX. júl-aug. 4. sz. pp. 612-619. "Első jelenet. Az első Óra és a Nap.; Második jelenet. Kopernikus házának teraszán papírtávcsövön át nézi keleten az eget; mert még nem találták fel a látcsövet.; Harmadik jelenet. Az utolsó óra és Kopernikus.; Negydik jelenet. Kopernikus és a Nap." Párbeszéd az "Operette Morali" című kötetből. Fordította: Móritz György. [SRG.]

Új könyvek. Megjelent: Kulin György: A Távcső Világa. Könyvismertetés és megrendelőlap. = Pesti Hirlap 64. 1942. febr. 14. Könyvismertetés. Oldalszáma nem ismert. [SRG.]

Új üstökös. = Pesti Hirlap 64. 1942. febr. 15. 37. sz. p. 8. Kulin György által felfedezett üstökös a Coma Berenice-ben [SRG.]

Az uj üstökösről beszél magyar felfedezője. = Pesti Hirlap 64. 1942. márc. 13. p. 7. Riporter: Pados Pál. [SRG.]

NAGY Zoltán: Magyar-finn csillagászbarátság. Wäisälä finn tanár ujrendszerű távcsöve a svábhegyi csillagvizsgálóban. = Pesti Hirlap 64. 1942. szept. 4. p. 7. [SRG.]

SIKLÓSSY László: Teljes napfogyatkozás Pestbudán 1842 jul. 8-án. = Pesti Hirlap 64. 1942. jún. 8. 152. sz. p. 5. [SRG.]

Új üstököst fedezett fel egy magyar és egy olasz csillagász. = Reggeli Magyarország 1942. febr. 15. p. 6. Kulin György üstököse. [SRG.]

(kyp.): Március 10-én szabadszemmel is láthatjuk a Kulin-féle új üstököst. = Reggeli Magyarország 1942. márc. 4. p. 4. [SRG.]

(kyp.): Csillagász a csillagjóslásról. Kulin György érdekes előadása. = Reggeli Magyarország 1942. ápr. 19. p. 5. [SRG.]

A Föld felé rohan egy most felfedezett üstökös. = Szentesi Napló 24. 1942. febr. 25. 45. sz. p. 7. [SRG.]

gs.: Hogyan látták Szentesen a holdfogyatkozást? A csongrádi sógor esete. = Szentesi Napló 24. 1942. márc. 4. p. 7. Az 1942. március 3-iki holdfogyatkozás, némi humorral. [SRG.]

THURY Zoltán, ifj.: Ismerkedés az új üstökössel, amelynek magyar neve lesz az ég térképén. = Szentesi Napló 24. 1942. márc. 8. 55. sz. pp. 5-6. Interjú dr. Kulin Györggyel. [SRG.]

KRBEK Ferenc: Galileo Galilei. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. jan. 1. sz. 1127. füz. pp. 10-17. [PIR.]

KONKOLY THEGE Miklós Andor: Fogyatékosságok a színkép színeinek meglátásában. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. jan. 1. sz. 1127. füz. pp. 24-25. A színlátás változásai a szerző szürkehályog-műtétje után. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. jan. 1. sz. 1127. füz. pp. 28-29. 1942. febr. jelenségek. [SRG.]

Választmányi ülés 1941. december 17-én. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. jan. 1. sz. 1127. füz. p. 30. Kulin György: A távcső világa című kötetének megjelenéséről. Társulati ügyek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. febr. 2. sz. 1128. füz. pp. 60-61. 1942. márc. jelenségek. [SRG.]

KULIN György: A Bernasconi-Kulin 1942/a üstökös. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. márc. 3. sz. 1129. füz. pp. 83-85. 1942. febr. 12/13-án Olaszországban és Svábhegyen is megfigyelt üstökösről. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. márc. 3. sz. 1129. füz. pp. 93-94. 1942. ápr. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. ápr. 4. sz. 1130. füz. p. 122. 1942. máj. jelenségek. [SRG.]

Dr. A. J. [AUJESZKY László]: Látszólagos napnyugta a keleti látóhatáron. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. ápr. 4. sz. 1130. füz. pp. 124-125. Antikrepuszkuláris sugarakról. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. máj. 5. sz. 1131. füz. pp. 156-157. 1942. jún. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. jún. 6. sz. 1132. füz. pp. 188-189. 1942. júl. jelenségek. [SRG.]

Címlapon: A Venus bolygó legnagyobb fényében. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. júl. 7. sz. 1133. füz. címoldal. [SRG.]

KALMÁR László: A titokzatos Venus bolygó. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. júl. 7. sz. 1133. füz. pp. 193-199., címoldal. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. júl. 7. sz. 1133. füz. p. 222. 1942. aug. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. aug. 8. sz. 1134. füz. pp. 253-254. 1942. szept. jelenségek. [SRG.]

Levélszekrény. Kérdések. (15.) = Természettudományi Közlöny 74. 1942. aug. 8. sz. 1134. füz. p. 255. H. M. kérdése a mágneses elhajlásról. [SRG.]

FÁBIÁNICS Ferenc: A földmágneses elhajlás meghatározása. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. aug. 8. sz. 1134. füz. pp. 255-256. Levélszekrény. Feleletek. (15.) [SRG.]

REÖK Iván: Az oksági elv a csillagászati világkép változásainak tükrében. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. szept. 9. sz. 1135. füz. pp. 257-266. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. szept. 9. sz. 1135. füz. p. 285. 1942. okt. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. okt. 10. sz. 1136. füz. pp. 317-318. 1942. nov. jelenségek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. nov. 11. sz. 1137. füz. pp. 347-348. 1942. dec. jelenségek. [SRG.]

Választmányi ülés 1942. október 21-én. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. nov. 11. sz. 1137. füz. p. 349. Adományok a Csillagászati Szakosztály részére. Társulati ügyek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. dec. 12. sz. 1138. füz. pp. 380-381. 1943. jan. jelenségek. [SRG.]

Társulatunk tudományos szakosztályai és folyóirataik. Csillagászati Szakosztály. Csillagászati Lapok. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. jan. - márc. 1.(225.) pótfüz. első belső borító. [SRG.]

Társulatunk kiadásában most jelent meg és kapható. Kulin György: A távcső világa. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. jan. - márc. 1.(225.) pótfüz. hátsó belső borító. Rövid könyvismertetés. [SRG.]

Címlapon: Délibáb megfigyelő állomás. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. ápr. - máj. 2.(226.) pótfüz. címoldal. [SRG.]

BERÉNYI Dénes: A délibáb a Hortobágyon. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. ápr. - máj. 2.(226.) pótfüz. pp. 49-65., címoldal. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

TÓTH Géza: Halojelenség- (alsó Nap) megfigyelések a Keleti Kárpátokban. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. ápr. - máj. 2.(226.) pótfüz. p. 95., 2 t. Kovács Pál és Reuss Pál megfigyelése 1940. dec. 28-án a Gutin hegységben. 1941. dec. 28-i Ünőkő-i megfigyelés. Légköroptikai jelenségek. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Társulatunk tudományos szakosztályai és folyóirataik. Csillagászati Szakosztály. Csillagászati Lapok. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. júl. - szept. 3.(227.) pótfüz. hátsó belső borító. [SRG.]

LÁSZLÓ Tihamér: A fizikai mérések pontossága. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. okt. - dec. 4.(228.) pótfüz. pp. 145-155. [SRG.]

FORRÓ Magdolna: A kozmikus sugárzás záporai. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. okt. - dec. 4.(228.) pótfüz. pp. 180-183. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Társulatunk tudományos szakosztályai és folyóirataik. Csillagászati Szakosztály. Csillagászati Lapok. = Természettudományi Közlöny 74. 1942. okt. - dec. 4.(228.) pótfüz. hátsó belső borító. [SRG.]

RADNAI Rezső: Amikor még órákig kellett a lencsébe nézni. Száz esztendeje fényképeznek Szombathelyen. = Vasvármegye 75. 1942. szept. 6. pp. 31-33. [SRG.]

A Szaturnusz-gyűrűk. Többek között... = Világposta 13. 1942. júl. 7. sz. hátsó külső borító. "sok fejtörést okoztak már a csillagászoknak. Már néhány évtizede megállapították róluk, hogy anyagaik nem merev részekből állanak. Azt azonban még nem tudták megállapítani, hogy gázanyagból, vagy porból, vagy meteorkövekből állanak-e, vagy sem? Legújabban Bucerius tudós azt állítja, hogy a Szaturnusz bolygót rengeteg, 40-1000 m átmérőjű, hold övezi, amelyek gyűrű pályájukon szorosan egymás mellett keringenek. A tudósok ezt a nézetet azonban koránt sem tették általánosságban magukévá." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kolozsvárott őrzik a legrégibb magyar naptárt. = Zászlónk 40. 1942. márc. 7. sz. pp. 118-119. XVI. századi naptárakról csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

          1943.

BACSÁK György: Összefüggések a Föld változó pályaelemeiben. Budapest, 1943. Stephaneum nyomda. 9 p. /Egyetemi Csillagvizsgáló, Kolozsvár B.) különlenyomatsorozat. 2./ Különlenyomat a Csillagászati Lapok 6. 1943. 4. sz. pp. 113-120. folyóratból. [KSZ.]

BOGSCH László: Földünk története. Budapest, 1943. Magyar Szemle Társaság. 80 p. /Kincsestár. 87./ [SZF.]

Csillagászati és meteorológiai lexikon. Bacsó Nándor, D. Balázs Júlia, Berkes Zoltán, Béll Béla, Csada Imre, Guman István, Kulin György, Strommer Gyula, P. Thewrewk Aurél, Tolmár Gyula, Tóth Géza közreműködésével szerkesztette Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. 236 p., 26 t. /A Búvár könyvei. 21./ pp. 5-100.: I. Csillagászati lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly.; pp. 101-236.: II. Meteorológiai lexikon. Szerk.: Réthly Antal. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A kolozsvári Egyetemi Csillagvizsgáló 1941 - 1942. Budapest, 1943. Stephaneum nyomda. 18 p. /Egyetemi Csillagvizsgáló, Kolozsvár B.) különlenyomatsorozat. 1./ Különlenyomat a Csillagászati Lapok 6. évfolyam (1943) 1. számából. A szerző Kolozsváron 1943. febr. 11-én keltezte írását. Fejezetcímek: Története. Szervezete. Felszerelése. Munkaprogrammja. Fekvése és elhelyezése. Műszerei. Köszönetnyilvánítás. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A protuberanciák mozgása. Budapest, 1943. Stephaneum nyomda. 29 p. /Egyetemi Csillagvizsgáló, Kolozsvár B.) különlenyomatsorozat. 2./ Különlenyomat a Csillagászati Lapok 6. évfolyam (1943) 4. számából. Szerzőnek Zürichben, az ottani műegyetem asztrofizikai kollokviumai kapcsán 1940 júniusában tartott (német nyelvű) előadása nyomán, kibővítve az újabb eredmények figyelembevételével. A szerző Kolozsváron 1943. júl. 2-án keltezte írását. [KSZ.]

FARAGÓ Péter: Két fordulópont a fizika történetében. (Galileo Galilei halálának 300. évfordulójára.) Budapest, 1943. Instituto Italiano di Cultura per L’Ungheria. Franklin-Társulat nyomdája. 13 p. Különlenyomat az "Olasz Szemle, Studi Italiani in Ungheria" 1942. évi 6. számából. Csillagászati adalékokkal. [KSZ.]

FÜLÖP Zsigmond: Egy kis természettudomány. Budapest, [1943.] Novák Rudolf és Társa Tudományos Könyvkiadóvállalat és Orvosi Szakkönyvkereskedés, Merkantil-nyomda. 288 p. Csillagászat: pp. 144-150. Aki kivallatta a csillagokat (Bunsen); pp. 188-193. Babona - csillagászat - időmérés.; pp. 196-211. A csillagjóslás. [KSZ.]

JEANS, James: A csillagos ég titkai. Ford.: Sziklay Géza. Jegyz. ell.: Cavalloni Ferenc. 6. bőv. kiad. Budapest, 1943. Dante Könyvkiadó, Attila-nyomda. 221 p., 32 t., 2 térk. Zöld borítású kartonkötésben. [KSZ.]

JEANS, James: A rejtelmes Világegyetem. Ford.: Devecseriné Guthi Erzsébet. Budapest, 1943. Dante Könyvkiadó, Hornyánszky Viktor R. T. nyomdai műintézet. 235 p. A fordítást átnézte Koczkás Gyula. [KSZ.]

KALMÁR Elek: Az üstökösök és bolygók kapcsolatai. 14 rajzzal. Budapest, 1943. A szerző kiadása, Arany János irodalmi és nyomdai műintézet rt. 95 p. Üstököscsaládok vizsgálatából újabb nagybolygók "létezésére" következtetett, kiszámította adataikat és egyúttal el is nevezte ezen új égitesteket. A csak általa feltételezett tizedik bolygó neve Attila (jele: ostor), a tizenegyedik bolygó neve Árpád (jele: görbe kard), a tizenkettedik bolygó neve Gutenberg (jele: sajtó), a tizenharmadik bolygó neve Columbus (jele: két Amerika), a tizennegyedik bolygó neve Watt (jele: gőzkémény), a tizenötödik bolygó neve Edison (jele: villanykörte), a tizenhatodik bolygó neve Marconi (jele: levegőhullám), a tizenhetedik bolygó neve Röntgen (jele: cső), a tizennyolcadik bolygó neve Wright (jele: repülőgép), a tizenkilencedik bolygó neve Galilei (jele: távcső), a huszadik bolygó neve Curie (jele: sugárzás). "További számítások nem kellenek, nincs tovább, itt a naprendszerünk széle." [KSZ.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1943-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1942.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bethlen Rt. nyomda. 150 p. [KSZ.]

KULIN György: A meteorok. Budapest, (1943?) 15 p. Különlenyomat a Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1944-es Évkönyvéből. [SRG.]

LÁNG Sándor: Alapfogalmak, csillagászati földrajz. Glóbusgyakorlat. (Jegyzet a kezdők földrajzi gyakorlatáról. I. rész.) Összeállította: Dr. Láng Sándor egyetemi tanársegéd. Kézirat gyanánt. Budapest, [1943.] F. k.: Dr. Láng Sándor. Soksz.: Diószegi. 37 p. Stencillel készített sokszorosítás. Csillagászat: pp. 19-37. A csillagászati földrajz elemei. Gyakorlatok a glóbussal. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Jelentés a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet 1942. évi működéséről. Budapest, 1943. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. 12 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok 6. évf. 1. számából. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az óegyiptomiak geometriájáról. Matematikai szakdolgozat. Kézirat. Budapest, 1943. 42 p. Saját önálló füzet. [PTA.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Kheopsz-piramisról. Budapest, 1943. [Stephaneum Nyomda.] 12 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok 1943. 2-es számából. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A hegyi obszervatóriumok és a Horthy-csúcs. Budapest, 1943. Kis Akadémia, Bethlen Rt. nyomda. 87 p. /A Kis Akadémia könyvtára. LVIII. köt./ Ismerteti az Európa-szerte megépített magashegyi csillagászati és meteorológiai obszervatóriumokat. Javasolja, hogy az 1940. augusztus 30-án visszakerült észak-erdélyi, Radnai-havasokban lévő 2305 m magas Nagy Pietrosz hegyén (melyet javaslatára 1940. szept. 12-én Horthy-csúcsnak keresztelt a Magyar Földrajzi Társaság választmánya) meteorológiai obszervatórium és általános kutató intézet létesüljön. 1941. szeptember 5-én szakbizottságot vezetett a helyszínre. Olgyai Aladár építészmérnök négyszintes épületet tervezett a csúcsra. [KSZ.]

SAINTE-LAGUE, André de: Az ismerttől az ismeretlenig. Ford.: Vas Gábor. [Budapest,] 1943. Pantheon kiadása, Radó István nyomdai műintézete. 237 p. Jean Rostand előszavával. Csillagászat: pp. 19-52., 98-108., 159-171., 221-222. [KSZ.]

STEINER Lajos: Konkoly Thege Miklós emlékezete. Budapest, 1943. 51 p. /Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XXIV. köt. 4. sz./ [GAI.]

SZTRÓKAY Kálmán: Az ember és a csillagok. Say Kornél rajzaival 24 műmelléklettel és 2 csillag térképpel. Budapest, 1943. Athenaeum kiadása. 264 p., 2 térk. [KSZ.]

VÁMOS Ferenc: Kozmosz a magyar mesében. I. kötet: a térelképzelés. Budapest, 1943. Első Kecskeméti K. 196 p. A szerző előszava 1943. májusban kelt Budapesten. A könyv a magyar mesekincsben rejtőző különös világképek kozmikus vízióját mutatja be. A nép gondolatai, sőt bölcsességei csillagászati tartalmakat is rejtenek. Ilyen részek: pp. 49-50. [A csillagok egy közös világtengely körüli forgása. A világtengely észak felé hajlása. Az őskor eurázsiai fizikai elmélete és világképe.], pp. 78-79. [A világhegy, tetetjén a sarkcsillaggal. A hét (vagy kilenc) égi világ a sarkcsillagon át kapcsolódik, a sámánok és szellemek ezeken át juthatnak egyik világból a másikba.],
pp. 94-100. [Az arktikus övezetben a nap pályája a horizontatal közelítően párhuzamos, a sarkcsiillag szinte zenitben lehet. A napnak nem napi, hanem éves ciklusa van. A hosszú nappalt hosszú éjszaka követei az év során. A hajnal nem napszakváltás, hanem évszakváltás.], pp. 113-114. [A legfontosabb, sőt egyetlen irány az északi, erre áll a világtengely, a sarkcsillag. A kelet és a nyugat lényegtelen.], pp. 162-163. [Az égtájak. A felső és az alsó világ. A felső az égi világ is kettős: nappali ég és éjszakai ég.] [KSZ.]

WÜNSCHER Ferenc: Tordas. A Balogh Elemér szövetkezeti mintafalu. Debrecen - Budapest, 1943. Csáthy Ferenc Egyetemi Könyvkereskedés és Irodalmi Válallat RT. Hangya Ipar RT. házinyomdája, Kir. Magy. Egyetemi Nyomda (Budapest). 464 p. A szerző előszava 1942. december hóban kelt Budapesten. Csillagászat: pp. 79-84. Sajnovics János.; p. 312. "Sajnovics Jánosnak, a község szülöttének emlékét megörökítő szobor, illetve kút lesz a község harmadik dísze."; p. 424. A tervezett tordasi múzeumról. Sajnovics János koppenhágai, valamint nagyszombati kiadású könyvének egy-egy példánya és Kisbán Emil dr. történetíró Sajnovicsról szóló műve is benne lesz. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Abberráció. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 7. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Albedo. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 7. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Algol. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 7. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István] Állatövi fény v. zodiákus fény. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 7. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Állócsillag. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 7. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Almagest. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 7-8. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Almukantarát. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 8. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Amerika köd. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 8. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Amor. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 8. 1221 sorszámot viselő rendkívüli kisbolygó. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Androméda köd. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 8. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Andromedidák. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 8. Meteorraj. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Angström. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 8. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Anomália. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 8-9. Pályaszámításoknál. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Antarktisz. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 9. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Apasztron. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 9. Kettőscsillagoknál. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Apex. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 9. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Apszisvonal. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 9. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Aranyszám (numerus aureus). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 9. Kronológiában. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Árapály. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 9-10. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Argelander Frigyes Vilmos Ágoston. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p, 10. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Armillárszféra. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 10. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Árnyékkúp. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 10. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Arktisz. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 11. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Aszpektusz. (adspectus). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 11. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Asztrofizika. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 11. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Asztrofotográfia. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 11. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Asztrográf. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 11. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Asztrolábium. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 11-12. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Asztrológia vagy csillagjóslás. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 12. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: átmenet. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 13. [KSZ.]

G. Gy.: Átmeneti műszer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 13. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Azimut. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 13. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Bessel Frigyes Vilmos. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 13. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Biela üstökös. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 13. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Blinkmikroszkóp. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 13. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Bolométer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 13-14. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Bolometriai fényesség. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 14. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Bolygók. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 14-15. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Bonner Durchmusterung. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 14. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Brahe Tycho. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 14., 16. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Cassini-féle választóvonal. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 16. A Szaturnusz gyűrűrendszerében. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Cepheidák. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 16. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Ciklus (időkör). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 16. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Cirkumpoláris csillag. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 16. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Coude ekvatoriális. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 16., 18. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Cölosztát. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 17. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Csillagatlasz. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 17. [KSZ.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Csillagászat története. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 17-19. A könyvben nincs név jelölve, viszont Ponori Thewrewk Aurél közlése szerint ezt a szócikket ő írta. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Csillagászati egység. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 19. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Csillagászati jelek. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 19. Bolygók, kisbolygók, állatövi csillagképek, holdváltozások, konstellációk jelei. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Csillagda. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 19. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Csillagfödés. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 19-20. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Csillagkép. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 20. [KSZ.]

Dátumválasztó. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 20. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Deklináció. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 20. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Dél. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 20. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Delelés. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 20. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Délkör = meridián. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 20. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Délvonal. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 21. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Depresszió (a horizont depressziója). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 21. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Diffúz ködök. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 21-22. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Direkt mozgás. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 22. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Doppler-elve. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 22. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Durchmusterung. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 22. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Effektív hullámhosszúság. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 22. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Égbolt. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 22-23. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Egyenlítő. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 23. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Egyenlítői koordinátarendszer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 23. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Együttállás v konjukció. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 23. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Éjfél. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 23. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Ekliptika. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 23-24. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Ekliptikai koordinátarendszer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 24. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Ellenfény. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 24. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Encke-féle üstökös. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 24. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Epiciklus (mellékkör). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 24. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Epocha (megállítás). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 24. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Era. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 24. Az éveknek meghatározott időponttól számított sora. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Eros. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 24-25. Rendkívüli kisbolygó. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Esthajnalcsillag. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 25. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Esti tágasság. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 25. Az égitest lenyugvási pontja és a nyugatpont között a látóhatáron mért ív. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Excentrumosság. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 25. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Extragalaxisok. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 25-27. "A leghalványabb objektum, amelyet az eddig rendelkezésre állott legnagyobb műszerrel, a Mount Wilsonon levő 2 és fél méteres tükörrel észlelni lehetett, 21.5 magnitúdó. Eddig a magnitúdóig ható felvételeken már több az extragalaxis, mint a csillag. Az eddig megállapított legnagyobb távolság 500 millió fényévre tehető." [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Év. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 27-28. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Évszak. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 28. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Fázisszög. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 28. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Fechner törvénye. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 28. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Félárnyék. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 28. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Fényelnyelés. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 28-29. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Fényesség (csillagok). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 29-30. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Fényév. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 30. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Fényidő. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 30. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Flokuluszok. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 30-31. A Nap felületén. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Fogyatkozások. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 31-32. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Fonálkereszt. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 32. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Fotográfiai fotometria. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 32. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Fotométer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 32. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Fotometria. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 32. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Fotoszféra. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 32. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Födési változócsillagok. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 33. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Föld. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 33-34. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Földrajzi hosszúság. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 34. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Földrajzi szélesség. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 34. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Fundamentális csillagok. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 34. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Galilei Galileo. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 34. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Gauss Károly Frigyes. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 34. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Gauss-féle állandó. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 34-35. Kepler 3. törvényével kapcsolatban. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Geocentrumos v geocentrikus. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 35. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Geocentrumos világrendszer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 35. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Geoid. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 35. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Gnómon. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 35. [KSZ.]

Gould-féle öv. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 35. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Gömbhalmazok. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 35-36. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Granuláció. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 36-37. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Greenwich. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 37. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Gyújtópont. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 37. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Hagen-féle felhők. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 37. "Hagen vizuális észlelései szerint az eget halványan világító kozmikus felhők fedik le, melyek legerősebbek a galaktikai pólusok vidékén. Fényképfelvételekkel nem sikerült igazolni." [KSZ.]

Hajlás. Pálya hajlása (inklináció). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 37. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Hajtómű. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 37. Mai neve: távcsövek óraműve, óragépe. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Halley üstökös. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 37. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Heliakus kelés és nyugvás. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 37. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Heliocentrumos világrendszer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 37-38. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Heliográf. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 38. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Heliometer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 38. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Heliosztát. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 38. [KSZ.]

Hemiszféra (félgömb). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 38. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Herschel (Sir Fr. William). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 38-39. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Herschel. (Sir John Fr. William baronet). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 39. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Hét. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 39. Az időszámításban. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Hipparchos. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 39. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Hold. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 39-40. A Föld kísérője. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Holdak. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 40. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Holdváltozás. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 40-41. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Hónap. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 41. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Horizon. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 41. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Horizonos koordinátarendszer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 41. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Horizonos parallaxis. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 41. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Horoszkóp. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 41. [KSZ.]

Hosszúság. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 42. Ekliptikai hosszúság. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Hőmérséklet. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 42-43. A csillagok esetében. [KSZ.]

Hullócsillag. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 43. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Idő. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 43-44. "A csillagászat egyik legrégibb feladata az idő mérése." [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Időegyenlet. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 44. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Időmeghatározás. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 45. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Index. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 45. Szögleolvasású műszereknél. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Intersztelláris anyagok. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 45-47. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Intersztelláris vonalak. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 47. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Intramerkuri bolygó. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 47. Merkúron belüli feltételezett bolygó. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Irradiáció. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 47. Optikai csalódás. A fényes tárgyak sötét alapon nagyobbnak látszanak. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Julián-naptár. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 47. [KSZ.]

G. Gy.: Jusztírozás. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 47. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Jupiter. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 47-48. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: K-effektus. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 48. A B csillagok színképében mutatkozó jelenség. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Kant - Laplace elmélet. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 48. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Keltezés kezdete. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 48. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Kepler (Johannes). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 48-49. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Kepler-probléma. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 49. [KSZ.]

Kepler törvényei. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 49. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Kereső távcső. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 49-50. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Keringésidő. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 50. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Kettőscsillagok. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 50-51. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Kisbolygók. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 51-52. "1891-re 302-re emelkedett a kisbolygók száma. A fényképezés alkalmazás még nagyobb lendületet adott. Az 1942-re kiadott kisbolygók évkönyve már 1539 számozott kisbolygót tart nyilván." [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Kitérés (elongácio). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 52. [KSZ.]

G. Gy.: Kollimációhiba. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 52. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Kolur. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 52. A napéjegyenlőségi és napfordulói pontokon áthaladó órakörök. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Koma. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 52-53. Optikai rendszereknél és üstökösöknél. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Konstelláció. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 53. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Kopernikus Nicolaus. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 53. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Kopernikusi világrendszer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 53. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Korona. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 53-54. A Nap külső légköre. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Koronium. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 54. A Nap koronájában feltételezett új elem. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Koronográf. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 54. [KSZ.]

B. I.: Kozmikus por. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 54. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Kozmogónia. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 54. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Kozmográfia. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 54. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Kromoszféra. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 54. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Koronográf. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 54-55. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Kronológia. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 55. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Kupola. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 55. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Kvadráns. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 55. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Kvadratúra. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 55. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Lapultság. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 55. Bolygóknál. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Látmező. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 55. Távcsövek látómezeje. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Légkör. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 56-57. A csillagok légköre. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Leonidák. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 57. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Libráció. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 57. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Lokális csillagrendszer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 57-58. Tejútrendszerünkön belül feltételezett csillagsűrűsödés. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Lunáció. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 58. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Lyra-köd. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 58. "Planetáris köd a Lyra csillagképben. Egyike a legszebb ködfoltoknak. Távcsőben szemmel is jól látható., míg a legtöbb ilyen köd csak fotográfiákon található meg. Központi csillaga 14 nagyságrendű. Magyar csillagász, Gothard Jenő fedezte fel fényképezéssel." [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Lyridák. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 58. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Magasság. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 58. Horizont feletti magasság. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Magassági kör. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 58. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Magellán-felhők. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 58. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Magnitudó vagy nagyságrend. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 58. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Mars. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 59. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Megfordító réteg. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 59. A Nap kromoszférájában. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Meridiánkör. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 59. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Merkur. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 59. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Meteor. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 59-60. "Nevezetesebb meteorrajok és maximumuk ideje: Lyridák, ápr. 22. Aguaridák, május eleje. Drakonidák I., jún. 28. Perseidák, aug. 12. Aurigidák, aug. 31. Drakonidák II., okt. 9. Leonidák, nov. 14. Andromedidák, nov. 25. Geminidák, dec. 12." [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Meteorit. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 60. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Meteorkráter. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 60-51. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Mikrométer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 61. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Meton-ciklus. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 61. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Nap. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 61-63. Bolygórendszerünk központi égiteste. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Nap. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 63. Mint időtartam. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Napnap. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 63. A Nap két delelése között eltelt idő. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Napállandó. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 63. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Napéjegyenlőség (ekvinokcium). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 63. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Napfáklya. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 63-64. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Napfolt. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 64. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Napforduló. (szolszticium). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 64. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: napokulár. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 64. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Napóra. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 64-65. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Nappali ív. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 65. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Naptár. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 65-66. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Naptárreform. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 66. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Nebulium. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 66. Hipotetikus elem a gázködök színképében. Valójában az oxigén hatása. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Neptunus. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 66. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Newton (Sir Isaac). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 66-67. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: North polar sequence. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 67. Az északi pólus környékének fényességrendje 20 magnitúdóig. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Nova. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 67-68. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Nutáció. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 68-69. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Nyílásviszony. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 69. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Nyílthalmazok. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 69-70. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Óra. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 70. Időmérő szerkezet. [KSZ.]

Óra. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 70. Mint időtartam. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Óraállás. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 70-71. A pontos idő és az órán mutatott idő különbsége. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Órakör. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 71. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Óraszög. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 71. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Óriáscsillag. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 71. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Összpont. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 71. "Az éggömbnek az a pontja, ahol a Napot szept. 23-án látjuk." - azaz helyesen: őszpont. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Parallaktikus szög. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 71. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Parallaxis. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 71-73. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Parszek. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 73. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. Pálya. p. 73. A bolygópályák. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Pályaelemek. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 73-74. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Pályaszámítás. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 74. [KSZ.]

Penumbra. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 74. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Perc. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 74. Mint időtartam. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Periasztron. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 74. [KSZ.]

Perigeum. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 74. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Perihélium (napközel). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 74. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Periodus. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 74. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Periódus-fényesség összefüggés. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 74-75. A cepheidáknál. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Periódikus üstökösök. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 75. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Perseidák. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 75. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Perturbáció. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 75. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Planetáris ködök. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 75-76. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Planetárium. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 76. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Plutó. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 76. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Polaris-kör (sarkkör). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 77. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Pólus (Sark). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 77. Geográfiai pólus. Égi pólus. Mágneses pólus. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Pólustávolság. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 77. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Pozíciószög. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 77. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Precesszió (a tavaszpont precessiója). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 77. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Protuberancia. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 77. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Ptolemaeus (Claudius). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 77-78. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Ptolemaeusi világrendszer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 78. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Pulzációelmélet. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 78. A cepheidáknál. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Radiációspont vagy radiáns. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 78. Meteorrajoknál. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Radiális sebesség. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 78-79. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Radiométer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 79. Égitestek összsugárzását mérő műszer. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Rádiómetriai magnitudó. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 79. [KSZ.]

Reflektor. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 79. [KSZ.]

Refractor. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 79. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Reggeli tágasság. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 79. Az égitest felkelési pontja és a keletpont közötti ívdarab a látóhatáron. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Rektaszcenzió. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 79. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Retrográd. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 79. Keletről nyugatra mozgó égitest. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Russel-diagramm. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 79-80. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Sarkcsillag. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 80-81. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Sarki fény. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 81. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Sarkmagasság. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 81. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Sarkmagasság ingadozása. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 81-82. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Saros. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 82. A kronológiában egy periódus elnevezése. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Saturnus. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 82. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Selected Areas. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 82-83. Kapteyn amerikai csillagász 206 jellegzetes égboltrészletet jelölt ki és ezeket 1905-től kezdve igen részletesen vizsgálták. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Szelenográfia. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 83. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Sirius. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 83. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Spektrálfotometria. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 83-84. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Spektrobolométer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 84. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Spektrográf. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 84. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Spektromeliográf. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 84. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Stellárstatisztika. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 84-85. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Stereokomparator. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 85. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Szcintilláció. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 85. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Szeksztáns vagy körhatod. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 85. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Személyi egyenlet. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 85-86. Észlelésnél a késés. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Személytelen mikrométer átmeneti műszereken. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 86. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Szemlencse. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 86. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Sziderit. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 86. Vasmeteoritek. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Szín, csillagoké. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 86. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Színexcesszus. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 86. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Színindex. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 86-87. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Színkép, csillagoké. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 87-88. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Színképi kettőscsillagok. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 88. [KSZ.]

T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Szinódikus keringési idő. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 89. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Szürkület. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 89. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Tavaszpont. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 89. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Tárgylencse. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 89. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Távcső. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 89-91. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Távolság, csillagoké. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 91. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Tejút. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 91. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Tejútrendszer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 91-94. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Tengelyforgás (rotáció). In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 94. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Teodolit, csillagászati nevén univerzális műszer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 94. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Térítők. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 94. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Titius-Bode szabály. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 94. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: Tűzgolyó. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 94. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Újhold. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 95. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Uranometria. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 95. A csillagkatalógusok és térképek régies elnevezése. Nevezetes Bayeré 1600-ból, Argelanderé 1842-ből és Gouldé 1879-ből. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Uranus. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 95. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Üstököskereső. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 95. Nagy fényerejű és nagy látómezejű távcső. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Üstökösök. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 95-96. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Változócsillagok. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 96-98. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Venus. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 98. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Vertikális műszer. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 98. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Vezető távcső. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 98. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Világegyetem tágulása. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 98. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Világidő = greenwichi polgári idő = nyugateurópai zónaidő. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 98. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Világtengely. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 98-99. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Villámszínkép. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 99. Teljes napfogyatkozásokkor a fotoszféra színképében fénylő vonalak. [KSZ.]

S. Gy. [STROMMER Gyula]: Vizuális refraktor. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 99. [KSZ.]

B. J. [DETRÉNÉ BALÁZS Júlia]: Wolf - Rayet csillagok. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 99. [KSZ.]

T. Gy. [TOLMÁR Gyula]: Zenit = tetőpont. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. p. 99. [KSZ.]

Cs. I. [CSADA Imre]: Zónaidő. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 99-100. [KSZ.]

B. Z. [BERKES Zoltán]: Sarki fény. In: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerk.: Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, [1943.] Franklin-Társulat kiadó és nyomda. pp. 213-214. [KSZ.]

"Uralkodó bolygó: a Hold.; A hold fényváltozásának jegyei.; Nap- és holdfogyatkozások 1942-ben.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok.; Tudnivalók az ünnepekről." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1943-ik esztendőre. Negyvenharmadik évfolyam [Debrecen, 1942.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 7. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Hegyi obszervatóriumot és magashegyi kutató intézetet a Horthy-csúcsra! In: Földrajzi Zsebkönyv 1943. Szerk.: Temesy Győző. Magyar Földrajzi Társaság, "Élet" Irodalmi és Nyomdai Rt. Budapest, 1943. pp. 55-61. A Radnai-havasokban létesítendő meteorológiai és csillagászati obszervatóriumról. [SRG.]

KISBÁN Emil: A magyar nyelvtudomány úttörője. Sajnovics János (1733-1785). In: Hittel és tudással. Jeles jezsuiták életműve. Szerk.: P. Gyenis András S. J. Budapest, [1943.] A Szent István Társulat kiadása. Stephaneum nyomda. pp. 117-138. [KSZ.]

SZÉKY János: Magyar jezsuita portugál börtönben. Fáy Dávid Alajos (1721-1767). In: Hittel és tudással. Jeles jezsuiták életműve. Szerk.: P. Gyenis András S. J. Budapest, [1943.] A Szent István Társulat kiadása. Stephaneum nyomda. pp. 150-169. Említi Szentmártonyi Ignácot a király udvari csillagászát, aki a spanyol-portugál határt térképezte Dél-Amerikában. [KSZ.]

TIBOR Mátyás: A változó csillagok állandó ügyelője. Hagen János (1847-1930). In: Hittel és tudással. Jeles jezsuiták életműve. Szerk.: P. Gyenis András S. J. Budapest, [1943.] A Szent István Társulat kiadása. Stephaneum nyomda. pp. 198-206. Johann Hagen részletes életrajza, változócsillag észlelési és szervezési tevékenysége. 1888-től a Washingtonhoz közeli georgetowni obszervatórium igazgatója, 1906-tól a vatikáni csillagvizsgáló igazgatója. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1943-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1942.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bethlen Rt. nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1943-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1942.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bethlen Rt. nyomda. pp. 28-32. A szabadszemmel nem látható bolygók koordinátái. Jupiterholdak fogyatkozásai 1943-ban. [KSZ.]

DETRE László: Az 1941-42. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1943-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1942.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bethlen Rt. nyomda. pp. 33-39. [KSZ.]

Balázs Julia. Nóvák és szupernóvák. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1943-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1942.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bethlen Rt. nyomda. pp. 39-54. [KSZ.]

KULIN György: Centenáriumok és emlékünnepek 1943-ban. Coppernicus Nicolaus. (1473-1543). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1943-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1942.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bethlen Rt. nyomda. pp. 55-59. [KSZ.]

A. L.: Newton Isaac (1643-1727.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1943-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1941.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bethlen Rt. nyomda. pp. 59-64. [KSZ.]

A [Királyi Magyar Természettudományi] Társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1942-ben. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1943-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1942.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bethlen Rt. nyomda. pp. 137-143. "...Dr. Bay Zoltán, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ny. r. tanára. Újpest, 4. sz. postahivatal (p. 138.). [...] Dr. Lassoszky Károly, a Konkoly-Thege asztrofizikai obszervatórium igazgatója. Budapest, I., svábhegy. Csillagda (p. 140.). [...] Dr. Wodetzky József, a Pázmány Péter Tudomány- egyetem ny. r. tanára. Budapest, IX., Üllői-út 121. (p. 143.)." Ez a csillagászattal kapcsolatos rész teljes szövege. [HAI.]

Szakosztályok. g) Csillagászati szakosztály. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1943-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1942.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 148-149. "Szakülések októbertől júniusig minden hónap második szerdáján. Tiszteletbeli elnökök: Dr. József Ferenc kir. herceg. Dr. Wodetzky József, l. Választmány. Elnök: Dr. Lassovszky Károly, l. Választmány. Alelnökök: P. Angehrn Tivadar S. J., a kalocsai csillagvizsgáló-intézet igazgatója. Kalocsa. Dr. Réthly Antal, l. Választmány. Jegyző: Dr. Detre László, az Asztrofizikai Obszervatórium obszervátora. Budapest, 1., Svábhegy.
Intézőbizottsági tagok: Dr. Császár Elemér l. Választmány. Fleissig József, az Angol-Magyar Bank vezérigazgatója. Budapest, VI., Benczur-utca 31. Dr. Ortvay Rudolf, egyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia levelező tagja. Budapest, I, Pasaréti-út 51. Dr. Perczel György, a BSzKRt. vezérigazgatója. Budapest, VII, Akácfa-utca 15. Dr. Rybár István, l. Választmány. Szerkesztők: Dr. Detre László, l. Jegyző. Dr. Lassovszky Károly, l. szakosztályi elnökség. [HAI.]

MÁRKUS László: Nyárvégi barangolás Kőszeg hegyei közt. In: Az Országjárás riportkönyve. Színes irások a honismeret köréből. Ismerd meg a hazádat! Budapest, 1943. Az Országjárás kiadóhivatala. Nyomatott Vargyasi Máté Ernő könyvnyomdájában, Sopron. p. 69. Az Irottkő kilátójának napórája. [SRG.]

DETRE László: Vizsgálatok rövidperiódusú delta Cephei-csillagok periódus- és fénygörbeváltozásairól. 3. RR. Lyrae periódusai. (Összefoglalás.). In: Untersuchungen über die Perioden- und Lichtkurvenänderungen von kurzperiodischen Cephei-sternen III. Die perioden von RR Lyrae. Budapest, 1943. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. 72. /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 17./ A német nyelvű tanulmány (pp. 73-124.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

BALÁZS Júlia - DETRE László: Vizsgálatok rövidperiódusú delta Cephei-csillagok periódus- és fénygörbeváltozásairól. 4. RR. Lyrae másodlagos fényingadozásai. (Összefoglalás.). In: Untersuchungen über die Perioden- und Lichtkurvenänderungen von kurzperiodischen delta Cephei-sternen IV. Die Sekundaren Helligkeitsschwankungen von RR Lyrae. Budapest, 1943. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. 126. /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 18./ A német nyelvű tanulmány (pp. 127-159.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

KOMJÁTHY Aladár: Newton emlékezete. = Búvár 9. 1943. 2. sz. pp. 41-44. [SRG.]

MÉSZÁROS László: Az első magyar földglóbusz. = Búvár 9. 1943. 4. sz. pp. 140-141. Első magyar földglóbusz 1840-ben készítette Kirillovics és Lukács. 1492-ben a Nürnbergben született Behaim Márton is készített glóbuszt. [SRG.]

DANILOVICS Pál: Milyen napra esik a húsvét? = Búvár 9. 1943. 4. sz. pp. 153-154. [SRG.]

NEUGEBAUER Tibor: Kérdés - felelet. A Nap energiakészletéről. = Búvár 9. 1943. 5. sz. p. 193. [SRG.]

THIERING Gusztáv: A relatív mozgás a csillagászat és a földrajz körében. = Búvár 9. 1943. 7. sz. pp. 245-248. [SRG.]

DALLOS László: Egy kalandos életű fizikus ifjúsága. = Búvár 9. 1943. 9. sz. pp. 338-340. Dominique Francois Jean Arago (1786-1853). [SRG.]

HORVÁTH Zoltán: Miként született a relativitás elmélete? = Búvár 9. 1943. 11. sz. pp. 401-404. Csillagászati vonatkozásai. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A kolozsvári egyetemi csillagvizsgáló 1941-1942. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 1. sz. pp. 20-35. A cikk keltezése: 1943. február 11. [SZF.]

LASSOVSZKY Károly: A svábhegyi csillagvizsgáló intézet 1942. évi működése. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 1. sz. pp. 35-43. [SZF.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: Les Novae et les Naines Blanches. 1-3. Paris, 1941. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 1. sz. pp. 43-44. Könyvismertetés. [SZF.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: Festschrift für Elis Strömgren. Kopenhagen, 1940. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 1. sz. pp. 44-45. Könyvismertetés. [SZF.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: M. Waldmeier: Ergebnisse und Probleme der Sonnenforschung. Leipzig, 1941. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 1. sz. pp. 45-46. Könyvismertetés. [SZF.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: K. Graff: Grundriss der geographischen Ortsbestimmung aus astronomichen Beobachtungen. Berlin, 1941. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 1. sz. p. 46. Könyvismertetés. [SZF.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: H. Happel: Das Dreikörperproblem. Vorlesungen über Himmelsmechanik. Leipzig, 1941. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 1. sz. pp. 46-47. Könyvismertetés. [SZF.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: O. Heckmann: Theorien der Kosmologie. Berlin, 1942. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 1. sz. p. 47. Könyvismertetés. [SZF.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: W. Becker: Sterne und Sternesysteme. Dresden - Leipzig, 1942. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 1. sz. pp. 47-48. Könyvismertetés. [SZF.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: Astronomischer Jahresbericht, herausgeben vom Copernicus-Institut. Bd. 41. (1939.), Bd. 42. (1940.) Berlin. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 1. sz. p. 48. Könyvismertetés. [SZF.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: F. Krbek: Erlebte Physik. Berlin, 1942. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 1. sz. p. 48. Könyvismertetés. [SZF.]

FÉNYES Imre: Az atom hullámmechanikai és statisztikus elméletének kapcsolata. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 2. sz. pp. 49-68. Német nyelvű kivonattal. [SZF.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Kheopsz-piramisról. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 2. sz. pp. 69-79. Francia nyelvű kivonattal. [PTA.]

DETRE László: Könyvismertetés Sztrókay Kálmán: A kis csillagász. Budapest, Rózsavölgyi és társa kiadása. 1941, 304 oldal. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 2. sz. pp. 79-80. Könyvismertetés. Igen elmarasztaló "méltatás". [SZF.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 2. sz. p. 80. A Csillagászati Szakosztály mérlege. [KSZ.]

KULIN György: Fényképfelvételek az 1942g Whipple-Fedtke-üstökösről. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 3. sz. pp. 104-105. A Svábhegyi Intézet 60 cm reflektorával készített nyolc fénykép 1943. febr. 4. és márc. 10. között. [SZF.]

DEZSŐ Loránt: A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet Közleményei, 1-18. sz. Budapest, 1929-1943. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 3. sz. pp. 106-110. A svábhegyi csillagdában végzett vizsgálatokról és megfigyelésekről kiadott német nyelvű kiadványsorozat tagjainak rövid ismertetése, magyarul. [SZF.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 3. sz. pp. 110-112. Tájékoztatás a Kir. M. Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának 1943. évi tisztújító üléséről, valamint a Szakosztályi alapszabályok közzététele. 1943. május 14-én. [SZF.]

BACSÁK György: Összefüggések a Föld változó pályaelemeiben. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 4. sz. pp. 113-120. Német nyelvű összefoglalóval. [SZF.]

BARABÁS József: Tükröző felületekről. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 4. sz. pp. 120-126. Német nyelvű összefoglalóval. [SZF.]

DEZSŐ Loránt: A protuberanciák mozgása. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 4. sz. pp. 126-153. Angol nyelvű összefoglalóval. pp. 153-154. [SZF.]

DEZSŐ Loránt: Gombás Pál: Bevezetés az atomfizikai többtestprobléma kvantummechanikai elméletébe. Kolozsvár, 1943. 176 oldal (Acta scientiarium mathematicarum et naturalium 14.) = Csillagászati Lapok 6. 1943. 4. sz. pp. 154-155. Könyvismertetés. [SZF.]

FEJES László: Szőkefalvi Nagy Gyula: A geometriai szerkesztések elmélete. VIII + 87 l. Kolozsvár, 1943. (Acta scientiarium mathematicarum et naturalium 18.) = Csillagászati Lapok 6. 1943. 4. sz. pp. 155-156. Könyvismertetés. [SZF.]

SZILBER Józsefné: Simon Béla: A földrengések. A Kir. M. Természettudományi Társulat kiadása. Budapest, 1943. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 4. sz. pp. 156-157. Könyvismertetés. [SZF.]

Szakosztályi ügyek - Előadások 1943-ban. = Csillagászati Lapok 6. 1943. 4. sz. p. 157. [SZF.]

BELÁK Sándor: Diftéria és napfoltszám. = Debreceni Szemle 17. 1943. márc. 1.(178.) sz. pp. 49-58. Reflexió Berényi Dénes A meteorologia és az orvostudomány című cikkeire (Megjelent: 1942. pp. 12-18., 58-66.). [SRG.]

BERÉNYI Dénes: Diftéria és napfoltszám. = Debreceni Szemle 17. 1943. máj. 5.(180.) sz. pp. 110-112. Válasz Belák Sándor felvetéseire. [SRG.]

FIRNEISZ György: A modern csillagászat atyja. = Déli Hirlap 19. 1943. máj. 27. 120. sz. p. 3. "...Négy évszázaddal ezelőtt egy bátor szellem az ezredéves hit megdöntésére vállalkozott. A régi bonyolult helyett valami egyszerűbbet keresett. Több mint két évtizedig foglalkoztatta rendszerének az ú. n. heliocentrikus világnézetnek megalkotása. (Helios görögül Nap). E szerint világrendszerünk központi égiteste a Nap és körülötte keringenek a bolygók, köztük a mi Földünk is. Földünk a Nap körüli keringése közben a saját tengelye körül is forgást végez. [...] A világnézeti csatát a következő században két újabb nagy szellem, Kepler és Newton vívta meg a végső győzelemig. Javítottak is valamit úttörő tudóstársuk megállapításain. Ezt azonban a modern csillagászat atyja, Kopernikus már nem érte meg, mert kerek négyszáz esztendővel ezelőtt, 1543 május 24-én [elhunyt]." [HAI.]

Szobrot kapott Tordason Sajnovics János, a finn-magyar rokonság úttörő tudósa. = Esti Újság 8. 1943. okt. 8. 227. sz. p. 3. [HAD.]

Marczell György. = Az Időjárás 47.(19.) 1943. jan-febr. 1-2. füz. p. 2. Nekrológ. [IBQ.]

BERKES Zoltán: A magyarországi északifény-jelenségekről. = Az Időjárás 47.(19.) 1943. jan-febr. 1-2. füz. pp. 14-18. [IBQ.]

B N. [BACSÓ Nándor]: Nyári időszámítás. = Az Időjárás 47.(19.) 1943. jan-febr. 1-2. füz. p. 34. 1943. márc. 29-én ismét életbe lépett a nyári időszámítás. [SRG.]

Holdhalo Körmenden. = Az Időjárás 47.(19.) 1943. jan-febr. 1-2. füz. p. 38. 1943. febr. 18-án. [SRG.]

Holdhalo Nagyváradon. = Az Időjárás 47.(19.) 1943. jan-febr. 1-2. füz. p. 38. 1943. márc. 21-én. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Marczell György emlékezete. = Az Időjárás 47.(19.) 1943. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 45-53., 1 t. Teljes bibliográfiával. [IBQ.]

PREDMERSZKY Tibor: Napsugárzásmérés Mátraházán 1942 nyarán. = Az Időjárás 47.(19.) 1943. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 53-59. [IBQ.]

AUJESZKY László: Dr. Belák Sándor "Diftéria és napfoltszám". = Az Időjárás 47.(19.) 1943. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 67-68. Könyvismertetés, kritikával. [IBQ.]

B. N. [BACSÓ Nándor]: A százesztendős kalendáriumok és Fazekas Mihály. = Az Időjárás 47.(19.) 1943. márc-ápr. 3-4. füz. p. 76. [SRG.]

FAZEKAS Mihály: A Debrecen Első Kalendáriuma, melyből az időjövendölés kimaradt. Vers. = Az Időjárás 47.(19.) 1943. márc-ápr. 3-4. füz. p. 76. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Konkoly-emlék. "Miklós napra." = Az Időjárás 47.(19.) 1943. máj-jún. 5-6. füz. pp. 109-110. Thaly Kálmán 1859-ben írt verse Konkoly Thege Miklóshoz. [IBQ.]

Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerkesztette Lassovszky Károly és Réthly Antal. Budapest, Franklin-Társulat kiadása, 1943. (A Búvár könyvei, XXI. kötet) 236 oldal. = Az Időjárás 47 (19.). 1943. szept-okt. 9-10. füz. pp. 167-168. Könyvismertetés. [KSZ.]

Személyi hírek. = Az Időjárás 47 (19.). 1943. szept-okt. 9-10. füz. p. 172. Dr. Lassovszky Károlyt, a svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet igazgatóját a Pázmány Péter Tudományegyetem csillagászati tanszékére egyetemi nyilvános rendes tanárrá kinevezték. [KSZ.]

KAKAS József: Holdszivárvány Veszprémben. = Az Időjárás 47 (19.). 1943. nov-dec. 11-12. füz. p. 208. A Veszprém melletti Jutasról Répássi Zoltán rep. őrmester 1943. okt. 7-én este észlelte. [KSZ.]

KOCZKÁS Gyula: Newton születésének 300-ik évfordulójára (1643-1727). = Ifjúság és Élet 18. 1943. jún. 1. 19. sz. p. 226. Galilei is. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Az asztrokémia. = Ifjúság és Élet 19. 1943. dec. 1. 7. sz. pp. 79-80. [SRG.]

TRÓCSÁNYI Zoltán: Az ujkor csillagászata. = Kéve 3. 1943. ápr. 4. 14. sz. p. 9. Koppernikusról. [ ! ]; Lassovszky: Világrendszerek című könyvének ismertetése. [SRG.]

A lőcsei kalendárium. = Kéve 3. 1943. máj. 23. 21. sz. p. 3. Az 1730-as kalendárium tartalmának ismertetése. [SRG.]

Vargha Kálmán: Barangolás a csillagok birodalmában. Látogatás a svábhegyi csillagvizsgálóban. = Magyar Cserkész 23. 1943. márc. 1. 10. sz. pp. 14-15. [SRG.]

WEBER József: "... Még az égre felnézhetne, arra sincsen semmi kedve..." = Magyar Cserkész 23. 1943. aug. 15. 21. sz. p. 6. A nyári csillagos ég. [SRG.]

A csillagos ég júliusi "Vadászterülete". = Magyar Cserkész 23. 1943. aug. 15. 21. sz. p. 6. [SRG.]

VARGHA Kálmán: Barangolás a csillagok birodalmában. = Magyar Cserkész 25. 1943. okt. 1. 2. sz. pp. 14-15. Látogatás a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. [SRG.]

Dr. Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve. Az asztrológia elmélete és gyakorlata. = Magyar Kultúra 30.(59.) 1943. I. félév jan. 20. 2. sz. pp. 30-31. "Megismertet a szükséges csillagászati alapismeretekkel ... Bár a könyv egyáltalán nem áll a babona szolgálatában, a szerző mégis túlzott jelentőséget és fontosságot tulajdonít tárgyának és anyagának és művére igazán áll a mondás: a kevesebb több lett volna!" [SRG.]

ORTVAY Rudolf: Newton és korunk tudománya. Születésének 300-ik évfordulója alkalmával. = Mathematikai és Physikai Lapok 50. 1943. pp. 262-287. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A magyar csillagászat története. Histoire de l’Astronomie en Hongrie. = Múzeumi Füzetek 1. 1943. 4. sz. pp. 261-301. A tanulmány 1. része. [SRG.]

KEREKESHÁZY József: Eltűnő magyar árnyak nyomában. VII. Keresztély dán király magyar csillagásza. = Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap 11. 1943. nov. 9. 253. sz. Hell és Sajnovics vardői expedí-ciójáról. [HAD.]

KOVÁTS Gyula: Civitas Solis. A közösség és a nevelés kérdései Campanella utópiájában. = Olasz Szemle 2.(9.) 1943./XXI. máj-jún. 3. sz. pp. 1284-1317. "Campanella Tamás Napállama, a Civitas Solis, leszármazottja, de testvére is Platon Államának s Morus Tamás Utópiájának." 1599 tavaszán üstökös jelenik meg. p. 1287. [SRG.]

/Te.La./ Nézzünk körül a csillagos égen. = Országépítés 3. 1943. máj. 1. 9. sz. pp. 15-16. Régi magyar csillagvizsgálókról és Konkoly Thege Miklósról. [SRG.]

DÖMÖTÖR Sándor: A magyar nép arca. Kik laknak a Holdban? = Országépítés 3. 1943. aug. 1. 15. sz. p. 14. Népies csillagászat. [SRG.]

Szobrot emeltek Sajnovics Jánosnak, a finn-magyar rokonság tudományos megalapozójának. = Pápa és Vidéke 40. 1943. okt. 3. 40. sz. p. 3. Szülőhelyén, Tordason. [HAD.]

LÁSZLÓ Tihamér: A légkör elektromosságtana. 3. A légköri zavarok. = Rádió Technika 8. 1943. márc. 3. sz. pp. 68-70. A kozmikus sugárzás hatása. A meteorok hatása. A világító felhők jelensége. A Nap ultraibolya sugárzásának hatása. [KSZ.]

LÁSZLÓ Tihamér: A légkör elektromosságtana. 4. Ionoszféra (80-1100 km). = Rádió Technika 8. 1943. jún. 6. sz. pp. 140-142. Főként a naptevékenység hatásáról. [KSZ.]

A napfoltok hatása az élőfákra. = Rádió Technika 8. 1943. júl. 7. sz. p. 15. Az évgyűrűk 11 éves szakaszossága egybeesik a 11 éves napfoltciklussal. [SRG.]

LÁSZLÓ Tihamér: A légkör elektromosságtana. 4. Ionoszféra (80-1100 km). = Rádió Technika 8. 1943. aug. 8. sz. pp. 186-189 Főként a sarki fény folyamata. [KSZ.]

BODOR András: Szent Gellért Deliberatio-jának főforrása. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 77. 1943. ápr-jún. 4-6. sz. pp. 173-227. Természettudomány: A világ., Az egek., A Nap és a Hold., A csillagok és a csillagzatok közti különbségek., A csillagok nevei., A szelek. pp. 191-200. [ZSE.]

Címlapon: Newton Isaac (1643-1727). = Természettudományi Közlöny 75. 1943. jan. 1. sz. 1139. füz. címoldal. [SRG.]

KRBEK Ferenc: Newton. Születésének háromszázados fordulója alkalmából. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. jan. 1. sz. 1139. füz. pp. 1-8., címoldal. [PIR.]

KENESSEY Kálmán: A százesztendős naptár csődje. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. jan. 1. sz. 1139. füz. pp. 20-24. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. jan. 1. sz. 1139. füz. pp. 28-29. 1943. febr. jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Gábor: A fény terjedési sebessége. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. febr. 2. sz. 1140. füz. pp. 51-54. [KSZ.]

PÉCH Aladár: Műszavaink magyarosságáról. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. febr. 2. sz. 1140. füz. pp. 54-55. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

KULIN György: A Föld közepes naptávolságának meghatározása. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. febr. 2. sz. 1140. füz. pp. 56-57. Az Eros kisbolygó megfigyelésének segítségével. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. febr. 2. 1140. füz. sz. pp. 59-60. 1943. márc. jelenségek. "Pluto a gamma Cancri környékén tartózkodik, hátráló mozgással, a Földtől távolodva." [KSZ.]

TAKÁCS Lajos: A háromszázéves barométer. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. márc. 3. sz. 1141. füz. pp. 65-76. [KSZ.]

SÓS Ernő: A század leghosszabb farsangja. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. márc. 3. sz. 1141. füz. pp. 77-80. A húsvét számításáról, napjának váltakozásáról. A leghosszabb farsang 62 napos lehet, egy évszázadban csak egyszer. Ilyen 1734-ben, 1886-ban, 1943-ban és 2038-ban volt illetve lesz. [KSZ.]

MIKOLA Sándor: Entrópia, ektrópia és az Arrhenius-féle elmélet. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. márc. 3. sz. 1141. füz. pp. 87-89. A csillagközi gáz-és porködökben az entrópia csökken. [KSZ.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. márc. 3. 1141. füz. sz. pp. 92-93. 1943. ápr. jelenségek. "A nyári időszámítás életbeléptetésétől az időpontok egy órával nagyobbítandók." [KSZ.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. ápr. 4. sz. 1142. füz. p. 126. 1943. máj. jelenségek. [KSZ.]

Levélszekrény. Kérdések. (4.) = Természettudományi Közlöny 75. 1943. ápr. 4. sz. 1142. füz. p. 128. K. J. egri olvasó kérdése a húsvét napjáról. [KSZ.]

SÓS Ernő: A húsvét dátuma. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. ápr. 4. sz. 1142. füz. p. 128. Levélszekrény. Feleletek. (4.) [KSZ.]

Címlapon: Szivárvány a Hargita felett. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. máj. 5. sz. 1143. füz. címoldal. [SRG.]

AUJESZKY László: A szivárvány és a valóság. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. máj. 5. sz. 1143. füz. pp. 144-148., címoldal. Légköroptikai jelenség. [KSZ.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. máj. 5. sz. 1143. füz. pp. 156-157. 1943. jún. jelenségek. [KSZ.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. jún. 6. sz. 1144. füz. p. 189. 1943. júl. jelenségek. [KSZ.]

Választmányi ülés 1943. május 19-én. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. jún. 6. sz. 1144. füz. pp. 190-191. A Csillagászati Szakosztály máj. 14-iki tisztújító ülésén Detre Lászlót elnökké, Kulin Györgyöt jegyzővé választották. Kulin György előterjeszti, hogy a szakosztály keretében műkedvelő csillagászati kört szeretne megalapítani. Wodetzky óva inti a szakosztály tagjait, hogy a szakosztályt új szervezet létrehozásával szétforgácsolja és a meglévő életképes folyóirat rovására, új folyóirattal kísérletezzék. Társulati ügyek. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. júl. 7. sz. 1145. füz. pp. 220-221. 1943. aug. jelenségek. [KSZ.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. aug. 8. sz. 1146. füz. p. 253. 1943. szept. jelenségek. [KSZ.]

KOCZKÁS Gyula: A 40 éves ultramikroszkop. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. szept. 9. sz. 1147. füz. pp. 280-282. Távcsövekről is. [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. szept. 9. sz. 1147. füz. p. 284. 1943. okt. jelenségek. [KSZ.]

KALMÁR László: A bolygók légköre. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. okt. 10. sz. 1148. füz. pp. 289-296. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. okt. 10. sz. 1148. füz. pp. 316-317. 1943. nov. jelenségek. [KSZ.]

GYULAI Zoltán: Napgyűrű Sugás-fürdőn. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. okt. 10. sz. 1148. füz. p. 318. 1943. júl. 22-én délben látott nap haló leírása. Levélszekrény. Tudósítások. [KSZ.]

Levélszekrény. Kérdések. (12.) = Természettudományi Közlöny 75. 1943. okt. 10. sz. 1148. füz. p. 319. Z. K. kérdése az asztrológiáról. [SRG.]

Dr. A. L. [AUJESZKY László]: Fogalomzavar a kozmikus sugárzás körül... = Természettudományi Közlöny 75. 1943. okt. 10. sz. 1148. füz. pp. 319-320. Levélszekrény. Feleletek. (12.) [SRG.]

WODETZKY József: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. nov. 11. sz. 1149. füz. pp. 347-348. 1943. dec. jelenségek. [KSZ.]

DETRE László: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. dec. 12. sz. 1150. füz. pp. 379-380. 1944. jan. jelenségek. [KSZ.]

Levélszekrény. Kérdések. (16.) = Természettudományi Közlöny 75. 1943. dec. 12. sz. 1150. füz. p. 382. O. J. budapesti olvasó kérdése a meteorokról. [KSZ.]

TOKODY László: Szerves anyag előfordulása a meteorokban. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. dec. 12. sz. 1150. füz. pp. 382-383. Levélszekrény. Feleletek. (16.) [KSZ.]

Címlapon: A földmágneses izogonvonalak. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. jan. - márc. 1.(229.) pótfüz. címoldal. [SRG.]

HOFHAUSER Jenő: Mágneses tájékozódás. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. jan. - márc. 1.(229.) pótfüz. pp. 27-32., címoldal. [SRG.]

KOLOSVÁRY Gábor: A régiek felfogása az árapály jelenségéről. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. jan. - márc. 1.(229.) pótfüz. p. 48. [SRG.]

Társulatunk tudományos szakosztályai és folyóirataik. Csillagászati Szakosztály. Csillagászati Lapok. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. jan. - márc. 1.(229.) pótfüz. hátsó külső borító. [SRG.]

St. L. [STEINER Lajos]: A földmágnességierő napi járása... = Természettudományi Közlöny 75. 1943. júl. - szept. 3.(231.) pótfüz. p. 159. Természettudományi mozgalmak. [SRG.]

Társulatunk tudományos szakosztályai és folyóirataik. Csillagászati Szakosztály. Csillagászati Lapok. = Természettudományi Közlöny 75. 1943. okt. - dec. 4.(232.) pótfüz. hátsó külső borító. [SRG.]

THURY Lajos: Két magyar csillagász Vardő szigetén. Hell Miksa és Sajnovics János. = Uj Ma-gyarság 10. 1943. dec. 25. 292. sz. p. 2. [HAD.]

Százéves az ég fényképezése. Berlin, március 18. = Új nemzedék 25. 1943. márc. 18. 62. sz. p. 5. "Három évvel a fényképezés feltalálása után, 1843-ban sikerült a nap első daguerotip-fölvétele, melyen már meg lehetett állapítani egy peremelhomályosodást. Az égbolt fényképezése azóta a legjobb tudományos eszközzé vált az uj csillagok fölfedezésére. Max Wolf, a kiváló heidelbergi német csillagász a Königsstuhl csillagvizsgálójában többszáz kis bolygót fedezett fel a fényképezés segítségével ... A Pireneusokban lévő Pic du Midin 1942-ben vették fel a nap protuberanciáit megörökítő filmet. ...". [SRG.]

          1944.

DEZSŐ Loránt: A magyar csillagászat története. Histoire de l’Astronomie en Hongrie. Kolozsvár, 1944. Minerva Rt. 43 p. [pp. 261-301.] /Egyetemi Csillagvizsgáló, Kolozsvár A.) Különlenyomatsorozat. 1. sz./ A kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Csillagvizsgáló Intézetének közleménye. Különlenyomat a Múzeumi Füzetek [1943. évi 1. évf. 4. számából és a] 1944. évi 2. évf. 1. számából . Magyar nyelven: pp. 3-36., francia nyelven: pp. 37-43. [KSZ.]

FÜLÖP Zsigmond: Egy kis természettudomány. 2. kiad. Budapest, [1944.] Novák Rudolf és Társa Tudományos Könyvkiadóvállalat és Orvosi Szakkönyvkereskedés, Merkantil-nyomda. 288 p. Csillagászat: pp. 144-150. Aki kivallatta a csillagokat (Bunsen); pp. 188-193. Babona - csillagászat - időmérés.; pp. 196-211. A csillagjóslás. [KSZ.]

GUMAN István: Az RR Lyrae rövidperiódusú delta Cephei változócsillag fénygörbe és periódusváltozásai. Doktori értekezés. Kolozsvár, 1944. 74 p., 1. t. A táblázatban az észlelt fényességek. [SZF.]

  A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1944-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1943.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 144 p. [KSZ.]

KULIN György: Az 1943. évi májusi tűzgömb. Budapest, [1944.] Athenaeum. 10 p. Különlenyomat a Természettudományi Közlöny 1944. évi évfolyamából. A tűzgömb megfigyelőinek névsora: pp. 8-10. [SRG.]

XÁNTUS János, ifj.: Üvegmeteor a líbiai sivatagból. 1944. Különlenyomat. Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. pp. 4-6. [SZF.]

"Uralkodó bolygó: a Szaturnusz.; A hold fényváltozásának jegyei.; Napfogyatkozások 1944-ben.; Csillagászati évszakok.; Az állatkör (zodiacus) jegyei.; Farsang tartama.; Törvénykezési szünnapok.; Tudnivalók az ünnepekről." In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1944-ik esztendőre. Negyvennegyedik évfolyam [Debrecen, 1943.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. p. 5. [SRG.]

GOMBOCZ Endre: Titkári jelentés. In: Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1944. évi közgyűlése. 1944. március 1-én délután 5 órakor. Felelős: Kárpáti Antal. Budapest, 1944. Athenaeum. pp. 11-14. Ez a közgyűlés jegyzőkönyve, önálló oldalszámmal (24 p.) a Természettudományi Közlöny 1943. évi kötetébe kötve található, a közlönyök után és a a pótfüzetek előtt.; A Választmány megbízta Kulin Györgyöt, hogy a Csillagászati Szakosztály keretén belül szervezzen műkedvelő alosztályt. "Szakmabeli csillagászaink száma meglehetős kevés, annál több a műkedvelő, akiknek megfigyeléseit a szaktudomány is már nem egy esetben hasznosan értékesíthette." Az alosztály alakuló ülésén igen számosan vettek részt, az ülésterem kicsinek bizonyult. A Csillagászati Lapok szerkesztője Dezső Loránt. A Csillagászati Szakosztály 1943. évi működéséről. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1944-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1943.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1944-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1943.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 28-32. A szabadszemmel nem látható bolygók koordinátái. Jupiterholdak fogyatkozásai 1944-ben. [KSZ.]

DETRE László: Az 1942-43. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1944-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1943.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 33-37. [KSZ.]

KULIN György: A meteorok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1944-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1943.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 37-50. [KSZ.]

KULIN György: Centenáriumok és emlékünnepek 1944-ben. Mädler Heinrich Johann: In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1944-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1943.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 62-63. [KSZ.]

KULIN György: Centenáriumok és emlékünnepek 1944-ben. Römer Olaus (Ole, Olaf). (1644-1710). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1944-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1943.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 55-56. "Neve elválaszthatatlanul összekötve él minden ember emlékében a fény terjedési sebességének meghatározásával. Párizsi tartózkodása idején, amikor munkatársának Cassininek a Jupiter holdak fogyatkozási időpontjaira vonatkozó táblázatait ellenőrizte azt találta, hogy a számított és megfigyelt adatok pontosan egyeznek az oppozíció idején, de késés mutatkozik a Földnek a Jupitertől valótávolodása idején.
A késés legnagyobb értéket akkor mutatott, amikor a Föld 180°-ra távolodott az oppozíciótól. Innen kezdve a Föld ismét közeledik a Jupiterhez s a késés megszűnt, sőt a fogyatkozás egyre előbb és előbb következett be. Az így mutatkozó egyenetlenséget Römer nem tartotta valóságosnak s azt következtette, hogy a legnagyobb késésként mutatkozó 22 perc amiatt áll elő, mert ennyi idő kell, míg a fénysugár a Földpályaátmérőt átfutja. [...] Mesterének Picardnak nyomdokain haladva a csillagászati műszerek és megfigyelési módok tökéletesítésén dolgozott. Sokat tett e tekintetben s a meridián, illetve passage-műszer feltalálása is az ő érdeme. ..." [HAI.]

A. L. [AUJELSZKY László]: Centenáriumok és emlékünnepek 1944-ben. Celsius Anders. (1701-1744). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1944-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1943.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 56-57. "Kétszáz esztendővel ezelőtt, 1744. április 25-én Upsalában, az ősi svéd tudományos központban sírbaszállt Celsius Anders, a fiatal svéd csillagász, fizikus és geodéta, még mielőtt 43-ik életévét betöltötte volna. Mégis olyan nevet hagyott maga után, amelyet sokoldalú tudományos működése, a nagyközönség előtt pedig a róla elnevezett hőmérsékleti skála valóban halhatatlanná és felejthetetlenné tett.
Celsius egyik nagy érdeme az, hogy a francia állam megbízásából Tornea környékén fontos geodéziai munkálatokat végzett és a föld délkörfokának hosszúságát meghatározta. Mint csillagász nagy tekintélynek örvendett hazájában és 1740-ben kitűnően felszerelt csillagvizsgálóintézet építését eszközölte ki a svéd államtól, de megalkotta munkahelyén csak négy rövid esztendőt dolgozhatott 1744 tavaszán bekövetkezett korai haláláig. Az irodalom csillagászati munkásságából a Jupiter-holdakra vonatkozó számításait említi. ..." [HAI.]

Az 1943-ban elhunyt természettudósok nekrológja. Marczell György meteorológus, In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1944-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1943.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 104-105. . " a M. Kir. Országos Meteorológiai Intézet ny. igazgatója, február 1-én, 72. éves korában. Pozsonyban született 1871. április 10-én. Még bölcsészeti tanulmányainak befejezése előtt a Meteorológiai Intézet kötelékébe lépett, miután megelőzőleg rövid ideig Podmaniczky báró kiskartali csillagdájában dolgozott.
Hamarjában ógyallára került, hol a meteorológiai és földmágnességi obszervatórium felállításában volt nagy szerepe. 1904-ben visszajött Budapestre, hol 1927-ben a Meteorológiai Intézet aligazgatója, 1933-ban pedig igazgatója lett. 1934-ben vonult nyugalomba. Sokoldalú működést fejtett ki a meteorológia terén. Főérdeme a jól megalapozott rendszeres aerológiai kutatás megszervezése és a földmágnességi szolgálat újjászervezése. 1914-ben mint meteorológus résztvett az első Adria-expedícióban." [HAI.]

A [Királyi Magyar Természettudományi] társulat elnöksége, választmánya és tisztikara 1943-ban. Választmányi tagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1944-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1943.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 110-105. "...Dr. Bay Zoltán, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ny. r. tanára. Újpest, 4. sz. postahivatal (p. 111.). [...] Dr. Lassovszky Károly a Pázmány Péter Tudomány-egyetem ny. r. tanára Budapest, I., Svábhegy. Csillagda (p. 113.). [...] Dr. Wodetzky József, a Pázmány Péter Tudomány-egyetem ny. ny. r. tanára. Budapest, IX., Üllői-út 121. (p. 115.)." Ez a csillagászattal kapcsolatos rész teljes szövege. [HAI.]

Szakosztályok. g) Csillagászati szakosztály. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1944-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1943.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 120-121. "Szakülések októbertől júniusig minden hónap második szerdáján. Tiszteletbeli elnökök: Dr. József Ferenc kir. herceg. Dr. Wodetzky József, l. Választmány. Elnök: Dr. Detre László, az Asztrofizikai Obszervatórium obszervátora. Budapest, Svábhegy. Csillagda. Alelnökök Dr. Perczel György, a BSzKRt. vezérigazgatója. Budapest, VII, Akácfa-utca 15. Dr. Bacsák György, ügyvéd. Fonyód.
Jegyző: Dr. Kulin György, egyetemi intézeti tanár .Budapest, XII., Svábhegy. Csillagda. Intézőbizottsági tagok: Fraunhoffer Alajos, a Meteorolog. Int. ny. igazgatója. Budapest, 11., Margit-rakpart 50. Dr. Jelitai József, egyetemi magántanár. Budapest, II., Bimbó-utca 5. Dr. Lassovszky Károly, l. Választmány. Dr. Ortvay Rudolf, egyetemi ny. r. tanár, a M. T. Akadémia levelező tagja. Budapest, II, Pasavéti-út 51. Dr. Rybár István, l. Választmány. Szerkesztők: Dr. Dezső Lóránt, egyetemi tanársegéd. Kolozsvár. [HAI.]

( x ): Könyvek - írások. = Búvár 10. 1944. márc. 3. sz. p. 110. Könyvismertetés a "Csillagászati és meteorológiai lexikon"-ról. [KSZ.]

Kérdések - feleletek. A kérdésekre F. V. válaszol. = Búvár 10. 1944. 3. sz. p. 120. Mennyi a Nap tömege.; Mennyi a Föld és a Nap közötti távolság.; Hogyan lehet megállapítani, hogy az égitestek milyen anyagokból állnak.; Mi a kozmikus sugárzás? [SRG.]

Három újabb kisbolygó. = Búvár 10. 1944. 7. sz. p. 275. 1944 BE, 1944 DA és 1944 DN az ideiglenes elnevezésük. [SRG.]

D-ő [DEZSŐ Loránt]: Anyagsugárzás a Napból. = Búvár 10. 1944. 8. sz. p. 298. [SRG.]

JÁMBOR Béla: Az iononférakutatás [ ! ] újabb eredményei. = Búvár 10. 1944. 8. sz. pp. 323-324. [SRG.]

BORBÉLY Samu: A gyakorlati matematika integráló műszereiről. = Csillagászati Lapok 7. 1944. 1. sz. pp. 19-57. Német nyelvű összefoglalóval. [SZF.]

FÉNYES Imre: Az atom hullámmechanikai és statisztikus elméletének kapcsolata. = Csillagászati Lapok 7. 1944. 1. sz. pp. 57-64. Német nyelvű összefoglalóval. [SZF.]

BARNÓTHY J. [Jenő]: A fizikai mennyiségek időbeli változása. = Csillagászati Lapok 7. 1944. 2-3. sz. pp. 83-84. Német nyelvű cikk összefoglalója magyarul. [REZ.]

GUMAN István: RR Lyrae periódus- és fénygörbeváltozásai. = Csillagászati Lapok 7. 1944. 2-3. sz. pp. 84-118. [REZ.]

GUMAN István: RR Lyrae periódus- és fénygörbeváltozásai. Doktori értekezés. Budapest, 1944. Stephaneaum nyomda. pp. 84-118. Különlenyomat a Csillagászati Lapok 7. évf. (1944) 2-3. számából. [REZ.]

JELITAI József: Néhány adat a csillagászat hazai történetéhez. = Csillagászati Lapok 7. 1944. 2-3. sz. pp. 118-119. Ilkusz Mártonnal, Pasquich Jánossal és Zách Ferenc Xavérral kapcsolatos levéltári kutatásairól. [REZ.]

Könyvismertetés. = Csillagászati Lapok 7. 1944. 2-3. sz. p. 119. Detre László ismertetése Sztrókay Kálmán "Az ember és a csillagok" című könyvéről. [REZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 7. 1944. 2-3. sz. p. 120. A Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának pénzügyi mérlege Schütz Béla pénztárnok összeállításában. A Csillagászati Lapok folyóirat ezt követően nem jelent meg. [REZ.]

K. [KULIN György]: Előszó és programm. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. pp. 1-2. . "Csillagok Világa". A Kir. Magy. Természettudományi Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztályának közleményei. A Műkedvelő Csillagászati Alosztály tagjai tagdíj fejében kapták. Szerkesztőség: Kulin György, Budapest-Svábhegy, Csillagvizsgáló. Úgy tervezték, hogy évente hatszor jelenik meg. A történelem viharai közepette: 1944-ben csaknem négy száma jelent meg. Az I. évfolyam 1. szám 1944. áprilisában, a 2. szám 1944. júliusában, a 3. szám 1944. októberében jelent meg. Jeleztek még egy 4. számot is, 1944. november 20-i lapzártával 1944. decemberre, de az már nem jelenhetett meg. [PRP.]

KULIN György: A Mindenség és az ember. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. pp. 2-9. [PRP.]

PLÓSZ Pál: Beszámoló egy kezdő tükörcsiszoló élményeiről. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. pp. 9-12. [PRP.]

Hogyan lehetünk műkedvelő csillagászokká? = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. pp. 12-14. [PRP.]

RÓKA Gedeon: A legegyszerűbb távcső. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. pp. 14-15. [PRP.]

A csillagászat hírei. (Vannak-e bolygóik az állócsillagoknak? A Merkuron belüli bolygó. Légkört fedeztek fel a Saturnus egyik holdján. Planetárium épül Budapesten. A Palomar-hegyi ötméteres tükör sorsa. Fogyatkozások 1944-ben.) = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. pp. 15-16. [PRP.]

A csillagos ég. Csillagképek. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. pp. 16-18. [PRP.]

Konstellációk 1944 első felében. Alapfogalmak és jelek magyarázata. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. p. 18. [PRP.]

Bolygók állása. 1944 április 1-től július 1-ig. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. pp. 19-20. [PRP.]

Konstellációk 1944 első felében. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. p. 20. [PRP.]

Holdfázisok 1944-ben. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. p. 21. [PRP.]

A műkedvelő csillagászati alosztály ügyei. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. pp. 22-24. Közleményünk első száma. A Műkedvelő Csillagászati Alosztály első előadói ülése 1944. febr. 9-én. Égitestek bemutatása távcsövön a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. Tükörcsiszoló tanfolyam. Távcsővel rendelkező tagjaink figyelmébe. A távcsőkészítéshez szükséges nyersanyag beszerzése. Kész távcső beszerzése. A Csillagok Világa második száma. Képes csillagászati levelezőlapok. [PRP.]

XÁNTUS János, ifj.: Érdekes tűzgömb Kolozsvár felett. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. p. 24. 1943. szept. 23-án este. [PRP.]

Adományok a Műkedvelő Csillagászati Alosztály részére. 1944 április 10-ig. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. p. 24. [PRP.]

A Csillagok Világa előfizetőinek és adományozó pártfogóinak névsora. 1944 április 10-ig bezárólag. = Csillagok Világa 1. 1944. ápr. 1. sz. pp. 25-26. Összesen 411 tag előfizető neve és települése. [PRP.]

KULIN György: A jénai csoda. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. pp. 1-3. A jénai Zeiss-planetárium műsoráról. Néhány német város után több európai állam is felállított planetáriumot. Budapesté lesz a huszonnyolcadik planetárium, és ha felépül, minden bizonnyal százezrek számára végzi majd tudományos értékű ismeretterjesztő munkáját. (Álláshirdetés a hátlapon: finommechanikában és elektrotechnikában szakképzett, fiatal, lehetőleg nős műszerész, aki a csillagászat iránt is érdeklődik, keresse fel levélben a Csillagok Világa szerkesztőségét előzetes tárgyalás végett, ha a Budapesten felállítandó Planetárium kezelői és gondnoki állása érdekli.) [KSZ.]

XÁNTUS János, ifj.: Üvegmeteor a líbiai sivatagban. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. pp. 4-6. A líbiai Gilf kebirben kutató Almási László három tektitet hozott, egyik a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Gazdaság geológiai intézetébe került. A 103,5 grammos darab leírása. [KSZ.]

SANYÓ Lajos: A komolyabb amatőr-távcső szerkezetéről. 1. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. pp. 6-11. Távcsőmechanikák készítése. [KSZ.]

KULIN György: A meteorok megfigyelése. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. pp. 12-14. [KSZ.]

Az utóbbi évek nevezetesebb meteorhullásai Magyarországon. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. pp. 14-15. 1942. dec. 4-én légnyomással és hangtüneménnyel egybekötött meteorhullás Erdély keleti részén; 1943. márc. 14-én tűzgömb, mely a negyedhold fényét erősen túlragyogta; 1943. máj. 22-én fényes tűzgömb; 1943. máj. 23-án este tűzgömb, melyet Észak-Magyarországon sokan láttak és 199 helyről 265 megfigyelést kaptak; 1943. máj. 30-án délután 6 órakor nappali tűzgömb; 1943. jún. 1-én tűzgömb; 1943. szept. 30-án hajnali 4-kor rendkívül fényes tűzgömb, mely a tájat villámlásszerű fénnyel világította meg; 1944. jan. 19-én felhőkön át világító tűzgömb; 1944. jan. 29-én délután 2 óra 30 perckor nappali tűzgömb; 1944. márc. 15-én délelőtt 1 órakor nappali tűzgömb; 1944. ápr. 22-én vakító tűzgömb. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Világító csillagtérkép. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. p. 15. [KSZ.]

VAVRINECZ Gábor: Beszámoló egy kis távcsőről és a vele végzett megfigyelésekről. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. pp. 16-17. A szerkesztőség válaszával. [KSZ.]

KULIN György: A legegyszerűbb tükörteleszkóp. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. pp. 17-18. Szemüveglencse vagy fotoobjektív homorú oldalát ezüstözzük be, hogy Newton-távcsőbe való tükröt kapjunk! [KSZ.]

Két új üstökös. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. p. 18. Väisälä üstökös, Du Toit üstökös. [KSZ.]

Bolygók állása 1944 július 1.-december 31-ig. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. p. 19. [KSZ.]

A Jupiterholdak fogyatkozásai 1944 július 1-től december 31-ig. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. p. 19. [KSZ.]

A csillagos ég. Csillagképek. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. pp. 18-20. [KSZ.]

Meteorrajok. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. p. 20. [KSZ.]

Konstellációk 1944 második felében. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

A Műkedvelő Csillagászati Alosztály ügyei. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. p. 21. [KSZ.]

Égitestek bemutatása távcsövön a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

KULIN György: Hibás ragasztású lencsék megjavítása. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. p. 22. [KSZ.]

Vannak-e bolygóik az állócsillagoknak? Válasz Moravcsik Mihály előfizetőnk kérdésére. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. p. 22. [KSZ.]

A végtelen nagy és a végtelen kicsiny világa. Válasz Varga István beküldött cikkére. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. p. 23. Alatta idézi a "Vízcsepp, mikroszkóp alatt" című Varga István verset. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. p. 23. [KSZ.]

A Csillagok Világa új előfizetőinek névsora. = Csillagok Világa 1. 1944. júl. 2. sz. pp. 24-25. 366 újabb előfizető neve. [KSZ.]

GUMAN István: Csillaghalmazok. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. pp. 1-6. [KSZ.]

KULIN György: Az emberi élet kozmikus vonatkozásai. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. pp. 6-11. [KSZ.]

KÖVÉR Lajos: Rádióamatőrök a csillagászat szolgálatában. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

DETRE László: A rádióhullámok terjedése és a rádióvétel kozmikus zavarai. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. pp. 12-14. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A Hold ábrázata. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. pp. 15-17. A Hold sötétebb foltjaiban a nép által látottak azonosítása. Holdbéli szerelmesek. Rőzsét cipelő ember. Hegedülő Szent Dávid. Rák. Bokorból kiugró nyúl. Fonó öregasszony, Öregasszony a férjével. Olvasó nő. Vízhordó gyermekek. [KSZ.]

ERDÉLYI László: Időjárás és égitestek. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

XÁNTUS János: Magyarországi meteoritek. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. p. 18. [KSZ.]

SÁGHY Gyula: Perpetum mobile-e a bolygórendszer? = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

XÁNTUS János: Egyszerű fényképezőgép teleszkópra és mikroszkópra. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

BOZÓ László: Beszámoló a tükörcsiszoló tanfolyamon nyert tapasztalatokról. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

VILLÁNYI Gyula: Holdmegfigyelések kis távcsővel. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. p. 22. [KSZ.]

A csillagok égbolt. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. pp. 22-23. Új fényes üstökös (Berry-üstökös).; Bolygók. [KSZ.]

Megfigyelt égi jelenségek. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. p. 23. 1944. júl. 15. és szept. 17. között látott meteorok, tűzgömbök, naphalók. [KSZ.]

A Műkedvelő Csillagászati Alosztály ügyei. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. pp. 23-24. Van lapengedély. Munkatársainkhoz. Égitestek bemutatása távcsövön a Svábhegyi Csillagvizsgálóban 1944. okt. 23. és dec. 23. között. Előfizetőinknek. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. p. 24. [KSZ.]

KULIN György: Csillagász humor. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. hátsó belső borító. A nagy körforgás, a precesszió jelensége kapcsán az anekdota: Klinkerfues csillagász professzor majd 26.000 év múlva akarja kifizetni ebédjét, a furfangos vendéglős a 26.000 évvel ezelőtti fogyasztásáról nyújtja be a számlát. [KSZ.]

A Csillagok Világa új előfizetőinek névsora. = Csillagok Világa 1. 1944. okt. 3. sz. hátsó külső borító. 111 újabb előfizető. A folyóiratnak ez volt az utolsó száma. [KSZ.]

K. A.: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerkesztette Lassovszky Károly és Réthly Antal. A "Búvár" könyvei sorozatának XXI. kötete. Franklin-Társulat kiadása. 236 old. = A Földgömb 15. 1944. jún. 6. sz. p. 116. "A kettős lexikon elsősorban a nagyközönségnek az újabb időben a csillagászati és meteorológiai kérdések iránt megnövekedett érdeklődést van hivatva kiszolgálni." Irodalom. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Dr. Steiner Lajos (1871-1944.) + = Az Időjárás 48.(20.) 1944. márc-dec. 3-12. füz. pp. 49-58. Nekrológ. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Bibliographia Meteorologica - Dr. Steiner Lajos szakirodalmi működése. = Az Időjárás 48.(20.) 1944. márc-dec. 3-12. füz. pp. 74-78. Csillagászati írások is. [IBQ.]

FIRBÁS Nándor: Érdekességek a Napról és a Holdról. = Ifjúság és Élet 19. 1944. febr. 15. 12. sz. pp. 138-139. [SRG.]

HORVÁTH Imre: A kozmonautika. = Ifjúság és Élet 19. 1944. márc. 15. 14. sz. pp. 165-166. [SRG.]

KULIN György: A diák, mint műkedvelő csillagász. = Ifjúság és Élet 19. 1944. máj. 1. 17. sz. pp. 193-195. A csillagászat iskolai oktatásáról és távcsőkészítésről. [SRG.]

HORVÁTH Imre: A világűrhajós. = Ifjúság és Élet 19. 1944. jún. 1. 19. sz. pp. 224-225. [SRG.]

BRUNEKKER József: Készítsünk napórát. = Ifjúság és Élet 19. 1944. jún. 15. 20. sz. p. 236. [SRG.]

KOTSIS Tivadar: Kepler János (1571-1630.) = Ifjúság és Élet 19. 1944. jún. 15. 20. sz. pp. 237-238. [SRG.]

FIRBÁS Nándor: Csillagászati tudnivalók. (A Föld, mint égitest. A tíz főmozgás.) = Ifjúság és Élet 20. 1944. nov. 16. 6. sz. pp. 53-56. [SRG.]

FIRBÁS Nándor: Csillagászati tudnivalók. (A koordináta rendszerek.) = Ifjúság és Élet 20. 1944. dec. 1. 7. sz. pp. 63-64. [SRG.]

ARATÓ Miklós: Mese a csillagokról. = Magyar Cserkész 25. 1944. aug. 15. 23. sz. p. 8. [SRG.]

KULIN György: A Mindenség és az ember. = Magyar Ifjúság 25. 1944. aug. 12. sz. pp. 3-4. Az ember és az ég.; Milyen a világegyetem?; Utazás a naprendszerben. [SRG.]

TAMÁS Viktor: Meg van írva a csillagokban. = Magyar Kultúra 31. 1944. febr. 5. 3. sz. pp. 36-37. A kozmikus sugárzás estleges hatása az emberi viselkedés változására. [SRG.]

TIBOR Mátyás: Csillagászati és meteorológiai lexikon. Szerkesztette: Lassovszky Károly és Réthly Antal. A Búvár könyvei XXI. kötet. 236 old. Franklin-Társulat. = Magyar Kultúra 31.[61.] 1944. [I. félév] ápr. 20. 8. sz. p. 114. "Reméljük, hogy a Búvár ezzel a kötettel eléri célját. Széles körben lesznek ismeretesek azok a fogalmak, amelyek eddig talán túlságosan távol-álltak a művelt közönségtől." [SRG.]

TIBOR Mátyás S. J.: Honnan van a csillagok hője? = Magyar Kultúra 31.[61.] 1944. [I. félév] ápr. 20. 8. sz. pp. 121-122. "Felvetettük a kérdést, honnan van a csillagok hője? Röviden ismertettük a régi és a mostani csillagászok erre vonatkozó felfogását. A régi elméletek nem voltak kielégítők. A modern csillagászok, úgylátszik, megoldották a kérdést. A szubatomáris energiaforrás csakugyan működik a csillagokban az óriási belső hőmérséklet következtében és egymaga évbilliókra biztosítja a csillagok hősugárzását. Megállapodunk tehát abban, hogy a csillagok hője valóban a csillag-atomok szubatomáris energiájából származik." [SRG.]

TIBOR Mátyás S. J.: A nap és a csillagok fizikai szerkezete. = Magyar Kultúra 31.[61.] 1944. [I. félév] jún. 5. 11. sz. pp. 169-170. "Gázgömbök a csillagok, mert óriási a hőmérsékletük. A csillag felületén többezer fok a hőmérséklet, belsejében pedig néhány millió fokra rúg. Ekkora hőmérsékleten nincs anyag, amely megmaradna szilárd vagy folyékony állapotban. Napunk tehát és a csillagok általában sem szilárd anyagból nem állnak, sem pedig folyadékból, hanem valóságos gázgömbök." [SRG.]

TIBOR Mátyás S. J.: Véges-e a világegyetem? = Magyar Kultúra 31.[62.] 1944. [II. félév] okt. 5. 19. sz. pp. 84-85. "A régi csillagászoknak nemcsak a benyomásuk volt az, hogy a csillagvilág végtelen, hanem azt komolyan is vallották. Lambert például, az ismert egyetemes tudós, a 18. század közepén kifejezetten tanította, hogy a csillagok egyenletesen vannak eloszolva az égen és folytatódnak egészen a végtelenig. Csak a 19. század elején igazolta W. Herschel angol csillagász a csillagvilág véges voltát és meghatározta kiterjedését is." [SRG.]

Ismertető cikk a Tengerész kézikönyv című kétkötetes műből. (Kiadja a Magyar Tengerésztisztek Egyesülete, Budapest. Kapható a Grill-féle és Toldi Lajos könyvkereskedésében. Ára P 40.-). Amit a világegyetemről tudnunk kell. = Magyar Yacht 22. 1944. márc. 15. 3. sz. pp. 6-7. "Bár az ókor számos népe foglalkozott a csillagok megfigyelésével, a csillagos ég titkainak kutatásával, - bár vizsgálódásaikban sokszor meglepő eredményeket értek el, - eredményeik kiértékelését a középkor az akkori egyház dogmáinak hatása alatt nem használhatta fel. A csillagászat tulajdonképpeni fejlődése Kopernikussal (1473-1543) indul meg, aki elég bátor volt a tévtanításokkal szemben a Föld tengelykörüli forgását hirdetni. Kepler (1571-1630) 1619-ben a bolygók mozgására vonatkozó, három, róla elnevezett híres törvényt hozott nyilvánosságra.
Ezek: 1. A bolygók ellipszis alakú pályákon keringenek, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. 2. A vezérsugár egyenlő idő alatt egyenlő területeket fed be. 3. Két bolygó keringési idejének négyzete úgy aránylik egymáshoz, mint a Naptól való középtávolságuk harmadik hatványa. Ez utóbbi törvény igazolását az alábbi táblázatban láthatjuk, de a keringési idők és a középtávolságok ismeretében, melyeket majdnem minden csillagászati évkönyv közöl, - magunk is kiszámíthatjuk. ..." [HAI.]

DEZSŐ Loránt: A magyar csillagászat története. Histoire de l’Astronomie en Hongrie. = Múzeumi Füzetek. 2. 1944. 1. sz. pp. 261-294. A tanulmány 2. része. [KSZ.]

HEIGL László: Magyarok nyomában a Jeges-tenger partján. Hell Miksa csillagász és Sajnovics János nyelvtudós emlékezete. = Pesti Hírlap 66. 1944. márc. 29. 71. sz. p. 4. [HAD.]

KULIN György: Tájékozódás a csillagos égen 1-2. = Szebb Jövőt! 4. 1944. nov. 11. 46. sz. pp. 13-14.; nov. 11. 47. sz. pp. 13-14. [SRG.]

KULIN György: Tájékozódás a csillagos égen. A téli csillagos ég. = Szebb Jövőt! 4. 1944. dec. 12. 49. sz. p. 13. [SRG.]

KULIN György: Az 1943. évi májusi tűzgömb. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. jan. 1. sz. 1151. füz. pp. 13-20. 1943. máj. 23-án este 10 óra 20 perc táján Közép- és Északmagyarország területéről látott rendkívül fényes tűzgömb. A svábhegyi csillagvizsgáló intézet 8 pontból álló felhívást tett közzé az újságokban, melyre 265 megfigyelés érkezett be 199 helyről. Mindazokhoz, akiktől fontos adatokat remélhettünk, újabb kérdőívvel fordultunk. A vakító tűzgömb a számítás szerint 7 másodperc alatt 630 km-t futott be a légkörben és Gödöllő felett 22 km-rel hunyt ki. [SRG.]

DETRE László: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. jan. 1. sz. 1151. füz. pp. 29-30. 1944. febr. jelenségek. [KSZ.]

Választmányi ülés 1943. december 15-én. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. jan. 1. sz. 1151. füz. p. 30. Gombocz Endre első titkár jelenti, hogy a Társulat hozzájárul, hogy a Csillagászati Szakosztályon belül műkedvelő alosztályt szervezzen Kulin György. Társulati ügyek. [KSZ.]

LEZSÁNSZKY Ferenc: Érdekes halo-tünemény Miskolcon. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. jan. 1. sz. 1151. füz. p. 31. 1943. dec. 11-én este 5 és 6 óra között a kelő Hold felett látott, kereszt alakú halojelenség leírása. Légköroptikai jelenség. [KSZ.]

Levélszekrény. Kérdések. (2.) = Természettudományi Közlöny 76. 1944. jan. 1. sz. 1151 füz. p. 31. Dr. E. J. Detre László: Üzenetek a világűrből című könyvét olvasva a kozmikus sugarakról kérdez. [SRG.]

Dr. A. L. [AUJESZKY László]: A kozmikus sugarak keletkezési helye. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. jan. 1. sz. 1151. füz. p. 32. Levélszekrény. Feleletek. (2.) [SRG.]

LANGER Zoltán: A só története és bányászata. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. febr. 2. sz. 1152. füz. pp. 33-45. Árapály-jelenség a sóbányák kialakulásában. p. 36. [SRG.]

DETRE László: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. febr. 2. sz. 1152. füz. pp. 60-61. 1944. márc. jelenségek. [KSZ.]

KENESSEY Kálmán: Milyenen magasan villannak fel a hullócsillagok? = Természettudományi Közlöny 76. 1944. márc. 3. sz. 1153. füz. p. 92. [KSZ.]

DETRE László: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. márc. 3. sz. 1153. füz. p. 94. 1944. ápr. jelenségek. [KSZ.]

Választmányi ülés 1944. február 16-án. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. márc. 3. sz. 1153. füz. p. 95. 1944. febr. 9-én nagy érdeklődés mellett megalakult a Csillagászati Szakosztály műkedvelő alosztálya. A megjelenteket Bacsák György alelnök köszöntötte. Ezután Kulin György "A mindenség, a Föld és az ember" címmel tartott előadást, majd ismertette az alosztály működési tervét. A Választmány elismerését fejezte ki Kulin Györgynek eredményes szervező munkájáért. Társulati ügyek. [SRG.]

DETRE László: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. ápr. 4. sz. 1154. füz. p. 125. 1944. máj. jelenségek. [KSZ.]

PÉTER Gyula: Elemátalakulások a csillagok belsejében. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. máj. 5. sz. 1155. füz. pp. 142-146. [KSZ.]

DETRE László: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. máj. 5. sz. 1155. füz. p. 155. 1944. jún. jelenségek. [KSZ.]

DETRE László: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. jún. 6. sz. 1156. füz. pp. 188-189. 1944. júl. jelenségek. [KSZ.]

Választmányi ülés 1944. május 24-én. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. jún. 6. sz. 1156. füz. p. 190. Megjelent Kulin György szerkesztésében a Csillagok Világa című folyóiratot, amely lap előfizetőinek száma örvendetesen emelkedik. Adományok a Szakosztály számára. Társulati ügyek. [SRG.]

Csillagok Világa. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. jún. 6. sz. 1156. füz. p. 191. Csillagok Világa címen jelent meg a Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztályának népszerű csillagászati folyóirata. A gazdag tartalmú első szám iránt megnyilvánult érdeklődés igazolja, hogy előfizetőinek száma immár 700-ra emelkedett. Levélszekrény. Tudósítások. [KSZ.]

DETRE László: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. júl. 7. sz. 1157. füz. p. 222. 1944. aug. jelenségek. A rovat a továbbiakban nem jelentkezett, mivel állami rendelet miatt a közlöny 1944 augusztusától 24 oldalra csökkentette terjedelmét: a csillagos ég rovatot egyelőre szüneteltetni kényszerültek. [KSZ.]

BERKES Zoltán: A Hold és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. aug. 8. sz. 1158. füz. pp. 225-231. "Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Holdnak valamely egyelőre ismeretlen, valószínűleg fényhatása az időjárásban és az éghajlatingadozásokban is kimutatható. A hatás nem nagy és a naptevékenység erőssége szerint is változik." [KSZ.]

Tagtársainkhoz. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. aug. 8. sz. 1158. füz. pp. 245. Az Időjárás és A csillagos ég rovat a továbbiakban nem jelenik meg, mert a 11500/1944-es törvény értelmében a Közlöny augusztustól csak 24 oldalon jelenhet meg. Levélszekrény. Tudósítások. [SRG.]

KALMÁR László: Az anyag kozmikus szerkezete. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. okt. 10. sz. 1160. füz. pp. 273-276. [KSZ.]

STEINER Lajos: A földmágnességi vizsgálatokról. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. jan. - márc. 1.(233.) pótfüz. pp. 36-39. [SRG.]

Társulatunk tudományos szakosztályai és folyóirataik. Csillagászati Szakosztály. Csillagászati Lapok. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. jan. - márc. 1.(233.) pótfüz. hátsó külső borító. [SRG.]

Társulatunk tudományos szakosztályai és folyóirataik. Csillagászati Szakosztály. Csillagászati Lapok. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. júl. - szept. 3.(235.) pótfüz. hátsó külső borító. [SRG.]

BARTA György: Földmágnességi mérések Erdélyben. = Természettudományi Közlöny 76. 1944. okt. - dec. 4.(236.) pótfüz. pp. 221-230. [SRG.]

BARSI Ödön: Van-e élet a csillagokon. Látogatás a svábhegyi csillagvizsgálóban. = Tolnai Világlapja 46. 1944. ápr. 5. 14. sz. p. 6. [ZSE.]

SZALÁNCZI Károly: Csillaghullás. = Tolnai Világlapja 46. 1944. ápr. 12. 15. sz. p. 15. [ZSE.]

SZALÁNCZI Károly: Jön az üstökös. = Tolnai Világlapja 46. 1944. ápr. 19. 16. sz. p. 12. [ZSE.]

A bolygók világa. = Világlap 46. 1944. aug. 2. 31. sz. p. 9. [ZSE.]

"A marslakók üzennek." = Világlap 46. 1944. aug. 16. 33. sz. p. 9. Korai rádiócsillagászatról. [ZSE.]

Magvetés a világűrben. = Világlap 46. 1944. szept. 20. 38. sz. p. 10. A pánspermiáról. [ZSE.]

Magyar csillagászat. = Világlap 46. 1944. nov. 15. 46. sz. p. 13. Igen rövid csillagászattörténet, Pasquichtól a Svábhegyig. [ZSE.]

Planetáriumok. = Világposta 15. 1944. jún. 6. sz. pp. 304-305. "...Mindazokat a mozgási jelenségeket és változásokat, melyek az égbolton óránként, havonta vagy évente történnek, néhány perc alatt szemléltetve állítják elénk a planetáriumok, amilyeneket legújabban nagy városokban építenek. Ezekben tető alá hozzák a csillagos eget. Kétféle planetárium van: mechanikus és optikai (projekciós, vetítő.) planetáriumot C. Zeiss (Jena) állította elő. [...] A most divatos planetáriumok lelke a tengelye körül forgó vetítőgép, melynek két fején 80-90 lencse vetíti a mesterséges égboltra a nap, hold, föld és egyéb bolygók képeit. Két feje van a gépnek, az egyik az északi, a másik a déli égboltot vetíti és mutatja az azon végbemenő változásokat (pl. a Göncölszekér különböző állásait.) ..." [HAI.]

DALLOS László: Távcsövek merednek az égre. 2000 méter magasságban áll a világ legnagyobb csillagvizsgálója. = Zászlónk 42. 1944. febr. pp. 85-86. A Mount Wilsoni obszervatóriumról. [SRG.]

A még nagyobb magasságokba látó ember... = Zászlónk 1944. máj. 5. sz. pp. 139-140. Beszélgettünk dr. Kulin Györggyel a svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet tanárával. [SRG.]

          1945.

PAPP Dezső: Élet a csillagokon. Ford.: Kecskeméti György. Budapest, 1945. Gondolat kiadás, Márkus nyomda. 221 p. Német nyelvű könyv fordítása. [KSZ.]

TAKÁCS Lajos: Napsugárzásmérés Magyarországon. In: Földrajzi Zsebkönyv 1945. Szerk.: Temesy Győző. Magyar Földrajzi Társaság, "Élet" Irodalmi és Nyomdai Rt. Budapest, 1945. pp. 68-75. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: Az RU Piscium rövid periódusu Cepheida csillag. In: The short period Cepheid RU Piscium. [Budapest, 1945.] Minerva rt. p. 231. /A Konkoly Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 20./ Különlenyomat a Múzeumi Füzetek 1945. évi III. kötete 1-4. füzetéből. Az angol nyelvű tanulmány (pp. 232-242.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

R. L.: Csillagok hullanak. = Dolgozók Világlapja 1945. aug. 1. p. 28. [SRG.]

BALOGH Pál: Az ionoszféra diffúziós elméletéről. = Az Időjárás 49.(21.) 1945. jan-dec. 1-12. füz. pp. 34-39. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Bibliographia Meteorologica: Dr. Massány Ernő szakirodalmi működése. = Az Időjárás 49.(21.) 1945. jan-dec. 1-12. füz. pp. 48-50. [IBQ.]

THÓBIÁS Gyula: Holdszivárvány. = Az Időjárás 49.(21.) 1945. jan-dec. 1-12. füz. p. 57. 1927. jún. 15-én éjjel. [SRG.]

          1946.

EINSTEIN, Albert - INFELD, Leopold: Hogyan lett a fizika nagyhatalom. Ford.: Kiss Kázmér. Budapest, [1946.] Lux Könyvkiadó. Máté Ernő könyvnyomdája. 302 p., 2 t. A relativitáselméleti könyvben több helyen vannak csillagászattal kapcsolatos részek. [KSZ.]

KULIN György - KOLBENHEYER Tibor: Csillagászat az atom korszakában. Budapest, [1946.] Fővárosi Könyvkiadó, Fővárosi Nyomda Rt. 96 p. A kötet első részét (pp. 5-39.) Kulin György, a második részét (pp. 39-96.) Kolbenheyer Tibor írta. [KSZ.]

M. ZEMPLÉN Jolán: A háromezeréves fizika. Budapest, 1946. Franklin-Társulat, Franklin-Társulat nyomdája. 286 p. /A Búvár könyvei. XXIII./ Csillagászattal kapcsolatos részekkel: pp. 9-15. (A legrégibb kultúrnépek. Babilonia, Egyiptom, a görögök.); pp. 51-55. (Ptolemaios, Cusanus, Kopernikus); pp. 57-63. (Giordano Bruno, Kepler, Tycho Brahe); pp. 77- 87. (Galilei); pp. 100-104. (Kepler, Römer, Bradley); pp. 107- 116. (Huyghens); pp. 118-136. (Newton, Huyghens, Hooke) és még több más csillagászati és fénytani adalék. [KSZ.]

VORONCOV-VELJAMINOV, [Borisz, Alekszandrovics]: Volt-e kezdete és lesz-e vége a világnak. Szubotica. 1946. Híd. Minerva nyomda. 27 p. [TZS.]

Kilőtték az első világűrkutató rakétát. = Dolgozók Világlapja 2. 1946. júl. 13. 28. sz. első belső borító. Új-Mexikóból. [SRG.]

BÁRDI János: Új Holdak születnek! Bay professzor érdekes nyilatkozata a műholdakról. = Dolgozók Világlapja 2. 1946. aug. 17. 31. sz. p. 19. [ZSE.]

Elveszett a világűrben az első Hold-rakéta! = Dolgozók Világlapja 2. 1946. nov. 16. 46. sz. p. 19. Fritz Zwicky rakétakísérletéről. [ZSE.]

(B.): Karambol a világűrben. Egy titokzatos égitest összeütközött a Földdel. = Dolgozók Világlapja 3. 1947. máj. 17. 21. sz. p. 7. A Szihote-Alin meteorit. [ZSE.]

Utazás a Holdba - rakétán. = Élet és Tudomány 1. 1946. dec. 15. 2. sz. pp. 11-12. Az Élet és Tudomány folyóirat 1946. december 1-én indult. Kezdetben havonta kétszer (1-én és 15-én), majd hetente jelent meg. [VEJ.]

RÉTHLY Antal: A Meteorológiai Intézet 75. éve működik. = Az Időjárás 50. 1946. 1-8. füz. pp. 2-4. Rádió előadás 1945. júl. 1-én. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: P. Fényi Gyula S. J. emlékezete. = Az Időjárás 50.(22.) 1946. jan-aug. 1-8. füz. pp. 29-30. Felolvasta a szerző a Szent István Akadémián 1946. jún, 8-i ülésén. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Steiner Lajos: Konkoly Thege Miklós t. tag emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XXIV. kötet, 4. szám. Budapest, 1943. (51 old.). = Az Időjárás 50.(22.) 1946. jan-aug. 1-8. füz. p. 39. Könyvismertetés. [IBQ.]

BERKES Zoltán: Északifény-jelenség Magyarországon 1946-ban. = Az Időjárás 50.(22.) 1946. jan-aug. 1-8. füz. p. 51. 1946. júl. 26-ról 27-re virradó éjjelen az ország több településén (Pécs, Feldebrő, Várpalota) megfigyelték. 1946. júl. 27-én és 28-án este közvetlenül naplemente után ismét látszódtak sugaras szerkezetű fényjelenségek több helyen (Budapest, Becsehely), azonban ezek a lenyugvó Nap irányából terjedtek, így utóbbiak alkonyati fényjelenségek lehettek és nem északi fény. [KSZ.]

BERKES Zoltán: A viszonylagos napfolt-számok évi átlagai. = Az Időjárás 50.(22.) 1946. szept-dec. 9-12. füz. p. 78. 1749 és 1946 közötti 198 évben. A legmagasabb átlagérték 1778-ben volt 154-el. [IBQ.]

Magyar Csillagászati Egyesület. = Az Időjárás 50.(22.) 1946. szept-dec. 9-12. füz. p. 96. 1946. nov. 11-én tartott közgyűlésében megalakult a Magyar Csillagászati Egyesület. Célját röviden így fejezhetjük ki: csillagászat mindenki számára. [IBQ.]

ANGEHRN Tivadar: Bibliographia Meteorologica. P. Fényi Gyula S. J. (1845 - 1927) meteorológiai irodalmi működésének jegyzéke. = Az Időjárás 50.(22.) 1946. szept-dec. 9-12. füz. pp. 97-98. [IBQ.]

Dr. R. A. [RÉTHLY Antal]: Edvi Illés Ödön. + = Az Időjárás 50.(22.) 1946. szept-dec. 9-12. füz. p. 102. Nekrológ. 1877. márc. 23-án született Tolmácson (Nógrád megye). 1896. okt. 1. és 1899. júl. 10. között a Meteorológiai Intézet tisztviselője. Az egyetemen matematikát vette fel tantárgyként. Münchenben, Párizsban festészetet tanult. Megfestette Schenzl, Konkoly, Róna, Steiner, Fraunhoffer, Réthly arcképeit. [IBQ.]

AMBRÓZY Géza: Repülőgép okozta vaknap. = Az Időjárás 50.(22.) 1946. szept-dec. 9-12. füz. p. 105. 1944. júl. 30-án, Nyíregyháza felett. [KSZ.]

          1947.

BARNÓTHY Jenő: Az elemi részek problémája és a földmágneses tér eredete. Budapest, 1947. Műegyetemi Nyomda. 46 p. /Magyar Földművelődésügyi Minisztérium fennhatósága alatt álló Magyar Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet hivatalos kiadványa. Földmágnességi közlemények. 2./ A kötethez Réthly Antal írt előszót, amely 1947. szeptemberben kelt Budapesten. A csillagászattal kapcsolatos tanulmány egyrészt magyar nyelvű (pp. 5-14.), másrészt angol nyelvű (pp. 15-46.). [KSZ.]

  Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. 48 p. [SRG.]

Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. 36 p. [SRG.]

GALILEI, Galileo: Mozog-e a Föld? Ford., bev.: M. Zemplén Jolán. Budapest, [1947.] Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet, Budapest székesfőváros házinyomdája. 190 p. /Új könyvtár. 12./ Galilei 1632-ben megjelent Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusiról című művének első magyar (rövidített) fordítása. [KSZ.]

KULIN György: A csillagászat problémái. A Szabadművelődési Tanács megbízásából. Budapest, 1947. A szerző kiadása, Fővárosi Nyomda Rt. 58 p. /Csillagok Világa könyvek. 2./ Ez a könyv eredetileg más formában, a Kultuszminisztérium kiadásában, mint a Szabadművelődési Tanács Vezérfonala: "A csillagászat problémáinak rövid összefoglalása" címen jelent meg. [KSZ.]

KULIN György: Az élet csillagászati feltételei. Budapest, 1947. A szerző kiadása, Globus nyomdai műintézet rt. 32 p. /Csillagok Világa könyvek. 1. / [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület alapszabályai. Budapest, 1947. Globus rt. 19 p. Felelős kiadó: Dr. Kulin György. Kisméretű, A6-os, kékesszürke borítólapok közé nyomtatott 10 lapos, 20 oldalas szöveggel. A fejezetek: I. Az egyesület címe, székhelye, működési területe, hivatalos nyelve, pecsétje. II. Az egyesület célja. III. A cél elérésére szolgáló eszközök. IV. Az egyesületi vagyonra vonatkozó rendelkezések. V. A tagok osztályozása. VI. A tagok felvételének általános kellékei. VII. A tagfelvétel módozatai. VIII. A tagok jogai és kötelességei. IX. A tagság megszűnésének módjai. X. A közgyűlés. XI. A közgyűlés határozatképessége és határozatainak érvényessége. XII. A közgyűlés tárgyai. XIII. Az elnöki tanács. XIV. Az intézőbizottság.
XV. Számvizsgálóbizottság. XVI. A tisztikar. XVII. Egyéb önkormányzati szervek. XVIII. Helyi csoportok. XIX. A Magyar Csillagászati Egyesület viszony a Konkoly alapítványi Csillagvizsgáló Intézethez. XX. Alapszabálymódosítás, fúzió, feloszlás és a vagyon hovafordítására vonatkozó határozatok. XXI. Hivatalos záradék. Kelt Budapesten, 1946. évi november hó 11-én. Aláírók: Dr. Kulin György, Dr. Deák András, Dévai István, Gergely Péter. Belügyminiszter iktatószám: 445.236/1947.IV/3. B. M. Látta a belügyminiszter: Budapest, 1947. évi augusztus hó 2-án. A miniszter rendeletéből: Dr. Halász miniszteri osztálytanácsos. Megjelent a Magyar Közlöny 1947. évi augusztus hó 22.-i (189.) számában. [KSZ.]

NOVOBÁTZKY Károly: A relativitás elmélete. A Mérnöki Továbbképző Intézet 1947. évi tanfolyamainak anyaga. Budapest, 1947. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadása, Egyetemi Nyomda. 54. p. Fejezetcímek: Speciális relativitás. Relativisztikus kinematika. Általános Lorentz-transzformáció. Tenzorkalkulus. Relativisztikus elektrodinamika. Abberáció, Doppler-effektus. Relativisztikus dinamika. Általános relativitás. Általános tenzorszámítás. A természettörvények általános kovariáns alakja. Gravitációs egyenletek. [KSZ.]

RUDAS László: Marxizmus és természettudomány. 2. bőv. kiad. Budapest, 1947. Szikra Kiadás, Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat, Nyomdai Rt. 67 p. /Tudomány és haladás. 1./ A kozmológia filozófiai alapjait érintő kevés csillagászatot tartalmaz. [KSZ.]

WODETZKY József: A csillagok és a mindenség. Budapest, [1947.] Egyetemi nyomda. 79 p. /Az Egyetemi nyomda természettudományi sorozata./ [TZS.]

WODETZKY József: A csillagok világából. Csillagászati és asztrofizikai miniatűrök. Budapest, [1947.] A Szent István-Társulat kiadása, Stephaneum nyomda. 145 p. [TZS.]

KULIN György: Köszöntő. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Glóbus rt. p. 1. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat mindenki számára. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 2-4. [SRG.]

BELÁK Sándor: A kozmikus hatások orvostudományi jelentősége. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 4-6. [SRG.]

BERKES Zoltán: Az asztrometeorológia feladatai. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 7-8. [SRG.]

KÖVÉR Lajos - RÓKA Gedeon: A rádiókutató Szakosztály felhívása. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 8-9. [SRG.]

CSADA Imre Károly: Rendkívüli erősségű naptevékenység várható 1947-ben. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. p. 9. [SRG.]

BAKTAY Ervin: Asztrológia-kritikai szakosztály. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. p. 10. [SRG.]

BARSI Ödön: "Csillagok felé..." In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. p. 11. [SRG.]

VAJDA János: Az üstökös. [Vers.] In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. p. 11. [SRG.]

KULIN György: A magyar oktatókhoz. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 11-12. [SRG.]

KULIN György: Alakuló közgyülési megnyitó. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 12-15. A Magyar Csillagászati Egyesület 1946. november 11-i alakuló közgyűlésén elmondott beszéde. [SRG.]

Kivonat a Magyar Csillagászati Egyesület alapszabályaiból. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 16-17. [SRG.]

KULIN György: A Magyar Csillagászati Egyesület munkaterve. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 17-19. [SRG.]

A helyi csoportok megalakulása. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 20-21. A debreceni, érdi, bátaszéki, keszthelyi, pesterzsébeti, rákospalotai csoportokról. [SRG.]

Csillagászati hírek. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 21-22. [SRG.]

Egyesületi hírek. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 22-24. [SRG.]

A Magyar Csillagászati Egyesület tagnévsora (1946 XII. 11-ig). In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 24-26. [SRG.]

A Magyar Csillagászati Egyesület 1946 november 11-iki alakuló közgyűlésén megválasztott tisztikar, bizottsági tagok és szakosztályvezetők névjegyzéke. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 27-28. [SRG.]

KOLBENHEYER Ottó: Csillagászati évkönyv 1947-re. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1947. évre. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1946. Globus rt. pp. 28-48. Csillagászati táblázatok. [SRG.]

Magyar Csillagászati Egyesület. Az 1946 december hó 1. és 1947 junius hó 1. között jelentkezett tagok névsora. In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. Első belső, hátsó belső és külső borító. [SRG.]

KULIN György: A csillagászat új korszakának küszöbén. In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. pp. 1-3. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Anyag és sugárzás. In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. pp. 3-5. [SRG.]

KOLBENHEYER Tibor: Újabb eredmények a Napról érkező rádióhullámok kutatása területén. In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. pp. 6-10. [SRG.]

KOLBENHEYER Tibor: Meteorészlelés rádióvisszhanggal. In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. pp. 10-13. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A rádióhullámok terjedése. In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. pp. 14-23. [SRG.]

RÓKA Gedeon - KÖVÉR Lajos: Utasítás a rádió megfigyeléséhez. In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. pp. 24-25. [SRG.]

TÁBOR Mihály, ifj.: Kisérleti rövidhullámu vevő. In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. pp. 25-27. [SRG.]

TOMASITS Béla: Gravitáció. [Vers.] In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. p. 26. [SRG.]

A multévi januári és júliusi óriás napfolt. In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. pp. 28-29. [SRG.]

Jupiter holdjaival kapcsolatos jelenségek 1947 júniusától szeptember végéig. In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. pp. 29-31. [SRG.]

Hírek, események. In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Ottó. Budapest, 1947. Globus Nyomdai Műintézet rt. pp. 31-36. [SRG.]

KULIN György: Az 1947. május 14-i tűzgömb. In: Csillagok Világa. Rádió, radar, rakéta a csillagászat szolgálatában. Szerk.: Kulin György, Kolbenheyer Tibor. Budapest, 1947. Glóbus Nyomdai Műintézet rt. p. 34. [SRG.]

Mi történt Debrecenben 1945 november 22-től 1946 november 26-ig. Fontosabb helyi, továbbá Debrecen életére is kiható országos és világesemények időrendi felsorolása. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1947-ik esztendőre. Negyvenhetedik évfolyam [Debrecen, 1946.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. pp. 99-109. "1946. okt. 30., 31. Kulin György csillagvizsgáló intézeti adjunktus két debreceni előadása a Déri Múzeumban és az Egyetemi Fizikai Intézetben." p. 108. [SRG.]

SHAPLEY, Harlow: Régi történet a csillagokról. In: Egy világ vagy egy se. Ford.:M. Zemplén Jolán. [Budapest, 1947.] Franklin-Társulat kiadása, Franklin Társulat Nyomdája. pp. 22-29. /A Búvár könyvei. XXVII./ Harlow Shapley, Amerika legkiválóbb csillagászainak egyike, a Harvard College obszervatóriumának igazgatója. Dr. Shapley számos asztronómiai tárgyú könyv és tanulmány szerzője és itt elmondja, hogyan mennek végbe az atomátalakulások a csillagokban (részlet a tartalomjegyzékből). - A 168 oldalas könyv egy cikkgyűjtemény az atomenergiáról a következő 17 szerzőtől: H. H. Arnold, Hans Bethe, Niels Bohr, Arthur H. Compton, E. U. Condon, Albert Einstein, Irving Langmuir, Walter Lippmann, Philip Morrison, J. R. Oppenheimer, Louis Ridenour, Frederick Seitz, Harlow Shapley, Szilárd Leó, Harold C. Urey, Eugene P. Wigner (Wigner Jenő Pál), Gale Joung. Shapley cikke az egyetlen szorosabban vett csillagászati mű a kötetben. [HAI.]

KULIN György: Az égi világ titkai. = Cserkészfiúk 1. 1947. febr. 2. sz. pp. 18-19. [SRG.]

KULIN György: A legszebb téli csillagkép. = Cserkészfiúk 1. 1947. márc. 3. sz. p. 47. [SRG.]

KULIN György: Utazás a Holdba. = Cserkészfiúk 2. 1947. szept. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Öreg Bagoly: A csillagos ég titkairól avagy: hét csillagból van a Göncöl szekere? = Cserkészfiúk 2. 1947. dec. 4. sz. pp. 12-13. [SRG.]

[KULIN György:] Be nem váltott igéret. = Csillagok Világa [1947. okt.] p. 1. Egy hatoldalas körlevél, a Magyar Csillagászati Egyesület közleményei alcímmel, Kulin György és Kolbenheyer Tibor szerkesztésében. Dátum nincs rajta, de múlt időben ír 1947. szept. 22-i, okt. 7-i. okt. 9-i, okt. 13-i eseményekről, viszont előrejelez november 1-i és nov. 3-i rendezvényeket: így a nyomtatvány október második felében készülhetett. [SRG.]

[KULIN György:] Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. = Csillagok Világa [1947. okt.] pp. 1-2. "Nem egészen egy évvel ezelőtt, 1946 november 11-én nyilvánította ki alakulóközgyűlésünk az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló tervét. Ma már az Uránia áll a Gellérthegy oldalában s kapui nyitva állanak minden érdeklődő számára." [SRG.]

[KULIN György:] Az Uránia sajtóbemutatója. A Magyar Csillagászati Egyesület közgyűlése. Az Uránia aranykönyve. Az Uránia látogatása. A könyvtár fejlesztése. Változócsillag megfigyelő tanfolyam indult. Csillagászati alapismeretek című előadássorozat. Az asztrológia-kritikai szakosztály. A Rádiókutató szakosztály. A vezetőképző tanfolyam. Helyi csoportok működése. Az egyesület taglétszáma [1600 fő]. Művészest. Felhívás kölcsön jegyzésére. A csepeli szabadegyetem és a csillagászat. Fontos közlemény az egyesület tagjaihoz. A Csillagok Világa folyóirat ügye ["A jövő évtől kezdve rendszeresen megjelenő folyóiratot kívánunk kiadni"]. Évkönyv 1948-ra. A Saturnus és a Mars már éjfél után látható. A Vénusz mint alkonycsillag. Az Encke üstökös. A Fotószakosztály. = Csillagok Világa [1947. okt.] pp. 2-6. [KSZ.]

(B.): Elsötétült a világ Brazíliában. Képes beszámoló a brazíliai teljes napfogyatkozásról. = Dolgozók Világlapja 3. 1947. jún. 14. 24. sz. p. 21. [ZSE.]

E. M.: Film készül a Holdról. = Dolgozók Világlapja 3. 1947. okt. 18. 42. sz. pp. 14-15. A szakértő Kulin György. [ZSE.]

Eltűnt idő nyomában... = Élet és Tudomány 2. 1947. jan. 1. 1. sz. pp. 2-4. Naptártörténet. [SRG.]

Radar használata kozmikus sugárkévék tanulmányozásához. = Élet és Tudomány 2. 1947. jan. 1. 1. sz. p. 36. "Blackett doktor angol tudós a kozmikussugarak ismerője, felfedezte, hogy a radarsugarakat elektromágneses detektáláshoz is fel lehet használni. Így tudjuk tanulmányozni a kozmikus sugárkévéket a felső légrétegekben. Blackett doktor, aki a manchesteri egyetem fizikai intézetének vezetője, beszámol arról, hogy közel egy esztendeje végzett kísérletei milyen eredménnyel végződtek. Olyan energiákat gyűjtöttek össze, amelyeket 100-110 km magasságban különböző meteorok szórtak szét. Itt megjegyezzük azt is, hogy a Szovjetunióban tudósok jelenleg azon dolgoznak, hogy 9000 méter magasságban atommagokat robbantsanak s ehhez kívánják felhasználni a kozmikus sugarak segítségét." Ez a teljes szöveg. [HAI.]

A tudomány költészete, a csillagászat. = Élet és Tudomány 2. 1947. márc. 1. 5. sz. pp. 134-137. [VEJ.]

KOVÁCS István: Torricelli (1608-1647). Háromszáz éve halt meg a tizenhetedik század nagy fizikusa. = Élet és Tudomány 2. 1947. márc. 1. 5. sz. pp. 142-143. "...Castelli elküldte Torricelli egyik munkáját az akkor már eléggé előre haladott korú Galileihez, aki ennek hatására magához hívta a tehetséges ifjút. Torricelli egy ideig habozott, de végül 1641-ben elfogadta a meghívást és attól kezdve egészen Galilei 1642-ben bekövetkezett haláláig mellette maradt, majd utána a toscanai nagyherceg matematikusa lett és egyben Firenzében a matematika professzorává nevezték ki. Torricelli ebben az időben távcsövek javításával és azok tökéletesítésével foglalkozott és a firenzei Medici-palotában még ma is őriznek egy kb. 10 m gyújtótávolságú messzelátót, melyet Torricelli készített s még a nevét is belevéste. ..." Ez a csillagászathoz köthető rész teljes szövege. [HAI.]

A Hold halott világ. = Élet és Tudomány 2. 1947. márc. 15. 6. sz. pp. 185-188. [VEJ.]

KOCZKÁS Gyula: Színkép elemzés. = Élet és Tudomány 2. 1947. ápr. 15. 8. sz. pp. 244-245. "...Abszorpciós színképek. Állítsuk spektroszkópunk csövét a Nap felé s figyeljük meg a Nap folytonos színképét. A folytonos színkép különböző helyein fekete vonalak láthatók. Ezek a vonalak, melyeket elsőnek Fraunhoffer figyelt meg, a napot körülvevő különböző anyagok gőzeitől származnak. A Nap által kibocsátott fény ugyanis felénk való haladása közben áthalad a Napot körülvevő gőzrétegen. Az egyes anyagok gőzei pedig Kirchoff későbbi megállapításai szerint azokat a napsugarakat nyelik el, amelyeket ők maguk is kibocsáthatnak. Így tehát a napot körülvevő gőzök fényelnyelése hozza létre ezeket a fekete Fraunhoffer-féle vonalakat. ..." [HAI.]

BUCHMANN Károly: Miért kék az ég?... = Élet és Tudomány 2. 1947. máj. 15. 10. sz. p. 314. "...A csillagok nappal is ugyanazon a helyen vannak, mint éjjel. Azért kellene őket nappal is látnunk. Minthogy azonban szemünk a visszavert napfénytől káprázik, nappal láthatatlanok. Ha a káprázás valamilyen oknál fogva megszűnik, akkor nappal is láthatjuk őket, Így, ha pl. mély aknából nézzük az eget. A levegőnek a napsugarak visszaverődése és a benne lebegő finom porszemecskék által előidézett zavarossága okozza azt, hogy éjjel a csillagoknak csupán egy részét látjuk, bár fényük visszaverődése jelentékenyen gyengébb, mint a napsugaraké. Hogy a visszavert napfény milyen mértékben befolyásolja látásunk élességét, mutatja az a különbség, mely a szabad szemmel látható csillagkép és az arról készített fénykép között van. Így pl. az Orion-övezetből szabad szemmel csak hét csillag látható, míg a róla készített fénykép igen sok csillagot mutat.
Ez a különbség sejteti velünk azt, hogy mily óriási nagy lehet a levegőben a napfényt visszaverő finom porszemecskék száma. Lord Rayleigh ezekkel a porszemekkel magyarázta meg az ég kékségét. ..." [HAI.]

VÁNDOR Zoltán: Távoli világok hírnökei. = Élet és Tudomány 2. 1947. jún. 1. 11. sz. pp. 339-342. [VEJ.]

VÁNDOR Zoltán: Tűzgolyó a magyar égen. = Élet és Tudomány 2. 1947. júl. 1. 13. sz. pp. 387-389. [VEJ.]

KOCZKÁS Gyula: Az óra története. = Élet és Tudomány 2. 1947. júl. 1. 13. sz. pp. 404-405. "Az idő mérése szabályosan egymásután ismétlődő tüneményekkel történik. Ez természetesen többféle lehet. A csillagos ég látszólagos mozgása, a nap- és a holdjárás egyaránt lehet az időmérés alapja. így keletkezett a csillagnap és a csillag-idő fogalma. A nap két delelése közti idő a valódi nap és így keletkezett a valódi idő fogalma. A valódi időt a napórák mutatták és mutatják. A valódi nap hosszabb, mint a csillagnap de nem állandó : szeptember közepén a legrövidebb, 23 óra 59 perc 39 másodperc és december 23-án a leghosszabb 24 óra 0 perc 59 másodperc. Ez a különbség onnan származik, hogy a föld az ekliptikában hol gyorsabban, hol lassabban mozog, ugyanis nem az egyenlítőn halad, hanem attól 23.50°-os elhajlásban. ..." [HAI.]

ÉJSZAKY Előd: Anno 966. Az óramutató megkezdi örök körforgását. = Élet és Tudomány 2. 1947. aug. 15. 16. sz. pp. 494-499 "...Az órák működésénél beszélünk: az óra "állása", "járása" és "változásá"-ról. Az óra állása a valódi - a közép-nap-idő. A "közép-nap-idő" az év teljes hosszának 365,24222 része. (A csillagnap, a csillagos égbolt egyszeri látszólagos körülforgása pedig ennél 3 p 55,9 mp-el rövidebb.) Egy ilyen átlagos nap-hossz egy évben csak négy esetben egyezik a Nap két egymás utáni delelési időközével, a Nap-idővel. A középnap-időt 1810-ben vezették be először Európában és az óra által mutatott időpont különbségét jelenti. Ha pl. óránk "állása" +2 perc, az azt jelenti, hogy óránk által mutatott időhöz 2 percet kell hozzáadni, hogy a helyes időt kapjuk meg. Az óra járása az óramű egynapi eltérését jelenti. Ha pl. óránk járása +3 perc, az azt jelenti, hogy óránk naponta 3 percet "késik" (vagyis helyesebben: lassan jár); ..." [HAI.]

VÁNDOR Zoltán: Lélekzik a tenger. = Élet és Tudomány 2 1947. aug. 31. 17. sz. pp. 515-518. "...Még igen érdekes dolgokat beszélhetnénk a tengerjárás útjába kerülő gátlásokról, a késésekről, a kikötő időről stb. Meg kellene emlékeznünk a Nap vonzásának hatásáról. Kitűzött célunk azonban csupán annyi volt, hogy leegyszerűsített formában (sematikusan) megmagyarázzuk olvasóinknak a tengerjárást előidéző erők pompás játékát." [HAI.]

Hullanak Lőrinc tűzkönnyűi... = Élet és Tudomány 2. 1947. aug. 31. 17. sz. pp. 534-535. [VEJ.]

VÁNDOR Zoltán: Szikrázó repülőroncsok az égen. = Élet és Tudomány 2. 1947. szept. 14. 19. sz. pp. 588-590. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: Kalandozás az időben. = Élet és Tudomány 2. 1947. szept. 28. 21. sz. pp. 643-646. [VEJ.]

KOCZKÁS Gyula: Hétszer az Egyenlítő körül egy másodperc alatt. = Élet és Tudomány 2. 1947. okt. 5. 22. sz. pp. 683-684. "Sokáig azt hitték, hogy a fénynek nem kell idő ahhoz, hogy a tér különböző helyeire eljusson, Az volt az uralkodó felfogás, hogyha valahol fény jön létre, akkor abban a pillanatban látható lesz a fény a tér különböző helyein. Galilei volt az első, aki már tanításaiban is hirdette, hogy a fénynek térben való tovaterjedésére időre van szükség. Ajánlott is egy módszert, mellyel meg lehetne mérni a fény terjedési sebességét. [...] Az első, aki megmérte a fény terjedési sebességét, a dán Olaf Römer volt (1644-1710). Römer 1675-ben azt tapasztalta, hogy a Jupiter holdjainak keringési ideje hosszabb, ha a Föld a Jupitertől távolabb van, mint akkor, ha kisebb a Föld-Jupiter távolság. Arra gondolt, hogy ez a különbség azért jön létre, mert a fénynek időre van szüksége, hogy a Jupiter és a Föld közötti távolságot megtegye. ..." [HAI.]

V.: Tudományos asztrológia - népámítás. = Élet és Tudomány 2. 1947. okt. 12. 23. sz. pp. 734-736. "...Hiába idézik tehát a középkor asztronómusait, akik egyúttal asztrológusok is voltak s hiába hivatkoznak koronatanúként Keplerre, II. Rudolf s Wallenstein asztrológusára. Kepler, a nagy matematikus és csillagász odaadással foglalkozott a horoszkóp művészetével, de a mai asztrológusoknak minden jogcíműk hiányzik, hogy őrá hivatkozzanak. Kepler állapította meg a bolygók keringésének a törvényét s ezt a nagy tudományos tettet mégis össze tudta egyeztetni az asztrológia nézeteivel. Törvényeit tapasztalati úton szerezte, de nem ismerte föl e törvények számára a belső okot s így bennök egyelőre csak a szépség törvényeit látta, amelyeket a teremtő a világmindenség, Kosmos alapjaiul rendelt. Ez a felfogás tehát nem került szükségszerűleg szembe az asztrológiába vetett hittel.
Amikor azonban Newton feltalálta az általános vonzás (gravitáció) törvényét, amely az égitestek mechanikájának és mozgásának matematikai alapját megadja s így Kepler törvényeinek belső okát is szolgáltatja, egyszerre nyilvánvaló lett a matematikai, asztronómiai és asztrológiai gondolkodás össze nem egyeztethető volta. Newton gravitációs törvényéből egyszerre nyilvánvalóvá len, hogy a bolygók konstellációjának nem az a rendeltetése, hogy az emberi sors alakulása szempontjából égi üzeneteket tolmácsoljanak. Newton tana hozta meg az éles választóvonalat az asztronómia s az asztrológia közt. ..." [HAI.]

Az Élet és Tudomány olvasói az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban. = Élet és Tudomány 2. 1947. okt. 19. 24. sz. p. 738. "...Az első tudományos kirándulásunkat szeptember 27-én, szombaton este a szeptember 23-án megnyitott Uránia Bemutató Csillagvizsgálóba vezettük. A Magyar Csillagászati Egyesület a Gellérthegy északi oldalán, a Sánc-utca 3/b alatt rendezte be ezt a hézagpótló Intézményt, ahol bemutató előadásokkal, tanfolyamok rendezésével fokozza a csillagászat iránti érdeklődést és a látogatóknak kitűnő műszereken tárja fel a csillagos égbolt rejtett szépségeit. Olvasóink sokkal nagyobb számban gyűltek össze, mint amekkora csoportlátogatást a Bemutató Csillagvizsgálat előír, de azért, ha kissé szorongtunk is a tető-teraszon, mindenkinek alkalma nyílt a már horizont felé bukó óriásbolygónak, a Jupiternek korongjába beletekinteni és felfedezni a Jupiternek nagyobb holdjait. A holdtöltéhez közeledő Hold pompás látványosságát is mindnyájan élvezhettük.
Kulin György dr., a jeles csillagász színes magyarázata nagymértékben segítette elő a tudatos megfigyelést, a "csillagvizsgálás" után pedig Kulin dr. az előadóteremben a fali képanyag alapján mutatta be az égboltozat érdekességeit. A kétórás tanulmányi kirándulás, amelyet lapunk munkatársa, Vécsey Zoltán dr. tanár vezetett, elérte a kívánt eredményt, olvasóink egy szép este hangulatával és sok-sok új ismerettel tértek haza." [HAI.]

KOCZKÁS Gyula: Kilátás a világűrbe. = Élet és Tudomány 2. 1947. nov. 9. 27. sz. pp. 835-837. [VEJ.]

KELLER András: Beteljesült jóslatok. = Élet és Tudomány 2. 1947. nov. 23. 29. sz. pp. 916-917. "Ezernyolcszáznegyvenhatig a Nap bolygórendszerének csak hét tagja volt ismeretes. Közülük a Naptól legtávolabb eső bolygónak, az Uranusnak pályájában szabálytalanságokat észleltek. Ezeket nem tudták megmagyarázni. Leverrier francia csillagász 1846-ban a szabálytalanságokból arra következtetett, hogy ezeknek egy ismeretlen, az Uranuson túllévő bolygó lehet csak az okozója. A mechanika törvényei alapján kiszámította, hogy a feltételezett bolygónak milyen pályán kell mozognia és milyen tömegűnek kell lennie, hogy az Uranus mozgásának rendellenességeit előidézhesse. Megjelölte pontosan az égboltnak azt a pontját, ahol számításai szerint abban az időben a bolygónak tartózkodnia kellett. És valóban: Leverrier adatai alapján Galle a kérdéses bolygót a későbbi Neptunust meg is találta. A világűr kutatása még sok szép példát szolgáltat a beteljesült jóslatokra.
Einstein elméletének: az általános viszonylagosságnak (relativitásnak) egyik főbizonysága is előre megjósolt jelenség volt. ..." [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: A végtelenség kapui előtt. = Élet és Tudomány 2. 1947. dec. 7. 31. sz. pp. 976-980. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: És mégis mozog a föld. = Élet és Tudomány 2. 1947. dec. 14. 32. sz. pp. 998-1000. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: Csillagok csillaga. = Élet és Tudomány 2. 1947. dec. 21. 33-34. sz. pp. 1027-1029. "Van Dyck, Tiepolo s a festőművészet más nagy mestereinek azon képein, amelyek a betlehemi jászolt, vagy pedig a napkeleti bölcsek imádását ábrázolják, a barlang fölött, amelyben a várt Messiás megszületett, ott ragyog egy fénylő csillag. [...] Már az őskereszténységet érdekelte Urának és Üdvözítőjének születési és halálozási évfordulója. Érdekes, hogy a bibliában mindkét időpontot egy-egy asztronómiai esemény határozza meg. [...] Minthogy csupán holdtölte idején lehet holdfogyatkozás, a szentírásban említett sötétség arra a holdfogyatkozásra mutat, amely asztronómiai számítások szerint 33 április 3-ra, passah előtti napra esett. Ezt már az őskereszténység korában tudták és így Krisztus keresztrefeszítésének napja egészen pontosan történeti dátumhoz köthető.
Nem igy van ez a születés napjával és igen bonyolult a dolog, ha ezt asztronómiai vagy történeti úton akarjuk meghatározni. [...] Valószínűleg Kepler jutott a legközelebb az igazsághoz, amikor 1600 körül elsőnek mutatott rá, hogy a betlehemi csillag egy különleges bolygó-konstelláció lehetett. Gondos vizsgálat után jutott arra az eredményre, hogy Máté evangélista jelentése a Jupiter és Saturnus bolygó egy rendkívüli konstellációjára vonatkozhatik és számítása szerint ez Kr. előtt 7-ben következett be. ..." [HAI.]

A csillagászat helyes értékítéletet ad az embernek! mondotta Kulin dr. - az Uránia csillagvizsgáló megnyitásán. = Fogaskerék 1947. szept. 27. [a mondotta és a csillagvizsgáló az alcímben kis betűvel szedve] A budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló megnyitásáról a csepeli Weiss Manfréd Művek üzemi lapjából. [REZ.]

DUDICH Endre: Északi fény Budapesten. = Az Időjárás 51.(23.) 1947. jan-márc. 1-3. füz. p. 46. 1947. márc. 11/12. [SRG.]

BERKES Zoltán: Meteorhullás. = Az Időjárás 51.(23.) 1947. ápr-jún. 4-6. füz. p. 78. 1947. máj. 14-én az ország minden részében. [SRG.]

BERKES Zoltán: Tűzgömb. = Az Időjárás 51.(23.) 1947. júl-szept. 7-9. füz. p. 119. 1947. máj. 31-én Cegléden. [SRG.]

BERKES Zoltán: Északi fény Magyarországon. = Az Időjárás 51.(23.) 1947. júl-szept. 7-9. füz. p. 126. 1947. júl. 17-én és aug. 16-án hatalmas napfoltcsoport (200 feletti napfolt). [SRG.]

BERKES Zoltán: Újabb északi fény Magyarországon. = Az Időjárás 51.(23.) 1947. júl-szept. 7-9. füz. pp. 142-143. 1947. márc. 12., 28-án, és ápr. 17/18-án. [SRG.]

Csoda az égen. = Pajtás 2. 1947. aug. 1. 15. sz. p. 6. Az északi fényről. Magyarországon legutoljára 1941-ben láttak északi fényt. [SRG.]

Csillaghullás. = Pajtás 2. 1947. aug. 15. 16. sz. p. 9. Meteorhullásról. [SRG.]

A világ legnagyobb meteorja. = Pajtás 2. 1947. aug. 15. 16. sz. p. 9. Az 1947 elején a Szovjetunióbeli Imám falu mellett lehullott meteoritról. A becsapódás helyétől 5-7 km-es körzetben minden elpusztult, 106 gödör keletkezett. A legnagyobb 28 méter átmérőjű 9 m mély volt. [SRG.]

MARX György: Kozmikus időmérés. = Természettudomány 2. 1947. márc. 3. sz. pp. 84-90. A csillagok és a csillagrendszerek korának meghatározása. [SRG.]

BERKES Zoltán: Északifény Magyarországon. = Természettudomány 2. 1947. júl. 7. sz. pp. 219-220. 1947. április 17-én. [SRG.]

FORRÓ Magdolna B.: A kozmikus sugárzás biológiai hatásai. = Természettudomány 2. 1947. aug. 8. sz. pp. 242-247. Kísérletek egerekkel és házinyúllal. [SRG.]

SZTRÓKAY Kálmán Imre: Új magyarországi meteorit. = Természettudomány 2. 1947. okt. 10. sz. pp. 305-309. Mike 1944. május 3. Még hullások: 1943. május 3. és 1947. május 14.; Sztrókay Kálmán Imre (1907-1992) ásványtan-kutató volt, meteoritvizsgálatokat is végzett. [KSZ.]

Kozmikus sugarak. = Új Idők 53. 1947. jan. 4. 1. sz. p. 12. Kislexikon rovat. [SRG.]

FODOR Béla: A csillagvilág lakói. = Új Idők 53. 1947. máj. 31. 22. sz. pp. 517-519. [SRG.]

FODOR Béla: Jön az üstökös! = Új Idők 53. 1947. júl. 12. 28. sz. pp. 35-37. [SRG.]

Csillagászati kislexikon. Az Új Idők Lexikonjai. = Új Idők 53. 1947. júl. 5. 27. sz. p. 13.; júl. 19. 29. sz. p. 60.; szept. 27. 39. sz. p. 301.; okt. 11. 41. sz. p. 349.; nov. 8. 45. sz. p. 445. [SRG.]

Északi fényt láttak tegnap Magyarországon. A csillagvizsgálók szerint rádió- és telefonzavarokkal fenyeget a mai napfolt-maximum. = Világ 1947. febr. 20. p. 5. Kulin nyilatkozata. [SRG.]

RÓNAY Mária: Kutatás a rejtelmek birodalmában. Túl a látható világon. = Világ 1947. dec. 10. p. 4. [SRG.]

RÓNAY Mária: Kutatás a rejtelmek birodalmában. Túl a látható világon. = Világ 1947. dec. 11. p. 4. Egy év eseményeinek kiszámítása.; Kéthónapi ingás lehetséges. [SRG.]

          1948.

BEKE Ödön: Szókincs és néphagyomány. Budapest, 1948. Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Antiqua Nyomdai és Irodalmi Rt. 26 p. /Értekezések a nyelv- és széptudományi osztály köréből. 26. kötet. 8. szám./ Fölolvasta az 1945. dec. 3-i osztályülésen. A tanulmány vizsgálja a népnyelvben használt szavakat, közöttük csillagászatiakat is. A Tejút régi népnevei: hadi út, hadak-útja, hadak-úttya, Csaba útja, hadút, országút, országúttya, ötevény, öttevény, öntvény, ég útja, égiút, Isten úttya, Jézus úttya, görbe-út, részeg ember úttya, rézsegek útja, Róma útja, Roma uttya, Roma-út, Római-út, szalmásút, szómásút, cigányok uta, cigányok úttya, cigányok szuómázása, cigányszuómázás, szalmatolvaj útja, szalmatolvaj nyoma.;
A Nagy Göncöl: Göncöl szekere, Nagy-Döncöl szekér, Szent Péter szekere, Péter szekere, Isten szekere.; A Sirius: Sánta Kata, Sánta Kati, Sánta, Kata, Sántalány, Sántalyány, Sántalánycsillag, Píla, Sánta-pila.; Az Orion: Kaszás, Kaszáscsillag, Kaszások.; Ezek részletesen (melyik néprajzos, melyik településen, milyen megnevezést gyűjtött, és hol publikálta) a pp. 3-9. helyen. [KSZ.]

  Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1948. évre. Szerk.: Kulin György. Budapest, 1947. A szerző, Globus Nyomdai Műintézet. 48 p. [SRG.]

FÜLÖP Zsigmond: A Föld keletkezése. Budapest, [1948.] Szikra. Világosság Könyvnyomda Rt. 36 p. /Ember és világ. 2./ [KSZ.]

GÁSPÁR László: A Világmindenség. Budapest, [1948.] Szikra. Világosság Könyvnyomda Rt. 30 p. /Ember és világ. 1./ [KSZ.]

Ismerd meg a világot! Budapest, Az értelmiségi szakszerveztek munkaközösségének megbízásából. [1948.] Népszava a Szakszervezeti Tanács Könyvkiadóvállalata, Athenaeum nyomda. 237 p. /Tudósok a dolgozóknak./ A sorozat összeállítói: Bogsch László, Hahn Géza, Vermes Miklós, Vécsey Zoltán. Csillagászat: pp. 7-46. (Világunk multja és jövője.; A Föld kialakulása és fejlődése.); 198-221. (Tudósok küzdelme a természettel és az előítéletek ellen.) [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az Exodus és a gibeoni csata időpontjának csillagászati-kronológiai meghatározása. Doktori disszertáció. Kézirat. Budapest, 1948. 23 p. Saját önálló füzet. [PTA.]

VAJKAI Aurél: Népünk természetismerete. Budapest, 1948. Néptudományi Intézet, Stephaneum nyomda. 19 p. Különlenyomat a Magyar Népkutatás Kézikönyvéből. Csillagászati részek: 2. Kozmogónia, kozmológia, csillagászat, légköri tünemények, időjóslás (pp. 3-5.)., ennek "jegyzetek és irodalom" szakasza (pp. 15-16.). [KSZ.]

VAVILOV, Sz. I.: Isaac Newton. Ford.: Fedor János. Budapest, 1948. Szikra kiadás, Karpinszky Aladár könyvnyomdája. 259 p. /Tudomány és haladás. 8./ A szerző előszava az első kiadáshoz kelt Joskar-Ola-ban 1942 novemberében. A szerző előszava a második kiadáshoz kelt Joskar-Ola-ban 1944 decemberében. [KSZ.]

Világunk multja és jövője. 1. A csillagok világa. Budapest, 1948. Szakszervezeti Tanács "Munka" Könyv- és Lapkiadó, Athenaeum nyomda. 28 p. /Tudósok a dolgozóknak. 2./ [KSZ.]

VORONCOV-VELJAMINOV, [Borisz, Alekszandrovics]: Létezik e élet más bolygókon? Ford.: Csehi Gyula. Bukarest, [1948.] Új Élet Könyvkiadó. 36 p. /Népszerű Tudomány. 10. "Az orosz könyv"./ + 4 p. tartalom-, ill. sorozatjegyzék. [TZS.]

VORONCOV-VELJAMINOV, [Borisz, Alekszandrovics]: Létezik e élet más bolygókon? Ford.: Csehi Gyula. Nagyvárad, [1948.] Új Élet Könyvkiadó, Arlus-Cartea Rusa. 36 p. /Népszerű Tudomány. 10. "Az orosz könyv"./ + 4 p. tartalom-, ill. sorozatjegyzék. [TZS.]

VORONCOV-VELJAMINOV, [Borisz, Alekszandrovics]: Létezik e élet más bolygókon? Ford.: Csehi Gyula. Oradea, [1948.] Új Élet Könyvkiadó. 36 p. /Népszerű Tudomány. 10. "Az orosz könyv"./ + 4 p. tartalom-, ill. sorozatjegyzék. Itt, a reklámban van az 1948-as évszám, egyébként a kiadás évszáma nincs a kiadványon. [TZS.]

VORONCOV-VELJAMINOV, B. [Borisz Alekszandrovics]: A világ kezdete és vége. Ford.: Incze Andor. Oradea, 1948. Az Orosz Könyv kiadása. A.R.L.U.S. Cartea Rusá Institut de arte grafice Oradea. 35 p. /"Az Orosz Könyv"./ /Népszerű tudomány. 17./ [KSZ.]

ZEMPLÉN Jolán: És mégis mozog a föld. [Budapest, 1948.] 15 p. Világosság nyomda. /Szabad Föld téli esték könyvei./ A Föld mozgásairól. Kopernikusz, Giordano Bruno és Galilei szerepéről e mozgások megismerésében. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület 1947 június 1. és 1948 január 1. között jelentkezett tagjainak névsora. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1948. évre. Szerk.: Kulin György. Budapest, 1947. A szerző, Globus Nyomdai Műintézet. Első belső és hátsó belső borító. [SRG.]

[KULIN György:] Előszó az Évkönyvhöz. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1948. évre. Szerk.: Kulin György. Budapest, 1947. A szerző, Globus Nyomdai Műintézet. p. 1. [SRG.]

[Az 1948. év csillagászati eseményei.] In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1948. évre. Szerk.: Kulin György. Budapest, 1947. A szerző, Globus Nyomdai Műintézet. pp. 2-14. [SRG.]

Magyarázat az évkönyv táblázataihoz. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1948. évre. Szerk.: Kulin György. Budapest, 1947. A szerző, Globus Nyomdai Műintézet. pp. 15-16. [SRG.]

BARÁTFALVI Ottó: A csillagászat és a fizika kapcsolatairól. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1948. évre. Szerk.: Kulin György. Budapest, 1947. A szerző, Globus Nyomdai Műintézet. pp. 17-29. [SRG.]

[KULIN György:] Beszámoló az 1947 szept. 23-i közgyűlésről. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1948. évre. Szerk.: Kulin György. Budapest, 1947. A szerző, Globus Nyomdai Műintézet. pp. 30-35. Deák András, Kulin György, Herczegh Kálmán, Blahó Ede beszámolója a Magyar Csillagászati Egyesület munkájáról. [SRG.]

BEKE Ödön: Népi csillagnevek gyüjtése. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1948. évre. Szerk.: Kulin György. Budapest, 1947. A szerző, Globus Nyomdai Műintézet. pp. 36-39. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Az 1947. évi teljes napfogyatkozás megfigyelése. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1948. évre. Szerk.: Kulin György. Budapest, 1947. A szerző, Globus Nyomdai Műintézet. pp. 39-40. [SRG.]

RÁKOSI Miklós: A változó csillagok. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1948. évre. Szerk.: Kulin György. Budapest, 1947. A szerző, Globus Nyomdai Műintézet. pp. 40-42. [SRG.]

Hírek - közlemények. In: Csillagok Világa. Csillagászati évkönyv az 1948. évre. Szerk.: Kulin György. Budapest, 1947. A szerző, Globus Nyomdai Műintézet. pp. 43-48. [SRG.]

Mi történt Debrecenben 1946 november 22-től 1947 november 26-ig. Fontosabb helyi, továbbá Debrecen életére is kiható országos és világesemények időrendi felsorolása. In: Debreczeni Képes Kalendáriom az 1948-ik esztendőre. Negyvennyolcadik évfolyam [Debrecen, 1947.] "Méliusz" Könyvkereskedés, Könyvkiadóhivatal, Zenemű- és Írószerkereskedés Debrecen. pp. 153-161. "1947. május 14. Este 8 óra után Debrecen felett meteorszerű tünemény vonult nyugat felé, melynek útját elnyúló füstcsóva mutatta." p. 157. [SRG.]

Tájékozódás a szabadban. In: Élet és Tudomány évkönyve 1948. Szerk.: Mariska Zoltán, Vécsey Zoltán. Budapest, 1947. Athenaeum. pp. 64-72. [KSZ.]

CSADA Imre Károly: A Nap légkörének stacionárius és periodikus mozgásai. In: On the Stationary and Periodical Motions in the Atmosphere of the Sun. Budapest, 1948. A Konkoly Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. p. 162. /A Konkoly Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 19./ Az angol nyelvű tanulmány (pp. 163-176.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

SZERB Antal: Karjel, Finomország, Esthonnya. In: Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját. Budapest, 1948. Révai Irodalmi Intézet, Révai Irodalmi Intézet nyomdája. pp. 102-105. Szerb Antal 1939.ben írta " Karjel, Finomország, Esthonnya" című novelláját. Az 1769-es Vénusz-átvonulásról. James Cook csillagászati expedíciója Tahitire. Hell Miksa és Sajnovics János expedíciója a norvégiai Vardőre. Főleg nyelvészet, történelem, irodalom - kevés csillagászattal. [KSZ.]

Az ötméteres távcső. A világ legnagyobb teleszkópja. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. pp. 1-3., címlap, hátsó belső és külső borító. A Sky and Telescope után: Csiszárné Kulin Erzsébet.; William T. Skilling cikkéből: Greguss Pál. 1947. okt. 3-án elkészült a tükör csiszolása és fényezése. 1947. nov. 18-án a tükör elindult az optikai műhelyből, és felszállították az 1800 m magas Palomar-hegyre.; Ismét, 1944 után másodszor indult a Csillagok Világa című folyóirat. A Magyar Csillagászati Egyesület népszerű folyóiratának felelős szerkesztője Kulin György volt. 1948-ban öt, és 1949-ben két száma jelent meg. [KSZ.]

KULIN György: Az üstökösök a babona és a tudomány tükrében. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. pp. 3-10. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Göncölszekér, az ég óramutatója. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

KOLOSVÁRY Gábor: Hold-hatás és életjelenségek. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

K. Gy. [KULIN György]: A távcsőtükör ezüstözése házilag. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. pp. 13-16. [KSZ.]

HAÁZ István Béla: A csillagászat elemei. 1. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

Népszerű fotometria. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. pp. 17-20. A Sky and Telescope 1947 októberi száma alapján fordította: -n. -n. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: A változó csillagok ismertetése. 1. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. pp. 20-22. [KSZ.]

Hírek-közlemények. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. pp. 23-26. Az üstökösök fényváltozása és a napfoltok. Két északi mágneses pólus lehetősége? Az idei tél rendellenességének oka. Újabb kísérletek és tervek a mesterséges meteorokkal. Az állatövi fény megfigyelése. Tomasits Béla: Tájkép a Holdról [vers]. Könyvtárszolgálat. Kiegészítő magyarázat az 1948-as évkönyvhöz. A Holdszakosztály felhívása. Gyűjtsük a hulladékpapírt. [KSZ.]

HERCZEG Kálmán: Rakétatervek. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. p. 27. [KSZ.]

A Rádiószakosztály megkezdte megfigyelő munkáját. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. p. 27. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: A Változó Csillag Szakosztály közleményei. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. p. 28. [KSZ.]

Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportjainak tisztikara. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. p. 28. Csepel, Baja, Bázakerettye, Nyíregyháza, Rákospalota-Újpest, Keszthely, Érd, Pesterzsébet, Bátaszék, Debrecen helyi csoportjainak elnöke, titkára, egyéb tisztségviselői. [KSZ.]

Közgyűlési meghívó. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. p. 29. Az 1948. március 20-án tartandó évi rendes közgyűlésre. [KSZ.]

Ismeretterjesztő előadások 1948 első felében. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. p. 29. [KSZ.]

A helyicsoportok életéből. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. pp. 30-31. Bátaszék, Nyíregyháza, Rákospalota-Újpest, Pestszenterzsébet, Csepel, Miskolc, Szombathely. [KSZ.]

SANYÓ Lajos: Távcsőszakosztály működése. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. p. 31. [KSZ.]

Tizennégy üstökös 1947-ben, ezek egyike 1948 tavaszán nálunk is látható lesz. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. p. 31. Az 1947k Bester-üstökös. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület 1948 január 1. és február 1. között jelentkezett tagjainak névsora. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. p. 32. 101 újabb tag neve. Ezzel az egyesület taglétszáma: 1807 fő. [KSZ.]

Programnaptár 1948 március-áprilisra. = Csillagok Világa 1. 1948. febr. 1. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

KULIN György: Uránia a Gellérthegyen. 100 éve és ma. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. p. [33.] [PRP.]

GREGUSS Pál, ifj.: Az 1947. évi nagy üstökös. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 34-35., címlap. [PRP.]

BARNÓTHY Jenő - FORRÓ Magdolna: A kozmikus sugár záporainak biológiai hatása. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 35-37. [PRP.]

ZSELYONKA László: A kozmobiológia problémai. 1. Bevezetés. (Felkért előadás.). = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 37-39. [PRP.]

KOLOZSVÁRY Gábor: Napfényenergia és állatélettani jelenségek. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 39-41. [PRP.]

KULIN György: Kozmikus világszemlélet. A világegyetem hatása tudományunkra és gondolkodásunkra. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 42-44. A Magyar Csillagászati Egyesületben 1948. márc. 4-én tartott előadás gondolatmenete. [PRP.]

HORVÁTH Árpád: Aurora borealis. Északi fény. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 45-47. [PRP.]

KULIN György: Egyesületünk viszonya az asztrológiához. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 47-49. [PRP.]

HORVÁTH Árpád: Piccard-tanár mélytengeri expedíciója. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. p. 50. [PRP.]

HAÁZ István Béla: A csillagászat elemei. 2. Iránymeghatározás. A napi mozgás és az évi mozgás jelenségei. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 51-53. [PRP.]

RÁKOSI Miklós: A változó csillagok ismertetése. 2. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 53-54. [PRP.]

KULIN György: Beszámoló a március 20-i közgyűlésről. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 54-56. [PRP.]

RÁKOSI Miklós: A változó csillag szakosztály közleményei. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 56-57. [PRP.]

KULIN György: A vidék életéből. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 57-58. Keszthely. Kurityán bányatelep, Borsod megye. [PRP.]

Az amatőr csillagászati távcső. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 58-59. [PRP.]

Hírek, kisebb közlemények: Új üstököst fedeztek fel Csehszlovákiában. A szovjet csillagászat... A Mars felületének... Egy rendkívüli jelentőségű fizikai felfedezés. Az Uránusz ötödik holdjának felfedezése. Az 1947. jelzésű Bester üstökös. Távcsövekhez való eszközök eladása. Foltmentes napfelület 1948. márc. 21-én. Személyi hírek. Szombathelyen, Gothard Jenő emlékére díszközgyűlést tartott a premontreirendi Szent Norbert gimnázium Természettudományi Köre az intézet dísztermében 1948. január 25-én. Újabb három helyicsoportot alakítottunk! (Orosháza, Szeged, Újpest.) A tisztikar kiegészítése. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. pp. 60-63. [PRP.]

A Magyar Csillagászati Egyesület 1948 február 1. és március 20. között jelentkezett tagjainak névsora. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. p. 64. [PRP.]

RÁKOSI Miklós: A greenwichi csillagvizsgáló költözködése. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. p. [65.] [PRP.]

A Magyar Csillagászati Egyesület és Uránia Bemutató Csillagvizsgáló programmja 1948 június 30-ig. = Csillagok Világa 1. 1948. ápr. 2. sz. p. [66.] hátsó borító. [PRP.]

K. [KULIN György]: Távcsőépítő diákok. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. [65]., címlapkép. Csuzdi Miklós és Podráczky Imre. [KSZ.]

BERKES Zoltán: Az asztrometeorológia problémái. Az időjárás és a világegyetem. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. pp. 66-69. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Az első Uránia. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. pp. 70-72. A Gellérthegy csúcsán. [KSZ.]

KOLOSVÁRY Gábor: Van-e a napenergiának fajformáló és fajképző ereje? = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. pp. 72-74. [KSZ.]

KÁNTOR Károly: Gothárd Jenő. ... Emlékezés egy magyar csillagászra. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. pp. 74-76. [KSZ.]

GREGUSS Pál: A kozmikus sugarak. A felfedezés története. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. pp. 77-78. [KSZ.]

Nappali tűzgömb Kansas fölött. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 78. 1948. febr. 18-án. A Sky and Telescope jelentése szerint. [KSZ.]

BARÁTFALVI Ottó: Gyakorlati tanácsok a távcsőkészítéshez. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. pp. 79-81., 97. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: A palomarhegyi óriástávcső. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. pp. 81-83. [KSZ.]

HAÁZ István Béla: A csillagászat elemei. 3. A csillagászati időmérés alapfogalmai. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. pp. 83-87. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: A Változó Csillag Szakosztály közleményei. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 87. Szabadosi Bélát a szakosztály titkárává választották. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: A változó csillagok ismertetése. 3. A változók osztályozása. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. pp. 88-90. [KSZ.]

BERKES Zoltán: A napfoltok viszonylagos száma 1947-48. években. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. pp. 90-91. [KSZ.]

Hírek, események. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 91. Rendkívüli kisbolygót fedeztek fel. [KSZ.]

A Vénus megfigyelése nappal. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 92. Tagjaink közül többeknek nyílt alkalma az Urániában fényes nappal látni a Vénust. [KSZ.]

A Csillagok Világa következő száma. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 92. [KSZ.]

NÁDOR Ede, ifj.: A napfoltok megfigyelése az áprilisi porfelhőn át. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 92. Április közepén. A jelenséget Deák János és Kulin György is látta. [KSZ.]

A kétezredik tag ünneplése. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 92. Szokolai József orosházi gazdálkodó kapta a 2000-es sorszámú tagsági igazolványt. [KSZ.]

Távcsövet szerzett be. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 92. A Miskolci Népi Kollégium igazgatósága és az Orosházi Mezőgazdasági Iskola igazgatósága. [KSZ.]

A Merkur megfigyelése. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 92. 1948. máj. 29-én szombaton még napnyugta előtt az Egyesületben tartózkodó tagjaink abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy láthatták a Merkur bolygót. Szépen lehetett látni félhold alakját. [KSZ.]

Időjóslás csillagfényből. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 93. [KSZ.]

A mi féléves tervünk. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 93. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy Egyesületünk kulturális munkája révén hatásos támasza az ország hároméves tervében foglalt kulturális türekvéseknek. [KSZ.]

Éjjeli szállás megfigyelőknek. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 93. Főként nyáron igen későn lehet megkezdeni a változócsillag megfigyeléseket, és mindig akadnak tagok, akik részletesebb vizsgálatokat szeretnének végezni. Ezeknek számára már régóta szerettünk volna éjjeli szállást nyújtani. Az a tervünk, hogy az Urániában a II. emeleti irodai helyiséget berendezzük erre a célra. Egyszerű deszka ágyat és szalmazsákot akarunk beszerezni. Támogatást kérünk hozzá. [KSZ.]

Új óriástávcső épül Amerikában. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 93. A Lick csillagvizsgáló 304 cm-es reflektort készíttet. [KSZ.]

Műhellyel bővült egyesületünk. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 93. [KSZ.]

Csillagászati képeslapok kaphatók az egyesületben. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 93. 12 darabból álló sorozat: Mare Imbrium, Andromeda köd, Sötét köd, Extragalaktika, Herkules halmaz, Galilei, Tycho, Copernicus, Kepler, Newton, Herschel és Bessel. [KSZ.]

Hátralékos tagjaink figyelmébe. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló céljára küldött adományok nyugtázása. Vállaljunk pártolótagságot. Előadókat keresünk az őszi bemutatásokhoz. Folyóiratunk képanyaga. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 94. [KSZ.]

Magyar Csillagászati Egyesület 1948. március 21-től május 29-ig jelentkezett tagjainak névsora. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 95. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület részére 1946 novembertől 1948 június 1-ig küldött pénzbeli adományok. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 96. [KSZ.]

Az Egyesületi tagok tükrének alumíniumozása. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 97. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület és az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló programmja 1948 augusztus 31-ig. = Csillagok Világa 1. 1948. jún. 3. sz. p. 98. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A világegyetem a régiek és a maiak szerint. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. pp. 97-102. A Magyar Csillagászati Egyesületben 1948. jún. 24-én elhangzott előadás. [KSZ.]

...n ...n: Kozmikus sugárzás kutatása nagy magasságban rakétával. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. pp. 102-104., címoldal. J. A. Allen, Sky and Telescope-ban megjelent cikke nyomán. [KSZ.]

HORVÁTH János: A csillagok energiagazdálkodása. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. pp. 104-107. [KSZ.]

KOLOSVÁRY Gábor: Járványok, inváziók, vonulások solaris tényezőiről. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. pp. 107-108. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós - SZABADOS Béla: A Változó Csillag Szakosztály közleményei. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. p. 108. "Július 15-ig bezárólag 12 megfigyelő 23 estén 18 csillagról 84 megfigyelést hajtott végre. Augusztusban és szeptemberben minden derült pénteki napon és minden holdtalan derült keddi napon tartunk megfigyelést, melyek körülbelül másfél órával napnyugta után kezdődnek." [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Kozmikus fizikai hatások. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. pp. 109-111. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Hell Miksa. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. pp. 112-114. [KSZ.]

HAÁZ István Béla: A csillagászat elemei. 4. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. pp. 115-118. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: A változó csillagok ismertetése. 4. A Cepheida változók. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. pp. 118-120. [KSZ.]

Hírek, események. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. pp. 121-126. Navigációs újítások csillagászati alapon.; A Föld fényképezése 163 km magasságból.; Két új nóva és egy szupernóva felfedezése.; Az ötméteres távcső keresztelése Hale-teleszkóp névre.; Egy nagyszabású változócsillag-programm.; A Hold hatása a rövidhullámokra.; A Csillagászati Liga gyűlése Milvaukee-ben.; A legutóbbi fizetési felhívásunk visszhangja.; Az interstelláris anyag koncentrációja csillagokba.; A Wilsonhegyi Csillagvizsgáló munkássága.; Amatőrtükrök ezüstözése és aluminiumozása.; Távcsőtulajdonosok figyelmébe.; Vidéki csoportok vezetőségéhez.; A csillagászat barátainak értesítése.; Az első magyar amatőr csillagászati kongresszus terve [a háromnapos kongresszust 1949 tavaszára tervezték].;
Egy tevékeny amatőr munkássága [Roy W. Delaplaine].; A Föld alakja és a fogyatkozások.; Methán a Föld légkörében.; A Föld mágnessége 100 millió évvel ezelőtt.; Meteorsebességek meghatározása.; Egyesületünk asztrológia kritikai szakosztálya megszüntette működését.; Csillagászati művészestek. [KSZ.]

SANYÓ Lajos: Távcsőszakosztály közleménye. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. p. 126. A szakosztály minden pénteken este 6-8 óra között megbeszélést tart. [KSZ.]

SZABADOSI Béla: Felhívás távcsővel rendelkező vidéki tagtársainkhoz! = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. p. 126. Egyesületünk Változócsillag Szakosztálya ez év tavaszán kezdte meg működését. A megfigyelések eredményét kiküldjük az A. A. V. S. O. -nak (Amerikai Változócsillagmegfigyelők Egyesülete). A változócsillagokat megfigyelni szándékozó vidéki tagtársaink jelentkezzenek Rákosi Miklósnál, a szakosztály vezetőjénél. [KSZ.]

Mezonok mesterséges előállítása. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. p. 127. A Nature 1948. IV. 10. cikkéből fordította Koch József. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. p. 127. Szeptember 22-én lesz egy éve, hogy az Egyesület helyiséget kapott az Urániában. Az eltelt egy év alatt az előadásokon, tanfolyamokon és bemutatásokon kereken 10.000 látogató fordult meg. [KSZ.]

Magyar Csillagászati Egyesület 1948. augusztus 10-ig jelentkezett új tagjainak névsora. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. p. 128. Tagjaink száma: Budapesten 1037, Pestkörnyéken 284, vidéken 832. Összesen: 2153. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület népszerű előadásainak programmja 1948 szeptember 15-től december végéig. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. hátsó belső borító. Csütörtöki sorozat. Szombati sorozat. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület és Uránia Bemutató Csillagvizsgáló programmja 1948 december 31-ig. = Csillagok Világa 1. 1948. szept. 4. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

  KULIN György - TÓTH Ferenc: Az 1949. év csillagászati eseményei: A Nap, Hold, bolygók, állócsillagok, ködök, halmazok, változócsillagok, holdfödések adatai. A bolygók láthatósága 1949-ben. Fogyatkozások, Meteorrajok. Konstellációk. Csillagászati, fizikai és matematikai állandók. Magyarázat az 1949-es táblázatokhoz. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 129-144. "Csillagok Világa. Csillagászati adatokkal az 1949. évre. Szerkesztette: Kulin György" - ezt viseli fedőlapján a folyóirat. Ez tekinthető az 1949-es csillagászati évkönyvnek, mivel ebben a lapszámban illetve a kiadvány első harmadában találhatók az 1949. évre vonatkozó csillagászati előrejelzések.
Naptár. Bolygókoordináták 1949-re. A nagybolygók láthatósága 1949-ben. Fogyatkozások 1949-ben. Hold fényváltozási 1949-ben. A hold földközelségének és földtávolságának időpontjai 1949-ben középeurópai időben. Fényesebb csillagok födése a Hold által 1949-ben. Meteorrajok. Néhány fényesebb fundamentális csillag közép helye 1949.0 évre. Csillagászati jelenségek 1949-ben. Változó csillagok. Fényesebb vizuális kettőscsillagok. Nyílt- és gömbhalmazok. Galaktikai ködök és extragalaktikák. Csillagászati, fizikai és matematikai állandók és adatok. [KSZ.]

Magyar Csillagászati Egyesület 1948. augusztus 10-től november 6-ig felvett új tagjaink névsora. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. első belső borító. Az Egyesület taglétszáma 1948. november 6-án: 2277. [KSZ.]

RÉTHLY Antal: A gellérthegyi csillagda 1849. évi pusztulása. Eredeti okiratok alapján. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 145-150. Dr. Albert Ferenc (montedegói) az Országos Segéd Csillagász és tanár jelentése a Főváros Bizottmányához a Gellérthegyi Csillagdának Buda 1849. évi ostromakor történt veszteségeiről. Kelt Budán Junius 28-án 1849. [Másolta Réthly Antal 1948. szept. 25-én a Fővárosi Könyvtár, Budapest Bf 522/13. jelzésű, eredeti kézirata alapján.] [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A kronológiáról. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 150-155. A Magyar Csillagászati Egyesületben 1948. október 7-én tartott előadása. [PTA.]

HORVÁTH Árpád: Földünk, mint égitest. A Föld alakja. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 155-159. [KSZ.]

KOCH József: A rakétaelv és az űrhajózás. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 159-162. " Megállapíthatjuk, hogy valószínűleg a következő 10 éven belül ember nem fogja elhagyni a Földet. Először csak a Holdba fognak indulni rakéták ember nélkül, majd meg fogják kerülni a Holdat és lefényképezik számunkra örökké láthatatlan felét. A következő lépésként a Marsba indul majd rakéta. Közben kifejlesztik majd az atomerőhajtást és az ember körülutazza majd a Holdat. Később bejárja majd az ember az egész Naprendszert. Ez az egész folyamat kb. 100 év alatt fog lejátszódni. ... Én hiszek az űrhajózás jövőjében." - írja a szerző cikke utolsó oldalán. [KSZ.]

KOLOSVÁRY Gábor: Néhány szó a kozmikus szemléletről. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 162-164. [KSZ.]

BODÓCS István: Napfoltmegfigyelések távcső nélkül. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 164-166. [KSZ.]

Egy távcsőkészítő munkástagunk levele. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 166-167. Micserics Ferenc vasesztergályos, Pécelről, aki maga készítette tükrös távcsöve mechanikáját. [KSZ.]

A csillagászat és a fizika kapcsolatairól. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 167-168. Az 1948-as csillagászati évkönyvben megjelent Barátfalvi Ottó cikkre Novobátzky Károly kritikája és Barátfalvi Ottó viszontválasza. [KSZ.]

A harvelli atomkísérleti telep. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. p. 169. Nature, 1948. aug. 26. Fordította: Koch József. [KSZ.]

SZABADOSI Béla - RÁKOSI Miklós: A Változó Csillag Szakosztály közleményei. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 169-170. A Z Ursae Majoris nevű változócsillag megfigyelése 1948. április elejétől december elejéig folyt, az adatokból fénygörbét készítettek és közölnek. Észlelők: Hardi Ferenc, Rákosi Miklós, Szabadosi Béla. [KSZ.]

Kisebb amatőrtávcső. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. p. 170. Dr. Balázsy László a baranyamegyei Sásd község főállatorvosa, egyesületi tagtárs maga készítette távcsövének bemutatása, fényképpel. A Newton távcső főtükre nem egészen 10 cm átmérőjű, fókusza 82,5 cm. A tengelykereszttel és a háromlábbal együtt a műszer összsúlya 18 kg. [KSZ.]

KOCH József: A világegyetem fejlődése. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 170-171. G. Gamow-nak a Nature 1948. okt. 30-i számában megjelent cikke nyomán. [KSZ.]

Hírek, események. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 171-176. Fontos felhívás az egyesület minden tagjához.; Két beszámoló (Nagy Zsigmond Miskolcról, Frenyó Imre Dévaványáról).; Az első magyar amatőr csillagászati kongresszus terve.; Csillagászati képeslapok.; Befejeződtek az egyesületi őszi előadássorozatok.; Könyvkölcsönzők figyelmébe.; Szabadegyetemi előadások.; Egyesületi művészestek.; Vidéki előadások (Bázakerettye, Győr, Orosháza).; Koch József: Napzaj kitörés 600 és 1200 megacikluson (Nature 1948. ápr. 24-i száma után).; Újabb amatőrtávcsövek.; Újabb 2500 látogató.; A galaktikus rádiófrekvenciás zaj különböző forrásai. [KSZ.]

Szerkesztő. [KULIN György]: A bolygók kialakulása a nova állapotból. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. p. 176. [KSZ.]

Hírek, események. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. pp. 176., hátsó belső borító. A Naprendszer keletkezésének új elmélete.; Táblázatok az Uránusz bolygóra.; Üzembehelyezték Joliot Curie atommáglyáját.; A tagdíj összege 1949-ben.; A Csillagok Világa 1949-es évfolyama.; Új nagy üstököst fedeztek fel.; Három rendkívüli kisbolygó. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület és Uránia Bemutató Csillagvizsgáló programmja 1949. március 31-ig. = Csillagok Világa 1. 1948. nov-dec. 5. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

Elkövethet-e "közlekedési kihágást" egy üstökös? = Dolgozók Világlapja 4. 1948. ápr. 4. 14. sz. p. 10. [ZSE.]

A. L.: Ötezer méter magas hegyek a Vénuszon... = Dolgozók Világlapja 4. 1948. máj. 22. 21. sz. p. 10. [ZSE.]

A csillagok színháza. = Dolgozók Világlapja 4. 1948. szept. 4. 36. sz. p. 2. A moszkvai planetáriumról. [ZSE.]

A Naprendszer születésének titka. = Dolgozók Világlapja 4. 1948. nov. 6. 45. sz. pp. 10-11. [ZSE.]

VÉCSEY Zoltán: Kaphatunk-e 13-szor fizetést? = Élet és Tudomány 3. 1948. jan. 4. 1. sz. pp. 3-5. "A két világháború közti időszakban nemzetközi összejöveteleknek, tanácskozásoknak sokat vitatott problémája volt á naptárreform. Ipari és kereskedelmi érdekeltségek, a Nemzetközi Csillagászati Unió, a földrajzi társaságok kongresszusai, egyházi konferenciák állandóan foglalkoztak a kérdéssel és különböző javaslatokat terjesztettek a Szentszékhez és a Népszövetséghez a naptárreform s a húsvét rögzítése érdekében. [...] A naptár csillagászati elemekből alakult ki. ..." [HAI.]

PAPP Béla: A halhatatlan könyv. = Élet és Tudomány 3. 1948. jan. 4. 1. sz. pp. 30-31. "...Az Élet és Tudomány egy olyan naptárat nyújt át olvasóinak, amelyből mindenki könnyűszerrel megállapíthatja, hogy milyen napra esett a születésnapja, vagy egyéb esemény. És ugyanilyen könnyen megállapíthatja, hogy az elkövetkezendő években 1999. december 31-ig (mert a naptár 1800. január 1-től 1999. december 31-ig minden dátumot pontosan megmutat) milyen napra fog esni valamely fontos, vagy nevezetes dátum. ..." [HAI.]

IVÁNYI György: A tizennyolcezer éves tavasz. = Élet és Tudomány 3. 1948. jan. 18. 3. sz. pp. 84-85. "Mindenki tudja, hogy a Föld és egész bolygórendszerünk a Nap körül kering, de annál kevesebben tudják azt, hogy a Nap maga is irtózatos sebességgel rohan ellipszis alakú pályáján egy sokkal nagyobb égitest körül. Ez a hatalmas égitest, amely egész naprendszerünket vonzása alatt tartja, az Arcturus, amely körül a Nap évenként 806 millió kilométernyi, azaz óránként kb. 184 ezer mérföld utat tesz meg, természetesen az egész naprendszerrel együtt. Az ellipszis alakú pálya egész hosszúságát 104 ezer év alatt tesszük meg és ez egy arcturusi esztendő. [...] Egy híres amerikai csillagász, Leroy Tobey tanár érdekes elméletet állított fel Földünk jövő sorsára vonatkozólag, az Arcturus körül való keringésben. Ezt az elméletet tudományos szempontból többek között Newcomb professzor, a Hopkins egyetem volt igazgatója is megerősítette. ..." [HAI.]

Atombomba a világűrben. = Élet és Tudomány 3. 1948. jan. 25. 4. sz. pp. 112-114. "Az asztrofizikusok már 1933-ban hangoztatták azt a föltevésüket, hogy az óriási csillagrobbanásoknak okát a magreakciókban kell keresni. 1937 augusztus 26-án azután ez a föltételezés közvetlen bizonyítékot nyert a 4183 mutatóval jelölt ködfoltban fölfedezett rendkívül fényességű Supernovával. [...] 1936 - 1940 között a kaliforniai Palomar-Mountain obszervatóriumban a 18 hüvelykes Schmidt-teleszkóppal 18 aktív Supernovát fedeztek fel. Az obszervatórium vizsgálatai, amelyeket pompásan kiegészítettek a Mount Wilson-obszervatórium vizsgálatai, bebizonyították, hogy az az energia, amelyet a Supernova gramm tömegenként sugároz ki a világűrbe, messze meghaladja azt az energiát, amely a legerősebb vegyi reakciók vagy égési folyamatok alkalmával a gramm tömegekként szabaddá válik. Ezzel évekkel az első atombombák gyártása előtt bebizonyult, hogy a Supernovák óriási lavinaszerűen végbemenő magreakciók eredményei. ..." [VEJ.]

Csillagászat és fantázia. Kiegészítés Iványi György: 18.ooo éves tavasz c. cikkéhez. = Élet és Tudomány 3. 1948. febr. 8. 6. sz. p. 162. "...Az arcturusi évről írott cikk a Nap mozgásának problémájával kapcsolatos. [...] Hogy valójában mennyi a Nap térbeli sebessége, azt egyelőre nem tudjuk, csak a környező csillagokhoz viszonyított sebességét ismerhettük meg. Valószínű, hogy a Nap valóságos sebessége, a Tejút-rendszer közepéhez viszonyítva, 15-ször nagyobb ennél a relatív sebességnél, tehát mintegy 300 km másodpercenkint. [...] Az eddigi megfigyelési adatok egyelőre egyenesvonalúnak mutatják a Nap mozgását a Herkules csillagkép irányába. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez a mozgásirány az idők folyamán változik majd és akkor meg lehet állapítani a görbületét és ki lehet számítani, hogy valójában mi körül kering naprendszerünk.
A fantázia birodalmába tartozik tehát minden olyan állítás, amely a tudományos eredményekre hivatkozva, akár az Arcturus, akár más csillag körüli keringésről beszél. Ilyet nem állíthatott sem Newcomb, sem más nagy csillagász, sem pedig Tobey tanár. ..." A cikk végén szerzőnek a Magyar Csillagászati Egyesület van feltüntetve. [HAI.]

KRIMOV, Jevgenyij: Meteorit az őserdőben. = Élet és Tudomány 3. 1948. febr. 29. 9. sz. p. 265. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: Kihűl-e a Nap? = Élet és Tudomány 3. 1948. febr. 29. 9. sz. pp. 266-267. [VEJ.]

SZŐCS Jenő: Súrlódás a levegőben. = Élet és Tudomány 3. 1948. febr. 29. 9. sz. p. 287. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: Csillagőrzők 1848-ban. = Élet és Tudomány 3. 1948. márc. 14. 11. sz. pp. 332-334. [VEJ.]

HANDVERKER Dezső: Az idő fonalán. = Élet és Tudomány 3. 1948. márc. 14. 11. sz. pp. 347-348. "...A pontos idő megállapításába-csillagvizsgáló intézetek legfontosabb feladatai közé tartozik. Érdekes, hogy bár időszámításunk a Naphoz igazodik, a pontos idő meghatározása nem ennek az égitestnek, hanem néhány úgynevezett alapcsillagnak a segítségével történik. A csillagászati intézet megfigyelőjenek rögzítenie kell azt a pillanatot, amikor a kiválasztott alapcsillag a délkörtávcső, másképpen, meridiánműszer fonalkeresztjén áthalad. [...] Ily módon persze a csillagidőt határoztuk meg, amelyet azonban könnyen átszámíthatunk napidőre, mert tudjuk, hogy egy csillagnap megfelel 23 óra 56 perc és 4.091 másodperc napidőnek, vagy a napidőnek 24 órája egyenlő 24 óra 3 perc 56.555 másodperc csillag idővel. Meg kell említeni, hogy a csillagászati normálórákat sohasem igazítják meg, hanem az eltérésükről rendszeresen könyvet vezetnek. ..." [HAI.]

VÉCSEY [Zoltán] - KISS: Húsvét nem előzheti meg Márkot, nem követheti Benedeket. = Élet és Tudomány 3. 1948. márc. 28. 13. sz. pp. 387-388. "...325-ben Niceában egybegyűlt zsinat rendeletileg szabályozta a húsvét megülését és ezzel a határozatával máig érvényben lévő rendszert teremtett. [...], hogy húsvét ünnepe azon a vasárnapon tartandó, amely a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követi. Ha a holdhónap 14-ike, amelyet - mint a zsidók - holdtöltének tekintettek, vasárnapra esnék, akkor a következő vasárnapra kell húsvét ünnepét helyezni. [...] A húsvét időpontjának megállapításában azonban az egyházi naptár készítői nem a csillagászati holdtöltét veszik alapul, hanem az úgynevezett egyházi holdtöltéből indulnak ki, amelyet a Meton-féle 19 éves ciklus alapján állapítanak meg. Ez a Kr. e. 433-ból Meton görög csillagász által megalkotott ciklus az ókori csillagászat mesterműve.
Azon a megfigyelésen alapul, hogy 19 napév, vagyis 235 holdhónap leteltével az újhold a hónap csaknem ugyanazon napjára esik. ..." [HAI.]

P. B.: Indul-e idén az űrhajó. = Élet és Tudomány 3. 1948. ápr. 11. 15. sz. pp. 451-453. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: A tavaszi égbolt rejtelmei. = Élet és Tudomány 3. 1948. ápr. 11. 15. sz. pp. 461-463. [VEJ.]

KOCZKÁS Gyula: Üzenetek a világűrből és a laboratóriumokból. = Élet és Tudomány 3. 1948. ápr. 18. 16. sz. pp. 487-488. [VEJ.]

A Mars hőmérséklete. = Élet és Tudomány 3. 1948. ápr. 18. 16. sz. p. 488. Az amerikai Lowell obszervatórium éveken át tartó pontos mérésekkel megállapította, hogy a Mars-bolygó déli féltekéjének hőmérséklete jóval nagyobb az északi félteke hőmérsékleténél. A déli sarktól észak felé haladva az egyes övék évi hőmérséklete az alábbi értékeket mutatja: a déli sarki öv -10 C°-tól +10 C°-ig, a mérsékelt öv +10 és +20 C° között, az egyenlítői öv +20 C° és +30 C° között, az északi félgömb mérsékelt övén +5 és +15 C° között, a sarki övön -25 és -40 C° között, A fényesnek látszó helyeken a hőmérséklet jóval alacsonyabb, mint a sötéteken, a különbség 10-15 fokot tesz ki." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Egy nagy lépés a csillagok felé. = Élet és Tudomány 3. 1948. ápr. 18. 16. sz. pp. 496-497. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: Ragyogó óriások és törpék. = Élet és Tudomány 3. 1948. máj. 9. 19. sz. pp. 595-596. [VEJ.]

KOCZKÁS Gyula: Egy döbbenetes lángész. (Galileo Galilei). = Élet és Tudomány 3. 1948. máj. 16. 20. sz. pp. 611-612. [HAI.]

KOCZKÁS Gyula: Mind többet a fényről. = Élet és Tudomány 3. 1948. máj. 23. 21. sz. pp. 658-659. "...Mindenekelőtt a csillagászat tudománya állt elő olyan követelésekkel, amelyeket addig az optika nem tudott teljesíteni. A múlt század legnagyobb távcsövének átmérője 180 cm volt, de az nem elégítette ki az igényeket. Nagyobb fényerőre volt szükség ahhoz, hogy újabb és újabb megfigyeléseket tehessenek az égbolton. Egymásután készülnek a nagy csillagvizsgáló intézetek távcsövei, melyekben a reflektorok átmérője mind nagyobb és nagyobb lesz. Végül is a Wilson-hegyi csillagvizsgáló távcsöve elérte a 257 cm átmérőt. Az emberi haladás azonban még ennél a jelentős állomásnál sem állott meg, hanem tovább haladt a technikai csodák világában. Így született meg a terv, hogy kellene készíteni egy 500 cm átmérőjű tükröt. Igen nagy feladat ennek megépítése. Ugyanis nemcsak a tükör megfelelő kiöntése nehéz, hanem ennek a rendkívül nagy tükörnek egyenletes csiszolása is. ..." [HAI.]

MIKUS Ferenc: Lesz-e utazás a Holdba? = Élet és Tudomány 3. 1948. jún. 6. 23. sz. pp. 719-722. [VEJ.]

CONDERC, P. - VÉCSEY Zoltán: Mit várjunk a csillagászattól? = Élet és Tudomány 3. 1948. jún. 27. 26. sz. pp. 830-831. [VEJ.]

Egy félóra műszerekkel. A nyílt óceánon. = Élet és Tudomány 3. 1948. júl. 18. 29. sz. pp. 67-69. [SRG.]

N. E.: Mikor indul az űrhajó a Marsba? = Élet és Tudomány 3. 1948. aug. 22. 34. sz. pp. 197-198. A jövőbeni űrutazásokat lehetővé tevő rakéták, hajtóművek. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: A sarki fény titkai. = Élet és Tudomány 3. 1948. szept. 5. 36. sz. pp. 264-265. [VEJ.]

G. L.: Így feszegetjük a kozmikus sugarak titkait. = Élet és Tudomány 3. 1948. szept. 12. 37. sz. pp. 285-288., 290. [VEJ.]

KOCZKÁS Gyula: Bemutatja: Az égi mechanika alapítóját. = Élet és Tudomány 3. 1948. okt. 10. 41. sz. pp. 409-410. Rövid összefoglaló írás Kepler életéről, munkásságáról. [VEJ.]

Megvalósulás előtt a tükrös mikroszkóp. = Élet és Tudomány 3. 1948. okt. 24. 43. sz. pp. 472-473. "...Félméternél nagyobb átmérőjű lencsét a gyakorlatban nem alkalmaznak, ezzel szemben a tükrök előnye éppen a nagy eszközöknél lép előtérbe. Herschel már 1789-ben épített egy reflektor-rendszerű távcsövet 48 hüvelykes tükörrel. A közelmúltig a kaliforniai Mount Wilson obszervatórium 100 hüvelykes tükre volt a legnagyobb, Torontóban és Pretoriában 74 hüvelykes, Brit-Columbiá-ban 72 hüvelykes távcsövek állnak. A befejezéshez közeledik ugyancsak Kaliforniában a Mount Palomar-on a 200 hüvelykes tükörrel szerelt mammut távcső szerelése. A modern távcsövek tükre parabolikus tükör, vagyis minden keresztmetszete pontosan parabola. A Newton-féle elrendezésben vele szemben elhelyezett síktükör juttatja a fényt a szemlencséhez. Van még egy másik elrendezés is, - a Cassagrain-féle, - ennél a főtükörrel szemben kisméretű konvex hiperbolikus tükör áll és a képet az átfúrt főtükör tengelyében szemléljük. ..." [HAI.]

KNAPP Oszkár: Hogyan készül a palomari reflektortükör? = Élet és Tudomány 3. 1948. nov. 28. 48. sz. pp. 592-594. Az óriástükör készítésének technikai-technológiai leírása. [VEJ.]

GÁSPÁR László: Sötét folt naprendszerünk multjában. = Élet és Tudomány 3. 1948. dec. 12. 50. sz. pp. 647-650. A bolygók keletkezésének új elmélete. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: A végtelen küszöbén. = Élet és Tudomány 3. 1948. dec. 26. 52. sz. pp. 716-718. Óriás- távcsövek bemutatása. Palomar-hegyi, Yerkes-, Lick-, Mount Wilson-obszervatórium. [VEJ.]

HORVÁTH Árpád: Egy este az Urániában. = Győrmegyei Hírlap 1948. máj. 16. A szerzőnek a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban tett látogatásáról. [REZ.]

CSIKMADARASI BOGÁTS Péter: Régi magyar megfigyelések. = Az Időjárás 52.(24.) 1948. júl-szept. 7-9. füz. pp. 143-145. Sarki fény 1730. febr. 15-én. és nov. 3-án. 1737. dec. 16-án.; Üstökös 1738 februárjában.; Üstökös 1742 febr. végén. [SRG.]

KENESSEY Kálmán: Szabadszemmel észlelt napfoltok. = Az Időjárás 52. 1948.(24.) júl-szept. 7-9. füz. p. 147. 1948. ápr. 13-15-én. [SRG.]

BEKE Ödön: Szókincs és néphagyomány. = Irodalomtörténeti Közlemények. 56. 1948. 1. füz. pp. 19-33. A tanulmány első, nagyobbik fele a magyar csillagnevek legkorábbi előfordulásaival, változataival és a népi elnevezésekkel foglalkozik: Tejút, Sirius, Orion, Nagy Medve. [IBQ.]

A napgép. = Pajtás 3. 1948. jan. 15. 2. sz. p. 3. Orlov: A megfoghatatlan c. kötetéből ford. Kovács János. A Nap energiájának felhasználása víz melegítésére. [SRG.]

További tapasztalatok a Hold-radarral. = Rádió Technika 11.(2.) 1948. jan. 1. sz. p. 16. A Holdra irányított és visszavert rádióimpulzusokról. [SRG.]

MARX György: Szupernóvák a Tejútrendszerben. = Természettudomány 3. 1948. márc. 3. sz. pp. 87-90. [SRG.]

MARX György: Égitestek mágneses tere. = Természettudomány 3. 1948. júl. 7. sz. pp. 22-223. A 78 Virginis mágneses erőterét 1947-ben mérte meg Babcock. Elsőként sikerült állócsillag mágneses erőterét megmérni. [SRG.]

FODOR Béla: A mindenség határa felé. = Új Idők 54. 1948. febr. 7. 5. sz. pp. 91-92. Galaxisok, extragalaxisok. [SRG.]

Csillagászati kislexikon. = Új Idők 54. 1948. febr. 21. 8. sz. p. 21. Kozmikus felhők.; Librációs-stellárstatisztika. [SRG.]

JUHÁSZ Vilmos: Nézz fel a csillagokra! Kopernikus. = Új Idők 54. 1948. jan. 31. 5. sz. p. 65. [SRG.]

FODOR Béla: A mindenség határa felé. = Új Idők 54. 1948. febr. 7. 6. sz. pp. 91-92. [SRG.]

Csillagászati kislexikon. Az Új Idők Lexikonjai. = Új Idők 54. 1948. febr. 21. 8. sz. p. 121. [SRG.]

Beszélgetések a mai életről, mai tudományról. Mit mond a csillagász. = Új Idők 54. 1948. szept. 25. 39. sz. pp. 179-180. Interjú dr. Kulin Györggyel. [SRG.]

FODOR Béla: Van-e közünk a Siriushoz? = Új Idők 54. 1948. máj. 8. 19. sz. pp. 328-329. [SRG.]

Megérkezett a Bester-üstökös! Tiszta hajnalon már szabad szemmel is látható. = Világ 1948. márc. 23. p. 4. Az interjút Kulin Györggyel Rónay Mária készítette. [SRG.]

          1949.

Csillagászattan egységes tankönyv a középiskolák XI. osztálya számára. Kiad.: Közoktatásügyi Minisztérium. Bukarest, 1949. Állami Könyvkiadó. 230 p., 107 ábra, térk. mell. [SZF.]

FARRINGTON, Benjamin: Tudomány az ókorban. Ford.: Réz Ádám. Budapest, 1949. Szikra Kiadás, Egyetemi Nyomda NV. /Tudomány és haladás. 28./ Csillagászat: pp. 12-13., 20-25., 35-37., 49-51., 109-114., 126-130., 158-164., 174-176., 180-181. [KSZ.]

KUNICKIJ, R. V. [Rosztiszlav Vladimirovics]: Miért váltakoznak az évszakok? Budapest, 1949. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 32 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 5./ [KSZ.]

KUNICKIJ, R. V. [Rosztiszlav Vladimirovics]: A nappalok és éjszakák keletkezése. Az évszakok. Noviszád, 1949. Bratsztvo-Jedinsztvo. 48 p. /Híd könyvek./ / Élet és tudomány. 16./ [KSZ.]

KUNICKIJ, R. V. [Rosztiszlav Vladimirovics]: Nappalok és éjszakák az évszakok. Budapest, 1949. Kiadja a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnöksége. Budapesti Szikra Nyomda N. V. 31 p. /A honvédség népszerű természettudományos kiskönyvtára. 5./ A címlap címe: "Nappalok és éjszakák az évszakok", a külső borító címe: "Nap és éj, évszakok". [KSZ.]

LEBEGYINSZKIJ, A. J.: A csillagok világában. Budapest, 1949. Honvédelmi Minisztérium. 35 p. /A honvédség népszerű természettudományos kiskönyvtára. 2./ [TZS.*]

LEBEGYINSZKIJ, A. J.: A csillagok világában. Budapest, 1949. Szikra kiadás. Forrás-nyomda n. v. 40 p. /Természettudományos kiskönyvtára. 2./ [KSZ.]

LABÉRENNE, Paul: A világok keletkezése. Ford.: Hahn Géza. Budapest, 1949. Szikra, Világosság nyomda. 258 p. /Tudomány és haladás. 15./ A szerző előszava az első kiadáshoz 1936-ban kelt. A szerző előszava a második kiadáshoz 1947-ben kelt. [KSZ.]

OGORODNYIKOV, K. F.: Mi tartja a Földet? Budapest, 1949. Kiadja a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnöksége. Budapesti Szikra Nyomda NV. 24 p. /A honvédség népszerű természettudományos kiskönyvtára. 4./ [KSZ.]

OGORODNYIKOV, K. F.: Mi tartja a Földet? Budapest, 1949. Szikra, Forrás-nyomda. 26 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 4./ [KSZ.]

PERELMAN, J. [Jakov] I. [Iszidorovics]: A végtelen csillagvilág. Ford.: P. Tarczay Gizella. Budapest, [1949.] Dante Könyvkiadó, Kulcsár Andor könyvnyomdája. 211 p. Átnézte: Detre László. [ITI.]

POLÁK, I. F.: A mindenség szerkezete. Budapest, 1949. Kiadja a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnöksége. Budapesti Szikra Nyomda NV. 39 p. /A honvédség népszerű természettudományos kiskönyvtára. 3./ [KSZ.]

POLÁK, S. F.: A mindenség szerkezete. Budapest, 1949. Szikra Könyvkiadó, Forrás-nyomda. 43 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 3./ [KSZ.]

PRJANYISNYIKOV, V.: A világ, amelyben élünk. Ford.: Valkai Rezső. Budapest, 1949. Szikra, Hungária Hírlapnyomda Rt. 167 p. /Tudomány és haladás. 29./ [KSZ.]

Világunk múltja és jövője. 2. kiad. Budapest, [1949.] Népszava a Szakszervezeti Tanács Könyvkiadóvállalata. Athenaeum. 26 p. /Tudósok a dolgozóknak. 2./ Fejezetcímek: I. A csillagok világa. 1. A Föld a világ közepe? 2. Utazás a Naprendszerben. 3. Az állócsillagok világa. II. A csillagok kialakulása. 1. A Tejút keletkezése. 2. A Naprendszer keletkezése. 3. A Naprendszer keletkezésének okai. 4. Miért világítanak a csillagok? 5. Forradalmak a csillagokban. 6. Új világ a régből. [KSZ.]

VORONCOV-VELJAMINOV, [Borisz, Alekszandrovics]: Hogyan keletkezett a világ? Budapest, 1949. Forrás-nyomda n. v. 34 p. /Honvédség természettudományi oktatási füzetek. 1./ [KSZ.]

VORONCOV-VELJAMINOV, B. A. [Borisz, Alekszandrovics]: Hogyan keletkezett a világ? Budapest, 1949. Kiadja a Honvédelmi Minisztérium Politikai Csoportfőnöksége. Szikra Irodalmi és Lapkiadóvállalat, Nyomdai Rt. 34 p. /A honvédség népszerű természettudományos kiskönyvtára. 1./ [KSZ.]

VORONCOV-VELJAMINOV, [Borisz, Alekszandrovics]: Hogyan keletkezett a világ? Budapest, 1949. Szikra kiadás. Forrás-nyomda n. v. 36 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 1./ [KSZ.]

CSADA Imre Károly: Meridionális áramlás a forgó csillagokban. In: The Differential Rotation and the Large-scale Meridional Motion of the Stars. Budapest, 1949. Tudományos Könyvkiadó N.V., Franklin-nyomda N.V. p. 214. /Contributions from the Konkoly Observatory. 22./ Az angol nyelvű tanulmány (pp. 215-232.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

BALÁZS Júlia - DETRE László: Vizsgálatok rövidperiódusú delta Cephei-csillagok periódus- és fénygörbeváltozásairól. 5. RR Leonis.(Összefoglalás.). In: Untersuchungen über die Perioden- und Lichtkurvenänderungen von kurzperiodischen delta Cephei-sternen V. RR Leonis. Budapest, 1949. Tudományos Könyvkiadó N.V., Franklin-nyomda N. V. p. 194. /Mitteilugen der Konkoly Sternwarte. 21./ A német nyelvű tanulmány (pp. 195-211.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

Közgyűlési meghívó. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. első belső borító. Az 1949. április 9-i rendes közgyűlésre meghívás, Kulin György ügyvezető elnök és Deák András elnök aláírásával. [SRG.]

[KULIN György:] Az Orion és vidéke. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. p. 1., címlapkép. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Galilei katedráján. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. pp. 2-7. 1938 augusztusában Itáliában Galilei nyomában járt. Meglátogatta Pisa, Padova, Róma, Arcetri, Firenze Galileivel kapcsolatos emlékhelyeit. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A csillagnevek eredete. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. pp. 7-11. A Magyar Csillagászati Egyesületben 1948. okt. 28-án tartott előadása. [KSZ.]

KESZTHELYI László: Kromoszférikus kitörések (Flare-ek). = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. pp. 11-15. A szerző: egyetemi hallgató. [KSZ.]

KOLOSVÁRYNÉ VEREB Ilona: Az indián nép és a csillagok. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. pp. 15-17. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: A svájci nemzetközi csillagászati kongresszus. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. pp. 17-18. Az International Astronomical Union (IAU) 1938-ban tartotta ülését Stockholmban, majd a háború után először 1948. augusztusában Zürichben találkoztak a világ csillagászai. Magyarországot Detre László és Dezső Loránt képviselte. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A napóra. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. pp. 19-22. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: A változó csillagok ismertetése. 5. A hosszúperiódusú változók. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. pp. 23-25. [KSZ.]

HAÁZ István Béla: A csillagászat elemei. 5. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. pp. 25-26. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: A Változó Csillag Szakosztály közleményei. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. p. 26. 1948 folyamán 95 gamma Cas, 62 Z UMa, 50 R Sct, 20 T UMa, 5 X Oph, 4 W Cas, 3 S UMa, 3 R Aql, 2 S CrB fénybecslés történt, azaz összesen 244. [KSZ.]

BERKES Zoltán: Napfoltok viszonylagos száma 1948-ban. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. p. 27. A Meteorológiai és Földmágnességi Intézet hosszabbtartalmú időjelző osztályán 1945 júniusa óta naponta észleljük a napfoltok számát. Az észlelésekre egy 7,6 cm átmérőjű távcső szolgál. A Nap képét 11,5 cm átmérőjű korong alakjában papírra vetítjük. A napfoltok helyét és alakját ceruzával rögzítjük. [KSZ.]

A varitronok felfedezőinek jelentése a Szovjet Tudományos Akadémiának. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. pp. 27-28. A kozmikus sugárzásban talált nagytömegű részecskékről. [KSZ.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: M. Iljin: Az óra históriája.; Szvecsnyikov: Az üveg titkai.; Sz. I. Vavilov: Isaac Newton. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. p. 28. Könyvismertetések. [KSZ.]

Hírek - események. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. pp. 28-30. Az ötméteres távcső problémái.; Új nagytömegű mezon. [Koch József a Nature 1949. jan. 15-i száma után.]; V2-vel felvett napszínkép.; Új közeli csillag?; Üstökös statisztika.; Sajtóhibák.; A V2 műszereinek megóvása. [KSZ.]

A januári óriási napfoltok, földmágneses vihar és északi fény. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. p. 30. 1949. január 16-29 között igen nagy kiterjedésű napfoltcsoport vonult végig a napkorongon. Magyarországon a Meteorológiai Intézethez számos jelentés futott be az északi fény megfigyeléséről. Pocsajon Tassy János 18-án éjjelről jelentett északifényt.; Véméndről Hernai Béla mások megfigyelése alapján 24-én és 25-én feltűnt északi fényről számolt be.; Ötvöskónyiban Lőczi János 25-én 3 órakor látta az északi fényt, amely nyugati irányba húzódott.; Romhányból ifj. Pasztorális I. hallomásból jelenti, hogy náluk 25-én többen láttak északi fény jelenséget.; Mosonszentmiklóson Horváth Lajos 25-én 23 órától hajnali 4 óráig figyelt meg vörös színű északifényt.; Tarnaszentmiklóson Töröcsik Zsigmond északkeleti irányban 25-én 23 óra körül látta.; Erdőtagyoson Posztoczky Károly 25-én 23 óra 55 perckor vette észre északnyugat felé a halványpiros, gyengén vibráló fényt.;
Karancskeszin Pónyi István 26-án látta, hogy a 0 órakor feltűnt fény északnyugatról észak felé haladt.; Kapuváron Wurm Nándor 26-án 0 óra 15 - 0 óra 30 percig északnyugaton erősen izzó tűzpiros fényt és benne két fehéres sávot látott.; Ludason Takács József 26-án 0 óra 30 perckor 15-20 percen át tartó északi fényt látott.; Komáromból Kuthy László 26-ára virradó éjjel 0 óra 30 m - 3 óráig északnyugat-keleti irányban húzódó vöröses fényt figyelt meg.; Pálosszentkúton Homonnay Miklós 26-ára virradó éjjel 2 órától hajnali 5-ig látta a feltűnő fénytüneményt.; A tőkei csatorna őrháztól Kovács Imre 26-ára virradó éjjel 2-4 óra között látta a jelenséget.; Bakonybélen az Apátság jelentése szerint a Pápára utazó fuvarosok [26-án] éjjel 3 órakor intenzív fényű jelenséget láttak északi irányban.; Mezőcsokonyán látták 26-án este 10 óra körül látták.; Várpalotán Bátor Imre 27-ére virradó éjjel 0-1 óra között figyelt meg északi fényt. [KSZ.]

BARTA Lajos: Szabadszemmel látható napfoltok. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. p. 30. 1949. febr. 18-20-ig "Jáger Tamás és Simonyi László 3 esetben, én pedig két esetben figyeltünk meg szabadszemmel napfoltokat" - írja a szerző, aki: gimnáziumi tanuló. Neve helyesen: Bartha Lajos. [KSZ.]

Hírek - események. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. pp. 30-31. Egy új nagy meteorit.; Fotóelektromos távcső.; Meteorészlelés házilag készített radarral. [Sky and Telescope nyomán Koch József.]; Új nagy üstököst fedeztek fel [1948. l.].; Az állatövi fény megfigyelése.; Távcsövek csapágyazása [Demetrovics Szilárd győri tagtársunktól]. [KSZ.]

Magyar Csillagászati Egyesület 1948. november 6-tól 1949. február 16-ig felvett új tagjainak névsora. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. pp. 31-32. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület részére 1948 június 1-től 1949 január 1-ig küldött pénzbeli adományok. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. hátsó belső borító. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület és Uránia Bemutató Csillagvizsgáló programmja 1949. június 30-ig. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

KULIN György: Körlevél a Magyar Csillagászati Egyesület minden tagjához, a Magyar Természettudományi Társulat és a Magyar Csillagászati Egyesület között folyamatban lévő fúziós tárgyalásokról. = Csillagok Világa 2. 1949. jan-márc. 1. sz. melléklete pp. 1-4.
Ezen lapszámba helyezett és azzal együtt postázott négy oldalas értesítő. Első két oldalán Kulin György ügyvezető elnök ad előzetes tájékoztatást arról, hogy a Magyar Természettudományi Társulat "vezetősége javaslattal kereste fel többek között Egyesületünket is, tanácskozzuk meg, vajon Egyesületünk célját jelentő törekvéseink eredményesebb megvalósítása érdekében, nem látjuk-e szükségesnek, hogy fúzióra lépjünk?" 1949. jan. 28-án a vezetőség, febr. 16-án az Elnöki Tanács tárgyalta az ügyet. Febr. 24-én bizottság tárgyalt a fúziót kezdeményező féllel, de arról végérvényesen csak az Egyesület közgyűlése dönthet ápr. 9-én. Az értesítő további két oldala egy kérdőív a Magyar Természettudományi Társulat tagjai közé való felvételi eljáráshoz. [KSZ.]

Felhívás a kérdőívek kitöltésére. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. első belső borító. Az április 9-én tartott közgyűlés megszavazta a fúziót. Eddig mintegy 400 kérdőív érkezett be, ami tagjaink látszámát tekinte alig 20 %. Az előző számhoz mellékelt kérdőív visszaküldését kérik. [KSZ.]

Az áprilisi fogyatkozások. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. első belső borító. Az április 28-án bekövetkezett részleges napfogyatkozást az Urániában több tagtársunk megfigyelte. 8 óra 25 perckor kezdődött a fogyatkozás és 10 óra 1 perckor ért véget. Mértéke mindössze a napfelület ötödrészére terjedt. [KSZ.]

K. [Kulin György]: Fejlődésünk útja. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. p. 33. [KSZ.]

HERCZEG Tibor: Mit jelent az ötéves terv a magyar csillagászat számára? = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. pp. 34-35. A Magyar Csillagászati Egyesületben 1948. május 12-én tartandó előadás kivonata. [KSZ.]

KOLOSVÁRY Gábor: Kozmobiológiai problémák. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. pp. 35-38. 1. Az élet keletkezésének mai állása.; 2. A tenger, mint kozmikus tényező.; 3. Néhány szó a kozmikus sugárzásokról. Előadta az Uránia csillagvizsgálóban 1949. március 10-én, 17-én és 24-én. [KSZ.]

KOCH József: A kozmikus sugarak. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. pp. 38-41. Az Urániában 1949. április 7-én tartott előadás. [KSZ.]

BERKES Zoltán: A légkör és az éghajlat kialakulása. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. pp. 41-44. Az Urániában 1949. április 21-én tartott előadás. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: A meteor megfigyelések legújabb módszerei. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. pp. 41-48., címlapkép. A vizuális, a fotografikus és a radaros meteormegfigyelés. A Sky and Telescope nyomán. [KSZ.]

KULIN György: Néhány csillagászati probléma egyszerű megoldása. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. pp. 49-53. Az Urániában 1949. március 3-án tartott előadás. Az égtestek kelése és nyugvása. A középeurópai idő leolvasása a csillagok állásáról. [SRG.]

TÓTH Ferenc: Kisebb távcsővel megfigyelhető jelenségek. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. pp. 54-57. A Magyar Csillagászati Egyesületben 1949. március 31-én tartott előadás. Nap, Hold, bolygók, üstökösök, kettőscsillagok, változócsillagok, halmazok, ködök és extragalaktikák megfigyelése. [KSZ.]

KULIN György: Beszámoló a Magyar Csillagászati Egyesület 1949 április 9-én tartott közgyűléséről. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. pp. 58-63. A Sánc u. 3/b. alatti előadóteremben 61 fő jelent meg. Deák András elnök lemondása. Kulin György beszámolója az elmúlt évről. Rákosi Miklós a Változócsillag-Szakosztály elnökének beszámolója. Gergely Péter könyvtáros jelentése. Uránia Bizottság jelentése. Szerkesztő és kiadó-bizottság jelentése. A Számvizsgáló Bizottság elnökének, Blahó Edének jelentése.
A tisztikar lemondása. Beszámoló a Természettudományi Társulattal folytatott fúziós tárgyalásokról. Az Uránia továbbra is megmaradhat, és a politikai és szakmai feltételeknek megfelelő klubélet is működhet benne. Kulin György az Uránia gondnoka lesz. Nagy Ferenc házfelügyelő maradhat. Krátky Antal levezető elnök szavazásra bocsátja a fúzió kérdését. A szavazás kézfenntartással történt és két ellenvéleménnyel szemben a többi jelenlévő megszavazza a Magyar Csillagászati Egyesület beolvadását a TTT-be. Ennek belügyminisztériumi jóváhagyásáig 10 tagú intézőbizottság viszi az ügyeket. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: A változó csillagok ismertetése. 6. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. p. 63. Az RV Tauri típusú csillagok. [KSZ.]

[Hírek - események.] = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. p. 64. Koch József: A rádiósugárzás és kozmikus-sugárzás eredete.; "Támadás a Marsból".; Eladó amatőrtávcső.; Szerencsés menekülés.; Távcsőtükrök aluminiumozása.; Az öt méteres távcső.; Koch József: Csillagok mágneses változásai. [KSZ.]

Magyar Csillagászati Egyesület 1949 február 16-tól 1949 április 28-ig felvett tagjainak névsora. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. hátsó belső borító. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület és Uránia Bemutató Csillagvizsgáló programmja 1949 augusztus 31-ig. = Csillagok Világa 2. 1949. ápr-máj. 2. sz. pp. A lap utolsó száma. Az 1948-as öt és az 1949-es két lapszám kiadása után a Csillagok Világa folyóirat megszűnt. [KSZ.]

Napfogyatkozás. = Dolgozók Világlapja 5. 1949. ápr. 17. sz. p. 15. Az 1947. április 28-iki napfogyatkozásról. [SRG.]

A napfogyatkozás. = Dolgozók Világlapja 5. 1949. ápr. 23. 17. sz. p. 15. [ZSE.]

T. BALOGH József: Az égbolt tudósainál. = Dolgozók Világlapja 5. 1949. jún. 25. 26. sz. p. 9. Szabadság-hegyi Csillagda. [ZSE.]

Látogatás a Föld testvéreinél. = Dolgozók Világlapja 5. 1949. szept. 3. 36. sz. pp. 12-13. [ZSE.]

Így látjuk a bolygókat. = Dolgozók Világlapja 5. 1949. nov. 26. 48. sz. p. 9. [ZSE.]

Átalakulások a világűrben. = Élet és Tudomány 4. 1949. jan. 9. 2. sz. pp. 36-38. Az Élet és Tudomány 1949-es évfolyamában a borítót nem számozták, de minden esetben beszámolták a számonkénti 32 oldalas terjedelembe (címlap külső és belső oldala valamint a hátlap belső és külső oldala) Folyamatosan számozták viszont a beltartalmat a számonkénti 28 oldalt. A számozott oldalról előre- vagy visszaszámolva tehát nem lehet megadni az ezen oldalakon található cikkek oldalszámait! [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Miért hosszabbodik a nappal délután? = Élet és Tudomány 4. 1949. jan. 16. 3. sz. pp. 75-76. [SRG.]

Hogyan mérik a Hold hőmérsékletét? = Élet és Tudomány 4. 1949. jan. 23. 4. sz. pp. 100-101. [SRG.]

KUNFALVY Rezső: Miért kapta P. M. S. Blackett a Nobel-díjat? = Élet és Tudomány 4. 1949. febr. 13. 7. sz. pp. 173-175. "...1937 óta Blackett a manchesteri egyetem tanára s munkájával nagymértékben hozzájárult a fizikai kutatómunka fellendüléséhez az őt közvetlenül érdeklő területen kívül is. Így az ő tanácsára és buzdítására indult el a meteorkutatás radár segítségével és hozott rövid idő alatt szép eredményeket. A múlt évben Blackett a földmágnességre vonatkozó új elmélettel lepte meg a tudományos világot. [...] A megfigyelések tanúsága szerint pedig a napnak is van mágneses tere. Újabban sikerült még egy forgó égi test mágneses terére is megbízható adatot nyerni. Ez a Virgo 78. nevű csillag, melynek mágneses terét színképének tanulmányozása alapján 1947-ben Babcock mérte meg.
Ezekután Blackett újból felvetette az állandóan kísértő és meg nem oldott problémát: honnan ered az égitestek mágneses tere? Hipotézise szerint minden forgó test, akkor is ha nincs töltése, úgy viselkedik mint egy mágnes. Analógiául szolgálhat a neutron, mely semleges ugyan, mégis mágneses sajátságokkal bír. [...] Először is a forgó test forgási sebessége és mágneses tere között összefüggésnek kell lennie. Ez az összefüggés meg is van és pedig egy aránylag egyszerű arányoság, mely a három ismert mágneses terű égitestre, - a földre, napra és a Virgo 78.-ra igen jól igazolható. A következő feladat lenne további égitestek forgási és mágneses adatainak meghatározása, hogy lássuk: a törvényszerűség nemcsak véletlenül adódik. ..." [HAI.]

GÁSPÁR László: Albert Einstein 70 éves. = Élet és Tudomány 4. 1949. márc. 13. 11. sz. pp. 285-289. Csillagászat: Az atomenergia elméleti nyitja. "Ez a képlet tárta fel először előttünk az atomenergia felszabadításának közeli lehetőségét, kutatási irányát és adott magyarázatot a Nap-energia forrására..." (p. 288.).; Az általános relativitási elmélet. "Einstein 1916-ban felállított általános relativitási elméletében tovább ment. Ebben már a gravitációnak is új magyarázatát adja. ..." (pp. 288-289.). [HAI.]

Az Élet és Tudomány bemutatja: P.N. Lebegyev, a nagy orosz fizikus. Akire kora csillagászai várakozással tekintettek. = Élet és Tudomány 4. 1949. márc. 20. 12. sz. pp. 314-315. "...A neves német csillagász, Wolff, ezt mondotta Lebegyevnek: "Valamennyi csillagász önre néz, öntől várjuk a fénynek a gázokra gyakorolt nyomása felderítését". ..." [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Egy hold született. = Élet és Tudomány 4. 1949. márc. 28. 13. sz. pp. 342-344., 356. [SRG.]

V. Z . Dr. [VÉCSEY Zoltán]: J. I. Pelerman: A végtelen csillagvilág. Oroszból fordította: P. Tarczay Gizella. Dante könyvkiadó, Budapest. Emberek és Könyvek. = Élet és Tudomány 4. 1949. ápr. 10. 15. sz. p. 392., első belső borító. "...A csillagászat óriási területéről csak az alapvető ismereteket közvetíti. A Föld alakja és mozgása a Hold, a bolygók, fejezetei főleg a csillagászati égrajz kérdéseit ölelik fel, a csillagokról írt fejezetek is beérik a mérésekkel, az alapismeretek közlésekkel, a gravitáció pompás elemezése a világegyetem nagy törvényének. Az asztrofizika kérdései csak futólagosan bukkannak fel. A könyv így tulajdonképpen bevezető az asztronómiába, ennek viszont kitűnő. ..." Könyvismertetés. [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Az élet forrása. Néhány köznapi ismeret a Napról. = Élet és Tudomány 4. 1949. ápr. 10. 15. sz. pp. 418-420. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Egy szabálytalan tél a napfolttevékenység mérlegén. = Élet és Tudomány 4. 1949. ápr. 17. 16. sz. pp. 421-423. [SRG.]

TAKÁCS Lajos: Az óramű legyőzte a Napot. A nyári időszámítás megváltoztatja az éghajlatot. = Élet és Tudomány 4. 1949. ápr. 24. 17. sz. pp. 453-455. [SRG.]

TREGUBOV, Vladimir: A csillagászat fővárosa. = Élet és Tudomány 4. 1949. ápr. 24. 17. sz. pp. 470-471. Pulkovói csillagvizsgáló. [SRG.]

DALA László: Megmérjük a végtelent! = Élet és Tudomány 4. 1949. máj. 8. 19. sz. pp. 531-532. [SRG.]

SOMOGYI Antal: Színek és sebességek. = Élet és Tudomány 4. 1949. máj. 15. 20. sz. pp. 536-537. "Talán nincs is szebb és megnyugtatóbb látvány az ember számára, mint derült téli estén elmerülni a csillagos ég szikrázó fényeinek szemléletében. Ez a fénysugár az egyetlen, ami hírt hoz nekünk ezekről a távoli világokról. Ez az egyetlen mód, amely a csillagok felépítését, szerkezetét, nagyságát illetően valamelyes felvilágosítást tud adni. S ez a fénysugár nagyon bőbeszédű, csak érteni kell a nyelvén. Doppler Keresztély (1808-1853) prágai, majd bécsi egyetemi tanár megértette ezt a beszédet. 1842-ben kimondta, hogy azoknak a csillagoknak a fénye, amelyek nagy sebességgel közelednek felénk, vagy amelyek a rendesnél kékesebbnek, ibolyábbnak kell lennie. Azoknak a fénye, amelyek tőlünk távolodnak, vagy amelyektől mi távolodunk, sárgásabbnak, vörösebbnek kell lennie. Miért van ez ? Igaza van-e Dopplernek ? ..." [HAI.]

TAKÁCS Lajos: Tűvel a szabadba! = Élet és Tudomány 4. 1949. máj. 29. 22. sz. pp. 614-616. "...Ha süt a Nap - vagy legalább a helyét látjuk - és van nálunk óra, a legtöbbször elegendő pontossággal meg tudjuk mondani, merre van dél? [...] Az óránkat úgy tartjuk vízszintes számlappal, hogy kismutatója a Nap irányába mutasson. A kismutató és a XII. óra jele felé mutató irány által alkotott szöget gondolatban megfelezzük és szemünkkel valamely távoli tárgyig tovább visszük: körülbelül ebben az irányban van dél. Valamivel pontosabban járhatunk el, ha tekintetbe vesszük a nyári időszámítást is: nem a kis mutatót, hanem ennek 1 órával korábbi állását irányítjuk a Nap felé és így állapítjuk meg az óralapon a szögfelezőt. [...] Éjjel a Sarkcsillag jelöli ki nekünk az északi irányt.
A Sarkcsillagot igen könnyű megtalálni, hiszen a göncölszekeret mindenki ismeri: a hátsó két "kerekét" gondolatban összekötjük és távolságukat ötször felmérve, rátalálunk a kisgöncölre, melynek legfényesebb csillaga a rúdja végén a Sarkcsillag. ..." [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Csillagok a vándorúton. = Élet és Tudomány 4. 1949. jún. 5. 23. sz. pp. 617-619. "Sokszor halljuk felvetni a kérdést, mi történik akkor, ha két Nap-csillag a világűrben egymáshoz közeledik, összecsap, milyen méretű katasztrófa következik be ekkor és egyáltalán elképzelhető-e ilyen katasztrófa? A csillagászat feleletet tud adni erre a kérdésre. Már régóta tudjuk, hogy "álló csillagok" nincsenek, a Nap-csillagok változtatják helyüket, továbbhaladnak az űrben, ennek a mozgásnak irányát, sebességét pontosan meg tudjuk határozni. ..." Fejezetcímek: Az úszó csillagrajok.; Mint a halak vonulása a folyóban.; Összeütközhetnek-e a csillagóriások.; A közeledő nap-csillag. "...A Barnard-féle csillag rendkívül gyors mozgású, ezért Repülő-csillag-nak vagy Nyílcsillag-nak nevezték el. Már kis távcsővel is könnyen felfedezhető, az Ophiuchus csillagkép 5 magnitúdójú 66. jelzésű csillagától kissé északra található. ..." [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Őrjárat Napország határán. = Élet és Tudomány 4. 1949. jún. 19. 25. sz. pp. 677-679. [SRG.]

TAKÁCS Lajos: Július 18-án lesz Budapesten a legnagyobb hőség!? = Élet és Tudomány 4. 1949. jún. 19. 25. sz. pp. 689-692. [SRG.]

CSOMA Zsigmond: Kinek van igaza? = Élet és Tudomány 4. 1949. júl. 10. 28. sz. pp. 43-45. [Az oldalszámozást fél évkor újrakezdték.] "...Erre a kérdésre Einstein felelt meg, aki észrevette, hogy itt a természetben rejlő ellentmondásról van szó, s ennek feloldását jelenti a híres relativitás elmélete. Ennek során, amit az olvasók a 11. számban megismerhettek, kiszámította, hogy a nap közelében elhaladó fénysugárnak mennyire kell elgörbülnie és az 1919-ik és az 1922-ik évi napfogyatkozás alkalmával végzett mérések pontosan ugyanezt az eredményt tanúsították. Tehát a valóság egyenese a fénysugár, eltér az Euklides-egyenesétől. Ebből következik, hogy a nap közelében a fénysugarak alkotta háromszög szögeinek összege nagyobb, mint 180 fok. A vita eldőlt. Kant-nak nincs igaza. Nemcsak elméletileg készíthető nem-euklidesi geometria, hanem a természetben is ilyen valósul meg. Euklides geometriája mégis földünk méreteiben ezentúl is használható, mert az eltérés oly kevés, hogy a gyakorlatban nem játszik szerepet." [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Szemünk előtt keletkező világok. = Élet és Tudomány 4. 1949. júl. 17. 29. sz. pp. 59-62. Az univerzum örök változásáról. [VEJ.]

DUCROCQ, A.: Repülő szigetek? = Élet és Tudomány 4. 1949. júl. 31. 31. sz. pp. 135-137. Holdak, műholdak a bolygók körül. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: Egy ókori tudós megméri a Földet. = Élet és Tudomány 4. 1949. aug. 14. 33. sz. pp. 187-188. Erathostenes zseniális ötletei az ókori csillagászati ismeretek felhasználásával. [VEJ.]

SZELÉNYI Tibor: Pontatlan az öreg. = Élet és Tudomány 4. 1949. aug. 28. 35. sz. pp. 229-231. "Ez a megállapítás nem vonatkozik másra, mint az élet hordozójára, a 2000 millió év óta szabályosan a Nap körül keringő és a saját tengelye körül forgó Földre. Valóban, az egyre nagyobb pontosságú mérések tanúsága szerint a Föld forgó mozgása, amely eddigi időszámításunk alapját képezte, nem eléggé megbízható. Ez ugyan hihetetlennek hangzik, de mégis így van. Először is forgása állandóan lassúbbodik: 1/3-ad másodpercet késik évente. [...] Az új órát, amelyet atomórának neveztek el, a molekulák rezgései szabályozzák; [...] Abban bizonyosak lehetünk, hogy nem fogjuk azt karunkra csatolva hordani. Az órának ott nyílik szerepe, ahol a legpontosabb és legkényesebb időmérésekre van szükség. Az előbb említett alkalmazási területeken kívül (rádió, távolba látás és radar) legjelentősebb a többek között a csillagászat és a mikrohullámú színképelemzés. ..." [HAI.]

KÁROLY György: A tudomány első építőkövei. = Élet és Tudomány 4. 1949. szept. 11. 37. sz. pp. 281-283. "Egy régi kopt kéziratban olvassuk: "...egy hatalmas király elrendelte, hogy nagy piramist építsenek, hogy abban fektessék le a bölcsesség összességét és mindazon ismereteket, amelyeket a papok az egyes tudományágakban, elsősorban a mértanban és számtanban szereztek..." Egy másik kézirat kiegészíti ezt: "...az első piramist a történelemnek és a csillagászatnak, a másikat (Kefren) az orvostudománynak szentelték." [...] Az u. n. nagy piramisok legnagyobbikáról, a Keopsz-piramisról van szó. [...] Mint tudjuk, mértékegységünk alapja a méter, a föld délkörének negyvenmilliomod része. A piramisrőf is földünk méreteiből származik. A föld középpontját a föld egyik sarkával összekötő vonal hossza 6366521 méter, a piramisrőf pedig 0,6356 m, tehát nagyon nagy megközelítéssel tízmilliomod része a föld sarki félátmérőjének. [...] A piramis naptárként is szerepelt.
A tavaszi és őszi napéjegyenlőséget és a téli nyári napfordulat időpontját pontosan meg határozta a ragyogó felületről visszavert, napfény, illetőleg a piramis éleinek és csúcsának árnyéka. Számos adat mutat arra, hogy csillagászati ismereteket is örökítettek meg a piramison. A Föld-naptávolság kb. 150 millió kilométer. A piramis magasságát egymillióval szorozva, 148208000 kilométert kapunk. A királysírokhoz vezető hosszú egyenes folyosók, amíg kijárataik nyitva állottak, kitűnő csillagászati megfigyelőhelyként szolgáltak, a végükben ülő csillagász nappal is jól figyelhette az égbolt egyes szektorait. Valószínűleg ily módon szereztek tudomást a napfoltokról is. ..." [HAI.]

A. L. [ALFÖLDI László]: Üzemi dolgozók, ismerjétek meg a csillagok világát! = Élet és Tudomány 4. 1949. szept. 25. 39. sz. pp. 350-351. Az Uránia Csillagvizsgálót népszerűsítő cikk három korabeli asztrofotóval. [VEJ.]

Csillagfényben sütkérező hegy. = Élet és Tudomány 4. 1949. okt. 2. 40. sz. pp. 369-370. Csillagvizsgáló a grúziai Abasztumanban, a Kanobili-hegy tetején. [VEJ.]

ALFÖLDI László: Égből hullott kövek a Szovjetunióban. = Élet és Tudomány 4. 1949. okt. 9. 41. sz. pp. 417-418. Meteoritokról. [SRG.]

IZSÁK Imre: Aki először pillantotta meg a Jupiter holdjait. = Élet és Tudomány 4. 1949. okt. 16. 42. sz. pp. 425-426. Galileiről és távcsövéről. [VEJ.]

Könyvek és emberek. Különös égi tünemények. = Élet és Tudomány 4. 1949. okt. 30. 44. sz. első belső borító. "...címmel jelent meg Ivan Szergejev munkája a Népszerű Tudomány sorozat 11. sz. könyvecskéjében. Mint a címből is látszik, könnyen érthető nyelven felvilágosítást ad az égbolton időnként lejátszódó különös eseményekről, amelyeket régen mint csodákat, vagy égi jeleket tartottak számon. Tudományos tényekkel magyarázza meg a telihold időnkénti lassú elsötétülését, a holdfogyatkozást és a nap korongján nálunk elég ritkán mutatkozó sötét beharapást, vagy teljes elsötétülést a részleges és a teljes napfogyatkozást. Foglalkozik az üstökösökkel, megmagyarázza mozgásukat és tulajdonságaikat. A "csillag esővel", a "csillaghullással", a sarki fénnyel, az égen megjelenő alakokkal, délibábokkal és a csalóka páros napkorongokkal részletesen foglalkozik.
Észszerű érvekkel, tudományos tényekből leszűrt végeredményekkel ledönti az összes "égi jelekről" szóló babonákat, hiedelmeket a jelen és a régmúlt ferde és fantasztikus állításait. Mindenki számára igen érdekes és tanulságos olvasmány. (Uj Magyar Könyvkiadó.)" Ez a könyvismertetés teljes szövege. [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Hírek távoli világokból. = Élet és Tudomány 4. 1949. nov. 6. 45. sz. pp. 530-532. A Természet és Technika 1949. szeptemberi számában megjelent cikkhez (a Nova Scuti 1949. felfedezéséhez) kapcsolódó írás. [VEJ.]

RÓKA Gedeon: Utazás a Holdba 80 nap alatt? = Élet és Tudomány 4. 1949. nov. 13. 46. sz. pp. 538-540. [VEJ.]

IZSÁK Imre: Melyik a "leghasznosabb" égitest? = Élet és Tudomány 4. 1949. nov. 27. 48. sz. pp. 608-609. A Napról. [VEJ.]

ALFÖLDI László: A világmindenség kérdésekben. = Élet és Tudomány 4. 1949. dec. 4. 49. sz. pp. 640-641. [VEJ.]

BERKES Zoltán: Északifény Magyarországon. = Az Időjárás 53. 1949.(25.) jan-febr. 1-2. füz. p. 48. Budapesten 1948. nov. 20-án. Kolozsváron nov. 22-én és 1949. jan. 26-án. [SRG.]

KOMJÁTHY Miklós: Szárazság 1475-ben és északi fény 1786-ban. = Az Időjárás 53.(25.) 1949. máj-jún. 5-6. füz. p. 210. 1768. dec. 5-én. [SRG.]

BALOGH István: Ismeretlen szerző feljegyzései Debrecen időjárásáról 1829-1869 között. = Az Időjárás 53.(25.) 1949. máj-jún. 5-6. füz. pp. 210-211. Sarki fény 1859-ben. p. 211. [SRG.]

SÜLE Sándor: Kerta község éghajlata, időjárása. = Az Időjárás 53.(25.) 1949. szept-okt. 9-10. füz. pp. 312-319. Sarki fény 1938. jan. 25-én.; Sarki fény 1941. márc. 1-én. pp. 315-316. [SRG.]

RÁKOSI Miklós: 1. sz. Közlemény. = Magyar Csillagászati Egyesület Változó Csillag Szakosztálya Közlemény 1. 1949. 1. sz. Közlemény. pp. 1-3. 1949. jan. 2-án kelt, az 1948-ban (1948. márc. 27-től dec. 31-ig) végzett változócsillag megfigyelésekből 227 egyedi adatot tartalmazó kiadvány. 8 budapesti észlelő (Edelényi Elemér, Farkas Elemér, Gergely Péter, Hardi Ferenc, Kántor Károly, Kulin Magda, Rákosi Miklós, Szabadosi Béla) a W Cas, gamma Cas, Z UMa, T UMa, S UMa, S CrB, X Oph, R Sct, R Aql csillagokat figyelte.; A 3 oldalas anyag írógéppel készült és korabeli sokszorosítóval többszörözték. A magyarázó szövegek két nyelven vannak: magyarul és angolul. [KSZ.]

BEKE Ödön: Pila. = Magyar Nyelvőr 1949. 5. sz. pp. 391-392. A Baranya megyei Bánfán a Siriust Pilának nevezik. [SRG.]

Természettudomány. Hogyan keletkezett a világ? [1.] = Szolnokmegyei Néplap 5. [1.] 1949. nov. 19. 48. [3.] sz. p. 6. A "Szolnokmegyei Néplap" 1950. jan. 7-ig folytatta az elődlapjának a "Tiszavidék"-nek az évfolyamjelzését és számozását. Az 5. évfolyamban az 1949. nov. 5-i keltezésű 46. számmal jelzett lapszám volt valójában az első évfolyam első száma. Politikai lap lévén csak ritkán közölt csillagászati cikkeket, 1950-ben például egyet sem. 1957-től valamivel gyakrabban közölt űrkutatással kapcsolatos híreket. A Csimabi-ba bekerült minden 1000 karaktert meghaladó híradás. A 2000 karaktert el nem érő terjedelmű műveknél a leírásban minden esetben feltüntettük, hogy rövid hír, rövid cikk vagy rövid interjú. "Hogyan jött létre a világ? Kicsoda és mikor teremtette a mindenséget? Mikor lesz vége a világnak? Cikksorozatunkban arról beszélünk, hogyan válaszol ezekre a kérdésekre a tudomány." [HAI.]

Természettudomány. Hogyan keletkezett a világ? [2.] = Szolnokmegyei Néplap 5. [1.] 1949. nov. 26. 49. [4.] sz. p. 6. Az anyag megmaradásának törvénye. Az energia megmaradásának és átalakulásának törvénye. Egyetemes tömegvonzás törvénye. [HAI.]

Természettudomány. Hogyan keletkezett a világ? [3.] = Szolnokmegyei Néplap 5. [1.] 1949. dec. 3. 50. [5.] sz. p. 7. "...mielőtt megmagyaráznánk a Föld és az égitestek keletkezését, előbb tudnunk kell, hogy miből állanak. ...az egész mindenség összetétele egy és ugyanaz." [HAI.]

Természettudomány. [Hogyan keletkezett a világ? [4.] = Szolnokmegyei Néplap 5. [1.] 1949. dec. 17. 52. [7.] sz. p. 2. Színképelemzés. Meteoritok. A naprendszer szerkezete és elhelyezkedése a Galaktikában. Milyen korúak az égitestek? [HAI.]

Természettudomány. [Hogyan keletkezett a világ? [5.] = Szolnokmegyei Néplap 5. [1.] 1949. dec. 21. 53. [8.] sz. p. 8. "Hogyan születnek a csillagvilágok?" [HAI.]

Természettudomány. [Hogyan keletkezett a világ? [6.] = Szolnokmegyei Néplap 5. [1.] 1949. dec. 24. 54. [9.] sz. p. 5. A csillagok élete. A naprendszer keletkezése. A bolygók életútja. Világkatasztrófák. "Világok születnek és világok halnak. Egészében tekintve pedig a határtalan mindenség örökkévaló. Sohasem volt kezdete és sohasem lesz vége." [HAI.]

Szakosztályi élet. Csillagászati szakosztály ülése. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. jan. 1. sz. p. 61. Újjáalakuló ülése 1948. nov. 30-án volt.; A Magyar Természettudományi Társulat (MTT) havi folyóirata a Természettudományi Közlöny 1949. jan. 1-től új, Természet és Technika címmel jelent meg, de évfolyamszámozását (108.) az elődlapnak folytatta és alcímként a Természettudományi Közlöny-t feltüntette. 1953. ápr. 29-én megalakult a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) és a lap 1953. júniusi számától az új szervezet lapja lett, 1953 novemberéig a Természet és Technika címmel és a Természettudományi Közlöny alcímmel. 1953 decemberétől a lap új címe: Természet és Társadalom. Alcíme lemaradt [ezen adatbázisban feltüntetjük], de évfolyam-sorszámozása folytatódott.
A Természet és Társadalom 115. évfolyamának, azaz az 1956. évnek a novemberi és decemberi száma nem jelent meg. Az 1957. januári és februári sem. 1957 márciusában folytatódott a havilap, de már az új (illetve a korábbi) Természettudományi Közlöny névvel. Az a szám az I. évf. 1. számot kapta, de feltüntették, a LXXXVIII. azaz a 88. évfolyamot is (a 116-ik helyett) mivel Szily Kálmán 1869-es indítását tekintették első évnek. 1958 júniusától a lapot kiadó szervezet neve Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) lett. [SRG.]

DETRE László: Csillagos ég 1949. január havában. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. jan. 1. sz. p. 62. [KSZ.]

B. Á.: Szakosztályi élet. Csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. febr. 2. sz. p. 122. A Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztálya 1948. dec. 14-én tartott ülést. Detre László és Dezső Loránt tartott előadást. [KSZ.]

DETRE László: Csillagos ég 1949. február havában. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. febr. 2. sz. p. 125. [SRG.]

GUMAN István: Üstökösök. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. febr. 2. sz. p. 125. 1948 k, Wirtanen-üstökös. 1948 l üstökös. Visszatérő üstökösök. [SRG.]

Térkép készül a Napról. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. márc. 3. sz. p. 178. Science News Letters alapján. [SRG.]

Szakosztályi élet. A csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. márc. 3. sz. p. 189-190. 1949. jan. 25-én ülésezett, Dezső Loránt titkár tartott előadást: A Nap és sugárzásainak földi hatásai címmel. 1949. febr. 22-én Csada Imre a bolygók és üstökösök mozgásáról beszélt, míg Herczeg Tibor a bolygók és üstökösök fizikájának főbb jellemvonásait ismertette. [KSZ.]

DETRE László: Csillagos ég 1949. március havában. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. márc. 3. sz. p. 191. [SRG.]

GUMAN István: Északi fény. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. márc. 3. pp. 191-192. Az 1949. jan. 25/26-i éjjelen, Magyarországon látott sarki fény leírása. A jelenség háromszor (23.45-00.02-ig, 00.02-00.40-ig, 00.43-00.53-ig) jelentkezett és a második alkalommal volt igen erős. A szerző egyes szám első személyben ír a megfigyelésről. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: Az Uranus ötödik holdja. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. márc. 3. sz. p. 192. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég. Április. Május. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. ápr. 4. sz. p. 254. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: Üstökösök. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. ápr. 4. sz. p. 254. 1948 m Bester V. üstökös. 1948 n Honda IV üstökös. [SRG.]

V. Z. [VÉCSEY Zoltán]: A világok keletkezése. Írta: Paul Labérenne, Szikra, 1948. - Fordította: dr. Hahn Géza. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. ápr. 4. sz. p. 256. Könyvismertetés. [SRG.]

V. I.: Szakosztályi élet. Csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. máj. 5. sz. p. 319. Rendkívüli előadóülés: Dezső Loránt "Mit jelent az ötéves terv a magyar csillagászatban" előadása.; "Mint már korábban ismertettük, a Magyar Csillagászati Egyesület hajlandónak mutatkozott összeolvadni Társulatunk szakosztályával. Az elnökség után most már a Magyar Csillagászati Egyesület közgyűlése is kimondta a fúziót, mely a belügyminiszter jóváhagyása után azonnal életbelép." [KSZ.]

DEZSŐ Loránt - HERCZEG Tibor: Mit jelent az ötéves terv a magyar csillagászat számára. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. jún. 6. sz. pp. 376-377. [SRG.]

DETRE László: Csillagos ég. Június. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. jún. 6. sz. pp. 381-382. [SRG.]

MARX György: Az atommagfizika a csillagászat szolgálatában. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. jún. 6. sz. pp. 382-383. [SRG.]

SCHATZMANN, E.: Új kozmogóniai elméletek. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. júl. 7. sz. pp. 422-429. H. T. [Herczeg Tibor] bevezető soraival. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég. Július. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. júl. 7. sz. p. 448. [SRG.]

DÉSI Frigyes: Szakosztályi élet. Csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. aug. 8. sz. p. 506. "A szakosztály és a Magyar Csillagászati Egyesület fúziója megtörtént. E fúzió következményeként a szakosztály birtokába került az Uránia bemutató-csillagvizsgáló." [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég. Augusztus. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. aug. 8. sz. pp. 509-510. [SRG.]

H. T. [HERCZEG Tibor]: Az első felvételek az ötméteres távcsővel. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. aug. 8. sz. pp. 510-511. Hubble értesítése, hogy 1949. jan. 26-án készítették az első felvételt a Palomar-hegyi ötméteres távcsővel. [SRG.]

Sz. O. [SZIMÁN Oszkár] Távoli csillagok fényének polárossága. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. aug. 8. sz. p. 511. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1949. szeptember. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. szept. 9. sz. p. 575. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: Új üstökös. Új csillag. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. szept. 9. sz. p. 575. Johnson 1949. május 20-án fedezett fel egy üstököst, Ch. Bertaud pedig 1949. július 31-én a Nova Scuti 1949 csillagot. [SRG.]

Esemény a csillagászat történetében. Beszámoló a Szovjet Csillagászati és Geodéziai Társaság Leningrádi Osztálya által összehívott ideológiai konferenciáról. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. okt. 10. sz. pp. 578-583. Fejezetcímek: Formalizmus a csillagászatban. A világegyetem végtelen! A materialista kozmológia feladatai. Helytelen és helyes hipotézisek. Tévutak és kozmogóniai nihilizmus. A vita. A vita mérlege. [KSZ.]

T. Gy.: Az ionoszférakutatás eredményei. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. okt. 10. sz. pp. 622-623. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1949. október. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. okt. 10. sz. p. 638. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: Új üstökös. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. okt. 10. sz. p. 638. Shajn üstökös. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1949. november. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. nov. 11. sz. p. 702. [SRG.]

K. Gy: [KULIN György]: Az első Merkúron belüli kisbolygó. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. nov. 11. sz. pp. 702-703. A Vulcan nevű kisbolygóról. 1949. jún. 26-án fedezte fel W. Baade. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1949. december. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. dec. 12. sz. p. 763. [SRG.]

K. Gy: [KULIN György]: Az októberi hold- és napfogyatkozásról. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. dec. 12. sz. pp. 763-765. Az 1949. ápr. 13-ára virradó teljes holdfogyatkozást a nálunk uralkodó borús idő miatt nem lehetett megfigyelni.; Az 1949. okt. 6/7-i teljes holdfogyatkozást hazánkban is nagyszerűen észlelni lehetett. Nagy forgalom volt az Urániában. Tizenkét távcső irányult a Holdra, hogy a fogyatkozás lefolyását megfigyeljék az Uránia amatőrjei.; Az 1949. okt. 21-i részleges napfogyatkozás Ausztrálián és a Csendes óceánon vonult át, Európából nem látszhatott. [SRG.]

SZELESNYIKOV, Sz. J.: Az orosz asztrofotometria atyja. V. K. Ceraszkij születésének 100. évfordulójára. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 108. 1949. dec. 12. sz. pp. 765-767. [KSZ.]

FARKAS László: Rohammunkával épül az ország legnagyobb vidéki csillagvizsgálója. = Vasmegye 5. 1949. okt. 18. p. 5. Gothard Jenő hagyatékából csillagvizsgáló épül a szombathelyi gimnázium épületében. [SRG.]

          1950.

ARISZTOV, G. A.: A Föld és a tenger. Ford.: Ihász József. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 100 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 32./ Szakmailag ellenőrizte: Herczeg Tibor. [KSZ.]

Csillagászati értesítő. 1950. Kiad.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, [1950.] Állami Lapkiadó Nemzeti Vállalat, Egyetemi Nyomda N. V. 19 p. Ez az 1950-es csillagászati évkönyvnek nevezhető. [KSZ.]

Giordano Bruno és az inkvizíció. A velencei inkvizíció jegyzőkönyvei és egyéb dokumentumok. Ford.: Terényi István. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 150 p. A szovjet kiadás előszava. Cesare Fucar levele Domenico Bertihez a velencei inkvizíció jegyzőkönyveinek felfedezéséről (1862. jan. 2-án). A velencei inkvizíció dokumentumai. Giordano Bruno első kihallgatása (1592. máj. 26.). Giordano Bruno második kihallgatása (1592. máj. 30.). Giordano Bruno harmadik kihallgatása (1592. jún. 4. [!]). Giordano Bruno negyedik kihallgatása (1592. jún. 2.). Giordano Bruno ötödik kihallgatása (1592. jún. 3.). Giordano Bruno hatodik kihallgatása (1592. jún. 4.). Giordano Bruno hetedik kihallgatása (1592. júl. 30.).
Giordano Brunót átadják a római inkvizíciónak (1592. szept. 17. és 1593. jan. 16. közötti levélváltások Velence és Róma között). Giordano Bruno megégetése (1600. jan. 20. és 1600. márc. 14. közötti levelek, beszámolók, rendeletek, ítéletek, közlemények Bruno 1600. febr. 16-i kivégzésével kapcsolatban). Jegyzetek. [KSZ.]

Giordano Bruno válogatott dialógusai. M. A. Dinnyik bevezető tanulmányával. Szerk.: Szauder József. Fordították: Fogarasi Miklós, Koltay-Kastner Jenő, Szemere Samu. [Budapest,] [1950.] Hungária. 261 p., 1 t. [TZS.]

ILJIN, M. - SZEGÁL, E.: Hogyan lett az ember óriás. Ford.: Hadrovics László. Budapest, 1950. Szikra. Budapesti Szikra Nyomda, Egyetemi Nyomda. 579 p. Borítócím: Hogyan lett az ember óriás? Csillagászat: pp. 547-560. [KSZ.]

KALITYIN, N. [Nikolaj], N. [Nikolaevics]: A légkör optikai jelenségei. Ford.: Földes István. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 49 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 49./ A fordítást ellenőrizte Oláh József. [KSZ.]

KALITYIN, N. [Nikolaj], N. [Nikolaevics]: A napsugarak melege és fénye. Ford.: Szőke László. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 29 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 39./ [KSZ.]

KUNICKIJ, R. V.: Miért váltakoznak az évszakok? 2. kiad. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 30 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 5./ A címlapon: Második kiadás 30 001 - 60000.", azaz a kötet harmincezer példányban jelent meg. [KSZ.]

KUNYICKIJ, R. V.: Miért változnak az évszakok? 3. kiad. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda N. V. 30 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 5./ A címlapon: Harmadik kiadás 60 001 - 90000.", azaz a kötet kilencvenezer példányban jelent meg. [KSZ.]

LEBEGYINSZKIJ, A. J.: A csillagok világában. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Forrás-nyomda. 40 p. /A honvédség népszerű természettudományos kiskönyvtára. 2./ [KSZ.*]

LEBEGYINSZKIJ, A. J.: A csillagok világában. 2. kiad. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Forrás-nyomda. 40 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 2./ Második kiadás 30.001 - 80.000, azaz a kötet ötvenezer példányban jelent meg. [KSZ.]

LEBEGYINSZKIJ, A. J.: A csillagok világában. 3. kiad. 80.001 - 110.000. Budapest, 1950. Művelt Nép Könyvkiadó, Budapesti Szikra Nyomda. 39 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 2./ [KSZ.]

LEBEGYINSZKIJ, A. J.: A csillagok világában. 4. kiad. Budapest, 1950. Művelt Nép Könyvkiadó, Forrás-nyomda. 40 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 2./ [KSZ.*]

LUNKEVICS, V. [Valerian] V. [Viktorovics]: A Föld a világmindenségben. Ford.: Antal László. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 48 p. /A honvédség népszerű természettudományos kiskönyvtára. 43./ [KSZ.*]

LUNKEVICS, V. [Valerian] V. [Viktorovics]: A Föld a világmindenségben. Ford.: Antal László. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda N. V. 48 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 43./ A fordítást ellenőrizte: Oláh József. [KSZ.]

MIHAJLOV, A. [Alekszandr] A. [Alekszszandrovics]: Nap- és holdfogyatkozások. Ford.: Ihász József. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda N. V. 40 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 38./ A fordítást ellenőrizte Oláh József. [KSZ.]

MOGILEVSKIJ, B.: A Nap és az élet. Ford.: Incze Andor. Bukarest, 1950. 61 p. [SZF.]

M. ZEMPLÉN Jolán: A háromezeréves fizika. 39 ábrával. 2. átdolg. kiad. Budapest, 1950. Franklin Könyvkiadó N. V, Franklin-nyomda. 318 p. Csillagászattal kapcsolatos részekkel: pp. 8-14. (A legrégibb kultúrnépek. Babilonia, Egyiptom, a görögök.); pp. 46-51. (Ptolemaios, Cusanus, Kopernikus); pp. 52-58. (Giordano Bruno, Kepler, Tycho Brahe); pp. 71-86. (Galilei); pp. 99-104. (Kepler, Römer, Bradley); pp. 105- 115. (Huyghens); pp. 115-134. (Newton, Huyghens, Hooke); pp. 254-270. (Newton, Einstein, Lobacsevszkij, Bolyai, Reiman, Eötvös). [KSZ.]

OGORODNYIKOV, K. F.: Mi tartja a Földet? 2. kiad. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 24 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 4./ Második kiadás 30001 - 88000, azaz a kötet ötvenezer példányban jelent meg. [KSZ.]

OGORODNYIKOV, K. F.: Mi tartja a Földet? 3. kiad. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 24 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 4./ [SRG.]

PERELMAN, J. [Jakov] I. [Iszidorovics]: A végtelen csillagvilág. Ford.: P. Tarczay Gizella. 2. kiad. Budapest, 1950. Dante Könyvkiadó, Független-nyomda. 211 p. Átnézte: Detre László. [KSZ.]

POLÁK, S. F.: A mindenség szerkezete. 2. kiad. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin nyomda. 39 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 3./ Második kiadás 30001 - 60000, azaz a kötet harmincezer példányban jelent meg. [KSZ.]

POLÁK, S. F.: A mindenség szerkezete. 3. kiad. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin nyomda. 39 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 3./ [SRG.]

PRJANYISNYIKOV, V.: A világ, amelyben élünk. 2. kiad. Ford.: Valkai Rezső. Budapest, 1950. Szikra, Hungária Hírlapnyomda Rt. 167 p. /Tudomány és haladás. 29./ [KSZ.*]

SERVAVLICS, B. M.: A bolygó amelyen élünk. Noviszád, 1950. Bratsztvo-Jegyinsztvo Kiadóvállalat, Zmáj nyomda. 94 p. + 1 p. (magyarázó jegyzet). /Élet és Tudomány. 22./ Csillagászati földrajz szinte végig - a Földre vonatkozólag. [TZS.]

SISAKOV, V. [Vitalij] A. [Alekszeevics]: Nagy orosz csillagászok. Ford.: Gellért György. Budapest, 1950. Művelt Nép Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 22 p. [KSZ.]

SZUBBOTYIN, M. F.: A Föld keletkezése és kora. Ford.: Botos Imre. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 39 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 31./ [KSZ.]

VORONCOV-VELJAMINOV, [Borisz, Alekszandrovics]: Csillagászat. Ford.: Földes István. Budapest, 1950. Közoktatásügyi Kiadó Vállalat, Pátria-nyomda. 173 p., 20 t., 1 térk. /Szocialista nevelés könyvtára. 6./ "Ez a könyv a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Nevelésügyi Főosztályának szerkesztésében készült." A könyvpéldányokban található melléklet: A csillagos ég forgatható-beállítható térképe. Kivágható (és kemény lapra felragasztható) korongok, a 164 mm átmérőjű rátét lemez peremén óra beosztás, 10 perces közökkel, belsejében ovális ablak vágható ki, amely a 40 és 65 fokos földrajzi szélességekre tetszés szerint kiválasztható. Az alaplemez átmérője 175 mm. A csillagokat kb. 3,5 magnitúdóig, és a -45 fokos deklinációig ábrázolja. Házilag összeállítható. Útmutatása a könyv 169-171 oldalán. (VI. A csillagos ég mozgatható térképe.) [IBQ.]

VORONCOV-VELJAMINOV, [Borisz, Alekszandrovics]: Hogyan keletkezett a világ? 2. kiad. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Forrás-nyomda. 36 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 1./ Második kiadás 30.001 - 80.000, azaz a kötet ötvenezer példányban jelent meg. [KSZ.]

VORONCOV-VELJAMINOV, [Borisz, Alekszandrovics]: Van-e élet a bolygókon? Ford.: Ihász József. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 30 p. /A honvédség népszerű természettudományos kiskönyvtára. 22./ [KSZ.*]

VORONCOV-VELJAMINOV, [Borisz, Alekszandrovics]: Van-e élet a bolygókon? Ford.: Ihász József. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda N. V. 30 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 22./ [KSZ.]

ZAHARESCU, Barbu: A világegyetem. Bukarest, 1950. 38 p. [SZF.]

ZAVARINA, M. V.: Az atmoszféra szerkezete. Ford.: Antal László. Budapest, 1950. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda N. V. 69 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 44./ A fordítást ellenőrizte Oláh József. [KSZ.]

ALFÖLDI László: Előszó. In: Csillagászati értesítő. 1950. Kiad.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, [1950.] Állami Lapkiadó Nemzeti Vállalat, Egyetemi Nyomda N. V. p. 2. Önkritikus szavak az elmúlt évi munkáról, melyből kiderül, hogy ez a kiadvány a szakosztály évkönyve. [KSZ.]

BORSODI Lóránd: A tudományos kutatásról. In: Csillagászati értesítő. 1950. Kiad.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, [1950.] Állami Lapkiadó Nemzeti Vállalat, Egyetemi Nyomda N. V. pp. 2-6. A felülről megtervezett és megszervezett kutatómunkáról. [KSZ.]

DETRE László: A szovjet csillagászat. In: Csillagászati értesítő. 1950. Kiad.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, [1950.] Állami Lapkiadó Nemzeti Vállalat, Egyetemi Nyomda N. V. pp. 7-10. Az orosz és a szovjet csillagászat története, napjainkig. [KSZ.]

FALUDI Béla: Válasz a "kozmobiológiai problémák"-ra. In: Csillagászati értesítő. 1950. Kiad.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, [1950.] Állami Lapkiadó Nemzeti Vállalat, Egyetemi Nyomda N. V. pp. 10-11. Válasz Kolozsvári Gábornak a Csillagok Világában megjelent cikkére. [KSZ.]

Utasítás a változó csillagok tanulmányozására. Összeállította F. Ju. Zigel, B. V. Kukarkin szerkesztésében a Szovjetunió Tudományos Akadémiája. In: Csillagászati értesítő. 1950. Kiad.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, [1950.] Állami Lapkiadó Nemzeti Vállalat, Egyetemi Nyomda N. V. pp. 11-16. A változócsillagok általános ismertetése, az észlelésük módszere. 43 változócsillag adatai, ezek összehasonlító csillagainak sora, és 34 keresőtérkép. [KSZ.]

[Táblázatok.] In: Csillagászati értesítő. 1950. Kiad.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, [1950.] Állami Lapkiadó Nemzeti Vállalat, Egyetemi Nyomda N. V. p. 17-18. Néhány fényesebb csillag adatai (1950).; Nyílt-és gömbhalmazok.; Galaktikai ködök és extragalaktikák.; 1950-ben látható kisbolygók táblázata. [KSZ.]

LAJTAI István: Bolygók láthatósága 1950-ben. In: Csillagászati értesítő. 1950. Kiad.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, [1950.] Állami Lapkiadó Nemzeti Vállalat, Egyetemi Nyomda N. V. pp. 18-20. [KSZ.]

A. L. [ALFÖLDI László]: Szakosztályi élet. In: Csillagászati értesítő. 1950. Kiad.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, [1950.] Állami Lapkiadó Nemzeti Vállalat, Egyetemi Nyomda N. V. p. 20. Már az 1950-es év első 4 hónapjának csillagászati munkaversenyének sikeréről is beszámol. A változócsillag-megfigyelő munkaközösség április 4-ére túlteljesítette felajánlását és 250 megfigyelés helyett 300 észlelést végzett. A 20 cm-es refraktorral sikerült túlteljesíteni - az eddigi 600-800-szoros nagyítás helyett - sok esetben 1100-as nagyítást is elérni a Holdon, a Szaturnuszon, a Marson és a csillagokon! [KSZ.]

DINNYIK, M. A.: Giordano Bruno világnézete. In: Giordano Bruno válogatott dialógusai. M. A. Dinnyik bevezető tanulmányával. Szerk.: Szauder József. Fordították: Fogarasi Miklós, Koltay-Kastner Jenő, Szemere Samu. [Budapest,] [1950.] Hungária. pp. 5-34. Bevezető tanulmány. Megjelent Giordano Bruno dialógusainak orosz nyelvű 1949-es kiadásában, Moszkvában. [KSZ.]

BRUNO, Giordano: A Hamvazószerdai lakoma. In: Giordano Bruno válogatott dialógusai. M. A. Dinnyik bevezető tanulmányával. Szerk.: Szauder József. Fordították: Fogarasi Miklós, Koltay-Kastner Jenő, Szemere Samu. [Budapest,] [1950.] Hungária. pp. 35-94. Eredetije "La cena de le ceneri" címmel 1584-ben jelent meg Londonban olasz nyelven. Öt dialógus. Beszélgetők: Smith, Prudenzio, Teofilo, Nundinio, Torquato, Frulla. Első magyar nyelvű kiadása. Három dialógus (az első, a harmadik, a negyedik) teljes szövege, a többinek (a második, az ötödik) csak tartalmi ismertetése. [KSZ.]

BRUNO, Giordano: Az okról, elvről és egyről. In: Giordano Bruno válogatott dialógusai. M. A. Dinnyik bevezető tanulmányával. Szerk.: Szauder József. Fordították: Fogarasi Miklós, Koltay-Kastner Jenő, Szemere Samu. [Budapest,] [1950.] Hungária. pp. 95-134. Eredetije "De la causa, principio e uno" címmel 1584-ben jelent meg Londonban. Öt dialógus. Beszélgetők: Elitropio, Filoteo, Armesso, Dicsono Arelio, Teofilo, Gervasio, Poliinnio. Egy dialógus (az első) tartalmi ismertetése, a többi dialógus (a második, a harmadik, a negyedik, az ötödik) szövegének is csak bővebb szemelvényei. [KSZ.]

BRUNO, Giordano: A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. In: Giordano Bruno válogatott dialógusai. M. A. Dinnyik bevezető tanulmányával. Szerk.: Szauder József. Fordították: Fogarasi Miklós, Koltay-Kastner Jenő, Szemere Samu. [Budapest,] [1950.] Hungária. pp. 135-177. Eredetije "De l’infinito, universo e mondi" címmel 1584-ben jelent meg Londonban. Öt dialógus. Beszélgetők: Elpino, Filotheo, Fracastorio, Burchio, Albertino. Két dialógus (az első, a harmadik) szövegének részletei, három dialógus (a második, a negyedik, az ötödik) tartalmi ismertetése. [KSZ.]

BRUNO, Giordano: A Diadalmas állat elűzése. In: Giordano Bruno válogatott dialógusai. M. A. Dinnyik bevezető tanulmányával. Szerk.: Szauder József. Fordították: Fogarasi Miklós, Koltay-Kastner Jenő, Szemere Samu. [Budapest,] [1950.] Hungária. pp. 178-222. Eredetije "Spaccio de la bestia trionfante" címmel 1584-ben (Párizst feltüntetve) valószínűleg Londonban jelent meg. Három dialógus. Beszélgetők: Sofia, Saulino. A három dialógus szövegének részleteivel. [KSZ.]

BRUNO, Giordano: A Pegazusló kabalája. In: Giordano Bruno válogatott dialógusai. M. A. Dinnyik bevezető tanulmányával. Szerk.: Szauder József. Fordították: Fogarasi Miklós, Koltay-Kastner Jenő, Szemere Samu. [Budapest,] [1950.] Hungária. pp. 223-238. Eredetije "Cabala del cavallo Pegaseo con l’aggiunta dell’Asino Cillenico" címmel 1585-ben jelent meg Párizsban. Három dialógus. Beszélgetők: Saulino, Sebasto, Coribante, Onorio. Egy dialógus (az első) teljes szövege, két dialógus (a második, a harmadik) kivonatos közlése. [KSZ.]

Giordano Bruno inkvizíciós pörének irataiból. In: Giordano Bruno válogatott dialógusai. M. A. Dinnyik bevezető tanulmányával. Szerk.: Szauder József. Fordították: Fogarasi Miklós, Koltay-Kastner Jenő, Szemere Samu. [Budapest,] [1950.] Hungária. pp. 239-253. Giordano Bruno első kihallgatása 1592. máj. 26-án, második kihallgatása 1592. máj. 30-án, harmadik kihallgatása 1592. jún. 2-án, melyeket Velencében vettek jegyzőkönyvbe. [KSZ.]

MIHAJLOV, A. [Alekszandr] A. [Alekszszandrovics]: A pulkovói csillagvizsgáló jelentősége az asztronómia fejlődésében. In: A tudományok története a Szovjetunióban. A Szovjetunió Tudományos Akadémiáján tartott előadások a műszaki, mezőgazdasági és a természettudományok történetéről. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1950. Akadémiai Kiadó, Budapest nyomda. pp. 70-81. [KSZ.]

IGYELSZON, N. I.: Lobacsevszkij, az asztronómus. In: A tudományok története a Szovjetunióban. A Szovjetunió Tudományos Akadémiáján tartott előadások a műszaki, mezőgazdasági és a természettudományok történetéről. Kiad. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1950. Akadémiai Kiadó, Budapest nyomda. pp. 120-139. [KSZ.]

BALÁZS Júlia - DETRE László: Vizsgálatok rövidperiódusú delta Cephei-csillagok periódus- és fénygörbeváltozásairól. 6. RW Cancri.(Összefoglalás.). In: Untersuchungen über die Perioden- und Lichtkurvenänderungen von kurzperiodischen delta Cephei-sternen V. RW Cancri. Budapest, 1950. Akadémiai Könyvkiadó N.V., Franklin-nyomda N.V. p. 214. /Mitteilugen der Konkoly Sternwarte. 23./ A német nyelvű tanulmány (pp. 215-246.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

Utazás a Holdba? = Dolgozók Világlapja 6. 1950. jan. 14. 3. sz. p. 15. [ZSE.]

Napfáklyák. = Dolgozók Világlapja 6. 1950. febr. 18. 8. sz. p. 24. [ZSE.]

Utazás a Nap körül. = Dolgozók Világlapja 6. 1950. ápr. 8. 15. sz. pp. 14-15. [ZSE.]

Az égből hulló kő. = Dolgozók Világlapja 6. 1950. aug. 19. 34. sz. p. 15. Egy dialógus. [ZSE.]

KOVÁCS Dénes: Van-e élet a bolygókon? = Dolgozók Világlapja 6. 1950. nov. 4. 45. sz. pp. 18-19. Voroncov és Veljaminov [sic] cikke nyomán. [ZSE.]

KOVÁCS Dénes: Rakéta. = Dolgozók Világlapja 6. 1950. dec. 9. 50. sz. pp. 18-19. A. Mikuljin és Ljapunov tanulmányai nyomán. [ZSE.]

VÉCSEY Zoltán: Bolygóvadászok. = Élet és Tudomány 5. 1950. jan. 8. 2. sz. pp. 37-38. [SRG.]

Bemutatkozik a "nagy ismeretlen". = Élet és Tudomány 5. 1950. jan. 15. 3. sz. pp. 80-81. [SRG.]

Milyen anyagból keletkeztek a bolygók. Üzemi olvasókörök anyaga. = Élet és Tudomány 5. 1950. febr. 12. 7. sz. pp. 174-177. A Zsanije Szilu nyomán. [SRG.]

FALUDI Béla: Lehetséges-e élet más bolygón? Üzemi olvasókörök anyaga. = Élet és Tudomány 5. 1950. febr. 19. 8. sz. pp. 222-224. [SRG.]

Mikor kezdődnek az évszakok? = Élet és Tudomány 5. 1950. febr. 26. 9. sz. pp. 245-246. [SRG.]

VÉCSEY Zoltán: És mégis mozog a Föld! = Élet és Tudomány 5. 1950. márc. 19. 12. sz. pp. 315-318. [SRG.]

Meghívó a Magyar Természettudományi Társulat április havi előadásaira. = Élet és Tudomány 5. 1950. ápr. 9. 15. sz. első belső borító. 13. Csütörtök [...] 1/2 7 ó. Csillagászati szakosztály. Jankovszky János: "Üstökösök". Uránia Csillagvizsgáló, Sánc-u. 3/b. [...] 17. Hétfő 6 ó. Csillagászati szakosztály. Dr Földes István: V. A. Ambarcum jan vizsgálatai a csillagok fejlődésé ről. II. terem. [...] 20. Csütörtök [...] 1/2 7 ó. Csillagászati szakosztály. Szimán Oszkár: Csillaghalmazok I. rész. Uránia Csillagvizsgáló, Sánc-u. 3/b. ..." [HAI.]

A Magyar Természettudományi Társulat április havi utolsó heti műsora. = Élet és Tudomány 5. 1950. ápr. 16. 16. sz. első belső borító. ...27-én, csütörtökön, 1/2 7 órakor: Csillagászati Szakosztály, Szimán Oszkár: Csillaghalmazok II. rész (Uránia Csillagvizsgáló, Sánc-u. 3/b). ..." [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Miért nem siet nyáron Földünk? = Élet és Tudomány 5. 1950. ápr. 30. 18. sz. pp. 483-486. [SRG.]

Meghívó a Magyar Természettudományi Társulat május havi előadásaira. = Élet és Tudomány 5. 1950. máj. 7. 19. sz. első belső borító. "...11-én, csütörtökön 1/2 7 órakor: Csillagászati szakosztály. Dezső Lóránd: A távcső. Uránia Csillagvizsgáló, Sánc-u. 3/b. [...] 18-án, csütörtökön 1/2 7 órakor: Csillagászati szakosztály. Sanyó Lajos: Amatőrtávcső-építés. Uránia Csillagvizsgáló, Sánc-u. 3/b. 22-én, hétfőn 6 órakor: Csillagászati szakosztály. Detre László: A csillagászat története. I. rész. I. sz. terem. [...] 25-én, csütörtökön 1/2 7 órakor. Csillagászati szakosztály. Csada Imre: A csillagászat gyakorlati alkalmazásai. Uránia Csillagvizsgáló, Sánc-u. 3/b. ..." [HAI.]

Mi történt április 2-án a teleholddal? = Élet és Tudomány 5. 1950. máj. 14. 20. sz. pp. 556-557. 1950. április 2-i holdfogyatkozás. [SRG.]

A Magyar Természettudományi Társulat június havi előadásai. = Élet és Tudomány 5. 1950. jún. 11. 24. sz. első belső borító. "...12-én, hétfőn, 1/2 7 órakor: Csillagászati szakosztály, Herczeg Tibor: A csillagászat története, II. rész. ..." [HAI.]

JANKOVSZKY János: Mindenkinek lehet távcsöve. = Élet és Tudomány 5. 1950. jún. 18. 25. sz. pp. 699-700. [SRG.]

SEVLJAKOV, I. F.: Volt-e kezdete és lesz-e vége a világnak? 1. = Élet és Tudomány 5. 1950. jún. 25. 26. sz. pp. 701-705. [SRG.]

SEVLJAKOV, I. F.: Volt-e kezdete és lesz-e vége a világnak? 2. = Élet és Tudomány 5. 1950. júl. 2. 27. sz. pp. 12-15. A folyóirat a folyamatos oldalszámozását félévkor újrakezdte. [SRG.]

SEVLJAKOV, I. E.: A bolygók eredete. = Élet és Tudomány 5. 1950. júl. 9. 28. sz. pp. 35-37., 58. Utalás az Élet és Tudomány ugyanezen évfolyam 26. és 27. számában megjelent "Volt-e kezdete és lesz-e vége a világnak?" című cikkére. [VEJ.]

SEVLJAKOV, I. E.: Hőhalál, vagy a polgári uralom halála? = Élet és Tudomány 5. 1950. júl. 16. 29. sz. pp. 70-71. Utalás az Élet és Tudomány ugyanezen évfolyam 27. és 28. sz. cikkeire. [VEJ.]

Sz. P.: Levél a szerkesztőséghez. = Élet és Tudomány 5. 1950. júl. 23. 30. sz. pp. 105-107., címoldal. Kilenc korabeli fotóval illusztrált cikk. Az Uránia Csillagvizsgálóban közkívánatra szervezett csillagászati bemutatóról. Bartha Lajos 2016-os közlése szerint a cikk valói szerzője: Alföldi László volt. [VEJ.]

TASS László: A fénytörés játékai. = Élet és Tudomány 5. 1950. aug. 13. 33. sz. pp. 208-209. "...A Hold körül gyakran látható színes holdudvar is fénytörés. A Holdról jövő fénysugarak a magasban lebegő párás, jeges felhőkön megtörnek és a szivárvány színeire szóródnak szét, akár a nap sugarai egy üvegpoháron. Legszélén látjuk a legjobban megtört ibolya, azután a kék, zöld, sárga, narancs és legbelül a vörös színt. A vörös törik meg a legkevésbbé, a legnehezebben. A vörös szín egyéb (meleg) tulajdonságai mellett talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a szabadság zászlói mindig és mindenütt ebben a színben ragyogtak. A naplementekor keletkező vörös napsugarak (alkonypír) és vörös napkorong is ennek a következménye: a légkört a laposan érő napsugarat a párás levegő megtöri, szétszórja annak lila, kék, zöld, végül sárga színeit és csak a vöröset hagyja érvényesülni. ..." [HAI.]

JANKOVSZKY János: Mit nézzünk az égbolton augusztusban. = Élet és Tudomány 5. 1950. aug. 13. 33. sz. pp. 213-216. Témaajánló cikk amatőrcsillagászoknak. [VEJ.]

T. L.: Üres-e a világűr. = Élet és Tudomány 5. 1950. aug. 20. 34. sz. pp. 236-239. [VEJ.]

A naprendszer és ami azon kívül van. = Élet és Tudomány 5. 1950. aug. 27. 35. sz. pp. 268-272. [VEJ.]

G. L.: Galilei, a haladó tudomány hőse. = Élet és Tudomány 5. 1950. szept. 3. 36. sz. pp. 306-308. [SRG.]

Sz. K.: A csillagos ég szabad szemmel. = Élet és Tudomány 5. 1950. szept. 10. 37. sz. pp. 339-341. [SRG.]

VÉCSEY Zoltán: Foltok az égboltozaton. = Élet és Tudomány 5. 1950. okt. 8. 41. sz. pp. 456-457. Csillagközi ködök, gázfelhők. [VEJ.]

CSEKŐ Árpád: Merre van lefelé? = Élet és Tudomány 5. 1950. okt. 8. 41. sz. pp. 461-463. "...Azért marad Földünk a pályáján, noha a Nap maga felé vonzza, mert állandóan "kanyarodóban mozog", tehát állandóan hat rá egy röpítőerő. Az állandó pálya csak azért maradhat fenn, mert az erő és ellenerő, a tömegvonzás és röpítőerő egyensúlyt tartanak. [...] A mi szélességi körünkön lakókra azonban a Föld forgási tengelyére merőleges irányú röpítőerő tompaszöget alkot a tömegvonzásból eredő vonzóerővel, ami a Föld közepe felé irányul. A két erőösszegeződés olyan eredőerőt ad, amelyiknek iránya a két erő irányával bezárt tompaszögben belül van. Persze, a tömegvonzóerőhöz, mint a nagyobb erőhöz közelebb lesz, mert az 400-szor nagyobb. Amikor tehát a lefelé irányt függőónnal meghatározzuk, csak a sarkokon és az egyenlítőn kapunk a Föld középpontja felé mutató irányt, a Föld egyéb helyein azonban a lefelé irány a Földünk sugarától az egyenlítő felé eltér. ..." [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Száz éve ismerjük a "fehér törpék"-et. = Élet és Tudomány 5. 1950. okt. 15. 42. sz. pp. 488-490. [VEJ.]

MIHAJLOV, A. A.: A csillagok világának feltárása. = Élet és Tudomány 5. 1950. nov. 12. 46. sz. pp. 618-620. A Szovjetunióban található csillagvizsgálókról. [VEJ.]

Meghívó a Magyar Természettudományi Társulat december havi szakosztályi előadásaira. = Élet és Tudomány 5. 1950. nov. 26. 48. sz. első belső borító. "...a Társulat Vas-utca 2/c alatti előadótermében. [...] Dec. 15. péntek, Csillagászati szakosztály, Herezeg Tibor: Csillagászat a hajózás és repülés szolgálatában. ..." Táblázat. [HAI.]

LOVAS - ALFÖLDI: Miért van tél, nyár, nappal és éjszaka? = Élet és Tudomány 5. 1950. dec. 3. 49. sz. pp. 723-725. A Föld térbeli mozgásairól. [Az Élet és Tudomány 5. 1950. dec. 3. 49. sz. 706. oldalán az alábbi hirdetés található: "Kapható az ÉLET és TUDOMÁNY 1950. január 1-tól június 30-ig kiadott számaiból készült 7. kötet. Ára aranyozott fél vászonkötésben átvéve a Magyar Természettudományi Társulatnál (Budapest, VIII., Puskin-u. 14.) 23 forint. Vidékre postával együtt 24.50 forint. (Csekk-számla 999.756.) Ugyanitt kap hatók az eddig megjelent kötetek fenti áron. Csak bekötési tábla és tartalom jegyzék 5 forint, vidékre 6 forint." Tehát félévenként 1 kötetben gondolkodtak.] [VEJ.]

A Föld felépítése. = Élet és Tudomány 5. 1950. dec. 10. 50. sz. pp. 763-765. Fejezetcímek: Mint a fémkohóban.; Mit bizonyítanak a meteoritek.; Mit árul el a testek sűrűsége.; Amiről a földrengések beszélnek.; A föld belsejének képe. "...A földünkre hullott meteoritek vizsgálata újabb lépést jelentett és hasonló eredményt hozott. A meteoritekről u. i. feltételezhetjük, hogy kihűlt égitestek töredékei. A vizsgálatok szerint a meteoritek egy részének anyagi összetétele és fajsúlya egészen hasonló a földkéreg anyagaihoz. Ezek a kőmeteoritek. Más darabok pedig vasból és más nehéz fémekből állanak. Ezek a vasmeteoritek. Míg a kőmeteoritek a földkéreg anyagának felelnek meg, addig a vasmeteoritek a Föld magjának az összetételét jelzik. ..." [HAI.]

TÁRCZY-HORNOCH Antal: Mikoviny Sámuel halálának kétszázéves fordulójára. = Földméréstani Közlemények 2. 1950. 1-2. sz. pp. 43-47. A Földméréstani Közlemények 1949-ben indult. 6 évfolyam megjelenése után a 7. évfolyama Geodéziai és Kartográfia címmel folytatódott. Így jelenik meg máig (már a 63. évfolyamát jegyzi 2011-ben). [KSZ.]

MILASOVSZKY Béla: 1949. évi sarkmagasságméréseinek kiértékelése. = Földméréstani Közlemények 2. 1950. 3-4. sz. pp. 97-110. [KSZ.]

BERKES Zoltán: Újabb északifény-jelenségek. = Az Időjárás 54. 1950. márc-ápr. 3-4. füz. p. 95. Sarki fény 1950. jan. 24. és febr. 20-án. [SRG.]

XANTUS János ifj.: Százesztendős időjárási szenzációk. = Az Időjárás 54. 1950. máj-jún. 5-6. füz. pp. 187-189. [SRG.]

BERKES Zoltán: Zlinszky László időjárási naplójegyzeteiből. = Az Időjárás 54. 1950. nov-dec. 11-12. füz. pp. 371-373. Állatövi fény megfigyelés 1843 márciusában. [SRG.]

(-h. ö.-): A modern csillagászat. Tudomány és technika. = Ifjúmunkás 3. 1950. márc. 17. 51. sz. p. 4. "A Szovjetunióban a tudomány óriási léptekkel halad előre. A szovjet tudósok világraszóló felfedezései a haladó tudomány alapjait képezik. A cári Oroszországban az idealizmus volt az uralkodó világnézet. "Bűnnek" számított, ha a haladó szellemű orosz csillagászok a materializmus érdekében felszólaltak. A burzsoá-földesúri cári uralom azonban bármennyire is gátolta a tudomány fejlődését, a haladó szellemű orosz csillagászok mégis jelentős felfedezésekkel bővítették a világegyetemmel kapcsolatos ismereteinket. Az orosz nép a csillagászat terén is a lángelmék egész sorát adta a világnak. Elsők közt említjük meg V. N. Lomoszovot, az arhangelszki halász fiát, aki felfedezte az északi fény elektromos eredetét. Lomoszov volt az, aki arra a materialista következtetésre jutott, hogy a földön kívül más bolygókon, is lehetséges az élet.
A Szent-Pétervár-i Pulkov mellett 1839-ben állították fel a Pulkovszkij csillagvizsgálót, amely az egykorú feljegyzések szerint az akkori világ legtökéletesebben felszerelt intézete volt I. V. Sztruve, a csillagvizsgáló első vezetője, a csillagászat terén alapvető felfedezéseket tett. A moszkvai csillagvizsgálónak F. A. Bredihin öregbítette hírnevét. P. A. Lebegyev orosz csillagász, a világ csillagászainak élén járt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt a moszkvai csillagvizsgáló igazgatója P. K. Sternberg volt. Ennek a ragyogó bolsevik tudósnak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a materialista világszemléletet a csillagászatra is alkalmazta. A dialektikus materializmus módszere az eredményes tudományos kutatás legbiztosabb fegyvere.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a csillagvizsgálók hálózatát jelentős mértékben kibővítették Grúziában, Örményországban, Tádzsikisztánban új és jól felszerelt csillagvizsgálókat állítottak fel, mert e vidék éghajlati viszonyai a tudományos kutatások szempontjából rendkívül kedvezőek. ..." Fejezetcímek: A csillagok szerkezete.; Kozmikus felhők és ködök.; Tejutak. [HAI]

Mi a holdfogyatkozás? = Ifjúmunkás 3. 1950. ápr. 7. 54. sz. p. 4. "Vasárnap, április 2-án este 22 óra és 29 perckor teljes holdfogyatkozást láttunk. ..." [HAI]

KOLTAY-KASTNER Jenő: Giordano Bruno a magyar irodalomban. (Halálának negyedszázados évfordulójára.) = Irodalomtörténet 1950. 2. sz. pp. 101-107. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A világmindenség képekben. [1.] = Művelt Nép 1. 1950. márc. 1. sz. pp. 22-24. Naprendszerünk. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A világmindenség képekben. (Befejező közlemény.) = Művelt Nép 1. 1950. ápr. 2. sz. pp. 25-27. Tejútrendszerünk., más tejútrendszerek. [SRG.]

KERTAI György: A Föld keletkezése és fejlődése. (1. rész) = Művelt Nép 1. 1950. aug. 6. sz. pp. 27-28. [SRG.]

KERTAI György: A Föld keletkezése és fejlődése. (2. rész) = Művelt Nép 1. 1950. szept. 7. sz. pp. 25-26. [SRG.]

Rakéta. = Repülés 3. 1950. márc. 10. 5. sz. p. 6. [SRG.]

KOTRA Mihály: Iránytű nélküli tájékozódás. = Repülés 3. 1950. júl. 10. 13. sz. p. 12. [SRG.]

LEVIN, B. J.: A Föld és a bolygók szerkezete és kialakulása a meteorit-elmélet tükrében. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. jan. 1. sz. pp. 2-10. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég. 1950. január. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. jan. 1. sz. p. 62. [SRG.]

Cs. A.: Asztronómia. Írta. B. A. Voroncov-Veljaminov: Az orosz föderatív tanácsköztársaság népnevelésügyi minisztériumának pedagógiai és tankönyvkiadója, Moszkva, 1947. 184 oldal + 2 melléklet. Tankönyv a középiskolák 10. osztálya számára. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. jan. 1. sz. pp. 62-63. Könyvismertetés. [SRG.]

A Szovjetunió asztronómiai atlasza az 1947. évre. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kiadása, Moszkva-Leningrád, 1946. 452 oldal, ára: 75 R. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. jan. 1. sz. p. 63. Könyvismertetés. A két csillagászati könyv ismertetése között: "A Természet és Technika e számát 1949. dec. 21-én, a dolgozók nagy vezére, J. V. Sztálin hetvenedik születésnapján sztálini műszakban tördeltük. A tördelést az Egyetemi Nyomda Szanitrik-brigádjának három tagja végezte 200 %-os munkaidőmegtakarítással." [KSZ.]

SCHMIDT, O. J.: A Föld keletkezésének új elmélete. 1. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. febr. 2. sz. pp. 86-91. [SRG.]

SZALAI Sándor: Megrendül az égboltozat. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. febr. 2. sz. pp. 98-104. Giordano Bruno és pere. [SRG.]

DETRE László: Csillagos ég. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. febr. 2. sz. pp. 126-127. 1950 február. [SRG.]

SCHMIDT, O. J.: A Föld keletkezésének új elmélete. 2. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. márc. 3. sz. pp. 155-161. [SRG.]

DÉSI Frigyes: Szakosztályi élet. A csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. márc. 3. sz. p. 186. Dezső Loránt: A napfizika legújabb eredményei címmel adott elő. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1950. március. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. márc. 3. sz. p. 189. [SRG.]

MOJSZEJEV, A. P.: Mikor láthatók a napfoltok szabad szemmel? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. márc. 3. sz. pp. 189-190. Olyan nagyságú foltok megjelenése a Napon, amelyek szabad szemmel is jól láthatók, a 11 éves ciklus minden fázisában lehetségesek. Kivétel néhány hónap a fő minimum bekövetkezte előtt és után. [SRG.]

TER-OGANYEZOV, V. T.: A csillagászat harca az idealizmus ellen. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. ápr. 4. sz. pp. 210-215. [SRG.]

DÉSI Frigyes: Szakosztályi élet. A Csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. ápr. 4. sz. p. 250. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1950. április. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. ápr. 4. sz. p. 255. [SRG.]

[DETRE László:] Csillagos ég 1950. május. 1950. június. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. máj. 5. sz. p. 317. [SRG.]

AMBARCUMJAN, V. A.: Csillagtársulások. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. jún. 6. sz. pp. 342-346. A T-társulások.; Az O-társulások.; Extragalaktikus csillagtársulások.; Trapéz típusú többes rendszerek.; A csillagtársulásokban kialakuló csillagok száma.; A csillagfejlődés törvényei.; Hogyan kell magyaráznunk a többes rendszerek speciális tulajdonságait. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1950. július. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. jún. 6. sz. p. 381. [SRG.]

Újabb adatok a Tejútrendszer rádiófrekvenciás sugárzásáról. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. jún. 6. sz. pp. 381-382. [SRG.]

DÉSI Frigyes: Szakosztályi élet. A Csillagászati Szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. júl. 7. sz. p. 444. Detre László és Herczeg Tibor a csillagászat történetéről adott elő. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1950. augusztus. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. júl. 7. sz. pp. 446-447. [SRG.]

Megjelent a Társulat kiadásában Csillagászati Értesítő. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. júl. 7. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég. 1950. Szeptember. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. aug. 8. sz. p. 508. [SRG.]

A változó csillag megfigyelés kiértékelése. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. aug. 8. sz. pp. 508-509. "A Magyar Természettudományi Társulat Uránia csillagvizsgálója Változócsillag Megfigyelő Munkaközösségének folyó évi észlelési adatai 1950. I. 21-től 1950. VI. 29-ig 501 megfigyelés. Megfigyelők: Alföldi László AF, 80 megfigyelés; Bartha Lajos BQ, 170; Jáger Tamás JT, 50; Lovas Miklós LM, 127; Sinka József SP 70 megfigyelés. Egyéb megfigyelések száma 5, összesen tehát 501 megfigyelés. A munkaközösség tagjai leginkább hosszúperiódusú Mira típusú változókat figyeltek meg. Rendszeresen megfigyelt változók: Z Ursae Maioris (1. ábra) 141, RS Canceri (3. ábra) 76, R Leonis (2. ábra) 102, S Scuti 181 megfigyelés." A cikk közli a Z UMa, R Leo, RS Cnc fénygörbéjét és az észlelésekhez használt 60/300 mm-es binokuláris távcső fényképét. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1950. október. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. szept. 9. sz. p. 573. [SRG.]

Megjelent a Társulat kiadásában Csillagászati Értesítő. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. szept. 9. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

DETRE László: Csillagos ég 1950. november. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. okt. 10. sz. p. 636. [SRG.]

Holdfödések. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. okt. 10. sz. pp. 636-637. [SRG.]

DETRE László: Csillagos ég 1950. december. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. nov. 11. sz. p. 700. [SRG.]

DOBRONRAVIN, P. P.: Nehéz szén a csillagok atmoszférájában. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. dec. 12. sz. pp. 721-724. [KSZ.]

VAJSZENBERG, A. O.: A kozmikus sugarak. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. dec. 12. sz. pp. 744-749. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1951. január. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. dec. 12. sz. p. 764. [SRG.]

S. J. [SINKA József]: Csillagok energiatermelése. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 109. 1950. dec. 12. sz. pp. 764-765. [SRG.]

          1951.

BÁRÁNY Nándor: Optikai műszerek elmélete és gyakorlata. II. kötet 2. rész. A felvevő- (fényképező-) vagy fotólencsék - a fényhatároló ernyők - a fényképező zárak - gyorsan mozgó tárgyak fényképezése - a színszűrők - a polarizációs szűrők - a fényvisszaverődést csökkentő réteg - a vetítő és a nagyító gépek - az egyszerű geodéziai távcső története, elmélete és részletezése - a tükrös távcsövek - foglalások. Budapest, 1951. Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, Egyetemi Nyomda. 650 p. 842 képpel és fényképpel. A szerző előszava 1951. május hóban kelt Budapesten. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1951. évre. Kiad. a Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1951. Globus Nyomda. 70 p., 1 t. [SRG.]

Egyetemes Tizedes Osztályozás. Rövidített kiadás. 2. Főtáblázatok. Budapest, 1951. Országos Könyvtári Központ. 226 p. Csillagászat: pp. 58-60. [SRG.]

FEGYINSZKIJ, V. V. - ASZTPOVICS, I. [Igor] Sz. [Sztaniszlavovics]: A Világmindenség apró égitestei. Ford.: Hótay Kálmán. Budapest, 1951. Művelt Nép Könyvkiadó, Budapesti Szikra Nyomda. 42 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 59./ [KSZ.]

FERSZMAN, A. J.: Szórakoztató ásványtan. Ford.: Kalocsai Sándor. 1951. Művelt Nép Könyvkiadó, Athenaeum [nyomda]. 236 p. /Ember és világ./ Szakmailag ellenőrizte: Jantsky Béla. Csillagászat: pp. 94-99. Az égből is hullanak kövek (a meteoritek hullásáról). [KSZ.]

HERCZEG Tibor: Pillantás a végtelenbe. Budapest, 1951. Művelt Nép Könyvkiadó, Budapesti Szikra Nyomda. 59 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 62./ [KSZ.]

KUDRJAVCEV, P. SZ.: A fizika története. Az antik fizikától Mengyelejevig. Ford.: Lovas György. Budapest, 1951. Akadémiai Kiadó, Franklin-nyomda. 574 p. Szamosi Géza előszava a magyar kiadáshoz Budapeten kelt 1951. jún. 5-én. [KSZ.]

NEUGEBAUER Tibor: Új összefüggés a gravitáció és mágnesség között. Budapest, 1951. pp. 74-88. Különlenyomat a MTA Matematikai és Természettudományi Osztályának Közleménye 1. köt. 1. számából. [SRG.]

NOVOBÁTZKY Károly: A relativitás elmélete. Budapest, 1951. Tankönyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 176 p. /Egyetemi tankönyv./A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezet: Gravitációs egyenletek (pp. 134-171.). [HAI.]

PERELMAN, J. [Jakov] I. [Iszidorovics]: A végtelen csillagvilág. Ford.: P. Tarczay Gizella. 3. kiad. Budapest, 1951. Dante Könyvkiadó, Budapesti Szikra Nyomda Nemzeti Vállalat. 211 p. Átnézte: Detre László. [HAI.]

  RÓKA Gedeon: A csillagok vizsgálata régen és ma (Az Uránia Csillagászati Múzeum Útmutatója). Melléklet: A csillagos ég (1 csillagtérképpel). [Budapest,] [1951.] A Magyar Természettudományi Társulat kiadása, Budapesti Szikra Nyomda. 47 p., 1. térk. [KSZ.]

RÜHL Lajos: Csillagászati hajózástan. A csillagászat gyakorlati alkalmazása. Budapest, 1951. Közlekedési Kiadó, Révai Nyomda. 220 p. [KSZ.]

TOKODY László - DUDICHNÉ VENDL Mária: Magyarország meteoritgyűjteményei. Budapest, 1951. Akadémia Kiadó, Budapest nyomda. 102 p. Az Országos Természettudományi Múzeum Ásvány-Kőzettárában, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásvány-Kőzettani Tanszékén, a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány-Földtani Tanszékén, a Debreceni Református Kollégium Főgimnáziumában, a Nyíregyházi Jósa András Múzeumban lévő hazai és külföldi meteoritek részletes katalógusa (leltári szám, hullás helye, neve, a meteoritdarab súlya, hullás vagy találás ideje). [KSZ.]

VORONCOV-VELJAMINOV, B. [Borisz] A. [Alekszandrovics]: A Világmindenség. Ford.: Szöllősi József. Budapest, 1951. Művelt Nép Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 388 p. /Ember és világ./ A fordítást ellenőrizte és szakmailag ellenőrizte: Földes István. [ITI.]

MERSITS József: Csillagászati adatok az 1951. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1951. évre. Kiad. a Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1951. Globus Nyomda. pp. 3-36. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: Csillagászati alapfogalmak és kiegészítések. In: Csillagászati évkönyv az 1951. évre. Kiad. a Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1951. Globus Nyomda. pp. 37-44. [SRG.]

DETRE László: Az Állami Konkoly Csillagvizsgáló Intézet működése az 1943-50. években. In: Csillagászati évkönyv az 1951. évre. Kiad. a Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1951. Globus Nyomda. pp. 45-50. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló 1950. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1951. évre. Kiad. a Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1951. Globus Nyomda. pp. 51-56. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A magyar csillagászat fejlődése és 5-éves terve. In: Csillagászati évkönyv az 1951. évre. Kiad. a Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1951. Globus Nyomda. pp. 57-59. [SRG.]

MASZJEVICS, A. G.: A csillagok szerkezete és fejlődése. In: Csillagászati évkönyv az 1951. évre. Kiad. a Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1951. Globus Nyomda. pp. 60-65. [SRG.]

DETRE László: A szovjet csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1951. évre. Kiad. a Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1951. Globus Nyomda. pp. 66-68. [SRG.]

DETRE László - FÖLDES István: Könyvismertetések. In: Csillagászati évkönyv az 1951. évre. Kiad. a Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1951. Globus Nyomda. pp. 69-70. [SRG.]

GUMAN István: A CD Vulpeculae fotometriai kettőscsillagrendszer. (Összefoglalás.). In: Das photometrische Doppelsternsystem CD Vulpeculae. Budapest, 1951. [Akadémiai Könyvkiadó], Franklin-nyomda. p. [2.] /Mitteilugen der Sternwarte der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. 24./ A német nyelvű tanulmány (pp. 3-13.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

CSADA Imre Károly: A napfoltok mágneses terének eredete. (Összefoglalás.). In: On the Origin of the Magnetic Field of the Sunspots. Budapest, 1951. [Akadémiai Könyvkiadó], Akadémiai-nyomda. p. 16. /Mitteilugen der Sternwarte der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. 25./ Az angol nyelvű tanulmány (pp. 17-23.) elé elhelyezett magyar kivonat. [HAI.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. = Akadémiai Értesítő 58. 1951. pp. 220-225. [GAI.]

Így nézik a csillagokat. = Dolgozók Világlapja 7. 1951. máj. 1. 19. sz. pp. 18-19. B. A. Voroncov-Veljaminov: A világmindenség, Fegyinszkij és Asztapovics: A világmindenség apró égitestei és Herczeg Tibor: Pillantás a végtelenbe című művei nyomán. [ZSE.]

HERCZEG Tibor: Kevesebb több lett volna! = Élet és Tudomány 6. 1951. jan. 4. 1. sz. pp. 6-9. Kritikai cikk korábban megjelent csillagászati művekről általában, konkrétan pedig Jeans: "A csillagos ég" című könyvének bírálata. [VEJ.]

RÓKA Gedeon: Az élet és erő forrása. = Élet és Tudomány 6. 1951. jan. 18. 3. sz. pp. 91-94. Ábrákkal illusztrált írás központi csillagunkról, a Napról. [VEJ.]

A Magyar Természettudományi Társulat 1951. első negyedévi szakosztályi előadásai. = Élet és Tudomány 6. 1951. febr. 1. 5. sz. p. 130. "...Vécsey Zoltán Hogyan keletkezik a csillagok energiája. Febr. 16. Csillagászat. [...] Tritsch József Számoljunk rajzzal (A számolóábra és gyakorlati alkalmazása (Vetítés) Márc. 29. Csillagászat. Az előadásokat 6 órakor, az agronomiai szakosztály előadásait 1/2 6-kor kezdjük. Az előadások helye: VIII., Vas-utca 2/c. földszint." Táblázat. [HAI.]

RÓKA Gedeon: Ritka égi tünemények. = Élet és Tudomány 6. 1951. febr. 1. 5. sz. pp. 156-158. Nap- és holdfogyatkozás, üstökösök, meteorok, halo-jelenségek, babonák. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: Nézzünk körül a Holdról. = Élet és Tudomány 6. 1951. márc. 1. 9. sz. pp. 262-264. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: Mi kék? Az ég! = Élet és Tudomány 6. 1951. márc. 8. 10. sz. pp. 299-301. Fények, fényviszonyok, látás a földön, az égen, a légkörben. [VEJ.]

DÉSI F. [DÉSI Frigyes]: Fraunhofer 1787-1826. A munkásból lett tudós. Az Élet és Tudomány naptára. = Élet és Tudomány 6. 1951. márc. 29. 13. sz. p. 393. "...Joseph Fraunhofer egyszerű munkáscsalád tízedik gyermeke volt Apja üveges, ő maga üvegcsiszolóműhelyben kezdett dolgozni, ahonnan pusztán a saját erejéből emelkedett korai halála előtt három évvel a Müncheni Tudományos Akadémia fizikai osztályáig s azután a fizika történetének halhatatlanjai közé. Fraunhofer a távcsövet akarta tökéletesíteni. Közben újra felfedezte a Nap éles színképében észlelhető sötét vonalakat, amelyeket ma is méltán nevez a tudomány Fraunhofer-féle vonalaknak. Mert nemcsak egyszerű felfedezője volt a jelenségeknek, (mint előtte Wollaston) hanem igen alapos vizsgálója és korszakalkotó jelentőségének teljes felismerője. A Nap színképében többszáz ilyen fekete vonalat tanulmányozott és mért meg nagy gonddal. A feltűnőbbeket az ABC betűiről nevezte el. ..." [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Az égbolt rendszeres ellenőrzése. = Élet és Tudomány 6. 1951. márc. 29. 13. sz. pp. 395-397. Az égbolt fényképezéséről 1851-től, száz éve, folyamatosan. [VEJ.]

MEZENCEV, Vl.: "Valamikor valahol a Nap fénye a Földre esett"! [2.] = Élet és Tudomány 6. 1951. márc. 29. 13. sz. pp. 400-403. "...A Napban ugyanazokat a kémiai elemeket lehetett megtalálni, amelyekből a mi Földünk áll: hidrogént, oxigént, nátriumot, vasat, nikkelt, platinát, és így tovább. A csillagok színképének tanulmányozása is arról beszél, hogy Földünkhöz és a Naphoz hasonlóan szintén az általunk ismert kémiai elemekből állnak. Számos csillag izzó gázokból áll - hidrogénből és héliumból. A többi, össze tételét tekintve, hasonló a Naphoz. Napjainkban az asztronómusok a csillagok színképe alapján megállapítják még a csillagok sűrűségét és hőmérsékletét, sőt mozgásuk irányát és sebességét is. ..." Fejezetcímek: Színképelemző eljárás.; A fekete vonalak nyomában.; Az egységes anyagi világ tanúja.; A kész gyártmányok vizsgálatánál. [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Az Élet és Tudomány bemutatja: Gothard Jenőt, a nagy magyar csillagászt. = Élet és Tudomány 6. 1951. ápr. 5. 14. sz. pp. 422-425. [VEJ.]

DÉSI Frigyes: Bunsen (1811-1899) Kirchhoff (1824-1887). Az Élet és Tudomány naptára. = Élet és Tudomány 6. 1951. ápr. 5. 14. sz. p. 427. "...1861-ben mutatta be Kirchhoff a berlini Akadémián a napspektrumra vonatkozó vizsgálatait tartalmazó világhírű értekezését. A színképelemzés (spektrálanalízis) nem csak a földi anyagok összetételének kémiai kimutatásában vált igen hatékony kutatómódszerré, hanem a csillagok anyagi minőségét is meghatározhatóvá tette és egész sor - akkor még ismeretlen - elem felfedezéséhez vezetett. ..." [HAI.]

SINKA József: Válasz csillagászati pályára készülő olvasóknak. = Élet és Tudomány 6. 1951. ápr. 19. 16. sz. pp. 506-507. [SRG.]

Tejútrendszerünk határőrei. = Élet és Tudomány 6. 1951. ápr. 26. 17. sz. pp. 520-521. Részlet Voroncov-Veljaminov "A világmindenség" című könyvéből, Vécsey Zoltán bevezetőjével. [VEJ.]

ALFÖLDI László: Egy április 4-i felajánlás története. = Élet és Tudomány 6. 1951. máj. 24. 21. sz. pp. 647-649., címoldal. Az Uránia Csillagvizsgáló Múzeumának létrehozása, a csillagászattörténeti kiállítás megnyitása. [VEJ.]

VSZECHSZVJATSZKY, Sz. K.: A csillagászat az emberiség szolgálatában. = Élet és Tudomány 6. 1951. máj. 31. 22. sz. pp. 675-680. Korabeli asztrofotókkal és mérőműszerek ábráival illusztrálva. [VEJ.]

EJGENSZON, M. Sz.: Mi történik a Nap koronájában? = Élet és Tudomány 6. 1951. jún. 20. 25. sz. pp. 794-795. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: "Drágakő" a Hold ujján. = Élet és Tudomány 6. 1951. jún 27. 26. sz. pp. 807-811. Az 1951. június 8-ai Hold-Vénusz szoros együttállásról. A Föld, a Hold, a Vénusz naprendszerbeli mozgásairól, 9 grafikus ábrázolással illusztrálva. [VEJ.]

ILJIN: A mágnestű naplója. Hegyek és emberek 31. = Élet és Tudomány 6. 1951. jún. 27. 26. sz. pp. 823-825. Csillagászat: (p. 823.). "...1909. szeptember 25-26-án történtek. 25-én délelőtt 11 óráig a tű nyugodt volt és csak enyhén hajlott el egyszer egyik, másszor másik irányban. Majd hirtelen hol fölfelé, hol lefelé szökkent, mint valami űzött vad. Az ugrások mind erősebbek lettek. Délután négy órakor a láz csúcspontját érte el. A tű csak az éjtszaka folyamán kezdett megnyugodni. De még hosszan rázkódott. Mi történt? A tudósok azt mondják, hogy "mágneses vihar" állt be. Ez a vihar szél, eső, mennydörgés és villámlás nélkül - nemcsak Pavlovszkban, hanem a föld egész kerekségén tombolt, ide-oda hánykódásra kényszerítette minden országban a mágnestűket. Ugyanabban az időben, amikor a tűk heves mozgásban voltak, északon hatalmas sarki fény világolt az égen.
És ugyanabban az időben a megfigyelő állomásokon a csillagászok a nap ragyogó felszínén nagy, sötét foltokat rajzoltak és fényképeztek le a napnak a föld felé fordult hosszúsági körén. Valami történt ott a napon. Meglehet, hogy valami hatalmas kitörés rázkódtatta meg izzásban lévő méhét. A napból kilövelt elektromos részecskék - elektronok - patakja repült a földre és itt mágneses vihart idézett elő. ..." [HAI.]

LISAKOV, V. A.: "Légből kapott" koholmányok és mennykövek. = Élet és Tudomány 6. 1951. júl. 25. 30. sz. pp. 117-119. Bolidákról, óriásmeteorokról Perelmann: Végtelen csillagvilág című műve alapján. [VEJ.]

RÓKA Gedeon: Hogyan figyelhetjük meg a napfoltokat? = Élet és Tudomány 6. 1951. szept. 19. 38. sz. pp. 371-373. [VEJ.]

[AMBARCUMJAN, Viktor Amazaszpovics]: Csillagászat és politika. = Élet és Tudomány 6. 1951. nov. 7. 45. sz. pp. 579-581. "Viktor A. Ambarcumjan, az Örmény Szocialista Szovjet Köztársaság Tudományos Akadémiájának elnöke, a világhírű Sztálin-díjas asztrofizikus, a Nemzetközi Asztronómiai Társaság alelnöki tisztét is betölti. Ebben a minőségében "A csillagok és a politika" címen feltűnést keltő cikket írt a News című, Moszkvában angol nyelven megjelenő szovjet folyóirat 4. számába. A kiváló tudós ebben a cikkében a Szovjetunió tudósainak a Nyugat tudósaival való együttműködéséről ír.
Fejezetcímek: A szovjet csillagászok a nemzetközi együttműködésért.; A csillagvilág katalógusa.; A konferenciák eredményes munkája.; Miért kell elhalasztani a leningrádi kongresszust?; Ég, bűn, hidegháború. "...Vajjon milyen láthatatlan kéz akadályozta meg egy csillagászati világkongresszus egybehívását Leningrádba? Ki akarja a Nyugat csillagászainak a Szovjetunió csillagászaival való együttműködését megzavarni? És miért akarja ezt? Sok levelet kaptam szovjet és külföldi csillagászoktól, s ezek azt a véleményt fejezik ki, hogy ebben az a törekvés nyilvánul meg, hogy a Nyugat, különösén az Egyesült Államok csillagászai ne utazzhassanak a Szovjetunióba. Azt a tényt, hogy a leningrádi kongresszus megtartását megakadályozták, sokan úgy értelmezik, hogy bizonyos körök a hidegháborút a tudomány területére is ki akarják terjeszteni, ebben az esetben a csillagászat területére. ..." [HAI.]

ZÁCH Alfréd: Sarki fény ragyogott Magyarország felett. = Élet és Tudomány 6. 1951. nov. 14. 46. sz. pp. 630-633. Az 1951 novemberében hazánkból is látható sarki fény-jelenség bemutatása, magyarázata. [VEJ.]

KISFALUDI György: Van-e növényi élet más bolygón? Színképelemzés a bolygók vizsgálatában. = Élet és Tudomány 6. 1951. nov. 21. 47. sz. pp. 645-648. [VEJ.]

LANTOS Vera - RÓKA Gedeon: Miért van napfogyatkozás? = Élet és Tudomány 6. 1951. nov. 21. 47. sz. pp. 667-670. [VEJ.]

RÓKA Gedeon: A csillagok születése. = Élet és Tudomány 6. 1951. dec. 12. 50. sz. pp. 758-761. A világ "keletkezéséről", "megszűnéséről", csillagok, csillagtársulások létrejöttéről, Ambarcumján elméletének felhasználásával. [VEJ.]

KOCSIS László: Szcintillációs módszer a csillagászatban. = Fizikai Szemle 1. 1951. dec. 4. sz. p. 24. A Fizikai Szemle 1951-től 1957-ig évente 6-szor, 1958-1959-ben évente 10-szer, 1960-tól évente 12-szer (havonta) jelent meg. [SRG.]

Sz. T.: Adatok a kozmikus sugárzás keletkezéséről. = Fizikai Szemle 1. 1951. dec. 4. sz. p. 25. [SRG.]

BERKES Zoltán: Északi fény Magyarországon. = Az Időjárás 55. 1951. szept-okt. 9-10. füz. p. 255. 1951. okt. 28-án. [SRG.]

JÁNOSSY Lajos: A kiterjedt légizáporok jelenlegi problémái. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei 1. köt. 1951. 1. füz. pp. 3-9. Előadása az 1950. nov. 27-i osztályülésen. A kozmikus sugárzás vizsgálata. [KSZ.]

NEUGEBAUER Tibor: Új összefüggés a gravitáció és mágnesség között. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei 1. köt. 1951. 2. füz. pp. 73-88. Előadása az 1950. nov. 28-i osztályülésen. [KSZ.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének munkájából. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei 1. köt. 1951. 2-4. sz. pp. 393-396. Az Intézet a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megrendelhetett egy 90 cm átmérőjű tükörteleszkópot. A műszert 4 év múlva szállítják, addig ki kell választani hazánknak csillagászati megfigyelésekre legalkalmasabb helyét és a távcsövet befogadó épületet meg kell építeni. [KSZ.]

A Természettudományi Társulat Csillagászati Múzeumának megnyitása. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei 1. köt. 1951. 2-4. sz. pp. 401-402. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban (Sánc u. 2.) 1951. máj. 19-én nyílt meg. A megnyitón a Magyar Tudományos Akadémia nevében Rényi Alfréd szólalt fel. A cikk az ő beszédét közli. [KSZ.]

DÉSI Frigyes: Miért váltakoznak az év- és napszakok? = Művelt Nép 2. 1951. ápr. 4. sz. pp. 29-30. [SRG.]

Megjavítjuk a természettudományos ismeretterjesztést. = Művelt Nép 2. 1951. dec. 12. sz. p. 10. A Diósgyőri Természettudományi Társulat küldötte 1950-ben megígérte, hogy az Avason csillagvizsgálót állítanak fel, ez 1951 decemberéig nem valósult meg (és azóta sem). [SRG.]

Messzelátót készítünk. = Pajtás 6. 1951. szept. 12. 37. sz. p. 3. Pongrácz Mihály keceli pajtás 3 db szemüveglencséből, és 2 kartoncsőből álló távcsöve készítésének technikáját írja le. [SRG.]

Természettudomány. A Naprendszer. = Repülés 4. 1951. jan. 10. 1. sz. p. 16. [SRG.]

Természettudomány. A Naprendszer. = Repülés 4. 1951. febr. 10. 2. sz. p. 14. [SRG.]

[DETRE László]: Csillagos ég 1951. február. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. jan. 1. sz. p. 61. [SRG.]

HIMMELFARB, B. N.: Új kísérletek Kant-Laplace kozmogóniai elméletének feltámasztására. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. febr. 2. sz. pp. 81-83. A kozmogónia problémájának modern fölvetése és a Naprendszer keletkezésére vonatkozó klasszikus hipotézisek.; A Naprendszer eredetére vonatkozó ködelméletek legújabb változatai.; Az ősköd eredetének kérdése. [KSZ.]

Szakosztályi élet. A csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. febr. 2. sz. p. 123. Herczeg Tibor novemberi előadása a meteorok eredetének kérdését tárgyalta. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1951. március. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. febr. 2. sz. p. 124. [SRG.]

Változó csillagok. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. febr. 2. sz. pp. 124-126. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló változó-csillag megfigyelő munkaközössége 1950 januárjában alakult. A munkaközösség 1950-ben 8 állandó megfigyelővel dolgozott. Alföldi László (AF) Uránia-gondnok. Bartha Lajos (BQ) megfigyelésvezető. Bercsi Zsolt (BZs) helyettes vezető. Hack Frigyes (HF). Jáger Tamás (JT). Lovas Miklós (LM). Sinka József (SP). Török Ervin (TE). A munkaközösség 11 hónap alatt összesen 1059 megfigyelést végzett. Alföldi 107, Bartha 286, Bercsi 115, Hack 23, Jáger 79, Lovas 219, Sinka 128, Török 83 megfigyelést végzett és további 20-at a nem rendszeres megfigyelők. Az R Cyg, R Leo, R Sct, T Cep, V Boo, W Cyg, Z UMa, RS Cnc, RS Cyg, RY Leo, AF Cyg változókat figyelték. A cikk közli a R Sct, Z UMa, AF Cyg, V Boo, RS Cnc fénygörbéit. [KSZ.]

OLY, A. I.: A mikroszeizmikus működés és a naptevékenység. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. márc. 3. sz. pp. 151-153. [KSZ.]

T. Rné: Szakosztályi élet. A csillagászati és matematikai szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. márc. 3. sz. p. 189. Januárban előadást tartott Herczeg Tibor Csillagászati aktualitások címmel. Róka Gedeon ismertette az amatőr csillagászat problémáit. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1951. április. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. márc. 3. sz. p. 190. [SRG.]

Szakosztályi élet. A Csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. ápr. 4. sz. p. 250. Febr. 16-án rendezett előadást, Vécsey Zoltán beszélt arról, hogyan keletkezik a csillagok energiája. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1951. május. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. ápr. 4. sz. p. 251. [SRG.]

SINKA József: Fehér-törpe csillagok. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. ápr. 4. sz. pp. 251-252. [SRG.]

H. T. [HERCZEG Tibor]: A felszabadulás után megjelent magyarnyelvű népszerű csillagászati művek. 1. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. ápr. 4. sz. pp. 255-256. Perelman: A végtelen csillagvilág. Dante Könyvkiadó, Bp. évszám nélkül. könyv ismertetése. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1951. június. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. máj. 5. sz. p. 317. [SRG.]

H. T. [HERCZEG Tibor]: A felszabadulás után megjelent magyarnyelvű népszerű csillagászati művek. 2. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. máj. 5. sz. pp. 319-320. A Természettudományos Kiskönyvtár füzetei.; Világunk múltja és jövője.; Gáspár László: Világmindenség.; Kulin György - Kolbenheyer Tibor: Csillagászat az atom korszakában.; Papp Dezső: Élet a csillagokon című könyvek ismertetése. [SRG.]

Szakosztályi élet. A csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. jún. 6. sz. p. 381. Májusban csillagászati múzeumot rendeztek be az Uránia bemutató Csillagvizsgáló három termében. A múzeum megnyitója május 19-én volt. A szakosztályban Detre László tartott előadást "Mit tudunk a meteorokról?" címmel. [KSZ.]

K.: Csillagos ég 1951. július. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. jún. 6. sz. p. 382. [KSZ.]

JÁNOSSY Lajos: Szkobeljcin, a kozmikus sugárzás kutatásának úttörője. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. júl. 7. sz. pp. 385-389. [KSZ.]

Szakosztályi élet. A csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. júl. 7. sz. pp. 441-442. Április 19-től előadássorozat indult az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban. Róka Gedeon, Szimán Oszkár, Guman István, Detre László, Izsák Imre adott elő. A szakosztályban Dezső Loránt máj. 11-én Vannak-e más bolygórendszerek? címmel tartott előadást. [KSZ.]

Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló Csillagászati Múzeuma. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. júl. 7. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

D. L. [DETRE László]: Csillagos ég 1951. augusztus. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. júl. 7. sz. pp. 442-443. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagos ég 1951. július hónapban. A csillagképek ismertetése. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. júl. 7. sz. pp. 443-444. A csillagképek és látnivalóik ismertetése. [SRG.]

RUBASOV, M. B.: Új adatok a Marson uralkodó meteorológiai viszonyokról. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. júl. 7. sz. pp. 445-446. [SRG.]

Szakosztályi élet. A csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. aug. 8. sz. p. 508. A szakosztályban jún. 15-én Földes István a Naprendszer címmel adott elő. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban folytatódtak a csütörtöki csillagászati előadások: Szimán Oszkár, Csada Imre, Földes István tartott előadást. A pécsi csillagászati szakosztály júniusban 5 bemutatást tartott, ezen 250 dolgozó vett részt. A debreceni bemutatásokat 200-an látogatták. A szegedi távcsövet 300-an keresték fel. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Csillagos ég 1951. szeptember. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. aug. 8. sz. p. 509. [SRG.]

BARTHA Lajos: A június 8-i Hold-Vénusz együttállás. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. aug. 8. sz. p. 509. A 3 napos holdsarló déli peremétől este 19 óra 50 perckor a fénylő Vénusz mindössze 1,5 ívpercre volt. Az együttállásról készült fényképet is közli a cikk. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A csillagos ég szeptember hónapban. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. aug. 8. sz. pp. 509-510. [SRG.]

Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló Csillagászati Múzeuma. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. aug. 8. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

FÖLDES István: Feszenkov kozmogóniai elmélete. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. szept. 9. sz. pp. 531-534. [SRG.]

[GUMAN István:] Csillagos ég 1951. október. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. szept. 9. sz. p. 575. [SRG.]

Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló Csillagászati Múzeuma. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. szept. 9. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A Mars bolygóról. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. okt. 10. sz. pp. 598-605. Mars légköre.; Van-e víz a Marson?; A Mars hőmérséklete, felülete.; Növényi élet a Marson.; A Mars-csatornái. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: Csillagos ég 1951. november. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. okt. 10. sz. pp. 637-638. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: Csillagos ég 1951. december. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. nov. 11. sz. p. 702. [SRG.]

OVCSINNYIKOV, N. F.: A világ anyagi egysége. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. dec. 12. sz. pp. 726-729. Csillagászati vonatkozásokkal, a Nauka i Zsizny 1951. évi 8. számából. [SRG.]

Szakosztályok munkája. A csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. dec. 12. sz. p. 765. A szakosztályban Bercsi Zsolt tartott előadást "Mi van a bolygók között" címmel okt. 17-én. Okt. 4-től folytatódtak az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban a csütörtöki előadások. Szimán Oszkár, Detre László, Guman István adott elő. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Csillagos ég 1952. január. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 110. 1951. dec. 12. sz. p. 766. [SRG.]

CZAPÁRI Endre: Szombathely legújabb nevezetessége: a csillagvizsgáló. = Vasmegye 7. 1951. dec. 18. 294. sz. p. 4. A gimnázium épületében. [SRG.]

          1952.

BAJEV, Konsztantin Lvovice: Az új asztronómia megteremtői. Ford.: Dessewffy Olivér. Budapest, 1952. Művelt Nép Könyvkiadó. 99 p. /Nagy tudósok./ [SZF.]

BANU, Ion: Korai görög materialisták. [Budapest,] 1952. Művelt Nép Könyvkiadó. 98 p. A filozófiai szövegeket görög eredetiből fordította Bodor András, Gálffy Zsigmond és Szabó György. A könyv Miletosi Thales, Miletosi Anaximandros, Miletosi Anaximenes, Agrigentumi Empedokles és Klazomenai Anaxagoras nézeteit mutatja be. Thales, Anaximandros, Anaximenes, Empedokles, Anaxagoras világképét, a világegyetemről alkotott elképzelését, a csillagászattal is kapcsolatos nézeteit mutatja be, valamint a kortársak és az utókor nekik tulajdonított idézeteiből válogat. [KSZ.]

BÁRÁNY Nándor: Optikai műszerek elmélete és gyakorlata. III. kötet. Mérőműszerek leolvasóberendezései - libella - szögmérőműszerek - teodolitok - tahiméterek - delejtűs műszerek - giroszkópikus műszerek - szintezőműszerek - célzótávcsövek - csillagászati távcsövek és műszerek -kollimátorok - mérőeljárások optikai paddal - meteorológiai műszerek - fordulatszámlálók - sebességmérők. Budapest, 1952. Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, Franklin-nyomda. 967 p. A szerző előszava 1952. június hóban kelt Budapesten. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. 194 p. [SRG.]

Giordano Bruno. Galilei. Campanella. Bevezető tanulmányok: C. I. Gulian, I. Banu. Egyes részek ford.: Jánosházy György, Kiss Géza. [Budapest] - Bukarest, 1952. Művelt Nép Könyvkiadó - Állami Tudományos Könyvkiadó. 120 p. Válogatott részletek Giordano Bruno "Az okról, az elvről, az egyről", "A végtelenről, a világegyetemről és a világokról", "A hamvazószerdai lakoma", "A diadalmas állat elűzése", "A hősi lendület", "A Pegazus-ló kabalája", "A killeni szamár"; Galileo Galilei "Dialógus a két nagy világrendszerről, a ptolemaiosiról és a kopernikusziról", "Il saggiatore", "Levél Don Benedetto Castellihez", "Levél Cristina di Lorena toscanai nagyhercegnőhöz"; Tomasso Campanella "Napállam" című műveiből. [KSZ.]

FIALOWSKY Lajos: A geodéziai műszerekről. Budapest, 1952. Nehézipari könyv- és folyóirat-kiadó vállalat. 151 p. [SZF.]

IZSÁK Imre: Van-e a Földhöz hasonló égitest? [Budapest,] 1952. Művelt Nép Könyvkiadó, Athenaeum. 31 p. /Útmutató városi előadók részére. 4./ Ez az útmutató a Természettudományi Társulat szerkesztésében készült. Felelős szerk.: Balázs Sándor [HAI.]

LÁNG Sándor: Matematikai-csillagászati földrajz és térképészet. Egyetemi tankönyv. Budapest, 1952. Tankönyvkiadó, Franklin-nyomda. 367 p. [KSZ.]

MÁTRAI László: Adatok a kopernikuszi világkép térhódításáról. Budapest, 1952. pp. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 233-247. Különlenyomat a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményeiből. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A Kárpátmedencék földrengései (455-1918). Budapest, 1952. Akadémiai Kiadó, Akadémiai nyomda. 510 p. Lektorálták: Aujeszky László és Egyed László. A szerző bevezetője 1952. jún. 12-én kelt Budapesten. Ajánlás: "Kövesligethy Radó (1862-1934) a földrengéskutatás kiváló mestere emlékének ajánlja a szerző." Kövesligethy Radó említése: p. [3.], [5.], 7., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 307., 411., 473., 474., 475., 476., 509.; pp. 98-101.: 1768. febr. 27-én hajnalban Magyarország nyugati részén és Ausztria keleti részén történt földrengés leírásai. Cs. K. Csillag visgáló Hell Páter Úr feljegyzése arról, hogy ezt a jelenséget Bécsben miként érezte és élte át (p. 100.); A könyv időrendben sorolja fel a földrengéseket, azok időpontját, helyeit és a felkutatott régi leírásokat adva. Köztük néhány csillagászati jelenség is van: p. 22. 1022. jún. 23. Magyarország - Két nap látszott az égen.;
p. 22. 1038. aug. 15. Magyarország - Szent István halálának utána nagy csudák és veszedelmek lőnek ... két napot is látának az égbe.; p. 33. 1550. okt. 26. Brassó - Éjjel 2 órakor egy üstököst láttanak.; p. 37. 1583. aug. 8. Erdély - Néhány hasadás (északi fény) látszott az égen.; p. 48. 1605. dec. 6. Erdély - D. e. kb. 11 órakor földrengés volt, melyet nem sokkal előbb szokatlan csillaghullás előzött meg.; p. 49. 1605. dec. 24. Erdély - Annakutána néhány nappal két nagy csillag az ég alacsonyabb táján 7 napon át ragyogott és a Holdat közvetlenül megelőzte.; p. 50. 1607. nov. 27. Trencsén vármegye - Esti 7 óra körül tiszta Hold és északifény mellett az égből harsogással és földrengéssel tűz esett, látták ezt a Trencsén-megyei Bittsén és más helyeken is.;
p. 51. 1610. febr. és márc. 7. Beszterce - Február hóban az ég Beszterce táján égni látszott. Nemsokára erre nagy földrengés keletkezett március 7-én. Az égen három napot láttak.; p. 52. 1614. febr. 14-15. Nagyvárad - Az egh kete nyílt és fell oránál towab ugy allott aszt minden ember latta. [Az ég ketté nyílt és fél óránál tovább úgy állott azt minden ember látta]; p. 52. 1615. jan. 5. Trencsén vármegye - Ezen északi fényben éghasadást és égből leeső tüzet vagy rendkívüli szivárványt láttak Trencsén megye legtöbb szomszédos falvaiban. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Az égitestek kialakulása. Budapest, 1952. Művelt Nép Könyvkiadó, Athenaeum nyomda. 83 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 91./ [KSZ.]

[RÓKA Gedeon:] Az ember és a világmindenség. Budapest, [1952?] Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, Ifjúsági Akadémia. 23 p. [TZS.]

[RÓKA Gedeon:] A naprendszer keletkezése. Budapest, [1952?] Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, Ifjúsági Akadémia. 26 p. A látott példányra tollal ráírva szerzőként: Róka. [TZS.]

RÓKA Gedeon: Vezérfonal a csillagos ég c. előadáshoz. Budapest, [1952?] Kiadja a Magyar Természettudományi Társulat, Szikra Lapnyomda. 19 p. /Szabad Föld Téli Esték./ [TZS.]

SMIDT, O. J.: Négy előadás a Föld keletkezésének elméletéről. Ford.: Ozsváth István. Budapest, 1952. Akadémiai Kiadó, Akadémiai nyomda. 80 p. Lektorálta: Herczeg Tibor. Földes István előszavával. [KSZ.]

SZALKAY Ferenc: A távcső és a mikroszkóp. Budapest, 1952. Tankönyvkiadó, Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat. 51 p. /Középiskolai szakköri füzetek./Ez a kiadás a Közoktatási Minisztérium Középiskolai Főosztályának irányításával készült. [KSZ.*]

ZEMPLÉN M. Jolán: A fénysugár nyomában. Budapest, 1952. Ifjúsági Könyvkiadó. 48 p. [SZF.]

ZSIRAI Miklós: A modern nyelvtudomány magyar úttörői. I. Sajnovics és Gyarmathi. Budapest, 1952. Aladémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 55 p. Lektorálta: Bárczi Géza és Pais Dezső. Csillagászat: Sajnovics Demonstratioja. (pp. 18-33.) Sajnovics János életpályája, Vardőre utazása, csillagászati és nyelvészeti tevékenysége, a Demonstratio létrejötte, fogadtatása. Főleg a nyeltudományi munkássága, de több adat és szövegrész ismerteti a csillagászati tevékenységét is (p. 19-21., p. 23., p. 33.). [KSZ.]

BARTHA Lajos - EDELÉNYI Elemér - HACK Frigyes - SINKA József: Csillagászati adatok az 1952. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. pp. 3-81. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: Csillagászati alapfogalmak és kiegészítések a közölt adatokkal kapcsolatban. In: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. pp. 82-92. [SRG.]

GUMAN István: Csillagfedések. In: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. pp. 93-95. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése az 1951. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. pp. 96-103. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Jelentés a bemutató csillagdák 1951. évi működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. pp. 104-117. [SRG.]

AMBARCUMJÁN, V. A.: Csillagtársulások és a csillagok keletkezése. In: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. pp. 118-128. Ford.: Herczeg Tibor. [SRG.]

DISKANT, S. P.: A kozmikus sugarak eredete. In: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. pp. 129-139. Fordítás a Priroda 1951. áprilisi számából. [SRG.]

Az IAU (Nemzetközi Csillagászati Szövetség) VIII. kongresszusának összehívásáról. In: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. pp. 140-147. Írta a Szovjetunió Tudományos Akadémia Csillagászati Tanácsa. Fordította: Guman István. [SRG.]

DETRE László: Az üstökösök fizikája. In: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. pp. 148-159. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Nap és földi hatásai. In: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. pp. 160-173. [SRG.]

CSADA Imre: A pontos idő meghatározása rádió időjelek segítségével. In: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. pp. 174-177. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A változó csillagok megfigyelése. In: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. Kiad. és szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1952. Globus Nyomda. pp. 178-193. A Z UMa, R Sct, RS Cnc, R Leo változócsillagok egészoldalas térképeivel. [SRG.]

FÖLDES István: Az égitestek és azok rendszereinek keletkezése és fejlődése (kozmogónia). In: Láng Sándor: Matematikai-csillagászati földrajz és térképészet. Egyetemi tankönyv. Budapest, 1952. Tankönyvkiadó, Franklin-nyomda. pp. 143-166. [KSZ.]

DEJCS, A. N.: A csillagok láthatatlan mellékbolygói. In: Izsák Imre: Van-e a Földhöz hasonló égitest? [Budapest,] 1952. Művelt Nép Könyvkiadó, Athenaeum. pp. 24-27. /Útmutató városi előadók részére. 4./ [HAI.]

IZSÁK Imre: A naprendszer távolabbi bolygóinak felfedezése. In: Izsák Imre: Van-e a Földhöz hasonló égitest? [Budapest,] 1952. Művelt Nép Könyvkiadó, Athenaeum. pp. 28-31. /Útmutató városi előadók részére. 4./ Kivonat a szerző "Van-e a Földhöz hasonló égitest" c. cikkéből. Lásd: Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. szept. 9. sz. [HAI.]

RÓKA Gedeon: Van-e a világnak határa? = Élet és Tudomány 7. 1952. jan. 9. 2. sz. pp. 37-39. [VEJ.]

Január 25-én részleges napfogyatkozásunk lesz. = Élet és Tudomány 7. 1952. jan. 16. 3. sz. p. 75. Tájékoztató a várható csillagászati eseményről. [VEJ.]

ANDREJEV, Kirill: Élet a szomszéd bolygón. = Élet és Tudomány 7 1952. jan. 30. 5. sz. pp. 137-140. A marsi élet lehetőségének feltételezései és kutatása. Korabeli Mars-térkép. [VEJ.]

VORONCOV-VELJAMINOV, B. A.: Üstökösök. = Élet és Tudomány 7. 1952. febr. 6. 6. sz. pp. 166-169. Üstökösökről általában, valamint az 1774-es, 1843-as és az 1862-es üstökösök bemutatása korabeli rajzokon, 10 ábrával. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Február 3-9. = Élet és Tudomány 7. 1952. febr. 6. 6. sz. p. 191. "...1851 február 3. Foucault Leon a párizsi Akadémián beszámol nevezetes ingakísérletéről, amellyel a Föld forgását bizonyítja. Ingája egy hosszan lengésben maradó, forgathatóan felfüggesztett egyébként közönséges inga volt. ..." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Február 10-16. = Élet és Tudomány 7. 1952. febr. 13. 7. sz. p. 223. "...1564 február 15. szül. Galilei Galileo, olasz csillagász és természettudós, a modern kísérleti fizika megalapítója a Föld mozgásának tanítója. 1633-ban Ptolemaios (geocentrikus) világképével szemben Kopernikus (heliocentrikus) elméletét bizonyító "Dialogo" c. műve megjelenése miatt az inkvizíció tanainak ünnepélyes visszavonására, dorgálásra és házi fogságra ítélte. Kudrjavcev P. Sz.: A fizika története, Bp. 1951. 110. old. Galilei: Mozog-e a Föld, Bp. 1947. M. Zemplén J.: A 3000 éves fizika, Bp. 1950. 71-86. old." [HAI.]

JANKOVSZKY János: Figyeld meg a Napot február 25-én! = Élet és Tudomány 7. 1952. febr. 20. 8. sz. pp. 232-235. Ábrákkal, fotókkal illusztrált leírás a napfogyatkozásról. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Február 17-23. = Élet és Tudomány 7. 1952. febr. 20. 8. sz. p. 255. "...1600. február 17. Giordano Bruno olasz filozófust, a vallási sötétség elleni küzdelem rettenthetetlen harcosát Rómában máglyán megégették. Kopernikus tanait védelmezte, emiatt az Inkvizíció börtönbe vetette. Pöre 7 évig folyt, amíg végre kijelentette, hogy tanaiból semmit sem von vissza. "Ti jobban rettegtek ítéletemet kimondva, mint én, akit ez az ítélet sújt" - vágta oda bíráinak, midőn elhangzott a halálos ítélet. Zemplén Jolán: És mégis mozog a Föld..., Bp. 1948" [...] "1743. [! 1473.] február 19. szül. Kopernikus N. lengyel csillagász. Egészen új korszakot jelentő rendszere a modern csillagászat alapköve a három következő tételben foglalható össze: a Föld állandó tengely körül forog nyugat-keleti irányban, nyugatról kelet felé a Nap körül kering, miközben tengelye a földpálya síkjához állandó szög alatt hajolván, önmagával párhuzamos marad. A többi bolygó is a Nap körül kering. [...]
1616. február 20. A római Index-kongregáció Galilei első perével kapcsolatosan kijelenti, hogy ostobaság az az állítás, amely szerint, a Föld a Nap körül kering. Az 1616. március 5-i dekrétum pedig hamisnak és eretneknek nyilvánítja Kopernikus tanait. Ez a rendelkezés eleve meghiúsította Galilei minden próbálkozását, hogy nyílt harcot folytasson az új világnézetért. Kudrjavcev P. Sz.: A fizika története, Bp. 1951. 121-123." [HAI.]

SZILÁGYI Vilmos: Giordano Bruno. A haladás és tudomány vértanuja. = Élet és Tudomány 7. 1952. márc. 5. 10. sz. pp. 295-297. [SRG.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Március 2-8. = Élet és Tudomány 7. 1952. márc. 5. 10. sz. p. 319. "...1827. március 3. megh. Laplace P. S. francia matematikus és csillagász. Kozmogoniai elméletét az 1798-ban megjelent "A világrendszer kifejtése" c. művében közölte. Laplace óta a tudomány sok mindent megismert, így elmélete már túlhaladott, de világszemléletünk fejlődésében fontos szerepet játszott. Nagy érdemei vannak a tudomány népszerűsítése terén is. Kudrlavcev P. Sz.: A fizika története, Bp. 1961. 880-384. old. * 1787. március 8. szül. Fraunhofer J. német üvegtechnikus és fizikus. Nevéhez a színszórás kísérleti tanulmányozása fűződik. Színképelemzőjével megállapította a Nap színképében lévő elnyelési vonalakat. Ezeket Fraunhofer-vonalaknak nevezték el. Munkásságának továbbfejlesztői: Kirchhoff és Bunsen. Kudrjavcev, P. Sz.: A fizika története, Bp. 1951. 631-833. old. M. Zemplén J.: A 3000 éves fizika, Bp, 1960. 238-240. old. Élet és Tudomány 1949. 538-537. old." [...]
1618 március 18. Kepler Johann német csillagász felfedezi a bolygók valóságos térbeli mozgásának 3. törvényét. Kepler munkássága alapvető Jelentőségű. Felfedezte a bolygók mozgásának szabályszerűségeit összefoglaló három törvényt (Kepler-törvény), amely kiinduló pontja volt Newton halhatatlan felfedezésének (a nehézkedés törvénye). Vallási üldöztetése miatt állandóan utaznia kellett, de zaklatott életmód mellett is folytatta kutató munkáját. Kudrjavcev, P. Sz.: A fizika története, Bp. 1951. 179-183. old." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Március 9-15. = Élet és Tudomány 7. 1952. márc. 12. 11. sz. p. 351. "...1835. március 14. szül. Schiaparelli G. V. olasz csillagász, aki először mutatott rá arra, hogy a hulló csillagok felbomlott üstökösöknek a pálya hosszában szétszóródott maradványai. Megállapította, hogy a Merkur 88, a Vénusz pedig 225 nap alatt (tehát mindkettő keringési idejével egyenlő idő alatt) forog egyszer tengelye körül. Voroncov - Veljamlnov: A világmindenség. Bp. 1951. 138, 110-150. old., Termtud. Társ. Évkönyve 1936. 77. old." [HAI.]

ANDREJEV, Kirill: Rádión beszélő csillagok. = Élet és Tudomány 7. 1952. ápr. 16. 16. sz. pp. 486-488. Mi a " rádiótávcső"? A "rádiófogyatkozás". A Galaktika rádiójelei. Mi a rádiócsillag? "Csillagelőtti állapot"? [VEJ.]

Megjelent az 1952-es Csillagászati Évkönyv. = Élet és Tudomány 7. 1952. ápr. 3. 14. sz. p. 425. "A Magyar Természettudományi Társulat kiadásában megjelent az 1952. évi Csillagászati Évkönyv (196 oldal). Az Évkönyv az 1952. évre vonatkozó csillagászati adatok, az Állami Konkoly Csillagvizsgáló Intézet és a bemutató csillagdák jelentései mellett több hosszabb népszerűsítő cikket is közöl. Főbb cikkek: Ambarcumjan: Csillagtársulások és csillagok keletkezése. Diskant: A kozmikus sugarak eredete. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Csillagászati Tanácsának közleménye az IAU VIII. kongresszusának összehívásáról. Detre László: Az üstökösök fizikája. Dezső Lóránt: A Nap és földi hatásai. Ára 10 forint. Átvehető, vagy postán megrendelhető a Társulat adminisztrációs osztályától (VIII., Puskin-u. 14-16 fszt.). Postaköltség 1.20 forint." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Április 12-18. = Élet és Tudomány 7. 1952. ápr. 16. 16. sz. p. 511. "...1629. április 14. sz. Huyghens Chr. németalföldi matematikus és fizikus, aki mind a kísérletezés, mind az elmélet terén egyaránt jelentőseket alkotott. A valószínűségszámítás megalapozója, s megalkotja a fény hullámelméletét. Felfedezte a Saturnus gyűrűjét és legnagyobb holdját. Feltalálta az ingaórát. M. Zemplén Jolán: 3000 éves fizika, Bp. 1950. 105-110 o." [...] 1765. április 15. megh. Lomonoszov M., nagy orosz tudós, kiváló költő. Tudományos munkásságával messze megelőzte korát, mint költő pedig átformálta az orosz költészet nyelvét. Felfedezte az energia megmaradásának az elvét, saját készítésű távcsövével feltárta a Vénusz atmoszféráját. Optikai és fizikai műszereket szerkesztett és kiváló kémikus is volt. Minden erejével arra törekedett, hogy a tudományt és a költészetet a nép közkincsévé tegye. Fizikai előadásait nem latinul, hanem oroszul tartotta.
Kuznyecov B. G.: Lomonoszov élete, Bp. 1950., Élet és Tudomány, 1950. 463-464. old." [HAI.]

A Tunguz-meteor. = Élet és Tudomány 7. 1952. ápr. 23. 17. sz. p. 514. Olvasói kérdésre Vécsey Zoltán válaszol. [VEJ.]

HERCZEG Tibor: Galilei. = Élet és Tudomány 7. 1952. ápr. 23. 17. sz. pp. 520-524. Új tudomány jelentkezik. Galilei, a forradalmár. A Jupiter holdjai. A Hold hegyei. A "Dialogo". Pápai bíróság előtt. Őrizetben. [VEJ.]

CSEY Zsolt: A ma és a holnap csillagászata. Az idealista csillagászat csődje. = Élet és Tudomány 7. 1952. ápr. 30. 18. sz. pp. 560-564. Kirill Andrejev nyomán. A Palomar kudarca. A gigantizmus betegsége. Az üvegkönyvtárak holt anyaga. Íróasztal mellett gyártott elméletek. Hoyle a Naprendszer keletkezéséről. A külvilág tagadása. [VEJ.]

CSEY Zsolt: A ma és a holnap csillagászata. A láthatatlan világ. = Élet és Tudomány 7. 1952. máj. 14. 20. sz. pp. 611-613. Kirill Andrejev nyomán. A haladó szovjet csillagászat. Az elmélet és gyakorlat kapcsolata. A szovjet asztrofizika módszere. Rádiókapcsolat a Holddal. Rádió-asztronomia. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Április 26 - május 2. = Élet és Tudomány 7. 1952. ápr. 30. 18. sz. p. 575. "...1777 április 30. sz. Gauss K., német fizikus, csillagász és nagy matematikus. Számelmélet, felsőbb algebra, analízis, analitikus függvényelmélet, differenciál geometria és felületelmélet, valószínűségszámítás - a matematika minden ágát kiváló eredménnyel gazdagította. A fizikában felállította az egységek racionális, úgynevezett abszolút rendszerét. ..." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Május 9-15. = Élet és Tudomány 7. 1952. máj. 14. 20. sz. pp. 611-613. "...1702 május 15. szül. Hell Miksa magyar csillagász, aki 1769. június 3-án Vardőben megfigyelte a Vénusz elvonulását a Nap előtt és meghatározta a napparallaxist. Közel 200 esztendővel ezelőtt végzett számításai - bár sok vádaskodás és vita alapjává lettek, - erősen megközelítik a mai mérések eredményét. Herman Ottó; Hell Miksa emlékezete (Természettudományi Közlöny 1891. P. 51-64. old.); Termtud. Társ. Évkönyve 1942. 134-136. old.; Élet és Tudomány Évkönyve 52-53. old. [HAI.]

CSEY Zsolt: A ma és a holnap csillagászata. A láthatatlan csillagok kettős világa. = Élet és Tudomány 7. 1952. máj. 21. 21. sz. pp. 647-649. Kirill Andrejev nyomán. A vörösön inneni határtalan világegyetem. Elektron-optikai transzformátor. A tejútrendszer láthatatlan központja. A vörösön inneni csillagok. "Tenger csillag az égen". [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Május 16-22. = Élet és Tudomány 7. 1952. máj. 21. 21. sz. p. 671. "...1934 május 16. megh. Belopolszkij A. A. orosz csillagász. Úttörő munkásságot fejtett ki a fotometria és színképelemzés területén. Az ő kezdeményezésére indult meg a Napon időnként megjelenő napfoltok és protuberanciák, lángkitörések rendszeres megfigyelése. Ezeket később a "Napszolgálat" elnevezésű szervezet keretében folytatták. Sztálin és a szovjet tudomány, Bp. 1950. 350-351. old.; Élet és Tudomány, 1950. II. 618-619. old." [HAI.]

CSEY Zsolt: A ma és a holnap csillagászata. A jövő csillagászati városa. = Élet és Tudomány 7. 1952. máj. 28. 22. sz. pp. 675-678., címoldal. Kirill Andrejev nyomán. Egyre tökéletesebb műszerek. A holnap távcsövei. Kozmikus obszervatórium. Kutató rakéták a világűrben. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Május 23-29. = Élet és Tudomány 7. 1952. máj. 28. 22. sz. p. 702. "...1607 május 28. Kepler a Nap korongján egy mozgó foltot lát, amelyet a Nap előtt haladó Merkúrnak tartott, holott a Nap tengelykörüli forgását észlelte. Kepler a Nap tengelykörüli forgására még nem mutatott rá, de végérvényesen szakított a peripatetikus középpont elmélettel. Megállapította, hogy a gravitáció nem a világ középpontja felé törekvése a testeknek, hanem a Föld fizikai tulajdonsága, hogy ismét egyesítse részeit. Ez a tulajdonság minden testben megtalálható. Kudrjavcev P, Sz.: A fizika története, Bp. 1951. 179-183. old." [HAI.]

SZILÁGYI Vilmos: Kopernikus. = Élet és Tudomány 7. 1952. jún. 4. 23. sz. pp. 707-710. Hűbériség és egyházi skolasztika. A középkori világkép tarthatatlansága. Kopernikusz "kesztyűdobása". Nyílt küzdelem a tudomány és a teológia között. Szférák és epiciklusok. A kopernikuszi fordulat. A határtalan világegyetem. Kopernikusz és a reakció. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Május 30 - június 5. = Élet és Tudomány 7. 1952. jún. 4. 23. sz. p. 735. "...1837 május 31. szül. Gothárd Jenő egyike a legkiválóbb magyar csillagászoknak, a herényi csillagda megalapítója. Hazánkban ő vezette be a csillagászati fényképezést, elsőnek készített kozmikus ködfelvételeket, felfedezte a Lyra-köd központi csillagát. Mint műszertervező is kiváló volt. A színes fényképezés egyik úttörője. Élet és Tudomány 1951. 422-425. old." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Június 6-12. = Élet és Tudomány 7. 1952. jún. 11. 24. sz. p. 767. "...1857. június 6. sz, Ljapunov A. M. orosz matematikus; nehéz matematikai feladatokat oldott meg. Legfőbb kutatási területe a valószínűségszámítás, a potenciálelmélet, a matematikai fizika és az égitestek alakjának elmélete volt. A tudomány története a Szovjetunióban, Bp. 1960. 83-92. old." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Június 13-19. = Élet és Tudomány 7. 1952. jún. 19. 25. sz. p. 799. "...1657. június 16. Huyghens Chr. holland fizikus és csillagász szabadalmaztatja az első általa feltalált ingaóra-szerkezetet. A találmány közzététele után - "Horologium" című 1658-ban megjelent munkájában - tovább folytatta az óraművek tökéletesítésére irányuló munkásságát és 1674-ben kidolgozta a rúgós órák tervét. A probléma időszerűségét mi sem bizonyítja fényesebben, mint az, hogy Huyghens művének megjelenése után megindultak a viták az elsőbbség kérdéséről. (Az ingaórát Galilei és Iosta Bürgi, a rúgós órát pedig Hookes igényelte.) Kudrjavcev P. Sz.: A fizika története, Bp. 1951. 184-186, old.; M. Zemplén Jolán: A háromezeréves fizika, Bp. 1950. 106-107. old." [HAI.]

RÓKA Gedeon: Hogyan mérik a Nap hőmérsékletét. = Élet és Tudomány 7. 1952. júl. 2. 27. sz. pp. 24-26. "...Minél mélyebben hatolunk a fotoszférába, annál magasabb a hőmérséklet. A csillagászok a fotoszféra külső rétegeinek középhőmérsékletét tekintik a Nap felülete hőmérsékletének, vagy gyakran röviden a Nap hőmérsékletének. ..." Fejezetcímek: Mit értünk a Nap hőmérsékletén.; Ceraszkij professzor kísérlete.; Wien törvénye.; A Nap felület hőmérséklete.; A Nap belsejének hőmérséklete. [HAI.]

KUKARKIN, B. V.: A csillagvilág szerkezete és fejlődése. A "világszigetek". = Élet és Tudomány 7. 1952. júl. 16. 29. sz. pp. 72-75. Az extragalaxisokról. [SRG.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Július 11-17. = Élet és Tudomány 7. 1952. júl. 16. 29. sz. p. 95. "1732. július 11. szül. Lalande J. francia csillagász. Megjósolta a Halley-űstökös 1758. évi késését, 47.390 csillag pozícióját határozta meg. A legelső francia csillagászok közé tartozott, aki radikális ateista elvei miatt gyakran került összeütközésekbe a hatóságokkal. Amikor Napoleon eltiltotta az írástól, Párizs egyik hídján felállította távcsövét és a járókelőknek az Algol, Napoleon kedvenc csillagzatának változásait mutatta. Közben csillagászati és politikai előadásokat tartott. Természettudományt Társulat Évkönyve 1933. 71-72. old." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. Hol látható a Vénusz? Válaszol Dr. Vécsey Zoltán. = Élet és Tudomány 7. 1952. júl. 23. 30. sz. p. 123. [VEJ.]

KUKARKIN, B. V.: A csillagvilág szerkezete és fejlődése. 2. A világsziget kétfajta népessége. = Élet és Tudomány 7. 1952. júl. 30. 31. sz. pp. 135-138. [SRG.]

Kérdezz - felelek! "Mióta van használatban a Juliánus- és Gergely-naptár? Miért volt eleinte 11 nap és most 13 nap különbség a kettő között?" Válaszol Vécsey Zoltán. = Élet és Tudomány 7. 1952. aug. 6. 32. sz. p. 162. [SRG.]

KUKARKIN, B. V.: A csillagvilág szerkezete és fejlődése. 3. A "táguló világegyetem" az idealisták fegyvertárában. = Élet és Tudomány 7. 1952. aug. 6. 32. sz. pp. 166-170. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. Hogyan repülhetnek a rakéták a világűrben? Válaszol Gáspár László. = Élet és Tudomány 7. 1952. aug. 6. 32. sz. p. 187. [VEJ.]

KUKARKIN, B. V.: A csillagvilág szerkezete és fejlődése. 4. A csillagok "életkora". = Élet és Tudomány 7. 1952. aug. 13. 33. sz. pp. 198-201. [SRG.]

KUKARKIN, B. V.: A csillagvilág szerkezete és fejlődése. 5. Fiatal és idős csillagok. A galaktikák tipusai. = Élet és Tudomány 7. 1952. aug. 20. 34. sz. pp. 227-230. [SRG.]

KUKARKIN, B. V.: A csillagvilág szerkezete és fejlődése. 6. A galaktikák fejlődésének munkaelmélete. = Élet és Tudomány 7. 1952. szept. 3. 36. sz. pp. 291-293. [SRG.]

KUKARKIN, B. V.: A csillagvilág szerkezete és fejlődése. 7. Hogyan született a Föld? = Élet és Tudomány 7. 1952. szept. 10. 37. sz. pp. 323-325. [SRG.]

GURJEV, G.: Mese a világ teremtéséről. = Élet és Tudomány 7. 1952. szept. 17. 38. sz. pp. 373-375. [SRG.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Szeptember 14-17. = Élet és Tudomány 7. 1952. szept. 17. 38. sz. pp. 373-375. "1819. szept. 17. szül. Foucault J. B. francia fizikus. Forgó tükör segítségével megmérte a fény sebességét, felfedezte a hősugarak difrakcióját és interferenciáját, fotométert szerkesztett. Foglalkozott a fényképezőgép és a távcsövek tökéletesítésével, a fénysarkítással, felfedezte a Foucault-féle, vagy örvény-áramokat és ő szerkesztette az ivlámpa elektromágneses szabályozóját. 1850-ben végrehajtotta híres ingakísérletét és ezzel a Föld forgását közvetlenül sikerült bemutatnia. Természettudományi Közlöny 1869. 437. old.; Koczkás Gyula: Orvosok és fizikusok, Bp. 1949. 79-81. oldal." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. Hogyan mérték meg a Földnek a Naptól, valamint a többi bolygótól való távolságát? Válaszol Róka Gedeon. = Élet és Tudomány 7. 1952. okt. 29. 44. sz. p. 555. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Okt. 27 - Nov. 2. = Élet és Tudomány 7. 1952. okt. 29. 44. sz. p. 575. "1728. október 27. szül. Cook J. angol felfedező, a XVIII, század egyik legkiválóbb tengerésze. Kezdetben a kereskedelmi tengerészeinél szolgált, majd a Szt. Lőrinc folyó felmérési munkálataiban annyira kitüntette magát, hogy 1758-ban a Vénusz-átvonulás megfigyelésére Tahitiba küldött "Endeavour" hadi hajó parancsnokságával bízták meg. ..." [HAI.]

Kérdezz - felelek! Napunk tényleg közeledik-e a Herkules csillagkép felé, ha igen, milyen mértékben? Nem kell-e világkatasztrófától tartani, ha esetleg utolérjük a fenti csillagképet? Válaszol Vécsey Zoltán. = Élet és Tudomány 7. 1952. nov. 5. 45. sz. p. 591. [SRG.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Nov. 10. - Nov. 16. = Élet és Tudomány 7. 1952. nov. 5. 45. sz. p. 607. "1630. november 15. megh. Kepler J. német matematikus és csillagász. Sokoldalú tudós volt, aki zaklatott életmódja mellett is állandóan folytatta kutató munkáját. A tübingai egyetemen félbe kellett szakítania tanulmányait, az egyház állandóan üldözte, hol őt vádolta meg boszorkányossággal, hol meg az anyját akarták halálra ítélni. Így Kepler élete állandó menekülések közepette telt el. Nevéhez fűződik a fotometria ismert alaptörvénye: a fény erőssége a távolság négyzetével csökken. Helyesen magyarázza a térhatású látást és elsőnek szerkeszt teleobjektívet. Az első csillagászati távcsövet ő szerkeszti, a matematikában pedig különösen a kúpszeletek elméletét és a logaritmus-számítást fejlesztette tovább.
Felállította a róla elnevezett, a bolygók mozgásának szabályszerűségeit összefoglaló törvényt, amely szerint: 1. Minden bolygó ellipszis pályán kering, amelynek egyik gyűjtőpontjában a Nap áll. 2. A Napból a bolygóhoz húzott ú. n. vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. 3. Két bolygó keringési idejének négyzetei úgy aránylanak, mint pályáik nagytengelyének köbei. Élet és Tudomány 1948. II. 409-410. old., Kudrjavcev P. Sz.: A fizika története, Bp. 1960. 216-219. old." [HAI.]

Kérdezz - felelek! = Élet és Tudomány 7. 1952. nov. 12. 46. sz. p. 628. " Monoki László a háztartási faáru értékesítő NV dolgozói körében fölmerült vitáról kéri véleményünket. "A kérdés az, a Nap bolygó-e, vagy sem? A kisebbség azt állítja, hogy a Nap bolygó." Dr. Vécsey Zoltán szerkesztőbizottsági tagunk válaszol: [...] A kisebbségnek nincs igaza. A Nap nem bolygó, hanem csillag, vagyis izzó gázgömb. A Naprendszer központja. Energiát sugároz, Földünkön a fénynek és hőnek a forrása. A bolygók központi égitestük körül keringenek. Nem önálló fényforrások, hanem Napjuknak fényét verik vissza. Olvasónknak igaza van abban, hogy a Göncöl tagjai nem bolygók, hanem csillagok. Abban is igaza van, hogy a csillagok sem állnak, hanem térbeli mozgást végeznek. A Göncöl csillagjainak mozgási irányát helytelenül rajzolta egy irányú nyíllal. A Göncöl csillagai két csillagáramlathoz tartoznak." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. November 24-28. = Élet és Tudomány 7. 1952. nov. 19. 47. sz. p. 671. "1679. november 28. Newton Hookehoz írt levelében kimutatja, hogy a föld forgását közvetlen kísérlettel is be lehet bizonyítani. Előtte ugyanis az a nézet volt általános, hogy ha a Föld tengelye körül mozoghat, akkor a toronyról leejtett kő nem eshetnék a torony talpához, hanem ettől nyugatra elmaradna. Newton pedig azt állította: mivel a föld nyugatról keletre forog, a torony tetején levő kő nagyobb ívet ír le, mint a talpánál levő, tehát sebesebben is forog. Ezt a nagyobb sebességet tehetetlenségénél fogva esés közben is megtartja, kelet felé kell eltérnie és esés közben spirálist kell leírnia. Hooke pedig arra az eredményre jutott, hogy a kőnek nemcsak kelet felé, hanem kissé dél felé is el kell térnie, továbbá, hogy ha a föld vonzóereje a távolság négyzetével fogy, akkor a kőnek légüres térben ellipszist kell leírnia.
Newton kísérletét többször eredményesen megismételték. Vavilov Sz. I.; Isaac Newton, Bp. 1948." [HAI.]

A Nap fizikája 1. = Élet és Tudomány 7. 1952. nov. 26. 48. sz. pp. 684-687. [SRG.]

RÉTI Endre: Jessenius a magyar és cseh nép orvosmártírja. = Élet és Tudomány 7. 1952. nov. 26. 48. sz. pp. 693-696. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. Miért van a Hold körül néha fénylő glóriaszerű képződmény? Válaszol Dr. Zách Alfréd. = Élet és Tudomány 7. 1952. nov. 26. 48. sz. p. 697. [VEJ.]

A Nap fizikája 2. A Nap fényessége és hőmérséklete. = Élet és Tudomány 7. 1952. dec. 3. 49. sz. pp. 714-716. [SRG.]

Mit olvassunk? Könyvek a tudomány világából. [Budapest],[1952]. [Művelt Nép Könyvkiadó]. 2 p. Csillagászat: "Voroncov-Veljaminov: A világmindenség. A könyv szerzője, Voroncov-Veljaminov az élenjáró szovjet csillagászat egyik legképzettebb művelője. Könyve behatóan foglalkozik a világegyetem kialakulásának, jelenlegi állapotának kérdéseivel. A modern kémia és fizika eredményeinek felhasználásával, a materialista filozófia alapján tárgyalja a világegyetem kialakulását. Megismerteti az olvasót a legújabb nagyjelentőségű elméletekkel, kutatásokkal. A csillagászat tudománya a modern fizika és kémia eredményeinek birtokában az utóbbi néhány évtized alatt hatalmasabbat fejlődött, mint ezelőtt évezredeken át. [...] Ford. Szőllősi József. Bp, 1951. (Művelt Nép Könyvkiadó. Ember és Világ-sorozat) 383 lap, kötve 18.50 Ft." (p. 2.). Könyvismertetés. (Egy az Arcanum Digitális Tudománytárában az Élet és Tudomány 7. 1952. dec. 3. 49. számában a 706-707. oldal közé kötött "szórólap".) [HAI.]

A Nap fizikája 3. A varázsüveg és a csillagok hírnökei. = Élet és Tudomány 7. 1952. dec. 10. 50. sz. pp. 743-745. [SRG.]

A Nap fizikája 4. A Nap színképe. = Élet és Tudomány 7. 1952. dec. 17. 51. sz. pp. 779-781. [SRG.]

A Nap fizikája 5. A Nap megfigyelésének módszerei. = Élet és Tudomány 7. 1952. dec. 24. 52. sz. pp. 810-812. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. Kérdés a Hold forgásáról, keringéséről és alakjáról. = Élet és Tudomány 7. 1952. dec. 24. 52. sz. p. 816. Válaszol a szerkesztőbizottság meg nem nevezett szakértő munkatársa. [VEJ.]

A Nap fizikája 6. Mit észlelünk közvetlen megfigyeléssel a Napon? = Élet és Tudomány 7. 1952. dec. 31. 53. sz. pp. 822-840. [SRG.]

Kérdezz - felelek! = Élet és Tudomány 7. 1952. dec. 31. 53. sz. p. 847. "Vincze Gábor budapesti olvasónk (XVIII., Fenyő-utca 14.) több csillagászat iránt érdeklődő lőrinci olvasónk nevében is azt a kérést küldte be, hogy az év hátralévő részére közöljük a bolygók láthatóságát. Dr, Vécsey Zoltán, szerkesztőbizottsági tagunk válaszol: A Természettudományi Társulat 1952-re szóló Csillagászati Évkönyve részletesen közli a csillagos égbolt jelenségeit. A könyv minden állami könyvesboltban beszerezhető (ára 10 Ft). A jövő évi Évkönyv is idejében megjelenik. A csillagos égbolt megfigyelői tehát szerezzék be az Évkönyvet. Mi - helyszűke miatt - ezt a rovatot nem vezethetjük be, Kérésükre azonban az év hátralévő részére néhány tájékoztató adatot közlünk: ..." [HAI.]

BYFF Imre: Leijonhufvud A.: On Astronomie, Photogrammetrie und Trigonometrie Refraction. (A csillagászati, fotogrammetriai és trigonometriai refrakció.) Rickets Allmänna Kartverk, Meddelande Nr. 13. Stockholm 1950. = Földméréstani Közlemények 4. 1952. 1. sz. p. 53. Könyvismertetés. [KSZ.]

RENNER János: Gravitációs mérések és a Föld alakja. = Geofizikai Közlemények 1. 1952. 2. sz. pp. 1-12. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly - OSZLACZKY Szilárd: A Nap és a Hold gravitációs hatása a graviméterekre. = Geofizikai Közlemények 1. 1952. 3. sz. pp. 13-29., 2 mell. [SRG.]

BALOGH István: Időjárási feljegyzések 1763-tól 1825-ig Debrecenben. = Az Időjárás 56. 1952. jan-ápr. 1-4. füz. p. 118. Sarki fény megfigyelés 1770. jan. 18-án., 1777. dec. 3-án. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: Napészlelések. = Az Időjárás 56. 1952. júl-aug. 7-8. füz. pp. 242-243. [SRG.]

BARTHA Lajos - PIRET Endre: Adatok a Nap felületi jelenségéhez és a rádiófidingek összefüggésének vizsgálatához. = Az Időjárás 56. 1952. nov-dec. 11-12. füz. pp. 363-372. [SRG.]

FENYVES Ervin - HAIMAN Ottó: Kozmikus sugárzás mérése bányában. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei 2. köt. 1952. 1-4. sz. pp. 233-238. Bemutatta Jánossy Lajos az 1952. ápr. 7-i osztályülésen. A méréseket Tatabányán egy 285 m mély bányában végezték 1949 júniusától 1951 szeptemberéig a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Kozmikus Sugárzási Osztálya megbízásából. [KSZ.]

Ankét Kudrjavcev "A fizika története" című könyvéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei 2. köt. 1952. 1-4. sz. pp. 259-273. A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya 1951. nov. 13-án ankétot rendezett az Akadémiai Kiadó kiadásában magyarul megjelent könyvről. A cikk közli az ankét anyagát. Dezső Loránt hozzászólásában a könyv csillagászati részeit elemezte, melyhez M. Zemplén Jolán is kiegészítést fűzött. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság határozatai. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei 2. köt. 1952. 1-4. sz. p. 323. Detre Lászlót a matematikai tudományok doktorává ... Lassovszky Károlyt a fizikai tudományok kandidátusává nyilvánították. (Az 1951. évi 26. sz. törvényerejű rendelet felsorolja, hogy milyen tudományágakból adható tudományos fokozat és köztük a csillagászat nem szerepel. Így a nevezett csillagászok munkájuk jellegének megfelelő fokozatot nyerhettek). [KSZ.]

Akadémiai intézetek hírei. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei 2. köt. 1952. 1-4. sz. pp. 325-326. Benne: Csillagvizsgáló Intézet. p. 326. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének Tudományos Tanácsa 1952 márciusában alakult meg és 1952. ápr. 30-án tartotta első ülését. Ekkor a szovjet csillagászokkal való kooperálás, az egyetemi csillagászati oktatás, a csillagászati káderképzés, egy létesítendő vidéki obszervatórium helyének megválasztása volt programban. [KSZ.]

MÁTRAI László: Adatok a kopernikuszi világkép térhódításáról. = Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményeiből 1952. pp. 233-247. [SRG.]

FÖLDES István: O. J. Smidt kozmogóniai elméleteiről. (Első közlemény) = Matematikai Lapok 3. 1952. 3-4. sz. pp. 221-236. Az 1952-es és az 1953-as évfolyamokban nem jelent meg a 2. rész, azaz a második közlemény. [SRG.]

A 3 Nap titka. = Pajtás 7. 1952. máj. 14. 20. sz. p. 3. Naphalóról. [SRG.]

[Bevezető.] = Meteor 1952. [okt.] 1. sz. p. 1. Az MTT Csillagászati Szakosztálya 1952. okt. 5-6-án, Miskolcon tartott konferenciáján határozta el a szakosztály havi csillagászati híradójának útjára indítását. A híradónak a "Meteor" címet adták. Az ország minden csoportjának 3-3 példányt küldenek ki, minden hónap 15-én. Az 1952 októberétől 1953 novemberéig megjelent "Meteor" 1953 májusáig a Magyar Természettudományi Társulat (MTT), utána a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) Csillagászati Szakosztályának havi híradója volt. Belső tájékoztatóként küldték a megyei központok, bemutató csillagvizsgálók számára. Megkapták a közkönyvtárak és a főbb csillagászati intézetek is. Szerkesztette: Róka Gedeon és Sinka József. A szerkesztés gyakorlati munkáját Sinka József végezte. A cikkeket világnézetileg ellenőrizték, sőt bele is írtak, vagy kihúztak sorokat.
A folyóirat füzeteit évszámmal, hónappal és sorszámmal jelölték. Az első 12 számot (1952. okt. és 1953. szept. között) tekintették I. évfolyamnak, a II. évfolyam az 1953. okt-nov. számmal indult - és végződött. Összesen 14 száma jelent meg. Több cikket a Természet és Technika lapnak írott cikkek kéziratmásolatai alapján, ill. az Országos Fordító Iroda fordításaiból közöltek. Az MTT és a TTIT sokszorosító műhelyében stencil-technikával nyomtatták A4 méretben, kb. 100 példányban. Az ábrákat a rajz körvonala mentén pontozással, vagy hegyes tűvel vonalozva karcolták be a papír-nyomólapba. [KSZ.]

A csillagos ég 1952. november havában. = Meteor 1952. [okt.] 1. sz. p. 2. [KSZ.]

Detre László dr. kiegészítései Ambarcumján: "Csillagtársulások és csillagok keletkezése" c, cikkéhez. = Meteor 1952. [okt.] 1. sz. pp. 2-4. A miskolci konferencián jegyezte: Róka Gedeon. [KSZ.]

RUBASEV, B. M.: Újabb adatok a nagy bolygókról. = Meteor 1952. [okt.] 1. sz. pp. 5-7. A Vénusz sarlója szarvainak megnyúlása. A Vénusz fázisszögének látszó eltérése a számított értéktől. A Mars felhői, ködjei és poláris sapkái. [KSZ.]

Csillagképek vetítése, vagy esti csillagvizsgáló kirándulás. = Meteor 1952. [okt.] 1. sz. pp. 8-12. [KSZ.]

Szakosztályainkról... Felavatták Miskolcon az "Uránia" csillagászati bemutató állomást. = Meteor 1952. [okt.] 1. sz. p. 13. A diósgyőrvasgyári Kilián Gimnázium udvarán felavatták az Uránia csillagászati bemutató állomást. Szabó Gyula, a gimnázium tanára, az MTT megyei csoportja csillagászati szakosztályának titkára ismertette a 8 hónapja megalakult szakosztály munkáját. Előadást tartott Detre László. A írás az "Északmagyarország" című napilap cikke alapján készült. [KSZ.]

BARTHA Lajos - EDELÉNYI Elemér - JANKOVSZKY János: Az Atlas és Hercules vizsgálata 1948-tól, 1951-ig. = Meteor 1952. [okt.] 1. sz. pp. 14-15. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló budapesti csoportjának jelentése. Nemcsak a címben említett kráterek, hanem más holdbeli objektumok megfigyelése. Az észleléseket az Uránia 20 cm-es Heyde féle főműszerén végezték. [KSZ.]

Szakosztályainkról... Bátor kezdeményezés. = Meteor 1952. [okt.] 1. sz. pp. 15-16. Az MTT által Tatabányának adott távcsövet a dolgozók állandó helyen fogják elhelyezni. Az építést társadalmi munkában végzik. [KSZ.]

Válaszolj rá! = Meteor 1952. [okt.] 1. sz. p. 16. Csillagászati kérdések. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Változnak-e a fizikai törvények? = Meteor 1952. [okt.] 1. sz. pp. 16-17. Egyik egri előadónak a kérdésére adott válasz. [KSZ.]

DAKA Sándor: Könyvespolc... Róka Gedeon: "Az égitestek kialakulása". = Meteor 1952. [okt.] 1. sz. pp. 17-18. Könyvismertetés. [KSZ.]

SZÉKELY Sándor: A csillagászati propaganda jelentősége. = Meteor 1952. nov. 2. sz. pp. 1-2. Székely Sándor a TTT akkori főtitkára volt. "A csillagászat kádereinek javaslatára indítottuk meg ez a lapot is, mellyel az a célunk hogy mind a tudományos, mind a népszerűsítés módszertana terén segítséget és továbbképzési lehetőséget nyújtsunk, a csillagász kádereinknek". [IBQ.]

PIKELJNER, Sz. B. [Szolomon Boriszovics]: A Rák (Crab) köd. = Meteor 1952. nov. 2. sz. pp. 3-6. Priroda 1952. 8. számából. [IBQ.]

A tudomány és a vallás a világegyetem szerkezetéről. = Meteor 1952. nov. 2. sz. pp. 6-9. A szerző Herczeg Tibor nevét az akkoriban megjelent füzete és több előadásának azonos címe valószínűsíti. [IBQ.]

HERCZEG Tibor: A Kopernikuszi világkép közvetlen fizikai bizonyítékai. = Meteor 1952. nov. 2. sz. pp. 10-15. Részlet a budapesti Uránia Csillagvizsgálóban, 1952. okt. 23-án tartott előadásból. [IBQ.]

SINKA József: Ismerkedjünk távcsövünkkel. 1. Optika. = Meteor 1952. nov. 2. sz. pp. 15-20. [IBQ.]

RÓKA Gedeon: Könyvismertetés. G. A. Gurev "Tudományos előrelátás és vallásos jóslatok" című műve. = Meteor 1952. nov. 2. sz. p. 20. A recenzens szerint "bizonyára sokan nem gondolják, hogy a kis könyv mennyire nélkülözhetetlen a csillagászat tudományát népszerűsítők számára". A füzet ugyanis tele van a vallás és a "burzsuázia" szidalmazásával. [IBQ.]

[SINKA József:] A csillagos ég 1952. december hónapban. = Meteor 1952. nov. 2. sz. p. 21 A szerző nevének feltüntetése nélkül. A havonta jelentkező rovatot Sinka József állította össze. [IBQ.]

SINKA József: Konzultációs kérdések (válaszok) és "Új kérdések". = Meteor 1952. nov. 2. sz. pp. 21-22. [IBQ.]

A szerkesztőség üzenetei. = Meteor 1952. nov. 2. sz. p. 22. [IBQ.]

A szovjet csillagászat a Sztálini korszakban. = Meteor 1952. dec. 3. sz. pp. 1-2. Valószínű szerzője Róka Gedeon. "Marx - Engels - Lenin - Sztálin élenjáró elméletével és módszerével felfegyverkezve, és a tudományos kutatás nagy teljesítőképességű eszközeinek birtokában, a szovjet csillagászok eleget fognak tenni nagy vezérük és tanítójuk, Sztálin elvtárs felhívásának, hogy ne csak elérjék, hanem a közeljövőben túl is haladják az országuk határain túl elért tudományos eredményeket." [IBQ.]

[RÓKA Gedeon:] Tudományos vita Smidt akadémikus új kozmogóniai elméletéről. = Meteor 1952. dec. 3. sz. p. 2. A MTA 1953. januári ülésének előzetes híradása. [IBQ.]

SMIDT, O. J. [Otto Juljevics]: A Föld és a bolygók eredetének új elmélete. = Meteor 1952. dec. 3. sz. pp. 3-12. A Geograficseszkije Zsurnal 1947. 8. számában közölt cikk kivonata, a már megcáfolt részek kihagyásával. Valószínű fordítója: Zerinváry Szilárd. [IBQ.]

SINKA József: Ismerkedjünk távcsövünkkel. 2. Mechanika. = Meteor 1952. dec. 3. sz. pp. 14-17. [IBQ.]

SZEBERÉNYI Szabolcs: Az amatőr napfotografálás problémájának gyakorlati megoldása. = Meteor 1952. dec. 3. sz. pp. 18-19. Egy érzéktelenítő-hívó receptje. [IBQ.]

[SINKA József:] A csillagos ég 1953. január hónapban. = Meteor 1952. dec. 3. sz. pp. 19-20. [IBQ.]

EJGENSZON: A burzsoa kozmológia válsága. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. jan. 1. sz. pp. 25-28. [SRG.]

Szakosztályok munkája. A csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. jan. 1. sz. p. 61. Nov. 22-én rendezett előadást a szakosztály. Alföldi László adott elő "Tájékozódás a csillagos ég segítségével" címmel. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Csillagos ég 1952. február. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. jan. 1. sz. p. 61. [SRG.]

HERCZEG Tibor: Csillagászat a hajózás és a repülés szolgálatában. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. febr. 2. sz. pp. 100-107. [SRG.]

Hogyan lehet meghatározni a csillagok hőmérsékletét? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. febr. 2. sz. p. 124. Wien-féle eltolódási törvény. [SRG.]

Szakosztályok munkája. A csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. febr. 2. sz. p. 125. A szakosztályban Dezső Loránt " Hogyan ismerjük meg a csillagok anyagát" címmel tartott előadást dec. 28-án. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban decemberben is folyt a csütörtöki sorozat. Herczeg Tibor, Bercsi Zsolt, Dezső Loránt adott elő. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Csillagos ég 1952. március. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. febr. 2. sz. pp. 125-126. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A kozmogónia tudományának fejlődése. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. márc. 3. sz. pp. 146-151. [SRG.]

Szakosztályok munkája. A csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. márc. 3. sz. p. 189. A szakosztályban jan. 24-én Herceg Tibor "Csillagrendszerek" címmel adott elő. [KSZ.]

LICHTENBERGERNÉ BAJZA Edit: Megfigyelések az üstökösökről. Miből áll az üstökös? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. márc. 3. sz. pp. 189-190. Csillagos ég. A csillagos ég rovatban innentől kezdve táblázatokat, jelenségnaptárt nem tesznek közzé, mivel azokat a most megjelent "Csillagászati évkönyv" tartalmazza. [SRG.]

Mi okozza az apályt és apályt? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. ápr. 4. sz. pp. 251-252. [SRG.]

Szakosztályok munkája. A csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. ápr. 4. sz. p. 254. Detre László tartott szakosztályi előadást febr. 28-án "Mik az üstökösök" címmel. [KSZ.]

HERCZEG Tibor: Vizsgálatok az O-típusú csillagok fejlődéséről. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. ápr. 4. sz. pp. 255-256. A "Csillagos ég" rovat utolsó jelentkezése, a következő számban már "Csillagászat" a rovat neve. [KSZ.]

ALMÁR Iván - BERCSI Zsolt: A Russel-diagramm finom szerkezete. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. máj. 5. sz. pp. 308-309. [SRG.]

Szakosztályok munkája. A csillagászati szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. máj. 5. sz. pp. 315-316. A szakosztály az előadásokat az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban szervezi. Már több vidéki városban működik bemutató csillagda. Pécsett március 1-2-én kétnapos konferenciát tartott 9 bemutató csillagvizsgáló vezetői és aktívái. Balog József, a pécsi egyetem biofizikai intézet tanára, a pécsi bemutató csillagda vezetője tartott nekik a színképelemzésről előadást. [KSZ.]

R. G. [RÓKA Gedeon]: Csillagászati évkönyv az 1952. évre. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. máj. 5. sz. p. 319. Könyvismertetés. [SRG.]

SMIDT, O.: Új elmélet a Föld keletkezéséről szóló tudományban. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. jún. 6. sz. pp. 321-325. A Bolsevik, 1952. 5. számából. [SRG.]

Az 1952. február 25-i részleges napfogyatkozás. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. jún. 6. sz. p. 375. Szeberényi Szabolcs felvétele a békéscsabai bemutató csillagda távcsövével, délelőtt 10 óra 24 perckor. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Hogyan működik a miskolci Uránia bemutató csillagvizsgáló. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. jún. 6. sz. p. 381. 1951. dec. 13-án kezdte meg működését. A 12 tagnak a diósgyőri Kilián György gimnáziumban van helyisége. 29 előadást tartottak, ezen 1938 dolgozó vett részt. 9 távcsöves bemutató volt, ezeken 740 dolgozó vett részt. Kedden ifjúsági, csütörtökön felnőtt szakkör, havonta szakosztálygyűlés van. Csillagda épület létesítését tervezik. [SRG.]

EIGENSZON: Újabb adatok a galaktikák helyi sűrűsödéséről. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. jún. 6. sz. p. 382. Eigeszonnak a Priroda 1951. 3. sz. megjelent cikke alapján. [SRG.]

VAJDA Pál: Leonardo a természettudós és technikus. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. júl. 7. sz. pp. 391-396. Asztronomia. pp. 394-395. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A nagy tunguz meteorit. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. júl. 7. sz. pp. 437-438. [SRG.]

Emelkedik a csillagdák látogatottsága. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. júl. 7. sz. p. 444. A budapesti Uránián kívül Pécsett, Szombathelyen, Kecskeméten, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben és Kalocsán vannak távcsöves bemutatóhelyek. [SRG.]

BERKES Zoltán: A napfoltok és az időjárás. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. júl. 7. sz. pp. 444-445. [SRG.]

Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló Csillagászati Múzeuma. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. júl. 7. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

ALMÁR Iván: Hogyan fejlődnek a csillagok a T-társulásokban? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. aug. 8. sz. pp. 503-504. [SRG.]

Újabb próbálkozások a világvége mesével. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. aug. 8. sz. pp. 505-506. "A klerikális reakció ügynökei és a kizsákmányoló osztályok egyéb szekértolói újra és újra megkísérlik, hogy a világvége eljövetelének híresztelésével megfélemlítsék és félrevezessék a dolgozókat..." Békásmegyeren elterjedt hír szerint 2 hét múlva egy üstökös becsapódása megsemmisíti a Földet. A Természettudományi Társulat csillagászati előadást rendezett Békásmegyeren és az előadó megmagyarázta a dolgozóknak az üstökösök mibenlétét és a hír valótlanságát. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Változó-csillag megfigyelések a Természettudományi Társulat bemutató csillagdáiban. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. aug. 8. sz. p. 506. A budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban 1948 óta foglalkoznak változócsillag megfigyeléssel. 1950-ben újra alakult a változócsillag megfigyelő munkaközösség, jelenleg mint Budapesti Változócsillag Munkacsoport működik. 1951-ben 12 tagja volt a csoportnak. 1948 óta 40 változócsillagot tanulmányoztak, az összes észlelések száma 3602, ezt 365 estén végezték. Ez évben a miskolci és a pécsi Urániában is megindultak a változó megfigyelések. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Hogyan lehet a meteorokat radarkészülékkel észlelni? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. aug. 8. sz. p. 509. [SRG.]

IZSÁK Imre: Van-e a Földhöz hasonló égitest? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. szept. 9. sz. pp. 534-538. [SRG.]

Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló Csillagászati Múzeuma. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. szept. 9. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

MOROIÁN Györgyné: Csillagászati hét. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. okt. 10. sz. pp. 634-635. A Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztálya az összes hazai bemutató csillagvizsgálóban (Budapest, Szombathely, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Eger, Kalocsa, Kecskemét, Békéscsaba, Kiskunfélegyháza) csillagászati hetet rendezett 1952. augusztusában. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Róka Gedeon: Az égitestek kialakulása (TTK. 91. sz.) = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. okt. 10. sz. p. 639. Könyvismertetés. [SRG.]

(Szerk.): A kopernikuszi világkép térhódítása. Mátrai László előadása. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. nov. 11. sz. p. 683. 1952. szept. 22-én az MTA II. (Társadalmi és Történeti Tudományok) Osztályának felolvasó ülésén. [SRG.]

HERCZEG Tibor: A Hold légkörének kérdése. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. nov. 11. sz. pp. 693-694. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Új eredmények az asztrobotanika tudományában. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. dec. 12. sz. pp. 718-720. [SRG.]

R. G. [RÓKA Gedeon]: A csillagászat tudományát népszerűsítők konferenciája Miskolcon. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. dec. 12. sz. pp. 762-763. A 11 hazai bemutató csillagda vezetői és munkatársai 1952. okt. elején 2 napos konferenciára gyűltek össze Miskolcon. Elhatározták a havi Csillagászati Értesítő sokszorosított formában való megjelentetését, amely "Meteor" címmel azóta meg is jelent. A második napon felavatták a diósgyőrvasgyári Kilián Gimnázium udvarán épült új bemutató csillagvizsgálót. A két helyiségből az egyik tetőzete eltolható, ebben van a távcső, a másik szakköri helyiség. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Rühl Lajos: Csillagászati hajózástan. (Közlekedési és Mélyépítéstudományi Vállalat. Budapest, 1951. 220. oldal) = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. dec. 12. sz. p. 768. Könyvismertetés. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 111. 1952. dec. 12. sz. hátsó belső borító. 1952. december. [SRG.]

          1953.

BÁRÁNY Nándor: Optikai műszerek elmélete és gyakorlata. I. köt. A fény - tükrök, prizmák, foglalások - gömbtükör és fényszóró - fotometria - egyéni és fényvillamos mérőeszközök - belsőségek és külsőségek világítása - fényképészeti világítóberendezések. 2. kiad. [Budapest,] 1953. Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, Franklin-nyomda. 724 p. A szöveget átnézte Farkas Márton. Ábrák száma: 1350. Bárány Nándor előszava az I. kötet második kiadásához Budapesten kelt, 1953. szeptember hóban. Benne: "Az optikai műszerek elmélete és gyakorlata című könyvem I. kötete 1947-ben jelent meg. Ez a kötet azóta teljesen elfogyott. .. ez a könyv már javított és korszerű kutatások eredményeivel bővített kiadásban ... kerül az olvasó kezébe." [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. 227 p. [SRG.]

Csillagászati és meteorológiai művek jegyzéke. Csillagászati Hét. 1953. aug. 24-30. [Budapest, 1953.] Könyvárjegyzék. 5 p. Sokszorosított kiadvány. [TZS.]

FALLER Jenő: A magyar bányagépesítés úttörői a XVIII. században. Hell Máté Kornél és Hell József Károly főgépmesterek élete és munkássága. Budapest, 1953. Akadémia Kiadó, Akadémiai Nyomda. 100 p. Hell Miksa apjáról és testvéréről. Számos, a Hell családra és a világhírű csillagászra vonatkozó adattal. [REZ.]

HERCZEG Tibor: A Naprendszer kialakulása. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 34 p. /Útmutató a városi és falusi előadók számára. 146./ [KSZ.]

HERCZEG Tibor: Az új csillagászat megteremtői. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 36 p. /Útmutató városi és falusi előadók részére. 149./ Ez az útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat szerkesztésében készült. [HAI.]

LÁNG Sándor: Matematikai-csillagászati földrajz és térképészet. Egyetemi tankönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest, 1953. Tankönyvkiadó Vállalat, Franklin-nyomda. 367 p. A szerző előszava Budapesten kelt 1952 májusában. [KSZ.]

Leonardo da Vinci: Válogatott írások. Szerk., ford., bevez. ellátta: Kardos Tibor. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Athenaeum ny. 146 p., 9 t. /Filozófiai kiskönyvtár.1./ Csillagászat: pp. 46-47., p. 144. Az 1452-1519-ig élt Leonardo da Vinci több helyen ír a Nap fontosságáról, nagyobb méreténél, hogy: "A Föld nincs a Nap körének a közepén, sem a világ közepén." és "A nap mozdulatlan". Egy másik megjegyzése: "Készíts nagyítóüveget, hogy nagyobbnak láthasd a holdat!" (Közzététel: Codice Atlantico a milánói Ambrosiana Könyvtárban. Kiadta Accademia dei Lincei (G. Piumati), Milano 1894-1904. 190/a.) Az 1953-as könyv jegyzete: Leonadro jegyzetei között fennmaradt nemcsak a csillagászati távcső követelése, hanem leírása, pontos tervrajza, sőt hatalmas méretű gépek terve lencsék csiszolására. Hogy a tévcső elkészült-e, nem tudjuk. [KSZ.]

MARCU, E.: Galilei távcsövétől a mai messzelátókig. Bukarest, 1953. Technikai Könyvkiadó. [SZF.]

RÓKA Gedeon: Ismerjük meg a világot. Budapest, 1953. Ifjúsági Könyvkiadó. 15 p. A belső ábrákat K. Maglódi Magda készítette, címlap: Szecskő Tamás. [SZF.]

SZŰCS József: Rakétarepülés. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó. 40 p. /Útmutató városi és falusi előadók számára. 159./ [TZS.]

ZERINVÁRY Szilárd: A Naprendszer élete. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Athenaeum nyomda. 383 p. 31 t. /Ember és világ./ Feltüntetve (p. 4.), hogy "A könyv az Akadémiai Csillagvizsgáló Intézet tudományos munkatársa, Herczeg Tibor közreműködésével készült." [KSZ.]

GUMAN István - MERSITS József - EDELÉNYI Elemér - JÁGER Tamás: Csillagászati adatok az 1953. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 3-56. [SRG.]

Csillagos ég az 1953. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 57-83. [SRG.]

MOROIÁN Györgyné: A Bemutató Csillagdák 1952. évi munkája. In: Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 84-96. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: Adatok egy magyarországi napészlelő hálózat beindításához. In: Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 97-104., 2 t. Illusztrációként Nagy László 3 napészlelése az 1952. júl. 12., aug. 11., aug. 29. napokról és Gerlei Ottó 19 fényképfelvétele napfoltcsoportokról 1952. júl. 15. és szept. 2. között. [SRG.]

VORONCOV-VELJAMINOV, B. A.: Szupernóvák. In: Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 105-123. Ford.: Ozsváth István. Szupernóva katalógussal 1054-1948-ig. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A tudomány és a vallás a világmindenség szerkezetéről. In: Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 124-134. [SRG.]

DETRE László: A Tejútrendszer. In: Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 135-155. [SRG.]

FÖLDES István: Kozmogóniai elméletek. In: Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 156-184. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A szovjet csillagászat néhány újabb eredménye. In: Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 185-203., 2 t. [SRG.]

CSADA Imre: A csillagok tengelyforgása. In: Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 204-209. [SRG.]

ALMÁR Iván: A tömeg-fényesség diagramm és az ezzel kapcsolatos új szovjet eredmények. In: Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 210-221. [SRG.]

HERCZEG Tibor: Könyvismertetés. Abhandlungen aus der sowjetischen Astronomie. Folge 1. Berlin, 1951. In: Csillagászati évkönyv az 1953. évre. Szerk.: Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Tanácsa. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 222-225. [SRG.]

Szemelvények P. Sz. Kudrjavcev: "A fizika története" című könyvéből. In: Herczeg Tibor: Az új csillagászat megteremtői. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 20-30. /Útmutató városi és falusi előadók részére. 149./ [HAI.]

HERCZEG Tibor: A kopernikuszi világkép közvetlen fizikai bizonyítékai. In: Herczeg Tibor: Az új csillagászat megteremtői. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 31-36. /Útmutató városi és falusi előadók részére. 149./ Részlet a budapesti Uránia Csillagvizsgálóban 1952. október 23-án tartott előadásból. [HAI.]

BULLA Béla: Néhány szó a magyar földrajztudomány haladó hagyományairól. = Akadémiai Értesítő 60. köt. 1953. aug-szept-okt. 501. sz. pp. 275-289. Csillagászati részekkel. Hell Miksa részletesebb említésével. [SRG.]

MÁTRAI László: Kopernikusz (1473-1543). = Csillag 6. 1953. 7. sz. pp. 1062-1065. [KSZ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 8. 1953. jan. 7. 1. sz. p. 2. "Werger Tibor VIII. osztályú tanuló, úttörő-vasutas kérdezi: Miért olyan égővörös a leáldozó Nap? Válasz: Az alsóbb légrétegek nagy por- és ködtömegei, továbbá az a körülmény, hogy a napsugarak a horizonthoz közel jóval nagyobb utat tesznek meg légkörünkben, mint amikor a Nap magasan áll, játszanak össze abban, hogy a lemenőben levő Nap mély vörös izzásúnak látszik. Mindez gyöngíti a fényt. Még az égbolt tetőpontján, a zenitben álló csillagok fényét is legalább egyötödével gyöngíti a légkör." A válaszoló neve nincs feltüntetve. [HAI.]

A Nap fizikája. 7. Napfolt maximumok és minimumok. = Élet és Tudomány 8. 1953. jan. 7. 1. sz. pp. 8-10. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. Van-e élet a bolygókon? Válaszol dr. Vécsey Zoltán. = Élet és Tudomány 8. 1953. jan. 14. 2. sz. p. 34. [VEJ.]

A Nap fotoszférájának fáklyái. = Élet és Tudomány 8. 1953. jan. 14. 2. sz. pp. 45-47. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. Mikor és hogyan került a Földre az első csöpp víz? Válaszol Dr. Berkes Zoltán. = Élet és Tudomány 8. 1953. jan. 21. 3. sz. p. 94. [VEJ.]

ZÉTÉNYI Endre: Miért sötétül el a Hold január 29-én? = Élet és Tudomány 8. 1953. jan. 28. 4. sz. pp. 117-119. Az 1953. január 29-ről 30-ra virradó éjjel holdfogyatkozása. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 8. 1953. febr. 11. 6. sz. p. 162. "Orosz Béla budapesti olvasónk írja: "Egy csillagászati előadáson voltam. Az előadó azt mondotta, hogy a Nap mint abszolút fekete test sugároz. Nem magyarázta meg, hogy mi az az abszolút fekete test. Így nem tudtuk megérteni, hogyan hasonlítható a fénylő Nap egy abszolút fekete testhez. Erre kérek magyarázatot." Dr. Vécsey Zoltán, szerkesztőbizottsági tagunk válaszol: Az előadó helyesen mondotta, hogy a Nap, és valamennyi csillag megközelítőleg úgy sugároz, mintha tökéletes sugárzó volna, vagy amint tudományosan mondják: "abszolút fekete test" volna. Nem volt helyes azonban, hogy csak formálisan, magyarázat nélkül használta ezt a kifejezést. ..." [HAI.]

Milyen elemekből áll a Nap anyaga? = Élet és Tudomány 8. 1953. febr. 11. 6. sz. pp. 182-184. [SRG.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Február 12-18. = Élet és Tudomány 8. 1953. febr. 11. 6. sz. p. 191. "1600. február 17. Az inkvizíció parancsára és VIII. Kelemen pápa jóváhagyásával Rómában máglyahalált halt Giordano Bruno materialista filozófus, a nagy tudós. Materializmusa és ateizmusa különösen tisztán jelenik mag a világegyetemről és a világokról szóló tanításában. "A végtelenről, a világegyetemről és a világokról" című munkájában a Föld tengelykörüli és Nap-körüli mozgásáról szóló forradalmi kopernikuszi tanítás lelkes védelmezője és hirdetője. De Kopernikusztól eltérően Bruno egyáltalán nem beszél semmiféle szféráról, amelyre a régi nézetek szerint a csillagok rá lennének erősítve. Ehelyett Bruno végtelen sok csillaggal betöltött végtelen teret képzel el. A csillagok mind tőlünk távol fekvő napok, amelyek akárcsak a hozzánk legközelebb eső csillag, a Nap, szintén a mi Naprendszerünk bolygóihoz hasonló égitestekkel vannak körülvéve.
Brúnónak ezek az eszméi közel, állanak korunk felfogásához. Az igazi tudomány azon a felismerésén épül fel, hogy a világegyetem a térben és időben végtelen. Bruno elveti a világ felett lebegő teremtő isten vallásos elképzelését és egészen közeljut ahhoz a felfogáshoz, hogy a természet oka maga a természet. Természetfilozófiája aláásta a vallásos világnézet alapjait, megzavarta a fanatikusokat, a középkori tradíciók tunyaszellemű és tudatlan követőit, a "tudós" teológusokat, a keresztény "jámborság" hirdetőit. Bajev K. L.: Az új asztronómia megteremtői. Bp. 1952. 40-55. old.; Giordano Bruno és az inkvizíció, Bp. 1952." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 8. 1953. febr. 18. 7. sz. p. 219. "Erdélyi Pál nagyenyedi olvasónk [...] a Nap belsejéről, a Nap anyagának sűrűségéről kér részletesebb felvilágosítást. Dr. Vécsey Zoltán szerkesztőbizottsági tagunk válaszol: A Nap igen forró gázokból álló óriásigömb. Tévedés volna azonban ezt a gázt igen ritkított állapotúnak képzelni. [...] Kiszámították, hogy a Nap központi sűrűségének mintegy ötvenszer kell fölülmúlnia a Nap átlagos sűrűségét. Vagy egyszerűbben: a Nap magva ötvenszer sűrűbb, mint a Nap egészében véve. A Nap átlagos sűrűségét a tömeg és térfogat osztásából tudjuk meg [...] A Nap átlagos sűrűsége tehát 1,41-szerese a víz sűrűségének. A Nap magvának sűrűsége viszont hatszorosa a higany sűrűségének. Viszont a Nap külső rétegeiben a gázok rendkívül ritkítottak és a kromoszféra nyomása alig egy ezredrészét teszi ki atmoszférikus levegőnk nyomásának. [...] A Nap belsejének matematikai elemzését A. Eddington végezte el." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Február 19-25. = Élet és Tudomány 8. 1953. febr. 18. 7. sz. p. 223. "1473. február 19. szül. Kopernikusz M. lengyel csillagász, az új csillagászat egyik megalapítója. A csillagászat Kopernikusz nevéhez fűződő nagy forradalmának lényege az, hogy, szemléletesen szólva, kiemelte a Földet a mozdulatlanság állapotából és a bolygók sorába helyezte, a világ középpontjába pedig a Napot állította. Ez a forradalom nemcsak a csillagászat vagy a tudomány ügye volt: meghódította az egész világszemléletet is. Kopernikusz, a keresztény egyház vastekintélye ellenére, kidolgozta tanítását és azt "De revolutionibus orbium" (Az égi körök forgásából) című híres könyvében kiadta. A könyv megjelenése azt jelentette, hogy a tudományos gondolat nyíltan felvette a küzdelmet a teológiával.
"Az a forradalmi tett - írja Engels A természet dialektikájában -, amellyel a természetkutatás kinyilatkoztatta függetlenségét és mintegy megismételte Luther tettét, aki elégette a pápa bulláját, annak a halhatatlan műnek kiadása volt, amelyben Kopernikusz odadobta a kesztyűt - noha félénken és úgyszólván csak halálos ágyán - az egyház tekintélyének a természet kérdéseiben." Bajev K. L.: Az új asztronómia megteremtői, Bp. 1952. 12-39, old.; Kudrjavcev P. Sz.: A fizika története, Bp-1951. 100-102. old." [HAI.]

HERCZEG Tibor: Kopernikus elődei. = Élet és Tudomány 8. 1953. febr. 25. 8. sz. pp. 227-231. [SRG.]

VÉCSEY Zoltán: Rakéta a világtéri és magaslégköri kutatásban. = Élet és Tudomány 8. 1953. febr. 25. 8. sz. pp. 246-250. "A cikkben Tusa István szatmári és Németh Imre reszkényi olvasónk kérdéseikre kapnak feleletet. [...] A századfordulón Ciolkovszkij megalkotta a rakétáról szóló tudományt. Obert és Goddar a rakéta-elvet a világtéri hajózás megvalósításában az egyetlen járható útnak jelölik meg. [...] Nyilvánvaló szükséggé vált, hogy a rakétát tudományos kutatás céljainak szolgálatába állítsák. Elsősorban a légkör felső rétegeinek kutatásában használhatják. Hamarosan elérték a 200 kilométer magasságot, majd legújabban a 400 kilométert is. A további lépés a bolygók közti tér meghódítása lesz. [...] Az ember már nem csupán a Föld felszínéről vizsgálja majd a Naprendszer tagjait, hanem 384 ezer kilométernyi utazással elérkezik a Holdra. Sőt, tovább is mehet. Eljuthat a Marsra. Eljuthat a Mars és Jupiter közti térbe, amelyet Kepler borzalmas ürességnek (horrendum vacuum) mondott.
De mi tudjuk, hogy apró bolygók ezrei keringenek ebben az övben. Az eddigi módszerekkel és műszerekkel is nagyon sokat megtudtunk a Naprendszer tagjairól. De még mindig sok felderíteni valónk akad. Hogy csak néhány kérdést említsünk: a szovjet csillagászok új megállapítása szerint Földünk légköre nem gömbalakban burkol be, hanem üstök-szerűen nyúlik meg. Eddig úgy tudtuk, hogy a Holdnak nincs légköre. Most nagyon ritka légkör létezését mutatják ki. Ott van a híres Marscsatornák kérdése. Ebben sem látunk tisztán. Mindezt a kérdést megoldhatjuk a közvetlen vizsgálat alapján. ..." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 8. 1953. febr. 25. 8. sz. p. 251. "Pálffy János kolozsvári IV. éves építészeti középiskolái tanuló kérdezi: "Hogyan fedezték fel a Szaturnusz gyűrűjét? Mekkora a vastagsága?" Vécsey Zoltán szerkesztőbizottsági tagunk válaszol: Ha szabad szemmel figyeljük a Szaturnuszt, egy csillogó égitest szokott képét adja. Ha azonban távcsővel nézzük széles, lapos, gyűrűvel övezett gömböt látunk. A Szaturnusz gyűrűjének felfedezése tehát a távcsöves megfigyelés bevezetésével függ össze. Galilei volt az első, aki távcsövén vizsgálta az égboltozatot. 1610. november 13-án az osztrák császárhoz írt levelében a Szaturnuszról így számol be: "Amikor harmincszoros nagyítású távcsővel néztem a Szaturnuszt, háromszorosnak tűnt fel. Középen áll a nagy csillag, a másik kettő nyugaton és keleten áll és érintkezik a főcsillaggal. Olybá tűnik előttem, mintha két szolga volna, akik nem tágítanak uruk oldaláról."
1660-ben Huyghens közölte első ízben helyesen a tényállást: A Szaturnusz gömbjét gyűrű veszi körül. Ma már tudjuk, hogy ez a gyűrű számtalan apró szilárd testecskéből, meteoritekből áll. Homoknagyságú szemecskéktől több kilométer átmérőjű tömbökig vannak ilyen meteorkövek a gyűrűben. A gyürűrendszer átmérője 280.000 kilométer, a gyűrű lapjának szélessége 70.000 kilométer, vastagsága azonban csekély. Nem haladja meg a 300 kilométert. - 1675-ben Cassini sötét választókört észlelt a gyűrűben és ezzel kimutatta, hogy már öt övet ismerünk, s lehet hogy az két egymásban fekvő övből áll. Ma még több választókör is van, de ezeket még nem ismertük fel. A bolygó testét legközelebb övező gyűrű anyaga oly finom és átlátszó, hogy a leggyengébb fényű csillagokat is láthatjuk rajta keresztül." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Febr. 27 - márc. 5. = Élet és Tudomány 8. 1953. febr. 25. 8. sz. p. 255. "1827. március 5. megh. Laplace P. S. francia matematikus és csillagász. Ötkötetes "Égi mechanika" c. munkájában fejti ki a naprendszer állandóságára vonatkozó híres kutatásait, magyarázza meg a Hold, a Jupiter és a Saturnus egyenetlenségeit, állítja fel elméleteit a Saturnus gyűrűiről, az árapály-jelenségről, a potenciálról és a hajszálcsövességről. Kanttal együtt kozmogónikus elmélet szerzője; ezt 1796-ban megjelent "A világrendszer kifejtése" c. munkájában közölte. Laplace a polgári forradalom korában, a mechanikus materializmus korában dolgozott, amely utóbbinak egyik legbuzgóbb védelmezője volt. Megmagyarázni a világot anélkül, hogy természetfeletti erőket hívjon segítségül, vagy az "istenhipotézisre" szorulna, ez a feladat teljesen összhangban állott a kor szellemével is, Laplace világszemléletével is.
Laplace óta a tudomány sok mindent megismert, így elmélete már túlhaladott, de világszemléletünk fejlődésében fontos szerepet játszott, Nagy érdemei vannak a tudomány népszerűsítése terén is. Kudrjavcev P. Sz.: A fizika története, Bp. 1951. 380-384. old." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Március 6-12. = Élet és Tudomány 8. 1953. márc. 4. 9. sz. p. 287. "1787. március 6-án született Fraunhofer J. német üvegtechnikus és fizikus. Ha a Nap fehér fényét színképre bontjuk, abban a sötét vonalaknak egész sorát találjuk meg. Ezeket a vonalakat először rendszeresen Fraunhofer figyelte meg. 1814-ben megjelent dolgozatában 600 ilyen vonalat tüntet föl a Nap színképében. A legfeltűnőbbeket A-tól K-ig terjedő betűkkel Jelölte meg (Fraunhofer-vonalak). A Kirchhoff és Bunsen megalapította színképelemzés a Fraunhofer-féle vonalakat is megmagyarázta. A Nap izzó szilárd vagy folyós testének fénye keresztülhalad a Nap izzó légkörén, benne az izzó gőzök azokat a sugarakat nyelik el, amelyeket maguk is kibocsáthatnak. A Fraunhofer-féle vonalaknak és ismert anyagok színképeinek összehasonlításából kiderült, hogy a Nap légkörében ugyanazok az anyagok vannak jelen, mint Földünkön.
A Fraunhofer-féle vonalakkal és színképelemzéssel még a legtávolabbi csillagok összetételére is biztos következtetéseket vonhatunk le. Termtud. Társulat Évkönyve, 1937. 105-166. oldal; Élet és Tudomány 1949. 1. 838-537. old." [HAI.]

JANKOVSZKI János: Érdekességek a Holdról. = Élet és Tudomány 8. 1953. márc. 18. 11. sz. pp. 345-347. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Új csillagok. = Élet és Tudomány 8. 1953. ápr. 8. 14. sz. pp. 419-422. [SRG.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Április 9-15-ig. = Élet és Tudomány 8. 1953. ápr. 8. 14. sz. p. 447. "1792. április 14. meghalt Hell Miksa csillagász. Működésének legjelentősebb fejezete a napparallaxis megállapítása volt. Korában még eléggé bizonytalanságban voltak a csillagászati szempontból oly fontos Nap-Föld távolság ismeretének tekintetében. Abban az időben a napparallaxis értékére legáltalánosabban a 8,55" ívmásodpercnyi értéket fogadták el. Hell eredménye 8,70" volt, azaz 15 századmásodperccel több a helyesnek vélt eredménynél. Márpedig egy századmásodpercnyi különbség 170000 kilométernek felel meg. Ma, az újabb mérések eredményeképpen a napparallaxis értékéül 8,80" az elfogadott. Hell eredménye tehát megközelíti a helyes értéket.
Hell a magyar csillagászat sorsát mindig szívügyének tekintette. A nagyszombati, az egri, a budai és a kolozsvári csillagvizsgáló létrehozásában nemcsak szaktanácsát kérték ki, hanem személyesen ellenőrizte és irányította azok építését és felszerelését. Természettudományi Közlöny, 1891. Pótf. 51-84. oldal; Term tud. Tárt. évkönyve 1942. 134-139. oldal." [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: A Föld - óriási mágnes. = Élet és Tudomány 8. 1953. máj. 6. 18. sz. pp. 552-555. Fejezetcímek: A föld mágneses elemei.; Deklináció és inklináció.; Föld-mágnesség mérése, izoklin vonalak.; Mágneses anomáliák hazánkban.; Mágneses vihar.; Amire ezután kell választ kapnunk. "...A mágneses viharok fellépte a Napból kiinduló elektronokkal és pozitív töltésű anyagrészecskékkel, protonokkal magyarázható. Ezek a részecskék ki-kitörnek és néha messzire kirepülnek, még a Föld keringési pályáján túlra is. A részecskéknek nagyfokú ionizációs képességük van és az ionoszférában gyorsan megnövelik az elektromos töltések számát. A töltéseknek mozgása mágneses mezőt hoz létre. Ezt a Földön mágneses vihar alakjában észleljük. ..." [HAI.]

Helyreigazítás. = Élet és Tudomány 8. 1953. máj. 13. 19. sz. p. 586. "Az "Élet és Tudomány" 18-ik számában "A Föld óriása mágnes" című cikkünkben kéziratban nem szereplő zavaró hiba került. A második hasáb 26-ik sora helyesen a következőképpen hangzik: "valamelyik szélességi kör mentén." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. Lehet-e a Vénuszt nappal is látni? = Élet és Tudomány 8. 1953. máj. 13. 19. sz. p. 600. A válaszoló neve nincs feltüntetve. [VEJ.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 8. 1953. máj. 20. 20. sz. p. 631. Nagy Pálnak a Tejúttal kapcsolatos kérdéseire válaszol egy meg nem nevezett szakember. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Máj. 21-27-ig. = Élet és Tudomány 8. 1953. máj. 20. 20. sz. p. 639. "1543. május 24. meghalt Kopernikusz N. lengyel csillagász, aki forradalmasította a csillagászatot, a ptolemaioszi világképet tévesnek nyilvánította és megállapította, hogy bolygórendszerünk középpontja a Nap. 1530-ban megírt munkájában az égitestek mozgására vonatkozó hipotéziseiről szóló kis kommentárjában (röviden: "Commentariolus") hat alapvető axiómában foglalja össze az új csillagászat alaptételeit. Az összes égitestek pályáinak egy középpontja van; a földgömb középpontja nem a világ középpontja, hanem csak a holdpálya és az összes Földön levő dolgok középpontja; minden bolygó a Nap körül kering, amely az összes bolygópályák középpontjában áll, ezért arra kell következtetnünk, hogy a Nap a világ középpontjában áll; a Nap a Föld távolságának és az állócsillagok szférája sugarának hányadosa kisebb, mint a Föld sugarának és a Naptól mért távolságának a hányadosa;
az égbolton észlelt mozgások nem az ég mozgásának, hanem a Föld mozgásának a következményei; a Nap látszólagos mozgása a Föld mozgásának következménye, a bolygók vándorló mozgása (irányt változtató látszólagos mozgása) szintén a Föld mozgásénak a következményei. Kopernikusz tehát még úgy képzelte, hogy a világmindenség egy zárt rendszer, melynek középpontja a Nap. Ezt a világképet Giordano Bruno fejlesztette tovább, aki megállapította, hogy a világmindenség végtelen és benne a mi naprendszerünk csak egy a sokmillió hasonló naprendszer között. Bajev K. L.: Az új asztronómia megteremtői, Bp. 1952. 12-39. oldal" [HAI.]

Utazás a Merkurra. = Élet és Tudomány 8. 1953. máj. 27. 21. sz. pp. 655-659. [SRG.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Máj. 28.-jún. 3-ig. = Élet és Tudomány 8. 1953. máj. 27. 21. sz. p. 671. "1857. május 11-én született Gothard Jenő, egyike a legkiválóbb magyar csillagászoknak, a herényi csillagda megalapítója. Nemcsak mint csillagfizikus szerzett elismerést nevének, hanem mint műszerkészítőt is a legjobbak között emlegették. Intézetének minden műszerét maga készítette, vagy maga tökéletesítette, de a külföldi nagy intézetek is gyakran keresték fel megrendeléssel. A legnagyobb nevet, mint az égbolt egyik legkitűnőbb fényképezője szerezte meg. 1889. július 12-én speciális gépével egy fél másodperc alatt gyönyörűen lefényképezte a holdfogyatkozást. Egy magyar amatőrcsillagász ezzel a fényképezésnek örök polgárjogot biztosított a csillagászatban - ezekkel a szavakkal méltatja egy külföldi szakkönyv Gothard munkájának jelentőségét. Hasonló nagy feltűnést keltett a Lant-csillag bolygószerű ködének lefényképezése; felfedezte a Lyra-köd központi csillagát.
A színes fényképezés egyik jelentős úttörője. Vécsey Zoltán: Gothard Jenő (Élet és Tudomány. 1951. 422-425. oldal)." [HAI.]

HERCZEG Tibor: A "kopernikuszi fordulat" a csillagászatban. = Élet és Tudomány 8. 1953. jún. 10. 23. sz. pp. 707-710. Fejezetcímek: Nagy felfedezések korszaka.; A csillagászat nagy forradalmára.; A héliocentrikus rendszer.; Ellenvetések. [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Felfedezték a Jupiter tizenkettedik holdját. = Élet és Tudomány 8. 1953. jún. 17. 24. sz. pp. 743-746. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 8. 1953. jún. 24. 25. sz. p. 795. "Ifj. Sári Mihály debreceni, Somogyi József gutai és Papp Sándor szegedi olvasóink Napunk és a csillagok energiaforrásairól, s a csillagoknak életútjáról tesznek föl kérdéseket. Összefoglaló válaszunk a következő: A csillagokban és a Napban az energia főforrásai a magreakciók. Ezek alkalmával tömeg alakul át energiává. Kisugárzásuk révén tehát a csillagok tömege kisebbedik. Ez minden csillag életútja. A Nap ismert energiaveszteségéből kiindulva kiszámítható, hogy a Nap tömegéből másodpercenként mintegy 4 millió tonnát veszít. Egész tömegéhez viszonyítva ez elenyészően csekély. A földkéreg létezése óta (kétmilliárd esztendő) a Nap tömegének csupán 7500-ad részét sugározta ki. Úgy látszik, hogy a könnyű elemeknél végbemenő magreakciók közül a héliumnak hidrogénből való képződése az egyetlen lehetséges reakció ahhoz, hogy elég hosszú ideig fenntartsa a csillagok sugárzását. ..." A válaszoló neve nincs feltüntetve. [HAI.]

Kérdezz - Felelek. Igaz-e, hogy a Nap rádió-sugarakat bocsát ki? Válaszol Dr. Vécsey Zoltán. = Élet és Tudomány 8. 1953. júl. 8. 27. sz. p. 834. [VEJ.]

BERCSI Zsolt: Mi a "hullócsillag." = Élet és Tudomány 8. 1953. júl. 8. 27. sz. pp. 857-859. [SRG.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Július 10-16-ig. = Élet és Tudomány 8. 1953. júl. 8. 27. sz. p. 863. "1732. Július 11-én született Lalande J. francia csillagász. Megjósolta a Halley-üstökös 1768. évi késését, ami valóban be is következett és legelőször Németországban, 1768. december 25-én észlelték. 1768-ban Lalande Párizsban az asztronómia tanára, majd hamarosan átveszi a katonai iskola obszervatóriumának vezetését. Ezt újjászervezi és itt végzi el, részint tanítványaival, sokszor a legnehezebb viszonyok között, 47390 csillagpozíció meghatározását.
Ez az óriási csillagjegyzék 1801-ben jelent meg. Lalande a legelső francia csillagászok közé tartozott, aki radikális ateista elvei miatt gyakran került összeütközésbe a hatóságokkal. Amikor Napóleon eltiltotta az írástól, Párizs egyik hídján felállította távcsövét és a járókelőknek az Algol, Napoleon kedvenc változófényű csillagát mutatta. Közben csillagászati és politikai előadásokat tartott. Term. Tud. Társulat Évkönyve, 1933. 71-72. old." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. Mi a parszek? = Élet és Tudomány 8. 1953. júl. 15. 28. sz. p. 866. Válaszol a szerkesztőség meg nem nevezett szakértője. [VEJ.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 8. 1953. júl. 22. 29. sz. p. 898. A nagybolygók légköréről kérdez az olvasó, válaszol a szerkesztőség meg nem nevezett munkatársa. [VEJ.]

Kérdezz - Felelek. Földünk légköréről kérdez az olvasó, válaszol Dr. Vécsey Zoltán. = Élet és Tudomány 8. 1953. júl. 29. 30. sz. p. 930. [VEJ.]

MEZENCEV, V. A.: Szivárvány. = Élet és Tudomány 8. 1953. júl. 29. 30. sz. pp. 953-955. Fejezetcímek: Harmat-, prizma és esőszivárvány.; Sugártörés, színsorrend.; Mitől függ a szivárvány fénye és fajtája?; Négyes szivárvány a Néva felett.; Éjjeli szivárvány. "...Esőben a nap sugarai megtörnek a hulló vízcseppek miriádjaiban. Szemünk azonban csakis azokat a színes sugarakat fogja fel, amelyek hozzánk és a naphoz képest azonos helyzetben lévő cseppektől érkeznek. Kiderült, hogy az ilyen cseppek körvonal mentén helyezkednek el és a szemünkkel érzékelt valamennyi szivárványszerű sugár ezektől ered. Miután pedig az ilyen cseppeknek se szeri, se száma, így az általuk képzett színes sugarak összefolynak és sokszínű sávot alkotnak - az úgynevezett szivárványövet. Este és reggel alacsony Nap állásakor a szivárványív félköralakot ad. Minél magasabbra emelkedik a Nap a horizont fölé, annál kisebb a szivárvány. Érthető. Hiszen mi a szivárványban nem látunk mást, mint a színkép színeire bomlott napsugarakat.
Tehát a szivárvány helyzete az égen, kell, hogy a Nap helyzetétől függjön. Minél magasabban van a Nap az égen, annál kisebb részt látunk a szivárvány ívéből. [...] Szivárvány akkor is feltűnhet, amikor az esőcseppekben nem a közvetlen napsugarak verődnek vissza, hanem a folyók, tavak, tengeröblök vize által visszavert sugarak. Éjjel a Hold fényénél is feltűnhet a szivárvány. Igaz, az ilyen éjszakai szivárvány igen ritka jelenség. Amellett az éjszakai szivárvány színei nem elég fényesek és nem egykönnyen vehetők észre." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. A Szaturnusz gyűrűjének összetételéről kérdez az olvasó, válaszol Dr. Vécsey Zoltán. = Élet és Tudomány 8. 1953. aug. 5. 31. sz. p. 968. [VEJ.]

Kérdezz - Felelek. Mennyit változik évszakosan a Föld-Nap távolság? Válaszol Berkes Zoltán. = Élet és Tudomány 8. 1953. aug. 5. 31. sz. p. 990. [VEJ.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 8. 1953. aug. 19. 33. sz. pp. 1044. "Bausche Géza Botizi (Románia) olvasónk kérdezi: Hogy lehetséges, hogy a déli féltekén akkor van nyár, amikor minálunk tél van? Vécsey Zoltán, szerkesztőbizottságunk tagja válaszol: [...] Már a régi görögök az emberek lakóhelyének egymáshoz való viszonya alapján beszéltek antoikoszokról, vagyis szembenlakókról, perioikoszokról, vagyis mellettünk lakókról és antipodoszokról, ellenlábasokról. Az antoikoszok, a szembenlakók, ugyanazon a délkörön élnek, csakhogy egyik részük az Egyenlítőtől északra, vagyis az északi féltekén, másik részük az Egyenlítőtől délre, vagyis a déli féltekén. Budapest például az északi féltekén, a 19. délkörön van. Cape Town (Fokváros) Afrika déli csücskén, szintén a 19. délkörön van. Fokváros lakói tehát Budapest lakóinak antiokoszai. Az antoikoszoknak ugyanazon napszakuk, de ellentétes évszakuk van. ..." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 8. 1953. aug. 19. 33. sz. pp. 1049. "Gábor József, Budapest, Rudas László utca 85. kérdezi: A Hold fényváltozásai hatással vannak-e az időjárásra? Dr. Berkes Zoltán: Igen régi vélekedés, hogy a Hold fényváltozásai (újhold, telehold és a negyedek) hatással vannak az időjárásra. Sok helyen ismeretes a népies szabály, hogy "holdváltozás , időváltozás". A meteorológiai vizsgálatok tanúsága szerint a szabály ilyen formában nem állja meg a helyét. Az időjárásváltozások nagy része a holdfényváltozásoktól független. A legújabb vizsgálatok szerint azonban mégis kimutatható volt egy bizonyos, kisméretű összefüggés. Kitűnt, hogy a Hold fényének növekedésével együtt, főként Dél-Európában, növekszik a csapadékhullás valószínűsége. Ez a növekedés azonban ritkán haladja meg az egyéb okokból beálló csapadékváltozások 10-15 százalékát.
Vizsgálataink azt is kimutatják, hogy a jelenség, az ú. n. Földközi-tengeri ciklonképződéssel áll kapcsolatban, összefoglalva tehát, megállapíthatjuk, helytelen dolog lenne az időjárásváltozásokat kizárólag a holdfényváltozásoknak tulajdonítani, azonban ezek kormányzásában igen kis mértékben részt vesz a Hold is." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 8. 1953. aug. 19. 33. sz. pp. 1052. "Kecskés József, a nagykanizsai olajbányászati technikum tanulója kérdezi: Földrajztanulmányaink során tanultunk az üstökösökről. Különböző üstökösöket említettünk meg, köztük a Halley-üstököst. Ez állítólag már többször megjelent. Szeretném tudni, mikor jelenik meg legközelebb? Dr. Vécsey Zoltán szerkesztőbizottsági tagunk válaszol: Halley összegyűjtötte az üstökösökre vonatkozó megfigyeléseket, táblázatot készített róluk s az üstökösök pályáit összehasonlítva, arra az eredményre jutott, hogy az 1682-ben általa megfigyelt üstökös azonos azzal, amelyet Apianus 1531-ben, Kepler és Longomontanus 1607-ben figyelt meg. Megmondotta, hogy az üstökös 1758-ra vissza fog térni. Az üstökös nem maradt adósa a várakozásnak és 1758 decemberében egy Drezda-környéki paraszt észlelte először. Legutóbbi megjelenése 1910-ben volt (Mi, idősebbek, láttuk).
1910-ben a Nap közelében való megjelenése csupán három napot késett a számításokkal szemben. Ennyire tökéletesítették a háborgások kiszámítását és a megfigyelések pontosságát. 1947-ben volt a Naptól legtávolabb s most újból a Nap felé közeledik. 1985-ben fog újból megjelenni égboltozatunkon. Valamennyi kedves olvasónknak kívánjuk, hogy megláthassák. Magam már erre nem számíthatok." [Csaknem megérte. Vécsey Zoltán (az Élet és Tudomány egyik alapítója, szerkesztője) 92 éves korában, 1984. márc. 31-én hunyt el.] [HAI.]

HERCZEG Tibor: Tycho Brahe és a Kopernikuszi rendszer. = Élet és Tudomány 8. 1953. aug. 26. 34. sz. pp. 1063-1067. [SRG.]

A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya augusztus 24-30-ig csillagászati hetet rendez. = Élet és Tudomány 8. 1953. aug. 26. 34. sz. p. 1067. "A csillagászati héten az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban (I., Sánc u. 3/b.) Ismeretterjesztő csillagászati előadások, csillagászati tárgyú hangos filmek és diapozitívek bemutatása. Augusztus 24. Zerinváry Szilárd: Meteorok, a Naprendszer apró égitestjei. Film: Utazás a végtelenbe. Augusztus 24. Róka Gedeon: Mit tanít a tudomány a világmindenségről. Film: A csillagok világa. Augusztus 26. Izsák Imre: Kopernikusz, a nagy lengyel csillagász. Diafilm: Kopernikusz élete és munkássága. (A Lengyel Népköztársaságban a kopernikuszi év alkalmával készült diapozitívek bemutatása.) Augusztus 27. Ozsváth István: A Naprendszer kialakulása (diapozitívek vetítésével). Augusztus 28. Detre László: A Hold és földi hatásai. Film: A Hold. Augusztus 29. Guman István: Csillagrendszerek. Film: A nagy világegyetem.
Augusztus 30. Dezső Lóránt: A Nap és földi hatásai. Film: A sarki fény. A 24-29-i előadások 18 óra 80 perckor kezdődnek, a 30-i vasárnapi előadást pedig délelőtt 11 órakor tartjuk. Az esti előadások után derült idő esetén távcsővel bemutatjuk a Szaturnuszt és a Holdat, a délelőtti előadás alkalmával pedig már 10 órától kezdve a Napot. Az előadásokra, filmvetítésekre és távcsöves bemutatásokra a belépés díjtalan!" Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

L. E.: Zerinváry Szilárd: A naprendszer élete. = Élet és Tudomány 8. 1953. aug. 26. 34. sz. p. 1081. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A Merkur. = Élet és Tudomány 8. 1953. aug. 26. 34. sz. pp. 1082-1084. [SRG.]

BERCSI Zsolt: Kísérletezzünk és gondolkozzunk! Csillagászati távcső készítése szemüveglencséből. = Élet és Tudomány 8. 1953. aug. 26. 34. sz. pp. 1085-1086. [SRG.]

Logar Miska feladatai. Új feladatok. Csillagászati tájékozódás. = Élet és Tudomány 8. 1953. aug. 26. 34. sz. p. 1088. "Ismeretes, hogy a földrajzi szélességet az északi Sarkcsillag helyzetéből meg lehet állapítani: az ábrán látható szög, az ú. n. sarkmagasság, egyenlő a földrajzi szélességgel. A Sarkcsillag azonban csak az északi félgömbön látható. Mégis e szabály alapján a déli félgömb egyes helyein is megállítható a földrajzi szélesség. Hol és hogyan?" Ez az olvasóhoz intézett kérdés teljes szövege. [HAI.]

LEVIN, B. Iu.: A Föld és a bolygók szerkezete. = Élet és Tudomány 8. 1953. szept. 3. 35. sz. pp. 1095-1098. [SRG.]

Logar Miska feladatai. Megoldások a 34. számból. Csillagászati tájékozódás. = Élet és Tudomány 8. 1953. szept. 2. 35. sz. p. 1120. "Ismeretes, hogy ha a Nagymedve csillagkép, népies nevén "Göncölszekér" két "hátsó kereke" közti távolságot a "szekérrúd" felé eső oldalon ötszörösére meghosszabbítjuk, az így kapott végpontban van a Sarkcsillag. Ez a mérés akkor is végezhető, ha a Sarkcsillag a látóhatár alá esik, csak az a fontos, hogy a Göncöl "hátsó kerekeit" alkotó csillagok láthatók legyenek. Ezek pedig a láthatár fölött vannak az Egyenlítőtől nem túl messze a déli félgömbön is (bár nem egész nap, mint nálunk)." [HAI.]

OZORAY György: Róka Gedeon: Ismerjük meg a világot. Budapest, 1953. = Élet és Tudomány 8. 1953. szept. 16. 37. sz. p. 1174. Könyvismertetés. [SRG.]

Olvasóink! Figyelem! = Élet és Tudomány 8. 1953. szept. 16. 37. sz. p. 1182. "Augusztus 26-i számunkban megjelent Csillagászati távcső készítése című cikkünkre hivatkozva több olvasónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy legyünk segítségükre a lencsék beszerzésében. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a távcső készítéséhez szükséges két lencse írásban igényelhető az "Uránia" csillagvizsgáló (Budapest, I., Sánc u. 3/b) útján. A lencsék ára összesen 62 Ft 92 fillér. A lencséket az igénylés sorrendjében utánvéttel küldik." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Szept. 18-24-ig. = Élet és Tudomány 8. 1953. szept. 16. 37. sz. p. 1183. "1935. szeptember 19-én halt meg Ciolkovszkij K. E. tanító, a rakétarepülés úttörője. 1895-ben kidolgozta áramvonalas repülőgépének tervét, majd egy esztendővel később elkészítette a legelső ismert aerodinamikai szélcsatornát. Legnagyobb érdeme, hogy felállította azt az elméletet, amely a rakétahajtási technika alapja. Megállapította a rakéta szerkesztésének matematikai elméletét. A Ciolkovszkij által levezetett képletek azt mutatták, hogy a rakéta sebessége a gázok kiáramlásának sebességétől függ, ez viszont függvénye az üzemanyag hőelőállító képességének. Rámutatott arra, hogy a rakéta használata csak nagy röpsebesség mellett előnyös. Számításokkal bebizonyította, hogy ha a rakétát több egyszerű rakétából szerkesztik meg, akkor jelentékeny mértékben növelni lehet röptének gyorsaságát és magasságát. Később megtervezte a folyékony üzemanyaggal hajtott utasszállító rakétát.
A lökhajtásos motorra vonatkozó tanulmányaiban rámutatott a hűtés, a rakéta irányításának és a rakéták leereszkedésének eszközeire. A Ciolkovszkij által megalkotott sugárhajtás elméletének megjelenése sokban megkönnyítette a feltalálók feladatát és megmutatta nekik a helyes, tudományosan megalapozott utat. Ljapunov: Rakéta, Bp. 1949. 21-31. oldal." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Október 9-15-ig. = Élet és Tudomány 8. 1953. okt. 7. 40. sz. p. 1279. "1934. október 11-én halt meg Kövesligethy Radó, fizikus és csillagász, 1904 óta a kozmográfia tanára a budapesti egyetemen. Már felsőbb osztályos gimnazista korában is megmutatkozott rendkívüli tehetsége. Ebben az időben egy új módszert dolgozott ki az állócsillagok parallaxisának kimutatására. Geofizikai kutatásaiban a földrengéssugár kilépési szögére, a rengés geometriai elméletének lehetőleg feltevésmentes kiépítésére, a hat rengési elem, a földrengések fészekmélységének meghatározására vonatkozó munkásságát kíséri nagy siker és az egész szeizmológus világ egyhangú elismerése. A messinai földrengés nagy pusztításai alapján kidolgozta a tudományos alapon való rengésjóslást. 1915-ben új rendszerű ágyúkeresőt szerkeszt, amelyet a katonai szakértők igen alkalmasnak találtak. Nagy szerepe volt a Nemzetközi Földrengéskutató Szövetség megalakításában, amelynek főtitkára volt.
Később megszervezi a magyar földrengési szolgálatot és ennek ellátására megalapítja a Budapesti Földrengési Obszervatóriumot. Ennek az obszervatóriumnak egészen haláláig igazgatója volt. Dr. Simon Béla: Kövesligethy Radó (Természettudományi Közlöny, 1936. 629-829. oldal.)" [HAI.]

HERCZEG János: Hogyan működik a Makszutov-távcső. = Élet és Tudomány 8. 1953. okt. 14. 41. sz. pp. 1300-1304. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. Van-e a Földön kívül más bolygónak is légköre? Válaszol Herczeg Tibor. = Élet és Tudomány 8. 1953. okt. 14. 41. sz. p. 1305. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. Október 23-29-ig. = Élet és Tudomány 8. 1953. okt. 21. 42. sz. p. 1343. "1655. október 24-én halt meg Gassendi P. francia fizikus, és csillagász, materialista filozófus. Egyike volt a legsokoldalúbb tudósoknak. Tizenhat éves korában Digneben a retorika professzora, tizenkilenc éves korában pedig a filozófia tanára lett. Már első munkájában éles bírálattal fordult Arisztotelész és a skolasztikus tanítás ellen. Az anyagról szóló tanításában Epikuroszt és Lukréciuszt követve, azok tanait továbbfejlesztette. A fizikában, amelyet a filozófia legkiterjedtebb és legmagasabbrendű részének tekintett, bebizonyította a tér és az idő objektív létezését. Azt hirdette, hogy a tér és az idő nem teremthető és nem semmisíthető meg. Gassendi tudománytörténeti jelentősége azonban nem merül ki abban, hogy népszerűsítette és fejlesztette az anyagról vallott atomista tanítást, hogy harcolt a feudális filozófia csökevényei ellen és azt hirdette, hogy a tapasztalat minden megismerés forrása.
Számos fontos megfigyelést és felfedezést köszönhetünk neki a csillagászat terén is; megfigyelte például a Merkur átvonulását a Napkorong előtt, a Jupiter már korábban felfedezett négy holdján kívül felfedezte újabb öt holdját [?]. A 17. század történelmi viszonyai között Gassendi mint filozófus és mint tudós egyaránt kétségtelenül haladó szerepet töltött be. Filozófiai Lexikon, Bp. 1953. 236-237. oldal." [HAI.]

SOMOGYI Antal: A világűr láthatatlan sugarai. Vannak-e ilyen sugarak? = Élet és Tudomány 8. 1953. okt. 28. 43. sz. pp. 1364-1368. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. Mitől van a Hold árnyékos oldalán a szürkés fény? Válaszol Vécsey Zoltán. = Élet és Tudomány 8. 1953. nov. 4. 44. sz. p. 1378. [VEJ.]

Az 1631. november 7-ei Merkur-átvonulás évfordulója. Tudományos Eseménynaptár. = Élet és Tudomány 8. 1953. nov. 4. 44. sz. p. 1407. Az eseményt röviden ismertető megemlékező írás. [VEJ.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 8. 1953. nov. 11. 45. sz. p. 1410. "Bogó József perkátai olvasónk kérdése: "Mi okozza a Hold körül mutatkozó úgynevezett holdudvart?" Dr. Vécsey Zoltán szerkesztőbizottsági tagunk válaszol: Ha a magasabb légrétegekben a hideg elég erős, a finom vízszemcsékben eloszlott ködnek csöppecskéi megfagynak, azaz parányi jégszilánkokká változnak. A köd tehát finom, sűrű szövésű fátyolt alkotva lebeg tovább a légkörben. Ha ez a ködfátyol a Hold elé kerül, létrejön a holdudvar fényjelensége. ..." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. November 14-20-ig. = Élet és Tudomány 8. 1953. nov. 11. 45. sz. p. 1439. "...Kepler munkássága a csillagászat elmélete szempontjából a fejlődés fő vonalát jelentette. Az ő általa felfedezett híres három törvény (1. minden bolygó ellipszis pályán mozog, amelynek gyújtópontjában a Nap áll, 2. a Napból a bolygóhoz húzott, ú. n. rádiuszvektor (vezérsugár) egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol, 3. a bolygók keringési ideinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint a Naptól való középtávolságaik köbei) kiküszöbölte azokat a pontatlanságokat, amelyeket Kopernikusz elmélete a körpályák feltételezése miatt mutatott. Egyik alapja volt továbbá annak, hogy Newton felfedezte az általános tömegvonzás törvényét és ilyen módon a bolygók mozgásának rendkívül pontot leírását szolgáltathatta. [...] Kudrjavcev P. Sz. A fizika története, Bp. 1850. 218-219. oldal ; Herceg Tibor : Az új csillagászat megteremtői. Bp. 1953." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 8. 1953. nov. 18. 46. sz. p. 1442. "A lippói olvasókör nevében Horváth Ibolya kultúrotthonigazgató és Tölgyesi Anna óvónő kérdezik: Mi okozza a csillaghullást, ki lehet-e számítani, hogy például egy nap alatt hány meteor eshet a Földre, tapasztaltak-e már hazánkban meteorhullást? Herczeg Tibor, az Akadémiai Csillagvizsgáló Intézet tudományos munkatársa válaszol: [...] A légkörbe érkező meteorok száma igen nagy, napi százmillió körül van. Ezek közül néhány száz jut el naponta a Föld felszínére. A légkörbe érkező meteorok összes tömege néhány tonna lehet naponként. Ezek megfelelő hányada természetesen Magyarország felett kerül a légkörbe és ha elég nagy, meg is érkezik a talajra. [...]
Közülük egyik-másik igen nevezetes, így a Kaba (Hajdú megye) közelében 1857-ben lehullott meteorit, amelyben egyszerű szerves anyagok (szénhidrogének) jelenlétét mutatta a vegyelemzés. Ezeknek az egyszerű szerves vegyületeknek létrejötte természetesen nincsen élő szervezetek jelenlétéhez kötve." [HAI.]

HERCZEG Tibor: Johannes Kepler. = Élet és Tudomány 8. 1953. nov. 18. 46. sz. pp. 1443-1446. [SRG.]

ALMÁR Iván: Mi a Russel-diagramm? Hogyan rendszerezzük a csillagokat színük és fényességük szerint? = Élet és Tudomány 8. 1953. nov. 25. 47. sz. pp. 1483-1486. [ALM.]

HERCZEG Tibor: Kepler törvényei. = Élet és Tudomány 8. 1953. dec. 2. 48. sz. pp. 1512-1514. [SRG.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. December 5-11-ig. = Élet és Tudomány 8. 1953. dec. 2. 48. sz. p. 1535. 1799. december 10-én jelent meg az a francia törvény, amely kimondta, hogy az a platinarúd, amelyet 1799. június 22-én a párizsi levéltárban elhelyeztek, a valódi és hiteles méter. 1790-ben a francia alkotmányozó gyűlésnek azt javasolták, hogy alkossanak egységes mérték- és súlyrendszert. A gyűlés ezt a javaslatot azonnal magáévá tette és azzal fogadta el, hogy a hosszúság egysége egy változatlan és mindenkor újra megállapítható természetes hosszúság kell hogy legyen. Az 1791-ben kiküldött bizottság azt javasolta, hogy a párizsi csillagvizsgálón átmenő délkör egynegyedének (quadráns) tízmilliomod része legyen a hosszúság egysége. A javaslat elfogadása után Delambre és Méchain vezetése alatt nyomban megkezdődött a munka, hogy a háromszögellés útján a Dunkerque és Montjuichon átmenő délkör majdnem 10 foknyi ívének hosszúságát megállapítsák.
A mérés 1792-ben kezdődött és sok nehézség után 1798-ban fejeződött be. Ennek a mérésnek az alapján készítették el azt a platinából készült métert, amit a levéltárban helyeztek el. Ma azonban nem ez a méter az alapméter, hanem az a platina-iridium ötvözetből készült rúd, amelyet a Súly és Mértékek Nemzetközi irodájának pincehelyiségében hermetikus tokban, egy szekrényben őriznek. A helyiségben közel állandó a hőfok és a levegő nedvességtartalma. (Magyarország 1874-ben csatlakozott a nemzetközi méteregyezményhez.) A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1941. 49-51. oldal." [HAI.]

BALOGH Emma: Lomonoszov, a tudomány óriása. = Élet és Tudomány 8. 1953. dec. 9. 49. sz. pp. 1539-1543. "...Nagy csillagászati felfedezések is fűződnek Lomonoszov nevéhez. 1761-ben megfigyelte a Vénusz bolygó elvonulását a Nap előtt. Ekkor tett megfigyeléseiből azt következtette, hogy a Vénusznak is van légköre, tehát ott is lehetséges élet." Az életzajnak ez a pár sora utal csak Lomonoszovnak a csillagászattal kapcsolatos tevékenységére. [HAI.]

Előadások. = Élet és Tudomány 8. 1953. dec. 9. 49. sz. p. 1568. "...Az Urania Bemutató Csillagvizsgálóban (I., Sánc utca 3/b) december 17-én fél 7 órakor Kriván Pál előadást tart "A jégkorszakok oka" címmel." [HAI.]

HERCZEG Tibor: Az általános tömegvonzás törvényének felfedezése. = Élet és Tudomány 8. 1953. dec. 23. 51. sz. pp. 1607-1611. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A Vénusz. = Élet és Tudomány 8. 1953. dec. 30. 52. sz. pp. 1654-1657. [SRG.]

BEKE Ödön: Zsirai Miklós: A modern nyelvtudomány magyar úttörői I. Sajnovics és Gyarmathi. Bp. 1952. [1953.] Akadémiai Kiadó, 55 p. = Ethnographia, 64. 1953. pp. 458-461. Könyvismertetés. Hell Miksáról, Sajnovics Jánosról. Vardői útjukról. csillagászati és nyelvészeti tevékenységükről szól Zsirai MIklós kötete. [KSZ.]

INFELD, Leopold: Copenicus[ ! ] hatása a gravitáció elméletének fejlődésére. = Fizikai Szemle 3. 1953. dec. 6. sz. pp. 139-142. [SRG.]

FÖLDES István - HERCZEG Tibor: A bolygók keletkezése (O. J. Smidt kozmogóniai elmélete.) 1-2. = Fizikai Szemle 3. 1953. nov. 5. sz. pp. 112-119.; dec. 6. sz. pp. 143-148. [SRG.]

MÁTRAI Tibor: A spektroszkópia fejlődése hazánkban a felszabadulás óta. = Fizikai Szemle 3. 1953. dec. 6. sz. pp. 149-151. [SRG.]

MARX György: Technecium előfordulása a csillagokban. = Fizikai Szemle 3. 1953. dec. 6. sz. p. 166. [SRG.]

KOCSIS László: A kozmikus sugarak eredetéről. = Fizikai Szemle 3. 1953. dec. 6. sz. p. 166. [SRG.]

KOCSIS László: Fényimpulzusok az éjjeli égből. = Fizikai Szemle 3. 1953. dec. 6. sz. p. 167. [SRG.]

HOMORÓDI Lajos: Régi háromszögelési hálózataink elhelyezése és tájékozása. = Földméréstani Közlemények 5. 1953. 1. sz. pp. 1-18. Régi földrajzi koordináták a régi budai várbeli egyetemi csillagvizsgáló, a budai gellérthegyi csillagvizsgáló, a régi bécsi egyetemi csillagvizsgáló vonatkozásában. Jegyzőkönyvek és feljegyzések alapján a Gellérthegyi csillagvizsgáló keleti tornyának középpontja 1821-22 óta volt kezdőpontja a magyarországi koordinátarendszernek. [KSZ.]

REGŐCZI Emil: Kopernikus (1473-1543). = Földméréstani Közlemények 5. 1953. 2. sz. pp. 102-105. Kopernikusz 480 éve nézett először az égre és 410 éve látta utoljára. [KSZ.]

SÁRDY Andor: A Poláris azimutszámításának egyszerűsítése. = Földméréstani Közlemények 5. 1953. 13. sz. pp. 132-136. [KSZ.]

A "De Revolutionibus" kézirata visszakerült Lengyelországba. = Földméréstani Közlemények 5. 1953. 4. sz. p. 243. "Kopernikusz zseniális munkájának a "De Revolutionibus Orbium Coelestium" kéziratát 400 évig Csehszlovákiában őrizték. A Kopernikus év alkalmából a Csehszlovák Népköztársaság kormánya átadta Lengyelországnak. A kézirat átvételi ünnepségére lengyel küldöttség utazott Prágába. A kéziratot átadó bizottság vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy az egész haladó emberiség a lengyel nemzettel együtt hódol a renaissance nagy lengyel tudósa emlékének. Csehszlovákia büszke fiára Jan Amos Komenskyre, aki évtizedeken át megőrizte Kopernikus kéziratát és így lehetővé tette, hogy műve eredetiben fennmaradjon az utókor számára. A csehszlovák kormány cselekedete újabb bizonyítéka a haladásért és a békéért küzdő nemzetek összetartásának. A kéziratot Varsóban ünnepélyesen fogadták, kiállították és hozzáférhetővé tették a tudományos kutatók számára" [KSZ.]

  MAURITZ Béla - HEGEDÜS Margit - SZELÉNYI Tibor: A kisvarsányi meteorkő. = Földtani Közlöny 83. 1953. 4-6. füz. pp. 138-144., 7-9. t. Az 1914. máj. 24-én a Nyírségben lehullott meteorkőről és összetételéről. Orosz és francia kivonattal. [SRG.]

  SZTRÓKAY Kálmán Imre - FÖLDVÁRY Aladárné: A somogymegyei Mike községben hullott meteorit vizsgálata. = Földtani Közlöny 83. 1953. 7-9. füz. pp. 243-254. Előadták a Magyar Földtani Társulat 1952. ápr. 9-i szakülésén. Mike község területén 1944. máj. 3-án este fél 7 tájban hullottak meteoritok. A hullásról kevés észlelés történt, mert ekkor ezen a vidéken heves légiharcok folytak.
Somsich Gyula mikei lakos két kisebb darabot felküldött Budapestre. További két darabot Kempf Imre mikei kereskedő küldött. Az összes többi darabka a későbbi világháborús front ideérkezése és viszontagságai idején elveszett. A Budapestre küldött 4 darab összsúlya 224,2 gramm volt, amelyet részletes vizsgálatnak vetettek alá 1945 telétől. A kőmeteorit a bronzit-olivin-szemikondrit csoportba sorolható. Fémeket 7,55 %-ban tartalmaz anyaga, melyből 6,44 % a vas, 0,86 % a nikkel és 0,25 % az egyéb fém. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A Nap felületének jelenségei 1953 január-február. = Az Időjárás 57. 1953. jan. 1. füz. pp. 46-48. Napészlelések. [SRG.]

GELLÉRI Sándor: Különösen erős északi fény. = Az Időjárás 57. 1953. márc-ápr. 2. füz. pp. 126-127. 1951. okt. 28/29-én. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Nap felületének jelenségei 1953 október-novemberében. = Az Időjárás 57. 1953. jún. 6. füz. pp. 371-372. Napészlelések. [SRG.]

BEKE Ödön: Népi csillagnevek gyűjtése. = Magyar Nyelv 77. 1953. jan-febr. 1-2. sz. pp. 106-108. [SRG.]

FÖLDES István: Beszámoló a Csillagvizsgáló Intézetről. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei 3. köt. 1953. 3. sz. pp. 319-321. A jénai Zeiss optikai műveknél októberben megrendeltek egy 90 cm-es tükörteleszkópot. "A múlt évben kutatóink részletes vizsgálatokat végeztek azon célból, hogy kijelöljék hazánkban a csillagászati megfigyelések szempontjából legalkalmasabb helyet. Ezekben a vizsgálatokban támogatott minket az Országos Meteorológiai Intézet és az ELTE Meteorológiai Tanszéke. Végül is a Mátra hegységben lévő Piszkés-tetőt jelöltük ki a fiókintézet helyéül." Az Intézet jelenleg rendkívül kis létszámú, hét egész állású és egy fél állású kutatója van, akik közül kettőnek még az egyetemi csillagászati oktatást is el kell látnia a budapesti, szegedi és debreceni egyetemeken. [KSZ.]

Ankét O. J. Smidt "Négy előadás a Föld keletkezésének elméletéről" című könyvéről. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei 3. köt. 1953. 4. sz. pp. 579-601. A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya 1953. jan. 12-án ankétot rendezett a kozmogóniai könyvről, amely az Akadémiai Kiadó kiadásában 1952-ben jelent meg magyar fordításban. A bevezető előadást Földes István tartotta, amelyet élénk vita követett. Detre László, Herczeg Tibor, Csada Imre, Rényi Alfréd szólt hozzá csillagászati szempontból. [KSZ.]

KUKARKIN, B. V. [Borisz Vasziljevics]: Csillagászat és politika. = Meteor 1953. jan. 4. sz. pp. 1-6. Fordítás a Novaja Vremja 1952. okt. 41. számából.; A Nemzetközi Csillagászati Unió 1951. évi VIII. kongresszusát először Leningrádban tervezték, de végül Róma mellett döntöttek. Beszámoló a római kongresszusról, a "kapitalisták" állandó szidalmazásával. 35 országból 450 hivatalos résztvevő volt jelen, három hivatalos és egy rendkívüli szimpóziumot tartottak. A következő közgyűlés helye: Dublin. [IBQ.]

FESZENKOV, V. G. [Vaszilij Grigorjevics]: A galaktika kora. = Meteor 1953. jan. 4. sz. pp. 6-12. Részlet Feszenkov "Modern elképzelések a világmindenségről" című könyvéből, VI. fejezet. [IBQ.]

SZITINSZKAJA, N. N. [Nágya Nyikolajevna]: A holdfelület természete. Fotometriai és kolorimetriai megfigyelések adatai alapján. = Meteor 1953. jan. 4. sz. pp. 13-15. Haladó tudományért rovat. [IBQ.]

SISAKOV, V. A.: A tudomány és a vallás a világegyetem szerkezetéről. Csillagvilágok. (Előadás részlet.) = Meteor 1953. jan. 4. sz. pp. 15-18. Szemle rovat. [IBQ.]

PÓCSIK György: Az ókori kozmogóniák. = Meteor 1953. jan. 4. sz. pp. 18-21. A szerző neve alatt ez áll: Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, Szeged. [IBQ.]

BARTHA Lajos - PIRET Endre: Amatőr megfigyelések 1952-ben. = Meteor 1953. jan. 4. sz. pp. 21-23. Szakosztályi élet rovat. Nap, Hold, fogyatkozás, bolygó, kisbolygó, üstökös, változócsillag (1785 észlelés), rádió-fading, tűzgömb megfigyelések a budapesti Urániában. [IBQ.]

HIDAS Lajos: Optikai rácsmásolás. = Meteor 1953. jan. 4. sz. pp. 23-24. A szerző neve alatt ez áll: Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, Békéscsaba. [IBQ.]

MAGYAR János: Szemléltető eszköz a "Van-e a Földhöz hasonló égitest" című előadáshoz. = Meteor 1953. jan. 4. sz. pp. 24-25. A szerző neve alatt ez áll: Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, Kecskemét. [IBQ.]

CSORDÁS János: Néhány szó a "Van-e a Földhöz hasonló égitest" című előadáshoz. = Meteor 1953. jan. 4. sz. pp. 25-27. A szerző neve alatt ez áll: Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, Pécs. A szerkesztőség megjegyzésével. [IBQ.]

SZEBERÉNYI Szabolcs: Sugározhat-e az elektron? = Meteor 1953. jan. 4. sz. pp. 27-29. Levélíró helyesbítése. Herczeg Tibor válaszával. [IBQ.]

DAKA Sándor: K. L. Bajev "Az új asztronómia megteremtői" című műről. = Meteor 1953. jan. 4. sz. pp. 29-31. Könyvszemle rovat. [IBQ.]

[SINKA József:] A csillagos ég február hóban. = Meteor 1953. jan. 4. sz. pp. 30-31. [IBQ.]

RÓKA Gedeon: Giordano Bruno világnézete. = Meteor 1953. febr. 5. sz. pp. 1-2. [IBQ.]

FESZENKOV, V. G. [Vaszilij Grigorjevics]: Az extragalaxisok rendszere. = Meteor 1953. febr. 5. sz. pp. 3-8. Részlet V. G. Feszenkov "Modern elképzelések a világmindenségről" című könyvéből, VI. fejezet. [IBQ.]

ZERINVÁRY Szilárd: A napkorona. = Meteor 1953. febr. 5. sz. pp. 8-14. [IBQ.]

SISAKOV, V. A.: A tudomány és a vallás a világegyetem szerkezetéről. A nagy világmindenség. (Előadás részlet.) Befejező közlemény. = Meteor 1953. febr. 5. sz. pp. 14-17. Szemle rovat. [IBQ.]

SINKA József: Novák. = Meteor 1953. febr. 5. sz. pp. 18-21. [IBQ.]

BARTHA Lajos: Bemutató csillagvizsgálók Németországban. = Meteor 1953. febr. 5. sz. pp. 21-24. [IBQ.]

Évfordulók. Galilei, Kopernikusz. = Meteor 1953. febr. 5. sz. p. 25. Szerkesztői cikk. [IBQ.]

ZÉTÉNYI Endre: A január 29-30-i holdfogyatkozás megfigyelése. = Meteor 1953. febr. 5. sz. pp. 25-26. Egerben. [IBQ.]

A január 29-i holdfogyatkozással kapcsolatban... = Meteor 1953. febr. 5. sz. p. 26. A Debreceni csillagászati szakosztály beszámolója. A város 3 legnagyobb mozijában, az előadások végén felhívták a moziközönség figyelmét a holdfogyatkozás jelenségének megfigyelésére. A nagyállomáson 450-500 hallgatónak tartottak mikrofonnal előadást. A vonatok indulása előtt távcsöves bemutatásokat tartottak. [IBQ.]

VANKA László: A csillaghulláshoz fűződő babonák. = Meteor 1953. febr. 5. sz. pp. 26-27. [IBQ.]

PACHNER Csaba: Csillagászati előadások szemléltetése. = Meteor 1953. febr. 5. sz. pp. 27-30. [IBQ.]

RÓKA Gedeon: Tudományos vitaest Smidt akadémikus kozmogóniai elméletéről. = Meteor 1953. febr. 5. sz. pp. 30-31. Az MTA 1953. jan. 12-i vitaülése. Egyed László professzor felemlített néhány geofizikai ellentmondást, Herczeg Tibor a befogás-folyamatot kritizálta. [IBQ.]

RÓKA Gedeon: Giordano Bruno és az inkvizíció. = Meteor 1953. febr. 5. sz. pp. 32-34. Könyvszemle. "Giordano Bruno szégyenteljes perbefogása és meggyilkolása, azok közé a gaztettek közé tartozik, melyet a római pápák a kereszténység védelmének zászlója alatt évszázadokon át követtek el az emberiség ellen". [IBQ.]

[SINKA József:] A csillagos ég március hónapban. = Meteor 1953. febr. 5. sz. pp. 34-35. [IBQ.]

BARTHA Lajos: Kétszáz éves az első magyarországi csillagvizsgáló. = Meteor 1953. márc. 6. sz. pp. 1-3. Nagyszombat. [IBQ.]

PARIJSZKIJ, N. N. [Nyikoláj Nyikolájevics]: A kozmogóniai tudomány új szakasza. = Meteor 1953. márc. 6. sz. pp. 3-8. A haladó tudomány eredményei. [IBQ.]

ZERINVÁRY Szilárd: Az állatövi fény. = Meteor 1953. márc. 6. sz. pp. 9-13. [IBQ.]

BERCSI Zsolt: A sarki fény egyes kérdéseiről. = Meteor 1953. márc. 6. sz. pp. 13-15. Szemle rovat. [IBQ.]

BARTHA Lajos: A Jupiter fizikája. = Meteor 1953. márc. 6. sz. pp. 15-19. [IBQ.]

JABLONCZAY Attila: Adatok a gamma Cassiopeiae változócsillagról. = Meteor 1953. márc. 6. sz. p. 20. "1948 márciusában a budapesti Uránia csillagvizsgálóban észlelték szabadszemmel... 1948 márciusában megint rövid idő alatt 3 mg-ig zuhant le a fénye, ettől kezdve igen szeszélyesen és szélsőségesen változott 2,4 és 2,8 mg között. 1952-ben a budapesti Uránia és az esztergomi csoport ismét felvette programjába... " [IBQ.]

MAGYAR János: Galaktikus ködök. = Meteor 1953. márc. 6. sz. pp. 21-23. [IBQ.]

BARTHA Lajos: Évfordulók. = Meteor 1953. márc. 6. sz. p. 24. Pasqiuch, Kmeth. [IBQ.]

Csillagászati napok Debrecenben. = Meteor 1953. márc. 6. sz. pp. 24-25. 1953. febr. 22-24-én. A Debreceni Uránia Bemutató Csillagvizsgáló kollektívájának beszámolója. [IBQ.]

PIRET Endre: Beszámoló az 1953. január 29-30-i teljes holdfogyatkozásról. = Meteor 1953. márc. 6. sz. pp. 25-26. A felhőzet miatt csak a Heyde-refraktor 20 percenkénti felvételei, és a sorozat-képek sikerültek. [IBQ.]

Ismeretterjesztő csillagászati előadássorozat a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban. = Meteor 1953. márc. 6. sz. pp. 26-27. 1953. márc. 19-én indul a hat előadásból álló sorozat. Almár Iván, Edelényi Elemér, Izsák Imre, Dezső Loránt, Sinka József, Ozsváth István tart előadást. [IBQ.]

RÓKA Gedeon: O. J. Smidt "Négy előadás a Föld keletkezéséről". = Meteor 1953. márc. 6. sz. pp. 28-29. Könyvszemle. [IBQ.]

SINKA József: Folyóiratszemle. = Meteor 1953. márc. 6. sz. p. 29. Élet és Tudomány, Természet és Technika. [IBQ.]

[SINKA József:] A csillagos ég április hónapban. = Meteor 1953. márc. 6. sz. p. 30. [IBQ.]

MIHAJLOV, A. A. [Alexandr Alekszandrovics]: A pulkovói obszervatórium helyreállítása. = Meteor 1953. ápr. 7. sz. pp. 1-5. [IBQ.]

PAVLOVA, E. N.: A Tejút infravörös sugárzása. = Meteor 1953. ápr. 7. sz. pp. 6-9. A haladó tudomány eredményeiből. [IBQ.]

ZERINVÁRY Szilárd: A bolygók tengelyforgása a Smidt-elmélet tükrében. = Meteor 1953. ápr. 7. sz. pp. 9-13. Szemelvény a szerző "A Naprendszer élete" című sajtó alatt levő könyvéből. [IBQ.]

PARENAGO, P. P. [Pavel Petrovics]: A csillagok mozgása. = Meteor 1953. ápr. 7. sz. pp. 13-18. Részletek "A csillagok világa" című könyvből, V. fejezet. Szemle rovat. [IBQ.]

Hírek. A Tejútrendszer kívülről. = Meteor 1953. ápr. 7. sz. p. 18. [IBQ.]

SINKA József: Beszámoló Herczeg Tibor előadásáról. = Meteor 1953. ápr. 7. sz. pp. 19-22. A csillagtársulások fizikája című 1953. márc. 26-i előadása. [IBQ.]

SUBA István: Hogyan készültem fel "Mit jelent a csillaghullás" című előadásra? = Meteor 1953. ápr. 7. sz. pp. 22-23. Róka Gedeon kiegészítő soraival (p. 24.). [IBQ.]

BERCSI Zsolt: Felhívás meteorok megfigyelésére. = Meteor 1953. ápr. 7. sz. p. 24. [IBQ.]

Ju. Perelj kritikája J. A. Gurev "Világrendszerek ősidőktől napjainkig"című könyvéről. = Meteor 1953. ápr. 7. sz. pp. 26-31. Könyvszemle. Az Asztronomicseszkij Zsurnal 1953. 7-8. számában közölt cikk fordítása. [IBQ.]

RÓKA Gedeon: P. P. Parenago: A csillagok világa. = Meteor 1953. ápr. 7. sz. pp. 31-32. Könyvszemle. Tartalmi felsorolás. [IBQ.]

SINKA József: Folyóiratszemle. = Meteor 1953. ápr. 7. sz. p. 32. Természet és Technika. [IBQ.]

[SINKA József:] A csillagos ég május hónapban. = Meteor 1953. ápr. 7. sz. p. 33. [IBQ.]

ALMÁR Iván: Az itt következő cikk... = Meteor 1953. máj. 8. sz. p. 1. Bevezetés a csehszlovákiai csillagászatról szóló tanulmányhoz. [KSZ.]

FISCHER, Karel - SLANKA, Hubert: A csillagászat fejlődése Csehszlovákia területén a legrégibb időktől fogva napjainkig. = Meteor 1953. máj. 8. sz. pp. 2-13. [KSZ.]

PETRI, Winfried: A galaktika-kutatás jelenlegi állásáról. = Meteor 1953. máj. 8. sz. pp. 13-17. Forrás: Die Sterne 1952. év 5-6. szám. [KSZ.]

Szemle. VI. A csillagok fényessége. VII. Csillagok abszolút fényessége. = Meteor 1953. máj. 8. sz. pp. 17-21. Parenago "A csillagok világa" című könyvből. [KSZ.]

MAGYAR János: A csillagok mozgása néhány kérdéséről. = Meteor 1953. máj. 8. sz. pp. 22-24. [KSZ.]

[SINKA József:] A csillagos ég június hónapban. = Meteor 1953. máj. 8. sz. p. 24. [KSZ.]

LANDOVA-STYCHOVA, Luisa: A csillagászat Csehszlovákiában. = Meteor 1953. jún. 9. sz. pp. 1-15. Fejezetek: Prága, az író-csillagászok központja, kiváló cseh csillagászok.; A csillagászat szocialista népszerűsítése a Cseh földön és Szlovákiában. A munkásság és a csillagászat.; A szocialista-monisták szövetségének keletkezése és jelentősége.; A csehszlovák csillagászati társulat keletkezése a munkásosztály ellenállásának tüzében.; Saját államban.; A petrini népcsillagda keletkezése.; A megszállás és 1945 májusa. [IBQ.]

MASZJEVICS, A. G. [Alla Henrichovna]: A nagybolygók szerkezete. = Meteor 1953. jún. 9. sz. pp. 15-19. A haladó tudomány eredményeiből. [IBQ.]

PARENAGO, P. P. [Pavel Petrovics]: A csillagok spektruma és hőmérséklete. = Meteor 1953. jún. 9. sz. pp. 20-25. Szemelvények "A csillagok világa" című könyvből. VIII. fejezet. Szemle rovat. [IBQ.]

BARTHA Lajos: Csillagászat és meteorológia. = Meteor 1953. jún. 9. sz. pp. 25-27. [IBQ.]

RÓKA Gedeon: Új eszköz a bemutató csillagászati gyakorlat és az amatőrök szolgálatában. = Meteor 1953. jún. 9. sz. pp. 28-29. Binokulárok nagyítás növelése. Orosz nyelvű kézikönyv fordítása alapján. Szakosztályi élet rovat. [IBQ.]

RÓKA Gedeon: Zerinváry Szilárd "A Naprendszer élete", Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest, 1953. 383 oldal. = Meteor 1953. jún. 9. sz. pp. 30-32. Könyvszemle. [IBQ.]

[SINKA József:] A csillagos ég július hónapban. = Meteor 1953. jún. 9. sz. pp. 32-33. [IBQ.]

A tudósok nemzetközi együttműködéséről. A Nemzetközi Csillagászati Egyesület 8. kongresszusához. = Meteor 1953. júl. 10. sz. pp. 1-6. Az Asztronomicseszkij Zsurnal 1952. 12. számának megjelent szerkesztői cikk fordítása. Orosz siránkozás és öndicséret. Az International Astronomical Union új vezetősége, és a plenáris előadások témái. [IBQ.]

ANDRISKA Éva: A csillagászatban használatos távolságmeghatározási módok ismertetése. [1.] = Meteor 1953. júl. 10. sz. pp. 6-15. W. Becker "Sterne und Sternsysteme" című könyve alapján. [IBQ.]

PARENAGO, P. P. [Pavel Petrovics]: A csillagok sugara, tömege és sűrűsége. = Meteor 1953. júl. 10. sz. pp. 16-22., 24. Szemelvények Parenago: "A csillagok világa" című könyvből. IX. fejezet. Szemle rovat. [IBQ.]

[SINKA József:] A csillagos ég augusztus hónapban. = Meteor 1953. júl. 10. sz. pp. 22-23. [IBQ.]

RUBASEV, B. M.: Újabb adatok a nagybolygókról. = Meteor 1953. aug-szept. 11-12. sz. pp. 1-4. Fordítás a Priroda 1951. 7. számából. [IBQ.]

ZERINVÁRY Szilárd: A Mars növényzete. = Meteor 1953. aug-szept. 11-12. sz. pp. 4-19. G. A. Tyihov "asztrobotanikai" kutatásai és az e körüli vita. [IBQ.]

ANDRISKA Éva: A csillagászatban használatos távolságmeghatározási módok ismertetése. [2.] = Meteor 1953. aug-szept. 11-12. sz. pp. 19-23. [IBQ.]

PARENAGO, P. P. [Pavel Petrovics]: Nóvák és nóvatípusú csillagok. = Meteor 1953. aug-szept. 11-12. sz. pp. 24-29. Szemelvények "A csillagok világa" című könyvből, XII. fejezet. Szemle rovat. [IBQ.]

BARTHA Lajos: Az Atlas és Hercules kráterek megfigyelése. = Meteor 1953. aug-szept. 11-12. sz. pp. 29-32. A két kráter aljának periódikusan változó árnyalatú foltjai. Szakosztályi élet. [IBQ.]

[SINKA József:] A csillagos ég október hónapban. = Meteor 1953. aug-szept. 11-12. sz. pp. 32-33. [IBQ.]

GUMAN István: Megalakult a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Matematikai Szakosztálya. = Meteor 2. 1953. okt-nov. 1-2. sz. pp. [1]-2. Az alakuló ülés 1953. okt. 20-án a Szabadsághegyi Csillagvizsgáló Intézetben volt, az elnök Detre László lett.; Az eddig megjelent (1952. okt. és 1953. szept. közötti) 12 számot tekintették a Meteor 1. évfolyamának, ezért a 2. évfolyam ezzel a számmal indult. [REZ.]

MASZEVICS, A. G.: Legújabb elképzelések a csillagok természetéről és fejlődéséről. = Meteor 2. 1953. okt-nov. 1-2. sz. pp. 3-12. [REZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: Elképzelések a világító-felhők keletkezéséről. = Meteor 2. 1953. okt-nov. 1-2. sz. pp. 13-21. Grigorjev és Hvosztyikov tanulmánya alapján. [REZ.]

PARENÁGO, P. P.: A csillagok szerkezete és energia-forrásai. = Meteor 2. 1953. okt-nov. 1-2. sz. pp. 21-22. Szemle rovat. Szemelvények P. P. Parenágo "A csillagok világa" című könyvéből. XVI. fejezet. [REZ.]

PARENÁGO, P. P.: Gáz és por a csillagok közötti térben. = Meteor 2. 1953. okt-nov. 1-2. sz. pp. 22-28. Szemle rovat. Szemelvények P. P. Parenágo "A csillagok világa" című könyvéből. XVIII. fejezet. [REZ.]

KISS Imre: Megalakult a központi Uránia Bizottság. = Meteor 2. 1953. okt-nov. 1-2. sz. pp. 28-30. A szerző a budapesti Uránia vezetője. A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Bizottságának különbizottságaként jött létre az Uránia-hálózat irányítása és ellenőrzése céljából. Első ülése 1953. nov. 2-án volt. [REZ.]

Hírek. = Meteor 2. 1953. okt-nov. 1-2. sz. pp. 30-32. A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Matematikai szakosztály személyi állománya. Elnöke, elnökhelyettesei. A Csillagászati Szakosztály és a Matematikai Szakosztály alapító tagjai. A Központi Uránia Bizottság tagjai. A Meteor szerkesztőbizottság tagjai (Guman István, Zerinváry Szilárd, Almár Iván, Kiss Imre, Sinka József). [REZ.]

A csillagos ég december hónapban. = Meteor 2. 1953. okt-nov. 1-2. sz. pp. 32-33. Az utolsó [34.] oldalon 4 grafikon, melyek az egyes cikkekhez kapcsolódnak. Oldalszámozás itt nincs.; A lap ezzel a számmal megszűnt, de 1954 elejétől újra indult más formában, ugyancsak "Meteor" címmel. [REZ.]

D. L.: Miért lettek "A műveltség gyümölcsei" - "Szellemesek" és megalkuvó volt-e Galilei. Beszélgetés Németh Lászlóval. = Nők Lapja 5. 1953. nov. 26. 48. sz. p. 7. [SRG.]

O-s: Elsötétül a Hold. = Pajtás 8. 1953. jan. 21. 3. sz. p. 2. A holdfogyatkozások történetéről. [SRG.]

F. E. [FLÓRIÁN Endre]: A nappal és éjjel alakulása a Föld különböző helyein. = Rádiótechnika 3. 1953. jún. 6. sz. pp. 143-144. [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: A rövidhullámú amatőr ismeretei. A föld megvilágítási viszonyai és a vétellehetőségek. = Rádiótechnika 3. 1953. dec. 12. sz. pp. 274-275. [KSZ.]

A naptár-reform lehetőségeiről. = Szabványosítás 5. 1953. 1-2. sz. pp. 28-30. Az ISO vizsgálja, hogy az egész világon egységesen használt naptár bizonyos reformja megvalósítható-e. [SRG.]

BALOGH Elemér: A teremtésről és a világ "végoká"-ról. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. jan. 1. sz. pp. 20-27. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Az élet keletkezése és Smidt akadémikus új kozmogóniai elmélete. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. jan. 1. sz. p. 59. [SRG.]

RÓKA Gedeon: G. A. Gurev: Tudományos előrelátás és vallásos jóslatok. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. jan. 1. sz. p. 62. Könyvismertetés. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. jan. 1. sz. hátsó belső borító. 1953 januárra. [SRG.]

KUKARKIN, B.: Csillagászat és politika. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. febr. 2. sz. pp. 87-89. A Nemzetközi Csillagászati Unió nyolcadik kongresszusát Leningrád helyett Rómában tartották 1952. szept. 4-től. A Novoje Vremja, 1952. 41. sz. megjelent cikke. [SRG.]

ALMÁR Iván: A naprendszer határának kérdéséről. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. febr. 2. sz. pp. 114-116. [SRG.]

ANDRISKA Éva: A Föld tengelyforgásának időbeli változásai. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. febr. 2. sz. pp. 116-117. [SRG.]

Az 1952. évi febr. 25-i részletes napfogyatkozásról készült sorozatfelvétel. A telihold fényképe. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. febr. 2. sz. p. 117. Szeberényi Szabolcs (Békéscsaba) felvételei. [KSZ.]

SINKA József: Az évszakok változásának szemléltetése. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. febr. 2. sz. pp. 117-118. [KSZ.]

BOZSIDÁR Géza: Bemutató csillagászati távcsövet készítettek a Kohóipari Tervező Iroda dolgozói. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. febr. 2. sz. p. 122. A csillagász kör tagjai összeállítottak egy tükörcsiszoló gépet. Egy 150/2300 mm-es tükröt megcsiszoltak és távcsőbe szereltek. További 3 tükröt is csiszoltak. [KSZ.]

TAMASKÓ Ödön: K. L. Bajev: Az új asztronómia megteremtői. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. febr. 2. sz. pp. 126-127. Könyvismertetés. [SRG.]

A szovjet kozmogónia eredményei és feladatai. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. márc. 3. sz. pp. 158-160. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Ankét Smidt akadémikus kozmogóniai elméletéről. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. márc. 3. sz. pp. 175-176. Az MTA III. osztályának keretében az Akadémiai Csillagvizsgáló Intézet tanácsa 1953. jan. 12-én tudományos vitaestet rendezett. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Giordano Bruno és az inkvizíció. A velencei inkvizíció jegyzőkönyvei és egyéb dokumentumai (Szikra, Budapest, 1952. 150 oldal. Ára: 7,50 Ft) = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. márc. 3. sz. p. 187. Könyvismertetés. [SRG.]

HERCZEG Tibor: Láng Sándor: Matematikai - csillagászati földrajz és térképészet. (Egyetemi tankönyv. Tankönyvkiadó. Budapest, 1952.) = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. márc. 3. sz. pp. 190-191. Könyvismertetés. [SRG.]

IZSÁK Imre: Csillagászati évkönyv. (Művelt Nép Könyvkiadó, 1953. 228 old. Ára: 19,50 Ft.) = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. márc. 3. sz. pp. 191-192. Könyvismertetés. [SRG.]

DETRE László: Hányszoros nagyítású távcsővel látható a Vénusz sarlóalakúnak és hányszorossal láthatók a Jupiter holdjai? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. ápr. 4. sz. első belső borító. K. T. (Eger) kérdésére adott válasz. [KSZ.]

JEFREMOV, J.: "Új módszer" a természet jelenségeinek vizsgálatára, avagy F. Zwicky gyengesége az elmélet terén. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. ápr. 4. sz. pp. 251-252. Megjegyzések F. Zwicky "Morphological Astronomy" című 1948-as előadásához. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. ápr. 4. sz. hátsó külső borító. 1953 áprilisra. [SRG.]

DETRE László: Hogyan mérik meg pl. egy új csillag távolságát? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. máj. 5. sz. első belső borító. B. G. (Pécs) kérdésére adott válasz. [KSZ.]

Rövid csillagászati naptár. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. máj. 5. sz. hátsó külső borító. 1953 májusra. [SRG.]

ALMÁR Iván: Csillagászat Csehszlovákiában a legrégibb időktől napjaikig. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. jún. 6. sz. pp. 354-358. [SRG.]

LINNIK, V. P.: Új optikai műszerek. = Természet és Technika [Természettudományi Közlöny] 112. 1953. jún. 6. sz. p. 375. A szovjet optikusok kiváló teljesítményei a csillagászati műszerek terén. [KSZ.]

HERCZEG Tibor: O. J. Smidt akadémikus: Négy előadás a föld keletkezésének elméletéről. (Akadémiai Kiadó 1952. 80 old. Ára: 12.- Ft.) = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. jún. 6. sz. pp. 382-383. Könyvismertetés. [KSZ.]

DETRE László: Milyen távol vannak Földünktől az általunk észlelt legtávolabbi csillagok? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. jún. 6. sz. hátsó belső borító. Sz. F. (Debrecen) kérdésére adott válasz. [KSZ.]

Rövid csillagászati naptár. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. jún. 6. sz. hátsó külső borító. 1953 júniusra. [SRG.]

MÁTRAI László: A kopernikusi világkép térhódításáról. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. júl. 7. sz. pp. 385-391. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Fényképezés a csillagászatban. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. júl. 7. sz. pp. 441-442. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. júl. 7. sz. hátsó külső borító. 1953 júliusra. [SRG.]

DETRE László: Láthatta-e valaha is az ember a Hold-sarlót és a Vénuszt olyan helyzetben, ahogy a törökök "félholdja" mutatja? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. aug. 8. sz. első belső borító. P. J. (Sárospatak) kérdésére adott válasz. [KSZ.]

SZIMÁN Oszkár: Hidrogén emissziós ködök szerepe a Tejútrendszer szerkezetének felderítésében. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. aug. 8. sz. p. 508. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. aug. 8. sz. hátsó külső borító. 1953. augusztus 15-től szeptember 15-ig. [SRG.]

GIMMELFARB, B. N.: Hogyan sikerült megmérni a Pluto átmérőjét? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. szept. 9. sz. p. 568. B. N. Gimmelfarbnak a Priroda című folyóiratban megjelent cikke nyomán. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. szept. 9. sz. hátsó külső borító. 1953. szeptember 15-től október 15-ig. [SRG.]

Tegyük színvonalassá az ismeretterjesztő munkát. 11. Csillagászati és matematikai szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. okt. 10. sz. p. 631. A Társulat Elnökségének 1953. szept. 23-i ülésén elfogadott irányvonal az 1954-es évre. [KSZ.]

DETRE László: Lehet-e a Marson élet? = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. okt. 10. sz. hátsó külső borító. Több olvasó kérdésére adott válasz. [KSZ.]

Rövid csillagászati naptár. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. okt. 10. sz. hátsó külső borító. 1953. október 15-től november 15-ig. [SRG.]

A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat központi szakosztályainak alakuló ülései. A csillagászati és matematikai szakosztály. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. nov. 11. sz. p. 684. 1953. okt. 20-án tartotta alakuló ülését. Elnök Detre László, elnökhelyettes Dezső Loránt (és Vincze István matematikus) lett. Három munkabizottság (kozmogóniai és tudománytörténeti, általános népszerűsítő, matematikai) alakult. Központi Uránia Bizottságot alakítottak az amatőr-csillagász mozgalom megszervezésére és vezetésére. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Gömbhalmazok vizsgálatának újabb eredményei. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. nov. 11. sz. pp. 685-687. [SRG.]

DETRE László: Zerinváry Szilárd: A naprendszer élete. (Művelt Nép Könyvkiadó, 1953. 383 oldal, Ára: 34.- Ft.) = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. nov. 11. sz. p. 702. Könyvismertetés. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. nov. 11. sz. hátsó külső borító. 1953. novemberber 15-től december 15-ig. [SRG.]

HERCZEG Tibor: Újabb vizsgálatok a csillagtársulásokról. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 112. 1953. dec. 12. sz. pp. 725-729. A Természet és Technika évfolyam- és a havi sorszámozás folyamatos maradt, a folyóirat neve ettől kezdve Természet és Társadalom lett. A Természettudományi Közlöny alcímet mi zárójelezve feltüntetjük. [KSZ.]

Rövid csillagászati naptár. = Természet és Technika Természettudományi Közlöny 112. 1953. dec. 12. sz. hátsó külső borító. 1953. december 15-től 1954. január 15-ig. [SRG.]

          1954.

  BACSÁK György: A pliocén és pleisztocén korok az égi mechanika megvilágításában. [Budapest,] 1954. 73 p. 2 t. [HAI.]

BALÁZS Júlia: Mit tudunk az üstökösökről? Kiad. a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1954. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Egyetemi Nyomda. 28 p. [KSZ.]

BARTHA György: A földmágnességi erő változásai Magyarországon. A Budakeszi Obszervatórium eredményei 1949-1950-ben. Budapest, 1954. Akadémiai kiadó. 146 p. (fi = 47°31,4’ N, lambda = 18°53,8’ E) [SZF.]

CSADA Imre: A Föld mint óra. Budapest, 1954. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Egyetemi Nyomda. 31 p. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 143./ [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. 277 p. [SRG.]

DALA László: Asztronautika. Budapest, 1954. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Egyetemi Nyomda. 75 p. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 101./ [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A Nap és földi hatásai. Kiad. a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1954. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Egyetemi Nyomda. 36 p. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 8./ [KSZ.]

HAZAY István: Földi vetületek. Budapest, 1954. Akadémiai Kiadó, Akadémiai nyomda. 508 p. [SZF.]

HERCZEG Tibor: Kopernikusz. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Terv Nyomda. 91 p., 1 t. /A kultúra mesterei./ Lektorálta Földes István és Mátrai László. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: A varázsinga. Eötvös Loránd élete. Budapest, 1954. Ifjúsági Könyvkiadó. Athenaeum nyomda. 108 p. Több csillagászati vonatkozású rész: Ír Petzval Józsefről és Petzval Ottóról (pp. 7-8.), Padovában Galilei nyomába ered (pp. 10-13.), Heidelbergben Kirchhoff színképelemzéseit fürkészi (pp. 19-22.), elmélkedik a gravitációról (pp. 25-27.), megismerkedik Konkoly Thege Miklóssal (pp. 66-68.), Kövesligethy Radó csillagásszal együtt végez az Eötvös-ingával észleléseket (pp. 69-74.), vallás- és közoktatásügyi miniszterként Ógyallára látogat, Konkoly vendégeként távcsöveznek és borozgatnak (pp. 83-88.), 1910-ben a Halley-üstököst figyeli és próbálja a csóva földmágnesességre tett hatását kimutatni (pp. 88-90.). [KSZ.]

IZSÁK Imre: Hogyan határozták meg az égitestek távolságát? Budapest, 1954. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Egyetemi Nyomda. 26 p. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 107./ [KSZ.]

JÁNOSSY Lajos: Kozmikus sugárzás. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Athenaeum nyomda. 137 p., 2 t. [KSZ.]

KULIN György: A Mars bolygóról. Budapest, 1954. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 1-21. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő társulat előadói számára. 147./ Ez az útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Központi Csillagászati és Matematikai Szakosztályának Általános Népszerűsítő Munkabizottságának szerkesztésében készült. Vezető: Földes István. [SRG.]

MARX György: Honnan ered a Nap melege? Budapest, 1954. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Egyetemi Nyomda. 24 p. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára 148./ [KSZ.]

OZSVÁTH István: A égitestek kora. Kiad. a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1954. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Egyetemi Nyomda. 32 p. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 61./ Ez az útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Központi Csillagászati- és Matematikai Szakosztálya Kozmogóniai és Tudománytörténeti Munkabizottságának szerkesztésében készült. Vezető: Herczeg Tibor. [KSZ.]

STEFAN, I. M.: Utazás a világűrben. Bukarest, 1954. Ifjúsági Könyvkiadó. 145 p. Illusztrálta: R. Pava, A. Vojnov, V. Manteanu. A titokzatos csillagos égbolt. Napunk keringő családja. A Tejút kellős közepén. Az ég végtelen mélységében. A csillagászok keze és szeme. Grafikák, ábrák, csillag[kép]-térképek, portrék, illusztrációk. [VEJ.]

SZALKAY Ferenc: A távcső és a mikroszkóp. 2. kiad. Budapest, 1954. Tankönyvkiadó, Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat. 51 p. /Középiskolai szakköri füzetek./ [KSZ.]

A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Központi Könyvtárának Katalógusa. 2. sz. Csillagászat. Budapest, [1954.] Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Könyvtára. 18 p. A könyvtár sokszorosított kiadványa. [TZS.]

ZERINVÁRY Szilárd: A Föld helye a Világmindenségben. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Athenaeum nyomda. 106 p. /Természettudományos kiskönyvtár. 104./ Szakmailag ellenőrizte: Róka Gedeon és Alföldi László. [KSZ.]

WESSETZKY Vilmos: Mahler Ede. In: Antik Tanulmányok. Studio Antiqua. I. kötet. 1-3. füzet. Szerk.: Moravcsik Gyula. Budapest, 1954. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 150-151. [REZ.]

CSADA Imre - GUMAN István - MERSITS József: Csillagászati adatok az 1954. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 3-65. [SRG.]

GUMAN István: A csillagos ég az 1954. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 67-78. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése az 1952. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 79-86. [SRG.]

SINKA József: A bemutató csillagdák működése az 1953. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 87-95., 1 t. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Csillagászat és dialektika. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 96-126. [SRG.]

HERCZEG Tibor: Az égitestek rádiófrekvenciás sugárzása. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 127-158. [SRG.]

GUMAN István: Távolságmérés a változócsillagok segítségével. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 159-166. [SRG.]

DEZSŐ Loránt - GERLEI Ottó: A naptevékenység és a bolygók. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 167-170. [SRG.]

CSADA Imre: A csillagok mágnessége. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 171-175. [SRG.]

IZSÁK Imre: A háromtestproblémáról. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 176-191. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A szovjet csillagászat új eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 192-224. [SRG.]

OGORODNYIKOV, K. F.: Csillagászat. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 225-252. Ford.: Faragó László. [SRG.]

CSADA Imre: A csillagászat egy jövendő műszere: az elektronikus távcső. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 253-256. [SRG.]

Pontos idő meghatározása rádióidőjelek segítségével. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 257-260. [SRG.]

ALMÁR Iván: Könyvismertetés. H. Slonka és munkatársai: Csillagászat Csehszlovákiában a legrégibb időktől napjainkig. Prága, 1952. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 261-266. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Az 1953. évi szovjet csillagászati évkönyvek (naptárak). In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 267-268. [SRG.]

OGORODNYIKOV, K. F.: A csillagászat történetének legfontosabb eseményei időrendi áttekintésben. In: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Szikra Nyomda. pp. 269-276. [SRG.]

VAUCOULEURS, Gerard de: A Mars légkörének kutatási eljárásai. In: Kulin György: A Mars bolygóról. Budapest, 1954. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 22-28. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő társulat előadói számára. 147./ [SRG.]

DETRE László: Empirikus kozmogónia. In: Ozsváth István: A égitestek kora. Kiad. a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1954. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Egyetemi Nyomda. pp. 14-18. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 61./ A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya által 1954. március 29-én "A csillagok keletkezése, különös tekintettel Ambarcumján vizsgálataira" tárgyában rendezett ankét bevezető előadása. [KSZ.]

AMBARCUMJÁN, V. A.: Csillagtársulások és a csillagok keletkezése. In: Ozsváth István: A égitestek kora. Kiad. a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1954. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Egyetemi Nyomda. pp. 18-26. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 61./ [KSZ.]

SZMIRNOV, G. A.: "Hány éves a Föld" c előadásából. A rádióaktiv elemek a kőzetek kronométerei. In: Ozsváth István: A égitestek kora. Kiad. a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1954. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Egyetemi Nyomda. pp. 26-31. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 61./ [KSZ.]

SZALKAY Ferenc: A szem és a látás. In: Valkó Iván Péter: Érzékszerveink és a technika. Budapest, 1954. Művelt Nép Könyvkiadó, Budapesti Szikra Nyomda. /Ember és világ./ pp. 87-166. [KSZ.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. jan. 13. 2. sz. p. 42. "Markos Ödön (Zalaegerszeg), Bakonyi Dániel, Fogarasi András, Kollár Ferenc, Mezei Ferenc, Szabó József, a kaposvári MAVAUT dolgozói és még több olvasónk érdeklődik: "December 3-án hajnali 4.45 és 5 óra között egy fényjelenséget figyeltünk meg, amely keletről délnyugati irányba haladt. A sűrű köd ellenére is ultramarin fényt láttunk több másodpercre felvillanni. Mi lehetett ez?" Herczeg Tibor, szerkesztőbizottságunk tagja, válaszol: A szóbanforgó jelenség egy különlegesen nagy és fényes meteor, úgynevezett "tűzgömb" (bolida) lehetett. Mozgásának tanulmányozása szempontjából kívánatos lenne, ha a feltűnés pontos időpontját, a jelenség időtartamát, a feltűnés és eltűnés irányát (ha lehet, a csillagkép megadásával) a jelenség megfigyelői pontosan közölnék a Csillagászati Intézettel (Budapest, XII., Konkoly-Thege-út 13-17.).
Például a következőképpen: 4 óra 44 perckor Balatonlellén, mintegy 25 másodpercig tartó tűzgömböt észleltem, mely feltűnt keleti irányban, mintegy 45 fok magasságban, eltűnt délnyugatra, a Szűz csillagkép irányában. Útja mintegy 35-40° hosszúságú lehetett. Aláírás, stb." [HAI.]

ALMÁR Iván: A Halley üstökös négyezer éve. = Élet és Tudomány 9. 1954. jan. 20. 3. sz. pp. 71-74. [ALM.]

CSEREVKOV, K - KARP, V.: A pulkovói halmokon. = Élet és Tudomány 9. 1954. febr. 3. 5. sz. pp. 131-134. [SRG.]

F. B.: "Híd a Holdon". = Élet és Tudomány 9. 1954. febr. 3. 5. sz. p. 152. [SRG.]

KERTÉSZ Róbert: A csendes óceán Kolumbusza, James Cook, kapitány. = Élet és Tudomány 9. 1954. febr. 17. 7. sz. pp. 203-206. "Földrajzi szempontból a XVI., XVII. és XVIII. századot az európai gyarmatosítás korszakának nevezi Lebegyjev, aki kétkötetes művében - "A Föld meghódítása" - méltó emléket állít a XVIII. század legkiválóbb tengerészének, a 175 évvel ezelőtt meghalt James Cook (Dzsemsz Kuk) kapitánynak. [...] Negyvenéves (rangja még mindig csak egyszerű tengerészhadnagy), amikor rábízzák a 350 tonnás Endeavour hajót, menjen a csendesóceáni Tahitiba, ahol 1769-ben a legalkalmasabban lehet egy igen érdekes csillagászati tüneményt megfigyelni, a Vénusz csillag [! bolygó] átvonulását a Nap korongján keresztül. Három tudós, köztük a svéd Solander, a nagy Linné tanítványa is részt vett ezen az első földkörüli úton. Rio de Janeiro érintésével, a Tűzföldet megkerülve érkezett Tahitiba, ahol három hónapot töltött csillagászati megfigyeléssel. ..." [HAI.]

Tudomány a népért! A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadássorozata az Uránia Filmszínházban. = Élet és Tudomány 9. 1954. febr. 17. 7. sz. p. 206. "... - Május 23. Kozmikus hatások a földön (vetítéssel). (A Nap változásai és hatása a földi életre. A Hold-hatások, Kozmikus rádióhullámok.) Előadó: Detre László, az Akadémiai Csillagvizsgáló Intézet igazgatója. Az előadások minden alkalommal délelőtt 11 órakor kezdődnek. Jegyek az üzemi közönségszervezőknél és az Uránia Filmszínház pénztárában kaphatók 2 Ft-os árban." [HAI.]

A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálója... = Élet és Tudomány 9. 1954. febr. 24. 8. sz. p. 248. "(I., Sánc u. 3/b.) négyheti szünet után újra megnyílik a nagyközönség részére. Február 22-én, hétfőn, a megnyitás alkalmával dr. Detre László, az Akadémia Csillagvizsgáló Intézet igazgatója délután 6 órakor előadást tart "A csillagászat legújabb eredményei" címmel." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

HERCZEG János: A Föld, mint bolygó. = Élet és Tudomány 9. 1954. márc. 10. 10. sz. pp. 292-295. [SRG.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. márc. 17. 11. sz. p. 322. "Biró László tanító (Egyházasdaróc) olvasónk kérdezi: Az üstökös csóvája miért mindig a Nappal ellentétes oldalon, vagyis az üstökös-mag árnyékának irányában alakul ki? Almár Iván, a Központi Csillagászati Szakosztály tagja válaszol: A megfigyelés helyes, az üstökösök csóvája mindig a Nappal ellentétes oldalon keletkezik. A jelenség magyarázatához tudni kell, hogy az üstökös "fejét" - vagyis a szilárd magot körülvevő hatalmas fényes burkot - és csóváját igen ritka gáz és por alkotja. Erre az anyagra, mint minden testre a Nap közelében, két ellentétes irányú erő hat: a Nap vonzó és taszító ereje. A vonzóerő ez esetben is a jól ismert tömegvonzás, mely arányos a részecske tömegével, míg a taszítóerő oka a Nap úgynevezett sugárnyomása. ..." [HAI.]

Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I., Sánc u. 3/b) március havi programmja. = Élet és Tudomány 9. 1954. márc. 17. 11. sz. p. 347. "Bemutatások: Március 1-7-ig és 22-31-ig: Jupiter, Orion Köd, csillaghalmazok, kettős csillagok. Március 8-22-ig: A Hold, Jupiter. Minden derült este 19-21 óráig. Előadások: Minden este (szombat és vasárnap kivételével) 18 órakor Csillagászati Múzeum Megtekinthető naponta 19-22 óráig." [HAI.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. márc. 17. 11. sz. p. 347. "Drimus József máramarosszigeti olvasó kérdezi: Hogyan keletkezik az északi vagy sarki fény? Milyen hosszú ideig tart? Észlelhető-e mindkét sarkon? Dr. Zách Alfréd, a Meteorológiai Intézet helyettes igazgatója válaszol: A sarki fény úgy keletkezik, hogy a Napból elektromos részecskéik repülnek a Föld felé és ezek többé-kevésbé mélyen hatolnak földi légkörünkbe. Egy-egy ilyen részecske igen nagy sebességgel száguld (2-3000 km/mp). Amikor a légkörbe hatol, összeütközik a levegő molekuláival és azokat fénykibocsátásra bírja. Ezek villamosan töltött részecskék és ezzel mintegy bombázza a Nap a Földet. A Földnek mágneses sarkai kitérítik egyenes útjukból e részecskéket és a Föld mágneses sarkai közelébe kényszerítik. Ezért észlelhetjük mindkét sarkon, itt északifénynek (aurora borealis), ott délsarkifénynek (aurora australis) nevezik.
Leggyakrabban 80-100 km körül jelentkezik, de észleltek már 50 km alatt is és 1000 km felett is északi fényt. Az északi-fény alakja és színe erősen változik. Hazánkban átlag 10 évenként egyszer látható. Legerősebben látták nálunk 1870-72 és 1938-41 körül. Néha még az egyenlítő vidékén is megfigyelhető. Egy-egy megjelenése alkalmával néhány percig, esetleg több óráig is gyönyörködhetünk benne." [HAI.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. márc. 24. 12. sz. p. 359. Harangozó Mihály egyetemi hallgató (Miskolc, Egyetemváros) kérdezi, hogy miért halad a Halley-üstökös, a bolygókkal ellentétben, "szabálytalanul" elnyúlt ellipszis-pályán, illetve a Föld és a bolygók pályája miért éppen ellipszis? Almár Iván válaszol: Az égitestek mozgását a Newton-féle tömegvonzási törvény írja le. E törvény szerint az az erő, mellyel egyik égitest a másikra hat, arányos a test tömegével, ezért a Naprendszeren belül - túlnyomóan hatalmas tömege révén - elsősorban a Nap vonzása alakítja ki a kisebb égitestek (bolygók, üstökösök stb.) pályáját, míg a bolygók egymás mozgását sokkal kisebb mértékben befolyásolják. A tömegvonzás törvényéből levezethető Kepler I. törvénye, mely szerint minden egyes bolygó, ha a többi bolygó hatását elhanyagoljuk, pontosan ellipszis-pályán kering a Nap körül. (A Nap az ellipszis egyik gyújtópontjában van.) Ugyanez érvényes az üstökösökre is. ..." [HAI.]

LANTOS Vera: Róka Gedeon: Az égitestek kialakulása. = Élet és Tudomány 9. 1954. márc. 24. 12. sz. p. 382. Könyvismertetés. [SRG.]

HERCZEG János: A Föld mozgásai. = Élet és Tudomány 9. 1954. márc. 31. 13. sz. pp. 394-397. [SRG.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. márc. 31. 13. sz. p. 398. "Mayer Ferenc budapesti olvasónk kérdezi: "Nem lehet-e egyszer a mi Napunk is egy nova-kitörés áldozata? Ha igen, akkor ez milyen következményekkel járna ránk nézve?" Herczeg Tibor szerkesztőbizottsági tagunk válaszol: "Az úgynevezett nova-kitörés jelensége abban nyilvánul meg, hogy egy csillag fényessége hirtelen, órák alatt tízezerszeresére, százezerszeresére növekszik, majd bizonyos fényesség maximum elérése után lassan, hónapok vagy inkább évek alatt a csillag visszatér régebbi fényességére, általában régebbi állapotára. A fényessége megnövekedésével együtt a csillag által kisugárzott hő és más energia mennyisége is hasonló mértékben fokozódik. A Tejútrendszerben évente mintegy harminc ilyen nova-kitörés "zajlik" le. Ha a Nap ilyen kitörésen esne át, akkor ez természetesen az egész földi élet azonnali pusztulását vonná maga után.
Csakhogy - bár a jelenség okát még nem ismerjük eléggé pontosan - ezt a lehetőséget feltétlenül kizártnak kell tekintenünk. Nova-kitörés ugyanis mindig ugyanazon típusú csillagon, a "fehér törpék" egy fajtáján figyelhető meg. Ilyen jelenség tehát a tapasztalat szerint csak bizonyos típusú csillagokra korlátozódik, ezek esetében azonban a jelek szerint mintegy tíz-, húszezeréves periódussal rendszeresen ismétlődik. A Nap stabilis csillag, szerkezetét, fizikai alkatát tekintve ettől a "robbanékony" csillagtípustól igen messze áll és fejlődésének elfogadott szkémája, vagyis feltételezett iránya sem mutat e típus felé. Ezért a nova-kitörés veszedelmes következményeitől nem kell tartanunk." [HAI.]

Logar Miska feladatai. Új feladat. = Élet és Tudomány 9. 1954. márc. 31. 13. sz. p. 416. "A Ráktérítő és a Baktérítő között a delelő Nap decemberben délre, júniusban északra látszik. Ennek megfelelően a pálca déli árnyékát júniusban a napórának éppen ellenkező oldalára vetíti, mint decemberben. (L. az ábrát.) Így a Ráktérítő és a Baktérítő között a napórán decemberben más 12 órás jelzést kellene használni, mint júniusban. Nem lehetne-e segíteni ezen, úgy, hogy ugyanaz a napóra (a Ráktérítő és a Baktérítő közötti valamely meghatározott helyen) egész évben jó legyen?" [HAI.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. ápr. 7. 14. sz. p. 427. "Tóth György olvasónk (Budapest, XI., Albertfalva, Koltói Anna u. 21), kérdezi: Van-e valami tudományos magyarázata annak, hogy teliholdkor mindig hidegebb van, mint máskor? Zách Alfréd, az Országos Meteorológiai Intézet h. igazgatója válaszol: Földünk a nappal kapott melegét éjjel elveszti, azaz kisugározza. Ha már most éjszaka az égbolt derült, a kisugárzásnak szabad útja van a világrész felé. A lehűlés napnyugtakor veszi kezdetét, egész éjszaka tart, napfelkeltéig. Ha az égbolt felhős, vagy teljesen borúlt, akkor ez gátat vet a kisugárzásnak, azaz nem képes úgy lehűlni a talaj és a vele érintkező levegő. Nem mindig egyforma a lehűlés mértéke. Szárazföldi eredetű levegőben erősebb, mint tengeri eredetű levegőben. Az éjszaka hosszától is függ a lehűlés mértéke. A lehűlésnek a derült éjszaka az oka.
Már most, ha derűlt az égbolt, akkor látjuk a teli holdat, ha viszont borúlt, akkor nem. Innen ered a tévhit, mintha a teli holdnak volna valami köze a lehűléshez. ..." [HAI.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. ápr. 7. 14. sz. p. 443. "Pogány István (Nagykőrös, IV., Rákóczi u. 7.) olvasónk kérdezi: A Föld keringési sebessége napközelben nagyobb, mint naptávolban. Sebesség változása, tehát gyorsulása van a Földnek. Ki lehet-e ezt a gyorsulást valami módon mutatni? Almár Iván, a Központi Csillagászati Szakosztály tagja válaszol: A Földnek pályája minden pontjában van gyorsulása, mivel sebességének, ha nagysága nem is, de iránya pillanatról pillanatra változik. A kérdés helyesebben a sebesség abszolút értékének (nagyságának) megváltozására vonatkozik, mely csakugyan bekövetkezik, mivel a Föld pályája nem kör, hanem a körhöz erősen hasonló ellipszis. A Föld évi pályája során januárban kerül legközelebb a Naphoz, ekkor közel ötmillió km-rel kisebb a Föld-Naptávolság, mint júniusban.
Ennek kétféle hatása mutatkozik: egyrészt a naptávolság változása miatt az északi félteke tele melegebb, nyara hűvösebb, mint a déli féltekéé (ahol tudniillik januárban van nyár) másrészt kissé megváltozik az évszakok hossza is. Kepler második törvénye értelmében ugyanis napközelben a Föld valamivel gyorsabban halad pályáján, ezért nálunk a nyár kb. 4-6 nappal hosszabb, mint az egyenlítő másik oldalán, a tél viszont ugyanennyivel rövidebb. Egyesek szerint a Déli-sark erősebb eljegesedését is ez a körülmény, okozza. Ezekben nyilvánul meg tehát közvetve a Föld sebessége abszolút értékének megváltozása." [HAI.]

Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló április 5-9-i programmja. = Élet és Tudomány 9. 1954. ápr. 7. 14. sz. p. 443. "(Budapest, I., Sánc u. 3/b. Tel.: 258-268) Április 5. A Föld, mint égitest. Fábián Endre. Április 6. Mars-bolygó. Bartha Lajos. Április 7. Az Uránusz, Neptunusz és a Pluto felfedezése. Bercsi Zsolt. Április 8. Üstökösök, kisbolygók. Bárczi Barnabás. Április 9. A Szaturnusz-bolygó. Török Ervin. Bemutatásra kerülő égitestek: A Jupiter és Szaturnusz bolygók, kettőscsillagok, csillaghalmazok és 6-tól a Hold. Az előadások esténként 18 órakor kezdődnek. Csoportos látogatás esetén a látogatási szándékot kérjük telefonon néhány nappal előre jelenteni." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

SZIMÁN Oszkár: Fényképezés a csillagászatban. 1-2. = Élet és Tudomány 9. 1954. ápr. 7. 14. sz. pp. 428-431.; ápr. 21. 16. sz. pp. 492-495. [SRG.]

OZSVÁTH István: Csillagászati Évkönyv az 1954. évre. = Élet és Tudomány 9. 1954. ápr. 14. 15. sz. p. 459. Könyvismertetés. [SRG.]

ÁKOS Károly: A világ teremtése. = Élet és Tudomány 9. 1954. ápr. 14. 15. sz. pp. 460-463. Fejezetcímek: Mekkora a világ?; Hogyan keletkezett a világ?; Van-e rendszer a teremtésmesékben?; Az emberek úgy gondolkodnak, ahogy élnek.; Az ószövetségi teremtés-legenda. "...A bibliában például babilóniai mintára a teremtés hét napig tart. Miért éppen hét napig? A babilóniai Enuma elis eposzban is nagy szerepet játszott a hetes szám. Maga az eposz is hét kőtáblára volt írva. Az ötödik táblán található a hetes szám szerepének, az indokolása. Ez így szól: "Engedé Marduk a Holdat felragyogni, rábízta az éjszakát. Az éjszaka díszévé tette őt, hogy meghatározza az időt." - De hogy határozza meg a Hold az időt? A holdhónap 28 napból áll, melyet a Hold alakváltozásai alapján a babilóniaiak 4 negyedre osztottak, így kapták a heteket. Minden hetedik napot külön névvel is megjelöltek, a többi napnak nem volt még neve. A hetedik nap megjelölését követte a biblia is.
Maga a szombat név is az asszír-babilón sabbatu (újhold) szóból származik. A 28 napos, 4 hetes hónap megfigyelése a tudományos ismeretek fejlődéséről tanúskodik. A tudományos ismeretek kezdetei s még inkább az utólagos szerkesztés már a termelésnek a kőkorszakénál fejlettebb, magasabb színvonalára, olyan korra jellemzők, mikor már önálló papi rend alakult. A különböző népek teremtés-mondáiban tehát koruk fejlődése tükröződik. Amilyen egy nép termelésének a színvonala, lényegében olyanok a világra, a világ keletkezésére vonatkozó elképzelései is. A régi, letűnt kor nézetei azonban nem tűnnek el egy csapásra. A bibliai teremtés-mondák is őrzik a korábbi primitív elképzelések emlékét, de már megjelennek bennük egy későbbi szerkesztés eredményeként a keletkezőben lévő természettudományok első megfigyelései is." [HAI.]

Logar Miska feladatai. Megoldás a 13. számból. = Élet és Tudomány 9. 1954. ápr. 14. 15. sz. p. 480. "Nem tartjuk állandóan ugyanabban a helyzetben a napórát, hanem olyanra készítjük, hogy különböző időkben különböző szöget zárhasson be a vízszintessel, így az óra más és más mértékű megdöntésével elérhetjük, hogy az árnyékot a botnak mindig ugyanarra az oldalára vetíti a Nap." [HAI.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. ápr. 21. 16. sz. p. 482. "Szeles János budapesti olvasónk a hajnali órákban megfigyelte, hogy a Hold körül különböző színű fénykoronák alakulnak. A színes gyűrűk a Hold körül sárgás-fehér, azután sötétpiros, majd sötétlila, zöld, majd ismét piros színűek voltak, gyorsan alakultak és megnagyobbodtak. A gyönyörű tünemény félóráig tartott. Kérdezi, mi okozta e tüneményt? Dr. Dobosi Zoltán, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Légkörtani és Éghajlattani Intézetének vezetője válaszol: A kérdezett jelenség valószínűleg az úgynevezett koronajelenség, mely akkor keletkezik, ha a Napot vagy a Holdat vékony felhőréteg borítja. A jelenség abban áll, hogy a Napot vagy a Holdat egy vagy több koncentrikus fénygyűrű veszi körül. A fénygyűrű külső részének színe vöröses, belső részének színe kékes. A gyűrű belsejét fényes terület, a napudvar vagy holdudvar tölti ki. A koronát a vékony felhőrétegen áthaladó fénysugarak diffrakciója okozza, ..." [HAI.]

Logar Miska feladatai. Új feladat. = Élet és Tudomány 9. 1954. ápr. 28. 17. sz. p. 544. "1. Általánosan ismert eljárás az északi irány hozzávetőleges meghatározására a következő: Tartsuk úgy óránkat, hogy a kismutató a Nap felé irányuljon. Felezzük a kismutató és a 12-es közötti szöget (amit az óra perc beosztása segítségével könnyen megtehetünk); ez lesz az Észak-Dél egyenes. a) Miért helyes ez az eljárás? b) Hogyan tudjuk eldönteni, hogy ezen az egyenesen melyik irányban van Észak?" [HAI.]

Kérdezz - felelek. Magyarországon foglalkoznak-e mesterséges bolygó kivitelezésének előkészítésével és ha igen, mikorra készül el a mesterséges bolygó? Válaszol Almár Iván. = Élet és Tudomány 9. 1954. máj. 5. 18. sz. p. 546. [SRG.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. máj. 5. 18. sz. p. 558. "Torgyik Sándor tanító, csővári olvasónk kérdezi: "Ha légüres a világűr, hogyan jöhet ott létre égés, hiszen az égés oxidáció. Arra gondolok, hogy egy hulló meteorkő hogyan fogy el, mihez súrlódik, vagy ha a Földre azért nem ér le, mert elég, hogyan tud égni légüres térben?" Róka Gedeon, a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat központi csillagászati és matematikai szakosztályának titkára válaszol: A meteorok felvillanása nem a világűrben, hanem Földünk légkörében következik be. A meteorok apró kő- és vasszilánkok, saját fényük nincsen. A kis meteorkő évmilliókig is láthatatlanul járhatja útját a Nap körül. Az a csekély napfény, amit a meteorok visszavernek, még nagy távcsövekkel sem teszi lehetővé megfigyelésüket. A csillaghullásnak nevezett fénytüneményt olyankor látjuk, amikor a meteor beleszalad légkörünkbe.
Az óriási, 30-40 km/mp sebességgel rohanó meteor már a légkör külső ritka rétegeiben is sok levegőrészcskébe ütközik. Sebessége csökken, mozgási energiája átalakul sugárzássá. Ahogy a meteor a légkör egyre sűrűbb részeibe hatol, a levegő fékező hatása és a meteor sugárzása erősödik. A meteor felizzik, fénye a Földről láthatóvá válik. Az apróbb meteorok teljesen el is égnek, csak finom hamu marad utánuk, ami eloszlik a légkörben. A nagyobbaknál megtörténhetik, hogy nem égnek el egészen, amíg világűrbeli sebességüket a légkörben elvesztették. A meteor ebben a pillanatban kialszik és megmaradt része a szabadesés törvényét követve a Földre hull. A meteorok általában 120-130 km magasságban a magas légkörben villannak fel és fényük 70-80 km-es magasságban alszik ki. A nagyobbak 20-30 km-es magasságban vesztik csak el fényüket. A nagy meteorok hullását mennydörgésszerű robaj, izzó, porszerű nyomok, füstcsíkok, csóvák feltűnése is kísérheti. ..." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. 1954 május 7-13. = Élet és Tudomány 9. 1954. máj. 5. 18. sz. p. 575. "1822. május 9-én halt meg Katona Mihály, a legjelentősebb magyar geográfusok egyike. Eleinte Komáromban tanárkodott, majd 1803-tól haláláig a bécsi református eklézsia prédikátora volt. Első könyve, "A Föld mathematicai leírása a világ alkotmányával együtt", kitűnően megírt csillagászati földrajz. Szemlélete olyan friss, anyagkezelése és beosztása annyira modern, hogy belőle a csillagászati földrajz tananyagának jelentős részét még ma is tanítani lehetne. "Közönséges természeti földleírás" című, halála után megjelent munkája Katonát a magyar természeti földrajz első önálló rendszerezőjeként és hosszú évtizedeken át felülmúlhatatlan alapvetőjeként állítja elénk. Gondolataival és tanaival Katona a külföld geográfiáját is és bizonyos tekintetben saját korát is megelőzte. ..." [HAI.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. máj. 12. 19. sz. p. 558. "Dubis János (Palotás) és Kun Sándor (Sopron) észrevették, hogy egyes csillagok, így például a Göncölszekér csillagai, időnként nem kelet-nyugati, hanem nyugat-keleti irányban mozognak. Kérdezik, hogy ez a jelenség hogyan egyeztethető össze a Föld forgásával. Almár Iván válaszol: Ha kinézünk a robogó vonat ablakán, úgy látjuk, mintha a fák, házak, telefonpóznák stb. a vonat sebességével, de visszafelé, ellenkező irányban futnának a sínek mentén. A csillagok napi mozgása az égen hasonlóan csak látszólagos, a Föld egyenletes, 24 órás tengelyforgásának mintegy "tükörképe". [...] Éppen ezért az ég két, a sarkoknak megfelelő pontja - az északi félgömbön csak az egyik, az Északi Pólus látható, körülbelül a Sarkcsillag irányában - nem vesz részt ez égbolt napi forgásában.
Az összes csillagok 24 óra alatt kisebb vagy nagyobb kört írnak le e két mozdulatlan pont körül és természetesen a sarkokhoz közel eső csillagok kisebb pályán mozognak majd, mint a távoliak - teljesen a Földgömb forgásának megfelelően. Egyes csillagok pedig (nálunk például a Göncölszekér csillagai) olyan kis körön haladnak, hogy mozgásuk során sohasem buknak le a látóhatár alá, hanem visszafordulnak és nyugat-keleti irányban folytatják útjukat az égen. Ugyanezt természetesen a többi csillag is megteszi - hiszen különben nem térhetne vissza egy nap elteltével "kiindulási" helyére -, de útjuknak ez a része, már a látóhatár alá esik. Egészen szükségszerű és természetes tehát, hogy minden csillag a sarkok közelében pályája felét a látóhatár felett nyugat-keleti irányban teszi meg." [HAI.]

BARLAI Katalin: A naptár története. = Élet és Tudomány 9. 1954. máj. 12. 19. sz. pp. 582-585. [SRG.]

Logar Miska feladatai. Megoldás a 17. számból. = Élet és Tudomány 9. 1954. máj. 12. 19. sz. p. 608. "...A Nap a delelőpontjáról indulva elmozdul egy bizonyos szöggel, a kismutató a 12-esről indulva kétszer akkorával. Ha mármost a kismutatóval megirányoztuk a Napot, az ábráról azonnal világos, hogy a 12-től a kismutatóig terjedő szög felezője adja a déli irányt. (A szöget az óra járásával megegyező irányban vesszük.) 2) Délelőtt a helyzet hasonló. A Nap el fog mozdulni egy bizonyos szöggel, amíg delelőpontjára ér. A kismutatónak majd kétszer akkora szöggel kell elmozdulnia, hogy ugyanennyi idő alatt a 12-ig jusson. Tehát a kismutatót kétszer akkora szög választja el a 12-estől, mint a Napot a delelőponttól. Az ábráról láthatjuk, hogy most a kismutatótól a 12-esig terjedő szög felezője mutatja a déli irányt. (A szöget természetesen most is az óra járásával megegyező irányban mérjük.) ..." [HAI.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. máj. 19. 20. sz. p. 619. "Antal Attila gimnáziumi tanuló, mezőkövesdi olvasónk kérdezi, miért köralakú a szivárvány? Dr. Berkes Zoltán meteorológus válaszol: A szivárvány a napsugaraknak az esőcseppek belsejében végbemenő kétszeri törése és egyszeri visszaverődése révén keletkezik. Az esőcseppre jutó és belőle kikerülő fénysugarak egymással kb. 42 fokot zárnak be. Az előttünk hulló zápor minden egyes esőcseppjén keletkezik ilyen visszahajlított napsugár, azonban ezek közül csak azok juthatnak szemünkbe, amelyekre nézve a "Nap-esőcsepp-szem" szög éppen 42 fok. Nyilvánvaló, hogy az ezen feltételnek megfelelő esőcseppek egy körív mentén - pontosabban egy körkúp felületén - helyezkednek el. A szivárvány íve tehát az ezen körív mentén elhelyezkedő esőcseppek egyenkénti fényszórásából tevődik össze. Az is nyilvánvaló, hogy minden egyes észlelő számára más és más köríven, illetve kúpon elhelyezkedő esőcseppek szolgáltatják a szivárványt. ..." [HAI.]

Tudomány a népért! = Élet és Tudomány 9. 1954. máj. 19. 20. sz. p. 629. "A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat népszerű tudományos előadássorozata keretében 1954. május 23-én, vasárnap délelőtt 11 órakor az Uránia filmszínházban Kozmikus hatások a Földön címmel tart előadást Detre László, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének igazgatója. Az előadás ismerteti, hogy a világmindenség égitestjei milyen hatással vannak Földünkre és hogyan használjuk fel ezeket az ismereteket a gyakorlatban. Az előadást filmvetítés követi. Jegyek elővételben az üzemi közönségszervezőknél és az Uránia filmszínház pénztáránál kaphatók, 2 Ft-os árban." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

BARLAI Katalin: A római kalendáriumtól a mai naptárig. = Élet és Tudomány 9. 1954. jún. 2. 22. sz. pp. 685-687. [SRG.]

Miért igazítottuk előre az óránkat? = Élet és Tudomány 9. 1954. jún. 2. 22. sz. p. 687. Nyári időszámítás kezdete 1954. május 23-án 0 órától. [SRG.]

Kérdezz - felelek. Az üstökösök fénye visszavert fény-e? Válaszol Almár Iván. = Élet és Tudomány 9. 1954. jún. 9. 23. sz. p. 706. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Napfogyatkozás lesz június 30-án. = Élet és Tudomány 9. 1954. jún. 16. 24. sz. pp. 756-759. [SRG.]

A TTIT hírei. = Élet és Tudomány 9. 1954. jún. 16. 24. sz. p. 759. "A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Észak-Pesti Területi Szervezete a Művész Filmszínházban (VI., Lenin-körút 88.) 1954. június 20-án, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel előadást rendez. Milyen lesz a napfogyatkozás június 30-án. Előadó: Róka Gedeon, a központi csillagászat és matematikai szakosztály titkára. Vetítésre kerül az 1952. évi február hó 25-i napfogyatkozásról szóló színes szovjet dokumentfilm. Jegyek a Művész Filmszínházban 2 forintos árban kaphatók." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. jún. 23. 25. sz. p. 775. "Csizmazia István gimnáziumi tanuló, csurgói olvasónk kérdezi: "Hogyan magyarázható a Smidt-elmélet alapján Oparin-elmélet?" Kontra György egyetemi tanársegéd (Budapesti Szövet- és Fejlődéstani Intézet) válaszol: [...] Oparin így ír: "Újabban Smidt akadémikus azt a hipotézist állította fel, hogy a Föld nem a Nap gázburkának a gázaiból alakult ki, mint ahogyan, korábban gondolták, hanem hideg, porszerű és gáznemű anyagból. A Nap midőn ezen anyag sűrűsödésein, felhőin keresztülhaladt, nagyobb mennyiséget vonzási körébe ragadott belőle. Ebből az anyagból különálló rajok és halmazok képződtek, amelyekből azután kialakultak a bolygók. Ezekben a szén mennyisége nagy részének a szén fémekkel alkotott vegyületei formájában kellett jelen lennie ..." A szén fémekkel alkotott vegyületei a karbidok. Bebizonyosodott, hogy a föld gázburka régen igen gazdag volt vízgőzben. (Vernadszkij.)
A vízgőz és a karbidok kölcsönhatásából szénhidrogének keletkeznek. (Mengyelejev) A szénhidrogénekből bonyolultabb szénvegyületek, végső fokon fehérjekoacervátumok jönnek létre, amelyek "természetes kiválogatódása" az élő anyag keletkezéséhez vezet. A kérdés részletesen tanulmányozható A. I. Oparin: Az élet eredete című cikke alapján. (Társadalmi Szemle, 1952 augusztus-szeptember, 827. lap.) Felhasználható még O. I. Smidt kozmogoniai elmélete című cikk is, amelyet Földes István írt a Társadalmi Szemle 1952 januári számában. (66. lap.)" [HAI.]

A TTIT hírei. = Élet és Tudomány 9. 1954. jún. 23. 25. sz. p. 775. "A Társadalom- és Természettudományi Ismerterjesztő Társulat Központi Csillagászati Matematikai Szakosztálya a Vörös Csillag filmszínházban (1954. júl. 27-én (vasárnap) délelőtt 11 órai kezdettel előadást rendez a Június 30-inapfogyatkozásról. Előadó: Zerinváry Szilárd tanár. Az előadás ismerteti a napfogyatkozás tudományos jelentőségét és a napfogyatkozás alkalmával a Nap rádiósugárzásában beálló változásokat. Vetítésre került az 1952. február 25-i napfogyatkozásról szóló színes szovjet dokumentumfilm. Jegyek a Vörös Csillag filmszínházban 2 Ft-os árban kaphatók." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

ALMÁR Iván: Nappalok és éjszakák a naprendszer bolygóin. = Élet és Tudomány 9. 1954. jún. 30. 26. sz. pp. 822-825. [ALM.]

ÖVEGES József: Két látási csalódás. Kísérletezzünk és gondolkozzunk! = Élet és Tudomány 9. 1954. jún. 30. 26. sz. pp. 828-830. Csillagászat: (pp. 828-829.) "Mindenki előtt ismeretes, hogy a kelő vagy nyugvó Nap a szemhatár közelében óriási nagynak látszik, sokkal nagyobbnak mintha magasan áll. Ugyanez a tapasztalat a Holdra nézve is (1. ábra). Valóban nagyobb-e ilyenkor a napkorong, vagy csak látszólag nagyobb? A kérdést könnyű méréssel eldönteni. Mérjük meg, hogy mekkora szöget zár be a napkorong két átellenes pontjáról jövő sugár (mekkora szög alatt látszik a Nap), ha a látóhatár közelében van. Azt találjuk, hogy ez a szög ugyanakkora, mint amikor magasan áll a Nap. Ebből következik az, hogy szemünkben a Nap bármely állásakor ugyanakkora kép keletkezik. Le is fényképezték a Napot a látóhatár közelében és pályájának más pontjaiban. A napkorong nagysága a fényképen minden esetben ugyanakkora. - Kétségtelen tehát, hogy csak látási csalódásról van szó, de mi okozza ezt a csalódást?
A magyarázat tapasztalataink alapján hihető lesz. - Nézzük a 2. ábrát. Ujjunk óriásinak látszik. Olyan vastag, mint amilyen magas a torony, ha ujjunkat a torony mellé képzeljük (még inkább, ha torony mögé rajzoltuk volna). De ha tudjuk, hogy az ujj csupán kezünk egyik ujja, ami mellett a távoli torony felé nézünk (próbáljuk meg), akkor eszünkbe sem jut ujjunkat óriásinak képzelni. ..." [HAI.]

Kérdezz - felelek. A Biela-üstökösről és pusztulásáról. Válaszol Almár Iván. = Élet és Tudomány 9. 1954. júl. 7. 27. sz. p. 834. [SRG.]

ÖVEGES József: Feleletek érdekes kérdésekre. Kísérletezzünk és gondolkozzunk! = Élet és Tudomány 9. 1954. júl. 7. 27. sz. pp. 860-862. "...Csillagos estéken érdekes megfigyelést tehetünk. Nézzünk egyenesen rá egy gyengébb fényű csillagra úgy, ahogyan nappali fényben nézzük figyelmesen a tárgyakat. A csillag eltűnik! De ha kissé oldalt mozdítjuk szemünket, megint látjuk a csillagot (2. ábra). Csillagnézéskor már önkénytelenül így tartjuk szemünket. Mi lehet ennek az oka? Miért másutt legérzékenyebb szemünk a fényre nappal, mint éjjel? ..." [HAI.]

Johannes Kepler. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 9. 1954. júl. 7. 27. sz. p. 864. "Vízszintes: 1. Kepler munkásságának legfontosabb része (zárt betűk: O, S, L, O). [...] 29. Itt született Kepler (zárt betűk: W. E. G). [...] Függőleges: 1. Kepler 1509-ben tette közzé (zárt betűk: O, I, A, U). ..." A bolygómozgás tanulmányozása. Württemberg. "Astronomia Nova" című munkája. [HAI.]

Kérdezz - Felelek. Mikor jelenik meg egy üstökös? Válaszol Herczeg Tibor. = Élet és Tudomány 9. 1954. júl. 21. 29. sz. p. 898. [VEJ.]

ÁKOS Károly: Egy bolygó felfedezése. = Élet és Tudomány 9. 1954. júl. 28. 30. sz. pp. 936-937. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. Miből áll az Androméda-köd? Válaszol Herczeg Tibor. = Élet és Tudomány 9. 1954. júl. 28. 30. sz. p. 937. [VEJ.]

HADNAGY László: Kísérletezzünk és gondolkozzunk! Időmérés égitestekkel. = Élet és Tudomány 9. 1954. júl. 28. 30. sz. pp. 956-958. [SRG.]

Pierre Laplace. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 9. 1954. aug. 4. 31. sz. p. 992. "Vízszintes: 1. Laplace 1796-ban megjelent munkájának címe (zárt betűk: L, E, Z, I, T, S). [...] 18. Laplace ötkötetes műve, melyben a naprendszer állandóságára vonatkozó híres kutatásait fejti ki (zárt kockába; CH). [...] 27. Erről a vízsz. 18-ban állította fel elméletét Laplace (zárt betűk: S, S, S). [...] Függőleges: 13. Ennek volt egyik legbuzgóbb védelmezője Laplace (zárt betűk: N, K, E, L). ..." "A világrendszer kifejtése", "Égi mechanika", hajszálcsövesség, mechanikus materializmus. [HAI.]

Kérdezz - Felelek. Mit jelent az "uralkodó bolygó" kifejezés? Válaszol Almár Iván. = Élet és Tudomány 9. 1954. aug. 4. 31. sz. p. 962. [VEJ.]

BARTHA Lajos: ... a világjég elmélet körül. = Élet és Tudomány 9. 1954. aug. 4. 31. sz. pp. 968-970. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A szihote-alini vas-meteoreső. = Élet és Tudomány 9. 1954. aug. 11. 32. sz. pp. 1017-1019. [SRG.]

A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat 1954. augusztus 30 - szeptember 5-ig Csillagászati Hetet rendez. = Élet és Tudomány 9. 1954. aug. 18. 33. sz. p. 1051. "Ismeretterjesztő előadások: Aug. 30. 1. Megnyitó. Tartja: Koch Ferenc, a TTIT elnökségének tagja, a Földrajzi Társulat főtitkára. - 2. Detre László dr., az Akadémia Csillagvizsgáló Intézet igazgatója: A csillagászat legújabb eredményei. - Aug. 31. Zerinváry Szilárd tanár: Hogyan segíti a csillagászat mindennapi életünket. - Szept. 1. Dala László, a TTIT központi fizikai szakosztályának titkára: Lehetséges-e a bolygók közötti közlekedés. - Szept. 2. Marx György egyetemi adjunktus: Honnan ered a Nap melege? - Szept. 3. Herczeg Tibor tudományos kutató: Mit tudunk a csillagok történetéről. - Szept. 4. Kulin György egyetemi tanársegéd: A Mars bolygó. - Szept. 5. Dezső Lóránt, az Akadémiai Csillagvizsgáló Intézet napfizika osztályának vezetője: A június 30-i teljes napfogyatkozás a Szovjetunióban.
Az augusztus 30-szeptember 4-i előadások az I., Sánc u. 3/b. alatti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló mellett lévő szabadtéri előadóhelyen d. u. 1/2 7 órakor kezdődnek, a szeptember 5-i (vasárnapi) előadás kezdete: d. e. 11 óra. - Rossz idő esetén az előadásokat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ságvári-termében tartjuk (Múzeum-körút 6-8. Gépélet, volt "Gólyavár"). Az előadások után diapozitív képek és dokumentfilmek bemutatása, derült idő esetén távcsöves bemutatás. Belépő: 1.- forint, a 7 előadásra bérlet 5.- forint. Uránia-bérletek érvényesek." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

Kérdezz - felelek. Van valami tudományos magyarázata annak, hogy a legtöbb csillaghullás augusztus 11 körül fordul elő? Válaszol Almár Iván. = Élet és Tudomány 9. 1954. aug. 25. 34. sz. p. 1082. [SRG.]

KULIN György: Mindennapos kérdések a távcső körül. = Élet és Tudomány 9. 1954. aug. 25. 34. sz. pp. 1083-1086. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 9. 1954. aug. 25. 34. sz. p. 1082. "...Aug. 31. Hogyan segíti a csillagászat mindennapi életünket? Előadó: Zerinváry Szilárd. Uránia, Sánc utca 3/b. D. u. fél 7. Belépő 1 forint. (TTIT Csillagászati hét.); Szept. 1. Lehetséges-e a bolygók közötti közlekedés? Előadó Dala László Uránia Sánc u. 3. D. u. fél 7. Belépő: 1 forint. (TTIT Csillagászati hét.)." [HAI.]

HERCZEG Tibor: A júniusi napfogyatkozás. = Élet és Tudomány 9. 1954. szept. 1. 35. sz. pp. 1093-1097., címoldal. 1954. június 30. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 9. 1954. szept. 1. 35. sz. p. 1101. Honnan ered a Nap melege? Előadó: Marx György. Uránia. Sánc utca 3/b. D. u. fél 7. Belépő 1 forint. (TTIT Csillagászati Hét).; Szept. 3. Mit tudunk a csillagok történetéről? Előadó: Herczeg Tibor. Uránia. Sánc-utca 3/b. D. u. fél 7. Belépő 1 forint. (TTIT Csillagászati Hét).; Szept. 4. A Mars bolygó. Előadó: Kulin György. Uránia. Sánc-utca 3/b. D. u. 1/2 7. Belépő 1 forint. (TTIT Csillagászati Hét).; Szept. 5. A június 30-i teljes napfogyatkozás a Szovjetunióban. Előadó: Dezső Lóránd. Uránia. Sánc utca 3/b. D. e. 11. Belépő 1 forint. (TTIT Csillagászati Hét). [HAI.]

ÖVEGES József: Kísérletezzünk és gondolkozzunk! Miért pislognak a csillagok? = Élet és Tudomány 9. 1954. szept. 1. 35. sz. pp. 1116-1118. [SRG.]

A tudomány nagyjai. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 9. 1954. szept. 1. 35. sz. p. 1120. Vízszintes: [...] 30. Francia csillagász, aki az Uránusz bolygó pályáján mutatkozó rendellenességekből a Neptunusz bolygó jelenlétét kiszámította (zárt betűk L. R). [...] Függőleges: 24. A bolygók mozgástörvényeinek felfedezője. ..." Leverrier, Kepler. [HAI.]

A tudomány nagyjai. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 9. 1954. szept. 8. 36. sz. p. 1052. Vízszintes: [...] 12. Minden idők legnagyobb csillagásza volt. [...] 26. Francia fizikus és csillagász (zárt betű: E). ..." Kepler, Gassendi. [HAI.]

IZSÁK Imre: Mit tudunk a Mars bolygóról? = Élet és Tudomány 9. 1954. szept. 12. 37. sz. pp. 1162-1166. [SRG.]

ÖVEGES József: Kísérletezzünk és gondolkozzunk! A szivárványszínekben ragyogó csillagok. = Élet és Tudomány 9. 1954. szept. 12. 37. sz. pp. 1180-1182. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. A meteorok milyen eredetűek? Válaszol Herczeg Tibor. = Élet és Tudomány 9. 1954. szept. 22. 38. sz. p. 1214. [VEJ.]

DALA László: Eljuthatunk-e a bolygókra? = Élet és Tudomány 9. 1954. szept. 29. 39. sz. pp. 1226-1230. [SRG.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. okt. 6. 40. sz. p. 1250. Csorba István sárgaházai olvasónk a bolygók távolságának meghatározása iránt érdeklődik. Dr. Róka Gedeon, a TTIT Központi Csillagászati Szakosztályának titkára válaszol: A bolygók távolságának meghatározásához elegendő egyetlen bolygónak a Naptól való távolságát meghatározni. Amikor a Mars bolygó közel jár hozzánk, ez a meghatározás elvégezhető az úgynevezett háromszögelési módszerrel, ahogy a mérnökök a Földön is megállapítják a hozzá nem férhető tárgyak távolságát. Ennek a módszernek lényege, hogy szögmérő műszerrel meghatározzák, milyen irányban látszik a bolygó a Föld átmérőjének két végpontjáról. Az iránykülönbségből és a Föld átmérőjének hosszából a bolygó távolsága kiszámítható. Ha ismerjük egy bolygó távolságát, a többi bolygó távolsága Kepler harmadik törvénye alapján már kiszámítható.
Kepler harmadik törvénye értelmében a bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint Naptól való középtávolságaik köbei. A bolygók keringési ideje könynyen mérhető, ennek ismeretében, a törvény alapján a távolságok aránya is kiszámítható. A bolygók távolságát ismerve, a látszólagos nagyságból a valóságos nagyság egyszerű mértani tételek alapján kiszámítható." [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 9. 1954. okt. 20. 42. sz. pp. 1342. "Okt. 21. Mit köszönhetünk az ókori csillagászatnak? Előadó: Ponori Thewrewk Aurél. D. u. 6. I., Sánc u. 3/b. Uránia bemutató csillagvizsgáló." [HAI.]

ALMÁR Iván: Vulkánusz. Sikertelen kísérlet egy új bolygó felfedezésére. = Élet és Tudomány 9. 1954. okt. 27. 43. sz. pp. 1365-1368. [ALM.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 9. 1954. okt. 27. 43. sz. p. 1368. "Okt. 28. A kvantum-elmélet csillagászati vonatkozásai. Előadó: dr. Detre László, Uránia, I., Sánc u. 3-b., d. u. 6.; Nov. 4. A naprendszer megismerése. Előadó: Kulin György, Uránia, I., Sánc u. 3-b., d. u. 6. Belépődíj 1 Ft." [HAI.]

SOMOGYI Antal: Mit tudunk a kozmikus sugarak keletkezéséről? = Élet és Tudomány 9. 1954. nov. 3. 44. sz. pp. 1387-1391. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 9. 1954. nov. 3. 44. sz. p. 1399. "...Nov. 11. A Kvantum-elmélet csillagászati vonatkozásai. Előadó: Detre László, Uránia Bemutató Csillagvizsgáló d. u. 6." [HAI.]

[Felhívás az 1954. október 25-i reggeli tűzgömb észlelőihez.] = Élet és Tudomány 9. 1954. nov. 3. 44. sz. p. 1403. [SRG.]

OZSVÁTH István: Jupiter. = Élet és Tudomány 9. 1954. nov. 10. 45. sz. pp. 1415-1418. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 9. 1954. nov. 10. 45. sz. pp. 1438. "...Nov. 14. Üstökösök, meteorok. Előadó: Detre László. Vörös Csillag filmszínház. D. e. 11. Jegyek 2 Ft. Közönségszervezőknél helyszínen. (Tudomány a népért sorozat.) [...] Nov. 14. A fényképezés és színképelemzés első alkalmazása a csillagászatban. Zerinváry Szilárd, Uránia bemutató csillagvizsgáló, Sánc u. 3/b. D. u. 6. Belépődíj 1 Ft. [HAI.]

Kérdezz - felelek. Kérdés a holdfázisokról. Válaszol Almár Iván. = Élet és Tudomány 9. 1954. nov. 17. 46. sz. p. 1442. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 9. 1954. nov. 17. 46. sz. p. 1470. "...Nov. 25. Hidro- és aerodinamika és csillagászat. Előadó: Csaba Imre. Uránia bemutató csillagvizsgáló. I., Sánc u. 3/b. d. u. 6. Belépődíj 1 forint." [HAI.]

A tudomány nagyjai. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 9. 1954. nov. 17. 46. sz. p. 1472. "...Függőleges: Számoszi görög csillagász, első, aki azt tanította, hogy a Föld kering a Nap körül. ..." Arisztarchosz. [HAI.]

ALMÁR Iván: A Planetárium mesterséges égboltja alatt. = Élet és Tudomány 9. 1954. nov. 24. 47. sz. pp. 1475-1479. [ALM.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 9. 1954. nov. 24. 47. sz. pp. 1495. "Kishonthy József egerszoláti olvasónk kérdezi: Miért van állandó erős hideg holdtöltekor? Dr. Zách Alfréd, a Meteorológiai Intézet h. igazgatója válaszol: Igen sokan vannak, akik azt hiszik, hogy a nagyon hideg éjszakákat a holdtölte okozza. Ez súlyos tévedés. A hideg éjszakáknak a magyarázata a következő: Sarkvidéki légtömegek itt tartózkodása esetén, ha derült az idő, az éjszakai órákban a hőkisugárzásnak semmi akadálya nincs, és így a levegő nagyon erősen lehűlhet. A lehűlés legerősebb közvetlenül a talaj felszínén. Ha borult, felhős az idő, a hőkisugárzást ez megakadályozza. Ezért ilyenkor jóval enyhébbek az éjszakák. Természetesen a Hold csak kevés felhő, vagy derült idő esetén látható, így innen ered az a tévhit, minthogyha a nagyon erős éjszakai lehűlésnek valami köze volna a Holdhoz." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos Eseménynaptár. 1954. nov. 26-tól dec. 2-ig. = Élet és Tudomány 9. 1954. nov. 24. 47. sz. pp. 1503. "...1939. november 27-én született Hofmann Károly geológus. Munkatársként közreműködött Bunsen és Klirchhoff színképelemző munkálataiban: ő mutatta ki többek között a nikkel jelenlétét a Nap légkörében. 25 éves korában már a mai műegyetem elődjének, a József Ipartanodának nyilvános rendes tanára volt az ásvány-földtani szakon. Néhány év után megvált a tanári pályától, és a Földtani Intézet főgeológusa lett. Itt működött haláláig. Eredményesen részt vett hazánk geológiai felvételében. Korszakalkotó jelentőségű "A déli Bakony bazaltkőzetei" című munkája, melyben kimutatta, hogy az egész bazaltcsoport egyetlenegy sor vulkánnak tekinthető. Egyéb kőzettani és paleontológiai vizsgálatai is értékesek, részletes földtani felvételei pedig mintaképei voltak a gondos tudományos munkának. - A Természettudományi Társulat Évkönyve, 1939. 94-95. old." [HAI.]

Könyvekről. = Élet és Tudomány 9. 1954. dec. 1. 48. sz. p. 1528. Zerinváry Szilárd "A Föld helye a világmindenségben" című könyvének ismertetése. [VEJ.]

Kérdezz - Felelek. Hogyan képződnek az elemek a csillagokban? Válaszol Herczeg Tibor. = Élet és Tudomány 9. dec. 8. 49. sz. p. 1538. [VEJ.]

HABER, Heinz: Az ember a világűrben. = Élet és Tudomány 9. 1954. dec. 15. 50. sz. pp. 1575-1578. [SRG.]

Jánossy Lajos: A kozmikus sugárzás kiterjedt légizáporaiból. = Élet és Tudomány 9. 1954. dec. 22. 51. sz. pp. 1608-1610. Somogyi Antalnak ugyanezen témáról írt cikkéhez kapcsolódó írás. [VEJ.]

HERCZEG Tibor: Meteorok, tűzgömbök, meteoritek. = Élet és Tudomány 9. 1954. dec. 22. 51. sz. pp. 1623-1626. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 9. 1954. dec. 1. 48. sz. p. 1519. "Dec. 2. A modern fizikára épülő csillagászat problémái. Előadó Kulin György. Uránia bemutató csillagvizsgáló I., Sánc u. 3/b) d. u. 6. Belépődíj 1 forint. ..." [HAI.]

VERESS Lászlóné: Zerinváry Szilárd: A Föld helye a világmindenségben. Könyvekről. = Élet és Tudomány 9. 1954. dec. 1. 48. sz. p. 1528. [VEJ.]

Kérdezz - Felelek. Hogyan képződnek az elemek a csillagokban? Válaszol Herczeg Tibor. = Élet és Tudomány 9. 1954. dec. 8. 49. sz. p. 1538. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 9. dec. 8. 49. sz. p. 1563. "Dec. 9. Relativitás és csillagászat. Előadó: Marx György. Uránia bemutató csillagvizsgáló (Sánc u. 3/b) d u. 6. Belépődíj 1 forint." [HAI.]

A szabad egyetem előadásai. = Élet és Tudomány 9. 1954. dec. 15. 50. sz. p. 1598. "...Csillagászat. Dec. 17. és dec. 21. Dr. Kulin György: Hogyan készül a naptár és a pontos idő? Előadások: VIII., Puskin-u. 3. I. em. ..." [HAI.]

TTIT csillagászati szakosztály: [Helyesbítés]. = Élet és Tudomány 9. 1954. dec. 15. 50. sz. p. 1598. "A csillagászat perspektívái" c. Uránia-előadást (Herczeg Tibor) a hirdetett időponttól eltérően, nem december 16-án, hanem december 23-án tartják meg." [HAI.]

BARTHA Lajos: A tűzgömbökről. = Esti Budapest 3. 1954. nov. 2. p. 2. [SRG.]

JÁNOSSY Lajos: Beszámoló a hazai kozmikus sugárzási kutatásokról. = Fizikai Szemle 4. 1954. febr. 1. sz. pp. 10-12. Elhangzott az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1953. nov. 23-án tartott ülésén. [KSZ.]

SOMOGYI Antal: Geiger-Müller-csövek építése kozmikus részecskék számlálására. = Fizikai Szemle 4. 1954. febr. 1. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

ZÁRTOS Alajos: A kozmikus sugarak irányszerinti eloszlását demonstráló készülék. = Fizikai Szemle 4. 1954. febr. 1. sz. pp. 13-14. [KSZ.]

SZIVEK János: GM-cső megszólalási valószínűségének mérése. = Fizikai Szemle 4. 1954. febr. 1. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

KISS Dezső. A mü-mezon bomlásidejének mérése. = Fizikai Szemle 4. 1954. febr. 1. sz. pp. 15-17. [KSZ.]

NAGY László: Vizsgálatok a kozmikus sugárzás által ólomban keltett záporokkal kapcsolatban (Rossi-görbe) = Fizikai Szemle 4. 1954. febr. 1. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

KOCH József: Kiterjedt légizáporok. = Fizikai Szemle 4. 1954. febr. 1. sz. p. 18. [KSZ.]

SÁNDOR Tamás: Kiterjedt zápormérések célja és a mérési eredmények. = Fizikai Szemle 4. 1954. febr. 1. sz. pp. 19-20[KSZ.]

KÁNTOR Károly: Wilson-kamra építése. = Fizikai Szemle 4. 1954. febr. 1. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

Budapesti előadások. 1953. december 7. Dezső Loránt: Napfolt- és protuberancia-kutatásaink. = Fizikai Szemle 4. 1954. máj. 2. sz. p. 57. [SRG.]

MARX György: Csillagászati Évkönyv az 1954. évre. Művelt Nép Könyvkiadó. 277 old. = Fizikai Szemle 4. 1954. máj. 2. sz. pp. 58-59. Könyvismertetés. [SRG.]

MARX György: Az általános relativitáselmélet a megfigyelések tükrében. = Fizikai Szemle 4. 1954. jún. 3. sz. pp. 84-89. [SRG.]

EÖTVÖS Loránd: A Föld vonzása különböző anyagokra. = Fizikai Szemle 4. 1954. jún. 3. sz. pp. 90-91. A Magyar Tudományos Akadémián 1890. január 20-án elhangzott előadásának szövege. Megjelent az Akadémiai Értesítő 1890. I. kötet 2. füzetében. [SRG.]

M. Gy. [MARX György]: A Naprendszer keletkezéséről. = Fizikai Szemle 4. 1954. dec. 6. sz. p. 191. Izv. Akad. Nauk. SzSzSzR. 1952. Meteor 1. 118. 1954. [SRG.]

RÉDEY István: M. K. Ventcelj: Szfericseszkaja asztronomija. (Szférikus asztronómia). Geogyezizdat, Moszkva, 1952. 335 oldal, 117 ábra, V. melléklet. = Földméréstani Közlemények 6. 1954. 3. sz. pp. 203-204. Könyvismertetés. [KSZ.]

FODOR Ferenc: Pozsony, Buda, Kolozsvár földrajzi helyzete legrégibb térképeinken. 1. = Földméréstani Közlemények 6. 1954. 4. sz. pp. 225-230. A "Földméréstani Közlemények" ezt követően "Geodéziai és Kartográfia" címmel folytatódott. [KSZ.]

BULLA Béla: Néhány szó a magyar földrajztudomány haladó hagyományairól. = Földrajzi Közlemények Új folyam 2.(78.) 1954. 1. sz. pp. 1-10. Röviden ír Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról is. [HAD.]

BARISS Miklós: Az eljegesedések okai és a Milankovic-Bacsák elmélet. 2-3. = Földrajzi Közlemények Új folyam 2.(78.) 1954. 1. sz. pp. 11-46., 1 t.; 2. sz. pp. 137-152. Csillagászati okokkal, a Föld pályaelemeinek változásával magyarázzák. [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: A bolygók légköre. = Az Időjárás 58. 1954. jan-febr. 1. sz. pp. 44-55. [SRG.]

B. Z.: Téli holdszivárvány. = Az Időjárás 58. 1954. jan-febr. 1. sz. p. 61. 1954. jan. 21-én hajnalban Szabolcs megyei Kemecse-Zsadányban. [SRG.]

BONA Márta: Gömbvillám Esztergomban. = Az Időjárás 58. 1954. márc-ápr. 2. sz. p. 128. 1953. júl. 9-én. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A világító ezüstfelhők és eredetük. = Az Időjárás 58. 1954. máj-jún. 3. sz. pp. 169-178. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Felfedezték a Merkur "légkörét." = Az Időjárás 58. 1954. máj-jún. 3. sz. p. 193. [SRG.]

XÁNTUS János ifj.: Rendkívüli halo-jelenség a Román Népköztársaságban. = Az Időjárás 58. 1954. máj-jún. 3. sz. pp. 195-196. 1954. jan. 26-án., márc. 22/23-án, 30-án és ápr. 3-án, 8-án. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A dinamikus meteorológiai kutatások új színhelye: a Mars. = Az Időjárás 58. 1954. júl-aug. 4. sz. pp. 257-259. [SRG.]

SZÁSZ Gábor: A Hold és a zivatar gyakoriság közötti összefüggés. = Az Időjárás 58. 1954. szept-okt. 5. sz. pp. 317-318. [SRG.]

PÉCZELY György: Az anticiklonok gyakorisága Európában, tekintettel a 11 éves napfoltciklusra. = Az Időjárás 58. 1954. szept-okt. 5. sz. pp. 323-324. [SRG.]

PÉCZELY György: Az anticiklonok felépülésének kérdése kapcsolatban a naptevékenység változásaival. = Az Időjárás 58. 1954. nov-dec. 6. sz. pp. 407-417. [SRG.]

CSADA Imre - DEZSŐ Loránt - HERCZEG Tibor: Az 1954 június 30-i teljes napfogyatkozás megfigyelése. = Magyar Fizikai Folyóirat 2. 1954. 4. füz. pp. 251-253. A Szovjetunióba 8 tagú magyar delegáció utazott, a Szovjet Tudományos Akadémia meghívására. "Sajnos túl későn értesültünk erről a nagyszerű lehetőségről és műszereket már nem vihettünk magunkkal." Az Észak-Kaukázusban, Kiszlovodszktól 26 km-re délre, 2130 m magasan voltak, a pulkovói csillagvizsgáló "hegyi állomásán". Jún. 22-30-ig előkészültek az észlelésre. Egy koronográf műszerre szerelt 2 kisebb műszert használtak. Egyik 12,4 cm nyílású Zeiss-asztrográf, a másik egy 3 m effektív fókuszú fotoheliográf volt. A teljes napfogyatkozás moszkvai időben 16.31.54-kor kezdődött és 106,7 másodpercig tartott. Sajnos az eget és a Napot cirruszfelhők takarták és így a tervezett programot nem valósíthatták meg. Készítettek több hosszú expozíciójú fényképet, amelyeken a napkorona sugarai is látszanak legalább 2 napátmérő távolságig.;
A magyar fizikus kutatók lapja a "Magyar Fizikai Folyóirat" címmel és "A Magyar Tudományos Akadémia III. Osztályának Fizikai Közleményei" alcímmel 1953-ban indult. Szerkesztette és a beköszöntőjét Jánossy Lajos írta. Ebben azt a tájékoztatást adta, hogy az Acta Physica-ban magyar szerzők cikkei idegen nyelven, viszont a Magyar Fizikai Folyóiratban a magyar szerzők anyanyelvükön publikálhatnak. Egy éves kötetet 6 füzet alkotott. [KSZ.]

NÁDOR György: Kepler világnézete és szerepe a természettörvény-fogalom kialakításában. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei 4. köt. 1954. 2. sz. pp. 219-227. [KSZ.]

Csillagászati ankét. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei 4. köt. 1954. 2. sz. pp. 257-275. A Magyar Tudományos Akadémia III. osztálya 1954. márc. 29-én csillagászati ankétet rendezett "A csillagok keletkezése, különös tekintettel Ambarcumjan vizsgálataira" címmel. A bevezető előadást Detre László tartotta. Hozzászólt: Csada Imre, Marx György, Földes István, Herczeg Tibor. [KSZ.]

KISS Imre: Néhány szó a "Meteor"-ról. = Meteor 1. 1954. [jan-febr.] 1. sz. pp. 1-2. A Meteor a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Matematikai Szakosztályának híradója volt. 1954-től újabb, A4-es formátumban, belül stencilezett eljárással sokszorosítva, kívül papír borítóval, ismétlődő fényképes fedőlappal jelent meg. Főszerkesztő: Guman István. A szerkesztőbizottság tagjai: Almár Iván, Sinka József, Zerinváry Szilárd, Kiss Imre (1954-ben), Kulin György (1955-ben). Felelős kiadó: Róka Gedeon. 1954-ben 5, 1955-ben 6 száma, összesen 11 jelent meg. Az utolsó szám az 1955-ös 5-6. szám volt, ebben köszön el a szerkesztőség a Meteortól, azzal hogy a lap 1956-ban nyomdai, nyilvános terjesztésű lesz, ám új nevet kap: a Csillagok Világá-t. [KSZ.]

CSADA Imre: A turbulens mozgások és csillagászati jelentőségük. = Meteor 1. 1954. [jan-febr.] 1. sz. pp. 3-9. [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: A szihote-alini meteoreső. = Meteor 1. 1954. [jan-febr.] 1. sz. pp. 10-24. Az 1947. február 12-i meteorhullásról. Négy gyűjtőexpedíció 37 tonna anyagot szedett össze. A legnagyobb darab 1745 kg-os. Valamennyi vasmeteorit volt. [KSZ.]

LOVAS Bernadett: Néhány szó az intersztelláris anyagról. = Meteor 1. 1954. [jan-febr.] 1. sz. pp. 25-31. [KSZ.]

MÉSZÁROS Jenő: A változócsillag megfigyelő szakkör munkája a budapesti Urániában. = Meteor 1. 1954. [jan-febr.] 1. sz. pp. 32-33. 1948 óta folynak megfigyelések a budapesti Urániában, eddig kb. 5000 megfigyelés gyűlt össze. Észlelők: Bartha Lajos, Jáger Tamás, Kercse Vera, Mészáros Jenő, Szabó Julianna, Szántó András, Török Ervin. [KSZ.]

[Csillagászati rejtvény.] = Meteor 1. 1954. [jan-febr.] 1. sz. p. 34. [KSZ.]

SINKA József: A november 28-29-i népszerűsítő csillagászati konferencia. = Meteor 1. 1954. [jan-febr.] 1. sz. pp. 35-38. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Hörbiger-féle világjég-elmélet. Glaciális kozmogónia. = Meteor 1. 1954. 1. [jan-febr.] sz. pp. 39-40. [KSZ.]

GUMAN István: Hírek. = Meteor 1. 1954. [jan-febr.] 1. sz. pp. 41-43. Pajdusakova üstökös (1953 h).; Poons-Brooks periódikus üstökös (1953 c).; Szakács László Soltvadkertről tűzgömböt észlelt 1953. okt. 25-én este.; Blickle Béla Váraljáról árnyékot vető hullócsillagot látott 1953. okt. 27-én este. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Könyv és lapszemle. = Meteor 1. 1954. [jan-febr.] 1. sz. pp. 44-47. [KSZ.]

Csillagos ég . = Meteor 1. 1954. [jan-febr.] 1. sz. pp. 48-50. [KSZ.]

DETRE László: Empirikus kozmógónia. = Meteor 1. 1954. márc-ápr. 2. sz. pp. 52-56. "A csillagok keletkezése, különös tekintettel Ambarcumján vizsgálataira" címmel az MTA III. osztálya által 1954. márc. 29-én rendezett ankét bevezető előadása. [KSZ.]

ELEK Tibor: A világ anyagisága. = Meteor 1. 1954. márc-ápr. 2. sz. pp. 56-65. Részletek a szerző 1953. nov. 29-én tartott előadásából. [KSZ.]

STRUVE, Otto: Lomonoszov. = Meteor 1. 1954. márc-ápr. 2. sz. pp. 65-70. Fordítás a Sky and Telescope 1954. évi februári számából. [KSZ.]

SMIDT, O. Ju.: A Föld és a bolygók eredetéről. = Meteor 1. 1954. márc-ápr. 2. sz. pp. 71-77. [KSZ.]

ARSENT’EV, V. V.: Új rádiótávcső. = Meteor 1. 1954. márc-ápr. 2. sz. pp. 77-79. Az angol Jodrel Bank-i 76 m-es rádiótávcsőről. [KSZ.]

S. J. [SINKA József]: Gyakorlati csillagászat. Csillagászati alapfogalmak. = Meteor 1. 1954. márc-ápr. 2. sz. pp. 80-83. [KSZ.]

Az 1. számban feltett kérdések helyes megfejtése. = Meteor 1. 1954. márc-ápr. 2. sz. pp. 83-84. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A megyei szakosztályi elnök- illetve elnökhelyetteseinek országos értekezlete. = Meteor 1. 1954. márc-ápr. 2. sz. pp. 84-85. Budapesten, 1954. febr. 1-én. [KSZ.]

Válasz az észrevételekre. = Meteor 1. 1954. márc-ápr. 2. sz. pp. 85-87. Magyar János a Kecskeméti Uránia vezetője levele a Meteor Szerkesztő Bizottságához, a lap első számával kapcsolatban.; Személyi Kálmán (Budapest) kiegészítése a planetáris-ködökkel kapcsolatban. [KSZ.]

GUMAN István: Hírek. Üstökösök. = Meteor 1. 1954. márc-ápr. 2. sz. p. 88. Pajdusakova (1953 h), Poons-Brooks (1953 c), Abell (1953 g) üstökösök.; Egy kopernikuszi kézirat hazatért [Lengyelországba].; Az utahi "meteorkráterek" eredete. [KSZ.]

Könyv és lapszemle. = Meteor 1. 1954. márc-ápr. 2. sz. pp. 89-91. Guman István: A Konkoly Csillagvizsgáló Intézet közleményei. 19. sz. Imre K. Csada: On he Stacionary and periodical Motions in the Atmosphere of the Sun. (A Nap légkörének staciónárius és periódikus mozgásai.) 1948. angol nyelven, magyar összefoglalással. 15 oldal.; 20. sz. L. Dezső: The short period Cepheid RU Piscium. (Az RU Piscium rövid periódusu Cepheida csillag.) Különlenyomat a Múzeumi Füzetek 1945. évi III. kötete 1-4. füzetéből. Angol nyelven magyar összefoglalóval. 13 oldal.; Kiss Imre: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. [KSZ.]

SINKA József: Csillagos ég. = Meteor 1. 1954. márc-ápr. 2. sz. pp. 92-96. [KSZ.]

KARYSHEV, O.: Az újjászületett Pulkovo. = Meteor 1. 1954. máj-jún. 3. sz. pp. 97-99. Fordítás a News (moszkvai kiadásának) 1954. májusi számából. [KSZ.]

A csillagok színképei. = Meteor 1. 1954. máj-jún. 3. sz. pp. 99-118. A francia Hosszúságmérési Hivatal 1954-re kiadott évkönyvéből fordította Guman István. [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: V. A. Krat professzor kozmogóniai elmélete. = Meteor 1. 1954. máj-jún. 3. sz. pp. 118-127. A pulkovói csillagász továbbfejlesztette a Smidt-elméletet. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Hold légköri hatásai. 1. = Meteor 1. 1954. máj-jún. 3. sz. pp. 128-135. A Hold árapálytkeltő ereje a légkörben. A Hold és az időjárás. [KSZ.]

SINKA József: Csillagászati alapfogalmak. Kettőscsillagok. = Meteor 1. 1954. máj-jún. 3. sz. pp. 135-143. [KSZ.]

PIRET Endre: Fadingmegfigyelés a budapesti, egri és békéscsabai Urániákban. = Meteor 1. 1954. máj-jún. 3. sz. pp. 144-145. [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: Felfedezték a Merkur légkörét. = Meteor 1. 1954. máj-jún. 3. sz. pp. 146-147. [KSZ.]

GUMAN István: Felavatták az újjáépített pulkovói csillagvizsgálót. = Meteor 1. 1954. máj-jún. 3. sz. pp. 147-148. 1954. május 21-én, 500 tudós jelenlétében. [KSZ.]

GUMAN István: Költözik a Greenwichi csillagvizsgáló. = Meteor 1. 1954. máj-jún. 3. sz. p. 148. Herstmonceux (Sussex grófság) régi kastélyába. [KSZ.]

Könyv és lapszemle. = Meteor 1. 1954. máj-jún. 3. sz. pp. 149-151. [KSZ.]

Csillagos ég. = Meteor 1. 1954. máj-jún. 3. sz. pp. 152-155. [KSZ.]

FESZENKOV, V. G.: Az égitestek kialakulása és fejlődése a jelenkori adatok alapján. 1. = Meteor 1. 1954. [júl-aug.] 4. sz. pp. 156-171. Moszkvában, 1953-ban megjelent könyvből fordította Zerinváry Szilárd. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Világűrhajózás. = Meteor 1. 1954. [júl-aug.] 4. sz. p. 171-181. A Magyar Vegyiművek csillagászati szakkörében megtartott előadás. A részletes tanulmány zárómondata: "Az űrhajózás előmunkálatainak fejlődési foka azt mutatja, hogy az űrhajózást többé műszaki szemszögből nézve sem kell utópiának tekinteni, mert az emberiség rendelkezésére álló összes eszközök és javak összejátszásának következtében sikerülni fog az." [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Hold légköri hatásai. 2. = Meteor 1. 1954. [júl-aug.] 4. sz. pp. 181-190. A Hold és az időjárás. A Hold hatása a magaslégkörre. A Hold légköri hatásának kritikai vizsgálata. A Hold hatásainak magyarázata. [KSZ.]

EDELÉNYI Elemér: Érdekesebb látnivalók a Holdon. = Meteor 1. 1954. [júl-aug.] 4. sz. pp. 190-195. [KSZ.]

Csillagászati alapfogalmak. Radiális sebesség, sajátmozgás. = Meteor 1. 1954. [júl-aug.] 4. sz. pp. 195-200. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A csillagászati ismeretterjesztés néhány problémája. = Meteor 1. 1954. [júl-aug.] 4. sz. pp. 202-211. [KSZ.]

PIRET Endre: Az 1954. június 30-i napfogyatkozás megfigyelése a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban. = Meteor 1. 1954. [júl-aug.] 4. sz. pp. 212-215. A fogyatkozás maximuma 82 %-os volt. 10 óráig (nyári időszámítás) felhős volt az ég. 13.50, azaz az első kontaktus idejének megfigyelését a felhőzet még akadályozta, csak utána derült ki. A 16.17-kori kilépést megfigyelték a 20 cm-es refraktorral. Ionoszféra-megfigyeléseket végzett Flórián Endre, Piret Endre, Makra Zsigmond, Jablonczay Attila, Fényes István, Hack Frigyes. [KSZ.]

BALOGH Ottó: Az 1954. június 30-i részleges napfogyatkozás fényképezése a szombathelyi Gothard Jenő Bemutató Csillagvizsgálóban. = Meteor 1. 1954. [júl-aug.] 4. sz. pp. 215-219. A délelőtti szép idő után, délutánra beborult, így csak a felhőrésekben láthatták a fogyatkozást. A 260/1967 mm-es Gothard-reflektorral és annak 120 mm nyílású vezető refrektorával fényképeztek. A szakkör tagjai bemutatót is tartottak a közel 120 fős közönségnek. [KSZ.]

BOZSIDÁR Géza: A budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló műhelyének hírei. = Meteor 1. 1954. [júl-aug.] 4. sz. pp. 219-220. [KSZ.]

Szakosztályi hírek. = Meteor 1. 1954. [júl-aug.] 4. sz. pp. 220-221. Az 1954. évi Csillagászati Hét országszerte.; A Budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló vezetéséét 1954. szeptember 1-től dr. Kulin György vette át.; A bajai Uránia Csillagvizsgáló építkezési munkái befejeződtek.; A miskolci csillagdát kibővítik.; Veszprémben új bemutató csillagdát terveznek.; A ceglédi járás részére egy 15 cm-es Newton távcsövet kölcsönöztek ki. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Diedrich Wattenberg: Die Welt der Planeten /A bolygók világa/. Berlin. 1953. Könyv és lapszemle. = Meteor 1. 1954. [júl-aug.] 4. sz. pp. 221-222. Könyvismertetés. [KSZ.]

Csillagos ég. = Meteor 1. 1954. [júl-aug.] 4. sz. pp. 222-224. [KSZ.]

FESZENKOV, V. G.: Az égitestek kialakulása és fejlődése a jelenkori adatok alapján. 2. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 229-244. [KSZ.]

ZIEGEL, F. Ju.: Az üstökösök. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 244-286. [KSZ.]

KRINOV, E. L.: A "Nikolszkoje" új meteorit. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 286-287. 1954. március 6-án hullott Moszkvától 38 km-re északnyugatra a kőmeteorit, egy helybéli kolhozistanőtől 60 m-re. Leeséskor széttört, töredékeinek 82 darabját gyűjtötték össze 1353 gramm összsúllyal. [KSZ.]

KOLMOGOROV, A. N.: A véletlen fogalma a matematikában. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 288-291. Fordítás a Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopédiából. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A moszkvai Planetárium tudományos ismeretterjesztő munkájáról. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 291-293. A. F. Larinov: Huszonöt éves a moszkvai Planetárium című cikke alapján. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Egy elfeledett magyar csillagász. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 293-294. A 200 éve született Zach Ferenc Xavérről. [KSZ.]

SMIDT, O. Ju.: A kisbolygók keletkezéséről. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 294-298. Fordítás a Dokladi Akagyemii Nauk 1954. 3. számából. [KSZ.]

Csillagászati alapfogalmak. Tömeg. Fényesség. Szín. Színindex. Színexcesszus. Effektív hullámhossz. Színekvivalens. Russel diagramm. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 299-309. [KSZ.]

Kérdések. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 309-310. [KSZ.]

KULIN György: A tűzgömbök megfigyelésének fontos adatai. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 311-316. Az 1954. okt. 25-én korareggel országszerte látott tűzgömbről mintegy 1600 levél érkezett a budapesti Urániához. Támpontok ezen beszámolók kiértékeléséhez és útmutatás hasonló jelenség észleléséhez. [KSZ.]

JABLONCZAY Attila: A fókuszlámpa mint mutatópálca a csillagos égen. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. p. 316. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: Felhívás változócsillagok megfigyelésére. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 317-318. Közli a Z UMa és a T UMa egész oldalas térképét. [KSZ.]

KULIN György: Az Urániák programmjának kérdése. Gondolatok Róka Gedeonnak a Meteor 4. számában megjelent cikke nyomán. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 319-323. [KSZ.]

GUMAN István: Az év folyamán felfedezett üstökösök, nóvák és szupernóvák. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 323-324. [KSZ.]

Könyv és lapszemle. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 325-328. [KSZ.]

Csillagos ég. = Meteor 1. 1954. [szept-okt.] 5. sz. pp. 329-330. [KSZ.]

Figyeljétek meg a napfogyatkozást! = Pajtás 9. 1954. jún. 24. 25. sz. p. 2. [SRG.]

A június 30-i napfogyatkozás. = Rádiótechnika 4. 1954. júl-aug. 7-8. sz. pp. 162-163. 1954. jún. 30-án Magyarországon 82 %-os részleges napfogyatkozás volt. A napfogyatkozás elméleti ismertetése. A budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló Ionoszféra csoportja tudományos szempontú vizsgálatot végzett. Két műsorszóró állomást figyeltek, Párizst és Drezdát. Máshonnan, a Központi Rádióklub HA5KBP állomása is észlelt, 17 összeköttetést létesített európai állomásokkal. Figyelték a rádióhullámok terjedési viszonyait, az ionoszféra változásait, a fadingokat. [KSZ.]

Meteorikus tűzjelenség hazánk felett. = Szabad Nép 12. 1954. okt. 26. 299. sz. p. 2. Október 25-én hajnalban. [SRG.]

INFELD, Leopold: Kopernikus elmélete és a gravitáció kérdése a mai fizikában. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. jan. 1. sz. pp. 1-4. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár. = Természet és Technika [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. jan. 1. sz. p. 63. 1954. január 15-től február 15-ig. [SRG.]

DETRE László: A Hold. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. febr. 2. sz. pp. 89-91. [SRG.]

DETRE László: Szivárványszínű gyűrű a Hold körül? = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. febr. 2. sz. p. 110. Hadarics László kérdése. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár 1954. február 16-tól március 15-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. febr. 2. sz. p. 127. [SRG.]

SINKA József: Csillagos ég márciusban. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. márc. 3. sz. p. 181. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár 1954. március 16-tól április 15-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. márc. 3. sz. p. 182. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Viták a Mars növényzetéről. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. ápr. 4. sz. pp. 245-247. [SRG.]

SINKA József: A csillagos ég április elején. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. ápr. 4. sz. p. 247. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár 1954. április 16-tól május 15-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. ápr. 4. sz. p. 247. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A Föld kora. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. máj. 5. sz. pp. 280-282. [SRG.]

SINKA József: A csillagos ég májusban. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. máj. 5. sz. p. 308. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár 1954. május 16-tól június 15-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. máj. 5. sz. p. 308. [SRG.]

Címképünk: Az újjáépített pulkovói csillagvizsgáló egyik Makszutov-teleszkópja. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. jún. 6. sz. címlap. [KSZ.]

r. g. [RÓKA Gedeon]: Napfogyatkozás lesz június 30-án. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. jún. 6. sz. pp. 370-372. Az Osló - Kiev vonalon teljes. Budapesten 82 %-os részleges. [SRG.]

HERCZEG Tibor: A júniusi napfogyatkozás tudományos jelentősége. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. jún. 6. sz. p. 372. Az MTA csillagász delegációt küldött ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája meghívására, a 2 perces totalitás megfigyelésére. [SRG.]

SINKA József: A csillagos ég júniusban. Csillagképek az égen. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. jún. 6. sz. p. 373. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár 1954. június 16-tól július 15-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. jún. 6. sz. p. 373. [SRG.]

DETRE László: Csillagászati évkönyv az 1954. évre. (Művelt Nép, 1954. 278 old. Ára: 20.50 Ft.) = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. jún. 6. sz. pp. 381-382. Könyvismertetés. [SRG.]

FENYVES Ervin: A kozmikus sugárzás. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. júl. 7. sz. pp. 408-412. [SRG.]

KIRPICSEV, M. V. - BAUM, V. A.: A Nap energiájának hasznosítása. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. júl. 7. sz. pp. 413-415. [SRG.]

[DETRE László - HERCZEG Tibor:] A csillagok keletkezése. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. júl. 7. sz. pp. 416-420., hátsó külső borító. A MTA III. osztályának ankétja 1954 februárjában. A bevezető referátumot Detre László tartotta. Közlik Herczeg Tibor hozzászólását is. [SRG.]

Csillagos ég júliusban. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. júl. 7. sz. p. 443. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár 1954. július 16-tól augusztus 15-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. júl. 7. sz. p. 443. [SRG.]

PONORI TH. Aurél: A csillagászati jelenségek és a kronológia. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. aug. 8. sz. pp. 476-479. [PTA.]

SINKA József: Csillagképek az égen. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. aug. 8. sz. p. 509. 1954. aug. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár 1954. augusztus 16-tól szeptember 15-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. aug. 8. sz. p. 509. [SRG.]

DETRE László: Csillagászati tanulmányúton a Szovjetunióban. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. szept. 9. sz. pp. 513-516., első belső borító. 1954. jún. 30-án a Kaukázusban, Pjatyigorszban a 6 fős magyar delegáció megfigyelte a teljes napfogyatkozást. Felhőzeten keresztül látták a 2 perces totalitást. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A Hold kutatása rádiósugarakkal. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. szept. 9. sz. p. 563. [SRG.]

BOZSIDÁR Géza: Csillagképek az égen. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. szept. 9. sz. p. 567. 1954. szept. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár 1954. szeptember 16-tól október 15-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. szept. 9. sz. p. 567. [SRG.]

CSU, Ke-csen: A kínai csillagászat nagy eredményei az ó- és középkorban. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. okt. 10. sz. pp. 608-610. A Priroda 1953. 10. sz. alapján. [FŐA.]

Csillagképek az égen. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. okt. 10. sz. p. 628. 1954. okt. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár 1954. október 16-tól november 15-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. okt. 10. sz. p. 628. [SRG.]

K. G. [KULIN György]: A Csillagászati Hét. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. okt. 10. sz. p. 635. Budapesten 1954. aug. 30-tól szept. 5-ig, vidéken szept. 6-tól 12-ig tartottak csillagászati heteket. [KSZ.]

R. G. [RÓKA Gedeon]: A Csillagászati Hét. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. 10. sz. p. 635. Herczeg Tibor Pécsett tartott előadást. [SRG.]

SINKA József: Zerinváry Szilárd: A Föld helye a világmindenségben. (Természettudományos Kiskönyvtár 104. sz. Művelt Nép Könyvkiadó, 108 old. Ára: 7,50 Ft.) = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. okt. 10. sz. p. 639. Könyvismertetés. [KSZ.]

O. I. [OZSVÁTH István]: Az 1954. évi angol napfogyatkozási expedíciók. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. nov. 11. sz. p. 690. A Nature alapján. [KSZ.]

Rövid csillagászati naptár 1954. november 16-tól december 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. nov. 11. sz. p. 695. [SRG.]

Csillagképek az égen. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. nov. 11. sz. p. 695. 1954. nov. [SRG.]

ROMÁN Pál: Jánossy Lajos: Kozmikus sugárzás (Művelt Nép, 1954. 137 old. Ára 17 Ft) = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. nov. 11. sz. pp. 702-703. Könyvismertetés. [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: Felfedezték a Merkur légkörét. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. dec. 12. sz. pp. 753-754. [KSZ.]

Csillagképek az égen. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. dec. 12. sz. p. 757. 1954. dec. [SRG.]

Rövid csillagászati naptár 1954. december 16-tól 1955. január 15-ig. = Természet és Társadalom 113. 1954. dec. 12. sz. p. 757. [SRG.]

KULIN György: Sikerült lefényképezni az október 25-i "meteorjelenséget". = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 113. 1954. dec. 12. sz. pp. 758-759. 1954. okt. 25-én reggel 6-kor hatalmas tűzgömbszerű égitest ért a Föld légkörébe. Meteorokhoz képest nagy tömegű égitest haladt el a Föld mellett nagy sebességgel. [KSZ.]

Miért nem működik a szombathelyi csillagvizsgáló? = Vasmegye 10. 1954. máj. 7. p. 4. [SRG.]

          1955.

  Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. 224 p. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Nap és hatásai Földünkön. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. 30 p., 8 t. [KSZ.]

GALILEI: Mozog-e a Föld? Fordította és bevezetőt írta: M. Zemplén Jolán. Budapest, 1955. Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet. 190 p. /Új Könyvtár. 12./ Sorozatszerkesztő: Bóka László. [SRG.]

GENTHON István: Az egri líceum. Budapest, 1955. Képzőművészeti Alap kiadóvállalata, Egyetemi nyomda. 35 p. /Műemlékeink./ Az egri Specula építészeti kialakításáról és csillagászati eszközeiről is. [REZ.]

Gyakorlati csillagászat. Egyszerű eszközökkel végezhető csillagászati megfigyelések gyűjteménye. Szerk.: Róka Gedeon, Sinka József. Kiad. a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1955. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Terv Nyomda. 144 p. [KSZ.]

HERCZEG Tibor: Hogyan tájékozódnak a hajók és repülőgépek? Budapest, 1955. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Egyetemi Nyomda. 28 p. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 39./ Ez az útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Központi Csillagászati és Matematikai Szakosztályának Általános Népszerűsítő Munkabizottságának szerkesztésében készült. Vezető: Földes István. [KSZ.]

HERCZEG Tibor: A tudomány és a vallás a világ keletkezéséről. Budapest, 1955. Szikra Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 94 p. [KSZ.]

IZSÁK Imre: A csillagászati távcsövek. Budapest, 1955. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Egyetemi Nyomda. 23 p. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 40./ [KSZ.]

OZSVÁTH István: A Tejút. Budapest, 1955. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Egyetemi Nyomda. 27 p. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 41./ [KSZ.]

RAPSZKY Józsefné: Hullócsillagok és meteoritek. 1955. 4 p. /A természettudományi múzeum füzetei./ Kiadási hely, kiadó és nyomda megjelölése nélkül. [TZS.]

[SINKA József:] A holdtérkép használata. [Budapest, 1955. TTIT.] 8 p., 1 holdtérkép. A csatolt holdtérkép a német Ahnert-féle évkönyv térképének másolata. 490 holdobjektum felsorolása alfabetikus rendben és kereső hálózat szerint. Sokszorosítvány, belső terjesztésre. [IBQ.]

SINKA József: Mit figyeljünk meg az égen? Budapest, 1955. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Terv Nyomda. 65 p., 3 mell. /Uránia kiskönyvek. 4./ [KOC.]

TYIHOV, G. A.: Élet a bolygókon (Asztrobiológia). Ford.: Czitrom János. Bukarest, 1955. Ifjúsági Könyvkiadó, Sztálinvárosi Nyomdaipari Vállalat. 63 p. /Győz a tudomány./ [SZF.]

Utazás a bolygók között. Összeállitották: Pál István - Róka Gedeon - Sinka József. Budapest, 1955. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Egyetemi Nyomda. 44+1 p. Fejezetcímek: Indulásra készen. Az új égitest. Az első égitest: a Hold. Kikötünk a Hermes törpebolygón. Utazás a Hermesen. A Jupiter és a Szaturnus az űrhajó tükrében. [REZ.]

Útmutatás a meteor-megfigyelésekhez. Összeáll.: Becsi Zsolt. Budapest, [1955.] Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Csillagászati szakosztály. 4 p. Melléklete: csillagtérkép 2 szelvényen. [IBQ.]

WODETZKY József: Tájékozódás a csillagos égen. Csillagtérképpel. 2. átdolg. kiad. Kiad. a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1955. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Terv nyomda. 51 p., 1 térk. /Uránia kiskönyvek. 3./ A könyv az 1936-os kiadást vette alapul. A csillagtérképet Tolmár Gyula tervezte és Horváth Jenő rajzolta. A csillagtérképre 4,5 nagyságrendig vették fel a csillagokat, összesen 544-et. A feltüntetett csillagok katalógusával. [A könyvhöz mellékelt, a Magyarországról látható égbolt csillagképeit mutató csillagtérképet az 1960-1970-es években a budapesti Uránia Csillagvizsgáló sokszorosította nagy példányszámban: "Uránia csillagtérkép" néven.] [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: Nap, Föld, emberiség. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Athenaeum nyomda. 539 p., 13 t. /Ember és világ./ A könyvet szakmai szempontból átnézték: Aujeszky László, Balázs Júlia, Róka Gedeon, Román Pál. [KSZ.]

MERSITS József: Csillagászati adatok az 1955. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. pp. 3-64. [SRG.]

GUMAN István: A csillagos ég az 1955. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. pp. 63-72. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése az 1953. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. pp. 73-79. [SRG.]

RÓKA Gedeon - SINKA József: A bemutató csillagdák működése az 1954. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. pp. 80-91. [SRG.]

DETRE László: A pulkovói változócsillag-konferencia (1954. május 24-26.) In: Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. pp. 92-98. [SRG.]

FÖLDES István - HERCZEG Tibor: Beszámoló a Szovjetunió néhány csillagászati intézményéről. In: Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. pp. 99-117. A pulkovói csillagvizsgáló.; A kiszlovodszki állomás [a Kaukázusban, 2160 m magasban. Ebben az obszervatóriumban figyelte meg a magyar delegáció három tagja az ottani műszerekkel az 1954. jún. 30-i teljes napfogyatkozást].; Az Elméleti Csillagászati Intézet [Leningrádban].; A moszkvai csillagvizsgáló.; A moszkvai planetárium. [SRG.]

SCHATZMAN, E.: Kritikai megjegyzések a Nyugat-Európában és Amerikában elterjedt kozmogóniai elméletekről. In: Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. pp. 118-128. A MTESZ rendezésében 1954. szept. 9-én megtartott előadás. Ford.: Balázs Júlia. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: Napfogyatkozások geometriája. In: Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. pp. 129-151., 1 t. Kihajtható lapon az 1954. jún. 30-i budapesti részleges napfogyatkozásról készült 6 fényképfelvétel 15 óra 15 perc és 16 óra 54 perc között. Fényképezte: Gerlei Ottó, Mersits József és Nagy László. [SRG.]

IZSÁK Imre: Hogyan mérték meg a Hold és a Nap távolságát? In: Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztály. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. pp. 152-173. [SRG.]

CSADA Imre: A turbulencia-elmélet és csillagászati jelentősége. In: Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. pp. 174-182. [SRG.]

VORONCOV-VELJAMINOV, B. A.: Asztrofizika. In: Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. pp. 183-218. Ford.: Petőházy Károly. [SRG.]

SZABÓ Elemér: Pontos idő meghatározása rádió-időjelek segítségével. In: Csillagászati évkönyv az 1955. évre. Szerk.: Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. "Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Szikra Nyomda. pp. 219-223. [SRG.]

CSADA Imre: Csillagászati gyakorlatok. In: Gyakorlati csillagászat. Egyszerű eszközökkel végezhető csillagászati megfigyelések gyűjteménye. Szerk.: Róka Gedeon, Sinka József. Kiad. a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1955. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Terv Nyomda. pp. 7-24. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: Adatok egy magyarországi-napészlelő hálózat beindításához. In: Gyakorlati csillagászat. Egyszerű eszközökkel végezhető csillagászati megfigyelések gyűjteménye. Szerk.: Róka Gedeon, Sinka József. Kiad. a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1955. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Terv Nyomda. pp. 24-31. Megjelent az 1953. évi csillagászati évkönyvben. [SRG.]

BARTHA Lajos: Ritkán feltűnő csillagászati és légköri jelenségek megfigyelése. In: Gyakorlati csillagászat. Egyszerű eszközökkel végezhető csillagászati megfigyelések gyűjteménye. Szerk.: Róka Gedeon, Sinka József. Kiad. a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1955. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Terv Nyomda. pp. 31-52. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Csillagászati felvételek álló kamerával. In: Gyakorlati csillagászat. Egyszerű eszközökkel végezhető csillagászati megfigyelések gyűjteménye. Szerk.: Róka Gedeon, Sinka József. Kiad. a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1955. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Terv Nyomda. pp. 53-62. [SRG.]

PIRET Endre: Útmutató az ionoszféra-megfigyelésekhez. In: Gyakorlati csillagászat. Egyszerű eszközökkel végezhető csillagászati megfigyelések gyűjteménye. Szerk.: Róka Gedeon, Sinka József. Kiad. a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1955. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Terv Nyomda. pp. 63-76. [SRG.]

TÖRÖK Ervin: Fedések és fogyatkozások. In: Gyakorlati csillagászat. Egyszerű eszközökkel végezhető csillagászati megfigyelések gyűjteménye. Szerk.: Róka Gedeon, Sinka József. Kiad. a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1955. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Terv Nyomda. pp. 77-92. [SRG.]

HACK Frigyes - BARTHA Lajos: Változócsillagok. In: Gyakorlati csillagászat. Egyszerű eszközökkel végezhető csillagászati megfigyelések gyűjteménye. Szerk.: Róka Gedeon, Sinka József. Kiad. a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1955. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Terv Nyomda. pp. 93-125. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Napórákról. In: Gyakorlati csillagászat. Egyszerű eszközökkel végezhető csillagászati megfigyelések gyűjteménye. Szerk.: Róka Gedeon, Sinka József. Kiad. a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1955. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Terv Nyomda. pp. 126-138. [SRG.]

HACK Frigyes: Forgatható csillagtérkép készítése. In: Gyakorlati csillagászat. Egyszerű eszközökkel végezhető csillagászati megfigyelések gyűjteménye. Szerk.: Róka Gedeon, Sinka József. Kiad. a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1955. TTIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya, Terv Nyomda. pp. 139-141. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Meteorológiánk történetéből. In: Időjáráskutatók otthonában. Szerk.: Takács Lajos. Budapest, 1955. pp. 20-35. /Az Országos Meteorológiai Intézet népszerű kiadványai. V. köt./ Benne a korai magyar csillagvizsgálókról is. [IBQ.]

Szemelvények Kulin György: A távcső világa c. könyvéből. In: Izsák Imre: A csillagászati távcsövek. Budapest, 1955. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 17-23. Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 40./ [KSZ.]

KULIN György: A távcsőoptika elemei. In: Kulin György: A távcsőoptika elemei. Bozsidár Géza: 80-100 mm-es tükrös távcső házi készítése. Budapest, 1955. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Terv Nyomda. pp. 5-66. /Uránia kiskönyvek. 1-2./ [KSZ.]

BOZSIDÁR Géza: 80-100 mm-es tükrös távcső házi készítése (Reflektor). In: Kulin György: A távcsőoptika elemei. Bozsidár Géza: 80-100 mm-es tükrös távcső házi készítése. Budapest, 1955. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Terv Nyomda. pp. 67-83. /Uránia kiskönyvek. 1-2./ [KSZ.]

OORT, I. H. [Jan Hendrik]: Modern vizsgálatok a Tejútrendszer szerkezetére vonatkozóan. In: Ozsváth István: A Tejút. Budapest, 1955. Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 15-23. /Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 41./ [HAI.]

ANDREJEV, Kirill: Bolygónk születése és jövője. In: Tudósítások a jelenről és a jövőről. Szerk.: Loránt László Endre. Budapest, 1955. Népszava a Szakszervezetek Országos Tanácsa Lap- és Könyvkiadóvállalata, Athenaeum nyomda. pp. 41-48. [KSZ.]

Út a csillagok felé. (Tudományos vita a világűr repülésről.) In: Tudósítások a jelenről és a jövőről. Szerk.: Loránt László Endre. Budapest, 1955. Népszava a Szakszervezetek Országos Tanácsa Lap- és Könyvkiadóvállalata, Athenaeum nyomda. pp. 255-262. Kíséreljük meg pontosan megállapítani, hogy hány év múlva indul útnak az első űrhajó. 1965-ig megvalósul, hogy Föld körül mesterséges hold kering majd ellipszis vagy kör alakú pályán. 1975-re két-három utast szállító világűr-repülőgépet készítenek, amely 500 km távolságban kering a Föld körül. 1980 és 1990 között lesz a Hold körüli, leszállás nélküli repülés. Végül a 2000. év táján kerül sor az első Hold-repülésre. Bátor űrhajósok elrepülnek a Holdra, leszállnak a felszínén és természetesen sértetlenül vissza is térnek a Földre. - írja V. V. Dobronrarov professzor. [KSZ.]

STERNFELD, A.: Rakétarepülés a Holdba (Képzelet-riport.) In: Tudósítások a jelenről és a jövőről. Szerk.: Loránt László Endre. Budapest, 1955. Népszava a Szakszervezetek Országos Tanácsa Lap- és Könyvkiadóvállalata, Athenaeum nyomda. pp. 263-277. [KSZ.]

DETRE László: A Nemzetközi Csillagászati Unió Kongresszusa Dublinban. = Akadémiai Értesítő 62. 1955. nov-dec. 514. sz. pp. 382-384. 1955. aug. 29-e és szept. 5-e között volt Dublinban a kilencedik kongresszus. Az IAU 1919-ben alakult. Magyarországot 1947-ben vették fel, és 1955-ben küldött első ízben hivatalos képviselőt a közgyűlésre.; Az "Akadémiai Értesítő" folyóirat az 1955-ös évben utoljára jelent meg, de 1956-ban folytatódott a lap "Magyar Tudomány" címmel. [KSZ.]

INFELD, Leopold: Kopernikusztól Einsteinig. = Anyag és Adatszolgáltatás 1955. 10. sz. pp. 42-49. "Voproszi Filozofii 1955. 4. száma alapján. [SRG.]

NÉMETH László: Galilei. Szinmű négy felvonásban. = Csillag 9. 1955. jan. 1. pp. 71-127. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 10. 1955. jan. 5. 1. sz. p. 22. "Kiss György sárvári olvasónk kérdi: Hogyan kormányozzák a bolygóközi rakétákat? Dala László, a TTIT központi fizikai szakosztályának titkára válaszol: A tervezők foglalkoztak a bolygóközi rakéták kormányzásának kérdésével és annak több lehetőségét is fölvetették. Az egyik megoldás szerint a rakétából nagy sebességgel kiömlő gázokba helyeznének grafitlapátokat, amelyek távvezérlés segítségével megfelelő módon a gép tengelyéhez képest elfordíthatóak volnának. Ilyen módon megváltozna a kilépő gázok iránya, ami a gép irányváltozását hozná létre. Egy másik megoldás szerint a rakétában nagy sebességgel forgó kerék forgósíkjának megváltoztatására törekszenek, azonban mivel a nagy sebességgel forgó testek, forgási síkjukat megtartják, ennek az elmozdulása helyett az egész gép kimozdul eredeti irányából.
A levelében felvetett gondolat éppen azért, mivel végeredményben ugyanarra az eredményre vezetett, mint amire a szakértők is gondoltak, igen érdekes. Felhívom figyelmét Primenko: Lökhajtásos motorok (Népszava kiadás) című könyvének tanulmányozására." [HAI.]

KULIN György: Kísérletezzünk és gondolkozzunk! Távcső házi készítése. = Élet és Tudomány 10. 1955. jan. 5. 1. sz. pp. 29-30. Galilei-féle távcső. [VEJ.]

HERCZEG Tibor: Az 1954. október 25-i tűzgömb. = Élet és Tudomány 10. 1955. jan. 12. 2. sz. pp. 52-56. A címbeni, valamint az 1863. okt. 18-ai, az 1892. júl. 7-ei és az 1932. nov. 5-ei prambachkircheni tűzgömb leírása és bemutatása Bíró János fényképfelvétele, illetve korabeli rajzok segítségével. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1955. január. 15-23-ig. = Élet és Tudomány 10. 1955. jan. 12. 2. sz. p. 63. "1849. január 20-án született Konkoly-Thege Miklós, a magyar csillagászat és meteorológia úttörője. Itthoni tanulmányainak elvégzése után egész Nyugat-Európát bejárta. Csillagász akart lenni, de Magyarországon nem volt csillagda, így saját költségén ógyallai kastélyának tetején csillagászati kupolát emelt, 1869-ben pedig felépítette a kb. 70 évig működő csillagdát. Ez a három kupolából, vegytani és fizikai laboratóriumból és könyvtárból állott. Konkoly tudományi működésének súlypontja az asztrofizikára esett. Obszervatóriuma spektroszkópok tekintetében egyike volt a legjobban felszerelteknek egész Európában. Legtöbb műszerét maga tervezte. Foglalkozott a holdfogyatkozással, az állócsillagok színképelemzésével, a Jupiter és Mars fizikájával, a Merkur-átvonulásokkal. Obszervatóriumát az államnak ajándékozta.
1890-ben kinevezték a Meteorológiai Intézet igazgatójául. Ő vetette meg a magyar meteorológia fejlődésének alapját. Az ógyallai meteorológiai és földmágnességi obszervatórium világszerte ismert volt a század elején. Konkoly szervezte meg a prognózis-szolgálatot, és az ő idejében adták ki az első térképes időjárásjelentést. Megnövelte a meteorológiai állomások számát. - Zách István Alfréd: Konkoly-Thege Miklós emlékezete. (Búvár, 1942. február, 72-73. old.); Róna Zsigmond: Konkoly-Thege Miklós. (Földrajzi közlemények, 1917. 278. old.)" [HAI.]

Edmund Halley. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 10. 1955. jan. 12. 2. sz. p. 64. "Vízszintes: 1. 213 évvel ezelőtt, 1743 január 14-én halt meg Edmund Halley, nagy angol csillagász, ő készítette el legelőször a vizsz. 1-et. [...] 19. Híres csillagvizsgáló intézetének volt igazgatója Halley. [...] 23. A függ. 15 befejező része. [...] 33. Utoljára 1910-ben jelent meg, legközelebbi felbukkanása 1985 körül várható. [...] Függőleges: 15 Halley számította ki elsőnek. ..." Mágneses deklinációs térkép. Greenwich. Halley-üstökös. A visszatérő üstökösök pályáit. [HAI.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 10. 1955. jan. 26. 4. sz. p. 98. "Ifj. Somlyay Endre olvasónk (Tata II., Somogyi B. u. 46.) kérdezi: Mi az atom bomlásának, pontosabban az atommag átalakulásának az oka és feltétele a Napon, és ennek a feltétele miért nincs meg a Földön? Somogyi Antal, a Központi Fizikai Kutatóintézet tudományos munkatársa válaszol: Az atommag-átalakulás döntő feltétele az, hogy megfelelő atommagokat egymáshoz megfelelő közel juttassunk, mert a magerők hatótávolsága rendkívül kicsi (10 a -11-en cm körüli). Az atommagok mind pozitív töltésűek, s az egynemű töltések taszítják egymást, tehát csak úgy kerülhetnek egymáshoz közel, ha elég nagy sebességük van. A Nap belsejében valószínűleg több millió C fok a hőmérséklet. Tudjuk, hogy magas hőmérséklet esetén a molekulák átlagos sebessége igen nagy. Több millió C fok esetén ez a sebesség elegendő ahhoz, hogy az atommagok legyőzhessék a köztük működő taszító erőt, s egymás közvetlen közelébe érve, magreakció jöhessen létre. ..." [HAI.]

Új ismeretterjesztő könyvek. Könyvekről. = Élet és Tudomány 10. 1955. jan. 26. 4. sz. p. 104. "Felhívjuk olvasóink figyelmét az alábbi ismeretterjesztő könyvekre: [...] Herczeg Tibor: Kopernikusz. (Művelt Nép), (A kultúra mesterei) A nagy lengyel csillagász, a heliocentrikus világnézet megalapítójának életét és munkásságát ismerteti a mű. (Fűzve 6.50 Ft)" [HAI.]

GYÖMREYNÉ ANDRISKA Éva: A Szaturnusz. = Élet és Tudomány 10. 1955. jan. 26. 4. sz. pp. 117-120., címoldal. A Szaturnusz bemutatása. Galilei, Huyghens, Cassini szerepe. A Szaturnusz gyűrűje, holdjai. [VEJ.]

József Attila Szabadegyetem előadásai. = Élet és Tudomány 10. 1955. jan. 26. 4. sz. p. 120. "...Csillagászat-földrajz: Hogyan határozták meg az égitestek távolságát? Előadás helye: Puskin u. 3. II. em. Jan. 25. Előadó: Izsák Imre." [HAI.]

Ismeretterjesztő rádióelőadások. = Élet és Tudomány 10. 1955. jan. 26. 4. sz. p. 120. "...Jan. 30. Vasárnap. [...] Petőfi-rádió: 15.00: Tévedni emberi dolog. Mindennapi tévedések a csillagászat köréből. Beszélgetés Róka Gedeonnal." [HAI.]

BARLAI Katalin: Kövesligethy Radó. = Élet és Tudomány 10. 1955. febr. 2. 5. sz. pp. 131-134. A nagy természettudós bemutatása földrengéstani, asztrofizikai, csillagászati munkássága alapján, Veronától Ógyallán át a pesti Tudományegyetemig. [VEJ.]

Az ember a világűrben. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 10. 1955. febr. 2. 5. sz. p. 160. "Vízszintes: 1. Így nevezik azt a tudományágat, amely azzal foglalkozik, hogy milyen hatással lesz az emberi szervezetre a bolygóközi utazás. [...] 24. A rakéta indulásakor ez jelent nagy megterhelést az emberi szervezetnek. [...] 42. A nehézségi erőtér elhagyása után következik be ez az állapot. [...] Függőleges: 12. A Föld vonzóterének elhagyásakor következik be. ..." Világtér-orvostudomány, gyorsulás, súlytalanság, nehézségi erő megszűnése. [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1955. február. 5-11-ig. [! 12-18-ig.]. = Élet és Tudomány 10. 1955. febr. 9. 6. sz. p. 191. "1600. február 17-én az inkvizíció parancsára máglyahalált halt Rómában Giordano Bruno filozófus, a nagy tudós. A világegyetemről és a világokról szóló tanításában különösen tisztán jelenik meg felfogásának alapjában véve materialista jellege. "A végtelenről, a világegyetemről és a világokról" című munkájában a Föld tengelykörüli és napközüli mozgásáról szóló kopernikuszi tanítás lelkes védelmezője és hirdetője. De Kopernikusztól eltérően Bruno nem beszél semmiféle szféráról, amelyre a régi nézetek szerint a csillagok rá lennének erősítve. Ehelyett Bruno végtelen sok csillaggal betöltött végtelen teret képzel el. A csillagok, mind tőlünk távol fekvő napok, amelyek akárcsak a hozzánk legközelebb eső csillag, a Nap, szintén a mi Naprendszerünk bolygóihoz hasonló égitestekkel vannak körülvéve. Brúnónak ezek az eszméi közel álltak korunk felfogásához.
A tudomány azon a felismerésen épül fel,hogy a világegyetem térben és időben végtelen. Bruno egészen közel jut ahhoz a felfogáshoz, hogy a természet oka maga a természet. Természetfilozófiája aláásta a vallásos világnézet alapjait, megzavarta a középkori tradíciók követőit, megelőzte korát és megrendítette az egyház tekintélyét. - Bajev K. L.: Az új asztronómia megteremtői, Bp., 1952. 40-55. old.; Giordano Bruno és az inkvizíció, Bp. 1952." [HAI.]

József Attila Szabadegyetem előadásai 1955. február 14-19-ig. = Élet és Tudomány 10. 1955. febr. 16. 7. sz. p. 198. "...Csillagászat-földrajz: Hogyan alakult ki a Naprendszer. Február 15., 18. Előadás helye: VIII., Puskin u. 3. II. em. Előadó: Herczeg Tibor." [HAI.]

TARJÁN Rezsőné: Jánossy Lajos: Kozmikus sugárzás. (Művelt Nép Könyvkiadó 1953. Ára 17 Ft). Könyvekről. = Élet és Tudomány 10. 1955. febr. 16. 7. sz. p. 222. "Népszerű természettudományos irodalmunk kiemelkedő eseménye Jánossy Lajos Kossuth díjas akadémikus könyve. A szerző ebben a műben azokkal a kutatásokkal foglalkozik, melyek vezetése alatt folynak a Központi Fizikai Kutatóintézetben. [...] A kozmikus sugárzás problémáinak, módszereinek megértéséhez fizikai ismeretekre van szükség. Ezeket a szerző "A modern fizika néhány alaptétele" című, aránylag terjedelmes, mintegy a könyv harmadrészét kitevő fejezetben foglalja össze. [...] A szerző újszerűen tárgyalja a fenti témákat és foglalkozik a fizika világnézeti vonatkozású kérdéseivel is. Majd rátér a következő fejezetben a kozmikus sugárzás kutatásának mérési módszereinek és legfontosabb eredményeinek ismertetésére, végül pedig a kozmikus sugárzás kutatásának néhány különleges kérdésével foglalkozik. ..." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 10. 1955. febr. 23. 8. sz. p. 231. "Brandt János lökösházai olvasónk kérdezi: [...] 44. számában megjelent "Mit tudunk a kozmikus sugarak keletkezéséről" című cikkel kapcsolatban arra a megállapításra jutottam, hogy a Föld tömege állandóan nő. Természetesen ez - még a meteorhullást is figyelembe véve - viszonylag elenyészően csekély. Viszont a Földet nem hagyhatja el semmiféle anyag, mivel nincsenek meg azok az erők, amelyek olyan kezdősebességet biztosíthatnának, hogy az a Föld vonzóerejéből kikerüljön. Kérdezem, így van-e [...] Dr. Somogyi Antal, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársa válaszol: A Föld tömege valóban állandóan növekszik, azonban elsősorban a meteoritok és nem a kozmikus sugarak következtében. A kozmikus sugarak alig jelentenek néhány milligramm tömeghozamot évenként, míg a meteoritek évi hozamát 10-20 tonnára kell becsülnünk. Ez azonban még mindig elenyésző a Föld hatezer trillió tonnás tömege mellett..." [HAI.]

József Attila Szabadegyetem előadásai. 1955. február 21-26. = Élet és Tudomány 10. 1955. febr. 23. 8. sz. p. 231. "...Csillagászat-földrajz: Hogyan alakult ki a Naprendszer? Február 22. Előadó: Herczeg Tibor. Előadás helye: VIII., Puskin u. 3. II. em." [HAI.]

HERCZEG János: Az Uránusz. = Élet és Tudomány 10. 1955. febr. 23. 8. sz. pp. 232-235. Felfedezésének története, Bode, Herschel és Lexell ezirányú kutatásai. [VEJ.]

József Attila Szabadegyetem előadásai. 1955. február 28 - március 5-ig. = Élet és Tudomány 10. 1955. márc. 2. 9. sz. p. 283. "...Csillagászat-földrajz: A világmindenség szerkezete. Előadás helye: VIII, Puskin u. 3. II. em. Március 1., kedd. Előadó: dr. Detre László. Március 4., péntek. Előadó: ugyanaz." [HAI.]

József Attila Szabadegyetem előadásai. 1955. március 7-12-ig. = Élet és Tudomány 10. 1955. márc. 9. 10. sz. p. 311. "...Csillagászat-földrajz: Előadás helye: VIII., Puskin u. 3. II. em. A világmindenség szerkezete. Márc. 8. Előadó: Dr. Detre László." [HAI.]

HERCZEG Tibor: A Neptunusz bolygó. = Élet és Tudomány 10. 1955. márc. 9. 10. sz. pp. 312-314. Felfedezésének története, Leverrier és Adams célirányos számításainak ismertetése. [VEJ.]

Kérdezz - felelek! Lehet-e házilag készíteni tükrös távcsövet? Lehetne-e Makszutov-rendszerű távcsövet kisebb méretben előállítani, és milyen a felépítése? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 10. 1955. márc. 16. 11. sz. p. 322. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. márc. 16. 11. sz. p. 341. "...Március 22. Hogyan ismertük meg a világmindenséget. Előadó: dr. Kulin György. Medosz színháztermében VI. Jókai u. 2-4. du. 6." [HAI.]

RÓKA Gedeon: Egyes újságírók felelőtlensége. = Élet és Tudomány 10. 1955. márc. 16. 11. sz. p. 343. A bajai csillagvizsgálóról. [SRG.]

ALMÁR Iván: Ami keveset a Plútóról tudunk. = Élet és Tudomány 10. 1955. márc. 23. 12. sz. pp. 372-375. Kutatás az "X-bolygó" után. Különleges pályán. Kisbolygó vagy nagybolygó? Túl a Plútón. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. márc. 30. 13. sz. p. 409. "...Április 5. Legújabb kutatások a Marsbolygóról. Előadó: Dr. Kulin György. MEDOSZ-színházterem (VI. Jókai u. 2-4.) du. 6." [HAI.]

RÓKA Gedeon: Herczeg Tibor: Kopernikusz. Budapest, 1954. = Élet és Tudomány 10. 1955. márc. 30. 13. sz. p. 414. Könyvismertetés. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 10. 1955. ápr. 6. 14. sz. p. 446. "Virágh Elemér tanuló (Budapest) kérdezi, hogy milyen elméletek magyarázzák, a Naprendszer kisbolygóinak keletkezését? Almár Iván aspiráns válaszol: Az eddig ismert két-háromezer kisbolygó (apró, legfeljebb néhány száz km átmérőjű kis égitest) túlnyomó többsége a Marson túl és a Jupiteren innen, tehát a Naprendszerünk belső, földszerű bolygóit a külső, óriásbolygóktól elválasztó széles határsávban kering a Nap körül. A legrégebbi, de még ma is sokak által támogatott elmélet szerint valamikor régen a Földhöz hasonló nagybolygó mozgott ezen a vidéken, de a Jupiter vonzóereje vagy valamilyen más ok hatására darabokra szakadt. Ezen óriási robbanás repeszei lennének a kisbolygók. Ennek az elméletnek fő hiányossága éppen az a kérdés, hogy miért robbant szét ez a Marson túli bolygó, fő hibája pedig, hogy a kisbolygók együttes tömege a Föld tömegének csak ezredrésze. Ez pedig túlságosan kevés egy nagybolygó számára.
Smidt szovjet tudós elmélete a Naprendszer keletkezéséről részletesen foglalkozik a kisbolygókkal is. Szerinte a Mars és a Jupiter között több ok következtében sohasem jöhetett létre egyetlen nagybolygó, hanem ebben az övezetben a bolygókeletkezés folyamata megszakadt egy korábbi állapotban, amikor a sok kisebb méretű égitest még nem egyesült egyetlen bolygóvá. Az okok közül legfontosabb a nagytömegű Jupiter zavaró hatása lehetett, mely a kisbolygók eredetileg szabályos pályáit szétzilálva, olyan különleges mozgásra kényszerítette azokat, hogy összeütközésük - ezáltal a sok kisebb tömeg egyesülése egyetlen nagyobbá - lehetetlenné vált. Később pedig ezek a bolygódarabkák annyira párologtak és morzsolódtak, hogy eredeti tömegüknek csak kisebbik része maradt épségben napjainkig." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1955. április 9-15-ig. = Élet és Tudomány 10. 1955. ápr. 6. 14. sz. p. 447. "1792. április 14-én halt meg Hell Miksa csillagász. Működésének legjelentősebb fejezete volt híres mérése a Nap-Föld-távolságról. Az ő korában még nem ismerték kellő pontossággal ezt a csillagászati szempontból annyira fontos távolságot, a bizonytalanság 3-4 százalékos vagy még több volt. Hell eredménye a ma elfogadott értéktől alig több mint egy százalékkal tért el és így közelebb állt a helyes értékhez, mint legtöbb kortársáé. Mindig szívügyének tekintette a magyar csillagászat sorsát is. A nagyszombati, az egri, a budai és a kolozsvári csillagvizsgálók létrehozásához szaktanácsaival járult hozzá, azonfelül személyesen is ellenőrizte és irányította építésüket és felszerelésüket. - Természettudományi Közlöny, 1891. Pótf. 51-64. old.; Természettudományi Társulat évkönyve, 1942. 134-136. old." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 10. 1955. ápr. 13. 15. sz. p. 450. "...Pásztor József székesfehérvári olvasónk kérdezi: Igaz-e, hogy a kozmikus sugárzás olyan hatalmas energiát rejt magában, amellyel hajtani lehetne a világ összes gépeit. Hogyan kutatnak nálunk e tulajdonságai után? Somogyi Antal, a Központi Fizikai Kutatóintézet tudományos munkatársa válaszol: A kozmikus sugárzás energiája rendkívül csekély. Körülbelül annyi, mint amennyi fény- és hőenergiát a messzi állócsillagok sugároznak a Földre. Azzal pedig sem világítani, sem fűteni nem lehet, még kevésbé gépeket hajtani. [...] A kozmikus sugárzás azonban valóban szédületesen nagy energiájú részecskékből áll, ha atomi méretekben gondolkozunk. A kozmikus sugarak részecskéi a fény terjedési sebességét erősen megközelítő sebességgel haladnak, s így energiájuk valóban szédületesen nagy a közönséges anyagi részecskék energiájához képest.
De egy elemi részecske energiája mégis csak elenyészően kicsiny gyakorlati szempontból, még ha oly gyorsan is mozog, mint a kozmikus sugarak részecskéi. [...] Hazánkban Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus vezetésével nagy erővel folyik a kutatás e nagy sebességű elemi részek tulajdonságai iránt. ..." [HAI.]

OZSVÁTH István: Az 1955-ös Csillagászati Évkönyv. = Élet és Tudomány 10. 1955. ápr. 13. 15. sz. p. 473. Könyvismertetés. [SRG.]

Üdvözöljük a TTIT kitüntetett tagjait! = Élet és Tudomány 10. 1955. ápr. 20. 16. sz. p. 482. "Hazánk felszabadításának 10. évfordulója alkalmából a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat tagjai és a Társulat titkárságainak dolgozói közül többen kitüntetésben részesültek. Az Élet és Tudomány hasábjain szeretettel üdvözöljük a Társulat kitüntetett tagjait és kívánjuk, hogy érjenek el sok sikert a társadalom- és a természettudományok megismertetésében és népszerűsítésében, népünk kulturális színvonalának emelésében. Az alábbiakban közöljük a kitüntetettek nevét: [...] "Szocialista Kultúráért" kitüntető jelvény: [...] Edelényi Elemér, az Uránia bemutató csillagvizsgáló munkatársa, [...] Szabó Gyula, a miskolci csillagászati szakosztály titkára, ..." [HAI.]

Hírek a tudomány és a technika világából. Elköltözött a greenwichi csillagvizsgáló. = Élet és Tudomány 10. 1955. ápr. 27. 17. sz. p. 534. "Az 1675 óta fennálló greenwichi csillagvizsgáló, amely elsősorban arról nevezetes, hogy a rajta keresztül áthaladó délkör 1882 óta a 0-délkör, Herstmonceaux-ba, Londontól 100 kilométerre délkeletre, a greenwichi délkörtől 20’2"-re keletre költözött. Az ok: a mind sűrűbb londoni füst és gáz miatt a csillagászati megfigyelés szinte lehetetlenné vált. (Ez a költözés persze nem érinti a kezdődélkör helyzetét.)" [HAI.]

BERG, Á. I.: A korszerű elektronika. = Élet és Tudomány 10. 1955. máj. 4. 18. sz. pp. 552-555. [SRG.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 10. 1955. máj. 4. 18. sz. p. 555. "Gall László kiskunmajsai olvasónk kérdezi: Lehet-e a Hold és a Föld között rádióösszeköttetést létesíteni? Vajda Pál műszaki munkatársunk válaszol: A Föld és a Hold közötti rádióösszeköttetés a nagy távolságra használatos igen rövid hullámok segítségével már egy alkalommal meg is történt a közelmúltban. A Földön elhelyezett, irányított sugarakat kibocsátó ultrarövidhullámú adó jeleket küldött a Hold felé, és nagyérzékenységű katódsugárcsövön figyelték a Holdról visszaverődő jelek megérkezését. Néhány tized másodperc elteltével valóban visszakapták a jeleket. Az eltelt idő megfelel a Föld és a Hold közötti távolság és az elektromágneses hullámok terjedési sebessége alapján számítható időtartamnak." [HAI.]

RÓKA Gedeon: Újabb elméletek a Naprendszer keletkezéséről. = Élet és Tudomány 10. 1955. máj. 11. 19. sz. pp. 582-585. Tények és elméletek. A Kant-Laplace-elmélettől a Smidt-elméletig. Feszenkov legújabb elmélete és a Kraft-elmélet. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. máj. 11. 19. sz. p. 595. "...Május 17. Rádió és csillagászat. Előadó : Dezső Lóránd, MEDOSZ színházterem (VI., Jókai u. 2-4.), du. 6." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 10. 1955. máj. 18. 20. sz. p. 615. "Kovács János csehszlovákiai olvasónk (Fülek) kérdezi, hogy az 1961-es teljes napfogyatkozás Magyarország és Csehszlovákia milyen területeiről lesz látható. Almár Iván aspiráns válaszol: Európából legközelebb 1961. február 15-én figyelhető meg teljes napfogyatkozás. Ez a fogyatkozás a szerencsés megfigyelő számára 2,6 percig fog tartani. Sávja Franciaországon, Olaszországon, Jugoszlávián, Románián és a Szovjetunión halad keresztül, tehát Magyarországból és Szlovákiából nézve a fogyatkozás csak részleges lesz, igaz azonban, hogy Szeged már nagyon közel van ahhoz a sávhoz, ahol a Hold árnyéka majd végigvonul. A teljes fogyatkozás sávjának egészen pontos adatait csak egy-két év múlva, a részletesebb számítások elvégzése után teszik közzé.
A. A. Mihajlov Nap- és Holdfogyatkozások c. füzetének 38. oldalán szereplő felsorolás Magyarországra vonatkozó adatait mindenesetre helyesbíteni kell, mert a fogyatkozás teljességének zónája, noha valóban igen közel halad déli határainkhoz, valószínűleg végig Jugoszláviába és Romániába esik." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1955. május 20-26-ig. = Élet és Tudomány 10. 1955. máj. 18. 20. sz. p. 639. "1543. május 24-én, vagy 1-2 nappal előbb vagy később halt meg Kopernikusz lengyel csillagász, aki forradalmasította a csillagászatot: a ptolemaioszi világképet tévesnek nyilvánította és megállapította, hogy a bolygórendszerünk középpontja a Nap. "Commentariolus" című, csak kéziratban terjesztett kis munkájában néhány alaptételben, axiómában foglalja össze az új csillagászat megállapításait, így kimondja, hogy a Földgömb középpontja nem a világ középpontja ; minden bolygó - közöttük a Föld is - a Nap körül kering ; a Nap látszólagos évi mozgása a Föld keringésének következménye. Általában az égbolton észlelt legtöbb mozgás csupán látszólagos, nem az ég mozgásának, hanem a Föld mozgásainak a következménye. - Életének munkásságát 1543-ban megjelent nagy művében, a "De revolutionibus orbium caelestium"-ban (Az égitestek körforgásáról) összegezte.
Kopernikusz mindenestre még úgy képzelte, hogy a Világmindenség zárt rendszer, melynek középpontja a Nap. Ezt a világképet Giordano Bruno fejlesztette tovább, azzal a tételével, hogy a Világmindenség végtelen, és benne a mi Naprendszerünk csak egy a sok millió naprendszer között. Kopernikusz egyébként nemcsak csillagászattal foglalkozott, hanem tevékenysége felölelte kora egész tudományát - a legnagyobb humanisták egyike volt. - Bajev K. L. : Az új asztronómia megteremtői, Bp. 1952. 12 -89.1.; Herczeg Tibor: Kopernikusz. Művelt Nép, 1954." [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. máj. 25. 21. sz. p. 670. ...Május 31. A csillagászat távolabbi lehetőségei. (A rakéta és más új műszerek szerepe a jelen és jövő csillagászatában.) Előadó: Herczeg Tibor tud. kut. MEDOSZ színházterem. (VI., Jókai u. 2-4.) Du. 6." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1955. június 9-16-ig. = Élet és Tudomány 10. 1955. jún. 8. 23. sz. p. 735. "1657. június 16-án szabadalmaztatta Huyghens Chr. holland fizikus és csillagász az első, általa feltalált ingaóra-szerkezetet. A találmány közzététele után - "Horologium" című, 1658-ban megjelent munkájában - tovább folytatta az óraművek tökéletesítésére irányuló munkásságát és 1674-ben kidolgozta a rugós órák tervét. A probléma időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Huyghens művének megjelenése után óriási viták indultak meg az elsőbbség kérdéséről. (Az ingaóra feltalálásának dicsőségét egyesek Galileinek és Bürginek tulajdonítják, a rugós óráét pedig Hooke igényelte.) - Kudrjavcev P. Sz.: A fizika története. Bp. 1951. 184. l.; M. Zemplén Jolán : A háromezeréves fizika. Bp. 1950. 106. l." [HAI.]

OZSVÁTH István: Az égitestek kora. = Élet és Tudomány 10. 1955. jún. 1. 22. sz. pp. 693-695., címoldal. Mennyi idős a Föld, a meteoritok, a Nap és a csillagok? [VEJ.]

A Naprendszer keletkezése. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 10. 1955. jún. 15. 24. sz. p. 768. "Vízszintes: [...] 10. Ez és a vizsz. 41. alkotja a Naprendszer bolygói tömegének túlnyomó részét. 11. Szovjet akadémikus a Naprendszer keletkezéséről szóló egyik elmélet szerzője. [...] 17. XIX. szd.-beli francia tudós, a Naprendszer keletkezéséről szóló első elmélet szerzője. 18. Az előbbi társszerzője. [...] 41. Lásd vizsz. 10. [...] 43. A Naprendszer keletkezéséről szóló egyik elmélet szerzője (angol). 45. Feszenkov szerint ez a bolygó alakult ki először. [...] Függőleges: 1. Szovjet akadémikus, a Naprendszer kialakulásáról szóló egyik elmélet szerzője. ..." Szaturnusz, Smidt, Laplace, Kant, Jupiter, Jeans, Plútó; Feszenkov. [HAI.]

Uránia Bemutató Csillagvizsgáló a közönség szolgálatában. = Élet és Tudomány 10. 1955. jún. 22. 25. sz. p. 768. "I., Gellérthegy, Sánc u. 3/b. Telefon: 258-268. Minden derült este távcsöves bemutatás: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, kettőscsillagok, ködök stb. Hétköznap 20 órakor népszerű előadás dia- és hangosfilm vetítéssel. A csütörtöki ismeretterjesztő előadássorozat keretében: Június 23.: A homokórától az atomóráig. Előadó: Ponori Th. Aurél. Az előadás kezdete: 18 óra. Egyéni érdeklődők bármikor, bejelentés nélkül látogathatják az Urániát. Csoportos, üzemi, iskolai látogatást kérjük telefonon előre bejelenteni. Az Uránia megközelíthető a 9., 18., 63-as villamossal a volt Erzsébethíd budai hídfőjéig, onnan 6 perces séta a Hegyalja úton. A 8-as autóbusz a Sánc u. és a Hegyalja út sarkán áll meg (Tigris utcai megálló)." Ez a hirdetés teljes szövege. [HAI.]

Uránia Bemutató Csillagvizsgáló a közönség szolgálatában. = Élet és Tudomány 10. 1955. jún. 29. 26. sz. p. 830. "I., Gellérthegy, Sánc u. 3/b. Telefon: 258-268. Minden derült este távcsöves bemutatás: Hold, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, kettőscsillagok, ködök stb. Hétköznap 20 órakor népszerű előadás dia- és hangosfilm vetítéssel. Egyéni érdeklődők bármikor bejelentés nélkül látogathatják az Urániát. Csoportos, üzemi, iskolai látogatást kérjük telefonon előre bejelenteni. Az Uránia megközelíthető a 9, 18, 63-as villamossal a volt Erzsébet-híd budai hídfőjéig, onnan 6 perces séta a Hegyalja úton. A 8-as autóbusz a Sánc u. és Hegyalja út sarkán áll meg (Tigris utcai megálló)." Ez a hirdetés teljes szövege. [HAI.]

BALÁZS Béla: Vannak-e intersztelláris meteorok? = Élet és Tudomány 10. 1955. júl. 6. 27. sz. pp. 856-858. Az utóbbi évek legnagyobb vitája: a meteorok eredete körül keletkezett. [VEJ.]

Kérdezz - felelek! Milyen összefüggés van a Föld és a sarkcsillagok mozgása között? Az északi sarkcsillag állandóan az Északi-sark fölött látható, de így van-é ez a déli sarkcsillaggal is? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 10. 1955. júl. 13. 28. sz. p. 866. [SRG.]

HERCZEG Tibor: A Mrkos-üstökös. = Élet és Tudomány 10. 1955. júl. 13. 28. sz. p. 889. Rövid ismertető az 1955. június 12-én felfedezett szabadszemes üstökösről. Lovas Miklós fotójával illusztrálva. [VEJ.]

Megjelent az Ismeretterjesztő Társulat kiadványa. Utazás a bolygók között. = Élet és Tudomány 10. 1955. júl. 13. 28. sz. p. 894. "(46 oldal, 30 kép) Ára: 3,40 Ft. Milyen élményekben lesz része azoknak a bátor kutatóknak, akik majd űrhajón elhagyják Földünket? Ebből ad ízelítőt a most megjelent kis könyv. Ismerteti az űrhajózás fontos problémái mellett azokat a csillagászati megfigyelési eredményeket is, amelyeket a mai kutatási eszközökkel a tudomány elért. Minden kiadványunk megrendelhető az Ismeretterjesztő Társulattól. A füzet árát a 91,886.094-50 csekkszámra biankó csekklapon az Ismeretterjesztő Társulat (Budapest, VIII., Bródy Sándor u. 16.) címére kell küldeni. (A csekkre írjuk rá a kiadvány címét is.) A megrendeléseket 10 napon belül teljesítjük." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

CSINÁDY Gerő: Babonaellenes harc Debrecenben a XVII. században. = Élet és Tudomány 10. 1955. júl. 27. 30. sz. pp. 931-934. Ismerteti Komáromi Csipkés György Debrecenben 1665-ben kiadott: Az Iudiciara Astrologiarol és Üstökös Csillagokrol valo Ivdicivm című könyvét. 1664-ben és 1665-ban is üstökösök látszottak az égen, Debrecenből is. A szatmári várkapitány (Hiebner vándor asztrológust már nem találva) Dobozi Istvánt debreceni főbírát kérte: adjon szakvéleményt a debreceni kollégium tudósai közül valaki a jelenségekről. Így egyik professzor: Komáromi Csipkés György írta meg a felvilágosító művet. Az ő latin nyelvű levelét, azután magyarul nyomtatta ki. [VEJ.]

HERCZEG Tibor: A világmindenség kémiája. = Élet és Tudomány 10. 1955. júl. 27. 30. sz. pp. 940-943. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1955. augusztus 1-9-ig. = Élet és Tudomány 10. 1955. aug. 3. 31. sz. p. 991. "1813. augusztus 8-án volt a Gellérthegyi Csillagvizsgáló alapkőletétele. Ünnepélyes felavatása két évvel később, 1815-ben történt. A főépület két 5 - 5 méter átmérőjű kupolából és a közöttük levő műszerteremből állt. A csillagvizsgáló felszerelése létrejötte idején elsőrendű volt. Mutatja ezt Schumachernek, a kor egyik legjobb német csillagászának nyilatkozata, amelyben a gellérthegyi obszervatóriumot "Európa főcsillagvizsgálójának" nevezte. Az intézet megteremtője és első igazgatója - bár mindössze néhány évig - Pasquich János volt, a magyar csillagászat egyik legrokonszenvesebb tudós képviselője.
A jó felszereléssel az obszervatórium munkássága, sajnos, nem állott arányban, részben a sajnálatos személyi körülmények miatt, részben azért, mert Pasquich visszavonulása után nem akadt megfelelő vezető: a Gauss által is ajánlott Encke kinevezését "egy bécsi cselszövés meghiúsította". A csillagvizsgáló épületét 1849-ben, Buda ostrománál a várbeli osztrák tüzérség rommá lőtte. A szabadságharc után a csillagvizsgálót nem állították helyre, a telket és a romokat a katonai kincstár az egyetemtől potom áron megvette. - Kelényi B. Ottó: A magyar csillagászat története. Bp., 1930. 22-30. l.; Dezső Lóránt: A magyar csillagászat története. Kolozsvár, 1944. 13-17. l." [HAI.]

Csillagászati Hét. 1955. augusztus 22-28. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. aug. 10. 32. sz. p. 1012. "Rendezi a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Erkel Színpad (I. Kosciuszkó u. 3.) Kedvezőtlen időjárás esetén az előadás zárt helyen ugyanott lesz megtartva. 22. Csillagászat és meteorológia. Berkes Zoltán.; 23. A Föld mint óra. Ponori Aurél.; 24. Herschel. Horváth Árpád.; 25. A korszerű üstököskutatás legújabb eredményei. Kulin György.; 26. Az éghajlatváltozások (jégkorszakok) csillagászati okai. Zerinváry Szilárd.; 27. Rádió és csillagászat. Guman István.; 28. A 20. század csillagászata. Herczeg Tibor.
Újpest (IV. Április 4-e tér 1.) Könyves Kálmán Gimnázium dísztermében. 22. A korszerű üstököskutatás legújabb eredményei. Kulin György.; 23. Csillagászat és meteorológia. Berkes Zoltán.; 24 Az éghajlatváltozások (jégkorszakok) csillagászati okai. Zerinváry Szilárd.; 25. Herschel. Horváth Árpád.; 26. Föld mint óra. Ponori Aurél.; 27. A 20. század csillagászata. Herczeg Tibor.; 28. Rádió és csillagászat. Guman István.; Belépőjegy az egyes előadásokra 2.- Ft, az egész sorozatra érvényes bérlet ára 10.- Ft. Előadások után filmvetítés, derült idő esetén távcsöves bemutatás. Előadások kezdete este 7 órakor, a 28-i (vasárnapi) előadások de. 1/2 11 órakor kezdődnek." [HAI.]

DEZSŐ Loránt: A napfoltokról. = Élet és Tudomány 10. 1955. aug. 10. 32. sz. pp. 1013-1016. Az 1955 május-júniusi intenzív napfolttevékenység bemutatása 11 korabeli fotóval, valamint ismertető írás a napfoltokról általában. [VEJ.]

ÖVEGES József: A relativitás elmélet. Van-e a fénynek súlya? = Élet és Tudomány 10. 1955. aug. 17. 33. sz. pp. 1031-1034. Fejezetcímek: Az izgalmas kérdés.; Mitől függ a görbülés?; Lőjünk ki ágyúgolyót.; Lőjünk ki fénysugarat.; Már 1804-ben.; Mekkora görbülés várható?; 100 évvel később.; A mérést elvégezték! "...Mi előbb az eltolódást a régi fizika törvényei szerint számítottuk. De igen nagy sebességek esetén már a továbbfejlesztett relativitás-elmélet által megadott új pontosabb képletekkel kell dolgozni. Einstein az energia és tömeg egyenértékűségének megállapítása után néhány évvel kiszámította a várható elgörbülést. Ennek nagyságát a Nap széle mellett közvetlenül elhaladó fénysugárra nézve 1,7"-nek találta. [...] Az elsötétült napkorong szélének fénye miatt nem fényképezhetők le közvetlenül a Nap mellett látszó csillagok. A csillagoknak legalább 1°-nyira kell lennie a Nap szélétől. Mekkora eltolódás várható ekkor?
A számítások szerint a lemezen a csillag mintegy 0,01 milliméterrel tolódik el igazi helyétől. A mérés tehát nem egyszerű. Az első megfigyelést az 1919. évi teljes napfogyatkozás alkalmával végezték. A tudomány legkitűnőbb műszereivel felszerelt expedíciók egyike Dél-Amerikában, a másik pedig Nyugat-Afrikában fényképezte le a Nap környékét. 1922-ben pedig Ausztráliában készült fényképfelvételről 92 csillag helyét mérték ki a napkorong közelében. ..." [HAI.]

ÁKOS Károly: Herczeg Tibor: A tudomány és a vallás a világ keletkezéséről. (Szikra, 1955. 94 lap. 4,80 Ft). Könyvekről. = Élet és Tudomány 10. 1955. aug. 17. 33. sz. p. 1034. "...Herczeg Tibor könyve - bár röviden - képet nyújt a világegyetemre vonatkozó ismeretek mai állásáról, vázolja ezeknek az ismereteknek fejlődését olvasmányosan, könnyedén, színvonalasan. Anyaga egész modern. A mű hazai népszerűsítő természettudományos irodalmunk határozott nyeresége." [HAI.]

ALMÁR Iván: Egyre távolabb a Földtől. 1. Rakéták a magaslégkörben. = Élet és Tudomány 10. 1955. aug. 24. 34. sz. pp. 1063-1067. [VEJ.]

Csillagászati Hét. 1955. augusztus 22-28. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. aug. 24. 34. sz. pp. 1081. "A TTIT augusztus 22 és 28 között - Budapesten kívül - több vidéki városban is megrendezi a Csillagászati Hetet. Ennek során egyes megyeszékhelyeken budapesti központi előadók is tartanak előadásokat. Aug. 22. Kaposvár: A Föld mint óra. Ponori Aurél tud. kutató.; Szombathely: Az éghajlatváltozások (jégkorszakok) csillagászati okai. Zerinváry Szilárd tanár.; 23. Miskolc: Mit árul el a csillagok fénye? Guman István tud. kutató.; Szeged: A korszerű üstököskutatás legújabb eredményei. Kulin György adjunktus.; 24. Eger: Mit árul el a csillagok fénye? Guman István tud. kutató.; Tatabánya: A XX. század csillagászata Herczeg Tibor tud. kutató.; Miskolc: A kozmikus sugarak eredetéről. Sinka József, a központi szakosztály munkatársa.; 29. Békéscsaba: Az éghajlatváltozások (jégkorszakok) csillagászati okai. Zerinváry Szilárd tanár. Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

ÖVEGES József: Kisérletezzünk és gondolkozzunk! Készítsünk napórát! = Élet és Tudomány 10. 1955. aug. 24. 34. sz. pp. 1084-1086. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Egyre távolabb a Földtől. 2. Mesterséges holdak a légkör határán. = Élet és Tudomány 10. 1955. aug. 31. 35. sz. pp. 1099-1103. Amivel kezdeni lehet: háromlépcsős rakéták. A Mouse-terv - minimális mesterséges hold. Az "űrállomás"-tervekről. Egy fotó, két ábra és egy fantázia-fotó. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Egyre távolabb a Földtől. 3. Űrhajók a bolygók között. = Élet és Tudomány 10. 1955. szept. 7. 36. sz. pp. 1130-1134. Útiterv űrhajók számára. Ezer veszélyben. Kísérleti centrifuga-berendezés. Felkészülünk a bolygók közti útra. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1955. szeptember 15-21-ig. = Élet és Tudomány 10. 1955. szept. 14. 37. sz. p. 1183. "...1810. szeptember 17-én született J. B. Foucault (megh. 1868-ban) francia fizikus. Forgó tükör segítségével megmérte a fény sebességét, felfedezte a hősugarak diffrakcióját és interferenciáját, fotométert szerkesztett. Foglalkozott a fényképezőgép és a távcsövek tökéletesítésével, a fénysarkítással, felfedezte a róla elnevezett örvényáramokat, és ő szerkesztette az ívlámpa elektromágneses szabályozóját. 1850-ben végrehajtotta híres ingakísérletét és ezzel sikerült közvetlenül bemutatnia a Föld forgását. [...] 1935. szeptember 19-én halt meg K. E. Ciolkovszkij orosz tanár, a rakétarepülés úttörő tervezője. 1895-ben kidolgozta áramvonalas repülőgépének tervét, majd egy esztendővel később elkészítette az első ismert aerodinamikai szélcsatornát. Legnagyobb érdeme, hogy felállította a rakétahajtású technika alapjául szolgáló elméletet. ..." [HAI.]

PECKER, J. C.: A csillagközti anyag. = Élet és Tudomány 10. 1955. szept. 21. 38. sz. pp. 1205-1208. A ködökről. Hogyan osztályozzuk a ködöket? A kozmikus ködök fényéről. Hogyan sugároznak a ködök? Sötét ködök. A csillagközti anyag jelentősége. [VEJ.]

ÖVEGES József: Kisérletezzünk és gondolkozzunk! A vízszintes számlapú napóra. = Élet és Tudomány 10. 1955. szept. 21. 38. sz. pp. 1212-1214. [VEJ.]

AUJESZKY László: Érdekes jelenségek a felső légkörben. = Élet és Tudomány 10. 1955. okt. 5. 40. sz. pp. 1272-1276. "...A légkör két felső tartományának, termoszférának és exoszférának egyik legérdekesebb jelensége az északi fény, amelyet a Földnek óriási területei felett egyidőben lehet látni. Lényege, hogy a légkörnek 100 km feletti részében gyönyörű látványt nyújtó fénykibocsátás indul meg, gyakran több száz kilométer vastag rétegből. Sok érdekes tulajdonsága van, és talán még érdekesebb, hogyan fedezte fel a tudomány a keletkezési okait. Mindez egy külön cikkbe kívánkozik. ..." Képaláírások: ...Egy ritka jelenség, felhő a sztratoszférában. Ezek a felhők gyöngyházszerű fényben tündökölnek (C. Stürmer tanár felvétel Oslóban).; Kivételes jelenség a magas légkörben: 80 km magasságban felhők képződnek. Ezek napnyugta után még órákon át világosságban vannak (ún. világító éjjeli felhők).; Az 1938. január 25-i északi fény egyik szép látványa. [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1955. október 6-12-ig. = Élet és Tudomány 10. 1955. okt. 5. 40. sz. pp. 1279. "1934. október 11-én halt meg Kövesligethy Radó (sz. 1862-ben) fizikus és csillagász, 1904 óta a kozmográfia tanára a budapesti egyetemen. Mint csillagász Ógyallán, majd a budapesti egyetemen főleg az asztrofizikával foglalkozott, nevezetes tankönyvet írt a csillagászati földrajz kérdéseiről. Geofizikai kutatásaiban a földrengési sugár kilépési szögére, a rengés geometriai elméletének lehetőleg feltevésmentes kiépítésére, a hat rengési elem, a földrengések fészekmélységének meghatározására vonatkozó munkásságát kíséri nagy siker és az egész szeizmológus világ egyhangú elismerése. A messinai földrengés tapasztalatai alapján kidolgozta a tudományos alapon való rengésjóslást. Nagy szerepe volt a Nemzetközi Földrengéskutató Szövetség megalakításában, amelynek főtitkára volt.
A magyar földrengési szolgálat ellátására megalapította a Budapesti Földrengési Obszervatóriumot, melynek haláláig igazgatója volt. - Dr. Simon Béla: Kövesligethy Radó. (Természettudományi Közlöny, 1986. 626-629. l.). Élet és tudomány, 1955. 5. sz." [HAI.]

OZSVÁT István: Gömbhalmazok. = Élet és Tudomány 10. 1955. okt. 12. 41. sz. pp. 1291-1294. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. okt. 12. 41. sz. p. 1294. "...Október 13. A kozmogónia tárgya, módszere, jelentősége. Előadó: Róka Gedeon. Uránia Csillagvizsgáló. (I., Sánc u. 3/b.) du. 6." [HAI.]

Hírek a tudomány és a technika világából. = Élet és Tudomány 10. 1955. okt. 12. 41. sz. p. 1310. "...Új Asztrofizikai Megfigyelő Állomást avattak szeptember 20-án a krími Bahcsiszerájban. Az obszervatórium 6 kupolájának egyikében elhelyezett napteleszkóp a legnagyobb a világon. Az obszervatóriumot felszerelték rádiótávcsővel, továbbá a Napkorona vizsgálatára alkalmas műszerrel, ún. koronográffal is." [...] Az 1955. június 20-i napfogyatkozás észleléseiről nemrég érkeztek az első hírek. Amióta csak rendszeres csillagászati észlelések folynak, az idei volt a leghosszabb, tehát a legtöbbet ígérő fogyatkozás: a teljes elsötétedés időtartama egyes helyeken a 7 percet is meghaladta. A teljes fogyatkozás keskeny zónája Ceylont, Thaiföldet, Vietnamot és a Fülöp-szigeteket szelte át. Az észlelésre a meteorológiai kilátások azonban nem voltak kedvezőek, mert ezen a területen a június az esős évszak része, és az égbolt többnyire borult.
Az időjárás, sajnos, a várakozásnak megfelelően alakult, és a legtöbb helyen meghiúsította a megfigyeléseket, így Ceylonban - ahol angol, holland, francia, indiai, amerikai, japán és svájci észlelők helyezkedtek el - csak a Harvard-obszervatórium megfigyeléseinek egy részét lehetett elvégezni, azt is vékony felhőrétegen át. Valamivel kedvezőbben alakult a helyzet a Fülöp-szigeteken. Egy érdekes kísérletet is végeztek: repülőgépen követték 900 km/óra sebességgel a Hold árnyékát és így sikerült a megfigyelések időtartamát 11 percre emelni." [HAI.]

ÖVEGES József: A relativitás elmélet. = Élet és Tudomány 10. 1955. okt. 19. 42. sz. p. 1319-1322. "...A nehézségi erőtérben a fénysugár útja meggörbül. Ez valóban meglepő állítás! Itt a jó alkalom: vizsgáljuk meg, hogy valóban meggörbül-e a fénysugár a nehézségi erőtérben? Ha meggörbül, akkor ez az elmélet igazsága mellett szól. Ha nem görbül meg, akkor rossz az elmélet. Előző cikkünkben (Van-e a fénynek súlya? Élet és Tudomány X. évf. 33. sz.) már felvetődött ez a kérdés, és említettük, hogy 1919-ben csillagászati mérésekkel megállapították, hogy a Nap nehézségi erőterében valóban meggörbül a fénysugár. Éppen ez az eredmény volt Einstein elméletének kísérleti bizonyítéka." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 10. 1955. okt. 19. 42. sz. p. 1325. "Debreczeni Sándor ecsegfalvi olvasónk kérdezi: Honnan származnak naptárunkban a hónapok nevei? Vécsey Zoltán válaszol. Naptárunk kialakulását római (latin) naptárra vezethetjük vissza. A római év kezdetben tízhónapos volt. Ezek: március, április, május, június, kvintilisz, szextilisz, szeptember, október, november és december. A március hónapot Mars hadistenről nevezték el. Az április név az aperio igéből származik. Ennek értelme: megnyit, kinyit. A tavasz megnyitására célozhat. Május neve Maia istennőnek, a termékenység istennőjének nevéből származtatható. A június hónap nevét a juvenisz (ifjú) szóval közös tőből képezték. A többi sorszámot jelent: Kvintilisz ötödik hónap, szextilisz a hatodik és így tovább. A római naptár hamarosan átalakult, s ekkor két új hónapot illesztettek hozzá: a januárt és a februárt, de ezek az évet záró hónapok voltak.
A január a nevét Janus istenről kapta, a február a februa tisztító és engesztelő ünnepekről. A nagy naptárreformot Julius Caesar idejében hajtották végre. Akkor a kvintilisz-t, az ötödik hónapot Julius Caesar tiszteletére július-nak nevezték el, majd Augusztus császár a szextilisz hónapot kapta, amely így augusztussá változott." [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. okt. 19. 42. sz. p. 1325. "...Október 20. A sarki fény, és rokonjelenségek. Előadó: dr. Berkes Zoltán. Uránia Csillagvizsgáló. (I., Sánc u. 3/b.) du. 6.; Október 23. [...] Lehetséges-e élet más égitesten? Előadó: Kulin György. Munkás mozi. (Kőbánya.) de. 11." [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. okt. 26. 43. sz. p. 1368. "...Október 27. A naprendszer kialakulására vonatkozó régebbi elméletek kritikája. Előadó: Földes István. Uránia Csillagvizsgáló. (I., Sánc u. 3/b.) du. 6. ..." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1955. november 2-8-ig. = Élet és Tudomány 10. 1955. nov. 2. 44. sz. p. 1407. "...1631. november 7-én sikerült először megfigyelni a Merkur elvonulását a Nap korongja előtt. Kepler már két évvel azelőtt, 1629-ben megjelent értekezésében előre jelezte ennek az eseménynek a bekövetkezését. Bár a számítása pontos volt, a Merkúr elvonulásának megfigyelése, úgy látszik, csak egy embernek sikerült, és ez a francia Gassendi volt. "Megtaláltam a Merkúrt - írta Gassendi -, és láttam ott, ahol még emberi szem nem pillantotta meg." Gassendi egy kis nyíláson bocsátotta be a Nap fényét egy sötét szobába, és annak képét egy fehér ernyőn fogta fel. Bár november 7-én esős, változó idő volt, mégis sikerült a bolygót de. 10:30-kor megpillantania, kevéssel azelőtt, hogy a Nap korongját elhagyta. - A Természettudományi Társulat Évkönyve, 1982. 67-68. l." [HAI.]

DIÓSZEGHY Katalin: Kettős csillagok. = Élet és Tudomány 10. 1955. nov. 9. 45. sz. pp. 1420-1423. A kettős csillagok felfedezése. A kettős csillagok pályája. A tömeg-fényesség összefüggés. Spektroszkópiai kettősök. Fedési kettősök. Hat szemléltető ábra és két grafikon. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. nov. 9. 45. sz. p. 1423. "November 10. [...] Legújabb elméletek a Naprendszer kialakulásáról. Előadó: Földes István. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I., Sánc u. 3/b.) du. 6. [...] November 13. Űrhajózás mint tudomány. Előadó: Almár Iván. Uránia mozi (VIII., Rákóczi út 21.) de. 11. ..." [HAI.]

Utazás a bolygók között. = Élet és Tudomány 10. 1955. nov. 9. 45. sz. p. 1429. "Milyen élményekben lesz része azoknak a bátor kutatóknak, akik majd űrhajón elhagyják Földünket? Ebből ad ízelítőt a most megjelent kis könyv. Ismerteti az űrhajózás fontos problémái mellett azokat a csillagászati megfigyelési eredményeket is, amelyeket a mai kutatási eszközökkel a tudomány elért. (46 oldal, 30 kép.) Ára 3,40 Ft. A füzet árát a 91,886,094-50 csekkszámra biankó csekklapon az Ismeretterjesztő Társulat (Bp., VIII., Bródy Sándor u. 16.) címére kell küldeni. (A csekkre írjuk rá a kiadvány címét is.) A megrendeléseket 10 napon belül teljesítjük." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

HERCZEG Tibor: A kettőscsillagok kozmogóniájáról. = Élet és Tudomány 10. 1955. nov. 16. 46. sz. pp. 1447-1450. [SRG.]

Kérdezz - felelek! Tudomány-e az asztrológia? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 10. 1955. nov. 16. 46. sz. p. 1450. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. nov. 16. 46. sz. p. 1470. "November 17. Kepler. Előadó : dr. Horváth Árpád. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I, Sánc u. 3/b.) du. 6. ..." [HAI.]

ÖVEGES József: Kisérletezzünk és gondolkozzunk! Hogyan tudjuk meg a Nap állásából az óraidőt? = Élet és Tudomány 10. 1955. nov. 23. 47. sz. pp. 1500-1502. Időegyenlet. A zónaidő. A zónaigazítás. A napóra-táblázat. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. nov. 23. 47. sz. p. 1502. "November 24. Mit tudunk a meteorok, üstökösök, kisbolygók eredetéről? Előadó: Herczeg Tibor. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I., Sánc u. 3/b) du. 6. ..." [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. nov. 30. 48. sz. p. 1506. "December 1. [...] Beszámoló a Nemzetközi Csillagász Szövetség dublini kongresszusáról. Előadó: Detre László, "A csillagászat gyakorlati problémái és újabb eredményei" c. sorozat keretében. Belépődíj 1.- forint. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I. Sánc u. 3/b) du. 6. ..." [HAI.]

Hírek a tudomány és a technika világából. = Élet és Tudomány 10. 1955. nov. 30. 48. sz. p. 1529. "...Mindmáig vitatott volt a csillagászok előtt az a kérdés, hogy Naprendszerünk második bolygója, a Vénusz mennyi idő alatt fordul meg tengelye körül, s hogy forgástengelye mekkora szöget zár be a pálya síkjával. A legújabb, ibolyántúli sugarak segítségével készített fényképek 3 sötét és 3 világosabb sávot mutatnak a bolygó felszínén. Feltételezve, hogy ezek a sávok párhuzamosak a Vénusz egyenlítőjével, megállapítható, hogy az egyenlítő síkja és a bolygó pályája közötti szög 32%. A sávok tanulmányozása azt is kimutatta, hogy a bolygó néhány hét alatt fordul meg tengelye körül." [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. dec. 7. 49. sz. p. 1543. "December 3. [...] A csillagok kialakulása és fejlődése. Előadó: Detre László. "Az égitestek kialakulása és fejlődése" c. előadássorozat keretében. Belépődíj: 1.- forint. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I. Sánc u. 3/b), du. 6. [...] December 11. Tűzgömbök és óriásmeteorok. Előadó: Zerinváry Szilárd. Bemutatásra kerül "A csillagok világa" c. film. Belépődíj: 2.- forint. Tátra mozi (Pesterzsébet, Török F. u. 70.), de. 11." [HAI.]

ZERINVÁRY Szilárd: Az 1956. évi Csillagászati Évkönyv. = Élet és Tudomány 10. 1955. dec. 7. 49. sz. p. 1550. Könyvismertetés. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. dec. 14. 50. sz. p. 1598. "December 15. [...] Az űrhajózás mai állása. Előadó: Sinka József, "A csillagászat gyakorlati problémái és újabb eredményei" c. előadássorozat keretében. Belépődíj: 1.- forint. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I. Sánc u. 3/b), du. 6. ..." [HAI.]

ZERINVÁRY Szilárd: Hogyan mérik meg a holdhegyek magasságát? = Élet és Tudomány 10. 1955. dec. 21. 51. sz. p. 1615. Kérdezz - felelek. Olvasói kérdésre adott válasz. [VEJ.]

A Rák-köd. = Élet és Tudomány 10. 1955. dec. 21. 51. sz. pp. 1621-1623. A világmindenség rádióablaka. Mi a Rák-köd? A Rák-köd "rejtvényei". A megoldás útja. W. Hollitscher professzornak a Volksstimme (Bécs) 1955. szept. 22-ei számában megjelent cikke nyomán. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 10. 1955. dec. 21. 51. sz. p. 1630. "December 22. [...] Csillaghalmazok, csillagrendszerek fejlődése. Előadó: Detre László, "Az égitestek kialakulása és fejlődése" c. előadássorozat keretében. Belépődíj: 1.- forint. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I. Sánc u. 3/b), du. 6. ..." [HAI.]

SCHATZMAN, Evry: Kritikai megjegyzések a Nyugat-Európában és Amerikában elterjedt kozmogóniai elméletekről. = Fizikai Szemle 5. 1955. febr. 1. sz. pp. 15-19. [SRG.]

KULIN György: Az 1954. október 25-i meteorjelenség. = Fizikai Szemle 5. 1955. febr. 1. sz. p. 32. A reggel 6 óra 18 perckor feltűnt tűzgömbről 1600 bejelentés érkezett az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóhoz. [SRG.]

JAKUCS István: Segner András 1704-1777. = Fizikai Szemle 5. 1955. ápr. 2-3. sz. pp. 65-68. [SRG.]

SZABÓ János: A csillagok színképének vörös-eltolódása. = Fizikai Szemle 5. 1955. ápr. 2-3. sz. p. 91. [SRG.]

EINSTEIN, Albert: Hogyan született meg az általános relativitáselmélet? = Fizikai Szemle 5. 1955. ápr. 4. sz. pp. 101-103. [SRG.]

Budapesti előadások. 1955. március 28. Detre László: Beszámoló a IV. Szovjet Kozmogoniai Kongresszusról. = Fizikai Szemle 5. 1955. okt. 5. sz. p. 159. [KSZ.]

Debreceni előadások. 1954. dec. 18. Kulin György: A Mars fizikája. = Fizikai Szemle 5. 1955. okt. 5. sz. p. 161. [SRG.]

SZABÓ János: Kozmikus eredetű rádióhullámok. = Fizikai Szemle 5. 1955. dec. 6. sz. p. 196. [SRG.]

  BACSÁK György : A pliocén és a pleisztocén az égi mechanika megvilágításában. = Földtani Közlöny 85. 1955. jan.-márc. 1. füz. pp. 70-105. "Az elmélet, melyet Milankovic s alkotott a jégkorszakok okai és időbeli sorrendjére vonatkozóan nem támaszkodik semmiféle hipotézisre. Egyik pillére az égi-mechanika háborgatási számítása, másik pillére egy tény, melyet Pen?k és Brückner az Alpokban ismertek fel. Az Alpok hógyűjtő medencéiben ui. sohasem gyűlt össze nagyobb vastagságú gleccserjég mint ma. A jégárak kiterjedése viszont a negyedkorban százszor, sőt ezerszer is nagyobb volt a mainál. Milankovics [...] Először csak azt vizsgálta, hogy a Napból érkező hőenergián a pályaelemek változásával légkörünk legfelső szinén miképpen osztozkodtak a különböző szélességű földrajzi övek.
Mikor a besugárzási görbe már kezei között volt, akkor kezdett a kérdés második részével foglalkozni, hogy ti. a légkörünk mennyiben módosítja ezt a fiktív besugárzási görbét: mennyi jut el a Nap hőenergiájából hozzánk a troposzféra legalsó rétegeibe, melyekben az eljegesedéseket okozó jelenségsorozatok lefolytak. ..." [SRG.]

FODOR Ferenc: Pozsony, Buda, Kolozsvár földrajzi helyzete legrégibb térképeinken. 2. = Geodézia és Kartográfia 7. 1955. 1. sz. pp. 45-51. A "Földméréstani Közlemények" innentől "Geodéziai és Kartográfia" címmel folytatódott. [KSZ.]

REGŐCZI Emil: Gauss Károly Frigyes 1777-1855. = Geodézia és Kartográfia 7. 1955. 2. sz. pp. 127-128. [KSZ.]

RÉDEY István: A földrajzi helymeghatározás egységes jelölései. 1. = Geodézia és Kartográfia 7. 1955. 4. sz. pp. 234-239. [KSZ.]

BYFF Imre: Astronomisch-Geodätisches Jahrbuch für 1956. (Asztrogeodéziai évkönyv az 1956. évre). Herausgeben von Astronomischen Rechen-Institut in Heidelberg. Verlag G. Braun GMBH Karlsruhe. = Geodézia és Kartográfia 7. 1955. 4. sz. p. 275. Könyvismertetés. [KSZ.]

SZTRÓKAY Kálmán: Valami történt a fénysebességgel. = Ifjú Technikus 4. 1955. dec. 12. sz. pp. 360-361. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: Levél a szerkesztőhöz. Néhány adat a csillagászat hazai történetéből. = Magyar Fizikai Folyóirat 3. 1955. 2. füz. pp. 223-226. Ifj. Bartha Lajos a szerkesztőséghez intézett levelében arra hívta fel a figyelmünket, hogy nem az 1954-es teljes napfogyatkozás volt az első, amelynek megfigyelési munkálataiban külföldön magyar csillagászok részt vettek. Korábban Fényi Gyula a kalocsai csillagvizsgáló egykori igazgatója a granadai Cartuja Csillagvizsgáló meghívására az 1905. aug. 30-i teljes napfogyatkozás észlelésére Spanyolországba utazott. Vele volt a svájci Th. Angehrn is, aki később Kalocsán telepedett le. Utólag Angehrn közleményt írt megfigyeléseikről (Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. 2. füz. pp. 96-116.) és Az Időjárás 11. 1907. jún. 6. füz. pp. 161-180.). A cikk a spanyolországi napfogyatkozásról, Fényi kutatásairól, a hazai napfizikai kutatásokról ír részletesen. [KSZ.]

MICHELSON, Albert A. - MORLEY, Edward W.: A Föld és az éther relatív mozgásáról. = Magyar Fizikai Folyóirat 3. 1955. 3. füz. pp. 329-340. A klasszikus irodalomból. Eredetileg megjelent: Am. Jour. Sci. Vol. 34. No. 203. 1887. Nov. Fordította Bakács Istvánné. A Michelson-Morley kísérlet leírása. [KSZ.]

LORENTZ, H. A.: Michelson interferenciakísérlete. = Magyar Fizikai Folyóirat 3. 1955. 3. füz. pp. 341-344. A klasszikus irodalomból. Eredetileg megjelent 1895-ben Leidenben. [KSZ.]

EINSTEIN, A.: A mozgó testek elektrodinamikájáról. = Magyar Fizikai Folyóirat 3. 1955. 4. füz. pp. 441-465. A klasszikus irodalomból. Eredetileg megjelent: Ann. d. Phys. 17.1905. Fordította: Nagy János. A relativitás elméletének 50. éves jubileumára közölték az alapvető relativitáselméleti cikket. [KSZ.]

SCHATZMAN, E.: A grafitszemcsék okozta interstelláris fénypolarizációról. = Magyar Fizikai Folyóirat 3. 1955. 5-6. füz. pp. 561-570. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének rendezésében elhangzott előadás 1954. szept. 8-án. A francia nyelvű előadás kéziratát fordította Györgyi Géza. [KSZ.]

COHN, Emil: Mozgó rendszerek elektrodinamikájáról. = Magyar Fizikai Folyóirat 3. 1955. 5-6. füz. pp. 571-590. A klasszikus irodalomból. Eredetileg megjelent 1904-ben Berlinben. Fordította: Szabó János. [KSZ.]

DETRE László: A Blazsko-effektusról. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 5. köt. 1955. 1. sz. pp. 13-20. Az RR Lyrae-csillagok fénygörbéiben mutatkozó periodikus változásokról. A Szovjet Tudományos Akadémia Csillagászati Tanácsa Változócsillag-Szakosztályának - az újjáépített pulkovói csillagda felavatása alkalmával rendezett - 11. konferenciáján, 1954. máj. 25-én tartott előadása.
"A Magyar Tudományos Akadémia III. Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei" kiadványt az MTA III. osztályának megbízásából az Akadémiai Kiadó adta ki Budapesten. Évente négyszer jelent meg, melyek egy kötetet alkottak. Terjedelmük változó volt. Nem minden évben jelent meg, de egy folyamatos sorszáma volt a köteteknek. A kiadványokban matematikai, fizikai és csillagászati tudományos közlemények, beszámolók, könyvismertetések jelentek meg. A kiadvány főszerkesztője Alexits György volt, a szerkesztőbizottságnak Detre László is tagja volt. A folyóirat a 23-dik évfolyamával, 1975-ben megszűnt. Szerepét 1975-től az "Alkalmazott Matematikai Lapok" vette át, de abban már csak matematika volt és csillagászat nem. [KSZ.]

DETRE László: A rövid periódusú cepheidák periódusváltozásairól. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 5. köt. 1955. 2. sz. pp. 137-143. A moszkvai IV. Szovjet Kozmogóniai Konferencián 1954. okt. 28-án tartott előadása. [KSZ.]

DETRE László: A Szabadsághegyi Csillagvizsgáló Intézet a felszabadulás után. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 5. köt. 1955. 3. sz. pp. 298-299. Hozzászólása az 1955. máj. 25-én tartott nyilvános osztályülésen. 1952-ben az Akadémia a jénai Zeiss-műveknél megrendelt egy 90 cm átmérőjű Schmidt-teleszkópot, ennek leszállítása 2 év múlva várható. A múlt év folyamán elkészültek a mátrai fiókintézet tervei. Az Akadémia megkapta a fiókintézet számára kijelölt területet a Piszkés-tető délkeleti részén. [KSZ.]

OBLATH Richárd: Megemlékezés Gauss halálának 100-ik évfordulóján. = Matematikai Lapok 6. 1955. 2-3. sz. pp. 221-240. "...1801. január 1-ének éjszakáján Piazzi olasz csillagász Palermóban felfedezi az első kisbolygót a Cerest, mely azonban nem egész 9 ívfoknyi pálya befutása után, 41 nap múlva eltűnt. Az égitestek pályaszámításának akkori módszerei a nagy bolygók hosszú ideig megfigyelhető pályáihoz voltak szabva. Gauss tehát úgy tűzte ki maga elé a feladatot, hogy meghatározandó az égitestnek a Kepler törvények szerinti mozgása 3 teljes megfigyelésből (időpont, rectascensio, deklináció). A matematikai feladat tehát a kúpszelet meghatározása a térben, melynek fókusza (a Nap) ismeretes, amely 3 adott térbeli egyenest (az ellipszisben mozgó Földről kiinduló három látósugarat) metsz, és amelynek az ezen egyenesek közé eső ívét a Kepler törvény határozza meg. A probléma 8-adfokú egyenletre vezet, amelynek egyik megoldása - a Földpálya - ismeretes.
A keresett megoldást a többi hattól, fizikai meggondolások különítik el. [...] A Ceres pályaszámításánál használt módszereit tovább fejlesztve tartalmazza 1809-ben megjelent híres könyve a "Theoria motus corporum coelestium", amely azóta az égi mechanika standard műve. [...] Gauss más magyar tudósokkal is levelezésben állt, így pl. Pasquich János páterrel, a gellérthegyi csillagda igazgatójával, a pesti egyetem matematika tanárával. Pasquich Gausshoz fordult, ajánljon neki segédül egy ügyes csillagászt. Gauss igen szívélyes, kollegiális hangú levélben Enckét ajánlotta, de a bécsi udvar intrikái folytán Encke, a magyar tudomány kárára, nem jöhetett Pestre. Pasquichot Gauss nyilvánosan is dicsérte, úgyszintén Csernák debreceni származású matematikust is. Tittel Pál egerfőegyházmegyei pap, Pasquich utóda, Gauss tanítványa volt és Gauss többször említi leveleiben. ..." [HAI.]

ZERINVÁRY Szilárd: Geológiai kutatási módszerek alkalmazása a szeleonológiában. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 1-23. A Hold geológiai szemszögből. [SRG.]

OVENDEN, M. W.: A kvarcóra működésének fizikai alapjai. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 24-28. Ford.: Csada Imre. [SRG.]

SINKA József: A kozmikus sugarak eredetéről. (1. rész) = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 28-37. Mozgó töltések elektromos térben történő gyorsulásából kiinduló hipotézisek. Elektromos töltések mozgása kozmikus elektromágneses terekben. [SRG.]

RICHTER, Nikolaus: Üstökösrendszerüek általános szerkezete. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 38-43. Az általános napkörüli üstökös-rendszer.; A központi, bolygóközötti üstökösrendszer. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Herschel. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 44-50. William Herschel munkásságáról. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagok légköre. A csillagok tengelyfogása. A csillagok mágneses tere. Csillagászati alapfogalmak. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 51-56. [SRG.]

Kérdések. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 57-58. [SRG.]

BORBÁS Mihály: Beszámoló a bajai Urániáról. Gyakorlati csillagászat. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 59-61. Befejeződött a bajai Uránia építése. [SRG.]

RÁKOSI Miklós: Változócsillag-térkép. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. p. 62. [SRG.]

Szakosztályi élet. A T.T.I.T. központi csillagászati és matematikai szakosztály 1954 november 13-i plenáris ülésének határozatai. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 63-65. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Vannak-e kisérői az Erosz-kisbolygónak? Hírek. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 65-66. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagászati krónika. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 66-67. A Plutó felfedezésének 25-ik évfordulója.; Fényi Gyula születésének 110-ik évfordulója.; 100 éve halt meg Karl Friedrich Gauss.; Ernst Abbe halálának ötvenedik évfordulója. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Német Demokratikus Köztársaságból újabban érkezett könyvek. Könyv és lapszemle. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. p. 68. [SRG.]

Csillagos ég. Táblázatok és adatok 1955 március-áprilisra. = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 69-71. [SRG.]

Csillagos ég. A Budapesten látható csillagfedések 1955-ben. (Világidőben). = Meteor 2. 1955. jan-febr. 1. sz. pp. 72-73. [SRG.]

SINKA József: A kozmikus sugarak eredetéről. (2. befejező rész.) = Meteor 2. 1955. márc-ápr. 2. sz. pp. 75-83. A primér összetevő forrásainak térbeli helyzete. A kozmikus sugárzás térbeli forrásainak lokalizációjáról. Befejezés. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A Jupiter kutatásának néhány újabb eredménye. = Meteor 2. 1955. márc-ápr. 2. sz. pp. 83-89. [SRG.]

A bolygórendszer fontosabb adatai. Csillagászati alapfogalmak. = Meteor 2. 1955. márc-ápr. 2. sz. pp. 89-94. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagászati krónika. = Meteor 2. 1955. márc-ápr. 2. sz. pp. 92-95., 2 t. 200 évvel ezelőtt jelent meg Immanuel Kant Allgemeine Naturgesichte und Theorie des Himmels című műve.; Sajnovics János halálának 170-ik évfordulója.; 80 éve halt meg Schwabe J. F. [SRG.]

Kérdések. = Meteor 2. 1955. márc-ápr. 2. sz. pp. 95-96. [SRG.]

ARNOLD, Hugo: A csillagtérkép és bolygótábla leírása. Gyakorlati csillagászat. = Meteor 2. 1955. márc-ápr. 2. sz. pp. 97-112. Ford.: Sinka József. [SRG.]

BARTHA Lajos: Megjegyzések a "Meteor" első évfolyamához. Szakosztályi élet. = Meteor 2. 1955. márc-ápr. 2. sz. pp. 113-114. [SRG.]

Hírek. = Meteor 2. 1955. márc-ápr. 2. sz. pp. 114-115. Ponori Thewrewk Aurél: A Perseida-radiáns babiloni megfigyelése. Kivonat R. Böker (Leipzig) cikkéből. Die Sterne 1954. Heft 9-10. pp. 178-181.; Bartha Lajos: Pusztító meteorhullás Magyarországon. 1932. szeptember 11-én. Alsóhencse (Tolna megye), Balatongyörök (Zala megye), Kisgyőr (Borsod megye). [SRG.]

ALMÁR Iván - BARTHA Lajos- SINKA József: Könyv és lapszemle. = Meteor 2. 1955. márc-ápr. 2. sz. pp. 116-119. [SRG.]

Csillagos ég 1955 május-június. = Meteor 2. 1955. márc-ápr. 2. sz. pp. 119-122. [SRG.]

Az ionoszféra és a rádióhullámok terjedése (1. rész). = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 123-136. Az ionoszféra szerkezete.; Az ionoszféra szondával való vizsgálata és az eredmények értelmezése. [SRG.]

BARTHA Lajos: A bolygók fizikai vizsgálatának néhány újabb eredménye. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 136-140. [SRG.]

STRUVE, Otto: A gázködök mozgásai. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 141-145. [SRG.]

HACK Frigyes: Sugárzástörvények. Csillagászati alapfogalmak. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 145-150. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagászati krónika. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 150-151. 250 éve jelent meg E. Halley híres műve az üstökösökről.; 100 évvel ezelőtt született Percival Lowell.; 1755-ben nevezték ki Hell Miksát a bécsi csillagvizsgáló igazgatójává. [SRG.]

Kérdések. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 151-152. [SRG.]

GAZDAG László - KISS István: Új szemléltetőeszköz: a sztellaszféra. Gyakorlati csillagászat. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 152-155. A sztellaszféra készítése és technikai leírása. [SRG.]

Kitüntetések. Szakosztályi élet. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. p. 155. Edelényi Elemér a budapesti Uránia munkatársa, és Szabó Gyula a miskolci csillagászati szakosztály titkárának kitüntetése. [SRG.]

GULYÁS László: Hozzászólások az 1954. október 25-i jelenség körüli vitákhoz. Szakosztályi élet. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 156-159. 1954. október 25-i meteorhullásról. Hozzászólás Kulin György Természet és Társadalom című folyóirat 1955. januári számának cikkéhez. [SRG.]

HERCZEG Tibor: Válasz Gulyás László levelére. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 159-160. [SRG.]

KULIN György: Megjegyzések az október 25.-i jelenséghez. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 161-164. Az 1954. október 25-i meteorhullásról. Reagálás Gulyás László és Herczeg Tibor cikkeire. [SRG.]

Hírek. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 165-167. Egy új változócsillag típus.; Új meteorkráter.; Egy csillagászati hír - 83 évvel ezelőtt!; Csillagászat Romániában.; Bartha Lajos: A világ második legnagyobb távcsöve. Lick obszervatórium távcsöve.; A Vénusz sarki süvegéről. Sinka József: Vénus. [SRG.]

ALMÁR Iván: Könyv és lapszemle. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 168-170. Könyvismertetések: D. D. Maksutow: Technologia der astronomischen Optik. Berlin, 1954.; G. A. Aristow: Vom Aufbau Sonnensystems.; Herczeg Tibor: Kopernikusz. Budapest, 1954.; Csillagászati évkönyv az 1955. évre. [SRG.]

Csillagos ég 1955 július-augusztus. = Meteor 2. 1955. máj-jún. 3. sz. pp. 170-173. [SRG.]

HACK Frigyes: Einstein emlékezete. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 175-176. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Huyghens. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 176-190. Az ingával szabályozott mechanikai szerkezetű óra feltalálója a holland Christian Huyghes. [SRG.]

Az ionoszféra és a rádióhullámok terjedése 2. (befejező) rész. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 191-199. A normális állapotú ionoszféra.; A rádióhullámok elterjedése az ionoszférában.; A rádióadásokhoz használható maximális frekvencia.; Az adásokhoz használatos minimális frekvencia.; Az ionoszférikus zavarok. [SRG.]

GYÖMREINÉ ANDRISKA Éva: Statisztikus parallaxis. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 200-203. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A napfizikai kutatások néhány újabb eredménye. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 203-208. [SRG.]

EDELÉNYI Elemér: A naptár története. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 208-214. Babiloni és ó-babiloni naptár.; Zsidó naptár.; Egyiptomi naptár.; Római naptár.; A francia forradalom naptára.; Mohamedán naptár.; A volt Népszövetség naptártervezete és mai naptárunk hibái. [SRG.]

FESZENKOV, V. G.: A Mars növényzetének kérdéséhez. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 214-216. A Dokladü AN SzSzR 1954. 2. számában lévő cikket ford.: Faragó László. [SRG.]

SINKA József: Asztrofizika. Kozmogónia. Kozmológia. Csillagászati alapfogalmak. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 216-218. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagászati krónika. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 219-220. 30 éve halt meg Camille Flammarion.; 200 éves a kolozsvári csillagvizsgáló. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az ionoszféra és a napfizika szakköri hírei. Gyakorlati csillagászat. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 220-222. [SRG.]

Hírek. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 222-224. Az 1953-as év napfoltstatisztikája.; A csillagászat halottai: Bernard Lyot, Karl Satory.; Mrkos üstökös 1955e.; Rádiósugárzás a Jupiterről. [SRG.]

BARTHA Lajos: Könyv és lapszemle. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 224-225. Zerinváry Szilárd: Nap, Föld, Emberiség. Budapest, 1955.; Didrich Wattenberg: Der Gestirnte Himmel. Berlin, 1954. Könyvismertetések. [SRG.]

ALMÁR Iván: Könyv és lapszemle. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 225-227. Herczeg Tibor: A tudomány és a vallás a világ keletkezéséről. Budapest, 1955.; N. B. Richter: Statistik und Physik der Kometen. Leipzig, 1954.; I. M. Stefán: Utazás a világűrben. Bukarest.; Pál -Róka - Sinka: Utazás a bolygók között. Könyvismertetés. [SRG.]

Folyóiratok. Könyv és lapszemle. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 227-229. [SRG.]

Csillagos ég 1955. szeptember-október. = Meteor 2. 1955. júl-aug. 4. sz. pp. 229-232. [SRG.]

KULIN György: Az égimechanika gyakorlati problémái. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 233-241. A Budapesti Uránia Csillagvizsgáló Csütörtöki sorozatában 1955. szeptember 22-én elhangzott előadás. Kepler I-III. törvénye.; Newton I-III. törvénye.; Általános tömegvonzás.; Nehézségi gyorsulás más égitesteken.; A bolygók pályabeli sebessége.; A kritikus, parabolikus, vagy szökési sebesség.; Műhold probléma.; Űrhajó probléma. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Kozmikus rádióforrások optikai objektumokkal való azonosítása. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 243-248. Szupernóva maradványok, mint rádióforrások. Speciális tejútrendszerbeli emissziós ködök., Különleges extragalaktikus ködök., Tejútrendszer-sugárzás és normális extragalaktikák. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Egy új Föld modell. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 249-258. A Föld tágulásának további következményei. Egyed László (Földtani Közlöny 1955. 3. számában) megjelent cikkében leírt új elméletről. [SRG.]

ÁMON Ernő: Egy régi cseh napóra Magyarországon. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 258-262. Joseph Modestin (1739-1802) cseh órás napórájáról. [SRG.]

MASZJEVICS, A. G.: A csillagok fejlődéséről. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 262-270. Kötete 1954-ben jelent meg Moszkvában orosz és angol nyelven. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az "űrhajózás" témájú társulati előadásokról. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 270-277. A TTIT előadásairól. Kiegészítések és észrevételek az "Asztronautika" vezérfonal egyes pontjaihoz.; Az "Űrhajózás" című diafilm.; Mellékletek: Előadásvázlat; Az újabb magyarnyelvű irodalom jegyzéke; Felhasználható képek jegyzéke. [SRG.]

SAHEKI, Tsueno: Vulkáni tevékenység a Marson. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 277-279. A japánok 1950. január 15-én szürke felhőket észleltek.; Fényes villanások a Marson 1951. december 8-án, 1954. július 1-én. Ford.: Lovas Miklós. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A légkör összetételének szekuláris változása a Nap hatására. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 280-281. Állatövi ellenfény, sarkifény kutatások. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Hold és a magaslégkör. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 282-285. [SRG.]

Derékszögű mikrométer. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 285-288. A Rise Hvezd-ből ford.: Tóth György. Az égitestek pontos relatív helyzetét meghatározó műszer. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Sztellárasztronómia. Csillagászati alapfogalmak. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 289-291. A sztellárstatisztika.; A sztellárdinamika. [SRG.]

BARTHA Lajos: Néhány adat a magyar csillagászat történetéhez. Csillagászati krónika. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 292-293. A XV. század csillagászata. [SRG.]

Kérdések. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 294-295. [SRG.]

PIRET Endre: Elkészült a budapesti Uránia térerő-regisztere. Gyakorlati csillagászat. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 295-300. Célja az ionoszféra-megfigyelések tökéletesítése. [SRG.]

GUMAN István: Üstökösök. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 300-304. Az Annuaire pour l’an 1955 és a I.A.U. Circular 1955-ös számai alapján. [SRG.]

Hírek. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 305-309. Szimán Oszkár: Fonalas szerkezetű csillagközti felhők vidékéről jövő csillagfény polárossága.; Szimán Oszkár: A bonni csillagvizsgáló új leány-intézete az Eifel hegységben.; Szimán Oszkár: Új elképzelések a Mars bolygó felületi alkatáról.; 150 évvel ezelőtt építették a kolozsvári csillagvizsgálót.; Bartha Lajos: 200 évvel ezelőtt találta fel Christian Huyghens az ingaórát. [SRG.]

ALMÁR Iván: Élet és Tudomány, Természet és Társadalom, Béke és Szabadság, Ifjú Technikus és Nők Lapja cikkeiről. Könyv és lapszemle. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 310-311. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Néhány szó az 1956. évi Csillagászati Évkönyvről. Könyv és lapszemle. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 312-313. [SRG.]

BARTHA Lajos: Időjárás című folyóirat, Horváth Árpád: A varázsinga, Vladimir Guth: Katalog fotografovanych stop Meteoru 1885-1930 és Atmosféra Zemé című könyvek ismertetése. Könyv és lapszemle. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 314-315. [SRG.]

Csillagos ég 1956. január-február hónapokban. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 316-317. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: [Olvasói levele a folyóiratról.] = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 317-319. [SRG.]

Búcsúszó. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. p. 319. Elköszön a szerkesztőség a Meteor olvasóitól. Az új, nyomdai előállítású, nyilvános terjesztésű csillagászati folyóirat neve a jövő évtől: Csillagok Világa lesz. [SRG.]

Hibaigazítás. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 319-320. [SRG.]

Tárgymutató az 1955-ös évfolyamról. = Meteor 2. 1955. szept-dec. 5-6. sz. pp. 320-325. Rovatok- és szerzők szerint. [SRG.]

MARX György: Albert Einstein emlékezete. = Műszaki élet 10. 1955. máj. 20. 10. sz. pp. 21-22. [SRG.]

GIMES György: Az ember elindul a világűrbe. = Pajtás 10. 1955. szept. 8. 35-36. sz. p. 7. Az atomtudósok kongresszusán mondta ezt az egyik tudós. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: Mi történt az ionoszférában? = Rádiótechnika 5. 1955. okt. 10. sz. utolsó két oldala. Az 1954. jún. 30-i teljes napfogyatkozás sávja Norvégia és Svédország déli részén haladt. Az NDK rádióamatőrjei figyelték az ionoszféra változásait a jelenség alatt. [SRG.]

HLEBCEVICS, Ju.: Rádiótávirányítású kozmikus rakéták. Cikk a "Rádió" című szovjet rakétatechnikai folyóirat 1955. évi 5. számából. = Rádiótechnika 5. 1955. dec. 12. sz. p. 288. [KSZ.]

HLEBCEVICS, J.: Pillantás a jövőbe: A rakéta felrepül a Holdba*. = Szabad Nép 13. 1955. aug. 10. 220. sz. p. 4. "A világűrrepülés problémája, amely fél évszázaddal ezelőtt vált tudományos kérdéssé, ma már mint gyakorlati tudományos-mérnöki feladat a megoldás útján halad. Ezen a téren a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és más országok tudósai és mérnökei komoly munkálatokat folytatnak. A tudományos emberi gondolkodás fáradhatatlanul dolgozik a világűr-repülés kérdésének megoldásán. Még nem is olyan régen úgy képzelték el a jövő világűr-repülését, hogy a rakéta légmentesen zárható fülkékben tartózkodó emberekkel repül. Ám az embernek a világűrbe vezető útja és a legközelebbi bolygókra vezető útja előtt még sok akadály áll. De nem lehetne-e vajon az első időkben emberek nélkül kilőni a Világűrbe egy rakétát? Az alábbi cikk ezzel a kérdéssel foglalkozik. ..." * Megjelent a Lityeraturnaja Gazetában. [HAI.]

HERCZEG Tibor: Johannes Kepler. Halálának 325. évfordulójára. = Szabad Nép 13. 1955. november 15. 316. sz. p. 4. "...Johannes Keplernek és Galileo Galileinek a tudomány e két nagy úttörőjének érdeme volt, hogy szembeszállva a közhittel és az "akadémikus" ellenvetésekkel, tökéletesítették és szinte kézzelfoghatóvá tették az új csillagászat tételeit. Röviden, bár kissé sommásan talán azt mondhatjuk, hogy mindketten a csillagászat és a fizika eredményeinek szintézisén munkálkodtak, de Kepler inkább a csillagászat, Galilei inkább a fizika oldaláról indult el. Kepler a bolygómozgásokat elemezte részletesen. Galilei az arisztotelészi mechanika alapjait bírálta és szemléletes bizonyítékokra hivatkozott: a Jupiter holdjaira és a Vénusz sarlójára, amelyeket a távcső mutatott meg először. ..." [HAI.]

Rövid csillagászati naptár. 1955. január 15-től február 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. jan. 1. sz. p. 52. [KSZ.]

SÓLYOM Ernő: Hozzászólás a decemberi számunkban közölt csillagászati cikkhez. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. jan. 1. sz. pp. 52-53. Hozzászólás Kulin György cikkéhez, az 1954. okt. 25-i tűzgömb jelenségéről. [SRG.]

KULIN György: 11 országban észlelték az égitestet. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. jan. 1. sz. pp. 53-54. Válasz Sólyom Ernő és Herczeg Tibor 52-53. oldalon található cikkére, az 1954. okt. 25-i tűzgömb jelenségéről. [SRG.]

AKKURATOV, V.: Az északi félgömb "négy pólusa". = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. febr. 2. sz. pp. 70-74. [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: A Hold felszínének kialakulása. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. febr. 2. sz. pp. 89-92. [KSZ.]

VÁMOS Vera: A változó csillagok egy érdekes fajtája. Flare-csillagok. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. febr. 2. sz. p. 123. [KSZ.]

(>>Meteor<<): 1954-ben felfedezett égitestek. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. febr. 2. sz. p. 124. 10 üstökös, 2 nóva, 3 szupernóva adatai. [KSZ.]

Rövid csillagászati naptár. 1955. február 15-március 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. febr. 2. sz. p. 124. [KSZ.]

OZSVÁTH István: A csillagok fizikája. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. márc. 3. sz. pp. 140-142. [PIR.]

KULIN György: Az Uránia ismeretterjesztő munkájáról. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. márc. 3. sz. pp. 183-184. [SRG.]

SINKA József: A novák. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. márc. 3. sz. p. 188. [PIR.]

Rövid csillagászati kis naptár. 1955. március 15-április 14. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. márc. 3. sz. p. 188. [KSZ.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. ápr. 4. sz. pp. 203-207. A rádiócsillagászat főbb eredményei. [SRG.]

O. I. [OZSVÁTH István]: Keletkeznek-e csillagok a gömbhalmazokban? = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. ápr. 4. sz. p. 252. [KSZ.]

B. J. [BALÁZS JÚLIA]: Újfajta változócsillagok. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. ápr. 4. sz. p. 252. [KSZ.]

B. J. [BALÁZS JÚLIA]: Rádióhullámok az Orion-ködről. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. ápr. 4. sz. p. 252. [KSZ.]

O. J.: Új megállapítás a csillagok és a csillagközi anyag kapcsolatáról. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. ápr. 4. sz. p. 252. [KSZ.]

Rövid csillagászati kis naptár. 1955. április 15-május 14. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. ápr. 4. sz. p. 252. [KSZ.]

KLINGER, H. H.: A rádiócsillagászat. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. máj. 5. sz. pp. 269-272. A Kozmosban megjelent cikk nyomán. [SRG.]

SINKA József: Egy jövendő műszer. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. máj. 5. sz. p. 308. Az elektrontávcső. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Új meteorkrátert fedeztek fel a Pamír-fensíkon. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. máj. 5. sz. p. 315. Kettőt: egyik 80, a másik 16 m átmérőjű. [SRG.]

Csillagászati kis naptár. 1955. május 15-június 14. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. máj. 5. sz. p. 316. [KSZ.]

FÉNYES Imre: Herczeg Tibor: Kopernikusz (Művelt Nép, 1954. 92 old. Ára: 6,50 Ft). = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. máj. 5. sz. pp. 317-318. Könyvismertetés. [KSZ.]

FÉNYES Imre: A hőhalál. Érvényes-e az entrópiatétel a világegyetemre vonatkozóan. = Természet és Társadalom 114. 1955. jún. 6. sz. pp. 321-325. [PIR.]

B. J. [BALÁZS JÚLIA]: A Nap mágneses mezői és a naptevékenység. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. jún. 6. sz. p. 377. [KSZ.]

A népi csillagdák Csehszlovákiában. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. jún. 6. sz. pp. 379-380. [PIR.]

B. J. [BALÁZS JÚLIA]: Erős felvillanások a Marson. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. jún. 6. sz. p. 380. [KSZ.]

Csillagászati kis naptár. 1955. június 15-július 14. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. jún. 6. sz. p. 380. [KSZ.]

A népi csillagdák Csehszlovákiában. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. jún. 6. sz. p. 399. Lapunk 1953 júniusi számaiban ismertettük, a csillagászat fejlődését Csehszlovákiában és azt a széleskörű népi mozgalmat, amelynek fő célja az amatőr megfigyelőhálózat kiszélesítése és népi csillagdák építése. Ezúttal a csehszlovákiai amatőr-csillagász mozgalom újabb eredményeiről és a csillagászati ismeretterjesztés szervezetéről számolunk be. A csillagászati ismeretterjesző munka gerince: a csillagász szakkör. A szakköröket, melyek kultúrotthonokban, kulturális intézményekben, és üzemekben működnek, a Népművelési Minisztérium irányítja. A szakkörök rendezik a népszerűsítő csillagászati előadásokat, szemléltető anyagot készítenek, megszervezik a bemutatásokat, csillagászati filmeket és diapozitív sorozatokat vetítenek. Az előadásokat a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadói tartják. [SRG.]

KULIN György: Az Uránia műhelye a csillagászati ismeretterjesztés szolgálatában. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. júl. 7. sz. pp. 439-440. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Nagy fényességű csillagok. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. júl. 7. sz. p. 442. [SRG.]

Csillagászati kisnaptár. 1955. július 15-augusztus 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. júl. 7. sz. p. 444. [KSZ.]

SZIMÁN Oszkár: A Lick Csillagda 3 méter átmérőjű reflektora. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. júl. 7. sz. p. 444. [KSZ.]

KULIN György: Zerinváry Szilárd: Nap, Föld, emberiség. (Művelt Nép, 1955. 540 old. Ára: 48 forint). = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. júl. 7. sz. pp. 447-448. Könyvismertetés. [KSZ.]

KULIN György: Az Uránia műhelye a csillagászati ismeretterjesztés szolgálatában. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. júl. 7. sz. p. 463. A csillagászati érdeklődés kielégítésére a magyar természettudományos ismeretterjesztés múltjában néhány magyar nyelvű könyvön és fordításon, s néhány évig élő folyóiraton kívül alig állott más rendelkezésre. Fővárosunkban csak a huszas évek vége óta áll a Szabadsághegyi Csillagvizsgáló Intézet. Tudományos rendeltetése miatt ezt az intézményt évente legfeljebb néhány ezer ember látogathatta. A külföldi amatőrök már évtizedekkel ezelőtt eleven egyesületi életet éltek. … Az 1925-32-ig fennállott Stella folyóirat és folytatása a Csillagászati Lap munkája után a csillagászati ismeretterjesztés 1946-ban a Magyar Csillagászati Egyesület megalakulásával kelt új életre, mely 1947-ben az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló létrejöttével még erőteljesebbé vált.
Az amatőrök távcsőigényét az Uránia már részben (az optika terén) ki tudta elégíteni. Az első, teljes egészében hazai előállítású, komolyabb konstrukciójú távcső az Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium 25 cm-es műszere. [SRG.]

Csillagászat Romániában. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. aug. 8. sz. p. 468. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1955. augusztus 15-szeptember 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. aug. 8. sz. p. 508. [KSZ.]

SZIMÁN Oszkár: Terv a Föld körül keringő mesterséges Hold készítésére. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. szept. 9. sz. p. 564. Az Egyesült Államok az 1957-es nemzetközi geofizikai évre tervezi kilőni a MOUSE-nak nevezett mesterséges holdat, mely 300 km magasan, 90 percenként kerüli meg a Földet. [KSZ.]

LOVAS Miklós: Új üstököst fedeztek fel. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. szept. 9. sz. p. 564. Bakharev-Macfarlane-Krienke 1955 f üstökös. 1955. júl. 13-án fedezték fel. 1955. júl. 18-án a szabadsághegyi Akadémiai Csillagvizsgáló 60 cm-es távcsövével 60 perces expozícióval lefényképezte Lovas Miklós a csóva nélküli üstököst. [KSZ.]

B. J. [BALÁZS JÚLIA]: A bolygószerű ködfoltok kora. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. szept. 9. sz. p. 570. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A gellérthegyi csillagvizsgáló alapításának 140. évfordulójára. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. szept. 9. sz. p. 572. [PIR.]

Csillagászati kisnaptár. 1955. szeptember 15-október 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. szept. 9. sz. p. 572. [KSZ.]

ÁKOS Károly: Herczeg Tibor: A tudomány és a vallás a világ keletkezéséről (Szikra, 1955. 94 old. Ára: 4,80 Ft). = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. szept. 9. sz. pp. 575-576. Könyvismertetés. [KSZ.]

Címképünk: Az Andromeda-köd felbontása egyes csillagokra. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. okt. 10. sz. címlap. [KSZ.]

SZIMÁN Oszkár: Tágul-e a világegyetem? Újabb mérések az extragalaxisok sebességére vonatkozóan. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. okt. 10. sz. pp. 601-604. [PIR.]

B. J. [BALÁZS JÚLIA]: A kisbolygók tengelyforgása. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. okt. 10. sz. p. 630. [KSZ.]

Elkészült a teljes égi atlasz. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. okt. 10. sz. p. 630. A Palomar-atlasz. [KSZ.]

B. J. [BALÁZS JÚLIA]: Rádióhullámok a Jupiterről. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. okt. 10. sz. p. 635. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1955. október 15-november 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. okt. 10. sz. p. 636. [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: Hogyan jöttek létre a kisbolygók? = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. nov. 11. sz. pp. 688-689. [PIR.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A mesterséges "sarki fény" - tudományos célból. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. nov. 11. sz. p. 699. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1955. november 15-től december 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. nov. 11. sz. p. 700. [KSZ.]

Címképünk: A bolygóközi közlekedés céljaira különleges, atomenergiával hajtott rakétákra van szükség. Képünk azt az elképzelt jelenetet ábrázolja, amikor egy atom-űrhajó 80 kilométer magasságban halad a Hold Apenninek hegyvonulata felett. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. dec. 12. sz. címlap. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A mesterséges "sarki fény" tudományos célból. = Természet és társadalom 114. 1955. 12. sz. p. 699. Tervezik a létrehozását 1957-1958-ban. [SRG.]

ALMÁR Iván: A bolygóközi közlekedés. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. dec. 12. sz. pp. 718-722. Az űrhajózás elméletének és a közeljövő gyakorlati kérdéseinek ismertetése. [PIR.]

BARTHA Lajos, ifj.: A magyar csillagászat legrégebbi emlékei. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. dec. 12. sz. p. 747. Az esztergomi várban (III. Béla, később Vitéz János termében) a 12 állatövi csillagképet és a csillagos eget ábrázoló freskók az 1470-es évekből. [PIR.]

DETRE László: A Nemzetközi Csillagászati Unió ülése Dublinban. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. dec. 12. sz. p. 751. 1955. aug. 29. és szept. 5. között. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: A Plutó tengelyforgása. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. dec. 12. sz. p. 755. [KSZ.]

B. J. [BALÁZS Júlia]: A Vénusz mágnesessége. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. dec. 12. sz. p. 760. [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: Újabb vegyületek a Napban. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. dec. 12. sz. p. 761. [KSZ.]

ALMÁR Iván: 900 év előtti szupernováról készült képeket fedeztek fel Amerikában. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. dec. 12. sz. p. 761. Az 1054-es szupernóvát ábrázoló sziklarajzok Arizonában. Fred Hoyle és a Sky and Telescope alapján. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1955. december 15-től 1956. január 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 114. 1955. dec. 12. sz. p. 762. [KSZ.]

Tordastól a Sarkkörig. = Új Ember 11. 1955. jún. 26. 26. sz. oldalszám nélkül. Sajnovics János életéről és a vardői expedícióról. [HAD.]

THURY Sándor: A Békés megyei Csillagászati Hétről. = Viharsarok népe 11. 1955. szept. 25. 226. sz. p. 2. "A TTIT Békés megyei szervezete az idén is megrendezte a már szokásos Csillagászati Hetet. Ez alkalommal, az eddigiektől eltérően, nem csupán Békéscsabán, hanem Gyulán és Orosházán is tartottak előadást előadóink. Érdemes ez alkalommal foglalkozni azzal, hogy milyen eredménnyel jártak az előadások és mik voltak a hiányosságok. [...] Az első előadást Zerinváry Szilárd, az országosan ismert kiváló csillagász, több csillagászati mű írója tartotta. Előadásában a jégkorszakok változásának csillagászati okaival foglalkozott. Rámutatott, hogy a közeli évek szélsőséges időjárásának is csillagászati oka van. A többi előadásokon is azt hangoztatták, hogy a csillagászatnak gyakorlati jelentősége van.
A matematika, fizika szorosan összefügg a csillagászattal. Az időszámítás, rádiózás szintén kapcsolatos vele. Napjaink érdekes tudományos problémája az űrhajózás. Ismertettük az ezen a téren elért eredményeket. Az első mesterséges hold létrehozása már csak néhány év kérdése. Szovjet és amerikai csillagászok egyaránt bejelentették ennek készítését. Megállapíthatjuk, hogy munkánk nem volt hiábavaló. Kis számú, de lelkes hallgatóságunk nagyon sok és érdekes ismerettel gazdagodott. Fel kell hívnunk az illetékes szervek figyelmét, hogy a csillagászat megismerésének fontos ideológiai jelentősége is van. Ezért a jövőben fokozottabban kérjük támogatásukat." [HAI.]

          1956.

BARTHA Lajos: Konkoly Thege Miklós emlékezete. Budapest, 1956. Egyetemi Nyomda. 10 p. Különlenyomat a Csillagok Világa 1956. 2. számából. [SRG.]

BRODA, Engelbert: A Világmindenség erői. Sugarak, napok és atomok. Ford.: Tarján Rezsőné. Budapest, 1956. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó. Budapesti Szikra Nyomda. 219 p. A fordítást ellenőrizte Tiboldi László. Lektorok: Balázs Róbert, Izsák Imre, Kajtár Márton, Kapuy Ede, Pócs Lajos, Zerinváry Szilárd.A szerző előszava Bécsben kelt 1954 őszén. [KSZ.]

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Quadrilinguis. Hoc est Omnium fundamentalium, in mundo rerum, et in vitá actionum, Pictura et Nomenclatura Latina, Germanica, Hungarica, et Bohemica. Cum Titulorum juxtá atque Vocabulorum indice. - Die sichtbare Welt in vier Sprachen - A’ Láthato Világ négyféle nyelven. az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való cselekedeteknek le-ábrázolása és Deák, Német, Magyar és Tót, meg-nevezése, a’ fellyülvaló irásoknak és szóknak laystromával. - Swet Wyditedlny. - Leutschoviae, Typis Samuelis Brewer. Anno 1685. [27] 313 [32] p. J. A. Komensky 1685-ös művének hasonmás kiadása Praze, [1956.] Statního pedagogického nakladatelství v Praze, Slovenského pedagogického nakladatelstva v Bratislave. Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.;
pp. 156-157. Ora-Mutatók, (Óra-Mivek). A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-istápnak (vasnak), mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson.; pp. 160-161. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 208-211. Az Égi Golyóbis.; pp. 212-213. A Bújdosó Csillagoknak Helyheztetések (Egymásra való Nézések).; pp. 214-215. Az Hóldnak Jelenési (Tünési).; pp. 216-217. A Napban és Hóldban-való Fogyatkozások. [KUN.]

  Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. 235 p. [SRG.]

EGYED László: A Föld fizikája. Budapest, 1956. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. 365 p. /Általános geofizika. 1./ Szerkesztette: Renner János. Lektorálták: Kántás Károly, Scheffer Viktor. Számos csillagászati kapcsolódással. [SZF.]

NÉMETH László: Történeti drámák. VII. Gergely.; Husz János.; Galilei.; II. József.; Apáczai.; Eklézsia-megkövetés.; Petőfi Mezőberényben.; Széchenyi. 1-2. köt. [1. kiad.] Budapest, 1956. Szépirodalmi Könyvkiadó, Athenaeum nyomda. 360 + 280 p. Benne csillagászati: Németh László: Galilei. Történeti dráma. 1953. 1. köt. pp. 161-265. [KSZ.]

POP, Emil: A Föld alakja és felépítése. Bukarest, 1956. Technikai Könyvkiadó. 42 p. / A.T.K.T.T. sorozata./ [SZF.]

VORONCOV-VELJAMINOV, B. [Borisz] A. [Alekszandrovics]: Csillagászattan. Tankönyv a X. osztály számára. Oradea, 1956. Állami Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó. 228 p. [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: A Föld fizikája. Budapest, 1956. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Athenaeum nyomda. 464 p. A könyvet szakmai szempontból átnézték: Aujeszky László, Balázs Júlia, Egyed László, Meisel Jánosné, Román Pál. A szerző 1956. jan. 10-én kelt előszavában külön megköszöni Berkes Zoltán, Egyed László, Neugebauer Tibor közreműködését. [KSZ.]

MERSITS József: Csillagászati adatok az 1956. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. pp. 3-56. [SRG.]

GUMAN István: A csillagos ég 1956-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. pp. 57-68. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése az 1954. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. pp. 69-80. [SRG.]

SINKA József: A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és matematikai szakosztályának munkájáról. In: Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. pp. 81-86. [SRG.]

KULIN György: A budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. In: Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. pp. 87-95. [SRG.]

KULIN György: A Mars bolygó nagy földközelsége 1956-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. pp. 96-118. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Nap és Föld légköréről. In: Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. pp. 119-134. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrhajózás, mint tudomány. In: Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. pp. 135-163. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A Tejútrendszer szerkezetének megismerése. In: Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. pp. 164-179. [SRG.]

HERCZEG Tibor: A bolygók belső szerkezete. In: Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. pp. 180-210. [SRG.]

OZSVÁTH István: A csillaghalmazok fejlődése. In: Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. pp. 211-221. [SRG.]

KUKARKIN, B. V.: A változócsillagok modern problémái. In: Csillagászati évkönyv az 1956. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi IsmeretterjesztőTársulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1955. Egyetemi Nyomda. pp. 222-234. Ford.: Ozsváth István. [SRG.]

A csillagos ég "változó jelenségei" 1956-ban. In: Az Élet és Tudomány természettudományos kalendáriuma az 1956. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 28-30. Ezen kalendárium egyetlen cikkéhez sincs odaírva a szerző neve! A cikkírókat egy oldalon felsorolják, köztük néhány csillagász is van (például: Almár Iván, Herczeg Tibor, Mersits József, Róka Gedeon), de a cikkek és a szerzők sora nem egyeztethetőek össze. [KSZ.]

Galilei. In: Az Élet és Tudomány természettudományos kalendáriuma az 1956. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 45-50. [KSZ.]

A Naprendszer keletkezése. In: Az Élet és Tudomány természettudományos kalendáriuma az 1956. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 51-53. [KSZ.]

A Halley-üstökös négyezer éve. In: Az Élet és Tudomány természettudományos kalendáriuma az 1956. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 71-75. [KSZ.]

Giordano Bruno. In: Az Élet és Tudomány természettudományos kalendáriuma az 1956. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 88-92. [KSZ.]

A Világmindenség szerkezete. In: Az Élet és Tudomány természettudományos kalendáriuma az 1956. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 93-101. [KSZ.]

Meteorok, tűzgömbök, meteoritek. In: Az Élet és Tudomány természettudományos kalendáriuma az 1956. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 119-122. [KSZ.]

Egyre távolabb a Földtől. Rakéták a magaslégkörben. Mesterséges holdak a légkör határán. In: Az Élet és Tudomány természettudományos kalendáriuma az 1956. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 140-145. [KSZ.]

Mi ég a Napban és a csillagokban? In: Az Élet és Tudomány természettudományos kalendáriuma az 1956. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 149-154. [KSZ.]

Miért pislognak a csillagok? Tapasztalataink. Könnyű kísérletek. In: Élet és Tudomány Természettudományos Kalendáriuma az 1956. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 168-171. [SRG.]

Egyre távolabb a Földtől. In: Élet és Tudomány Természettudományos Kalendáriuma az 1956. évre. Budapest, 1955. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. 192. oldal utáni 3-4. színes t. Rakétakísérletek. [SRG.]

ÖVEGES József: Az égi reklámcső. In: Mit tudsz a világról? Fejezetek a természet és a technika köréből. Összeáll.: Székely Sándor. Budapest, 1956. Ifjúsági Könyvkiadó. pp. 7-12. Az Északi-sarktól a Szaharáig. Fényképezhető-e a sarki fény? Az égi reklámcső - működés közben. Sarki fény a laboratóriumban. [VEJ.]

IZSÁK Imre: A titokzatos Mars. In: Mit tudsz a világról? Fejezetek a természet és a technika köréből. Összeáll.: Székely Sándor. Budapest, 1956. Ifjúsági Könyvkiadó. pp. 26-31. Rövid ismertető írás a vörös bolygóról. Évszakok váltakozása a Marson. A Mars, a Föld és a Nap helyzete a Naprendszerben. Schiaparelli Mars-térképe. [VEJ.]

Mekkora a Nap és mekkora a Hold? In: Mit tudsz a világról? Fejezetek a természet és a technika köréből. Összeáll.: Székely Sándor. Budapest, 1956. Ifjúsági Könyvkiadó. p. 58. A két égitest néhány alapvető számadata és arányai. [VEJ.]

BERCSI Zsolt: Mi a "hullócsillag"? In: Mit tudsz a világról? Fejezetek a természet és a technika köréből. Összeáll.: Székely Sándor. Budapest, 1956. Ifjúsági Könyvkiadó. pp. 82-86. Meteorok, tűzgolyók, kráterek. Hiedelmek és tudomány. [VEJ.]

Néhány érdekes adat a bolygókról. In: Mit tudsz a világról? Fejezetek a természet és a technika köréből. Összeáll.: Székely Sándor. Budapest, 1956. Ifjúsági Könyvkiadó. pp. 86-87. Naprendszerünk bemutatása alapfokon. [VEJ.]

BERCSI Zsolt: Csillagászati távcső - szemüveglencséből. In: Mit tudsz a világról? Fejezetek a természet és a technika köréből. Összeáll.: Székely Sándor. Budapest, 1956. Ifjúsági Könyvkiadó. pp. 125-128. Galilei-távcső; délután elkészítjük, este észlelünk vele. [VEJ.]

HOLLITSCHER, Walter: Hogyan keletkezett a Hold? In: Mit tudsz a világról? Fejezetek a természet és a technika köréből. Összeáll.: Székely Sándor. Budapest, 1956. Ifjúsági Könyvkiadó. pp. 189-193. George Darwin rezonancia-elmélete. A zongorahúr és a kávéscsésze. Hogyan távolodott el a Földtől? [VEJ.]

Beköszöntő. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. p. 1. 1944 és 1948 után, harmadszor indult folyóirat Csillagok Világa címmel. Ez a Társadalom-és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Központi Csillagászati és Matematikai Szakosztályának lapja. Szerkesztette a központi szakosztályból alakult szerkesztő bizottság (Almár Iván, Detre László, Dezső Loránt, Kulin György, Róka Gedeon, Sinka József, Zerinváry Szilárd). Felelős szerkesztő: Guman István. Előfizetési díja egy évre 24 forint. Évente négy számot terveztek, de csak három lapszám jött ki: az 1-es, a 2-es és a 3-4-es. Utóbbi szám a lap legutolsó száma lett. [KSZ.]

GUMAN István: Rádiócsillagászat. 1. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. pp. 2-8. [KSZ.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Szokatlan jelenség egy részleges napfogyatkozás alkalmával. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. p. 8. 1954. június 30-án Észak-Amerikában, repülőgépről különös fénytörési jelenséget figyeltek meg a Hold sötét peremén. [KSZ.]

DETRE László: A Nemzetközi Csillagászati Unió kongresszusa Dublinban. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. pp. 9-12. 1955. aug. 29-e és szept. 5-e között volt Dublinban a kilencedik kongresszus. Az IAU 1919-ben alakult. Magyarországot 1947-ben vették fel, és 1955-ben küldött első ízben hivatalos képviselőt a közgyűlésre. Az Uniónak két magyar tagja van: Detre László és Balázs Júlia, mindketten a változócsillag szakbizottságban. Ezen cikk szövege hasonló, bár nem teljesen azonos az Akadémiai Értesítő 1955. nov-dec. számában megjelenttel. [KSZ.]

H. T. [HERCZEG Tibor]: Legközelebbi csillagszomszédaink. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

H. T. [HERCZEG Tibor]: Zéta Aurigae-típusú csillagok fogyatkozásai. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. p. 13. [KSZ.]

FESZENKOV, V. G.: Az élet fizikai feltételei és lehetőségei a Marson. Viták a marsbeli élet lehetőségeiről. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. pp. 14-34. Fordította Ozsváth István. Az eredeti cikk a Voproszi Filoszofii 1954. évf. 3. számában jelent meg. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Napfoltok relatívszáma 1955 első felében. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. p. 34. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A Jupiter felhőzete és a naptevékenység. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. p. 34. [KSZ.]

S. J. [SINKA József]: A Vénusz tengelyforgásáról. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. p. 34. [KSZ.]

SZROGH György: Csillagvizsgáló fiókintézet építése a Piszkéstetőn. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. pp. 35-43. A hely kijelölése a Mátrában, Galyatetőtől 2 km-re nyugatra, a 946 m magas Piszkéstetőn. Út, víz, szennyvíz, villany megoldása. A telek és a főépület tervrajzai. Az első kupolaépület leírása. [KSZ.]

G. O.: Az 1956 februárjában észlelt napfoltokról. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. p. 44. Nagy László fényképfelvételei 1956. febr. 16-án. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: Látogatás a krimi és bjurakáni csillagvizsgálókban. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. pp. 45-48. Az új Krimi Asztrofizikai Obszervatórium megnyitója 1955. szept. 20-án. Látogatás a Bjurakáni Asztrofizikai Obszervatóriumban és Ambarcumjánnál 1955. szept. 29. és okt. 2. között. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Látogatás cseh csillagászoknál. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. pp. 49-56. Prága (Bemutató Csillagvizsgáló) és Ondrejov (Akadémia Csillagvizsgáló Intézet). [KSZ.]

K. GY. [KULIN György]: Amatőr távcsőépítők. Egyszerű parallaktikus villás szerelés.; A távcsövek nagyításának gyakorlati problémái.; Üvegfelületek ezüstözése. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. pp. 57-64. [SRG.]

[KULIN György:] Hírek az Urániák életéből. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. p. 64. 1955 decemberében felavatták a bajai Uránia Bemutató Csillagvizsgálót.; Három napos távcsőcsiszoló tanfolyam Miskolcon, Kulin György vezetésével 1956. januárban, 22 helyi szakkörös részvételével.; 30 cm-es tükrös távcsövet kap Szolnok.; 50 cm-es távcsövet épít a csepeli R. M. Művek. [SRG.]

ALMÁR Iván: Könyv- és Lapszemle. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. pp. 65-67. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Csillagos ég. = Csillagok Világa 1. 1956. 1. sz. pp. 68-71. [KSZ.]

HERCZEG Tibor: A huszadik század csillagászata. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. p. 73-84. 1955. aug. 28-án Budapesten a Csillagászati Héten, és 1955. okt. 15-én Kecskeméten megtartott előadásának anyaga. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: Wodetzky József 1872-1956. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. p. 85. Nekrológ az 1956. márc. 18-án elhunyt csillagászról, a csillagászati szakosztály tiszteletbeli elnökéről. [KSZ.]

GUMAN István: Rádiócsillagászat. 2. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 86-93. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A Naptevékenység 1955-ben. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. p. 93. [KSZ.]

TYIHOV, G. A.: A marsbeli élet lehetőségeiről. Viták a marsbeli élet lehetőségeiről= Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 94-104. A Voproszi Filozofii 1955. 1. számából, fordította Frank Ernő. [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: A Mars növényzete körül kifejlődött legújabb viták. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 105-114. [KSZ.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Az éghajlat és a naptevékenység változási az utóbbi négyezer évben. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 114-115. Frantisek Ling cseh csillagász tanulmánya alapján. [KSZ.]

G. K. [GAUSER Károly]: A világító felhők keletkezéséről. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. p. 115. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A Föld felmelegedése. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. p. 115-116. [KSZ.]

G. K. [GAUSER Károly]: 120 napi munka - 16 óra alatt, ... OPREMA a Zeiss Művek új optikai számológépe. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. p. 116., 125-126. [KSZ.]

SINKA József: Modern rakétatípusok. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 117-125. [KSZ.]

R. J.: A naptárreform kérdése. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 126-127. [KSZ.]

Z. Sz. [ZERINVÁRY Szilárd]: Szabad nitrogén és sarki fény a Vénuszon. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 127-128., 138. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Konkoly Thege Miklós emlékezete. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 129-138. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban 1956. márc. 29-én tartott Konkoly-megemlékezés anyaga. [SRG.]

KULIN György: Amatőr távcsőépítők. A Cassegrain szerelés elméleti és gyakorlati problémái. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 139-142. [SRG.]

ORGOVÁNYI János: A Budapesti Uránia műhelyében készülő Cassegrain-rendszerű, fotókamrával egybeépített távcső leírása. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 142-148. [KSZ.]

Szakosztályi élet. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 149-152. A csillagászati szakosztály 1956. máj. 23-án országos értekezletet tartott. 1956. máj. 26-án megalakult a TTIT Központi Csillagászati és Matematikai Szakosztályának Asztronautikai Munkabizottsága. Elnöke Kulin György, titkárai Almár Iván és Sinka József lettek. Almár Iván előadását közli a lap. A Csillagászati Hét 1956. szept. 10-16. között lesz. A budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló tavaszi előadássorozata a "Matematika világa" címet viseli. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Az Atlasz kráter vizsgálata. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 154-156. Az Atlasz kráter foltjai változásokat mutatnak, mely változások azonban egy holdhónapon belül periódikusnak bizonyultak. [KSZ.]

S. O. [SZIMÁN Oszkár]: Könyv-és lapszemle. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 158-162. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Csillagos ég. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 163-166. [KSZ.]

HERCZEG Tibor: Gondolkozzunk és számoljunk. A Csillagok Világa rejtvénysorozata. = Csillagok Világa 1. 1956. 2. sz. pp. 167-168. [KSZ.]

KULIN György: Az Arend-Roland üstökös. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 173-175. [PRP.]

DICK, Julius: A mai meridiánasztronómia feladatai. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 176-189. Budapesten tartott előadása. Fordította Guman István. [PRP.]

[HERCZEG Tibor:] A huszadik század csillagászata. 2. (befejezés.) = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 190-216. [PRP.]

GUMAN István: Rádiócsillagászat. 3. (befejezés.) = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 217-224. [PRP.]

ZERINVÁRY Szilárd: Az üstökösmagok fizikája. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 225-237. [PRP.]

SZIMÁN Oszkár: Edmund Halley (1656-1742). = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 238-241. [PRP.]

DEZSŐ Loránt: Három évszázados írás: "Az égi dolgokról". = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 242-244. Apáczai Csere János encikopédiájának csillagászati fejezetéről. [PRP.]

BARTHA Lajos, ifj. - JABLONCZAY Attila: A sárospataki főiskola csillagászati műszergyűjteménye. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 245-252. A Tiszavidéki Református Egyházkerület Sárospataki Tudományos Gyűjteményében található csillagászati műszerek részletes leírása. [PRP.]

BARTHA Lajos, ifj.: A legnagyobb tükrös távcsövek. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. p. 252. [PRP.]

CSADA Imre, id.: Számítsuk ki, milyen nap van ma! = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 253-255. [PRP.]

ZERINVÁRY Szilárd: Nem teljesen kötött a Merkur tengelyforgása. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 256-259. [PRP.]

HORVÁTH Árpád: Pierre Simon Laplace (1749-1827). = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 260-266. [PRP.]

DEZSŐ Loránt: Csada Imre elméleti vizsgálatai a csillagok általános mágneses teréről. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 267-271. Csada Imre: A csillagok tengelyforgásának és mágneses terének elmélete című kandidátusi értekezésének 1956. jún. 20-án rendezett nyilvános vitájának opponensi véleménye. [PRP.]

A Hamburg-Bergerdorfi csillagvizsgáló új, Schmidt-rendszerű tükörteleszkópja. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. p. 271. 800/1200/2400 mm-es Schmidt-távcső. [PRP.]

GAUSER Károly: Más naprendszerek. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 272-275. [PRP.]

BABOS Károly: Napfoltok relatívszáma 1956 második negyedében. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 276-277. Egy 150/1430 mm-es Newton-reflektorral végzett napészleléseiről és azokból a relativszám kiszámításáról. [PRP.]

KULIN György: Amatőr távcsőépítők. A Nasmyth-rendszer. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 278-283. Bemutató csillagvizsgálóink életéből. [PRP.]

ORGOVÁNYI János: Parallaktikus tengelyrendszer készítése. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 284-287. Bemutató csillagvizsgálóink életéből. [PRP.]

A legnagyobb múzeumban kiállított meteorit... [New York, Hayden Planetáriumban, 34 tonna tömegű.]; Az RR Lyrae rövidperiódusú változócsillag mágneses tere.; A szén gyakorisága a világegyetemben.; A Magellán-felhők távolsága. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. p. 287. [PRP.]

Szakosztályi élet: Ankét a csillagászati ismeretterjesztésről 1956. jún. 21-én.; P. E. [Piret Endre]: A budapesti Uránia Ionoszféra csoportjának hírei.; Vitaest az Eötvös-klubban 1956. jún. 19-én "Az élet lehetőségei és fizikai feltételei a Marson" címmel. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 288-289. [PRP.]

Gondolkozzunk és számoljunk: A Csillagok Világa rejtvényrovata. Megfejtések a 2. számból. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. pp. 290-292. [PRP.]

Új holdak felfedezési valószínűsége. = Csillagok Világa 1. 1956. 3-4. sz. p. 292. A Csillagok Világa lapnak (és lapsorozatnak) ez volt az utolsóként megjelent száma. [PRP.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 11. 1956. jan. 4. 1. sz. p. 2. "Farkas Tibor hadnagy (Budapest) kérdezi, hogy az űrhajózás megvalósításához okvetlenül szükséges-e elérni a 11,2 km/mp szökési sebességet, vagy megoldható az utazás olyan rakétával is, melyet motorjai ennél kisebb sebességgel, de egész úton hajtanak. Almár Iván csillagász-aspiráns válaszol: ha a gyakorlati lehetőségeket nem vesszük figyelembe, a válasz feltétlenül igen. Elvben elképzelhető ilyen űrhajó is, sőt nagyon valószínű, hogy a távoli jövőben a bolygóközi közlekedést lebonyolító, atomenergiával hajtott rakéták motorjai egész úton működni fognak. Mégis pillanatnyilag, gazdaságossági okokból ragaszkodnunk kell a régi elképzelésekhez, vagyis kívánatos, hogy az űrhajó minél hamarabb, tehát már itt a Föld közelében elérje a szökési sebességet. ..." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1956. január 7-14-ig. = Élet és Tudomány 11. 1956. jan. 4. 1. sz. p. 31. "1610. január 7-én Galilei a saját készítésű harmincszoros nagyítású távcsövével a Jupiter körül három kisebb csillagot figyelt meg; 13-án már négy csillagot észlelt. Ugyanezt az észlelést még hatszor megismételte és végleg meggyőződött róla, hogy váratlan felfedezésre jutott: megállapította, hogy a Jupiter bolygónak négy mellékbolygója van. Felfedezéseit az 1610 márciusában megjelent "Égi hírnök" című könyvében közölte. Az "Égi hírnök" nyílt kiállás volt a kopernikuszi felfogás mellett. Galilei összes távcsővel tett felfedezését Kopernikusz tanításának értelmében magyarázta. Pedig jól tudta, hogy menynyit szenvedett Giordano Bruno, az egyház szemében gyűlöletes új tanítás hirdetéséért. Galilei a reneszánsz korának egyik legkiemelkedőbb alakja. [...]
1845. január 8-án született Fényi Gyula csillagász, a kalocsai Haynald obszervatórium igazgatója. Fő munkája a Nap légkörjelenségeire, elsősorban a protuberanciák vizsgálatára vonatkozik. Kalocsán végzett kitűnő megfigyelései talán a leghosszabb homogén - ugyanegy műszeren, azonos módszerrel készült - észlelés-sorozat a napkorong peremén feltűnő, bonyolult rajzú fényes gáztömegekről, a protuberanciákról. Fényinek 32 éven át folytatott megfigyelései ma is nagy jelentőségűek a napkutatás szempontjából. Külföldi és hazai olyóiratokban egyaránt kiterjedt munkásságot fejtett ki. - Kelényi B. Ottó: A magyar csillagászat története. Bp. 1980. 35. l.; Dezső L.: A magyar csillagászat története. Kolozsvár 1944. 280 l." [HAI.]

ZERINVÁRY Szilárd: Felrobbanhat-e a Nap? = Élet és Tudomány 11. 1956. jan. 18. 3. sz. pp. 84-86. Novák, szupernovák. A Mount-Wilson csillagda két fotosorozatával illusztrálva. [VEJ.]

LÁNG Dezső: A téli napforduló. = Élet és Tudomány 11. 1956. jan. 25. 4. sz. pp. 120-123. Egy csillagászati fogalom értelmezése és magyarázata a modern vallástörténeti tudomány szerint. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1956. január 29 - február 4-ig. = Élet és Tudomány 11. 1956. jan. 25. 4. sz. p. 127. "1851. február 3-án számolt be Léon Foucault a párizsi Akadémián nevezetes ingakísérletéről, amellyel a Föld forgását bizonyította. A Panthéon kupolájában felfüggesztett egy 67 m hosszú, 28 kilós golyóval ellátott ingát. Azért kellett hosszú ingát alkalmaznia, hogy a lengése sokáig tartson. Ezt a célt szolgálta a súlyosgolyó is. Az inga alá finom homokot szórt, ebbe az inga tűje finom vonalakat karcolt. Foucault előre kijelölte, hogy mely órákban milyen irányban fog lengeni az inga. Az inga lökésmentes indítása akként történt, hogy szélső helyzetben egy fonállal kikötötték, majd a fonalat elégették. A kísérlet nyolcvanadik évfordulóján a leningrádi Izsák - katedrálisban jóval nagyobb arányban - egy 90 m hosszú ingával, amelyre 35 kiló súlyú acélgömböt erősítettek - megismételték a kísérletet.
Leningrád az északi szélesség 60. foka alatt fekszik, az elmozdulás itt már nagy, az inga 180 fokkal tér ki egy nap alatt. A kitérés már a kísérlet negyedik percében érezhető volt. - Élet és Tudomány. 1950. 316-317. 1." [HAI.]

A távcsőoptika elemei. Tükrös távcső házi készítése. = Élet és Tudomány 11. 1956. febr. 8. 6. sz. p. 171. "Ez a kis könyvünk a távcsövek működési törvényeibe vezeti be az olvasót. Ismerteti a fontosabb típusokat és működésük elvét. A második részben a házilag olcsón elkészíthető kis tükrös távcső készítéséhez ad útmutatást a szükséges ábrákkal. Ára: 5.- Ft. A füzet árát a 91.886.094-50 csekkszámra biankó csekklapon a Társulat címére (Bp. VIII., Bródy Sándor u. 16.) kell küldeni. A csekkre írjuk rá a kiadvány címét is. A megrendeléseket 10 napon belül teljesítjük." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

Logar Miska feladatai. Új feladatok. = Élet és Tudomány 11. 1956. febr. 8. 6. sz. p. 192. "1. A csillagászati távcsöveket ilyen épületekben, úgynevezett kupolákban tartják. Amikor az észlelés folyik, a kupola tetején látható rés nyitva van, itt néz ki a távcső. A nyílást semmiféle üveg nem takarja, nehogy zavaró fényveszteség és fénytörés lépjen fel, így a csillagászok télen is "nyitott ablak mellett" dolgoznak. Azt gondolnánk, ezért még jobban befűtenek, hogy - bár a meleg jó része eltávozik a nyíláson - legalább a kályha közelében mégse legyen dermesztő hideg. Ezzel szemben nemhogy nem fűtik a kupolát, hanem mielőtt megkezdenék az észlelést, jól kiszellőztetnek. Miért? ..." [HAI.]

Mit figyeljünk meg az égen? = Élet és Tudomány 11. 1956. febr. 15. 7. sz. p. 207. "Megismerteti az olvasót Naprendszerünk égitestjeivel. Ezen kívül utasítást ad, hogy milyen megfigyelések végezhetők a tükrös távcsővel. Ára: 5. - Ft. A füzet árát a 106 920-70 csekkszámra biankó csekklapon az Ismeretterjesztő Társulat címére (Bp., VII., Bródy Sándor u. 16.) kell küldeni. A csekkre írjuk rá a kiadvány címét is. A megrendeléseket tíz napon belül teljesítjük." Ez Sinka József: "Mit figyeljünk meg az égen?" című - az Uránia kiskönyvek 4. köteteként megjelent - műve ismertetésének teljes szövege. [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1956. február 26 - március 5-ig. = Élet és Tudomány 11. 1956. febr. 22. 8. sz. p. 255. "...1827. március 5-én halt meg Pierre Simon Laplace francia matematikus és csillagász (szül. 1749-ben). Ötkötetes "Égi mechanika" c. munkája a csillagászat történetének egyik legnevezetesebb alkotása. Összefoglalta kora ismereteit az elméleti csillagászat terén, és a Naprendszer mozgásviszonyainak kutatására szinte egy évszázadra programot adott. Néhány évtizeddel Kant után, a Kant-féle elgondoláshoz némileg hasonló, de matematikailag jobban megalapozott elméletet dolgozott ki a Naprendszer keletkezésére. Elméletét az 1796-ban megjelent, "A világrendszer kifejtése" c. munkájában közölte. Laplace a polgári forradalom korában, a mechanikus materializmus korában dolgozott, s ennek egyik legbuzgóbb védelmezője volt.
Megmagyarázni a világot anélkül, hogy természetfeletti erőket hívjon segítségül vagy az "istenhipotézisra" szorulna - ez a feladat teljesen összhangban állott a kor szellemével és Laplace világszemléletével is. Laplace kozmogóniai elmélete ma már túlhaladott, de világszemléletünk fejlődésében Laplace fontos szerepet játszott. Nagy érdemei vannak a tudomány népszerűsítése terén is. - Kudrjavcev, P. Sz.: A fizika története. Bp. 1951. 380-384. l." [HAI.]

Tájékozódás a csillagos égen. = Élet és Tudomány 11. 1956. febr. 29. 9. sz. p. 283. "Ismerteti az égbolt látszó, mozgását és ennek segítségével az égbolt alapján a tájékozódást, időleolvasást. Ára: 5.- Ft. A füzet árát a 106920-70 csekkszámra A biankó csekklapon az Ismeretterjesztő Társulat címére (Bp., VIII., Bródy Sándor u. 16.) kell küldeni. A csekkre írjuk rá a kiadvány címét is. A megrendeléseket tíz, napon belül teljesítjük." Ez Wodetzky József: "Tájékozódás a csillagos égen." című - az Uránia kiskönyvek 3. köteteként újra megjelent - műve ismertetésének teljes szövege. [HAI.]

Gyakorlati csillagászat. Egyszerű eszközökkel végezhető csillagászati megfigyelések gyűjteménye. Könyvekről. = Élet és Tudomány 11. 1956. márc. 7. 10. sz. p. 308. "Házilag elkészíthető eszközökről és a velük végezhető megfigyelésekről ad a gyakorlatba bevezető leírást. Minden, érdeklődő haszonnal forgathatja, a gyakorlat elvégzése közben szórakozva tanulhat. Ára: 12.- Ft. (és 40 fillér portóköltség) Minden kiadványunk megrendelhető az Ismeretterjesztő Társulattól. A füzetek árát a 106 920-70 csekkszámra biankó csekklapon az Ismeretterjesztő Társulat címére (Bp., VIII., Bródy Sándor u. 16.) kell küldeni. A csekkre írjuk rá a kért kiadvány címét is. A megrendeléseket tíz napon belül teljesítjük." Ez a Róka Gedeon és Sinka József által szerkesztett többszerzős kötet ismertetésének teljes szövege. [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1956. március 11-17-ig. = Élet és Tudomány 11. 1956. márc. 7. 10. sz. p. 319. "...1824. március 12-én született Gustav Kirchhoff német fizikus (megh. 1887-ben), aki Bunsennel együtt fölfedezte a színképelemzést. E fölfedezéséről az első közlemény 1850-ben jelent meg nyomtatásban "A Fraunhofer-féle vonalakról" címen. A színképelemzés nemcsak a földi anyagok és az égitestek összetételének elemzésében vált hathatós módszerré, hanem új elemek fölfedezéséhez is vezetett. ..." [HAI.]

Logar Miska feladatai. Megoldások a 6. számból. = Élet és Tudomány 11. 1956. márc. 7. 10. sz. p. 320. "1. Mindenki látta már, hogy igen távoli lámpák fénye pislogni, vibrálni látszik. Ennek oka is ismeretes: az áramló levegő egyenetlen fénytörése. Ugyanez okozza azt a szintén közismert jelenséget is, hogy meleg kályha felett a levegő vibrálni látszik. Ha a kupolában meleg volna, ez a meleg levegő kiáramlana a kupola résén. Az egyenetlen fénytörés miatt a csillagok vibrálnának, és el lehet gondolni, hogy ez mennyire értéktelenné tenné a megfigyeléseket." [HAI.]

ALMÁR Iván: A mesterséges holdtól - a valódi Holdig. 1. = Élet és Tudomány 11. 1956. márc. 14. 11. sz. pp. 331-334. Mesterséges holdak a láthatáron. Szó szerint értendő! Hol kezdődik a súlytalanság? [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 11. 1956. márc. 21. 12. sz. p. 378. "Március 22. [...] Változó csillagok. E: Almár Iván. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I., Sánc u. 3/b.) du. 6, 1 Ft. [...] Március 29. Konkoly Thege Miklós. E: Barhta Lajos. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I., Sánc u. 3/b.) du. 6, 1 Ft. ..." [HAI.]

Utazás a bolygók között. = Élet és Tudomány 11. 1956. márc. 21. 12. sz. p. 382. "Milyen élményekben lesz része azoknak a bátor kutatóknak, akik majd űrhajón elhagyják földünket? Ebből ad ízelítőt a most megjelent kiskönyvünk. Ismerteti az űrhajózás fontos problémái mellett azokat a csillagászati megfigyelési eredményeket is, amelyeket a mai kutatási eszközökkel a tudomány elért. Ára 3.- Ft (és 40 fillér portóköltség). Minden kiadványunk megrendelhető az Ismeretterjesztő Társulattól. A füzetek árát a 106.920-70 csekkszámra biankó csekklapon az Ismeretterjesztő Társulat címére (Bp., VIII., Bródy Sándor u. 16.) kell küldeni. A csekkre írjuk rá a kiadvány címét is. A megrendelést 10 napon belül teljesítjük." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1956. március 25-31-ig. = Élet és Tudomány 11. 1956. márc. 21. 12. sz. p. 383. "1895. március 27-én számolt be William Ramsay az angol Kémiai Társaságban arról, hogy sikerült a cleveit nevű ásványnak kénsavval való kezelésével héliumot előállítania. A héliumot 1868-ban Lockyer fedezte föl először a Napban, s mivel az új elem a Nap izzó légkörében mutatkozott, a Nap görög nevéről (Héliosz) nevezték el héliumnak. A hélium a nemes gázok csoportjába tartozó elem, atomsúlya 4,00. ..." [HAI.]

RÓKA Gedeon: Kopernikusz világképe és a relativitáselmélet. = Élet és Tudomány 11. 1956. márc. 28. 13. sz. pp. 396-399. Újabbkori viták a kopernikuszi világképről. Mi bizonyítja a kopernikuszi rendszer helyességét? Mi a helyzet a Föld forgásával? Mi a forrása az újabbkori téves nézeteknek? [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1956. április 1-7-ig. = Élet és Tudomány 11. 1956. márc. 28. 13. sz. p. 415. "...1807. április 4-én halt meg Joseph-Jérome Lalande francia csillagász (szül. 1732-ben). Előre látta a Halley-üstökös 1758. évi késését, ami valóban be is következett. Lalande 1768-ban Párizsban az asztronómia tanára, majd a katonai iskola obszervatóriumának vezetője. Ezt újjászervezi, és itt végzi el - részben tanítványaival, sokszor a legnehezebb viszonyok között - 47 390 csillagpozíció meghatározását. Ez az óriási csillagjegyzék 1801-ben jelent meg. Lalande a legelső francia csillagászok közé tartozott, aki radikális ateista elvei miatt gyakran került összeütközésbe a hatóságokkal. Amikor Napóleon eltiltotta az írástól, Párizs egyik hídján felállította távcsövét, amelybe a járókelők belenézhettek. Közben csillagászati és politikai előadásokat tartott. - A Term. Tud. Társulat Évkönyve. 1933. 71-72. l. ..." [HAI.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 11. 1956. ápr. 4. 14. sz. p. 431. Tahin Tamás és Szabó Árpád zalaegerszegi olvasóink kérdezik: Lehetséges-e a bolygóközi adás televízióval! Almár Iván csillagász aspiráns válaszol: A kérdés érdekes, és a válasz is meglepő. Sokkal könnyebb televíziós adást létesíteni a Hold és a Föld, mint például Európa és Amerika között. A magyarázat a televíziós közvetítésben felhasznált elektromágneses hullámoknak igen rövid hullámhosszában rejlik. A hosszú hullámú rádióadók sugárzásával ellentétben ugyanis a televíziós adó által kibocsátott centiméteres hullámhosszú sugárzás csak egyenes vonalban képes terjedni, pontosan úgy, mint a még sokkal rövidebb hullámhosszú látható fény. Ezért ezek a hullámok nem követik Földünk görbületét, s így a televíziós adásokat csak mintegy száz kilométer távolságon belül lehet megfelelő készülékkel felfogni, "venni". Ugyanezért ütközik szinte elháríthatatlan nehézségekbe az Európa és Amerika közötti televíziós adás.
Viszont minden olyan időpontban, amikor látjuk a Holdat, vagyis a látható fény eljut a Holdról a Földre, a televíziós kapcsolat kiépítése is lehetséges, mert ilyenkor az egyenes vonalban terjedő rövidhullámú sugárzás is akadálytalanul teszi meg a mintegy négyszázezer kilométeres távolságot. Elvileg a bolygók közti televíziós adás is lehetséges, de tekintettel az irtózatosan nagy távolságokra, itt újabb nehézségek lépnek fel, tudniillik a kibocsátott hullámok erőssége rendkívül legyengül a hosszú úton. Mindenesetre a bolygóközi közlekedés megvalósulása esetén nyilván felmerül majd a televíziós adások gondolata is." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1956. április 8-14-ig. = Élet és Tudomány 11. 1956. ápr. 4. 14. sz. p. 447. "...1876. április 14-én született Tass Antal, a Szabadsághegyi Csillagvizsgáló Intézet volt igazgatója (megh. 1937-ben). Az első világháború végéig az ógyallai csillagvizsgáló intézetben dolgozott. A háború után a Szabadsághegyi Csillagvizsgáló szervezésével, felépítésével és felszerelésével foglalkozott. Érdeme, hogy ez az intézmény egyáltalán létrejött, és azokban a nehéz időkben sikerült támogatást szereznie egy tudományos intézet megalapozásához. Szervező tehetségének köszönhető, hogy hivatalos és intézményes támogatás mellett a Szabadsághegyi Csillagvizsgáló Intézet barátainak társulataként megalakult a Stella Csillagászati Egyesület is. Tass foglalkozott a magyar csillagászat múltjával, a régi magyar csillagvizsgáló intézetek történetét kutatta, és sikerült több történésznek a figyelmét is e területre irányítania.
- Természettudományi Közlöny, 1937. 177-180. l.; Dezső L.: A magyar csillagászat története. Kolozsvár. 1944. 288. l." [HAI.]

HERCZEG Tibor: "Újdonságok" a bolygórendszerről. Néhány új eredmény. = Élet és Tudomány 11. 1956. ápr. 11. 15. sz. pp. 459-463. A Vénusz forgástengelye. Sarki fény a Vénusz légkörében. Van-e a Vénusznak mágneses tere? Zivatarok a Jupiter légkörében. A Plútó tengelykörüli forgása. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 11. 1956. ápr. 11. 15. sz. p. 471. "...Április 12. [...] Óriás meteorok a Föld történetében. E: Tokody László. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I., Sánc u. 3/b) du. 6, 1 Ft. ..." [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 11. 1956. ápr. 25. 17. sz. p. 526. "...Április 26. [...] Modern rakétatípusok. E: Sinka József. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I., Sánc u. 3/b.) du. 6, 1 Ft. ..." [HAI.]

DEZSŐ Loránt: A Nap "kitörései". = Élet és Tudomány 11. 1956. ápr. 25. 17. sz. pp. 527-530. Nyolc napfelvétellel illusztrált cikk a napfoltokról. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 11. 1956. máj. 2. 18. sz. p. 569. "...Május 3. [...] Csillagászat és történettudomány. E: Ponori Aurél. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I., Sánc u. 3 b.) 6, 1 Ft. ..." [HAI.]

Csillagok Világa folyóirat rövidesen megjelenik. = Élet és Tudomány 11. 1956. máj. 2. 18. sz. p. 574. Előfizetési felhívás. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 11. 1956. máj. 9. 19. sz. p. 606. "...Május 10. [...] Kozmikus hatások a légkörben. E: Aujeszky László. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I. Sánc u. 3/b.) 6, 1 Ft. ..." [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 11. 1956. máj. 16. 20. sz. p. 622. "...Május 17. Laplace. E: Horváth Árpád. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló I., Sánc u. 3/b) du. 6, 1 Ft. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: A mesterséges holdtól a valódi Holdig. 2. Holdhegyek lábainál. = Élet és Tudomány 11. 1956. máj. 16. 20. sz. pp. 623-626., címoldal. Az igazi magasugró rekord. Mi világít a Hold egén? Flammarion és Clarke egymásnak ellentmondó feltételezései: csillagparádé vagy sötétség. [VEJ.]

KULIN György: Bolygókalendárium 1956-ra. = Élet és Tudomány 11. 1956. máj. 23. 21. sz. p. 660. [SRG.]

ÁKOS Károly: A vasárnap eredete. = Élet és Tudomány 11. 1956. máj. 23. 21. sz. pp. 661-663. Csillagászati vonatkozással: "...A történelmi kutatás ugyanis azt mutatja, hogy a szombat megünneplése nem zsidó eredetű szokás, hanem ősibb, a zsidók által is csak átvett szertartás. A babilóniaiak már időszámításunk előtt háromezer esztendővel megünnepelték a - miként ők nevezték - "sabbatu" napot, amely a Hold fázisváltozásaival volt kapcsolatban. A Hold újholdtól teli holdig és ismét újholdig négyszer változtatja az égen látható alakját: nem látni, nő, teljes korongot mutat, csökken, s ismét eltűnik. Egy-egy ciklus négy hétig tart, s éppen a holdváltozások megfigyeléséből alakult ki a hétnapos időszámítás. A hetedik napot, a sabbatu napját a babilóniaiak kiengesztelési napnak tekintették, s tilalmakkal szentelték meg. ..." [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 11. 1956. máj. 23. 21. sz. p. 663. "Május 24. [...] Sugárzásmérés a csillagászatban. E: Szimán Oszkár. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I., Sánc u. 3/b) du. 6, 1 Ft. [...] Május 31. Óriás és törpe csillagok. E: Herczeg Tibor. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I., Sánc u. 3/b) du. 6, 1 Ft. ..." [HAI.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1956. május 27 - június 2. = Élet és Tudomány 11. 1956. máj. 23. 21. sz. p. 671. "1857. május 31-én született Gothard Jenő (megh. 1909-ben), az egyik legkiválóbb magyar csillagász, a herényi csillagvizsgáló megalapítója. Nemcsak mint asztrofizikus szerzett elismerést nevének, hanem mint műszerkészítőt is a legjobbak között emlegették. Intézetének minden műszerét ő maga készítette vagy tökéletesítette, de a külföldi nagy intézetek is gyakran keresték föl megrendelésekkel. A legnagyobb sikert a csillagászati fotográfia egyik úttörőjeként aratta. Nevezetesek a nova-kitörés színképére vonatkozó vizsgálatai 1891-ből. Hasonlóképpen nagy feltűnést keltettek a Lant-csillag bolygószerű ködéről készült fényképfelvételei, felfedezve a ködben annak központi csillagát. A színes fényképezésnek is egyik úttörője volt. - Vécsey Zoltán: Gothard Jenő (Élet és Tudomány. 1951. 422-5. l.)" [HAI.]

SCHATZMANN, Evry: Az üstökösök. = Élet és Tudomány 11. 1956. máj. 30. 22. sz. pp. 685-688. Arisztotelész, Hevéliusz, Fayet, Fabry megfigyelései. Új elméletek a XIX. századtól. Hogyan képződik a csóva? Az üstökösmagok szerkezetéről. Üstökösfotók, bemutató ábrák, korabeli metszet az 1858. évi üstökösről. [VEJ.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 11. 1956. jún. 6. 23. sz. p. 716. "Tóth Ernő mágocsi olvasónk kérdezi: Hogyan keletkeznek a mágneses viharok? Berkes Zoltán, az Országos Meteorológiai Intézet osztályvezetője válaszol: A Föld mágneses terének zavarait a Nap felszínén végbemenő változások hozzák létre. A Nap felszínéről ugyanis időnként nagy mennyiségben áramlanak ki villamos töltésű részecskék, amelyek elérik Földünk légkörét is. A Föld mágneses tere ezeket az ún. korpuszkuláris sugarakat eltéríti eredeti irányuktól, úgyhogy azok túlnyomórészt Földünk sarkvidékein jutnak be a légkör magasabb rétegeibe (az ionoszférába). A mágneses háborgást végeredményben ezeknek a korpuszkuláris sugaraknak mint elektromos áramoknak az elektromágneses hatása okozza. A magasabb légkör ritka levegőjében a sugarak fényjelenséget is létrehoznak (sarki vagy északi fény), amely hasonló módon keletkezik, mint a reklámcsövek fénye a villamos fények hatására (ún. neonfény).
Mágneses háborgás esetén az iránytű 1 - 2 foknyi kilengést végezhet. Erős napfelületi kitörések esetén a mágneses háborgás is igen erőteljes (mágneses vihar), és ugyanekkor az északi fény jelensége néha még Dél-Európában is észlelhető. Rendes körülmények között ez a jelenség csak Európa északi államaiban figyelhető meg. Március folyamán két ízben, 3-án és 10-én volt erősebb mágneses háborgás, amelyet a tihanyi Geofizikai Obszervatórium is észlelt." Ez a teljes szöveg. [HAI.]

Kérdezz - felelek! Mi a magyarázata annak, hogy szökőévekben február 24-ét, nem pedig február 29-ét tekintjük szökőnapnak? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 11. 1956. jún. 6. 23. sz. p. 739. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 11. 1956. jún. 20. 25. sz. p. 803. "Június 21. Ankét a csillagászati ismeretterjesztés néhány problémájáról. Vezeti: Róka Gedeon. Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I., Sánc u. 3 b.) du. 6 ó, 1 Ft. ..." [HAI.]

Kérdezz - felelek! Körülbelül mennyi meteor hull naponta a Földre? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 11. 1956. jún. 27. 26. sz. p. 812. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Konkoly-Thege Miklós. = Élet és Tudomány 11. 1956. jún. 27. 26. sz. pp. 813-816. Élete, pályája. Az ógyallai csillagvizsgáló. A magyar csillagászatért. Üstökösvizsgálatok. A Meteorológiai Intézet élén. Mérnök, művész. Fotó a tudósról, az ógyallai csillagvizsgálóról és annak 25 cm-es főműszeréről. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Rádió és csillagászat. = Élet és Tudomány 11. 1956. júl. 11. 28. sz. pp. 885-888., címoldal. "Adás" a csillagokból. A Nap, mint rádióadó. Hullócsillagok megfigyelése - nappal. Századmásodpercre pontos idő. Rádiótávcsövek a világban. [VEJ.]

RÓKA Gedeon: Zerinváry Szilárd: A Föld fizikája. = Élet és Tudomány 11. 1956. júl. 18. 29. sz. p. 936. Könyvismertetés. [SRG.]

HALM Tibor: Az ember az űr határán. = Élet és Tudomány 11. 1956. aug. 1. 31. sz. pp. 992-995. Az űrutazás orvosbiológiai vonatkozású problémái. Gyorsulás, légnyomás, súlytalanság, térbeli tájékozódás. [VEJ.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1956. augusztus 8-14. = Élet és Tudomány 11. 1956. aug. 1. 31. sz. p. 1001. "1814. augusztus 13-án született Anders Jonas Angström svéd csillagász és fizikus (megh. 1874-ben). Az uppsalai egyetemen 1858-tól a fizika tanára, 1867-től haláláig az uppsalai akadémia titkára. Munkássága főként a hőtanra, a fénytanra és a mágnességre vonatkozik. 1869-ben Berlinben megjelent "Recherches sur le spectre solaire" (A Nap színképének vizsgálata) című munkájában meghatározta a Nap színképében előforduló Fraunhofer-féle vonalak hullámhosszát, mintegy kiegészítve Fraunhofer művét. Róla nevezték el a rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugarak, a látható fény, az ibolyántúli, a röntgensugarak stb. hullámhosszának mértékegységét. 1 angström (A) a milliméter tízmilliomod része. - Kudrjavcev P. Sz.: A fizika története. Bp. 1951. 855. l." [HAI.]

Kérdezz - felelek! Honnan ered a kánikula szó? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 11. 1956. aug. 8. 32. sz. p. 1016. [SRG.]

VAJDA Pál: Tudományos eseménynaptár. 1956. augusztus 15-21. = Élet és Tudomány 11. 1956. aug. 8. 32. sz. p. 1033. "1839. augusztus 19-én nyílt meg a Pulkovói Csillagvizsgáló Pétervártól 17 versztnyire délre. Ez a világhírű obszervatórium százkét évig működött megszakítás nélkül. A második világháborúban a leningrádi blokád idején a fasiszta hadak a földig lerombolták. Azóta újból felépítették és két év óta teljes felszereléssel működik. A Pulkovói Csillagvizsgálónak nemcsak a szovjet, hanem a külföldi csillagászat fejlődésében is nagy szerepe volt. Az egész orosz asztronómia a Pulkovói Csillagvizsgáló termékeny talajából nőtt ki. De sok neves külföldi tudós is itt kezdte tudományos pályafutását, vagy itt tökéletesítette ismereteit. A tudomány története a Szovjetunióban. Bp. 1950. 70-81. l." [HAI.]

A TTIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálója (Bp., I. Sánc u. 3 b. Telefon: 258-268). = Élet és Tudomány 11. 1956. aug. 15. 33. sz. p. 1069. "minden este - ha derült, tiszta az idő - az érdeklődök rendelkezésére áll. Augusztusban esténként 19.30-kor, ha kellő számú érdeklődő jön össze, dia- és hangosfilmvetítéssel egybekötött népszerű tudományos előadásokat tartunk, s ezeket távcsöves bemutató követi. (Csak a csoportos látogatást kell előre bejelenteni.) Az előadások programjában a Mars bolygó szeptember 7-i nagy földközelsége, az űrhajózás, az élet lehetőségei más égitesteken és egyéb érdekes témák szerepelnek. Augusztusban távcsövön megtekinthetők: közvetlenül napnyugta után a Merkúr és a Szaturnusz; egész este az egyre jobban megfigyelhető Mars, a kettőscsillagok, ködök, extragalaxisok; augusztus 9-18-ig a Hold. Belépődíj személyenként 1,- Ft. Az Uránia megközelíthető a 9, 18 és 63-as villamossal, a 8-as és a 13-as autóbusz pedig közvetlenül ott áll meg." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

ZERINVÁRY Szilárd: Az augusztusi csillaghullás. = Élet és Tudomány 11. 1956. aug. 22. 34. sz. pp. 1074-1076. A Perseidák bemutatása hat sematikus ábrával illusztrált cikkben. [VEJ.]

A TTIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálója (Bp. I., Sánc u. 3/b. T.: 258-268) szeptember 10-től 16-ig Csillagászati hetet rendez az Urániával szemközti szabad téren. = Élet és Tudomány 11. 1956. aug. 22. 34. sz. p. 1076. "A Csillagászati Hét programja: Szept. 10. Kulin György: Merre halad a csillagászat?; 11. Zerinváry Szilárd: A Mars bolygó szeptemberi nagy fölközelsége.; 12. Herczeg Tibor: A bolygókutatás legújabb eredményei.; 13. Horváth Árpád: Hell Miksa, egy elfelejtett magyar csillagász.; 14. Detre László: Kozmikus hatások a Földön.; 15. Almár Iván: Mesterséges holdak a látóhatáron.; 16. Dezső Loránd: Fokozódik a naptevékenység. A szeptember 10-15-i előadások este 6 órakor kezdődnek. A 16-i (vasárnapi) előadás délelőtt 11 órakor kezdődik! Az előadások után távcsöves bemutatókat tartunk. A vasárnap délelőtti, Napról szóló előadás előtt 10 órától az Uránia teraszán levő nagy távcsővel napfolt bemutatás. A Csillagászati Hét alatt az Urániában amatőrtávcső kiállítást rendezünk.
A kiállítás az előadások kezdete előtt este 5 órától tekinthető meg. Amatőröknek és érdeklődőknek ezen idő alatt díjtalan távcsőépítési tanácsadás. Belépődíj az egyes előadásokra 2 Ft. Az egész sorozatra érvényes bérletek 10 Ft-os árban kaphatók elővételben a TTIT közönségszolgálatánál (VIII., Múzeum u. 7.) és az előadások előtt a helyszínen. Az Uránia és a Csillagászati Hét előadásainak helye megközelíthető a 9-es, a 18-as és a 63-as villamossal, valamint a 8-as autóbusszal." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

Kérdezz - felelek! Mi a magyarázata a fénykereszt jelenségének? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 11. 1956. szept. 5. 36. sz. p. 1137. [SRG.]

HERCZEG Tibor: Mit jelent a Mars bolygó "nagy földközelsége"? = Élet és Tudomány 11. 1956. szept. 5. 36. sz. pp. 1138-1140. A Mars és a Föld szembenállásai 1937 és 1971 között, különös tekintettel az 1956. szeptemberi "nagy" szembenállásra, "nagy" földközelségre. [VEJ.]

Kérdezz - Felelek. = Élet és Tudomány 11. 1956. szept. 12. 37. sz. p. 1172. "Joó Gézáné budapesti olvasónk kérdezi: Milyen időszámítást használnak Indiában és Pakisztánban! Vécsey Zoltán válaszol: Mind Indiában, mind Pakisztánban hivatalosan a mi időszámításunkat, használják, tehát most 1956-ot írnak. Természetes, hogy - például a mohamedán népek stb. - más időszámítást is használnak. A legismertebb az úgynevezett Szamvat-éra, amely egy regebeli nagy királynak, Szamvatnak a trónralépésétől számítja az időt. Egyes irodalmi kiadványok megjelenési idejét ebben az érában szokták megjelölni. A Szamvat-éra időszámításunk előtt 58-cal kezdődik. Kevésbé használatos a Saka-éra, amely időszámításunk után 78-tól számít. Különös a brahmini éra, amely 1955 millió 881 ezer év után mindig a mi időszámításunk két utolsó számjegyét használja, most tehát 56-ot ír. A csaknem 2 milliárd év, ami az 56-ot megelőzi, a jelenlegi világkorszak kezdetétől számít.
A brahmanizmus szerint ugyanis a világkorszakok folyton váltják egymást." [HAI.]

VÁMOS Vera: Az üstökösök eredete. = Élet és Tudomány 11. 1956. okt. 3. 40. sz. pp. 1265-1267. Mikor keletkeztek az üstökösök? Néhány magyarázat. Az üstökösök keletkezésének elmélete. [VEJ.]

HERCZEG Tibor: Utólagos megjegyzések a nyári időszámításhoz. = Élet és Tudomány 11. 1956. okt. 3. 40. sz. pp. 1287-1288. A nyári időszámítás általános és az 1956-os konkrét ismertetése, kritikája. A cikkben utalás található arra, hogy 1946-ban a nyári időszámítás márc. 31-től okt. 6-ig tartott. [VEJ.]

SZABÓ Gyula: Az új csillagászat megteremtői. = Északmagyarország 12. 1956. jún. 22. 146. sz. p. 4. "Az első elképzelések a világmindenség szerkezetére vonatkozólag mítoszok, legendák formájában maradtak reánk. Ezek az elgondolások igen primitívek és fantasztikusak, (bálnákon, oszlopokon nyugvó Föld, stb.). Az első tudományos megállapításokat a görög természetbölcselők végezték. [...] Az új csillagászati tudomány Kopernikusszal kezdődik és Newtonnal zárul. Ez az időszak az emberi tudás történetének egyik legnevezetesebb fejezete. A csillagászati tudomány új alapokra helyezése felmérhetetlen jelentőségű volt abban a küzdelemben, melyet az akkori társadalom haladó erői ideológiai síkon vívtak a hanyatló feudális társadalom ellen. [...] Kopernikusz lengyel származású tudós, korának egyik legműveltebb embere, a kor egész tudományának tökéletes ismerője volt. Megalapozta a heliocentrikus rendszert. Ennek lényege az, hogy a Világegyetem központja nem a Föld, hanem a Nap.
A Föld egyszerű bolygó, mely a Nap körül kering. Giordano Bruno nem volt csillagász, de röpirataiban, könyveiben, előadásaiban és nyilvános vitáiban terjesztette, általánosította és elmélyítette Kopernikusz felfogását. Szakított azzal az elgondolással is, hogy a Nap lenne a mindenség központja. [...] Brúnó halála után néhány esztendővel Galilei és Kepler működése nyomán az új csillagászat elsöprő győzelmet aratott. Galilei csillagász és fizikus volt az, aki a kopernikuszi tanoknak még Brúnónál is nagyobbhatású terjesztője volt. Felhasználta ebben a távcső segítségével tett szenzációs felfedezéseit. [...] Kepler német csillagász munkásságának jelentősége az, hogy az általa felfedezett híres három törvény kiküszöbölte azokat a pontatlanságokat, amelyeket Kopernikusz elmélete a körpályák feltételezése miatt mutatott. [...] Ma is harc van a burzsoá idealista és szocialista dialektikus materializmus elmélete között. Ma természetesen nem lehet már a Föld mozgása ellen érvelni.
A kopernikuszi problémák lezárultak. Ma a harc középpontjában a csillagászaton belül a mindenség történetének kérdése áll. Annak az alaptételnek igazolása, hogy a Mindenség maga is fejlődik, átalakul, hogy az egész világmindenség térben és időben végtelen, tehát örök, nem fog elpusztulni, nem volt kezdete és nem lesz vége." [HAI.]

ALMÁR Iván: Az űrhajózás korszakának küszöbén vagyunk. = Esti Budapest 1956. júl. 20. p. 4. [ALM.]

NÁDOR György: Kepler világnézete és gondolkodói egyénisége. A "szent őrjöngés" és a természettudomány. = Filológiai Közlöny 2. 1956. márc.-jún. 1-2. sz. pp. 41-60. Fejezetcímek: A 17. század első évtizedeinek természetfelfogása.; A misztikának is számos válfaja "virágzik".; Kepler a természettörvény fogalmáról és logikai-módszertani szerkezetéről. Kepler harca az áltudományok ellen.; Kepler és a "világ harmóniájának" eszméje. Miben áll a "világ harmóniája"?; Kepler a tudomány törvényeiről. A tudományos törvények objektivitása.; Az általánosítás és az absztrakció szerepe.; A tudományos törvények kutatásának módszeréről. [HAI.]

MARX György: Dezső Loránt: A Nap és hatásai Földünkön. (Művelt Nép, Budapest 1955.) = Fizikai Szemle 6. 1956. febr. 1. sz. pp. 31-32. Könyvismertetés. [KSZ.]

MARX György: Távoli extragalaktikák vöröseltolódása. = Fizikai Szemle 6. 1956. szept. 6. sz. p. 170. [KSZ.]

RÉDEY István: A földrajzi helymeghatározás egységes jelölései. 2. = Geodézia és Kartográfia 8. 1956. 1. sz. pp. 16-23. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A luniszoláris hatás amplitudóviszonyának meghatározása a Budapesten 1951-ben 37 napon át végzett graviméterészlelésekről. = Geofizikai Közlemények 5. 1956. 3. sz. pp. 10-20. [SRG.]

Amatőrcsillagászok iskolája. Távcsövet építünk. [1.] = Ifjú Technikus 5. 1956. febr. 2. sz. pp. 51-53. [SRG.]

Amatőrcsillagászok iskolája. Távcsövet építünk. 2. = Ifjú Technikus 5. 1956. márc. 3. sz. pp. 88-89. [SRG.]

Amatőrcsillagászok iskolája. Távcsövet építünk. 3. = Ifjú Technikus 5. 1956. ápr. 4. sz. pp. 116-118. [SRG.]

Amatőrcsillagászok iskolája. Távcsövet építünk. 4. = Ifjú Technikus 5. 1956. máj. 5. sz. pp. 147-149. [SRG.]

Amatőrcsillagászok iskolája. Távcsövet építünk. 5. = Ifjú Technikus 5. 1956. jún. 6. sz. pp. 184-186. [SRG.]

KULIN György: Mit és hogyan figyelhetünk meg az égen 10 centiméteres távcsövünkkel. = Ifjú Technikus 5. 1956. aug. 8. sz. pp. 246-248. [SRG.]

  TOKODY Lajos: Bemutató csillagvizsgáló épül Szolnokon. = Jászkunság 3. 1956. 1. sz. p. 44. Szolnok. Verseghy Ferenc Gimnázium tetejére tervezik a csillagvizsgálót, a TIT Szolnok Megyei Szervezete fogja működtetni. [GER.]

SZAKÁCS Györgyné: Mennydörgés, villámlás - télen. = Légkör 1. 1956. jan. 1. sz. pp. 10-11. A Légkör első száma 1956. januárjában jelent meg, az Országos Meteorológiai Intézet, később Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szakmai tájékoztatójaként. A Magyar Meteorológiai Társaság (MMT) tagjai kedvezményes áron fizethették elő, később az OMSZ és a MMT közös folyóirata. Kezdetben negyedévente, majd 1957-1959-ig kéthavonta jelent meg. 1960-tól ismét negyedéves. [SRG.]

CZELNAI L. Rudolf: Kalandozás a szivárvány körül. = Légkör 1. 1956. jan. 1. sz. pp. 11-12. [SRG.]

KOZMA Ferenc - VARGA H. Zoltán: Fényjelenségek a levegőben. = Légkör 1. 1956. okt. 4. sz. pp. 10-11. A csillagok vibrálása is. [SRG.]

LORENTZ, H. A.: A relativitás elve és annak alkalmazásai egyes fizikai jelenségekre. = Magyar Fizikai Folyóirat 4. 1956. 1. füz. pp. 91-104. A klasszikus irodalomból. Göttingenben, 1910 októberében tartott előadása. Csillagászati vonatkozásokkal és a relativitás elméletével kapcsolatos csillagászati bizonyítékok keresésével. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság. Csada Imrét "A csillagok tengelyforgásának és mágneses terének elmélete" című disszertációja alapján - az értekezés opponensei: Dezső Loránd... , Földes István... - a fizikai tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 63.(1.) 1956. júl-aug-szept-okt-nov-dec. 7-12. sz. p. 442. A "Magyar Tudomány" folyóirat 1956-ban indult ezzel a címmel , az előző évig megjelenő "Akadémiai Értesítő" lap folytatásaként. [KSZ.]

NÁDOR György: A kopernikuszi tan és hatása a tudományos gondolkodásra. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 6. köt. 1956. 1. sz. pp. 93-105. Részlet a szerzőnek "A természettörvény-fogalom kialakulása az ókortól Newtonig" című sajtó alatt lévő könyvéből. [KSZ.]

HEVESY Sándor: Az egri csillagásztorony. = Népújság (Eger) 10. 1956. aug. 18. 65. sz. p. 6. Hell Miksa szerepe a csillagvizsgáló létesítésében. [HAD.]

HÉDERVÁRI Péter: Miért olyan fényes az "Esthajnal csillag"? = Pajtás 11. 1956. máj. 17. 20. sz. p. 2. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az iránytű "titka". = Pajtás 10.(!) 1956. aug. 9. 32. sz. p. 2. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Érdekes csillagászati esemény. = Pajtás 10.(!) 1956. aug. 23. 34. sz. p. 2. 1956. szeptember 7-i Mars-közelségről. [SRG.]

BARTHA Lajos: Út a csillagok birodalmába. Néhány szó az űrhajózási kísérletek mai állásáról. = Pestmegyei Népújság 11. 1956. febr. 5. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: Mi történt az ionoszférában? = Rádiótechnika 6. 1956. ápr. 4. sz. p. 98. A Nap, mint égitest. A Nap és a naptevékenység hatása az ionoszférára. [KSZ.]

GYULAY Zoltán: Az iváni "légkőeső" 1841-ben. = Soproni Szemle 10. 1956. 2. sz. pp. 116-121. Karl Reichenbach szerint kozmikus eredetűek a kövek. [SRG.]

Z. P.: P. K. Sternberg (1865-1920). = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. jan. 1. sz. pp. 47-48. Az orosz csillagász életrajza Kulikovszkij nyomán. [SRG.]

Az elektrónikus számológép "megtalált" egy elveszett bolygót. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. jan. 1. sz. p. 59. (515) Althalia kisbolygót. Az Umschau nyomán. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1956. január 15-től 1956. február 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. jan. 1. sz. p. 60. [SRG.]

Uránia kiskönyvek. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. jan. 1. sz. p. 61. Kulin György: A távcsőoptika elemei. - Bozsidár Géza: A tükrös távcső házi készítése.; Wodetzky József: Tájékozódás a csillagos égen.; Sinka József: Mit figyeljünk meg az égen. Könyvismertetések. [SRG.]

SCHATZMAN, Evry: A csillagközti por. Az intersztelláris anyag természete és fejlődése. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. febr. 2. sz. pp. 91-95. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Kimutatták a Nap röntgensugárzását. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. febr. 2. sz. p. 123. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1956. február 15-től március 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. febr. 2. sz. p. 124. [SRG.]

Elektronikus csillagászati teleszkóp. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. márc. 3. sz. p. 179. Technische Rundschau nyomán. [KSZ.]

A kozmikus sugárzás gyakorlati felhasználása. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. márc. 3. sz. p. 179. [KSZ.]

Hélium-csillagok. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. márc. 3. sz. p. 187. [KSZ.]

Az 1955. év ötödik üstököse. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. márc. 3. sz. p. 187. 1955 g. Honda-üstökös. A Sky and Telescope 1955. 10. sz. nyomán. [KSZ.]

Változik-e a fény terjedési sebessége? = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. márc. 3. sz. p. 187. A Sky and Telescope 1955. 10. sz. nyomán. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1956. március 15-től 1958. április 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. márc. 3. sz. p. 187. [SRG.]

Csillagászati kisnaptár. 1956. március 15-től 1958. április 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. márc. 3. sz. p. 188. [SRG.]

OZSVÁTH István: A Tejútrendszer szerkezetére vonatkozó ismereteink fejlődése. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. ápr. 4. sz. pp. 218-221., hátsó külső borító. [SRG.]

Triangulum-köd. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. ápr. 4. sz. hátsó külső borító. Fotó. [SRG.]

Évenként négyszer, korlátolt példányszámban csak előfizetők részére rövidesen megjelenik a Csillagok Világa. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. ápr. 4. sz. p. 233. [KSZ.]

B. G.: Kozmikus sugárzás átmeneti növekedése februárban a napkitörések hatására. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. ápr. 4. sz. p. 244. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj. - GAUSER Károly: Van-e a csillagoknak bolygórendszerük? = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. ápr. 4. sz. p. 246. [SRG.]

KULIN György: 3,15 cm-es hullámú rádióforrások felfedezése. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. ápr. 4. sz. p. 251. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1956. április 15-től május 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. ápr. 4. sz. p. 252. [SRG.]

KULIN György: A korszerű üstököskutatás újabb eredményei. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. máj. 5. sz. pp. 283-286. Hogyan vélekedtek a régiek az üstökösökről, szétfoszlik a babona.; Üstököspályák alakja, magjának szerkezete, csóva képződése.; Az üstököspályák változásainak belső okai. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Sarki fény a Vénuszon. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. máj. 5. sz. p. 310. [KSZ.]

KULIN György: A jövő évszázadok leghosszabb napfogyatkozásai. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. máj. 5. sz. p. 315. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1956. május 15-június 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. máj. 5. sz. p. 316. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A legkisebb ismert tömegű csillag. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. jún. 6. sz. p. 373. A Ross 614 vörös törpe. [KSZ.]

Sz. O. [SZIMÁN Oszkár]: A meteorok kora. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. jún. 6. sz. p. 374. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1956. június 15-től július 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. jún. 6. sz. p. 379. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj: A naplégkör hőmérséklete. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. jún. 6. sz. p. 380. [SRG.]

KULIN György: Zerinváry Szilárd: A Föld fizikája. Budapest, 1956. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. jún. 6. sz. pp. 383-384. Könyvismertetés. [SRG.]

BERKES Zoltán: A napfoltok és az időjárás. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. júl. 7. sz. pp. 405-408. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Újabb vita a Mars növényzete körül. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. júl. 7. sz. pp. 437-438. [KSZ.]

Megalakult a Társulat Űrhajózási Bizottsága. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. júl. 7. sz. p. 443. Az alakuló ülés a Kossuth-klubban 1956. máj. 26-án volt. A bizottság vezetőjévé Kulin Györgyöt, titkáraivá Almár Ivánt és Sinka Józsefet választották. A bizottság második ülését 1956. jún. 27-én tartotta az Eötvös-klubban. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1956. július 15-től augusztus 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. júl. 7. sz. p. 444. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A világ második legnagyobb Schmidt távcsöve. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. aug. 8. sz. p. 502. A Hamburg-Bergedorfi Csillagvizsgálóban. A távcső nyílása 80 cm, fókusza 240 cm. [KSZ.]

A TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálója. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. aug. 8. sz. p. 505. Hirdetés. [SRG.]

Argon-légkör a Holdban? = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. aug. 8. sz. p. 507. Az Orion híre. [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: Egy érdekes meteoráram. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. aug. 8. sz. p. 507. A július végi delta Aquaridák. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1956. augusztus 15-től szeptember 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. aug. 8. sz. p. 508. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A Nap: bolygórendszerünk óriás betatronja. A Nap-kutatás újabb problémája. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. szept. 9. sz. pp. 544-547. [SRG.]

Csillagászati kisnaptár. 1956. szeptember 15-től október 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. szept. 9. sz. p. 572. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Nemzetközi együttműködés a csillagászatban. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. okt. 10. sz. p. 611. [KSZ.]

B. Gy. - G. É.: Nemzetközi kozmikus sugárzási konferencia Budapesten. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. okt. 10. sz. pp. 626-627. 1956. aug. 28-án kezdődött és négy napig tartott a Kossuth klubban. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Nap és a Hold gravitációs hatásáról. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. okt. 10. sz. p. 627. [KSZ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: A földmágnesség változása vulkáni és szeizmikus aktivitás következtében. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. okt. 10. sz. p. 629. [KSZ.]

ZERINVÁRY Szilárd: A sarki fény kutatása rádiótávcsövekkel és radarral. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. okt. 10. sz. pp. 629-630. [KSZ.]

Csillagászati kisnaptár. 1956. október 15-től november 14-ig. = Természet és Társadalom [Természettudományi Közlöny] 115. 1956. okt. 10. sz. p. 636. A Természet és Társadalom 1956. novemberi és decemberi száma nem jelent meg. Az 1957. januári és februári sem. 1957. márciusában folytatódott a havilap, de már az új (illetve a korábbi) Természettudományi Közlöny névvel. Az a szám az I. évf. 1. számot kapta, de feltüntették, a LXXXVIII. azaz a 88. évfolyamot is. [KSZ.]

          1957.

Amit a mesterséges holdról tudni kell... Budapest, 1957. Gondolat. 23 p. Írták a TTIT Asztronautikai Bizottságának tagjai: Almár Iván, Aujeszky László, Nagy Ernő, Sinka József. A kis kötetet 50 ezer példányban nyomtatták ki a Szutnyik-1 1957. okt. 5-i sikeres startja utáni pár napon belül. [TZS.]

AUJESZKY László: A légkör fizikája. Budapest, 1957. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. 286 p. /Általános geofizika. 3./ Szerkesztette: Renner János. Lektorálták: Béll Béla, Kántás Károly, Scheffer Viktor. Számos csillagászati kapcsolódással. [KSZ.]

BARTA György: Földmágnesség. Budapest, 1957. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. 192 p. /Általános geofizika. 2./ Szerkesztette: Renner János. Lektorálták: Kántás Károly, Scheffer Viktor. Számos csillagászati kapcsolódással. [KSZ.]

BENCZE Sándor: A Földtől a csillagokig. [Szombathely,] 1957. Kiad.: Vas megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága művelődési osztálya és a Szombathelyi Gothard Csillagvizsgáló, Szombathelyi Nyomdaipari Vállalat. 23 p. Lektorálták: Lovas Miklós és Dobos Károly. A szerző előszava kelt Szombathelyen, 1957. máj. 26-án. [KSZ.]

BENCZE Sándor: Gothard Jenő. Szombathely, 1957. 16 p. [GAI.]

BORSY Zoltán: Jön az üstökös! Debrecen, 1957. Alföldi Nyomda. 15 p. Az Arend-Roland üstökös 1957. áprilisi nap- és földközelsége alkalmából. [KSZ.]

CSONGOR Edéné - MAGYAR János: Az üstökösök. Szerk.: TTIT Bács-Kiskun megyei szervezete. Kecskemét, 1957. Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya, Gondolat Kiadó, Franklin nyomda. 48 p. /Bács-Kiskun Megyei Füzetek. 3./ [REZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. 212 p. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Az óra regénye. Az ingaóra feltalálásának 300. évfordulójára (26 ábrával és 20 képtáblával). Budapest, 1957. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum [nyomda]. 275 p., 20 t. Szakmailag Csury László és Róka Gedeon ellenőrizték. Csillagászat: pp. 12- 23. (Az idő-fogalom kialakulása. Hányféle nap van. Ősi napórák); pp. 47-52. (A strassburgi csillagászati óraszerkezet); pp. 84-122. (Galilei, Huygens), p. 16.: "A Soproni Műszaki Egyetem könyvtárában van egy igen szép munka a napórákról, melynek még az a nevezetessége, hogy valamikor Tycho Brahe híres csillagász tulajdona volt és tőle került Kepler könyvtárába. A könyv első lapján Tycho sajátkezű bejegyzése látható." [KSZ.]

KOHL, Otto - FELSMANN, Gerhard: A csillagos ég térképe az 1950-es aequinoctiumra. Budapest - Berlin. 1957. Akadémiai Kiadó - Akademie-Verlag. [4 p.], 9 térk.,7 t. A csillagos ég 8 térképlapon 6,5 magnitúdóig. Napfoltképek. Holdfényképek a holdkráterek neveivel. Színes bolygórajzok. [KSZ.]

KULIN György: Optikai eszközök házi készítése. Budapest, 1957. Uránia Ismeretterjesztő Bolt Tudományos Tanácsa, Kossuth Kiadó Sokszorosító Üzeme. 34 p. /Uránia ismeretterjesztő füzetek. 1./ [KSZ.]

LUCRETIUS: Titus Lucretius Carus: A természetről. Ford., bev. és jegyz. ell.: Tóth Béla. Debrecen, 1957, Alföldi Magvető Könyvkiadó. Athenaeum. 238 p. A fordítást ellenőrizte: Szabó Árpád. Lucretius Kr. e. 99 körül született. "De rerum natura" azaz a "Dolgok természetéről" című művét Kr. e. 54-ben fejezte be, majd rövidesen ezután hunyt el. A műben sok helyen van csillagászati tartalom, csillagászati jelenségek magyarázata. Például: Első alaptétel: semmiből nem lesz semmi. Harmadik tétel: nemcsak anyag van, hanem űr is. Az anyag sajátságai. Az őselemek szilárd, oszthatatlan testek. Öröktől léteznek. Az űrrel vegyülve hozzák létre a dolgokat. A világ végtelensége. A világnak nincs középpontja és nincsenek antipodusok. A világegyetem látszólagos nyugalma mögött az atomok állandó mozgásban vannak. A mienken kívül még számtalan világ keletkezhetett a végtelen űrben. A világok nemcsak keletkezhetnek, el is múlhatnak.
Az ég is mulandó természetű. A világ keletkezésének menete: a legsúlyosabb atomokból lett a Föld, az általa kiszorított tűzmagvakból az aether. Ezt követte a Nap és Hold születése. A száradó Föld üregeiben támad a tenger s a felszálló párából a levegő. Az aether körbeforogja a Földet. A Föld helyzete. Összefüggése környezetével. A csillagok és a Hold forgásának magyarázata. A Nap olyan nagy, mint amilyennek látszik. Feltevések a Nap fényének megmagyarázására. Az ekliptika magyarázata különböző feltevésekkel. A Nap keltének és nyugvásának lehetséges okai. Miért nőnek és rövidülnek a nappalok és éjszakák? Feltevések a hold fényének és változásainak megmagyarázására. Az eredeti mű latin nyelven és versben (hexameterben) íródott. Magyar nyelven 1871-ben jelent meg először, Fábián Gáspár fordításában, az a fordítás már saját korában is elavultnak számított. Tóth Béla 1957-es fordítása korszerűbb és szakszerűbb. [KSZ.]

MAGYAR János: Az ember és mindenség. Szerk.: TTIT Bács-Kiskun megyei szervezete. Kecskemét, 1957. Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Művelődési Osztálya, Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 44 p. /Bács-Kiskun Megyei Füzetek. 4./ [REZ.]

RAFFY Ádám: Ha Giordano Bruno naplót írt volna... Történelmi regény. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 216 p. A szerző 1936-ban írta a művet. [KSZ.]

STERNFELD, A. A.: A bolygóközi repülés. Ford.: Czitrom János. Budapest, 1957. Bibliotheca. 73 p. [TZS.]

SZTRÓKAY Kálmán: Ismerkedés a csillagokkal. Budapest, 1957. Műszaki Könyvkiadó, Szikra lapnyomda. 63 p., 1 térk. /Egy óra tudomány. 3./ [KSZ.]

SZTRÓKAY Kálmán: Nagy a Föld, kicsi a Föld. Budapest, 1957. Műszaki Könyvkiadó, Szikra lapnyomda. 64 p. /Egy óra tudomány. 1./ [HAI.]

Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ 243 p., 24 t. Szakmailag ellenőriték: Ákos Károly, Kulin György, Zách Alfréd, Zalka András. [KSZ.]

NAGY Ernő: A rakéta. In: Amit a mesterséges holdról tudni kell... Budapest, 1957. Gondolat. pp. 5-10. [TZS.]

ALMÁR Iván: Új égitest született. In: Amit a mesterséges holdról tudni kell... Budapest, 1957. Gondolat. pp. 10-13. [TZS.]

AUJESZKY László: Új korszak nyílik a geofizikai tudományokban. In: Amit a mesterséges holdról tudni kell... Budapest, 1957. Gondolat. pp. 14-18. [TZS.]

SINKA József: Még néhány szó a mesterséges holdról. In: Amit a mesterséges holdról tudni kell... Budapest, 1957. Gondolat. pp. 18-23. [TZS.]

MERSITS József: Csillagászati adatok az 1957. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. pp. 3-52. [SRG.]

GUMAN István: A csillagos ég 1957-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. pp. 53-65. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése az 1955. évben. In: Csillagászati Évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. pp. 66-73. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TTIT csillagászati és matematikai szakosztályainak munkájáról. In: Csillagászati évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. pp. 74-79. [SRG.]

KULIN György: A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálói. In: Csillagászati évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. pp. 80-90. Beszámolók: Borbás Mihály Baja; Thury Sándor, Kaszai Pál, Iványi Gergely Békéscsaba - Gyula; Pozsonyi Tibor Debrecen; Magyar János Kecskemét; Szabó Gyula Miskolc; Lábas Menyhért Nyíregyháza. [SRG.]

PANEKOEK, Antonie: A csillagászat eredete. In: Csillagászati évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. pp. 91-103. Ford.: Herczeg Tibor. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: Mivel foglalkozik a csillagászat? In: Csillagászati évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. pp. 104-113. [SRG.]

IZSÁK Imre: A matematika szerepe a csillagászatban. In: Csillagászati évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. pp. 114-125. [SRG.]

MARX György: Az elemi részecskék szerepe a világmindenség felépítésében. In: Csillagászati évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. pp. 126-146. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Fényképezés a csillagászatban. In: Csillagászati évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. pp. 147-177. [SRG.]

HERCZEG Tibor: Mit tudunk az üstökösök, kisbolygók, meteorok eredetéről? In: Csillagászati évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. pp. 178-194. A budapesti Uránia Csillagvizsgálóban 1955. nov. 24-én tartott előadás anyaga. [SRG.]

SINKA József: Az űrhajózás kultúrtörténete. In: Csillagászati évkönyv az 1957. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1957. Egyetemi Nyomda. pp. 195-210. [SRG.]

HERCZEG Tibor: Bolygókalendárium és fogyatkozások 1957-re. In: Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1957. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1956. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 28-29. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A mesterséges holdtól a valódi holdig. In: Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1957. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1956. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 87-90. A szerzőt Almár Istvánként nyomtatták ki. [KSZ.]

HERCZEG Tibor: A naptevékenység hatásai a Földön. In: Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1957. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1956. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 188-192. [KSZ.]

OZSVÁTH István: Van-e élet a bolygókon? In: Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1957. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1956. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 199-201. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Rádió és csillagászat. In: Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1957. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1956. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 262-265. [KSZ.]

KULIN György: Csillagászat szabad szemmel. In: Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1957. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1956. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 287-289. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Hogyan születnek a csillagok? In: Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1957. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1956. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 409-410. [KSZ.]

NÉMETH László: Galilei. Történeti dráma. 1953. In: Németh László: Történeti drámák. VII. Gergely.; Husz János.; Galilei.; II. József.; Apáczai.; Eklézsia-megkövetés.; Petőfi Mezőberényben.; Széchenyi. 2. kiad. Budapest, 1957. Szépirodalmi Könyvkiadó, Athenaeum nyomda. 1. köt. pp. 161-265. [KSZ.]

Tele van az edény rizzsel. Ford. Jánosy István. In: Dalok Könyve (Si King). Ford. Csanádi Imre és mások. Budapest, 1957. Európa. pp. 194-196. A gyűjtemény több kiadást is megért. 2. kiadás: Budapest, 1959. Európa Kiadó. A további kiadások szintén az Európa Kiadónál, a Lyra Mundi sorozatban jelentek meg 1974-ben, 1976-ban, 1994-ben. [FŐA.]

KULIN György: Előszó. In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 7-8. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ Az előszó 1957. június hóban kelt, Budapesten. [KSZ.]

SINKA József: Ami a tudományt megelőzte. In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 9-23. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ [KSZ.]

NAGY István György: Rakéták. In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 24-52., 16 t. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ [KSZ.]

ALMÁR Iván: Mesterséges holdak. In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 53-100., 24 t. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ [KSZ.]

AUJESZKY László: Az űrhajó a levegőóceánban. In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 101-148., 8 t. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ [KSZ.]

SINKA József: Az űrhajó mozgását megszabó törvények. In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 149-155. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ [KSZ.]

ALMÁR Iván: Utak a világűrben. In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 156-163. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ [KSZ.]

SINKA József: Hová érdemes utazni? In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 164-169. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ [KSZ.]

ALMÁR Iván: Indulástól érkezésig. In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 170-179. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ [KSZ.]

GALLA Emil: Az ember a világűrben. In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 180-234., 8 t. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ [KSZ.]

NAGY István György: Atomrakéták. In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 235-237. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ [KSZ.]

SINKA József: A csillagokig. In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 238-240. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ [KSZ.]

ALMÁR Iván: Utunk végére értünk. In: Az űrhajózás. Szerk.: Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 241-243. /Élet és Tudomány kiskönyvtár./ [KSZ.]

Csillagászati naptár 1957 első felére. = Élet és Tudomány 12. 1957. febr. 6. 5. sz. p. 150. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Északi fény Közép- és Nyugat-Európában. = Élet és Tudomány 12. 1957. febr. 10. 6. sz. p. 171. Január 21-én este, részben Magyarországról is látható sarki fény-jelenség volt látható Európában. [VEJ.]

FLÓRIÁN Endre: Ionoszféra-kutatás Pestszentlőrincen. = Élet és Tudomány 12. 1957. febr. 17. 7. sz. pp. 200-203. [VEJ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Edmund Halley. Születésének 300. évfordulójára. = Élet és Tudomány 12. 1957. febr. 24. 8. sz. pp. 227-229. Életének, munkásságának rövid bemutatása, kiemelten tárgyalva a róla elnevezett üstököst. [VEJ.]

Tudományos eseménynaptár. 1785. március 1-én halt meg Sajnovics János... = Élet és Tudomány 12. 1957. febr. 24. 8. sz. p. 255. Az Élet és Tudomány ezen számához csatoltak egy "A tudomány világa. Az Élet és Tudomány melléklete. 1957. II. 24." című kisméretű (94 x 137 mm-es) 16 oldalas füzetet. Ebben olvashatóak a következő cikkek is: Mi értelme és haszna az űrhajózásnak? (pp. 1-2.); Az egylépcsős rakéta magassági rekordja (p. 2.); A kozmikus sugárzás kutatása az Északi-sark fölött. (p. 11.); Nehéz hidrogén a Tejút gázfelhőiben. (p. 13.) [KSZ.]

Mi az értelme és haszna az űrhajózásnak? = Az Élet és Tudomány melléklete. A Tudomány Világa. 1957. febr. 24. p. 1. A gyakran feltett kérdésre a válasz: ugyanaz, ami a világ összes találmányának és felfedezésének volt megszületésük pillanatában. [VEJ.]

LOVAS Miklós: Nem ütközünk össze az üstökössel! = Élet és Tudomány 12. 1957. márc. 3. 9. sz. p. 281. Az Arend-Roland üstökös 1957. ápr. 22-i földközelségéhez kapcsolódó tévhiedelmek eloszlatása. [VEJ.]

Tudományos eseménynaptár. Március 3-11. = Élet és Tudomány 12. 1957. márc. 3. 9. sz. p. 287. "1811. március 11-én született Urbain Jean Joseph Leverrier francia csillagász (megh. 1877-ben). Vegyésznek készült, Arago ösztönzésére azonban főképp csillagászati számításokkal kezdett foglalkozni. Az Uranus bolygó mozgásbeli rendellenességeiből kiszámította, hogy kell lennie egy eddig ismeretlen bolygónak az Uranus pályája közelében. A helyét is pontosan meghatározta. Erre vonatkozó dolgozatát 1846. augusztus 31-én mutatta be a párizsi akadémián. Szeptember 23-án a berlini csillagászok valóban megtalálták a Leverrier kijelölte helyen az új égitestet. Számításai tehát fényesen igazolódtak.
Harminc évig dolgozott nagy művén, a Naprendszer mozgásainak összefoglalásán, kiegészítve Newton és Laplace idevágó elméleteit. Később a párizsi csillagvizsgáló intézet (L’Observatoire) igazgatója lett. Franciaország-szerte ő rendszeresítette a meteorológiai megfigyeléseket. - Természettudományi Közlöny, 1877. 429-31. l." [HAI.]

ALMÁR Iván: A mesterséges holdak évében. 1. A "holdkövető" program. = Élet és Tudomány 12. 1957. márc. 10. 10. sz. pp. 295-299. Háromszáz kilométer fölött. A megfigyelő állomások. Fényképezés és rádióösszeköttetés. A barcelonai konferencia. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 12. 1957. márc. 17. 11. sz. p. 322. "Szokol János acsai olvasónk kérdezi, hogy Tejútrendszerünk milyen mozgást végez a világmindenségben. "A Tejútrendszer középpontjában - írja - hatalmas tömegű és kiterjedésű csillagok vannak, s valószínű, hogy e rendszer is egy nagyobb csillagrendszer tagja. Vagy e nagyobb rendszer már a világmindenség?" Almár Iván, az MTA Csillagvizsgáló Intézetének tud. munkatársa válaszol: A Tejútrendszer hatalmas, több mint százmilliárd csillagból álló "csillagváros", amelynek Napunk csak egyik szerény polgára. A "város" középpontja, a Tejút legsűrűbb része, a Nyilas csillagkép irányában helyezkedik el. Semmiesetre sem várhatjuk, hogy itt "hatalmas tömegű és kiterjedésű csillagokat" találunk; a rendszer középpontja minden valószínűség szerint sok, normális méretű és a középpont körül keringő csillagból áll. Ezek együttes vonzóereje hat a távolabbi csillagokra úgy, mintha egyetlen "csillagkolosszus" helyezkednék el abban az irányban.
Tejútrendszerünk mindenekelőtt egy 14 kisebb-nagyobb csillagvárosból álló "helyi rendszer" tagja. A csillagvárosok (extragalaxisok) többnyire így, csoportosan fordulnak elő a világmindenségben. Mozgásukra egyelőre csak színképükből tudnak következtetni. Ezen az úton azt az érdekes eredményt kapták, hogy a csillagrendszerek általában nagy sebességgel távolodnak tőlünk. Kérdéses még, hogy ezt a jelenséget mennyire lehet reálisnak tekinteni. A Tejútrendszer, saját csillagvárosunk mozgásának irányát és sebességét meghatározni - valamiféle független vonatkoztatási rendszer hiányában - nem tudjuk." [HAI.]

Több milliárd fényévvel nő a csillagászok "látóköre". = Az Élet és Tudomány 1957. évi 11. sz. melléklete. A Tudomány Világa. p. 1. A Palomar-hegyi óriásteleszkópot kiegészítik egy új fejlesztésű műszerrel, az elektronikus fotomultiplierrel. Ezzel az 5 méter átmérőjű távcső egy 50 méteressel lesz egyenértékű. A Science Digest és a Science News Letter írása alapján. [VEJ.]

Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban Gellérthegy I., Sánc utca 3/b... = Élet és Tudomány 12. 1957. márc. 17. 11. sz. p. 322. "március 21-én d. u. 6 órai kezdettel Zerinváry Szilárd előadást tart a Naprendszer kisbolygói címmel. Belépődíj 2.- Ft. Az Uránia Csillagvizsgálóban minden derűlt este sötétedéstől kezdve távcsöves bemutatás van a nagyközönség számára." [HAI.]

PONORI THEWREWK Aurél: A piramisok csillagászata. = Élet és Tudomány 12. 1957. márc. 24. 12. sz. pp. 355-358. [PTA.]

Hófoltok a Marson. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 13. számának melléklete. p. 8. "N. P. Barabasov, a gorkiji egyetem obszervatóriumának igazgatója kijelentette, hogy ő és kollégái még sohasem észleltek olyan nagy kiterjedésű világos foltokat és sávokat a Marson, mint az elmúlt évben. Véleménye szerint okkal feltételezhető, hogy a déli sarkával Földünk felé forduló égitest nagy részén hóesés nyomaira vagy dérlepte területre bukkantak. Megjegyezte, hogy a Mars déli féltekéjén tavasszal - a napsugarak hatására - csökkenni kezdett az a hóból, jégből és felhőkből álló fehér "sapka", amely júniusban még több ezer négyzetmérföldet foglalt el. Augusztus végére teljesen eltűnt, és a Mars felületének ez a része is sötétté vált. A szovjet csillagászok közölték megfigyeléseiket a világ valamennyi obszervatóriumával. Megállapításaikat először az amerikai Wisconsin csillagászai erősítették meg. (Discovery)" Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

GAUSER Károly: A Nemzetközi Geofizikai Év 1957-58. Programismertetés. = Élet és Tudomány 12. 1957. ápr. 7. 14. sz. pp. 427-429., címoldal. Csillagászati vonatkozásai is vannak; pl. a napsugárzás, a napfolttevékenység hatása a Földre. [VEJ.]

Tudományos eseménynaptár. Április 10-16. = Élet és Tudomány 12. 1957. ápr. 7. 14. sz. p. 447. "1707. április 15-én született Leonhard Euler svájci matematikus és fizikus (megh. 1783-ban). Szülei kívánságára előbb teológiát tanult, de Bernouilli oldalán csakhamar a matematika felé terelődött a figyelme. Szentpétervárott 1727-ben az akadémián adjunktus, 1730-ban pedig tanár lett. 1741-től 1766-ig Nagy Frigyes meghívására Berlinben dolgozott, majd visszatért Szentpétervárra. Az egyik legtevékenyebb matematikus. Kötetbe is összegyűjtött művein kívül életében megjelent 473 értekezése, többnyire a szentpétervári és a berlini akadémia kiadásában, és még hagyatékában is találtak 61 kiadatlan dolgozatot. Számos fölfedezéssel gazdagította a matematikát, egyebek közt a geometriai analízist. Sok integrált ő számolt ki elsőnek, s több új függvényt fedezett föl.
Csillagászkodott is. Volt egy új elmélete a Holdról, és fontos tételeket állított fel a bolygók egyenlőtlenségeiről. Fizikával, mechanikával, kémiával és metafizikával is foglalkozott." [HAI.]

A nap felületének kutatása rádióhullámokkal. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 15. számának melléklete. p. 3. "A Stanford-egyetemen (Egyesült Államok) felállított rádióteleszkóppal rövidesen megkezdik a Nap által kibocsátott rádióhullámok tanulmányozását. Az ún. mikrohullámú heliográf 32 alumínium parabolaantennából áll; az antennák kettős sorban elhelyezve egy nagy keresztet alkotnak A berendezés mintegy 0,8 hektárnyi (kb. 1,4 kat. hold) területet foglal el. [...] Jóllehet a kromoszférát már régen fölfedezték, ismereteink hiányosak róla. Azelőtt jóformán csak napfogyatkozások alkalmával tudták tanulmányozni, most a rádióasztronómiától várja a tudomány a kromoszférával kapcsolatos több probléma tisztázását. Az antennarendszert pontosan a Napra irányították, és ennek pályáját automatikusan követi. Egy teljes felvétel a Napkorongról két óráig tart, s a felvétel elkészítését felhők sem zavarják. (Franklin Inst., Fernmelde-Praxis)" [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 12. 1957. ápr. 14. 15. sz. p. 473. "Az alábbi előadások jegyei az előadások színhelyén és az Ismeretterjesztő Boltban (VII., Lenin körút 6.) elővételben is kaphatók. Április 16. Üstökösök a Föld közelében. Zerinváry Szilárd. Az Eötvös Loránd Tud-egy. aulájában (Egyetem tér 3.). Jegy 3 Ft. Du. 6 ..." [HAI.]

Televíziós közvetítés-átvitel mesterséges holddal. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 14. számának melléklete. p. 3. "Fölvetődött az a gondolat, hogy nagy távolságokra történő televíziós közvetítésre mesterséges holdakat használjanak fel. Négy mesterséges hold, amely az egyenlítő környékén a Föld körül, attól mintegy 6500 km távolságban keringene, a reá szerelt ultrarövid hullámú adó-vevő berendezéssel a földi televíziós állomások jeleit közvetíteni tudná. A közeljövőben, a Nemzetközi Geofizikai Év folyamán mesterséges holdakat bocsátanak útra. Ez alkalommal mód nyílik annak kipróbálására, hogy mennyire megbízható módon lehet földi állomások és a mesterséges holdak között ultrarövid hullámú összeköttetést létesíteni és fenntartani (Neue Zürcher Zeitung)" Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

KULIN György: Szeszélyes égi vándorok-e az üstökösök? = Élet és Tudomány 12. 1957. ápr. 14. 15. sz. pp. 451- 453. Az üstökösök mozgásáról, pályáik elemzéséről ábrák, égi térképek illusztrációival. [VEJ.]

Tudományos eseménynaptár. Április 24 - május 1. = Élet és Tudomány 12. 1957. ápr. 21. 16. sz. p. 511. "1744. április 25-én halt meg Anders Celsius svéd csillagász, fizikus és geodéta (szül. 1701-ben). Már 29 esztendős korban az upsalai BH egyetem tanára volt. Európa nagy részét beutazta. Maupertuis-vel együtt a francia állam megbízásából Tornea-Pelle között meghatározta a föld délkörének hosszúságát. Olyan nagy tekintélynek örvendett hazájában, hogy 1740-ben sikerült egy fölszerelt csillagvizsgáló intézet építését kieszközölnie a svéd államtól. Csillagászati munkásságából a Jupiter holdakra vonatkozó számításai jelentősek. Celsiusnak köszönhetjük hőmérőnket. A víz fagyás- és forráspontja közötti hőmérsékletkülönbséget száz egyenlő részre osztotta. Hőmérőjén azonban a ma használatostól eltérően a melegebb hőmérsékletet a kisebb számok jelezték s a hidegebbet a nagyobbak. Vagyis a víz 100 fokon fagyott meg és 0 fokon forrott fel. Csak halála után tértek át a manapság is használt beosztásra." [HAI.]

Az új londoni planetárium. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 16. számának melléklete. p. 2. "A világ első modern planetáriumát 1923-ban a Zeiss-gyár állította fel Jénában. Ebben egy kupola alakú vetítővászonra vetítették az égitestek mozgását. Ezután Németországban és Ausztriában - iskolai célokra - több ilyen berendezést építettek. Példájukat Róma, majd Moszkva (1929) követte, s ma már világszerte 27 planetárium működik. A legkorszerűbb enemű létesítményt most Londonban állítják fel. Februárban megkezdték a félgömb alakú bemutatócsarnokok építését, a Zeiss-gyárban pedig már készül a minden eddiginél tökéletesebb vetítőkészülék. Míg régente csak a Szíriusznak és néhány más változó csillagnak volt a gépben külön vetítő szerkezete, ez a legújabb típusú projektor 42 - külön kezelhető - berendezéssel vetíti föl a mű égboltra a fontosabb csillagok pályáját. (Discovery)" Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 12. 1957. ápr. 28. 17. sz. p. 532. "Május 2. Megismerhető-e a világ. Róka Gedeon, Bp. I., Sánc u. 3/b, du. 6. [...] Május 4. [...] A Hold, a Saturnus és a Jupiter bemutatása. Guman István és Lovass Miklós. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. Szabadsághegy. Jegy 5 Ft Du. 7. A látogatásokon a korlátozott létszámra való tekintettel csak azok vehetnek részt, akik előzetesen jelentkeznek az Uránia Ismeretterjesztő Boltban (Bp. VII., Lenin körút 6. Telefon: 422-754). A találkozás helyét a jegyátvétel alkalmával közöljük." [HAI.]

Az újonnan feltűnt Arend-Roland üstököst. = Élet és Tudomány 12. 1957. ápr. 28. 17. sz. p. 538. "április 22-től kezdve (sötétedés után) az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban (I., Sánc u. 3/b, Gellérthegy) távcsöveken át bemutatják a nagyközönségnek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kérdezz - felelek. Hogyan határozzák meg a Nap és a Hold naponkénti keltének és nyugtának időpontját? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 12. 1957. máj. 5. 18. sz. p. 546. [SRG.]

VÉCSEY Zoltán: Galilei és az inkvizíció. = Élet és Tudomány 12. 1957. máj. 5. 18. sz. pp. 566-571. [VEJ.]

A legközelebbi teljes napfogyatkozások. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 19. számának melléklete. p. 2. "...Mikor lesz közelünkben teljes napfogyatkozás - ezt a kérdést vizsgálja a "Die Sterne" egyik cikke. Elsőnek az 1959. október 2-i fogyatkozást említi. A számítások szerint kezdete hajnalban Észak-Amerikában, az Ontario tótól délre várható. [...] Az európai csillagászok és érdeklődők számára sokkal fontosabb az 1961. február 15-i napfogyatkozás. Dél- Franciaországból (Biscayai - öböl), később Olaszországból, Jugoszláviából és a Szovjetunióból figyelhető majd meg. [...] A mi számunkra az évszázad legjobban megfigyelhető napfogyatkozása csak 1999. augusztus 11-én lesz. A totalitás sávja ekkor majd Magyarországon is áthalad, miután előzőleg Nyugat- és Közép-Európa több nagy városát (Párizs, Karlsruhe, München, Bécs) érinti." [HAI.]

Kérdezz - felelek. Mit tudunk a "Tunguz" meteorról. Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 12. 1957. máj. 19. 20. sz. p. 610. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 12. 1957. máj. 19. 20. sz. p. 610. "Az alábbi előadások és séták jegyei a helyszínen és az Ismeretterjesztő Boltban (VII., Lenin körút 6.) elővételben is kaphatók. [...] Május 22. [...] A mesterséges égitestek gyakorlati jelentősége. ("Űrhajózás" c. sorozat.) Aujeszky László, Magyari Endre. A Központi Tisztiház előadótermében (V., Váci utca 38.). Jegy 3 Ft. Du. fél 6. ..." [HAI.]

Angol "holdkövető" torony. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 20. számának melléklete. p. 4. "Angliában, Harlow Hillben egy 24 méter magas megfigyelő tornyot kapott a British Interplanetary Society (Angol Űrhajózási Társaság) yorkshire-i szervezete. Az ódon - 1829-ben épült, de a célnak kitűnően megfelelő - torony átalakítása máris megkezdődött. Forgó alumíniumtetőt szerelnek rá. A kupolában egy 10 centiméteres tükrös távcsövet helyeznek el, a torony több helyiségében műhely, sötétkamra, könyvtár és olvasószoba lesz. Az állomás fő feladata: a nemzetközi geofizikai év során útnak indítandó mesterséges holdak nyomon követése. (Ez a hír - amely arról számol be, hogy a még nálunk is északabbra elterülő Anglia szintén bekapcsolódik a holdkövető programba - a magyar megfigyelő csoportok szervezésével kapcsolatban érdemel figyelmet. - A szerk.). (Journal of the British Astronomical Association)" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BARTHA Lajos, ifj.: A holdfogyatkozások fizikája. = Élet és Tudomány 12. 1957. máj. 26. 21. sz. pp. 647-649. A holdfogyatkozások geometriája. A légkör és a Föld árnyéka. A Hold hőmérséklete. Fények a Holdon. [VEJ.]

LOVAS Miklós: Az Arend-Roland üstökös. = Élet és Tudomány 12. 1957. máj. 26. 21. sz. pp. 665-666. Az üstökös rövid bemutatása két fotó és egy ábra segítségével. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: A százéves magyar meteor: a Kabait. = Élet és Tudomány 12. 1957. jún. 2. 22. sz. pp. 679-681. 1857. április 15-én este tíz óra tájban Kaba határában egy meteorkő esett le. Az évfordulón a szerző megemlékezik az eseményről. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 12. 1957. jún. 16. 24. sz. p. 738. "Orbán Ferenc sörédi olvasónk kérdezi: Hogyan számítják ki a húsvét időpontját? Vécsey Zoltán válaszol: A húsvét a tavaszi napéjegyenlőség időpontjához, március 21-hez igazodik. Ez a nap Benedek napja. A régi latin reglama szerint: "Festum Paschae non praecedit Benedictum, et non sequitur Marcum", vagyis: a húsvét nem előzi meg Benedeket, és nem követi Márkot (Márk ünnepe április 24-re esik). Húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap ünneplik. Ez a holdtölte pedig az idén április 14-én 13 óra 9 perckor volt." [HAI.]

KULIN György: A Mars megfigyelésének eredményei. = Élet és Tudomány 12. 1957. jún. 16. 24. sz. pp. 739-741. A Mars földközelsége magára irányította a tudományos világ érdeklődését. Intenzív Mars-megfigyelések összefoglalása. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 12. 1957. jún. 16. 24. sz. p. 762. "Az alábbi előadások és séták jegyei a helyszínen és az "Uránia" Ismeretterjesztő Boltban (VII. Lenin krt. 6. Telefon: 422-754) elővételben is kaphatók. [...] Június 22. [...] Látogatás az MTA csillagvizsgáló Intézetében. Jegy: 5 Ft, este 8 óra. ..." [HAI.]

Kérdezz - felelek. Vannak-e a Marson csatornaszerű képződmények? Kulin György válaszol. = Élet és Tudomány 12. 1957. jún. 23. 25. sz. p. 770. [SRG.]

KULIN György: Hogyan készíthetünk házilag lencsés távcsövet? = Élet és Tudomány 12. 1957. jún. 23. 25. sz. pp. 780-781. Kezdő amatőrcsillagászoknak, két egyszerű ábrával. [VEJ.]

ALMÁR Iván: A mesterséges hold. Egy új eszköz a tudomány kezében. = Élet és Tudomány 12. 1957. jún. 30. 26. sz. pp. 810-811. Részlet az Élet és Tudomány Kiskönyvtár második, "Az űrhajózás" című könyvéből. [VEJ.]

SULOKY István: A földmágnesség kutatása a nemzetközi geofizikai évben. = Élet és Tudomány 12. 1957. júl. 7. 27. sz. pp. 846-847. "...A mágneses háborgások jellege nem mindig egyforma. Nagyjából három csoportba sorolhatjuk őket: 1. pulzáció (a földmágneses térnek néhány percnyi periódusú sinushullámszerű (~) lüktetése); 2. öbölháborgás (néhány órányi időtartamú változás); 3. mágneses vihar (a földmágneses térnek az egész Földön egy időben hirtelen kirobbanó erős - esetleg több napon át tartó - hullámzása). A háborgásokat a Napból kiinduló korpuszkuláris sugarak (nagyon gyorsan haladó, elektromosan töltött részecskék, mint pl. elektronok, ionizált atomok stb.) okozzák. A háborgások gyakorisága és erőssége napfoltmaximumkor nő. Jelenleg a 11 éves napfoltperiódus növekvő szakaszában vagyunk, összehasonlítható adatokban tehát nemigen lesz hiány. ..." [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 12. 1957. júl. 7. 27. sz. p. 847. "Az alábbi rendezvények jegyei a helyszínen és az Uránia Ismeretterjesztő Boltban (VI., Lenin krt. 6.; telefon: 422-754) elővételben is kaphatók. (A látogatásokra előzetes jelentkezés szükséges, a korlátozott létszámra való tekintettel.) Július 9. [...] Galilei-per. Előadó: Mátrainé dr. Zemplén Jolán. A Társulat székházában (VIII., Múzeum u. 7). Jegy 3 Ft. Este 7 óra. ..." [HAI.]

AUJESZKY László: A meteorológia nagy napjai. = Élet és Tudomány 12. 1957. júl. 7. 27. sz. pp. 853-857. "A nemzetközi geofizikai év munkáinak megindulása fontos eseményt jelent a tudomány legkülönfélébb ágaiban, de leginkább talán a Föld légkörét vizsgáló tudományban, a meteorológiában. [...] A legérdekesebb meteorológiai jelenségek egyike az északi fény, pontosabb nevén sarki fény. Lényege az, hogy a 100 kilométer körüli és ennél magasabb légrétegek fényt lövellnek ki magukból. Fénylésük oka az, hogy a Napról villamos töltésű részecskék zúdulnak be nagy sebességgel a légkörbe, és a légköri gázok atomjait ún. gerjesztett állapotba hozzák. A sarkvidéken ez mindennapos jelenség, de időnként a sarkoktól távoli területek levegőjére is átterjed. Kivételesen még nálunk is, sőt még az egyenlítő vidékén is látni lehet a sarki fényt. ..."
Fejezetcímek: A rendkívüli időjárás okai.; Állandó meteorológiai észlelés a világ minden részében.; Napsugárzás és égsugárzás.; A nukleáris robbanások hatása a légkörre.; Az északi fény problémája.; Léggömbök és rakéták.; A mesterséges hold meteorológiai felhasználása. [HAI.]

BÉLL Béla: "Holnap világintervallum kezdődik." = Élet és Tudomány 12. 1957. júl. 7. 27. sz. pp. 858-861. A Nemzetközi Geofizikai Év tevékenységének biztosítására létrehozott rendszer, annak bemutatása, szerkezete, működése. [VEJ.]

Porfelhők a Marson. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 28. számának melléklete. p. 5. "Az 1956. évi nagy Mars-oppozíció idején végzett csillagászati megfigyelések feldolgozása még javában folyik. De egy-egy részeredményről máris nyilvánosságra kerülnek adatok. (Lásd az Élet és Tudomány 24. számában dr. Kulin György cikkét. - A szerk.) Vszevolod Saranov professzor a Szovjetunió Földrajzi Társaságában előadást tartott s ebben elmondotta, hogy a Szovjetunióban a legértékesebb észleleteket a déli obszervatóriumokban szerezték. A megfigyelések idején a Mars légkörében sárga színezetű sűrű ködfoltok voltak láthatók. ..." [HAI.]

Legújabb híreink a mesterséges holdak indulása előtt. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 28. számának melléklete. p. 8. "Még 1956 decemberében egy amerikai szakértőkből álló csoport bejelentette, hogy a fellövendő "Vanguard" típusú rakéták, közül némelyik a voltaképpeni terhén, a mesterséges holdon kívül léggömböket is visz majd magával. Ezek a mintegy 50 centiméter átmérőjű és 10 dekagramm súlyú plasztik gömbök a kívánt magasságban kidobódnak a rakétából s önműködően felfúvódnak. Sebességük kezdetben azonos lesz a mesterséges holdéval, tehát ugyancsak keringeni fognak a Föld körül. Hogy jobban megfigyelhető legyen, a plasztik burkot fényes alumínium réteggel vonják be. E viszonylag könnyen látható léggömbök segítségével a felső légkör sűrűségét kívánják tanulmányozni. A lennél ritkább ugyanis a levegő, annál lassabban fékeződik, azaz annál gyorsabban halad a kis égitest. Ugyancsak múlt év végén próbálták ki a mesterséges holdat szállító "Vanguard" rakéta első fokozatát. ..." [HAI.]

KULIN György: Egy különös "égi tünemény". = Élet és Tudomány 12. 1957. júl. 21. 29. sz. p. 935. Lakossági bejelentés egy júl. 4-i jelenségről, mely a cikk magyarázata szerint egy meteorológiai léggömb lehetett. [VEJ.]

Hogyan keletkeztek a holdkráterek? = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. 29. számának melléklete. p. 6. "Ha sorra vesszük a holdkráterek eredetét tárgyaló elméleteket, nagyjából két csoportba oszthatjuk őket, aszerint, hogy belső (vulkanikus), vagy külső (meteorikus) erőket tételeznek föl. Az első csoportbeli elméletek hívei szerint a kráterek a felszín alatt húzódó olvadt rétegnek, a magmának a kitörései útján keletkeztek. A másik elgondolás viszont óriásmeteorok becsapódásával magyarázza a kráterek alakját és nagy méreteit. A kérdés eldöntése elméleti úton nem sikerült, noha Urey kimutatta, hogy olvadt réteg valószínűleg nincs a Hold felszíne alatt. Újabban kísérletekkel próbálják megközelíteni a kérdést. Finom gipszporral töltött tálakban kisebb-nagyobb lövedékek becsapódása útján mesterséges krátereket hoznak létre. Feltűnő, hogy a becsapódáskor keletkező tölcséreken ugyanúgy megtalálják a kör vagy ellipszis alakú falat és a belső kúpot, mint a valódi holdkrátereken. ..." [HAI.]

Új módszerek a Föld korának meghatározására. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. 29. számának melléklete. p. 6. "...Az új kutatómódszerekkel kimutatták, hogy a Föld és a csillagok sokkal öregebbek, mint eddig gondoltuk. A világűrből a földre hullott számos meteorit urán-, ólom-, egyéb fém- és nemesgáz tartalmát vizsgálták meg. Ötmilliárd éves meteorit köveket is találtak. A föld különböző részein, elsősorban Ausztráliában, nagy tömegben hullottak alá borsó nagyságú üvegszerű kőzetdarabok a világűrből. A vasmeteoritok korának megállapítása nehéz. Most azzal kísérleteznek, hogy 30 centiméter mély fúrással mérjék meg a hélium-tartalmukat. A hélium kozmikus sugárzás eredménye. Bizonyos körülmények között tehát a meteoritban található hélium tömegéből és intenzitásából meghatározhatjuk, hogy mennyi ideig volt kozmikus sugárzásnak kitéve a meteorit. E módszer azonban még nem elég tökéletes, tehát, tovább kell fejleszteni. ..." [HAI.]

KULIN György: Egy különös "égi tünemény". = Élet és Tudomány 12. 1957. júl. 28. 30. sz. p. 935. Lakossági bejelentés egy júl. 4-i jelenségről, mely a cikk magyarázata szerint egy meteorológiai léggömb lehetett. [VEJ.]

Tudományos eseménynaptár. 1957 augusztus 3 - 9. = Élet és Tudomány 12. 1957. júl. 28. 30. sz. p. 959. "1883. augusztus 9-én halt meg Albert Ferenc csillagász (szül. 1811-ben). Tanárának, az egri csillagvizsgálóintézet igazgatójának, Tittel Pálnak a buzdítására kezdett csillagászattal foglalkozni. Tittel később Budára költözött a gellérthegyi csillagvizsgáló intézet vezetőjeként. Munkatársnak magával hozta tehetséges tanítványát is. Ő aztán mesterének halála után, 1831-ben az obszervatórium vezetője, majd 1841-ben az egyetemen a csillagászat és a geodézia tanára lett. Buda várának ostromakor, 1849-ben a gellérthegyi csillagvizsgálót ágyúgolyók rongálták meg. Az intézet akkori vezetője, Mayer Ferenc elmenekült. Albert a műszerek javarészét élete veszélyeztetésével megmentette, s amit csak tudott, biztonságba helyezett. A szabadságharc bukása után a bécsi kormány semmit sem tett a gellérthegyi csillagvizsgáló helyreállításáért, sőt jogilag meg is szüntette.
Albertet az egri érsek az egri csillagvizsgáló igazgatójává és a líceum tanárává nevezte ki. E tisztében többször megkísérelte, hogy Egerben újjáélessze a magyar csillagászatot, de a bécsi kormány nem engedte át a megmentett és használhatatlanul heverő műszereket az egri obszervatóriumnak. Csillagászunk szakirodalmi működése is számottevő: önálló munkáin kívül több mint, félszázadon át számos naptárt szerkesztett. A Természettudományi Társulat Évkönyve 1941. 91. l. Dezső L.: A magyar csillagászat története. Kolozsvár, 1944. 275. l." [HAI.]

SINKA József: Rádiócsillagászat 1. = Élet és Tudomány 12. 1957. aug. 4. 31. sz. pp. 968-971. Az égitestek rádiósugárzása. A légkör "ablakai". A rádiótávcsövek. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 12. 1957. aug. 4. 31. sz. p. 983. "Az alábbi rendezvények jegyei a helyszínen és az Uránia Ismeretterjesztő Boltban (VII., Lenin körút 6, telefon: 422-754) elővételben is kaphatók. A látogatásokon való részvételhez előzetes jelentkezés szükséges. [...] Augusztus 10. Látogatás az MTA Csillagvizsgáló Intézetében. Vezető: Lovass Miklós tudományos kutató. Részvételi díj: 5 Ft. Este 3/4 9 óra." [HAI.]

Meteorpor hullott Szibériában. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 31. számának melléklete. p. 8. "Omszk városában 1956. szeptember 3-án kora reggel több helyütt különös jelenséget észleltek: a virágokat és a fák lombját, leveleit hamuszürke por fedte. Az omszki meteorit-bizottság megállapította, hogy azokon a helyeken meteorpor hullott, négyzetméterenként 1000 milligramm mennyiségű. Szibériában már 1700-ban, 1856-ban, 1881-ben is észleltek hasonló jelenséget. 1938. szeptember 18-án egy hatalmas kozmikus felhő olyan sötétséget okozott, hogy a néhány óráig tartó elsötétedés ideje alatt a közeli tárgyakat sem lehetett egymástól megkülönböztetni. Omszk környékén utoljára 1941. július 2-án észleltek meteorport. Akkor az esővel hullott le, amelynek színét vörösre festette. (Priroda)" [HAI.]

Az Uránia bemutató csillagvizsgáló. = Élet és Tudomány 12. 1957. aug. 11. 32. sz. p. 1015. "(Gellérthegy, I., Sánc u. 3/b) minden derült este távcsővel bemutatót tart a nagyközönség részére. Ezt megelőzőleg hétköznapokon este 1/2 8, szombaton és vasárnap pedig fél 7 és fél 9 óra kezdettel kétórás ismeretterjesztő hangos film műsort ad." [HAI.]

Kérdezz - felelek. Hogyan készíthetnénk földi és csillagászati célra egyaránt alkalmas, egyetemes rendeltetésű távcsövet? Kulin György válaszol. = Élet és Tudomány 12. 1957. aug. 11. 32. sz. p. 1022. [SRG.]

Az Élet és Tudomány Kiskönyvtár sorozatban augusztusban megjelenik Az űrhajózás című kötet. = Élet és Tudomány 12. 1957. aug. 18. 33. sz. p. 1030. "Kb. 250 oldal, 48 érdekes képpel és szövegközti ábrákkal 10 Ft. Magyar nyelven eddig még nem jelent meg összefoglaló mű erről a tudományágról, eredményeiről és terveiről. Rövid történeti bevezető után a rakétatechnikus, a meteorológus, a csillagász és az orvos mondja el saját területéről népszerűen azokat az eredményeket, amelyek lehetővé teszik az ember számára, hogy hamarosan elhagyja a Földet, és fölkeressen idegen világokat. A könyv részletesen ismerteti a nemzetközi geofizikai évben felbocsátandó mesterséges holdakat." [HAI.]

Naptárreform Indiában. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. 33. számának melléklete. p. 8. "Indiában ez év március 22 -én ünnepelték 1879. január 1-ét, pontosabban az újév napját. Ekkor lépett életbe ugyanis a módosított Saka-naptár, India új, egységes nemzeti naptára. Az új naptár szerint az évek és a szökőévek ugyanolyan hosszúak, mint a Gergely-naptárban, vagyis a nálunk használatos naptárban, de az év a tavaszi napéjegyenlőség napján kezdődik. Egy év öt egymást követő 31 napos és hét 30 napos hónapból áll (szökőévben hat hat hónapból). A kormánynak ezzel az intézkedéssel elsősorban az volt a célja, hogy megszüntesse a mintegy 30 különböző helyi időszámítást. Azért nem tértek át a Gergely-naptárra, mert ezt e vidékek lakói nem fogadták volna el. (The Times)" [HAI.]

Az Élet és Tudomány Kiskönyvtár sorozatban augusztusban megjelenik Az űrhajózás című kötet. = Élet és Tudomány 12. 1957. aug. 25. 34. sz. p. 1076. "Kb. 250 oldal, 48 érdekes képpel és szövegközti ábrákkal 10 Ft. Magyar nyelven eddig még nem jelent meg összefoglaló mű erről a tudományágról, eredményeiről és terveiről. Rövid történeti bevezető után a rakétatechnikus, a meteorológus, a csillagász és az orvos mondja el saját területéről népszerűen azokat az eredményeket, amelyek lehetővé teszik az ember számára, hogy hamarosan elhagyja a Földet, és fölkeressen idegen világokat. A könyv részletesen ismerteti a nemzetközi geofizikai évben felbocsátandó mesterséges holdakat." [HAI.]

VÉCSEY Zoltán: Új zónaidőbeosztás a Szovjetúnióban. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 34. számának melléklete. p. 7. "A Föld tengely forgása következtében a más-más délkörökön fekvő helyek ideje különbözik, tehát minden délkörnek úgynevezett helyi ideje van, így Budapest és Greenwich valódi helyi ideje, vagyis a Nap valóságos delelésének pillanata között 1 óra 16 percnyi különbség van. Fővárosunk ugyanis a keleti hosszúság 19 fokán fekszik, egy-egy foknak pedig 4 perc időkülönbség felel meg. Szükségessé vált tehát, hogy nagyobb területeken egységesítsék valamiképp az időszámítást. Ezt a célt szolgálta az úgynevezett zónaidők bevezetése. Ezeket először a szárazföldre vonatkozólag állapították meg. Minthogy minden 15 foknyi különbséget egy-egy órányi időkülönbségnek vettek, általában 15 fokos övekre osztották a szárazföldet. Egy-egy zónában a középső délkör helyi ideje az érvényes. Ez teljes órákkal tér el a greenwich-i időtől.
A zónabeosztást a nagy tengerjáró államok 1918-ban az óceánokra is kiterjesztették. A mai Szovjetunió területén 1919 előtt mindenütt a helyi időt használták. Csak a vonatok érkezését és indulását igazították a pétervári időhöz. Az ugyanis a vasúti menetrend tekintetében az egész országra érvényes volt. Az embereknek tehát ismerniük kellett a helybeli időt is meg a vasúti időt is. Az előbbit - a helybeli közép-Napidőt - a városi órák mutatták, az utóbbit - vagyis a pétervári közép-Napidőt - a vasúti állomások órái. 1919-ben a Szovjetunió területét 11 zónára osztották. [...] a Szovjetunió kormánya 1957. március 1-től kezdődő érvénnyel megváltoztatta. A 11 zóna továbbra is megmaradt, csupán a határaikat változtatták meg: az egyes köztársaságok, autonóm területek, kerületek és közigazgatási egységek határai alapján állapították meg őket." [HAI.]

Kérdezz - felelek. Miért "pislognak" a csillagok? Kulin György válaszol. = Élet és Tudomány 12. 1957. szept. 1. 35. sz. p. 1090. [SRG.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 12. 1957. szept. 1. 35. sz. p. 1102. "Az alábbi rendezvények jegyei a helyszínen és az Uránia Ismeretterjesztő Boltban (VI., Lenin körút 6, telefon: 422-754) elővételben is kaphatók. A látogatásokon való részvételhez előzetes jelentkezés szükséges. [...] Szeptember 7. Látogatás az MTA Csillagvizsgáló Intézetében. Vezető: Lovass Miklós tudományos kutató. Részvételi díj: 5 Ft. Este 3/4 9 óra." [HAI.]

LOVAS Miklós: Új, fényes üstökös. = Élet és Tudomány 12. 1957. szept. 1. 35. sz. p. 1109. Mrkos, 1957. aug. 2-i felfedezése. [VEJ.]

Az Élet és Tudomány Kiskönyvtár sorozatban augusztusban megjelenik Az űrhajózás című kötet. = Élet és Tudomány 12. 1957. szept. 1. 35. sz. p. 1111. "Kb. 250 oldal, 48 érdekes képpel és szövegközti ábrákkal 10 Ft. Magyar nyelven eddig még nem jelent meg összefoglaló mű erről a tudományágról, eredményeiről és terveiről. Rövid történeti bevezető után a rakétatechnikus, a meteorológus, a csillagász és az orvos mondja el saját területéről népszerűen azokat az eredményeket, amelyek lehetővé teszik az ember számára, hogy hamarosan elhagyja a Földet, és fölkeressen idegen világokat. A könyv részletesen ismerteti a nemzetközi geofizikai évben felbocsátandó mesterséges holdakat. Kapható a könyvesboltokban, megrendelhető a Gondolat Kiadó terjesztési csoportjánál (Bp. VI., Révay u. 16.) 69.915.273-50 számú csekklapon. Kérjük a megrendelőket, hogy a könyv címét is írják rá a csekklapra." [HAI.]

Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I., Gellérthegy, Sánc u. 3/b., telefon: 258-268) 1957. szeptember 2-től 7-ig Csillagászati Hetet rendez. = Élet és Tudomány 12. 1957. szept. 1. 35. sz. p. 1118. "Előadások naponta 6 órakor az Urániával szemben levő szabadtéri előadóhelyen. Szept. 2. Dr. Kulin György: Egy este a szabadban. - Szept. 3. Almár Iván: A csillagvilág új rendszere. - Szept. 4. Berkes Zoltán: A naptevékenység és az időjárás. - Szept. 5. Zerinváry Szilárd: Különleges csillagok. - Szept. 6. Ponori Aurél: Vannak-e más naprendszerek? - Szept. 7. Horváth Árpád: Hogyan határozták meg a Föld alakját? - Az előadások után távcsöves bemutatás. Belépődíj az egyes előadásokra 2 Ft, bérlet a hat előadásra 10 Ft. Jegyek a helyszínen, vagy elővételben az Uránia Ismeretterjesztő Boltban (VII., Lenin krt 6., tel.: 422-754) válthatók. Az Uránia megközelíthető a 9, 18, 63-as villamossal, vagy az 1, 8, 8A-s autóbusszal. A 8 és 8A autóbusz a Sánc utca sarkán áll meg." [HAI.]

Mesterséges Mars-klíma. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 36. számának melléklete. p. 8. "Stoughol tanár, amerikai csillagász, retortában olyan légköri viszonyokat hozott létre, amelyek egyeznek a Marséval. Megfigyelte, hogy az előidézett nagy hőmérsékleti szélső értékek és az oxigénhiány ellenére egyes baktériumok életben maradtak a retortában. (Die Weltwoche)" [HAI.]

Értékes megfigyelések a meteorok napján. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 37. számának melléklete. p. 1. "A nemzetközi geofizikai év keretében július 4-én rendezték meg a "meteorok világnapját". E napon az asztronómusok és a geofizikusok világszerte meteor-megfigyeléseket végeztek, mégpedig radarokkal. A jelentések szerint értékes tapasztalatokat szereztek. V. V. Fegyinszkij professzor, a nemzetközi geofizikai év szervező bizottságának tagja a meteorok világnapjáról elmondotta: A világnap reggel 3 órakor kezdődött. A Föld ezen a napon a meteortestek hatalmas áramlatával találkozott. A meteor az elliptikus pályán hatalmas, percenként, körülbelül 30 kilométeres sebességgel mozgott a Föld körül. A kozmikus kövek megszámlálhatatlan szilánkja a Bika csillagkép és a Nap közötti szakaszról közeledett felénk. Ez a meteoráramlat épp július 4-én jutott Földünk légkörébe. Minthogy nappal érkezett hozzánk, csakis radarral figyelhettük meg.
Július 4-én és 6-án mindössze 24 óránk volt a meteoráramlat megfigyelésére. A szovjet tudósok a kazanyi, a tomszki, a harkovi és a sztálinabádi megfigyelőállomásokon végezték munkájukat. Ugyanilyen állomások működtek Angliában Manchester közelében, a kanadai Ottawában, valamint a földgolyó több más pontján. A szovjet asztronómusok és geofizikusok a nemzetközi geofizikai év alkalmából gyártott újfajta műszerekkel végezték munkájukat. A meteorok napján szerzett tudományos adatok az elmélet és a gyakorlat szempontjából egyaránt, nagy jelentőségűek, kivált a rádióhíradás számára. Ha ugyanis meteorok hatolnak be a Föld légkörébe, ez hatással van az ionoszférára, s zavart okozhat a rövidhullámú rádiózásban. (SZTI)" [HAI.]

Bolygó-e a Pluto? = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 37. számának melléklete. p. 1. "A naprendszer kilencedik bolygóját, a Plutót, 1930-ban fedezték föl. Csak keveset tudunk róla. Mindenesetre van néhány olyan sajátossága, amely erősen megkülönbözteti "kollégáitól". Mérete "kicsiny", átmérője nem haladja meg a Föld átmérőjének hat tizedjét. Tengely körüli forgása nagyon "lassú": 6,35 földi nap. Megnyúlt ellipszis alakú pályája a Neptunusznak csaknem kör alakú pályáját keresztezi. Kuiper amerikai csillagász nemrég azzal a hipotézisével állt elő, hogy a Pluto voltaképp a Neptunusznak egy hajdani holdja, s csak akkor küzdötte le a Neptunusz vonzását, amikor ez - tömegének java részét elveszítve - megszilárdult. (Atomes)" [HAI.]

Csillagvizsgáló épül a Lomnici-csúcson. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 38. számának melléklete. p. 5. "Csehszlovák szomszédaink második ötéves tervében a Magas Tátra 2634 méter magas Lomnici-csúcsán csillagvizsgáló állomás épül. Ezt az obszervatóriumot a legmodernebb tudományos műszerekkel szerelik fel. Tervezői szerint már csak fekvésénél fogva is kedvezőbb lehetőségeket tár a kutatók elé, mint a régóta működő sziklástói állomás. Az új csillagvizsgáló kilenc méter magas lesz, nem számítva a kupolát és a meteorológiai tornyot. Egyebek között négy fizikai és három csillagászati laboratóriuma is lesz majd. A Sziklástón, a Lomnic oldalában, 1700 méter magasságban már évek óta dolgozik egy csillagvizsgáló állomás. Munkatársai főleg asztrofizikai kutatásokkal foglalkoznak, elemzik a Nap és a csillagok sugárzását, figyelemmel kísérik a naptevékenységet, tanulmányozzák a bolygók közötti testeket, elsősorban az üstökösöket.
A sziklástói obszervatórium világviszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Kutatói két év alatt 24 üstököst fedeztek föl. (CSTK)" [HAI.]

SINKA József: Rádiócsillagászat 2. = Élet és Tudomány 12. 1957. szept. 29. 39. sz. pp. 1239-1242. A rádió-Nap. A Hold és a bolygók rádiósugárzása. Egyéb "égi rádióforrások". [VEJ.]

Előidézhet-e a meteorikus por nagy esőzéseket. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 40. számának melléklete. p. 1. "Az erős záporok egy részét érdekes módon magyarázza E. O. Bowen, a sidney-i rádiófizikai laboratórium vezetője. Elméletének az az alapja, hogy a nagy esőzések bizonyos naptári hónapokhoz vannak kötve. Megállapította, hogy a napi csapadék mennyisége Sidney-ben 1900-tól 1949-ig az év bizonyos napjaiban a többi naphoz képest feltűnően nagy értékeket ért el. Kivált a november 20-a, január 12-13-a és 22-23-a volt csapadékos nap. Meglepődve jött rá, hogy e csapadékmaximumok nemcsak Ausztrália más helyein, hanem Chilében, Dél-Afrikában, Izraelben és Angliában is megvannak, főként január 12-14-e, 21-23-a s végül január 20-a és február 1-e között. Hogyha ez az egyezés a Föld légkörében uralkodó nyomásviszonyokkal függene össze [...] lehetetlen volna, hogy egymástól ennyire távoli helyeken a csapadékmaximumok ugyanazokra a napokra essenek. [...]
nyilván olyan okoknak kell előidézniük őket, amelyek ugyancsak minden esztendőben ugyanabban az időben hatnak. Ilyenek a meteorrajok, amelyek közül egyesek mindig ugyanabban az időben kerülnek a Föld közelébe. Amikor a Föld pályája keresztezi a meteorrajok pályáját, a Föld ekkor egyetlen nap alatt több meteorrészecskét ragad magához, mint az év többi szakaszában. Bowen feltételezte, hogy a Föld és a meteorrajok pályájának keresztezése után a csapadékmaximum idejéig mintegy 30 nap telik el. Ennyi idő alatt esnek le a meteorrészecskék a körülbelül 100 kilométeres magasságból 10-15 kilométernyi magasságba. [...] Bowen szerint tehát a meteorikus porszemek ebben az esetben azoknak a "magok"-nak a szerepét töltik be, amelyek a víz lecsapódását megindítják. Bowen elméletét több tudós bírálta. Ők a Bowen kimutatta összefüggéseket véletlen egyezésnek tekintik. Az NGÉ során ezt a kérdést is megvizsgálják. (Vesmir) [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 12. 1957. okt. 13. 41. sz. p. 1289. "Az alábbi rendezvényekre a helyszínen és az Uránia Ismeretterjesztő Boltban (VI., Lenin krt. 6. telefon: 422-754) a jegyek elővételben is kaphatók. A látogatásokhoz előzetes jelentkezés szükséges. [...] Október 16. A naptevékenység és időjárás. Előadó: dr. Flórián Endre. A Társulat székházának kiselőadótermében. (VIII., Múzeum u. 7.). Este 6 óra. Részvételi díj: 3 forint." [HAI.]

GAUSER Károly: A Nap környezete. = Élet és Tudomány 12. 1957. okt. 13. 41. sz. pp. 1301-1304. A közeli csillagok fölismerése. Mennyi csillag van a Nap környezetében? A fehér törpecsillagok. Más naprendszerek. A Nap mozgásai és helye a Tejútrendszerben. Találkozás 10000 év múlva. Kettős csillag-e Napunk? Csillagkörnyezetünk modellje. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Földünk második holdja. = Élet és Tudomány 12. 1957. okt. 20. 42. sz. pp. 1315-1319., címoldal. Az első mesterséges holdról. [VEJ.]

[MENDELSSOHN, Kurt]: Egy angol tudós a Szovjetunióban. = Élet és Tudomány 12. 1957. okt. 20. 42. sz. p. 1335-1338. "Az alábbi cikket K. Mendelssohn, az oxfordi egyetem fizikus professzora írta. A cikket különösképpen időszerűnek és tanulságosnak tartják most, amikor az egész világ érdeklődése a szovjet tudomány nagy eredményei - a világrakéta és a mesterséges hold - felé irányul. - A szerk. [...] Képaláírás: A nemzetközi geofizikai év alkalmából Ogyesszától 16 kilométerre, Majaki faluban felépült az ogyesszai Mecsnyikov Egyetem csillagvizsgálójának asztronómiai állomása. Az intézet vezetője, Ceszevics professzor, tanítványával előkészíti a hétkamrás asztrográfot az éjszakai felvételre. Az asztrográf Ceszevics találmánya, amellyel az égboltnak egyszerre nagy darabját lehet lefényképezni." Az angol "Observer" című lapban megjelent cikk rövidített szövege. [HAI.]

A kozmikus sugarakat a szupernóva csillagok sugározzák ki. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 42. számának melléklete. p. 1. "A világűrből rengeteg nagy energiájú sugárzás - úgynevezett kozmikus sugárzás - érkezik Földünkre. Minden 1 négyzetméternyi telük tere másodpercenként átlagosan 1 kozmikus eredetű részecske hull. A kozmikus sugarak útját egyelőre csak kb. 35 kilométer magasságtól lefelé tudjuk követni műszereinkkel. Mindmáig sem tudjuk bizonyosan, hogy honnan, milyen forrástól indul ki ez a tudományos szempontból oly nagy jelentőségű sugárzás. Nemrég Amerikában, Seattle-ben a nemzetközi elméleti fizikai kongresszuson P. Morrison, a Cornell Egyetem professzora beszámolt Sklovszkij és Ginzburg szovjet, valamint Oort holland csillagász kutatásainak eredményeiről. Ezek alapján valószínű, hogy a kozmikus sugarak az úgynevezett szupernóva csillagokból származnak. ..." (Science) [HAI.]

Megkerült egy "elveszett" bolygó. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 42. számának melléklete. p. 2. "A sonnebergi (Német Demokratikus Köztársaság) csillagvizsgáló munkatársai "megtaláltak" egy 46 évvel ezelőtt "eltűnt" kisbolygót, a "719 Albert"-et. A bolygócskát utoljára 1911-ben észlelték, azóta nyoma veszett. Július elején dr. Schubarth, az obszervatórium kutatója egy általa készített fényképen tizenegyed rendű égitestet fedezett fel. Július 16-ára virradó éjszaka Brand technikai asszisztensnek újabb felvételt sikerült készítenie erről az égitestről. Dr. Schubart számításai alapján megállapították, hogy az újonnan feltűnt bolygó az annak idején rejtélyes módon eltűnt "719 Albert". A kisbolygó szabályszerűen négy év alatt futja be ellipszis alakú pályáját, és "megtalálásakor" éppen földközelben volt. (MTI) (A 719-es katalógus-sorszámú Albert nevű bolygó az egészen parányi bolygók közé tartozik. A legtöbb kisbolygó a Mars és a Jupiter között kering.
Az Albert pályája napközel idején a Mars pályáján belülre ér, és így közelebb kerülhet hozzánk a Marsnál. Az ilyen típusú bolygók külön csoportot alkotnak. E csoport fő képviselője az Albert. Van egy másik nevezetessége is számunkra: pályaelemeit hazánk fia, Tolnay Lajos számította ki annak idején, s a kisbolygók katalógusában ma is az ő neve szerepel pályaszámolóként. ( A szerk.)" [HAI.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 12. 1957. okt. 27. 43. sz. p. 1355. "...Október 30. Ember a világűrben. (Az űrhajózás orvosi problémái.) Előadó: dr. Galla Emil. A Társulat székházának kis előadótermében (VIII., Múzeum u. 7.). Este 6 óra. Belépődíj: 3 Ft." [HAI.]

SINKA József: Új kutatóeszköz: a mesterséges hold. = Élet és Tudomány 12. 1957. okt. 27. 43. sz. pp. 1368-1371. [VEJ.]

Uránia távcsövek. = Élet és Tudomány 12. 1957. okt. 27. 43. sz. p. 1371. "A TTIT különböző nagyítású távcsöveket ajánl az Élet és Tudomány olvasóinak, iskoláknak, csillagászati szakköröknek: Uránia Junior I. 15-szörös nagyítású 180 Ft. Uránia Junior II. 20-szoros nagyítású 230 Ft. Uránia universal 40-70-szeresig nagyítású 350 Ft. Extra 20 és 100-szoros nagyítású 525 Ft. Kaphatók továbbá paraboloid alumíniumozott tükrök csillagászati távcsövek készítéséhez, 90-2200 Ft-os árban. (6-30 cm különböző átmérőjűek és gyújtótávolságúak.) Megrendelés: Gondolat Kiadó (a TTIT kiadója), Budapest, VIII., Bródy Sándor u. 16. és Uránia ismeretterjesztő boltban, Budapest, VII., Lenin krt. 6. (telefon: 422-754)." Ez a hirdetés teljes szövege. [HAI.]

A nemzetközi geofizikai évben a sarki fényt is tanulmányozzák. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 43. számának melléklete. pp. 1-2. "...Ez a lenyűgöző szépségű természeti jelenség a sarki fény. És nemcsak szépségével ragad meg. Sok-sok érdekes és fontos tudományos problémát is fölvillant kutató szemünk előtt. [...] A közvetlen ok tehát valószínűleg az, hogy a Nap valamilyen, anyagot bocsát ki magából s ez érkezik meg a Föld légkörébe. Abból az ismert körülményből, hogy az elektromos töltésű részecskéket a mágneses tér eltéríti, a semleges részecskéket viszont nem, arra következtethetünk, hogy a Napból kibocsátott anyag nagyrészt elektromos töltésű részecskékből áll. Ezek után három fő kérdés vetődik fel: Mik ezek a részecskék? Milyen úton közelítik meg a Földet ? Milyen hatást idéznek elő a Föld légkörében? [...] a sarki fény megfigyelése egyike azoknak az egyre szaporodó módszereknek, amelyekkel a felsőbb levegőrétegek viszonyait és összetételét kutatják. (The Times)" [HAI.]

SZŰCS József: Ciolkovszkij születésének 100. évfordulójára. = Élet és Tudomány 12. 1957. nov. 3. 44. sz. pp. 1387-1390. A centenáriumon kívül a cikknek aktualitást ad az első mesterséges hold felbocsátása is. A tudós rakétakisérletei, azoknak gyakorlati felhasználása, és a jövőbeli tervek, remények az űrkutatásban, űrutazásokban. [VEJ.]

ALMÁR Iván: A csillagokba. = Élet és Tudomány 12. 1957. nov. 10. 45. sz. p. 1423. Az Érdekes Ujság október 12-i számának egyik cikkére reagálás. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: Mire jó a mesterséges hold hangja? = Élet és Tudomány 12. 1957. nov. 10. 45. sz. pp. 1430-1432., címoldal. Jövőbetekintő fejtegetések az első mesterséges hold hasznosságáról, lehetőségeiről. [VEJ.]

NAGY István: Milyen rakétával lőhették föl a mesterséges holdakat? = Élet és Tudomány 12. 1957. nov. 17. 46. sz. pp. 1443-1446., címoldal. A cikk szovjet és amerikai hordozórakétákról szól, különös figyelemmel azok többlépcsős voltára. [VEJ.]

Hogyan alakultak ki a hét napjainak nevei? = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 46. számának melléklete. pp. 3-4. "Erről a kérdésről tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián a néprajzkutató K. Vilkuna professzor, a nemrégiben Magyarországon járt finn kulturális delegáció tagja. Előadásában kifejtette, hogy időszámításunk mai "hetes" rendszere ősrégi időkre, messze a kőkorszakra megy vissza. [...] Az így kialakult "hét"- illetve "hónap"-rendszer szorosan a Hold változásaitól, a Hold ciklikus megismétlődésétől függött. Ebben a rendszerben a négy hét, vagyis a hónap, a Hold teljes körforgásáig, az egyes hetek pedig a Hold egyes (fázisos) megváltozásának idejéig tartottak. Az időszámítás mindig az újholddal kezdődött, és a holdfogyás befejeződéséig tartott. ..." [HAI.]

GALLA Emil: Lajka a világűrben. = Élet és Tudomány 12. 1957. nov. 24. 47. sz. pp. 1480-1481. [SRG.]

ALMÁR Iván: Stanislaw Lem: Asztronauták. Móra Fenne Kiadó 1957. 397 l. 22 Ft. Könyvekről. = Élet és Tudomány 12. 1957. nov. 24. 47. sz. p. 1482. "Ez a "fantasztikus-tudományos regény" a századunk vége felé lezajló első Venus-utazás története. Szerzője, a Lengyel Űrhajózási Társaság tagja, kiváló szakértőket kért fel a könyv lektorálására - nyilván azzal a céllal, hogy regénye megfeleljen korunk tudományos színvonalának. Nincs is bántó hiba a rakéta előkészítését és indulását leíró fejezetekben, mégis - úgy érzem - ez a rész nem elégíti ki, sőt megzavarja az igényesebb olvasót. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: Egy csillagász megjegyzései új mesterséges holdjainkról. = Élet és Tudomány 12. 1957. nov. 24. 47. sz. pp. 1500-1502. Az űrkutatás és a csillagászat szoros kapcsolódásairól, a harmadik mesterséges hold felbocsátása alkalmából. [VEJ.]

Mágneses viharok hatása az automatikus vasúti jelzőkészülékekre. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1957. évi 48. számának melléklete. p. 5. "Ki gondolná, hogy a Nap felületén végigrohanó mágneses viharok és a földgolyónkon lebonyolódó vasúti forgalom között valamiféle kapcsolat lehet? [...] A Stockholm - göteborgi gyorsvonatot egyszer hosszabb ideig feltartóztatta egy megokolatlanul tilosat mutató jelzőlámpa, noha automatikus berendezése teljesen hibátlan volt. A megmagyarázhatatlannak látszó jelenség okát keresve a mérnökök az alábbi megállapításra jutottak: ebben az időben a Napban viharok dúltak, s ezek köztudomásúlag zavarokat okoznak Földünk magas légkörének elektromos viszonyaiban is, azonkívül a Föld mágneses terét is megváltoztatják. Ezek a légköri elektromos és földi mágneses zavarok okozták az automatikus vasúti jelzőberendezés zavarait, úgyhogy az "tilos" alapállásból képtelen volt a "szabad" jelzésre átkapcsolni. (Die Welt) ..." [HAI.]

AUJESZKY László: A légkör felépítése. = Élet és Tudomány 12. 1957. dec. 15. 49. sz. pp. 1563-1566. "...A régi évszázadokban nem sokat tudtak a légkörről. Úgy képzelték, hogy a Földnek csak egy mellékes része, amely kevéssé fontos az emberiség számára. Igazi megismerése tulajdonképpen csak a mi évszázadunkban indult meg. Legfelsőbb részeihez pedig csak pár hónap óta, a mesterséges holdakkal tudunk hozzáférni. És minél többet ismerünk meg belőle, annál inkább kiderül, hogy nagyon is fontos hatásai vannak mireánk. [...] Az északi fény birodalma. A termoszférának egyik legérdekesebb meteorológiai jelensége az északi fény. A termoszféra alsó részeiben, a 90-100 kilométeres magasságtól kezdve nagy kiterjedésű levegőmennyiségek fényt bocsátanak ki maguktól. Ez a jelenség a Föld sarkvidékein mindennapos. De kivételesen még a mi éghajlatunkra, sőt, az egyenlítői tájakra is kiterjeszkedik. ..." [HAI.]

TAKÁCS Lajos: Múzeumi emlékből meteorológiai műszer. = Élet és Tudomány 12. 1957. dec. 15. 50. sz. pp. 1571-1574. Cikk a napórákról. [VEJ.]

Tudományos eseménynaptár. 1957 január 1 - 7. = Élet és Tudomány 12. 1957. dec. 22. 51. sz. pp. 1631. "1642. január 4-én született Isaac Newton angol fizikus, matematikus és csillagász (megh. 1727 -ben). Egyetemes érvényű törvényekbe foglalta a XVII. század természettudományának eredményeit. Legjelentősebb alkotása: a klasszikus mechanikai törvények tudományos rendszerezése. Ez mindmáig érvényben van, s legfeljebb kiegészíteni, részleteit pontosabbá tenni tudjuk. Híres "Principiá"-ja a fizikai és matematikai tudományoknak valóságos enciklopédiája, ő is egyike azoknak, akik megalapozták a modern matematikát, a differenciál- és integrálszámítást. Nevezetes fölfedezése a gravitációs (nehézkedési) törvény. Eszerint két test között - állapotuktól függetlenül - mindig fellép egy vonzóerő. Ez az erő kényszeríti forgásra a Földet a Nap körül, a Holdat a Föld körül, s ugyanez az erő okozza, hogy a tárgyaknak súlyuk is van. Az árapálynak ugyancsak a nehézségi erő az oka.
Ennek alapján számította ki Newton a bolygók mozgását és tömegét. Tükrös távcsövet szerkesztett. Fölfedezte a fényinterferencia egyik sajátos esetét. Egyetemes érdeklődésű ember volt, hevesen helytelenítette azt a fölfogást, hogy a tudósoknak csak saját szakmájukkal szabad foglalkozniuk. - Vavilov Sz. I.: Isaac Newton, Bp. 1948.; Kudrjavcev P. Sz.: A fizika története, Bp. 1951. 209-68. l. ; Haldane J. B. S.: Isaac Newton. (Élet és Tudomány 1948. II. 597-8. l.)" [HAI.]

Miért előzte meg az indító rakéta csaknem 25 000 km-rel a mesterséges holdat? Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus nyilatkozata. = Északmagyarország 13. 1957. okt. 26. 251. sz. p. 1. "A Népszabadság október 24-i száma közölte, hogy október 23-án este az indító rakéta 53,2 perccel, vagyis több mint egy fél fordulattal haladt a mesterséges hold előtt és a mesterséges holdat 24.300 kilométerrel megelőzve folytatja útját. Hogyan lehetséges ez? - tettük fel a kérdést Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikusnak, aki a következő választ adta lapunk munkatársának: - Kepler, a híres csillagász, már megállapította, hogy egy égitest keringési ideje annál nagyobb, minél távolabb mozog a centrális testtől. Fontos megjegyezni, hogy a keringési idő nem függ a bolygó tömegétől, vagyis súlyától. A keringési idő csak a pálya nagyságától függ, de ha egy kis égitest vagy egy nagy égitest ugyanazon a pályán mozog, keringési idejük azonos. ..." [HAI.]

JAKUCS István - BARNA Péter: Hatvani István (1718-1786). = Fizikai Szemle 7. 1957. febr. 1. sz. pp. 3-9., címoldal. [KSZ.]

KULIN György: Az Arend-Roland üstökös. = Fizikai Szemle 7. 1957. febr. 1. sz. pp. 27-28. 1956 h üstökös. 1957. április 20-tól látható, május elejétől már cirkumpoláris, szabadszemes üstökös. [KSZ.]

KESZTHELYI Lajos: Technécium keletkezése egyes csillagokban. = Fizikai Szemle 7. 1957. febr. 1. sz. p. 35. A Napban és az R Andromeda színképében találták. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Kutatómunka mesterséges holdakkal. = Fizikai Szemle 7. 1957. ápr-jún. 2-3. sz. pp. 53-62. [KSZ.]

SZABÓ János: A szupernovák sugárzása. = Fizikai Szemle 7. 1957. ápr-jún. 2-3. sz. p. 90. [KSZ.]

MARX György: Egy új kisbolygó, a Geographos. = Fizikai Szemle 7. 1957. aug. 4. sz. p. 135. 1969-ben csupán 7 millió km-re lesz a Földtől. [KSZ.]

MARX György: A mesterséges holdak és az általános relativitáselmélet. = Fizikai Szemle 7. 1957. aug. 4. sz. pp. 135-136. [KSZ.]

P. L.: Csillagászati évkönyv az 1957. évre (Gondolat Kiadó). = Fizikai Szemle 7. 1957. dec. 6. sz. pp. 204-205. [KSZ.]

Függ-e a fény terjedési sebessége a fényforrás mozgásától? = Fizikai Szemle 7. 1957. dec. 6. sz. p. 205. [KSZ.]

D. I.: Az N-típusú csillagok spektrumában megfigyelt kékeszöld sávok laboratóriumi gerjesztése. = Fizikai Szemle 7. 1957. dec. 6. sz. p. 206. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Kutatómunka mesterséges holdakkal. = Fizikai Szemle 7. 1957. dec. 12. sz. pp. 438-440. [KSZ.]

BOTTA Ferenc: A fényképezés magyar uttörői: Veress Ferenc. = Fotó 4. 1957. 6. sz. pp. 615-620. Gothard szerepe a heliochromia-rendszerű szines fényképezés kidolgozása terén. [SRG.]

IZOTOV, A. A.: A földalak meghatározásának mai állása és a kapcsolatos feladatok. = Geodézia és Kartográfia 9. 1957. 1. sz. pp. 1-8. [KSZ.]

KARSAY Ferenc: J. I. Pawsey - R. N. Bracewell: Radio astronomy (Rádiócsillagászat). At the Clarendon Press. Oxford. 1955. = Geodézia és Kartográfia 9. 1957. 4. sz. pp. 301-302. Könyvismertetés. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Hold tágulásának morfológiai bizonyítékai. = Geofizikai Közlemények 6. 1957. 3-4. pp. 9-17. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Megkezdődött a geofizikai év. = Kisalföld 2. 1957. júl. 5. p. 6. [SRG.]

A Marson is esik. = Kisalföld 2. 1957. júl. 15. p. 4. [SRG.]

Szovjet folyóirat a Vénuszbolygó titkainak feltárásáról. = Kisalföld 2. 1957. aug. 27. p. 4. [SRG.]

Világszenzáció! Felbocsátották a Szovjetunióban a világ első műbolygóját. = Kisalföld 2. 1957. okt. 6. 234. sz. p. 1. [SRG.]

Mi újság a szovjet műhold körül? = Kisalföld 2. 1957. okt. 8. 236. sz. p. 1. [SRG.]

Geofizikai előadás Győrött. = Kisalföld 2. 1957. okt. 8. 236. sz. p. 7. Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár csillagászati szakkör által szervezett előadást Horváth Árpád tartotta. [SRG.]

Ötperces beszélgetés a győri Meteorológiai Állomás vezetőjével. = Kisalföld 2. 1957. okt. 10. 238. sz. p. 4. Beszélgetés Bodócs Istvánnal. [SRG.]

N: A Győri Vagongyár csillagászati szakkörében is foglalkoztak a műholddal. = Kisalföld 2. 1957. okt. 11. 239. sz. p. 2. Horváth Árpád mérnök-tanár több népszerű tudományos mű szerzője a szakkör elnöke. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: A műholdról. = Kisalföld 2. 1957. okt. 15. p. 4. [SRG.]

BODÓCS István: A műhold: Új korszak kezdete a világtörténelemben. = Kisalföld 2. 1957. okt. 16. p. 5. [SRG.]

A Hold és a kisöccse. = Kisalföld 2. 1957. okt. 20. p. 8. Karikatúra. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Győri amatőrcsillagászok Budapesten. = Kisalföld 2. 1957. okt. 29. p. 3. Látogatás a svábhegyi Akadémiai Csillagvizsgáló Intézetben és az Urániában Kulin Györgynél. [SRG.]

Amikor megérkezett a második műhold. = Kisalföld 2. 1957. nov. 7. p. 12. Karikatúra. [SRG.]

Korán kezdi. = Kisalföld 2. 1957. dec. 22. p. 8. Karikatúra a műholdról. [SRG.]

BÉLL Béla: Nemzetközi Geofizikai Év. = Légkör 2. 1957. jún.3. sz. pp. 1-2. [SRG.]

TAKÁCS Lajos: A napfénytartammérő és őse a Napóra. = Légkör 2. 1957. aug. 4. sz. pp. 4-7. [SRG.]

TAKÁCS Lajos: A napfénytartammérő fölállítása és kezelése. = Légkör 2. 1957. aug. 4. sz. pp. 10-12. [SRG.]

AUJESZKY László: A mesterséges holdak meteorológiai jelentősége. = Légkör 2. 1957. dec. 6. sz. pp. 4-6. [SRG.]

BÉLL Béla: Nemzetközi Geofizikai Év. = Légkör 2. 1957. jún.3. sz. pp. 1-2. [SRG.]

TAKÁCS Lajos: A napfénytartammérő és őse a Napóra. = Légkör 2. 1957. aug. 4. sz. pp. 4-7. [SRG.]

TAKÁCS Lajos: A napfénytartammérő fölállítása és kezelése. = Légkör 2. 1957. aug. 4. sz. pp. 10-12. [SRG.]

AUJESZKY László: A mesterséges holdak meteorológiai jelentősége. = Légkör 2. 1957. dec. 6. sz. pp. 4-6. [SRG.]

BETHE, H. A.: Energiafelszabadulás a csillagokban. = Magyar Fizikai Folyóirat 5. 1957. 5. füz. pp. 467-488. A klasszikus irodalomból. Az eredeti cikket a Physical Review 55. 1938. p. 434-től közölte. Fordította Németh Judit. Marx György bevezető soraival. [KSZ.]

Öt perc az Uránia Ismeretterjesztő Boltban. = Magyar Nemzet 1957. okt. 29. p. 4. Kulin György a bolt tudományos tanácsának tagja. [SRG.]

SZABÓ T. Attila: Moldvai csángó csillagnevek. = Magyar Nyelvőr 81. 1957. okt-dec. 4. sz. pp. 458-462. 1949-től 71 helyről gyűjtött csillagneveket. A csángók, és a székelyek csak kevés csillag (csillagkép) nevet tartanak számon. Leginkább a Fiastyúk (Pleiadok) ismert, a moldvai csángók hetevén-nek is ismerik. De a hetevén (hét csillag) név néhol a Nagy Medvére is alkalmazott, mert az is hét csillagból áll. Az Orion-öv 21 helyen Szent Péter pálcája, 1 helyen Szent Péter kulcsa. [IBQ.]

BARTA György - BÉLL Béla - EGYED László - FLÓRIÁN Endre - SOMOGYI Antal: Nemzetközi Geofizikai Év. = Magyar Tudomány 64.(2.) 1957. jan-ápr. 1-4. sz. pp. 71-86. 1957. júl. 1-től 1958. dec. 31-ig tart. Folytatása az 1882-83-ban rendezett első és 1932-33-ban megrendezett második Nemzetközi Poláris Évnek. A Poláris Év gondolata 1874-ben Weysprech K. agyában született meg. Fejezetek: Világnapok.; Meteorológia.; Földmágnesség.; Ionoszféra-kutatások.; Kozmikus sugárzás.; Szeizmológia és gravitáció. [KSZ.]

RENNER János: Egyed László: A Föld fizikája. Akadémiai Kiadó Budapest, 1956. 365 l., 214 ábra. = Magyar Tudomány 64.(2.) 1957. jan-ápr. 1-4. sz. pp. 154-155. Könyvismertetés. [KSZ.]

Elnökségi döntés történt a Csillagvizsgáló Intézet Napfizikai Osztályának ügyében. = Magyar Tudomány 64.(2.) 1957. szept-okt. 9-10. sz. p. 419. Az Akadémia Elnöksége a III. Osztály vezetősége javaslatára úgy döntött, hogy a Napfizikai Osztály Dezső Loránt vezetéséből váljon ki a Csillagvizsgáló Intézetből, alakuljon akadémiai kutatócsoporttá és költözzön le Debrecenbe. [KSZ.]

NYESZMEJANOV, A. N.: A szovjet tudomány 40 éve. = Magyar Tudomány 64.(2.) 1957. nov-dec. 11-12. sz. p. 456. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája 1957. nov. 1-én elhangzott ünnepi ülésén beszámolt a csillagászat eredményeiről. [KSZ.]

HAJÓS György: Osztálytitkári beszámoló. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 7. 1957. 1. sz. pp. 3-17. Csillagászat: p. 8-9., 12., 13-14. [KSZ.]

BARTA György: Csada Imre kandidátusi értekezésének nyilvános vitája. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 7. 1957. 1. sz. pp. 124-126. 1956. jún. 20-án. Címe: A csillagok tengelyforgásának és mágneses terének elmélete. [KSZ.]

NAGY Károly: Marx György doktori disszertációjának nyilvános vitája. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 7. 1957. 2. sz. pp. 245-248. 1956. jún. 8-án. Címe: Relativisztikus dinamika. [KSZ.]

TÁRCZY-HORNOCH Antal: Az azimutnak és földrajzi szélességnek egy csillag megfigyeléseiből új módszerrel való meghatározása. = A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei. 21. 1957. 1-4. sz. pp. 321-329. Forrás: Empire Survey Review 1956. jan. [KSZ.]

A magyar tudomány feladatai a Nemzetközi Geofizikai Év alatt. = Műszaki Élet 12. 1957. ápr. 4. 5. sz. p. 5. Mi van a Napban? A Csillagászati Intézet feladata lesz a Nap tevékenységének a megfigyelése. 1957. júl. 1-én kezdődik a NGÉ. [SRG.]

Kipróbálták a mesterséges holdrakéta főrészeit. = Műszaki Élet 12. 1957. máj. 2. 7. sz. p. 9. 1957 második felében indul útjára. [SRG.]

Rádiótávcsővel kutatják a csillagokat. = Műszaki Élet 12. 1957. máj. 10. 8. sz. p. 8. [SRG.]

EGYED László: Nemzetközi Geofizikai Év 1957. július 1. - 1958. december 31. = Műszaki Élet 12. 1957. jún. 27. 11. sz. p. 7. Feladata a sarkifény-jelenségek és a Nap felületén lejátszódó jelenségek és következményeik megfigyelése. [SRG.]

"Atom"-órák. = Műszaki Élet 12. 1957. jún. 27. 11. sz. p. 11. [SRG.]

NAGY Ernő: A XX. század legmerészebb terve: utjára indul a mesterséges hold. = Műszaki Élet 12. 1957. júl. 11. 12. sz. p. 1. [SRG.]

NAGY Ernő: Érdekes részletek a mesterséges holdról. = Műszaki Élet 12. 1957. okt. 17. 19. sz. p. 3. 1957. okt. 4-én bocsátották fel. [SRG.]

Szovjet rádióteleszkóp. [Hír] = Műszaki Élet 12. 1957. okt. 17. 19. sz. p. 9. A pulkovói obszervatórium teleszkópja. [SRG.]

SINKA József: Miről tudósíthat a második mesterséges hold. = Műszaki Élet 12. 1957. nov. 14. 21. sz. p. 1. 1957. nov. 3-án bocsátották fel a Szputnyik-2 űrhajót, amelynek utasa egy kutya. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Eötvös Lóránd(!) régi műszerei. = Műszaki Élet 12. 1957. 22. sz. p. 7. [SRG.]

NAGY Ernő: A Holdba jutás feltételei. = Műszaki Élet 12. 1957. nov. 23. 22. sz. pp. 1-2. [SRG.]

Első szovjet jelentések a második mesterséges holdról. = Műszaki Élet 12. 1957. nov. 23. 22. sz. p. 11. [SRG.]

Sztrókay Kálmán (1886-1956). = Népszerű Technika 6. 1957. jan. 1. sz. p. 3. Nekrológ. Az ismeretterjesztő 1956. dec. 21-én volt 70 éves, két nappal később hunyt el.; Az 1952-ben indult "Ifjú Technikus" más, "Népszerű Technika" néven folytatódott 1957-től, évfolyam sorszámozását is folytatva. Megjelent havonta 50 000 példányban. Felelős szerkesztő: Sztrókay Kálmán (1886-1956), 1957-től Gáspár László (1901-1958), 1958-tól Várhelyi Tamás. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának műszaki és természettudományi folyóirata volt. [KSZ.]

KULIN György: Az égi-mechanika útján. Newton és Laplace, az emberi szellem két óriása. = Népszerű Technika 6. 1957. márc. 3. sz. pp. 78-79. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: "Pontos idő" - 300 évvel ezelőtt. = Népszerű Technika 6. 1957. máj. 5. sz. pp. 148-149. Galilei, Huygens, Newton. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Gothard Jenő a csillagok fényképésze. = Népszerű Technika 6. 1957. jún. 6. sz. pp. 188-189. [SRG.]

GÁSPÁR László: Mit és hogyan jelentenek a mesterséges holdak? = Népszerű Technika 6. 1957. júl. 7. sz. pp. 196-199. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Konkoly Thege Miklós, a tudomány és a technika ezermestere. = Népszerű Technika 6. 1957. szept. 9. sz. p. 276. Gothard Jenővel együtt ő honosította meg a csillagászati fényképezést. [SRG.]

Az első mesterséges hold után. Ez volt a Vonquard-terv. = Népszerű Technika 6. 1957. nov. 11. sz. pp. 324-327. Az első mesterséges holdat a Szovjetunió röppentette fel. [SRG.]

Ez (volt) a Vanguard-terv. = Népszerű Technika 6. 1957. nov. 11. sz. pp. 325-327. A tervezett amerikai mesterséges holdról. [KSZ.]

VÁRHELYI Tamás: A Hold ostroma. = Népszerű Technika 6. 1957. dec. 12. sz. pp. 355-358. A holdutazás tervei. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: Hogyan mérnek és jelentenek a mesterséges holdak? = Népszerű Technika 6. 1957. dec. 12. sz. pp. 378-379. [SRG.]

KOVÁCS Béla: Háborog a Nap. = Ország Világ 1. 1957. júl. 16. 8. sz. p. 19. Dezső Loránt nyilatkozata a napfolttevékenységről.; Az "Ország Világ" hetilap 1957-től 1992 februárjáig jelent meg. Bizonyos, rövid időszakokban az "Ország-Világ" nevet viselte, de (a keresés sikere érdekében) adatbázisunkban egységesen kötőjel nélkül írtuk le. [SRG.]

Feketén rajzolódnak ki Kopernikusz tornyának körvonalai... = Ország Világ 1. 1957. júl. 23. 9. sz. p. 15. A fromborki várról, amelynek egyik tornyában lakott Kopernikusz a varmiai kanonok. [SRG.]

Látogatás egy szovjet távirányítású rakétakísérleti telepen. = Ország Világ 1. 1957. aug. 6. 11. sz. pp. 12-13. A Nemzetközi Geofizikai Év keretében 125 távirányítású rakétát bocsátanak fel a Szovjetunió 3 kilövőhelyéről: az Északi-sarkvidéken fekvő Ferenc József földről 25, a Déli-sarkon lévő kutatóállomásról 30, Szibériából 75 rakétát. [SRG.]

Egy rakéta, amely megrázta a világot. = Ország Világ 1. 1957. szept. 3. 15. sz. p. 2. A szovjet kísérleti rakéta a kilövés pillanatában. [SRG.]

A mesterséges hold. = Ország Világ 1. 1957. okt. 8. 20. sz. p. 24. Az első mesterséges hold berendezései. [SRG.]

Megnyílt az út... Az egész világ lázban ég. = Ország Világ 1. 1957. okt. 15. 21. sz. p. 2. Az első mesterséges hold fellövéséről. [SRG.]

Így robbant fel az Atlas. = Ország Világ 1. 1957. okt. 15. 21. sz. p. 2. Az Atlas nevű amerikai interkontinentális rakéta felrobbanásáról. [SRG.]

A "holdbébi" New York fölött. = Ország Világ 1. 1957. okt. 15. 21. sz. p. 3. [SRG.]

DOLMATOVSZKIJ, Jevgenyij: Vörös holdfióka. = Ország Világ 1. 1957. okt. 15. 21. sz. p. 3. Vers a szovjet mesterséges holdról. [SRG.]

Akik látták a mesterséges holdat. = Ország Világ 1. 1957. okt. 15. 21. sz. p. 3. O. Oparin és L. Lihogyejev újságírók beszámolója az a szubsztratoszférából az LI-2 repülőgép fedélzetéről. [SRG.]

Mi a foton rakéta? = Ország Világ 1. 1957. okt. 15. 21. sz. p. 3. [SRG.]

A mesterséges hold. = Ország Világ 1. 1957. okt. 15. 21. sz. p. 20. Keresztrejtvény. [SRG.]

Harmadik hete a világűrben. = Ország Világ 1. 1957. okt. 22. 22. sz. p. 2. [SRG.]

A mesterséges hold első élő utasa. = Ország Világ 1. 1957. okt. 22. 22. sz. p. 2. Danka és Matiska nevű kutyák kísérleti repülései. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Az ötödik X. küszöbén. Találkoztam a Szputnyik-II-vel. = Ország Világ 1. 1957. nov. 12. 25. sz. p. 3. A Szputnyik-II 1957. nov. 6-án 5.54 perckor volt látható Budapest felett. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Irány a Hold. = Ország Világ 1. 1957. nov. 18. 26. sz. pp. 4-5. A holdrakéta szerkezete. [SRG.]

BORSA Gedeon: Magyarország számára nyomtatott érvágó naptára XV. századból. = Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei (1957) 10-11. sz. pp. 278-283. "...Az ív alakú, latin nyelvű falinaptár Bálent szerint az 1494. évre szól. Az ő figyelmét azonban nyilván elkerülte, a nyolcadik sorban megadott két vasárnapi betű (litterae dominicales): C és B. Az év napjait ebben az időben ugyanis január elsejétől kezdve az ábécé első hét betűjével jelölték. A littera dominicalis azt jelentette, hogy az illető esztendőben az ezzel jelölt napokra esett a vasárnap.
Ha egy évnél két vasárnapi betűt közölnek, ez szökőévet jelentett, mikor is azok február végén váltották egymást. Az említett C és B betűk - a könyvnyomtatás első századában - az 1468., 1496. és 1524. évekre jellemzőek. A tizedik sorban pedig a kor meghatározására ugyancsak igen alkalmas húsvét pontos megjelölését is olvashatjuk. "Pasca dominica proxima ante diem sancti Ambrosii" tehát ebben a kérdéses esztendőben a húsvét vasárnapja közvetlenül Ambrus napja (ápr. 4.) előtt volt. Az április 3-i húsvét a kortanokban általában használatos naptárak közül a 13. számúnak felel meg mely a számításba vehető évtizedekben csupán az 1485., 1491. és 1496. esztendőkben volt érvényes. Így bizonyos, hogy a kalendárium az 1496. évre készült..." [HAI.]

FLÓRIÁN Endre: A "Geofizikai év" amatőr szemmel. = Rádiótechnika 7. 1957. szept. 7. sz. pp. 195-196. A napsugárzás és földi hatásainak vizsgálata, az ionoszféra kutatása, a sarki fények kutatása. "Néhány napja ismeretes, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémia felhívást intézett a Magyar Tudományos Akadémiához, hogy nálunk is tegyék lehetővé a szovjet műhold vizuális követését". Ez a műhold a 108 MHz-en sugároz majd adatokat.; A Rádiótechnika folyóiratnak nem jelent meg az 1956. novemberi és decemberi, valamit az 1957. januári és februári száma. Az 1957-es év első száma a márciusi lett, az év során összesen 10 szám jelent meg. [KSZ.]

A mesterséges holdról. = Rádiótechnika 7. 1957. okt. 8. sz. p. 255. Október 4-én útnak indították az első mesterséges holdat. [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: Természetes gondolatok. A mesterséges holdról. = Rádiótechnika 7. 1957. nov. 9. sz. pp. 268-269. Rádióamatőr szempontból. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A végtelen meghódítása útján. = Repülés [10.] 1957. nov. 8. sz. pp. 10-11. Az 1957 okt. 4-én felbocsájtott első mesterséges holddal kapcsolatos eredmények és a távlati tervek ismertetése. [HAI.]

HÉDERVÁRI Péter: A második hold - és utasa. = Repülés [10.] 1957 dec. 9. sz. pp. 10-11. [HAI.]

ZERINVÁRY Szilárd: A csillagközi anyag. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. márc. 1. sz. pp. 13-18. A Természet és Társadalom 1956. novemberi és decemberi száma nem jelent meg. Az 1957. januári és februári sem. 1957. márciusban folytatódott a havilap, de már az új (illetve a korábbi) Természettudományi Közlöny névvel. Az a szám az I. évf. 1. számot kapta, de feltüntették, a LXXXVIII. azaz a 88. évfolyamot is. [KSZ.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1957 áprilisára. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. márc. 1. sz. p. 47. [SRG.]

KULIN György: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. ápr. 2. sz. pp. 59-62. Az Arend-Roland. [PIR.]

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség hetedik ülését 1956. szeptember 17 és 22 között Rómában tartotta meg. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. ápr. 2. sz. pp. 91-92. [SRG.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1957 májusára. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. ápr. 2. sz. pp. 93-94. [SRG.]

AUJESZKY László: Kozmikus hatások a légkörben. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. máj. 3. sz. pp. 97-102. [PIR.]

NAGY Ernő: Rakéták és rakétahajtóművek. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. máj. 3. sz. pp. 122-129. [PIR.]

BARTHA Lajos, ifj. - SINKA József: Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló napóra-gyűjteménye. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. máj. 3. sz. pp. 129-132. [PIR.]

Az 1956 h Arend-Roland üstökösről a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetében készült felvételek. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. máj. 3. sz. p. 135. Lovas Miklós felvételei. Április 27-én 43 perces, május 4-én 45 perces expozícióval. Utóbbin a csóva hossza kb. 10 fok. [KSZ.]

Sz. O. [SZIMÁN Oszkár]: A rádiócsillagászat... = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. máj. 3. sz. p. 136. [SRG.]

Sz. O. [SZIMÁN Oszkár]: A Jupiter VIII. holdja... = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. máj. 3. sz. p. 136. [SRG.]

Sz. O. [SZIMÁN Oszkár]: H. C. von de Hulst... a hidrogénködökről. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. máj. 3. sz. pp. 136-137. [SRG.]

S. G.: A Manchaster közelében tartott csillagászati kongresszuson nagy feltűnést keltett... = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. máj. 3. sz. p. 138. A bejelentés, hogy deutériumot fedeztek fel a Tejútrendszer gázfelhőiben. [SRG.]

A világ legmagasabban fekvő csillagászati obszervatóriuma... = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. máj. 3. sz. p. 139. Az olaszországi Gran Sasso hegycsúcsán. [SRG.]

KULIN György: A csillagos ég. (1957. június.) = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. máj. 3. sz. p. 141. [SRG.]

A Gondolat Kiadó kiadásában megjelent: Csillagászati Évkönyv az 1957. évre. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. máj. 3. sz. p. 142. [SRG.]

Amatőrcsillagászok figyelmébe. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. máj. 3. sz. hátsó belső borító. Távcsőhirdetés. [SRG.]

EGYED László: Új elmélet a Föld szerkezetéről és fejlődéséről. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. jún. 4. sz. pp. 164-167. [PIR.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Gothard Jenő születésének 100-dik évfordulójára. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. jún. 4. sz. pp. 179-180. [PIR.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1957 júliusára. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. jún. 4. sz. p. 189. [SRG.]

A közeljövőben, július első felében megjelenik a Csillagok Világa a TTIT Központi Csillagászati- és Matematikai Szakosztálya lapjának az 1956. évről elmaradt 3-4. összevont száma. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. jún. 4. sz. p. 191. [KSZ.]

A nap aktivitása és a rádióvétel. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. júl. 5. sz. p. 236. A La Nature alapján. [SRG.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1957 augusztusára. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. júl. 5. sz. pp. 237-238. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A mesterséges hold felbocsátására vonatkozó Vanguard-terv. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. aug. 6. sz. p. 277. [KSZ.]

TOKODY László: A Kárpátövezet területén hullott meteoritok. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. aug. 6. sz. pp. 278-280. [KSZ.]

S. J. [SINKA József]: Almár Iván - Aujeszky László - Galla Emil - Nagy István György - Sinka József: Az űrhajózás. (Gondolat Könyvkiadó, 1957. augusztus, kb. 16 ív, 48. old. képmelléklet. "Élet és Tudomány Kiskönyvtára".) = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. aug. 6. sz. p. 285. Könyvismertetés. [KSZ.]

Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (I. Gellérthegy, Sánc utca 3/b.) 1957. szeptember 2-7-ig csillagászati hetet rendez. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. aug. 6. sz. p. 287. Kulin György, Almár Iván, Berkes Zoltán, Zerinváry Szilárd, Ponori Aurél, Horváth Árpád tart előadást. [KSZ.]

KULIN György: A csillagos ég. 1957 szeptember. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. aug. 6. sz. p. 288. [SRG.]

Az Uránia Bolt ajánlata. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. aug. 6. sz. hátsó belső borító. Hirdetés. [SRG.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1957 októberére. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. szept. 7. sz. p. 334. [SRG.]

A Vénusz bolygó titkai. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. okt. 8. sz. p. 376. [SRG.]

Bolygó vagy hold-e a Pluto? = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. okt. 8. sz. p. 376. [SRG.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1957 novemberére. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. okt. 8. sz. p. 381. [SRG.]

NAGY Ernő - SINKA József: A Föld első mesterséges holdja. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. nov. 9. sz. pp. 385-389. [PIR.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1957 decemberére. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. nov. 9. sz. p. 432. [SRG.]

AUJESZKY László: Mit vár a meteorológia a mesterséges holdaktól? = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. dec. 10. sz. pp. 433-435. [PIR.]

FLÓRIÁN Endre: Ionoszféra-kutatás mesterséges holdakkal. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. dec. 10. sz. pp. 435-436. [PIR.]

FENYVES Ervin: A mesterséges holdak a kozmikus sugárzás kutatásának szolgálatában. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. dec. 10. sz. pp. 436-437. [PIR.]

ÉRDI-KRAUSZ György: A mesterséges holdak geodéziai és kartográfiai alkalmazhatóságáról. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. dec. 10. sz. pp. 437-438. [PIR.]

ALMÁR Iván: Új égitestjeink csillagászati alkalmazásai. = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. dec. 10. sz. pp. 438-440. [PIR.]

GALLA Emil: Élőlény a mesterséges holdakon. (A súlytalanság kérdése). = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. dec. 10. sz. pp. 445-447. [PIR.]

KULIN György: A csillagos ég. (1958. január.) = Természettudományi Közlöny 1.(88.) 1957. dec. 10. sz. p. 478. [SRG.]

LONGAUER, Frantisek: A bronzkor csillagászati eszközei. = Univerzum 1. 1957. máj. (3.) sz. pp. 62-68. [ZSE.]

KANE, J. T.: Holdfigyelő hadművelet. = Univerzum 1. 1957. júl. (5.) sz. pp. 69-74. [ZSE.]

Hírek. = Vas Népe 2. 1957. aug. 30. 202. sz. p. 6. Geofizikai és csillagászati napokat rendez Szombathelyen a TTIT Vas megyei szerevzete és a MÁV Ady Endre Művelődési Otthon. A szeptembe 3-6-ig tartó tudományos előadássorozat az Ady Endre Művelődési Otthonban lesz. Részletes tájékoztató a falragaszokon. [SRG.]

A szombathelyi csillagvizsgálóban. = Vas Népe 2. 1957. ápr. 24. 94. sz. p. 5. [SRG.]

          1958.

AUJESZKY László: A felhők világa. [Budapest,] 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 146 p., 16 fekete-fehér t. /Studium könyvek. 6./ Csillagászat: pp. 94-97. (különleges fényjelenségek: fényudvarok, fénygyűrűk, halo-jelenségek, napgyűrű, holdgyűrű, melléknap, vaknap, szivárvány, felhőszivárvány); pp. 110-112. (az igen magas légrétegek felhői: gyöngyházfényű felhők, irizáló felhők, éjszakai világító felhők); pp. 139-143. (Felhők a Naprendszer többi bolygóib: a bolygók felhővilága, megoldandó kérdések a bolygók légkörében, milyen anyagokból állank az egyes bolygók felhői?) [KSZ.]

BERZE NAGY János: Égigérő fa. Magyar mitológiai tanulmányok. Pécs, 1958. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei szervezete, Pécsi Szikra Nyomda. 389 p., 1 t. A bevezető tanulmányt írta és a tudományos szerkesztést végezte Dömötör Sándor. Berze Nagy János tanulmánya (pp. 35-254.) teljes egészében kapcsolódik a csillagászathoz. A magyar népi világnézetet, világfelfogást, ősvallást, az égitestekkel és a természettel kapcsolatos hiedelmeket tárgyalja. A témaköröket más eurázsiai népek hiedelemvilágával is összehasonlítja. [KSZ.]

BRECHT, Bertolt: Galilei élete. Utószó és ford.: Ungvári Tamás. Budapest, 1958. Európa Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 123 p. /Világirodalmi kiskönyvtár./ Az eredeti színjáték 1938-1939-ben készült Dániában, a dániai kiadás alapján először 1943-ban Zürichben került színpadra. Egy másik változatot, lényegében egy angol nyelvű fordítást mutattak be 1947-ben Kaliforniában. A harmadik változat Berlinben, 1955-ben, a darab három hónapos próbáján alakult ki: ez utóbbi alapján készült el ezen magyar fordítás. [KSZ.]

CIOLKOVSZKIJ, K.[onsztantyin] E.[dvardovics]: Séta a Holdon. A szerző életéről szóló tanulmányt írta: Dala László. Ford.: Szirmai Marianne. Darvas Sándor rajzaival. Budapest. 1958. Móra Ferenc Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 87 p. Eredeti kiadás: 1955. Szöveghűséget ellenőrizte: Gallyas Ferenc. Képszerkesztő: Szántó Tibor. [SRG.]

  Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 192 p. [SRG.]

ENTZ Géza: A Gyulafehérvári Székesegyház. Budapest, 1958. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 250 p. XV-XVI. sz. fordulóján készített napóra a gyulafehérvári templom falán: p. 117.; A tövisi napórát is említi. [SRG.]

ÉRI István: Gyűrűalakú napórák. Budapest, [1958.] Bibliotheca Kiadó, Révai-nyomda (Budapest). pp. 209-217., 1 t. /Separatum Folia Archaeologica. IX./ 9 oldalon a cikk szövege és 1 képtáblán (XXXV. tábla) 6 napóra fényképe. Képaláírás: Gyűrűalakú napórák. 1-2. Történeti Múzeum.; 3. Nagyvázsony; 4-6. Dél-Németország.; A tanulmány ismerteti a hordozható napórák közül a gyűrű alakúakat. Ismertet ilyen hazai napórákat, kettőt a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum óragyűjteményében őriznek régóta. Két másik Nagyvázsonyban került elő. Egyiket 1956. dec. 19-én a nagyvázsonyi Kinizsi-vár nyugati oldalán ásták ki. Másikat ugyancsak ásatással találták meg és a vármúzeumban őrzik. Ez utóbbit a szerző nem vizsgálhatta, mert "feldolgozatlan ásatási anyaghoz tartozik". [KSZ.]

FÜSI Lajos: Földrajz az általános iskolák VII. osztálya számára. Kísérleti könyv. [1. kiad.] Budapest, 1958. Tankönyvkiadó Vállalat. Egyetemi Nyomda (Budapest). 142 p. A művelődésügyi miniszter rendeletére. Készült a Művelődésügyi Minisztérium Általános Iskolai Főosztályának irányításával. Jelzet: A 706.; Csillagászat: pp. 109-132. A csillagászati földrajz elemei: A Föld égitest. Tájékozódás a szabadban és az égbolton. Az égitestek. A Föld alakja és nagysága. Helymeghatározás a földgömbön. A Föld tengely körüli forgása. Az időmérés. A Föld keringése a Nap körül. A Naprendszer és a csillagrendszerek, A Nap. A bolygók. A Hold. Az üstökösök és meteorok. A csillagrendszerek. A Naprendszer kialakulása. A Föld belső szerkezete. Kérdések és feladatok. [KSZ.*]

Kérdezz - felelek. Szerk.: Vajda Pál, M. Sásdi Judit. Budapest, 1958. Műszaki Könyvkiadó, Egyetem Nyomda. 192 p. Csillagászat: pp. 32-43.; 110-129. Az Élet és Tudomány levelezői rovatába érkezett kérdésekre válaszoltak: Ákos Károly, Almár Iván, Aujeszky László, Berkes Zoltán, Gogola László, Hidegkuti Gyula, Knapp Oszkár, Kulin György, Natter-Nád Miksa, Öveges József, Papp Ferenc, Somogyi Antal, Somogyi Mária, Szabó Pál, Szimán Oszkár, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd. [KSZ.]

KULIN György - ZERINVÁRY Szilárd: A távcső világa. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Athenaeum nyomda. 538 p. /A Természet Világa./ Kulin György és Zerinváry Szilárd egyes fejezetek elkészítésére Hernádi Károlyt, Orgoványi Jánost, Róka Gedeont kérte fel. Zerinváry 1958. jan. 1-i halála miatt néhány kisebb fejezetet Bartha Lajos, Gauser Károly, Sinka József írt meg. Szakmailag ellenőrizte: Földes István. [KSZ.]

A legfontosabb űrhajózási események és a mesterséges holdak főbb adatai. H. Gartmann: Künstlicher Satelliten Stuttgart 1958. könyvének felhasználásával összeállította: Sinka József. Kiad. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1958. TIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya. 9 p. [KSZ.]

LEVANTOVSZKIJ, V. [Vladimir] I. [Iszaakovics]: Mesterséges holdak. Ford.: Graff György. Budapest, 1958. Bibliotheca Kiadó, Franklin-nyomda. 101 p. A Függelék című részt Nagy Ernő írta. pp. 93-100. [KSZ.]

MEZEI Márta: Történetszemlélet a magyar felvilágosodás irodalmában. Budapest, 1958. Akadémiai Kiadó. 95 p. /Irodalomtörténeti Füzetek. 19./ Sajnovics Jánosról és a Demonstratióról is. [HAD.]

MIELKE, Heinz: Út a végtelenbe. Ford.: Balázs György. Budapest, 1958. Műszaki Könyvkiadó. Akadémiai Nyomda. 172 p., 48 t. A Függelék. Újabb eredmények című részt Nagy István György írta. pp. 162-169. [KSZ.]

NAGY ISTVÁN György: A mesterséges holdak műszerberendezése. Budapest, Akadémiai Kiadó. pp. 413-421. Különlenyomat a Magyar Tudomány 1958. 10. számából. [TZS.]

NAGY István György: Az űrhajózás című diafilm magyarázó szövegkönyve. Budapest, 1958. Belügyminisztérium Légoltalom Országos Parancsnoksága, Zrínyi nyomda. 22 p. [KSZ.]

SZTRÓKAY Kálmán: Utazás a Nap körül. Budapest, 1958. Műszaki Könyvkiadó, Globus Nyomda. 68 p. /Egy óra tudomány. 9./ [KSZ.]

TÓTH Imre: Csillagok atomok emberek. Bukarest, 1958. Ifjúsági Könyvkiadó, 1. Sz. Nyomdaipari Vállalat. 218 p. /Győz a tudomány./ [SZF.]

VERMES Miklós: A relativitáselmélet. [Budapest,] 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 187 p. /Stúdium könyvek. 8./Szakmailag ellenőrizte: Marx György. A csillagászathoz legszorosabban kötődő fejezetek: Az általános relativitáselmélet (pp. 154-167.).; Az általános relativitáselmélet kísérleti bizonyítékai (pp. 168-177.).; Kozmológiai problémák (pp. 178-186.). [HAI.]

ZEMPLÉN Jolán: A Galilei pör. Budapest, 1958. József Attila Szabadegyetem. 34 p. /Nagy viták a filozófia történetében. 4./ [KSZ.*]

ZÚBEK, L’udo: Doktor Jesenius. Regény. Ford.: Zólyomi Antal. Bratislava, 1958. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó. 396 p. Jeszenszky János regényes életrajza. [KSZ.]

MERSITS József: Csillagászati adatok az 1958. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 3-52. [SRG.]

GUMAN István: A csillagos ég 1958-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 53-62. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1956. január - 1957. szeptember). In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 63-68. [SRG.]

RÓKA Gedeon - SVÉKUS Olivér: A TTIT átszervezett csillagászati szakosztályainak munkájáról. In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 69-72. [SRG.]

KULIN György: A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató csillagvizsgálói. In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 73-78. Beszámolók: Ér Lajos, Eördegh Béla Debrecen; Kiss István Eger; Osváth Béla Hódmezővásárhely; Magyar János Kecskemét; Jakó András Kaposvár; Tóth László Pécs; Szállásy Ernő Szekszárd; Bencze Sándor Szombathely; Földes István Pest megyei szervezet. [SRG.]

GAUSER Károly: Henry Norris Russel (1877-1957). In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 79-82. [SRG.]

BÉLL Béla: A Nemzetközi Geofizikai Év. In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 83-95. [SRG.]

KULIN György: A Mars megfigyelése az 1956-os nagy oppozícióban. In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 96-99. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A magyar csillagászat történetéből. [1.] In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 100-114. A X. századtól a XVII. század végéig. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Megismerhető-e a Világmindenség? In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 115-121. A budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban 1957. máj. 2-án megtartott előadás kivonata. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A csillagok állapotjelzői. In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 122-156. [SRG.]

ALMÁR Iván: Még egyszer a változó csillagokról. In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 157-173. [SRG.]

KULIN György: A mesterséges holdak. In: Csillagászati évkönyv az 1958. évre. Szerk.: Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 174-189. [SRG.]

ERDÉLYI István: A világmindenség kitágulásának tévtana. In: Délamerikai Magyar Hírlap Évkönyve 1958. Szerk.: Erdődy Gábor és Kutasi Kovács Lajos. Sao Paulo. 1958. pp. 217-211. "...Mivel a Doppler elv alkalmazásával így a csillaghalmazok színképe vonalainak a vörösbe való eltolódása egybevágni látszott Lamaitre által az Einstein-féle egyenletekből levezetett kitáguló világmindenség fő jellemvonásával, a tudomány majd minden tekintélypozícióját megszállva tartó Einstein-hívek örömujjongásuk közepette nem figyeltek fel a vörösbe való eltolódás egyik furcsa tényére. Minél messzebb fekszik egy csillagspirál a Tejútrendszertől, annál nagyobb színképe vonalainak a vörösbe való eltolódása.
Ez azt kellene hogy jelentse, ha a Doppler elv hogy minél messzebb fekszik tőlünk valóban érvényes erre a jelenségre, egy csillagspirál, annál nagyobb sebességgel rohan el tőlünk. [! Ez azt kellene, hogy jelentse, ha a Doppler elv valóban érvényes erre a jelenségre, hogy minél messzebb fekszik tőlünk egy csillagspirál, annál nagyobb sebességgel rohan el tőlünk.] Más szóval, valami ismeretlen "erő" folyton gyorsítja az összes csillagspirálokat, ami igen furcsa feltevés más kutatók szerint is... A vörösbe való eltolódás felfedezése a csillagspirálisok színképében felbátorította Lamaitre abbét arra, hogy felállítsa további elméletét, miszerint a világmindenség sok-sok millió évvel ezelőtt egy elképzelhetetlenül nagy kozmikus robbanásnak köszönhette a kezdetét. ..." [HAI.]

A csillagos ég 1858-ban. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1958. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 28-32. Az adott évre szóló égi látnivalók, havonta. Az évszám helyesen: 1958-ban. [KSZ.]

SINKA József: Különböző csillagok. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1958. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 117-121. [KSZ.]

KULIN György: A csillagok fizikája. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1958. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 144-147. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Az égitestek mozgásának törvényeiről. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1958. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 221-224. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Földünk második holdja. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1958. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 234-238. [ALM.]

SINKA József: Új kutatóeszköz: a mesterséges hold. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1958. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1957. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 239-242. [KSZ.]

MÁNDOKY László: Az Orion csillagkép a magyarságnál. In: Néprajzi Értesítő. A Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeum Évkönyve. 105. köt. 1958. Budapest, 1958. pp. 161-170., 3 térkép. Német kivonattal. [IBQ.]

SZABÓ Gyula: Csillagászati ismeretterjesztés. = Borsodi Szemle 2. 1958. 2. sz. 77-79. A TIT csillagászati szakosztálya és az Uránia Bemutató Csillagvizsgálója a csillagászati ismeretterjesztésben és a tudományos kutatásban igen komoly munkát fejt ki Miskolcon és Borsod megyében. A csillagászati szakosztály és az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló összehangolt munkaterv alapján látja el feladatait, amelyeket a május hóban Budapesten tartott küldöttközgyűlés határozatai a következőkben jelöltek meg: "Csillagászati előadásokkal, távcsöves bemutatásokkal, szakkörök munkájának irányításával, támogatásával, továbbá az évente megrendezésre kerülő csillagászati hetekkel elégítsük ki a csillagászatiránti nagy érdeklődést. Ismertessük meg hallgatóinkkal az égitesteket, Földünk helyét a naprendszerben és a világmindenségben, Földünk eredetét, fejlődését. Ezen keresztül törekedjünk a helyes világszemlélet kialakítására, a meglevő babonás hiedelmek eloszlatására. ...
az Urániáknak lehetőség szerint be kell kapcsolódniok a tudományos megfigyelések hálózatába. Folytassa a szakosztály sikeresen megkezdett előadásait az űrhajózásról, a szputnyikokról, igyekezzék mennél szélesebb körben elterjeszteni ezek tudományos és társadalmi jelentőségét” stb. Ezekből a feladatokból a miskolci csillagászati szakosztály és a miskolci Uránia Csillagvizsgáló a következőket valósítja meg. Ismeretterjesztés. A szakosztály havonta átlagban 8 előadást tart Miskolcon és a megyében üzemeknek, vállalatoknak, intézményeknek, iskoláknak és községi dolgozóknak. Az elmúlt 1957-58-i idényben a legtöbb előadást a szputnyikokról tartottunk. (Több mint száz községben, hallgatóink száma pedig megközelítette a 15 ezret.)
Az intézmények nyomtatásban is megjelent és tartalmi kivonatot tartalmazó tudományos ismeretterjesztő előadások tematikája alapján igénylik az előadásokat a TIT-ben. A miskolci Uránia csillagvizsgálóban. Az Uránia Csillagvizsgálóban az évek során kialakult szokásnak megfelelően, "Csillagok világa" címmel csillagászati előadássorozatot rendeznek. ... Tekintettel arra, hogy az Uránia Csillagvizsgáló a miskolci belvárostól távolabb fekszik, megközelítése időbe kerül, Suba István vállalta, hogy saját készítésű távcsövével az Avason tart távcsöves bemutatásokat. Ebben az áldozatkész munkában segítőtársa Apostol Ince szakosztályelnök." [SRG.]

Uránia ismeretterjesztő bolt lesz Pécsett. = Dunántúli Napló 17. 1958. 176. sz. júl. 27. p. 4. [SRG.]

REMÉNYI Béla: Raffy Ádám: Ha Giordano Bruno naplót írt volna... Budapest, 1957. = Élet és Tudomány 13. 1958. jan. 5. 1. sz. p. 7. [SRG.]

SZTRÓKAY Kálmán: Égi szomszédunk, a Hold. = Élet és Tudomány 13. 1958. jan. 5. 1. sz. pp. 21-23. [VEJ.]

Kérdezz - felelek! Ki határozta meg először a Föld és a Hold tömegét? Hogyan mérték meg? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 13. 1958. jan. 5. 1. sz. p. 20. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Dr. Botond-Bolics György: Ha felszáll a köd... Móra Ferenc Könyvkiadó. Ára: 17 Ft. = Élet és Tudomány 13. 1958. jan. 12. 2. sz. p. 56. "...A könyv lapjain a vegyi rakéta, az űrállomás és az atomhajtású rakéta jelenik meg az olvasó előtt a megvalósultság hiánytalan érzetét keltve. A regény műszaki oldala megtámadhatatlan. Kitűnően érzékelteti az űrhajózással összefüggő problémákat, az űrállomásra, a Holdra és a Vénusra indított utazások közötti feladatkülönbségeket. A regény csillagászati vonatkozásokban már talán vitathatóbb érvényű ismertetésekkel szolgál. A Vénus sűrű, vastag felhőzete alatt aligha láthatnának úgy az űrhajózók, mint a regényből szereplők. Ott nyilván általában még a vénusból nappalon is éjszakai sötétség uralkodik. Nem ismeretes ugyan pontosan a Vénus tengelyforgási ideje, de minden valószínűség szerint jóval kisebb, mint a regényben megadott mintegy 50 nap.
A regény különben helyesen és szemléletesen érzékelteti a kozmikus távolságokat, és elmélyíti az olvasóban az egyes csillagászati alapfogalmakat. A csillagászati rész hitelességét egyébként dr. Kulin György lektor neve is biztosítja. ..." [HAI.]

Léggömb kísérletek. = A Tudomány világa. Az Élet és Tudomány 1958. évi 2. számának melléklete. pp. 6-7. "1957 januárjában az amerikai haditengerészet héliummal töltött, polietilénből készült, 54 méter átmérőjű léggömböket bocsátott föl a csendes-óceáni Guam-szigetéről. A múlt év nyarán Olaszországban tartott, a kozmikus sugárzással foglalkozó értekezleten W. Webber beszámolt arról, hogy e léggömböket körülbelül 225 kilogramm súlyú elektronikus és fotografikus felszereléssel több mint 3 és fél órai időtartamra s 30 kilométernél magasabbra bocsátották fel. [...] A nemzetközi geofizikai év folyamán ötven hasonló akcióra kerül sor. Főként az Északi- és a Délisarkon, továbbá az egyenlítő vonalán szándékoznak léggömböket felbocsátani a földi mágneses erőtérnek és az ionoszféra elektromos áramlásainak a kutatása végett.
1957 augusztusában az iowai egyetem fizikai tanszékének egy csoportja Van Allen vezetésével Labradortól északra tizennyolc léggömböt bocsátott fel 15-20 kilométer magasra, ahonnan aztán rakéták 110 kilométeres magasságba vitték föl a műszereket. ..." A Discovery alapján. [HAI.]

Élet a Marson? = Élet és Tudomány 13. 1958. jan. 19. 3. sz. p. 96. Dr. Strughold előadása a flagstaffi konferencián. A Time alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Negyed évig a föld körüli pályán. = Élet és Tudomány 13. 1958. febr. 9. 6. sz. pp. 163-165. A Szputnyik II. mesterséges hold megfigyelése. [VEJ.]

Milyen vastag a Hold légköre? A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 13. 1958. febr. 9. 6. sz. p. 188. "Több kutató már a múlt század közepén azt állította, hogy a Holdnak - bár nagyon vékony, mégis alacsonyabbrendű életjelenségek létezését lehetővé tevő - légköre van. Nelson például úgy vélte, hogy a Hold légkörének vastagsága körülbelül megfelel a földi légkörvastagság három-négyszázad részének. Audouin Dollfus legutóbb beszámolt a franciaországi meudoni csillagvizsgálóban végzett ez irányú kutatásairól. Ezek szerint a Hold légkörének vastagsága legfeljebb egymilliárdnyi része a Föld légkörének. Dollfuss abból indult ki, hogy egy mégoly vékony légkörnek is szürkület nyomait kell mutatnia a Hold sarlóján az első és a negyedik negyed idején. Ennek meghatározására kétféle vizsgálatot is végzett.
Ezek eredményéből azt a következtetést vonta le, hogy a Holdon egy köbcentiméterben semmi esetre sem lehet több 10 milliárd molekulánál, míg a földi levegő a tengerszint felett 27 trillió molekulát tartalmaz köbcentiméterenként." A Wissenschaft und Fortschritt nyomán. [HAI.]

Rádiósugarakat bocsátott ki az Arend-Roland-üstökös csóvája. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 13. 1958. febr. 9. 6. sz. p. 188. "1957 tavaszán hosszabb időn át megfigyelhették az Arend-Roland-üstököst. Az üstökösnek különösen a Nap felé mutató mellékcsóvája keltett figyelmet. Ennek a csóvának az irányából ugyanis most első ízben - hála a rádióteleszkópoknak - rádiósugárzást sikerült felfogni. Az üstökös április 8-án került legközelebb a Naphoz, és április 9-én Brüszszelben 50 centiméteres hullámhosszon észleltek rádiósugárzást. Március 10-én, majd 16-án, azután pedig szinte naponta észlelték a rádiósugárzást. Erőssége naponként plusz-mínusz 30 százalékos ingadozást mutatott. A sugarak meglepő módon nem az üstökös fejéből, hanem a csóvájából, a fejtől körülbelül 11 millió kilométeres távolságból érkeztek. Március 20-21-én a rádióforrás levált és a csóva irányában a Naptól távolodva eltávozott." A Wissenschaft und Fortschritt nyomán. [HAI.]

Sarki-fény és meleghullám februárban. = Élet és Tudomány 13. 1958. febr. 23. 8. sz. p. 226. 1958. február 11-én 2 óra 50 perctől 4 óra 35-ig. [SRG.]

ALMÁR Iván: Megáll az űrhajó... = Élet és Tudomány 13. 1958. febr. 23. 8. sz. p. 230. [SRG.]

SINKA József: Gáz és por a világűrben. = Élet és Tudomány 13. 1958. márc. 9. 10. sz. pp. 312-314. A világító ködök. A csillagközi anyag méretei és sűrűsége. Sötét ködök. A csillagközi anyag és a világ megismerése. [VEJ.]

Óriási sebességű viharok a Nap légkörében. = Élet és Tudomány 13. 1958. márc. 9. 10. sz. p. 318. A Wissenschaft und Fortschritt nyomán. [VEJ.]

Kérdezz - felelek! = Élet és Tudomány 13. 1958. márc. 23. 12. sz. p. 354. "Több olvasónk kérdezi: Mi a szivárvány! Kérdezz-felelek rovatunk válaszol: A Nap fénye az esőfelhők egyes kis vízcseppecskéin megtörik és teljesen viszszaverődik. Csak akkor keletkezhet szivárvány, ha az esőfelhőt is, a Napot is 41°-nál kisebb szög alatt látjuk. Egy halványabb mellékszivárvány is létrejöhet a fény kétszeres teljes visszaverődésével. A színek sorrendje a szivárványban (a Nap spektrumának színei): kívülről befelé piros-narancs-sárga-zöld-kékindigó-ibolya. A mellékszivárványban fordított a sorrend." [HAI.]

ALMÁR Iván: A Szputnyik és az Explorer. = Élet és Tudomány 13. 1958. márc. 30. 13. sz. pp. 392-395. Elemző és összehasonlító írás a második szputnyik és az amerikai Explorer mesterséges holdakról. [VEJ.]

Megtalálják-e a szaharai meteor-óriást? = Élet és Tudomány 13. 1958. márc. 30. 13. sz. pp. 414-415. "Égből hullott kövek", "Isten vasa"- a történelemben nyilvántartott meteoritok. Ripert kapitány szerint létezik egy kb. 100 m x 40 m-es óriási vastömb, mely az égből hullott alá, de helye nem ismert. Az Orion nyomán. [VEJ.]

A Venus tengelyforgása. = Élet és Tudomány 13. 1958. ápr. 6. 14. sz. p. 446. A Kalender für Sternfreunde alapján. [VEJ.]

Újabb adatok Földünk méreteiről és életkoráról. = Élet és Tudomány 13. 1958. ápr. 6. 14. sz. p. 446. A Kalender für Sternfreunde) alapján. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 13. 1958. ápr. 20. 16. sz. p. 503. "...Április 23. Út a csillagok felé. (A bolygóközi közlekedés problémáiról.) Előadó: Almár Iván tud. kut. Az előadás után bemutatják az "Út a csillagok felé" c. új, színes, szovjet dokumentumfilmet. A Társulat budapesti székházának előadótermében (VIII., Múzeum u. 7). Du. 6 óra. Belépődíj 3 Ft." [HAI.]

Léggömbről indított kutatórakéták. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 13. 1958. ápr. 20. 16. sz. p. 509. "...Az Egyesült Államokban nemrég olyan rakétákkal kísérleteztek, amelyeket 30 kilométeres magasságban léggömbről indítottak útnak. Az idevágó terveket és programot "Far Side" ("távoli oldal") névre keresztelték. Az elnevezés állítólag arra utal, hogy e módszert továbbfejlesztve kisméretű mesterséges égitesteket akarnak a Hold ismeretlen távoli oldaláig eljuttatni. Ezek a mai mesterséges holdakhoz hasonló testek a Holdat megkerülve visszajönnének a Földre. Itt a légkörbe érve elégnének ugyan, de még mielőtt elpusztulnának, "tapasztalataikat" rádió és televízió útján továbbítanák a földi megfigyelő állomásokra. [...] A jelenlegi "Far Side" rakétákkal elsősorban a kozmikus sugárzást vizsgálják. A mérési adatokat egy 0,1 wattos kicsi rádióadó közvetíti. ..." [HAI.]

KULIN György: Miért nincs minden égitestnek légköre? = Élet és Tudomány 13. 1958. ápr. 27. 17. sz. pp. 519-521. A Mars, a Jupiter és a Vénusz megfigyelése. Figyelemre méltó ábra (fotó vagy rajz?) a napkorongot éppen elhagyó Vénuszról - pont olyan, amilyennek a 2004. évi Vénusz-átvonuláskor látható volt. [VEJ.]

KULIN György: Dr. Horváth Árpád: Az óra regénye. Budapest, 1957. = Élet és Tudomány 13. 1958. ápr. 27. 17. sz. p. 526. Könyvismertetés. [SRG.]

AUJESZKY János: Sugárzás a felső légkörben. = Élet és Tudomány 13. 1958. máj. 4. 18. sz. pp. 565-567. A mesterséges holdak szerepe a Föld légkörébe érkező külső sugárzások vizsgálásában és mérésében. [VEJ.]

SCHRADE, Hugo: A finommechanikai és optikai ipar szemefénye, a Jénai Zeiss Művek. = Élet és Tudomány 13. 1958. máj. 11. 19. sz. pp. 579-582., címoldal. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Megfiatalodik-e a Tejútrendszer? = Élet és Tudomány 13. 1958. máj. 18. 20. sz. pp. 617-619. A Tejútrendszer fejlődésének távlatai. [VEJ.]

Milyen alakú a Tejút? = Élet és Tudomány 13. 1958. máj. 18. 20. sz. p. 639. A Sciencific American nyomán. [VEJ.]

Ismét megtaláltak egy elveszett bolygót. = Élet és Tudomány 13. 1958. máj. 18. 20. sz. p. 639. Az 1929 SH jelzésű kisbolygó újbóli megpillantása. A Wissenschaft und Fortschritt alapján. [VEJ.]

Az Élet és Tudomány állandó pályázatot hirdet: Járjunk nyitott szemmel a világban! = Élet és Tudomány 13. 1958. máj. 25. 21. sz. p. 649. "...Kérjük Olvasóinkat, hogy ha szokatlannak vagy érdekesnek látszó jelenségeket figyelnek meg, írják meg nekünk. Az eredeti megfigyeléseket időnként közöljük és díjazzuk. Példaképp közlünk néhány ilyen megfigyelést. [...] 2. Három Nap az égen. Szathmári Géza rumi olvasónk írta Vas megyéből: "1956. november 21-én délután 2 órakor a felhők mögül előbukkanó Nap elé a hűvös északnyugati szél felhőket hajtott, és finom párafüggönyt alkotott belőlük. Ekkor a valódi Naptól jobbra és balra egy vonalban hasonló nagyságú, de halványabb látszólagos Nap keletkezett, mintha három Nap lett volna az égen. Ugyanakkor gyönyörű színes, szivárványszerű ívdarabok voltak láthatók." (Olvasónk mindezt szép színes rajzon meg is örökítette.) Ritkán figyelhető meg ez a valóban látványos és érdekes jelenség. Akkor keletkezik, ha a Nap vagy a Hold elé fátyolfelhő, úgynevezett Cirrus-lepel vonul.
Ez az átlátszó, fátyolszerű felhő jégtűkből és jéglapocskákból áll. Ha a felhő kellően laza s a jégtűk bizonyos elrendeződésűek, megjelenik rajtuk a gyűrűs jelenség: a Napból jövő fénysugarak a jégkristályok lapjain megtörnek és visszaverődnek. A gyűrűs jelenség tehát fénytöréses és fényvisszaverődéses jelenségek együtteséből keletkezik. Minthogy a fénysugár egyúttal színeire is bomlik, a tünemény színes. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: Holdrakéták - utas nélkül. = Élet és Tudomány 13. 1958. jún. 1. 22. sz. pp. 683-685. A Hold megközelítése és elérése - a Szputnyik III. fellövése után, egyelőre ember nélkül - realitás. [VEJ.]

SINKA József: A novák és a szupernovák. = Élet és Tudomány 13. 1958. jún. 15. 24. sz. pp. 748-750. A nóva-csillagok fellángolása. A fellángolás okáról. A szupernóva csillagok. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Honnan ered a Tejút elnevezés? Válaszol Mándoki László. = Élet és Tudomány 13. 1958. júl. 6. 27. sz. p. 834. [SRG.]

Meteorok antianyagból. = Élet és Tudomány 13. 1958. júl. 20. 29. sz. p. 926. Amikor a becsapódás helyén nem találnak anyagmaradványokat. A Nature nyomán. [VEJ.]

"Rekord" a napfoltok tevékenységében. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 13. 1958. júl. 27. 30. sz. p. 959. Az 1957 októberében észlelt 263 napfolt több, mint amennyit valaha is észleltek. Megközelítően ekkora "csúcseredmények" mintegy 200 évvel ezelőtt voltak. Akkor - 1779 májusában - 238 napfoltot jegyeztek föl, 1936 decemberében 206, 1947 májusában 201, 1956 novemberében 203 és 1957 szeptemberében 244 volt a napfoltkitörések száma. A napfoltok angliai megfigyelését irányító Dr. M. A. Ellison szerint az elmúlt évben tapasztalt élénk napfolttevékenységet sok kicsiny és közepes nagyságú napfoltcsoport fellépése jellemezte. Szeptemberben és októberben gyakran egyszerre több mint 20 csoportot figyelhettek meg a távcső mezőjében." A Discovery nyomán. [HAI.]

Kérdezz - felelek! A harmadik szovjet szputnyik láthatósága. Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 13. 1958. aug. 3. 31. sz. p. 980. [SRG.]

KULIN György: Csillaghullás idején. = Élet és Tudomány 13. 1958. aug. 17. 33. sz. pp. 1037-1039. "A csillaghullás jelensége a mi számunkra lenyűgöző tűzijáték, a Föld számára jelentéktelennek tűnő összeütközés egy égitestparánnyal, de a hullócsillag ... a meteor számára megsemmisítő katasztrófa." [VEJ.]

ALMÁR Iván: A Szputnyik-világ új hírei. = Élet és Tudomány 13. 1958. aug. 24. 34. sz. pp. 1063-1066. Egy mesterséges hold "végnapjai". Amiről a műszerek beszámoltak. Másféltonnás Szputnyik az égen! [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A bolygók és a Hold hőmérséklete. = Élet és Tudomány 13. 1958. aug. 31. 35. sz. p. 1118. Számítási és mérési módszerek rövid ismertetése. Sky and Telescope alapján. [VEJ.]

Hogyan fedezte föl Hess a kozmikus sugárzást? = Élet és Tudomány 13. 1958. szept. 7. 36. sz. p. 1150. [SRG.]

FÉNYES Imre: Mit tudunk az antianyagról? = Élet és Tudomány 13. 1958. szept. 14. 37. sz. pp. 1159-1161. A cikk tárgyalja többek között a téma csillagászati vonatkozásait is; anti-csillagrendszerek, a Földet elérő antianyag-darabok, az esetleges következmények. [VEJ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Az 1957-es naptevékenység. = Élet és Tudomány 13. 1958. szept. 14. 37. sz. pp. 1177-1178. [VEJ.]

SINKA József: Tágul-e a világegyetem? = Élet és Tudomány 13. 1958. szept. 21. 38. sz. pp. 1187-1189. Paradoxon, Hubble-törvény, vöröseltolódás - a világegyetem általunk jelenleg megfigyelt részének tágulását jelentik csupán? [VEJ.]

FLÓRIÁN Endre: A sarki fény megoldott titkai. = Élet és Tudomány 13. 1958. szept. 28. 39. sz. pp. 1236-1238. A titkok megoldása vajon befejeződött? - Nem, egy felelet sokszor két kérdést hoz magával. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 13. 1958. szept. 28. 39. sz. p. 1242. "Az alábbi rendezvényekre jegyek a helyszínen és az Uránia Ismeretterjesztő Boltban (VII., Lenin körút 96, telefon: 124-290) elővételben is kaphatók. Október 5. Első lépések a világűr, felé. (Egyéves az első szputnyik) Előadók: Nagy Ernő és Sinka József, az Űrhajózási Bizottság tagjai. Az előadást filmvetítés követi. A Társulat budapesti székházának előadótermében (VIII., Múzeum u. 7.). Délelőtt 11 óra. Belépődíj 3 forint." [HAI.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Holdkráterek a Földön. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 13. 1958. szept. 28. 39. sz. pp. 1243-1244. Nagy magasságból felfedezett és megfigyelt, majd geológiai módszerekkel vizsgált földi óriáskráterekről, keletkezésük körülményeiről. Sciencific American alapján. [VEJ.]

A Jupiter rádiósugárzása. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 13. 1958. okt. 5. 40. sz. p. 1278. A floridai egyetem egyik kutatócsoportja megállapította, hogy a Jupiter bolygó felületének három pontjáról körülbelül 17 méteres hullámhosszú rádiósugárzás érkezik Földünkre. E pontok helyzete öt év alatt nem változott. Forgásidejük ugyanis egyezik a Jupiterével. Bizonyos tehát, hogy nem változtatják helyzetüket a bolygó felületén. A szakemberek úgy vélik, hogy e rádióhullámok a Jupiteren lezajló vulkanikus tevékenységgel függenek össze." A Scientific American nyomán. [HAI.]

A "rakétacsillagászat". = Élet és Tudomány 13. 1958. okt. 12. 41. sz. p. 1311. Csillagászati mérések nagy magasságba felröpített rakétákról. Newsweek nyomán. [VEJ.]

A TTIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 13. 1958. okt. 19. 42. sz. p. 1319. "Az alábbi rendezvényekre jegyek kaphatók a helyszínen és az Uránia Ismeretterjesztő Boltban (VII., Lenin körút 96, telefon: 124-290) elővételben is. [...] Október 22. Az amerikai mesterséges hold-kísérletek. Előadó: Sinka József, az Űrhajózási Bizottság tagja. Az előadást filmvetítés követi. A Vasas Központi Művészegyüttesének székházában (VIII., Kőfaragó u. 12.). Du. 6 óra. Belépődíj: 3 forint." [HAI.]

SINKA József: Az űrrakéták irányítása. = Élet és Tudomány 13. 1958. okt. 26. 43. sz. pp. 1368-1370. Többlépcsős rakéták, rádiós távvezérlés. Indítás, felröpítés, pályára vezérlés, további folyamatos kapcsolattartás. Fontos feladat vár a távvezérlés tudományára. [VEJ.]

NAGY István György: A holdrakéta-kísérletek. = Élet és Tudomány 13. 1958. nov. 2. 44. sz. pp. 1397-1399. Űrkutatás; napirenden a Hold elérése. Szökési sebesség, azaz második kozmikus sebesség-kísérletek. Pioneer I., űrbumeráng. Az eszközök megvannak, csak tökéletesíteni kell őket. [VEJ.]

A világító éjszakai felhők. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 13. 1958. nov. 9. 44. sz. p. 1438. "M. N. Grisin, a moszkvai Alkalmazott Geofizikai Intézet tagja a nemzetközi geofizikai év programja keretében az úgynevezett világító éjszakai felhőket tanulmányozta. Ezek a felhők az eddig ismertek közül a legmagasabbak; átlagos magasságuk 82 kilométer. Külsejük a jégtűfelhőkéhez (cirrus) hasonlít, de gazdagon árnyalt ezüst színükkel, csillogásukkal és hosszabb-rövidebb körökben megfigyelhető fényváltozásaikkal különböznek amazoktól. A világító éjszakai felhők kizárólag nyáron és a Földnek csak bizonyos részein, mégpedig az északi féltekén az 50. és 70., a délin a 40. és 60. szélességi fok között szoktak feltűnni. Az északi féltekén az alábbi százalékarányban figyelhetők meg: áprilisban 6, júniusban 19, júliusban 59, augusztusban 12 és szeptemberben 3 százalék.
Gyakoriságuk évről évre változik: a Szovjetunióban 1950-ben 10-szer, 1951-ben 21-szer, 1952-ben 8-szor, 1954-ben 17-szer, 1955-ben 22-szer és 1956-ban 10-szer figyeltek meg világító éjszakai felhőket. Csak sötétedéskor tűnnek föl, amikor a Nap már a látóhatár alá bukott. Ilyenkor a légkör alacsony és sűrűbb rétegei már árnyékban vannak, s csupán a felső és kevésbé sűrű rétegekre hull fény. E felhőket egyelőre csak alkalomszerűen figyelték, s a vizsgálatok eredményei még nem véglegesek. Bizonyosra vehetjük azonban, hogy összetételük és terjedésük megismerése értékes adatokat adhat a sztratoszféra feletti (75-90 km) rétegekben végbemenő légköri zavarokról." A La Nature nyomán. [HAI.]

A kozmikus por. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 13. 1958. nov. 9. 44. sz. p. 1438. "A legújabb mérések nyomán a szakemberek szerint Földünk légkörében összesen 28 600 000 tonna kozmikus por lebeg. E por parányi meteorrészecskékből áll, s ezek fokozatosan lerakódnak a Földre. Úgy vélik, hogy a Föld felszínére - többnyire az esőzések idején - évente 14 300 000 tonnányi kozmikus por hull alá. Két év alatt tehát teljesen felújul az egész pormennyiség. Különböző magasságokból levegőmintákat véve s ezeket mikroszkopikus nyílású szűrökön keresztülbocsátva megállapították, hogy a porszemcséket vas, nikkel és kobalt alkotja. E három elem közül nikkelből van a legtöbb a kozmikus porban." A Nauka i Zsizny nyomán. [HAI.]

KULIN György: A Mars bolygó megoldatlan problémái. = Élet és Tudomány 13. 1958. nov. 16. 46. sz. pp. 1448-1449. A Mars aktuális közelsége újabb lehetőséget nyújt a tudománynak további vizsgálódásokra, a bolygó "titkainak" megfejtésére. Mars-csatornák, víz, növényzet, meteoreső a felszínre, holdjainak megfigyelése. [VEJ.]

KULIN György: Ismerjük meg a világot! = Élet és Tudomány 13. 1958. nov. 23. 47. sz. p. 1486. Az "Uránia kismindenes" nevű zsebműszer leírása. Egyszerű kis műszer, mely egyaránt használható kézinagyítóként, távcsőként és mikroszkópként. [VEJ.]

A "szférák zenéje". A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 13. 1958. dec. 14. 50. sz. p. 1599. "A természet zenél, vagy legalábbis "fütyül", de ezt a zenét különleges berendezés nélkül az emberi fül nem hallja. Ezt a hallhatóság határán aluli elektromágneses sugárzást négy kanadai tudós fedezte föl. A sugárzás frekvenciája másodpercenként 1/10-1/30 között van. (Az emberi fül számára hallható hangrezgések alsó határa másodpercenként 15.) A kanadai tudósok a sugárzást egy olyan magnetofonnal fogták föl, amelynek szalagja másodpercenként 15/10 000 hüvelyket halad (1 hüvelyk = 2,54 centiméter). Lejátszáskor azután a szalagot 15 hüvelykes másodpercenkénti sebességgel forgatják, s így e hangot - amely a kutatóknak a londoni Nature című folyóiratban megjelent beszámolója szerint magasodó és mélyülő fütyülés - hallani lehet.
Különösen erős e fütyülés a geomágneses viharok idején, amikor a föld mágneses és elektromos terét nagymértékben megzavarják a - valószínűleg a Napból származó - elektromos töltésű részecskék. A négy kanadai tudós folytatja a hallhatóság határa alatti elektromágneses sugárzások vizsgálatát, elsősorban azzal a céllal, hogy felderítsék a forrásukat." [HAI.]

A Mars bolygó. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 13. 1958. dec. 14. 50. sz. p. 1599. "...néhány megoldatlan problémájáról van szó a vizsz. 4., 28. és a függ. 1. sorokban. A függ. 27. sorban a Mars belső holdjának nevét találjuk." Van-e rajta élet? Mars-csatornák. Légkörének összetétele. Phobos. [HAI.]

ÁKOS Károly: Óra, nap, perc... = Élet és Tudomány 13. 1958. dec. 21. 51. sz. pp. 1607-1609. Az idő és mérése - csillagászati vonatkozások. [VEJ.]

Eltolódott a nullapont a kozmikus távolságok skáláján. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 13. 1958. dec. 21. 51. sz. p. 1627. Milyen messze vannak valójában a távoli tejútrendszerek? Orion alapján. [VEJ.]

GALLA Emil: Kutyák a rakétában. = Élet és Tudomány 13. 1958. dec. 28. 52. sz. pp. 1639-1642. Élettani kísérletek kutyákkal a világűr ostromának küszöbén. [VEJ.]

Kirándulás a Garadna-völgybe. = Északmagyarország 14. 1958. júl. 24. 173. sz. p. 5. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat csillagászati szakosztálya július 25-én (pénteken) kirándulást rendez a Garadna-völgybe. A kirándulás célja - a pihenés és szórakozás mellett - a szakosztályi tagok szorosabb összefogása és a csillagászati ismeretterjesztés időszerű kérdéseinek megvitatása. Ennek érdekében a rendező szervek az alábbi programot dolgozták ki: Frisnyák Sándor természettudományi szaktitkár "A Bükk-hegység természeti világ", Szabó Gyula tanár "A Bükk-hegység éghajlata és csillagászati tervek a Bükk-hegységgel kapcsolatban". Suba István szakosztályi tag "A csillagászat gyakorlati alkalmazásai" címmel tart népszerű előadást. [SRG.]

Emléktáblát lepleztek le Sajnovits [!] János tordasi szülőházán. = Fejér Megyei Hírlap 3. 1958. . máj. 20. 117. sz. p. 2. Sajnovics János születésének 225. évfordulója alkalmából. [HAD.]

SZABÓ János: Meteoritok életkora. = Fizikai Szemle 8. 1958. jan. 1. sz. pp. 31-32. Az 1956. aug. 11-én Breitscheid mellett az NSZK-ban hullott meteorit kora legalább 3 milliárd éves. [KSZ.]

KULIN György: A mesterséges holdak és az űrhajózás égimechanikájához . = Fizikai Szemle 8. 1958. febr. 2. sz. pp. 35-40. [KSZ.]

A. I.: Ionhajtású rakéta lesz-e az űrhajózást megvalósító közlekedési eszköz? = Fizikai Szemle 8. 1958. márc. 3. sz. p. 100. 1957. okt. 7-én az Egyesült Államok Asztronautikai Tanácsadó Testülete előtt mutatták be az ionhajtású űrhajó modelljét. [KSZ.]

J. F.: Az első mesterséges hold angliai megfigyelése. = Fizikai Szemle 8. 1958. ápr. 4. sz. p. 136. Az első mesterséges hold kilövését követő napon, 1957. okt. 5-én megkezdték az új égitest által kisugárzott rádiójelek vételét a cambridgei rádiócsillagászok. [KSZ.]

A harmadik szovjet mesterséges hold. = Fizikai Szemle 8. 1958. jún. 6. sz. pp. 179-185. A Pravda 1958. máj. 18-i száma alapján fordította: Nagy Károly. [KSZ.]

SZABÓ János: A Nap korpuszkuláris sugárzásának vizsgálata a mesterséges holdak segítségével. = Fizikai Szemle 8. 1958. jún. 6. sz. p. 200. [KSZ.]

A. I.: Anti-anyagból álló meteorok hipotézise. = Fizikai Szemle 8. 1958. jún. 6. sz. p. 200. Az 1908-as szibériai hullás esetleges magyarázata. A Nature 180. 1194. 1958. alapján. [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: Az ionoszféra. = Fizikai Szemle 8. 1958. szept. 7. sz. pp. 212-221. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Petzval József. = Fizikai Szemle 8. 1958. okt. 8. sz. pp. 235-239. [KSZ.]

SZABÓ János: A Holdról visszavert elektromágneses impulzusok. = Fizikai Szemle 8. 1958. okt. 8. sz. p. 239. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Vizuális megfigyelési módszer egy szputnyik helyzetének egyszerű meghatározására. = Fizikai Szemle 8. 1958. okt. 8. sz. pp. 263-264. [ALM.]

BARTHA Lajos: Az 1958 február 11-i sarkifény és kozmikus sugárzás. = Fizikai Szemle 8. 1958. dec. 10. sz. p. 328. Febr. 11-én hajnali 2 óra 50-től 4 óra 50-ig hazánkból is látszott a sarki fény. Eleinte csak halvány vöröses villogás mutatkozott északi irányban. 3 óra 20-tól azonban, mintegy 35 percig rendkívül erősen fénylett. [KSZ.]

KOLTA János: Kétszázéves magyar földrajzkönyv. = Földrajzi Értesítő 7. 1958. 1. füz. pp. 113-119. Ismertetése: Bertalanffi Pál: Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. Előszer A’ mint az Istentől teremtetett. Másodszor A’ mint az Istennek, és a’ természetnek Vezérléséből az emberektől külömbb-külömbb-féle részekre, Országokra, Tartományokra, és kösségekre osztatott című 1757-es könyvének. Amint Bertalanffi eredeti műve is, Kolta is nagy figyelmet fordít a csillagászati részekre. [KSZ.]

HOMORÓDI Lajos: A háromszögelés feltalálásáról. = Geodézia és Kartográfia 10. 1958. 1. sz. p. 65. Tycho Brahe-ról, aki már 1573-ban végzett geodéziai háromszögelést. Erről vázlatrajzai maradtak fenn és egy 1589-ben írt levele. [KSZ.]

SZENT-IVÁNYI György: Hozzászólás a "A háromszögelés feltalálásáról" című cikkhez. = Geodézia és Kartográfia 10. 1958. 3. sz. p. 228. Tycho Brahe előtt a háromszögeléssel foglalkozott Hirschvogel Ágost 1547-ben és Münster Sebestyén 1544-ben. [KSZ.]

HOMORÓDI Lajos: Beobachtungen zur Sonnenfinsternis 1954 in Süd-norwegen. (Az 1954. évi napfogyatkozás észlelése dél-Norvégiában.) Deutsche Geodätische Komission, Reibe B, No 34. Frankfurt am Nain, 1957. = Geodézia és Kartográfia 10. 1958. 3. sz. pp. 237-238. Könyvismertetés. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Háromszázötven éves a távcső. = Kisalföld 3. 1958. jan. 16. 13. sz. p. 4. [SRG.]

BODÓCS István: Újabb északi fény Győr felett. = Kisalföld 3. 1958. szept. 6. p. 6. Szept. 4-én 9 órától 11 óráig látszott a sarki fény. Említik a febr. 11-iki északi fényt is. [SRG.]

-d-s-: Mágnesház és csillagda. = Kisalföld 3. 1958. szept. 21. p. 3. Geofizikai Intézet épül Fertőbozon. [SRG.]

BODÓCS István: A repülés biztonságáért. - Pilótozás a győri repülőtéren. = Kisalföld 3. 1958. okt. 2. p. 6. [SRG.]

Humor. = Kisalföld 3. 1958. nov. 23. p. 8. Karikatúra. "Olyan mint a Vénusz, Mancika. Bár olyan lennék mint a Szaturnusz, Pista! Annak már legalább van gyűrűje..." [SRG.]

Előadás a huszadik század csillagászatáról. = Kisalföld 3. 1958. nov. 25. p. 5. Kulin György előadása a szakkör szervezésében. [SRG.]

BODÓCS István: Távirányítás rakétával és pilót-ballonnal. A rakéta mint légvédelmi fegyver. = Kisalföld 3. 1958. dec. 4. p. 6. [SRG.]

N: A jövő év elején elkészül a Wilhelm Pieck gyár csillagászati látcsöve. = Kisalföld 3. 1958. dec. 24. p. 6. A szakkör vezetője Szitter Béla. A távcsövet a József Attila Kultúrotthon tetejére helyezik majd el. [SRG.]

BERKES Zoltán: A sarki fény jelenségéről. = Légkör 3. 1958. ápr. 2. sz. pp. 5-6. [SRG.]

BÉll Béla: Éjszakai világító felhők. = Légkör 3. 1958. okt. 5. sz. pp. 1-2. [SRG.]

KÁNTOR Károly - ZSDÁNSZKY Kálmán: Automatikus üzemű Wilson-kamra, kozmikus sugárzás vizsgálatára. = Magyar Fizikai Folyóirat 6. 1958. 3. füz. pp. 191-208. A KFKI Kozmikus Sugárzás Osztályán az elmúlt években megépített Wilson-kamra. [KSZ.]

SÁNDOR Tamás - SOMOGYI Antal - TELBISZ Ferenc: A kozmikus sugárzás intenzitásának regisztrálása 7,9 méteres mélységben. = Magyar Fizikai Folyóirat 6. 1958. 4. füz. pp. 295-305. A KFKI Kozmikus Sugárzás Osztályán. [KSZ.]

JÁNOSSY Lajos - SÁNDOR Tamás - SOMOGYI Antal: A kozmikus sugárzás kiterjedt légizáporainak kísérleti vizsgálata. = Magyar Fizikai Folyóirat 6. 1958. 4. füz. pp. 307-314. [KSZ.]

HESS, Viktor F.: Az áthatoló sugárzás megfigyelése hét alkalommal, szabad léggömbbel történt felszállásoknál. = Magyar Fizikai Folyóirat 6. 1958. 5. füz. pp. 505-517. A klasszikus irodalomból. Eredetileg megjelent: Physikalische Zeitschrift 12, 1084, 1912. Fordította: Somogyi Antal. A kozmikus sugárzás felfedezése az 1912. aug. 7-i napon végzett, 5000 m feletti léggömb-felszállás során történt észlelésekkor. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Gothard Jenő, a csillagok fényképésze. = Magyar Foto 8. 1958. 4. sz. [SRG.]

SZABÓ T. Attila: Húgy, hógy. = Magyar Nyelv 54. 1958. jún. 2.(407.) sz. pp. 358-359. A csillagok kaszáscsillag, bokroscsillag elnevezése. [SRG.]

CSUPOR Zoltán Mihály: Sajnovics János életrajzához. = Magyar Nyelv 54. 1958. dec. 4.(408.) sz. pp. 517-522. [HAD.]

A Csillagvizsgáló Intézet Napfizikai Osztályából alakult Napfizikai Kutató Csoport 1958. január 20-án Debrecenben megkezdte önálló munkáját. = Magyar Tudomány 65.(3.) 1958. márc. 3. sz. p. 84. [KSZ.]

HAÁZ István Béla: Barta György: Földmágnesség. Általános geofizika II. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1957. 192 l., 101 ábra. = Magyar Tudomány 65.(3.) 1958. márc. 3. sz. pp. 94-95. Könyvismertetés. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Asztronautika. (Története, felosztása és egyes problémái.) = Magyar Tudomány 65.(3.) 1958. ápr. 4. sz. pp. 107-118. [ALM.]

A Csillagvizsgáló Intézet Tudományos Tanácsa megvitatta az Intézet 1957. évi tudományos munkájáról szóló beszámolót,... = Magyar Tudomány 65.(3.) 1958. máj. 5. sz. p. 191. [KSZ.]

ZEMPLÉN Jolán: Régi fizikai kéziratok kutatása Erdélyben. = Magyar Tudomány 65.(3.) 1958. jún. 6. sz. pp. 207-218. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

NAGY István György: A mesterséges holdak műszerberendezése. = Magyar Tudomány 65.(3.) 1958. okt. 10. sz. pp. 413-421. [KSZ.]

HAJÓS György: Osztálytitkári beszámoló. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 8. 1958. 3. sz. pp. 327-343. Az 1956-1957-ben végzett munkáról. Csillagászat: pp. 334-335., 338., 342. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj. - HÉDERVÁRI Péter: A Geofizikai Év újabb eseményei. = Műszaki Élet 13. 1958. ápr. 3. 7. sz. p. 2. A Nap sugárzásingadozásainak mérését a MTA Csillagvizsgáló Napfizikai Osztályán és az Uránia Csillagvizsgálóban végzik. [SRG.]

London új planetáriuma. [Hír] = Műszaki Élet 13. 1958. máj. 1. 9. sz. p. 5. 547 nézőt befogadó, 25 m átmérőjű a kupolája. A műszert a Zeiss-cég szállította. [SRG.]

Utazás a Marsba. = Műszaki Élet 13. 1958. máj. 15. 10. sz. p. 4. Sänger professzor 10 év múlva tarja esedékesnek ember utazását a világűrbe. [SRG.]

NAGY Ernő: Miben különbözik a Szputnyik III. a többi mesterséges holdtól. = Műszaki Élet 13. 1958. máj. 29. 11. sz. p. 3. [SRG.]

Óriás teleszkópok. = Műszaki Élet 13. 1958. jún. 12. 12. sz. p. 6. A Palomar-hegyi 200 hüvelykes teleszkópról. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Hold kérgének szerkezete. = Műszaki Élet 13. 1958. jún. 26. 13. sz. p. 3. [SRG.]

MARX György: Relativisztikus rakéták. = Műszaki Élet 13. 1958. júl. 24. 15. sz. p. 4. [SRG.]

SINKA József: A világűr meghódításának első éve. = Műszaki Élet 13. 1958. okt. 2. 20. sz. p. 8. [SRG.]

NAGY Ernő: A repülés és asztronautika távlatai. = Műszaki Élet 13. 1958. nov. 13. 23. sz. p. 6. [SRG.]

SINKA József: A második cél: a Hold. = Műszaki Élet 13. 1958. dec. 25. 26. sz. p. 7. Hold-rakétákról. [SRG.]

Címoldalunkon: Csillagászati hét Miskolcon. = Népművelés. 5. 1958. okt. 10. sz. p. 1. Előadást tartott Kulin György, Kálmán József, Szabó Gyula, Apostol Imre. Diósgyőri bányásztanulók látogatása a miskolci csillagvizsgálóban. A Népművelés 1954. januárjától jelent meg havonta. Kiadta a Népművelési Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Népművészeti Intézet 1956. októberéig. 1957. szeptemberétől a Művelődésügyi Minisztérium Népművelési Intézete folytatta a havilapot, majd 1958. márciusától az Országos Népművelési Tanács, később a Művelődésügyi Minisztérium, a Kulturális Minisztérium. [KSZ.]

MÁNDOKI László: Az Orion csillagkép a magyarságnál. = Néprajzi Értesítő 40. 1958. 11. sz. pp. 161-170. [SRG.]

B. G.: A naptár története. = Népszabadság 16. 1958. 38. sz. febr. 14. p. 8. A Szovjetúnióban 1918. febr. 14-én a Gergely-féle naptár használatát rendelték el. [SRG.]

ALMÁR Iván: Első hírek az űrből. = Népszerű Technika 7. 1958. jan. 1. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

Két Szputnyik és az Explorer. = Népszerű Technika 7. 1958. márc. 3. sz. p. 82. Az első amerikai mesterséges hold. [KSZ.]

Mit tudunk a sarki fényről? = Népszerű Technika 7. 1958. ápr. 4. sz. pp. 104-105. [KSZ.]

GAUSER Károly: Meddig juthatunk el a végtelenbe? = Népszerű Technika 7. 1958. jún. 6. sz. pp. 163-165. [KSZ.]

SIMONFFY Géza: Az antianyag rejtélye. Új feltevések a világmindenség titokzatos jelenségeiről. = Népszerű Technika 7. 1958. júl. 7. sz. pp. 195-197., címoldal. [KSZ.]

GAUSER Károly: A Földtől a Metagalaxisig. Feltevések a világmindenség szerkezetéről. = Népszerű Technika 7. 1958. szept. 9. sz. pp. 260-262. [KSZ.]

KINDZIERSZKY Emil: Van-e tömegvonzás? = Népszerű Technika 7. 1958. szept. 9. sz. pp. 268-269. Newton gravitációs elmélete, valamint Dr. Magyari Endre 1941-ben közzétett gravitációs elmélete. [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: Emelkedik a Nap hőmérséklete? = Népszerű Technika 7. 1958. szept. 9. sz. pp. 278-279. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Interplanetáris navigáció. Tájékozódás és összeköttetés a bolygóközi térségben. = Népszerű Technika 7. 1958. szept. 9. sz. pp. 281-283., címoldal. [KSZ.]

Az új korszak első éve. = Népszerű Technika 7. 1958. okt. 10. sz. pp. 290. Az első szputnyik első évfordulója. [KSZ.]

GAUSER Károly: Mi vár ránk a világűrben? = Népszerű Technika 7. 1958. okt. 10. sz. pp. 303-305. [KSZ.]

GAUSER Károly: Az elemek keletkezése. = Népszerű Technika 7. 1958. nov. 11. sz. pp. 325-328. A Földön és az univerzumban. [KSZ.]

SINKA József: Bizonyítékok a Magyari-elmélet igazolására. = Népszerű Technika 7. 1958. nov. 11. sz. p. 346. Egyetértő hozzászólás. [KSZ.]

GAUSER Károly: Összeütköző világok. Túl az emberi látóhatáron. = Népszerű Technika 7. 1958. dec. 12. sz. pp. 360-362. Rádióforrások az égen. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: 400 fokos kör - 20 órás nap. Törekvések a körosztás és az időmérték megreformálása. = Népszerű Technika 7. 1958. dec. 12. sz. p. 379. [SRG.]

PONORI TH. Aurél: Megjegyzések a Magyari-elmélethez. = Népszerű Technika 7. 1958. dec. 12. sz. p. 380. Elgondolkodtatónak tartja. [KSZ.]

V. E. [VEZÉR Erzsébet]: Sajnovics János emléktáblájának leleplezése. = Nyelvtudományi Közlemények 60. 2. sz. 1958. p. 511. Szülőhelyén, a Fejér megyei Tordason. [HAD.]

Amíg a Jupiter eljutott odáig... 1. = Ország Világ 2. 1958. márc. 26. 12. sz. pp. 7-8. Hermann Oberth, Rudolf Nebel rakétakísérletei. [SRG.]

SCSERBAKOV, R.: Lehet-e megállítani az időt? Einstein relativitás-elméletének továbbfejlesztése űrrakétával. = Ország Világ 2. 1958. márc. 26. 12. sz. p. 9. [SRG.]

Amíg a Jupiter eljutott odáig... 2. Az SS megjelenik Peenemündében. = Ország Világ 2. 1958. ápr. 2. 13. sz. pp. 10-11. [SRG.]

Amíg a Jupiter eljutott odáig... 3. Az SS fekete árnyéka Peenemünde felett. = Ország Világ 2. 1958. ápr. 9. 14. sz. pp. 10-11. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Miért nem térhetett vissza élve Lajka? = Ország Világ 2. 1958. ápr. 16. 15. sz. pp. 4-5. A Lajka kutyát szállító mesterséges holdról. [SRG.]

Amíg a Jupiter eljutott odáig... 4. Wernher von Braun kifordítja az SS köpönyegét... = Ország Világ 2. 1958. ápr. 16. 15. sz. pp. 10-11. [SRG.]

Amíg a Jupiter eljutott odáig... 5. Versenyfutás a világűr meghódításáért. = Ország Világ 2. 1958. ápr. 23. 16. sz. pp. 10-11. A Wright Fieldben dolgozó német tudósokról. [SRG.]

ALMÁR Iván: A 111-es állomás Budapesten figyeli a III. szputnyikot. = Ország Világ 2. 1958. máj. 21. 20. sz. p. 3. Az állomás a szabadsághegyi Csillagvizsgáló Intézetben működik. A megfigyelést a Szovjetunióból kapott különleges távcsövekkel végzik. Első felvétel a Szputnyik III.-ról. [SRG.]

Bemutatkozom: Én, a harmadik szputnyik, születtem 1958 május 15-én a Szovjetunióban. = Ország Világ 2. 1958. máj. 28. 21. sz. p. 20. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Jelzések a világűrből. = Ország Világ 2. 1958. szept. 10. 36. sz. pp. 6-7. Szputnyik-megfigyelések (távcsővel, rádióadóval) a Szovjetunióban. [SRG.]

SZEMLÉR Ferenc: Szputnyik-várás. /Vers/ = Ország Világ 2. 1958. szept. 10. 36. sz. p. 7. [SRG.]

Csillagok felé... = Ország Világ 2. 1958. okt. 8. 40. sz. p. 3. A szovjet rakétakutatásról. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Naperőmű az Ararát völgyében. = Ország Világ 2. 1958. okt. 15. 41. sz. p. 7. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Az Ország Világ kérdez a holdrakéta-kísérletekről. Sinka József, a magyar Asztronautikai Bizottság titkára válaszol. = Ország Világ 2. 1958. okt. 22. 42. sz. p. 20. Miben látja az amerikai holdrakéta-kísérletek tudományos jelentőségét? [SRG.]

Három szputnyik Budapesten. = Ország Világ 2. 1958. nov. 19. 46. sz. pp. 4-5. A három szputnyik eredeti méretű másodpéldányainak kiállítása a Technika Házában. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Tudósítás egy csillagászati világeseményről: Vulkánkitörés a Holdon. = Ország Világ 2. 1958. nov. 26. 47. sz. p. 17. Nyikoláj Kozirjev felfedezése. [SRG.]

Szputnyik-óriás. = Pajtás 12. 1958. máj. 21. 21. sz. p. 2. 3. szputnyik 1958. máj. 15-én indult Föld-körüli útjára. [SRG.]

CSATÁR Imre: Út a világűrbe. = Pajtás 12. 1958. júl. 2. 27. sz. pp. 8-9. 1957 augusztusában fellőtt interkontinentális rakétáról. [SRG.]

Visszatértek a világűrből. = Pajtás 12. 1958. okt. 15. 42. sz. p. 4. Beljanka és Pjosztraja a két kutya visszatérése a világűrből. [SRG.]

SIMON Antal: Északi fény és az ionoszféra. = Rádiótechnika 8. 1958. márc. 3. sz. pp. 94-95. 1958. febr. 11-én hajnalban szép sarki fényt láttak Pest környéki helységekben. Ezzel egyidőben a pestlőrinci meteorológiai obszervatórium ionoszféra vizsgáló berendezése jelezett nagy változásokat, főként 4 órától kezdve. [SRG.]

NAGY Ernő: Új mesterséges égitest: III. Szputnyik. = Repülés [11.] 1958. jún. 6. sz. p. 6. [HAI.]

VARVÁROV, Nyikoláj: Útban a Hold felé. Riport a közeljövőből. = Szovjet Híradó 2. 1958. okt. 1. 19. sz. pp. 20-21. [ZSE.]

BALÁZS Béla: Mágneses jelenségek a világmindenségben. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. jan. 1. sz. pp. 11-16. [SRG.]

[BARTHA Lajos:] Zerinváry Szilárd. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. jan. 1. sz. p. 29. Rövid hír 1958. jan. 1-i haláláról. [SRG.]

A szovjet mesterséges holdak visszhangjáról. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. jan. 1. sz. p. 30. [KSZ.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1958 februárjára. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. jan. 1. sz. p. 46. [SRG.]

MARX György: J. C. Maxwell. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. febr. 2. sz. pp. 72-77. [SRG.]

KULIN György: A csillagos ég. 1958 márciusában. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. febr. 2. sz. p. 96. [SRG.]

Tudományos krónika. 315 éve - 1643. január 4-én született Isaac Newton. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. febr. 2. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

SINKA József: Út a Földre... A mesterséges holdak visszatérésének kérdései. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. márc. 3. sz. pp. 97-99. A Science et Avenir cikke nyomán. [PIR.]

ZÁCH Alfréd: Sarki fény Magyarországon 1958. február 11-én. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. márc. 3. sz. p. 134. 1526 és 1958 között hazánkból 95 esetben jegyeztek fel sarki fényt. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: J. Klepesta - L. J. Lukes: Mapa Mesice (Holdtérkép) 32 old. 1957. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. márc. 3. sz. p. 137. Könyvismertetés. [KSZ.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1958 áprilisára. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. márc. 3. sz. p. 143. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A Nap energiasugárzása. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. ápr. 4. sz. pp. 152-154. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Horváth Árpád: Az óra regénye. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. ápr. 4. sz. p. 186. Könyvismertetés. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Hellmut Berg: Solar-terrestrische beziehungen in meteorologie und biologie (A Nap meteorológiai és biológiai hatásai). (Akademische Verlagsgesselschaft, Leipzig, 162 old., 77 ábra.) = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. ápr. 4. sz. p. 186. Könyvismertetés. [KSZ.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1958 májusára. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. ápr. 4. sz. p. 192. [SRG.]

GAUSER Károly: A holdkráterek keletkezéséről. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. máj. 5. sz. pp. 227-229. [PIR.]

ALMÁR Iván: Az Asztronautikai Bizottság első tudományos ülésszaka. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. máj. 5. sz. p. 237. 1958 áprilisában háromnapos tudományos ülésszakot tartottak a társulat budapesti székházában. 12 referátum hangzott el az űrhajózásról. [KSZ.]

KULIN György: A csillagos ég 1958 júniusában. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. máj. 5. sz. p. 239. [SRG.]

Tudományos krónika. 415 éve, 1543. május 24-én hunyt el Nikolaus Kopernikusz. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. máj. 5. sz. hátsó belső borító. [KSZ.]

Címképünk: A Stockert-i 25 méter átmérőjű rádiótávcső és épülete. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. jún. 6. sz. címlap. [SRG.]

LOVELL, A. C. B.: A rádiócsillagászat és a naprendszer néhány problémája. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. jún. 6. sz. pp. 249-253., címoldal. [SRG.]

N. E. [NAGY Ernő]: A harmadik szovjet mesterséges hold. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. jún. 6. sz. pp. 273-274. [KSZ.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1958 júliusára. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. jún. 6. sz. p. 288. [SRG.]

NAGY Ernő: Repülés és asztronautika. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. júl. 7. sz. pp. 298-301. [PIR.]

KÖRNYEI Elek: Emléktáblát lepleztek le Sajnovics János szülőházán. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. júl. 7. sz. p. 308. Tordason, 1958. máj. 18-án. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Magyar Nyelvtudományi Társaság jelölte meg emléktáblával a szülőházat, szép ünnepség keretében. Előadást tartott: Lakó György, Horváth Árpád, Elek András. A szülőházhoz vezető utat Sajnovics Jánosról nevezték el. [KSZ.]

A Jupiter légkörének rádiómegfigyelése. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. júl. 7. sz. p. 330. A Nauka i Zsizny híre. [KSZ.]

A rádióasztronómia értékes új eszköze. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. júl. 7. sz. p. 330. Új rádióteleszkóp a Szovjetunióban. A Bratislavai Pravda alapján. [KSZ.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1958 augusztusára. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. júl. 7. sz. p. 336. [SRG.]

Címképünk: A Hold. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. aug. 8. sz. címlap. [SRG.]

BARTHA Lajos, Ifj.: A Hold geofizikai hatásai. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. aug. 8. sz. pp. 344-346., címlap. [PIR.]

Elárverezik Herschel hagyatékát. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. aug. 8. sz. p. 377. Az angol Slough-ban lévő, 1786-1822-ig lakott házuk ingóságait, műszereit, könyveit, iratait árverezik el. A Sky and Telescope alapján. [KSZ.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1958 szeptemberére. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. aug. 8. sz. p. 383. [SRG.]

Levélszekrény. Ifj. Bartha Lajos közlése [a nagyszombati csillagvizsgáló műszereiről]. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. aug. 8. sz. p. 384. [SRG.]

OORT, D. H. J.: A rádiócsillagászat lehetőségei. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. szept. 9. sz. pp. 386-388. [PIR.]

SINKA József: Az első lépések a világűr felé. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. szept. 9. sz. pp. 400-402. [PIR.]

DARVAS Andor: Az első magyar nyelvű könyv a fizikai ismeretek terjesztésére. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. szept. 9. sz. pp. 421-422. Könyvismertetés: Molnár (Keresztelő) János: A Fisikának eleji. A természetiekről Nevvton tanitványinak nyomdoka szerént hat könyv, irá Molnár János. Posony és Kassa, 1777. [KSZ.]

Nemzetközi csillagászati kongresszus Moszkvában. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. szept. 9. sz. p. 426. 1958. augusztusában volt a Nemzetközi Asztronómiai Szövetség X. nagygyűlése. [KSZ.]

Egy üstökös rádiósugárzása. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. szept. 9. sz. p. 426. Az Arend-Roland üstökös az első amelynél rádiósugárzást mutattak ki. [KSZ.]

T. M.: H. Mielke: "Út a végtelenbe". (Műszaki Kiadó, 1958.) = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. szept. 9. sz. p. 428. Könyvismertetés. [KSZ.]

Sz. O. [SZIMÁN Oszkár]: Kétnapos csillagászati konferencia. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. szept. 9. sz. p. 430. Kétnapos konferencia keretében találkoztak a TIT csillagászati szakosztályainak tagjai és a budapesti és vidéki Urániák vezetői. A találkozó megerősítette a csillagászat barátainak kapcsolatait és hasznos segítséget nyújtott az ismeretterjesztő munkához. A Társulat azért hívta össze ezt a konferenciát, hogy azon megvitatásra kerüljenek a csillagászati ismeretterjesztés legfontosabb tematikai, technikai és pedagógiai kérdései. A találkozó előadásaira a Társulat budapesti székházában, ill. a gellérthegyi "Urániá"-ban került sor. Az előadásokon mintegy harmincan vettek részt. Az első előadást Róka Gedeon tartotta, aki a csillagászati ismeretterjesztés néhány aktuális problémájáról szólt. Kifejtette, hogy a csillagászat mennyire alkalmas a természettudományos világkép kialakítására.
Minden előadásnak csak akkor van pozitív eredménye, ha a hallgatókat sikerül meggyőzni a természettudományok igazságáról, szemben a babonás tévhiedelmekkel. Természetesen, nem szabad visszatérni a néhány év előtt alkalmazott előadásmódhoz, mely gyakran meg nem alapozott elméleteket propagált, másrészt pedig csillagászati anyagának szegényességével elriasztotta az érdeklődőket. A világnézeti nevelés és a tárgyi anyag ismertetése, csak szorosan összefonódva és egymást erősítve bír meggyőző erővel. Ifj. Bartha Lajos, a csillagászati szakkörökről szóló referátumában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy minden kísérleti tudomány, és így a csillagászat is, csak bemutatások és kísérletek kapcsán népszerűsíthető helyesen. Ezért mindent el kell követni a csillagászat szemléltető részének kiszélesítésére. Különösen sok ilyen lehetőség nincs még kiaknázva az asztrofizikában.
A csillagászati szakkörök magasabb fokon tudományos megfigyeléseket is végezhetnek, az utánpótlás nevelésével jelentős kultúrmissziót töltenek be. Mód Aladár főtitkár a Társulat vezetősége nevében üdvözölte a konferenciát. Sok sikert kívánt munkájához és kilátásba helyezte a csillagászati ismeretterjesztő munka hathatós támogatását. Végül Sinka József az űrhajózás legújabb eredményeit foglalta össze. Ezt az anyagot a jelenlevők sokszorosítva is megkapták, ami értékes segítséget jelent további munkájukhoz. Az első nap délutáni ülésszaka Detre László akadémikusnak a csillagászat legújabb eredményeiről tartott előadásával kezdődött. A Naprendszertől kezdve a kozmológiai problémákig felölelte a XX. század derekának nagy csillagászati felfedezéseit, melyek közül nem egy (pl. a rádiócsillagászat) egészen új utat szab a jövő fejlődésének.
A hallgatóság feszült érdeklődéssel hallgatta az érdekes beszámolót, ami számos hozzászólásban és kérdésben is megnyilvánult. Ezután Szőnyi Jenő, a Társulatgazdasági osztályának vezetője, gazdasági és ügyrendi problémákról tartott tájékoztató előadást. Este a gellérthegyi "Urániá"-ban bemutatás és a változó csillagok megfigyelése volt a program. Bartha Lajos ismertette a budapesti "Uránia" módszereit és munkásságát a változó csillagok megfigyelésével kapcsolatban. Több vidéki Uránia kíván bekapcsolódni ebbe a megfigyelésbe. Kulin György, az "Uránia" igazgatója bejelentette, hogy ezeket a megfigyeléseket műszerekkel fogják tudni segíteni. A második napon Bartha Lajos a csillagászat történetének nagy állomásairól tartott érdeklődéssel kísért előadást. [SRG.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1958 októberére. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. szept. 9. sz. p. 432. [SRG.]

Tudományos krónika. 175 éve - 1783. szeptember 18-án halt meg Leonhard Euler. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. szept. 9. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Max von Laue nézetei "A fizika története" című könyve tükrében. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. okt. 10. sz. pp. 443-445. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: A háromszáz éves ingaóra. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. okt. 10. sz. pp. 468-470. [SRG.]

A III. negyedév tudományos találkozóiról. A Nemzetközi Csillagászati Unió Moszkvában tartotta meg X. kongresszusát. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. okt. 10. sz. p. 471. [SRG.]

A Vénusz tengelyforgása. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. okt. 10. sz. p. 473. J. Kraus (Ohio) a bolygóról érkező 11 m-es rádiósugárzás vizsgálatával: 22 óra 17 percet kapott. A Wissen und Leben híre. [KSZ.]

A naprendszer mikromodellje. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. okt. 10. sz. p. 473. [SRG.]

Az üvegmeteoritok... = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. okt. 10. sz. p. 473. [SRG.]

Örvények a Nap légkörében. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. okt. 10. sz. pp. 473-474. [SRG.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1958 novemberére. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. okt. 10. sz. p. 478. [SRG.]

Tudományos krónika. 350 éve -1608. október 15-én született Evangelista Toricelli. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. okt. 10. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

NAGY Ernő: Nemzetközi űrhajózási kongresszus Amszterdamban. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. nov. 11. sz. pp. 513-514. A Nemzetközi Űrhajózás Szövetség IX. közgyűlése. A megnyitó előadást a magyar származású Kármán Tódor tartotta. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Csillagászok és csillagjósok Mátyás király udvarában. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. nov. 11. sz. pp. 519-520. [SRG.]

A Herschel hagyaték sorsa. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. nov. 11. sz. p. 523. A csillagász hagyatékát a Nemzeti Tengerészeti Múzeum vette meg. A The Observatory 1958. jún. számából. [KSZ.]

Társulati élet előadóinak - előadásokról. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. nov. 11. sz. p. 525. Csillagászati és űrkutatással foglalkozó előadások és az előadók felsorolása. [SRG.]

Csillagászati Hetet rendezett a budapesti csillagászati szakosztály és az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló Budapesten. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. nov. 11. sz. p. 527. Előadók: Kulin György, Sinka József, Barta György, Aujeszky László, Horváth Árpád, Nagy István György. Jól sikerült Csillagászati Hetet rendeztek Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Székesfehérváron és Szolnokon is. [KSZ.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1958 december havára. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. nov. 11. sz. p. 528. [SRG.]

Tudományos krónika. 170 éve -1788. október 14-én született Dublinben Edward Sabine. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. nov. 11. sz. hátsó belső borító. 1818-19-ben, mint csillagász résztvett John Ross és Edward Perry sarkvidéki expedíciójában. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Vulkáni tevékenység a Holdon? = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. dec. 12. sz. p. 538. Kozirev pulkovói csillagász az Alphonsus kráterben tapasztalt vulkáni tevékenységre utaló jeleket. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: A radioaktivitás és a Föld hőháztartása. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. dec. 12. sz. pp. 558-559. [KSZ.]

A Föld légkörében 28.600.000 tonna kozmikus por lebeg. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. dec. 12. sz. p. 567. [SRG.]

Előadóknak - előadásokhoz. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. dec. 12. sz. p. 574. Csillagászati előadások. [SRG.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1959 januárjára. = Természettudományi Közlöny 2.(89.) 1958. dec. 12. sz. p. 575. [SRG.]

KUNSZERY Gyula: Sajnovics-ünnepség Tordason. = Új Ember 1958. jún. 1. 22. sz. p. 4. [HAD.]

Mikor lesz napfogyatkozás? = Univerzum 2. 1958. febr. 2. (12.) sz. pp. 35-36. [ZSE.]

TAZIEFF, Haroun: A holdkráterek rejtélye. = Univerzum 2. 1958. máj. 5. (15.) sz. pp. 82-88. [ZSE.]

HAJKIN, Sz.: Rádióval a csillagok felé. = Univerzum 2. 1958. jún. 6. (16.) sz. pp. 3-13. [ZSE.]

AHNERT, Paul: Óriási távcsövek egykor és most. = Univerzum 2. 1958. júl. 7. (17.) sz. pp. 80-87. [ZSE.]

A vörös eltolódás. = Univerzum 2. 1958. okt. 10. (20.) sz. pp. 32-39. "Scientific American" és "Tyechnyika Mologyozsi" nyomán. [ZSE.]

Hírek. = Vas Népe 3. 1958. szept. 9. 208. sz. p. 4. Csillagászati hetet rendez a TIT csillagászati szakosztálya és az Uránia Csillagvizsgáló szeptember 15. és 20. között. [SRG.]

          1959.

ALEXANDROV, A. D.: A relativitás-elmélet filozófiai tartalma és jelentősége. Ford.: Ember Károlyné. Budapest, 1959. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Filozófiai Szakosztálya. 39 p. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A gamma Orionis B2 óriáscsillag légkörének kvantitatív elemzése. Budapest, 1959. Tudományos Minősítő Bizottság. Akadémiai Nyomda. 5 p. /Kandidátusi értekezés tézisei./ Aspiránsvezető: Detre László. Opponensek: Marx György és Dezső Loránt. [KSZ.]

BARTHA Lajos - HÉDERVÁRI Péter: A Hold fizikai vizsgálatának néhány eredménye. Budapest, 1959. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 6 p. Klny.: a Fizikai Szemle 1959. évi 4. számából. [SRG.]

COMENIUS, Johannes Amos: Johannes Amos Comenius: A Látható Világ. Az 1669-ben megjelent háromnyelvű kiadás magyar szövege alapján és fametszeteivel. Szerk.: Geréb György. Budapest, 1959. Magyar Helikon Könyvkiadó, Akadémiai Nyomda. 343 p. Nem a háromnyelvű (latin, német, magyar) 1669-es nürnbergi kiadás hasonmása, hanem csak a magyar nyelvű része, az is mai nyelvre átírt szövege, de az eredeti illusztrációkkal együtt. Csillagászat: p. 80. A világ.; p. 81. Az ég.; p. 171. Óramutatók, (óraművek).; p. 173. Nézésre (szemnek) szolgáló üvegek.; pp. 203-204. Az égi golyóbis.; p. 205. A bujdosó csillagoknak helyheztetések (egymásra való mérések).; p. 206. Az Holdnak jelenési (tűnési).; p. 207. A Napban és Holdban való fogyatkozások. [KUN.]

  Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya, Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 222 p. [SRG.]

Csillagászat és babona. (Előadásvázlat.) Összeállította: Svékus Olivér. Kiad. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1959. TIT 14 p. [KSZ.]

Csillagászattan. Tankönyv a XI. Reálszakos osztály számára. Ford.: Puskás Ferenc. Bukarest, 1959. 198 p. [SZF.]

A csillagok világa. Diafilm. Írta és összeállította: Kulin György, Gauser Károly. Szerk.: Ják Sándor. Rajzolta: Molnár Ottó. Budapest, 1959. MDV. 1 fekete-fehér diatekercs (60 kocka). [SRG.]

A csillagos ég. (Földünk és a világegyetem.) Kiad. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1959. TIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya. 14 p. /Ezüstkalászos tanfolyam./ [KSZ.]

Égi katasztrófák. (Előadásvázlat) Kiad. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1959. TIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya. 6 p. [KSZ.]

Földünk és a Világegyetem. Kiad.: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1959. TIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya. 13 p. /Honvédség Ifjúsági Akadémia előadásai. 2./ [KSZ.]

FÜSI Lajos: Földrajz az általános iskolák VII. osztálya számára. Kísérleti könyv. 2. kiad. Budapest, 1959. Tankönyvkiadó Vállalat. Egyetemi Nyomda (Budapest). 142 p. A művelődésügyi miniszter rendeletére. Készült a Művelődésügyi Minisztérium Általános Iskolai Főosztályának irányításával. Készült az 1958-as első kiadás alapján. Jelzet: A 706.; Csillagászat: pp. 109-132. A csillagászati földrajz elemei: A Föld égitest. Tájékozódás a szabadban és az égbolton. Az égitestek. A Föld alakja és nagysága. Helymeghatározás a földgömbön. A Föld tengely körüli forgása. Az időmérés. A Föld keringése a Nap körül. A Naprendszer és a csillagrendszerek, A Nap. A bolygók. A Hold. Az üstökösök és meteorok. A csillagrendszerek. A Naprendszer kialakulása. A Föld belső szerkezete. Kérdések és feladatok. [KSZ.*]

GALILEI, Galileo: Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusiról. Ford., vál., utószó és jegyz. ell.: M. Zemplén Jolán. [Budapest,] 1959. Európa Könyvkiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. 198 p. /Világirodalmi kiskönyvtár./ Az eredeti mű 1632-ben jelent meg Firenzében "Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo tolemaico, e copernicano" címmel, azaz "Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról".
A teljes címe magyarra fordítva: "Galileo Galileinek, az Accademia dei Lincei tagjának, a pisai egyetem matematikusának, őfensége Toscana nagyhercege első filozófusának és matematikusának PÁRBESZÉDEI amelyben négynapos tárgyalásban a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusiról van szó: a filozófiai és természeti érvek pártatlanul adatnak elő mind az egyik, mind a másik álláspont mellett. Firenzében, Gio. Battista Londini által, 1632-ben, a felsőbbség engedélyével." A párbeszéd résztvevői: Salviati, Sagredo, Simplicio. Az eredeti mű igen nagy terjedelmű (40 ív körül van), a magyar kiadás a legérdekesebb részeit közli (10 ívnyi terjedelemben), a továbbiakat az egyes napoknál tartalmilag összefoglalja. [HAI.]

HÉDERVÁRI Péter: A holdfelszín morfológiája és képződményeinek eredete. Budapest, 1959. Akadémiai Nyomda. pp. 119-129. Klny.: a Földrajzi Közlemények 1959. évi 2. számából. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A jelenlegi Hold-vulkánizmus kérdéséről. Budapest, 1959. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 313-316. Klny.: a Földtani Közlöny számából. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Vulkánkitörések más égitesteken. Budapest, 1959. Akadémiai kiadó, Akadémiai Nyomda 83-88. pp. Klny. a Földrajzi közlemények 1959. évi 1. számából. [SRG.]

HERMAN Ottó : Természeti képek. Válogatott írások. Budapest, 1959. Magvető. /Magyar Könyvtár./ Csillagászat: pp. 230-244. Ír a saját vardői utazásáról, a lappokról, Sajnovics János és Hell Miksa nyomában. [HAD.]

INFELD, Leopold.: Einstein műve és hatása korunkra. Ford.: Magay Tamás és Baternay Béla. Budapest, 1959. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. 242 p. A fordítást átnézte: Graff György. Leopold Infeld előszava 1959 márciusában kelt Varsóban. Csillagászat főleg itt: pp. 66-68., pp. 72-77., pp. 83-84., pp. 87-102., pp. 190-193. [KSZ.]

MELJUHIN, SZ. T.: A véges és a végtelen problémája. Filozófiai tanulmány. Ford.: Szalai Sándor. Budapest, 1959. Gondolat Kiadó, Franklin nyomda. 266 p. /Stúdium könyvek. 14./ [KSZ.]

Mióta ragyognak a csillagok? (Előadásvázlat.) Összeállította: Sinka József. Kiad. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1959. TIT. 11 p. [KSZ.]

NOVOBÁTZKY Károly: A fizikai megismerés úttörői. Tíz tanulmány a természettudomány történetének kiemelkedő alakjairól. Szerk.: Marx György. Budapest, 1959. Akadémiai Kiadó. Akadémiai Nyomda. 150 p. Lektorálta: M. Zemplén Jolán. Csillagászat: Nicolaus Copernicus (pp. 33-39.).; Galileo Galilei (pp. 40-45.).; Isaac Newton (pp. 46-52.).; Eötvös Loránd (pp. 53-61.).; Albert Einstein (pp. 62-78.). [HAI.]

ROTHMAYER, Rolf: Rakéta - szputnyik - űrhajó. 100 kérdés és 100 felelet. Ford.: Nagy Ernő. Budapest, 1959. Kossuth Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 175 p. [KSZ.]

SINKA József: A kozmikus sugárzás kutatása mesterséges égitestekkel. Budapest, 1959. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 4 p. Különlenyomat a Fizikai Szemle 1959. évi 10. számából. [HAI.]

SINKA József: A világűr ostroma. Budapest, 1959. Kiadja a Magyar-Szovjet Baráti Társaság. Szikra lapnyomda. 23 p. [TZS.]

SZVIGYERSZKIJ, V. I.: Tér és idő. Ford.: S. Nyíró József. Budapest, 1959. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 163 p. /Stúdium könyvek. 5./ Számos kapcsolódással a világegyetem filozófiai, fizikai (relativitáselméleti) és csillagászati (kozmológiai) értelmezéséhez. Fejezetcímek: A tér- és az időfogalom fejlődése a történelemben az emberek termelési gyakorlata folyamán. A tér és az idő természetének dialektikus materialista értelmezése. A tér és az idő mint a mozgó anyag létezési formái. A tér és az idő végtelensége. A tér és az idő folytonossága és megszakítottsága. A tér és az idő egysége, különbözősége és kölcsönös függése. [KSZ.]

A természettudományok zsebkönyve. 450 ábrával, 580 táblázattal, 32 fényképpel és 20 színes táblaképpel. Budapest, 1959. Gondolat Kiadó, Akadémia Nyomda. 783 p. Az 1956-os német kiadás alapján, részben kiegészítve. Csillagászat: pp. 96-112., 302-371. Ezek fordítója: Róka Gedeon. [KSZ.]

[KULIN György]: Út a csillagok felé. Kiad. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1959. TIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya. 10 p. /Honvédség Ifjúsági Akadémia előadásai. 3./ [KSZ.]

Világegyetem szerkezete. Dokumentációs anyag. Bukarest, 1959. Interpr. Poligr. nr. 3. 55 p. [SZF.]

ZENTAI Béla: A mesterséges bolygók fényénél. Budapest, 1959. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 231 p., 12 t. A 2. részben közreműködött: Nagy Ernő. [KSZ.]

APÁCZAI CSERE János: Az égi dolgokról. In: Apáczai Csere János Magyar Encyclopaedia. Sajtó alá rendezte és a bevezetést (pp. 7-31.) írta: Bán Imre. [Budapest,] 1959. Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Szépirodalmi Könyvkiadó, Athenaeum nyomda. 441 p. /Magyar klasszikusok./ A jegyzeteket összeállította: Gyenis Vilmos. Szakmailag ellenőrizte: Klaniczay Tibor. Benne az eredeti mű: pp. 33-408. Magyar Encyclopaedia azaz minden igaz és hasznos bölcseségnek szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása Apáczai Csere János által. Ultrajecti. Ex officina Joannis a Waesberge MDCLIII. [1653.], ezen belül a csillagászat: Hatodik rész. Az égi dolgokról. pp. 133-160. Jegyzetei: pp. 425-426. [KSZ.]

MERSITS József - BARTHA Lajos, ifj. - FEJES Imre - GAUSER Károly - MOISZA János - PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászati adatok az 1959. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 3-66. [SRG.]

GUMAN István: A csillagos ég 1959-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 67-75. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1957. szeptember 1. - 1958. július 1.). In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 76-79. [SRG.]

SVÉKUS Olivér: A TIT Csillagászati-Űrhajózási szakosztályának munkája. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 80-83. [SRG.]

KULIN György: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálói. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 84-94. Beszámolók: Pothof Ferencné Győr; Székely Csaba Kalocsa; Magyar János Kecskemét; Szabó Gyula Miskolc; Vadkerty Lóránt Salgótarján; Bencze Sándor Szombathely. [SRG.]

D-ő [DEZSŐ Loránt]: Ismerkedés a csillagászattal. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 95-114. [SRG.]

DETRE László: Az 1956. és 1957. év csillagászati eseményei. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 115-121. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj. - BERKES Zoltán - NYITRAI Tibor - ÖRMÉNYI Imre: Az 1957/58-as erős naptevékenység. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 122-128. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A magyar csillagászat történetéből. II. A felvilágosodás korának csillagászata. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 129-142. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A táguló világegyetem. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 143-154. [SRG.]

SKRABAL, Emil: Hogyan határozhatjuk meg a mesterséges holdak láthatóságának idejét? In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 155-163. Ford.: Jablánczy László a Rize Hvezd folyóirat 1958. 6. számából. [SRG.]

GUMAN István: Egy óegyiptomi csillagászati problémáról. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 164-176. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Hogy határozzák meg a holdbeli hegyek magasságát? In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 177-181. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A csillagok belső felépítése. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 182-204. [SRG.]

KULIN György: A Palomar-hegyi ötméteres távcső. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 205-215. [SRG.]

GAUSER Károly: A világ legnagyobb távcsövei. In: Csillagászati évkönyv az 1959. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 217-220. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagos ég 1959-ben. In: Az Élet és Tudomány 1959. évi tudományos kalendáriuma. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 28-33. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Mátyás király csillagászai. In: Az Élet és Tudomány 1959. évi tudományos kalendáriuma. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 61-63. [KSZ.]

SZUROVY István: A mágnestű története. In: Az Élet és Tudomány 1959. évi tudományos kalendáriuma. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1959. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 84-86. [SRG.]

NAGY István György: Miről adnak hírt a mesterséges holdak? In: Az Élet és Tudomány 1959. évi tudományos kalendáriuma. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 87-89. [KSZ.]

KULIN György: Hogyan lehet megmérni az égitestek tömegét? In: Az Élet és Tudomány 1959. évi tudományos kalendáriuma. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 106-108. [KSZ.]

SINKA József: A Naprendszer kialakulásáról. In: Az Élet és Tudomány 1959. évi tudományos kalendáriuma. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1958. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 185-187. [KSZ.]

Michael Jean Jerome Lalande (1766-1839) francia csillagász... In: Az Élet és Tudomány 1959. évi tudományos kalendáriuma. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1959. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. p. 282. Legelső tudós, aki tudományos könyvek írásából élt. [SRG.]

GAUSER Károly: A holdkráterek keletkezése. In: Az Élet és Tudomány 1959. évi tudományos kalendáriuma. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1959. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 282-286. [SRG.]

Mese a holdbéli öregemberről. [burmai népmese]. Ford.: Borbás Mária. In: Po úrfi és a tigris: burmai népmesék. Budapest, 1959. Európa Könyvkiadó. pp. 81-82. [FŐA.]

Holdfogyatkozás. [burmai népmese]. Ford.: Borbás Mária. In: Po úrfi és a tigris: burmai népmesék. Budapest, 1959. Európa Könyvkiadó. pp. 83-86. [FŐA.]

A Világmindenség. Szerk.: Barlai Katalin, ifj. Gellért Oszkár. Munkatársak: Aujeszky László, Balázs Júlia, Kulin György, Róka Gedeon, Zerinváry Szilárd. Előszó: Kovács István. In: A Világmindenség. Az élő világ. Az egészséges ember. Előszó: Köpeczi Béla. Budapest, 1959. Minerva, Kossuth Nyomda. pp. 13-259., 1 térk. /A kultúra világa. 1./ Csillagtérkép melléklettel. [KSZ.]

IHOS Iván: A mesterséges holdak pályaszámításának alapjai. = Borsodi Szemle 3. 1959. 1. sz. pp. 38-42. [SRG.]

SZÁDECZKY-KARDOSS László: A világűrkutatás néhány jogi vonatkozású kérdéséről. = Borsodi Szemle 3. 1959. 6. sz. pp. 54-56. [KSZ.]

KULIN György: A csillagászat magyar amatőrjeihez. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 5-7. "A Csillagos Ég" a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályainak közlönye volt. 1959-től kezdve jelent meg A4-es méretben, belül Rotaprint eljárással, kívül fehér kartonborítóval. "Hosszú szünet után újra útjára indul egy csillagászati kiadvány, azzal a céllal, hogy a hazai érdeklődőkkel felvegye a kapcsolatot." - írja itt Kulin György. Szerkesztette: a budapesti szakosztály tagjaiból alakult szerkesztőbizottság. Később a TIT Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Közlönye, szerkeszti az Országos Választmány által megbízott szerkesztőbizottság. 1964-tól kezdve feltüntetik név szerint is a szerkesztőbizottság tagjait: Almár Iván, Fejes István, Kulin György, Marik Miklós, Nagy Ernő, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon, Szabó Gyula, Tokody Lajos.
Évente 4 szám jelent meg, néha összevonva. 1959-ben: 1., 2., 3-4.; 1960-ban: 1., 2-3., 4.; 1961-ben 1-2., 3-4.; 1962-ben: 1., 2., 3., 4.; 1963-ban: 1., 2-3., 4.; 1964-ben: 1., 2-3., 4.; 1965-ben: 1., 2-3., 4. szám adta ki az évfolyamot. Az 1965-ös, utolsó évfolyam is "A Csillagos Ég" címet viselte, de a lap mérete A5-re csökkent. Külső kartonborítója sötétkék színű lett, rajta földi rádiótávcső felett műhold lebeg a csillagos ég előtt. Ez utóbbi mérettel és külsővel jelent meg 1966-tól kezdve egy hasonló lap, de már "Csillagászati Értesítő" címmel. Mindkét lap: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályai Országos Választmányának közlönye, mindegyik szerkesztéséért felelős: Róka Gedeon. [KSZ.]

GAUSER Károly: A 350 éves távcső. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 7-11. Elhangzott 1958. okt. 2-án a Petőfi Rádióban. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Hold-kutatás néhány eredménye. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 12-19. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: A Föld alakjának meghatározása mesterséges holdakkal. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 20-23. [KSZ.]

GAUSER Károly: A Mars növényzetéről. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 24-25. [KSZ.]

GAUSER Károly: A mesterséges holdak fontosabb adatai. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 27-30. 1957. október 4-től 1959. februárig. Kihajtható táblázaton az adatsor. [KSZ.]

WÄHNL, Maria: Az újjáépített bécsi Uránia Csillagvizsgáló története. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 31-33. A felújítás után, 1957. márc. 20-án újra nyitott Urániáról. Fordította: Bartha Lajos. [KSZ.]

THALY Koppány: Változócsillag megfigyelések 1958-ban. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 34-36. Az észleléssor megszakadt, a változócsillagok térképeihez nem juthattak. Egy-egy észlelő néhány változócsillag összehasonlítóira emlékezett még, azokat próbálták követni. A megszakadt észlelőmunkát 1958. július 12-én (amikor 30 darab AAVSO térképhez jutottak) újra indították, és 1460 észlelést végeztek az év végéig. Például 195 AF Cyg, 182 V Boo, 178 gamma Cas, 164 RS Oph, 163 R Sct, 153 RU Cas, 140 WZ Cas, 135 Z UMa észlelést végeztek. Észlelők: Bartha Lajos, Babos Károly, Fejes Imre, Fekete Pál, Gauser Károly, Pintér Sándor, Székely Csaba, Szántó András, Thaly Koppány. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Napészlelések a TIT budapesti Uránia Csillagvizsgálójában. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 36-37. Bartha Lajos, Fejes Imre, Fekete Pál, Gauser Károly, Székely Csaba, Thaly Koppány 392 naprajzot készített a 20 m-es refraktorral. [KSZ.]

FEJES Imre: Szabadszemmel látható napfoltok. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 38-40. 1958-ban 13 szabadszemes napfolt jelent meg, melyek mindegyikét több napon át lehetett követni. [KSZ.]

SZÁNTÓ András: A naptevékenység észak-déli asszimetriája az 1958-as maximum körül. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 40-42. [KSZ.]

KÓCZÁN László: Megalakult a TIT Uránia Amatőr Optikusok Baráti Köre. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 42-45. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Könyv- és lapszemle. = A Csillagos Ég 1. 1959. 1. sz. pp. 45-46. Könyvismertetések. Kulin György: Optikai eszközök házi készítése. Kézirat gyanánt kiadta az Uránia Ismeretterjesztő Bolt Tudományos Tanácsa, 1957. 34 old. Uránia Ismeretterjesztő füzetek 1. sz.; A Magyar Optikai Művek optikai műszerek építő elemeinek II. sz. útmutatója. Amatőr optikusok részére kézirat gyanánt kiadta az Uránia Ismeretterjesztő Bolt Tudományos Tanácsa. 89 old. Uránia Ismeretterjesztő Füzetek 2. sz. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kína csillagászata. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 5-15. [KSZ.]

ZSELEZNJAKOV, V. V.: A Jupiter rádiósugárzása. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 16-21. Fordítás a Priroda 1956. évi 3. számából. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Az űrhajózás filozófiája. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 21-23. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: A színképelemzés úttörői. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 24-36. [KSZ.]

Külföldi csillagvizsgálók működéséből: A berlin-treptowi "Archenhold" csillagvizsgáló. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 36-39. Diedrich Wartenberg anyagai és levelei alapján összeállította Bartha Lajos. [KSZ.]

PÓSA László: A Világegyetem megismerése. 1. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 40-44. [KSZ.]

TÓTH György: Idő és földrajzi hely meghatározása egyszerű eszközzel. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 44-55. Napgyűrű segítségével. Hordozható napóra, a felfüggesztett gyűrűbe fúrt lyukon süt be a napfény, a belső felületre. Legjobb a 114,7 mm átmérőjű gyűrű, akkor a skálának éppen megfelel az 1mm-es osztás. Pontossága 3-4 perces. [KSZ.]

SZÁNTÓ András: Hold és bolygó megfigyelések a budapesti Uránia csillagvizsgálóban. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 56-58. A Hold változó foltjainak észlelése. Az Alphonsus Hold-vulkánjának észlelése. A Jupiter sávjainak változása és a naptevékenység közötti összefüggés keresése. A Mars légkörének átlátszósága. A Mars hósapkáinak hosszú távú változása. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Az 1959 március 24-i holdfogyatkozás megfigyelése. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 58-60. A részleges holdfogyatkozás két kontaktusát, a félárnyék és a teljes árnyék színeit, intenzitását észlelték. [KSZ.]

MOISZA János: A Jupiter 1958. évi megfigyelése a budapesti Uránia Csillagvizsgálóban. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 60-65. Bartha Lajos, Thaly Koppány és Fejes Imre 40 vizuális megfigyelést végzett. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Mars légköri átlátszóságának megfigyelése az 1958 novemberi oppozíció idején. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 65-71. 0-5-ig tartó skálán becsülték a marsi légkör átlátszóságát a budapesti, a bécsi és a zágrábi észlelők 1958. szept. 15 és dec. 22. között. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Néhány tektonikai forma összehasonlítása a Földön és a Holdon. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 71-77. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A legkisebb ismert tömegű csillag. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 78-80. Ross 614 vörös törpe. [KSZ.]

Z. Sz. [ZERINVÁRY Szilárd]: Egy érdekes meteoráram. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 80-81. A júliusi delta Aquaridák. [KSZ.]

GAUSER Károly: Új galaktikai pólus 1960-tól. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 81-82. [KSZ.]

GAUSER Károly: Újabb mesterséges holdak felbocsátása. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 82-84. [KSZ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Könyvismertetések. = A Csillagos Ég 1. 1959. 2. sz. pp. 84-85. Karl Stumpff: Astronomie. Hamburg, 1957.; Ralph B. Baldwin: The Face of the Moon. Chicago, 1949. [KSZ.]

VANYSEK, Vladimir: Az üstökösök fizikai szerkezete. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 5-23. Fordította Tiboldi Márton. [KSZ.]

BRAUNBEK, Werner: Időparadoxon az űrrakétában. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 24-30. Ford.: Tiboldi Márton. [KSZ.]

BECKH, H. J. v.: Kutatások a súlytalanságnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 31-40. Fordította Sinka József. [KSZ.]

HACK Frigyes: Bessel, Friedrich Wilhelm (1784-1846). = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 41-48. [KSZ.]

ÖRMÉNYI Imre: Kísérlet a kromoszferikus eruptiók napi átlagértékének meghatározására. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 49-58. [KSZ.]

MOISZA János: Csillagászati színes fényképfelvételek. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 59-62. [KSZ.]

GAUSER Károly: A marsholdak felfedezésének története. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 63-66. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Kozmikus por a Föld életében. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 67-83. Az Urániában 1957. okt. 24-én elhangzott előadása. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Csillagászati intézmények a Kínai Népköztársaságban. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 84-87. Az Asztronomicseszkij Zsurnal, a Die Sterne, a Rise Hvezd folyóiratok cikke alapján. [KSZ.]

OCENÁS, Ján: A humennéi népi csillagvizsgáló munkája. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 88-91. Magyar nevén: Homonna. 1952. okt. 1-én nyílt meg az ideiglenes népi csillagvizsgáló. 1955. jan. 1-től szakcsillagász vezetőt kaptak, a szerző személyében. 1958. szeptember végén megkezdték az épület tetején egy modernebb obszervatórium létesítését. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Beszámoló az amatőr csillagászok és népi csillagvizsgálók csehszlovákiai VI. konferenciájáról. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 92-112. Brno, 1959. június 17-21. Prága csillagászattörténeti nevezetességeinek leírásával. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Ifjúsági csillagász szakkörök Jugoszláviában. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 113-114. Árva Ernő verseci amatőrcsillagász levele alapján. [KSZ.]

SUBA István: Van már távcsövem. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 115-118. A miskolci Uránia Csillagvizsgáló ifjúsági szakkörének tagjai, Kulin György vezetésével, 1956. februárjában, 3 napos tükörcsiszoló tanfolyamon vettek részt. A szerző is megcsiszolt egy 100/980 mm-es tükröt, és utólag elkészítette a távcső mechanikáját. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj. - THALY Koppány: Az RS Ophiuchi novaszerű változó megfigyelése a budapesti Uránia csillagvizsgálóban. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 119-123. Az RS Oph 1898 és 1933 után, 1958 nyarán ismét felvillant 4,3 mg-ra. Júl. 12-én észrevették a kitörést és az IAU Cirkulárja alapján júl. 15-én a budapesti Urániából is észlelhették, bár akkor már 5,2 mg-ra csökkenve. A fénycsökkenést folyamatosan észlelték eleinte egy 6 cm-es, majd egy 20 cm-es refraktorral. Okt. 12-ig összesen 52 napon figyelte a novát: Bartha Lajos, Fejes Imre, Jáger Tamás, Moisza János, Pintér Sándor, Szántó András, Székely Csaba, Thaly Koppány. Az MTA szabadsághegyi csillagvizsgálójában Lovas Miklós több jól sikerült színképfelvételt készíttet a nóváról. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Vénusz "pólus sapkáinak" megfigyelése. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 124-126. 1959. febr. 28. és jún. 5. között 11 Vénusz-észlelés készült a budapesti Uránia 20 cm-es refraktorával, többféle szűrőkkel. Észlelők: Bartha Lajos, Pintér Sándor, Szántó András, Thaly Koppány. A cikk közli a febr. 28-i, ápr. 25-i és jún. 5-i rajzokat. [KSZ.]

PÓSA László: A világegyetem megismerése. 2. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 127-129. [KSZ.]

S. L.: A harmadik szputnyik pályaváltozásai. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 130-131. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Meteorológiai mesterséges holdak. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 132-134. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A kozmikus sugárzás és a W Orionis fényességingadozása. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 135-137. Az AAVSO Abstract 1959. májusi száma nyomán. Az 5 h 00 m rektaszcenzió és 0 fok deklináció irányából szokatlanul erős a kozmikus sugárzás. Ez nagy mértékben ingadozó, és szinte azonosan változik a W Ori változócsillag fényével. [KSZ.]

GAUSER Károly: Az amerikai holdrakéta kísérletekről. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 138-139. [KSZ.]

GAUSER Károly: Radar-echo a Vénuszról. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 140-141. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Rendkívül erős napkitörés. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. p. 142. 1959. aug. 18-án. [KSZ.]

PINTÉR Sándor: Napfolttevékenység. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. p. 143. A napfoltmaximum 1957 őszén volt. Jellemző az erős naptevékenységre, hogy két év alatt öt sarki fényt észleltek hazánkban: 1957. jan. 21-én, 1958. febr. 11-én, júl. 8-án, szept. 4-én, és dec. 4-én. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Óriástávcsövek Európában. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. p. 144. [KSZ.]

A Nap rádióportréja. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. pp. 145-146. Sz. Hlavna cikke nyomán. Znanie-Szila 1959. 4. 41 l. [KSZ.]

Coudé-refraktor. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. p. 147. A népi csillagvizsgálók felszerelésére a jénai Zeiss-művek új refraktor típust fejlesztett ki, amely 150 mm objektívvel és 2250 mm gyújtótávolsággal rendelkezik, a tengelyeken keresztül fix gyújtósíkba terelve a fényt. Az első ilyen műszert a pakisztáni Karahi csillagvizsgálójának, a másodikat az Ulan Bator-i csillagvizsgálónak készítették. [KSZ.]

Az első mesterséges bolygó pályája. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. p. 147. [KSZ.]

A Nap rádiósugárzásának megfigyelése. = A Csillagos Ég 1. 1959. 3-4. sz. p. 148. A potsdami Asztrofizikai Obszervatóriumból. Wiss u. Fortsch. nyomán. [KSZ.]

Az ismeretterjesztés hatósugarának szélesítéséért. = Csongrád Megyei Hírlap 4. 1959. szept. 6. 209. sz. p. 4. Bizonyára szemmel láthatóan fokozza az ismeretterjesztés hatásosságát, hogy hoszszú harc után végre elegendő tudományos film áll az ismeretterjesztés rendelkezésére, s ezzel a megfelelő és korszerű szemléltetés kérdése megoldódik. Különösen örvendetes, hogy a biológiai, a fizikai és a csillagászati ismeretterjesztés - tehát a természettudományok alapvetően fontos ágaihoz - új, modern filmeket tudunk vetíteni, mint az "út a csillagokba", "Automaták a világűrben" stb. és ezzel az egyes kérdések megvilágításához nemcsak az auditív, hanem a vizionális lehetőségeket is fel tudjuk használni. [SRG.]

SINKA József: Az űrhajózás és a Hold. = Élet és Tudomány 14. 1959. jan. 18. 3. sz. pp. 67-70., címoldal. 1. sz. űrhajózási terv: leszállni a Holdra. A Földtől a Holdig. A Hold közelében. A Holdon ... Űrállomásunk lesz-e a Hold? [VEJ.]

Milyen anyagból volt a tunguszkai meteorit? = Élet és Tudomány 14. 1959. jan. 18. 3. sz. p. 93. Válasz egy sokáig nyitott és rejtélyes kérdésre: meteorvas. Urania alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Túl a szökési sebességen. = Élet és Tudomány 14. 1959. jan. 25. 4. sz. pp. 99-102. Űrrakéta indul a Hold felé. Amikor a holdrakéta visszafordul. És mekkora a 3. kozmikus sebesség? [VEJ.]

NAGY István György: Az űrrakéta irányítása. = Élet és Tudomány 14. 1959. jan. 28. 5. sz. pp. 131-134. Irányítástechnikai problémák. Mikor irányítható a rakéta? A hajtómű elfordítása. Csillagászati navigáció. További várható eredmények. [VEJ.]

A napfogyatkozás vizsgálata - rakétákkal. = Élet és Tudomány 14. 1959. jan. 28. 5. sz. p. 158. Amerikai kísérlet: röntgensugárzás és ibolyántúli sugarak vizsgálata 240 km-re feljuttatott rakétákról - teljes napfogyatkozás idején. Frankfurter Allgemeine Zeitung híradása. [VEJ.]

Az első mesterséges bolygó. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 14. 1959. jan. 28. 5. sz. p. 160. "...jelentőségéről olvashatunk néhány megállapítást a vízsz. 1., 29., a függ. 1. és a vízsz. 19., függ. 24. sorokban." A második kozmikus sebesség elérése, a Holdba utazás előkészítése, a Hold egyes adatainak mérése. [HAI.]

Kérdezz - felelek! Miféle árnyékos folt volt látható a napkorong felületén 1959. január 12-én és 13-án? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 14. 1959. febr. 4. 6. sz. p. 162. Szabadszemes napfolt. [SRG.]

TAMÁSI Zoltán: Mi hajtja a rakétát? = Élet és Tudomány 14. 1959. febr. 4. 6. sz. pp. 163-165. Atomenergia vagy kémiai anyagok? A járható út az utóbbi, de sok a kérdőjel. [VEJ.]

A TIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 14. 1959. febr. 4. 6. sz. p. 183. "...Február 9. [...] Élőlény a világűrben. Előadó: dr. Galla Emil, a Magyar Népköztársaság kiváló orvosa. Az előadást vetített képek bemutatása követi. A MEDOSZ előadótermében (VI., Jókai u. 4.). Délután 6 óra. Belépődíj: 4 forint." [HAI.]

Ultrarövidhullámos rádióösszeköttetés a Hold közvetítésével. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. febr. 4. 6. sz. p. 191. "...Egy másik módszer a meteorok által ionizált gázfelhő felhasználása. (Erről az Élet és Tudomány már beszámolt. - A szerk.) Nagy távolságú ultrarövid hullámú összeköttetésre újabban a Hold felhasználásával kísérleteznek. Az Egyesült Államokból egy kísérleti adóállomás rendszeresen sugárzott ultrarövidhullámokat a Holdra irányítva. Ezeket egy német rádióamatőr fogta fel.
A kísérleteket két hullámhosszon, 3 és 2 méteren, 50 kW teljesítménnyel végezték, egy 34 tonna súlyú és 15 méter átmérőjű parabolatükrös irányító antennával. A vétel szintén irányított antennával, de sokkal kisebb szerkezettel történt. A kísérletek során azt az érdekes megfigyelést tették, hogy a felvett jelek erőssége periodikusan ingadozott és fél órával a Hold lenyugvása előtt 20-30 százalékkal felerősödött. E kísérletek a távközlés előtt új, sok sikerrel kecsegtető lehetőségeket tárnak fel." A Funktechnik nyomán. [HAI.]

BARTHA Lajos - GAUSER Károly: Vulkánkitörés a Holdon. = Élet és Tudomány 14. 1959. febr. 18. 8. sz. pp. 227-229. A "Linné-rejtély". Az Alphonsus-kráter kitörése. Újabb megfigyelések. Holdkráterek születése. [VEJ.]

Rejtélyes fényjelenségek az éjszakában. = Élet és Tudomány 14. 1959. febr. 18. 8. sz. p. 254. A rejtély immár nem rejtély; az éjszakai égbolt megvilágításának - leszámítva a Holdat és a földi fényforrásokat - 45 %-a a Napnak a légkört ionizáló hatásából ered. Frankfurter Rundschau alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: A szovjet űrrakéta műszerei. = Élet és Tudomány 14. 1959. febr. 25. 9. sz. pp. 259-262. A kozmikus sugárzások mérése. A sebesség mérése. Bolygóközi gáz mérése, meteorszámláló berendezés. [VEJ.]

Kérdezz - felelek! = Élet és Tudomány 14. 1959. márc. 4. 10. sz. p. 290. "A Kossuth Lajos Közgazdasági Technikum tanulói kérdezik: A Hold vonzása nem idéz-e elő a légkörben is az árapályhoz hasonló jelenséget? Almár Iván tud. munkatárs válaszol: Jogos kérdés. A Hold a Föld légkörében is előidéz árapályszerű jelenséget. Csakhogy amíg a tengerpartokon egy-két méteres vízszintemelkedés már "szembeszökő" jelenség, addig a légkör magasságának ilyen mértékű ingadozását szinte kimutatni sem lehet. Kétségtelen ugyan, hogy az árapályerők hatására szakaszosan változik a felettünk elterülő levegő mennyisége, és ennek következtében a légnyomás is. Ez azonban az egyenlítőnél legfeljebb 0,22 milliméteres változást jelenthet a barométer állásában. Ennyire csekély ingadozásnak semmiféle gyakorlati jelentősége nincs." [HAI.]

Holdkráterek laboratóriumban. = Élet és Tudomány 14. 1959. márc. 11. 11. sz. p. 349. Holdkráterek keletkezésének laboratóriumi modellezése. Nature nyomán. [VEJ.]

A Neptunusz második holdja. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. márc. 11. 11. sz. p. 349. "A Neptunusz a naprendszerünk Naptól számított nyolcadik bolygója. Körülötte két holdacska kering: a Triton és a Nereid. Az előbbit még 1846-ban fedezte fel Lassel, az akkori idők egyik legnagyobb (120 cm átmérőjű) távcsövén. Ez a hold 5,9 nap alatt kerüli meg a Neptunuszt, fényessége pedig 13-14 nagyságrend között ingadozik. (A puszta szemmel látható leghalványabb csillag fényessége 6 nagyságrend.) A második Neptunusz-holdat több mint száz évvel később, 1949-ben fedezte fel G. K. Kuiper. Ennek fényessége százszor kisebb, mint az elsőé (19 nagyságrend), tehát csak a legnagyobb távcsövekkel észlelhető. G. van Briesbroeck 37 fényképfelvételt készített a Nereidről, és behatóan tanulmányozta a hold pályáját. Vizsgálatait a Mc. Donald csillagvizsgáló 2 méteres tükrös távcsövével végezte. Megállapította, hogy a Nereid keringési ideje 359,881 nap, tehát majdnem egy év.
Közepes távolsága a Neptunusztól 5,56 millió km. A holdacska Neptunusz körüli pályája azonban igen nagy excentricitású, azaz erősen elnyúlt ellipszis. Amikor a bolygóhoz a legközelebb kerül, a távolság 1,4 millió km, míg legnagyobb távolsága a Neptunusztól 9,6 millió km. (A mi Holdunk közepes távolsága a Földtől 384 000 km.) Ily módon a Nereid a naprendszer jelenleg ismert legnagyobb excentricitású pályán mozgó holdja. Érdekes, hogy a Triton és a Nereid mozgásának viszonya nagyon hasonlít a Jupiter bolygó régebben felfedezett belső holdjai és az utóbbi években megismert külső holdjainak mozgási viszonyaihoz." A Kalender für Sternfreunde nyomán. [HAI.]

NAGY Ernő: A szovjet űrrakéta sikerének nyitja. = Élet és Tudomány 14. 1959. márc. 18. 12. sz. pp. 359-362. A kezdet: légkörkutató rakéták, a folytatás: irányítástechnika, rakétatechnika, híradástechnika, műszergyártás fejlődése, jó minőségű alapanyagok gyártása. [VEJ.]

-a. -i.: Kulin - Zerinváry: A távcső világa. Budapest, 1958. = Élet és Tudomány 14. 1959. márc. 25. 13. sz. p. 410. Könyvismertetés. [SRG.]

"Álló" mesterséges hold? = Élet és Tudomány 14. 1959. márc. 25. 13. sz. p. 415. Meteorológiai és híradástechnikai holdak létesítésének előzetes tervei, számítások. Nauka i Zsizny alapján. [VEJ.]

1959 asztronómiai jelenségei. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. márc. 25. 13. sz. p. 415. "Április 8-án 1 óra 27 perckor napfogyatkozás kezdődik. Ebben az időpontban a Hold árnyéka a Föld felületét mintegy 20 000 km-re közelíti meg. Ilyenformán három és fél óráig tartó gyűrűs napfogyatkozás következik be: a Hold a Nap látható átmérőjének 95 százalékát takarja el. Ez a csillagászati jelenség a déli félgömbről, Ausztráliától Afrikáig figyelhető meg. (Nálunk nem lesz látható. - A szerk.)
Az idén még egy másik - mégpedig teljes - napfogyatkozás lesz: október 2-án 10 óra 49 perckor. Ekkor a Hold átmérője eltakarja a Nap általunk látható átmérőjét. A Hold árnyéka 11 óra 50 perckor New Yorktól északnyugatra, Boston közelében, az Atlanti-óceán partján ér a Föld felületére. Innen a holdárnyék "átjut" az óceánon, eléri Afrika partjait, majd 15 óra 3 perckor az Indiai-óceánban "csúszik le" a Földről, amelyen 16000 kilométernyi utat "tett meg". (Mindez hazánkból mint részleges napfogyatkozás észlelhető. - A szerk.) Március 24-én holdfogyatkozás lesz. 20 óra 16 perckor kezdődik és 22 óra 7 perckor végződik. Ez alkalommal a Föld árnyéka a holdkorong átmérőjének 27 százalékát fedi el." A Priroda nyomán. [HAI.]

BARTHA Lajos - GAUSER Károly: A Szíriusz 5000 éves története. = Élet és Tudomány 14. 1959. ápr. 15. 16. sz. pp. 483-486. Az "óracsillag" rosszul jár! Egy különös csillagpár. Einstein és a Szíriusz B. Pusztuló csillagok. [VEJ.]

SZÁDECZKY-KARDOS László: Felségjog a világűrben. = Élet és Tudomány 14. 1959. ápr. 29. 18. sz. pp. 564-566. Milyen magasságig terjed egy-egy állam szuverenitása? Az űrállomás jogi helyzete. Fölfedezői jog az égitesteken. Egészségügyi és biztonsági szabályok. [VEJ.]

Holdkövető rádió-szextáns. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. ápr. 29. 18. sz. p. 574. "A szextáns (hatodkör) szögmérésre szolgáló műszer, amelyet főként a hajósok használnak a hajó helyzetének, a tartózkodási hely földrajzi szélességének és hosszúságának meghatározására égitestek segítségével. Az új rádió-szextáns ugyancsak alkalmas e feladatra. Működéséhez azonban nem az égitestek fénysugárzását, hanem a Hold gyenge rádiósugárzását használják fel. Minthogy ez a felhőkön is áthatol, ezért a készülék borult időben is alkalmas a helymeghatározásra, ha a Hold a láthatár felett van. Különben a rádió-szextáns iránytűként is alkalmazható és tízszer pontosabban mutatja Északot, mint a jelenleg használatos tengerészeti iránytű. [...] A rádió szextáns "optikája" a felhasznált sugárzás természeténél fogva nem fénytani lencse, hanem fémből készült, parabola alakú, "tükör". Ez gyűjti össze a gyújtópontjában levő antennára a Hold rádiósugárzását. ..." A Le Monde nyomán. [HAI.]

Kérdezz - felelek! Mi okozza a Hold fényváltozásait? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 14. 1959. máj. 13. 20. sz. p. 610. [SRG.]

A TIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 14. 1959. máj. 13. 20. sz. p. 628. Az alábbi rendezvényekre jegyek kaphatók a helyszínen és az Uránia Ismeretterjesztő Boltban (VI., Lenin krt. 96., telefon: 119-467) elővételben is. [...] Május 13. [...] A világűr ostroma. (Az űrhajózás eddigi fejlődése és közeli perspektívája.) Előadó: Nagy Ernő gépészmérnök. Az előadás után bemutatják "Az automaták a világűrben", "Az emberiség nagy diadala", "Így jutunk el a csillagokig" c. filmeket. A Társulat budapesti székházának előadótermében (VIII., Múzeum u. 7.). Este 8 óra. Belépődíj: 4,- forint. [HAI.]

SINKA József: A Föld vonzóerejének legyőzése. = Élet és Tudomány 14. 1959. máj. 20. 21. sz. pp. 651-653. A "gravitációs kráter". Az energia megmaradása. Egy holdrakéta útja. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Bolygók hőmérsékletmérése rádióval. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. máj. 31. 23. sz. p. 735. A Sky and Telescope és a Kalender für Sternfreunde alapján. [VEJ.]

"Földöntúli" televíziós közvetítések. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. máj. 31. 23. sz. p. 735. "...A Holdról készítendő felvétel problémái azonban még egyáltalán nincsenek megoldva. Viszont az a lehetőség, hogy a Hold a továbbító szerepét töltse be - akárcsak a mesterséges holdak -, nem látszik megvalósíthatatlannak. Lengruesser amerikai csillagásznak ugyanis sikerült a Földről kibocsátott olyan rádióhullámokat felfognia, amelyeket a Hold sugárzott vissza. Olybá tűnik, hogy a Hold valóban alkalmas arra, hogy a földrészek televíziós műsorait egymásnak közvetítse. (Sapero) (Azt a tényt, hogy a Hold visszaveri a rádióhullámokat, az amerikaiakkal egy időben, 1954-ben [! valójában 1946. február 6-án], az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában végzett világhírű kísérlet is bebizonyította. A szerk.)" [HAI.]

ALMÁR Iván: Új elméletek a csillagrendszerek keletkezéséről. = Élet és Tudomány 14. 1959. jún. 14. 25. sz. pp. 771-773., címoldal. Palomarhegyi megfigyelések és Ambarcumjan új elmélete. [VEJ.]

A TIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 14. 1959. jún. 14. 25. sz. p. 778. "Az alábbi rendezvényekre jegyek kaphatók a helyszínen és az Uránia Ismeretterjesztő Boltban (VII., Lenin krt. 96., telefon: 119-467) elővételben is. [...] Június 17. Legközelebbi célpontunk a Hold. Előadó: ifj. Bartha Lajos. Vetített képek bemutatásával. A Társulat budapesti székházának előadótermében (VIII., Múzeum u. 7.). Du. 6 óra. Belépődíj: 3,- forint." [HAI.]

Logar Miska feladatai. 25. feladat. Mi hiba van ezen a képen? = Élet és Tudomány 14. 1959. jún. 14. 25. sz. p. 778. Megoldás az ÉT 27. számában.[HAI.]

AUJESZKY László: Figyeljünk az időváltozások előjeleire! = Élet és Tudomány 14. 1959. jún. 28. 27. sz. pp. 839-842. A csillagászat szempontjából is érdekes légköroptikai jelenségek a "További gyanús előjelek" című fejezetben (p. 840): "Ha a Nap irányába nézünk, elég sokszor láthatunk érdekes fényjelenségeket a Nap szomszédságában. Az egyik az úgynevezett fényudvar, közvetlenül a Nap korongja mellett nagy kiterjedésű, halvány fénygyűrű mutatkozik. Minél szélesebb a fényudvar, annál nyugtalanítóbb jelnek számít. Utána sokszor következik hosszadalmas, félnapig is eltartó eső. Akinek jó szeme van, az gyakran lát a Naptól sokkal messzebb egy jóval nagyobb átmérőjű, keskeny fénykarikát. Ezt napgyűrűnek, tudományos műszóval halo-nak hívják. Ez a gyűrű többnyire fehér, de néha olyan színes, mint a szivárvány, azzal a különbséggel, hogy benne a különféle színek fordított sorrendben következnek (kívül van a kék, belül a piros rész).
A napgyűrű is a rossz idő közeledését jelzi, ami többnyire csak egy nappal később következik be. Éjjel a Hold körül is sokszor észlelünk fényudvart vagy fénygyűrűt. Jelentésük az időjárás jövője szempontjából ugyanaz, mint a napudvaré és napgyűrűé. Néha, amikor a Napot egy kisebb felhő takarja el a szemünk elől, azt látjuk, hogy a felhő alatt sötét vagy fényes vonalak sugároznak szét a Nap irányából. Ez olyankor történik, ha a levegőben nagyon sok a por. Ilyen levegőben könnyen képződnek nagy esők. De ez nem egészen bizonyos előjel; megtörténik, hogy a nagy eső elmarad." [HAI.]

Logar Miska feladatai. 25. feladat megoldása. = Élet és Tudomány 14. 1959. jún. 28. 27. sz. p. 864. "A Hold gömb alakú, tehát kör alakúnak látnánk (ugyanúgy, mint a Napot), ha volna saját fénye, így azonban csak annyit láthatunk belőle, amennyit a holdfelszín felénk eső félgömbjéből a Nap megvilágít. Ez a rész az ábrán sarló alakot mutat. A Hold teljes korongját úgy kaphatjuk meg, hogy a sarló külső körívét kiegészítjük teljes körré. Ezen a körön belül semmilyen égitestet nem láthatunk, hiszen a Hold - ha nagy része sötét és emiatt láthatatlan is - nem átlátszó." [HAI.]

Az antianyagról. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. júl. 5. 28. sz. p. 895. "...Elképzelhető-e, hogy antirészecskékből antianyagot hozzunk létre? Dr. E. Segré, a Berkeley egyetem professzora szerint ennek elvi lehetősége teljes mértékben adva van. Az anti-deutérium (a nehézvíz antipárja) például valószínűleg már a kísérletek során is keletkezett. Az antianyag azonban csak addig létezhet, ameddig normál anyaggal nem érintkezik, tehát földi körülményeink között csak rendkívül rövid ideig. Az anti- és a normál anyag az egyesüléstől óriási sugárzó energia felszabadulása mellett szétsugárzódik. Elképzelhető azonban, hogy más csillagrendszerek, esetleg más galaktikák antianyagból épülnek fel, ott stabilak. De erről jelenlegi megfigyelő és mérő eszközeinkkel még nincs, módunk meggyőződni. Az sincs kizárva, hogy az egyes távoli galaktikákban megfigyelt nagy energiájú folyamatok az anti- és a normál anyag összeütközéséből táplálkoznak. ..." Az Angewandte Chemie nyomán. [HAI.]

Kérdezz - felelek! = Élet és Tudomány 14. 1959. júl. 12. 29. sz. p. 898. "Lázár Miklós nyírbátori olvasónk kérdezi: Honnan merítette Madách a Föld kihűlésére vonatkozó ismereteit! Dr. Vécsey Zoltán szerkesztőbizottsági tagunk válaszol: Madách nem a Föld kihűléséről beszél, hanem a Nap kihűlésével kapcsolatban veti fel a Föld fagyhalálának rémes vízióját. [...] Helmholtz, akinek munkája ott volt Madách könyvtárában, kiszámította, hogy ha a Nap hőszolgáltatása a kályhában lezajló égés szerint történne, a Nap 4000-5000 év alatt még akkor is kihűlne, ha ez az óriási gömb szénből lenne. Ezt az elképzelést szólaltatta meg Madách a falanszter tudósa által. [...] Robert Mayer azt állította, hogy az energiaveszteséget a Napba hulló meteorok óriási mennyisége pótolja. Helmholtz a Nap folyamatos összehúzódásával magyarázta az energia szolgáltatást. Ma már tudjuk, hogy a Nap energiája a benne lezajló atommagfolyamatokból származik. ..." [HAI.]

Havazás a Jupiter holdjain. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. júl. 12. 29. sz. p. 927. A McDonald csillagvizsgáló két méter átmérőjű tükrös teleszkópján G. P. Kuiper már hosszabb idő óta infravörös fényben figyeli naprendszerünk égitesteit. A Jupiter négy nagy holdjánál érdekes különbséget állapított meg. Míg az I. és IV. számú holdak (az Io és a Kallisto) gyakorlatilag változatlanul verik vissza a napfényt, a III. számú holdnál (ez a Merkúrral körülbelül egyenlő nagyságú Ganymed) és különösen a II. számúnál (ez a Föld Holdjánál valamivel kisebb Európa) a színkép az 1,5- 2,5 mikron közötti tartományban lényegesen gyengébb. E jelenségből arra következtetnek, hogy e holdak felszínét hó borítja. A II. számú hold színe és nagy visszaverő képessége megerősíti ezt a feltevést. Feltételezhető, hogy a sötétebb, a III. számú holdon a hó szilikátporral kevert. Az égitestek világában ez ideig csak a Marson észleltek havat." Az Umschau nyomán. [HAI.]

1954-ben Burke és Franklin A Jupiter rádiósugárzása. = Élet és Tudomány 14. 1959. júl. 12. 29. sz. p. 927. 1954-ben Burke és Franklin rádiósugárzásokat észlelt a Jupiterről. A bolygó mágneses terére és ionoszférájára irányuló következtetések. (Jur. of Geophysical Research) [VEJ.]

Logar Miska feladatai. 27. [! 25.] feladat megoldása. = Élet és Tudomány 14. 1959. júl. 12. 29. sz. p. 928. "A feladat megoldásának utolsó mondata azt állítja, hogy a Hold korongján belül "semmilyen égitestet nem láthatunk, hiszen a Hold nem átlátszó". Itt feltételeztük, hogy az említett égitest csak a Hold mögött lehet, előtte nem. Ennek így is kell lennie mindaddig, amíg természetes égitestekről van szó, mert ezek közül a Hold van a legközelebb hozzánk. A mesterséges égitestek azonban - s ilyenek mostanában elég gyakran jelennek meg - közelebb lehetnek (s általában közelebb is vannak) a Holdnál. Mesterséges holdat tehát láthatunk a Holdkorongon belül is, s így ebben az esetben a feladat ábrája ebből a szempontból nem hibás.
29. feladat. Ezt a képet a kedves olvasó már látta a 25. feladatban. Ott azt kérdeztük: mi hiba van ezen a képen? Hogy mi a hiba, azt a 25. feladatnak a 27. számban megjelent megoldása közli. A rajzoló azonban, meg akarván tréfálni Logar Miskát (aki időközben szabadságra ment), még egy - az előzőtől teljesen független - hibát tett bele a rajzba. Állapítsuk meg ezt a második hibát is." [HAI.]

A csillagrendszerekről. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 14. 1959. júl. 12. 29. sz. p. 928. "Vízszintes: 1. Az anyag csillaggá fejlődés előtti állapota. [...] 20. A csillagrendszerek tudományos elnevezése. [...] 27. Világhírű szovjet csillagász, a csillagrendszerek keletkezésének kiváló kutatója. [...] 37. A csillagrendszerek jellegzetes nyúlványa. [...] 47. Feltételezett robbanásszerű esemény a csillagrendszerek életében. [...] Függőleges: 18. Amerikai csillagász, a csillagrendszerek távolodásának felfedezője. 19. Amerikai csillagász, aki elsőnek hívta fel a figyelmet a galaxisokat összekötő anyagszálakra." prestelláris anyag, galaxisok, Ambarcumjan, spirálkar, galaxisok hasadása, Hubble, Zwicky. [HAI.]

A súlytalanság néhány problémája. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. júl. 19. 30. sz. p. 958. "Az űrhajózás gondolatának megvalósításával párhuzamosan egyre több gyakorlati részletkérdés is felmerül. Vannak olyan módszerek, amelyekkel átmenetileg előidézhetők az űrhajóbeli utazás körülményei, így a parabolapályát leíró repülőgépen 35-40 másodpercen át megszűnik a földi nehézkedés hatása, s a gépben minden súlytalanná válik. E helyzetben huszonöt önkéntes vállalkozó részvételével kísérleteket végeztek evésre-ivásra vonatkozólag. Öszszesen 165 ilyen repülés adataiból érdekes dolgok derültek ki. Súlytalan állapotban például nem lehet csak úgy egyszerűen vizet inni. ..." A The Journal of Aviation Medicine nyomán. [HAI.]

NAGY Ernő: Visszatérés a világűrből. = Élet és Tudomány 14. 1959. júl. 26. 31. sz. pp. 963-966. Kísérletek és számítások igzolják, hogy a visszatérő rakéták, (űrhajók) óriási felhevülésnek vannak kitéve. A technikai kutatásokat tehát élettani vonatkozású kutatások követik. [VEJ.]

A Föld alakjának kérdésében a szovjet tudósoknak volt igazuk. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. aug. 2. 32. sz. p. 1019. "...Kraszovszkij és Izotov szovjet geodéta tudósok és mások már 1940-ben arra a következtetésre jutottak, hogy bolygónk kevésbé lapult, mint ahogy azelőtt gondolták. Számításaik szerint mindössze 1/298,3 a különbség a poláris és az egyenlítői sugarak között. A szovjet tudomány elfogadta ezt a megállapítást és valamennyi térkép szerkesztésénél ezt vették alapul. A nyugati országok tudósai nem vitatták ezt az értéket, csak egyszerűen nem vettek róla tudomást. A bolygónk fölött tovaszáguldó mesterséges holdak 1958-ban lehetővé tették, hogy a Föld alakja pontosabban meghatározható legyen, mint azelőtt. Az Egyesült Államok katonai térképészeti szolgálata ekkor megállapította, hogy az értékszám 1/298,38. Ugyanerre az eredményre vezetett az Egyesült Államok egyik legnagyobb asztrofizikai laboratóriumának vizsgálata is. "Az oroszoknak tökéletesen igazuk volt.
A földgolyó csak annyira lapult, amennyire ők számítottak" - közölte szemérmesen az Egyesült Államok egyik tudományos folyóirata. Az "Atomes" című francia folyóirat decemberi számában meglehetősen kajánul számolt be erről olvasóinak, mondván, hogy bár a másfélkilós amerikai mesterséges holdban parányi méreteinél fogva csak a legegyszerűbb tudományos műszerek fértek el, a mesterséges hold rádiótechnikai megfigyelései alapján az Egyesült Államok katonai geodétái és térképészei meggyőződhettek arról, hogy a Föld alakjának fontos kérdésében nem nekik, hanem az oroszoknak van igazuk. ..." A Znanyije Szila nyomán. [HAI.]

Logar Miska feladatai. A 29. feladat megoldása. = Élet és Tudomány 14. 1959. aug. 2. 32. sz. p. 1024. "A Hold egyik fele napsütötte, a másik árnyékos. Mivel a képen a Hold világos feléből csak egy keskeny D betű ívére emlékeztető sarlót látunk, az 1. ábrán a Föld csak a nyíllal jelölt irányban lehet. A képen éjszakai tájat látunk, tehát a Föld árnyékos felén vagyunk. Az 1. ábra jól mutatja, hogy ennek az árnyékos félnek csak viszonylag kis részéről látható a Hold és ez a rész csaknem a napsütött fél határán van, tehát olyan helyen, ahol a Nap nem sokkal van a látóhatár alatt.
Ha viszont ez így van, akkor a képen a Holdnak a Nap felőli - tehát a látóhatár felé eső oldala kellene, hogy világos legyen, valami képen úgy, amint azt a 2. ábra mutálja. 32. feladat. A 2. ábrán hazánk egy táját látjuk. Éjszaka van, de - mint fentebb megállapítottuk - a Nap nincs sokkal a látóhatár alatt. Kérdés: már nincs, vagy mért nincs sokkal a látó határ alatt, vagyis most esteledett be, vagy a reggel közeledik?" [HAI.]

Logar Miska feladatai. A 32. feladat megoldása. = Élet és Tudomány 14. 1959. aug. 23. 35. sz. p. 1120. "A 29. feladat megoldásakor tapasztaltuk (32. szám), ahhoz, hogy D alakú holdsarlót láthassunk, a Nap, a Föld és a Hold milyen elrendezésének kell fennállnia. Nézzük most közelebbről a Földet. (1. ábra.) Mivel hazánk az északi féltekén van, az ábrán az Északi-Sarkot láthatjuk. Az a kérdés, hogy ahol a Holdat látó ember áll, este van-e a vagy reggel. A napszakok változását a Föld forgása okozza, tehát ezt is figyelembe kell vennünk. Tudjuk, hogy a Föld nyugatról keletre forog, így az ábrából jól látható, hogy a kérdéses vidék most került árnyékba, tehát este van. Hasonló gondolatmenettel beláthatjuk, hogy C alakú Holdsarlót a reggeli órákban láthatunk. (A rajzokon a fényt és az árnyékot fel kell cserélni.) 35. feladat. Olvassuk el a 32. feladat fenti megoldását. Valaki azt állítja, hogy ő már látott C alakú Holdsarlót az esti, és D alakút a reggeli órákban. Lehetséges ez?" [HAI.]

Éjszakai égboltfény a Vénuszon. A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. aug. 30. 36. sz. p. 1151. "Több mint három évszázad szórványos megfigyelései szerint a Vénusz éjszakai oldala olykor hamuszürke fényben látható. 1954-ben N. A. Kozirev bejelentette, hogy színképvizsgálatai azt bizonyítják: e bolygó éjszakai égboltjának fényét a molekuláris nitrogén okozza. Ugyanúgy, mint a földi atmoszféra esetében, a Vénuszon is kell éjszakai égboltfénynek lennie. Sőt, ha mágneses erőtere van, akkor ott sarki fénynek is fel kell tűnnie. Ez ideig azonban nem sikerült eldönteni, hogy az évszázados észlelések és Kozirev megfigyelése az éjszakai égbolt fényére vagy a sarki fényre vonatkozik-e? Dr. Gordon Newkirk a coloradói Climax speciális műszerével 1958 januárjában igazolta Kozirev megállapításait, de neki a fény nitrogén-eredetét nem sikerült kimutatnia. Számításai szerint, ha az észlelt fény egyenletesen oszlik el a Vénusz egén, úgy ott az éjszakai égboltfény a földinek 80-szorosa.
Ez a jelenség távcsövén keresztül általában nem látható a földi légkör szórt fénye miatt. Az időnként észlelt jelenségből arra lehet következtetni, hogy a Vénusz éjszakai fénye néha fokozódik." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

A naptevékenység is befolyásolja a gépeket? A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. aug. 30. 36. sz. p. 1151. "Ismeretes, hogy a naptevékenység hat a rádióvételre. Most olyan feltevés született, hogy a Nap-protuberanciák a fémek és fémvegyületek kohézióját, molekuláris szerkezetét és fizikai hatását - ha csak kismértékben is - megváltoztatják. Megfigyelték, hogy gyenge protuberanciatevékenységnél az autómotorok jobban futnak, a szerszámgépek pontosabban működnek, és az elektromos művek áramfejlesztő üzemeiben kevesebb szén szükséges. Mihelyt a Nap-protuberanciák erősödnek, a fémek megnyúlnak, ami elektronmikroszkóppal megfigyelhető. Emiatt pedig a gépek nagy többsége rosszabbul működik.
Dr. Hudson fizikus szerint a napfelület erős gázkitörései idején kevés gép működik tartósan hibátlanul. Amennyiben megfigyelései és következtetései helyesek, a géptechnikusokra és motorszerkesztőkre újabb feladat hárul: jó teljesítményű és "protuberanciabiztos" gépeket kell szerkeszteniük." A Neuheiten und Erfindungen nyomán. [HAI.]

Az újabb megfigyelések is valószínűsítik: a Marsnak van növényvilága. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. szept. 13. 38. sz. p. 1211. William Sinton színképelemző-vizsgálatok alapján kijelenti: szinte bizonyos, hogy a Marson gyér növényzet található. Sky and Telescope alapján. [VEJ.]

Logar Miska feladatai. A 35. feladat megoldása. = Élet és Tudomány 14. 1959. szept. 13. 38. sz. p. 1216. "Az előzőek alapján ez az állítás meglepő. Meg is kérdezzük az illetőtől: hol látta? Ismerősünk az Argentínába exportált ezüstvonatok egyik kísérője volt. Buenos Airesben - mondta - többször is látott este C és reggel D alakú holdsarlót. Tehát Buenos Airesben. Ez meg is adja a megoldás kulcsát. A 32.-ik feladatban "hazánk egy tájáról" volt szó. Ennek megfelelően a 35. szám rajza a Föld északi felét ábrázolta. Elevenítsük fel ennek a rajznak a vázlatát (1. ábra). A Hold az ábrán rajzolt gömb jobb feléről látható, de ennek csak az árnyékos része jön számításba, azaz a duplán vonalkázott szektor. Ez a szektor azonban átnyúlik a déli féltekére (2. ábra); az ottani ember viszont az északi féltekén levőhöz képest "fejjel lefelé" áll.
Ha tehát északi féltekén álló ember - mint azt a 35. számban láttuk - D alakú holdsarlót lát, akkor a déli féltekén álló ugyanazt a holdsarlót "fejjel lefelé" nézi, és így C alakúnak látja (3. ábra). 38. feladat. A fentiek alapján kimondhatjuk-e a szabályt: az északi féltekén este D, hajnal előtt C alakú holdsarlót látunk, a déli féltekén pedig fordítva?" [HAI.]

ALMÁR Iván: Rakéta a Holdon! = Élet és Tudomány 14. 1959. szept. 20. 39. sz. pp. 1219-1222. 1959. szeptember 13-a óta nem célkitűzés, hanem valóság. A szovjet rakéta becsapódásakor felkavart porfelhőt a Földről is észlelték. [VEJ.]

Esőt okoz a meteorpor? A Tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. szept. 20. 39. sz. p. 1247. "Amerikai és ausztráliai kutatók vizsgálják az összefüggést a meteorpor és az esőzések között. Megállapították, hogy valahányszor a Föld közelében meteorrajok jelennek meg, mintegy 30 nappal később kiterjedt esőzések vannak. Egyes kutatók szerint arról van szó, hogy a meteori eredetű porrészecskék a földi légkörben jégkristályok magjaivá válnak. Ezek a jégkristályok hullanak le eső formájában. (Popular Mechanics) (A 30 napos késedelmi időnek az a magyarázata, hogy a számítások szerint ennyi idő szükséges, amíg a finomszemű meteorpor lassan áthullik a légkör felső részein és leérkezik a légkörnek 3-6 kilométer közti sávjába, ahol a nagy esőfelhők kialakulnak. - A szerk.)" [HAI.]

NAGY István György: Amíg a holdrakéta útrakél. = Élet és Tudomány 14. 1959. szept. 27. 40. sz. pp. 1251-1254. A korábbi tapasztalatok felhasználása rakétatechnikai, irányítástechnikai fejlesztések irányába. [VEJ.]

1959. október 2-án: teljes napfogyatkozás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. szept. 27. 40. sz. pp. 1275-1276. [SRG.]

Élőlények a csillagokon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 14. 1959. szept. 27. 40. sz. p. 1276. "Amikor arról beszélünk, hogy más égitesteken is lehetséges az életnek valamilyen formája, akkor feltételezzük, hogy ezek az élőlények csillag körül keringő bolygón vannak. Harlov Shapley csillagásznak, a Harvard-obszervatórium egykori igazgatójának számításai szerint a Tejútrendszerben mintegy százezer olyan bolygó lehet, amely az életfeltételek lehetőségével rendelkezik. Shapley újabban egy olyan elméletet állított fel, amely szerint az égitestek egy másik kategóriáján is elképzelhető élet. Ezek nem bolygók, de nem is valódi csillagok, hanem nagyság tekintetében a kétféle égitestek közé sorolhatók: mintegy százszor akkorák, mint a Jupiter, vagy százszor kisebbek, mint a Nap. Ezek a "liliputi csillagok" - eltérően a valódiaktól - nem világítanak.
A belsejükben levő nyomás és hőmérséklet nem elég nagy a termonukleáris magreakció fenntartásához, amelynek a csillagok hatalmas hőmérsékletüket köszönhetik. Mégsem állítható az, hogy az ilyenfajta csillagok hidegek. "Az élet fenntartásához szükséges hő - úgymond Shapley - a csillagok belsejéből ered, és ehhez nincs szükség külső égitestre, Napra. Az ilyen csillagok energiaforrása a radioaktív thorium és kálium lehet." Persze, a kis "központi fűtésű" csillag felületén egészen másfajta élet alakulhat ki, mint a Földön. Nincs fény - hacsak a távoli csillagokról oda érkező kevés fényt nem vesszük számításba -, ezzel szemben a gravitáció és valószínűleg a légköri nyomás összehasonlíthatatlanul nagyobb a földinél. Mindez azonban nem akadályozhatja meg, hogy ilyen körülmények között is ne alakuljanak ki élőlények. Shapley nem tud becslést adni arról, hogy a Tejútrendszerben hány ilyen égitest lehet.
Ezek a csillagok ugyanis a legnagyobb távcsövekkel sem észlelhetők, mivel nem bocsátanak ki látható fényt, legfeljebb kevés infravörös sugárzást. Mindemellett azt gyanítja, hogy számuk több, mint a látható csillagoké." A Time nyomán. [HAI.]

KULIN György: Aktuális kérdések a holdrakétáról. = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 4. 41. sz. pp. 1288-1290. A rakéta repülési ideje. Nem lehetne gyorsabban? Látható-e a Földről a szétdobott portömeg? [VEJ.]

Űrhajózási problémák. = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 4. 41. sz. p. 1309. (J. of Aviation Medicine) Súlytalanság, gyorsulások elviselése, víz és egyéb folyadékok az élő szervezetben. [VEJ.]

Logar Miska feladatai. A 38. feladat megoldása. = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 4. 41. sz. p. 1312. "Az eddigi ábrához a földpálya síkját és benne a Földet és Holdat mindig "felülről" néztük. (A Hold ugyan általában nincs benne a földpálya síkjában, de mivel pályasíkjának eltérése csupán 5,1°, ettől az egyszerűség kedvéért eltekintettünk, és ezután is eltekintünk.) Az ábra egyik része azt mutatja, hogyan fest ez oldalról; a másik pedig, hogy a különböző helyeken álló emberek milyennek látják a Holdat. Az ábra helyességét az olvasó könnyen ellenőrizheti, ha a lapot rendre úgy fordítja, hogy a rajzon a megfelelő ember "függőleges" helyzetbe kerüljön; ekkor nyilván ugyanúgy fogja látni a Holdat, mint a rajzbeli ember. A 4. ember a földpálya síkjában áll, ő U alakú Holdat lát. Ez az elválasztó eset: a pályasík felett levő C, az alatta levő D alakút lát.
Ez a megállapítás - mivel az egyenlítő nem esik egy síkba a földpályával (25,5°-ot [! 23,45°] zár be vele) - nem egyezik meg feladatunkéval, hiszen a 3. ember már az egyenlítő alatt, tehát a déli féltekén van, de a földpálya felett, és így még D alakú holdat lát, pedig ahol ő áll, ott nyilván este van. Másrészt vegyük észre, hogy ahol az 1. ember áll, ott nem este van, mint a többinél, hanem reggel, hiszen most kerül be a világos részbe. Ő tehát az északi féltekén reggel lát D alakú holdsarlót. 41. feladat. A 38. feladatban javasolt szabály a fentiek szerint kétszeresen is "megbukott", így tehát teljes egészében el kell vetnünk?" [HAI.]

AUJESZKY László: Új adatok a felső légkörről. = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 11. 42. sz. pp. 1315-1318. "...Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy két évvel ezelőtt - a legelső mesterséges hold fellövésével - a légkörkutatás hőskora kezdődött. Az elmúlt két esztendőben a légkör felső részeiről többet tudtunk meg, mint a tudomány sok évszázados története folyamán. A mesterséges holdak elég népes családjának főleg két olyan tagja van, amely már eddig is számos új ismerettel ajándékozott meg bennünket a légkör felső részeiről. Az egyik a harmadik szputnyik, amely kitűnő műszerállománnyal van felszerelve, és hónapok során át remekül működik a rádió adóállomása. A másik a kisméretű Vanguard I nevű rakéta. Ez a légkör nagyon magas részeiben kering, pályájának legalacsonyabban fekvő részlete is 660 kilométerre van a Föld felszínétől. [...]
A pályának a Földhöz legközelebb eső, tehát legalacsonyabb pontját perigeumnak nevezik, a legtávolabbi, legmagasabb pontját apogeumnak. Az előbbiben a levegő aránylag sűrűbb, mint az utóbbiban. Ezért a keringő holdacskára ható légellenállás legnagyobb része a perigeum közelében levő alsó pályaszakaszról származik. A légellenállás hatása folytán a mesterséges holdak pályája lassan megváltozik, fokozatosan zsugorodik, alacsonyabb rétegekbe helyeződik át. Az apogeum magassága gyorsabban csökken, mint a perigeumé, a pálya tehát lassan közeledik a köralakhoz, a keringési idő pedig fokozatosan megrövidül. Ennek az átalakulásnak a mértékéből következtetni lehet azoknak a magas légrétegeknek az ellenállására és a sűrűségére, amelyekben a holdacska perigeuma beleesik. ..." [HAI.]

Kérdezz - felelek! = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 11. 42. sz. p. 1336. "Farkas Cs. Lajos keresztespusztai olvasónk kérdezi: Milyen időjelenségek tapasztalhatók a világűrben? Sinka József csillagász válaszol: Manapság a különféle lapokban gyakran felvetődik, hogy az űrhajózás kapcsán az időfogalom megváltozik. Ezek a cikkek azonban nagyon sok félreértésre adnak okot. Először is azt kell megállapítanunk, hogy nincsen valamiféle kozmikus idő. Az idő megváltozása a relativitás elméletével kapcsolatos, és ennek magyarázata a következő: Nincs az egész világegyetemre egyaránt érvényes, egységes világidő. Ez azt jelenti, hogy ha két teljesen azonos órát két különböző égitestre viszünk, ott egymástól eltérően működnek. Eszerint az idő múlása a helynek, a mozgás állapotának a függvénye. Hogy mekkora az eltérés két különféle égitesten levő óra járása közt, az elsősorban sebességkülönbségeitől függ.
Minél gyorsabban mozog például egy űrhajó a Földhöz képest, annál lassabban múlik benne az idő, a földi időhöz viszonyítva. A "minél gyorsabb" alatt pedig azt kell érteni, hogy a Föld és az űrhajó kölcsönös sebessége megközelíti a fényt. E fizikai felismerésből mindössze az következik, hogy az idő múlásának üteme a mozgásállapottól függ. Minden mozgásállapotban levő test egy fizikai rendszert jelent, és az ezen belül érvényes idő az úgynevezett rendszeridő, Így tehát csupán rendszeridők vannak, amelyek a mozgásállapotnak megfelelően különböznek egymástól, de ugyanúgy órával mérhetők, mint a földi idő." [HAI.]

Kérdezz - felelek. A Mars két holdja mesterséges hold és azt évmilliókkal ezelőtt élt emberek készítették? Válaszol Sinka József. = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 18. 43. sz. p. 1346. Ezt a véleményt a csillagászok nem osztják, a tudomány jelenlegi állása mellett nem igazolható. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Az első Föld-Hold szputnyik. = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 18. 43. sz. pp. 1347-1351. Mérőműszerekkel felszerelt objektum eljuttatása a Hold közelébe, bonyolult, számított pályán. Feladata: a Hold megkerülése, tömegének megmérése, felszínének, mágneses terének és esetleges vékony gázrétegének vizsgálata. [VEJ.]

KOCSIS Ferenc: A kultúra világa I. (Világmindenség, az élővilág, az egészséges ember) (Minerva Kiadó, 1959. 853 old. Ára: 110 Ft). Könyvekről. = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 18. 43. sz. p. 1335. [! 1367.]. "Korunk a viharosan fejlődő tudomány és technika korszaka. Fejünk fölött szputnyikok és holdrakéták röpködnek és a technika fejlődése már sejteti, szinte elénk varázsolja azt az időt, amikor a jövő gyáraink mindegyike automatizáltan működik. Jelenünk egyben a műanyagok, az antibiotikumok, a mesterséges szív és vese, a sebészet azelőtt elképzelhetetlen bravúrjának korszaka. [...] A sorozat első kötete, amely "Világmindenség, az élő világ, az egészséges ember" címen jelent meg, igen szerencsés együttműködésről tanúskodik.
A szerzők a legfontosabb tudományos kérdéseket könnyed módon, élvezetes stílusban ismertetik meg az olvasóval. E mű színvonalát legjobb tudósaink egész sora, elevenségét, érdekességét gyakorlott népszerűsítőink serege fémjelzi. Külön meg kell emlékeznem a kötet szép, magyarázó rajzairól. ..." Könyvismertetés. [HAI.]

Kérdezz - felelek. Mennyire pontos a napóra? Válaszol Szimán Oszkár. = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 25. 44. sz. p. 1378. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: A Van Allen-öv fölfedezése. = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 25. 44. sz. pp. 1379-1383. "A Van Allen-öv fölfedezése a geofizika legnagyobb eseményei közé tartozik. Mint annyi más felfedezést, ezt is számos feltevés, megfigyelés előzte meg. Ezek közül az első a sarki fénnyel volt kapcsolatos. Az erre vonatkozó, ma is elfogadható elméletet a múlt század végén Birkeland állította fel először, amikor kijelentette, hogy a sarki fényt véleménye szerint a Napból érkező részecskék okozzák, és a jelenség összefügg a földmágnességgel. ..." [HAI.]

LUKÁCS József: A dolgok őselve és a világ keletkezése. (Az első görög természetbölcselők.) = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 25. 44. sz. pp. 1384-1387. Ókori görög bölcselők, mint: Arisztotelész, Thálész, Anaximenész, Hérakleitosz, más és más összefüggésekben ugyan, de egyben megegyezve állítják: a világ létezésével kapcsolatban a szakadatlanul változó, mozgó anyag örök volta az elsődleges. [VEJ.]

Logar Miska feladatai. A 40. [!41.] feladat megoldása. = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 25. 44. sz. p. 1408. "A 38. feladatban idézett szabályt két ellenpélda törte meg. Az egyik esetben a déli féltekén álló ember este D alakú Holdsarlót lát, mert a Föld pályasíkja felett van. Ha az 1. rajzra nézünk, amelyen a földrajzkönyvek jól ismert ábráját láthatjuk, azonnal világossá válik, hogy ilyesmi a Baktérítő alatt nem fordulhat elő, mert az ennél délebbre levő helyek sohasem kerülnek a földpálya fölé. A második rendellenesség az volt, hogy északi féltekén álló ember reggel D alakú Holdat látott. Ha figyelmesen tanulmányozzuk a 2. ábrát, észrevehetjük, hogy olyan helyeket, ahol ez előfordulhat, csak a T ponton átmenő szélességi kör felett találhatunk. Ez a szélességi kör viszont - ha az 1. ábrát is figyelembe vesszük, láthatjuk - éppen az északi sarkkör. Az ettől délebbre levő helyeken ez a szabálytalanság nem fordulhat elő.
Ha a Föld a Naphoz viszonyítva más elhelyezkedésű, azaz az árnyékos rész máshova esik, nyilván előfordulhatnak a fenti rendellenességek ellen megfelelői is: az északi féltekén álló ember este C alakú Holdsarlót lát, mert a földpálya alá kerül, a déli féltekén pedig reggel C alakút látnak. A fentiekhez hasonló okoskodással nyilván azt kapjuk, hogy ezek a rendellenességek a Ráktérítő felett, illetve a Déli Sarkkör felett nem fordulhatnak elő. A tapasztalatokat összegezve kimondhatjuk, hogy az Északi Sarkkör és a Ráktérítő közötti, illetve a Baktérítő és a Déli Sarkkör között, tehát a két mérsékelt égövben helyes a 38. feladat szabálya. Javítva tehát a szabály így hangzik: az Északi mérsékelt égövben este látni D és reggel C alakú Holdsarlót, a Déli mérsékelt égövben pedig fordítva. (A Hold és a Föld keringési síkjának 5,1°-os eltérése miatt természetesen még ez a szabály is csak közelítőleg helyes.)" [HAI.]

A holdrakétáról. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 14. 1959. okt. 25. 44. sz. p. 1408. "találunk egy megállapítást rejtvényünk vízszintes 1., függőleges 14. és vízszintes 29. soraiban." Az első holdrakéta a szovjet távirányítástechnika nagy diadala. [HAI.]

NAGY Ernő: Az űrrakéták észlelési anyagainak "lehívása". = Élet és Tudomány 14. 1959. nov. 1. 45. sz. pp. 1411-1415. Kommunikációs módszerek, rendszerek kutatása és fejlesztése. Hang- és képtovábbítás, URH adatközvetítő adó- és vevőberendezések. [VEJ.]

Optikai műszerépítő tanfolyamok. A TIT Uránia amatőr optikusok baráti köre rendezésében. = Élet és Tudomány 14. 1959. nov. 1. 45. sz. p. 1430. "Tükrös távcső építése. 125 mm W, Newton-rendszerű távcső parallaktikus, villás állvánnyal. (Részvételi díj 60,- Ft + anyagköltség). Gyakorlati csillagászat. Tájékozódás a csillagos égen, csillagtérkép alapján. (Részvételi díj: 60,- Ft + anyagköltség.) Mikroszkóp építése. 50-300 x-os kutató mikroszkóp, fényképező adapterrel és megvilágító lámpával. (Részvételi díj: 60,- Ft + anyagköltség.) Mikroszkóp a mindennapi életben. Élő és élettelen anyagok vizsgálata, metszetkészítés, mikrofotografálás. (Részvételi díj: 60,- Ft + anyagköltség.) Episzkóp építése. Levelezőlap nagyságú képek felnagyított kivetítésére. (Részvételi díj: 30,- Ft 4 anyagköltség.) Diavetítő építése. Normál film és 5 x 5 mm méretű képek szobai vetítésére. (Részvételi díj: 30,- Ft + anyagköltség.) Előadók: a TIT Fizikai és Csillagászati Szakosztályának tagjai.
Beiratkozás: október 25-től, nov. 5-ig, a TIT Uránia Ismeretterjesztő Boltban: Budapest, VI., Lenin krt. 96. (Telefon: 124-290, 141 mellék.) A tanfolyam díja magában foglalja a baráti kör 1969. évi tagsági díját és a jegyzetköltséget. Szakkörök számára kész tématervet és alkatrészeket biztosítunk." [HAI.]

LUKÁCS Sándor: Űrhajós-gondok - "kényelmetlen" problémák 1959-ben. = Élet és Tudomány 14. 1959. nov. 8. 46. sz. pp. 1443-1447. Űrhajósok életfunkcióinak biztosítása, légzés, anyagcsere-folyamatok, szilárd és folyékony táplálékok bevitele, salakanyagok eltávolítása. Nappal-éjszaka ciklus szimulálása, fizikai komfort lehetséges megvalósítása. [VEJ.]

Meteorhullás Nyugat-Németországban. = Élet és Tudomány 14. 1959. nov. 8. 46. sz. p. 1471. Natur und Volk alapján. [VEJ.]

KULIN György: Érdekes ellentmondások a csillagászatban. = Élet és Tudomány 14. 1959. dec. 27. 53. sz. pp. 1672-1675. Néhány csillagászati paradoxon szemléletes bemutatása a cikkben. Például délben a Napot kisebbnek látjuk, mint napkeltekor vagy napnyugtakor, pedig közelebb van hozzánk. Télen nálunk hidegebb van, mint nyáron, pedig ekkor közelebb vagyunk a Naphoz. [VEJ.]

A TIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 14. 1959. nov. 15. 47. sz. p. 1482. "Az alábbi rendezvényekre jegyek kaphatók a helyszínen és az Uránia Ismeretterjesztő Boltban (VI., Lenin krt. 96., telefon: 119-467) elővételben is. November 23. A világűr meghódítása. Előadó: Nagy Ernő gépészmérnök. Az előadás után bemutatják a "Helyünk a végtelenben", és a "Csillag a Holdon" c. filmeket. Az előadás helye a MEDOSZ előadóterme (VI., Jókai u. 4.). Du. 6 óra. Belépődíj: 4 Ft." [HAI.]

RÓKA Gedeon: Az élet feltételei a Holdon. = Élővilág 4. 1959. okt-nov-dec. 4. sz. pp. 11-13. [SRG.]

Mesterséges holdak és televíziós világadás. = Fizikai Szemle 9. 1959. jan. 1. sz. p. 36. [KSZ.]

MARX György: H. Mielke: Út a végtelenbe (Műszaki Kiadó, 1958). = Fizikai Szemle 9. 1959. febr. 2. sz. pp. 66-67. Könyvismertetés. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Fraunhofer prizmája. = Fizikai Szemle 9. 1959. márc. 3. sz. pp. 93-94. 1814-ben készült, az Uránia Csillagvizsgálóba került, egy Reichenbach heliméterrel együtt. [KSZ.]

NAGY Ernő: A rakéták és rakétahajtóművek működésének mechanikai alapjai. = Fizikai Szemle 9. 1959. ápr. 4. sz. pp. 99-105. [KSZ.]

BARTHA Lajos - HÉDERVÁRI Péter: A Hold vizsgálatának néhány eredménye. = Fizikai Szemle 9. 1959. ápr. 4. sz. pp. 105-110. [KSZ.]

SZIMÁN Oszkár: A Napállandó mérése vízkaloriméterrel. = Fizikai Szemle 9. 1959. ápr. 4. sz. pp. 158-161. [KSZ.]

EINSTEIN, Albert: Maxwell befolyása a fizikai valóságról alkotott nézeteink fejlődésére. = Fizikai Szemle 9. 1959. jún. 6. sz. pp. 187-188. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Háromszázötven éves a távcső. = Fizikai Szemle 9. 1959. júl. 7. sz. pp. 199-206. Címlapkép: a szabadsághegyi Csillagászati Intézet 60 cm-es távcsöve. [KSZ.]

ABONYI Iván: Mesterséges holdak és az általános relativitáselmélet. = Fizikai Szemle 9. 1959. szept. 9. sz. pp. 273-278. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Új problémák és eredmények az asztronautika területén. = Fizikai Szemle 9. 1959. okt. 10. sz. pp. 299-304. [ALM.]

SINKA József: A kozmikus sugárzás kutatása mesterséges égitestekkel. = Fizikai Szemle 9. 1959. okt. 10. sz. pp. 304-308. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Gothard Jenő a csillagászati fényképezés magyar uttörője. = Foto 6. 1959. 10. sz. pp. 372-373. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Vulkánkitörések más égitesteken. = Földrajzi Közlemények 83. 1959. 1. sz. pp. 83-85. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A holdfelszín morfológiája és képződményeinek eredete. = Földrajzi Közlemények 83. 1959. 2. sz. pp. 119-129., 6 t. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Kulin - Zerinváry: A távcső világa Gondolat. 1958. 538 l., 8. t., 24 cm. (A természet világa sorozat) = Földrajzi Közlemények 83. 1959. 3. sz. pp. 286-287. Könyvismertetés. [ALM.]

HÉDERVÁRI Péter: A jelenlegi Hold-vulkánizmus kérdéséről. = Földrajzi Közlemények 7. 1959. 3. sz. pp. 313-316. [SRG.]

  HÉDERVÁRI Péter: A jelenlegi Hold-vulkánizmus kérdéséről. = Földtani Közlöny 89. 1959. júl.-szept. 3. füz. pp. 313-316. "...Geológus- és csillagász-körökben világszerte nagy érdeklődést és meglepetést keltett ??zirev, N . szovjet kutató bejelentése, amely szerint 1958. november 2-ról 3-ra virradó éjszakán vulkánkitörést sikerült megfigyelnie a Hold "Alphonsus" nevű gyűrűshegységénél, amely a látható holdkorong középső részén helyezkedik el és az úgynevezett Ptolemaeus-Alphonsus-Arzachel gyűrűshegység-lánchoz tartozik. [...] Elsőnek Alter, az amerikai Griffith Obszervatórium munkatársa utalt arra, hogy az Alphonsus gyűrűshegység belsejében gázkitörések játszódnak le. 1956. október 26-án, hajnali 3 és 5 óra között összesen nyolc fényképfelvételt készített a Mount Wilson 252 centiméter átmérőjű tükröstávcsövével az említett területről.
Négy felvétel kék és ibolya, négy pedig infravörös fényben készült. Alter megállapításai szerint - amelyeket vizuális megfigyelései is igazoltak, - a kráter belsejéből valószínűleg gázok szálltak fel és a felületi képződmények egy részét elhomályosították. [...] November 19-én Wil?ins, H . P. és Brewin, F. D., angol csillagászok az Alphonsus belsejében, a központi csúcstól dél-délnyugati irányban mintegy 2 kilométer átmérőjű, közelítőleg köralakú vörös foltot észleltek. ..." [HAI.]

BARTA György: A Föld mágneses sarkainak és középpontjának időbeli vándorlásáról. = Geofizikai Közlemények 8. 1959. 1-2. sz. pp. 3-17. [SRG.]

BERÉNYI György: Az ember a csillagokra néz. Havi kétszáz előadás, 240 amatőr távcsőépítés - a tömegkultúra része lett a csillagászat. = Hétfői Hírek 3. 1959. dec. 14. 50. sz. p. 4. Az első szputnyik felbocsátása előtt Budapesten 20-25 csillagászati ismeretterjesztő előadást tartottak havonta. Most mintegy kétszázat tart a TIT - az üzemek, intézmények dolgozóinak "rendelése" szerint. Látnivaló, hogy az ugrásszerű fejlődésnek indult igények kinőtték a csillagászati ismeretterjesztés eddigi kereteit. öröm ez - kulturális forradalmunk további kibontakozását jelzi -, de gond is. Probléma, amelyet - bár nála sürgetőbbek is akadnak - előbb-utóbb meg kell oldanunk. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Hold légköréről. = Az Időjárás 63. 1959. 1. sz. pp. 55-57. Ezt követően "Az Időjárás" folyóirat "Időjárás" címmel folytatódott. [SRG.]

Csillagászati távcsövet avat a vagongyári szakkör. = Kisalföld 4. 1959. ápr. 29. p. 7. A 30 centiméteres Newton rendszerű távcső avatása 1959. ápr. 3-án volt. Este Kulin György tartott előadást. [SRG.]

DÓCZI Róbertné: Csillagfény... = Kisalföld 4. 1959. máj. 1. p. 3. Beszélgetés Szitter Bélával a szakkör vezetőjével. [SRG.]

Megérkezett a Holdra az első űrrakéta. = Kisalföld 4. 1959. szept. 15. 216. sz. p. 1. [SRG.]

Győri amatőrcsillagászok csodálattal adóznak a világraszóló sikernek. = Kisalföld 4. 1959. szept. 16. 217. sz. p. 3. Űrrakéta Holdra érkezéséről. [SRG.]

Űrrakéta, amely visszatér a Földre. = Kisalföld 4. 1959. szept. 18. 219. sz. p. 2. [SRG.]

Találkozás. = Kisalföld 4. 1959. szept. 20. p. 8. Karikatúra. [SRG.]

Holdiskolában. = Kisalföld 4. 1959. szept. 20. p. 8. Karikatúra. [SRG.]

KULIN György: Mennyi a bolygóközi állomás keringési ideje és mikor ér földközelbe. = Kisalföld 4. 1959. okt. 9. p. 1. Dr. Kulin György csillagász, a Magyar Űrhajózási Bizottság elnökének előadása a Föld - Hold - szputnyik útjáról. [SRG.]

Kozmikus vihar. = Kisalföld 4. 1959. okt. 9. p. 2. Karikatúra. [SRG.]

BODÓCS István: A bolygómozgás területi elvének egyszerű levezetése. = Középiskolai Matematikai Lapok 9. 1959. nov. 8-9. sz. pp. 154-160. [PIR.]

APÁCZAI CSERE János: Magyar enciklopédia. Részletek a VI., VIII. és X. részből. A bolygók eredetének Descartes-i hipotézise. = Köznevelés 15. 1959. dec. 11. - dec. 25. 23-24. sz. pp. 545-547. [SRG.]

BERKES Zoltán: Még egyszer az 1958. évi sarkifény jelenségekről. = Légkör 4. 1959. febr. 1. sz. pp. 6-7. [SRG.]

VADKERTI Ferenc: A légkör hangtüneményei. = Légkör 4. 1959. aug. 4. sz. p. 4. [SRG.]

AUJESZKY László: Az első bolygóközi kutatóállomás. = Légkör 4. 1959. okt. 5. sz. pp. 1-2. [SRG.]Indulása 1959. okt. 4-én. [SRG.]

BÉLL Béla: Nemzetközi Geofizikai Év és Nemzetközi Geofizikai együttműködés. = Légkör 4. 1959. okt. 5. sz. pp. 2-3. [SRG.]

LÉPP Ildikó: A légköri fénytünemények. = Légkör 4. 1959. dec. 6. sz. pp. 1-3. [SRG.]

CARLSON, J. F. - OPPENHEIMER, J. R.: Sokszorozódó záporok. = Magyar Fizikai Folyóirat 7. 1959. 2. füz. pp. 167-188. A klasszikus irodalomból. Eredetileg megjelent: Physical Rewiew 51. 1937. febr. 15. pp. 220-230. Fordította: Telbisz Ferenc. A kozmikus sugárzás kutatása. [KSZ.]

KOLHÖRSTER, W. - MATTHER, J. - WEBER, E.: Összetartozó kozmikus sugarak. = Magyar Fizikai Folyóirat 7. 1959. 3. füz. pp. 262-263. A klasszikus irodalomból. Eredetileg megjelent: Naturwiss. 26, 576, 1938. Fordította: Telbisz Ferenc. A kozmikus sugárzásról. [KSZ.]

AUGER, P. - MAZE, R. - GRIVET-MEYER, T.: Nagy áthatoló képességű részecskéket tartalmazó kiterjedt légizáporok az atmoszférában. = Magyar Fizikai Folyóirat 7. 1959. 3. füz. pp. 265-267. A klasszikus irodalomból. Eredetileg megjelent: Comptes rendus 206, 1721, 1938. Fordította: Telbisz Ferenc. A kozmikus sugárzásról. [KSZ.]

ZACEPIN, G. T.: A mag-kaszkád folyamat és szerepe kiterjedt légizáporok kifejlődésében. = Magyar Fizikai Folyóirat 7. 1959. 3. füz. pp. 269-273. A klasszikus irodalomból. Eredetileg megjelent: DAN 67, 993-996, 1949. Fordította: Somogyi Antal. A kozmikus sugárzásról. [KSZ.]

JÁNOSSY Lajos: A kozmikus sugárzás áthatoló záporai. = Magyar Fizikai Folyóirat 7. 1959. 4. füz. pp. 339-354. A klasszikus irodalomból. Eredetileg megjelent: Proceedings of the Royal Society A sorozat 179. kötet. pp. 361-376. 1941. jún. 13-án beérkezett cikk. Fordította: Somogyi Antal. [KSZ.]

  MÁTRAI László: Két ritka Giordano Bruno-kiadásról. = Magyar Könyvszemle 75. 1959. júl-szept. 3. sz. pp. 280-281. Giordano Bruno 41 különféle műveiből csak 451 példányt őriznek a világ 71 könyvtárában. A szerző kutatást végzett a hazai példányok ügyében. A budapesti Egyetemi Könyvtárban talált Brunotól egy 1582-ben megjelent Cantus Circaeus című kiadványt, habár ez csonka példány. Debrecenben a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában pedig az 1612-ben megjelent Artificium perorandi Bruno-műről kapott értesítést. Kisebb közlemények. [SRG.]

ALMÁR Iván: Amikor a rakéta megérkezik a Holdra. Új elgondolások a holdrakéta nyomonkövetésére. = Magyar Nemzet 15. 1959. máj. 29. p. 5. [SRG.]

ALMÁR Iván: Legyen Planetárium Budapesten? = Magyar Nemzet 15. 1959. júl. 29. p. 4. [SRG.]

MIKESY Sándor - LAKÓ György: A tordasi Sajnovics-ünnepség. = Magyar Nyelv 55. 1959. máj. 2.(410.) sz. pp. 311-315. [SRG.]

DETRE László: A Nemzetközi Csillagászati Unió X. közgyűlése. = Magyar Tudomány 66.(4.) 1959. jan. 1. sz. pp. 50-52. Az 1919-ben alakult unió 1958. aug. 13. és 20. között Moszkvában tartotta 10. közgyűlését, amelyen Magyarországot Detre László és Jánossy Lajos képviselte. [KSZ.]

NAGY Ernő: Az űrrakéta-kísérletek tudományos és technikai jelentősége. = Magyar Tudomány 66.(4.) 1959. márc. 3. sz. pp. 141-149. Repülés és űrrepülés.; Az űrrakéta-kísérletek elsődleges célkitűzései.; A kísérletek első szakasza. Első kozmikus sebesség.; Űrrakéta-kísérletek. Második kozmikus sebesség.; Rakétatechnikai feltételek.; Irányítástechnikai feltételek.; Híradástechnikai feltételek.; Az űrrakéta tudományos feladatai.; Összefoglalás. Távlatok. [KSZ.]

NAGY Károly: Novobátzky Károly: A fizikai megismerés úttörői. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1959. 150 l. = Magyar Tudomány 66.(4.) 1959. júl-aug. 7-8. sz. pp. 432-433. Könyvismertetés. [KSZ.]

DETRE László: Az emberiség első követe a Holdon. = Magyar Tudomány 66.(4.) 1959. okt. 10. sz. pp. 505-507. "1959. szeptember 13-án, 21 óra 2 perc 24 másodperc világidőben érkezett emberalkotta tárgy először földönkívüli égitestre." [SRG.]

A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének nyilatkozata. = Magyar Tudomány 66.(4.) 1959. okt. 10. sz. pp. 539-540. Rusznyák István által aláírt nyilatkozat, a második és harmadik űrrakéta sikeres kilövése alkalmából. [KSZ.]

HAJÓS György: Az osztályvezetőség beszámolója. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 9. 1959. 1. sz. pp. 3-14. Csillagászat: p. 8., 12., 13-14. [KSZ.]

NAGY Ernő: Az első mesterséges bolygó. = Műszaki Élet 14. 1959. jan. 8. 1. sz. p. 1. [SRG.]

A világűr szennyezése. = Műszaki Élet 14. 1959. máj. 14. 10. sz. p. 9. [SRG.]

SINKA József: A holdvulkánosság megfigyelése. = Műszaki Élet 14. 1959. júl. 9. 14. sz. p. 2. [SRG.]

NAGY Ernő: Új lépések a megismerés útján. = Műszaki Élet 14. 1959. júl. 23. 15. sz. p. 3. Két szovjet geofizika rakéta fellövése. [SRG.]

A mesterséges holdak és a relativitás. = Műszaki Élet 14. 1959. júl. 23. 15. sz. p. 4. [SRG.]

Léggömb csillagászat. = Műszaki Élet 14. 1959. aug. 6. 16. sz. p. 7. [SRG.]

ZENTAI Béla: Az amerikaiak az első szovjet mesterséges bolygó irányításának technikájáról. = Műszaki Élet 14. 1959. okt. 1. 20. sz. p. 5. A Control Engineering alapján. [SRG.]

BOROMISZA Gyula. Hogyan jut el a rakéta a Holdba. = Műszaki Élet 14. 1959. okt. 1. 20. sz. p. 5. A Pravda alapján. [SRG.]

A Hold mint rádió reflektor. = Műszaki Élet 14. 1959. okt. 1. 20. sz. p. 13. [SRG.]

A mesterséges égitestek két évének krónikája. = Műszaki Élet 14. 1959. okt. 16. 21. sz. p. 5. 1958. XII. 31-ig felbocsátott mesterséges holdak fontosabb adatai. 1959. évben október 4-ig felbocsátott mesterséges holdak jegyzéke. 1959. X. 4-ig végzett űrrakéta kísérletek. [SRG.]

NAGY Ernő: A harmadik szovjet holdrakéta és a Hold ostroma. = Műszaki Élet 14. 1959. okt. 16. 21. sz. p. 11. [SRG.]

Űrhajózás napvitorlával. = Műszaki Élet 14. 1959. okt. 16. 21. sz. p. 11. [SRG.]

NAGY Ernő: Elektronika és űrhajózás. = Műszaki Élet 14. 1959. okt. 29. 22. sz. p. 11. [SRG.]

Ami a Lunyik-jelentésekből kimaradt. = Műszaki Élet 14. 1959. nov. 12. 23. sz. p. 7. [SRG.]

Új szovjet elmélet a Hold felületéről. = Műszaki Élet 14. 1959. nov. 12. 23. sz. p. 11. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Lunyik - és a csillagászok problémái. = Műszaki Élet 14. 1959. nov. 26. 24. sz. p. 11. [SRG.]

NAGY Ernő: A mesterséges égitestek felbocsátásának és követésének technikai problémái. = Műszaki Élet 14. 1959. nov. 26. 24. sz. p. 11. [SRG.]

SZEJTLI József: Táplálkozás a világűrben. = Műszaki Élet 14. 1959. dec. 24. 26. sz. p. 10. [SRG.]

-y - ő [NAGY Ernő]: Felfujható mesterséges holdak. = Műszaki Élet 14. 1959. dec. 24. 26. sz. p. 11. [SRG.]

A világűr igézete. Fiatalok a szabadsághegyi csillagvizsgálóban. = Népművelés. 6. 1959. febr. 2. sz. pp. 1., 32. Farkas Tamás képriportja. [KSZ.]

DARÁZS Endre: Üstökösök. = Népművelés. 6. 1959. nov. 11. sz. p. 2. Vers. 36 soros. [KSZ.]

LUKÁCS Tibor: Ismerkedés a csillagok világával. = Népművelés. 6. 1959. nov. 11. sz. pp. 17-18. Csillagászati könyvek ajánlása. Optikák beszerzése. Mozgóképek és dia-filmek. Csaknem minden megyeszékhely TIT-szervezete kapott egy-egy 12,5 cm-es tükrös távcsövet. [KSZ.]

GAUSER Károly: Ahol más napok ragyognak. = Népszerű Technika 8. 1959. jan. 1. sz. pp. 3-5. [KSZ.]

GAUSER Károly: Túl a Föld vonzókörén. = Népszerű Technika 8. 1959. febr. 2. sz. pp. 35-37. [KSZ.]

GAUSER Károly: Haldokló csillagok. = Népszerű Technika 8. 1959. márc. 3. sz. pp. 75-77. [KSZ.]

ABONYI Iván: Megjegyzések a Magyar Endre gravitációelmélethez. = Népszerű Technika 8. 1959. márc. 3. sz. pp. 90-91. Nem egyetértő. [KSZ.]

GAUSER Károly: Van-e "űr" a csillagok között? A láthatatlan hidrogénfelhők titkai. = Népszerű Technika 8. 1959. ápr. 4. sz. pp. 118-120. [KSZ.]

GAUSER Károly: Forradalmi felfedezés a csillagászatban: napjainkban is születnek világok. = Népszerű Technika 8. 1959. máj. 5. sz. pp. 141-143. [KSZ.]

F. E. [FLÓRIÁN Endre:] A Föld sugárbörtönében. = Népszerű Technika 8. 1959. jún. 6. sz. pp. 166-167. [KSZ.]

GAUSER Károly: Mit tudunk a Föld szerkezetéről? = Népszerű Technika 8. 1959. júl. 7. sz. pp. 211-213. [KSZ.]

GAUSER Károly: Közelebb a csillagokhoz. = Népszerű Technika 8. 1959. aug. 8. sz. pp. 239-242. [KSZ.]

GAUSER Károly: Mi újság a rádiócsillagászatban? = Népszerű Technika 8. 1959. szept. 9. sz. pp. 278-279. [KSZ.]

Üzenet a Holdba. = Népszerű Technika 8. 1959. okt. 10. sz. pp. 291., címoldal. A második szovjet űrrakéta becsapódása a Holdba. [KSZ.]

Mesterséges holdak a Föld légköréről. = Népszerű Technika 8. 1959. okt. 10. sz. pp. 292-293. [KSZ.]

GAUSER Károly: Újabb nehézségek az univerzum felmérésében. = Népszerű Technika 8. 1959. okt. 10. sz. pp. 307-309. [KSZ.]

Utazás a Hold körül. Első fénykép a Hold túlsó oldaláról. = Népszerű Technika 8. 1959. nov. 11. sz. pp. 323., hátsó külső borító. [KSZ.]

Három lunyik a Holdról. = Népszerű Technika 8. 1959. dec. 12. sz. p. 361. [KSZ.]

GAUSER Károly: Újabb bizonyíték a világtér tágulása mellett. = Népszerű Technika 8. 1959. dec. 12. sz. pp. 362-363. Rádióforrások rádióhullámainak eltolódása. [KSZ.]

Elektronikus távcsövek. = Népszerű Technika 8. 1959. dec. 12. sz. p. 364. [KSZ.]

NAGY Ernő: A naprendszer tizedik bolygója. = Ország Világ 3. 1959. jan. 7. 1. sz. p. 3. Az első mesterséges holdról. [SRG.]

G. E.: Sorsdöntő lépés a csillagok felé. = Ország Világ 3. 1959. jan. 7. 17. sz. p. 3. A szovjet űrrakétáról. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Mi vár a Holdra lépő első emberre? = Ország Világ 3. 1959. jan. 14. 2. sz. pp. 6-7. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Ember a világűrben? ... Néhány gyakorlati tanács világűr utazóknak. = Ország Világ 3. 1959. jan. 28. 4. sz. p. 7. [SRG.]

BARÓTI Géza: A győri lakatos felnéz a Fiastyúkra. = Ország Világ 3. 1959. febr. 11. 6. sz. p. 5. Beszélgetés Szitter Béla amatőrcsillagásszal, a győri vagongyár lakatosával. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Egy szovjet tudós kimutatta: Lehet élni a Holdon! = Ország Világ 3. 1959. máj. 13. 19. sz. p. 21. Képzeletbeli utazás a Holdon 1999-ben, L. Lvov leningrádi tudós megállapításai alapján. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Szovjet tudós meglepő feltevése. Készítettek-e mesterséges holdakat a Mars-lakók? = Ország Világ 3. 1959. júl. 1. 26. sz. p. 22. Sklovszkij csillagász szerint a Phobos és a Deimos mesterséges létesítmények. Kulin György véleménye Sklovszkij nézetéről. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Így jutunk a csillagokba. = Ország Világ 3. 1959. aug. 5. 31. sz. p. 23. A szovjet rakétakísérletekről. Súlytalan rakéták. Az űrhajós nem öregszik. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Szovjet rakéta a naprendszer első állomásán. = Ország Világ 3. 1959. szept. 16. 37. sz. p. 3. 1959. szept. 13-án szovjet kozmikus rakéta érkezett a Holdra. [SRG.]

RAJNA Béla: "Vagy talán megvárjuk... ?" hát bizony megvárták. = Ország Világ 3. 1959. szept. 23. 38. sz. pp. 4-5. Az 1959. szeptember 12-én fellőtt holdrakétáról, amely 13. este 10 óra 12 perc 24 másodperckor elsőként csapódott be a Holdra. [SRG.]

Születésnapi ajándék: a Lunyik III. = Ország Világ 3. 1959. okt. 7. 40. sz. p. 1., 3. Az első szputnyik fellövésének második születésnapján érte el a rakéta a Holdat. [SRG.]

(lukács) [LUKÁCS Tibor]: Újabb részletek a Hold ostromáról. = Ország Világ 3. 1959. okt. 14. 41. sz. p. 2. [SRG.]

Előkészületek az űrutazásra. = Ország Világ 3. 1959. okt. 21. 42. sz. p. 8. Ember és állat felkészítése az űrutazásra. [SRG.]

Ember és kutya kísérleti "repülése" az űrben. = Ország Világ 3. 1959. okt. 28. 43. sz. p. 8. [SRG.]

Az évszázad fényképfelvétele a Lunyik III-ról. = Ország Világ 3. 1959. nov. 4. 44. sz. p. 24. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Lunyik "leleplezései" a Holdról. = Ország Világ 3. 1959. nov. 11. 45. sz. p. 18. [SRG.]

Milyen lesz a IV. Lunyik? = Ország Világ 3. 1959. dec. 2. 48. sz. pp. 7-8. Marc Heimer a Paris Match újságírójának kérdései A. Sternfeld szovjet űrhajózás népszerűsítőnek. [SRG.]

A tizedik bolygó. = Pajtás 13. 1959. jan. 7. 1. sz. p. 6. A január 3-ról 4-ére virradó éjszaka kilőtt holdrakéta híre. [SRG.]

KULIN György: Út a világűrbe. = Pajtás 13. 1959. jan. 14. 2. sz. pp. 6-7. [SRG.]

1959. szeptember 13. vasárnap 22 óra 02 perckor a Holdra ért a II. szovjet kozmikus rakéta. = Pajtás 13. 1959. szept. 16. 37. sz. pp. 6-7. [SRG.]

A csillagász üzeni... = Pajtás 13. 1959. szept. 16. 37. sz. p. 7. Almár Iván véleménye a holdraszállásról. [SRG.]

Az űrrakéta, amely visszatért a Földre. = Pajtás 13. 1959. szept. 23. 38. sz. p. 5. A II. szovjet űrrakétáról. [SRG.]

Űrhajózás. = Pajtás 13. 1959. okt. 14. 41. sz. p. 9. A Lunyik III. felbocsátásáról és útjáról. [SRG.]

A Hold másik arca. = Pajtás 13. 1959. nov. 4. 44. sz. p. 4. Az 1959. október 4-én fellőtt III. szovjet űrrakéta útjáról, munkájáról. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: A mesterséges égitestekkel végzett kísérletek néhány érdekes eredménye. = Rádiótechnika 9. 1959. aug. 8. sz. pp. 258-261. Többek között a van Allen-öv felfedezéséről. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Hold multja. = Repülés 12. 1959. dec. 12. sz. p. 13. A Hold túlsó oldaláról készített első felvételek kapcsán felmerült elgondolások. [HAI.]

HLEBCEVICS, J.: Hogyan juthat fel az ember a Holdra? = Szovjet Híradó 3. 1959. febr. 1. 3. sz. pp. 14-15. [ZSE.]

KUKARKIN, B.: Szovjet űrrakéta a Holdon, a Mars és a Vénusz van soron. = Szovjet Híradó 3. 1959. okt. 1. 19. sz. pp. 3-4. [ZSE.]

Mit mond... Detre László. = Szovjet Híradó 3. 1959. okt. 1. 19. sz. p. 5. Kommentár az előzőhöz. [ZSE.]

ZIGEL, Feliksz: A "Lunnyik-2" eredményei. = Szovjet Híradó 3. 1959. okt. 15. 20. sz. p. 5., 7. [ZSE.]

Páratlan eredmény: Az első fénykép a Hold ismeretlen oldaláról. = Szovjet Híradó 3. 1959. nov. 1. 21. sz. pp. 14-15. [ZSE.]

Elektronszem a világűrben. Interjú V. Sziforov szovjet tudóssal. = Szovjet Híradó 3. 1959. nov. 15. 22. sz. p. 4. [ZSE.]

A Szovjetunió első űrrakétájáról. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. jan. 1. sz. p. 9. 1959. jan. 2-án lőtték fel. [KSZ.]

BAÁN Simon: Világszigetek - a tejútrendszerek. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. jan. 1. sz. pp. 13-16. [SRG.]

ABONYI Iván: A mesterséges holdak az általános relativitáselmélet bizonyításának szolgálatában. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. jan. 1. sz. pp. 23-25. [SRG.]

H.: Kulin - Zerinváry: A távcső világa. Gondolat 1958. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. jan. 1. sz. p. 45. Könyvismertetés. [SRG.]

KULIN György: Csillagos ég. Csillagászati naptár 1959 februárjára. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. jan. 1. sz. p. 48. [SRG.]

Címképünk: A Szovjetunió 1959. január 2-án felbocsátott mesterséges bolygója. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. febr. 2. sz. címoldal. [KSZ.]

A szerkesztőség: Túl a második kozmikus sebességen. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. febr. 2. sz. p. 49., címoldal. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A holdrakéták pályáiról. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. febr. 2. sz. pp. 49-52. [PIR.]

NAGY Ernő - SINKA József: Az első mesterséges bolygó. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. febr. 2. sz. pp. 53-55. [PIR.]

TAMÁSI Zoltán: A rakétaüzemanyagokról. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. febr. 2. sz. pp. 56-58. [PIR.]

Társulati élet. A szakosztályok Országos Választmányainak alakuló üléseiről. Csillagászati és űrhajózási szakosztály. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. febr. 2. sz. p. 94. 1958. dec. 3-án alakult. Elnökké Detre Lászlót választották. Határozatot hoztak, hogy "Csillagos Ég" címmel a szakosztály közlönyt indítson. [KSZ.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1959 márciusára. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. febr. 2. sz. p. 95. [SRG.]

Tudományos krónika. 395 éve - 1564. február 15-én született Galileo Galilei. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. febr. 2. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

NAGY István György: A rakéták irányítása. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. márc. 3. sz. pp. 107-110. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Holdfogyatkozás 1959. március 24-én. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. márc. 3. sz. p. 134. [SRG.]

NAGY Ernő: "Leszállás" a Holdon... = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. márc. 3. sz. p. 136. Egy londoni számítógépes szimulátor programjával. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj: Az Alphonsus kráter vulkánkitöréséről. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. márc. 3. sz. p. 138. 1958. nov. 3-án. [SRG.]

S. G.: Földünk alakja és a mesterséges holdak. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. márc. 3. sz. p. 139. [KSZ.]

A természettudományi szakosztályok Országos Választmányainak elnökségi tagjai. Csillagászati és űrhajózási szakosztály. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. márc. 3. sz. p. 142. Elnök: Detre László. Elnökhelyettesek. Kulin György, Szabó Gyula. Titkár: Róka Gedeon. [KSZ.]

KULIN György: Csillagos ég. Csillagászati naptár 1959 áprilisára. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. márc. 3. sz. p. 143. [SRG.]

Tudományos krónika. Pierre Simon Laplace. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. márc. 3. sz. hátsó belső borító. [KSZ.]

BAÁN Simon: A Naprendszer kialakulásáról. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. ápr. 4. sz. pp. 153-156. [SRG.]

TAMÁSI Zoltán: Folyékony rakétaüzemanyagok. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. ápr. 4. sz. pp. 166-170. [SRG.]

Márciusi számunkban közült felhívásunkra ifj. dr. Xántus János kolozsvári olvasónk küldte az alábbi képeket a március 24-i holdfogyatkozásról. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. ápr. 4. sz. p. 173. 3 fénykép. [KSZ.]

SULOKY István: Mai szemmel a földmágnességről és a sarki fényről. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. ápr. 4. sz. pp. 174-176. [SRG.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Kalender für Sternfreunde 1959. (A csillagászat barátainak évkönyve 1959) Leipzig, 1958. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. ápr. 4. sz. p. 187. Könyvismertetés. [SRG.]

KULIN György: Csillagos ég. Csillagászati naptár 1959 májusára. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. ápr. 4. sz. p. 190. [SRG.]

Tudományos krónika. 440 éve - 1519. május 2-án halt meg Leonardo da Vinci. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Fekete villámok. Kisebb közlemények. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. máj. 5. sz. pp. 230-231. [SRG.]

REDÖCS József: A naptárrefom kérdése. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. máj. 5. sz. pp. 231-233 Kürschák József által alkotott és Mahler Ede által 1916. dec. 5-én is ismertetett naptárterv. Egy 400 éves ciklus alatt minden év hétfővel kezdődne és vasárnappal végződne. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Vörös óriáscsillagok anyagvesztesége. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. máj. 5. sz. p. 233. [SRG.]

Szovjet rakéták és mesterséges holdak műszerei. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. máj. 5. sz. pp. 234-235. [KSZ.]

S. G.: Csillagrendszereink és a szomszédos galaktikák. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. máj. 5. sz. p. 235. [SRG.]

BARTHA Lajos, Ifj.: R. Rothmayer: Rakéták - Szputnyikok - Űrhajók (100 kérdés és 100 felelet). (170 oldal, 53 ábra, Kossuth Kiadó, 1959.) = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. máj. 5. sz. p. 236. Könyvismertetés. [SRG.]

SINKA József: A holdrakéta nyomában. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. máj. 5. sz. p. 238. Ismeretterjesztő előadások országszerte. [KSZ.]

KULIN György: Csillagos ég. Csillagászati naptár 1959 júniusára. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. máj. 5. sz. p. 240. [SRG.]

GAUSER Károly: Csillagtársulások. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. jún. 6. sz. pp. 267-270. Az Endeavour 1959. jan. számában megjelent Ambarcumjan tanulmány alapján. [PIR.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1959 júliusára. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. jún. 6. sz. p. 288. [SRG.]

Címképünk: Damka és Kozjavka a kísérleti rakéta kabinjában. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. júl. 7. sz. címoldal. [SRG.]

GALLA Emil: Erők, gyorsulások élettani hatása az űrhajóban. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. júl. 7. sz. pp. 314-317. [PIR.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Mars légkörének kooperatív megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. júl. 7. sz. p. 329. Együttes észlelések a bécsi Uránia, a zágrábi Természettudományi Egyesület csillagvizsgálója és a budapesti Uránia megfigyelőinek részvételével 1958 szeptember közepétől 1959 január elejéig. [SRG.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1959 augusztusára. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. júl. 7. sz. p. 336. [SRG.]

Tudományos krónika. 50 éve - 1909. május 29-én halt meg Gothard Jenő. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. júl. 7. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

BALÁZS Béla: Az elemek gyakorisága és keletkezésük a Világegyetemben. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. aug. 8. sz. pp. 345-349. [PIR.]

NAGY Ernő: Űrhajózási bemutató a párizsi repülőgépkiállításon. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. aug. 8. sz. pp. 377-378. 1959. jún. 12-21. [KSZ.]

Geofizikai rakéták és mesterséges égitestek műszerei. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. aug. 8. sz. p. 380. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Ismeretterjesztés és csillagászat az NDK-ban. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. aug. 8. sz. pp. 382-383. [SRG.]

KULIN György: Csillagászati naptár 1959 szeptemberére. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. aug. 8. sz. p. 384. [SRG.]

HORVÁTH Kálmán: Csillagászati helymeghatározás az Antarktiszon. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. szept. 9. sz. pp. 415-417. [PIR.]

SINKA József: Ember alkotta eszköz a Holdon. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. szept. 9. sz. pp. 418-419. 1959. szeptember 13-án világidőben 21 órakor érte el az első emberalkotta szerkezet idegen égitest felületét, a Holdat. [PIR.]

BARTHA Lajos, ifj.: Színes felvételek égitestekről. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. szept. 9. sz. p. 423. [SRG.]

Lassabban forog a Föld. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. szept. 9. sz. p. 424. Science News Letter alapján. [KSZ.]

S. L.: A harmadik szputnyik pályaváltozatai. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. szept. 9. sz. p. 425. [KSZ.]

Ismeretterjesztő bolt Pécsett. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. szept. 9. sz. p. . 426. A TIT megnyitotta Uránia ismeretterjesztő boltját, ahol csillagászati eszközöket is árusítanak. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: Dr. Baade nyugalomba vonult. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. szept. 9. sz. p. 426. [KSZ.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1959 októberére. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. szept. 9. sz. p. 432. [SRG.]

A "Föld-Hold szputnyik". = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. okt. 10. sz. p. 434. [SRG.]

N. E. [NAGY Ernő]: Tejútrendszerünk szokatlan tulajdonságai. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. okt. 10. sz. p. 441. Green Bank-i rádiócsillagászati vizsgálatok. [KSZ.]

A tér és idő végtelenségének problémája a modern kozmológiában. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. okt. 10. sz. pp. 457-459. Szvigyerszkij, V. J.: Tér és idő című kötete nyomán. [SRG.]

N. E. [NAGY Ernő]: Az Explorer VI. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. okt. 10. sz. p. 474. Amerikai mesterséges hold. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A hazai holdkutatás néhány eredménye. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. okt. 10. sz. p. 479. A budapesti Urániában 1949 nyarán kezdték a rendszeres holdkutatást. Három fő irányban: 1. változó alakú és színárnyalatú foltok észlelése. 2. fénylő holdkráterek megfigyelése. 3. az Alphonsus kráterben tapasztalt vulkángyanús jelenség nyomainak vizsgálata. [SRG.]

KULIN György: Csillagos ég. Csillagászati naptár 1959 novemberére. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. okt. 10. sz. p. 480. [SRG.]

SINKA József: A sebességtől függő idő. Az űrhajózás időparadoxona. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. nov. 11. sz. pp. 491-493. [KSZ.]

BOROS János: Előadói konferencia Pécsett, a fizika filozófia kérdéseiről. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. nov. 11. sz. p. 498. 1959. okt. 10-12 közötta TIT Bartók-klubjában. Előadást tartott: Jeges Károly, Marx György, Szabó János, Róka Gedeon, Ernszt Jenő, Fáy Gyula, Fényes Imre. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Új meteorit: a "Luhy". = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. nov. 11. sz. pp. 517-518. 1959. április 7-én Csehszlovákia területén leesett meteorit. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az 1959. október 2-i napfogyatkozás megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. nov. 11. sz. p. 520. A budapesti Uránia Csillagvizsgálóból. [SRG.]

KULIN György: Csillagos ég. Csillagászati naptár 1959 decemberére. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. nov. 11. sz. p. 528. [SRG.]

Tudományos krónika. 145 éve -1814. november 25-én született Julius Robert Mayer német orvos, fizikus. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. nov. 11. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Tudományos krónika. 25 éve -1934. október 11-én halt meg Kövesligethy Radó. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. nov. 11. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

SINKA József: Föld... Hold... Föld... = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. dec. 12. sz. pp. 529-532. A Holdat megkerülő és a Hold túlsó oldalát lefényképező szputnyik. A Pravda 1959. okt. 27-i cikke nyomán. [SRG.]

Új rádióteleszkóp Michiganban. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. dec. 12. sz. p. 552. [SRG.]

BARTA György: Tudományos mértékegységek, országos hálózatok nemzetközi egyeztetése. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. dec. 12. sz. pp. 561-562. [SRG.]

Az Explorer VII. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. dec. 12. sz. p. 575. [SRG.]

KULIN György: Csillagos ég. Csillagászati naptár 1960 januárjára. = Természettudományi Közlöny 3.(90.) 1959. dec. 12. sz. p. 576. [SRG.]

KULIN György: A modern rakétakísérletek oktatási vonatkozásai. = A Természettudományok Tanítása 1959. 4. sz. pp. 1-6. [SRG.]

Összeütköző tejútrendszerek titka. = Univerzum 3. 1959. febr. 2. (24.) sz. pp. 92-95. A "Tyechnyika Mologyozsi" cikke nyomán. [ZSE.]

KOZIRJEV, V. A.: Vulkán a Holdban. = Univerzum 3. 1959. júl. 7. (29.) sz. pp. 65-70. A "Znanyije-Szila" cikke nyomán. [ZSE.]

SKLOVSZKIJ, J.: Mesterséges holdak-e a Mars holdjai? = Univerzum 3. 1959. okt. 10. (32.) sz. pp. 80-83. Válaszok a Komszomolszkaja Pravda kérdéseire. [ZSE.]

A Lunyik-program legújabb eredményei. = Univerzum 3. 1959. nov. 11. (33.) sz. pp. 58-70. [ZSE.]

AMBARCUMJAN, Viktor A.: Hogyan születnek a csillagok? = Univerzum 3. 1959. dec. 12. (34.) sz. pp. 37-49. [ZSE.]

BENCZE Sándor: Emlékezés Gothard Jenőre. = Vas Népe 4. 1959. máj. 30. p. 5. Halálának 50. évfordulója. [SRG.]

SINKA József: A Holdra érkezett a szovjet űrrakéta. = Vas Népe 4. 1959. szept. 15. 216. sz. p. 1. A Széchenyi-hegyi csillagvizsgálóban észlelték a rakéta becsapódását. Kulin György, Gauser Károly és Bartha Lajos nyilatkozata. [SRG.]

Első nyilatkozatok és kommentárok a szovjet űrrakéta Holdra érkezéséről. = Vas Népe 4. 1959. szept. 15. 216. sz. p. 2. [SRG.]

LŐRINCZ Károly: Először a világtörténelemben. = Vas Népe 4. 1959. szept. 15. 216. sz. p. 3. [SRG.]

A Szovjetúnió kezében tartja a vezetést. Újabb visszhangok a holdrakétáról. = Vas Népe 4. 1959. szept. 16. 217. sz. p. 2. [SRG.]

Nem kerültek mikroorganizmusok a Holdra. Mit tudhatunk meg a Holdról és a Földről a kozmikus rakéta segítségével. = Vas népe 4. 1959. szept. 16. 217. sz. p. 2. [SRG.]

A szovjet holdrakéta. = Vas Népe 4. 1959. szept. 17. 218. sz. p. 2. [SRG.]

A szovjet tudósok és mérnökök új szakaszt nyitottak meg az űrkutatásban. = Vas Népe 4. 1959. szept. 17. 218. sz. p. 2. [SRG.]

Az ember a csillagokba néz. Fejezetek a távcső történetéből. = Vas Népe 4. 1959. szept. 17. 218. sz. p. 4. [SRG.]

"Az ábránd valóra vált". Sajtóvisszhangok a szovjet holdrakétáról. = Vas Népe 4. 1959. szept. 18. 219. sz. p. 2. [SRG.]

Űrrakéta, amely visszatér a Földre. = Vas népe 4. 1959. szept. 18. 219. sz. p. 2. [SRG.]

BOROS László: Új korszak hírnöke (1959 szeptember). Vers. = Vas Népe 4. 1959. szept. 20. 221. sz. p. 3. Az űrrakétáról. [SRG.]

KULIN György: Van-e élet a Földön kívül? = Világ Ifjúsága 13. 1959. júl. 7. sz. pp. 8-9. [SRG.]

A holdkorszak kezdete. = Világ Ifjúsága 13. 1959. okt. 10. sz. p. 10. [SRG.]

KULIN György: A Hold. = Világ Ifjúsága 13. 1959. nov. 11. sz. pp. 8-9. [SRG.]

KARCZAG László: Pillantás a jövőbe. Fotonrakéta a jövő űrhajója. = Világ Ifjúsága 13. 1959. nov. 11. sz. p. 9. [SRG.]

          1960.

AUJESZKY László: Értsük meg az időjárást. Budapest, 1960. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 215 p., 12 fekete-fehér t., 1 térkép. /Búvár könyvek. 7./ Szakmailag ellenőrizte: Zách Alfréd. Csillagászat: pp. 105-115. (A légkör legérdekesebb jelensége - a sarki fényről. Részletesebben az 1938. jan. 25-i és az 1959. szept. 3/4-i sarki fényről.; pp. 166-173. (Fényjelenségek a Nap körül. Napgyűrű, napudvar, holdgyűrű, holdudvar, az alkonyati égbolt színei, a szivárvány) [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Séta a csillagos égen. Budapest, 1960. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 177 p. /Búvár könyvek. 3./ Szakmailag ellenőrizte: Sinka László. [KSZ.]

BOTOND-BOLICS György: Korunk csodái. Budapest, 1960, Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 367 p. Szakmailag ellenőrizte: Kulin György és Ponori Thewrewk Aurél. Csillagászat: pp. 61-122. [KSZ.]

CIOLKOVSZKIJ, Konsztantyin Edvardovics: Távol a Földtől. Tudományos fantasztikus történet. Ford.: Meggyesi János. Budapest, 1960. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 271 p. Eredeti Kiadás: 1958. Szakmailag ellenőrizte: Nagy Ernő. Az 1857-1935 között élt szerző életrajzával (pp. 267-269.). A könyv 2017-ban játszódik, de a tudományos-fantasztikus környezet csak a lehetőség arra, hogy Ciolkovszkij ismertesse elképzeléseit az űrhajózásról. A jövőben megvalósulhatónak vélte, mert részletesen szól az űrhajózás technikájáról, a gyakorlatáról, az égimechanikájáról, a többlépcsős rakétáról, a súlytalanságról, az égitestek közötti közlekedésről, az űrhajósok életmódjáról, a holdraszállásról, az űrtelepekről. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 262 p. [SRG.]

Csillagászattan. Tankönyv a XI. Reálszakos osztály számára. Bukarest, 1960. 201 p. [SZF.]

DÁNIEL György: Könyvismeret. Csillagászat, földtan, földrajz. Budapest, 1960. Országos Széchényi Könyvtár. 44 p. /A könyvtárosképzés füzetei. Középfok./ [KSZ.]

DIMA, I.: Ismerjük meg a világegyetemet. Bukarest, 1960. Tudomány- és Kultúraterjesztő Társaság, Kolozsvári Nyomdaipari Vállalat. 43 p. /Tudomány- és Kultúraterjesztő Társaság könyvtára./ [KSZ.]

Első felvételek a Hold túlsó oldaláról. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közleménye. Ford.: Dienes Gedeon. Budapest, 1960. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 38 p. A harmadik kozmikus rakéta 1959. október 7-én lefényképezte a Hold - Földünkről - láthatatlan oldalát. [KSZ.]

A Föld. Szerk.: Tasnádi Kubacska András. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Athenaeum Nyomda. 502 p., 26 t., 1 térk. /A természet világa./ Szakmailag ellenőrizte: ... Kulin György...; A könyvben csillagászat: Róka Gedeon: A Föld mint égitest. pp. 5-52.; Egyed László: A Föld belül. pp. 53-131. Benne: A búzaszemtől a távcsőig. pp. 58-59.; A békés egymás mellett élés alapja a Naprendszerben. pp. 63-64.; Keringő Holddal. pp. 75-76.; Ami a toledói pengénél is rugalmasabb. pp. 76-77.; A legrégibb óra. pp. 108-109. [SRG.]

FÜSI Lajos: Földrajz az általános iskolák VII. osztálya számára. Kísérleti könyv. 3. kiad. Budapest, 1960. Tankönyvkiadó Vállalat. Egyetemi Nyomda (Budapest). 142 p. A művelődésügyi miniszter rendeletére. Készült a Művelődésügyi Minisztérium Általános Iskolai Főosztályának irányításával. Készült az 1959-es második kiadás alapján. Példányszám: 150 000. Jelzet: A 706.; Csillagászat: pp. 109-132. A csillagászati földrajz elemei: A Föld égitest. Tájékozódás a szabadban és az égbolton. Az égitestek. A Föld alakja és nagysága. Helymeghatározás a földgömbön. A Föld tengely körüli forgása. Az időmérés. A Föld keringése a Nap körül. A Naprendszer és a csillagrendszerek, A Nap. A bolygók. A Hold. Az üstökösök és meteorok. A csillagrendszerek. A Naprendszer kialakulása. A Föld belső szerkezete. Kérdések és feladatok. [KSZ.]

HAHN István: Az időszámítás története. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 130 p. /Gondolattár. 2./ A szerző bevezetése 1959. aug. 7-én kelt. [KSZ.]

Három előadás a Napról. Előadásvázlatok a "Mit tudunk a Napról?", "A Nap és földi hatásai", "Az 1961. február 15-i teljes napfogyatkozás" c. előadásokhoz. Kiad. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1960. TIT. 11 p. [KSZ.]

HEYM, Stefan: A kozmosz korszaka. Ford.: Révész Gy. István. Budapest, 1960. Kossuth Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 144 p. A fordítást ellenőrizte: Nagy Ernő.; Csillagászat: Versenyfutás a világűrben. pp. 9-21. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A gravitációs "állandó" időbeli változása és a Hold belső szerkezete. Budapest, 1960. Magyar Tudományos Akadémia, Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 261-270. Különlenyomat a Magyar Fizikai Folyóiratból. [SRG.]

HITZIGER, Lothar: A holdbeli ember nyomában. Ford.: Sallay Gergely. Budapest, 1960. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 167 p. /Búvár könyvek. 1./ Szakmailag ellenőrizte: Kulin György. [KSZ.]

A Hold túlsó felének első fényképfelvételei. Ford.: Mannó Sándor. [Budapest,] 1960. Szovjet Tudományos Akadémia, Szovinformbüro kiadása, Állami Nyomda. 35 p. [KOC.]

ILJIN, M.: Hány óra? Ford.: Apostol András. Budapest, 1960. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 173 p. /Búvár könyvek. 9./ A modern órák fejezetet (pp. 132-169.) Kindzierszky Emil írta. [KSZ.]

KOSELEVSZKIJ, D. I.: Bibliai legendák alkonya. Ford.: Szécsi Ágnes. Budapest, 1960. Kossuth Könyvkiadó, Szikra lapnyomda. 55 p. Nagyrészt földrajztudományi és csillagászati témájú. [KSZ.]

LAUE, Max von: A fizika története. Ford.: Svékus Olivér. [Budapest,] 1960. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 180 p. /Stúdium könyvek. 17./A fordítást átnézte: Dr. Szalai Sándor. A csillagászathoz legszorosabban kötődő fejezet: III. Gravitáció és távolbahatás. De a kötet más részein is találhatunk csillagászati szempontból értékelhető adatokat. [HAI.]

A mi világunk. Növények. Állatok. Világmindenség. Írta: Dala László, Jakucs Pál, Kulin György, Tasnádi Kubacska András. Budapest, 1960. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 95 p. Gyermekeknek, hat éven felülieknek. Csillagászat: pp. 68-83. Kulin Györgytől. [KSZ.]

NAGY Ernő: Tűzcsóva a világűrben. (Amit a rakétáról tudni kell...). Budapest, 1960. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi nyomda. 204 p. /Búvár könyvek. 8./ Szakmailag ellenőrizte: Aujeszky László. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Mesék a világ végéről. (Előadásvázlat) Kiad. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. TIT Csillagászati Szakosztályok Országos Választmánya. 10 p. [KSZ.]

POPOVICI, Calin: A csillagok keletkezése és fejlődése. Bukarest, 1960. Tudomány és Kultúra Terjesztő Társulat. 28 p. /Tudomány és Kultúra Terjesztő Társulat könyvtára. 344./ [SZF.]

RÁCZ István: Méret és nagyságrend. Budapest, 1960. Műszaki Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 220 p. Szakmailag ellenőrizte: Földes István. Csillagászat: pp. 38-54., 60-73., 82-123. [KSZ.]

SZÉKELY István: Krónika ez világnak jeles dolgairól. Krakkó 1559. A kísérő tanulmányt írta és a facsimile szövegét gondozta Gerézdi Rabán. Budapest, 1960. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete, Akadémiai Nyomda. 238 p. /Bibliotheca Hungarica Antiqua./ Eredeti Cím: Chronica ez Vilagnac jeles Dolgairól. Szekel’ Estvan Craccoba Niomtatot. Striykoutai Lázár Által, Christvs születesenek M. D. LIX. esztendeiebe. Csillagászati jelenségek: 5518. - 1556. év: "EZEN EZTENDO’BE ket üstökös csillag lattatec fen az egen."; 5519. - 1557. év: "EZ EZTENDO’BE eg’ nag’ sarkan’ lattatec deel elöt niarba az egen."; 5520. - 1558. év: "MAGIAR ORSZÁGBA A’ KEREZTESI mezőn pinkest hauanac tizen kilenczedic napian finies nappal a’ tiszta egből, harom kő essec ala, kic a’ mertekben huszan neg’ fontot niomanac egietébe." "EG’ HOMALIOS üstökös csillag lattatec niarba az egen nap esset fele." pp. 237-238. [SRG.]

A Szombathelyi Állami Nagy Lajos Általános Gimnázium évkönyve az 1959/60. iskolai évről. Közzétette Kővári Ferenc igazgató. Szombathely, [1960.] Kiadja a gimnázium igazgatósága. Szombathelyi Nyomdaipari Vállalat. 32 p. Benne (pp. 3-4.): "Az iskola épülete a Széchenyi utcában, benn az udvarban van." ... "Külön említést érdemel az épületben működő Uránia Csillagvizsgáló, amely jelenleg a város tanács kezelésében van, külön személyzettel. A felszabadulás utáni iskolatörténet egyik létesítménye a csillagda, amely a természettudományos ismeretek kiszélesítését is jelenti, de sokkal jobban dokumentálja a megváltozott ifjúságot, hiszen 1949. április 19-től, az első téglakiutalástól szorgos diákok munkájának eredményeként született meg, akik sok héten át társadalmi munkában működtek közre az építkezésnél." [KSZ.]

A világűr kapujában. Budapest, 1960. Kiadja a Magyar-Szovjet Baráti Társaság, Egyetemi Nyomda. 39 p. Az asztronautika, a kozmikus térség és a Naprendszer feltérképezése. Felvételek a Hold "túlsó" oldaláról. Meteorológiai és navigációs mesterséges holdak. Szputnyik-űrhajók. [KSZ.]

MERSITS József - BARTHA Lajos, ifj. - FEJES Imre - GAUSER Károly - MOISZA János - PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászati adatok az 1960. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 3-70. [SRG.]

GUMAN István: A csillagos ég 1960-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 71-80. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1958. július 1. - 1959. június 30.). In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 81-83. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT csillagászati és űrhajózási szakosztályainak 1958/59 évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 84-86. [SRG.]

KULIN György: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia bemutató csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 88-102. Beszámolók: Borbás Mihály Baja; Kulin György Győr; Szabó Gyula Miskolc; Székely Csaba Kalocsa; Tóth László, Áts György, Takács József Pécs; Kunfalvi András Szeged; Bencze Sándor Szombathely. [SRG.]

DETRE László: Az 1958. év csillagászati eseményei. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 103-106. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj. - BERKES Zoltán - NYITRAI Tibor - ÖRMÉNYI Imre: Az 1958-59-es naptevékenység. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 107-117. [SRG.]

KULIN György: A csillagos égbolt megismerése. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 118-128. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az ókori építmények csillagászati vonatkozásai. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 129-136. [SRG.]

SINKA József: A Föld és a Hold között. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 137-145. [SRG.]

BARTHA Lajos: A magyar csillagászat történetéből. III. Csillagászat a reformkorban. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 146-163. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A világmindenség anyaga. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 164-175. [SRG.]

BARTA György: Az égitestek mágnessége. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 176-185. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A csillagok energiatermelése. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 186-198. [SRG.]

DETRE László: A csillagok keletkezése és fejlődése. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 199-223. [SRG.]

FÖLDES István: A dwingelooi 25 méteres parabolikus rádióteleszkóp. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 224-232. [SRG.]

PIRET Endre: Az elektronikus távcsövekről. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 233-238. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Viták az Alphonsus kráter vulkánkitöréséről. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 239-243. [SRG.]

GAUSER Károly: A csillagászat halottai. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 244-252. John Evershed, Robert J. Trumpler, Clarence A. Chant, Walter S. Adams, Keivin Burns, Rosco F. Sanford, Albert G. Ingall, H. J. Gramatzki, Wilhelm Rabe, O. Ju. Smidt, G. A. Sájn. [SRG.]

ALMÁR Iván: Könyv- és lapszemle. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 253-257. [SRG.]

Az 1957. október 4 - 1959. június 1 között fellőtt mesterséges holdak. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 258-259. [SRG.]

A Nap körül keringő mesterséges kisbolygók adatai. In: Csillagászati évkönyv az 1960. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 259-260. [SRG.]

SINKA József: Van-e a világnak vége? In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1960. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1959. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 53-56. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Hogyan és miért mozognak a csillagok? In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1960. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1959. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 233-236. [ALM.]

NAGY Ernő: Az űrhajózás első két esztendeje. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1960. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1959. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 361-366. [KSZ.]

FÉNYES Imre: Materialista világnézet és a fizika. In: Előadások a fizika filozófiai kérdéseiről. Budapest, 1960. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fizikai Szakosztályai Országos Választmánya, Fővárosi Nyomdaipari Vállalat. pp. 5-18. /Szakosztályi füzetek. Fizika - Filozófia./ [KSZ.]

MARX György: A tér és az idő fizikai megismerése. In: Előadások a fizika filozófiai kérdéseiről. Budapest, 1960. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fizikai Szakosztályai Országos Választmánya, Fővárosi Nyomdaipari Vállalat. pp. 19-38. /Szakosztályi füzetek. Fizika - Filozófia./ [KSZ.]

ABONYI Iván: A speciális relativitáselméletről. In: Előadások a fizika filozófiai kérdéseiről. Budapest, 1960. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fizikai Szakosztályai Országos Választmánya, Fővárosi Nyomdaipari Vállalat. pp. 39-54. /Szakosztályi füzetek. Fizika - Filozófia./ [KSZ.]

GRAFF György: A kvantumelmélet néhány elvi kérdése. In: Előadások a fizika filozófiai kérdéseiről. Budapest, 1960. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fizikai Szakosztályai Országos Választmánya, Fővárosi Nyomdaipari Vállalat. pp. 55-65. /Szakosztályi füzetek. Fizika - Filozófia./ [KSZ.]

SZABÓ János: Anyag - antianyag. In: Előadások a fizika filozófiai kérdéseiről. Budapest, 1960. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fizikai Szakosztályai Országos Választmánya, Fővárosi Nyomdaipari Vállalat. pp. 66-88. /Szakosztályi füzetek. Fizika -Filozófia./ [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A modern kozmogónia problémái. In: Előadások a fizika filozófiai kérdéseiről. Budapest, 1960. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fizikai Szakosztályai Országos Választmánya, Fővárosi Nyomdaipari Vállalat. pp. 89-98. /Szakosztályi füzetek. Fizika - Filozófia./ [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A Föld mint égitest. In: A Föld. Szerk.: Tasnádi Kubacska András. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 5-52. /A természet világa./ Fejezetcímek: A Föld helyzete a Világmindenségben. A Föld mozgása. A Föld kialakulására vonatkozó elméletek. A Föld és a Világmindenség. [KSZ.]

SINKA József: Színes csillagok. In: Lányok Évkönyve 1960. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1959. Móra Ferenc Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 26-28. [SRG.]

SINKA József: Súlytalan emberek. In: Lányok Évkönyve 1960. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1959. Móra Ferenc Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 38-40. Űrhajósokról. [SRG.]

MÓRA Ferenc: Fölkarolom Kopernikuszt. In: Móra Ferenc: A fele sem tudomány. Utazás a földalatti Magyarországon. Szerk.: Vajda László. Budapest, 1960. Magvető Könyvkiadó. pp. 7-13. /Móra Ferenc összegyűjtött művei./ Elmélkedése Karl Neupert: "Harc a kopernikuszi világkép ellen" című könyvéről. Móra a novellában azt írja: "Kövesligethy Radó, nekem is szeretett csillagász-tanárom valamikor". Az eredeti közlés: Magyar Hirlap 1929. márc. 3. [KSZ.]

MÓRA Ferenc: Amikor a fény beteg volt. In: Móra Ferenc: A fele sem tudomány. Utazás a földalatti Magyarországon. Szerk.: Vajda László. Budapest, 1960. Magvető Könyvkiadó. pp. 104-112. /Móra Ferenc összegyűjtött művei./ Az 1883. augusztus 26/27-én kitört Krakatau szigeti vulkán hatásának és a történtek híreinek terjedése világszerte. A hazai hatások (légnyomásváltozás, színpompás napkelték és napnyugták, színváltozó napkorong, éjjel is vöröslő horizont), csillagászati vélekedések. A híradások hazai fogadtatása és utólagos emlékezete. Eredeti közlés: Világ 1923. szept. 6. és Magyar Hirlap 1932. máj. 8. [KSZ.]

MÓRA Ferenc: Rossz csillagok járnak. In: Móra Ferenc: A fele sem tudomány. Utazás a földalatti Magyarországon. Szerk.: Vajda László. Budapest, 1960. Magvető Könyvkiadó. pp. 250-253., 548-550. /Móra Ferenc összegyűjtött művei./ Égi jelek (kis napokat fiadzó öreg napok, lángoló keresztek, tarajos csillagok, tűzgolyók, tüzes kerekek, tüzes fenyőszálak, csavargódzó sárkánykígyók az égen, nyári csillaghullás) az egyszerű nép szeme láttára. A róluk való vélekedése a falun élő embereknek. Több történelmi példával. Eredeti közlések: Szegedi Napló 1905. okt. 1. (Jelek az égen), Szegedi Napló 1917. jan. 14. (Mi van az égre írva?), Világ 1923. szept. 19. Délmagyarország 1928. jún. 10. (Jeleket mutat az isten). Magyar Hirlap 1934. aug. 26. [KSZ.]

VAJDA László: Magyarázó szótár. In: Móra Ferenc: A fele sem tudomány. Utazás a földalatti Magyarországon. Szerk.: Vajda László. Budapest, 1960. Magvető Könyvkiadó. pp. 558., 564., 568-569. /Móra Ferenc összegyűjtött művei./ Csillagászati vonatkozások. [SRG.]

KULIN György: A Budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló műhelyében. In: Öveges József: Tudomány, technika, élet. Budapest, 1960. Tankönyvkiadó Vállalat, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 187-191. Az Urániában gyártott és árusított távcsövek és egyéb optikai eszközök. [SRG.]

BONA Imre: A földrajzi világkép fejlődése. In: A Pécsi Pedagógiai Főiskola évkönyve 1959-1960. Pécs, 1960. Pécsi Pedagógiai Főiskola, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 43-73. A Földről és a világegyetemről alkotott vélemények illetve viszonyok története az ókortól, az idealista nézeteken át: a végtelen világegyetemet helyesen értelmező materializmus diadaláig. [KSZ.]

POKROVSZKIJ, G.: A mai tudomány és az ember behatolása a világűrbe. = Béke és Szocializmus 3. 1960. okt. 10. sz. pp. 69-79. [SRG.]

SINKA József: Az emberi zsenialitás már a földi élet útját készíti elő a Holdba! = Búvár 5. 1960. 1. sz. pp. 4-6. [SRG.]

A harmadik szovjet űrrakéta. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. pp. 5-22. Rövidített fordítás a Pravda 1957. okt. 27-i számából. [KSZ.]

BACSÁK György: Milankovic munkássága. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. pp. 23-34. Milankovic Mihotin Dályán (Baranya vármegyében) született 1879. máj. 28-án. 1912 óta érdekelte a csillagászat. 1914-1918-ig Budapesten kutatott. Égimechanikai okokkal magyarázta a jégkorszakokat és a Föld átlagos hőmérsékletének hosszú távú változásait. [KSZ.]

A mesterséges hold felhasználása mentési célokra. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. p. 35. Fordítás az Atomes 1959. 159. számából. [KSZ.]

HOYLE, Fred: Miből áll a világegyetem? = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. pp. 36-40. Fordítás az Orion 1959. 10. számából. [KSZ.]

Miért vallanak oly gyakran kudarcot az amerikai űrrakéták? = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. p. 41. A Science et Vie 1959. alapján. [KSZ.]

HACK Frigyes: Néhány rádiótávcső. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. pp. 42-50. A Sky and Telescope 1959. évfolyam cikkei nyomán. [KSZ.]

PINTÉR Sándor: Új elképzelés a Jupiter "Vörös foltjáról". = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. pp. 51-52. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Mars légkörének megfigyelése 1958/59-ben. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. pp. 53-57. 1958. szept. 15. és 1959. jan. 19. között 55 észlelési napon 73 megfigyelés történt. Adataikból az látszik: amikor a naptevékenység gyorsan emelkedett, a Mars légkörének átlátszósága gyorsan csökkent. [KSZ.]

SZÁNTÓ András: Az 1959. október 2-i napfogyatkozás megfigyelése a Budapesti Uránia Csillagvizsgálóból. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. pp. 58-60. Budapesten részleges, 23 %-os volt. Az Urániában Bartha Lajos, Jáger Tamás, Piret Endre, Ponori Thewrewk Aurél, Szántó András, Thaly Koppány észlelt, mérte a fényviszonyokat, és a rádióhullámok terjedését. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Konkáv árnyék a Szaturnusz gyűrűjén. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. pp. 60-62. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Planetáris ködök az Androméda ködben. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. p. 62. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Rakétákkal felfedezett ibolyán túli ködök. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. p. 63-64. [KSZ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A naptevékenység legutóbbi maximumának időpontja. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. p. 64. 1957. november végére számították Zürichben. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Normálfényben látható kitörés a napperemen. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. p. 65. Nem megfigyelhetetlenek, de nagyon ritkák. 1957. szept. 7-én 150 mm-es távcsővel látták. Kiepenheuer és Kuenzer alapján. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Sarkifény 1959 szeptember 3/4-én. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. pp. 65-66. Az NDK-ból megfigyelt sarki fényt Esztergom mellett is látták, az Országos Meteorológiai Intézethez érkező észlelés szerint. Ez volt az 1959-es év egyetlen hazai sarki fénye. [KSZ.]

Tartalomjegyzék A Csillagos Ég 1959 évi 1. évfolyamához. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. pp. 67-69. [KSZ.]

A TIT Uránia Amatőr Optikusok Baráti Köre tagjainak névsora. = A Csillagos Ég 2. 1960. 1. sz. pp. 70-73. A vezetőség, az ellenőrző-bizottság és 168 tag neve, nagyrészt budapestiek. [KSZ.]

TYIHOV, G. A.: Mi az asztrobotanika? = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 5-11. Spaceflight 1959. 7. sz. cikke alapján. [SRG.]

MÜLLER Antal: Az emberiség világképe fejlődésének alapvonásai. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 12-19. [SRG.]

SINKA József: Kozmikus hatások a Földön. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 19-33. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Planetáriumok. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 34-38. [SRG.]

FRENYÓ Imre: Egy amatőrcsillagász utijegyzeteiből. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 39-41. Franciaország csillagvizsgálóiban. [SRG.]

BUSCH, Helmuth: A Hartha-i (NDK) "Bruno Bürgel" csillagvizsgáló. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 41-42. [SRG.]

SZÁNTÓ András: Kozmikus sugárzás. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 43-50. [SRG.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Pioneer V. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 51-54. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az NDK Ismeretterjesztő Társulatának lipcsei asztronautikai Konferenciája. 1960. június 7-9. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 55-57. [SRG.]

A csillagászati ismeretterjesztés tematikai és módszertani problémáiról. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 58-62. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Makszutov-távcső a csillagászatban és az amatőrcsillagászatban. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 62-71. Sky and Telescope cikkek alapján. [SRG.]

KULIN György: Prizmás távcső házi készítése. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 72-75. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A Lunyik II. becsapódása a hold felszínére. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 75-77. 1959. szeptember 13-án. [SRG.]

GAUSER Károly: A múlt év őszén felbocsátott mesterséges holdak. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. p. 78. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A Vénus tengelyforgása. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. p. 79. [SRG.]

A bolygók hőmérséklete. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. p. 79. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Feltűnően szabálytalan galaxis. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. p. 80. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Az extragalaxisok távolodása. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 80-81. [SRG.]

Könyvismertetés. = A Csillagos Ég 2. 1960. 2-3. sz. pp. 82-85. Arthur Koestler: The Sleepwalkers. New York.; J. B. Sidgwick: William Herschel. London.; Prof. E. G . R. Taylor: The Haven Finding Art. London.; Diedrich Wattenberg: Mars, der Rote Planet. Jena.; Rolf Riekher: Fernrohre und Ihre Meister. Berlin. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A csillagászat újabb kutatási eljárásainak néhány eredménye. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 5-15. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Tycho Brahe a királyi csillagász. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 16-22. [SRG.]

GAUSER Károly: Új elképzelések a Naprendszer keletkezéséről. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 23-30. [SRG.]

CAMICHEL, Henri: Mars-megfigyelés a Pic du Midi-n. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 31-36. Fordította: Hack Frigyes. [SRG.]

BARTHA Lajos: Üstökösök pályájának megváltoztatása a Jupiter hatására. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 37-39. [SRG.]

MOISZA János: Újabb népszerűsítési lehetőségek a csillagászatban. (Tapasztalatok az Uránia Csillagvizsgálónak a Budapesti Ipari Vásáron történt bemutatásairól.) = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 40-41. [SRG.]

KULIN György: A fordító okulár. (Földi vagy terresztrikus okulár.) = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 42-46. [SRG.]

200 mm átmérőjű Cassegrain rendszerű optikai tanfolyam terve. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. p. 47. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: A színszűrők szerepe a bolygó-megfigyeléseknél. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 48-51. [SRG.]

HAJDU Lajos: Tükrös távcső, állítható okulárral. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 52-53., 1 t. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj. - PINTÉR Sándor: A TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló napészlelései 1959-ben. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 53-55., 1 t. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Nyílt csillaghalmazok távolsága és szétszóródása. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 56-57. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A Nap fényesség-ingadozása. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 57-58., 1t. [SRG.]

Magyar származású csillagász a Leuschner obszervatórium élén. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. p. 58. Louis G. Henyei. [SRG.]

Meteorpor a mélytengeri üledékekben. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. p. 59. Urania, Leipzig 1960. 2. száma alapján. [SRG.]

Fotonvitorlákkal a csillagokba. = A Csillagos Ég 2. 1960. 4. sz. pp. 59-61. Universum, Wien 1960. 4. száma alapján. [SRG.]

ALMÁR Iván: "Közönséges" meteor vagy kozmikus űrhajó? (Válasz egy népszerű "elméletre.") = Élet és Tudomány 15. 1960. jan. 10. 2. sz. pp. 43-46. Mi volt a tunguz meteor? "Vendég a világűrből", vagy meteor-becsapódás? Kazancev és Perel elméletének szembenállása. [VEJ.]

HOYLE, F.: Miből áll a világegyetem? = Élet és Tudomány 15. 1960. jan. 17. 3. sz. pp. 84-86., címlapkép. Magfizikai ismereteink birtokában és további kísérletek alapján kijelenthető: minden anyag olyan nukleáris folyamatok sorozata révén keletkezett, melyek a csillagokban mentek (mennek) végbe. Kivéve a hidrogént! Címkép: A Kalifornia-köd a Perseus csillagképben. [VEJ.]

A TIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 15. 1960. jan. 31. 5. sz. p. 134. "Az alábbi rendezvényekre jegyek kaphatók a helyszínen és az Uránia Ismeretterjesztő Boltban (VI., Lenin krt. 96. Telefon: 119-467) elővételben is. [...] Február 10. A tudomány a világ végéről címmel Ponori T. Aurél kutatómérnök tart előadást a Józsefvárosi Művelődési Házban (VIII., Rákószi [! Rákóczi] tér 2.). Du. 6. órai kezdettel. Az előadás után bemutatják: "Az üstökös" c. új magyar filmet. Belépődíj: 4 Ft." [HAI.]

Újabb feltevések a Mars légköréről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 15. 1960. jan. 31. 5. sz. p. 159. "A Kazah Tudományos Akadémia asztrobotanikai osztályán vizsgálták a földi légkör oxigéntartalmát. Több évi megfigyelések alapján megállapították, hogy a sűrű növényzettel borított területek fölött a levegő oxigéntartalma kb. 25 százalékkal nagyobb, mint a sivatagok felett. Tekintettel arra, hogy a Mars felületének nagy része sivatag, Gavril Tyihov professzor szerint a fenti megállapítás esetleg magyarázatot ad arra, hogy a Mars légkörében eddig miért nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani az oxigén jelenlétét." Az Industriekurier nyomán. [HAI.]

Az elemek keletkezése a csillagokban. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 15. 1960. febr. 7. 6. sz. p. 159. "Vízszintes 1. A legnehezebb atommagok képződése ez úton történik. [...] 20. A legegyszerűbb atom, az elemek "őse". [...] 28. Mintegy hárommillió fok hőmérsékleten keletkeznek a csillagokban. [...] 40. 5-40 millió fok hőmérsékleten keletkezik a hidrogénből a csillagokban. [...] 50. Szupernóvák robbanásakor keletkező jellegzetes elemek. [...] Függőleges 1. 160-200 millió fok közötti hőmérsékleten a héliumból keletkező elemek." Megfejtések: szabad neutronok befogása, hidrogén, egyszerű fémek, hélium, platina, urán, szén, oxigén, neon. [HAI.]

EGYED László: A Hold és a Föld. = Élet és Tudomány 15. 1960. febr. 7. 6. sz. pp. 167-169. A Föld kialakulásáról és fejlődéséről szakkörökben élénk viták folynak. A cikk szerzője saját álláspontját taglalja a cikkben. [VEJ.]

BALÁZS Béla: Hogyan mérték meg a csillagászok a fény sebességét? = Élet és Tudomány 15. 1960. febr. 14. 7. sz. pp. 203-205. Mennyi idő alatt érkezik meg a fény a Nap által megvilágított, eltűnő és felbukkanó Jupiter-holdakról Föld-Jupiter közelben, és Föld-Jupiter távolban? [VEJ.]

Ismét "megtalálták" a Jupiter VIII. holdját. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 15. 1960. febr. 14. 7. sz. p. 223. "A Jupiter VIII. holdja egyike a legnehezebben észlelhető égitesteknek. Fényereje 16. Pályájának közepes távolsága a Jupitertől 23 500 000 km. Ez több, mint a Nap és a Föld közötti távolság egy hetede. Éppen a Jupitertől való nagy távolsága miatt "elvész" a gyenge fényű, csillagok tömegében, és rendkívül nehéz az azonosítása. A Jupiter VIII. holdját 1908-ban fedezték fel, és azóta többször eltűnt a csillagászok tekintete elől. Utoljára 1941-ben sikerült észlelniük.
Eme égitest pályáját nehéz meghatározni, minthogy a Jupitértől roppant távolságra van, és a Nap és a többi bolygó a gravitációs vonzás folyamán bonyolult módon befolyásolja keringése útját. Éppen ezért a szükséges pontos számításokat ez ideig nem lehetett elvégezni. Nemrégiben azonban sikerült helyzetét nagysebességű elektronikus számológépek segítségével az 1940-1980 közötti évekre nagy pontossággal meghatározni. Tíz lehetséges pályát tételeztek el, és e számítások alapján megtalálták a bolygót. 1980-ig most már nem lesz nehéz szemmel tartani és annyi megfigyelést gyűjteni, hogy további, még alaposabb számításokat végezhessünk róla." A Die Welt nyomán. [HAI.]

AMBARCUMJAN: A csillagrendszerek keletkezéséről. = Élet és Tudomány 15. 1960. febr. 28. 9. sz. pp. 263-265. Csillagok társulása, galaxisok halmazai, Metagalaxis - állandó tágulásban. A Hubble-effektus megoldása. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Világszerte épülnek a planetáriumok. = Élet és Tudomány 15. 1960. márc. 20. 13. [! 12.] sz. pp. 363-366., címlapkép. Archimédesztől a Zeiss-planetáriumig. A pekingi planetárium. A katowicei planetárium. Berlin, Moszkva, ... Mikor lesz Budapesten is planetárium? A címlapon: a bostoni planetárium vetítőberendezése. [VEJ.]

A TIT előadásai. [Táblázat]. = Élet és Tudomány 15. 1960. márc. 20. 13. [! 12.] sz. p. 378. "Az alábbi rendezvényekre jegyek a helyszínen és a TIT Jegyirodájában (VI., Lenin krt. 96. Telefon: 119-167) elővételben is kaphatók. Március 20. Ember a világűrben címmel dr. Vámos László tart előadást de. 1/2 11 órai kezdettel a Munkás Filmszínházban (X., Kápolna u. 3/b). Az előadás után bemutatják a "Fantasztikus utazás" c. szovjet filmet." [HAI.]

Nincs élet a Vénuszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 15. 1960. márc. 27. 13a. [! 13.] sz. p. 414. The New Scientist alapján. [VEJ.]

AUJESZKY László: Évtizedünk legmerészebb geofizikai elmélete. = Élet és Tudomány 15. 1960. ápr. 3. 14. sz. pp. 427-430. Hővezetés a Napról a Földre?; Miért olyan melegek a légkör felső részei?; A napkorona szerepe. [SRG.]

Kérdezz - felelek! Mi az oka annak, hogy az újhold kerülete élesen látszik, míg a kör többi része teljesen sötét? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 15. 1960. ápr. 17. 16. sz. p. 482. [SRG.]

NAGY Ernő: A mesterséges holdak és az időjárástudomány. = Élet és Tudomány 15. 1960. ápr. 17. 16. sz. pp. 490-494. A világ meteorológiai szolgálata ma még gyenge. Repülő meteorológiai laboratórium. A felhőtakaró mérése felülről. Televízió a mesterséges holdban. Milyen a Föld felülről? [VEJ.]

KULIN György: Április 27-én ér földközelbe a Burnham-üstökös. = Élet és Tudomány 15. 1960. ápr. 24. 17. sz. p. 543. [SRG.]

Amatőr tükrös távcsövek. = Élet és Tudomány 15. 1960. máj. 1. 18. sz. p. 570. 16,5 cm-es távcsövek sorozatgyártása. [SRG.]

LUKÁCS Sándor: Újabb űrhajós gondok. = Élet és Tudomány 15. 1960. máj. 8. 19. sz. pp. 579-582. Még maradt belőlük néhány kötetre való... A kozmikus sugárzás élettani hatásai. Ivóvíz-biztosítás. Mozgásszegény viszonyok között fellépő visszérgyulladás. Mesterséges gravitáció előállítása. [VEJ.]

Felvétel a Burnham-üstökösről. = Élet és Tudomány 15. 1960. máj. 8. 19. sz. p. 604. Április 21-én készítették a szabadsághegyi Csillagvizsgáló Intézet 60 cm átmérőjű tükrös távcsövével. [VEJ.]

Meteorpor a mélytengeri üledékben. = Élet és Tudomány 15. 1960. máj. 8. 19. sz. p. 604. Urania alapján. [VEJ.]

Egy fantasztikus utazás. = Élet és Tudomány 15. 1960. máj. 15. 20. sz. pp. 615-618. Mi fog történni, ha az ember megpróbálja utolérni a fénysugarat? Gyakorlati esélyek latolgatása Einstein elméletének felhasználásával. Utazás a csillagok között - az idő és a távolság relatív voltának figyelembevételével. E. Bialoborski nyomán. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 15. 1960. máj. 22. 21. sz. p. 642. Több olvasónk kérdezi: Mi a dátumhatár vagy vasárnap-hétfő-vonal? Miért tér ki keletre ez a vonal a Fidzsi- és a Szamoa-szigetek között? Dr. Vécsey Zoltán válaszol: Földünk első körülhajózása óta tudják a hajósnépek, és hamarosan a köztudatba is belekerült az a tapasztalati megfigyelés, hogy a nyugati irányban utazó ember számára 15 szélességi foknyi út megtétele után a Nap egy órával később kel fel, mint ott, ahonnan kiindult, és fordítva, egy órával korábban, ha keletnek tart. Így tapasztalati ténnyé vált, hogy aki nyugatra utazik, időt veszít, aki keletnek tart, időt nyer. Ezért az előbbi esetben óráját visszafelé kell igazítania (15 fokonként egy órával), az utóbbi esetben pedig előre. Aki a Földet nyugati irányban körülhajózza, visszatérve kiindulási pontjára egy teljes napot veszít, a kelet felé hajózó pedig egy teljes napot nyer.
Ha két vándor egyidejűleg, egyenlő sebességgel, de ellentétes irányban indul földkörüli útra, ugyanazon a napon érnek vissza kiindulásuk helyére, de útinaplójuk dátuma két teljes nappal különbözik. Ezért vált szükségessé az úgynevezett dátumhatár bevezetése. Dátumhatárnak - nemzetközi megegyezéssel - azt a délkört vették fel, amely Földünk csendesóceáni térségében a "greenwichi délkörnél" (0°) felel meg (180°). A dátumváltoztatás nagyon egyszerű, s a hajókon úgy hajtják végre, mint minden egyéb tengerészműveletet. A nyugatról keletre tartó hajó azt a napot, amelyen a dátumhatáron áthalad, kétszer számítja,a keletről nyugatra tartó hajó naplója pedig egy napot ugrik (pl. március 30-a után április 1-ét ír). A 180. délkör Észak-Szibérián, tehát szárazföldön halad át. Ezért természetes, hogy ott a dátumhatárt kitolták keletre. Ugyancsak gyakorlati szempontból tolták ki a dátumhatárt a déli féltekén.
Óceánia szigetvilágában közvetlenül az egyenlítő alatt is, Óceániában, a Tongaszigetek körzetében, a dátumhatár csaknem a nyugati hosszúság 170. fokáig tér ki, hogy aztán visszatérjen a 180. délkörig. Nyílt óceánon mindenütt a 180. délkör a választóvonal." [HAI.]

NAGY Ernő: És néhány hónap mulva... az ember!! = Élet és Tudomány 15. 1960. máj. 22. 21. sz. pp. 660-662. A harmadik szputnyik fellövésének második évfordulóján a szovjet tudósok a jövő űrrepülő-fülkéjét tervezik - az ember űrbejuttatására. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Hogyan lett egy szputnyikból - három? = Élet és Tudomány 15. 1960. máj. 29. 22. sz. pp. 679-681. A szputnyikot űrbejuttató rakéta levált részei tovább keringenek az űrben. [VEJ.]

Űrhajós gondok. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 15. 1960. máj. 29. 22. sz. p. 704. Vízszintes: 1. Ez az egyik legnagyobb probléma az ember számára, ha elakarja hagyni a Földet (folyt, a vízsz. 17. alatt). [...] 17. A vízsz. 1. [...] Függőleges: [...] 13. Egy javaslat a vízsz. 1. alatti probléma megoldására." Van Allen-féle sugárzásos övezet megkerülése; sarkirányú szökési útvonal. [HAI.]

A harmadik szputnyik keringésének néhány tanulsága. = Élet és Tudomány 15. 1960. jún. 5. 23. sz. p. 733. Az árapály-hatás és a vártnál ritkább légkör az előre számítottól némileg eltérő pályára terelte a szputnyikot. Die Presse alapján. [VEJ.]

Rádióvisszhangok a Napról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 15. 1960. jún. 5. 23. sz. p. 733. Először 1946-ban sikerült rádióvisszhangot észlelni a Földön kívüli égitestről. Az újpesti Egyesült Izzó fizikusaié az érdem, hogy a Holdról visszaverődő rádióhullámot felfogták. Tizenhárom év múltán a massachusettsi műegyetem Lincoln-laboratóriuma egy távoli égitestről, a Vénuszról fogott fel radarvisszhangot. Most pedig - mint azt a Science és a Sky and Telescope közli - a Standford-egyetem rádiólaboratóriumának sikerült radar-visszhangokat észlelnie a Napról is. ..." [HAI.]

Kérdezz - felelek. Igaz-e, hogy óraszerkezeteink időmérése eltér a napórákétól? Válaszol Vécsey Zoltán. = Élet és Tudomány 15. 1960. jún. 26. 26. sz. p. 802. [SRG.]

Az űrrepülés. Amiről beszélnek... = Tarka tudomány. Az Élet és Tudomány melléklete 1. 1960. júl. 31. 1. sz. p. 4. Mesterséges hold.; Szputnyik.; Explorer.; Vanguard.; Discoverer.; Mesterséges bolygó.; Holdrakéta; Lunyik.; Szputnyik sebesség.; Szökési sebesség.; Szökési sebesség. [HAI.]

Most mi kérdezünk! = Tarka tudomány. Az Élet és Tudomány melléklete 1. 1960. júl. 31. 1. sz. p. 8. "Igen, most szerepet cserélve olvasóinkkal: mi kérdezünk és Önök Válaszolnak! A Tarka Tudomány minden számában olyan kérdéseket vetünk fel, amelyekre ki-ki bizonyára könnyen megadhatja a feleletet. Nos, tessék válaszolni! A leghelyesebben válaszolókat annak rendje-módja szerint jutalmazni kívánjuk. [...] Az első forduló kérdései: [...] IV. Hogyan változik annak a mesterséges holdnak a Földtől mért középtávolsága és sebessége, melyet haladásának irányában rövid időre felgyorsítunk? (6 pont.) V. Melyik a legrégibb órafajta? 1. homok- 2. víz- 3. nap- ..." [HAI.]

KULIN György: A polarizációs Varioszkóp. = Élet és Tudomány 15. 1960. júl. 3. 27. sz. p. 851. [SRG.]

MARIK Miklós: A Nap felületének szerkezete. = Élet és Tudomány 15. 1960. júl. 31. 31. sz. pp. 980-982. A Nap felszínének definiálása. A fotoszféra, kromoszféra és korona. M. Schwarzschild és társai kísérletei és első, nagy feltűnést keltő fényképfelvételei a granulációról. [VEJ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Csapadék és naptevékenység. = Élet és Tudomány 15. 1960. aug. 7. 32. sz. p. 1023. Franz Baur német meteorológus megfigyelései. [VEJ.]

A legnagyobb meteorkő. = Tarka tudomány. Az Élet és Tudomány melléklete 1. 1960. aug. 14. 2. sz. p. 11. "A meteoritoknak egy része valódi kő. Ezek a hőségtől igen könynyen szétesnek. Ezért a nagy kövek meglehetősen ritkák. Az ismert legnagyobb meteorkövet - 294 kilogramm súlyú - Kárpát-Ukrajnában, Jaszinyán találták 1866-ban. A bécsi múzeumban látható." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Most mi kérdezünk! = Tarka tudomány. Az Élet és Tudomány melléklete 1. 1960. aug. 14. 2. sz. p. 16. "...Az első forduló kérdéseinek megfejtése: [...] IV. A felgyorsított mesterséges hold középtávolsága nagyobb, sebessége viszont kisebb lesz. V. [...] 3. [napóra]. Lássuk az első versenyciklus második fordulójának kérdéseit: [...] II. Lehet-e a Holdon napfogyakozás? (4 pont.) [...] IV. Milyen színű a Hold síkságainak talaja? 1. ezüstfehér 2. hamvasszürke 2. fekete. ..." [HAI.]

NAGY Ernő: Az űrhajós visszatérésének néhány problémája. = Élet és Tudomány 15. 1960. aug. 21. 34. sz. pp. 1067-1070. A lassítás. A megengedett fölmelegedés. A visszatérő fülke pályája. A pálya követése és vezérlése. A visszatérés fokozatai. A végső szakasz. Szárazföldre, vagy vízre? [VEJ.]

LUKÁCS Sándor: Belka és Sztrelka ismét a Földön. = Élet és Tudomány 15. 1960. aug. 28. 35. sz. p. 1099. Föld körüli pályáról először hoztak vissza épségben élőlényt. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A Vénusz mágnesessége. = Élet és Tudomány 15. 1960. aug. 28. 35. sz. p. 1115. A tudomány világa. Létezését bizonyítja a Nap korpuszkuláris sugárzásának váltakozása a Földön, szinkronban a Vénusz aktuális pozíciójával. (Kodaikanal Observatory, Bulletin) [VEJ.]

Fehér éjszakák. = Tarka tudomány. Az Élet és Tudomány melléklete 1. 1960. aug. 28. 3. sz. p. 21. "Európa északi részein, Leningrád, Arhangelszk, Stockholm vidékén és a Karélia félszigeten nyáron (az északi félgömb nyarán) hosszú heteken keresztül fehérek az éjszakák. Ilyenkor a Nap éjjel sem sülylyed elég mélyre a horizont alá ahhoz, hogy a teljes sötétség bekövetkezzék. Ez odavezet, hogy a reggeli szürkület megkezdődik, még mielőtt az esti szürkület befejeződhetett volna. A két szürkület egybefolyik." Ez a teljes szöveg. [HAI.]

Most mi kérdezünk! = Tarka tudomány. Az Élet és Tudomány melléklete 1. 1960. aug. 28. 3. sz. p. 24. "A második forduló kérdéseinek megfejtése: [...] II. Lehet. Akkor, amikor a Földről holdfogyatkozás látszik. Ilyenkor a Föld eltakarja a Holdról nézett Napot. [...] IV. 3. [fekete]. [...] Első rejtvényciklusunk harmadik fordulójának kérdései: [...] III. Az űrben súlytalanul lebeg egy űrruhás kutató. Minden segédeszköz nélkül, pusztán saját testmozgásai révén hogyan jöhet forgó mozgásba? (6 pont.) ..." [HAI.]

LUKÁCS Sándor: Belka és Sztrelka ismét a Földön. = Élet és Tudomány 15. 1960. aug. 28. 35. sz. p. 1099., címlapkép. Föld körüli pályáról először hoztak vissza épségben élőlényt. Címkép: Belka a világűrben. "A kép a második űrhajó-szputnyik kabinjában elhelyezett rádió-televíziós készülék közvetítésével érkezett a Földre." [VEJ.]

ALMÁR Iván: Az ötödik szputnyik visszatért a Földre. = Élet és Tudomány 15. 1960. szept. 4. 36. sz. pp. 1123-1125. Veszélyes út a légkörön át. Nemcsak az állatok tértek vissza. A második szputnyik-űrhajó - az ember űrrepülését készítette elő. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Harmincméteres léggömb a világűrben. = Élet és Tudomány 15. 1960. szept. 4. 36. sz. p. 1151. Kísérlet radar- ill. rádióhullámok visszaverődésével, észlelésével és értékelésével, nagy távolságban mozgó objektum segítségével. [VEJ.]

TIT természettudományos baráti körök ősszel egyéves gyakorlati ismereteket nyújtó tanfolyamokat rendeznek. = Élet és Tudomány 15. 1960. szept. 4. 36. sz. p. 1125. I. Csillagászat: Tükrös csillagászati távcső építése és kezelése. Távcsővel a szputnyikok nyomában. Kettős-, többszörös- és változó fényű csillagok. [...] Részletes felvilágosítás: szeptember 1-től du. 3-6-ig, szombaton de. 10-től 2-ig az Uránia Ismeretterjesztő Intézet Boltjában, Bp. VI. Lenin krt. 16. Telefon: 119-467. Ugyanitt írásos tájékoztató is kapható. Beiratkozás: Szeptember 20-tól október 5-ig du. 4-8-ig. szombaton de. 10-től 4-ig. Bp. VIII. Krúdy S. u. 16. I. tanácsterem." [HAI.]

Most mi kérdezünk! = Tarka tudomány. Az Élet és Tudomány melléklete 1. 1960. szept. 11. 4. sz. p. 40. "A harmadik forduló kérdéseinek megfejtése: [...] III. Sehogyan. Egy magára hagyott test mint zárt rendszer (jelen esetben az űrhajós) csak külső erő hatására képes megváltoztatni mozgásállapotát. (Minden segédeszköztől eltekintettünk, tehát pl. a sűrített levegővel vagy oxigénnel telt tartályból kiáramló gáz rakéta hatását sem vehettük figyelembe!) [...] Első rejtvényciklusunk negyedik (utolsó) fordulójának kérdései: [...] II. A Holdon a nehézkedési erő a földinek 1/6-a. Egy ugróbajnok 2 m magas lécet visz magával. Kérdés: Milyen magasra tudna vele ugrani a Holdon? (8 pont). III. I. e. 15 január 1-én született valaki és i. sz. 15 január 1-én halt meg. Kérdés: Hány évet élt? (5 pont). IV. Hány csillagot láthatunk egy időben szabad szemmel? 1. 2000 2. 6000 3. 60 000. (2-2 pont). ..." [HAI.]

NAGY Ernő: Űrhajók találkozója. = Élet és Tudomány 15. 1960. szept. 11. 37. sz. pp. 1159-1162., címoldal. Miért kell űrtalálkozó? Ami az űrtalálkozáshoz kell. Űrlaboratórium, űrállomás kiépítése. [VEJ.]

Rakétáról készült röntgenkép a Napról. = Élet és Tudomány 15. 1960. szept. 11. 37. sz. p. 1181. A műszer egy camera obscura volt [ ! ]. A Science alapján. [VEJ.]

NAGY István György: Űrhajózás és híradástechnika. = Élet és Tudomány 15. 1960. szept. 25. 39. sz. pp. 1227-1230. A két tudományág fejlődése-fejlesztése egymástól elválaszthatatlan. [VEJ.]

Csillagászati hét. = Élet és Tudomány 15. 1960. szept. 25. 39. sz. p. 1230. "A TIT csillagászati szakosztályai ez idén is megrendezik szeptember 26-tól október 1-ig a csillagászati hetet, melynek keretében Budapesten és nagyobb vidéki városainkban filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadásokat és távcsöves bemutatásokat tartanak a nagyközönség és a tanulóifjúság részére. A budapesti csillagászati hetet dr. Detre László akadémiai levelező tag, az MTA Csillagvizsgáló Intézetének igazgatója nyitja meg a Kossuth-klubban, ahol a hét napjain du. 6 órai kezdettel dr. Kulin György: Fantázia és valóság az űrhajózásban, Róka Gedeon: Vannak-e értelmes lények a Földön kívül, dr. Vámos László: Ember a világűrben, Gauser Károly: A csillagászat újabb gyakorlati alkalmazásai, Ponori T. Aurél: A biblia csillagászati vonatkozásai, ifj. Bartha Lajos: Az 1961. évi teljes napfogyatkozás címmel tart előadást. Belépőjegyek a helyszínei (VIII., Múzeum u. 7. sz.) válthatók." [HAI.]

NAGY István György - SINKA József: Öngombostű. Gombostű. = Élet és Tudomány 15. 1960. okt. 16. 39. sz. p. 1326. "...A "Hétfői Hírek" augusztus 22-i számában a szputnyik űrhajóval kapcsolatban adtunk nyilatkozatot. Az újságíró kérdésére elmondottuk, hogy a Föld körül keringő testnek milyen óriási mozgási energiája van, azonban az ennek megfelelő hőmennyiséget milliós nagyságrenddel nagyobbnak adtuk meg, mint amennyi valójában. A második szputnyik űrhajó mozgási energiájának helyesen 35 millió kilókalória felel meg. Szükségesnek tartjuk az elkövetett tévedést magunk gombostűre tűzni, mert éppen abban követtünk el hibát, ami a jelenlegi körülmények között az egyik legfontosabb feladatunk: az asztronautikai problémák iránt érdeklődő nagyközönség helyes tájékoztatásában." [HAI.]

[BARTHA Lajos, ifj.]: A magaslégkör sűrűsége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 15. 1960. szept. 25. 39. sz. p. 1243. A 180-700 km-es magasság közötti légkör vizsgálata a mesterséges holdak mozgásából. A Nature alapján. [VEJ.]

KULIN György: A súlytalan állapot fizikája. = Élet és Tudomány 15. 1960. okt. 2. 40. sz. pp. 1255-1258. Gravitáció és körpályán való mozgás. Statikus és dinamikus egyensúly. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Ha a Föld 81,5-szer nagyobb tömegű, mint a Hold, felületén a vonzóerő miért nem 81,5-szer, hanem csak hatszor nagyobb? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 15. 1960. okt. 9. 41. sz. p. 1282. [SRG.]

Kérdezz - felelek. A Capella csillagon a következő jelenséget figyeltük meg: a megszokott vibrálás helyett piros, kékes és sárgás fény váltotta egymást. Mi ennek az oka? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 15. 1960. okt. 23. 43. sz. p. 1350. [SRG.]

Kérdezz - felelek. A Naptól való távolságunk változása okozza-e, hogy reggel és délután rá tudunk nézni a Napra, de a déli órákban nem? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 15. 1960. okt. 23. 43. sz. p. 1351. [SRG.]

HORVÁTH Lajos: A vonuló madarak tájékozódása. = Élet és Tudomány 15. 1960. okt. 30. 44. sz. pp. 1383-1386. A csillagos égbolt szerepe. Planetáriumi ill. laboratóriumi kísérletek a témában. [VEJ.]

BALÁZS Béla: A kémiai elemek keletkezése. = Élet és Tudomány 15. 1960. okt. 30. 44. sz. pp. 1400-1402. Fred Hoyle számításai alapján az elemek az eredetileg létezett hidrogénből, annak elégetéséből a csillagokban jöttek létre, más elméleti és megfigyelési kiegészítésekkel, mintegy körfolyamatként ugyanoda is térnek vissza. [VEJ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Merkúr átvonulása a Nap előtt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 15. 1960. okt. 30. 44. sz. pp. 1403-1404. Az 1960. nov. 7-ei jelenség rövid leírása. [VEJ.]

Közelebb került az Androméda-köd. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 15. 1960. okt. 30. 44. sz. p. 1404. A kifejezés képletesen értendő; egy új francia műszerről van szó, melynek alkalmazásával a Lick-obszervatórium óriásteleszkópjának teljesítménye megszázszorozódott. [VEJ.]

LUKÁCS Sándor: Űrhajós problémák, újdonságok, furcsaságok. = Élet és Tudomány 15. 1960. nov. 6. 45. sz. pp. 1431-1434. A szem védelme az erős napsugártól. A pörgés elviselése, szédülés, hányinger, látási zavarok. Gyorsulás, fékezés. Oxigénellátás. [VEJ.]

Mi a szürkület? = Tarka tudomány. Az Élet és Tudomány melléklete 1. 1960. nov. 6. 8. sz. p. 66. "Szürkületnek nevezzük az átmenetet a nappali világosságból vagy a nappali világosságba. Azt a világosságot, ami abban az időszakban van, amikor a Nap legfelsőbb pereme már letűnt a láthatár szélén, vagy még nem emelkedett a láthatár fölé. A szürkületi világosság a levegőben lebegő por és vízrészecskékből származik, amelyeket a már lenyugodott, illetőleg a még fel nem kelt Nap sugarai már vagy még megvilágítanak és ezt a megvilágítást szórt fény formájában a földfelszínen minden irányban visszaveri." [HAI.]

GAUSER Károly: Új elképzelések a Naprendszer keletkezéséről. = Élet és Tudomány 15. 1960. nov. 20. 47. sz. pp. 1475-1477. Az impulzusnyomaték problémája. Feszenkov és Smidt elméletei, az impulzusnyomaték tovább-elemzése-alkalmazása. Új szempontok: Alfvén, norvég csillagász. A titok egyelőre megfejtetlen. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Igaz-e az, hogy napfoltmaximum idején ismeretlen kémiai, úgynevezett "halálsugarakat" észleltek? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 15. 1960. dec. 4. 49. sz. p. 1538. [SRG.]

ÖVEGES József: A nagy sebességű lövedékek becsapódása. = Élet és Tudomány 15. 1960. dec. 4. 49. sz. pp. 1543-1546. A cikk zárótémája: Hogyan keletkeztek a Hold kráterei? Kozmikus becsapódások: Arizonában és a Holdon. Mindkettő fotóval illusztrálva. A Scientific American cikke nyomán. [VEJ.]

Az NDK új óriástávcsöve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 15. 1960. dec. 4. 49. sz. pp. 1563-1564. Két méter átmérőjű Schmidt-rendszerű tükörteleszkóp Tautenburgban. [VEJ.]

A Merkúr átvonulása a Nap előtt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 15. 1960. dec. 4. 49. sz. p. 1564. Az Uránia nagytávcsövén keresztül készült fotóval illusztrálva. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Mi a 11 éves napfoltperiódus oka? Fellelhető-e, hogy hatással van rá a Jupiter bolygó mozgása? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 15. 1960. dec. 11. 50. sz. p. 1570. Feltevések vannak, bizonyosság nincs. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kísérletek a Szputnyik-űrhajókkal. = Élet és Tudomány 15. 1960. dec. 18. 51. sz. pp. 1608-1610. A szputnyikok fejlődésének útja. A kisérletsorozat célja. A hordozó rakéta. Egy-egy kisérlet programja. Néhány szó a pályáról. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Igaz-e az, hogy napfoltmaximum idején ismeretlen kémiai, úgynevezett "halálsugarakat" észleltek? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 15. 1960. dec. 18. 51. sz. p. 1610. Ugyanaz, mint az 1938 oldalon olvasható kérdés és válasz. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A Tiros I. fényképei a Földről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 15. 1960. dec. 18. 51. sz. p. 1628. Mesterséges holdak meteorológiai célra való felhasználásáról. A Science alapján. [VEJ.]

A napfoltok fényképezése a sztratoszférából. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 15. 1960. dec. 25. 52. sz. p. 1660. Az Urania alapján. [VEJ.]

Távcsövet építünk. = Ezermester 1960. július. pp. 234-235. [KIS.]

FLÓRIÁN Endre: A Van Allen öv. = Fizikai Szemle 10. 1960. jan. 1. sz. pp. 18-26. [KSZ.]

MARX György: Rádióhullámok visszaverődése a Vénuszról-. = Fizikai Szemle 10. 1960. jan. 1. sz. p. 32. 1958. február 10-én. [KSZ.]

SINKA József: Az eddigi mesterséges égitestek áttekintése. = Fizikai Szemle 10. 1960. febr. 2. sz. pp. 42-52. [KSZ.]

A. I.: Univerzális Fermi-kölcsönhatás és az asztrofizika. = Fizikai Szemle 10. 1960. febr. 2. sz. p. 64. [KSZ.]

POWEL, C. F.: A kozmikus sugárzás eredete. = Fizikai Szemle 10. 1960. ápr. 4. sz. pp. 105-111. [KSZ.]

MARX György: A Nap energiaforrása. = Fizikai Szemle 10. 1960. ápr. 4. sz. p. 127. [KSZ.]

A. I.: Kozmológiai problémák az antianyaggal kapcsolatban. = Fizikai Szemle 10. 1960. ápr. 4. sz. p. 128. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A bolygók mágneses tere. = Fizikai Szemle 10. 1960. máj. 5. sz. p. 150. [KSZ.]

A. I.: Csillagászati évkönyv 1960 (Gondolat, 1960). = Fizikai Szemle 10. 1960. máj. 5. sz. p. 139 Könyvismertetés. [KSZ.]

SZABÓ János: A Nap-Földtávolság pontosabb meghatározása. = Fizikai Szemle 10. 1960. máj. 5. sz. p. 160. [KSZ.]

MARX György - SZABÓ János: A fotonrakéta lehetősége. = Fizikai Szemle 10. 1960. júl. 7. sz. pp. 206-213. [KSZ.]

M. ZEMPLÉN Jolán: A kopernikánizmus és annak elterjedése Magyarországon. 1. = Fizikai Szemle 10. 1960. júl. 7. sz. pp. 213-219. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Kozmikus sugárzás és a változó fényű csillagok. = Fizikai Szemle 10. 1960. júl. 7. sz. p. 224. A W Orionis fényváltozása és az irányából érkező kozmikus sugárzás intenzitásának változása szoros kapcsolatot mutat. [KSZ.]

SZEDOV, L. I.: A holdrakéták pályáiról. = Fizikai Szemle 10. 1960. aug. 8. sz. pp. 241-245. Megjelent: Acta Astronautica 1960. Ford.: Abonyi Iván. [KSZ.]

M. ZEMPLÉN Jolán: A kopernikánizmus és annak elterjedése Magyarországon. 2. = Fizikai Szemle 10. 1960. aug. 8. sz. pp. 245-252. [KSZ.]

MARX György: Az asztronautikai kísérletek újabb eredményei. = Fizikai Szemle 10. 1960. aug. 8. sz. p. 256. [KSZ.]

KÁROLYHÁZI Frigyes: A téridő szerkezete. = Fizikai Szemle 10. 1960. szept. 9. sz. pp. 269-274. [KSZ.]

MARX György: Rosemarie Schuder: A boszorkány fia (Kossuth Könyvkiadó). = Fizikai Szemle 10. 1960. szept. 9. sz. p. 288. Kepler élete. Könyvismertetés. Az ismertetett könyv 1961-es évszámmal jelent meg. [KSZ.]

MARX György: Üzenetek a világűrből? = Fizikai Szemle 10. 1960. nov. 11. sz. pp. 335-337. [KSZ.]

L. M.: Az Echo-szatelitek. = Fizikai Szemle 10. 1960. dec. 12. sz. p. 380. [KSZ.]

Így fényképezték le a Hold ismeretlen oldalát. = Foto 6. 1960. jan. 1. sz. pp. 10-12. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Hold túlsó oldalának vizsgálata. = Földrajzi Közlemények 84. 1960. 2. sz. pp. 196-199., 2 t. [KSZ.]

TÁRCZY-HORNOCH Antal: Ph. Dr. Ján Purgina: Samuel Mikovini zivot a diel. Bratislava, 1958. A Sprava Geodezie a Kartografie na Slovenska kiadása: 265 ívalakú oldal 46 térképmelléklettel. = Geodézia és Kartográfia 12. 1960. 1. sz. pp. 63-64. Mikoviny Sámuel. [KSZ.]

ALBERT Anna - HAÁZ István: A legkisebb négyzetek elvének kialakulása. 1. = Geodézia és Kartográfia 12. 1960. 2. sz. pp. 110-114. Csillagászati és csillagászattörténeti kapcsolódásokkal. [KSZ.]

TÁRCZY-HORNOCH Antal: További néhány adat Mikoviny Sámuel működéséhez. = Geodézia és Kartográfia 12. 1960. 3. sz. pp. 190-193. [KSZ.]

ALBERT Anna - HAÁZ István: A legkisebb négyzetek elvének kialakulása. 2. = Geodézia és Kartográfia 12. 1960. 3. sz. pp. 193-201. Csillagászati és csillagászattörténeti kapcsolódásokkal. [KSZ.]

Az élet nem a Föld privilégiuma. = Kisalföld 16. 1960. júl. 6. p. 7. [SRG.]

Új térkép a Holdról. = Kisalföld 16. 1960. júl. 10. p. 5. A Szovjet Csillagászati és Geodéziai Társaság üzbég tagozatának térképe. Feltüntetve a Hold túlsó oldala is. [SRG.]

Csak a világűrben. = Kisalföld 16. 1960. júl. 16. p. 8. Humoros cikk. [SRG.]

A Mars tanulmányozása. = Kisalföld 16. 1960. aug. 3. 182. sz. p. 6. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Gömbvillám Diósgyőr felett. = Légkör 5. 1960. dec. 4. sz. pp. 8-9. Légköroptikai jelenségek. 1960. júl. 13-án virradóra. [SRG.]

KOPPÁNY György: Érdekes fényjelenség altocumulus lenticularis felhőn. = Légkör 5. 1960. dec. 4. sz. pp. 9-10. Légköroptikai jelenségek. 1960. jún. 22-én. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: Az 1961. évi teljes napfogyatkozás és meteorológiai jelentősége. = Légkör 5. 1960. dec. 4. sz. pp. 17-18. [SRG.]

SZÁK János: Ember az űrhajózás küszöbén. = Lobogó 2. 1960. júl. 13. 28. sz. p. 2. [SRG.]

P. B.: A II. szputnyik űrhajó. Az ember űrrepülésének főpróbája. = Lobogó 2. 1960. aug. 24. 34. sz. p. 2. [SRG.]

KISS Csaba: Moszkvai tudósítónk telefonjelentése. = Lobogó 2. 1960. aug. 24. 34. sz. p. 3. 1960. aug. 22. A II. Szputnyik-űrhajóról. [SRG.]

S. L.: Ember a világűrben. = Lobogó 2. 1960. okt. 19. 42. sz. p. 7. [SRG.]

b. e.: Csillagok között. = Lobogó 2. 1960. okt. 26. 43. sz. p. 7. A svábhegyi Csillagvizsgálót mutatja be Lovas Miklós. [SRG.]

Az ember a világűr küszöbén. = Lobogó 2. 1960. nov. 16. 46. sz. p. 6. [SRG.]

S. L.: Űrhajózási ABC. = Lobogó 2. 1960. nov. 16. 46. sz. p. 7. [SRG.]

ECHTER Tibor: Útban idegen bolygók felé. = Lobogó 2. 1960. dec. 7. 49. sz. pp. 8-9. [SRG.]

b.: Egy vagány kis naptár panaszai. = Lobogó 2. 1960. dec. 28. 52. sz. p. 7. Rövid naptártörténet. [SRG.]

BRADT, H. L. - PETERS, S.: Nehéz atommagok a primer kozmikus sugárzásban. = Magyar Fizikai Folyóirat 8. 1960. 1. füz. pp. 47-82. A klasszikus irodalomból. Eredetileg megjelent: Physical Rewiew 77. köt. 1950. 1. sz. pp. 54-70. Fordította: Tóth-Pál Sándorné. [KSZ.]

FERMI, Enrico: A kozmikus sugárzás eredetéről. = Magyar Fizikai Folyóirat 8. 1960. 2. füz. pp. 149-160. A klasszikus irodalomból. Eredetileg megjelent: Physical Rewiew 75. köt. 1949. 8. sz. pp. 1169-1174. Fordította: Tóth-Pál Sándorné. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A gravitációs "állandó" időbeli változása és a Hold belső szerkezete. = Magyar Fizikai Folyóirat 8. 1960. 4. füz. pp. 261-270. [KSZ.]

MARX György - MENYHÁRD Nóra: A neutrinócsillagászat lehetőségeiről. = Magyar Fizikai Folyóirat 8. 1960. 6. füz. pp. 507-517. Az MTA Csillagászati Intézetének kiadványában megjelent német nyelvű dolgozat nyomán. [KSZ.]

CSADA Imre: A Tudományos Minősítő Bizottság hírei. Almár Iván kandidátusi értekezésének nyilvános vitája. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 10. 1960. 3. sz. pp. 395-396. 1959. nov. 5-én tartotta "A gamma Orionis B2 óriáscsillag légkörének kvantitatív elemzése" címmel. Az opponensei Marx György és Dezső Loránd voltak, valamint Detre László tett hozzászólást. A bizottság Almár Ivánt a fizikai tudományok kandidátusának ajánlotta. [KSZ.]

Magyar név a Holdon. = Magyar Nemzet 16. 1960. jún. 14. "F. Chemla-Lamech francia csillagász egy nemrég megjelent munkájában azt javasolja a Nemzetközi Csillagászati Uniónak, hogy a Hold felénk forduló oldalának délnyugati részén levő gyűrűshegységek egyikét Hédervári Péter magyar holdkutatóról, a Nemzetközi Holdszövetség tagjáról nevezzék el. A csillagászat történetében most merül fel első ízben olyan javaslat, hogy holdbeli képződményt magyar kutatóról nevezzenek el." Itt közölve ugyanerről egy eredetileg német nyelven nyomtatott cikk szövege is, Ein ungarischer Name auf dem Mond címmel. [REZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság. Almár Ivánt "A gamma Orionis B2 óriáscsillag légkörének kvantitatív elemzése" című disszertációja alapján - opponensek: Marx György,... Dezső Loránt,... - a fizikai tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 67.(5.) 1960. febr. 2. sz. p. 103. [KSZ.]

DETRE László: A második szovjet holdrakéta becsapódásának optikai megfigyeléséről. = Magyar Tudomány 67.(5.) 1960. júl. 7. sz. pp. 391-395. Egyedül Magyarországról sikerült megfigyelni a holdrakéta által felvert porfelhőt a Mare Imbriumban, az Appeninektől északra. A becsapódás nyoma 21.02 UT-kor kezdődött és 21.15 UT-ig látszott. Az idő múlásával a folt egyre nagyobb, és egyre halványabb lett. Budapestről Lovas Miklós, Balázs Béla, Balázs Júlia egy 18 cm-es refraktorral, valamint Bajáról Ill Márton és neje, és Borbás Mihály egy 10 cm-es refraktorral figyelte. [KSZ.]

A Csillagászati Bizottság március 9-i ülésén javaslatot tett... egy expedíció kiküldésére a Bolgár vagy Román Népköztársaságba, az 1961. február 15-i napfogyatkozás megfigyelésére. = Magyar Tudomány 67.(5.) 1960. júl. 7. sz. p. 418. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság. Zemplén Jolánt "A magyarországi fizika története 1711-ig" című disszertációja alapján - opponensek: Novobátzky Károly..., Nagy Károly,... - A fizikai (tudománytörténeti) tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 67.(5.) 1960. aug. 8. sz. p. 503. [KSZ.]

A Csillagászati Bizottság október 3-i ülésén az egyetemi csillagász képzés bevezetésének fontosabb feltételeit vitatta meg és javaslatot dolgozott ki, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium illetékes szervei elé terjesztenek. = Magyar Tudomány 67.(5.) 1960. dec. 12. sz. p. 750. [KSZ.]

Az osztályvezetőség beszámolója. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 10. 1960. 4. sz. pp. 407-420. Előadta: Hajós György osztálytitkár. Beszámoló az 1949-1959-es időszakról. Az Akadémiát 1949 őszén szervezték újjá. A Közoktatásügyi Minisztériumhoz tartozó Csillagvizsgáló Intézet 1952-ben került az Akadémiához. A Csillagvizsgáló Intézetből 1958-ban vált ki a Napfizikai Obszervatórium (pp. 407-408., 411.) A Csillagvizsgáló Intézet és a Napfizikai Obszervatórium 1959-es tevékenységéről rövid ismertetés (pp. 417-418.). [KSZ.]

MOHÁCSI Béla: A holdfelület kialakulásáról. (Zerinváry Szilárd emlékére) = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 10. 1960. 4. sz. pp. 421-439. [KSZ.]

BARKÁSZ Emil: Kepler egyenletének iteráció nélküli algebrai megoldása. = A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei. 25. 1960. 1-4. sz. pp. 229-240. [KSZ.]

TÁRCZY-HORNOCH Antal: Hozzászólás Barkász Emil "Kepler egyenletének iteráció nélküli algebrai megoldása" c. tanulmányához. = A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei. 25. 1960. 1-4. sz. pp. 239-240. [KSZ.]

NAGY Ernő: Van-e értelme az asztronautikai kutatásnak Magyarországon? = Műszaki Élet 15. 1960. jan. 7. 1. sz. p. 7. [SRG.]

n. e. [NAGY Ernő]: Pioneer V. Az új amerikai űrkísérlet. = Műszaki Élet 15. 1960. márc. 31. 7. sz. p. 7. 1960. március 11-én indították útjára. [SRG.]

A mesterséges holdak belső energiaszükséglete és energia forrásai. = Műszaki Élet 15. 1960. máj. 12. 10. sz. p. 8. [SRG.]

NAGY Ernő: Amit a IV. Szputnyikról tudni illik. = Műszaki Élet 15. 1960. máj. 26. 11. sz. p. 5. [SRG.]

Atomórák. = Műszaki Élet 15. 1960. jún. 9. 12. sz. p. 1., 6. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A rádióaktivitás szerepe a Hold életében. = Műszaki Élet 15. 1960. júl. 7. 14. sz. p. 6. Radioaktivitás. [SRG.]

NAGY Ernő: Az űrkutatás napirendjén: a bolygóközi tér. = Műszaki Élet 15. 1960. júl. 21. 15. sz. p. 3. [SRG.]

A kozmikus részecskék eredetéről. = Műszaki Élet 15. 1960. júl. 21. 15. sz. p. 7. [SRG.]

NAGY Ernő: Találkozás az űrben. = Műszaki Élet 15. 1960. aug. 4. 16. sz. p. 6. [SRG.]

NAGY István György: A Szputnyik-űrhajók néhány műszaki problémája. = Műszaki Élet 15. 1960. szept. 1. 18. sz. p. 1. [SRG.]

NAGY Ernő: A Hold mágneses tere a szovjet mérések tükrében. = Műszaki Élet 15. 1960. szept. 1. 18. sz. p. 7. [SRG.]

Hogyan fest a világegyetem a közel fénysebességű űrhajó ablakából. = Műszaki Élet 15. 1960. szept. 15. 19. sz. p. 3., 11. Sz. M. Ritov cikke nyomán. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Rádióhullámok a Napból. = Műszaki Élet 15. 1960. szept. 15. 19. sz. p. 6. [SRG.]

N. E. [NAGY Ernő]: Érdekes rakétakísérlet: ívfűtésű rakétahajtómű. = Műszaki Élet 15. 1960. szept. 15. 19. sz. p. 7. [SRG.]

NAGY Ernő: Egy érdekes kísérlet margójára. Elnémult a Pioneer V. adója. = Műszaki Élet 15. 1960. szept. 15. 19. sz. p. 11. [SRG.]

A bajai Földmágneses Obszervatórium. = Műszaki Élet 15. 1960. szept. 29. 20. sz. p. 11. Létesítéséről, feladatáról. [SRG.]

NAGY Ernő: A stockholmi asztronautikai kongresszus. = Műszaki Élet 15. 1960. okt. 13. 21. sz. p. 7. A 11. asztronautikai kongresszus. [SRG.]

NAGY Ernő: A hatodik szputnyik. = Műszaki Élet 15. 1960. dec. 8. 25. sz. p. 5. [SRG.]

Irány a Hold. Képzeletbeli Hold-expedíciók első lépcsője. = Népszerű Technika 9. 1960. jan. 1. sz. pp. 24-25. A KISZ KB Műszaki Tanácsa, a Magyar Televízió és a Népszerű Technika vetélkedője. [KSZ.]

A Föld a Nap légkörében. = Népszerű Technika 9. 1960. jan. 1. sz. pp. 27-29. [KSZ.]

Irány a Hold. Képzeletbeli Hold-expedíciók második lépcsője. = Népszerű Technika 9. 1960. febr. 2. sz. pp. 56-57. A vetélkedő első lépcsője kérdéseinek megfejtésével. [KSZ.]

GAUSER Károly: Mit tudunk a Tejút szerkezetéről? = Népszerű Technika 9. 1960. márc. 3. sz. pp. 67-69. [KSZ.]

Irány a Hold. Képzeletbeli Hold-expedíciók harmadik lépcsője. = Népszerű Technika 9. 1960. márc. 3. sz. pp. 88-89. A vetélkedő második lépcsője kérdéseinek megfejtésével. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Lassul a Föld forgása. = Népszerű Technika 9. 1960. ápr. 4. sz. pp. 110-111. Késik a világ órája.; Külső vagy belső hatás?; Lüktetések a Föld forgásában.; A kvarcóra pontosabb a Földnél. [KSZ.]

Irány a Hold. Képzeletbeli Hold-expedíciók negyedik lépcsője. = Népszerű Technika 9. 1960. ápr. 4. sz. pp. 120-121. A vetélkedő harmadik lépcsője kérdéseinek megfejtésével. [KSZ.]

PAPP Bálint: Az ember a világűr kapujában. = Népszerű Technika 9. 1960. jún. 6. sz. pp. 162-164. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Mozaiktükrök a csillagászatban. = Népszerű Technika 9. 1960. júl. 7. sz. p. 217. [KSZ.]

SINKA József: Távcső a világűrben. = Népszerű Technika 9. 1960. júl. 7. sz. pp. 218-219. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Áramgyűrűk a magaslégkörben. = Népszerű Technika 9. 1960. aug. 8. sz. p. 231. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: Honnan érkeznek a kozmikus sugarak? = Népszerű Technika 9. 1960. aug. 8. sz. pp. 246-247. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Milyen a Föld alakja? = Népszerű Technika 9. 1960. szept. 9. sz. pp. 278-279. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Mágneses csillagok. = Népszerű Technika 9. 1960. okt. 10. sz. pp. 308-310. A Nap mágnessége.; Rendellenes A-csillagok.; Változó mágneses terek.; A mágnesség eredete. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Új óriástávcsövek. = Népszerű Technika 9. 1960. nov. 11. sz. p. 334., címkép. Krím félszigeten 260 cm-es, Palomar-hegyi 508 cm-es, Lick csillagvizsgáló 305 cm-es, Wilson-hegyi 254 cm-es, Haute-Provence 193 cm-e, Tautenburgi obszervatórium 2 m-es távcsövekről. [KSZ.]

MARX György: Üzenetek a világűrből. = Népszerű Technika 9. 1960. dec. 12. sz. pp. 357-359. [KSZ.]

F. E. [FLÓRIÁN Endre]: Világűrkutatás radarral. = Népszerű Technika 9. 1960. dec. 12. sz. pp. 370-371. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Kozmikus por a Föld életében. = Népszerű Technika 9. 1960. dec. 12. sz. pp. 374-375. [KSZ.]

SUGÁR István: Műemlékeink. Az egri líceum csillagvizsgálója. = Népújság (Eger), 11. 1960. jan. 23. 19. sz. p. 5. Hell Miksa szerepe a csillagvizsgáló létesítésében. [HAD.]

ZÉTÉNYI Endre: Johannes Kepler. = Népújság 11. 1960. nov. 15. 269. sz. p. 4. "Ma 330 éve halt meg Kepler, az új csillagászat megteremtőinek egyike "Boszorkány fiának" tartották, kora zseniális csillagásza volt. "Császári matematikus" címet kapott, csak éppen fizetést nem adtak mellé. Egyetemi tanárnak hívták Páduába, szívesebben maradt hálátlan hazájában. Kepler a csillagászat évszázados tévedéseit igyekezett helyes irányba terelni. ..." [HAI.]

LUKÁCS Tibor: Következő lépcső: Marsnyik vagy Venyik? = Ország Világ 4. 1960. jan. 20. 3. sz. pp. 4-5. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Űrhajóval a világűrben. = Ország Világ 4. 1960. jan. 27. 4. sz. pp. 2-3. A szovjet űrkutatásról. [SRG.]

Üzen a szputnyik űrhajó. = Ország Világ 4. 1960. máj. 18. 20. sz. címlap. Fotók az űrhajó útjáról és a rádiómegfigyelő állomásról. [SRG.]

Az űrhajó üzenete. = Ország Világ 4. 1960. máj. 18. 20. sz. p. 3. Az első űrhajó-szputnyik. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Utazás a Holdba víz alatt? = Ország Világ 4. 1960. máj. 25. 21. sz. pp. 6-7. 1960. máj. 15-én felbocsátották az első szovjet kísérleti űrhajót. [SRG.]

Az első utasok visszatértek - az ember következik. = Ország Világ 4. 1960. aug. 24. 34 sz. p. 3. [SRG.]

SINKA József: Megoldódott a nagy kérdés. A mesterséges hold visszatérése. Lelka és Sztrelka kutyák, az első "űrhajósok" sikeres visszatérése. = Ország Világ 4. 1960. aug. 31. 35. sz. pp. 18-19. [SRG.]

Szputnyiktól az űrhajóig. = Ország Világ 4. 1960. szept. 28. 39. sz. p. 28. Keresztrejtvény. [SRG.]

Szputnyiktól az űrhajóig. = Ország Világ 4. 1960. okt. 5. 40. sz. p. 20. Keresztrejtvény. [SRG.]

Szputnyiktól az űrhajóig. = Ország Világ 4. 1960. okt. 12. 41. sz. p. 20. Keresztrejtvény. [SRG.]

L. T. [LUKÁCS Tibor]: A Hold meghódításának küszöbén. = Ország Világ 4. 1960. nov. 30. 48. sz. pp. 10-11. Jevgenyij Popov, Vlagyimir Szukacsev, Vaszlij Zvonkov, Dmitrij Martinov, Alekszandr Szaukov tudósok feltételezése, véleménye a Hold hatásáról az emberre. [SRG.]

A világűr utasai visszatértek. = Pajtás 14. 1960. aug. 24. 33-34. sz. p. 8. 1960. augusztus 19-én felbocsátott űrhajó utasaival Belkával és Sztrelkával 1 nap után visszaérkezett. [SRG.]

CSOHÁNY Gabriella: Üdvözlet Moszkvából. = Pajtás 14. 1960. szept. 14. 37. sz. p. 6. [SRG.]

A két űrhajós. = Pajtás 14. 1960. szept. 14. 37. sz. p. 7. Üdvözlet Belkától és Sztrelkától. [SRG.]

(F.): A Szputnyik IV és a Midas II. = Rádiótechnika 10. 1960. jún. 6. sz. p. 161. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Merkur Nap előtti átvonulásának megfigyelése repülőgépről, 1960. november 7-én. = Repülés 13. 1960. 12. sz. p. 9. [SRG.]

A szovjet rakétasikerek titkai. Szedov akadémikus cikke a Pravdában. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 4. 2. sz. p. 2. "Moszkva (TASZSZ). Leonyid Szedov akadémikus a Pravdában megemlékezik az első szovjet világűr-rakéta felbocsátásának első évfordulójáról..." Rövid hír. [HAI.]

A TASZSZ közleménye nehéz szputnyikok felbocsátására alkalmas óriásrakéta elkészítéséről. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 9. 7. sz. p. 1. "...A szovjet tudósok és konstruktőrök a ballisztikus rakétákkal végzett űrkutatások eredményei alapján, a tudományos kutatómunkára vonatkozó tervekkel összhangban egy eddiginél hatalmasabb, nehéz szputnyikok felbocsátását és a naprendszer bolygóira irányuló űrrepüléseket lehetővé tevő rakéta elkészítésén dolgoznak..." Rövid hír. [HAI.]

Az űrrakéta-kísérleteket bejelentő szovjet közlemény első nyugati visszhangja. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 9. 7. sz. p. 1. "LONDON (MTI).[...] Az AP tudósítója megállapítja, hogy a szovjet tudósok a Holdra és Hold-körüli pályára kilőtt rakétáikkal már megjósolták, hogy következő lépésként a Naprendszer bolygóit, valószínűleg a Mars vagy a Vénusz bolygót veszik célba..." Rövid hír. [HAI.]

Könyvalakban kiadják Magyarországon a Hold túlsó oldaláról készített fényképfelvételeket. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 9. 7. sz. p. 2. "A Szovjetunió tudományos akadémiája összegyűjtve kiadta a Hold túlsó oldaláról készült első fényképfelvételeket, s kiegészítette a számos, eddig nyilvánosságra nem hozott adattal, amelyek az önműködő bolygóközi laboratórium berendezésére, röppályájára s a felvételekre vonatkoznak. Többek között ismerteti a kiadvány a laboratóriumba épített fotótelevíziós szerkezetet, amely lehetővé tette, hogy a képeket 470 000 kilométer távolságból továbbítsák. A szovjet akadémia kiadványát január közepén magyar nyelven közzéteszi az akadémiai kiadó. (MTI)" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Meghökkenést váltott ki Nyugaton az új szovjet rakéta híre. A TASZSZ-közlemény nyugati visszhangja. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 10. 8. sz. p. 1. "...LONDON. Számos angol rakétaszakember hangoztatta, lehetséges, hogy a Szovjetunió a közeljövőben űrhajót indít a 35 millió mérföld távolságra levő Marsra..." Rövid hír. [HAI.]

UNG NAGY István: Felmelegednek a csillagok. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 10. 8. sz. p. 6. "Csillagászati vers". [HAI.]

B. D.: Hogyan jutunk a csillagokba... = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 12. 9. sz. p. 2. "...Az eddig felröppent szovjet rakéták is rendkívül nagy súlyú hasznos terhet, műszereket rádióadókat vittek magukkal, segítségükkel sikerült már legyőzni a Föld vonzóerejét, kifürkészni a Hold ezideig rejtett túlsó oldalának titkait. Éppen most olvashattok a hírt, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia közzétette a Hold ismeretlen oldalának "atlaszát", a lunyik világraszóló felvételeit. [...] Ugyanakkor a szovjet kísérletek bejelentésének híre eloszlat minden olyan illúziót, hogy a nyugati országok, különösen pedig az Egyesült Államok hamarosan beérhetnék a Szovjetuniót az űr meghódításáért folytatott versengésben. Hol van már az az idő, amikor egyes elbizakodott jenkik kijelentették: a Hold amerikai bolygó?..." . [HAI.]

Felfedezték a "legöregebb" csillagcsoportot? = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 12. 9. sz. p. 5. "Dr. Allan Sandage, a Mount Wilson és Mount Palomár csillagvizsgálók munkatársa, az Amerikai Fizikai Társaságban megtartott előadásában közölte, hogy új csillagcsoportot fedezett fel. amely - ha a számítások és feltevések helyesek - a legősibb eredetű csillagcsoport. Az új csillagcsoport jelzése NGC 188, s mintegy 3000 fényévre van naprendszerünktől, az Északi Sarkcsillag irányában. A csillagcsoport a távcsőben sötétvörös színben jelenik meg, amiből a tudós megállapította, hogy "életkora" körülbelül 24 milliárd év." Ez a Tudomány - Technika című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

Rádiósugárzás a Jupiterről. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 19. 15. sz. p. 5. "A Carnegie Institution fiz. [helyesen: fix] felállítású nagy rádióteleszkópjával sikerült kimutatni, hogy a Jupiterről rádiósugárzás érkezik a Földre. Az eddigi mérések eredményei szerint 13,5 es 10 méteres hullámhosszakon érkezik a Földre rádiósugárzás a Jupiterről. A sugárzás eredetére még nem sikerült kielégítő magyarázatot találni. Mindenesetre, ha a földi "légköri zavarokhoz" hasonló jelenség a sugárzás oka, akkor a Jupiter légkörében történő elektromos kisülések sokkal erősebbek kell legyenek, mint a földiek, hogy a sugárzás intenzitását meg tudjak magyarázni. (Meteor.)" Ez a Tudomány - Technika című rovatban lévő övid hír teljes szövege. [HAI.]

Meteorok hasznosítása a rádiózásban. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 20. 16. sz. p. 2. "Moszkva (TASZSZ). - Alekszandr Minc akadémikus, a Znanyije Szila című folyóirat hasábjain közli, hogy a Föld légkörében elégő meteorok nyomát kezdik felhasználni rádió-hullámok visszaverésére és ily módon 1000-2000 km-es távolságú pontok rádiókapcsolatának biztosítására. A rádióhullámok arról az erősen ionizált gázsávról verődnek vissza, mely az izzó meteor szétporlásakor keletkezik..." Rövid hír. [HAI.]

A szovjet óriásrakéta fellövésének visszhangja. "Telitalálat" - írja a Libératon A szovjet szuperrakéta "megverte" az amerikai Atlaszt - állapítja meg a Combat. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 23. 19. sz. p. 1. "...Szergej Szobolev akadémikus a Pravdában a következőket hangsúlyozza: A többlépcsős ballisztikus óriásrakéta sikeres kipróbálása nyomán közelebb kerültünk a tudósok álmának megvalósulásához, ahhoz, hogy részletes értesüléseket szerezzünk a Holdról, a Marsról és a Vénuszról. Az űrhajósok első feladata, hatalmas csillagvizsgálókat létesíteni ezeken az égitesteken a világűr tanulmányozására..." [HAI.]

Csodák, csillagok, csúcsok. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 24. 20. sz. p. 2. "...Az ember alig szokott hozzá a gondolathoz, hogy mesterséges bolygók keringenek az űrben, máris elzúgtak feje fölött a Holdba tartó és a Holdat megkerülő lunyikok, és néhány újabb lélegzetelállító híreket röpítettek világgá a hírügynökségek: a Szovjetunió sikerrel kipróbálta az első óriásrakétát, amely tizenkét és félezer kilométert megtéve, óránként 26 000 kilométeres sebességgel, pontosan a kiszámított röppályán haladva, elérte a kijelölt területet..." A cikk főként a politikai, katonai vonatkozásokat taglalja. [HAI.]

A világ sajtóját élénken foglalkoztatja a szovjet tudomány új kimagasló sikere. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 24. 20. sz. p. 2. "...MOSZKVA (TASZSZ). - Sternfeld szovjet rakétakutató nyilatkozott a TASZSZnak. Kijelentette: a szerdán kilőtt többlépcsős rakéta az előre kiszámított sebességet háromezred százalékkal betartotta. A felszálló ág szögétől való eltérés mindössze tizenhat fok másodperc volt. Ezzel lényegesen felülmúlta az eddig felbocsátott világűrrakéták pontosságát. Az új szovjet rakéta sebességi eltérése viszont másodpercenként csupán 20 centiméter volt. [...] Alekszandr Mihajlov, a pulkovoi obszervatórium igazgatója hangsúlyozza, rendkívül fontos az is, hogy az utolsó fokozat modellje nem égett el a föld légkörében, hanem sértetlenül ereszkedett le a Csendes-óceánba..." [HAI.]

Lehetséges, hogy van élet a Marson. Nobel-díjas tudós nyilatkozata. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 27. 22. sz. p. 1. "Boston (AP) Dr. Harold C. Urey Nobel-díjas kémikus egy sajtóértekezleten elmondotta, azok a tanulmányok, amelyek szén-összetételeket tartalmaznak fenn a Marson, arra engednek következtetni, hogy a bolygón "minden valószínűség szerint élő szerveitek lehetnek". Ha van élet a Marson - hangsúlyozta s tudós - úgy annak a régen elpárolgott óceánokban kellett kialakulnia. Dr. Urey szerint a Marsról azért párologtak el az óceántok, mert a Mars tömeg.: - amely a föld tömegének mintegy egytized része - nem rendelkezik megfelelő gravitációs erővel, hogy megtartsa a víz hidrogén és oxigén atomjait. Feltételezhető, hogy a Mars kopárabb, mint földünk bármely sivataga." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Hogyan készül a Hold-glóbusz? = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jan. 27. 22. sz. p. 4. "A moszkvai politechnikai múzeum rakétatechnikával és űrrepüléssel foglalkozó terme új kiállítási tárggyal - a Hold-glóbusszal gazdagodott. A múzeum munkatársai sok leleményességről tettek tanúságot, míg elkészítették a glóbuszt. A gömböt átlátszó műanyagból formálták, a krátereket és a tengereket fogorvosi fúrógéppel vájták a gömbbe. A glóbusz a Hold látható oldalát ábrázoló fele pontos térképek, a nem látható oldal pedig az önműködő bolygóközi állomás által küldött fényképek alapján készült." Rövid hír. [HAI.]

A harmadik szputnyik - 9000 fordulat után - közelebb került a Földhöz. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. febr. 2. 27. sz. p. 2. "MOSZKVA (TASZSZ). Vasárnap, magyar idő szerint 22 óra 27 perckor a harmadik szovjet mesterséges hold, amely immár 626 napja kering a Föld körül, befejezte kilencezredik fordulatát. A szputnyik összesen 408 millió kilométeres utat tett meg eddig..." Rövid hír. [HAI.]

Érdekes megállapítások a Vénuszról. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. febr. 4. 29. sz. p. 5. "Bár a Vénusz a Földhöz legközelebb eső csillag, ez a bolygó mégis sok fejtörést okozott már a tudománynak, mert hiszen a Nap által megvilágított felülete majdnem mindig egyformán világos és áthatolhatatlan atmoszférája rendkívül megnehezíti a megfigyelést. Ezért máig sem tudják pontosan, hogy mennyi a Vénusz tengelye körüli forgásának ideje, sőt azt sem, hogy tengelye milyen irányú. Egy kérdést azonban mégis sikerült pontosan megállapítani: a Vénusz felszínének hőmérsékletét. Az amerikai Green Bank-ben lévő Radio-National-Observatórium munkatársa dr. Frank D. Drake tavaly júliustól októberig végzett rádió-csillagászati megfigyelései alapján igazolta azt a korábbi feltevést, hogy a Vénusz felszíni hőmérséklete átlag valamivel magasabb 300 fok Celsiusnál..." Rövid hír. [HAI.]

Idegen világok küldöttei a Földön? A Lityeraturnaja Gazeta 1960. február 9-i számában megjelent cikk nyomán. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. febr. 17. 40. sz. p. 2. "A szovjet tudomány nagyszerű eredményei után, midőn az ember előtt megnyílt a kozmoszba vezető út, már senki sem kételkedik abban, hogy az ember valóban eljuthat a távoli világokba. Mivel pedig emberlakta Földünk nem lehet kivétel a végtelen és örök világegyetemben, tehát az is kétségtelen, hogy a messzi világok lakói ugyancsak eljuthatnak a tudományos fejlettség csúcsaira és végezhetnek kozmikus repüléseket. Ezen igazságok alapján, amelyek a modern ember előtt nyilvánvalóak, M. M. Agreszt szovjet tudós, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa olyan hipotézist állított fel, amely szerint a messzi múltban már jártak a Földön űrhajósok idegen bolygóról. A feltételezett űrhajósok nyomaira utalnak azok a földi tárgyaik, amelyeknek eredete ma még rejtélyes, továbbá különböző népek ősi hagyományai.
M. M. Agreszt szerint kétségtelen érdeklődésre tartanak számot az alábbi tények: A Föld felületén, többek közt a Líbiai sivatagban, üvegszerű képződményeket, u. n. tektiteket találtak, amelyekben az alumínium és a barillium [! berillium] rádióaktív izotópjait fedezték fel. Ez arról tanúskodik, hogy a tektitek legfeljebb egymillió évvel ezelőtt keletkeztek, igen magas hőmérséklet és erős rádió aktív kisugárzás közepette. A tudósok már többször megpróbálták a tektitek természetét megmagyarázni, de magyarázataik egyetlen esetben sem bizonyultak elfogadhatónak. Vajon ezek az üvegszerű képződmények nem más égitestekről a Földre küldött kutatólövedékek maradványai? - teszi fel a kérdést a szovjet tudós..." [HAI.]

VARVAROV, M.: A szputnyikok jövője. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. febr. 24. 46. sz. p. 5. "A szovjet tudósoknak és konstruktőröknek az óriásrakétával végzett kísérletei, amelyek célja nehéz szputnyikok létrehozása a naprendszer bolygóihoz végzendő repülésekhez, új, fontos lépésnek számítanak a kozmikus tér meghódításában. Ezek a berendezések lehetővé teszik, hogy a fényképeken az égitestek felületéről sokkal pontosabb képet kapjunk..." . [HAI.]

Meteorologusok állapítják meg a Ramazan ünnep pontos dátumát. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. márc. 8. 57. sz. p. 4. "Burgiba tunéziai elnök a napokban kiadott rendelete értelmében ezentúl meteorológusok fogják csillagászati számítások alapján kitűzni a muzulmán év legnagyobb ünnepének, a Ramazánnak pontos dátumát. Ez az intézkedés forradalmasítja az eddig alkalmazott hagyományos módszereket, amelyeknek lényege az volt, hogy "szabad szemmel" állapították meg az újhold sarlójának megjelenését az égen. Rossz légköri viszonyok mellett sokszor 24 órával eltolódott a hold-hónap ciklusa a pontos csillagászati mérésekhez képest. Éppen ezért Ramazan hónapjának megkezdése előtt mindig "a kétely éjszakája" szerepelt a naptárban, vagyis az az éjjel, amikor bizonytalanság uralkodik afelől, megjelent-e már az újhold sarlója az égen, vagy sem. Az idén a csillagászati számítások alapján megállapított Ramazán ünnepe február 28-án kezdődött. [AFP]" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kétméteres tükrös teleszkóp. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. márc. 10. 59. sz. p. 4. "Jena közelében teljes erővel folyik az új csillagvizsgáló intézet építése. Az épületeknek, amelyekben a teleszkópot elhelyezik 20 méter átmérőjű kupolája lesz. Különleges rendszer biztosítja a teleszkóp két síkban való szabad forgatását. A teleszkóp-berendezés súlya 60 tonna. A teleszkópot forgató berendezés fogaskerék áttételének elkészítéséhez külön fogaskerék-metsző gépet kellett szerkeszteni a rendkívül precíz munkára. Nagy nehézségeket kellett leküzdeni a teleszkóp tükrének elkészítésekor. Az egyik üzemben két méter nyolc centiméter átmérőjű és 32 centiméter vastag hatalmas üvegtömböt készítettek. Csiszolásánál különös figyelmet fordítottak a belső feszültségek szimmetriájára. Ezután a 2,700 kilogramm súlyú üvegtömböt további megmunkálásnak vetették alá és három gigászi tükröt készítettek belőle." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Folytatja útját a Nap felé a "Pioneer V.". = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. márc. 15. 63. sz. p. 2. "WASHINGTON (MTI). - Nyugati hírügynökségek jelentései szerint az amerikai országos űrhajózási hivatal közölte, hogy a pénteken felbocsátott "Pioneer V." kozmikus rakéta óránkint tizenegyezer kilométeres sebességgel folytatja útját a Nap felé és szombaton magyar idő szerint tizenhét órakor 332.000 kilométer távolságra volt a földtől..." Rövid hír. [HAI.]

Közeledik a Földhöz az "1959 K" jelzésű üstökös. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. márc. 25. 72. sz. p. 4. "A tavaly december 30-án felfedezett "1959 K" jelzésű üstökös áprilisban földközelbe kerül és a nagy csillagvizsgálók közlése szerint "feltűnő jelenség lesz." Az üstököst április közepétől hajnalban lehet majd látni, 30 millió kilométerre közelíti meg a Földet, mozgása tehát jól kivehető lesz. Fényereje egy harmadrendű csillagéval egyenlő. Az üstököst szabad szemmel is lehet majd látni és ezért amatőr csillagászok számára a bochumi csillagvizsgáló közölte a pontos "menetrendjét": április 11-én a Vízöntő csillagképében, - április 18-22 között a Pegazusban, április 22-26 között a Hattyú csillagképben, április 27-én a Cepheusban, április 28-29-én a Sárkányban és április 30-án a Kis Göncölben látható." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A Mars eljegesedett bolygó? = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. márc. 29. 75. sz. p. 5. "V. Davidov, a moszkvai Sternberg gazdasági intézet tudományos titkára arra a következtetésre jutott, hogy a Marson lévő titokzatos csatornák a bolygó felszínének jelentős részét borító jégkéreg mély repedései..." A Tudomány - Technika című rovatban lévő övid hír. [HAI.]

Rádió összeköttetés a Szputnyik III. és az Explorer VII. segítségével. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. márc. 29. 75. sz. p. 5. "Két cambridgei (Massachusetts, USA) fiatal rádióamatőr a világos első ízben létesített rádióösszeköttetést mesterséges bolygók segítségével. A rádióamatőrök, Rafael Soifer és Perry I. Klein most nyilvánosságra hozott közlése szerint február 6-án hajnalban morse-jeleket fogtak fel, amelyeket először a két műbolygó pályájának ionizált rétegébe küldtek. Azon a reggelen az amerikai és az orosz műbolygó majdnem egyszerre, alacsonyan repült el az Atlanti partvidék felett. Atlantic-City csillagvizsgálója közölte, hogy a két műbolygó körülbelül hajnali egy órakor találkozik. Ez volt az alkalmas pillanat a kétoldalú rádiókapcsolat létesítésére..." A Tudomány - Technika című rovatban lévő övid hír. [HAI.]

Szovjet tudós mesterséges holdrendszert javasol. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. ápr. 12. 86. sz. p. 2. "Moszkva (TASZSZ) Pokrovszkij professzor, szovjet tudós az Izvesztyija vasárnapi mellékletében azt javasolja, hogy küldjenek fel a Föld fölötti felső légrétegbe mesterséges holdakat automatikusan működő műszerekkel. Ez a szputnyik-rendszer állandóan a Föld körül keringve adatszolgáltatásaival lehetővé tenné a hosszúlejáratú időjárás-prognózisokat. Pokrovszkij professzor szerint kétféle szputnyikot kell felbocsátani erre a célra. Az egyik csoport általános adatokat szerezne a Nap és a Föld kisugárzásáról, a Föld fölött úszó felhőkről és egyéb adatokról, amelyek a légkör energetikai tulajdonságaira jellemzők. A szputnyikok másik csoportjának fő feladata a Nap részleges megfigyelése lenne. A szóbanforgó szputnyikok felbocsátása lényegesen elősegítené, hogy megbízható hosszúlejáratú időjárásprognózisokat készíthessünk körülbelül fél évre. (MTI)" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Élnek-e értelmes lények másbolygókon? = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. ápr. 13. 87. sz. p. 6. "A Nyugat-Virginia-i Green Bank obszervatórium csillagászai 85 láb átmérőjű rádióteleszkópjuk hatalmas tányéralakú "fülét" a világegyetem két csillagára irányították, hogy onnan érkező esetleges rádiójelzések felfogásával megállapítsák, élnek-e ott értelmes lények? A két csillag, amely felé érdeklődésük összpontosul, a 11 fényév távolságban lévő, szabad szemmel alig látható "Tau Zeta" és az "Epszilon Eridani" elnevezésű csillagok..." Rövid hír. [HAI.]

TOKODY Lajos: Új üstökös az égbolton. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. ápr. 30. 101. sz. p. 4. "Róbert Burnham, az arizonai Lowel obszervatórium munkatársa által a múlt év december utolsóelőtti napján felfedezett új üstökös hazánkban is látható volt már április utolsó napjaiban. Az új üstökös április 27-én közelítette meg legjobban Földünket. Távolsága ekkor "csak" 30 millió kilométer volt Földünktől. Május 1-6 között - derült idő esetén - a késő esti órákban még szabadszemmel is megfigyelhető lesz. [...] Egyszerű színházi látcsővel vagy jobb tábori látcsővel pedig igen szép látványt nyújt. Erősebb látcsővel jól kivehető az üstökös feje és csóvája is. A csóva a megfigyelőtől jobbkéz felé hajlik, körülbelül keleti irányban..." [HAI.]

MOORE, Thomas: A májusi hold. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. máj. 1. 102. sz. p. 9. "Csillagászati vers" Szabó Lőrinc fordítása. [HAI.]

Óriásteleszkóp. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. máj. 3. 103. sz. p. 5. "D. Makszutovnak, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagjának vezetésével Pulkovoban kidolgoztak egy olyan óriásteleszkóp műszaki terveit, amelynek tükre 6 méter átmérőjű lesz. A szovjet csillagászok nemsokára tehát a világ legnagyobb teleszkópját mondhatják a magukénak. A pulkovoi obszervatórium asztro-klimatikus kutatásokat végez a Kaukázusban, Közép-Ázsia hegyvidékein, a Pamir-hegységben és a Távol-Keleten annak kiderítésére, hogy melyik hely lenne a legmegfelelőbb az új teleszkóp felállítására. (A Szovjet Tájékoztató Iroda közleménye)." Ez a Tudomány - Technika című rovatban lévő hír teljes szövege. [HAI.]

KELLER, V.: A Világegyetem kémiája. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. máj. 10. 109. sz. p. 5. "...A környező világ vegyi összetételéről ma legalább öt információs forrással rendelkezünk. Közülük az első, természetesen saját bolygónk. Második forrásként megemlíthetjük a meteoritokat, harmadik forrásként azon csillagokat, amelyek összetételét a spektrum-analízisek segítségével igen nagy pontossággal megítélhetjük. A negyedik forrást a Galaktikából és a csillagközi térből jövő 21 centiméter hosszúságú elektromágneses hullámok jelentik, amelyeket rádióteleszkópok segítségével fogunk fel. Végül az ötödik forrás a kozmikus sugarak összetételének vizsgálata. Mindezen adatokat egymással összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a csillagászati műszerekkel megfigyelhető világegyetem körülbelül 76 százalékban (súly szerint) hidrogénből és 23 százalékban héliumból áll. Csupán 1 százalék jut (Mengyelejev táblázat összes többi elemeire.) így tehát mi hidrogén-hélium világegyetemben élünk.[...]
A burzsoá tudósok között mindezideig G. Gamov amerikai asztrofizikus koncepciója a legnépszerűbb. [...] D. A. Frank-Kamenyeckij moszkvai professzor kidolgozta a vegyi elemek keletkezésének sokkal megalapozottabb és tökéletesebb elméletét..." A Tudomány - Technika című rovatban lévő egyet, hosszabb cikk. [HAI.]

Vasárnap hajnal óta négy és fél tonnás, ember szállítására is alkalmas szovjet szputnyik-űrhajó kering a Föld körül. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. máj. 17. 115. sz. p. 3. Fejezetcímek: A TASZSZ jelentése az űrhajó felbocsátásáról.; A szputnyik űrhajó a Földről irányítható. Szovjet tudósok nyilatkozata.; Kifogástalanul dolgoznak a "csúcstalálkozó-űrhajó" berendezései.; Közlemény a szovjet szputnyik-űrhajó útjáról.; A képzelt űrutas közérzetéről tudósítanak az űrhajó jelzései. "Sinka József csillagász, az Űrhajózási Bizottság titkára a következőket mondotta: - Kutatási szempontból a vasárnap fellőtt űrszputnyiknak kettős jelentősége is van. Egyrészt a 2500 kilós utasfülkét "lekérdezése" után leválasztják, másrészt továbbra is fennmarad a szputnyikra felszerelt másik, csaknem másfél tonnás tartály, amely értékes adatokat szolgáltató műszereket tartalmaz..."; Vélemény a szovjet szputnyikról.;
Megfigyelték a szovjet űrhajót a bajai csillagvizsgáló intézet munkatársai. "Május 16-án, hajnali 2 óra 52 perckor a bajai csillagvizsgáló intézetben a Moszkvából küldött távirati előrejelzés alapján, megfigyelték a szovjet űrhajót. A látási viszonyok igen rosszak voltak, de a mérés ennek ellenére sikerült..." [HAI.]

Lefényképezték a szputnyik-űrhajó útját. További nyilatkozatok, vélemények a szovjet tudomány újabb nagy sikeréről. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. máj. 18. 116. sz. p. 1. [HAI.]

Nyilatkozatok az űrhajó-szputnyikról. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. máj. 19. 117. sz. p. 2. "Moszkva (TASZSZ). - Az Izvesztyija szerdai száma közli G. Rozenberg professzor cikkét az űrhajó-szputnyikról és az űrutazás kérdéseiről..." [HAI.]

TASZSZ-jelentés a szputnyik-űrhajó útjáról. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. máj. 20. 118. sz. p. 2. "Moszkva (TASZSZ). Szerdán 20 óráig a szovjet szputnyik- űrhajó 59 fordulatot tett a Föld körül..." Rövid hír. [HAI.]

Újabb szovjet rakétakísérletek lesznek júliusban. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. jún. 30. 153. sz. p. 2. "MOSZKVA (TASZSZ). A Szovjetunió a július 5-től 31-ig terjedő időben kísérleteket folytat hatalmas, többlépcsős hordozó rakéták újabb változataival. A hordozórakéták fellövése, az utolsó lépcső nélkül a Csendes-Óceán középső térségébe történik. A kozmikus térségek meghódításával összefüggő munkálatok során a Szovjetunió ez év januárjában hatalmas hordozó rakétát lőtt a Csendes- Óceánba a rakéta utolsó lépcsője nélkül. Május 15-én a hordozórakétával végzett kísérlet alapján a Szovjetunió négy tonna 540 kilogrammos űrhajószputnyikot lőtt fel..." Rövid hír. [HAI.]

Milyen kísérleteket végeztek a szovjet ballisztikus rakétával? = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. júl. 7. 159. sz. p. 2. "Moszkva (TASZSZ). Az egy lépcsős szovjet ballisztikus rakéta fülkéjében két kutya - Otvazsnaja és a Maljok - és egy nyúl - a Zvajozdocska - volt elhelyezve. A nyúlon tanulmányozták, hogy a súlytalanság állapotába kerülve az izomtónusban milyen változások mennek végbe. [...] A rakétán olyan műszerek is működtek, amelyek lefényképezték nagy térségekben a felhőrendszereket, kutatták a Föld és légköre infravörös sugárzását, a Nap ibolyántúli sugárzását. Ezen kívül olyan műszereket is elhelyeztek a rakétán, amelyek nagy magasságokban kutatták a légkör összetételét, meteorológiai jellegzetességeit..." Rövid hír. [HAI.]

Egészségesek a szovjet ballisztikai rakéta "utasai". = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. júl. 7. 159. sz. p. 2. "...A rakétakísérlet után a vizsgálat azt mutatta, hogy ez volt az eddigi legsikeresebb rakétakísérlet és a rakéta ez alkalommal ért a legzökkenőmentesebben földet: az állatok semmi sérülést nem szenvedtek. Két órával földre érésük után laboratóriumban megvizsgálták őket és fiziológiai funkciói teljesen rendben voltak. (MTI)." Rövid hír. [HAI.]

Az újabb szovjet rakétasikerek külföldi visszhangja. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. júl. 8. 160. sz. p. 2. "MOSZKVA (TASZSZ). Az Izvesztyija szerdai számában Pokrovszkij professzor, az ismert tudós nyilatkozott a legutóbbi szovjet rakétasikerekről. "A Szovjetunió gyorsan közeledik az űrrepülés megvalósításához és ahhoz is, hogy a rakétákat felhasználhassák az ember interkontinentális repüléseihez. [...] Burjevics akadémikus a Szovjetszkaja Aviacija-ban a következőket írja: - A kísérletek jelenlegi szakaszában a rakéták becsapódási térsége kétötöde a januári rakétakísérletek térségének. Ez a szovjet tervezők és tudósok mesteri hozzáértésének növekedését, a szovjet automatika és rádióelektronika haladását bizonyítja. BERLIN. A Junge Welt kiemeli, hogy az újabb kísérletek célja,az ember űrrepülésének előkészítése". PÁRIZS. Az Humanité az újabb szovjet rakétakísérletről írva megállapítja, "az új szovjet kísérletsorozat mesteri találattal kezdődött.
A Combat ezt írja: "A bolygóközi térség most már megnyílt az ember előtt. A szovjet technika elérte a tökéletesség legmagasabb fokát" ATHÉN. [...] KARIO. [...] TOKIO. [...] A lap megállapítja, hogy a szovjet rakéta-technika egyre növeli fölényét az amerikaival szemben. (MTI)." [HAI.]

A rakétakorszak versenye. Szovjet csillag Japán egén. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. júl. 14. 165. sz. p. 5. "Július 5-én éjjel a tokiói csillagvizsgáló mindkét megfigyelőállomásán fényes csillagot pillantottak meg Japán északi égboltján. A csillag gyorsan haladt égi útján, és a tudósok már sejtették hová: a Csendes-óceán pontosan kijelölt térségébe. 1200 kilométer magasságban, másodpercenként 5,4 kilométeres sebességgel száguldott a rakéta, s a tokiói csillagászok azt is tudták már, hogy ez a csillag - mint az utóbbi három évben annyi más - szovjet földről indult el. Ez volt a július 5-én megkezdődött szovjet rakétakisérlet-sorozat első rakétája..." [HAI.]

Új térkép a Holdról. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. júl. 14. 165. sz. p. 5. "A szovjet csillagászati és geodéziai társaság üzbék tagozata háromszínnyomású térképet adott ki a Holdról. A térkép a Hold terepalakulatainak valamennyi elnevezését tartalmazza. Szemléltetően bemutatja a "tengereket", hegyvonulatokat, krátereket és a holdfelszín más képződményeit. A térkép feltünteti a "Lunyik-II" becsapódásának helyét is. Az új térképen rajta van a Hold túlsó, tőlünk nem látható oldala is." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

H. T.: Százezer forint - ponyvával letakarva. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. aug. 2. 181. sz. p. 4. "Kárász utca 4. Szép kis ház, jól ápolt gondozott kert, A kert közepén ponyvával letakarva hatalmas rejtélyes készülék. A göngyöleget leszedve fény derül a titokra. Modern, nagy csillagvizsgáló távcső, úgynevezett refraktor rejtőzik alatta. Azután a védőhuzat visszakerült a szürkére festett gondosan ápolt készülékre. Hogyan kerülhetett ez az értékes tudományos műszer Dankó Béla cukorgyári dolgozó udvarára? Az előzmények évekre nyúlnak vissza. A szolnoki TIT csillagászati szakosztálya elhatározta, építtetnek egy modern távcsövet, amelyet Szolnokon a természettudományos felvilágosítás szolgálatába állítanak. A terv szerint a csillagvizsgáló azt a szerepet töltötte volna be, amelyet az Uránia bemutató Obszervatórium Budapesten.
A vállalatok tehetségük szerint hozzájárultak az építkezés költségeihez és a Cukorgyárban társadalmi munkában láttak hozzá a műszakiak és a munkások a, távcső építéséhez. A százezer forint értékű műszer tavaly el is készült. Üzembehelyezéséhez arra lett volna szükség, hogy magasabb helyen forgatható kupolával ellátott építményt emeljenek, amely lehetővé teszi, hogy a tudományos munka megindulhasson. A Művelődési Minisztérium 40000 forintot utalt ki, - amellyel az építkezést el lehetett volna kezdeni. Hová tegyük? Ez a kérdés nem is volt olyan egyszerű, mint ahogy azt a lelkes építők Tokody Lajos, Dankó Béla, Veres Sándor és társaik gondolták. Rövid idő alatt négy tervet Vetettek fel és dobtak el az illetékesek. Az első szerint az Áchim-úti iskola tetejére helyezték volna. Ezt a tervet azért nem fogadták el, mert kiesik a forgalomból. Azután a múzeum fölé tervezték. Itt az épület műemlék jellege, a tető magas átalakítási költsége merült fel akadályként.
A Ságvári Endre Művelődési Ház teteje statikailag alkalmatlannak bizonyult. A Gutenberg-téri parkban a Vártemplom veszi el a megfelelő kilátást. ... és a legfrissebb változat. [...] Vörös Hadsereg úton a fatelepnél lévő kis park közepén szeretnénk felépíttetni. [...] - A mi távcsövünk 30 cm-es tükrös távcső. Vidéki viszonylatban a legnagyobb Magyarországon. [...] Mi hát végül is az akadály? A legfontosabb műszaki létesítmény a forgatható kupola tervei készen vannak, az épület tervezést a TIT lelkes tagja Barna Gábor mérnök megoldja. Mi hiányzik hát? Az, hogy a szolnoki városi tanács tegye magáévá az ügyet. [...] célszerűbb lenne, azonban, ha egy a város központi részében felépítendő lakó, vagy iroda épületet már eleve a csillagvizsgálóval együtt terveznének... [HAI.]

Hízik a Földgolyó. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. aug. 2. 181. sz. p. 5. "Dr. Wipple, a massachusetti Smithsonian obszervatórium igazgatója szerint Földünk tömege naponta tízezer tonnával növekszik. Ez a növekedés elsősorban a meteoritektől ered. Dr. Wipple bejelentését a kopenhágai csillagászati konferencián angol tudósok is igazolták. Kijelentették, hogy a rádiósugarakkal mért kozmikus- és meteoritpor mennyiségének kiszámításával hasonló eredményre jutottak. Földünk tömege jelenleg 5973 trillió tonna. A napi tízezer tonnás növekedés mellett vagy 300 milliárd évre, vagyis Földünk jelenlegi korának hatvanszorosára volna szükség ahhoz, hogy a növekedés egy trillió tonnát tegyen ki." Ez a hír teljes szövege. [HAI.].

Nemzetközi űrhajózási akadémia alakult. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. aug. 18. 195. sz. p. 1. "Stockholm (MTI). Stockholmban nemzetközi űrhajózási akadémia alakult - jelenti az AFP. - Az akadémia - amelynek elnöke Von Karman amerikai tudós - egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a Holdon nemzetközi laboratóriumot létesítsenek." Ez a hír teljes szövege.. [HAI.]

A Szovjetunióban felbocsátották a második szputnyik-űrhajót. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. aug. 20. 197. sz. p. 4. "MOSZKVA (TASZSZ). A kozmikus térség kutatási tervének megfelelően 1960. augusztus 19-én a Szovjetunióban felbocsátották Földkörüli pályájára a második szputnyik-űrhajót. Az űrhajó tő feladata olyan újabb módszerek kidolgozása, amelyek biztosítják az ember életműködését, továbbá biztonságát a repülés idején, valamint a Földre való visszatérését. Az űrhajó kabinjában, - melyet az ember jövendő repüléséhez szükséges valamennyi felszereléssel elláttak, kísérleti állatokat helyeztek el, köztük két kutyát; - ezek "Sztrelka" és "Belka" névre hallgatnak..." [HAI.]

Visszatért a Földre az űrhajó-szputnyik. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. aug. 23. 198. sz. p. 1. Moszkva TASZSZ. Miután végétért az egy napra tervezett kutatási program és adatokat nyertek az állatok élettevékenységéről, valamint az űrhajó-szputnyik irányító rendszerének kifogástalan működéséről, a 18. fordulat közben utasítást adtak az űrhajó-szputnyiknak, hogy térjen vissza a Földre. Az űrhajó-szputnyik vezérlő és fékező berendezése nagy pontossággal működött és ez lehetővé tette, hogy az űrhajó a meghatározott körzetben a megadott ponttól körülbelül 10 kilométer távolságra érjen földet..." Fejetcímek: Milyen feladatokat oldott meg a szovjet tudomány?; "Történelmi nap" "Csodálatos eredmény" Nyugati sajtókommentárok. [HAI.]

A TASZSZ közleménye. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. aug. 24. 199. sz. p. 1. "1960, augusztus 21-én Moszkvába szállították azokat az állatokat, amelyek a történelemben először tértek vissza a világűrből a Földre. Már, mint jelentettük, a második szovjet szputnyik-űrhajón utazott a Sztrelka és a Belka nevű kutya. Rajtuk kívül a sugárzás hatásának és a kozmikus repülés viszonyainak tanulmányozására más élőlényeket is helyeztek el a rakétában: 40 egeret, 2 patkányt, rovatokat, továbbá növényeket, gabonaféléket és egyes mikrobákat..." [HAI.]

Újabb részletek, vélemények a szovjet szputnyik-sikerről. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. aug. 24. 199. sz. p. 2. "(MTI) Vinogradov, a szovjet postaügyi minisztérium rádió főigazgatóságának főmérnöke a Trudnak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a második szovjet szputnyik-űrhajón rendkívül bonyolult és érzékeny rádiótechnikai felszerelés működött. A kellő teljesítményű adók igen jó minőségű televíziós felvételeket továbbítottak a világűrből a Földre. [...] Lelkesedéssel nyilatkozott a szovjet tudósok sikereiről az Angol Királyi Társaság (tudományos akadémia) elnöke, sir Cyril Hinshelwood is. Elragadtatással olvastam orosz barátaim sikeréről. Mint a királyi társaság elnöke, kijelenthetem, hogy őszinte örömmel gratulálunk ehhez a nagy eredményhez. Ez a rendkívül fontos esemény jóval közelebb hozta az űrutazások kezdetét. [...] Kenneth W. Tagland, Bolygóközi Utazások Brit Társaságának alelnöke hangoztatta, hogy az élőlények visszaérkezése igen nagy jelentőségű..." [HAI.]

[STERNFELD, Ari:] Az űrhajó visszatérítésének módszereiről - Sternfeld cikke -. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. aug. 24. 199. sz. p. 2. "...Ari Sternfeld, a Nemzetközi Űrhajózási díjjal kitüntetett ismert szovjet tudós a Szovjetszkaja Rosszijában cikket írt a visszatérés lehetséges módszereiről..." [HAI.]

BARNA Gábor: Még mindig az udvaron. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. aug. 26. 201. sz. p. 4. "Lapunk nemrégiben foglalkozott a szolnoki csillagvizsgáló ügyével. Megírtuk, hogy a százezer forint értékű műszer, amely a megye kulturális életének büszkesége, a természettudományos felvilágosítás fontos eszköze lehetne, az idő viszontagságainak kitéve, felhasználatlanul hever. A cikkre most levelet kaptunk Barna Gábor mérnöktől, az ügy egyik érdekeltjétől. - A csillagvizsgáló ügyében azóta sem történt változás - írja. A városi tanács továbbra is azon az állásponton van, hogy a tiszaparti sétányon való elhelyezés városrendezési szempontból kifogásolható. A csillagászati szakosztály tagjai kitartanak amellett az elképzelésük mellett. hogy a műszer - ha már a Tisza-parti sétányon nem állítható fel, a cikkben leírt helyen, (a Tisza malommal szembeni parkban) olcsón és gyorsan üzembe helyezhető. -
Legcélszerűbb lenne, ha a csillagvizsgáló épületét ideiglenesen a megyei tanács mögötti parkrészben állítanák fel. Végleges elhelyezését akként kell megoldani, hogy a jelenleg tervezés alatt álló és a Tisza-parton megépítendő új gimnázium tetejére kerülhessen, korszerű kupola megoldással. A sokmilliós építési költséghez képest, a tervezés és megépítés többletköltsége elenyésző lenne. A pillanatnyi legnagyobb hiba az, hogy az egész ügynek nincs felelős gazdája. - Nem tudom, mit szólhatnak azok az emberek, akik szabadidejüket feláldozva, lelkesen, társadalmi munkában készítették el ezt a drága műszert. A népgazdaságnak sem közömbös, hogy a százezres értéknek felhasználás, vagy pusztulás lesz-e a sorsa.
Szeretném a sajtó hasábjain keresztül a megyei pártbizottság segítségét kérni, hogy az ügy végre elmozduljon a holtpontról, segítsenek gazdát találni a csillagvizsgáló építésének! Ma amikor a világűr meghódításában nem is mérföldes, hanem szinte fényévnyi léptekkel haladunk előre, az ország harmadik legnagyobb távcsövének nem egy magánház udvarán kellene várnia a jótékony enyészetre." Ez a hír teljes szövege. Egy kép az udvaron álló műszerről. [HAI.]

Iszakov nyilatkozata az ember űrrepülési problémáiról. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. szept. 16. 219. sz. p. 3. "Moszkva (TASZSZ). Pjotr Iszakov a biológia tudományok kandidátusa, a kozmikus orvostudomány ismert szakértője feltételezi, hogy az ember idővel mikroorganizmusokkal felszerelt kozmikus laboratóriumokat juttat a naprendszer határaira, sőt a szomszédos csillagrendszerekbe is..." Rövid hír. [HAI.]

A tudós, akinek álma valóra vált. Ciolkovszkij halálának 25. évfordulóján. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. szept. 18. 221. sz. p. 6. "...A XIX. század közepe táján született Oroszországban K. E. Ciolkovszkij, aki nemcsak repülőgépet tervezett, hanem kidolgozta a rakétatechnika alapjait, elvégezte a világűrutazás elméleti számításait és megadta megvalósításának részleteit..." (Dala László tanulmánya nyomán.) [HAI.]

TYEREHOV, V.: A meséből valóság lesz. Mivel repülünk el a csillagokba? = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. szept. 20. 122. [!222.] sz. p. 5. "A külföldi szakemberek többsége ugyanazt a választ adja e kérdésre: atomhajtóműves rakétával. Valóban, a mag-fűtőanyag kevés helyet foglal el, súlya grammokban mérhető az eredmény viszont kolosszális. A magfűtőanyag többmilliószor akkora hőképző tulajdonsággal rendelkezik, mint a közönséges vegyi fűtőanyag. - Az Urán-235 bomlása közben például 1 kg "tüzelőanyagból" 16.7 milliárd nagykalória fejlődik, míg a legjobb reaktív tüzelőanyagok hőfejlesztő képessége egyelőre nem több mint 3000-3500 kalória. [...] A bolygóközi rakéták hajtóműveinek van még egy változata: a tüzelőanyagrészecskék kis nyalábja elektromos ívvel felhevíthető és a sugárcsövön nagy sebességgel kilövellhető. Tegyük fel, hogy a tüzelőanyagrészecskék negatív töltésűek és az elektromos tér töltése is negatív.
Az elemi fizikából ismeretes, hogy az egynemű töltések taszítják egymást, következésképpen a gázok kilövellése eme elektromos taszítás következtében mehet végbe. Az így kapott vonóerő igen kicsi lesz, ugyanekkor viszont az inon-hajtóműnek [! ion-hajtóműnek] igen kevés tüzelőanyagra van szüksége:..." Fejezetcímek: Bolygóközi repülés a naprendszer határain belül.; Régi barátunk a folyékony hidrogén.; A rakéták üzemanyag gondjai.; Túl a Szaturnuszon... [HAI.]

Bernal professzor a Föld alakulása előtti időben keresi az élet keletkezését. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. szept. 23. 225. sz. p. 4. "Szerdán este a Magyar Tudományos Akadémia zsúfolásig megtelt dísztermében elődadást tartott J. D. Bernal professzor, a Royal Society tagja, a Tudományos Dolgozzék Világszövetségének alelnöke az élet eredetének biológiai, geológiai és egyéb vonatkozású problémáiról. [...] Ezek szerint tehát az élet eredetét még a Földön kívüli térben kell keresnünk. Ezt az elképzelést bizonyos széntartalmú meteoritok vizsgálatára alapozza, amelyekben megtalálhatók az élet létrejöttéhez szükséges energiagazdag anyagok. Valószínű ugyanis, hogy a Föld is ilyen meteoritokból keletkezett és akkor ezek már magukkal hozták az élet legelső csíráit. (MTI)" Rövid hír. [HAI.]

Sikertelen amerikai kísérlet műbolygó fellövésére. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. szept. 27. 228. sz. p. 2. "Cap-Canaveral. A Reuter és az AP jelentése szerint az Egyesült Államok Cap-Canaveral-i rakéta kilövőállomásról vasárnap délután greenwichi idő szerint 15 óra 13 perckor fellőttek egy műbolygót, azzal a céllal, hogy egészen közel a Hold körül keringjen. Greenwichi idő szerint 16 óra 21 perckor a NASA, az amerikai űrkutatási szervezet hivatalosan bejelentette, hogy a kísérlet nem sikerült. Minden valószínűség szerint az indító rakéta utolsó fokozatának hibás működése következében." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Készülődnek az űrhajósok. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. szept. 29. 230. sz. p. 5. "Moszkva (TASZSZ). - Vlagyimir Tyimakov, a szovjet orvostudományi akadémia alelnöke nyilatkozott a Moszkvovszkaja Pravda tudósítójának a szovjet űrhajósok előkészületeiről. Elmondotta, hogy tekintélyes szakorvosokból álló bizottság rendkívül gondos próbának veti alá az űrhajósjelölteket. Űrhajózásra legalkalmasabbaknak látszanak a lökhajtásos repülőgépek pilótái, hiszen a repülőgépvezetés és a térbeli tájékozódás olyan képességek, amelyek igen értékesek lehetnek az űrhajós számára. Tyimakov közli, hogy az űrhajósjelölteknek közepesnél valamivel alacsonyabb termetűnek és soványnak kell lennie. Ezekre az adottságokra azért van szükség, mert a légmentesen záró kabin szűk és a világűrben minden gramm sokat számít. A jelölt foglalkozik csillagászattal és növénytannal, orvostudománnyal és elektronikával, földrajzzal és rádiótechnikával.
Külön edzést kap az úgynevezett termo-barokkamrában[! termo-barokamrában]. Jelenleg - mondotta végezetül Vlagyimir Tyimakov - nincs az űrrepüléssel kapcsolatos olyan probléma, amelyet ne oldhatna meg a mai tudomány. Az ember űrrepülése már nem a távoli jövő kérdése. (MTI)" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Fellőtték a Szovjetunióban a harmadik szputnyik űrhajót. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. dec. 2. 284. sz. p. 2. "MOSZKVA (TASZSZ). December 1-én a Szovjetunióban fellőtték földkörüli pályára a harmadik szputnyik űrhajót..." [HAI.]

[KULIN György:] A harmadik szputnyik-űrhajó: újabb kisérlet az ember űrhajózásának megvalósítására. Dr. Kulin György az új nagy tudományos esemény jelentőségéről. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. dec. 2. 284. sz. p. 2. "A harmadik szputnyik-űrhajó felbocsátásáról kiadott TASZSZ-jelentést, - érthetően - igen nagy érdeklődéssel tanulmányozzák az Uránia csillagvizsgálóban is a csillagászok, asztronautikusok, az űrhajózás szakemberei. A harmadik szputnyikűrhajó felbocsátásának jelentőségét dr. Kulin György csillagász, az Uránia csillagvizsgáló intézet igazgatója a következőkben foglalta össze: - Az ember űrrepülése rendkívül felelősségteljes vállalkozás, érthető tehát, hogy mielőtt erre sor kerülne, elvégzik azokat a biológiai kisérleteket, amelyek - lehetőség szerint - minden előre számított és váratlan mozzanatokra is kiterjednek.
Ez magyarázza az utóbbi idők sorozatos rakétakísérleteit, amelyeknek célja a különböző élő szervezetek viselkedésének tanulmányozása, a gyorsulás, a súlytalanság állapotában és az űrhajó-kabinban. - Egyetlen ilyen kísérlet nem terjedhet ki minden lényeges szempontra, ezért várható volt, hogy a Szovjetunió újabb szputnyik-űrhajót bocsát maid fel..." [HAI.]

A "repülőlaboratórium" folytatja világkörüli útját. Világhírű tudósok nyilatkozata a kozmikus űrhajóról. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. dec. 3. 285. sz. p. 1. "...Az űrhajó fedélzetén biztosítva vannak azok a feltételek, amelyek az állatok életműködéséhez szükségesek. - Telemetrikus rendszerek és televíziós készülékek segítségével folytatódik a szputnyikban elhelyezett állatok rendszeres megfigyelése. A földre visszasugárzott adatok arról tanúskodnak, hogy a kutyák légzőszerve és szíve normálisan működik. Filmkockákra rögzített felvételek szerint az állatok nyugodtan viselték el a súlytalanság állapotát..." [HAI.]

A harmadik szovjet szputnyik-űrhajó elvégezte programszerinti feladatát. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. dec. 4. 286. sz. p. 1. "Moszkva (TASZSZ). A harmadik szovjet szputnyik-űrhajó 1960. december 2-án moszkvai idő szerint 12 óráig (budapesti idő szerint 10 óráig) keringett a föld körül Erre az időpontra teljesen elvégezték a programban megjelölt feladatokat: az űrhajó szerkezetére vonatkozó vizsgálatokat a reá szerelt trendszerekkel, az orvos-élettani vizsgálatokat, valamint az előírt arányú kozmikus vizsgálatokat. [...] A szükséges adatok vétele után utasítást adtak a szputnyik-űrhajó leszállására. Minthogy a szputnyik-űrhajó nem-kiszámított pályán ereszkedett le, a sűrűbb légrétegekbe kerülve, megsemmisült..." [HAI.]

Amerikai műholdat lőttek fel. = Szolnok Megyei Néplap 11. 1960. dec. 9. 290. sz. p. 3. "VANDENBERG (AP, Reuter). Az Egyesült Államok Wandenbergi légitámaszpontjáról szerdán este fellőtték a Discoverer-18-as műholdat A műhold a kilövés után egy órával rátért Föld körüli pályájára. A kísérlet célja, hogy katonai felderítő berendezéseket próbáljanak ki. A berendezések között vannak felvevő gépek, valamint infravörös sugarakkal működő szerkezetek, amelyeket rakéta kilövésének felderítésére lehet használni. A műhold ezen kívül egy tokban emberi bőrszöveteket és csontvelőt, valamint algákat és növényi szöveteket is vitt magával a sugárzás hatásainak kivizsgálása céljából - A terv szerint ezt a tokot - egy-két napon belül leválasztják a műholdról." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KUKARKIN, B.: Megkezdődött a kozmikus korszak. = Szovjet Híradó 4. 1960. febr. 1. 3. sz. p. 14. [ZSE.]

STERNFELD, A.: Az első szputnyik-űrhajó. = Szovjet Híradó 4. 1960. jún. 12. 12. sz. p. 14. [ZSE.]

MIHAJLOV, A.: A Hold túloldala. = Szovjet Híradó 4. 1960. dec. 18. 24. sz. p. 20. [ZSE.]

BARTHA Lajos: Különös árnyékjelenség a Saturnus gyűrűjén. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. jan. 1. sz. p. 45. [SRG.]

KULIN György: Csillagászati naptár 1960 februárjára. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. jan. 1. sz. p. 48. [SRG.]

Tudományos krónika. 120 éve - 1840. január 23-án született Ernst Abbe fizikus... = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. jan. 1. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

NAGY Ernő: Az újabb szovjet rakétakísérletek. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. febr. 2. sz. pp. 49-51. [PIR.]

SZÁDECZKY-KARDOSS László: A természettudományok és a jogtudomány együttműködése a világtérkutatásban. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. febr. 2. sz. pp. 61-63. [PIR.]

EINASTO, Jaan: Csillagászat Észtországban. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. febr. 2. sz. pp. 88-89. [PIR.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1960 márciusára. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. febr. 2. sz. p. 96. [SRG.]

Óriásteleszkópok Japánban. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. febr. 2. sz. p. 92., hátsó belső borító. [SRG.]

Tudományos krónika. 360 éve - 1600. február 17-én szenvedett máglyahalált Rómában Giordano Bruno. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. febr. 2. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Szaturnusz és gyűrűje. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. márc. 3. sz. p. 119. [PIR.]

Sz. O. [SZIMÁN Oszkár]: A W-csillagok rejtélye. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. márc. 3. sz. pp. 134-135. A Wolf-Rayet csillagokról. [PIR.]

KULIN György: A csillagos ég. Csillagászati naptár 1960 áprilisára. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1959. márc. 3. sz. p. 144. [SRG.]

Nagykiterjedésű villamos kisülések a csillagok felületén. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. ápr. 4. sz. pp. 145-146. [PIR.]

B. L [BARTHA Lajos]: Új rádiótávcső-tervek. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. ápr. 4. sz. p. 159. [SRG.]

SAS Elemér: Az időmérés történetéből. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. ápr. 4. sz. pp. 163-166. [PIR.]

B. L. [BARTHA Lajos] - P. S..: Visszatérő üstökösök 1960-ban. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. ápr. 4. sz. p. 184. [SRG.]

KULIN György: Csillagászati naptár 1960 májusára. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. ápr. 4. sz. p. 192. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Hold mesterséges holdja. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. máj. 5. sz. pp. 201-204. [PIR.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A sugárnyomás és a mesterséges holdak. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. máj. 5. sz. p. 227. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A Pioneer V. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. máj. 5. sz. p. 235. [SRG.]

KULIN György: Csillagászati naptár 1960 júniusára. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. máj. 5. sz. p. 240. [SRG.]

Tudományos krónika. 350 éve - 1610-ben jelent meg Galilei csillagászati munkája, a "Sidereus nuncius" ("Csillagos hírnök"). = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. máj. 5. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

NAGY Ernő: A szovjet űrkutatás újabb eredményei. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. jún. 6. sz. pp. 243-244. [PIR.]

LUKÁCS Sándor - HALM Tibor: "Defekt" az űrhajó falában. (Az explozív dekompresszió jelenségéről). = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. jún. 6. sz. pp. 245-246. [PIR.]

BARTHA Lajos: A Hold túlsó oldaláról készült felvételek értékelése. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. jún. 6. sz. pp. 279-280. [PIR.]

KULIN György: Csillagászati naptár 1960 júliusára. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. jún. 6. sz. p. 288. [SRG.]

Tudományos krónika. 50 éve - 1910. május 12-én halt meg Londonban William Huggins. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. jún. 6. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Tudományos krónika. 265 éve - 1895. június 8-án halt meg Hágában Christian Huygens. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. jún. 6. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

SINKA József: Megelevenedő mesterséges égbolt: a planetárium. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. júl. 7. sz. pp. 304-307. [PIR.]

BARTHA Lajos: A Tiros I. meteorológiai mesterséges hold. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. júl. 7. sz. p. 329. [SRG.]

A Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályok Országos Választmánya. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. júl. 7. sz. pp. 335-336. 1960. április 22-23-i ülésről. [SRG.]

KULIN György: Csillagászati naptár 1960 augusztusára. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. júl. 7. sz. p. 336. [SRG.]

Tudományos krónika. 50 éve - 1910. július 19-én halt meg Potsdamban Johann Gottfried Galle csillagász, a Neptun felfedezője. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. júl. 7. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

BAKOS József: Televízió a csillagászatban. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. aug. 8. sz. pp. 337-340. [SRG.]

N. E. [NAGY Ernő]: A Discoverer-program. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. aug. 8. sz. p. 375. [SRG.]

SZÉKELY Csaba: Új folt a Jupiteren. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. aug. 8. sz. p. 376. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Nova a Herculesben. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. aug. 8. sz. p. 377. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Az Antares átmérőjének meghatározása. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. aug. 8. sz. p. 378. [SRG.]

KULIN György: Csillagászati naptár 1960 szeptemberére. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. aug. 8. sz. p. 384. [SRG.]

LUKÁCS Sándor: Az oxigén Belka és Sztrelka utimálhájában. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. szept. 9. sz. p. 390. [SRG.]

SADIL, Josef: Hold-kutatás Csehszlovákiában. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. szept. 9. sz. pp. 407-409. [SRG.]

KÓCZÁN László: Társulati élet. Az Uránia Ismeretterjesztő Bolt. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. szept. 9. sz. pp. 428-430. [SRG.]

KULIN György: Csillagászati naptár 1960 októberére. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. szept. 9. sz. p. 432. [SRG.]

RÜTOV, Sz. M.: Mit lát és mivel találkozik a fénysebességgel repülő asztronauta? = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. szept. 9. sz. pp. 433-436. [SRG.]

Tudományos krónika. 250 éve - 1710. szeptember 19-én halt meg Koppenhágában Olaus Römer (Römer Olaf) dán csillagász. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. szept. 9. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Tudományos krónika. 25 éve - 1935. szeptember 19-én 78 éves korában halt meg Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. szept. 9. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az újabb amerikai mesterségeshold-kísérletekről. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. okt. 10. sz. p. 471. [PIR.]

Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. okt. 10. sz. p. 474. [SRG.]

BARTHA Lajos: A TIT Budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálója. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. okt. 10. sz. pp. 476-477. [SRG.]

KULIN György: Csillagászati naptár 1960 novemberére. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. okt. 10. sz. p. 480. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Az élet lehetősége a Naprendszerben. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. nov. 11. sz. pp. 498-500. [PIR.]

Meteoritok bejelentése iránti kérelem. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. okt. 11. sz. p. 524. Science News Letters alapján. [SRG.]

KULIN György: Csillagászati naptár 1960 decemberére. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. nov. 11. sz. p. 528. [SRG.]

Tudományos krónika. 330 éve - 1630. november 15-én halt meg Johannes Kepler. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. nov. 11. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

A Tejútrendszer alakja. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. dec. 12. sz. pp. 545-548. [PIR.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az 1960. november 7-i Merkur-átvonulás. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. dec. 12. sz. pp. 565-566. [PIR.]

"Navicard" csillagászati és navigációs számítókészülék. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. dec. 12. sz. pp. 568-569. [SRG.]

Gombostű. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. dec. 12. sz. p. 576. A Lobogó november 16-i számában olvastuk. Kaland a felhők felett című riport a Merkur nov. 7-i Nap előtti átvonulásáról. Űrhajózási ABC ismertetése. [SRG.]

KULIN György: Csillagászati naptár 1961 januárjára. = Természettudományi Közlöny 4.(91.) 1960. dec. 12. sz. p. 576. [SRG.]

BERCZIK Árpád: Rosemarie Schuder: Der Sohn der hexe. (A boszorkány fia). Idegen könyvekről. = Tiszatáj 14. 1960. febr. 2. sz. p. 4. "Rosemarie Schuder regénye érdekes korba vezet: a 17. század elejére, amikor a tudomány igyekezett kiszabadulni a vallás szorító béklyójából, amikor az addig biztosnak vélt társadalmi korlátokon egyelőre még csak alig észrevehető hajszálrepedések jelzik a jövő harsogó rianását, amikor vallási fanatizmus, felekezeti türelmetlenség ugrasztja Európa két hatalmi szervezetét egymás torkának, és a harminc éves háborúval rázúdítja Németországra a borzalmaknak azt az áradatát, amelynek következményeit valójában ma sem heverte ki a németség. Erről a korról, ezekről a problémákról csak lenyűgözően, csak érdekesen lehet írni. [...] Katherina Keplert kisszerű polgártársai boszorkánysággal vádolják meg, mert gyógynövényekkel gyógyítgatja a betegeket. [...] A másik oldalon a fiú áll, a császári matematikus és csillagász.
Ez nem az a Kepler, akit a mi olvasóközönségünk olyan jól ismer a madáchi remekműből, annál összetettebb, emberibb. Minden erejével szabadulni igyekszik a kora által rárakott bilincsektől, ám csillagászati munkái ráirányítják az inkvizíció figyelmét, levelezése a másik félig-meddig eretneknél, Galileivel, de még inkább a prágai felkelőkkel már-már őt is a vádlottak padjára juttatják. ..." Kepler élete. Könyvismertetés. [HAI.]

Cs. I.: Sajnovics emlékezete. = Tolna Megyei Népújság (Szekszárd) 5. 1960. márc. 1. 51. sz. p. 4. [HAD.]

FIELDER, G.: Az első holdfelvételek értékelése. = Univerzum 4. 1960. jan. 1. (35.) sz. pp. 59-64. A "New Scientist" nyomán. [ZSE.]

MAUVAN, Paul: Meglátogathatjuk-e valaha a Naprendszer négy óriásbolygóját? = Univerzum 4. 1960. febr. 2. (36.) sz. pp. 12-23. [ZSE.]

NEWMAN, K. H.: Sorsunkat a csillagok őrzik? = Univerzum 4. 1960. febr. 2. (36.) sz. pp. 73-78. [ZSE.]

Bolygóközi útvonalak. = Univerzum 4. 1960. ápr. 4. (38.) sz. pp. 40-45. A "Tyechnyika Malagyozsi" cikke nyomán. [ZSE.]

Földünk ikertestvére. = Univerzum 4. 1960. ápr. 4. (38.) sz. pp. 52-60. A "Science News" cikke nyomán. [ZSE.]

MIHAJLOV, A. A.: A kettős bolygó. = Univerzum 4. 1960. máj. 5. (39.) sz. pp. 45-54. A "Nauka i Zsizny" cikke nyomán. [ZSE.]

LEDERBERG, J.: Az élet keresése a Földön kívül. = Univerzum 4. 1960. máj. 5. (39.) sz. pp. 91-96. A "The New Scientist" cikke nyomán. [ZSE.]

KING, H. C.: A csillagos ég földi mása. = Univerzum 4. 1960. júl. 7. (41.) sz. pp. 3-14. [ZSE.]

HOYLE, Fred: Miből van a Világegyetem? = Univerzum 4. 1960. aug. 8. (42.) sz. pp. 45-54. [ZSE.]

Utazás a megavilágban. = Univerzum 4. 1960. okt. 10. (44.) sz. pp. 50-59. A "Tyehnyika Mologyozsi" cikke nyomán. [ZSE.]

Élet a Nap körül. = Univerzum 4. 1960. okt. 10. (44.) sz. pp. 86-96. Tyehnyika Mologyozsi, 1960. január. [ZSE.]

          1961.

BERZE NAGY János: Égigérő fa. Magyar mitológiai tanulmányok. 2. bőv. kiad. Pécs, 1961. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya Megyei Szervezete, Pécsi Szikra Nyomda. 335 p. A bevezető tanulmányt írta és a tudományos szerkesztést végezte Dömötör Sándor (pp. 9-31.; pp. 255-334.). Takács József előszava az 1. kiadáshoz 1958. dec. 2-án kelt Pécsett. Takács József előszava az 2. kiadáshoz 1961. jún. 4-én kelt Pécsett. Berze Nagy János tanulmánya (pp. 35-254.) teljes egészében kapcsolódik a csillagászathoz. A magyar népi világnézetet, világfelfogást, ősvallást, az égitestekkel és a természettel kapcsolatos hiedelmeket tárgyalja. A témaköröket más eurázsiai népek hiedelemvilágával is összehasonlítja. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 225 p. [SRG.]

ECKLER Tibor: Az űrhajózás biológiai kérdései. ("Élőlény a világűrben!" - "Ember a világűrben" c. előadástémák anyaga.) Kiad. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Budapest, 1961. TIT Biológiai Szakosztályok Országos Választmánya. 54 p. [KSZ.]

ENDDREFY Tivadar: Nagyságoddal telve ég, föld. Shrub Oak, N.Y. - U.S.A. [1961.] 64 p. /Élet - Vallás - Tudomány Kiskönyvtára./ Egy képzeletbeli űrhajóval tett utazás sorát mutatja be a világűrben a csillagászati objektumokat. [KSZ.]

GEYMONAT, Ludovico: Galileo Galilei. Ford.: Fogarasi Miklós. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. 277 p. A fordítást átnézte és szakmailag ellenőrizte: Balkay Bálint. A magyarázó jegyzeteket készítette Balkay Bálint és Fogarasi Miklós. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A holdkráterek és gyűrűs hegyek keletkezéséhez szükséges energiáról. Budapest, 1961. Magyar Tudományos Akadémia, Akadémiai kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 251-264. Különlenyomat a Magyar Fizikai Folyóirat 1961. 4. füz. 196. számából. [SRG.]

HITZINGER, Lothar: Tüzes nyilak a világűrben. Ford.: Botond-Bolics György. Budapest, 1961. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 159 p. Szaklektorok: Ponori Thewrewk Aurél és Gauser Károly. [KSZ.]

HOLLITSCHER, Walter: A természettudományos világkép. Ford.: Szalai Sándor. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Athenaeum Nyomda. 506 p. A szerző előszava Bécsben kelt 1960 januárban. Csillagászat: pp. 49-57., 130-160., 198-251. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Csillagnézők. A csillagászat regénye. Budapest, 1961. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 331 p. Szakmailag ellenőrizte Ponori Thewrewk Aurél és Róka Gedeon. [KSZ.]

KISS Csaba: Ember a világűrben. Budapest, 1961. Kossuth Könyvkiadó, Szikra Lapnyomda. 102 p. A függeléket összeállította Gadó György. pp. 73-102. [KSZ.]

KRÚDY Gyula: Mákvirágok kertje. Öt kisregény. Szerk.: Barta András. Budapest, 1961. Magvető Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 726 p. Benne: Mákvirágok kertje. pp. 155-242. Ezt a regényt Krúdy Gyula 1913-ban írta. Először a Vasárnapi Újságban jelent meg folytatásokban 1913. jan. 5. és febr. 23. között. Kötetben 1914-ben, másodszor 1961-ben adták ki. 2007-ben a pozsonyi Kalligram jelentette meg. A történet a felvidéki Margitváron játszódik, a 1900-as évek elején. Groteszk főszereplői: gróf Merseházy Miklós földbirtokos, Livinszky Sándor az "orosz herceg" a cár unokaöccse, a csak a kártyázáshoz értő Milfay Olivér kamarás, és a nevét rejtőztető Xypszy baronet a "lovászfiú". A regény helyszíne Margitvára, a Duna mentén feküdt a Csallóközben. A kastélyban unatkozó szereplők között egyikük némi csillagászati vonatkozással bír.
A bárógyerek, a 33 éves Xypszy baronet "felment a csillagvizsgáló toronyba, a teleszkópba bámult reggeltől estig, bár a teleszkópban semmit sem látott" (p. 187.); "A szimpatikus, költői haloványságú Xypszy baronet a csillagvizsgálóba néz. Elveszett, eltűnt csillagát keresi?" (p. 188.); "Xypszy baronet, aki a teleszkóp mellett ült, a toronyban" (p. 191.). Aligha fejthető már meg, hogy Xypszy egyáltalán létező személy volt-e és ha mégis, akkor kicsoda. Amint a Merseházy Miklós néven említett gróf sem azonosítható egyetlen konkrét személllyel. Talán gróf Szemere Miklós, talán gróf Esterházy Miklós József rejtőzhet álneve mögött, avagy mindkettőből merített az írói képzelet. Így Margitvára helye sem azonosítható.
A csillagászattörténet kedvelői Merseházy Miklósban még akár Konkoly Thege Miklós ógyallai földbirtokos bizonyos vonásait is felismerhetik (a Dunától északra eső helyen volt kastélya, ő is az akkori évtizedekben volt országosan ismert, csillagvizsgálója, tornya, teleszkópja volt bőven, csillagdájában észlelősegédek működtek, kedvelte a vasúti mozdonyvezetést. "Két vasúti állomás volt a birtokán, de kedvenc szokása volt a gyorsvonatot az őrháznál megállítani" - írja Krúdy Gyula.). Ám utóbbi csak nagyon gyenge lábakon álló hipotézis. [KSZ.]

KULIN György: A kis csillagász távcsöve. Budapest, 1961. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 115 p. /Kis technikus könyvtár./ Szaklektor: Ponori Thewrewk Aurél. Az ábrákat Orgoványi János rajzolta. [TUV.]

KULIN György: Új égitestek születnek. Budapest, [1961.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Választmánya, Terv Nyomda. 20 p. /Falusi füzetek./ [KSZ.]

KULIN György: Út a csillagok felé. Kiad. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Csillagászati Szakosztálya. Budapest, 1961. TIT. 12 p. [KSZ.*]

KULIN György: A Világegyetem számokban. (Előadásvázlat.) Kiad. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. TIT 12 p. [KSZ.]

KULIN György - RÓKA Gedeon: A nagy Világmindenség. Budapest, 1961. Kossuth Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 511 p., 40 t. /Pártmunkások könyvtára./ "E könyv A távcső világa (Gondolat, 1958.) lényegesen átdolgozott kiadása." olvasható az előszóban. [KSZ.]

LANDAU, L. D. - RUMER, J. B.: Nehéz kérdések. Mi a relativitáselmélet? Ford.: Abonyi Iván. Budapest, 1961. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 135 p. /Búvár könyvek. 14./ A szöveghűséget és a szakmai hitelességet ellenőrizte: Marx György. Albert Einstein életrajzát (pp. 97-132.) írta Dala László. [KSZ.]

MÁTRAI László: Gondolat és szabadság. Budapest, 1961. Magvető Könyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). 342 p. Fejezetek a filozófia általános történetéből. Csillagászat: Galilei (pp. 58-64.) - "A magyar Rádióban, A szabadgondolkodás mártírjai c. sorozatban, 1947-ben elhangzott előadás."; Kopernikusz, a humanista (pp. 65-81.) - "A Világbéketanács által 1953-ban szervezett ünnepségek során, Budapesten és Pécsett elhangzott előadás."; A kopernikuszi világkép térhódítása (Kopernikusz alakjának jelentősége. A kérdés aktualitása. Hamisító módszerek. Kopernikusz tanainak térhódítása a csillagászatban. Kopernikusz tanainak térhódítása az oktatásban. Kopernikusz tanainak térhódítása a filozófiában. Az egyházak kitérése a kopernikuszi tan útjában). (pp. 82-109.) - "A Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának 1952. szept. 22-én tartott felolvasó ülésén elhangzott előadás." [KSZ.]

NYÁRÁDY Gábor - SZILÁGYI István - VÁRHELYI Tamás: A világ műszaki múzeumai. Budapest, 1961. Műszaki Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 224 p. Lektorálta: Lakatos László. Nyárády Gábor előszava 1960. március havában kelt. A könyvben 18 ország 30 műszaki múzeuma kerül ismertetésre. Több múzeum kiállításában említenek csillagászattörténeti emlékeket. Például: p. 26. (Kopernikusz életét bemutató gyűjtemény - Gent); p. 29. (csillagászati órák - Prága); p. 35. (régi időmérő eszközök - Kassa); p. 63., 68. (a csillagászat ritka értékei - Párizs); pp. 74-75., 77. (Huygens-gyűjtemény - Leiden); pp. 85-86. (Mikolaj Kopernik múzeum - Frombrok); p. 96. (csillagászati műszerek gyűjteménye - London); pp. 102-105. (éggömbök, időmérési eszközök - Drezda); p. 105., 109. (időmérés-történeti tárgyak - Görlitz); pp. 132-136. (astrolábiumok, napórák, glóbuszok, távcsövek, Galilei - Firenze). [KSZ.]

PELLE Béla - PERGE Imre: Tittel Pál élete és munkássága. Eger, 1961. pp. 593-615. Különlenyomat: az Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei 7. kötetéből. [SRG.]

PETRESCU, Gheorghe: A csillagos ég távolságai. Bukarest, 1961. Tudomány és Kultúra Terjesztő Társulat. 48 p. /A Tudomány és Kultúra Terjesztő Társulat könyvtára. 349./ [SZF.]

RÓKA Gedeon: Földünk és a Világegyetem. Budapest, [1961.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Választmánya, Terv Nyomda. 22 p. /Falusi füzetek./ [KSZ.]

SCHUDER, Rosemarie: A boszorkány fia. Regényes életrajz. Kepler János életregénye. 1. rész. Ford.: Kardoss Tilda. Budapest, 1961. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi nyomda. 335 p. [KSZ.]

SCHUDER, Rosemarie: A boszorkány fia. Ford.: Kardoss Tilda. 2. kiad. [Budapest,] 1961. Kossuth Könyvkiadó. 335 p. Valószínűleg az 1961-es első kiadás utánnyomása. Feltételezhető, hogy az első kiadás példányszáma kevés lehetett és ezért még abban az évben utána nyomták. [HAI.]

SINKA József - SIMONFFY Géza: A világűr küszöbén. Budapest, 1961. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 153 p. /Búvár könyvek. 17./ [KSZ.]

SZÉKELY Sándor: Élet - ember - világ. Budapest, 1961. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 166 p. /Búvár könyvek. 11./ Szakmailag ellenőrizte Lantos Tibor és Sinka József. Csillagászat: pp. 5-49. [KSZ.]

ZEMPLÉN Jolán M.: A magyarországi fizika története 1711-ig. Budapest, 1961. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 317 p. Lektorálta: Gyulai Zoltán, Jakucs István, Makkay László, Révész Imre.; M. Zemplén Jolán előszava Budapesten, 1959-ben kelt. A könyv igen sok adatot tartalmaz a magyarországi csillagászat történetéről is. [HAI.]

XÁNTUS János, ifj.: A tengerfenéktől a csillagokig. Bukarest, 1961. Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvári Nyomdaipari Vállalat. 334 p. Csillagászat: pp. 7-60., 312-334. [KSZ.]

MERSITS József - BARTHA Lajos, ifj. - FEJES Imre - GAUSER Károly - MOISZA János - PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászati adatok az 1961. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 3-62. [SRG.]

GUMAN István: A csillagos ég 1961-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 63-75. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1959. július 1. - 1960. június 30.). In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 76-80. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak 1959/60. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 81-86. [SRG.]

KULIN György: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 87-97. Beszámolók: Borbás Mihály Baja; Szabó Gyula Miskolc; Zétényi Endre Eger; Hegyi Lajos Kalocsa. [SRG.]

DETRE László: Az 1959. év csillagászati eseményei. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 98-104. [SRG.]

MARTINOV, D. J.: A Föld mesterséges holdjai és a kozmikus térség meghódítása. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 105-121. [SRG.]

KULIN György: A Világegyetem megismerésének új útjai. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 122-130. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az 1961. évi napfogyatkozás. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 131-138. [SRG.]

BALÁZS Béla: A Világegyetem szerkezete. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 139-161. [SRG.]

NAGY István György: A csillagászat újabb gyakorlati alkalmazása. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 162-168. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Véges vagy végtelen-e a Világmindenség? In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 169-181. [SRG.]

BARTA György: A Föld forgásának és alakjának változásai. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 182-190. [SRG.]

EINASTO, Jaan: Mesterséges holdak megfigyelése a Szovjetunióban. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 191-197. [SRG.]

DAVIS, R. J. - WHIPPLE, F. L. - WHITNEY, G. A.: Csillagászati távcső a világűrben. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 198-206. [SRG.]

S. O. [SZIMÁN Oszkár]: Az 1959. április 11-i protuberancia. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 207-210. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Újabb eredmények a Mars-kutatásban. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 211-217. [SRG.]

ALMÁR Iván: Könyv- és lapszemle. In: Csillagászati évkönyv az 1961. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Szakosztályának Választmánya. Budapest, 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 218-223. Az 1959. máj. 1. és 1960. máj. 1. közötti időszakról. [SRG.]

KULIN György: Teljes napfogyatkozás lesz 1961. február 15-én. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1961. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. p. 28. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Csillagászati események. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1961. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. p. 30., 64., 96., 126., 154., 180., 214., 250., 278., 298., 334., 378. Havonként elosztva. [KSZ.]

KULIN György: Napok, bolygók, holdak. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1961. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 59-62. [KSZ.]

NAGY Ernő: Az 1960-as év űrhajózási eseményei. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1961. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 106-111. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Van-e élet a Földön kívül? In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1961. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 200-203. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Mi az a planetárium? In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1961. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 208-211. [KSZ.]

MARIK Miklós: Mit tudunk a Nap-ról? In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1961. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 328-332. [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: A nemzetközi geofizikai év néhány eredménye. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1961. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1960. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 370-373. A Föld alakja. Sarki fények. [KSZ.]

PELLE Béla - PERGE Imre: Tittel Pál élete és munkássága. In: Egri Pedagógiai Főiskola évkönyve. 7. köt. Eger, 1961, Hungaria, Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat Miskolc. pp. 593-615. [KSZ.]

NAGY Ernő: Űrhajó a Vénusz közelében. In: Fiúk évkönyve 1961. Összeáll.: Lénárt György. Budapest, 1960. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 5-7. [KSZ.]

AUJESZKY László: Amit a rakéták jelentettek. In: Fiúk évkönyve 1961. Összeáll.: Lénárt György. Budapest, 1960. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 26-30. [KSZ.]

NAGY Ernő: A holdrakéta. In: Fiúk évkönyve 1961. Összeáll.: Lénárt György. Budapest, 1960. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 44-47. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Vulkán a Holdon. In: Fiúk évkönyve 1961. Összeáll.: Lénárt György. Budapest, 1960. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 62-63. [KSZ.]

KULIN György: A világtér követei a Földön. In: Fiúk évkönyve 1961. Összeáll.: Lénárt György. Budapest, 1960. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 81-84. [KSZ.]

UDVARHELYI Károly: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. In: Földrajzi gyakorlatok. 1. Szerk. Udvarhelyi Károly. Budapest, 1961. Tankönyvkiadó, (egri) Állami Pedagógiai Főiskola, Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat. pp. 3-48. A 154 oldalas I. kötet további része és a 117 oldalas II. kötet nem csillagászati. [KSZ.]

BOTOND-BOLICS György: Hol tartunk ma? Követeink a világűrben. In: Hitzinger, Lothar: Tüzes nyilak a világűrben. Ford.: Botond-Bolics György. Budapest, 1961. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 127-139. A szovjet űrkutatás teljesítményei 1961. okt. 18-ig bezárólag. [KSZ.]

RAJNA Béla: Így jutott el Gagarin a világűrbe. In: Hitzinger, Lothar: Tüzes nyilak a világűrben. Ford.: Botond-Bolics György. Budapest, 1961. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 140-158. Válogatás Gagarin életrajzából, amelyet a Pravda több mint másfél hónapon keresztül, folytatásokban közölt le. [KSZ.]

KESZTHELYI Zoltán: Az üstökös. [Vers] In: Keszthelyi Zoltán: Válogatott versek. Budapest, 1961. Magvető Könyvkiadó. pp. 382-386. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az ismeretlen Hold. In: Lányok Évkönyve 1961. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1960. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 87-91. [SRG.]

CZÉRE Béla: Utazás a világűrben. In: Lányok Évkönyve 1961. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1960. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 272-278. [SRG.]

SINKA József: Az ég vándorai: az üstökösök. In: Lányok Évkönyve 1961. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1960. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 347-350. [SRG.]

VÉCSEY Zoltán: Magyar felfedezők. In: Magidovics, I. P.: A földrajzi felfedezések története. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 767-804. Csillagászat: Hell és Sajnovics lappföldi, vardői expedíciójáról és az ottani Vénusz-átvonulás észleléséről. (pp. 772-773.). Idéz a jelenség megfigyelésének szövegéből is. [HAD.]

DUDITH András: Rövid kommentár az üstökösök jelentőségéről. In: Régi magyar filozófusok. XV - XVII. század. Szerk.: Mátrai László. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 16-41. /Nemzeti könyvtár./ Az 1579-ben Bázelben kiadott latin nyelvű mű teljes szövegének fordítása. Fordította: Borzsák István és Mátrai László. [KSZ.]

JESZENSZKY János: Zoroaster, új, rövid és igaz filozófia a világegyetemről. In: Régi magyar filozófusok. XV - XVII. század. Szerk.: Mátrai László. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 48-63. /Nemzeti könyvtár./ Jeszenszky 1593-ban Wittenbergben kiadott munkája. Fordította: Mátrai László. [KSZ.]

PÁZMÁNY Péter: A meteorokról szóló későbbi könyvekhez. In: Régi magyar filozófusok. XV - XVII. század. Szerk.: Mátrai László. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. pp. 68-69. /Nemzeti könyvtár./ Nem a meteorokról, hanem az üstökösökről értekezik. Eredeti kiadás: 1598, Graz. Fordította: Mátrai László. [KSZ.]

SZENTIVÁNYI Márton: Tizedik, érdekes és elegyes értekezés a tévedésekről és a kétes létű dolgokról. A Kopernikusz-féle földmozgás. In: Régi magyar filozófusok. XV - XVII. század. Szerk.: Mátrai László. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. p. 147. /Nemzeti könyvtár. Eredeti kiadás: Nagyszombat, 1689. Fordította: Mátrai László. Kopernikusz és követői állítását a Föld mozgásairól ismerteti, de elutasítja. [KSZ.]

SZERB Antal: Karjel, Finomország, Esthonnya. In: Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját. [2.] bőv. kiad. Budapest, 1961. Magvető Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. pp. 472-477. Szerb Antal 1939.ben írta " Karjel, Finomország, Esthonnya" című novelláját. Az 1769-es Vénusz-átvonulásról. James Cook csillagászati expedíciója Tahitire. Hell Miksa és Sajnovics János expedíciója a norvégiai Vardőre. Főleg nyelvészet, történelem, irodalom - kevés csillagászattal. [KSZ.]

VERNE, Jules: A Hold regénye. In: Verne, Jules: Utazás a Holdba. Utazás a Hold körül. Ford.: Kilényi Márta. Novi Sad, 1961. Forum Könyvkiadó, Forum Lap- és Könyvnyomda. pp. 30-35. Az "Utazás a Holdba" első kiadása 1865-ben jelent meg, az "Utazás a Hold körül"-é 1870-ben. [KSZ.]

FONÓ Albert: Tagtársainkhoz. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. p. 1. "Ezt célozza jelen körlevelünkkel meginduló, időszakonként megjelenő tájékoztatónk, amely a szakirodalomban talált érdekesebb közleményeket ismerteti."; Az Asztronautikai Tájékoztató első száma 1961 februárjában jelentkezett. Ezután 1999-ig, 38 éven át 54 száma jelent meg. Némelyik szám csak egyetlen nagyterjedelmű cikket tartalmazott. Kezdetben a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály (KASZ), 1986-tól a Magyar Asztronautikai Társaság adta ki. Készült a MTESZ Sokszorosító Üzemében. Az űrkutatás és űrhajózás témakörében közölt terjedelmesebb szakcikkeket. Felelős szerkesztője Nagy István György volt, később Abonyi Iván, 1979-től Abonyi Ivánné, 1987-től Szimán Oszkár. Mindvégig egységes formájú, A4 méretű maradt.
A kiadás évszáma és hónapja mellett egy folyamatos sorszámozást kapott minden megjelent szám. A kiadvány 2000-től 2003-ig nem jelent meg. 2004-ben az 55. számmal folytatódott, de már "Űrtan évkönyv" főcímmel és "Asztronautikai Tájékoztató" alcímmel. Innentől kezdve évente egy kötetet adtak ki évkönyvként, kisebb, A5-ös méretben. [KSZ.]

NE [NAGY Ernő]: Az űrkutatás és az Egyesült Nemzetek Szervezete. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. pp. 1-2. Forrás: Flight, 1960. nov. 11. [KSZ.]

AI [ALMÁR Iván]: Meteorikus anyag vizsgálata a szovjet mesterséges égitestekkel. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. p. 2. T. N. Nazarova előadása a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség 1960. évi (XI) Kongresszusán. [KSZ.]

NE [NAGY Ernő]: A Courier I.B. mesterséges hold. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. pp. 2-3. Forrás: Aeroplane, 1960. okt. 14. [KSZ.]

NIGY [NAGY István György]: Híradástechnikai mesterséges hold-szimulátor. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. p. 3. Forrás: Bell. Lab. Recor, 1960. aug. [KSZ.]

LS [LUKÁCS Sándor]: Kísérletek víz alatti mentésre elsüllyedt repülőgépből. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. p. 4. Forrás: Aerospace Medicine, 1960. 9. sz. [KSZ.]

NE [NAGY Ernő]: Űrrepülő világcsúcsok. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. pp. 4-5. Forrás: Flight, 1960. okt. 28. [KSZ.]

AI [ALMÁR Iván]: A tektitek kozmikus eredete. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. p. 5. Forrás: Nature, 960. 4748. sz. [KSZ.]

NE - AI [NAGY Ernő - ALMÁR Iván]: Az Echo 1. mesterséges hold. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. pp. 5-6. Forrás: Flight, 1960. aug. 19. és Sky and Telescope Vol. XX. 4. sz. [KSZ.]

NE [NAGY Ernő]: A Scout mesterséges hold. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. pp. 6-7. Forrás: Flight, 1960. okt. 21. [KSZ.]

NE [NAGY Ernő]: A japán légkörkutató rakéták. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. p. 7. Forrás: Aeroplane, 1960. okt. 7. [KSZ.]

NIGy [NAGY István György]: Kriogénikus giroszkóp. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. pp. 7-8. Forrás: Elektronics, 1960. febr. 5. [KSZ.]

NE [NAGY Ernő]: 24 órás "űr-ügyelet". = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. pp. 8-9. Forrás: Aeroplane, 1960. okt. 21. [KSZ.]

NE [NAGY Ernő]: Az Explorer VIII. indítása. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. p. 9. Forrás: Flight, 1960. nov. 11. [KSZ.]

NIGy [NAGY István György]: Az asztronautikai tizedes osztályozás. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Tz [TAMÁSI Zoltán]: A fluor és a fluortartalmú oxidánsok. = Asztronautikai Tájékoztató 1961. febr. 1. sz. pp. 10-11. Forrás: Raketentechn. u. Raumfahrtforschung, 1960. szept. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Február 15-én napfogyatkozás lesz Miskolcon. = Borsodi Szemle 5. 1961. 1. sz. pp. 71-75. Az 1961. február 15-i részleges, 90 %-os napfogyatkozásról. [SRG.]

FÁBIÁN Endre: Amíg a szovjet ember a világűr első utasa lett. = Borsodi Szemle 5. 1961. 3. sz. pp. 295-300. Jurij Gagarin űrrepüléséről. [SRG.]

DETRE László: Változó csillagok. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 5-9. [SRG.]

GRIGORJÁN, K. A.: A csillagok fényének polarizációjáról. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 10-13. [SRG.]

SINTON, William M.: Újabb bizonyság a Mars növényzetéről. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 14-17. [SRG.]

SINKA József: Ember a világűrben. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 18-25. [SRG.]

G. K. - R. G. [GAUSER Károly - RÓKA Gedeon]: A Föld kialakulása. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 26-43. [SRG.]

THALY Koppány: A Naprendszer. (Előadás vázlat.) = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 44-46. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Tycho Brahe csillagvizsgálója. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 47-52. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: Néhány érdekes távcsőtípus. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 52-57. Különleges tükröstávcsövek. [SRG.]

TÓTH József: Napfogyatkozást bemutató készülék. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 58-59., 1 t. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj. - BERKES Zoltán - NYITRAI Tibor - ÖRMÉNYI Imre: A naptevékenység 1959-60-ban. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 60-68. [SRG.]

MOISZA János: A Jupiter 1959. évi megfigyelései a Budapesti Uránia Csillagvizsgálóban. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 68-71., 2 t. [SRG.]

SZÁNTÓ András: A naptevékenység asszimetriájáról. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 72-74., 2 t. [SRG.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Hírek a hatméteres távcsőről. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. p. 75. A palomárhegyi ötméteres távcsőről. [SRG.]

P. P. [PETIK Péter]: Erős mágneses terű csillagot fedeztek fel. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. p. 76. A HD 215441 jelzésű csillagról. [SRG.]

P. P. [PETIK Péter]: A Föld rotációja és a naptevékenység. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. p. 77. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: Napi 2000 látogató a pekingi planetáriumban. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. p. 77. [SRG.]

Meteorikus anyagok vizsgálata a szovjet mesterséges égitestekkel. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 77-78. [SRG.]

A tektitek kozmikus eredete. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. p. 78. [SRG.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: F. Graham Smith: Radio Astronomy. Middlesex, 1960. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 78-81. Könyvismertetés. [SRG.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: Maurice Daumas: Les Instruments Scientifiques... = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. p. 81. Könyvismertetés. [SRG.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: A. C. B. Lovell: The Individual and the Universe. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. p. 82. Könyvismertetés. [SRG.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: Bernard Jaffe: Men of Science in America. = A Csillagos Ég 3. 1961. 1-2. sz. pp. 82-83. Könyvismertetés. [SRG.]

KULIN György: Merre tart a csillagászat. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. pp. 5-23. Az 1961. évi Csillagászati Hét előadása. [SRG.]

ZSUKOV-VEREZSNYIKOV, N. N. - JAKOVLEV, V. I. - MAJSZKIJ, I. N.: A kozmikus biológia elméleti problémái. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. pp. 24-40. Megjelent a Voproszi Filozofii 1960/9 számában. Fordította: Tiboldi László. [SRG.]

SINKA József: Az ember világűrutazásának néhány energetikai problémájáról. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. pp. 41-47. [SRG.]

GUMAN István: Amíg a rádiócsillagászatig eljutottunk. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. pp. 47-66. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Navigáció régen és ma. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. pp. 67-74. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: A Vénusz perihélium mozgása. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. pp. 75-76. [SRG.]

P. P. [PETIK Péter]: Hidrogén ködben a Magellán-felhők. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. p. 76. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A késői színképosztályú csillagok vizsgálata. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. pp. 77-78. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: A legtávolabbi ismert csillagrendszer. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. p. 79. [SRG.]

M. J. [MOISZA János]: Nyári csillagászati tanfolyamot rendezett a budapesti Uránia Csillagvizsgáló. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. pp. 80-81. A résztvevő 18 diák volt. [SRG.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: Theodore Askonues Ashford: From Atoms to Star. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. p. 81. Könyvismertetés. [SRG.]

H. [HORVÁTH Árpád]: I. L. Putman: Isotopes. Middlesex, 1960. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. pp. 81-83. Könyvismertetés. [SRG.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: Carl Friedrich von Weizsäcker: Atomenergie und Atomzeit alter. Frankurt am Main, 1957. = A Csillagos Ég 3. 1961. 3-4. sz. pp. 83-85. Könyvismertetés. [SRG.]

GALLÉ Tibor: Amatőrcsillagászok. Dr. Kulin György a távcsőkészítésről és a csillagász-szakkörökről. = Ezermester 1961. szeptember. pp. 283-285., címoldal. A cikk interjú Kulin Györggyel. A címlapon három csinos hölgy fényképe látható, amint az éjszakai égboltot fürkészik egy egyszerű refraktorral. A cikkben két kép található, a harmadik hirdetés jellegű. Az első kép aláírása: Sarkadi Nagy István amatőrcsillagász az Uránia munkatársa a magakészítette távcsővel "csillaglesen" a Citadellán. A második kép aláírása: Tass Árpád amatőrcsillagász az Uránia csillagász szakkörének elnöke 15 cm-es Newton-rendszerű 180-szoros nagyítású távcsövével, amelynek minden kis darabja önálló barkácsmunka.
A cikkben szereplő harmadik kép: egy hirdetés. Mellette a következő szöveg szerepel: Amatőr tükrös távcsövek. A képen néhány 16,5 cm-es Newton-rendszerű parallaktikus szerelésű tükrös távcső látható. Optikai elemei: parabolitikus tükör alumíniumozva, segédtükör, vagy prizma és okulárok. A távcső nagyítása: 70-200-ig. Alkalmas: a Nap, a Hold, a bolygók és a kettős csillagok megfigyelésére, kereső távcsővel. Hasonló tükrös távcsövek elkészítését javasoljuk iskoláknak, kultúrotthonoknak és olyan intézményeknek, ahol a csillagászat iránt érdeklődés mutatkozik. Érdeklődni lehet: a TIT Uránia Intézeténél, Budapest, VI., Lenin krt. 96. [KIS.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az 1961. február 15-i napfogyatkozás. = Élet és Tudomány 16. 1961. jan. 1. 1. sz. pp. 7-8. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A mayák naptára. = Élet és Tudomány 16. 1961. jan. 8. 2. sz. pp. 53-54. A naptár összeállításához és használatához a mayák magasszintű csillagászati ismeretei elengedhetetlenek voltak. [PTA.]

A tudomány világa. = Élet és Tudomány 16. 1961. jan. 15. 3. sz. p. 95. A Lunyik II. mérése szerint a Holdnak nincs mágneses tere. Az Iszkusztvennie Szputnyiki Zemli cikke. [VEJ.]

Hány kisbolygó létezik naprendszerünkben? = Élet és Tudomány 16. 1961. jan. 15. 3. sz. p. 95. G. P. Kuiper szerint kb. 55 000. Az Orion alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Furfangos gombostű. Gombostű. = Élet és Tudomány 16. 1961. jan. 22. 4. sz. p. 122. "Egyáltalán nem alkalmaztam különösebb furfangot, miközben átnéztem a "Furfangos Útikalauz" című népszerű füzetkét, mégis már a 16. oldalon a következő meglepő kijelentésre találtam: "Láttam a világ legősibb csillagvizsgálóját." Ezzel kapcsolatban, mint kedves olvasónak, arra a kérdésre kellene gyorsan válaszolnom, hogy hol történt ez a nevezetes esemény: a Szovjetunióban, Lengyelországban, vagy Csehszlovákiában. Teljes tudatlanságomon mélységesen szégyenkezve, hátralapoztam a megfejtésekig, ott viszont "Lengyelország" cím alatt ez állt: "1473-ban Torunban született M. Kopernik kiváló csillagász... Emlékét őrzi a csillagvizsgáló, melyet még ő állíttatott fel." Ebben a válaszban, sajnos, akad néhány "furfangos" hiba:
Kopernikusz 1473-1543 között élt, amikor az ősrégi egyiptomi, babilóniai stb. csillagvizsgálóknak már több ezer éves múltjuk volt, és Európa-szerte sok helyen működtek hasonló csillagászati létesítmények. (Már a XV. században Vitéz János váradi püspök Magyarországon is alapított csillagvizsgálót.) Kopernikusz Torunban született ugyan, de nem ott, hanem Fromborkban, Olsztynben és más lengyel városokban dolgozott. Torunnak pedig egész a második világháborúig sohasem volt csillagvizsgálója. Alig 15 éve létesült Torunban, pontosabban nem is magában a városban, hanem attól néhány kilométerre. Pivnicén a Lengyel Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete, mely tehát nem annyira a legősibb, inkább a legújabb ilyen intézmények egyike. "Amire a furfangosok már rájöttek..." - ez a megfejtések rovat címe a füzetkében. Úgy vélem arra jöttek rá, hogy nem kell mindent elhinni, ami "szépen-rendben" megtalálható a megfejtések között." [HAI.]

ALMÁR Iván: Egy csillag szétrobbanásának következményei. = Élet és Tudomány 16. 1961. jan. 29. 5. sz. pp. 143-147. A Rák-köd története. Fényes csillag az égen, mely nappal is látható volt - 23 napig. Nyomozás egy régi szupernóva után. [VEJ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A mayák naptára. = Élet és Tudomány 16. 1961. jan. 29. 5. sz. pp. 143-147. A naptár összeállításához és használatához a mayák magasszintű csillagászati ismeretei elengedhetetlenek voltak. [PTA.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka tudomány 2. 1961. jan. 29. 3. sz. p. 24. A negyedik forduló kérdései: [...] "II. Soroljunk fel 10 olyan napot a világtörténelemből, amikor nem történt semmi! (5 pont)" [HAI.]

A Hold ritmusához igazodik a tengeri fecske. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 16. 1961. jan. 29. 5. sz. p. 158. "Chapin amerikai ornitológus az Atlanti-óceáni Ascension-szigeten tanulmányozta a tengeri fecskék életét. Ennek során szaporodásuk és a Hold ritmusa közt összefüggést állapított meg. A fecsketojás kiköltésének időpontjai közt mindig 10-10 lunáció (a Földről tekintve azonos holdállás) telik el. Így Ascensionban egy-egy fecskecsalád 4 évenként 5 fiókával szaporodik, ezzel szemben a tojásaikat másutt kiköltő tengeri fecskék csupán néggyel. A kutató szerint a nagyobb szaporaság az egyenlítő közelségével és a sziget különleges éghajlati viszonyaival magyarázható. A 7. szélességi körön elterülő Ascension-szigeten nem különböztethetők meg a száraz és az esős évszakok. Ez az első eset, hogy magasabbrendű állatok szaporodásában is kimutathatóvá vált a lunació befolyása." A Naturwissenschaftliche Rundschau nyomán. [HAI.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka tudomány 2. 1961. febr. 12. 4. sz. p. 32. "A negyedik forduló kérdéseinek megfejtése: [...] II. A Gergely-féle naptárreform bevezetésekor 1582. október 4-e után mindjárt 15-öt írtak. Így ebben az évben október 5-14-ig "nem történt semmi". [...] A ötödik forduló kérdései: I. Hol látunk (vagy látnánk) messzebbre a felszínen: a Földön vagy a Holdon állva? (5 pont)." [HAI.]

RÓKA Gedeon: A bolygókutatás első célpontja: a Vénusz. = Élet és Tudomány 16. 1961. febr. 19. 8. sz. pp. 245-247. A Földéhez sokmindenben hasonló tulajdonságai miatt az érdeklődés középpontjába került. Az első Vénusz-rakéta-kísérlet egyben a bolygóközi rádiózás főpróbája is lesz. [VEJ.]

A Jupiter-Saturnus-együttállás. = Élet és Tudomány 16. 1961. febr. 19. 8. sz. p. 255. A két égitest 14 ívpercre látszik egymástól. Kepler szerint hasonló együttállás lehetett a "Betlehemi csillag" is. A L’ Astronomie cikke. [VEJ.]

A flér-csillagok tulajdonsága. = Élet és Tudomány 16. 1961. febr. 19. 8. sz. p. 255. Astr. Journ. alapján. [VEJ.]

A napkitörések és a földmágneses zavarok. = Élet és Tudomány 16. 1961. febr. 19. 8. sz. p. 255. Astr. Journ. alapján. [VEJ.]

Az 1961. február 15-i napfogyatkozás. = Élet és Tudomány 16. 1961. febr. 26. 9. sz. p. 258. A felvételeket az ELTE csillagászhallgatói készítették. Csak fotók. [VEJ.]

NAGY Ernő: Útban a Vénusz felé. = Élet és Tudomány 16. 1961. febr. 26. 9. sz. pp. 259-262., címoldal. Az 1961. február 12-én fellőtt Vénusz-rakéta pályára állt. Két részletes, pályaelemeket bemutató és adatokat tartalmazó ábrával illusztrált írás. [VEJ.]

Logar Miska feladatai. 9. feladat. = Élet és Tudomány 16. 1961. febr. 26. 9. sz. p. 288. "Logar Miskának panaszkodik egy barátja, hogy a napfogyatkozást nem is vette észre, éppen fát vágott a pincében. - Nem tudtam, hogy aznap van - mondta. - Azt tudtam, hogy februárban lesz napfogyatkozás, néztem is a zsebnaptáramban, de ebben minden van: napkelte, napnyugta, holdkelte, holdnyugta, újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed, névnapok, postai díjszabás, mozik, színházak címe - csak a napfogyatkozás időpontja nincs benne. "Pedig, ha egy kicsit gondolkozol, megtudhattad volna" - mondja Miska. Hogyan? [HAI.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka tudomány 2. 1961. febr. 26. 5. sz. p. 40. "Az ötödik fordulóban feltett kérdések megfejtése: I. A Földön, mert a Hold felszínének csaknem négyszer kisebb sugarú a görbülete. [...] A harmadik rejtvényciklus hatodik (utolsó) fordulójának kérdései: [...] II. Valaki azt állítja, hogy egy ízben a Napot nyugati irányban látta felkelni. Kérdés: Hogyan lehetett igaza? (5 pont). [HAI.]

NAGY István György: Rádióösszeköttetés a Vénusz-rakétával. = Élet és Tudomány 16. 1961. márc. 5. 10. sz. pp. 295-298. Az egyik fő kutatási téma: rádióösszeköttetés több tucat millió kilométerre a Földtől - kozmikus-zaj szűrés, működtető energia, napelemek, antennák. [VEJ.]

KULIN György: Az elemek kora. = Élet és Tudomány 16. 1961. márc. 12. 11. sz. pp. 328-330. A meteorok korának meghatározása izotópokkal. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A Saturnus rádiósugárzása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 16. 1961. márc. 12. 11. sz. p. 350. A termikus rádiósugárzás-mérések igazolták a bolygó hőmérsékletének optikai úton történt mérési adatait. A Nature cikke szerint. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Csillagrendszer - ötmilliárd fényév távolságban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 16. 1961. márc. 12. 11. sz. p. 350. Ismeretlen eredetű rádiósugárzás, majd a Palomar-hegyi óriástávcső felvételei alapján azonosították. Science cikke alapján. [VEJ.]

Több milliárd éves meteorit. = Élet és Tudomány 16. 1961. márc. 12. 11. sz. p. 350. Korát tömegspektográfiai mérésekkel határozták meg. New York Herald Tribune híre. [VEJ.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka tudomány 2. 1961. márc. 12. 6. sz. p. 48. "...A harmadik rejtvényciklus utolsó (hatodik) fordulójában közölt kérdések megfejtése: [...] II. Igaza lehetett: nagysebességű - pl. sugárhajtású - repülőgéppel nyugati irányban haladva, a Nap felkelhetett számára nyugaton. [...] A negyedik rejtvényciklus első fordulójának kérdései: [...] V. [...] Mikor vagyunk közelebb a Naphoz? 1. tavasszal 2. nyáron 3. télen. 2-2 pont." A helyes válasz: 3. télen. [Pontosabban, amikor az északi féltekén tél van (január 2-án, 3-án vagy 4-én).] [HAI.]

ALMÁR Iván: A visszatérő szputnyikok - és Földünk régi holdjai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 16. 1961. márc. 19. 12. sz. pp. 381-383. Ember-alkotta tárgyak visszatérése. A kanadai tűzgömb. A tektitek eredete. [VEJ.]

Logar Miska feladatai. = Élet és Tudomány 16. 1961. márc. 19. 12. sz. p. 384. "A 9. feladat megoldása. Napfogyatkozás - mint az közismert - akkor lép fel, ha a Hold a Nap és a Föld közé kerülve eltakarja előlünk a Napot, más szóval árnyékát a Földre veti (1. ábra). Ekkor viszont a Hold felénk éppen a sötét felét fordítja, tehát újhold van. A februári újhold időpontját pedig barátunk kiolvashatta volna a naptárból. Hogy minden újhold alkalmával nincs napfogyatkozás, annak az az oka, hogy a holdpálya síkja nem esik egybe a földpálya síkjával, és így általában a Hold árnyéka újholdkor "elmegy a Föld felett" (2. ábra). A Hold minden keringése alkalmával kétszer is átmegy a földpálya síkján. Ha éppen ilyenkor van újhold, azaz ilyenkor van a Nap a Hold irányában, akkor ezekben a kivételes esetekben van napfogyatkozás (3. ábra).
12. feladat. Február 15-én csaknem teljes napfogyatkozást láthattunk. A Napból csak egy keskeny sarló maradt. Néhány nappal ezután az esti órákban a nyugati égbolton a növekvő Hold keskeny sarlója tűnt fel. Mi volt a különbség a két sarló alakja között?" [HAI.]

KULIN György: Bulgáriában figyeltük a napfogyatkozást. = Élet és Tudomány 16. 1961. márc. 26. 13. sz. pp. 392-395. 1961. február 15-én. A teljes napfogyatkozás megfigyelésére tíz fős expedíció utazott Bulgáriába, dr. Dezső Loránt vezetésével. [Az észlelőhelyek: Lipnik és Szilisztra. A cikk fényképei: 1. A lipniki főállomás. Előtérben a négyobjektíves fotókamra. 2. A teljes napfogyatkozás alatt látható napkorona (Román légifelvétel 1961. febr. 15-én). 3. A belső korona Dr. Kiss Egon kolozsvári fényképész felvétele 400 mm-es objektívvel 1961. II. 15-én Constanza mellett. 4. A korona legbelső része a protuberanciákkal Dr. Kiss Egon felvétele. 5. A gyöngyfény. A teljes fogyatkozás utolsó fázisa, amikor a Hold völgyén át kibukkan a Nap fénye. Dr. Kiss Egon felvétele. [SRG.]

Milyenek lesznek épületeink a Holdon? = Élet és Tudomány 16. 1961. ápr. 2. 14. sz. pp. 440-442. A legnagyobb veszélyt a légkör hiánya jelenti: szélsőséges hőmérséklet-ingadozás, kozmikus sugárzás, meteor-becsapódások. A Journal of the British Interplanetary Society cikk alapján. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Az 1961. március 4-i égi jelenség okáról? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 16. 1961. ápr. 9. 15. sz. p. 450. A tűzgömbszerű tárgy másfél két percen keresztül hullott darabjaira, ezért valószínű, hogy egy mesterséges égitest égett el a légkörben. [SRG.]

LUKÁCS Sándor: Ember a világűrben. (Ez a cikk még az április 12-i szovjet kísérlet előtt íródott. A szerk.) = Élet és Tudomány 16. 1961. ápr. 16. 16. sz. pp. 502-505. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Gombostű. = Élet és Tudomány 16. 1961. ápr. 9. 15. sz. p. 471. "...a múlt év végén Londonban megjelent a "Turistakalauz a Holdba" című [...] tájékoztató. A Földünkről tagadhatatlanul roppant érdekesnek látszó holdvidékek szépségeinek ecsetelése után a kalauz még csábosabb képet villant a jövőbeli Hold-turisták képzelete elé: holdtölte idején - úgymond - az űrutasok "teliföld"-ben gyönyörködhetnek majd. [...] Mielőtt elméláznánk a "teleföld" pompás, ma még csak képzeletbeli látványán, gondoljunk e csábos ígéret csillagászati értelmére, helyesebben értelmetlenségére.
Holdtölte idején a Nap az illető holdvidékek égboltján látható. Ilyenkor azonban a Föld épp a meg nem világított oldalát fordítja arrafelé, vagyis onnan nézve nem látszik - legfeljebb légkörének halvány szegélyével. Telehold idején tehát "új föld" van a Holdba utazott turisták számára. "Teleföld" csupán a holdbéli éjszaka idején andalíthatja el az oly távoli vidékek iránt rajongó űrutasokat. ..." [HAI.]

Logar Miska feladatai. = Élet és Tudomány 16. 1961. ápr. 9. 15. sz. p. 480. "A 12. feladat megoldása. Napfogyatkozáskor a napkorongot takarja a holdkorong, tehát két kört látunk részben fedésben, így a látott "napsarlót" két körív határolja. (Körzővel könnyen megrajzolható.) A holdsarló viszont úgy keletkezik, hogy a Hold megvilágított feléből látunk egy keveset. Az árnyéksáv széle kör, de mivel síkja hozzánk viszonyítva "ferde", ezért - mint köztudomású - ellipszisnek látjuk, így a holdsarlót egy kör- és egy ellipszisív határolja. (Ezt már nem lehetne körzővel lerajzolni.)" [HAI.]

PAPP Bálint - NAGY Ernő: Az űrhajós nyomában. = Élet és Tudomány 16. 1961. ápr. 23. 17. sz. pp. 515-518., címoldal. Gagarin útjáról. [SRG.]

Kérdezz - felelek. Mit jelent az, hogy az űrhajós szervezetét a fel- és leszállás veszélyezteti? Válaszol Lukács Sándor. = Élet és Tudomány 16. 1961. ápr. 30. 18. sz. p. 546. Az ember számára nem a sebesség, hanem a hirtelen fellépő gyorsulás-lassulás jelenti a veszélyt. [VEJ.]

LUKÁCS Sándor: A súlytalan ember. = Élet és Tudomány 16. 1961. ápr. 30. 18. sz. pp. 565-567. További vizsgálatok az ember tartós űrutazásához. [VEJ.]

AUJESZKY László: Hideg vagy meleg a felső légkör? = Élet és Tudomány 16. 1961. máj. 7. 19. sz. pp. 583-586. A szerző cikkében a hőmérsékletnek űrhajós, űrhajózási vonatkozásait is említi. [VEJ.]

ANNESZKIJ, F. D.: Az űrhajózás lélektana. = Élet és Tudomány 16. 1961. máj. 14. 20. sz. pp. 616-619. "Mozdulatlanul függ a mozdulatlan űrben". Tér és Idő. A repülés sebessége és az "időnagyító". Elszakadunk a Földtől ... súlyos lelki megterhelések. Nauka i Zsizny cikke. [VEJ.]

FESZENKOV, V. G. - KRINOV, E. L.: Üstökös volt a "Tunguz meteorit". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 16. 1961. máj. 21. 21. sz. pp. 664-666. Számos találgatás és feltételezés után, tudományos vizsgálódások és számítások eredményeképpen nagy valószínűséggel kijelenthető: a Földet elérő objektum egy üstökös magja volt. [VEJ.]

Az élet nyomai a kőmeteoritokban. = Élet és Tudomány 16. 1961. máj. 21. 21. sz. p. 670. M. Calvin professzor felfedezése: az élő anyag "építőköveinek" tekinthető szénvegyületek fellelése. New York Herald Tribune híre. [VEJ.]

Újabb geofizikai év a csekély naptevékenység idején. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 16. 1961. máj 21. 21. sz. p. 671. Frankfurter Allgemeine Zeitung híre. [VEJ.]

A napgranulák élettartama. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 16. 1961. máj. 21. 21. sz. p. 671. Astr. Journ. alapján. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Mi történt az amerikai léggömb-holddal, az Echo I-gyel? Válaszol Almár Iván. = Élet és Tudomány 16. 1961. máj. 28. 22. sz. p. 674. Az elmúlt 8 hónap alatt kb. 100 km-rel távolabb került a Földtől, de megvan. [VEJ.]

FLÓRIÁN Endre: Rádió és radarcsillagászat. = Élet és Tudomány 16. 1961. jún. 11. 24. sz. pp. 760-762. A kozmikus eredetű rádióhullámoknak, valamint a radarnak csillagászati kutatásokban történő felhasználásáról. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A Vénusz átmérője. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 16. 1961. jún. 18. 25. sz. p. 798. Az 1959. jún. 7-i Regulus-fedés segítségével 12 km-es hibahatárral sikerült megmérni. A Sky and Telescope cikke. [VEJ.]

Távcső - lencse nélkül. = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 2. 1961. jan. 15. 2. sz. pp. 9-10. Látócsövek - már az ókorban. Dzsingisz khán unokájának obszervatóriuma Északkelet-Perzsiában. Kepler és Hevelius camera obscurá-ja. [VEJ.]

Amiről beszélnek... = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 2. 1961. jan. 29. 3. sz. p. 23. Lexikon-szerű szócikkek: fényév, parszek, ekliptika, tavaszpont. [VEJ.]

Amiről beszélnek... Az első Vénusz-rakéta. = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 2. 1961. márc. 12. 6. sz. p. 17. Lexikon-szerű szócikkek: űrállomás, bolygóközi állomás, szputnyik űrhajó, űrszonda, Vénusz-rakéta, harmadik kozmikus sebesség. [VEJ.]

Amiről beszélnek... Az 1961. február 15-i napfogyatkozás meteorológiai hatása. = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 2. 1961. ápr. 9. 8. sz. p. 63. A napsugárzás gyors váltakozása mikrometeorológiai változásokat okoz a légkör alsó határán. [VEJ.]

RALL, J. M.: Élnek-e értelmes lények a világmindenségben? = Élet és Tudomány 16. 1961. júl. 2. 27. sz. pp. 840-842. Túl a naprendszer határain. Emberek vagy más lények. Út a halaktól a főemlősökig. Szerkesztőségi megjegyzés a témához szorosan kapcsolódóan. A Nauka í Zsizny-ben megjelent cikke nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: "Mercury" amerikai kísérletek az ember űrrepülésére. = Élet és Tudomány 16. 1961. júl. 9. 28. sz. pp. 887-890. [SRG.]

A napkitörések és a mesterséges holdak pályája. = Élet és Tudomány 16. 1961. júl. 9. 28. sz. p. 894. A tudomány világa. A két téma közötti szoros összefüggés felismerése. Az Industriekurier nyomán. [VEJ.]

Európa legnagyobb távcsöve. = Élet és Tudomány 16. 1961. júl. 9. 28. sz. p. 894. A tudomány világa. 260 cm átmérőjű tükrös távcső a Krim-félszigeten lévő szimeizi csillagvizsgálóban. [VEJ.]

PAPP Bálint: Az ionrakéta-hajtóművek. = Élet és Tudomány 16. 1961. júl. 23. 30. sz. pp. 937-939. A nagy kérdés: folyékony, vagy szilárd hajtóanyag? Esetleg plazma? - A figyelem az ionrakéta-hatóművek felé fordul. [VEJ.]

Meteoritok az óceán fenekén. = Élet és Tudomány 16. 1961. júl. 23. 30. sz. p. 958. A tudomány világa. A Naturwissenschaftliche Rundschau alapján. [VEJ.]

VERMES Miklós: Zavar a dátum körül. Gombostű. = Élet és Tudomány 16. 1961. aug. 6. 32. sz. p. 1001. "Nyolcvan nap alatt a Föld körül" - erre a maga korában rendkívüli feladatra vállalkozott fogadásból Verne regényhőse, Phileas Fogg, akinek kalandos utazását mostanában sokan nézik végig a mozifilmen. Fogg hazaérkezve azt hitte, elvesztette a fogadást, mert számítása szerint már a 81-ik nap van. De tévedett: mivel keletre, a Föld forgásával egyirányban utazott, tudtán kívül nyert egy napot, és mégis megnyerte a fogadást. Mi e meglepő jelenség tudományos magyarázata? ..." [HAI.]

NAGY Ernő: Hogyan kormányozzák a rakétát? = Élet és Tudomány 16. 1961. aug. 13. 33. sz. pp. 1035-1038. Aerodinamikai és gázsugár-kormányművek, segédrakéták és gázfúvókák. Fotókkal és bemutató-ábrákkal illusztrált cikk. [VEJ.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 2. 1961. aug. 13. 17. sz. p. 136. "...III. Hány méter magasra tudna ugrani egy földi ugróbajnok a Holdon, aki a Földön 2 m magas léc felett ugrik át? (A Holdon a nehézkedési erő a földinek 1/6-a) (6 pont); IV. Képzeletben megvalósítjuk a Holdon az emberi tartózkodásra alkalmas települést. Kérdés: Az ottani uszoda vizében milyen különbséget tapasztalna egy úszó a földi úszáshoz viszonyítva? (5 pont)." [HAI.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A Hold távolságának meghatározása radarral. = Élet és Tudomány 16. 1961. aug. 13. 33. sz. p. 1052. A tudomány világa. A Kalender für Sternfreunde nyomán. [VEJ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az 1961. augusztus 26-i holdfogyatkozás. = Élet és Tudomány 16. 1961. aug. 18. 33. sz. p. 1051. A tudomány világa. Két részletes, bemutató ábrával. [VEJ.]

ECHTER Tibor: Az űrhajózás és az orvostudomány. = Élet és Tudomány 16. 1961. 34. sz. pp. 1063-1066. Az ember űrbejuttatása és visszahozása a Földre nem csupán műszaki feladat. Új tudomány születik: kozmikus orvostudomány. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Mikor látszik a Szputnyik? = Élet és Tudomány 16. 1961. aug. 27. 35. sz. pp. 1098-1100. Tömegek érdeklődésére válaszol a szerző, egy közérthető, részletes ismertető cikkben. [SRG.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 2. 1961. aug. 27. 18. sz. p. 144. "A negyedik forduló kérdéseinek megfejtése: ...III. Az ugróbajnok a Földön 2 m-es ugrása közben testének közepén elhelyezkedő súlypontját kb. 1.2 m-rel emeli fel. A Holdon ennek hatszorosára képes, vagyis kb. 7.2 m magas léc felett tudna átugorni. IV. Ha az úszó nem emelkedik ki a vízből, semmilyen különbséget nem tapasztal a holdbéli és a földi úszása között. [...] Ötödik fordulónk kérdései: I. Valaki teljesen szélcsendes időben egy tiszta vizű tó tükréről visszaverődött képén mérte meg távcsövön át a Nap pontos látszó átmérőjét. Helyes eredményt kapott? (4 pont)" [HAI.]

Az augusztus 26-i holdfogyatkozás. = Élet és Tudomány 16. 1961. szept. 3. 36. sz. p. 1122. Az 1961 évi holdfogyatkozásról fényképeket készítettek az ELTE Csillagászati Intézetének hallgatói. [SRG.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 2. 1961. szept. 10. 19. sz. p. 152. "A ötödik forduló kérdéseinek megfejtése: I. A csendes vizű tó felszíne a Föld felületének egy része, tehát első közelítésben domború gömbtükörnek tekinthető. Az ilyen tükör pedig kicsinyíti a tárgyak (jelen esetben a Nap) képét. [...] A hatodik (utolsó) forduló kérdései: [...] III. A bolygóközi térben űrhajó halad. Hajtóműve nem működik. Milyen irányba törekszik benne egy könnyű gázzal töltött játékléggömb? (4 pont); IV. A III. kérdésben említett űrhajó állandó üzemanyagfelhasználás mellett nagy körívben kanyarodik. Merre igyekszik most a léggömb? (6 pont)." [HAI.]

Mivel táplálkozik az űrutas? = Élet és Tudomány 16. 1961. szept. 24. 39. sz. p. 1218. Kérdezz - felelek. Válaszol Echter Tibor. [VEJ.]

ÜRÖMI-HALÁSZ József: Kozmikus méretű túlzás. Gombostű. = Élet és Tudomány 16. 1961. szept. 24. 39. sz. p. 1242. "A "Magyar Nemzet" augusztus 30-i számában a kozmikus rádiózásról közölt cikket. Nem akarunk a cikk részletes elemzésébe bocsátkozni, mindössze egy állítását vesszük gombostűre. A szerző azt írja, hogy a február 12-én elindított szovjet Vénusz-rakéta kisebbik rádiókészüléke kereken 100 millió kilométer távolságban újra megszólalt, ekkor a Vénusz közeléből sugározta rádiójeleit. A cikknek ez az állítása enyhén szólva túlzottnak mondható.
Tudvalévően a Vénusz-rakétával a rádiókapcsolat március elején ismeretlen okból megszakadt. A Jodrell-Bank-i rádióteleszkóppal májusban - ha nem is éppen 100 millió kilométerről - észleltek ugyan jeleket, melyekről azt gondolták, hogy a rakétáról származnak, azonban az alaposabb vizsgálat kimutatta e jelek földi eredetét. Mindez kitűnik a neves szovjet csillagásznő, Alla Maszevics nyilatkozatából, melyet a magyar sajtó is közölt. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: Legyen-e a Földnek dipólgyűrűje? = Élet és Tudomány 16. 1961. szept. 24. 39. sz. pp. 1243-1244. A tudomány világa. Utalás a "Tűgyűrű"-cikkre; távolsági hírközlés szempontjából hasznos lehet, de a csillagászati megfigyeléseket zavarná. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A napkitörések röntgensugárzásának mérése mesterséges holddal. = Élet és Tudomány 16. 1961. szept. 24. 39. sz. p. 1244. A tudomány világa. Az amerikai Sunray moon sikeres méréseiről. A Sky and Telescope és az IGY Bulletin írása alapján. [VEJ.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 2. 1961. szept. 24. 20. sz. p. 160. "Az ötödik rejtvényciklus hatodik fordulója kérdéseinek megfejtése: [...] III. Az űrhajóban minden súlytalan, a levegőnél könnyebb gázzal töltött léggömb is. Így ez is súlytalanul lebeg az űrhajó levegőjében. IV. Kanyarodáskor a léggömb a pálya körének középpontja felé ("befelé") fog elmozdulni. [...] A hatodik rejtvényciklus első fordulójának kérdései: [...] III. A távolabbi jövőben Háry János csillagközi űrutazáson vesz részt. Egy szemelvény a visszaérkezéskor mondott beszámolójából: "Egyszer rövidzárlat miatt órákig nem világítottak a lámpák. Amíg a szerelő súlytalanul ide-oda lebegve kereste a hibát, gyertyát gyújtottam és annak fényénél olvasgattam." Kérdés: Füllentett-e Háry? (5 pont)" [HAI.]

NAGY Ernő: Az űrrepülés jövője. Az űrkutatási kísérletek várható menetrendje. = Élet és Tudomány 16. 1961. okt. 8. 41. sz. pp. 1288-1291. 1. Az ember űrrepülésének továbbfejlesztése. 2. A Hold meghódítása. 3. Technikai és tudományos gyakorlati célú mesterséges holdak megalkotása. 4. A Naprendszer kutatása műszeres automatákkal. [VEJ.]

P. G. P.: A világűr Kolumbusza. = Élet és Tudomány 16. 1961. okt. 8. 41. sz. p. 1302. Filmekről. Az egyórás szovjet filmről, mely Gagarin űrutazását mutatja be. [VEJ.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 2. 1961. okt. 8. 21. sz. p. 168. "A hatodik rejtvényciklus első fordulójában közölt kérdések megfejtése: [...] III. Háry füllentett: súlytalanság állapotában a gyertyaláng nem éghet, mert az égéstermékek felmelegedve nem szállnak fel, hogy helyet adjanak az oxigéntartalmú friss levegőnek, így ezek körülveszik a lángot és igen rövid időn belül elfojtják." [HAI.]

Kérdezz - felelek. Felhasználható-e a Föld forgási energiája a mesterséges holdak felbocsátásánál? A rovat válaszol. = Élet és Tudomány 16. 1961. okt. 22. 43. sz. p. 1346. Igen, de csak speciális esetben. Egyelőre több a hátránya, mint az előnye. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 16. 1961. okt. 22. 43. sz. p. 1346. "Lantos Ede budapesti olvasónk kérdezi: Miért repül a mesterséges hold ellipszis alakú pályán? Kérdezz - Felelek rovatunk válaszol: Ezt a kérdést sokan felteszik. Miért nem repülnek a mesterséges holdak és a természetes égitestek kör alakú pályán? Az égitestek mozgásánál a körpálya egészen különleges határeset. Egy bizonyos sebesség és irány szükséges hozzá, és csakis ez az egy irány és sebesség eredményez bizonyos pontban körpályát. Vagyis: csupán egyetlen körpálya létezik, de ugyanazon a ponton keresztül a kezdősebességtől függően végtelen sok ellipszis alakú pálya lehetséges. Naprendszerünkben az egyetlen égitest sem ír le tiszta körpályát.
A természetben egyszerűen nem voltak meg a pontos kezdeti feltételek e különleges esethez, illetőleg külső zavaró hatások ellipszissé változtatták a körpályát. Valószínű, hogy éppen ezért mesterséges égitestek is mindig ellipszis alakú pályákon fognak keringeni, még ha a köralaktól való eltérés nem is lesz túlságosan nagy." [HAI.]

VARVAROV, N.: Mélységkutatás magasból. A mesterséges holdak földerítik Földünk mélyének titkait. = Élet és Tudomány 16. 1961. okt. 22. 43. sz. pp. 1363-1366. [VEJ.]

Holdfelhő a Föld körül. = Élet és Tudomány 16. 1961. okt. 22. 43. sz. p. 1371. A tudomány világa. Nem bizonyos, csak feltételezés. További kutatásokat igényel. A Sky and Telescope alapján. [VEJ.]

A Hudson-öböl - óriásmeteor becsapódási helye? = Élet és Tudomány 16. 1961. okt. 22. 43. sz. p. 1372. A tudomány világa. A kutatók jó okkal feltételezik. A Die Welt nyomán. [VEJ.]

A Naprendszer keletkezésének új elmélete. = Élet és Tudomány 16. 1961. okt. 22. 43. sz. p. 1372. A tudomány világa. [VEJ.]

Új meteoritleletek a Szovjetunióban. = Élet és Tudomány 16. 1961. okt. 22. 43. sz. p. 1372. A tudomány világa. A Nature alapján. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 16. 1961. nov. 5. 45. sz. p. 1410. "Sebestyén Tivadar szegedi olvasónk kérdezi: Mi a zöld sugár? Dr. Zách Alfréd, az Országos Meteorológiai Intézet h. igazgatója válaszol: A zöld sugár nevű fényjelenség derült időben, teljesen tiszta levegőben szokott előfordulni, amikor a Nap korongja a látóhatár alá süllyed, felső csúcsa olyankor smaragdzöld színben tündököl. A jelenség fénytörésen alapszik. A fénysugár ugyanis különböző sűrűségű rétegeken halad keresztül, s azokon megtörik. Legerősebben a rövidebb hullámok, legkevésbé a hosszabb hullámok törnek meg. Amikor a Nap lemegy a látóhatár alá, a színképből először a legkisebb eltérülésű vörös szín tűnik el. A visszamaradó színek: a sárga, a zöld és a kék, s ezeknek a keveréke zöld színt ad. Ezért a Nap korongját eltűnésének pillanatában egy röpke időre, egy-két másodpercig zöld színben látjuk. Ez a zöld sugár. A jelenség a tengerparton gyakori, mert ott a legkevésbé szennyezett a levegő.
Nálunk nagy ritkán a Balaton partján látható, ha naplementekor derült az idő és nagyon tiszta a levegő. Néhány tanács a megfigyeléshez. Nem ajánlatos a Napba nézni, mert szemünk elvakul. Csak amikor a Napnak már legalább a fele lement, figyeljünk erősen. Fontos, hogy a látóhatár éles vonalú legyen, minden egyenetlenség nélkül. Ezért figyelhető meg tengeren oly jól e jelenség! Ha a Napnak nyugtakor vörös a színe és könnyen belenézhetünk, nem számíthatunk a zöld sugár megjelenésére. Ha a Nap kevéssé változtatja szokásos sárgásfehér színét és nyugváskor még erős a fénye, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy láthatjuk a zöld sugarat." [HAI.]

A TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. = Élet és Tudomány 16. 1961. nov. 12. 46. sz. p. 1454. "...minden derült este távcsöves bemutatást tart az érdeklődők számára. A távcsöves bemutatás minden este sötétedéskor kezdődik. Iskolai és üzemi csoportok 258-268 telefonszámon beszéljék meg a látogatás időpontját. Belépődíj 2 forint. Bemutatásra kerül a két óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz, nov. 13-26-ig és dec. 12-25-ig a Hold is. Az Uránia központja az I. ker. Sánc utcában van, mely az Erzsébet-híd budai hídfőjétől induló Hegyalja út első utcája. A városi Bemutató Csillagvizsgáló a Nagyvárad téren van. Egyének és csoportok minden nap sötétedéstől kezdve látogathatják. Belépődíj 1 forint." [HAI.]

BARTHA Lajos, ifj. - GAUSER Károly: Van-e víz a Holdon? = Élet és Tudomány 16. 1961. nov. 12. 46. sz. pp. 1464-1466. Miért nincs a Holdnak légköre? Jég a Holdon? A Hold ősóceánjai. Van-e élet a Holdon? [VEJ.]

KULIN György: A Föld nem forog egyenletesen. = Élet és Tudomány 16. 1961. nov. 19. 47. sz. pp. 1475-1478. Földünk jelenlegi fejlődési szakaszában tágul, ennek következménye: tengelykörüli forgása lassul. A Science et Avenir cikke alapján. [SRG.]

A Jupiter - "holdak nélkül". = Élet és Tudomány 16. 1961. nov. 19. 47. sz. p. 1503. A tudomány világa. A bolygó és holdjainak ritka, különös együttállása. Az Umschau nyomán. [VEJ.]

Szupermágnes az égbolton. = Élet és Tudomány 16. 1961. nov. 19. 47. sz. p. 1503. A tudomány világa. A HD 215 441 katalógusszámú csillag mágneses térerőssége példátlan az ismert univerzumban: 34 000 Gauss. A La Libre Belgique írása alapján. [VEJ.]

Hordozható csillagászati távcső. = Élet és Tudomány 16. 1961. nov. 26. 48. sz. p. 1530. [SRG.]

Visszapillantás az elmúlt másfél évtizedre. Csillagászat. Detre László. = Élet és Tudomány 16. 1961. dec. 3. 49. sz. p. 1559. [SRG.]

Visszapillantás az elmúlt másfél évtizedre. Űrhajózás. Nagy István György. = Élet és Tudomány 16. 1961. dec. 3. 49. sz. p. 1562. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: Földünk "védőpajzsa". = Élet és Tudomány 16. 1961. dec. 10. 50. sz. pp. 1571-1574. A légkör és a mágneses tér. A Napból érkező sugárfajták. A hősugarak. A látható és a láthatatlan fény. Apró "bombák" a világűrből. [VEJ.]

Ősi meteoritmaradványok. = Élet és Tudomány 16. 1961. dec. 10. 50. sz. p. 1599. A tudomány világa. A Nature nyomán. [VEJ.]

Filmfelvevő készülékkel a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 16. 1961. dec. 17. 51. sz. pp. 1627-1628. German Tyitovnak a Prirodában megjelent cikke alapján. Két, a szerző által készített fotóval illusztrálva. [VEJ.]

A TIT Uránia Csillagvizsgálója csillagászati tanfolyamokat rendez szakkörvezetők és amatőrök számára. = Élet és Tudomány 16. 1961. dec. 24. 52. sz. p. 1658. "I. Iskolák, intézmények, kultúrotthonok és üzemek által létesítendő csillagászati szakkörök vezetői számára 15 elméleti és 15 gyakorlati előadásból álló vezetőképző tanfolyam indul a TIT Uránia Csillagvizsgáló munkatársainak vezetésével. Részvételi díj előadásonként 3.- Ft. II. Amatőrök számára, valamint szakkörvezetők részére tükörcsiszoló tanfolyam indul. A nyolc kétórás foglalkozás alatt a résztvevők 125, illetve 150 mm átmérőjű távcsőtükröt készítenek szakszerű vezetés mellett. A szükséges anyagokat (üvegkorong, csiszoló és fényező anyag stb.) az Uránia szerzi be. Anyagköltség, alumíniumoztatás és tanfolyami részvételi díj együtt 180.-, illetve 170.- Ft. Jelentkezés: írásban, Budapest, I., Sánc u. 3/b. Uránia címen. Telefon: 258-268. Mindkét tanfolyam a tervek szerint januárban indul." [HAI.]

ÖVEGES József: Miért játszanak néha színekben a csillagok? = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 2. 1961. aug. 27. 18. sz. p. 140. Kisérletezzünk - gondolkozzunk. Fénytörés, fénybontás - a szivárvány színei. [VEJ.]

NAGY Ernő: Tűgyűrű a világűrben. = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 2. 1961. dec. 3. 25. sz. p. 199. Amerikai kísérlet kb. 350 millió fémtű földkörüli pályára juttatásával, híradástechnikai, katonai célokra. [VEJ.]

SZEMÁK Ferenc: Napóra... = Ezermester 1961. aug. pp. 271-273. [SRG.]

Ü-s: Érdemes forgatni. = Ezermester [5.] 1961. szept. p. 306. "Az űrutazás hajnalát éljük. Természetes igény a csillagos égbolt megismerése. Ehhez kíván segítséget nyújtani "A kis csillagász távcsöve" című művével is: dr. Kulin György. A könyv első részében a minimálisan szükséges fénytani ismereteket tárgyalja könnyen megérthető formában. [...] A második részben a szükséges optikai alapfogalmakkal - fénytörés, színszórás, fényvisszaverődés - ismerkedünk. ..." [HAI.]

BARTHA Lajos, ifj.: Hozzászólás: Időmérés napórával. = Ezermester 1961. okt. p. 332. Hozzászólás Szemák Ferenc cikkéhez. [SRG.]

SZABÓ István: Csillagászati távcső szemüveg lencséből. = Ezermester 1961. okt. p. 336. [SRG.]

SCHNEEMANN József: Távcsőtartó. = Ezermester 1961. dec. p. 411. [SRG.]

NAGY Ernő: Az ionrakéta. Elektromos gyorsítóberendezésekkel működő hajtóművek az űrhajózás céljaira. = Fizikai Szemle 11. 1961. jan. 1. sz. pp. 3-12. [KSZ.]

PÓCS Lajos: Az elemek keletkezése. 1. = Fizikai Szemle 11. 1961. jan. 1. sz. pp. 25-30. [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: Mesterséges sarki fény. = Fizikai Szemle 11. 1961. jan. 1. sz. p. 31. [KSZ.]

MARX György: Az Universum izotróp modelljéről. = Fizikai Szemle 11. 1961. jan. 1. sz. p. 32. [KSZ.]

SINKA József: Új mesterséges égitestek 1960-ban. = Fizikai Szemle 11. 1961. febr. 2. sz. pp. 41-47. [KSZ.]

PÓCS Lajos: Az elemek keletkezése. 2. = Fizikai Szemle 11. 1961. febr. 2. sz. pp. 50-55. [KSZ.]

JAKUCS István - URBÁN Barna: A debreceni és a sárospataki református kollégiumok legrégibb fizikai eszközei. = Fizikai Szemle 11. 1961. febr. 2. sz. pp. 55-60. Éggömb, messzelátó, csillagászati távcső, napóra is. [KSZ.]

NAGY Ernő: K. E. Ciolkovszkij. = Fizikai Szemle 11. 1961. márc. 3. sz. pp. 75-79. [KSZ.]

PÓCS Lajos: Az elemek keletkezése. 3. = Fizikai Szemle 11. 1961. márc. 3. sz. pp. 84-88. [KSZ.]

GYÖRGYI Géza: Tudományos kutatások a második szovjet űrhajóval. = Fizikai Szemle 11. 1961. márc. 3. sz. pp. 93-95. A Pravda 1960. szept. 6-i cikke alapján. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A csillagrendszerek távolodásáról. = Fizikai Szemle 11. 1961. márc. 3. sz. p. 95. [KSZ.]

SOMOGYI Antal: A Nemzetközi Geofizikai Év kozmikus sugárzási eredményei. 1. = Fizikai Szemle 11. 1961. ápr. 4. sz. pp. 121-128. [KSZ.]

SZABÓ János: Az intersztelláris anyag vizsgálata a szovjet mesterséges égitestekkel. = Fizikai Szemle 11. 1961. ápr. 4. sz. p. 132. [KSZ.]

SOMOGYI Antal. A Nemzetközi Geofizikai Év kozmikus sugárzási eredményei. 2. = Fizikai Szemle 11. 1961. máj. 5. sz. pp. 155-159. [KSZ.]

MARX György: 34 000 gauss térerősség a természetben. = Fizikai Szemle 11. 1961. jún. 6. sz. p. 191. A HD 215 441 csillag felszínén. [KSZ.]

SZALAY Sándor - GYARMATI Borbála - KOVÁCH Ádám - SÁMSONI Zoltán: A meteoritok mint a világűr kutatásának eszközei. = Fizikai Szemle 11. 1961. aug. 8. sz. pp. 227-232. Meteoritok magfizikai (izotópanalitikai) vizsgálata. [KSZ.]

GRIGORJÁN, K. A.: A csillagok fényének polarizációáról. = Fizikai Szemle 11. 1961. aug. 8. sz. pp. 256-258. [KSZ.]

GYÖRGYI Géza: A napkitörések és az űrhajózás. = Fizikai Szemle 11. 1961. aug. 8. sz. p. 260. [KSZ.]

VAN DE HULST, H. C.: A Tejútrendszer szerkezete és a 21 centiméteres mikrohullámú spektrumvonal. = Fizikai Szemle 11. 1961. szept. 9. sz. pp. 274-281. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Erős mágneses terű csillagok. = Fizikai Szemle 11. 1961. szept. 9. sz. pp. 291-292. [KSZ.]

BONDI H.: Gravitációs hullámok. = Fizikai Szemle 11. 1961. okt. 10. sz. pp. 299-307. Az Endeavour, XX. 121. 1961. cikke alapján. Ford.: Abonyi Iván. [KSZ.]

MARX György: A csillagászati egység értéke. = Fizikai Szemle 11. 1961. okt. 10. sz. pp. 318-319. [KSZ.]

Cs. L.: Csillagok közötti jelközlés lehetősége optikai maserekkel . = Fizikai Szemle 11. 1961. okt. 10. sz. p. 319. [KSZ.]

Az asztronautika ünnepnapjai és hétköznapjai. Asztronautikai lexikon. = Fizikai Szemle 11. 1961. nov 11. sz. pp. 323-337. Előzetes közlés a megjelenés előtt álló Természettudományi Lexikon asztronautikai szócikkeiből. Benne: Nagy Ernő: Asztronautikai lexikon. pp. 324-337. [KSZ.]

H. J.: M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története 1711-ig. Akadémiai Kiadó, 1961. = Fizikai Szemle 11. 1961. nov 11. sz. p. 351. Könyvismertetés. [KSZ.]

BLUM Lőrinc: A földkeringés következményeit bemutató szemléltető eszköz leírása. = Földrajztanítás 4. 1961. 1. sz. pp. 31-32. [KSZ.]

CSÁNK István: A csillagászati földrajz tanítása. = Földrajztanítás 4. 1961. 5. sz. pp. 27-29. [KSZ.]

   SZTRÓKAY Kálmán - TOLNAY Vera - FÖLDVÁRINÉ VOGL Mária: A kabai meteorit. = Földtani Közlöny 91. 1961. ápr.-jún. 2. füz. pp. 186-206., 6 t. : Az 1857-ben hullott kabai karboniumos meteorit újravizsgálata részint az eddigi ismeretek kiegészítését, részint néhány lényeges, a meteoritokra általában újszerű megismerést eredményezett. A meteorkő olivin-piroxén kondrit. Az olivin van túlsúlyban; ennek a rácsállandók alapján Fe2SiO4-tartalma 17-26%. A "szervesanyag" a kondrumok közötti finomszemű alapanyagot itatja át és az infravörös színképelemzés szerint alifás szénhidrogének együttese; kevés S-t is tartalmaz, UV-lumineszcenciát nem mutat és halogén-tartalma nincsen.
Új ásványi elegyrész a spinell, mely ensztatittal vegyes halmazként cm-nyi gócokban jelenik meg. Az opak ásványok közt a magnetit e a főszerep. Két generációja van, az egyik Ni-t tartalmaz, a másik "normál" összetétellel képződött. Új vegyület a pentlandit, mely mindkét magnetittel, valamint troilittel társul. A fém-Fe csak kis szemekben és 1%-nyi mennyiségben szerepel és láthatólag magnetitből keletkezett. Röntgenelemzéssel a magnetit és ennek Ni-tartalma, valamint a pentlandit is kimutatható. A pentlandit-troilit szételegyedés orientált lemezhálózatként jelenik meg. ..." A cikkhez a XXXIX-XLIV. számozású táblák tartoznak. [SRG.]

HOMORÓDI Lajos: Mesterséges holdak a geodézia szolgálatában. = Geodézia és Kartográfia 13. 1961. 2. sz. pp. 94-105. [KSZ.]

BERKES Zoltán: A naptevékenység hatása a légnyomás eloszlására. = Időjárás 65. 1961. jan-febr. 1. sz. pp. 17-23. Az "Az Időjárás" folyóirat: "Időjárás" címmel folytatódott. Folytatta évfolyamszámozását. [SRG.]

BARTHA Lajos - GAUSER Károly: A meteorpor kapcsolata a csapadékkal. = Időjárás 65. 1961. márc-ápr. 2. sz. pp. 119-120. [SRG.]

B. B.: A "Nyugodt Nap Nemzetközi Éve." = Időjárás 65. 1961. márc-ápr. 2. sz. p. 124. 1957. júl. 1-én kezdődött a Nemzetközi Geofizikai Év. [SRG.]

BÉKEFFY Iné: Meteorológiai műbolygók a világűrben. = Időjárás 65. 1961. máj-jún. 3. sz. pp. 190-191. [SRG.]

KOPPÁNY György: Az általános légkörzés és a naptevékenység. = Időjárás 65. 1961. szept-okt. 5. sz. pp. 298-301. [SRG.]

SAIKÓ János: Az 1961. február 15-i napfogyatkozás hatása az ionoszféra-rétegekre. = Időjárás 65. 1961. nov-dec. 6. sz. pp. 361-362. [SRG.]

  TOKODY Lajos: A február 15-i napfogyatkozás megfigyelése Szolnokon. = Jászkunság 7. 1961. márc. 1. sz. pp. 12-15. Az 1961. febr. 15-i részleges napfogyatkozáskor mérték a kontaktusok időpontjait. A nappali fény csökkenését fényelektromos eszközzel követték. Mérték a légnyomás, a hőmérséklet változását. A méréseket a szerző végezte "két újdonsült amatőrcsillagász" segítségével a Zagyva-híd közelében az erősen párás korareggeli időben. [KSZ.]

LÁNYI Kamilla: Ember a csillagok között. = A Könyvtáros 11. 1961. jún. 6. sz. pp. 359-360. Az űrrepülés magyar szakirodalmát ismerteti, az 1957 óta megjelent könyvek rövid bemutatásával. [KSZ.]

VÁGÓ Tibor: Az első űrutazás az iskolában. = Köznevelés 17. 1961. máj. 3. 9. sz. p. 259. [SRG.]

-s. -c.: Az ifjúság új eszményképe: Gagarin. = Köznevelés 17. 1961. máj. 3. 9. sz. pp. 285-286. [SRG.]

KOPPÁNY György: Az 1961. február 15-i napfogyatkozás meteorológiai vonatkozásai. = Légkör 6. 1961. jún. 2. sz. pp. 22-25. [SRG.]

RAJKAY Ödön: A bolygók légköréről. = Légkör 6. 1961. szept. 3. sz. pp. 9-11. [SRG.]

MEZŐSI Miklós: Távoli villámok nyomában... = Légkör 6. 1961. dec.4. sz. pp. 7-9. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

CSÁSZÁR Zoltán: Holdszivárvány. = Légkör 6. 1961. dec. 4. sz. p. 11. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A holdkráterek és gyűrűshegyek keletkezéséhez szükséges energiáról. = Magyar Fizikai Folyóirat 9. 1961. 4. füz. pp. 251-264. [SRG.]

Üzenet a Venus felől. = Magyar Ifjúság 5. 1961. jún. 24. 25. sz. p. 7. [SRG.]

ERDEY-GRÚZ Tibor: A világ anyagiságáról. = Magyar Tudomány 68.(6.) 1961. febr. 2. sz. pp. 85-92. [KSZ.]

A Csillagászati Bizottság decemberi 14-i ülésén ismételten foglalkozott a csillagászképzés problémáival. = Magyar Tudomány 68.(6.) 1961. febr. 2. sz. p. 116. [KSZ.]

GERGELY Pál: Pápai Páriz-album az Akadémia kézirattárában. = Magyar Tudomány 68.(6.) 1961. febr. 2. sz. pp. 128-132. Egy emlékalbum van az Akadémia Könyvtárában, amelybe Newton és Halley saját kézírásával tett bejegyzéseket latin nyelven. Az emlékkönyvet a nagyenyedi ifj. Pápai Páriz Ferenc vitte magával nyugati tanulmányútjára, hol orvosi tanulmányait folytatta. A 477 lapos kötet 121 lapján sorakoznak az 1711-1726 közötti bejegyzések. Ezeket Közép- és Nyugat-Európa nagyvárosaiban, egyetemein írták bele a helyi hírességek, köztük a két neves csillagász is. Az album a Pápai Páriz családtól később Retteghi Györgyhöz, onnan Fáy János debreceni szenátorhoz került. A 16 x11 cm méretű, bőrkötéses kötetet 1881-ben vásárolta meg az MTA Könyvtára.
A 100. lapon áll Newton bejegyzése: "Számmal, súllyal s mértékkel alkotott mindent az Úr. - A legtöbbre törekvőnek ezt a kincsét adta: Isaacus Newton, London, 1722. szept. 11." A 237. lapon vannak Halley emléksorai: "A bátornak minden föld - haza. A könyv nemes birtokosának üdvöt s minden szerencsét kívánva írta ezt emlékül. Edm. Halley, oxfordi geometria professzor, 1726. ápr. 30." A cikk közli a két nevezetes bejegyzés fényképét is. [KSZ.]

RUSZNYÁK István: A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elnökségének, Moszkva. = Magyar Tudomány 68.(6.) 1961. ápr. 4. sz. p. 249. Üdvözlő sorok a szovjet kozmikus rakéta ember-utassal történő felbocsátása és sikeres visszatérése alkalmából. [KSZ.]

DETRE László: A világűr meghódításának szovjet sikereihez. = Magyar Tudomány 68.(6.) 1961. jún. 6. sz. pp. 337-339. [KSZ.]

CSAPODI Csaba: Az Akadémiai Könyvtár ősnyomtatvány-gyűjteményének újabb gyarapodása. = Magyar Tudomány 68.(6.) 1961. júl-aug. 7-8. sz. pp. 477-481. Az Akadémia Könyvtára 1100 darab ősnyomtatványt (1500 előtt megjelent kiadványt) őriz. Köztük van három, Augsburgban nyomtatott egyoldalas naptár (kalendárium) is, az 1477-es, az 1478-as és az 1483-as évekre vonatkozóak. Kettő közülük unikum, azaz sehol máshol nincs belőlük példány. Van továbbá egy 1486-ban, Velencében nyomtatott ritka kalendárium is, amely az 1486-1504-ig tartó időszakra vonatkozó öröknaptár. Ez II. Lajos felesége, Mária királyné udvari papjáé: Henckel Jánosé volt. [KSZ.]

PÁL György: Musztel, E. R.: A szovjet asztrofizika eredményeiről. = Magyar Tudomány 68.(6.) 1961. júl-aug. 7-8. sz. pp. 484-486. Könyvismertetés. [KSZ.]

EGYED László: A Föld dinamikája. = Magyar Tudomány 68.(6.) 1961. dec. 12. sz. pp. 749-753. [KSZ.]

MÁTRAI Tibor: M. Zemplén Jolán kandidátusi értekezésnek nyilvános vitája. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 11. 1961. 1. sz. pp. 110-112. 1960. febr. 18-án. Címe: A magyarországi fizika története 1711-ig. [KSZ.]

HAJÓS György: Az osztályvezetőség beszámolója. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 11. 1961. 3. sz. pp. 229-247. Csillagászat: p. 239-240., 242. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A februári napfogyatkozás. = Műszaki Élet 16. 1961. febr. 2. 3. sz. p. 7. 1961. febr. 15-i napfogyatkozás. [SRG.]

NAGY Ernő: Két új szputnyik és a Vénus-rakéta. Mozgalmas napok, nagy sikerek a szovjet űrkutatásban. = Műszaki Élet 16. 1961. febr. 16. 4. sz. p. 3. 1961. febr. 4-én a hetedik, febr. 12-én a nyolcadik szputnyikot lőtték fel. Ez utóbbiról startolt az első Venus-rakéta. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Problémák és feladatok a Venus kutatásában. = Műszaki Élet 16. 1961. márc. 2. 5. sz. p. 11. [SRG.]

NAGY Ernő: A szovjet Venus-rakéta néhány érdekes műszaki részlete. = Műszaki Élet 16. 1961. márc. 2. 5. sz. p. 11. [SRG.]

NAGY Ernő: Az ember űrrepülése felé. Nagyjelentőségű szovjet űrélettani kísérlet. = Műszaki Élet 16. 1961. márc. 16. 6. sz. p. 3. [SRG.]

NAGY Ernő: Visszatért az első ember a világűrből. = Műszaki Élet 16. 1961. ápr. 13. 8. sz. p. 3. 1961. ápr. 12. Gagarin űrrepülése. [SRG.]

NAGY Ernő: Az űrkutatás új fejlesztése. = Műszaki Élet 16. 1961. ápr. 27. 9. sz. p. 1. [SRG.]

Elektromos űrhajók. = Műszaki Élet 16. 1961. ápr. 27. 9. sz. p. 11. [SRG.]

NAGY Ernő: Néhány érdekes részlet a Vosztok repüléséről. = Műszaki Élet 16. 1961. máj. 17. 10. sz. p. 7. [SRG.]

NAGY Ernő: Az amerikai űrélettani kísérletek. = Műszaki Élet 16. 1961. máj. 17. 10. sz. p. 8. Az 1961. máj. 5-i Mercury-terv. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A modern csillagászat eszközei. = Műszaki Élet 16. 1961. máj. 25. 11. sz. p. 1., 11. Óriástávcsövek, elektronikus távcsövek, léggömb-asztronómia, rádiócsillagászat. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Mit talál az első ember a Holdon? = Műszaki Élet 16. 1961. jún. 8. 12. sz. p. 7. Holdkutatással foglalkozó szimpozion Leningrádban. [SRG.]

NAGY Ernő: A Vosztok-2. = Műszaki Élet 16. 1961. aug. 17. 17. sz. pp. 1-2. [SRG.]

Űrkutatás és méréstechnika. = Műszaki Élet 16. 1961. aug. 17. 17. sz. p. 5. [SRG.]

Szovjet hordozórakéták. Nyugati szakemberek találgatásai. = Műszaki Élet 16. 1961. szept. 14. 19. sz. p. 7. [SRG.]

NAGY Ernő: Csillagászati mesterséges holdak az űrkutatás napirendjén. = Műszaki Élet 16. 1961. dec. 21. 26. sz. p. 12. [SRG.]

Mekkora a csillagászati egység. = Műszaki Élet 16. 1961. dec. 21. 26. sz. p. 14. [SRG.]

KOVÁTS György: Az ismeretterjesztő munka diósgyőri történetéből. = Népművelés. 8. 1961. jún. 6. sz. p. 14. Szabó Gyula gimnáziumi tanár, a diósgyőri ismeretterjesztés úttörője arcképével. 1948-ben kezdte az ismeretterjesztést a Közművelődési Szakosztályban, a szakszervezet irányítása alatt. [KSZ.]

GARAMI László: Sic itur ad astra. Szakkörről szakkörre. 8. = Népművelés. 8. 1961. jún. 6. sz. pp. 16-17. Ismeretterjesztő munka Baján, az Ill Márton vezette csillagászati szakkörökben, és a Borbás Mihály által irányított bajai csillagvizsgálóban. Az 1961. febr. 15-i napfogyatkozásról készített 15 képük tablójával. [KSZ.]

(barabás): Újra a csillagok felé. = Népművelés. 8. 1961. dec. 12. sz. p. 30. German Tyitovról színes szovjet film készült. Novemberben hazánkban is játszották az űrhajósról szóló filmet. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A csillagászat új korszaka kezdődik, ha a csillagász űrrakétáról vizsgálhatja az égitesteket. = Népszabadság 19. 1961. ápr. 18. p. 9. [SRG.]

Pontosabban számolunk a világűrben! A radar és a mesterséges bolygók segítségével! = Népszava, 1961. júl. 6. 158. sz. p. 4. "A Nap és a Föld közötti távolság - az úgynevezett csillagászati egység - a világmindenségben éppen olyan alapegység, mint például a földi viszonyok között a méter. Mint ifj. Bartha Lajos, az Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársa az MTI-nek adott tájékoztatásában elmondotta, amióta Keppler megállapította az összefüggést a bolygók keringési ideje és a Naptól számított távolságuk között, különböző módszerekkel próbálták megállapítani a Föld és valamelyik másik bolygó közti távolságot, mert ennek ismeretében már kiszámítható a Föld és a Nap közötti távolság. 1769-ben Hell Miksa magyar csillagász 150 millió kilométerben adta meg a csillagászati egység értékét, s azóta 50 000-100 000 kilométeres eltérésekkel ekörül ingadoztak a számított adatok.
Az utóbbi években a visszaverődő radarjeleket használták fel mérésre és ugrásszerű fejlődést tettek lehetővé a Nap körül keringő mesterséges bolygók, amelyek sokkal közelebb jutnak pályájukon a Földhöz, mint a természetes bolygók, s így könnyebb lemérni távolságukat." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Egy új tudományág: az asztrobotanika. = Népszerű Technika 10. 1961. jan. 1. sz. p. 21. Viktor Bazukin cikke alapján. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Napfogyatkozás lesz február 15-én. = Népszerű Technika 10. 1961. febr. 2. sz. pp. 44-45. [KSZ.]

SINKA József - GAUSER Károly: A Venus ostroma. = Népszerű Technika 10. 1961. márc. 3. sz. pp. 67-68. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Sugárnyomás a világmindenségben. = Népszerű Technika 10. 1961. márc. 3. sz. pp. 84-85. [KSZ.]

Visszatérés a Földre. = Népszerű Technika 10. 1961. ápr. 4. sz. pp. 102-103. Űreszközök visszatérése a földi légkörön át. [KSZ.]

P. B. [PAPP Bálint]: A világűr meghódítása 1961. április 12-én. = Népszerű Technika 10. 1961. máj. 5. sz. pp. 131-133. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Víz a Holdon? = Népszerű Technika 10. 1961. jún. 6. sz. pp. 170-171. [KSZ.]

PÁLFI Viktor: Obszervatórium a fellegek felett. = Népszerű Technika 10. 1961. jún. 6. sz. hátsó külső borító. Csillagvizsgáló a Lomnici csúcson. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Mágneses tér a csillagok között. = Népszerű Technika 10. 1961. júl. 7. sz. pp. 202-203. [KSZ.]

A Föld porgyűrűje. = Népszerű Technika 10. 1961. júl. 7. sz. p. 212. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Naprendszer felmérése. = Népszerű Technika 10. 1961. aug. 8. sz. pp. 242-243. A csillagászati egység mérésének története. [KSZ.]

SINKA József: A második Vosztok. = Népszerű Technika 10. 1961. szept. 9. sz. pp. 260-261. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Csillagok születése és halála. = Népszerű Technika 10. 1961. szept. 9. sz. pp. 270-271. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Mars kutatás újabb eredményei. = Népszerű Technika 10. 1961. szept. 9. sz. pp. 278-279. [KSZ.]

SZÜCS József: Rakéta helyett űrrepülőgép? = Népszerű Technika 10. 1961. szept. 9. sz. pp. 284-285. [KSZ.]

Mi újság a csillagászatban? Hány holdja van a Földnek? = Népszerű Technika 10. 1961. okt. 10. sz. pp. 294-295. A Kordylewsky porholdakról. [KSZ.]

KOZIRJEV, N. A.: A Venus rejtélye. = Népszerű Technika 10. 1961. okt. 10. sz. p. 295. A Vénusz hamuszürke fényéről. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Felrobbanó csillagok. = Népszerű Technika 10. 1961. okt. 10. sz. pp. 306-307. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Kozmológia, a világmindenség tudománya. = Népszerű Technika 10. 1961. nov. 11. sz. pp. 328-330. [KSZ.]

VINOGRADOV, A. P.: Geokémia és kozmokémia. = Népszerű Technika 10. 1961. dec. 12. sz. p. 355. [KSZ.]

KOLACSKOVSZKY Lajos: Kavarodás a Venus körül. = Népújság (Eger) 12. 1961. márc. 21. 68. sz. p. 3. Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról. [HAD.]

ZÉTÉNYI Endre: Az egri csillagvizsgáló története. = Népújság (Eger) 12. 1961. jún. 18. 142. sz. p. 2. [HAD.]

CSUPOR Zoltán Mihály: Sajnovicsról és a Demonstratio dán nyelvű kiadásáról. = Nyelvtudományi Közlemények 63. 1961. 2. sz. pp. 402-403. [SRG.]

Útban az Esthajnalcsillag felé. = Ország Világ 5. 1961. febr. 15. 7. sz. p. 3. Egy új nehéz-szputnyik fedélzetéről startolt a Venus felé az első bolygóközi űrállomás. [SRG.]

-r-i-: Mit találhat a szovjet rakéta a Vénuson? = Ország Világ 5. 1961. febr. 22. 8. sz. p. 4. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Közelebb a csillagokhoz. = Ország Világ 5. 1961. febr. 22. 8. sz. p. 11. A tautenburgi Karl Schwarzschild-Obszervatóium bemutatása. Schmidt-rendszerű tükrös távcsövük tükre 2 m átmérőjű, a rászerelt fényképezőgép nyílás átmérője 2 méter, a lencse gyújtótávolsága 92 méter. [SRG.]

Mi lesz az ebéd, űrutas? = Ország Világ 5. 1961. márc. 8. 10. sz. p. 11. Tumanov professzor és csapata kísérletezi ki, hogy mi fogyasztható az űrben. [SRG.]

Az űrutas és családja... = Ország Világ 5. 1961. márc. 8. 10. sz. p. 11. Sztrelkának az űrutazás után három hónappal kiskutyái születtek. [SRG.]

Retúrjeggyel a világűrbe. = Ország Világ 5. 1961. márc. 15. 11. sz. p. 4. A Csernuska nevű kutya sikeres űrutazása. [SRG.]

Képriport egy tudós nőről - munka és tánc közben. = Ország Világ 5. 1961. márc. 22. 12. sz. p. 18. Alla Maszevics matematikus, a világhírű űrhajózási- és rakétaszakértő Szedov professzor munkatársa portréja a barcelonai űrhajózási kongresszuson. A Venus-űrhajó az ő számításai alapján indult útjára. [SRG.]

Az ötödik űrhajó. Lapzártakor érkezett. = Ország Világ 5. 1961. márc. 29. 13. sz. p. 22. Szputnyik űrhajó indult földkörüli útjára és még aznap visszaérkezett utasaival Zvedocska kutyával és más élőlényekkel. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Milyen nagy nehézségekkel kellett az űrben megküzdenie Gagarinnak? = Ország Világ 5. 1961. ápr. 19. 12. sz. pp. 4-5., címlap. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 1. = Ország Világ 5. 1961. máj. 24. 20. sz. pp. 4-5. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 2. = Ország Világ 5. 1961. máj. 17. 21. sz. pp. 2-3. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 3. = Ország Világ 5. 1961. máj. 31. 22. sz. p. 4. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 4. = Ország Világ 5. 1961. jún. 7. 23. sz. p. 4. [SRG.]

(k. J.): Séta az első bolygóvárosban. = Ország Világ 5. 1961. jún. 7. 23. sz. p. 21. Az épülő szputnyikváros Krjukovo. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 5. = Ország Világ 5. 1961. jún. 14. 24. sz. p. 4. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 6. = Ország Világ 5. 1961. jún. 21. 25. sz. p. 5. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 7. = Ország Világ 5. 1961. jún. 28. 26. sz. p. 8. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 8. = Ország Világ 5. 1961. júl. 5. 27. sz. p. 6. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 9. = Ország Világ 5. 1961. júl. 12. 28. sz. p. 6. [SRG.]

A világűr hőse Londonban. = Ország Világ 5. 1961. júl. 19. 29. sz. p. 5. Jurij Gagarin II. Erzsébetnél. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 10. = Ország Világ 5. 1961. júl. 19. 29. sz. p. 7. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 11. = Ország Világ 5. 1961. júl. 26. 30. sz. p. 5. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 12. = Ország Világ 5. 1961. aug. 2. 31. sz. p. 5. [SRG.]

SZEMES Piroska: Látogatás a tátrai csillagásznőnél. = Ország Világ 5. 1961. aug. 2. 31. sz. p. 6. Ludmilla Pajdusáková a lomnici csillagvizsgáló vezetőnője. [SRG.]

A béke űrhajósa German Sztyepanovics Tyitov. = Ország Világ 5. 1961. aug. 9. 32. sz. p. 3., 24., címlap [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései 13. = Ország Világ 5. 1961. aug. 9. 32. sz. p. 8. [SRG.]

A Vosztok-2 hősének családi albuma. = Ország Világ 5. 1961. aug. 16. 33. sz. p. 3. German Sztyepanovics Tyitov. [SRG.]

Gagarin önéletrajza. Egy űrutas feljegyzései. 14. = Ország Világ 5. 1961. aug. 16. 33. sz. p. 4. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Veteményeskert az űrhajóban. = Ország Világ 5. 1961. aug. 16. 33. sz. pp. 18-19. A Vosztok-2 élelem és oxigénellátásáról. [SRG.]

Gagarin Magyarországon. = Ország Világ 5. 1961. aug. 23. 34. sz. p. 2., címlap. A nyolc kép alaírása: Budapest népe szeretettel és lelkesedéssel fogadta Jurij Gagarint, az első űrhajóst.; A Hősök-terén tartott nagygyűlés - helikopter-távlatból.; Ma még a perecárús sem az "üzlettel" törődik, ő is egy jó felvételt szeretne az űrhajósról.; Gálocska első interjúja (középen Kállai Gyula, a miniszterelnök első helyettese), jobbra Szepesi György, a Magyar Rádió munkatársa.; Tapolczai Jenő tanácselnök boldogan mosolyog, újabb értékes autogram került a sztálinvárosiak emlékkönyvébe.; A pécsi úttörők virágcsokorral üdvözlik a kozmosz úttörőjét.; Finom volt az ebéd, a komlói konyha dolgozói kiérdemelték az autogramot.; A búcsú pillanatai a komlói állomáson, Valentyina Gagarina is alig győzi az autogramkésők ostromát (mellette: Nagy Józsefné könnyűipari miniszter).; Jánosi Ferenc, Papp Jenő, Jármai Béla, Farkas Tibor felvételei. [SRG.]

Jurij Gagarin a tengeren. = Ország Világ 5. 1961. aug. 23. 34. sz. p. 15. Képriport. [SRG.]

RAJNA Béla: Néhány újabb ceruzavonás Gagarin arcképéhez. = Ország Világ 5. 1961. aug. 23. 34. sz. p. 24. [SRG.]

VÁRKONYI NAGY Béla: Ember az űrben. = Ország Világ 5. 1961. aug. 23. 34. sz. p. 24. Vers. [SRG.]

Még 5 kép Gagarinról. = Ország Világ 5. 1961. aug. 30. 35. sz. p. 24. [SRG.]

KIRÁLYHEGYI Pál: Gagarin és én. = Ország Világ 5. 1961. aug. 30. 35. sz. p. 24. [SRG.]

Kérdezz-felelünk. A világűrben - a Földön kívül, más bolygókon van-e élet? Például: a Holdon, Marson, vagy esetleg távolabbi égitesteken? = Pajtás 15. 1961. jan. 25. 4. sz. p. 4. [SRG.]

Óriás a világűrben. = Pajtás 15. 1961. febr. 8. 6. sz. p. 4. A februárban fellőtt szputnyikról. [SRG.]

FÜLEKI János: Elsötétül a Nap. = Pajtás 15. 1961. febr. 8. 6. sz. pp. 6-7. 1961. febr. 15-i napfogyatkozásról. [SRG.]

Tudod-e... = Pajtás 15. 1961. febr. 8. 6. sz. p. 6. Kérdések és válaszok a Napról, a Holdról és a napfogyatkozásokról. [SRG.]

Úttörőműhely. Csillagászműszerek. = Pajtás 15. 1961. febr. 8. 6. sz. p. 7. Műszerek a napfogyatkozás megfigyelésére. [SRG.]

Irány az Esthajnalcsillag. = Pajtás 15. 1961. febr. 15. 7. sz. p. 5. Az 1961. február 12-én fellőtt mesterséges holdról és az arról indított Vénusz rakétáról. [SRG.]

Új fejezet a világűr ostromában. = Pajtás 15. 1961. febr. 15. 7. sz. p. 5. Az 1961. február 12-én fellőtt mesterséges holdról és az arról indított Vénusz rakétáról. [SRG.]

Mit tudunk a Vénusról? = Pajtás 15. 1961. febr. 15. 7. sz. p. 6. [SRG.]

Száguld a Venus-rakéta. = Pajtás 15. 1961. febr. 22. 8. sz. p. 4. [SRG.]

Tudod-e? = Pajtás 15. 1961. febr. 22. 8. sz. p. 4. A Venusról, Venus-kutatásról. [SRG.]

A világűr ostroma. Csernuska űrhajója. = Pajtás 15. 1961. márc. 15. 11. sz. p. 8. Az 1961. márc. 9-n fellőtt űrhajóról és kutya utasáról. [SRG.]

Száguld a Venus-rakéta. = Pajtás 15. 1961. márc. 15. 11. sz. p. 8. [SRG.]

A világűr Kolumbusza. = Pajtás 15. 1961. ápr. 19. 16. sz. p. 2. Beszélgetés Gagarinnal. [SRG.]

Jurij Alekszejevics Gagarin. = Pajtás 15. 1961. ápr. 19. 16. sz. p. 3. Rövid életrajza. [SRG.]

FARAGÓ György: A bölcsőtől az űrhajóig. = Pajtás 15. 1961. ápr. 19. 16. sz. p. 3. Jurij Gagarinról. [SRG.]

Az óramű pontosságával. = Pajtás 15. 1961. ápr. 19. 16. sz. p. 4. A Vosztok űrhajóról. [SRG.]

A Szovjetunió hőse. = Pajtás 15. 1961. ápr. 19. 16. sz. p. 5. Jurij Gagarin. [SRG.]

F. J. [FÜLEKI János]: Fölünk a világmindenségben. = Pajtás 15. 1961. máj. 3. 18. sz. p. 5. [SRG.]

Szófia vendége. = Pajtás 15. 1961. jún. 7. 23. sz. p. 2. Jurij Gagarin. [SRG.]

Miről mesélnek a csillagok. = Pajtás 15. 1961. jún. 21. 25-26. sz. pp. 12-13. [SRG.]

Évezredek tudománya. = Pajtás 15. 1961. jún. 21. 25-26. sz. pp. 12-13. A csillagászat rövid története. [SRG.]

Barangolás a világmindenségben. = Pajtás 15. 1961. jún. 21. 25-26. sz. p. 13. [SRG.]

Hogyan születtek a csillagok. = Pajtás 15. 1961. jún. 21. 25-26. sz. p. 14. [SRG.]

A világűr vándorai. = Pajtás 15. 1961. jún. 21. 25-26. sz. p. 14. Az üstökösökről. [SRG.]

Távolságmérés fénnyel. = Pajtás 15. 1961. jún. 21. 25-26. sz. p. 14. [SRG.]

Hulló kövek. = Pajtás 15. 1961. jún. 21. 25-26. sz. p. 15. A meteoritokról. [SRG.]

KULIN György: Hogyan lehetünk csillagászok? = Pajtás 15. 1961. jún. 21. 25-26. sz. p. 16. [SRG.]

GIMES György: Kétszer 15 perc történetéből. a két amerikai rakétautazás. = Pajtás 15. 1961. aug. 2. 31-32. sz. pp. 10-11. Allan Shepard és Virgil Grissom űrhajósok utazásáról. [SRG.]

Új korszak kezdetén. = Pajtás 15. 1961. aug. 16. 33-34. sz. pp. 12-15. 1961. aug. 6-án kezdődött German Tyitov űrutazása. [SRG.]

JOÓ Katalin - BOKOR László: A világűr Kolumbusza hazánkban. = Pajtás 15. 1961. aug. 30. 35-36. sz. pp. 3-5. Gagarin magyarországi látogatásáról. [SRG.]

NAGY István György: A Venus-rakéta és a rádiótechnika. = Rádiótechnika 11. 1961. márc. 3. sz. p. 64. [KSZ.]

Címképünk: Találkozás Gagarinnal. = Rádiótechnika 11. 1961. ápr. 4. sz. címlap. Gagarin egy televízió képernyőjén. [KSZ.]

Megnyílt az út a csillagokba. = Rádiótechnika 11. 1961. ápr. 4. sz. első belső borító. Fényképek az első emberes űrutazásról. [KSZ.]

"Kérem, jelentsék a pártnak..." = Rádiótechnika 11. 1961. ápr. 4. sz. p. 97. Az 1961. ápr. 12. dátum és az űrrepülés dicsérete. [KSZ.]

LÁSZLÓ Tihamér: Rádióvétel az 1961-es napfogyatkozáskor. = Rádiótechnika 11. 1961. máj. 5. sz. pp. 151-152. Az 1961. febr. 15-i teljes napfogyatkozás Kolozsvárról 97,1 %-osnak látszott és "igen jó látási viszonyok mellett, teljesen derült égen lehetett megfigyelni". Az egyetem elektronikus kutatócsoportja térerősség méréseket végzett a jelenség alatt. A térerősség komoly eltéréseket mutatott más napok hasonló időszakához képest. [KSZ.]

LIGETI György: Mestersége bolygók felhasználása URH kapcsolatok létesítésére. = Rádiótechnika 11. 1961. júl. 7. sz. pp. 197-198. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Útban az Esthajnal csillag felé. = Repülés 14. 1961. márc. 3. sz. pp. 5-6. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Csernuska visszatér. = Repülés 14. 1961. ápr. 4. sz. p. 6. A Szputnyik-4 kutya utasának visszatéréséről. [SRG.]

Az ő életútja - képriport Jurij Alekszejevics Gagarinról. = Repülés 14. 1961. máj. 5. sz. pp. 3-5. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az első ember a világűrben, Jurij Gagarin. = Repülés 14. 1961. máj. 5. sz. p. 6. [SRG.]

Érdekességek a "Vosztok"-ról. = Repülés 14. 1961. jún. 6. sz. p. 13. [SRG.]

Az amerikai rakéta kísérletekről. = Repülés 14. 1961. jún. 6. sz. p. 17. Redstone-Mercury típusú rakétákról. [SRG.]

N. V.: Gagarin és Amerika. = Repülés 14. 1961. aug. 8. sz. p. 4. [SRG.]

SÁROSI Gyula: Jurij Alekszejevics Gagarin hazánkban. = Repülés 14. 1961. szept. 9. sz. pp. 4-5. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: German Sztepanovics Tyitov hőstette. = Repülés 14. 1961. szept. 9. sz. pp. 8-9. [SRG.]

MIHAJLOV, A.: Az emberi értelem korlátlan. = Szovjet Híradó 5. 1961. febr. 19. 4. sz. p. 5. A Vénusz-szondáról. [ZSE.]

MIKIROV, A.: Vannak-e repülő csészealjak? = Szovjet Híradó 5. 1961. febr. 19. 4. sz. pp. 14-15. [ZSE.]

Első repülés a Venus felé. = Szovjet Híradó 5. 1961. márc. 15. 5. sz. melléklet. [ZSE.]

SZISZAKJAN, N.: Az ember és a világűr. = Szovjet Híradó 5. 1961. ápr. 2. 7. sz. melléklet. [ZSE.]

MIHAJLOV, Galaktyion: Megtörtént. = Szovjet Híradó 5. 1961. ápr. 16. pp. 5-7. Gagarin űrrepüléséről. [ZSE.]

POKROVSZKIJ, G.: A festő és a világűrkutatás. = Szovjet Híradó 5. 1961. aug. 6. 15. sz. pp. 16-17. Festmények. [ZSE.]

RÓKA Gedeon: Napfogyatkozás lesz 1961. február 15-én. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. jan. 1. sz. pp. 14-16. [SRG.]

BARTHA Lajos: Walter Baade emlékezete. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. jan. 1. sz. pp. 41-42. A Palomar és Wilson hegyi obszervatóriumok munkatársa elhunyt. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Távcsöves országjárás. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. jan. 1. sz. p. 46. Az egri csillagászati szakosztály bemutatói. [SRG.]

A csillagos ég térképe 47 északi szélességre február - április hónapokra. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. jan. 1. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

-ó-e-: Élet a Naprendszeren kívül. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. febr. 2. sz. pp. 49-51. [PIR.]

ACZÉL Etelka: Az éjszakai égbolt ultraibolyasugárzása. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. febr. 2. sz. pp. 86-87. [SRG.]

Mesterséges holdak magánhasználatra. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. febr. 2. sz. p. 92. [SRG.]

Címképünk: A két méter átmérőjű gömbtükör, a modern finommechanikai technika egyik csúcsteljesítménye. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. márc. 3. sz. címlap. [PIR.]

SINKA József: A Vénusz felé. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. márc. 3. sz. pp. 97-98. [PIR.]

GAUSER Károly: Amit ma a Vénuszról tudunk. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. márc. 3. sz. pp. 98-101. [PIR.]

JOBST, Rudolf: Új óriástávcső a Német Demokratikus Köztársaságban. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. márc. 3. sz. p. 134., címlap. [PIR.]

BARTHA Lajos: A fátyolköd vizsgálata. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. márc. 3. sz. p. 136. [SRG.]

Üstökös volt-e a "tunguzmeteorit"? = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. márc. 3. sz. p. 137. [SRG.]

NAGY Ernő: Az ausztráliai rádióteleszkóp. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. márc. 3. sz. p. 138. [SRG.]

MARIK Miklós: A magyar napfogyatkozás-expedíció. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. ápr. 4. sz. pp. 147-149. [PIR.]

A kozmikus sugarak és a világűr (1). = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. ápr. 4. sz. pp. 159-162. Sz. N. Vernovnak a Vesztnyik Akademii Nauk SZSZSZR 1960. 8. számában megjelent cikke alapján. [PIR.]

LONGAUER, F.: A csillagászat népszerűsítése Csehszlovákiában. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. ápr. 4. sz. pp. 184-185. [SRG.]

[Felvételek az 1961. február 15-i napfogyatkozásról.] = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. ápr. 4. sz. p. 191. [SRG.]

A csillagos ég térképe 47 északi szélességre, május - július hónapokra. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címképünk: "Ember a világűrben." című cikkünkhöz. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. máj. 5. sz. címlap. [SRG.]

Ember a világűrben. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. máj. 5. sz. pp. 193-194., címlap. [PIR.]

LUKÁCS Sándor: Az űrhajós élettani előkészítése. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. máj. 5. sz. pp. 195-196. [PIR.]

ALMÁR Iván - NAGY Ernő: Korunk tudománya: az asztronautika. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. máj. 5. sz. pp. 197-198. [PIR.]

JENSCH, Alfred: A modern technika szerepe az asztrofizikai kutatásban. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. máj. 5. sz. pp. 208-211. [PIR.]

BARTHA Lajos: A Jupiter rádiósugárzása és a naptevékenység. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. máj. 5. sz. p. 227. [SRG.]

[Karakas Gábor felvétele az 1961. február 15-i napfogyatkozásról.] = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. máj. 5. sz. p. 240. [SRG.]

A kozmikus sugarak és a világűr (2). = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. jún. 6. sz. pp. 270-273. Sz. N. Vernovnak a Vesztnyik Akademii Nauk SZSZSZR 1960. 8. számában megjelent cikke alapján. [PIR.]

NAGY Ernő: Európa legnagyobb tükrös távcsöve. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. jún. 6. sz. pp. 283-284. Megkezdték a 6 méteres tükrös távcső készítését Leningrádban. [SRG.]

NAGY Ernő: Európa legnagyobb tükrös távcsöve. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. jún. 6. sz. pp. 284-284. Megkezdték a 6 méteres tükrös távcső készítését Leningrádban. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Nap sugárnyomásának hatása az Echo I. mozgására. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. jún. 6. sz. p. 285. [SRG.]

R. G. [RÓKA Gedeon]: A Nap és a kozmikus sugárzás. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. júl. 7. sz. pp. 307-309. [PIR.]

JAKUCS István: A kísérleti fizika tanításának kezdetei hazánkban. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. júl. 7. sz. pp. 320-322. [SRG.]

A sarki fény keletkezési elméletének fejlődése a Nemzetközi Geofizikai Év folyamán. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. júl. 7. sz. pp. 327-328. G-Lange-Hesse cikke alapján: Barta György. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A Föld alakjának vizsgálata mesterséges holdakkal. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. júl. 7. sz. p. 329. [SRG.]

Az űrszondák hajnala. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. júl. 7. sz. p. 329. [SRG.]

A csillagos ég térképe 47 északi szélességre, augusztus - október hónapokra. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. júl. 7. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

BARTHA Lajos: Georg Peuerbach. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. aug. 8. sz. pp. 374-375. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagászati kutatások a sztratoszférából. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. aug. 8. sz. pp. 420-421. [PIR.]

TAMÁSI Zoltán: Az űrhajózás néhány kémiai problémája (1). Üzemanyagok. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. okt. 10. sz. pp. 444-446. [PIR.]

RÓKA Gedeon: A Világegyetem harmóniája. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. okt. 10. sz. pp. 449-452. [PIR.]

A kozmikus biológia útján. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. okt. 10. sz. p. 469. A Nauka i zsizny cikkei nyomán. [PIR.]

BARTHA Lajos: A kisbolygókról. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. okt. 10. sz. pp. 471-472. [PIR.]

Újra megnézték a Nap-parallaxist. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. okt. 10. sz. p. 473. [SRG.]

Hyperon csillagok. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. okt. 10. sz. p. 474. [SRG.]

A csillagos ég térképe 47 északi szélességre november - január hónapokra. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. okt. 10. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

TAMÁSI Zoltán: Az űrhajózás néhány kémiai problémája (2). = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. nov. 11. sz. pp. 493-496. [PIR.]

BARTHA Lajos: A Merkur hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. dec. 12. sz. pp. 568-569. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A bolygók láthatósága 1962-ben. = Természettudományi Közlöny 5.(92.) 1961. dec. 12. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Amit a Venusról tudni kell. = Univerzum 5. 1961. ápr. 4. (50.) sz. pp. 82-88. A "Pravda" cikke nyomán. [ZSE.]

STERNFELD, A.: Űrhajósok a Marson. = Univerzum 5. 1961. aug. 8. (54.) sz. pp. 48-53. [ZSE.]

PARIJSZKIJ, J. N.: Újabb megállapítás a galaktika magjáról. = Univerzum 5. 1961. szept. 9. (55.) sz. pp. 20-22. [ZSE.]

SKLOVSZKIJ, J.: Lehetséges-e az összeköttetés más bolygók értelmes lényeivel? = Univerzum 5. 1961. okt. 10. (56.) sz. pp. 34-46. [ZSE.]

Tudomány - technika. "Várható időjárás..." Hogyan készül az időjárás tudományos kiszámítása. = Vas Népe 6. 1961. júl. 13. 160. sz. p. 4. "Egyike azoknak a híreknek, amelyet minden újságolvasó fellapoz, a mindennapi időjárásjelentés, amely így kezdődik: "Várható időjárás a következő 24 órára." Az egykori krimi háború idején, 1854. november 14-én, a Fekete-tengeren tartózkodó angol-francia hadiflotta pusztító viharba keveredett. A hajók egy része elsüllyedt, a többi megrongálódott. Ekkor vetődött fel a gondolat III. Napóleonban: vajon nem lehetne-e a pusztító viharokat előre jelezni, kiszámítani? Megbízta ezzel a feladattal Leverrier francia csillagászt, aki nemrég hozta lázba a világot azzal, hogy a bolygók pályaeltéréseiből kiszámította: az égboltnak egy bizonyos részén egy addig még nem ismert bolygónak kell tartózkodnia, s így fölfedezték a Neptunuszt.
Európában ebben az időben már majdnem minden országban voltak meteorológiai megfigyelések, s noha e nagyon ritka állomáshálózat adatai nem voltak teljesen megbízhatóak, Leverriernek mégis sikerült a megrajzolt időjárási térképeken utólag nyomon követni az emlékezetes vihart. Az időjárási térképek általában több ezer négyzetkilométeres térség légnyomását, széljárását, hőmérsékletét, nedvességét stb. ábrázolják. Ha az ilyen térképeket sűrű egymásutánban megrajzolják, akkor az egyes időjárási képződmények helyzetváltoztatásaiból következtethetünk a további mozgásukra. Ezen alapultak 100 évvel ezelőtt az első időjárás-előjelzési kísérletek. Ezt követően a legtöbb - így 1870-ben Magyarországon is - megalakultak a meteorológiai intézetek, s ezek a sűrűbb észlelőhálózat megszervezésén, továbbá az észlelt adatok éghajlattani feldolgozásán kívül már az időjárás előrejelzésével is foglalkoztak." [SRG.]

"I. sz. 1961". = Világosság 2. 1961. jan. 1. sz. pp. 1-4. Jézus születési éve és időszámításunk kezdete.; A "Világosság" című és "Materialista világnézeti folyóirat" alcímű folyóirat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat havi folyóirata volt. Mivel 1960 novemberében indult, abban az évben az 1. évfolyamnak két száma (novemberi és decemberi) jelent meg. A folyóirat szerkesztőbizottságának Róka Gedeon is a tagja volt a kezdetektől fogva, egészen 1974-es elhunytáig. Így ebben az időszakban 79 csillagászati cikk jelent meg (évente 5-nél több). 1974 után - a Róka Gedeon nélküli lapban - ez évenkénti 1-re csökkent. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Napfogyatkozás és babona. = Világosság 2. 1961. febr. 2. sz. pp. 44-48. A napfogyatkozások a történelemben és a vallásos világképben. Az 1961. febr. 15-i napfogyatkozásról. [PTA.]

EGYED László: A Kozmosz küszöbén. = Világosság 2. 1961. máj. 5. sz. pp. 1-7. A végtelen meghódításáról. [SRG.]

RÓKA Gedeon: "Az ég törvényhozója" Johannes Kepler születésének 390. évfordulójára. = Világosság 2. 1961. máj. 5. sz. pp. 45-48. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A bibliai teremtéstörténet és a kozmogónia. = Világosság 2. 1961. jún. 6. sz. pp. 47-53. [KSZ.]

M. M. [MURÁNYI Mihály]: Hitvédelmi bravúr. = Világosság 2. 1961. júl. 7. sz. p. 61. Az egyház viszonya a kopernikuszi világképhez. [KSZ.]

LANTOS Tibor: Van-e élet más égitesteken? = Világosság 2. 1961. aug. 8. sz. p. 56. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Az űrhajózás korában. = Világosság 2. 1961. nov. 11. sz. pp. 42-48. [KSZ.]

EGYED László: A Föld kialakulása és fejlődése. = Világosság 2. 1961. dec. 12. sz. pp. 46-50. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

ZÖLDÁG Imre: Johannes Kepler. 390 éve született a nagy német csillagász. Tudomány technika. = Zalai Hírlap 17. 1961. dec. 30. 306. sz. p. 4. "A Föld és a rajta élő ember különleges helyzetéről szóló középkori csillagászati világszemléletet felváltó heliocentrikus Nap-középponti - világképre gondolva, minden idők egyik legnagyobb csillagászának, Nikolasz Kopernikusz lengyel tudósnak a neve jut eszünkbe. Pedig az újkori csillagászat e rendszerének csak megalapozása fűződik Kopernikusz nevéhez, csupán az első, bár kétségtelenül legfontosabb lépés a geocentrikus - földközepes - felfogás több évezredes világképének megcáfolása felé. Az új csillagászati rendszer a maga korában még csak egy igen valószínű feltevés volt csupán, amit bizonyítani nem igen lehetett, s ami még nagyon sok ponton javításra és igazolásra szorult, még megőrzött egyet-mást Arisztotelész és Ptolemaiosz örökségéből (pl. az égitestek ideális körmozgására vonatkozó tanítás, a véges világegyetem gondolata, stb.)
Keplernek és mellette Galileinek, a tudomány e két nagy úttörőjének érdeme volt, hogy szembeszállva a közhittel és az egyházi üldöztetéssel, tökéletesítették és szinte kézzelfoghatóvá tették az új csillagászat tételeit. ..." [HAI.]

          1962.

  Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 234 p. [SRG.]

Csillagászattan. Tankönyv a XI. Reálosztály számára. Ford.: Puskás Ferenc. Bukarest, 1962. Állami Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó. 195 p. [SZF.]

CRISTESCU, Cornelia: Nappalok és éjszakák. Bukarest, 1962. Kulturális Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság. 32 p. [SZF.]

GAGARIN, Jurij [Alekszeevics]: Utazás a világűrben. Az első űrhajós pilóta feljegyzései. Ford.: Rajna Béla. Budapest, 1962. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 208 p., 28 t. [KSZ.]

DÁNIEL György: Könyvismeret. Csillagászat, földtan, földrajz. Budapest, 1962. OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ, KMK házi sokszorosítója. 44 p. /A könyvtárosképzés füzetei. Középfok./ A bibliográfiákat és a segédkönyveket Horváth Tibor ismertette. Csillagászat: pp. 6-13. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Hold fizikája. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 125 p., 2 térk. Szakmailag ellenőrizte: Róka Gedeon és Tóth Géza. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A kisméretű bolygómagok instabilitása és a Hold fejlődése. Budapest, 1962. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 361-364. Klny. a Magyar Fizikai Folyóirat 1962. 5. füzetéből. [SRG.]

KÁDÁR László: Acta maiorum (Astrognosia) - Csillagismertető. Budapest, 1962. Tankönyvkiadó Vállalat, Állami Nyomda. pp. 129-145. /Közlemények a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 52./ ACTA GEOGRAPHICA DEBRECINA. 8/1. 1962. 1. sz. különlenyomata. Maróthi György 1744-es csillagképismertető művének latin nyelvű kéziratát 1953-ban találta meg Csinády Gerő. A kiadványban balra van az eredeti latin szöveg, és jobbra annak a magyar fordítása (Mészáros Ede munkája). [KSZ.]

Kandidátusi és doktori disszertációk katalógusa 1952-1961. Szerk.: Csapodi Csaba és Gergely Pál. Budapest, 1962. Tudományos Akadémia Könyvtára, É. M. Építésügyi Dokumentációs Iroda sokszorosító üzeme. 183 p. A XIII. Fizikai tudományok részben (pp. 38-43.) vannak a csillagászati disszertációk: Almár Iván: A gamma Orionis B2 óriáscsillag légkörének kvantitatív elemzése. 1959. 91 p. Kandidátusi. Opponensek: Marx György és Dezső Loránt.; Csada Imre: A csillagok tengelyforgásának és mágneses terének elmélete. 1956. 45 p. Kandidátusi. Opponensek: Dezső Loránt és Földes István.; Somogyi Antal: A kiterjedt légizáporok elektronfoton komponensének vizsgálata. 1959. 138 p. Kandidátusi. Opponensek: Marx György és Kiss Dezső; Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története 1711-ig. 4 köt. 452 p. 1960. Kandidátusi. Opponensek: Novobátzky Károly, Nagy Károly, Makkai László. [KSZ.]

KLUSANCEV, P. [Pavel Vladimirovics]: Irány a Hold! Ford.: Korányi Tamás. Budapest, 1962. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 64 p. Kilenc éven felülieknek. A szöveghűséget ellenőrizte Kassai Ferenc. [KSZ.]

KLUSANCEV, P. [Pavel Vladimirovics]: Irány a Hold! Ford.: Korányi Tamás. Bratislava - Budapest, 1962. Szlovák Szépirodalmi Kiadó - Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 64 p. [KSZ.]

KULCSÁR István: A világűr meghódítói. Budapest, 1962. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 171 p., 12 t. /Búvár könyvek. 31./ [KSZ.]

KULIN György: Hogyan készítsünk távcsövet, mikroszkópot? Budapest, 1962. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 160 p. /Búvár könyvek. 23./ Szakmailag ellenőrize: Bakos József. [KSZ.]

MÁNDOKI László: Szalmásút. Adatok a Via lactea mediterrán néptípusának elterjedéséhez és eredetéhez. [Pécs, 1963. 21 p.] Különlenyomat A Janus Pannonius Múzeum Évkönyvéből 1962. A Tejútról. [SRG.]

A modern természettudományok filozófiai problémái. A természettudományok filozófiai problémáiról tartott össz-szövetségi konferencia anyag. Ford.: Graff György és Vajda Mihály. Budapest, 1962. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. 869 p. Sajtó alá rendezte: Sós Vilmos. A fordítást ellenőrizte: Hraskó Péter., Sós Vilmos és Telegdi Marianna. [KSZ.]

NAGY Ernő: Az űrrepülés jövője. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 243 p., 24 t., 1 mell. [KSZ.]

NOVOBÁTZKY Károly: A relativitás elmélete. 2. jav. kiad. Budapest, 1962. Tankönyvkiadó Vállalat, Egyetemi Nyomda. 202 p. /Egyetemi tankönyv./A könyv első kiadása 1951-es. A szerző 1962. május havában Budapesten kelt "előszó a második kiadáshoz" című szövegében leírja, hogy a "jelen második kiadása szerkezeti felépítésében is, tartalmában is - néhány rövidítéstől illetve kiegészítéstől eltekinte - megegyezik az első kiadással." A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezet: Gravitációs egyenletek (pp. 161-196.). [KSZ.*]

PAPP Bálint - NAGY István György - TAMÁSI Zoltán: Rakétafegyver. Budapest, 1962. Zrínyi Katonai Kiadó, Zrínyi Nyomda. 350 p. /Tisztek könyvtára. 13./ A X. "A világűr katonai felhasználása" (pp. 275-298.) című fejezet az mesterséges holdakkal és az űrhajózással kapcsolatos. [KSZ.]

RAFFY Ádám: A máglya. Giordano Bruno életregénye. Budapest, 1962. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat. 370 p. A szerző 1936-ban írta a művet, ezt az évszámot ezen kiadás utolsó oldalán feltüntették. [KSZ.]

SCHUDER, Rosemarie: Az ördög malmában. Regényes életrajz. Kepler János életregénye. 2. rész. Ford.: Kardoss Tilda. Budapest, 1962. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 340 p. [KSZ.]

SZÁVA István: A hiúz a napba néz. Galilei életregénye. Budapest, 1962. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). 356 p. Szakmailag ellenőrizte: Bíró Gábor. [KSZ.]

SZEGLETI Ildikó: Az ember és a természet. Ajánló bibliográfia az ismeretterjesztő előadások hallgatói részére. Veszprém, 1962. Veszprém Megyei Könyvtár és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Veszprém Megyei Szervezete, Veszprém Megyei Könyvtár Nyomdája. 35 p. [KOC.]

Az űrjogról. Összeállította a MTI Külpolitikai Dokumentációs Osztály és az Országgyűlési Könyvtár Szaktudományi Tájékoztató Csoportja. Budapest, 1962. Országgyűlési Könyvtár kiadása és sokszorosítása. 20 p. [KSZ.]

Űrkutató szakpróba. [Budapest,] 1962. Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Egyetemi Nyomda (Budapest), Offset-nyomda. 107 p., 1 csillagtérkép. /KISZ próbakönyvek./ A könyv végére egy "Uránia csillagtérkép" van beillesztve, hajtogatva. A kötet első fele (pp. 5-41.) a csillagászatot, második fele (pp. 42-100.) az asztronautikát mutatja be. [KSZ.]

Az űrrepülés és a tudomány. Tanulmányok az űrrepülés fizikai, technikai, csillagászati, élettani és jogi problémáiról. Szerk.: Nagy Ernő. Budapest, 1962. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 239 p. [KSZ.]

ZÉTÉNYI Endre: Albert Ferenc. (Budai, majd egri csillagász, meteorológus és ismeretterjesztő) Eger, 1962. Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat (Miskolc). pp. 393-407. /Az Egri Pedagógiai Főiskola füzetei. 263./ Különlenyomat a főiskola évkönyvének VIII. kötetéből. [KSZ.]

ZINKOVSZKIJ, A. I. - BOGATOV, G. B.: Az űrhajózás rádiótechnikája. Ford.: Szabó György. Budapest, 1962. Műszaki Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 143 p., 1 mell. /Új technika./ [KSZ.]

VOIT Pál: Az egri festészet barokkellenes törekvései. In: Agria. Az Egri Múzeum Évkönyve. Anna-les Musei Agriensis 3. Eger, 1965. pp. 165-180. A 169. oldalon Hell Miksa szerepéről. [HAD.]

(l-n): Egy este a szputnyikvadászoknál. In: Aranyhomok. Antológia. 1962. Kecskemét, [1962.] Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa, Bács-Kiskun megyei Nyomda. pp. 32-33. Látogatás a Bajai Csillagvizsgáló Intézetben. [SRG.]

D-ő [DEZSŐ Loránt]: Csillagászati adatok az 1962. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 3-78. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1962-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 79-91. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1960. július 1. - 1961. május 31.). In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 93-96. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumának működése (1958 január - 1961 április). In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 97-102. A Napfizikai Osztály 1958. jan. 15-én Budapestről Debrecenbe költözött és az Egyetemi Botanikus Kert közepén kapott elhelyezést. 1959 nyarán kezdték el a nagyobb észlelőműszereket elhelyezni. Az 1960-as évi munka a teljes napfogyatkozás expedícióra való felkészüléssel telt. Részletes beszámoló az 1961. febr. 15-i teljes napfogyatkozás bulgáriai megfigyeléséről, fényképekkel. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak 1960/61. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 103-110. [SRG.]

KULIN György: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 111-123. Beszámolók: Borbás Mihály Baja; Zétényi Endre Eger; Hegyi Gyula Kalocsa, Szabó Gyula Miskolc. [SRG.]

Az ember átlépte a kozmosz küszöbét. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 125-126. [SRG.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 127-133. [SRG.]

MUSZTYEL, E. R.: A szovjet asztrofizika sikerei a kozmosz tanulmányozásában. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 134-144. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az interplanetáris közlekedés csillagászati problémái. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 145-160. [SRG.]

KULIN György: Az elemek és a Naprendszer kora. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 161-169. [SRG.]

MUSZTYEL, E. R.: A Nap korpuszkuláris sugárzása és annak hatásai a felső légkörre. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 170-179. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A Világegyetem örök törvényei. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 180-190. [SRG.]

BÉLL Béla: A Nemzetközi Geofizikai Év és együttműködés. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 191-214. [SRG.]

KESZTHELYI Lajos: A Mössbauer-effektus és csillagászati vonatkozásai. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 215-230. [SRG.]

KULIN György: Az 1961. febr. 15-i napfogyatkozás. In: Csillagászati évkönyv az 1962. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 231-232., 2 t. Beszámoló a Bulgáriába szervezett magyar expedícióról. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Albert Ferenc. In: Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 8. köt. 1962. pp. 393-407. Kiadták az Egri Pedagógiai Füzetek, 263. számaként is. [REZ.]

MARIK Miklós: A teljes napfogyatkozás megfigyelése Bulgáriában. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1962. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 45-48. Részletes beszámoló a magyar expedíció tevékenységéről. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Az ismeretlen Vénusz bolygó. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1962. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 139-142. [KSZ.]

KULIN György: A Világegyetem számokban. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1962. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 241-244. [KSZ.]

KULIN György: A csillagvilág gazdagsága. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1962. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 273-276. [KSZ.]

NAGY Ernő: Az űrkutatás 1961-ben. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1962. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1961. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 366-370. [KSZ.]

SINKA József: Ember a világűrben. In: Fiúk évkönyve 1962. Összeáll.: Korányi Tamás. Budapest, 1961. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 5-8. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A nagy tunguz meteorit. In: Fiúk évkönyve 1962. Összeáll.: Korányi Tamás. Budapest, 1961. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 9-12. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Van-e élet a Marson, a Venuson és a Holdon? In: Fiúk évkönyve 1962. Összeáll.: Korányi Tamás. Budapest, 1961. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 36-38. [KSZ.]

SINKA József: Csillagászati megfigyelések távcső nélkül. In: Fiúk évkönyve 1962. Összeáll.: Korányi Tamás. Budapest, 1961. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 58-60. [KSZ.]

Űrhajózási kislexikon. Összeáll.: Sinka József. In: Fiúk évkönyve 1962. Összeáll.: Korányi Tamás. Budapest, 1961. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 158-161. [KSZ.]

DALA László: Miért ostromolja az ember az eget? In: Fiúk évkönyve 1962. Összeáll.: Korányi Tamás. Budapest, 1961. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 237-241. [KSZ.]

SINKA József: A Föld légköre. In: Fiúk évkönyve 1962. Összeáll.: Korányi Tamás. Budapest, 1961. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 330-331. [KSZ.]

AISZÓPOSZ: A Hold ruhája. In: A Hold ruhája. Aiszóposz meséiből. Budapest, 1962. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 5-6. /Kispajtások mesekönyve./ [KSZ.]

MÁNDOKI László: Szalmásút. Adatok a Via lactea mediterrán néptípusának elterjedéséhez és eredetéhez. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1962. Pécs, 1963. Pécsi Szikra Nyomda. pp. 287-302. A Tejútról. [SRG.]

AHLERT, Herman: Az Állatöv csillagképei. In: Lányok Évkönyve 1962. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1961. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 181-183. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Hulló csillagok. In: Lányok Évkönyve 1962. Összeállította: Karádi Ilona. Budapest, 1961. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 310-313. [SRG.]

ECSEDY Ildikó: Az Égi szövőlány otthont talál a földön. In: Lányok Évkönyve 1962. Összeállította: Karádi Ilona. Budapest, 1961. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 363-366. Egy ősi csillagászati vonatkozású mítosz (az Égi szövőlány és a Pásztorfiú története) magyar fordítása. [FŐA.]

AMBARCUMJAN, V. A.: A kozmológia néhány módszertani kérdése. In: A modern természettudományok filozófiai problémái. A természettudományok filozófiai problémáiról tartott össz-szövetségi konferencia anyag. Ford.: Graff György és Vajda Mihály. Budapest, 1962. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 331-348. [KSZ.]

V. A. Ambarcumjan felszólalása a konferencián. In: A modern természettudományok filozófiai problémái. A természettudományok filozófiai problémáiról tartott össz-szövetségi konferencia anyag. Ford.: Graff György és Vajda Mihály. Budapest, 1962. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 349-357. [KSZ.]

G. I. Naan Az Észt SzSzK Tudományos Akadémiájának tagja. In: A modern természettudományok filozófiai problémái. A természettudományok filozófiai problémáiról tartott össz-szövetségi konferencia anyag. Ford.: Graff György és Vajda Mihály. Budapest, 1962. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 511-516. Hozzászólása csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

A. I. Zelmanov (P. K. Sternbergről elnevezett Állami Csillagvizsgáló Intézet). In: A modern természettudományok filozófiai problémái. A természettudományok filozófiai problémáiról tartott össz-szövetségi konferencia anyag. Ford.: Graff György és Vajda Mihály. Budapest, 1962. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 536-543. Hozzászólása csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

V. A. Ambarcumjan zárszava. In: A modern természettudományok filozófiai problémái. A természettudományok filozófiai problémáiról tartott össz-szövetségi konferencia anyag. Ford.: Graff György és Vajda Mihály. Budapest, 1962. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 724-725. [KSZ.]

MARX György: A Naprendszer határain túl. In: Az űrrepülés és a tudomány. Tanulmányok az űrrepülés fizikai, technikai, csillagászati, élettani és jogi problémáiról. Szerk.: Nagy Ernő. Budapest, 1962. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 7-32. [KSZ.]

NAGY Ernő: Az űrkutatás technikai lehetőségei az 1960-as években. In: Az űrrepülés és a tudomány. Tanulmányok az űrrepülés fizikai, technikai, csillagászati, élettani és jogi problémáiról. Szerk.: Nagy Ernő. Budapest, 1962. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 33-68. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A csillagászat és az asztronautika. In: Az űrrepülés és a tudomány. Tanulmányok az űrrepülés fizikai, technikai, csillagászati, élettani és jogi problémáiról. Szerk.: Nagy Ernő. Budapest, 1962. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 69-102. [KSZ.]

LUKÁCS Sándor: Az űrhajózás élettani problémái. In: Az űrrepülés és a tudomány. Tanulmányok az űrrepülés fizikai, technikai, csillagászati, élettani és jogi problémáiról. Szerk.: Nagy Ernő. Budapest, 1962. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 103-150. [KSZ.]

SZÁDECZKY-KARDOSS László: A világűrkutatás és a jogtudomány kapcsolatairól. In: Az űrrepülés és a tudomány. Tanulmányok az űrrepülés fizikai, technikai, csillagászati, élettani és jogi problémáiról. Szerk.: Nagy Ernő. Budapest, 1962. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 151-178. [KSZ.]

GÁL Gyula: Az ENSZ és a világűr. In: Az űrrepülés és a tudomány. Tanulmányok az űrrepülés fizikai, technikai, csillagászati, élettani és jogi problémáiról. Szerk.: Nagy Ernő. Budapest, 1962. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 179-208. [KSZ.]

IVÁNYI József: Távközlési rend vagy hullámháború. In: Az űrrepülés és a tudomány. Tanulmányok az űrrepülés fizikai, technikai, csillagászati, élettani és jogi problémáiról. Szerk.: Nagy Ernő. Budapest, 1962. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 209-236. [KSZ.]

NAGY Ernő: Függelék. In: Zinkovszkij, A. I. - Bogatov, G. B.: Az űrhajózás rádiótechnikája. Ford.: Szabó György. Budapest, 1962. Műszaki Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 125-143. /Új technika./ A mesterséges holdak híradástechnikai berendezései.; Híradástechnikai mesterséges holdak. [KSZ.]

Miért ugatja a kutya a holdat? [burmai mese]. Átdolg.: Rónay György. In: Világszép népmesék. 2. köt. Budapest, 1962. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 66-69. [FŐA.]

KÁDÁR László: Acta maiorum (Astrognosia) - Csillagismertető. = ACTA GEOGRAPHICA DEBRECINA 8/1. 1962. 1. sz. pp. 129-145. Maróthi György 1744-es csillagképismertető művének eredeti latin szövege, a magyar fordítás Mészáros Ede munkája . [KSZ.]

BOKORNÉ Szegő Hanna: A kozmikus térséggel kapcsolatos alapvető nemzetközi jogi kérdések. = Állam- és Jogtudomány 5. köt. 1962. 2. sz. pp. 199-223. [SRG.]

AI [ALMÁR Iván]: A mesterséges égitestek nomenklaturája. = Asztronautikai Tájékoztató 1962. febr. 2. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

NE [NAGY Ernő]: Az új szputnyik-sorozat. = Asztronautikai Tájékoztató 1962. febr. 2. sz. pp. 3-4. TASzSz közlemény, 1962. márc. 16. alapján. [KSZ.]

NE [NAGY Ernő]: A Ranger-terv és előzményei. = Asztronautikai Tájékoztató 1962. febr. 2. sz. pp. 4-7. Forrás: Astroautics, 1961. szept. [KSZ.]

L.S. [LUKÁCS Sándor]: Emberi tűrőképesség vizsgálata a vertikális ütközésekkel szemben, önkéntes jelentkezőkön. = Asztronautikai Tájékoztató 1962. febr. 2. sz. pp. 7-8. Forrás: Aerospace Medicine. [KSZ.]

N.I.Gy. [NAGY István György]: Angol űrkutatás. = Asztronautikai Tájékoztató 1962. febr. 2. sz. pp. 8-9. A New Scientist alapján. [KSZ.]

T.Z. [TAMÁSI Zoltán]: Kenőanyagok az űrhajózásban. = Asztronautikai Tájékoztató 1962. febr. 2. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

N.E. [NAGY Ernő]: Explorer-9. = Asztronautikai Tájékoztató 1962. febr. 2. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

N.E. [NAGY Ernő]: Explorer-10. = Asztronautikai Tájékoztató 1962. febr. 2. sz. pp. 11. [KSZ.]

N.E. [NAGY Ernő]: Discoverer-19. = Asztronautikai Tájékoztató 1962. febr. 2. sz. pp. 11. [KSZ.]

N.E. [NAGY Ernő]: Discoverer-20-21. = Asztronautikai Tájékoztató 1962. febr. 2. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

NAGY Ernő: Mesterséges égitestek pályaelemei és egyéb adatai. = Asztronautikai Tájékoztató 1962. máj. 3. sz. pp. 1-7. 1960. máj. 15-től 1962. febr. 8-ig. [KSZ.]

FÁBIÁN Endre: Csillagászat és világnézet. = Borsodi Szemle 6. 1962. 6. sz. pp. 41-47. A csillagászat története és a modern kozmológiai elméletei az "egyedüli helyes világnézet és egyben a leghaladóbb filozófia is a marxista-leninista filozófia" alapján, mely szerint "a táguló világegyetem elmélete sohasem tarthat számot arra, hogy megdöntse a világegyetem tér-és időbeli végtelenségének tételét". [KSZ.]

KULIN György: Készítsünk mikroszkópot. = Búvár 7. 1962. 1. sz. pp. 34-36. [SRG.]

VARVAROV, N. A. - FAGYEJEV, J. T.: Űrutazás és tudományos világkép. = A Csillagos Ég 4. 1962. 1. sz. pp. 5-13. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Mágnesség a Világmindenségben. = A Csillagos Ég 4. 1962. 1. sz. pp. 14-29. [SRG.]

VARVAROV, N. A.: A szputnyikok felderítik a Föld mélyének titkait. = A Csillagos Ég 4. 1962. 1. sz. pp. 29-37. [SRG.]

SZÁSZ Pál: Tizenhárom fényes állócsillagunk évszakonként. [Vers.] = A Csillagos Ég 4. 1962. 1. sz. p. 37. A vers így szól: "Télen Aldebaran, Sirius és Rigel,/ Capella, Prokyon, Pollux szép az égen. /Tavasszal Regulus, Arcturus és Spica,/ Nyáron meg a Deneb, Atair és Vega. /Ez csak tizenkettő, de a sor teljes lesz,/ Ha a nyári égen fénylik még Antares." [SRG.]

T. L. [TOKODY Lajos]: A Földre hulló meteorpor mennyisége. = A Csillagos Ég 4. 1962. 1. sz. p. 38. [SRG.]

T. L. [TOKODY Lajos]: Mozgó objektumok a Nap korongja előtt. = A Csillagos Ég 4. 1962. 1. sz. pp. 38-39. [SRG.]

T. L. [TOKODY Lajos]: A Föld legdélibb obszervatóriuma. = A Csillagos Ég 4. 1962. 1. sz. p. 39. Argentínában. [SRG.]

T. L. [TOKODY Lajos]: Európa legmagasabban fekvő csillagvizsgálója. = A Csillagos Ég 4. 1962. 1. sz. pp. 39-40. A Lomnici csúcson lévő csillagvizsgálóról, mely a Pic du Midi után a legmagasabb. [SRG.]

T. L. [TOKODY Lajos]: Épül a szolnoki Uránia. = A Csillagos Ég 4. 1962. 1. sz. p. 40. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: A világ legnagyobb csillagászati egyesületei. = A Csillagos Ég 4. 1962. 1. sz. pp. 40-41. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: Új óriás rádiótávcső. = A Csillagos Ég 4. 1962. 1. sz. pp. 41-42. Green Bank- rádiótávcső. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: A planetárium látogatottsága. = A Csillagos Ég 4. 1962. 1. sz. p. 42. [SRG.]

NAGY Ernő: Csillagászati mesterséges holdak. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 5-16. [SRG.]

FESZENKOV-KRINOV: Újabb adatok a Tunguz meteoritról. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 17-21. [SRG.]

KELER, V.: A neutrino csillagászat segítségével megfigyelhetjük a csillagok belsejében lejátszódó folyamatokat. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 22-26. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Az ősi kínai órásművészet. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 26-29. [SRG.]

KÁROLYI Katalin: Holdfogyatkozás megfigyelése az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 29-31. 1961. augusztus 26-án észlelt Marik Miklós, Baktay Mária, Horváth András, Thaly Koppány, Károlyi Katalin. [SRG.]

FEJES István: Égitestek fényképezése egyetemi csillagászati intézetben. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 32-34. ELTE-n. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az összetett okulárokról. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 35-37. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: A koronográf elterjedése. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 37-39. A koronográfok katalógusával. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Seki-Lines 1962c üstökös. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 40-42. [SRG.]

SANDNER, Werner: A Szaturnusz gömb árnyéka a gyűrűn. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 42-43. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Újabb vizsgálatok a Föld sugárzási övezetéről. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 44-45. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Újabb mesterséges hold tervek. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 46-47. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Sugárzási öv a Jupiter körül. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. p. 47. [SRG.]

A. E. [ACZÉL Etelka]: A Ranger kísérlet. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 48-49. [SRG.]

B. M. [BOLESZNI Mária]: Mesterséges üstökösök. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 49-50. [SRG.]

P. S. [PINTÉR Sándor]: A Perrin üstökös. /1896 VII./ = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. p. 50. [SRG.]

T. L. [TOKODY Lajos]: Newton almafája. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 50-52. [SRG.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: Csillagászati távcső a föld alatt. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. p. 52. [SRG.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: Rádióteleszkóp Arcetri-ben. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. p. 52. [SRG.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: Heinz Mielke: Unternehmen Luna. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. pp. 52-53. Könyvismertetés. [SRG.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: Nyárády-Szilágyi-Várhelyi: A világ műszaki múzeumai. = A Csillagos Ég 4. 1962. 2. sz. p. 53. Könyvismertetés. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kopernikusz és kora. A Csillagos Ég 4. 1962. 3. sz. pp. 5-14. [SRG.]

ZIGEL, F. J.: A Föld és az üstökös találkozása. = A Csillagos Ég 4. 1962. 3. sz. pp. 15-22. [SRG.]

FLORENSZKIJ, K. P.: Üstökös volt! = A Csillagos Ég 4. 1962. 3. sz. pp. 22-24. A Tunguz-jelenség. [SRG.]

MARTINOV, D. J.: Útban a Vénusz rejtélyének megoldása felé. = A Csillagos Ég 4. 1962. 3. sz. pp. 24-36. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Egy egyszerű fényesség mérési eljárás. = A Csillagos Ég 4. 1962. 3. sz. pp. 37-42. [SRG.]

SANDNER, Werner: Amatőr csillagászok Jupiter megfigyeléseiről. = A Csillagos Ég 4. 1962. 3. sz. pp. 43-56. A TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban 1962. aug. 18-án tartott előadása. Bartha Lajos kiegészítésével: pp. 56-57. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: Nincs antigravitáció. = A Csillagos Ég 4. 1962. 3. sz. pp. 57-58. [SRG.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Tejútrendszerek rádiósugárzása. = A Csillagos Ég 4. 1962. 3. sz. pp. 58-60. [SRG.]

Sch. Gy. [SCHALK Gyula]: A napmágnesség és a napfoltok. = A Csillagos Ég 4. 1962. 3. sz. pp. 61-63. Horace Babrock (Wilson hegyi Obszervatórium) tanulmánya. A Sky and Telescope 1961 júliusi számából fordította Schalk Gyula. [SRG.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Rakéta mérések a Föld mágneses teréről. = A Csillagos Ég 4. 1962. 3. sz. p. 64. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: Jefremov: Az Androméda köd. Móra Ferenc könyvkiadó, 1960. = A Csillagos Ég 4. 1962. 3. sz. pp. 65-68. Könyvismertetés. [SRG.]

KULIN György: Van-e élet a Földön kívül. = A Csillagos Ég 4. 1962. 4. sz. pp. 5-16. [SRG.]

PECKER, Jean-Claude: Csillagászat és űrkutatás. = A Csillagos Ég 4. 1962. 4. sz. pp. 16-24. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Tanulmány út az NDK-ban. = A Csillagos Ég 4. 1962. 4. sz. pp. 24-33. Drezda, Görlitz, Berlin-Treptow. [SRG.]

TOKODY Lajos: Egyszerű módszer a megfigyelőhely földrajzi koordinátáinak meghatározására. = A Csillagos Ég 4. 1962. 4. sz. pp. 33-40. [SRG.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: Az antikytherai lelet. = A Csillagos Ég 4. 1962. 4. sz. pp. 40-45. Ókori görög csillagászati eszköz. [SRG.]

A csillagászat népszerűsítésének televíziós módszerei. = A Csillagos Ég 4. 1962. 4. sz. pp. 46-47. [SRG.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Röntgensugarak a Világmindenségben. = A Csillagos Ég 4. 1962. 4. sz. pp. 47-48. [SRG.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Nagy távcsövet a déli félgömbre. = A Csillagos Ég 4. 1962. 4. sz. pp. 48-49. Az ESO (European Southern Observatory). [SRG.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Amatőr csillagászat Izraelben. = A Csillagos Ég 4. 1962. 4. sz. pp. 49-50. [SRG.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Porszemek a sztratoszférából. = A Csillagos Ég 4. 1962. 4. sz. pp. 50-52. [SRG.]

DOBOZY Imre: A béke szárnycsapásai. = Élet és Irodalom 5. 1962. aug. 18. 33. sz. p. 1. Nyikolaj és Popovics űrhajósokról. [SRG.]

NAGY Ernő: Az ember jövő munkahelye - a Hold. = Élet és Tudomány 17. 1962. jan. 21. 3. sz. pp. 71-74. A Holdon hosszabb ideig való tartózkodás feltételeit meg lehet teremteni, már a mostani ismereteink alapján is. F. Zwicky professzornak a Spaceflight-ben megjelent cikke alapján. [VEJ.]

A XX. század utolsó éjszakája. Gombostű. = Élet és Tudomány 17. 1962. jan. 21. 3. sz. p. 90. "Még messze van, de úgy látszik az írók fantáziája siettetni akarja a jövőt. A matematika ugyanis bonyolult dolog s a XX. század utolsó éjszakája egy évvel később lesz, mint Stefan Heym, az Egyesült Államokból hazatért NDK-beli író ilyen című tárcájában (Magyar Nemzet, 1961. december 31.), ahol ez a nap 1999 Szilveszterére esik. Amint azonban az időszámításunk szerinti első év 1. december 31-én ért véget, az első évszázad pedig 100. december 31-én - úgy a XX. század 2000. december 31-én fejeződik be. Addig - bízunk benne - messzire jut az emberiség nagy céljai felé, de azért ne így siettessük a jövőt." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

KULIN György: Baljóslatú-e a bolygók együttállása? = Élet és Tudomány 17. 1962. jan. 28. 4. sz. pp. 108-110. Babonás hiedelmekből eredő félelmek eloszlatása tudományos érvekkel, az 1962. február 5-ei ritka jelenség okán. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Mi a január 26-i amerikai holdrakéta-kísérlet lényege, célja és a kudarc oka? Válaszol Nagy Ernő. = Élet és Tudomány 17. 1962. febr. 4. 5. sz. p. 130. Célja a Hold felszínének kutatása, TV-kép közvetítés, műszerek leszállítása, a kudarc oka a nem megfelelő sebesség megválasztása. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. A Napból érkező hidrogénatomok a földi oxigénatomokkal vízzé egyesülnek. Megtörténhet-e ez a Holdon is? Válaszol Aujeszky László. = Élet és Tudomány 17. 1962. febr. 11. 6. sz. p. 162. Nem, mert a Holdnak nincs légköre, így ott oxigén sem található. [VEJ.]

KOVÁCS Miklós: Rádiókapcsolat az űrhajóval. = Élet és Tudomány 17. 1962. febr. 11. 6. sz. pp. 168-171. Az elméleti számítások és a gyakorlati kísérletek azt igazolják, hogy az ultrarövid és a mikrohullámok lesznek alkalmasak. [VEJ.]

MARIK Miklós: A Nap fénylő gázhegyei a protuberanciák. = Élet és Tudomány 17. 1962. febr. 18. 7. sz. pp. 211-214. A jelenséget nem gravitációs erők hozzák létre, hanem a mágneses tér változásai. Nyolc figyelemre méltó fotó illusztrációjával. [VEJ.]

A fémek a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. febr. 23. 8. sz. p. 226. Némely fém nulla atmoszférához közeli nyomás alatt elgőzölöghet! Rendkívül hasznos tapasztalat. A Mechanical Engineering nyomán. [VEJ.]

ENDREI Walter: A százéves. = Tarka tudomány. Az Élet és Tudomány melléklete 3. 1962. febr. 25. 4. sz. pp. 25-27. "...Pedig nagytekintélyű naptár volt a százéves. A jövőbelátás vágya az emberiséggel, az időjárás előre történő meghatározására való törekvés a szántó-vető emberrel egykorú. Ennek köszönhető az időmérés minden eszköze, köztük a naptár. A naptárt alkotó ember ugyanazoktól az égitestektől várt választ az időjárás kérdéseire, amelyek oly szépen és egyértelműen meghatározni látszottak az évszakok szigorú rendjét. Az időjárás ingadozásaiban észlelhető ciklikus visszatérések is megerősítették abbén a nézetében, hogy a Nap, a Hold és a bolygók állása végzetes hatással van a földi eseményekre, köztük a klímára. Az uralkodó bolygók, csillagképek befolyásának elemzése jelentette az egész középkorban a kalendárium legnagyobb értékét.
A XV-XVIII. századi naptárban nemcsak viharos és szélcsendes, hanem gyümölcsoltásra, búzavetésre alkalmas és alkalmatlan, köpülyözésre, ér-, ill. körömvágásra jó - sőt jobb vagy veszélyes - napokat találunk. Mindezek tetejébe, valamennyi kalendárium végén külön asztrológiai fejezet húzódott meg, a prognosztikon, amely átfogó képet adott a következő esztendő időjárási, termés, háborús és járványkilátásairól, az égitestek konstellációjának tükrében. A XVII. század a kísérletező természettudományok kora. Ekkor veti papírra Knauer Móric langheimi apát hét évre kiterjedő időjárási megfigyeléseit. Az 1652 és 1658 között napról napra gondosan feljegyzett észlelések állítólagos szabályos megismétlődése arra indították a tanult szerzetest, hogy egy - csakis a környékre érvényes - öröknaptárt szerkesszen (Calendarium Oeconomicum Practicum Perpetuum). [...] Knauer nem adta ki nyomtatásban kalendáriumát.
Jóval halála (1664) után egy Hellwig nevű erfurti orvos felismerte a kéziratban és a századforduló fényében rejlő üzleti lehetőséget és megalkotta belőle a százéves, 1701-től 1801-ig érvényes naptárt. Vállalkozásánál nemcsak hogy mellőzte Knauer azon helyes feltételezését, hogy adatai csak a frank vidékre vonatkoztathatók, hanem erősen korrumpált másolatból szerkeszthette, mert a nemrég előkerült eredetihez képest hemzsegnek benne az elírások. [...] A XVIII. század végén kíméletlen harcba kezdett a felvilágosodás a naptári babona ellen is. II. József nagy érdeme, hogy megtiltotta prognosztikonok készítését és ezek azóta - a Monarchia területén - fel sem tűntek. Ezért aztán mélyreható változásokat észlelünk a százéves jóslásainak hangvételében is. [...]
Mégis, vetődik fel bennünk, nincs-e valami alapja a tudós apát megfigyeléseken alapuló jóslatainak? Hiszen, ha a bolygók nem is - a 11 esztendős napfoltperiódusok meghatározhatják az időjárást! A XVIII. század óta végzett egyre megbízhatóbb adatgyűjtések mindmáig ellentmondanak az időjárás ciklikus visszatérése elméletének. A napfolttevékenység hatása kétségtelen, de nem egyértelmű: a maximumot követő és megelőző második év száraz nyarai pl. gyakoriak, de nem kötelezően lépnek fel. A kutatás gyerekcipőben jár még és nagyobb periódusok időjárásának előre való meghatározásához tudományos alapunk ma sincs." [HAI.]

NAGY Ernő: A harmadik ember a világűrben. = Élet és Tudomány 17. 1962. márc. 4. 9. sz. p. 258. John H. Glenn űrrepülése. [SRG.]

ECHTER Tibor: A holnap űrútjai - az űrutas szemszögéből. = Élet és Tudomány 17. 1962. márc. 4. 9. sz. pp. 259-262. A rövid űrutazások kérdései. Súlytalanság - hosszú ideig. Sugárvédelem az űrben. [VEJ.]

PAJDUSÁKOVA-MRKOSOVA, D. L.: Csillagvizsgáló a Kőpataki-tónál. = Élet és Tudomány 17. 1962. márc. 4. 9. sz. pp. 300-303. A Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének bemutatása. Két fotó az épületről, egy a Mrkos üstökösről, melyet itt fedeztek fel. [VEJ.]

Napfizika. [Keresztrejtvény]. = Élet és Tudomány 17. 1962. márc. 11. 10. sz. p. 320. "Vízszintes. 1. A Nap légkörének ezt a korábban feltételezett rétegét ma már nem tartja nyilván a napfizika. [...] 26. A Naplégkör középső rétege. [...] 41. Gázkitörés a Nap légkörében. Függőleges. 14. Felhőszerű képződmény a naplégkör legbelső rétegében. 15. A naplégkör legbelső rétege (névelővel)." megfordító réteg - kromoszféra - protuberancia - a fotoszféra - napfáklya. [HAI.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka tudomány 3. 1962. márc. 11. 5. sz. p. 40. "A hatodik (utolsó) forduló kérdései: [...] III. Hárman vitatkoznak. A szerint a Hold akkor van közelebb hozzánk, amikor a látóhatár szélén látszik, B szerint akkor, ha magasan az égen látható. C szerint, a Hold látszó helyzete nem befolyásolja a távolságát. Melyiknek van igaza? (5 pont)" [HAI.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Az ellenfény, és a Föld körüli porfelhő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. márc. 25. 12. sz. p. 380. Feltételezések szerint a porfelhő a Holdról származik, fényét a Naptól kapja. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka tudomány 3. 1962. márc. 25. 6. sz. p. 48. "A hatodik (utolsó) fordulóban feltett kérdéseink megfejtése: [...] III. B-nek volt igaza: ha a Hold a fejünk felett (a zenitben) látszik, egy földsugárnyival közelebb van hozzánk, mint amikor a horizont szélén látszott. [...] Nyolcadik rejtvényciklusunk első fordulójának kérdései: [...] III. Egy osztály tanulói elhatározták, hogy elkészítik a február 5-i bolygóegyüttállás méretarányos modelljét. A Földet 1 mm átmérőjű golyócska fogja ábrázolni. A többi méretet ennek megfelelően kívánják lekicsinyíteni. Kérdés: elfér-e a modell a 12 m hosszú tanteremben? (6 pont)." [HAI.]

"A Föld mesterséges bolygói" = Élet és Tudomány 17. 1962. ápr. 1. 13. sz. p. 399. Gombostű. A csillagászatban és űrkutatásban használatos fogalmak nevének tisztázása. Bolygó és hold. [VEJ.]

KULIN György: Ludovico Geymonat: Galileo Galilei. Bp. 1961. = Élet és Tudomány 17. 1962. ápr. 8. 14. sz. p. 442. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTA György: A Föld újabb mágneses felmérése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. ápr. 8. 14. sz. pp. 443-444. "...A nemzetközi geofizikai év programjában a Föld mágneses felmérése nem szerepelt, mert a geofizikai évet éppen a napfoltmaximum évében rendezték, hogy alaposan tanulmányozhassák a napfolyamatok összefüggését a földi jelenségekkel. Ez az időszak pedig nem alkalmas a mágneses mérésekre, éppen a gyakori mágneses háborgások miatt. 1958-ban Moszkvában a nemzetközi geofizikai év szervezetének V. kongresszusán azonban elhatározták, hogy a következő napfoltminimum idején elvégzik a Föld mágneses felmérését. Ehhez a földgömbön egy olyan - képzelt - hálózatot létesítenek, amelynek oldalai kb. 200 km hosszúak. A megállapodás értelmében e hálózat sarokpontjaiban a mágneses erőtér mindhárom összetevőjét meghatározzák. ..." [HAI.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka tudomány 3. 1962. ápr. 8. 7. sz. p. 56. "Az első forduló kérdéseinek megfejtése: [...] III. A bolygóegyüttállás ilyen léptékű modelljéhez kb. 1 km hosszú teremre lett volna szükség." [HAI.]

Mikrometeor-réteg a légkörben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. ápr. 8. 14. sz. p. 444. Mikrometeor-számlálási módszer próbája az Egyesült Államokban. [VEJ.]

A Nova Aurigae 1891 - fedési kettős csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. ápr. 8. 14. sz. p. 444. M. F. Walker amerikai csillagász egyik legérdekesebb csillagfizikai felfedezése. [VEJ.]

ZÁCH Alfréd: Halo-jelenség hazánkban. = Élet és Tudomány 17. 1962. ápr. 15. 15. sz. p. 459. [SRG.]

Kérdezz - felelek. Hol kezdődik a világűr? Az űrutasok (Gagarin, Tyitov, Glenn) valóban a világűrben jártak? Válaszol a Kulin György. = Élet és Tudomány 17. 1962. ápr. 22. 16. sz. p. 482. A válasz kétféle definíciót tartalmaz; az egyik szerint nevezettek az űrben jártak. [VEJ.]

NAGY Ernő: "Társasutazások" a világűrben. = Élet és Tudomány 17. 1962. ápr. 29. 17. sz. pp. 520-523. A fejlődés további iránya: a csoportos űrrepülés. A többszemélyes űrhajók megépítése már napirenden van. [VEJ.]

Zavarok a mesterséges holdak pályáján. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. máj. 6. 18. sz. p. 571. "A mesterséges holdak mérési adatai szerint a Föld levegőburkának legmagasabb rétegeiben is állandóan erős légmozgások vannak, amelyek szorosan összefüggnek a naptevékenységgel, és ezért előre nem láthatók és ki sem számíthatók. E fluktuációk a mesterséges holdakat többé-kevésbé fékezik. Emiatt helyzetüket több hétre előre csak néhány száz kilométeres eltéréssel lehet kiszámítani." Ez a cikk teljes szövege. A Frankfurter Algemeine Zeitung nyomán. [HAI.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka tudomány 3. 1962. máj. 6. 9. sz. p. 72. "...A negyedik forduló kérdései: [...] IV. Napkelte idején, amikor a Nap éppen felért a sík vidék láthatára szélére, A, B és C vitatkozott. A azt állította, hogy a valóságban a Nap még nincs a látóhatár felett. B szerint a valóságban már magasabban van. C szerint a Nap ott van, ahol látszik. Melyiknek volt igaza? (5 pont)." [HAI.]

PONORI THEWREWK Aurél: Hogyan alakultak ki a Hold hegyei? = Élet és Tudomány 17. 1962. máj. 13. 19. sz. pp. 579-582. Vulkáni tevékenység. Külső becsapódások. Kumuláció. A Föld árapály-hatása. A kérdés végleges tisztázásához szükséges az ember helyszíni jelenléte. [PTA.]

NAGY István György: Jurij Gagarin: Utazás a világűrben. Bp. 1962. = Élet és Tudomány 17. 1962. máj. 13. 19. sz. pp. 586. Könyvismertetés. [SRG.]

Francia és szovjet kutatók a Föld mágneses erővonalának végein. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. máj. 20. 20. sz. p. 637. "A Szovjet Tudományos Akadémia és a Francia Tudományos Akadémia 1960-ban megállapodást kötött, hogy közösen vizsgálják az északi fényt. A franciák megfigyelési programjukat az Indiai - óceán déli részén levő Kerguelen-szigetén valósítják meg, a szovjet tudósok pedig az Arhangelszk területen levő Jarenszkban építenek megfigyelőállomást. Már a XVIII. században sejtették, hogy az északi fény olyan légköri jelenség, amelynek tulajdonképpeni oka a Napon van. ..." A Tyechnyika Mologyozsi nyomán. [HAI.]

Az egyenlítő: ellipszis! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. máj. 20. 20. sz. p. 639. "Az 1961 júniusában fellőtt Transit-4A jelzésű amerikai mesterséges hold nagyon pontos újabb adatokat szolgáltatott a Föld alakjáról. Ezek feldolgozásakor kiderült, hogy bolygónk egyenlítője nem kör, hanem enyhén ellipszis alakú: egyik tengelye kereken 300 méterrel hosszabb, mint a másik. Ebből az következik, hogy a tengerszint az egyenlítőn elterülő dél-amerikai Galapagos-szigeteknél 150 méterrel közelebb van a Föld középpontjához, mint onnan 90°-kal keletre, Afrika nigériai egyenlítő részen. Az Interavia nyomán. [HAI.]

Most mi kérdezünk! = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka tudomány 3. 1962. máj. 20. 10. sz. p. 80. "A negyedik fordulóban feltett kérdéseink megfejtése: [...] IV. A-nak volt igaza: a légköri fénytörés folytán a Nap egész korongja már akkor is a látóhatár felett látszik, amikor a Nap valójában még alatta tartózkodik." [HAI.]

Kérdezz - felelek. Előidézhetünk-e mesterséges sarki fényt? Válaszol Zách Alfréd. = Élet és Tudomány 17. 1962. máj. 27. 21. sz. p. 642. Sarki fény-szerű jelenséget: igen. [VEJ.]

KULIN György: Emberek a kozmoszban. = Élet és Tudomány 17. 1962. máj. 27. 21. sz. pp. 647-651. A cikk forrásai: Sky and Telescope, Science, Priroda, Nauka i Zsizny, Nature. [SRG.]

ALMÁR Iván: "Saját maguk körül keringő csillagok". = Élet és Tudomány 17. 1962. máj. 27. 21. sz. p. 666. Gombostű. Kritika egy napilapban megjelent, valószínűleg kettős csillagokról szóló szakszerűtlen írásról. [VEJ.]

NAGY István György: A második amerikai űrutazás néhány részletéről. = Élet és Tudomány 17. 1962. jún. 3. 22. sz. p. 674. Főképpen a vízreszállásról, mely természetszerűleg nagyban eltér a szovjet szárazföldre-szállástól. [VEJ.]

Van-e a Földnek csóvája? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. jún. 3. 22. sz. p. 702. Megfigyelések és elemzések arra utalnak, hogy van. A Scientific American nyomán. [VEJ.]

Egy új óriási rádiótávcső. = Élet és Tudomány 17. 1962. jún. 24. 25. sz. p. 796. A Porto Rico-i Arecibóban 1964-re készül el a 305 m átmérőjű rádiótávcső. [SRG.]

A babiloni agyagtáblák korának meghatározása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. júl. 1. 26. sz. p. 830. "A régészek kb. 1300 olyan babiloni agyagtábláról tudnak, amelyek történelmi és a bolygók megfigyeléséről készült csillagászati feljegyzéseket tartalmaznak. Sok agyagtöredék kora azonban mind ez ideig nem volt megállapítható. Dr. Bryant Tuckermann elektronikus számítógép segítségével táblázatot szerkesztett, amely tartalmazza a Hold, a Nap és a bolygók állását i. e. 601-től időszámításunk évéig. Az amerikai kutató abból a feltevésből indult ki, hogy táblázata segítségével pontosan meghatározható az agyagtáblákra feljegyzett megfigyelések ideje, és ezzel a táblák kora.
A táblázat a Mars, a Saturnus, a Jupiter és a Nap helyzetét tíznapos időközökben, a gyorsabb Hold, Merkúr és Vénusz helyzetét pedig ötnapos időközökben tartalmazza az egész 600 éves időszakban. A számológép a táblázatot 40 órán belül készítette el. E feladatot 12 matematikus csupán évtizedek alatt oldotta volna meg." Ez a hír teljes szövege. A Volksstimme nyomán. [HAI.]

FLÓRIÁN Endre: A nukleáris robbantások geofizikai hatásai. 2. = Élet és Tudomány 17. 1962. júl. 8. 27. sz. pp. 840-843. "...A nagyobb (30-100 kilométeres) magasságban robbantott nukleáris szerkezetekből kiröppenő rengeteg elektromos töltésű mozgó anyagi részecskét a Föld mágneses tere "elkapja", és velük - éppúgy, mint az igazi Napból érkezőkkel - sarki fényt idéz elő. Ezt a jelenséget ugyan - mágneses erővonalaival - a Föld "állítja elő", de a "nyersanyagot", a részecskéket most az ember szállítja hozzá, és ezért a keletkezett tüneményt bátran nevezhetjük "mesterséges sarki fény"-nek (1. ábra). ..." (pp. 840-841.). Ez a csillagászathoz köthető rész teljes szövege. [HAI.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Seki-Lines-üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. júl. 8. 27. sz. p. 859. 1962c, az év harmadikként felfedezett üstököse. Fotóval illusztrált írás. [VEJ.]

Kráterek láncolata a Holdon. = Élet és Tudomány 17. 1962. júl. 15. 28. sz. pp. 891-892. A Priroda alapján. [SRG.]

NAGY István György: Telstar: az első "postás-szputnyik". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. júl. 22. 29. sz. pp. 923-924. Az első híradástechnikai mesterséges hold. [VEJ.]

BÉLL Béla: A "nyugtalan Nap" évétől - a "nyugodt Nap évé"-ig. = Élet és Tudomány 17. 1962. aug. 5. 31. sz. pp. 963-966. A geofizikai év kutatásai, eredményei. Szovjet-amerikai együttműködés. [VEJ.]

NAGY Ernő: Űrállomások szerelése. = Élet és Tudomány 17. 1962. aug. 19. 33. sz. p. 1026. A Vosztok-3 és a Vosztok-4 űrtalálkozója után - realitás. [VEJ.]

NAGY Ernő: Az űrrandevú néhány kérdése. = Élet és Tudomány 17. 1962. aug. 26. 34. sz. pp. 1063-1066. Két részletes ábrával illusztrált cikk a Föld, illetve a Hold körül keringő objektumok találkoztatásáról. [VEJ.]

NAGY Zoltán: Újra a műholdról és a műbolygókról. Gombostű. = Élet és Tudomány 17. 1962. aug. 26. 34. sz. p. 1079. "Kaptuk és változtatás nélkül közreadjuk az alábbi levelet: A Magyar Nemzet július 14-i és 15-i számaiban azt írja a "Telstar" mesterséges holdról, hogy műbolygó. Ha ez igaz, akkor a Földünk nap lett, mert bolygó kering körülötte, Holdunk pedig bolygóvá vált, mivel egy nap körül kering. Továbbá: Naprendszerünkben két nap van, tehát kettős csillaggal dicsekedhetünk... Megkérem tehát a szerkesztőket, hogy ne cseréljék meg a két elnevezést, mert: a műhold nem azonos a műbolygóval! (A szerk. megjegyzése: Ez a gombostűnk kis híján jubileumi írásnak tekinthető, annyiszor szerepelt már e rovatunkban ugyanez a téma.) Nagy Zoltán II. gimnáziumi tanuló." [HAI.]

ALMÁR Iván: A Vosztok-pályák "élete". = Élet és Tudomány 17. 1962. szept. 2. 35. sz. pp. 1109-1111. Az ismert adatok birtokában elemzi a mesterséges holdak pályáit, pályamódosításait, összegzi az eredményeket. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Óriásmeteoritek okozta kőzettani változások. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. szept. 2. 35. sz. pp. 1115-1116. Science, Scientific American cikkei alapján. [SRG.]

Japán TV-közvetítő mesterséges holdak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. szept. 2. 35. sz. p. 1119. Az 1964. évi olimpia televíziós közvetítésére. [VEJ.]

LUKÁCS Sándor: Kiből lehet űrhajós? = Élet és Tudomány 17. 1962. szept. 9. 36. sz. pp. 1123-1126. Az életkor. Maguktól értetődő (?) dolgok. Súlyos és könnyű "egyéniségek". "Kellemes" vizsgáló eljárások. Néhány szó a súlytalanságról. [VEJ.]

Helyreigazítás. = Élet és Tudomány 17. 1962. szept. 16. 37. sz. p. 1165. "Ez évi 35. számunk "A Vosztok-pályák élete" c. cikkébe értelemzavaró sajtóhiba csúszott. Az 1110. oldalon a második bekezdésben a helyes szöveg: "Tekintve, hogy ezek a "járművek" 450-500 kilométer percenkénti sebességgel mozognak..." [HAI.]

NAGY Ernő: Meteorológiai mesterséges holdak. = Élet és Tudomány 17. 1962. szept. 23. 38. sz. pp. 1194-1197. Mit várnak a meteorológusok a szputnyikoktól? - az eddiginél sokkal megbízhatóbb alapra helyezik az időjárásjelző szolgálatot. [VEJ.]

NAGY István György: Az amerikai Venus-rakéta távirányítása. = Élet és Tudomány 17. 1962. szept. 30. 39. sz. pp. 1224-1225. Általános ismertető írás a távirányításról. [VEJ.]

KULIN György: Magfizikai robbanás okozta-e a Tunguz-katasztrófát? = Élet és Tudomány 17. 1962. okt. 7. 40. sz. pp. 1251-1254. Milyen adatokra, tényekre épülnek az elméletek? Az üstököselmélet. Érvek az üstököselmélet ellen. Vegyi robbanás? Nukleáris robbanás? A tanulság: további kutatásokra van szükség. [VEJ.]

A. L.: Mennyi időt töltünk egy év alatt nappali világosságban? = Élet és Tudomány 17. 1962. okt. 7. 40. sz. pp. 1271-1272. "...Végeredményben a légkör sokkal többet ad hozzá a nappali világosság időtartamához, mint amennyit az erősen borult időjárás alkalmától elvesz belőle. A borulás okozta évi 200 órás veszteséggel szemben a szürkületek az évnek körülbelül 300 napján reggel és este legalább háromnegyedórás világossági többletet, összesen tehát legalább napi másfélórás, évente kereken 450 órás világosságbeli nyereséget hoznak. Érdekessége miatt megemlítjük, hogy a légkör még egy másik jelenséget is okoz, amely kisebb mértékben ugyan, de szintén a nappali világosság idejének megnövekedésére vezet.
Ismeretes ugyanis a légkörnek az a tulajdonsága, hogy alsó legsűrűbb részében, az úgynevezett troposzférában, amely a mi éghajlatunk alatt kereken 10 km magasságig terjed, a hőmérséklet fölfelé rohamosan csökken, a troposzféra felső rétegei sokkal hidegebbek, mint az alsók. Ez a hőmérsékleti különbség az optika törvényei szerint olyképpen hat a légkörön áthaladó napsugárzásra, hogy e sugarak eltérnek az egyenes vonaltól, s lefelé görbült pályát futnak be: létrejön az úgynevezett légköri sugártörés jelensége. Ennek viszont az a folyománya, hogy hajnalban valamivel előbb látjuk meg a Napot, mint ahogyan a fény egyenes vonalú terjedésének megfelelne, alkonyatkor pedig valamivel tovább marad a Nap a látható égbolton.
A légköri sugártörés jelensége naponta 4 perccel még külön is megnyújtja a világos időszakot, de ez a hatás csak azokon a napokon érvényesül, amikor az égbolt nem túlságosan felhős. Ezeknek a napoknak a száma egy évben Budapesten 300-ra tehető. A légköri sugártörés tehát évente csak 1200 percnyi, azaz 20 órányi világosságot ajándékoz nekünk, tehát sokkal kevesebbet, mint a légköri fényszóródás. Mindezt figyelembe véve [...] a mi éghajlatunkon kerek számban 4650 órát töltünk évente világosságban, és csak mintegy 4100 órányi időt sötétségben. ..." [HAI.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Saturnus fedése 1962. augusztus 14-én. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. okt. 7. 40. sz. p. 1275. A viszonylag ritka jelenség - bolygófedés - fotóval illusztrált leírása. [VEJ.]

Nanometeorok a magaslégkörben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. okt. 7. 40. sz. p. 1276. Amerikai tudósok felfedezése: 75 Angström méretű kozmikus eredetű porszemcsék. A Die Sterne alapján. [VEJ.]

KANYÓ Sándor: Természetes és mesterséges holdak naprendszerünkben. = Élet és Tudomány 17. 1962. okt. 14. 41. sz. pp. 1291-1294. Számbaveszi, csoportosítja és összehasonlítja a naprendszerben ismert holdakat. [VEJ.]

NAGY Ernő: Walter Schirra, a harmadik amerikai űrrepülő. = Élet és Tudomány 17. 1962. okt. 14. 41. sz. p. 1295. A Mercury-terv keretében október 3-án a Sigma-7 kabinjában hatszor megkerülte a Földet. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Hogyan végzi az űrhajós a súlytalanság állapotában anyagcsere-szükségleteit? Válaszol Dr. Lukács Sándor. = Élet és Tudomány 17. 1962. okt. 21. 42. sz. p. 1323. [VEJ.]

KULIN György: A tektitek titka. = Élet és Tudomány 17. 1962. okt. 28. 43. sz. pp. 1367-1369. A meteoritkutatások során felmerült kérdés: a vasmeteoritok, kőmeteoritok mellett az üvegmeteoritok - tektitek- az előbbiektől nagyban eltérő tulajdonságaik mivel magyarázhatók? Eredetük? [VEJ.]

LANDAU, L. D. - RUMER, J.: A Föld-óra és a rakéta-óra. = Élet és Tudomány 17. 1962. nov. 11. 45. sz. pp. 1427-1428. A relativitás-elméletet alapul véve kijelenthető, hogy egy, a fénysebességet megközelítő (idő-) géppel akár a jövőbe is lehetne utazni. [VEJ.]

NAGY Ernő: Az első marsrakéta. = Élet és Tudomány 17. 1962. nov. 18. 46. sz. p. 1442. Tarka tudomány. Amiről beszélnek... Az 1962. november 1-én fellőtt Mars-1. [SRG.]

Honnan erednek a meteoritokban talált gyémántok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. nov. 18. 46. sz. p. 1470. Egyelőre tisztázatlan feltételezések. A Priroda nyomán. [VEJ.]

Űrcipő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. nov. 18. 46. sz. p. 1470. Amerikai kifejlesztés: tapadó talpú lábbeli űrhajósok részére. A Tip írása alapján. [VEJ.]

Holdbéli kerék. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. nov. 25. 47. sz. p. 1503., címoldal. Amerikai tervezésű gumi holdjármű-kerék. [VEJ.]

RÓKA Gedeon: Mit tudunk és mit nem tudunk a Marsról? = Élet és Tudomány 17. 1962. dec. 2. 48. sz. pp. 1527-1530. Néhány biztos adat. A marsbeli tájkép. A Mars légköre. Mik lehetnek a "csatornák"? Mire válaszol a Mars-rakéta? [VEJ.]

SINKA József: Csillagászati kutatások a Föld légkörén túl. 1. = Élet és Tudomány 17. 1962. dec. 16. 50. sz. pp. 1571-1573. A légkör többé nem akadály, elhagyásával hatalmas lehetőségek nyíltak meg a csillagászati megfigyelések előtt. [VEJ.]

NAGY Ernő: Még egyszer a tektitekről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. dec. 16. 50. sz. pp. 1595-1596. A Holdból származnak, anyagaiknak vizsgálata a Föld és a Hold azonos anyagösszetételét igazolja. [VEJ.]

A legidősebb és a legfiatalabb égitestek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. dec. 16. 50. sz. p. 1596. Számítási és bizonyítási kísérletek. A VdS Nachrichtenblatt, Sterne und Weltraum cikke nyomán. [VEJ.]

L. Gy.: Egy újjáéledő gondolat: a Nap energiájának hasznosítása. = Élet és Tudomány 17. 1962. dec. 23. 51. sz. pp. 1615-1619. Hőenergia, elektromos és kémiai energia nyerése a Napból. Az évezredes kívánság teljesítése már nem várat sokáig magára. [VEJ.]

RAPCSÁNYI László: Mikor van újév napja? = Élet és Tudomány 17. 1962. dec. 30. 52. sz. p. 1634. A különféle naptárszerkezetek csillagászati vonatkozásairól. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Évvégi "égi leltár". = Élet és Tudomány 17. 1962. dec. 30. 52. sz. pp. 1652-1654. Űrkutatási események és adatok összegzése. [VEJ.]

Új űrutasjelöltek. = Élet és Tudomány 17. 1962. dec. 30. 52. sz. p. 1662. "Az amerikai űrhajók utasjelöltjei sorába felvették a fekete medvéket is. Ezek az állatok azért részesülnek e megtisztelő - de korántsem kellemes - kitüntetésben, mert testsúlyuk nagyjából akkora, mint a felnőtt emberé, és gerincoszlopuk függőleges. Ezért tulajdonítanak fontosságot annak, hogy miként viselkednek az űrhajóban a gyorsulás során és a súlytalanság állapotában. Jelenleg tíz fekete medvét készítenek elő a kísérletekhez. Az egyik legnehezebb feladat megtalálni e vastag bundájú állatokon a megfelelő vénát, amelybe beadhatják az űrhajó elindításával kapcsolatos "izgalmak" ellen védő nyugtató injekciót.(A medvék azért is jól felhasználhatók a fenti célra, mert emésztő-berendezésük élettani működése hasonló az emberéhez. - A szerk.)" A Science et Vie nyomán. [HAI.]

A Nap felszínének szerkezete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 17. 1962. dec. 30. 52. sz. p. 1659. VdS Nachrichtenblatt és a Zeitschrift für Astrophysik cikkei alapján. [SRG.]

GAUSER Károly: A világkiállítástól a lomtárig. = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 3. 1962. ápr. 8. 7. sz. pp. 49-50. A 125 cm-es óriáslencse Párizsban 1900-ban. Fókusztávolsága 77 m volt. [SRG.]

KULIN György: A Hold-kutatás közeli és távolabbi tervei. = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 3. 1962. máj. 20. 10. sz. p. 79. [SRG.]

RAPCSÁNYI László: Naptár-harc a XVI. században. = Az Élet és Tudomány melléklete. Tarka Tudomány 3. 1962. júl. 1. 13. sz. pp. 97-98. [SRG.]

KULIN György: Van-e élet más égitesten? = Élővilág 7. 1962. jan-febr. 1. sz. pp. 9-16. [SRG.]

HALM Tibor: A bolygóközi repülés élettani kérdései. = Élővilág 7. 1962. jan-febr. 1. sz. pp. 17-20. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Bolygóparádé avagy "itt a világvége". = Északmagyarország 18. 1962. jan. 30. 24. sz. p. 3. "Jön a világvége", beszélgetik hetek óta úton-útfélen. Ez a gyerekek témája az iskolai szünetben, a takarítást végző asszonyok is erről csevegnek munka közben, de az autóbusz-állomáson is ez a beszéd tárgya. Lássuk tehát, mire virradunk február 5-én? Február első napjaiban olyan ritka jelenségnek leszünk tanúi, mely évszázadonként négyszer-ötször fordul elő, legutóbb 1941-ben lehettünk tanúi hasonló jelenségnek. A hajnali szürkület után egy órán belül emelkednek a látóhatár fölé a nagybolygók: a csillogó gyűrűjű Szaturnusz, a vöröslő Mars, a kicsi Merkur, ezután az izzó Nap csaknem egyidőben a Jupiterrel, néhány perc múlva pedig a Vénusz. Sajnos, a Nap közelsége és erős fénye miatt e parádéban nem gyönyörködhetünk. Ha a bolygók este emelkednének a látóhatár fölé, amikor a Nap éppen lenyugszik, akkor a bolygók parádés felsorakozásában minden érdeklődő gyönyörködhetne.
Most azonban a Merkur, Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz a Nap irányához közel tartózkodnak, így különösebb látványosságban nem lehet részünk. Hogy teljesebb legyen a sorakozás, a Hold is "glédába áll", mert február 5-én a Föld és Nap közé, azokkal egy vonalba kerül, árnyéka a Földre esik, napfogyatkozás figyelhető meg a Föld túlsó oldalán. ..." [HAI.]

Új könyvekről - sorokban. Könyvespolc. = Északmagyarország, 1962. ápr. 25. 95. sz. p. 4. "...Rosemarie Schuder: Az ördög malmában. A közelmúltban második kiadásban megjelent Kepler életregény: "A boszorkány fia" folytatása Rosemarie Schuder újabb regénye. Ebben is jelentős szerepe van Keplernek, de itt a tudós alakja körül már kitárul a világ. Mintha a csillagok titkait kutató távcső most a földre szegeződne. ..." [HAI.]

JAKAB István László: Még megmenthető. = Fejér Megyei Hírlap 18. 1962. nov. 4. 259. sz. p. 6. Nagy Károly bicskei csillagdájának és a kápolnának megmentéséről. [SRG.]

NAGY Ernő: A mesterséges holdakkal végzett kísérletek fizikai alapjai. 1. = Fizikai Szemle 12. 1962. márc. 3. sz. pp. 81-85. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A pulkovói televíziós távcső. = Fizikai Szemle 12. 1962. máj. 5. sz. pp. 100-101. N. F. Kuprevics 1957-ben egy 285 mm-es Cassegrain távcsőre szerelt televíziós kamerával készített kísérletképpen felvételeket. Az első felvételek a Holdról sikeresek voltak. Külön feldolgozási technikával (fényintegrálással) még 9 magnitúdós csillagot is rögzített. [KSZ.]

NAGY Ernő: A mesterséges holdakkal végzett kísérletek fizikai alapjai. 2. = Fizikai Szemle 12. 1962. máj. 5. sz. pp. 124-127. [KSZ.]

SOMOGYI Antal: A kozmikus sugárzás felfedezésének 50. évfordulójára. = Fizikai Szemle 12. 1962. máj. 5. sz. pp. 133-138., címlapkép. 1912. augusztus 7-én fedezte fel Viktor Franz Hess a Földet kívülről érő, erősen ionizációs sugárzást. [KSZ.]

A hazai kozmikus sugárzási vizsgálatok fontosabb eredményei. Összeállította: A KFKI Kozmikus Sugárzási Laboratórium tudományos munkatársai. = Fizikai Szemle 12. 1962. máj. 5. sz. pp. 138-143. Az 1930-as években Barnóthy Jenő és Forró Magdolna munkásságával kezdődött, majd 1950-től Jánossy Lajos vezetésével bontakozott ki a kutatás. [KSZ.]

NAGY Ernő: A mesterséges holdakkal végzett kísérletek fizikai alapjai. 3. = Fizikai Szemle 12. 1962. máj. 5. sz. pp. 152-157. [KSZ.]

NAGY Ernő: A mesterséges holdakkal végzett kísérletek fizikai alapjai. 4. = Fizikai Szemle 12. 1962. jún. 6. sz. pp. 185-189. [KSZ.]

Cs. L.: Gravitációs vörös-eltolódás kimutatása a Nap abszorpciós színképében. = Fizikai Szemle 12. 1962. jún. 6. sz. p. 194. [KSZ.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: Hédervári Péter: A Hold fizikája. = Fizikai Szemle 12. 1962. szept. 9. sz. p. 290. Könyvismertetés. [SRG.]

Címlapképünk: Elkészült és bemérés alatt van Piszkéstetőn, a MTA Csillagvizsgáló Intézetének 1 m átmérőjű Schmidt-rendszerű tükröstávcsöve, a jénai Zeiss művek gyártmánya. = Fizikai Szemle 12. 1962. okt. 10. sz. p.: címlapkép. A 90 cm-es Schmidt-távcső képe. [KSZ.]

SINKA József: Az asztronautika ötödik esztendeje (1957-1962). = Fizikai Szemle 12. 1962. okt. 10. sz. pp. 293-303. [SRG.]

KULIN György: Mesterséges égitestek mozgásának energiaviszonyai. = Fizikai Szemle 12. 1962. okt. 10. sz. pp. 316-321. [SRG.]

JAZDOVSZKIJ, V. I. - GAZULOV, Sz. A.: Az ember űrrepülésének egyes orvosi és biológiai problémái. = Fizikai Szemle 12. 1962. nov. 11. sz. pp. 349-351. A XIII. Nemzetközi Asztronautikai Konferencián, Várnában tartott előadás. Ford.: Abonyi Iván. [SRG.]

Címképünk: A legrégibb magyarországi demonstrációs eszköz: éggömb a debreceni Kollégiumban 1703-ból. = Fizikai Szemle 12. 1962. dec. 12. sz. címlapkép. [KSZ.]

JAKUCS István - M. ZEMPLÉN Jolán: Debrecen és a magyarországi fizika kezdetei. = Fizikai Szemle 12. 1962. dec. 12. sz. pp. 361-368. Az 1962-es debreceni vándorgyűlésen elhangzott előadás. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

HORVÁTH Kálmán: A Nemzetközi Csillagászati Unió geodéziai vonatkozású határozatai. = Geodézia és Kartográfia 14. 1962. 2. sz. pp. 113-116. Az 1922-1955-ig tartott első kilenc kongresszus vonatkozó határozataiból. [KSZ.]

BORSA Gedeon: Budai híradás 1501-ből az Anerikát ábrázoló legrégibb földgömbről. = Geodézia és Kartográfia 14. 1962. 2. sz. p. 116. A Budán tartózkodó modenai követ, Tommaso Dainero írja 1501. okt. 22-én kelt levelében, hogy Budán egy vándor német költővel találkozott, aki az orvostudományokban és a csillagászatban is jártas volt. Megvételre ajánlott a pápai követnek, Isvalics Péter bíborosnak egy földgömböt és egy éggömböt. Mindkettő sárgarézből készült és jókora alma nagyságú volt. A földgömbön már feltüntették a spanyol és a portugál hajósok által felfedezett új részeket is. [KSZ.]

HOMORÓDI Lajos: A csillagászati egység új meghatározása. = Geodézia és Kartográfia 14. 1962. 2. sz. pp. 116-117. A Vénuszra küldött radar-jelekkel mérve. A cikk második felében kitér a csillagászati egység meghatározásának magyar vonatkozásaira, megemlítve az 1769-es Vénusz-átvonulást, és abban Hell Miksa és Sajnovics János szerepét. [KSZ.]

KULIN György: de Vries B. E. és T. E.: Atlas of the Universe. (A Világegyetem atlasza) Kiadó: Thomas Nelson and Sons, Edinburgh, 1961. = Geodézia és Kartográfia 14. 1962. 3. sz. p. 213. Könyvismertetés. [KSZ.]

BARTA György: A földmágneses tér excentricitásának kapcsolata a Föld háromtengelyűségével. = Geofizikai Közlemények 10. 1962. 1-4. sz. pp. 46-62. [SRG.]

A. P.: Mesterséges holdak a meteorológia szolgálatában. = Időjárás 66. 1962. márc-ápr. 2. sz. p. 126. [SRG.]

SIMON Antal: A talajközeli potenciaesés változása az 1961. február 15-i napfogyatkozás alatt Budapesten. = Időjárás 66. 1962. júl-aug. 4. sz. pp. 214-216. [SRG.]

CZELNAI Rudolf: A felhőzet megfigyelése műholdakkal. = Időjárás 66. 1962. szept-okt. 5. sz. pp. 294-300. [SRG.]

  TOKODY Lajos: Felavatták a szolnoki Uránia Bemutató Csillagvizsgálót. = Jászkunság 8. 1962. dec. 4. sz. pp. 145-148. "...A lelke a csillagvizsgálónak a közel 3 méter magas, mintegy 400 kg súlyú fehérre zománcozott, fekete díszítésű távcső. Dankó Bélának és e sorok írójának irányításával többszáz alkatrészből épült a távcső mechanikai része Török Árpád műszerész gondos kezemunkája nyomán. Az optikai részt dr. Kulin György, a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló igazgatója készítette el. A távcső a kupola közepe alatt a padozattól 50 cm-re kiemelkedő 80 cm átmérőjű acéllapos betontömbön nyugszik.
A rezgésmentesség biztosítására a betontömb tüskéje a talajszint alatt egy méterre van lesüllyesztve. A 300 mm átmérőjű alumínium bevonatú főtükör csőfoglalata 190 cm hosszú. Ezen aránylag rövid csőhossz mellett 4 db optikai elem felhasználásával, Cassegrain-Coudé rendszerű szerelésben a távcső eredő fókusztávolsága 526 cm..." [HAI.]

A Szovjetunióban újabb szputnyikot bocsátottak fel. A Kozmosz-6 pályájára tért. = Kisalföld 18. 1962. júl. 1. p. 1. [SRG.]

Mikrovilág az űrhajón. = Kisalföld 18. 1962. júl. 4. p. 4. [SRG.]

VARVAROV, Nyikoláj: A Hold meghódítása. = Kisalföld 18. 1962. júl. 15. p. 5. [SRG.]

Milyen kerek a Hold? = Kisalföld 18. 1962. júl. 28. p. 2. [SRG.]

A Szovjetunióban új mesterséges holdat lőttek fel. = Kisalföld 18. 1962. júl. 29. p. 1. [SRG.]

GAUSER Károly: A kozmikus fényszóró. = Kisalföld 18. 1962. aug. 5. p. 5. A laser fényről. [SRG.]

A Vosztok-3 diadalútja a világűrben. = Kisalföld 18. 1962. aug. 12. 188. sz. p. 1. N. Sz. Hruscsov beszélgetése Nyikolajev űrpilóta őrnaggyal. [SRG.]

Televíziós beszélgetés a világűrből. = Kisalföld 18. 1962. aug. 12. 188. sz. p. 2. Andrijan Nyikolajjal. [SRG.]

Esti jelentés a Vosztok-3 útjáról. = Kisalföld 18. 1962. aug. 12. 188. sz. p. 2. [SRG.]

A szovjet kormány felhívása az USA kormányához. = Kisalföld 18. 1962. aug. 12. 188. sz. p. 2. Ne zavarják nukleáris robbantásokkal a Vosztok 3 útját. [SRG.]

Az Egyesült Államok nem zavarja a Vosztok-3 repülését. = Kisalföld 18. 1962. aug. 12. 188. sz. p. 2. [SRG.]

Több napig keringhet. = Kisalföld 18. 1962. aug. 12. 188. sz. p. 2. Vostok 3. [SRG.]

Amerikai rakétakudarc. = Kisalföld 18. 1962. aug. 12. 188. sz. p. 2. Atlas-F kilövési kudarca. [SRG.]

Az űrhajósok találkozása a kozmoszban. = Kisalföld 18. 1962. aug. 14. 189. sz. p. 1. Vosztok 3 és Vosztok 4. [SRG.]

Égre írt történelem. = Kisalföld 18. 1962. aug. 14. 189. sz. 189. sz. pp. 1-2. Földkörüli pályán a Vosztok 4 űrhajó.; Jelentem a pártnak.; Hruscsov rádióbeszéde.; A Komszomol üdvözli a negyedik űrhajóst.; Nyikolajev űrhajójának kabinjából megpillantotta a Vosztok 4-et.; Pável Popovics életrajza.; A pilótaházaspár.; A felkészülés.; Kommunistához illően.; Biológiai mérések az űrhajósoknál.; "Sólyom" és "Szirtisas" a világűrben.; A szovjet űrhajósok elvégezték hétfői programjukat. [SRG.]

A Vosztok 3 hőse. = Kisalföld 18. 1962. aug. 14. 189. sz. p. 2. Andrian Nyikolajev. [SRG.]

KÁTAY Antal: Jó reggelt - csillagok. [Vers] = Kisalföld 18. 1962. aug. 14. 189. sz. p. 2. [SRG.]

Igaza lett. = Kisalföld 18. 1962. aug. 14. 189. sz. p. 2. Vosztok 3 és Vosztok 4 híre. [SRG.]

Várja a Föld az űrhajósokat. = Kisalföld 18. 1962. aug. 15. 190. sz. p. 1. Magyar államférfiak üdvözlő távirata.; Szovjet űrhajósok befejezték a keddi munkanapot.; "Jelentjük a szovjet népnek."; A szovjet űrhajósok üdvözlete a világ valamennyi jóakaratú emberéhez.; Az űrhajósok üdvözlete a DIVSZ-hez. [SRG.]

Kapcsoljuk a kozmoszt. = Kisalföld 18. 1962. aug. 15. 190. sz. p. 1. Vosztok 3. [SRG.]

Az űrkutatás az emberiség közös ügye. = Kisalföld 18. 1962. aug. 15. 190. sz. p. 2. Fjodorov cikke a Pravdában. [SRG.]

Kennedy rádióbeszédében beismerte a szovjet fölényt. = Kisalföld 18. 1962. aug. 15. 190. sz. p. 2. [SRG.]

Rusk külügyminiszter elismerése. = Kisalföld 18. 1962. aug. 15. 190. sz. p. 2. [SRG.]

Hogyan töltik napjaikat az űrhajósok. = Kisalföld 18. 1962. aug. 15. 190. sz. p. 2. [SRG.]

Kimagasló teljesítmény. = Kisalföld 18. 1962. aug. 15. 190. sz. p. 2. A Kínai Tudományos és Műszaki Társaság elnökének távirata Moszkvának. [SRG.]

Rakétakísérlet az USA-ban. = Kisalföld 18. 1962. aug. 15. 190. sz. p. 2. [SRG.]

Csillagászati tanfolyam. = Kisalföld 18. 1962. aug. 15. 190. sz. p. 6. Budapesten az Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban. [SRG.]

Interjú az égitestek körül. = Kisalföld 18. 1962. aug. 15. 190. sz. p. 6. Karikatúra. [SRG.]

Új módszerű népművelési forma... = Kisalföld 18. 1962. aug. 15. 190. sz. p. 6. A tudományos kisfilm tagozaton csillagászat is szerepel a Wilhelm Pieck Vagongyárban. [SRG.]

A világűr hősei teljesítették történelmi feladatukat. A szovjet úrhajósok Kazahsztánban értek földet. Összefoglaló jelentés a Vosztok 3 és Vosztok 4 útjáról. = Kisalföld 18. 1962. aug. 16. 191. sz. pp. 1-2. [SRG.]

Tomboló lelkesedés. = Kisalföld 18. 1962. aug. 16. 191. sz. p. 1. Vosztok 3 és Vosztok 4 sikeres útjáról. [SRG.]

Az első interjú az űrhajósokkal. = Kisalföld 18. 1962. aug. 16. 191. sz. p. 2. [SRG.]

Hatvanas évek: a Hold - hetvenes évek: Vénus és Mars. Az űrhajózás kilátásairól nyilatkozott Petrovics professzor. = Kisalföld 18. 1962. aug. 16. 191. sz. p. 2. [SRG.]

POPOVICS, Marina: Üzenete: Ismerős és ismeretlen barátnőihez. = Kisalföld 18. 1962. aug. 16. 191. sz. p. 2. [SRG.]

Az űrhajósok jelentéstételre utaztak. = Kisalföld 18. 1962. aug. 17. 192. sz. p. 1. [SRG.]

Békés célokat szolgálnak űrhajóink. A Pravda szemleírója Nyikolajev és Popovics űrrepüléséről. = Kisalföld 18. 1962. aug. 17. 192. sz. p. 1. [SRG.]

"A keleti szél győzedelmeskedett a nyugati szél felett." = Kisalföld 18. 1962. aug. 17. 192. sz. p. 2. [SRG.]

Fedinszkij geofizikus nyilatkozata. = Kisalföld 18. 1962. aug. 17. 192. sz. p. 2. [SRG.]

KULCSÁR János: Emberek az űrben. [Vers] = Kisalföld 18. 1962. aug. 17. 192. sz. p. 2. [SRG.]

A kozmosz meghódításának terve. = Kisalföld 18. 1962. aug. 17. 192. sz. p. 2. Karikatúra. [SRG.]

Jurij Gagarin cikke. = Kisalföld 18. 1962. aug. 17. 192. sz. p. 2. [SRG.]

Nagygyűlés a Vörös téren. = Kisalföld 18. 1962. aug. 18. 193. sz. p. 1. [SRG.]

A Kossuth Rádió és a televízió közvetíti az űrhajósok moszkvai fogadtatását. = Kisalföld 18. 1962. aug. 18. 193. sz. p. 1. [SRG.]

Térkép a Vosztok 3 és Vosztok 4 útjáról. = Kisalföld 18. 1962. aug. 18. 193. sz. p. 2. [SRG.]

Közeledik a Hold meghódításának ideje. Tárchi Hornoch Antal nyilatkozata. = Kisalföld 18. 1962. aug. 18. 193. sz. p. 2. [SRG.]

Bolygóközi repülések. = Kisalföld 18. 1962. aug. 18. 193. sz. pp. 2-3. [SRG.]

A csoportos űrrepülés az alkotó munka új diadala. Moszkva népe a Vörös téren ünnepelte a kozmosz hőseit. = Kisalföld 18. 1962. aug. 19. 194. sz. p. 1. N. Sz. Hruscsov beszéde. [SRG.]

N. Sz. Hruscsov beszéde a Vörös téri nagygyűlésén. = Kisalföld 18. 1962. aug. 19. 194. sz. p. 2. [SRG.]

Kozmosz 8. = Kisalföld 18. 1962. aug. 19. 194. sz. p. 2. [SRG.]

A holdkóros. = Kisalföld 18. 1962. aug. 19. 194. sz. p. 7. Karikatúra. [SRG.]

A kozmosz hősei a közérdeklődés pergőtűzében. Sajtóértekezlet Moszkvában az első csoportos űrrepülésről. = Kisalföld 18. 1962. aug. 22. p. 2. Nyikolajev: "Kozmikus repüléseink békés célokat szolgálnak."; Popovics: Űrhajóink nagyszerű alkotások. [SRG.]

Vosztok 3, Vosztok 4. = Kisalföld 18. 1962. aug. 23. p. 6. Karikatúra. [SRG.]

Szovjet űrhajósok a moszkvai televízióban. = Kisalföld 18. 1962. aug. 24. p. 1. [SRG.]

A Hold. = Kisalföld 18. 1962. aug. 24. p. 2. Karikatúra E. Scserbov rajza. [SRG.]

DAVIDOV, V. D.: A titokzatos Holdon. = Kisalföld 18. 1962. aug. 24. pp. 2-3. [SRG.]

DAVIDOV, V. D.: A titokzatos Holdon. = Kisalföld 18. 1962. aug. 25. pp. 2-3. [SRG.]

-b-: Ezer előadás az új ismeretterjesztési évadban Győrött. = Kisalföld 18. 1962. aug. 25. p. 5. Az 1000-ből kb. 100 csillagászati témájú előadást tartanak majd. [SRG.]

Égi testvérek. = Kisalföld 18. 1962. aug. 25. p. 6. Film készült Andrijan Nyikolajev és Pavel Popovics űrrepüléséről. [SRG.]

Az űrrakéták pályájának gyors kiszámítása. = Kisalföld 18. 1962. aug. 26. p. 2. [SRG.]

BLAGONRAVOV, A.: Az emberiség javára. = Kisalföld 18. 1962. aug. 26. p. 5. [SRG.]

GAUSER Károly: Megmérték a láthatatlant. Egymilliárd csillag. = Kisalföld 18. 1962. aug. 29. p. 4. [SRG.]

A Föld két ismeretlen holdját fedezték fel. Lehet, hogy még három másik is kering körülöttünk. = Kisalföld 18. 1962. aug. 29. p. 4. [SRG.]

A Mariner-2 útja. = Kisalföld 18. 1962. aug. 31. p. 5. [SRG.]

Mi tartja össze a meteoritokat? = Kisalföld 18. 1962. szept. 5. p. 4. [SRG.]

A Mariner-2 elhagyta a Föld vonzási terét. = Kisalföld 18. 1962. szept. 22. p. 2. [SRG.]

Befejeződött a nemzetközi űrkutatási kongresszus. = Kisalföld 18. 1962. szept. 30. p. 2. 1962. szept. 28-án. [SRG.]

Kanadai űrhajót lőttek fel. Sikertelen amerikai rakétakísérlet. = Kisalföld 18. 1962. szept. 30. p. 2. [SRG.]

KULIN György: Az űrhajózás és az iskola. = Köznevelés 18. 1962. 17. sz. pp. 535-537. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Konkoly-Thege Miklós emlékének. = Légkör 7. 1962. 1. sz. pp. 2-3. [SRG.]

BARÁT József: Halo. Halojelenségek. = Légkör 7. 1962. 2. sz. pp. 34-37. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

MEZŐSI Miklósné: Posztóczky Károly 80 éves. = Légkör 7. 1962. 2. sz. p. 55. [SRG.]

BÉLL Béla: A Nyugodt Nap Éve 1964-65. = Légkör 7. 1962. 3. sz. pp. 58-61. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Terresztrikus égitestek belső sűrűség- és nyomáseloszlása. = Magyar Fizikai Folyóirat 10. 1962. 5. füz. pp. 351-359. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A kisméretű bolygómagok instabilitása és a Hold fejlődése. = Magyar Fizikai Folyóirat 10. 1962. 5. füz. pp. 361-364. [SRG.]

A Csillagászati bizottság október 20-án Debrecenben tartotta ülését. = Magyar Tudomány 69.(7.) 1962. jan. 1. sz. p. 36. Megtekintették a Napfizikai Obszervatóriumot. Detre László beszámolt, hogy a Csillagászati Unió tagjává választotta Detre Lászlót, Jánossy Lajost, Almár Ivánt, Csada Imrét és Dezső Lorándot. [KSZ.]

TÁRCZY-HORNOK Antal: A Nemzetközi Geofizikai Évről. = Magyar Tudomány 69.(7.) 1962. febr. 2. sz. pp. 87-95. [KSZ.]

BIRÓ Gábor: M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története 1711-ig. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1961. 317 l. = Magyar Tudomány 69.(7.) 1962. márc. 3. sz. pp. 199-200. Könyvismertetés. [KSZ.]

Az osztályvezetőség beszámolója. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 12. 1962. 3. sz. pp. 173-201. Előadta: Hajós György osztálytitkár 1962. ápr. 5-én. A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézet (p. 191.), a Csillagvizsgáló Intézet (pp. 192-193.) és a Napfizikai Obszervatórium (p. 193) csillagászati tevékenységének rövid értékelése. Az osztályvezetőség irányította Csillagász Bizottságról (p. 197). [KSZ.]

BARTHA Lajos - ACZÉL Etelka: A szoláris szél és a földi óceánok eredete. = Műszaki Élet 17. 1962. jún. 21. p. 12. [SRG.]

NAGY Ernő: ANNA, a geodéziai mesterséges hold. = Műszaki Élet 17. 1962. nov. 22. 24. sz. p. 6. 1962. okt. 31-én indították útjára a Cape Canaveralról az első geodéziai mesterséges hold. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Mars geofizikai meteorológiai vizsgálata. = Műszaki Élet 17. 1962. nov. 22. 24. sz. p. 13. [SRG.]

Az űrkutatás veszélyei. = Műszaki Élet 17. 1962. dec. 20. 26. sz. p. 10. A kozmikus sugárzásról és a súlytalanságról. [SRG.]

GARAI Gábor: Asztronauta. = Néphadsereg, 1962. 15. 1962. szept. 29. 39. sz. p. 15. Vers az első emberes űrrepülésről. [HAI.]

SOLYMOS Ede: Csillagászati kiállítást rendeztünk... = Népművelés. 9. 1962. jan. 1. sz. p. 21. A bajai Türr István múzeumban, a bajai Csillagvizsgáló Intézet anyagaiból. [KSZ.]

LUKÁCSY András: Égitest lett a Föld. Érdekes előadások. = Népművelés. 9. 1962. nov. 11. sz. p. 22. Csillagászati Hét a budapesti Kossuth Klubban. Bartha Lajos, Ponori Th. Aurél, Almár Iván, Marx György, Róka Gedeon, Kulin György tartott előadást. [KSZ.]

ACZÉL Etelka - BARTHA Lajos, ifj.: Csillagsebek a Földön. = Népszerű Technika 11. 1962. jan. 1. sz. pp. 6-7. Wolf Creek, Barringer-kráter, Henbury, Boxhole, texasi Odessa, Kaalijarv és Wabar-kráterekről. [KSZ.]

Ny. G.: A tektitek rejtélye. = Népszerű Technika 11. 1962. jan. 1. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Az élet vándorútja a világmindenségben. = Népszerű Technika 11. 1962. jan. 1. sz. pp. 27-29. Oparin elméletek.; A Föld gázcsóvája és a sugárnyomás.; Mikroorganizmusok vándorlása - meteoritekben.; Vulkáni bombák más égitestekről. [KSZ.]

MARX György: Az ismeretlen gravitáció. = Népszerű Technika 11. 1962. febr. 2. sz. pp. 35-38. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Tejútrendszer csillagai. = Népszerű Technika 11. 1962. febr. 2. sz. pp. 50-52. [KSZ.]

K. E.: Az űrhajózás hírközlőrendszere: a fénytelefon. = Népszerű Technika 11. 1962. febr. 2. sz. p. 58. [KSZ.]

BARTHA Lajos - ACZÉL Etelka: Rezeg a Föld. = Népszerű Technika 11. 1962. márc. 3. sz. pp. 72-73. [SRG.]

G. F.: A világegyetem geometriája. = Népszerű Technika 11. 1962. márc. 3. sz. pp. 84-85. [KSZ.]

SINKA József: Megjegyzések "Az élet vándorútja a Világmindenségben" című cikkhez. = Népszerű Technika 11. 1962. márc. 3. sz. p. 90. [KSZ.]

Ny. G.: Napirenden: a Hold meghódítása. = Népszerű Technika 11. 1962. ápr. 4. sz. pp. 99-102. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Föld csóvája. = Népszerű Technika 11. 1962. ápr. 4. sz. pp. 114-115. [KSZ.]

Mit tudunk a globális rakétáról? = Népszerű Technika 11. 1962. máj. 5. sz. pp. 131-132. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Hidak a csillagrendszerek között. = Népszerű Technika 11. 1962. máj. 5. sz. pp. 147-149. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: A Nap fényes légköre. = Népszerű Technika 11. 1962. júl. 7. sz. pp. 195-197. [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: A Föld rejtélyes légköre. = Népszerű Technika 11. 1962. júl. 7. sz. pp. 197-199. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: A rádiógalaxisok rejtélye. = Népszerű Technika 11. 1962. aug. 8. sz. pp. 227-229. A Hattyú (Cygnus) rejtélye. [KSZ.]

Ketten a Kozmosz kapujában. = Népszerű Technika 11. 1962. szept. 9. sz. p. 259. Andrijan Grigorjevics Nyikolajev, Pavel Romanovics Popovics. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Idegen légkörök. = Népszerű Technika 11. 1962. szept. 9. sz. pp. 263-265. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Az űrkutatás első öt éve. = Népszerű Technika 11. 1962. okt. 10. sz. pp. 291-294. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Csillagászat gamma-sugarakkal. = Népszerű Technika 11. 1962. nov. 11. sz. pp. 332-334. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Lehetséges-e a földrengések előrejelzése? = Népszerű Technika 11. 1962. dec. 12. sz. pp. 365-367. [KSZ.]

ZÉTÉNYI Endre: Bolygóparádé avagy "itt a világvége". = Népújság 13. 1962. febr. 3. 28. sz. p. 2. "Jön a világvége", beszélgetik hetek óta úton-útfélen. Ez a gyerekek témája az iskolai szünetben, a takarítást végző asszonyok is erről csevegnek munka közben, de az autóbusz-állomáson is ez a beszéd tárgya. Lássuk tehát, mire virradunk február 5-én? Február első napjaiban olyan ritka jelenségnek leszünk tanúi, mely évszázadonként négyszer-ötször fordul elő, legutóbb 1941-ben lehettünk tanúi hasonló jelenségnek. A hajnali szürkület után egy órán belül emelkednek a látóhatár fölé a nagybolygók: a csillogó gyűrűjű Szaturnusz, a vöröslő Mars, a kicsi Merkur, ezután az izzó Nap csaknem egyidőben a Jupiterrel, néhány perc múlva pedig a Vénusz. Sajnos, a Nap közelsége és erős fénye miatt e parádéban nem gyönyörködhetünk. Ha a bolygók este emelkednének a látóhatár fölé, amikor a Nap éppen lenyugszik, akkor a bolygók parádés felsorakozásában minden érdeklődő gyönyörködhetne.
Most azonban a Merkur, Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz a Nap irányához közel tartózkodnak, így különösebb látványosságban nem lehet részünk. Hogy teljesebb legyen a sorakozás, a Hold is "glédába áll", mert február 5-én a Föld és Nap közé, azokkal egy vonalba kerül, árnyéka a Földre esik, napfogyatkozás figyelhető meg a Föld túlsó oldalán. ..." [HAI.]

SUGÁR István: Európai érdekesség lesz az egri csillagászati múzeum. = Népújság (Eger) 13. 1962. okt. 6. 234. sz. p. 3. Hell Miksa szerepéről az egri csillagvizsgáló létesítésében. [HAD.]

Kalandozás a Tejúton. Ambarcurjan szovjet tudós érdekes elmélete a csillagok keletkezéséről. = Ország Világ 6. 1962. febr. 21. 8. sz. p. 18. [SRG.]

Szputnyik vadászok a Szputnyik utcában. = Ország Világ 6. 1962. ápr. 25. 17. sz. p. 18. A Szovjet Tudományos Akadémia csillagászati tanácsának kísérleti állomásáról. [SRG.]

HALASI Mária: Csillagvizsgáló a baromfiudvartól jobbra. = Ország Világ 6. 1962. máj. 9. 19. sz. p. 9. Látogatás Posztoczky Károly csillagász erdőtagyospusztai csillagvizsgálójában. [SRG.]

Űrutasok földi kézfogása. = Ország Világ 6. 1962. máj. 9. 19. sz. p. 24. German Tyitov és John Glenn találkozása Washingtonban. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Emberek, akik már a Holdra készülnek. = Ország Világ 6. 1962. máj. 16. 20. sz. pp. 6-7. A Nemzetközi Űrbizottság washingtoni ülésszakára. [SRG.]

GÁL Zoltán - KÓKAI Imre - TORDA István: Bajai bajok és örömök. = Ország Világ 6. 1962. máj. 30. 22. sz. p. 13. A Borbás Mihály által alapított bajai Csillagvizsgáló Intézet rövid bemutatása. Két munkatársa Ill Márton és Sütő Károly. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Interkontinentális TV-közvetítés "egyenes" adásban. = Ország Világ 6. 1962. júl. 25. 30. sz. p. 6. Telstar-programról. [SRG.]

A világűr hősei. = Ország Világ 6. 1962. aug. 15. 33. sz. p. 3., címlap. Andrijan Nyikolajev a Vosztok 3 és Pavel Popovics a Vosztok 4 pilótája [SRG.]

Milyen legyen a kozmikus menü? = Ország Világ 6. 1962. nov. 7. 45. sz. p. 24. [SRG.]

Bélyegvilág. = Ország Világ 6. 1962. nov. 14. 46. sz. p. 19. A magyar posta a világűr szovjet és amerikai meghódítóiról bélyegsorozatot adott kis. [SRG.]

GIMES György: A harmadik világűrutas. = Pajtás 17. 1962. febr. 28. 9. sz. p. 5. John Glenn űrutazásáról. [SRG.]

LORÁND Ferenc: Pillantás a végtelenbe. = Pajtás 17. 1962. aug. 8. 32-33. sz. p. 17. Csillagászat a táborban. [SRG.]

A Kozmosz úttörői. = Pajtás 17. 1962. aug. 22. 34-35. sz. p. 3. Jurij Alekszejevics Gagarin, Andriján Grigorjevics Nyikolájev, Germán Sztyepánovics Tyitov, John Glenn, Pável Románovics Popovics, Malcolm Skott Carpenter. Arcképcsarnok. [SRG.]

Az űrrepülés titkai. = Pajtás 17. 1962. szept. 5. 36. sz. p. 5. G. I. Pokrovszkij professzor, Ju. N. Nyikolajev kandidátus, V. A. Morozov orvos és I. P. Vetlov meteorológus az űrhajózásról. [SRG.]

Az űrrepülésről. = Pajtás 17. 1962. szept. 26. 39. sz. p. 8. [SRG.]

HALÁSZ András: Mesterséges holdak a híradás szolgálatában. = Rádiótechnika 12. 1962. jan. 1. sz. pp. 13-14. [SRG.]

Milyen volt a rádióösszekötetés a Vosztok-2 és a Föld között? = Rádiótechnika 12. 1962. febr. 2. sz. első belső borító. [SRG.]

HALÁSZ András: Mesterséges holdak a híradás szolgálatában. Második rész. = Rádiótechnika 12. 1962. márc. 3. sz. pp. 84-85. [SRG.]

HALÁSZ András: Mesterséges holdak a híradás szolgálatában. Harmadik rész. = Rádiótechnika 12. 1962. ápr. 4. sz. p. 122. [SRG.]

BÍRÓ András: Nagytávolságú URH összeköttetések lehetőségei meteor nyomvonal segítségével. = Rádiótechnika 12. 1962. jún. 6. sz. pp. 174-175. 1961-ben végzett kísérletekről. [SRG.]

BÍRÓ András: Nagytávolságú URH összeköttetések lehetőségei. (Folytatás.) = Rádiótechnika 12. 1962. júl. 7. sz. pp. 209-210. 1961. augusztusi kísérlet. [SRG.]

(F.): Valami óriásit alkotott az Ember. = Rádiótechnika 12. 1962. szept. 9. sz. p. 273. A Vosztok 3 és Vosztok 4. fellövéséről. [SRG.]

A két Vosztok diadalútja - a rádiótechnika diadalútja is. = Rádiótechnika 12. 1962. szept. 9. sz. p. 274. [SRG.]

A világ az űrt figyeli. = Rádiótechnika 12. 1962. szept. 9. sz. p. 274. [SRG.]

HERMAN László: Kíváncsian várjuk a híradástechnikai részleteket is. = Rádiótechnika 12. 1962. 12. 1962. szept. 9. sz. p. 274. A Vosztok 3 és Vosztok 4. fellövéséről. [SRG.]

BÍRÓ András: Nem várt meglepetésben volt részünk. = Rádiótechnika 12. 1962. szept. 9. sz. p. 275. A Vosztok 3 és Vosztok 4. figyelése a János-hegyi rádióállomásról. [SRG.]

Amit a "Ranger III"-tól vártak. = Repülés 15. 1962. ápr. 4. sz. p. 8. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Glenn ezredes űrutazása. = Repülés 15. 1962. ápr. 4. sz. p. 12. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrkorszak legnagyobb tudományos kísérlete. = Repülés 15. 1962. szept. 9. sz. pp. 3-5. A szovjet űrrepülésről. [SRG.]

Az új amerikai űrhajós: Walter Schirra. = Repülés 15. 1962. nov. 11. sz. p. 7. [SRG.]

MOLLAY Károly: Középkori soproni naptárak. Bevezető. = Soproni Szemle 16. 1962. 3. sz. pp. 215-226. [SRG.]

MOLLAY Károly: Középkori soproni naptárak. (Folytatás.) = Soproni Szemle 16. 1962. 16. 1962. 4. sz. pp. 299-311. [SRG.]

- borváró -: Kenyéradó planéták s ártatlan vészhozók. Csillagász szakkör alakult Jászberényben. = Szolnok Megyei Néplap 13. 1962. nov. 4. 259. sz. p. 5. Egy 20 cm átmérőjű tükrös Newton-távcső érkezett Jászberénybe, a Május 1 szigetre. Fejes Lajos amatőrcsillagász műve és Kulin György szívességéből került ide a Lehel Vezér Általános Gimnázium tulajdonába. Paksy Gábor városi főmérnök tervezett hozzá emelvény és védőberendezést. Petrics József a gimnázium tanára és a matematika-fizika szakos Halmai György lesz a szerveződő csillagászati szakkör vezetője. Segítséget az Urániából és a szolnoki csillagbarátoktól várnak. [HAI.]

VARVAROV, N.: A Földről a Holdra. = Szovjet Híradó 6. 1962. ápr. 15. 8. sz. p. 22. [ZSE.]

LEJKIN, G.: Mit lát majd a Mars-1? = Szovjet Híradó 6. 1962. nov. 18. 22. sz. p. 15. [ZSE.]

BARTHA Lajos, ifj.: Gothard Jenő, a csillagászati fényképezés magyar úttörője. = Technikatörténeti Szemle 1. 1962. 1-2. sz. pp. 237-243. [SRG.]

AUJESZKY László: Új jelenségek a Föld légkörében. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. jan. 1. sz. pp. 5-7. Újfajta felhők a troposzféra magas rétegeiben.; Mesterségesen létrehozott északi fény jelenségek. [SRG.]

GAUSER Károly: Új üstökösök. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. jan. 1. sz. p. 41. Wilson üstökös. [SRG.]

ACZÉL Etelka - BARTHA Lajos: Meteoritok gyakorisága különböző földtörténeti korokban. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. jan. 1. sz. p. 42. [SRG.]

i. G. O.: Ludovico Geymonat: Galilei. Gondolat Kiadó, 1961. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. jan. 1. sz. p. 43. Könyvismertetés. [SRG.]

SINKA József: Csillagászat és csillagjóslás. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. febr. 2. sz. pp. 56-58. [SRG.]

BARTHA Lajos: Áramgyűrű az ionoszférában. A Nemzetközi Geofizikai Év eredményeiből. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. febr. 2. sz. pp. 86-87. [SRG.]

A Saturnus rendellenes árnyékáról. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. febr. 2. sz. p. 91. [SRG.]

Címképünk: Korszerű nagyteljesítményű rakéta indítása. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. márc. 3. sz. p. 99. [SRG.]

NAGY Ernő: A jövő rakétahajtóművei. (I.) = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. márc. 3. sz. pp. 99-102., címlap. [SRG.]

SINKA József: John H. Glenn. Az első amerikai űrutazása. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. márc. 3. sz. p. 108. 1962. febr. 20. [SRG.]

ACZÉL Etelka - BARTHA Lajos: A Ranger-terv. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. márc. 3. sz. pp. 134-135. [SRG.]

NAGY Ernő: A jövő rakétahajtóművei. (II.) = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. ápr. 4. sz. pp. 154-157. [SRG.]

HEGYI István: Piramis-misztika és a valóság. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. ápr. 4. sz. pp. 172-175. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy tényleges rádiócsillag. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. ápr. 4. sz. p. 185. [SRG.]

SINKA József: A "Kozmosz" mesterséges holdak. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. máj. 5. sz. pp. 217-218. Az ionoszférakutatás.; A korpuszkuláris és kis energiájú részecskék áramlata.; A magnetoszféra.; A meteoranyag. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászati egység problémája. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. máj. 5. sz. pp. 228-229. [SRG.]

KUN Imre: Csillagászati szakkörvezetői tanfolyam. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. máj. 5. sz. p. 237. A TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban. [SRG.]

TYITOV, G]erman] Sz[tyepanovics]: Egy nap a Föld körül. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. jún. 6. sz. pp. 250-252. [SRG.]

Kozmikus por a Földön. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. jún. 6. sz. pp. 273-275. A Scientific American 1960. évi februári cikke alapján: Gauser Károly. [SRG.]

BARTHA Lajos: A naptevékenység. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. jún. 6. sz. pp. 281-282. [SRG.]

RAPCSÁNYI László - TÓTH Endréné: Nagyfényű tűzgömbről szóló kéziratos feljegyzés egy régi kalendáriumban. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. júl. 7. sz. pp. 329-330. Az 1664. december 19-i tűzgömbről, melyet az 1664-re kiadott bécsi kalendáriumba jegyeztek be. [SRG.]

POLICH József: A tartalmi munka színvonalának emelése Baranyában. Társulati élet. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. júl. 7. sz. p. 336. A csillagászati ismeretterjesztésről. [SRG.]

Tudósaink a magaslégköri nukleáris kísérletekről. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. júl. 7. sz. p. 339. [SRG.]

BARTHA Lajos: Érdekes mesterséges égitestek. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. aug. 8. sz. p. 380. [SRG.]

A Vosztok-űrhajók páros repülése. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. szept. 9. sz. pp. 385-386. A Vosztok-3 és a Vosztok-4 közös repülése. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Seki-Lines 1962c. üstökös. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. szept. 9. sz. p. 426. [SRG.]

N. E. [NAGY Ernő]: A Mariner-terv. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. szept. 9. sz. p. 427. [SRG.]

A Hold fontosabb adatai. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. szept. 9. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Tejútrendszer csillagainak első nemzedéke. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. okt. 10. sz. pp. 440-443. [SRG.]

BOLESZNY Mária: A Nagy Magellán Felhő. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. okt. 10. sz. p. 471. [SRG.]

E. I.: Rádiócsillagászati obszervatórium Nancyban. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. okt. 10. sz. p. 473. [SRG.]

A Tejút kora. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. okt. 10. sz. p. 475. [SRG.]

NAGY Ernő: A rakéták irányítása. (I.) = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. nov. 11. sz. pp. 489-491. [SRG.]

BARTHA Lajos - SCHALK Gyula: Újabb eredmények a Venus-kutatásban. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. nov. 11. sz. p. 518. [SRG.]

A bolygók kelés és nyugvása 1963-ban. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. nov. 11. sz. p. 519. Táblázat. [SRG.]

Molekuláris hidrogén a bolygóközi térben. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. nov. 11. sz. p. 524. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az űrkutatás néhány problémája. Csillagászat és asztronautika 1963-ban.; A tektitek eredete. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. dec. 12. sz. pp. 529-531. [SRG.]

NAGY Ernő: A rakéták irányítása. (II.) = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. dec. 12. sz. pp. 546-548. [SRG.]

Világűr-múzeum. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. dec. 12. sz. p. 572. Moszkvában. [SRG.]

BARTHA Lajos: Porgalaxis a Tejútrendszer szomszédságában? = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. dec. 12. sz. p. 573. [SRG.]

BUGYI Balázs: Megemlékezés a fotolumineszcencia felfedezőjéről: Klatt Virgilről. = Természettudományi Közlöny 6.(93.) 1962. dec. 12. sz. p. 576. [SRG.]

WESZELOVSZKY Gyula: Kozmikus katasztrófa. Miért lesz február 5-én "vége" a világnak? = Tolna Megyei Népújság 12. 1962. jan. 25. 20. sz. p. 4. "Nemrégiben érdekes hír kapott lábra. Február 5-én Földünket kozmikus katasztrófa fenyegeti. Ez a katasztrófa hatással lesz a tengerek vizére és azok a növekvő erejű dagály miatt elborítják a Föld nagy részét. Sőt az is lehetséges, hogy a február 5-i helyzet miatt a Föld pályája is nagymérvű változást fog szenvedni. Ilyen és ehhez hasonló híreket az asztrológusok terjesztenek. ..." Fejezetcímek: Mi is tulajdonképpen az asztrológia?; Mi lesz február 5-én. "A csillagászati évkönyvekből néhány sorban értesülhetünk arról, hogy február 5-én 01 órakor teljes napfogyatkozás lesz, amely azonban nálunk nem figyelhető meg, [...] Most február 5-én egy érdekes jelenség esik egybe a fogyatkozás időpontjával. A Naprendszer 11 nagy égitestje közül 10 majdnem egyvonalban fog elhelyezkedni.
Pontosabban a Nap tőlünk távol eső oldalán lesz a Szaturnusz, Jupiter, Mars és a Venus bolygó, majd közben helyezkedik el a Nap és a felénk eső részére a Merkúr, a Hold, a Föld, az Uránusz, valamint a Plútó bolygó kerül. ..."; Volt-e már ilyen egybeesés? [HAI.]

WESZELOVSZKY Gyula: A kisbolygók. = Tolna Megyei Népújság 12. 1962. jan. 31. 25. sz. p. 4. "Bizonyára sokan hallottak naprendszerünk bolygóiról. Jelenleg kilencet ismerünk. Naptól való távolságuk szerint a következők: Merkúr, Venus, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Neptunusz, Uránusz és a Plútó. Ezeken az úgynevezett nagybolygókon kívül a Mars és a Jupiter között helyezkednek el a kisbolygók. Csaknem valamennyi kisbolygó pályája a Mars és a Jupiter között van. Bár ismerünk közöttük nem egyet, amely olyan nagy pályaexcentrikussággal rendelkezik, hogy amikor legközelebb van, a Naptól mindössze 28 millió km távolságra, a legtávolabbi ponton pedig 300 millió km-re kerül központi égitestüktől. Ezt a kisbolygót Ikarosznak hívják. De ne rohanjunk olyan gyorsan. Tekintsük át egy kicsit ezeket a bolygókat. ..." Fejezetcímek: Hogyan történt a felfedezésük?; Hány kisbolygót ismerünk?; Mekkora tömeget képviselnek ezek a kisbolygók?; A kisbolygók kutatása. [HAI.]

A fehér törpék. = Univerzum 6. 1962. máj. 5. (63.) sz. pp. 81-90. A "Znanyije-Szila" nyomán. [ZSE.]

MARTINOV, D. J.: Útban a Venus rejtélyének megoldása felé. = Univerzum 6. 1962. júl. 7. (65.) sz. pp. 88-96. [ZSE.]

Mágneses terek a világegyetemben. = Univerzum 6. 1962. szept. 9. (67.) sz. pp. 41-48. A "Nauka i Zsizny" cikke nyomán. [ZSE.]

Jelentés a Mars 1. útjáról. = Vas Népe 7. 1962. dec. 5. 284. sz. p. 2. A Mars 1. bolygóközi állomással létesített legutóbbi kapcsolat idején az állomás 11 millió 193 ezer kilométer távolságban volt a Földtől. Megállapították, hogy a Mars 1., ha eddigi pályáján halad, 193 ezer kilométer távolságban halad el majd a Mars mellett. [SRG.]

P. Th. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Világvége után. = Világosság 3. 1962. febr. 2. sz. pp. 36-39. Az 1962. febr. 5-i bolygóegyüttállással kapcsolatos rémhírek. [PTA.]

MURÁNYI Mihály: És mégis mozog ... = Világosság 3. 1962. febr. 2. sz. pp. 40-43. 320 évvel ezelőtt halt meg Galilei. Lodovico Geymonat Galilei-életrajzának szövege alapján. [KSZ.]

KIS Tamás: Bertolt Brecht: Galilei élete. = Világosság 3. 1962. ápr. 4. sz. pp. 51-53. Az eredeti dráma és a budapesti Nemzeti Színház előadásának ismertetése. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A világegyetem térbeli végtelensége és a modern materializmus. = Világosság 3. 1962. máj. 5. sz. pp. 23-31. [KSZ.]

NYERGES Ágnes: A csillagjóslásról. = Világosság 3. 1962. máj. 5. sz. pp. 35-39. Az asztrológia története és kritikája. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Élet a világegyetemben. = Világosság 3. 1962. szept. 9. sz. pp. 22-29. Elképzelések más lakott világokról.; Nem minden égitesten lehetséges élet.; Jeans elmélete elnépteleníti a világegyetemet.; Az élő anyag előfutárai a világegyetemben.; Űrutazás a naprendszerek között.; Mesterséges rádiójelek a világűrből. [SRG.]

SINKA József: Tágul-e a világegyetem? Egy csillagászati megfigyelés értelmezéséről. = Világosság 3. 1962. nov. 11. sz. pp. 37-40. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A kereszténység régi hal-szimbóluma. = Világosság 3. 1962. nov. 11. sz. pp. 52-53. [PTA.]

          1963.

BARABÁS János - KOHLER Gyula: Optikai műszerek. Budapest, 1963. Műszaki Könyvkiadó, Szegedi Nyomda Vállalat, 276 p., 12 t. Szakmailag ellenőrizte: Dékány Sándor. Általános fénytani ismeretek. Lencsék és lencserendszerek. Az emberi szem optikája. Távcsövek. Spektroszkópia. [KSZ.]

BÁRÁNY Nándor: A látás. Az emberi szem és a fényfelfogó szervek. Budapest, 1963. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat. 199 p. /Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából. 4141./A lencsékről általában. (pp. 11-22.), A több tagból álló lencserendszer. (pp. 29-37.); Lencsék képalkotási hibái. (pp. 38-48.); Az emberi szem. (pp. 72-87.); A szem fényérzékenysége. (pp. 87-88.); A szem látómezeje. (pp. 88-92.); A feloldóképesség. (pp. 92-93.); A csillagászati távcső. (pp. 175-176.). [KSZ.]

CSATÓ István: A kozmosz partján. Az űrkutatás története. Budapest, 1963. Kossuth Könyvkiadó, Athenaeum nyomda. 412 p. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 269 p. [SRG.]

EINSTEIN, Albert: A speciális és általános relativitás elmélete. Szerk. és az utószót írta: Maróti Lajos. Ford.: Vámos Ferenc. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 206 p. Einstein 1916 decemberében kelt előszavával. Bevezetővel (Budapesten kelt 1962. augusztus hó) és jegyzetekkel ellátta: Novobátzky Károly. A fordítást az eredetivel összevetette és szakszempontból ellenőrizte: Károlyházi Frigyes. Csillagászat: pp. 105-123. [KSZ.]

GAUSER Károly - SZTRÓKAY Kálmán: Az ember és a csillagok. Népszerű csillagászat. Budapest, 1963. Tankönyvkiadó Vállalat, Egyetemi Nyomda. 327 p. Gauser Károly előszava 1962 novemberében kelt Budapesten. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Erők és energiák a Föld életében. Tanulmányok az általános geofizika és a rokontudományok köréből. Budapest, 1963. Gondolat kiadó, Franklin-nyomda. 332 p., 11 t. /Stúdium könyvek. 39./ Szakmailag ellenőrizte Tóth Géza. Csillagászati vonatkozások: pp. 13-63. [SZF.]

HÉDERVÁRI Péter: A Mars belső szerkezetéről. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 83-87. Különlenyomat a Magyar Fizikai Folyóirat 11. köt. 1963. 2. füzetéből. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Terresztrikus-típusú bolygómodell n számú szeizmikus törésfelület létezése esetén. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 269-284. Különlenyomat a Magyar Fizikai Folyóirat 11. köt. 1963. 4. füzetéből. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Venus belső szerkezetéről. Budapest, 1963. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 191-196. Klny. a Magyar Fizikai Folyóirat 1963. 3. füzetéből. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: A végtelen Világegyetem. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 266 p. /Családi kiskönyvtár./ Szakmailag ellenőrizte: Róka Gedeon. [KSZ.]

JÁNOSSY Lajos: Kozmikus sugárzás. 2. átdolg. kiad. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 223 p. Lektorálta: Gyulai Zoltán. [KSZ.]

JÁNOSSY Lajos - ELEK Tibor: A relativitáselmélet filozófiai problémái. Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 351 p. Lektorálta: Márkus György. [KSZ.]

KÁDÁR László: A földforgás okai és következményei. Debrecen, 1963. Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézete, a Debreceni Egyetemi Könyvtár Rotaprint sokszorosítása. 47 p. A földforgás című fejezet (pp. 14-21.) a szerzőnek és fiának Kádár Imrének a közös munkája. [KSZ.]

KARSAY Ferenc: Csillagászati és földi helymeghatározás. Kézirat. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1963, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi nyomda. [KSZ.*]

KULIN György: Az ember és a világmindenség. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Terv Nyomda. 119 p. /Ismeretterjesztő kiskönyvtár. 52./ Lektorálta: Balló István. Szakmailag ellenőrizte: Róka Gedeon. [KSZ.]

MARTINOV, D. [Dmitrij] J. [Jakovlevics]: A száguldó pillanat. Ford.: Hegedüs Magda. Budapest, 1963. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum nyomda. 86 p. Szaklektor: Ponori Thewrewk Aurél. Az időmérés és az időszámítás története. [KSZ.]

NOVOBÁTZKY Károly: A relativitás elmélete. 2. jav. kiad. Budapest, 1963. Tankönyvkiadó Vállalat, Egyetemi Nyomda. 202 p. /Egyetemi tankönyv./ Az 1962-es: második, javított kiadásnak változatlan utánnyomása. A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezet: Gravitációs egyenletek (pp. 151-196.). [KSZ.]

RADCZUN, Günter: Máglyák és csillagok. Ford.: Kárpáty Csilla. Budapest, 1963. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 200 p. /Búvár könyvek. 41./ Szakmailag ellenőrizte: Róka Gedeon. Kopernikusz, Bruno, Kepler, Galilei élete és tevékenysége. [KSZ.]

RADNAI Lóránt: A Citadella. Budapest, 1963. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Athenaeum Nyomda. 31 p. /Műemlékeink./ Csillagászat: A gellérthegyi csillagvizsgálóról. pp. 13-14., p. 17., p. 26. [KSZ.]

A természettudományok fejlődése Nyugat-Európában a XVI. században és a XVII. század első felében. A csillagászat fejlődése. In: Világtörténet 4. kötet. Felelős szerk.: M. M. Szmirin. Ford.: Gáll Éva. Budapest, 1963. Kossuth Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. pp. 712-716. [HAI.]

A természettudományok zsebkönyve. 450 ábrával, 580 táblázattal, 32 fényképpel és 20 színes táblaképpel. 2. átdolg. és bőv. kiad. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Akadémia Nyomda. 839 p. A könyv 1959 évi első kiadása elfogyott. A kiadó a második kiadás megjelentetéséhez az NDK-ban 1961-ben megjelent könyv 13. kiadását vette alapul. Az első magyar kiadást lényegesen átdolgozták. Csillagászat: Idő (pp. 109-125. Időmértékek, időmérés, naptár, húsvét, időmérés története. Fordító: Róka Gedeon).; A Világegyetem (pp. 330-383. Fordító: Róka Gedeon).; A Föld (részben csillagászati: pp. 384-482. A Nap és a Föld. A Föld alakja, nagysága. Földmágnesség. Helymeghatározás a földfelszínen. Fordító: Kiss Dezsőné). A könyv szakmai ellenőrei között: Guman István. [KSZ.]

Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 413 p. Csillagászat: Tudományos eredménynaptár 1961 január- december (pp. [9-17.]). Számos csillagászati és űrkutatási vonatkozással.; A Világegyetem című fejezet cikkei (pp. 344-406.). [HAI.]

VSZEHSZVJATSZKIJ, Sz. K. - KAZJUTYINSZKIJ, V. V.: Világok születése. A mai kozmogónia filozófiai problémái. Ford.: Nagy Ernő. Budapest, 1963. Kossuth Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 251 p. /Korunk világnézeti kérdései./ V. Ambarcumján előszavával. [KSZ.]

Mesterséges égitestek és űrhajók 1957. X. 4 - 1962. XII. 31. Összeállította: Sinka József. In: Csató István: A kozmosz partján. Az űrkutatás története. Budapest, 1963. Kossuth Könyvkiadó, Athenaeum nyomda. pp. 385-408. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1963. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 3-63. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1963-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 65-79. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1961. június 1 - 1962. május 31). In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 81-88. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT csillagászati és űrhajózási szakosztályainak 1961/62. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 89-96. [SRG.]

KULIN György: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia bemutató csillagvizsgálóinak működéséről. (1961. május 1 - 1962. április 30-ig). In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 97-113. Beszámolók: Borbás Mihály Baja; Zétényi Endre Eger; Szitter Béla Győr; Frisnyák Sándor Miskolc; Bernáth Erzsébet Kaposvár; Borbély Gábor Székesfehérvár; Tokody Lajos Szolnok; Fáy József Szombathely; Zöldág Imre Zalaegerszeg. [SRG.]

MASZJEVICS, A. G.: A Nemzetközi Csillagászati Unió XI. közgyűlése. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 114-127. 1961. aug. 14-24-ig tartották az Egyesült Államokban. [SRG.]

NAGY Ernő: A mesterséges égitestekkel elért tudományos eredmények. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 128-147. [SRG.]

RUSSEL, Bertrand: A természettudomány születése. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 148-163. Ford.: Maróti Lajos. [SRG.]

KULIN György: Élet a kozmoszban - mai szemmel. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 164-181. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A Világegyetem kémiája. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 182-198. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj. - BENDER Leventéné: A Mars holdjainak problémája. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 199-203. [SRG.]

MARKOWITZ, W. M.: Az efemeris-idő másodperce. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 204-211. Fordította: Barlai Katalin. [SRG.]

ACZÉL Etelka - BARTHA Lajos, ifj.: A Föld és a bolygók szerkezete. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 212-237. [SRG.]

MARX György: Neutrinócsillagászat. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 238-252. [SRG.]

ALMÁR Iván: Könyv- és lapszemle. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 252-263. Az 1960 május és 1962 április között megjelent csillagászati és asztronautikai irodalom. [SRG.]

SZŐKE Anna - SZŐKE Béla: Grafikus öröknaptár. In: Csillagászati évkönyv az 1963. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 264-267., 1 t. [SRG.]

RAPCSÁNYI László: Régi magyar csíziók és kalendáriumok. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1963. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi nyomda. pp. 70-74. [VSK.]

KULIN György: A rádióvisszhang szerepe a csillagászatban. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1963. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi nyomda. pp. 103-106. [VSK.]

SINKA József: A Naprendszer kutatásának újabb eredményeiből. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1963. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi nyomda. pp. 137-140. [VSK.]

TAMÁSI Zoltán: Milyen hajtóanyaggal utaznak az űrutasok? In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1963. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi nyomda. pp. 231-234. [VSK.]

WOLFNER András: Műanyagok az űrhajózásban. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1963. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi nyomda. pp. 275-278. [VSK.]

PONORI THEWREWK Aurél: Egy megtévesztő áltudomány: az asztrológia. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1963. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi nyomda. pp. 325-328. [VSK.]

ZÁCH Alfréd (A Die Umschau nyomán): Meteorológiai műholdak. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1963. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi nyomda. pp. 401-403. [VSK.]

NAGY Ernő: Az űrkutatás eredményei 1962-ben. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1963. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1962. Gondolat Kiadó, Egyetemi nyomda. pp. 421-426. [VSK.]

Részletek a "Mein Weltbild"-ből. Albert Einstein székfoglaló beszéde a Porosz Tudományos Akadémián 1914-ben. In: Jánossy Lajos - Elek Tibor: A relativitáselmélet filozófiai problémái. Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 333-349. [KSZ.]

MÁNDOKI László: Szalmásút. In: A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1962. Pécs, 1963. pp. 287-302. A csillagnevek, csillagképnevek, égi objektumok népi elnevezéseiről általában. A Tejút klasszikus Via Lactea típusú elnevezései. Ezen kívül a Tejút preklasszikus elnevezései közül az égen lévő, vagy az égre felvitt elszórt szalma vagy más termesztett növényi anyag (polyva, kenderpozdorja, széna, borsó) névtípusa. Ezek vizsgálata a Kárpát-medence magyarlakta területein. Kitekintéssel a délszláv, a balkáni, a mediterráneum északi részén élő és a Kaukázusi népekre. [KSZ.]

NAGY Ernő: Űrrakéta - világűrkutatás. In: Lányok Évkönyve 1963. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1962. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 172-175. [SRG.]

SINKA József: Új tudomány: az űrbiológia. In: Lányok Évkönyve 1963. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1962. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 315-317. [SRG.]

NÉMETH László: Galilei. Történeti dráma. 1953. In: Németh László: Történeti drámák. VII. Gergely. Husz János. Galilei. II. József. 1. köt. 3. kiad. Budapest, 1963. Szépirodalmi Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 189-314. [KSZ.]

JAZDOVSZKIJ, Vlagyimir Ivanovics: Az ember űrrepülése. In: Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 348-358. A szerző rövid életrajza [p. 346.]. [HAI.]

GAGARIN, Jurij Alekszejevics: Teljesítettem a feladatot. In: Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 359-360. A szerző rövid életrajza [p. 346.]. [HAI.]

TYITOV, German Sztyepanovics: Felejthetetlen 25 óra. In: Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 361-363. A szerző rövid életrajza [p. 346.]. [HAI.]

Amerikai űrhajósok. In: Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 364-365. [HAI.]

FESZENKOV, Vaszilij Grigorjevics: A kozmikus anyag és a Föld. In: Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 366-374. A szerző rövid életrajza [p. 347.]. [HAI.]

BARABASOV, Nyikolaj Pavlovics: A rejtélyes Venus bolygó. In: Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 375-382. A szerző rövid életrajza [p. 347.]. [HAI.]

ZELMANOV, Abram Leonyidovics: A Metagalaktika és a világegyetem. In: Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 383-406. A szerző rövid életrajza [p. 347.]. [HAI.]

RÓKA Gedeon - GAUSER Károly: A föld kialakulása. In: A világ csodák nélkül. Budapest, 1963. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. pp. 39-64. Ez a 228 oldalas, 8 nagy fejezetet tartalmazó könyv II. fejezete. Tartalma: Az ókori világkép. A középkori csillagászati világkép. Új világkép. Új tudomány: a kozmogónia. A megmaradási tételek és a csillagászat. A bolygókozmogónia módszere. A Naprendszer főbb tulajdonságai. A fontosabb naprendszer-keletkezési elméletek. Kant és Laplace elméletei. A Jeans-elmélet. Újabb utak a kozmogóniában. A Smidt-elmélet. A legújabb elméletek. A könyv I. és IV-VIII. fejezete nem kifejezetten csillagászati témájú. [HAI.]

RÓKA Gedeon - GAUSER Károly: A csillagok születése. In: A világ csodák nélkül. Budapest, 1963. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. pp. 65-83. Ez a 228 oldalas, 8 nagy fejezetet tartalmazó a könyv III. fejezete. Tartalma: A csillagok - távoli Napok. A Nap "központifűtése". "Fák" a csillagerdőben. A csillagok kialakulása. A csillagok kora. Csillaghalmazok. Csillagtársulások. "Ma" született csillagok. A csillagrendszerek keletkezése. A könyv I. és IV-VIII. fejezete nem kifejezetten csillagászati témájú. [HAI.]

A Világmindenség. 1. köt. Szerk.: P. Barlai Katalin, ifj. Gellért Oszkár. Előszó: Köpeczi Béla. Munkatársak: Almár Iván, Aujeszky László, Balázs Júlia, Kulin György, Nagy Ernő, Pócs Lajos, Róka Gedeon, Zerinvári [ ! ] Szilárd. In: A Világmindenség. Az élő világ. 2. kiad. Budapest, 1963. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. pp. 13-264., 2 térk. /A kultúra világa. 1./ Előszó: Kovács István.; Csillagtérkép és holdtérkép melléklettel.; Almár Iván: Csillagászat és űrkutatás. pp. 241-262. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Csillagászati felismerések a Földről és a világegyetemről. In: Világnézeti nevelésünk természettudományos alapjai. (Segédkönyv a tanulók világnézeti neveléséhez.) Szerk.: Kocsis Ferenc. 1. köt. Budapest, 1963. Tankönyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 5-72. [KSZ.]

FÉNYES Imre: A materalizmus fizikai alapjai. In: Világnézeti nevelésünk természettudományos alapjai. (Segédkönyv a tanulók világnézeti neveléséhez.) Szerk.: Kocsis Ferenc. 1. köt. Budapest, 1963. Tankönyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 73-126. [KSZ.]

LUKÁCS József: A nagy visszavonulás. In: Világnézeti nevelésünk természettudományos alapjai. (Segédkönyv a tanulók világnézeti neveléséhez.) Szerk.: Kocsis Ferenc. 2. köt. Budapest, 1963. Tankönyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 177-254. A természettudományos és a vallásos világkép viszonya. [KSZ.]

KULIN György: Sugárzások záporában élünk. = Alföld 14. 1963. 12. sz. pp. 31-35. [SRG.]

N. E. [NAGY Ernő]: Az űrkutatás első öt éve. = Asztronautikai Tájékoztató 1963. jan. 1. sz. pp. 1-2. Forrás: Flight, 1962. okt. 11. [KSZ.]

N. E. [NAGY Ernő]: Az ENSZ közgyűlés határozata az űrkutatás békés alkalmazásairól. = Asztronautikai Tájékoztató 1963. jan. 1. sz. p. 2. A Flight 1962. dec. 20-i cikke alapján. [KSZ.]

A. I.: A radar-visszhang módszer alkalmazásának első lényeges eredményei a Venus bolygóval kapcsolatban. = Asztronautikai Tájékoztató 1963. jan. 1. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

N. E. [NAGY Ernő]: Explorer - 14. = Asztronautikai Tájékoztató 1963. jan. 1. sz. p. 5.. Forrás: Flight, 1962. okt. 11. [KSZ.]

N. E. [NAGY Ernő]: Explorer - 16. = Asztronautikai Tájékoztató 1963. jan. 1. sz. pp. 5-6. A Flight 1962. dec. 20-i cikke alapján. [KSZ.]

N. E. [NAGY Ernő]: Az Echo-kísérletek folytatása. = Asztronautikai Tájékoztató 1963. jan. 1. sz. pp. 6-7. Flight, 1962. okt. 18-i írása. [KSZ.]

N. E. [NAGY Ernő]: A Sigma-7 repülése. = Asztronautikai Tájékoztató 1963. jan. 1. sz. pp. 7-8. Walter Schirra 1962. okt. 3-án hatszor megkerülte a Földet. Forrás: Flight, 1962. okt. 18. [KSZ.]

N. E. [NAGY Ernő]: Az első amerikai-kanadai mesterséges hold. = Asztronautikai Tájékoztató 1963. jan. 1. sz. p. 8. A neve: Alouette. A Flight 1962. okt. 22-i cikke szerint. [KSZ.]

N. E. [NAGY Ernő]: A Mariner-2 kísérlet néhány fontos adata. = Asztronautikai Tájékoztató 1963. jan. 1. sz. pp. 8-9. Az amerikai Venus-rakéta. Forrás: Flight, 1962. dec. 27. [KSZ.]

N. E. [NAGY Ernő]: A Relay-1 felbocsátása. = Asztronautikai Tájékoztató 1963. jan. 1. sz. p. 10. [KSZ.]

NAGY Ernő: Az ENSZ tagállaminak adatszolgáltatása űrkutatási tevékenységükről. = Asztronautikai Tájékoztató 1963. márc. 2. sz. pp. 1-19. Az ENSZ Közgyűlés 1962. okt. 30-i okmánya alapján. A világűr kutatásával foglalkozó kormányzati és nem-kormányzati szervekről adatokat szolgáltatott: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Burma, Kambodzsa, Kanada, Ceylon, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Finnország, Franciaország, Irán, Olaszország, Laosz, Luxemburg, Mali, Mexikó, Nepál. Németalföld (Hollandia), Új-Zéland, Niger, Nigéria, Pakisztán, Lengyelország, Portugália, Dél-Afrikai Unió, Spanyolország, Svédország, Thaiföld, Nagy Britannia (Egyesült Királyság), USA, Jugoszlávia. [KSZ.]

KLECZEK, J.: Astronomical Dictionary (Angol, orosz, német, francia, olasz, cseh nyelven.) = Asztronautikai Tájékoztató 1963. júl. 3. sz. pp. 1-26. 34. Asztronautika. Magyar szakkifejezésekkel kibővítették: Almár Iván, Érdy Krausz György, Lukács Sándor, Nagy Ernő és Nagy István György a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály tagjai. Almár Iván egyoldalas bevezetőjével. Az összeállítás 273 asztronautikai kifejezés magyar megfelelőjét illeszti a hatnyelvű szótárhoz. [KSZ.]

NAGY Ernő: 1962. október 29. és november 2. között Párisban tartott "Az ember alapvető környezeti problémái a világűrben" (Basic Enviromental Problema of Man in Space) szimpózium előadásainak rövid kivonata. = Asztronautikai Tájékoztató 1963. dec. 4. sz. pp. 1-18. N. M. Sziszakjan: A Szovjetunió eredményei a világűr kutatásában.; W. R. Lovelace: Űrhajósok kiválasztása, a dinamikus vizsgálatokat is beleértve.; W. K. Stewart: Az ember űrrepülésének neurofiziológiai problémái.; I. M. Volinkin, P. P. Szakszonov: Az űrrepülés környezeti feltételei és ezek biológiai jellemzői.; U. C. Luft, T. P. K. Lim: Hipoxia alatti homóosztázis.; D. M. Kerslake: Hőveszteségek a világűrben.; R. K. Andjus: Hideg és anormális atmoszféra együttes hatásával szembeni tűrőképesség.; E. P. Hiatt: A dinamikus környezet hatása az ember űrrepülése közben.; E. A. Muller: A fizikai atrophia elkerülése tartós súlytalanság állapotában.; O. H. Gauer: A súlytalanság fiziológiai problémái és az alapkutatás.;
O. G. Gazenko, V. I. Jazdovszkij, V. N. Csernyigovszkij: Biológiai és fiziológiai kutatások rakéták és mesterséges holdak repülése közben.; G. J. Neary, E. V. Hulse: A sugárzás élettani veszélyei az ember űrrepülésének vonatkozásában.; P. P. Szakszonov, V. V. Antipov, N. N. Dobrov: Az űrrepülés sugárbiológiai problémái.; O. E. Reynold: A környezet biológiai jövője és az űrrepülés szerepe.; A. M. Genin, O. G. Gazenko, N. P. Szergejev: Az űrhajófülkék mesterséges környezetének kialakításával kapcsolatos néhány elv.; Ch. Jacquemin, P. Varene: A légzés mechanizmusa harántirányú gyorsulások közben.; M. Moravek: A stress-reakciók néhány jellemzője.; M. D. Jemeljanov, E. M. Juganov: Szenzoriális analizátorok reciprok hatásai űrrepülés közben.; D. Bloom, U. S. von Euler, M. Frankenhauser: Katecholamin kiválasztása és egyedi vonások az ejtőernyősöknél.; R. Grandpierre, R. Angiboust et. al.: Agyi elektromos reakciók rövid súlytalansági periódusokban.;
I. T. Akulinicsev, V. G. Deniszov: A mérnök pszichológiai problémái az űrrepülés viszonyaira alkalmazva.; J. Walawski, Z. Kaleta: A szívverés frekvenciájának és a kardiodinamikának a vizsgálata alámerítéssel szimulált tartós súlytalansági viszonyok között.; A. Graybiel: A súlytalan állapotban bekövetkező vesztibuláris zavarok iránti érzékenység megállapítása.; H. Kolder: A térbeli tájékozódás pontossága fokozott gyorsulás alatt, vizuális támpontok nélkül.; G. Ström: A pilóták szomatikus osztályozási módszerei. 1. az izmok a vérkeringési és a légzőrendszer jelenlegi állapota és 2./ a kiképzés alatti fejlesztés lehetőségei szerint.;
W. R. Adey, D. Flickinger: A központi idegrendszer funkcióinak orvosi-élettani ellenőrzése az űrben.; I. T. Akulinicsev, R. M. Bajevszkij, O. G. Gazenko: Az orvosi-élettani vizsgálatok módszerei és eljárásai az űrrepülésben.; S. White: Orvosi-élettani adatok gyűjtése a jövő űrkutatási programokhoz.; P. Howard: A fiziológiai ellenőrzés néhány problémája.; K. Steinbuch: Ember vagy automata a világűrben.; A. M. Mayo, C. L. Buddecke, G. R. Teneray: Adatregisztráló berendezések. [KSZ.]

KULIN György: Üzenetek a világűrből. = A Csillagos Ég. 5. 1963. 1. sz. pp. 3-13. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Újabb eredmények a bolygókutatásban. = A Csillagos Ég. 5. 1963. 1. sz. pp. 13-22. [KSZ.]

ZIGEL, F. J.: Milyen anyagból keletkezhetnek a csillagok? = A Csillagos Ég. 5. 1963. 1. sz. pp. 22-32. [KSZ.]

RENNER János: Az Eötvös kísérlet. = A Csillagos Ég. 5. 1963. 1. sz. pp. 32-36. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A csillagászati szakkörvezetők programmjáról és tevékenységéről. = A Csillagos Ég. 5. 1963. 1. sz. pp. 36-41. A szakkörök saját távcsöveinek fontossága. Egyszerű felszereléssel is lehet értékes megfigyeléseket végezni: napfoltok statisztikája, holdfelület topográfiája, bolygótopográfia, üstökösök fényképezése, változócsillagok megfigyelése. Könyvek beszerzése, külföldi csillagászati folyóiratok előfizetése. Közös nagyobb csillagvizsgálók építése. [KSZ.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Előzetes adatok a Mariner 2 eredményeiről. = A Csillagos Ég. 5. 1963. 1. sz. pp. 41-42. [KSZ.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A csillagközi mágneses tér erőssége. = A Csillagos Ég. 5. 1963. 1. sz. p. 43. [KSZ.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Az Orion köd mozgása. = A Csillagos Ég 5. 1963. 1. sz. pp. 43-44. [SRG.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Ki látta először a Mars holdjait. = A Csillagos Ég. 5. 1963. 1. sz. p. 44. 1864-ben D’Arrest a koppenhágai csillagvizsgáló 275 mm-es refraktorával észrevett a Mars közelében látszó fénypontokat, de nem ismerte fel, hogy azok holdak. [KSZ.]

H. Á. [HORVÁTH Árpád]: Stellárium. = A Csillagos Ég. 5. 1963. 1. sz. pp. 44-45. [KSZ.]

G. K. [GAUSER Károly]: Mekkorák a csillagképek? = A Csillagos Ég. 5. 1963. 1. sz. pp. 45-46. A 41253 négyzetfokos égen 88 csillagkép van. A Hydra 1303 négyzetfokkal a legnagyobb. A Crux 68 négyzetfokkal a legkisebb. [KSZ.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Az Európai Űrkutatási Szervezet rakétatervei. = A Csillagos Ég. 5. 1963. 1. sz. p. 46. [KSZ.]

BAKTAI Mária - FEJES István - HORVÁTH András: Könyv- és lapszemle. Az 1962 áprilisától - 1962 december végéig megjelent csillagászati és asztronautikai irodalom. = A Csillagos Ég. 5. 1963. 1. sz. pp. 47-54. [KSZ.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 5-10. Az 1963. máj. 27-i választmányi ülésen elhangzott előadás. [KSZ.]

Viták a Mars bolygón lehetséges életről. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. p. 11. [KSZ.]

FESZENKOV, V. G.: A Mars és a szerves élet. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 11-18. [KSZ.]

GUSCSEV, Szergej: Tények, hipotézisek és bizonyítékok a Marsról. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 19-24. [KSZ.]

SARTWELL, Frank: A Mariner II. kutatóútja az életnélküli Vénusz közelében. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 24-34. [KSZ.]

MARIK Miklós: A Világmindenség szerkezete. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 35-45. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Atom és Világegyetem. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 45-55. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Van-e korszerű naprendszerkeletkezési elmélet? = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 56-60. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Akik életet loptak a Holdra is. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 60-64. Régi híradások a Hold lakosairól. [KSZ.]

Az Országos Választmány 1963 évi ülése. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 64-65. 1963. máj. 27-én. Az újonnan megválasztott vezetőség névsora: Elnök: Detre László. Elnökhelyettesek: Dezső Loránt, Ill Márton, Kulin György. Vezetőségi tagok: Földes István, Szabó Gyula. Titkár: Róka Gedeon. [KSZ.]

[FENYŐS László:] Ismerkedés a Holddal. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 65-66. A Fejér megyei Hírlap 1963. júl. 11-i számában megjelent cikk alapján. Hajmási József rendszeres távcsöves bemutatásokat tart Székesfehérváron. [KSZ.]

[Gyöngyös város csillagászati szakcsoportja 1963. jún. 28-án hordozható távcsövet kapott.] = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. p. 66. A gyöngyösi csoport 26 fővel, 6 gépkocsival Piszkéstetőre látogatott, ahol Detre László fogadta őket. [KSZ.]

P. Th. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Látogatás Piszkéstetőre. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 66-67. Az Uránia Csillagászati Szakköre (33 fő) 1963. jún. 23-án, Budapestről bérelt busszal látogatta meg Piszkéstetőn a mátrai csillagvizsgálót. [KSZ.]

G. K. [GAUSER Károly]: Az első magyar kisplanetárium. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. p. 67. "A Vidám Parkban felállított Zeiss planetáriumot az elmúlt évben összesen 56 ezer néző kereste fel. A Zeiss-gyár összehasonlító statisztikái szerint jelenleg a magyar kisplanetárium a leglátogatottabb a világon, sőt nem egy híres nagyplanetáriumot is (például a jénait) megelőzött nézőszám tekintetében. Az elmúlt év második felében a budapesti Uránia Csillagvizsgáló munkatársaiból ismét több előadót sikerült kiképezni a planetárium részére, elsősorban Licskó Ildikót, később P. Boleszny Máriát, ez évben pedig Schalk Gyulát." [KSZ.]

Új csillagvizsgáló épül Fűzfőgyártelepen. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 67-68. Két éve kezdte munkáját a csillagászati szakkör. Bencze Sándor szervezőmunkája támogatást nyert egy kupolás csillagvizsgáló felépítésére a Nitrokémia Ipartelep Vállalattól és a Beloiannisz Kultúrotthontól. [...] Győr, Miskolc, Szolnok és Tiszapalkonya után újabb nagyszerű példa a fűzfői kezdeményezés. [KSZ.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Radarvisszhang a Merkurról és a Marsról. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 69-71. [KSZ.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Kisbolygó felfedezési rekordok. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. p. 71. [KSZ.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A Mars mérete és alakja. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. p. 72. [KSZ.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Marskutatás a magaslégkörből. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. p. 73. [KSZ.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Egy különös szupernóva. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 73-74. Különös változócsillag, melyre V. Szatyvalgyev tadzsik csillagász hívta fel a figyelmet. A Kis Medve csillagképben 1956. szept. 24-én 6 mg, 1957. máj. 22 én 10 mg körüli, 1957. decemberében már 16 mg alatti. [KSZ.]

M. B. [BISZERKA, Markovlyev]: Rakétakísérletek Japánban. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 74-76. [KSZ.]

G. K. [GAUSER Károly]: Csillagászati újdonságok, érdekességek. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 76-78. [KSZ.]

G. K. [GAUSER Károly]: A bolygók relativisztikus perihélium mozgása. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 78-79. [KSZ.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Otto Struve halálára. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 79-80. [KSZ.]

G. K. [GAUSER Károly]: Dr. Joseph Pawsey. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 80-81. [KSZ.]

G. K. [GAUSER Károly]: Gabrielle Flammarion /1876-1962/. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. p. 81. Gabrielle fiatalon tagja lett a Société Astronomique de France-nak, majd 1903-tól titkárnői állást vállalt az egyesület alapítója Camille Flammarion mellett. Évtizedeken át végzett bolygómegfigyeléseket. 1915-ben az egyesület titkára lett. 1919-ben feleségül ment az akkor 77 éves Flammarionhoz, akinek 1925-ös halála után ő szerkesztette az egyesület Bulletin-jét. Majd megalapította a L’Astronomie csillagászati ismeretterjesztő folyóiratot, és újra felvirágoztatta az egyesületet. [KSZ.]

G. K. [GAUSER Károly]: Harold Spencer Jones. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 82-83. [KSZ.]

BAKTAI Mária - FEJES István - HORVÁTH András: Könyv- és lapszemle. Az 1963 januárjától - 1963 június végéig megjelent csillagászati és asztronautikai irodalom. = A Csillagos Ég 5. 1963. 2-3. sz. pp. 83-90. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Föld magnetoszférája. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 5-12. [SRG.]

A Szolnoki Cukorgyár TIT Uránia Csillagvizsgáló Vezetősége: Az I-III jupiterholdak jelenségeinek megfigyelése. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 13-14. [SRG.]

GELLÉRT András: Nova Herculis 1963 felfedezése és megfigyelése. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 14-17. A 4 magnitúdós nóvát február 6-án fedezte fel L. C. Peltier amerikai és Elis Dahlgren svéd amatőrcsillagász. Az Urániából április 23-tól észlelték és 172 becslést végeztek szeptember 30-ig. [SRG.]

Magyarország amatőrcsillagászainak I. Országos találkozója. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 18-23. Szentendre, 1963. szeptember 21-22. A történtek részletes beszámolója. A 79 résztvevő név- és címjegyzékével. Kulin György adta át a választmány nevében Bartha Lajosnak a Szentendre Városi Tanácsa által alapított emlékérmet [A Zerinváry-érmet]. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj. - PONORI THEWREWK Aurél - TOKODY Lajos: A magyarországi amatőrcsillagászok 1963. szeptember 21.-én és 22.-én Szentendrén megtartott I. országos találkozójának határozatai. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 24-25. [SRG.]

HAJMÁSI József: Az 1963. évi Csillagászati Hét. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 26-28. A székesfehérvári Csillagászati Hétről, mely 1963. okt. 21-26-ig tartott a Megyei Művelődési Ház Ady termében. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Az egri Csillagászati Hét. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 29-30. Az egri főiskola II. emeleti fizikai előadójában. [SRG.]

MAJOR Imre: Csillagászati Hét Bács-Kiskun megyében. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 30-31. A kiskunfélegyházi járás néhány községében. [SRG.]

[Csillagászati Hetek.] = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 31-32. Szombathelyen 1963. nov. 18-23-ig tartották. Nógrád megyében Salgótarjánban, Balassagyarmaton és néhány községben voltak előadások. A debreceni Csillagászati Hét is sikerrel zárult okt. 21-22-én. A pécsi Csillagászati Hét előadásain összesen 820 fő vett részt. Békés megyében Békésen, Békéscsabán, Gyulán, Orosházán hangzottak el az előadások. Miskolcon a Kilián toronyház X. emeletén lévő új Uránia Csillagvizsgáló ünnepélyes megnyitásával okt. 20-án kezdődött a Csillagászati Hét. A szolnoki Uránia előadásait is szép számú közönség látogatta. [KSZ.]

Csillagászati és űrhajózási tematikájú munkásakadémiák. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 33-34. Szolnokon, Törökszentmiklóson, Jászberényben. [SRG.]

S. J. [SINKA József]: Közös szovjet - amerikai űrprogram. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. p. 35. [SRG.]

S. J. [SINKA József]: Francia űrkutatási centrum. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 35-36. [SRG.]

S. J. [SINKA József]: A szovjet űrkutatási program. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. p. 36. [SRG.]

S. J. [SINKA József]: LASER - mesterséges hold pályájának mérésére. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 36-37. [SRG.]

S. J. [SINKA József]: Hold-családok és a Naprendszer. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. p. 37. [SRG.]

S. J. [SINKA József]: Napészlelő rádiótávcső Ausztráliában. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. p. 37. [SRG.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Marskutatás - léggömbről. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 38-39. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: Csillagászati hírek, érdekességek, újdonságok. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 39-42. H. W. Babcock kinevezése.; A halmazváltozók száma.; Új meteorológiai mesterséges hold.; Az árnyék sebessége a Holdon.; Szupersűrű csillagok.; Vízpára a Mars bolygón.; A világ legnagyobb holdmakettje.; Űrhajók falvastagsága.; A Polaris elnevezései.; Meteorok földrehullásának időpontja. [SRG.]

SCHALK Gyula: 90 éves Einar Hertzsprung a világhírű csillagász. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 42-44. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: S. B. Nicholson meghalt. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 44-45. [SRG.]

BAKTAI Mária - FEJES István - HORVÁTH András: Könyv és lapszemle. = A Csillagos Ég 5. 1963. 4. sz. pp. 45-50. [SRG.]

KULIN György: A citadella horizontja. = Élet és Irodalom 7. 1963. 10. sz. pp. 1-2. Hozzászólás Maróti Lajos az Élet és Irodalom 1963. 9. sz. 1-2. oldalán olvasható cikkéhez. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Kozmosz horizontja. (Hozzászólás a "két kultúra" vitához.) = Élet és Irodalom 7. 1963. jún. 15. 24. sz. p. 3. Kopernikusz szellemi öröksége az egyik fejezet címe. [SRG.]

Televízió a csillagászatban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. jan. 6. 1. sz. pp. 27-28. A távcső és a televízió-kamera kombinációja. A Priroda és a Die Sterne cikkei nyomán. [VEJ.]

Sima a Venus felszíne? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. jan. 6. 1. sz. p. 28. Amerikai kísérletek rádióhullámokkal. [VEJ.]

Helyreigazítás. = Élet és Tudomány 18. 1963. jan. 13. 2. sz. p. 28. "Lapunk múlt évi 52. számának "Évvégi égi leltár" című cikkébe értelemzavaró sajtóhiba került. Az 1654. oldal 2. hasábja 3. bekezdésének utolsó mondata helyesen: "Szép siker viszont, hogy a MARINER-2 mozgását szept. 4-én 2 335 000 km távolságból sikerült úgy módosítani, hogy az űrrakéta a célbolygót december 14-én alig 34 000 km-re közelítette meg." [HAI.]

ALMÁR Iván: Nagy Ernő: Az űrrepülés jövője. Bp. 1962. = Élet és Tudomány 18. 1963. jan. 20. 3. sz. p. 73. Könyvismertetés. [SRG.]

NAGY Ernő: A mesterséges holdak és a hidegháború. = Élet és Tudomány 18. 1963. febr. 10. 6. sz. pp. 163-165. A meteorológiai és a híradástechnikai mesterséges holdak katonai célokra is felhasználhatók: "kémholdak". Mások fizikai erőket is képviselhetnek. Pl. fegyverek. [VEJ.]

Egy amerikai rádióteleszkóp "halála". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. febr. 10. 6. sz. p. 188. Nyugat-Virginiában félbemaradt egy 180 m-es rádióteleszkóp építése. [VEJ.]

MEZEY László: Az arab tudomány és Európa. 1. = Élet és Tudomány 18. 1963. febr. 24. 8. sz. pp. 227-230. Csillagászat: (pp. 228-229.). "...Amikor az arabok még a sivatagot járták, csupán az éjszakai égbolt csillagai voltak számukra az iránytű és a térkép. A bizánci "hitetlenek" bevezették hódítóikat a csillagok világának rejtelmeibe is; arab nyelven adták kezükbe az ókor legnagyobb csillagászának, Ptolemaiosznak ismereteit. Hasonlóképpen gazdagították az arabok csillagászati ismereteit Irán mohamedán hitre tért lakosai: a Szasszanidáknak, a régi perzsa dinasztiának idejében élt csillagászok tudományával ajándékozták meg őket. A basrai kikötőből India felé hajózó kereskedők és tengerészek a hindu asztronómia eredményeivel tértek vissza. Az arabok csillagászati ismeretei így egyre bővültek, s a hajózási csillagászatban tökéletesített formában megjelent a görögök által használt asztrolábium, a csillagok állásához igazítható irányjelző.
Amikor Nyugaton még csak megalakult Nagy Károly feudális császársága (800 körül), Bagdadban - a kalifa új székhelyén - már csillagvizsgáló működött. Ez a neves arab csillagász, Al-Mámun kalifa tervei szerint épült. A legnagyobb muzulmán csillagász, Al-Battáni (850-928) eljutott annak megsejtéséig, hogy az akkoriban általánosan elfogadott ptolemaioszi világkép nem lehet helyes, hiszen - például - nem magyarázza meg a Hold mozgását sem. Al-Battáni növelte a földmérés pontosságát, csillagkatalógust állított össze, és csillagászati műszereket tervezett. ..." Ez a csillagászathoz köthető rész teljes szövege. [HAI.]

NAGY Ernő: A Venus-kutatás első eredményei. = Élet és Tudomány 18. 1963. febr. 24. 8. sz. pp. 238-239. Mariner-2 űrrakéta. A bolygó tömegének pontosabb meghatározása. További adatok begyűjtése, melyek azt bizonyítják, hogy a Vénusz semmiféle élet hordozására nem alkalmas. [VEJ.]

MEZEY László: Az arab tudomány és Európa. 2. = Élet és Tudomány 18. 1963. márc. 3. 9. sz. pp. 259-262. Csillagászat: (p. 260.). "...A fordítások révén Európa minden tudományága jelentősen gazdagodott. 1100 körül a csillagászatból csak annyit tudtak, amennyi az egyházi naptárszámításhoz és az évenként változó húsvéti dátumhoz, alkalmazkodó évi naptárak elkészítéséhez szükséges volt. Ám 1120-ban az angol Walcher már fokok, percek és másodpercek szerint végezte a csillagászati számításokat, s ebben való jártasságát Petrus Alphonsi spanyol zsidótól szerezte. 1126-ban a legtudósabb toledói fordító, a szintén angol bathi Adelard átültette al-Kwárizmi asztronómiai tábláinak szövegét, s szicíliai, szíriai és palesztínai utazásai során megismerkedett az asztrolábiummal is. Ennek alkalmazásáról értekezést is írt - a nyugati hajózás nagy hasznára.
Az asztronómiai ismeretek még inkább gyarapodtak Al-Batáni, Al-Zarkali és Al-Fargani csillagászati tábláinak és kézikönyveinek latinra fordítása révén. Az antik görögség legnagyobb csillagászának, Ptolemaiosznak Almagesztjét, asztronómiai összefoglalását nem sok időkülönbséggel fordítják le először görög, azután arab nyelvből (1160, illetve 1175 körül). ..." [HAI.]

Az első csillagrendszerek közötti szupernova. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. márc. 10. 10. sz. p. 319. Satyvalgyijev szovjet csillagász a Tadzsikisztánban lévő Dusanbei Asztrofizikai Obszervatóriumban egy érdekes csillagot fedezett fel az Ursa Minor csillagképben. Az 1955-ös palomárhegyi felvételeken sincs rajta, azaz 21,5 magnitúdó alatti. 1956. szept. 24-i felvételeken 6 magnitúdós, olyan fényes, hogy szabad szemmel is látható lehetett. 1957. szeptemberében 11,5 magnitúdós. 1962 végén 16 magnitúdó alatti. A legalább 10 magnitúdós fényesedés szupernóvára utal. Az Information Bulletin on Variable Stars 18., 19., 29. számai nyomán. A Nova Ursae Minoris 1956 koordinátái: RA= 16 fok 51’ 54", D= +77 fok 12,3’, 1900,0-ra. [VEJ.]

1000 fokos hőmérséklet a Hold belsejében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. márc. 10. 10. sz. p. 319. A Volksstimme cikke nyomán. [VEJ.]

FLÓRIÁN Endre: Újabb adatok a G-rétegről. = Élet és Tudomány 18. 1963. márc. 17. 11. sz. p. 347. "A földmágnesség szakértői régen sejtették, a rádióamatőrök már századunk elején felhasználták létezését, míg végül is 1924-25-ben a fizikusok fölfedezték azt az elektronokkal, ionokkal teli légréteget, amelyet azóta is "ionoszférá"-nak neveznek. Ezt a rádióhullámok terjedése szempontjából oly fontos légréteget immár 38 éve úgy kutatják, hogy folyamatosan csökkenő hullámhosszon, morzepontokhoz hasonló, rövid idejű rádiójeleket sugároznak függőlegesen a magasba, majd felveszik az ionoszféráról visszaverődő jelzéseket, így rövidesen rájöttek arra, hogy az ionoszférának több rétege van. [...]
F-réteg feletti és a negyvenes években már fölfedezett, általában 700 km-en vagy magasabban mérhető G-réteg csak ritkán észlelhető különösen a mi szélességi övünk felett: akkor, ha vagy a napsugárzás, vagy éppen a földmágnesség rendkívüli tevékenysége miatt sűrűbbé válik, mint az alatta elhelyezkedő F2, vagy ez válik amannál ritkábbá. Budapest fölött is észlelték már, az egyenlítőre tűző erős napsugárzás azonban különösen gyakran sűríti meg annyira a G-réteget, hogy a kongói ionoszféraállomások jelezhetik. Nemrégiben arról kaptunk hírt, hogy a közös angol-amerikai Ariel nevű mesterséges hold, mely az északi szélesség 54. fokától a déli szélesség ugyanilyen fokáig 400-1200 km magasan járja a légkört, szintén észlelte a G-réteget, mégpedig nemcsak az egyenlítő, hanem az egész vizsgált terület felett. ..." [HAI.]

Mentőcsónak az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. márc. 31. 13. sz. p. 415. Egyszemélyes, űrrepülésre is alkalmas siklórepülőgép. A Time Magazin írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Mégegyszer a bolygókutatásról. = Élet és Tudomány 18. 1963. ápr. 7. 14. sz. pp. 438-439. Mars-1 űrrakéta, Mariner-2 Venus-rakéta. [SRG.]

RADNAI Lóránt: A gellérthegyi csillagda. = Élet és Tudomány 18. 1963. ápr. 14. 15. sz. pp. 451-455. A "Budai Égvizsgáló-torony"-tól a Sánc utcai Uránia Csillagvizsgálóig. A történet két korabeli festménnyel illusztrált. [VEJ.]

KULIKOV, K. A.: A csillagos ég látképe a Holdról. = Élet és Tudomány 18. 1963. ápr. 21. 16. sz. pp. 501-503. A Föld képe a Holdról. A Föld forgásának és felszínének megfigyelése. Nappalok és éjszakák a Holdon. A Föld fázisai. Fogyatkozások megfigyelése a Holdról. Utazás a Hold Északi-sarkára. A Prirodában megjelent cikk nyomán. [VEJ.]

Szennyező anyagok a magasban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. ápr. 21. 16. sz. p. 511. A hordozórakéták égéstermékei súlyosan elszennyezhetik a felső légkört. A Time Magazin cikke nyomán. [VEJ.]

Két új meteorraj. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. ápr. 28. 17. sz. p. 540. Drakonidák és Cetidák, júliusban és szeptemberben figyelhetők meg. A Sciences et Avenir nyomán. [VEJ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A meteoritok problémája. 1. Szerves anyag a meteoritokban? = Élet és Tudomány 18. 1963. máj. 5. 18. sz. pp. 547-550. A meteorok és a meteoritok. Szénvegyületek a meteoritokban. Élőlények maradványai a meteoritokban? Ez utóbbiról további viták. [VEJ.]

NAGY Ernő: A "földi űrhajósok". = Élet és Tudomány 18. 1963. máj. 12. 19. sz. pp. 586-589. Tudósok, mérnökök, orvosok, szakemberek. Mindazok, akik megtervezik, elkészítik, elősegítik, kiszolgálják a Nagy Művet. Cikk a névtelenekről. [VEJ.]

A Föld 2000 millió évvel idősebb. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. máj. 19. 20. sz. p. 639. Újabb mérési módszerek meglepő eredménye. A Science Digest írása alapján. [VEJ.]

CHAMBRE Attila: Az űrhajózás és a békaemberek. Tarka tudomány. Amiről beszélnek... = Élet és Tudomány 18. 1963. máj. 26. 21. sz. p. 642. Az amerikai, tengerre leszálló űrkabinok fogadására kiképzett szakemberek. [VEJ.]

RÓKA Gedeon: Napirenden: A gravitáció. = Élet és Tudomány 18. 1963. máj. 26. 21. sz. pp. 643-646. Newton óta ismerik, számolnak vele és felhasználják, de lényegének mélyebb megismerése még várat magára. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Mágneses híd két csillagrendszer között. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. máj. 26. 21. sz. p. 668. A Palomar-hegyi nagy teleszkóppal polar-szűrőn keresztül sikerült lefényképezni. A Sky and Telescope nyomán. [VEJ.]

NAGY István György: Hogyan szállt le a negyedik amerikai űrhajós? = Élet és Tudomány 18. 1963. jún. 2. 22. sz. pp. 697-698. A fedélzeti automatika meghibásodása miatt Cooper őrnagy "Faith-7" nevű űrhajóját kézi irányítással hozta vissza a Földre. [VEJ.]

Geológiai kutatás mesterséges holddal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. jún. 2. 22. sz. p. 703. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Robbanások a világűrben? A rádiógalaxisok új magyarázata. = Élet és Tudomány 18. 1963. jún. 16. 24. sz. pp. 755-756. Elképesztő energiák. "Zsúfoltság" a galaxisok magjában. Szupernova-"láncreakciók"? Gravitáció keltette robbanások. Az elméleteket még nem tekinthetjük véglegesnek és lezártnak. [SRG.]

A második szovjet páros űrrepülés hőse és hősnője. Tarka tudomány. Amiről beszélnek... = Élet és Tudomány 18. 1963. jún. 23. 25. sz. p. 770. A Vosztok-6. repülése, fedélzetén Tyereskova és Bikovszkij. Fotójuk a 769. oldalon. [VEJ.]

Ilyen is lehet egy üzenet a világűrből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. jún. 23. 25. sz. pp. 797-798. Kapcsolatfelvétel más civilizációkkal, kettes számrendszerben kódolt rádióüzenetekkel. A Science Digest alapján. [VEJ.]

RÓKA Gedeon: Miből keletkeznek a csillagok? = Élet és Tudomány 18. 1963. jún. 30. 26. sz. pp. 808-810. Találkozhatnak-e a csillagok? Fiatal csillagok a társulásokban. Mi a protocsillag? Miért nem észlelhetjük a protocsillagokat? Hírt ad magáról a csillag előtti anyag? Tízmillió tonna egy gombostűfejben. Előrelendítő és visszahúzó elméletek. [VEJ.]

ECHTER Tibor: A nő és a kozmikus orvostudomány. = Élet és Tudomány 18. 1963. jún. 30. 26. sz. pp. 819-822. Tyereskova űrutazásának egyik célja volt: hogyan hatnak a kozmikus utazás körülményei a női szervezetre? Felkészítés és következtetések levonása. [VEJ.]

NAGY Ernő: Orvosi mérések az űrhajón. = Élet és Tudomány 18. 1963. júl. 7. 27. sz. pp. 835-838. Amit mérni kell. Pulzus mérése. Az EKG-görbe felvétele. A légzésszám mérése. Az elektroenkefalográf. Vérnyomás, testhőmérséklet. Távkonzílium az ember egészségi állapotáról. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Lesz-e gyűrűje a Földnek? = Élet és Tudomány 18. 1963. júl. 28. 30. sz. pp. 935-938. Elméletek újragondolása és összehasonlítása a bolygók meglévő és esetleges, vagy feltételezett gyűrűiről, illetve azok kialakulásának lehetőségeiről. Égimechanikai paradoxon. [VEJ.]

NAGY Ernő: A Syncom II. mesterséges hold. Tarka tudomány. Amiről beszélnek... = Élet és Tudomány 18. 1963. aug. 4. 31. sz. p. 962. Amerikai híradástechnikai, ún. geostacionárius hold. [VEJ.]

Készülnek már a holdtérképek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. aug. 4. 31. sz. pp. 987-988. A Hobby nyomán. [SRG.]

SINKA József: Csillagászati kutatások a Föld légkörén túl. 2-3. = Élet és Tudomány 18. 1963. aug. 11. 32. sz. pp. 1003-1005.; okt. 20. 42. sz. pp. 1319-1321. Sugárzásmérés mesterséges égitestekkel. A magnetoszféra kimutatása és vizsgálata. A berepült térség fizikai viszonyainak vizsgálata. [VEJ.]

A tudomány és a technika a jövő világában. = Élet és Tudomány 18. 1963. aug. 18. 33. sz. pp. 1027-1030. Részletek N. N. Szemjonov akadémikus beszédéből. A cikknek csillagászati ill. űrkutatási vonatkozásai is vannak. [VEJ.]

Csiszolás és matematika. = Élet és Tudomány 18. 1963. aug. 25. 34. sz. p. 1088. Az írás utalást tartalmaz Kulin Györgyre és a távcsőtükrök csiszolására. [VEJ.]

Kozmikus sugárzási laboratórium a Kaukázusban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. szept. 1. 35. sz. p. 1119. "Magasan a Kaukázusban, a Zhra-Zharo-szorosban épült fel a Grúz Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiájának kozmikus sugárzást vizsgáló intézete. A bolygóközi tájból érkező kozmikus sugarak - más néven kozmikus sugárzási részecskék - mindenütt és állandóan érik a Földet. Mihelyt ennek légkörén áttörtek, irányuk megváltozik, sebességük csökken, és a levegő atomjaival ütközve újabb részecskéket hoznak létre. Ezáltal tanulmányozásuk nehezebbé válik, bár a fizikusok a Wilson-kamra segítségével - amelyben a részecskék nyomát regisztrálhatják és rögzíthetik - így is meg tudják határozni a sugárzás erősségét és egyéb tulajdonságait. Minél magasabban fekszik azonban a vizsgáló állomás a tengerszint felett, annál kevesebb zavaró körülmény befolyásolja a kutatást. Ezért ez az intézet 2500 m magasan épült.
Andronikasvili akadémikus tervei és számításai alapján igen erős elektromágnest készítettek, amelynek súlya több ezer tonna, mágneses tere hat köbméter térfogatú. A hozzátartozó ködkamrát Mansavidze tervezte. Ezen kívül az intézet egy bonyolult elektronikával felszerelt ionizációs kamrával is rendelkezik." A Jugend und Technik nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Amatőrcsillagászok találkozója Szentendrén. = Élet és Tudomány 18. 1963. szept. 8. 36. sz. p. 1129. 1963. szeptember 21-22. [SRG.]

KANYÓ Sándor: A bolygók hőmérséklete. = Élet és Tudomány 18. 1963. szept. 8. 36. sz. pp. 1145-1146. Hogyan mérik az égitestek hőmérsékletét? Saját hőforrás, külső forrásból származó hőmérséklet. Hőelemek, rádióteleszkópok. [VEJ.]

A kacsák, a Nap és a csillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. szept. 8. 36. sz. pp. 1147-1148. A Kosmos írása alapján. A madarak tájékozódása és az égitestek aktuális állása közötti összefüggés. [VEJ.]

Nyomjelző mesterséges hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. szept. 8. 36. sz. p. 1148. Az Atomes nyomán. Lézer alkalmazása műholdak követéséhez. [VEJ.]

Fényképezés mélyhűtéssel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. szept. 8. 36. sz. p. 1151. "A filmek fényérzékeny rétegének (emulziójának) hűtése a megvilágítási idő, az expozíció lényeges megrövidítését teszi lehetővé. Amikor a csillagászok nagyon gyenge fényű csillagokat fényképeznek, az emulzió érzékenysége sokkal kisebb, mint pillanatfelvételeknél. Ennek oka az, hogy a gyenge fénnyel való megvilágítás esetén a látens - még elő nem hívott - képet alkotó ezüstgócok képződése rendkívül lassú, és még ezeket a kezdeti gócképződményeket is szétoszlatja a hőmozgás. A fotoréteg hűtése azonban csökkenti a hőmozgás e bomlasztó hatását, s ezért mutatkozik nagyobb érzékenység-kihasználás.
Bár a fényérzékenység a hűtés fokozásával kissé csökken, a flagstaffi (Egyesült Államok) csillagvizsgálóban sikerült a 20. magnitúdójú csillagok fényképezéséhez szükséges megvilágítás időtartamát egyharmadára csökkenteni azzal, hogy az emulziós réteget mínusz 35 C fokra lehűtötték. Még nagyobb időnyereséget értek el szárazjég (szilárd, mínusz 78 C fokos szénsav) alkalmazásával. Az Umschau nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

STEGENA Lajos: Magyarországon is látták a tunguz meteor fényjelenségét? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. szept. 15. 37. sz. p. 1179. Az 1908. június 30-i éjjeli bátyoki (Abauj-Torna vármegyei) fényjelenség leírása. [SRG.]

Szerves vegyületek a Holdon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. szept. 15. 37. sz. p. 1179. Színképelemzések alapján feltételezhető. [VEJ.]

Érdekes hasonlóság az afrikai árkok és a holdfelszín rianásai között. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. szept. 15. 37. sz. p. 1180. A Die Sterne nyomán. A Triesnecker-rianások és az Afrika keleti részén lévő törésvonalak hasonlósága. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrkutatók munkaértekezlete. Beszámoló a COSPAR varsói tanácskozásáról. = Élet és Tudomány 18. 1963. szept. 29. 39. sz. pp. 1223-1225. A legfontosabb: a nemzetközi együttműködés. [VEJ.]

ZÁCH Alfréd: Az égbolt díszei: a halójelenségek. = Élet és Tudomány 18. 1963. okt. 13. 41. sz. pp. 1288-1290. [SRG.]

Hogyan mérték meg a Vénusz bolygó hőmérsékletét? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. okt. 20. 42. sz. p. 1340. Az Electrical Engineering nyomán. A bolygó mellett elhaladó Mariner-2. fedélzetén elhelyezett radiméter segítségével. [VEJ.]

LUKÁCS Sándor: Távoli gondok az űrrepülésben. = Élet és Tudomány 18. 1963. nov. 3. 44. sz. pp. 1397-1399. Élelmiszerellátás hosszú távon. "Növényi élelmiszergyár". Planktonok? Halak? Baromfiak? A hibernáció és az élettartam. Egyelőre fikció. [VEJ.]

NAGY Ernő: A Poljot-1 manőverező űrhajó. Tarka tudomány. Amiről beszélnek... = Élet és Tudomány 18. 1963. nov. 17. 46. sz. p. 1442. Az első űreszköz, mely nemcsak pályája méreteit, de keringési síkját is képes volt megváltoztatni. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Több olvasónk érdeklődik: Hogyan jöhetett létre novemberben szivárvány! = Élet és Tudomány 18. 1963. nov. 17. 46. sz. p. 1447."Dr. Aujeszky László, a fizikai tudományok kandidátusa válaszol: Az idén több helyen is látott novemberi szivárvány valóban ritka jelenség, mert szivárványban rendszerint csak tavasszal és nyáron gyönyörködhetünk. November 2-án, szombaton Szekszárd felett a szivárvány fél óránál is tovább tündöklött az égbolton. Szivárvány akkor keletkezik, ha az égbolt egyik oldaláról napsugarak érkeznek, a szemközti oldalán pedig esőcseppek hullanak le egy felhőből. A szivárvány látványát nem a felhők apró vízcseppecskéi hozzák létre: a szivárvány keletkezéséhez lehulló nagy esőcseppekre (úgynevezett esőfüggönyre) van szükség. A szivárvány létrejöttének tehát két feltétele van: egyik oldalról napsütést kell kapnunk, a másik oldalon esőfüggönynek kell jelen lennie. ..." [HAI.]

BERKES Zoltán: Hány napra lehet az időjárást előrejelezni? = Élet és Tudomány 18. 1963. nov. 17. 46. sz. pp. 1459-1462. "...Újabban a meteorológia nagy segítséget kapott a mesterséges holdak révén. Ezek olyan térségeken - az óceánokon vagy a sivatagok felett is - meg tudják állapítani például a légkörnek felhővel való borítottságát, ahol kevés a földi meteorológiai észlelő állomás. Fontosabbak azonban azok a holdak, amelyek a sugárzási viszonyokat mérik, és éppen ők adhatják majd meg a választ arra a nehéz kérdésre, hogy miféle energiákkal gazdálkodik légkörünk, illetőleg mikor történik változás a be- vagy a kisugárzás erősségében. A távelőrejelzésnek ugyanis éppen az az elvi kérdése, hogy légkörünket a kozmosz irányában zártnak vagy nyíltnak tekinthetjük-e. Más szavakkal: a légköri mozgások energiaforrása, a Nap sugárzása egyenletes-e vagy változik?
Ha ugyanis a Napról eredő sugárzás változatlan, akkor légkörünk zártnak tekinthető, ha ellenben nem az, akkor külső hatások pergőtüze alatt áll. A sugárzásészlelések azt tanúsítják, hogy a Nap sugárzásában hosszabb s rövidebb periódusú változások és nem szabályos időközű változások is mutatkoznak, s ezek mind tükröződnek az időjárás változásaiban. Nos, a távelőrejelzés alapvető problémája épp itt rejtőzik. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy a Nap sugárzásváltozásainak előrejelzése nélkül a távprognosztika pontossága sem fokozható. [...] A "zavart" és a "nyugodt" Nap évei alatt végzett nagyszabású együttműködéstől várhatjuk e rendkívüli jelentőségű kérdés teljesebb megoldását és ezzel a távprognosztika fizikai alapokra helyezését is. Még egyszer hangsúlyozzuk itt is, hogy mielőtt a távelőrejelzés véglegesen megoldódhatna, a naptevékenység (kitörések) előrejelzését kell megvalósítani. ..." [HAI.]

Űrhajókat ellenőrző bója. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. nov. 17. 46. sz. p. 1471. Tengeren úszó amerikai műszigetek. A stuttgarti "Hobby" írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Az űrhajózás hete Párizsban. = Élet és Tudomány 18. 1963. nov. 24. 47. sz. pp. 1475-1477. A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség 34 tagállamának 800 képviselője vett részt a szept. 25-e és okt. 1-je között megrendezett kongresszuson. [VEJ.]

Mesterséges mikrometeoritok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. nov. 24. 47. sz. p. 1503. A meteoritok műholdakat károsító hatását vizsgálják laboratóriumi modelleken. A British Comm. & Electronics írása alapján. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A meteoritok problémája. 2. A kutatások újabb eredményei. = Élet és Tudomány 18. 1963. dec. 1. 48. sz. pp. 1515-1517. A "szervezett" elemek keletkezése. Lehet-e szó földi szennyeződésről? Honnan származnak a meteoritok? A Nature, a Sciences et Avenir és a Journal of the British Astronomical Association közleményeinek felhasználásával. [VEJ.]

NAGY Ernő: "Kindzierszky Emil: A gombfocitól az űrhajóig. (Móra Kiadó)" könyvről. = Élet és Tudomány 18. 1963. dec. 8. 49. sz. p. 1543. Könyvismertetés. [VEJ.]

Ehető űrhajó? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. dec. 8. 49. sz. p. 1567. "Készítsék a Holdra indítandó Apolló rakéta utasfülkéjének belsejét ehető anyagokból!" - javasolta az amerikai holdkutatási programot előkészítő tudóscsoport egyik vezetője. A javaslat azt célozza, hogy a Holdra küldött űrhajósok végszükség esetén elfogyaszthassák az űrhajó belső berendezését, ami alaposan meghosszabbíthatja az ott tölthető időt. Az űrhajó ehető bélése préselt és tartósított földi mogyoró és banán keverékéből készülne. Ezzel az anyaggal már végeztek is kísérleteket: pozdorjalemezeket préseltek belőle, és ebbe lyukakat fúrtak, formálták a lemezeket és alávetették az űrutazás során előforduló terheléseknek. Jól elviselte őket." A New Scientist nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

N. E. [NAGY Ernő]: A Kozmosz mesterséges holdak. Tarka tudomány. Amiről beszélnek... = Élet és Tudomány 18. 1963. dec. 15. 50. sz. p. 1570. Mostanáig 22 Kozmosz hold állt pályára. Ez eddig a legnagyobb kiterjedésű, legátfogóbb kísérletsorozat a világűrben. [VEJ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Vulkanikus jelenségek a Holdon? = Élet és Tudomány 18. 1963. dec. 15. 50. sz. pp. 1588-1590. Különös jelenségek a Holdon. Az Alphonsus-kitörés. Az Aristarchos rejtélye. További megfigyelések. [VEJ.]

Szovjet csillagászati és űrkutatási tervek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. dec. 15. 50. sz. p. 1599. Űrállomás, űrteleszkóp. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

STEGENA Lajos: A "befogott Hold" és a jégkorszak. - Egy fantasztikus elmélet margójára. - = Élet és Tudomány 18. 1963. dec. 22. 51. sz. pp. 1607-1610. Hans Hörbiger elmélete és annak tudományos cáfolata. [VEJ.]

A keringő obszervatórium. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. dec. 22. 51. sz. p. 1631. Az amerikaiak egyik érdekes műszere, az OSO, a "Nyugodt Nap Éve" kutatási céljaira. A Sapere nyomán. [VEJ.]

HERMAN László: Az "ellenrakéta" és működése. = Élet és Tudomány 18. 1963. dec. 29. 52. sz. pp. 1640-1643. Rakétafegyverek hadrendbe állítása űrkutatási eredmények felhasználásával. A MIDAS és a SAMOS mesterséges holdak. [VEJ.]

A Föld forgássebessége és a napfolttevékenység. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 18. 1963. dec. 29. 52. sz. pp. 1659-1660. Az összefüggést megfigyelték, de nem tekinthető teljes mértékben tisztázott kérdésnek. A Sapere írása alapján. [VEJ.]

KULIN György: Optikus csillagász. Távcsőoptikai ismeretek. = Ezermester 1963. december. pp. 407-408. [KIS.]

A csillagászat barátaihoz és amatőrjeihez, a csillagászati szakkörök tagjaihoz. = Ezermester 1963. december. p. 409. A csillagászat barátaihoz és amatőrjeihez, a csillagászati szakkörök tagjaihoz. Ez év szeptemberében tartották a magyar amatőrcsillagászok az első Országos Találkozót Szentendrén. Ennek a lelkes hangú megbeszélésnek egyik fő igénye az volt, hogy össze kell gyűjteni az ország amatőrjeit, hogy szervezettebb formában, eredményesebb munkát végezhessenek. A Budapesti Uránia Csillagvizsgáló vállalta, hogy az amatőröket tanácsokkal, útmutatásokkal látja el, kérjük ezért az Ezermester olvasói közül azokat, akik amatőrcsillagászok, vagy azok akarnak lenni, - szíveskedjenek nevüket és pontos címüket, valamint foglalkozásukat levelezőlapon bejelenteni az Uránia Csillagvizsgáló címére, Budapest, I., Sánc u. 3/b. Tel.: 258-268. Akik címüket beküldik, az amatőrmozgalomról írásbeli tájékoztatást kapnak. [KIS.]

MARX György: Neutrinócsillagászat. = Fizikai Szemle 13. 1963. jan. 1. sz. pp. 13-20. [SRG.]

GAUSER Károly: Az első magyar planetárium. = Fizikai Szemle 13. 1963. jan. 1. sz. pp. 27-29., címoldal. 1962. jan. 16-tól a budapesti Vidám Parkban (Budapest Főváros Tanácsa Vidám Park Vállalat) üzemelő kisplanetáriumi műszer részletes leírása. Fennállása első évében 1900 előadáson mintegy 56 ezer néző látta a mesterséges csillagos eget. [SRG.]

GAUSER Károly: A bolygók relativisztikus perihélium-mozgása. = Fizikai Szemle 13. 1963. febr. 2. sz. pp. 63-64. [KSZ.]

GRATTON, Livio: A csillagok fejlődése. = Fizikai Szemle 13. 1963. márc. 3. sz. pp. 79-84. Ravennában, 1962. nyarán elhangzott előadás. Ford.: Abonyi Iván. [KSZ.]

B. B.: Szuperkozmosz. = Fizikai Szemle 13. 1963. ápr. 4. sz. p. 126. P. F. Browne elmélete. A Nature 193/1962. alapján. [KSZ.]

U. J.: A Hubble-féle vöröeltolódás laboratóriumi vizsgálatának lehetősége. = Fizikai Szemle 13. 1963. máj. 5. sz. p. 160. [SRG.]

KULIN György: A Föld természetes holdjai. = Fizikai Szemle 13. 1963. jún. 6. sz. pp. 178-181. Elhelyezkedhetnek a Lagrange-féle librációs pontokban, ellipszispályán, különleges pályán. [KSZ.]

Címképünk: A fényképen a Taurus csillagképben lévő Pleiadok (magyar neve: Fiastyúk) csillagait körülvevő reflexiós ködöket látjuk. Ez a felvétel az elsők közül való, amely a Piszkéstetői Obszervatórium 90 cm átmérőjű Schmidt-távcsövével készült. A felvételt Lovas Miklós készítette 1962. augusztus 10-én. Expozíciós idő: 20 perc. = Fizikai Szemle 13. 1963. júl. 7. sz. címlapkép. [KSZ.]

HAJDU János: Fénysebességmérés az oktatásban. = Fizikai Szemle 13. 1963. aug. 8. sz. pp. 246-252. [SRG.]

GAUSER Károly: A Mariner 2. pályája és néhány mérési eredménye. = Fizikai Szemle 13. 1963. dec. 12. sz. pp. 387-388. [SRG.]

SÓLYOM Mihály: Gauser - Sztrókay: Az ember és a csillagok. = Földrajztanítás 6. 1963. 3. sz. p. 96. Könyvismertetés. [KSZ.]

HOMORÓDI Lajos: Geodéziai mesterséges hold. = Geodézia és Kartográfia 15. 1963. 1. sz. p. 66. Az 1962. okt. 31-én felbocsátott ANNA nevű, első geodéziai holdról.; A Geodézia és Kartográfia az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal, utóbb a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (később Földművelésügyi Minisztérium) Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal, valamint a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület (később a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság) lapja volt. Kiadta a Kartográfiai Vállalat, Budapesten. Kezdetben kéthavonta jelent meg és éves oldalszámozása folyamatos volt. 1996-től kezdve havi lap lett és az egyes számok újra kezdett oldalszámozást kaptak. Ettől kezdve elöl és hátul színes borítót viselt a lap. [KSZ.]

REGŐCZI Emil: Dr. Milasovszky Béla: Laplace-pontok időmeghatározásainak legkedvezőbb megoldása a meridián módszerre való különös tekintettel. (A Nehézipari Műszaki Egyetem Magyar Nyelvű Közleményei, VI. kötet. 1961.) = Geodézia és Kartográfia 15. 1963. 1. sz. pp. 73-74. A földrajzi hosszúság meghatározás tárgyában megjelent tanulmány ismertetése. [KSZ.]

HOMORÓDI Lajos: Kövesligethy Radó születésének 100. évfordulójára. = Geodézia és Kartográfia 15. 1963. 3. sz. p. 222. Geodézia részről méltatás, főleg az 1899-ben megjelent Mathematikai és csillagászati földrajz című könyve alapján. Kövesligethyről 1963. márc. 8-án a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya ünnepi ülésen emlékezett meg. [KSZ.]

IMRÉDI-MOLNÁR László: Föld-és éggömbök a történelmi korok folyamán. = Geodézia és Kartográfia 15. 1963. 4. sz. pp. 287-290. A glóbuszok történetének ismertetése Oswald Muris és Gert Saarmann: Der Globus im Wandel der Zeiten című 1961-es könyve alapján. Hazánkban az Országos Széchényi Könyvtár térképtára feladatául tűzte ki az országban fellelhető régi gömbök nyilvántartását. [KSZ.]

KULIN György: Vincent de Callatay: Atlas de la Lune (Holdatlasz). 160 old. 23 x 32 cm. Albert de Visscher 1962. Brüsszel. = Geodézia és Kartográfia 15. 1963. 5. sz. p. 393. Könyvismertetés. [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: Réthly Antal-Berkes Zoltán: Nordlichbeobachtungen in Ungarn 1523-1960. (Északi fény megfigyelések Magyarországon, 1523-1960.) Budapest, 1963. = Időjárás 67. 1963. szept-okt. 5. sz. pp. 108-109. Könyvismertetés. [SRG.]

A Mars 1. útja. = Kisalföld 19. 1963. jan. 3. p. 1. [SRG.]

A Hold és a Pentagon. = Kisalföld 19. 1963. jan. 5. p. 1. [SRG.]

Magalakult Győrött... = Kisalföld 19. 1963. jan. 15. p. 6. Megalakult a TIT Győr-Sopron megyei szervezetének önálló csillagászati szakosztálya. Kulin György és Róka Gedeon jelen volt a megalakuláskor. [SRG.]

GAUSER Károly: Kozmikus por a Földön. Évente 5 millió tonnával növekszik a Föld tömege. Miről mesél a csendes-óceáni üledék? Meteorok és az időjárás. = Kisalföld 19. 1963. jan. 23. p. 4. [SRG.]

Új üstököst fedezett fel egy... japán amatőr csillagász... = Kisalföld 19. 1963. jan. 25. p. 6. [SRG.]

Újabb űrutazások várhatók. Osztályba sorolták a szovjet űrhajósokat. Mozgolódás a kozmikus évad kezdetén. = Kisalföld 19. 1963. márc. 6. 54. sz. p. 1. [SRG.]

A Szovjetunióban felbocsátották a "Kozmosz-13" szputnyikot. = Kisalföld 19. 1963. márc. 22. p. 1. [SRG.]

GILZIN, Karl: Rakéták - ismételt űrutazáshoz. = Kisalföld 19. 1963. márc. 24. pp. 4-5. [SRG.]

K. T.: Az űrhajózás jelene és jövője. = Kisalföld 19. 1963. júl. 18. p. 2. Ill Márton előadása a vagongyár csillagászati szakkörében. [SRG.]

Mesterséges hold nukleáris áramfejlesztővel. = Kisalföld 19. 1963. okt. 2. p. 4. [SRG.]

Űrkutatók nemzetközi tanácskozása. = Kisalföld 19. 1963. okt. 3. p. 4. [SRG.]

Évforduló. = Kisalföld 19. 1963. okt. 5. p. 4. Hat éve bocsátották fel a világ első mesterséges holdját. [SRG.]

SZVJETLANOV, G.: Az űrhajós biztonsága. = Kisalföld 19. 1963. okt. 9. p. 4. [SRG.]

Tyereskova indít. = Kisalföld 19. 1963. okt. 11. p. 6. Okt. 19-én Berlinben az NDK-Magyarország labdarúgó-mérkőzésen az indító rúgást Tyereskova végzi el. [SRG.]

Szárnyas csillagász. = Kisalföld 19. 1963. okt. 20. p. 7. Énekes madár a planetáriumban. [SRG.]

Csillagászati előadás. = Kisalföld 19. 1963. okt. 20. p. 12. Ill Márton tartott előadást a Wilhelm Pieck vagongyár csillagászati szakkörében. [SRG.]

Óriás rádióteleszkóp. = Kisalföld 19. 1963. okt. 23. p. 6. [SRG.]

Porszemek a Holdról. = Kisalföld 19. 1963. okt. 30. p. 6. [SRG.]

A Szovjetunióban fellőtték a "Poljot-1"-et. N. Sz. Hruscsov nyilatkozata. = Kisalföld 19. 1963. nov. 2. 257. sz. pp. 1-2. [SRG.]

A "Poljot-1" felbocsátásának világvisszhangja. Az űrhajók világűrbeli találkozásának előjele. = Kisalföld 19. 1963. nov. 3. 258. sz. p. 1. [SRG.]

Ma lesz Nyikolajev és Tyereskova esküvője. = Kisalföld 19. 1963. nov. 3. p. 1. [SRG.]

BARABASOV, Nyikolaj: Mi borítja a Holdat? = Kisalföld 19. 1963. nov. 6. p. 4. [SRG.]

A súlytalanság. = Kisalföld 19. 1963. nov. 6. p. 4. [SRG.]

A szovjet űrhajós házaspár nászútja. = Kisalföld 19. 1963. nov. 7. p. 2. [SRG.]

A fiúcska és a Nap. = Kisalföld 19. 1963. nov. 10. p. 6. Mese a téli és a nyári Napról. [SRG.]

SIMON Lajos: A bolygók balladája. [Vers] = Kisalföld 19. 1963. nov. 10. p. 9. [SRG.]

A Szovjetunióban fellőtték a "Kozmosz-21-et." = Kisalföld 19. 1963. nov. 13. p. 1. 1963. nov. 11-én. [SRG.]

Felbocsátották a "Kozmosz-22"-t. = Kisalföld 19. 1963. nov. 17. p. 2. 1963. nov. 16-án. [SRG.]

A földrészek a Holdról származnak? = Kisalföld 19. 1963. nov. 19. p. 6. [SRG.]

Űrállomásokat terveznek a Nap kisbolygóira. = Kisalföld 19. 1963. dec. 1. p. 4. ifj. Bartha Lajos nyilatkozata. [SRG.]

"Mit tudsz a világűrkutatásról". = Kisalföld 19. 1963. dec. 8. p. 6. [SRG.]

Válaszok a "Mit tudsz a világűrkutatásról" című december 8-i számunkban közölt kérdésekre. = Kisalföld 19. 1963. dec. 15. p. 6. [SRG.]

Ismét vizsgálják a kabai meteoritot. = Kisalföld 19. 1963. dec. 28. p. 3. [SRG.]

Radar-válasz a Jupiterről. = Kisalföld 19. 1963. dec. 30. p. 2. [SRG.]

ALDAN-SZEMJONOV, Andrej: Fények északon. [Vers] = Kisalföld 19. 1963. dec. 31. p. 6. Máthé Anna fordítása. [SRG.]

STÁBEL György: Néhány szó az űrhajózás és a meteorológia kapcsolatáról. = Légkör 8. 1963. 2. sz. pp. 43-44. [SRG.]

NAGY Lászlóné: Néhány szó az albedóról... = Légkör 8. 1963. 2. sz. pp. 50-51. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: A magyarországi északi fények története. = Légkör 8. 1963. 3. sz. pp. 57-58. [SRG.]

GAUSER Károly: A bolygók közepes keringési sebessége. = Magyar Fizikai Folyóirat 11. 1963. 1. füz. pp. 19-20. A szerző egy képletet talált a bolygók közepes keringési sebességeire. A formula teljesen empirikus jellegű, fizikai alapja nincs, de bizonyos kozmogóniai következtetésekre alkalmas. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Mars belső szerkezetéről. = Magyar Fizikai Folyóirat 11. 1963. 2. füz. pp. 83-87. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Venus belső szerkezetéről. = Magyar Fizikai Folyóirat 11. 1963. 3. füz. pp. 191-196. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Terresztrikus-típusú bolygómodell n számú szeizmikus törésfelület létezése esetén. = Magyar Fizikai Folyóirat 11. 1963. 4. füz. pp. 269-284. Ezt a dolgozatot a nemrégiben elhunyt kiváló francia csillagász, Felix Chemla-Laméch emlékének ajánlotta a szerző. [SRG.]

A piszkéstetői obszervatórium kutatási programja. = Magyar Tudomány 70.(8.) 1963. jan. 1. sz. p. 52. Feladatok: Extragalaktikus halmazok szisztematikus fényképezése szupernóvák felfedezése céljából.; A tejútrendszer halo-populációs objektumainak felkutatása, főleg objektív-prizmás színképfelvételek útján. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság. Csada Imrét "A naptevékenység ciklikus változásának magnetohidrodinamikai elmélete" című disszertációja alapján - opponensek: Egyed László, ... Marx György, ... Szabó János, ... a fizikai tudományok doktorává nyilvánította. = Magyar Tudomány 70.(8.) 1963. febr. 2. sz. p. 138. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: A Matematika és Fizikai Tudományok Osztályának ülésé április 9-én... = Magyar Tudomány 70.(8.) 1963. jún-júl. 6-7. sz. p. 442. Detre László az MTA új piszkéstetői obszervatóriumáról számolt be.; Almár Iván előadást tartott "A mesterséges holdak optikai megfigyelése Magyarországon" címmel.; Marx György "A neutrinó mai problémája" címmel tartott előadást. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A mesterséges holdak megfigyelése a szocialista országok akadémiáinak közös kutatási programján. = Magyar Tudomány 70.(8.) 1963. nov. 11. sz. pp. 740-746. Az együttműködés első öt éve.; A kutatások célja és fő eredményei.; A megfigyelési eszközök.; A nemzetközi kooperáció új lehetőségei. [ALM.]

A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya 1963. évi osztályvezetőségi beszámolója. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 13. 1963. 4. sz. pp. 313-340. Előadta: Hajós György osztálytitkár 1963. ápr. 10-én. Az Elméleti Fizikai Alapkutató Csoport - ELTE Elméleti Fizikai Intézete (pp. 331-332), a Csillagvizsgáló Intézet (pp. 332-333.), a Napfizikai Obszervatórium (p. 333.) csillagászati tevékenysége. A Csillagász Bizottságról (p. 335.), a tudományos káderutánpótlásról (pp. 335-337.). A nemzetközi kapcsolatok (csillagászatiak is: p. 338.). [KSZ.]

SINKA József: Mivel foglalkozik ma a csillagászat. = Népszabadság 21. 1963. aug. 19. p. 18. Tízmillió éves fiatal csillagok?; Milyen irányban forog a Tejútrendszer.; A világegyetem szerkezete.; Naponta ezer tonna Meteor, Radar kutatja a Hold és a Venus titkait. [SRG.]

KULIN György: A képzelet dicsérete. Néhány szó a fantasztikus regény műfajairól. = Népszabadság 21. 1963. aug. 27. p. 8. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Hogyan születnek a csillagok? = Népszerű Technika 12. 1963. febr. 2. pp. 44-46. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A metagalaxis titkai. = Népszerű Technika 12. 1963. márc. 3. pp. 86-88. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Üstökösök élet és halála. = Népszerű Technika 12. 1963. ápr. 4. pp. 99-101. [KSZ.]

MAKRA Zsigmond: Idegen világok távolfelderítése. = Népszerű Technika 12. 1963. ápr. 4. pp. 109-111. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Siet a Föld, késik a Föld. = Népszerű Technika 12. 1963. máj. 5. pp. 131-133. [KSZ.]

KISS Béla. Nitrogént légző, ammóniát ivó élőlények. Mit mond a vegyész a Földön kívüli élet lehetőségeiről. = Népszerű Technika 12. 1963. máj. 5. pp. 152-153. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A csillagvilág energiái. = Népszerű Technika 12. 1963. jún. 6. pp. 169-171. [KSZ.]

Ketten a kozmosz kapujában. = Népszerű Technika 12. 1963. júl. 7. p. 194. Tyereskova és Bikovszkij űrrepülése. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Támadás a Nap titkai ellen. = Népszerű Technika 12. 1963. júl. 7. pp. 218-220. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Hold-kontinensek a Földön? = Népszerű Technika 12. 1963. aug. 8. pp. 230-232. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Föld mágneses barlangja. = Népszerű Technika 12. 1963. okt. 10. pp. 291-293. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Űrlovaglás kisbolygókon. = Népszerű Technika 12. 1963. dec. 12. pp. 355-357. [KSZ.]

S. J. [SINKA József]: Kérdőjelek az égen: bolygószerű ködök. = Népszerű Technika 12. 1963. dec. 12. pp. 366-367. [KSZ.]

LUKÁCS Tibor: Feltárul a Mars titka? = Ország Világ 7. 1963. jan. 16. 3. sz. pp. 18-19. Így indult útjára és közeledik céljához a Mars 1. szovjet kozmikus laboratórium.; Titokzatos csatornák a Marson.; Mesterséges holdak a Mars körül?; A "Tunguz-rejtély". [SRG.]

Az Űrhajózás Napja. = Ország Világ 7. 1963. ápr. 10. 15. sz. p. 21. Keresztrejtvény. [SRG.]

Amerikai űrhajós sikere. = Ország Világ 7. 1963. máj. 22. 21. sz. p. 2. Gordon Cooper a Faith-7 elnevezésű űrhajó utasa. [SRG.]

A világűr pároscsillaga: Valentyina és Valerij. = Ország Világ 7. 1963. jún. 19. 25. sz. pp. 2-3. A Vosztok 6 utasai Valenytyina Tyereskova és Valerij Bikovszkij. [SRG.]

KÓRÓDI József: "Szeretnék a Holdra repülni." Beszélgetés a 4-es számú űrhajóssal. = Ország Világ 7. 1963. okt. 30. 44. sz. p. 10. Pavel Romanovics Popovics. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Híradás 58 millió kilométer távolságból. = Pajtás 18. 1963. jan. 9. 1-2. sz. p. 16. A Mariner-II. amerikai Venus-rakéta útjáról. [SRG.]

A világűr titkaiból. = Pajtás 18. 1963. febr. 6. 5-6. sz. p. 16. [SRG.]

GIMES György: Kozmikus tavasz 1963. = Pajtás 18. 1963. ápr. 17. 15-16. sz. p. 15. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Miről mesél az égbolt? = Pajtás 18. 1963. ápr. 24. 17. sz. p. 9. A téli égbolt csillagképeiről. [SRG.]

GIMES György: Nyolcadszor a világűrben. = Pajtás 18. 1963. máj. 22. 21. sz. p. 9. Gordon Cooper útja a Faith-7 űrhajóval. [SRG.]

Köszöntjük a világűr hőseit. Valeríj, Valentyina. = Pajtás 18. 1963. jún. 26. 26-27. sz. p. 3. Valerij Bikovszkijról és Valentyina Tyereskováról. [SRG.]

JOÓ Katalin: Ötmillió kilométer. = Pajtás 18. 1963. jún. 26. 26-27. sz. p. 4. A Vosztok-5 1963. június 14-én Valerij Bikovszkijjal a fedélzetén Föld körüli útra indult. [SRG.]

ESZTERGOMI László: Halló itt Sirály. = Pajtás 18. 1963. jún. 26. 26-27. sz. p. 5. Horváth Tibor az Űrrakéta Megfigyelő Állomás parancsnoka megfigyeléseiről. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrhajó ablakából. = Pajtás 18. 1963. jún. 26. 26-27. sz. p. 6. [SRG.]

E. L.: Fények az égbolton. = Pajtás 18. 1963. jún. 26. 26-27. sz. p. 8. A TTIT Uránia Csillagvizsgálóban a bemutató csillagászok Schalk Gyula és Bartha Lajos. Az Echo mesterséges hold megfigyelése, fellőtték 1961. aug. 12-én. [SRG.]

Az űrrepülés titkai. = Pajtás 18. 1963. aug. 21. 34-35. sz. p. 15. Tyereskova és Bikovszkij mindennapjairól az űrhajóban (evés, ivás, súlytalanság stb.). [SRG.]

E. I.: Rádiócsillagász állomás Nancayban. = Rádiótechnika 13. 1963. nov. 11. sz. hátsó külső borító. 7000 m2 hasznos felületű rádióteleszkóp építése Párizstól 200 km-re. [SRG.]

N. V.: A világűrjog fejlődése. = Repülés 16. 1963. márc. 3. sz. p. 13. [SRG.]

-di-sa-: Hogyan rögzítik az űrhajós rekordokat. = Repülés 16. 1963. jún. 6. sz. p. 13. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Vosztok-5 és Vosztok-6 páros űrrepüléséről. [1.] = Repülés 16. 1963. júl. 7. sz. p. 6. Utasai, Valerij Bikovszkij és Valentyina Tyereskova. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Huszonkétszer a Föld körül... = Repülés 16. 1963. júl. 7. sz. pp. 16-17. Faith-7 űrhajóról és utasáról Gordon Cooper űrhajósról. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Vosztok-5 és Vosztok-6 páros űrrepüléséről. 2. = Repülés 16. 1963. aug. 8. sz. pp. 14-15. [SRG.]

BELECKÁJA, Vanda: A Föld figyeli a Marsot. = Szovjet Híradó 7. 1963. febr. 17. 4. sz. pp. 12-12. A Krími Asztrofizikai Obszervatóriumban. [ZSE.]

NAGY Ernő: Hélium Földünk magaslégkörében. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. jan. 1. sz. p. 39. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A nova és az U Geminorum csillagok természete. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. jan. 1. sz. p. 43. [SRG.]

A mesterséges égitestek katalógusa. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. jan. 1. sz. hátsó belső borító. 1957-1959. [SRG.]

-i.-e. [ZÉTÉNYI Endre]: Montedegoi Albert Ferenc, az első egri tudományos ismeretterjesztő. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. febr. 2. sz. pp. 76-78. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Kozmikus por a sztratoszférában. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. febr. 2. sz. p. 93. [SRG.]

FÁBIÁN Endre: Csillagászat és világnézet. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. márc. 3. sz. pp. 114-116. [SRG.]

BORSA Gedeon: Honter két fametszetes csillagtérképe 1532-ből. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. márc. 3. sz. pp. 131-133. [SRG.]

A világűr meghódításának ütemterve. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. márc. 3. sz. p. 137. [SRG.]

Lebegő csillagvizsgálók. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. márc. 3. sz. p. 138. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: A jövő évezredek sarkcsillagai. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. márc. 3. sz. p. 140. [SRG.]

A mesterséges égitestek katalógusa. 1960. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. márc. 3. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

ALMÁR Iván: Első fényképek a Hold, illetve a Mars felé repülő űrrakétákról. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. ápr. 4. sz. p. 184. [SRG.]

BARTA György: Megmérték a mágneses tér erősségét a csillagközi térben. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. ápr. 4. sz. p. 186. [SRG.]

A Relay. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. ápr. 4. sz. p. 186. Mesterséges hold, amelyet 1962. dec. 14-én bocsátottak fel. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Az Androméda-köd távolságának új értéke. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. ápr. 4. sz. p. 187. [SRG.]

BARTHA Lajos: Két jelentős űrkutatási kísérlet. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. ápr. 4. sz. pp. 188-189. [SRG.]

SCHALK Gyula: A kettőscsillagokról. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. máj. 5. sz. pp. 217-218. [SRG.]

H.: Holdkutatás az űrhajózás megkönnyítésére. = Természettudományi Közlöny 94. 1963. máj. 5. sz. p. 236. [SRG.]

A mesterséges égitestek katalógusa. 1961. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. máj. 5. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

ACZÉL Etelka Sz. - PINTÉR Anna - BARTHA Lajos: Gravitációs mérések az 1961. február 15-i napfogyatkozás alatt. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. jún. 6. sz. pp. 277-278. [PIR.]

SCHALK Gyula: A Hold sugaras szerkezetű fénylő vonalairól. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. jún. 6. sz. pp. 282-283. [SRG.]

A napfolttevékenység hatással van a talaj elszikesedésére. = Természettudományi Közlöny 94. 1963. jún. 6. sz. pp. 283-284. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Egy érdekes nova-csillag. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. jún. 6. sz. p. 284. [SRG.]

Az Ikeya 1963a üstökös. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. jún. 6. sz. p. 284. [SRG.]

A mesterséges égitestek katalógusa. 1962 I-VI. hó. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. jún. 6. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

ECHTER Tibor - SINKA József: Az 5. és 6. Vosztok. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. júl. 7. sz. pp. 289-292. [PIR.]

NAGY Ernő: A Hold felé. 1. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. júl. 7. sz. pp. 293-295. [PIR.]

BARTHA Lajos: Radarvisszhang a Merkurról és a Marsról. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. júl. 7. sz. p. 334. [SRG.]

NAGY Ernő: A Hold felé. 2. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. aug. 8. sz. pp. 347-349. [PIR.]

M. Zs. [MAKRA Zsigmond]: Elektronsokszorozók az űrkutatás számára. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. aug. 8. sz. p. 379. [SRG.]

A meteoritek belső szerkezeti összetétele. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. aug. 8. sz. p. 380. [SRG.]

A mesterséges égitestek katalógusa. 1962. VIII. 18.-XII. 31. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. aug. 8. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Társulati élet. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. 9. sz. p. 432. Fizikus konferencia Pécsett, ahol a csillagfejlődésről tartottak előadást. [SRG.]

ALMÁR Iván: Csillagászati témák a Cospar varsói közgyűlésén. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. okt. 10. sz. pp. 458-459. A Nap.; A bolygóközi tér.; Bolygók és holdak.; A Föld és a csillagok. [SRG.]

A világ legnagyobb forgatható rádiótávcsöve. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. okt. 10. sz. p. 477. [SRG.]

A Hold hőmérsékletének meghatározása rádióhullámokkal. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. okt. 10. sz. p. 478. [SRG.]

BRUZSA László: Csehszlovák űrkutatási kiállítás. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. okt. 10. sz. pp. 479-480. [SRG.]

A mesterséges égitestek katalógusa.1963. I-IV. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. okt. 10. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

A TIT Könyvtárának legújabb szerzeményeiből. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. okt. 10. sz. hátsó belső borító. Csató István: A kozmosz partján. Az űrkutatás története. 1963. 412 oldal. [SRG.]

SINKA József: Fejlődnek-e a tejútrendszerek? = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. nov. 11. sz. pp. 482-486. [PIR.]

BARTHA Lajos: Rendkívüli nova a Kis Medve csillagképben. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. nov. 11. sz. p. 516. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Külföldi csillagászok Magyarországon. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. nov. 11. sz. p. 527. [SRG.]

K. Gy. [KULIN György]: A magyar amatőrcsillagászok első országos találkozója... = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. 11. sz. pp. 527-528. Szentendre, 1963. szeptember 21-22. [SRG.]

ÖRMÉNYI Imre: A naptevékenység hatása az emberi szervezetre. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. dec. 12. sz. pp. 551-553. [PIR.]

BARTHA Lajos: Csillagrendszerek rendellenes rádiósugárzása. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. dec. 12. sz. pp. 570-571. [PIR.]

PONORI THEWREWK Aurél: "Tudományos" hipotézisek a természettudományos ismeretterjesztő irodalomban. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. dec. 12. sz. pp. 571-572. [PIR.]

Égitestek kelése és nyugvása 1964-ben. = Természettudományi Közlöny 7.(94.) 1963. dec. 12. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

SPENCER JONES, Harold: A naprendszer eredete. = Univerzum 7. 1963. jan. 1. (71.) sz. pp. 82-88. [ZSE.]

KRASZNOVSZKIJ, V. I.: Közeli és távoli perspektívák. Az űrhajózás és a Földön kívüli civilizációk. = Univerzum 7. 1963. aug. 8. (78.) sz. pp. 24-34. [ZSE.]

FESZENKOV, V. G.: A Mars és a szerves élet. = Univerzum 7. 1963. szept. 9. (79.) sz. pp. 90-95. A "Priroda" cikke nyomán. [ZSE.]

DE LATIL, Pierre: A déli félteke égboltjáról kilátás nyílik Tejutunk szíve felé. = Univerzum 7. 1963. okt. 10. (80.) sz. pp. 87-96. [ZSE.]

A Jupiternek is vannak Van-Allen-gyűrűi, tehát van mágneses tere. = Univerzum 7. 1963. nov. 11. (81.) sz. p. 93. "Sciences et Avenir". [ZSE.]

KUPREVICS, N. F.: Televíziós felvételek a Holdról. = Univerzum 7. 1963. dec. 12. (82.) sz. pp. 52-56. [ZSE.]

KULIN György: Világképünk megtisztulása. = Valóság 6. 1963. 3. sz. pp. 41-46. Az irodalmi és természettudományos műveltség viszonyáról. [SRG.]

RÓKA Gedon: A kozmosz mai szemmel. = Valóság 6. 1963. 5. sz. pp. 18-24. [SRG.]

A Poljot-1 felbocsátásának világvisszhangja. = Vas Népe 8. 1963. nov. 3. 258. sz. p. 2. A Poljot-1 felbocsátásának híre szenzáció erejével hatott szerte a világon. [SRG.]

FARKAS Dénes: A három Gothard-fivér munkássága. = Vasi Szemle 17. 1963. 2. köt. pp. 53-62. [SRG.]

KÁROLYHÁZY Frigyes: Tér és idő a mai természettudományban. = Világosság 4. 1963. jún. 6. sz. pp. 334-342. [KSZ.]

OPARIN, A. I.: Élet a világegyetemben. = Világosság 4. 1963. júl-aug. 7-8. sz. pp. 393-397. A Priroda 1963. 2. sz. alapján. [KSZ.]

MAKÓ István: Űrkutatás és teológia. = Világosság 4. 1963. júl-aug. 7-8. sz. pp. 398-404. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászat és vallásos világkép. = Világosság 4. 1963. szept. 9. sz. pp. 536-542. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Van-e rend a világegyetemben? = Világosság 4. 1963. dec. 12. sz. pp. 724-730. [KSZ.]

          1964.

400 éve, 1564. február 15-én született Galileo Galilei 1564-1642 olasz csillagász és fizikus. Emlékkiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, Bp. VIII. Szabó Ervin tér 1. Megtekinthető: naponta 9-21 h-ig szombat, vasárnap 9-13 h-ig. [Budapest, 1964.] Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár házisokszorosító. [8. p.] Különlenyomat: Felejtei Tibor: Eseménynaptár. 1964. 1. számából. Életrajzi adatok. Szépirodalom. Tanulmányok. Képanyag. Előadáscímek. Mellékletek. Könyvtáraink címjegyzéke. [KSZ.]

ALECSESCU, M. A.: A Tejút. Bukarest, 1964. Tudományos Könyvkiadó. 40 p. [SZF.]

BÁLAN, Stefan: És mégis mozog... Galileo Galilei életéről és munkásságáról. Bukarest, 1964. Tudományos Könyvkiadó. 72 p. [SZF.]

Beszámoló a csillagászati és űrhajózási ismeretterjesztés fejlődéséről a TIT III. és IV. Küldöttgyűlése között az 1961 - 1963 években. Budapest, 1964. TIT Országos Csillagászati és Űrhajózási Választmánya. 22 p., + 23 p melléklet. 1. sz. melléklet: Javasolt előadástematika. 4 p.; 2. sz. melléklet: A Csillagászati Hetek előadássorozatai az 1961-1963. években. 4 p. ; 3. sz. melléklet: A Szabad Egyetemek csillagászati tagozatai az 1961-1963 években. 5 p.; 4. sz. melléklet: A budapesti Uránia Csillagvizsgáló csütörtöki előadássorozatai az 1961-63 években. 3 p.;
5. sz. melléklet: Az előadások számszerű alakulása. 1 p.; 6. sz. melléklet: Az 1961-63 években megjelent központi előadói anyagok. 1 p.; 7. sz. melléklet: A csillagászati és űrhajózási szakosztályok tagjainak és a csillagászati tanfolyamon résztvevőknek létszáma megyék szerint 1 p.; 8. sz. melléklet: Az 1961-1963 években megjelent csillagászati és űrhajózási témájú könyvek 1 p.; Határozati javaslat. 3 p. (A mellékletek egyenként újra induló oldalszámozást kaptak.) [KSZ.]

BRAUNBEK, Werner: Az atommag regénye. Ford.: Svékus Olivér. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Állami Nyomda. 307 p. /Sikerkönyvek./ A fordítást ellenőrizte Pócs Lajos. Sas Elemér utószava Budapesten kelt 1963.szept. 17-én. pp. 301-307. Csillagászat: pp. 201-214. A kozmikus sugárzásról "A világűr hírnökei" című fejezetben. [KSZ.]

BRAUNBEK, Werner: Út a határtalanba. Fizikai ismereteink kialakulásáról. Ford.: Svékus Olivér. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Athenaeum Nyomda. 317 p., 30 t. Csillagászat: pp. 7-107. [KSZ.]

BRÜCKNER János: Optika. Budapest, 1964. Műszaki Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 191 p. /Bolyai könyvek./ "Ez a könyv a 27657. sz. ipari technikumi tankönyv átdolgozott kiadása." Lektorálta: Bárczy Barnabás. Csillagászati vonatkozások: pp. 14-19.; p. 24.; pp. 32-50.; pp. 86-122.; pp. 170-175. [KSZ.]

CHIS, Gheorghe: Csillagászattan. Tankönyv a XII. osztály számára. Ford.: Pál Árpád. Bukarest, 1964. Editura Didacticá si Pedagogicá. 152 p., 116 ábra, 1 térk. mell. [SZF.*]

COUDERC, Paul: A csillagászat története. Ford.: Forgács Erzsébet. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Győr-S. megyei Ny. 1. telepe . Sopron. 215 p. /Gondolattár. 22./ A szöveget ellenőrizte: Kulin György. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 234 p. [SRG.]

Ember és világ. Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 486 p. Csillagászat: Tudományos eseménynaptár 1962 (pp. [8-19.]). Számos csillagászati és űrkutatási vonatkozással.; A Részecskék című fejezet első cikke (pp. 262-288.); A Világegyetem című fejezet cikkei (pp. 352-405.). [HAI.]

EÖTVÖS Lóránd: A tudós és művelődéspolitikus írásaiból. Sajtó alá rendezte: Környei Elek. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó. /Nemzeti Könyvtár. Művelődéstörténet./ Fejezetcímek: A Nap fizikai alkatáról (1872). pp. 71-86.; A távolbahatás kérdéséről (1877). pp. 86-99.; A Föld alakjának kérdése (1901). pp. 151-160. [SZF.]

GÁL Gyula: Világűrjog. Budapest, 1964. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Franklin-nyomda. 365 p., 10 fekete-fehér t. Lektorálta: Hajdu Gyula és Nagy Ernő. A szerző előszava 1964. jan. 1-én kelt Budapesten. Fejezetcímek: Ember és világűr. A világűrjog tudománya, fogalma és forrásai. Világűr és szuverenitás. A világűr és az égitestek jogi helyzete. Az űrszerkezetek jogi jellege. A világűrjog különleges gyakorlati kérdései. Nemzetközi szervezetek tevékenysége. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld belső szerkezetéről. 1. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 223-237. Különlenyomat a Magyar Fizikai Folyóirat 12. köt. 1964. 3. füzetéből. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld belső szerkezetéről. 2. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 545-560. Különlenyomat a Magyar Fizikai Folyóirat 12. köt. 1964. 6. füzetéből. [KSZ.]

"Itt a Rádiólexikon’" Válogatta és szerkesztette az 1959-1962. évi rádióadások anyagából Simonffy Géza. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. 375 p. Lektorálta: Kiss György. A rádió kéthetente vasárnap koradélután sugározta ismeretterjesztő műsorát, ezekből készült szöveges összeállítás. A könyv "A Földtől a csillagokig" részben közli a csillagászati témájú adások leírását. [KSZ.]

KULIN György - PONORI THEWREWK Aurél: Űrhajós szakpróba. Ill.: Szenes Róbert. Budapest, [1964.] Ifj. Lapkiadó, Ifjúsági nyomda. 127 p. /Magyar Úttörők Szövetsége. Úttörő próbafüzet./ [SRG.]

LUKÁCS Ernőné: Mekkora? Budapest, 1964. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 39 p. /Bölcs bagoly./ Ismeretterjesztő képeskönyv. Nyolc éven felülieknek. Csillagászat: pp. 16-26., 33-35. Az idő és mérése. A hónap, a nap, az év, az évszakok, a napéjegyenlőségek. A Naprendszer. Óra. perc, másodperc. Az órák. A fényév. A csillagok távolságai. [KSZ.]

Magyar geodéziai irodalom 1498-1960. Bibliográfia. Szerk.: Bendefy László. Budapest, 1964. Műszaki Könyvkiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. 396 p. [KSZ.]

NAGY Ernő: Az űrkutatás eredményei. Budapest, 1964, Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. 321 p. [KSZ.]

NOVOBÁTZKY Károly: A relativitás elmélete. 3. kiad. Budapest, 1964. Tankönyvkiadó Vállalat, Egyetemi Nyomda. 206 p. /Egyetemi tankönyv./A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezet: Gravitációs egyenletek. [KSZ.*]

RÓKA Gedeon: A Világegyetem megismerésének útjai és tévútjai. Budapest, 1964. Gondolat Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 161 p. /Ismeretterjesztő kiskönyvtár./ Szakmai ellenőr: Kulin György. [KSZ.]

SINGEORZAN, Ion Corvin: Tíz lecke csillagászat. Bukarest, 1964. Kulturális és Tudományos Ismeretterjesztő Tanács. 128 p. [KSZ.*]

SUR, J. [Jakov] I. [Izidorovics]: Elbeszélések a naptárról. Ford.: Csorba Lajos. Budapest - Kiev, 1964, Kossuth Könyvkiadó - Politvidáv, Franklin-nyomda - USZSZK Művelődésügyi Minisztérium Könyvkiadó, "Oktyabrj" nyomda. 221 p. [KSZ.]

Természettudományi lexikon. 1-7. kötet. Főszerk.: Erdey-Grúz Tibor. Budapest, Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 1. köt. A-C 1964. 816 p.; 2. köt. D-G 1965. 913 p.; 3. köt. GY-K 1966. 992 p.; 4. köt. L-N 1967. 736 p.; 5. köt. O-S 1968. 784 p.; 6. SZ-Z köt. 1968. 891 p.; 7. kieg. köt. A-Z. 1976. 966 p. Az első hat kötet 5132 oldalon mintegy 40 000 címszót tartalmaz. Csillagászati és asztronautikai szerzők: Almár Iván, Balázs Béla, Balázs Lajos, Barcza Szabolcs, ifj. Bartha Lajos, Detre László, Echter Tibor, Ferencz Csaba, Guman István, Kulin György, Marx György, Nagy Ernő, Paál György, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon. [KSZ.]

UDVARHELYI Károly: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. Budapest, 1964. Tankönyvkiadó Vállalat, Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat. 103 p. /Tanárképző Főiskolák./ Megjelent a Művelődésügyi Minisztérium 60 781/1963. VI. sz. megbízása alapján. Jelzet: J 11-517. [SRG.]

ZEMPLÉN Jolán M.: A magyarországi fizika története a XVIII. században. A fizika szaktudománnyá válik. Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó, Akadémiai nyomda. 495 p. Lektorálta Gyulai Zoltán, Jakucs István, Makkai László. M. Zemplén Jolán előszava Budapesten, 1964. augusztusában kelt. A könyv igen sok adatot tartalmaz a magyarországi csillagászat történetéről is. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1964. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 3-66. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1964-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 67-81. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1962. június 1 - 1963. május 31.). In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 83-89. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumának működése (1961 május - 1963 április). In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 90-96., 1 t. Kihajtható mellékleten két napfoltcsoport 6 fényképe 1961. szept. 3-5-ig és 1962. aug. 14-16-ig. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT csillagászati és űrhajózási szakosztályainak 1962-63. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 97-109. [SRG.]

KULIN György: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia bemutató csillagvizsgálóinak működéséről. (1962. május 1 - 1963. április 30-ig). In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 110-125. Beszámolók: Borbás Mihály Baja; Zétényi Endre Eger; Szitter Béla Győr; Szabó Gyula Miskolc; Tóth László Pécs; Márki-Zay Lajos Szeged; Hajmási József Székesfehérvár; Tokody Lajos Szolnok; Hertelendy Gábor Zalaegerszeg. [SRG.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 126-131. [SRG.]

ZEMPLÉN Jolán M.: Galileo Galilei (1564-1642) születésének 400. évfordulójára. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 132-137. [SRG.]

D-ő [DEZSŐ Loránt]: Galilei és a napfolt észlelések megindulása. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 138-147. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Galilei hold- és bolygókutatásai. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 148-153. [SRG.]

KULIN György: Galilei távcsövei. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 154-159. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Galilei, a természettudós. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 160-170. [SRG.]

SARONOV, V. V.: A Hold és a Marsz [ ! ] felszínének természete. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 171-180. Ford.: Paál György. [SRG.]

ABONYI Iván: A plazma szerepe a csillagászatban. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 181-188. [SRG.]

ALMÁR Iván: Milyen fényes egy csillag? Hozzászólás a csillagászati fotometria egyes problémáihoz. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 189-206. [SRG.]

SZTRÓKAY Kálmán Imre: Az élet nyomai a meteoritokban. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 207-230. [SRG.]

Néhány csillagkép és fényesebb csillag felkeresése. In: Csillagászati évkönyv az 1964. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 231-232. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Mi van a bolygók belsejében. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1964. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 77-81. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A Világegyetem anyaga. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1964. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 132-134. [KSZ.]

KULIN György: Galilei szellemi öröksége. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1964. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 143-145. [KSZ.]

SINKA József: Az űrhajózás a csillagászatban. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1964. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 336-339. [KSZ.]

NAGY Ernő: Egy év az űrhajózásban. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1964. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. 1963. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 423-429. [KSZ.]

PONTECORVO, Bruno: Neutrinók (!) a laboratóriumban és a világegyetemben. In: Ember és világ. Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 262-288. A szerző rövid életrajza (p. 260). [HAI.]

NYIKOLAJEVA-TYERESKOVA, Valentyina Vlagyimirovna: Kozmikus napló. In: Ember és világ. Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 352-356. A szerző rövid életrajza (p. 350). [HAI.]

TROICKIJ, Vszevolod Szergejevics: Rádióhullámok mesélnek a Holdról. In: Ember és világ. Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 357-370. A szerző rövid életrajza (p. 350). [HAI.]

SARONOV, Vszevolod Vasziljevics: A Mars mai szemmel. In: Ember és világ. Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 371-384. A szerző rövid életrajza (p. 351). [HAI.]

VITKEVICS, Viktor Vitoldovics: A Nap szuperkoronája. In: Ember és világ. Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 371-398. A szerző rövid életrajza (p. 351). [HAI.]

SHAPLEY, Harlow: Élet a törpe csillagokon. In: Ember és világ. Tudomány és emberiség. Szerk.: Szalai Sándor. Budapest, 1964. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 399-405. A szerző rövid életrajza (p. 351). [HAI.]

RÓKA Gedeon: Mi bizonyítja a Föld forgását? In: "Itt a Rádiólexikon’" Válogatta és szerkesztette az 1959-1962. évi rádióadások anyagából Simonffy Géza. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 123-124. [KSZ.]

KULIN György: Vannak-e a Földnek a Holdhoz hasonló fényváltozásai? In: "Itt a Rádiólexikon’" Válogatta és szerkesztette az 1959-1962. évi rádióadások anyagából Simonffy Géza. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 124-125. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Hány holdja van a Földnek? In: "Itt a Rádiólexikon’" Válogatta és szerkesztette az 1959-1962. évi rádióadások anyagából Simonffy Géza. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 125-126. A K. Kordilewszki lengyel csillagász által kutatott porfelhőkről. "Kordilewszki professzor 1963 őszén és 1964 tavaszán az Akadémiai Csillagvizsgáló Piszkéstetői Obszervatóriumának nagy távcsövével is végzett vizsgálatokat." [KSZ.]

ALMÁR Iván: Lehet-e mesterséges holdat telepíteni a Hold köré? In: "Itt a Rádiólexikon’" Válogatta és szerkesztette az 1959-1962. évi rádióadások anyagából Simonffy Géza. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 127-128. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Hogyan tájékozódnak majd a Holdra érkező kutatók? In: "Itt a Rádiólexikon’" Válogatta és szerkesztette az 1959-1962. évi rádióadások anyagából Simonffy Géza. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 128-129. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Valóban a Plutó a Naprendszer legkülső bolygója? In: "Itt a Rádiólexikon’" Válogatta és szerkesztette az 1959-1962. évi rádióadások anyagából Simonffy Géza. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 129-130. [KSZ.]

GAUSER Károly: Üres-e a világűr? In: "Itt a Rádiólexikon’" Válogatta és szerkesztette az 1959-1962. évi rádióadások anyagából Simonffy Géza. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 131-132. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Hogyan keletkeztek a csillagok? In: "Itt a Rádiólexikon’" Válogatta és szerkesztette az 1959-1962. évi rádióadások anyagából Simonffy Géza. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 132-133. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Mik a novák, és hogyan keletkeznek? In: "Itt a Rádiólexikon’" Válogatta és szerkesztette az 1959-1962. évi rádióadások anyagából Simonffy Géza. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 133-134. [KSZ.]

SINKA József: Felrobbanhat-e a Nap a nova csillagok példájára? pp. 135-136. [KSZ.]

KULIN György: Van-e abszolút nyugalom? In: "Itt a Rádiólexikon’" Válogatta és szerkesztette az 1959-1962. évi rádióadások anyagából Simonffy Géza. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 136-137. [KSZ.]

NAGY István György: Hogyan "lövik fel" a szputnyikokat és a holdrakétát? In: "Itt a Rádiólexikon’" Válogatta és szerkesztette az 1959-1962. évi rádióadások anyagából Simonffy Géza. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 301-302. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Katasztrófa a csillagok világában. In: Lányok Évkönyve 1964. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1963. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 19-20. Felrobbanó csillagok. [SRG.]

SINKA József: A Föld csóvája. In: Lányok Évkönyve 1964. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1963. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 49-52. [SRG.]

LUKÁCS Ernőné: Ó, azok a napfoltok! In: Lányok Évkönyve 1964. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1963. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 53-56. [SRG.]

KELETI Magda: Hőhalál a világ vége? In: Lányok Évkönyve 1964. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1963. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 101-103. [SRG.]

BARTHA Lajos: Mélységek és magasságok ostroma. In: Korunk technikája 1964. Budapest, 1964. Gondolat. pp. 7-38. [SRG.]

KULIN György: A természettudomány és a népművelés kapcsolatairól. = Alföld 15. 1964. 11. sz. pp. 968-972. [SRG.]

Kivonatok a XIV., Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus (Páris, 1963) előadásainak anyagából. 1. sorozat. = Asztronautikai Tájékoztató 1964. máj. 1.(8.). sz. pp. 1-21. Az anyagot feldolgozta: Almár Iván, Nagy Ernő, Rudnai Guidó. Szerkesztette: Nagy István György. [KSZ.]

Asztronautikai rövidítések. I. rész. = Asztronautikai Tájékoztató 1964. szept. 2.(9.). sz. pp. 1-41. Összeállította: Almár Iván, Érdi-Krausz György, Nagy Ernő, Nagy István György. Kiadja a Magyar Asztronautikai Egyesület. Az összeállításba 1154 rövidítés került, amelyet angol, francia vagy német nyelven használnak. [KSZ.]

Kivonatok a XIV., Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus (Páris, 1963) előadásainak anyagából. 2. sorozat. = Asztronautikai Tájékoztató 1964. dec. 3.(10.). sz. pp. 1-27. Az anyagot feldolgozta: Almár Iván, Nagy Ernő, Nagy István György. Szerkesztette: Nagy István György. [KSZ.]

Az amatőr csillagászok II. országos találkozója Miskolcon. = Borsodi Szemle 8. 1964. 4. sz. p. 70. "A TIT csillagászati s űrhajózási országos választmányának Borsod megyei szervezete, a Miskolci Városi Tanács művelődésügyi osztályával és a diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Házzal karöltve rendezte meg augusztusban a második országos amatőr csillagász-találkozót. A találkozót Fekete László, a városi tanács vb elnöke nyitotta meg. A kétnapos gazdag programban több értékes, új megfigyelésekről és tudományos eredményekről számot adó előadás hangzott el. A Mars megfigyeléséről dr. W. Sandner (München), az amatőr bolygómegfigyelésekről P. Polesny, a C. budejovicei (Csehszlovákia) népi csillagvizsgáló igazgatója tartott előadást. P. Ahnert (Sonneberg) témája volt: Hogyan végezhetnek az amatőrök tudományos értékű megfigyeléseket? Az üstökösök megfigyeléséről ifj. Bartha Lajos, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló munkatársa beszélt.
A csillagászati ismeretterjesztés Borsod megyében címen dr. Szabó Gyula, a miskolci TIT Uránia Csillagvizsgáló vezetője tájékoztatta a résztvevőket. A csillagászati és űrhajózási előadások szemléltetéséről Apostol Ince, a miskolci csillagászati szakosztály elnöke tartott módszertani előadást. A másnapi programban H. Busch, a harthai (NDK) csillagvizsgáló vezetője az intézet működéséről tájékoztatta a hallgatókat. Vita zajlott le ezután a csillagászati szakkörök működéséről. A vitaindító referátumot Ponori Thewrewk Aurél, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló igazgatóhelyettese tartotta. A külföldi előadók között szerepelt még R. Hunlich berlini csillagász. Róka Gedeon, a TIT csillagászati és űrhajózási választmányának titkára arról szólt, mit vár a TIT az amatőr csillagászoktól.
Az amatőr csillagászok miskolci találkozójának programját szakmai látogatások, kirándulások és több kiállítás egészítette ki, így Galilei, és csillagászati évkönyv kiállítás, a TIT megyei szervezetének kiállítása az elmúlt három évi munkáról, és a csillagászati szemléltetésről összeállított anyag. A találkozón megalakították a magyar amatőr csillagászok baráti körét." [HAI.]

KULIN György: Galileo Galilei. = A Csillagos Ég 6. 1964. 1. sz. pp. 5-7. [KSZ.]

KULIN György: Az ember és a csillagok. = A Csillagos Ég 6. 1964. 1. sz. pp. 7-18. [KSZ.]

SINKA József: Újabb eredmények az űrkutatásban. = A Csillagos Ég 6. 1964. 1. sz. pp. 18-34. [KSZ.]

JEFREMOV, J. N.: Kettős rendszerek a nóvák? = A Csillagos Ég 6. 1964. 1. sz. pp. 34-37. [KSZ.]

BALASSI Margit: A változó holdfoltok az Alphonsus kráterben. = A Csillagos Ég 6. 1964. 1. sz. pp. 38-39. Az Uránia 20 cm-es refraktorával 1958. dec. 20 és 1962. aug. 19. között figyelte Bartha Lajos és Fejes Imre a kráterben lévő foltokat. Szerző feldolgozza az intenzitás-becsléseket a holdfázis figyelembevételével. [KSZ.]

B. B.: Szupernóvát fedeztek fel a mátrai obszervatóriumban. = A Csillagos Ég 6. 1964. 1. sz. pp. 40-41. Lovas Miklós a piszkéstetői 90 cm-es Schmidt-távcsővel 1964. március 12-13-án éjjel fényképezte le a Nagy Medve galaxishalmaz egyik részén. [KSZ.]

T. L. [TOKODY Lajos]: Fényképezés hűtött negatívval. = A Csillagos Ég 6. 1964. 1. sz. pp. 41-42. [KSZ.]

T. L. [TOKODY Lajos]: Az első optikai hold-echok. = A Csillagos Ég 6. 1964. 1. sz. p. 42. 1962-ben rubin-lézerrel az amerikaiak fényimpulzusokat irányítottak a Holdra, a visszaverődött fényt egy 120 cm-es távcsővel észlelték. [KSZ.]

T. L. [TOKODY Lajos]: Ólomelőfordulás a Nap kémiai elemei között. = A Csillagos Ég 6. 1964. 1. sz. p. 43. [KSZ.]

T. L. [TOKODY Lajos]: A fény terjedési sebessége. = A Csillagos Ég 6. 1964. 1. sz. p. 44. [KSZ.]

T. L. [TOKODY Lajos]: A Hold felszínének szerkezete. = A Csillagos Ég 6. 1964. 1. sz. pp. 45-46. [KSZ.]

BAKTAI Mária - FEJES István - HORVÁTH András: Könyv- és lapszemle. Az 1963 IV. negyedévben megjelent csillagászati és asztronautikai irodalom. = A Csillagos Ég 6. 1964. 1. sz. pp. 47-54. [KSZ.]

A mesterséges égitestek tudományos haszna. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. p. 5. [KSZ.]

EGYED László: Geofizikai mesterséges holdak. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 6-9. [KSZ.]

SZEPESSY György: Meteorológiai mesterséges holdak. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 10-14. [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: Mesterséges holdak és hiradástechnika. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 15-19. [KSZ.]

NAGY Ernő: A Kozmosz mesterséges holdak. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 20-27. [KSZ.]

PERNECZKY Gábor: A forró csillagok és a gázködök kapcsolata. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 28-36. [KSZ.]

FEJES István: A naptevékenység periódusának tükröződése a szervetlen rétegekben és a fák növekedésében. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 37-42. Ismerteti a kérdés történetét. Fejes István, Baktai Mária és Horváth András hazai mintát mérhettek. Az ipolytarnóci kövesedett ősfenyő, azaz egy 25-30 millió évvel ezelőtt élt fa törzsének metszetét vizsgálták. 41 évgyűrűt mértek, és ezek nagyjából 7 éves periódussal változtak. Ez adalék az akkori (alsó miocén-kori) napfolttevékenység periódusához. [KSZ.]

MARIK Miklós: A galaktika mágneses terének megmérése. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 43-47. [KSZ.]

SZALAY Mihály: Rádiócsillagok? = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 48-51. [KSZ.]

Az Országos Választmány 1964. évi ülése. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 52-56. 1964. ápr. 30-án. Újabb három évre új vezetőséget választottak. Elnök: Detre László. Elnökhelyettesek: Dezső Loránt, Kulin György. Vezetőségi tagok: Balázs Béla, Ill Márton, Szabó Gyula. Titkár: Róka Gedeon.; Az elmúlt 3 évben 275 fő jelentkezett a levelező csillagászati tanfolyamra és 89 fő vizsgázott is.; Az 1895. aug. 8-án született Bárczy Géza, a budapesti Uránia munkatársa elhunyt 1964. máj. 26-án.; Münich Imre golopi tanító, a Borsod megyei csillagászati szakosztály tagja, amatőrcsillagász 1964. ápr. 14-én elhunyt. [KSZ.]

TOKODY Lajos: A szolnoki cukorgyár TIT Uránia csillagvizsgáló szakköreinek működése. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 56-62. A közel két éve létesített csillagvizsgáló, a két felnőtt és az egy ifjúsági csillagászati szakkör munkája. [KSZ.]

MARIK Miklós: A Nap és a Hold távolságának, valamit méreteinek meghatározása "görög" módszerrel. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 62-65. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A Leonida meteorraj észlelése mesterséges holddal. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. p. 66. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Földtani vizsgálatok - űrhajókról. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 67-68. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Nova az M 14 gömbhalmazban? = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 68-69. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Az Andromeda-köd magjának csillagai. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 69-70. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Meteorveszély az űrhajózásban. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 70-71. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A kozmikus por kémiai elemzése. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 71-72. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Kisméretű ingadozás a csillagok fényességében. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 73-74. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A legkisebb és a legnagyobb csillag. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 74-75. [KSZ.]

G. K. [GAUSER Károly]: Csillagászati és űrhajózási érdekességek, újdonságok. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 76-79. [KSZ.]

Fejtörő kérdések. Válaszok beküldött kérdésekre= A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 80-83. [KSZ.]

BAKTAI Mária - FEJES István - HORVÁTH András: Könyv- és lapszemle. Az 1964. január 1 - június 30-ig megjelent csillagászati és asztronautikai irodalom. = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 84-93. [KSZ.]

T. L. [TOKODY Lajos]: Csillagászat katonáéknál. (Francia eredetű anekdóta nyomán). = A Csillagos Ég 4. 1964. 2-3. sz. pp. 94-95. A napfogyatkozásról szóló információkat miként adják egyre lefelé a katonaságnál szolgálatot teljesítők, miként torzulnak ezen felhívások. Sterne und Weltraum nyomán. [KSZ.]

A magyar amatőrcsillagászok II. Országos Találkozója. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 5-9. A Magyar Amatőrcsillagászok I. Országos Találkozója 1963. szeptemberében volt Szentendrén. A II. Országos Találkozót 1964. aug. 13-14 között tartották Miskolcon. A megnyitón, mintegy 150 fő előtt Kulin György javaslatot tett a Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Körének megalakítására. Az élénk vita és az előadások után azt másnap megalakították. Elnök: Detre László. Ügyvezető elnök: Kulin György. Titkár: Bartha Lajos. Vezetőségi tagok: Almár Iván, Elek Árpád, Szitter Béla, Tokody Lajos, Róka Gedeon. A Szentendre város által alapított Zerinváry emlékérmet Szabó Gyula kapta. Aug. 15-én kirándulásokkal zárták a rendezvényt. [KSZ.]

Fekete László, Miskolc Mj. Város Tanácsa VB. Elnökének megnyitó beszéde. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 10-14. [KSZ.]

POLESNY, B.: Az amatőrcsillagászok bolygómegfigyeléseiről. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 15-23. [KSZ.]

SANDNER, Werner: A német amatőrcsillagászok Mars-megfigyelései. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 24-29. Ford.: Bartha Lajos. [KSZ.]

HÜNLICH, Rolf: Egy rádiócsillagászati obszervatórium munkája. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 30-36. [KSZ.]

BUSCH, Helmut: A "Bruno Bürgel csillagvizsgáló" munkája. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 37-43. Hartha városban, az NDK-ban. Ford.: Bartha Lajos. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az üstökösök megfigyeléséről. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 44-53. Példaként az Alcock 1963b üstökös budapesti észlelései 1963. máj. 24. és 30. között. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A csillagászati szakkörök működése. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 54-60. [KSZ.]

HAJMÁSI József: Beszámoló a székesfehérvári csillagászati szakkör munkájáról. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 60-63. 1963 nyarán kezdték a szabadtéri távcsöves bemutatásokat, amelyet követően sokan jelentkeztek a Megyei Művelődési Ház szakkörébe. [KSZ.]

MÁRKI-ZAY Lajos: Gondolatok a Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre munkájának megszervezéséről. Hogyan tudnánk megvalósítani a tagok magyar nyelvű irodalommal való ellátottságát? = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 64-67. Szegeden 1964. szept. 24-én alakult meg a Baráti Kör, mely ma már 50 tagot számlál. Ismertetése a szegedi Uránia Csillagvizsgálóban folyó szakköri tevékenységüknek. [KSZ.]

A Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre működési szabályzata. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 68-73. [KSZ.]

A csillagászat barátainak III. Országos találkozója Győrött. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 74-75. 1965. aug. 6-8-ig lesz. A három nap teljes költsége, szállással és napi háromszori étkezéssel, pannonhami kirándulással együtt: diákoknak 66,30 Ft, felnőtteknek 80 Ft lesz. [KSZ.]

A Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre alapító tagjainak névsora. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 76-79. A 118 alapító tag neve, foglalkozása, postacíme. [KSZ.]

A Baráti Kör megalakulása óta, lapzártáig jelentkezett újabb tagok névsora. = A Csillagos Ég 6. 1964. 4. sz. pp. 80-86. A tagnak jelentkező további 195 fő neve, foglalkozása, postacíme. [KSZ.]

FÉNYES Imre: Galilei. = Élet és Irodalom 8. 1964. febr. 15. 7. sz. p. 6. [SRG.]

NEMES György: Gaia. = Élet és Irodalom 8. 1964. okt. 17. 42. sz. p. 1. Komarov, Feoktyisztov, Jegorov űrhajósokról. [SRG.]

CSÁK Gyula: Az égbolt kárpitja. = Élet és Irodalom 8. 1964. okt. 17. 42. sz. p. 1. Az űrtrojka fel- és leszállásáról. [SRG.]BÉLL Béla: Nyugodt év lesz-e a "nyugodt Nap éve"? = Élet és Tudomány 19. 1964. jan. 3. 1. sz. pp. 35-39. Két évszázad megfigyelései és statisztikái alapján talán igen, de a még tisztázatlan részletekben rejlő meglepetésekkel számolni kell. [VEJ.]

Lesz-e világnaptár? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. jan. 3. 1. sz. pp. 41-42. A Priroda cikke nyomán. A modernkori naptárreform gondolata már 1922-ben és 1937-ben is felmerült. Az 1967-es, vagy az 1978-as év erre újra alkalmas lenne. [VEJ.]

Radar-összeköttetés a Merkúrral. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. jan. 3. 1. sz. p. 45. A Goldstone rádióteleszkóppal megmérték a Föld-Merkúr távolságot. A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. [VEJ.]

NAGY István György: Az űrkutatás gyakorlati eredményei. = Élet és Tudomány 19. 1964. jan. 17. 3. sz. pp. 107-110. Meteorológiai, hírközlési, navigációs mesterséges holdak. Közvetett eredmények: a mikroelektronika, finommechanika, irányítástechnika, orvostudomány területein. [VEJ.]

KINDZIERSZKY Emil: Egy új sztár: a Telstar. = Élet és Tudomány 19. 1964. jan. 24. 4. sz. pp. 160-164. "Távközlési csillag" - az űrkutatás és a híradástechnika egyik kiváló alkotása. Részletes, fotókkal, ábrákkal illusztrált leírás a Telstar I. és Telstar II. műholdakról. [VEJ.]

Léggömbről vizsgálják a Mars légkörét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. jan. 24. 4. sz. p. 188. Cikk az amerikai Stratoscope II. léggömbről. A Missiles and Rockets nyomán. [VEJ.]

Megéri-e a pénzt a holdutazás? - kérdik amerikai közgazdászok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. jan. 31. 5. sz. p. 236. Az 1968-ra tervezett háromemberes holdutazás várhatóan 14 milliárd dollárba kerül. A Science et Vie írása alapján. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Milyen fényesnek látnánk a Földet a Hold felszínéről? Válaszol Ponori Thewrewk Aurél. = Élet és Tudomány 19. 1964. febr. 7. 6. sz. p. 279. [SRG.]

Meteoritágyú. = Élet és Tudomány 19. 1964. febr. 7. 6. sz. pp. 280-281. A mikrometeoritoknak az űrhajózásban nem lebecsülendő veszélyeiről. A stuttgarti "Hobby" írása nyomán. [VEJ.]

AUJESZKY László: Amiről beszélnek . . . Az északi fény. = Élet és Tudomány 19. 1964. febr. 7. 6. sz. p. 287. . . . és a Napról érkező korpuszkuláris sugárzás. [VEJ.]

NAGY Ernő: A januári "űrnyitány". = Élet és Tudomány 19. 1964. febr. 14. 7. sz. pp. 324-326. Az Echo-2. A Saturn rakéták. A Ranger-6. Az Elektron-1 és Elektron-2 közös rakétán történő fellövése. [VEJ.]

ZEMPLÉN Jolán M.: Galilei, a fizika módszerének megalapítója (1564-1642). = Élet és Tudomány 19. 1964. febr. 21. 8. sz. pp. 365-368. Tudományos munkásságának rövid összefoglalója. [VEJ.]

Az új arizoniai napteleszkóp. = Élet és Tudomány 19. 1964. febr. 28. 9. sz. p. 425. A Kitt Peak csúcsán elhelyezett teleszkópról. A "Hobby" írása nyomán. [SRG.]

Kételyek a meteoritok mikroorganizmusai körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. febr. 28. 9. sz. p. 428. A Die Zeit írása alapján. [VEJ.]

TASNÁDI KUBACSKA András: Kulin György: Az ember és a világmindenség. Bp. 1963. = Élet és Tudomány 19. 1964. márc. 6. 10. sz. p. 440. Könyvismertetés. [SRG.]

Kérdezz - felelek. Mi a különbség a rakéta súlya és tolóereje között? Válaszol Nagy Ernő. = Élet és Tudomány 19. 1964. márc. 6. 10. sz. p. 445. Néhány számadat és magyarázat az optimális arány bemutatására. [VEJ.]

Űrrakéta az Encken üstökösben. = Élet és Tudomány 19. 1964. márc. 6. 10. sz. p. 475. Amerikai kísérlet: megfigyelő-műszeres űreszközt eljuttatni az Encke-üstökös magjába. A cikk címében az üstökös neve helytelenül szerepel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

"Űrszem". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. márc. 20. 12. sz. p. 572. A Technicky Magazin nyomán. Minikamerák kutatórakétákra. [VEJ.]

Holdkutatás rakétával. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. márc. 27. 13. sz. p. 617. A La Nature írása alapján. [VEJ.]

Milyen hullámhosszon rádiózhatnak az űrhajósok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. márc. 27. 13. sz. p. 617. Nemzetközi szabályozás és egységesítés a hullámsávok felhasználására. Az űrhajók vészjelének meghatározása. Az Union International des Télécommunications sajtóközleménye alapján. [VEJ.]

KULIN György: A világegyetem üzenetei. = Élet és Tudomány 19. 1964. ápr. 3. 14. sz. pp. 641-644. Az elektromágneses sugárzás. A rádiócsillagászat. Az elemi részek zápora. A meteorok üzenetei. Rádióhullámok. Radarhullámok. A LASER-ek. Űrszondák. [VEJ.]

NAGY István György: Csató István: A Kozmosz partján. Bp. 1963. = Élet és Tudomány 19. 1964. ápr. 3. 14. sz. p. 662. Könyvismertetés. [SRG.]

Hány éves a Tejútrendszer? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. ápr. 3. 14. sz. p. 666. Szupernóva-vizsgálati módszerek végső összegzése alapján 17-18 milliárd éves. A Journal of the British Astronomical Association írása nyomán. [VEJ.]

AUJESZKY László: A napnyugták meteorológiája. = Élet és Tudomány 19. 1964. ápr. 10. 15. sz. pp. 688-691. A jelenség a látványosság mellett számos természettudományos kérdést is fölvet. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Milyen magasságban van a minden élőlényre veszélyes kozmikus sugárzási övezet? Válaszol: Aujeszky László. = Élet és Tudomány 19. 1964. ápr. 17. 16. sz. p. 735. [VEJ.]

NAGY Ernő: Űrrepülési ABC 1-2. (Amit mindenki megkérdez az űrrepülésről.) = Élet és Tudomány 19. 1964. ápr. 24. 17. sz. pp. 771-775.; máj. 1. 18. sz. pp. 852-855. A két írás harminc kérdésre ad szakszerű, népszerű, közérthető választ, egyszerű illusztrációk felhasználásával. [VEJ.]

VÉCSEY Zoltán: Stonehenge rejtélyes romjai. = Élet és Tudomány 19. 1964. máj. 15. 20. sz. pp. 915-918. A romok egyes részleteiben csillagászati vonatkozások is felfedezhetők, azonban teljességgel nem bizonyítottak. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Hogyan lehet megállapítani színképelemzéssel, hogy egy bolygón van-e szerves élet? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 19. 1964. máj. 15. 20. sz. p. 919. [SRG.]

ECHTER Tibor: Kozmikus orvostudomány. = Élet és Tudomány 19. 1964. máj. 22. 21. sz. pp. 963-966. Az űrrepülések előkészítésének idején. A súlytalansággal kapcsolatban. A kozmikus sugárzások. [VEJ.]

Láthatatlan északi fény. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. máj. 29. 22. sz. p. 1048. Hat fényképfelvétel különböző északi fényekről, melyek szabad szemmel nem, csak különleges készülékkel láthatók. A stuttgarti Hobby írása alapján. [VEJ.]

"Hideg" csillagokat kutató műszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. jún. 5. 23. sz. p. 1100. Amerikai fejlesztésű műszer passzív mesterséges holdak észlelésére. A Control Engineering cikke nyomán. [VEJ.]

Egy kisbolygó befogásának merész terve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. jún. 19. 25. sz. p. 1193. Űrállomás kiépítése céljából, D. Cole, amerikai csillagász szerint egyszerűbb, mint a Földről fellőni a szükséges kellékeket. Az Atomes írása nyomán. [VEJ.]

Új részecskék a felső légkörben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. jún. 19. 25. sz. p. 1196. Feltehetően meteorok szétaprózódásából származnak. Az Elektronics cikke alapján. [VEJ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Távolságmérés a csillagászatban. = Élet és Tudomány 19. 1964. jún. 26. 26. sz. pp. 1227-1230. Egyszerű mértani feladat. Időméréses módszer. Radarechós módszer. Közvetett mérések fénysebesség és természetes rádiósugárzások mérésével. [VEJ.]

ALMÁR Iván: A "Hold-illúzió" megoldása. "Miért olyan nagy a Hold ma este." = Élet és Tudomány 19. 1964. júl. 3. 27. sz. pp. 1251-1255. A Hold méretének változása csak látszat. A tudatunkban a külvilágról alkotott kép olykor eltér a valóságtól. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Mozog-e a Földet körülvevő levegő a Földdel együtt? Válaszol Aujeszky László. = Élet és Tudomány 19. 1964. júl. 10. 28. sz. p. 1317. A légkör együtt forog a bolygóval. [VEJ.]

BARTHA Lajos: Működő vulkánok a Holdon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. júl. 10. 28. sz. p. 1337. A feltételezést ma még megmagyaráz(hat)atlan jelenségek észlelése indokolja. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A holdtalaj lumineszcenciája és a napkitörések. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. júl. 10. 28. sz. p. 1338. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

SCHALK Gyula: Földünk híradástechnikai lánca és a Hold. = Élet és Tudomány 19. 1964. júl. 17. 29. sz. pp. 1363-1366. Nemzetközi kísérletek a Holdnak a Föld híradástechnikai láncába történő beillesztésére. [VEJ.]

Földi kísérletek a Hold látási viszonyainak vizsgálatára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. júl. 24. 30. sz. p. 1436. Készülődés a holdraszállásra. A Hobby cikke alapján. [VEJ.]

Új holdrészleteket fedeztek fel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. júl. 24. 30. sz. p. 1436. A Volksstimme írása nyomán. [VEJ.]

Az Androméda-köd fényképe - torzítás nélkül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. júl. 31. 31. sz. p. 1481. Egy fotóval és egy sematikus rajzzal illusztrálva. A Jenaer Rundschau cikke alapján. [VEJ.]

A legkisebb csillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. aug. 7. 32. sz. p. 1529. Luyten amerikai csillagász két törpe-felfedezése. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Sch. Gy. [SCHALK Gyula]: "Égből hullott kardok". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. aug. 7. 32. sz. p. 1530. A vaskohászat ismerete előtti időkből származó, tiszta vasból (vasmeteoritból) készült fegyverek. [VEJ.]

A Ranger 7 felvételei. Összeáll.: Kulin György. = Élet és Tudomány 19. 1964. aug. 14. 33. sz. pp. 1544-1546. Öt fényképfelvétel és egy fantáziarajz a Hold megközelítéséről. [VEJ.]

KULIN György: A marsbeli élet kutatása - a Földön. = Élet és Tudomány 19. aug. 14. 33. sz. pp. 1547-1550. A Mars csatornaszerű képződményei. A marsi élet "bizonyítékai". Meglepő biológiai kísérletek. A marsbeli légkör. [VEJ.]

A Földről megvilágított mesterséges hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. aug. 14. 33. sz. Lézerrel megvilágított műhold. A Wissenschaft und Fortschritt írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Mikor hold - mikor Hold? Öngombostű. = Élet és Tudomány 19. 1964. aug. 21. 34. sz. p. 1617. Az univerzum összes mesterséges és természetes holdja - és Földünk egyetlen természetes kísérője. Csillagászati témájú helyesírási probléma. [VEJ.]

Rádiócsillagok régi szupernóvák helyén? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. aug. 21. 34. sz. p. 1624. Sorozatos megfigyelések indokolják a feltételezést. A L’ Astronomie cikke alapján. [VEJ.]

"Farkcsóváló" üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. aug. 21. 34. sz. p. 1625. A Burnham 1960-11 furcsa "viselkedése". Az Astronomical Journal írása alapján. [VEJ.]

Rádióbeszélgetés két mesterséges hold segítségével. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. aug. 21. 34. sz. p. 1628. Az első, 20 percig tartó sikeres kísérlet. A Neue Züricher Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

(b-h): Mit mond a geometria a világegyetem "tágulásáról"? = Élet és Tudomány 19. 1964. szept. 4. 36. sz. p. 1700. E "tágulásnak" geometriai középpontja nincs, és a legkevésbé geocentrikus. [VEJ.]

KOPPÁNY György: A naptevékenység hatása az időjárásra. = Élet és Tudomány 19. 1964. szept. 4. 36. sz. pp. 1717-1719. Az ibolyántúli sugárzás, az anyagi sugárzás és az időjárás. Miért nem okoz mindig rendkívüli időjárást? [VEJ.]

ALMÁR Iván: Új holdak - új eredmények. = Élet és Tudomány 19. 1964. szept. 18. 38. sz. pp. 1787-1790. A tudományos kutatás űreszközei. Űrhajók - próbaúton. Az év végére: újabb marsrakéták! [VEJ.]

ROMÁN József: Vallások és vallomások a Napról és a Holdról. = Élet és Tudomány 19. 1964. szept. 18. 38. sz. pp. 1798-1803. Hitek, mítoszok, papok, költők, művészek. A téma örök és kimeríthetetlen. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Tulajdonképpen mikor kezdődik az éjjel, és meddig tart, 22,30-kor este van-e még vagy már éjfél? Válaszol Ponori Thewrewk Aurél. = Élet és Tudomány 19. 1964. szept. 18. 38. sz. p. 1812. [SRG.]

Oxigén a Vénusz atmoszférájában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. szept. 18. 38. sz. p. 1816. Jelenlétét színképelemzéssel mutatták ki. A Novosztyi hírügynökség jelentése alapján. [VEJ.]

Az arecibói rádióteleszkóp. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. szept. 18. 38. sz. p. 1816. A cél: áthidalni hat milliárd fényévet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: A tokiói olimpia TV-közvetítése és a mesterséges holdak. = Élet és Tudomány 19. 1964. szept. 25. 39. sz. pp. 1827-1829. Stacionárius pályán keringő híradástechnikai holdakkal lehetséges. Ez még megoldandó feladat. [VEJ.]

Atombomba-robbanások "visszhangja" a Napról? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. szept. 25. 39. sz. p. 1867. Olaf Styrén általános kölcsönhatás-elmélete és a többszörösen megfigyelt 200 napos ciklusok az atombomba-robbantások és földi katasztrófák között. A Hobby írása nyomán. [VEJ.]

ECHTER Tibor: A Kozmosz munkás embere. = Élet és Tudomány 19. 1964. okt. 2. 40. sz. pp. 1875-1879. Az ember többé nem kísérleti alany a világűrben, hanem a feladatok cselekvő, tevékeny részese. [VEJ.]

Új készülék űrhajósok megfigyelésére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. okt. 2. 40. sz. p. 1912. Az űrhajósruha belsejében elhelyezhető, angol mérnökök által kifejlesztett műszer. Az EMI Electronics Post írása nyomán. [VEJ.]

DETRE László: Az új piszkéstetői csillagvizsgáló. = Élet és Tudomány 19. 1964. okt. 9. 41. sz. pp. 1938-1941. Schmidt rendszerű távcső. Kutatások a Tejútrendszerben. Fotókkal és ábrákkal illusztrált írás. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Ranger-7 holdfelvételeiből. = Élet és Tudomány 19. 1964. okt. 16. 42. sz. pp. 1991-1994. Az űrhajó, becsapódása előtt, televíziós felvételeket készített a Hold felszínéről, ezekből látható itt hét kép. [VEJ.]

Csillagok rádiósugárzásának mérése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. okt. 16. 42. sz. p. 2008. Fler-kitörések megfigyelése. A Hobby cikke nyomán. [VEJ.]

Műanyaggal hajtott rakéták. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. okt. 16. 42. sz. p. 2008. Amerikai kísérletek plexi hajtóanyaggal. A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. [VEJ.]

Holdfelvételek - földi méretekkel. A tudodmány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. okt. 16. 42. sz. p. 2009. Egy hold- és egy földi felvétel összehasonlítása. Az optikák és a távolságok azonosak. [VEJ.]

NAGY István György: A légóceán Kolumbuszai. Az első lépések a világűr meghódítására. = Élet és Tudomány 19. 1964. okt. 23. 43. sz. pp. 2019-2022. Az ember elemelkedik a Földtől. Lebegés, repülés, az első lépések a csillagok felé vezető úton. [VEJ.]

NAGY Ernő: A Voszhod útjának tanulságai. = Élet és Tudomány 19. 1964. okt. 30. 44. sz. pp. 2076-2079. Az új űrhajó. A hordozórakéta. A Voszhod pályája. A Voszhod visszatérése. A Voszhod és a Hold-terv. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Kitörések a Holdon 1783-ban és 1787-ben? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. nov. 6. 45. sz. p. 2154. Herschel megfigyeléseinek helytállóságát későbbi jelenségek is erősítik. [VEJ.]

ECHTER Tibor: 4 hónap az űrkabinban. Kísérletek az ember huzamos űrrepülésének előkészítésére. = Élet és Tudomány 19. 1964. nov. 13. 46. sz. pp. 2163-2167. [VEJ.]

ÜRÖMI-HALÁSZ József: "Műbolygós" tv-közvetítés az olimpiáról. Gombostű. = Élet és Tudomány 19. 1964. nov. 13. 46. sz. p. 2167. Kritikai-ismeretterjesztő írás műhold-műbolygó témában. [VEJ.]

MOISZA János: Vasmeteor és a Nap. Gombostű. = Élet és Tudomány 19. 1964. nov. 13. 46. sz. p. 2167. Kritikai-ismeretterjesztő írás a "Jupiter-csillag"-ról és a Hoba vasmeteoritról. [VEJ.]

Évek, órák, ezredmásodpercek. = Élet és Tudomány 19. 1964. nov. 13. 46. sz. pp. 2168-2170. Az idő mérésének eszközei az ókortól napjainkig. [VEJ.]

TANCZER Tibor: A Tiros műholdak felvételei a felhőzetről. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 19. 1964. nov. 20. 47. sz. pp. 2216-2218. Tíz műhold-felvétel, szöveges ismertetővel. [VEJ.]

Új napfolt-ciklus kezdődik? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. nov. 20. 47. sz. p. 2249. Megfigyelések és számítások alapján várható. A Science New Letter írása nyomán. [VEJ.]

Föld körüli lökéshullám. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. nov. 20. 47. sz. p. 2252. A szoláris szél és a magnetoszféra találkozása. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

BERKES Zoltán: Ritmusok az időjárásban. = Élet és Tudomány 19. 1964. dec. 11. 50. sz. pp. 2380-2383. Csillagászati hatások is. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Jodrell Bank-i óriás. = Élet és Tudomány 19. 1964. dec. 17. 51. sz. pp. 2436-2437. Rádiótávcső Angliában. [SRG.]

"Meleg" árnyék a Jupiteren. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 19. 1964. dec. 31. 53. sz. p. 2540. A Callisto árnyéka melegebbnek bizonyult a vártnál. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Haldokló üstökösök agóniája a naprendszerben. = Esti Hírlap 9. 1964. máj. 4. 103. sz. p. 6. Schalk Gyula nyilatkozata alapján. [SRG.]

KULIN György: Optikus csillagász. A Galilei-féle távcső. = Ezermester 1964. január. pp. 16-17., címoldal. A címlapon a Hold kráteres felszíne, mint háttér előtt egy csillagász néz egy refraktorba (olyan, mint az Uránia refraktora), fölötte Galilei portréja a Galileo Galilei 1564-1964 felirattal. Lejjebb a következő felirat: Galilei-év = 12 távcső = amatőriskola! A cikkben szereplő fénykép aláírása: ifj. Bartha Lajos a TIT Uránia Csillagvizsgáló munkatársa gyakorlati foglalkozást vezet a csillagászati szakkör tagjai számára. Foto: Frisch Richárd. [KIS.]

KULIN György: Optikus csillagász. A Kepler-féle vagy csillagászati távcső. = Ezermester 1964. február. pp. 50-51. A cikk mellett az 51. oldalon a következő külön felhívás olvasható: A TV-ben 18-án 17.55-kor kezdődő "Kukkantó" műsorban tart előadást dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója, Galileo Galilei - születésének 400. évfordulója alkalmából - életéről, munkásságáról, tanításairól és jelentőségéről a fizikai tudományok fejlődésében. [KIS.]

KULIN György: Optikus csillagász. Egy kis optika fotósoknak. = Ezermester 1964. március. pp. 67-68. [KIS.]

KULIN György: Optikus csillagász. Földi távcsövek. = Ezermester 1964. április. pp. 102-103. [KIS.]

KULIN György: Optikus csillagász. A fókusznyújtás módszerei. = Ezermester 1964. május. pp. 132-133. [KIS.]

KULIN György: Optikus csillagász. Nagyobb teljesítményű távcsövek. = Ezermester 1964. június. pp. 182-183. [KIS.]

KULIN György: Optikus csillagász. A csillagászati távcsőtükör előkészítése. = Ezermester 1964. július. pp. 196-197. [KIS.]

KULIN György: Optikus csillagász. A távcsőtükör házi készítése. 1. = Ezermester 1964. augusztus. pp. 248-249. [KIS.]

KULIN György: Optikus csillagász. A távcsőtükör házi készítése. 2. = Ezermester 1964. szeptember. pp. 274-275. [KIS.]

EGYED László: Gravitáció, geofizika és csillagászat. = Fizikai Szemle 14. 1964. jan. 1. sz. pp. 10-12. [SRG.]

DETRE László: Az általános relativitáselmélet csillagászati ellenőrzésének helyzete. = Fizikai Szemle 14. 1964. jan. 1. sz. pp. 28-32. [SRG.]

GAUSER Károly: A bolygók relativisztikus perihéliummozgása. = Fizikai Szemle 14. 1964. febr. 2. sz. p. 64. [KSZ.]

MARX György: Eljuthat-e az ember a csillagokig? = Fizikai Szemle 14. 1964. márc. 3. sz. pp. 83-90. [SRG.]

ROCHESTER, G. D.: A kozmikus sugárzás kutatásának mai problémái. = Fizikai Szemle 14. 1964. ápr. 4. sz. pp. 107-114. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1963. szept. 30-án tartott ülésén elhangzott előadás. Ford.: Somogyi Antal. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Az időmérés csillagászati és fizikai alapjai. = Fizikai Szemle 14. 1964. ápr. 4. sz. pp. 117-121. [KSZ.]

VERMES Miklós: A Kepler-féle bolygópályák szerkesztése. = Fizikai Szemle 14. 1964. ápr. 4. sz. pp. 123-125. [KSZ.]

GAUSER Károly: Néhány elemi példa az űrhajózás égi mechanikájához. = Fizikai Szemle 14. 1964. ápr. 4. sz. pp. 127-128. [SRG.]

P. L.: Gauser Károly - Sztrókay Kálmán: Az ember és a csillagok. Tankönyvkiadó, 1963. = Fizikai Szemle 14. 1964. ápr. 4. sz. pp. 130-131. Könyvismertetés. [SRG.]

DETRE László: A csillagok keletkezése és fejlődése. = Fizikai Szemle 14. 1964. máj. 5. sz. pp. 135-139., címoldal. Az 1963. évi egri vándorgyűlésen elhangzott előadás nyomán. Címképünk: Az Orion-köd. (M 42, M 43) Lovas Miklós felvétele. Készült 1963. december 14-én a piszkéstetői obszervatóriumban, Schmidt távcsövével, 40 perces expozícióval, Kodak Oa-O lemezre. [SRG.]

LOVAS Miklós: Az RR Lyrae csillagok. = Fizikai Szemle 14. 1964. máj. 5. sz. pp. 139-143. [SRG.]

OSKANJAN, V.: Néhány észrevétel a Cepheidákkal kapcsolatban. = Fizikai Szemle 14. 1964. máj. 5. sz. pp. 144-146. [SRG.]

LALLEMAND, A. - DUCHESNE, M - WALKER, F. Merle: Az Andromeda-köd magjának rotációja. = Fizikai Szemle 14. 1964. máj. 5. sz. pp. 146-149. [SRG.]

MARX György: 3C273, az égbolt legérdekesebb változócsillaga. = Fizikai Szemle 14. 1964. máj. 5. sz. pp. 149-155. A Társulatban 1964 februárjában elhangzott előadás nyomán. [SRG.]

BALÁZS Béla - FODOR Lajos: Csillagászati távolságok mérése 1-2. = Fizikai Szemle 14. 1964. máj. 5. sz. pp. 155-158.; 6. sz. pp. 181-186. [SRG.]

BALÁZS Béla: Csináljuk egyszerűbben! = Fizikai Szemle 14. 1964. máj. 5. sz. p. 158. Égimechanikai kéttestprobléma tárgyalása a tenzorkalkulus segítségével. [SRG.]

LOVAS Miklós: A mátrai obszervatórium. = Fizikai Szemle 14. 1964. máj. 5. sz. pp. 159-160. Piszkéstető. [SRG.]

NOVOBÁTZKY Károly: Galileo Galilei 1564-1642. = Fizikai Szemle 14. 1964. jún. 6. sz. pp. 163-166., címoldal. Címképünk: Galilei szobra a Magyar Tudományos Akadémia homlokzatán. [SRG.]

GALILEI, Galileo: Dialógus Ptoleiamosz és Kopernikusz világrendszeréről. = Fizikai Szemle 14. 1964. jún. 6. sz. pp. 167-173. Ford.: Zemplén Jolán. [SRG.]

WIGNER Jenő: A matematika meghökkentő hatékonysága a természettudományokban. = Fizikai Szemle 14. 1964. jún. 6. sz. pp. 173-180. [SRG.]

KULIN György: Gauss abszolút mértékrendszerének néhány égimechanikai vonatkozása. = Fizikai Szemle 14. 1964. jún. 6. sz. pp. 186-187. [SRG.]

ZELMANOV, A. L.: A Metagalaktika és a Világegyetem 1-2. = Fizikai Szemle 14. 1964. júl. 7. sz. pp. 214-225.; aug. 8. sz. pp. 245-251. [SRG.]

SZILÁRD Leó: Csillagok, figyelem! = Fizikai Szemle 14. 1964. nov. 11. sz. pp. 332-334. Ford.: Montvai Ádám. [SRG.]

KURUC Andor: Földrajzi helymeghatározások. = Földrajzi Közlemények 12. 1964. 2. sz. pp. 147-164. A földrajzi szélesség- és hosszúság-meghatározás matematikai, geometriai, gömbháromszögtani módszerei. [KSZ.]

[BELUSZKY Pál:] Katona Mihály emlékezete. = Földrajzi Közlemények 12. 1964. 4. sz. pp. 363-364. "A’ Föld’ mathematica leírása a’ Világ’ alkotmányával együtt. Készítette a’ felsőbb oskolákbeli tanulók’ ’s alsóbb oskolákbeli tanítók’ és az e’ félékben gyönyörködök’ számára Katona Mihály. Rév-Komáromban. 1814." csillagászati könyv szerzője. Életének és munkásságának ismertetése. [KSZ.]

REGŐCZI Emil: Galilei Galileo 1564-1642. = Geodézia és Kartográfia 16. 1964. 2. sz. pp. 128-131. [KSZ.]

KURT, Arnold: Geodéziai pontmeghatározás mesterséges holdak észlelésével. = Geodézia és Kartográfia 16. 1964. 3. sz. pp. 161-168. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesületben 1963. szept. 26-án elhangzott előadás. [KSZ.]

SZÁDECZKY-KARDOSS Gyula: Az időjelszolgálat. = Geodézia és Kartográfia 16. 1964. 3. sz. pp. 181-190. [KSZ.]

NÉMETH Ferenc: A csillagászati azimutmérés alkalmazási területének kiterjesztése. = Geodézia és Kartográfia 16. 1964. 5. sz. pp. 335-342. [KSZ.]

OSZLACZKY Szilárd - TÓTH Géza: A Nap és a Hold gravitációs hatásának megfigyelése hazánkban. = Geofizikai Közlemények 13. 1964. 1. sz. pp. 39-48. [SRG.]

TÄNCZER T[ibor].: Fellőtték az első "Nimbus" meteorológiai műholdat. = Időjárás 68. 1964. júl-aug. 4. sz. pp. 255-256. [SRG.]

AUJESZKY László: Nagy Ernő: Az űrkutatás eredményei. Budapest, 1964. = Időjárás 68. 1964. nov-dec. 6. sz. pp. 375-376. Könyvismertetés. [SRG.]

Elkészült az Uránia csillagvizsgáló új kupolája = Kisalföld 20. 1964. aug. 1. p. 5. Győrben hamarosan átadják az amatőr csillagászok "fellegvárát". A távcsövet Orgoványi János és Reindl János készítette. [SRG.]

Mától fogva körülveszik Földünket a meteorok. Két grammos hullócsillagok. - Óránként ötven felvillanás. = Kisalföld 20. 1964. aug. 1. p. 6. Perseida meteorhullás. [SRG.]

-k-: Csillaglesen, Holdnézőben. = Kisalföld 20. 1964. aug. 20. p. 4. Európa második legnagyobb amatőr távcsöve Győrben, a József Attila Művelődési Ház tetőteraszán. [SRG.]

Az ismeretterjesztő könyvek megszerettetéséért. = Kisalföld 20. 1964. szept. 11. p. 3. [SRG.]

Csillagászati távcső. = Kisalföld 20. 1964. okt. 10. p. 6. TIT Sopron városi szervezete csillagászati távcsövet állít fel az Orsolya téri iskola csillagvizsgáló tornyába. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az űrhajózás élettani problémai. = Kőbányai Gyógyszer 5. 1964. márc. 12. 11. sz. p. 2. [SRG.]

SCHALK Gyula: 1961 április 12: Ember a világűrben! (Gagarin űrrepülésének harmadik évfordulóján.) = Kőbányai Textil 15. 1964. ápr. 7. 14. sz. p. 2. [SRG.]

SCHALK Gyula: Június 24-én: teljes holdfogyatkozás. = Kőbányai Textil 15. 1964. jún. 23. 25. sz. p. 4. [SRG.]

SCHALK Gyula: Gauser Károly - Sztrókay Kálmán: Az ember és a csillagok. = Kőbányai Textil 15. 1964. júl. 7. 27. sz. p. 4. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Ranger 7: Újabb lépés a Hold meghódítása felé. = Kőbányai Textil 15. 1964. aug. 11. 32. sz. p. 4. [SRG.]

SCHALK Gyula: Csillagok között az élet nyomában. = Kőbányai Textil 15. 1964. nov. 21. 47. sz. p. 4. [SRG.]

KATONA Jenő: Galileo Galilei. /1564-1642./ = Könyvtáros 14. 1964. 1. sz. pp. 37-39. [SRG.]

RUBÓCZKY István: Horváth Árpád: A végtelen világegyetem. 266 p. = Könyvtáros 14. 1964. aug. 8. sz. pp. 499-500. Könyvismertetés. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld élete. 1. Kozmikus környezetünk. = Köznevelés 20. 1964. ápr. 3. 7. sz. p. 277., hátsó belső és külső borító. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld élete. 2. A bolygók bölcsőjénél. = Köznevelés 20. 1964. ápr. 17. 8. sz. p. 317., hátsó belső és külső borító. [SRG.]

SZABÓ László: Az ionoszféra. = Légkör 9. 1964. 1. sz. pp. 1-5. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: A felhőzet megfigyelése mesterséges holdakkal. = Légkör 9. 1964. 3. sz. pp. 57-59. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld belső szerkezetéről. 1. = Magyar Fizikai Folyóirat 12. 1964. 3. füz. pp. 223-237. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld belső szerkezetéről. 2. = Magyar Fizikai Folyóirat 12. 1964. 6. füz. pp. 545-560. [SRG.]

NAGY Ernő: A plazmafizika alkalmazása elektromos rakétahajtóművek szerkesztésére. = Magyar Fizikai Folyóirat 12. 1964. 3. füz. pp. 267-277. [KSZ.]

VEKERDI László: Jegyzetek Galilei mechanikájáról. = Magyar Tudomány 71.(9.) 1964. okt. 10. sz. pp. 609-623. Galilei és az antik hagyomány.; A reneszánsz-platonizmus Arkhimédész-kultusza.; Galilei és az itáliai technikai-empirikus tradíció.; A szabadesés törvénye.; Galilei és a középkori fizika.; Galilei matematikája. [SRG.]

VEKERDI László: A Principia születése. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 14. 1964. 2. sz. pp. 161-182. Hooke, Halley, Wren, Huygens, Flamsteed, Hevelius szerepe Newton főművének megírásában. [KSZ.]

Az osztályvezetőség 1964. évi beszámolója. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 14. 1964. 3. sz. pp. 225-274. Felolvasta: Kónya Albert osztálytitkár 1964. ápr. 23-án. Csillagász Bizottság, Szputnyikmegfigyelési Albizottság (pp. 231., 265-266.), részvétel a Nemzetközi Csillagászati Unióban (p. 234.). A Csillagvizsgáló Intézet (pp. 259-260.), a Napfizikai Obszervatórium (pp. 260-261.) tevékenysége. Nemzetközi kapcsolatok (p. 267.). [KSZ.]

RÉTHLY Antal - BERKES Zoltán: Északi fény jelenségek Magyarországon (1523-1960). = A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának közleményei 34. köt. 1964. 1-2. sz. pp. 37-53., 2 színes t. A tanulmányban a szerzők a Magyarországon az elmúlt 440 év alatt észlelt, ill. feljegyzett sarki fény jelenségek katalógusát és statisztikai jellegű feldolgozását adják közre.
A megfigyelési anyagot elsősorban a területi eloszlás szempontjából vizsgálták meg, azonkívül levezették a jelenség napi, évi és havi (holdhónapi) menetét, valamint évszázados (szekuláris) változásait, a naptevékenység változásával kapcsolatban. Részletesen vizsgálták a 11 évi, ún. napfoltciklus jelentkezését a láthatóság gyakoriságában, azonkívül harmonikus analízis révén a hosszabb (56-59, 70, 84-89 és 177 éves) periódusokat is. Megállapítják, hogy ezek szintézise révén az észlelt szekuláris változások szinte maradék nélkül előállíthatók. E periódusok magyarázatát a nagy bolygóknak a naptevékenységre kifejtett ár-apály hatásában vélik megtalálni. Végül a sarki fény láthatóságának gyakorisága és az időjárás, ill. éghajlatingadozások közötti kapcsolatot (párhuzamosságot) vizsgálják és azt találják, hogy a sarki fény gyakorisága hűbb kifejezője a naptevékenység változásainak (Földünk légkörében!), mint a viszonylagos napfoltszámok.
[Táblázatban 242 magyarországi északi fény dátuma és erőssége. Öt nagy gyakoriságú időszak volt, éspedig 1591-1615, 1716-1737, 1768-1789, 1860-1870 és 1938-1958. A cikket két, színes, kihajtható kép illusztrálja: P. J. Nep. Fierer vízfestményei a Nagyszombatból észlelt északi fényekről 1768. december 5-én és 1769. február 26 és 27-én.] Az 50 éven át tartó, hazai sarki fény adatgyűjtésük teljes anyaga (német nyelvre fordítva!) A. Réthly und Z. Berkes: Nordlichtbeobachtungen in Ungarn (1523-1960) Budapest, 1963. Akadémiai Kiadó. 189 p. könyvben jelent meg. [KSZ.]

KULIN György: Még egyszer a két kultúráról. = Nagyvilág 9. 1964. 8. sz. pp. 1228-1229. Hozzászólás Snow a Nagyvilág 1964. 115-116. oldalán található cikkéhez. [SRG.]

A Pécsi Művelődési Házban. = Népművelés. 11. 1964. máj. 5. sz. pp. 16-17. Kedves vendége van a csillagászati szakkörnek: Kulin György. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Üzeneteink a világűrbe. = Népszabadság 22. 1964. aug. 4. p. 9. [SRG.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Társkeresés a világűrben. = Népszerű Technika 13. 1964. febr. 2. sz. pp. 35-37. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: A 3C 273 rejtélye. = Népszerű Technika 13. 1964. márc. 3. sz. pp. 71-73. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Az ördög csillagai. = Népszerű Technika 13. 1964. ápr. 4. sz. pp. 104-105. Perseus csillagkép béta változócsillaga, El Gul (Ördög) latinosítva Algol. [KSZ.]

Ny. G.: Az élet határai. = Népszerű Technika 13. 1964. máj. 5. sz. pp. 138-140. Életlehetőség a bolygókon. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: A Naprendszer óriásai. = Népszerű Technika 13. 1964. máj. 5. sz. pp. 147-149. A nagy tömegű Jupiter-típusú bolygókról: Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus. [KSZ.]

Ny. G.: Oxigéngyár a Holdon. = Népszerű Technika 13. 1964. júl. 7. sz. p. 204. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Láthatatlan csillagtörpék. = Népszerű Technika 13. 1964. júl. 7. sz. pp. 206-207. Skorpió csillagképről. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Csillagászati feltevések "próbaköve": a neutrinó. = Népszerű Technika 13. 1964. szept. 9. sz. pp. 277-279. [KSZ.]

Ranger - Gemini - Apollo. Amerikai program a Hold meghódítására. = Népszerű Technika 13. 1964. szept. 9. sz. pp. 282-284. [KSZ.]

Előjáték a hosszabb űrutazáshoz. = Népszerű Technika 13. 1964. nov. 11. sz. p. 323. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Az ég villogó lámpásai. = Népszerű Technika 13. 1964. nov. 11. sz. pp. 330-331. Csillagkitörések - flérek (!). [KSZ.]

LUKÁCS Tibor: Szemjonov professzor fantasztikus terve: Erőmű a Holdon, mesterséges légkör a Marson. = Ország Világ 8. 1964. jan. 8. 2. sz. p. 24. [SRG.]

KÓRÓDI József: Pesti randevúk az űrrandevú hősével. = Ország Világ 8. 1964. máj. 6. 19. sz. p. 4. Találkozás Andrijan Nyikolajev űrhajóssal. [SRG.]

RAJNA Béla: Pesti randevúk az űrrandevú hősével. Egy csendes budai utcában. = Ország Világ 8. 1964. máj. 6. 19. sz. p. 4. Találkozás Andrijan Nyikolajev űrhajóssal. [SRG.]

A győzelmes "napkelte". = Ország Világ 8. 1964. okt. 21. 43. sz. p. 4. Napkelte űrhajó utasai Vlagyimir Mihajlovics Komarov, Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov, Borisz Boriszovics Jegorov. [SRG.]

A világ három hőséről nyilatkoznak szovjet személyiségek. = Ország Világ 8. 1964. okt. 21. 43. sz. p. 4. Vlagyimir Mihajlovics Komarov, Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov, Borisz Boriszovics Jegorov. [SRG.]

Ismeretlen részletek a Voszhod útjáról. = Ország Világ 8. 1964. dec. 9. 43. sz. pp. 9-10. Beszélgetés Vlagyimir Mihajlovics Komarov, Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov, Borisz Boriszovics Jegorov űrhajósokkal. [SRG.]

GAUSER Károly: A Nyugodt Nap Nemzetközi Éve. = Pajtás 19. 1964. jan. 30. 4. sz. p. 13. A világprogramban 50 ország vesz részt, a Nemzetközi Geofizikai Év programját követi. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: Egy mozgalmas hét az űrkutatásban. = Pajtás 19. 1964. febr. 13. 6. sz. p. 2. Echo-2, az Elektron testvérek, Saturn-1, Ranger 6. [SRG.]

GAUSER Károly: Aki előtt egy új világ tárult fel... Négyszáz éve született Galileo Galilei. = Pajtás 19. 1964. febr. 13. 6. sz. pp. 4-5. [SRG.]

GAUSER Károly: Ugródeszka a Holdra. = Pajtás 19. 1964. márc. 26. 12-13. sz. pp. 8-9. [SRG.]

NYIKOLAJEVA-TYERESKOVA, V.: Út a csillagokig. = Pajtás 19. 1964. máj. 7. 18. sz. p. 4. Ford.: Sárközi Gyula. [SRG.]

FARAGÓ György: Lesznek-e magyar űrhajósok? Andrijan Nyikolajev válaszolt a magyar úttörők kérdéseire. = Pajtás 19. 1964. máj. 14. 19. sz. p. 3. Ford.: Sárközi Gyula. [SRG.]

NYIKOLAJEVA-TYERESKOVA, V.: Út a csillagokig. = Pajtás 19. 1964. máj. 14. 19. sz. p. 4. Ford.: Sárközi Gyula. [SRG.]

NYIKOLAJEVA-TYERESKOVA, V.: Út a csillagokig. = Pajtás 19. 1964. máj. 21. 20. sz. p. 4. Ford.: Sárközi Gyula. [SRG.]

NYIKOLAJEVA-TYERESKOVA, V.: Út a csillagokig. = Pajtás 19. 1964. máj. 28. 21. sz. p. 4. Ford.: Sárközi Gyula. [SRG.]

NYIKOLAJEVA-TYERESKOVA, V.: Út a csillagokig. = Pajtás 19. 1964. jún. 4. 22. sz. p. 4. Ford.: Sárközi Gyula. [SRG.]

A planetáriumban. = Pajtás 19. 1964. jún. 18. 23-24. sz. p. 17. A moszkvai pionírpalotában. [SRG.]

Űrhajózási ABC. = Pajtás 19. 1964. jún. 18. 23-24. sz. p. 27. [SRG.]

Űrhajózási ABC. 2. = Pajtás 19. 1964. júl. 2. 25-26. sz. p. 27. [SRG.]

Űrhajózási ABC. = Pajtás 19. 1964. júl. 16. 27-28. sz. p. 27. [SRG.]

Űrhajózási ABC. = Pajtás 19. 1964. júl. 30. 29-30. sz. p. 27. [SRG.]

Űrhajózási ABC. = Pajtás 19. 1964. aug. 17. 31-32. sz. p. 27. [SRG.]

Az űrkorszak nyitánya. = Pajtás 19. 1964. aug. 27. 33-34. sz. p. 13. Az 1957. okt. 4-én Szovjetunióból felbocsátott első mesterséges holdról. [SRG.]

Törpék és óriások. = Pajtás 19. 1964. aug. 27. 33-34. sz. p. 13. 1963-as év végéig 200 kisebb nagyobb mesterséges hold kezdte meg keringését a Föld körül. [SRG.]

Matuzsálemek a világűrben. = Pajtás 19. 1964. aug. 27. 33-34. sz. p. 13. A mesterséges bolygók várható élettartamáról. [SRG.]

A Hold a Föld külvárosa. = Pajtás 19. 1964. aug. 27. 33-34. sz. p. 15. [SRG.]

A Ranger-7 elérte a Holdat. = Pajtás 19. 1964. aug. 27. 33-34. sz. p. 16. [SRG.]

Város a Holdon. = Pajtás 19. 1964. aug. 27. 33-34. sz. p. 17. [SRG.]

A Hold ostroma. = Pajtás 19. 1964. aug. 27. 33-34. sz. p. 18. Az amerikai Pioneer 1 és Pioneer 3 és a Lunyik 1, Lunyik 2 és Lunyik 3 Hold-rakétákról. [SRG.]

Dicsőségtábla az űrrepülés úttörőiről, a világűr meghódítóiról. = Pajtás 19. 1964. aug. 27. 33-34. sz. p. 19. [SRG.]

Űrhajózási ABC. = Pajtás 19. 1964. aug. 27. 33-34. sz. p. 27. [SRG.]

A kozmosz brigád. = Pajtás 19. 1964. okt. 22. 42. sz. p. 6. Vlagyimir Komarov a Napkelte kapitánya, Konsztantyin Feoktyisztov a kiváló űrtudós, Borisz Jegorov a legfiatalabb. Voszhod utasai. [SRG.]

GAUSER Károly: Az első többszemélyes űrhajó. = Pajtás 19. 1964. okt. 22. 42. sz. p. 7. Voszhod. [SRG.]

Hogyan jut el az ember a Holdra? = Repülés 17. 1964. jan. 1. sz. pp. 14-15. A Flugwelt nyomán. [SRG.]

Adrijan Nyikolajev Budapesten. = Repülés 17. 1964. jún. 6. sz. p. 3. [SRG.]

Ketten, - egy jeggyel... A "Gemini" terv. = Repülés 17. 1964. jún. 6. sz. p. 3. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Ranger 7 sikeres útja. = Repülés 17. 1964. szept. 9. sz. p. 17. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A kozmosz három új hőse. = Repülés 17. 1964. nov. 11. sz. p. 2. Vlagyimir Komarov, Konsztantin Feoktyisztov, Borisz Jegorov. [SRG.]

KLJAKOTKO, M.: Más világok hangja. = Szovjet Híradó 8. 1964. aug. 16. 16. sz. p. 5. Nyikolaj Kardasovról és az ETI-ről. [ZSE.]

BELECKÁJA, Vanda: Keletkező csillagok. = Szovjet Híradó 8. 1964. nov. 1. 21. sz. pp. 14-15. Ambarcumjanról és a bjurakani obszervatóriumról (ez utóbbi "bürakani"-nak írva). [ZSE.]

JUSKA, A.: Benépesíthető-e a Hold? = Szovjet Híradó 8. 1964. dec. 6. 23. sz. p. 10. [ZSE.]

KULIN György: A természettudományos világkép és a mai szocialista ember. = Társadalmi Szemle 19. 1964. 6. sz. pp. 84-86. [SRG.]

NOVOBÁTZKY Károly: Galileo Galilei. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. jan. 1. sz. pp. 1-2. [PIR.]

Hogyan történik a holdrakéta szállítása? = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. jan. 1. sz. p. 25. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Hörbiger-elmélet a mai ismeretterjesztő irodalomban. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. jan. 1. sz. pp. 36-37. [PIR.]

Miért hosszabbodott meg az Echo-1 mesterséges hold élete? = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. jan. 1. sz. p. 41. [SRG.]

A Mars bolygó légkörének vízgőztartalma. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. jan. 1. sz. p. 41. [SRG.]

Távjavítás a Telstar-1-en = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. jan. 1. sz. p. 41. [SRG.]

DETRE László: Magyarország magaslati csillagászati obszervatóriuma. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. febr. 2. sz. pp. 49-53. A helyszín, a mátrai Piszkéstető kiválasztása. Az obszervatórium főépületének építése 1958-1960-ig. Az első kupola építése 1960-1961-ben. Ebben a 90 cm-es tükörátmérőjű Schmidt-távcső elhelyezése 1961-1962-ben. [PIR.]

BARTHA Lajos: A Tejútrendszer összehúzódása. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. febr. 2. sz. p. 93. [SRG.]

TROICKIJ, Vszevolod: Új adatok a Hold belsejének hőmérsékletéről. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. febr. 2. sz. p. 93. [SRG.]

A meteoritok földrehullásának időpontja. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. febr. 2. sz. pp. 94-95. [SRG.]

DUCHNOVSZKY István: Az MTA Napfizikai Obszervatóriuma. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. márc. 3. sz. pp. 106-108. [PIR.]

SZÉNÁSSY Barna: Hatvani István és debreceni kortársai. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. márc. 3. sz. pp. 123-126. Tudományos tevékenysége. Csillagászati földrajz. Fizika, csillagászat, kémia. pp. 124-125. 1748-ban holdfogyatkozás megfigyelése, 1769-ben üstökös megfigyelése, 1776-ban északi fényt figyelt meg. [SRG.]

SINKA József: Galilei a csillagász. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. ápr. 4. sz. pp. 146-149. [PIR.]

BARTHA Lajos - SINKA József: Három évvel Gagarin után. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. ápr. 4. sz. p. 164-165. [PIR.]

BARTHA Lajos: Gázkitörés a Holdon. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. ápr. 4. sz. p. 173. [SRG.]

BARTHA Lajos: Kulin György: Az ember és a világmindenség. Gondolat Kiadó 1963. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. ápr. 4. sz. p. 190. Könyvismertetés. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: A Proxima Centauri. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. ápr. 4. sz. p. 190. [SRG.]

SINKA József: Visszhang Duchnowszky István cikkéhez. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. máj. 5. sz. p. 233. [SRG.]

Megemlékezések Galilei születésének 400. évfordulójáról. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. jún. 6. sz. p. 288. [SRG.]

BALÁZS Béla: A csillagászat tudományos, technikai és világnézeti jelentősége. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. júl. 7. sz. pp. 304-307. [PIR.]

Magyarország részvétele a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság közgyűlésén. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. júl. 7. sz. p. 331. [SRG.]

A francia űrkutatás közeli és távolabbi terveiről. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. júl. 7. sz. p. 332. [SRG.]

A bolygók rádiólokációja. V. A. Kotnyelnyikov. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. júl. 7. sz. p. 334. Vesztnyik Akademii Nauk SzSzSzR 1964. 2. számából. [SRG.]

SZÁDECZKY-KARDOSS László: Légkör - légitér - levegőn túli térség - világűr. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. aug. 8. sz. pp. 344-345. [PIR.]

SINKA József: A napszél. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. aug. 8. sz. pp. 354-357. [PIR.]

KÁKOSY László: Legrégibb adatok meteorbecsapódásokról. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. aug. 8. sz. pp. 374-375. [PIR.]

BARTHA Lajos - SINKA József: Eredmények és problémák a holdkutatásban. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. szept. 9. sz. pp. 385-389. [PIR.]

i. R. L. [BARTHA Lajos]: Milyen idős a Tejútrendszer. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. szept. 9. sz. p. 429. A szerző nevének jelölése: i. B. L. helyett, tévesen: i. R. L. [SRG.]

Van-e meteorikus por a Holdon? = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. szept. 9. sz. p. 430. Die Sterne 1964. 6. sz. [SRG.]

B. I.: Újabb ismereteink a kozmikus sugárzásról. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. szept. 9. sz. pp. 430-431. Die Umschau 1964. 14. sz. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Egy természeti jelenség leírásának tanulságai. Az 1954. október 25-i meteorjelenség megfigyelési adatainak feldolgozása. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. okt. 10. sz. pp. 450-454. [PIR.]

Társulati élet. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. okt. 10. sz. pp. 479-480. A Magyar Amatőrcsillagászok II. Országos Találkozója Miskolcon, 1964. aug. 13-14-én. A Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Körének megalakítása. [SRG.]

N. Gy.: A planetáris rádiólokáció. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. nov. 11. sz. p. 525. [SRG.]

BARTHA Lajos: A "láthatatlan" csillagászata. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. dec. 12. sz. pp. 538-542. [PIR.]

NAGY Ernő: Az első többszemélyes űrhajó. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. dec. 12. sz. pp. 546-547. [PIR.]

ECHTER Tibor: A Voszhod orvosi kísérletei. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. dec. 12. sz. pp. 548-550. [PIR.]

Sz. Cs.: Holdraszállás emberrel - de hogyan? (H. Hiller) = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. dec. 12. sz. p. 569. Wissenschaft und Fortschritt 1964. 9. sz. [SRG.]

BARTHA Lajos: Változás egy fehér-óriás csillag színképében. = Természettudományi Közlöny 8.(95.) 1964. dec. 12. sz. pp. 572-573. [SRG.]

LEVIN, B. I.: Az üstökösök eredete. = Univerzum 8. 1964. jan. 1. (83.) sz. pp. 40-44. [ZSE.]

ZIGEL, F. J.: Tudósok kutatják a presztelláris anyagot. = Univerzum 8. 1964. máj. 5. (87.) sz. pp. 63-71. [ZSE.]

WATTENBERG, Diedrich: Az állatöv és az állatöv jegyei. = Univerzum 8. 1964. júl. 7. (89.) sz. pp. 81-86. Az álatövi csillagképek történetének ismertetése. Az "Urania" cikke nyomán. [ZSE.]

Galileo Galilei. = Univerzum 8. 1964. aug. 8. (90.) sz. pp. 3-26., címoldal. Az alábbiakban a "Prirodá"-ból átvett két cikkel emlékezünk meg Galileiről. Az egyik szerzője A. Einstein, aki e rövid cikket a "Galilei és "Dialógus"-a" 1963. évben megjelent angol kiadása előszavaként írta meg [pp. 4-14.], a másodiké F. D. Bubjelnyikov professzor "Galilei élete és tevékenysége" [pp. 14-26.]. [ZSE.]

FRANK-KAMENYECKIJ, D. A.: A tér és idő fizikája. = Univerzum 8. 1964. okt. 10. (92.) sz. pp. 29-38. "Priroda" cikke nyomán. [ZSE.]

HELVEY, T. C.: Temetés a világűrben. = Univerzum 8. 1964. okt. 10. (92.) sz. pp. 85-87. "Discovery" cikke nyomán. [KSZ.]

A Ranger-7 holdfelvételei. = Univerzum 8. 1964. nov. 11. (93.) sz. pp. 57-63. A "Flight International" cikke nyomán. [ZSE.]

NARLIKAR, J. V.: A gravitációs kollapszus. = Univerzum 8. 1964. dec. 12. (94.) sz. pp. 34-42. "Discovery" cikke nyomán. [ZSE.]

ASZKIN, J. F.: Idő és örökkévalóság. = Világosság 5. 1964. jan. 1. sz. pp. 27-31. A Voproszi filoszofii 1963. 6. számában megjelent cikk alapján. [KSZ.]

VEKERDI László: A Galilei-pör. = Világosság 5. 1964. febr. 2. sz. pp. 88-94. [KSZ.]

VEKERDI László: Ami ellen Galilei küzdött ... A skolasztikus világkép és az újkori természettudomány. = Világosság 5. 1964. márc. 3. sz. pp. 169-173. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Amivel ritkán találkozik a csillagász ... = Világosság 5. 1964. máj. 5. sz. pp. 310-311. 1964. márc. 12-ről 13-ra virradó éjjel az MTA Csillagvizsgáló Intézete Piszkéstetői Obszervatóriumában Lovas Miklós a 90 cm-es új Schmidt-teleszkóp segítségével a Nagy Medve galaxishalmaz egyik tagjában szupernóvát fedezett fel. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Csillagjóslás, természettudomány, emberi sors. = Világosság 5. 1964. júl-aug. 7-8. sz. pp. 446-451. [KSZ.]

VEKERDI László: Új világkép születése. Tudomány és teológia küzdelme a kopernikuszi rendszer körül. = Világosság 5. 1964. júl-aug. 7-8. sz. pp. 452-461. [SRG.]

SÓS Vilmos: Fejlődés, végtelenség, világegyetem. A végtelen világ végtelen fejlődése? = Világosság 5. 1964. júl-aug. 7-8. sz. pp. 468-472. [KSZ.]

SIMONFFY Géza: Felrobbanhat-e tejútrendszerünk? = Világosság 5. 1964. júl-aug. 7-8. sz. pp. 473-474. [KSZ.]

VEKERDI László: Newton és a papi eskü. = Világosság 5. 1964. szept. 9. sz. pp. 545-549. Newton és Bentley levélváltásai. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A Hold lefényképezése 300 méter távolságból. = Világosság 5. 1964. szept. 9. sz. pp. 550-551. A Ranger-7 holdrakéta. [KSZ.]

S. G.: Róka Gedeon: A világegyetem megismerésének útjai és tévútjai. Gondolat Könyvkiadó 1964. 164 l. könyv ismertetése. = Világosság 5. 1964. okt. 10. sz. p. 639. [KSZ.]

LAGYIN, V.: Viták a Mars növényzetéről. = Világosság 5. 1964. dec. 12. sz. pp. 759-761. A Znanyie-szila 1963. 11. számában megjelent cikk alapján. [SRG.]

          1965.

BORSY Zoltán - KISS Árpád - NAGY Józsefné: Csillagászati földrajz. Egységes jegyzet. Kézirat. Kiad.: Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kara. Budapest, 1966. Tankönyvkiadó Vállalat, Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat. 202 p. /Természettudományi Karok./ Megjelent a Művelődésügyi Minisztérium 47781/1964. VI. sz. megbízása alapján. Jelzet: J 3-450. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 203 p. [SRG.]

Csillagászati földrajzi példatár. Összeáll.: Kuruc Andor. Kézirat. Budapest, 1965. Tankönyvkiadó Válallat, Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat. 51 p. /Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar./ Jelzet: J3-450/a. Több változatlan kiadása (utánnyomása) volt. [SRG.]

CSOMOR Tibor: A tudomány és a természet meghódítása. 50 könyv a természettudományok, az orvostudomány, a technika és a földrajzi felfedezések történetéről. Budapest, 1965. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Állami nyomda. 103 p. Csillagászat: pp. 21-37. [KSZ.]

DUCROCQ, Albert: Az anyag regénye. Ford.: Nagy Imre. Budapest, 1965. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 193 p. /Univerzum könyvtár. 3./ A szöveghűséget ellenőrizte Nagy Ernő. [KSZ.]

ECHTER Tibor: Élet az űrhajóban. (Az űrhajózás biológiai kérdései) Előadás vezérfonal a TIT biológus előadói számára. Budapest, 1965. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Biológiai Választmánya, TIT Központi Sokszorosítóüzem. 52 p. /A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat biológiai előadásai./ [KSZ.]

EINSTEIN, Albert: A speciális és általános relativitás elmélete. 2. kiad. Szerk. és az utószót írta: Maróti Lajos. Ford.: Vámos Ferenc. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 207 p. Bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Novobátzky Károly. A fordítást az eredetivel összevetette és Szakmai szempontból ellenőrizte: Károlyházi Frigyes. [HAI.]

ERDEY-GRÚZ Tibor: A világ anyagi szerkezete. Budapest, 1965. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 126 p. /Korunk tudománya./ Lektorálta Varsányi György. [KSZ.]

FERENCZ Csaba - PÁPAY Zsolt: Sűrűség- és mágnességmérések a magaslégkörben. Budapest, 1965. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. 108 p. /Asztronautikai közlemények. 1./ Az előszóból kiderül, hogy ez az Asztronautikai közlemények első száma. Az itt közölt űrkutatási tanulmányt a két szerző a Budapesti Műszaki Egyetemen készítette el diplomamunkaként a Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszéken és az államvizsga-bizottság előtt 1964 novemberében jeles eredménnyel meg is védte és így mindketten mérnöki oklevelet kaptak. [KSZ.]

GAMOW, George: A fizika története. A szerző rajzaival. Ford.: Kiss István. A fordítást átnézte: Pócs Lajos. A verseket ford.: Bárány György. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Zrínyi Nyomda. 346 p. 8 t. Csillagászat: Kepler és törvényei (pp. 40-43.).; Galilei a csillagász (pp. 57-60.).; És mondá Isten, "legyen Newton!" (pp. 61-96.).; Gravitáció és görbült tér (pp. 205-214.).; Termonukleáris reakciók (pp. 314-322.). Szórványosan egyéb helyeken is találhatunk még csillagászati szempontból értékelhető adatokat: Kopernikusz (pp. 39-40.).; Römer (p. 168.).; Eddington (pp. 333-336.), stb. [HAI.]

HORVÁTH Árpád: Camera obscura. A fényképezés és a film története. Budapest, 1965. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 342 p. Csillagászat: pp. 156-163. A fényképezés alkalmazásáról. Fényképezés a tudományban. Asztrofotográfia. Az első fényképfelvételek a csillagászatban: 1850-ben kísérletek bolygók fényképezésére (Boston, Harvard Egyetem), 1851. júl. 28-i napfogyatkozás fényképeket készítettek (több európai csillagvizsgálóban), 1852-ben a Hold fényképezése. [KSZ.]

KULIN György - KOLOZSVÁRY György: Színes Világegyetem. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Athenaeum Nyomda. 183 p. /Színes könyvek./ Szakmailag ellenőrizte Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

KULIN György - RÓKA Gedeon: A Világegyetem. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Állami Nyomda. 354 p. /Sikerkönyvek./ [KSZ.]

MAGAY András: Hírközlés földrészek között. Budapest, 1965. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 257 p., 36 fekete-fehér t., 1 térkép. Szaklektor: Pentsy Jenő. Felelős szerkesztő: Ponori Thewrewk Aurél. Csillagászati (űrkutatási) részek: Hírközlő mesterséges holdak. Rádióvisszhang az égbe. A Telstar-terv. Relay, Syncom és a többiek. (pp. 189-256.) [KSZ.]

NAGY István György: Űrkutatás, űrtechnika. Budapest, 1965. Zrínyi Katonai Kiadó, Zrínyi Nyomda. 193 p. [KSZ.]

NIESE, Gerhard: Érdekességek a világűrben. Ford.: Svékus Olivér. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 167 p. Kontrollszerkesztő Nagy Imre. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Biblia csodák. Budapest, 1965. Gondolat Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 195 p. Naptártörténeti vonatkozásokkal és csillagászati kronológiai számításokkal. [REZ.]

PLAVEC, Miroslav: A csillagok világa. Ford.: Forgács Erzsébet. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Franklin-nyomda. 417 p., 22 t. Szakmailag ellenőrizte Róka Gedeon. A mű először 1960-ban jelent meg Prágában. A szerzőnek a magyar kiadáshoz írt előszava Ondrejovban kelt 1962. okt. 14-én. [ITI.]

PÓCSIK György: A kvantumtérelmélet alapelvei és legújabb eredményei. 2. A tér rekonstrukciója a vákuumértékek alapján. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1965. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 431-445. Különlenyomat a Magyar Fizikai Folyóirat 13. köt. 1965. 5. füzetéből. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A száguldó pillanat. Diafilm. Szerk.: Bartha Lajos, Molnár Ottó. Magyar Diafilmgyártó Vállalat. Budapest, 1965. 1 tekercs 60 képkocka, fekete-fehér diafilm. [SRG.]

RÉNYI Alfréd: Dialógusok a matematikáról. Budapest, 1965. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 156 p. /Korunk tudománya./Lektorálta: Nagy Károly. Csillagászat: pp. 93-146. A természet könyvének nyelve. (Képzelt dialógus Galilei főszereplésével.) A darabot előadták a KFKI Joliot-Curie körében. Szereplők: Galilei, Niccolininé, Toricelli. [KSZ.]

SZÁVA István: Az ég törvénye. Johannes Kepler élete. Budapest, 1965. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 242 p., 16 t. /Nagy emberek élete./ Szakmailag ellenőrizte Lukács Ernőné. [KSZ.]

SZILKIN, B. I. - TROJICKAJA, V. A. - SEBALIN, Ny. V.: Ismeretlen bolygónk. A nemzetközi geofizikai év erdeményei. Ford.: Nagy Ernő. Budapest, 1965, Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 220 p., 3 térk. /Univerzum könyvtár. 1./ [KSZ.]

TOMA, Elena: Az egyetemes tömegvonzás. Bukarest, 1965. Tudományos Könyvkiadó. 64 p. [SZF.]

Csillagászati adatok az 1965. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 3-70. [SRG.]

G I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1965-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 71-84. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1963 június 1 - 1964 május 31). In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 85-89. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak 1963-64. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 90-100. [SRG.]

KULIN György - PONORI THEWREWK Aurél - BARTHA Lajos, ifj.: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató csillagvizsgálóinak működéséről. (1963 május 1 - 1964 április 30). In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 101-121. Beszámolók: Borbás Mihály Baja; Zétényi Endre Eger; Szitter Béla Győr; Bernáth Erzsébet Kaposvár; Szabó Gyula Miskolc; Elek Imre Ózd; Tóth László Pécs; Márki-Zay Lajos Szeged; Hajmási József Székesfehérvár; Tokody Lajos Szolnok; Zöldág Imre Zalaegerszeg. [SRG.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 122-127. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A Nyugodt Nap Nemzetközi Éve. In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 128-130. [SRG.]

AMBARCUMJÁN, V. A.: A modern csillagászat és a mikrofizika problémái. In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 131-141. Fordította Abonyi Iván a Voproszü Filozofii 1963. évi júniusi számából. [SRG.]

MARX György: A 3C273 hipercsillag és a gravitációs kollapszus. In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 142-154. [SRG.]

ABONYI Ivánné: A mázer és a lázer. In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 155-164. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A fizika megmaradási tételei a csillagászatban. In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 165-175. [SRG.]

KULIN György: Űrhajózási, égimechanikai feladatmegoldások a középiskolában. In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 176-184. [SRG.]

BALÁZS Béla: A csillagászati fotografikus fotometria alapvető problémái. In: Csillagászati évkönyv az 1965. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1964. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 185-202. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Léteznek-e földönkívüli civilizációk? In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1965. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1964. Gondolat, Egyetemi nyomda. pp. 101-104. [VSK.]

HÉDERVÁRI Péter: Más bolygók "meteorológiája". In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1965. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1964. Gondolat, Egyetemi nyomda. pp. 135-139. [VSK.]

KULIN György: A csillagászat legújabb korszaka. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1965. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1964. Gondolat, Egyetemi nyomda. pp. 163-167. [VSK.]

KULIN György: Mire képes a távcső? In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1965. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1964. Gondolat, Egyetemi nyomda. pp. 309-312. [VSK.]

RÓKA Gedeon: Mi hasznunk van a csillagászati kutatásokból? In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1965. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1964. Gondolat, Egyetemi nyomda. pp. 323-326. [VSK.]

HÉDERVÁRI Péter: Napirenden: a Hold peremvidékének kutatása. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1965. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1964. Gondolat, Egyetemi nyomda. pp. 383-386. [VSK.]

NAGY Ernő: Ürkutatás 1964-ben. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma az 1965. évre. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1964. Gondolat, Egyetemi nyomda. pp. 405-409. [VSK.]

PONORI THEWREWK Aurél: Ifjú csillagászok. In: Fiúk Évkönyve 1965. Összeállította: Szabó Valéria. Budapest, 1964. Móra Könyvkiadó. pp. 248-253. [SRG.]

SINKA József: A Nap és a csillagok. In: Fiúk Évkönyve 1965. Összeállította: Szabó Valéria. Budapest, 1964. Móra Könyvkiadó. pp. 326-330. [SRG.]

SZŰCS József: Húsz év a levegőben. In: Fiúk Évkönyve 1965. Összeállította: Szabó Valéria. Budapest, 1964. Móra Könyvkiadó. pp. 331-335. [SRG.]

SZABÓ Valéria: Konsztantyin Edvardovics Ciolkovszkij. In: Fiúk Évkönyve 1965. Összeállította: Szabó Valéria. Budapest, 1964. Móra Könyvkiadó. pp. 336-337. [SRG.]

GAGARIN, Jurij Ivanovics: Utazás a világűrben. In: Kalandok a világűrből. Fantasztikus elbeszélések. Szerk.: Kanizsai Nagy Antal. Budapest, 1965. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 539-553. Részlet Gagarin naplójából. Fordította: Rajna Béla. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Venus bolygó ostroma. In: Lányok Évkönyve 1965. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1964. Móra Könyvkiadó. pp. 67-70. [SRG.]

AUJESZKY László: Hogyan keletkezik az északi fény? In: Lányok Évkönyve 1965. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1964. Móra Könyvkiadó. pp. 150-154. [SRG.]

POTOCZKY Júlia: Akinek útlevele van a Holdba. In: Lányok Évkönyve 1965. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1964. Móra Könyvkiadó. pp. 211-213. Alea Moszevics asztrofizikusnak 1957-ben a Csillagászok VIII. Nemzetközi Kongresszusa útlevelet állított ki a Holdba. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az 1965-ben felbocsátott mesterséges égitestek. /1. sorozat: 1965. január 1-június 15./ = Asztronautikai Tájékoztató 1965. 1. (11.) sz. pp. 1-7. [SRG.]

Újabb asztronautikai rövidítések. = Asztronautikai Tájékoztató 1965. 1.(11.). sz. p. 7. [KSZ.]

NAGY István György: Külföldi asztronautikai folyóiratok a magyarországi könyvtárakban. = Asztronautikai Tájékoztató 1965. 1.(11.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

NAGY Ernő: Szemle. = Asztronautikai Tájékoztató 1965. 1.(11.) sz. pp. 12-16. A Vosztok űrkabin és űrhajó.; Pegasus.; Az AC-6 Surveyor előkísérlet, A ZIP kézi "kormányrakéta".; A Proton-1, Franciaország űrkutatási költségvetése, Az F-1 rakétahajtómű. [SRG.]

ALMÁR Iván - GESZTESI Albert: Az 1965-ben felbocsátott mesterséges égitestek. /2. sorozat: 1965. június 16-december 31./ = Asztronautikai Tájékoztató 1965. 2.(12.) sz. pp. 1-8. [SRG.]

Újabb asztronautikai rövidítések. = Asztronautikai Tájékoztató 1965. 2.(12.). sz. pp. 9-10. [KSZ.]

A Luna-7 űrállomás befejezte repülését. = Békés Megyei Népújság 20. 1965. okt. 9. 238. sz. p. 2. "Moszkva. A Luna-7 szovjet automata űrállomás magyar idő szerint csütörtök éjjel 23 óra 08 perc 24 másodperckor a Kepler-krátertől nyugatra a viharok tengerének térségében elérte a hold felszínét. Az űrállomás az október 5-i pályamódosítás után, a hold közelébe kerülve, végrehajtotta a sima leszálláshoz szükséges műveletek nagy részét." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

HUSZÁR Rezső: Tanulás, munka, sport és csillagok. Három év után a körösladányi Arany János utca 2-ben. = Békés Megyei Népújság 20. 1965. aug. 27. 201. sz. p. 5. "Ma a kedvtelések korát is éljük. Sok-sok fiatalnak, öregnek akad hasznos és kellemes „bolondériája”, hobbyja. Néhány esztendővel ezelőtt Körösladányban olyasvalakire bukkantunk, akinek az volt a bogara, hogy felhőtlen estéken és éjszakákon a maga barkácsolta távcsővel gyönyörködött a végtelenbe vesző csillagvilágban. Úgy mutattuk be amikor Nemes Lacit, a „ladányi Galileit”, hogy lányos arcú, 17 éves ipari tanuló, aki villanyszerelőnek készül és aki otthona udvarán pirinyó „távcsőkészítő műhelyt” rendezett be magának kedvtelésből. Ottjártunkkor már három távcsöve volt. A legkisebb huszonnégyszeres, a legnagyobb száztízszeres nagyítóképességű Kepler-féle csillagászati "okuláré". [...] Tovább beszélgetve, pillantásunk egy, az asztalon heverő folyóiraton és egy meghívóin akad fenn.
A folyóirat a TIT csillagászati és űrhajózási szakosztályának a közlönye, "A csillagos ég". - Lacinknak jár, mindig magával viszi, olvasgatja. A rádióból a csillagászati előadásokat hallgatja a legszívesebben - hangzik a felvilágosítás. A meghívó is igen sokat mondó: benne Győrbe kérik ifjú Nemes Lászlót, a Magyar Amatőr Csillagászok Baráti Körének III. országos találkozójára, (ami azóta már meg is történt). ..." [HAI.]

BALÁZS Béla: A csillagászat technikai, tudományos és világnézeti jelentősége. = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. pp. 5-13. Az 1965-ös, utolsó évfolyam is "A Csillagos Ég" címet viselte, de a lap mérete A5-re csökkent. Külső kartonborítója sötétkék színű lett, rajta földi rádiótávcső felett műhold lebeg a csillagos ég előtt. Ez utóbbi mérettel és külsővel jelent meg 1966-tól kezdve egy hasonló lap, de már "Csillagászati Értesítő" címmel. Mindkét lap: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályai Országos Választmányának közlönye, mindegyik szerkesztéséért felelős: Róka Gedeon. [SRG.]

SINKA József: Hogyan szállhat le az ember a Holdra? = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. pp. 14-22. [SRG.]

KOCZKA Kálmán: Szakosztályi élet. Amatőrcsillagászat. Szemléltető eszköz a földrajzi szélesség meghatározásának bemutatásához. = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. pp. 23-27. [SRG.]

COMELLO, Georg: Amatőrcsillagászat Hollandiában. = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. pp. 28-34. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: A poláris távcső. = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. pp. 34-38. [SRG.]

SZALAY Mihály: Egy érdekes fedési változó a zéta Aurigae megfigyelése. = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. pp. 38-40. [SRG.]

GAUSER Károly: Kisebb közlemények, hírek. D. D. Makszutov (1895-1964). = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. pp. 41-42. [SRG.]

DBR: Egy világos felhő sajátmozgása a Jupiteren. = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. pp. 42-43. [SRG.]

BARTHA Lajos: Megjegyzés a Wolfgang Soegenfrey megfigyeléshez. = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. pp. 43-44. [SRG.]

BARTHA Lajos: Újabb mérések a Vénusz tengelymozgásáról. = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. pp. 44-45. [SRG.]

BARTHA Lajos: Rádiótávcső a mücheni népcsillagvizsgálóban. = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. pp. 45-46. [SRG.]

Fejtörő, kérdések. = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. p. 47. [SRG.]

BAKTAI Mária - HORVÁTH András - FEJES István: Könyv és lapszemle. 1964. július 1-december 31-ig megjelent csillagászati és asztronautikai irodalom. = A Csillagos Ég 7. 1965. 1. sz. pp. 48-55. [SRG.]

Amatőrcsillagászok a csillagászati ismeretterjesztésért. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 61-64. [SRG.]

ACZÉL Etelka: A változó Föld. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 65-79. [SRG.]

Mi haszna lesz az emberiségnek a Holdból? = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 80-82. [SRG.]

A TIT Csillagászati és Űrhajózási Választmányának az 1965. május 19-20-i ülésén hozott határozatai. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 5-13. [SRG.]

TELEKI György: A belgrádi népi csillagvizsgáló ünnepi megnyitásáról. Szakosztályi élet - amatőrcsillagászat. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 88-101. 1964. december 20. [SRG.]

KULIN György: Szakosztályi élet - amatőrcsillagászat. Az amatőrcsillagász gyakorlati problémái. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 102-106. [SRG.]

BARTHA Lajos: A TIT Budapesti Uránia Csillagvizsgálóban végzett változócsillag-megfigyelések száma. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 107-108. 1948-1961 közötti megfigyelésekről. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: Távcsövek amatőrök szolgálatában. 1. Reflektorok. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 109-111. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: Elhunyt dr. Antonin Bečvar. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 112-113. Csehszlovák csillagász, 1965. január 10. [SRG.]

BARTHA Lajos: Robert Henseling (1883-1964). = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 113-115. Német csillagász nekrológja. [SRG.]

S. J. [SINKA József]: A West Ford terv. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 116-117. Híradástechnikai célokat szolgáló tű-gyűrű jelenlétének kimutatása optikai távcsövekkel, fotoelektronikus fotometriai úton. [SRG.]

BARTHA Lajos: A "világ legnagyobb lencsés távcsövének" balsikere. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 117-119. A Yerkes csillagvizsgáló 102 cm-es refraktoráról.; Az 1899 évi párizsi világkiállításon bemutatott 125 cm-es francia távcső és a pulkovói csillagvizsgáló 100 cm-es távcsövének sikertelenségéről. [SRG.]

Innen-onnan. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 119-125. A Naprendszer keletkezéséről.; A nagyobb tömegű csillagok fejlődéséről.; Sötét holdfogyatkozások.; Az első kereskedelmi mesterséges hold.; A legrégibb csillagászati film.; Óriás üstökös.; [Bartha Lajos:] A Hold röntgensugárzása.; [Bartha Lajos:] A Nap lapultsága és a relativitás elmélete.; [Bartha Lajos:] A Nap forgási sebessége különböző mélységekben.; Bartha Lajos: Az Orion köd kora. [SRG.]

Fejtörő, kérdések. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. p. 126. [SRG.]

BAKTAI Mária - FEJES István - HORVÁTH András: Könyv és lapszemle. 1965. január 1-június 31-ig megjelent csillagászati és asztronautikai irodalom. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 127-134. [SRG.]

A Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre 1964 novemberétől - lapzártáig jelentkezett tagjainak száma. = A Csillagos Ég 7. 1965. 2-3. sz. pp. 135-138. [SRG.]

A Csillagászat Barátainak III. Országos Találkozója Győrött. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 143-145. "A Találkozó a szabadabb szervezkedés érdekében elhatározta, hogy a Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre elnevezést A Csillagászat Baráti Köre címre változtatja." [SRG.]

CZEGLÉDI Sándor: Spirális út. [Vers.] A Csillagászat Barátainak győri Találkozójára. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. p. 146. [SRG.]

TELEKI György: A meridián-asztrometria problémái és jelentősége. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 147-152. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Naprendszer kutatásának újabb eredményei. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 153-173. [SRG.]

BITÓ János - SINKA József: A kozmosz leggyakoribb halmazállapota: a plazma. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 174-189. [SRG.]

TÓTH György: Izsák Imre (1929-1965). Megemlékezés egy magyar csillagászról. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 190-191. Nekrológ. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Felhívás amatőrcsillagászati megfigyelésekre. Szakosztályi élet - Amatőrcsillagászat. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 192-195. Napészlelés, bolygómegfigyelés, fogyatkozások, üstökös-észlelések, változófényű csillagok fénybecslése, meteorszámlálás, csillagászati fényképezés. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Vénusz dichotómiája. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 195-200. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Felhívás a Vénusz dichotómiájának megfigyelésére. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. p. 198. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: Csillagászati megfigyelések és az amatőrtávcsövek. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 201-205. Napfoltok. Hold. Bolygó-felületek. Kisbolygók. Üstökösök. Változócsillagok. Kettőscsillagok. Okkultációk. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: Távcsövek amatőrök szolgálatában. 2. Vizuális refraktorok. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 206-208. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A Jupiter holdjainak légköréről. Kisebb közlemények. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 209-211. [SRG.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A Vénusz légkörének vízgőztartalma. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 211-212. [SRG.]

ifj. B. L. [BARTHA Lajos, ifj]: Széndioxid a Merkur légkörében. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. p. 212. [SRG.]

Fejtörő, kérdések. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. p. 213. [SRG.]

BAKTAI Mária - HORVÁTH András: Könyv és lapszemle. 1965. június 1-augusztus 31-ig megjelent csillagászati és asztronautikai irodalom. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 214-218. [SRG.]

A Csillagászat Baráti Köre eddig közölt névsorában még nem szereplő régi és új tagok. = A Csillagos Ég 7. 1965. 4. sz. pp. 219-224. 194 tagtárs neve, foglalkozása, települése. [SRG.]

CSOMOR Tibor: A többezer éves naptár. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 20. 1965. jan. 8. 1. sz. pp. 7-9. Részletek a maya naptárból. Ószláv naptár. Ókori római naptár. Gutenberg német kalendáriuma. Német öröknaptár. Francia udvari kalendárium. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A hipercsillagok összeomlása 1-2. = Élet és Tudomány 20. 1965. jan. 8. 1. sz. pp. 17-19.; jan. 15. 2. sz. pp. 55-57. Létezésük egyáltalában nem biztos. Rendkívüli erősségű rádiósugárzások nyomában. Gravitációs kollapszus. Téridő szerkezet. [VEJ.]

NAGY Ernő: Plazmahajtómű a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. jan. 8. 1. sz. p. 42. A Szonda-2 űrrakétában ezt a hajtóműfajtát találjuk. [VEJ.]

Újabb adatok az elsődleges kozmikus sugárzásról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. jan. 15. 2. sz. p. 88. A kozmikus sugárzás a felrobbanó csillagok terméke. A Discovery írása alapján. [VEJ.]

p. g. p.: Hány fényévig él egy halott? Gombostű. = Élet és Tudomány 20. 1965. jan. 22. 3. sz. p. 131. A fényév nem időegység, hanem hosszúságegység! [VEJ.]

ALMÁR Iván: "A holdfogyatkozás a kedvezőtlen időjárás miatt elmarad". Gombostű. = Élet és Tudomány 20. 1965. jan. 22. 3. sz. p. 135. A szerző kritikai-ismeretterjesztő írása. [VEJ.]

A tektitek a Földön keletkeztek? (Meteorkráter az Antarktiszon?) A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. jan. 22. 3. sz. p. 136. Meteorbecsapódások alkalmával, de a kráter anyagából. A kérdés még tisztázatlan. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Radar visszhang a Jupiterről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. jan. 29. 4. sz. p. 188. Rekord: a kísérlet alkalmával a Jupiter 592 millió km-re volt a Földtől. A Der Sternbote cikke alapján. [VEJ.]

[Kulin György kitüntetése.] = Élet és Tudomány 20. 1965. febr. 5. 5. sz. p. 203. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kulin Györgyöt . . . hatvanadik születésnapja alkalmából . . . a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. [VEJ.]

LYTTLETON, R. A.: Egy új Föld-modell. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. febr. 5. 5. sz. p. 232. A Föld keletkezésének egy újabb elmélete. [VEJ.]

Hideg úton keletkeztek a bolygók? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. febr. 5. 5. sz. p. 232. Meteoritvizsgálatok alapján feltételezhető. A VDI Nachrichten cikke nyomán. [VEJ.]

Gyufaszálkísérlet az űrhajóban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. febr. 5. 5. sz. p. 233. Nyílt égés a súlytalanság állapotában. A Novosztyi hírügynökség nyomán. [VEJ.]

Az űrjárművek sterilezése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. febr. 5. 5. sz. p. 233. Meg kell akadályozni élő szervezeteknek más égitestekre való behurcolását. Az Astronautics and Aerospace Engineering írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: A csillagok vezeték- és keresztnevéről. Gombostű. = Élet és Tudomány 20. 1965. febr. 19. 7. sz. p. 275. Kritikai-ismeretterjesző írás a kozmikus objektumok elnevezéséről. [ALM.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Miért gyorsul a Mars egyik holdjának keringése? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. febr. 26. 8. sz. p. 378. A Phobos, a Mars légköre és a Kepler-törvények. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A Föld légkörének forgási sebessége. A tudomány világa . = Élet és Tudomány 20. 1965. febr. 26. 8. sz. p. 378. King Hele megfigyelései szerint a légkör gyorsabban forog, mint a Föld. A jelenség magyarázata még ismeretlen. A Frankfurter Allgemeine cikke alapján. [VEJ.]

Eltűnt a Föld körüli héliumöv. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. febr. 26. 8. sz. p. 382. A csökkent naptevékenységgel magyarázható. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

KULIN György: A Naprendszer. = Élet és Tudomány 20. 1965. márc. 5. 9. sz. pp. 396-399. A Világegyetemben Naprendszerünket elemi rendszernek tekintjük. Átfogó tudományos ismeretterjesztő írás két szemléltető ábrával. [VEJ.]

A naptevékenység egy új törvénye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. márc. 19. 11. sz. p. 525. Napkutatók a 11 éves cikluson belül két maximumot figyeltek meg: a napfolt-maximum, majd 2-3 évvel később egy fényességnövekedés. Ez utóbbi gyakorol nagyobb hatást a földi folyamatokra. [VEJ.]

NAGY Ernő: Siklógépek az űrhajózásban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. márc. 19. 11. sz. p. 527. Amerikai kísérlet: átmeneti űrjármű az űrhajó és a repülőgép között. Nagy jelentősége lehet a Földre történő visszatérésben. [VEJ.]

NAGY Ernő: Leonov alezredes "űrsétája". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. ápr. 2. 13. sz. p. 622. Az ember elhagyja az űrhajót. Beláthatatlan jelentőséggel bíró kísérletsorozat kezdete. [VEJ.]

Z. A.: Tudomány a bélyegeken. = Élet és Tudomány 20. 1965. ápr. 9. 14. sz. pp. 632-634. A Nyugodt Nap Éve 1964-1965. A Magyar Posta 10 darabból álló bélyegsorozata. [VEJ.]

A műhold pályájának ellenőrzése lézersugárral. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. ápr. 16. 15. sz. p. 715. Az Explorer-22 amerikai műhold visszaverte a ceruzavékonyságú lézersugarat. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Egy különleges rádióforrás az égen. = Élet és Tudomány 20. 1965. ápr. 23. 16. sz. p. 767. "Titokzatos jelek az STA 102-ről" "Értelmes lények a kozmoszban?" A világ találgatásai - sajtóhírek alapján. [ALM.]

ECHTER Tibor: Ember a világűrben. = Élet és Tudomány 20. 1965. ápr. 30. 17. sz. pp. 786-789. Szkafander az űrhajóban. Védőöltözet a világűrben. Tiszta oxigén, nitrogén, hélium. Pörgés az űrben. Hogyan lát az ember az űrben? [VEJ.]

PALMER, H. P.: A rejtélyes kvázicsillagok. Újabb eredmények a csillagszerű rádióforrások kutatásában. = Élet és Tudomány 20. 1965. ápr. 30. 17. sz. pp. 796-799. A kvazárok. Pontszerű rádióforrások. A legtávolabbi égitestek nyomában. Két asztrofotó és egy táblázat mellékelve. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Ha óriásmeteorokkal vagy kisbolygókkal ütköznénk össze . . . A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. ápr. 30. 17. sz. p. 810. Az esemény következményeinek latolgatása, E. R. Harrison és F. Dachille tudósok véleményének figyelembe vételével. [VEJ.]

Porfelhő a Föld körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. ápr. 30. 17. sz. p. 810. Az Uránia írása nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Hold vulkánossága és a Ranger-9 holdfotói. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. ápr. 30. 17. sz. p. 814. A korábbi feltételezések beigazolódni látszanak. [VEJ.]

Érckutatás kozmikus sugárzással. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. máj. 14. 19. sz. p. 910. A földalatti érctelepek megváltoztatják a kozmikus sugárzás intenzitását. Az APN írása nyomán. [VEJ.]

Érckutatás sarki fénnyel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. máj. 14. 19. sz. p. 910. A sarkifény-intenzitások és az érclelőhelyek összefüggései. A Novosztyi Hírügynökség jelentése. [VEJ.]

Optikai csalódások az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. máj. 21. 20. sz. p. 955. A látás "viselkedése" légkör nélküli térben, abszolút kontrasztos megvilágításban. Az Atomes írása nyomán. [VEJ.]

BITÓ János - SINKA József: Szemtől szembe a világűrrel. = Élet és Tudomány 20. 1965. máj. 28. 21. sz. pp. 990-993. Találkozás a vákuummal. Meglepetések a világűrben. Hőháztartás a világűrben. Világűr a Földön - szimulátorok. [VEJ.]

Új meteorit lelet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. máj. 28. 21. sz. p. 1005. Tömege 22 kg, lelőhelye: Kurgan vidék. A Les Nouvelles de Moscou cikke alapján. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A legrégibb üstökös-ábrázolások. = Élet és Tudomány 20. 1965. jún. 1. 22. sz. p. 1052. 5-8 ezer éves neolitkori kődarab, felületére vésett üstökös-ábrával. Római-kori pénzérmék. Kora-középkori szőnyegek. A Sky and Telescope és az Astronomie v Ceskoslovensku írása alapján. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Ahol nincs oxigén, vagy ahol túlságosan meleg, illetve túlságosan hideg van, ott nem létezik magasabbrendű élet. Helytálló-e ez a nézet? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 20. 1965. jún. 18. 24. sz. p. 1142. [SRG.]

A kozmikus sugárzás új jelensége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. jún. 18. 24. sz. p. 1146. Pi-mezonok keletkezése. Az Izvesztyija cikke alapján. [VEJ.]

Vándorol-e az élet a világűrben? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. jún. 18. 24. sz. p. 1147. Az atmoszféra védelme nélkül, a mindent megsemmisítő kozmikus sugárzás miatt elképzelhetetlen. A Novosztyi hírügynökség nyilatkozata alapján íródott APN-cikk nyomán. [VEJ.]

Miniatűr hajtóművek mesterséges holdak kormányzására. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. jún. 18. 24. sz. p. 1149. A 600 darab amerikai fejlesztésű mini hajtómű össz-súlya kb. fél kiló (!). A Hobby írása nyomán. [VEJ.]

Nagy Ernő: Újabb Gemini kísérlet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. jún. 18. 24. sz. p. 1151. Amerikai űrrandevú- és űrélettani kísérletek kétszemélyes űrkabinnal. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Mi okozta a jégkorszakokat? = Élet és Tudomány 20. 1965. jún. 25. 25. sz. pp. 1166-1170. Kontinensvándorlás? Hegységképződés? Változások a Nap sugárzásában? Az eddigi egyetlen reális magyarázat: az égimechanikai alapokon nyugvó M-B (Milankovics-Bacsák) -elmélet. A földpálya váltakozásai. [VEJ.]

Mesterséges Nap. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. jún. 25. 25. sz. p. 1195. Amerikai laborkísérlet a holdraszállás előkészítéséhez. A Science et Avenir cikke nyomán. [VEJ.]

"Mágneses vákuum". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. jún. 25. 25. sz. p. 1198. A Föld mágneses mezejének felépítése nem szimmetrikus. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

A Mariner-4 amerikai Mars-szonda első tudományos eredményei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. júl. 2. 26. sz. p. 1242. Napszél, kozmikus sugárzás, mágneses mezők (Mars és Föld) mérése, az eredmények közvetítése a Földre. Az Umschau cikke alapján. [VEJ.]

A meteoritok sűrűsége a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. júl. 2. 26. sz. p. 1243. A Pegazus amerikai kutatóhold mérései. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

FERENCZY Géza: Hogy írjuk a bolygók nevét? = Élet és Tudomány 20. 1965. júl. 16. 28. sz. p. 1314. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Légkör a Jupiter egyik holdján. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. júl. 16. 28. sz. p. 1339. Fényerősség-mérési módszerrel kimutatták az Io légkörét. A Sterne und Weltraum cikke nyomán. [VEJ.]

RÁDAI Ödön: Jákob botja és társai. = Élet és Tudomány 20. 1965. júl. 23. 29. sz. pp. 1360-1364. Navigáció a világtengereken csillagászati megfigyelések alapján kifejlesztett műszerekkel. Az asztrolábium. [VEJ.]

Földünk anyagi rokonsága az Ikeya üstökössel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. júl. 23. 29. sz. p. 1390. A felfedezés azt igazolja, hogy Földünk és nevezett üstökös a térnek ugyanazon tájairól származnak. A Science Progrés cikke nyomán. [VEJ.]

BARTHA Lajos: Irány a Mars! 1-2. = Élet és Tudomány 20. 1965. júl. 30. 30. sz. pp. 1395-1397.; aug. 20. 33. pp. 1546-1549. I. rész: A Föld és a Mars között. - II. rész: A célnál. A kutatási program. Indulás a Mars felé. A "mágneses barlang". Ha gyengül a szoláris szél erősödik a kozmikus sugárzás. Porszemek a Nap körül. Amit a Marsról tudunk. A Mars légköre. Adatok a Mars belsejéről? A Mars színei. Hegyek és kráterek. [VEJ.]

BITÓ János - SINKA József: A Mariner-4 képátviteli technikájáról. = Élet és Tudomány 20. 1965. júl. 30. 30. sz. pp. 1398-1399. [SRG.]

NAGY Ernő: A Proton-1, az új szovjet űrállomás. Amiről beszélnek. = Élet és Tudomány 20. 1965. aug. 6. 31. sz. p. 1447. Jelentősége az eddigi hasznos rekord-tömegében van: 12,2 tonna. Valószínűleg a világ legerősebb hordozórakétájával feljuttatva. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Csillagok? Galaxisok? Galaxismagok? = Élet és Tudomány 20. 1965. aug. 13. 32. sz. pp. 1518-1520. A megfigyelőcsillagászok jóvoltából a kvázicsillagok problémája nem kerül le a napirendről. [ALM.]

Magas hőmérséklet a Vénuszon! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. aug. 13. 32. sz. p. 1530. A közös szovjet-amerikai kutatások eredménye. Az APN nyomán. [VEJ.]

Atomreaktor a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. aug. 13. 32. sz. p. 1530. A SNAP 10A jelzésű amerikai mesterséges holdban egy 113 kg súlyú miniatűr atomreaktor rejlik. Az Applied Atomic cikke nyomán. [VEJ.]

White űrhajós rakétapisztolya és fényképezőgépe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. aug. 13. 32. sz. p. 1531. Manőverező és megfigyelő eszközök az űrsétához. A Hobby cikke alapján. [VEJ.]

A Hold és az időjárás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. aug. 20. 33. sz. p. 1582. A Hold járása nem csak árapályt idéz elő, hanem különféle tengeráramlatokra is - pl. Golf-áram - hatással van. Az APN nyomán. [VEJ.]

Mekkora meteorit hozta létre az arizonai krátert? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. aug. 27. 34. sz. p. 1626. A kísérleti atombomba-robbantások hatásával összevetve és számításokkal kutatják. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

TV-adás repülőgépre a Syncom III-mal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. aug. 27. 34. sz. p. 1626. Az űrkutatás és híradástechnika újabb kísérlete. A VDI Nachrichten cikke nyomán. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A földmágneses sarkok vándorlása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. szept. 3. 35. sz. p. 1675. A jelenséget a kutatók megfigyelték, de eddig még szabályszerűséget nem találtak benne. A Vds Nachrichtenblatt cikke alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: 190 óra 56 perc a világűrben. Amiről beszélnek. = Élet és Tudomány 20. 1965. szept. 10. 36. sz. p. 1687. G. Cooper és C. Conrad repülése a Gemini-5-tel. A repülés során felmerült nehézségek leküzdése bizonyítja: az ember ura az űrhajónak. [VEJ.]

A "Tunguz rejtély" megoldása? = Élet és Tudomány 20. 1965. szept. 10. 36. sz. pp. 1699-1701. A tudományos vélekedés máig megosztott: egyesek bizonyítottnak látják az antianyag jelenlétét, mások további kételyeknek adnak hangot. [VEJ.]

LEONOV, Alekszej: Első lépéseim a világűrben. = Élet és Tudomány 20. 1965. szept. 10. 36. sz. pp. 1702-1707. Az űrsétáról Leonov és Beljajev filmet készítettek, ennek képeivel illusztrálják a cikket. Az UNESCO Courrier folyóirat cikke nyomán. [VEJ.]

Élet - ammóniadús légkörben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. szept. 10. 36. sz. p. 1722. Laboratóriumi kísérletek bizonyítják, hogy oxigén nélkül is lehetséges. Az Icarus cikke alapján. [VEJ.]

Iker-üstökösök? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. szept. 17. 37. sz. p. 1772. A Csuhinsan 1. és a Csuhinsan 2. Feltevések szerint egy korábbi, nagyobb üstökös kettészakadásából keletkeztek. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Üstökösök nyomai a Holdon? = Élet és Tudomány 20. 1965. szept. 24. 38. sz. pp. 1795-1797. A Szonda-3 és a Rangerek felvételeinek értékelése. A "sugársávok" rejtélye. A cikket hat holdfelszíni fotó egészíti ki. [VEJ.]

DETRE László: A Napon észlelhető mágneses terekről. = Élet és Tudomány 20. 1965. szept. 24. 38. sz. p. 1818. Egységes mágneses teret a kutatások nem igazolnak, a változások, váltakozások kutatása további feladat. [VEJ.]

BITÓ János - SINKA József: Világűr a laboratóriumban. = Élet és Tudomány 20. 1965. okt. 1. 39. sz. pp. 1827-1830. Leonov és White űrsétája óta elmondható: az ember a szó legszorosabb értelmében szembenéz a világűrrel. Űrszimulátorok. Elsőrendű követelmény: a légritkítás. Helyettesítsük a Napot. Ember az űrszimulátorban. [VEJ.]

Váratlanul megszűnt az űrben keringő atomreaktor működése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. okt. 1. 39. sz. p. 1867. 45 napos kifogástalan működés után. A Science News Letter írása alapján. [VEJ.]

Mesterséges napkitörések. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. okt. 1. 39. sz. p. 1868. Laboratóriumi modellezések a dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben, melyekkel az életet nagyban befolyásoló napkitöréseket vizsgálják. [VEJ.]

Hold-divat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. okt. 1. 39. sz. p. 1870. Amerikai űrruhatervezők készítik az elkövetkezendő holdraszállás minden tekintetben megbízható védőöltözékét. A Science News Letter írása nyomán. [VEJ.]

A Merkur a Vénusz holdja volt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. okt. 1. 39. sz. p. 1870. Keringéséből, tengelykörüli forgásából arra következtetnek, hogy pályája nem a Naptól függ. További feltételezések ... A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

KULIN György: Az élettel "fertőzött" Hold. = Élet és Tudomány 20. 1965. okt. 22. 42. sz. pp. 2000-2003. Új meggondolások a gázburokról. Ha mégis van élet a Holdon. Az átjutás kényes pontjai. Földi anyag a Holdon? Ha nem a Föld volt az élet bölcsője? [VEJ.]

Súlytalanság-szimulátor. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. okt. 22. 42. sz. p. 2011. A Lockheed kísérleti eszköze űrhajósok felkészítésére. A Hobby írása nyomán. [VEJ.]

Földi baktériumok elleni védelem. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. okt. 22. 42. p. 2012. Az idegen égitestek megvédése a behurcolt szerves csíráktól komoly feladatot jelent. A Frankfurter Allgemeine Zeitung alapján. [VEJ.]

SINKA József - BITÓ János: Rádiójelek a világűrből? = Élet és Tudomány 20. 1965. okt. 29. 43. sz. pp. 2048-2052. Megjegyzések a CTA-102-vel kapcsolatban. A rádióhullámok születése. Pontszerű égi rádióforrások villogása és sugárzása. [VEJ.]

NAGY István György: "Tapasztalatcsere" más világokkal. = Élet és Tudomány 20. 1965. okt. 29. 43. sz. p. 2051. Az írás a Sinka-Bitó: Rádiójelek a világűrből című cikk része. [VEJ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Földünk helye a világegyetemben. = Élet és Tudomány 20. 1965. nov. 5. 44. sz. pp. 2080-2083. Átfogó tudományos-ismeretterjesztő írás a geocentrikus világképtől, Kopernikus, Tycho, Galilei és még sokak munkásságán keresztül, a mai modern eredményekig. [VEJ.]

A Merkur légköre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. nov. 5. 44. sz. p. 2106. Mintegy harminc éve ismert tény, kutatása további feladatokat jelent. Az APN írása nyomán. [VEJ.]

Tektit a Holdból? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1865. nov. 5. 44. sz. p. 2154. Csak feltevés, mely nélkülöz minden tudományos alátámasztást. A Science News Letter cikke alapján. [VEJ.]

Porfelhő a Hold körül? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. nov. 5. 44. sz. p. 2155. A Földéhez hasonló "porköpeny" feltételezése a Hold esetében. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Keresik a Naprendszer tizedik bolygóját. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. nov. 19. 46. p. 2205. Német és szovjet csillagászok a külső bolygók pályáinak vizsgálatai alapján feltételezik egy Plutón túli - tizedik - bolygó létezését. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

KULIN György: A Seki-Ikeya üstökös. Amiről beszélnek. = Élet és Tudomány 20. 1965. nov. 26. 47. sz. p. 2227. Egy hirtelen fel- és eltűnő, "furcsán" viselkedő üstökösről. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Új adatok a Merkúr tengely körüli forgásáról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. nov. 26. 47. sz. p. 2256. A Puerto Rico-i rádió-radar teleszkóp mérései egyértelműen cáfolták a korábbi elméleteket, miszerint a Merkúr "kötött keringésű" lenne. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A Hold kőzeteinek radioaktivitása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. nov. 26. 47. sz. p. 2256. A Hold felszín alatti kőzetei melegebbek a vártnál. Ez talán radioaktív tevékenység következménye? A VdS Nachrichtenblatt írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: A sima holdraszállás nehézségei. Amiről beszélnek. = Élet és Tudomány 20. 1965. dec. 3. 48. sz. p. 2274. Intenzív előkészületek a Hold felszínére történő leszálláshoz, első lépésben automatákkal. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Rendkívüli sebességgel távolodó csillagrendszerek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. dec. 10. 49. sz. p. 2348-2349. A Hubble-állandó segítségével mért meglepő adatok. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Egy másik Nap bolygója. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. dec. 10. 49. sz. p. 2348. A kb. hat fényévnyire lévő "Barnard-csillag" láthatatlan kísérője. Létét pályaszámításokkal bizonyították. A Der Morgen cikke nyomán. [VEJ.]

Vénusz-ballon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. dec. 10. 49. sz. p. 2349. Fémszálas ballon eljuttatása a Vénusztól mintegy 1600 km-re, a bolygó biztonságos megfigyelése céljából. Voyager űrrakéta. A Science News Letter írása nyomán. [VEJ.]

Volt valaha élet a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. dec. 19. 50. sz. p. 2395. A Mariner-4 észlelései alapján nem lehetetlen, hogy a Marsra látogató ember a valaha létezett élet nyomait megtalálja. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

T. K.: Az űrhajósok védelme a bolygóközi tér sugárzása ellen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. dec. 19. 50. sz. p. 2442. Mesterséges mágneses tér létrehozása az űrhajó körül. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Mars-felvételek értékelése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. dec. 24. 51. sz. pp. 2444-2445. A Mariner-4 által készített fotóval illusztrált cikk. A képen jól megkülönböztethető Mars-felszíni alakzatok láthatók. [VEJ.]

Tiros-10 meteorológiai hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 20. 1965. dec. 31. 52. sz. p. 2491. Az 1965. júl. 2-án felbocsátott műhold kifogástalanul működik. A VDI Nachrichten cikke alapján. [VEJ.]

ECHTER Tibor: Mikrobiológiai és fiziológiai tapasztalatok és problémák a Föld bioszféráján túli élettel kapcsolatban. = Élővilág 10. 1965. 1. sz. pp. 15-19. [SRG.]

JUHÁSZ Judit: A csillagok világában. = Északmagyarország 21. 1965. máj. 6. 105. sz. p. 6. "Egy éve szerzett érettségi bizonyítványt. Szeme még mindig büszke fényben ég, ha szóba kerül a nagy vizsga. - Mik a további tervei? - faggatom. - Természetesen tanulok. Az új tanévben egyetemre szeretnék beiratkozni. - Nem lesz nehéz munka mellett egyetemre járni? Hogy fér össze majd a kettő? - Én már nyugodtan tanulhatok - válaszol, s belemosolyog hosszú, szőke szakállába. - Az idén letettem a munkát. Nyugdíjas vagyok. Hatvanadik születésnapomon érettségiztem. Dalnoki János az új város, Tiszaszederkény első nyugdíjasa. Őszülő fejjel, de fiatalos szívvel képes volt beülni az iskolapadba, s olyan ambíciói, tervei vannak, amit akármelyik fiatal megirigyelhetne. [...]
Tiszaszederkényben alig húzták fel az első ház falait, amikor a Dalnoki-család megérkezett. Igaz, már nem nyolc gyerekkel, mint a legelső költözésnél, de helyettük legalább nyolc láda könyvvel, köztük a szórakozást, a kikapcsolódást jelentő csillagászati, természettudományi szakkönyvek, amit a húsz év amatőr csillagászkodás alatt összegyűjtögetett.[...] Talán a folyton forrongó, mindig újért való vágyakozás ellensúlyozásaként született a világmindenség legrégibb, legmaradandóbb és legsejtelmesebb dolgának, az öröklétnek, a csillagok világának kutatási láza Dalnoki Jánosban. S e láz őrizte meg energikus, fiatalos hevét, folyton lobogó tenniakarását, állandó tudásszomját, lankadatlan tanulási vágyát.
Ennek köszönheti, hogy a másoknak tétlenséget hozó, valami rejtett szomorúságot és szorongató érzést okozó nyugdíjas napok neki szépet, örömet, lelkesedést adnak. Hiszen most már minden energiáját egyre növekvő szenvedélyének szentelheti. Az épülő Uránia, a készülőfélben levő távcső gondjai, az egyre sokasodó érdeklődő fiatalok száma megacélozza erejét, megifjítja szívét. ..." [HAI.]

LANGTON, N. H.: Az asztronautika az iskolai matematikában és fizikában. = Fizikai Szemle 15. 1965. febr. 2. sz. pp. 52-55. Ford.: Nagy Ernő. [PIR.]

M. Gy. [MARX György]: Mi történik a Skorpióban? = Fizikai Szemle 15. 1965. febr. 2. sz. pp. 64-65. A nagyenergiájú asztrofizikáról. [PIR.]

GYÖRGYI Géza: A Kepler-problémáról. = Fizikai Szemle 15. 1965. márc. 3. sz. pp. 74-80. [PIR.]

EINSTEIN, Albert: A nem-euklideszi geometria és a fizika. = Fizikai Szemle 15. 1965. ápr. 4. sz. pp. 108-110. Ford.: Graff György. [SRG.]

OORT, J. H.: A Tejútrendszer szerkezete és fejlődése. = Fizikai Szemle 15. 1965. ápr. 4. sz. pp. 116-128. A Nemzetközi Csillagászati Unió hamburgi kongresszusán elhangzott előadás. Ford.: Barlai Katalin, Balázs Béla. [PIR.]

RÉNYI Alfréd: A természet könyvének nyelve. = Fizikai Szemle 15. 1965. máj. 5. sz. pp. 129-138. Képzelt dialógus Galileivel. Torricelli, Niccolininé és Galilei párbeszéde. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A Ranger holdrakéta eredményeiből. = Fizikai Szemle 15. 1965. máj. 5. sz. p. 161. [PIR.]

KURUC Andor: Rakétapályák szerkesztése elemi módszerrel. = Fizikai Szemle 15. 1965. jún. 6. sz. pp. 187-189. [PIR.]

FRIEDMAN, Herbert: Röntgen csillagászat. = Fizikai Szemle 15. 1965. júl. 7. sz. pp. 198-205. Megjelent: Scientific American, Vol. 210. No. 6. 1964. Ford.: Paál György. [PIR.]

MAKRA Zsigmond: Űrhajók sugárvédelme. = Fizikai Szemle 15. 1965. júl. 7. sz. pp. 209-216. [PIR.]

Üzenetek a világűrből? - II. = Fizikai Szemle 15. 1965. aug. 8. sz. pp. 257-258. [SRG.]

VERMES Miklós: Kepler utazása a Holdba. = Fizikai Szemle 15. 1965. dec. 12. sz. pp. 371-373. [PIR.]

JÁRAI Rudolf: Fényképezés a világűrben. = Foto 12. 1965. máj. 5. sz. pp. 204-205. [SRG.]

TULOGDI János: Brassai Sámuel földrajzi nevelő-oktató munkássága. = Földrajzi Közlemények 13. 1965. 3. sz. pp. 278-282. Brassai Sámuel életének és a "Bévezetés a világ, a föld és státusok esmeretére. Kolozsvár, 1834." című - sok csillagászati részt tartalmazó - könyvének ismertetése. [KSZ.]

BIRÓ Péter: Tanácskozás a Föld alakjának és méreteinek meghatározásáról Prágában. = Geodézia és Kartográfia 17. 1965. 1. sz. pp. 51-53. 1964. okt. 6-10-ig. [KSZ.]

RÉDEY István: Magyar geodéziai irodalom 1498-1960. Bibliográfia. Szerk.: dr. Bendefy László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964. = Geodézia és Kartográfia 17. 1965. 1. sz. pp. 70-71. Könyvismertetés. [KSZ.]

HOMORÓDI Lajos: Clairaut (1713-1765). = Geodézia és Kartográfia 17. 1965. 2. sz. pp. 138-139. Francia matematikus és csillagász, geodéziai munkássággal. Részt vett a lappföldi fokmérésekben is. [KSZ.]

RAUM Frigyes: Geodéziai mesterséges holdak. = Geodézia és Kartográfia 17. 1965. 3. sz. p. 213. [KSZ.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Bird, J. B. - Morrison A. - Chown M. C.: Atlas of Photographies from TIROS I-IV. (A TIROS I-IV. mesterséges holdakról készített felvételek világatlasza.) National Aeronautics and Space Administration, Washington, D. C. 1964. = Geodézia és Kartográfia 17. 1965. 4. sz. pp. 211-212. Könyvismertetés. [KSZ.]

KÁDÁR István: Nemzetközi tanácskozás a mesterséges holdak geodéziai felhasználásáról. = Geodézia és Kartográfia 17. 1965. 5. sz. pp. 378-381. Párizsban, 1964. dec. 14-16-ig. [KSZ.]

Sz. K. Gy. [SZÁDECZKY-KARDOSS Gyula]: Halálozás. = Geodézia és Kartográfia 17. 1965. 6. sz. p. 442. 1965. április 21-én meghalt Párizsban, a COSPAR szimpóziumon, a magyar származású Izsák Imre. [KSZ.]

BALLA János: A rádiócsillagászat geodéziai jelentősége. = Geodézia és Kartográfia 17. 1965. 6. sz. pp. 453-455. [KSZ.]

KÁDÁR István: Második nemzetközi konferencia a mesterséges holdak geodéziai felhasználásáról. = Geodézia és Kartográfia 17. 1965. 6. sz. p. 461. 1965. áprilisának utolsó hetében, Athénben. [KSZ.]

DÉSI Frigyes - SZEPESI Dezső: Az űrkutatás meteorológiai vonatkozásai. = Időjárás 69. 1965. máj-jún. 3. sz. p. 160-162. [SRG.]

SZÁDECZKY-KARDOS László: Gál Gyula: Világűrjog. Budapest, 1964. = Időjárás 69. 1965. máj-jún. 3. sz. p. 184. Könyvismertetés. [SRG.]

BERKES Zoltán: A Hold-kutatásának újabb eredményei. = Időjárás 69. 1965. nov-dec. 6. sz. pp. 362-365. A Hold és az időjárás kapcsolatáról. [SRG.]

  KULIN György: A TIT szolnoki csillagász ünnepe. = Jászkunság 11. 1965. szept. 3. sz. pp. 114-118. "...15 évvel ezelőtt Tokody Lajos volt az egyetlen ember Szolnokon, aki ezeknek a gondolatoknak és törekvéseknek megszállottjaként kilincselt hatóságokhoz, üzemekhez, hogy megépítsék a szolnoki Urániát, amely kaput nyit minden érdeklődő számára, hogy a távcsövön át meglássa a Hold hegyeit, krátereit, a Vénusz sarlóját, a Jupiter holdjait, a Tejút fénylő sávjának ezernyi csillagát.
Két éve áll már a 30 cm-es távcsővel felszerelt szolnoki cukorgyári Csillagvizsgáló, és a lelkesedés munkatársakat vonzott a távcső köré. [...] a távcső körül szerzett lelkesítő élményekből született meg a nagy terv: ellátni az egész megyét közepes teljesítőképességű távcsővel. Tokody Lajos ekkor már nem volt egyedül. Diákok és felnőttek közösen határozták el, hogy tíz darab 10 cm-es Newton-rendszerű távcsövet készítenek tíz megyei város és község számára..." [HAI.]

E számunk munkatársai. = Jászkunság 11. 1965. szept. 3. sz. p. 130. "...Dr. Kulin György csillagász, a TIT Uránia Csillagvizsgáló vezetője (Budapest);" [HAI.]

Holdat ért a Luna-7. = Kelet-Magyarország 22. 1965. okt. 9. 238. sz. p. 1. "(Moszkva,TASZSZ) A Luna-7 szovjet automata űrállomás magyar idő szerint csütörtök éjjel 23 óra 18 perc, 24 másodperckor, a Kepler-krátertől nyugatra, a viharok tengerének térségében elérte a Hold felszínét. Az űrállomás az október 5-i pályamódosítás után, a Hold közelébe kerülve, végrehajtotta a sima leszálláshoz szükséges műveletek nagy részét. Néhány műveletet az űrállomás nem a programnak megfelelően hajtott végre. Ezeket a műveleteket még jobban ki kell dolgozni. Repülése során az űrállomás a további munkálatokhoz nagy mennyiségű gyakorlati adatot szolgáltatott.
Gruser Károly csillagász kommentárja: Gauser Károly csillagász, a budapesti Planetárium Nyíregyházán tartózkodó vezetője a következő kommentárt írta lapunk számára: A Luna-7 szovjet űrrakéta 3 napos repülés után csütörtökön éjjel Holdat ért. A másfél tonnás rakéta a Hold egyenlítői vidékén ért talajt. A Luna–7 az űrhajózás történetének tizenkilencedik holdrakétája volt, folytatva a Lunyikok, Pioneerek, Rangerek és Szonda rakéták sorát. ..." [HAI.]

Bodócs István. = Kisalföld 21. 1965. jan. 26. p. 2. [SRG.]

Csillagászati előadás. = Kisalföld 21. 1965. febr. 19. p. 2. Kulin György előadása a győri TIT klubban. [SRG.]

PUSKÁS László: Csillagrádió, figyelem. = Kisalföld 21. 1965. máj. 12. p. 4. [SRG.]

Amatőr csillagászok országos találkozója Győrött. = Kisalföld 21. 1965. jún. 29. p. 5. Magyar Amatőr Csillagászok Baráti Körének harmadik országos találkozója augusztus 6-7-8-án. [SRG.]

VÁRADI Rudolf: A világűr fényképészei. Bunkertől a Marsig. = Kisalföld 21. 1965. júl. 13. p. 5. [SRG.]

A Marson is esik. = Kisalföld 21. 1965. júl. 15. p. 4. [SRG.]

Képek a Marsról. A fő kérdésre nem felelnek. = Kisalföld 21. 1965. júl. 16. p. 2. Mariner-4. [SRG.]

A Mariner-4 és a Mars találkozója. = Kisalföld 21. 1965. júl. 17. p. 2. [SRG.]

PATAY Károly: A csillagászat távlatai. = Kisalföld 21. 1965. júl. 28. p. 4. [SRG.]

Részlet a győri csillagászszakkör kiállítási anyagából. = Kisalföld 21. 1965. aug. 7. 185. sz. p. 1. [SRG.]

(Kulcsár): A végtelen névtelen lovagjai. Zöldségből távcső. = Kisalföld 21. 1965. aug. 7. 185. sz. p. 2. [SRG.]

Praktikus csillagász. = Kisalföld 21. 1965. aug. 12. p. 7. Karikatúra. [SRG.]

SCHALK Gyula: A véletlenek szerepe a csillagászatban. = Kőbányai Textil 16. 1965. febr. 16. 7. sz. p. 4. [SRG.]

SCHALK Gyula: Ahol nappal is ragyognak a csillagok. = Kőbányai Textil 16. 1965. ápr. 26. 17. sz. p. 4. Ismét megnyitotta kapuit a Vidámpark és benne a Budapesti Zeiss-Planetárium. [SRG.]

BERKES Zoltán: A sarkifény-jelenségek osztályozása. = Légkör 10. 1965. 2. sz. p. 48. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: Mesterséges holdak a meteorológia szolgálatában. = Légkör 10. 1965. 3. sz. pp. 58-63. [SRG.]

CSOMOR Mihály: Gömbvillám. = Légkör 10. 1965. 3. sz. p. 77. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

POLIKAROV, A.: A világegyetem termodinamikájának problémájához. Miért tarthatatlan a világmindenség hőhalálának hipotézise? = Magyar Filozófiai Szemle 9. 1965. 5. sz. pp. 871-885. [KSZ.]

SCHÜCK Tamás: Néhány gondolat a speciális relativitáselmélet tér-és időszemléletének filozófiai kérdéséről. = Magyar Filozófiai Szemle 9. 1965. 5. sz. pp. 886-891. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Árnyék a Holdon. = Magyar Ifjuság 9. 1965. 24. sz. p. 11. [SRG.]

ALMÁR Iván: A felsőlégkör sűrűsége mesterséges holdak pályaváltozásai alapján. = Magyar Tudomány 72.(10.) 1965. júl-aug. 7-8. sz. pp. 501-508. A pályamódosító erők.; A légsűrűség meghatározásának módszerei és eredményei.; Az INTEROBS-program. [ALM.]

A Tudományos Minősítő Bizottság. Balázs Bélát "Az NGC 189 és Stock 24 nyílthalmazok fotografikus fotometriája" című disszertációja alapján - opponensek: Csada Imre, ... Mátrai Tibor, ... - a fizikai tudományok doktorává nyilvánította. = Magyar Tudomány 72.(10.) 1965. júl-aug. 7-8. sz. p. 541. [KSZ.]

BÍRÓ Gábor: M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964. 495 l. = Magyar Tudomány 72.(10.) 1965. júl-aug. 7-8. sz. pp. 546-548. Könyvismertetés. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Külföldi vendégek előadásai. Ambarcumjan, V. A.: Explóziós folyamatok a galaxisok magjaiban. = Magyar Tudomány 72.(10.) 1965. okt. 10. sz. pp. 668-669. [ALM.]

A Magyar Tudományos Akadémia testületi szervei az 1965. évi közgyűlés után. = Magyar Tudomány 72.(10.) 1965. nov. 11. sz. p. 712. Csillagászati Bizottság - Elnök: Detre László., Titkár: Almár Iván.; Szputnyikmegfigyelési Albizottság - Vezető: Almár Iván. [KSZ.]

Űrkutatási Bizottság. = Magyar Tudomány 72.(10.) 1965. nov. 11. sz. p. 712. Elnök: Bognár Géza., Titkár: Egyed László. [KSZ.]

A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának 1965. évi osztályvezetőségi beszámolója. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 15. 1965. 3. sz. pp. 175-249. Előadta: Budó Ágoston osztálytitkár 1965. ápr. 21-én. Beszámoló az elmúlt 15 évről és az 1964-es évről. Csillagászat: p. 177., 179., 181., 184., 218., 221., 222., 223. A Csillagvizsgáló Intézet (pp. 200-202., 236-238), Napfizikai Obszervatórium (pp. 202., 238-239.). [KSZ.]

-geljó-: Távcsövek 100 000 forintért. = Népművelés. 12. 1965. okt. 10. sz. pp. 12-13. Szolnokon a TIT megyei csillagászati szakosztálya, Tokody Lajos javaslatára: a megyében 10 helyen csillagászati szakkört hozott létre művelődési házakban. Készítettek ugyanennyi számú 10 cm-es tükrös távcsövet és ezeket kihelyezték a szakkörökhöz. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Nyugodt Nap Nemzetközi Évei. = Népszabadság 23. 1965. jan. 5. 3. sz. p. 9. A Nemzetközi Geodézia és Geofizikai Unio szervezésében 1965 a Nyugodt Nap Éve. Foglalkoznak a Nap részletes megfigyelésével, a sarkifény-megfigyeléssel és az ionoszférával. A párizsi UNESCO FEATURES-ban megjelent cikk felhasználásával. [KSZ.]

KULIN György: Úton a csillagokra. = Népszabadság 23. 1965. márc. 23. p. 9. [SRG.]

RÁCZ Elemér: A visszatérés technikája. = Népszabadság 23. 1965. márc. 23. p. 9. Űrhajózásról, űrállomásokról. [SRG.]

KARDOS Lajos: Modern hősök. Űrhajózásról. = Népszabadság 23. 1965. márc. 23. p. 9. [SRG.]

ALMÁR Iván: Mesterséges holdak vizsgálják a légkört. = Népszabadság 23. 1965. jún. 15. p. 9. [SRG.]

ALMÁR Iván: Mesterséges holdak mérik a Földet. = Népszabadság 23. 1965. júl. 13. p. 9. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Napirenden: a Hold meghódítása. = Népszabadság. 23. 1965. szept. 5. 209. sz. p. 13. A Zond-3 felvételei a Hold túlsó oldaláról. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj. A Naprendszer "bölcsője". = Népszerű Technika 14. 1965. jan. 1. sz. pp. 9-11. [KSZ.]

Cs. I.: Ágyúgolyó a világűrben. = Népszerű Technika 14. 1965. febr. 2. sz. pp. 55-57. Martlet I-III. lövedékek. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Az égbolt gigászi "erőművei". = Népszerű Technika 14. 1965. márc. 3. sz. pp. 73-75. Kozmikus sugárzás. [KSZ.]

SINKA József: Világűr a Földön. = Népszerű Technika 14. 1965. márc. 3. sz. pp. 76-78. Az űrszimulátor. [KSZ.]

ECHTER Tibor: Az első "séta" az űrben. = Népszerű Technika 14. 1965. máj. 5. sz. pp. 131-133. 1965. márc. 18. Voszhod-2 űrhajósai Alekszejev Beljajev, Pavel Leonov. Leonov sétát tett az űrben. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: A Naprendszer rejtélyei. = Népszerű Technika 14. 1965. júl. 7. sz. pp. 219-220. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: A Hold "geológiája". = Népszerű Technika 14. 1965. aug. 8. sz. pp. 250-252. [KSZ.]

Sz. J.: "Űrkompok" a rakéták verseny- és segítőtársai. = Népszerű Technika 14. 1965. okt. 10. sz. pp. 296-297. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: A fejlődés "mérföldkövei" az univerzumban. = Népszerű Technika 14. 1965. okt. 10. sz. pp. 298-300. Csillagszerű galaxisok felfedezése. [KSZ.]

Gyalog a világűrben. = Ország Világ 9. 1965. márc. 24. 12. sz. pp. 4-5. A Voszhod-2 útja és Alekszej Leonov "gyalogsétája" a világűrben. [SRG.]

A világűr hősei. = Ország Világ 9. 1965. márc. 31. 13. sz. p. 4. A Voszhod-2 űrhajósai Alekszej Leonov és Pável Popovics. [SRG.]

KÓKAI Imre: Az űrhajós emlékműnél. = Ország Világ 9. 1965. ápr. 14. 15. sz. p. 3. 1964. nov. 4-én avatták az emlékművet Moszkvában. Fotó: Bojár Sándor. [SRG.]

(Ti.): Gyerekzsúr a Csillagvárosban. = Ország Világ 9. 1965. máj. 26. 21. sz. p. 18. Jurij Gagarin az űrhajósok gyerekeivel. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Jelzések világűrből. 1. Élnek-e Földünkön kívül is értelmes lények? = Ország Világ 9. 1965. júl. 7. 27. sz. p. 25. Ambarcumjan szovjet akadémikus egy budapesti, a szovjet nagykövetségen tartott sajtófogadásán kifejtette: határozott meggyőződése, hogy nagy számban léteznek más égitesteken is civilizált lények. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Jelzések világűrből. 2. A Hattyú 61 rejtélye. = Ország Világ 9. 1965. júl. 14. 28. sz. p. 20. Két szovjet tudós (Henrik Alton és Valentyina Zsuravljova) szerint a 61 Cygni bolygójának civilizációja háromszor küldött fényjeleket. Ezek 1882-ben, 1894-ben és 1908-ban érkeztek földünkre, az utolsó okozhatta a Tunguz-jelenséget. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Jelzések világűrből. 3. A CTA-102 titka. = Ország Világ 9. 1965. júl. 21. 29. sz. pp. 22-23. Rejtélyes rádiósugárzást mutató forrás, amely talán idegen civilizácók jelzése. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Jelzések világűrből. 4. Az élet keletkezése a bolygónkon. = Ország Világ 9. 1965. júl. 28. 30. sz. p. 22. A földön kívüli civilizációkkal való kapcsolatteremtésról tudományos konferenciát rendeztek 1964 májusában, a bjurakani obszervatóriumban. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Jelzések világűrből. 5. A szupercivilizációk típusai.. = Ország Világ 9. 1965. aug. 4. 31. sz. pp. 10-11. Sklovszkij előadása. Az OZMA-terv kudarca. A szupercivilizációk. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Jelzések világűrből. 6. Érdemes-e kapcsolatot keresni? = Ország Világ 9. 1965. aug. 11. 32. sz. pp. 24-25. [SRG.]

SZABÓ L. István: Ami a "Gemini" mögött van. = Ország Világ 9. 1965. okt. 6. 40. sz. pp. 10-11. A Gemini program második része a MOL-program "lakott űrlaboratóriumok" működtetése. [SRG.]

MÁTÉFFY Zoltán: Csillagász, aki a földön jár. = Ország Világ 9. 1965. okt. 27. 43. sz. pp. 10-11. Alla Maszevics, a világ legfiatalabb csillagásza, aki ilyen magas tudományos fokozatot ért el. Ő a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Csillagászati Tanácsának elnöke. [SRG.]

GAUSER Károly: Holdat ér az első űrhajó. = Pajtás 20. 1965. jan. 21. 3. sz. p. 10. Voszhod felbocsátásáról. [SRG.]

"Úttörők" a világűrben. = Pajtás 20. 1965. márc. 25. 12. sz. p. 2. Voszhod-2 űrutasai Alekszej A. Leonov és Pavel I. Beljajev. [SRG.]

ZSIGMONDI Márta: Csillaglesen. = Pajtás 20. 1965. dec. 16. 50-51. sz. p. 27. Látogatás a piszkéstetői csillagdában. [SRG.]

GÁL Sándor: Csillagászok. = Petőfi Népe 20. 1965. júl. 3. 155. sz. p. 8. "...Három perc múlva benyitok a Bajai Csillagvizsgáló Intézet vasrácsos kapuján és megnyugodva látom a két forgókupolás tornyot - jó helyen járok. Ez a világhíres csillagvizsgáló, amelyről egyaránt tudnak Japánban, Svájcban, Angliában, a Szovjetunióban és Franciaországban is. Az udvaron Sütő Károly tudományos munkatárssal találkozunk. A fiatalember négy éve került ide. Pár szó után - elmondom neki mi járatban vagyok - már bent ülünk a szobában, ahol dr. Ill Márton tudományos főmunkatárs hajol a számtenger fölé. ..." Fejezetcímek: Nemzetközi kapcsolatok.; Mesterséges holdak.; Lerajzolt másodpercek. Lelkesedés plusz ötszáz forint. [HAI.]

Műholdmérés lézerrel. - A franciaországi Saint-Michel de Provence-i csillagvizsgáló munkatársainak sikere. = Rádiótechnika 15. 1965. aug. 8. sz. p. 289. [SRG.]

A D 1 francia mesterséges hold. = Rádiótechnika 15. 1965. aug. 8. sz. hátsó belső borító. 1965 év végén vagy 1966 év elején állítják pályára az első francia "nemzeti" mesterséges holdat. [SRG.]

FERENCZ Csaba: A Mariner-4. Mars-rakéta. = Rádiótechnika 15. 1965. nov. 11. sz. pp. 410-411. 1964. nov. 28-án állították pályára. [SRG.]

REITER Károly: Mi is a rádiócsillagászat? = Rádiótechnika 15. 1965. dec. 12. sz. pp. 471-472. Létrejötte Karl Jansky amerikai mérnök nevéhez fűződik, aki 1932-ben kezdte el. A kozmikus térségből érkező rádiófrekvenciás kisugárzás felfogása, értékelése és mérése. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Mesterséges holdak az időjárás szolgálatában. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. jan. 1. sz. p. 17. [SRG.]

A rakétatechnika és az űrhajózás rövid története. 1. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. jan. 1. sz. p. 17. [SRG.]

Kozmikus "marathoni futás". = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. jan. 1. sz. pp. 17-18. A Mariner-4-ről. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A nyolcadik "Ranger". = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. márc. 3. sz. p. 16. A 1965. február 17-i felbocsátásáról és útjáról. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Szputnyik - Szputnyikja! = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. ápr. 4. sz. p. 5. [SRG.]

J. B.: Martin "Titan" III. C. az amerikai rakéták második generációja. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. ápr. 4. sz. pp. 6-7. [SRG.]

L. I.: A Mariner-IV - útban a Mars felé. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. jún. 6. sz. p. 14. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Gemini 4. űrhajó útja. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. júl. 7. sz. pp. 14-15. Felbocsátása 1965. június 3-án. [SRG.]

Űrkomppal az űrállomásra. Átszállással a világűrbe. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. szept. 9. sz. p. 5. [SRG.]

-l i-: Atlas-Agena D a Mariner IV hordozórakétája. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. szept. 9. sz. p. 16. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Újabb fényképek a Hold túlsó oldaláról. A Szonda-kísérlet. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. okt. 10. sz. p. 14. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: 191 óra a világűrből. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. okt. 10. sz. pp. 15-16. A Gemini 4 és utasai Charles Conrad, Gordon Cooper. [SRG.]

-l. i.-: Gemini-program. Előkészületek a Holdutazáshoz. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. nov. 11. sz. pp. 14-15. [SRG.]

Kémkedés a világűrből? = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. nov. 11. sz. p. 16. A Volksstimme nyomán. [SRG.]

-l.-i. [LŐRINCZ István]: A Proton-1 tudományos űrállomás. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. dec. 12. sz. p. 14. [SRG.]

LŐRINCZ István: Molnija-1 a szovjet hírközlő-szputnyikok uttörője. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. dec. 12. sz. p. 15. [SRG.]

Lena - az amerikai Hold-program kulcsa. = Repülés, Űrrepülés 18. 1965. dec. 12. sz. p. 15. A Lunar Excursion Module - LEM az amerikai Hold-kutatás az un Apollo-program sarkköve. [SRG.]

GUSZEV, V.: A csillagvizsgálók doktora. = Szovjet Híradó 9. 1965. nov. 21. 22. sz. pp. 8-9. Leonyid Szelivanov optikusról, aki távcsöveket javított. [ZSE.]

GREGUSS Pál: Ha rövid a kardod. Közelebbre hozni a távolit. = Technika 9. 1965. aug. 8. sz. p. 10. "...Annak ellenére, hogy - mint már említettük - időszámításunk előtt 2300 körül ismerték már a lencsecsiszolás művészetét, sőt mi több, a régészek már olyan lencséket is találtak, amelyeken a foglalatok nyomai világosan felismerhetők, a technikatörténészek mindez ideig még sem tudtak megegyezni abban, hogy ezekből a lencsékből készültek-e valaha is távcsövek. Az első megbízható adatokat az 1214-1294-ig élő Roger Bacon, a "Doctor Mirabilis" nevéhez fűződnek, aki legalábbis elméletileg már leírta a távcső szerkezetét az arab Alhazen munkájára alapozva. Egy évszázad múlva a reneszánsz legnagyobb géniusza, Leonardo da Vinci ezt írta híres naplói egyikének szélére: "Készítsetek üvegeket, hogy a Holdat nagynak láthassátok." [...]
Galileo Galilei munkásságával szinte egyidőben e kor másik nagy fizikusa, Kepler is foglalkozott a távcső szerkesztés nem kis problémájával, és sikeresen meg is alkotta az azóta róla elnevezett távcsövet, amely már valódi, de fordított állású képet szolgáltatott. ..." [HAI.]

KUN KUTI Márton: Az űrhajózás lehetőségeinek végső határai. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. jan. 1. sz. pp. 16-18. [PIR.]

BUSCH, Helmut: A harthai Csillagda. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. jan. 1. sz. pp. 41-42. [PIR.]

ÉRDI-KRAUSZ György: A Mars-szondák útja. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. jan. 1. sz. pp. 44-45. [SRG.]

Sz. Cs.: A Nap mágneses tere. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. jan. 1. sz. p. 47. [SRG.]

Címképünk: A mesterséges égitestekkel létesítendő televízió- és rádióösszeköttetés céljait szolgáló 25 m átmérőjű rádiótávcső Raistingban (NSZK). = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. febr. 2. sz. címlap. [SRG.]

KULIN György: A Mars teljesebb megismerése felé. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. febr. 2. sz. pp. 60-65. [PIR.]

Sz. Cs.: Neutrinótávcső? = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. febr. 2. sz. p. 94. [SRG.]

DETRE László: Novák és szupernovák. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. márc. 3. sz. pp. 112-116. [PIR.]

AUJESZKY László: Az északifény nappali megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. ápr. 4. sz. pp. 190-191. [SRG.]

Mesterséges holdak és a kozmikus protonsugárzás. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. jún. 6. sz. p. 287. [SRG.]

A krioszivattyúk és az űrkutatás. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. júl. 7. sz. p. 333. [SRG.]

S. B.: Szupernóvák, neutrínók, neutroncsillagok. (H. Y. Chin) = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. júl. 7. sz. pp. 333-334. Annalen der Physik 1964. 3. sz. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: A kozmikus sugárzás eredete. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. aug. 8. sz. pp. 378-380. [PIR.]

SZÁDECZKY-KARDOSS László: Gál Gyula: Világűrjog. Budapest, 1964. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. aug. 8. sz. p. 381. Könyvismertetés. [SRG.]

ALMÁR Iván: Asztronautikai mozaik 1965 január - június. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. szept. 9. sz. pp. 401-405. [PIR.]

M. L.: Gauser Károly - Sztrókay Kálmán: Az ember és a csillagok. (Tankönyvkiadó, 237 old.) = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. szept. 9. sz. pp. 429-430. Könyvismertetés. [SRG.]

S. B.: A Nap légkörének fizikája. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. szept. 9. sz. p. 430. [SRG.]

S. B.: Amerikai teleszkópfejlesztési program. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. szept. 9. sz. p. 431. [SRG.]

SZABÓ Gyula: A miskolci Uránia Bemutató Csillagvizsgáló munkájáról. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. okt. 10. sz. p. 480. [SRG.]

FERENCZ Csaba: Az OSCAR-3 mesterséges hold hazai megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. nov. 11. sz. pp. 485-487. [PIR.]

BÓNA Ervin: A modellek szerepe a tudományban. (II.) Néhány ismeretelméleti kérdés. A csillagászati tudományok. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. nov. 11. sz. p. 503., 506. [SRG.]

E. I.: Nagyobb a Pluto, mint gondoltuk? = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. nov. 11. sz. p. 527. [SRG.]

BALÁZS Béla: "Új hullám" a rádiócsillagászatban. Hidroxilgyökök az intersztelláris térben. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. dec. 12. sz. pp. 533-536. [PIR.]

ALMÁR Iván: Nemzetközi konferencia Budapesten a mesterséges holdak megfigyeléséről. = Természettudományi Közlöny 9.(96.) 1965. dec. 12. sz. pp. 569-570. [PIR.]

GÁL Sándor: "A csillagász az Úr szerelmese..." = Tiszatáj 19. 1965. dec. 12. sz. p. 4. "...Három perc múlva benyitok a bajai csillagda vasrácsos kapuján, s pillanatig megszégyenültem állok belül. Itt vannak a tornyok, s alig magasabbak, mint a ház. Felesleges is volna - döbbenek rá -, hiszen a fényévekhez mit számít, hogy 10, 20 vagy akár 50 méter magasságban helyezik el a műszereket. Kétkedéssel pillantok körül az udvaron: ez az a híres csillagvizsgáló, amelyről Japánban, Svájcban, Angliában, a Szovjetunióban, Franciaországban és mindenhol elismeréssel beszélnek? Mi lehet itt világraszóló a három betonlábon álló forgó kupolákban, a lapos tetejű épületben, a függönyös ablakok mögött? Sütő Károly tudományos munkatárssal találkozunk az udvaron. A szobában dr. Ill Márton tudományos főmunkatárs hajol a számtenger fölé. A laikus gyermeki kíváncsiságával pillantok végig az alig sejtett rendeltetésű műszereken, grafikonokon, rajzokon.
Amikor leülök, már kicsit otthon érzem magam ebben a könyvekkel bélelt, szinte a világmindenség, az időtlenség nyugalmát árasztó szobában. Fejezetcímek: Nemzetközi kapcsolatok.; Az űrhajózás szolgálatában.; Lerajzolt másodpercek. Végül a kezdetről. [HAI.]

Az aszteroidák. = Univerzum 9. 1965. márc. 3. (97.) sz. pp. 14-22. A "Discovery" cikke nyomán. [ZSE.]

PONORI THEWREWK Aurél: A világóceán szigetétől a geoidig. A Föld alakja a tudomány tükrében. = Világosság 6. 1965. febr. 2. sz. pp. 103-108. [KSZ.]

Mi haszna lesz az emberiségnek a Holdból? = Világosság 6. 1965. márc. 3. sz. pp. 179-180. A Technika mologyozsi 1964. 9. számában megjelent cikk alapján. [KSZ.]

GAUSER Károly: A Voszhod-2 küldetése. = Világosság 6. 1965. máj. 5. sz. pp. 295-295. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Novák, szupernovák, hipercsillagok. Változások a világegyetemben. = Világosság 6. 1965. júl-aug. 7-8. sz. pp. 454-460. [KSZ.]

GAUSER Károly: Mariner - Proton - Kozmosz. Mozgalmas napok az űrhajózásban. = Világosság 6. 1965. okt. 10. sz. p. 636. [KSZ.]

G. K. [GAUSER Károly]: A Hold túlsó oldalának felderítése. = Világosság 6. 1965. okt. 10. sz. p. 637. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A világ anyagi egysége és a természettudomány. = Világosság 6. 1965. dec. 12. sz. pp. 715-719. [KSZ.]

KULIN György: Az üstökös. = Világosság 6. 1965. dec. 12. sz. pp. 764-765. Az üstökösökről a Seki-Ikeya-üstökös napközelsége alkalmából. [SRG.]

          1966.

CHIS, Gheorghe: Csillagászattan. Tankönyv a XII. osztály számára. Ford.: Pál Árpád. Bukarest, 1966. Editura Didacticá si Pedagogicá. 152 p., 116 ábra, 1 térk. mell. [SZF.]

Csillagászati alapismeretek. Szerk.: Svékus Olivér. Kiad. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Titkársága. Budapest, 1966. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fizikai Szakosztályai Országos Választmánya, TIT Sokszorosító Üzeme. 148 p. /Szakosztályi füzetek. Fizika-csillagászat./ A szerzők: Kulin György (A Föld mozgásai.) pp. 8-74.; ifj. Bartha Lajos (A Naprendszer) pp. 75-103.; Szimán Oszkár (A csillagok állapotjelzői) pp. 104-136.; Szalay Mihály (A Nap megfigyelése) pp. 137-147. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 240 p. [SRG.]

ETO Rövidített kiadás. 1. Táblázatok. Budapest, 1966. Magyar Szabványügyi Hivatal, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 219 p. Csillagászat: pp. 86-87. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld belső szerkezetéről. 3. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1966. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda. pp. 223-231. Különlenyomat a Magyar Fizikai Folyóirat 14. köt. 1966. 3. füzetéből. [KSZ.]

HERRMANN, Joachim: Hamis világképek. Csillagászat és babona. Ford.: Párniczky György. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Zrínyi nyomda. 150 p., 16 t. Kontrollszerkesztő és szakmai ellenőr: Sinka József. Sinka József utószavával. pp. 147-150. [KSZ.]

KLOHR, Olof: Természettudomány és vallás. Budapest, 1966. Gondolat Könyvkiadó. 177 p. [TUV.]

KÖRNER, Horst: A legyőzött gravitáció. Ford.: Vámosi Pál. Budapest, 1966. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 333 p. Felelős szerkesztő: Ponori Thewrewk Aurél. Könyv az űrkutatás technikájáról, a kezdetektől az első űrhajósokig. A magyar kiadás az 1962-es második német kiadás alapján készült. [KOC.]

Miről beszél a gyertya lángja? Nagy tudósok népszerű írásai. Vál. és szerk.: Babocsay Gábor. Budapest, 1966. Móra Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 200 p., 2 t. /Búvár Könyvek 60./ Szűcs Pál rajzaival. Csillagászat: Galileo Galilei (pp. 13-14.).; Párbeszédek. (részlet) Második nap (pp. 15-23.).; Eötvös Loránd (pp. 103-104.).; A föld alakjának kérdése (pp. 105-117.). [HAI.]

OREAR, Jay: Modern fizika. Ford.: Svékus Olivér. Budapest, 1966. Műszaki Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 375 p. A szöveget ellenőrizte: Fényes Imre. Csillagászat: pp. 48-52.: A Föld mesterséges bolygói.; pp: 72-88.: Gravitáció. Súly és súlytalanság. Kepler törvényei. Newton általános gravitációs törvénye. A Kepler-törvények levezetése.; pp. 246-251.: Kozmológia. [KSZ.]

PATAY Károly: Az 1965. évi győri amatőrcsillagász találkozó. Budapest, 1966. 11 p. /A TIT Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályai országos választmányának tájékoztatója./ A győri találkozó lefolyása, előadásai, a nevezetesebb vendégek említése. A találkozó résztvevői, a TIT megyei szervezetei és a könyvtárak kapták a 200 példányos sokszorosított anyagot. A szerző Patay Károly tanár a TIT Győr-Sopron megyei szervezetének szakosztályi titkára volt. [IBQ.]

PÓCSIK György: A kvantumtérelmélet alapelvei és legújabb eredményei. 3. Analitikus tulajdonságok. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1966. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda Vállalat. pp. 1-14. Különlenyomat a Magyar Fizikai Folyóirat 14. köt. 1966. 1. füzetéből. [KSZ.]

SINKA József - ECHTER Tibor - NAGY Ernő: A Hold ostroma. Budapest, 1966. Kossuth Könyvkiadó, Szikra Lapnyomda. 153 p. /Miniatűr könyvek./ [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1966. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 3-67. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1966-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 69-81. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1964. június 1 - 1965. május 31). In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 83-88. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumának működése (1963 május - 1965 április). In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 89-93. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak 1964-65. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 94-110. [SRG.]

KULIN György - PONORI THEWREWK Aurél - BARTHA Lajos, ifj.: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálóinak működéséről. (1964. május 1 - 1965. április 30-ig). In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 111-135. Beszámolók: Borbás Mihály Baja; Hursán György Békéscsaba; Zétényi Endre Eger; Bencze Sándor Fűzfőgyártelep; Szitter Béla Győr; Balsay Lászlóné Kaposvár; Szabó Gyula Miskolc; Tóth László Pécs; Márki-Zay Lajos Szeged; Hajmási József Székesfehérvár; Tokody Lajos Szolnok; Zöldág Imre Zalaegerszeg. [SRG.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 136-143. [SRG.]

GERLEI Ottó: Napészlelések a Föld légkörén kívül. In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 144-148. [SRG.]

ILL Márton: A mesterséges holdak és a híradástechnika. In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 149-161. [SRG.]

TOKODY Lajos: A napmegfigyelés amatőr módszerei. In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 162-176. [SRG.]

AUJESZKY László: Földünk magas légköréről. In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 177-189. [SRG.]

BARTA György: A Föld aszimmetrikus felépítése. In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 190-203. [SRG.]

FÁBIÁN Endre: A kozmogóniai elméletek filozófiai problémái. In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 204-217. [SRG.]

BALÁZS Béla: Egységes elképzelések a galaxisok és csillagok keletkezéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 218-231. [SRG.]

WALKER, Merle F.: A Lick Obszervatórium munkásságáról. In: Csillagászati évkönyv az 1966. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 232-238. [SRG.]

KULIN György: Csillagképek Magyarországon. (A csillagos ég északi és déli fele) In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1966. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1965. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. p. 30., 62., 90., 120., 152., 180., 206., 230., 258., 292., 320., 326. [VSK.]

PONORI THEWREWK Aurél: Égi távolságok. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1966. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1965. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 56-60. [VSK.]

TÄNCZER Tibor: A "földsugárzás" mérése mesterséges holddal. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1966. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1965. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 115-118. [VSK.]

PONORI THEWREWK Aurél: A középkori arab csillagászat. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1966. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1965. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 175-178. [VSK.]

NAGY Ernő: Űrkutatás: 1965. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1966. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1965. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 185-189. [VSK.]

RÓKA Gedeon: Ma is keletkeznek csillagok. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1966. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1965. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 224-226. [VSK.]

KULIN György: A világegyetem legújabb rejtélye a csillagszerű rádióforrások. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1966. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1965. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi Nyomda. pp. 254-256. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A holdkutatás legújabb eredményei. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1966. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1965. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi Nyomda. pp. 282-285. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A holdkutatás legújabb eredményei. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1966. Szerk.: Kocsis Ferenc. Budapest, 1965. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 283-285. [VSK.]

SINKA József: Űrséta - 1965. In: Fiúk Évkönyve 1966. Összeállította: Szabó Valéria. Budapest, 1965. Móra Könyvkiadó. pp. 121-124. [SRG.]

SINKA József: Célpont: a Hold. In: Fiúk Évkönyve 1966. Összeállította: Szabó Valéria. Budapest, 1965. Móra Könyvkiadó. pp. 346-350. [SRG.]

A nap és a hold. [The Sun and the Moon]. [angolból] Ford.: Büky Béla. In: A három özvegy miniszter. Koreai népmesék. Budapest, 1966. Európa Könyvkiadó. pp. 11-17. [FŐA.]

Észak hét csillaga. [The Seven Stars of the North]. [angolból] Ford.: Büky Béla. In: A három özvegy miniszter. Koreai népmesék. Budapest, 1966. Európa Könyvkiadó. pp. 165-166. [FŐA.]

SINKA József: Munkában a mesterséges holdak. In: Lányok Évkönyve 1966. Összeáll.: D. Nagy Éva. Budapest, 1966. Móra Könyvkiadó. pp. 198-203. [SRG.]

ORTUTAY Gyula: Rokonság-kutatók. In: Ortutay Gyula: Halhatatlan népköltészet. Néprajzi vázlatok. Budapest, 1966. Magvető. pp. 40-48. Röviden Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról is. [HAD.]

FÁY Gyula: Korunk fizikai világképének alapjai. In: Világnézeti nevelésünk természettudományos alapjai III. Budapest, 1966. Tankönyvkiadó, Athenaeum nyomda. pp. 7-179. A tanulmány bírálói: Borsodi István, Fényes Imre, Horváth Imre, Mihály Katalin. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Földszerkezet és földrengések. In: Világnézeti nevelésünk természettudományos alapjai III. Budapest, 1966. Tankönyvkiadó, Athenaeum nyomda. pp. 181-316. A tanulmány bírálói: Barta György, Tóth Géza, Vécsei Zoltán. A geofizikai részeken túl a Hold és a Naprendszer bolygóinak tektonikáját is elemzi. [SRG.]

Asztronautikai Tizedes Osztályozás (ATO). = Asztronautikai Tájékoztató 1966. 1.(13.). sz. pp. 2-27. Az ATO magyar kiadását kidolgozta: Almár Iván, Érdi-Krausz György, Nagy Ernő, Nagy István György. Szerkesztette: Nagy István György. [KSZ.]

ALMÁR Iván - GESZTESI Albert: Az 1966-ban felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1966. 2.(14.) sz. pp. 1-14. [SRG.]

NAGY Ernő: Szemle. = Asztronautikai Tájékoztató 1966. 2.(14.) sz. pp. 15-21. Leonov mozgásjellemzői a repülőgépen végzett gyakorlatai és az űrséta közben.; A Luna-9 és felvételei. Működő mesterséges holdak. [SRG.]

NAGY István György: Külföldi asztronautikai folyóiratok a magyarországi könyvtárakban. = Asztronautikai Tájékoztató 1966. 2.(14.) sz. pp. 22-27. [SRG.]

H. Gy.: Csillagászat a bélyegen. = Békés Megyei Népújság 21. 1966. márc. 27. 73. sz. p. 12. Több mint 1000 bélyeg a TIT gyulai kiállításán. Az űrhajózás, űrkutatás és a csillagászat tudományának rohamos fejlődése sok ember érdeklődését kelti fel napjaink legújabb tudományos eredményei iránt. Az ismeretterjesztés fontos feladata, hogy kielégítse az érdeklődést és mind több jól szemléltetett, népszerű előadással adjon magyarázatot az érdeklődő hallgatóságkérdéseire. A csillagászati ismeretterjesztés érdekes, új formája a TIT gyulai városi szervezete és az Erkel Ferenc Művelődési Otthon bélyeggyűjtő köre közös kezdeményezése. A TIT gyulai természettudományi előadótermében Csillagászat a bélyegen címmel március 29-én, kedden 18 órakor kiállítást nyitnak meg. Az ünnepélyes megnyitón dr. Etter Kálmán ügyvéd, amatőr csillagász mutatja be gyűjteményét, majd dr. Kulin György csillagász, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló igazgatója tart előadást A Holdtól a Marsig címmel.
A bemutatásra kerülő rendkívül értékes motívum-bélyeggyűjtemény több mint ezer bélyegén tematikusan rendszerezve követhető a csillagászat fejlődése és eredményei. Dr. Etter Kálmán mintegy 15 éve rendkívül alapossággal fejleszti és rendszerezi gyűjteményét. A napról, a naprendszerről, a földről és a holdról, a bolygókról, a tejútrendszerről és a csillagképekről megjelent bélyegeken kívül magába foglalja a gyűjtemény a csillagászat segédeszközeit - csillagvizsgálókat és távcsöveket -, világhírű csillagászok és matematikusok arcképét bemutató bélyegeket is. Tartalmazza a gyűjtemény a Geofizikai Év és a Nyugodt Nap Éve alkalmából kibocsátott bélyegeket. Külön részét képezik a gyűjteménynek az űrhajózásról és űrkutatásról kiadott, valamint a csillagászati kongresszusok és a távközlési év alkalmából megjelent bélyegek.
Érdekesen mutatja be a kiállítás részlete, hogy az infláció idején kiadott magyar bélyegeken kifejezett számok mellett gyakran eltörpülnek a "csillagászati számok" is. Az április 4-ig minden délután megtekinthető kiállítás érdekessége, hogy a csillagász szemével, csillagászati vonatkozásban dolgozza fel az anyagot, így méltán tarthat számot a bélyeggyűjtők és a csillagászat barátainak érdeklődésére. [SRG.]

FÁBIÁN Endre: Űrhajózás a filozófus szemével. = Borsodi Szemle 10. 1966. 2. sz. pp. 1-10. A geofizikai, meteorológiai és híradástechnikai mesterséges holdak.; Bolygóközi rakéták.; a dialektikus materializmus determinizmusának érvényesülése.; Az űrhajózás világnézeti és ismeretelméleti következtetései. [SRG.]

Konferencia a csillagászat világnézeti kérdéseiről. = Csillagászati Értesítő 1966. 1. sz. pp. 3-19. A "Csillagászati Értesítő" a címe szerint új lap, de nevezhető "A Csillagos Ég" folytatásának is. Utóbbi utolsó, 1965-ös évfolyama még "A Csillagos Ég" nevet viselte, de a lap mérete A5-re csökkent. Külső kartonborítója sötétkék színű lett, rajta földi rádiótávcső felett műhold lebeg a csillagos ég előtt. Ez utóbbi mérettel és külsővel jelent meg 1966-tól kezdve egy hasonló lap, de már "Csillagászati Értesítő" címmel. Mindkét lap: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrhajózási Szakosztályai Országos Választmányának közlönye, szerkesztéséért felelős: Róka Gedeon. A felelős szerkesztő 1975-től Zombori Ottó, 1982-től Schalk Gyula lett.
A "Csillagászati Értesítő" 1966 és 1987 között sem évfolyamszámozást, sem futó lapszámozást nem tüntetett fel, így bizonytalan, hogy melyik évben jelent meg és abban az évben hány száma jelent meg. Bizonyosan megjelent lapszámok: 1966. 1., 2.; 1967. 1., 2.; 1968. 1., 2.; 1969. 1., 2.; 1970. 1., 2.; 1971. 1-2.; 1972. 1-2.; 1973. 1-2.; 1974. 1-2.; 1975. 1-2.; 1976. 1-2.,; 1977. 1., 2.; 1978. 1.; 1981. 1.; 1984. 1., 2.; 1985. 1., 2.; 1986. 1-2.; 1987. 1-2. szám. [KSZ.]

Könyv- és lapszemle. = Csillagászati Értesítő 1966. 1. sz. pp. 19-27. Csillagászati könyvek pp. 19-21.; Csillagászati folyóiratok pp. 21-23.; Asztronautikai cikkek. pp. 23-27. [SRG.]

Szakosztályi élet. Amatőrcsillagászat. A TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmányának 1966. évi ülése, 1966. június 3-4. = Csillagászati Értesítő 1966. 1. sz. pp. 28-33. [SRG.]

Csillagászati diasorozat. = Csillagászati Értesítő 1966. 1. sz. pp. 34-40. [SRG.]

D-ő [DEZSŐ Loránt]: A Nap és földi hatásai. = Csillagászati Értesítő 1966. 2. sz. pp. 3-15. [SRG.]

R. G. [RÓKA Gedeon]: Előadások a Napról és földi hatásairól. = Csillagászati Értesítő 1966. 2. sz. pp. 16-18. [SRG.]

FRANK-KAMENYECKIJ, D.: Mi a nukleáris asztrofizika? = Csillagászati Értesítő 1966. 2. sz. pp. 19-24. Fordítás a Nauka i Zsizny 1966/5. számából. [SRG.]

K. [KULIN György]: A csillagászati ismeretek széleskörű terjesztésének eszközei és módjai. = Csillagászati Értesítő 1966. 2. sz. pp. 24-25. [SRG.]

PONORI [THEWREWK Aurél]: A csillagászati szakkörökről. = Csillagászati Értesítő 1966. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

VARGA Domokos: Holdnéző. = Élet és Irodalom 9. 1966. szept. 4. 36. sz. p. 1. A csillebérci távcsőben a Hold. [SRG.]

SCHALK Gyula: Hozzászólás az Élet és Irodalom cikkéhez. = Élet és Irodalom 9. 1966. szept. 4. 36. sz. p. 6. Rónay László oktatásról szóló cikkének kiegészítése, csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Két végtelen felé nyit ablakot a távcső és a mikroszkóp. Beszélő képek. Galilei távcsövétől és Hook mikroszkópjától napjaink technikájáig. = Élet és Tudomány 21. 1966. jan. 7. 1. sz. pp. 7-10. A Sciences et Avenir alapján összeállította: Kulin György. [VEJ.]

SINKA József - BITÓ János: Miért van szükség az űrrandevúra? = Élet és Tudomány 21. 1966. jan. 7. 1. sz. pp. 29-32. Kutatóintézetek a világűrben. A Nap figyelése űrállomásról. Katonai felhasználások. Üzemeltetési problémák. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Nagy István György: Űrkutatás, űrtechnika (Zrínyi. 1965. 194 oldal). = Élet és Tudomány 21. 1966. jan. 14. 2. sz. p. 66. Könyvismertetés. [VEJ.]

Új óriásmeteorit Kínában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. jan. 14. 2. sz. p. 94. A Góbi sivatagban találták, súlya 30 tonna. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Amiről beszélnek. A Gemini-7 tudományos kísérletei. = Élet és Tudomány 21. 1966. jan. 14. 2. sz. p. 95. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld mágneses csóvája. = Élet és Tudomány 21. 1966. jan. 28. 4. sz. pp. 147-150. A Föld magnetoszférája. A mágneses csóva, a napszél és az állatövi ellenfény. Hasonlít-e a Föld az üstököshöz? A Journal of Geophysical Research, a Sky and Telescope és a New Scientist alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Az űrhajósok lefényképezték az állatövi fényt. = Élet és Tudomány 21. 1966. jan. 28. 4. sz. pp. 188-189. 1965. aug. 24-én a Gemini-5 ablakain keresztül Cooper és Conrad amerikai űrhajósok. A Science cikke nyomán. [VEJ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A csillagászat és mindennapi életünk. = Élet és Tudomány 21. 1966. febr. 4. 5. sz. pp. 199-201. Évezredeken át megfigyelő tudományág volt egykor, a legszorosabb kapcsolatba kerül mindennapi életünkkel. [VEJ.]

Csillagcsere? A tudomány világa . = Élet és Tudomány 21. 1966. febr. 4. 5. sz. p. 237. Az NGC 4782 és 4783 extragalaktikák közötti furcsa jelenség megfigyelése. [VEJ.]

Eddig ismeretlen képződménytípus a Hold túlsó félgömbjén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. febr. 11. 6. sz. p. 284. A Holdat megkerülő Szonda-3 fényképfelvételeinek kiértékelése. Ju. N. Lipszkij cikke nyomán. [VEJ.]

Madarak az űrkutatás szolgálatában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. febr. 11. 6. sz. p. 286. . Biológiai-vizsgálati alanyok: hogyan tűri a szervezet a megszokottól eltérő, korlátozott életkörülményeket? A Science News Letter írása nyomán [VEJ.]

NAGY István György: Amiről beszélnek. Asztronautikai ismeretterjesztés a bélyegeken. = Élet és Tudomány 21. 1966. febr. 11. 6. sz. pp. 286-287. A Magyar Posta megemlékező bélyegkiadásainak kritikus hangú ismertetése. [VEJ.]

Jaipur kő-csodái. A jaipuri palota kertjében lévő csillagvizsgáló néhány kőből készült "műszere". Beszélő képek. = Élet és Tudomány 21. 1966. febr. 18. 7. sz. pp. 295-297. Az indiai II. Sawai Jai Singh maharadzsa építtette az 1730-as években. [VEJ.]

NAGY István György: Nemzetközi kutató laboratórium a Holdon? = Élet és Tudomány 21. 1966. febr. 18. 7. sz. pp. 306-309., címoldal. Elsősorban a Holdnak és környezetének a kutatására létesítenék, továbbá egy speciális csillagvizsgáló létrehozását is tervezik. Tervrajzok a cikkben, az állomás fantáziaképe a címlapon. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Az évszázad egyik legnagyobb üstököse. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. febr. 18. 7. sz. pp. 330-331. Az 1965 f jelzésű Ikeya-Seki-üstökös, 1965. okt. 21-én volt napközelben, akkor tízszerte volt fényesebb a teliholdnál. Három fotó-melléklet. [VEJ.]

SINKA József: A Luna-9 holdraszállása és tevékenysége. Amiről beszélnek. = Élet és Tudomány 21. 1966. febr. 18. 7. sz. p. 335. 1965. február 3-án épségben leszállt a Holdra. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Űrhajózás haladó fokon. Jelentős asztronautikai események 1965-ben. = Élet és Tudomány 21. 1966. febr. 25. 8. sz. pp. 339-342. Űrséta és űrrandevú. "Nehézsúlyú" űrlaboratóriumok. Ikrek az űrben. Csúcsteljesítmények és "közkatonák". [VEJ.]

Kérdezz - Felelek. Van-e lehetősége az űrhajósnak, hogy rendszeresen mosakodjék, fürödjék és vizet igyék? = Élet és Tudomány 21. 1966. febr. 25. 8. sz. p. 352. Hagyományos értelemben mindez lehetetlen. Más, speciális megoldások vannak. [VEJ.]

A Hold keletkezése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. 8. sz. p. 379. A legelfogadhatóbb elmélet, hogy a Hold önálló égitest volt, a Föld később befogta. A Science alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: Az űrrepülés anyagai. [1.]= Élet és Tudomány 21. 1966. márc. 4. 9. sz. pp. 420-422. Szokatlan környezet - szokatlan hatások. Milyen a megfelelő anyag? [VEJ.]

Rendkívül "hideg" csillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. márc. 4. 9. sz. p. 427. Felszíni hőmérsékletüket 700-1000 Celsius-fokra becsülik. A Sky and Telescope alapján. [VEJ.]

A mesterséges égitestek napelemeinek regenerálása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. márc. 11. 10. sz. p. 475. Különleges lencserendszeren keresztül a Nap sugaraival néhány percre 450 Celsius-fokra hevítik. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 21. 1966. márc. 18. 11. sz. p. 507. A kozmikus rádióforrásokkal kapcsolatban Szimán Oszkár válaszol. Hideg és meleg rádióforrásokról. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Van-e összefüggés a világűrből érkező sugárzások és a földi időjárás rosszabbodása között? Válaszol Zách Alfréd. = Élet és Tudomány 21. 1966. márc. 18. 11. sz. p. 507. A kozmikus sugárzás nem befolyásolja az időjárást. [VEJ.]

Az általános relativitáselmélet egy eddig ismeretlen hatása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. márc. 18. 11. sz. p. 523. Forgó testek egymásra gyakorolt hatása: forgástengelyük párhuzamosítására törekszenek. A Naprendszer bolygóinak forgástengelye. A Volksstimme cikke alapján. [VEJ.]

Az Oscar rádióamatőr-holdak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. márc. 18. 11. sz. p. 524. Rádióamatőrök számára létesített közvetítő mesterséges holdak. Az Umschau cikke alapján. [VEJ.]

A Föld forgása és az óraidő. A tudomány világából. = Élet és Tudomány 21. 1966. márc. 25. 12. sz. p. 570. A két fogalom között eltérések mutatkoznak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Volksstimme cikkei nyomán. Továbbá: Élet és Tudomány 1961. 47. sz. "A Föld nem forog egyenletesen" című cikk. [VEJ.]

"Eltűnő" Szaturnusz-gyűrűk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. márc. 25. 12. sz. p. 574. Amikor élével fordul felénk a gyűrű. A Volksstimme cikke alapján. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Mi a valószínűsége annak, hogy az Ikarusz nevű aszteroida 1968-ban összeütközik a Földdel? S ha valóban összeütközik, ez milyen következményekkel járna? = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 1. 13. sz. p. 605. Az Ikarusz kisbolygó 1968-ban összeütközhet-e a Földdel? Kulin György válaszol. [SRG.]

ECHTER Tibor: Kutyapáros a Van-Allen-övzetben. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 1. 13. sz. pp. 611-614. A Kozmosz-110 utasai. Laboratóriumban és a világűrben. Ellenőrző kísérletek a Földön. Párhuzamos kísérletek az űrhajón. A tartós súlytalanság következményei. A kozmikus sugárzás - és az élet titkai. [VEJ.]

Mentőzsák űrhajósok számára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 1. 13. sz. p. 619. Vészhelyzet esetére, ha az űrhajó léket kapna és a levegő elillanna a biztonságos térből. A Kristall írása nyomán. [VEJ.]

Galaktikus láncok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 1. 13. sz. p. 620. Markarjan felfedezése, az elliptikus és lencse alakú galaxirszendszerek összetartozásáról. A Novosztyi Hírügynökség írása nyomán. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Meteorhullás Angliában. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 8. 14. sz. p. 667. 1965. dec. 24-én este Barwell városkában. A New Scientist alapján. [VEJ.]

NAGY István György: A holdszputnyik. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 15. 15. sz. p. 679. A Luna-10, az első ember készítette eszköz, amely idegen égitest körül kering. [VEJ.]

Fényvisszaverő "kocka" a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 15. 15. sz. p. 717. Optikai eszköz elhelyezése a Holdon, mely nagypontosságú lézeres mérések elvégzését tenné lehetővé. A Science News Letter cikke alapján. [VEJ.]

A "néma" mesterséges holdak élettartama. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 15. 15. sz. p. 718. A száznál több elnémult, használaton kívüli, de még pályán lévő mesterséges holdak élettartama 10-től akár 1000 évig is terjedhet. A Die Presse der Sowjetunion cikke alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: Az űrrepülés anyagai. 2. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 22. 16. sz. pp. 754-757. Szigorú követelmények. A volfram és társai. Hengerészek - űrruhában. A kis atomsúlyú anyagok. [VEJ.]

Scott űrséta-felszerelése. A tudomány világából. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 22. 16. sz. pp. 762-763. [SRG.]

Új érték a Föld átmérőjére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 22. 16. sz. p. 765. Tizenkét mesterséges hold 46500 méréséből 8 méter pontossággal meghatározták a Föld egyenlítői félátmérőjét. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. A holdi kezdő délkör és a holdi égtájak. Mi a helyes meghatározás? Válaszol Hédervári Péter. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 29. 17. sz. p. 774. [VEJ.]

KOVALOVSZKY Miklós: Miért kellett leszállnia a Gemini-8-nak? = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 29. 17. sz. p. 790. Csillagászati vonatkozású nyelvi ismeretterjesztő írás, a téma szakkifejezéseinek pontosítása. [VEJ.]

Elemzés a Luna-9 felvételeiről. A tudomány világából. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 29. 17. sz. pp. 810-811. Az űrjármű sima leszállást hatott végre a Holdon. A Nature alapján. [VEJ.]

Mégis vannak "Mars-csatornák?" A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. ápr. 29. 17. sz. p. 811. A Mariner-4 felvételeinek további vizsgálatai. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Egy felrobbant bolygó nyomában. = Élet és Tudomány 21. 1966. máj. 6. 18. sz. pp. 834-837. A kisbolygókról. [VEJ.]

A Hold saját fénye - vulkanizmus vagy lumineszcencia? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. máj. 6. 18. sz. p. 859. Tudományos vita, melynek eldöntéséhez további, közvetlen vizsgálatokra van szükség. Az APN nyomán. [VEJ.]

A bolygókutatás új eredményeiből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1866. máj. 6. 18. p. 860. A Mariner-2 és a Mariner-4 méréseinek eredményei átértékelik a Marsról és a Vénuszról alkotott feltételezések egy részét. A Science és a Journal of Geophysical Research írásai nyomán. [VEJ.]

Egy felrobbant "második Hold" maradványai? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. máj. 13. 19. sz. pp. 906-907. Kilenc meteoritkráter és számos vasmeteorit Argentínában. A stuttgarti Hobby cikke alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: A Vénusz-kutatás újabb állomásai. = Élet és Tudomány 21. 1966. máj. 20. 20. sz. pp. 928-931. Az időkorlát leküzdése. A pályahelyesbítés. Parkolópályás indítási módszerek. Az új szovjet sorozat. [VEJ.]

Rádióösszeköttetés a Vénusz segítségével. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. máj. 20. 20. sz. p. 956. Szovjet - angol rádiókapcsolat: Krím-félsziget - Vénusz - Jodrell Bank útvonalon, összesen kb. 90 millió kilométeres távolságra. A VDI Nachrichten cikke nyomán. [VEJ.]

A Nap hőmérséklete. A tudomány világából. = Élet és Tudomány 21. 1966. máj. 20. 20. sz. p. 957. Neutrínó-vizsgálati módszerekkel a kutatók pontosabb adatok birtokába jutottak. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika. 1966. március 1 - április 30. = Élet és Tudomány 21. 1966. máj. 27. 21. sz. pp. 970-972. Újabb adatok a Luna-9-ről. A Luna-10. A Zond-3. Amerikai kísérletek. [VEJ.]

A Jupiter - csillag? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. máj. 27. 21. sz. p. 1005. A feltételezést indokolja, hogy az égitest két és félszer annyi hőt sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap. A Sciences et Avenir írása nyomán. [VEJ.]

Fényképek a május 20-i napfogyatkozásról. = Élet és Tudomány 21. 1966. jún. 17. 24. sz. p. 1140. Hazánk északi részén 67, déli részén 77 %-os volt a részleges fogyatkozás. Posoni Gábor (Marosvásárhely) és Párniczky József (Székesfehérvár) amatőrcsillagászok sorozatképei. [VEJ.]

Hélium-8 csillagokban és a Földön. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1866. jún. 17. 24. sz. 1147. Kutatók számítások alapján kimutatták ennek létezését, de csak ún. neutroncsillagokban. Mesterséges előállítására kísérletek folynak. A Die Presse der Sowjetunion írása nyomán. [VEJ.]

Telefonálás mesterséges hold segítségével. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. jún. 17. 24. sz. p. 1148. Megkezdődött a célnak megfelelő tényleges használatba vétel. A VDI Nachrichten cikke nyomán. [VEJ.]

Csillagfogyatkozás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. jún. 17. 24. sz. p. 1150. Esedékessége: 1988-ban. Az Einstein-féle általános relativitáselmélet egyik igazolása, a gravitációs lencsehatás. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1966 május 1-31-ig. = Élet és Tudomány 21. 1966. jún. 24. 25. sz. pp. 1170-1173. Újabb adatok a Luna-9 Hold-felvételeiről. Hordozórakéta-fejlesztés mindenütt. A híradástechnikai mesterséges holdak sikere. A Gemini-program. Néhány egyéb fontos indítás. Rakétakísérletek. [VEJ.]

A Jupiter csillag volta és az abszolút hőmérséklet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. júl. 1. 26. sz. p. 1243. Kiegészítő írás az alkalmazott hőmérsékleti skálák eltéréséből adódó ellentmondások feloldására. [VEJ.]

A Luna-10 mérései és a Hold mágneses terének problémája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. júl. 8. 27. sz. pp. 1292-1293. A Time írása nyomán. [SRG.]

Van-e élet a Földön? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. júl. 15. 28. sz. pp. 1338-1339. Carl Sagan szerint a Mariner-4 mars-felvételeinek felbontása a földi élet kimutatására sem lenne alkalmas. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1966. június 1-30-ig. = Élet és Tudomány 21. 1966. júl. 22. 29. sz. pp. 1354-1359. A Surveyor-kísérletek. A Gemini-9 és a Titán-2 hordozórakéta. Űrrandevúk és űrséta-gyakorlatok. Szovjet-francia űrkutatási egyezmény. [VEJ.]

Új természetes holdak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. júl. 22. 29. sz. p. 1389. Porholdak, Lagrange pontok a Hold pályája mentén. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 21. 1966. júl. 29. 30. sz. p. 1430. Hédervári Péter válaszol a kérdésekre a "Tanácskozás a csillagászati és művészeti ismeretterjesztésről" című Népszabadság cikkben az "asztrológus" szó használatáról. [VEJ.]

Lumineszcencia-jelenség a Merkuron? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. júl. 29. 30. sz. p. 1434. Légkör nélküli égitesteken megfigyelhető, a kozmikus sugárzás hatásának tulajdonított jelenség. A Science News Letter cikke nyomán. [VEJ.]

Neutrínó teleszkóp. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. aug. 5. 31. sz. p. 1486. Földalatti műszer Johannesburgban, a világűrből érkező neutrínók megfigyelésére. A Scientific American írása nyomán. [VEJ.]

Új elmélet az üstökösök keletkezéséről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. aug. 19. 33. sz. p. 1579. Donald Robey állítása szerint - szemben a klasszikus elméletekkel - az üstökösök a Napból származnak. A Hobby írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1966. július 1-31-ig. = Élet és Tudomány 21. 1966. aug. 26. 34. sz. pp. 1591-1595. A Proton-3. Kozmosz-126. A Gemini-10 és az Agena-10. Egy amerikai űr-siklógép sikeres próbája. Az ESSA-2 meteorológiai hold jeleit a budapesti Műegyetemen is fogták. [VEJ.]

Új szupernovát fedeztek fel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. aug. 26. 34. sz. p. 1627. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

A kvarkok szerepe a világegyetemben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. aug. 26. 34. sz. p. 1628. Létezésük még nem egyértelműen bizonyított, de megtalálásuk kulcsfontosságú lenne a világ megértéséhez. A Science News Letter cikke alapján. [VEJ.]

Röntgensugarak a világűrből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 2. 35. sz. p. 1676. Az eddig ismert legerősebb sugárzásnak 10-100-szorosa. Eredetét kutatják. A VDI Nachrichten írása nyomán. [VEJ.]

KULIN György: A csillagászat új útjai. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 9. 36. sz. pp. 1683-1686. Minőségi változás: nem elégszünk meg azokkal az információkkal, amit az égitestek maguktól üzennek - mi teszünk fel kérdéseket nekik. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A kozmikus sugárzás változásai és a radioktív kormeghatározás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 9. 36. sz. pp. 1724-1725. A New Scientist és a Sky and Telescope alapján. [SRG.]

AUJESZKY László: Kirándulás a felső légkörbe. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 16. 37. sz. pp. 1738-1741. Az északi fény birodalma. [SRG.]

Rádióösszeköttetés 325 millió km távolságra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 16. 37. sz. p. 1770. Néhány órára sikerült újra kapcsolatot teremteni a Mariner-4-gyel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

A Gemini-9 elmaradt összekapcsolási művelete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 16. 37. sz. p. 1770. A sikertelen kísérlet oka. Fotóval illusztrálva. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

A Hold: vörös és zöld. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 16. 37. sz. p. 1771. Földi távcsöves megfigyelések alapján a holdtalaj különféle színei meghatározhatók. A Les Nouvelles de Moscou cikke nyomán. [VEJ.]

Holdtalaj a laboratóriumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 16. 37. sz. p. 1771. Kutatók a holdtalajhoz hasonló anyag-makettet készítettek. A Les Nouvelles de Moscou cikke nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1966. augusztus 1-31. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 23. 38. sz. pp. 1794-1797. Lépések a Hold és a megbízhatóbb prognózis felé. Luna-10, Lunar Orbiter-1, Luna-11, Kozmosz-122. Szputnyikos meteorológiai világszolgálat, a WWW. - World Weather Watch. [VEJ.]

DETRE László: Megszűnt-e egy változócsillag változása? = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 30. 39. sz. pp. 1866-1867. Az RU Camelopardalis cefeida 1965-re lecsökkentette fényváltozását. 1966. augusztus eleje óta Budapestről is figyelték a csillagot és megerősítették hogy csekély fényváltozó állapotú. [VEJ.]

A Tautenburgi Obszervatórium univerzális tükörteleszkópja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 7. 40. sz. pp. 1914-1915. Fotó az obszervatóriumról, és egy felvétel az Orion-ködről, mely Schmidt-kamerájával készült. A Panorama cikke nyomán. [VEJ.]

Újszerű mesterséges híradástechnikai hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 7. 40. sz. p. 1914. "Drótháló"-szerű passzív mesterséges hold. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Gamma-sugárzás a világtérből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 7. 40. sz. p. 1916. Az első ilyen jellegű pontszerű sugárforrás, valószínűleg tejútrendszerünkből származik. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

"Léggömb" a Holdon való táborozásra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. szept. 7. 40. sz. p. 1917. A NASA által elkészített levegővel felfújható fedezék. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Szelenológia: a Hold geológiája. = Élet és Tudomány 21. 1966. okt. 14. 41. sz. pp. 1923-1927. A Hold - a Föld múltjának tanúja. Miről árulkodnak a sugársávok? A holdkráterek keletkezésének problémája. Becsapódásos- és vulkánikus-elméletek. [VEJ.]

Vulkáni tevékenység a Vénuszon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. okt. 14. 41. sz. p. 1963. Összehasonlító színképelemzéssel arra a következtetésre jutottak, hogy a Vénuszon aktív vulkáni tevékenység lehetséges. A Bulletin of the Irish Astronomical Society cikke nyomán. [VEJ.]

Villamos mező a Föld magnetoszférájában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. okt. 21. 42. sz. p. 2014. Módosulhat az északi fény mechanizmusáról alkotott elképzelés? A Novosztyi Hírügynökség nyomán. [VEJ.]

SZIMÁN Oszkár: A zöld sugár. = Élet és Tudomány 21. 1966. okt. 28. 43. sz. pp. 2044-2046. Már Joule és Kelvin említi. Verne 1882-ben A zöld sugár címmel írt regényt. A jelenség magyarázata és időtartama. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika. 1966. szeptember 1-30. = Élet és Tudomány 21. 1966. okt. 28. 43. sz. pp. 2054-2057. Újabb adatok a Holdról és az űrsétáról. A Hold-felderítés új eredményei. A Gemini-11 kísérlet. Miért szakadt félbe az űrséta? [VEJ.]

Az Ikeya-Seki üstökös fémekből áll. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. okt. 28. 43. sz. p. 2062. Összehasonlító hőmérséklet-mérési eredmények. Az AFP nyomán. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Milyen módszerrel és milyen pontossággal határozták meg a Föld mágneses pólusait? Stomfai Róbert válaszol. = Élet és Tudomány 21. 1966. nov. 4. 44. sz. p. 2105. Csillagászati mérésekkel - méternél kisebb hibával. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Különleges hasonlóság. = Élet és Tudomány 21. 1966. okt. 28. 43. sz. pp. 2058-2059. A Mariner-4 által lefényképezett marsi óriáskráter és a holdi Clavius hasonlósága A. Ribera és J. M. Oliver szerint. [VEJ.]

ALMÁR Iván: A Föld negyvenezer kilométerről nézve. = Élet és Tudomány 21. 1966. nov. 4. 44. sz. pp. 2108-2109. A Molnyija műhold felvételei. [VEJ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kedves Élet és Tudomány. = Élet és Tudomány 21. 1966. nov. 11. 45. sz. p. 2114. A XX. század 1901. jan. 1-én kezdődött és 2000. dec. 31-én éjfélig tart. [VEJ.]

Mégis vannak "Marscsatornák"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. nov. 11. 45. p. 2154. Schiaparelli feltételezései. Cáfolat: a Mariner-4 fényképfelvételei. A cáfolat cáfolata: A felvételek tanulmányozása során történt sorozatos tévedések. A Spaceflight cikkének állításai. [VEJ.]

A hegyi lakók bírják legjobban az űrutazást. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. nov. 18. 46. sz. p. 2204. Szervezetük tűrőképessége mintegy 30 %-kal nagyobb, mint a síkvidéken lakóké. A TASZSZ nyomán. [VEJ.]

Meteoritek a Holdról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. nov. 25. 47. sz. p. 2251. Vasmeteoritek és kőmeteoritek. Ez utóbbiak eredete nagy valószínűséggel a Hold, vagy hozzá hasonló égitest. Az Umschau írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1966. október 1-31-ig. = Élet és Tudomány 21. 1966. dec. 9. 49. sz. pp. 2337-2340. Hold-kutatás, és a "hasznos" szputnyikok szaporodása. A geofizikai műholdak. A gyakorlati célokat szolgáló műholdak. A negyedik Molnyija-1. Színes televíziós képek. [VEJ.]

Ismét fölragyogott egy nova-csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. dec. 9. 49. sz. p. 2345. A Nova Persei 1901-ben és 1966-ban. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

Mesterséges holdak az óceánkutatás szolgálatában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. dec. 9. 49. sz. p. 2345. Az űrkutatás céljára felbocsátott mesterséges holdak feladatköre kiszélesedik. A La Recherche Spatiale cikke alapján. [VEJ.]

Tengerkutatás 160-200 km magasból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. dec. 9. 49. p. 2347. A Gemini-4 és -5 felvételei. További hasonló tervek későbbi űrrepülések esetére. [VEJ.]

GOMBÓ Pál: Kedves Élet és Tudomány. = Élet és Tudomány 21. 1966. dec. 23. 51. sz. p. 2402., 2441. Válasz Ponori Thewrewk Aurélnak: a század kezdetét és végét tévesen értelmezi. Ponori Thewrewk Aurél viszontválasza (p. 2441.): a XX. század 2000. dec. 31-ével fejeződik be. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Merkur. [Amit a bolygókról ma tudunk. Naprendszerünk bolygóinak egyenkénti bemutatása. 1.] = Élet és Tudomány 21. 1966. dec. 23. 51. sz. pp. 2403-2407. [VEJ.]

Föld és Ég. = Élet és Tudomány 21. 1966. dec. 30. 52. sz. p. 2459. Ez év áprilisában Föld és Ég címmel új folyóirat indult. [VEJ.]

A világegyetem legkisebb méretű kvazarja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 21. 1966. dec. 30. 52. sz. p. 2494. "Mindössze" 1000 billió kilométer! A Science News írása nyomán. [VEJ.]

SZIGETI István: Kalendárium az érmeken. = Az Érem 22. 1966. 37-38. sz. pp. 354-361. A cikk elso felében a Gergely naptár magyarországi bevezetésének politikai bonyodalmait ismerhetjük meg. A cikk második részében külföldi vésnökök naptárérmeit listázza az 1694-1820-as évek között. Végül a függelékben a hónapok latin, régi magyar és nyelvújítás korabeli elnevezését veszi jegyzékbe a szerző. [MAT.]

A Luna-10 eredményei. Sajtótájékoztató Moszkvában. = Északmagyarország 22. 1966. ápr. 17. 90. sz. p. 2. "Szombaton Moszkvában, a Tudósok Házában Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke sajtóértekezleten tájékoztatta a szovjet és a külföldi sajtó képviselőit a Luna-10 eddigi működésének eredményeiről. [...] elmondotta, hogy a Szovjetunióban április 3-án felbocsátott Luna-10 mesterséges hold évekig megmarad. A szputnyik aktív működésének ideje, vagyis az az idő, ameddig adatokat sugároz, ennél rövidebb lesz. A Luna-10 visszahozatalát nem tervezték, [...] a hold körüli térség sugárzási erősségének foka lehetővé teszi a Vosztok, vagy a Voszhod típusú űrhajók ott-tartózkodását. [...]
Naum Grigorov professzor közölte, hogy a műhold mágnesmérője a Hold közelében gyenge homogén és szabályos mágneses mezőt észlelt. Az anyagok elemzése azt mutatta, hogy a részecskék intenzitása a Hold sugárzási övezetében körülbelül százszor kisebb, mint a Föld megfelelő övezeteiben. ..." [HAI.]

MÁTÉ Iván: Utazás a Holdra - 3000 év óta. = Északmagyarország 22. 1966. ápr. 17. 90. sz. p. 6. "öt esztendeje repült fel a világűrbe az első földi halandó, Jurij Gagarin szovjet katonatiszt. Azóta negyedszázra növekedett követőinek száma. Sikerült már körülrepülnie űrállomásnak a Holdat is, sikerült hasznos megfigyeléseket közvetítenie felszínéről. Talán nincs messze az idő, amikor ember is leszállhat a Föld sápadt útitársára, és személyesen győződhet meg mindarról, amit Vernétől Wellsig annyi utópia szerzője elképzelt. A holdutazás utópiája azonban sokkal régibb, mint Verne fellépésének időpontja, már két és félezer évvel ezelőtt is akadt egy szép indiai leányzó, név szerint Gavran, akinek sikerült megközelítenie a Holdat. [...] Egy most megjelent német nyelvű könyvben számol be ezekről a fantasztikus történetekről és tudományos elgondolásokról, amelyek majd háromezer éve foglalkoztatják az emberiséget, Kurt Jaritz nevű író.
A bécsi Volksstimme részletesen ismerteti a mű érdekes részleteit, mutassunk be közülük mi is néhányat. Az indiai leányzó kalandjánál jóval később, időszámításunk második századában szaimoszatai Lukianus foglalkozott Igaz történetek és Ikaromenippos című műveiben a holdi utazással. Ikaromenippos azt meséli barátjának, hogy 3 ezer stadiont utazva érte el a Holdat, onnan újabb 9 ezer stadion volt a Nap, aztán további utazott az égben Zeushoz. A naív történet mindössze 570 kilométer távolságra becsüli a Földtől a Holdat és onnan újabb 1500-ra teszi a Napot. Igaz történetek című írásában a szerző még valótlanabb történeteket mond el a Holdon található életről. Később komoly tudósokat is izgatott a Hold élete, így a nagy csillagásznak, Keplernek is találtak hátrahagyott írásaiban egy Holdálom címűt, amelyben ő is a Hold világáról fantáziált. ..." [HAI.]

KURUCZ Andor: A csillagászati földrajz egyetemi oktatásának módszeréről. = Felsőoktatási Szemle 15. 1966. ápr. 4. sz. pp. 214-217. [SRG.]

HOYLE, Fred: Egy csillagász véleménye az életről. = Fizikai Szemle 16. 1966. jan. 1. sz. pp. 1-6. Az`"Of men and galaxies" című kötetből ford.: Montvay István. [PIR.]

AUGER, Pierre: A csillagászati kutatás irányai korunkban. = Fizikai Szemle 16. 1966. febr. 2. sz. pp. 47-49. Részlet az UNESCO megbízásából készült ún. Auger-jelentésből. [PIR.]

ALMÁR Iván: A mesterséges holdak megfigyelése egy budapesti nemzetközi konferencia programján. = Fizikai Szemle 16. 1966. febr. 2. sz. pp. 63-64. [PIR.]

A rádiócsillagászat technikai problémái. = Fizikai Szemle 16. 1966. ápr. 4. sz. pp. 129-132. A. D. Frost "Astronomy atradio frequencies" (Contemporary Physics, Vol. 6. No. 6.) című cikke nyomán. [PIR.]

SHAKESHAFT, J. R.: Rádiógalaxisok és quasarok. = Fizikai Szemle 16. 1966. máj. 5. sz. pp. 161-166. Ford.: Barlai Katalin. [PIR.]

MARX György: Neutroncsillagok? = Fizikai Szemle 16. 1966. aug. 8. sz. pp. 229-238. [PIR.]

FEJES István: Néhány rádiócsillagászati probléma a Tejútrendszer kutatásában. = Fizikai Szemle 16. 1966. szept. 9. sz. pp. 273-277. [PIR.]

BARTHA Lajos, ifj.: Csillagvizsgálók a Gellérthegyen. = Fizikai Szemle 16. 1966. szept. 9. sz. pp. 289-290. [PIR.]

ZELDOVICS, Ja. B.: A forró Világegyetem és az elemi részek. = Fizikai Szemle 16. 1966. okt. 10. sz. pp. 315-319. Ford.: Nagy Tibor. [PIR.]

BALÁZS Béla - VIRÁGHALMI Géza: A polarizációs mérések jelentősége a csillagászatban. = Fizikai Szemle 16. 1966. nov. 11. sz. pp. 326-337. [PIR.]

ALMÁR Iván: Félúton Föld és ég között. Az asztronautika helyzete 1965-66-ban. = Föld és Ég 1. 1966. 1. sz. pp. 7-10. A Föld és Ég a TIT Csillagászati-Űrhajózási és Földrajz-Földtan-Geofizikai (később Földtudományi) Szakosztályainak folyóirata volt, így a lap terjedelmének a fele lehetett a csillagászati-űrkutatási témákról szóló. A folyóirat 1. száma az 1966. március-áprilisi volt, így az első évfolyamban 5 száma jelent meg. 1967-1978-ig kéthavonta jelentkező lap. 1979. januártól kezdve havonta jelent meg.
Főszerkesztő mindvégig: Vasváry Artúr. Szerkesztő: 1966-1975-ig Kulin György, 1975-1977-ig Ponori Thewrewk Aurél. A csillagászati rovatszerkesztő: 1979-1986-ig Schlosser Tamás, 1987-1991-ig Orha Zoltán. A szerkesztő bizottságban Almár Iván, Balázs Lajos, ifj. Bartha Lajos, Fejes István, Hegedüs Tibor, Horváth András, Ill Márton, ifj. Kálmán Béla, Kőháti Attila, Kulin György, Marik Miklós, Nagy Sándor, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon, Schalk Gyula, Szabados László, Szécsényi-Nagy Gábor képviselte a csillagászatot. A Csillagászat Baráti Kör éves tagságának feltétele volt a Föld és Ég előfizetésének igazolása. A folyóirat nemcsak előfizethető, hanem utcai hírlapárusító helyeken is vásárolható volt. A Föld és Ég 26 éven át, 1991. decemberéig jelent meg. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj. - SCHALK Gyula: A múlt év nagy üstököse. = Föld és Ég 1. 1966. 1. sz. pp. 13-14. Ikeya-Seki üstökös. 1965. okt. 20-án már nappal is puszta szemmel látható volt az égen, mivel fényessége ( - 10 fényrend) nem sokkal maradt a telihold fényessége alatt. Napközelsége 1965. okt. 21-én 4.15 UT-kor következett be. [SRG.]

SANDNER, Werner: A Hold kráterei és az izlandi robbanási kráterek. = Föld és Ég 1. 1966. 1. sz. p. 16. [SRG.]

SCHALK Gyula: A csillagászati ismeretterjesztés Los Angeles-i fellegvárában. = Föld és Ég 1. 1966. 1. sz. pp. 21-22. A szerző látogatás a Griffith Obszervatórium és Planetáriumban. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 1. 1966. 1. sz. pp. 24-25. A Vosztok űrhajó.; A Pegasus amerikai mesterséges holdak.; A Holdra tervezett sima leszállás.; A ZIP kézi kormányrakéta.; A Proton-I űrállomás.; Új óriás meteorit.; Egy nyílt halmaz csillagainak saját mozgása.; "Anyagcsere" a csillagok között.; Nagy kiterjedésű rádiótávcső-sorozat.; A Merkúr és Vénusz tengelyforgása.; A Leonida meteorraj erősödő tevékenysége.; Infravörös változócsillagok.; A Szaturnusz gyűrűi.; A holdutazás előkísérletei.; Bővül az óriástávcsövek hálózata.; Súlytalanság és a szervezet mészháztartása.; Összeütközünk az Ikarusz kisbolygóval?; Új geodéziai mesterséges hold.; A Plutó átmérője.; ifj. Bartha Lajos: Francia mesterséges holdak.; CTA-102 - csillagszerű rádióforrás. Az 1966. május 20-i napfogyatkozás. Összeállította: ifj. Bartha Lajos. [SRG.]

A budapesti kis Planetárium a Vidám Parkban, április 4-től minden nap, délután 3 órától este 8 óráig tart előadásokat (minden egész és fél órában). Belépődíj 2 Ft. Csoportos látogatásokat előzőleg a Vidám Park igazgatóságával kell megbeszélni. = Föld és Ég 1. 1966. 1. sz. p. 27. [KSZ.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 1. 1966. 1. sz. pp. 28-30. Az egyszerű lencsék alkalmazásának területei.; A csillagászati szakkörök feladata.; [Bartha Lajos:] Változócsillagok.; Két, távcső nélkül látható változó. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 1. 1966. 1. sz. p. 31. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Az 1966. áprilisi és májusi csillagos ég. = Föld és Ég 1. 1966. 1. sz. pp. 32., hátsó belső borító. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Tájkép a Holdról. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. pp. 37-38. [SRG.]

GAUSER Károly: Irány: a Vénusz bolygó. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. p. 41. [SRG.]

MÁRKI-ZAY Lajos: A szegedi Uránia Csillagvizsgáló munkája. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. pp. 44-45. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Érdekes asztrológiai kísérlet. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. p. 47. [SRG.]

Kapcsolatfelvétel más értelmes lényekkel. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. p. 52. Kivonat Fred Hoyle "Egy csillagász véleménye az életről" című, a Fizikai Szemle 1966/1. számában megjelent cikkéből. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Radarcsillagászat. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. pp. 54-55. [SRG.]

SCHALK Gyula: Néhány óra a Mount Wilson Obszervatóriumban. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. pp. 56-57. [SRG.]

THALY Koppány: Ezeréves csillagkatasztrófák megfigyelése napjainkban. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. p. 58. A Sky and Telescope 1965. okt. száma nyomán. [SRG.]

Egyhónapos izolációs kísérlet a Szovjetunióban. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. p. 58. A Spaceflight 1966. febr. száma alapján. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. pp. 59-60. Nemzetközi Amatőrcsillagászati Egyesület.; A Canyon Diablo-i meteorkráterek eredete.; Két űrhajózási szakember halálára, Latimer Dryden, Szergej Koroljov.; 100 méteres rádiótávcső.; A február 25-i fényes tűzgömb.; A Hold radarvizsgálata és a földi atmoszféra.; A Barwell meteoriteső. Összeállította: i. B. L. [ifj. Bartha Lajos], S. B. [SRG.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. p. 61. Szentmártoni Béla: Napmegfigyelés tükrös távcsővel.; Számolj velünk. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Albert Ducrocq: Az anyag regénye. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. p. 61. Könyvismertetés. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. p. 62. (K) [Kulin György]: Tanulhatunk tőle népművelést. Varga Lajos komlói bányász távcsöve.; A Csillagászat Baráti Körének 1000. tagja.; Hajmási József: Székesfehérvári beszámoló. [SRG.]

Kérdések - válaszok. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. p. 63. R. G. [Róka Gedeon]: Van-e középpontja a világnak? [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Az 1966. június és júliusi csillagos ég. = Föld és Ég 1. 1966. 2. sz. p. 64. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Útban a Hold körül. = Föld és Ég 1. 1966. 3. sz. pp. 66-67. [SRG.]

TOKODY Lajos: A Szolnoki Uránia Csillagvizsgáló. = Föld és Ég 1. 1966. 3. sz. pp. 71-72. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A Jupiter - mint csillag? = Föld és Ég 1. 1966. 3. sz. p. 72. [SRG.]

[BARTHA Lajos:] Mégegyszer az Ikeya-Seki üstökösről. = Föld és Ég 1. 1966. 3. sz. p. 83. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 1. 1966. 3. sz. pp. 88-91. ifj. Bartha Lajos - Hegyessy Péter: Az egri "csillagásztorony" új múzeuma.; Gauser Károly: Az asztronautika mérföldkövei. Űrhajózási eseménynaptár (1966. I-IV.).; Márki-Zay Lajos: Az 1966. május 20-i napfogyatkozás fényképe.; Kulin György: 1966. február 25-én tűzgömb robbant hazánk fölött. [SRG.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 1. 1966. 3. sz. pp. 92-93. ifj. Bartha Lajos: A Vénusz dichotómiájának megfigyelése, A Vénusz dichotómiája 1965. novemberében.; Sandner, Werner: A Vénusz dichotómiája 1966. áprilisában.; (K) [Kulin György]: Számolási feladatok amatőrcsillagászoknak. Mesterséges égitestekkel kapcsolatos feladatok.; Égitestek fényképezése. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 1. 1966. 3. sz. p. 94. A győri 30-cm-es távcső.; Fejlesztés a budapesti Urániában.; Szokatlanul erős holdfogyatkozás a félárnyékban.; A fűzfői csillagvizsgáló építése. [SRG.]

Kérdések - válaszok. = Föld és Ég 1. 1966. 3. sz. p. 95. Hogyan írjuk a "holdközel" és "holdtávol" szavakat tudományosan?; Mi a parkolópálya.; Mit jelent a perturbáció?; Mi a szupernóva maradvány? [SRG.]

[BARTHA Lajos:] Barangolás a nyári Tejúton. = Föld és Ég 1. 1966. 3. sz. p. 95. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A csillagos égbolt 1966. augusztusban és szeptemberben. = Föld és Ég 1. 1966. 3. sz. p. 96. [SRG.]

HORVÁTH Erzsébet: Az 1966. május 20-i részleges napfogyatkozás. = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. p. 103., első és hátsó belső borító. Megfigyelése Debrecenből. [SRG.]

KULIN György: A napfogyatkozás amatőrmegfigyelései. = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. pp. 104-105. Budapesten, Szolnokon. Zágrábi csillagászok és amatőrök csoportosan Törökországba (Ayvalikba) utaztak és a 99,9 %-os gyűrűs napfogyatkozást észlelték. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Hegyek a Vénuszon. = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. p. 105. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Horst Körner: A legyőzött gravitáció. = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. p. 108. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: "Űrdokkolás" és "élő mesterséges hold". = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. pp. 109-110. [SRG.]

Robbanások a csillagrendszerekben. = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. p. 110. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Radarcsillagászat (II. rész). = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. pp. 115-117. [SRG.]

POSZTOCZKY Károlyné: Pusztító meteorhullások. = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. p. 117. [SRG.]

SZABÓ Emese B.: Újabb roham a Hold titkai ellen. = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. pp. 119-120. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. pp. 122-123. Marik Miklós: Földön kívüli civilizációk.; [ifj. Bartha Lajos:] Rendkívül erős gázmozgás az M 77-es csillagrendszerben.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Újabb meteorológiai mesterséges holdak. [SRG.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. p. 124. Bozó Árpád: Kezdő amatőrök távcsöve. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. p. 126. Dunaújvárosban (Rapcsány Mihály) és Pesterzsébeten (Rosta Zoltán) működő csillagászati szakkörökről. [SRG.]

Kérdések - válaszok. = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. p. 127. K. [Kulin György]: Válasz a Föld és Ég 2. számában megjelent kérdésre. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Az 1966. októberi és novemberi csillagos ég. = Föld és Ég 1. 1966. 4. sz. p. 128. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Űrkutatási kaleidoszkóp. = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. pp. 133-135. [SRG.]

KULIN György: Idegen lények nyomai a Földön? Repülő csészealjak? Világ vége? Holdjárás és fogamzás? Fiú vagy lány? = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. pp. 140-141. [SRG.]

SZEGHY Imre: Hiebner, az eperjesi csillagász. = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. pp. 141-142. [SRG.]

BARTA György: A Föld alakjáról és annak változásáról. = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. pp. 143-145. [SRG.]

SZABÓ Gyula: A Miskolci Uránia Csillagvizsgáló. = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. pp. 146-147. Részletes történeti ismertetés. [SRG.]

K. [KULIN György]: Szegedi mozaik. = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. p. 148., hátsó belső borító. A Csillagászat Baráti Köre IV. Országos Találkozója 1966. augusztus 26-28. Az állandó résztvevők száma 210 volt, ez egyes alkalmakkor 300-ra emelkedett. [SRG.]

SCHALK Gyula: Látogatás a New York-i Hayden Planetáriumban. = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. pp. 153-155. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Primosten, az eszperantista csillagászok nyaralója. = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. pp. 155-156. [SRG.]

P. T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Csillagászati alapismeretek (Szakosztályi füzetek. Fizika - Csillagászat). = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. p. 156. Könyvismertetés. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj:] Miroslav Plavec: A csillagok világa. Budapest, 1965. = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. p. 156. Könyvismertetés. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj:] Újra észlelték a Kordylewski-féle holdakat. = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. p. 158. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. p. 159. A balatonfűzfői gyártelep csillagvizsgálója elkészült. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj:] Csillagos ég 1966. decemberben és 1967. januárban. = Föld és Ég 1. 1966. 5. sz. p. 160. A kéthavi folyóirat 1. száma a március-áprilisi volt, így az első évfolyamban 5 száma jelent meg, 6-os szám nem volt. [SRG.]

KURUC Andor: A dátumválasztó szerepe a közlekedésben. = Földrajzi Közlemények 14. 1966. 1. sz. pp. 85-88. A 180 fokos hosszúsági kör mentén futó "vasárnap-hétfő" vonalról. [KSZ.]

KURUC Andor: Árkeltő erő. = Földrajzi Közlemények 14. 1966. 3. sz. pp. 259-262. Az apály és dagály jelenségről, okairól, geometriájáról. [KSZ.]

KAZÁR Leona: Csillagászati földrajzi ismeretek a 8. osztályban. = Földrajztanítás 9. 1966. 3-4. sz. pp. 79-88. [KSZ.]

Kozmikus geodézia. = Geodézia és Kartográfia 18. 1966. 1. sz. p. 63. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya közös kozmikus geodéziai munkabizottságot alakított, Érdi-Krausz György vezetésével. [KSZ.]

BIRÓ Péter: A Hold egyensúlyi alakja. = Geodézia és Kartográfia 18. 1966. 3. sz. pp. 221-222. [KSZ.]

FERENCZ Csaba - GSCHWINDT András - MAJOR László - PÁPAY Zsolt: Az Oscar-program és az Oscar 3 hazai megfigyelése. = Híradástechnika 17. 1966. jan. 1. sz. pp. 15-20. Mesterséges holdakról. [SRG.]

FERENCZ Csaba - GSCHWINDT András - MAJOR László - PÁPAY Zsolt: A hazai Oscar-megfigyelés eredményei. = Híradástechnika 17. 1966. febr. 2. sz. pp. 52-60. [SRG.]

AUJESZKY László: Nagy István György: Űrkutatás, űrtechnika. Budapest, 1965. = Időjárás 70. 1966. márc-ápr. 2. sz. p. 117. Könyvismertetés. [SRG.]

ALMÁR Iván: Fantázia és valóság égi szomszédainkról. = Ifjúsági Magazin 2. 1966. jan. 1. sz. pp. 40-44. [ALM.]

  TOKODY Lajos: A napfogyatkozás megfigyelése a Szolnoki Cukorgyár TIT Uránia Csillagvizsgálójában. = Jászkunság 12. 1966. jún. 2. sz. pp. 54-57. "...A cukorgyári Urániában Tokody Lajos vezetésével 14 munkatárs végezte a különböző megfigyeléseket a felállított műszereknél. (Dankó Béla, Hidasi Vilmos, id. Kecskés Ödön, Lugossy Sándor, Dr. Orbán László, Sándor Béla, Vígh László, valamint a fiatalok: Aszódi Gábor, ifj. Besze Pál, Cziráki Péter, Feitel György, Halász Pál, ifj. Kecskés Ödön, Kiss Endre.)
A megfigyelő műszerek zömét Hidasi Vilmos szerkesztette és készítette el a legnagyobb gonddal és hozzáértéssel. A 30 cm-es főműszeren megfigyelt fogyatkozás kezdete 9 óra 21 perc 21,2 másodperckor következett be. Maximumát (0,769) 10 óra 39 perc 09,0 másodperckor érte el. A fogyatkozás vége 12 óra 04 perc 00,6 másodperckor volt észlelhető. A fogyatkozás időtartama tehát 2 óra 42 perc 39,4 másodperc volt..." [HAI.]

E számunk munkatársai. = Jászkunság 12. 1966. jún. 2. sz. p. 60. "...Tokody Lajos ny. oszt. vez., a Szolnoki Cukorgyár TIT Uránia Csillagvizsgáló igazgatója (Szolnok)." [HAI.]

SCHALK Gyula: Az arizonai nagy kráter. = Képes Újság 7. 1966. júl. 6. 32. sz. p. 11. [SRG.]

Proton-3. = Kisalföld 22. 1966. júl. 7. p. 1. Tudományos űrállomás felbocsátása. [SRG.]

Hegyláncok a Vénuson. = Kisalföld 22. 1966. júl. 7. p. 4. [SRG.]

Meddig élnek a műholdak? = Kisalföld 22. 1966. júl. 12. p. 4. [SRG.]

Kozmikus őrjárat. = Kisalföld 22. 1966. júl. 13. p. 1. [SRG.]

Kozmosz-124. = Kisalföld 22. 1966. júl. 15. p. 1. [SRG.]

Megszakadt az összeköttetés a Surveyor-1-el. = Kisalföld 22. 1966. júl. 15. p. 2. [SRG.]

TERRA: Az ember követei a Holdon. = Kisalföld 22. 1966. júl. 17. p. 2. [SRG.]

Látás és a súlytalanság. = Kisalföld 22. 1966. júl. 17. p. 7. [SRG.]

A Gemini-10 és társa találkozott az űrben. = Kisalföld 22. 1966. júl. 20. pp. 1-2. [SRG.]

Kozmosz-125. = Kisalföld 22. 1966. júl. 21. p. 1. [SRG.]

Volt második Hold is? = Kisalföld 22. 1966. júl. 22. p. 4. [SRG.]

Kozmosz-127. = Kisalföld 22. 1966. aug. 9. p. 2. [SRG.]

Pioneer-7. = Kisalföld 22. 1966. aug. 18. p. 1. Az Egyesült Államok Űrhajózási Hivatala bocsátotta fel. [SRG.]

Kozmosz-128. = Kisalföld 22. 1966. aug. 28. p. 1. [SRG.]

Gyerekek beszélgetnek a napocskáról és a holdacskáról. = Kisalföld 22. 1966. aug. 28. p. 6. [SRG.]

A Luna-2. = Kisalföld 22. 1966. aug. 30. p. 2. Aug. 24-én indították útjára. [SRG.]

KÖRNYEI Tibor: Rövidnadrágos csillagász. = Kisalföld 22. 1966. aug. 31 p. 6. Mühl Balázs gimnazista előadása a győri Wilhelm Pieck Vagongyár csillagász szakkörében. [SRG.]

Űrhajó és célrakéta sikeres találkozása. = Kisalföld 22. 1966. szept. 13. p. 1. Amerikai űrhajózás. [SRG.]

Félbeszakadt Gordon űrsétája. = Kisalföld 22. 1966. szept. 14. p. 1. Gemini-11 egyik pilótája elhagyta az űrkabint. [SRG.]

Leszállt a Gemini-11. = Kisalföld 22. 1966. szept. 16. p. 1. [SRG.]

Felülvizsgálják a "Földkörüli űrséta" tervét. = Kisalföld 22. 1966. szept. 17. p. 2. [SRG.]

Antennák figyelik a Kozmoszt. = Kisalföld 22. 1966. szept. 18. p. 5. [SRG.]

A csillagászati hét programja. = Kisalföld 22. 1966. szept. 18. p. 12. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár csillagászati szakkör programja. [SRG.]

(kulcsár): Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók. Győri szerző könyve. = Kisalföld 22. 1966. szept. 25. p. 9. Könyvismertetés. [SRG.]

A Szovjetunióban csütörtökön két műholdat lőttek fel. = Kisalföld 22. 1966. okt. 21. p. 1. Kozmosz-130 mesterséges hold és egy távközlő mesterséges hold felbocsátása. [SRG.]

Luna-12. = Kisalföld 22. 1966. okt. 23. p. 1. [SRG.]

Gemini-12. = Kisalföld 22. 1966. okt. 26. p. 6. [SRG.]

HOYLE, Fred: Egy csillagász véleménye az életről. = Korunk 25. 1966. 8. sz. pp. 1138-1145. "Azzal kezdeném, hogy megkérdezzem, mit is értünk életen. Régebben, vagy százötven évvel ezelőtt az a megnyugtató hiedelem élt, hogy az állati vagy növényi életet létrehozó kémiai anyagok alapvetően különböznek a szervetlen anyagoktól, olyanoktól például, mint a közönséges konyhasó. Azután felfedezték, hogy az élethez tartozó legegyszerűbb szerves molekulát elő lehet állítani a laboratóriumban, szervetlen anyagokból, így fel kellett adni ezt az elképzelést, legalábbis legegyszerűbb formájában. [...]
Üzenetek a mindenségbe. Itt két lehetőség van. Az első az, hogy tisztán technikai okokból a bolygórendszerek közötti érintkezés lehetetlen. A második, hogy az érintkezés technikailag megvalósítható. Tegyük fel, hogy alkalmazhatjuk azt a kritériumot, miszerint mindig az érdekesebb lehetőség teljesül, úgy, ahogy arról beszéltünk. Azt hiszem, mindnyájan megegyezünk abban, hogy következményeiben messze érdekesebb, ha a világmindenség állatkertjén belül lehetőség van az érintkezésre. ..." Az Of Men and Galaxies című kötetből fordította Montavay István. Fejezetcímek: Lehetséges-e a mesterséges élőlény?; A fejlődés hierarchiája.; És a nevelés?; Űrutazás?; Üzenetek a mindenségbe. [HAI.]

VÉRTESY Miklós: A technikatörténeti ismeretterjesztés. Beszélgetés Horváth Árpáddal. = Könyvtáros 16. 1966. dec. 12. sz. pp. 733-735. Tudomány- és technikatörténész. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: A május 20.-i napfogyatkozásról. = Légkör 11. 1966. 2. sz. pp. 32-33. 1966. máj. 20. [SRG.]

TAKÁCS Lajos: A napkelte és -nyugta időpontja Magyarországon a 2. zónaidő szerint. = Légkör 11. 1966. 2. sz. pp. 35-42. [SRG.]

HIRLING György: Antarktiszi naplórészlet. = Légkör 11. 1966. 4. sz. pp. 77-79. Rádiószonda felbocsájtásáról Mirnijben. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld belső szerkezetéről. 3. = Magyar Fizikai Folyóirat 14. 1966. 3. füz. pp. 223-231. A tanulmány végén "A Mars belső szerkezetéről" címmel, a folyóirat 1963. 2. füzetében megjelent saját cikkéhez fűz kiegészítést azzal kapcsolatban, hogy a Mariner-4 1965. júl. 15-i méresi szerint szerint a Marsnak gyenge a mágneses tere. [KSZ.]

SOMOGYI Antal: A kozmikus sugárzás kiterjedt légizáporainak részecskeszám szerinti eloszlása nagy részecskeszám esetén. = Magyar Fizikai Folyóirat 14. 1966. 5. füz. pp. 377-439. Benne a KFKI Kozmikus Sugárzási Laboratóriumában 1955-ben elkészített ködkamra mérőeszköz ismertetése is. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság. Somogyi Antalt "A kozmikus sugárzás kiterjedt légizáporainak részecskeszám szerinti eloszlása nagy részecskeszámok esetén" című disszertációja alapján - opponensek: Domokos Gábor, ... Nagy Kázmér, ... Kiss Dezső, ... a fizikai tudományok doktorává nyilvánította. = Magyar Tudomány 73.(11.) 1966. febr. 2. sz. p. 131. [KSZ.]

ILL Márton: A magyarországi szputnyik-megfigyelőhálózat munkájáról. = Magyar Tudomány 73.(11.) 1966. ápr. 4. sz. pp. 297-305. A megfigyelések használhatósága.; Holdak előrejelzése.; Mérőműszerek.; Eredmények. Magyarországon négy állomás működött: 1111. sz.: Budapest, 1112. sz.: Szombathely, 1113. sz.: Baja, 1114. sz.: Miskolc. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság. Marik Miklóst "A kromoszféra fűtése a napfoltok fölött magnetohidrodinamikai hullámok által " című a Szovjetunióban megvédett disszertációja alapján - a fizikai tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 73.(11.) 1966. okt. 10. sz. p. 657. [KSZ.]

A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának 1966. évi osztályvezetőségi beszámolója. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 16. 1966. 4. sz. pp. 401-411. Előadta: Budó Ágoston osztálytitkár 1966. máj. 5-én. Csillagászat: pp. 404., 407-408. (Baja, Budapest), 410. [KSZ.]

A táguló világegyetem. Pontos jegyzetek. = Mérleg 2. 1966. jan. 1. sz. p. 10. "...anyagsűrűségének állandónak (steady-state-nek) kell lennie - hirdette F. Hoyle, a cambridgei egyetem ismert elméleti csillagásza sokat vitatott elméletében, és ezért szerinte fel kell tételeznünk az anyag folytonos teremtődését (continuous creation of matter). Amint a londoni Nature című folyóirat 1965. október 9.-i számából értesülünk, F. Hoyle az újabb csillagászati adatok hatására megváltoztatta nézetét, és most már elfogadja, hogy a táguló világegyetem anyagsűrűsége csökken. Ennek ellenére szeretné megtartani az általa bevezetett hipotetikus matematikai teret, amellyel a steady-state elméletében az anyag teremtődésének időbeni folytonosságát magyarázta. ..." [HAI.]

H. Vogt heidelbergi csillagász professzor is F. Hoyle kritikusai közé tartozik. Pontos jegyzetek. = Mérleg 2. 1966. jan. 1. sz. pp. 10-12. "Vogt professzor így írt a most lényegében módosított elméletről: "Az ú. n. steady-state kozmológia-t (Az állandó állapotú világegyetem elméletét. ( Szerk.) Bondy, Hoyle és McCrea a világegyetem kezdete elleni ellenszenvükből alkották meg egymástól kicsit eltérő megfogalmazásban. Az anyag megmaradásának elve a steadystate kozmológiában nem érvényes. Amíg a relativisztikus kozmológia és természetesen a newtoni kozmológia a már felismert természettörvények alapján kísérli megalkotni a világegyetem modelljét, a steady-state kozmológia lényeges pontjaiban - különösen abban, amely az anyag keletkezési terét illeti - tapasztalaton túli feltevéseken alapul, és így a spekulációk világába vezet".
Ezeket a sorokat H. Vogt Das Sein in der Sicht des Naturforschers ("A lét a természettudós szemléletében") című népszerű füzetéből idéztük, amely 1964-ben a berlini Morus kiadónál jelent meg. ..." [HAI.]

BÜCHEL, Wolfgang: A lüktető világegyetem. = Mérleg 2. 1966. ápr. 2. sz. pp. 133-140. "Fred Hoyle, közismert csillagász, a Nature című folyóirat 1965. október 9-én megjelent számában cikket közölt arról a kérdésről, hogy a világegyetem csillagrendszerei közötti távolságok régebben kisebbek voltak-e, mint ma, vagyis hogy az anyag a világegyetemben régebben "sűrűbben" tömörült volna-e, mint jelenleg? Hoyle, aki ezt kb. 15 évig határozottan tagadta, ebben a cikkében a járatos olvasók nagy meglepetésére kijelentette, hogy eddigi felfogását nem tarthatja tovább. (Vö. Mérleg, 1966. 1. szám, 10. old. A szerk.). Manapság általában nagyon valószínűnek tartják, hogy a világegyetem tágul, vagyis a távolságok a csillagászati nagyrendszerek (tejutak, spirálködök stb.) között az idők folyamán egyenlő mértékben megnőnek.
Erre főleg az ún. "vöröseltolódásból", azaz a távoli csillagrendszerek fény- és rádiósugárzásánál fellépő hullámhossz-növekedésből következtetnek, mert a világegyetem tágulása a vöröseltolódás önként kínálkozó és legegyszerűbb magyarázata. Habár a vöröseltolódást egyesek időnként másképpen akarják magyarázni, mégis elmondhatjuk, hogy e kísérletek közül eddig egyik sem ért el sok sikert. ..." Forrás: "Stimmen der Zeit" (D-8000 München 19, Zuccalistr. 16.), 1966. február. Kivonatos fordítás. [HAI.]

Látogatóban dr. Kulin György csillagásznál. = Népművelés 13. 1966. 8. sz. pp. 10-11. Lejegyezte: Kövendi Judit. [SRG.]

KULIN György: A modernség és babonaság ellentmondásai szemléletünkben. = Népművelés 13. 1966. 10. sz. pp. 7-8. [SRG.]

KULIN György: A Hold szerepe az emberiség jövőjében 1-2. = Népművelés 13. 1966. nov. 11. sz. pp. 8-10.; dec. 12. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Kozmosz 110. = Népszabadság 24. 1966. márc. 6. 55. sz. p. 13. 1966. febr. 22-én a Kozmosz 110 felbocsátása. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Égből hullott üzenetek. = Népszabadság 24. 1966. márc. 13. 61. sz. p. 11. 1966. febr. 25-én fényes tűzgolyó volt az északi megyékből látható. A meteoritekről. [SRG.]

F. L.: Iránytűs napóra. = Népszabadság 24. 1966. márc. 13. 61. sz. p. 11. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A napfoltokról. = Népszabadság 24. 1966. ápr. 3. 79. sz. p. 13. [SRG.]

NEMES János: A Hold szovjet holdja. Néhány évig is keringhet a holdacska. = Népszabadság 24. 1966. ápr. 6. 81. sz. p. 3. [SRG.]

NAGY Ernő: A természetes Hold mesterséges holdja. = Népszabadság 24. 1966. ápr. 6. 81. sz. p. 4. [SRG.]

Nagy esemény a világűr meghódításában. A Luna 10. a Hold első mesterséges holdja. Világszerte csodálatot kelt a szovjet tudomány legújabb sikere. = Népszabadság 24. 1966. ápr. 6. 81. sz. pp. 3-4. [SRG.]

Szinte korlátlan élettartamú a Luna 10. Magyar szakemberek kommentárjai. = Népszabadság 24. 1966. ápr. 6. 81. sz. p. 4. Nagy Ernő és Kulin György nyilatkozata. [SRG.]

A Luna 10. holdszputnyik első tudományos eredményei. = Népszabadság 24. 1966. ápr. 10. 85. sz. p. 4. [SRG.]

NAGY Ernő: Az űrrepülés első öt esztendejének mérlege: huszonöten a világűrben. = Népszabadság 24. 1966. ápr. 10. 85. sz. p. 6. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Hold az ember szolgálatában. = Népszabadság 24. 1966. szept. 20. 222. sz. p. 10. [KSZ.]

[HÉDERVÁRI Péter:] A Hold szputnyikjai. = Népszabadság 24. 1966. szept. 20. 222. sz. p. 10. Név nélkül. [KSZ.]

TOMPA József: Sajnovics nyelvhasonlításának legfurcsább népszerűsítője. = Nyelvtudományi Közlemények 68. 1966. 2. sz. pp. 437-448. Perecsenyi Nagy László. [SRG.]

NAGY Ernő: Irány: a Hold. = Ország Világ 10. 1966. febr. 16. 7. sz. pp. 3-4. A Luna-9 útja. [SRG.]

SZŰCS József: Nincs messze már... = Pajtás 21. 1966. jan. 27. 3. sz. pp. 6-7. Holdutazások, űrhajó felsorolásával. [SRG.]

Hold-roller. = Pajtás 21. 1966. márc. 31. 12. sz. pp. 8-9. A Hold járműről. [SRG.]

-i - ó: Történetek Leonovról. A Kozmosz hőse tiszteletbeli magyar úttörő. = Pajtás 21. 1966. ápr. 21. 14. sz. pp. 4-5. A Pionyerszkaja Pravda cikke nyomán. [SRG.]

Ismerd meg az űrhajót. = Pajtás 21. 1966. nov. 3. 36. sz. pp. 8-9. A Vosztok I. alkatrészei. [SRG.]

GAUSER Károly: Ember a Holdon. = Pajtás 21. 1966. dec. 8. 41. sz. pp. 8-10. [SRG.]

li- [LŐRINCZ István]: "Vénusz"-sorozat - az űrkaravánok előfutárai. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. jan. 1. sz. p. 14. [SRG.]

-li- [LŐRINCZ István]: Új jelentkező az űrkutatási versengésben. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. jan. 1. sz. p. 15. A francia Diamant-típusú hordozórakétáról. [SRG.]

-li- [LŐRINCZ István]: A szovjet űrkutatás sikeres évtizede (1). = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. febr. 2. sz. pp. 14-15. A Flugwelt nyomán. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrtalálkozó menetrendje. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. febr. 2. sz. p. 16. Az 1965. dec. 4-18 közötti szovjet-amerikai űrtalálkozóról. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Luna-9. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. márc. 3. sz. p. 6. [SRG.]

-li- [LŐRINCZ István]: A szovjet űrkutatás sikeres évtizede (2). = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. márc. 3. sz. p. 14. [SRG.]

l.i. [LŐRINCZ István]: Ígér-e meglepetéseket a szovjet űrprogram 1966-1967-ben? = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. ápr. 4. sz. p. 14. Az Air and Cosmos nyomán. [SRG.]

Alexej Leonov űrhajós hazánkban. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. máj. 5. sz. p. 13. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Luna-10 és néhány új adat a Luna-9-ről. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. jún. 6. sz. p. 11. [SRG.]

-l.i- [LŐRINCZ István]: Szovjet űrhajós a holdon 1969-ben. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. jún. 6. sz. p. 14. [SRG.]

-li- [LŐRINCZ István]: A Saturn-IB első indítása. Új lépés az Apollo-program megvalósításhoz. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. jún. 6. sz. p. 145. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Surveyor. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. júl. 7. sz. p. 5. [SRG.]

-r-i-: 122 perc szabadon a világűrben. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. júl. 7. sz. p. 15. 1966. június 6-i űrséta. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Kétszeres űrrandevú. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. szept. 9. sz. p. 16. A Gemini-10 összekapcsolódása az Agena-10-zel 1966. július 18-án. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Orbiter 1 - Luna 11. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. okt. 10. sz. p. 14. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Gemini 11. = Repülés, Űrrepülés 19. 1966. nov. 11. sz. p. 14. [SRG.]

MÉSZÁROS István: A Szalkai-kódex asztronómiai tananyaga. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 100. 1966. 4-5. sz. pp. 850-877. [ZSE.]

REJN, Jevgenyij: Kozirev professzor feltevése. = Szovjet Híradó 10. 1966. jan. 23. 2. sz. pp. 5-7. Nyikolaj Alekszandrovics Kozirev elméletéről. [ZSE.]

Az első űrállomás a Holdon. = Szovjet Híradó 10. 1966. febr. 20. 4. sz. pp. 14-15. Luna-9. [ZSE.]

A Föld látképe a világűrből. = Szovjet Híradó 10. 1966. jún. 19. 12. sz. pp. 10-11. [ZSE.]

Hívójelek a világűrből. = Szovjet Híradó 10. 1966. szept. 25. 18. sz. pp. 14-15. [ZSE.]

KAZANCEV, A.: Jártak-e a Földön idegen bolygók lakói? = Szovjet Híradó 10. 1966. okt. 23. 20. sz. pp. 14-15. [ZSE.]

A Luna-12 és felvételei. = Szovjet Híradó 10. 1966. nov. 20. 22. sz. pp. 6-7. [ZSE.]

BITÓ János - SINKA András: Közvetítőállomások a világűrben. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. jan. 1. sz. pp. 40-43. [PIR.]

BARTHA Lajos: Az Ikeya-Seki 1965f üstökös rendkívüli napközelsége. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. jan. 1. sz. p. 44. [SRG.]

TÓTH István: Algák az űrhajókban. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. febr. 2. sz. pp. 69-72. [PIR.]

MARIK Miklós: Kőbe vájt történelem a Hold felszínén. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. febr. 2. sz. pp. 79-82. [PIR.]

É-K. G. [ÉRDI-KRAUSZ György]: Nagy István György: Űrkutatás, űrtechnika. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. febr. 2. sz. p. 82. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos: 150 éves a gellérthegyi csillagvizsgáló. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. febr. 2. sz. pp. 93-94. [PIR.]

Fordulópont az űrkutatás történetében. = Természettudományi Közlöny 97. 1966. márc. 3. sz. pp. 97-98. A Luna-9 eredményeiről. [PIR.]

MAKRA Zsigmond: Sugárvédelem a világűrben. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. márc. 3. sz. pp. 135-137. [PIR.]

BARTHA Lajos: A fák évgyűrűi, a naptevékenység és a 14C mennyisége. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. márc. 3. sz. pp. 142-143. [SRG.]

B. B.: Bányászat a Holdon. (J. H. Sidelions) = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. ápr. 4. sz. p. 151. Mining Engineerung 1966. 1. sz. [SRG.]

E. I.: A Gemini új szakasza. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. ápr. 4. sz. p. 163. [SRG.]

Hideg csillagok. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. ápr. 4. sz. p. 163. [SRG.]

Kémia a világűrben. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. ápr. 4. sz. p. 167. Priroda 1966.1. sz. cikk ismertetése. [SRG.]

NAGY Ernő: Holdszputnyikok. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. máj. 5. sz. pp. 196-199. [PIR.]

A Merkúr foltjai. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. máj. 5. sz. p. 207. [SRG.]

A Hold a Luna-9 felvételei alapján. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. máj. 5. sz. p. 207. Nature. 1966. febr. 5., 12., 19., 26. sz. alapján. [SRG.]

A. K. M.: Bolygó vagy csillag a Jupiter? = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. máj. 5. sz. pp. 234-235. [SRG.]

A Hold meghódításának küszöbén. (J. A. Gagarin - V. J. Lebegyev) = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. máj. 5. sz. pp. 235-236. Vaproszi Filozofii 1966. 3. sz. cikk ismertetése. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A múlt kísértete: az asztrológia. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. jún. 6. sz. pp. 252-253. [PIR.]

BALÁZS Béla: Csillagászat és világnézet. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. jún. 6. sz. pp. 256-258. V. Ambarcumjan akadémikusnak a Prirodában közölt cikke nyomán. [PIR.]

B. S.: Európai űrkutatási tervek. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. jún. 6. sz. pp. 284-285. [SRG.]

HURSAN György: "Csillagászat a bélyegen" kiállítás a TIT gyulai Természettudományi Előadótermében. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. jún. 6. sz. p. 288. [SRG.]

A május 20-i napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. júl. 7. sz. p. 303. 1966. május 20-án részleges napfogyatkozás látható Budapesten. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az arizonai meteorkráter. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. júl. 7. sz. pp. 323-324. Arizonai útijegyzet. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Jupiter holdjai és rádiósugárzásának ingadozása. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. júl. 7. sz. pp. 328-329. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos]: Elemek eloszlása a kis energiájú kozmikus sugárzásban. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. aug. 8. sz. p. 379. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos]: A Merkúr bolygó tengelyforgása. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. aug. 8. sz. pp. 379-380. [SRG.]

sv.: Miért gyengül a csillagok fénye a világűrön való áthaladás közben? = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. aug. 8. sz. p. 383. [SRG.]

E. I.: Meteoritok és az űrhajózás. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. aug. 8. sz. p. 383. [SRG.]

P. K.: A III. Magyar Amatőr Csillagász Találkozó. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. aug. 8. sz. p. 384. Győr, 1965. augusztus 5-8. [SRG.]

A negyedik szupernóva? = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. szept. 9. sz. p. 428. 1006. máj-aug. fedezték fel. [SRG.]

Atomreaktor a világűrben. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. szept. 9. sz. p. 428. [SRG.]

HORVÁTH Kálmán: A Föld alakja és a mesterséges holdak. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. okt. 10. sz. pp. 436-438. [PIR.]

HELLER Ágost: Földünk alakjáról. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. okt. 10. sz. pp. 438-439. Az 1877-es cikk újraközlése. [SRG.]

NAGY Ernő: Újabb holdszputnyikok. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. okt. 10. sz. pp. 448-449. [PIR.]

MARX György: Fizikusszemmel a világ körül. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. okt. 10. sz. pp. 468-470. [SRG.]

ENDRESZ István: Nemzetközi Hold-Laboratórium. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. okt. 10. sz. p. 471. [SRG.]

Csillagfény és az éjjeli lepkék. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. okt. 10. sz. p. 478. [SRG.]

NAGY Ernő: A Gemini-program. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. nov. 11. sz. pp. 485-487. [PIR.]

Pageos I. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. dec. 12. sz. p. 528. Mesterséges hold. [SRG.]

NAGY Ernő: A Kozmosz-program. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. dec. 12. sz. pp. 536-538. [PIR.]

"Automata analitikus" a Holdon. = Természettudományi Közlöny (10.)97. 1966. dec. 12. sz. p. 574. [SRG.]

DEJCS, A. N.: Kettős és többszörös csillagok. = Univerzum 10. 1966. jan. 1. (107.) sz. pp. 46-56. [ZSE.]

Bemutatjuk Galaxisunk képét. = Univerzum 10. 1966. jan. 1. (107.) sz. pp. 76-77. A Galaxis ezen képét először az "Urania" hozta nyilvánosságra. [ZSE.]

VSZEHOZVJATSZIKI, Sz. K.: Gyűrűk a bolygók körül. = Univerzum 10. 1966. márc. 3. (109.) sz. pp. 58-64. [ZSE.]

Az űrhajós látóhatára. = Univerzum 10. 1966. (júl.) 7. (113.) sz. pp. 81-82. "...ha az űrhajós meghatározza a látóhatár helyzetét, abból egyszerű trigonometriai számítással azt is pontosan megállapíthatja, hol van a "lent", és hol van a fent." [HAI.]

STIEBER E.: Ha az árnyékod hat lábnyi. = Univerzum 10. 1966. (szept.) 9. (115.) sz. pp. 41-47. Az időmérés története a kezdetektől napjainkig. [HAI.]

V. L. [VEKERDI László]: Amiről eddig keveset tudtunk ... Két könyv a fizika magyarországi történetéről. = Világosság 7. 1966. febr. 2. sz. pp. 125-127. Zemplén Jolán két könyvének (A magyarországi fizika története 1711-ig és A magyarországi fizika története a XVIII. században) ismertetése. [KSZ.]

GAUSER Károly: TV panoráma-képek a Holdról. A Luna 9 küldetése. = Világosság 7. 1966. márc. 3. sz. p. 186. [KSZ.]

ZEMPLÉN Jolán: Megtagadni vagy kisebbíteni. Dominikánusok Galileiről egykor és ma. = Világosság 7. 1966. ápr. 4. sz. pp. 203-208. [KSZ.]

GAUSER Károly: Az ember Hold-utazásának előkészítése. A Lunyik-Luna kísérletsorozat eddigi eredményei. = Világosság 7. 1966. jún. 6. sz. pp. 377-380. [KSZ.]

GAUSER Károly: Rádiókapcsolat Földön kívüli civilizációkkal. = Világosság 7. 1966. júl-aug. 7-8. sz. pp. 455-457. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A szögmérőtől a rádióteleszkópig. A világegyetem megismerésének módszerei. = Világosság 7. 1966. szept. 9. sz. pp. 545-551. Geometria a világegyetemben.; Az égimechanika sikerei.; Az íróasztalnál felfedezett bolygók.; Megmérik a Nap és a Hold szögét.; A világegyetem fizikája.; Születő csillagok.; Az űrkutatás kora. [SRG.]

GAUSER Károly: A Hold új mesterséges holdjai. = Világosság 7. 1966. okt. 10. sz. p. 634. [KSZ.]

GAUSER Károly: Földi emberek - idegen égitesteken. = Világosság 7. 1966. okt. 10. sz. pp. 690-695. [KSZ.]

          1967.

  Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 272 p. [SRG.]

EINSTEIN, Albert: A speciális és általános relativitás elmélete. 3. kiad. Szerk. és az utószót írta: Maróti Lajos. Ford.: Vámos Ferenc. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 207 p. Bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Novobátzky Károly. A fordítást az eredetivel összevetette és szakmai szempontból ellenőrizte: Károlyházi Frigyes. Csillagászat: pp. 105-123. [HAI.]

JÁNOSSY Lajos: Relativitáselmélet és fizikai valóság. [1. kiad.] [Budapest] 1967. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). 327 p. Sok csillagászati kapcsolódású résszel. [KSZ.]

KIEPENHEUER, Karl Otto: A Nap. Ford. és jegyz. ell.: Marik Miklós. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 159 p. Szakmai ellenőr: Róka Gedeon. [KSZ.]

Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet. A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. 1039 p. Albert Ferenc. p. 19.; Bogdanich Imre Dániel. pp. 232-233.; Gothard Jenő. pp. 610-611.; Gruber Lajos. p. 626.; Harkányi Béla. p. 676.; Hell Miksa. p. 702.; Kéri Borgia Ferenc. p. 905.; Konkoly Thege Miklós. p. 964.; Kövesligethy Radó. pp. 1010-1011. [SRG.]

NAGY Ernő: Tíz év űrkutatás. Budapest, 1967. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 283 p., 32 t. /Univerzum könyvtár./ [KSZ.]

PILECKI, Szymon: Ikarosznál bölcsebben. Ford.: Kaczorowski Zsigmond. Budapest, 1967. Zrínyi Katonai Kiadó, Zrínyi Nyomda. 203 p. + [2] . Űrhajózás pp. 156-204. [KSZ.]

ROSINO, Leonida: A csillagok fizikája. Ford.: Zsámboki János. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Zrínyi Nyomda. 318 p. A szerző előszava 1956-ban kelt az Asiagói Asztrofizikai Obszervatóriumban. A szöveget szakmai szempontból lektorálta: Róka Gedeon. [KSZ.]

"A szovjet tudomány és technika 50 éve" jubileumi kiállítás Budapest, 1967. szeptember 1-24. katalógusa. Budapest, [1967.] KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézet, Kossuth Nyomda. 267 p. 1917-1967. Csillagászat és űrkutatás: pp. 12-14. (A tudomány fejlődése a Szovjetunióban. Felsőfokú oktatás. A kozmikus tér vizsgálata. Az asztronómiai és a rádióasztronómiai vizsgálatok.).; pp. 241-267. (A kozmosz meghódítása. A szovjet űrkutatás sikerei.) [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1967. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 3-70. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1967-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 71-86. [SRG.]

ILL Márton: Nemzetközi konferencia a mesterséges holdak megfigyeléséről. Budapest-Baja, 1965. október 14-18. In: Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 87-97. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak 1965-66. évi működése. Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 98-119. Beszámolók: Tóth László Baranya megye; Hursán György Békés megye; Faragó Károlyné, Fábián Endre Borsod megye; Zétényi Endre Heves megye; Fekete László Nógrád megye; Kánya János Somogy megye; Tokody Lajos Szolnok megye. [SRG.]

KULIN György - BARTHA Lajos - PONORI THEWREWK Aurél: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 120-145. Beszámolók: Bartha Lajos, Ponori Thewrewk Aurél Budapest; Lendvai László Fűzfőgyártelep; Szitter Béla Győr; Szabó Gyula Miskolc; Márki-Zay Lajos Szeged; Hajmási József Székesfehérvár; Tokody Lajos, Dankó Sándor Szolnok; Takács Ferenc Nyíregyháza; Bölcz Imréné Zalaegerszeg. [SRG.]

TÓTH György: A Szombathelyi Városi Tanács Csillagvizsgáló Intézetének működése (1963-1965). In: Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 146-148. [SRG.]

D-ő [DEZSŐ Loránt]: A csillagászat újabb eredményeiből. In: Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 149-158. [SRG.]

MALEVSZKIJ, J. M.: A napenergia hasznosításának lehetőségei. In: Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 159-171. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Holdtól a Marsig. Az űrszondák újabb eredményeiből. In: Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 173-200. [SRG.]

MARX György: Neutroncsillagok? In: Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 201-221. [SRG.]

PÁPAY Zsolt - FERENCZ Csaba: Mesterséges égitestek rádiómegfigyelése. In: Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 223-241. [SRG.]

BEHR, Arthur: Polarizációs mérések a csillagászatban. In: Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 243-259. Kiegészített és átdolgozta: Balázs Béla. [SRG.]

KULIN György: Csillagászati feladatmegoldások. In: Csillagászati évkönyv az 1967. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1966. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 261-269. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Milyen alakú a Föld? In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1967. Szerk.: Fenyő Béla, Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1966. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 48-52. [VSK.]

KULIN György: A Hold - közelről. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1967. Szerk.: Fenyő Béla, Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1966. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 110-113. [VSK.]

NAGY Ernő: Az űrkutatás első évtizede. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1967. Szerk.: Fenyő Béla, Kutasné Péter Ágnes. Budapest, 1966. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 330-335. [VSK.]

SINKA József: Kép és hang a világűrön át. In: Fiúk Évkönyve 1967. Összeállította: Szabó Valéria. [Budapest, 1966.] Móra Könyvkiadó. pp. 331-340. [SRG.]

SINKA József: Laboratórium a Holdon. In: Fiúk Évkönyve 1967. Összeállította: Szabó Valéria. [Budapest, 1966.] Móra Könyvkiadó. pp. 341-344. [SRG.]

Űrhajósok arcképcsarnoka. In: Fiúk Évkönyve 1967. Összeállította: Szabó Valéria. [Budapest, 1966.] Móra Könyvkiadó. pp. 283-288. [SRG.]

SINKA József: Hideg csillagok. In: Fiúk Évkönyve 1967. Összeállította: Szabó Valéria. [Budapest, 1966.] Móra Könyvkiadó. pp. 289-290. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A csillagok rádiója. In: Lányok Évkönyve 1967. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1966. Móra Könyvkiadó. pp. 248-251. [SRG.]

BAN Tai Doan [BÁN Tái Doán] (1913-2007): Vers a tizenkét hónapról. [vers]. Ford.: Ladányi Mihály. In: Madárszárnyak: mai vietnami költők. Budapest, 1967. Európa Könyvkiadó. pp. 47-48. [FŐA.]

Albert Ferenc (Klagenfurt, 1811. jan. 1. - Eger, 1883. aug. 9.), csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 19. Tittel Pál, az egri obszervatórium igazgatója taníttatta. Mikor Tittel a budai gellérthegyi obszervatórium igazgatója lett, gyakornokként mellette kezdte pályáját. 1831-től az intézet helyettes vezetője, 1841-től a pesti egyetemen a csillagászat és geodézia rendes kinevezett tanára. A szabadságharc alatt az osztrákok heves ágyútüze közepette élete kockáztatásával mentette a műszereket. A csillagda elpusztulása után 1851-ben Bartakovics Béla egri érsek az egri obszervatórium igazgatójává nevezte ki. Több szakkönyvet, cikket írt a csillagászat, meteorológia, fizika köréből és sok naptárt szerkesztett. - Irodalom: Kelényi Béla Ottó: A magyar csillagászat története. In: Csillagászati Évkönyv 1959.; Zétényi Endre: Albert Ferenc. In: Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 8. sz. Eger, 1962. [SRG.]

Apáczai Csere János (Apáca, 1625. jún. 10. - Kolozsvár, 1659. dec. 31.), filozófiai és pedagógiai író, tanár. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 43. A magyar művelődés, nevelésügy- és tudomány egyik kiemelkedő úttörője. Paraszti sorból származott. Szülőfalujában és Kolozsvárt járt iskolába, akadémiai tanulmányait 1642-43 táján Gyulafehérvárt kezdte, Hollandiában folytatta. 1653 nyarán hazatérve a gyulafehérvári kollégium gimnáziumi tagozatán kapott tanári állást.
Még Utrechtben írta, részint Alsted, részint azonban Descartes, Comenius, Copernicus, Ramus és mások alapján Magyar Encyclopaedia (1653) című fő művét. Ez az első olyan magyar nyelvű tankönyv, amely a hasznos és szükséges ismereteket tudományos igénnyel, korszerűen rendszerbe foglalta. A mű kétharmad része foglalkozott természettudományokkal, az elsők közt fogadta el nyíltan Copernicus rendszerét. Fiatalon, tüdőbajban halt meg. Műveinek kritikai kiadását 1959-ben kezdte meg az MTA. [SRG.]

Berecz Antal (Boldog, 1836. aug. 16. - Budapest, 1908. szept. 14.): pedagógus, földrajz és természettudós. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Első kötet. A-K. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 188. Alapítója és szerkesztője a Természet című folyóiratnak (1868-1878.) Művei: A mennyiségtani földrajz elemei. (Bp. 1868.); A csillagászati földrajz elemei. (Bp. 1886.) [SRG.]

Bierbauer Lipót X. Ferenc (Kőszeg, 1841. nov. 9. - Tihany, 1917. febr. 7.): bencés tanár, jószágkormányzó, gazdasági tanácsos. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Első kötet. A-K. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 212. Tankönyvet írt a Csillagászat-ról (Győr, 1884.). [SRG.]

Boda Miklós, Poda (Bécs, 1723.? - Bécs, 1798.?), osztrák matematikus és csillagász 1760-ban a selmecbányai bányászati főiskola tanárául hívták meg, hol 1766-ig bányamértant és bányászati erőműtant adott elő. Több munkája a hazai technikatörténet értékes forrása. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. pp. 226-227. [SRG.]

Bogdanich Imre Dániel (Verőce, 1762.? - Buda, 1802. jan. 31.), csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. pp. 232-233. A pesti tudományegyetemen a matematikai szakon végzett. 1785-ben a nagyváradi akadémián a matematika rendes kinevezett tanára. Ezután Bécsben csillagászatot tanult. 1796-ban az egyetem budai csillagvizsgálójának másodsegédjévé, 1798-ban első segédjévé nevezték ki. 1798-ban a kormány megbízásából Lipszky János híres térképének szerkesztéséhez - alappontokul - földrajzi helymeghatározásokat (csillagászati méréseket) végzett. Csillagászati észleléseit az Ephemerides Vindobonenses és a Zach-féle Monatliche Correspondenz közölte. A téli-nyári utazásokban szerzett tüdőbajban meghalt. - Irodalom: Kelényi B. Ottó: A magyar csillagászat története. Budapest, 1930.; Bogdanich Imre Dániel. Budapest, 1932. [SRG.]

Bruna Xavér Ferenc (Zágráb, 1745. szept. 14. - Pest, 1817. nov. 30.), matematikus és csillagász, a filozófia és teológia doktora, jezsuita szerzetes. Pályája kezdetén a budai csillagvizsgáló segéde, 1798-tól a felső matematika tanára a pesti egyetemen. 1785-től a mannheimi meteorológiai társaság tagja volt, csillagászati és meteorológiai cikkeit annak évkönyvében közölte. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. pp. 269-270. [SRG.]

Buczy Emil (Kolozsvár, 1782. máj. 16. - Kolozsvár, 1839. okt. 28.), költő, esztéta, az MTA lev. tagja (1832). Kegyesrendi tanár, nevelő, majd Gyulafehérváron csillagász, utóbb ugyanott kanonok. Levelezésben állott Kazinczyval, Döbrenteivel. Az Erdélyi Múzeum egyik alapítója. A lírai költészetről s a görög tragédiákról írt esztétikai cikkeivel az esztétika tudományának egyik magyarországi úttörője. Versei nincsenek összegyűjtve és kiadva. Nyomtatásban egy műve jelent meg: Dugonicshoz, a tudomány és nemzeti nyelv boldogságának talpkövei. Kolozsvár, 1805. - Irodalom: Lázár Béla: Buczy Emil élete és irodalmi munkássága. Budapest, 1888. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 272. [SRG.]

Csányi Dániel (Nagybánya, 1820. jan. 20. - Debrecen, 1867. jan. 20.), tanár, matematikus, mérnök, az MTA lev. tagja (1863). A bécsi műegyetemen és a pesti Mérnöki Intézetben tanult. Az 1843-i országgyűlésen Széchenyi István titkára. Mérnöki gyakorlatát a Tisza-szabályozásnál kezdte, 1849-ben műszaki tisztként Klapka megbízásából Komárom erődítési munkálatait vezette, amiért 12 évi várfogságra ítélték. 1857-ben kiszabadult. 1861-től a felsőbb mértan és csillagászat tanára a debreceni főiskolán. 1861-ben országgyűlési képviselő. - Irodalom: Csányi Dániel. = Vasárnapi Újság, 1867. 10. sz. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 298. [SRG.]

Csécsi János, Tsétsy (Gönc, 1689. jún. 12. - Sárospatak, 1769. jún. 2.), sárospataki tanár, polihisztor, Csécsi János (1650-1708) fia. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 305. 1705-től a sárospataki ref. kollégium növendéke. 1709-ben külföldi tanulmányútra ment. Holland, német, angol, svájci, olasz és francia egyetemeken hallgatott előadásokat, legtovább Utrechtben időzött. 1712-ben tért haza, 1713-ban foglalta el a pataki kollégium rektori székét. 1734-ig matematikát, földrajzot, történelmet, görögöt, teológiát, fizikát, csillagászatot és karteziánus bölcseletet tanított. 1734-ben királyi parancs fosztotta meg állásától mivel tanártársával nem tudott megférni, s a két tanár viszálya megbontotta az iskola egységét, pártokra szakította az ifjúságot. Ettől kezdve teljesen visszavonultan élt. Művei kéziratban maradtak. [SRG.]

Darvai Móric (Aszód, 1849. dec. 14. - Budapest, 1917. márc. 21.), tanár, író. A budapesti egyetemen végezte a matematika-fizika szakot. 1872-től tanár Pécsett, Déván, Aradon, 1895-ben a vallás-és közoktatásügyi miniszter középiskolai ügyosztályára hívták be. 1900-tól tankerületi főigazgató. Számos természettudományos művet fordított angolból, franciából és olaszból. Fő műve: Üstökösök és meteorok. Budapest, 1888.; Üstökös csillagok. Győr, 1889. - Irodalom: Darvai Móric. Budapest,1924. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. pp. 350-351. [SRG.]

Fejér Lipót (Pécs, 1880. febr. 9. - Budapest, 1959. okt. 15.): matematikus, az MTA tagja (l. 1908, r. 1930., t. 1946.) In: Magyar Életrajzi Lexikon. Első kötet. A-K. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. pp. 480-481. 1902 nyarán az ó-gyallai csillagdában hullócsillag-megfigyelőként működött közre. [SRG.]

Fényi Gyula (Sopron, 1845. jan. 8. - Kalocsa, 1927. dec. 21.), csillagász, az MTA lev. tagja (1916). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 493. Felsőfokú tanulmányait a pozsonyi, innsbrucki és belgiumi főiskolákon folytatta. 1864-ben a jezsuita rendbe lépett. Előbb tanár, majd 1886-tól 1913-ig a Haynald-obszervatórium igazgatója volt Kalocsán. Kutatásai főként a Nap légkörének fizikájára, különösen a protuberanciákra irányultak. Nevét a Haynald obszervatórium Közleményei című sorozat kiadásával, továbbá az Astronomische Nachrichten és Memoria degli Spectroscopisti című szakfolyóiratokban közzétett tanulmányaival tette ismertté. Számos tudományos testület választotta tagjául. - Fő műve: A napon észlelt jelenségek természete. Budapest, 1918. - Irodalom: Kelényi B. Ottó: A magyar csillagászat története. Budapest, 1930.; ifj. Bartha Lajos: A magyar csillagászat évkönyve. Budapest, 1959. [SRG.]

Fröhlich Dávid, Frölich (Késmárk, 1595. - Lőcse, 1648. ápr. 24.), matematikus, csillagász, a kopernikuszi világkép híve, az első rendszeres magyar földrajzkönyv írója. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 493. Tanulmányait az Odera menti Frankfurtban végezte. 12 évet külföldi utazással töltött, majd Késmárkon telepedett meg. 1615-ben elsőnek mászta meg a Késmárki-csúcsot és ismertetést írt róla. 1630-tól a késmárki kollégium tanára. Irodalmi munkássága mellett kalendáriumokat szerk., matematikát és történelmet tanított, III. Ferdinánd "császári matematikus" címmel tisztelte meg.
Földrajzi munkáiban már a természet közvetlen megfigyelése kezd a hagyományos spekulatív elemek helyébe lépni. Irodalom: Asztalos Miklós: Adatok Fröhlich János, Fröhlich Dávid és Serédi János irodalmi munkásságához Budapest, 1931.; Csinády Gerő: A hazai földrajztudomány úttörője: Fröhlich Dávid. = Élet és Tudomány 1958. 5. sz.; Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története 1711-ig. Budapest, 1961. [SRG.]

Fuchs Albert (Lőcse, 1808. ápr. 8. - Pozsony, 1894.)> természettudományi író. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Első kötet. A-K. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 547. Bécsben csillagászatot tanult. [SRG.]

Gothard Jenő (Herény, 1857. máj. 31. - Herény, 1909. máj. 29.), csillagász, az MTA lev. tagja (1890). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. pp. 610-611. Gothard Sándor fivére. A bécsi politechnikumban gépészmérnöki oklevelet szerzett. Közben geodéziai és csillagászati tanulmányokat is folytatott. Hazatérve Konkoly-Thege Miklós befolyására herényi birtokán 1881-ben obszervatóriumot rendezett be, hol megfigyeléseit öccse és Molnár József segítségével végezte. Asztrofizikával, főként az üstökösök spektroszkópiájával és égi fotográfiával foglalkozott. Ez úton fedezte fel a Lyra gyűrűs ködének központi csillagát. Mint a fényképi úton történő csillagászati megfigyelések tökéletesítője, több csillagászati és fényképészeti műszert talált fel.
Több külföldi tudományos testület, többek közt a londoni Royal Astronomical Society, a német Astronomische Gesellschaft tagja. Róla nevezték el a szombathelyi gimnázium épületében 1949-ben létesült csillagvizsgálót, melyben az 1918-ban végleg megszűnt herényi obszervatórium megmaradt műszerei és könyvtárát is elhelyezték. - Fő művei: Az újabbkori csillagászat módszerei és meg figyelésmódjai. Budapest, 1886.; A photographia. Budapest, 1890. - Irodalom: Konkoly-Thege Miklós: Emlékbeszéd Gothard Jenőről. In: MTA Emlékbeszédek, 1910.; Vécsey Zoltán: Az Élet és Tudomány bemutatja Gothard Jenőt, a nagy csillagászt. 1951.; Bencze Sándor: Gothard Jenő. Szombathely, 1957.; Farkas Dénes: A három Gothard-fivér munkássága. = Vasi Szemle 1963. II. [SRG.]

Gothard Sándor, Gothárd (Herény, 1859. febr. 6. - Herény, 1939. júl. 14.), mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró, gépgyáros. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 611. Gothard Jenő fivére. Budapesten és Bécsben jogi tanulmányokat végzett. 1882-ben átvette a családi birtok kezelését és csillagászati megfigyeléseket folytatott bátyja herényi csillagvizsgálójában. A Jupiter és a Merkúr bolygókról írt megfigyeléseit az MTA, angolul pedig a Royal Astronomical Society adta ki és ez tagjává is választotta. Betegsége miatt azonban 1883-ban abbahagyta a csillagászatot és elméleti mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott.
A család herényi és iszkázi (Veszprém vm.) birtokát mintagazdasággá fejlesztette. Igen sok cikket, számos könyvet írt. 1906-10-ben országgyűlési képviselő volt. Később a csillagvizsgálóból átalakított fegyverműhelyében nagy pontosságú luxusfegyverek terveit és rajzait készítette, melyek alapján angol és belga cégekkel gyártatta le azokat. - Fő műve: Adatok Jupiter és Mars bolygók physikájához. Budapest, 1884. - Irodalom: Farkas Dénes: A három Gothard-fivér munkássága. = Vasi Szemle 1963. II. [SRG.]

Gruber Lajos (Pécs, 1851. máj. 12. - Budapest, 1888. nov. 15.): csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Első kötet. A-K. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 626. [SRG.]

Harkányi Béla, báró (Pest, 1869. ápr. 11. - Budapest, 1932. jan. 23.), csillagász, az MTA lev. tagja (1911). 1887-től a pesti, lipcsei és strassburgi egyetemen tanult, majd tanulmányutat tett Amerikában. 1896-ban a pesti egyetemen matematikai doktorátust szerzett. 1899-1902-ben az ógyallai obszervatóriumban vállalt állást. 1907-ben a pesti egyetemen a csillagászat magántanárává habilitálták. Tagja volt a főrendiháznak. Szakirodalmi munkássága jelentős. - Művei: A sarkmagasságváltozások meghatározásai és ennek magyarázata. Budapest, 1896.; Adalékok a csillagászat fejlődésének elméletéhez. Budapest, 1922. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 676. [SRG.]

Hatvani István (Rimaszombat, 1718. nov. 21. - Debrecen, 1786. nov. 16.), matematikus és természettudós. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. pp. 681-682. Apja könyvkötőmester. Alsóbb iskoláit Rimaszombaton, Losoncon, Kecskeméten végezte. 1737-ben a révkomáromi iskolához helyezték praeceptornak. 1738-ban beiratkozott a debreceni kollégiumba, de a pestisjárvány miatt csak 1741-ben vált tógátus diákká. 1747-ben meghívták Debrecenbe a matematika és fizika tanítására. 1749-ben foglalta el a debreceni kollégium filozófiai és matematikai tanszékét, A matematika haszna a tudományokban című székfoglalójával.
1757-ben megírt önéletrajza szerint filozófiatörténetet, ontológiát, theologia naturalist, kozmológiát, physica generalist és specialist, kísérleti fizikát, botanikát, orvosi fiziológiát, földrajzot, hidrosztatikát, mechanikát, csillagászatot, erkölcstant és természetjogot tanított. Mint fizikus a debreceni kartéziánus hagyományokkal szemben már inkább Newton követőjének mutatkozik. A kollégiumnak 1781. évi tanügyi reformját magára és tanártársaira sértőnek tartotta. Az ellene való küzdelembe belefáradva 1786-ban nyugalomba vonult. Külföldi tudósokkal széles kapcsolatai voltak. [SRG.]

Hell Miksa (Selmecbánya, 1720. máj. 15. - Bécs, 1792. ápr. 14.), csillagász, jezsuita. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 702. Hell Máté Kornél fia. Bölcsészeti tanulmányait a bécsi egyetemen végezte. Rövid ideig Lőcsén, majd a kolozsvári egyetemen tanított. 1755-ben a bécsi csillagvizsgáló igazgatójává, az egyetemen a mechanika tanárává nevezték ki. Bár életének nagyobb részében Bécsben működött, a magyar csillagászokkal állandó kapcsolatot tartott. Irányításával épült a kolozsvári, egri, budai és nagyszombati csillagvizsgáló. 1757-ben indította meg a nemzetközi tekintélyre szert tevő Ephemerides Astronomicae... című 1793-ig megjelent csillagászati folyóiratot.
VII. Keresztély dán király megbízásából Sajnovics Jánossal a norvégiai Vardöbe utazott, hogy megfigyelje a Venus bolygónak 1769 júniusában a Nap-korong előtt való átvonulását. Ez esemény alapján számította ki először helyesen a Nap-Föld-távolságot. Kora csillagászai közül többen kétségbe vonták számításának helyességét, de a későbbi mérések őt igazolták. Könyvet írt a mesterséges mágnesek készítéséről és alkalmazásáról, számos csillagászati tanulmányt jelentetett meg részben az Ephemeridesben, s megírta Anonymus nyomán Magyarország régi földrajzát. Érdemei elismeréséül számos tudományos testület választotta tagjai közé és megbízták a bécsi Tudományos Akadémia megszervezésével. [SRG.]

Hoitsy Pál (Vatya, 1850. dec. 31. - Budapest, 1927. dec. 23.), politikus, publicista, csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 730. Bölcsészeti tanulmányokat végzett a pesti, majd a berlini egyetemen. Egy ideig a polai csillagvizsgálóban dolgozott. Politikai cikkeket írt az Egyetértés, a Nemzeti Hírlap stb. számára. Főreáliskolai tanár, 1892-től 1910-ig a Függetlenségi Párt Ugron-frakciójának képviselője. Politikai elképzeléseit hatalmi ábrándokkal vegyült sovinizmus jellemezte. 1905-től 1921-ig a Vasárnapi Újság szerkesztője, 1927-től a felsőház tagja. Csillagászati és meteorológiai tárgyú népszerűsítő cikkeket írt. Lefordította Camille Flammarion A csillagvilág csodái című munkáját (1899). [SRG.]

Hollósy Jusztinián (Nagyszombat, 1819. dec. 26. - Celldömölk, 1900. jan. 24.), csillagász, bencés apát, az MTA lev. tagja (1863). Matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett, a rend több középiskolájában tanított. Több csillagászati mű szerzője. - Fő művei: Népszerű csillagászat. Pest, 1863.; A naprendszer égitesteinek legősibb fejlődéséről. = Új Magyar Sion 1874. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 733. [SRG.]

Hunfalvy János (Nagyszalók, 1820. jún. 9. - Budapest, 1888. dec. 6.): földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1858., r. 1865., 1887-ig.). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Első kötet. A-K. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 758. Ég és föld (csillagászati földrajz, Pest, 1873.) [SRG.]

Jelitai József, Woyciechowsky (Budapest, 1889. dec. 5. - Budapest, 1944. okt. 2.): tanár, tudománytörténész. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Első kötet. A-K. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 811. Cikke: Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez. (Csillagászat L. 1938., 1939.) [SRG.]

Kaposi Sámuel (Rimaszombat, 1660. - Gyulafehérvár, 1713. jún. 23.), ref. teológus, tanár, csillagász. 1683-ban az utrechti, 1685-ben a leideni, 1686-ban ismét az utrechti egyetemet látogatta, 1688-ban mint a teológia doktora tért haza. 1689-től a Gyulafehérvárra menekült sárospataki ref. isk. tanára. Több, főleg csillagászati tárgyú kéziratot hagyott hátra. - Irodalom: Kaposi Sámuel. = Természettudományi Közlemények 1938. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 854. [SRG.]

Kéri Borgia Ferenc (Kenyérlő, 1702. okt. 10. - Nagyszombat, 1768. dec. 1.), csillagász, fizikus. Mint jezsuita tanár több helyen működött, filozófiát, teológiát és fizikát adva elő. 1753-54-ben és 1762-63-ban a nagyszombati egyetem rektora. A csillagászat első művelője volt Nagyszombatban (1735-36), még a csillagda felállítása előtt, műszereit (tükrös teleszkóp stb.) saját kezűleg kellett elkészítenie. Fizikai tárgyú munkái közül három mechanikai, egy fénytani kérdésekkel foglalkozik. Könyvei korának fizikáját magas színvonalon tárgyalják s azt az eszmei küzdelmet tükrözik, mely a kartezianizmus és a newtonianizmus között akkor folyt. Munkái a két szemlélet közti eklektikus álláspontot képviselik. - Irodalom: M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Budapest, 1964. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 905. [SRG.]

Kmeth Dániel (Breznóbánya, 1783. jan. 15. - Kassa, 1825. jún. 20.), csillagász, matematikus, akadémiai tanár, piarista. A pesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1812-től 1823-ig Pasquich segédjeként működött az egyetem budai obszervatóriumában, de vele összekülönbözött. 1823-ban Kassára helyezték, hol az akadémián a felső matematika tanára volt. - Irodalom: Kelényi B. Ottó: A magyar csillagászat története Budapest, 1935.; M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Budapest, 1964. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 939. [SRG.]

Komáromi Csipkés György (Komárom, 1628. - Debrecen, 1678. okt. 6.), református prédikátor, egyházi és nyelvészeti író. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 956. Tanulmányait Komáromban, majd 1646-49-ben Sárospatakon folytatta. 1649-50-ben rektor Kassán. 1650-53 között az utrechti egyetemen tanult. Hazatérése után tanár, majd 1657-től haláláig református lelkész Debrecenben. Apáczai Csere Jánossal baráti kapcsolatban állott és puritánus elveket vallott. Munkásságának méreteire jellemző, hogy 1677-ben kinyomatta műveinek jegyzékét, mely 61 munkát tartalmazott. A csillagjóslatról és az üstökös csillagokról írt munkáiban a babona ellenszeréül a tapasztalatot és a tudományos felvilágosítást hirdette, (Az judiciania astrológiáról és üstökös csillagokról való judicium. Debrecen, 1665.). - Irodalom: Csinády Gerő: Babonaellenes harc Debrecenben a XVII. században. = Élet és Tudomány 1955. 30. sz. [SRG.]

Kondor Gusztáv (Szántova, 1825. aug. 7. - Budapest, 1897. szept. 16.), csillagász, matematikus, egyetemi tanár, az MTA lev. tagja (1861). Apatinban mérnökgyakornok (1846-47), részt vett a 1848-49-i szabadságharcban. 1850-ben Pesten mérnöki diplomát szerzett, majd csillagászati és matematikai tanulmányokat folytatott (Pest, Bécs). 1855-től pesti főreáliskolai tanár, 1863-ban bölcsészdoktor. 1865-ben egyetemi magántanár. 1871-től a budapesti egyetemen az elemi matematika nyilvános rendes, 1883-tól egyúttal a csillagászat rendkívüli tanára. Földmágnességi méréseket végzett, számos tanulmányt és ismeretterjesztő cikket írt, részt vett az MTA Almanachjának szerkesztésében 1863-91 között. - Irodalom: Kövesligethy Radó: Kondor Gusztáv emlékezete. MTA Emlékbeszédek XII. Budapest, 1904. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 963. [SRG.]

Konkoly-Thege Miklós (Pest, 1842. jan. 20. - Budapest, 1916. febr. 17.), csillagász, az MTA tagja (lev. 1876, tiszteleti 1884). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 964. Felsőbb tanulmányait a pesti egyetemen, majd külföldön végezte, 1861-ben a berlini egyetemen bölcsészdoktori oklevelet nyert. Ógyallai birtokán 1869-ben csillagvizsgálót létesített, melyet fokozatosan kifejlesztett, majd 1899-ben birtokával együtt az államnak ajándékozott. 1890-ben az MTA ajánlatára az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatójává nevezték ki és itt működött 1911-ig. Vezetése idején szervezték meg a prognózisszolgálatot, és ekkor adták ki az első térképes időjárásjelentést.
Tudományos működésének súlypontja az asztrofizika területére esik, az üstökösökkel és meteorokkal, az állócsillagok színképelemzésével, a Jupiter és Mars fizikájával, a Nap fotoszférikus jelenségeivel foglalkozott. Számos műszert szerkesztett és a fényképezés csillagászati alkalmazása terén is jelentős munkásságot fejtett ki. A Magyar Földrajzi Társulat és a Természettudományi Társaság tiszteleti tagjai sorába iktatta, több külföldi tudományos intézménynek is tagja volt. - Fő műve: Az ó-gyallai csillagda leírása. Budapest, 1874.; Bevezetés a fotografozásba. Budapest, 1891. - Irodalom: Réthly Antal: dr. Konkoly-Thege Miklós. In: Term. tud. Közl. Évk. 1942.; Steiner Lajos: Konkoly-Thege Miklós emlékezete. MTA Emlékbeszédek. Budapest, 1943. [SRG.]

Köpeczi János (17. sz.), orvos, csillagász. Sárospataki és gyulafehérvári iskolákban tanult, 1665-ben a franekeri, 1666-tól a leideni egyetem hallgatója, majd az utóbbinak orvosdoktora. Hazatérve egy ideig Sárospatakon tanított, azután Apafi Mihály udvari orvosa lett. - Fő művei: Disputatio Philosophia de Cometis (Lugduni Batavorum, 1666); Disputatio Medica... (Lugduni Batavorum, 1668). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. p. 1003. [SRG.]

Kövesligethy Radó (Verona, Olaszország, 1862. szept. 1. - Budapest, 1934. okt. 11.), fizikus, csillagász, egyetemi tanár, az MTA tagja (lev. 1895, rendes 1909). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Első kötet A-K. Budapest, 1967. Akadémiai Kiadó. pp. 1010-1011. Középiskolás korában új módszert dolgozott ki az állócsillagok parallaxisának kimutatására. 1881-84-ben a bécsi egyetem hallgatója volt, ott szerzett diplomát. 1882-től a bécsi csillagvizsgáló segéde. 1883-tól 1887-ig az ógyallai obszervatórium megfigyelője. 1883-93 között a pesti tudományegyetemen Eötvös Loránd tanársegéde, 1889-ben az egyetem kozmográfiai és geofizikai magántanára, 1897-től rendes kinevezett, 1904-től nyilvános rendes tanára. 1904-ben a Nemzetközi Földrengési Szövetség állandó tagjának választotta.
1906-ban Budapesten megalapította a Magyar Földrengési Számoló Intézetet és az egyetemi Földrengési Obszervatóriumot, melynek haláláig igazgatója volt. A Tanácsköztársaság alatt a Tanárképző Intézet igazgatója. Ezért 1921-ben az Egyetemi Tanácstól megrovásban részesült, és egyetemi tanári munkáját csak 1924-25-ben folytathatta tovább. 1933-ban nyugdíjba ment. Számos külföldi társaság rendes tagja volt. 1924-ben a Földrajzi Társaság a Lóczy-emlékéremmel tüntette ki. Tudományos műveit és dolgozatait a hazai és külföldi szaklapok közölték. - Művei: A mathematikai és csillagászati, földrajz kézikönyve Budapest, 1899.; A világegyetem. Budapest, 1906. - Irodalom: Kövesligethy Radó. Nekrológ. = Földrajzi Közlemények 1934.; Barlai Katalin: Kövesligethy Radó. = Élet és Tudomány 1955. 6. sz. [SRG.]

A Nap energiasugárzása. In: A Szovjetunió Évkönyve 1967. Budapest, 1966. A Szovjetunió című folyóirat kiadványa. Lapkiadó Vállalat, Egyetemi Nyomda. pp. 16-18. "Nap fénye mellett minden más kozmikus fényforrás szinte elenyészik. Ahhoz, hogy a Föld felszínét ugyanúgy megvilágítsuk, mint ahogyan azt a Nap teszi, négyzetméterenként 135 ezer gyertyát kellene elhelyeznünk. Hatalmas számokat kapunk akkor is, ha a Nap hősugárzását vizsgáljuk. Kalityin szovjet geofizikus adatai szerint a Szaharára egy év alatt jutó napenergia tízszeresen fedezni tudná az emberiség jelenlegi egy évi energiaszükségletét. ..." Fejezetcímek: Miből meríti a Nap páratlan energiakészletét?; Napsugárból villamosenergia.; Meddig sugározhat a Nap? [HAI.]

Hol tart a Hold felderítése? = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. febr. 2. No. 4. p. 13. [SRG.]

Új óriási meteorit Kínában. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. febr. 2. No. 4. p. 13. A Góbi sivatagban. Súlya 30 tonna. [SRG.]

Űrkísérleti szerencsétlenség Grissom, White és Chaffe életébe került. Három űrhajós tragikus halála. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. febr. 2. No. 5. p. 1., 9. [SRG.]

Vulkáni tevékenység a Vénuszon? = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. máj. 18. No. 20. p. 8. [SRG.]

SCHALK Gyula: Arizonai jegyzetek. A Barringer-kráterről. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. máj. 18. No. 20. p. 12. [SRG.]

SCHALK Gyula: Arizonai jegyzetek. A Barringer-kráterről. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. máj. 25. No. 21. p. 8. [SRG.]

SCHALK Gyula: Arizonai jegyzetek. A Barringer-kráterről. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. jún. 1. No. 22. p. 8. [SRG.]

SCHALK Gyula: A holdkutatás múltja, jelene és jövője. I. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. jún. 15. No. 24. p. 8. [SRG.]

SCHALK Gyula: A holdkutatás múltja, jelene és jövője. II. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. jún. 22. No. 25. p. 8. [SRG.]

SCHALK Gyula: A holdkutatás múltja, jelene és jövője. III. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. jún. 29. No. 26. p. 8. [SRG.]

SCHALK Gyula: Gondolatok a távcső mellett. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. júl. 6. No. 27. p. 14. [SRG.]

A LUNA-10 mérései és a Hold mágneses terének problémája. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. júl. 20. No. 29. p. 8. [SRG.]

SCHALK Gyula: A csillagok között az élet nyomában. I. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. júl. 27. No. 30. p. 9. [SRG.]

SCHALK Gyula: A csillagok között az élet nyomában. II. (Útban a Mars bolygó felé). = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. aug. 3. No. 31. p. 9. [SRG.]

SCHALK Gyula: A csillagok között az élet nyomában. III. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. aug. 10. No. 32. p. 9. [SRG.]

SCHALK Gyula: A csillagok között az élet nyomában. IV. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. aug. 17. No. 33. p. 9. [SRG.]

SCHALK Gyula: A csillagok között az élet nyomában. V. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. aug. 24. No. 34. p. 9. [SRG.]

SCHALK Gyula: New Yorki emlékek. 5. A Hayden Planetáriumban. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. szept. 28. No. 39. p. 9. [SRG.]

A SURVEYOR 6 sikeresen leszállt a Holdon. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. nov. 16. No. 46. p. 6. [SRG.]

Meteorhullás Angliában. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. nov. 23. No. 47. p. 9. 1965. dec. 24-én Staffordshire-ben és környékén. [SRG.]

Új űrhajósételek. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. nov. 23. No. 47. p. 9. [SRG.]

SCHALK Gyula: A karácsony csillagászati problémái. = Amerikai Magyar Szó 21. 1967. dec. 21. No. 51. p. 9. [SRG.]

NAGY István György - SZUHAY-HAVAS Ervin: Újabb 150 elnevezés a Hold túlsó oldalán. = Asztronautikai Tájékoztató 1967. 1.(15.) sz. pp. 1-6. A Priroda 1967 januári és a Spaceflight 1967 februári száma alapján. [SRG.]

ÉRDI-KRAUSZ György - KÁDÁR István - KARSAY Ferenc: A kozmikus geodéziai irodalom tizedes osztályozása (KOGITO). = Asztronautikai Tájékoztató 1967. 1.(15.). sz. pp. 7-19. [KSZ.]

SZEDOV, L. I.: Az űrkutatás 10 esztendeje a Szovjetunióban. = Asztronautikai Tájékoztató 1967. 2.(16.) sz. pp. 3-17. [SRG.]

PICKERING, W. H.: Az űrkutatás 10 esztendeje az Egyesült Államokban. = Asztronautikai Tájékoztató 1967. 2.(16.) sz. pp. 19-26. [SRG.]

GAZDAG László: A budai kezdőmeridián. = Budapest 5. 1967. febr. 2. p. 43. Regiomontánus mérései és számításai alapján meghatározott első budai kezdőmeridián.; Térképen szereplő kezdőmeridián az 1700-as évek első évtizedeiben Mikoviny Sámuel munkásságához kapcsolódik.; Hell Miksa, Weiss Ferenc nagyszombati kezdőmeridián.; 1794-ből származó Komárom megyét ábrázoló térkép a ferrói és budai kezdőmeridiánok adatait adja meg. [SRG.]

FEJES István: Új eredmények a rádiócsillagászatban. = Csillagászati Értesítő 1967. 1. sz. pp. 3-18. [SRG.]

A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya Országos Választmánya 1967. évi plenáris ülése, 1967. június 9-10. = Csillagászati Értesítő 1967. 1. sz. p. 18. [SRG.]

FEJES István - BAKTAI Mária - HORVÁTH András: Könyv- és lapszemle. = Csillagászati Értesítő 1967. 1. sz. pp. 19-29. Csillagászati könyvek p. 19.; Csillagászati cikkek pp. 19-24.; Űrkutatási könyvek, cikkek. pp. 24-29. [SRG.]

Bevezető. Tízéves az űrkutatás. = Csillagászati Értesítő 1967. 2. sz. p. 3. [SRG.]

Az űrkutatás és az asztronautika főbb témakörei. = Csillagászati Értesítő 1967. 2. sz. pp. 4-8. Mesterséges égitestek statisztikája. Az "első" kísérletek. [SRG.]

Csillagászati eredmények az űrkutatás eszközeivel. = Csillagászati Értesítő 1967. 2. sz. pp. 9-14. [SRG.]

Az űrkutatás gyakorlati haszna. = Csillagászati Értesítő 1967. 2. sz. pp. 14-17. [SRG.]

Szovjet mesterséges holdak. = Csillagászati Értesítő 1967. 2. sz. pp. 17-19. [SRG.]

Nemzetközi együttműködés az űrkutatásban. = Csillagászati Értesítő 1967. 2. sz. pp. 19-21. [SRG.]

ALMÁR Iván: A magyar szputnyikmegfigyelő hálózat tízéves munkájáról. = Csillagászati Értesítő 1967. 2. sz. pp. 22-25. [SRG.]

Könyv és lapszemle. Újabban megjelent asztronautikai és űrkutatási cikkek. = Csillagászati Értesítő 1967. 2. sz. pp. 26-28. [SRG.]

SZEMJONOV, N. N.: A holnap energiaforrásai. Mesterséges Mars-légkör. Erőművek a Holdon. = Delta 1. 1967. okt. 1. sz. pp. 4-7. A Delta a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Központi Bizottságának (KB) természettudományos-technikai magazinja volt. 1967-ben évközben indult a havi lap. Az 1. szám októberben jelent meg, így 1967-ben csak három száma volt. 1968-tól évente 12 szám jelent meg, egészen az 1987 decemberéig, a lap megszűnéséig.
Nagyobb csillagászati vagy űrkutatási cikk minden számban volt, magyar szerzők neve alatt, valószínűleg külföldi folyóiratok alapján. Sok kisebb, szerző nélküli hír volt a lapszámok 3-7. oldalán is, ezekből a fontosabbakat vagy érdekesebbeket említjük meg. Várhelyi Tamás a lap főszerkesztője is írt néhány cikket. 1977-től a főszerkesztő-helyettes Szilvási Lajos (újságíró, a korabeli bestseller romantikus regények írója) lett, aki több csillagászati cikket írt vagy fordított a lapba Sz. L. jelzéssel ellátva. A -si és az -s aláírású cikkeket is talán ő készíthette. [KSZ.]

NAGY Ernő: Az ember kilépett bölcsőjéből. Tízéves az űrkutatás. = Delta 1. 1967. okt. 1. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

A száguldó laboratórium, a szovjet Proton űrállomás. = Delta 1. 1967. okt. 1. sz. hátsó külső borító. A Proton-1. 1965. júl. 16-án kezdte meg keringését bolygónk körül. [KSZ.]

Címképünk. = Delta 1. 1967. nov. 2. sz. címoldal. Az első szovjet űrhajó, a Vosztok modellje és egy űrhajós szkafandere. [KSZ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1966. november 1-30-ig. = Élet és Tudomány 22. 1967. jan. 6. 1. sz. pp. 27-30. A Gemini-program vége. A Lunar Orbiter-2. A távközlési műholdak. Víz alatti kísérletekkel. [VEJ.]

Deutérium a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. jan. 6. 1. sz. p. 45. Az IMP-III. mesterséges hold felfedezése: kozmikus sugárzás hatására keletkezik. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

SZELÉNYI István: Táplálkozás az űrhajó fedélzetén. = Élet és Tudomány 22. 1967. jan. 13. 2. sz. pp. 76-78. Kalóriaforrások. Folyadék, vitaminok, ásványi anyagok. És a salakanyagok. Mit és mikor ehet az űrhajós? [VEJ.]

Új űrhajósételek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. jan. 13. 2. sz. p. 93. Gyors ütemben folynak a kutatások. Az International Food Engineering cikke nyomán. [VEJ.]

Az űrhajósok megvédése a sugárzási veszélytől. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. jan. 20. 3. sz. p. 139. Szupravezető elektromágnessel létrehozott erőtér. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

Nap-lézer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. jan. 20. 3. sz. p. 139. Napenergiával működő lézer, az űrben való navigációban nagy szerepe lehet. A Hobby cikke alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1966. december 1-31-ig. = Élet és Tudomány 22. 1967. jan. 27. 4. sz. pp. 154-157. Frontáttörés a Hold kutatásában. A Luna-13 sikeres sima holdleszállása. A Hold felszíne és anyaga. A Mariner-4 még üzemképes. [VEJ.]

Miért nem láthatók a csillagok az űrhajó ablakán keresztül? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. febr. 3. 5. sz. p. 232. A napfény szóródása még ebben a magasságban is akadályt jelent. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

KÖRNER, Horst: A legyőzött gravitáció. Könyvekről. = Élet és Tudomány 22. 1967. febr. 3. 5. sz. pp. 237-238. Blahó István könyvismertetője. [VEJ.]

NAGY Ernő: Az űrrepülés anyagai. 3. = Élet és Tudomány 22. 1967. febr. 10. 6. sz. pp. 249-251. A szilárdság elmélete. Hibátlan kristályok. Változatok - sok témára. Természetes anyagok, műanyagok, kombinált szerkezeti anyagok. [VEJ.]

Túltermelés űr-adatokban? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. febr. 17. 7. sz. p. 332. Az űrkutatók számára rengeteg információ érkezik, feldolgozásuk folyamatos. A VDI Nachrichten írása nyomán. [VEJ.]

Egy új "világképlet". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. febr. 17. 7. sz. p. 334. von Weizsäcker elmélete egy világképletről, mely egyaránt érvényes lenne a kvantummechanikára és a kozmológiára. A Dienst aus Deutschland írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1967. január 1-31-ig. = Élet és Tudomány 22. 1967. febr. 24. 8. sz. pp. 347-349. Az Apollo-kabin katasztrófája. A Kozmosz-sorozat folytatása. A nyugat-európai közös ELDO-ESRO program sikeres folytatása. [VEJ.]

Űrkutató tudósokat keresnek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. febr. 24. 8. sz. p. 378. A NASA pályázati felhívása földi és világűrbeli foglalkoztatásra. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: A Vénusz, a forró bolygó. Amit a bolygókról ma tudunk. 2. = Élet és Tudomány 22. 1967. márc. 3. 9. sz. pp. 392-396. A Föld ikertestvére? A Vénusz ostroma. A légkör és a felhőzet. Az "üvegházhatás". A Vénusz világa. A Vénusz és a csillagászati egység. [VEJ.]

SAS Elemér: Gyertya az űrhajóban. Amiről beszélnek. = Élet és Tudomány 22. 1967. márc. 10. 10. sz. pp. 438-439. Einstein egyik tételének cáfolata. Súlytalanság és felhajtóerő. A Brown-mozgás. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: A Zond-3 készítette hold-felvételek értékelése. = Élet és Tudomány 22. 1967. márc. 10. 10. sz. pp. 474-475. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

REINHARDT Béla: Valóban égett-e az oxigén az Apolló-űrhajóban? Amiről beszélnek. = Élet és Tudomány 22. 1967. márc. 17. 11. sz. p. 487. Nem. Az oxigén csakis táplálhatja az égést, de maga nem ég el. [VEJ.]

Az Orion-csillagköd - fiatal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. márc. 17. 11. sz. p. 526. Korát mindössze huszonháromezer évre becsülik. A Scientific American és az Umschau cikke nyomán. [VEJ.]

Új óriási meteoritkrátert fedeztek fel Chilében. = Élet és Tudomány 22. 1967. márc. 24. 12. sz. p. 571. Az Atacama-tó déli öblétől 10 km-re délre. Átlagos átmérője 455, mélysége 31 méter. A Journal of Geophysical Research írása alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1967. február 1-28-ig. = Élet és Tudomány 22. 1967. márc. 31. 13. sz. pp. 595-598. Bolyai és Eötvös neve a Holdon. "Névadó" a Holdon. [Ekkor történt a felterjesztés a Nemzetközi Csillagászati Unio felé, melynek hivatalos elfogadása 1970-ben volt.] Mézer a világűrben. Francia sikerek az űrkutatásban. [VEJ.]

Rádiózás a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. márc. 31. 13. p. 621. Speciális gondok különleges körülmények között. [VEJ.]

Óriási rádiótávcső épül a Szovjetunióban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. márc. 31. 13. sz. p. 621. Tízmilliárd fényévnyi távolságról képes jeleket fogni. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

KULIN György: Gondolatok az asztrológiáról. 1. A csillagok üzenetei. = Élet és Tudomány 22. 1967. ápr. 7. 14. sz. pp. 641-644. Az égitestek "hatalma". Megfigyelések voltak-e? A kaktusz és a sündisznó. Születés? Fogamzás? [VEJ.]

Új fölfedezések a Szaturnuszról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. ápr. 7. 14. p. 665. 1. A tizedik hold. 2. A gyűrűk részecskéit jég borítja. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Novosztyi Hírügynökség írásai nyomán. [VEJ.]

KULIN György: Gondolatok az asztrológiáról. 2. Tudományos köntösben. = Élet és Tudomány 22. 1967. ápr. 14. 15. sz. pp. 675-679. Ismeretlen sugárzások? Az asztrológia vádjai a tudomány ellen. Az asztrológia gyökerei ma. Találkozásaim asztrológusokkal. Sikerük titka. [VEJ.]

Rendkívüli hullócsillag-eső. = Élet és Tudomány 22. 1967. ápr. 14. 15. sz. p. 713. 1966. november 17-én (magyar idő szerint) 12 óra 55 perc körül a Leonida-raj 2400 meteor/perces záport okozott. A jelenséget az USA-ban láthatták. A Sky and Telescope és a VdS. Nachrichtenblatt cikke alapján. [VEJ.]

Javítás a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. ápr. 14. 15. sz. p. 716. . Az Explorer-33 műholdon a Földről irányított táv-impulzussal javítottak ki egy meghibásodást. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Tömegmérés a súlytalanság állapotában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. ápr. 21. 16. p. 761. Új műszer, mely század százaléknyi pontossággal mér. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1967. március 1-31-ig. = Élet és Tudomány 22. 1967. ápr. 28. 17. sz. pp. 787-789. "Űrleltár". Az ötéves Kozmosz-sorozat. Eredmények és kétségek. [VEJ.]

Séta a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. ápr. 28. 17. sz. p. 809. Dioráma a Viharok óceánja egy részletéről. A TASZSZ jelentése nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld mint égitest. Amit a bolygókról ma tudunk - 3. = Élet és Tudomány 22. 1967. máj. 5. 18. sz. pp. 819-823. Földünk alakja. Bolygónk belső felépítése. Hány éves a Föld? Meddig tart a légkör? [VEJ.]

KULIN György: A legegyszerűbb távcsövek és készítésük. = Élet és Tudomány 22. 1967. máj. 19. 20. sz. pp. 932-935. A Galilei-féle vagy színházi távcső. A Kepler-féle vagy csillagászati távcső. A távcsőépítés tudnivalói. A lencsék helyes befogásáról. Vigyázzunk a Napra! A távcső nagyításának fokozása. [VEJ.]

Színes szerves vegyületek - és a Jupiter színe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. máj. 19. 20. sz. p. 954. Laboratóriumi kísérleti úton próbálják beazonosítani a Jupiteren található vegyületeket. A Nature írása alapján. [VEJ.]

KULIN György: Kedves Élet és Tudomány. Látogatók a Kozmoszból? = Élet és Tudomány 22. 1967. máj. 26. 21. sz. p. 962. és p. 989. Reagálás az Ország-Világ április 12-i és az Ifjúsági Magazin áprilisi számában megjelent írásokra. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1967. április 1-30-ig. = Élet és Tudomány 22. 1967. máj. 26. 21. sz. pp. 973-975. Komarov tragikus halála. A Hold kutatása. Az űrkutatás gyakorlati alkalmazása. [VEJ.]

Új óriásmeteorit-lelet Ausztráliában. = Élet és Tudomány 22. 1967. máj. 26. 21. sz. p. 1003. Nyugat-Ausztráliában találtak 1966-ban két vasmeteoritet, egymástól 180 méterre. A kisebbik 6 tonna, a nagyobbik 10-12 tonna. A nagyobbat múzeumba szállították, a kisebbet vékony lemezekre vágják és szétküldik külföldi kutatóintézetekbe, múzeumokba. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Gothard Jenő a csillagfizika magyar úttörője. = Élet és Tudomány 22. 1967. jún. 2. 22. sz. pp. 1011-1014. A herényi ezermester. A csillagvizsgáló. A csillagok fényképezése. Gázködök és nova csillagok. Tudós, mérnök, ismeretterjesztő. [VEJ.]

Meteorit-kráter a tó medrében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. jún. 2. 22. sz. p. 1049. Svédországban található, a tudósok szerint a Föld ismert ilyen kráterei közül a legrégebbi. A Nature cikke nyomán. [VEJ.]

Háromheti "fogság" várja majd a Holdról visszaérkező űrhajósokat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. jún. 2. 22. sz. p. 1052. A karantént nagyon is indokolt okok miatt alkalmazzák - az esetleges, végzetes hatású biológiai fertőzések megelőzésére. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

FEJES István: Robbanó csillagok nyomában. = Élet és Tudomány 22. 1967. jún. 9. 23. sz. pp. 1072-1075. Három régi maradvány. Egy csalóka rádióforrás. A lefékeződő szupernovák. Új szupernova a Tejútrendszerben? [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1967. május 1-31. = Élet és Tudomány 22. 1967. jún. 30. 26. sz. pp. 1233-1235. A Vosztok űrhajók hordozórakétája. A Hold földerítése. Két nemzetközi esemény. [VEJ.]

Érdekes új eredmények a vénusz-kutatásban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. júl. 7. 27. sz. p. 1289. Változó tükröződési tulajdonságok a Vénusz légkörében. A Die Presse írása nyomán. [VEJ.]

A legtávolabbi kvazár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. júl. 14. 28. sz. p. 1337. A "quasar 0253-23" a fény sebességének kb. 82 %-ával távolodik a Földtől. Az Astrophysical Journal cikke nyomán. [VEJ.]

Az első törpecsillag-pár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. júl. 21. 29. sz. p. 1389. Az egyik tagja nagyon vörös, a másik nagyon kék. A Wissenschaft und Fortschritt írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1967. június 1-30-ig. = Élet és Tudomány 22. 1967. júl. 28. 30. sz. pp. 1402-1405. A Vosztok-rakéta. Napirenden a Vénusz-kutatás. A Meteor-rendszer. Siker-balsiker. [VEJ.]

Biológiai kísérletek a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. júl. 28. 30. sz. p. 1433. Növényi és primitív-állat kísérletek a súlytalanság állapotában, ill. kozmikus körülmények között. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

NAGY István György: A Mars a vörös bolygó. Amit a bolygókról ma tudunk. 4. = Élet és Tudomány 22. 1967. aug. 4. 31. sz. pp. 1448-1451. A nagy oppozíciók során szerzett fontos információk, valamint a bolygót 9846 km-re megközelítő Mariner-4 adataiból összegyűjtött ismeretekről. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Hold nem "halott" égitest! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. aug. 4. 31. sz. pp. 1480-1481. Átmeneti jellegű változások a Holdon, melyek belső eredetű okokra vezethetők vissza. A The Observatory cikke alapján. [VEJ.]

Újabb csillagászok bizonyítják Földünk porfelhő-holdjainak létezését. = Élet és Tudomány 22. 1967. aug. 4. 31. sz. p. 1483. Kordylevszki 1961-ban publikálta, most kaliforniai csillagászok is megfigyelték az L4 és L5 Lagrange-pontokban. A Föld átmérőjével azonos méretűek. A Priroda cikke alapján. [VEJ.]

Ember okozta kráter a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. Aug. 11. 32. sz. p. 1530. Feltehetőleg a Ranger-8 becsapódásakor keletkezett. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

A Nap "röntgenkitörései". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. aug. 11. 32. sz. p. 1532. Ezek a kitörések 10-100-szoros energiakilökődéssel járnak a látható kitörésekhez képest, és ha a Földet nem védené az atmoszféra, az élet számára végzetesek lehetnének. A Priroda írása nyomán. [VEJ.]

Az üstökösök egykorúak Földünkkel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. aug. 11. 32. sz. p. 1533. Összetételük nem különbözik a Nap és a Föld összetételétől. A Science et Avenir írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1967. július 1-31-ig. = Élet és Tudomány 22. 1967. aug. 18. 33. sz. pp. 1572-1576. Sikerek és balsikerek. A Surveyor-4. Az Explorer-35. A Kozmosz-170. Francia és angol hordozórakéták. [VEJ.]

A tektitek keletkezése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. aug. 18. 33. sz. p. 1581. Óriásmeteorit becsapódásakor kirepülő törmelék. A Hobby írása nyomán. [VEJ.]

Üstökösökből eredő gázok a föld alatt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. aug. 25. 34. sz. p. 1627. Nyersanyagkutató robbantás alkalmával a felszínre került gáz összetétele egy, a Földdel valaha összeütközött üstökösmag összetételére emlékeztet. A Nature és a Science News cikkei alapján. [VEJ.]

CSATÓ István: Az ember holdat küldött az égre. 1. Amikor még nem tudtak a világűrről. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 1. 35. sz. pp. 1669-1672. Ókori csillagászat. Legendák a csillagokról. A magyar nép képzelete. Évezredes megfigyelések. Látszat és világkép. [VEJ.]

CSATÓ István: Az ember holdat küldött az égre. 2. A képzelet szárnyán. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 8. 36. sz. pp. 1718-1720. Az űrutazás korai elképzelései. Cyrano hat furfangja. A kozmikus ágyúk. [VEJ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] "Üstökösök" a laboratóriumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 8. 36. sz. p. 1722. Két kaliforniai fizikus kísérletei. A Science Journal cikke nyomán. [VEJ.]

Jegesmedvék tanulmányozása - mesterséges holdról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 8. 36. sz. p. 1724. Egy Nimbus tipusú műhold speciális célú felhasználása. [VEJ.]

MARIK Miklós: A kisbolygók. Amit a bolygókról ma tudunk. 5. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 15. 37. sz. pp. 1737-1739. [VEJ.]

ECHTER Tibor: Az űrruha - közelről. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 15. 37. sz. pp. 1744-1749., címoldal. Az 1967. szeptember 1-én Budapesten megnyílt "A szovjet tudomány és technika 50 éve"- kiállításon az űrkutatás előkelő helyet kapott. [VEJ.]

CSATÓ István: Az ember holdat küldött az égre. 3. A rakéta gyermekkora. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 15. 37. sz. pp. 1766-1768. A rakéta története a középkortól Ciolkovszkijig. [VEJ.]

Rakéták földre szállítása léggömbbel és ejtőernyővel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 15. 37. p. 1772. Hogy a hordozórakéták ne pusztuljanak el, újra felhasználhatók legyenek. A Lectures pour tous cikke alapján. [VEJ.]

A holdárnyék fényképe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 15. 37. sz. 1772. A Nimbus C meteorológiai műhold lefényképezte a Hold Földre vetett árnyékát. A Volksstimme cikke alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika Budapestről. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 22. 38. sz. pp. 1779-1783. A budapesti kiállítás űrhajózási részének ismertetése. [VEJ.]

AUJESZKY László: A légkör és a napkitörések. Mi a meteorológia? = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 22. 38. sz. p. 1786. A mesterséges holdak pályája, a légkör és a napkitörések összefüggései. Meteorológia és napfizika. [VEJ.]

CSATÓ István: Az ember holdat küldött az égre. 4. A Mars-láz és a világháború. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 22. 38. sz. pp. 1814-1816. A náci agresszió szolgálatában. Szovjet katonai rakéták. [VEJ.]

Kérdezz-felelek. Hogyan határozzák meg a Nap és a csillagok hőmérsékletét? Szimán Oszkár válaszol. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 29. 39. sz. p. 1835. [VEJ.]

CSATÓ István: Az ember holdat küldött az égre. 5. Az első interkontinentális rakéta. = Élet és Tudomány 22. 1967. szept. 29. 39. sz. pp. 1862-1864. A Szovjetunió 1957 augusztusában indította. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kedves "Élet és Tudomány". De kinek kell a Nap - éjjel? = Élet és Tudomány 22. 1967. okt. 6. 40. sz. p. 1874., 1903. A csillagászok tiltakoznak az ellen az amerikai katonai terv ellen, hogy országrésznyi területeket teliholdnyi fénnyel elárasztó tükörrendszereket juttassanak földkörüli pályára. Az Able-terv az élővilágot is megzavarná. [VEJ.]

CSATÓ István: Az ember holdat küldött az égre. 6. A szputnyik fölemelkedik az égre. = Élet és Tudomány 22. 1967. okt. 6. 40. sz. pp. 1910-1912. Hőmérők a hő nélküli világban. A nagy meglepetés. Emléke, híre fennmarad . . . [VEJ.]

Napfogyatkozás a Holdról nézve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. okt. 6. 40. sz. p. 1916. A Surveyor-III. készítette felvétel az április 24-i holdi napfogyatkozásról. Az Umschau cikke nyomán. [VEJ.]

MARIK Miklós: A bolygók fejedelme: a Jupiter. Amit a bolygókról ma tudunk. 6. = Élet és Tudomány 22. 1967. okt. 13. 41. sz. pp. 1928-1931. "Személyleírás". Változások a Jupiteren. "Úszó sziget" a bolygón? A légkör összetétele. Miniatűr csillag? [VEJ.]

Amiről beszélnek. Szovjet űrállomás a Vénuszon. Az első sima leszállás egy idegen bolygó felszínén. = Élet és Tudomány 22. 1967. okt. 27. 43. sz. pp. 2028-2029. A Vénusz-4. másfél órán át sugárzott légköri adatokat a bolygó felszínéről. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1967. augusztus-szeptember. = Élet és Tudomány 22. 1967. okt. 27. 43. sz. pp. 2046-2049. Asztronautikai kongresszus Belgrádban. Visszapillantás az elmúlt két hónapra. [VEJ.]

Fehér napkitörést fényképeztek le. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. okt. 27. 43. sz. p. 2060. Első ízben sikerült lefényképezni az amúgy is ritka jelenséget. A Science News írása alapján. [VEJ.]

MARX György: Találkozhatunk-e más bolygók lakóival? = Élet és Tudomány 22. 1967. nov. 3. 44. sz. pp. 2075-2078. Az Új Irás 1967. szeptemberi számában megjelent cikk részletei. Átúszhatatlan óceán. Kozmikus dialógus? [VEJ.]

ALMÁR Iván: A Vénusz - felszínén földi műszerekkel. = Élet és Tudomány 22. 1967. nov. 3. 44. sz. pp. 2094-2096. 1967. október 18-án leszállt a Vénusz-4. Légkör széndioxidból. A bolygó ismeretlen felszínén. [VEJ.]

Problémák a Holdon létesítendő obszervatórium körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. nov. 3. 44. sz. p. 2106. Az állatövi fény szóró-hatása ott is érvényesül. Az erős hőmérséklet-ingadozás deformálja a műszerek optikai elemeit. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

Hőmérő - 150 millió kilométer távolságra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. nov. 3. 44. sz. p. 2107. A szovjet EOP-51 műszer. Az APN jelentése nyomán. [VEJ.]

Kristályformájú galaxisok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. nov. 3. 44. sz. p. 2109. A csillaghalmazok helyzete a Berenice hajá-ban majdnem pontosan a gyémántkristályrács struktúrájának felel meg. A Volksstimme írása alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1967. október 1-31-ig. = Élet és Tudomány 22. 1967. nov. 17. 46. sz. pp. 2167-2170. A Vénusz-4 közelről, és az összekapcsolt holdak. Leszállás a második kozmikus sebességről. A Vénuszra-szállás. Bolygóközi tájékoztató. Két "Kozmosz" - egy test. [VEJ.]

A rádió csillagászati előadássorozatáról. Élet és Tudomány 22. 1967. nov. 14. 46. sz. p. 2174. Minden negyedik kedden csillagászok, tudósok népszerű tudományos ismeretterjesztő előadásai a Kossuth Rádióban. [VEJ.]

Üstökösök felfedezése a "Csendes Nap évé"-ben. A tudomány világa . = Élet és Tudomány 22. 1967. nov. 24. 47. sz. p. 2253. Összesen huszonöt üstököst figyeltek meg. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

MARIK Miklós: A gyűrűs bolygó a Szaturnusz. Amit a bolygókról ma tudunk. 7. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 1. 48. sz. pp. 2275-2278., címoldal. Néhány jellemző adat. A Szaturnusz felhői és foltjai. A légkör összetétele. A gyűrűrendszer. Rések a gyűrűben. [VEJ.]

KOPPÁNY György: A modern technika. "a várható időjárás" - hosszú időre? = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 1. 48. sz. p. 2294. Mesterséges holdak szerepe a meteorológiában. [VEJ.]

Űrhajós-felfedezés: Új óriáskráter Afrikában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 1. 48. sz. p. 2299. Átmérője 18 kilométer. A Gemini-4 utasainak fényképfelvételei alapján azonosították a Szaharában. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A holdfelszín radioaktivitása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 1. 48. sz. p. 2300. A Luna-10 mérései. A Geokhimija cikke nyomán. [VEJ.]

-r-r-r-: A legnagyobb csillagászati távcső. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 8. 49. sz. pp. 2322-2323. November 7-e alkalmából a Szovjetunióban felavatták Földünk legnagyobb csillagászati teleszkópját. A Kaukázusban, Zelincsuk közelében. Tükrének átmérője 599,4 cm. [VEJ.]

Az első holdtérképek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 8. 49. sz. pp. 2346-2347. Thomas Harriott készítette 1609 júliusában. Rajzait most publikálta először a Journal of the British Astronomical Association. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: A vulkánok ezer arca. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 15. 50. sz. pp. 2359-2362. A kamcsatkai Kraseninyikov-vulkán és a holdi Tycho-kráter hasonlósága. [VEJ.]

Űrkutatás és népgazdaság. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. Dec. 15. 50. sz. p. 2394. A mesterséges holdak lehetséges szerepe az embernek a földfelszínen végzett tevékenységében. Pavel Popovics cikke alapján. [VEJ.]

Mágneses tér az űrhajósok védelmére? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 15. 50. sz. p. 2395. A majdani, tartós űrutazásokra, a kozmikus sugárzás ellen. A Physikalische Blätter cikke alapján. [VEJ.]

Komarov emléke. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 15. 50. sz. p. 2395. Komarovról elnevezett kráter a Hold túlsó oldalán. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

A Szaturnusz "negyedik gyűrűje". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec 15. 50. sz. p. 2397. W. A. Feibelman lefényképezte a gyűrűrendszer külső, leghalványabb részét. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1967. november 1-30-ig. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 22. 51. sz. pp. 2429-2432. Az automatikus űrrandevú részletei. Szökési sebességgel a földi légkörbe. "Ugrás" a Holdon. [VEJ.]

A holdfelvételek javítása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 29. 52. p. 2490. Számítógépes beavatkozás. A Wissenschaft und Fortschritt írása nyomán. [VEJ.]

Két szikla a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 29. 52. p. 2491. Fényképfelvétel két, hegyoldalon nyomot hagyva legördülő hatalmas szikláról. A Sky and Telescope cikke és fotója alapján. [VEJ.]

A vetés és a napfoltok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 29. 52. sz. p. 2491. Egy kanadai botanikus szerint a napfoltok és a magvak csírázóképessége között összefüggés van. A Canadian Journal of Botany cikke alapján. [VEJ.]

Antianyagból állnak-e a meteoritok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 22. 1967. dec. 29. 52. sz. p. 2492-2493. A feltevés alapja az, hogy némely meteor a Föld légkörébe érkezve a vártnál nagyobb jelenséget "produkál". [VEJ.]

BURMAN, Shibdas: Csökkenő gravitáció és geofizika. = Fizikai Szemle 17. 1967. jan. 1. sz. pp. 19-22. Ford.: Hédervári Péter. [PIR.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Kiegészítés Shibdas Burman dolgozatához: A Hold tágulásának kérdése és a bolygómagok instabilitása. = Fizikai Szemle 17. 1967. jan. 1. sz. pp. 23-24. [PIR.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az egri csillagászati múzeum. = Fizikai Szemle 17. 1967. márc. 3. sz. pp. 96-98. [PIR.]

MORRISON, Philip: Interstelláris érintkezés. = Fizikai Szemle 17. 1967. ápr. 4. sz. pp. 97-106. Az "Interstellar Communication" című tanulmánykötetből ford.: Károlyházy Frigyes. [PIR.]

KULIN György: Aktuális problémák a Holdról. = Fizikai Szemle 17. 1967. máj. 5. sz. pp. 137-146. [PIR.]

KURUCZ Andor: A földpálya apexének kijelölése. = Fizikai Szemle 17. 1967. szept. 9. sz. pp. 288-300. [PIR.]

NAGY Ernő: A szovjet űrkutatás 10 esztendeje. = Fizikai Szemle 17. 1967. nov. 11. sz. pp. 327-337. [PIR.]

JÁNOSSY Lajos: A kozmikus sugárzási kutatások 50 éve a Szovjetunióban. = Fizikai Szemle 17. 1967. nov. 11. sz. pp. 337-339. [PIR.]

MIHAJLOV, A. A.: A Hold megismerése. = Fizikai Szemle 17. 1967. dec. 12. sz. pp. 356-360. A Nemzetközi Csillagászati Unió XIII. közgyűlésén tartott előadás kivonata (Prága, 1967. augusztus 24.) Ford.: Abonyi Iván. [PIR.]

Pillantás a világűrbe. = Foto 14. 1967. júl. 7. sz. pp. 306-317. [SRG.]

KULIN György: Csillagász szemmel Lengyelországon át. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. pp. 2-4., hátsó belső borító. [SRG.]

ifj. Bartha - Szabó [BARTHA Lajos, ifj. - B. SZABÓ Emese]: A Hold újabb "mesterséges holdjai". = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. p. 8. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Lezárult a Gemini kísérletsorozat. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. p. 9. [SRG.]

Tavat teremtett a meteoreső. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. p. 13. Észtországban. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Újév és csillagászat. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. p. 14. [SRG.]

SZABADOS László: Fazekas Mihály, az amatőrcsillagász. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Négy fogyatkozás lesz 1967-ben. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. p. 14. [SRG.]

SCHALK Gyula: Canis Major - Sziriusz. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. p. 15. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az olasz csillagászatról. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. pp. 20-21. [SRG.]

NAGY Elek: Van-e porréteg a Holdon? = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. p. 21. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. pp. 24-26. Almár Iván: Különleges Zeiss-távcső a mesterséges holdak fényképezésére.; [ifj. Bartha Lajos:] Új óriás rádiótávcső terve Európában.; [ifj. Bartha Lajos:] Rakéta-távcső vörösön inneni mérésekhez.; [ifj. Bartha Lajos:] Lefényképezték a holdkráterek fénylését.; Somogyi Klára: Úttörő csillagászok Csillebércen.; Újra időszerű lett a Hold.; Üstökösök összeütközése a Földdel.; Ózonmérés mesterséges holddal. [SRG.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. p. 27. Kovács Géza: Távcsőtükör - szódásüvegből.; Sajó Péter bolygó- és holdfényképei. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. pp. 28-29. K. [Kulin György]: Új Csillagvizsgálóval gazdagodtunk. A Dunai Vasmű kupolája.; Antal Gábor (Nagybátony) 80/1200-as refraktoráról.; A szolnoki Tiszamenti Vegyi Művekben Szatmári Antal és Dankó Sándor által vezetett szakkörről. [SRG.]

Kérdések - válaszok. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. p. 30. Az elliptikus sebesség.; Abonyi Ivánné: Kis matematikusok feladatai.; B. L. és K. [Bartha Lajos - Kulin György]: Érdekességek égen-földön. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A csillagos ég 1967. február-márciusban. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. p. 32. [SRG.]

K. [KULIN György]: Üstökösjárás 1967-ben. = Föld és Ég 2. 1967. 1. sz. p. 32. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Az űrhajózás három hősi halottja. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. p. 34. Virgil Grissom, Edward White, Roger Chaffee. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: 1966: a Hold esztendeje. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. pp. 38-39., első belső borító. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Vita a Szaturnusz "tizedik holdja" körül. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. p. 39. [SRG.]

SZITTER Béla: Csillagnézők a győri Vagongyárban. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. pp. 42-43. [SRG.]

SZTRÓKAY Kálmán I.: Elült a vita a Földön kívüli élet tanúiról. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. pp. 44-46. A szerző: Sztrókay Kálmán Imre. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Csillagászati észlelés űrhajókról. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. p. 47., hátsó belső borító. [SRG.]

A Földről látható holdfelszín fontosabb alakzatai. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. pp. 48-49. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Meteorhullás Franciaországban. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. p. 48. 1966. jún. 28-án. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Érdekességek a Marsról. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. pp. 48-49. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A húsvét csillagászati vonatkozásai. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. pp. 53-54. [SRG.]

K. [KULIN György]: Komárom megye csillagászati hagyományai. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. p. 54. Posztoczky Károly csillagászati műszereinek hagyatékából kiállítás nyílt a tatai Kuny Domokos múzeumban 1966. okt. 23-án [!]. A cikk közli Kulin megnyitón tartott beszédének gondolatait. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Salisbury-síkság rejtélye. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. pp. 55-56. A Stonehenge. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. p. 59. [ifj. Bartha Lajos:] Egy új óriásteleszkóp.; Marsközelség 1967-ben.; Abonyi Ivánné: Égi maser? [SRG.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. pp. 60-61. i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: A májusi Bootida meteorrajról.; Somogyi Klára - Nagy Sándor: A béta Pegasi és a mü Cephei változócsillagok. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. pp. 62-63. K. [Kulin György]: A Szekszárdi Uránia Csillagvizsgáló.; Schalk Gyula: Coma Berenices.; i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: A csillagos égbolt 1967. április-májusban. [SRG.]

Kérdések - válaszok. = Föld és Ég 2. 1967. 2. sz. p. 64. K. [Kulin György]: Milyen méretű képet ad a távcső? [SRG.]

A Szojuz-1 hősi halottja. = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. p. 66. Vlagyimir Komarov. [SRG.]

- th- [BARTHA Lajos]: A Szaturnusz fedése a Holddal 1967. június 30-án. = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. p. 66. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Konkoly-Thege Miklós. = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. p. 67. [SRG.]

KULIN György: Milyen legyen a kozmikus érintkezés nyelve? = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. pp. 70-71. [SRG.]

A szoros kettőscsillagok keletkezése. = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. p. 71. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Napisten-mondák. = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. pp. 74-75. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Űrhajózási - űrkutatási napló. Az Apolló-tragédia. = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. p. 75. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. pp. 83., 86-87. [ifj. Bartha Lajos:] Új nagy távcső.; Nem igazolódott a szerves molekulák jelenléte a Marson?; A Tejút szinkrotron sugárzása.; i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: Egy kiváló csillagász köszöntése. Cuno Hoffmeister.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Törpéknél is kisebb csillagok.; K. [Kulin György]: 150 000 meteor egy óra alatt.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: A Hold újabb mesterséges holdja.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Egy híres kozmológus halálára. Georges Lemaitres.; Új típusú, kupola nélküli távcső. Ford.: Walla Gézáné. [SRG.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. pp. 89-91. Sipos Éva - Márki-Zay Lajos: A meteorok megfigyelése.; Tokody Lajos: Az amatőrcsillagász távcsöve. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. p. 91. K. [Kulin György]: Az Uránia Csillagvizsgálók hálózatának további perspektívái.; Tóth László: A pécsi Baráti Kör összejövetelei (minden hétfő 18 órakor a Technika Házában).; Homoki László Béla: Bemutatkozik a budapesti "Nova Copernica." [SRG.]

Kérdések - válaszok. = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. pp. 92-93. K. [Kulin György]: Égimechanikai feladatok megoldása.; ifj. Bartha Lajos: A Betelgeuze (alfa Orionis) minimuma.; Veres Ferenc: Csillagászati állandók. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az Ursa Major. = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. pp. 93-94. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A csillagos ég 1967. május - júniusban. = Föld és Ég 2. 1967. 3. sz. p. 95. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Az űrkutatás eseményei. = Föld és Ég 2. 1967. 4. sz. pp. 101-102. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A mesterséges égitestek eredményeiből. = Föld és Ég 2. 1967. 4. sz. pp. 102-104. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Idegen űrhajósok a Földön? = Föld és Ég 2. 1967. 4. sz. p. 108. [SRG.]

SZALÓKY László: Nemzetközi egyezmény a világűrtevékenység jogi szabályozásáról. = Föld és Ég 2. 1967. 4. sz. p. 110. [SRG.]

KULIN György: A súlytalanságról. = Föld és Ég 2. 1967. 4. sz. pp. 114-116. [SRG.]

SZABÓ Emese B.: Gothard Jenő emlékezete. = Föld és Ég 2. 1967. 4. sz. p. 117. [SRG.]

SCHALK Gyula: A San Franciscó-i Morrison Planetárium. = Föld és Ég 2. 1967. 4. sz. pp. 118-119. [SRG.]

Hamis világképek. = Föld és Ég 2. 1967. 4. sz. p. 121. Könyvismertetés. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 2. 1967. 4. sz. p. 122. [ifj. Bartha Lajos:] Rakétával és repülőgéppel a Nap nyomában.; [ifj. Bartha Lajos:] A csillagászati távolság-skála változása. [SRG.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 2. 1967. 4. sz. p. 124. A cefeida változók amatőr észlelése. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 2. 1967. 4. sz. p. 126. A Csillagászat Baráti Körének Fejér megyei Csoportja találkozója.; Nagy Sándor-Somogyi Klára: Felhívás a gamma Cassiopeiae változócsillag észlelésére.; Fábián Endre: A Miskolci Nehézipari Egyetemen Csillagászat Baráti Kör alakult. [SRG.]

Kérdések - válaszok. = Föld és Ég 2. 1967. 4. sz. pp. 127-128. Schalk Gyula: A Cygnus és környéke.; A csillagos égbolt látnivalói 1967. augusztus, szeptember és október hónapokban. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: A mesterséges égitestek száma. = Föld és Ég 2. 1967. 5. sz. p. 133. [SRG.]

NAGY Ernő: Mesterséges holdak az emberiség szolgálatában. = Föld és Ég 2. 1967. 5. sz. pp. 134-138. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Angol, francia és olasz mesterséges holdak. = Föld és Ég 2. 1967. 5. sz. p. 138. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Forró csillagok észlelése rakétáról. = Föld és Ég 2. 1967. 5. sz. p. 138. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A leggyorsabb csillag. = Föld és Ég 2. 1967. 5. sz. p. 143. Barnard Nyílcsillaga. [SRG.]

Akik már elhagyták a Földet. = Föld és Ég 2. 1967. 5. sz. pp. 144-145. Szovjet és amerikai űrhajósok. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az űrkutatás eredményeiből. II. A bolygóközi por problémái. = Föld és Ég 2. 1967. 5. sz. pp. 148-150. Kozmikus por a Föld környezetében. A kozmikus por eloszlása a Naprendszerben, Van-e Föld körüli porfelhő? [SRG.]

BISZERKA, Markovljev: A Neptunusz bolygó sűrűsége. = Föld és Ég 2. 1967. 5. sz. p. 150. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 2. 1967. 5. sz. p. 155. i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: Egy régi szupernova-kitörés azonosítása.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Egy csillagrendszer változó rádiósugárzása.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Újabb robbanó galaxis? [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 2. 1967. 5. sz. pp. 157-158. K. [Kulin György]: A fényerős távcsövek szerelmese: Szentmártoni Béla. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az Andromeda. = Föld és Ég 2. 1967. 5. sz. p. 159. [SRG.]

A csillagos ég eseményei 1967. november - december hónapokban. = Föld és Ég 2. 1967. 5. sz. p. 160. [SRG.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Sikerek - balsikerek az űrkutatásban. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. pp. 166-168. [SRG.]

NAGY Sándor: Gazdag volt az idei Perseida meteorraj. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. p. 168. Az 1967. aug. 7-16-ig Egerben tartott csillagászati előadóképző tanfolyam 8 tagja (Felső Géza, Gergely Péter, Jung Ferenc, Kancsura Árpád, Kovács Géza, Lővey János, Nagy Sándor, Taracsák Gábor) figyelte a Perseida meteorrajt. Aug. 11/12-én 78 és 12/13-án 313 meteort figyeltek meg. A raj aug. 13-án 00.40-00.50 között volt a legerősebb, akkor 10 perc alatt 31 meteort láttak.; p. 174.: "Az éjszakai megfigyelés értékelése" címmel nappali fénykép 4 meteorészlelőről. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Karácsony csillagászati vonatkozásai. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. p. 169. [SRG.]

HEGYESSY Péter: Csillagászati tanfolyam Egerben. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. pp. 173-174. Az 1967. aug. 7-16-ig Egerben tartott 10 napos bentlakásos csillagászati továbbképző TIT tanfolyam. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Új nóva a Delfin csillagképben. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. p. 175. A nóvát 1967. júl. 8-án fedezte fel Alcock. [SRG.]

K. [KULIN György]: A Nova Delphini hazai megfigyelése. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. p. 175. Augusztus folyamán Nánásy Géza személyes bejelentést tett megfigyeléséről, majd ezt a következő jelentésben foglalta össze: "A Delfin csillagkép U és EU változóit 1963 óta figyelem. Mikor e hó folyamán (1967. aug. 9-én) távcsövemet ráirányítottam e csillagokra, nagyon meglepődtem, mert a két változó között, egy fokkal magasabban egy általam eddig ismeretlen, 6,3 magnitúdójú égitestre lettem figyelmes. Megnéztem az Atlas Coelit és az Atlas Eclipticalist, de ezen a helyen semmiféle objektumot nem találtam. Egész éjszaka folyamán figyeltem, nem mozdul-e el.
Azóta is minden nap figyelem, és jelentést eddig azért nem tettem, mert előbb szerettem volna e csillagra jellemző adatokat megállapítani. Eddigi feljegyzéseim alapján azt találtam, hogy két hét alatt a fényesség 0,5 magnitúdóval emelkedett (6,3 - 5,8) és a színképe is változott (spK5-G8). Kérem megfigyelésem ellenőrzését, mivel távcsövem nem alkalmas pontosabb adatok megállapítására. Budapest, 1967. aug. 24- Nánásy Géza karnagy, XII. Krisztina krt. 19."
Kulin még hozzáfűzte: "Igaz, hogy Nánásy Géza felfedezése egy hónappal később történt, mint Angliában, de kis szerencsével fordítva is történhetett volna. Ilyen felfedezés amatőrjeink számára a jövőben is lehetséges. A budapesti Uránia munkatársai: Ponori Th. A., Gellért A., Hegyessy P., Moisza J., Orgoványi J. és Szabados L. aug. 24. és szeptember 5. között a nóvára időrendi sorrendben 50, 51, 50, 50, 49, 50, 50, 48, 48, 51, 52, 49, 50, 47 magnitúdó értékeket kaptak (a szokásos jelölés szerint), ami arra utal, hogy ezekben a napokban a nóva 0,5 magnitúdó érték körüli ingadozást mutat. A különös viselkedésű nóva a tudományos intézetek figyelmét is magára vonta. Sorsáról majd beszámolunk." [KSZ.]

FEJES István: A Tejút szerkezete és az új típusú csillagtömörülések. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. p. 180. [SRG.]

FEJES István: Szupernóva-maradványok. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. p. 180. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. pp. 187-188. Amatőrtávcső-megoldások: Kaposvár - Vass Gyula négyszögletes távcsöve, Hortobágyi Béla nyitott, rácsszerkezetű távcsöve.; A szőnyiek távcsövei (Sári Gyula), Budapest - Herczeg Antal Kepler-távcsöve.; Kulin György: Távcsövek a tanyavilágban (Hajnal Ferenc Tiszaújfalu).; Sebők Lajos: Távcsővel a Balatonnál. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Taurus és vidéke. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. p. 190. [SRG.]

A csillagos égbolt. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. p. 191. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj. - GELLÉRT András - MAKLÁRI Károly: A bolygók kelte és nyugta 1968-ban. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. p. 191. [SRG.]

B. Sz. E. [B. SZABÓ Emese]: Jókai távcsöve. = Föld és Ég 2. 1967. 6. sz. p. 192. Balatonfüreden. [SRG.]

KURUC Andor: A Coriolis-erő értelmezése az egyesített égi koordináta-rendszerben. = Földrajzi Közlemények 15. 1967. 3. sz. pp. 267-270. A Föld tengelyforgásából eredő erő matematikai- és geometriai leírása. [KSZ.]

ELEK Sándor: Csillagászati ismeretek ellenőrzésének néhány kérdése. = Földrajztanítás 10. 1967. 2. sz. pp. 38-42. [KSZ.]

  SZRTÓKAY Kálmán Imre: A szilikátmeteoritok ásványos és vegyi alkatának fejlődéses változásai. = Földtani Közlöny 97. 1967. jan.-márc. 1. füz. pp. 3-14. "Öszeefoglaás: A kondritos meteoritok újabb vizsgálatának eredményeit összegezve szerző újólag állást foglal az in situ redukció, mint fejlődési folyamat mellett. Az aszteroida képződésű anyaghalmaz legkezdetlegesebb állapotát az I. típusú szenes kondritok képviselik. Ezekből kiindulva bemutathatók a folyamatos változások. Lényegében minden Földünkre kerülő meteorit a redukálódás bizonyos szakaszát jelzi. A jelenségek értelmezésében egyetért az eredeti kis anyaghalmazban kialakult "internális atmoszféra" szükségszerűségével, mely mind a szénhidrogén-polimerizáció létrejöttét, mind a hidroszilikátképződést, s egyben a további kristályosodási fokozatokat, és a fémvassá redukálódást is magyarázza.
A fejlődési változások azonban nem egyenletesek, azaz a folyamatok változó intenzitással mentek végbe. Az egyik gyors és erélyes redukcióval kialakult termék a sajátos ásványos és vegyi összetételű ensztatit-kondrit. A fejlődés menetét jelző, újonnan szerkesztett diagramon kettős fejlődési vonal rajzolódik ki. A két vonal azonban nem párhuzamos: a kiinduló pont felé irányuló összetartása egységes kezdeti anyaghalmaz mellett bizonyít. ..." [HAI.]

JOÓ István: Tanácskozás Potsdamban a mesterséges holdak megfigyeléséről. = Geodézia és Kartográfia 19. 1967. 1. sz. pp. 51-53. 1966. okt. 23-29-ig. [KSZ.]

JOÓ István: Geodéziai célú műholdmegfigyelések hazai alkalmazása. = Geodézia és Kartográfia 19. 1967. 2. sz. pp. 88-97. Magyarországi észlelőhelyek: Baja, Miskolc, Budapest, Szombathely. [KSZ.]

BIRÓ Péter: A mesterséges holdak geodéziai alkalmazásának dinamikai módszerei. = Geodézia és Kartográfia 19. 1967. 4. sz. pp. 241-249. [KSZ.]

SZENTESI András: Asztronautikai tudományos ülésszak Budapesten. = Geodézia és Kartográfia 19. 1967. 6. sz. pp. 461-464. 1967. okt. 6-7. [KSZ.]

NÉMETH Tivadar: A napfoltciklus ingadozása. = Geofizikai Közlemények 16. 1967. 1-2. sz. pp. 81-89. [SRG.]

FERENCZ Csaba - GSCHWINDT András - PÁPAY Zsolt: Meteorológiai mesterséges holdak hazai megfigyelésének eredményei. = Híradástechnika 18. 1967. jún. 6. sz. pp. 184-191. [SRG.]

ÁDÁMY László: Meteorológiai mesterséges holdak adatainak értelmezése és felhasználása. = Időjárás 71. 1967. márc-ápr. 5. sz. pp. 110-112. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: A műholdak adatainak felhasználása a moszkvai Meteorológiai Világközpontban. = Időjárás 71. 1967. máj-jún. 3. sz. pp. 174-178. [SRG.]

AMBRÓZY P[álné].: A világűr békés felhasználásának bizottsága. = Időjárás 71. 1967. nov-dec. 6. sz. p. 379. [SRG.]

KOPPÁNY György: Asztronautikai tudományos ülésszak. 1967. = Időjárás 71. 1967. nov-dec. 6. sz. p. 383. Budapest 1967. okt. 6-7. [SRG.]

  SZILÁDI János: Az 1966. évi ismeretterjesztésről. = Jászkunság 13. 1967. márc. 1. sz. pp. 43-45. "...Kit nem érdekelnek a világűr meghódításának eszközei az űrhajók, vagy a Földünkkel együtt száguldó, számokkal ki sem fejezhető csodálatos csillagvilág. Csillagászati előadásaink egyre kedveltebbek, mert 144 előadás mellett 65 távcsöves bemutató is volt. [...] A Csillagászat Baráti Köre a csillagászati előadásaink látogatója. Az őszi Csillagászati Hét alkalmával a megyében 8 helyen 14 előadást tartottunk kiállítással és távcsöves bemutatóval. A csillagászati szakosztály és a szakkör tudományos megfigyeléseket is végez..." [HAI.]

GARAI Gábor: Asztronauta. = Kelet-Magyarország 24. 1967. okt. 29. 256. sz. p. 6. Vers az első emberes űrrepülésről. [HAI.]

A Hold jövendő lakói a Föld közvetítésével tárgyalhatnak egymással. = Kisalföld 23. 1967. jan. 1. p. 1. [SRG.]

SINKA József: Mit tud a Luna-13? = Kisalföld 23. 1967. jan. 3. p. 4. [SRG.]

(Érd.): Ötszáz éves a legrégebbi magyarországi naptárszámítás. = Kisalföld 23. 1967. jan. 4. p. 6. Regiomontanus: Ephemerides Budenses. [SRG.]

A csillagászok tennivalói 1967-ben. = Kisalföld 23. 1967. jan. 5. p. 6. Kulin György nyilatkozata. Mars oppozíció, több üstökös visszatérése és aktív naptevékenység. [SRG.]

Ötszáz éves csillagnaptár. = Kisalföld 23. 1967. jan. 15. 13. sz. p. 6. Regiomontanus: Ephemerides Budenses - csillagászati táblázat. [SRG.]

Kozmosz-138. = Kisalföld 23. 1967. jan. 20. p. 1. [SRG.]

Hazánk is csatlakozott "a békés világűr" szerződéshez. = Kisalföld 23. 1967. jan. 28. p. 2. Szipka József moszkvai nagykövet aláírta a szerződést. [SRG.]

A tudomány tragikus hősei. = Kisalföld 23. 1967. jan. 31. p. 2. Grissen, White és Chaffee amerikai űrhajósok. [SRG.]

Kozmosz-140. = Kisalföld 23. 1967. febr. 8. p. 1. [SRG.]

A Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz-141-et. = Kisalföld 23. 1967. febr. 9. p. 1. [SRG.]

Békapeték a világűrben. = Kisalföld 23. 1967. febr. 10. p. 6. A Gemini 8 vitt fel megtermékenyített békapetéket. [SRG.]

KOPPÁNY György: A tudománytalan bécsi időjárási naptár tévedései az utóbbi években. = Légkör 12. 1967. 2. sz. pp. 34-36. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: A meteorológiai műholddal elért legújabb eredményekről. = Légkör 12. 1967. 2. sz. pp. 38-39. [SRG.]

Herman Ottó, a kultúrpolitikus. Szemelvények az Akadémiai Könyvtárban őrzött levelezéséből. = Magyar Tudomány 74.(12.) 1967. márc. 3. sz. pp. 197-205. Benne: pp. 203-204.: Kövesligethy Radó levelei Herman Ottónak, 1907. dec. 17-én és 1908. febr. 2-án. Hell Miksa és Sajnovics János vardői útjával kapcsolatos leveleik hollétéről, Sajnovics naplója utáni kutatásáról. Az MTA III. osztályához 1904-ben adott be Hermann Ottó tervezetet Sajnovics leveleinek kiadására. Kövesligethy erre ad bíztató választ és számol be további anyagok felkutatásával kapcsolatosan tett segítségéről. Közli: Sáfrán Györgyi. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Űrkutatás 1957-1967. = Magyar Tudomány 74.(12.) 1967. okt. 10. sz. pp. 648-655. Az űrkutatás eszközeinek fejlődése.; Néhány tudományos eredmény.; Az űrkutatás egységes tudománnyá szerveződése. [SRG.]

SZLUKA Emil: "A szovjet tudomány és technika 50 éve". = Magyar Tudomány 74.(12.) 1967. nov. 11. sz. pp. 736., 739-740., 4 t. Szovjet energetikai és űrkutatási kiállítás Budapesten. [KSZ.]

SZÁNTÓ Lajos: Az atomvárostól a csillagvárosokig. Összeállította: Simonffy Géza. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1967. 192 l. = Magyar Tudomány 74.(12.) 1967. nov. 11. sz. pp. 745-747. Könyvismertetés. [SRG.]

A Tudományos Minősítő Bizottság. Ill Mártont "Rövid időtartamú és nem-periodikus légsűrűség-változások meghatározása mesterséges holdak kváziszinkron vizuális megfigyelései alapján" című, a Szovjetunióban megvédett disszertációja alapján - a fizikai tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 74.(12.) 1967. dec. 12. sz. p. 842. [SRG.]

MARIK Miklós: Magnetohidrodinamikai hullámok keletkezése napfoltokban. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 17. 1967. 1. sz. pp. 67-74. [KSZ.]

A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának 1967. évi osztályvezetőségi beszámolója. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 17. 1967. 3. sz. pp. 253-266. Előadta: Budó Ágoston osztálytitkár 1967. máj. 4-én. Csillagászat: pp. 260., 261. (Budapest, Debrecen, Baja), 264. [KSZ.]

LEMAÎTRE, Georges: A táguló világegyetem. = Mérleg 3. 1967. okt. 4. sz. pp. 323-330. "A szerző világhírű kozmológus, a löweni egyetemen a matematikai fizika tanára volt. Múlt évben hunyt el. Alábbi írásában a Radio-Canada hallgatóinak kérdéseire válaszol és a róla elnevezett világegyetem-modellt ismerteti. Forrás: "Revue des Questions Scientifiques" (61, rue de Bruxelles, Namur, Belgium), 1967 12. szám. I. Elsőként azt a kérdést intézték hozzám: adjak áttekintést a kozmogóniai elméletekről, úgy, ahogyan azok 1926-ban, amikor megkezdtem saját teóriám kidolgozását, ismeretesek voltak. Ezeket az elméleteket Jeans egyénisége és munkái határozták meg, amelyek Henri Poincaré "kozmogóniai hipotézisei"-től függtek, ezek viszont végeredményben a nagy Laplace emlékéhez kapcsolódtak.
Arról volt akkor szó, hogyan képzeljük el a világegyetem kialakulását a Laplace-féle ősködből, amely a Genezis káoszához hasonlítható, megnézzük, hogy ez az egyenletes ősköd a gravitációs egyensúly zavara, vagy valami hasonló jelenség következtében hogyan differenciálódhatott különálló részekre és ezekből hogyan jöttek létre a különféle csillagok, azaz mindaz, amit abban a korszakban a világegyetemből ismertünk. Akkoriban alig volt fogalmunk a világegyetem méreteiről. Általában a mi Tejút-rendszerünkre korlátozták, azaz annak a néhány milliárd csillagnak az összességére, amelyhez a Nap is tartozik. Csak 1925-től kezdve, - amikor Hubble az Androméda-ködben felfedezte a cepheidákat és ebből következtetésekkel sikerült megbecsülnie ennek a galaxisnak a távolságát, - nyertek az elgondolások pontosabb körvonalakat. [...]
II. Mindez szinte zökkenőmentesen átvezet bennünket a hozzám intézett második kérdésre adandó válaszhoz. A kérdés így hangzott: a lehető legegyszerűbben ismertessem az általam ajánlott kozmogóniai elmélet alapeszméjét. Ez az elmélet lényegében azon a tényen alapul, hogy a Friedmann-egyenlet egyik megoldásaképpen a világegyetem jelenleg növekvő sugarának értéke egyszer nulla lehetett. Másodsorban - és ez talán még fontosabb tény -, hogy a világegyetem sugarának növekedésében három szakaszt különböztethetünk meg: a gyors tágulás periódusát; a lelassulás periódusát, amikor a világegyetem megközelítőleg abban az egyensúlyi állapotban van, amelyet Einstein 1915-ben írt le, de - Eddington kifejezésével élve - instabilis egyensúlyban, figyelembe véve azt is, hogy ennek az instabilitásnak vannak bizonyos következményei, amelyeket távolról sem ismerünk részleteiben; a harmadik periódus, amelyben most vagyunk, a tágulás újbóli nekilendülésének szakasza.
A csillagködök a közbenső periódusban alakulhattak ki és a csillagászat technikai problémái szempontjából minden bizonnyal ez a legfontosabb, legérdekesebb időszak. [...] III. Most rátérek a hozzám intézett utolsó kérdésre: mi a véletlen szerepe ebben a perspektívában? Ismeretes, hogy a determinizmust, azaz a véletlen tagadását a kvantumfizika nem fogadja el. Mindazonáltal a kvantumfizika megszokott alkalmazásainál a fejlődés véletlenszerűsége csak a mikroszkopikus világban érvényesül, ahol a kvantumjelenségek döntőek. A rendes, a makroszkopikus világban a meg nem határozott kvantumjelenségek oly nagyszámúak és összefüggéstelenek, hogy a valószínűségek játéka, a nagy számok törvénye gyakorlatilag éppen olyan szigorú okságot, determinizmust állít a helyére, mint amilyet Laplace képzelt el. ..." [HAI.]

KULIN György: A Hold szerepe az emberiség jövőjében 1-2. = Népművelés 14. 1967. 1. sz. pp. 16-19. [SRG.]

KULIN György: Van-e élet a Földön kívül? 1. Az élet kutatása a Naprendszerben. = Népművelés 14. 1967. 2. sz. pp. 15-17. [SRG.]

KULIN György: Van-e élet a Földön kívül? 2. Lehetséges-e másfajta élet, mint a földi? = Népművelés 14. 1967. 3. sz. pp. 16-18. [SRG.]

KULIN György: Van-e élet a Földön kívül? 3. Az élet lehetősége a Naprendszeren kívül. = Népművelés 14. 1967. 4. sz. pp. 13-15. [SRG.]

KULIN György: Van-e élet a Földön kívül? 4. Jártak-e a Földön értelmes lények? = Népművelés 14. 1967. 5. sz. pp. 14-17. [SRG.]

KULIN György: Van-e élet a Földön kívül? 5. Jártak-e a Földön értelmes lények? = Népművelés 14. 1967. 6. sz. pp. 8-10. [SRG.]

KULIN György: Van-e élet a Földön kívül? 6. Eljuthatunk-e más csillagok bolygórendszerébe? = Népművelés 14. 1967. 7. sz. pp. 11-13. [SRG.]

KULIN György: Van-e élet a Földön kívül? 7. Kapcsolat idegen civilizációk lényeivel. = Népművelés 14. 1967. 8. sz. pp. 16-18. [SRG.]

ALMÁR Iván: Nagyplanetárium Budapesten. = Népszabadság 25. 1967. jún. 6. p. 10. [SRG.]

[HÉDERVÁRI Péter:] "Földrengések más bolygókon?" = Népszabadság 25. 1967. aug. 8. p. 185. sz. 10. Név nélkül. [KSZ.]

Élet a Kozmoszban. = Ország Világ 11. 1967. jan. 25. 4. sz. pp. 15-17. Alekszej Leonov űrhajós festményeivel szemléltetve. [SRG.]

Földünk állandó természetes kísérői. = Ország Világ 11. 1967. márc. 8. 10. sz. p. 23. A két kísérő, kozmikus hulladékokból álló két hatalmas felhő. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Emberek a világűrben. = Ország Világ 11. 1967. márc. 29. 13. sz. p. 24. Egészségügyi kísérletek a világűrben. [SRG.]

L. T. [LUKÁCS Tibor]: Látogatók a kozmoszból? = Ország Világ 11. 1967. ápr. 12. 15. sz. pp. 8-9. Hatezer éves sziklarajz - űrhajósról?; Ősi rajzokon és régi festményeken űrhajósok ábrázolását tételezi fel a cikk. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Az űrhajózás Ikárusza. = Ország Világ 11. 1967. máj. 3. 18. sz. pp. 4-5. Emlékezés Vlagyimir Komarov űrhajósra a Szojuz-1 tragikus balesetet szenvedett utasára. [SRG.]

Óriás-teleszkóp Ondrejovban. = Ország Világ 11. 1967. júl. 5. 27. sz. p. 24. Két méteres tükrös távcsővel szerelték fel. [SRG.]

A Hold-utazás lehetséges változatai. = Ország Világ 11. 1967. aug. 9. 32. sz. p. 8. P. Kamanyin űrhajós parancsnok szerint, három változata van az emberes Hold-utazásnak. [SRG.]

Űrhajók, szputnyikok, óriás vízierőművek a Városligetben. A szovjet tudomány és technika 50 éve kiállítás. = Ország Világ 11. 1967. szept. 6. 36. sz. p. 4. Többek között Gagarin űrhajójának mása a kiállításon. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Törpék és óriások a világűrben. = Ország Világ 11. 1967. szept. 27. 39. sz. p. 6. Bezárta kapuit "A szovjet tudomány és technika 50 éve kiállítás". A kiállított űrhajók bemutatása. [SRG.]

L. T [LUKÁCS Tibor]: Melegházak a Világűrben. = Ország Világ 11. 1967. okt. 18. 42. sz. p. 7. "Trágyázás" - színes fénnyel.; Algák az űrhajóban. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Feltárulnak a Vénusz titkai. = Ország Világ 11. 1967. nov. 1. 44. sz. pp. 22-23. 1961. máj. 25-én a Vénusz-1 100.000 kilométernyire közelítette meg a bolygót. 1966. febr. 27-én a Vénusz-2 24.000 kilométerre kerülte el, 1966 márc. 1-én a Vénusz -3 elérte a Vénuszt. Ezt követték az amerikai Mariner-1, Marine-2, Mariner-5 felbocsátása. [SRG.]

GAUSER Károly: A Föld társat keres. = Pajtás 22. 1967. jan. 19. 2. sz. pp. 8-9. [SRG.]

GAUSER Károly: Találkozás a világűrben. = Pajtás 22. 1967. márc. 2. 8. sz. pp. 8-9. [SRG.]

G. K. [GAUSER Károly]: A kozmosz felderítői. = Pajtás 22. 1967. jún. 29. 25. sz. p. 4. [SRG.]

GAUSER Károly: = Pajtás 22. 1967. nov. 9. 44. sz. p. 7. A Vémusz-4 űrrakéta. [SRG.]

GARAI Gábor: Asztronauta. = Pest Megyei Hírlap 11. 1967. nov. 6. 263. sz. p. 8. "Vers az első emberes űrrepülésről. [HAI.]

HÍDVÉGI Tibor: Rakétások, űrkutatók között. Rádiótechnika = Rádiótechnika 17. 1967. dec. 12. sz. p. 454. A Budapesti Műszaki Egyetem 1961. okt. 25-én alakult Űrkutatási Csoportjáról. [SRG.]

-l. i.- [LŐRINCZ István]: Űrvetélkedő. = Repülés, Űrrepülés 20. 1967. jan. 1. sz. pp. 13-14. Szovjet amerikai űrvetélkedés. [SRG.]

-l. i.- [LŐRINCZ István]: Mini-űrkalendárium - 1966. A szovjet űrkutatás múlt évi eseményei. = Repülés, Űrrepülés 20. 1967. febr. 2. sz. p. 16. [SRG.]

-l. i.- [LŐRINCZ István]: "Lunák" - Holdfelderítők. = Repülés, Űrrepülés 20. 1967. febr. 2. sz. p. 17., hátsó belső borító. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: "Versenyfutás" a Venus felé. = Repülés, Űrrepülés 20. 1967. aug. 8. sz. p. 14. A szovjet Venus-4 és az amerikai Mariner-5 szondákról. [SRG.]

-l. i.- [LŐRINCZ István]: A kozmosz meghódításának eszközei Budapesten. = Repülés, Űrrepülés 20. 1967. okt. 10. sz. p. 3. A "Szovjet tudomány és technika 50 éve" jubileumi kiállításról. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Holdkutatás 1967-ben. [1.] = Repülés, Űrrepülés 20. 1967. nov. 11. sz. p. 16. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: "Afrika" a Venuson. = Repülés, Űrrepülés 20. 1967. dec. 12. sz. p. 14. [SRG.]

-l. i.- [LŐRINCZ István]: A kozmikus korszak újabb fejezetei. = Repülés, Űrrepülés 20. 1967. dec. 12. sz. pp. 15-16. A Szputnyik-1 és a Venusz-4 útja.; Automatizált űrnavigáció- távirányított űrtalálkozó Kozmosz-186, Kozmosz-188 összekapcsolása. [SRG.]

A Luna 13. óriási tudományos sikere. = Szovjet Híradó 11. 1967. jan. 15. 2. sz. pp. 14-15. Képek a Holdról. [ZSE.]

POKROVSZKIJ, Georgij: Eredmények és távlatok a világűrkutatásban. = Szovjet Híradó 11. 1967. okt. 1. 19. sz. p. 9. [ZSE.]

ZIGEL, Feliksz: Ismét a repülő csészealjak? = Szovjet Híradó 11. 1967. okt. 22. 20. sz. p. 6. [ZSE.]

Élet a Venuson? = Szovjet Híradó 11. 1967. nov. 5. 21. sz. p. 25. [ZSE.]

NAGY Ernő: A szovjet űrkutatás. = Társadalmi szemle 22. 1967. 6. sz. pp. 37-51. A szovjet űrkutatás első eredményei táblázattal. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Csillagásztorony és csillagászati múzeum Egerben. = Technikatörténeti Szemle 4. 1965-1967. 1-2. sz. pp. címkép, 248-261. Az egykori egri csillagásztorony (specula), a mostani Tanárképző Főiskola tornyában 1966. április 16-án megnyílt hazánk első állandó csillagászati múzeuma. [SRG.]

A Nap röntgensugárzásának természetéről. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. jan. 1. sz. pp. 46-47. [SRG.]

Hogyan alakította ki Kopernikusz az elméletét. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. 2. sz. p. 85. Atomes 1966. 11., 12. számából. [SRG.]

Üstökösök, amelyek súrolják a Napot. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. 2. sz. p. 85. [SRG.]

BARTHA Lajos: Mars-kutatás. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. 2. sz. p. 86. [SRG.]

Ballonszondák a Venuson. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. febr. 2. sz. p. 93. [SRG.]

"Súlyos" törpe csillagok. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. febr. 2. sz. p. 95. [SRG.]

SOÓS Imre - ZÉTÉNYI Endre: A kétszáz éves Specula. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. ápr. 4. sz. pp. 151-153. Az egri csillagvizsgáló. [PIR.]

Színes csillagfényképezés. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. ápr. 4. sz. p. 190. [SRG.]

Az EROS - mesterséges holdprogram. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. ápr. 4. sz. p. 192. [SRG.]

HORVÁTH Kálmán: Helymeghatározás kozmikus módszerekkel. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. máj. 5. sz. pp. 202-204. [PIR.]

Vlagyimir Komarov. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. máj. 5. sz. p. 224. Nekrológ. [SRG.]

KURUC Andor: Kérdezzünk, a csillagtérkép válaszol! = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. máj. 5. sz. pp. 233-235. [PIR.]

A csillagos ég Budapesten látható része. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. máj. 5. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

N. E. [NAGY Ernő]: A Surveyor-3 felvételei. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. jún. 6. sz. pp. 278-280. [PIR.]

NAGY István György: Idegen világok hírnökei a Földön? = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. júl. 7. sz. pp. 327-328. [PIR.]

Sinka J. - Dr. Echter T - Nagy E.: A Hold ostroma. Budapest, 1956. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. júl. 7. sz. pp. 332-333. Könyvismertetés. [SRG.]

NAGY Ernő: Párizsi jegyzetek. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. aug. 8. sz. pp. 354-356. Űrkutatási kiállítás 1967. máj-jún. [SRG.]

Űrprogram Japánban. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. szept. 9. sz. p. 429. [SRG.]

50 év. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. okt. 10. sz. pp. 433-437. Képek, hírek a Szovjetunió tudományos életéből, csillagászati és űrkutatási vonatkozásokkal. [SRG.]

BÉKÉSSY András: Lingua Cosmica. Dr. Hans Freudenthal kísérlete egy "kozmikus nyelv" kialakítására. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. okt. 10. sz. pp. 467-471. [PIR.]

Leszállóhely Hold-expedícióknak. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. okt. 10. sz. p. 480. [SRG.]

TAKÁCS Sándor: Társkeresés a világűrben. = Természettudományi Közlöny 11.(98.) 1967. nov. 11. sz. pp. 491-494. [PIR.]

Ki lesz az első ember a Holdon? [1.] = Tolna Megyei Népújság 17. 1967. szept. 24. 226. sz. p. 8. "Kepler a Jupiter holdjainak felfedezése után ezt írja Galileinek: "Adj hajókat, melyeknek vitorlái alkalmazkodnak az égi szelekhez, s azok az emberek sem fognak hiányozni róla, akik leküzdik a végtelen távolság okozta félelmüket". Négyszáz évvel később a szocialista társadalmi rendszer valóra válja az ősi álmot: hajókat építtet és Jurij Gagarin személyében útnak bocsátja a csillagokhoz vezető ösvényen az első embert. Az űrkutatás első tíz éve 1967-ben véget ér. Mi várható a második évtizedben? A kutatási programok szerint az ember megjelenése a Holdon. ..." Fejezetcímek: Száz évvel ezelőtt fantasztikum.; Mese Herkules oszlopairól.; Verne hősei életre kelnek.; Leszállás a Holdra. [HAI.]

Ki lesz az első ember a Holdon? [2.] = Tolna Megyei Népújság 17. 1967. szept. 26. 227. sz. p. 7. "...Bebizonyosodott, hogy az űrhajósok eredményesen vezérelhetik űrhajójukat, márpedig a Holdrepülés enélkül nem lehetséges. A Hold-repülésben fontos szerepet kell játszania a hajó vezérlésében magának az űrhajósnak, itt a földi eszközök csupán segítenek és "biztosítanak". Világossá vált az is, hogy a Földtől nagy távolságra levő berendezésekkel állandó kapcsolat tartható. Bármilyen "önálló" legyen is az űrhajós, a kétoldalú kapcsolat a Földdel elengedhetetlen feltétele a sikeres repülésnek. [...] A hegymászók azt mondják, hogy egy hegy csúcsára feljutni sokkal könnyebb, mint onnan leereszkedni. A Holdra való repülés - bizonyos mértékig - sokkal kevésbé nehéz, mint a visszatérés a Földre.
A Hold az a hegycsúcs, amelyet meg kell mászni a világűrkorszak, második évtizedében. Sikerül? Bizonyára. Mikor? Nem tudni. De - reméljük - hamarosan. És marad még mindig a címben megfogalmazott kérdés: Ki lesz az első ember a Holdon?" Fejezetcímek: Az első évtized lezárul.; Hamarosan ember megy? [HAI.]

KULIN György: A fantázia táplálja a tudományt, a tudomány fantáziára késztet. = Új Írás 7. 1967. 5. sz. pp. 97-101. [SRG.]

MARX György: Vár a Tau Ceti népe. = Új Írás 7. 1967. szept. 9. sz. pp. 22-34. Más csillagok közelében civilizációk kialakulásának és a velük való kapcsolatfelvételnek az esélyei. Az irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratnak ezen számában még számos tudományos-fantasztikus novella és tanulmány van (Michel Butor, Fred Hoyle, Kuczka Péter, Arthur C. Clarke, Ray Bradbury, Olaf Stapledon Jurij Scserbak, John Wyndham, H. B. Hickey, Anatolij Dnyeprov tollából), ezeket mintegy bevezeti Marx György tanulmánya. [KSZ.]

KOMAROV, V.: Volt-e Tunguz meteor-robbanás. = Univerzum 11. 1967. ápr. 4. (122.) sz. pp. 79-80. [ZSE.]

SCHMIDT, Maarten: A kvazárok. = Univerzum 11. 1967. júl. 7. (125.) sz. pp. 3-12. [ZSE.]

Hogyan keletkezett a Naprendszer? = Univerzum 11. 1967. aug. 8. (126.) sz. p. 80. Az "APN" cikke nyomán. [ZSE.]

Kozmosz-140. = Vas Népe 12. 1967. febr. 8. 33. sz. p. 1. Kedden a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz-140 mesterséges holdat. [SRG.]

ZEMPLÉN Jolán: A modern tudományos világkép kialakulása. 1. A klasszikus-mechanisztikus fizikai világkép alapjai. Galilei és Newton. = Világosság 8. 1967. febr. 2. sz. pp. 121-125. [KSZ.]

ZEMPLÉN Jolán: A modern tudományos világkép kialakulása. 2. A XVIII. század fizikája. = Világosság 8. 1967. ápr. 4. sz. pp. 239-244. [KSZ.]

A napsugarak hatása a Hold felületén. = Világosság 8. 1967. máj. 5. sz. p. 283. A tudomány műhelyéből. [SRG.]

ZEMPLÉN Jolán: A modern tudományos világkép kialakulása. 3. A XIX. század fizikája: törekvés a "természeti erők egységére." = Világosság 8. 1967. jún. 6. sz. pp. 359-364. [SRG.]

VADÁSZ Elemér: Életet hordozó meteoritok? Világnézeti jegyzet a szenes meteoritokról. = Világosság 8. 1967. júl-aug. 7-8. sz. pp. 478-480. [KSZ.]

SINKA József - SZABÓ Gábor: Élet a világegyetemben. = Világosság 8. 1967. okt. 10. sz. pp. 609-615. A Mars csatornáiról a naprendszerek sokaságáról. A Földön kívüli élet fizikai-kémiai előfeltételei. A Földön kívüli élet szükségszerűsége. [SRG.]

BRUNO, Giordano: A végtelen anyaöl. = Világosság 8. 1967. okt. 10. sz. p. 615. A végtelenről, a világegyetemről és a világokról című művének részlete. [KSZ.]

BITTÓ János - SINKA József: A mindenség leggyakoribb halmazállapota: a plazma. = Világosság 8. 1967. dec. 12. sz. pp. 756-760. A Vénusz kutatása 1967. okt. 18-tól, a Vénusz-4 űrállomás leszállásától. [KSZ.]

GAUSER Károly: Idegen bolygón. = Világosság 8. 1967. dec. 12. sz. pp. 761-763. A Vénusz-4 leszállása. [KSZ.]

          1968.

BITÓ János - SINKA József: 3 ... 2 ... 1 ... Start! Budapest, 1968. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 233 p. Az űrkutatás "kulisszatitkai": műszaki-fizikai érdekességei. [KSZ.]

CHIS, Gheorghe: Csillagászattan. Tankönyv a XII. osztály számára. Ford.: Pál Árpád. Bukarest, 1968. Editura Didacticá si Pedagogicá. 152 p., 116 ábra, 1 térk. mell. [SZF.]

  Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 266 p. [SRG.]

Egyetemes Tizedes Osztályozás. Teljes kiadás. 52 Csillagászat. Geodézia. Budapest, 1968. Magyar Szabványügyi Hivatal, Állami Nyomda. 47 p. [SRG.]

Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 191 p. [KSZ.]

JÁNOSSY Lajos: Relativitáselmélet és fizikai valóság. 2. kiad. 1968. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen), 328 p. A relativitáselméleti könyvben több helyen vannak csillagászattal kapcsolatos részek. [KSZ.]

KARSAY Ferenc: Csillagászati és földi helymeghatározás. Kézirat. 2. kiad. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1968, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi nyomda. [KSZ.*]

KOREYWO, Marek: Szerencsés űrutazást! Ford.: Balázsovichné Avarosy Éva. Budapest, 1968. Zrínyi Katonai Kiadó, Zrínyi Nyomda. 207 p. [KSZ.]

A modern csillagászat problémái. Szerk.: Svékus Olivér és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fizikai Választmánya. Budapest,1968. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Házi Sokszorosítója. 112 p. /Szakosztályi füzetek. Fizika - csillagászat./ A Magyar Rádióban 1967/68-ban elhangzott rádióbeszélgetés sorozat szövege. A beszélgetések résztvevői voltak: Almár Iván, V. Ambarcumjan, Balázs Lajos, Barcza Szabolcs, Budincsevics Andor, Fejes István, Ferencz Csaba, Ill Márton, Marik Miklós, Marx György, Paál György. [KSZ.]

NAGY Ernő: Rakétajárművek. Budapest, 1968. Táncsics Könyvkiadó, Bács-Kiskun megyei Nyomda V. 216 p. [KSZ.]

NAGY Vendelné - UDVARHELYI Károly: Földrajz az általános iskolák 8. osztálya számára. Budapest, 1968. Tankönyvkiadó Vállalat, Alföldi Nyomda. 255 p. Bírálók: Gertig Béla, Magirius Gyuláné, Makár Magda. Csillagászat: pp. 5-38. Több utánnyomása (változatlan kiadása) volt. [KSZ.]

NOSZOV, Nyikoláj: Nemtudomka a Holdon. Ford.: F. Kemény Márta. Budapest - Uzsgorod, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó - Kárpáti Kiadó, Zrínyi Nyomda. 178 p. Nyolc éve felülieknek. Gyermekeknek szóló könyv, amelyben az űrhajózás és a holdutazás alapvető ismeretei is szerepelnek. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A csillagászat és mindennapi életünk. Budapest, 1968. Táncsics Könyvkiadó, Bács-Kiskun megyei Nyomda V. 288 p. Felelős szerkesztő: Ponori Thewrewk Aurél. Szakmai ellenőr: Érdy-Krausz György. [KSZ.]

SZÉCSY Ilona: Optikai eszközök készítése. Budapest, 1968. Táncsics Kiadó, Ságvári Nyomda. 137 p. /Kis technikus könyvtár./ Felelős szerkesztő: Ponori Thewrewk Aurél. Csillagászat: Ismerkedés a fénysugárral (pp. 5-47.). Távcsövek készítése (pp. 48-84.). Fényképezzünk távcsövön keresztül (pp. 110-113. [KSZ.]

Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. 206 p. /Asztronautikai közlemények./ A kiadó neve a fedőlapon: "MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya" az utolsó lapon: "MTESZ Központi Titkárság Asztronautikai Szakosztály" [KSZ.]

UDVARHELYI Károly: Csillagászati földrajz. In: Általános természeti földrajz. Írták: Bona Imre, Futó József, Moholi Károly, Szabó László, Udvarhelyi Károly. Szerk.: Szabó László. Harmadik átdolg. kiad. Bp. 1968. pp. 55-211., 10 t. A Föld mint égitest, A Föld mozgása, A Naprendszer, Tejútrendszer, Extragalaxisok, A Naprendszer és a csillagok kialakulása. [SRG.]

Mese a holdbéli öregemberről. [burmai mese]. Ford.: Borbás Mária. In: A bőbeszédű teknősbéka: ausztráliai, óceániai, indonéziai, kambodzsai, burmai, kasmíri, indiai népek meséi. Budapest, 1968. Móra Könyvkiadó. pp. 278-279. [FŐA.]

Miért ugatja a kutya a holdat? [burmai mese]. Átdolg. Bartócz Ilona. In: A bőbeszédű teknősbéka: ausztráliai, óceániai, indonéziai, kambodzsai, burmai, kasmíri, indiai népek meséi. Budapest, 1968. Móra Könyvkiadó. pp. 280-284. [FŐA.]

Csillagászati adatok az 1968. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 3-61. [SRG.]

TOKODY Lajos: Budapesten látható csillagfedések. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 62-63. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: Az 1968. szeptember 22-i napfogyatkozás magyarországi adatai. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. p. 64. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1968-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 65-80. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1965. június 1 - 1967. március 31). In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 81-89. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumának működése (1965. május - 1966. december). In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 90-92. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak 1966. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 93-111. Beszámolók: Hursan György Békés megye; Apostol Ince Borsod megye; Hajmási József Fejér megye; Zétényi Endre Heves megye; Takács Ferenc M. Szabolcs megye; Tokody Lajos Szolnok megye. [SRG.]

KULIN György - BARTHA Lajos - PONORI THEWREWK Aurél: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 112-135. Beszámolók: Bartha Lajos, Ponori Thewrewk Aurél Budapest; Szitter Béla Győr; Szabó Gyula Miskolc; Tóth László Pécs; Koós Vilmos Somoskőújfalu; Márki-Zay Lajos Szeged; Hajmási József Székesfehérvár; Tokody Lajos Szolnok; Zöldág Imre, Bölcz Imréné Zalaegerszeg. [SRG.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményeiből. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 136-146. [SRG.]

ALMÁR Iván: Tízéves az űrkutatás. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály ainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 147-163. [SRG.]

GREENSTEIN, Jesse L.: Az univerzum megfigyelésének lehetőségei. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 164-176. Ford.: Barlai Katalin. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Navigáció az első felfedezések korában. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 177-187. [SRG.]

SINKA József: Csillag a Földön. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 188-197. [SRG.]

BITÓ János: Világűr a laboratóriumban. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 198-219. [SRG.]

FEJES István: Új eredmények a rádiócsillagászatban. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 220-242. [SRG.]

BALÁZS Béla: Extragalaktikus csillagrendszerek. In: Csillagászati évkönyv az 1968. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1967. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 243-263. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A naptárról. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1968. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1967. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 31-35. [VSK.]

NAGY Ernő: Tíz év űrkutatása. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1968. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1967. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 142-148. [VSK.]

KULIN György: Más világok - más egek. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1968. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1967. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 168-173. [VSK.]

DALA László: Tágul a látóhatár. In: Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 9-13. [KSZ.]

HORTI József: Az élet útja a Földön. In: Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 14-34. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Más világok lakói. In: Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 35-45. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Földön kívüli civilizációk nyomai? In: Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 46-64. [KSZ.]

KULIN György: Az élet kutatása a Naprendszerben. In: Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 65-85. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Nyomozás a Naprendszeren kívül. In: Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 86-112. [KSZ.]

KULIN György: Kozmikus beszélgetés. In: Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 113-151. [KSZ.]

SINKA József: Meglátogathatjuk-e más bolygók lakóit. In: Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 152-176. [KSZ.]

Biológia és űrrepülés. In: Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 177-182. A Nauka i Zsizny cikke nyomán. [KSZ.]

LUKÁCS Sándor: Konyhakert és baromfiudvar az űrhajókban. In: Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Köny vkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 183-185. Az Élet és Tudományban megjelent cikke nyomán. [KSZ.]

Mit lát az űrhajós? In: Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 186-189. A Znanyie-Szila cikke nyomán. [KSZ.]

KULIN György: Tudomány és fantázia. In: Élet más bolygókon. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Dala László. Budapest, 1968. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 190-192. [KSZ.]

SINKA József: A Kozmodrom, ahonnan az űrhajók indulnak. In: Fiúk Évkönyve 1968. Összeállította: Szabó Valéria. [Budapest,] 1967. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 276-282. [SRG.]

Űrhajósok arcképcsarnoka. In: Fiúk Évkönyve 1968. Összeállította: Szabó Valéria. [Budapest,] 1967. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 283-288. [SRG.]

SINKA József: Hideg csillagok. In: Fiúk Évkönyve 1968. Összeállította: Szabó Valéria. [Budapest,] 1967. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 289-290. [SRG.]

Aberráció (csill.) égitestek látszólagos helyváltoztatása a Föld és a Naprendszer mozgásai. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 9. [SRG.]

Állatöv, zodiákus: (csill.) az ekliptika mentén körbefutó övezet hagyományos elnevezésű csillagképeivel. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 27. [SRG.]

Andromeda-köd: a Tejútrendszeren kívüli legközelebbi galaktika. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. pp. 37-38. [SRG.]

Árapály, dagály-apály: égitestek alakváltozása tömegvonzásuk következtében. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 49. [SRG.]

Asszociáció, csillagtársulások. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 58. [SRG.]

Aszteroidák: kisbolygók. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 59. [SRG.]

Asztrofizika: modern csillagászati tudomány, amely az égitestek és csillagközi anyagok fizikájával foglalkozik. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 60. [SRG.]

Asztronautika: űrhajózástan. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 60. [SRG.]

Asztronómia: csillagászat. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 60. [SRG.]

Aureola: dicsfény, fénykorona; a meteorológiában koszorújelenség, amely a Nap v. a Hold körül fénygyűrűként látható, apró víz- v. jégcseppek alkotta felhők hatására. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 65. [SRG.]

Azimut: földi és égi helymeghatározásnál alkalmazott szög. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 70. [SRG.]

Babiloni-asszír kultúra:Mezopotámiában az i. e. 2. évezredben Babilon és Ninive városokban kilakult műveltség. Megvetették a csillagászat alapjait. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 75. [SRG.]

Blackett [blekit], Patrick Maynard Stuart (1897-): Nobel-díjas (1948) angol fizikus, a rádiócsillagászat úttörője. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 104. [SRG.]

Bolygók: a csillagok körül keringő aránylag kis tömegű, saját fény nélküli testek. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 107. [SRG.]

Bolygóközi állomás: műszerekkel felszerelt mesterséges égitest. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 107. [SRG.]

Brahe, Tyge (Tycho) (1546-1601): dán csillagász, megfigyelései alapján ismerte fel tanítványa, Kepler a bolygók mozgástörvényeit. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 112. [SRG.]

Braun, Wernher von (1912-): német rakétakutató, jelenleg az amerikai űrhajózási program egyik vezetője. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 113. [SRG.]

Castor [kásztor] és Pollux, Kasztór és Polüdeukész: mitológiai ikertestvérek, a diszkurok, segítő istenségek a görög-római vallásban. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 133. [SRG.]

Coppernicus: Kopernikusz. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 144. [SRG.]

Csillag: belső energiaforrás, saját fényű égitest. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. pp. 152-153. [SRG.]

Csillagászat: asztronómia: a világegyetem megismerésének tudománya. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Csillagászati egység: a Föld és a Nap átlagos távolsága (149,5 millió km). In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Csillagászati földrajz: a Földdel mint égitesttel foglalkozó tudomány, a földrajznak a csillagászatra támaszkodó segédtudománya. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Csillagászati helymeghatározás: a földrajzi szélesség és hosszúság meghatározása csillagászati adatok alapján. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Csillaghalmaz: nagyobb számú csillagból álló csoport. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Csillagidő: a csillagok delelése alapján meghatározott időtartam. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Csillagkatalógus: a csillagok égi helyzetét s némely tulajdonságát rögzítő kimutatás. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Csillagképek: az égbolton látható állandó csillagok jellegzetes csoportosulásai, amelyeket a régiek tárgyak, állatok, emberek formájában jelölik. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Csillagközi anyag: intersztelláris anyag: a csillagközi térben lévő, igen csekély sűrűségű kémiai anyag, amely főként szabad atomokból és ionokból áll, sűrűsödései alkotják a ködöket. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Csillagnap: csillagidő. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Csillagrendszerek: csillagok különféle csoportosulásai. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Csillagtársulák, asszociációk: hasonló fizikai tulajdonságú s széttartó csoportosulásokat alkotó, valószínűleg közös eredetű csillagok. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Csillagvizsgáló, csillagászati obszervatórium: a világegyetem vizsgálatával foglalkozó kutatóintézet. Számuk napjainkban kb. 250. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 153. [SRG.]

Darwin, George Howard (1845-1912): Charles Robert Darwin fia, csillagász és matematikus. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 164. [SRG.]

Dátumválasztó vonal, vasárnap-hétfő vonal: nagyjából a 180. hosszúságú körnek megfelelően haladó földrajzi vonal, amelynek Ny-i oldalán a naptári napszám eggyel nagyobb, mint a K-in. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 164. [SRG.]

Deklináció (csill) valamely égitest szögtávolsága az égi egyenlítőtől. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 166. [SRG.]

Dekretális időszámítás: a zónaidőtől határozatilag (dekrétum által) eltérő időbeosztás alkalmazása, pl. nyári időszámítás. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 166. [SRG.]

Dél: 1. Napszak. 2. Égtáj. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 166. [SRG.]

Déli fény: sarki fény. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 168. [SRG.]

Délkör, meridián: 1 (csill) a megfigyelőpont zenitjén, valamint az É- és D-pontokon áthaladó legnagyobb égi kör. 2. hosszúsági kör: a sarkokat összekötő vonal. A fokbeosztást a greenwichi csillagvizsgálón áthaladó hosszúsági körtöl számítják. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 169. [SRG.]

Eddington, Arthur Stanley (1882-1944): angol csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 191. [SRG.]

Efemeridák: az égitestek helyzeteit tartalmazó táblázatok, amelyeket a földrajzi helymeghatározáskor használnak. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 191. [SRG.]

Efemeris idő: a földfotgás egyenetlenségeit kiküszöbölő csillagászati időtartam. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 191. [SRG.]

Ég, égbolt, éggömb: a földi megfigyelő általészlelt látszólagos gömbfelület, amelynek a horizont a felezősíkja, legmagasabb pontja a zenit, ennek ellentétes pontja a nadír. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 191. [SRG.]

Égi koordináták: az égitestek helyzetének leírása általában az egyenlítő síkjára v. a horizont síkjára alapozott koordináta rendszerben. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 192. [SRG.]

Égi mechanika: a csillagászatnak az az ága, amely az égitestek mozgásainak törvényszerűségeivel, pályájuk várható alakulásának számításával foglalkozik. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 192. [SRG.]

Égitestek: a csillagok, bolygók, holdak, üstökösök, kisbolygók, meteorok és csillagködök. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 192. [SRG.]

Égtájak: a földrajzi tájékozódás céljából meghatározott irányok (kelet, nyugat, észak és dél). In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 193. [SRG.]

Éjfél: az az időpont, amikor a Nap látszólagos égi pályáján másodszor metszi a megfigyelőhely délkörét. A nap órabeosztásának kezdete: 0 óra. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 197. [SRG.]

Éjszaka: a Nap fényétől megfosztott, árnyékba borult földterületek természetes megvilágítási viszonya ill. ennek időszaka. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 197. [SRG.]

Ekliptika, nappálya: az ég azon főköre, amely mentén a Nap látszólagos égi pályáját leírja, s melynek síkja a Föld pályájának síkja. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 198. [SRG.]

Ekvatoriális koordináta-rendszer: az égitestek helyzetének megállapítására szolgáló vonatkoztatási rendszer. Alapsíkja az égi egyenlítő. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 198. [SRG.]

Elongáció: (csill) a bolygók és a Nap látszólagos pályájára vonatkozólag a Föld-Nap és a Föld-bolygó irány bezárta szög. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 208. [SRG.]

Északi fény: sarki fény. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 221. [SRG.]

Északi Sarkcsillag: a Kismedve csillagképbe tartozó állócsillag kb. ezer fényév távolságban. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 221. [SRG.]

Euler [ajler[, Leonhard (1707-1783): svájci matematikus, a pétervári akadémia tanára, kiváló tudós a matematikán kívül a csillagászatban és a fizikában is. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 224. [SRG.]

Év, esztendő: a Föld keringési ideje a Nap körül. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 225. [SRG.]

Evekció: a Hold pályájának enyhe, ciklikus szabálytalansága, mely 31,8 naponkénti föld körüli pályahosszabbodásban, ill. rövidülésben nyilvánul meg, s a Nap vonzására vezethető vissza. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 226. [SRG.]

Fényév: csillagászati távolságegység,a fény által vákuumban egy év alatt megtett út hossza (= 9460500 millió km = 0,3068 parsec). In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 241. [SRG.]

Föld: a Naprendszernek a Naptól számítva harmadik bolygója. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 266. [SRG.]

Fröhlich Dávid (kb. 1600-48): késmárki polihisztor, orvos, matematikus, csillagász, teológus. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 275. [SRG.]

Gagarin, Jurij Alekszandrovics (1934-): szovjet űrhajóspilóta, a világ első űrhajósa (1961). In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 281. [SRG.]

Galaxis: tejútrendszer. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 282. [SRG.]

Galilei, Galileo (1564-1642): olasz csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 282. [SRG.]

Gauss [gausz], Karl Friedrich (1777-1855): kiváló német matematikus, fizikus és csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 284. [SRG.]

Geocentrikus világrendszer: az a téves nézet, amely szerint a Föld a világ közepe. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 290. [SRG.]

Gergely-naptár: a ma is érvényben lévő naptár, amelyet 1582-ben XIII. Gergely pápa vezetett be a korábbi (Julius Caesar bevezette) naptár hibáinak kiküszöbölésére. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 293. [SRG.]

Gnomon: a legrégibb csillagászati megfigyelő eszköz, vízszintes alapra szerelt függőleges pálca. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 298. [SRG.]

Gothard Jenő (1857-1909): csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 301. [SRG.]

Gömbhalmaz: középpontja felé sűrűsödő csillaghalmaz gömb v. ellipszoid alakú elrendeződésben. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 303. [SRG.]

Gömbi csillagászat, szférikus asztronómia: az égbolton mint látszólagos gömbön az égitestek látszólagos helyzetét és változásait tanulmányozó tudomány. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 303. [SRG.]

Göncölszekér, Nagy medve, Ursa Maior: az É-i égbolt legjellegzetesebb 7 csillag alkotta csillagképe. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 303. [SRG.]

Greenwich [grinics]: London külvárosa, melynek híres csillagvizsgálójától számítják a délkörök számozását. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 308. [SRG.]

Gregorián naptár, Gergely naptár: XIII. Gergely pápa által bevezetett s ma is érvényben lévő időszámítás a 16. sz. óta, amely hosszú időre kiküszöböli a korábbi (Julius Caesar által bevezetett) naptár hibáját. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 308. [SRG.]

Guericke, Gericke, Otto (1602-86): német fizikus, csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 311. [SRG.]

Hale [hél], George Ellery (1858-1938): amerikai csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 329. [SRG.]

Hall [hól], Asaph (1829-1907): amerikai csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 330. [SRG.]

Halley [heli], Edmond (1656-1742): angol csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 330. [SRG.]

Halley-üstökös: a legrégebben ismert s egyik legfényesebb üstökös, amelynek Nap körüli keringési ideje 76 év. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 330. [SRG.]

Halojelenség: a Nap v. Hold körül jelentkező fehér v. enyhén színes gyűrű, amely fátyolfelhő jelenlétére utal. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 331. [SRG.]

Hamilton, William Rowan (1805-1865): ír matematikus, fizikus, csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 332. [SRG.]

Heliocentrikus világrendszer: a világmindenség korai, bár haladottabb felfogása, mely a Napnak tulajdonított központi szerepet. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 344. [SRG.]

Heliosz: a Nap görög neve. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 344. [SRG.]

Hell Miksa (1720-90): csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 344. [SRG.]

Helyi idő: egy meridián mentén csillagászatilag meghatározott idő (csillagidő v. valódi napidő, v. középidő). In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 344. [SRG.]

Herschel [hersel], Sir William (1738-1822): és fia, Sir John Frederich William Herschel (1792-1871): angol csillagászok. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 347. [SRG.]

Hertzsprung [hercsprung], Ejnar (1873-): holland csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 347. [SRG.]

Hét: a Hold változásaira visszavezethető, világszerte elterjedt ősi időszámítási egység, megközelítőleg volt 7 nap. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 348. [SRG.]

Hold: a Föld kísérő égiteste. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. pp. 356-357. [SRG.]

Holdak: a bolygók körül keringő égitestek. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 357. [SRG.]

Holdfázisok: a Hold látható alakjának változásai (újhold, első negyed, holdtölte, utolsó negyed) amelyet nem a Föld árnyéka, hanem a Föld, a Hold és a Nap helyzetének változása okoz. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 357. [SRG.]

Holdfogyatkozás: holdtöltekor a Hold korongjának elsötétedése a Föld árnyékának ráesése következtében. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 357. [SRG.]

Holdrakéták: több lépcsős, rakétahajtású asztronautikai berendezések a Hold tanulmányozására és az embernek a Holdon való leszállására, ill. ennek előkészítésére. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 357. [SRG.]

Holdudvar: vékony felhőréteg okozta fényjelenség a Hold körül, amely megkülönböztetendő a halojelenségtől. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 357. [SRG.]

Homokóra: régi időmérő eszköz, amely szűk nyíláson át közlekedő két edényből áll. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 359. [SRG.]

Hónap: időszámítási egység. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 360. [SRG.]

Horizont: a Föld felszínének valamely pontján (az észlelő helyén) átfektetett képzelt vízszintes sík és az ég látszólagos gömbjének kör alakú metszésvonala. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 362. [SRG.]

Horizontális koordináta-rendszer: az égitestek helyének meghatározására szolgáló koordináta-rendszer. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 362. [SRG.]

Hullócsillagok: porszemtől diónagyságig terjedő apróbb, halványabb meteorok, amelyek 15-70 km/s sebességgel érkeznek a csillagközi térből, s a Föld légkörében a levegővel súrlódva izzóvá és ezáltal láthatóvá válnak. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 368. [SRG.]

Huygens [höjhensz], Christian (1629-95): holland fizikus, csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 371. [SRG.]

Időegyenlet: a valódi napidő (a Nap két egymás utáni delelése közötti időkülönbség) és a közepes napidő ill. helyi középidő (az év valamennyi napjának számtani közepe) közötti eltérés egy adott helyen. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 375. [SRG.]

Időmérés: időszámítás. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 375. [SRG.]

Időszámítás, időmérés: időmegjelölés szabályosan ismétlődő természeti jelenségek, folyamatok felhasználása alapján. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 375. [SRG.]

Iránytű: a földmágnesességen alapuló, függőleges tengelyen forgó, mágnesezett acéltűből álló műszer, amely bármely helyzetbe hozva az É-D irányba áll be. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 393. [SRG.]

Jeans [dzsínz], Sir James Hopwood (1877-1946): angol csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 407. [SRG.]

Jodrell Bank [dzsodrel benk): angol rádiócsillagászati állomás. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 412. [SRG.]

Jupiter, Juppiter: a Naprendszer legnagyobb bolygója, térfogata kb. 1300-szorosa, tömege kb. 320-szorosa a Földének. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 418. [SRG.]

Kalendárium: naptár római korbeli elnevezése; manapság különböző hasznos tudnivalókkal és szórakoztató anyaggal bővített naptár. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 423. [SRG.]

Kant-Laplace-elmélet: I. Kant és P. S. Laplace kozmogóniai elméleteinek összevonása a Naprendszer keletkezésére vonatkozóan. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 430. [SRG.]

Kepler-törvények: a bolygók mozgásaira vonatkozó három megállapítás. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 447. [SRG.]

Kepler, Johannes (1571-1630): német csillagász és matematikus, aki megállapította a bolygók mozgásainak alapvető törvényszerűségeit. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 446. [SRG.]

Kettőscsillagok: közös tömegközéppont körül keringő, tömegükben nem sokban különböző két csillag. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 451. [SRG.]

Kisbolygók, aszteroidák, planetoidák: a Naprendszer többségükben 120 km-nél kisebb átmérőjű bolygói, amelyeknek a tömege nem éri el a Holdénak egytizedét. Számukat 100 ezerre becsülik. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. pp. 459-460. [SRG.]

Konfiguráció, konstelláció: (csill) égitestek egymás közti helyzete, ahogy az a földi észlelő számára megnyivánul, pl. a csillagképek. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 471. [SRG.]

Konkoly-Thege Miklós (1842-1916): csillagász, meteorológus, az MTA tagja. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 473. [SRG.]

Kopernikusz, Coppernicus; Mikolaj Kopernik (1473-1543): lengyel csillagász, a heliocentrikus rendszer első felismerője (1543). In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 475. [SRG.]

Kozmikus biológia: az űrhajózás feltételei között az életfolyamatokban beálló változásokat kutató tudományág. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 480. [SRG.]

Kozmikus sebesség: az a kezdősebesság, amely bizonyos (az űrhajózásban jelentős) pályatípusok kialakításához szükséges. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 480. [SRG.]

Kozmikus sugárzás: a vílágűrből a Földre állandóan érkező nagy energiájú korpuszkuláris sugárzás. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 480. [SRG.]

Kozmogónia: az égitestek és rendszereik eredetével és alakulásukkal foglalkozó tudomány. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. pp. 480-481. [SRG.]

Kozmológia: a világegyetem felépítésével és folyamataival foglalkozó tudomány. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 481. [SRG.]

Kozmonautika: űrhajózástan. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 481. [SRG.]

Kozmosz: világegyetem. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 481. [SRG.]

Köd (csill): a csillagközi térben előforduló por- és gázfelhők. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 481. [SRG.]

Kövesligethy Radó (1862-1934): csillagász, földrengéskutató, az MTA tagja. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 486. [SRG.]

Kromoszféra: a Nap és a csillagok légkörének középső, magas hőmérsékletű gázokból álló része. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 492. [SRG.]

Kronométer: igen pontos, csillagászati helymeghatározásokra is alkalmas óra (az elsőt a 18. sz.-ban készítették). In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 492. [SRG.]

Lambert, Johann Heinrich (1728-1777): német matematikus, fizikus, csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 505. [SRG.]

Leiden, Leyden: hollandiai város az ország D-i részén. Csillagvizsgálója a 17. sz. elején épült. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 514. [SRG.]

Linblad, Bertil (1895-): svéd csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 524. [SRG.]

Lockyer [lakje], Joseph Norman, Sir (1836-1920): angol csillagász, az asztrofizika úttörője. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 526. [SRG.]

Magelhaes [magajais], Fernao, de; Magellan, Magellán (kb. 1480-1521): portugál hajós, hajója elsőnek kerülte meg a Földet. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. pp. 537-538. Asztronómiai megfigyeléseket végezve állapította meg hajója helyzetét. Kép. [SRG.]

Mágneses vihar: a Föld mágneses terének rendszertelen változása a Napból érkező, elektromosan töltött részecskék hatására. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 540. [SRG.]

Mars: a Naprendszernek a Naptól számított negyedik bolygója. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 569. [SRG.]

Mellékbolygók: holdak. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 580. [SRG.]

Meridián: délkör. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 582. [SRG.]

Merkúr: a Naprendszer legbelső bolygója. Átmérője 4840 km. Közpepes naptávolsága 58 millió km. Tengely körüli forgásának időtartama: 88 nap. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 582. [SRG.]

Mesterséges holdak és űrrakéták a kutatás célja szerint (1957. okt. 4. - 1966. dec. 31.) In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 584. [SRG.]

Mesterséges égitest: tudományos v. gyakorlati céllal égi pályára juttatott berendezés. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 585. [SRG.]

A Föld embert szállító mesterséges holdjai (1961. ápr. 12. - 1966. dec. 31.). In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 585. [SRG.]

Meteoritok: meteorok lehulló törmeléke. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 587. [SRG.]

Meteorok: a Naprendszer legkisebb önálló égitestei, amelyek a légkörbe kerülve a súrlódástól izzóvá válnak, s a csillaghullásnak nevezett jelenséget okozzák. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 587. [SRG.]

Nadír: az égboltnak a zenittel ellentétes pontja. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 617. [SRG.]

Nap: a Föld egy teljes körforgásának ideje. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 623. [SRG.]

Nap: Naprendszerünk központi égiteste, amely körül a bolygók keringenek. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. pp. 623-624. [SRG.]

Napállandó: közepes Nap-Föld távolságban, e távolság irányára merőlegesen 1 cm2 felületre a Napból 1 perc alatt érkező sugárzás energiája. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 624. [SRG.]

Napéjegyenlőség, ekvinokcium: az az időpont, amikor a Nap középpontja áthalad évi látszólagos mozgása közben az égi egyenlítőn (március 21. és szeptember 23.: tavaszi és őszi napéjegyenlőség). In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 624. [SRG.]

Napfáklyák: a napfoltok térségében előforduló fényes képződmények. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 624. [SRG.]

Napfogyatkozás: a föIdi megfigyelő számára mutatkozó csillagászati jelenség, amely akkor áll elő, ha a Hold és a Föld közé kerül, s a Napot részben v. egészen eltakarja, eszerint teljes v. részleges. Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 624. [SRG.]

Napfoltok: a Nap felszínén sötét foltok formájában látható, heves gázörvényléssel kapcsolatos jelenségek. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 624. [SRG.]

Napkitörés: a Nap kromoszférájában 15-20 percre jelentkező fényesedési jelenség, amelyet földi ionoszféra-zavarok kísérnek, s kb. 20-25 óra múlva mágneses viharok követnek. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 624. [SRG.]

Napkorona: a naplégkör legkülső része. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 624. [SRG.]

Napközel, perihélium: a Naprendszer égitestjeinek pályáján a Naphoz legközelebbi pont. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 624. [SRG.]

Napóra: ókori mezopotámiai, ill. egyiptomi csillagászati eredetű eszköz, amely egy pálca v. más tárgy árnyékának fordulásán a napidőt méri. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 624. [SRG.]

Naprendszer: a Nap a körötte keringő égitestekkel. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 625. [SRG.]

Napsugárzás: a Napból eredő elektromágneses és korpuszkuláris sugárzás. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 625. [SRG.]

Naptár: csillagászati megfigyelések alapján elkészített táblázat, amely természeti és egyéb események földi ciklusainak regisztrálására, előrejelzésére ill. tervezésére alkalmas. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 625. [SRG.]

Naptári év: a polgári időszámítás alapegységideje, mely átlagban megegyezik a tropikus év hosszával. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 625. [SRG.]

Naptávol, afélium: a Naprendszer valamely égitestének pályáján a Naptól legtávolabbi pont. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 625. [SRG.]

Neptunus: a Naprendszernek a Naptól számított nyolcadik bolygója. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 637. [SRG.]

Nova: olyan változó csillag, amelynek fényessége egy csapásra 10 ezer - 150 ezerszeresen megnő majd fokozatosan csökken. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 648. [SRG.]

Nyár: (csill) meteorológiailag legmelegebb évszak. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 650. [SRG.]

Nyári időszámítás:a nyári korai világossághoz alkalmazkodó, energiatakarékosságból némely országban bevezetett helyi időszámítás az órák előbbretolásával. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 650. [SRG.]

Nyugat, Ny.: az az égtáj, amely a Föld tengelyforgásának irányával ellentétes v. amely felé a Nap lenyugszik. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 654. [SRG.]

Omar Khajjám (kb. 1040-1123): perzsa költő, filozófus, csillagász, matematikus. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 663. [SRG.]

Óra, ó. h.: az idő mértékegysége. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 665. [SRG.]

Orion-köd: az Orion-csillagképben látható diffúz köd. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 666. [SRG.]

Parszek: csillagászati távolságegység 3,26 fényév. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 689. [SRG.]

Perc, minutum, min: időmérték, az óra hatvanad része, a másodperc hatvanszorosa. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 694. [SRG.]

Plutó: a Naprendszer legtávolabbi bolygója, amelyet 1930-ban fedezett fel C. Tombaugh amerikai csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 706. [SRG.]

Poisson [puázon], Simeon Denis (1781-1840): francia matematikus, csillagász, fizikus. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 706. [SRG.]

Pollux: Castor és Pollux. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 709. [SRG.]

Pólus: a földrajzban és a csillagászatban a gömbi tájékozódás két átellenes pontja, pl. az északi és a déli sark. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 709. [SRG.]

Ptolemaiosz, Klaudiosz (i. e. 2. sz.): alexandriai csillagász. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 718. [SRG.]

Ptolemaioszi világrendszer: Ptolemaiosz Almageszt c. munkájában kifejtett világkép, amely szerint a világ középpontja a nyugvó Föld. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 718. [SRG.]

Rádiócsillagászat: a világűrből érkező rádióhullámú sugárzásának eredetének és jelentőségének kutatásával foglalkozó tudomány, a csillagászat modern ága. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 724. [SRG.]

Rádiócsillagok: rádiófrekvenciás sugárzást kibocsátó égitestek. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 724. [SRG.]

Refraktor: lencsés csillagászati távcső. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 732. [SRG.]

Regiomontanus [régiomontánusz], tkp. Johannes Müller (1436-76): német csillagász, matematikus. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 732. [SRG.]

Römer, Olaf (1644-1710): dán csillagász, matematikus, a fény terjedési sebességének első meghatározója. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 751. [SRG.]

Sajnovics János (1733-85): csillagász, finnugor nyelvész. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 755. [SRG.]

Sarkcsillag: az éggömb É-i sarkátóé 1°2’ távolra eső csillag, a mely a Kis Medve csillagképbe tartozik. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 760. [SRG.]

Sarki fény, aurora polaris [...risz]: az É-i féltekén északi fénynek (aurora borealis-nak), a D-i féltekén déli fénynek (aurora australis-nak) nevezett felső légköri fényjelenség, amely mágneses viharok idején mutatkozik. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 760. [SRG.]

Saros-ciklus [szárosz]: a napfogyatkozások és holdfogyatkozások szabályos ismétlődésének 18 évből és 11 napból álló időszaka, amelyre átlag 41 napfogyatkozás és 29 holdfogyatkozás esik. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 761. [SRG.]

Spektroszkóp: színképelemző. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 776. [SRG.]

Spektroszkópia: színképelemzés. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 776. [SRG.]

Stonehenge [sztounhendzs]: az i. e. második évezred közepe táján a mai Anglia területén létesült nagyméretű koncentrikus köröket alkotó, kőoszlopokból álló építmény. Valószínűleg csillagászati megfigyelésekre (naptári idők megállapítására) is használták. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 780. [SRG.]

Sziderikus év: az az időtartam, amely alatt a Nap valamely állócsillaghoz viszonyítva egy teljes látszólagos égi keringést végez. 365 nap 6 óra 9 perc és 9 másodperc. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 808. [SRG.]

Sziderikus hónap: az az időtartam, amely alatt a Hold valamely állócsillaghoz képest egyszeri teljes égi keringést végez. 27 nap 7 óra 43 perc 11 másodperc. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 808. [SRG.]

Szinodikus hónap: két egymást követő holdtölte közötti időszak. Tartama: 29 nap 12 óra 44 perc 2 másodperc. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 812. [SRG.]

Szoláris konstans: napállandó. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 817. [SRG.]

Szökési sebesség: kozmikus sebesség. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 826. [SRG.]

Szökőár: a tengerjárás 14 naponként bekövetkező dagálymaximuma, melyet a Hold és a Nap tömegvonzásának összegeződése okoz újhold, ill. holdtölte idején. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 826. [SRG.]

Szökőév: minden olyan év, amelynek évszáma néggyel osztható, kivéve a 400-zal nem osztható évszázadokat. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 826. [SRG.]

Szputnyik: a SZU mesterséges holdjainak neve. Az első Szputnyik, s egyszersmind a világon az első mesterséges égitest 1957. okt. 4-én került pályára. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 828. [SRG.]

Szupernova csillagok: a novánál 10 ezerszer fényesebb, hirtelen fellobanó csillagok. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 830. [SRG.]

Tavasz: csillagászati tavasz: évszak, amely az É-i féltekén a tavaszi napéjegyenlőség napjától (márc. 21.) a nyári napforduló napjáig (jún. 21.) tart., a D-i féltekén szept. 23-tól dec. 21-ig. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 841. [SRG.]

Tejútrendszer, Galaxis: a Napot is magában foglaló, kb. 100 ezer millió csillagból álló csillagrendszer. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. pp. 845-846. [SRG.]

Tejútrendszerek, galaxisok: a saját csillagrendszerünkön túli nagyszámú csillagból álló rendszerek, amelyek spirális, elliptikus v. szabálytalan alakúak. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 845. [SRG.]

Tél: csillagászati tél: az É-i féltekén a téli napforduló napjától (dec. 22.) a tavaszi napéjegyenlőség napjáig (márc. 21.) tartó évszak, a D-i féltekén jún. 21-től szept. 23-ig. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 846. [SRG.]

Teleszkóp: tükrös távcső, reflektor. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 847. [SRG.]

Telihold, holdtölte: a Hold fényváltozásainak az a fázisa, melyben a Hold felénk forduló félgömbjét a Nap teljesen megvilágítja. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 847. [SRG.]

Újhold: a Holdnak az a fényváltozási fázisa, amelyben csak sötét félgömbje néz a Föld felé. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 881. [SRG.]

Univerzum: világegyetem. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 883. [SRG.]

Urania: a csillagászat múzsája a görög mitológiában. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 884. [SRG.]

Uranus: a Naptól számított hetedik bolygó. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 884. [SRG.]

Űrhajózás, asztronautika, kozmonautika: idegen égitestek űrhajókkal való felkeresése, ill. a Földet elhagyó s idegen égitesteket megközelítő v. eltérő eszközök (rakéták, mesterséges égitestek) alkalmazása kutató műszerek hordozására s a mért adatok automatikus közlésére. Mesterséges égitest. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. pp. 886-887. [SRG.]

Űrrakéta: űrkutatásra használt rakéta, voltaképp hordozórakéta, amely mesterséges bolygót juttat pályára, ill. mesterséges égitestet indít útjára. Lásd még: mesterséges égitest. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 887. [SRG.]

Üstökösök: a bolygoktól és a holdaktól eltérő égitestek, amelyek nagyon elnyúlt ellipszis alakú pályán keringenek v. amelyeknek a pályájuk nem zárt. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 887. [SRG.]

Változó csillagok: olyan csillagok, amelyek bizonyos állapothatározójuk (fényesség, színkép, mágneses tér) szempontjából nem állandó jellegűek. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 892. [SRG.]

Venus [vénusz]: bolygórendszerünkben a Naphomásodik legközelebbi bolygó, számunkra a Nap és a Hold a legfényesebb égitest ("Esthajnalcsillag"). In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. pp. 903-904. [SRG.]

Világegyetem, kozmosz:az égitestek, csillagközi anyagok, valamint az őket egybefoglaló tér közös neve. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 912. [SRG.]

Világidő: a greenwichi (vagyis a nyugat-európai) zónaidő, a csillagászati jelenségek időpontjának rögzítésére szolgáló idő. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 912. [SRG.]

Zodiakális fény, állatövi fény és ellenfény: az állati csillagképek táján, a horizontnak a Nap felé eső részén látható halvány, elmosódott fényjelenség. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. pp. 936-937. [SRG.]

Zónaidő: nagyobb földrajzi területen (zónákon) egységesen használt időszámítás. In: Kislexikon A-Z. Szerk.: Ákos Károly. Budapest, 1968. Akadémiai Kiadó. p. 937. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az Univerzum képe régen és ma. In: Lányok Évkönyve 1968. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1967. Móra Könyvkiadó. pp. 138-145. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Katasztrófák a csillagok életében. In: Lányok Évkönyve 1968. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1967. Móra Könyvkiadó. pp. 146-149. [SRG.]

DÁN Róbert: A szombatos kalendárium. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1968-1969. Szerk.: Dezsényi Béla. Budapest, 1971. Országos Széchényi Könyvtár, Egyetemi Nyomda. pp. 297-303. "..Münster és Eber munkáiból azonban kivonatolták az őket érdeklő legfontosabb tételeket. Mind a két szerző viszonylagos teljességgel, kora tudományosságának színvonalán tárgyalja a luni-soláris zsidó naptári év szerkezetét és a liturgiái eseményeket. Részletesen ismertetik az európai naptártól eltérő jelenségeket. Pl. a hónapok sorrendjét és az attól eltérő újév számítást.
Talmudi hagyomány, hogy az első hónap a tavaszi napéjegyenlőség idején Niszan, de a zsinagógiai újév az őszi napforduló tájára eső Tisri hónappal kezdődik. Ez a szabály később zavarokat okozott a szombatos kalendáriumban. Éppen úgy, mint a héber naptár póthónapja, amelyet a hold és a napév közötti különbség kiegyenlítésére alkalmaztak néhány éves ciklusokban. E póthónap neve veádár, a szombatos szóhasználatban "névetlen holnap" E források kitérnek arra is, hogy bár a biblia az egyes hónapokon belül napra meghatározza az ünnepeket, a pontos dátumokat kisebb szabályok módosíthatják. Foglalkoznak az újhold kijelölésének szerepével, és kiemelik, hogy lényegében az egész kalendáriumot az újhold meghatározása szabályozza..." A cikk végén angol nyelvű kivonat (pp.303-304.) [HAI.]

XÁNTUS János: Földünk legfiatalabb övezete, a magnetoszféra. In: A tengerfenéktől a csillagokig. 2. átdolg. kiad. Bukarest, 1968. Ifjúsági Könyvkiadó. pp. 301-305. A Van Allen-öv. Napszél ellen mágneses esernyő. Ősvilági iránytűk. [VEJ.]

XÁNTUS János: Tündöklő égi vándorok. In: A tengerfenéktől a csillagokig. 2. átdolg. kiad. Bukarest, 1968. Ifjúsági Könyvkiadó. pp. 310-323. Az üstökösök "anatómiája". Amikor a sugárnyomás meghaladja a vonzóerőt. Néhány nevezetesebb üstökösvendégünk. Arend-Roland 1956 H - Mrkos 1957 D. Az 1957es év során várt, újra megfigyelt és újonnan feltűnt üstökösök táblázata a Wissenschaft und Forschritt című folyóirat nyomán. [VEJ.]

XÁNTUS János: Egy új tudomány, az űrbiológia. In: A tengerfenéktől a csillagokig. 2. átdolg. kiad. Bukarest, 1968. Ifjúsági Könyvkiadó. pp. 324-341. Séta az űrnövénykertben. Űrhajósnő lett a kedves kis borzas Kata is. Keressük fel az űrállatkertet is. A gerinces sztárok. A tőzegkutyától Lajkáig. "Experimentum crucis". Majmok az űrkabinban. [VEJ.]

FONÓ Albert: Elnöki megnyitó. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 9-16. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

NAGY Ernő: Az asztronautika tíz éve. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 17-32. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

ECHTER Tibor: Biológiai űrkutatások története és kérdései. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 35-65. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

HIDEG János - SZELÉNYI István: Az űrutasok élelmezési problémái. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 67-77. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

SZÁNTÓ Ferenc: Az űrkabin mikroklímája. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 79-90. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

ALMÁR Iván: A felsőlégkör vizsgálata mesterséges holdak mozgásának megfigyelése alapján. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 93-100. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

TÓTH György: A mesterséges holdak fotometriai megfigyelése. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 101-110. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: Az ionoszféra kutatása és a magnetoszféra felfedezése a mesterséges égitestekkel. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 111-120. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

BARTA György: A Föld erőtereinek sajátságai és belső szerkezete. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 121-128. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Mesterséges holdak geodéziai alkalmazása. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 129-139. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

TÄNCZER Tibor: Mesterséges holdak a meteorológia szolgálatában. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 141-148. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

FERENCZ Csaba: A világűrbeli közeg (plazma) vizsgálati módszerei. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 151-160. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

PÁPAI Zsolt: Információátvitel mesterséges holdakról és az adatok feldolgozása (telemetria). In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 161-166. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

ABONYI Iván: Folyadékok és gázok a súlytalanság állapotában. In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 169-179. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

MARX György: Eljuthat-e az ember a csillagokig? In: Tíz év űrkutatás. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztályának ünnepi ülésszaka, az űrkutatás 10. évfordulója alkalmából. Budapest, 1967. október 6-7. Budapest, 1968. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 181-206. /Asztronautikai közlemények./ A tartalomjegyzékben a tanulmány címe ez: A hosszútávolságú űrutazás energiaproblémái. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Csendes-óceáni partokon. Egy nap a Mount Wilson Obszervatóriumban. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. jan. 18. No. 3. p. 9. [SRG.]

SCHALK Gyula: Csendes-óceáni partokon. Egy nap a Mount Wilson Obszervatóriumban. II. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. jan. 25. No. 4. p. 9. [SRG.]

SCHALK Gyula: Csendes-óceáni partokon. Problémák a Mount Palomaron. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. febr. 1. No. 5. p. 9. [SRG.]

SCHALK Gyula: A csillagászat védelmében. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. febr. 8. No. 6. p. 9. [SRG.]

Sch. G. [SCHALK Gyula]: Jurij Gagarin halálára. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. ápr. 11. No. 15. p. 8. [SRG.]

SCHALK Gyula: Összeütközhet-e Földünk az Ikarusz kisbolygóval? = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. máj. 30. No. 22. p. 9. [SRG.]

Az űrhajósok megvédése a sugárzási veszélytől. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. jún. 6. No. 23. p. 8. [SRG.]

SCHALK Gyula: Budapest - Katowice - Krakkó. (Lengyelországi jegyzetek.) = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. aug. 29. No. 33. p. 11. Katowicei Nagyplanetáriumról. [SRG.]

SCHALK Gyula: Budapest - Katowice - Krakkó. (Lengyelországi jegyzetek.) II. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. szept. 5. No. 34. p. 8. Katowicei Nagyplanetáriumról. [SRG.]

SCHALK Gyula: Budapest - Katowice - Krakkó. (Lengyelországi jegyzetek.) III. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. szept. 12. No. 35. p. 8. Katowicei Nagyplanetáriumról. [SRG.]

Visszatért a földre holdkörüli útjáról a "Zond 5" utasnélküli szovjet űrhajó. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. szept. 26. No. 37. p. 1. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Salisbury-síkság rejtélye I. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. okt. 3. No. 38. p. 8. Stonehenge-ről. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Salisbury-síkság rejtélye 2. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. okt. 10. No. 39. p. 7. Stonehenge-ről. [SRG.]

Folytatja földkörüli útját az "Apollo 7" U. S. űrhajó. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. okt. 17. No. 40. p. 1. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Salisbury-síkság rejtélye. (Befejező közlemény.) = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. okt. 17. No. 40. p. 8. Stonehenge-ről. [SRG.]

NAGY Ernő: Az Apollo-program. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. okt. 31. No. 42. p. 5., 12. [SRG.]

Lezuhant a Hold-leszállási szerkezet. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. dec. 12. No. 48. p. 1. [SRG.]

SCHALK Gyula: A bolygóközi por és gázanyag. = Amerikai Magyar Szó 22. 1968. dec. 19. No. 49. pp. 10-11. [SRG.]

GAGARIN, Jurij: A kozmosz útjain. A hősi halált halt űrpilóta utolsó írása. = Asztronautikai Tájékoztató 1968. 1.(17.) sz. pp. 1-5. Fordította: Hideg János az Aviacija i Koszmonavtika 1968. 4. számából. [SRG.]

JEGOROV, Borisz: Az űrbiológia néhány kérdése. (Előadás a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztályán.) = Asztronautikai Tájékoztató 1968. 1.(17.) sz. pp. 7-12. Fordította: Stoll Géza. [SRG.]

ALMÁR Iván - GESZTESI Albert: Az 1967-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1968. 1.(17.) sz. pp. 13-31. [SRG.]

KULIN György: Az élet kozmikus háttere. = Búvár 13. 1968. 2. sz. pp. 85-88. [SRG.]

KULIN György: A földönkívüli élet kutatása. = Csillagászati Értesítő 1968. 1. sz. pp. 4-10. [SRG.]

A Választmány 1968 évi plenáris ülésének határozataiból. = Csillagászati Értesítő 1968. 1. sz. p. 10. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A Nap és az emberiség. = Csillagászati Értesítő 1968. 1. sz. pp. 11-14. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Születő csillagok. = Csillagászati Értesítő 1968. 1. sz. pp. 15-18. [SRG.]

Újabb csillagászati filmek. = Csillagászati Értesítő 1968. 1. sz. pp. 19-20. A Világegyetem képekben.; A csészealjak. [SRG.]

Könyv és lapszemle. = Csillagászati Értesítő 1968. 1. sz. pp. 20-29. Fordítások, könyvek p. 20.; Csillagászati könyvek p. 21.; Csillagászati cikkek pp. 21-29. [SRG.]

R. G. [RÓKA Gedeon]: A csillagászati ismeretterjesztés új formái és módszerei. = Csillagászati Értesítő 1968. 2. sz. pp. 3-5. [SRG.]

KULIN György: A világegyetem fizikai üzenetei. = Csillagászati Értesítő 1968. 2. sz. pp. 6-11. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászat és kultúra. = Csillagászati Értesítő 1968. 2. sz. pp. 12-18. [SRG.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Hogyan tájékozódnak a hajók és a repülőgépek. = Csillagászati Értesítő 1968. 2. sz. pp. 19-24. [SRG.]

Szemelvények a szakosztályok 1968-1969 évi munkatervéből. = Csillagászati Értesítő 1968. 2. sz. pp. 25-27. [SRG.]

Néhány szó a csillagászati ismeretterjesztésről. = Csillagászati Értesítő 1968. 2. sz. pp. 28-29. [SRG.]

Élet más bolygókon. Szerk.: Dala László. = Csillagászati Értesítő 1968. 2. sz. p. 29. Könyvismertetés. [SRG.]

ECHTER Tibor: Így élünk majd a világűrben. Hétköznapok az űrállomásokon. Csendélet a világűrben. = Delta 2. 1968. febr. 2. sz. pp. 22-27. [KSZ.]

A Krím rádiótávcsöve. = Delta 2. 1968. febr. 2. sz. pp. 38-39. [KSZ.]

MARON Ferenc: Sugárvihar teremtette az embert. Katasztrófák a kozmoszban, mutációk a Földön. = Delta 2. 1968. márc. 3. sz. pp. 30-32. Bruce Heezen amerikai geológus-geofizikus elmélete. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Igazolásra vagy cáfolásra váró hipotézis. = Delta 2. 1968. márc. 3. sz. p. 33. Tudományos hírmagyarázónk írja. Válasz az előző cikkre. [KSZ.]

FEJES István: Az égbolt talányai. Idegen világok üzennek? = Delta 2. 1968. máj. 5. sz. pp. 3-6. A rádiócsillagászatról. [KSZ.]

Mesterséges holdak nyomában. = Delta 2. 1968. aug. 8. sz. p. 37. Rádióösszeköttetést szolgáló parabolaantenna Novoszibirszk mellett. [KSZ.]

V. E.: Megfagyott kiáltás. 4000 éves naptár. = Delta 2. 1968. szept. 9. sz. pp. 6-7. Üzbegisztánban. [KSZ.]

FEJES István: Kozmikus villámok. = Delta 2. 1968. szept. 9. sz. pp. 8-10. A Nap rádiósugárzása és kitörései. [KSZ.]

(h.): Fekete bolygó a szőke Vénusz. Feltevések összeomlása a szimulátorban. = Delta 2. 1968. szept. 9. sz. p. 17. Mesterséges Vénusz-légkört hoztak létre a japán Fémkutató Intézetben. [KSZ.]

ECHTER Tibor: Kérdőjelek a világűr ostromában. Noé bárkái az űrben, mesterséges világűr a laboratóriumban. = Delta 2. 1968. szept. 9. sz. pp. 20-23. Űrbiológiai kísérletek. [KSZ.]

FEJES István: Élethű portré a Napról. Távcsövek a légkör felett. = Delta 2. 1968. dec. 12. sz. pp. 6-7. Műholdakról is észlelték a Napot. [KSZ.]

Milyen lesz a jövő évi kulturális program? A Pécsi Balett problémái és a csillagda építése a Város Tanács vb-ülésének napirendjén. = Dunántúli Napló 25. 1968. nov. 30. p. 4. "1968. nov. 29-én ülést tartott Pécs megyei jogú város végrehajtó bizottsága. Pécsett évek óta vajúdó, húzódó és csaknem mindenki által sürgetett probléma a csillagvizsgáló létesítése. Az elmúlt évek alatt igen sok elképzelés született, végül pedig - s ez szerepel a vb-ülés előtt is- az a terv "győzött", hogy a leendő csillagdát a Technika Háza tetején kell felépíteni, a középső padlástér kupolaszerű átalakításával." [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Az Uránusz és a Neptunusz. Amit a bolygókról ma tudunk. 8. = Élet és Tudomány 23. 1968. jan. 5. 1. sz. pp. 16-19. Hideg - és mégis meleg égitestek. "Holdrablás"? [VEJ.]

Napgyűrűk. A tudomány világa. Élet és Tudomány 23. 1968. jan. 5. 1. sz. p. 44. A John Hopkins Egyetem egyik kutatója négy gyűrűt fedezett fel a Nap körül. Feltevése szerint a Seki-Ikeya maradványai. A Die Weltwoche írása nyomán. [VEJ.]

Áram-gyűrű a Föld körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. jan. 5. 1. sz. p. 45. A korábbi feltételezést az Explorer-34 műszerei közvetlen méréssel bizonyították. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

A Tejút is mozog! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. jan. 12. 2. sz. p. 91. Keringésének központja a Szűz csillagképben van. A Volksstimme cikke nyomán. [VEJ.]

"Mesterséges napfogyatkozás". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. jan. 12. 2. sz. p. 91-92. A koronográf megalkotása. A Priroda írása alapján. [VEJ.]

A Szaturnusz atmoszférája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. jan. 12. 2. sz. p. 92. Kozirjev felfedezése. Az APN jelentése alapján. [VEJ.]

TERÉNYI Lajos: Nukleáris "égés" a Napban. = Élet és Tudomány 23. 1968. jan. 19. 3. sz. pp. 99-102. Hans A. Bethe fizikai Nobel-díjas tudós elmélete a termonukleáris reakciókról. [VEJ.]

A Jupiter mágnesessége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. jan. 19. 3. sz. p. 140. Aszimetrikus, vagyis eltér a bolygó forgástengelyétől. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Gyémánt a meteoritekben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. jan. 19. 3. sz. p. 140. Keletkezésük körülményeiről még viták vannak: egy nagyobb égitest darabjaiként magukkal hozzák, vagy ütközésük pillanatában keletkezik. A Science írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1967. december 1-31. = Élet és Tudomány 23. 1968. jan. 26. 4. sz. pp. 170-173. 60-90 millió kilométeres távolságból. A Kozmosz-sorozatban. Az űrkutatók nem "időre futnak". [VEJ.]

Kedves Olvasó . . . = Élet és Tudomány 23. 1968. febr. 2. 5. sz. pp. 194., 239. 1968. februártól júniusig az Úttörőszövetség, a TIT és a Magyar Televízió versenysorozatot rendez 13-14 éveseknek "Irány a Vénusz" címmel. A felkészüléshez közlik az Élet és Tudományban 1965-1967-ig megjelent csillagászati és űrkutatási cikkek jegyzékét, és az elmúlt évek ilyen tárgyú könyveit. [VEJ.]

A szaturnusz-gyűrűk vastagsága. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. febr. 2. 5. sz. p. 235. Újabb fényképfelvételek elemzése alapján kb. 900 méterre becsülik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Hanghullámok a Napban és a csillagokban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. febr. 2. 5. sz. p. 235. Megfigyelések szerint infrahangokról van szó, melyek a színképben vonalkiszélesedés formájában jelentkeznek. [VEJ.]

Elkészült az első holdglóbusz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. febr. 9. 6. sz. p. 281. A Hold túlsó oldalának többszöri lefényképezése után. Az APN jelentése alapján. [VEJ.]

Szintetikus grafit az űrkutatáshoz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. febr. 9. 6. sz. p. 281. Eddig nem ismert, új tulajdonságokkal rendelkező anyagokra van szükség. A Chemische Rundschau cikke alapján. [VEJ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: A Pluto. Amit a bolygókról ma tudunk. 9. = Élet és Tudomány 23. 1968. febr. 16. 7. sz. pp. 306-309. Aki "megálmodta" a Plutót: Percival Lowell. Egy fénypont elmozdul. Ami keveset róla tudunk. [VEJ.]

A Vénusz-4 "cukorzára". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. febr. 16. 7. sz. p. 332. Ha folyadékba merülne a leszálló egység, a cukor feloldódik, az antenna kinyílik. A Die Presse der Sowjetunion írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1968. január 1-31-ig. = Élet és Tudomány 23. 1968. márc. 1. 9. sz. pp. 411-414. Véget ért a Surveyor-program. Újabb Apolló-kísérlet. Jubilál a Kozmosz-sorozat. 1967 "mérlege". [VEJ.]

"Meleg foltok" a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. márc. 8. 10. sz. p. 476. A vékonyabb holdkéreg, tengerek, medencék fenekén figyelhetők meg. A Geophysical Abstracts írása nyomán. [VEJ.]

Szovjet óriástávcső - Chilének. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. márc. 15. 11. sz. p. 521. A 28 tonnás Makszutov-rendszerű 1 / 2,1 m-es távcső nagyon halvány csillagok fényképezésére szolgál. A Journal of the British Astronomical Association írása nyomán. [VEJ.]

Csillagászati tükör - de nem üvegből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. márc. 15. 11. sz. p. 521. Alumíniumból készül, örmény kutatók kísérlete. Már Newton is alkalmazott fémeket e célra. A Moscow News cikke nyomán. [VEJ.]

Kvarcból is, kerámiából is készíthető csillagászati tükör. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. márc. 15. 11. sz. p. 521-522. Amerikában kísérleteznek egy Cervit nevű kerámiával. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

Parlamenti interpelláció - csillagászati ügyben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. márc. 15. 11. sz. p. 522. Az angol parlament biztosítékot követel a tudósoktól arra vonatkozólag, hogy az Ikarusz nevű égitest nem ütközik össze a Földdel. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

Ismeretlen ásványok a 30 tonnás óriásmeteoritban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. márc. 15. 11. sz. p. 522. A Gobi-sivatagban talált, a világ harmadik legnagyobb meteoritjában olyan ásványkombinációkat találtak, melyek a Földön ismeretlenek. A The Journal of the British Astronomical Association írása alapján. [VEJ.]

KIEPENHEUER, K. O.: A Nap kutatásának időszerű kérdései. = Élet és Tudomány 23. 1968. márc. 22. 12. sz. pp. 531-535. Kiepenheuer a freiburgi Fraunhofer Intézet igazgatója. 1967-ben Budapestre látogatott, ezt a cikket az Élet és Tudomány számára írta. A címoldalon - p. 529. - színes Nap-fotó. [VEJ.]

Katasztrófa érte a Földet 700 000 évvel ezelőtt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. márc. 22. 12. sz. p. 571. Amerikai geológusok az óceán mélyén fellelt különös maradványok és a földtörténet egyes eseményei közötti összefüggésekből arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld valaha óriásmeteorral ütközött. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Milyen hatása van bolygónk felületére a Föld mágnességének? A rovat válaszol. = Élet és Tudomány 23. 1968. márc. 22. 12. sz. p. 574. Az élet léte és fejlődése szoros összefüggésben áll a mágneses tér létezésével. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1968. február 1-29-ig. = Élet és Tudomány 23. 1968. márc. 29. 13. sz. pp. 612-615. A Vosztok történetéből. Folytatódik a Kozmosz-sorozat. Vita az Apollóról. Ismét működik a Surveyor-7. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Amiről beszélnek. Volt-e víz a Holdon? = Élet és Tudomány 23. 1968. ápr. 5. 14. sz. pp. 639-641. Kanyargó völgyek arra utalnak, hogy rövid ideig tartó vízfolyások léteztek. [VEJ.]

M. H.: Fontos csillagászati események 1968-ban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. ápr. 5. 14. sz. p. 668. Égi "program" az év hátralévő részére. [VEJ.]

Az első nyugatnémet mesterséges hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. ápr. 5. 14. sz. p. 668. Juvelin tipusú rakétával lövik fel az "Azur"-t. A DPA jelentése. [VEJ.]

Mégis van légköre a Merkurnak! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. ápr. 12. 15. sz. p. 714. Kozirev felfedezése: főleg hidrogénből áll. A The Journal of the British Astronomical Association cikke alapján. [VEJ.]

A napkitörések korai felismerése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. ápr. 19. 16. sz. p. 765. Napkitörések előtt bizonyos, a Napból eredő rádiósugárzások intenzitása megnő. A Science News cikke szerint. [VEJ.]

Antianyag a Tejútrendszerben? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. ápr. 19. 16. sz. p. 765. Korábbi hiedelmeket cáfolnak egyes asztrofizikusok. A Journal of the British Astronomical Association cikke szerint. [VEJ.]

KULIN György: Az Ikarusz kisbolygó júniusi földközelsége. = Élet és Tudomány 23. 1968. ápr. 26. 17. sz. pp. 785-787. Az 1566. sorszámú kisbolygót Baade 1949. június 26-án fedezte fel. 1968. június 14-én 6,8 millió km-re halad el a Föld mellett. [VEJ.]

A 425 napos esztendő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. ápr. 26. 17. sz. p. 810. Óceáni korallokon található nyomokból következtetik, hogy mintegy 600 millió évvel ezelőtt az év-ciklusok eltértek a maitól. Ez a Föld keringésének, vagy/és tengelyforgásának változásából eredhet. A Scientific American és a New Scientist cikkei nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1968. március 1-31. = Élet és Tudomány 23. 1968. máj. 3. 18. sz. pp. 834-837. A Zond-4. Amerikai geofizikai holdak. [VEJ.]

ÖVEGES József: Szinkron holdak a láthatáron? Válaszoljon az olvasó! = Élet és Tudomány 23. 1968. máj. 3. 18. sz. p. 862. Miért nem lehet szinkron holdat egy-kétezer kilométeres magasságban üzemeltetni? [VEJ.]

Kőkorszakbeli "csillagvizsgáló" Örményországban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. máj. 10. 19. sz. p. 907. Régészeti feltárások során előkerült objektumok, melyek kétséget kizáróan csillagászati megfigyeléseket szolgáltak. A Szíriusz és a Nap megfigyelésére készültek. A Sky and Telescope és a Sciences et Avenir írásai nyomán. [VEJ.]

DETRE László: Üzenetek a kozmoszból vagy pulzáló rádióforrások? = Élet és Tudomány 23. 1968. máj. 17. 20. sz. pp. 924-926. A pulzárok felfedezése. A mienknél tökéletesebb civilizációk. Neutroncsillagok? [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 23. 1968. máj. 17. 20. sz. p. 959. Végh László tanár a Lunar Orbiter 5 holdszputnyik felvételén számos kis gömbölyű sziklatömböt vett észre. Hédervári Péter válasza szerint kidobott vagy legördülő vulkáni bombák lehetnek. [VEJ.]

LÓRÁNTH György: Érintkezés idegen világokkal. = Élet és Tudomány 23. 1968. máj. 24. 21. sz. pp. 963-967. G. W. Cameron amerikai csillagász számítása szerint átlagosan 300 fényév az a távolság, amely az intelligens lényekkel lakott bolygókat egymástól elválasztja. [VEJ.]

M. H.: A bjurakani teleszkópok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. máj. 24. 21. sz. p. 1003. Két óriásteleszkóp bemutatása fotókon. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1968. április 1-30-ig. = Élet és Tudomány 23. 1968. máj. 31. 22. sz. pp. 1043-1046. A Hold kutatása. Először mindig automatákkal. Apollo-űrhajók. Híradástechnikai vizsgálatokat. Nemzetközi egyezményt. [VEJ.]

CSANÁDY Sándor: Holdkövetés lézerrel. = Élet és Tudomány 23. 1968. jún. 14. 24. sz. pp. 1116-1119. Rubin lézer. Francia tudósok egy 15 és egy 30 joule-os lézer munkába állítását tervezik. Ezek a műszerek alkalmasak a Hold és különféle műholdak követésére, mérésére. [VEJ.]

SCHALK Gyula: Az Ikarusz kisbolygó és az általános relativitáselmélet. = Élet és Tudomány 23. 1968. jún. 14. 24. sz. pp. 1124-1125. A Newton által megfogalmazott mozgástörvények és az egyre pontosabb méréseken alapuló gyakorlat nem fedik egymást. Miért? [VEJ.]

Mesterséges hold ellenőrzi a repülőgép útját. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. jún. 14. 24. sz. p. 1148. Az ATS amerikai mesterséges holdak sokoldalúsága. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

1300 éves csillagászati obszervatórium. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. jún. 14. 24. sz. p. 1149. Koreában található, rendeltetését régészek és történészek kutatják. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Quasarok. = Élet és Tudomány 23. 1968. jún. 21. 25. sz. pp. 1169-1174. Csillagszerű rádióforrások (QSS) és csillagszerű objektumok (QSO). Milyen égitestek? Milyen messze vannak? Több milliárd fényévnyi távolság. [VEJ.]

M. H.: Új eredmények a pulzárok kutatásában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. jún. 21. 25. sz. p. 1193. A csillag fényingadozásai és rádióimpulzusai közötti összefüggés felfedezése. Valóságos természete még rejtélyes. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1968. május 1-31-ig. = Élet és Tudomány 23. 1968. jún. 28. 26. sz. pp. 1232-1235. A nyugat-európai űrkutatás. A franciák erőfeszítése. A kozmikus geodéziának. Nimbus-3. [VEJ.]

A Venusz radartérképe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. júl. 5. 27. sz. p. 1292. Készítették az arecibói óriás rádióteleszkóppal, mintegy 41,8 millió kilométerről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Milyen csillagászati távolság-egységek ismeretesek? A rovat válaszol. = Élet és Tudomány 23. 1968. júl. 12. 28. sz. p. 1367. [VEJ.]

SCHALK Gyula: Várható-e ritka vendégünk a sarki fény? = Élet és Tudomány 23. 1968. júl. 12. 28. sz. pp. 1313-1317. Formagazdagság. Hol fordul elő? Babona és tudomány. Keletkezése. A kutatások eredménye. Előrejelzés. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 23. 1968. júl. 12. 28. sz. p. 1331. A szökőnap miért február 24-e? Ponori Thewrewk Aurél válaszol. [VEJ.]

A felső légkör forgása a földtengely körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. júl. 12. 28. sz. p. 1340. Mesterséges holdak mérései, korábbi feltételezések cáfolata, ill. pontosítása. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: "Utazás a Holdra és a Hold körül . . . ". Beszélő képek. = Élet és Tudomány 23. 1968. júl. 19. 29. sz. pp. 1351-1354. A Ranger-9 űrhajó fénykép-sorozata. A Luna-9 fénykép-sorozata. [VEJ.]

GAGARIN, J. - LEBEGYEV, V.: Tájékozódás a kozmoszban. Kozmikus krónika. = Élet és Tudomány 23. 1968. júl. 26. 30. sz. pp. 1420-1423. Műszeres repülés. Illúziók. Az adatokat értelmezni kell. Félellipszis pálya. A csillagok igazítanak el. Az Aviacija i Koszmonavtika 1967 decemberi számában megjelent cikket feldolgozta: Nagy Ernő. [VEJ.]

Kozmikus sugárzás mérése alagútban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. júl. 26. 30. sz. p. 1433. A Mont Blanc alagútban végzett összehasonlító mérésekről. Az Umschau cikke alapján. [VEJ.]

A tízemeletes távcső felállítása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. aug. 2. 31. sz. pp. 1484-1485. A Kaukázusban lévő Zelencsuk 6 m-es tükrű távcsövének mechanikája. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Beszélgetés a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. aug. 2. 31. sz. p. 1485. A rádión kívül úgynevezett korpuszkuláris sugárzással is. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Újság - szöveg nélkül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. aug. 9. 32. sz. p. 1529. 1968 óta adja ki a Római Asztrofizikai Obszervatórium a Photografic Journal of the Sun (A Nap fotografikus újságja) fényképgyűjteményt, minden nap egy napfelvételt. [VEJ.]

Ionoszféra-vizsgálat napfogyatkozáskor. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. aug. 9. 32. sz. p. 1529. A nap-éj ciklustól eltérő körülmények között másként reagál az ionoszféra a napsugárzásra. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

KULIN György: Kedves Olvasó . . . "Fehér éjszakák". = Élet és Tudomány 23. 1968. aug. 16. 33. sz. p. 1538., 1583. Kulin György válaszol a Dosztojevszkij regényének alapjául szolgáló természeti jelenségről, a fehér éjszakákról. [SRG.]

Az űrhajósok mentőfelszerelése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. aug. 16. 33. sz. p. 1577. Túlélési felszerelés leszállás utánra, szárazon és vízen. A Die Presse der Sowjetunion írása alapján. [VEJ.]

SCHALK Gyula: Százéves a hélium. = Élet és Tudomány 23. 1968. aug. 23. 34. sz. pp. 1590-1595., címoldal. A színképelemzés feltárta a Nap összetételét. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika. = Élet és Tudomány 23. 1968. aug. 23. 34. sz. pp. 1615-1618. A rakétaszondák. Légkörkutatás rakétákkal. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Olaszország - szputnyiktávlatból. = Élet és Tudomány 23. 1968. aug. 30. 35. sz. p. 1676. A Nimbus-A jelzésű mesterséges hold felvétele. [VEJ.]

A Hold - majdnem gömb alakú. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. aug. 30. 35. sz. p. 1677. A korábbi mérésekkel és feltételezésekkel szemben. [VEJ.]

Balett-táncosok az űrhajózás szolgálatában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. szept. 6. 36. sz. pp. 1720-1721. A súlytalanság állapotában, valamint a nagyon gyors forgás közben fellépő szédülés összehasonlító vizsgálata. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

Új elmélet a holdkráterek kialakulásáról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. szept. 6. 36. sz. p. 1724. Kozmikus testek becsapódása, vagy vulkáni tevékenység? Az elmélet ez utóbbit említi, de a földiekétől eltérő lefolyással. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

-ri-: Szeptember 22-én napfogyatkozás lesz. = Élet és Tudomány 23. 1968. szept. 20. 38. sz. p. 1811. 10.43 és 12.55 között részleges napfogyatkozás lesz, 46 %-os Budapestről. A teljes napfogyatkozás Szibéria és Kína északnyugati részén látszik. [VEJ.]

Mentőfülke űrhajósok számára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. szept. 20. 38. sz. p. 1816. Az űrhajótól légmentesen elzárható kisebb fülke, mely önállóan is képes egy leszállási manővert végrehajtani. A Science News írása alapján. [VEJ.]

Az Androméda-köd valódi alakja? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. szept. 20. 38. sz. 1821. A Tautenburg Obszervatórium munkatársai megkísérelték rekonstruálni a galaxis térbeli formáját. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1968. július 1- augusztus 31. = Élet és Tudomány 23. 1968. szept. 27. 39. sz. pp. 1832-1835. Új adatok a Holdról és a Vénuszról. A bécsi űrkongresszus. [VEJ.]

LÓRÁNTH György: Közeleg a napfoltmaximum. = Élet és Tudomány 23. 1968. okt. 4. 40. sz. pp. 1886-1890. Periodikus változás. Kitörések. Így történik. Élettani hatások. Fokozott gondossággal. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Amiről beszélnek. A Szonda-5 útja a Hold körül és vissza. = Élet és Tudomány 23. 1968. okt. 4. 40. sz. pp. 1906-1908., címoldal. A Zond-5 1968. szeptemberi útja. [VEJ.]

Leszállás a Holdon számítógép-szimulátorral. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. okt. 4. 40. pp. 1914-1915. Ezt a manővert élesben nem lehet gyakorolni, megtanulni, szükséges az élethű labor-szimuláció. A Computers and Automation cikke alapján. [VEJ.]

MARIK Miklós: Amit ma az üstökösökről tudunk . . . = Élet és Tudomány 23. 1968. okt. 11. 41. sz. pp. 1928-1932. A Jupiter "közbeszól". Százmilliárd üstökös! Mag, kóma, csóva. Az "ellencsóva" rejtélye. Az üstökösök jövője. [VEJ.]

MARX György: Milyen mélyre hatolhat a fizikai kutatás? 1. = Élet és Tudomány 23. 1968. okt. 18. 42. sz. pp. 1971-1975. Az előadás 1968. ápr. 30-án hangzott el. Szövegét a Fizikai Szemle 1968. szeptemberi száma közölte. [VEJ.]

MARX György: Milyen mélyre hatolhat a fizikai kutatás? 2. = Élet és Tudomány 23. 1968. okt. 25. 43. sz. pp. 2031-2033. Nukleáris demokrácia. Még meddig érdemes? Otthonosan élni az univerzumban. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1968. szeptember 1-30. = Élet és Tudomány 23. 1968. okt. 25. 43. sz. pp. 2042-2045. A Föld-Hold-Föld űrhajó szerkezete. A pályahelyesbítés. A visszatérés. Új mesterséges holdak. [VEJ.]

POSONI Gábor: Kedves "Élet és Tudomány". = Élet és Tudomány 23. 1968. okt. 25. 43. sz. p. 2062. Marosvásárhelyről lefényképezte a szeptember 22-i részleges napfogyatkozást. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Nagy Ernő: Tíz év űrkutatás (Kossuth, 1967. 283 oldal). = Élet és Tudomány 23. 1968. okt. 25. 43. sz. p. 2063. Könyvismertetés. [VEJ.]

Az általános relativitáselmélet újabb igazolása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. nov. 1. 44. sz. p. 2109. A fénysugár görbülése erős gravitációs térben, a Merkúr perihéliumának eltolódása, az elektromágneses hullám rezgésszámának csökkenése gravitációs erőtérben. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

Az Androméda-köd magja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. nov. 1. 44. sz. p. 2109. Az Allegheny Obszervatóriumban sikerült lefényképezni. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

KULIN György: Miért törekszünk a Hold és a bolygók meghódítására? = Élet és Tudomány 23. 1968. nov. 8. 45. sz. pp. 2139-2143. Miként a világ, úgy az ember tudás- és ismeretvágya is végtelen. [VEJ.]

A Föld kialakulása - laboratóriumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. szept. 8. 45. sz. p. 2153. A Föld belsejében lévő anyagok rendszerének, helyzetének rekonstruálása. Az NBI alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1968. október 1-31. = Élet és Tudomány 23. 1968. nov. 15. 46. sz. pp. 2163-2166. Az olimpiai tévéközvetítésekről. Az új Szojuz-űrhajók. [VEJ.]

Természethű holdtérképek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. nov. 1. 46. sz. p. 2205. A holdképeket gömbfelületű ernyőre vetítik, így azok valósághű látszatot keltenek. A Communication of Lunar and Planetary Laboratory cikke nyomán. [VEJ.]

Űrutas baktériumok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. nov. 22. 47. sz. p. 2251. A súlytalanság és az erős sugárzás nagyban befolyásolja, olykor kedvezően, a baktériumok életműködését. Amerikai biológiai mesterséges hold-kísérletek. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

Idősebbek a csillagok, mint gondoltuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. nov. 29. 48. sz. p. 2301. Koruk - újabb vizsgálatok és számítások szerint - nem 10, hanem 20 milliárd évre tehető. Az Astrophysical Journal Letters írása nyomán. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Ilyen a Föld - 90 ezer kilométer távolságból! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. nov. 29. 48. sz. p. 2301. A Zond-5 fényképe. [VEJ.]

Kérdezz - Felelek. Hézső Rozália aradi olvasónk írja: Részleges napfogyatkozáskor miért kifli alakú a lombok között a Nap földre vetülő képe? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 23. 1968. dec. 6. 49. sz. p. 2311. [VEJ.]

Az első radarvisszhang az Ikarusról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 23. 1968. dec. 6. 49. A Massachusetts Institute of Technology kutatóinak sikeres kísérlete. Az Umschau írása nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1968. november 1-30. = Élet és Tudomány 23. 1968. dec. 20. 51. sz. pp. 2428-2431. Beregovoj. Zond 6. Irányított leszállás. A negyedik Proton. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Holdközelben. A szovjet és az amerikai holdkutatás egy évtizede. = Élet és Tudomány 23. 1968. dec. 27. 52. sz. pp. 2483-2486. Fényképek égi útitársunkról. A leszállás és visszatérés feltételei. [VEJ.]

VÁRKONYI Nándor: Sajnovics János és Hell Miksa vardői útja. = Életünk [6.] 1968. II. köt. pp. 79-87. Tanulmányok - közlemények. [SRG.]

HROMOVA, Natalja: Örökké nem lehet a bölcsőben élni... = Fáklya 12. 1968. ápr. 14. 7. sz. pp. 6-9. Alekszej Leonov festményeivel illusztrálva.; Az eddig "Szovjet Híradó" címmel megjelenő folyóirat neve év közben "Fáklya" lett, de elődjének évfolyam-sorszámozását folytatta. [ZSE.]

RYLE, Martin: Rádiógalaxisok és quasarok 1. = Fizikai Szemle 18. 1968. jan. 1. sz. pp. 5-10. [SRG.]

SANDAGE, Allan R.: Rádiógalaxisok és quasarok 2. = Fizikai Szemle 18. 1968. jan. 1. sz. pp. 10-12. [PIR.]

BALÁZS Lajos: Gravitációs kollapszus és a csillagok halála. = Fizikai Szemle 18. 1968. jan. 1. sz. pp. 31-33. Kip S. Thorne cikke nyomán. Science, 1965. Vol. 150. No. 3704. [PIR.]

HÉDERVÁRI Péter: A napszél és a földcsóva. = Fizikai Szemle 18. 1968. febr. 2. sz. pp. 36-40. [PIR.]

Tíz év űrkutatás. A Központi Asztronautikai Szakosztály tudományos ülésszaka. = Fizikai Szemle 18. 1968. febr. 2. sz. pp. 64-66. [PIR.]

BENCZE Pál - VERŐ József: A magnetoszféra. = Fizikai Szemle 18. 1968. márc. 3. sz. pp. 65-69. [PIR.]

GYÖRGYI Géza: A Kepler-probléma "rejtett" szimmetriáiról. = Fizikai Szemle 18. 1968. máj. 5. sz. pp. 142-145. [PIR.]

FERENCZ Csaba - PÁPAY Zsolt: Az ionoszféra vizsgálatának egyik módja mesterséges holdak segítségével. = Fizikai Szemle 18. 1968. jún. 6. sz. pp. 161-166. [PIR.]

ÉMEDI István: Űrrakéták repülési ideje. = Fizikai Szemle 18. 1968. jún. 6. sz. pp. 176-179. [PIR.]

ETTER Kálmán: Űrkutatás a bélyegen. = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. pp. 5-6. [SRG.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Az űrkutatás eredményeiből. 3. Versenyfutás a Vénusz felé. = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. pp. 11-12. [SRG.]

KULIN György: Élet a kozmoszban. = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. pp. 14-16. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Kiepenheuer, K. O.: A Nap. Budapest, 1967. = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. p. 16. Könyvismertetés. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Sandner, Werner: Trabanten in Sonnensystem. Mannheim, 1966. = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. p. 16. Könyvismertetés. [SRG.]

Galileinek nehéz volt - ma sem könnyű... = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. p. 16. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. pp. 21-23. -th- [ifj. Bartha Lajos]: Elkészült a világ legnagyobb távcsöve.; i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: Újabb óriásműszer-tervek.; [ifj. Bartha Lajos:] Német-francia rakétakísérlet.; Hajók navigációja - mesterséges holddal.; S. B.: Mesterséges holdak adatai a magnetoszféráról.; Fejes István: A Magellán-felhők hatása Tejútrendszerünkre.; F. I. [Fejes István]: Tervek új óriás rádióteleszkópok építésére.; Mikrometeoritszámlálás léggömbről.; Nagy sebességű csillagszerű rádióforrás.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: A leg...; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Újabb gyűrűrendszer a Szaturnusz körül. [SRG.]

KULIN György: Hogyan olvassuk le az időt az égről? = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. pp. 25-26. [SRG.]

KULIN György: Súlytalanság az égi mechanikában. = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. pp. 28-29. A székesfehérvári Uránia avatása.; A romániai amatőrcsillagászat.; Újabb távcső Kaposvárról (Kovács János).; Szitás Zsuzsa: A németországi amatőrcsillagászat köszöntése.; Almár Iván: Feladat a Baráti Kör tagjai részére. [SRG.]

Kérdések-válaszok. = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. p. 30. K. [Kulin György]: Mennyi idő alatt esne a Föld a Napba?; Mit értünk egy bolygó lapultsága alatt?; Mit értünk albedo alatt?; Hogyan képzeljük el látóhatárunkhoz viszonyítva az égi egyenlítő helyzetét?; K. [Kulin György]: Miért mondjuk a távcsövekre egyszer azt, hogy reflektor, máskor azt, hogy refraktor? [SRG.]

A csillagos égbolt. = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. p. 32. [SRG.]

A Lunar Orbiter-5 felvételeiből. = Föld és Ég 3. 1968. 1. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

KULIN György: Jurij A. Gagarin. = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. első belső borító. A televizióban 1968. márc. 28-án elmondott megemlékezése. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: A múlt év fényes üstököse. = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. p. 37. Mitchel-Jones-Gerber 1967f üstökös. [SRG.]

RAPCSÁNY Mihály: Felhívás az amatőrökhöz a Nap megfigyelésére. = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. p. 37., hátsó belső borító. [SRG.]

K. [KULIN György]: Az UFO-k fizikája és metafizikája... = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. p. 37. [SRG.]

LOVAS Miklós: A Piszkéstetői Obszervatórium. = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. pp. 38-40. [SRG.]

MOISZA János: Felhívás a Csillagászat Baráti Köre Tagjaihoz! = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. p. 40. Júliusban Katowicébe és Krakkóba szervez tanulányi kirándulást az Uránia Csillagvizsgáló. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Lépcsők a Hold felé. = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. pp. 44-46. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Az űrkutatás eredményeiből. 4. A Hold "geológiája." = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. pp. 49-50. [SRG.]

Ejnar Hetzsprung a modern asztrofizika úttörője. = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. p. 50. [SRG.]

- th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Születő csillagok az Orion-ködben? = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. p. 50. [SRG.]

SZEGHY Imre: Híres csillagásznők a múltban. = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. pp. 53-54. Hypatia.; Lepaute Hortenzia.; Herschel Karolin.; Leavitt Henrietta. [SRG.]

A Hold krátereinek keletkezéséről. = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. p. 54. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. pp. 58-59. Greenwich, a "Királyi Csillagvizsgáló".; -th- [ifj. Bartha Lajos, ifj.]: Napkutatás mesterséges holdról.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Egy röntgenforrás különös viselkedése. [SRG.]

SCHALK Gyula: Száz éven át a húsvét nyomában. = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. pp. 61-62. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az Auriga. = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. pp. 63-64. [SRG.]

A csillagos égbolt 1968. május-június hónapban. = Föld és Ég 3. 1968. 2. sz. p. 64. [SRG.]

NAGY Ernő: Az olasz űrkutatásról. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. pp. 71-73. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Felhívás a csillagászat barátaihoz. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. p. 73. A közelgő naptevékenységi maximumkori sarki fények. A Perseida-meteorraj észlelése. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Űrkutatási visszapillantás. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. pp. 74-76. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Automata űrrandevú, tv-holdak... = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. p. 76. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A csillagszerű rádióforrások távolsága. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. pp. 80-82. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Ahnert, Paul: Kalender für Sternfreunde 1968. Leipzig. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. p. 82. Könyvismertetés. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Naef, A. Robert: Der Sternhimmel. Aarau, 1968. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. p. 82. Könyvismertetés. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Nagy Ernő: Tíz év űrkutatás. Budapest, 1967. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. p. 82. Könyvismertetés. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. pp. 87, 90-91. -th- [ifj. Bartha Lajos]: Az Icarus kisbolygó földközelben.; ifj. Bartha Lajos: A kozmikus röntgenforrások kutatása.; Új Változó Csillag Katalógus.; Schalk Gyula: Költözik a Mexikói Asztrofizikai Obszervatórium.; Schalk Gyula: A Csillagászati Egység értéke. [SRG.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. pp. 92-94. Kulin György: A távcsőépítés iskolája. 1.; Ponori Thewrewk Aurél: A különös Nova Delphini és megfigyelése. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. pp. 94-95. K. [Kulin György]: A mátrai "Medve."(Fehér István).; K. [Kulin György]: Amatőr leleményesség (Bozó Árpád József).; K. [Kulin György]: Mikor lesz csillagvizsgálója Várpalotának?; Parallaktikus távcsőállvány. [SRG.]

Kérdések - válaszok. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. p. 95. Kulin György válasza a napkeltéről és napnyugtáról Fehérmező László kérdésére. [SRG.]

A csillagos égbolt 1968. július-augusztusban. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. p. 96. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A földi élet és a Világegyetem. = Föld és Ég 3. 1968. 4. sz. pp. 102-103. [SRG.]

TIT Uránia Csillagvizsgáló és Csillagászati Űrkutatási Választmány: Moisza János gyászjelentése. = Föld és Ég 3. 1968. 4. sz. p. 103. Az Uránia bemutató csillagásza 1968. máj. 26-án, 51 éves korában elhunyt. [SRG.]

BARTHA Lajos - SZILVAY Péter: Az űrkutatás eredményeiből. = Föld és Ég 3. 1968. 4. sz. pp. 107-109. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Egy új égitestcsoport: a pulsar. = Föld és Ég 3. 1968. 4. sz. p. 109. [SRG.]

ETTER Kálmán: Bélyegek és csillagászati számok. = Föld és Ég 3. 1968. 4. sz. pp. 112-113. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A neutrinócsillagászat első meglepetése. = Föld és Ég 3. 1968. 4. sz. pp. 113-115. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Naptevékenység: maximum előtt vagy után? = Föld és Ég 3. 1968. 4. sz. p. 115. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 3. 1968. 4. sz. pp. 121-122. ifj. Bartha Lajos: Gamma Cassiopeaie - fellángolás előtt?; [ifj. Bartha Lajos:] Hideg, vörösöninneni ködöt fedezett fel...; [ifj. Bartha Lajos:] Az árapálykeltő erő és a földrengések.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: A szupernova-kitörések okairól.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Ókori obszervatórium Örményországban?; ifj. Bartha Lajos: Új, fényes üstökösök.; Bartha Lajos: Újabb mesterséges égitestek.; [ifj. Bartha Lajos:] Az RS Ophiuchi novaszerű változócsillag fellángolása.; [ifj. Bartha Lajos:] Erős meteorrajok jelentkeztek 1967 augusztusában... [SRG.]

KULIN György: A távcsőépítés iskolája. 2. Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 3. 1968. 4. sz. pp. 123-124. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 3. 1968. 4. sz. pp. 125-127. yA.: A Föld és Ég Olvasóinak Baráti köre ülései 1968 első felében.; Dunaújvárosi dokumentumok (Rapcsány Mihály).; Mécs Miklós: Kis távcsővel is lehet szép munkát végezni.; Amig a tiszaszederkényi Uránia megépül...; Nasmyth-távcső refraktorral (Vegerer Ödön).; Tóth Sándor (Mártély): Saját készítésű amatőr refraktor.; Gőbel Csaba: Ifjú csillagász távcsöve.; Pusztai Lajos: Orosházi festőművész távcsöve. [SRG.]

Csillagos ég 1968 szeptember-október. = Föld és Ég 3. 1968. 4. sz. p. 128. [SRG.]

RUBÓCZKY István: A csillagászati ismeretterjesztés fontossága. A csillagászat szerepe a világnézet kialakításában. = Föld és Ég 3. 1968. 5. sz. pp. 135-137. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Óriás távcsövek. = Föld és Ég 3. 1968. 5. sz. p. 137. [SRG.]

NADIRJAN, Vartan: Bjurakan szeme. = Föld és Ég 3. 1968. 5. sz. pp. 142-144. A Bjurakani Asztrofizikai Obszervatóriumról. A fordító - Gesztesi Albert - kiegészítésével. [SRG.]

SCHALK Gyula: George Ellery Hale emlékezetére (1868-1938). = Föld és Ég 3. 1968. 5. sz. pp. 144-145. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: A Nova Vulpeculae száz napja. = Föld és Ég 3. 1968. 5. sz. p. 145. A Nova Vul 1968. Bartha Lajos és Szilvay Péter is megfigyelte. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 3. 1968. 3. sz. p. 153. [ifj. Bartha Lajos:] Kisebb csillagászati hírek.; [ifj. Bartha Lajos:] Rosino, Leonida: A csillagok fizikája. Budapest, 1967. Könyvismertetés. [SRG.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 3. 1968. 5. sz. pp. 154-157. Uránia Csillagvizsgáló: Felhívás az Uránia Csillagvizsgálókhoz és az amatőrökhöz.; Hédervári Péter: Működő vulkánok a Holdon?; Kulin György: A távcsőépítés iskolája. 3. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 3. 1968. 5. sz. p. 158 Székesfehérvár (Párniczky József holdfotója).; Cluj (Irimes Romulus).; Érd (Mike Jenő távcsöve). [SRG.]

SCHALK Gyula: A Cepheus. = Föld és Ég 3. 1968. 5. sz. p. 159. [SRG.]

A csillagos ég 1968 november-december hónapokban. = Föld és Ég 3. 1968. 5. sz. p. 160. [SRG.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Csendes félév - gazdag program az űrkutatásban. = Föld és Ég 3. 1968. 6. sz. pp. 165-167. [SRG.]

HEGYESSY Péter: Csillagászok Baráti Köre V. Országos Találkozója Egerben. = Föld és Ég 3. 1968. 6. sz. pp. 172-173., első belső borító. 1968. augusztus 16-19. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Emlékezés Albert Ferencre a csillagász-ismeretterjesztőre. = Föld és Ég 3. 1968. 6. sz. pp. 173-174. Albert Ferenc egykori lakóházát emléktáblával jelölték meg Egerben a Baráti Kör találkozóján résztvevők. [SRG.]

ALMÁR Iván: Házilag készített planetárium. = Föld és Ég 3. 1968. 6. sz. p. 175. [SRG.]

ERDŐS [Tamás] - HEGYESSY [Péter] - SCHALK [Gyula]: Tanulmányút a katowicei nagy Planetáriumba. = Föld és Ég 3. 1968. 6. sz. pp. 184-185., hátsó belső borító. [SRG.]

KULIN György: A távcsőépítés iskolája. 4. Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 3. 1968. 6. sz. pp. 186-188. [SRG.]

LAJTAI István: Épül a Csepel Művek Munkásotthona. = Föld és Ég 3. 1968. 6. sz. pp. 189. Tetején kupola lesz, 50 cm átmérőjű Nasmyth-szerelésű távcső elhelyezésére. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az Orion. = Föld és Ég 3. 1968. 6. sz. pp. 189-191. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: A bolygók kelése nyugvása 1969-ben. = Föld és Ég 3. 1968. 6. sz. pp. 191-192. [SRG.]

A csillagos égbolt 1969 január-februárban. = Föld és Ég 3. 1968. 6. sz. p. 192. [SRG.]

BELUSZKY Pál: Varga Márton emlékezete. = Földrajzi Közlemények 16. 1968. 4. sz. pp. 337-338. A csillagászati könyvet (A Tsillagos égnek és a Föld golyóbissának az ő tüneménnyeivel eggyütt való természeti előadása, s megesmertetése. Nagyvárad, 1809.) is szerző Varga Márton (1767-1818) élete és munkássága. [KSZ.]

REGŐCZI Emil: Kruspér István emlékezete. = Geodézia és Kartográfia 20. 1968. 2. sz. pp. 81-86. Kruspér István születésének 150. évfordulóján, 1968. jan. 25-én, a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában elhangzott emlékbeszéd. Megkoszorúzták az itt elhelyezett szobrát az emlékünnepély résztvevői. [KSZ.]

MIHÁLY Szabolcs: Módszer a mesterséges holdak egyenlítői koordinátáinak meghatározására. = Geodézia és Kartográfia 20. 1968. 3. sz. pp. 177-180. [KSZ.]

FIALOVSZKY Lajos: Az egyszerű meridiánkereső egy változata. = Geodézia és Kartográfia 20. 1968. 3. sz. pp. 212-215. A Sarkcsillag teodolittal történő megfigyelésével. [KSZ.]

HOMORÓDI Lajos: Kozmikus háromszögelés a Karib-tenger felett. = Geodézia és Kartográfia 20. 1968. 4. sz. pp. 295-296. [KSZ.]

HALMOS Ferenc - SZÁDECZKY-KARDOSS Gyula: A "Tudományos vizsgálatok mesterséges holdak észlelésével" és a "Mesterséges holdakról készült felvételek redukciója" című tanácskozások. Prága, 1968. április 22-27. = Geodézia és Kartográfia 20. 1968. 4. sz. pp. 300-302. [KSZ.]

HOMORÓDI Lajos: A Hold fényképezésének néhány adata. = Geodézia és Kartográfia 20. 1968. 4. sz. pp. 303-304. Az 1966. aug. 10-én felbocsátott Lunar Orbiter fényképezési technikája. [KSZ.]

DRAHOS Dezső - HORVÁTH Ferenc - TARCSAI György: Mesterséges holdak Doppler-görbéinek geodéziai alkalmazásai. = Geodézia és Kartográfia 20. 1968. 5. sz. pp. 335-338. [KSZ.]

BOGNÁR Gábor: La lune - Der Mond - The Moon - La Luna. (A Hold). 1:5 000 000 Hallwag, Bern, 1967. = Geodézia és Kartográfia 20. 1968. 6. sz. p. 476. A Svájcban kiadott holdtérkép ismertetése. [KSZ.]

LE MINH TRIET: A földmágneses háborgások terjedése és ennek következménye. = Geofizikai Közlemények 17. 1968. 4. sz. pp. 51-61. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

VÁRKONYI Nándor: Sajnovics János vardői levele. A Vénusz átvonulásának megfigyelése. = Haj-dú-Bihari Napló 25. 1968. ápr. 28. 99. sz. p. 11. [HAD.]

GÖTZ G[usztáv].: Kozmosz-206. = Időjárás 72. 1968. máj-jún. 3. sz. p. 188. [SRG.]

KOPPÁNY Gy.: Űrkutatási Szeminárium a moszkvai légkörfizikai Intézetben. = Időjárás 72. 1968. júl-aug. 4. sz. p. 254. [SRG.]

GÖTZ G[usztáv].: Műhold-felvételek alkalmazása a hajózási útvonalak kijelölésében. = Időjárás 72. 1968. júl-aug. 4. sz. p. 255. [SRG.]

GÖTZ G[usztáv].: Új mesterséges holdak. = Időjárás 72. 1968. szept-okt. 5. sz. p. 319. Orbiting Geophysicala Observatory 1968. márc. 4-i fellövéséről. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: ENSZ-konferencia a világűr kutatásáról és békés felhasználásáról. = Időjárás 72. 1968. nov-dec. 6. sz. pp. 376-377. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: Űrkutatási Konferencia Szófiában. = Időjárás 72. 1968. nov-dec. 6. sz. pp. 378. [SRG.]

GÖTZ G[usztáv].: Az ESRO mesterséges holdjai. = Időjárás 72. 1968. nov-dec. 6. sz. p. 381. [SRG.]

GÖTZ G[usztáv].: A meteorológiai megfigyelések új eszköze: a mesterséges hold. = Időjárás 72. 1968. nov-dec. 6. sz. p. 382. [SRG.]

"A Nap hangja". Csillagászati hét Győrött. = Kisalföld 24. 1968. szept. 24. 224. p. 1. Ha az időjárás is úgy akarta volna, akkor a részleges napfogyatkozás megfigyelésével kezdődött volna vasárnap délelőtt a TIT csillagászati szakosztályának egyhetes rendezvénysorozata Győrött. A sűrű felhők azonban valamennyiünket megfosztottak e ritka tünemény észlelésétől, a vasárnapi program így a bevezető előadás után a baráti kör megszervezésére korlátozódott, a mezőgazdasági szakiskolában. A csillagászati hét megnyitója tegnap délután 5 órakor volt a vagongyári szakkörben, munkaértekezlettel, és a baráti kör tagság szervezésével egybekötve. Kedden és pénteken este, ha csillagos lesz az ég, távcsöves bemutatót tart a szakosztály a nagyközönség részére a Rába Művelődési Ház tetején.
Szerdán és csütörtökön kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők a természettudományos előadóteremben a vagongyári csillagász szakkör és az előadóterem anyagát. Szerdán, csütörtökön és szombaton este fél 6 órai kezdettel hangzik el három előadás a természettudományos előadóteremben: Patay Károly, a megyei szakosztály titkára "A csillagászati hét jelentősége a nyugtalan Nap évében" című előadását A Nap hangja, Napfogyatkozás című filmek követik, Molnár Ottó mérnök "A csillagászat megfigyelő műszereiről" című előadását diafilmek illusztrálják, Kárpát József Az üstökösök című előadását hasonló című film kíséri. [SRG.]

KIRÁLY Imre: Ősanyagok nyomában "Repülő csészealjak pedig nincsenek". = Kisalföld 24. 1968. szept. 27. 227. p. 6. "Meg kell mutatni a népnek a világmindenség csodálatos titkait, be kell vezetni a tudomány kimondhatatlanul gazdag kincstárába". A csillagászat baráti köre V. országos találkozóján hangzottak el ezek a szavak a Győr-Sopron megye TIT-küldöttének, Patay Károlynak hozzászólásában - 1923-ban Kalocsán a Haynald obszervatóriumban Fényi Gyula világhírű csillagász mellett tettem meg az első lépéseket a pályán - mondja a nyugalmazott iskolaigazgató. - Azóta képezem magam. Minden évben megtartjuk a találkozót. Az idei Egerben volt. A hazai amatőr csillagászok mellett részt vettek csehszlovák, jugoszláv, román és német kollégáink is. - Mi volt a találkozó célja? - Elsősorban ismereteink bővítése. Olyan neves csillagászok előadásait hallgattuk, mint dr. Kulin György, dr. Zétényi Endre, Szimán Oszkár, dr. Almár Iván.
Az előadások az űrkutatás időszerű problémáitól az asztrofizikai számítások grafikus módszereiig jóformán minden témát érintettek. A legnagyobb érdeklődést dr. Kulin György "Űrkutatás és jövőnk" című előadása keltette. Ebben elmondotta, hogy 2000-ben mintegy hétmilliárd ember él majd a földön. Ki kell lépnünk a naprendszerbe, hogy energiát kapjunk. A következő évszázadokban megváltozik majd az emberek életmódja, életről alkotott felfogása, egységes nyelvet alakítanak ki és egységesedni fog a tudomány is. Ez a hipotézis. Ha el akarjuk hagyni a Föld légkörét, fejleszteni kell az űrhajókat, a hajtóműveket. A mai űrjárműveinkkel a hozzánk legközelebb lévő álló csillagot, az Alfa Ceantaori(!) Proximát 44000 év alatt érnénk el. Érdekes volt még az Uránia Csillagvizsgáló igazgatóhelyettesének előadása a legfiatalabb csillagokról. Beszélt a keletkezésükről, korukról, s hogy melyik részében vannak a világegyetemnek.
Tudott dolog, hogy ma is keletkeznek és elpusztulnak csillagok, így a folyamat megfigyelhető. … - A csillagászat baráti köre milyen feladatokat tűzött maga elé? - A csillagászatnak két fő iránya van: az akadémikus vagy tudományos és a popularizációs ág, amely a tudományos kutatásokat egyszerűbb nyelvre fordítja le. Ez a mi feladatunk. Magunk készítette távcsövekkel magyarázzuk az égi jelenségeket a városok és falvak lakóinak. - Az amatőr csillagászok véleménye szerint élnek-e emberek a Földön kívül? - Minden kutatónak az a véleménye, hogy igen. Az égitestek között feltétlenül van olyan, ahol éppen úgy megvan minden adottság az élethez, mint a mi bolygónkon. -
Sokat beszélitek mostanában a repülő csészealjakról. Mi a véleménye erről? - Véleményem szerint ilyenek nincsenek. A túlhajtott fantázia torzszülöttei ezek. Felhőfoszlányokat, vagy porréteget néznek annak. - Milyen tervei vannak a jövőre? - Részt veszek minden tudományos konferencián, s ezeket népszerűsítem szerény ismertetéseimmel. Legfőbb vágyam hogy a kalocsai obszervatórium újból munkához láthasson, a háborúban ugyanis széthordták. - Mit üzen a nem csillagászoknak? - Többet érdemes foglalkozniuk a világmindenség jelenségeivel, hogy jobban megértsék a Földön történteket. [SRG.]

BARÁT József: Szelek, istenek, műszerek. = Légkör 13. 1968. 4. sz. pp. 77-79. Az ókori népek a természet jelenségeit az istenek cselekedeteiként fogták fel. [SRG.]

ALMÁR Iván: "Mesterséges csillag" és előre jelzett meteor a júniusi égen. = Magyar Hírlap 1. 1968. aug. 7. p. 6. [SRG.]

NÉMEDI István: A klasszikus mechanika általános elvei a változó tömegű pontrendszerek körében. = Magyar Fizikai Folyóirat 16. 1968. 1. füz. pp. 53-59. Csillagászati és rakétatechnikai vonatkozásokkal. [KSZ.]

T. Gy.: Kvantummechanika és fizikai világkép. Müller Antal. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. = Magyar Fizikai Folyóirat 16. 1968. 1. füz. p. 312. Könyvismertetés. [KSZ.]

  BORSA Gedeon: Magyar könyvesház. Kötéstáblából előkerült ismeretlen, XYI. századi bártfai nyomtatványok. = Magyar Könyvszemle 84. 1968. ápr-jún. 2. sz. pp. 196-200. Csillagászat: (pp. 197-198): III. Egyetlen levélnyi töredék maradt fenn egy tizenhatodrét alakú magyar nyelvű kalendáriumból, amely mind nyomdai kivitel, mind tartalmi beosztása szempontjából beleilleszkedik a XVI. századi bártfai naptárak sorozatába. Ezek, mint általában a korabeli hasonló jellegű kiadványok, a szorosabb értelemben vett naptárból és a várható eseményeket tartalmazó ún. prognosztikonból állnak. Ez utóbbi két részre oszlik: a történelmi események jóslására és a holdfázisok várható alakulására időjárási prognózissal. A hallei töredék ez utóbbiból származik és két levelet teljesen, kettőnek pedig csak kb. egyharmadát tartalmazza.
A többi kiadásokkal összevetve ez a "D" jelű, negyedik ív első és negyedik, ill. ötödik és nyolcadik levele. Ez utóbbin végződik az egész nyomtatvány. A fennmaradt szövegrészek nem árulják el, hogy melyik évre szólnak. A bártfai nyomda működésének kezdete (1577) és a töredéket megőrző kötéstábla évszáma (1588), amint erről a fentiekben már szó volt, időhatárok közé fogják e nyomtatvány elkészültét is. Miután a kalendáriumokat általában már az előző év végén kinyomtatják, a naptár, amelyből ez a néhány levél fennmaradt, az 1578 - 1589 évek egyikére szól. Ebből az időszakból csupán három ilyen kiadvány maradt fenn, amelyek egyikével sem egyezik. A szövegben található holdfázisok alapján lehetőség mutatkozott az év meghatározására. Sajnálatos módon azonban ezek kiszámításába - a bártfai nyomtatvány szövege alapján - sorozatos hibák csúsztak, amelyek lehetetlenné teszik a valódi évszám megállapítását. (PONORI THEWREWK Aurél szíves közlése).
A holdfázisokra közölt adatok a számításba jöhető évek közül legközelebb az 1579. esztendőhöz állnak. Ez a naptár ma példányban már nem ismert, de megjelenését több korabeli forrás is bizonyítja. Az egyik a bártfai tanács felterjesztése II. RUDOLF király 1579. február 8-i rendeletére, amelyben sommásan felsorolták David GUTGESELL sajtójának termékeit. Ezek között szerepeltek már naptárak: "Calendaria". Ugyanerről a nyomtatványról Kassa város levéltárában is maradtak fenn adatok. GUTGESELL 1578. szeptember 12-én kelt levelében arról írt a kassai tanácsnak, hogy mellékelve ajándékként megküldi az 1579-re szóló kalendáriumát. Ennek számításait - Kassa város földrajzi helyét véve alapul - egy krakkói tudós végezte. A tanács 1578. szeptember 15-i ülésén a naptárt bemutatták, a fenti levelet felolvasták és október 29-én a naptárakért tíz rénes forintot fizettek ki jutalomként GUTGESELLnek.
Feltehető, hogy ebből a naptárból maradt fenn a hallei könyvtár egyik kötetének tábláján ez a fentiekben ismertetett töredék. [SRG.]

A Tudományos Minősítő Bizottság újjáválasztott szakbizottságai. Fizikai és csillagászati Szakbizottság. = Magyar Tudomány 75.(13.) 1968. jan. 1. sz. pp. 52-53. Elnök: Nagy Károly, titkár: Nagy László. [KSZ.]

BÍRÓ Gábor: Adalékok a pozitivizmus fizikatörténeti gyökereihez. = Magyar Tudomány 75.(13.) 1968. júl-aug. 7-8. sz. p. 418-427. Galilei kutatási módszere a dinamikai megalapozásában.; A Newton-féle általános tömegvonzás törvény felfedezésének útja.; Newton kutatási módszere az általános tömegvonzás törvény felfedezésében.; Newtonianizmus.; A következtetések extrapolálása. [KSZ.]

A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya osztályvezetőségi beszámolója. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 18. 1968. 2. sz. pp. 111-136. Elhangzott 1968. máj. 7-én. Csillagászat: pp. 119. (műszerezettség), 131-132. (Csillagvizsgáló Intézet, Napfizikai Obszervatórium), 134-135. (Csillagászati Bizottság, Szputnyikmegfigyelési Albizottság), 136. (Nemzetközi Napfizikai Szimpózium volt Budapesten, 1967. szept. 4-8-ig.) [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászat és kultúránk 1. = Népművelés. 15. 1968. jan. 1. sz. pp. 15-16. [PTA.]

FERENCZ Csaba: Űrkutatás. = Népművelés. 15. 1968. febr. 2. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászat és babona 2. = Népművelés. 15. 1968. febr. 2. sz. pp. 24-26. [PTA.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászat és Biblia. = Népművelés. 15. 1968. márc. 3. sz. pp. 19-20. [PTA.]

FERENCZ Csaba: Űrkutatás 2. = Népművelés. 15. 1968. márc. 3. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászat és mitológia. = Népművelés. 15. 1968. ápr. 4. sz. pp. 17-18. [PTA.]

FERENCZ Csaba: Űrkutatás 3. = Népművelés. 15. 1968. ápr. 4. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: Űrkutatás 4. = Népművelés. 15. 1968. máj. 5. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászat és időbeosztás. = Népművelés. 15. 1968. máj. 5. sz. pp. 18-19. [PTA.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászat és történelem. = Népművelés. 15. 1968. júl. 7. sz. pp. 16-17. [PTA.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászat és vallás. = Népművelés. 15. 1968. aug. 8. sz. pp. 17-18. [PTA.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászat és ünnepeink. = Népművelés. 15. 1968. szept. 9. sz. pp. 25-27. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászat és építészet. = Népművelés. 15. 1968. okt. 10. sz. pp. 19-21. [PTA.]

HÉDERVÁRI Péter: A világmindenség titokzatos tagjai: a quasarok. = Népszabadság 26. 1968. szept. 3. 206. sz. p. 10. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Ha majd az ember eljut a Holdra. = Népszabadság 26. 1968. szept. 24. 224. sz. p. 10. [KSZ.]

NAGY Ernő: Az Apollo-program. Tudomány és Technika. = Népszabadság 26. 1968. okt. 15. 242. sz. p. 9. [SRG.]

SOMLYÓ Zsuzsa: Húszezer kilométer repülőgépen, vonaton, autón. Ahol a csillagrendszerek robbanásainak titkait kutatják. = Ország Világ 12. 1968. márc. 20. 12. sz. pp. 4-5. Beszélgetés Victor Ambarcumján professzorral a bjurokáni obszervatórium igazgatójával. [SRG.]

Jurij Gagarin. = Ország Világ 12. 1968. ápr. 3. 14. sz. pp. 8-9. Emlékezés. [SRG.]

Az űrhajósok napján. = Ország Világ 12. 1968. ápr. 17. 16. sz. p. 5. Április 12-e az űrhajósok napja a Szovjetunióban. Ezen a napon emlékeznek az emberek Jurij Gagarinra. A Szovjetunió budapesti nagykövetének küldött többszáz levélről. [SRG.]

"Mértékutáni szabóság" -űrutasok számára. - Riport a világ legkülönösebb gyárából. - = Ország Világ 12. 1968. jan. 8. 12. sz. p. 9. [SRG.]

HEGEDÜS Géza: Stonehenge csöndje. = Ország Világ 12. 1968. júl. 24. 30. sz. pp. 5-6. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Ember készül a Holdra. = Ország Világ 12. 1968. okt. 2. 40. sz. p. 6. [SRG.]

Megszelidíthető-e az Ikarus kisbolygó? = Ország Világ 12. 1968. okt. 16. 42. sz. p. 9. Az Ikarus 19 évenként halad el a Föld közelében. [SRG.]

A földrengést a Nap okozza? = Ország Világ 12. 1968. okt. 16. 42. sz. p. 9. Ha a Nap háborog a Föld reng erre megállításra jutott John f. Simpson a Goodyear Aerospace Corporation kutatója. [SRG.]

A Szonda 5. = Ország Világ 12. 1968. okt. 23. 43. sz. p. 31. Keresztrejtvény a Hold körüli pályáról visszatért szondáról. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Két szoba összkomfort - a világűrben. A világ legnagyobb űrhajójának próbaútja. = Ország Világ 12. 1968. nov. 6. 45. sz. pp. 8-9. A Szojuz 3 űrhajó 1968. okt. 26-án indult útjára Georgij Beregovoj űrhajóssal. [SRG.]

-ó - gy.: Akikről a csapatban beszélnek. Csillagok. = Pajtás 23. 1968. jan. 11. 1. sz. p. 12. Kulin György levelezőtársa Vályi Zoli. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Mikor utazunk a csillagokba? = Pajtás 23. 1968. jan. 18. 2. sz. pp. 18-19. [SRG.]

KULIN György: Irány a Vénusz. Átszállóhely a Holdon. = Pajtás 23. 1968. febr. 29. 8. sz. pp. 18-19. [SRG.]

KULIN György: Milyen a világ a Vénuszon. = Pajtás 23. 1968. márc. 14. 10. sz. pp. 18-19. [SRG.]

Búcsú Jurij Gagarintól. = Pajtás 23. 1968. ápr. 4. 13. sz. p. 2. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Űrbusz a Holdba. "Az úton nem szabad megállni..." = Pajtás 23. 1968. máj. 16. 19. sz. pp. 20-22. Űrtalálkozókról. [SRG.]

Úton a Hold felé. = Pajtás 23. 1968. nov. 7. 44. sz. pp. 12-14. Georgij Tyimofejevics Beregovoj a Szojuz-3 űrhajósa. [SRG.]

HÁVEL József: Manővereznek a Szojuzok. Okos glóbuszok az űrhajón. Televíziós adás a kozmoszból. = Reggeli Hétfői Hírek 12. 1968. okt. 28. 44. sz. p. 1. [SRG.]

GAUSER Károly: Manőverezés, összkomfortos űr. = Reggeli Hétfői Hírek 12. 1968. okt. 28. 44. sz. p. 12. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Holdkutatás 1967-ben. 2. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. jan. 1. sz. p. 14. [SRG.]

-cz n-: Bemutatjuk a "Vosztok"-hordozórakétát indítás előtt. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. febr. 2. sz. p. 7. [SRG.]

ZSUKOV, Gennagyij: Ha bajba kerül az űrhajós. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. márc. 3. sz. p. 5. Az űrhajósok megmentéséről szóló megállapodás, az ENSZ közgyűlés jóváhagyásával. [SRG.]

-l. i.- [LŐRINCZ István]: Lépésenként - a holdutazás felé. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. márc. 3. sz. p. 17. [SRG.]

Szovjet és amerikai rakéták-űrállomások. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. ápr. 4. sz. p. 15. James E. Webb a NASA igazgatójának nyilatkozata. [SRG.]

Jurij Alekszejevics Gagarin 1934-1968. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. máj. 5. sz. p. 3. Nekrológ. [SRG.]

A Holdra irányított lézersugarak. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. júl. 8. sz. p. 5. Kísérletképpen USA hat obszervatóriumából a Surveyor-7 szonda leszállóhelyére lézersugarat irányítottak. [SRG.]

-l. i.- [LŐRINCZ István]: 25 mesterséges hold az új japán űrkutatási programban. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. szept. 9. sz. p. 12. [SRG.]

LŐRINCZ István: A Szonda-5 űr-bravúrja. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. nov. 11. sz. p. 3., 12. [SRG.]

Apollo-7. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. nov. 11. sz. pp. 12-13. [SRG.]

LŐRINCZ István: Tapasztalt sas a Szojuz-3 fedélzetén. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. dec. 12. sz. p. 3., 14. [SRG.]

Űrgolyóstoll. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. dec. 12. sz. p. 5. Két bécsi technikus találmányáról. [SRG.]

Jelentés a NASA tevékenységéről. = Repülés, Űrrepülés 21. 1968. dec. 12. sz. p. 6. Michael Getler cikkének ismertetése, amely az amerikai űrhajózás anyagi nehézségeiről szól. [SRG.]

SUGAJEV, V.: Megfejtik a tunguszkai meteorit titkát? = Szovjet Híradó 12. 1968. jan. 14. 2. sz. p. 9. [ZSE.]

MOSZJAKOVA, Margarita: Robi, a csillagász. = Szovjet Híradó 12. 1968. febr. 4. 3. sz. p. 9. A címben szereplő Robi neve Robert Vitolnieks. Az ADS nem ismer tőle cikket.; Az eddig "Szovjet Híradó" címmel megjelenő folyóirat neve év közben "Fáklya" lett, de elődjének évfolyam-sorszámozását folytatta. [ZSE.]

MARIK Miklós: A Venus új arca. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 99. 1968. ápr. 4. sz. pp. 152-155. A Természettudományi Közlöny folytatódott "Természet Világa Természettudományi Közlöny" címmel. Évfolyamszámozását folytatta és a Természettudományi Közlöny alcímet feltüntette. [PIR.]

MARX György: Világítótornyok az Univerzumban: A quasarok. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 99. 1968. máj. 5. sz. pp. 202-204. [PIR.]

Léteznek-e civilizációk a Földön kívül? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 99. 1968. máj. 5. sz. pp. 225-228. A Televízió "Tudósklub" műsorának anyaga. [PIR.]

NAGY Ernő - SINKA József: Kozmikus szemeink. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 99. 1968. jún. 6. sz. pp. 242-245. [PIR.]

MARX György: Világítótornyok az Univerzumban: A quasarok. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 99. 1968. júl. 7. sz. pp. 308-310. [PIR.]

Az űrkutatás értelme. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 99. 1968. okt. 10. sz. pp. 416-418. A Televízió "Tudósklub" műsorának anyaga. [PIR.]

BALÁZS Lajos: Mi újság Piszkéstetőn? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 99. 1968. dec. 12. sz. pp. 544-545. [PIR.]

BAY Zoltán: Az ember és világa. A kozmológia mai problémái. = Új Látóhatár (Irodalmi és politikai folyóirat, München) 11. 1968. márc-ápr. 2. sz. pp. 147-162. A csillagászat, a csillagfejlődés és a kozmológia összefoglaló ismertetése. [KSZ.]

A csillagászok métere. = Univerzum 12. 1968. jan. 1. (131.) sz. pp. 56-59. A "Problemy" cikke nyomán. [ZSE.]

SCSEGLOV, V. P.: Ulug-Bek szamarkandi obszervatóriuma. = Univerzum 12. 1968. febr. 2. (132.) sz. pp. 8-15. [ZSE.]

Távoli szupernova-robbanás. = Univerzum 12. 1968. máj. 5. (135.) sz. pp. 79-80. A "Zemlja i Vszelennaja" cikke nyomán. Az NGC 3389-ben. [ZSE.]

DUCROCQ, A.: A Forbush-effektus. = Univerzum 12. 1968. jún. 6. (136.) sz. pp. 47-54. [ZSE.]

SZOKOLOV, A. G.: Korszerű rádióteleszkópok. = Univerzum 12. 1968. aug. 8. (138.) sz. pp. 46-54. [ZSE.]

MANDELSTAM, Sz. L.: A Nap röntgensugárzása. = Univerzum 12. 1968. okt. 10. (140.) sz. pp. 20-28. [ZSE.]

RÓKA Gedeon: Az orvosmeteorológia és a kozmikus hatások. = Világosság 9. 1968. febr. 2. sz. pp. 105-107. [KSZ.]

GAUSER Károly: A repülő csészealjak legendája. = Világosság 9. 1968. febr. 2. sz. pp. 108-113. [KSZ.]

A világ legnagyobb távcsövei. = Világosság 9. 1968. márc. 3. sz. p. 182. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Mit tudunk a csillagok kialakulásáról? = Világosság 9. 1968. jún. 6. sz. pp. 345-351. [KSZ.]

BALÁZS Béla. A galaxisok felfedezésétől a világmodellekig. A modern kozmológia útjai. = Világosság 9. 1968. nov. 11. sz. pp. 672-679. [KSZ.]

          1969.

BOSCHKE, F. L.: Hat nap alatt? Ford.: Botond-Bolics György. Budapest, 1969. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 324 p. Felelős szerkesztő: Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

CHIS, Gheorghe: Csillagászattan. Tankönyv a XII. osztály számára. Ford.: Pál Árpád. Bukarest, 1969. Editura Didacticá si Pedagogicá. 152 p., 116 ábra, 1 térk. mell. Az 1964-es első kiadást többször újra kiadták, az 1969-es ezek egyike. [SZF.]

  Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 260 p. [SRG.]

Csillagászati kisenciklopédia. Szerk.: Róka Gedeon, Kulin György. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 236 [7] p., 36 t. Szaklektorok: Almár Iván, Balázs Béla, Kulin György, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Amiről a Hold mesél ... Budapest, 1969. Minerva, Alföldi Nyomda. 207 p. /Minerva zsebkönyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Detréné Balázs Júlia. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Vizsgálatok az összehasonlító planetáris morfológia köréből. Doktori értekezés. Budapest, 1969. A szerző 1969-es doktori értekezésének eredeti példányához, egy szintén írógéppel írt és beköttetett 1970-es kiegészítés is kapcsolódott: Hédervári Péter: A Csendes-óceán délnyugati részének kéregszerkezete és kapcsolata az elsüllyedt kontinentális tömegekkel (Archaeo, Fijia, Tasmantis és Archeo Melanesia). Kiegészítő tanulmány a "Vizsgálatok az összehasonlító planetáris morfológia köréből" című doktori értekezéshez. Budapest, 1970. Kézirat. 15 p. [REZ.]

A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 253 p. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Verne, a technika álmodója. Budapest, 1969. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 283 p. Felelős szerkesztő: Ponori Thewrewk Aurél. Horváth Árpád a tudomány- és technikatörténész szemével ismerteti Verne műveit. A tudományos és technikai újdonságok és meglátások között számos csillagászati dolog szerepel.
Csillagászati részek főleg: p. 61. Jacque Arago csillagász, Verne barátja.; pp. 62-81. Utazás a Holdba (1865). Utazás a Hold körül (1870).; pp. 132-137. csillagászok fokmérései.; pp. 139-140. A prémvadászok (1873), napfogyatkozásokról is.; pp. 155-158. Hector Servadac. Utazás a Naprendszeren át (1877).; pp. 171-173. A zöld sugár (1882).; pp. 267-270. Az arany meteor. Hajsza a meteor után (1919).; p. 272. "A magyar Verne-olvasó tudósok közül Eötvös Lórándot, Cholnoky Jenőt, Konkoly-Thege Miklóst, Kövesligethy Radót említem meg. Róluk közvetlen értesülésekből tudom, milyen szívesen fordultak Vernéhez." [KSZ.]

Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet. L-Zs. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. 1104 p. Munkatársak között ifj. Bartha Lajos; Csillagászok életrajzai: Lakits Ferenc. p. 19.; Lassovszky Károly. pp. 32-33.; Mahler Ede. pp. 123-124.; Mikoviny Sámuel. pp. 213-214.; Nagy Károly. p. 272.; Pasquich János. pp. 362-363.; Sajnovics János. p. 560.; Schenzl Guidó. pp. 584-585.; Schulhof Lipót. pp. 602-603.; Tass Antal. p. 826.; Terkán Lajos. p. 845.; Tittel Pál. p. 871.; Vállas Antal. pp. 946-947.; Weinek László. pp. 1030-1031.; Weiss Ferenc. p. 1032.; Wodetzky József. p. 1050.; Zách János Ferenc. p. 1059. [SRG.]

MARIK Miklós - PONORI THEWREWK Aurél: Modern csillagászati világkép. Budapest, 1969. Tankönyvkiadó Vállalat, Szegedi Nyomda. 187 p. /Középiskolai szakköri füzetek./ [KSZ.]

MARX György: Jövőnk az Univerzum. Budapest, 1969. Magvető Könyvkiadó, Szegedi Nyomda. 397 p., 24 t. /Elvek és utak./ Korábban megjelent cikkeinek (változatlan vagy átdolgozott) gyűjteménye. A szerző utószava Budapesten, 1968. márc. 31-én kelt. [SRG.]

MARX György: Kimeríthetetlen anyag. Budapest, 1969. Magvető Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 110. p. /Gyorsuló idő./ A kötetet a "Gyorsuló idő", a "Szélesedő látóhatár" és a "Kimeríthetetlen anyag" részek alkotják. Utóbbi részben (pp. 77-110.) van néhány csillagászati vonatkozású szöveg. [KSZ.]

Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. 347 p. Kiadja a szocialista országok tudományos akadémiáinak a "Tudományos kutatások mesterséges holdak megfigyelései segítségével" problémáival foglalkozó többoldalú együttműködési bizottsága. Szerkesztőbizottság: az MTA Csillagászati Bizottságának Szputnyikmegfigyelési Albizottsága. Almár Iván, Ferencz Csaba, Ill Márton, Joó István, Rabi I., Szabó Gyula, Tóth György. Felelős szerkesztő: Almár Iván. A cím orosz és angol nyelven is. A tanulmánykötet írásai orosz, német, angol, francia szövegűek, amelyekben kisebb-nagyobb terjedelmű magyar nyelvű kivonatok és összefoglalók vannak. [KSZ.]

NÉMEDI István: Elemi asztronautikai példatár. Budapest, 1969. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. 166 p. /Asztronautikai közlemények./ 378 űrhajózási feladat és megoldása. A kiadó neve a fedőlapon: "MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya" az utolsó lapon: "MTESZ Központi Titkárság Asztronautikai Szakosztály". [KSZ.]

RÉDEY István: Földrajzi helymeghatározás. Budapest, 1969. Terra, Akadémiai Nyomda. 154 p. /Műszaki értelmező szótár. 29./ Német, angol és orosz szójegyzékkel. A szerző munkatársa: Lukács Tibor. Lektorálta: Sárdy Andor. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1969. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 3-65. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1969-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 67-83. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1967. március 31 - 1968. április 1.). In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 84-90. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumának működése 1967-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 91-95. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak 1964-1967. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 96-117. [SRG.]

KULIN György: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 118-133. Beszámolók: Zétényi Endre Eger; Lendvai László Fűzfőgyártelep; Szitter Béla Győr; Szabó Gyula Miskolc; Takács Ferenc M. Nyíregyháza; Tóth László Pécs; Márki-Zay Lajos Szeged; Hajmási József Székesfehérvár; Dankó Sándor, Tokody Lajos Szolnok. [SRG.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 134-145. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Hell Miksa expedíciója és a csillagászati egység kérdése. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 146-164. [SRG.]

SPENCER, Brookes J.: A Zeeman effektus felfedezése napfoltokban. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 165-168. Ford.: Kovács Ágnes. [SRG.]

HOWARD, R.: Mágneses terek és a napciklus. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 169-172. Ford.: Kovács Ágnes. [SRG.]

ABONYI Iván: A szoláris szélről. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 173-183. [SRG.]

MARIK Miklós: Mágnesség a csillagászatban. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 183-200. [SRG.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Kozmikus geodézia. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 201-215. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A mai csillagászat szerepe a tudományos világnézet kialakításában. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 216-228. [SRG.]

LOVAS Miklós: Nóvák és szupernóvák. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 229-249. [SRG.]

SIPOS Viktor: A Nap állásának meghatározása elemi geometriai úton. In: Csillagászati évkönyv az 1969. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1968. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 250-257. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A csillagászat tárgya, felosztása, rövid története. In: Csillagászati kisenciklopédia. Szerk.: Róka Gedeon, Kulin György. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 9-19. [KSZ.]

BALÁZS Béla - PONORI THEWREWK Aurél: A csillagászati kutatási eljárások fizikai alapjai. In: Csillagászati kisenciklopédia. Szerk.: Róka Gedeon, Kulin György. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 20-51. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az égbolt. In: Csillagászati kisenciklopédia. Szerk.: Róka Gedeon, Kulin György. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 52-67. [KSZ.]

KULIN György: A Naprendszer. In: Csillagászati kisenciklopédia. Szerk.: Róka Gedeon, Kulin György. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 68-117. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Átlagcsillagok. In: Csillagászati kisenciklopédia. Szerk.: Róka Gedeon, Kulin György. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 118 -151. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Változócsillagok. In: Csillagászati kisenciklopédia. Szerk.: Róka Gedeon, Kulin György. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 152-169. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagcsoportok. In: Csillagászati kisenciklopédia. Szerk.: Róka Gedeon, Kulin György. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 170-176. [KSZ.]

BALÁZS Béla: A Tejútrendszer. In: Csillagászati kisenciklopédia. Szerk.: Róka Gedeon, Kulin György. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 177-196. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A csillagok kialakulása és fejlődése. In: Csillagászati kisenciklopédia. Szerk.: Róka Gedeon, Kulin György. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 197-216. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A galaxisok világa. In: Csillagászati kisenciklopédia. Szerk.: Róka Gedeon, Kulin György. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 217-236. [KSZ.]

BERKES Zoltán: 1969: ismét napfoltmaximum! In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1969. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1968. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 37-40. [VSK.]

KULIN György: Csillagászat - űrhajókkal, mesterséges égitestekkel. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1969. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1968. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 115-118. [VSK.]

LÓRÁNTH György: A "csillagvárosok" fényei. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1969. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1968. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 169-173. [VSK.]

NAGY Ernő: Űrkutatás 1967 második és 1968 első felében. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1969. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1968. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 203-207. [VSK.]

PETŐ Gábor Pál: Tudósítás a Holdról. In: Fiúk Évkönyve 1969. Összeállította: Karádi Ilona. Budapest, 1968. Móra Könyvkiadó. pp. 322-326. [SRG.]

KULIN György: Társkeresés a Földön kívül. In: Fiúk Évkönyve 1969. Összeállította: Karádi Ilona. Budapest, 1968. Móra Könyvkiadó. pp. 327-330. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: A világűr Kolumbusza. In: Fiúk Évkönyve 1969. Összeállította: Karádi Ilona. Budapest, 1968. Móra Könyvkiadó. p. 331. Gagarin halála. [SRG.]

MARX György: A szerző életrajza. In: Fred Hoyle: Osszián küldetése. Tudományos-fantasztikus regény. Budapest, 1969. Kozmosz könyvek. pp. 219-223. /Kozmosz fantasztikus könyvek./ Fred Hoyle életrajza. [KSZ.]

MARX György: Érintkezés a csillagok között. In: Fred Hoyle: Osszián küldetése. Tudományos-fantasztikus regény. Budapest, 1969. Kozmosz könyvek. pp. 225-229. /Kozmosz fantasztikus könyvek./ Rádiókapcsolat civilizációk között. [KSZ.]

NAGY István György. A megvalósult álom. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 9-17. [KSZ.]

SINKA József: Utak a világűrben. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 18-27. [KSZ.]

NAGY Ernő: Az űrrepülés eszköze: a rakéta. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 28-42. [KSZ.]

SIMONFFY Géza: A jövő rakétái. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 43-51. [KSZ.]

NAGY Ernő: Hogyan irányítják a rakétát. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 52-67. [KSZ.]

NAGY Ernő: Mesterséges égitestek. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 68-78. [KSZ.]

SINKA József: Új eszközök a csillagászat szolgálatában. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 79-91. [KSZ.]

SINKA József: A világűr fizikája. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 92-104. [KSZ.]

ECHTER Tibor: Űrkutatás és biológia. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 105-115. [KSZ.]

ECHTER Tibor: Ember a világűrben. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 116-133. [KSZ.]

KATONA Zoltán: Űrrepülés és távmérés. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 134-140. [KSZ.]

KATONA Zoltán: A hírközlés új utakon. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 141-154. [KSZ.]

DALA László: Az első évtized eredményei. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 155-164. [KSZ.]

MARIK Miklós: Ismerkedjünk meg a Holddal. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 165-194. [KSZ.]

NAGY István György: Laboratórium a Holdon. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 195-199. [KSZ.]

NAGY Ernő: Holdjárművek. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 200-204. [KSZ.]

MARIK Miklós: Ami a Hold után következik. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 205-217. [KSZ.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Az első emberek a Holdon. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 218-231. [KSZ.]

Űrhajósok arcképcsarnoka (1969. július 16-ig). In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 232-238. [KSZ.]

A mesterséges égitestek kivonatos jegyzéke. Összeállította: Érdi-Krausz György. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 239-246. [KSZ.]

NAGY Ernő - NAGY István György: Kislexikon. In: A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nagy István György. Budapest, 1969. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 247-253. [KSZ.]

LUKÁCS Tibor: A halhatatlan Gagarin. In: Lányok Évkönyve 1969. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1968. Móra Könyvkiadó. p. 167. Nekrológ. [SRG.]

KULIN György: A Vénusz felszínén. In: Lányok Évkönyve 1969. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1968. Móra Könyvkiadó. pp. 168-171. [SRG.]

Láczy Jakab, Erdélyi (16. sz. közepe), csillagász. Életéről és működéséről alig tudunk, nevét Gemma Frisius 1563-ban megjelent Aritmetikájának egy fejezete őrzi. Neve: Transylvanus - Erdélyi - nyilván szülőföldjére utal. Az általa írt fejezet Tabulae Astronomicae Inservientis Doctrinae Ascensiorum Signorum Zodiaci in Sperga recta et in obliqua ad eluetiones poli 48 et 52 gradum (Wittebergae, Excudebat Iacobus Lacius Transylvanus. Anno MDLXIII). - Irodalom: Csillagászati Lapok 1938. 2. sz. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 12. [SRG.]

Lakits Ferenc (Pécs, 1850. febr. 19. - Budapest, 1920.), tanár, számtanácsos, csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 12. Egyetemi tanulmányait 1880-ban Budapesten fejezte be, majd két évig Göttingenben, Berlinben, Bonnban csillagászati tanulmányokat folytatott. 1882-től 1886-ig a műegyetemen a geodéziai tanszéken Kruspér István mellett tanársegéd, emellett az evangélikus főgimnáziumban helyettes tanár.
1885-ben a posta-takarékpénztárnál számvizsgáló, majd számtanácsos, később államvasúti főellenőr lett. 1890-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseinek egyik központi titkárává választották meg. Csillagászati tanulmányai közül különösen az üstökösökkel foglalkozók emelkednek ki. Szakkérdésekben élénk vitái voltak Konkoly Thege Miklóssal. Fizikai és csillagászati irányú cikkei a Matematikai és Fizikai Lapokban, továbbá a Természettudományi Közlönyben jelentek meg. - Fő műve: Az Ó-gyallai csillagvizsgáló földrajzi szélessége. Budapest, 1812-1883. [SRG.]

Lassovszky Károly (Gyetva, 1897. márc. 23. - Boston, USA, 1961. dec. 20.), csillagász, geofizikus, a fizikai tudományok kandidátusa (1952). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 32-33. Előbb a budapesti Földrengési Számoló Intézetben, majd 1921-től a budapesti szabadság-hegyi (sváb-hegyi) Egyetemi Csillagvizsgálóban dolgozott. Ugyanitt 1938-tól 1943-ig igazgató és 1949-ig az egyetemi Csillagászati Intézetének vezetője. 1956-ig az Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetnek munkatársa. 1956-ban külföldre távozott. 1957-től haláláig az USA-ban a Smithsonian Asztrofizikai Intézetben dolgozott.
Főként csillagászati fényességmérésekkel és az optikai műszerek elméletével foglalkozott. A Geofizikai Intézetben Oszlaczky Szilárddal a földkéregre ható árapályerőt tanulmányozta. Utolsó munkái a mesterséges holdak fényképezéssel végzett helyzet-meghatározásának pontosságát tárgyalják. Ismeretterjesztő tevékenységet is végzett. - Fő művei: A Mars bolygó. Pécs, 1924.; A világrendszerek. Budapest, 1929.; Csillagászati és Meteorológiai Lexikon. Budapest, é. n.; A nap és a hold gravitációs hatása a graviméter-mérésekre (Oszlaczky Szilárddal. Budapest, 1952. [SRG.]

Lévay Ede (Nagyvárad, 1864. ápr. 18. - Budapest, 1928. dec. 30.): tanár, matematikus. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Második kötet. L-Z. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 67. Műve: Csillagászati és fizikai földrajz (Budapest, 1913.) [SRG.]

Liesganig, Joseph (Graz, 1719. febr. 12. - Lemberg, 1799.), tanár, matematikus, mérnök és csillagász, jezsuita. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 71-72. Több alapvonalat mért, melyeket háromszögláncolatokkal kötött össze. Legelőbb Kelet-Galícia térképét készítette el, majd 1759-1763 között Alsó-Ausztriában két bázist mért. Ezek közül a bécsújhelyit kívánta a Dunántúl területével összekapcsolni. Hazánkban Csurog és Kistelek között 1769-ben újabb bázist mért és ennek végpontját Szeged, Török-Kanizsa és Zenta tornyain át összekapcsolta Péterváraddal. Méréseit Bogdanich Imre Dániel ismételte meg és javította. - Irodalom: Trájber István: Földmérés hazánkban a XVIII. sz. közepén. = Geodéziai Közlemények 1932. [SRG.]

Lugossy József (Felsőbánya, 1812. dec. 3. - Debrecen, 1884. márc. 7.): nyelvész, orientalista, az MTA tagja (l. 1841., r. 1858.). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Második kötet. L-Z. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 99. Írt többek között az ősmagyarok csillagászati ismereteiről. Fő műve: Magyar csillagisme. [SRG.]

Madarassy János (Apátfalva, 1741. aug. 28. - Eger, 1814. ápr. 18.), csillagász, matematikus, r. k. pap. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 110-111. Egerben, majd Nagyszombatban tanult, 1766-tól az egri felsőbb szeminárium, majd a Lyceum tanára, ahol többek között elméleti és gyakorlati csillagászatot is tanított. Esterházy Károly egri püspök 1774-ben két évre Bécsbe küldte, hogy az ottani egyetemi csillagvizsgáló igazgatója Hell Miksa mellett, ismereteit bővítse. Eközben az Egerben épülő csillagvizsgáló berendezését és könyvtárának beszerzését is ellenőrizte. 1776-1784 között az egri csillagda igazgatója.
Meghatározta a város földrajzi helyzetét, megfigyelte a Jupiter bolygó holdjait, a csillagok fedését a Hold által. Észleléseit a Hell által szerkesztett bécsi csillagászati évkönyv 1778- és 1779-es köteteiben közölte. 1783-ban megvált az intézettől, ezután már csak egyházi hivatalokat töltött be. - Irodalom: ifj. Bartha Lajos: Csillagásztorony és csillagászati múzeum Egerben. = Technikatört. Szemle 1967. 1-2. sz. [SRG.]

Mahler Ede (Ciffer, 1857. szept. 28. - Budapest, 1945. jún. 29.), történész, régész, egyetemi tanár, az MTA lev. tagja (1909). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 123-124. Eleinte a bécsi egyetemen matematikusnak és csillagásznak készült, és csak később, kronológiai tanulmányainak kapcsán kezdett az ókori keleti népek történetével alaposan foglalkozni. 1878-88-ban a Magyar Háromszögméreti Számító Hivatal segédmérnöke, ill. mérnöke volt. 1880-ban a budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1898-ban magántanára, 1905-ben rendkívüli majd 1914-től nyilvános rendes tanára az egyiptológiának és asszirológiának, amelyeknek művelésében nemzetközi nevet szerzett. [SRG.]

Marczell György (Pozsony, 1871. ápr. 10. - Budapest, 1943. febr. 1.), meteorológus. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 138-139. A budapesti egyetem bölcsész karának volt hallgatója. 1894-ben lépett a Meteorológiai Intézet kötelékébe. Előbb a kiskartali csillagdában tevékenykedett, 1900-tól a tervei alapján felépített ógyallai meteorológiai és földmágnességi obszervatórium vezetője volt. 1904-ben a budapesti Meteorológiai Intézethez került, 1927-ben aligazgatója, 1933-ban igazgatója lett. 1934-ben nyugdíjba vonult. Ő volt hazánkban a mikroklimatikus megfigyelések módszerének és az eredmények matematikai feldolgozásának első művelője, de ugyanúgy a magaslégkör-kutatás megalapítója is. [SRG.]

Mártonffi Antal (?1740., 1750.? - Gyulafehérvár, 1799. nov. 19.), csillagász, r. k. pap. 1782-ben a gyulafehérvári papnevelde tanára volt. Amikor Batthyány Ignác püspök csillagvizsgáló létesítését határozta el, Bécsbe küldte Hell Miksa mellé csillagászati tanulmányokat folytatni. Az ott töltött néhány év alatt (1788-1792) a Gyulafehérváron tervezett intézet műszereinek beszerzéséről is gondoskodott. A csillagvizsgáló 1794-ben kezdte meg működését, felszerelése a maga korában kiváló volt. Művében nemcsak az obszervatóriumot ismertette, hanem az akkoriban használatos műszerek részletes leírását és a műszerhibák elméletét is tárgyalta. E téren munkája a 18. században jóformán egyedülálló. - Irodalom: Tass Antal: A magyar csillagászat története. In: Stella 1928. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 161. [SRG.]

Massány Ernő (Kispalugya, 1878. nov. 26. - Budapest, 1946. jún. 3.), meteorológus, csillagász. A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet. 1902-től az Országos Meteorológiai Intézet munkatársa előbb az ógyallai obszervatóriumban, 1904-től Budapesten. 1917-ben ideiglenesen nyugdíjba ment, ekkor átvette az albertfalvai repülőgépgyár igazgatását. 1927-ben reaktiváltatta magát, attól kezdve a Meteorológiai Intézet prognózisosztályának a vezetője 1943-ig, amikor helyettes igazgató címmel vonult nyugalomba. - Irodalom: Réthly Antal: Massány Ernő emlékezete. = Időjárás 1947. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 164. [SRG.]

Mayer Lambert Ferenc (Tepl, Cseho., 1795. szept. 26. - Krukanitz, 1865. aug. 7.): cseh származású premontrei szerzetes és csillagász, egyetemi tanár. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Második kötet. L-Z. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 176. 1835-ben a budai egyetemi obszervatórium vezetésével bízták meg és az egyetemen csillagászatot tanított. [SRG.]

Mikoviny Sámuel (Ábelfalva, 1700. - Trencsén, 1750. márc. 26.), matematikus, mérnök és térképész, korának jelentős magyar polihisztora, a tudományos kartográfia első magyar művelője, a magyar műszaki felsőoktatás úttörője. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 213-214. Bécsben, Altdorfban és Jénában tanult, majd a szász herceg udvari matematikusa lett. 1727-ben Esterházy gróf hívta haza Tatára. 1728-tól 1735-ig Pozsony vármegye mérnöke. Közben valószínűleg J. J. Marinoninál, a bécsi hadmérnöki akadémia vezetőjénél tanult térképészetet.
1728-tól kezdve végzett hazánkban földrajzi helymeghatározásokat és felméréseket. 1731-ben kapcsolódott be III. Károly rendeletére Bél Mátyás nagyszabású földrajzi vállalkozásának előkészítő munkálataiba. A Notitia Hungariae 1735-1742 között megjelent négy kötetében tizenegy megyetérképe jelent meg, amely azonban csak töredékét jelenti térképészeti működésének. Térképeinek nagyobb része kiadatlan maradt. A kör négyszögesítésével foglalkozó értekezéseiért és térképészeti működéséért, elsősorban Bél Mátyáshoz írt Epistola... (1732) című munkájáért, melyben a korszerű térképezés csillagászati, mértani, mágneses és hidrografikai módszereit ismertette, a berlini tudományos akadémia tagjává választotta. [SRG.]

Móra Károly, Moravecz (Sternberg, Morvaország, 1899. szept. 30. - Budapest, 1938. márc. 29.), csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 242. Kövesligethy Radó tanítványa a budapesti tudományegyetemen, ahol 1932-ben avatták a csillagászat, a fizika és matematika doktorává. Doktori értekezését az MTA adta ki. A budapesti egyetemen 1924-től a kozmográfiai tanszéken lett tanársegéd, 1931-32 között a lipcsei csillagvizsgálóban, a következő évben Hamburgban és Heidelbergben dolgozott. 1933-ban az Asztrofizikai Obszervatóriumhoz került, és Tass Antal igazgató nyugalomba vonulása után 1935-ben őt bízták meg a Svábhegyi Csillagvizsgáló vezetésével.
A budapesti egyetemen két féléven át a csillagászat helyettes tanára volt. Nevezetesebb dolgozatai az RV Tauri-típusú R Scuti változó csillagokra, az M 67 csillaghalmaz csillagainak helyzetére és saját mozgására, valamint kisbolygók vizsgálatára vonatkoznak. Több fejezetet írt a Természettudományi Társulat kiadásában megjelent A csillagos ég című kiadványban. [SRG.]

Nagy Károly (Rév-Komárom, 1797. dec. 6. - Párizs, 1858. márc. 2.), matematikus, csillagász, közgazda és publicista, az MTA tagja (lev. 1832, rendes 1835). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 272. 1819-ben a bécsi egyetem kémiai karára iratkozott be, utóbb arab nyelvet, közgazdaságtant és matematikát tanult. Két évig a bécsi obszervatóriumban Littrow mellett volt gyakornok. Hazatérve előbb Károlyi Lajos gróf, majd 1838-tól Batthyány Kázmér gróf pénzügyeinek intézője. Hosszabb tanulmányutakat tett Párizsban, Brüsszelben. 1837-1842 között A Magyar Tudós Társasági Név-Könyv és Asztronómiai Napló csillagászati tábláit szerkesztette.
A méterrendszer bevezetése érdekében ő hozta be az első méter és kilogramm-etalonokat Párizsból, 1845-ben hazatérve Batthyány Kázmér birtokán Bicskén telepedett le, ahol egy csillagászati obszervatórium felépítését tervezte magyar matematikusok és csillagászok képzésére. Batthyány e célra 100.000 Ft-os alapítványt tett. Nagy Károly ezt megelőzően 1847-ben kisebb vizsgálótornyot építtetett és saját költségén műszerekkel is felszerelte. A szabadságharcban nem vett részt. 1849-ben néhány hétig a pesti Újépület foglya volt. Csillagvizsgálóját az államnak adományozta. 1853-tól felváltva Bécsben és Párizsban élt. - Fő műve: Astronómiai napló Kalendáriom 1840. Pest, 1840. - Irodalom: Kondor Gusztáv: Emlékbeszéd Nagy Károly fölött. Ért. a Mathem. Tud. köréből. V. 1. sz. 1879. [SRG.]

Pasquich János (Bécs, 1753. - Bécs, 1829. nov.), csillagász és matematikus, egyetemi tanár. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 362-363. Tanulmányai befejezése után r. k. lelkészként működött, majd bölcseleti doktorátust szerzett s 1784-ben a fizika tanszék tanársegédje lett. 1786-tól az egyetem budai csillagvizsgálójának felügyelője. 1788-tól a pesti egyetemen nyilvános rendes tanárként matematikát, az egyetem Mérnöki Intézetében 1792-től 1797-ig mechanikát adott elő. Betegsége miatt 1797-ben állásáról lemondott és Bécsbe költözött. Bécsben és Gothában a csillagvizsgálókban dolgozott. 1802-ben ismét visszatért Pestre, 1803-ban a budai csillagvizsgáló másodcsillagászának nevezték ki. 1807-től a csillagda vezetője s a pesti egyetem csillagászati tanszékének rendes tanára.
József nádor megbízta egy új obszervatórium megszervezésével, mely saját és Reichenbach német optikus tervei szerint épült fel a Gellérthegyen 1815-ben, 1824-ig ennek igazgatója volt. Miután több igaztalan támadás érte, visszavonult és haláláig Bécsben élt. Számos matematikai, fizikai és csillagászati könyve jelent meg, különösen sokat foglalkozott a szférikus csillagászattal. Fizikai tanulmányai Bernoulli Magasinjában, csillagászati munkái főleg Zach Correspondenzében jelentek meg. A tudományos kutatások fejlesztésére jelentős összegű alapítványt tett. - Irodalom: Kelényi B. Ottó: A magyar csillagászat története. Budapest, 1932.; A budai csillagvizsgáló története. Budapest, 1935. [SRG.]

Pater Pál (Menyhártfalva, 1656. - Danzig, 1724. dec. 7.), fizikus. Mint evangélikus teológust és gimnáziumi tanárt az ellenreformáció idején vallása miatt Magyarországról elüldözték. 1689-től a thorni (Lengyelországi) gimnázium rektora, 1705-től a danzigi akadémiai gimnázium matematika-professzora. Főként csillagászati tanulmányokkal foglalkozott. Írt a Holdon 1680-ban látott jelenségről, a meteorjelenségről, napfogyatkozásokról. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 370. [SRG.]

Petzval Ottó (Szepesbéla, 1809. jan. 6. - Budapest, 1883. aug. 28.): mérnök-matematikus, a műegyetem tanára, az MTA r. tagja (1858.) In: Magyar Életrajzi Lexikon. Második kötet. L-Z. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 413. Egyik műve: Csillagászat elemei... (Budapest, 1875.) [SRG.]

Podmaniczky Géza, báró (Aszód, 1839. márc. 26. - Kartal, 1923. aug. 26.), földbirtokos, műkedvelő csillagász, az MTA tiszteleti tagja (1889). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 423. Konkoly-Thege Miklós biztatására és tervei alapján kiskartali birtokán 1884-ben magán-csillagvizsgálót létesített. Csillagvizsgálójában több, később neves csillagászunk is dolgozott - Kövesligethy Radó, Wonaszek Antal stb. 1890-ben mintegy 35 ezer kötetből álló könyvtárat létesített, melynek csillagászati és tudománytörténeti anyaga 1928-ban az egyetemi csillagvizsgáló, egyéb anyaga Pomaniczky-Degenfeld-könyvtár néven a budapesti evangélikus egyház tulajdonába ment át.
A csillagvizsgáló műszereit 1922-ben ugyancsak az egyetemi csillagvizsgáló (ma az MTA csillagvizsgálója) kapta meg. - Irodalom: Kövesligethy Radó: A Kis-Kartali csillagvizsgáló torony. = Természettudományi Közlemények 1883. 5. sz.; Wonaszek Antal: A Kis-Kartali csillagda tevékenysége. Aszód, 1898. [SRG.]

Posztóczky Károly (Rácalmás, 1882. márc. 26. - Környe, 1963. febr. 27.), földbirtokos, műkedvelő csillagász és meteorológus. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 438. A budapesti egyetemen több szakot hallgatott. 1910 körül Erdőtagyoson jól felszerelt magáncsillagvizsgálót és az Országos Meteorológiai Intézet hálózatához tartozó észlelő állomást alapított. Csillagvizsgálója 1918-23 között Magyarország egyetlen csillagászati állomása volt. Főként napfoltok, hullócsillagok, változó fényű csillagok észlelésével foglalkozott s az amatőrcsillagászat népszerűsítésén munkálkodott.
Az Astronomische Gesellschaft 1930-ban tagjai közé választotta. 1912-től rendszeres meteorológiai megfigyeléseket végzett s azok eredményeit közzétette. Munkásságáért 1950-ben elnyerte a Hegyfoki Kabos emlékérmet. - Fő művei: Az erdőtagyosi csillagda. = Stella 1926. 1-2. sz.; Az amatőrcsillagász műszerei. = Stella 1927. 4. sz.; A napfoltok megfigyelése. = Stella 1928. 1-2. sz.; A hullócsillagok megfigyelése. = Stella 1928. 3-4. sz. - Irodalom: Posztóczky Károly = Légkör 1962. 2. sz. [SRG.]

Puechler Kristóf, Püchler (Siklós vagy Siklósd, 1510. körül-?), geodéta és csillagász. Életéről keveset tudunk. Neve a bécsi egyeten 1517. évi anyakönyvében szerepel. Ein kurtze und grundliche anlaytung zu dem rechten verstanden Geometriae című gyakorlati földmértani könyve 1563-ban jelent meg Dillingenben s még a 18. században is használatos volt. Munkájában az alapfogalmakat, mértékegységeket, majd a csillagászati méréseket, a földrajzi szélesség és hosszúság meghatározását, a korabeli műszereket tárgyalja. - Irodalom: Jelitai József: Csillagászati eszközök és adatok magyar szerző könyvében 1563-ban. = Csillagászati Lapok 1938. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 447. [SRG.]

Romsauer Lajos (Malacka, 1879. aug. 23. - Budapest, 1952. máj. 12.), matematikus, műegyetemi tanár. Tanulmányait a budapesti egyetemen és a műegyetemen végezte, 1902-ben középiskolai tanári oklevelet, 1908-ban pedig matematikából, asztronómiából és filozófiából doktori oklevelet nyert. 1909-ben a műegyetemen magántanárrá képesítették. 1903-tól 1921-ig mint tanársegéd, majd meghívott előadó, nyilvános rendkívüli és helyettes tanár, végül 1924-től 1945-ig mint nyilvános rendes tanár működött a műegyetem ábrázoló geometria tanszékén. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 531. [SRG.]

Sajnovics János (Tordas, 1733. máj. 12. - Buda, 1785. máj. 4.), nyelvtudós, csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 560-561. 1748-ban belépett a jezsuita rendbe. Bölcseleti tanulmányait Nagyszombatban, a hittudományit Bécsben, a szaktanárit Győrött és Bécsben végezte. Pozsonyban és Egerben egy-egy évig volt tanár. 1758-60-ban a bécsi udvari csillagvizsgáló intézetben Hell Miksának volt tanársegédje, majd 1765-től 1772-ig a nagyszombati obszervatóriumban működött. 1768-ban Hell magával vitte Norvégia északi részébe, Vardö szigetére, hogy megfigyeljék a Venus bolygónak 1769 júniusában a Nap korongja előtt történő elvonulását.
Ez alkalommal - Hell ösztönzésére - a helyszínen hozzáfogott a magyar-lapp nyelvviszony kérdésének tisztázásához. 1770. jan. 19-én a Dán Királyi Akadémia tagjává választották Hellel együtt. A magyar-lapp nyelvrokonságot hirdető tanítását itthon a nemesség felháborodással fogadta, de néhányan, így Pray György történetíró már az északi rokonság mellett foglalt állást. 1772-től a budai akadémián a mennyiségtan tanára és a budai csillagvizsgáló adjunktusa volt. Szorgalmas csillagászati észlelő volt, a budai csillagvizsgáló elavult műszereivel sok ezer megfigyelést hajtott végre. Csillagászati könyvecskéje (Idea Astronomiae...) kiemelkedő a korabeli ismeretterjesztés terén. - Irodalom: Hám Sándor: Sajnovics János élete és Demonstratioja. Esztergom, 1889. [SRG.]

Schenzl Guido (Haus, Ausztria, 1823. szept. 28. - Graz, 1890. nov. 23.): osztrák bencés szerzetes, meteorológus, az MTA tagja (l. 1867., r. 1876.). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Második kötet. L-Z. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 584-585. Tudományos tevékenysége főként földmágnességi vizsgálatokra terjedt ki. 1864-1881 között az egész ország területén végzett földmágnességi méréseket. [SRG.]

Schnitzler Jakab (Nagyszeben, 1636. jan. 1. - Nagyszeben, 1684. jún. 16.), csillagász, teológus és filozófus. Nézeteiben antikopernikánus. 1655-ben Wittenbergbe ment, s ott 1658-ban doktorátust szerzett. 1661-ben a filozófiai fakultás adjunktusává választották. 1662-ben magántanárrá képesítették. Többszöri hívásra 1663-ban hazatért Nagyszebenbe, az ottani iskola rektora lett. Később lemondott, s a filozófia tanszéket foglalta el. 1667-ben ismét rektorrá választották. 1668-tól a város evangélikus lelkésze. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 596. [SRG.]

Schulhof Lipót (Baja, 1847. márc. 12. - Párizs, 1921. okt.), csillagász, az MTA lev. tagja (1878). Tanulmányait Bécsben és Párizsban végezte. 1877-től a párizsi csillagvizsgálóban működött és a Bureau des Longuitudes főkalkulátora volt. Munkássága főként a bolygók és üstökösök pályaszámítására vonatkozott. Kutatásainak eredményeit különböző asztronómiai folyóiratokban és akadémiai kiadványokban tette közzé. Jelentős eredményei vannak a kisbolygók ún. pályaháborgásainak kimutatásában. - Fő művei: Az 1870. IV. számú üstökös... Ért. a Mathem. tud. köréből IV., Budapest, 1874.; Az 1871. II. sz. üstökös. Ért. a Mathem. tud. köréből 1874. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 602-603. [SRG.]

Segner János András (Pozsony, 1704. okt. 9. - Halle, 1777. okt. 5.), természettudós, matematikus, orvos, egyetemi tanár. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 614. Felsőbb tanulmányait 1724-ben kezdte a debreceni kollégiumban. Fizikatanára valószínűleg Szilágyi Sámuel volt. 1725-ben Jénában az orvosi szakra iratkozott be, de fizikát és matematikát is hallgatott. Tanulmányait 1729-ben fejezte be s 1730-ban orvos doktori oklevelet szerzett. 1748-1754 között megszervezte a göttingeni egyetem csillagvizsgáló intézetét, maga is végzett észleléseket, melyek eredményeit közzétette. 1755-től Halléban fizika- és matematikatanár, és csillagászati előadásokat is tartott. Tankönyveivel, pedagógiai munkásságával a 18. századi oktatási reformkövetelések jelentős korai képviselője. A pétervári, londoni berlini, göttingeni akadémiák tagja volt. [SRG.]

Sváb Gyula (Nudapesti, 1879. júl. 31. - Budapest, 1938. jan. 10.): építész, műegyetemi tanár. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Második kötet. L-Z. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 669-670. Tervezte és építette a szabadsághegyi csillagvizsgálót. [SRG.]

Szecsődy Miklós (Egyházasszecsőd, 1881. máj. 15. - Budapest, 1962. jan. 1.), mérnök, geofizikus. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, majd a Háromszögelő Hivatal szolgálatába lépett. Geodéziai működése mellett 1908-tól kezdett geofizikai kutatásokkal foglalkozni. Eötvös Loránd megbízásából, Oltay Károllyal együtt nehézségi gyorsulási méréseket végzett relatív ingával, továbbá függő vonalelhajlás-meghatározásokat csillagászati úton. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 725. [SRG.]

Szentmártonyi Ignác (Kotári, 1718. okt. 28. - Belica, 1793. ápr. 15.), jezsuita áldozópap, csillagász, földrajztudós. A bölcsészetet Grazban, a teológiát Bécsben végezte. 1735-ben lépett a jezsuita rendbe. 1749-ig Grazban matematikát tanított, 1749 végén V. János portugál király kérésére Brazíliába utazott, hogy a Spanyolország és Portugália közt felmerülő határvita eldöntésére a határokat felmérje. Amikor 1758-ban Portugáliában feloszlatták a jezsuita rendet, a Brazíliában élő jezsuitákat is elfogták és 18 évig sínylődött börtönben. 1777-ben, kiszabadulása után hazatért. Egy ideig Csáktornyán élt, majd haláláig Belicán volt lelkész. - Irodalom: Ács Tivadar: Szentmártonyi Ignác, a brazíliai magyar csillagász. = Magyar Kultúra 1939. I. 5-6. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 758. [SRG.]

Sztrókay Kálmán (Szabadka, 1886. dec. 21. - Budapest, 1956. dec. 23.), író. Matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. Egy ideig a Földrengési Intézetben és a kiskartali csillagvizsgálónál dolgozott. Széles körű tudományt népszerűsítő működést fejtett ki. 1945 után az ifjúság technikai nevelését szolgáló folyóirat, az Ifjú Technikus (melyet 1952-ben Gáspár Lászlóval alapított) és az Irodalom és Tudomány szerkesztője volt. - Fő művei: Az ember és a csillagok. Budapest, 1943.; Az ember és a Föld. Budapest, 1949. - Irodalom: Meghalt Sztrókay Kálmán. = Népakarat 1956. 39. sz. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 804-805. [SRG.]

Tass Antal (Temesrékás, 1876. ápr. 14. - Budapest, 1937. jan. 17.), csillagász. Csillagászati és matematikai tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és műegyetemen végezte. 1899-ben az ógyallai obszervatórium asszisztense, 1904-ben obszervátora, 1913-ban aligazgatója és Konkoly-Thege Miklós halála után (1916) az intézet vezetője lett. 1918-ban az ógyallai csillagvizsgáló műszereinek nagy részét Budapestre mentette és a budapesti Sváb-hegyen (mai Szabadság-hegy) megszervezte az új csillagvizsgálót, a Konkoly Alapítványú Asztrofizikai Obszervatóriumot (1921), melynek 1934-ig igazgatója volt.
Eleinte napfolt- és meteorészleléseket végzett, később változó csillagokat észlelt és a csillagok fényességének meghatározásával foglalkozott. Számos szakcikke és önálló műve jelent meg hazánkban és külföldön is. 1924-ben a csillagászat kedvelői számára Wodetzky Józseffel létrehozta a Stella Csillagászati Egyesületet. - Fő mű: A Déli csillagos ég fotometriája. (Terkán Lajossal) Budapest, 1916. - Irodalom: Tass Antal. = Földrajzi Közlemények 1937. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 826. [SRG.]

Taucher Ferenc (Kolozsvár, 1738. júl. 16. - Buda, 1820. okt. 20.), csillagász, jezsuita szerzetes. Tanulmányai befejezése után a nagyszombati egyetemi csillagvizsgáló intézetében dolgozott. A jezsuita rend eltörlése (1773) után a budai csillagvizsgáló vezetője és a csillagászat tanára lett. 1806-ban vonult nyugalomba. Munkásságát Hell Miksa a bécsi Ephemeridesben tette közzé. A várbeli csillagvizsgálóban végzett gondos meteorológiai és mágneses mérései révén Budapest egyike azoknak a ritka városoknak, melyeknek éghajlati és földmágneses adatait hosszú időre visszamenőleg ismerjük. - Irodalom: Pauler Tivadar: A budapesti egyetem története. Budapest, 1880. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 828. [SRG.]

Terkán Lajos (Székesfehérvár, 1877. ápr. 26. - Budapest, 1940. márc. 26.), csillagász. A budapesti tudományegyetem matematika-fizika szakos tanári diplomát, majd doktori oklevelet szerzett. 1900-ban kalkulátor a budapesti egyetemen, de még ez évben az ógyallai csillagvizsgáló adjunktusa, 1912-től pedig obszervátora volt. Ugyanebben az évben szerzett magántanári képesítést is. 1921-től a svábhegyi csillagvizsgálóban működött. 1935-ben mint főobszervátor vonult nyugalomba. A csillagászat több ágát művelte (a Nap mozgása, a csillagok hőmérséklete), tanulmányozta a változó fényű csillagokat, működésének utolsó éveiben kisbolygókat fényképezett. Fő működési területe az asztrofotometria volt. Jelentős megfigyelési anyagot tett közzé. - Irodalom: Terkán Lajos. = Csillagászati Lapok 1940. 1. sz. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 758. [SRG.]

Tittel Pál (Pásztó, 1784. jan. 5. - Buda, 1831. aug. 26.), csillagász, egyetemi tanár, r. k. pap, az MTA rendes tagja (1830). 1806-ban az egri líceum matematikatanára. 1807-ben a pesti egyetemen a filozófia doktora lett. 1810-ben Bécsben folytatott csillagászati tanulmányokat, majd 1815-ben Göttingenbe utazott, hol két évig Gausst hallgatta. 1817-ben Párizs, London, Greenwich csillagvizsgálóit tanulmányozta. Hazatérve átvette az egri obszervatórium vezetését. 1824-ben a budai csillagvizsgáló igazgatójává és a pesti egyen a csillagászat tanárává nevezték ki. Kronológiai kérdésekkel foglalkozott. Tanulmányai főleg külföldi szaklapokban jelentek meg. Vörösmarty versben örökítette meg emlékét. - Irodalom: Bitnitz Lajos: Tittel Pál. Magy. Tud. Társ. Évk. 1832-34.; Vörösmarty Mihály: Tittel halálakor. Vers. 1831. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 871. [SRG.]

Tolnay Lajos (?1873. - Budapest, 1932. dec. 6.), meteorológus, csillagász, író. 1895-1905 között az Országos Meteorológiai Intézetnél működött. Fiatalabb éveiben elméleti csillagászati számításokkal foglalkozott, többek között a Mars és a Jupiter között keringő kisbolygók és egyes üstökösök pályaszámításával. Az USA-ban tett tanulmányútja (1897) után főként a magaslégkör megfigyelésének lehetősége érdekelte. Részt vett a Magyar Aero Club alapításában (1902) és a "Turul" léggömb ugyanez évi első felszállásában. Utóbb főleg szépirodalommal foglalkozott. Gradus ad Parnassum címmel drámát írt a Bolyaiakról. Tudományos cikkei az Astronomische Nachrichten, Az Időjárás és az Aeronauta című folyóiratokban jelentek meg. Országgyűlési képviselő is volt. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 875-876. [SRG.]

Varga Márton (Monostorapáti, 1767. márc. 20. - Nagyvenyim, 1818. ápr. 5.), természettudós. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 960-961. Filozófiai tanulmányait a győri akadémián végezte. Előbb Komáromban középiskolai tanár, majd a nagyváradi, 1809-től a győri akadémián a fizika, a természettan és a mezőgazdaságtan tanára, élete végén a zirci apátság uradalmának igazgatója. 1808-1809-ben megjelent háromkötetes tan- és kézikönyve a 18. századi természettudományos (fizikai, kémiai és csillagászati-földrajzi) eredményeinek magas színvonalú, magyar nyelvű összefoglalása.
Mint nyelvművelő a természettudományok szakmai magyar nyelvének kialakulását segítette elő, 1796-tól az erdélyi nyelvművelő társaság tagja. - Fő művei: A gyönyörű természet tudománya magyarázta a tüneményekből és az új feltalálásokból nemzete s az ifjúság javára... I-II. Nagyvárad, 1808.; A tsillagos égnek és a föld golyóbisának az ő tüneményeivel együtt való természeti előadása s megesmertetése. Nagyvárad, 1809. - Irodalom: Bulla Béla: Néhány szó a magyar földrajztudomány haladó hagyományairól. Földrajzi Közlemények 1954. 1. sz. [SRG.]

Weinek László (Buda, 1848. febr. 13. - Prága, 1918. nov. 2.), magyar származású csillagász, egyetemi tanár. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 1030-1031. Egyetemii tanulmányait Bécsben, Berlinben és Lipcsében folytatta. 1873-ban a Venus bolygó Nap előtti elvonulásának észlelését előkészítő német csoport schwerini állomásának vezetőjévé nevezték ki. 1874-ben a Német Birodalmi Venus-expedíció Kerguelen szigetére küldött csoportjának helyettes vezetőjeként értékes fényképeket készített e ritka jelenségről.
1875-től a lipcsei, 1883-tól a prágai csillagvizsgálóban dolgozott, az utóbbinak igazgatójaként a prágai német egyetemen csillagászatot tanított. Nagy jelentőségű munkát végzett a Hold térképezése terén: a fényképezéssel nyert pontos képeket és a távcsövön át rajzolt holdképek részletgazdag képeit egyeztette egy-egy holdtájképpé. 1884-1914 között a Holdnak 200 nagy pontosságú rajzát tette közzé. Hazai folyóiratokban, főként a Természettudományi Közlönyben több cikke jelent meg. [SRG.]

Weiss Ferenc, Weisz (Nagyszombat, 1717. márc. 16. - Buda, 1785. jan. 10.), matematikus és csillagász, egyetemi tanár, jezsuita. 1752-től a nagyszombati egyetemen a matematika tanára, 1754-től 1761-ig az ekkor rendszeresített ún. matematikai ismétlő tanfolyam, vagyis a matematikus- és mérnökképző tanfolyam (az Institutum Geometricum elődje) vezető tanára, tehát a magyarországi mérnökképzés első tanára. Ugyanekkor a nagyszombati, majd a budai csillagvizsgáló igazgatója és a csillagászat előadója. A rend eltörlése (1773) után királyi csillagász. Hosszabb ideig Hell Miksa munkatársa volt, s vele együtt építette fel a nagyszombati Csillagvizsgáló Intézetet (1755). Megfigyeléseit 1756-tól rendszeresen publikálta. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 1032. [SRG.]

Wodetzky József (Versec, 1872. márc. 15. - Budapest, 1956. márc. 17.), csillagász, egyetemi tanár, a matematikai tudományok kandidátusa (1955). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 1050. Wodetzky Lajos fia. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte, 1908-ban a budapesti egyetemi Földrengési Számoló Intézet asszisztense. 1912-től 1923-ig a Kozmográfiai Intézet tanársegédje, majd adjunktusa. 1914-ben a budapesti egyetemen az elméleti csillagászat köréből magántanári képesítést kapott. 1923-tól a debreceni egyetem orvostudományi karán a fizika tanára és a Fizikai Intézet igazgatója.
1934-től 1942-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti egyetemen a csillagászat tanára, a Csillagászati Intézet igazgatója. Főleg elméleti csillagászattal (égi mechanikával, a relativitás elméletének kritikájával és kozmogóniával) foglalkozott. A csillagászatot népszerűsítő Stella egyesület egyik alapítója, az azonos nevű folyóirat, ill. almanach szerkesztője volt (1925). A debreceni egyetemi csillagvizsgáló kezdeményezője és alapítója. - Fő művei: Kettős és többszörös csillagok. = Természettudományi Közlemények 1910. 42. sz.; Az üstökösök. Budapest, 1910.; Megjegyzések a Newton fék törvény érvényességi határához. Budapest, 1922.; Relativitáselmélet és csillagászat. In: Stella Almanach. Budapest, 1925.; A világegyetem szerkezete. Budapest, 1926.; Kozmológia és kozmogónia. = A Csillagos Ég 1938. - Irodalom: Wodetzky József. = Csillagászati Lapok 1942. 1-2. sz.; Wodetzky József. = Csillagok Világa 1956. 2. sz. [SRG.]

Wonaszek A. Antal (Liblin, Csehország, 1871. - Budapest, 1902. jan. 27.), csillagász, fizikus. 1893-tól a kiskartali Podmaniczky Géza-féle magáncsillagvizsgáló obszervátora, majd vezetője, a budapesti VI. kerületi főgimnázium tanára. Rendszeres Nap-, Hold- és üstökösmegfigyelések mellett főként a Jupiter és a Saturnus bolygó tanulmányozásával foglalkozott. Cikkei a Kis-Kartali Obszervatórium Kiadványaiban (1895-1901), a Természettudományi Közlönyben, Az Időjárásban és az Astronomische Nachrichtenben jelentek meg.
- Fő művei: Az utolsó tizenöt év az üstökösök történetéből. Budapest, 1895.; A Kis-Kartali csillagda tevékenysége. 1893. okt.-1895. okt. Budapest, 1895.; A Saturnus gyűrűrendszerén mutatkozó concav árnyék... A Kis-Kartali Csillagvizsgáló Int. tevékenységei II. Budapest, 1901.; A Jupiter felületképződményeinek periódusa. A Kis-Kartali Csillagvizsgáló Int. tevékenysége. Budapest, 1901. - Irodalom: Tass Antal: A Magyar csillagászat története. = Stella III. 1928. 3-4. sz. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 1054. [SRG.]

Zach János Ferenc, báró (Pozsony, 1754. jún. 13. vagy 14. - Párizs, 1832. szept. 3. vagy 4.), csillagász és geodéta, a MTA lev. tagja (1832). Bécsben katonai akadémiát végzett. Később Ernő szász-góthai hg. őrnaggyá nevezte ki, majd Seebergben 1787-1806-ban az általa alapított csillagászati obszervatórium igazgatója volt. 1815-től Genovában élt, vezetése alatt épült az ottani obszervatórium. 1827-ben Párizsba költözött. 1796-ban megalapította az első nemzetközi csillagászati lapot, az Allgemeine geographische Ephemerident és a Monatliche Correspondenzet, melyet Gothában 1813-ig szerkesztette. Ebben több magyar csillagászati és geodéziai munkálatról közölt beszámolót. Sok csillagászati művet írt francia nyelven. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 1059. [SRG.]

Zerinváry Szilárd (Arad, 1915. febr. 8. - Budapest, 1958. jan. 1.), tanár, csillagász, természettudományi író. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Második kötet L-Z. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. p. 1070. Földrajz-természetrajz szakos tanári oklevelét 1938-ban a szegedi tudományegyetemen nyerte. 1939-től a kőszegi katonai reáliskola tanára, 1943-tól a budapesti Bolyai Műszaki Akadémián a földrajz és kartográfia tanára. 1945-ben hadifogságba esett, 1948 tavaszán tért haza. 1949-től a szentendrei Táncsics Mihály tisztiiskola tanára 1953-ig. 1954-ben a budapesti tudományegyetem Lenin Intézetében adott elő csillagászatot és geofizikát az intézet fennállásáig.
1956 nyarától haláláig az Akadémiai Kiadó osztályvezetőjeként működött. Ismeretterjesztő munkát folytatott a természettudományok, elsősorban a csillagászat népszerűsítése érdekében. 1963-ban a szentendrei városi tanács Zerinváry-emlékérmet alapított, mely évenként kerül kiosztásra a csillagászat népszerűsítésében kitűntek között. - Fő művei: A Naprendszer élete. Budapest, 1953.; A Föld helye a Világmindenségben. Budapest, 1954.; Nap, Föld, Emberiség. Budapest, 1955.; A Föld fizikája. Budapest, 1956.; A távcső világa. (Kulin Györggyel) Budapest, 1956. - Irodalom: Zerinváry Szilárd. = Természettudományi Közlemények 1958. jan. [SRG.]

Naptártörténet dióhéjban. In: A Magyarország évkönyve 1969. Szerk.: Pálfy József és Gárdos Miklós. Budapest, 1969. Hírlapkiadó Vállalat, Zrínyi Nyomda. pp. 30-31. "...Pápai törvény ide, pápai törvény oda a különböző országok erősen vonakodtak a naptármódosítástól. S bármilyen furcsának is tűnik ez a mai ember szemében, csak évszázados időeltérésekkel fanyalodtak a különböző népek a gregoriánus naptár használatára. Magyarországon az 1588-as országgyűlés tette az új naptár használatát kötelezővé. (Olaszország után az elsők egyike volt.) A protestáns államok a vallási előítéleteik miatt odázgatták - amíg csak lehetett - az új időszámítást. Németországban - az evangélikus tartományokban - 1701-től, Svájc protestáns kantonjaiban 1724-től, Angliában 1753-tól érvényes a Gergely-naptár. ..." [HAI.]

DOBACZEWSKA, W.: Dr. Ludoslaw Cichowicz professzor (1922-1968). In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. pp. 6-8. [KSZ.]

ZSONGOLOVICS, I. D.: Feldolgozási tapasztalatok a mesterséges holdak helyzetének hosszú íven történő meghatározásához. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 12. [KSZ.]

LŐRINCZI J.: A kozmikus háromszögelés kiegyenlítéséről hossz- és szögkoordinátamérések esetében. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 48. [KSZ.]

SZOCSILINA, A. Sz.: A javítás módszerével nyerhető szputnyikpályaelemek pontossági vizsgálata. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 56. [KSZ.]

SCHÄDLICH, M.: A kozmikus háromszögelések tájékozási kontrolljáról és méretarányénak meghatározásáról. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 69. [KSZ.]

LAMBECK, K.: Méretarány-meghatározás a kozmikus háromszögelési hálózatnál laseres távolságmérésekkel. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 82. [KSZ.]

KOVALEVSKY, J.: A francia D1 A holddal végzett kísérletek első feldolgozásáról. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 91. [KSZ.]

DRAHOS D. - HORVÁTH F. - TARCSAI Gy.: A geodéziai pozíció meghatározása mesterséges holdal Doppler görbéiből a differenciáli korrekciók módszerével. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 96. [KSZ.]

DINESCU, A.: Egy észlelőállomás geocentrikus koordinátáinak számítása műholdak segítségével meghatározott térbeli irányok előmetszése útján. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 112. [KSZ.]

ROLFF, J.: Eredmények a GEOS mesterséges hold megfigyeléseiből. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 124. [KSZ.]

ROBINS, A. R.: Közlemény a kozmikus háromszögelés kelet-európai albizottsága részére. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 131. [KSZ.]

USZTYINOV, G. A.: Differenciális javítások alapján végzett kísérleti számítások eredményei az optikai középpont koordinátáinak meghatározására az asztrofotográfiában. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 134. [KSZ.]

AMELIN, V. M.: A szinkron párok kiválasztási módszerének tökéletesítése. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 146. [KSZ.]

CSERTOPRUD, V. E.: A magaslégkör hőmérsékleti fluktuációinak analízise. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 156. [KSZ.]

KALINKOV, M.: A naptevékenység és a magaslégkör sűrűségének kapcsolatáról. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 171. [KSZ.]

LÁLA, P.: A szputnyikpálya rövidperiódusú perturbációiról a Nap sugárnyomásának hatására. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 176. [KSZ.]

HORVÁTH A.: A légköri fékezésből és a Nap sugárnyomásából eredő gyorsulások összehasonlítása az 1963 53 A mesterséges hold esetében. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 188. [KSZ.]

ILL M.: A keringésidő meghatározásának egy lehetséges módszere mesterséges holdak esetében. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 197. [KSZ.]

ILL M. - BARLIER, F. - JAECK, C.: Két különböző légsűrűségmeghatározási módszer összehasonlítása. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 208. [KSZ.]

CHIS, G. - PÁL Á. - OPROIU, T.: A Kozmosz-44 (1964-53-1) hold kvázidinamikus periódusának meghatározása. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 222. [KSZ.]

GRIGOREVSZKIJ, V. M. - KASZIMENKO, T. V. - PANYICS, I. M. - VOROBJOVA, V. A.: Az 1964-11-4 mesterséges hold fékeződése egyidejű Interobs és Spin megfigyelések alapján. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 236. [KSZ.]

GRIGOREVSZKIJ, V. M. - BONEV, B. K. - VOROBJOVA, V. A. - PANYICS, I. M.: Egy mesterséges hold rotációs periódusának pontosabb meghatározási módszeréről. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 262. [KSZ.]

MAREK, K. H.: Mesterséges holdak követése az SBG-típusú négytengelyű Zeiss-kamerával. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 270. [KSZ.]

BRATYIJCSUK, I. V. - KIRICSENKO, A. S.: A mesterséges holdak észlelésére szolgáló négytengelyű automatikus fotókamera. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 284. [KSZ.]

KARSKY, G.: Az Rb 75 típusú felvevőkamera pontossági vizsgálata. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. pp. 297-298. [KSZ.]

HOVORKA, F.: A szputnyik koordinátáinak meghatározása automatikus számítógép segítségével. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. pp. 308-309. [KSZ.]

RUSZEV, R. M. - IVANOVA, V.: A szófiai szputnyikmegfigyelő állomás berendezése, megfigyelési módszerei és kinoteodolitja műszerállandóinak vizsgálata. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 315. [KSZ.]

RADNAA, D. - COVOOHUU, Cs. - FIRAGO, B.: Gobi Csillagvizsgáló Intézet. In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 321. [KSZ.]

Beszámoló a szocialista országok tudományos akadémiáinak a "Tudományos kutatások mesterséges holdak megfigyelései segítségével" problémáival foglalkozó többoldalú együttműködéséről (1967 október 1 - 1968 november 1). In: Mesterséges holdak megfigyelései. 1968. No 8. Budapest, 1969. Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. 69. "Tempo" KSZ. p. 325. [KSZ.]

SZERB Antal: Karjel, Finomország, Esthonnya. In: Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját. Budapest, 3. kiad. 1969. Magvető Könyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). pp. 449-454. Szerb Antal 1939.ben írta " Karjel, Finomország, Esthonnya" című novelláját. Az 1769-es Vénusz-átvonulásról. James Cook csillagászati expedíciója Tahitire. Hell Miksa és Sajnovics János expedíciója a norvégiai Vardőre. Főleg nyelvészet, történelem, irodalom - kevés csillagászattal. [KSZ.]

VEKERDI László: A Galilei-pör. In: Vekerdi László: Kalandozás a tudományok történetében. Művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest, 1969. Magvető Kiadó, Szegedi Nyomda. pp. 5-46. /Elvek és utak./ [KSZ.]

GEREBLYÉS László: Csillaghullás. Gagarin emlékének. = Amerikai Magyar Szó Magyar Naptár 1969. p. 33. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Ha majd az ember eljut a Holdra. = Amerikai Magyar Szó Magyar Naptár 1969. pp. 47-49. [SRG.]

Magyar tudósok a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiában. = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 1.(18.) sz. pp. 1-3. Fonó Albertet és Marx Györgyöt levelező taggá választották. Kettőjük tevékenységének ismertetése. [SRG.]

A Kozmosz meghódításának két útja az Apollo és a Szojuz-programok. = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 1.(18.) sz. p. 4. [SRG.]

SINKA József - NAGY István György: Az Apollo-8 és 9 kísérletek. = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 1.(18.) sz. pp. 5-20. [SRG.]

SINKA József: A Szojuz-program. = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 1.(18.) sz. pp. 21-25. [SRG.]

SINKA József: A Vénusz kutatása. = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 1.(18.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

ALMÁR Iván - GESZTESI Albert: Az 1968-ban felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 1.(18.) sz. pp. 29-44. [SRG.]

Nagy Ernő. = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 2.(19.) sz. p. 1. Nekrológ. [SRG.]

SZEDOV, L. I.: Ember a Holdon. = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 2.(19.) sz. pp. 3-6. Ford.: Stoll Géza. [SRG.]

MARX György: Mi dolgunk a Holdon? = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 2.(19.) sz. pp. 7-16. [SRG.]

A Vénusz légkörében végzett kutatások. = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 2.(19.) sz. pp. 16-20. Fordította: Stoll Géza. A Pravda június 4-i számából. [SRG.]

FEJES István: A LAS-terv. = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 2.(19.) sz. pp. 21-24. Large Astronomical Satellite, ibolyántúli színképfelvételeket készítő műhold. [SRG.]

Beszámolók újabb külföldi tudományos konferenciákról. = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 2.(19.) sz. pp. 25-32. Almár Iván - Horváth András - Illés Erzsébet: Az Echo-1 mesterséges holdra ható légellenállás elemzése a PERLO-program segítségével című előadás kivonata (COSPAR XII. közgyűlése /Prága, 1969. május/ keretében rendezett "Dynamics of Satellites" szimpózium) pp. 25-26.; Rácz Elemér: A II. Nemzetközi Űrtechnikai Konferencián elhangzott előadások. pp. 26-31. [SRG.]

MIHÁLY Szabolcs: Szemle. = Asztronautikai Tájékoztató 1969. 2.(19.) sz. pp. 33-36. Megjelent a "Mesterséges holdak megfigyelései" című új kötet 1969 elején, 347 oldal terjedelemben. A felelős szerkesztője Almár Iván volt.. [SRG.]

ECHTER Tibor: Ami a legújabb - a kozmobiológiában: az ember Hold-utazásának biológiai problémái. = Búvár 14. 1969. 4. sz. pp. 194-199. [SRG.]

BELLAI Sándor: Magyar tudósok Vardő szigetén - 200 évvel ezelőtt. = Csepel Újság 1969. augusztus 8. Hell és Sajnovics vardői expedíciója. [HAD.]

RÓKA Gedeon: Régebbi és újabbkeletű elképzelések a Naprendszer kialakulásáról. = Csillagászati Értesítő 1969. 1. sz. pp. 3-12. A bolygók kozmogóniai nehézségei.; A Naprendszer főbb tulajdonságai.; Régebbi hipotézisek.; Fontos újabb szempontok.; Legújabb elképzelések. [SRG.]

Módszertani és egyéb megjegyzések. = Csillagászati Értesítő 1969. 1. sz. pp. 13-14. Az előző cikk kiegészítése. [SRG.]

Könyv- és lapszemle. = Csillagászati Értesítő 1969. 1. sz. pp. 15-23. Csillagászati könyvek.; Csillagászati cikkek.; Űrkutatási könyvek.; Űrkutatási cikkek. [SRG.]

Levelező csillagászati tanfolyam. = Csillagászati Értesítő 1969. 1. sz. p. 23. A TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya tanfolyama. [SRG.]

A TIT Csillagászati és Űrkutatási választmányának 1969. évi plenáris ülésén hozott határozatai. = Csillagászati Értesítő 1969. 1. sz. pp. 24-25. [SRG.]

A budapesti Uránia távcső-akciója. = Csillagászati Értesítő 1969. 1. sz. p. 26. Tájékoztatás az üvegcsiszolásról. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója. = Csillagászati Értesítő 1969. 2. sz. pp. 3-4. [SRG.]

A magyar csillagászat fejlesztése a felszabadulás óta. = Csillagászati Értesítő 1969. 2. sz. pp. 5-11. Benne: Kulin György: Magyar vonatkozású kisbolygók. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Modern mítoszok. = Csillagászati Értesítő 1969. 2. sz. pp. 12-21. A kutatás öncélúságának mítosza.; A tudományos asztrológia mítosza.; Jónás Jenő dr. elmélete.; Világ vége pánik.; Az UFO őrület. A TIT budapesti csillagászati és űrkutatási, valamint filozófiai szakosztályainak közös konferenciáján 1969. október 8-án elhangzott beszédekből összeállított írás. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Csillagászati könyvek.; Csillagászati cikkek.; Űrkutatási könyvek.; Űrkutatási cikkek. = Csillagászati Értesítő 1969. 2. sz. pp. 22-28. [SRG.]

Űrkutatási és csillagászati dia-sorozatok. = Csillagászati Értesítő 1969. 2. sz. pp. 29-31. [SRG.]

H. J.: Felhőlakó élőlények a Vénuszon? = Délmagyarország 59. 1969. febr. 25. 46. sz. p. 4. Vénusz 5-6 szovjet űrállomások. Mariner-5 mesterséges bolygók. [SRG.]

Az űrhajózás napja. = Délmagyarország 59. 1969. ápr. 12. 82. sz. p. 1. [SRG.]

A Szovjet űrhajósok készen az újabb rajtokra. = Délmagyarország 59. 1969. ápr. 13. 83. sz. p. 1. [SRG.]

Üzenet a csillagokból. = Délmagyarország 59. 1969. ápr. 16. 85. sz. p. 4. Beszélgetés Kulin Györggyel az Uránia Csillagvizsgáló igazgatójával. [SRG.]

Váratlan pályaháborgások a Hold ostroma közben. = Delta 3. 1969. jan. 1. sz. p. 4. [KSZ.]

Zsugorodik a Hold. Vita-viharok Gilvarry szenzációs elmélete körül. = Delta 3. 1969. febr. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

Óriás-szem az Univerzum kutatására. Világrekord a távcsőépítésben. = Delta 3. 1969. febr. 2. sz. pp. 20-21. Épül a Kaukázusban a 6 m-es szovjet távcsőóriás. [KSZ.]

G. F. [GREGUSS Ferenc]: Olcsó műhold: a Nap. Rádióhullámok esőfüggönyben. = Delta 3. 1969. ápr. 4. sz. p. 53. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: "Partraszállás" a Vénuszon. = Delta 3. 1969. máj. 5. sz. p. 5. 1969 januárjában ér a Vénuszra a szovjet Venus-5 és Venus-6. [KSZ.]

ECHTER Tibor: Ember a Holdon. Partraszállás az első idegen égitesten. = Delta 3. 1969. júl. 7. sz. címlap, pp. 3-8. [KSZ.]

A holdkőzetek rejtélyei. = Delta 3. 1969. szept. 9. sz. p. 3. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Elméletek összeomlása a holdlaboratóriumban. = Delta 3. 1969. okt. 10. sz. p. 5. Az Apollo-11 által visszahozott holdkőzetek kora 3,1 milliárd év. [KSZ.]

2 perces oldalunk. Lábnyom a Holdon. = Delta 3. 1969. okt. 10. sz. p. 23. A NASA felvétele. [KSZ.]

V. T. [VÁRHELYI Tamás]: A Hold kőzetei. A Nap nova-kitörése? = Delta 3. 1969. nov. 11. sz. pp. 26-27. A holdkőzetek elemzése. [KSZ.]

BALÁZS Béla: A titokzatos Mars. Feladott remények és új rejtvények. = Delta 3. 1969. dec. 12. sz. pp. 27-29. A Mariner 6. és 7. szondák mérései. [KSZ.]

Televíziós felvételt készítettek a baranyai amatőr csillagászokról. = Dunántúli Napló 26. 1969. aug. 27. 197 sz. p. 4. Kollányi Ágoston filmrendező aug. 25-én Komlón, aug. 26-án Pécsett forgatott. Komlón Varga Lajos, Pécsett Dr. Balázsy László, Lipthai László, Kemenes László, Olajos István nyilatkozott csillagászati tevékenységéről. [SRG.]

CSATÓ István: Az Apollo-8 útja. = Élet és Tudomány 24. 1969. jan. 3. 1. sz. p. 3. A cikk írásakor az űrhajó útban van a Hold felé, fedélzetén Bormann, Lowell és Anders űrhajósokkal, célja a Hold többszöri megkerülése. [VEJ.]

NAGY István György: Óriásrakéták. = Élet és Tudomány 24. 1969. jan. 3. 1. sz. pp. 26-29. Az űrkutatás bázisa a rakétatechnika. Így nőttek meg. A hajtóanyagok. Az irányítástechnika. [VEJ.]

Elköltözött a Greenwichi Csillagvizsgáló. = Élet és Tudomány 24. 1969. jan. 3. 1. sz. p. 45. A költözés oka: a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok. Új helye: a sussexi grófságban levő Herstmonceux. A kezdő meridián helyzetét nem módosították. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika. Az Apollo-8 147 órás útja a világűrben. = Élet és Tudomány 24. 1969. jan. 10. 2. sz. pp. 51-55. Három amerikai űrhajós tízszer megkerülte a Holdat, majd visszatért a Földre. [VEJ.]

ECHTER Tibor: A sugárzások biológiai hatása. = Élet és Tudomány 24. 1969. jan. 10. 2. sz. pp. 56-59. Az űrhajósokat érő kozmikus sugárzások hatásai. Elektromágneses hullámok. Részecskesugárzások. RAD, REM. Egyedi és öröklődő ártalmak. Védelem. [VEJ.]

BITÓ János - SINKA József: Űrszimulátorok. = Élet és Tudomány 24. 1969. jan. 10. 2. sz. pp. 70-73. Azokat a berendezéseket, melyekben a világűr ultranagy vákuumát állítják elő, és az ott uralkodó egyéb viszonyokat utánozzák, űrszimulátoroknak nevezik. [VEJ.]

TERÉNYI Lajos: Igaza van Einsteinnek? Mössbauer Nobel-díjának története. = Élet és Tudomány 24. 1969. jan. 17. 3. sz. pp. 126-129. Ismerkedés a "görbült tér"-rel. A döntő kísérlet. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Megtörténhet-e, hogy a Nap összeütközik egy csillaggal? A rovat válaszol. = Élet és Tudomány 24. 1969. jan. 17. 3. sz. p. 143. Nem lehetetlen, de rendkívül valószínűtlen. [VEJ.]

RÓKA Gedeon: Mit tudunk ma a Világegyetemről? = Élet és Tudomány 24. 1969. jan. 24. 4. sz. pp. 147-151. Világmodellek. A legegyszerűbb modell. Einstein "gömbi" világa. Az időben változó modellek. A modellek és a valóság. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Állomás az űrben. = Élet és Tudomány 24. 1969. jan. 31. 5. sz. pp. 208-211., címoldal. Emberlakta űrállomásokról. Az égimechanikai paradoxon. Az állandó űrállomások feladata. Mesterséges gravitáció. Kutatások a világűrben. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Kedves Élet és Tudomány. = Élet és Tudomány 24. 1969. febr. 7. 6. sz. pp. 242., 267. 1968. december 21-én az esti égen Budapestről az MTA Csillagvizsgáló Intézetből Gesztesi Albert és társai, a mátrai Piszkéstetői Obszervatóriumból Jankovits István, és Tiszújfalúból Hajnal Ferenc megfigyelte az Apollo-8 fellövése után kialakuló (a lemenő Nap által megvilágított) gázfelhőt. [VEJ.]

NYEFEDOV, J. - ADAMOVICS, B. - MAKSZIMOV, Sz.: Egyesztendős űrutazás a Föld felszínén. = Élet és Tudomány 24. 1969. febr. 7. 6. sz. pp. 256-259. Egy orvos, egy biológus és egy technikus részvételével lefolytatott űrszimulációs kísérlet. A kísérleti alanyok nem azonosak a cikk szerzőivel. [VEJ.]

Új megoldású rakéta-indítóállomás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. febr. 7. 6. sz. p. 281. A nyugat-európai űrkutatási programnak az eddigiektől eltérő megoldása. A Schweizerische Aluminium Rundschau cikke alapján. [VEJ.]

Felfedezetlen holdak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. febr. 14. 7. sz. p. 331. Csillagászok a Szaturnusz, a Jupiter és az Uránusz körül keringő eddig ismeretlen holdak létezését feltételezik. A Weltwoche cikke nyomán. [VEJ.]

Vetyerka és Ugolka az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. febr. 14. 7. sz. p. 333. A szív- és izomműködés vizsgálata tartós súlytalanság állapotában. A kísérleti alany két kutya. A Koszmicseszkaja Biologija Medicina írása alapján. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1969. január 1-31. = Élet és Tudomány 24. 1969. febr. 21. 8. sz. pp. 352-355. Mit várhatunk a Vénusz-rakétáktól? Kormányozható "űrvonat". Új kísérletek lehetőségei. Az űrhajó nem szállt le. [VEJ.]

Bazaltszerű kőzetet találtak a szondák. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. febr. 21. 8. sz. p. 382. A Surveyor-5 és -6 mintavételei a Holdon. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld és az élet története. 1. A Föld keletkezése. = Élet és Tudomány 24. 1969. febr. 28. 9. sz. pp. 387-391. A döntő kérdés. A klasszikus kozmogóniák. Csillagtalálkozás? A rendezetlen őskáosz. Anyagi sugárzás? Melyik bolygó az idősebb? A mágneses tér hatása. [VEJ.]

Az űrhajósok "biológiai órája". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. febr. 28. 9. sz. p. 424. Lehetőleg a földi életritmushoz kell alkalmazkodni. A Pravda írása alapján. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld és az élet története. 2. A Föld őskora. = Élet és Tudomány 24. 1969. márc. 7. 10. sz. pp. 449-452. Egymillió év = egy másodperc. "Minden hely elkelt" - a Föld fémes magja. A Hold távolodik tőlünk. [VEJ.]

Új eredmények a meteoritkráterek kutatásában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. márc. 7. 10. sz. p. 476. New Quebec, Hessen tartomány, Ghana óriáskráterei, valamint a New Jersey és Északkelet-Florida csipkézett óceánpartja. Ez utóbbit egy meteoráram becsapódásának tulajdonítják. A The Quarterly Journal of the Royal Astronomical Society írása nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld és az élet története. 3. Az óceánok, a kontinensek és a hegységek születése. = Élet és Tudomány 24. 1969. márc. 14. 11. sz. pp. 509-512. Az első esőzés. Az őskontinens szétszakadása. A hegységek születése. A jégkorszakok. [VEJ.]

BALÁZS Lajos - JANKOVICS István: Amiről beszélnek. Két új szupernova. = Élet és Tudomány 24. 1969. márc. 14. 11. sz. pp. 515-516. 1969. február 11-én és 12-én az NGC 3556 és az NGC 3811 galaxisokban egy-egy szupernovát fedeztek fel Piszkéstetőn. [VEJ.]

250 méteres antennák az űrben. A tudomány világa. Élet és Tudomány 24. 1969. márc. 14. 11. sz. p. 523. A Radio Astronomy Explorer antennái, az űrből érkező rádiójelek vételére. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

NAGY Ernő: Űrdivat. = Élet és Tudomány 24. 1969. márc. 21. 12. pp. 562-563. Az Apollo-9 személyzetének a korábbiakhoz képest tökéletesített űrruhájának bemutatása szemléltető ábrák segítségével. [VEJ.]

NAGY Ernő: Kozmikus krónika 1969. február 1-28. = Élet és Tudomány 24. 1969. márc. 21. 12. sz. pp. 564-566. A Proton-4 óriási energiájú részecskék után kutat. Francia rakétával - szovjet műszerek az ionoszférában. Új Intelsat. [VEJ.]

Új elnyelési vonalakat fedeztek fel a Nap színképében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. márc. 21. 12. sz. p. 574. 14 km magasságban végzett mérések alkalmával az infravörös tartományban többszáz elnyelési vonalat találtak. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

KULIN György: Súly és súlytalanság az Apollo-űrhajóban. = Élet és Tudomány 24. 1969. ápr. 11. 15. sz. pp. 710-711. Ha az űrhajó hajtómű nélkül halad, benne súlytalanság van. Súly keletkezik, ha beindítják a hajtóművet, vagy a jármű közegellenállásba ütközik. [VEJ.]

Miért haltak ki a dinosaurusok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. ápr. 11. 15. sz. p. 717. Erős kozmikus sugárzásnak tulajdonítják, mely közeli csillagrobbanáskor keletkezett. A Volksstimme cikke alapján. [VEJ.]

P. N.: Kozmikus krónika 1969. március 1-31. Az Apollo-9 sikeres útja a világűrben. = Élet és Tudomány 24. 1969. ápr. 18. 16. sz. pp. 739-742. A Holdra szálló egység. A kísérlet. [VEJ.]

Meteorit zuhant Malawi déli részére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. ápr. 18. 16. sz. p. 763. Nyomait földcsuszamlás formájában megtalálták. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Új magyarázat a Chandler-féle sarkvándorlásra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. ápr. 25. 17. sz. p. 813. Feltételezés szerint a Föld anyag-tömege 400-1000 km mélységben más sebességgel forog, mint a felette lévő, ebből levezethető a pólusvándorlás. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

Lézer - az első holdkutatóknak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. ápr. 25. 17. sz. p. 813. Kommunikációs eszköz a Hold felszínén tartózkodó kutatók számára. A Nauka i Zsizny cikke nyomán. [VEJ.]

Újabb adatok az Ikaruszról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. ápr. 25. 17. sz. p. 814. Radar segítségével sikerült tömegét és alakját pontosan meghatározni. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

KULIN György: A meteorok. = Élet és Tudomány 24. 1969. máj. 2. 18. sz. pp. 823-827. Megfigyelésük, pályáik. Hogyan keletkeztek? Miből állnak? Mekkorák? Miről vallanak? Szerepük a Föld életében. [VEJ.]

A Vénusz légköre és a felszíni hőmérséklet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. máj. 2. 18. sz. p. 859. A 90 százalék széndioxid-tartalom és a kb. 20 atmoszféra nyomás a Vénusz légkörében annak magas, mintegy 300 Celsius-fokos hőmérsékletével magyarázható. Az Umschau cikke nyomán. [VEJ.]

Talajpróbák a Holdról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. máj. 2. 18. sz. p. 861. A Földre szállítandó Hold-anyag szigorú biztonsági és vizsgálati menet-rendje. A Hobby írása nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Négyszemközt a Holddal. = Élet és Tudomány 24. 1969. máj. 9. 19. sz. pp. 867-871. Hátságok és vulkánok. Szakadékok, rianások, folyóvölgyek. A Vörös-tenger holdbéli párja. A rejtélyes sugársávok. A túlsó oldal. Az Apolló-8 utasainak megfigyelései. [VEJ.]

MARIK Miklós. A Vénusz-kutatás legújabb eredményei. = Élet és Tudomány 24. 1969. máj. 16. 20. sz. pp. 929-932. A bolygó "földrajza". A légkör kémiai összetétele. Perzselő világ. [VEJ.]

NAGY István György: Az Apollo-10 menetrendje. = Élet és Tudomány 24. 1969. máj. 16. 20. sz. pp. 949-950. A holdraszállás főpróbája. Az űrhajósok még nem szállnak le a Holdon, de ezen kívül minden közvetlenül ezt megelőző manővert végrehajtanak, majd visszatérnek a Földre. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Egy híres napfogyatkozás. = Élet és Tudomány 24. 1969. máj. 23. 21. sz. pp. 978-979. 1919. május 29-én, amikor a Nap melletti fényelhajlást megfigyelték. [VEJ.]

HORVÁTH Árpád: Kozmikus krónika 1969. április 1-30. Űrkutatás ágyúval. = Élet és Tudomány 24. 1969. máj. 30. 22. sz. pp. 1035-1037. 40 méter hosszú ágyúcső. A földi nehézségi erő tízezerszerese. [VEJ.]

Fúrótorony a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. máj. 30. 22. sz. p. 1052. A Hold mélyebb rétegeiből történő anyagminta-vételhez. [VEJ.]

Holdvulkánok - földrengések. = Élet és Tudomány 24. 1969. jún. 6. 23. sz. pp. 1064-1065. A Smithsonian Intézet tájékoztatója alapján. [VEJ.]

Űrhajózási paradoxonok. = Élet és Tudomány 24. 1969. jún. 13. 24. sz. pp. 1132-1133. Parkolópályáról a kozmoszba, és vissza a Földre. Ari Sternfeld szovjet tudós írásai alapján. [VEJ.]

V. P. [VERES Pál]: Szídobogás a kozmoszból. = Élet és Tudomány 24. 1969. jún. 13. 24. sz. pp. 1134-1136. Néhány eszköz, melyet az űrhajózás "mellékterméke"-ként kapott az orvostudomány. [VEJ.]

Tíz kis hold is kering Földünk körül! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. jún. 13. 24. sz. p. 1147. John Bagby kaliforniai tudós szerint 1955. december 18-án egy kisbolygó szerű égitest robbant fel a Föld közelében. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

KUNSZERY Gyula: Kedves "Élet és Tudomány". = Élet és Tudomány 24. 1969. jún. 20. 25. sz. p. 1154., 1171. Gárdonyi Géza "Egész életre való naptár az 1893-1950. évekre" címmel öröknaptárt szerkesztett, amelyben az összes ünnepek, a névnapok, a nap-és holdfogyatkozások, régi időjóslatok, sőt egy nagy üstökös csillag megjelenése is ki volt jelölve. Az öröknaptár kiadásáról a Magyar Hírlap 1894. április 1-i száma a 27. oldalon adott ismertetést. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1969. május 1-31. Vénusz és Apollo. = Élet és Tudomány 24. 1969. jún. 20. 25. sz. pp. 1170-1173. Újabb két űrlaboratórium a Vénuszon. Az Apollo-10 holdkörüli útja. Kiszállás a Holdon. [A július közepére tervezett Apollo-11 expedició parancsnoka Neil Armstrong lesz. Társa, akivel a holdfelszínre lép: Edwin Aldrin.] [VEJ.]

Az Apollo-10 űrhajósainak észleléseiből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. jún. 20. 25. sz. p. 1194. Két vulkáni csúcs, és az éjszakai oldalon különös foszforeszkáló fény megfigyelése. A Smithsonian Institution jelentése alapján. [VEJ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Magyarok a sarkkörön túl. Hell Miksa és Sajnovics János vardoi expedíciójának 200. évfordulójára. = Élet és Tudomány 24. 1969. jún. 27. 26. sz. pp. 1208-1212. A "csillagászok métere". A Vénusz-átvonulások. Két barokk tudós portréja. Az expedíció. A nagy nap. Támadások és rágalmak. A parallaxis meghatározása napjainkban. [VEJ.]

Amiről beszélnek. A holdatérés helyének kijelölése. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 4. 27. sz. pp. 1262-1263. Főbb szempontok: A felület simasága, megközelítési lehetőség, a lehető legkevesebb hajtóanyag-felhasználás, a lehető legkevesebb lejtés. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Az ember útja a Holdig. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 11. 28. sz. pp. 1299-1303. A megismerés kora. A meghódítás kora. Nem végcél - csak lépcsőfok. [VEJ.]

Hogyan keletkezett a Hold? = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 11. 28. sz. pp. 1304-1307. A Föld foglyul ejtette, avagy egy X ősbolygó "gyermekei": a Mars, a Föld és a Hold. MacDonald és Lyttleton cikkeinek felhasználásával. [VEJ.]

Az élet előszobája - a Jupiteren? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 11. 28. sz. p. 1338. Színképelemzéssel olyan molekulákat találtak, mely a földi életet is megelőzhette. A Volksstimme írása nyomán. [VEJ.]

P. N.: Milyen a Hold légköre? = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 18. 29. sz. pp. 1371-1373. Billiószor ritkább a földinél. Különös világ. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Lesznek-e a mesterséges holdak olyan gyakoriak és megszokottak, mint ma a repülőgépek? A rovat válaszol. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 18. 29. sz. p. 1373. Igen, elképzelhető. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A masconok. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 18. 29. sz. pp. 1374-1377. Tömegkoncentrációk a Hold medencéi alatt. Honnan származnak? A Földön is. [VEJ.]

NAGY István György: Visszatérés a Holdról. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 18. 29. sz. pp. 1378-1380. 4,7 tonnás törpe űrhajó. Leszállás, felemelkedés. Az anyaűrhajóhoz való visszakapcsolódás. [VEJ.]

Az ember a Holdon. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 25. 30. sz. p. 1393. címlapkép. A holdraszállást mutató televíziós-közvetítés egy kockája. [VEJ.]

SZABÓ Árpád: Kedves "Élet és Tudomány". A Gárdonyi-féle öröknaptár. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 25. 30. sz. pp. 1394., 1419. Címe: Öröknaptár, magában foglalja a Krisztus születésétől a 3301. évig terjedő időt. - Csinálta Gárdonyi Géza. Magyar Nyomda, Budapest, 1894.; Utolsó oldalán: Egész életre való naptár. Ezen czím alatt e naptárnak vörössel is nyomott ívei egy lapra nyomtatva is megjelentek. Ily alakban, mint 1893-1951-ig használható falinaptár úgy irodákban, mint kaszinókban, előszobákban, várótermekben, iskolákban és mindenütt, a hova egy hasznos faldísz való, felfüggeszthető. A könyv a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében megtalálható. [VEJ.]

ALMÁR Iván: A holdutazás - a tudományok közös eredménye. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 25. 30. sz. pp. 1395-1398. Sugárveszély-előrejelzés? Mesterséges égitestek jelentenek és közvetítenek. Csomag a Holdról. [VEJ.]

Olvasóink kérdeznek a holdutazásról. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 25. 30. sz. pp. 1398-1401. A lap csillagászati rovata válaszol. [VEJ.]

Luna-15. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 25. 30. sz. p. 1402. A cikk megjelenésekor útban van a Hold felé. A szovjet Hold-expedíciók krónikája, a Luna-1-től napjainkig. [VEJ.]

Új könyvek. Hédervári Péter: Amiről a Hold mesél . . . Minerva Zsebkönyvek 1969. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 25. 30. sz. p. 1430. Könyvismertetés. [VEJ.]

Mesterséges üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 25. 30. sz. p. 1435. Az Európai Űrkutatási Szervezet HEOS I. nevű mesterséges holdját gázcsóva kibocsátásával "üstökössé" változtatták. A VDI Nachrichten jelentése alapján. [VEJ.]

Ismeretlen csillagok ibolyántúli fényben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 25. 30. sz. p. 1436. Amerikai kutató-hold felfedezései. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Holdrengések: Kislexikon. = Élet és Tudomány 24. 1969. júl. 25. 30. sz. p. 1440. Szócikk. [VEJ.]

RÓKA Gedeon: A holdkutatás távlatai. = Élet és Tudomány 24. 1969. aug. 1. 31. sz. pp. 1443-1446. Bázisok, állomások, kolóniák. Az első lakók. A Közlekedés. Visszahatás a termelésre és a gondolkodásra. [VEJ.]

A Hold személyi igazolványa. = Élet és Tudomány 24. 1969. aug. 1. 31. sz. pp. 1463-1466. A Hold legfontosabb adatai. A Hold látható félgömbje. A Hold túlsó félgömbje. [VEJ.]

Molekulák az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. aug. 1. 31. sz. p. 1483. Formaldehid kimutatása a csillagközi térben. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

Elhalványul a csillagfény a Hold közelében! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. aug. 8. 32. p. 1529. A jelenségre felfigyeltek, egyértelmű magyarázat még nincs. A Smithsonian Institution jelentése alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1969 június - július. = Élet és Tudomány 24. 1969. aug. 15. 33. sz. pp. 1549-1552. Az Apollo-11 útja - terv és a valóság. A szeizmométer működik. A Luna-15. Más űrlaboratóriumok. Képek a Marsról. [VEJ.]

P. N. [HÉDERVÁRI Péter]: Miért reng a Hold? = Élet és Tudomány 24. 1969. aug. 15. 33. sz. pp. 1553-1554. Mérsékelt rengés. Passzív és aktív berendezések. Nincs háttérzaj. Honnan eredhetnek? Borsószemnyi meteort is észlelne. A szabad rezgések. Ha nem volna... [A P. N. jelzés Hédervári Péter szerzővel való azonossságát más, könyvészeti forrás oldja fel.] [VEJ.]

SCHALK Gyula: A bolygóközi por és gáz. = Élet és Tudomány 24. 1969. aug. 15. 33. sz. pp. 1565-1568. Az állatövi fény, az állatövi ellenfény, az éjszakai égbolt fénye, a világító felhők. Kisbolygók, meteorok törmeléke. A szemcsék a Napba zuhannak. Plazma. A kutatások jelentősége. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Az olvasó a fényévről kérdez, a rovat válaszol. = Élet és Tudomány 24. 1969. aug. 15. 33. sz. p. 1568. A fényév nem időegység, hanem távolságegység. [VEJ.]

SINKA József: A Hold - Houston - Hold hírlánc. = Élet és Tudomány 24. 1969. aug. 22. 34. sz. pp. 1587-1589. A fő állomások. A kiegészítő rendszer. A központ. Mozgó fénypont a térképen. [VEJ.]

Giordano Bruno ismeretlen műve került elő. = Élet és Tudomány 24. 1969. aug. 22. 34. sz. p. 1628. Wroclawban találták meg az 1572-ben írt latin párbeszédes művet, amelynek címe: Demorgorgon vagy az élet fája. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Hegyomlások a Holdon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. aug. 22. 34. sz. p. 1628. A Smithsonian Insitution jelentése alapján. [VEJ.]

Nem fényűzés-e az űrkutatás? = Élet és Tudomány 24. 1969. aug. 29. 35. sz. pp. 1666-1668. Kerekasztal-beszélgetés Kulin György, Makkai László, Simai Mihály, Vekerdi László, Zemplén Jolán, Fenyő Béla, és Csató István részvételével. [VEJ.]

TERÉNYI Lajos: Kedves "Élet és Tudomány". = Élet és Tudomány 24. 1969. szept. 5. 36. sz. pp. 1682., 1715. Szakszerű leírást adott a holdutazásról egy tudományos-fantasztikus ifjúsági regény 1928-ban, amely magyarul is megjelent: Otto Willi Gail: Utazás holdrakétán. 1928. Révai kiadás. [VEJ.]

GESZTESI Albert: "Haldokló" mesterséges égitestek. = Élet és Tudomány 24. 1969. szept. 5. 36. sz. pp. 1712-1714. Többezerre tehető a felbocsátott mesterséges holdak, ill. hordozórakéták és törmelékek száma. Ezek egyre közelebb kerülnek a Földhöz, végül - utolsó szakaszukban - elégnek a légkörben. [VEJ.]

Kilencven perces napfogyatkozás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. szept. 5. 36. sz. p. 1720. Amerikai csillagászok repülőgépről tervezik kísérni a holdárnyékot, és megfigyelni a napfogyatkozást. A Sky and Telescope híre alapján. [VEJ.]

Planetáris hullámok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. szept. 5. 36. sz. p. 1720. Különös óriáshullámok a Csendes-óceánon, amelyeket feltételezések szerint a Nap és a Hold vonzóereje okozza. Nem azonosak az árapállyal. Az Unesco Features cikke alapján. [VEJ.]

Óriásmeteorit töredékei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. szept. 5. 36. sz. p. 1720. Szovjet Távol-Keleten, egy valószínűleg 100 tonnás óriásnak a darabjai. A Les Nouvelles de Moscou írása nyomán. [VEJ.]

Ernyő-antenna az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. szept. 5. 36. sz. p. 1721. A NASA fejlesztése, automatikusan szétnyíló, mindössze 1,8 kg súlyú. A Technische Rundschau írása alapján. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Mit tudunk a Mars "csatornáiról"? = Élet és Tudomány 24. 1969. szept. 12. 37. sz. pp. 1758-1761. Völgyek, törések, repedések, illetőleg az ezek mentén kialakult rövidebb hegygerincek és kisebb kráterekből álló láncok hálózata tűnt csatornarendszernek. [VEJ.]

Óriási napfoltcsoport. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. szept. 12. 37. sz. p. 1771. Részleges napfogyatkozás alkalmával megfigyelt naptevékenység. A Sky and Telescope jelentése alapján. [VEJ.]

Új világűrantenna. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. szept. 12. 37. sz. p. 1771. Angliában, 27 méter átmérőjű, az INTELSAT-III-mal kommunikál. [VEJ.]

AUJESZKY László: Légkörünk geofizikai kapcsolatai. = Élet és Tudomány 24. 1969. szept. 19. 38. sz. pp. 1808-1812. A vulkáni kitörések hatásai. Távoli hatások. A Föld sebességének megváltozása. Földmágnesség. Északi fény. [VEJ.]

A napsugárzási együttható mérése űrhajókon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. szept. 19. 38. sz. p. 1817. A jövőbeni űrutazások pályaszámításainál lehet nagy jelentősége. A Science News írása alapján. [VEJ.]

Űrsikló. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. szept. 19. 38. sz. p. 1817. A Martin Comp. "Repülő vasaló"-ja. A Hobby cikke nyomán. [VEJ.]

CSANÁDY Sándor: A Föld és a Hold távolsága lézerrel mérve. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 3. 40. sz. pp. 1885-1889. Óriási impulzus. Százmilliomod másodperces felvillanás. A "második generáció". Deciméteres pontosság. Mire számíthatunk? [VEJ.]

Sztereofotók a Holdról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 3. 40. sz. p. 1912. A Holdon használható atomata készülék, a Kodak terméke. A Hobby cikke nyomán. [VEJ.]

Szuperóriás a Nagy Magellan-ködben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 3. 40. sz. p. 1915. Antoni Przybylski lengyel csillagász felfedezése; átmérője 288 millió kilométer. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society írása nyomán. [VEJ.]

Transzurán elemek a meteoritokban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 3. 40. sz. p. 1916. A feltételezést a xenonnak, mint a transzurán anyagok bomlási melléktermékének jelenléte indokolja. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

ROZSLAY György: Kronométerrel a világ körül. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 10. 41. sz. pp. 1931-1934., címoldal. A földrajzi hosszúság és az időszámítás. Mi a zóna? "Megáll az idő". Az óra és a délkör. [VEJ.]

Felfújható házak a Holdra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 10. 41. sz. p. 1959. A Goodyear Aerospace Company ajánlata. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Új könyvek. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 10. 41. sz. p. 1697. Marx Gxörgy: Jövőnk az Univerzum című könyvének ismertetése. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1969. augusztus - szeptember. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 17. 42. sz. pp. 1986-1989. Két fontos évforduló. A Mars felszíne - közelről nézve. Japán mesterséges holdak. [VEJ.]

Nagy Ernő elhunyt. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 17. 42. sz. p. 1989. Tudománynépszerűsítő, a Kozmikus Krónika rovat munkatársa. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Ragyogó napsütésben tündöklő udvar a Nap körül. Mitől van? Válaszol Zách Alfréd. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 17. 42. sz. p. 2014. A naphaló-jelenség leírása. [VEJ.]

SZŰCS József: Az űrben is magas hőfokon hegesztenek! = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 24. 43. sz. pp. 2019-2020. Nem kis problémát jelent ennek az egyszerű fémmegmunkálási technológiának az űrbéli alkalmazása. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Ahol a Szojuzok űrhajósai járnak . . . = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 24. 43. sz. pp. 2021-2023. A részecskesűrűség - mint a Hold felszínén. Ezer fokos hőség - amely elképzelhetetlenül hideg. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Hogyan lehetséges, hogy a Szojuz utasai védőruha nélkül vannak az űrhajóban? A rovat válaszol. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 24. 43. sz. p. 2023. Az űrkabin biztonságos működése feleslegessé teszi. [VEJ.]

1969-ben a Naprendszer tömegközéppontja kilép a Napból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 24. 43. sz. p. 2060. Oka: a Napnak és a bolygóknak mindenkori egymáshoz viszonyított helyzete. Sky and Telescope nyomán. [VEJ.]

Miről vallanak a holdkőzetek? = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 24. 43. sz. pp. 2061-2062. Az erózió a Holdon is működik. Tartós elsődleges kozmikus sugárzás. A jelek szerint a Holdon soha nem volt élet. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Kedves "Élet és Tudomány". Félárnyékos holdfogyatkozás. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 31. 44. sz. pp. 2066., 2086. 1969. szeptember 25-én a félárnyékos holdfogyatkozást észlelte Jósvafőről egy 8 cm-es távcsővel. A jelenség szokatlanul sötétnek látszott. [VEJ.]

NAGY István György: Az űrállomások. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 31. 44. sz. pp. 2067-2071. Miben különbözik az űrhajótól? Az életfeltételek biztosítása. Automata - és ember. Az átszállóhely és az "űrtaxik". Tervek. [VEJ.]

PARIN, V. - KOSZMOLINSZKIJ, F.: Orvosbiológiai gondok a világűrben. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 31. 44. sz. pp. 2094-2096. A súlytalanság. A hipokinézis. Szputnyik-betegség? Az energiacsere. Az emésztés. Ember és gép. Az információk feldolgozása. Új életföltételek. [VEJ.]

Bólya és Szputnyik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 31. 44. sz. p. 2104. Űrkutatás és tengerkutatás. A Nauka i Zsizny cikke nyomán. [VEJ.]

Meteorhullás Mexikóban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 31. 44. sz. p. 2106. Február 8-án történt a látványos jelenség. A levegőben szétrobbant, 13 darabját, kb. 7 kilogrammot felleltek belőle. A Die Umshcau írása nyomán. [VEJ.]

Új adatok a Napról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. okt. 31. 44. sz. p. 2107. Röntgenteleszkóp-vizsgálati eredmények. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Az Apollo 11-től az Apollo 12-ig. = Élet és Tudomány 24. 1969. nov. 14. 46. sz. pp. 2190-2194. Leszállás az utolsó pillanatban. A legfárasztóbb a kőzetgyűjtés volt. A szeizmométer és a lézertükör. A kőzetek vizsgálata. Célpont: a Viharok Óceánja. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld-Hold-rendszer. = Élet és Tudomány 24. 1969. nov. 21. 47. sz. pp. 2217-2221. Télen magasabbról ragyog a Hold. Huszonöt oldalas képlet. Kettős bolygórendszer. Apály és dagály. "Libegő" mozgások. Fázisok és fogyatkozások. [VEJ.]

"Népszámlálás" a világegyetemben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. nov. 21. 47. sz. p. 2253. Égi atlasz összeállítása - a Palomar-hegyi csillagvizsgáló és Voroncov-Veljaminov közös munkája. A Himija i Zsizny írása nyomán. [VEJ.]

Holdautók. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. nov. 28. 48. sz. p. 2296. Jármű a Hold felszínén való közlekedés céljára. A NASA-közlemények nyomán. [VEJ.]

Számítógépek az Apolló-hírláncban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. dec. 5. 49. sz. p. 2347. A számítástechnika immár nélkülözhetetlen. Az UNIVAC-tájékoztató alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1969. október november. = Élet és Tudomány 24. 1969. dec. 12. 50. sz. pp. 2365-2369. Újra emberek a Holdon. Egyszerre három Szojuz a világűrben. Nemzetközi mesterséges holdak. [VEJ.]

Az Apollo-12 legénységének gyógyszerkészlete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. dec. 19. 51. sz. p. 2439. Speciális házipatikák. A Magyar Szó írása alapján. [VEJ.]

Új képződmény a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. dec. 26. 52. sz. p. 2488. Kiterjedt foltot figyeltek meg. Intenzív vulkáni tevékenység, vagy homokvihar? A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Miből állnak a Vénusz bolygó felhői? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 24. 1969. dec. 26. 52. sz. p. 2488. Túlnyomórészt halogénvegyületek, elenyésző mennyiségben víz. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

-i-r-: Csillagászati kisenciklopédia. - Szerkesztette: Dr. Kulin György és Róka Gedeon (Gondolat, 1969. 244 oldal). = Élet és Tudomány 24. 1969. dec. 26. 52. sz. p. 2493. Könyvismertetés. [VEJ.]

SZIGETI István: Kiss Ferenc Gábor régiségbúvár és numizmatikus érme 1843-ból. = Az Érem 25. 1969. 47-48. sz. pp. 26-28. Kiss Ferenc Gábor 43 mm-es bronzlemezből készült érmének hátlapi felirata tartalmaz csillagászati vonatkozást. Latinul: BELLOGALL: 1809 ET 13 No 1832 LAPSVI STELARVM 1865 EDITVRO INTER FVIT. PRIVS LVDOVICAE BAR: AHORNIG. DEIN SV "SANAE AGOSTON IVNC" TVS. PROLIBVS OTTI "LIA, GEISA, EVGE, NIO CONSOLA" TVS 1843. Magyarul (értelemszerűen): Részt vett az 1809. évi francia háborúban. Jelen volt az 1832. november 13-i csillaghullásnál, amely 1865-ben fog visszatérni. Előbb báró Ahornig Ludovikát, majd Ágoston Zsuzsannát vette nőül. 1843-ban gyermekei: Ottilia, Géza és Jenő a vigaszai. Ismertetésre kerül Kissárosi Kiss Ferenc élete, továbbá hogy ő volt, aki az Ofner Zeitung 1832. nov. 29-én megjelent 96. számában névtelenül tudósított a csillaghullásról, mint szemtanú. [MAT.]

JEFREMOV, Ivan: Vannak-e észtestvérek más bolygókon? = Fáklya 13. 1969. máj. 1. 9. sz. p. 20. [ZSE.]

MIHAJLOV, Alekszandr: A Venus titkait fürkészve. = Fáklya 13. 1969. jún. 8. 11. sz. p. 3. [ZSE.]

NAAN, Gustav: Robbanó világegyetem. = Fáklya 13. 1969. aug. 10. 13. sz. pp. 11-12. [ZSE.]

Ilyennek látta a Szonda-7 a Holdat és a Földet. = Fáklya 13. 1969. szept. 7. 17. sz. p. 3. [ZSE.]

MAKSZIMACSOV, V.: Csillagterem. = Fáklya 13. 1969. okt. 19. 20. sz. pp. 22-23. A moszkvai planetáriumról. [ZSE.]

Útban a Holdra. = Fejér megyei Hírlap 25. 1969. júl. 19. 165. sz. p. 1. [SRG.]

Ember a Holdon. = Fejér megyei Hírlap 25. 1969. júl. 19. 165. sz. p. 2. [SRG.]

Hold körüli pályán az Apollo-11. = Fejér megyei Hírlap 25. 1969. júl. 20. 166. sz. p. 1. [SRG.]

KÖRNYEI Elek: Tordas nagy tudós fia: Sajnovics János emlékét idézi fel a Magyar Tudományos Akadémia a "Demonstratio" kétszázadik évfordulójára. = Fejér megyei Hírlap 25. 1969. júl. 20. 166. sz. p. 8. [SRG.]

Sikeresen startolt a Lunar Modul! Újra az anyaűrhajón. = Fejér megyei Hírlap 25. 1969. júl. 22. 167. sz. pp. 1-2. [SRG.]

GAUSER Károly: A tudományos haladás új korszaka. = Fejér megyei Hírlap 25. 1969. júl. 22. 167. sz. p. 2. [SRG.]

A Föld felé tart az Apollo-11. = Fejér megyei Hírlap 25. 1969. júl. 23. 168. sz. p. 1. [SRG.]

Mit mond a tudós az első Hold-expedícióról. = Fejér megyei Hírlap 25. 1969. júl. 23. 168. sz. p. 2. [SRG.]

Ma leszáll az Apollo-11. = Fejér megyei Hírlap 25. 1969. júl. 24. 169. sz. p. 1. [SRG.]

TRIET, Le Minh: A Föld mágneses terének eredetéről. = Fizikai Szemle 19. 1969. jan. 1. sz. pp. 5-7. [PIR.]

ILL Márton: Röntgencsillagászat. = Fizikai Szemle 19. 1969. jan. 1. sz. pp. 11-18. [PIR.]

HAJDUSKA István: Detre László. = Fizikai Szemle 19. 1969. jan. 1. sz. pp. 21-22. Elhangzott a Magyar Rádió "Tudósaink arcképcsarnoka" című előadássorozatának keretében. [PIR.]

KANYÓ Sándor: Földünk és a Világegyetem elektromágneses sugárzása. = Fizikai Szemle 19. 1969. febr. 2. sz. pp. 43-48. [PIR.]

EÖTVÖS Loránd: A Föld alakjának kérdése. = Fizikai Szemle 19. 1969. ápr. 4. sz. pp. 97-101. Elnöki beszéd a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén, 1901. május 12. /Akadémiai Értesítő, 1901. 261-269. l./ [PIR.]

BARTA György: A földalak fizikai hátteréről. = Fizikai Szemle 19. 1969. ápr. 4. sz. pp. 102-105. [PIR.]

BARCZA Szabolcs: A bolygók belső szerkezete. = Fizikai Szemle 19. 1969. jún. 6. sz. pp. 178-186. [PIR.]

SCIAMA, D. W.: A megfigyelő kozmológia újjászületése napjainkban. = Fizikai Szemle 19. 1969. aug. 8. sz. pp. 234-243. Előadás az Európai Fizikai Társaság alakuló közgyűlésén (Firenze, 1969. április 10.) Megjelent: Physics Bulletin 19. (1968.) 329. Ford.: Abonyi Iván. [PIR.]

BLAGONRAVOV, A. A.: Tiszteletadás az űrrepülőknek. = Fizikai Szemle 19. 1969. aug. 8. sz. pp. 255-256. Megjelent az International Harold Tribune 1969. július 14. számában. [PIR.]

HEWISH, A.: A pulzárok. = Fizikai Szemle 19. 1969. szept. 9. sz. pp. 265-269. Az Európai Fizikai Társaság megalakulása alkalmával rendezett konferencia egyik előadása. Megjelent: Endeavour 28 (1969) 57-59. Ford.: Abonyi Iván. [PIR.]

KOPPÁNY György: Infravörös sugárzásmérések meteorológiai műholdakkal. = Fizikai Szemle 19. 1969. szept. 9. sz. pp. 279-282. [PIR.]

BARTA György: Eötvös Loránd geofizikai kutatásainak mai vonatkozásairól. = Fizikai Szemle 19. 1969. okt. 10. sz. pp. 289-295. [PIR.]

SZEDOV, L.: Ember a Holdon. = Fizikai Szemle 19. 1969. okt. 10. sz. pp. 316-318. Megjelent a Pravda 1969. augusztus 3-i számában. [PIR.]

ZELDOVICS, Ja. B.: A forró Univerzum. = Fizikai Szemle 19. 1969. dec. 12. sz. pp. 353-358. Előadás a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közgyűlésén 1968. november 27-én. [PIR.]

Az Apollo-8 útja. = Föld és Ég 4. 1969. 1. sz. az első belső borító. [SRG.]

BALÁZS Béla: Magyar csillagász a Kitt Peaken. = Föld és Ég 4. 1969. 1. sz. pp. 5-7. A szerző majdnem egy évet töltött a csillagvizsgálóban. [SRG.]

BITÓ János: A híradástechnikai mesterséges égitestek és jövőjük. = Föld és Ég 4. 1969. 1. sz. pp. 10-12. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 4. 1969. 1. sz. pp. 24-25. -th- [ifj. Bartha Lajos]: A Vénusz radar-térképe.; [ifj. Bartha Lajos:] A Vénusz bolygó átmérőjét határozták meg újra.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Három új üstökös.; Áramtermelő reaktorok űrkutatási célokra.; P. [Piroska György]: Az Ikarusz kisbolygó és a relativitáselmélet.; Az Icarus kisbolygó földközelségét...; A Jupiter felszínének rádiósugárzó területeit...; A Neptunusz bolygó átmérőjét...; Rendkívül erős napkitörést észleltek 1968. július 9-én... [SRG.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 4. 1969. 1. sz. pp. 25-27. Kulin György: A távcsőépítés iskolája. 5. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 4. 1969. 1. sz. pp. 28-29. Eredményhirdetés.; A Csillagászat Baráti Köre kétezredik tagja.; Távcsőtükör-készítők figyelmébe.; Dunaújváros (Farkas István távcsövei).; Kolozsvár (Horváth M. Zoltán távcsövei).; Veszprém (Vértes Ernő). [SRG.]

SCHALK Gyula: A Gemini-ikrek. = Föld és Ég 4. 1969. 1. sz. pp. 30-31. [SRG.]

A csillagos ég 1969 március-április hónapokban. = Föld és Ég 4. 1969. 1. sz. p. 32. [SRG.]

A McMath toronyteleszkópról fotók. = Föld és Ég 4. 1969. 1. sz. hátsó külső borító. [SRG.]

ALMÁR Iván: Segítőtársaink a mesterséges holdak. = Föld és Ég 4. 1969. 2. sz. pp. 39-41. [SRG.]

BALÁZS Béla: Látogatás a Lowell-obszervatóriumban. = Föld és Ég 4. 1969. 2. sz. pp. 46-48. [SRG.]

VERMES Miklós: Kísérlet a Fraunhofer-vonalak magyarázatára. = Föld és Ég 4. 1969. 2. sz. p. 48. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Sikerekben gazdag négy hónap. = Föld és Ég 4. 1969. 2. sz. pp. 52-55. Űrkutatásról. [SRG.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 4. 1969. 2. sz. pp. 56-59. Kulin György: A távcsőépítés iskolája. 6. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 4. 1969. 2. sz. p. 61. Szitter Béla: Szlovák és magyar amatőrcsillagászok tapasztalatcseréje.; A Csillagászat Baráti Köre budapesti tagjai...; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Elpusztult az Echo-I mesterséges hold.; Pelsőci László: Távcsőépítő diákok Szigetszentmiklóson. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az Oroszlán. = Föld és Ég 4. 1969. 2. sz. pp. 62-63. [SRG.]

[ifj. BARTHA Lajos:] A Föld alakjára vonatkozó adatok... = Föld és Ég 4. 1969. 2. sz. p. 63. [SRG.]

-th- [ifj. BARTHA Lajos]: A napfelület gázáramlásainak sebességét... = Föld és Ég 4. 1969. 2. sz. p. 63. [SRG.]

-th- [ifj. BARTHA Lajos]: A meteorok fajsúlyának csökkentését... = Föld és Ég 4. 1969. 2. sz. p. 63. [SRG.]

Csillagos ég 1969 május-június hónapokban. = Föld és Ég 4. 1969. 2. sz. p. 63. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Indul az űrkutatás második évtizede. = Föld és Ég 4. 1969. 3. sz. pp. 70-72. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Űrállomás és holdkomp. = Föld és Ég 4. 1969. 3. sz. pp. 72-74. [SRG.]

[ifj. BARTHA Lajos:] A Tejútrendszer általános mágneses teréről... = Föld és Ég 4. 1969. 3. sz. p. 74. [SRG.]

SCHALK Gyula: A nappali égbolt planetáriuma. A nevadai Fleischmann Planetárium. = Föld és Ég 4. 1969. 3. sz. pp. 78-79. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Vénusz, 1969. = Föld és Ég 4. 1969. 3. sz. p. 79. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 4. 1969. 3. sz. pp. 88-89. Lencsés távcső mint teleobjektív.; Két kép Dunaújvárosból.; Budapest (Tihanyi István, Szeiber János, Migend András távcsövei). [SRG.]

KULIN György: Távcsőépítés iskolája. 7. Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 4. 1969. 3. sz. pp. 90-93. [SRG.]

Tíznapos bentlakásos Csillagászati Tanfolyam Szentendrén 1969. augusztus 10-19. = Föld és Ég 4. 1969. 3. sz. p. 93. [SRG.]

SCHALK Gyula: Cassiopeiae. = Föld és Ég 4. 1969. 3. sz. pp. 94-95. [SRG.]

A csillagos ég 1969 július-augusztus hóban. = Föld és Ég 4. 1969. 3. sz. p. 96. [SRG.]

Az Apolló-program. = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. pp. 98-99. Az Asztronautikai Tájékoztató legutóbbi száma alapján. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Közelebb a "pulsar-rejtély" kulcsához? = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. p. 104. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A Barnard-féle Nyílcsillagról. = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. p. 104. [SRG.]

B. I.: Új meteorkrátert fedeztek fel. = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. p. 107. 18 km átmérőjű, a Csád Köztársaságban. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A holdkutatás eredményeiből. = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. p. 108. [SRG.]

A Hold kőzetei elnyelik a gázokat. = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. p. 108. [SRG.]

SCHALK Gyula: Óriásmeteoritok nyomában. = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. p. 109. [SRG.]

BARTHA [Lajos] - SZILVAY [Péter]: Hold-Vénusz együttállás. = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. p. 109. 1969. jan. 21-én. [SRG.]

KULIN György: Értelmes lények jelzései - vagy természetes jelenségek? = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. p. 117. A pulzárok. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. p. 122. Fejes István: A hidrogéngáz hőmérséklete a csillagközi térben.; A Hold mozgásának egy újabb háborgását...; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Nagyobb gyorsulásnál hosszabb az élet.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: A Föld "poláris szele."; A Vesta kisbolygó tömegének közvetlen meghatározását...; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Rádiócsillagászati mérések és a gravitáció elmélete. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. p. 123. Mátrafüred (Szalóki László, Fehér István).; Komárom (Csiffáry István).; Budapest (Rosta Zoltán). [SRG.]

KULIN György: Távcsőépítés iskolája. 8. Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. pp. 123-126. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Hercules. = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. pp. 126-127. [SRG.]

A csillagos ég 1969 szeptember-október hóban. = Föld és Ég 4. 1969. 4. sz. p. 128. [SRG.]

Neil Armstrong, Michael Collins, Edwin Aldrin űrhajósok. = Föld és Ég 4. 1969. 5. sz. első belső borító. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: "Óriási ugrás az emberiségnek". = Föld és Ég 4. 1969. 5. sz. pp. 134-136. Holdraszállás 1969. július 21. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Az Apollo utolsó főpróbája. = Föld és Ég 4. 1969. 5. sz. pp. 136-138. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Mennyi az űrhajósok "napidíja"? = Föld és Ég 4. 1969. 5. sz. p. 138. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Volt-e víz és gázburok a Holdon? = Föld és Ég 4. 1969. 5. sz. p. 138. [SRG.]

BALÁZS Béla: Tanulmányúton a bjurakani asztrofizikai obszervatóriumban. = Föld és Ég 4. 1969. 5. sz. pp. 142-144. [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 4. 1969. 5. sz. pp. 147-151. A Szaturnusz gyűrűi közti sötét hézag sem üres.; A Jupiter bolygó légkörének metántartalma.; Óriáscsillagok heves anyagkilövelléséről.; Gyémántszemcsék alkothatják a csillagok közti porfelhők egy részét.; Mesterséges üstököst hozott létre a HEOS-I európai kutatóhold.; A Jupiter "Nagy Vörös Folt"-ja örvénylik.; A Jupiter egy eddig ismeretlen holdjának létére utal.; ifj. Bartha Lajos: Újabb meteorit hullások.; Sandner, Werner: Meteorkráterek a sarkvidéken.; Az üstökösök felbomlásának kérdésével...; Legalább tíz parányi holdacska kering a Föld körül.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Földrengés egy tűzgömb robbanása nyomán.; A khí Cygni fényváltozása.; B. L. [ifj. Bartha Lajos]: A Plútó tömegének meghatározása.; Hét közeli csillagnak vannak bolygói.; Különleges pulsar-t fedeztek fel.; Erős röntgen- és vörösön inneni sugárzás forrása. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 4. 1969. 5. sz. pp. 152-153. Szeged (Márki-Zay Lajos).; Székesfehérvár (Kusnyér Péter, Csukovics Tibor).; Eger (Gyurman Tibor).; Távcsőavatás Veszprémben.; Távcsőállvány 125 mm átmérőig. [SRG.]

MIKE Jenő: Távcsőépítés iskolája. 9. A legegyszerűbb parallaktikus villás szerelés. = Föld és Ég 4. 1969. 5. sz. pp. 154-157. [SRG.]

SCHALK Gyula: Ursa Minor. = Föld és Ég 4. 1969. 5. sz. pp. 157-158. [SRG.]

A csillagos ég 1969 november-december hóban. = Föld és Ég 4. 1969. 5. sz. p. 160. [SRG.]

NAGY István György: Újabb Szojuz űrrepülések. = Föld és Ég 4. 1969. 6. sz. p. 162. [SRG.]

KULIN György: Amatőrcsillagászaink a Televízióban. = Föld és Ég 4. 1969. 6. sz. pp. 166-169. Kétrészes, egyenként 25 perces film készített Kollányi Ágoston hazai amatőrcsillagászokról. A Magyar Televízió Hobbym a csillagos ég címmel 1969. november 14-én és december 12-én mutatta be a filmet, későbbi ismétlésekkel. A cikk a filmben szereplőket és távcsöveiket mutatja be: Pusztai Lajos (Orosháza), Tóth Sándor (Mártély), Hajnal Ferenc (Tiszaújfalu), Rapcsány Mihály (Dunaújváros), Hajmási József (Székesfehérvár), Marton Endre (Szeged), Fehér István, Szalóki László (Mátrafüred), Debreceni István (Budapest), Lendvai László (Balatonfűzfő), Balázsy László (Pécs). [SRG.]

BITÓ János: Az Apollo-12 útjáról. = Föld és Ég 4. 1969. 6. sz. p. 169. [SRG.]

SCHALK Gyula: Barangolás a Pólusok körül. = Föld és Ég 4. 1969. 6. sz. pp. 174-175. [SRG.]

Tanulj velünk - csináld velünk. = Föld és Ég 4. 1969. 6. sz. pp. 184-186. Hernádi Károly: A távcsőépítés iskolája. 10. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Az ECHO-2 pusztulása. = Föld és Ég 4. 1969. 6. sz. p. 186. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A Jupiter és a Szaturnusz hősugárzását mérte meg három texasi csillagász. = Föld és Ég 4. 1969. 6. sz. p. 186. [SRG.]

Kérdés az Antares szélességi és hosszúsági foka. = Föld és Ég 4. 1969. 6. sz. p. 186. Ponori Thewrewk Aurél válaszával. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 4. 1969. 6. sz. pp. 187-188. Amatőrcsillagászok nyári táborozásai. Az első Amatőrcsillagász Camping (Jósvafő, 1969. július 20-26.).; R. G. [Róka Gedeon]: Tíznapos csillagászati tanfolyam Szentendrén (1969. augusztus 10-19.). [SRG.]

Újdonságok égen földön. = Föld és Ég 4. 1969. 6. sz. pp. 189-190. A holdtávolság mérése lézerrel.; [Ifj. Bartha Lajos:] A Hold az emberi tevékenység színtere.; A legerősebb mágneses terű csillag.; Magas platinatartalmat találtak egyes forró csillagokban.; A csillagok szilárd hidrogénből keletkezhetnek.; Rendkívül nagy tömeg adódik az M 87-es extragalaxisra.; A csillagrendszerek közti anyag sűrűsége. [SRG.]

A csillagos ég 1970 január-február hóban. = Föld és Ég 4. 1969. 6. sz. p. 192. [SRG.]

Megalakult a Nemzetközi Planetológiai Társaság. = Földrajzi Értesítő 18. 1969. 1. p. 18. Űrlapok Hédervári Péternél. [SRG.]

SZAMKÓ Alajos: A Hold fényváltozásait szemléltető modell. = Földrajztanítás 12. 1969. 3. sz. pp. 85-87. [KSZ.]

WALCH Emil: A fotografikus műholdmegfigyelés problémái. = Geodézia és Kartográfia 21. 1969. 3. sz. pp. 170-177. Különös tekintettel az AFU-75 követőkamera ez évi, hazai üzembeállítására. [KSZ.]

KLINGHAMMER István: A magyar földgömbkészítés történetéből. = Geodézia és Kartográfia 21. 1969. 3. sz. pp. 208-211. A földgömbökkel párhuzamos készített éggömböket is megemlíti. [KSZ.]

HALMOS Ferenc: Mesterségeshold-megfigyelések geodéziai célú feldolgozása. = Geodézia és Kartográfia 21. 1969. 3. sz. p. 214. Szeminárium Taskentben, 1969. nov. 22-29-ig. [KSZ.]

Geodéziai célú mesterségeshold-megfigyelés. = Geodézia és Kartográfia 21. 1969. 3. sz. p. 220. Kerekasztal-konferencia Sopronban. [KSZ.]

HOMORÓDI Lajos: Mueller, Ivan, I.: Spherical and praktical astronomy (Gömbi és gyakorlati csillagászat), Ungar F. Publishing Co, New-York, 1969. = Geodézia és Kartográfia 21. 1969. 4. sz. pp. 310-311. Könyvismertetés. [KSZ.]

BALLA János: Asztronómiai tájékozódás az alsógeodéziában. = Geodézia és Kartográfia 21. 1969. 6. sz. pp. 404-410. A Polaris azimutjának megfigyelésével. [KSZ.]

HALMOS Ferenc - SZÁDECZKY-KARDOSS Gyula: Tudományos vizsgálatok a Föld mesterséges holdjainak észlelésével. = Geodézia és Kartográfia 21. 1969. 6. sz. pp. 457-458. Konferencia Bulgáriában, 1969. jún. 22-30-ig. [KSZ.]

MIHÁLY Szabolcs: A COSPAR közgyűlés XII. ülésszaka. = Geodézia és Kartográfia 21. 1969. 6. sz. pp. 459-461. 1969. máj. 11-24-ig, Prágában. [KSZ.]

BENCZE Pál: A földmágneses tér holnapi változásával ekvivalens áramrendszer magasságának meghatározása. = Geofizikai Közlemények 18. 1969. 1-2. sz. pp. 13-18. [SRG.]

NAGY István György: Űrállomások. = Haditechnikai Szemle 3. 1969. okt-dec. 4. sz. pp. 133-137. [SRG.]

SZEDOV, L.: Ember a Holdon. = Haditechnikai Szemle 3. 1969. okt-dec. 4. sz. pp. 144-145. [SRG.]

GÖTZ G[usztáv].: Az űrkutatás hírei. = Időjárás 73. 1969. jan-febr. 1. sz. pp. 63-64. Az 1968-as év eseményei. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: A szocialista országok közös űrkutatási kísérlete. = Időjárás 73. 1969. jan-febr 1. sz. p. 69. A Kozmos 261 felbocsátása 1968. dec. 20-án. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: Új meteorológiai műhold-sorozat (ITOS). = Időjárás 73. 1969. márc-ápr. 2. sz. p. 126-127. [SRG.]

GÖTZ G[usztáv].: Az űrkutatás hírei. = Időjárás 73. 1969. márc-ápr. 2. sz. pp. 127-128. [SRG.]

GÖTZ G[usztáv].: Az űrkutatás hírei. = Időjárás 73. 1969. máj-jún. 3. sz. p. 192. [SRG.]

GÖTZ G[usztáv].: Az űrkutatás hírei. = Időjárás 73. 1969. szept-okt. 5. sz. pp. 318-319. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: Az űrkutatás hírei. = Időjárás 73. 1969. nov-dec. 6. sz. p. 382. [SRG.]

PATAK M.: Ankét az űrkutatás meteorológiai vonatkozásairól. = Időjárás 74. 1970. jan-ápr. 1-2. sz. pp. 133-134. 1969. okt. 30-31. [SRG.]

CSAJKA Mária - LAVRUKHINA, A. K. - SZABÓ Elek: Meteoritok makrokomponenseinek meghatározása roncsolásmentes aktivációs analízissel. = KFKI Közlemények 17. 1969. 1. sz. pp. 25-37. Meteoritok főkomponenseinek (Mg, Al, Ni, Co, Mn, Fe, Si) meghatározása 2 mg vagy ennél kisebb súlyú mintákból. A vizsgálatot a besugárzás hatására létrejött, rövid felezési idejű izotópokkal hajtották végre. Két vasmeteoritot mértek (a Szihote Alinszki és a Járdimlinszki hullásét) a KFKI kísérleti atomreaktorában. [KSZ.]

UNGVÁRI Tamás: Ikarusz gyermekei. = Kortárs 13. 1969. 10. sz. pp. 1577-1582. A holdraszállás, űrhajózás és az irodalom. [SRG.]

  KULIN György: Csillagközi kapcsolatok. = Korunk 28. 1969. 4. sz. pp. 567-572. [SRG.]

  HOLL Béla: Az újkori természettudományos világszemlélet kialakításának erdélyi történetéhez. = Korunk 28. 1969. máj. 5. sz. pp. 774-779. Marcello Squarcialupi erdélyi fejedelem orvosának első munkája 1581-ben jelent meg Nagyszebenben Geuss György műhelyében. Könyvében, Erdélyben 1580 szeptemberében tapasztalt élménye alapján az északi fényjelenség eredetével, okaival foglalkozik. Dudith András 1579-ben megjelent gyűjteményes kötetében megjelent dolgozatában az 1567-1568-ban sok vitát kavart üstökösről írt. p. 775. [SRG.]

CZIMBALMOS Zoltán: A Venus-kutatás eredményei. = Korunk 28. 1969. 10. sz. pp. 1468-1477. [SRG.]

KULIN György: A csillagászati ismeretterjesztés. Beszélgetés. (Riporter: Vértesy Miklós.) = Könyvtáros 19. 1969. 1. sz. pp. 41-44. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: Folttevékenység és naptevékenység? = Légkör 14. 1969. 2. sz. pp. 35-41. [SRG.]

GYÖRGYI Géza: Csoportelméleti dinamika. 1. A Kepler-mozgás. = Magyar Fizikai Folyóirat 17. 1969. 1. füz. pp. 39-69. Csillagászati tanulmány. [KSZ.]

GYÖRGYI Géza: Csoportelméleti dinamika. 2. Az impulzusmomentum kvantumelméletének Schwinger-féle megfogalmazásáról. = Magyar Fizikai Folyóirat 17. 1969. 5. füz. pp. 459-467. Csekély csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

L. A.: Péntek a tv-ben. = Magyar Hírlap 2. 1969. nov. 14. p. 11. "A Hobbym a csillagos ég... című riportfilm amatőr csillagászokról beszél; nem tesz egyebet, mint hogy elvezet bennünket olyan emberekhez, akiknek valamilyen okból ez a passziójuk. Hogy ilyen vannak, azt eddig is tudtuk, de hogy kik ezek és szorgalmas tudománykodásuknak mi a motívuma, arra éppen ez a film hívja fel a figyelmet (s még folytatása is lesz néhány hét múlva). Megismerkedünk jól működő csillagász szakkörökkel, de falusi pajtákat is látunk, s benne nagy értékű teleszkópokat, s egy alföldi juhásszal is találkozunk, aki minden szabad idejét és pénzét a csillagos ég kutatásának szenteli (kedvesen naiv megokolása szerint azért választotta a juhászság mellé a csillagászatot, mert mindkettő éjszakai foglalkozás: a juhok is éjjel legelnek).
Vagy egy évtizeddel indult el az Uránia kezdeményezésére az amatőr csillagászok mozgalma, és ma már olyan eredményei vannak, amelyeket a "profi" tudomány is felhasználhat. Talán nem felesleges megjegyezni, hogy a filmnek alkotója a kiváló rövidfilmes: Kollányi Ágoston.".; A televízió mai műsora (1969. nov. 14-én): 18.25. Hobbym: a csillagos ég ... Film. 18.50: Esti mese. [KSZ.]

  BORIS Bálent: Az 1586-ra szóló krakkói magyar kalendárium felfedezése. = Magyar Könyvszemle 85. 1969. ápr-jún. 2. sz. pp. 168-169. Egykor a podolini piarista könyvtárban volt, onnan került Pozsonyba, a Matica Slovenská munkahelyén találták. A teljes cím: IUDICIUM MAGYAR NYELVEN, Az mij Wrunk Christusnak születése vtán 1586. Eztendőre, mely ez Világ teremtesetől fogua 5548. Eztendő. SLOVACIUS PETER D. az Krackai Academianak fő Astrologusa altal irattatot es szamlaltatot felhorara. Ez Eztendőben sem az Napban sem az Holdban Eclypsis nem leszen mijnalunk. KRACKOBAN. Petricovius Andras által. Magyar Könyvesház. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Kétszáz éve. Magyar tudósok Vénusz-lesen a Jeges-tenger partján. = Magyar Nemzet 25. 1969. június 1. p. 8. Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról. [HAD.]

CSUPOR Zoltán Mihály: Kétszáz éves a Demonstratio. = Magyar Nyelv 65. 1969. dec. 4.(452.) sz. pp. 501-504. Kövesligethy Radó Herman Ottóhoz írott levelei, Sajnovics levelezésének kiadatásáról. A levéltári kutatásban Herman társa volt Kövesligethy. [SRG.]

Az MTA elnökségének távirata a Szojuz-3 űrhajó felbocsátása alkalmából. = Magyar Tudomány 76.(14.) 1969. jan. 1. sz. p. 40. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Az űrkutatás és a fejlődő országok. (Az ENSZ bécsi konferenciájának néhány tanulsága.) = Magyar Tudomány 76.(14.) 1969. márc. 3. sz. pp. 176-180. 1968. aug. 14-27. [ALM.]

BOGNÁR Géza: Távközlési műholdak. = Magyar Tudomány 76.(14.) 1969. máj. 5. sz. pp. 270-281. A mikrohullámú rendszer működése.; Orbita rendszer.; Intelsat szervezet.; Távközlési műholdak további alkalmazási lehetőségei. [KSZ.]

JÁNOSSY Lajos: Euklideszi-e a tér? = Magyar Tudomány 76.(14.) 1969. júl-aug. 7-8. sz. pp. 413-425. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság. Szeidl Bélát "A Messier 3 gömbhalmaz RR Lyrae típusú változói" című disszertációja alapján - opponensek: Dezső Loránt, ... Földes István, ... a fizikai (csillagászati) tudományos kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 76.(14.) 1969. szept. 9. sz. p. 586. [KSZ.]

BITÓ János - SINKA József: Űrtechnika. Mentés a kozmoszban. Havaire-szituáció. A minimális kockázat elve. = Magyarország 6. 1969. 51. sz. p. 23. Vészhelyzetek a start után. Nap-tájolás. Védőöltözék nélkül. Amikor senki sem segíthet. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A felsőlégkör kutatása. = Műszaki Élet 24. 1969. nov. 28. 24. sz. pp. 9-10. [SRG.]

NAGY István György: Megvalósul a fantázia szülte "teknőc". A holdkomp. = Népszabadság 27. 1969. febr. 25. 46. sz. p. 10. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Lassan feltárul az emberiség előtt a Mars krátervilága. = Népszabadság 27. 1969. aug. 12. 186. sz. p. 10. [KSZ.]

Sz. I.: Az űrhajózás perspektívái határtalanok. Georgij Beregovoj űrhajós tábornok nyilatkozik az Ország Világnak. = Ország Világ 13. 1969. jan. 8. 2. sz. p. 3. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Felfedező úton - a Hold körül. Két koncepció az űrkutatásban. = Ország Világ 13. 1969. jan. 15. 3. sz. pp. 16-17. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: "Űr-buszok" randevúja, átszállás a világűrben. = Ország Világ 13. 1969. jan. 22. 4. sz. pp. 6-7. A kozmikus randevú résztvevői: Jevgenyij Hrunov, Vlagyimir Satalov, Borisz Volinov, Alekszej Jeliszejev. [SRG.]

HORVÁTH J. József: A leghosszabb év. 367 napig elzárva a külvilágtól. = Ország Világ 13. 1969. febr. 5. 6. sz. pp. 8-9. A távolabbi bolygókra való eljutás kikísérletezése érdekében, három orosz kutató egy évet töltött egy hermetikusan elzárt kabinban. [SRG.]

Milyen lesz a Hold-öltözék? = Ország Világ 13. 1969. márc. 12. 11. sz. p. 6. [SRG.]

L. T. [LUKÁCS Tibor]: Az űrhajózás távlatai. = Ország Világ 13. 1969. máj. 21. 21. sz. pp. 6-7. [SRG.]

(lukács) [LUKÁCS Tibor]: Az emberi géniusz kétfrontos támadása a Hold és a Vénusz meghódítására. = Ország Világ 13. 1969. máj. 28. 22. sz. pp. 4-5. [SRG.]

(h. j. j.) [HORVÁTH J. József]: Verne Gyula űrhajója. = Ország Világ 13. 1969. jún. 4. 23. sz. p. 20. Verne űrhajója 3 személyes, 3,65 méteres, súlya 5.347 kg., repülési sebessége óránként 40.000 km. A Holdat körülrepülő Apolló 8 fedélzetén három ember tartózkodott, hossza 3,65 méter, súlya 5.621 kg., repülési sebessége 38.720 km volt. [SRG.]

DARÁZS Endre: Csillagászat. = Ország Világ 13. 1969. jún. 25. 26. sz. p. 12. Novella. [SRG.]

Tizenöt kilométerre a Hold felszínétől. = Ország Világ 13. 1969. jún. 25. 26. sz. p. 19. Az Apollo-10 útja. [SRG.]

A Vénusz leveti fátylát. = Ország Világ 13. 1969. júl. 2. 27. sz. pp. 8-9. [SRG.]

L. T. [LUKÁCS Tibor]: A Hold titkai. = Ország Világ 13. 1969. júl. 16. 29. sz. pp. 8-9. Apollo-11. [SRG.]

L. T. [LUKÁCS Tibor]: Háromhetes vesztegzár várja a Hold kolumbuszait. = Ország Világ 13. 1969. júl. 23. 30. sz. pp. 4-5. Apollo-11 űrutasai: Mike Collins, Neil Armstrong, Edwin Aldrin. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Ember a Holdon. = Ország Világ 13. 1969. júl. 30. 31. sz. pp. 3-4., címlap. Apollo-11. [SRG.]

A Nagy Kaland. Az "űrpárbeszéd" hiteles szövege. = Ország Világ 13. 1969. júl. 30. 31. sz. pp. 4-5. Aldrin, Armstrong és a houstoni központ párbeszéde a Holdra szálláskor. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Célpont: a Vénusz. = Ország Világ 13. 1969. aug. 20. 34. sz. pp. 15-17. A szovjet Vénusz-5 és Vénusz-6 leszállt a bolygón. [SRG.]

Az időjárás-előrejelzés új módja. A Szonda-7 színes felvételeinek tudományos elemzése. = Ország Világ 13. 1969. okt. 1. 40. sz. p. 9. [SRG.]

BITÓ János - SINKA József: 400 hét alatt 300 Kozmosz. = Ország Világ 13. 1969. okt. 15. 42. sz. pp. 6-7. 1962. márc. 16-án bocsátották fel a Szovjetunióban a Kozmosz-1 mesterséges holdat. 1969. szept. 24-én 300. tagja indult útnak. [SRG.]

(rb): Az űrtrojka hét hajósa. Munkáshajók a világűrben. A szovjet űrtrió műszaki-tudományos sikerei. = Ország Világ 13. 1969. okt. 22. 43. sz. pp. 6-8., címlap. Viktor Gorbatko, Anatolij Filipcsenko, Vlagyiszlav Volkov a Szojuz-7, Valerij Kubászov, Georgij Sonyin a Szojuz-6, Vlagyimir Satalov, Alekszej Jeliszejev a Szojuz-8 űrhajósainak mindennapjairól. [SRG.]

Így képzeli az űrhajós. = Ország Világ 13. 1969. nov. 5. 45. sz. p. 5. Alekszej Leonov űrhajós Andrej Szokolovval készített fantázia rajzai az űrhajózásról. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Karácsony a Hold körül. = Pajtás 24. 1969. jan. 16. 2. sz. pp. 18-19. Az Apollo-8 útja. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Kozmotel. = Pajtás 24. 1969. jan. 30. 4. sz. pp. 16-18. A szovjet űrkutatásról. [SRG.]

... Ti kérdeztek - tudósok válaszolnak. Hogyan dolgozik egy csillagász. = Pajtás 24. 1969. máj. 1. 17. sz. pp. 18-19. Válaszol Almár Iván a fizikai tudományok kandidátusa. [SRG.]

FARKAS Lujza: A 4000 éves álom megvalósul. = Pajtás 24. 1969. júl. 3. 26. sz. pp. 18-19. A holdutazásról. [SRG.]

A. T. [ALAKSZA Tamás]: Mennyit ér 1 hold Hold-föld? = Pajtás 24. 1969. júl. 17. 28. sz. p. 9. Mennyit ér egy marék kőzet a Holdról? A tervek szerint 1969. július 20-án landol a holdkomp a Holdon. Az Apollo-11 útja. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Hold balett. = Pajtás 24. 1969. júl. 31. 30. sz. pp. 16-17. Az Apollo-11 útja. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Út a csillagok között. A Pajtás kisenciklopédiája. = Pajtás 24. 1969. aug. 28. 34. sz. pp. 18-21. Űrhajózásról, a szovjet és amerikai űrutazások pontos adataival. [SRG.]

GAUSER Károly: A nagy vállalkozás. = Petőfi Népe 24. 1969. júl. 19. 165. sz. pp. 2-3. "Az eddigi Apollo-repülések során minden "stáb" egyre nehezebb feladatot kapott, így a mostani vállalkozás minőségileg és merészségében is minden eddigit felülmúl, egyszerűen nincs elődje. Tényleges holdexpedícióra, azaz ember megjelenésére egy idegen égitesten, még nem volt példa a világ történetében. [...] A nagy pillanatra július 21-én, hétfőn, az eredeti tervek szerint reggel 7 óra 17 perckor (magyar idő) kerül sor, amikor elsőként Armstrong leereszkedik a holdkomp kötéllétráján (a holdkomp magassága 650 centiméter) miközben társa fényképezi őt és megörökíti azt a pillanatot, amikor ember először érinti a Holdat. ..." [HAI.]

Gagarin előadása. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. jan. 1. sz. p. 4. Gagarin előadásának felolvasása az ENSZ Világűr Konferenciáján. [SRG.]

Gagarinról elnevezett holdtáj. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. jan. 1. sz. p. 4. A Viharok Tengere elnevezése. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Az űrkutatás nagy hónapja. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. jan. 1. sz. p. 5. 1968. december 21. Apollo-8 indítása. [SRG.]

Az 1967/68-as év űrhajózási mérlege. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. jan. 1. sz. p. 6. 1967. aug. 1. és 1968. júl. 31. közötti időszakban a világűrbe küldött mesterséges égitestek statisztikája. [SRG.]

Apollo-8. - Apollo-9. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. febr. 2. sz. p. 2. Az Apollo-8 utasai: William Anders, James Lowell, Frank Borman. [SRG.]

A NASA az 1973-ra tervezett Mars-szonda puha leszállásáraalkalmas területek felkutatására... = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Francia űrszimulátor. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Új űrhajós tápszer. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Naplézer űrjárművek számára. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Gagarin hanglemez. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

LŐRINCZ István: Az első űrállomás a Föld körül. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. febr. 2. sz. p. 5., 13. Szojuz-4, Szojuz-5 sikeres pályára állítása. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Kóstoló a jövő Holdexpedíciójáról. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. febr. 2. sz. p. 9. Apollo űrkísérlet. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Mi fogadja az első Holdra lépő embert? [1.] = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. febr. 2. sz. p. 13. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: A Szojuzok randevújáról. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. márc. 3. sz. p. 3., 5. A Szojuz-4 és Szojuz 5 összekapcsolásáról. [SRG.]

Kijelölték az Apollo-10 személyzetét. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

Holdspekulánsok. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. márc. 3. sz. p. 4. A Hold tulajdonjogáról. [SRG.]

Az űrhajózás haszna. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. márc. 3. sz. p. 9. 1967 végéig közel 9000 tudományos felismerést, készüléket, eljárást, termelőmódot és anyagot regisztráltak, amelyek a rakéta- és űrhajózási technikának köszönhető. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Mi fogadja az első Holdra lépő embert? [2.] = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. márc. 3. sz. p. 15. [SRG.]

Az Apollo utasainak orvosi ellenőrzése. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. márc. 3. sz. p. 15. [SRG.]

Előkészítő gyakorlatok a holdraszálláshoz. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. jún. 6. sz. p. [2.] [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Apollo-9 - veszélyesebb volt, mint a jövendő holdutazás. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. ápr. 4. sz. pp. 13-14. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: A "Vénusz-6" és "Vénusz-5" együttesen tanulmányozza majd a Vénusz légkörét. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. máj. 5. sz. p. 9. [SRG.]

Holdturisták. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. jún. 6. sz. p. 4. [SRG.]

VAJDA Pál: Nők, akik az eget ostromolták. Thibletől-Tyereskováig. (13.) = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. jún. 6. sz. p. 7. Valentyina Vlagyimirovna Tyereskováról és 1963. június 16-19-i űrrepüléséről a Vosztok-6 fedélzetén. [SRG.]

Számadatok az űrhajózásról. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. jún. 6. sz. p. 13. Az amerikai űrhajózásról. [SRG.]

Az Apollo-9 kamerái. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. jún. 6. sz. p. 13. [SRG.]

Az űrben nincs túlóra. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Szovjet Hold-leszállás. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

További 6 mascon a Holdon. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Az Apollo-10 út költségei. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

A szocialista országok közös űrkutatási programja. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. júl. 7. sz. p. 6. [SRG.]

Szuperszonikus repülőgépről figyelik a napfogyatkozást. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. júl. 7. sz. p. 11. 1970. márc. 7-i teljes napfogyatkozás megfigyeléséről. [SRG.]

BITÓ János: Az Apollo-10 a holdraszállás főpróbája. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. júl. 7. sz. pp. 12-13. [SRG.]

Apollo alkalmazási program. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. júl. 7. sz. p. 14. Kis űrállomás a Földön. [SRG.]

A hold tömegkoncentrációi. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. júl. 7. sz. p. 14. [SRG.]

Holdszilánkok. Az alábbi közleményeket tíz ország, tíz lapjából vettük át. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. szept. 9. sz. p. 5. [SRG.]

LŐRINCZ István: Ember a Holdon. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. szept. 9. sz. pp. 12-13., hátsó külső borító. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Szovjet űrkutatás 1969-ben. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. okt. 10. sz. p. 3. [SRG.]

Az űrkutatás költségei. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. nov. 11. sz. p. 4. [SRG.]

Rövidebb élet a Holdon. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. nov. 11. sz. p. 4. [SRG.]

ENDRESZ István: A nyugatnémet repülőipar és űrkutatás jelenlegi helyzete. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. nov. 11. sz. p. 6. [SRG.]

Szovjet-francia űregyüttműködés. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. nov. 11. sz. p. 6. [SRG.]

LŐRINCZ István: Szojuz űrhajó-kötelék - előkísérlet az űrállomásokhoz. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. nov. 11. sz. p. 14. [SRG.]

LŐRINCZ István: Mérföldkő az űrlaboratóriumok létesítésének útján. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. dec. 12. sz. p. 3., 14. Szojuz-kísérletek. [SRG.]

Interkozmosz-1, a szocialista országok közös űrkutatásának nyitánya. = Repülés, Űrrepülés 22. 1969. dec. 12. sz. p. 14. Az 1969. okt. 14-én felbocsátott mesterséges hold 7 szocialista állam közös munkájának eredménye. [SRG.]

Emlékezés Sajnovics Jánosra. = Somogyi Néplap 25. 1969. júl. 08. 155. sz. p. 5. [HAD.]

Szovjet automata űrállomás indult a Vénuszra. Májusban ér célba a Vénusz 5. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jan. 7. 4. sz. p. [1.] A jan. 5-én indított Venyera-5 űrszondáról van szó. [HAI.]

Újabb szovjet automata űrállomás indult a Vénuszra. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jan. 11. 8. sz. p. [1.] A szövegben Vénusz-6-ként említett űreszköz a jan. 10-én indított Venyera-6 űrszonda. Rövid hír. [HAI.]

Huszonkét óra a Hold felszínén. Huszonöt kilogramm Hold-föld. Az Apollo 11 júliusi programja. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jan. 11. 8. sz. p. 2. [HAI.]

PETROV, G: Mit ad a kozmosz a Földnek. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jan. 12. 9. sz. p. 11. Meteorológiai információk. Hírközlés. Új tudományos és technikai eszközök. [HAI.]

Valóra vált Verne álma. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jan. 12. 9. sz. p. 11. "A zseniális francia író sok mindent megjövendölt a Hold-utazással kapcsolatban." Az Apollo 8 küldetésével vont párhuzamot ez a rövid cikk. [HAI.]

Újabb szovjet űrhajós a Föld körül. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jan. 15. 11. sz. p. [1.], 2. "Satalov a Szojuz-4 pilótája - Tévéközvetítés a rajtról. Riport az űrből." [HAI.]

Bemutatjuk a Szojuz űrhajót. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jan. 15. 11. sz. p. 2. [HAI.]

A Szojuz 5-el újabb három Űrhajós kering a Föld körül. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jan. 16. 12. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

SINKA József: A szovjet űrhajó-család három nemzedéke. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jan. 16. 12. sz. p. 2. [HAI.]

Űrrandevú átszállással. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jan. 17. 13. sz. p. [1.], 2. "Létrejött a világ első kísérleti űrállomása. A kozmikus munkanap eseményei." [HAI.]

Leszállt a Szojuz 4. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jan. 18. 14. sz. p. [1.], 2. "Egy űrhajóssal indult - hárommal érkezett. A Szojuz 5 tovább kering. A tudósoké a szó." [HAI.]

Visszatért a Földre a Szojuz 5 is. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jan. 19. 15. sz. p. [1.] [HAI.]

H. J: Felhőlakó élőlények a Vénuszon? = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. febr. 2. 27. sz. p. 11. [HAI.]

Nem vagyunk egyedül a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. márc. 2. 51. sz. p. 11. A milánói Oggi hetilap munkatársa riportot készített a 83 éves Harlow Shapley-vel a Harvard Egyetem csillagvizsgálójának főnökével. [HAI.]

GAUSER Károly: Űrautomaták. Uton (!) - Sokezer évig. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. márc. 2. 51. sz. p. 10. [HAI.]

Fellőtték az Apolló (!) 9-et. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. márc. 4. 52. sz. p. [1.] Úgy tűnik az űrhajózási szakkifejezéseknek, az űreszközök neveinek magyarra való átültetésének, fordításának gyakorlata még nem alakult ki ebben az időszakban. Az Apollo hosszú ó-val van írva eleinte. A Venyera és Zond elnevezésű eszközök neveit pedig egy az egyben lefordították (Vénusz és Szonda). [HAI.]

GAUSER Károly: Apolló (!) 9: az első holdűrhajó főpróbája. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. márc. 5. 53. sz. p. 2. [HAI.]

TV-közvetítés az Apollo-9-ről. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. márc. 6. 54. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Leszállt az Apollo-9. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. márc. 14. 61. sz. p. 2. Kiss Csaba az MTI tudósítója jelenti. [HAI.]

K. M.: Magyarország a műhold megfigyelési programban. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. ápr. 20. 89. sz. p. 7. Almár Ivánnal készített rövid interjú. [HAI.]

ZAJCEV, Jurij: A rádióaktív sugárzás és az űrrepülés. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. ápr. 20. 89. sz. p. 11. [HAI.]

H. M.: A cukorgyári csillagda "kálváriája". = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. ápr. 23. 91. sz. p. 5. "Városunkban [Szolnok] a csillagászati tudományt a cukorgyár területén 1962-ben felépített kis csillagvizsgáló "képviselte". ...Tavaly nyáron szedték szét a berendezést, de már egy évvel az előtt sem lehetett a csillagvizsgálóban megfigyeléseket végezni. Háromemeletes lakóházat építettek eléje, amely eltakarja az ekliptika egy részét." [A cukorgyár területén való áthelyezés nem valósult meg.];
"...A megyei tanács vb művelődési osztályán Elek Lajos osztályvezető helyettes ...ígéretet tett a csillagda elhelyezésére. Eszerint a Szolnok központjában - 1971-72-ben - felépülő új művelődési ház tetején fogják elhelyezni." [Nem valósult meg.]; "...A vegyiművek szocialista brigádjának segítségével a vegyiművek területén rendeznek be ideiglenesen egy csillagvizsgálót. " [Ez illetve az utódja az 1990-es évek közepéig működött.]; "...volna egy javaslatom. A Ságvári körúton most épül egy 18 emeletes toronyház. Nem lehetne a csillagdát ennek a tetején elhelyezni?" [Az ötlet a TIT szolnoki bemutató csillagvizsgálójával megvalósult, a 1970-es évek elején épült 22 emeletes toronyház tetején.] [HAI.]

Randevú az esthajnal-csillaggal. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. máj. 11. 106. sz. p. 11. "A titokzatos bolygó. Mit várhatunk a Vénusz-szondáktól?" [HAI.]

Az Apollo 10 legénysége felkészül az indulásra. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. máj. 18. 112. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Az Apollo-10 a Hold felé halad. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. máj. 20. 113. sz. p. 2. [HAI.]

Az Apollo 10 a Holdhoz közeledik. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. máj. 21. 114. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Az Apollo-10 a Hold térségében. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. máj. 22. 115. sz. p. 2. [HAI.]

GAUSER Károly: Űrhajózási kis ABC. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. máj. 23. 116. sz. p. 4. [HAI.]

Ma kapcsolják be az Apollo-10 főhajtóművét. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. máj. 24. 117. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Elindult visszafelé az Apollo-10. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. máj. 25. 118. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Az Apollo-10 visszatért a Földre. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. máj. 27. 119. sz. p. [1.] [HAI.]

A Hold 126 fokos hőséggel fogadja az űrhajósokat. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. jún. 27. 146. sz. p. 4. "Július 21-én hétfőn, 07 óra 17 perckor ember lép a Holdra. Zászló, csizma, tv kamera és a lábnyomuk marad." A NASA szakembereinek sajtótájékoztatója az Apollo-11 programjáról. [HAI.]

A Mars a Földnek köszönheti létét. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 3. 151. sz. p. 3. "Dr. Raymond Lyttleton angol csillagász szerint a Mars bolygó valamikor a Föld része volt." A Föld - Hold rendszer és a Mars keletkezésének egy korai elméletéről szóló rövid hír. [HAI.]

H. Á.: Verne űrprogramja. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 12. 159. sz. p. 4. [HAI.]

Rajtra készen az Apollo-11 és utasai. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 15. 161. sz. p. 2. [HAI.]

Az űrhajósok sajtóértekezlete. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 16. 162. sz. p. 42. "Kiss Csaba az MTI tudósítója jelenti." Rövid hír. [HAI.]

Elindultak a Föld követei a Hold felé. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 17. 163. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Az Apollo-11 túl a félúton. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 18. 164. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Holdközelben az Apollo-11. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 20. 166. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Ember a Holdon. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 20. 166. sz. p. 11. Ehhez a rövid cikkhez egy térképvázlatot is közöltek a Holdról, feltüntetve rajta a Holdra juttatott szovjet és amerikai kutató szondák leszálló helyeit. [HAI.]

Ember járt a Holdon. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 22. 167. sz. pp. 1-2. "Sikerült a leszállás - Tudományos munka a Nyugalom Tengerén - Menetrendszerű visszaindulás - A holdkomp csatlakozott az űrhajóhoz." [HAI.]

Az Apollo-11 a Föld felé halad. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 23. 168. sz. p. [1.] [HAI.]

Mit mond a tudós az első Hold-expedícióról. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 23. 168. sz. p. 2. Vinogradov akadémikus kommentárja a Pravdából. [HAI.]

Ma érkeznek az űrhajósok. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 24. 169. sz. p. [1.] [HAI.]

Visszatértek a "Hold-emberek". Az Apollo-11 teljesítette feladatát. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 25. 170. sz. p. [1.] [HAI.]

Mi is az a szelenográfia? = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 25. 170. sz. p. 4. Rövid cikk. [HAI.]

Hawaii felé utaznak az űrhajósok = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 26. 171. sz. p. 2. [HAI.]

Kártyáznak az űrhajósok. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 27. 172. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

VARGA József: Milyen istent szolgálnak a Holdon. Aldrin: Emberek gondolkodjatok! = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 27. 172. sz. p. 7. A humán beállítottságú szerző gondolatai a holdraszállásról. [HAI.]

Mit mond a tudós a Holdról? = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. júl. 30. 174. sz. p. 2. Dr. Eugen Shoemaker a kaliforniai technológiai intézet professzorának sajtótájékoztatója. [HAI.]

A Mars a Holdra hasonlít. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. aug. 2. 177. sz. p. 2. [HAI.]

SINKA József: Holdkutatás és az elektronika. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. aug. 2. 177. sz. p. 4. [HAI.]

[TRUMANOV, Alekszandr]: A Szovjetunió űrkutatási programja 1. Automaták a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. aug. 5. 179. sz. p. 4. [HAI.]

[TRUMANOV, Alekszandr]: A Szovjetunió űrkutatási programja 2. Automaták a világűrben. Sputnyikok és műholdak. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. aug. 6. 180. sz. p. 4. [HAI.]

TRUMANOV, Alekszandr: A Szovjetunió űrkutatási programja 3. Automaták a világűrben. Távoli égitestek felé. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. aug. 7. 181. sz. p. 4. [HAI.]

Szonda-7. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. aug. 9. 183. sz. p. 2. "... a Szovjetunióban felbocsájtották a Szonda-7 automatikus űrállomást." A Zond-7 automatizált holdűrhajóról szóló rövid hír. [HAI.]

"Szabadulás" előtt az űrhajósok. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. aug. 9. 183. sz. p. 2. Kiengedik őket a karanténból. Rövid hír. [HAI.]

A Holdnak bonyolultabb, dinamikusabb őstörténete van a Földnél. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. aug. 10. 184. sz. p. 2. Az űrhajósok karanténjáról, majd pár sorban Jeff Warner a NASA geológusának elsődleges vizsgálatairól szól a cikk. [HAI.]

Az Apollo-11 űrhajósai elhagyták a karantént. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. aug. 12. 185. sz. p. 2. [HAI.]

Mit mond a tudós a hold laboratóriumról. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. aug. 13. 186. sz. p. 4. Nyikolaj Korzirev leningrádi tudósnak a Pravdában megjelent nyilatkozatából összeállított cikk. [HAI.]

GYIMOV, V.: Az emberiség közös célja. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. aug. 29. 199. sz. p. 7. Űrkutatás, a szerző szerint elsősorban automatákkal. [HAI.]

PARIN, Vaszilij: A végtelen világűr küszöbén. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. szept. 19. 217. sz. p. 4. Témája: kozmikus fiziológiai, űrbiológiai hatások, feladatok elemzése. [HAI.]

A holdkőzetek kora. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. szept. 28. 225. sz. p. 11. [HAI.]

A csillagok meghódításáról. A kozmikus járművekről. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 8. 233. sz. p. 4. A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség XX. kongresszusáról szóló rövid hír. [HAI.]

A Szojuz család továbbfejlesztett változatának útját figyeli a világ. Nagyszerű hozzájárulás a világűr jobb megismeréséhez. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 12. 237. sz. p. [1.], 2. A Szojuz-6-ról, valamint közlik Sonyin és Kubászov rövid életrajzát is. [HAI.]

SINKA József: A Szojuz család legújabb tagja. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 12. 237. sz. p. 2. [HAI.]

Valóságos tudományos laboratórium. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 12. 237. sz. p. 2. MTI jelentés. [HAI.]

Hármas kötelékrepülés a kozmikus térségben. A Szojuz-6 és Szojuz-7 után világűrben a Szojuz-8 is. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 14. 238. sz. p. [1.], 3. [HAI.]

SINKA József: A Szojuzok programja: előkészület űrállomások építésére. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 14. 238. sz. p. 3. [HAI.]

Újabb munkanap a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 15. 239. sz. p. [1.], 3. [HAI.]

Közelítő manőver az űrben. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 16. 240. sz. p. 2. [HAI.]

Hegesztés az űrben. Leszállt a Szojuz-6. A Szojuz-7 és Szojuz-8 tovább folytatja programját. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 17. 241. sz. p. [1.] [HAI.]

Leszállt a Szojuz-7. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 18. 242. sz. p. 2. [HAI.]

Befejeződött a csoportos űrrepülés. Leszállt a Szojuz-8 is. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 19. 243. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

REGŐS István: Égen és Földön az emberért. Beszélgetés a világ első űrhajósnőjével. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 22. 245. sz. p. 7. [HAI.]

PARIN, V. - KOSMOLINSZKIJ, F.: A világűr néhány Orvosbiológiai kérdése. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 23. 246. sz. p. 3. [HAI.]

Meteoritok - az űr küldöttei. Bolygónk és az asztrológiai (!) leletek. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 25. 248. sz. p. 4. "A meteoritokkal foglalkozó tudományág az asztrológiai leletek tudománya." [HAI.]

Főpróbát tartott az Apollo 12. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. okt. 31. 253. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

"Forró" vagy "hideg" bolygó. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 7. 259. sz. p. 11. A Föld keletkezéséről. [HAI.]

Ma indul a második Hold-expedíció. Az Apollo-12 részletes programja. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 14. 264. sz. p. 4. [HAI.]

Miről vallanak a holdkőzetek? 3,1 milliárd éves leletek. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 14. 264. sz. p. 4. [HAI.]

Elindult a Hold felé az Apollo-12. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 15. 265. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

Űrhajósok értekezlete Moszkvában. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 15. 265. sz. p. 2. [HAI.]

Holdközelben az Apollo-12. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 19. 268. sz. p. 2. [HAI.]

Holdon az Apollo-12. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 20. 269. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Elhagyta a Holdat az Apollo-12 kompja. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 21. 270. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

"A túlsó oldal nagyon megviseltnek látszik". Hazafelé készülődik az Apollo-12. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 22. 271. sz. p. 2. [HAI.]

Az Apollo-12 útban hazafelé. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 23. 272. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Visszatért az Apollo-12. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 25. 273. sz. p. [1.] [HAI.]

Hold-szállítmány Houstonba. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 27. 275. sz. p. 2. [HAI.]

SINKA József: Az Apollo-12 küldetése. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 27. 275. sz. p. 7. [HAI.]

Az űrhajósok gyűjteménye. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. nov. 28. 276. sz. p. 2. Holdkőzetekről szóló rövid hír. [HAI.]

A Mars hegyei és völgyei. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. dec. 7. 284. sz. p. 9. "... elkészítették a bolygó felszínének eddigi legpontosabb topográfiai térképét." Rövid hír. [HAI.]

gi: A NASA és a tudomány. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. dec. 7. 284. sz. p. 9. A szerző szerint vezető tudósok hagyják el a NASA-t tiltakozásul az ellen, hogy a technikai bravúrok végrehajtása háttérbe szorította a tudományos kutatást az Apollo programban. [HAI.]

Márciusban Apollo-13. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. dec. 12. 288. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Jelentés az Apollo-11 útjáról. = Szolnok Megyei Néplap 20. 1969. dec. 16. 291. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

SINKA József: Hold-kerülők. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. febr. 2. sz. pp. 75-79. [PIR.]

BITÓ János: Az első orbitális űrállomás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. márc. 3. sz. pp. 105-106. [PIR.]

BALÁZS Lajos: Létezik-e "presztelláris" anyag? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. ápr. 4. sz. pp. 146-148. [PIR.]

RADOS Mihály: A holdutazás terve számokban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. ápr. 4. sz. pp. 159-161. [PIR.]

NAGY István György: A holdraszállás főpróbája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. jún. 6. sz. pp. 264-265. [PIR.]

DÉSI Illés: Ezer veszély között... Az űrorvostan újabb eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. júl. 7. sz. pp. 295-299. [PIR.]

MARIK Miklós: Venerák az Esthajnalcsillagon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. júl. 7. sz. pp. 304-306. [PIR.]

NAGY István György: Emberek a Holdon! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. aug. 8. sz. pp. 338-340. [PIR.]

PETROV, Borisz: Hold-expedíció. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. aug. 8. sz. pp. 340-341. [PIR.]

ÉRDI-KRAUSZ György: A "Hold-kövek" sorsa. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. aug. 8. sz. p. 341. [PIR.]

SINKA József: Az Apollo-űrhajók földi hírhálózata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. aug. 8. sz. pp. 342-343. [PIR.]

Fred Hoyle nyilatkozata a quasarokról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. aug. 8. sz. pp. 375-376. "A rádióban hangzott el..." [PIR.]

RÁCZ Elemér: A II. Nemzetközi Űrtechnikai Konferencia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. szept. 9. sz. pp. 403-404. [PIR.]

DETRE László: A pulsarok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. szept. 9. sz. pp. 415-419. [PIR.]

B. J.: A Holdutazókra vigyázó elektronika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. szept. 9. sz. pp. 420-422. [PIR.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Műszerek a Holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. szept. 9. sz. pp. 422-425. [PIR.]

NAGY István György: Űrflotta. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100. 1969. dec. 12. sz. pp. 546-548. [PIR.]

Versengés a kozmoszban. = TéT. Természet és Társadalom 9. 1969. 5. sz. pp. 3-6. "Már 1968 decemberének emlékezetes napjai előtt, amelyek feszültségben tartották, és talányok elé állították az egész világot, a két kozmikus nagyhatalom - mindegyik a maga módján - kibocsátotta a maga "bombáját", csakhogy a lázas várakozásban kevesen figyeltek fel rá. Az első esemény az amerikai űrhajózási hivatal, a "NASA" azon bejelentése volt, hogy kiválasztották az Apollo 10. legénységét. Bejelentették három "űrveterán" nevét: Thomas P. Stafford, John W. Young, és Eugen A. Cernan. Mindhárman már gazdag tapasztalatokra tettek szert a Gemini-program keretében. Stafford 1965 decemberében a Gemini 6 kapitánya, 1966 júniusában pedig a Gemini 9. pilótája, Young a Gemini 8. kapitánya és a Gemini 10. pilótája volt. Cernan, aki Stafforddal együtt repült a Gemini 9-en, szintén bizonyos tapasztalatokra tett szert az űrhajón kívüli szabad repülés terén.
Ez a hír szárazon hangzik ugyan, de ennek a három férfinak minden esélye megvan arra, hogy nevük 1969 júniusában öles betűkkel jelenjen meg a lapokban, majd bekerüljön a történelembe, mert minden jel arra mutat, hogy Stafford és Cernan hajtja végre az első amerikai leszállási kísérletet a Holdon, vagyis a NASA e három emberből alakította meg lunáris legénységét. ..." A HOBBY nyomán. [A "TéT. Természet és Társadalom" című lap (Kiadja a Szocialista Akadémia Szlovákiai Bizottsága az Obzor n. V. kiadóvállalatnál, Bratislava, Volgogradská utca 8. A szerkesztőség címe: Bratislava, Stúrova 5/1 Telefon: 532-35 Főszerkesztő: Stefan Sabo.).] [HAI.]

PRIHODA, Pavel: Áthelyezzük az égitesteket? = TéT. Természet és Társadalom 9. 1969. 6. sz. pp. 34-36. "A világűrrepülés lassanként már megszokott, hétköznapi dologgá válik - ha talán maguk az űrpilóták szemében nem is, de a kívülálló nézők szemszögéből egész biztosan. A közelünkben száguldozó bolygók elérése ma már csupán idő kérdése - feltéve, hogy az ember okosan kihasználja az eszét. Mohamed tehát mégiscsak eljuthat a hegyhez. Igen ám, de az ember jellegzetes vonása még mindig az, hogy sohasem elégedett, mindig többet akar... A legközelebbi égitestek, bolygók, holdak elérése? Ez mind kevés, fordítsuk meg a feladatot, az égitesteket hozzuk közelebb a Földhöz, hogy itt kényelmesen áttanulmányozhassuk azokat! Ez év január végén már meg is jelent a napilapok hasábjain egy hasonló hír. Dr. Fred Singer, amerikai tudós úgy véli, hogy az űrhajósok átszállíthatnák a Mars egyik holdját, a Deimost egy olyan pályára, hogy a Föld körül keringjen, sőt akár le is szálljon a Földre.
Természetesen az efféle hírek olvasásánál bizonyos óvatosságra van szükség, mert a cikkek nem közlik szó szerint a tudós nyilatkozatát s így inkább csak holmi kommentár-féléről lehet szó; azonkívül esetleg a fordításba is becsúszhattak kisebb-nagyobb torzító pontatlanságok. ..." [HAI.]

LOWELL, Bernard: Szemétdomb a fejünk felett. = TéT. Természet és Társadalom 9. 1969. 10. sz. pp. 20-25. "A hetvenes évek küszöbén határtalan lehetőségek nyíltak meg előttünk a világűrre vonatkozó ismereteink tökéletesítésére és gyarapítására. Ugyanakkor az a szörnyű veszély fenyeget, hogy maguk a világűr megismerésére módot nyújtó műszerek még évszázadunk vége előtt kerékkötői lesznek a világűr további megismerésének. Bizonyos kozmikus munkaműveletek - véletlenül vagy szándékosan - akadályozhatják a csillagászati megfigyeléseket, sőt veszélyeztethetik az emberiség biztonságát is. Fejezetcímek: Roncsok a világűrben.; Veszélyben a csillagászat.; Sugárzási övezetek.; A bolygónk beszennyeződése. [HAI.]

PACNER, Karel: Találkozzunk a holdon. = TéT. Természet és Társadalom 9. 1969. 11. sz. pp. 3-9. "..."Hallo, Houston, Tranquillity Base here. The Eagle has landed!" hangzik az amplionokból Armstrong első jelentése. Az amerikai űrhajósok tehát ebben a történelmi pillanatban sem vesztették el közmondásos humorukat. "Hallo, Houston, itt a Nyugalom Tengere támaszpont. A Sas leszállt." Ez 1969 július 20 -án, vasárnap, az amerikai központi nyári időszámítás szerint 16 óra 17 perckor, vagy a közép-európai idő szerint 22 óra 17 perckor történt... "Itt a Nyugalom Tengere támaszpont!" jelentették viccelődve az űrhajósok. Mindazonáltal kétség sem férhet ahhoz, hogy egy támaszpont a Holdon belátható időn belül - ami annyit jelent, hogy még a mai nemzedék életében - valóban ki is épül. ..." [HAI.]

KOMAROV, V.: A világegyetem geometriája. = Univerzum 13. 1969. febr. 2. (144.) sz. pp. 16-28. [ZSE.]

GINZBURG, V.: A világegyetem felépítése és időben való fejlődése. = Univerzum 13. 1969. márc. 3. (145.) sz. pp. 28-42.; ápr. 4. 146. sz. pp. 16-30.; máj. 5. 147. sz. pp. 20-31. A Nauka i Zsizny-ből V. Ginzburg akadémikus nyomán. [ZSE.]

Idegen világok értelmes lényeinek jelei? = Univerzum 13. 1969. márc. 3. (145.) sz. pp. 82-84. A Puerto Rico-i Arecibóban épített rádiótávcsőről. [KSZ.]

DANGERS, Robert: Az állatöv. = Univerzum 13. 1969. szept. 9. (151.) sz. pp. 45-47. [ZSE.]

LEVIN, B. Ju.: A planetáris kozmogónia négy megoldatlan problémája. = Univerzum 13. 1969. nov. 11. (153.) sz. pp. 67-73.; dec. 12. 154. sz. pp. 51-61. [ZSE.]

BITÓ János - SINKA József: A Hold előszobájában. = Világosság 10. 1969. febr. 2. sz. pp. 123-124. Az Apollo-8 űrhajósai 111 km-re közelítették meg a Holdat. [KSZ.]

Az első orbitális űrállomás. = Világosság 10. 1969. márc. 3. sz. pp. 125-126. A Szojuz-4 és a Szojuz-5 összekapcsolódása. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Bolygórendszerek kialakulása. = Világosság 10. 1969. aug-szept. 8-9. sz. pp. 560-566. [KSZ.]

SINKA József: A holdatérés jelentősége. = Világosság 10. 1969. aug-szept. 8-9. sz. pp. 567-568. [KSZ.]

MUNKÁCSY Gyula: Giordano Bruno és a filozófia profanizációja. Adalékok a panteista transzcendencia problémájához. = Világosság 10. 1969. dec. 12. sz. pp. 713-719. [KSZ.]

          1970.

IX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Matematika, fizika. Szeged, 1970. JATE Központi Könyvtár, JATE Központi Könyvtár sokszorosító. [72] p. A IX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Természettudományi Szekciója 1970-ben zajlott Szegeden, a JATE-n. [KSZ.]

BALÁZS Béla - MARIK Miklós: A csillagászat elemei. Kézirat. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1970, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi nyomda. 207 p. Az égi mechanikáról és a precesszióról szóló rész Érdi Bálint munkája. A könyvnek több utánnyomása volt. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Útmutató az időszakos holdjelenségek (LTP) megfigyeléséhez. [Budapest, 1970., TIT Csillagászati - Űrkutatási Szakosztály.] 10 p. Belső cím: Az időszakos holdjelenségek /TLP/ megfigyelése /Útmutatás./. A4 méretű, borítólappal ellátott, belül nyomdailag sokszorosított anyag az időszakos holdjelenségek megfigyelésének módszeréről, a Smithsonian Intézet által létesített Nemzetközi Holdészlelő Hálózat (Lunar International Observers Network = LION) alapján. A rendkívüli holdjelenségek megfigyelési útmutatására sokszorosították kb. 150 példányban. A TIT megyei szervezetek több példányban, az észlelésre jelentkező amatőrök 1-1 példányban, egy holdtérkép mellékleteként kapták. [IBQ.]

BITÓ János - SINKA József: Utak a kozmoszba. Budapest, 1970. Kossuth Könyvkiadó, Szikra Lapnyomda. 197 p., 32 t. Az űrkutatás eddigi eseményei. [KSZ.]

BITÓ János - SINKA József - SZABÓ Gábor: Világegyetem és tudomány. Budapest, 1970. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 265 p., 24 t. /Univerzum könyvtár./ [KSZ.]

Budapest enciklopédia. Szerk.: Tóth Endréné. Budapest, 1970. Corvina Kiadó, Zrínyi Nyomda. 463 p. Csillagászat: p. 48. Citadella. (Az 1813-1849-ig itt állt csillagda helyén. G. L. - Gerő László); pp. 53-54. Csillagvizsgáló (Nagyszombat, budai várpalota, Gellérthegy, Ógyalla, 1921-28-ig a Széchenyi-hegyen, Piszkéstető, TIT Uránia Csillagvizsgáló, "Az Uránia modern Zeiss-planetáriumot tart fenn a Városligetben, amely érdeklődők tízezreinek vetíti az égbolt jelenségeit" [a Vidám Parkban 1962-1968-ig] Cs. T. - Csomor Tibor); p. 64. Egyetemek, főiskolák (Budán csillagvizsgáló a királyi palota tornyában. N. L. - G. L. - Nagy Lajos - Gerő László); p. 89. Gellérthegy (a hegy tetején csillagvizsgáló állt. G. L. - Gerő László); p. 378. Veduták (királyi palotán csillagvizsgáló tornya S. E. - Seenger Ervin); p. 422. Kronológia (1813. aug. 5. A gellérthegyi csillagda alapkőletétele); p. 423. Kronológia (1830. Lebontják a kir. palota csillagvizsgáló tornyát). [KSZ.]

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus bilingvis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum & in vitá actionum, pictura et nomenclatura. Latino & Hungarica. A’ Látható Világ, két-féle nyelven. az az: Minden derekassabb ez világon lévő dolgoknak és ez életben-való cselekedeteknek le-ábrázolása, és Deák s’ Magyar meg-nevezése. Coronae, Typis & Sumptibus Petri Pfannenschmiedii, impresit Nicolaus Molitor, Anno 1675. 327 p. Hasonmás kiadás: Budapest, 1970. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kötet alapján.
Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.; pp. 162-163. Ora-mutatók, (óra-mivek). "A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-Istápnak (vasnak) árnyékával, mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson." A mellékelt metszeten egy fali napóra és egy összecsukható-kinyitható zsebnapóra látható.; pp. 166-167. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 216-219. Az égi-golyóbis.; pp. 220-221. A bújdosó csillagoknak helyheztetések (egy-másra-való nézések).; pp. 222-223. A holdnak jelenési (tünési).; pp. 224-225. A Napban és Holdban-való fogyatkozások. [KUN.]

Csillagászati és Geofizikai Állomás Tata. Tanulmány. Kézirat. Tata, 1970. 34 lev., 16 t. Tervezetek a megvalósulandó Tatai Csillagvizsgáló helyéről, elrendezéséről, funkciójáról. [SRG.]

  Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 240 p. [SRG.]

ERDŐDI József: Uráli csillagnevek és mitológiai magyarázatuk. Budapest, 1970. Kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 177 p. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 124. / 29 fekete-fehér ábra. Lektorok: Bereczki Gábor és K. Kovács László. Az ismert nyelvtörténet-kutató az uráli (finnugor) népek csillag-mitológiájáról, a magyar csillagnevek eredetének magyarázat-kísérlete, összehasonlítva más kultúrák népi csillagmondáival. Részletes névmutató az uráli népek csillagneveiről. A főképpen vizsgált nyelvek: chanti, észt, finn, komi, lapp, magyar, manysi, mari, mordvin, nyenyec, udmurt. Téves megállapításai ellenére is értékes forrásmunka.
A témakört részletesen és alaposan tárgyaló kötet fejezetcímei: Módszertani meggondolások. Nap, Hold, csillag. Szarvascsillag. Az Ursa Maior finnségi neve. szám- és tárgynevek csillagzatok elnevezéseiben. Hetevény "hét csillag". ’Szekér’. A Medve-csillagkép és állatnév elemű csillagzat-elnevezések. A Fiastyúk és társai. Szitacsillag. Nők a Plejadesben. Orion = ’kasza’. A Stella Polaris avagy a Sarkcsillag. A madarak útjától a Tejútig. Utószó. A rövidítések jegyzéke. Bibliográfia. Szómutató. Az ábrák és a források jegyzéke. [IBQ.]

FEYNMAN, Richard P. - LEIGHTON, Robert B. - SANDS, Matthew: Mai fizika 1. A modern természettudomány alapjai. A mechanika törvényei. Ford.: Bozóki György, B. Gombosi Éva és Nagy Elemér. 3. kiadás. Budapest, 1970. Műszaki Könyvkiadó. 203 p. A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: 3.4. Csillagászat (pp. 45-46.).; 5.6. Nagy távolságok (pp. 66-68.).; 7. A gravitáció elmélete (pp. 85-98.).; 9.7. A bolygók mozgása (pp. 117-121.).; Példatár a 7. fejezethez (pp. 187-188.). [HAI.]

HÉDERVÁRI Péter: A Hold - és meghódítása. Budapest, 1970. Gondolat Kiadó, Zrínyi Nyomda. 338 p., 72 t. Szakmailag ellenőrizte: Kulin György és Kovács József. A könyv 1970. szept. 24-ig követi a holdkutatás eseményeit. [KSZ.]

KULIN György: Távcsőtükör házi készítése. Egyszerű lencsés távcsövek. Kézi mikroszkóp. Okulárok. Tükör csiszolása, fényezése. Távcsőtípusok. Tengelyrendszerek. Budapest, 1970. [Tudományos Ismeretterjesztő Társulat,] TIT házinyomdája. 64 p. Szerkesztésért felelős: Róka Gedeon. Az ábrákat rajzolta: Hernádi Károly. [KSZ.]

KULIN György - TRENCSÉNYI Imre - KÓCZÁN László: A Hold világa. Tudományos show két részben. Műsorfüzet. Kiad.: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Központja. Budapest, 1970. TIT, TIT Sokszorosító Üzem. 18 p. /Uránia tudományos színházi esték a TIT közreműködésével a Ganz-MÁVAG Művelődési Központban./ 1970. febr. 23-án este 7 órakor mutatták be először A Hold világa tudományos showt, két részben. Kulin György és Ponori Thewrewk Aurél tudományos szövegkönyvének felhasználásával. Írta és összeállította: Trencsényi Imre. [SRG.]

NÉMEDI István: Elemi asztronautikai példatár. Tatabánya, 1970. Komárom megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya, József Attila Megyei Könyvtár rotaüzeme. 166 p. /Módszertani levelek. 4./ 378 űrhajózási feladat és megoldása.; "Ez a kiadvány a MTESZ Központi Titkárság Asztronautikai Szakosztálya 1969-ben belső használatra megjelent kiadványának tartalmában változatlan utánnyomása."; Nagy Lajos a Komárom megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztályának vezetője, 1970. október hóban kelt előszavában mond köszönetet Dr. Némedi Istvánnak, a komáromi Jókai Mór Általános Gimnázium és Szakközépiskola tanárának. [KSZ.]

RÉDEY István: Földrajzi helymeghatározás. II. Műszerek és módszerek. Budapest, 1970. Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar, Tankönyvkiadó Vállalat, Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat. Lektorálta Hazay István. Több változatlan utánnyomása volt. Jegyzetszám: J9-306. [KSZ.]

RÜHL Lajos: Csillagászati navigáció. Az ábrákat és térképeket szerkesztette és rajzolta a szerző. Budapest, 1970. Műszaki Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 477 p., 5 térk. mell. Lektorálták: Detre László, Potzner Frigyes. [SRG.]

SZÉNÁSSY Barna: A magyarországi matematika története (a legrégibb időktől a 20. század elejéig). Budapest, 1970. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 381 p. A szerző bevezetője 1969. máj. 1-én kelt Debrecenben. Csillagászattörténeti ismertetés Konkoly-Thege Miklós, Braun Károly, Kobold Ármin, Kövesligethy Radó említésével (pp. 306-308.). A matematikával foglalkozók életrajzi adatainak rövid ismertetése (pp. 311-371.) között csillagászati vonatkozások is vannak: Bruna Xavér Ferenc, Hell Miksa, Kondor Gusztáv, Kruspér István, Nagy Károly, Pasquich János, Petzval Ottó, Segner János András, Tittel Pál, Vállas Antal életével és csillagászati ténykedésével kapcsolatban. [KSZ.]

ZÉTÉNYI Endre: Hell Miksa csillagász. Eger, 1970. 13 p. /Az Egri Tanárképző Főiskola Füzetei. 519. sz./ [HAD.]

LOMNICZI Tibor - TÓTH Péter: A föld forgásáról. In: IX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Matematika, fizika. Szeged, 1970. JATE Központi Könyvtár, JATE Központi Könyvtár sokszorosító. p. [65.] [KSZ.]

LUKÁCS Béla - SZATMÁRI Ferenc: Kozmológiai modellek szemléltetése alkalmas leképezésekkel. In: IX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Matematika, fizika. Szeged, 1970. JATE Központi Könyvtár, JATE Központi Könyvtár sokszorosító. p. [66.] [KSZ.]

GÖNCZ Gábor - SÁTORI Gabriella - PALKÓ Miklós: A Föld rugalmasságára vonatkozó Love-számok. In: IX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Matematika, fizika. Szeged, 1970. JATE Központi Könyvtár, JATE Központi Könyvtár sokszorosító. p. [67.] [KSZ.]

ROHÁCS Margit - DEÁK József - RIGLER György: A Hold "geofizikája". In: IX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Matematika, fizika. Szeged, 1970. JATE Központi Könyvtár, JATE Központi Könyvtár sokszorosító. p. [68.] [KSZ.]

KLOSKA Károly - SZABADOS László: A Föld alakjának a hidrosztatikus egyensúlyi alaktól való eltérése és annak lehetséges magyarázata. In: IX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Matematika, fizika. Szeged, 1970. JATE Központi Könyvtár, JATE Központi Könyvtár sokszorosító. p. [70.] [KSZ.]

KÉSMÁRKY István - REMETE Lajos - SZONGOTH Gábor: Mesterséges holdas adatok alapján geoid unduláció és gravitációs anomália térkép számolása számítógépen. In: IX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Matematika, fizika. Szeged, 1970. JATE Központi Könyvtár, JATE Központi Könyvtár sokszorosító. p. [71.] [KSZ.]

LÁNG Sándor: A földrajzoktatás múltja az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1870-1970 között. In: A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanszékeinek Centenáriumi Évkönyve. Szerk.: Antal Zoltán, Láng Sándor, Sárfalvi Béla. Budapest, 1970. ELTE Sokszorosító Üzeme. pp. 9-51. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Hunfalvi János művei. In: A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanszékeinek Centenáriumi Évkönyve. Szerk.: Antal Zoltán, Láng Sándor, Sárfalvi Béla. Budapest, 1970. ELTE Sokszorosító Üzeme. pp. 213-231. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Az ember elhagyja a Földet. In: Cserna József: Dráma a Holdon. Tudományos fantasztikus novellák. Budapest, 1970. pp. 225-229. /Kozmosz fantasztikus könyvek./ Utószó. [HAI.]

Csillagászati adatok az 1970. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 3-59., 65-70. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Nagy napkitörések (H alfa-flerek). In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 60-64., 70. Az 1964. jan. 26. és 1969. jan. 24. közötti napkitörések katalógusa. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1970-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 71-85. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1968. április 1 - 1969. május 1). In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 86-93. [SRG.]

MARIK Miklós: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékének működése. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 94-100. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak 1968. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 101-114. [SRG.]

KULIN György: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 115-126. Beszámolók: Hajmási József Székesfehérvár; Szabó Gyula Miskolc; Tóth László Pécs. [SRG.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 127-134. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A naptevékenységről. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 135-149., 14 t. A Magyar Tudományos Akadémián 1969. febr. 20-án elhangzott előadás. [SRG.]

NAGY István György: Az Apolló-program. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 150-162. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Az élő anyaggá szerveződés folyamatai a Világegyetemben. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 163-172. [SRG.]

SZEIDL Béla: A galaktikus halo. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 173-184. [SRG.]

BALÁZS Béla - BALÁZS Lajos: Az intersztelláris anyag. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 185-203. [SRG.]

TELEKI György: A fundamentális asztrometria mai képe. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 185-231. [SRG.]

A Csillagászati évkönyv korábbi köteteiben található fontosabb cikkek. In: Csillagászati évkönyv az 1970. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1969. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 232-237. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Hell Miksa csillagász. In: Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 8. Acta Academiae Pedagogicae Agriensis. 8. Eger, 1970. Szerk.: Köves József. pp. 439-452. Közlésre érkezett: 1969. december 17. Lektorálta: dr. Dezső Loránd, az MTA Napfizikai Obszervatórium igazgatója és Róka Gedeon, a TIT csillagászati választmányának titkára. [HAD.]

ALMÁR Iván: Űrkutatás 1968 második és 1969 első felében. In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1970. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1969. Hírlapkiadó Vállalat. pp. 203-210. [VSK.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: "A látható semmi". In: Az Élet és Tudomány tudományos kalendáriuma 1970. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1969. Hírlapkiadó Vállalat. pp. 351-353. Beszélő képek. Az Ikeya-Seki üstökösről. Fényképek 1965. szept. 29. és nov. 3. között. [VSK.]

DALA László: Emberek a Holdon! In: Fiúk Évkönyve 1970. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1969. Móra Könyvkiadó. pp. 290-293. [SRG.]

KULIN György: Távcső húsz forintért. In: Hobby 1. köt. Szerk.: Népművelési Intézet és Táncsics Könyvkiadó közös szerkesztőbizottsága. Budapest, [1970.] Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 20-23. Gyújtótávolság és dioptria. A szemlencse. A Kepler-féle vagy csillagászati távcső. Hogyan készítsük el első távcsövünket? [KSZ.]

SINKA József: Ember a Holdon! In: Lányok Évkönyve 1970. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1969. Móra Könyvkiadó. pp. 279-289. [SRG.]

BITÓ János - SINKA József: Emberközelben a Hold. In: A Magyarország évkönyve 1970. Szerk.: Pálfy József és Gárdos Miklós. Budapest, 1970. Hírlapkiadó Vállalat, Zrínyi Nyomda. pp. 43-52. "...A Hold ostroma viszonylag korán kezdődött. Ehhez természetesen alapul szolgáltak a Hold távolságára vonatkozó adatok csak úgy, mint az égitestek mozgástörvényei. A klasszikus csillagászat adott lehetőséget arra, hogy a Hold tanulmányozása az asztronautika eszközeivel is megkezdődhessék, pontosan két évvel a Föld első mesterséges holdjának megszületése után.
Táblázatunkban összefoglaljuk a Hold ostromának főbb állomásait. Teljességre természetesen nem törekedhetünk, mert a munkát több tucat mesterséges égitest végezte el az alatt a közel tíz esztendő alatt, ami a Luna-1 fellövésétől az ember holdralépéséig eltelt. ..." Fejezetcímek: A klasszikus Hold-adatok.; A Hold aktív kutatása.; A túlsó oldal.; A felénk néző oldal.; Vulkanikus jelenségek?; Talajvizsgálatok. [sic]; Ember a Holdon.; A további program. [HAI.]

KULIN György: A csodajárat. In: Unatkozom! Mit csináljak? Bábozás, fejtörők, játékok, érdekes olvasnivalók sok képpel. Összeállította, szerk.: Palotás Márta. Ill.: Gaál Éva, Marék Veronika, Würtz Ádám. Budapest, 1970. Móra Ferenc Könyvkiadó. p. 8. [SRG.]

KULIN György: Van még felfedeznivaló! In: Unatkozom! Mit csináljak? Bábozás, fejtörők, játékok, érdekes olvasnivalók sok képpel. Összeállította, szerk.: Palotás Márta. Ill.: Gaál Éva, Marék Veronika, Würtz Ádám. Budapest, 1970. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 72-73., 77-81. A mikroszkóp készítése, a távcső készítése.; A nyári égbolt térképével. [SRG.]

SCHALK Gyula: Hírek a csillagászat és űrkutatás világából. Nagyobb a Mars egyik holdja, mint eddig hittük. = Amerikai Magyar Szó 24. 1970. okt. 22. No. 41. p. 8. [SRG.]

SCHALK Gyula: A hetvenes évek űrkutatási költségei az U. S.-ben. = Amerikai Magyar Szó 24. 1970. okt. 29. No. 42. p. 4. [SRG.]

Mentés az űrből. = Amerikai Magyar Szó 24. 1970. nov. 5. No. 43. p. 9. [SRG.]

Visszaérkezett a "Szonda 8" szovjet űrhajó. = Amerikai Magyar Szó 24. 1970. nov. 5. No. 43. p. 11. [SRG.]

Rendkívüli fényes szupernóvát fedezett fel egy magyar csillagász. = Amerikai Magyar Szó 24. 1970. nov. 5. No. 43. p. 12. Lovas Miklós felfedezése 1970. júl. 30-án éjjel. [SRG.]

Önjáró szovjet laboratórium folytatja kutatását a Holdon. = Amerikai Magyar Szó 24. 1970. nov. 26. No. 46. p. 1. [SRG.]

Naptárrész. = Amerikai Magyar Szó Magyar Naptár 1970. pp. 5-16. A havonta megfigyelhető bolygók, csillagképek, jelenségek felsorolásával januártól decemberig. [SRG.]

SCHALK Gyula: A kietlen holdtól a jó földig. = Amerikai Magyar Szó Magyar Naptár 1970. pp. 69-72. Apollo Program. [SRG.]

A régi csillagda. = Amerikai Magyar Világ 7. 1970. júl. 19. 29. sz. p. 12. "TATA - Környe község mellett, Erdőtagyoson élt Posztóczky Károly, az egyik leghíresebb amatőr csillagász. Csillagdáját az 1900-as évek elején állította fel, amikor Magyarországon még nem volt csillagvizsgáló. A forgatókupolával felszerelt épületben 50 éven át használt ritka műszerek jelentős szerepet játszottak a magyar csillagászat történetében. Az erdőtagyosi "csillagda" felszerelése aránylag épségben maradt meg. A 49 darabból álló gyűjteményt a 80 éves csillagász 1962-ben megvételre ajánlotta fel a Komárom megyei tanácsnak. A nagy teljesítményű lencsés távcső, a csillagászati időt mutató óra, a hulló csillagok észlelésére szolgáló meteoroszkóp és más műszerek így kerültek a tatai Kuny Domokos Múzeumba. Ott őrzik a csillagda gazdag könyvtárát is. Ebben megtalálható a természettudományi közlöny valamennyi száma és Posztóczy 50 éven át gyűjtött feljegyzései.
A szenvedélyes csillagász többek között a hulló csillagok, a ködfoltok megfigyelésével foglalkozott, fényképezte a csillaghalmazokat. Megjelent több tanulmánya is az égitestek világáról. A nemcsak tudományos, hanem kultúrtörténeti szempontból is értékes anyagot most a természettudományos oktatás szolgálatába állítják: a csillagvizsgálót a földrajzi meteorológiai és más adottság szempontjából legkedvezőbb helyen, Tatán állítják fel." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Emlékezzünk régiekre: 250 éve született Hell Miksa. = Amerikai Magyar Világ 7. 1970. júl. 26. 30. sz. p. 5. "250 évvel ezelőtt, május 15-én született Selmecen Hell Miksa, az első nagy magyar Csillagász. Jellegzetes barokk tudós volt. Foglalkozott aritmetikával, algebrával, táblázatokat szerkesztett történelmi események időrendjéről, valamint segédeszközül a Nap, a Hold és a bolygók mozgásának számításához, tanulmányt írt a Vénusz bolygó felfedezni vélt holdjáról, foglalkozott a mágnesekkel, az optikai csalódással, a sarki fény elméletével, sőt még a hipnotizmussal is. ..." [HAI.]

A világűr titkairól: az esthajnalcsillag! = Amerikai Magyar Világ 7. 1970. nov. 8. 45. sz. p. 15. "A Venus a naprendszer második tagja. A Föld egén a legfényesebb "csillag". A Merkúr és a Föld között majdnem szabályos körpályán kering. A Napot 225 földi nap alatt kerüli meg. A megfigyelők szerint megszegi az űr szabályait, ellenkező irányban forog, tehát keletről nyugatra, azaz a Földdel ellentétesen. Egy Venus-nap hosszabb, mint egy Venus-év. 250 napig tart. A Venus tömege alig kisebb a Földénél, átmérője 12200 kilométer, közepes Nap-távolsága 108 millió kilométer. Légkörét, Földhöz való hasonlóságát, Lomonoszov fedezte fel 1761. június 6-án. Akkor azonban még nem volt ismeretes, hogy a Venus légköre túlságosan sűrű, nem átlátszó, s a bolygó felszínén talán örök sötétség honol. A Venusnak - a mai ismeretek szerint - nincs holdja. Ezért régebben alacsonyabbrendű égitestnek tartották.
Montaigne francia csillagász, 1761-ben gyors mozgású holdat vélt felfedezni a Venus körül, ami azonban csak fantomnak bizonyult. (A mai modern műszerekkel a Venus-holdnak nyoma sincs.) Az elmúlt 200 év alatt viszont működött az emberi fantázia. Hirdették, hogy a Venus felhői formaldehydből vannak és az ottani szárazföld csak bakelit lehet. Három éve sokat megtudtak a kutatók a Venusról. Először a Venus-5 űrállomás hatolt be a légkörébe, majd az amerikai Mariner-5 repült el mellette. Az ember számára szinte kibírhatatlan fizikai feltételeket mértek: húsz-harminc atmoszférás nyomást, 200-400 fokos hőmérsékletet, csekély oxigént, rengeteg széndioxidot. Fémtavak, sőt ólompocsolyák is elképzelhetők a nagy nyomású, magas hőmérsékletű égitesten." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

ERDŐDI József: Kétszáz éve történt. Évforduló. = Amerikai Magyar Világ 7. 1970. nov. 15. 46. sz. p. 15. "A csillagászat és nyelvészet két egymáshoz nem vágó tudományszak. És mégis egy magyar csillagásznak, Sajnovics Jánosnak köszönhetjük a magyar és lapp nyelv rokonítását. A kutatást megindító ok csillagászati volt: kiszámították, hogy a Vénusz 1769. június 3-án vonul majd el a Nap előtt. Ha sikerül megfigyelni a bolygó be- és kilépését, a húrból meg az elhaladásra szükséges időből trigonometrikus számításokkal a csillagászok megkaphatják a Nap-Föld távolságot. Két magyarországi csillagász utazott hintón és hajón VII. Keresztély norvég király meghívására Varda szigetére, Norvégia északi csücskébe, a Selmecbányai eredetű Hell Miksa jezsuita páter és rendtársa, a fent említett Sajnovics, aki a Fejér megyei Tordason született. Szerencséjük volt: Varda szigetéről pompásan megfigyelhették a Vénusz bolygó átvonulását. ..." [HAI.]

Két csillagász véleménye: Az emberiség pusztulásához vezet a más bolygókon élő lényekkel való kapcsolat. = Amerikai Magyar Világ 7. 1970. dec. 13. 50. sz. p. 1. "...Rövidesen üzenetet fogunk kapni egy másik bolygóról, ezt az üzenetet azonban semmiesetre sem szabad megválaszolnunk. Dr. Zdenek Kopal, a University of Manchester (Anglia) csillagászati fakultásának a professzora a következőképpen vélekedik: - Minden olyan, más bolygón levő civilizáció, mely elég fejlett ahhoz, hogy a világűr más bolygóin levő lényekkel való kapcsolatra történő igyekezetünket felfedezze, olyan fejlett, hogy semmiesetre sem tanúsíthat nagyobb és mélyebb érdeklődést irántunk, a Föld élőlényei iránt, mint amilyen fokú érdeklődést mi tanúsítunk a rovarok iránt. - Ennek a fejlett civilizációnak a képviselői kevesebb lelkiismerefurdalással irtanának ki bennünket, mint amilyen szánalmat mi érzünk, amikor egy svábbogarat eltaposunk. - Vagy pedig: fel tudnának használni bennünket kísérleti nyulakként, különböző kísérleteikhez.
Clyde Tombaugh profeszszor, ismert new-mexicói csillagász véleménye a következőképpen hangzik ezzel a kérdéssel kapcsolatban: - Amennyiben a kérdéses bolygó túlzsúfolt, ennek a fejlett civilizációnak a tagjai nyilvánvalóan kolonizálásra törekszenek és ebben az esetben rendkívül veszélyesek lehetnek számunkra. Hamarosan felismernék, ha velünk kapcsolatba jutnának, hogy a Föld valósággal eszményi hely mindenfajta szerves élet számára. - Ebben az esetben, egyszerűen kiirtanának bennünket és birtokukba vennék a Földet. Ki kételkednék abban, hogy egy ilyen fejlett civilizáció tagjai képesek lennének erre? ..." [HAI.]

Egyed László 1914-1970. = Asztronautikai Tájékoztató 1970. 1.(20.) sz. p. 1. Nekrológ. [SRG.]

BARRÉRE, Marcel: A XX. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus főbb eredményei (Mar del Plata, Argentína 1969. X. 6-10.). = Asztronautikai Tájékoztató 1970. 1.(20.) sz. pp. 3-11. [SRG.]

MUELLER, E. George: Tevékenységünk a Holdon és a Hold körül. = Asztronautikai Tájékoztató 1970. 1.(20.) sz. pp. 12-15. [SRG.]

PLUMMER, K. L.: 1969 A szovjet űrkutatás egy éve. = Asztronautikai Tájékoztató 1970. 1.(20.) sz. pp. 16-24. [SRG.]

HERCZEG István: Magyar kutatók asztronautikai cikkeinek bibliográfiája. Első rész. Világűrjogi bibliográfia 1959-1968. = Asztronautikai Tájékoztató 1970. 1.(20.) sz. pp. 25-28. [SRG.]

Az 1957. okt. 4. és 1969. dec. 31. között felbocsátott holdak és űrrakéták megoszlása. = Asztronautikai Tájékoztató 1970. 1.(20.) sz. p. 29. Forrás: L’Astronomie 1970. májusi száma. [SRG.]

MARX György: Galaktikus Klub. = Asztronautikai Tájékoztató 1970. 2.(21.). sz. pp. 3-23. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Beszámoló a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség konstanzi XXI. kongresszusáról. = Asztronautikai Tájékoztató 1970. 2.(21.). sz. pp. 25-30. [KSZ.]

ÉRDI-KRAUSZ György: A mesterséges égitestek által készített földfelvételek interpretálása és jelkulcsok a képek tudományos felhasználásához. = Asztronautikai Tájékoztató 1970. 2.(21.). sz. pp. 31-35. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az 1969-ben felbocsátott égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1970. 2.(21.). sz. pp. 37-54. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űrhajók (1957. X. 4. - 1970. XII. 31.). = Asztronautikai Tájékoztató 1970. 2.(21.). sz. pp. 55-59. Az adattár első űrhajója 1961. ápr. 12-i. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Holdkutatás rakétákkal. = Asztronautikai Tájékoztató 1970. 2.(21.). sz. p. 60. [KSZ.]

A csillagászati ismeretterjesztés formái és módszerei. = Csillagászati Értesítő 1970. 1. sz. pp. 3-4. [SRG.]

SZABÓ Gyula: A csillagászati és űrkutatási előadások szemléltetése a miskolci Uránia csillagvizsgálóban. = Csillagászati Értesítő 1970. 1. sz. pp. 5-6. [SRG.]

MÁRKI-ZAY Lajos: A gyulai és szegedi űrkutatási szabadegyetemek és szervezési tapasztalataik. = Csillagászati Értesítő 1970. 1. sz. pp. 6-9. [SRG.]

PATAKI József: Csillagászati ismeretterjesztés Tolna megyében. = Csillagászati Értesítő 1970. 1. sz. pp. 9-12. [SRG.]

MÁRKI-ZAY Lajos: Tapasztalataim és javaslataim a csillagászati és űrkutatási előadások szemléltetésének elvi és módszertani kérdéseivel kapcsolatban. = Csillagászati Értesítő 1970. 1. sz. pp. 12-15. [SRG.]

Filmek újszerű felhasználása az ismeretterjesztésben. = Csillagászati Értesítő 1970. 1. sz. p. 16. Grajczar István a TIT Bács megyei titkára véleménye. [SRG.]

Szemelvények a TIT csillagászati és űrkutatási szakosztályai országos választmánya 1970. május 30-i ülésének beszámolójából. = Csillagászati Értesítő 1970. 1. sz. pp. 16-19. A televízió és a csillagászati ismeretterjesztés.; Távcsöves bemutatások.; Távcsőépítő mozgalom.; Az ismeretterjesztés tartalmi kérdései. [SRG.]

ZOMBORI Ottó: A természettudományos gondolkodás érzelmi megközelítése verseken keresztül a csillagászat területén. = Csillagászati Értesítő 1970. 1. sz. pp. 20-24. [SRG.]

BAKTAI Mária - SZABÓ Gyula: Könyv- és lapszemle. = Csillagászati Értesítő 1970. 1. sz. pp. 25-31. Űrkutatási cikkek.; Csillagászati cikkek, könyvek. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A kozmosz küszöbén. Gagarin űrrepülésének 10 éves évfordulója. /Előadásvázlat/. = Csillagászati Értesítő 1970. 2. sz. pp. 3-7. Egyed László Világosság 1961. 4. számában megjelent cikkének felhasználásával. [SRG.]

PLUMMER, K. L.: Szovjet űrkutatás az 1969. évben. = Csillagászati Értesítő 1970. 2. sz. pp. 8-13. A Venera-5, Venera-6; A Szojuz űrhajók; A Kozmosz-sorozat; A Luna-15; A Zond űrrakéták; A Meteor-sorozat; A Molnyija-sorozat; Az Interkozmosz program. Megjelent az Asztronautikai Tájékoztató 1970/1. számában. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Világegyetem. /Módszertani megjegyzések és előadásvázlat/. = Csillagászati Értesítő 1970. 2. sz. pp. 14-24. Az előadás egyik lehetséges vázlata.; Megjegyzések a vázlathoz. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Bibliográfia a szovjet űrkutatás eredményeiről tartott előadásokhoz. = Csillagászati Értesítő 1970. 2. sz. pp. 25-33. [SRG.]

Csillagászok tapasztalatcseréje. Kepler - Uránia. = Déli Hírlap 2. 1970. júl. 11. 161. sz. p. 5. "A miskolci Uránia Csillagvizsgáló és a rozsnyói Kepler Csillagvizsgáló a közeljövőben együttműködési szerződést ír alá. Dr. Szabó Gyula, az Uránia vezetője e héten érkezett haza háromnapos rozsnyói látogatásáról; az egyeztető tárgyalásokat fejezték be. A magyar és a csehszlovák csillagászok közlik egymással legújabb tudományos eredményeiket, kicserélik tapasztalataikat. Együttműködés jön majd létre a két csillagvizsgáló állomás amatőr csillagász szakköre között, s csereelőadásokat is szerveznek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ECHTER Tibor: Fehér foltok az űrélettanban. Halálos súlytalanság? = Delta 4. 1970. márc. 3. sz. pp. 12-15. [KSZ.]

BALÁZS Béla: A csillagok ismeretlen arca. A világegyetem ibolyántúli fényben. = Delta 4. 1970. márc. 3. sz. pp. 34-36. [KSZ.]

DÉSI Frigyes: A meteorológia keringő "közkatonái". Időjárásjelentés a világűrből. = Delta 4. 1970. ápr. 4. sz. pp. 16-19. [KSZ.]

F. CS. [FERENCZ Csaba]: Holdon innen, Holdon túl. "Mire felszáll, már elavult". = Delta 4. 1970. ápr. 4. sz. pp. 35-37. Az űrhajók hajtóművei. [KSZ.]

A holdbányák illúziója. = Delta 4. 1970. ápr. 4. sz. p. 39. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Lüktető jelek a világűrből. Az égbolt rejtélyes rádióadói. = Delta 4. 1970. máj. 5. sz. pp. 13-15. A pulzárok. [KSZ.]

GREGUSS Ferenc: Önműködő csillagkereső. Fénypont - csavarvonalban. = Delta 4. 1970. jún. 6. sz. pp. 29-31. Angol csillagászok fényképfelvételeit számítógép értékeli ki. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A Phobos rejtélye. = Delta 4. 1970. júl. 7. sz. p. 5. [KSZ.]

A világrekorder Szojuz-9. = Delta 4. 1970. júl. 7. sz. p. 7. [KSZ.]

Az óriástávcső otthona. = Delta 4. 1970. júl. 7. sz. p. 43. A Kaukázusban, Zelencsuk közelében. [KSZ.]

SIMONFFY Géza: Neutrino-csillagászat. = Delta 4. 1970. aug. 8. sz. pp. 37-39. [KSZ.]

2 perces oldalunk. A bolygó óriás portréja. = Delta 4. 1970. aug. 8. sz. p. 40. 24,5 km magasba emelkedett léggömb, a rászerelt távcsővel fényképezték le a Jupitert. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Úton az óriásbolygók felé. "Nagy utazás" a Naprendszerben. = Delta 4. 1970. szept. 9. sz. pp. 34-36. [SRG.]

A Luna-16 küldetése. = Delta 4. 1970. okt. 10. sz. p. 3. [KSZ.]

FEJES István: Rádió-nyomozás az univerzum távoli tájain. = Delta 4. 1970. nov. 11. sz. pp. 11-13. [KSZ.]

ECHTER Tibor: Békák az űrben. Egyensúly a súlytalanságban. = Delta 4. 1970. nov. 11. sz. pp. 20-22. [KSZ.]

"Sétáló" robot a Holdon. = Delta 4. 1970. dec. 12. sz. pp. 3-4. A Luna-17. [KSZ.]

ABONYI Iván: Gravitációs hullámok. Rezgő hengerekkel a tömegvonzás nyomában. = Delta 4. 1970. dec. 12. sz. pp. 8-9. Joseph Weber amerikai kutató és csoportja 1969. márc. 20. óta, 236 alkalommal regisztrált egyidőben bekövetkező jelet, egymástól 1000 km távolságra elhelyezett detektorokkal. [KSZ.]

Csillagok "vallatása". = Delta 4. 1970. dec. 12. sz. p. 35. Rádiótávcsövek Krímben. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Az univerzum portréi. A lefényképezett láthatatlan. = Delta 4. 1970. dec. 12. sz. pp. 37-39. [KSZ.]

Nemzetközi tudóstalálkozó. Csillagda a Havihegyen. = Dunántúli Napló 27. 1970. márc. 1. p. 1. A TIT tervezett pécsi csillagvizsgálójáról. [SRG.]

HARCOS Ottó: A finnugor rokonság felfedezése. = Dunántúli Napló (Pécs) 27. 1970. ápr. 9. 82. sz. p. 6. Sajnovics János és a Demonstratio. [HAD.]

ÉRDI Bálint: A pulzárok. Újabb eredmények az utóbbi évek legjelentősebb csillagászati fölfedezése terén. = Élet és Tudomány 25. 1970. jan. 2. 1. sz. pp. 26-30. Fölfedezésük története. Tulajdonságaik. Távolságuk. Eredetük. Pulzárok és szupernovák. [VEJ.]

Mi okozta Bonnie pusztulását? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. jan. 2. 1. sz. p. 40. Az orvosbiológiai kutatások elmaradtak a műszaki fejlesztések mögött. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

Bírálják az Apolló-programot. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. jan. 9. 2. sz. p. 92. Eugen Shoemaker, belső munkatárs, sokallja a holdexpedíció költségeit. A Science írása nyomán. [VEJ.]

Túl sok holdkőzet, túl hamar. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. jan. 9. 2. sz. p. 93. Amerikai tudósok véleménye szerint nem győzik a Földre szállított Hold-anyag megvizsgálását. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

Befejezéséhez közeledik a világ legnagyobb távcsövének építése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. jan. 16. 3. sz. p. 138. 6 méter tükörátmérőjű, 850 tonna összsúlyú óriásteleszkóp a kaukázusi Szelencsuk közelében. A Nauka i Tyehnyika írása nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Egy különös fizikai fogalom: a gravitációs sugár. = Élet és Tudomány 25. 1970. febr. 6. 6. sz. pp. 243-247. Euklideszi és nem-eulkideszi geometria. Görbületi sugár - gravitációs sugár. Önmagukba zárt "világegyetemek". [VEJ.]

Szuperérzékeny röntgentávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. febr. 6. 6. sz. p. 278. A Boeing Művek tervezi és készíti el, mintegy 42 km magasságban helyezik üzembe. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Robbanás okozta kráterek. = Élet és Tudomány 25. 1970. febr. 6. 6. sz. p. 282. Egy holdkráter és egy földi, robbanás útján keletkezett kráter meglepő hasonlósága. [VEJ.]

Gyémánt a meteoritban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. febr. 6. 6. sz. p. 283. Ausztráliában fellelt meteorit, immár az ötödik, melyben gyémántot találtak. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyémánt Földön kívül, a keringési pályán keletkezik, a kozmikus testek ütközése során. A Lenyingradszkaja Pravda írása alapján. [VEJ.]

Az Apollo-9 filmfelvevői. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. febr. 13. 7. sz. p. 328. Kamerakombináció különféle szűrőkkel, a Föld felszínének fényképezéséhez. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1969 december - 1970 január. = Élet és Tudomány 25. 1970. febr. 20. 8. sz. pp. 371-374. Év végi eredmények és távlati tervek az űrkutatásban. Egy hír és ami mögötte van. [VEJ.]

Holdkőzet a múzeumokban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. febr. 20. 8. sz. p. 379. A NASA az Apolló-11 által a Földre szállított 15 db holdkőzetet múzeumi kiállítások céljaira adta át. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

A Plutó tömege és a tizedik bolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. febr. 20. 8. sz. p. 380. Bolygók tömegének és mozgásának számításaiból levezethető egy - eddig még nem igazolt - tizedik bolygó jelenléte a Naprendszerben. A Journal of the British Astronomical Association cikke alapján. [VEJ.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 25. 1970. febr. 27. 9. sz. p. 386. és p. 398. A Hold rengés- illetve rezgéshullámainak vizsgálata céljából lőjék vissza az Apollo-12 fölöslegessé vált holdkompját, később esetleg juttassanak a Holdra atombombát [ ! ] ugyanezzel a céllal. [VEJ.]

NAGY István György: Kémkedő holdak. = Élet és Tudomány 25. 1970. febr. 27. 9. sz. pp. 411-415. A rakétafelderítés. A Samos-program. Az elhárítás. Pályaábrák és űrfelvételek. [VEJ.]

Új üstököst fedeztek fel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. febr. 27. 9. sz. p. 425. Neve: Csurmujov-Geraszimenko 1969 N. Az Izvesztyija jelentése alapján. [VEJ.]

A sarki fény kutatása repülőgépről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. márc. 6. 10. sz. p. 475. Nemzetközi akció Norvégia és Alaszka légterében. Az Air & Cosmos híre nyomán. [VEJ.]

A Hold hirtelen felmelegedett? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. márc. 6. 10. sz. p. 476. Az Apollo-11 utasainak felvételeiből erre utaló jelek olvashatók ki. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Különös holdrengés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1870. márc. 6. 10. sz. p. 476. Az Apolló-12 holdkompjának becsapódása nyomán - a földitől erősen eltérő - hosszan tartó rengés. A Der Morgen írása alapján. [VEJ.]

Óriás méretű ballonszonda terve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. márc. 6. 10. sz. p. 476. A Tejút térségéből eredő, ismeretlen gamma-sugárforrások kutatására készül, Ausztráliában. Az Air & Cosmos híre nyomán. [VEJ.]

Felvillanások a napfoltokban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. márc. 20. 12. sz. p. 570. J. M. Beckers és P. E. Tollant felfedezése különleges színszűrők alkalmazásával. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Új napelemek kellenek a Naprendszer külső részeiben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. márc. 20. 12. sz. p. 570. A jelenleg alkalmazott napelem-technika a külső bolygók távolságában már nem működne. A Science Digest híre alapján. [VEJ.]

MARIK Miklós: A bolygóexpedíciók lehetőségei. = Élet és Tudomány 25. 1970. márc. 27. 13. sz. pp. 583-586. A zárómondat optimista: "Az elmondottak alapján nem látszik elképzelhetetlennek, hogy akár az ismertetett, akár újabb tervek szerint a hetvenes évek végén, vagy a nyolcvanas években a Hold után a Marson is emberi lábnyomok fognak árulkodni a Földről érkezett emberek látogatásáról." [VEJ.]

Kedves Élet és Tudomány. = Élet és Tudomány 25. 1970. ápr. 3. 14. sz. p. 626. 1970. március 8-án este 10 óra után sarki fény láttak a börzsönyi Feketevölgy turistaházától. A fényt Piszkéstetőről és a Szabadság-hegyről, és más magasabban fekvő helyekről is észlelték. [VEJ.]

Mágneses örvények a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. ápr. 3. 14. sz. p. 665. Az Apollo-12 személyzete által kihelyezett műszerek jelzései. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Mentés az űrből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. ápr. 3. 14. sz. p. 667. Az amerikai "Paracone" űrmentő készülék bemutatása. A Priroda cikke nyomán. [VEJ.]

A Hold "forró" múltja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. ápr. 3. 14. sz. p. 669. Holdkőzet-minták vizsgálata során megállapították, hogy a Hold krátereinek túlnyomó része még forró állapotában, vulkanikus tevékenység következtében jött létre. A minták részleges olvadási folyamat termékei. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 25. 1970. ápr. 10. 15. sz. p. 674., 711. Az általános relativitáselmélet és a gravitációs sugár. [VEJ.]

Tökéletlen a holdi felszerelés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. ápr. 10. 15. sz. p. 715. Az Apolló-12 utasainak panaszai néhány felszerelési tárgyukkal kapcsolatban. [VEJ.]

Az Apollo-13 leszállóhelye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. ápr. 10. 15. sz. p. 715. Kijelölték a harmadik holdexpedíció leszállóhelyét, a Fra Mauro-kráter közelében. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1970 február - március. = Élet és Tudomány 25. 1970. ápr. 17. 16. sz. pp. 729-732. Japán és francia űrsikerek. Oktatóhold India felett. Mostoha életkörülmények a Marson. A következő Apollo-kísérlet. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Infravörösben is észlelő mesterséges holdak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. ápr. 17. 16. sz. p. 764. Különösen fontos lehet vulkáni kitörések előrejelzésében. [VEJ.]

DETRE László: Az MTA Csillagvizsgáló Intézetében. A változócsillagok kutatása. 1. = Élet és Tudomány 25. 1970. ápr. 24. 17. sz. pp. 771-775. Az RR Lyrae-csillagok. A Blasko-effektus. Az RR Lyrae csillagok mint mágneses csillagok. Mágneses ciklusok. [VEJ.]

A lesülés veszélye a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. ápr. 24. 17. p. 807. Nagy veszély, hiszen a Holdnak - légköre nem lévén - semmiféle szűrője nincs a káros sugárzások ellen. A Science Digest írása nyomán. [VEJ.]

L. M.: Merénylet egy távcsőóriás ellen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. ápr. 24. 17. sz. p. 812. A texasi egyetemhez tartozó McDonald obszervatóriumban, 1970. február 5-én kevéssel éjfél előtt, egy megőrült csillagász először kalapácsütésekkel próbálta a 2,7 m-es átmérőjű tükrös távcső tükrét megrongálni, majd 9 mm-es pisztolyával hétszer belelőtt a főtükörbe. A helyi hatóságok a tettest őrizetbe vették. A távcső fénygyűjtő-képessége csak 1 %-ot csökkent, így a kvazár-halmazok fényképezését már a következő éjjelen folytathatták. [VEJ.]

DETRE László: Az MTA Csillagvizsgáló Intézetében. A változócsillagok kutatása. 2. = Élet és Tudomány 25. 1970. máj. 1. 18. sz. pp. 833-837. A szupernovák kutatása. A flércsillagok. A pulzárok természete. Egyéb vizsgálatok. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Amiről beszélnek. Űrhajók és meteorok találkozása. = Élet és Tudomány 25. 1970. máj. 1. 18. sz. pp. 846-847. A veszélyt komolyabban kell venni, mint azt korábban hitték. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. Milyen messze volt az Apolló-13 a Földtől, mikor a robbanás bekövetkezett, ill. mennyi idő alatt jutott a központba a vészjelzés? A rovat válaszol. = Élet és Tudomány 25. 1970. máj. 1. 18. sz. p. 851. Kb. 320 000 kilométer. 1-2 másodperc. [VEJ.]

Új óriási meteorit. A tudomány világa. Élet és Tudomány 25. 1970. máj. 1. 18. sz. p. 860. Buenos Aires közelében, mérete kb. 3x2x2 méter. A Science Digest írása nyomán. [VEJ.]

Műszer a forgó mesterséges holdak megállítására. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. máj. 8. 19. sz. p. 903. Amerikai fejlesztésű kézi eszköz, melyet adott esetben az ember a helyszínen használhat. A Science Digest írása nyomán. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Újabb hír a kaukázusi óriásteleszkópról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. máj. 8. 19. sz. pp. 906-907. [VEJ.]

A Szaturnusz-gyűrűk anyaga. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. máj. 8. 19. sz. p. 907. A legújabb vizsgálatok fagyott ammóniára engednek következtetni, nem feladva ezzel az eddigi feltételezéseket, miszerint egy valamikori hold szétrobbanásának maradványai. A Communications of Lunar and Planetary Laboratory cikke alapján. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Merkur keltette napfogyatkozás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. máj. 15. 20. sz. p. 956. 1970. május 9-én a Merkúr átvonult a Nap előtt. [VEJ.]

ERDŐDI József: Kétszáz éve történt . . . Nyelv és élet. = Élet és Tudomány 25. 1970. máj. 22. 21. sz. p. 988. Hell Miksa és Sajnovics János utazása Vardo szigetére, a Vénusz-átvonulás megfigyelése céljából. Ez alkalommal tanulmányozták a magyar és finn, ill. lapp nyelvek rokonságát is. [VEJ.]

Nagy meteor zuhant le Venezuelában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. máj. 22. 21. sz. p. 1003. Közvetlenül a Föld felszínén felrobbant és 80 méteres krátert ütött. Egy 4,95 kg-os darabját megtalálták. A Smithsonian Institution Report híre alapján. [VEJ.]

Veszély a holdporban? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. máj. 22. 21. sz. p. 1004. A baktériumok hamarabb elpusztultak a holdporban, mint azt várták, bizonyos növények viszont feltűnően jól fejlődtek. A Science írása nyomán. [VEJ.]

SZTRÓKAY Kálmán Imre: Holdkőzetek - földi kőzetek. A vizsgálatok első eredményei. = Élet és Tudomány 25. 1970. máj. 29. 22. sz. pp. 1011-1015. Egy gramm holdanyag = 900 ezer dollár! Mikrobreccsa, üveggömböcskék és lunáris por. Hiányzik a víz. [VEJ.]

SCHALK Gyula: Christian Huygens 1629-1695. = Élet és Tudomány 25. 1970. jún. 5. 23. sz. pp. 1084-1088. A modern fizika úttörője. Bámulatba ejtő sokoldalúság. Vita Newtonnal. Hullám és kvantum. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1970. április - május. = Élet és Tudomány 25. 1970. jún. 19. 25. sz. pp. 1163-1167. Ezerkétszáz űrkutató Leningrádban. Egy baleset tanulságai. Meglepő jelenségek a Holdon. Nemzetközi együttműködés a holdkutatásban? [VEJ.]

SZELÉNYI István: A hosszú ideig tartó súlytalanság. Amiről beszélnek. = Élet és Tudomány 25. 1970. jún. 26. 26. sz. p. 1235. Az űrben-tartózkodás rekordjait újra meg újra megdöntő kísérletek célja: hogyan hat az emberre? [VEJ.]

SCHALK Gyula: Szupernova-fellángolás ábrázolása két indián sziklarajzon. Csillagászok és régészek közös felfedezése. = Élet és Tudomány 25. 1970. júl. 10. 28. sz. pp. 1314-1317. Az arizonai félsivatagban két ősi indián sziklarajzot találtak, melyek valószínűleg égi jelenséget ábrázolnak. William C. Miller szerint a rajzok 1054. július 5-én hajnalban készülhettek, amikor a Bika csillagképben kitört és az éppen maximális fényében tündöklő szupernóvát megközelítette a fogyó Hold sarlója. [VEJ.]

A Jupiter vörös foltja és a Nap. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. júl. 10. 28. sz. p. 1339. Párhuzam figyelhető meg a Nagy Vörös Folt fényesség- és a Nap ibolyántúli sugárzás-változásai között. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

A Vénusz melegebb, mint feltételezték. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. júl. 10. 28. sz. p. 1339. Szondák, mind közelebb-közelebb a bolygóhoz, pontosabb mérési eredmények. A Kosmos írása nyomán. [VEJ.]

Olaszországban lesz Európa legnagyobb teleszkópja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. júl. 10. 28. sz. p. 1339. Dél-Olaszországba tervezik, főtükrének átmérője 346 centiméter lesz. A Sky and Telescope híre alapján. [VEJ.]

AUJESZKY László: A világűr meteorológiája. = Élet és Tudomány 25. 1970. júl. 17. 29. sz. pp. 1352-1355. Hol kezdődik a világűr? Jelenségek a légköri űrben. Plazmaállapot a felső légkörben. A világűr "éghajlata". [VEJ.]

SZANYI László: Pörgettyűk az űrhajóban. A televízióban láttuk. = Élet és Tudomány 25. 1970. júl. 17. 29. sz. pp. 1364-1365. Hogyan rögzítik az űrhajót a pályáján? Búgócsiga, pörgettyű, giroszkóp, girokompassz. [VEJ.]

Gondatlanság okozta az Apollo-13 robbanását? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. júl. 24. 30. sz. p. 1432. A NASA vizsgálatai igazolják: bizonyos műszaki megoldások eltértek a tervektől; oxigéntartály elektromos fűtése. A Time írása nyomán. [VEJ.]

Infravörös felvételek a Földről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. júl. 24. 30. sz. p. 1436. A Nimbus-III amerikai mesterséges hold felvételei. Az Umschau cikke alapján. [VEJ.]

Ismeretlen ásványok a holdkőzetben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. júl. 31. 31. sz. p. 1482. Vas-titán-magnézium és vas-titán-cirkónium-szilikát, mely a Földön nem fordul elő. A Technikus cikke alapján. [VEJ.]

Különös természeti jelenség India fölött. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. aug. 7. 32. sz. p. 1532. Saxena és Babu a Naini Talban lévő állami csillagvizsgáló két kutatója 1970. jún. 9-én a teljesen felhőtlen éjszakai ég váratlan kifényesedését figyelte meg 1 másodperc időtartamra, két alkalommal. Smithsonian Institution Report alapján. [VEJ.]

A Hold és az időjárás. A tudomány világa. Élet és Tudomány 25. 1970. aug. 7. 32. sz. p. 1532. Statisztikák bizonyítják, hogy a Hold ciklusai jobban befolyásolják a földi időjárást, mint a napciklusok. A Nauka i Zsizny írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1970 június - július. = Élet és Tudomány 25. 1970. aug. 14. 33. sz. pp. 1563-1567. 18 napig a világűrben. Elektromos rakétahajtóművek. Fel-le közlekedő űrkompok. [VEJ.]

BARTA György: A Hold anyagai a tektitek? = Élet és Tudomány 25. 1970. aug. 21. 34. sz. pp. 1593-1598. Megolvadt, üvegszerű képződmények. Eredetük még nem tisztázott. [VEJ.]

A Neptun nagyobb, mint gondoltuk. A tudomány világa. Élet és Tudomány 25. 1970. aug. 21. 34. sz. p. 1628. A Neptunusz csillagfedése alkalmával végzett pontosabb mérésekkel állapították meg. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A Föld mágneses terének vándorlásai. A tudomány világa. Élet és Tudomány 25. 1970. aug. 28. 35. sz. p. 1676. Az elmozdulás az Észak-Dél póluscseréig eljutott, 5 millió év alatt immár 23-szor. Szabályosságot és kiváltó okot még nem találtak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Az Apolló-13 szervizegységének sérülése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. aug. 28. 35. sz. p. 1677. Nem meteorral való ütközés, hanem az oxigéntartályban bekövetkezett robbanás következménye. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Modellgalaktikák. = Élet és Tudomány 25. 1970. szept. 4. 36. sz. pp. 1698-1701. Galaxisok fejlődésének tanulmányozása számítógéppel. A Sky and Telescope cikkei nyomán. [VEJ.]

Újabb tömegkoncentrációkat fedeztek fel a Hold belsejében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. szept. 4. 36. sz. p. 1724. A Hold körül keringő mesterséges holdak pályamódosulásai. A Sky and Telescpoe cikke nyomán. [VEJ.]

Sötét kísérő egy pulzár körül? A tudomány világa. Élet és Tudomány 25. 1970. szept. 4. 36. sz. p. 1724. Az NP 0532 háromhónapos sugárváltozásait egy sötét kísérő létezésével magyarázzák. A Science et Vie cikke alapján. [VEJ.]

A látás a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. szept. 4. 36. sz. p. 1724. A légkör hiánya miatt a holdi látás nagyban eltér attól, amit az ember a Földön megszokott. Fénytörés, fényszóródás, mélységlátás. [VEJ.]

Honnan származnak a holdbéli elnevezések, és kik döntenek ebben? A rovat válaszol. Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 25. 1970. szept. 4. 36. sz. p. 1727. Tudósok, földi földrajzi fogalmak, ismert emberek nevei szerepelnek, a javaslatokat a Nemzetközi Csillagászati Unió vizsgálja meg, és adott esetben dönt. [VEJ.]

-r-i-: Egy bolondos ötlet - és egy komoly cáfolat. A Hold - mesterséges égitest? = Élet és Tudomány 25. 1970. szept. 11. 37. sz. pp. 1758-1759. [VEJ.]

A legidősebb holdkőzet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. szept. 11. 37. sz. p. 1772. Tanúsága szerint a Hold egyidős a Földdel. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Új űrrakéta-kilövőhely. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. okt. 2. 40. sz. p. 1913. Franciák építik Észak-Amerikában, innen tervezik fellőni az Európa-rakétát. A VDI Nachrichten híre nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1970 augusztus - szeptember. = Élet és Tudomány 25. 1970. okt. 9. 41. sz. pp. 1929-1933. A Luna-16 pályafutása. Még egyszer a holdrengésekről. Szovjet-francia kooperáció az űrben. Két kecskebéka, egy jávorszarvas és egy mikróba. [VEJ.]

Gyémántpor a csillagok között? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. okt. 9. 41. sz. p. 1964. Elméleti meggondolások és laboratóriumi kísérletek szerint az intersztelláris anyag egy része mikroszkópikus méretű gyémántszemcse. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

ÉRDI Bálint: A Szaturnusz újonnan felfedezett gyűrűje. = Élet és Tudomány 25. 1970. okt. 16. 42. sz. pp. 1986-1987. A D-jelű, azaz legbelső gyűrű. [VEJ.]

Csillagvizsgáló 4000 méter magasban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. okt. 16. 42. sz. p. 2008. Hawaii szigetén, 2,20 méteres tükörteleszkóppal. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Holdvulkánok és holdrengések. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. okt. 30. 44. sz. p. 2108. A holdrengések, a Föld árapálykeltő ereje és a Hold vulkáni jelenségei között összefüggés áll fenn. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Amit már tudunk - és amit még nem tudunk a Hold túlsó oldaláról. = Élet és Tudomány 25. 1970. nov. 6. 45. sz. pp. 2122-2125. A történelmi előzmények. Egy hegylánc "eltűnik". Ezernyi "miért?" [VEJ.]

Változtatható űrhajó-atmoszféra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. nov. 6. 45. sz. p. 2151. Egyes kutatók szerint a levegő összetételének és nyomásának változtatása előnyös lenne a hosszú ideig fenn tartózkodó űrhajósok számára. A Nauka i Zsizny cikke nyomán. [VEJ.]

ÉRDI Bálint: Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 25. 1970. nov. 13. 46. sz. pp. 2162., 2206. Holdbéli elnevezésekről döntött a Nemzetközi Csillagászati Unió 1970. augusztusában Brightonban. Bolyai János, Eötvös Loránd, Szilárd Leó, Neumann János, Kármán Tódor, Izsák Imre, Petzval József, Fényi Gyula nevét is kráter viseli ezentúl. [VEJ.]

DEZSŐ Loránt: A Nap kutatása és az INTERKOZMOSZ programok. = Élet és Tudomány 25. 1970. nov. 20. 47. sz. pp. 2217-2221. Az MTA Napfizikai Obszervatóriuma 1968-ban kapcsolódott be a programba. [VEJ.]

ÉRDI Bálint: Az űrhajózás égi mechanikai alapjai. 1. Korai elképzelések a kozmikus világrendről. = Élet és Tudomány 25. 1970. nov. 27. 48. sz. pp. 2264-2268. Ókori megfigyelések. Görög elképzelések. A geocentrikus világkép. Fokozódó égi zűrzavar. A heliocentrikus rendszer. [VEJ.]

BARTA György: És mégis tágul a Föld . . . Egyed László elmélete. = Élet és Tudomány 25. 1970. nov. 27. 48. sz. pp. 2284-2288. Úszó kontinensek? Lassabban forog a Föld. Pólusvándorlás. Az ok. [VEJ.]

Teleszkóp a magas légkörben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. nov. 27. 48. sz. p. 2300. A Princeton Egyetem Stratoscope II. nevű távcsöve, melyet ballon segítségével juttattak fel 26 km magasságba. Az Umschau írása nyomán. [VEJ.]

Bolygórendszer a keletkezés fázisában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. nov. 27. 48. sz. p. 2300. Zdenek Kopal megfigyelése az epszilon Aurigae körüli anyaggyűrűről, mely egy születőben lévő bolygórendszer elő-állapotában van. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Körte alakú a Mars egyik holdja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. nov. 27. 48. sz. p. 2300. A Phobos a Mariner 7 egyik felvételén. [VEJ.]

[HÉDERVÁRI Péter:] Hasonlóság a Hold és a Duna-Tisza völgyei között. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. nov. 27. 48. sz. p. 2301. Két rajz, melyeken meglepő egybeesés látszik: a holdi Prinz-rianások és a Duna-Tisza-Körös-Berettyó-Bodrog vízhálózatának hasonlósága. Ha a folyóvizek a földkéreg törésvonalai mentén dolgozzák ki medrüket, értelmezhető a jelenség. A Sky and Telescope írása nyomán, mely szerint a hasonlóságot először Hédervári Györgyi vette észre. [VEJ.]

ÉRDI Bálint: Az űrhajózás égi mechanikai alapjai. 2. A heliocentrikus felfogás győzelme. = Élet és Tudomány 25. 1970. dec. 4. 49. sz. pp. 2311-2315. A Kepler-törvények. Miért mozognak a bolygók? A mechanika axiómái. Az általános tömegvonzási törvény. [VEJ.]

NAGY István György: Az első holdjármű: a Lunahod-1. = Élet és Tudomány 25. 1970. dec. 4. 49. sz. pp. 2337-2339. Az elődök - ha annak nevezhetők. Mit kell "tudnia"? A Lunohod automatikája. [VEJ.]

ÉRDI Bálint: Az űrhajózás égi mechanikai alapjai. 3. A többtest-probléma. = Élet és Tudomány 25. 1970. dec. 11. 50. sz. pp. 2382-2387. A bolygók és a holdak mozgása. A kéttest-probléma. A Halley-üstökös. A harmadik Kepler-törvény pontos alakja. A pályaelemek. A perturbációk. A háromtest-probléma. Porholdak, űrhajók. [VEJ.]

A relativitáselmélet újabb igazolása. = Élet és Tudomány 25. 1970. dec. 11. 50. sz. p. 2391. A Mariner-6-hez küldött rádiójelzések elhajlása a Nap mellett. A Time cikke nyomán. [VEJ.]

Kupola alatt a világ legnagyobb távcsöve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. dec. 11. 50. sz. p. 2394. Az APN jelentése alapján. [VEJ.]

Új Explorer-program. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. dec. 11. 50. sz. p. 2395. A 120-150 km-es magasság alapos átvizsgálása. Jelentősége a kifejlesztés alatt álló űrkomp-navigációs program szempontjából van. A La Recherche Spatiale híre alapján. [VEJ.]

Érdes Merkur-területek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. dec. 11. 50. sz. p. 2395. Radarmérésekkel határozták meg az egymástól nagymértékben különböző felületeket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1970 október - november. = Élet és Tudomány 25. 1970. dec. 18. 51. sz. pp. 2416-2419. Luna-17. Lunahod-1. A kőzetek vizsgálata. A konstanzi űrkongresszus. [VEJ.]

FEJES István: Rádiócsillagászati kísérletek a relativitáselmélet ellenőrzésére. = Élet és Tudomány 25. 1970. dec. 18. 51. sz. p. 2444. Két kvazárról érkező rádióhullámok elhajlása a Nap mellett. [VEJ.]

ÉRDI Bálint: Az űrhajózás égi mechanikai alapjai. 4. Felbomlik-e a naprendszer? = Élet és Tudomány 25. 1970. dec. 25. 52. sz. pp. 2461-2466. A Hold kitüntetett szerepe. Mozgáselméletek. A Neptunusz fölfedezése. A kisbolygók. A Naprendszer stabilitása. [VEJ.]

Mini atomerőmű a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 25. 1970. dec. 25. 52. sz. p. 2486-2487. Az Apollo-12 által a Holdra juttatott SNAP-27. Feladata: energiával ellátni, működtetni a Holdon hagyott műszereket. Az International Atomic Energy Agency Public Information írása nyomán. [VEJ.]

SZAKÁLY Éva: A science fictionról. Beszélgetés Kuczka Péterrel. = Életünk 8. 1970. jan-febr. 1. sz. pp. 68-72. Műhelyben. [SRG.]

KULCSÁR János: Itt nálunk, vidéken. = Életünk 8. 1970. márc-ápr. 2. sz. pp. 144-153. Csillagászat: "...Obsitos korát élő Ikarus iparkodik asztmás lihegéssel Herény felé. A néhai község most Szombathely egyik peremkerülete, [...] Pár száz méterre a néptelen autóbuszvárótól, a Gothárd-kúria fogad. [...] A "kastély" elvadult kertjében szokatlan formájú, modern épület áll: az 1112. számú szputnyikkövető állomás. [...] Dr. Tóth György alig múlt 35 éves. Fizikusnak készült, de vegyészmérnökként szerzett diplomát. Mindez nem akadályozta meg abban, hogy csillagászati témából doktoráljon, méghozzá nem is akárhol, hanem a híres prágai Károly-egyetemen. Anyanyelvén kívül oroszul, angolul, németül beszél, emellett a szakterületébe vágó tudományos publikációkat franciául, olaszul, lengyelül, csehül is olvasni tudja. ..." (pp. 145-147). [HAI.]

GAUSER Károly: Ma délelőtt a Nap előtt a bolygók "alvilága". Merkur-átvonulás. Feketére égett égitest. = Esti Hírlap 15. 1970. máj. 9. 107. sz. p. 1., 4. [SRG.]

(Zétényi) [ZÉTÉNYI Endre]: Szupernóvák: robbanó csillagok. = Észak-Magyarország 26. 1970. szept. 6. 209. sz. p. 6. "A napilapok hírt adtak arról, hogy a Mátrában levő piszkéstetői csillagászati obszervatóriumban Lovas Miklós csillagász már a hetedik szupernóvát fedezte fel a csillagos égen. Mik ezek a szupernóvák? A nóva magyarul új csillagot jelent. Szupernóva: azok közül a kiemelkedő nagyságú. Időszámításunk után, 1054-ben egy rendkívül fényes, új csillag jelent meg az égbolton. Fényereje olyan hatalmas volt, hogy az égbolt valamennyi csillagát felülmúlta. Nappal is láthatták pár héten keresztül. Majd halványodni kezdett és néhány hónap, múlva már nem látták. Feljegyezték e rendkívüli esetet a kínai, a japán és az arab csillagászok. Megjelölték az új csillag fellángolásának pontos helyét is a Bika csillagképben. És ez lényeges. A téli égbolton minden ember felismeri a Kaszás-csillagot. Ez az Orion öve.
Az Orion fölött aztán talál egy vöröslő csillagot, a Bika csillagkép legfényesebb csillagát, az Aldebarant. Már közel is járunk az 1054-ben feltűnt szupernóva helyéhez. Évszázadunkban a csillagászok átkutatták a Bika csillagkép környékét, a robbanás vélt irányát. Nagy meglepetés érte őket, mert a megadott irányban egy kiterjedőben levő, a rák alakjára emlékeztető, csápokban végződő formát, gáztömeget pillantottak meg. El is nevezték Rák-ködnek. Jó távcsővel megtalálható a téli égbolton. Aki keres, talál. Tycho Brache, dán származású csillagász, aki Prágában Rudolf császár udvari csillagásza volt, szintén felismert egy szupernóvát 1572-ben. E robbanó csillag a Cassiopeia csillagképben tűnt föl. Ez az északi égbolt egyik legszebb csillagképe, egész éven át látható. Elnyújtott "W" alakja a Nagy-Göncöllel szemben helyezkedik el.
De Tycho Brache-tól, Kepler sem maradt el, aki követte Tychot a prágai udvari-csillagászi állásban. Kepler 1604-ben ismert fel egy szupernóvát, az Ophiuchus csillagképben. Ezek a mi "csillagvárosunk"-ban, a Tejútrendszerben tűntek föl. [...] Még egy érdekes elmélet olvasható a szupernóvák kitörésével kapcsolatban. Úgy vélik, hogy a felrobbanás a kalifornium 254. sz. elem maghasadásával függ össze. Egy régebb feltevés is arra utal, hogy a szupernóvák több milliárd fokos belsejében képződnek a közepes és nehéz elemek (platina, urán). A szupernovák nagy tömegű fehér szuperóriás csillagok. A mi Napunk nem ezen típusba tartozik. A Naphoz hasunk sárga törpéket ez a veszély nem fenyegeti." [HAI.]

GOLICIN, G.: Más bolygók időjárása. = Fáklya 14. 1970. jún. 7. 11. sz. p. 23. [ZSE.]

Bürakani csillagok. = Fáklya 14. 1970. aug. 30. 16. sz. pp. 8-9. A bjurakani obszervatóriumról. [ZSE.]

BARSZKIJ, N.: Ifjú Kopernikusok. = Fáklya 14. 1970. szept. 27. 18. sz. pp. 24-25. A bakui úttörők "Csillagvárosa". [ZSE.]

LIPSZKIJ, Jurij: A Luna-16 állomás. = Fáklya 14. 1970. okt. 11. 19. sz. pp. 2-3. [ZSE.]

ZENJUK, Jurij: A világ legnagyobb teleszkópja. = Fáklya 14. 1970. okt. 25. 20. sz. pp. 6-7. A zelencsuki 6 m-es távcső építése. A Kaukázusban, a Szemirodnyiki hegyen létesített különleges asztrofizikai obszervatórium bemutatása írásban és képben. [VEJ.]

AMIRNYAGIN, Jevgenyij - NAUMENKO, Georgij: A Lunohod a Holdon. = Fáklya 14. 1970. nov. 29. 22. sz. pp. 20-21. [ZSE.]

KÖRNYEI Elek: Amikor egy magyar tudós csillagvizsgálót létesített Bicskén. = Fejér Megyei Hírlap 26. 1970. jan. 25. 21. sz. p. 8. Nagy Károlyról és csillagdájáról. [SRG.]

MEKIS János: A kantele üzenete. = Fejér megyei Hírlap 1970. máj. 10. 108. sz. p. 8. Kétszáz éve jelent meg a Demonstratio. - Emlékezés Sajnovics Jánosra. - Látogatás a tordasi Csupor Zoltán gyűjteményében. [SRG.]

-mekis- [MEKIS János]: Nemzetközi rangú tanácskozás. Megkoszorúzták Sajnovics tordasi szülőházát. = Fejér megyei Hírlap 26. 1970. máj. 15. 112. sz. p. 1., 5. [SRG.]

ALMÁR Iván - ILLÉS Erzsébet: Sűrűségfluktuációk a felsőlégrétegben geomágneses viharok idején. = Felsőfokú Földmérési Technikum Tudományos Közleményei 1. 1970. pp. 58-63. [ALM.]

POWELL, C. F.: Az elsődleges kozmikus sugárzás természete. = Fizikai Szemle 20. 1970. jan. 1. sz. pp. 28-33. [SRG.]

M. G.: Egy közeledő bolygórendszer. = Fizikai Szemle 20. 1970. jan. 1. sz. p. 34. [SRG.]

ILL Márton - ALMÁR Iván: A felsőlégkör sűrűségének meghatározása az űrkutatás eszközeivel. 1. = Fizikai Szemle 20. 1970. febr. 2. sz. pp. 46-52. Az 1-2. rész megjelent: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 80-104. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

ILL Márton - ALMÁR Iván: A felsőlégkör sűrűségének meghatározása az űrkutatás eszközeivel 2. = Fizikai Szemle 20. 1970. márc. 3. sz. pp. 70-77. [PIR.]

UREY, H. C. - MacDONALD, G. J. F.: A Hold "geofizikája". = Fizikai Szemle 20. 1970. márc. 3. sz. pp. 90-95. [PIR.]

APAGYI Barnabás: A szupernova-robbanások dinamikája. = Fizikai Szemle 20. 1970. máj. 5. sz. pp. 134-143. [PIR.]

BARCZA Szabolcs: A főág menti csillagok. = Fizikai Szemle 20. 1970. júl. 7. sz. pp. 202-207. [PIR.]

SOMOGYI Antal: Az interplanetáris tér szerkezetének vizsgálata a kozmikus sugárzás segítségével. = Fizikai Szemle 20. 1970. aug. 8. sz. pp. 247-249. [PIR.]

ZEMPLÉN Jolán, M.: Hell Miksa, a XVIII. század nagy magyar csillagásza. = A Fizika Tanítása 9. 1970. 4. sz. pp. 123-125. Megemlékezés Hell születésének 250. évfordulója alkalmából. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űrkutatási érdekességek 1969 második felében. = Föld és Ég 5. 1970. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

Dr. Marik Miklós - Ponori Thewrewk Aurél: Modern csillagászati világkép. = Föld és Ég 5. 1970. 1. sz. p. 8. Könyvismertetés. [SRG.]

SCHALK Gyula: Tíz lépés a Hold felszínére. = Föld és Ég 5. 1970. 1. sz. pp. 9-10. [SRG.]

KULIN György: Magyar-román amatőrkapcsolatok. = Föld és Ég 5. 1970. 1. sz. pp. 10-12. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Egy csillagrendszer színképének "kék eltolódását" mutatta ki... = Föld és Ég 5. 1970. 1. sz. p. 16. [SRG.]

K. Gy. [KULIN György]: Az ország legnagyobb amatőrtávcsöve. = Föld és Ég 5. 1970. 1. sz. pp. 17-18. 1969. október 22-én avatták fel a Csepel Művek Munkásotthona 50 cm-es tükrös távcsövét. [SRG.]

i B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Üdvözöljük a Nemzetközi Amatőrcsillagász Uniót. = Föld és Ég 5. 1970. 1. sz. p. 18. [SRG.]

HERNÁDI Károly: Tanulj velünk - csináld velünk. A távcsőépítés iskolája. 11. = Föld és Ég 5. 1970. 1. sz. pp. 25-26. [SRG.]

ORGOVÁNYI János: Parallaktikus tengelyrendszer készítése. = Föld és Ég 5. 1970. 1. sz. pp. 26-27. [SRG.]

SCHALK Gyula: Perseus. = Föld és Ég 5. 1970. 1. sz. pp. 27-29. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 5. 1970. 1. sz. p. 30. Sári Gyula (Szőny), Barczi Zoltán (Budapest), Duchaj István, Lapis István (Szerencs) távcsöveinek fotója. [SRG.]

Csillagos ég 1970 március-április hóban. = Föld és Ég 5. 1970. 1. sz. pp. 31-32. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A magyar csillagászat 25 éve. = Föld és Ég 5. 1970. 2. sz. pp. 34-36. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Merkur-átvonulás lesz május 9-én! = Föld és Ég 5. 1970. 2. sz. p. 36. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A holdkutatás néhány eredménye. = Föld és Ég 5. 1970. 2. sz. pp. 40-42. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Meghalt Pável Beljajev. = Föld és Ég 5. 1970. 2. sz. p. 42. Szovjet űrhajós. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Virgo. = Föld és Ég 5. 1970. 2. sz. pp. 47-48. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A kozmikus gammasugárzás észlelése. = Föld és Ég 5. 1970. 2. sz. p. 48. [SRG.]

ORGOVÁNYI János: Tanulj velünk - csináld velünk. Parallaktikus tengelyrendszer készítése. Távcsőépítés iskolája. 12. Parallaktikus tengelyrendszer - folytatás. = Föld és Ég 5. 1970. 2. sz. pp. 57-59. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 5. 1970. 2. sz. pp. 59-61. Szentes: Kökény Antal.; H. P. [Hegyessy Péter]: Helyiségavató ünnepség Esztergomban.; Magáncsillagvizsgálók - Rákosszentmihály: Farkas László.; Oláh László: Komárom.; Kovács Zoltán: Budapest.; Vértes Ernő: Elkészült Veszprém második amatőrtávcsöve! (Hortoványi Imre) [SRG.]

A csillagos ég 1970 május-június hóban. = Föld és Ég 5. 1970. 2. sz. p. 64. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A holdexpedíciók eredményeiből. = Föld és Ég 5. 1970. 3. sz. pp. 69-70. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A pulzárok rádiósugárzás-változásának... = Föld és Ég 5. 1970. 3. sz. p. 70. [SRG.]

SZABÓ Emese B.: Hell Miksa emlékezete. = Föld és Ég 5. 1970. 3. sz. p. 74. [SRG.]

Sarkifény volt 1970. március 8-án. = Föld és Ég 5. 1970. 3. sz. p. 78. Hajnal Ferenc (Tiszaújfalu) valamint Kállai Sándor és Kállai Zoltán (Nyíregyháza) látta. Több telefonjelentés is érkezett. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Szénszemcsék keletkeznek az alacsony hőmérsékletű változócsillagokban. = Föld és Ég 5. 1970. 3. sz. p. 78. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 5. 1970. 3. sz. pp. 82-84. i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: Újabb meteorithullások.; [ifj. Bartha Lajos:] Az üstökösök "hidrogén koronáját" fedezte fel...; [ifj. Bartha Lajos:] Újabb csillag bolygógyanús kísérőjét fedezte fel...; i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: Felvillanások a napfoltokban.; Változik a Nap fényessége.; Sandner, Werner: Csillagászati benyomások egy iráni utazáson.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Új nova a Kígyó csillagképben. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 5. 1970. 3. sz. pp. 85-89. Kulin György: Hobbym a csillagos ég? [Kétrészes, egyenként 25 perces film készült a hazai amatőrcsillagászokról "Hobbym a csillagos ég" címmel, melyet a Magyar Televízió 1969. nov. 14-én és 1969. dec. 12-én mutatott be, későbbi ismétlésekkel.]; Farkas László magáncsillagvizsgálójának főműszere.; Kiss László honvéd 15 cm-es távcsöve.; Balázsy László: Amatőrök pécsi műhelyéből.; Tóth László: A tévé film emlékei.; Dankó Sándor: Új szakköri távcső Szolnokon.; Jelentkezési felhívás a Csillagászati Baráti köre VI. országos találkozójára. Zalaegerszeg 1970. augusztus 11-14. [SRG.]

ORGOVÁNYI János: Tanulj velünk - csináld velünk. Távcsőépítés iskolája. 13. Parallaktikus tengelyrendszer - folytatás. = Föld és Ég 5. 1970. 3. sz. pp. 90-92. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Lyra. = Föld és Ég 5. 1970. 3. sz. pp. 93-94. [SRG.]

A csillagos ég 1970 július-augusztus hónapban. = Föld és Ég 5. 1970. 3. sz. p. 96. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Űrkutatási szemelvények. = Föld és Ég 5. 1970. 4. sz. pp. 100-101. [SRG.]

HEGYESSY Péter - PONORI THEWREWK Aurél: A Merkur átvonulása a Nap előtt. = Föld és Ég 5. 1970. 4. sz. pp. 107-109. A Budapesti Uránia Merkúr átvonulás megfigyelése. [SRG.]

B. [BARTHA Lajos, ifj.]: Egyéb megfigyelések. = Föld és Ég 5. 1970. 4. sz. p. 109. Az 1970. május 9-i jelenséget az ország több helyén észlelték, Jósvafő, Szolnok, Dunaújváros küldött beszámolókat. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Fényes üstökösök az év első felében. = Föld és Ég 5. 1970. 4. sz. pp. 114-115., első belső borító. Tago-Sato-Kosaka 1969g, Bennett 1969i, Daido-Fujikawa 1970a. [SRG.]

Az üstökösöket általában amatőrök fedezik fel. = Föld és Ég 5. 1970. 4. sz. p. 115. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 5. 1970. 4. sz. pp. 121-124., hátsó belső borító. Budapest: Hölczl Róbert fotója.; Nagy László: Budapest.; Berger Judit: Gyöngyös.; K. [Kulin György]: Három új Uránia Csillagvizsgáló avatása - Újpest, Ózd, Leninváros. [SRG.]

ORGOVÁNYI János: Tanulj velünk - csináld velünk. Távcsőépítés iskolája. 14. Parallaktikus tengelyrendszer - folytatás. = Föld és Ég 5. 1970. 4. sz. pp. 124-126. [SRG.]

SCHALK Gyula: Aquila - Sas. = Föld és Ég 5. 1970. 4. sz. pp. 126-127. [SRG.]

A csillagos ég 1970. szeptember-október hónapokban. = Föld és Ég 5. 1970. 4. sz. p. 128. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az űrkutatás eredményeiből. 5. A "láthatatlan csillagászat". = Föld és Ég 5. 1970. 5. sz. pp. 133-136. [SRG.]

A világ egyik óriástávcsövének különös balesete. = Föld és Ég 5. 1970. 5. sz. p. 136. A Sky and Telescope híre: A texasi egyetemhez tartozó McDonald obszervatóriumban, 1970. február 5-én kevéssel éjfél előtt, egy megőrült csillagász először kalapácsütésekkel próbálta a 2,7 m-es átmérőjű tükrös távcső tükrét megrongálni, majd 9 mm-es pisztolyával hétszer belelőtt a főtükörbe. A helyi hatóságok a tettest őrizetbe vették. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Rövid hírek. = Föld és Ég 5. 1970. 5. sz. p. 136 Vízgőz molekulákat mutatott ki napfoltokban. Csillag körüli porfelhő. Nagy tömegű anyagáramlás. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Űrhajósok és mesterséges holdak. = Föld és Ég 5. 1970. 5. sz. pp. 139-140. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A Szaturnusz gyűrűinek tulajdonságai. = Föld és Ég 5. 1970. 5. sz. p. 140. Sterne und Weltraum nyomán. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Rövid hírek. = Föld és Ég 5. 1970. 5. sz. p. 144. A Jupiter Nagy Vörös Foltja cián-hidrogént tartalmaz. A külső bolygók rádiósugárzásáról... A Neptunusz légkörének vizsgálatát... [SRG.]

Mégegyszer a Merkur-átvonulásról. = Föld és Ég 5. 1970. 5. sz. p. 145. Megfigyelések Miskolc (Szabó Gyula, Veres Ferenc, Varga Pál), Eger (Zétényi Endre), Pécs (Keszthelyi Sándor) észlelőhelyekről. [SRG.]

A Merkur-átvonulás megfigyelése az Etnán. = Föld és Ég 5. 1970. 5. sz. p. 145. [SRG.]

SZÜLE Dénes: Láttam az Apollo-13 indítását. = Föld és Ég 5. 1970. 5. sz. pp. 148-152. Merre jártunk-mit láttunk? [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 5. 1970. 5. sz. pp. 156-159., címlap. Három új csillagvizsgálót avattunk májusban Ózd, Újpest, Leninváros.; Budapest: Karl Pál, Szabó József, Balogh Gyula.; Érd: Mike Jenő.; Siófok: Schleif János.; Rudolftelep: Gregó János.; Taszár: Mikics Lajos.; Herend: Hegyi Károly.; Budapest: Kárpáti Endre. [SRG.]

A csillagrendszerek távolsága nagyobb... = Föld és Ég 5. 1970. 5. sz. p. 159. [SRG.]

A csillagos ég 1970 november-december hóban. = Föld és Ég 5. 1970. 5. sz. p. 160. [SRG.]

KULIN György: A LUNA-16 sikeres útja. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. p. 162. [SRG.]

FEJES István: Verseny az optika és rádióteleszkópok között. Európa ismét a rádiócsillagászat élvonalában. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. pp. 166-167. [SRG.]

R. I. [REMÉNYI István]: A Hold kapujában. Budapest, 1969. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. p. 167. Könyvismertetés. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A Nagy Andromeda köd. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. pp. 172-173. [SRG.]17

RÓKA Gedeon: A Csillagászat Baráti Köre VI. Országos Találkozója Zalaegerszegen 1970. augusztus 11-14. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. p. 174., hátsó belső borító. Mintegy 200 résztvevő volt. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Megmérték a Mars belső holdjának méreteit. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. p. 178. [SRG.]

SZABÓ Emese B.: Fényi Gyulára emlékezünk. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. pp. 178-179. [SRG.]

SCHALK [Gyula]: Új Csillag Atlasz. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. p. 179. A S. A. O. atlasz ismertetése. [SRG.]

Csillagászati rövidhírek. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. p. 179. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az USA évtizedes űrkutatási programja. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. p. 180. A Sky and Telescope nyomán. "Elhatározott terv ugyanis, hogy a nyolcvanas évek elején két expedíció indul a Marsra emberekkel." [SRG.]

PÁLYI Gyula: Ciano-acetilén a világűrben. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. p. 185. [SRG.]

Óriás napkemence a Pireneusokban. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. pp. 184-185. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Egy érdekes változócsillag és megfigyelése. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. p. 185. HD 4174 az Andromedában. [SRG.]

Üstökösök - az asztrofizikusok műszerei. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. p. 186. APN cikke. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. pp. 186-189., első belső borító. A Csináld Magad mozgalom III. Kiállítása: Kárpáti Endre, Göbel Csaba, Nagy László, Mécs Miklós, Sebők Lajos, Sanyó Lajos, Zsóka Zoltán.; Bástyai Frigyes: Gyakorlati tanács kezdő távcsőépítőknek.; A Baráti Kör leveleiből - Nagy János (Hajdúböszörmény), Ollé Béla (Mátrafüred), Halmi Gyula (Hajdúnánás), Szabó Péter (Nagyhegyes), Kiss József (Orosháza), Tarsoly Lajos (Gyömrő), Garai István (Siófok), Péterfi Béla (Szombathely). [SRG.]

SCHALK Gyula: A Sárkány. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. pp. 189-191. [SRG.]

A csillagos ég 1971. január-február hóban. = Föld és Ég 5. 1970. 6. sz. p. 192. [SRG.]

DULEMBA, Jean L.: Kozmológiai probléma: nagy korkülönbség a Föld és a Hold között. = Földrajzi Értesítő 19. 1970. 3. füz. pp. 353-355. Ford.: Szilárd Jenő. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: Időjárás megfigyelő mesterséges holdak. = Földrajzi Közlemények 18. 1970. 1. sz. pp. 1-10., 4 t. TIROS, Nimbus, ESSA, ATS, Kozmosz, Meteor műholdak. [KSZ.]

BARTA György: Az archeo- és paleomágneses kutatásokról. = Földrajzi Közlemények 18. 1970. 2. sz. pp. 147-154. A földi mágneses tér összetevőinek változása évszázadok és évmilliók alatt. Kormeghatározás a régészetben. Kőzetek vizsgálata alapján a mágneses pólus helyzete, irányának átfordulása. Az elmúlt 74 millió év pólusváltásai. [KSZ.]

TÄNCZER Tibor: Mesterséges holdak szerepe az időjárás megfigyelésében. = Földrajztanítás 13. 1970. 5. sz. pp. 157-158., hátsó borítók. [KSZ.]

HALMOS Ferenc: Szatellitageodéziai világhálózat létesítése. = Geodézia és Kartográfia 22. 1970. 4. sz. pp. 256-264. [KSZ.]

HALMOS Ferenc - MIHÁLY Szabolcs - SZENTESI András: Az INTERKOSMOS "Tudományos kutatások a mesterséges holdak megfigyelésével". = Geodézia és Kartográfia 22. 1970. 6. sz. pp. 470-472. Tanácskozás Bukarestben 1970. jún. 7-14-ig. [KSZ.]

NAGY István György: Automaták a Holdon. = Haditechnikai Szemle 4. 1970. okt-dec. 4. sz. pp. 148-151. [SRG.]

TÄNCZER T[ibor].: A meteorológiai mesterséges holdak első évtizede. = Időjárás 74. 1970. máj-aug. 3-4. sz. p. 270. Az első mesterséges holdat 1970. ápr. 1-én 10 esztendeje bocsátották fel az Egyesült Államokban. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: A naptevékenység tükröződése a Magyarországon mért ionoszféra adatokban. = Időjárás 74. 1970. szept-dec. 5-6. füz. pp. 400-406. [SRG.]

A Vénus jegyében. = Kelet-Magyarország (Nyíregyháza) 27. 1970. ápr. 30. 100. sz. p. 5. Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról. [HAD.]

DÉKÁNY Sándor: Fényképezés az űrben. = Kép és Hangtechnika. Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület lapja 16. 1970. aug. 4. sz. pp. 97-103. Az űrkutatásban alkalmazott elektronikus letapogatással készült képek. Az űrhajózás klasszikus fényképező eszközei, kézi kamerái. Az Apollo-11 és -12 fényképészeti felszerelése. Sztereofényképezés az űrkutatásban. [KSZ.]

ANDRÁS Ida: A Líceum kincsei. = Képes Újság 11. 1970. aug. 8. 32. sz. pp. 15-17. Az egri műemlékkönyvtár és a csillagvizsgáló ismertetése. Zétényi Endre mutatja be a csillagászati múzeumot és a periszkóp panorámakép vetítést. A 6 színes és 4 fekete-fehér képet Karff István készítette. [TIM.]

Sajnovics-emléktábla. = Kisalföld (Győr) 1970. máj. 13. 110. sz. p. 5. [HAD.]

Csillagászati Hét. = Kisalföld 26. 1970. okt. 10. 238. sz. p. 8. A Természettudományi és Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének csillagászati szakosztálya október 11. és 17. közötti időben csillagászati hetet rendez Győrben. A változatos, gazdag program első előadását Patay Károly, a szakosztály titkára tartja holnap a győri Mezőgazdasági Szakiskolában Az űrrepülés ma és holnap címmel. A csillagászati hét alkalmat ad a 16 éve működő szakosztály munkájának, elért eredményeinek értékelésére is. A csillagászat megfigyelő műszereivel, a szovjet és amerikai űrkutatási program eredményei által kitárult világgal filmvetítéseken ismerkedhetnek az érdeklődők. Az Apollo-programról készült színes amerikai filmet október 11-én és 14-én vetítik. Felavatják a Dunakapu téri József Attila Művelődési Otthon tetőteraszán lévő csillagdát is. Az ott elhelyezett távcsövei a szabad szemmel, nem látható távoli csillagok sötétségibe burkolt léte is felfedezhető. [SRG.]

CZIMBALMOS Zoltán: A Bolygókutatás új távlatai. = Korunk 29. 1970. 12. sz. pp. 1812-1824. [SRG.]

KULIN György: Korszerűség és természettudományos szemlélet. = Könyv és Nevelés 12. 1970. 2. sz. pp. 14-18. [SRG.]

ZAICZ Gábor: A finnugor összehasonlító nyelvtudomány születésnapján. = Köznevelés 26. 1970. jún. 5. 11. sz. p. 13. Sajnovics Jánosról és Hell Miksával megtett útjáról. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: 100 évvel ezelőtt és most. = Légkör 15. 1970. 1. sz. pp. 2-6. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: A Hold meghódítása meteorológus szemmel. = Légkör 15. 1970. 1. sz. pp. 19-20. [SRG.]

TAKÁCS Lajos: Az első igazgatónk: Schenzl Guidó (1823-1890). = Légkör 15. 1970. 2. sz. pp. 29-30. [SRG.]

UHERKOVICH Ákos: Gömbvillám. = Légkör 15. 1970. 3. sz. p. 63. Szeged, 1970. aug. 9. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

TARDOS Béla: A napszalagok kiértékeléséről. = Légkör 15. 1970. 4. sz. pp. 84-85. A napfénytartammérőkről. [SRG.]

Mélyég megfigyelések. Összeáll.: Szentmártoni Béla. = Lyra 1. 1970. 1. sz. pp. 2-11. Írógéppel sokszorosítva. A kiadványban észleléseikkel szereplő amatőrcsillagászok: Gombás Géza, Nagy Gábor, Romhányi Attila, Szabó István, Szentmártoni Béla.; A mélyég megfigyeléseket közzétevő "Lyra" folyóiratot Szentmártoni Béla állította össze, és sokszorosította írógéppel Kaposváron. 1970 végén és 1971 elején összesen 7 száma jelent meg. Az Albireo közvetlen elődjének tekinthető. [HEV.]

Mélyég megfigyelések. Összeáll.: Szentmártoni Béla. = Lyra 1. 1970. 2. sz. pp. 2-8. Írógéppel sokszorosítva. A kiadványban észleléseikkel szereplő amatőrcsillagászok: Gombás Géza, Hudi László, Romhányi Attila, Szentmártoni Béla. [HEV.]

ÁDÁM Antal: A szocialista országos Tudományos Akadémiáinak együttműködése a planetáris geofizika területén. A KAPG szervezete és tevékenysége. = Magyar Geofizika 11. 1970. 4-5. sz. pp. 123-130. Általában a Földdel kapcsolatos kutatásokra alakult, de közöttük a 2. albizottság "A Nap-Föld fizikai kapcsolatok és az elektromágneses jelenségek" tanulmányozását vette tervbe. [KSZ.]

VEKERDI László: Einstein. = Magyar Hírlap 3. 1970. ápr. 17. p. 9. [KSZ.]

BITÓ János - SINKA József: Újabb holdkerülés után a Föld felé. = Magyar Hírlap 3. 1970. ápr. 17. p. 9. Az Apollo-13 útjáról. [KSZ.]

KELECSÉNYI Gábor: Hell Miksa. = Magyar Hírlap 3. 1970. szept. 5. 247. sz. Hétvége melléklet, p. [2.] [HAD.]

SCHALK Gyula: Vallanak a holdkőzetek. = Magyar Képes Újság (Zágráb) 19. 1970. jan. 15. 2. sz. pp. 8-9. [SRG.]

  HERVAY Ferenc: Magyar krónika a régi magyar kalendáriumokban. = Magyar Könyvszemle 86. 1970. okt-dec. 4. sz. pp. 373-378. A régi magyar kalendáriumokról általánosan is. Magyar Könyvesház. [SRG.]

RUFFY Péter: Nemzetközi találkozó Tordason. = Magyar Nemzet 1970. máj. 10. 108. sz. p. 10. Sajnovics János emlékünnepség és tudományos szimpozion. [HAD.]

BENKŐ Loránd: Megjegyzések a magyar nyelvtudomány történetéhez a Sajnovics-évforduló kapcsán. = Magyar Nyelv 66. 1970. 4. sz. pp. 385-396. [HAD.]

SZATHMÁRI István: Megemlékezés Sajnovics Jánosról. = Magyar Nyelv 66. 1970. dec. 4.(456.) sz. pp. 504-506. A Demonstratio megjelenésének 200. évfordulója alkalmából. Kevés csillagászati kapcsolódással. [SRG.]

ERDŐDI József: Sajnovics János, az ember és a tudós. = Magyar Nyelvőr 94. 1970. ápr-jún. 2. sz. pp. 133-149., 4 t. Csillagászat. pp. 135-136., 145., 148. Klny is. [HAD.]

DÖMÖTÖR Ákos - FERENCZY Géza: Az űrhajók elnevezése. = Magyar Nyelvőr 94. 1970. okt-dec. 4. sz. pp. 499-501. [SRG.]

A Tudományos Minősítő Bizottság. Kuruc Andort "A csillagászati földrajz új módszerei és rendszere" című disszertációja alapján - opponensek: Földes István , ... Kiss Árpád, ... - a földrajztudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 77.(15.) 1970. jan. 1. sz. p. 73. [KSZ.]

MÁRTON Péter: Paleomágnesség és a Föld mágneses tere. = Magyar Tudomány 77.(15.) 1970. febr. 2. sz. pp. 104-109. A paleomágneses módszer elvi alapjai.; A Föld mágneses tere.; A főbb paleomágneses eredmények. [KSZ.]

A Magyar Tudományos Akadémia új levelező tagjai: Marx György... = Magyar Tudomány 77.(15.) 1970. márc. 3. sz. p. 186. A fizikai tudományok doktora, csillagászati munkássága is jelentős. Elsőnek számította ki a Föld és a Nap neutrinofluxusát. [KSZ.]

DETRE László: Csillagászat. = Magyar Tudomány 77.(15.) 1970. ápr-máj. 4-5. sz. pp. 300-303. A lap e száma "A magyar tudomány 25 éve" címmel ünnepi kiadvány felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára. A csillagászat összefoglalása 1945-1970-ig: A felszabadulás utáni évek [p. 301.: "Csillagászaink számára mindjárt a felszabadulás után egy igen lényeges új működési terület adódott. A csillagászat ideológiai vonatkozásai számottevők, és a csillagászati ismeretek terjesztése hathatós eszköz az idealista nézetek elleni harcban. Az intézet tudományos személyzete igen tevékenyen vett részt a materialista világnézet propagálásában"].; A csillagászat nagyarányú fejlődése [p. 302.: "1969-ben megrendeltünk egy Ritchey-Chrétien-típusú 1 m nyílású teleszkópot. Ezt 1973-ban fogjuk felállítani és ez lesz hazánk legnagyobb csillagászati távcsöve"].; A nemzetközi kapcsolatok alakulása.; Az oktatás és a publikációk [p. 303.: "1969-ben kormányzatunk beszerzett egy nagy Zeiss-planetáriumot. Ez nagy segítséget nyújt majd a csillagászati, földrajzi, geodéziai és katonai oktatásban, azonfelül igen jelentős demonstrációs eszköze lesz a csillagászati ismeretterjesztésnek. Remélhetően a planetárium épülete is hamarosan elkészül"]. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság újjáválasztott szakbizottságai. Fizikai és csillagászati Szakbizottság. = Magyar Tudomány 77.(15.) 1970. dec. 12. sz. p. 907. Elnök: Nagy Károly, titkár: Tompa Kálmán. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A naptevékenységről. = Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának Közleményei 3. 1970. 1-3. sz. pp. 5-17. [SRG.]

BALÁZS Béla: Bolygólégkörök. = Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának Közleményei 3. 1970. 1-3. sz. pp. 19-26. [SRG.]

VINOGRADOV, A. P.: A bolygók kémiája. = Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának Közleményei 3. 1970. 1-3. sz. pp. 27-39. [SRG.]

KISVARSÁNYI Géza: Az Apollo 11 holdexpedíció gyűjtötte kőzetek előzetes laboratóriumi vizsgálata. = Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának Közleményei 3. 1970. 1-3. sz. pp. 41-48. [SRG.]

BERKES Zoltán: Kozmikus hatások az alsóbb légkörben. = Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának Közleményei 3. 1970. 1-3. sz. pp. 131-157. [SRG.]

PÉCSI Márton: A légköri és kozmikus hatások a felszíndomborzat alakulásában. = Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának Közleményei 3. 1970. 1-3. sz. pp. 181-194. [SRG.]

A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya osztályvezetőségi beszámolója. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 19. 1970. 3-4. sz. pp. 203-231. Előadta Budó Ágoston 1969. máj. 6-án. p. 227. (Csillagászati kutatások a Csillagvizsgáló Intézetben és a Napfizikai Obszervatóriumban), 229. (a Csillagászati Bizottság), 230. (Nemzetközi változócsillag-kollokvium volt Budapesten 1968. szept. 5-9-ig.) [KSZ.]

FRÁTER Jánosné: Bolyai Farkas könyvtára. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 19. 1970. 3-4. sz. pp. 271-294. Bolyai Farkas 1856-ban kelt végrendeletében Marosvásárhely református kollégiumára hagyta könyvtárát. Az akkor készített listában számos matematikai, fizikai könyv mellett csillagászatiak is szerepeltek: Newton, Bernoulli, Lalande, Gauss, Lagrange művei. [KSZ.]

M. I.: Hírek. = Népművelés. 17. 1970. jan. 1. sz. p. 45. December végére, Ózd felszabadulásának 25. évfordulójára elkészült a csillagvizsgáló. Építéséhez jelentős társadalmi munkával járult hozzá a lakosság és az Ózdi Kohászati Üzemek. Képünkön: az utolsó simításokat végzik a munkások. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Fényképezés tízmilliárd fényév távolságról. A világ legnagyobb távcsöve. = Népszabadság 28. 1970. aug. 4. 181. sz. p. 10. Pulkovói Obszervatórium. [SRG.]

Rendkívül fényes szupernovát fedeztek fel Piszkéstetőn. A magyar csillagászat nagy sikere. = Népszabadság 28. 1970. aug. 4. 181. sz. p. 10. Lovas Miklós 1970. júl. 30-i felfedezéséről. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Újabb elméletek, feltételezések a naprendszer keletkezéséről. = Népszabadság 28. 1970. szept. 29. p. 10. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Hell Miksa, az egri csillagda tervezője. = Népújság (Eger) 21. 1970. máj. 16. 113. sz. p. 4. [HAD.]

A Vénus jegyében. = Népújság (Eger) 21. 1970. máj. 26. 121. sz. p. 5. [HAD.]

Panoráma-periszkóp. "Színes tv" Egerben? = Népújság (Eger) 21. 1970. júl. 4. 155. sz. p. 5. A Hell Miksa által berendezett csillagvizsgáló egyik érdekes műszeréről, melyet Hell talált fel. [HAD.]

ZAICZ Gábor: 200 éves a Demonstratio. = Nyelvtudományi Közlemények 72. 1970. 1. sz. pp. 218-220. [SRG.]

KORENCHY Éva: Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion (Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14.). = Nyelvtudományi Közlemények 72. 1970. 2. sz. pp. 437-440. [HAD.]

(l. t.) [LUKÁCS Tibor]: Pillantás a "múltba". A Kaukázusban épül a világ legnagyobb teleszkópja. = Ország Világ 14. 1970. ápr. 15. 15. sz. p. 10. A tükör üvegkorongjának súlya több mint 42 tonna. A teleszkóp 850 tonna súlyú, magassága 42 méter. [SRG.]

RAJNA Béla: Így élnek Jegorovék. = Ország Világ 14. 1970. máj. 20. 20. sz. pp. 1., 14-15. Az űrhajós és felesége a színésznő. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: "Hétköznapi" munka- a világűrben. = Ország Világ 14. 1970. jún. 17. 25. sz. pp. 12-13. A Szojuz-9 űrhajó munkája. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Józanság és fantasztikus távlatok. Az űrkutatás jelene és jövője. = Ország Világ 14. 1970. szept. 23. 38. sz. pp. 7-8. [SRG.]

(lukács) [LUKÁCS Tibor]: Pihenőben, új feladatok előtt a "Holdjáró-1". = Ország Világ 14. 1970. dec. 2. 48. sz. p. 5. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: "Mini"-csillagok. = Pajtás 25. 1970. máj. 7. 18. sz. pp. 18-19. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Űr őrszolgálat. = Pajtás 25. 1970. júl. 9. 27. sz. pp. 18-19. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Ember nélkül! = Pajtás 25. 1970. okt. 8. 40. sz. p. 14. [SRG.]

Két évszázad Demonstratio. = Pest Megyei Hírlap 14. 1970. jan. 29. 24. sz. p. 8. Kétszáz éve jelent meg a Demonstratio. [HAD.]

Emlékezés az utolsó Sajnovicsra. = Pest Megyei Hírlap 14. 1970. máj. 14. 111. sz. p. 8. Sajnovics János emlékkonferencia Székesfehérváron és Tordason. [HAD.]

KISS István: Sajnovics János. = Petőfi Népe (Kecskemét) 25. 1970. jan. 4. 3. sz. p. 10. [HAD.]

GSCHWINDT András: Föld - Hold - Föld összeköttetések 145 MHz-en. = Rádiótechnika 20. 1970. jan. 1. sz. pp. 12-14. [SRG.]

GSCHWINDT András: Föld - Hold - Föld összeköttetések 145 MHz-en. 2. rész. = Rádiótechnika 20. 1970. febr. 2. sz. pp. 54-55. [SRG.]

A NASA a Hold bombázását tervezi. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. jan. 1. sz. p. 4. [SRG.]

Űrporszívó. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. jan. 1. sz. p. 4. [SRG.]

Kibővítették a szovjet űrrepülések ellenőrzőhálózatát. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. jan. 1. sz. p. 4. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: A második holdexpedíció és a holdkutatás. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. jan. 1. sz. pp. 14-15. Apollo-12. [SRG.]

Pável Beljajev. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. febr. 2. sz. p. 3. Nekrológ. [SRG.]

A földhöz visszatérő rakétalépcső. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Öt évenbelül űrállomás épül... = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. febr. 2. sz. p. 4. Állandó szovjet űrállomás építése. [SRG.]

Űrhajósok nevét viselő hajók. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Marsleszállás ember nélkül. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Az Apollo-12 személyzetének teljesítménye. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Mágnesség a Holdon. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Az Apollo-12 szerszámfelszerelése. = Repülés, Űrrepülés 22. 1970. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Űrhajós egyveleg. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. febr. 2. sz. p. 6. [SRG.]

Mini űrkalendárium 1969. I. félév. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. febr. 2. sz. p. 14. [SRG.]

Apollo hírek. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. febr. 2. sz. p. 15. [SRG.]

Kennedy-fok, Florida. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. márc. 3. sz. p. [2.]. Az Appollo-13 űrhajósai. [SRG.]

Űrképverseny. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

Holdpor a szív fölött. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

Az űrhajózás melléktermékei. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

Veszélyben a NASA. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. márc. 3. sz. p. 6. Csökkentették a NASA költségvetését. [SRG.]

LŐRINCZ István: Mini űrkalendárium 1969. II. félév. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. márc. 3. sz. p. 12. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Űrkutatás 1970. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. márc. 3. sz. p. 13. Apollo és Kozmosz űrprogram. [SRG.]

Túl kevés a biztonság - túl nagy kockázat. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. máj. 5. sz. p. 13. Apollo-13. [SRG.]

Szovjet orbitális rakéták. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. máj. 5. sz. p. 14. [SRG.]

-LI- LŐRINCZ István: A jövő rakétái. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. máj. 5. sz. p. 15. Jantar-program, Sert-2. [SRG.]

Termékeny holdtalaj. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. jún. 6. sz. p. 8. [SRG.]

-LI- LŐRINCZ István: Lelassult a szovjet űrkutatás üteme? = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. jún. 6. sz. p. 12. [SRG.]

-LI- LŐRINCZ István: Az "Apolló-13" mentése. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. jún. 6. sz. p. 13. [SRG.]

A NASA szakemberei szerint... = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. júl. 7. sz. p. 4. Az Apollo repülés elhalasztásának költségei. [SRG.]

Exofiziológia. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Holdkatapult. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Gagarin Emlékhely. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Vízalatti űredzés. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Űrszállító terve. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Mesterséges holdak Távolkeleten. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. júl. 7. sz. p. 6. [SRG.]

Ipari versengés az amerikai űrsikló tervezéséért. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. júl. 7. sz. p. 12. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: A kínai űrkutatás programja. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. júl. 7. sz. p. 12. 1970. ápr. 25-én pályára juttatták az első kínai mesterséges holdat. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Közeli kép a "Szojuz-4 és 5"-ről. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. júl. 7. sz. p. 13. [SRG.]

Nyolchónapos kihagyás után újabb Szojuz-űrkísérlet. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. júl. 7. sz. p. 13. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: A Szojuz-9 űrrepülése. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. aug. 8. sz. p. 3. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Az orbitális űrállomások. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. szept. 9. sz. pp. 12-13., 17. [SRG.]

Az Apollo-14. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. okt. 10. sz. p. 4. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Újra a Vénusz felé. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. okt. 10. sz. p. 7. Venera-7. [SRG.]

Tükörteleszkóp űrállomás számára. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. nov. 11. sz. p. 4. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Luna-16: a holdkutatás újabb szakasza. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. nov. 11. sz. p. 7., 17. [SRG.]

Mesterséges talaj űrhajók részére. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. dec. 12. sz. p. 4. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Szovjet Hold-szondák. = Repülés, Űrrepülés 23. 1970. dec. 12. sz. p. 7., 17. Luna-1-16, Szaljut-3, 5-6 szondákról. [SRG.]

Módosítják az Apollo-programot. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jan. 7. 5. sz. p. 2. Thomas Paine a NASA igazgatójának nyilatkozata. [HAI.]

A holdsziklák elemzése. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jan. 8. 6. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Hold-értekezlet. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jan. 9. 7. sz. p. 4. "Houstonban tegnap lett vége a tudományos értekezletnek, amelynek 142 részvevője négy napon keresztül az Apollo-11 által a Földre szállított Hold-kőzetek tanulmányozása során szerzett tapasztalatait ismertette." [HAI.]

Csillagbolygók. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jan. 18. 15. sz. p. 9. Peter van de Kamp a Naphoz legközelebb lévő 60 csillag adatainak elemzése során 7-nél talált sötét kísérőre utaló jeleket. Rövid hír. [HAI.]

Hét nyelvű űrhajózási szótár. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jan. 25. 21. sz. p. 7. Könyvismertetés a Csehszlovák Tudományos Akadémia által kiadott kötetről. Angol, orosz, német, francia, olasz, spanyol és cseh nyelvű a szótár. [HAI.]

Óriásteleszkóp a déli féltekén. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. febr. 1. 27. sz. p. 8. "Carnegie Intézet Chilében, 2400 m tengerszint fölötti magasságban ... egyenlőre 1 m átmérőjű tükrös távcső lesz. A Las Campas hegyen létesítendő obszervatórium új műszere 1970 végén kezd működésbe." [HAI.]

Szovjet - amerikai tudományos kísérlet. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. márc. 3. 52. sz. p. 2. "... a quasárok tanulmányozása céljából ... két rádióteleszkóp segítségével. Az egyiket a Szovjetunióban az Arkim-félsziget déli partján, a másikat az amerikai Virginia-államban, a Green Bank rádiócsillagászati megfigyelőben állították fel." Rövid hír. [HAI.]

HORTI József: A csillagászat új útjai. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. márc. 28. 74. sz. p. 4. Balázs Béla kandidátussal, az ELTE Csillagászati Tanszék vezetőjével készített interjú. [HAI.]

TISZAI Lajos: Egy este az űrhajóssal. Munkatársunk beszélgetése Georgij Beregovojjal. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. ápr. 4. 79. sz. p. 7. [HAI.]

Készenlétben az Apollo-13. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. ápr. 7. 80. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Változás az Apollo személyzetében. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. ápr. 10. 83. sz. p. 2. Az Apollo-13-mal kapcsolatos rövid hír. [HAI.]

Elindult az Apollo-13. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. ápr. 12. 85. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

A Delta legújabb számából. Holdon innen, Holdon túl. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. ápr. 14. 86. sz. p. 4. [HAI.]

Veszélyben az Apollo-13. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. ápr. 15. 87. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

A Föld felé száguld az Apollo-13. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. ápr. 16. 88. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Az Apollo-13 leszállása biztosítottnak látszik. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. ápr. 17. 89. sz. p. 2. [HAI.]

Visszatért az Apollo-13. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. ápr. 18. 90. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Kozmikus gyémántgyár. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. máj. 5. 103. sz. p. 4. A "North Height" nevet kapott ureilit típusú meteorkövön G. Vdovikin által végzett vizsgálatok eredményeit ismertető cikk. [HAI.]

Egy baktérium kalandjai a Holdon. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. máj. 24. 120. sz. p. 2. A streptococcus mitis fajhoz tartozó baktérium a Surveyor-3 televíziós kameráján lévő műanyaghabon került a Holdra 1967-ben és az Apollo-12 1969 novemberében hozta vissza a Földre. Rövid Hír. [HAI.]

Bélyegsarok. Apollo 13. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. máj. 28. 123. sz. p. 4. Rövid hír. [HAI.]

Az Apollo-13 balesetének oka. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. máj. 29. 124. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A kínai műhold. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. máj. 31. 126. sz. p. 8. [HAI.]

Emberek a világűrben. Fellőtték a Szojuz 9 űrhajót. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 2. 127. sz. p. [1.] [HAI.]

Módosított pályán a Szojuz 9. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 4. 129. sz. p. 4. Rövid hír. [HAI.]

Hosszú úton a Szojuz 9. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 5. 130. sz. p. 4. [HAI.]

Hatodik napja a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 6. 131. sz. p. 4. A Szojuz 9 útjáról szóló hír. [HAI.]

Nyolcadik napja a Föld körül. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 9. 133. sz. p. 2. A Szojuz 9 útjáról szóló hír. [HAI.]

A tudomány világából. A világűr és a földi tudományok. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 9. 133. sz. p. 4. [HAI.]

250 óra a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 12. 136. sz. p. 2. A Szojuz 9 útjáról szóló rövid hír. [HAI.]

Munka a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 13. 137. sz. p. 2. A Szojuz 9 útjáról szóló rövid hír. [HAI.]

REBOV, M.: A Nap hatásfoka. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 13. 137. sz. p. 4. A Nap energiatermeléséről és nagyobb hangsúllyal a hasznosítási lehetőségekről. [HAI.]

Világrekord a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 16. 139. sz. p. 2. A Szojuz 9 útjáról szóló rövid hír. [HAI.]

Tizenhat napja a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 17. 140. sz. p. 2. A Szojuz 9 útjáról szóló rövid hír. [HAI.]

Szojuz 9. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 19. 142. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Leszállt a Szojuz-9. Az űrhajósok jól viselték a tartós repülést. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 20. 143. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

Pihennek a "kozmosz munkásai". = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. jún. 23. 145. sz. p. 2. "A Szojuz-9 űrhajósainak az orvosok tíz napos kötelező nyugalmat írtak elő." Rövid hír. [HAI.]

A Szojuz 9 tapasztalatai. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. júl. 3. 154. sz. p. 2. [HAI.]

MARINYIN, J.: Földkörüli repülések: tegnap, ma és holnap. 1. Az űrhajósok munkája. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. júl. 10. 160. sz. p. 4. [HAI.]

MARINYIN, J.: Földkörüli repülések: tegnap, ma és holnap. 2. Geológia: Pillantás a világűrből. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. júl. 11. 161. sz. p. 4. [HAI.]

Honnét vegyék az űrállomások építőanyagát. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. júl. 11. 161. sz. p. 4. "Georgij Prokrovszkij professzor úgy véli, hogy ezt a problémát az űrkohók oldhatják meg." Kivonat a Fáklya július 26-án megjelent 14. számából. Rövid hír. [HAI.]

MARINYIN, J.: Földkörüli repülések: tegnap, ma és holnap. 3. Földi körülmények az űrrepülés közben. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. júl. 12. 162. sz. p. 4. [HAI.]

MARINYIN, J.: Földkörüli repülések: tegnap, ma és holnap. 4. Amikor a föld nem látja a fedélzetet. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. júl. 14. 163. sz. p. 4. [HAI.]

MARINYIN, J.: Földkörüli repülések: tegnap, ma és holnap. 5. Az ember szerepe az irányítási rendszerben. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. júl. 15. 164. sz. p. 4. [HAI.]

Űrállomás halad a Vénusz felé. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. aug. 18. 193. sz. p. [1]. A szövegben Vénusz-7-ként említett űreszköz az aug. 17-én indított Venyera-7 űrszonda. Rövid hír. [HAI.]

500 fok a Vénuszon? = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. aug. 20. 195. sz. p. 2. Vaszilij Moroz professzor cikkének kivonata a Pravdából. Rövid hír. [HAI.]

Holdra szállt a Luna 16, megkezdte kutatásait. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. szept. 22. 222. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

A Föld felé tart a Luna 16. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. szept. 23. 223. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

Ma Földet ér a Luna-16. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. szept. 24. 224. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

A tervezett körzetben Földet ért a Luna-16. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. szept. 25. 225. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

SINKA József: A Luna-16 sikeres útja. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. szept. 25. 225. sz. p. 2. [HAI.]

Megkezdték a Hold legújabb talajmintáinak vizsgálatát. A Luna-16 világvisszhangja. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. szept. 26. 226. sz. p. 2. [HAI.]

Luna-16. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. szept. 27. 227. sz. p. 2. "A Luna-16 automatikus űrállomás főtervezője nyilatkozott a Pravda tudósítójának." Rövid hír. [HAI.]

Holdkörüli pályán a Luna 17. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. nov. 17. 269. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A Holdra érkezett a Luna 17. Önjáró, nyolckerekű Lunahod - Francia fényvisszaverő - Televíziós ellenőrzés. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. nov. 18. 270. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

TV közvetítés a Holdról. Az automata űrállomás tudományos munkája. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. nov. 19. 271. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

SINKA József: Miről tudósíthat a Lunohod-1. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. nov. 20. 272. sz. p. 2. [HAI.]

Dolgozik a Holdjáró. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. nov. 21. 273. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A Holdjáró ötödik munkanapja. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. nov. 22. 274. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A Lunohod tréningje és "tanuló vezetői". = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. dec. 1. 281. sz. p. 2. "A Lunohod-1 "személyzetéről" nyilatkozott a Pravda hétfői számában a kísérlet fő operatív csoportjának irányítója." [HAI.]

KOVALENKO, Jevgenyij: Kozmikus és földi orvostudomány. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. dec. 4. 284. sz. p. 4. [HAI.]

Holdkráteren halad át a holdjáró. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. dec. 12. 291. sz. p. 2. [HAI.]

SINKA József: Felébredt a holdkocsi. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. dec. 13. 292. sz. p. 2. "Két hétig tartó holdéjszaka után ismét megkezdte tevékenységét az első önjáró holdlaboratórium." [HAI.]

Szovjet űrállomás a Vénuszon. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. dec. 16. 294. sz. p. [1.] A szövegben Vénusz-7-ként említett űreszköz az aug. 17-én indított Venyera-7 űrszonda. Rövid hír. [HAI.]

Holdéjszaka előtt a Lunohod. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. dec. 23. 299. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

NAGY István György: Az űrhajózás évtizede. = Szolnok Megyei Néplap 21. 1970. dec. 25. 302. sz. p. 9. [HAI.]

KARLOVITS Károly - KLEIN Pál: Plössl Simon optikai műszerei Magyarországon. = Technikatörténeti Szemle 5. 1968-1970. 1-2. sz. pp. 273-281. Simon Plössl (1794-1868) osztrák optikai műszerész által gyártott és hazánkba került műszerek. A Nagy Károly bicskei csillagdájába szállított (dyalit rendszerű) csillagászati távcsövek. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: Mesterséges holdak és időjárás-kutatás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. jan. 1. sz. pp. 17-20. Meteorológiai mesterséges holdakat közel egy évtizede bocsátanak fel. Ez alatt az idő alatt a műholdakkal nyert információk az időjárás előrejelzésének és kutatásának szerves részévé váltak. Kialakult a meteorológiának teljesen új ága, a műholdmeteorológia, amely feladatának tekinti, hogy a kozmoszból végzett megfigyelések alapján mind teljesebb képet nyerjen a földi időjárásról. [PIR.]

MARX György: Levele. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. jan. 1. sz. p. 38. Marx György Dala Lászlóhoz intézett levele, a "Világítótornyok az univerzumban: a quasarok" című cikke kapcsán. Fórum. [SRG.]

(E. I.): Az európai és a japán ipar részvétele az Apollo-programban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. jan. 1. sz. p. 42. Hírek. [SRG.]

i. - o.: Apollo-12. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. jan. 1. sz. p. 42. Hírek. [SRG.]

A Mars a következő cél. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. jan. 1. sz. p. 44. Folyóiratok. A Sciences Avenir 1969. évi cikke alapján. [SRG.]

A Naprendszer. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. jan. 1. sz. p. 45. Folyóiratok. Atomes 1969-es cikke alapján. [SRG.]

A szoláris szél. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. jan. 1. sz. p. 45. Folyóiratok. Atomes 1969-es cikke alapján. [SRG.]

BARTHA Lajos: Mars: a meglepetések bolygója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. febr. 2. sz. pp. 57-61. [PIR.]

G. T. [GÁNTI Tibor]: Felhőlakó élőlények a Földön? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. febr. 2. sz. p. 90. Hírek. A Venus atmoszférájának van egy olyan zónája, ahol a hőmérsékleti és nyomásviszonyok nagyjából a földi feltételeknek felelnek meg. [SRG.]

Merkúr-szonda. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. febr. 2. sz. p. 91. Hírek. [SRG.]

A Hold felkutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. febr. 2. sz. p. 93. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Fred Hoyle: A fekete felhő. Gondolat Könyvkiadó Bp. 1969. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. febr. 2. sz. p. 94. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

BALÁZS Béla: Az Univerzum vallomása. A Metagalaxis feltérképezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. márc. 3. sz. pp. 99-102. [PIR.]

E. J.: Égbolt kicsinyben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. márc. 3. sz. pp. 135-136. Éggömbök és armilláris gömbök. A Plaisir de France cikke nyomán. [PIR.]

A Föld mágneses terének "pulzusa." = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. márc. 3. sz. pp. 141-142. Folyóiratok. Priroda cikke kivonata. [SRG.]

Dr. Marik Miklós - Ponori Thewrewk Aurél: Modern csillagászati világkép. (Tankönyvkiadó 1969.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. márc. 3. sz. p. 142. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

BALÁZS Béla: Az Univerzum vallomása. Világegyetem és világmodellek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. ápr. 4. sz. pp. 147-152. [PIR.]

BARTHA Lajos: A holdkőzet-vizsgálatok néhány eredménye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. ápr. 4. sz. pp. 163-165. [PIR.]

(Sof.): Ionrakéták az űrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. ápr. 4. sz. p. 186. Hírek. [SRG.]

Hold-kőzetek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. ápr. 4. sz. p. 188. Folyóiratok. Atomes 1970. évi cikke alapján. [SRG.]

Hordozható mini-napelemek és radioaktív áramforrások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. ápr. 4. sz. p. 188. Folyóiratok. Atomes 1970. évi cikke alapján. [SRG.]

Agyvelő a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. ápr. 4. sz. p. 188. Folyóiratok. Atomes 1970. évi cikke alapján. [SRG.]

A második Hold-év. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. ápr. 4. sz. p. 188. Folyóiratok. Atomes 1970. évi cikke alapján. [SRG.]

Rádióteleszkópok a világűrkutatás szolgálatában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. ápr. 4. sz. p. 189. Folyóiratok. Umschau in Wissenschaft und Technik 1970. évi cikke alapján. [SRG.]

Életfeltételek a világmindenségben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. ápr. 4. sz. p. 190. Folyóiratok. Priroda 1970. évi cikke alapján. [SRG.]

A Hold kapujában. Cikkgyűjtemény. Szerkesztette: Nagy István György. Móra Ferenc ifjúsági Könyvkiadó. Bp. 1969. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 100.(!)(101.) 1970. ápr. 4. sz. p. 191. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Hell Miksa (1720-1792). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. máj. 5. sz. pp. 210-211. Emlékezés Hell születésének 250. évfordulója alkalmából. [PIR.]

Az Apollo-13 űrrepülése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. máj. 5. p. 234. Hírek. [SRG.]

Az űrhajózás egyik veszélye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. máj. 5. p. 236. Hírek. [SRG.]

Életnyomok keresése a Holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. máj. 5. p. 236. Folyóiratok. Atomes 1970. évi cikke alapján. [SRG.]

Spektroszkópia és csillagászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. máj. 5. p. 237. Folyóiratok. Priroda cikke alapján. [SRG.]

Dimitrij Bilenkin: Hullámverés a Marson. (Móra Könyvkiadó, Bp. 1969. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. máj. 5. p. 237. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

BÉLL Béla: Új tudomány kialakulóban: a bolygók összehasonlító légkörtana. Légkörünk cirkulációi. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. jún. 6. sz. pp. 250-255. [PIR.]

Párizs a Nap fővárosa. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. jún. 6. sz. p. 284. Folyóiratok. Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

Az űrkutatás negyedik nagyhatalma. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. jún. 6. sz. p. 284. Folyóiratok. Sciences Avenir cikke alapján. Japán. [SRG.]

A pulsarok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. Umschau in Wissenschaft und Technik 1970. évi cikke alapján. [SRG.]

BARTA György: Új tudomány kialakulóban: a bolygók összehasonlító légkörtana. Magaslégkörünk szerkezete és folyamatai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. júl. 7. sz. pp. 302-304. [PIR.]

MATOS Lajos: Jóslás és valóság az űrkutatásban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. júl. 7. sz. pp. 319-323. [PIR.]

(S. J.): Szojuz-9. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. júl. 7. sz. p. 330. Hírek. [SRG.]

(E. I.): Szovjet-francia űrkutatási kooperáció. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. júl. 7. sz. p. 331. Hírek. [SRG.]

Az Apollo-13 űrút nagy tanulsága. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. júl. 7. sz. p. 332. Folyóiratok. La Recherche cikke alapján. [SRG.]

ZME 1 - Időmérő készülék az asztrogeodéziában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. júl. 7. sz. p. 332. Folyóiratok. Jenaer Rundschau cikke alapján. [SRG.]

Cserna József: Dráma a Holdon. Kozmosz fantasztikus könyvek. Kozmosz fantasztikus könyvek. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Bp. 1970. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. júl. 7. sz. p. 335. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

MARIK Miklós: Új tudomány kialakulóban: a bolygók összehasonlító légkörtana. A napszél. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. aug. 8. sz. pp. 347-348., 372. [PIR.]

Holdra szökött baktérium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. aug. 8. sz. p. 378. Hírek. [SRG.]

Mit értünk világegyetemen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. aug. 8. sz. p. 380. Folyóiratok. La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Több töltetet hordozó rakéták. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. aug. 8. sz. p. 380. Folyóiratok. La Recherche cikke alapján. [SRG.]

A Mars felszíne. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. aug. 8. sz. p. 381. Folyóiratok. Scientific American cikke alapján. [SRG.]

A kínai műhold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. aug. 8. sz. p. 381. Folyóiratok. Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

Rühl Lajos: Csillagászati navigáció. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1970. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. aug. 8. sz. p. 382. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

SZEMERÉDY Pál: Új tudomány kialakulóban: a bolygók összehasonlító légkörtana. Bolygóközi anyag és a Föld. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. szept. 9. sz. pp. 395-398., 413. [PIR.]

(E. I.): Napfogyatkozás kutatása repülőgépek és rakéták segítségével. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. szept. 9. sz. p. 390. Hírek. 1970. márc. 7. [SRG.]

(DATAMATION): Apollo-szimulátor. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. szept. 9. sz. p. 390. [SRG.]

Galaxisok keletkezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. szept. 9. sz. p. 428. Folyóiratok. Scientific American cikke alapján. [SRG.]

BALÁZS Béla: Új tudomány kialakulóban: a bolygók összehasonlító légkörtana. A bolygók légköre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. okt. 10. sz. pp. 444-448. [PIR.]

NAGY István György: Űrhajózás - űrkutatás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. okt. 10. sz. pp. 472-473. A Luna-16., Az Esthajnalcsillag felé., Holdjárművek., Nemzetközi asztronautikai kongresszus., Indiai űrkutatás., Újabb Molnyija-műholdak., Gőzhajtású rakéta., Apollo-14., Vakcina-termelés a világűrben. [SRG.]

(i. B. L.) [BARTHA Lajos ifj.]: A Bennet 1969-i üstökös. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. okt. 10. sz. pp. 475. Hírek. [SRG.]

A gömbhalmazok csillagai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. okt. 10. sz. p. 476. Folyóiratok. Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Hol van az űr határa. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. okt. 10. sz. p. 476. Folyóiratok. Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

A haladás kozmikus céltudatossága. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. okt. 10. sz. p. 477. Folyóiratok. Priroda cikke alapján. [SRG.]

Az 1970. február 9-ig felfedezett pulsarok adatainak táblázata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. okt. 10. sz. p. 477. Folyóiratok. Priroda cikke alapján. [SRG.]

G. T. [GÁNTI Tibor]: A szénszuboxid a bolygók szénvegyülete? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. nov. 11. sz. p. 523. Hírek. [SRG.]

-nt-: A Saturnus gyűrűi. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. nov. 11. sz. p. 523. Hírek. [SRG.]

A Föld felmérése a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 101. 1970. nov. 11. sz. p. 525. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

-du-: Az Apollo 13-20 menetrendje. = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. 1. sz. pp. 10-11. [HAI.]

A német tudósok sem akarnak lemaradni a világűrkutatás terén. Érdekességek. = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. 1. sz. p. 48. "Azur 1 a neve annak a kísérleti bolygónak, amelyet hét nyugatnémet nagyvállalat fejlesztett ki, és amelyet még ez év folyamán az amerikai Western Test Range rakéta-kilövőállomásról indítanak földkörüli útjára." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

O’NEIL, Paul: Isten veled, öreg Hold. = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. febr. 2. sz. pp. 3-8. "Barátságos és kedves hely volt a Hold, a kozmikus messzeségből zöldes színű, kerek sajtra emlékeztetett, mielőtt az űrhajósok az Apollo-menetrend szerint látogatni nem kezdték. Közelebbről a Hold Diana római istennő birodalma, a szerelmesek, boszorkányok, manók, baglyok, denevérek és fekete macskák barátja és bizalmasa volt. [...] Rendjén van, hogy tapsolunk az űrhajósoknak (egytől egyig a legjobb szándékú, igazi férfiak), de nemigen lehetünk nekik hálásak azért a Holdért, amelyet most előttünk feltárnak. Ez a vacak tányér az égbolton nem egyéb, mint sziklákból meg porból összegyúrt golyóbis. Semmiféle holdlakók nincsenek. Nem léteznek bűvös holdsugarak, amelyek a földön eltompítják a kések élét és teherbe ejtik a hölgyeket.
Az a jó öreg Hold fenn az elképzelhetetlen messzeségben az égbolton, amelyben hajdan nagyapáink gyönyörködtek, sokkal erősebb benyomást keltett az emberben (gyakran csalóka konklúziók, emberi naivság vagy rettegés hatására), mint amilyen hatással lesz ránk valószínűleg az új Hold. ..." A Holddal kapcsolatos kultúrtörténeti, tudománytörténeti fejtegetések. [HAI.]

HARTMANN, William J.: Új csillagok születnek. = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. febr. 2. sz. pp. 54-56. "A csillagok rengetegében figyelmünk önkéntelenül is a fényesebbek felé irányul. Képzeletünk vonalakkal köti össze azokat, s létrejönnek a legkülönfélébb alakokat ábrázoló csillagképek. Minden őskori népnek megvoltak a maga csillagképei, a modern tudomány azonban a görög-római csillagászok használta neveket vette át. Mondanivalóm főszereplőjét, az esti égbolt közismert Vadászát, pl. Orionnak nevezi a szakember. (A magyar csillagászati terminológiában Kaszás néven szerepel.) Két-három millió évvel ezelőtt egy elképzelhetetlen erejű robbanás „billentette ki egyensúlyából“ a mennyei Vadászt. Oldalán függő tőrének középpontját, amely Tejutunk méreteihez képest csekély távolságra, mindössze csupán 850 ezer billió kilométerre fekszik napunktól, jelölhetjük meg a szörnyű katasztrófa színhelyéül.
A kitörés alkalmával felszabadult gáz- és porfelhők alkotják az ú. n. Nagy Orion ködöt a születő új csillagok melegágyát. A világűrben szétszóródott anyagmennyiség több mint tízszer új csillag keletkezéséhez elegendő. A katasztrófa következtében az Orion körzetében levő csillagok közül számtalan vándorútra kelt, sodródásukat Tejútunk Naprendszerének szomszédságában figyelhetjük meg. Természetesen az óriási távolság következtében mozgásuk túl lassú ahhoz, hogy szabad szemmel látható legyen, fényképfelvételek segítségével azonban kimutatható. ..." [HAI.]

MOERDRUP H.: A dravidák az első csillagászok? = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. ápr. 4. sz. p. 9. "A. és S. Parpolo, S. Koskiemmiemi, valamint P. Aalto finn régészek és nyelvkutatók a közelmúltban megfejtették az Indus folyó völgyében két ősrégi város romjai között talált feliratok értelmét. Ezen a Beludzsisztán és a Himalája előhegyei között elterülő vidéken élt mintegy 2000 évvel a mai időszámítás előtt a dravidák népe, amely - a megfejtett feliratok bizonysága szerint - több egzakt tudományban, de különösen a matematikában s a csillagászatban tűnt ki. A dravidák az akkori csillagászati ismeretek alapján pontos naptárt állítottak össze, s ugyanakkor az általuk megfigyelt bolygókat, az istenek tulajdonságaival ruházták fel. [...] A vallási ünnepségek időpontját ugyancsak előre, éspedig a bolygók meg a csillagok egymáshoz viszonyított helyzete (konstellációja) alapján számították ki. Az indogermán hódítók átvették, majd fokozatosan tökéletesítették a dravidák asztronómiai naptárát.
Néhány jelenlegi egyházi szertartás ugyancsak a dravidák ünnepi szertartásaira vezethető vissza, sőt időpontjuk is megegyezik. ..." [HAI.]

Óceánok voltak-e, a Hold tengerei? = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. ápr. 4. sz. p. 41. "A Hold felszíne alatt nemrégiben felfedezett "maskon"-nak nevezett tömör anyag óriási halmazatai valószínűleg abból a korból származnak, amikor a Hold tengerei még valóságos, vízzel teli óceánok voltak. Éppen abban az időben, amikor az általánosan elfogadott elmélet szerint a Holdnak a nukleáris reakciók hőhatása következtében meglágyult felületére hulló meteoritok becsapódásai nyomán az ismert kráterek keletkeztek, a Hold körül vízpárákat tartalmazó atmoszféra alakult ki. A világűr dinamikájának kutatása céljából alakult híres kaliforniai laboratórium egyik vezetője, J. W. Gilvarry professzor egy új teóriát állított fel, hogy amíg a Hold atmoszférája teljesen el nem illant a világűrbe, annyi víz volt a Holdon, hogy elárasztotta az összes alacsonyabban fekvő helyeket.
A víz átlagos mélysége körülbelül elérte a 2000 métert, úgy hogy például a Mare Imbriumnak nevezett szikla völgy, amelynek mélysége csaknem 15 km, igazi tenger vagy óceán lehetett. A tengerbe ömlő, sebes folyású hegyi folyók rakták le a tengerfenékre az üledékeket, a mai "maskon"-okat. A Föld és a Hold közös fejlődési ciklusáról szóló elméletből az következne, hogy ha egyszer majd a Föld atmoszférája is eltűnik a világűrben és az óceánok kiszáradnak, a vizek helyén a szilárd és mozdulatlan maskonok ezerféle alakulatai maradnak vissza." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BOTH S.: A dagály fékezőerő. = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. máj. 5. sz. pp. 42-45. "...Mégis itt a Földön mindnyájunknak alkalmunk nyílik annak közvetlen megfigyelésére, hogyan hat a Hold és a Nap vonzóereje: dagályt és apályt idéz elő. Ez szabályos időközökben állandóan ismétlődő ciklikus jelenség. Egy periódus 12 óra 25 percig tart, ami éppen egy fél holdnapnak felel meg, egyik holdkeltétől a másikig ugyanis 24 óra 50 perc telik el. Ha magasan bolygónk fölött figyelhetnénk meg a Föld-Hold rendszert, még világosabban megismernénk kapcsolatunkat a Holddal. Azt tapasztalnánk, hogy a víztömegek mindig két helyen súrlódnak a magasba: a Földnek a Holdra néző részén és ennek az ellentétes oldalán. Ha a Holdról néznénk ezt a jelenséget, úgy tűnne, hogy a dagály- és apályhullámok mozdulatlanok, csak a Föld fordult el közöttük. ..." Fejezetcímek: A Nap vonzóereje.; A dagályok áramlása.; A Föld keringésének [! forgásának] fékezése. [HAI.]

MRÁZEK, P.: Tájékozódás a Holdon. = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. máj. 5. sz. pp. 50-51. "A Holdról készült felvételek figyelmes szemlélésénél valószínűleg már olvasóink is észrevették, hogy a láthatár a Holdon lényegesen kisebb, mint általában megszoktuk a Földön. Ez természetes is: míg a Föld sugara megközelítőleg 6373 km, a Holdé csak 1734 km. Ebből egyszerű számítással arra a következtetésre jutunk, hogy a Holdon csak mintegy feleakkora távolságra láthatunk el sík területen, mint a Földön; térségben ez körülbelül csak a negyede annak, amit azonos körülmények között láthatnánk a Földön. ..." [HAI.]

A világűr ajándékai. = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. jún. 6. sz. pp. 8-11. "Annak az emberfeletti munkának, amelyet a legkülönfélébb tudományágak kutatói és tudósai kifejtettek, hogy űrhajósaink feljuthassanak a Holdra, nem csekély hasznát látta a jó öreg Föld is. Több ezer találmányuk, műszaki felfedezésük az egész társadalom javát szolgálja, s részben megtéríti az űrkutatásra fordított, milliárdokra menő kiadásokat. E téren érthetően a Szovjetunióra és az USA-ra hárult a munka oroszlánrésze. De mások se tétlenkedtek. ..." Fejezetcímek: Kollektív munka.; A felfedezések listája.; Földünk a magasból nézve.; Műszaki és technológiai fejlődés.; Tarka újdonság-mozaik.; Mivel gazdagodott az orvostudomány?; A Hold nem is olyan drága. [HAI.]

MRÁZEK, Jiří: A műholdaknak köszönhetjük. = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. júl. 7. sz. pp. 8-9. "Ma már senki sem kételkedik abban, hogy az űrhajózás kihatása az emberek életére napról napra fokozódik. A legmarkánsabb példa erre éppen a korszerű híradástechnikai mesterséges holdak működése. Erről nálunk már úgyszólván minden tv-néző meggyőződhetett, aki figyelemmel kísérte a televízió valamelyik tengeren túli közvetlen adását. Csehszlovákiából ma már sokan telefonálnak tengeren túli országokba, de bizonyára csak kevesen tudják, hogy ezt is csak a világűrben keringő "távközlő" mesterséges holdak teszik lehetővé. Habár még nyolc év sem telt el az első, távbeszélés céljaira alkalmas "Telstar" fellövése óta, a híradástechnika e néhány év alatt is rohamosan fejlődött. Egyben kitűnt az is, hogy még korántsem jutott el a fejlődés végső határáig. ..." [HAI.]

KOUBSKÝ, Pavel: Páros csillag az ég alján. = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. júl. 7. sz. pp. 56-58. "Puszta szemmel nézve valamennyi csillag egyszerűnek látszik. Messzelátóval azonban bizonyos csillagok egész soránál kettőscsillagokat különböztethetünk meg. Némely kettőscsillagok látszólag közel esnek egymáshoz, a valóságban azonban több ezer fényév választja el őket egymástól, ugyanis a Földünkön is áthaladó képzek egyenesen fekszenek. Természetesen az ilyen csillagok többsége valóságos kettőscsillag, s ezek egy közös súlypont körül keringenek, mint a Hold a Föld körül. Minél élesebb távcsövekkel rendelkeztek a csillagászok, annál több kettőscsillagot fedeztek fel. De nem minden kettőscsillagot lehet pusztán távcsővel felfedezni. ..." [HAI.]

PROCHÁZKA, Petr: "Holdkráterek" a Földön. = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. aug. 8. sz. pp. 11-13. "Az asztrobléma - kozmikus seb - olyan képződmény, amelyet valamely lehulló nagy kozmikus test váj a Föld felszínén. A világűrből érkező testek becsapódása sokáig csupán elméleti fejtegetések tárgya volt, az utóbbi időben azonban a szakértők véleménye lényegesen megváltozott. Századunk harmincas éveiben az asztrobléma egyetlen ismert esete az Egyesült Államokban levő arizonai kráter volt, amely egy óriási meteorit becsapódása következtében keletkezett. [...] Ma körülbelül 15 olyan krátert ismerünk, amelynek meteoreredetéhez egyáltalán nem fér kétség, mert meteoranyagokat találtak bennük. A legismertebbek közé tartozik Kaali az Észt SZSZK-ban, az Odessa az Egyesült Államokban, a Wolf Creek Ausztráliában, a Campo del Cielo Argentínában és mások. ..." [HAI.]

NIEKSCH, Ernest: Haldokló csillagok. = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. szept. 9. sz. pp. 22-25. "Földünktől négyezer fényévnyi távolságban egy bolygó kering egy haldokló Nap körül. Fényhullámok, rádióhullámok, sőt még a röntgensugárzás hullámai útján is szüntelenül jelzések futnak be hozzánk, amelyek egy hihetetlen méretű kozmikus katasztrófáról adnak hírt a tudósoknak: egy roppant érdekes világűrbeli objektum utolsó életmegnyilvánulásai ezek, amelyet a rádiócsillagászok katalógusai NP 0532 jelzés alatt tartanak nyilván. Ebben a megjelölésben a "P" betű annyit jelent, hogy egy "pulzár"-ról van szó; egy olyan égitestről, amely szabályos, igen rövid időközökben rádióimpulzusokat sugároz szét a világűrben. Eddig kereken félszáz pulzárt ismerünk, de az NP 0532 bizonyára a legérdekesebb a világmindenség e furcsaságai közül. ..."
Fejezetcímek: A Rák-ködfolt pulzárja - a kozmosz világítótornya.; A pulzárok a szorosan összepréselt neutronokból álló "szuper atommagvak!"; A Rák-ködfolt pulzárjának Földünkhöz hasonló bolygója van! [HAI.]

Pontosabb, mint a NASA. = TéT. Természet és Társadalom 10. 1970. nov. 11. sz. p. 49. "Neil Armstrong, az Apollo 11 parancsnoka 1969 júliusában és Charles Conrad, az Apollo 12 parancsnoka 1969 novemberében "osztrák menetrend" szerint repült a Holdra. Egy bécsi egyetemi tanár határozta meg azt is, hogy az Apollo 13 ez év áprilisában induljon útnak. A 45 éves dr. Karl Rakosch professzor ugyanis száz százalékkal pontosabban számította ki a legmegfelelőbb időpontot, mint a NASA - az Amerikai Űrrepülési Hivatal - szakemberei! [...] Az osztrák professzor már 1968-ban feltűnt meglepő kutatási eredményeivel. Saját készítményű elektronikus mérőeszközével ezredmásodpercnyi pontossággal felmérte a Hold által "eltakart" csillagok csökkent fényerejét. Dr. Rakosch felfedezése előtt a csillagászok az ilyen méréseket csupán egy tized másodpercnyi pontossággal végezhették." [HAI.]

PERINA, Alois: Karácsonykor az idők sodrában. = Természet és Társadalom 10. 1970. 12. sz. pp. 3-8. "...A karácsony jelentősége megérdemli, hogy bővebben foglalkozzunk keletkezésének körülményeivel. Ami a naptári dátum és Jézus születésének időpontja közötti esetleges összefüggést illeti, erre a kérdésre kár időt vesztegetni. Jézus egy legendabeli, misztikus alak, mindamellett egyes tudósok nem tartják kizártnak, hogy sorsát és a neki tulajdonított cselekedeteket a való életből, az időszámításunk kezdete táján valóban élt személyek életéből merítették. Sokkal több figyelmet érdemel az a kérdés, hogyan függ össze december 25-e a téli napfordulással, amely mai naptárunkban december 21-re esik. A két dátum között ugyan négy nap a különbség, de ennek ellenére bizonyos kapcsolat áll fenn közöttük.
Ahhoz, hogy ezt a kapcsolatot megértsük, vissza kell kanyarodnunk egészen Julius Caesar korába, aki radikálisan és kiválóan megformálta az ókori római naptárt. Az új naptár első napja (az időszámításunk előtti 45. év január elseje) az előző esztendő legrövidebb „fehér" napja utáni első újholdra esett, s így a naptárreformot vallási szempontból is alá lehetett támasztani. Caesar ugyanis akár mint államférfi, akár mint pontifex maximus (legfelsőbb pap) a legmesszebbmenő körültekintéssel járt el, figyelembe vette a hagyományok, elsősorban is a vallási tradíciók fontosságát. Új naptárában egyéb egyházi ünnepek mellett a napéjegyenlőségek és a napfordulások dátumait is rögzítette. ..." [HAI.]

Újabb előretörés a világűrbe. Érdekességek. = Természet és Társadalom 10. 1970. 12. sz. pp. 3-8. "A világ egyik legnagyobb távcsövét állították fel nemrégiben a Szovjetunióban, a Karacsevo - Cserkesz vidéki hegyekben. A távcső tükrének a mérője hat méter. A szovjet tudósok ezzel a műszerrel eddig még fel nem fedezet égitestek után szándékoznak kutatni." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A Vénus jegyében. = Tolna Megyei Népújság (Szekszárd) 20. 1970. ápr. 29. 99. sz. p. 4. Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról. [HAD.]

P. B.: A selmecbányai származású csillagász. = Új Ifjúság (Pozsony) 19. 1970. okt. 27. 43. sz. p. 5. Hell Miksa. [HAD.]

SIMA Ferenc: 200 éves a Demonstratio. = Új Szó (Pozsony) 23. 1970. máj. 12. 111. sz. p. 6. [HAD.]

MOZSEJKO, Igor: Ulug-Bek csillaga. = Univerzum 14. 1970. febr. 2. (156.) sz. pp. 3-10. [ZSE.]

BRZOSTKIEWICZ, S. R.: A Mars közelről. = Univerzum 14. 1970. márc. 3. (157.) sz. pp. 33-41. [ZSE.]

Üstökösök 1970-ben. = Univerzum 14. 1970. máj. 5. (159.) sz. p. 22. A "Zemlja i Vszelennaja" cikke nyomán. [ZSE.]

KOMAROV, Viktor: Kitörő csillagok. = Univerzum 14. 1970. jún. 6. (160.) sz. pp. 61-65. [ZSE.]

A világ legnagyobb rádióteleszkópja. A westerbroki óriás rádióteleszkóp. = Univerzum 14. 1970. (szept.) 9. 163. sz. pp. 89-91. [HAI.]

DOSZTOVALOV, Sz. B.: Pulzár a Rák-ködben. = Univerzum 14. 1970. (okt.) 10. 164. sz. pp. 75-76. [ZSE.]

JAHONTOVA, N. Sz.: A Vlagyimir Iljics Leninről elnevezett kisbolygó. = Univerzum 14. 1970. dec. 12. (166.) sz. pp. 68-69. A (852) Wladilena nevű kisbolygó. [ZSE.]

A Vénus jegyében. = Vas Népe 15. 1970. máj. 7. 105. sz. p. 5. [HAD.]

SZIGETI Endre: Nyelvtudományunk és a csillagok. = Vigília 35. 1970. 8. sz. pp. 517-520. Sajnovicsról vardői útjáról és a finn nyelvrokonságról. [GAI.]

BITÓ János - SINKA József: Űrkutatás és politika. Az Apollo-program előzményei. = Világosság 11. 1970. ápr. 4. sz. pp. 251-256. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A nagy ősrobbanás. = Világosság 11. 1970. okt. 10. sz. pp. 616-621. Csak a megismerés folyamatának dialektikáját, a tudománytörténet tapasztalatait figyelembe nem vevők gondolhatják, hogy a Metagalaxis fejlődését elindító nagy ősrobbanás végső határt jelenthet a tudomány számára. Minden kor tudományának megvoltak az ilyen "végső" határai, amiket a jövő fejlettebb tudománya átlépett. - írja a szerző. [KSZ.]

ERDŐS István: Bitó János - Sinka József - Szabó Gábor: Világegyetem és tudomány. = Világosság 11. 1970. dec. 12. sz. pp. 767-768. Könyvismertetés. [KSZ.]

Csillagászok találkozója Zalaegerszegen. = Zalai Hírlap 26. 1970. júl. 9. 186. sz. p. 7. A Csillagászat Baráti Körének VI. Országos Találkozóját az idén Zalaegerszegen rendezi meg a Zala megyei tanács, a zalaegerszegi városi tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Megyei Művelődési Központ, a TIT és a Csillagászat Baráti Körének vezetősége. Az eseményre augusztus 11-14 között kerül sor, s a vendégeket és érdeklődőket gazdag program várja. Az eseménysorozatot ünnepi megnyitó vezeti be. Szerdán délelőtt 9 órakor a Megyei Művelődési Központ színháztermében Kustos Lajos, a városi tanács vb elnöke köszönti a vendégeket, majd 10 órakor dr. Kulin György a Csillagászat Baráti Köre mozgalom eredményeiről és további lehetőségeiről tart előadást, s átadják a Zerinváry emlékérmeket.
Ezt követően dr. Marik Miklós, A naptevékenység közvetlen földi hatásai címmel tart tudományos előadást. Délben külön tanácskozást tart a fotózó csoport és megfigyelő csoport. Este 8 órai kezdettel dr. Kulin György nyilvános, filmvetítéssel egybekötött előadást tart A csillagászat és az emberiség címmel. Csütörtökön 9 órai kezdettel folytatja munkáját a tanácskozás. Ifj. Bartha Lajos Új elképzelések a naprendszer keletkezéséről, Róka Gedeon és Zombori Ottó Űrállomások a Föld szolgálatában, majd Róka Gedeon A csillagászati ismeretterjesztés új formái címmel tart előadást. Délután ismét külön tanácskoznak az egyes szakköri csoportok.
A pénteki program reggel 8 órakor ifj. Bartha Lajos Új eredmények a csillagrendszerek kutatásában című előadásával kezdődik. Ezt követően Az élet kutatása a világegyetemben címmel Ponori Thewrewk Aurél tart előadást. Tíz órai kezdettel a miskolci állomáson szputnyik megfigyelésekről készült filmet, a Hobbym a csillagos ég című filmet és az Apolló-11 útjáról készült filmet mutatják be. A találkozó résztvevői szabad idejükben közös kiránduláson vesznek részt. A találkozó résztvevői szabad idejükben közös kiránduláson vesznek részt Göcsejben, s ismerkednek Zalaegerszeggel. [SRG.]

          1971.

400 éve született Johannes Kepler csillagász, "az ég törvényhozója" 1571-1630. Összeállította Csomor Tibor. Budapest, 1971. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, FSZEK-sokszorosító. 16 p. Rövid életrajz, Kepler életének és korának eseménynaptára, bibliográfia. [REZ.]

BITÓ János - SINKA József: Űrhajók - űrállomások. Budapest, 1971. Magyar- Szovjet Baráti Társaság Országos Titkársága, Szikra Lapnyomda. 117 p. [KSZ.]

CHAUNU, Pierre: A klasszikus Európa. Ford.: Benda Kálmán és Terényi István. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 414 p. Benda Kálmán előszavával. A "Harmadik rész" "A szellem kalandja" "A nagy forradalom (1620-1630 - 1680-1690)" című fejezetben a természettudományok történetéhez kapcsolódó csillagászat: pp. 238-264. Bruno, Cassini, Descartes, Digges, Galilei, Gregory, Hevelius, Hooke, Huygens, Kepler, Kopernikusz, Newton, Picard, Römer, Scheiner, Tycho csillagászati tevékenysége és nézetei. Itt találhatók a kötet csillagászati illusztrációi 8 fekete-fehér képtáblán, ezek magyarázatival (pp. 256-260.). [KSZ.]

Comenius Ámos János válogatott írásai. Vál. és jegyz. ell.: Kálmán Viktória. Bukarest, 1971. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligfrafica Cluj. 141 p. /Téka./ Csillagászat: pp. 110-124. A látható világ című művéből részletek. II. A Világ. (p. 116.), Óramutatók (Óramívek). (pp. 122-123.) napóra rajza is. [KSZ.]

Csillagászati alapismeretek. 2. füz. Szerk.: Róka Gedeon. Kiad. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Titkársága. Budapest, 1971. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, TIT Sokszorosító Üzeme. 55 p. /Választmányi füzetek./ Az első füzet 1966-ban jelent meg Svékus Olivér szerkesztésében. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 218 p. [SRG.]

EINSTEIN, Albert: Válogatott tanulmányok. Vál. és a fordítást az eredetivel összevetette: Tőrös Róbert. Ford.: Nagy Imre. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Zrínyi nyomda. 314 p., 1 t. Benne: Önéletrajz (pp. 266-311.). [HAI.]

EINSTEIN, Albert - INFELD, Leopold: Hogyan lett a fizika nagyhatalom? Ford.: Kiss Kázmér. Budapest, 1971. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen), 231 p. Leopold Infeld előszava Varsóban kelt 1961. októberben. A relativitáselméleti könyvben több helyen vannak csillagászattal kapcsolatos részek. [KSZ.]

FALLACI, Oriana: Ha meghal a Nap. Riportregény. Ford.: Karsai Lucia. Budapest, 1971. Alföldi Nyomda (Debrecen). 490 p. /Kozmosz könyvek./ Riportok amerikai űrhajósokkal. [KSZ.]

FALLACI, Oriana: Ha meghal a Nap. Riportregény. Ford.: Karsai Lucia. Bratislava - Budapest, 1971. Madách Kiadó - Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó. 490 p. Riportok amerikai űrhajósokkal. [KSZ.*]

GOMBÁS Pál - KISDI Dávid: Bevezetés az elméleti fizikába. 1-2. köt. Budapest, 1971. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 643 p. + 638 p. Csillagászat: I. köt. pp. 42-46. (A mechanika alaptörvényei. Newton axiómái. Mozgásegyenletek.), pp. 65-79. (A centrális mozgás. A Kepler-probléma. A Newton-féle tömegvonzási törvény. Gravitációs erők. A mesterséges holdak mozgása. Első és másik kozmikus sebesség. A bolygók mozgása. Rakétamozgás. A Ciolkovszkij-egyenlet.) [KSZ.]

GOUDSMIT, Samuel A[braham] - CLAIBORNE, Robert: Az idő. Ford.: Lehoczky László. Budapest, [1971.] Műszaki Könyvkiadó, Franklin Nyomda, Offset Nyomda. 203 p. /Life. A tudomány csodái./ Lektorálta: Elek Tibor. Elek Tibor: Utószó a magyar kiadáshoz. pp. 192-194. [KSZ.]

HOLMES, Jay: Amerika a világűrben. Az 1970-es évek. [Hely nélkül] [1971.] 28 p. Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által terjesztett kiadvány. [KSZ.]

OREAR, Jay: Modern fizika. Ford.: Svékus Olivér. 2. átdolg. és bőv. kiad. Budapest, 1971. Műszaki Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 491 p. A szöveget ellenőrizte: Fényes Imre. Csillagászat: pp. 56-63.: A Föld mesterséges bolygói.; pp: 87-102.: Gravitáció. Newton általános gravitációs törvénye. Kepler törvényei. A Kepler-törvények levezetése. Súly és súlytalanság.; pp. 301-305.: Kozmológia. [KSZ.]

Az ősi magyar hitvilág. Válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVIII-XIX. századi művekből. Vál., szerk.: Diószegi Vilmos. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. 444 p. /A magyar néprajz klasszikusai./ Csillagászat: pp. 214-236. [Ipolyi Arnold: Magyar mitológia. Égi testek, természeti tünemények.], 269-279. [Csengery Antal: Az altáji népek ősvallása tekintettel a magyar ősvallásra. A lég, ég, menny. A víz. A föld.], 299-364. [Kálmány Lajos: Világunk alakulása nyelvhagyományainkban. Teremtés. Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya. Szépasszony nyelvhagyományainkban. Mitológiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban. A Hold nyelvhagyományainkban.], 398-420. [Kandra Kabos: Az ősmagyar csillagos ég. A csillagos ég a népek életében. A nekünk atyafi-népek csillagismerete. A magyar csillagos ég faji jellege. Ősvallási nyomok.]. [KSZ.]

PARNOV, Je. I.: A végtelenek keresztútján. Ford.: Nagy Ernő, Nagy Ernő Miklós. Budapest, 1971. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 305 p., 32 t. /Univerzum könyvtár./ [KSZ.]

RUTTKAY László: Jeszenszky (Jessenius) János és kora (1566-1621). Budapest, 1971. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár, Medicina Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 295. p. [REZ.]

SUHAJDA Ágnes: A föld és a világ keletkezése a Kalevalában meg a vogul énekekben, mondákban. Budapest, 1971. Eötvös Lóránd Tudományegyetem, ELTE Sokszorosító Üzeme. 106 p. /Nyelvtudományi dolgozatok. 3./Lektorálta: Lakó György. Csillagászati vonatkozások: A "felső világról", az égről. A csillagos ég. Az ég körmozgása. Az eget tartó óriási oszlop vagy tengely. A világoszlop. A "világ fája". A "világ közepe". Az "élet fája". Az ébolt és az égatya. (pp. 12-24.); Az ég létrejötte. A világ létrejötte. A világ tojásból való keletkezése. A föld alábocsátása az éből. (pp. 60-64.); A kozmogóniai mondák és a természettudomány. (p. 100.) [KSZ.]

Szovjet űrkutatások. [Hely nélkül, 1971.] APN. 63 p. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége által terjesztett - magyar nyelvű - kiadvány. [KSZ.]

Tájékoztató napészlelő amatőrcsillagászok számára. Összeállította Kancsura Árpád. Kiadja a Tiszamenti Vegyiművek Csillagászati Szakköre. Szolnok, [1971.] DOKUFO másolat. Stencil: R. Nagy István. 19 p., 19 ábra (18 rajz + 1 fotó). A Nap megfigyelésének és az észlelések kiértékelésének korrekt leírása. Kapták a Csillagászat Baráti Köre napészlelői. Kb. 50 példány készült. [IBQ.]

Természettudományi kislexikon A-Z. Budapest, 1971. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 1192 p., 48 t. Mintegy tízezer címszó, háromezer ábra és kép. A szerzők és szerkesztők között: Bíró Gábor (fizika, csillagászat, űrkutatás), Borbély Samuné (fizika, matematika), Dux Erik (matematika).; Az egyes szakterületek ellenőrei között: Almár Iván (csillagászat, űrkutatás), Tarján Imre (fizika), Vincze István (matematika). [KSZ.]

TÓTH Aurél: 200 földrajzi kísérlet. Budapest, 1971. Tankönyvkiadó, Dabasi Nyomda. 222 p. [KSZ.]

Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. [384 p.] Szerzők: Aujeszky László, Bélley Pál, Hédervári Péter, Kulin György, Pap János, Pataki Béla Pál, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon, Svékus Olivér, Szabadváry Ferenc, Székely Sándor. Szakmailag ellenőrizték a cikkeket: Balázs Lóránt, Bitó János, Horváth Árpád, Kulcsár Zsuzsanna, Próbáld Ferenc, Stohl Gábor, Strohmayer János, Zemplén Jolán. Az előszó 1969. május 20-án kelt. A könyvnek nincs oldalszámozása. Az év 365 napi dátumainál vannak az egyoldalas írások. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Utószó. In: Csernai Zoltán: Atleóntisz. Tudományos fantasztikus regény. Budapest, 1971. pp. 299-310. /Kozmosz fantasztikus könyvek./ [SRG.]

Csillagászati adatok az 1971. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 3-59., 70-73. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Nagy napkitörések (H alfa-flerek). In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 60-69., 73-74. Az 1936. ápr. 8. és 1953. okt. 14. közötti napkitörések katalógusa. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1971-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 75-91. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1969. május 1 - 1970. május 1.). In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 92-100. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak 1969. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 101-115. Fábián Endre (1932-1969) és Tokody Lajos (1903-1970) nekrológjai. [SRG.]

KULIN György: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 116-128. Beszámolók: Szabó Gyula Miskolc; Elek Imre Ózd; Hajmási József Székesfehérvár; Hidasi Vilmos Szolnok. [SRG.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 129-135. [SRG.]

ALMÁR Iván: Csillagászati kutatások a légkörön túlról. In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 136-153., 4 t. [SRG.]

BALÁZS Béla: Távolfelvételek a Földről. In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 154-159. [SRG.]

KULIN György: Égitestek légköre. In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 160-168. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A bolygók és a Hold belső szerkezete. In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 169-187. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél - RÓKA Gedeon: Kritikai megjegyzések az asztrológiáról. In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 188-201. [SRG.]

AMBARCUMJAN, V. A.: A galaxismagok. In: Csillagászati évkönyv az 1971. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 202-216. Fordította Érdi Bálint a Zemlja i Vszelennaija 1969. 2. számából. [SRG.]

DALA László: Ionsugarakkal hajtott rakéták. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1971. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1970. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 49-52. [VSK.]

PIPKO, D.: Az űr kísérletezői. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1971. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1970. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 115-122. [VSK.]

LÓRÁNTH György: A csillagok - "társas lények"! In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1971. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1970. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 156-159. [VSK.]

ALMÁR Iván: Az Apollo-11-től a Szojuz-9-ig. (Űrkutatás 1969 második és 1970 első felében) In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1971. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1970. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 205-209. [VSK.]

HÉDERVÁRI Péter: Kérdőjelek a Hold körül. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1971. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1970. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 258-263. [VSK.]

HORVÁTH Árpád: Holdjárművek. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1971. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1970. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 313-318. [VSK.]

PONORI THEWREWK Aurél: A világharmónia keresője Kepler (1571-1630). In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1971. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1970. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 333-339. [VSK.]

KALMÁR György: Látogatás egy csillagjósnál. In: Fiúk Évkönyve 1971. Összeállította: Karádi Ilona. Budapest, 1970. Móra Könyvkiadó. pp. 153-157. Indiai csillagászatról is. [SRG.]

ROCKENBAUER Pál: Fehérvári csillagászok. In: Fiúk Évkönyve 1971. Összeállította: Karádi Ilona. Budapest, 1970. Móra Könyvkiadó. pp. 213-216. Apai Pál, Engler Nándor, Hajmási József és a csillagász szakkör. [SRG.]

DALA László: Mit köszönhetünk az űrkutatásnak? In: Fiúk Évkönyve 1971. Összeállította: Karádi Ilona. Budapest, 1970. Móra Könyvkiadó. pp. 318-323. [SRG.]

Így látják az űrhajósok... (A felvételeket a Gemini asztronautái készítették.). In: Fiúk Évkönyve 1971. Összeállította: Karádi Ilona. Budapest, 1970. Móra Könyvkiadó. pp. 352-357., 2 színes t. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Mit tudunk meg a Vénuszról és a Marsról? In: Fiúk Évkönyve 1971. Összeállította: Karádi Ilona. Budapest, 1970. Móra Könyvkiadó. pp. 376-380. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Egy eltűnt világ nyomában. In: Lányok Évkönyve 1971. Összeáll.: D. Nagy Éva. Budapest, 1970. Móra Könyvkiadó. pp. 170-176. [SRG.]

BŐDY Zoltán: A neutronok szerepe az elemek kialakulásában. In: Neutronfizika. Szerk.: Kiss Dezső és Quittner Pál. Budapest, 1971. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 1001-1020. [HAI.]

BÉLLEY Pál: Miért kezdődik január 1-én az újév? In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Január 1. [KSZ.]

KULIN György: Az első emberkéz teremtette bolygó. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Január 2. Luna-1. [KSZ.]

SVÉKUS Olivér: A klasszikus fizika megteremtője. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Január 4. Newton. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Nap megfigyelésének magyar úttörője. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Január 8. Fényi Gyula. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Galilei korszakalkotó távcsöves felfedezései. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Január 9. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Egy holdvulkán kitörése. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Január 11. [KSZ.]

SVÉKUS Olivér: Tudós és a munkásság igaz barátja. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Január 14. Ernst Abbe. [KSZ.]

KULIN György: Az első passzív hírközlő hold. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Január 25. Echo-2. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: "Lágy" leszállás a Holdon. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Január 31. Luna-9. [KSZ.]

SVÉKUS Olivér: Inga a Pantheonban. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Február 3. Foucault ingakísérlete. [KSZ.]

SVÉKUS Olivér: A Föld - mozog! In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Február 15. Galilei. [KSZ.]

BÉLLEY Pál: Máglya a Campo di Fiorén. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Február 17. Giordano Bruno. [KSZ.]

SVÉKUS Olivér: Katonából tudós - tudósból miniszter. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Február 26. Arago. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Léteznek a Marson csatornák? In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Március 14. [KSZ.]

KULIN György: Az első űrséta. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Március 18. Leonov. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A tavasz ünnepe. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Március 21. [KSZ.]

SZABADVÁRY Ferenc: Előbb fedezték fel a Napban... In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Március 27. A hélium. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A Naprendszer keletkezése. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Március 28. [KSZ.]

BÉLLEY Pál: A húsvét nyomában. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Március 29. [KSZ.]

KULIN György: Hold a Hold körül. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Március 31. Luna-10. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Űrkutatás a meteorológia. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Április 1. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: "A világűr Kolumbusza". In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Április 12. Gagarin. [KSZ.]

KULIN György: A Nap-Föld távolság megmérése. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Április 14. Hell Miksa. [KSZ.]

SVÉKUS Olivér: Fizika és "józan ész". In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Április 18. Einstein. [KSZ.]

SVÉKUS Olivér: Princeps Mathematicorum. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Április 30. Gauss. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Föld megmozgatója. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Május 24. Kopernikusz. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Nő a világűrben. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Június 16. Tyereskova. [KSZ.]

KULIN György: Az űrkutatás és az üzleti érdek. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Július 10. Telstar. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Akik korán kezdték a csillagászatot. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Július 11. Joseph Jérome de Lalande, Michel de Lalande. [KSZ.]

KULIN György: Rend a zűrzavarban. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Július 22. Bessel. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Televíziós közvetítés a Hold közeléből. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Július 28. Ranger-7. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A gellérthegyi csillagda. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Augusztus 8. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Szent Lőrinc tüzes könnyei. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Augusztus 10. A hullócsillagok. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A királyi csillagvizsgáló. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Augusztus 11. Greenwich. [KSZ.]

KULIN György: A kozmikus híradástechnika nyitánya. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Augusztus 12. Echo-1. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Az ember űrrepülésének előfutárai. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Augusztus 19. A szputnyikok. [KSZ.]

KULIN György: A Vénusz vallani kényszerül. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Augusztus 27. Mariner-2. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A pápa mégis tévedett... In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Szeptember 11. Kopernikusz. [KSZ.]

KULIN György: A Hold mint célpont. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Szeptember 12. Lunyik-2. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az üstökös visszatér... In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Szeptember 17. Halley. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Az űrhajózás úttörője. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Szeptember 19. Ciolkovszkij. [KSZ.]

KULIN György: Új égitestet teremt az ember. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Október 4. Szputnyik-1, Luna-3. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Égi jel volt? In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Október 6. 1566. október 6-án, naphalóról készült leírás és rajz a Somogy megyei Babócsáról. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagok és földrengések tudósa. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Október 11. Kövesligethy Radó. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Több személyes űrhajók. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Október 12. Voszhod-1. [KSZ.]

BÉLLEY Pál: XIII. Gergely pápa naptárreformja. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Október 15. [KSZ.]

KULIN György: A Naprendszer "ékszere". In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Október 24. Szaturnusz. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Zavarok egy születésnap körül. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. Október 29. Halley. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Az első űrélettani kísérlet. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. November 3. Szputnyik-2. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Hullócsillag-záporok. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. November 14. Leonidák. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A fénysebesség első megmérője. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. November 22. Römer. [KSZ.]

KULIN György: A Mars rejtélye nyomában. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. November 28. Mariner-4. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Az első európai csillagda. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. December 14. Tycho Brahe. [KSZ.]

KULIN György: Emberek a Hold körül. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. December 21. Apollo-8. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Napistenek születésnapja. In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. December 25. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: "Az ég törvényhozója". In: Tudományos breviárium. Szerk.: Pető Gábor Pál. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. December 27. Kepler. [KSZ.]

HORVÁTH Ferenc: A Föld gravitációs terének meghatározása mesterséges holdak segítségével és az eredményekből levonható néhány geofizikai következtetés. In: Az űrkutatás néhány geofizikai és geodéziai vonatkozása. Budapest, 1971. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Központi Titkárság Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ H. Ny. /Asztronautikai közlemények./ pp. 5-41. +10 számozatlan ábralap. [KSZ.]

TARCSAI György: Geocentrikus koordináták meghatározása mesterséges holdak Doppler-görbéinek segítségével. In: Az űrkutatás néhány geofizikai és geodéziai vonatkozása. Budapest, 1971. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Központi Titkárság Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ H. Ny. /Asztronautikai közlemények./ pp. 43- 84. +12 számozatlan ábralap. [KSZ.]

EINSTEIN, Albert: A gravitáció befolyása a fény terjedésére. In: Válogatott tanulmányok. Vál. és a fordítást az eredetivel összevetette: Tőrös Róbert. Ford.: Nagy Imre. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Zrínyi nyomda. pp. 78-90. [HAI.]

EINSTEIN, Albert: Az általános relativitáselmélet kozmológiai problémájához. In: Válogatott tanulmányok. Vál. és a fordítást az eredetivel összevetette: Tőrös Róbert. Ford.: Nagy Imre. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Zrínyi nyomda. pp. 117-124. [HAI.]

EINSTEIN, Albert: Johannes Kepler. In: Válogatott tanulmányok. Vál. és a fordítást az eredetivel összevetette: Tőrös Róbert. Ford.: Nagy Imre. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Zrínyi nyomda. pp. 222-225. [HAI.]

EINSTEIN, Albert: Newton mechanikája és hatása az elméleti fizika kialakulására. In: Válogatott tanulmányok. Vál. és a fordítást az eredetivel összevetette: Tőrös Róbert. Ford.: Nagy Imre. Budapest, 1971. Gondolat Kiadó, Zrínyi nyomda. pp. 226-234. [HAI.]

Albireo - 1. Amatőrcsillagászati megfigyelések. Összeáll.: Sz. B. [Szentmártoni Béla] = Albireo 1971. ápr. 1. sz. pp. 1-6. A kiadványban állatövi fény, meteorok, Nap, Hold, Uránusz és kettőscsillag megfigyelések szerepelnek eredeti ceruza rajzokkal. Észlelők: Szentmártoni Béla, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Hudi László.; A lap írógéppel sokszorosítva. Nevezhető Ős-Albireonak, 0-dik Albireonak, a majd 1971. június 1-én stencilezve megjelenő 1. számú Albireo próbaszámának, bár ez a lapszám is az 1. számot viseli. [HEV.]

Égi fények. = Albireo 1971. ápr. 1. sz. p. 1. Szentmártoni Béla 1971. márc. 25-i és Gombás Géza 1971. ápr. 14-i állatövi fény leírásai. Gombás Géza 1971. ápr. 14-i fényes meteor leírásai. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Napfoltok szabadszemmel. = Albireo 1971. ápr. 1. sz. p. 1. 1971. jan. 9. és febr. 26. között figyelte egy sötét filmen át 15 alkalommal. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Napmegfigyelések távcsővel. = Albireo 1971. ápr. 1. sz. p. 2. 6,3 cm refraktorral. [KSZ.]

Holdkráterek vizuális megfigyelése. = Albireo 1971. ápr. 1. sz. p. 3. Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Hudi László leírásai és rajzai. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 1971. ápr. 1. sz. p. 4. Szentmártoni Béla 1971. márc. 24-i és ápr. 21-i, valamint Hevesi Zoltán ápr. 14-i Uránusz megfigyelése, szöveges leírásban. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 1971. ápr. 1. sz. pp. 4-6. Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

Mélyég - objektumok. = Albireo 1971. ápr. 1. sz. p. 6. A Lyra 1-6. számaiban a kaposvári amatőrcsillagászok 470 objektumot figyeltek és közöltek. [KSZ.]

SZ. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Előszó. = Albireo 1. 1971. jún. 1. 1. sz. p. [1.] "Az "Albireo" Amatőrcsillagász Klubot a saját távcsöveikkel eddig is rendszeresen észlelő kaposvári amatőrcsillagászok alapították, akik a jövőben e munkát a TIT Somogy megyei Szervezete keretein belül fogják folytatni.
Célunk nem tudományos megfigyelések, hanem a szószerinti értelemben vett amatőrcsillagászat: alaposan megismerkedni a csillagos ég amatőrtávcsövekkel elérhető látványaival, szórakozásként. Az objektumok sikeres azonosítása és vizuális sajátosságaik felismerése révén olyan megfigyelési tapasztalatokra szeretnénk szert tenni, melyek birtokában már érdemes lesz valamely kiválasztott munkaprogramra specializálódni.
Eddigi legfőbb tevékenységünk a mélyég-objektumokra vonatkozik, melyeket azzal a céllal észlelünk, hogy megállapítsuk láthatóságukat távcsőátmérők és nagyítások szempontjából. Az egyéb megfigyeléseket (kettőscsillagok, bolygók, Hold, nap) 2-3 hónapja kezdtük, kísérleti jelleggel távcsöveink teljesítőképességének kipróbálására, de a jövőben mind rendszeresebben kívánunk foglalkozni ezekkel az objektumokkal is. A bolygókról, holdkráterekről és napfoltokról rajzokat is készítünk, azonban ezek sokszorosítását még nem tudjuk megoldani. Meglepőnek tűnhet, hogy viszonylag kis nagyításokkal észlelünk. De éppen azt szeretnénk bizonyítani, hogy ilyen kis nagyítások is elegendőek sokféle észlelési munkához, sőt a halvány objektumoknál éppen ezekre van szükség . . . Bízunk abban, hogy megfigyeléseink másokat is arra fognak buzdítani, hogy hasonló rendszerességgel vizsgálják távcsövükkel az égboltot." [KSZ.]

Az Albireo folyóirat (az 1971. áprilisi "próbaszám" után) 1971. június 1-én indult három évtizedes útjára Kaposváron. Kezdetben a TIT Somogy megyei Szervezet Albireo Amatőrcsillagász Klubja megfigyelési tájékoztatója (felelős kiadó: Kánya János), 1972. márciusától a KISZ Kilián György Ifjúsági és Úttörőház, Kaposvár, Albireo Amatőrcsillagász Klubja megfigyelési tájékoztatója. 1980. novemberétől a szakmai-módszertani felügyeletet ellátja a Népművelési Intézet. 1984. októberétől a kiadó: a Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság, a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ (Kaposvár) és a Népművelési Intézet (1985. szeptembertől a Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg is). 1989. októberétől az Albireo Amatőrcsillagász Klub Atmoszféra Amatőrmeteorológus Klub alcímet viseli (kiadja a Göncöl Társaság és a Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg). 1994. januártól az Albireo Amatőrcsillagász Klub és a Magyar Éghajlatváltozást Megfigyelő Hálózat lapja.
A "kézirat gyanánt" titulussal ellátott lapot eleinte stencil, 1972 augusztusától rotaprint eljárással sokszorosítják. Oldalszámozás nélkül indul, számonkénti oldalszámot kapott 1972. januárjától. Borítója keménypapír, kezdetben egységes világos alapszínnel, majd 1972 júliusától egy-egy csillagászati fénykép egyforma, de időszakonként változtatott sorozatával. 1987. júliusától minden címoldala különböző egyedi kép. Sokáig A4 méretű, 1994 júliusától csökkent le mérete. A lap több (főleg a mélyég és a kettőscsillag) témakörben minden megfigyelő, minden észlelését szó szerint tette közzé, így a szöveget szerző amatőrcsillagászok nevét mi is felsoroljuk.
Kezdettől szerkesztette: Szentmártoni Béla. 1975 szeptemberétől Szentmártoni Béla és Papp János. 1978 májusától ismét Szentmártoni Béla a szerkesztő, de két társszerkesztője: Papp János és Mezősi Csaba. 1979 márciusától Szentmártoni Béla a szerkesztő, egy társszerkesztője: Papp János. 1980 januárjában Szentmártoni Béla és Papp János a szerkesztő. 1980. októberében egyedül Szentmártoni Béla. 1980. novemberétől Szentmártoni Béla szerkesztő és Gombás Géza, Hevesi Zoltán a két társszerkesztő. 1982. januártól Szentmártoni Béla és Juhász Tibor a szerkesztő, a szerkesztő tanács tagjai: Gombás Géza és Hevesi Zoltán. 1982. novembertől Szentmártoni Béla és Juhász Tibor a szerkesztő, szerkesztő tanács nélkül.
1984. októberétől már nem Szentmártoni Béla (ő Hencsére költözött, és 1988. máj. 28-án meghalt) hanem Juhász Tibor a szerkesztő és Kiszel Vilmos a felelős szerkesztő. 1989. októberétől egyedül Juhász Tibor a szerkesztő, de az alapító Szentmártoni Béla nevét a legutóbbi (1999. júniusi) lapszámig feltüntették. 2013-ban ismét megjelent. [KSZ.]

Mélyég-objektumok. = Albireo 1. 1971. jún. 1. 1. sz. pp. [2-36.] Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Horváth László, Hudi László, Szentmártoni Béla észleléseinek szövege. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 1. 1971. jún. 1. 1. sz. pp. [37-38.] Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Hudi László, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

Uránusz. = Albireo 1. 1971. jún. 1. 1. sz. p. [39.] Hevesi Zoltán, Hudi László, Szentmártoni Béla észlelései 1971. márc. 24. és máj. 4. között. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 1. 1971. jún. 1. 1. sz. p. [39.] Horváth László, Szentmártoni Béla leírásai 1971. máj. 12-én. [KSZ.]

Hold. = Albireo 1. 1971. jún. 1. 1. sz. pp. [40-41.] Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Horváth László, Hudi László, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

Állatövi fény. = Albireo 1. 1971. jún. 1. 1. sz. p. [41.] Gombás Géza 1971. ápr. 14-én, Szentmártoni Béla márc. 25-én figyelte a fényt. [KSZ.]

Meteorok. = Albireo 1. 1971. jún. 1. 1. sz. p. [42.] Gombás Géza, Hudi László, Szentmártoni Béla leírásai fényes meteorokról, 1971. április 14-29. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Napfoltok szabadszemmel. = Albireo 1. 1971. jún. 1. 1. sz. p. [42.] 1971. jan. 9. és máj. 9. között. A megfigyelések egy sötét filmen át történtek. [KSZ.]

Nap. = Albireo 1. 1971. jún. 1. 1. sz. pp. [43-44.] Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla távcsöves napészlelései 1971. ápr. 19. és máj. 21. között. [KSZ.]

Mélyég-objektumok. = Albireo 1. 1971. júl. 15. 2. sz. pp. [1-9.] Hevesi Zoltán, Horváth László, Hudi László, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

Meteorok. = Albireo 1. 1971. júl. 15. 2. sz. p. [9.] Hudi László leírása 2 meteorról, 1971. máj. 20. és jún. 17. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 1. 1971. júl. 15. 2. sz. p. [10.] Gombás Géza szöveges leírásai. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 1. 1971. júl. 15. 2. sz. pp. [11-13.] Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Horváth László, Szentmártoni Béla részletes leírásai, 1971. máj. 14. és jún. 24. között. [KSZ.]

Hold. = Albireo 1. 1971. júl. 15. 2. sz. pp. [14-15.] Hevesi Zoltán, Horváth László. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Jupiter-holdak fényesség-sorrendje. = Albireo 1. 1971. júl. 15. 2. sz. p. [15.] 1971. máj. 15. és jún. 6. között. [KSZ.]

Nap. = Albireo 1. 1971. júl. 15. 2. sz. pp. [16-17.] Hevesi Zoltán leírásai 1971. máj. 16. és jún. 21. között. [KSZ.]

Mélyég-objektumok. = Albireo 1. 1971. aug. 15. 3. sz. pp. [1-6.] Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Nagy Gábor, Romhányi Attila, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 1. 1971. aug. 15. 3. sz. pp. [6-7.] Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 1. 1971. aug. 15. 3. sz. pp. [7-9.] Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Hudi László, Szentmártoni Béla megfigyelései 1971. jún. 7. és júl. 26. között. [KSZ.]

Jupiterholdak fényesség-sorrendje. = Albireo 1. 1971. aug. 15. 3. sz. p. [9.] Gombás Géza, Hevesi Zoltán 1971. jún. 7. és júl. 22. között. [KSZ.]

Mars. = Albireo 1. 1971. aug. 15. 3. sz. pp. [10-11.] Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla leírásai, 1971. júl. 1-26. A bolygó látszó átmérője 23 ívmásodperc volt. [KSZ.]

Hold. = Albireo 1. 1971. aug. 15. 3. sz. pp. [11-15.] Gombás Géza, Szentmártoni Béla szöveges észlelései. [KSZ.]

Nap. = Albireo 1. 1971. aug. 15. 3. sz. pp. [15-17.] Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla 1971. jún. 26. és júl. 27. közti megfigyelései. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Meteorok. = Albireo 1. 1971. aug. 15. 3. sz. p. [17.] 1971. máj. 22. és jún. 27. [KSZ.]

Mélyég-objektumok. = Albireo 1. 1971. szept. 10. 4. sz. pp. [1-5.] Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Horváth László, Hudi László, Romhányi Attila, Szeiber János, Szeiber Károly, Szentmártoni Béla megfigyeléseinek szövegei. [KSZ.]

Mars. = Albireo 1. 1971. szept. 10. 4. sz. pp. [6-8.] Garbera István, Hevesi Zoltán, Horváth László, Hudi László, Molnár Titusz észlelései 1971. jún. 27. és aug. 21. között. [KSZ.]

GARBERA István: Jupiter. = Albireo 1. 1971. szept. 10. 4. sz. p. [8.] 1971. aug. 21. [KSZ.]

1971. aug. 6. Holdfogyatkozás. = Albireo 1. 1971. szept. 10. 4. sz. pp. [8-9.] Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Hudi László, Nagy Gábor beszámolói. [KSZ.]

Hold. = Albireo 1. 1971. szept. 10. 4. sz. pp. [9-11.] Hudi László, Szeiber János, Szentmártoni Béla leírásai a holdalakzatokról. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Vesta kisbolygó = Albireo 1. 1971. szept. 10. 4. sz. p. [11.] Megfigyelése 1971. aug. 13-án és 19-én. [KSZ.]

Meteorok. = Albireo 1. 1971. szept. 10. 4. sz. pp. [12-13.] Hevesi Zoltán, Hudi László, Szeiber János, Szentmártoni Béla meteor-megfigyelései 1971. jún. 24. és aug. 30. között. [KSZ.]

Nap. = Albireo 1. 1971. szept. 10. 4. sz. pp. [13-16.] Hevesi Zoltán, Hudi László, Nagy Gábor, Szentmártoni Béla leírásai 1971. júl. 25. és aug. 30. között. [KSZ.]

Rövidítések és jelölések. = Albireo 1. 1971. szept. 10. 4. sz. p. [16.] [KSZ.]

Mélyég-objektumok. = Albireo 1. 1971. okt. 10. 5. sz. pp. [1-7.] Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Hudi László, Nagy Gábor, Romhányi Attila, Szeiber János, Szeiber Károly, Szentmártoni Béla részletes leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 1. 1971. okt. 10. 5. sz. pp. [8-11.] Harmati István, Nagy Gábor, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

GARBERA István: Mars. = Albireo 1. 1971. okt. 10. 5. sz. p. [11.] 1971. szept. 20. és 21. [KSZ.]

GARBERA István: Jupiter. = Albireo 1. 1971. okt. 10. 5. sz. p. [11.] 1971. szept. 22. és 24. [KSZ.]

HUDI László: Hold. = Albireo 1. 1971. okt. 10. 5. sz. pp. [12-13.] Kráterek látványának leírása. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Napfoltok szabadszemmel. = Albireo 1. 1971. okt. 10. 5. sz. p. [13.] 1971. júl. 1. és okt. 5. között. [KSZ.]

Mélyég-objektumok. = Albireo 1. 1971. nov. 15. 6. sz. pp. [1-6.] Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Hudi László, Iskum József, Papp János, Szeiber János, Szeiber Károly, Szentmártoni Béla észlelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 1. 1971. nov. 15. 6. sz. pp. [7-8.] Harmati István, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

Mars. = Albireo 1. 1971. nov. 15. 6. sz. p. [9.] Garbera István, Gombás Géza, Papp János leírásai 1971. okt. 1-28. [KSZ.]

Flora kisbolygó = Albireo 1. 1971. nov. 15. 6. sz. p. [9.] Gombás Géza, Szentmártoni Béla észlelései 1971. okt. 20-28. [KSZ.]

Hold. = Albireo 1. 1971. nov. 15. 6. sz. pp. [10-14.] Garbera István, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Horváth László, Szeiber Károly, Szentmártoni Béla szöveges leírásai. [KSZ.]

Nap. = Albireo 1. 1971. nov. 15. 6. sz. pp. [14-15.] Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla 1971. októberi észlelései. [KSZ.]

Meteorok. = Albireo 1. 1971. nov. 15. 6. sz. p. [15.] Hevesi Zoltán, Iskum József, Szeiber Károly leírásai 1971. szept. 26. és okt. 27. között. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek, 1971. I. félév. = Albireo 1. 1971. nov. 15. 6. sz. pp. [16-17.] E. Kovács Zoltán, ifj. Keszthelyi József, Keszthelyi Erzsébet, Keszthelyi Sándor, Mezősi Csaba, Nagy Rozália, Papp János, Pekker Sándor, Trexler László, Vörös József, Xántus János észlelési leírásai az éjszakai égen váratlanul, rövid időre felvillanó csillag- vagy foltszerű jelenségekről. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Egy különös kettőscsillag és a Naprendszer jövője. = Amerikai Magyar Szó 25. 1971. ápr. 1. No. 13. p. 6. [SRG.]

Naptárrész. = Amerikai Magyar Szó Magyar Naptár 1971. pp. 3-14. A havonta megfigyelhető bolygók, csillagképek, jelenségek felsorolásával januártól decemberig. [SRG.]

SZÉKELY Sándor: Csillagjóslás, horoszkópok. = Amerikai Magyar Szó Magyar Naptár 1971. pp. 59-60. Az áltudomány leleplezése. [SRG.]

SCHALK Gyula: A magyar csillagászat huszonöt éve. = Amerikai Magyar Szó Magyar Naptár 1971. pp. 67-69. [SRG.]

H. I.: Bevezetés. = Asztronautikai Tájékoztató 1971. 1.(22.). sz. pp. 3-4. [KSZ.]

HERCZEG István: Az első világűr-egyezmény. = Asztronautikai Tájékoztató 1971. 1.(22.). sz. pp. 5-8. 1967. jan. 27-én került aláírásra. [KSZ.]

GÁL Gyula: Fogalmak a világűrjogban. = Asztronautikai Tájékoztató 1971. 1.(22.). sz. pp. 9-11. [KSZ.]

IVÁNYI József: A világűrtávközlés jogi tendenciái. = Asztronautikai Tájékoztató 1971. 1.(22.). sz. pp. 12-22. [KSZ.]

SZALÓKY László: Az űrhajósok mentéséről szóló nemzetközi egyezmény. = Asztronautikai Tájékoztató 1971. 1.(22.). sz. pp. 23-26. [KSZ.]

SZÁDECZKY-KARDOSS László: A meteorológia és a világűrjog kapcsolatai a világűrkutatás folyamatában. = Asztronautikai Tájékoztató 1971. 1.(22.). sz. pp. 27-30. [KSZ.]

Fonó Albert köszöntése. = Asztronautikai Tájékoztató 1971. 2.(23.). sz. p. 1. Kitüntetése 90-dik születésnapján. [KSZ.]

Évfordulóra. = Asztronautikai Tájékoztató 1971. 2.(23.). sz. pp. 3-4 1956. máj. 26-án, 15 éve alakult meg a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat központi csillagászati és matematikai szakosztályának Asztronautikai Bizottsága. 1958-ban a Tudományos Ismereterjesztő Társulat létrehozta a csillagászati-űrhajózási országos választmányt és a budapesti szakosztályt. 1960 októberében a TIT-ből kiválva a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztályává lettek. [KSZ.]

ALFVÉN, Hannes: Plazmafizika, űrkutatás és a Naprendszer keletkezése. = Asztronautikai Tájékoztató 1971. 2.(23.). sz. pp. 5-16. Nobel-előadás, 1970. dec. 11. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: Az űrkutatás néhány társadalmi-világnézeti kérdése. = Asztronautikai Tájékoztató 1971. 2.(23.). sz. pp. 17-43. [KSZ.]

FLUCK Dénes: A francia űrkutatás programjáról. = Asztronautikai Tájékoztató 1971. 2.(23.). sz. pp. 45-66. [KSZ.]

PETROV, Borisz: Az első ember űrrepülésének 10. évfordulójára. Űrkutatás. Sikerek, irányzatok, célok. = Béke és Szocializmus 14. 1971. máj. 5. sz. pp. 59-63. Fordította: Lissauer Zoltán. [SRG.]

TYITOV, German: A tett, amely felemelte az emberiséget. = Béke és Szocializmus 14. 1971. máj. 5. sz. pp. 64-68. Jurij Gagarin űrrepüléséről. [SRG.]

Holdrengések. = Brassói Lapok 3. 1971. aug. 7. 33. sz. p. 10. "Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy az Apollo-12 űrhajó missziója során érdekes szeizmográfiai méréseket végeztek a Hold felszínén. Amikor befejezte küldetését, a holdkomp a holdfelszínre zuhant, ahol rengéseket váltott ki. Ezeket a rengéseket előre felállított műszer regisztrálta. Miután a műszer által szolgáltatott adatokat elemezték, kitűnt, hogy a Holdon regisztrált rengésekből hiányzanak a földrengésekre jellemző fázisok. A holdrengések nem zajlottak le néhány másodperc alatt, mint a földrengések, hanem csaknem egy órán át tartottak. A holdrengések rejtélyeinek tisztázására egy újmexikói kísérleti telepen sok kísérletet hajtottak végre. A kísérletek eredménye egyértelmű: a földkéreg s a holdkéreg szerkezete 10-20 kilométeres mélységig teljesen eltérő. Ez a megállapítás a Föld és Hold közös keletkezésének elmélete ellen szól.
Valószínűsíti azt az elméletet, hogy a Hold a Földétől teljesen eltérő módon jött létre, és történeti múltja lényegesen különbözik a Földétől." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Hír koktél. = Brassói Lapok 3. 1971. aug. 7. 33. sz. p. 10. "...Linzben, a Felső-Ausztriai Múzeum laboratóriumában, egy XIX. századinak vélt kép restaurálása közben lehullott a viszonylag új festékréteg, s alóla újra napvilágra került Keplernek egy 300 évvel ezelőtti portréja." Ez a csillagászattal összefüggésbe hozható hír teljes szövege. [HAI.]

A csillagászat és egyetemes kultúránk. = Csillagászati Értesítő 1971. 1-2. sz. pp. 3-4. [SRG.]

R. G. [RÓKA Gedeon]: A csillagászati kutatások célja és jelentősége. = Csillagászati Értesítő 1971. 1-2. sz. pp. 5-11. Az esztergomtábori csillagászati továbbképző tanfolyam nyitóelőadásának rövidített vázlata. [SRG.]

R. G. [RÓKA Gedeon]: Űrkutatás és természettudomány. = Csillagászati Értesítő 1971. 1-2. sz. pp. 12-17. A földfelszíni környezettől eltérő feltételek kiaknázása.; A földi légkör zavaró hatásának kiküszöbölése.; Csillagászati kísérletek kiszélesítése.; A világegyetem anyagának közvetlen kutatása.; Néhány szó az asztronautika jelentőségéről.; Az űrkutatás társadalomtudományi vonatkozásai. Szemelvények a Fizikai Szemle 1971/6. számából. [SRG.]

ABONYI Iván: Fizika és csillagászat. = Csillagászati Értesítő 1971. 1-2. sz. pp. 18-23. [SRG.]

A részecskefizika helye a természettudományban. = Csillagászati Értesítő 1971. 1-2. sz. pp. 23-24. Szemelvények a Fizikai Szemle 1971/6. számából. [SRG.]

R. G. [RÓKA Gedeon]: Csillagászat és biológia. = Csillagászati Értesítő 1971. 1-2. sz. pp. 25-36. Az élet kémiai alapja.; Laboratóriumi kísérletek.; Csillagászati észlelések.; biológiai kísérletek.; Űrkutatási lehetőségek és tervek.; Újabb következtetések a Világegyetemben lehetséges életre.; kozmikus biológia.; Módszertani megjegyzések. [SRG.]

ÉRDI KRAUSZ György: A földtudományok és a csillagászat. = Csillagászati Értesítő 1971. 1-2. sz. pp. 37-40. [SRG.]

BERKES Zoltán: A meteorológia és a csillagászat kapcsolatáról. = Csillagászati Értesítő 1971. 1-2. sz. pp. 41-46. [SRG.]

SZÜLE Dénes: Csillagászat és technika. = Csillagászati Értesítő 1971. 1-2. sz. pp. 47-53. [SRG.]

BAKTAI Mária - SZABÓ Gyula: Könyv- és lapszemle. = Csillagászati Értesítő 1971. 1-2. sz. pp. 54-65. [SRG.]

A 12013-as holdkőzet rejtélye. = Delta 5. 1971. márc. 3. sz. p. 3. [KSZ.]

Az űrkutatás nagy évfordulóján. = Delta 5. 1971. ápr. 4. sz. p. 3. [KSZ.]

Fémhidrogén a Jupiteren? = Delta 5. 1971. ápr. 4. sz. p. 4. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Tükrök a Holdon. A Föld - Hold távolság - centiméterekben. = Delta 5. 1971. ápr. 4. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

Űrszondák és gravitációs hullámok. = Delta 5. 1971. máj. 5. sz. p. 13. A Mariner-6 szondával kapcsolatban. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Roham a Mars rejtélyei ellen. = Delta 5. 1971. jún. 6. sz. p. 5. [KSZ.]

Óriási napteleszkóp. = Delta 5. 1971. jún. 6. sz. p. 7. Az újmexikói Alamagordo közelében. [KSZ.]

-i -s [VÁRHELYI Tamás]: Út a csillagokba. = Delta 5. 1971. jún. 6. sz. pp. 25-28. A csillagközi űrhajózás. [KSZ.]

Az űrkutatás hősi halottjai. = Delta 5. 1971. júl. 7. sz. p. 3. Dobrovolszkij, Volkov, Pacajev. [KSZ.]

Szupernovák és dinoszauruszok. = Delta 5. 1971. júl. 7. sz. p. 6. [KSZ.]

Új adatok az üstökösmagokról. = Delta 5. 1971. júl. 7. sz. p. 7. [KSZ.]

MORON Ferenc: Élet a csillagok között. Vallanak a meteoritok. = Delta 5. 1971. júl. 7. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

Kozmikus kalendárium. = Delta 5. 1971. aug. 8. sz. p. 3. A Föld, a Hold és a meteoritok nagyjából 4,6 milliárd éves korúak. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Az égbolt színpompája. = Delta 5. 1971. aug. 8. sz. pp. 14-16. Fénytöréses jelenségek a légkörben. [KSZ.]

Ny. G.: A tektitek titkai. Kátyúban a kutatói képzelet. = Delta 5. 1971. aug. 8. sz. pp. 30-33. R. A. Lyttleton elmélete. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Üstökös-katasztrófák a Föld múltjában? = Delta 5. 1971. szept. 9. sz. p. 5. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Csillagrengés. Trilliószor keményebb kéreg az acélnál. = Delta 5. 1971. szept. 9. sz. pp. 20-21. A neutroncsillagok. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A világító felhők rejtélye. = Delta 5. 1971. okt. 10. sz. p. 5. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Szupernova-maradványok. Csillagok tündöklése és bukása. = Delta 5. 1971. okt. 10. sz. pp. 13-15. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A holdgeológia meglepetései. Miről mesél az anortozit? = Delta 5. 1971. nov. 11. sz. pp. 17-20. [KSZ.]

Készülődés a Jupiter kikémlelésére. = Delta 5. 1971. dec. 12. sz. p. 5. Építik a Pioneer szondákat. [KSZ.]

ECHTER Tibor: A Föld a láthatáron. Űrkutatás a hetvenes években. = Delta 5. 1971. dec. 12. sz. pp. 12-15. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Mágneses viharok a Napon. Napfoltok, naplángok, napkitörések. = Delta 5. 1971. dec. 12. sz. pp. 16-18. [KSZ.]

XÁNTUS János: Az égboltozat törvényhozója. = Dolgozó Nő 28. 1971. dec. 12. sz. pp. 33. "December 27-én emlékezünk az egyetemes tudomány egyik kimagasló alakja, Johannes Kepler, "minden idők talán legnagyobb csillagásza" születésének 400. fordulójára. ..." Fejezetcímek: Komor világban "égi" fénysugár.; A Világrejtély Írója.; Rudolf császár csillagásza.; Bolygók égi útja.; Harmonices mundi. [HAI.]

Az ég forradalmi "törvényhozója". = Dolgozók Lapja 26. 1971. dec. 28. 305. sz. p. 6. "Az UNESCO javaslatára az egész művelt világ megemlékezik Johannes Kepler, minden idők egyik legnagyobb elméleti csillagásza, ahogy az asztronómia néhány történetírója nevezi, az ég forradalmi "törvényhozója" születésének négyszázadik évfordulójáról. Kepler 1571. december 27-én született a würtembergi Well városában. ..." [HAI.]

VÁRKONYI Nándor: Csillagtudomány. Az ókori tudomány rejtélyei. = Dunántúli Napló 28. 1971. jún. 24. 147. sz. p. 6. "Az összes tudomány közt a csillagászat dolgozik a legpontosabb tényezőkkel, adatokkal. A csillagok járása emberi mérték szerint "öröktől fogva" változatlan, s az is marad, mozgásuk tehát mind visszamenően a múltba, mind előremenően a jövőbe percnyi pontossággal kiszámítható. Másfelől megszabja a földi élet feltételeit. A Nap, a Hold, a bolygók és Föld kölcsönös funkciója s az egész rendszer haladása az Állatkörön alakítja ki az éghajlatok övezeteit, a légkör és a tengerek áramlásait, az évszakok váltakozását s általuk a növények és állatok szaporodását, elhalását, a vetés, sarjadás és aratás ritmusait.
Tőlük függ tehát az ember sorsa, élete-halála is; kénytelen alkalmazkodni hozzájuk, evégből megfigyelni mozgásuk szabályait, meg-megújuló körforgásaik rendjét. Így lett a csillagismeret az emberiség legrégibb tudományainak egyike, azaz a tudás akkori gyakorlata szerint egyben vallása is. ..." Fejezetcímek: A káldeus és egyiptomi naptár.; Az indus és a maya naptár. [HAI.]

VÁRKONYI Nándor: A maya csillagászat. Az ókori tudomány rejtélyei. = Dunántúli Napló 28. 1971. júl. 8. 159. sz. p. 6. "A mayák az ókor, sőt a prehisztória legnagyobb csillagtudósai voltak. Időszámításaik több régi, csillagászati módszerekkel pontosan rögzített dátuma is van, melyek megállapítása kiállotta a tudományos kritika vizsgáját. E megállapítások újkeletűek és Hans Ludendorff, berlini egyetemi tanárnak, a potsdami obszervatórium igazgatójának nevéhez fűződnek. Ludendorff az 1940-es évek elején halt meg, 1920-tól több mint egy évtizeden át foglalkozott a maya emlékek csillagászati és naptári hieroglifáival, minthogy ezek a maya "írás" megfejtetlensége ellenére is érthetők. Ludendorff azt kívánta felderíteni, miért épp ezeket a dátumokat tartották a mayák megörökítésre méltónak, illetve olykor új időszámítások bevezetésére alkalmasnak, vagyis hogy milyen jelentős csillagászati eseményekkel, csillagkonjunkciókkal azonosíthatók. ..." [HAI.]

VÁRKONYI Nándor: Egyéb csillagdátumok. Az ókori tudomány rejtélyei. = Dunántúli Napló 28. 1971. júl. 15. 165. sz. p. 6. "A kínaiak szintén régi és kiváló csillagász nép, már igen korán elkezdték hagyományaik, megfigyeléseik és munkálkodásuk feljegyzését. Palugyay György, csillagászati írónk kiszámította, hogy az égszférát először ie. 17.200-ban osztották fel. Ezt folytatólag írja: "A szféra 214 csillagképbe való osztása volt az Ég első és második felosztása. Ezt követte egy harmadik, mely újabb 18 csoportból, és végül egy negyedik, mely további 46 csoportból állott. Az utóbbi az első után valószínűleg 6000 év múlva (azaz ie. 11.200-ban) következett be, mert olyan csillagképeket említ meg, melyeket sem azelőtt, sem későbben Közép-Kínában látni nem lehetett, majd csak egy platói év (világév: 25.920 eszt.) után ismét.
Ilyenek: a déli kereszt néhány csillaga, melyet tenger csúcsának neveztek (Hai-ahan), vagy a Doradus csillagképben levő Aranyhal (Chin-yu). Ez az elnevezés - íme - kínai eredetű. A negyedik szférafelosztás után nem hallunk semmit a kínai csillagászatról, majd csak az ie. 3-ik évezredben Hoang-ti nevével lép be a történelmi időkbe. ..." [HAI.]

VÁRKONYI Nándor: Mióta mozog? Az ókori tudomány rejtélyei. = Dunántúli Napló 28. 1971. júl. 22. 171. sz. p. 6. "A hagyomány szerint Galilei, midőn tanainak visszavonására kényszerítették, lábával a földre dobbantott, s így kiáltott: "És mégis mozog!" Nos, bizonyosra vehető, hogy ezt gondolta magában, de volt annyi esze, hogy ne mondja ki bírái előtt, nyomban fogadalma letétele után. Ám önkéntelenül fölvetődik a kérdés, csakugyan ő és Kopernikusz tanították-e először a Föld forgását és keringését a Nap körül, a többi bolygóval együtt? Más szóval, mióta tudják "az emberek", hogy mozog a Föld a talpuk alatt, mikor és kiknek volt sejtelmük vagy éppen tudomásuk a napközpontos világrendszerről? Közismert, hogy a csillagászatban az Ó- és középkoron át egészen Kopernikuszig és Keplerig a Ptolemaiosz-féle rendszer uralkodott, a Föld a világ mozdulatlan közepe, körülötte forog a hét bolygó, közéjük értve a Napot és a Holdat is. ..." [HAI.]

VÁRKONYI Nándor: Mióta mozog? Az ókori tudomány rejtélyei. = Dunántúli Napló 28. 1971. júl. 29. 177. sz. p. 6. "Arisztotelész írja: „A püthagoreusok állítják, hogy a Föld a mozgó testek egyike lévén, önmaga körül forogva okozza a nappalt és az éjszakát". Püthagoras azonban nemcsak a Föld forgását tanította, hanem a Nap körüli keringését is, mint titkos tant, beavatott tanítványainak, s ezért kellett Szicíliába menekülnie. A magasabb tudományokat ő is, mint oly sok görög bölcs és tudós, Egyiptomban és Káldeában (Babilóniában) sajátította el, ő maga Fönícia s a hagyomány szerint India titkos iskoláit is kijárta, és tudását átadta tanítványainak. Ezek közé tartozott Szirakuzai Hiketasz, akiről Ciceró írja: "Hiketasz tanította, hogy az Ég és a csillagok mozdulatlanok, csak a Föld forog egyedül, és gyorsan forogva tengelye körül, azt a látszatot kelti, mintha a Föld mozdulatlan lenne, és az Ég forogna".
Másik két tanítványáról, Pontoszi Hérakleidészről és Ekphantoszról írja Plutarkhosz (iu. I. sz.). Szerintük "a Föld mozog... Nyugatról Kelet felé forogva saját központja körül". A püthagoreusok közül Krotoni Philolaosz (ie. V. sz.) a Tüzet tette a világ közepére, mint Arisztotelész feljegyezte: "A díszhelyet, mondotta Philolaosz, a legnagyobb becsű dolognak kell elfoglalnia, a Tűz pedig becsesebb, mint a Föld, így tehát a Föld e Tűz körül kereng körben". Szamoszi Arisztarkhoszról (ie. III. sz.) írja Arkhimédész (ie. 250 körül): "Arisztarkhosz szerint a világ sokkal nagyobb, mint az imént mondottuk, mert ő fölveszi, hogy az összes csillag és a Nap szilárdan áll (mozdulatlanul), a Föld azonban a Nap középpont körül körben kering". Ezt Plutarkhosz megismétli: „Arisztarkhosz a Napot az állócsillagok közé sorolja, s ellenkezőleg, a Földet mozgatja a Nap pályakörében".
Sőt Plutarkhosz megemlíti egy levélben azt is, hogy Arisztarkhosz ellen vádat emeltek emiatt: "Csak aztán pert ne akassz a nyakamba, Kedvesem, mint egykor Kleanthész akarta, midőn felszólította Görögországot, hogy, helyezze vád alá Arisztarkhoszt vallásgyalázás miatt, mert eltolja a szent Világközépet, amennyiben az égi jelenségek helyes magyarázata végett a csillagokat szilárdan állónak mondotta, ellenben a Földről azt állította, hogy íves körben mozog és egyúttal tengelye körül forog". - Egyébként Kopernikusz, Kepler és Galilei még szintén azt hitték, hogy a Nap a világ közepe és mozdulatlanul áll.
A "káldeus" Szeleukosz (ie. II. sz.) - Plutarkhosz és Arisztarkhosz intő példái ellenére - átvette a heliocentrikus elméletet, sőt megtoldotta avval, hogy az árapályt a Hold futásának és a Föld forgó-kerengő mozgásának tulajdonította; evvel megint Keplert és Newtont előzte meg, igaz, hogy viszont őt is megelőzte Arisztotelész és Maszsziliai Pütheasz, a nagy utazó (ie. IV. sz.). Arisztotelész ezeken kívül a Föld gömbalakját is megállapította, mégpedig a Földnek a Holdra vetett árnyéka alapján (holdfogyatkozáskor). ..." [HAI.]

VÁRKONYI Nándor: Mióta mozog? Az ókori tudomány rejtélyei. = Dunántúli Napló 28. 1971. aug. 5. 183. sz. p. 6. "A kérdés, történelmi sorsát végül is a görögök döntötték el: a görög állam üldözte a püthagoreusokat, így örökült meg Klaudiosz Ptolemaiosz rendszere. De a tan lappangva tovább élt a középkorban, s érdekes, hogy a heliocentristákat még Kopernikusz idejében is püthagoreusoknak nevezték. A középkorban Albertus Magnus és tanítványa, Aquinói Tamás (XIII. sz.) hirdették a Föld gömb alakját és forgását, s a Nap mozdulatlanságát. Kolumbusz vállalkozását főként Albertus Magnus elméletére és számításaira alapította.
Sevillában ma is őrzik Albertus egy kéziratát Kolumbusz széljegyzeteivel; ebből s egyéb munkáiból úgy tudta, hogy a Föld nem korong, hanem golyó alakú, s oly kicsiny, hogy kedvező időben körülhajózható; hogy az óceán mindenütt egyforma, azaz járható; hogy az elérni kívánt India a Föld alsó felén fekszik, hogy az ellenlábasok létezése lehetséges, s végül, hogy az éghajlat az egész útvonal mentén elviselhető. Albertus számításai a Föld kerületéről csak lényegtelenül tértek el a múlt század adataitól. Kolumbusz bizonyosan használt más forrásműveket is, de Albertusnál találta meg mindazt, ami vállalkozásához a döntő lökést megadta. - Albertus után Nicolaus Oresme (1320-1382) tanította a heliocentrizmust, Nicolaus de Cues (1401-1464) pedig a Föld forgását. ..." [HAI.]

ÉRDI Bálint: Az űrhajózás égi mechanikai alapjai. 5. Az asztrodinamika feladatai. = Élet és Tudomány 26. 1971. jan. 1. 1. sz. pp. 13-17. Nem-gravitációs zavaró tényezők. Pályatervezés. A nagy perturbációk. A mesterséges holdak. Perturbálatlan mozgás. [VEJ.]

ÉRDI Bálint: Az űrhajózás égi mechanikai alapjai. 6. A mesterséges holdak perturbációi. = Élet és Tudomány 26. 1971. jan. 8. 2. sz. pp. 79-83. A légkör hatása. A Föld belső sűrűség-egyenetlenségeinek hatása. Bolygóközi űrrepülések. Túl a hatásgömbön. Az energia-probléma. [VEJ.]

Nincs porfelhő a Föld körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. jan. 8. 2. sz. p. 93. Mesterséges holdakon mikrometeor-becsapódást jelző speciális műszerekkel és mérésekkel cáfolták a korábbi hipotézist. A Pravda cikke nyomán. [VEJ.]

BUDINCSEVITS Andor: Az első radarvisszhangok a Holdról. Egy magyar tudományos kísérlet évfordulóján. = Élet és Tudomány 26. 1971. jan. 29. 5. sz. pp. 199-202. Bay Zoltán és munkatársai 1946-ban. Kozmikus eredetű zajok. A kísérlet elvi alapjai. Az antenna. Az energia-probléma. A coulometeres megoldás. [VEJ.]

Új könyvek. Hédervári Péter: A Hold - és meghódítása. = Élet és Tudomány 26. 1971. jan. 29. 5. sz. p. 224. Könyvismertetés. [VEJ.]

Nő a Föld elektromágneses szennyeződése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. jan. 29. 5. sz. p. 235. A jelenség nagymértékben zavarja az űrkutatással kapcsolatos kommunikációt, valamint a rádiócsillagászati megfigyeléseket. A Time cikke nyomán. [VEJ.]

Jégmeteorit. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. jan. 29. 5. sz. p. 236. Kijev közelében találták. Ammóniát, metánt, széndioxidot és egyéb gázokat tartalmazott, feltehetőleg egy üstökös maradéka volt. A Vecsernaja Moszkva cikke nyomán. [VEJ.]

Kombinált teleszkóp. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. jan. 29. 5. sz. p. 237. Az Egyesült Államokban készítették, napészlelések céljára. Egy tubusban ötféle műszer kapott helyet, a különböző jelenségek egyidejű megfigyelésére. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 26. 1971. febr. 12. 7. sz. p. 323. Használhatók a Mars holdjai űrhajóként? Válaszol Kulin György. [VEJ.]

Kilencven nap űrállomás-szimulátorban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. febr. 12. 7. sz. p. 328-329. Tartós űrutazás modellezése egyetemisták részvételével. A Medical Newsmagazine cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1970 december - 1971 január. = Élet és Tudomány 26. 1971. febr. 19. 8. sz. pp. 339-344. Működő állomás a Vénusz felszínén! Robotok együttműködése a Naprendszerben. Tengerről szállt fel az UHURU. Újra emberek a Holdon. [VEJ.]

SZANYI László: A televízióban láttuk. Az élet nyomai a meteoritekben? = Élet és Tudomány 26. 1971. márc. 5. 10. sz. pp. 468-469. A naprendszerből érkeznek. Növényi pollenek voltak. Szervetlenből formálódtak. [VEJ.]

Napfogyatkozás i. e. 1375-ben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. márc. 5. 10. sz. p. 476. Ékírásos agyagtábla szíriai ásatásokból: "Az újhold napját hiyar havában megbecstelenítés érte. A Nap eltűnt Rasaph jelenlétében." A Nature cikke nyomán. [VEJ.]

LÉPP Ildikó: A mesterséges holdak és a repülés. = Élet és Tudomány 26. 1971. márc. 12. 11. pp. 488-492. A Tirosok. A Nimbus-rendszer. A Kozmosz- és a Meteor-holdak. Képíró berendezés. Ötvenmillió négyzetkilométert "látunk". Nélkülözhetetlen. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Víz a Holdon és a Marson? = Élet és Tudomány 26. 1971. márc. 12. 11. sz. pp. 512-515. Miről vallanak a kráterek? Jégövezet az égitest belsejében? A "korong Hold". Alaktalan, üvegszerű jég. M. Ginzburg és V. Sz. Troickij cikkeinek felhasználásával. [VEJ.]

CSATÓ István: Kozmikus hajtóvadászat gravitációs hullámokra. = Élet és Tudomány 26. 1971. márc. 26. 13. sz. pp. 596-598. A Joseph Weber amerikai fizikus által kimutatott jelekről. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Tíz év a világűrben. = Élet és Tudomány 26. 1971. ápr. 9. 15. sz. pp. 675-679., címoldal. Súlytalanság, sugárbetegség. Építkezés a világűrben. Út a Holdra. A közeli és a távolabbi célok. [VEJ.]

OSZTROUMOV, G.: Miért van kereke a Lunohodnak? = Élet és Tudomány 26. 1971. ápr. 9. 15. sz. pp. 680-681. Riport abból az üzemből, ahol a holdjáró készül. [VEJ.]

KULIN György: A csillagászat és az űrkutatás. = Élet és Tudomány 26. 1971. ápr. 9. 15. sz. pp. 686-689. Távol a Földtől - közel az emberhez. Az anyag jobb megismerése. A Hold kutatása. A bolygók vizsgálata. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1971. február - március. = Élet és Tudomány 26. 1971. ápr. 16. 16. sz. pp. 746-750. Kéthónapos körséta a Holdon. Kínai, japán és amerikai hold. Egy mesterséges bolygó nem akar meghalni. [VEJ.]

Az élet előfutárjai a világűrben? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. ápr. 16. 16. sz. p. 762. Meteoritokban aminosavakat, szénhidrogént találtak, rádiócsillagászati módszerekkel ammóniából, alkoholból és formaldehidből álló felhőket, valamint hangyasavat azonosítottak a csillagközi térben. A Newsweek cike nyomán. [VEJ.]

Új adatok a Merkurról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. ápr. 16. 16. sz. p. 764. Hőmérséklete a napos ill. árnyékos oldalon, tengelyforgási ideje, anyagsűrűsége. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Az Ikarosz "dédapja". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. ápr. 16. 16. sz. p. 764. Kisbolygó-becsapódás Szibériában, mintegy tízezer évvel ezelőtt. A Trud írása nyomán. [VEJ.]

SZABÓ Elek - CSAJKA Mária: Amiről beszélnek. A holdkőzet vizsgálata a KFKI-ban. = Élet és Tudomány 26. 1971. ápr. 23. 17. sz. pp. 786-788. A Luna-16 által hozott holdminta vizsgálata. [VEJ.]

NAGY István György: Rakéta-repülőgépóriások. = Élet és Tudomány 26. 1971. ápr. 30. 18. sz. pp. 819-823. Űringázók, űrhordozók. Miért van szükség rájuk? "Fiahordó" óriásrakéta, űrsikló. [VEJ.]

Szélcsatorna űrjárművekhez. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. ápr. 30. 18. sz. p. 856. Visszatérő űrjárművek légkörbe-merülését szimuláló berendezés. Az Urania cikke nyomán. [VEJ.]

Űr-mentőcsónak, a Moose. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. máj. 7. 19. sz. p. 903. A NASA megbízásából a General Electrics fejlesztette ki. Műanyagból készül, felfújható. [VEJ.]

Csillagászati Évkönyv 1971. Új könyvek. = Élet és Tudomány 26. 1971. máj. 7. 19. sz. p. 911. Könyvismertetés. [VEJ.]

ÖVEGES József: A Coriolis-erő és a mindennapi élet. = Élet és Tudomány 26. 1971. máj. 21. 21. sz. pp. 973-976. A Föld tengelyforgása és a testek tehetetlensége következtében egy erő kezd hatni a mozgás irányára merőlegesen. Űrkutatási, űrhajózási vonatkozásai nem hagyhatók figyelmen kívül. [VEJ.]

Életmentés mesterséges holddal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. máj. 21. 21. sz. p. 1002. A mesterséges holdak lehetséges funkcióinak újabb kiterjesztése. Információ-továbbítás két szinkron-műhold segítségével a Föld két távoli pontja között. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

12 milliárd fényévet hidal át. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. máj. 21. 21. sz. p. 1003. A Max Planck Intézet rádióteleszkópja. A DaD híre nyomán. [VEJ.]

A Hold és a Föld egyidősek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. máj. 21. 21. sz. p. 1003. Holdkőzetek vizsgálata és földi kőzetekkel történt összehasonlítása alapján immár bizonyosság; mintegy 4,5 milliárd évre tehető a koruk. Az APN híre nyomán. [VEJ.]

FERENCZ Csaba: Hírközlő mesterséges holdak. = Élet és Tudomány 26. 1971. máj. 28. 22. sz. pp. 1024-1028. Geostacionárius holdak és földi híradástechnikai közvetítő csomópontok rendszere, mely az egész glóbuszt behálózza. [VEJ.]

A kilencedik "rádió-molekula". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. máj. 28. 22. sz. pp. 1050-1051. A Sagittarius A és B2 közeléből metilalkohol jelenlétére utaló rádiójeleket fogtak. A Nature és a Physical Sciences írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmo- vagy asztro-? Nyelv és élet. = Élet és Tudomány 26. 1971. máj. 28. 22. sz. p. 1054. Csillagászati és űrhajózási szakkifejezések elemzése. [VEJ.]

AUJESZKY László: Ritka légköri jelenségek. = Élet és Tudomány 26. 1971. jún. 4. 23. sz. pp. 1067-1071. A titokzatos zöld sugár. A gyöngysorvillám. Szent Elmo tüze. A havazásos zivatar. Az állatövi fény. Az éjszakai jégeső. A színes eső és havazás. Ritka és mindennapos jelenségek. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1971 április - május. = Élet és Tudomány 26. 1971. jún. 11. 24. sz. pp. 1114-1117. Összekapcsolás a világűrben. Milyen eredményekkel járt az Apollo-14 útja? A szovjet holdkocsi még működik! Újra úton a Mars felé. [VEJ.]

Feltűnően "sűrű" a Plutó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. jún. 18. 25. sz. p. 1196. A Neptunusz pályájának zavaraiból számították ki. A Hobby írása nyomán. [VEJ.]

A Jupiter sugárzásának titka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. jún. 18. 25. sz. p. 1196. Négyszer annyi energiát sugároz ki az űrbe, mint amennyit a Naptól kap. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

Hogyan fejlődnek a "vörös óriások"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. jún. 18. 25. sz. p. 1197. A kutatók figyelme az e csillagokban található technécium felé fordult. A Nature és a Physical Sciences írása nyomán. [VEJ.]

"Szaturnusz-fölkelte" a Hold horizontján. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. jún. 18. 25. sz. p. 1197. Fényképfelvétel-sorozat, mely egy Szaturnusz-fedés alkalmával készült az új-mexikói Állami Egyetemi Csillagvizsgáló teleszkópjával. Az Umschau cikke alapján. [VEJ.]

Kozmikus légszennyezésmérő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. jún. 25. 26. sz. p. 1236. A Mars-bolygó talajának és légkörének vizsgálatára szolgál majd. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

SZIMÁN Oszkár: Tudomány vagy fantasztikum? Lakhatóvá tehetjük a Vénuszt? = Élet és Tudomány 26. 1971. júl. 2. 27. sz. pp. 1268-1269. Kékalgák az űrhajóban. Ezer év alatt . . . [VEJ.]

II. Katalin cárnő vásárolta meg Kepler kéziratait. = Élet és Tudomány 26. 1971. júl. 9. 28. sz. p. 1340. 1769-ben vásárolta meg a cárnő. 1839-ben a pulkovói csillagvizsgáló könyvtárának adományozták. 1937-ben a Szovjet Tudományos Akadémia tulajdonába került. [VEJ.]

Az űrhajósok látták a kozmikus sugárzást? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. júl. 23. 30. sz. p. 1432. Az Apollo űrhajósai csukott szemmel is észleltek bizonyos fényfelvillanásokat. A Cserenkov-effektus. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

A magaslégkör "szuperrotációja". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. júl. 23. 30. sz. p. 1436. Mesterséges holdak pályamódosulásaiból következtetik: a magaslégkör gyorsabban forog a Földnél. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1971 június - július. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 6. 32. sz. pp. 1508-1514. Munka az első űrállomáson. Szovjet-amerikai űr-együttműködés. A Mars várja a látogatókat. Autótúra a Holdon. [VEJ.]

A hulladék - mint rakéta-tüzelőanyag? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 6. 32. sz. pp. 1528-1529. A hosszantartó űrutazásoknál felgyülemlő hulladék egyik lehetséges hasznosítása. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Az üstökös magja fagyott gáz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 6. 32. sz. p. 1533. Az OAO-2 és az OGO-5 mesterséges holdak ultraibolya fényben végzett mérései bizonyítják. A Hobby cikke alapján. [VEJ.]

SCHALK Gyula: Az infravörös égbolt. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 20. 34. sz. pp. 1614-1618. A "láthatatlan" fényesség. Galaxisunk "hiányzó" fele - hol lehet? "Hideg" csillagok. A látszat csalhat. [VEJ.]

Mennyivel nő a Föld tömege? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 20. 34. sz. p. 1628. A világűrből a Földre hulló meteor és kozmikus por mennyisége. A Geohimija cikke nyomán. [VEJ.]

A vörös jupiterfolt - szilárd hidrogén? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 20. 34. sz. p. 1629. Színképvizsgálati eredményekből feltételezik. Az Umschau írása nyomán. [VEJ.]

Gammasugarak a Tejúton túlról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 20. 34. sz. p. 1629. A Kozmosz-251 és -265 segítségével találtak rá. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

SCHALK Gyula: Az ibolyán túli égbolt. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 27. 35. sz. pp. 1635-1639. Fotoszféra, kromoszféra, napkorona. A napatmoszféra térbeli képe. Csillagok bölcsőjébe pillantunk. A táguló világegyetem. [VEJ.]

Szomszédos tejútrendszerek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 27. 35. sz. p. 1676. A Maffei 1 és 2, mintegy 3 millió fényév távolságra. Az Astrophysical Journal cikke alapján. [VEJ.]

Honnan meríti energiáját a Nap koronája? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 27. 35. sz. p. 1676. Az energiaforrás a neutronok szétbomlásában keresendő. A Nature írása nyomán. [VEJ.]

Ködképződés a Mars felszínén? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 27. 35. sz. p. 1676. A finom regolitszemcsék felületéről a nappali erős hő hatására felszabadulnak az éjszaka ráfagyott gázok, gőzök, ködszerű jelenségeket előidézve. A Natura cikke alapján. [VEJ.]

Épül a világ legnagyobb teleszkópja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 27. 35. sz. pp. 1676-1677. A Karacsaj-Cserkessz területen, 2070 méter magasban készül. Tükrének átmérője 6 méter. A Tyehnyika-Mologyozsi írása alapján. [VEJ.]

Rádiócsillagászat Indiában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. aug. 27. 35. sz. p. 1677. 24 parabolikus keretből álló rendszer. Segítségével eddig 150 rádiócsillag helyét határozták meg. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

PÉCSI Tibor: Az Apollo-űrutazások orvosi szemmel. = Élet és Tudomány 26. 1971. szept. 3. 36. sz. pp. 1711-1715. Hideg volt a kabin. Légi betegség. 10 millirad naponta. Az űrrepülés fogyaszt. Tiszta oxigén - vörösvértest-méreg. 12+8+4 óra. A karantén. [VEJ.]

A meteoritok higanytartalmának eredete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. szept. 10. 37. sz. p. 1773. A kozmikus sugárzás hatására végbemenő magreakciók terméke. A Nyegyelja cikke alapján. [VEJ.]

KULIN György: Az évszakok csillagos ege. 1. Az őszi égbolt. = Élet és Tudomány 26. 1971. szept. 17. 38. sz. pp. 1792-1796. Az állatövi csillagképek. Búcsúzunk a Nyári Háromszögtől. [VEJ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Százéves az ógyallai csillagvizsgáló. = Élet és Tudomány 26. 1971. szept. 24. 39. sz. pp. 1827-1831. Csillagászati munkásságáról. A kezdet. A hazai tudományért. A két háború között. Új utakon. [PIR.]

Ellenirányban forog a Vénusz felhőburka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. szept. 24. 39. sz. p. 1869. A jelenség magyarázata még várat magára. A Nature cikke nyomán. [VEJ.]

Mi van az űrhajóson? A tudomány világa. Élet és Tudomány 26. 1971. okt. 1. 40. sz. p. 1913. A Holdra lépett űrhajósok szkafander-alatti ruhájának részletes leírása. A Tomorrow’s World cikke alapján. [VEJ.]

RÓKA Gedeon: Ősuniverzum? A Világegyetem mozgatórugói: a robbanások. = Élet és Tudomány 26. 1971. okt. 8. 41. sz. pp. 1923-1927. Galaxismagok, kvazárok, flercsillagok. A Nagy Ősrobbanás. A természet legnagyobb energiaforrásai. A presztelláris anyag nyomában? Fizika és csillagászat találkozása. [VEJ.]

Holdat járt baktériumok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. okt. 8. 41. sz. p. 1964. Egy korábban a Holdra juttatott kamerában, melyet az Apollo-12 legénysége visszahozott a Földre, olyan életképes baktériumot találtak, ami elkerülte az eredeti földi sterilizálást, és túlélte a három évig tartó holdi viszontagságokat. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1971 augusztus - szeptember. = Élet és Tudomány 26. 1971. okt. 15. 42. sz. pp. 1984-1989., címoldal. "Azt hiszem megtaláltuk, amiért jöttünk!" Szelek és viharok vizsgálata mesterséges holdakról. Új szovjet űrkísérletek. Látogatás egy szovjet megfigyelőállomáson. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 26. 1971. okt. 22. 43. sz. p. 2062. Miért ritka az északifény? Aujeszky László válaszol: "Budapesten legutóbb 1938. január 25-én este volt olyan feltűnő északifény-jelenség, amely a lakosság nagy részének érdeklődését lekötötte. Azóta néhány alkalommal előfordultak ugyan gyenge északifények, de ezek annyira halványak voltak, hogy a kivilágított utcák járókelői észre sem vehették. Egy egész nemzedék nőtt fel tehát az országban, amelynek tagjai még sohasem gyönyörködhettek az északifény pompás látványában." [VEJ.]

Napfogyatkozás 1973-ban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. okt. 29. 44. sz. p. 2109. Különlegességét jelenti, hogy teljessége valamivel több lesz, mint 7 perc. Mali, Mauritánia és Niger területéről lesz látható. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

KLOPFER Ervin: A Rifma a Holdon. = Élet és Tudomány 26. 1971. nov. 5. 45. sz. pp. 2115-2119. Röntgenspektrométer, a Lunahod-1-re szerelve. [VEJ.]

Napteleszkóp higanycsepp hátán. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. nov. 5. 45. sz. p. 2155. Új-Mexikóban épült. Földalatti aknában helyezkedik el, rázkódásmentességét egy 11 tonna tömegű higany-"csepp" biztosítja. Az Information Press Service híre alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: A Mars a célba vett bolygó. = Élet és Tudomány 26. 1971. nov. 12. 46. sz. pp. 2163-2168. Kráterekkel borított felszín és tiszta széndioxid légkör. Legújabb technikai lehetőségeink birtokában gyökeresen átértékelhetjük a Marsra vonatkozó ismereteinket. [VEJ.]

A Naprendszer széle felé. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. nov. 12. 46. sz. p. 2204. Az Uranus felszínének fényességből számított hőmérsékletét rádióhullám-mérésekkel bizonyították. Az Asztronomicseszkij Vesztnyik cikke alapján. [VEJ.]

CSATÓ István: Az űrállomások távlatai. = Élet és Tudomány 26. 1971. nov. 19. 47. sz. pp. 2221-2224. Vákuum - minden mennyiségben. Tiszta ablak a kozmoszra. Kozmikus meteorológia. Új technikai ágazat. Edzőtábor és kikötő. [VEJ.]

Gejzírkitörés a Holdon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. nov. 19. 47. sz. p. 2252. A Holdon elhelyezett szeizmométer és egy iondetektor egyidejű jelzései és mérései alapján alapos okkal feltételezhető a jelenség. A Time írása alapján. [VEJ.]

Az "Éole"-kísérlet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. nov. 19. 47. sz. p. 2252. 500 léggömöt bocsátottak fel 12 000 m magasságba, majd ezek mozgását követte a Földtől 900 km-re keringő mesterséges hold. A Nouvelles de France írása nyomán. [VEJ.]

SZIMÁN Oszkár: A távcső őskora. = Élet és Tudomány 26. 1971. nov. 26. 48. sz. pp. 2259-2262. Korai próbálkozások 1500-as évek elején. Holland szabadalmi kérések 1604-1608-ig. 1609-től: Galilei, Marius, Kepler, Fabricius, Scheiner, Wiesel. [VEJ.]

KULIN György: Szerves molekulák a kozmoszban. = Élet és Tudomány 26. 1971. dec. 10. 50. sz. pp. 2363-2365. Húsznál már több. Talány a meteoritokban. Az agyagbánya és a palota. Korábban, mint gondoltuk. [VEJ.]

Mi hat a Föld forgására? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 26. 1971. dec. 10. 50. sz. p. 2394. Az ár-apály fékezi, a napszél valószínűleg gyorsítja. Ez utóbbit mesterséges holdak esetében bizonyították. A Presse der Sowjetunion cikke alapján. [VEJ.]

CSATÓ István: Az űrvontató vezérlőrendszere. = Élet és Tudomány 26. 1971. dec. 17. 51. sz. A tehetetlenségi referenciarendszer. A naptájoló és a csillagkereső. A számítógép - elfér egy aktatáskában. [VEJ.]

KULIN György: Az évszakok csillagos ege. 2. A téli égbolt. = Élet és Tudomány 26. 1971. dec. 17. 51. sz. pp. 2428-2431., címoldal. Az Orion és környéke. A Bika és az Ikrek. [VEJ.]

BALÁZS Judit: Johannes Kepler. Négyszáz éve született a bolygómozgás törvényeinek felfedezője. = Élet és Tudomány 26. 1971. dec. 24. 52. sz. pp. 2451-2454. Asztrológia. Új csillagászat. A Kepler-távcső. "A világ harmóniája". [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1971 október - november. = Élet és Tudomány 26. 1971. dec. 24. 52. sz. pp. 2477-2481. A Mars harmadik és negyedik holdja. Környezetvédelem - mesterséges holdakkal. Véget ért a Szaljut- és a Lunahod-program. Léggömbök és tömeges "öngyilkosság". [VEJ.]

MANN Lajos: Kepler és Galilei. Néhány részlet a két tudós levelezéséből. = Élet és Tudomány 26. 1971. dec. 31. 53. sz. pp. 2513-2517. 1597 és 1610 közötti levelek részletei. Négy égitest felfedezése - fordulat. Közös ügy. [VEJ.]

BARTHA Lajos: Holnap: részleges napfogyatkozás. Puszta szemmel nézni tilos! = Esti Hírlap 16. 1971. febr. 24. p. 4. [SRG.]

BENKŐ Judit Cs.: Délben dörrent a napóra ágyúja. Mindent lát az egri csodaszem. Nem varázslat. - Periszkóp. Különlegességek a csillagdában. = Esti Hírlap 16. 1971. ápr. 26. 97. sz. p. 4. Beszélgetés Zétényi Endrével az egri csillagda vezetőjével. [SRG.]

Keplerre emlékeznek. = Észak-Magyarország 27. 1971. dec. 24. 303. sz. p. 12. A sajószentpéteri Petőfi Sándor Művelődési Központban december 27-én Keplerre emlékeznek. Az este hat órakor kezdődő előadáson Szabó Gyula, a miskolci Uránia Csillagvizsgáló igazgatója emlékezik meg a 400 éve született tudós csillagász munkásságáról." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Évforduló. = Észak-Magyarország 27. 1971. dec. 25. 304. sz. p. 12. Négyszáz évvel ezelőtt, 1571. december 27-én született Johannes Kepler német csillagász, a bolygók mozgástörvényeinek felfedezője. A korszakalkotó jelentőségű csillagász és matematikus fiatalkori tanulmányai idején, Kopernikusz híve lett. Csakhamar Grazban kapott egyetemi katedrát, azonban nézetei miatt, az ellenreformáció előretörése után kénytelen volt Grazot elhagyni. 1601-től Prágában tevékenykedett, s néhány év múltán őt nevezték ki II. Rudolf császár udvari csillagászának és matematikusának. A császár halála után Kepler Linzben lett egyetemi tanár." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KONOVALOV, B.: Venus 7. a Venuson. = Fáklya 15. 1971. jan. 1. 1. sz. p. 2. [ZSE.]

PUSZTILNYIK, V.: Tartui csillagászok. = Fáklya 15. 1971. ápr. 18. 8. sz. pp. 22-23. A szerző neve helyesen: Izold Pusztilnyik. [ZSE.]

KOMAROV, Viktor: Tükrök a Marson. = Fáklya 15. 1971. szept. 12. 17. sz. p. 10. [ZSE.]

NYIKOLAJEV, Sz.: Világűr és paletta. = Fáklya 15. 1971. dec. 5. 23. sz. pp. 16-17. Alekszej Leonov festményei. [ZSE.]

KONOVALOV, Borisz: A Mars-3 teljesítette feladatát. = Fáklya 15. 1971. dec. 19. 24. sz. pp. 11-13. [ZSE.]

KÁROLYHÁZY Frigyes: A kozmológia általános relativitáselméleti alapjai. = Fizikai Szemle 21. 1971. jan. 1. sz. pp. 12-16. [PIR.]

KISDI Dávid: Neutroncsillagok. = Fizikai Szemle 21. 1971. jan. 1. sz. pp. 17-20. [PIR.]

LOVAS Miklós: Magyarok a Holdon. = Fizikai Szemle 21. 1971. jan. 1. sz. pp. 20-21. [PIR.]

BIKOV, V. L.: Hírközlés a távközlési hold segítségével. = Fizikai Szemle 21. 1971. jan. 1. sz. pp. 22-28. [PIR.]

CSONTOS Gyula - DOBOZI Miklós: Piszkéstetőn épül az új 10 m átmérőjű észlelőkupola. = Fizikai Szemle 21. 1971. márc. 3. sz. pp. 93-95. Az építésztervező neve helyesen: Csontos Csaba. [PIR.]

ALFVÉN, Hannes: Plazmafizika, űrkutatás és a Naprendszer keletkezése. = Fizikai Szemle 21. 1971. jún. 6. sz. pp. 172-176. [PIR.]

EINSTEIN, A. [Albert]: Johannes Kepler. = Fizikai Szemle 21. 1971. júl. 7. sz. pp. 203-205. Forg.: Kunfalvi Rezső. [PIR.]

GYÖRGYI Géza: A Kepler-mozgás és a gravitációs törvény. = Fizikai Szemle 21. 1971. júl. 7. sz. pp. 205-209. [PIR.]

BARTA György: A mesterséges holdak mérései és a Föld belső szerkezete. = Fizikai Szemle 21. 1971. aug. 8. sz. pp. 231-234. [PIR.]

ILLÉS Erzsébet: A magaslégkör geomágneses viharok idején. = Fizikai Szemle 21. 1971. aug. 8. sz. pp. 234-237. [PIR.]

SZEMERÉDY Pál: A földkörüli térség szerkezete. = Fizikai Szemle 21. 1971. aug. 8. sz. pp. 237-241. [PIR.]

SOMOGYI Antal: A bolygóközi tér kutatása a kozmikus sugárzás segítségével. = Fizikai Szemle 21. 1971. aug. 8. sz. pp. 241-244. [PIR.]

ABONYI Iván: A szoláris plazma vizsgálata mesterséges égitestekkel. = Fizikai Szemle 21. 1971. aug. 8. sz. pp. 244-245. [PIR.]

ROGYIONOV, B. NY.: Topográfiai felmérés a Lunohod-1 útvonalán. = Fizikai Szemle 21. 1971. aug. 8. sz. pp. 245-247. [PIR.]

ALMÁR Iván: A Hold, a bolygók és a csillagok vizsgálata az űrkutatás eszközeivel. = Fizikai Szemle 21. 1971. aug. 8. sz. pp. 248-251. [PIR.]

ILL Márton: Magaslégköri szelekről. = Fizikai Szemle 21. 1971. szept-okt. 9-10. sz. pp. 257-263. [PIR.]

TÄNCZER Tibor: A Meteor műholdrendszer felhasználása az időjárás kutatásában. = Fizikai Szemle 21. 1971. szept-okt. 9-10. sz. pp. 263-266. [PIR.]

ROGYIONOV, B. Ny.: Új adatok a Hold alakjáról és felszínéről a "ZOND-6"-tól kapott fényképek feldolgozási eredményei alapján. = Fizikai Szemle 21. 1971. szept-okt. 9-10. sz. pp. 267-274. [PIR.]

JOÓ István: A mesterséges holdak alkalmazása a gyakorlati geodéziában. = Fizikai Szemle 21. 1971. szept-okt. 9-10. sz. pp. 274-281. [PIR.]

ÉRDI-KRAUSZ György: A Föld természeti kincseinek feltárása és térképek készítése mesterséges égitestek felvételei felhasználásával. = Fizikai Szemle 21. 1971. szept-okt. 9-10. sz. pp. 281-283. [PIR.]

KODOLÁNYI Gyula: Navigáció és forgalomirányítás műholdakkal a repülésben és a hajózásban. = Fizikai Szemle 21. 1971. szept-okt. 9-10. sz. pp. 284-286. [PIR.]

VILLÁNYI Ottó: Műholdas távközlési rendszerek hazai alkalmazási lehetőségei. = Fizikai Szemle 21. 1971. szept-okt. 9-10. sz. pp. 286-293. [PIR.]

PRIBELSZKY György: Műholdak távközlési alkalmazása. = Fizikai Szemle 21. 1971. szept-okt. 9-10. sz. pp. 293-300. [PIR.]

FERENCZ Csaba: Mérések a világűrben. = Fizikai Szemle 21. 1971. szept-okt. 9-10. sz. pp. 300-303. [PIR.]

ECHTER Tibor: Ember a világűrben. = Fizikai Szemle 21. 1971. szept-okt. 9-10. sz. pp. 303-306. [PIR.]

MANN Lajos: Kepler Magyarországon. = Fizikai Szemle 21. 1971. dec. 12. sz. pp. 372-374. [PIR.]

SCHALK Gyula: A dimenziók változása. = Forrás 1971. márc-ápr. 2. sz. pp. 55-63. [SRG.]

KUNSZABÓ Ferenc: Sugallat vagy akarat? Portré Ill Mártonról. = Forrás 1971. júl-aug. 4. sz. pp. 47-52. Életrajzi riport az 1930-ban Vaskúton született és Baján dolgozó csillagászról, a MTA Csillagvizsgáló Intézete Bajai Obszervatóriumának vezetőjéről. [KSZ.]

SCHALK Gyula: A dimenziók változása. = Forrás 1971. márc-ápr. 2. sz. pp. 55-63. [SRG.]

K. [KULIN György]: Amatőrcsillagászat Szlovákiában. = Föld és Ég 6. 1971. 1. sz. pp. 5-7., első belső borító. Kécskei Elemér: Pozsony (Bratislava).; Ógyalla (Hurbanobvo).; Sz. I. [SZEGHY Imre]: A presovi (eperjesi) Kerületi csillagda.; Amatőrcsillagászat Iglón.; Besztercebánya. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Célpont: ismét a Hold. = Föld és Ég 6. 1971. 1. sz. pp. 12-13. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: A Rák-köd (M 1) a Bikában. = Föld és Ég 6. 1971. 1. sz. pp. 18-20. [SRG.]

Az Uránusz és Neptunusz belső hőmérséklete. = Föld és Ég 6. 1971. 1. sz. p. 20. [SRG.]

Bolygórendszer alakul ki az epszilon Aurigae körül? = Föld és Ég 6. 1971. 1. sz. p. 20. [SRG.]

Egy változó periódusú kettőscsillagot tanulmányozott... = Föld és Ég 6. 1971. 1. sz. p. 20. [SRG.]

Törpe kettőscsillag-pár. = Föld és Ég 6. 1971. 1. sz. p. 20. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 6. 1971. 1. sz. pp. 26-30., hátsó belső borító. Távcsőépítők figyelmébe ajánljuk.; "Föld és Ég" Ankét 1970. november 10.; Vértes Ernő: Nagysikerű Csillagászati Hét Veszprémben 1970. október 8-13.; Szitter Béla: Győr.; Lendvai László: Távcsőavatás Nábrádon.; Marosvári Dezső: Alsózsolca.; Sári Gyula: Szőny.; Szurmai Egon: Borsodnádasd.; Rubint Károly: Békés.; Elter Tamás: Baja.; Cluj (Irimies Romulus.) [SRG.]

SCHALK Gyula: A Halak. = Föld és Ég 6. 1971. 1. sz. pp. 30-31. [SRG.]

A csillagos ég 1971 március-április hóban. = Föld és Ég 6. 1971. 1. sz. p. 32. [SRG.]

BALÁZS Béla: Kozmikus mázer. = Föld és Ég 6. 1971. 2. sz. pp. 37-39. [SRG.]

BARTHA Lajos: Van-e a csillagoknak a naptevékenységhez hasonló ciklusa.; A Jupiter Nagy Vörös Foltja és a naptevékenység. = Föld és Ég 6. 1971. 2. sz. p. 39. [SRG.]

BARTHA Lajos: Űrhajók és automaták. = Föld és Ég 6. 1971. 2. sz. pp. 44-46. [SRG.]

ALMÁR Iván: Eddig 48 rakéta indult a Hold felé. = Föld és Ég 6. 1971. 2. sz. p. 46. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Praesepe (M44) a Rákban. = Föld és Ég 6. 1971. 2. sz. pp. 50-51. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A szupernóvák gyakoriságát vizsgálta... = Föld és Ég 6. 1971. 2. sz. p. 51. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Nagy sebességű hidegáramlás a Tejútrendszer felől... = Föld és Ég 6. 1971. 2. sz. p. 51. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Túljutottunk a legerősebb naptevékenységen? = Föld és Ég 6. 1971. 2. sz. p. 52. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 6. 1971. 2. sz. pp. 55-57. [ifj. Bartha Lajos:] Magyar nevek a Holdon.; Szovjet-Angol-Amerikai űrkutatási egyezmény.; Elter Tamás: A Szaturnusz negyedik gyűrűje.; ifj. Bartha Lajos: Egy kiváló geofizikus halálára (Sydney Chapman 1970. június 16.).; ifj. Bartha Lajos: Hannes Alfvén Nobel-díja.; A kőmeteoritok nem a Holdról származnak.; Ismétlődő szupernóva-fellángolás.; Az üstököscsóvák lengésének kérdése.; Az újonnan felfedezett üstökösök statisztikája.; A Pioneer-6 napszonda eredményei.; A Nagy Magellán Felhő röntgensugárzását mérte.; A csillagszerű rádióforrások és a rádiógalaxisok rokonságát vizsgálta. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 6. 1971. 2. sz. pp. 57-64. Mozgalmunk fejlődése (Csillagászat Baráti Köre).; Kulin György: Hány távcső van az országban?; Meghalt Fehér István mátrafüredi amatőrcsillagász.; Komló - Varga Lajos.; Budapest - Kálmán István.; Pécsvárad - Cserös László.; Hajdúnánás - Ujvárosy Antal [1971-2004-ig Ujvárosy Antal formában használta nevét, ezen időszakban nevének ilyen alakban megjelent nyomtatása volt a helyes. 2005-től változtatta meg Újvárosy Antal alakra], Tóth Sándor, Szoboszlai Zoltán.; Edelény - Lőrincz Ernő.; Kemence - Mészáros Sándor.; Budapest - Harmati István.; Komárom - Oláh László.; Az égbolt fényképezése (Mátis András, Szabó Andrea.). [SRG.]

SCHALK Gyula: A Eridanus folyó. = Föld és Ég 6. 1971. 2. sz. pp. 62-63. [SRG.]

A csillagos ég 1971 május-június hónapokban. = Föld és Ég 6. 1971. 2. sz. p. 64. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Nevezetes napfogyatkozások. = Föld és Ég 6. 1971. 3. sz. pp. 70-71. [SRG.]

VASVÁRY Artúr: Látogatás a Delhi-i régi Csillagvizsgálóban. = Föld és Ég 6. 1971. 3. sz. pp. 75-76. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az Apollo-14 krónikája. = Föld és Ég 6. 1971. 3. sz. pp. 80-82. [SRG.]

-ibl- [BARTHA Lajos]: Az "Örvényköd" (M 51) a Vadászebek-ben. = Föld és Ég 6. 1971. 3. sz. pp. 86-87. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A február 25-i napfogyatkozás megfigyelése. = Föld és Ég 6. 1971. 3. sz. pp. 87-88. Budapesten. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 6. 1971. 3. sz. pp. 91-95. Budapest (Katovics Imre).; Holdfényképezés okuláron át. (Hölczl Róbert).; Miskolc (Szabó Gyula: Meghalt Apostol Ince.).; Rudolftelep (Pozsgai János).; Kazincbarcika (Tamás Gyula).; Sarkad (Domokos Tamás).; Százhalombatta (Voda Ferenc).; Szombathely (Péterfi Béla).; Veszprém (Vértes Ernő).; Székesfehérvár (Ladányi József, Losonczy Ferenc, Rab Attila).; Hajdúnánás (Tóth Lajos).; Cluj (Darvas Jenő).; Szentetornya (Üveges Sándor).; Schalk Gyula: A Vadászebek ( Canes Venatici).; -pta- [Ponori Thewrewk Aurél]: Napfogyatkozás a Holdon és a Földön. [SRG.]

A csillagos ég 1971 július-augusztus hónapokban. = Föld és Ég 6. 1971. 3. sz. p. 96. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Nemzeti és nemzetközi űrkutatási program. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. pp. 101-102. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Csillagrendszerek fejlődésének utánzása - számítógéppel. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. p. 102. [SRG.]

TELEKI György: A belgrádi csillagvizsgáló és a jugoszláv csillagászat. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. pp. 106-107. [SRG.]

Kozmikus jövevények? = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. p. 107. [SRG.]

K. [KULIN György]: A távcső sok titokzatosságot leleplezhet. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. p. 107. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: A Mars bolygó nagy földközelsége. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. pp. 110-111. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Új adatok a Merkúr bolygóról. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. p. 111. [SRG.]

NAGY Sándor: Pillantás az AAVSO beszámolójára. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. p. 111. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A Herkules gömbhalmaz (M 13). = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. pp. 112-113. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Két új extragalaxis a Tejútrendszer közelében. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. p. 113. [SRG.]

SCHALK Gyula: Barangolás az Állatöv mentén. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. pp. 117-118. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. pp. 118-119. [ifj. Bartha Lajos:] Nyomozás egy röntgen-csillag után.; Az Ősrobbanástól az Űrhajóig.; Kulin György: Egy csodálatos napfogyatkozás - avagy meddig terjedhet a költői szabadság?; Az "Omega" hadművelet. [SRG.]

Országjárás. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. pp. 123-126. Virág Pál: Ceglédbercel.; Tóth László: Dunaújváros.; Pusztai László: Esztergom.; Ágó Dániel: Gyöngyös.; Gyula (Lindeisz László, Papp László.).; Sajószentpéter (Di Giovanni Sándor, Nádler Gyula).; Tokár József: A csillagászat kulturális szerepe.; Nemcsik Pál: Borsodnádasd.; Kárpát József: Mosonmagyaróvár. [SRG.]

Az űrkutatás hősi halottjai. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. p. 127. [SRG.]

A csillagos ég 1971 szeptember-október hóban. = Föld és Ég 6. 1971. 4. sz. p. 128. [SRG.]

NAGY István György: Az űrkutatás újabb eseményei. = Föld és Ég 6. 1971. 5. sz. pp. 135-136. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Autóval a Holdon. = Föld és Ég 6. 1971. 5. sz. pp. 136-137. [SRG.]

Bolygónk hajdani űrkatasztrófája nyomában. = Föld és Ég 6. 1971. 5. sz. p. 137. [SRG.]

B. [BARTHA Lajos]: Az űrkutatás számai 1970-ben. = Föld és Ég 6. 1971. 5. sz. p. 142. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Kozmikus sugárzás a Holdon. = Föld és Ég 6. 1971. 5. sz. p. 142. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Csillagászati séta Prágában. Johannes Kepler és Brahe Tycho születésének ünnepére. = Föld és Ég 6. 1971. 5. sz. pp. 148-150. [SRG.]

A Hold-tengerek anyag jó hővezető. = Föld és Ég 6. 1971. 5. sz. p. 154. [SRG.]

Baráti köreink. Távcsőépítők figyelmébe. = Föld és Ég 6. 1971. 5. sz. pp. 155-159. Budapest (Szeiber Károly, Perjési Tamás), Csabaszabadi (Marik János), Kaposvár (Szentmártoni Béla [hosszabb idézet Szentmártoni Béla leveléből, amely az Albireo Amatőrcsillagász Klub 1971. jún. 1-i megalakulását és célkitűzéseit ismerteti], Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Horváth László, Hudi László), Kiskőrös (Károlyi Sándor), Szerencs (Klausz Zoltán), Veszprém (Német Tibor, Hortoványi Imre). [SRG.]

A csillagos ég 1971. november-december hóban. = Föld és Ég 6. 1971. 5. sz. p. 160. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Keletkeznek-e ma is csillagok? = Föld és Ég 6. 1971. 6. sz. pp. 167-168. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Az Egri Csillagvizsgáló délvonala. = Föld és Ég 6. 1971. 6. sz. pp. 173-174. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Újabban felfedezett csillagközi molekulák. = Föld és Ég 6. 1971. 6. sz. p. 174. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Holdjáróval a Hadley-rianásnál. = Föld és Ég 6. 1971. 6. sz. pp. 175-177. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Megmérték a Nap neutrinósugárzását. = Föld és Ég 6. 1971. 6. sz. p. 177. [SRG.]

A Nap is változó csillag volt? = Föld és Ég 6. 1971. 6. sz. p. 177. M. Keyes nyomán Nagy Sándor. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 6. 1971. 6. sz. pp. 181-182. Schalk Gyula: Romlik a légkör átlátszósága.; Sch. Gy. [Schalk Gyula]: Az üvegnél könnyebb tükröző felület hordozó.; Schalk [Gyula]: Újabb adatok a Mars átmérőjére és sugarára. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 6. 1971. 6. sz. pp. 183-189., 191., hátsó belső borító. R. G. [Róka Gedeon]: Csillagászati továbbképző tanfolyam Esztergomtáborban 1971. július 4-14.; Sajó Péter: A Mars fényképezése.; Sajó Péter: Változtatható frekvenciájú tápegység óragép motorok meghajtásához.; Zalavári Lajos: Tükrös teleobjektív.; Baja (Csernák Sándor, Kiss Csaba).; Budapest (Sebők Lajos).; Makó (K. Kiss Sándor).; Szeged (Ruttkay Gyula).; Nagyhegyes (Szabó Péter).; Szekszárd (Székely László).; i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: A Nagy Orion Köd (M 42 és 43).; Schalk Gyula: A Zsiráf (Camelopardalis). [SRG.]

A csillagos ég 1971 november-december hóban. = Föld és Ég 6. 1971. 6. sz. p. 192. [SRG.]

HEVESI Attila: Katona Mihály, a magyar földrajztudomány megteremtője. = Földrajzi Közlemények 19. 1971. 2-3. sz. pp. 225-229. "A’ Föld’ mathematica leírása a’ Világ’ alkotmányával együtt. Készítette a’ felsőbb oskolákbeli tanulók’ ’s alsóbb oskolákbeli tanítók’ és az e’ félékben gyönyörködök’ számára Katona Mihály. Rév-Komáromban. 1814." csillagászati könyv szerzője. Életének és munkásságának ismertetése. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Korunk csillagászati problémái. = Földrajztanítás 14. 1971. 2. sz. pp. 56-62. [KSZ.]

GADÓ Pál: A meudoni csillagvizsgáló napvizsgáló tornya. = Francia Műszaki Tájékoztató 3. 1971. 3. sz. pp. 59-63. [SRG.]

BENDEFY László: Mikovinyi emlékmű Pozsonyban. = Geodézia és Kartográfia 1971. 5. sz. p. 375. [KSZ.]

Az első holdjármű: a Lunohod-1. = Haditechnikai Szemle 5. 1971. jan-márc. 1. sz. pp. 28-31. [SRG.]

FLÓRIÁN Endre: A naptevékenység és hatása az ionoszféra közvetítette rádióforgalomra. = Haditechnikai Szemle 5. 1971. ápr-jún. 2. sz. pp. 41-46. [SRG.]

NAGY István György: A szovjet űrrepülés első évtizede. = Haditechnikai Szemle 5. 1971. ápr-jún. 2. sz. pp. 55-58. [SRG.]

N. I. Gy. [NAGY István György]: Kozmikus sebességek. = Haditechnikai Szemle 5. 1971. ápr-jún. 2. sz. pp. 66-67. [SRG.]

KÓNYA Albert: Magyarország és az Interkozmosz-program. = Haditechnikai Szemle 5. 1971. júl-szept. 3. sz. pp. 90-93. [SRG.]

NAGY István György: A Szojuz-Szaljut kísérletek. = Haditechnikai Szemle 5. 1971. júl-szept. 3. sz. pp. 107-109. [SRG.]

BOLDOG Balázs: Négyszáz éve született Kepler. = Hajdú-Bihari Napló 28. 1971. dec. 25. 304. sz. p. 4. "Az UNESCO javaslatára az egész művelt világ megemlékezik Johannes Kepler, minden idők egyik legnagyobb elméleti csillagásza, ahogy az asztronómia néhány történetírója nevezi, az ég forradalmi "törvényhozója" születésének 400. évfordulójáról. Kepler 1571. december 27-én született a württenbergi Weil városában. 1594-ben kitűnő naptárt állított össze a XIII. Gergely pápa által 1582-ben vezetett új időszámítás szerint. Protestáns hittestvérei ezt zokon vették, mert szerintük az evangélikus tanárnak nem illett elfogadnia azt, amit egy pápa talált ki. Azzal vádolták, hogy titokban katolikus, míg azok szemében viszont eretnek volt. ..." [HAI.]

GAUSER Károly: Úton a Mars felé. = Hazáért 26. 1971. jún. 9. 23. sz. p. 11. "1971. május 19-én, szerdán, Mars-2 néven újabb automatikus bolygóközi állomás indult a Föld legközelebbi külső szomszédja, a Mars bolygó titkainak felderítésére. A 4,5 tonna startsúlyú rakétaszonda - e sorok írásakor - már 2 millió kilométerre távolodott a Földtől. Célba érkezése 6 - 6 1/2 hónap múlva várható. ..." Fejezetcímek: Sima landolás a Marson.; A nagy Földközelség.; Ha beköszönt a marsbeli nyár.; Kutatások a Marson. [HAI.]

BÓNIS K.: A Vénusz légkörének szerkezete és összetétele. = Időjárás 75. 1971. jan-ápr. 1-2. sz. pp. 127-128. Ezzel a címmel tartott 1971. febr. 11-én Marosi Ernő előadást az Magyar Meteorológiai Társaságban. [KSZ.]

AUJESZKY László: B. G. Tejfelj: Atmoszfera planetü Jupiter. (A Jupiter bolygó légköre.) Moszkva, 1969., kiadó: Nauka, 184 oldal, 27 táblázat, 73 ábra. = Időjárás 75. 1971. máj-aug. 3-4. sz. p. 242. Könyvismertetés. [KSZ.]

PÉCZELY György: 100 évvel ezelőtt született Steiner Lajos. = Időjárás 75. 1971. máj-aug. 3-4. sz. pp. 247-248. [KSZ.]

(b.): Négyszáz éve született Kepler. = Kelet-Magyarország (Nyíregyháza) 28. 1971. dec. 28. 305. sz. p. 5. "Az UNESCO javaslatára az egész művelt világ megemlékezik Johannes Kepler, minden idők egyik legnagyobb elméleti csillagásza, ahogy az asztronómia néhány történetírója nevezi, az ég forradalmi "tövényhozója" születésének 400. évfordulójáról. [...] "A libát mindenki ismeri" írja, "ezért dicsérik sokan a pecsenyéjét. A fácánt ínyencek dicsérik csak, mert csupán ők ismerik. Tárgyam értéke annál nagyobb lesz, minél kevesebben dicsérik, feltéve, hogy ez utóbbiak hozzáértők. A nagy tömegek nem hozzáértők, ezért nem ugyanaz való nekik, mint a fejedelmeknek. A csillagászat sem nyújtja mindenkinek ugyanazt a szellemi táplálékot, hanem csak a nagyratörő szellemeknek, ami nem az én hibám, mert én azt kívánnám, hogy a tudomány legyen mindenkié." ..." [HAI.]

Testvérlapunk, a Dunántúli Napló írja: Természettudományi Stúdió épül Pécsett. = Kisalföld 27. 1971. júl. 16. 166. sz. p. 5. [SRG.]

-mi-: Az égi mechanika. = Kisalföld 27. 1971. szept. 26. 227. sz. p. 1. Ma délelőtt 10 órakor csillagászati hét kezdődik Győrött, a mezőgazdasági szakiskolában. Programjáról, jelentőségéről Patay Károly tanár, a TIT csillagászati szakosztályának titkára tart előadást, melyet Színes csillagvilág címmel filmvetítés, majd az iskola tanulóiból baráti kör szervezése követi. Távcsővel bemutatót tartanak holnap délután 6 órakor a nagyközönség részére a Dunakapu téri József Attila Művelődési Házban. Kedden délután 6 órai kezdettel Molnár Ottó vegyészmérnök tart eladást A csillagok világáról a Kazinczy Gimnázium természettudományi előadótermében. Ezt filmvetítés követi, amelynek címe: A rejtélyes bolygó.
Szerdán a Magyar Vagon- és Gépgyár szakköre várja az érdeklődőket A csillagászat és az emberek című előadásra, és a Szitter Béla szakkörvezető irányításával tartandó távcsöves bemutatóra. Csütörtökön Kárpáti József tart előadást Az égi mechanika címmel, pénteken Molnár Ottó beszél A csillagászati megfigyelés új módszereiről, az utolsó előadást Patay Károly tartja Az űrkutatás története és jelentősége címmel, utána Az ember diadala című tudományos filmet vetítik. [SRG.]

KULIN György: Miért adtam a fejem a sci-fi-re? = Könyvvilág 16. 1971. 10. sz. p. 10. [KSZ.]

KOPPÁNY György: A műholdak és a Föld külső légköre. = Légkör 16. 1971. 1. sz. pp. 9-11. [SRG.]

BARTHA Lajos ifj.: Különös fényjelenség az égen. = Légkör 16. 1971. 3. sz. p. 70. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: A műholdmeteorológia jövője. = Légkör 16. 1971. 4. sz. pp. 73-77. [SRG.]

Mélyég megfigyelések. Összeáll.: Szentmártoni Béla. = Lyra 2. 1971. 3. sz. pp. 2-6. Írógéppel sokszorosítva. A kiadványban észleléseikkel szereplő amatőrcsillagászok: Gombás Géza, Hudi László, Szentmártoni Béla. [HEV.]

Mélyég megfigyelések. Összeáll.: Szentmártoni Béla. = Lyra 2. 1971. 4. sz. pp. 2-12. Írógéppel sokszorosítva. A kiadványban észleléseikkel szereplő amatőrcsillagászok: Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Hudi László, Szentmártoni Béla. [HEV.]

Mélyég megfigyelések. Összeáll.: Szentmártoni Béla. = Lyra 2. 1971. 5. sz. pp. 2-7. Írógéppel sokszorosítva. A kiadványban észleléseikkel szereplő amatőrcsillagászok: Hevesi Zoltán, Hudi László, Horváth László, Szentmártoni Béla. [HEV.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mélyég objektum megfigyelések 6x30 kt-vel. (1966-1971). = Lyra 2. 1971. 5. sz. p. 8. Keresőtávcsővel látott 47 objektum rövid leírása. [HEV.]

A "Lyra" 1-5. sz.-ban szereplő megfigyelt objektumok. = Lyra 2. 1971. 5. sz. p. 9. [HEV.]

Mélyég megfigyelések. Összeáll.: Szentmártoni Béla. = Lyra 2. 1971. ápr-máj. 6. sz. pp. 2-12. Írógéppel sokszorosítva. A kiadványban észleléseikkel szereplő amatőrcsillagászok: Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Hudi László, Szentmártoni Béla. [HEV.]

Lyra 1-6. számokban közölt megfigyelések száma. = Lyra 2. 1971. ápr-máj. 6. sz. p. 13. [HEV.]

Mélyég megfigyelések. Összeáll.: Szentmártoni Béla. = Lyra 2. 1971. 7. sz. pp. 2-11. Írógéppel sokszorosítva. A kiadványban észleléseikkel szereplő amatőrcsillagászok: Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Horváth László, Hudi László, Szentmártoni Béla. [HEV.]

BARTA György: A mesterséges holdak mérései és a Föld belső szerkezete. = Magyar Geofizika 12. 1971. 4. sz. pp. 122-124. Az előadás elhangzott "A szovjet űrkutatás napjai" című ankéton. [KSZ.]

Visszatért az Apollo 14. Szerencsésen leszállt a Csendes-óceánra a három űrhajós. = Magyar Hírlap 4. 1971. febr. 10. p. 1., 5. [KSZ.]

Természettudományi stúdió a Mecsek déli lejtőjén. = Magyar Hírlap 4. 1971. aug. 8. p. 13. Pécsett. [SRG.]

ERDEI-KRAUSZ György: 1571 * Johannes Kepler * 1971. = Magyar Hírlap 4. 1971. dec. 25. 358. sz. p. 22. "Ez év december 27-én négyszáz éve, hogy megszületett az a tudós, akinek a neve az utóbbi másfél évtized alatt nagyon sokszor hangzott el a legkorszerűbb tudománnyal, az asztronautikával kapcsolatban. Johannes Kepler az általa megalkotott törvényekkel új korszak kezdetét jelentette a csillagászatban. ..." [HAI.]

BÉLLEY Pál: A tudós és a magyarok. = Magyar Hírlap 4. 1971. dec. 25. 358. sz. p. 22. "...Nem sokkal első házasságkötése után, 1598-ban a katolikus Ferdinánd főherceg vette át Stájerország fölött az uralmat. Luther híveinek el kellett hagyniuk Grazot. Kepler, aki akkoriban az etika és matematika professzora volt itt, Magyarországra menekült. Csupán bizonytalan és töredékes adataink vannak arról a négy hétről, amit magyar földön töltött. További kutatásra és megerősítésre vár az az állítás, amely szerint "valószínű, hogy Nádasdy Tamás és László vendégszeretetét élvezte vagy Pinkafőn, vagy Petáncon, Vas megyében". Egy másik, vonatkozó adat, levélből bukkan elénk. Írója: Rhumelius Konrád, címzettje: Szenczi Molnár Albert, Prágában, keltezése: 1604. október 23. "Örülök, hogy weili Kepler János császári matematikusnak hajlékát veszed igénybe. Üdvözöld nevemben a szeretett férfiút, kivel Tübingában, a doktorátusom ünnepélyes vendégségén baráti örök hűséget fogadtam." ..." [HAI.]

KELECSÉNYI Gábor: Az első sci-fi írója. = Magyar Hírlap 4. 1971. dec. 25. 358. sz. p. 22. "Kepler hatalmas munkássága, hányatott élete általában olyan bőséges anyaggal szolgál, hogy a Somnium című munkáját, mint afféle érdekességet legfeljebb csak éppen említeni szokták. Pedig ez a különös könyv, amelyen húsz évig dolgozott, de csak halála után, 1634-ben került sajtó alá, méltán figyelmet érdemel, mint az első science fiction. Akkoriban már divatosak voltak a fantasztikus-utópisztikus regények, Kepler azonban igyekezett a tudomány legújabb - részben éppen általa felfedezett - eredményeit beépíteni a történet fantasztikus elemei közé. Gondolatai még Jules Verne és H. G. Wells írásaiban is felfedezhetők. ..." [HAI.]

A Szojuz-11 hősi halált halt űrhajósait gyászolja az emberiség. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 1. 153. sz. pp. 1-2. [SRG.]

Ma kísérik utolsó utjukra a világűr meghódításának hősi halottait. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 2. 154. sz. p. 3. [SRG.]

Elbúcsúztatták Moszkvában a három hős űrhajóst. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 3. 155. sz. p. 3. [SRG.]

Amerikai űrlaboratóriumot bocsátottak fel. Szovjet-amerikai űrmisszió mellett foglalt állást a NASA új igazgatója. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 10. 161. sz. p. 5. [SRG.]

Kőzetvizsgálatokat végez a holdkocsi. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 10. 161. sz. p. 5. [SRG.]

Műszaki hiba okozta a Szojuz-11 űrhajósainak tragédiáját. A szovjet kormánybizottság közleménye. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 13. 163. sz. p. 3. [SRG.]

Műszaki ellenőrzés az Apollo-15-ön. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 14. 164. sz. p. 5. [SRG.]

Megkezdődött a visszaszámlálás. Hétfőn indul az Apollo-15. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 21. 170. sz. p. 3. [SRG.]

Másfél ezer fordulatot tett meg a Szaljut. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 21. 170. sz. p. 3. [SRG.]

A NASA igazgatóhelyettese a közös űrmanőverek lehetőségéről. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 21. 170. sz. p. 3. [SRG.]

Szimulátorokban az Apollo-15 űrhajósai. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 22. 171. sz. p. 5. [SRG.]

Július 30-án szállnak Holdra az Apollo-15 asztronautái. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 24. 173. sz. p. 6. [SRG.]

Hétfőn délután fél háromkor startol az Apollo-15. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 25. 174. sz. p. 3. [SRG.]

Elindult a Hold felé az Apollo-15. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 27. 175. sz. p. 3. [SRG.]

Műszaki hiba az Apollo-15-ön. Veszélyben volt a Holdra szállás manővere. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 28. 176. sz. p. 3. [SRG.]

Az Apollo-15 közeledik a Holdhoz. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 29. 177. sz. p. 3. [SRG.]

Újabb Monyija-1. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 29. 177. sz. p. 3. [SRG.]

Az Apollo-15. Előkészületek a Holdra szállásra. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 30. 178. sz. p. 3. [SRG.]

Apollo-15 Holdra szállás manővere. = Magyar Nemzet 27. 1971. júl. 31. 179. sz. p. 3. [SRG.]

Szombaton 14 óra 30 perckor David Scott ezredes kilépett a Holdra. Elindult a holdautó. = Magyar Nemzet 27. 1971. aug. 1. 180. sz. p. 8. [SRG.]

A holdkomp felszállt és összekapcsolódott az anyaűrhajóval. Eredményes volt a vasárnapi és hétfői felfedező út. = Magyar Nemzet 27. 1971. aug. 3. 181. sz. p. 3. [SRG.]

Folytatja kísérleteit a Lunohod-1, szombaton száll le az Apollo-15. = Magyar Nemzet 27. 1971. aug. 4. 182. sz. p. 3. [SRG.]

Az Apollo-15 leereszkedése a Csendes-óceánra. = Magyar Nemzet 27. 1971. aug. 8. 186. sz. p. 3. [SRG.]

Hazatértek családjukhoz az Apollo-15 űrhajósai. Megkezdték a holdkőzetek vizsgálatát. = Magyar Nemzet 27. 1971. aug. 10. 187. sz. p. 5. [SRG.]

Az eredeti holdkéregből? A holdkőzetrakomány különleges darabja. = Magyar Nemzet 27. 1971. aug. 12. 189. sz. p. 3. [SRG.]

A Lunohod folytatta útját a Hold felszínén. = Magyar Nemzet 27. 1971. aug. 14. 191. sz. p. 3. [SRG.]

Befejeződött a Lunohod tizedik holdnappaljának programja. = Magyar Nemzet 27. 1971. aug. 17. 193. sz. p. 3. [SRG.]

Meteoritcsapdákat vitt magával a Vertikál-II. = Magyar Nemzet 27. 1971. aug. 23. 197. sz. p. 5. [SRG.]

Elemzik a szovjet Mars-rakéták méréseit. = Magyar Nemzet 27. 1971. aug. 23. 197. sz. p. 5. [SRG.]

Elindult a Hold felé a Luna-18 szovjet automatikus űrállomás. = Magyar Nemzet 27. 1971. szept. 3. 207. sz. p. 3. [SRG.]

A Lunohod eltöltötte a tizedik holdéjszakát. = Magyar Nemzet 27. 1971. szept. 3. 207. sz. p. 3. [SRG.]

Az amerikai tudósok szerint a Hold egyre melegszik. = Magyar Nemzet 27. 1971. szept. 4. 208. sz. p. 5. [SRG.]

Leszállt a Holdra a Luna-18. Kutatási programja befejeződött. = Magyar Nemzet 27. 1971. szept. 12. 215. sz. p. 3. [SRG.]

A Luna 1-től a Luna 18-ig. = Magyar Nemzet 27. 1971. szept. 12. 215. sz. p. 3. [SRG.]

RÁCZ Endre: A Sirius csillag Pila nevéről. = Magyar Nyelvőr 95. 1971. ápr-jún. 2. sz. 203-205. [SRG.]

ALMÁR Iván: A holdkutatás jelenlegi helyzetéről. = Magyar Tudomány 78.(16.) 1971. márc. 3. sz. pp. 137-145., 4 t. A szovjet és amerikai holdkutatási programok.; Az Apollo-program.; A szovjet holdkutatási program.; A holdkutatás eddigi eredményeiből. [ALM.]

MARX György: "A fiatalok fejében osztatlanul egységes természettudományos világképet alakítsunk ki." Az Akadémia új levelező tagjai munkájukról és tudományról. = Magyar Tudomány 78.(16.) 1971. ápr. 4. sz. pp. 223-226. Az 1970. évi közgyűlésen megválasztott levelező tagok válaszai a szerkesztőség kérdéseire. Marx György fizikusnak a csillagászathoz való kapcsolódásáról. [KSZ.]

Az 1971. évi Akadémiai Díjak. Dezső Loránt, a fizikai tudományok kandidátusa... = Magyar Tudomány 78.(16.) 1971. jún. 6. sz. p. 397. Az MTA Napfizikai Obszervatóriumának igazgatója a hazai napfizikai kutatások megszervezése, valamint a napfoltok és napprotuberanciák kutatása terén elért eredményeiért kapta a díjat. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Asztronautikai tudományos ülésszak az ember első űrrepülésének 10. évfordulója alkalmából. = Magyar Tudomány 16. (78.) 1971. 7-8. sz. pp. 509-510. 1971. ápr. 5-6-án a Technika Házában. [KSZ.]

TELEKI György: "Oh! Tárd ki végtelen nagy ég, rejtélyes és szent könyvedet előttem..." - Kepler születésének 400. évfordulójára -. = Magyar Szó 28. 1971. dec. 31. 359. sz. p. 14. "...Egyik jelentős tanulmányában Kepler így ír: "Én azért írtam e könyvemet, hogy olvassák. Most vagy később, nem mindegy? Várhatja az az olvasót, századokon át, mert tudnivaló, hogy az Isten is 6000 évet várt, amíg valaki megértette alkotását". Az önteltség kifejezése ez? Lehet, hogy az, de ezt Kepler megengedheti magának. Szorgalmával és lángeszével korszakalkotó volt." [HAI.]

A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya osztályvezetőségi beszámolója. = A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei 20. 1971. 3-4. sz. pp. 209-219. Elhangzott az 1970. febr. 3-i osztályülésen. Visszatekintés az elmúlt 20 évre. Csillagászat: pp. 210., 217.; A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának Közleményei című folyóirat a 23-dik évfolyamával, 1975-ben megszűnt. [KSZ.]

LAKÓ György: Sajnovics János és Demonstratiója. = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei 27. 1971. 1-2. pp. 3-20. [SRG.]

McCREA, W. H.: Kozmológia - ma. = Mérleg 7. 1971. ápr. 2. sz. pp. 135-148. "A szerző világhírű asztrofizikus és kozmológus. Sir Arthur Eddingtonnak, Msgr. Georges Lemaître barátjának volt a tanítványa. (Lemaître egyik alapvető tanulmányát a táguló világegyetemről a "Mérleg" 1967/4. számában közöltük.) Angliában hosszabb ideig működött a sussexi egyetemen. Alábbi tanulmányát 1969. október 28-án székfoglaló előadásként mondotta el a leuveni katolikus egyetem Georges Lemaître Tanszékén. A modern kozmológia Einstein művével kezdődik 1917-ben. Nagy teljesítménye abban áll, hogy megmutatta: az általános relativitáselmélet ellentmondásmentesen tudja leírni a világegyetem egészét. A klasszikus elmélettől eltérően nem kíván különleges, kitalált határfeltételeket vagy kiegészítő feltevéseket.
Einstein azonban bebizonyítottnak tekintette, hogy a világmindenség nagy mértékben nem változik az időben, így elméletéből semmi jelentős eredmény sem következett a csillagvilág észlelhető jövő viselkedésére vonatkozólag. Ugyancsak 1917-ben alkotta meg de Sitter modelljét, amely érdekes, de meglepő vonásokkal bírt. ..." Forrás: "Revue des questions scientifiques" (Institut de Physique Parc d’Arenherg, B-3030 Heverlee-Louvain), 1970. április. Kivonatos fordítás. [HAI.]

  [BARTHA Lajos:] Előszó. = Meteor 1. 1971. 1. sz. körlevél pp. 3-4. A "Meteor" a TIT Csillagászat Baráti Körének időszakos észlelési tájékoztatója észlelő amatőrök és csoportok számára "kézirat gyanánt, csak belső használatra" megnevezéssel indult 1971 elején 500 példányban (1971 végén 700, 1974-től 1500 példányban). A TIT Uránia Csillagvizsgáló adta ki, és a TIT Sokszorosító üzemében készült.
A körlevél összeállítója 1971-1973-ig ifj. Bartha Lajos volt. 1974-től szerkesztőbizottság (Erdős Tamás, Gellért András, Kelemen János, Nagy Sándor, Piroska György, Zombori Ottó) vette át a szerkesztést. 1976-1980-ig szerkesztette és szakmailag ellenőrizte: Kelemen János, Nagy Sándor, Ponori Thewrewk Aurél, Zombori Ottó. 1981-től a szerkesztőbizottság: Horváth András, ifj. Kálmán Béla, Kelemen János, Nagy Sándor, Ponori Thewrewk Aurél, Szabados László, Zombori Ottó (később: Sajó Péter, Schlosser Tamás, Both Előd, Schalk Gyula, Holl András, Orha Zoltán is). 1983. októbertől a felelős szerkesztő: Both Előd, a szerkesztők: Mizser Attila és Szőke Balázs (1985-től Mizser Attila és Tepliczky István). 1986. szeptembertől a főszerkesztő: Zombori Ottó, a felelős szerkesztő: Mizser Attila. 1990-től a Magyar Csillagászati Egyesület és a TIT Uránia Csillagvizsgáló adja ki a Meteort. 1992. áprilistól a főszerkesztő: Mizser Attila. Ettől kezdve a Meteor a Magyar Csillagászati Egyesület lapja.
1971-1980-ig évente 6 szám, az 1981-es évben 9 szám, 1982-től évente 12 szám jelent meg. 1974-1986-ig külső borítóira Uránia csillagtérkép került, évenként váltakozó alapszínre. 1987-től fényképes címlappal jelent meg, lapszámonként változó képpel. A lap nevének írásmódja 1971-1973-ig "METEOR" volt, 1974-től "meteor" lett. 1986 szeptemberétől a lap száma mellé a hónap nevét is feltüntetik. [KSZ.]

  [BARTHA Lajos:] Megalakultak a Baráti Kör megfigyelő munkacsoportjai. = Meteor 1. 1971. 1. sz. körlevél pp. 4-5. Nap: Kancsura Árpád.; Változócsillagok: Nagy Sándor.; Rendkívüli változócsillagok: Gellért András.; Hold: Hajmási József.; Bolygók: Zétényi Endre.; Meteorok: Mezősi Csaba, Keszthelyi Sándor.; Üstökösök: Bartha Lajos.; Fogyatkozások és csillagfedések: Ponori Thewrewk Aurél. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Két fogyatkozás februárban. = Meteor 1. 1971. 1. sz. körlevél pp. 5-6. Teljes holdfogyatkozás, részleges napfogyatkozás. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] A holdfogyatkozások észlelése. = Meteor 1. 1971. 1. sz. körlevél p. 6. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Négy Plejád-fedés egy évben. = Meteor 1. 1971. 1. sz. körlevél p. 7. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: A Szaturnusz gyűrűje. = Meteor 1. 1971. 1. sz. körlevél pp. 7-8. [SRG.]

  KÉRDŐ Péter: A rádió pontosidő-jelzései. = Meteor 1. 1971. 1. sz. körlevél p. 8. [SRG.]

  Az idő- és szögértékek jelölése. = Meteor 1. 1971. 1. sz. körlevél p. 9. [SRG.]

  Megfigyelések - észlelések. = Meteor 1. 1971. 1. sz. körlevél pp. 9-12. Két fényes tűzgömb (1970. július 22., 1970. október 22.).; Keszthelyi Sándor: A Jupiter Vörös Foltjának /GRF/ helyzete.; [Bartha Lajos:] Bennett 1969i és az Abe 1970g üstökösök fényessége.; Keszthelyi Sándor - Mezősi Csaba: Holdfogyatkozás 1970. augusztus 17-én.; [Bartha Lajos:] Időszakos holdjelenségek /TLP/ észlelése 1970-ben. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] A csillagos ég. = Meteor 1. 1971. 1. sz. körlevél pp. 12-13. Események január 26-tól március 31-ig.; Fényesebb Mira Ceti típusú változócsillagok maximuma. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Az amatőr észlelők munkalehetőségei. = Meteor 1. 1971. 2. sz. körlevél pp. 2-3. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] A Jupiter megfigyelés. 1. = Meteor 1. 1971. 2. sz. körlevél pp. 3-5. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Két fényes változócsillag. = Meteor 1. 1971. 2. sz. körlevél p. 6. R UMa és VW UMa ismertetése és térképe. [SRG.]

  MEZŐSI Csaba: Meteorészlelési program. = Meteor 1. 1971. 2. sz. körlevél p. 7. [SRG.]

  A magyarországi holdészlelők tevékenységéről. = Meteor 1. 1971. 2. sz. körlevél pp. 7-8. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Új változócsillag. = Meteor 1. 1971. 2. sz. körlevél p. 8. Alcock szerint a BD + 49 4329 csillag fénye változik, az R Cas közelében. [SRG.]

  PONORI THEWREWK Aurél: A Julián-dátum. = Meteor 1. 1971. 2. sz. körlevél pp. 8-9. [SRG.]

  Megfigyelések - észlelések. = Meteor 1. 1971. 2. sz. körlevél pp. 9-11. Torma Tibor: A Vénusz 1970-es dichotómiájának időpontja.; ifj. Bartha Lajos - Keszthelyi Sándor: Néhány Mira Ceti változó maximuma 1970-ben.; [Bartha Lajos:] A khí Cygni változó maximuma 1970-ben.; ifj. Bartha Lajos: A Nova Aquilae és Nova Scuti észlelése.; Balázsy László: Az Abe 1970g üstökös fotografikus fényessége. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos ég 1971. április - május. = Meteor 1. 1971. 2. sz. körlevél pp. 11-12. Fényesebb Mira Ceti változók maximumai. [SRG.]

  KULIN György: Egy különös, ismeretlen eredetű égi jelenség. = Meteor 1. 1971. 2. sz. körlevél p. 13. Váratlan és gyors foltszerű fényfelvillanások az éjszakai égbolton. A jelenségeket Keszthelyi Sándor jelentette, aki kis észlelőhálózatot is szervezett a figyelésükre. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Érdemes-e ...? = Meteor 1. 1971. 3. sz. körlevél p. 2. A Hold és a bolygók észleléséről. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Új üstökös: a Toba 1971a. = Meteor 1. 1971. 3. sz. körlevél pp. 3-4. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: A Jupiter megfigyelése. 2. = Meteor 1. 1971. 3. sz. körlevél pp. 4-7. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Érdekes változók a Delphinus-ban. = Meteor 1. 1971. 3. sz. körlevél pp. 7-9. U Del, EU Del, HR Del és a BD +18 4586 csillagról. [SRG.]

  Az idő-adatok rövidítései. = Meteor 1. 1971. 3. sz. körlevél p. 9. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - MEZŐSI Csaba: A Meteor- és Tűzgömb-észlelő Hálózat tevékenységéről. = Meteor 1. 1971. 3. sz. körlevél pp. 9-10. [SRG.]

  KANCSURA Árpád: Napészlelők rovata: A napfoltszám alakulása 1967-70 között. = Meteor 1. 1971. 3. sz. körlevél pp. 10-11. [SRG.]

  Megfigyelések - észlelések. = Meteor 1. 1971. 3. sz. körlevél pp. 11-12. ifj. Bartha Lajos - Mezősi Csaba: A Vénusz dichotómiájának időpontja 1971-ben.; Nagy Sándor: A gamma Cassiopeiae fényének lassú változása.; Papp János: Csillagfedés megfigyelése.; Keszthelyi Sándor: Érdekes tűzgömb (1970. november 12-én).; Nagy Sándor: A gamma Cassiopeiae fényváltozása, 1957-1970. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos ég 1971. június - július. = Meteor 1. 1971. 3. sz. körlevél pp. 12-13. [SRG.]

  KULIN György: Egy különös, ismeretlen eredetű égi jelenség? = Meteor 1. 1971. 3. sz. körlevél p. 13. Több helyről észlelték a váratlan és gyors foltszerű fényfelvillanásokat az éjszakai égbolton. Xántus János, Vörös József, Trexler László, Papp János észleléseiről röviden. Az adatokat Keszthelyi Sándor gyűjti. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Miről nem írunk? = Meteor 1. 1971. 4. sz. körlevél p. 2. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: A Mars bolygó megfigyelése. = Meteor 1. 1971. 4. sz. körlevél pp. 3-5. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Teljes holdfogyatkozás 1971. augusztus 6-án. = Meteor 1. 1971. 4. sz. körlevél p. 5. [SRG.]

  NAGY Sándor: Változócsillagok. Változócsillag "Adat-bank". = Meteor 1. 1971. 4. sz. körlevél p. 6. 25 amatőr 10271 fénybecslést végzett 1957-1969-ig. [SRG.]

  NAGY Sándor: Újabb változócsillag-jelölések. = Meteor 1. 1971. 4. sz. körlevél pp. 6-7. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Három hosszú periódusú változócsillag. = Meteor 1. 1971. 4. sz. körlevél pp. 7-8. V Boo, R Boo, R Vul. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Kérelem amatőrcsillagászainkhoz. = Meteor 1. 1971. 4. sz. körlevél p. 7. Felhívás napórák adatainak gyűjtésére. [SRG.]

  Könyvek - térképek. = Meteor 1. 1971. 4. sz. körlevél pp. 8-9. Uj holdtérkép! Hallwag-Mondkarte /Hallwag holdtérkép/.; Uj csillagtérkép! Marlenszkij A, D.: Ucsevnüj Zvezdnüj Atlasz.; Még kapható: A. Rükl: Taschenatlas der Sternbildern.; A. Becvar: Atlas Eclipticalis. [HAI.]

  KULIN György: Égitestek delelési, kelési és nyugvási időpontjának meghatározása. = Meteor 1. 1971. 4. sz. körlevél pp. 9-13. [SRG.]

  VÉRTES Ernő: Mégegyszer: a Merkúr-átvonulás észlelése. = Meteor 1. 1971. 4. sz. körlevél pp. 13-14. Az 1970. május 9-i jelenség megfigyelése Veszprémből. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos ég 1971. augusztus - szeptember. = Meteor 1. 1971. 4. sz. körlevél pp. 14-15. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Megfigyelés - puszta szemmel. = Meteor 1. 1971. 5. sz. körlevél p. 2. [SRG.]

  Új nova a Cepheusban. = Meteor 1. 1971. 5. sz. körlevél p. 3., 7. [SRG.]

  MOLNÁR Iván: A csillagfedések megfigyelése. = Meteor 1. 1971. 5. sz. körlevél pp. 3-5. [SRG.]

  [BARTHA Lajos, ifj.:] Időmérés amatőr eszközökkel. = Meteor 1. 1971. 5. sz. körlevél pp. 5-6. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: A zéta Aurigae fedése 1971/72-ben. = Meteor 1. 1971. 5. sz. körlevél p. 6. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Fényes változócsillagok a téli égen. = Meteor 1. 1971. 5. sz. körlevél pp. 7-8. Zéta Aur., mü Cep., béta Per., rho Per., alfa Ori. [SRG.]

  KANCSURA Árpád: Napfoltok és a Secchi-jelenség. = Meteor 1. 1971. 5. sz. körlevél pp. 8-9. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - MEZŐSI Csaba: Meteor megfigyelések 1971. első felében. = Meteor 1. 1971. 5. sz. körlevél pp. 9-11. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Rendkívül sötét holdfogyatkozás 1971. augusztus 6-án. 1. = Meteor 1. 1971. 5. sz. körlevél pp. 11-12. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 1. 1971. 5. sz. körlevél pp. 13-14. Keszthelyi Sándor: A Bennet üstökös csóvájának lengése.; Ujvárosi Attila [helyesen Ujvárosy Antal] - Tóth Sándor: A béta Scorpii kilépése a Jupiter mögül [1971. máj. 13-án].; ifj. Bartha Lajos - Keszthelyi Sándor: A Jupiter felhősávjainak intenzitása 1971 és 1972 [!] -ben.; ifj. Bartha Lajos: Egy rendkívüli folt a Jupiteren. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos ég 1971. október - november. = Meteor 1. 1971. 5. sz. körlevél pp. 14-15. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Eredmények - és remények. = Meteor 1. 1971. 6. sz. körlevél pp. 2-3. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: A Vénusz - az esti égen. = Meteor 1. 1971. 6. sz. körlevél pp. 3-4. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Két fényes változó az Egyszarvúban: a T és U Monocerotis. = Meteor 1. 1971. 6. sz. körlevél pp. 4-5. [SRG.]

  KANCSURA Árpád: Napészlelők rovata. Napészlelési eredmények és tapasztalatok. = Meteor 1. 1971. 6. sz. körlevél pp. 5-6. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Észlelő amatőrjeinknek. A Szaturnusz megfigyeléséről. Volt-e figyelmet érdemlő Draconida-meteoreső? = Meteor 1. 1971. 6. sz. körlevél p. 7. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Könyvek - térképek. = Meteor 1. 1971. 6. sz. körlevél pp. 7-8. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Rendkívül sötét holdfogyatkozás 1971. augusztus 6-án. 2. = Meteor 1. 1971. 6. sz. körlevél pp. 9-10. [SRG.]

   [BARTHA Lajos:] Az 1971-es Mars oppozíció. 1. = Meteor 1. 1971. 6. sz. körlevél pp. 10-12., 15. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 1. 1971. 6. sz. körlevél p. 12. [Bartha Lajos:] Rendkívül sötét színű folt a Jupiteren.; Nyitrai Ferenc: Időszakos holdjelenség (TLP). Werner Sandner: Plejád-fedés 1971. augusztus 14-én. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos ég 1971. december - 1972. január. = Meteor 1. 1971. 6. sz. körlevél pp. 13-14. [SRG.]

Az űrhajósok mentése. = MSZBT Dokumentáció 1971. 2. sz. pp. 1-6. [KOC.]

A Szojuz-űrhajók felépítése. = MSZBT Dokumentáció 1971. 3. sz. pp. 1-7. [KOC.]

SZLUKA Emil: A szovjet űrbiológia huszonkét esztendős útja. = Népszabadság 29. 1971. ápr. 6. 81. sz. p. 10. Beszélgetés V. I. Jazdovszkijjal az első kísérletekről és a jövőről. [SRG.]

VAJDA Péter: Scott és Irwin a Hold közvetlen közelében. A mai program: felderítő út a Rover "holdterepjáróval". = Népszabadság 29. 1971. júl. 31. 179. sz. p. 1. Az Apollo-15 programjai. [KSZ.]

Csillagvizsgáló, planetárium, akvárium, botanikus kert. Komplett természettudományi stúdió épül Pécsett. = Népszabadság 29. 1971. aug. 8. p. 5. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld és a Hold kölcsönhatása. A kutatók új összefüggéseket tárnak fel. = Népszabadság 29. 1971. aug. 31. p. 10. Nyikolaj Kozirev előadása alapján. Vukánikus jelenségek a Holdon. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Ismeretlen égitestek felkutatása. Felfedezték a tizedik bolygót? = Népszabadság 29. 1971. nov. 23. p. 10. A Vulcanus felfedezése. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Johannes Kepler. Négyszáz éve született a császár "udvari matematikusa." = Népszabadság 29. 1971. dec. 28. p. 7. [SRG.]

HEGEDÜS Géza: Kepler síremlékénél. = Népszabadság 29. 1971. dec. 28. p. 7. "Csillagászati" vers. [HAI.]

Kepler emlékest. = Népújság 22. 1971. nov. 23. 276. sz. p. 8. "Négyszáz évvel ezelőtt, 1571-ben született Johannes Kepler, a nagy matematikus és csillagász. Világszerte megemlékeznek az évfordulóról, s ehhez a programhoz csatlakozik a TIT Heves megyei szervezete, amikor emlékestet rendez a tanárképző főiskolán november 26-án, pénteken fél 6 órai kezdettel. Az emlékest keretében dr. Zétényi Endre, a TIT csillagászati szakosztályának elnöke vázolja fel a nagy tudós életpályáját. Ezt követően dr. Dezső Lóránd, az MTA napfizikai obszervatóriumának igazgatója méltatja Kepler csillagászati munkásságának jelentőségét, majd dr. Szénássy Barna kandidátus a matematikus Keplert mutatja be a hallgatóságnak. A műsor befejezéseként a "Világegyetem örök törvényei" című tudományos film vetítésére kerül sor. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BOLDOG Balázs: Négyszáz éve született Kepler. = Népújság 22. 1971. dec. 28. 305. sz. p. 5. "Az UNESCO javaslatára az egész művelt világ megemlékezik Johannes Kepler, minden idők egyik legnagyobb elméleti csillagásza, ahogy az asztronómia néhány történetírója nevezi, az ég forradalmi "törvényhozója" születésének 400. évfordulójáról. [...] "A libát mindenki ismeri" írja, "ezért dicsérik sokan a pecsenyéjét. A fácánt ínyencek dicsérik csak, mert csupán ők ismerik. Tárgyam értéke annál nagyobb lesz, minél kevesebben dicsérik, feltéve, hogy ez utóbbiak hozzáértők. A nagy tömegek nem hozzáértők, ezért nem ugyanaz való nekik, mint a fejedelmeknek. A csillagászat sem nyújtja mindenkinek ugyanazt a szellemi táplálékot, hanem csak a nagyratörő szellemeknek, ami nem az én hibám, mert én azt kívánnám, hogy a tudomány legyen mindenkié." ..." [HAI.]

CSUKLY László: Aki a világ harmóniáját kereste. Emlékezés Keplerre. = Nógrád 27. 1971. dec. 28. 305. sz. p. 4. "Ma, amikor az ember a világűr mind távolabbi pontjain adja le névjegyét, szinte minden iskolás gyermek ismeri Kepler, a nagy német csillagász és matematikus megállapításait, amelyekkel a bolygók mozgás törvényeit rögzítette. ..." [HAI.]

LUKÁCS Tibor: "Körkapcsolásos" tudósítás a - világűrből. = Ország Világ 15. 1971. jan. 6. 1. sz. pp. 8-9. A Lunohod-1 holdjáró laboratórium munkája a Holdon. A Vénusz-7 szovjet automatikus űrállomás 120 napig tartó út után leszállt a Vénuszra. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Kép eszperantó, mint világűr - nyelv. = Ország Világ 15. 1971. febr. 3. 5. sz. p. 9. Az Eridanusz csillagképről érkező titokzatos rádiójelekről, amelyet dr. Bernard M. Oliver professzor tanulmányoz. [SRG.]

HORVÁTH J. J.: Nehéz megszokni a gravitációt. A szovjet űrkutatás napjai. = Ország Világ 15. 1971. ápr. 7. 14. sz. p. 3. Beszélgetés Borisz Jegorov űrhajóssal. [SRG.]

KULIN György: Történelmi tíz esztendő. A szovjet űrkutatás napjai. = Ország Világ 15. 1971. ápr. 7. 14. sz. pp. 14-15., címlap. Emlékezés Jurij Gagarinra. [SRG.]

Gagarin nyomdokában. A szovjet űrkutatás napjai. = Ország Világ 15. 1971. ápr. 7. 14. sz. p. 15. [SRG.]

Az űrkutatás az emberiség közös feladata. A szovjet űrkutatás napjai. = Ország Világ 15. 1971. ápr. 7. 14. sz. p. 15. [SRG.]

Űrkutatási tudományos ülésszak. A szovjet űrkutatás napjai. = Ország Világ 15. 1971. ápr. 7. 14. sz. pp. 16-17. A Hold, a bolygók és a csillagok vizsgálata az űrkutatás eszközeivel. [SRG.]

"Szovjet emberek és automaták a világűrben." Nagyszabású kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. A szovjet űrkutatás napjai. = Ország Világ 15. 1971. ápr. 7. 14. sz. p. 17. [SRG.]

Az űrhajósok mentéséről. A szovjet űrkutatás napjai. = Ország Világ 15. 1971. ápr. 7. 14. sz. p. 18. Bitó János-Sinka József: "Űrhajósok-űrállomások" című művének ismertetése. [SRG.]

A Vertikál. A szovjet űrkutatás napjai. = Ország Világ 15. 1971. ápr. 7. 14. sz. p. 18. Vertikál 1. rakéta felbocsátás előtt a kilövőállványon. [SRG.]

(horváth): Komoly beszélgetés egy vidám űrhajóssal. = Ország Világ 15. 1971. ápr. 14. 15. sz. p. 5. Beszélgetés A. Filipcsenko űrhajós ezredessel. [SRG.]

(l. t.)[LUKÁCS Tibor]: Új szakasz az űrkutatásban. = Ország Világ 15. 1971. ápr. 28. 17. sz. pp. 5-7. Szojuz-10 űrhajót föld körüli pályára bocsátották. Három tagja: Alekszej Jeliszejev, Vlagyimir Satalov, Nyikolaj Rukavisnyikov. [SRG.]

H. J. J. [HORVÁTH J. József]: "Állandó bejelentővel" a Kozmoszba. = Ország Világ 15. 1971. jún. 16. 24. sz. pp. 6-7. A Szojuz-11 és utasai: Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov, Viktor Pacajev. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Beregovoj űrhajós vezérőrnagy nyilatkozata az Ország Világnak a Szaljut űrállomás munkájáról. = Ország Világ 15. 1971. jún. 23. 25. sz. p. 6. [SRG.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Egy kis bepillantás az űrkutatás jövőjébe... = Ország Világ 15. 1971. jún. 23. 25. sz. pp. 6-7. 1971. jún. 7-e óta űrállomás kering Földünk körül. [SRG.]

H. J. J. [HORVÁTH J. József]: Mennyit tornázzon az űrutas? = Ország Világ 15. 1971. jún. 30. 26. sz. p. 5. A Szojuz-Szaljut űrlaboratórium munkájáról. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: A Holdról - a Földre. = Ország Világ 15. 1971. aug. 18. 33. sz. p. 7. Az Apollo-15. [SRG.]

(lukács) [LUKÁCS Tibor]: Rádió-közvetítőállomás - az óceánon. = Ország Világ 15. 1971. okt. 13. 41. sz. pp. 14-15. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: A földrengések előjelzője - a Hold? Szovjet holdkutató meglepő megfigyelései. = Ország Világ 15. 1971. okt. 20. 42. sz. pp. 8-9. Jurij Banyin mérnök és Nyikolaj Kozirev csillagász nyilatkozata. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Célpont: a Mars. = Ország Világ 15. 1971. nov. 24. 47. sz. pp. 18-19. A szovjet és amerikai Mars-program. [SRG.]

(lukács) [LUKÁCS Tibor]: A Marson. = Ország Világ 15. 1971. dec. 15. 50. sz. p. 15. 1971. dec. 2-án a Mars-3 szovjet automatikus űrállomás sima leszállást hajtott végre a Marson. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: A nagy túra ma már nem tartozik a képzelet világába. = Pajtás 26. 1971. febr. 18. 7. sz. pp. 18-19. A bolygók felé induló űrszondákról. [SRG.]

A. T. [ALAKSZA Tamás]: A sussexi távcsőóriás. = Pajtás 26. 1971. márc. 25. 12. sz. p. 19. [SRG.]

Miért meleg a Nap? Ti kérdeztek - tudósok válaszolnak. = Pajtás 26. 1971. ápr. 1. 13. sz. p. 20. Kulin György válasza. [SRG.]

Búcsúzunk. = Pajtás 26. 1971. júl. 8. 27. sz. p. 2. A Szaljut űrállomás tragédiájáról, a három űrhajós (Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszláv Volkov, Viktor Pacajev) haláláról. [SRG.]

Apollo 15. = Pajtás 26. 1971. aug. 26. 34. sz. p. 32. 1971. aug. 17-én szerencsésen leszállt a Csendes-óceán vízére. Utasai David Scott, James Irwin, Alfred Worden. [SRG.]

ÖVEGES József: Az égbolt jelenségei. Figyeljük a természetet. 6. = Pajtás 26. 1971. szept. 9. 36. sz. pp. 18-19. A mesterséges űrtárgyakról, A Hold és az "O" betű, Nagyobb-e a látóhatár közelében a (lenyugvó, felkelő) Hold látszólagos átmérője?, Mire figyelmeztet bennünket nyáron a déli órákban a kék égbolton látható Hold? [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Irány: a Mars. = Pajtás 26. 1971. okt. 7. 40. sz. pp. 18-19. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: 21 ifjú Galilei. = Pajtás 26. 1971. okt. 21. 42. sz. pp. 8-9. A szolnoki úttörőház csillagász szakkörének tevékenysége Dr. Dankó Sándor amatőrcsillagász szakkörvezető irányításával. [SRG.]

Mi az a napelem? = Pajtás 26. 1971. nov. 25. 47. sz. p. 22. Marx György válasza, az űrkutatásban használt eszköz. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Újabb lépés a naprendszerben. "Marsbéli krónikák". = Pajtás 26. 1971. dec. 30. 52. sz. pp. 14-15. [SRG.]

BOLDOG Balázs: Négyszáz éve született Kepler. = Pest Megyei Hírlap 15. 1971. dec. 28. 305. sz. p. 4. "Az UNESCO javaslatára az egész művelt világ megemlékezik Johannes Kepler, minden idők egyik legnagyobb elméleti csillagásza, ahogy az asztronómia néhány történetírója nevezi, az ég forradalmi "törvényhozója" születésének 400. évfordulójáról. ..." [HAI.]

Aki felfedezte északi rokonainkat. = Petőfi Népe (Kecskemét) 26. 1971. jún. 16. 140. sz. p. 5. A Hell Miksa emlékére rendezett szlovákiai kiállításról. [HAD.]

-LI- [LŐRINCZ István]: A Luna-17 szállítmánya: Holdjármű és Laser-tükör. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. jan. 1. sz. pp. 7., 15-16. [SRG.]

Gyógyító űröltöny. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. jan. 1. sz. p. 9. [SRG.]

Marsjármű. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Új Apollo-TV-kamera. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. febr. 2. sz. p. 9. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: A titokzatos Vénusz és a Venera-7. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. febr. 2. sz. p. 12. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Az Apollo-14 zsúfolt programja. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. febr. 2. sz. p. 13. [SRG.]

Február 9-én sikerrel fejeződött be az Apollo-14 holdexpedíciója. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. márc. 3. sz. p. [2.] [SRG.]

A Vosztok Párizsban. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

Jupiter szondák. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

Szovjet Mars szonda. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

Brian O’Leary,... űrhajós... = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

Pioner-6. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

Mikróbák és űrhajók. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. márc. 3. sz. p. 9. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Az Apollo-14 sikeres útja. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. márc. 3. sz. p. 14. [SRG.]

Javítások az Apollo-14-en. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. márc. 3. sz. p. 14. [SRG.]

Fényképek a holdközelben repülő Apollo-14-ről. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. márc. 3. sz. p. 14. [SRG.]

TAR János: Az Apollo-14 holdexpedíció. Újabb felfedezések földi kísérőnkről. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. ápr. 4. sz. p. 14. [SRG.]

Szovjet űrkutatási kiállítás. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. máj. 5. sz. p. 2. [SRG.]

-sa-: Szovjet űrhajósok és tudósok hazánkban. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. máj. 5. sz. p. 3. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Lunohod éjszakája és nappala a Holdon. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. máj. 5. sz. p. 14. [SRG.]

Csak 25-50 méterre a holdkráter szélétől. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. máj. 3. sz. p. 16. [SRG.]

Apollo-15. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. jún. 6. sz. p. 4. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Szaljut-Szojuz - szovjet orbitális űrállomás. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. jún. 6. sz. pp. 2., 12-13. [SRG.]

A sport nem véd az űrstress ellen. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. jún. 6. sz. p. 5. [SRG.]

Mesterséges megfigyelőholdak. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. jún. 6. sz. p. 15. [SRG.]

Űrkutatás és politika. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Nincsenek holdbacillusok. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Mesterséges holdak. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Holdkirándulások. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: A szovjet űrkutató robotok évtizede. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. júl. 7. sz. p. 9. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Mini űrkalendárium 1970. I. félév: = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. júl. 7. sz. p. 12. [SRG.]

G. Dobrovolszkij, V. Volkov., V. Pacajev. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. aug. 8. sz. p. 3. A Szojuz-11 utasainak nekrológja. [SRG.]

Grissom feleségének kártérítési pere. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. aug. 8. sz. p. 4. [SRG.]

Holdvulkanizmus. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. aug. 8. sz. p. 4. [SRG.]

Elmaradt holdrengéskísérlet. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. aug. 8. sz. p. 4. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Mini űrkalendárium 1970. II. félév. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. aug. 8. sz. p. 9. [SRG.]

Színes televízió a világűrből. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. aug. 8. sz. p. 15. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Apollo-15: autóval a Holdon. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. szept. 9. sz. p. 7., hátsó külső borító. [SRG.]

Werner von Braun a Holdra készül... = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. okt. 10. sz. p. 4. [SRG.]

A Mariner-9 ismét zavartalanul működik. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. okt. 10. sz. p. 4. [SRG.]

Mennyit költött a világ az űrhajózásra? = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. okt. 10. sz. p. 6. [SRG.]

Neil Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett... = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. nov. 11. sz. p. 4. [SRG.]

Allan Shepard amerikai űrhajós... = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. nov. 11. sz. p. 4. [SRG.]

Az Apollo-15 űrhajósai... = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. nov. 11. sz. p. 4. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: Új irányzatok az amerikai űrkutatási tervekben. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. nov. 11. sz. p. 14. [SRG.]

Az Apolló-15 és az orvosi titoktartás. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. nov. 11. sz. p. 15. [SRG.]

Az Apollo-16 és 17. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. dec. 12. sz. p. 4. [SRG.]

Kilépések a NASA-ból. = Repülés, Űrrepülés 24. 1971. dec. 12. sz. p. 4. [SRG.]

XÁNTUS János: Harmonices mundi. Négyszáz éve született Johannes Kepler. = Szabad Szó 28. 1971. december 28. 8349. sz. p. 6. "Esztendőnk utolsó jelentős tudományos évfordulójáról emlékezünk meg december 27-én. Négyszáz évvel ezelőtt ezen a napon született Johannes Kepler, minden idők egyik legnagyobb és legjelentősebb életművű csillagásza. Nagy idők, nagy emberek kora volt az, amelyben élt. Ma, hosszú évszázadok távlatából nem könnyű kibontanunk sokszor ellentmondásos alakját, s beállítanunk azt a kor kulisszáiba, a szörnyű nyomorban élő, pestistől, kolerától megtizedelt Európába, abba a makrokozmoszba, amely rányomja bélyegét családi életének mikrokozmoszára is. ..." [HAI.]

Aki megmagyarázta az ég titkait. = Szolnok Megyei Néplap 22. 1971. ápr. 24. 96. sz. p. 4. Az UNESCO határozata értelmében az idén világszerte megünneplik Johannes Kepler, a nagy német csillagász születésének 400. évfordulóját. Az évforduló ünnepségeit előkészítő bizottság tagjai azon három ország - az NSZK, Ausztria és Csehszlovákia - városainak képviselői, ahol Kepler élt és dolgozott. Ez a nyolc város: Weil der Stadt, ahol Kepler 1571 december 27-én született, ezenkívül Tübingen, Leonberg, Graz, Linz, Prága (ezekben a városokban dolgozott) és Regensburg, ahol 1630. november 15-én elhunyt. ..." [HAI.]

Kepler. Bélyegsarok. = Szolnok Megyei Néplap 22. 1971. júl. 17. 141. sz. p. 13. "Négyszáz éve született Johannes Kepler, a modern csillagászat, fizika és matematika nagy alakja. A demokratikus német állam az évforduló alkalmából a nagy tudós arcképét jelentette meg bélyegen, a szövetségi köztársaság postájának kiadványán 1609-ben közzétett könyvének egyik rajzát ismerhetjük meg. Kepler fedezte fel a bolygók mozgásának matematikai összefüggéseit. Kopernikusz tanait fejlesztette tovább, egyik kialakítója a világegyetemre vonatkozó mai szemléletünknek. Hányatott élete során, 1600-ban Magyarországon is járt, valószínűleg a Nádasdyak Vas megyei birtokán tartózkodott rövidebb ideig. ..." [HAI.]

DALA László: A nagy csillagász. = Szolnok Megyei Néplap 24. 1973. febr. 18. 41. sz. p. 5. "A lengyelországi Torun város lakóinak bizonyosan emlékezetes marad február 19-e, ekkor ünnepli a város nagy szülöttének, Kopernikusznak 500 éves születésnapját Megünnepli ezt az évfordulót az egész lengyel nép is, emlékezett nagy fiára, aki a lengyel tudománynak halhatatlan érdemeket szerzett. De ez az évforduló nemcsak a lengyelek ünnepe. Nicolaus Copernicus emlékének adózik a tudományos világ, az UNESCO az 1973-as évet Kopernikusz emlékévének nyilvánította. Mi volt az, amit Kopernikusz tett, mi volt az, amivel olyan érdemeket szerzett, hogy közel félévezred távlatából is adózunk emlékének? ..." [HAI.]

NAGY István György: Holdjárművek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jan. 1. sz. pp. 30-32. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

NAGY István György: Nemzetközi asztronautikai kongresszus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jan. 1. sz. pp. 32-33. 1970. okt. 4-10. Konstanz (NSZK). [PIR.]

Holdkutatás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jan. 1. sz. pp. 33-34. Hírek. [SRG.]

Nagyrendszerek és azok megközelítése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jan. 1. sz. p. 45. Folyóiratok. Priroda cikke alapján a csillagrendszer alaptípusok vagy galaktikák csoportosulásáról. [SRG.]

Új anyagok az űrsikló vagy űrkomp számára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jan. 1. sz. p. 45. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

(Dr. G. T.) [GÁNTI Tibor]: Aminosavak meteoritban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. febr. 2. sz. p. 75. Hírek. [SRG.]

Üdvözöljük az Apollo-14 űrhajósai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. febr. 2. sz. p. 91. Hírek. 1971. jan. 31. Edgar D Mitchell, Alan B. Shepard, Stuart A. Roosa. [SRG.]

E. I.: Égi gasztronómia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. febr. 2. sz. p. 91. Hírek. Science et Vie cikke alapján. [SRG.]

(P. F.): Mesterséges Holdak a távközlésben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. febr. 2. sz. p. 93. Hírek. [SRG.]

A Seyfert-féle galaktikák. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. febr. 2. sz. p. 93. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

A Luna-16 művelet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. febr. 2. sz. p. 93. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

A csillagok születése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A holdtalaj tanulmányozásának első eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A meteoritok, mint a bolygóközi térség szondái. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A Lost-City meteorit. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Hédervári Péter: A Hold és meghódítása. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1970. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. febr. 2. sz. p. 96. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

NAGY István György: Gagarin után. A szovjet űrrepülés tíz éve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. márc. 3. sz. pp. 98-100. [PIR.]

Infratechnika a meteorológiai előrejelzésben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. márc. 3. sz. p. 140. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

1971 az űrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. márc. 3. sz. p. 141. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

Polarimetrikus módszerek az asztrofizikában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. márc. 3. sz. p. 141. Folyóiratok. Jenaer Rundschau cikke alapján. [SRG.]

(K. A.): A Saturnus gyűrűi. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. ápr. 4. sz. p. 184. Hírek. [SRG.]

NASA, Apollo és a tudomány. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. ápr. 4. sz. p. 187. Folyóiratok. La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Holdrengések. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. ápr. 4. sz. p. 188. Folyóiratok. Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

NAGY István György: A Szaljut-kísérletek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. máj. 5. sz. p. 202. [SRG.]

NÉMETH Pál: Meteorok a hírközlésben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. máj. 5. sz. p. 210. [PIR.]

BARTHA Lajos: Az Apollo-14 útjáról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. máj. 5. sz. pp. 216-217. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

A pulsarok eredete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Az ember szerepe az űrrepülésben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

Előzetes adatok a Luna-16 által hozott holdtalajról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. máj. 5. sz. p. 238. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Röntgencsillagászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. máj. 5. sz. p. 238. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Franciaország részvétele a nemzetközi űrgeodéziai programban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. máj. 5. sz. p. 238. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

NAGY István György: A Lunohod-1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jún. 6. sz. p. 277. Űrhajózás - űrkutatás. [SRG.]

(i. B. L.) BARTHA Lajos ifj.: John Flamsteed és a greenwichi csillagda. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jún. 6. sz. p. 282. Hírek. [PIR.]

Óriás bolygók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jún. 6. sz. p. 284. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Szilárd anyagú csillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jún. 6. sz. p. 284. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Ember a világűrben: fiziológia és pszichológia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A világűrfizikai kutatások néhány eredménye és távlatai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A Hold geológiája az Apollo-program kutatásainak fényében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. Az Endeavour cikke alapján. [SRG.]

Az űrlaboratórium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

A szovjet űrkutatás hősi halottai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. júl. 7. sz. p. 294. Georgij Tyimofejevics, Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov, Viktor Ivanovics Pacajev 1971. jún. 30, Szojuz-11. [SRG.]

DOJCSÁK Győző: Meteoritkráterek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. júl. 7. sz. pp. 315-318. [PIR.]

NAGY István György: Mars nagy oppozíciója és a marsrakéták. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. júl. 7. sz. p. 329. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Mérethű "kozmikus térképvázlatok." = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. júl. 7. sz. p. 330. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

(ifj. B. L.) BARTHA Lajos ifj.: John Herschel emlékezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. júl. 7. sz. p. 331. Hirek. [SRG.]

Kutatások műholdak segítségével. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. júl. 7. sz. p. 334. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

P. K.: Terv az aszteroida-gyűrű veszélyeinek elkerülésére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. aug. 8. sz. p. 381. Hírek. [SRG.]

(Dr. G. T.) [GÁNTI Tibor]: A Venus felhői. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. aug. 8. sz. p. 381. Hírek. [SRG.]

A quasarok fejlődése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

SZABÓ Elek: Holdkőzetvizsgálatok a KFKI-ban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. szept. 9. sz. pp. 400-402. [PIR.]

NAGY István György: Az Apollo-15 holdexpedíció. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. szept. 9. sz. pp. 423-425. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

A quasarok lokalizálása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. szept. 9. sz. p. 429. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

BARTA György: A mesterséges holdak mérései és a Föld belső szerkezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. okt. 10. sz. pp. 438-441. [PIR.]

(E. I.): Gamma-sugárzás a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. okt. 10. sz. p. 445. [SRG.]

(E. I.): Mesterséges hold a napkitörések megfigyelésére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. okt. 10. sz. p. 475. Hírek. [SRG.]

Mikrobák az Apollo-16-on. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. okt. 10. sz. p. 476. Hírek. [SRG.]

Szupernovák maradványai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. okt. 10. sz. p. 477. Folyóiratok. Scientific American cikke alapján. [SRG.]

A Föld geodéziai felmérése mesterséges holdakkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. okt. 10. sz. p. 478. Folyóiratok. Carl Zeiss Jena. [SRG.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Galileo Galilei (1564-1642). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. okt. 10. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Érdekességek egy új tudományág: az összehasonlító planetológia területéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. nov. 11. sz. pp. 516-519. [PIR.]

(E. I.): Három űrhajós az űrszimulátorban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. nov. 11. sz. p. 524. [SRG.]

(Dr. A. L.): Kénvegyületek a csillagközi térben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. nov. 11. sz. p. 524. [SRG.]

A röntgencsillagászat jelenlegi helyzete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. nov. 11. sz. p. 525. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A világmindenség energiája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. nov. 11. sz. p. 526. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Tycho de Brahe (1546-1601). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. nov. 11. sz. hátsó belső borító. E. C. Lund festményének másolata. [SRG.]

BALÁZS Béla: Hol tart ma a csillagászat? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. dec. 12. sz. pp. 530-534. [PIR.]

SZŐKE Béla: Egy megemlékezés ürügyén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. dec. 12. sz. pp. 548-549. Johannes Kepler születésének 400 és Tycho Brahe halálának 370. évfordulóját ez évben ünnepli a világ. [SRG.]

(Cs. L.): Csillagászati óra Orlyban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. dec. 12. sz. p. 570. Hírek. [SRG.]

(R. P.): A holdtengerek kora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. dec. 12. sz. p. 570. Hírek. [SRG.]

(E. I.): Francia-nyugatnémet űrkísérletek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. dec. 12. sz. p. 570. Hírek. [SRG.]

A Hold geokémiája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. dec. 12. sz. p. 573. Folyóiratok. Az Endeavour cikke alapján. [SRG.]

Űrutazás: de hová? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. dec. 12. sz. p. 574. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

Az 1970. március 7-i napfogyatkozás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. dec. 12. sz. p. 574. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Johannes Kepler (1571-1630). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 102. 1971. dec. 12. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

NAGY István György: Automaták a világűrben. = TéT. Természet és Társadalom 11. 1971. 1. sz. pp. 4-7. "Az elmúlt esztendő kiemelkedő űrhajózási eredménye volt szeptemberben a Luna 16 szovjet automatikus űrlaboratórium bravúros teljesítménye. A Holdra leszállva, önműködő berendezésével talajmintát vett, majd ezt rakétával a Földre juttatta. November 10-én újabb űrlaboratórium, a Luna 17 kelt útra a Hold felé. Az új szovjet kísérlet ismét a figyelem előterébe állítja az automaták űrhajózási szerepét. ..." [HAI.]

Hulló csillagok. = TéT. Természet és Társadalom 11. 1971. 2. sz. pp. 37-41. "Meleg nyári éjszakában gyakran láthatjuk, amint egy fényes csillag hirtelen megindul, végigszáguld az égbolt fekete bársonyán és eltűnik az űrben. Hulló csillag. Megkértük doc. RNDr. L’ubor Kresák kandidátust, a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagját, a neves csillagászt, mondjon néhány szót erről az egyedülálló természeti tüneményről. Mi tulajdonképpen a bolygóközi anyag? ..." [HAI.]

BREZINA, Martin: Jubilál a délszlovákiai csillagvizsgáló. = TéT. Természet és Társadalom 11. 1971. 5. sz pp. 30-33. "Ógyalla (Stará Dala, Hurbanovo) 1357 óta évszázadokon át jelentős település, az egész környék gazdasági és kulturális életének természetes központja volt. A napjainkban csaknem ötezer lakost számláló dél-szlovákiai kisváros az idén ünnepli a helybeli csillagvizsgáló intézet fennállásának 100-ik évfordulóját. A nemzetközi tekintélynek örvendő intézet megalapítása dr. Konkoly-Thege Miklós ógyallai nemes nevéhez fűződik, aki 1869 és 1871 között végezte ősi birtokán az első asztronómiai megfigyeléseket. Dr. Konkoly 1842-ben született Budapesten. Már fiatal korában rendkívüli vonzalmat érzett a természettudományok iránt. Főiskolai tanulmányait Berlinben végezte. Egész életét a tudománynak és obszervatóriuma fejlesztésének szentelte.
Tudományos munkássága központjában az asztrofizika állt, de foglalkozott asztrofotográfiával, bolygókat fényképezett, és a spektrográfia is lekötötte érdeklődését. A tudománynak olyan megszállotja volt, hogy egész vagyonát, amelyet ősei 1400 óta gyűjtögettek össze, csillagvizsgáló, meteorológiai és geofizikai intézet megalapítására fordította. 1916-ban halt meg; Ógyallán temették el. [...] 1918-ban az ógyallai obszervatórium igazgatója dr. Kaván lett, aki a csillagvizsgálót siralmas állapotban találta. A műszereket és Konkoly több mint 3000 kötetnyi könyvtárát Budapestre szállították, s a visszaszerzésükre irányuló törekvések sikertelenek maradtak. Ezért dr. Kaván a jénai Carl Zeiss cégtől új modern reflektort rendelt, 60 cm átmérőjű lencsével.
Az új távcsövet 1928-ban szerelték be a legnagyobb kupolába, Ógyalla így az első Csehszlovák Köztársaság legmodernebb csillagvizsgáló intézetével büszkélkedhetett, ahol többek között olyan kiválóságok dolgoztak, mint pl. dr. Šternberk, dr. Nováková vagy Malíř és Dittrich professzor. Fejetetcímek: Ki volt dr. Konkoly Miklós?; Milyen volt az ógyallai csillagvizsgáló?; 1918 után.; Az intézet újjászületik.; A csillagvizsgáló - ma. [HAI.]

Űrpszichlógia. = TéT. Természet és Társadalom 11. 1971. 5. sz pp. 54-56. "A világűr temérdek új és értékes ismerettel szolgál az emberiségnek, ugyanakkor azonban komoly lélektani problémák elé is állít bennünket. Ezeknek a kérdéseknek a tanulmányozásával a Szovjetunióban egy új tudományág foglalkozik, amelynek F. D. Gorbov professzor a megalapítója. ..." [HAI.]

OČENÁŠ, Ján: Mikor ragyognak a csillagok? = TéT. Természet és Társadalom 11. 1971. 6. sz pp. 17-19. "Olvasóink táborában számos híve van az amatőr csillagászatnak. Elsősorban az ő kedvükért közöljük az alábbi rövid áttekintést arról, milyen asztronómiai jelenségeket milyen időpontban lehet és érdemes megfigyelni. Természetesen mindenekelőtt csillagtérképre lesz szükségünk, hogy helyesen tudjunk tájékozódni. A csillagtérkép alapján könnyen felismerhetjük az egyes csillagokat és csillagképeket. A Nap, a Hold és a bolygók helyzetének pontos megállapításához komoly segítséget nyújt még a Csillagászati Évkönyv (Hvězdářská ročenka) is. Az égitesteket szabad szemmel, távcsővel vagy teleszkóppal vizsgálhatjuk. ..." [HAI.]

Új óriás rádióteleszkóp. = Univerzum 15. 1971. márc. 3. (169.) sz. pp. 71-76. [ZSE.]

Teleszkóp a vörösön inneni sugárzás érzékelésére. = Univerzum 15. 1971. ápr. 4. (170.) sz. pp. 83-85. [ZSE.]

Hold-krónika. = Univerzum 15. 1971. okt. 10. (176.) sz. pp. 59-70. nov. 11. 177. sz. pp. 11-16. [ZSE.]

MEDVEGYEV, Jurij: Álom Levániáról. = Univerzum 15. 1971. nov. 11. (177.) sz. pp. 39-43. Kepler "Álom" (Somnium) című művéről. [ZSE.]

MARTIN, Charles-Noel: Van élet a csillagokon? = Univerzum 15. 1971. dec. 12. (178.) sz. pp. 29-34. [ZSE.]

MARX György: Galaktikus Klub. = Valóság 14. 1971. 1. sz. pp. 51-61. Az interstellásris kommunikáció esélyei. Eredeti megjelenése: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 82-105. /Századunk/ [SRG.]

A hold-geológia első lépései. = Vas Népe 16. 1971. jan. 31. 26. sz. p. 9. [SRG.]

TOK Béla: Éggömb. Hazai tükör. = Vasárnapi Új Szó 4. 1971. dec. 26. 51. sz. p. 5. "A felvételen látható, 1603-ból származó éggömb (Sphaere stellifera) a komárnói (Komárom) Duna menti Múzeum egyik értékes tárgya. A négylábú faállványon vízszintesen forgatható gömb zodiákus képekbe (kos, bika, ikrek) illeszti bele az égitestek Földről látható elhelyezkedési formáit. Feliratai latin, illetve görög nyelvűek. A képek között az égitestek fényességére vonatkozó táblázatok és a gömbbel kapcsolatos tudnivalók szövege található. Az állvány kör alakú, vízszintes lapján a hónapok elnevezése mellett a megfelelő állatövi csillagkép és különféle számítgatások láthatók. Az éggömb Tycho Brahe (1546-1061) dán csillagász nevével és arcképével van ellátva. ..." A felvételt Bíró Béla készítette. [HAI.]

MOLNÁR Iván, ifj.: A tudomány úttörője volt. 400 éve született Johannes Kepler. = Vasárnapi Új Szó 4. 1971. dec. 26. 51. sz. p. 6. "Kepler 1571. december 27-én született Würtembergben. Szülei lelkésznek szánták. Teológiai tanulmányai lehetővé tették, hogy tökéletesen megtanuljon latinul, ami később nagy hasznára vált. [...] Nagyon nehéz körülmények között kezdi meg pályafutását az ifjú csillagász, aki csüggedés nélkül folytatja tanulmányait. Négy évet Tübingenben tanult, ebből három évet a teológiának szentelt. Csillagászatra a híres Michail Mästlin tanította, aki többek között magyarázatot adott a Hold hamuszürke fényére. ..." [HAI.]

BITÓ János - SINKA József: Az ellentmondások bolygója. A Vénusz-kutatás új eredményei. = Világosság 12. 1971. júl. 7. sz. pp. 439-442. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Az élet kutatása a világegyetemben. = Világosság 12. 1971. aug-szept. 8-9. sz. pp. 553-558. [KSZ.]

HEISENBERG, Werner: A szép jelentősége az egzakt természettudományban. = Világosság 12. 1971. dec. 12. sz. pp. 748-754. Csillagászai vonatkozásokkal: "...A bolygópályák igen gondos megfigyelésének eredményeiben néhány év múlva sikerült Keplernek új matematikai formákat felfedeznie és a híres három Kepler-féle törvényt megfogalmaznia. Az, hogy Kepler ezeknél a felfedezéseknél milyen közel érezte magát Püthagorász régi gondolatmeneteihez és mennyire az összefüggések szépsége vezette őt azok megformulázásakor, már abból is kitűnik, hogy a bolygók napkörüli keringését egy húr rezgéseihez hasonlította és a különböző bolygópályák harmonikus összhangjáról, a szférák harmóniájáról beszélt, és hogy végül a világharmóniáról szóló műve befejezésében ebben az örömkiáltásban tör ki: "Neked mondok köszönetet, Úristen, Teremtőnk, azért, hogy Művedben, a Teremtésben a Szépséget látnom engeded".
Keplert lelke legmélyéig meghatotta az, hogy itt olyan egészen centrális összefüggésbe ütközött, melyet nem emberek gondoltak ki, és hogy ő volt az első, akinek eme legnagyobb szépségű összefüggés felismerése megadatott. Néhány évtized múlva Angliában Isaac Newton teljesen kifejtette ezt az összefüggést és a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica c. nagy művében részletesen leírta azt. Ezzel az egzakt természettudomány útja csaknem két évszázadra kijelöltetett. De megismerésről van-e itt csupán szó, avagy a szépről is? És, ha a szépről is van szó, milyen szerepet játszott a szép az összefüggések feltárásakor? ..." "Die Bedeutung des Schönen in der exakten Naturwissenschaft". - A müncheni Bajor Szépművészeti Akadémián 1970. október 9-én tartott előadás kissé rövidített szövege. [HAI.]

          1972.

ADAMCZEWSKI: Kopernikusz és kora. Varsó, 1972. Kiad. Lengyel Kultúra. 94 p. Borítócím: Mikolaj Kopernik (1473-1543) Tájékoztató anyag Kopernikusz születésének 500. évfordulója alkalmából. [KSZ.]

BENEDEK István: A tudás útja. A természettudományok fejlődése az ókortól 1900-ig. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Zrínyi Nyomda. 308 p. [SZF.]

BISZTRAY Gyula: Jókedvű magyar tudósok. [Budapest,] 1972. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. 621 p. Lektorálta: Király István, Tasnádi Kubacska András. A szerző előszava Budapesten kelt 1970 szeptemberében. Benne: Ballagi Mór. A naptárszerkesztő. pp. 28-29.; Fejér Lipót. pp. 452-458.; Kövesligethy Radó. pp. 469-474.; Hell Miksa. pp. 511-513. A Fazekas István diószegi református esperes által 1771-ben írt epigramma: "Kár az a nagy költség, felutazni az északi tájra, / Hogy láthasd Vénust: mint ragyog a Nap előtt. / Bécsben ez istennő tündöklik a Föld ura mellett, / Nem kell út és pénz; láthatod ingyen is itt." A szöveg Mária Antoinette-re és II. Józsefre utal. A verset Kazinczy Ferenc örökítette meg. A latin szöveget Tóth Béla fordította. Eredeti forrás: Tóth Béla: Magyar anekdotakincs. VI. köt. Budapest, 1904. p. 2.; továbbá benne: p. 513.;
Fényi Gyula. A kalocsai csillagvizsgálójába beütő mennykőről és a csillagász gyenge hallásáról szóló anekdota. Eredeti forrás: Szinnyei József memoárja: "Emlékezzünk régiekről..." MTA Könyvtára. p. 175. [KSZ.]

Budapest enciklopédia. Szerk.: Tóth Endréné. 2. kiad. Budapest, 1972. Corvina Kiadó, Zrínyi Nyomda. 463 p. Csillagászat: p. 48. Citadella. (Az 1813-1849-ig itt állt csillagda helyén. G. L. - Gerő László); pp. 53-54. Csillagvizsgáló (Nagyszombat, budai várpalota, Gellérthegy, Ógyalla, 1921-28-ig a Széchenyi-hegyen, Piszkéstető, TIT Uránia Csillagvizsgáló, "Az Uránia modern Zeiss-planetáriumot tart fenn a Városligetben, amely érdeklődők tízezreinek vetíti az égbolt jelenségeit" [a Vidám Parkban 1962-1968-ig] Cs. T. - Csomor Tibor); p. 64. Egyetemek, főiskolák (Budán csillagvizsgáló a királyi palota tornyában. N. L. - G. L. - Nagy Lajos - Gerő László); p. 89. Gellérthegy (a hegy tetején csillagvizsgáló állt. G. L. - Gerő László); p. 378. Veduták (királyi palotán csillagvizsgáló tornya S. E. - Seenger Ervin); p. 422. Kronológia (1813. aug. 5. A gellérthegyi csillagda alapkőletétele); p. 423. Kronológia (1830. Lebontják a kir. palota csillagvizsgáló tornyát). [KSZ.]

BRUNO, Giordano: Két párbeszéd. Az okról, az elvről és az egyről. A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Ford., utószó, jegyz. ell.: Szemere Samu. Budapest, 1972. Európa Könyvkiadó, Ságvári Endre Nyomdaipari Szakmunkásképző Intézet. 349 p. /Magyar Helikon./ Szemere Samu 1914-es bevezető tanulmányának rövidebb szövegével, utószóként: pp. 301-316. [KSZ.]

Csillagászati alapismeretek. 3. füz. Szerk. Róka Gedeon. Budapest, 1972. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Sokszorosító üzem. 61 p. /Választmányi füzetek. 3./ [KOC.]

  Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 300 p. [SRG.]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1945-1970. Főszerk.: Sinkovics István. Budapest, [1972.] Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kner Nyomda. 760 p. Benne: Természettudományi Kar. 6. Csillagászati Tanszék. pp. 644-645. A tanszék története röviden (37 sorban), Kövesligethy Radó, Neumann János, Wodetzky József, Lassovszky Károly, Földes István, Detre László, Balázs Béla, Marik Miklós nevének említésével. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Égi mechanika. 1. rész. (A kéttest-probléma. Pályaszámítás. A perturbált mozgások elmélete.) Kézirat. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Budapest, 1972. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 319 p. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Az "Albireo Amatőrcsillagász Klub" szabad szemes változó programja egész évre. [Pécs, 1972.] AAK. 1 térk. 45 x 32 cm méretű, egy oldalas, pauszra rajzolt és stencillel sokszorosított változócsillag-térképgyűjtemény és ismertető. 18 változócsillag (gamma Cas, rho Per, béta Per, epszilon Aur, alfa Ori, éta Gem, khí Oph, alfa Her, béta Lyr, delta Lyr, éta Aql, mü Cep, delta Cep, khí Aqr, AR Cas, rho Cas) térképei, összehasonlítói, ismertetése, adatai, fénygörbéi. A kiadványról az Albireo 1972. októberi száma adott hírt. [KSZ.]

KIÁCZ György: Kertmesterség. A lakókert kialakítása, építése és berendezése. Budapest, 1972. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Franklin Nyomda. 255 p. Lektorálta: Balogh András, Mőcsényi Mihály, Ormos Imre. A szerző bevezetője kelt Budapesten, 1971. november hóban. p. 90.: "Szép motívum a napóra. Nemcsak dísz, hanem a villanyórák korában is használható eszköz. A kert a pihenés és aktív kikapcsolódás helye, az a hely, ahol az időt nem perccel mérik, hanem "napóra" pontossággal, negyedórákkal. Ez a "pontosság" teszi a napórát használhatóvá, szimbolizálva a kert nyugalmat árasztó lényegét abban a korban, melyben a felfokozott élettempó minden másodperc maximális kihasználását követeli meg."; p. 226., 122. kép: "Márkus Károly napórája." A képen egy pólusra irányuló árnyékvetős, égi egyenlítő síkjában fekvő félköríves számlapú művészi napóra látszik egy hengeres kőpillér tetején. Fényképezte: Mészáros András. [KSZ.]

KÖVES József: A földrajz tanítása. Budapest, 1972. Tankönyvkiadó Vállalat, Kner Nyomda. 318 p. /Tanárképző főiskolai tankönyvek./ Jelzet: 42 198. Bírálták: Halász Rezsőné, Mérő József. Csillagászat: A magyar földrajztanítás történetének áttekintése (pp. 26-31.). A csillagászati földrajz tanításának tantervi előírásai az 1962-es reformtantervben (p. 102.). Csillagászati földrajzi kísérletek (pp. 190-194.). [KSZ.]

KULIN György: Amit a csillagokról tudni kell! Csillagászat középiskolásoknak (Szakköri füzet). Budapest, 1972. Tankönyvkiadó Vállalat, Szegedi Nyomda. 97 p. Szakmai lektor: Marik Miklós. [TUV.]

LEM, Stanislaw: Summa Technologiae. Tudomány. Civilizáció. Jövő. Ford.: Radó György. Budapest, 1972. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 367 p. /Univerzum könyvtár./ Csillagászat: pp. 47-72., 248-253. A kozmikus civilizációkról. [KSZ.]

LUKÁCS Ernőné - PÉTER Ágnes - TARJÁN Rezsőné: Tarkabarka fizika. Budapest, 1972. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 300 p. A szerzők előszava 1970 áprilisában kelt. Könyvüket a 12-16 éves ifjúság fizikatanításának szánták. A Tarkabarka fizika első kiadása 1955-ben jelent meg, ennek jelentős átdolgozása ez a kötet. Csillagászat: pp. 23-33., 56-58., 68-73., 133-138., 215-221., 292-295. [KSZ.]

MARIK Miklós - PONORI THEWREWK Aurél: Modern csillagászati világkép. 2. kiad. Budapest, 1972. Tankönyvkiadó Vállalat, Statisztikai Kiadó Vállalat Nyomdaüzem. 187 p. /Középiskolai szakköri füzetek./ [KSZ.]

MÉSZÁROS István: Szalkai-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Budapest, 1972. pp. 55-100. [GAI.]

NAGY Sándor: Útmutató az amatőr változócsillag megfigyelésekhez. Budapest, 1972. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 9 p., 49 térk. Mellékletben: omikron Cet, R Leo, Z UMa, R Hya, V Boo, R CrB, RS Oph, X Oph, R Sct, R Aql, AF Cyg, khí Cyg, X Cyg, RS Cyg, U Cyg, HR Del, T Cep, SS Cyg, WZ Cas változócsillagok AAVSO térképei. [KSZ.]

STOLL Béla - VARGA Imre - V. KOVÁCS Sándor: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. Budapest, 1972. Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 638 p. /A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. I./ Lektorálta: Klaniczay Tibor. Csillagászat: p. 532.: Hell Miksa (a róla szóló néhány mű: Littrow, Pinzger); p. 549.: Sajnovics János (tevékenysége: Vass József, S. Johannes, a róla írt művek: 23 szerzőtől). [KSZ.]

SZÁVA István: A hiúz a napba néz. Galilei életregénye. 2. kiad. Budapest, 1972. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 357 p. [KSZ.]

Témajavaslat a csillagászati és űrkutatási ismeretterjesztéshez. Szerk.: Róka Gedeon. Budapest, 1972. Kiadja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 44 p. Borítócím: Témajavaslat. Téma és filmjegyzék. [TZS.]

TÓTFALUSI István: Bábel örökében. Budapest, 1972. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 204 p. Szakmailag ellenőrizte: Kovalovszky Miklós. Csillagászati vonatkozásokkal: pp. 24-31. A magyar nyelvtudomány jó csillaga. Sajnovics Jánosról, Hell Miksáról, vardői expedíciójukról, a Vénusz-átvonulásról. [KSZ.]

Tudományos Diákkörök X. Országos Konferenciája Természettudományi Szekció Nyíregyházi Tanárképző Főiskola 1972. április 21-23. Matematika, fizika. [Nyíregyháza, 1972.] 59 p. A X. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Természettudományi Szekciója 1972. ápr. 21-23-ig zajlott Nyíregyházán, a BGYTF-n. [KSZ.]

VÁRKONYI Nándor: Sziriat oszlopai. Budapest, 1972. Magvető Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 577 p. Számos csillagászati utalással. Megalitok, kőkörök és piramisok csillagászati vonatkozásaival foglalkozó két önálló fejezettel: pp. 38-85., 85-102. [REZ.]

XÁNTUS János: Otthonunk a naprendszer. Kolozsvár - Budapest, 1972. Dacia Könyvkiadó - Gondolat Kiadó, Intreprinderea Poligrafica Crisana Oradea. 110 p. [KSZ.]

XÁNTUS János: A természet kalendáriuma. 2. bőv. kiad. Bukarest, 1972. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. 526 p., 16 t. [KSZ.]

Giordano Bruno a nolai Az okról, elvről és egyről. A nemes Mauvissiére úrnak ajánlva. In: Bruno, Giordano: Két párbeszéd. Az okról, az elvről és az egyről. A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Ford., utószó, jegyz. ell.: Szemere Samu. Budapest, 1972. Európa Könyvkiadó, Ságvári Endre Nyomdaipari Szakmunkásképző Intézet. pp. 5-137. /Magyar Helikon./ Eredetije "De la causa, principio e uno" címmel 1584-ben jelent meg Londonban. Öt dialógus. Beszélgetők: Elitropio, Filoteo, Armesso, Dicsono Arelio, Teofilo, Gervasio, Poliinnio. Ennek a kiadásnak a szövege megegyezik a Franklin-Társulatnál 1914-ben megjelenttel. [KSZ.]

Giordano Bruno a nolai A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. A nemes Mauvissiére úrnak ajánlva. In: Bruno, Giordano: Két párbeszéd. Az okról, az elvről és az egyről. A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Ford., utószó, jegyz. ell.: Szemere Samu. Budapest, 1972. Európa Könyvkiadó, Ságvári Endre Nyomdaipari Szakmunkásképző Intézet. pp. 139-300. /Magyar Helikon/Eredetije "De l’infinito, universo e mondi" címmel 1584-ben jelent meg Londonban. Öt dialógus. Beszélgetők: Elpino, Filotheo, Fracastorio, Burchio, Albertino. Ennek a kiadásnak a szövege megegyezik a Franklin-Társulatnál 1914-ben megjelenttel. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1972. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 3-49. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Nagy napkitörések (H alfa-flerek). In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 50-75. Az 1955. jún. 18. és 1963. okt. 26. közötti napkitörések katalógusa. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1972-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 76-90. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1970. május 1-től 1971. április 15-ig). In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 91-100. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumának működése 1968-1970. In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 101-113. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak 1970. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 114-128. Apostol Ince (1902-1971) és Varga Pál (1913-1971) nekrológjai. [SRG.]

KULIN György: A TIT Bemutató Csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 129-147. Beszámolók: Lendvai László Fűzfőgyártelep; Dalnoki János Leninváros; Szabó Gyula Miskolc; Elek Imre Ózd; Hajmási József Székesfehérvár; Balázsy László Pécs. [SRG.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 148-154. [SRG.]

KOCH, E.: Exobiológiai megfontolások a bolygók légkörének fejlődéséről és jelenlegi állapotáról. In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 155-166. Fordította Balázs Lajos a Die Sterne 1970. 4. számából. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A hold- és bolygószondák eredményeiből. (Egy új tudományág: a planetológia) In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 167-194. [SRG.]

GUMAN István: Fotometriai kettőscsillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 195-230. [SRG.]

ABONYI Iván: Az ősrobbanástól a galaxisok keletkezéséig. In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 231-243. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A csillagászat néhány filozófiai problémája. In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 244-257. [SRG.]

HORVÁTH András: Korszerű szputnyikfényképező távcsövek. In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 258-278. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A napkitörések. In: Csillagászati évkönyv az 1972. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1972. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 279-298. [SRG.]

ALMÁR Iván: Hold, Vénusz, űrállomás (Űrkutatás 1970 második és 1971 első felében). In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1972. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1971. Hírlapkiadó Vállalat. pp. 208-214. [VSK.]

Csillagászati Tanszék. In: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1971/72. Összeállította: Almási János. Budapest, [1973?] pp. 179-180. A tanszék munkatársai és legfontosabb publikációik. [SRG.]

NAGY István György: A Szojuz-Szaljut kísérletek. In: Fiúk Évkönyve 1972. Szerk.: Karádi Ilona. Budapest, 1971. Móra Könyvkiadó. pp. 298-299. [SRG.]

SCHALK Gyula: Távcsőóriások. In: Fiúk Évkönyve 1972. Szerk.: Karádi Ilona. Budapest, 1971. Móra Könyvkiadó. pp. 373-378. Yerkes Csillagda, a Wilson Obszervatórium és Palomar hegyi Csillagda távcsöveiről. [SRG.]

WEÖRES Sándor: Hajnal a Holdban. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 1. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1972. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 4-5. "Csillagászati" vers.; A "Galaktika" című és "Tudományos-fantasztikus antológia" alcímű kiadvány 1972-ben indult. Eleinte (1972-tól 1985-ig) könyvként jelent meg, köteteit könyvesboltokban lehetett megvásárolni. A megjelent köteteken egy folyamatos sorszámozást tüntettek fel, 1-60-ig. Az évente megjelent könyvek száma változó volt, évente 2 és 6 jött ki, sőt egyszer, 1976-ban 7 kötet jött napvilágra. A 61. számú kiadványtól (1985 októberétől) kezdve a Galaktika áttért a havi megjelenésre. Rendszeresen havonta egy-egy szám jelent meg, azaz folyóirat volt, egészen a 175. számig (1995 áprilisáig), amikor is a Móra Kiadó beszüntette a kiadást. 2004-ben újra indul a Galaktika a Jonathan Miller Kiadó Kft. jóvoltából.
A 2004 novemberi első szám megtartja a folyóirat évfolyam és sorszámozását (12. évf. 176. szám). A kiadó neve többször változott az évek alatt: Nagual Publishing (Sárkány Bt.), Galaktika, Metropolis Media Kft., Metropolis Media Group Lap- és Könyvkiadó Kft., Metropolis Media Kiadó. A Galaktika Tanácsadó Testületének tagjai voltak az idők folyamán többek között: Dr. Lukács Béla fizikus, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, Dr. Juhász Árpád geológus, a TV2 tanácsadója, Dr. Almár Iván csillagász, űrkutató, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia SETI munkacsoportjának tagja, a nemzetközi SETI bizottság korábbi alelnöke, Dr. Grandpierre Attila csillagász, kandidátus, az MTA Csillagászati Kutatóintézetének főmunkatársa, Réz András esztéta, Hernádi Gyula Kossuth-díjas író, S. Sárdi Margit irodalomtörténész, egyetemi docens, a Magyar Scifitörténeti Társaság elnöke.
A 200. számtól (2006. november) kezdve az évfolyam számozásnál figyelembe veszik az antológia megjelenési éveit is. 1972-től 1984-ig ez 13 év, minthogy 1985-ben megjelentek a folyóirat első számai is, az antológia ekkor megjelent számait nem kell figyelembe venni, mert ez esetben az 1985-ös évet kétszer számolnánk az évfolyamszámozásnál. Tehát a 200. szám a 14+13=27. évfolyamba tartozik. Ezt a gyakorlatot folytatják a 39. évfolyam 2018. májusi 338. számig. A következő számtól kezdve (a leíró számára ismeretlen okból) eggyel csökkentették az évfolyamszámozást: 38. évfolyam 2018. június 339. szám. A Csimabiban szögletes zárójelben feltüntetjük a valós - megjelenési évekből számított - évfolyamszámot pl.: [! 39]. Összefoglalva: 1972-1985-ig könyvként, 1985-1995-ig és 2004-től napjainkig folyóiratként helyeztük el adatbázisunkban a Galaktika csillagászati jellegű cikkeit. [HAI.]

GÁNTI Tibor: Élet a Földön kívül. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 2. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1972. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./. pp. 26-29. [HAI.]

TARCSAI György: A magnetoszféra elektronsűrűségének vizsgálata wistlerekkel. In: Magnetoszféra vizsgálati módszerek. [Budapest], 1972. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Központi Titkárság Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 5-101.+12 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai Közlemények./ [SZF.]

TÓTH Péter: Magnetoszféra VLF emissziók. In: Magnetoszféra vizsgálati módszerek. [Budapest], 1972. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Központi Titkárság Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Hny. pp. 103-198. +18 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai Közlemények./ [SZF.]

MÜLLER Róbert: A pogányszentpéteri ásatás. In: A Nagykanizsai Thúry György Múzeum jubileumi évkönyve 1919-1969. Nagykanizsa, 1972. pp. 265-283. A Somogy megyei Pogányszentpéter határában, a Klastrom dűlőben állt a középkorban egy pálos kolostor. Itt 1967-ben Müller Róbert vezetésével régészeti ásatásra került sor. A sírok éremleletei az 1514-1539-ig tartó időszakot mutatják.
A cikk ismerteti (pp. 275-280.) az ásatás során előkerült hordozható napórát is. Egy 1545 előtti tűzvészben lezárult veremben találták. A csont napóra 23x21x8 mm-es, Leltári száma: 68.4.110. Két részből áll, melyeket bronzszemek tartanak össze. A vízszintes számlap 5-12-7 óraszámozott. Középen lévő kis mágnestűvel lehetett északi irányba állítani. A függőleges számlap is arab számozású: 6-12-6. A napóra a 48 fokos földrajzi szélességre készült. A XV. században gyárthatták Németországban. A napóráról egyszerű vonalas ábrákat is közöl a cikk. Röviden ír a Budapest, Táncsics Mihály utcában ásatáskor előkerült (de később elkallódott) hordozható napóráról is, és közli annak fényképét. [KSZ.]

SZABÓ T. Attila: Moldvai csángó csillagnevek. In: Nyelv és múlt. Válogatott tanulmányok, cikkek. 3. Bukarest, 1972. Kriterion. pp. 132-138. A tanulmány itt 1950. évi keltezésűként szerepel, de az valójában az 1957. évi Magyar Nyelvőr-beli cikkének (SZABÓ T. Attila: Moldvai csángó csillagnevek. = Magyar Nyelvőr 81. 1957. okt-dec. 4. sz. pp. 458-462.) újra közlése. [IBQ.]

SOLTÉSZ Zoltánné: Gregor Gelbhaar bécsi nyomdász 1638. évi magyar kalendáriuma. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1972. Szerk.: Németh Mária. Budapest, 1975. Országos Széchényi Könyvtár, Egyetemi Nyomda. pp. 205-213. "...Az Uy Calendarium címmel közreadott kötet (RMK. I. 666a) két főrészből, naptárból és prognosztikonból áll. ...A kötetet lezáró Appendix néhány magyar történelmi eseményt sorol fel "emlékezetül", amit a Rövid meghirása az egek kerekségének, s’ a raytok lévő planétáknak, avagy buydosó czillagoknak című fejezet követ..." A cikk végén német nyelvű kivonat (pp.213-214.) [HAI.]

FARKAS Gellért: A fizikai szertár fejlődésének története s szertárunk mai állománya. In: A Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium jubileumi évkönyve az intézet 200 éves alapitási évfordulója alkalmából. 1971-1972. (Szerk.: Kővári Ferenc.) Szombathely, 1972. pp. 73-75. Gothardról és alapitványáról. [SRG.]

A föld teremtése. In: A tigrisember: indonéziai mesék. Ford.: Katona Tamás. Budapest, 1972. Európa Könyvkiadó. pp. 5-8. /Népek meséi./ Szumátra, batak mítosz. [FŐA.]

A szivárvány születése. In: A tigrisember: indonéziai mesék. Ford.: Katona Tamás. Budapest, 1972. Európa Könyvkiadó. p. 9. /Népek meséi./ Szumátra, batak mítosz. [FŐA.]

Mióta van újhold? In: A tigrisember: indonéziai mesék. Ford.: Katona Tamás. Budapest, 1972. Európa Könyvkiadó. pp. 10-11. /Népek meséi./ Szumátra, batak mítosz. [FŐA.]

BOJÁR Gábor: Az ókori görögök fizikai világképe. In: Tudományos Diákkörök X. Országos Konferenciája Természettudományi Szekció Nyíregyházi Tanárképző Főiskola 1972. április 21-23. Matematika, fizika. [Nyíregyháza, 1972.] p. 37. [KSZ.]

Mélyég-objektumok. = Albireo 2. 1972. jan. 7. sz. pp. [1-6.] Hevesi Zoltán, Hudi László, Juhász Tibor, Papp János, Romhányi Attila, Schmidt József, Szeiber János, Szentmártoni Béla megfigyeléseinek leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 2. 1972. jan. 7. sz. pp. [6-9.] Gombás Géza, Harmati István, Papp János, Szentmártoni Béla észlelései. [KSZ.]

NAGY Gábor: Változócsillagok. = Albireo 2. 1972. jan. 7. sz. p. [10.] Delta Cep, éta Aql, gamma Cas fényességbecslések 1971. aug. 15-27. [KSZ.]

PAPP János: Csillagfedések. = Albireo 2. 1972. jan. 7. sz. p. [10.] A Hold fedte a mü Cnc, a 19 Cap, az epszilon Gem csillagokat 1971. ápr. 4-én, okt. 27-én, nov. 6-án. Észlelés 15 cm-es reflektorral, időmérés stopperrel. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Vesta kisbolygó. = Albireo 2. 1972. jan. 7. sz. p. [10.] 1971. dec. 8-án és 9-én este észlelte`helyét, színét, fényességét egy 10 cm-es refraktorral. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Mars. = Albireo 2. 1972. jan. 7. sz. p. [11.] 1971. szept. 21-iki észlelése a budapesti Uránia Csillagvizsgáló 20 cm-es refraktorával. [KSZ.]

Szaturnusz. = Albireo 2. 1972. jan. 7. sz. pp. [11-12.] Gombás Géza, Horváth László, Keszthelyi Sándor, Papp János észlelései 1971. okt. 16. és dec. 15. között. [KSZ.]

Hold. = Albireo 2. 1972. jan. 7. sz. pp. [12-14.] Hevesi Zoltán, Szeiber Károly, Szentmártoni Béla holdrészlet leírásai. [KSZ.]

Nap. = Albireo 2. 1972. jan. 7. sz. pp. [14-15.] Keszthelyi Sándor, Schmidt József, Szentmártoni Béla napfoltmegfigyelései 1971. nov. 3. és dec. 18. között. [KSZ.]

Meteorok. = Albireo 2. 1972. jan. 7. sz. p. [15.] Gombás Géza, Juhász Tibor, Schmidt József meteor-megfigyelései 1971. okt. 19. és dec. 15. között. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek 1971. VII-VIII. hó. = Albireo 2. 1972. jan. 7. sz. pp. [16-18.] Dankó János, E. Kovács Zoltán, Ferencz Csaba, Hajdú Attila, Szoboszlai Zoltán, Jámbor Tamás, Kancsura Árpád, Keszthelyi Sándor, Mezősi Csaba, Márkus Teréz, Hancz Péter, Szíjártó Vince, Nagy Rozália, Nagy Sándorné, Orbán Dezső, Papp János, Tarcsay Vilmos, Trexler László, Vörös József, Ujvárosy Antal, Xántus János megfigyeléseinek leírása. [KSZ.]

Mélység [ ! ] objektumok. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. pp. 1-9. Gombás Géza, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Papp János, Schmidt József, Szeiber Károly, Szentmártoni Béla mélyég észleléseinek leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. pp. 9-15. Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Hudi László, Keszthelyi Sándor, Szentmártoni Béla, Vilmos Mihály észlelései. [KSZ.]

PAPP János: Nova Cephei 1971. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. pp. 15-16. 1971. júl. 14. és okt. 25. között 8,4-ről 12,1 magnitúdóra halványult. 62 egyedi fénybecslésének közlése. [KSZ.]

Kisbolygók. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. p. 16. Juhász Tibor Ceres, Keszthelyi Sándor Pallas és Ceres észlelése, 1971. dec. 22. és 1972. jan. 15. [KSZ.]

Vénusz. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. pp. 16-17. Hevesi Zoltán, Keszthelyi Sándor, Papp János, Vilmos Mihály szöveges bolygóleírásai, 1971. dec. 4. és 1972. jan. 15. között. [KSZ.]

Szaturnusz. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. pp. 17-20. Hevesi Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mikics Lajos, Papp János, Szentmártoni Béla megfigyelései, 1971. dec. 17. és 1972. jan. 23. között. [KSZ.]

Csillagfedések. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. p. 20. Klausz Zoltán, Papp János megfigyelései 1971. okt. 28. és 1972. febr. 24. között. [KSZ.]

Az Antoniadi-féle látási skála. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. p. 20. [KSZ.]

Hold. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. pp. 21-26. Garbera István, Hevesi Zoltán, Horváth László, Juhász Tibor, Mikics Lajos, Szentmártoni Béla holdészlelései szövegesen. [KSZ.]

Nap. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. p. 26. Hevesi Zoltán, Keszthelyi Sándor, Szentmártoni Béla észlelései 1971. dec. 22. és 25. között. [KSZ.]

PAPP János: A naptevékenység észlelése, 1971. július-október. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. pp. 27-29. Saját 15 cm-es reflektorával 4 hónap alatt 43 napon észlelte a Napot. Szöveges és statisztikai feldolgozás. [KSZ.]

Meteorok. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. p. 29. Juhász Tibor és Schmidt József 1972. jan. 15/16-án 3 óra 40 perc alatt 13 meteort figyelt meg. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. pp. 29-32. Balázsy László, Brlás Pál, Dankó János, E. Kovács Zoltán, Geszler Rudolf, Keszthelyi Sándor, Mezősi Csaba, Hári Lajos, Nagy Rozália, Papp János, Trexler László, Vörös József, Ujvárosy Antal, Szoboszlai Zoltán, Katona László leírásai 1971. júl. 20. és okt. 20. között. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla - GARBERA István: Újjáalakult az Albireo Klub. = Albireo 2. 1972. márc. 8. sz. p. 32. A közelmúltban a TIT beszüntette az Albireo sokszorosítását. A lap előállítását a Kilián György Ifjúsági és Úttörőház vállalta: az Albireo Amatőrcsillagász Klub ott működik tovább. [KSZ.]

Mélyég objektumok. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. pp. 1-4. Hevesi Zoltán, Hudi László, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. pp. 4-6. Garbera István, Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

PAPP János: Változócsillagok. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. pp. 7-8. 1972. márc. 13. és 26. között észlelte az: UU Aur, AE Aur, R Cnc, gamma Cas, rho Cas, T Cas, mü Cep, éta Gem, TV Gem, BU Gem, BQ Gem, R Leo, T Mon, U Mon, alfa Ori, W Ori, CK Ori, RT Ori, KX Ori, NU Ori, BL Ori, rho Per, R UMa, ST UMa, VW UMa, VY UMa változókat, mindegyiket 10 alkalommal. Az észlelt adatok felsorolása. [KSZ.]

Uránusz. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. p. 8. Keszthelyi Sándor 1972. márc. 14-i, Papp János márc. 13-i megfigyelése. [KSZ.]

Szaturnusz. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. pp. 8-11. Garbera István, Keszthelyi Sándor, Papp János, Szentmártoni Béla észlelései 1972. febr. 3. és márc. 31. között. [KSZ.]

PAPP János: Mars. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. p. 11. 1972. márc. 13-i észlelés. [KSZ.]

Vénusz. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. pp. 11-12. Garbera István, Hevesi Zoltán, Keszthelyi Sándor, Papp János megfigyelései 1972. febr. 4. és márc. 31. között. [KSZ.]

Merkúr. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. pp. 13-14. Keszthelyi Sándor, Papp János leírásai 1972. márc. 13. és 18. között. [KSZ.]

Csillagfedések. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. pp. 14-15. Hevesi Zoltán, Iskum József, Klausz Zoltán, Papp János, Szeiber Károly észlelte a Pleiades fényesebb csillagainak fedését a Hold által, 1972. márc. 19-én. [KSZ.]

Hold. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. pp. 15-19. Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla holdrészlet leírásai. [KSZ.]

Nap. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. pp. 19-22. Hevesi Zoltán napészlelései 1972. febr. 16. és márc. 24. között.; Papp János naptevékenységi beszámolója 1972. I. negyedévéről. [KSZ.]

Meteorok, tűzgömbök. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. pp. 22-23. Geszler Rudolf, Hevesi Zoltán, Iskum József, Klausz Zoltán, Papp János meteor-leírásai 1972. febr. 2. és márc. 19. között. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 2. 1972. ápr. 9. sz. pp. 23-25. Dankó János, Geszler Rudolf, Halmi Éva, Hevesi Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mezősi Csaba, Papp János, Schmidt József, Juhász Tibor, Trexler László, Vörös József észlelései 1971. okt. 25. és dec. 26. között. [KSZ.]

Mélyég-objektumok. = Albireo 2. 1972. máj. 10. sz. pp. 2-8. Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Keszthelyi Sándor, Iskum József, Juhász Tibor, Schmidt József, Szeiber János, Szeiber Károly, Szentmártoni Béla szöveges észlelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 2. 1972. máj. 10. sz. pp. 8-12. Gombás Géza, Harmati István, Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Változócsillagok. = Albireo 2. 1972. máj. 10. sz. p. 12. A zéta Gem és az éta Gem 7-7 fénybecslésének adata. [KSZ.]

Kisbolygók. = Albireo 2. 1972. máj. 10. sz. p. 12. Gombás Géza Juno és Ceres, Szentmártoni Béla Ceres megfigyelése 1972. márc. 30. és máj. 1. között. [KSZ.]

GARBERA István: Jupiter. = Albireo 2. 1972. máj. 10. sz. p. 12. 1972. ápr. 30. és máj. 2. [KSZ.]

Szaturnusz. = Albireo 2. 1972. máj. 10. sz. p. 13. Hevesi Zoltán 1972. ápr. 6-án, Papp János ápr. 7-én és 8-án észlelte a bolygót. [KSZ.]

Vénusz. = Albireo 2. 1972. máj. 10. sz. pp. 13-15. Hevesi Zoltán, Szeiber Károly, Klausz Zoltán, Klausz Gábor, Szentmártoni Béla megfigyelései 1972. márc. 31. és ápr. 30. között. [KSZ.]

Hold. = Albireo 2. 1972. máj. 10. sz. pp. 15-23. Hevesi Zoltán, Horváth László, Juhász Tibor, Klausz Zoltán, Schmidt József, Szentmártoni Béla észlelési leírásai. [KSZ.]

Nap. = Albireo 2. 1972. máj. 10. sz. pp. 23-24. Hevesi Zoltán, Papp János 1972. áprilisi napészlelései. [KSZ.]

Meteorok és tűzgömbök. = Albireo 2. 1972. máj. 10. sz. p. 24. Papp János, Szeiber János megfigyelései 1972. ápr. 2-án, 7-én, 8-án. [KSZ.]

Jelölések kettőscsillag megfigyeléseknél. = Albireo 2. 1972. máj. 10. sz. p. 25. Szögtávolság, fényességkülönbség, színek, egyéb megjegyzések. Skálák az angol Webb Society for Astronomy kettőscsillag-szakosztálya alapján. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Klub-hírek. = Albireo 2. 1972. máj. 10. sz. p. 25. Az Albireo Amatőrcsillagász Klub jelenlegi taglétszáma 20 fő. Statisztika a tagságról: életkor, foglalkozás, lakhely szerint. A települések: Kaposvár, Budapest, Dorog, Budaörs, Dunaújváros, Nagykanizsa, Szerencs. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 2. 1972. jún. 11. sz. pp. 2-5. Gombás Géza, Geszler Rudolf, Keszthelyi Sándor, Papp János, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 2. 1972. jún. 11. sz. pp. 5-8. Harmati István, Hevesi Zoltán, Keszthelyi Sándor, Papp János, Szentmártoni Béla észlelési. [KSZ.]

Uránusz. = Albireo 2. 1972. jún. 11. sz. p. 9. Keszthelyi Sándor 1972. máj. 9-i, Molnár Titusz 17-i szöveges leírása. [KSZ.]

PAPP János: A Szaturnuszról 1972-ben végzett megfigyeléseim összefoglalása. = Albireo 2. 1972. jún. 11. sz. p. 9. Egy 15 cm-es reflektorral észlelt. [KSZ.]

Vénusz. = Albireo 2. 1972. jún. 11. sz. p. 10. Gombás Géza, Klausz Zoltán, Klausz Gábor, Papp János, Vilmos Mihály észlelései 1972. ápr. 27. és máj. 31. között. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 2. 1972. jún. 11. sz. p. 11. Garbera István, Gombás Géza, Molnár Titusz, Papp János 1972. május 17. és 29. között észlelte a bolygót. Szöveges leírásaik. [KSZ.]

Reflektor. = Albireo 2. 1972. jún. 11. sz. p. 11., 16. Reflektor címmel, új kiadvány-sorozat indult a Klub tagjainak. Külföldi folyóiratokból fordított cikkeket tartalmaz. Az 1. szám 1972. jún. 15-én jelent meg. [KSZ.]

Hold. = Albireo 2. 1972. jún. 11. sz. pp. 12-16. Hevesi Zoltán, Horváth László, Klausz Zoltán, Mikics Lajos, Szentmártoni Béla, Vilmos Mihály leírásai. [KSZ.]

Nap. = Albireo 2. 1972. jún. 11. sz. pp. 17-18. Gombás Géza, Harmati István, Hevesi Zoltán, Papp János napészlelései 1972. május hóban. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 2. 1972. jún. 11. sz. pp. 19-20. Brlás Pál, Dankó János, E. Kovács Zoltán, Geszler Rudolf, Katona László, Tóth Sándor, Trexler László, Vörös József 1972. jan. 6. és márc. 17. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Az Albireo Klub részletes megfigyelési programja. = Albireo 2. 1972. jún. 11. sz. pp. 21-22. Mély-ég objektumok. Kettőscsillagok. Üstökösök. Bolygók és holdjaik. Hold. Kiegészítő ("mellékes") programok: Nap, kisbolygók, meteorok, tűzgömbök, állatövi fény, ellenfény, villanásszerű fényjelenségek. [KSZ.]

Mélyég-objektumok. = Albireo 2. 1972. júl. 12. sz. pp. 2-4. Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla észleléseinek leírása. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 2. 1972. júl. 12. sz. pp. 4-9. Gombás Géza, Harmati István, Hevesi Zoltán, Hudi László, Szentmártoni Béla, Vilmos Mihály megfigyelései. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. 1972 június havi megfigyelések. = Albireo 2. 1972. júl. 12. sz. pp. 10-11. Az első változórovat. Ettől kezdve a változócsillag-észlelést is felveszik a programba. Nem egyenkénti adatokat, hanem csillagonként feldolgozott ismertetést közölnek. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 2. 1972. júl. 12. sz. pp. 11-12. Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Laki Ferenc, Molnár Titusz leírásai 1972. jún. 4. és 19. között. [KSZ.]

Albireo Newsletter. = Albireo 2. 1972. júl. 12. sz. p. 12. Angol nyelven, negyedévenként jelenik meg tájékoztató az Albireoban közölt megfigyelésekről. Az Albireo Newsletter sokszorosítását Angliában végzik, és az ottani amatőrcsillagász egyesületek között kerül szétosztásra. [KSZ.]

Vénusz. = Albireo 2. 1972. júl. 12. sz. p. 13. Klausz Zoltán, Klausz Gábor 1972. jún. 3. és 11. közötti távcsöves észlelései. [KSZ.]

Hold. = Albireo 2. 1972. júl. 12. sz. pp. 13-16. Hevesi Zoltán, Klausz Zoltán, Mikics Lajos, Szeiber Károly, Szentmártoni Béla, Vilmos Mihály, Vörös József, Trexler László holdleírásai. [KSZ.]

Nap. = Albireo 2. 1972. júl. 12. sz. pp. 16-18. Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Harmati István 1972. júniusi észlelései. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 2. 1972. júl. 12. sz. pp. 18-20. Brlás Pál, Dankó János, Geszler Rudolf, Papp János, Szoboszlai Zoltán, Trexler László, ifj. Ujvárosy Antal leírásai az általuk 1972 áprilisában látott jelenségekről. [KSZ.]

Albireo Amatőrcsillagász Klub tagnévsora /1972. júl. 15./ = Albireo 2. 1972. júl. 12. sz. p. 20. 26 fő név- és címjegyzéke. [KSZ.]

Mély-ég. = Albireo 2. 1972. aug. 13. sz. pp. 2-6. Iskum József, Juhász Tibor, Kiss Gusztáv, Mezősi Csaba, Schmidt József, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 2. 1972. aug. 13. sz. pp. 7-11. Gombás Géza, Harmati István, Hevesi Zoltán, Hudi László, Keszthelyi Sándor, Kiss Gusztáv, Mezősi Csaba, Papp János, Rohoska Lajos, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. = Albireo 2. 1972. aug. 13. sz. p. 12. Az 1972. július havi változócsillag-megfigyelések rovata. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 2. 1972. aug. 13. sz. pp. 13-14. Garbera István, Gombás Géza, Horváth László, Keszthelyi Sándor, Kiss Gusztáv, Klausz Zoltán, Szentmártoni Béla észlelési leírása a bolygóról, 1972. jún. 29. és júl. 31. között. [KSZ.]

KLAUSZ Zoltán: Vénusz. = Albireo 2. 1972. aug. 13. sz. p. 14. 1972. júl. 31-i megfigyelése. [KSZ.]

Hold. = Albireo 2. 1972. aug. 13. sz. pp. 15-17. Hevesi Zoltán, Juhász Tibor, Klausz Zoltán, Szentmártoni Béla holdészlelései. [KSZ.]

Nap. = Albireo 2. 1972. aug. 13. sz. p. 18. Gombás Géza, Harmati István, Hevesi Zoltán 1972. júliusi napmegfigyelései. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 2. 1972. aug. 13. sz. p. 19. Kiss Károly, Lovászi Péter, Mező Ferenc, Papp János 1972. máj. 24-25-i észlelései. [KSZ.]

Meteorok. = Albireo 2. 1972. aug. 13. sz. p. 20. Iskum József, Papp János 1972. máj-júl. észlelési összefoglalója. [KSZ.]

[Hírek.] = Albireo 2. 1972. aug. 13. sz. p. 20. Megjelent a Reflektor 1972. aug. 1-i 3. száma. Az Albireo Amatőrcsillagász Klub jelenlegi taglétszáma: 30 fő. [KSZ.]

Mélyég-objektumok. = Albireo 2. 1972. szept. 14. sz. pp. 2-6. Csont Tamás, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Kiss Gusztáv, Kovacsics Sándor, Mezősi Csaba, Papp János, Szeiber Károly, Szendői Gábor, Szentmártoni Béla egyéni észlelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 2. 1972. szept. 14. sz. pp. 7-15. Anthony Fahy, Gombás Géza, Harmati István, Hevesi Zoltán, Hudi László, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Mezősi Csaba, Mikics Lajos, Papp János, Rohoska Lajos, Rück József, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

Köszöntjük első külföldi megfigyelőinket! = Albireo 2. 1972. szept. 14. sz. p. 15. Anthony Fahy (Írország), Miskó István (Csehszlovákia). [KSZ.]

[Összevont beszámolók.] = Albireo 2. 1972. szept. 14. sz. p. 15. Papp János a napmegfigyeléseket, Keszthelyi Sándor a változócsillagok észlelési adatait gyűjti össze havonta, és készíti el összevont közlésre. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok 1972 augusztusban. = Albireo 2. 1972. szept. 14. sz. p. 16. [KSZ.]

Vénusz. = Albireo 2. 1972. szept. 14. sz. p. 17. Ujvárosy Antal, Tóth Sándor, Szoboszlai Zoltán, Harmati István 1972. júl. 24. és aug. 27. közötti megfigyelései. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 2. 1972. szept. 14. sz. pp. 18-23. Garbera István, Gombás Géza, Horváth László, Keszthelyi Sándor, Klausz Zoltán, Miskó István, Papp János, Ujvárosy Antal, Vörös József, Trexler László bolygóleírásai 1972. jún. 4. és aug. 31. között. [KSZ.]

PAPP János: Naptevékenység 1972 augusztusban. = Albireo 2. 1972. szept. 14. sz. pp. 23-24. Az első naprovat. [KSZ.]

Tűzgömbök. = Albireo 2. 1972. szept. 14. sz. p. 24. Gombás Géza, Hudi László, Keszthelyi Sándor, Szeiber Károly leírásai, 1972. aug. 6-14. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 2. 1972. szept. 14. sz. pp. 25-27. Berki József, Keszthelyi Sándor, Brlás Pál, Dankó János, Juhász Tibor, Mezősi Csaba, Trexler László, Vörös József, Szoboszlai Zoltán 1972. máj. 10. és aug. 13. megfigyeléseinek szöveges leírása. Az 1972. aug. 12-i jelenség fényképe. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Állatövi ellenfény. = Albireo 2. 1972. szept. 14. sz. p. 28. Megfigyelése 1972. aug. 14-én. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég objektumok szabadszemmel. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. p. 2. M 31, M 42, M 44, M 45, NGC 869/884. M 24, M 6, M 7. M 8, M 35, M 39, M 41, M 47, M 48, NGC 6633. M 11, M 16, M 13, M 92, NGC 752. M 5, M 33, M 34, NGC 7000, NGC 6960. Mel 20, Mel 25, Mel 31, Mel 111, Mel 186, Cr 69, Cr 399. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. pp. 3-7. Csont Tamás, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Iskum József, Keszthelyi Sándor, Rohoska Lajos, Kovacsics Sándor, Mezősi Csaba, Schmidt József, Szendrői Gábor leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. pp. 8-10. Garbera István, Gombás Géza, Harmati István, Keszthelyi Sándor, Rohoska Lajos, Mezősi Csaba, Rück József megfigyelései. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok 1972. szeptemberben. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. p. 11. [KSZ.]

K. S. [KESZTHELYI Sándor]: Mira Ceti = Omikron Ceti. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. p. 12. Ismertetés és térkép. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Szabadszemes változó-program. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. p. 12. Elkészült az AAK első változócsillag megfigyelési programja. A 18 változó térképét mutató blokkot Keszthelyi Sándor készítette. [KSZ.]

PAPP János: Naptevékenység 1972. szeptemberében. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. pp. 13-14. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Merkúr. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. p. 14. 1972. szept. 1-i észlelése. [KSZ.]

Vénusz. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. pp. 14-15. Keszthelyi Sándor, Klausz Zoltán Vénusz-megfigyelései 1972. aug. 11. és szept. 1. között. M. V. Gavin észlelése az angol The Astronomer 1972. szeptemberi számából átvéve. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. pp. 16-17. Keszthelyi Sándor, Mezősi Csaba leírásai 1972. szept. 5. és 29. között. [KSZ.]

BORTLE, John E.: Giacobini - Zinner, 1972. d. üstökös. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. p. 17. Észlelései 1972. aug. 5 és 21. között. A The Astronomer 1972. szeptemberi számából. [KSZ.]

STELLA Csillagászati Szakkör. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. p. 17. Kaposváron csillagászati szakkör indul általános iskolásoknak szeptembertől, Gombás Géza vezetésével. [KSZ.]

Meteorok. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. pp. 18-20. Keszthelyi Sándor, Klausz Zoltán, Klausz Gábor, Papp János 1972. augusztusi észleléseinek ismertetése. [KSZ.]

Tűzgömbök. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. p. 20. Iskum József 1972. aug. 12-i, Keszthelyi Sándor szept. 6-i tűzgömb-leírása. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. pp. 21-24. Brlás Pál, Dankó János, Mester László, Rostás Sándor, Szoboszlai Zoltán, Tóth Sándor, Ujvárosy Antal, Tóth Katalin, Katona László, Gönczi Gábor, Hajdú Attila, Lázár István, Reszegi Lajos, Trexler László, Vörös József 1972. jún. 3. és szept. 1. közti szöveges leírásai. Az 1972. aug. 8-i jelenség fényképe. [KSZ.]

K. S. [KESZTHELYI Sándor]: Megalakult az első külföldi fényjelenség észlelő testület. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. p. 24. Angliában a British Meteor Society-n belül. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Állatövi ellenfény. = Albireo 2. 1972. okt. 15. sz. p. 24. 1972. szept. 6-i észlelése. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. pp. 2-7. Brlás Pál, Csont Tamás, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Horváth László, Rück József, Kovacsics Sándor, Mezősi Csaba, Papp János, Rohoska Lajos, Szendrői Gábor, Szentmártoni Béla szöveges észlelése. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Két érdekes objektum az Andromeda-ban. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. p. 8. NGC 206, NGC 404. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Sötétködök az Aquila-ban. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. p. 9. B 143, B 142, B 133. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. pp. 10-13. Gombás Géza, Harmati István, Hevesi Zoltán, Kiss Gusztáv, Mezősi Csaba, Mérő László, Papp János, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok 1972 október. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. p. 14. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: XX Camelopardalis. / 040053 / = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. p. 15. Ajánlat és térkép. [KSZ.]

LARARD, John: Észlelési jegyzetek. 1. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. p. 16. The Astronomer 1972. októberi számából. [KSZ.]

BORTLE, John E.: Giacobini - Zinner 1972. d. üstökös. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. p. 16. 1972. szept. 5. és 18. között. The Astronomer 1972. októberi számából. [KSZ.]

Szaturnusz. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. p. 17. Keszthelyi Sándor, Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla 1972. szept. 1. okt. 31. megfigyelése. [KSZ.]

Nap. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. p. 18. Gombás Géza, Hevesi Zoltán 1972. októberi észlelései. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Számítások meteor-észlelésekből. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. pp. 19-20. 1972. aug. 2-14-ig előre megbeszélt szimultán meteorészlelés folyt Szerencs és Hajdúnánás között, 39 km-es bázistávon. 522 meteorból: 6 meteor valódi helyzete számítható volt. Az aug. 13-i Perseida meteorrajból, az éjszaka legfényesebb meteorját Pécs-Vasasról és Hajdúnánásról szimultán észlelték, és helyzetét számíthatták. [KSZ.]

Meteorok - tűzgömbök. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. p. 20. Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Horváth László, Juhász Tibor, Tóth Sándor, Ujvárosy Antal leírásai 1972. aug. 15. és okt. 16. között. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. pp. 21-24. Dankó János, Szoboszlai Zoltán, Ujvárosy Antal, Tóth Sándor, Hajdú Attila, Katona László, Almási Miklós, Dobány Zoltán, Keszthelyi Sándor, Szigeti Miklós, Dozmati Zoltán, Égerházi László, Gönczi Géza, Fischer László, Juhász Tibor, E. Kovács Zoltán, Nagy Rozália, Schmidt József, Szabó Lajos, Trexler László, Vörös József, Rück József leírásai 1972. júl. 5. és aug. 10. között. Az 1972. aug. 10-i fényjelenség fényképe. [KSZ.]

BRLÁS Pál: Állatövi ellenfény. = Albireo 2. 1972. nov. 16. sz. p. 24. 1972. okt. 14-i észlelése. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. pp. 2-6. Gombás Géza, Horváth László, Brlás Pál, Dankó János, Keszthelyi Sándor, Rohoska Lajos, Mezősi Csaba, Szendrői Gábor, Mérő László, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. pp. 7-8. Anthony Fahy, Keszthelyi Sándor, Rohoska Lajos, Harmati István, Mérő László, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok - 1972 november. = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Khí Cygni. /194632/ = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. p. 10. Ajánlat és térkép. [KSZ.]

K. S. [KESZTHELYI Sándor]: Közlési formánk. = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. p. 11. Megegyezik a változórovat közlési formája, a John E. Bortle által szerkesztett AAVSO Circular-al. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Változómegfigyeléseink tudományos felhasználása. = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. p. 11. Az Albireo lapot és az Albireo Klubba érkező összes változóészlelést havonta továbbítja a Szovjetunióba, a GCVS-t szerkesztő Kukarkin professzorhoz. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Holdfogyatkozás a félárnyékban. = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. p. 11. 1973. jan. 18-án lesz. [KSZ.]

Meteor rovatunk. = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. p. 11. A meteorokra, tűzgömbökre, meteorrajokra vonatkozó meteorrovat összeállítását: Mezősi Csaba vállalta el. [KSZ.]

Nap. = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. p. 12. Harmati István, Gönczi Gábor, Hajdú Attila észlelései 1972. okt. 15. és nov. 30. között. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Szaturnusz. = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. p. 13. 1972. nov. 4-i észlelése. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Állatövi ellenfény. = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. p. 13. Három estén, 1972. nov. 3-5-ig figyelte. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. pp. 14-15. Dankó János, E. Kovács Zoltán, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Horváth László, Miskó István, Szabó Eszter, Szabó Lajos, Gönczi Gábor, Szoboszlai Zoltán, Hajdú Attila, Ujvárosy Antal, Almási Miklós, Rostás Sándor észlelései 1972. júl. 9. és szept. 3. között. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A fényjelenségek fényképeiről. = Albireo 2. 1972. dec. 17. sz. p. 16. [KSZ.]

CETI - Communikáció Extra-Terresztriális Intelligenciával. Az extraterresztriális intelligenciával való érintkezésről tartott első szovjet-amerikai konferencia határozatai. = Asztronautikai Tájékoztató 1972. 1.(24.). sz. pp. 1-7. [KSZ.]

DYSON, F. J.: Kutatás földön kívüli civilizációk technikája után. = Asztronautikai Tájékoztató 1972. 1.(24.). sz. pp. 9-26. Eredeti megjelenés: 1965. Fordította: A. J. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az 1970-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1972. 1.(24.). sz. pp. 27-44. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Várhat-e valóban a Tau Ceti népe? = Asztronautikai Tájékoztató 1972. 1.(24.). sz. pp. 47-60. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: Valóban, várhat-e a Tau Ceti népe? A jövendölés kockázatai. = Asztronautikai Tájékoztató 1972. 1.(24.). sz. pp. 61-64. [KSZ.]

VINOGRADOV, A. P.: A holdkőzetek kialakulása. = Asztronautikai Tájékoztató 1972. 2.(25.). sz. pp. 3-18. Megjelent az Astronomie in der Schule 1971. évi 1. és 2. számában. Fordította: A. M. [KSZ.]

BROWN, G. M.: A Hold geokémiája. = Asztronautikai Tájékoztató 1972. 2.(25.). sz. pp. 19-36. Megjelent az Endeavour XXX. Évfolyam 111. számában. Fordította: A. I. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Mars felszínének planetológiai értelmezése. = Asztronautikai Tájékoztató 1972. 2.(25.). sz. pp. 37-53. A MTESZ KASZ 1971. nov. 11-i "A Mars-kutatás időszerű kérdései" című előadói ülésen elhangzott előadás kibővített és az újabb eredményekkel kiegészített változata. [KSZ.]

Magyar eredmények a holdtalaj-minták vizsgálatában. = Asztronautikai Tájékoztató 1972. 2.(25.). sz. pp. 56-57. A Luna-16 által gyűjtött holdtalajminta vizsgálatai. [KSZ.]

A Központi Asztronautikai Szakosztály kiadványairól. = Asztronautikai Tájékoztató 1972. 2.(25.). sz. p. 58. 1./ Asztronautikai Tájékoztató. 2./ Asztronautikai Közlemények. 3./ Az Asztronautikai Tudományos ülésszakok előadásai. [KSZ.]

Az "Asztronautikai Tájékoztató" első 25 számának témakörönkénti tartalomjegyzéke. = Asztronautikai Tájékoztató 1972. 2.(25.). sz. pp. 59-65. [KSZ.]

BENDEFY László: Új Mikovinyi emlékmű Pozsonyban. = Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat 1972. 5. sz. p. 319. [KSZ.]

BAKOS Károly - FILLÓ Zoltán: Egy 345 éves Larix sibirica Ledeb. törzs évgyűrűszélességeinek összehasonlítása a napfolttevékenység ciklusával. = Botanikai Közlemények 59. 1972. 1. sz. pp. 23-27. [SRG.]

A Magyar Rádió műsorában 1971 szeptemberétől - 1972 júniusáig két csillagászati előadássorozat hangzott el. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 3-4. Az új Univerzum.; Új ismeretek a régi Földről. [SRG.]

MARIK Miklós - RÓKA Gedeon: Új Univerzum. Aki megszámolta a csillagokat. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 5-9. Stúdióbeszélgetés William Herschelről és a Tejútrendszerről. [SRG.]

HORVÁTH Ferenc - KULIN György - RÓKA Gedeon: Hírnökök a Világegyetem múltjából. Új Univerzum. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 10-15. Beszélgetés a távoli világok "hírnökeiről". [SRG.]

K. Gy. [KULIN György]: Csillagvárosok a Világegyetemben. Új Univerzum. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 16-21. Fejes István és Földes István stúdióbeszélgetése, hogy a modern csillagászat hogyan igazolta Kant sejtését arról, hogy egyes ködfoltok távoli tejútrendszerek. [SRG.]

BALÁZS Béla - MAKÓ István - RÓKA Gedeon: A Világegyetem modelljei. Új Univerzum. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 22-26. Stúdióbeszélgetés az egész Világegyetem tulajdonságaira tehető következtetésekről. [SRG.]

BALÁZS Béla - MARIK Miklós: A nagy ősrobbanás. Új Univerzum. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 27-31. Stúdióbeszélgetés. [SRG.]

ABONYI Iván - BARCZA Szabolcs - RÓKA Gedeon: A forró ősuniverzumtól a bolygókig. Új Univerzum. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 32-36. Stúdióbeszélgetés az Univerzum sok milliárd éves történetéről. [SRG.]

FÖLDES István - MAKÓ István - RÓKA Gedeon: Találkozik-e a csillagász a végtelennel. Új Univerzum. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 37-41. Stúdióbeszélgetés a természet határtalanságának, a Világegyetem végtelenségének érzéséről. [SRG.]

KULIN György - PONORI THEWREWK Aurél - RÓKA Gedeon: Az ember és a Világegyetem. Új Univerzum. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 42-47. Stúdióbeszélgetés az ember és a kozmosz kapcsolatáról. [SRG.]

K. Gy. [KULIN György]: Megjegyzés. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. p. 47. Az ember és a Világegyetem témájú Kulin György, Ponori Thewrewk Aurél és Róka Gedeon beszélgetéséhez az ember és a kozmosz kapcsolatáról. Elhangzott a Magyar Rádió Új Univerzum sorozatában. [SRG.]

BÉLL Béla - MARIK Miklós - RÓKA Gedeon: Új ismeretek a régi Földről. Földünk a Világegyetemben. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 48-52. Stúdióbeszélgetés a Föld és a Világegyetem újabban megismert kapcsolatáról. [SRG.]

ÉRDI-KRAUSZ György - KARSAY Ferenc: Űrkutatás a Föld szolgálatában. Új ismeretek a régi Földről. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 53-57. Stúdióbeszélgetés. [SRG.]

KULIN György - PONORI THEWREWK Aurél - RÓKA Gedeon: Mi történik mozgó bolygónkon. Új ismeretek a régi Földről. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 58-62. Stúdióbeszélgetés olyan eseményekről, amelyek csakis a mozgó bolygónkon történhetnek meg. [SRG.]

K. Gy. [KULIN György]: Megjegyzés. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 62-63. Mi történik mozgó bolygónkon. Új ismeretek a régi Földről. Kulin György, Ponori Thewrewk Aurél és Róka Gedeon beszélgetéséhez. [SRG.]

MARIK Miklós - RÓKA Gedeon: Mit tudunk a Föld kialakulásáról 1-2. Új ismeretek a régi Földről. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 64-73. Stúdióbeszélgetés. [SRG.]

BALÁZS Béla - PONORI THEWREWK Aurél: Pontos óra-e a Föld. Új ismeretek a régi Földről. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 74-78. Stúdióbeszélgetés. [SRG.]

BARTA György - RÓKA Gedeon: Mi van a Föld belsejében. Új ismeretek a régi Földről. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 79-83. Stúdióbeszélgetés. [SRG.]

BARTA György - RÓKA Gedeon: Az élő Föld. Új ismeretek a régi Földről. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 84-89. Stúdióbeszélgetés. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Könyv- és lapszemle. = Csillagászati Értesítő 1972. 1-2. sz. pp. 90-103. [SRG.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Kisbolygók a Földön. = Delta 6. 1972. jan. 1. sz. p. 5. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Fogyatkozó csillagvárosok? "Tömegpusztító" gravitációs hullámok. = Delta 6. 1972. febr. 2. sz. pp. 26-28. [KSZ.]

A Hold rejtélyes hőáramai. = Delta 6. 1972. márc. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

A Plutón túli bolygók nyomában. = Delta 6. 1972. márc. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A szertefoszlott Mars-legenda. "Csatornák" helyett kihűlt vulkánok. = Delta 6. 1972. márc. 3. sz. pp. 8-11. [KSZ.]

A Jupiter modellje. = Delta 6. 1972. ápr. 4. sz. p. 3. [KSZ.]

Milyen forró az Univerzum? = Delta 6. 1972. ápr. 4. sz. p. 6. [KSZ.]

CSÉCS Márta: Kozmikus párbeszéd. Szót válthatunk-e idegen civilizációkkal? = Delta 6. 1972. ápr. 4. sz. pp. 22-24. [KSZ.]

Mini-holdfogyatkozás a Marson. = Delta 6. 1972. ápr. 4. sz. p. 33. A Phobos árnyéka a Mars felszínén. [KSZ.]

Születő galaxisok magjai a kvazárok? = Delta 6. 1972. máj. 5. sz. p. 6. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A bolygók álarca. Vegyi karnevál a világűrben. = Delta 6. 1972. máj. 5. sz. pp. 46-48. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A galaxisok "szíve". A nyomok a sűrű maghoz vezetnek. = Delta 6. 1972. jún. 6. sz. pp. 21-23. [KSZ.]

FEJES István: Spirálgalaxisok a porfelhők mögött. Jel az infrafotón, bizonyíték a rádióképen. = Delta 6. 1972. júl. 7. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

A napfoltok titkai nyomában. = Delta 6. 1972. aug. 8. sz. p. 3. A MTA debreceni napfizikai obszervatóriumának gyulai megfigyelő állomása. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Lombikok a világűrben. A kozmikus kémia meglepetései. = Delta 6. 1972. aug. 8. sz. pp. 26-29. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A Vénusz feltárja titkait. = Delta 6. 1972. szept. 9. sz. p. 5. [KSZ.]

A Titán rejtélye. = Delta 6. 1972. szept. 9. sz. p. 6. [KSZ.]

A Tejút ibolyántúli fényben. = Delta 6. 1972. szept. 9. sz. p. 7. [KSZ.]

ZELDOVICS, J. - NOVIKOV, I.: Fekete lyukak az égen. Hová tűnnek a sugarak? = Delta 6. 1972. szept. 9. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: Tolóerő-parádé az űrben. Atom-űrrakéták közelednek. = Delta 6. 1972. szept. 9. sz. pp. 36-38. [KSZ.]

Naptevékenység és a Jupiter rádiósugárzása. = Delta 6. 1972. okt. 10. sz. p. 4. [KSZ.]

GREGUSS Ferenc: A hosszú kövek csillagászai. Stonehenge és társai. = Delta 6. 1972. okt. 10. sz. pp. 14-17. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Ha legalább egy algát találnánk! Már a Jupiter is gyanús. = Delta 6. 1972. okt. 10. sz. pp. 29-31. Van-e élet más bolygókon? [KSZ.]

Vénusz-8. A kutatás folytatódik. = Delta 6. 1972. nov. 11. sz. p. 3. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Röntgen-látlelet az égboltról. Új világ tárult fel. = Delta 6. 1972. nov. 11. sz. pp. 26-28. [KSZ.]

Kettős spirál a világűrből. = Delta 6. 1972. dec. 12. sz. p. 3. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az ismeretlen Nap. Leállt a fűtés? Hol van a mágnes? Gömb-e a gömb? = Delta 6. 1972. dec. 12. sz. pp. 21-25. [KSZ.]

HÁRSFAI István: Ion hajtóművel a Nap felé. Egy űrhajó több bolygót érint majd. 1980-ig rendszeressé válik majd a naprendszer kutatása. = Dunántúli Napló 29. 1972. márc. 11. p. 7. Az űrkutatás és az űrhajózás távlatairól tartott előadást Pécsett dr. Almár Iván csillagász. Ebben a nagyközönség előtt kevéssé ismert tervekről, elképzelésekről beszélt, amelyek a 80-as évek végéig meghatározzák az űrkutatás útját. [KSZ.]

Szerződéstervezet a Holdról. = Dunántúli Napló 29. 1972. ápr. 12. 85. sz. p. 2. Az ENSZ genfi székhelyén a szovjetunió nemzetközi szerződéstervezetet terjesztett elő a Hold békés felhasználásáról. [KSZ.]

Gagarin volt az első. Űrhajós édesanyák. = Dunántúli Napló 29. 1972. ápr. 12. 85. sz. p. 2. Szovjet űrhajósok édesanyjai nyilatkoznak. [KSZ.]

Az Apollo-16 közeledik a Földhöz. = Dunántúli Napló 29. 1972. ápr. 26. 97. sz. p. 2. [KSZ.]

KULIN György: A bolygómozgás törvényalkotója: Kepler. Tájékozódás. = Élet és Irodalom 16. 1972. jan. 1. 1. sz. p. 6. "Négyszáz éve, 1571. december 27-én született Kepler: "egy kalandor és egy boszorkány gyermekeként", ahogyan a kortársak mondták. Mi azt mondanánk: ellentmondásos kor gyermeke volt, s ebben az ellentmondásos korban is megőrizte emberségét. [...] Rajongó misztikus és matematikus zseni egyszemélyben. Minden mai tudóst megragad az a zsenialitás, ahogyan megállapította a Mars-pálya ellipszis alakját és a Föld-pálya parányi eltérését a körtől. "Mintha mély álomból ébredtem volna, új fény hullt rám" - írja nagy élményéről. ..." [HAI.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Fényképezés a világűrből. = Élet és Tudomány 27. 1972. jan. 7. 1. sz. pp. 7-12. Időjárás, térképészet, geológia. Szárazföldek és vizek. Vallanak a színárnyalatok. [VEJ.]

Vita a holdkráterekről. 1. = Élet és Tudomány 27. 1972. jan. 14. 2. sz. pp. 79-81. Dojcsák Győző, Kulin György, Jantsky Béla, Fényes Imre, Hédervári Péter hozzászólásaival. [VEJ.]

Vita a holdkráterekről. 2. = Élet és Tudomány 27. 1972. jan. 21. 3. sz. pp. 115-118. Dojcsák Győző, Kulin György, Jantsky Béla, Fényes Imre, Hédervári Péter hozzászólásaival. [VEJ.]

A Marsz-3 leszálló egysége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. jan. 28. 4. sz. p. 186. Az első űreszköz, mely simán leszállt a Mars felszínére. A TASZSZ jelentése alapján. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 27. 1972. febr. 4. 5. sz. p. 238. Ki mérte meg először a fény sebességét? Öveges József válasza. [VEJ.]

A holdfelszín helyi mágneses terei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. febr. 18. 7. sz. p. 330. A Hold körül keringő mesterséges holdak észlelései. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Báriumfelhő a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. febr. 18. 7. sz. p. 332. A Föld mágneses mezejének vizsgálata céljából juttatták fel 32 000 km magasságba. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1971 december - 1972 január. = Élet és Tudomány 27. 1972. febr. 25. 8. sz. pp. 344-348. A Marsz-3 útja a Földtől a Mars felszínéig. Új holdak innen-onnan. [VEJ.]

Oxigén és hidrogén a Mars atmoszférájában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. febr. 25. 8. sz. p. 375. A Marsz-2 és a Marsz-3 mérései. A TASZSZ jelentése alapján. [VEJ.]

B. P.: Az orvosi ellátást segítő holdak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. febr. 25. 8. sz. p. 378. A híradástechnikai mesterséges holdak alkalmazásának újabb kiterjesztése. [VEJ.]

4,6 milliárd éves kőzet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. márc. 3. 9. sz. p. 426. Zöld üvegmag a Holdról. Az Apolló-14 űrhajósai hozták a Földre. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Különleges marsbeli táj. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. márc. 3. 9. sz. p. 427. A Mariner-9 felvétele a bolygó felszínéről, 6400 km távolságból. [VEJ.]

Szupernova- és kvazar-katalógus. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. márc. 3. 9. sz. p. 428. Az Astronomical Society of the Pacific kiadása, 202 objektumról tartalmaz adatokat. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Óriási napkitörés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. márc. 17.11. sz. p. 520. Az amerikai OSO-7 napkutató hold készítette, az űrkutatás történetében először. 5 db fotóillusztráció. A National-Zeitung Basel cikke alapján. [VEJ.]

Felfedeztek egy felete lyukat? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. márc. 17. 11. sz. p. 520. Az epszilon Aurigae kettőscsillag sötét tagja. A Yesiva Egyetem kutatói fedezték fel, és a Collapsar nevet adták neki. Az Umschau írása nyomán. [VEJ.]

Híd két galaxis között. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. márc. 17. 11. sz. p. 521. Az NGC 7603 ikergalaxis fő- és mellékképződményét egy fénylő, ívelt csillagöv köti össze. Az Umschau cikke nyomán. [VEJ.]

KULIN György: Az évszakok csillagos ege. 3. A tavaszi égbolt. = Élet és Tudomány 27. 1972. márc. 25. 12. sz. pp. 543-546. A Hold fényváltozásai. A nappal időtartama. A bolygók láthatósága. [VEJ.]

Három törpegalaxist fedeztek fel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. márc. 31. 13. sz. p. 620. Mintegy kétmillió fényévre vannak, a mi galaxishalmazunk tagjai. A Hobby cikke nyomán. [VEJ.]

Terv a Merkur vizsgálatára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1872. ápr. 7. 14. sz. p. 669. Az ESRO 1975-ben egy 400 kg tömegű űrhajót kíván a Merkúr közelébe juttatni. A Sky and Telescope és a New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1972 február - március. = Élet és Tudomány 27. 1972. ápr. 21. 16. sz. pp. 736-740. Kozmoszok és Lunák. Honnan erednek a vízmosások a Marson? A Jupiterig és azon túl. [VEJ.]

Van-e jégsapka a Merkur bolygón? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. ápr. 21. 16. sz. p. 764. V. A. Firsoff angol csillagász szerint lehetséges, ugyanis a sarkok közelében a hőmérséklet mindössze -46 C-fok. A The Observatory cikke alapján. [VEJ.]

Holdvas. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. ápr. 21. 16. sz. p. 764. A Luna-16 és az Apollo-11 által a Holdról hozott anyag olyan vasat tartalmaz, mely sokkal korrózióállóbb, mint a Földön találhatók. A National-Zeitung Basel írása nyomán. [VEJ.]

Óriás rádióteleszkóp. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. ápr. 28. 17. p. 813. Jordell Bankben épül, antennájának átmérője 114 m lesz. A National-Zeitung Basel cikke alapján. [VEJ.]

Új adatok a holdrengésekről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. ápr. 28. 17. sz. p. 813. A Föld által keltett árapály-jelenség segíti elő. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Mesterséges hold készítette hurrikán-felvétel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. ápr. 28. 17. sz. p. 813. A Nimbus-4 által készített fotó. A Frankfurter Allgemeine Zeitung közlése nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Mars vulkánjai. = Élet és Tudomány 27. 1972. máj. 12. 19. sz. pp. 886-891. Fényvillanások. Különleges felhők. Kalderák. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: A marsfelszín - porviharon át. = Élet és Tudomány 27. 1972. máj. 19. 20. sz. p. 956. Szovjet Mars-szonda felvétele egy 150 kilométer átmérőjű kráterről. [VEJ.]

Milyen hideg a "kozmosz"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. máj. 19. 20. sz. p. 956. A korábbiakhoz képest pontosabb mérések szerint "csak" -260 C-fok. Az Urania írása alapján. [VEJ.]

A Toro kisbolygó a Föld kísérője. A tudomány világa. Élet és Tudomány 27. 1972. máj. 19. 20. sz. p. 956. Lars Danielson és W. H. Ip számításai. A frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

SZŐKE Béla: Kedves Élet és Tudomány. = Élet és Tudomány 27. 1972. máj. 26. 21. sz. pp. 962., 996. Tycho Brahe és Kepler prágai lakóházainak nyomában. [VEJ.]

Eddig ismeretlen bolygószomszédok? = Élet és Tudomány 27. 1972. máj. 26. 21. sz. pp. 993-996. Bolygók kutatása a Merkúron belül és a Plútón kívül. Dr. Hansjörg Fahrnak a "Kosmos"-ban megjelent cikke, valamint a Time közleménye alapján. [VEJ.]

Megtaláltak egy eltűnt üstököst. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. jún. 2. 22. sz. p. 1049. A Tempel-féle üstökös, megtalálója Elizabeth Roemer. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Különleges felvételek a Jupiterről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. jún. 2. 22. sz. pp. 1050-1051. Az eredeti felvételeket a bolygóéhoz hasonló görbült felületre vetítették. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A Jupiter holdjai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. jún. 2. 22. sz. p. 1051. Topográfiai térképek a bolygó négy - kötött keringésű - holdjáról. A Volksstimme cikke nyomán. [VEJ.]

Háromfejű üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. jún. 2. 22. sz. p. 1051. Az Ikeya-Szeki magja a Naphoz közeledve három központi magra bomlott. A Trud írása nyomán. [VEJ.]

KULIN György: Az évszakok csillagos ege. 4. A nyári égbolt. = Élet és Tudomány 27. 1972. jún. 16. 24. sz. pp. 1134-1137. Feltűnően fényes a Tejút. A bolygók láthatósága. Meteorrajok. [VEJ.]

A tektitek nem a Holdról származnak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. jún. 16. 24. sz. p. 1148. A vizsgálatok folynak, a kérdés nyitott. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1972 április - május. = Élet és Tudomány 27. 1972. jún. 23. 25. sz. pp. 1167-1171. Az űrkutatók madridi seregszemléje. Látogatás a NASA európai követőállomásán. Az utolsó előtti Apollo-repülés. Közös szovjet-amerikai űrrepülés! [VEJ.]

Az apály-dagály mérése kozmikus sugarakkal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. jún. 30. 26. sz. p. 1236. A kieli egyetem kísérletsorozata. A Die Presse híre alapján. [VEJ.]

A Meteor-10 felvétele. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. jún. 30. 26. sz. p. 1239. 900 km magasból készített fotó az Alpok és a Földközi-tenger térségéről. Az Umschau cikke nyomán. [VEJ.]

VERRASZTÓ Zoltán: Jégkorszak után - jégkorszak előtt? = Élet és Tudomány 27. 1972. júl. 7. 27. pp. 1255-1259. A földi klímaváltozásokról, sok csillagászati vonatkozással. [VEJ.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 27. 1972. júl. 21. 29. sz. pp. 1346., 1357. Bjurakanban nemzetközi konferenciát tartottak a más égitestek esetleges élőlényeivel való érintkezés felvételének kérdésében. [VEJ.]

Egy rendkívüli javaslat: Változtassák meg az Apollo-17 célpontját. = Élet és Tudomány 27. 1972. júl. 28. 30. sz. pp. 1412-1414. A Nemzetközi Planetológiai Társaság levele a NASA-hoz: az utolsó Apollo-expedíció leszállóhelye a Copernicus kráterben legyen, hogy a gyűrűshegyek keletkezésének kérdését vizsgálhassák. A NASA elutasította a kérést. [VEJ.]

Milyen vastag a Hold szilárd kérge? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. júl. 28. 30. sz. pp. 1436-1437. Meteorbecsapódás okozta rengéshullámok vizsgálata alapján 65 km-re becsülik. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: A Tejút központja a Holdról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. júl. 28. 30. sz. p. 1437. Az Apollo-16 expedíció során készített 30 perces fénykép. [VEJ.]

Homokdűnék a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. aug. 4. 31. sz. p. 1484. A Mariner-9 két felvétele a Mars Hellespontus nevű területéről. Sivatagi táj. A New Scientic írása nyomán. [VEJ.]

Tömegspektrográf a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. aug. 4. 31. sz. p. 1484. Az Apollo-17 szállítja a Holdra, előreláthatólag december 6-án. A Hobby cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1972 június - július. = Élet és Tudomány 27. 1972. aug. 18. 33. sz. pp. 1567-1571. Venera-8. Egy új hold a Föld szolgálatában. Még egyszer a szovjet-amerikai űrkísérletről. [VEJ.]

Bjurakan 1971. 1. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 1. 35. sz. pp. 1648-1651. Nemzetközi konferencia 1971. őszén Bjurakanban, a Földön kívüli civilizációkkal való kapcsolatfelvételről. [VEJ.]

ÖVEGES József: A púderportól a holdszivárványig. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 1. 35. sz. pp. 1659-1661. Fénytörés, szivárvány, holdudvar, holdhaló, naphaló. [VEJ.]

A szihote-alinyi meteoriteső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 1. 35. sz. p. 1676. 25 évvel ezelőtt hullott le a tudomány által eddig ismert legnagyobb meteoriteső. Az Izvesztyija cikke nyomán. [VEJ.]

Bjurakan 1971. 2. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 8. 36. sz. pp. 1688-1691. [VEJ.]

Vizsgálják a gravitációs teret. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 8. 36. sz. p. 1722. A szovjet-francia együttműködésben több ország tudósai is részt vesznek, így a Csillagvizsgáló Intézet Bajai Obszervatóriuma is. A TASZSZ jelentése alapján. [VEJ.]

Bjurakan 1971. 3. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 15. 37. sz. pp. 1744-1747. A bolygók nem kivételes jelenségek. Az élet valószínűsége. [VEJ.]

A Jupiter - óriási hidrogénbolygó? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 15. 37. sz. p. 1768. Fizikai-matematikai modellezés alapján nagy valószínűséggel feltételezhető. Az Urania cikke nyomán. [VEJ.]

Távoli hideg holdak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 15. 37. sz. p. 1770. A Jupiter és a Szaturnusz holdjainak hőmérséklete. A Griffith Observer írása alapján. [VEJ.]

A meteoritok "mágneses emlékezete". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 15. 37. sz. p. 1770. Leningrádi kutatóknak sikerült kimutatni a meteoritokban az "anya égitest" mágneses terének maradványait. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija cikke nyomán. [VEJ.]

Holdpor a világűrben? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 15. 37. sz. p. 1770. Május 13-án egy nagy meteorit csapódott a Holdra, ennek során lökődött ki az anyag. Az Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Bjurakan 1971. 4. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 22. 38. sz. pp. 1804-1807. Meddig élhet egy civilizáció? Rádiócsillagászat. Az áthidalható távolságok. [VEJ.]

Az arizonai meteorit vizsgálata. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 22. 38. sz. p. 1817. Mintegy 3 millió tonna lehetett, becsapódási sebessége 54 000 km/óra. Vannak-e maradványai? A Hobby cikke nyomán. [VEJ.]

XÁNTUS János: A természet kalendáriuma. Új könyvek. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 22. 38. sz. p. 1823. Könyvismertetés. A Kriterion által kiadott mű megemlékezik az egyes hónapok űrkutatási eseményeiről. [VEJ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A jövő emlékei. Megjegyzések egy filmhez. = Élet és Tudomány 27. 1972. szept. 29. 39. sz. pp. 1857-1863. Erich von Däniken 1968-as könyve alapján készült mozifilmet bemutatták a magyar nézőközönségnek is. A film kritikája csillagászati és kultúrtörténeti szempontból. [VEJ.]

SCHALK Gyula: Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 27. 1972. okt. 6. 40. sz. pp. 1874., 1888. A sztratoszféra beszennyeződése a légkör átlátszóságát rontja, a csillagászati megfigyeléseket is nehezíti. [VEJ.]

Egy csillag halála. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. okt. 6. 40. sz. p. 1916. C. Kowal, a Palomar-hegyi csillagvizsgáló kutatója szupernovát fedezett fel a Centaurus csillagképben, egy szabálytalan alakú galaktika peremrészén. A Time írása alapján. [VEJ.]

Új nevek a kisbolygó-katalógusban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. okt. 13. 41. sz. p. 1962. Újonnan felfedezett kisbolygókat neveztek el tragikusan elhunyt űrhajósokról: Dobrovolszkij, Volkov, Pacajev. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

KISS László: Kedves Élet és Tudomány. = Élet és Tudomány 27. 1972. okt. 27. 43. sz. pp. 2018., 2054. A Tolnai Világlapja 1936. okt. 7-i száma "A Tejút beszél" címmel írt arról, hogy amerikaiak különleges rádiójeleket fogtak, melyek a "Tejút felöl érkeztek". [VEJ.]

SCHALK Gyula: Mérleggel a Naprendszer bolygóin. = Élet és Tudomány 27. 1972. nov. 3. 44. sz. pp. 2092-2094. 10 kilótól 156 kilóig. A Jupiteren, a Szaturnuszon, a Holdon, a Marson. [VEJ.]

Óriási meteorit Szibériában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. nov. 3. 44. sz. p. 2107. Az eddig ismert legnagyobb meteoritkrátert találták. Átmérője 80 km, mélysége 500 m. A Naturwissenschaftliche Rundschau cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1972 augusztus - október. = Élet és Tudomány 27. 1972. nov. 10. 45. sz. pp. 2119-2123. Előhűtött műszerek a Vénusz felszínén. A Mars-szondák utolsó jelentései. "Kopernikusz" a világűrben. Csillagászok és geodéták Mongóliában. Az Apollo-repülés előtt. [VEJ.]

ERDÉLYI Sándor: A plazmafizika eredményei és távlatai. 1. = Élet és Tudomány 27. 1972. nov. 17. 46. sz. pp. 2163-2166. Fokozatos átmenet. A földön, a légkörben, a világegyetemben. A magnetohidrodinamika. [VEJ.]

Földközelben a Veszta. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. nov. 17. 46. sz. p. 2201. Oppozícióban a Nappal, 237 millió kilométerre a Földtől. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Csillagászati Évkönyv 1972. Új könyvek. = Élet és Tudomány 27. 1972. nov. 17. 46. sz. p. 2206. Könyvismertetés. [VEJ.]

ERDÉLYI Sándor: A plazmafizika eredményei és távlatai. 2. = Élet és Tudomány 27. 1972. nov. 24. 47. sz. pp. 2238-2240. A mágneses tér "befagyása". A mágneses nyomás. [VEJ.]

Szervesanyag-tartalmú meteoritok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. nov. 24. 47. sz. p. 2252. 18 féle aminosavat és más szerves molekulákat mutattak ki. A Föld kialakulásakor az élet kémiai feltételei már biztosítva voltak. A Geotimes cikke alapján. [VEJ.]

TÍMÁR László: A Galilei-ügy. A perektől a felmentésig. = Élet és Tudomány 27. 1972. dec. 1. 48. sz. pp. 2259-2263. A természetet meg kell ismerni. Távcsöves megfigyelései. "Nem értették meg". Börtönre ítélték. Az arcetri rab. A rehabilitáció. [VEJ.]

ERDÉLYI Sándor: A plazmafizika eredményei és távlatai. 3. = Élet és Tudomány 27. 1972. dec. 1. 48. sz. pp. 2284-2287. A Nap légköre. Mi is a napszél? [VEJ.]

ERDÉLYI Sándor: A plazmafizika eredményei és távlatai. 4. = Élet és Tudomány 27. 1972. dec. 8. 49. sz. pp. 2318-2321. Töltött részecskék külső mágneses térben. Mágneses csapdák. A Föld sugárzási övezetei. [VEJ.]

BOGLÁR Lajos: Däniken "emlékei", avagy képesek-e követ emelni az indiánok? Amiről beszélnek. = Élet és Tudomány 27. 1972. dec. 22. 51. sz. pp. 2428-2432. A mayák csillagászati ismereteiről. Csillagászati rendeltetésű építmények. Fotó és vázlatrajz. [VEJ.]

Új sugárzás a Kassziopeia csillagképből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 27. 1972. dec. 22. 51. sz. p. 2442. Gamma-sugárzás, mely valószínűleg egy eddig ismeretlen égitesten történt hatalmas erejű robbanás következménye. A TASZSZ jelentése nyomán. [VEJ.]

D-ő [DEZSŐ Loránt]: Fehér-fler volt augusztus elején. = Élet és Tudomány 27. 1972. dec. 22. 51. sz. p. 2443. 1972. augusztus 7-én. A debreceni obszervatórium gyulai megfigyelőállomásának három fotójával illusztrált írás. [VEJ.]

MÁTRAINÉ ZEMPLÉN Jolán: Segner János András (1704-1777). = Energia és Atomtechnika 25. 1972. 12. sz. pp. 529-530. A szerzőnek a Petőfi-rádióban 1972. október 2-án tartott előadása nyomán. [REZ.]

FORBES, Eric G.: Segner, Mayer és a Göttingai Csillagvizsgáló. = Energia és Atomtechnika 25. 1972. 12. sz. pp. 564-569. [SRG.]

DROZ-VINCENT, P.: Galaxishalmazok tömeghiányának problémája. = Fizikai Szemle 22. 1972. jan. 1. sz. pp. 21-24. [PIR.]

BARLAI Katalin: A Hertzsprung-Russel diagram. = Fizikai Szemle 22. 1972. márc. 3. sz. pp. 65-75. [PIR.]

SCHALK Gyula: Várhat-e valóban a Tau-Ceti Népe? = Fizikai Szemle 22. 1972. márc. 3. sz. p. 96., hátsó belső borító. [SRG.]

CETI - Kommunikáció extra-terresztriális intelligenciával. Az extraterresztriális intelligenciával való érintkezésről tartott első szovjet-amerikai konferencia határozatai. = Fizikai Szemle 22. 1972. márc 3. sz. hátsó külső borító. [SRG.]

NÉMETH Judit: A csillag belsejének fizikai állapota 1. = Fizikai Szemle 22. 1972. ápr. 4. sz. pp. 97-104. [PIR.]

NÉMETH Judit: A csillag belsejének fizikai állapota 2. = Fizikai Szemle 22. 1972. máj. 5. sz. pp. 135-140. [PIR.]

KISDI Dávid: Nukleáris reakciók a csillagokban 1. = Fizikai Szemle 22. 1972. jún. 6. sz. pp. 171-182. [PIR.]

KISDI Dávid: Nukleáris reakciók a csillagokban 2. = Fizikai Szemle 22. 1972. júl. 7. sz. pp. 200-206. [PIR.]

EINSTEIN, Albert: Johann Kepler. = Fizikai Szemle 22. 1972. máj. 5. sz. pp. 203-205. Ford.: Kunfalvi Rezső. [SRG.]

A hazai csillagászati kutatások helyzete és feladatai. = Fizikai Szemle 22. 1972. aug. 8. sz. pp. 225-237. A Csillagászati Bizottság által 1971-ben az MTA részére összeállított tanulmány. Szerkesztette: Marik Miklós. Fejezetcímek: A csillagászat kutatóbázisának elemzése. A csillagászat helye a természettudományok között. A csillagászat az iparilag fejlett országokban. A magyar csillagászat helyzete Közép-Európában. A magyarországi csillagászati kutatóhelyek. A változócsillag-kutatások. Stellárstatisztikai kutatások. Mesterséges égitestek kutatása. Elméleti kutatások. A csillagászati kutatógárda. A kutatási témák. A csillagászat kapcsolata a hazai részecskefizikai és magfizikai kutatásokkal. A magyar csillagászat nemzetközi kapcsolatai. A nemzetközi kapcsolatok szerepe a csillagászatban. Részvétel a nemzetközi szervezetek munkájában. Tanulmányutak. Szervezett egyezménnyel szabályozott együttműködés. Vendégek látogatása magyar intézményeknél.
Csillagász hallgatók és aspiránsok képzése külföldön. A csillagászat fejlődésének főbb irányai. Különleges állapotú (elsősorban változó) csillagok vizsgálata. Galaxis kozmogóniai vizsgálatok. A Nap légkörének és a Nap-Föld fizikai kapcsolatainak vizsgálata. A plazmafizika alkalmazásai a csillagászatban. A részecskefizika alkalmazásai kozmikus környezetünk alaposabb megismerésére. A csillagászat oktatásának ügye. A csillagászat oktatása külföldön. A csillagászat mint tantárgy a hazai oktatásban? Az "iskolán kívüli" ismeretterjesztés. A korszerű és haladó művelődésügyi politika elengedhetetlenül megköveteli hazánkban, hogy a csillagászat oktatása terén haladéktalanul reformok bevezetésére kerüljön sor a közép- és felsőfokú oktatásban egyaránt. Javaslatok a csillagászat felsőfokú és középfokú hazai oktatásának megteremtésére. [KSZ.]

APAGYI Barnabás: Szupernova robbanások. = Fizikai Szemle 22. 1972. okt. 10. sz. pp. 295-301. [PIR.]

NÉMETH Judit: Csillagfejlődés végállapotai. = Fizikai Szemle 22. 1972. nov. 11. sz. pp. 328-333. [PIR.]

BALÁZS Béla: A Tejútrendszer spirális szerkezete 1. = Fizikai Szemle 22. 1972. nov. 11. sz. pp. 333-338. [PIR.]

BARTA György: Kopernikusz hatása az emberi gondolkodásra. = Fizikai Szemle 22. 1972. dec. 12. sz. pp. 353-356. [PIR.]

COPERNICUS, Nicolaus: Az égi pályák körforgásáról. Ford.: M. Zemplén Jolán. = Fizikai Szemle 22. 1972. dec. 12. sz. pp. 356-359. [PIR.]

BALÁZS Béla: A Tejútrendszer spirális szerkezete 2. = Fizikai Szemle 22. 1972. dec. 12. sz. pp. 372-377. [PIR.]

LENGYEL Zoltán: "Segner"-kráter a Holdon. = A Fizika Tanítása 11. 1972. 1. sz. pp. 26-28. [PIR.]

SCHALK Gyula: Csillagok között az élet nyomában. = Forrás 1972. jan-febr. 1. sz. pp. 57-63. [SRG.]

25 évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Csillagászati Egyesület. = Föld és Ég 7. 1972. 1. sz. p. 2. 1946. november 11-én. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Csillagászat Csehszlovákiában. = Föld és Ég 7. 1972. 1. sz. pp. 7-10. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Föld - Hold - Mars. = Föld és Ég 7. 1972. 1. sz. pp. 15-16. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Yrjö Väisälä 1891-1971. = Föld és Ég 7. 1972. 1. sz. p. 16. A turkui egyetem Csillagászati Optikai Intézetének megalapítója, igazgatója. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Érdekes meteorithullások. = Föld és Ég 7. 1972. 1. sz. p. 21. Havero meteorit 1971. augusztus 2. [SRG.]

BALÁZSY László: Érdekes jelenség észlelése az augusztusi holdfogyatkozáskor. = Föld és Ég 7. 1972. 1. sz. p. 21., belső hátsó borító. A képsorozat egyik felvételén kis fényes folt is látható a Hold mellett. [SRG.]

K. [KULIN György]: 125 éves a Carl Zeiss Művek. = Föld és Ég 7. 1972. 1. sz. p. 23. [SRG.]

KANCSURA Árpád: Látogatás a nagybányai Planetáriumban. = Föld és Ég 7. 1972. 1. sz. pp. 24-25. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Szétrobbanó csillagrendszer csoportot vizsgáltak meg... = Föld és Ég 7. 1972. 1. sz. p. 26. [SRG.]

SCHALK Gyula: Újabb problémák a Plutó bolygó tömege körül. = Föld és Ég 7. 1972. 1. sz. p. 27. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 7. 1972. 1. sz. pp. 28-31. K. Á. [Kancsura Árpád]: A magyarországi amatőr napészlelésekről.; Balogh Gyula: Budapest.; Kenéz István: Budapest.; Mogyorósi Imre: Budakeszi.; Szabó Péter: Nagyhegyes.; Garab Kálmán: Répcelak.; Csont Tamás, Szendrői Gábor: Sopron.; Bánfalvi Péter: Zalaegerszeg.; A Csillagászati Baráti Kör létszáma 1971. november végén.; K. [Kulin György]: Az úttörők "Csillagok Világa" akciója.; Halmi Gyula, Pócs Mihály: Felvételsorozatok az 1971. aug. 6-i holdfogyatkozásról. [SRG.]

A csillagos ég 1972 március-április hóban. = Föld és Ég 7. 1972. 1. sz. p. 32. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: "... A Mars legyőzetett!" = Föld és Ég 7. 1972. 2. sz. pp. 38-40. [SRG.]

A Popigaj-kráter titka. = Föld és Ég 7. 1972. 2. sz. p. 41. Meteoritkráter. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A százéves Ógyallai Csillagvizsgáló jubiláris ünnepsége. = Föld és Ég 7. 1972. 2. sz. p. 45., hátsó belső borító. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Mars-fedés 1972. május 15-én. = Föld és Ég 7. 1972. 2. sz. p. 45. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Egy holdfogyatkozás tanulságai. = Föld és Ég 7. 1972. 2. sz. p. 46. Az 1971. aug. 6-i teljes holdfogyatkozás. [SRG.]

Felfedezték-e a tizedik bolygót? = Föld és Ég 7. 1972. 2. sz. p. 50. Nem igazolható a Merkúron belüli bolygó. [SRG.]

A Csillagászat Baráti köre VII. Országos Találkozója. = Föld és Ég 7. 1972. 2. sz. p. 54. Székesfehérvár, 1972. július 6-8. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 7. 1972. 2. sz. pp. 55-57. Fejes István: Az Univerzum átlagos sűrűsége és az intergalaktikus gáz.; A Greenwichi Királyi Csillagvizsgáló új igazgatója.; Az első körülhatárolt gammasugárzás-forrást sikerült kimutatni a Kozmosz-251 és -264 sugárzásmérőivel.; -th- [Bartha Lajos, ifj.]: A csillagászat halottai - Ernst Zinner, Josef Sadil, Nyikolaj P. Barabasev.; Schalk Gyula: Folt- és gázkitörés aktivitás a távoli csillagokon. [SRG.]

Miről ír a ... ? = Föld és Ég 7. 1972. 2. sz. pp. 58-59. B. A. V. Rundbrief, Kozmos, L’Astronomie, Orion, Sterne und Weltraum és a SuW mellékletének cikkeiről. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 7. 1972. 2. sz. pp. 59-60. A Csillagászat Baráti köre.; Habina József: Hogyan fotózzuk a Szaturnuszt?; Távcsőépítő amatőrök: Kapocsi Géza - Baja, Tóth József - Csömör, Karsai Imre - Debrecen, Balogh István - Kiskunhalas, Rohay András - Komárom, Ötvös Zoltán - Miskolc, Suba István - Miskolc, Vértes Ernő - Veszprém. [SRG.]

A csillagos ég 1972 május-június hóban. = Föld és Ég 7. 1972. 2. sz. p. 64. [SRG.]

H. [HEGYESSY Péter] - B. [BARTHA Lajos, ifj.] - P. [PIROSKA György]: Emberek és automaták a Naprendszerben. = Föld és Ég 7. 1972. 3. sz. pp. 71-73. [SRG.]

K. Gy.-né [KULIN Györgyné]: A Nap és az emberi szervezet. = Föld és Ég 7. 1972. 3. sz. pp. 73-74. [SRG.]

FEJES István: Ötvenmilliárd fényév? = Föld és Ég 7. 1972. 3. sz. pp. 78-79. Westerbork rádióteleszkópja. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Molekulák a világűrben. = Föld és Ég 7. 1972. 3. sz. pp. 80-81. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Két érdekes csillagrendszer a Nagy Medvében (M 81 és M 82). = Föld és Ég 7. 1972. 3. sz. pp. 82-83. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 7. 1972. 3. sz. pp. 87-89. [ifj. Bartha Lajos:] Miről ír ... ? az Astronomische Mitteilungen, az Astronomie in der Schule, a Sky and Telescope, a Sterne und Weltraum, az Astronomische und Raumfahrt.; Újabb molekulákat találtak az interstelláris térben. Fordította: K. Gy.-né. [Kulin Györgyné]; Kapcsolatok a Földön kívüli civilizációkkal. Fordította: K. Gy.-né. [Kulin Györgyné]; A Jupiter légkörének szerkezete. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 7. 1972. 3. sz. pp. 90-93. Nagy Sándor: Miért figyeljük a változócsillagokat?; Budapest - Habina József.; Biatorbágy - Mayer Ottó.; Gyömrő - Tarsoly Lajos.; Győrszentiván - Kuklis József.; Pilis - Duchaj István.; Budapest - Dóka János és Tamás.; Újhartyán - Márton Ferencné.; Érsekújvár - Miskó István. [SRG.]

A csillagos ég 1972 július-augusztus hóban. = Föld és Ég 7. 1972. 3. sz. p. 96. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az űrprogram értéke és költségei. = Föld és Ég 7. 1972. 4. sz. pp. 103-104. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Új eredmények - új tervek az űrkutatásban. = Föld és Ég 7. 1972. 4. sz. pp. 109-111. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A Lyra gyűrűsköd (M 57). = Föld és Ég 7. 1972. 4. sz. pp. 115-116. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Az 50 éves Bautzeni Csillagvizsgáló. = Föld és Ég 7. 1972. 4. sz. p. 116. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 7. 1972. 4. sz. pp. 121-125. Kozmikus bombazápor (1972. márc. 21-én és 22-én este három fényes tűzgömb Európa felett - a Smithsonian Institution Center for Shortlived Phenomena jelentéséből feldolgozta: Hédervári Péter).; Schalk Gyula: A legnagyobb kisbolygók.; Schalk Gyula: A pulzárok osztályozása.; Schalk Gyula: Az anyag és antianyag aránya az Univerzumban.; [ifj. Bartha Lajos:] Miről ír ... ? Orion, Sterne und Weltraum, Urania.; Schalk Gyula: A Mérleg. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 7. 1972. 4. sz. pp. 125-127. Nagy Sándor: Hol állunk az AAVSO listán?; Lindenberger Tamás: A magyar amatőrcsillagászok évszázados elődei.; Komló - Dömök Mihály.; Miskolc - Janik Ottó.; Nyírábrány - Tussonyi Zsolt.; Salgótarján - Németh Sándor.; Budapest - Gellért András, Zombori Ottó, Erdős Tamás, Mátis András, Rosta Zoltán. [SRG.]

A csillagos ég 1972 szeptember-október hónapban. = Föld és Ég 7. 1972. 4. sz. p. 128. [SRG.]

SCHALK Gyula: Problémák a Hold mágnesessége körül. = Föld és Ég 7. 1972. 5. sz. pp. 134-135. [SRG.]

Dr. Kulin György: Amit a csillagokról tudni kell. = Föld és Ég 7. 1972. 5. sz. p. 135. Könyvismertetés. [SRG.]

TORMA Tibor: Bemutató csillagvizsgálók a Szovjetunióban. = Föld és Ég 7. 1972. 5. sz. p. 139. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Napfizikai megfigyelőállomás Gyulán. = Föld és Ég 7. 1972. 5. sz. pp. 142-143., első belső borító. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Nemzetközi szerkesztőbizottsági találkozó. = Föld és Ég 7. 1972. 5. sz. p. 146. Lengyelország, 1972. június 25. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Remény és csalódás a neutrinócsillagászatban? = Föld és Ég 7. 1972. 5. sz. p. 147. [SRG.]

Az 1971 UA kisbolygó. = Föld és Ég 7. 1972. 5. sz. p. 147. [SRG.]

KULIN György: A Baráti Kör VII. Országos Találkozója az ezeréves Székesfehérváron 1972. július 6-9. = Föld és Ég 7. 1972. 5. sz. pp. 148-149. 408 résztvevővel. [SRG.]

-H- [HEGYESSY Péter]: A holdrengésekről. = Föld és Ég 7. 1972. 5. sz. p. 150. [SRG.]

SCHALK Gyula: A kémiai Nobel-díj csillagászati háttere. = Föld és Ég 7. 1972. 5. sz. p. 154. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 7. 1972. 5. sz. pp. 154-159. Balogh Gyula: Prizmás távcső készítése.; Balatonfüred - Illés Lajos, Báder László, Báder Mátyás, Tóth Béla.; Budapest - Habina József, Luczó Mátyás.; Hajdúnánás - Halmi Gyula, Ujvárosy Antal.; Csömör - Fekete György, Tóth József.; Leninváros - Dalnoki János.; Sárisáp - Üveges Ferenc.; Szeged - Szűts László.; Tihany - Geipl Lajos. [SRG.]

A csillagos ég 1972 november-december hónapban. = Föld és Ég 7. 1972. 4. sz. p. 128. [SRG.]

H.-B. [HEGYESSY Péter - BARTHA Lajos, ifj.]: Hold "geológia" és "marsföldrajz". = Föld és Ég 7. 1972. 6. sz. pp. 166-167. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Venera-8 eredményeiből. = Föld és Ég 7. 1972. 6. sz. p. 167. [SRG.]

Az űrhajósok kiválasztása és felkészítése. = Föld és Ég 7. 1972. 6. sz. pp. 172-173. [SRG.]

Skylab szimulátorok. = Föld és Ég 7. 1972. 6. sz. p. 173. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Amatőrcsillagász találkozó - külföldi szemmel. = Föld és Ég 7. 1972. 6. sz. pp. 177-178. Az 1972-es székesfehérvári találkozóról. [SRG.]

SCHALK Gyula: Eddig ismeretlen bolygószomszédok? = Föld és Ég 7. 1972. 6. sz. pp. 178-179. [SRG.]

Az Interkozmosz-7 napőrjárata. = Föld és Ég 7. 1972. 6. sz. pp. 180-181. [SRG.]

K. [KULIN György]: "Különös égi jelenség". = Föld és Ég 7. 1972. 6. sz. p. 181. Meteorológiai kutató léggömbök égi fénypontként. [SRG.]

UJVÁROSY Antal: Hajdúnánás. = Föld és Ég 7. 1972. 6. sz. pp. 181-182. Különös alakú fények fényképei (Tóth Sándor, Szoboszlai Zoltán). [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 7. 1972. 6. sz. pp. 186-187. [ifj. Bartha Lajos:] Miről ír ... ? az Astronomie und Raumfahrt, az Astronomische Mitteilungen, a Sky and Telescope, a Sterne und Weltraum.; Új közeli galaxisok fordította: Kelemen János.; A lapetus fényességváltozásainak vizsgálata.; Változó fényű galaxis a Hercules csillagképben? (V395 Her) [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 7. 1972. 6. sz. pp. 186-190. Budapest - Osváth Júlia, Kelemen János.; Békés - Nagy Károly.; Csap - Palkó Gyula.; Csömör - Tóth József.; Miskolc - Právitz János, Janik Ottó.; Pápa - Mocsán Mihály.; Pécsvárad - Olajos István.; Vassurány - Szerdahelyi Imre. [SRG.]

A csillagos ég 1973 január-február hónapban. = Föld és Ég 7. 1972. 6. sz. p. 192. [SRG.]

DULEMBA, Jean L.: A holdkőzet petrográfiai vizsgálata. (Nyugalom tengere.) = Földrajzi Értesítő 21. 1972. 2-3. füz. pp. 281-284. Ford.: Kerekes Sándor. [SRG.]

BENEDEK Zoltán: Tóth Aurél: 200 földrajzi kísérlet. Tankönyvkiadó, 1971. 222 oldal, 159 ábra. = Földrajzi Közlemények 20. 1972. 1. sz. p. 90. Könyvismertetés. [KSZ.]

HEVESI Attila: Varga Márton és Katona Mihály a magyar természeti földrajz tudományának előfutárai. = Földrajzi Közlemények 20. 1972. 1. sz. pp. 100-103. Párhuzamos életrajz a két - csillagászati műveket is író - tudós tanítóról. [KSZ.]

TÓTH Aurél: Kopernikusz 1473-1543. = Földrajztanítás 15. 1972. 6. sz. pp. 161-165. Megemlékezés születésének 500. évfordulója alkalmából. [KSZ.]

SÁROSY József: Földrajzi gyakorlóterület Csávolyon. = Földrajztanítás 15. 1972. 6. sz. pp. 172-174. A Csávolyi Általános Iskola gyakorlókertjét 1970 őszén kezdték kialakítani, 1972. jún. 10-én készült el. Benne egy napóra is áll. [KSZ.]

BENDEFY László - RAUM Frigyes: Emlékezés Bogdanich Imre Dánielre. = Geodézia és Kartográfia 1972. 5. sz. pp. 363-366. [KSZ.]

KISVARSÁNYI Géza: Az Apollo 12 holdexpedíció begyűjtött kőzeteinek előzetes vizsgálata. = Geonómia és Bányászat 5. 1972. 1-2. sz. pp. 45-50. [SRG.]

SZÁDECZKY-KARDOSS Elemér: A Föld kozmikusan különleges sajátságai és a geonómiai szemlélet alapvonásai. = Geonómia és Bányászat 5. 1972. 1-2. sz. pp. 99-111. [SRG.]

MIRANOV, A.: Szovjet űrszondák a bolygók légkörében. = Haditechnikai Szemle 6. 1972. jan-márc. 1. sz. pp. 24-26. [SRG.]

KELECSÉNYI Gábor: "Reggelre ne feledd a pénzt!" = Hét 17. 1972. jan. 21. 3. sz. p. 17. "...ha végignézzük Johannes Kepler életútját, anélkül, hogy a csillagászat e kimagasló óriásának akár tudományos, akár emberi értékei valamit is kisebbednének. Egyszerűen zseni volt, nehéz ember és talán saját maga számára a legnehezebb. Ezelőtt 400 esztendővel született. "1571. december 27-én délután 2 óra 30 perckor, 224 nap, 9 óra és 53 perc terhesség után," mint ő maga a tudós pontosságával feljegyezte. ..." [HAI.]

TÖRÖK István: Világhírű csillagász Kolozsvárott. = A Hét (Marosvásárhely) 3. 1972. ápr. 14. 15. sz. p. 16. Hell Miksa kolozsvári tevékenysége. [HAD.]

HÉDERVÁRI Péter: Fényvillanások a Marson. = A Hét 1972. 48. sz. pp. 14-15. [SRG.]

ZÁCH A[lfréd].: 100 éves a hurbanovoi (ógyallai) meteororlógiai állomás. = Időjárás 76. 1972. máj-jún. 3. sz. pp. 191-192. [SRG.]

AMBRÓZY P. - GALLÓ V. - TÄNCZER Tibor: Űrkutatási ülések Budapesten és Bukarestben. = Időjárás 76. 1972. júl-aug. 4. sz. pp. 255-256. [SRG.]

Az égbolt titkai. Csillagászati Hét. = Kisalföld 28. 1972. szept. 16. 219. sz. p. 8. A csillagászat és az űrkutatás napról napra újabb felfedezésekkel járul hozzá a Kozmosz titkainak feltárásához, és e titokzatos világból mind bővebb ismeretanyag kerül a megfigyelések révén a kutatók birtokába. A tudomány és a technikafejlődésével mindinkább tágul a feltárandó terület határa. A Kozmoszban uralkodó örök mozgás, a Föld és a Naprendszer változásai, a csillagok, és galaxisok törvényszerűségeinek megismerése ösztönzőleg hat a földi tudományokra is. Tudjuk, hogy a Naprendszerünk egy sokkal nagyobb és ugyancsak mozgó rendszernek, a Tejútrendszernek a tagja. Valószínű, hogy nem a mi Napunk az egyetlen, amely körül bolygók keringenek. Az elképzelhetetlenül sok égitest, csillag és feltehetően rengeteg bolygó között a mi Földünk semmiképpen sem lehet kivételes helyzetben, erre sem nagysága, sem helyzete nem ad okot. Számunkra a Föld csak azért olyan jelentős, mert rajta élünk.
"A távlati perspektívából talán azt is jobban látjuk, aminek megértésére minden tudományos és művészi erőfeszítés irányul: mit jelentebben a csodálatos világmindenségben emberként élni" - így jelöli meg Marx György a csillagászat tudományának jelentőségét a Vár a Tau Ceti nép című tanulmányában. A csillagászat egy sor érdekes tudományos kérdést vet fel, ezekre keresnek választ a vasárnap kezdődő Csillagászati hét előadásai. Vasárnap délelőtt 10 órakor a győri Mezőgazdasági Szakiskolában lesz az ünnepélyes megnyitó, ezt követően Patay Károly tanár, a TIT csillagászati szakosztályának titkára tart előadást a csillagászat és űrkutatás időszerű kérdéseiről. Az előadás jobb megértését szolgálják az "És feltárul az Ég", az "Eljutunk a csillagokba" és a "Repülő csészealj" című filmek. Hétfőn este 6 órakor hallgathatják meg az érdeklődők a TIT természettudományi előadótermében Molnár Ottó vegyészmérnök előadását a csillagászati eszközök fejlődéséről.
Utána a "Világmindenség hangja" című filmet forgatják. Kedd este 8 órakor Molnár Ottó távcsöves bemutatót vezet a Mezőgazdasági Szakiskolában. Csütörtökön délután 6 órakor Schönfeld József tanár tart előadást a kozmikus sugárzásról a TIT természettudományi előadótermében. Utána levetítik a "Csillagunk a Nap", a "Nap hangjai" és a "Sugárzás és élet" című filmeket. Péntek este 8 órakor Patay Károly tanár vezet távcsöves bemutatót a Mezőgazdasági Szakiskolában, szombat este 8 órakor pedig ugyanott szakemberek tanácskoznak a szakkör működéséről és rendeltetéséről. A megbeszélést távcsöves bemutató követi. A csillagászati hét részeként tart előadást a Győrszigeti könyvtárban dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója a tudományos fantasztikus irodalomról, szerda délután fél 4 órai kezdettel. [SRG.]

GYÖRGYI Géza: Kepler mozgás - gravitációs törvény. = Középiskolai Matematikai Lapok 22. 1972. nov. 8-9. sz. pp. 167-171. [PIR.]

BARÁT József: Déli fény. = Légkör 17. 1972. 1. sz. pp. 1-3. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Konkoly-Thege Miklós sírjánál. = Légkör 17. 1972. 3. sz. pp. 64-65. [SRG.]

Planetárium épül Pécsett. = Magyar Hírlap 5. 1972. jan. 8. p. 9. [SRG.]

HOLOVICS Flórián: Sajnovics János a Demonstratióról. = Magyar Nyelv 68. 1972. dec. 4.(464.) sz. pp. 493-501. [SRG.]

Az elnökség hírei. = Magyar Tudomány 79.(17.) 1972. jún. 6. sz. p. 386. Az 1972. márc. 28-i ülésen az elnökség megvitatta A hazai csillagászati kutatások helyzete, feladatai és a csillagászat oktatásának korszerűsítése c. tanulmányt. [KSZ.]

MARIK Miklós: A hazai csillagászati kutatások helyzete, feladatai és a csillagászat oktatásának korszerűsítése. = Magyar Tudomány 79.(17.) 1972. szept. 9. sz. pp. 556-564. Az MTA Csillagászati Bizottság tanulmánya, amelyet az elnökség 1972. márc. 28-i ülésén tárgyalt meg.
A csillagászat kutatóbázisa. ["Hazánkban három csillagászati intézet működik: az MTA Szabadsághegyi Csillagvizsgáló Intézete (Budapest), az MTA Napfizikai Obszervatóriuma (Debrecen), az ELTE csillagászati tanszéke (Budapest). Az említett kimondottan csillagászati profilú három intézeten kívül a következő kutatóhelyeken folynak még a csillagászat tárgykörébe sorolható kutatások is: az ELTE Geofizikai Tanszékén, a KFKI Kozmikus Sugárzási Laboratóriumában és különböző elméleti fizikai kutatóhelyeken. Az MTA Csillagvizsgáló Intézete keretén belül, illetve irányításával működik a piszkéstetői fiókállomás, a bajai, a szombathelyi és a miskolci mesterséges-hold megfigyelő állomás."]; A kutatási témák.; A magyar csillagászat nemzetközi kapcsolatai.; A csillagászat fejlődésének főbb irányai.;
A csillagászat oktatásának ügye ["A csillagászat a legtöbb európai ország középiskoláiban kötelező tantárgy. Így a környező országok közül Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Romániában és Jugoszláviában is külön tantárgyként tanítják a csillagászatot. A Szovjetunióban, Voroncov-Veljaminov kiváló szovjet asztrofizikus csillagászati tankönyvét használják a 10. osztály tantervében külön tárgyként tanított csillagászat oktatásához. Ez az iskolai tankönyv magyar fordításban "Csillagászat" címen, mint a "Szocialista nevelés könyvtára" 6. száma, a Közoktatásügyi Kiadóvállalatnál 1950-ben jelent meg, sajnos mindössze 2500 példányban. Romániában a XI. reálszakos osztály számára G. Chis egyetemi tanár írta a tankönyvet. Ez a tankönyv a magyar nyelvű iskolák számára 1965-ben magyarul is megjelent. ... Hazánkban a csillagászat a középiskolákban nem külön tantárgy."]. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság Detréné Balázs Júliát tudományos tevékenységét összefoglaló tézisei alapján - a fizikai tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 79.(17.) 1972. dec. 12. sz. p. 73. [KSZ.]

FLESCH István: A szobaúr emléktáblája. A holdbéli táj álmodója. A türelem városában. Évforduló. = Magyarország 9. 1972. jan. 9. 2. (415.) sz. p. 10. Fejezetcímek: Einstein is.; A száműzött segít.; Az "Álom" - a sci fi.; Kepler-érem. "...A ház máig épségben fennmaradt. Mellette ódon sörpince, régiségkereskedés. Homlokzatán emléktábla az egykori szobaúr, Johannes Kepler nevével. A zegzugos óvárosi utcát, az eldugott 188/1-es számot most sokan keresik: 1971. december 27-én múlt 400 éve, hogy a távoli Svábföldön megszületett a nagy német tudós. [...] Johannes Kepler 1600-tól 1612-ig élt Csehországban. Tycho de Brahe 1601-ben bekövetkezett halála óta a nagy dán örökében, udvari csillagászként. Kétségtelenül legboldogabb, legtermékenyebb évei ezek. Megalkuvás nélkül küzdhet hitéért, tudományáért. Doktori disszertációjában innen védelmezi barátját, Galileit, akivel szemben - a sors iróniája - Bolognában egy cseh pap fia, Martin Horky orvostanhallgató is vádlóként lép fel.
Hű marad jótevőjéhez, Rudolfhoz akkor is, amikor a kelyheseknek tett állítólagos engedményekért lemondatják trónjáról. Palotafogságában is gyakran látogatja a volt uralkodót, egészen annak haláláig. Ekkor hagyja el végleg Prágát. Keplert a csehek ma is joggal érzik kicsit magukénak. És most, a 400 éves jubileum alkalmából méltóképpen adóznak emlékének. A prágai tudományos akadémia ünnepi ülést tartott, amelyen Kepler-éremmel tüntették ki a tudományág legkiválóbb csehszlovák művelőit. ..." [HAI.]

HÉDERVÁRI Péter: Kell lennie. A legtávolabbi bolygó. Nagyobb a Szaturnusznál. Elméleti csillagászat. = Magyarország 9. 1972. jún. 18. 25. (438.) sz. p. 23. Fejezetcímek: Egy szabály megdől.; Négyévi kutatás.; Hullámzó pályán.; Kétbolygós elmélet. "...1766-ban J. D. Titius bonni csillagász törvényszerűséget vélt felismerni a bolygóknak a Naptól való távolságát illetően. Ezt később J. E. Bode, a berlini csillagvizsgáló igazgatója egyszerű matematikai formába öntötte. Sokáig úgy látszott, hogy a Titius-Bode-féle szabály valóban természeti törvényszerűségeket fejez ki - bár ennek fizikai alapja soha nem vált ismeretessé -, minthogy jól bevált az összes bolygókra, a Merkúrtól kezdve egészen az Uránuszig. Csak később, a Neptunusz és a Pluto felfedezésekor vált nyilvánvalóvá, hogy a szabály korántsem egyetemes érvényű, és minden jel szerint puszta véletlen, hogy az Uránuszig terjedő sorban többé-kevésbé pontosan megadja a bolygóknak a Naptól való közepes távolságát. [...]
A Neptunusz felfedezésével azonban még mindig nem oldódott meg minden probléma. Az Uránusz mozgásában változatlanul maradtak bizonyos megmagyarázatlan rendellenességek, s a Neptunusz sem úgy haladt pályáján, ahogy az elmélet alapján várták. D. P. Todd amerikai csillagász már a századforduló táján kijelentette, hogy ezek szerint még két további, az Uránusznál is távolabb keringő bolygó létezésére lehet következtetni. Ezek egyikét, a Plútót, 1930-ban fedezték fel, a másik létezését 1972-ben, alig néhány hónappal ezelőtt igazolták. Ez utóbbi eredmény J. L. Brady, amerikai csillagász nevéhez fűződik. Olyan üstököst keresett, amelynek pályája eléggé távolra vezet a Naptól, s amelyre vonatkozóan hosszú megfigyelési sorozat áll rendelkezésre; a Halley-féle üstökös kínálkozott a legalkalmasabbnak. Brady megállapította, hogy a Halley-féle üstökös mozgásában is mutatkozik bizonyos rendellenesség, amelyet egyetlen, ismert bolygó hatásával sem lehet megmagyarázni. ..." [HAI.]

  [BARTHA Lajos:] Fókuszban: A Szaturnusz és megfigyelése. = Meteor 2. 1972. 1. sz. körlevél pp. 2-3. [SRG.]

  Az adatgyűjtő csoportok címei. = Meteor 2. 1972. 1. sz. körlevél p. 4. Nap: Kancsura Árpád.; Hold: Balázs Sándor.; Bolygók: Bartha Lajos.; Üstökösök: Bartha Lajos.; Meteorok: Mezősi Csaba, Keszthelyi Sándor.; Változócsillagok: Nagy Sándor.; Csillagfedések és Jupiter-hold jelenségek: Ponori Thewrewk Aurél. [SRG.]

  NAGY Sándor: A változócsillag Adat-Bank 1970-ig. = Meteor 2. 1972. 1. sz. körlevél pp. 4-5. [SRG.]

  Változócsillag észlelők figyelmébe. = Meteor 2. 1972. 1. sz. körlevél p. 5. Az alfa Ori és a gamma Cas rendszeres fénybecsléséről. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: U Cephei: egy érdekes fedési változó. = Meteor 2. 1972. 1. sz. körlevél pp. 5-7. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Alapfogalmak. Az égitestek fényessége és fénymérése. 1. = Meteor 2. 1972. 1. sz. körlevél pp. 8-11. [SRG.]

  MOLNÁR Iván: Plejád-fedés március 19-én. = Meteor 2. 1972. 1. sz. körlevél pp. 11-12. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 2. 1972. 1. sz. körlevél pp. 12-13. Keszthelyi Sándor: A Draconida meteorraj 1971-ben.; Keszthelyi Sándor: Felhívás az égbolt megfigyelőihez.; Papp János: Okkultációk (csillagfedések).; Prodán Márton: Észlelések a Bajai MTA Csillagvizsgálóban.; Galesz László [Garab Kálmán]: Egy napfolt-mag kettéválása.; Nagy Sándor: A Nova Cephei 1971 és a HR Delphini észlelései. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos ég 1972. február - március. = Meteor 2. 1972. 1. sz. körlevél pp. 14-15. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Fókuszban: A tavaszi égbolt fényjelenségei. = Meteor 2. 1972. 2. sz. körlevél pp. 2-4. Az állatövi fény.; A Kordylewski-féle felhő.; Az állatövi ellenfény. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Bolygó-megfigyelők figyelmébe: A Merkúr legkedvezőbb megfigyelési lehetősége.; A Vénusz az esti égen. = Meteor 2. 1972. 2. sz. körlevél pp. 4-5. [SRG.]

  B. [BARTHA Lajos]: A Mars fedése a Holddal. = Meteor 2. 1972. 2. sz. körlevél p. 5. [SRG.]

  MOLNÁR Iván: Csillagfedések észlelési körülményeinek feljegyzése. = Meteor 2. 1972. 2. sz. körlevél pp. 5-6. [SRG.]

  BARTHA Lajos: Néhány érdekes változócsillag. = Meteor 2. 1972. 2. sz. körlevél pp. 7-8. R Leo, R CrB, T CrB, HD 143808. [SRG.]

  Felhívjuk a változócsillag észlelők figyelmét... = Meteor 2. 1972. 2. sz. körlevél pp. 8-9. "... az éta Geminorumra az Ikrek csillagképben. A félig szabályos típusba tartozó változó fényessége 3,3-3,9 mg közt ingadozik, igy puszta szemmel is könnyen észlelhető,..." [HAI.]

  Megfigyelések. = Meteor 2. 1972. 2. sz. körlevél pp. 9-12. Elter Tamás: Színes holdgyűrű-halo-jelenség.; Papp János: Konkáv árnyék a Szaturnusz gyűrűjén.; Balázs Sándor: Időszakos holdjelenségek (TLP-k) 1971-ben.; Bartha Lajos: A R Scuti fényváltozása 1970-ben.; Somogyi Klára: Megváltozott a delta Cephei maximum-fényessége?; Keszthelyi Sándor: Az augusztusi Perseida meteorraj 1971-ben. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos Ég 1972. április - május. = Meteor 2. 1972. 2. sz. körlevél pp. 12-14. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Fókuszban: A Jupiter és holdjai. = Meteor 2. 1972. 3. sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Az 1971-es Mars oppozíció. 2. = Meteor 2. 1972. 3. sz. körlevél pp. 4-5. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Felhívás a magyarországi amatőrcsillagászokhoz. = Meteor 2. 1972. 3. sz. körlevél p. 6. A Csillagászat Baráti Köre 1972. júliusi találkozójáról. [SRG.]

  BUREN, Dave van: Felhívás egy új kutató programra: WASEBPRO. = Meteor 2. 1972. 3. sz. körlevél pp. 6-7. Fedési változócsillagok megfigyelési programja. Ford.: Bartha Lajos. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Néhány érdekes változócsillag. = Meteor 2. 1972. 3. sz. körlevél p. 8. U CrB, R Sct, AF Cyg. [SRG.]

  B. [BARTHA Lajos, ifj.]: Észlelő amatőrök figyelmébe. Vénusz-megfigyelések a hajnali égen. = Meteor 2. 1972. 3. sz. körlevél p. 9. [SRG.]

  Egy sikeres program: a Plejád-okkultáció. (72. III. 19.) = Meteor 2. 1972. 3. sz. körlevél pp. 9-11. [SRG.]

  Könyvek-térképek. = Meteor 2. 1972. 3. sz. körlevél p. 11. "Hallwag Mondkarte /Hallwag-holdtérkép/. [...] ; J. Hevelius csillagtéréképének hasonmása /fakszimile/ kiadasa részletes orosz és angol nyelvű szöveggel. [...]; P.G. Kulikovszkij: Szpravocsnyik Ljubityelja Asztronomii. /Amatőrcsillagász Megfigyelők Kézikönyve, 632 oldal, sok képpel és táblázattal. Ára 42,50 Ft./ Orosz nyelven értő amatőrök megbecsülhetetlen táblázata és adatgyűjteménye. Kapható a Gorkij Könyvesboltban." [HAI.]

  KESZTHELYI Sándor: Meteor megfigyelők nyári programja (1972). = Meteor 2. 1972. 3. sz. körlevél pp. 11-12. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 2. 1972. 3. sz. körlevél pp. 12-14. Bartha Lajos: Okkultációk.; Tóth István: Az égbolt-fénylésről.; Bartha Lajos: A Merkúr keleti elongációja, 1972. márciusában.; A Vénusz dichotómiája. (Előzetes közlemény).; Keszthelyi Sándor - Mezősi Csaba: Néhány Mira típusú változócsillag. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos ég 1972. június - július. = Meteor 2. 1972. 3. sz. körlevél pp. 14-15. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Fókuszban: A meteorok megfigyeléséről. = Meteor 2. 1972. 4. sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  Meteor megfigyelők figyelmébe! = Meteor 2. 1972. 4. sz. körlevél p. 4. [SRG.]

  -B- [BARTHA Lajos]: Az okkultáció - csillagfedés - észlelések adatai. = Meteor 2. 1972. 4. sz. körlevél p. 5. [SRG.]

  KANCSURA Árpád: Napészlelések 1971-ben. = Meteor 2. 1972. 4. sz. körlevél pp. 5-8. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Hosszú periódusú Cepheidák a nyári égen. = Meteor 2. 1972. 4. sz. körlevél pp. 8-9. SZ Aql, TT Aql, SU Cyg, SV Vul. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Figyelem! Földközelben a Toro kisbolygó. = Meteor 1972. 4. sz. körlevél p. 9. [SRG.]

  Könyvek - térképek. = Meteor 1972. 4. sz. körlevél pp. 9-10. "Kalender für Stemfreunde. 1972. - A legelterjedtebb német nyelvű évkönyv ez évi kiadása 216 oldal terjedelmű, ebből 136 oldal táblázattal. [...] J. Hevelius: Machina Coelestis /Égi szerkezetek/. - I-III. kötet, 1832 old, 25 rézmetszetű táblával. Ára: 2100.-Ft. A híres németalföldi csillagász elsőként foglalta össze a XVIII. sz.-ban az akkor használt műszerek ismeretét. Latin nyelvű könyvének hasonmás kiadását 1969-ben nyomtatták ki újra..." [HAI.]

  Megfigyelések. = Meteor 2. 1972. 4. sz. körlevél pp. 10-13. Gellért András: A Vénusz-dichotómia az 1972-es keleti kitérésnél.; Papp János: A megvilágítás mértéke és a dichotómia.; [Bartha Lajos:] Vénusz megfigyelések.; Papp János: Merkúr és Szaturnusz észlelések.; Zajácz György: Plejád-fedés /okkultáció/ 1972. III. 19-én.; Miskó István: Antares okkultáció 1972. V. 1-én. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos ég 1972. augusztus - szeptember. = Meteor 2. 1972. 4. sz. körlevél pp. 13-15. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Fókuszban: A csillagfedések (okkultációk) észlelése. = Meteor 2. 1972. 5. sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  GOMBÁS Géza: A "Larard-objektumok" megfigyeléséről. = Meteor 2. 1972. 5. sz. körlevél p. 5. -B- [Bartha Lajos] megjegyzésével. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Fényes változócsillagok az őszi - téli égen. = Meteor 2. 1972. 5. sz. körlevél pp. 5-6. Delta Cep, mü Cep, VV Cep, gamma Cas, béta Per, rho Per, X Per, béta Peg. [SRG.]

  Az észlelő amatőrök figyelmébe! = Meteor 2. 1972. 5. sz. körlevél pp. 7-8. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Van-e magyar nóva? = Meteor 2. 1972. 5. sz. körlevél p. 8. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 2. 1972. 5. sz. körlevél pp. 9-13. ifj. Bartha Lajos - Piroska György: Egy különösen aktív napfoltcsoport.; Illés Lajos - Tóth Béla: Nagy napfoltcsoport augusztus elején.; [Bartha Lajos:] A Jupiter sávjai 1972. nyarán.; R Crb fénycsökkenése március 4-től.; Nagy Sándor: Változócsillag Adat-Bank számai.; ifj. Bartha Lajos: Mégegyszer a delta Cephei fényességéről. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos ég 1972. október - november. = Meteor 2. 1972. 5. sz. körlevél pp. 13-15. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Fókuszban: A Hold megfigyelése. = Meteor 2. 1972. 6. sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  i.B.L. [BARTHA Lajos, ifj.:]: A földrajzi helyzet megállapításáról. = Meteor 2. 1972. 6. sz. körlevél pp. 4-5. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Változók a Rák (Cancer) csillagképben. = Meteor 2. 1972. 6. sz. körlevél pp. 5-7. R Cnc, V Cnc, X Cnc, RS Cnc, RT Cnc. [SRG.]

  Egy vitatott fényváltozású csillag. = Meteor 2. 1972. 6. sz. körlevél p. 2-8. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Fórum. A "magyar nóváról." = Meteor 2. 1972. 6. sz. körlevél pp. 8-9. [SRG.]

  ELTER Tamás: Felhívás a holdészlelő amatőrcsillagászokhoz. = Meteor 2. 1972. 6. sz. körlevél p. 9. [SRG.]

  Csillagfedések 1973-ban. Okkultációk 1973. január - június. = Meteor 2. 1972. 6. sz. körlevél pp. 10-12. [SRG.]

  Észlelő amatőrök figyelmébe. = Meteor 2. 1972. 6. sz. körlevél p. 12. "A Szaturnusz az év végén már igen jól látható. Néhány szép Szaturnusz-rajz már eddig is érkezett, Pekker Sándor /Ravaszd/ munkatársunktól. [...] Az 1970-1972 évi meteor-megfigyelésekről részletes beszámolót küldött Keszthelyi Sándor és Mezősi Csaba /a Meteor 1973. 1. számában kivonatosan közöljük/..." [HAI.]

  Megfigyelések. = Meteor 2. 1972. 6. sz. körlevél pp. 12-15. Keszthelyi Sándor: Meteor-statisztika, 1972. július 5-9.; A Vénusz dichotómiája 1972. augusztusában.; [Bartha Lajos:] Jupiter-észlelések, 1972. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos ég 1972. december - 1973. január. = Meteor 2. 1972. 6. sz. körlevél p. 15. [SRG.]

TÓTH Béla: Maróthi és a magyar csillagászat. = Múzeumi Kurír 1972. okt. 9. sz. pp. 22-29. [SRG.]

NEMES László: Az istenek tüzes szekerei. = Múzsák Múzeumi Magazin 1972. 2. sz. pp. 34-36. Mondák csillagászata. [SRG.]

HAHN István: Az újév története. = Múzsák Múzeumi Magazin 1972. 3. sz. pp. 14-17. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Az új világkép megteremtője. = Múzsák Múzeumi Magazin 1972. 3. sz. p. 39. Kopernikuszról. [SRG.]

XÁNTUS János: A naprendszer [1.]. Enciklopédia. = Művelődés 25. 1972. jan. 1. sz. pp. 44-45. "...A Naprendszer csillagászati értelemben az emberiség szűkebb környezetét jelenti. Hozzá tartoznak a Nap, a bolygók, az ún. kisbolygók, a bolygók holdjai, az üstökösök, a meteorok, a csillagközti anyag, por stb., de ma már a mesterséges égitestek sok százat kitevő hada is. ..." Fejezetcímek: Űrborsószem és kozmikus kókuszdió.; Mennyei szivar - vagy égi súlyzó. "...A Naprendszer keletkezéséről több elmélet is kialakult már. Érdekes, hogy ezek közül az első a nagy német filozófus, Immanuel Kant nevéhez fűződik. Ő és kortársa, a francia Laplace abból a feltevésből indultak ki, hogy egy ősi gáztömeg alkotta valaha a Naprendszert. Ez volt eredetileg a Nap atmoszférája s együtt forgott vele. A centrifugális erő következtében a gáztömeg gyűrűkre bomlott, ezek pedig szülei lettek a bolygóknak. ..." [HAI.]

XÁNTUS János: A naprendszer (2). Enciklopédia. = Művelődés 25. 1972. febr. 2. sz. pp. 50-51., 62. Fejezetcímek: Az ember csillaga a nap.; Egy óriás atommáglya. "A hozzánk legközelebb lévő állócsillag, azaz önálló fénnyel rendelkező égitest a Nap. Látszólagos átmérője 30 ívperc, tehát akkora, mint egy 15 baris pénzdarab, ha két méter távolságból nézzük. Persze az ún. belső bolygókról, Merkúrról, Jupiterről, Szaturnuszról stb. viszont lényegesen kisebb. ..." [A Merkúrról és a Vénuszról nagyobb, a külső bolygókról Jupiterről, Szaturnuszról stb. kisebb szög alatt látszik a Nap mint a Földről.] [HAI.]

IMREH Barna: Kepler emlékezete. = Művelődés 25. 1972. febr. 2. sz. p. 52. "December 27-én volt négyszázadik évfordulója annak, hogy a nagy német csillagász és matematikus, Johannes Kepler a Württemberg közelében levő Weilben, mint hét hónapra született gyermek meglátta a napvilágot. A testi gyengeség egész életén kísérte. Egy járványos betegség már gyermekkorában megtámadta a szemét, s mindig könnyezett, ha valamivel többet írt vagy olvasott. S ezekkel a könnyező szemekkel fedezte fel a csillagok addig ismeretlen titkait, a Föld bolygóinak rejtett törvényeit. Gigantikus messzelátók és más modern tudományos műszereink birtokában szinte hihetetlen számunkra, hogyan tudott szabad, és hozzá könnyektől homályos szemekkel a makrokozmosz titkaiba bepillantani! Pazar kincseit cserépedényben hordozta, de e kincsek már korán vakító fénnyel csillogtak. A matematikát és asztronómiát a tübingai egyetemen tanulta, s már huszonhárom éves korában Grácban a matematika tanára és tartományi matematikus ..." [HAI.]

XÁNTUS János: A naprendszer (3). Enciklopédia. = Művelődés 25. 1972. márc. 3. sz. pp. 49-51. Fejezetcímek: Nap-mítoszok ... Nap-legendák.; Egy "pokoli" bolygó, a Merkur.; Esthajnalcsillag: a Vénusz.; Az 1961-1970 között indított Vénusz-szondák adatai [táblázat]. [HAI.]

XÁNTUS János: A naprendszer (4). Enciklopédia. = Művelődés 25. 1972. okt. 10. sz. pp. 50-52. Fejezetcímek: Bolygónk, a Terra.; Földünk kísérője, a Hold.; Olimpia ... a Holdon. [HAI.]

Naptár 1973. február. = Művelődés 25. 1972. dec. 12. sz. pp. 60-61. Február 19. ... - 500 éve, 1473-ban Torun városában született Mikolaj KOPERNIKUSZ (Nicolaus Copernicus) lengyel humanista tudós, a reneszánsz kultúra egyik legkiválóbb személyisége, sokoldalú alkotója. Munkásságával elsősorban mint csillagász vált világhírűvé, aki "megállította a Napot és mozgásba hozta a Földet": új elméletet dolgozott ki a Naprendszerről, és kimutatta a bolygók kettős mozgását, ti. hogy egyrészt önmaguk, saját tengelyük körül, másrészt pedig a Nap körül forognak - a Föld a Nap körül kering, és saját tengelye körül 24 óránként megfordul; ezzel megmagyarázta a nappalok és éjszakák, valamint az évszakok váltakozását -, s így elmélete révén Kopernikusz az új heliocentrikus felfogás, illetve világrendszer megalkotója és ezzel a tudományos asztronómia megteremtője. ..." [HAI.]

Pécsett rendezik be az első állandó planetáriumot. = Népszabadság 30. 1972. jan. 8. p. 9. [SRG.]

KULIN György: Sorsunk és a csillagok. = Népszabadság 30. 1972. márc. 12. Vasárnapi mell. p. 9. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Űrhajóval a kisbolygókra. = Népszabadság 30. 1972. júl. 16. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Venus felderítése. = Népszabadság 30. 1972. júl. 30. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Különös légköri tünemények a Marson. = Népszabadság 30. 1972. okt. 1. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Korszerű műveltség - korszerű szemlélet. = Népszava 100. 1972. aug. 19. p. 8. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az űrkutatás jövője. = Népszava 100. 1972. dec. 9. Szép Szó mell. p. 5. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Hell Miksa csillagász. = Népújság (Eger) 23. 1972. ápr. 13. 86. sz. p. 4. [HAD.]

Négyszáz éve született a császár "udvari matematikusa": Johannes Kepler. = New Yorki Magyar Élet 25. 1972. ápr. 1. 14. sz. p. 12. "Négy évszázad távlatából csodálatos tudós alakja rajzolódik elénk: Johannes Kepler német csillagászé. Nem kevesebbet tett, mint azt, hogy mérhetetlen sok számítás révén felfedezte a bolygók mozgástörvényeit és azokat matematikai formába öntötte. ..." [HAI.]

VIDA Mária: Hell Miksa. = Orvosi Hetilap 113. 1972. 44. sz. pp. 2661-2663. [HAD.]

LUKÁCS Tibor: Életet viszünk a bolygókra? = Ország Világ 16. 1972. jan. 5. 1. sz. pp. 20-21. Létezik-e élet a vörös bolygón?; A Jupiter titka.; A Vénusz. [SRG.]

l. t. [LUKÁCS Tibor]: Pergőtűz - a világűrből. = Ország Világ 16. 1972. jan. 19. 3. sz. pp. 22-23. Kozmikus por, meteoritok és meteorok becsapódása. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Űrkutatás, hétköznapok. = Ország Világ 16. 1972. jan. 26. 4. sz. pp. 1., 3-6 [SRG.]

Üzenet a Földre. = Ország Világ 16. 1972. febr. 9. 6. sz. p. 5. Részlet a Szojuz-11 egyik űrhajósa, Vlagyiszlav Volkov naplójából [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Világűrjog. A Kozmosz - az emberiség közös birodalma. = Ország Világ 16. 1972. febr. 16. 7. sz. pp. 6-7. "Határértő" műhold.; Követek - a világűrbe.; Közös szovjet-amerikai űrkísérletek? [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Csúcstalálkozó a kozmoszban. = Ország Világ 16. 1972. ápr. 12. 15. sz. pp. 1., 14-15. A Szaljut orbitális űrállomás találkozása a Szojuz és az Apollo űrhajóval. [SRG.]

(K. Gy. - Sz. P.): Szovjet-amerikai "űrbeszélgetés". = Ország Világ 16. 1972. júl. 26. 30. sz. p. 5. Borisz Jegorov űrhajós orvos és Dr. Charles Berry az amerikai űrkutatási hivatal orvosbiológiai osztályának vezetője beszélgetése. [SRG.]

(h. j. j.) [HORVÁTH J. József]: Nemcsak az űrben. = Ország Világ 16. 1972. okt. 25. 43. sz. p. 7. A Szojuz-Apollo program lebonyolításáról. [SRG.]

(horváth): A Nap veszélyei. Több a szívinfarktus, megváltozik a vér összetétele, nő az öngyilkosságok száma, több a közúti baleset. = Ország Világ 16. 1972. dec. 6. 12. sz. pp. 14-15. Kráterek a Nap felületén.; Mágneses vihar.; Napfoltok és járványok.; Ki vagyunk szolgáltatva?; Előre jelzés és űrhajózás. [SRG.]

MÉSZÁROS János: A világmindenség vonzásában. = Pajtás 27. 1972. jan. 20. 3. sz. pp. 6-7. Csillagászati szakkör az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tornyában (régi Lyceum). [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Holdutazók. Ti kérdeztek - a Pajtás válaszol. = Pajtás 27. 1972. márc. 16. 11. sz. pp. 22-23. Van-e értelme a holdkutatásnak? Hiszen a Hold már fel van fedezve Pap Eszter kérdése. [SRG.]

Orbán József: Kopernikusz követői. Övék lesz a víztorony! = Pajtás 27. 1972. október 11. 41. sz. pp. 16-17. Nagydorog csillagászati szakköréről és távcsövező iskolásairól. [KSZ.]

Hell Miksa. = Pest Megyei Hírlap 16. 1972. ápr. 14. 87. sz. p. 4. Rövid megemlékezés halálának 180. évfordulója alkalmából. [HAD.]

Fordítások külföldi folyóiratokból az Albireo Klub tagjai számára. Összeáll., ford.: Szentmártoni Béla. = Reflektor 1. 1972. jún. 15. 1. sz. pp. [2-6.] Írógéppel sokszorosítva. Tartalom: E . G. Moore: A "közeli csillagok" program.; Ian Genner: Az M40 aszterizmus.; John Larard: A megfigyelő és a nyilthalmazok.; T. Northcott: 4 cm távcsővel észlelhető objektumok.; Antony Fahy: Kettősök, kettősök, vesződség és gond...; Andrew P. Stephens: Mély-tér objektumok.; M. Duruy: A Jupiter megjelenése.; A külföldi kiadványokból amatőrcsillagászati cikkek fordítását közlő Reflektor folyóirat anyagát Szentmártoni Béla fordította és állította össze Kaposváron. Kezdetben írógéppel, majd a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban stencillel sokszorosította. Oldalszámozása nem volt. 1972 júniusa és 1973 decembere között összesen 7 száma jelent meg. Az Albireo kiegészítéseként, azzal párhuzamosan jelent meg. [HEV.]

Fordítások külföldi folyóiratokból az Albireo Klub tagjai számára. Összeáll., ford.: Szentmártoni Béla. = Reflektor 1. 1972. jún. 25. 2. sz. pp. [2-8.] Írógéppel sokszorosítva. Tartalom: R. A. Mackenzie: Meteorokról a kezdőknek. I-rész.; A. W. Heath: 1971-72 évi Szaturnusz megfigyelések összegezése.; Keith Sturdy: Mély-ég objektumok.; K. M. Papworth: Cancer. [HEV.]

Fordítások külföldi folyóiratokból az Albireo Klub tagjai számára. Összeáll., ford.: Szentmártoni Béla. = Reflektor 1. 1972. aug. 1. 3. sz. pp. [2-5.] Írógéppel sokszorosítva. Tartalom: David Allen: Mikor halmaz egy halmaz?; Edmund Barker: A nagy csillagfelhő az M31-ben.; Anthony Fahy: Kettőscsillagok észlelése.; M. Poxon: Binokulár-kettősök.; M. V. Gavin: Titania és Oberon.; John Larrard: Callisto - jelenség. [HEV.]

Fordítások külföldi folyóiratokból az Albireo Klub tagjai számára. Összeáll., ford.: Szentmártoni Béla. = Reflektor 1. 1972. szept. 20. 4. sz. pp. [2-9.] Írógéppel sokszorosítva. Tartalom: Walter Scott Houston: "Deep-Sky Wonders" / Mély-ég csodák/ című rovata a Sky and Telescope 1971. évfolyamából. [HEV.]

Fordítások külföldi folyóiratokból az Albireo Klub tagjai számára. Összeáll., ford.: Szentmártoni Béla. = Reflektor 1. 1972. dec. 20. 5. sz. pp. [2-8.] Írógéppel sokszorosítva. Tartalom: Walter Scott Houston: ’Deep-Sky Wonders" / Mély-ég csodák. / című rovata a Sky and Telescope 1972. évfolyamából. [HEV.]

Az USA holdautó. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. jan. 1. sz. p. 4. [SRG.]

Apollo-18? = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. jan. 1. sz. p. 4. [SRG.]

-sa-: Első sima leszállás a Marsra. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. jan. 1. sz. p. 12. Szovjet űrsiker, a Mars-2 és Mars-3 1971. decemberi landolása. [SRG.]

-LI- [LŐRINCZ István]: 12 működő Molnija-1-et indítottak négy év alatt. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. jan. 1. sz. p. 12. [SRG.]

Szovjet-amerikai együttműködés az űrben. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. jan. 1. sz. p. 12. Az űrrepülőtestek összekapcsolásáról az űrben. [SRG.]

LŐRINCZ István: A szovjet űrkutatók vizsgálata és ténykedése a Szojuz-11 után. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. jan. 1. sz. p. 13. [SRG.]

"Az ember a világűrben." = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. jan. 1. sz. p. 15. Űrorvostudományi nemzetközi szimpozion Jerevánban. [SRG.]

Holdszerződés. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Anglia az űrnemzetek között. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. febr. 2. sz. p. 6. 1971. okt. 28-án a Prospero nevű mesterséges égitestet sikeresen felbocsátották. [SRG.]

A franciák rakétabázisa Guayanában. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. febr. 2. sz. p. 12. [SRG.]

Szovjet Mars-szondák mérőműszerei. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

Skylab-személyzete. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

Holdtelkek eladók! = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

Apollo-16 start, áprilisban. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. márc. 3. sz. p. 4. [SRG.]

ENDRESZ István: Nemzetközi együttműködés az űrkutatásban. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. márc. 3. sz. p. 9. [SRG.]

A LUNA-20 menetrendje. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. ápr. 4. sz. p. 2. 1972. febr. 14.-febr. 25. között. [SRG.]

Megindult a NASA űrrepülőgép programja. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. ápr. 4. sz. p. 6. [SRG.]

Az Apollo-16 útja és visszatérése. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. jún. 6. sz. p. 2. [SRG.]

Közös szovjet-amerikai űrakció 1975-ben? = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. jún. 6. sz. p. 6. [SRG.]

ENDRESZ István: Szovjet Mars-repülési tervek az 1978. évre. Hogyan repülnek a szovjet űrhajósok 1978-ban a Mars közelébe. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. jún. 6. sz. p. 13. [SRG.]

Szovjet-amerikai űrvállalkozás. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. júl. 7. sz. p. 3. [SRG.]

Kutató a Holdon. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Fogytak az űrhajósok. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Űrhajósból prédikátor. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. aug. 8. sz. p. 4. James Irwing. [SRG.]

Wernher Braun július 1-én megvált a NASA-tól. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

Kijelölték az első "Skylab"-ok személyzetét. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. júl. 7. sz. p. 6. [SRG.]

"A szovjet űrhajózás maga mögött hagyja az USA-t". = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. júl. 7. sz. p. 14. [SRG.]

Űrszállítók sugárhajtőművek nélkül. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. aug. 8. sz. p. 15. [SRG.]

Földi mikroorganizmusok túlélték a holdkirándulást. = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. szept. 9. sz. p. 5. A Streptococcus mitis nevű mikroorganizmus kolóniája 2 és fél évig volt a Holdon és túlélték az ottani környezetet. [SRG.]

E. I. [ENDRESZ István]: Hol tart a Szojuz-program? = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. okt. 10. sz. pp. 14-15. [SRG.]

ENDRESZ István: Mi újság a világűrben? = Repülés, Űrrepülés 25. 1972. nov. 11. sz. p. 9. Prognoz-holdak, Venera-8. [SRG.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Célhoz értek a Mariner-, Mars-szondák. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jan. 1. sz. pp. 39-40. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

NAGY István György: Távközlési mesterséges holdak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jan. 1. sz. pp. 40-41. [SRG.]

(Dr. G. T.) [GÁNTI Tibor]: Aminosavak a holdkőzetekben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jan. 1. sz. p. 43. Hírek. [SRG.]

(S. T.): Tűzálló papír a NASA-nak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jan. 1. sz. p. 44. Hírek. [SRG.]

(E. I.): Étrend a Skylabon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jan. 1. sz. p. 44. Hírek. [SRG.]

(Dr. G. T.) [GÁNTI Tibor]: A holdkőzetek szénhidrogénjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jan. 1. sz. p. 44. Hírek. [SRG.]

Molekulák a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jan. 1. sz. p. 45. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

A holdkőzetek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jan. 1. sz. p. 46. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Nicolaus Kopernikusz (1473-1543). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jan. 1. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

(K. o.): Promethium egy csillagban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. febr. 2. sz. p. 59. [SRG.]

NAGY István György: Exobiológiai műszerek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. febr. 2. sz. pp. 66-67. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

(R. P.): Számítógépes bolygólégköri-analízis. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. febr. 2. sz. p. 67. [SRG.]

A Hold evolúciója a legújabb adatok tükrében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. febr. 2. sz. p. 93. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Mekkorák az állócsillagok? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaftliche und Technik cikke alapján. [SRG.]

A déli félteke legnagyobb csillagvizsgálója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaftliche und Technik cikke alapján. Az ausztráliai Camberra közelében lévő csillagvizsgálójáról. [SRG.]

NAGY István György: Lágy leszállás a bolygókon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. márc. 3. sz. pp. 132-134. Űrhajózás - űrkutatás. Miranov cikke alapján. [PIR.]

MANNO István: Galaxisok számítógépen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. márc. 3. sz. pp. 136-137. [PIR.]

(K. o.) Európa balsikere az űrkutatásban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. márc. 3. sz. p. 139. Hírek. [SRG.]

(B. I.) Részvételünk az űrkísérletben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. márc. 3. sz. p. 139. Hírek. [SRG.]

Rakétakísérletek és űrkutatás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. márc. 3. sz. p. 139. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaftliche und Technik cikke alapján. [SRG.]

Aminosavak a meteoritokban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. márc. 3. sz. p. 141. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Út az űrkorszak planetáriumához. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. márc. 3. sz. p. 141. Folyóiratok. A Jenaer Rundschau cikke alapján. [SRG.]

A Hold felmérése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. márc. 3. sz. p. 141. Folyóiratok. A Jenaer Rundschau cikke alapján. [SRG.]

A holdkutatás utolsó éve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. márc. 3. sz. p. 142. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Huygens Christian (1629-1695). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. márc. 3. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

(DR. A. I.) [ALMÁR Iván]: A Mars bolygó belső szerkezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. ápr. 4. sz. p. 163. [SRG.]

NAGY István György: A Luna-20 szovjet holdszonda. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. ápr. 4. sz. p. 186. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

ÉRDY-KRAUSZ György: A Jupiter felé... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. ápr. 4. sz. pp. 186-187. [PIR.]

Az űrkutatás második nagy korszaka. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. ápr. 4. sz. p. 190. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

A PAVEL-meteorit. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. ápr. 4. sz. p. 190. Folyóiratok. A Jenaer Rundschau cikke alapján. [SRG.]

A Gum-köd. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. ápr. 4. sz. p. 191. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

(B. L.) [BARTHA Lajos]: Űrkutatás. A német "Aeros" startja 1972 nyarán. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. máj. 5. sz. p. 220. [SRG.]

(DR. A. I.) [ALMÁR Iván]: A sztratoszféra befolyásolása emberi tevékenység útján. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. máj. 5. sz. p. 220. [SRG.]

FEJES István: Rádiótávcsövek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. máj. 5. sz. pp. 221-225., 232. [PIR.]

Interkontinentális rádiócsillagászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Molekulák a csillagközi térben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. máj. 5. sz. p. 238. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaftliche und Technik cikke alapján. [SRG.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Az Apollo-16 expedíciója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jún. 6. sz. pp. 255-256. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

"Csúcsforgalom" a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jún. 6. sz. p. 284. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Hogyan fedezte fel Kepler az első két törvényét? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Az árapály és a Föld-Hold-rendszer. Folyóiratok. = Természet Világa. Természettudományi Közlöny 103. 1972. jún. 6. sz. p. 285. "A cikk ismerteti az árapály alakulásának törvényét a Földön. A tengerek eme mozgása sok energiát alakít a súrlódás segítségével hővé, úgyhogy a földi nap egyre hosszabb lesz, és a Hold egyre messzebbre kerül. Ez a múltba visszamenőleg is igaz, geológiai korokkal ezelőtt a nap rövidebb, a Hold pedig közelebb volt. Kérdés tehát, hogy milyen módon kezdte a Hold a pályáját a Föld körül. Három elmélet ismeretes, de még az utóbbi Apollo-eredmények sem tudtak döntő bizonyítékot nyújtani. (A három elmélet: a Hold a Földből szakadt ki, a Hold idegen égitest volt és a Föld befogta, a Hold törmelékekből tömörült össze a Föld körüli pályán.)" Ez az ismertetés teljes szövege. Peter Goldreich: Tides and the Earth-Moon System című cike alapján. Scientific American Vol. 226, No. 4 (1972. április), pp. 42-53. [HAI.]

A világűr molekulái. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. A Scientic Avenir cikke alapján. [SRG.]

(Dr. H. M.): Csillagászati teleszkóp a vulkán tetején. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. júl. 7. sz. p. 310. [SRG.]

(He.): Mesterséges hold csillagászati mérésekre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. júl. 7. sz. p. 331. Hírek. [SRG.]

Az üstökösök szerkezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. júl. 7. sz. p. 333. Folyóiratok. Az Endeavour cikke alapján. [SRG.]

Uhuru és a világűr x-sugarai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. júl. 7. sz. p. 334. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

(Dr. A. L.): A felső légkör felmelegedése a sarkifény-övek közelében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. aug. 8. sz. p. 345. [SRG.]

GÁNTI Tibor: Molekuláris evolúció a kozmoszban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. aug. 8. sz. pp. 368-370., 380. [PIR.]

FRENKEL Andor: Neutrino ’72. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. aug. 8. sz. pp. 380-381. Hírek. [SRG.]

A poros égitest. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

Földön kívüli biológiai megfigyelések. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

A sarki fény. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. aug. 8. sz. p. 383. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

A napenergia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. aug. 8. sz. p. 383. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

(Dr. A. L.): A kozmikus sugárzás eredete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. szept. 9. sz. p. 391. [SRG.]

MARIK Miklós: Éltető csillagunk: a Nap. A Nap és mágneses tere. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. szept. 9. sz. pp. 408-413. [PIR.]

(Dr. H. M.): A SYMPHONIE mesterséges hold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. szept. 9. sz. p. 413. [SRG.]

Tanítás a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. szept. 9. sz. p. 429. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

A Magellán-felhők. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. szept. 9. sz. pp. 429-430. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

FEJES István: Intersztelláris gáz a naprendszer környezetében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. okt. 10. sz. pp. 439-442. [PIR.]

PETROV, B. N.: Szovjet-amerikai közös űrrepülés a láthatáron. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. okt. 10. sz. p. 472. Űrhajózás - űrkutatás. [SRG.]

(B. L.): Mit költ Franciaország az űrkutatásra? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. okt. 10. sz. p. 474. Hírek. [SRG.]

(Dr. H. M.): Egy NASA-kísérlet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. okt. 10. sz. p. 475. Hírek. [SRG.]

A fekete lyuk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. okt. 10. sz. p. 476. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Szerves anyag a meteoritokban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. okt. 10. sz. p. 476. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

A csillagok röntgensugárzása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. okt. 10. sz. p. 476. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Sugárterhelés az űrrepüléskor. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. okt. 10. sz. p. 477. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

A Luna-20 automatikus űrállomás által a Földre hozott holdtalajminta vizsgálatának előzetes adatai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. okt. 10. sz. p. 477. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Az űrkomp. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. nov. 11. sz. p. 488. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

A csillagok születése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. nov. 11. sz. p. 511. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

A vő az asztrofizikáé. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. nov. 11. sz. p. 526. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A nagyenergia-asztrofizika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. nov. 11. sz. p. 526. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

Hold-leszállóhelyek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. dec. 12. sz. első belső borító. Érdy-Krausz György összeállítása. [SRG.]

LETANÓCZKY Ildikó - KELEMEN János: A Seyfert galaxisok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. dec. 12. sz. pp. 546-549. [PIR.]

Hold-leszállóhelyek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. dec. 12. sz. első belső borító. Érdy-Krausz György összeállítása. [SRG.]

Mit tudunk a Venusról? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. dec. 12. sz. p. 549. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A szovjet-francia űrkutatás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. dec. 12. sz. p. 555. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Holdkutatás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. dec. 12. sz. p. 568. Űrhajózás - űrkutatás. [SRG.]

N. I. Gy.: Nemzetközi asztronautikai kongresszus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. dec. 12. sz. p. 569. Bécs, 1972. okt. 8-13. XXIII. kongresszus. [SRG.]

(Dr. A. L.): Ibolyántúli égsugárzás a Föld egyenlítője felett. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. dec. 12. sz. p. 573. Hírek. [SRG.]

A Mars felfedezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. dec. 12. sz. p. 574. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

A repülő csészealjak és társaik. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 103. 1972. dec. 12. sz. p. 574. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

CVETKOV, J.: Miről beszél a Holdpor. = TéT. Természet és Társadalom 12. 1972. 1. sz. pp. 41-45. "Houstoni elmélkedések a holdról hozott por fölött. Egy időben keletkezett a Hold a Földdel? Milyen a Hold felépítése? Hogyan keletkeztek az óriási "Holdtengerek"? A Luna-16 mélyfúrási rekordja a hold felszínén határozta meg a porréteg vastagságát. Nem a meteoritok, a napkitörések szélviharai mállasztják a Hold felszínét. A Hold felszínéről hozott anyagminták újabb meglepetéseket tartogatnak holdismereteinkben. ..." [HAI.]

Érdekességek. = TéT. Természet és Társadalom 12. 1972. 2. sz. p. 14. "A Hold egyidős Földünkkel, jelentette ki dr. Oliver Schaffer, a New York-i egyetem professzora. Ezt bizonyítják azok a kőzetek, amelyeket az Apollo 15 utasai hoztak magukkal a Holdról. Állítólag Földünk és a Hold egyaránt 4 500 000 000 éves "múlttal" büszkélkedhet." Ez a hír teljes szövege. A Věda a život cikke nyomán. [HAI.]

Létezik a tizedik bolygó? Érdekességek. = TéT. Természet és Társadalom 12. 1972. 4. sz. p. 33. "Naprendszerünk tízedik bolygóját hamarosan felfedezik - feltéve, ha létezik! Az első megfigyeléseket már elvégezték, sőt neve is van már: "Vulkan". Leverrier francia csillagász így nevezte el a múlt században azt a hipotetikus bolygót, amely állítólag a Nap és a Merkúr között kering a Nap körül. Leverrier még e hipotézis kifejtése előtt vált híressé azáltal, hogy az Uranus pályájának egyenetlenségei alapján megjósolta a Neptunus létezését. Ezt a bolygót azután az általa megjelölt pályán meg is találták. A Vulkan felderítése azonban összehasonlíthatatlanul nehezebb, mivel esetleges megfigyelése a Nap rendkívüli közelsége miatt csupán teljes napfogyatkozás idején volna lehetséges. A legutóbb 1971. március 7-én Mexikó déli részén volt jó alkalom a Vulkan megfigyelésére.
Ez alkalommal az oukdale-i (USA) Henry Courteen professzor így nyilatkozott: "Nyomós bizonyítékok állnak rendelkezésünkre a további bolygót illetően..." A feltételezett adatok: átmérője kb. 800 km (a Hold négyszer nagyobb!), távolsága a Naptól 14,4 millió km (tízszer közelebb, mint a Föld), hőmérséklete a felszínen 1000 Celsius fok." Ez a cikk teljes szövege. Az X-magazin cikke nyomán. [HAI.]

MOLNÁR, Iván: A négy nagybolygó meghódítása. = TéT. Természet és Társadalom 12. 1972. 5. sz. pp. 13-15. "...A Hold kutatásával párhuzamosan megkezdődött a közeli bolygók meghódítása is. Először a Venus és a Mars elérése volt a cél. Már ebben az évben rakétát szándékoznak küldeni a Jupiterre. Útja - a tervek szerint - két évig fog tartani, s csak aztán éri el naprendszerünk legnagyobb bolygóját. 1977-re tervezik a többi bolygó elérését, mégpedig az első TOPS-hold fellövésével. Ha műszerei hibátlanul fognak működni, akkor 1985-ben közelíti meg a legtovábbi bolygót, a Plútót. Ez lesz az első műhold, amely kijut a csillagközi térbe. A TOPS-holdak programja nagyon gazdag és bonyolult. Grand Tournak, azaz nagy útnak nevezik. A terv megvalósításában a Jupiter erős vonzóerejét is hasznosítani szeretnék, ezáltal ugyanis megrövidülne a repülés időtartama.
1965-ben G. A. Flandro felismerte, hogy legközelebb a hetvenes évek végén lesz a négy nagy bolygó (Jupiter, Saturnus, Uranus, Neptunus) olyan helyzetben, hogy meglátogatásukhoz a legjobb feltételeket kínálják. Ilyen helyzet csak kb. 180 évenként adódik, Ebben az állásukban vonzóerejükkel elősegítik a műhold gyorsabb repülését a bolygóközi térben. [...] A Grand Tour keretében csak 8-9 évig fog tartani, aszerint, hogy a Saturnus előtt vagy mögött fog-e elhaladni. A részletes tervet Kingsland készítette el, és 1977-es starthoz útvonalat is javasol. ..." [HAI.]

Holdkőzet és terméshozam. Érdekességek. = TéT. Természet és Társadalom 12. 1972. 5. sz. p. 33. "John Young amerikai űrhajós, az Apollo-10 legénységének tagja kijelentette, hogy a holdkőzetek elemzése közelebb hozza az emberiség élelmiszerellátásának megoldását. A holdkőzetek ugyanis olyan ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyek hatására a földi növényzet háromszor-négyszer gyorsabban fejlődik." Ez a hír teljes szövege. A Svět v obrazech nyomán. [HAI.]

Moszkva égboltja. = TéT. Természet és Társadalom 12. 1972. 8. sz. pp. 8-9. "A csillagok már-már ritkaságszámba mennek a nagyvárosok éjszakáiban: a gyárkémények győzedelmeskednek az égbolt szótlan és távoli ékességei fölött. A városok is nőnek-tágulnak, s ahol hajdan a csillagászok irányították az űrbe távcsöveiket, most új gyárak vagy hatalmas fényreklámok emelkednek. A tudomány a hegyekbe és a sivatagokba menekül ... De mit tegyen a nagyváros embere, aki a csillagokat egyszerűen csak csodálni kívánja? Elsősorban az ő számára építik a planetáriumot, azt a műszaki csodát, amely az égboltot minden évszakban, a Föld minden szögéből, a nap minden órájában híven és pontosan képes bemutatni. Amiért a múlt emberének évezredekig kellett küzdenie, azt itt, a kozmikus érában néhány percen belül újból felfedezheti.
A modern égboltszimulátor nem régi felfedezés. Az első mesterséges eget 1923-ban mutatták be a Zeiss planetáriumban. A tökéletesített nagy Universal planetárium bemutatója 1926-ban volt. És már három év múlva az első külföldi városok egyikeként a Szovjetunió fővárosában, Moszkvában is volt Zeiss-planetárium. A moszkvai planetárium pénztáránál azóta 35 millió belépőjegyet adtak el. Mostanában évente majdnem egymillió látogatója van. ..." [HAI.]

RIZIKUS, M.: Klaudiosz Ptolemaiosz (kb. i. sz. 90-168). Az emberiség nagyjai. 14. = TéT. Természet és Társadalom 12. 1972. 8. sz. pp. 20-23. "Ha olyan dogmára kell példát mondani, amely tudományos megalapozatlansága ellenére évszázadokon át "tartotta magát", rendszerint Ptolemaiosz világrendszerét említik. Meglehetősen tévesen, mert bár a ptolemaioszi világképpel sok egyebet lehetne szemléltetni, a tudományos megalapozatlanságot a maga elmarasztaló értelmében aligha. Persze, a ptolemaioszi világrendszert ma nem tekinthetjük tudományosan megalapozottnak, de az kétségtelen, hogy Ptolemaiosz egyike volt az alexandriai iskola második virágkora legjelentősebb egyéniségeinek. Tudományos munkássága sokrétű volt, érintette a fizikai és matematikai tudományok számos területét, s szemléletében, a tudományos következtetés és megismerés tekintetében közel állt az újkori tudósok gondolkodásmódjához.
Ptolemaiosz életútjáról igen keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy Alexandriában élt a IX. században, Felső-Egyiptomból származott, s a csillagászaton kívül a földrajzzal, az optikával, valamint e tudományok kapcsán a matematikával is foglalkozott. Abból a tényből, hogy megfigyelései és tételei alátámasztására az egész akkori római birodalom területéről gyűjtötte az adatokat, arra lehet következtetni, hogy vagyonos ember volt, aki megengedhette magának a munkatársak széles hálózatának kiépítését. Művei részben eredetiben, többségükben viszont latin és arab fordításokban maradtak fenn. Leghíresebb munkája az arab fordításban ismert "Almageszt", amely csillagászati ismereteinek összefoglalója. E gyér életrajzi adatok arra kényszerítenek bennünket, hogy Ptolemaiosz megismeréséhez művein keresztül keressük az utat. ..." [HAI.]

Honnan vizsgálta Kopernikusz a csillagos eget? = TéT. Természet és Társadalom 12. 1972. 8. sz. pp. 50-51. "A közismert adatok szerint Kopernikusz (Mikolaj Kopernik), nagy lengyel csillagász (1473-1543) 1497-ben Bolognában, 1500-ban Rómában, 1518 és 1520 között Olsztynben, főleg pedig Frauenburgban (Frombork) folytatta megfigyeléseit, ahol rövid megszakításokkal 1512-től 1543-ig élt. Itt végezte a "De Revolutionibus Orbium Caelestium libri" ("Az égi pályák körforgásairól") című fő művében említett csaknem mind a huszonhét megfigyelést. Mindmáig nyílt kérdés, volt-e Kopernikusznak saját, speciális obszervatóriuma. Azt már hitelt érdemlően sikerült megállapítani, hogy kvadráns, triquetrum és egyéb műszerek segítségével dolgozott. Segédeszközei között volt az óra is. Kopernikusz életének valamennyi kutatóját élénken foglalkoztatta, vajon hol helyezhette el műszereit, és milyen körülmények között végezte méréseit a hírneves tudós. ..." [HAI.]

Csehszlovák napfigyelő műszerek. = TéT. Természet és Társadalom 12. 1972. 9. sz. p. 7. "A június 30-án felbocsátott Interkozmosz 7 annak a kísérletsorozatnak a folytatását jelentette, amelyet a Nap tanulmányozásával kapcsolatban az Interkozmosz 1 és az Interkozmosz 4 kezdett meg. A bolygó szovjet, NDK-beli és csehszlovák műszereket vitt az űrbe fedélzetén. A mi köztársaságunk adta a nyolc csatornás röntgensugár analizátort, amely a röntgensugárzás spektrumának energiamegoszlását vizsgálja. Ez a műszer a korábbihoz viszonyítva számos tekintetben korszerűbb, többféle mérés elvégzésére alkalmas. A mesterséges bolygó fedélzetén optikai fotométer is található, amely a napsugárzást két különböző színben méri. A felszereléshez a köztársaságunk egy kis méretű telemetrikus leadóval is hozzájárult, amely automatikusan továbbítja a mérési adatokat. ..." A Svět v obrazech nyomán. [HAI.]

Tudós utazik a Holdra. Érdekességek. = TéT. Természet és Társadalom 12. 1972. 9. sz. p. 48. "Az Apollo-program legutóbbi rajtja körüli izgalom már a múlté. A következő űrhajó - az Apollo-17 - 1972. XII. 6-án indul a Holdra, s egy tudós is lesz a fedélzetén. A tudós Harrison Schmitt geológus, aki már évek óta készülődik erre az útra. Az Apollo-17 nehéz terepen fog leszállni, a Littrow-kráter és a Taurus-hegység között. A szakértők ugyanis feltételezik, hogy itt találnak legrégibb felszíni kőzeteket, de a szomszédos két nagy tenger, a Tranquilitatis és a Serenitatis is rendkívül érdekesnek ígérkezik a kövek fajtája és kora szempontjából." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MALINOV, Alexandr: A forró bolygó üzenete. = TéT. Természet és Társadalom 12. 1972. 10. sz. pp. 20-22. "Lehetséges-e az élet az esthajnalcsillagon? A Venus-8 rekordja. Gigantikus "melegágy". Az örök szürkület bolygója. A bolygóközi űrrendszerek kialakításához feltétlenül ismernünk kell, hogy milyen az egyes bolygókat körülvevő gázburok hőfoka, nyomása és vegyi összetétele. Az ötvenes évek végén rádióhullámok segítségével kutatták a Venus felszínét, és nem kis meglepetést keltett az a magas hőfok, amit a bolygón tapasztaltak: megközelítőleg 350 fok. Annak felismerése, hogy a Venus felszínén ekkora hőség uralkodik, azt jelentette, fel kell adni néhány, abban az időben igen népszerű és vonzó hipotézist. Ekkora hőség mellett az ember már aligha számíthatott arra, hogy a bolygón tengereket, sőt olyan növényzetet talál, amely földünk ősrégi korszakaira volt jellemző. Ugyanis sokan vallották azt a nézetet, hogy a Venus mintegy kétszázmillió évvel maradt el a föld mögött, ..." [HAI.]

Időmérték az atomkorban. = TéT. Természet és Társadalom 12. 1972. 11. sz. pp. 20-22. "1972. január elsejétől a pontos időjelzés az egységes világidő új rendszere szerint történik." Az intézkedést a reális fizikai tényezők közötti kölcsönös viszony - a napidő szerinti másodperc és az atom-másodperc közötti eltérés tette indokolttá. A másodperc - a perc hatvanad, a Nap-nap 86 000-ed része - hosszú időn át volt az idő alapmértéke. Az utóbbi időben azonban bebizonyosodott, hogy a Föld tengelyforgása egyenetlen. Ennek következtében a másodperc funkciója is új értelmet kapott.
A másodperc értékét előbb a nap hosszánál (nappal + éjszaka) pontosabban mérhető értékkel, az ún. "tropikus évvel" vetették egybe, ami két egymás utáni tavaszi napéjegyenlőség közötti időnek felel meg. Ám ez a megoldás sem bizonyult kielégítőnek. Így 1967-ben a mértékrendszerekkel foglalkozó XIII. nemzetközi konferencia kimondta a végszót: "A másodperc a cézium-133 atomjának két szuperérzékeny energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631770 periódusa." ..." [HAI.]

BOLYKI János: Két évforduló - két fordulópont. J. Kepler és N. Bohr természetszemléletének teológiai vonatkozásai. = Theologiai Szemle 15. 1972. máj.-jún. 5-6. sz. pp. 146-148. "Az egyik időpont, Kepler születésének négyszázadik évfordulója, néhány hónappal mögöttünk van, a másik, Bohr halálának tízedik évfordulója, néhány hónappal előttünk. Most, a kettő között, hátra és előre tekintve, figyeljünk teológiai szemmel a két nagy tudós alakjára és művére, s ami kettőjüknél közös: a világ harmóniájának keresésére. A Kepler évforduló alkalmával kiváló tanulmányok jelentek meg a nagy csillagászról. Ilyen, egyháztörténeti szempontból Hargita Pál: "Magister harmonisticus" c. írása (Ref. Egyház 1971, 245-47). Az ott közölt gazdag anyagra való utalást felesleges megismételnünk. Ott bőven találunk adatokat arra, hogy a lutheránus Kepler a kálvini úrvacsora-tant vallotta, s ez milyen hatással volt életére.
Most, az egyháztörténeti érdekességeken túl, arra a szellemtörténeti összefüggésre szeretnénk rámutatni, amely Kepler teológiai meggyőződése és csillagászati munkássága között fennállt. Ezt kimutatva tudjuk gondolatait Niels Bohréval párhuzamba állítani, s így értjük meg, hogy mindketten milyen fordulópontot jelentettek a természettudomány és annak teológiai vonatkozásai történetében. ..." [HAI.]

SZILÁGYI Ferenc: Tévedésből világra jött szavak. = Somogyi Néplap (Kaposvár) 28. 1972. dec. 3. 285. sz. p. 5. Sajnovics János és a lapp nyelv. [HAD.]

Hell Miksa. = Szolnok Megyei Néplap 23. 1972. ápr. 14. 87. sz. p. 10. Rövid megemlékezés halálának 180. évfordulója alkalmából. [HAD.]

KUCHOWITZ, Bronisław: A csillagok vándorai, a mindentudó neutrinók. [1-2.] = Univerzum 16. 1972. febr. 2. (180.) sz. pp. 9-18.; 1972. már-ápr. 3. (181.) sz. pp. 28-39. [ZSE.]

A legrégibb ismert napfogyatkozás. = Univerzum 16. 1972. már-ápr. 3. (181.) sz. p. 61. A "Sciences et Avenir" cikke nyomán. I. e. 1375. V. 3., Ugarit. [ZSE.]

GINZBURG, V. L.: Melyek a fizika és az asztrofizika legfontosabb kérdései? [1-2-3.] = Univerzum 16. 1972. okt. 10. (187.) sz. pp. 59-66.; 1972. nov. 11. (188.) sz. pp. 17-24.; 1972. dec. 12. (189.) sz. pp. 27-34. [ZSE.]

A Planck-állandók és a pulzárok. = Univerzum 16. 1972. okt. 10. (187.) sz. p. 69. [ZSE.]

LOVELL, Bernard: Mélyebbre hatolunk a világegyetembe. = Univerzum 16. 1972. okt. 10. (187.) sz. pp. 70-75. [ZSE.]

SZAKÁLY Éva: Időmérők a Savaria Múzeumban. = Vas Népe 17. 1972. dec. 4. 285. sz. p. 5. Fotó: Czika László. [SRG.]

KELECSÉNYI Ákos: A kopernikuszi rejtély. = Vigília 37. 1972. 11. sz. pp. 754-760. [SRG.]

MARX József: A filozófus komédiája. Giordano Bruno: A gyertyás. = Világosság 13. 1972. máj. 5. sz. pp. 265-271. Giordano Bruno egyik legkorábbi műve, egy komédia: Candelaio (A gyertyás) címmel írta 1582-ben Londonban. A vígjáték tartalmazza filozófiai nézeteinek alapelveit. Magyarul majd négy évszázados késéssel jelent meg: 1972-ben, a Gondolat Kiadónál, Benedek Nándor fordításában, az Olasz reneszánsz komédiák című antológiában. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A végtelenek keresztútján. Je. I. Parnov könyvéről. = Világosság 13. 1972. dec. 12. sz. pp. 695-699. Könyvismertetés. [KSZ.]

          1973.

BEREGOVOJ, Georgij [Timofeevics]: Egy űrhajós feljegyzései. Önéletrajz. Ford.: Székely Sándor. Budapest, 1973. Kozmosz könyvek, Zrínyi Nyomda. 333 p., 32 t. A kötet végén a "Tíz év kozmikus krónikája (1961. április 12 - 1972. április 16.)" című részt (pp. 325-334.) kiegészítette Érdi-Krausz György. [KSZ.]

COPERNICUS, Nicolaus: De revolutionibus orbium coelestium. Budapest, [1973.] Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 196 p. Az Egyetemi könyvtárban őrzött, eredeti (1543-as, latin nyelvű) mű fakszimile kiadása: miniatűr formátumú 62x42 mm-es könyvként. Magyar nyelvű utószóval. [REZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. 264 p. [SRG.]

DÁNÉ Tibor: Kultúrkuriózumok kalendáriuma a mindenkori folyó évre. Kolozsvár, 1973. Dacia Könyvkiadó. 194 p. A kötetet illusztrálta Sipos László. [SZF.]

DITFURTH, Hoimar: A Világegyetem gyermekei. Létezésünk története. Ford.: Svékus Olivér. Budapest, 1973. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 231 p., 28 t. Felelős szerkesztő: Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

Dokumentumok. Kopernikusz 1473-1543. Szerk.: Földes László. Budapest, 1973. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, FSZEK soksorosítója. [19 p.] 600 példányban sokszorosított kiállítási anyag könyvtáraknak. Kopernikusz munkásságáról 17 képtáblán 37 ábra. Olvasásra ajánlott 23 könyv felsorolása. [KSZ.]

DUKIC, Dusan: Az általános földrajz alapjai a gimnáziumok I. osztálya számára. Ford.: Pilis Olga. 3. mód. kiad. Újvidék - Novi Sad, 1973. Tartományi Tankönyvkiadó Intézet - Pokrajinski zavod za izdavanje udzbenika, Forum nyomda. 196 p. Lektor: Csordás Erzsébet. A Szerb Népköztársaság Közoktatásügyi Tanácsa 1961. aug. 24-én kelt 3667. számú végzésével engedélyezte e tankönyvnek a gimnáziumok I. osztályában való használatát. Az 1969/70-es tanév tanterve a gimnáziumok első osztályában a földrajztanítás középpontjába az általános természeti földrajzot helyezte. A Tartományi Oktatás-, Tudomány- és Művelődésügyi Titkárság 1973. jan. 17-én kelt 413-17. számú véleményezése alapján.
Csillagászat: pp. 9-63. (Fejezetcímek: Az égitestek és a világűr. Az égitestek. Az égitestek és a világűr fogalma. A csillagok. A Nap. A bolygók. A kisbolygók. A meteorok. A ködök. A Galaktika. A metagalaktika. Ptolemaiosz- és Kopernikusz-féle világkép. A Kepler-féle törvények a bolygók mozgásáról. A Newton-féle gravitációs törvény. A Naprendszer és a Föld keletkezése. A Föld mint égitest. A Föld alakja és nagysága. A Föld ellipszoid alakjának bizonyítékai. A Föld valódi alakja geoid. A Föld méretei. A földrajzi helymeghatározásban használt koordináták. Földrajzi helymeghatározás. Tájékozódás a látótérben. A szélrózsa. Az iránytű. A földrajzi szélesség és hosszúság meghatározása. A Föld mozgásai. A Föld rotációjának bizonyítékai. A Föld revolúciójának bizonyítékai. A Föld mozgásainak és gömb alakjának következményei. A Hold. A Hold mozgásai. A holdfelszín domborzata. A hold- és napfogyatkozás. Az űrkutatás és az űr meghódítása.) [KSZ.]

EINSTEIN, Albert: A speciális és általános relativitás elmélete. 4. kiad. Szerk. és az utószót írta: Maróti Lajos. Ford.: Vámos Ferenc. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 198 p. Bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Novobátzky Károly. A fordítást az eredetivel összevetette és Szakmai szempontból ellenőrizte: Károlyházi Frigyes. [HAI.]

ELEK Tibor: Marxizmus és relativitáselmélet. Megjegyzések Albert Einstein tudományos önéletrajzához. Budapest, 1973. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 303 p. Lektorálta: Bíró Gábor. Az igen alapos és részletes relativitáselméleti könyvben néhány helyen vannak csillagászattal kapcsolatos részek, például itt: pp. 59-60., pp. 283-285. [KSZ.]

ÉRDI BÁLINT: Égi mechanika. 3. rész. (A mesterséges holdak mozgásának elmélete.) Kézirat. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1973. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi nyomda. 139 p. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

GAMOW, George - CLEVELAND, John M.: Fizika. Ford.: Svékus Olivér. A fordítást az eredetivel összevetette: Dr. Károlyi Gyula. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 599 p. Csillagászat: Bolygópályák és mesterséges égitestek (pp. 97-107.); Asztrofizika (pp. 564-576.) valamint a Geofizika című fejezet (pp. 544-563.) egyes részei. [HAI.]

Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. 207 p. /Asztronautikai közlemények./ A rendezvényt az ELTE Geofizikai Bizottsága szervezte 1972. szept. 25-29-ig. fentiben vannak: [KSZ.]

JÁNOSSY Lajos: Relativitáselmélet a fizikai valóság alapján. Budapest, 1973. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 311 p. Sok csillagászati, fizikai, kozmológiai szövegrésszel. [KSZ.]

JASTROW, Robert: Vörös óriások és fehér törpék. A csillagok keletkezésétől az élet kialakulásáig. Ford.: Ferenczné Árkos Ilona. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. 193 p. [KSZ.]

KAMINYIN, Ny. P. [Nyikolaj Petrovics]: Repülők és űrhajósok. Ford.: Zalai Edvin. Budapest, 1973. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Katonai Kiadó. 452 p. Szaklektor: Sörös Lajos. Csillagászat (űrhajózás): pp. 286-288., pp. 311-446. A világűr kolumbuszai. A Csillagváros születése. Az ország előkészít az űrrepülést. Az űrkorszak hajnala. Földi röppályákon. A Kozmosz korszakának második évtizede. Az űrhajózás hétköznapjai. Benne Gagarin űrrepülésének jegyzőkönyve, az 1961. ápr. 12-i beszélgetések szövege. pp. 357-372. [KSZ.]

Kopernikusz emlékére. 1473-1973. Szerk.: A TIT Csillagászati és Űrkutatási, Filozófiai és Fizikai Választmánya. Budapest, 1973. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi kiadványa, TIT Rotaüzeme. 85 p. Lektorálta: Abonyi Iván és Almár Iván. [KSZ.]

Kopernikusz és kora. 1473-1973. Vál., szerk.: Barbara Bienkowska. Ford.: Hársing Lászlóné. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. 208 p., 17 t., 2 térk. Szakmailag ellenőrizte: Mátrainé Zemplén Jolán. [KSZ.]

KULIN György: Kopernikusz élete és munkássága. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási, Filozófiai és Fizikai Választmánya. Budapest, 1973. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Hazafias Népfront kiadványa, TIT Rotaüzeme. 17 p. Lektorálta: Abonyi Iván és Almár Iván. [KSZ.]

LAKÓ György: Sajnovics János. Budapest, 1973. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 247 p., 1 t. /A múlt magyar tudósai./ Együtt jelent meg négy másik életrajzi könyvvel (Lampert Vera: Bartók Béla.; Sz. Farkas Márta: Bartalis István.; Miskolczy Dezső: Schaffer Károly.; Törö Imre: Huzella Tivadar). Az öt könyvecske egy közös 88 x 144 x 77 mm-es kartontokban került forgalomba. [KSZ.]

LUKÁCS Ernőné: Mekkora? 2. kiad. Budapest, 1973. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 39 p. /Bölcs bagoly./ Ismeretterjesztő képeskönyv. Nyolc éven felülieknek. Csillagászat: pp. 16-26., 33-35. Az idő és mérése. A hónap, a nap, az év, az évszakok, a napéjegyenlőségek. A Naprendszer. Óra. perc, másodperc. Az órák. A fényév. A csillagok távolságai. [KSZ.]

MACZINKÓ István: Quasarok. Budapest, 1973. Albireo Amatőrcsillagász Klub. A kvazárok ismertetése, észlelési útmutatóval és térképekkel. Fejezetcímek: Az első felfedezések. Hipotézisek. Optikai- és rádiófluxus változás. Gravitációs kollapszus. B.S.O. = Blue Stellar Objects. A quasarok információs sugárzása. A quasistellaris objektumok. A quasarok kapcsolata más objektumokkal. Quasistellaris objektumok - az amatőrcsillagász megfigyelési programban. [KOC.]

MARIK Miklós: A Nap mágneses tere. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1973. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda. pp. 179-189. Különlenyomat a Magyar Fizikai Folyóirat 21. köt. 1973. 3. füzetéből. [KSZ.]

Mély-ég objektumok katalógusa. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1973. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörőház, Nyomda: SKK ROTA. 12 p. Megfigyelési ajánlat az Albireo Klub tagjainak. A kiadvány 533 objektumot tartalmaz. Megjelenéséről az 1973. májusi Albireo ad hírt. [HEV.]

MÉSZÁROS István: A XII. századi esztergomi diákjegyzet. Budapest, 1973. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. pp. 31-41., 65-68. /Pedagógiai Múzeum. 2. sz./ A csillagászati vonatkozású diákjegyzet, a Compatus ismertetése: pp. 31-41. A Computus szövege: pp. 65-68. [ZSE.]

PLINIUS, Caius Secundus: A természet históriája. Válogatott részek az I-VI. könyvekből. Csillagászati és földrajzi ismeretek az ókorban. Vál., ford., bev., jegyz. ell.: Váczy Kálmán. Bukarest, 1973. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. 202 p., 1 t. /Téka./ Csillagászat: pp. 49-116. [HAI.]

RADUNSZKAJA, Irina: Őrült gondolatok. Ford.: Auer Kálmán. [Budapest,] 1973. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 266 p. /Univerzum könyvtár./A fordítást ellenőrizte és szerkesztette: Surányi Éva. A könyv nagyrészt fizikai, atomfizikai, de sok helyen csillagászati vonatkozásokkal. pp. 68-73., 78-83. (kozmikus sugárzás); pp. 87-95. (szupernóvák); pp. 99-104. (Tejútrendszerünk); pp. 161-162. (a 21 cm-es rádiósugárzás); pp. 196-201. (neutrínócsillagászat); pp. 205-212. (kozmológia); pp. 215-233. (relativitáselmélet, hipercsillagok); pp. 261-264. (A. I. Berg csillagászati utószava) [KSZ.]

RÉNYI Alfréd: Ars Mathematica. Budapest, 1973. Magvető Könyvkiadó, Szegedi Nyomda. /Elvek és utak./ Csillagászat: pp. 106-159. A természet könyvének nyelve. (Képzelt dialógus Galilei főszereplésével.) Szereplők: Galilei, Niccolininé, Toricelli. [KSZ.]

RUSINEK, Michal: Kopernikusz. Életrajz és korrajz. Ford.: Dávid Csaba. Budapest, 1973. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 101 p., 16 t. [KSZ.]

SOUCEK, Ludvík: A betlehemi csillag nyomában. 2. kiad. Ford.: Mayer Judit. Bratislava - Budapest, 1973. Madách Könyv- és Lapkiadó - Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Vychodoslovenské tlaciarne n. v. Kosice. 291 p. [KSZ.]

SZÁVA István: Az ég törvénye. Johannes Kepler élete. 2. kiad. Budapest, 1973. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 239 p., 16 t. /Nagy emberek élete./ Szakmailag ellenőrizte: Lukács Ernőné. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: S.E.K.A.S. - A.A.K. Hold-program megfigyelési útmutatója. [1973. jan.] 1 p. A két szervezet közös holdészlelési terve (változó sötét foltok, intenzitás-változások, intenzitás-becslések), melyről bővebben az Albireo 1973. februári számában lesz cikk. [KOC.]

SZOBOSZLAI Endre: Amit a Holdról tudni kell. Debrecen, 1973. VMMK. [Városi és Megyei Művelődési Központ], 8 p. Stencilezett kiadvány. [Szoboszlai Endre (Szoboszlay Endre) debreceni amatőrcsillagász és csillagászati ismeretterjesztő kezdetben és manapság i-vel írta a családnevét. Ugyanő egy közbenső időszakban (1977-től 1994-ig) y-végződésű vezetéknévet használt.] [KSZ.]

  Új hírek a Kohoutek üstökösről. Budapest, 1973. [TIT Budapesti Uránia Csillagvizsgálója, TIT Soksorosító üzeme.] 2 p. 2 számozatlan oldal. [HAI.]

HOSSEFIELD, Casper H.: Napkitörések észlelési rádióval. In: AAK - RCC Albireo Amatőrcsillagász Klub, Rádió-Csillagászati Csoport. Amatőr rádiócsillagászati cikkek a "Sky and Telescope"-ból. Ford.: Gombás Géza. Kaposvár, 1973. szept. pp. [2-3.] Sky and Telescope 1969. április. [KSZ.]

MAAG, Russel C.: Egy SEA - vevő építése. In: AAK - RCC Albireo Amatőrcsillagász Klub, Rádió-Csillagászati Csoport. Amatőr rádiócsillagászati cikkek a "Sky and Telescope"-ból. Ford.: Gombás Géza. Kaposvár, 1973. szept. pp. [4-5.] Sky and Telescope 1973. június. [KSZ.]

WILLIERS, C. W. De: Egy délafrikai amatőr rádiótávcsöve. In: AAK - RCC Albireo Amatőrcsillagász Klub, Rádió-Csillagászati Csoport. Amatőr rádiócsillagászati cikkek a "Sky and Telescope"-ból. Ford.: Gombás Géza. Kaposvár, 1973. szept. pp. [5-6.] Sky and Telescope 1973. június. [KSZ.]

KULIN György: Mai világképünk. In: Clarke, Arthur: 2001. Űrodisszea. Tudományos fantasztikus regény. Budapest, 1973. pp. 249-254. /Kozmosz fantasztikus könyvek. Kozmosz könyvek./ [SRG.]

Csillagászati adatok az 1973. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 3-68. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Nagy napkitörések (H alfa-flerek). In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 48-51. Az 1969. febr. 2. és 1971. aug. 30. közötti napkitörések katalógusa. [KSZ.]

A csillagos ég 1973-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 69-89. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1971. április 15-től 1972. május 1-ig). In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 90-98. [SRG.]

MARIK Miklós: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékének működése (1970-71). In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 99-102. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak 1971. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 103-121. Beszámolók: Kenderesi Alajos Csongrád megye; Pataki József Tolna megye; Tóth György Vas megye; Mécs Miklós Komárom-Esztergom megye; Szabó Gyula Borsod megye; Hajmási József Veszprém megye. Etter Kálmán (1907-1972) nekrológja. [SRG.]

KULIN György: A TIT Bemutató Csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 122-135. Beszámolók: Ponori Thewrewk Aurél Budapest; Lendvai László Fűzfőgyártelep; Elek Imre Ózd; Zombori Ottó Gyöngyös. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Kopernikusz (1473-1543). In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 136-163. [SRG.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 164-171. [SRG.]

ALMÁR Iván - BARTA György - BENCZE Pál - DEZSŐ Loránt- FLÓRIÁN Endre - SOMOGYI Antal - SZEMERÉDY Pál: A Nap - Föld fizikai kapcsolatok kutatásáról. In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 172-189. [SRG.]

WÄNKE, Heinrich: A holdtájak kémiája és fejlődéstörténete. In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 190-204. Ford.: Abonyi Ivánné. [SRG.]

MEISSNER, Rudolf: A Hold felépítése és fejlődése. In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 205-223. Ford.: Abonyi Ivánné. [SRG.]

ÉRDI Bálint: A pulzárok. In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 224-248. [SRG.]

B. B.: A csillagászati távcsövek teljesítőképességének alapjellemzői. In: Csillagászati évkönyv az 1973. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 249-261. [SRG.]

CONEV, Vaszil: Giordano Bruno halálának igaz története. In: Égtájak 73. Öt világrész elbeszélései. Budapest, 1973. Európa Könyvkiadó, Kner Nyomda. pp. 214-217. A bolgár szerző szatírikus novellája Giordano Brunoról. Fordította: Karig Sára. [KSZ.]

LOVAS Miklós: A szupernóvakutatás. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1973. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1972. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 42-48. [VSK.]

SZATHMÁRY KIRÁLY Erzsébet: Mikolaj Kopernik (1473-1543). In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1973. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1972. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 51-56. [VSK.]

HÉDERVÁRI Péter: Kérdőjelek a Mars körül. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1973. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1972. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 159-164. [VSK.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Az űrkutatás egy esztendeje 1971. július 1 - 1972. június 30. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1973. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1972. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 212-218. [VSK.]

Csillagászati Tanszék. In: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1972/73. Összeállította: Almási János. Budapest, [1974?] p. 203. A tanszék munkatársai és legfontosabb publikációik. [SRG.]

NAGY István György: Élet a Marson? In: Fiúk Évkönyve 1973. Szerk.: Karádi Ilona. Budapest, 1972. Móra Könyvkiadó. pp. 280-284. [SRG.]

DOBZYNSKI, Charles: Fekete csillag. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 3. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1973. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 72. "Űrkutatási-csillagászati" vers. Fordította Végh György. [HAI.]

DOBZYNSKI, Charles: Hajónapló az útról. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 3. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1973. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 72. "Űrkutatási-csillagászati" vers. Fordította Végh György. [HAI.]

DOBZYNSKI, Charles: Phobosz kapuja. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 3. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1973. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. / Kozmosz Könyvek./ p. 73. "Űrkutatási-csillagászati" vers. Fordította Végh György. [HAI.]

DOBZYNSKI, Charles: A világegyetem örökösei. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 3. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1973. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 73. "Űrkutatási-csillagászati" vers. Fordította Végh György. [HAI.]

HÉDERVÁRI Péter: Izolált tér-idő világok? In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 6. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1973. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 108-115. Kozmológiai elméletek rövid ismertetése. A neutroncsillagok, fekete lyukak tér-idő szerkezete. [REZ.]

BARTA György: Megnyitó. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 3-4. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

BARTA György: A Föld mágneses tere és annak változásai. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 5-9. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

BENCZE Pál: Az ionoszféra mint a magnetoszféra bázisa. I. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 11-20. +3 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

SZEMERÉDY Pál: A magnetoszférához kapcsolódó jelenségkör. I. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 21-23. +3 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

BENCZE Pál: Az ionoszféra és a magnetoszféra közti csatolás. II. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 25-54. +11 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

HEGYMEGI László: A napszél és a földmágneses tér kölcsönhatása. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 55-62. +4 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

ABONYI Iván: A magnetohidrodinamika alapgondolata és alaptörvényei. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 63-83. +1 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

GOMBOSI Tamás: A külső geomágneses tér vizsgálata 1-100 MeV-es töltött részecskék segítségével. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 85-106. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

TARCSAI György: A magnetoszféra kutatása whistlerekkel. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 107-109. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

VERŐ József: A geomágneses tér mikropulzációinak felhasználása a magnetoszféra kutatásában. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 111-125. +4 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

CZUCZORNÉ MILETITS Judit: A mikropulzációk szélességi eloszlása. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 127-133. +7 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

TÓTH Péter: Emissziós jelenségek a magnetoszférában. I. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 135-143. +2 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

SZEMERÉDY Pál: Elektromos terek és plazmaáramlások magnetoszférában. II. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 145-162. +17 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

TÓTH Péter: A magnetoszférikus plazma instabilitásai. II. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 163-167. +1 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

SZEMERÉDY Pál: A magnetoszféra szerkezete és a magnetoszféra viharok. II. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 169-185. +15 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

BORBÉLY Edit: A meteorológiai elemek mezőinek tavaszi és őszi átváltódása a sztratoszférában. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 187-198. +5 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

SAIKÓ János: A felső ionoszféra méréseink néhány kutatási eredménye. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásai. Tihany, 1972. Budapest, 1973. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 199-207. +7 számozatlan ábraoldal. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

JÓKAI Mór: A láthatatlan csillag. In: Jókai Mór: Elbeszélések (1851). 3. köt. Szerk.: Lengyel Dénes, Nagy Miklós. Budapest, 1973. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. pp. 21-52. /Jókai Mór összes művei./ A kisregény Hindusztán hegyei között játszódik, a XIX. század közepén, az angolok és az afgánok harcai idején. Egyik este a csillagos eget mutatják egymásnak, konkrétan az Andromeda csillagkép szabadszemes csillagait, benne az Andromeda köd "kisded ködfoltját" is. A köd közepén egyesek nem látnak csillagot, mások látnak "egy harmadrendű csillagot, könnyen kivehetően, éppen a ködfolt közepében". Előbbiek elesnek a harcban, utóbbiak nem.
A kitalált történet megírása után jóval, 1885-ben tűnt fel az Andromeda köd (csaknem szabadszemes) szupernóvája, így a későbbi kiadásokhoz Jókai Mór a következő utószót írta: "Ezt a novellát én 1850-ben írtam. A kiket a mese kútforrásaiul megemlítek, az angol nagykereskedő, mr. Drayson, és az angol hadászati folyóirat csupán képzeletem alakjai, a kiket soha nem láttam. Ez nemcsak költői szabadalom, sőt kötelesség ilyenféle bevezetést adni egy mesének, hogy az olvasó által azt könnyebben bevehetővé tegyük. Negyven év után a csillagászok felfedezték az Andromeda ködfoltjában rejlő új csillagot. Egy külföldi observatorium igazgatója, a ki angol fordításban olvasta ezt a novellámat, kérdést intézett hozzám, hogy hol vettem a tudomást erről az eddigelé észre nem vett csillagról azelőtt 40 esztendővel? Nem tudtam rá választ adni." [KSZ.]

SZABÓ Árpád: A "világ" képe és a világkép Kopernikuszig. In: Kopernikusz emlékére. 1473-1973. Szerk.: A TIT Csillagászati és Űrkutatási, Filozófiai és Fizikai Választmánya. Budapest, 1973. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi kiadványa, TIT Rotaüzeme. pp. 5-18. [KSZ.]

ZEMPLÉN Jolán M.: Kopernikusz munkássága művei alapján. In: Kopernikusz emlékére. 1473-1973. Szerk.: A TIT Csillagászati és Űrkutatási, Filozófiai és Fizikai Választmánya. Budapest, 1973. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi kiadványa, TIT Rotaüzeme. pp. 19-29. [KSZ.]

VEKERDI László: Kopernikusz művének filozófiai konzekvenciáiról. In: Kopernikusz emlékére. 1473-1973. Szerk.: A TIT Csillagászati és Űrkutatási, Filozófiai és Fizikai Választmánya. Budapest, 1973. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi kiadványa, TIT Rotaüzeme. pp. 30-44. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Naprendszer, ahogyan ma látjuk. In: Kopernikusz emlékére. 1473-1973. Szerk.: A TIT Csillagászati és Űrkutatási, Filozófiai és Fizikai Választmánya. Budapest, 1973. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi kiadványa, TIT Rotaüzeme. pp. 45-61. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Kopernikusz világképe. In: Kopernikusz emlékére. 1473-1973. Szerk.: A TIT Csillagászati és Űrkutatási, Filozófiai és Fizikai Választmánya. Budapest, 1973. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi kiadványa, TIT Rotaüzeme. pp. 62-68. [KSZ.]

Szemléltetési anyag. Csillagászati diaanyag szövege. In: Kopernikusz emlékére. 1473-1973. Szerk.: A TIT Csillagászati és Űrkutatási, Filozófiai és Fizikai Választmánya. Budapest, 1973. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi kiadványa, TIT Rotaüzeme. pp. 69-85. A TIT által készített 100 diafilm-kocka ismertetése. [KSZ.]

HERBST, Stanislaw: Nicolaus Kopernikusz hazája és környezete. In: Kopernikusz és kora. 1473-1973. Vál., szerk.: Barbara Bienkowska. Ford.: Hársing Lászlóné. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. pp. 9-26. [KSZ.]

DOBRZYCKI, Jerzy: Nicolaus Kopernikusz élete és életműve. In: Kopernikusz és kora. 1473-1973. Vál., szerk.: Barbara Bienkowska. Ford.: Hársing Lászlóné. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. pp. 27-56. [KSZ.]

DOBRZYCKI, Jerzy: Nicolaus Kopernikusz életének és alkotó munkásságának főbb állomásai. In: Kopernikusz és kora. 1473-1973. Vál., szerk.: Barbara Bienkowska. Ford.: Hársing Lászlóné. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. pp. 57-62. [KSZ.]

BIRKENMAYER, Alekszander: Nicolaus Kopernikusz, a korforduló csillagásza. In: Kopernikusz és kora. 1473-1973. Vál., szerk.: Barbara Bienkowska. Ford.: Hársing Lászlóné. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. pp. 63-76. [KSZ.]

ZONN, Wlodzimierz: Nicolaus Kopernikusz, az új csillagászat megteremtője. In: Kopernikusz és kora. 1473-1973. Vál., szerk.: Barbara Bienkowska. Ford.: Hársing Lászlóné. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. pp. 77-102. [KSZ.]

INFELD, Leopold: Kopernikusztól Einsteinig. In: Kopernikusz és kora. 1473-1973. Vál., szerk.: Barbara Bienkowska. Ford.: Hársing Lászlóné. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. pp. 103-126. [KSZ.]

VOISÉ, Waldemar: Nicolaus Kopernikusz, a reneszánsz nagy tudósa. In: Kopernikusz és kora. 1473-1973. Vál., szerk.: Barbara Bienkowska. Ford.: Hársing Lászlóné. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. pp. 127-142. [KSZ.]

SUCHODOLSKI, Bogdan: Kopernikusz jelentősége a természettudományok és az emberrel foglalkozó tudomány fejlődésében. In: Kopernikusz és kora. 1473-1973. Vál., szerk.: Barbara Bienkowska. Ford.: Hársing Lászlóné. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. pp. 143-158. [KSZ.]

LIPINSKI, Edward: Nicolaus Kopernikusz, a közgazdász. In: Kopernikusz és kora. 1473-1973. Vál., szerk.: Barbara Bienkowska. Ford.: Hársing Lászlóné. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. pp. 159-176. [KSZ.]

BIENKOWSKA, Barbara: A heliocentrikus rendszer körüli viták az európai kultúrában. In: Kopernikusz és kora. 1473-1973. Vál., szerk.: Barbara Bienkowska. Ford.: Hársing Lászlóné. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. pp. 177-194. [KSZ.]

DOBRZYCKI, Jerzy: Bibliográfia. In: Kopernikusz és kora. 1473-1973. Vál., szerk.: Barbara Bienkowska. Ford.: Hársing Lászlóné. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. pp. 195-201. [KSZ.]

TORÓ Tibor: Nem-euklideszi geometriák a modern fizikában és a relativisztikus kozmológiában. In: Korunk Évkönyv 1973. Szerk.: Ritoók János. Kolozsvár, 1973. pp. 245-256. [SRG.]

ROZNAI István: Bányászati vonatkozású érmek. In: Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyve 1973. Szerk.: Szinovszki Sándor. Budapest, 1980. Magyar Numizmatikai Tásulat. pp. 85-106. Mikoviny Sámuel érdemérem 1950. Mikoviny csillagászkodott is, igaz ezt az emlékérmet az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület adja jutalmul. Az érem szöveges leírása. pp. 94-95. [MAT.]

BARTHA Lajos, ifj.: Magyar tudósok a Sarkkörön túl. In: Magyar utazók, földrajzi felfedezők. Szerk.: Havasné Bede Piroska és Somogyi Sándor. Budapest, 1973. Tankönyvkiadó Vállalat, Egyetemi Nyomda. pp. 81-84. Hell Miksa és Sajnovics János vardői expedíciójáról is. [KSZ.]

Hogyan született a nap? In: Navaring, az óriás: mítoszok és mesék Új-Guineából. Ford.: Bodrogi Tibor. Budapest, 1973. Európa Könyvkiadó. pp. 15-16. /Népek meséi./ Vagavaga mítosz. [FŐA.]

A hold. In: Navaring, az óriás: mítoszok és mesék Új-Guineából. Ford.: Bodrogi Tibor. Budapest, 1973. Európa Könyvkiadó. pp. 17-20. /Népek meséi./ Mbowamb mítosz. [FŐA.]

Hogyan tűnt fel a hold az égen? In: Navaring, az óriás: mítoszok és mesék Új-Guineából. Ford.: Bodrogi Tibor. Budapest, 1973. Európa Könyvkiadó. pp. 21-22. /Népek meséi./ Tumleo-szigeti mítosz. [FŐA.]

Hogyan került a Fiastyúk és a Hajnalcsillag az égre? In: Navaring, az óriás: mítoszok és mesék Új-Guineából. Ford.: Bodrogi Tibor. Budapest, 1973. Európa Könyvkiadó. pp. 23-25. /Népek meséi./ Tumleo-szigeti mítosz. [FŐA.]

TÓTH György: Gothard Jenő tudományos munkássága. In: Savaria. A Vas megyei Múzeumok Értesitője. 4. köt. 1966-1970. (Szerk.: Szentléleky Tihamér.) Szombathely, 1973. pp. 77-96. Bibliogr.: pp. 87-96. [SRG.]

TÓTH György: Gothard Jenő Obszervatórium 1965-1970. Szombathely. In: Savaria. A Vas megyei Múzeumok Értesitője. 4. köt. 1966-1970. (Szerk.: Szentléleky Tihamér.) Szombathely, 1973. pp. 591-596. [SRG.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. pp. 2-10. Brlás Pál, Csont Tamás, Dankó János, Hajdú Attila, Hevesi Zoltán, Iskum József, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor Kovacsics Sándor, Mohácsi Gyula, Papp János, Rohoska Lajos, Schmidt József, Szentmártoni Béla szöveges észlelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. pp. 11-13. Anthony Fahy, Harmati István, Hevesi Zoltán, Mohácsi Gyula, Szentmártoni Béla egyedi észlelései. [KSZ.]

LARARD, John: Észlelési jegyzetek. 2. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. p. 13. The Astronomer 1972. nov. alapján. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Az Omikron-2 Eridani hármas rendszere. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. p. 14. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. Változócsillag-megfigyelések, 1972. december. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

K. S. [KESZTHELYI Sándor]: BU Tauri / 034323 /. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. p. 17. Ismertetés és térkép. [KSZ.]

BRLÁS Pál: Merkúr. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. p. 17. 1972. dec. 21-i észlelése. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Vénusz - dichotomiák, 1972. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. p. 18. Az 1972-es évben végzett 59 Vénusz-észlelés feldolgozása. Az 50 %-os megvilágítottság este 2,2 nappal előbb, hajnalban 1,4 nappal később következett be. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Nagy Vörös Folt, 1972. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. pp. 18-19. Az 1972-es évben az AAK észlelői 27 Jupiter-rajzon tüntették fel a foltot. Intenzitásának, színének, hosszának, pozíciójának összegzése. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Jupiter holdjai. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. p. 19. 1972. május - szeptember között a tagok 32 alkalommal becsülték a négy jupiterhold relatív fényességét. Az átlagos fényességi sorrend: III, I, II, IV volt. Részletes feldolgozás. [KSZ.]

Szaturnusz. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. pp. 20-21. Hevesi Zoltán, Papp János, Keszthelyi Sándor megfigyelései 1972. dec. 21. és 31. között. [KSZ.]

Állatövi-fény és ellenfény. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. pp. 21-22. Brlás Pál 1972. dec. 27-30-ig 4 éjjelen, Keszthelyi Sándor 1972. dec. 27-28-án, 2 éjjelen az ellenfényt, illetve utóbbi észleléskor az állatövi fényt is látta. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Naptevékenység 1972 decemberében. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Meteorok. Meteorok 1972 novemberében. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. pp. 25-26. Az első meteorrovat. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Szimultán észlelések. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. p. 26. 1972. nov. 5-6-án több helyről látott 3 meteor helyzetének számítása. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 3. 1973. jan. 18. sz. pp. 27-28. Dankó János, Gombás Géza, Horváth László, Várvízi Imre, Katona László, Tóth Sándor, Ujvárosy Antal, Hajdú Attila, Nemes Gyula, Horváth József, Rostás Sándor, Brlás Pál, Trexler László, Vörös József észlelései 1972. aug. 1. és nov. 6. között. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. pp. 2-7. Brlás Pál, Dankó János, Hevesi Zoltán, Juhász Tibor, Schmidt József, Keszthelyi Sándor, Mohácsi Gyula, Mezősi Csaba, Papp János, Szentmártoni Béla egyéni megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. pp. 8-9. Keszthelyi Sándor, Mezősi Csaba, Mohácsi Gyula, Papp János, Hajdú Attila megfigyelései. [KSZ.]

LARARD, John: Észlelési jegyzetek. 3. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. p. 10. The Astronomer 1972. decemberi száma alapján. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. Változócsillag-megfigyelések, 1973 január. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

R Ursae Maioris és környéke. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. pp. 12-14. R UMa, VY UMa, VW UMa. Az 1972. májusában az R UMa térképen talált, fényét 9,5 és 10,8 magnitúdó között változtató csillagról. [KSZ.]

Szaturnusz. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. pp. 14-15. Keszthelyi Sándor, Papp János, Szentmártoni Béla leírásai a bolygóról 1973 januárjában. [KSZ.]

MACKENZIE, Robert A.: A SEKAS Hold-észlelési programja. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. pp. 16-17. Eclipse 1. évf., 3. sz. 1972. dec. alapján. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: SEKAS - AAK kooperációs megfigyelések. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. p. 17. Mély-ég, Hold, változócsillag és kisbolygó adatok cseréje a South East Kent Astronomical Society angol egyesülettel. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Naptevékenység 1973 januárjában. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. p. 18. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: A naptevékenység 1972-ben. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. p. 19. Az AAK 8 tagjának 292 napészleléséből számított aktivitás. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Meteorok. Meteorok 1972 decemberben. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. pp. 20-22. Meteorok, meteorrajok, tűzgömbök, különös meteorok, teleszkópikus meteorok, szimultán észlelés. [KSZ.]

Kojima üstökös. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. p. 22. Hevesi Zoltán, Brlás Pál, Papp János, Gönczi Gábor 1973. jan. 29. és febr. 3. között észlelte a 11 magnitúdó körüli üstököst. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. p. 23. Dankó János, Gömöri József, Hevesi Zoltán, Szabó Lajos, Szabó Eszter, Trexler László, Vörös József megfigyeléseinek leírása 1972. szept. 1. és nov. 28. között. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Meteormegfigyelések nemzetközi központja. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. p. 24. Az 1972-ben alakult ICMO (International Centre of Meteor Observations) nemzetközi szervezetbe már több mint 30 magyar amatőrcsillagász jelentkezett. Papp János vállalja az adatgyűjtést és adattovábbítást, sőt a megfigyelők rendszeres és gyors tájékoztatásra "Villám" című havi körlevelet, és az eredmények ismertetésére "Bolida" című negyedéves kiadványt indít. [KSZ.]

Új észlelő-térképek. = Albireo 3. 1973. febr. 19. sz. p. 24. Vesta, Ceres kisbolygók, valamit a Jupiter-holdak megfigyelésére alkalmas térképek. Az AAK jelenlegi taglétszáma: 43 fő. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. pp. 2-8. Brlás Pál, Dankó János, Hajdú Attila, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Rohoska Lajos, Maczinkó István, Mezősi Csaba, Mohácsi Gyula, Papp János, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. pp. 8-9. Gombás Géza, Hajdú Attila, Harmati István, Mohácsi Gyula, Rohoska Lajos, Rück József észlelései. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Sirius kísérője és a kettőscsillagok felbontása. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. pp. 10-11. Nagy fényességkülönbség hatása a felbontásra. A Siriust John Larard és Keszthelyi Sándor 20 cm-es refraktorral felbontotta. [KSZ.]

Hagen-féle színskála. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. p. 11. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. Változócsillag megfigyelések, 1973. február. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. pp. 12-14. Az eddigi 6 hónap alatt 13 megfigyelő 3710 becslést végzett.; Y CVn, V CVn, TU CVn ismertetése és térképe. [KSZ.]

KAPOCSI Géza: Csillagfedés. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. p. 14. 1973. febr. 12-én észlelte az MTA Csillagvizsgáló Intézet bajai obszervatóriuma 14,3 cm-es refraktorával. [KSZ.]

ANDREW, Paul M.: Változócsillag-észlelés. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. pp. 15-18. Forrás: Eclipse Vol. 1. No. 1. 1972 March. [KSZ.]

Merkúr. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. p. 18. Brlás Pál, Keszthelyi Sándor 1973. febr. 20. és 28. közti leírásai. [KSZ.]

Szaturnusz. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. p. 19. Gombás Géza, Keszthelyi Sándor, Mohácsi Gyula, Papp János 1973. febr. 11. és 26. között végzett észlelései. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Naptevékenység, 1973, február. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. p. 20. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. p. 21. Hajdú Attila, Kilián Zoltán, Pászti Ferenc, Szoboszlai Zoltán, Tóth Sándor szöveges észlelései 1972. dec. 3. és 1973. jan. 1. között. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Meteorok. Meteorok 1973 januárjában. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. p. 22. [KSZ.]

MACKENZIE, Robert A.: A "British Meteor Society" munkájáról. = Albireo 3. 1973. márc. 20. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. pp. 2-10. Brlás Pál, Dankó János, Hajdú Attila, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Kiszel Vilmos Gábor, Kökény Antal, Maczinkó István, Mezősi Csaba, Miskó István, Mohácsi Gyula, Papp János, Szeiber Károly Tóth Imre leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. pp. 11-15. Brlás Pál, Hajdú Attila, Harmati István, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Maczinkó István, Mezősi Csaba, Miskó István, Mohácsi Gyula, Papp János, Rohoska Lajos, Rück József, Szentmártoni Béla, Vilmos Mihály megfigyelései. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. Változócsillag megfigyelések, 1973 március. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. pp. 16-18. [KSZ.]

Észlelési eredmények. 1. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. pp. 18-19. Az AAK-tagok sok rövidperiódusú változót is követnek. A béta Per, a béta Lyr, a delta Cep eddigi észleléseinek ismertetése és feldolgozása. A három csillag észlelése ezzel befejeződött. [KSZ.]

P Cyg / 201437a / térképe. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. p. 19. [KSZ.]

TÓTH Imre: Csillagfedések. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. p. 19. 1973. márc. 12-én 3 csillag fedését figyelte Egerből 10 cm refraktorával. [KSZ.]

Szaturnusz. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. pp. 20-21. Keszthelyi Sándor, Kökény Antal, Maczinkó István, Papp János megfigyelései 1973. febr. 26. és márc. 24. között. [KSZ.]

BRLÁS Pál: Uránusz. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. p. 22. 1973. febr. 13-i észlelése. [KSZ.]

BRLÁS Pál: Állatövi fény. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. p. 22. 1973. febr. 20-i megfigyelésének leírása és rajza. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Meteorok. Meteorok 1973 február. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. p. 23. [KSZ.]

SEKAS Hold-program részére végzett megfigyelések. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. p. 23. Brlás Pál, Hevesi Zoltán adatait küldték el. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A fényjelenség megfigyelések eredményei. 1. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. pp. 24-25. Az 1972. jún. 30-a előtti, 25 helyről látott, 45 észlelő 250 jelenségét dolgozta fel Dankó János, Keszthelyi Sándor, Pászti Ferenc, Rostás Sándor, Tóth Sándor és Ujvárosy Antal. [KSZ.]

MACKENZIE, Robert A.: Aktív területek száma a Napon. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. p. 25. Eclipse Vol. 2. No. 1. 1973 March. cikke alapján. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Napmegfigyelések 1973 márciusban. = Albireo 3. 1973. ápr. 21. sz. pp. 26-28. Egy érdekes foltfejlődés lefolyása 1973. febr. 23. és márc. 6. között, rajzsorozattal. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. pp. 2-9. Brlás Pál, Dankó János, Mohácsi Gyula, Csont Tamás, Szendrői Gábor, Schmidt József, Gombás Géza, Horváth László, Hajdú Attila, Juhász Tibor, Papp János, Kiszel Vilmos Gábor, Rohoska Lajos, Szentmártoni Béla, Tóth Imre észlelései. [KSZ.]

Ursa Maior. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. p. 9. M 108, M 97, M 109, NGC 3953. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. pp. 10-12. Harmati István, Mohácsi Gyula, Rohoska Lajos, Szabó László, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

Corvus. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. p. 12. Delta Crv, Struve 1669, NGC 4361, NGC 4038-9. [KSZ.]

LARARD, John: Észlelési jegyzetek. 4. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. p. 13. The Astronomer 1973. április. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Változócsillagok. Változócsillagok, 1973 április. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: U Cyg /201647/ térképe. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. p. 15. [KSZ.]

Sirius. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. p. 15. Maczinkó István 20, Mohácsi Gyula 30 és 15 cm átmérőjű távcsővel esetenként meglátta a halványabb komponenst. [KSZ.]

ANDREW, Paul M.: Égi fényképezés: a csillagok. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. pp. 16-17. Forrás: Eclipse, Vol. 1., No. 3., 1972 December. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Film-anyagok Magyarországon. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. p. 17. [KSZ.]

Szaturnusz. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. pp. 18-19. Hajdú Attila, Mohácsi Gyula, Papp János megfigyelései 1973. márc. 12. és ápr. 28. között. [KSZ.]

HJAJDÚ Attila: Jupiter. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. p. 20. 1973. ápr. 7-i észlelése. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Meteorok. Meteorok 1973 márciusában. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

PAPP János: Új meteorrajok. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. pp. 21-22. 1973. márc. 22-24-én 24 meteort látott 4 magyar megfigyelő: Marosi Attila, E. Kovács Zoltán, Juhász Tibor, Papp János. A radiáns a Geminiben van: 06 h 22 m +23 fok. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Naptevékenység, 1973 április. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

Hírek. = Albireo 3. 1973. máj. 22. sz. p. 24. Kaposváron a Stella Csillagászati Szakkör 6 cm-es refraktort kapott, és további távcsövek épülnek. A Mély-ég objektumok katalógusa elkészült, 533 objektumot tartalmaz. Az angol Webb Society felhasználja az Albireo diffúzköd észleléseit. Az AAK taglétszáma április végén túlhaladta az 50 főt. A Villám című körlevélben Papp János rendszeresen tájékoztatja az ICMO meteorészlelőit, áprilisban már a 4. szám jelent meg. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. pp. 2-8. Brlás Pál, Dankó János, Mohácsi Gyula, Szeiber János, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Maczinkó István, Horváth László, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Mezősi Csaba, Kiszel Vilmos Gábor, Szabó László, Szentmártoni Béla megfigyelései szövegesen. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 1. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. pp. 9-10. Az omega Centauri és az M 15 egy 102 cm-es távcsőben. "Valójában az amatőrcsillagászat nem annyira tudomány, mint művészet. Amatőr az - vagy legalábbis az lehet - akinek a számára egyszerű esztétikai élvezet nézni és tanulmányozni az égi eseményeket, épp ahogy egy ornitológus kedvét leli egy ritka madárfaj felderítésében. Mindenesetre azt, amit az amatőrcsillagászat jelent számomra, összevetve személyes megállapításaimmal folyóiratukról, nyilvánvalóan az közelíti meg, amit az Albireo Klub tagjai magukévá tettek: gratulálok ehhez." - írja a szakcsillagász a Royal Greenwich Observatory, Herstmonceux Castle, Hailsham címről. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. pp. 10-14. Hevesi Zoltán, Harmati István, Kiszel Vilmos Gábor, Mezősi Csaba, Keszthelyi Sándor, Rohoska Lajos, Szeiber János, Szentmártoni Béla, Mohácsi Gyula, Szabó László, Vlasics György, Kocsis János adatsorai. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Kettőscsillagok és nyílthalmazok /Oph - Ser/. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. p. 14. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. Változócsillag megfigyelések, 1973 május. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. pp. 15-16. Rövidperiódusú változókkal (egy hónapnál kisebb periódus) nem foglalkozhatunk, ilyeneket ne észleljünk, és ne küldjünk be! [KSZ.]

R Scuti. / 1842-05 / = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. p. 17. Ismertetés és térkép. [KSZ.]

Változócsillag megfigyelési kapcsolataink fejlődése. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. p. 17. A változóészleléseket a moszkvai Sternberg Csillagászati Intézet, az angol Dél-kelet Kenti Csillagászati Társaság mellett az amerikai AAVSO is havonta megkapja. A külföldiek az Albireoval együtt a változórovat angol nyelvű fordítását is olvashatják. [KSZ.]

Uránusz. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. p. 18. Kiszel Vilmos Gábor, Kökény Antal, Mohácsi Gyula, Papp János észlelései 1973. ápr. 5. és máj. 4. között. [KSZ.]

Szaturnusz. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. p. 18. Keszthelyi Sándor, Mohácsi Gyula megfigyelései 1973. ápr. 2. és máj. 5. között. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Jupiter. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. p. 19. 1973. máj. 27-i észlelése. A rajzán a sávok és övezetek nemzetközileg használt elnevezései és rövidítései, az intenzitások skálája, a forgási rendszerek magyarázata. [KSZ.]

ANDREW, Paul M.: Égi fényképezés: a bolygók. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. pp. 20-21. Forrás: Eclipse Vol. 2. No. 1.; 1973 March. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: M 40 = Winnecke 4 /UMa/. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. p. 21. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Meteorok. Meteorok 1973 áprilisban. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Szimultán tűzgömb-észlelés. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. p. 23. 1973. márc. 28-án este látta Bánfalvi Péter (Sorkifalud) és Mohácsi Gyula (Székesfehérvár). A -5 mg-os meteor 90 km utat tett meg a légkörben, 16 km hosszú csóvája húzott, a légköri csatornája 1-2 km lehetett. [KSZ.]

PAPP János: A Grigg - Skjellerup radiáns aktivitása. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. p. 24. 1973. ápr. 22/23-án 5 hazai megfigyelő 21 rajmeteort látott. [KSZ.]

MACKENZIE, Robert A.: A British Meteor Society munkája: 1973 január-május. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. pp. 25-26. Kapcsolat az angol és a magyar meteorészlelők között. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Naptevékenység, 1973 május. = Albireo 3. 1973. jún. 23. sz. pp. 27-28. 1973. máj. 20-án 5 megfigyelő látott az egyik nagy foltban egy fénylő felhőt. A flare kitörésről Kiszel Vilmos Gábor szép rajzsorozatát közlik. [KSZ.]

Mély-ég. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. pp. 2-7. Brlás Pál, Dankó János, Keszthelyi Sándor, Maczinkó István, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Mohácsi Gyula, Schmidt József, Miskó István, Kökény Antal, Szeiber János, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 2. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. pp. 8-9. Fényes gázködök a Mount Wilson obszervatórium 152 cm reflektorával. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Lyra. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. p. 9. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. pp. 10-14. Harmati István, Hevesi Zoltán, Keszthelyi Sándor, Miskó István, Maczinkó István, Mohácsi Gyula, Szabó László, Vlasics György, Kocsis János észlelései. [KSZ.]

LARARD, John: Észlelési jegyzetek. 5. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. p. 15. The Astronomer 1973. június. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: 1973. f. Kohoutek-üstökös. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. p. 15. Maximális fényessége 1973. dec. 29-én lesz, Marsden szerint -5 mg, Bortle szerint -3 mg. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. Változócsillag megfigyelések, 1973. június. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. pp. 16-17. John E. Bortle az AAVSO Circular 31. számában köszöni meg a magyar változóészleléseket. [KSZ.]

T, U és EU Delphini. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. p. 18. Ajánlat és térkép. [KSZ.]

Egy éves a változó rovatunk. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. p. 18. Az AAK harmada: 18 tag szorgoskodott e témában és 7515 fénybecslést végzett. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység, 1973 június. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. pp. 19-20. Egy napfoltcsoport 5 rotációt ért meg, és 118 napig élt 1973 februártól májusig. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. p. 20. Hevesi Zoltán, Mohácsi Gyula, Szabó László észlelései 1973. jún. 11. és 27. között. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Meteorok. Meteorok 1973 május hóban. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. pp. 23-24. Hajdú Attila, Juhász Tibor, Maczinkó István, Marosi Attila, Mercsák József László, Mohácsi Gyula, Pászti Ferenc, Szabó Lajos, Tóth Imre, Ujvárosy Antal egyedi leírásai 1973. febr. 20. és máj. 31. között. [KSZ.]

Hold-megfigyelések. = Albireo 3. 1973. júl. 24. sz. p. 24. Brlás Pál, Hevesi Zoltán. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. pp. 2-11. Almási Miklós, Hajdú Attila, Gönczi Gábor, Domokos János, Brlás Pál, Dankó János, Hevesi Zoltán, Juhász Tibor, Kiszel Vilmos Gábor, Tóth Imre, Kökény Antal, Keszthelyi Sándor, Szabó László, Mohácsi Gyula, Papp János, Schmidt József, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 3. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. pp. 12-13. Planetáris ködök látványa a Mount Wilson obszervatórium 254 cm-es távcsövével. [KSZ.]

A Cassiopeia mély-ég objektumai. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. p. 13. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég objektumok szabadszemmel. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. pp. 14-15. Az M 13, M 31, M 33, M 34, M 35, M 39, M 41, M 42, M 44, M 45, M 47, NGC 752, NGC 869/884, NGC 7000, Mel 20, Mel 25, Mel 31, Mel 111, Cr 69, Cr 399 objektumról 91 leírást küldött 8 észlelő (Dankó János, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Mezősi Csaba, Szentmártoni Béla, Ujvárosy Antal). [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. pp. 16-22. Domokos János, Hudi László, Rohoska Lajos, Szabó László, Almási Miklós, Hajdú Attila, Mezősi Csaba, Harmati István, Papp János, Keszthelyi Sándor, Mohácsi Gyula, Szentmártoni Béla megfigyelés-sorai. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. Változócsillag megfigyelések, 1973 július. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. pp. 23-25. [KSZ.]

LARARD, John: Észlelési jegyzetek. 6. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. p. 26. The Astronomer 1973. júliusi számából. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: W Cygni /213244/. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. p. 26. Ajánlat és térkép. [KSZ.]

PAPP János: Szaturnusz - 1972/73. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. pp. 27-28. 9 tag 1972. szept. 1. és 1973. máj. 5. között végzett 42 megfigyelésének feldolgozása. [KSZ.]

KISZEL Vilmos Gábor - MOLNÁR Sándor: Megfigyelések NDK csillagvizsgálókban. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. p. 28. Nap és Jupiter megfigyelések több Zeiss-távcsővel. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Naptevékenység, 1973 július. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. p. 29. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Meteorok. Meteorok 1973 júniusában. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. pp. 30-32. Az 1973. jún. 13-i és a jún. 27-i szimultán tűzgömböket Keszthelyi Sándor számította. [KSZ.]

A SEKAS Hold-program részére végzett megfigyelések. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. p. 32. Brlás Pál, Hevesi Zoltán, Keszthelyi Sándor, Kiszel Vilmos Gábor, Mohácsi Gyula, Szentmártoni Béla észlelt. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Bolygó-rovat terve. = Albireo 3. 1973. aug. 25. sz. p. 32. A nagyszámú bolygóleírás közlése már nem lehetséges. Havi feldolgozásuk lesz a lapban. [KSZ.]

Mély-ég. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. pp. 2-7. Brlás Pál, Dankó János, Domokos János, Fleisz Lajos, Gombás Géza, Juhász Tibor, Schmidt József, Kiszel Vilmos Gábor, Kökény Antal, Maczinkó István, Papp János, Szeiber Károly, Szoboszlai Zoltán, Tóth Sándor, Tóth Tamás megfigyelési leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. pp. 8-10. Borovszky Péter, Domokos János, Juhász Tibor, Maczinkó István, Rohoska Lajos, Rück József, Mohácsi Gyula, Vlasics György, Kocsis János, Tóth Imre észlelései. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Kettőscsillagok PA-mérése. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. p. 11. A távcső okulárjának fókuszába helyezett szálat először a kelet-nyugati irányba, majd elforgatva a kísérő irányába állítva: egy szögskálán leolvasható a kettő által bezárt szög. Több mérés átlagolásával 1 fokos pontosság érhető el. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. Változócsillag megfigyelések, 1973 augusztus. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. pp. 12-14. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: W Cassiopeiae. /004958/ = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. pp. 14-15. Ismertetés és térkép. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: AG Pegasi. /214612/ = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. p. 15. Ajánlat és térkép. [KSZ.]

NAGY Sándor: SS Cygni figyelése. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. p. 15. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Szaturnusz gyűrűi és árnyékai, 1972/73. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. pp. 16-17. Különböző távcsövekkel 8 észlelő 44 megfigyelése alapján a gyűrűrendszer látványa, intenzitása, színe. A gyűrű árnyéka a bolygón és a bolygó árnyéka a gyűrűn. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 4. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. p. 18. Szaturnusz észlelés 1971. aug. 21-én a 254 cm-es Mt. Wilson reflektorával. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Az észlelések beküldése az "Albireo"-hoz. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. p. 18. [KSZ.]

TÓTH Sándor - UJVÁROSY Antal: Bolygók. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. pp. 19-21. Jupiter, 1973 július.; Vénusz, 1973 május-július.; Mars, 1973 július.; Neptunusz. [Brlás Pál 1973. jún. 18.] Az első bolygórovat. [KSZ.]

Bolygó-észlelések beküldése. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. p. 21. A bolygó-észlelések adatgyűjtője: Tóth Sándor. [KSZ.]

TÓTH Sándor - UJVÁROSY Antal: Útmutató a Jupiter észleléséhez. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. pp. 22-24. ALPO Jupiter Handbook alapján. [KSZ.]

TÓTH Sándor - UJVÁROSY Antal: Útmutató a Mars észleléshez. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. pp. 24-25. The Strolling Astronomer és a Sky and Telescope cikkei alapján. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Meteorok. Meteorok 1973 júliusában. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. p. 26. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Naptevékenység, 1973 augusztus. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. pp. 27-28. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Közlemény a megfigyelőkhöz. = Albireo 3. 1973. szept. 26. sz. p. 28. Az amatőrcsillagászok megfigyeléseinek közlésére hazánkban két lehetőség van: az Albireo és a Meteor. Az Albireo adatgyűjtői: Papp János (Nap), Tóth Sándor (bolygók), Mezősi Csaba (meteorok, tűzgömbök), Keszthelyi Sándor (változócsillagok és fényvillanások), Szentmártoni Béla (mély-ég objektumok és kettőscsillagok). [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. pp. 2-9. Baracskai Lajos, Brlás Pál, Dankó János, Garamvölgyi Ferenc, Gombás Géza, Iskum József, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Mercsák József László és Lászlóné, Mezősi Csaba, Mérő László, Mohácsi Gyula, Schmidt József, Tóth Tamás, Zajácz György észlelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 5. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. pp. 10-11. Csillagok ködösséggel (a legtöbbje változó: R Mon, V 376 Cas, Z CMa, VY CMa) 154 és 254 cm-es távcsővel. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. pp. 11-14. Hári Lajos, Keszthelyi Sándor, Mercsák József László és Lászlóné, Mezősi Csaba, Mohácsi Gyula, Szabó László, Várnai Ferenc, Vilmos Mihály megfigyelései. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. Változócsillag megfigyelések, 1973. szeptember. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. pp. 15-18. [KSZ.]

CH Cygni. /192150/, R Cygni /193449/ = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. p. 18. Ajánlat és térkép. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Változócsillag jegyzetek. 1. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. pp. 19-20. W Cygni. R Scuti. Z Ursae Maioris. RY Sagittarii. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: A 28 Cygni változógyanús csillag. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. p. 20. A P Cygni 48-as összehasonlítója nem állandó fényű, angol amatőrcsillagászok szerint. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Binocular Sky Socitey. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. p. 20. Fényesebb változócsillagokat észlelő angol szervezet, programjukban 220 változó szerepel. [KSZ.]

SEKAS Hold-program észlelései. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. p. 20. Az észlelők felsorolása: Brlás Pál, Keszthelyi Sándor, Rück József, Tóth Imre. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. pp. 21-22. Jupiter, 1973 augusztus.; Mars, 1973 augusztus.; Szaturnusz, 1973 július-augusztus. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Naptevékenység, 1973 szeptember. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Kohoutek /1973. f./ üstökös. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. pp. 24. Koordinátái 1973. okt. 30. és 1974. febr. 27. között. A legóvatosabb fényesség-becslés szerint 1973. dec. 29-én -2,5 mg lesz. A Meteoros alapján. [KSZ.]

TÓTH Sándor - UJVÁROSY Antal: Útmutató üstökösök észleléséhez. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. pp. 25-27. The Strolling Astronomer alapján. [KSZ.]

Üstökös megfigyelések beküldése. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. p. 27. Az üstökös megfigyeléseknek külön rovata lesz az Albireoban. Az adatgyűjtő: Ujvárosy Antal. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Meteorok. = Albireo 3. 1973. okt. 27. sz. p. 28. 1973. augusztusában. 32 megfigyelő 1381 meteort küldött be. A telihold a Perseidák idejére esett, mégis jól észlelhető volt aug. 12-én hajnali maximum. Keszthelyi Sándor 6 szimultán meteort és tűzgömböt számított ki. [KSZ.]

Mély-ég. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. pp. 2-11. Dankó János, Domokos János, Garamvölgyi Ferenc, Iskum József, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal, Mercsák József László és Lászlóné, Mérő László, Mohácsi Gyula, Schmidt László, Szabó László, Szentmártoni Béla, Szoboszlai Zoltán, Tóth Sándor, Tihanyi István, Tóth Tamás, Zajácz György megfigyelési leírásai. [KSZ.]

Mély-ég objektumok a Taurus-ban. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. p. 11. Térkép. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 6. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. p. 12. Fényes galaxisok 102, 152, 254 cm-es távcsövekben: M 31, M83, NGC 253, M 33, és a 4 C 26.41. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. pp. 13-15. Domokos János, Harmati István, Mercsák J. László és Lászlóné, Rohoska Lajos, Mezősi Csaba, Mohácsi Gyula, Szabó László, Vlasics György, Kocsis János. [KSZ.]

LARARD, John: Észlelési jegyzetek. 7-8. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. p. 16. The Astronomer 1973. augusztus-szeptember. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. Megfigyelések 1973 október hóban. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. pp. 17-19. [KSZ.]

K. S. [KESZTHELYI Sándor]: TX Piscium /234102/. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. p. 19. Térkép és leírás. [KSZ.]

K. S. [KESZTHELYI Sándor]: VY Canis Maioris. /0718-25 / = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. p. 20. Ismertetés és térkép. [KSZ.]

K. S. [KESZTHELYI Sándor]: Quasarok és Seyfert-galaxisok. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. p. 20. Maczinkó István ismertetést, észlelési útmutatót és térképeket állított össze ezen objektumokról. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Fedési változók észlelése. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. p. 20. Új AAK program. Juhász Tibor fogja a munkát irányítani, s az észlelési adatokat gyűjteni. Az adatokat nemzetközi központoknak küldi, az Albireo-ban 2-3 havonta fog beszámolót közölni. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Egy rejtélyes változó objektum - BL Lacertae. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. p. 21. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. pp. 22-25. Jupiter - 1973 szeptember.; Mars - 1973 szeptember. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Naptevékenység, 1973 október. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. pp. 24-25. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Meteorok. Meteorok 1973 szeptemberben. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. pp. 25-26. Az 1973. szept. 3-i -7 mg-os tűzgömböt 3 helyről (Szarvas, Budapest, Eger) látták szimultán, a számítást Keszthelyi Sándor végezte. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Hírek a Kohoutek-üstökösről. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. p. 26. 1973. szept. 23-án Seki és Kochi, okt. 1-én Bortle látta. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Asztrofotográfia. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. p. 27. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A binokulár az amatőrcsillagászatban. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. p. 28. [KSZ.]

A SEKAS Holdprogram észlelései. = Albireo 3. 1973. nov. 28. sz. p. 28. Észleltek: Brlás Pál, Hevesi Zoltán, Mohácsi Gyula, Rück József. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. pp. 2-5. Baracskai Lajos, Katyi Ferenc, Mohácsi Gyula, Kökény Antal, Szeiber Károly, Bernáth Zsuzsanna, Tóth Tamás, Hajnáczky Sándor, Várnai Ferenc, Jankovics Zoltán, Vilmos Mihály, Szentmártoni Béla, Zajácz György megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. pp. 5-6. Mohácsi Gyula, Hajnáczky Sándor, Jankovics Zoltán, Katyi Ferenc, Vilmos Mihály észlelései. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. Változócsillag megfigyelések, 1973 november. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. pp. 7-9. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Az Orion-köd fiatal változócsillagai. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. p. 10. Térkép és ismertető. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: UU Aurigae. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. p. 11. Észlelései a változócsillagról 1968-1973-ig. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Hírek. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. p. 11. Több fényes csillag (mü Geminorum, zéta Tauri, alfa Tauri) fénye változik, összehasonlítónak ne használjuk!; Két változógyanús csillagról készült "Körlevél" e hónapban, észlelőtérképekkel: a tau Cassiopeiae-ről, és az S Del mira-változó mellett Mezősi Csaba által talált kb. 11 mg csillagról. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. pp. 12-14. Jupiter - 1973 október.; Mars - 1973 október. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Kohoutek üstökös. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. p. 14. 1973 október és november hónapokban. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Naptevékenység, 1973 november. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

PAPP János: Binokulár-objektumok. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. p. 16. Mély-ég és kettőscsillag ajánlat. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Meteorok. Meteorok, 1973 október. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. p. 17. [KSZ.]

A SEKAS Holdprogram észlelései. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. p. 17. Gönczi Gábor, Hajdú Attila, Rück József. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényjelenségek. = Albireo 3. 1973. dec. 29. sz. pp. 18-20. Brlás Pál, Dankó János, Domokos János, Hajdú Attila, Keszthelyi Sándor, Kőhalmi Erika, Rostás Sándor, Maczinkó István, Marosi Attila, Mohácsi Gyula, Pászti Ferenc, Szabó Lajos, Szoboszlai Zoltán, Reszegi Lajos, Tóth Sándor, Trexler László, Vörös József leírásai 1973. jún. 1. és szept. 5. között. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A fedési változócsillagok észleléséről. = Albireo Amatőrcsillagász Klub Körlevél 1973. [nov.] pp. 1-2. A körlevél 1973. nov. 25. és dec. 9. közötti minimumok előrejelzéseit közli.; Az "Albireo Amatőrcsillagász Klub Körlevél" az AAK tagjait tájékoztatta a váratlan égi jelenségekkel kapcsolatban. Az A4 méretű, rotaprint sokszorosítású kiadvány 1-2 oldalas volt. 1973-1974-ben jelent meg Kaposváron, nagyrészt Szentmártoni Béla munkájának köszönhetően. Sorszámozása nem volt. 10 szám megjelenéséről tudunk. AAK-on belüli szerepét később a Cygnus folytatta. [KSZ.]

TÓTH Sándor: A Szaturnusz megfigyeléséről. = Albireo Amatőrcsillagász Klub Körlevél 1973. dec. 6. p. 1. [KOC.]

SZENTMÁRTONI Béla: A tau Cassiopeiae változógyanús csillagról. = Albireo Amatőrcsillagász Klub Körlevél 1973. dec. 12. p. 1. [KOC.]

NAGY István György: Érdi-Krausz György (1899-1972). = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 1.(26.). sz. pp. 3-4. Nekrológ. A megemlékezés az 1972. okt. 2-i temetésen hangzott el.; A borítólapon a 26. számot tévesen 16. számnak jelezték. [KSZ.]

Fonó Albert akadémikus levele a Központi Asztronautikai Szakosztályhoz. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 1.(26.). sz. pp. 5-8. Érdi-Krausz György elhunytára írt 1972. szept. 29-i levele. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Emlékeim Érdi-Krausz Györgyről. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 1.(26.). sz. pp. 9-12. [KSZ.]

Fonó Albert (1881-1972). = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 1.(26.). sz. pp. 13-14. Nekrológ. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: Búcsúzunk Fonó Albertől. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 1.(26.). sz. p. 15. [KSZ.]

HOERNER, Sebastian von: Az intersztelláris kommunikáció csillagászati vonatkozásai. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 1.(26.). sz. pp. 17-42. Fordította: Fejes István. A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) XII (bécsi) kongresszusán a CETI szekcióban, 1972. okt. 14-én elhangzott előadás. "Ha az égbolt minden csillagának a miénkhez hasonló bolygórendszere lenne, akkor sem tudnánk észlelni egyetlen bolygót sem, sőt indirekt bizonyítékot sem találnánk a jelenlétükre" "Akkor válik lehetségessé más bolygórendszerek közvetlen, vagy közvetett észlelése, ha majd egy 2,5 m-es teleszkópot juttattunk az űrbe vagy a Holdra." - közölte a National Radio Astronomy Observatory Green Bank, West Virginia, USA munkatársa. [KSZ.]

HOFMANN, H.: Szocialista országok együttműködése és integrációja az űrkutatásban - kivonat - = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 1.(26.). sz. pp. 43-49. Megjelent az Astronomie in der Schule 1972/2. számában. Fordította: A. M. [KSZ.]

Megalakult a Központi Asztronautikai Szakosztály soproni csoportja. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 1.(26.). sz. p. 51. 1972. okt. 19-én. A csoport elnöke Halmos Ferenc, titkára Bencze Pál lett. [KSZ.]

Újabb magyar tudós a Nemzetközi Asztronautikai Akadémián. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 1.(26.). sz. p. 53. Barta György. [KSZ.]

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1972. évi 23. számú törvényerejű rendelete az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Rendszer és Szervezet létrehozásáról szóló megállapodás kihírdetéséről. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 1.(26.). sz. pp. 57-70. [KSZ.]

A Szovjetunió és az Egyesült Államok Űregyezménye. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 1.(26.). sz. pp. 71-73. 1972. máj. 27-én aláírt egyezmény. Fordította Érdi-Krausz György. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az 1971-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 1.(26.). sz. pp. 75-92. [KSZ.]

NAGY István György: Magyar vonatkozások a XIX. század rakétatechnikájában. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 2.(27.). sz. pp. 3-22. [KSZ.]

WOLCZEK, O.: Az űrkutatás és az anyag fejlődése a Naprendszerben. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 2.(27.). sz. pp. 23-37. 1972. okt. 12-i előadása. [KSZ.]

ANDERSON, G. M.: Relatívisztikus intersztelláris rakéták közti távközlés problémái. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 2.(27.). sz. pp. 39-51. 1972. okt. 12-i előadása. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az 1972-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 2.(27.). sz. pp. 53-72. [KSZ.]

Az 1972. december 31-ig felbocsátott mesterséges égitestek táblázata. = Asztronautikai Tájékoztató 1973. 2.(27.). sz. p. 73. [KSZ.]

DANISS Győző: Lengyel városokon át Kopernikusz nyomában. Aki megmozdította a Földet. 1. = Békés Megyei Népújság 28. 1973. júl. 24. 171. sz. pp. 4-5. "Az egész világ ünnepli 1973-ban Mikolaj Kopernikusz születésének félezer éves fordulóját. Az emlékezésből természetesen a szülőföld, Lengyelország lakói veszik ki elsősorban a részüket. Ám a más országból érkezett is lépten-nyomon a nagy csillagász nevével, művével találkozik. Könyvesboltokban és ötszáz év alatt alig változott utcák során, plakátokon és kerámiai fali díszeken, gyönyörű bélyegeken és a helybeliekkel, pedagógusokkal, perecárusokkal, múzeumi teremőrökkel folytatott - a tolmácsoláson keresztül is érezhetően - szíves hangulatú beszélgetésekkor. Wroclawban kezdődött a Kopernikusz életének egy részét követő kirándulás. Innen származtak a későbbi csillagászutód, Kepler szavával "legfényesebb, s ami különösen fontos, szabad elméjű ember" ősei.
A tucatnyi múzeumban, kiállítóhelyiségben jó néhány Kopernikusz-tárlat volt már az idén - így mondták a kalauzoló házigazdák, Mária és Robert Galkowski, -, ezek közül júliusban az új építészeti múzeumban rendezett kiállítás várta még a látogatót. ..." [HAI.]

DANISS Győző: Lengyel városokon át Kopernikusz nyomában. Aki megmozdította a Földet. 2. = Békés Megyei Népújság 28. 1973. júl. 25. 172. sz. pp. 4-5. "Aki az idén megfordul Lengyelországban, gyakran láthat egy kitűnő plakátot. A plakáton hatalmas agyaggömb, az agyag, gömbön egy kéz kissé bemélyedő nyoma - Kopernikusz "kezébe vette", s elhelyezte bolygónkat a világmindenségben... De hát mi is volt tulajdonképpen a félezer éve született tudós e nevezetes tette? Amelyről Engels így fogalmaz: "Kopernikusz odadobta a kesztyűt az egyház tekintélyének a természet kérdéseiben; innen számítódik a természetkutatás felszabadulása a teológia uralma alól." ..." [HAI.]

1973. október 1-10: Csillagászati hét! = Békés Megyei Népújság 28. 1973. szept. 22. 222. p. 5. Az előző évekhez hasonlóan, az idén is október első hetében rendezik meg a megyei, járási, városi TIT-szervezetek a csillagászati hetet. Az ismeretterjesztő munkában jelentős helyet foglal el a csillagászati ismeretterjesztés, hiszen a világűr kutatásának rohamos fejlődésével párhuzamosan a hétköznapok emberének a világegyetem, a kozmosz, a Földünket körülölelő végtelen törvényeivel, életével meg kell ismerkednie, világszemléletét, felfogását ezzel is alakítani lehet. A csillagászati hét ünnepi megnyitása október 1-én lesz a békéscsabai Értelmiségi Klubban. [SRG.]

BINDER Pál: A nagy csillagász hazánkban. = Brassói Lapok 5. 1973. febr. 10. 6. sz. pp. 6-7. A brassói evangélikus líceum Kopernikusz-könyvpéldányáról. [FGF.]

XÁNTUS János: "Megállította a Napot és mozgásba hozta a Földet" Kopernikuszi tett. = Brassói Lapok 5. 1973. febr. 10. 6. sz pp. 6-7. "Világszerte most ünnepük az UNESCO határozata értelmében az egész emberiség egyik legnagyobb lángelméje, Mikolaj Kopernikusz születésének 500. évfordulóját. Ez a születésnap (1473. február 19.) nem csupán az egyéné, de egy egészen új korszaké is. Korfordulót jelzett és egy új forradalmi világkép születését is egyidőben, amelyet ma "kopernikuszi tett" néven ismer az asztronómia története. ..." [HAI.]

HUSZTI Gábor: Régi és új kozmogóniák. = Brassói Lapok 5. 1973. febr. 10. 6. sz p. 7. Kant, Laplace, Buffon, Jeans, Smidt, Feszenkov, Weizsäcker, Alfvén és Hoyl kozmogóniai elméleteiről. [HAI.]

XÁNTUS János: Egy miniatűr "napfogyatkozásról". = Brassói Lapok 5. 1973. nov. 3. 44. sz. p. 10. "Évszázadonként mindössze 13 alkalommal észlelhető az az érdekes jelenség, amelynek ez év november 10-én tanúi lehetünk. Ezen a napon vonul majd át a Merkúr bolygó árnyéka Napunk korongján, kis, fekete pont formájában. Tulajdonképpen a tünemény nem más, mint egy miniatűr napfogyatkozás. A három égitest, a Nap, a Merkúr és a Föld ilyenkor olyan helyzetben van, amely megfelel egy napfogyatkozás kívánalmainak. Mivel azonban a Merkúr, naprendszerünk legbelsőbb bolygója, 200-szor távolabb van tőlünk, mint a Hold, az árnyék a Napkorongnak csak igen kis részét fedi el. A jelenség minden esetben májusban vagy novemberben következik be. Legutóbb 1970 májusában észlelhettük, a legközelebbi novemberi átvonulás 1986-ban lesz. ..." [HAI.]

ÉRDI Bálint: A bolygó- és holdkutatás módszerei és eddigi konkrét eredményei. = Csillagászati Értesítő 1973. 1-2. sz. pp. 3-19. [SRG.]

SZÉCSÉNYI NAGY Gábor: Az évszakok és a csillagos égbolt. = Csillagászati Értesítő 1973. 1-2. sz. pp. 19-27. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Módszertani megjegyzések. = Csillagászati Értesítő 1973. 1-2. sz. pp. 28-30. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Könyv- és lapszemle. = Csillagászati Értesítő 1973. 1-2. sz. pp. 31-46. [SRG.]

PIROSKA György: Lunahod-2. = Csillagászati - Űrkutatási Híradó 1973. 1. sz. pp. 1-2. A "Csillagászati - Űrkutatási Híradó" 1973/1. számát az Uránia Csillagvizsgáló (Budapest) adta ki, Piroska György szerkesztésében. Az A5-ös 8 lapos füzet 6 oldalán van szöveg. A folyóiratnak csak ez az egyetlen száma jelent meg, amelyet a Meteorba téve (mivel 1973. júl. 28-i benne a legutóbbi hír, a Meteor 1973/5. számával) küldtek szét, illetve az Urániában adták az érdeklődőknek. [KSZ.]

PIROSKA György: Szojuz - Apollo. = Csillagászati - Űrkutatási Híradó 1973. 1. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

PIROSKA György: Skylab-program. = Csillagászati - Űrkutatási Híradó 1973. 1. sz. pp. 3-6. [KSZ.]

Planetárium Pécsett. = Déli Hírlap Miskolc 5. 1973. nov. 16. 269. sz. p. 1. [SRG.]

DALA László: Ötszáz éve született Kopernikusz. = Délmagyarország 63. 1973. febr. 18. 41. sz. p. 4. "A lengyelországi Torun város lakóinak bizonyosan emlékezetes marad február 19-e, ekkor ünnepli a város nagy szülöttének, Kopernikusznak 500 éves születésnapját. Megünnepli ezt az évfordulót az egész lengyel nép is, emlékezett nagy fiára, aki a lengyel tudománynak halhatatlan érdemeket szerzett. De ez az évforduló nemcsak a lengyelek ünnepe: Nicolaus Copernicus emlékének adózik a tudományos világ, az UNESCO az 1973-as évet Kopernikusz-emlékévnek nyilvánította. ..." [HAI.]

Kozmikus életcsírák. = Delta 7. 1973. jan. 1. sz. p. 5. [KSZ.]

Fotóséta az űrben. Színt vall a Föld. = Delta 7. 1973. jan. 1. sz. pp. 11-13. Az Apollo-16 és az OSO-7 felvételei az űrben. [KSZ.]

A világűr óriás mágnese. = Delta 7. 1973. febr. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

A Tejút radioaktív szíve. = Delta 7. 1973. febr. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

A Mars sivatagjai. = Delta 7. 1973. febr. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

SIMONFFY Géza: A világűr veszélyei. Úton más bolygók felé. = Delta 7. 1973. febr. 2. sz. pp. 17-19. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Felrobbant galaxisban élünk? Séta a Tejúton. = Delta 7. 1973. febr. 2. sz. pp. 37-39. [KSZ.]

Hiányzó gravitációs hullámok. = Delta 7. 1973. ápr. 4. sz. p. 5. Kétséges, hogy Joseph Weber gravitációs hullámokat észlelt-e, mivel 200-szor érzékenyebb berendezéssel nem mutattak ki jeleket. [KSZ.]

A Titán lakói. = Delta 7. 1973. ápr. 4. sz. p. 7. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Föld a Hold "hatalmában". Jövevény a világűrből. = Delta 7. 1973. ápr. 4. sz. pp. 20-23. [KSZ.]

2 perces oldalunk. A világűr-vándor "névjegye". = Delta 7. 1973. ápr. 4. sz. p. 33. Mikrometeorit ütötte kráter az Apollo-16 űrhajón. [KSZ.]

FEJES István: Rádiócsillagászat világméretekben. Az interkontinentális VLBI-program. = Delta 7. 1973. máj. 5. sz. pp. 9-11. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: "Lötyög" a Föld magja. A nyomok a mélybe vezetnek. = Delta 7. 1973. máj. 5. sz. pp. 18-21. [KSZ.]

Folyómeder a Marson. = Delta 7. 1973. máj. 5. sz. p. 44. [KSZ.]

Úton a Jupiter felé. = Delta 7. 1973. jún. 6. sz. p. 7. Elindultak a Pioneer-ek. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: "Szélzászlónk" a világűrben. A Föld magnetoszférája. = Delta 7. 1973. jún. 6. sz. pp. 39-41. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Földmérés az űrből. Műhold-geodézia. = Delta 7. 1973. júl. 7. sz. pp. 13-15. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A kozmikus sugárzás talánya. Az égbolt gigantikus részecskegyorsítói. = Delta 7. 1973. aug. 8. sz. pp. 11-13. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Más bolygók - más életformák? = Delta 7. 1973. szept. 9. sz. p. 5. [KSZ.]

MAGYAR Pál: A kozmonauták idegei. Stressz és űrrepülés. = Delta 7. 1973. szept. 9. sz. pp. 15-17. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Száguldó galaxisok. Baj van a vöröseltolódással. = Delta 7. 1973. szept. 9. sz. pp. 36-38. [KSZ.]

Újabb szegek a gravitációs hullámok koporsójába. = Delta 7. 1973. okt. 10. sz. p. 3. A Joseph Weber által 1969-1970-ben észlelt jelek talán földmágnességi hatások okozták. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: "Labdázó" csillagok. Mikor lobban fel egy nova? = Delta 7. 1973. okt. 10. sz. pp. 24-25. [KSZ.]

A "sebhelyes" Vénusz. = Delta 7. 1973. okt. 10. sz. p. 43. [KSZ.]

Expedíció a Marsra. = Delta 7. 1973. nov. 11. sz. p. 3. A Földről 1981. dec. 28-án indulna az űrhajó, 1982. aug. 4-én érne a Mars körüli körpályához. A legénység leereszkedne különleges űrjárművel a Mars felszínére. 1982. aug. 24-én visszatérnének az anyahajóhoz, visszaindulnának a Marstól és végül 1983. márc. 29-én leszállnának a Földre - ismerteti a tervet Nyikolaj Rukavisnyikov szovjet űrhajós. [KSZ.]

-a -s [BARTHA Lajos, ifj.]: A világűr csavargói. Üstökös látogatók a Naprendszerben. = Delta 7. 1973. nov. 11. sz. pp. 18-21. [KSZ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A "láthatatlan" Nap. Repülő csillagászok. = Delta 7. 1973. nov. 11. sz. pp. 44-47. Az 1973. jún. 30-iki teljes napfogyatkozás a Skylab és a Concorde fedélzetéről. [KSZ.]

Az Arcturus komputer-modellje. = Delta 7. 1973. dec. 12. sz. p. 4. [KSZ.]

A kvazárok rejtélye. = Delta 7. 1973. dec. 12. sz. p. 5. [KSZ.]

FAJNBERG, Lev: Idegen civilizációk nyomában. Földi nyomozás földön kívüli értelmes lények után. = Delta 7. 1973. dec. 12. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A jégkorszakok naptára. Vulkánpor, napkohó-zavar, mozgásrendellenesség? = Delta 7. 1973. dec. 12. sz. pp. 18-20. [KSZ.]

H. F.: A régészet képrejtvényei. A megfejtés hiányzik. = Delta 7. 1973. dec. 12. sz. pp. 45-47. A perui Nazca-fennsíkon látható vonalak és ábrák ismertetése. [KSZ.]

[DALA László]: Ötszáz éve született Kopernikusz. = Dunántúli Napló 30. 1973. febr. 18. 41. sz. p. 8. "A lengyelországi Torun város lakóinak bizonyosan emlékezetes marad február 19-e, ekkor ünnepli a város nagy szülöttének, Kopernikusznak 500 éves születésnapját. De ez az évforduló nemcsak a lengyelek ünnepe: Nicolaus Copernicus emlékének adózik a tudományos világ. Kopernikusz a csillagászat forradalmát indította el, a modern csillagászat első úttörője volt, olyan világkép megalapozója, mely végtelen távlatokat nyitott a kutatók előtt. [...] De Kopernikusz nyomán indult el Kepler is, aki korrigálva állításait, kimutatta, hogy a körpályák helyett ellipszis pályákkal kell számolnunk, így Kopernikusz heliocentrikus világképének bizonyossága még mélyebbé vett. De sem Kopernikusz, sem Kepler nem tudott választ adni még a csillagmozgások miértjére.
Hogy a csillagok miért éppen olyan pályán mozognak, mint ahogyan Kopernikusz és Kepler leírták, arra Newton adott választ erőtanával, gravitációs elméletének felállításával. Századunk elején azonban Einstein ismét csak visszatért Kopernikusz és Kepler leíró jellegű rendszeréhez, amikor kimondta, hogy nem is szükséges semmiféle erőhatást feltételezni a bolygópályák magyarázatához; ezek következményei a Nap körüli tér görbültségének. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: Kopernikusz. = Élet és Irodalom 17. 1973. febr. 17. 7. sz. p. 11. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A Mars holdjai. = Élet és Tudomány 28. 1973. jan. 5. 1. sz. pp. 13-16. Felfedezésük. A veszélyes zóna. Nyugaton kél, keleten nyugszik. Kráterekkel teleszórt felszín. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Xántus János: Otthonunk a naprendszer. Új könyvek. = Élet és Tudomány 28. 1973. jan. 5. 1. sz. p. 47. Könyvismertetés. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1972 november - december. = Élet és Tudomány 28. 1973. jan. 19. 3. sz. pp. 123-127. Az utolsó alkalom. A holdkutatás eddigi eredményei - dióhéjban. Őrségen a bolygóközi térben. Űrkísérletek nemzetközi alapon. Az új év űrkutatási terveiből. [VEJ.]

Ötszáz meteorit évenként. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. jan. 19. 3. sz. p. 141. Becsült adat. A Nature írása nyomán. [VEJ.]

Szállítható radar. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. jan. 19. 3. sz. p. 141. Nyugatnémet légi- és űrközlekedési kísérleti intézetben összeállított mozgatható műszer, 60 000 km távolságra is méternyi pontosságú. A Der Tagesspiegel cikke alapján. [VEJ.]

A Föld fényudvara. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. febr. 2. 5. sz. pp. 236-237. Mesterséges holdak méréseiből tudjuk, hogy a Földet hidrogénből és héliumból álló gázburok veszi körül. Két fotó-illusztráció. Az Umschau cikke nyomán. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: A narancsszínű holdkőzet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. febr. 9. 6. sz. p. 283. Az Apollo-17 gyűjtötte. [VEJ.]

MANN Lajos: Kopernikusz (1473-1543) 1. = Élet és Tudomány 28. 1973. febr. 16. 7. sz. pp. 291-296. A reneszánsz hazájában. [VEJ.]

KORÓDI Sándor: Űrtávközlés és műsorszórás. "Párbeszéd" hírközlő mesterséges holdakkal. = Élet és Tudomány 28. 1973. febr. 23. 8. sz. pp. 354-357. Önálló hazai állomás. Közvetlenül, közvetve. A Vlagyivosztoki Orbita-állomás. [VEJ.]

MANN Lajos: Kopernikusz (1473-1543) 2. = Élet és Tudomány 28. 1973. febr. 23. 8. sz. pp. 358-364. A családi hagyományok. Az alkotás évei. A "De Revolutionibus". Nürnberg: 1543. május. [VEJ.]

BARTA György: Kopernikusz (1473-1543) 3. = Élet és Tudomány 28. 1973. márc. 2. 9. sz. pp. 397-402. A cikk eredetije a Fizikai Szemle 1972. decemberi számában jelent meg. [VEJ.]

GY. E.: Új könyvek. = Élet és Tudomány 28. 1973. márc. 2. 9. sz. p. 405. Kulin György: Amit a csillagokról tudni kell! Csillagászat középiskolásoknak. Könyvismertetés. [VEJ.]

1973: Jól megfigyelhető a Sziriusz-B. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. márc. 2. 9. sz. pp. 428-429. A főcsillagtól 11,3 ívmásodpercre lesz, elsőrendű minőségű műszerrel, jó látási viszonyok mellett megfigyelhető. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Távcsövek a déli féltekén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. márc. 2. 9. sz. p. 429. Ausztráliában és Dél-Amerikában egyre több nagy teljesítményű csillagászati megfigyelőállomás épül. A Die Presse cikke nyomán. [VEJ.]

SZIMÁN Oszkár: Mit találnánk a kisbolygókon? = Élet és Tudomány 28. 1973. márc. 9. 10. sz. pp. 452-454. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1973. január - február. = Élet és Tudomány 28. 1973. márc. 23. 12. sz. pp. 540-545. Újabb mozgó laboratórium a Holdon! Az Apollo-17 útjának újabb eredményei. Távcsövek a világűrben és a Holdon. [VEJ.]

KÁLMÁN Béla, Ifj.: Kedves Élet és Tudomány. = Élet és Tudomány 28. 1973. ápr. 6. 14. sz. pp. 626., 639. Hozzászólás a Nap észlelésével, a korona és a fotoszféra vizsgálatával kapcsolatban. [VEJ.]

A Mars mágneses tere. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. ápr. 6. 14. sz. pp. 668-669. Ezredrésze a Földének, eredete is valószínűleg eltér a Föld mágneses terének eredetétől. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Új könyvek. = Élet és Tudomány 28. 1973. ápr. 13. 15. sz. p. 693. Marik Miklós-Ponori Thewrewk Aurél: Modern csillagászati világkép. Könyvismertetés. [VEJ.]

Radioaktív elemek a Vénuszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. ápr. 13. 15. sz. p. 716. A Vénusz-8 szonda természetes radioaktív elemeket talált a bolygó felszínén. A TASZSZ jelentése alapján. [VEJ.]

NAGY István György: Űrállomás váltott személyzettel. = Élet és Tudomány 28. 1973. ápr. 20. 16. sz. pp. 747-749. A Szaljut-2 kísérletsorozata. A Skylab, az égi laboratórium. [VEJ.]

Üstökösök anyaga a földi légkörben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. ápr. 20. 16. sz. p. 764. Visconti és Fiocco, olasz csillagászok a magaslégkörben a Halley-üstökösből származó anyagmaradványokat találtak. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Valóban gravitációs hullámok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. máj. 4. 18. sz. p. 856. A Joseph Weber által érzékelt hullámok bizonyos kapcsolatot mutatnak a naptevékenységgel, a földmágneses aktivítással, és a kozmikus sugárzással. A Priroda cikke alapján. [VEJ.]

Világűr-üveg. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. máj. 4. 18. sz. p. 856. Amerikai kutatók által előállított szilikát-üveg, melynek mínusz 200 foktól plusz 700 fokig minimális a hőtágulása. A Hobby írása nyomán. [VEJ.]

A Merkúr felszíne. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. máj. 18. 20. sz. p. 956. Erősen emlékeztet a Holdéra. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 1973 március - április. = Élet és Tudomány 28. 1973. máj. 25. 21. sz. pp. 970-974. A Kopernik-hold és a lengyel űrkutatás. A Hold-kutatás jelene. Hol szálljunk le a Marson? A Jupiter és a Szaturnusz felé. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Csillagászati Évkönyv 1973. Új könyvek. = Élet és Tudomány 28. 1973. máj. 25. 21. sz. p. 986. Könyvismertetés. [VEJ.]

BARTA György: Földünk mágneses tere. = Élet és Tudomány 28. 1973. máj. 25. 21. sz. pp. 987-991. Külső eredetű változások. Belső eredetű változások. A kőzetek mágnessége és a geológiai folyamatok. [VEJ.]

Olajfelderítő mesterséges holdak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. máj. 25. 21. sz. p. 1004. A tengerek olajszennyeződését figyelő új módszer. Az űrkutatás céljainak további kibővítése. A Technische Rundschau cikke nyomán. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 28. 1973. jún. 1. 22. sz. p. 1027. Miért nem egyforma hosszúak a hónapok? Ponori Thewrewk Aurél válaszol. [VEJ.]

A Mars felszíni hőmérséklete és sűrűsége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. jún. 1. 22. sz. p. 1052. A Marsz-3 automatikus űrszonda mérései. A Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellschaft írása nyomán. [VEJ.]

Teleszkóp a déli égbolt térképezésére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. jún. 1. 22. sz. p. 1053. Angliában készítették el Ausztrália számára a világ egyik legnagyobb, 122 cm átmérőjű teleszkópját. A British Information Services jelentése alapján. [VEJ.]

NAGY István György: A Skylab-kísérlet bonyodalmai. Amiről beszélnek. = Élet és Tudomány 28. 1973. jún. 15. 24. sz. pp. 1120-1121. Fellövése közbeni meghibásodását a helyszínen, az űrben javította ki a személyzet. Az űrhajózás történetének első ilyen jellegű eseménye. [VEJ.]

GÁNTI Tibor: Exobiológia: a Földön kívüli élet tudománya. 1. Lebegő léggömb-lények? = Élet és Tudomány 28. 1973. jún. 29. 26. sz. pp. 1216-1218. A klasszikus kérdés, hogy létezik-e? Van-e lehetőség az élet más bolygókra történő áttelepítésére? [VEJ.]

MIZSER Lajos: Űrhajós. Nyelv és Élet. = Élet és Tudomány 28. 1973. júl. 6. 27. sz. p. 1286. Az űrkutatás köznapi elnevezéseivel foglalkozó írás. [VEJ.]

GÁNTI Tibor: Exobiológia: A Földön kívüli élet tudománya. 2. Az élet sávossága. = Élet és Tudomány 28. 1973. júl. 13. 28. sz. pp. 1308-1310. A Holdat járt baktérium. Oxigénhiány, szárazság, hideg és meleg. Mérgek mint tápanyagok. Alga az atomreaktorban. [VEJ.]

Mikrokráter a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. júl. 13. 28. sz. p. 1340. Az Apollo-16 által hozott holdkőzetek között találtak egy darabot, melyen 0,03 mm átmérőjű becsapódási kráter látható. Fotó mellékelve. [VEJ.]

Hasonmás kiadásban a De revolutionibus orbium coelestium. = Élet és Tudomány 28. 1973. júl. 13. 28. sz. p. 1341. Az Egyetemi Könyvtár tulajdonában lévő hibátlan, első - 1543-as - kiadás példánya alapján adta ki 1973-ban a Táncsics Kiadó a latin nyelvű teljes művet 62x42 mm-es minikönyvként. [VEJ.]

HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1973. május - június. = Élet és Tudomány 28. 1973. júl. 20. 29. sz. pp. 1359-1363. A Lunohod-2 munkájának értékelése. A Skylab, az első amerikai űrállomás. Csillagászati kutatások. Az első 28 nap. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 28. 1973. júl. 27. 30. sz. p. 1394., 1438. Az 1973. június 30-i teljes napfogyatkozás árnyékát Concorde repülőgéppel követték Afrika felett. [VEJ.]

Nincsenek kvarkok a kozmikus sugárzásban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. aug. 3. 31. sz. p. 1482. A korábbi feltételezéseket a kísérletek és kutatások cáfolják. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

Holdtölte után - zivatar. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. aug. 3. 31. sz. p. 1482. Huszonöt év statisztikája bizonyítja, az összefüggéseket vizsgálják. Az Urania írása alapján. [VEJ.]

Az első Mars-térkép. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. aug. 3. 31. sz. p. 1484. A Mariner-9 adatai alapján. A Science et Vie írása nyomán. [VEJ.]

A Hold tömegének legújabb értéke. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. aug. 3. 31. sz. p. 1484. A Föld tömege 81,3007-szerte nagyobb a Holdénál. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Metán és karbid a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. aug. 10. 32. sz. p. 1532. Meteorbecsapódások vagy a napszél révén kerültek a Holdra. A Nature írása nyomán. [VEJ.]

NÉMETH Zsigmond: A sarki nappalok és a sarki éjszakák. Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 28. 1973. aug. 17. 33. sz. p. 1538., 1553. Elemző írás a Föld Nap körüli keringése és forgástengelyének dőlésszöge összefüggéseiről, illetve az ebből adódó földi jelenségekről. [VEJ.]

Óriás bolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. aug. 17. 33. sz. p. 1577. Az epszilon Eridáni változásainak oka egy láthatatlan kísérő, mely mintegy 1,2 milliárd kilométeres távolságban kering központi csillaga körül. A Time cikke alapján. [VEJ.]

Üstökösanyag gyűjtése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. aug. 17. 33. sz. p. 1578. Kanadai kutatók mintegy 25 km magasságban, ballonokon elhelyezett speciális tölcsérekkel kozmikus por-maradványokat gyűjtenek. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Fényes üstököst láthatunk majd a télen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. aug. 17. 33. sz. p. 1578. A márciusban felfedezett Kohoutek-féle üstökös szabadszemmel jól látható lesz. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

K. B. i. [KÁLMÁN Béla, ifj.]: Új napfizikai műszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. aug. 31. 35. sz. p. 1676. A Szovjet Tudományos Akadémia Krími Asztrofizikai Obszervatóriumának kibővítése. [VEJ.]

Gyémántok a meteorit-kráterben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. aug. 31. 35. sz. p. 1676. Szovjet kutatók szerint a gyémántok a meteorit becsapódásakor keletkeztek. A Technikus írása alapján. [VEJ.]

RÓKA Gedeon: Antianyag a Világegyetemben? = Élet és Tudomány 28. 1973. szept. 7. 36. sz. pp. 1692-1695. Az atom szerkezete. A részecskefizika. Mit is jelent az anti? Csillagászati vonatkozások. A jövő ígérete. [VEJ.]

Űrszonda a Halley-üstököshöz? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. szept. 7. 36. sz. p. 1724. A NASA tervei az 1986-ban visszatérő üstökös űreszközökkel történő megközelítésére és megfigyelésére. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1973. július - augusztus. = Élet és Tudomány 28. 1973. szept. 14. 37. sz. pp. 1760-1764. Négy szovjet marsszonda. A Skylab második személyzete. A Szojuz-Apollo űrrepülés legújabb hírei. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A "látható semmi". = Élet és Tudomány 28. 1973. szept. 28. 39. sz. pp. 1838-1842. Az üstökösök. Mag + kóma + csóva = üstökös. Mindig szemben a Nappal. "Kipenderült" a Naprendszerből. Összeütközés? [VEJ.]

SCHALK Gyula: A Kohoutek-üstökös, "az évszázad üstököse" ... = Élet és Tudomány 28. 1973. szept. 28. 39. sz. pp. 1843-1844. 1973. március 7-én észlelte először Lubos Kohoutek. Marsden számítása alapján 1973. december 28-án lesz napközelben. Ekkor fénye -5 és -10 magnitúdó közötti lesz! [VEJ.]

Földi baktériumok Vénusz-légkörben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. okt. 5. 40. sz. p. 1912. A Vénusz légkörét modellező közegbe helyezett baktériumok vizsgálata. Szükséges-e a bolygókra juttatott földi tárgyak sterilizálása? A Nature cikke nyomán. [VEJ.]

Az aszteroidok nem bolygómaradványok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. okt. 5. 40. sz. p. 1916. Újabb mérések és számítások cáfolják a régi feltevéseket. Az Urania írása alapján. [VEJ.]

A bolygóközi mágneses tér erőssége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. okt. 5. 40. sz. p. 1916. Meteorit-vizsgálatok során megállapították, hogy a Naprendszer keletkezése idején a mostaninál legalább tízezerszer erősebb volt. A Frankfurter Allgemeine cikke nyomán. [VEJ.]

Két szupernóva - egy fényképlemezen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. okt. 5. 40. sz. p. 1916. Az asztrofizika történetében először fordult elő - 1968. április 23-án. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Atomi hidrogénfelhő a Föld körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. okt. 5. 40. sz. p. 1916. Az Apolló-16 által a Holdon hagyott uv-kamera kimutatta a Földet körülvevő hidrogénburkot. Az Urania írása alapján. [VEJ.]

A tengerek fölötti mágneses tér. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. okt. 5. 40. sz. p. 1916. Az amerikai tengerészet repülőgépről pontosan feltérképezi a Föld tengerek feletti mágneses terét. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

H. A. [HORVÁTH András]: A Vénusz radarvizsgálata. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. okt. 19. 42. sz. p. 2012. A Vénusz-Merkur Mariner űrszonda 5000 km távolságból "letapogatja" a bolygó felszínét. [VEJ.]

Mégsem vulkanikus eredetű a narancs színű holdkőzet? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. okt. 19. 42. sz. p. 2012. A kőzet újbóli vizsgálata kérdésessé teszi az eredeti elképzelést. A Nature írása nyomán. [VEJ.]

Mesterséges sarki fény. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. okt. 26. 43. sz. p. 2057. A kozmofizika történetének első sikeres, szovjet kutatók által végzett kísérlete. A Nauka i Zsizny cikke nyomán. [VEJ.]

Kozmikus por a mangángumókban? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 2. 44. sz. p. 2107. A mélytengerek fenekén található mangángumók a kozmikus por ideális gyűjtőhelyei. Vizsgálatuk még sok nyitott kérdésre ad választ. A Marine Technology Society Journal cikke nyomán. [VEJ.]

450 millió éves a Szihote-Alinyi meteorit. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 2. 44. sz. p. 2108. A mintegy 35 tonna meteorit-anyag korát argonizotóp bomlásának vizsgálatával határozták meg. A Priroda írása alapján. [VEJ.]

A Pioneer-10 útja a kozmikus por felhőin keresztül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 2. 44. sz. p. 2108. A mesterséges bolygó a Naprendszerben lévő kozmikus por eloszlását vizsgálja. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Napenergiával működő űrlézer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 9. 45. sz. p. 2153. Amerikai kutatók kísérletei hírközlési célokra. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [VEJ.]

FODOR István: A neutroncsillag. = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 16. 46. sz. pp. 2163-2168. A Herkules X-1. A szerkezet. Égitest - neutronokból. Az energia forrása. Ha még sűrűbb az anyag. [VEJ.]

Hidrogénnel működő kukarakéta. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 16. 46. sz. p. 2199. Űrjármű, mellyel a Föld radioaktív hulladékát a Napba lehetne juttatni. A Der Tagesspiegel cikke alapján. [VEJ.]

HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1973. szeptember - október. = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 23. 47. sz. pp. 2218-2222. A Szojuz-12 űrhajó repülése. A Skylab második legénységének útja. Újabb adatok a szovjet Mars-rakétákról. Más események. [VEJ.]

SAS Elemér: Beszélgetések a fizikáról: a tömegvonzás. (Kopernikusztól Newtonig.) = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 30. 48. sz. pp. 2274-2278. A tömegvonzás fölismerésének sok előzménye volt. Kepler-féle törvények. Két nevezetes tény. Bármely két test között. [VEJ.]

Környezetvédelem mesterséges holdakkal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 30. 48. sz. p. 2300. Az ERST-1 mesterséges hold a tenger szennyeződéseinek felderítését végzi különleges műszereivel. Az Ambio híre alapján. [VEJ.]

Gyalogséta a "Naprendszerben". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 30. 48. sz. p. 2348. Svájcban elkészítették a Naprendszer egy az egymilliárd arányú modelljét. A Der Morgen cikke alapján. [VEJ.]

Egymást kiváltó napkitörések. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 30. 48. sz. p. 2348. A Skylab-1 megfigyelései szerint a napkitörések között szoros összefüggés tapasztalható. A National-Zeitung Basel írása alapján. [VEJ.]

Radarvizsgálat a Szaturnusz gyűrűiről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 30. 48. sz. p. 2348. A korábbi feltételezésekkel szemben a gyűrűk nem porszemcsékből, hanem nagyobb szikladarabokból állnak. A Bild der Wissenschaft írása nyomán. [VEJ.]

Aki megmozgatta a Földet és megkötötte a Napot: Kopernikusz. = Élet és Tudomány 28. 1973. nov. 30. 48. sz. p. 2351. A nagy lengyel csillagász életéről szóló színes szinkronizált lengyel-NDK játékfilm november 22-től a mozik műsorán. [VEJ.]

Keresztespók a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. dec. 14. 50. sz. p. 2396. A Skylab személyzete vitte magával Arabellát és Anitát, a súlytalanság hatásának vizsgálata céljából. Az SDA híre alapján. [VEJ.]

SZÉCSÉNYI NAGY Gábor: Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 28. 1973. dec. 21. 51. sz. pp. 2402., 2432-2433. A Kohoutek felfedezte 1973f üstököst próbálta szeptember végétől lefényképezni az MTA Csillagvizsgáló Intézet Piszkéstetői Obszervatóriumának 90 cm-es Schmidt-teleszkópjával. Jó minőségű képeket csak 1973. december 3-án hajnalban sikerült készítenie. A három felvétel közül kettőt bemutat a beszámoló. [VEJ.]

HORVÁTH András: A Szojuz-Apollo összekapcsoló rendszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 28. 1973. dec. 28. 52. pp. 2486-2487. A szovjet-amerikai űr-együttműködési tervek egyik műszaki részletének ismertetése szemléltető ábrákkal. [VEJ.]

Gondolatok a Kozmosz-könyvekről. = Életünk 11. 1973. nov-dec. 6. sz. pp. 568-569. [SRG.]

SZÖLLŐSI József: Milyen üvegek a tektitek? = Építőanyag 25. 1973. dec. 12. sz. pp. 467-470. [SRG.]

DALA László: Ötszáz éve született Kopernikusz. = Észak-Magyarország 29. 1973. febr. 18. 41. sz. p. 9. "A lengyelországi Torun város lakóinak bizonyosan emlékezetes marad február 19-e; ekkor ünnepli a város nagy szülöttének, Kopernikusznak 500 éves születésnapját. Megünnepli ezt az évfordulót az egész lengyel nép is, emlékezik nagy fiára, aki a lengyel tudománynak halhatatlan érdemeket szerzett. De ez az évforduló nemcsak a lengyelek ünnepe: Nicolaus Copernicus emlékének adózik a tudományos világ, az UNESCO az 1973-as évet Kopernikusz-emlékévnek nyilvánította. Mi volt az, amit Kopernikusz tett, mi volt az, amivel olyan érdemeket szerzett, hogy közel félévezred távolából is adózunk emlékének? ..." [HAI.]

BOSNYÁK Sándor: A felkelő nap köszöntése a csángó népcsoportoknál. = Ethnographia 84. 1973. 4. sz. pp. 559-563. [SRG.]

P. B.: Percmutatós napóra. = Ezermester 17. 1973. 5. sz. pp. 20-21. Ekvatoriális, félköríves napóra készítése. [KOC.]

A világűr festői. = Fáklya 17. 1973. ápr. 1. 7. sz. pp. 16-17. Alekszej Leonov és Andrej Szokolov festményei. [ZSE.]

BALAGEZJAN, Dzsivan: Aspirantúra Bjurakanban. = Fáklya 17. 1973. szept. 23. 18. sz. p. 4. Jankovics Istvánról. [ZSE.]

TELEKI György: A pólusingadozás és a pólusvándorlás. = Fizikai Szemle 23. 1973. márc. 3. sz. pp. 78-86. [PIR.]

WEISSKOPF, V. F.: Neutrínók és kvarkok. = Fizikai Szemle 23. 1973. 4. sz. pp. 107-113. Ford.: Gajzágó Éva. [SRG.]

DYSON, F. J.: Kutatás Földön kívüli civilizációk technikája után. = Fizikai Szemle 23. 1973. máj. 5. sz. pp. 133-139. [PIR.]

HÉDERVÁRI Péter: A Mars felszíne a legújabb vizsgálatok szerint. = Fizikai Szemle 23. 1973. máj. 5. sz. pp. 139-142. [PIR.]

MARX György: Értjük-e igazán, honnan ered a Nap melege? = Fizikai Szemle 23. 1973. jún. 6. sz. pp. 161-167. [PIR.]

MAJOR György: A légkör hőmérsékleti profiljának mérése műholdakról. = Fizikai Szemle 23. 1973. jún. 6. sz. pp. 174-178. [PIR.]

FUJII, Yasunori: A nem-newtoni gravitáció lehetőségéről. = Fizikai Szemle 23. 1973. júl. 7. sz. pp. 197-199. Előadás a Bécs-Bratislava-Budapest Részecskefizikai Háromszög Együttműködés Szemináriumán, Visegrádon, 1971. nov. 12-én. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Egy csillagászati-kronológiai problémáról. = Fizikai Szemle 23. 1973. nov. 11. sz. pp. 325-329. [PIR.]

M. ZEMPLÉN Jolán: Mikolaj Kopernik - Nicolaus Copernicus. 1473-1543. = A Fizika Tanítása 13. 1973. 1. sz. pp. 13-15. [PIR.]

SCHALK Gyula: Az ősmagyar népi csillag- és csillagkép nevek. = Forrás. 1973. júl-okt. 4-5. sz. pp. 104-112. Nagyon részletes ismertetés a magyar nép csillagkép- és csillagneveiről. Az ősmagyar csillagos ég.; Az égbolt.; Csillag- és csillagképnevek.; Ősmagyar időmutató csillagok és csillagképek.; Évszakcsillagok és csillagképek.; A mindennapi élet tükröződése.; Költészet.; Ősvallásunk nyomai.; Öröm és bánat.; A "Göncöl."; Világoszlop, világfa, világ közép és a sarkcsillag.; Az "északai szivárványtól" a Szalmás útig.; Tejút.; Történelmi emlékek. [KSZ.]

KULIN György: Kopernikuszra emlékezik a világ. = Föld és Ég 8. 1973. 1. sz. p. 2. első belső borító. [SRG.]

HEGYESSY Péter: A szocialista országok közös űrprogramja: az Interkozmosz. = Föld és Ég 8. 1973. 1. sz. pp. 6-7. [SRG.]

Változócsillag-észlelés az űrből. = Föld és Ég 8. 1973. 1. sz. p. 7. [SRG.]

Újabb kisbolygók kaptak nevet. = Föld és Ég 8. 1973. 1. sz. p. 7. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Kozmikus kutatóállomások. = Föld és Ég 8. 1973. 1. sz. pp. 12-13. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Rádiófénykép az égitestekről. = Föld és Ég 8. 1973. 1. sz. p. 13. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Befejezés előtt az új óriástávcső. = Föld és Ég 8. 1973. 1. sz. p. 17. A szovjet 6 méter átmérőjű tükrös távcső. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Új értékek a nagybolygók tömegére. = Föld és Ég 8. 1973. 1. sz. p. 21. [SRG.]

SCHALK Gyula: Adatok a Jupiter-holdak legrégebbi megfigyeléseiről. = Föld és Ég 8. 1973. 1. sz. pp. 21-22. Sky and Telescope 1971 decemberi száma nyomán. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 8. 1973. 1. sz. pp. 25-26. Bernhard, H.: A csillagászat oktatása az NDK-ban. Ötezer távcső az NDK Iskolai Szakköreinek. Fordította: Bartha L. [ifj. Bartha Lajos]; Miről ír ... ? az Astronomische Mitteilungen 1972 októberi száma, a The Journal of the A.A.V.S.O. 1972. 1. száma, a B.A.V. Rundbrief 1972 szeptemberi különszáma, a Sterne und Weltraum 1972. 17. száma, a Sky and Telescope 1972 októberi száma. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 8. 1973. 1. sz. pp. 26-31., címoldal. Sajó Péter: Amatőr csillagvizsgáló Zebegényben.; Balogh Gyula: Egyenes állású, tetőélprizmás távcső.; Budapest - Iskum József.; Ózd - Agócs László.; Sátoraljaújhely - Bréda Béla.; Szombathely - Bazsó László.; Balatonfüred - Perei Attila, Perei Katalin, Báder László, Tóth Béla, Pázmány Tamás, Pázmány Wanda, Illés János, Rajk Endre. [SRG.]

A csillagos ég 1973. március-április hónapban. = Föld és Ég 8. 1973. 1. sz. p. 32. [SRG.]

H. P. - B. L. [HEGYESSY Péter - BARTHA Lajos, ifj.]: A holdkutatás tovább folyik. = Föld és Ég 8. 1973. 2. sz. pp. 38-39., első belső borító. [SRG.]

SZÜLE Dénes: Mi következik az Apolló-program után? = Föld és Ég 8. 1973. 2. sz. pp. 40-41. U. S. News and World Report cikke alapján. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] C. G. Abbot századik születésnapja. = Föld és Ég 8. 1973. 2. sz. p. 41. [SRG.]

KULIN György: A budapesti Uránia Csillagvizsgáló. = Föld és Ég 8. 1973. 2. sz. pp. 47-48., hátsó belső borító. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: Földtani megfigyelések a világűrből 1. Az első lépések. = Föld és Ég 8. 1973. 2. sz. pp. 49-51. [SRG.]

DANKÓ Sándor: A forró Világegyetem. = Föld és Ég 8. 1973. 2. sz. pp. 52-54. J. B. Zeldovics cikke alapján. [SRG.]

DOEBEL, Günter: "Az asztrológia világegyeteme". = Föld és Ég 8. 1973. 2. sz. pp. 54-55. Fordította: Kálmán Béla. [SRG.]

Milton L. Humason (1891. augusztus 19 - 1972. június 18.) = Föld és Ég 8. 1973. 2. sz. p. 55. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 8. 1973. 2. sz. pp. 59-60. Somogyi Klára: Változó röntgencsillagok. Variable X-ray stars alapján.; Röntgensugárzás a távoli galaxishalmazok irányából. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 8. 1973. 2. sz. pp. 60-63. Mécs Miklós: Esztergom.; Csillagászat Baráti Kör - Tervek, gondok, eredmények.; Nagy László: Új szakkörök Budapesten.; Szitter Béla: Győr - Kuklis József (Győr-Szentiván), E. Kovács Zoltán (Pannonhalma).; Halmi Gyula: Hajdúnánás - Nemes Gyula, Ifj. Halmi Gyula, Halmi Éva, Almási Miklós, Gönczi Gábor, Bakó András, Bégány József, Máté Péter, Jámbor László, Hajdú Attila, Tóth Lajos.; Polgár - Balogh András.; Budapest - Luczó János.; Debrecen - Hunyadi István, Kiskunhalas - Balogh István.; Kolozsvár - Horváth M. Zoltán.; Budapest - Szepesi György.; Szabó Balázs: A tükör optikai tengelyével párhuzamosan mozgó okulárkihuzat.;
Hercegszántó - Prodán Márton.; A bajai MTA Obszervatórium 260/1950 mm-es Newton reflektorával (benne Gothard egykori tükre) Prodán Márton holdfelvétele. - Ezzel kapcsolatban Prodán Márton 2019. nov. 21-i levelében közölte, hogy tévedés történt. A bajai csillagvizsgálóban nem Gothard herényi tükre volt, hanem egy Krúdy-Calver tükör, Krúdy Jenő hagyatékából. [KSZ.]

A csillagos ég 1973. május-június hónapban. = Föld és Ég 8. 1973. 2. sz. p. 64. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: Földtani megfigyelések a világűrből. 2. Vizsgálatok ember vezette űrhajókról. = Föld és Ég 8. 1973. 3. sz. pp. 66-68. [SRG.]

B-A-H-P. [BARTHA Lajos, ifj. - HEGYESSY Péter]: Az űrkutatás újabb automatáiról. = Föld és Ég 8. 1973. 3. sz. pp. 69-71. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Az Apollo-17 eredményeiből. = Föld és Ég 8. 1973. 3. sz. p. 71., első belső borító, hátsó belső. [SRG.]

BAUMANN, Paul: Kopernikusz irodalmi öröksége. = Föld és Ég 8. 1973. 3. sz. p. 77. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 8. 1973. 3. sz. pp. 85-91. A relativitás elmélet vizsgája a kvazárok segítségével.; Nova a Nagy Magellán Felhőben.; OH gyökök más galaxisokban.; Ahnert, Paul: Újra meghatározták a Plutó tömegét. Mátyus László a Kalender für Sternfreunde 1973 alapján.; Kovács Péter: Két érdekes fedési változó. A Sky and Telescope 1972. augusztusi száma nyomán.; Megmérték a Mars mágneses terét.; [ifj. Bartha Lajos:] Miről ír ... ? az Orion 1972 decemberi száma, az Astronomische Mitteliungen 1972. 12. száma, a Mitteilungen der Astronomischen Vereinigungen 1972. 11. száma, a Sky and Telescope 1972 decemberi száma.; Interstelláris hidrogénszulfid.; Fiatal galaxisok.; Demeter Anikó - Gellért András: Két vörös csillag átmérője.; A Merkur felszínének összetétele.; A napimitátor.;
Mátyus László: A Mars átmérőjét pontosították.; Útmutató a Hold labirintusaihoz.; Az aknakereső meteoritok után kutat.; Az 1572-es Tycho-féle szupernova maradványának jelenlegi tágulása.; Ljubimov, G. - Kontor, N.: A világűrt átszelő sugarak.; Mezősi Csaba: A Quadrantida meteorraj.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Új érték a csillagrendszerek távolodására. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 8. 1973. 3. sz. pp. 92-95. Kepler távcső ezerszámra.; Budapest - Kelemen János.; Csömör - Tóth József.; Balatonkenese - Kocsis Antal.; Mátravidéki Erőmű - Szabó Gyula.; Gyöngyös-Zombori Ottó.; Pápa - Mocsán Mihály.; Etyek - Kaszás István.; Tatabánya - Pintili László. [SRG.]

Dr. Xántus János: Otthonunk a naprendszer. = Föld és Ég 8. 1973. 3. sz. p. 95. Könyvismertetés. [SRG.]

A csillagos ég 1973. július-augusztus hónapban. = Föld és Ég 8. 1973. 3. sz. p. 96. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: Földtani megfigyelések a világűrből. 3. A jelen és a jövő: a mesterséges holdak korszaka. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. pp. 104-107. [SRG.]

Életlehetőség a Titánon? = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. p. 107. [SRG.]

Új óriástávcső. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. p. 107. Az arizonai Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium 4,02 méter átmérőjű óriástávcsöve. [SRG.]

Bartha - Hegyessy [BARTHA Lajos, ifj. - HEGYESSY Péter]: Kozmikus laboratóriumok. Az 1972-es év számai. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. pp. 111-112. [SRG.]

(B) [BARTHA Lajos, ifj.]: Meteorithullás Kaliforniában. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. p. 112. 1973. március 15-én. [SRG.]

ROGYINOV, Borisz: A Lunohod-2 az automata térképész. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. pp. 116-117., hátsó belső borító. [SRG.]

K. [KULIN György]: Mesterséges báriumfelhő a magnetoszférában. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. p. 117. [SRG.]

KELEMEN János: Érdekes infravörös csillag az Aquilában. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. p. 116. [SRG.]

LEVITAN, E.: A galaxisok különös világa. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. p. 118. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Csillagászati mozgalmak Bulgáriában. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. pp. 119-120. [SRG.]

KELEMEN János: A Plutó tengelyforgása. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. p. 120. [SRG.]

A Hold "egének" fényessége. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. p. 120. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. pp. 124-125. -th- [ifj. Bartha Lajos]: Új mesterséges égitestek.; Csillagtávolságok ellenőrzése.; [ifj. Bartha Lajos:] Miről ír ... ? a Kozmos 1973. 2. száma, a Sky and Telescope 1973 januári száma, a Sterne und Weltraum 1973. 1. száma, a Der Sternbote 1973. 2. száma.; A Stephan-féle galaxis kvintett. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. pp. 126-127. A Kis Csillagászok Baráti Köre és a Csillagászat Baráti Köre hírei.; Nyírségi Napok.; Pilisvörösvár - Kökény János.; Kazincbarcika - Tamás Gyula.; Tatabánya - Orbán Dezső.; Gyula - Illyés Károly. [SRG.]

A csillagos ég 1973. szeptember-október hónapban. = Föld és Ég 8. 1973. 4. sz. p. 128. [SRG.]

HEGYESSY Péter: Űrhajók és űrrakéták. = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. p. 134. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Az űrsikló tervei. = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. p. 138. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: A Skylab űrállomás első kísérlete. = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. pp. 139-140., első belső borító. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Pioneer-10 útja a Jupiter felé. = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. p. 140. [SRG.]

DEMETER Anikó - GELLÉRT András: Néhány adat egy közeli galaxisból. = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. p. 140. [SRG.]

KELEMEN János: Néhány szó a Pioneer-11-ről. = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. p. 140. [SRG.]

MEZŐSI Csaba - PAPP János: A Giacobinidák. = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. pp. 144-145. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Negyed évszázados a Schneebergi Uránia. = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. pp. 145. [SRG.]

DEMETER Anikó - GELLÉRT András: Egy tökéletesen megfigyelt tűzgömb. = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. p. 145. [SRG.]

KELEMEN János: Folytatódik-e a HEAO program? = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. pp. 145. [SRG.]

SCHALK Gyula: Lakhatóvá tehetjük-e a Mars bolygót? = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. pp. 147-148. [SRG.]

SCHALK Gyula: Szükségszerű-e az antianyag az Univerzumban? = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. pp. 149. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. pp. 153-156. i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: Kohoutek 1973 f: a téli égbolt üstököse.; Kovács Péter: Egy újabb csillagszomszéd.; Kovács Péter: A legnagyobb vöröseltolódás.; A távolodási sebesség számítása.; Kelemen János: Ismét gázburkot dobott le magáról a Pleione.; A gravitációs hullámok észlelése.; Demeter Anikó - Gellért András: Elképzelés és valóság.; Kovács Péter: A Szíriusz nem hármas rendszer.; [ifj. Bartha Lajos:] Miről ír ... ? a L’Astronomie 1973 áprilisi száma, a Der Sternbote 1973. 3. száma, a Journal of the A.A.V.S.O. 1972. 2. száma., a Sterne und Weltraum 1973. 4. száma, az Astronomie und Raumfahrt 1973. 1. száma. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. pp. 156-159., hátsó belső borító. B. L. - H. P. [ifj. Bartha Lajos - Hegyessy Péter]: A tűzgömbészlelők figyelmébe.; Baja - Kovács György.; Pesterzsébet - Rosta Zoltán.; Budapest - Orgoványi János.; Budapest - Dóczi Ottó, Szenttornyai József.; Bükkszék - Bozó Árpád József.; Csömör - Tóth József.; Pápa - Mocsán Mihály.; Szerencs - Majoros Zoltán.; Komló - Dömök Mihály. [SRG.]

A csillagos ég 1973. november-december hónapban. = Föld és Ég 8. 1973. 5. sz. p. 160. [SRG.]

ZOMBORI Ottó: A Kopernikusz-év jegyében. = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. p. 165. [SRG.]

HORVÁTH András: Közös szovjet-amerikai űrrepülések kezdete: A Szojuz-Apollo terv. = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. pp. 170-171. [SRG.]

Űrkutatási krónika. = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. pp. 171-172. [SRG.]

Útmutató a bolygók kelés-nyugvás táblázatához. = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. pp. 175-177. [SRG.]

"Kopernikusz irodalmi öröksége." = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. p. 175. Frantisek Dojcák levele szerint: Kopernikusz De revolutionibus művének kézirata 1945-ig Prágában a Nostitz grófok könyvtárában volt. 1945 után a prágai egyetemi könyvtárba került. 1953-ban a csehszlovák kormány Lengyelországnak ajándékozta és a krakkói Jagelló egyetem könyvtárába került. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: Földtani folyamatok a Marson. = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. pp. 178-180. [SRG.]

HORVÁTH András: Kráterek a Vénuszon. = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. p. 180. A Science News alapján. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Üstökös krónika (Kohoutek 1973f). = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. pp. 182-183. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Egy üstökös rendellenes fényességnövekedése. = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. p. 183. Tuttle-Giacobini-Kresak 1858 III. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Felhívás a műkedvelő csillagászokhoz! = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. p. 183. A Kohoutek-üstökös észlelésére. [SRG.]

KNORRE, Jelena: Szupernehéz elemek - meteoritokban? = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. p. 184. [SRG.]

HEGYESSY Péter: Szlovák-magyar amatőrcsillagász találkozó Jahodnán. = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. p. 188. 1973 augusztusában. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. pp. 188-189. Kelemen János: Érdekes jelenség a holdbeli terminátor vidékén.; Demeter Anikó - Gellért András: Szokatlan változó a Lacertában.; [ifj. Bartha Lajos:] Miről ír ... ? a Mitteilungen der Astronomischen Vereinigungen 1973. 1. száma, a Sterne und Weltraum 1973. 5. száma, a Protokoll der Gruppe Berliner Mondbeobachter 1973. 177. száma, a Der Sternbote 1973. 8. száma. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. pp. 190-191., első belső borító. Kulin György: Mozgalmunk életéből.; Budapest - Martényi Ferenc.; Miskolc - Papp Sándor.; Orosháza - Csepregi Lajos.; Krupina - Kolik József.; Fribourg - Raoul Lovinger.; Miskolc - Pásztor István.; Balatonkenese - Nemcsák György.; Kecskemét - Kerepesi József.; Komárom - Sári Gyula, Oláh László.; Szolnok - Dankó Sándor.; Budapest - Kárpáti Endre. [SRG.]

A csillagos ég 1974 január-február hóban. = Föld és Ég 8. 1973. 6. sz. pp. 192. [SRG.]

DULEMBA, Jean L.: A holdkőzet petrográfiai vizsgálata. /Nyugalom Tengere./ = Földrajzi Értesítő 21. 1973. 2-3. füz. pp. 281-284. [SRG.]

DULEMBA, Jean L.: Magyarázat a laza holdkőzet-anyagok eredetére. = Földrajzi Értesítő 22. 1973. 2-3. füz. pp. 287-288. Ford.: Kerekes Sándor. [SRG.]

SZÁDECZKY-KARDOSS Elemér: 500 éve született N. Kopernikusz. = Földrajzi Közlemények 21. (97.) 1973. 3-4. sz. pp. 205-207. Elhangzott a MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya 1973. május 15-én rendezett emlékülésén. [KSZ.]

DOJCSÁK Győző: A meteoritkráterek és a geomorfológia. = Földrajzi Közlemények 21. 1973. 3-4. sz. pp. 287-291., 4 t. [KSZ.]

LESNIOK, Henryk: Megemlékezés Kopernikusz születésének 500. évfordulójára. = Geodézia és Kartográfia 25. 1973. 2. sz. pp. 81-86. [SRG.]

BENDEFY László: Magyarországi tavak periodikus vízszintingadozásainak és a napfolt tevékenységnek kapcsolata. = Geonómia és Bányászat 1973. 1-4. sz. pp. 45-54. [KSZ.]

MAUCHA László: A karsztvizek árapály-jelenségét okozó kéregmozgások műszeres vizsgálata. = Geonómia és Bányászat 6. 1973. 1-4. sz. pp. 55-83. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

MÉSZÁROS Ernő: A földi légkör kialakulása és összetételének időbeli változása. = Geonómia és Bányászat 6. 1973. 1-4. sz. pp. 193-203. [SRG.]

SZEMERÉDY Pál: Szoláris terresztrikus erőtér kapcsolatok. = Geonómia és Bányászat 6. 1973. 1-4. sz. pp. 299-304. [SRG.]

GAÁL Miklós: Tanulságos szeminárium. = Győzelmes Út - Az SZLKP Galántai JB és a JNB Tanácsának hetilapja. 16. 1973. aug. 31. 32. sz. p. 1. 1973. augusztus 10 és 12-e között Jahodnán (Eperjesen) a Járási Csillagászati Kabinet, háromnapos magyar nyelvű csillagászati szemináriumot tartott. [SRG.]

SZELIVANOV, A.: Televíziós közvetítés a Holdról. = Haditechnikai Szemle 7. 1973. jan-márc. 1. sz. pp. 22-23. [SRG.]

BARTA György: Az űrkutatás időszerű problémái. = Haditechnikai Szemle 7. 1973. júl-dec. 3-4. sz. pp. 81-86. [SRG.]

BÍRÓ Ferenc: Pálóczi Horváth Ádám, Csokonai és Newton. = Irodalomtörténeti Közlemények 73. 1973. 6. sz. pp. 680-686. A newtoni szemlélet a magyar felvilágosodás irodalmában. [IBQ.]

Rádió, TV, mozi, színház. = Kisalföld 29. 1973. okt. 2. 230. sz. p. 6. Csillagászati Hét. Győr, Mezőgazdasági Szakközépiskola, este 8 órakor Patay Károly előadása Mit tudunk a Holdról? címmel. Pannonhalma, Művelődési Ház: a Napfogyatkozás című film vetítése este fél 7 órakor. [SRG.]

Csillagászati Hét. = Kisalföld 29. 1973. okt. 7. 235. sz. p. 6. Győr, Mezőgazdasági Szakközépiskola, délelőtt 10 órakor Patay Károly diaképes előadása Az űrkutatás távlatai címmel. [SRG.]

  DÁNÉ Tibor: Kopernikusz időszerűsége. = Korunk 32. 1973. febr. 2. sz. pp. 233-238. [HAI.]

  HAJÓS József: Korai Kopernikusz-vonatkozásainkról. Dokumentumok. = Korunk 32. 1973. júl. 7. sz. pp. 1113-1116. [HAI.]

BÖJTI Béla: Nicolaus Copernikus (1473-1543). = Légkör 18. 1973. 1. sz. pp. 3-4. [SRG.]

SOMOGYI Antal: Kozmikus Sugárzási Téli Iskola. = Magyar Fizikai Folyóirat 21. 1973. 3. füz. pp. 177-178. Bevezető ismertetés. A Központi Fizikai Kutató Intézet Kozmikus Sugárzási Osztálya rendezvénye Mátrafüreden, 1972. február 18-23-án. Ez a lapszám közli az itt elhangzott fontosabb előadásokat. [SRG.]

MARIK Miklós: A Nap mágneses tere. = Magyar Fizikai Folyóirat 21. 1973. 3. füz. pp. 179-189. [SRG.]

KÓTA József: A kozmikus sugárzás terjedése a Naprendszerben. = Magyar Fizikai Folyóirat 21. 1973. 3. füz. pp. 191-219. [SRG.]

VÁLAS György: A galaktikus kozmikus sugárzás modulációja a Naprendszerben. = Magyar Fizikai Folyóirat 21. 1973. 3. füz. pp. 221-244. [SRG.]

SZEMERÉDY Pál: A Föld magnetoszférája. = Magyar Fizikai Folyóirat 21. 1973. 3. füz. pp. 245-259. [SRG.]

GOMBOSI Tamás: Bevezetés a sugárzási övezetek dipólus-elméletébe. = Magyar Fizikai Folyóirat 21. 1973. 3. füz. pp. 261-289. [SRG.]

KIRÁLY Péter: A kozmikus sugárzás eredete. = Magyar Fizikai Folyóirat 21. 1973. 3. füz. pp. 291-310. [SRG.]

BODRI Bertalan: Az árapály-súrlódás szerepe a Hold termikus történetében. = Magyar Geofizika 14. 1973. 5-6. sz. pp. 218-223. [KSZ.]

KOVÁCS K. Pál: Megemlékezések. Fonó Albert 1881-1972. = Magyar Tudomány 80.(18.) 1973. ápr. 4. sz. pp. 254-255. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Megemlékezés Kopernikuszról az Akadémián. = Magyar Tudomány 80.(18.) 1973. máj. 5. sz. p. 317. Születésének 500 évfordulóján, 1973. febr. 19-én lesz az Akadémia ünnepi ülése. [KSZ.]

A tudományágak hazai helyzetéről. Csillagászat. = Magyar Tudomány 80.(18.) 1973. júl-aug. 7-8. sz. pp. 411-412. Az Akadémia elnökségének (17 soros) beszámolója. [KSZ.]

BARTA György: Az űrkutatás időszerű problémái. = Magyar Tudomány 80.(18.) 1973. jan. 1. sz. pp. 477-483., 2 t. Az űrkutatás nemzetközi szervezete.; A kutatás főiránya.; Az űrkutatás szerepe a Föld megismerésében.; Magyarország részvétele az űrkutatásban. [KSZ.]

PIOTROWSKI, S.: Kopernikusz tanulmányai és a krakkói egyetem tudományos légköre a reneszánsz korában. = Magyar Tudomány 80.(18.) 1973. júl-aug. 7-8. sz. pp. 484-489. A lengyel akadémikus előadása a Kopernikusz emlékülésen 1973. febr. 19-én. [KSZ.]

KÖRMENDY Kinga: Mészáros István: A Szalkai-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. 340 l., 65 kép. = Magyar Tudomány 80.(18.) 1973. júl-aug. 7-8. sz. pp. 550-551. Könyvismertetés. Csillagászattal is kapcsolatos. [KSZ.]

  [BARTHA Lajos:] Fókuszban. A napfoltészlelések. = Meteor 3. 1973. 1.(13.) sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  Az adatgyűjtő csoportok címei. = Meteor 3. 1973. 1.(13.) sz. körlevél p. 3. Nap: Kancsura Árpád.; Hold: Balázs Sándor, Bartha Lajos, Prodán Márton.; Bolygók: Hegyessy Péter.; Üstökösök: Bartha Lajos.; Meteorok: Mezősi Csaba.; Okkultációk: Ponori Thewrewk Aurél.; Változócsillagok: Nagy Sándor.; Kettőscsillagok, csillaghalmazok, ködök, galaxisok: Szentmártoni Béla.; Égi fényjelenségek (sarki fény, állatövi fény, stb.): Kulin György. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - MEZŐSI Csaba: Beszámoló a Meteorészlelő Hálózat 1971/II. félévi munkájáról. /Kivonat/ = Meteor 3. 1973. 1.(13.) sz. körlevél pp. 4-6. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Két érdekes változó a Camelopardalisban. = Meteor 3. 1973. 1.(13.) sz. körlevél pp. 7-8., 16. RU Cam, XX Cam. [SRG.]

  Csillagfedések 1973-ban /2. rész/. = Meteor 3. 1973. 1.(13.) sz. körlevél pp. 8-9. [SRG.]

  Hova lettek a Draconida meteorok? = Meteor 3. 1973. 1.(13.) sz. körlevél pp. 9-10. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 3. 1973. 1.(13.) sz. körlevél pp. 10-13., 16. Szendrői Gábor: A nagy napfoltcsoport 1972. VIII. 5-én.; Papp János: Az 1972. augusztusi nagy folt változásai.; ifj. Bartha Lajos: Megjegyzés a rendkívüli napkitöréshez.; Irimes Romulus: Naptevékenység 1971-ben.; Tóth Imre: Időszakos holdjelenségek (TLP-k).; Trexler László - Vörös József: Szaturnusz.; Hegyessy Péter - Bartha Lajos: Jupiter-észlelések 1972-ben. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] A csillagos ég jelenségei 1973. január - június. = Meteor 3. 1973. 1.(13.) sz. körlevél pp. 13-15. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Fókuszban: A tűzgömbök megfigyelése. = Meteor 3. 1973. 2.(14.) sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  MISKÓ István: A Vénusz fényesség-észlelése. = Meteor 3. 1973. 2.(14.) sz. körlevél p. 4. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: A mikrométerekről. /1. rész/. = Meteor 3. 1973. 2.(14.) sz. körlevél pp. 4-7. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Fényes változók a Szűz-ben. = Meteor 3. 1973. 2.(14.) sz. körlevél pp. 7-8. R Vir, SS Vir. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] A Tuttle-Giacobini-Kresak üstökös. = Meteor 3. 1973. 2.(14.) sz. körlevél p. 8. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 3. 1973. 2.(14.) sz. körlevél pp. 8-11., 15. Elter Tamás - Prodán Márton: Érdekes jelenség egy nagy napfoltban.; Aczél Etelka: Földmágneses háborgás az erős napaktivitás idején.; Elter Tamás - Prodán Márton: Jupiter-észlelések az MTA bajai Csillagvizsgálóján.; Sandner, Werner: Okkultáció megfigyelések 1972-ben.; Papp János: Plejád-fedés 1973. I. 14-én.; Bartha Lajos - Hegyessy Péter: Jupiter-észlelések, 1972. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos ég 1973. április - május. = Meteor 3. 1973. 2.(14.) sz. körlevél pp. 12-13. [SRG.]

  A júniusi fogyatkozások. = Meteor 3. 1973. 2.(14.) sz. körlevél pp. 13-14. "1. Félárnyékos-holdfogyatkozás 1975. VI. 15-én. [...] 2. Részleges napfogyatkozás VI. 30-án..." [HAI.]

  [BARTHA Lajos:] Fókuszban: A változó holdfoltok észlelése. = Meteor 3. 1973. 3.(15.) sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  Felhívás Jupiter-holdak jelenségeinek észlelésére. = Meteor 3. 1973. 3.(15.) sz. körlevél pp. 4-6. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Változócsillagok a Kígyótartóban. = Meteor 3. 1973. 3.(15.) sz. körlevél pp. 6-7., 16. U Oph, Y Oph, Z Oph, RS Oph, XX Oph. [SRG.]

  BARTHA Lajos: A mikrométerekről. /2. rész/ = Meteor 3. 1973. 3.(15.) sz. körlevél pp. 7-9. [SRG.]

  BARTHA Lajos: Változó sötét foltok az Alphonsus kráterben. = Meteor 3. 1973. 3.(15.) sz. körlevél pp. 11-12., 16. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 3. 1973. 3.(15.) sz. körlevél p. 10., 12., 16. Szeiber János - Rónai Adrienne: Az 1972. augusztusi nagy napfolt.; Kiszel Vilmos Gábor: Bolygó-észlelések a Budapesti Uránia Csillagvizsgálóban.; Pietschnig, M.: Fényes meteor.; Kiszel Vilmos Gábor: Fényes meteor. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos Ég 1973. június - július. = Meteor 3. 1973. 3.(15.) sz. körlevél pp. 12-14. [SRG.]

  A Mars bolygó centrálmeridiánjai. = Meteor 3. 1973. 3.(15.) sz. körlevél p. 14. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Fókuszban: A bolygók észlelése. = Meteor 3. 1973. 4.(16.) sz. körlevél pp. 2-3. [SRG.]

  -B.- [BARTHA Lajos]: Kohutek 1973 f üstökös. = Meteor 3. 1973. 4.(16.) sz. körlevél pp. 3-4. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] A bolygók fényképezése. = Meteor 3. 1973. 4.(16.) sz. körlevél pp. 4-7. [SRG.]

  BARTHA Lajos: A mikrométerekről /3. rész/ = Meteor 3. 1973. 4.(16.) sz. körlevél pp. 7-8. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Fényes változó a Kígyóban. = Meteor 3. 1973. 4.(16.) sz. körlevél pp. 8-9. Az R Ser miráról. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 3. 1973. 4.(16.) sz. körlevél pp. 9-12., 14. Irimes Romulus: Napmegfigyeléseimről.; Molnár László: Egy érdekes napfoltcsoport.; Elter Tamás: Beszámoló a Holdészlelő Csoport munkájáról.; Molnár László: Szaturnusz-észlelések.; Bartha Lajos: A gamma Cassiopeiae 1971-72-ben.; E. Kovács Zoltán: Tűzgömb megfigyelés (1973. máj. 26-án). [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos Ég 1973. augusztus - szept. = Meteor 3. 1973. 4.(16.) sz. körlevél pp. 12-13. [SRG.]

  Meteor 1973/4 A. melléklet. = Meteor 3. 1973. 4.(16.) sz. körlevél pp. 13., 15. "Holdfázisok. [...] Kohutek 1973 f üstökös. - A táblázatban d a földtávolságot, r a naptávolságot jelenti Csillagászati Egységben, m az előre számolt fényesség magn.-ban..." [HAI.]

  [BARTHA Lajos:] Fókuszban: Az üstökösök megfigyelése. = Meteor 3. 1973. 5.(17.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

  A Kohoutek 1973 f üstökös adatai. = Meteor 3. 1973. 5.(17.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

  -i.B.L.- [BARTHA Lajos]: Figyelem! Merkúr-átvonulás november 10-én. = Meteor 3. 1973. 5.(17.) sz. pp. 4-6. [SRG.]

   B.: Bolygóészlelők figyelmébe! = Meteor 3. 1973. 5.(17.) sz. p. 6. A Vénusz az esti égen egre jobban látszik. [...] A Jupiter sávrendszere a múlt évi, összeolvadó fősávhoz viszonyítva ismét megváltozott..." [HAI.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Érdekes változócsillagok a Cassiopeiában. = Meteor 3. 1973. 5.(17.) sz. pp. 6-8., 15. Gamma Cas, rho Cas, RZ Cas, SU Cas, SX Cas, TU Cas, TV Cas.; Megjegyzés az alapepocha alkalmazásához. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 3. 1973. 5.(17.) sz. pp. 8-12., 15-16. Garab Kálmán: Részleges napfogyatkozás, 1973. VI. 30.; Hegyessy Péter - Irimes Romulus - Werner Sandner - Gellért András - Habina József.: Részleges félárnyék-holdfogyatkozás 1973. VI. 15-én.; Molnár László: Időszakos holdjelenség.; ifj. Bartha Lajos: Jupiter.; Molnár László: Jupiter.; Kiszel Vilmos Gábor: Szaturnusz. Uránusz.; Molnár László: Gyors változás egy napfoltcsoportban.; Irimes Romulus: Napmegfigyeléseimről.; Szepesi György: Az aktív napfoltcsoport 1972-ben.; Motajcsek László: Egy szétszakadó napfolt 1973. június 20-án.; Mohácsi Gyula: A gamma Cassiopeiae 1973 első felében.; Czitovszky Ferenc: Tűzgömbök. [SRG.]

  [BARTHA Lajos:] Csillagos ég 1973. október - november. = Meteor 3. 1973. 5.(17.) sz. pp. 12-14. [SRG.]

  Közlemény az amatőr megfigyelőkhöz. = Meteor 3. 1973. 5.(17.) sz. p. 14. A Meteor és az Albireo adatgyűjtőiről. Nap: Kancsura Árpád, Papp János.; Hold: Balázs Sándor, Prodán Márton.; Bolygók: Tóth Sándor.; Változócsillagok: Keszthelyi Sándor, Nagy Sándor.; Meteorok: Mezősi Csaba.; Kettőscsillagok, mély-ég objektumok: Szentmártoni Béla.; Felvillanások: Keszthelyi Sándor. [SRG.]

  I. tábla (73/5); II. tábla. = Meteor 3. 1973. 5.(17.) sz. pp. 15-16. [HAI.]

  NAGY Sándor: Fókuszban: A téli égbolt változócsillagai. = Meteor 3. 1973. 6.(18.) sz. pp. 2-5. W And, omikron Cet, R Tri, R Lep, R Cnc, T Hya, R Leo, R UMa, T UMa, S UMa, R Cas, zéta Aur, gamma Cas, rho Cas, éta Gem, alfa Ori, béta Peg, béta Per, rho Per, lambda Tau, zéta Gem. [SRG.]

  Közlemény a napmegfigyelőkhöz. = Meteor 3. 1973. 6.(18.) sz. p. 6. [SRG.]

  GELLÉRT András: A Mars bolygó 1973/4-ben. = Meteor 3. 1973. 6.(18.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

  KELEMEN János: Az üstökösök fényképezése. = Meteor 3. 1973. 6.(18.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

  A Kohoutek üstökös kelés-nyugvás táblázata és bipoláris diagramja. = Meteor 3. 1973. 6.(18.) sz. pp. 10-11. [HAI.]

  MOLNÁR Iván: A "fekete csepp" jelenség. = Meteor 3. 1973. 6.(18.) sz. pp. 11-14. [SRG.]

  Jupiter megfigyelések. = Meteor 3. 1973. 6.(18.) sz. p. 15. [SRG.]

Csillagos Ég. = Meteor 3. 1973. 6.(18.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

MÉSZÁROS Ottó: Percekből nőtt évezredek. = Múzsák Múzeumi Magazin 1973. 3. pp. 23-26. A napóráktól a toronyórákig. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Astronavigare necesse est. = Múzsák Múzeumi Magazin 1973. 3. pp. 29-31. Űrhajózásról. [SRG.]

MOLNÁR József: Karakas budai pasa tornya. = Műemlékvédelem 17. 1973. 4. sz. pp. 202-204. Meteorhullás 1619 nyarán. pp. 202-203. [SRG.]

Hírek. = Népművelés. 20. 1973. ápr. 4. sz. p. 44. Kopernikusz emlékkiállítás nyílt meg a XXI. kerületi Radnóti Miklós Művelődési Házban a lengyel napok rendezvényeként. [KSZ.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. Mit látunk az égen szabad szemmel? = Népszabadság 31. 1973. jan. 14. 11. sz. Vasárnapi mell. p. 11. Az égi tájékozódáshoz csillagtérképre van szükség. (Ha levélben beküldtök 5 forint árú levélbélyeget az Uránia Budapest I. Sánc utca 3/b.) címre, két darab csillagtérképet kaptok postán.) -írta a 800 ezres példányszámú napilapban. [KSZ.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. Készítsünk távcsövet. = Népszabadság 31. 1973. febr. 1. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

ALMÁR Iván: Kopernikusz öröke. = Népszabadság 31. 1973. febr. 18. p. 5. [SRG.]

HEGEDÜS Géza: Copernicus. (Vers.) = Népszabadság 31. 1973. febr. 18. p. 5. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. Legközelebbi szomszédunk: a Hold. = Népszabadság 31. 1973. márc. 4. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. A Naprendszer. = Népszabadság 31. 1973. márc. 25. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: "Mi tartja a Földet?" Különös régi hiedelmek bolygónkról. = Népszabadság 31. 1973. ápr. 8. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. Éltető csillagunk, a Nap. = Népszabadság 31. 1973. ápr. 15. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: A belső bolygók. = Népszabadság 31. 1973. máj. 13. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Külső bolygószomszédunk: a Mars. = Népszabadság 31. 1973. máj. 20. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Az óriás bolygók és a Pluto. = Népszabadság 31. 1973. jún. 17. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. A kisbolygók. = Népszabadság 31. 1973. júl. 1. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. Az üstökösök. = Népszabadság 31. 1973. júl. 15. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld sem pontos "óra"! = Népszabadság 31. 1973. júl. 22. 170. sz. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. A meteorok. = Népszabadság 31. 1973. júl. 29. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Az élet kutatása a Naprendszerben. = Népszabadság 31. 1973. aug. 25. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Hogyan keletkezett a Naprendszer? = Népszabadság 31. 1973. szept. 23. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Jön a Kohoutek üstökös. 120 millió kilométerre közelíti meg a Földet. = Népszabadság 31. 1973. szept. 25. p. 10. [SRG.]

KULIN György: Égitestek távolságának mérése. = Népszabadság 31. 1973. okt. 28. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. A Tejútrendszer. = Népszabadság 31. 1973. dec. 9. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

TURCSÁNYI Tibor: A magasfokú ismeretterjesztés műhelye. = Népszava 1973. márc. 4. p. 8. Uránia a Sánc utcában Budapesten. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Új utcák - új nevek. = Népújság (Eger) 24. 1973. febr. 23. 45. sz. p. 5. Hell Miksáról is a róla elnevezett utca kapcsán. [HAD.]

LUKÁCS Tibor: Kopernikusz aki mozgásba hozta a Földet. = Ország Világ 17. 1973. febr. 21. 3. sz. p. 18. [SRG.]

HAJDU Zoltán: A "holdposta" üzlet. = Ország Világ 17. 1973. máj. 23. 21. sz. p. 22. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Az űrtalálkozó küszöbén. A technikai problémák megoldásáról. = Ország Világ 17. 1973. okt. 24. 43. sz. pp. 15-17. [SRG.]

VIDA, Mária: Miksa Hell, a polihistor astronomer. = Orvostörténeti Közlemények 69-70. Budapest, 1973. pp. 209-213. [HAD.]

HUNYADY József: Tiltott tanok tudósa. = Pajtás 28. 1973. febr. 14. 7. sz. pp. 16-18. Mikolaj Kopernikusz élete és tevékenysége. [SRG.]

Bélyegsarok. = Pajtás 28. 1973. febr. 28. 9. sz. p. 21. Az Apollo 17 program emlékére bélyegblokkot bocsátott ki a posta. [SRG.]

TARNAY Márta: Kopernikusz vetélkedő a rádióban. = Pajtás 28. 1973. márc. 7. 10. sz. pp. 18-19. [SRG.]

Gagarinra emlékezünk. = Pajtás 28. 1973. márc. 21. 12. sz. p. 2. Március 27-én lesz öt éve, hogy Jurij Gagarin gyakorlatozás közben lezuhant. [SRG.]

MELIKÁNT Tibor: Áprilisi égbolt. = Pajtás 28. 1973. márc. 28. 13. sz. p. 21. [SRG.]

A Kopernikusz vetélkedő versenyfeladatai. = Pajtás 28. 1973. márc. 28. 13. sz. p. 20. [SRG.]

FARAGÓ György: Választott egy csillagot. = Pajtás 28. 1973. ápr. 11. 15. sz. pp. 4-5. Az Ózdi Liszt Ferenc Művelődési Ház csillagászati szakkörének munkájáról. Elek Imre a szakkör vezetője. [SRG.]

90 perc a Föld körül. Űrhajós vetélkedő. = Pajtás 28. 1973. ápr. 11. 15. sz. p. 18. [SRG.]

90 perc a Föld körül. Űrhajós vetélkedő. = Pajtás 28. 1973. ápr. 18. 16. sz. pp. 18-19. [SRG.]

90 perc a Föld körül. Űrhajós vetélkedő. = Pajtás 28. 1973. ápr. 25. 17. sz. p. 7. A vetélkedő menetének a leírása a feladatok meghatározásával. [SRG.]

MELIKÁNT Tibor: Hobbym a csillagos ég (május). = Pajtás 28. 1973. ápr. 25. 17. sz. p. 21. [SRG.]

LÉGRÁDY Dezső: Bélyegsarok. = Pajtás 28. 1973. ápr. 25. 17. sz. p. 21. Vénusz-9 elnevezésű bélyegblokkot adott ki a magyar posta. [SRG.]

Csillagok világa. = Pajtás 28. 1973. ápr. 25. 17. sz. pp. 28-29. Csillagászati rejtvények, fejtörők. [SRG.]

Csillagképek inkognitóban. = Pajtás 28. 1973. ápr. 25. 17. sz. p. 29. Csillagászati vetélkedő kérdései. [SRG.]

KULIN György: Fényképezés a csillagászatban. = Pajtás 28. 1973. máj. 9. 19. sz. pp. 20-21. [SRG.]

TARNAY Márta: A Kopernikusz vetélkedő. = Pajtás 28. 1973. máj. 16. 20. sz. p. 11. [SRG.]

MELIKÁNT Tibor: Hobbym a csillagos ég (június). = Pajtás 28. 1973. máj. 23. 21. sz. p. 21. [SRG.]

LÉGRÁDY Dezső: Bélyegsarok. = Pajtás 28. 1973. máj. 23. 21. sz. p. 22. A magyar posta Kopernikusz születésének 500 évfordulójára bélyegeket adott ki. Az egyik Kopernikusz portréját ábrázolja, a másik a csillagász által meghatározott bolygók jelképei láthatók. [SRG.]

90 perc a Föld körül. Űrhajós vetélkedő. = Pajtás 28. 1973. jún. 6. 23. sz. pp. 20-21. [SRG.]

TARNAY Márta: Deimos, Titán, Andromeda. = Pajtás 28. 1973. jún. 13. 24. sz. p. 7. Az űrhajós vetélkedő értékelése. [SRG.]

HUNYADY József: A térkép históriája. = Pajtás 28. 1973. júl. 18. 29. sz. pp. 16-17. Fotó: Gámán Gábor. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Égi labor. = Pajtás 28. 1973. júl. 18. 29. sz. pp. 18-19. Az 1975. évi közös amerikai-szovjet űrkísérletről. [SRG.]

HUNYADY József: Látogatónk érkezik a Plutóról! = Pajtás 28. 1973. aug. 8. 32. sz. pp. 18-19. A Halley-üstökösről, amely 1973 novemberétől 1974 februárjáig lesz látható. [SRG.]

MELIKÁNT Tibor: Hobbym a csillagos ég (augusztus). = Pajtás 28. 1973. júl. 25. 30. sz. p. 21. [SRG.]

MELIKÁNT Tibor: Hobbym a csillagos ég (szeptember). = Pajtás 28. 1973. szept. 5. 36. sz. p. 21. [SRG.]

MELIKÁNT Tibor: Hobbym a csillagos ég (október). = Pajtás 28. 1973. okt. 3. 40. sz. p. 21. [SRG.]

Már edzenek! = Pajtás 28. 1973. okt. 10. 41. sz. p. 11. A közös szovjet-amerikai űrkísérlet előkészítési szakaszáról, Filipcsenko, Leonov, Stafford és Jeliszejev. [SRG.]

A. T. [ALAKSZA] Tamás: Kozmikus hónap. Az űrben nem lehet megállni! = Pajtás 28. 1973. okt. 10. 41. sz. p. 21. [SRG.]

MELIKÁNT Tibor: Hobbym a csillagos ég (november). = Pajtás 28. 1973. nov. 14. 46. sz. p. 27. [SRG.]

GEBRI Antal: Csillag lesen Piwnicében. = Pajtás 28. 1973. nov. 28. 48. sz. pp. 8-9. A rádió Kopernikusz vetélkedőjének öt győztese 21 napos csillagászati kirándulása a piwnicei obszervatóriumban. [SRG.]

MELIKÁNT Tibor: Hobbym a csillagos ég (december). = Pajtás 28. 1973. dec. 5. 49. sz. p. 27. [SRG.]

Stúdió. /Hír/ = Pajtás 28. 1973. dec. 19. 51. sz. p. 13. A pécsi Természettudományi Stúdió avatásáról. [SRG.]

LEHMANN Antal: Megemlékezés Kopernikus születésének 500. évfordulójáról. = Pécsi Műszaki Szemle 18. 1973. jan-márc. 1. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

DALA László: Ötszáz éve született Kopernikusz. = Pest Megyei Hírlap 17. 1973. febr. 18. 41. sz. p. 4. "A lengyelországi Torun városban született 500 éve, 1473. február 19-én, Kopernikusz. De ez az évforduló nemcsak a lengyelek ünnepe: Nicolaus Copernicus emlékének adózik a tudományos világ, az UNESCO az 1973-as évet Kopernikusz-emlékévnek nyilvánította. Mi volt az, amit Kopernikusz tett? A csillagászat forradalmát indította el, a modern csillagászat első úttörője volt, olyan világkép megalapozója, mely végtelen távlatokat nyitott a kutatók előtt. ..." [HAI.]

DALA László: Ötszáz éve született Kopernikusz. = Petőfi Népe 28. 1973. febr. 18. 41. sz. p. 5. "A lengyelországi Torun város lakóinak bizonyosan emlékezetes marad február 19-e; ekkor ünnepli a város nagy szülöttének, Kopernikusznak 500 éves születésnapját. Megünnepli ezt az évfordulót az egész lengyel nép is, emlékezik nagy fiára, aki a lengyel tudománynak halhatatlan érdemeket szerzett. De ez az évforduló nemcsak a lengyelek ünnepe: Nicolaus Copernicus emlékének adózik a tudományos világ, az UNESCO az 1973-as évet Kopernikusz-emlékévnek nyilvánította. ..." [HAI.]

P. J. [PAPP János]: Bevezetés. = Radiáns [1.] 1973. dec. 12.(1.) sz. pp. 5-6. A hazai meteormegfigyelők rendszeres havi tájékoztatója az írógéppel és indigókkal többszörözött "Villám" volt, amelynek 1973-ban 11 száma jelent meg Papp János szerkesztésében. 1973 decemberében a lap 12. száma már nyomdai sokszorosítással, kéménypapír borítóval, fűzve és kötve jelent meg 20 oldalon. Ez utóbbi kiadvány egy újabb, a "Radiáns" címmel folytatta a meteorészlelők informálását. A Radiáns alcíme: "A Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat KISZ-szervezetének védnöksége alatt működő Radiáns Csillagászati Egyesület megfigyelési tájékoztatója". Készült a KÖGAV Nyomdában, KISZ védnökség alatt.
Papp János bevezetőjében leírja a programot (főként meteorészlelések gyűjtése, feldolgozása és közlése, valamint módszertani tájékoztatás, de más naprendszerbeli témák is), ismerteti hogy az ICMO Magyar Szekció továbbfejlődése a "Radiáns Csillagászati Egyesület". A folyóiratot havonkénti gyakorisággal tervezték, de csak ez az egy (a 12. számú) lapszám jelent meg. [KSZ.]

Észlelési programok, megfigyelési módszerek. 1. = Radiáns [1.] 1973. dec. 12.(1.) sz. pp. 7-8. [KSZ.]

PAPP János: Perseidák - 1973. = Radiáns [1.] 1973. dec. 12.(1.) sz. pp. 8-13. A maximum 1973. aug. 13-án hajnali 3-kor volt. A 28 magyar észlelő több mint 900 meteort küldött be. Ennek elemzése és összehasonlítása az 1969-es 134 angol megfigyelő 8427 Perseida észlelésével. [KSZ.]

HARMATI István: ZHR adatok 1973. október. = Radiáns [1.] 1973. dec. 12.(1.) sz. pp. 14-15. [KSZ.]

Egy érdekes új raj, az AMS 1972. Aquilidák. = Radiáns [1.] 1973. dec. 12.(1.) sz. pp. 15-17. A rajt először 1970-ben észlelték külföldön. A raj július második felében aktív. [KSZ.]

Meteor-rajok - január. = Radiáns [1.] 1973. dec. 12.(1.) sz. pp. 17-18. [KSZ.]

Meteor hírek - innen - onnan. = Radiáns [1.] 1973. dec. 12.(1.) sz. pp. 19-20. A San Juan Capistrano Meteorit hullás. A Milnyija 2-6 Mesterséges Hold visszatérése. A Springfield Tűzgömb. Pontszerű Meteorok. Villám-hír. [KSZ.]

Fordítások külföldi folyóiratokból az Albireo Klub tagjai számára. Összeáll., ford.: Szentmártoni Béla. = Reflektor 2. 1973. szept. 20. 6. sz. pp. [2-9.] Stencil géppel sokszorosítva. Tartalom: John S. Glasby: Az amatőr szerepe a változócsillag megfigyelésben.; T. L. Evans: A változó-megfigyelő szerepe.; B. A. Carter: Az elhanyagolt binokulár-változók.; John Isles: "Binocular Sky Society".; Colin Henshaw: Miért észlelek binokulár-változókat?; John Isles: Változócsillag jegyzetek. [HEV.]

Fordítások külföldi folyóiratokból az Albireo Klub tagjai számára. Összeáll., ford.: Szentmártoni Béla. = Reflektor 2. 1973. dec. 7. sz. pp. [1-7.] Stencil géppel sokszorosítva. Tartalom: James Muirden: "Astronomy for Amateurs" című 1969-es könyve " Változócsillagok" fejezete. [HEV.]

EI [ENDRESZ István]: Mi újság a világűrben? = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. jan. 1. sz. p. 9. Szovjetunió, Franciaország, Egyesült Államok, Európa válaszúton, Japán és India. [SRG.]

Apollo-17. = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. jan. 1. sz. p. 2. E. A. Cernan, H. Smitt, R. E. Evans. [SRG.]

EI [ENDRESZ István]: Mi újság a világűrben? = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. ápr. 4. sz. p. 16. Szovjetunió, Egyesült Államok, Kanada, Európa űrrepülése 1972-1973-ban. [SRG.]

Kijelölték a szovjet-amerikai űrvállalkozás személyzetét. = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. máj. 5. sz. p. 6 Kijelölték az 1975-re tervezett Szojuz-Apollo utazás személyzetét. [SRG.]

V. E.: A NASA 1973. évi programja a "Skylab"-űrállomás. = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. máj. 5. sz. pp. 14-15. [SRG.]

A Hold talajegyenetlenségeinek elnevezései. = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. jún. 6. sz. p. 4. [SRG.]

Szovjet-francia űrkutatási együttműködés. = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. júl. 7. sz. p. 16. [SRG.]

Valentyina Tyereskova. = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. aug. 8. sz. p. 7. [SRG.]

EI [ENDRESZ István]: Napfogyatkozás vizsgálatok a Concorde segítségével. = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. aug. 8. sz. p. 17. A repülőgép 1973. jún. 30-án szállt fel Las Palmas repülőteréről. [SRG.]

Szojuz-Apollo ’75. = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. nov. 11. sz. p. 7. [SRG.]

ENDRESZ István: Földünk és az égbolt vallatása. = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. nov. 11. sz. p. 17. Égbolt vizsgálata a világűrből. [SRG.]

Női űrhajósok. = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. dec. 12. sz. p. 4. [SRG.]

A második Skylab-expedíció... = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. dec. 12. sz. p. 16. [SRG.]

SZENTESI György: A szovjet-amerikai együttes űrrepülés technikai vonatkozásai. = Repülés, Űrrepülés 26. 1973. dec. 12. sz. p. 17. [SRG.]

HOSSZÚ Éva: Amatőr csillagászok Kaposváron. = Somogyi Néplap 19. 1973. nov. 22. p. 5. Interjú Szentmártoni Bélával. [SRG.]

(Dr. A. L.): Érdekes megfigyelések a Jupiter bolygó légköréről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. jan. 1. sz. p. 45. [SRG.]

Az Andromeda galaktika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. jan. 1. sz. p. 46. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Új adatok a Marsról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. jan. 1. sz. p. 46. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Honnan származnak a Saturnus gyűrűi? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. jan. 1. sz. p. 46. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

Fokozott Nap-aktivitás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. jan. 1. sz. p. 47. Folyóiratok. A Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

G. N. Katterfeld: A holdsarló. Moszkva. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. jan. 1. sz. p. 48. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

KÁROLYHÁZY Frigyes: Kozmikus színjátékok. Tér, idő, anyag, gravitáció. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. febr. 2. sz. pp. 56-59. [PIR.]

(DR. H. M.): Vulkánkutatás mesterséges hold segítségével. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. febr. 2. sz. p. 91. [SRG.]

(R. P.): Analitika a Hold kutatásában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. febr. 2. sz. p. 91. [SRG.]

A Jupiter csillagfedése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. febr. 2. sz. p. 93. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

A Hold szénkémiája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

(Dr. A. L.): Nem sikerült megtalálni a Plutón túli bolygót. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. márc. 3. sz. p. 114. [SRG.]

(Dr. A. L.): Kétatomos oxigénmolekulák a Mars légkörében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. márc. 3. sz. p. 139. [SRG.]

Műholdas meteorológiai világrendszer. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. márc. 3. sz. p. 142. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

Infravörös csillagászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. márc. 3. sz. p. 142. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

RAJCSÁNYI Péter: A bolygók légkörének kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. ápr. 4. sz. pp. 164-165. [SRG.]

(Sz. Gy.): A Lunohod-2 televíziós közvetítés a Holdról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. ápr. 4. sz. p. 187. Hírek. [SRG.]

A Venus alsó légköre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. ápr. 4. sz. p. 189. Folyóiratok. Az Endeavour cikke alapján. [SRG.]

Kopernikusz-évforduló. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. ápr. 4. sz. p. 189. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

A csillagászat nagy reformátora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. ápr. 4. sz. p. 189. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. Kopernikusz. [SRG.]

A Hold folyékony magja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. ápr. 4. sz. p. 190. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

(Dr. H. M.): Szovjet holdkőzetek francia laboratóriumokban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. máj. 5. sz. p. 234. [SRG.]

(Cs. Gy.): XR-3 Centauri kettős rendszer. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. máj. 5. sz. p. 236. Hírek. [SRG.]

A Lunohod-2 a Taurusz hegységnél. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Skylab: sziget a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. máj. 5. sz. pp. 237-238. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Van-e élet a bolygók holdjain. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. máj. 5. sz. p. 238. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

Műholdak helyzetének mérése lázerimpulzusokkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. máj. 5. sz. p. 238. Folyóiratok. A Jenaer Rundschau cikke alapján. [SRG.]

Csillagászati műszerek optikai alkatrészeinek a gyártásáról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. máj. 5. sz. p. 238. Folyóiratok. A Jenaer Rundschau cikke alapján. [SRG.]

Van-e élet a bolygók holdjain. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. máj. 5. sz. p. 238. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

BALÁZS Béla: Kopernikusz 1473-1973. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. jún. 6. sz. pp. 242-247. [PIR.]

(Cs. Gy.): Víz a Mars légkörében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. jún. 6. sz. p. 260. [SRG.]

TÍMÁR László: A Galilei-ügy. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. jún. 6. sz. pp. 261-262. [PIR.]

(Cs. Gy.): Hatalmas robbanás a galaxisban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. jún. 6. sz. p. 285. Hírek. [SRG.]

Űrgeodézia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

A kozmikus por. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

Megalitek és a csillagászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. júl. 7. sz. p. 306. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

A Skylab-kísérlet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. júl. 7. sz. pp. 310-311. [SRG.]

NAGY István György: Ember alkotta tárgyak a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. júl. 7. sz. p. 311. [SRG.]

(Dr. A. L.): A légkör, ózontartalmának függése a Hold járásától. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. júl. 7. sz. p. 318. [SRG.]

(CS. Gy.): Szárazjég a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. júl. 7. sz. p. 318. [SRG.]

A neutrínók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. júl. 7. sz. p. 333. Folyóiratok. Az Endeavour cikke alapján.[SRG.]

RAJCSÁNYI Péter: A vörös bolygó közelről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. aug. 8. sz. pp. 376-377. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

A kozmikus sugár eredete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Nap-kutatás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Meteorológiai mesterséges holdak negyedik generációja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Elképzelések a Tejútrendszer szerkezetéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. szept. 9. sz. pp. 386-391. [PIR.]

(R. P.): A Marsnak mégis van mágneses tere. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. szept. 9. sz. p. 391. [SRG.]

(Dr. H. M.): Az európai űrkutatás Spacelab terve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. szept. 9. sz. p. 427. [SRG.]

(Cs. Gy.): A csillagközi kénhidrogén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. szept. 9. sz. p. 427. Hírek. [SRG.]

(Cs. Gy.): Szupernova-robbanás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. szept. 9. sz. p. 428. Hírek. [SRG.]

(Dr. H. M.): Új francia geodéziai mesterséges hold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. szept. 9. sz. p. 428. Hírek. [SRG.]

Vörös óriáscsillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. szept. 9. sz. p. 429. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Giordano Bruno. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. szept. 9. sz. p. 429. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Az európai űrkutatás politikája. Egy korszak vége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. szept. 9. sz. p. 430. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

TIHANYI László: A galaxismagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. okt. 10. sz. pp. 438-442. [PIR.]

(Cs. Gy.): A Pioneer-10 áthaladt a kisbolygók övezetén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. okt. 10. sz. p. 453. [SRG.]

A kozmosz és a földkéreg mozgása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. okt. 10. sz. p. 477. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Az Apollo-16 által hozott holdkőzetek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. okt. 10. sz. p. 477. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

Optikai tükrök holografikus vizsgálata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. okt. 10. sz. p. 477. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

Az Andromeda-köd. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. okt. 10. sz. hátsó külső borító. [SRG.]

(Cs. L.): Napkutatás Meudonban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. nov. 11. sz. p. 519. Hírek. [SRG.]

(M. B.): Rádióasztronómusok sikerei és gondjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. nov. 11. sz. p. 521. Hírek. [SRG.]

(R. P.): Illékony elemek az Apollo-16 kőzetmintáiban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. nov. 11. sz. p. 521. Hírek. [SRG.]

(CS. Gy.): Rádióhullámokkal kutatják a Mars atmoszféráját. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. nov. 11. sz. p. 523. [SRG.]

(DR. H. M.): Randevú üstökösökkel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. nov. 11. sz. p. 523. [SRG.]

Asztronómiai jelenségek 1973. október-december hónapokban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. nov. 11. sz. p. 524. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Atmoszférakutatás az USA-ban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. nov. 11. sz. p. 525. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján.[SRG.]

A meteoritok és a kozmikus sugárzás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. nov. 11. sz. p. 525. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Sir William Herschel (1738-1822). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. nov. 11. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

BALÁZS Béla: Az évszázad üstököse a Kohoutek? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. dec. 12. sz. pp. 530-535. [PIR.]

(M. F.): Földön kívüli civilizációk alkotásai a világűrben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. dec. 12. sz. p. 539. [SRG.]

(CS. Gy.): Hány neutrinó jön a Napból? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. dec. 12. sz. p. 562. [SRG.]

Egyenlőtlen polóniumelosztás a Hold felszínén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. dec. 12. sz. p. 569. Hírek. [SRG.]

(CS. L.): Szimpózium a Földkéreg árapályáról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. dec. 12. sz. p. 570. Hírek. [SRG.]

(DR. A. L.): Sztratoszférai hőmérsékletek mérése a Föld felszínéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. dec. 12. sz. p. 570. Hírek. [SRG.]

Sugárveszély a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. dec. 12. sz. p. 571. Hírek. [SRG.]

A "Lunohod-2" a Hold kontinensen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. dec. 12. sz. p. 571. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Kísérletek neutrinó-sugarakkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. dec. 12. sz. p. 572. Folyóiratok. A Scientific American cikkek alapján. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás megfigyelése repülőgépről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. dec. 12. sz. p. 573. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. 1973. jún. 30. [SRG.]

Az első Merkúr-misszió. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 104. 1973. dec. 12. sz. p. 573. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

BOLYKI János: Kopernikusz tudománytörténeti és theológiai jelentősége. = Theológiai Szemle 16. 1973. márc-ápr. 3-4. sz. pp. 87-89. [KSZ.]

BOGORAZ, Arkagyíj: Növénytermesztés a világűrben. = TéT. Természet és Társadalom 13. 1973. 2. sz p. 7. "A hosszú utazások megvalósulásának egyik alapvető feltétele, hogy az űrhajókban létrejöjjön a zárt ökológiai rendszer, vagyis az anyag állandó körforgása. Vszevolod Dadikin professzor, a biológia új ágának, a kozmikus növénytannak egyik megalapozója a közönséges zöldségfélék űrbéli termesztésének problémáival foglalkozik. A jeles szovjet tudós már több művet írt az új tudományág elméleti alapjairól. ..." [HAI.]

CHORVÁT, Ján: Nem a Nap kering. 500 éve született Kopernikusz. = TéT. Természet és Társadalom. 13. 1973. 2. sz. pp. 29-31. "Az idei esztendő Kopernikusz éve: kerek öt évszázada annak, hogy megszületett Mikolaj Kopernik, a bölcs, a nagy lengyel csillagász. Az évforduló tiszteletére rendezett ünnepségek szervezői közt számos tudományos világszervezet, az UNESCO és a Békevilágtanács is szerepel. Az egész tudományos és kulturális világ megemlékezik az emberiség történelmének e kiemelkedő alakjáról. ..." [HAI.]

Ma is születnek csillagok. = TéT. Természet és Társadalom. 13. 1973. 3. sz. pp. 10-13. "Viktor Amazaszpovics Ambarcumjan akadémikus a Lenin-díjjal kitüntetett bjurakani asztrofizikai obszervatórium igazgatója. 1947 óta elnöke az Örmény SZSZK Tudományos Akadémiájának. Tudományos érdemeiért már többször részesült kitüntetésben: kétszer kapott állami díjat, több esetben egyéb állami kitüntetést, és tiszteletbeli tagja számos külföldi akadémiának és tudományos társaságnak. Ambarcumjan akadémikus nemrég megkapta a Szovjetunió Tudományos Akadémiáidnak legmagasabb kitüntetését, a Lomonoszov-díjat, mégpedig az asztronómia és az asztrofizika terén elért kiváló eredményeiért. Ebből az alkalomból Vlagyimir Klacsko, a Kultura i zsizny munkatársa felkérte a tudóst, hogy tájékoztassa a közvéleményt az asztronómia és az asztrofizika jelenlegi eredményeiről. ..." [HAI.]

ŠMIDOVÁ, Majka: A Lunák harmadik nemzedéke. A Lunohod 2. a Világosság tengerében. = TéT. Természet és Társadalom. 13. 1973. 5. sz. pp. 10-11. "...A hatásos, de meglehetősen kusza amerikai Hold-kutatási program már befejeződött, s a "kihelyezett űrhajózási munkahelyen", a Hold felszínén ezentúl még hosszú időn át csak szovjet kutatók fognak dolgozni. [...] Idén januárban további sikert könyvelt el a szovjet űrhajózás. A Hold felszínén leszállt a Luna 21. Holdkompja magával vitte az első "holdlaboratórium" "testvérét", a Lunohod 2-t. A Lunohod 1. sikere igazolta a koncepció helyességét, s ezért a Lunohod 2. alapjában ugyanolyan szerkezetű, mint idősebb "testvére". Nyolc kereke van, műszerei ezüstösen csillogó fazékra emlékeztető, hermetikusan zárt tokban helyezkednek el. A Lunohod 2-ben tv-kamerákat, francia lézervisszaverőt és napelem-paneleket helyeztek el. Új műszer az asztrofotométer. ..." [HAI.]

KUŠNIERIK, Štefan: Mikor jön a dagály. = TéT. Természet és Társadalom. 13. 1973. 5. sz. pp. 22-23. "...miért jön létre, mi okozza? Miért önti el a víz néhány óra alatt az előbb még száraz partokat, majd miért tér vissza eredeti helyére? Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de a hold és a nap az "oka" ennek a különös jelenségnek, pontosabban vonzerejük hatása. Mivel a nap négyszázszor távolabb van a földtől, mint a hold, a hold sokkal kisebb tömege kétszer erősebben hat, mint a napé. Ennek következtében a hold által okozott dagály a döntő. A hold vonzereje Newton törvénye szerint fordítottan arányos a földtől való távolság négyzetével. A vonzerő tehát a holdhoz legközelebb eső B pontban lesz a legnagyobb, az A pontban viszont a legkisebb. A hold vonzerején kívül a föld víztömegeire a föld-hold kettős közös súlypont körüli rotációja által keletkező centrifugális erő is hat. A centrifugális erő azonban egyenesen arányos a közös súlyponttól való távolsággal, az A pontban tehát nagyobb, mint a B pontban.
A két erő, tehát a vonzó és a centrifugális közös hatásának egyenletes földfelszíni vízelosztás esetén erőmezőt kellene alkotnia. Ez az erőmező ellipszoid alakú, melynek hosszanti tengelye a Hold felé irányul. A felsorolt erők hatására elméletileg két dagály lép fel egyszerre (A és B). A dagályok közötti tengeri térségekben apály alakul ki. A dagály és az apály elméletileg 6 óra 12 és fél percenként váltakozik. ..." [HAI.]

TOUFAR, Pavel: Fejlődik a szovjet-amerikai kozmikus együttműködés. = TéT. Természet és Társadalom. 13. 1973. 6. sz. pp. 8-10. "...Gyors ütemben halad a munka a első közös űrkísérlet előkészítésén is. A két ország szakemberei 1971 júniusa óta dolgoztak az amerikai Apollo-űrhajó és a szovjet Szaljut-űrállomás összekapcsolásának a tervein, de mivel ezek a Szaljut jelentős átépítését igényelték volna, lemondtak az eredeti elképzelésről, s 1972 áprilisában megegyeztek abban, hogy megfelelőbb megoldás lenne a Szojuz- és az Apollo-űrhajók olyan összekapcsolása, amely lehetővé tenné a kozmonauták kölcsönös átszállását és látogatását. Ez idő szerint az említett űrhajótípusok csatlakozórendszere, valamint pilótafülkéjük atmoszférája között lényeges különbség van.
Az Apollo atmoszféráját 260 mm nyomású tiszta oxigén alkotja, míg a Szojuz utasai 760 mm nyomású oxigént és nitrogént lélegeznek be. A különbséget egy átjáróval fogják "áthidalni", amelynek elkészítésén már mindkét országban javában dolgoznak. Nixon elnök moszkvai látogatása alkalmával, 1972. május 24-én írták alá azt az egyezményt, amely rögzíti az USA és a Szovjetunió együttműködésének alapelveit az űrkutatás, valamint a kozmikus térség békés célokra való felhasználása terén. Az egyezmény 3. cikkelye említést tesz egy közös Apollo-Szojuz űrrepülésről, amelynek 1975-ben kellene megvalósulnia. A szakemberek mai becslése szerint a két űrhajót legkésőbb 1975 júliusában fellőhetik. ..." [HAI.]

MOLNÁR Iván, ifj.: Az őszi égbolt csillagképei. = TéT. Természet és Társadalom. 13. 1973. 9. sz. pp. 28-32. "...Akit közelebbről érdekel az űrkutatás, bizonyára meg akar ismerkedni a csillagos égbolttal. A csillagok közötti könnyebb tájékozódást nagyban elősegítik a csillagképek. A csillagképek és a csillagok elnevezése régebbi keletű, abból az időből származik, amikor Arábiában és Perzsiában magas színvonalat értek el a természettudományok. Ennek ellenére a csillagképek általunk használt neve, néhány kivételtől eltekintve, görög és latin eredetű. Valószínű, hogy pontosan sosem tudjuk meg, mikor nevezték el őket. Feltételezhető, hogy először a Nap, a Hold és a közeli bolygók kaptak nevet, mert ezek befolyásolták legjobban az ember tevékenységét. A csillagképek elnevezése valószínűleg későbbi eredetű, és korántsem egységes. A pontos elnevezéseket és a csillagképek határainak kijelölését csak pár évvel ezelőtt egységesítették. ..." [HAI.]

MOLNÁR Iván, ifj.: A téli égbolt csillagképei. = TéT. Természet és Társadalom. 13. 1973. 12. sz. pp. 37-41. "Az őszi égbolt csillagképei, amelyekkel az előző cikkben ismerkedtünk meg, lassan már alámerülnek a nyugati látóhatáron, és keleten újabb, ismeretlen csillagképek emelkednek. A sark körüli csillagképek is jelentősen megváltoztatták helyzetüket a látóhatárhoz viszonyítva. A természetben is nagy változásokat vehetünk észre: a fákról lehulltak a levelek, a tájt vastag hólepel borítja. A téli napforduló (december 21) után az idő egyre mostohább, és csak nehezen szánjuk rá magunkat, hogy elhagyjuk meleg lakásunkat. Az éjszakák hosszúak, a nappalok jelentősen megrövidültek. A Nap közel jár a horizonthoz, és sugarai csak jelentéktelenül enyhítik a csípős téli fagyokat. A hosszú téli éjszakákon alkalmunk nyílik megismerni az égbolt teljes szépségét. A sötét, pára- és pormentes égbolton fényesen tündökölnek a csillagok, ezért a tájékozódás még a „kezdők“ részére is nagyon egyszerű.
Utunkat a téli égbolton a Kaszás (Orion) csillagképnél kezdjük, mivel ez a téli éjszakák egyik legszebb, legszembetűnőbb, csillagképe. ..." [HAI.]

B. N. E.: Csillagnézők. = Tükör 10. 1973. jún. 19. 25. sz. pp. 16-17. Látogatás a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban. A riportert Kulin György és Ponori Thewrewk Aurél fogadta. Az öt színes fényképet Horváth Péter készítette. [KSZ.]

GOLDOVSZKIJ, F. Ju.: A "nagy túra" helyett "kis túra". = Univerzum 17. 1973. márc. 3. (192.) sz. pp. 9-12. A Pioneer-10-ről. [ZSE.]

MOROZ, V. I. - KSZANFOMALITI, L. V.: Új ismeretek a Marsról. = Univerzum 17. 1973. márc. 3. (192.) sz. pp. 45-52. [ZSE.]

LEVANTOVSZKIJ, V. I.: Stacionárius mesterséges holdak. [1-2.] = Univerzum 17. 1973. ápr. 4. (193.) sz. pp. 61-64.; 1973. máj. 5. (194.) sz. pp. 13-18. [ZSE.]

SERGENT, J. P.: A csillagászat 35000 éves? = Univerzum 17. 1973. máj. 5. (194.) sz. pp. 47-52. [ZSE.]

FESZENKOV, V. G.: Az élet feltételei a világegyetemben. = Univerzum 17. 1973. máj. 5. (194.) sz. pp. 57-62. [ZSE.]

GINDILISZ, L. M.: Az intersztelláris űrrepülések. [1-2.] = Univerzum 17. 1973. jún. 6. (195.) sz. pp. 50-53.; 1973. júl. 7. (196.). sz. pp. 39-44. [ZSE.]

DE LA TAILLE, Renaud: A Barnard bolygói. = Univerzum 17. 1973. jún. 6. (195.) sz. pp. 67-72. [ZSE.]

SZOKOLOV, V. B.: Találkozás a világűrben. = Univerzum 17. 1973. aug. 8. (197.) sz. pp. 40-48. [ZSE.]

A Jupitert közelíti meg a Pioneer-2. = Vas Népe 18. 1973. ápr. 7. 81. sz. p. 8. [SRG.]

SZAKÁLY Éva: Csillagnézőben délután. "A Gothard hagyaték teljes értékű jogutóda!" = Vas Népe 18. 1973. ápr. 8. 82. sz. p. 7. [SRG.]

Nyolc szputnyik egyszerre. = Vas Népe 18. 1973. jún. 10. 134. sz. p. 2. Egy hordozórakétával nyolc szputnyikot bocsátottak fel a Szovjetunióban. [SRG.]

TRENCSÉNYI Imre: Ür-vasárnap. = Vas Népe 18. 1973. jún. 17. 140. sz. pp. 8-9. Novella. [SRG.]

Az európai űrkutatás Spacelab terve. = Vas Népe 18. 1973. okt. 21. 247. sz. p. 10. Tudományos apróságok. [SRG.]

(treiber) [TREIBER Mária]: A fotopuskás csillagász múzeuma. = Vas Népe 18. 1973. nov. 11. 264. sz. p. 5. Gothard Jenő. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A halhatatlan Kopernikusz. = Világosság 14. 1973. febr. 2. sz. pp. 65-70., címoldal. Kopernikusz születésének 500 éves évfordulója 1973-ban. [SRG.]

ALMÁSI Miklós: Az egyensúly drámája? Giordano Bruno dilemmája a Nemzeti Színházban. = Világosság 14. 1973. febr. 2. sz. pp. 98-100. Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka című drámája. A darabot Marton Endre rendezte. Bruno szerepét Avar István, VIII. Kelemen pápát Básti Lajos, Bellarmino bíborost Kálmán György játszotta. [KSZ.]

KÁKOSY László: Asztrológia és vallás az ókorban. = Világosság 14. 1973. aug-szept. 8-9. sz. pp. 507-514. Csillagászattörténeti vonatkozásokkal. [KSZ.]

[Papp János: Bevezetés.] = Villám [1.] 1973. jan. 1. sz. p. 1. Számos amatőr jelezte csatlakozását. A Villám célja az, hogy minden hónapban felhívja a megfigyelők figyelmét a következő időszak rajaira, azok jellegzetességeire, észlelési lehetőségeire, vagy egyszerűen csak létük tényére. Az évente jelentkező több mint 3500 aktív radiáns bőséges megfigyelési lehetőséget nyújt.;
A hazai meteormegfigyelők rendszeres havi tájékoztatója a "Villám" volt, amelynek 1973-ban 11 száma jelent meg Papp János összeállításában. Alcíme ez volt: "Az ICMO Magyar Szekciójának havonta megjelenő körlevele". A kiadvány számai 1-2 oldalasak voltak. A sokszorosítást írógéppel a szerkesztő végezte, kék indigókkal többszörözte, majd postán küldte az érdeklődőknek, válaszbélyeg ellenében. A kézhez vett Villám szövegét egyes szakkörvezetők újra legépelhették, így formailag többféle mutáció létezhet. A lap a következő hónap során jelentkező vizuálisan figyelhető meteorrajokat ismertette és lelkes felhívásokat közölt az észlelők felé. (A Villám 1. és 2. számában egy "Bolida" című lap tervezetét is ismerteti, amely a kiértékelési lehetőségekről, a feldolgozott eredményekről és a legújabb kutatási sikerekről ad majd tájékoztatást. Nincs adat arra, hogy a Bolida egyetlen száma megjelent volna.) A Villám hatására észlelt adatokról az Albireo meteorrovata adott tájékoztatást. [KSZ.]

[Papp János: A februárban várható meteorrajok jellemzői.] = Villám [1.] 1973. jan. 1. sz. p. 1. 18 meteorraj rövid ismertetése. [KOC.]

[Papp János: Meteormegfigyelési lehetőségek.] = Villám [1.] 1973. febr. 2. sz. p. 1. Vizuális, fotografikus, spektroszkópikus, teleszkópikus, rádiós. Angliából optikai rácsok érkeztek, hogy a meteorok színképét fényképezhessük. [KOC.]

[Papp János: Külföldi publikálási lehetőségek.] = Villám [1.] 1973. febr. 2. sz. pp. 1-2. Az ICMO publikálási helyei: Sky and Telescope, BAA Journal, BAA Meteor Section Bulletin. Robert A. Mackenzie másfél-két oldalnyi terjedelmű magyar rovatot nyit a British Meteor Society (BMS) negyedéves lapjában a Meteoros-ban. [KOC.]

[Papp János: A márciusban várható meteorrajok jellemzői.] = Villám [1.] 1973. febr. 2. sz. p. 2. 29 meteorraj rövid ismertetése. [KOC.]

[Papp János: Kooperáció a BMS-sel.] = Villám [1.] 1973. márc. 3. sz. p. 1. Fotografikus együttműködés. Radiáns katalógust küldtek. [KOC.]

[Papp János: Az áprilisban várható meteorrajok jellemzői.] = Villám [1.] 1973. márc. 3. sz. p. 1. 71 meteorraj rövid ismertetése. [KOC.]

[Papp János: Kapcsolatok külföldi meteorészlelő szervezetekkel.] = Villám [1.] 1973. ápr. 4. sz. p. 1. Külföldi meteoros lapok. A spektroszkópikus észlelőknek "Spektrogramm Program" készült. [Papp János: Spektrogramm program. ICMO Magyar Szekció 1973. címmel egy 1 oldalas részletes észlelési tájékoztató készült, ezen szám mellékleteként.] [KOC.]

[Papp János:] Két új program. = Villám [1.] 1973. ápr. 4. sz. pp. 1-2. A meteorok fel- és eltűnési magasságainak vizsgálata. Az alfa Cygnidák raj észlelése. [KOC.]

[Papp János: A májusban várható meteorrajok jellemzői.] = Villám [1.] 1973. ápr. 4. sz. p. 2. 37 meteorraj rövid ismertetése. Az éta Aquarida meteorraj. [KOC.]

[Papp János: A szekció szervezeti hírei.] = Villám [1.] 1973. máj. 5. sz. p. 1. Grigg-Skjellerup raj 1973. ápr. 22-23-án erős aktivitást mutatott, erről részletes feldolgozás készül. A mikrometeorit észlelési programról körlevél készült. [Papp János: Nemzetközi Mikrometeorit Kutató Hálózat. ICMO Magyar Szekció, 1973. május címmel egy 2 oldalas részletes észlelési tájékozató készült ezen szám mellékleteként. ] [KOC.]

[Papp János: A júniusban várható meteorrajok jellemzői.] = Villám [1.] 1973. máj. 5. sz. p. 1. 45 meteorraj rövid ismertetése. A Scorpius-Sagittaridák raj. A Júniusi Lyridák. [KOC.]

[Papp János: A szekció legújabb hírei.] = Villám [1.] 1973. jún. 6. sz. p. 1. Elkészült az első magyar spektroszkópikus meteorfénykép: Harmati István 1973. jún. 1-i, egy +1 magnitúdós meteort rögzítő felvételén 20 színképvonal azonosítható. Megkezdődött a mikrometeoritok megfigyelése. Újabb 2 meteorfotó készült, így már 10 meteorról van fénykép. [KOC.]

[Papp János: A júliusban várható meteorrajok jellemzői.] = Villám [1.] 1973. jún. 6. sz. p. 1. 110 meteorraj rövid ismertetése. [KOC.]

[Papp János: Az ICMO Magyar Szekciója első féléves eredményei.] = Villám [1.] 1973. júl. 7. sz. p. 1. Nagy számú észlelési anyag érkezett, ezekből pontos ZHR-értékek számíthatók. [KOC.]

[Papp János: Az augusztusban várható meteorrajok jellemzői.] = Villám [1.] 1973. júl. 7. sz. p. 1. 123 meteorraj rövid ismertetése. Perseidák. Kappa Cygnidák. Alfa Aurigidák. [KOC.]

[Papp János: A szekció újdonságai.] = Villám [1.] 1973. aug. 8. sz. p. 1. A BMS-ICMO Magyar Szekció programjaihoz csatlakozott az American Meteor Society és a floridai Revard Astronomical Society of Satellite Beach. Feldolgozások és publikációk. Újabb észlelési akciók. [KOC.]

[Papp János: A szeptemberben várható meteorrajok jellemzői.] = Villám [1.] 1973. aug. 8. sz. p. 1. 99 meteorraj rövid ismertetése. A Lacertidák. [KOC.]

[Papp János: Felhívás az észlelők felé.] = Villám [1.] 1973. szept. 9. sz. p. 1. Az 1973 nyári aktív észlelőmunkáról. Az aktívabb teleszkópikus és fotografikus munkáról. [KOC.]

[Papp János: Az októberben várható meteorrajok jellemzői.] = Villám [1.] 1973. szept. 9. sz. p. 1. 108 meteorraj rövid ismertetése. Giacobinidák. Epszilon Arietidák. Orionidák. [KOC.]

[Papp János: A szekció munkájáról.] = Villám [1.] 1973. okt. 10. sz. p. 1. Külföldi kapcsolatok. Az 1973. első féléves magyar észlelésekből ZHR BULLETIN Nr. 1. készült, ez 118 radiánsból jövő meteor 329 ZHR értékét tartalmazza. Az Alfa Cygnid Projektben 12 észlelő 70 meteorészlelést küldött. Az augusztusi 20 észlelő 853 meteorjából a Perseidák maximuma megállapítható volt: 1973. aug. 12-én 03.00 és 04.00 között állt be, 102 ZHR-nél. [KOC.]

[Papp János: A novemberben várható meteorrajok jellemzői.] = Villám [1.] 1973. okt. 10. sz. p. 1. 107 meteorraj rövid ismertetése. Tauridák. Cassiopeidák. Leonidák. Andromedidák. [KOC.]

[Papp János: Észlelési programok.] = Villám [1.] 1973. nov. 11. sz. p. 1. Meteor-magasság észlelések. Fotografikus megfigyelés. [KOC.]

[Papp János: A novemberben várható meteorrajok jellemzői.] = Villám [1.] 1973. nov. 11. sz. p. 1. 62 meteorraj rövid ismertetése. [1973 decemberében a lap 12. száma már nyomdai sokszorosítással, kéménypapír borítóval, fűzve és kötve jelent meg 20 oldalon. Ez utóbbi kiadvány nem a Villám, hanem egy újabb, a "Radiáns" címmel folytatta a meteorészlelők informálását.] [KOC.]

WÄNKE, Heinrich - WLOTZKA, Frank: Holdtalaj-minták vizsgálata. = West-Ost Panorama Nyugat-Kelet Panorama 1973. 3. sz. pp. 14-18. [KOC.]

          1974.

  Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. 232 p. [SRG.]

DANKANITS Ádám: XVI. századi olvasmányok. Bukarest, 1974. Kriterion Kiadó. p. 103. Krasznai Ferenc Kopernikusz-könyvpéldányáról. [FGF.]

EGRI János - HEGYI Gábor - VILLÁNYI Ottó: Űrtávközlés. Budapest, 1974. Kiad.: KPM Postafőosztály. Közlekedési Dokumentációs Vállalat (KÖZDOK), Egyetemi Nyomda. 606 p. Szerkesztette és lektorálta: Horváth Lajos. 401 ábra van a könyvben. Az űrtávközlés, a távközlési műholdak, a meteorológiai műholdak, a geostacionárius pályák, az űrtávközlési földi állomások, az antennarendszerek, az átviteli rendszerek igen részletes bemutatása, magas műszaki színvonalon. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Égi mechanika. 2. rész. (A Hold mozgása). Kézirat. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1974, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi nyomda. 212 p. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

ÉRDI Bálint - SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor - TIHANYI László: Csillagászati feladatgyűjtemény. Kézirat. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1974. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi nyomda. 290 p., 1 t. Jelzése: J3-1020. Lektorálta: Balázs Béla és Marik Miklós. Több változatlan kiadása (utánnyomása) volt. Csillagászati feladatok és megoldásaik három témakörben: szférikus csillagászat, asztrofizika, égi mechanika. [KSZ.]

FALLACI, Oriana: Ha meghal a Nap. Riportregény. Ford.: Karsai Lucia. Bukarest, 1974. Kriterion Könyvkiadó. 1. köt. 221 p., 2. köt. 327 p. Riportok amerikai űrhajósokkal. A Kozmosz könyvek 1971-es kiadása alapján. [KSZ.]

Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1974. február 21-22. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. 140 p. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

FRIEDEMANN, Christian: A Világegyetem. Modern kozmogónia. Ford.: Ferenczné Árkos Ilona. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 241 p., 12 t. A fordítást ellenőrizte: Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

GUREVICS, A. J.: A középkori ember világképe. Ford.: Előd Nóra. Budapest, 1974. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 296 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Kis János. A középkor tér- és időszemlélete című fejezetben (pp. 25-36.) kevés csillagászati vonatkozás.; A "Mi az idő?" című fejezetben (pp. 80-133.) bővebb csillagászati kapcsolódás, ezen belül főleg (pp. 89-94.) az időmérés, az időmérés pontossága, a nap felosztása, a napórák, zodiákus jelek, kalendáriumok, valamint (pp. 129-132.) a városi lakosság világlátásával harmonizáló új időmérési mód: a köztéri mechanikus órák megjelenése. [KSZ.]

Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. 215 p. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

JAVORSZKIJ, B. M. [Boris Mihajlovics] - DETLAF, A. A,: Fizikai zsebkönyv. Ford.: Kondor András, Matolcsy Tamás, Ney Katalin. Budapest, 1974. Műszaki Kiadó, Egyetemi Nyomda 1085 p. Lektorálta: Nagy Tibor. Készült az 1968-ban megjelent negyedik szovjet kiadás alapján. Csillagászat: pp. 41-64. (Newton törvényei. Az általános tömegvonzás törvénye. A gravitációs tér.); pp. 594-609. (A speciális relativitáselmélet alapjai); pp. 645-742. (Az elektromágneses hullámok. Rádiócsillagászat. A fény. A fény visszaverődése, diffrakciója. A geometriai optika.); pp. 1015-1019. (A kozmikus sugarak.) [KSZ.]

Kettőscsillag katalógus a "Revue des Constellations" térképeihez. Összeállította: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1974. Albireo Amatőrcsillagász Klub Kiadó, Kilián György Ifjúsági és Úttörőház, Nyomda: SKK ROTA. 12 p. [HEV.]

KOBRINSZKIJ, Aron Jefimovics: Figyelem, robotok! Ford.: Nagy Imre. Budapest - Leipzig, 1974. Az Urania Verlag és a Gondolat Könyvkiadó közös kiadása. "Printed in German Democratic Republic." 128 p. /Gondolat zsebkönyvek./ A fordítást az eredetivel egybevetette Ferenczné Árkos Ilona. Csillagászat: pp. 100-107. (Robotok a világűrben), pp. 122-127. (a Luna 16 holdszonda). [KSZ.]

KŐHÁTI Attila: Az űrkutatás eredményeinek népgazdasági alkalmazása. Ásványi nyersanyagok és energiahordozók kutatása kozmikus módszerekkel. A TIT Természettudományi Stúdiójának 1974. október 11-én megtartott szakmódszertani konferencia előadói segédanyaga. Budapest, 1974. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzeme. 32 p. [KSZ.]

LINDNER, Klaus: A csillagos ég. Ford.: Nagy Imre. Leipzig - Budapest, 1974. Urania Verlag - Gondolat Könyvkiadó, Graphischer Grossbetreib Interdruck Leipzig. 127 p. /Gondolat zsebkönyvek./ A fordítást ellenőrizte: Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

Magyar szerzőknek az űrkutatással és asztronautikával kapcsolatos dolgozatai. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. 209 p. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

MARIK Miklós: Fejezetek az elméleti asztrofizikából. Kézirat. változatlan utánnyomás. Kiad.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1974. Tankönyvkiadó Vállalat, ÁFÉSZ Sokszorosítóüzem (Vác). 292 p. Jelzése: J 3-816. 65 ábrával. Több változatlan utánnyomása volt. Három fő fejezete: csillaglégkörök fizikája (csillagok fotoszférája, színképvonalak keletkezése, csillagok kémiai összetétele), kozmikus elektrodinamika (sarki fény elmélete, a plazma, a galaxiskarok, a mágneses tér, napfoltok, szupernóva-maradványok), intersztelláris anyag fizikája (gázködök, csillagközi hidrogén, kozmikus gázdinamika, nóva- és szupernóva-héjak). [KSZ.]

A Nobel-díjasok kislexikona. Szerk.: Vészits Ferencné. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Zrínyi Nyomda. 656 p. A fizikai Nobel-díjasok cikkeit Fehér György írta, lektorálta Károlyi Gyula. A kémiai Nobel-díjasok cikkeit Tamáskóné Balla Gizella írta, lektorálta Balázs Lóránt. Csillagászathoz kapcsolódó Nobel-díjasok: pp. 19-20. Alfvén, Hannes (1970. fizika); pp. 22-23. Anderson, Carl David (1936. fizikai); pp. 29-31. Arrhenius, Svante August (1903. kémiai); pp. 66-68. Bethe, Hans Albrechz (1967. fizikai); pp. 69-71. Blackett, lord Patrick Maynard Stuart (1948. fizikai); pp. 86-87. Bothe, Walter Wilhelm Georg (1954. fizikai); pp. 158-160.
Dirac, Paul Adrien Mauritz (1933. fizikai); pp. 175-179. Einstein, Albert (1921. fizikai); pp. 194-195. Feynman, Richard Philips (1965.); pp. 221-222. Gell-Mann, Murray (1969. fizikai); pp. 264-266. Herzberg, Gerhard (1971. kémiai); pp. 266-267. Hess, Victor Franz (1936. fizikai); pp. 404-405. Mössbauer, Rudolf Ludwig (1961. fizikai); pp. 419-421. Nernst, Hermann Walther (1920. kémiai); pp. 453-469. Planck, Max Karl Ernst Ludwig (1918. fizikai); pp. 464-465. Powell, Cecil Frank (1950. fizikai); pp. 620-622. Wien, Wilhelm (1911. fizikai); pp. 639-640. Yukawa, Hideki (1949. - fizikai). [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Mi és a Világmindenség. Budapest, 1974. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 32 p. /A mi világunk. 1./ Szaklektor: Kulin György. [KSZ.]

PORONYI Zoltán - FLECK Alajos: Pühler Geometria practicája 1563-ból. Pécs, 1974. Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat, Kartográfiai Vállalat nyomda. 271 p., 48 t. "Rövid egyben alapos bevezető a geometria helyes megértéséhez. Összeállította és újonnan írta a magyarországi Syclasról származó Christof Pühler. A Római Császári Felség engedélyével. Nyomatott Dilingenben Sebaldus Mayer által az Úr 1563. évében." magyarul a címe Pühler Kristóf 1563-ban német nyelven megjelent geodézia-geometria tárgyú művének. A könyv tartalmazza ezen mű ismertetését és teljes szövegének, Petrovich Ede által készített magyar fordítását. Számos csillagászati adalékkal, táblázattal, mérőműszerrel, mérési móddal. A korszak és a megelőző évszázadok csillagászati ismereteinek bővülését, hazai vonatkozásait is tartalmazza a kötet. [KSZ.]

"REVUE DES CONSTELLATIONS" csillagatlasz. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kiad.: Albireo Amatőrcsillagász Klub. Kaposvár, 1974. Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ, Nyomda: SKK ROTA. 32 p. A francia, Sagot és Texereau által írt, 1963-ban kiadott megfigyelési kézikönyv csillagatlaszának első 32 térképlapja. [HEV.]

RJABCSIKOV, Jevgenyij [Ivanovics]: A kozmosz Kolumbuszai. Ford.: Gallyas Ferenc. Budapest, 1974. Kossuth Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 307 p., 32 t. [KSZ.]

SAIN Márton: Matematikatörténeti ABC. Adatok, tények, érdekességek a matematika középfokú tanításához és tanulásához. Budapest, 1974. Tankönyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 253 p. Bírálók: Hardy Zsigmond és Szénássy Barna. A szerző előszava 1973. január havában kelt Budapesten. Csillagászati vonatkozások: Abul-l-Wafa (p. 11.); Al-Battani (p. 12.); Al-Biruni (p. 12.); Al-Hvarizmi (pp. 17-18.); Almagest, Ptolemaiosz (p. 18.); Al-Zarqali (p. 19.); Apollóniosz, pergai (p. 25.); arabok matematikája (pp. 26-28.); Arjabhata (p. 31.); Al-Tuszi (p. 34.); Bhászkara, Atsarja (p. 41.); Bürgi, Jost (p. 58.); Cavalieri, Francesco Bonaventura (pp. 62-63.); Clairant, Alexis Claude (p. 64.); Csányi Dániel (1820-1867) 1861-ben a debreceni főiskolán a felsőbb mértan és a csillagászat tanára (p. 65.); Eratoszthenész (p. 79.); Eudokszosz (pp. 79-80.); Galilei, Galileo (pp. 94-97.); Gauss, Carl Friedrich (pp. 99-101.); Hamilton, William Rowan (p. 117.); Hatvani István (pp. 118-119.);
Hell Miksa (p. 120.); Hipparkhosz (p. 123.); Huygens, Christiaan (p. 125.); Jordán Károly (p. 131.); Kármán Tódor (p. 132.); Kepler, Johann (p. 132.); Lagrange, Joseph Louis (pp. 146-147.); Lambert, Johann Heinrich (p. 147.); Laplace, Pierre Simon (pp. 147-148.); Legendre, Adrien Marie (p. 149.); Magyarország matematikája (pp. 158-168.); Maróthi György (pp. 168-169.); Menelaosz (p. 173.); Napier, John (p. 178.); Naszir-al-din (pp. 178-179.); Newton, Isaac (pp. 182-184.); Omar Khajjam (p. 186.); Petzval József (pp. 192-193.); Pauerbach, George (p. 193.); Ptolemaiosz Klaudiosz (p. 198.); Regiomontanus, Johannes Müller (pp. 199-200); Rhaeticus, Georg Joachim (p. 200.); sinusfüggvény, sinustáblázat (p. 206.); trigonometria (pp. 223-224.); Vállas Antal (p. 225.). [KSZ.]

Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege.157 p. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [HAD.]

SCHELLING, Friedrich Wilhelm Joseph: Bruno avagy a dolgok isteni és természetes elvéről (Beszélgetés). Ford.: Jaksa Margit. Budapest, 1974. Európa Könyvkiadó, Magyar Helikon, Athenaeum Nyomda.235 p. Az utószót és a magyarázó jegyzeteket írta: Jaksa Margit. A fordítást az eredetivel egybevetette és a kötete szerkesztette: Bence György. A német filozófus Schelling (1775-1854) által 1802-ben írt filozófiai beszélgetésnek főszereplője: Giordano Bruno. A képzelt beszélgetésben (pp. 5-189.) Bruno nemcsak filozófiai, hanem csillagászati nézeteit is ismerteti. Az így keletkezett párbeszédekbe eredeti Giordano Bruno idézeteket is beleszőtt Schelling. Csillagászat főleg: pp. 77-80., 88-104. [KSZ.]

SEMLYÉN János: A tér és idő relativitása és a gravitációs hullámok. Kolozsvár, 1974. Dacia Könyvkiadó, Intreprinderea Polograficá Cluj. 95 p., 17 ábra. /Antenna./ [SZF.]

SIMONOVITS Anna: A tér és az idő problémája. [Budapest,] 1974. Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya, Kossuth Könyvkiadó Sokszorosító Üzeme. 163. /A filozófia időszerű kérdései. 15./Lektorálta: Fehér Márta, Licskó György, Nyiri János Kristóf. Csillagászati vonatkozás: pp. 3-122. Platón, Arisztotelész, Plotinosz, Augustinus, Aquinói Tamás, Newton, Leibniz, Euler, Boscovich, Kant, Herder, Hegel, Marx, Gauss, Bolyai János, Lobacsevszkij, Reimann, Einstein, Poincaré, Bergson, Husserl, Heidegger, Palágyi Menyhért, Nicolai Hartmann nézetei. [KSZ.]

SZENTPÉTERY Imre: Oklevéltani naptár. Brinckmeier, Grotefend, Knauz művének felhasználásával. Budapest, 1974. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 135 p. Az 1912-es mű hasonmás kiadása. [KSZ.]

TAYLOR, Edwin F. - WHEELER, John Archibald: Téridő-fizika. Ford.: Abonyi Iván. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Zrínyi Nyomda. 407 p. Szakmailag ellenőrizte: Károlyi Gyula. [SZF.]

TOMAN, Vlatislav: Készítsünk űrhajót! Ford.: Aczél János. Budapest, 1974. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 119 p. Rakéták, mesterséges holdak, űrhajók modellezése. [KSZ.]

TÓTH Sándor: A bolygók megfigyelése. Kaposvár, 1974. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ, Nyomda: SKK. Rota. 20 p. Bolygómegfigyelésekről amatőrcsillagászoknak. A kiadvány megjelenéséről az Albireo 1974. augusztusi száma adott hírt. [TUV.]

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgáló általános tájékoztatója. Budapest, 1974. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzeme. 15 p. [KOC.]

Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. 346 p. A Kossuth Rádióban kéthetente vasárnap délben sugárzott ismeretterjesztő adások a rádióhallgatók kérdéseire adtak választ. A könyvbe szerkesztett cikkek között csillagászati témájúak is szerepelnek. [KSZ.]

Változócsillag térképek - I. Összeáll.: Szentmártoni Béla, Papp János. Kaposvár, 1974. január. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Kaposvár. 16 p. BSS és BAA kiadványok alapján készült kézzel rajzolt változó térképek az alábbi csillagokról, katalógus adataikkal: VX AND, X CNC, RS CNC, BO CNC, V451 CAS, SS CEP, FZ CEP, CSV102106 CEP, P CYG, 28 CYG, W CYG, V1339 CYG, S DRA, TX DRA, VW DRA, WW DRA, AH DRA, AT DRA, UW DRA, V DRA, T DRA, TV GEM, WY GEM, BU GEM, BQ GEM, NP GEM, g HER, X HER, V636 HER, AC HER, IQ HER, NQ HER, UW HER, HK LYR, XY LYR, T LYR, TW PEG, TT PER, XX PER, U PER, d SER, VZ SGE, W TRI, R TRI. [HEV.]

Változócsillag térképek - II. Összeáll.: Szentmártoni Béla, Papp János. Kaposvár, 1974. március. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Kaposvár. 16 p. BSS, BAA és AAVSO kiadványok alapján készült kézzel rajzolt változó térképek az alábbi csillagokról, katalógus adataikkal: RS AND, SU AND, TZ AND, UU AUR, AE AUR, AR AUR, EO AUR, AB AUR, SU AUR, TT TAU, IM AUR, XX CAM, ST CAM, UX CAM, T CAM, U CAM, RY CAM, SZ CAM, UV CAM, ZZ CAM, V391 CAS, V393 CAS, CSV 171 CAS, V1357 CYG, TU GEM, BN GEM, FU ORI, T ORI, BM ORI, IU ORI, KS ORI, LP ORI, MX ORI, NU ORI, NV ORI, V361 ORI, V372 ORI, V566 ORI, Var No 2 ORI, CSV 100567 ORI, SU PER, AD PER, KK PER, CSV 5971 PER, CSV 5979 PER, S PER, T PER, BU TAU, CSV 6048 TAU, S UMA, T UMA, Y UMA, Z UMA, RY UMA, VW UMA, VY UMA, R UMA, RW VIR, RX VIR, T VIR. [HEV.]

Változócsillag térképek - III. /Mira - változók/. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Zajácz György: Kaposvár, 1974. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Kaposvár. 24 p. Kézzel rajzolt változó térképek katalógus adataikkal az alábbi csillagokról: R AND, TU AND, Y AQR, W AQR, T AQR, R AUR, R CAM, X CAM, R CNC, V CNC, S CAS, T CAS, S CRB, V CRB, S DEL, T DEL, V DEL, R DRA, T HER, U HER, R LEO, R LMI, R LEP, R LYN, S ORI, U ORI, R SER, SS VIR. [HEV.]

Változócsillag Térképek - IV. /Eruptiv változók/. Összeáll.: Mezősi Csaba, Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1974. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Kaposvár. 16 p. Kézzel rajzolt változó térképek katalógus adataikkal az alábbi csillagokról: Z AND, AG DRA, TX CVN, VY CMA, T CRB, UV CAS, EE CEP, BF CYG, CI CYG, V1057 CYG, CH CYG, SS CYG, U GEM, DQ HER, RS OPH, EZ PEG, AG PEG, SU TAU, RR TAU, V SGE, WZ SGE. [HEV.]

Változócsillag térképek - V. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1974. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Kaposvár. 16 p. Kézzel rajzolt változó térképek katalógus adataikkal az alábbi csillagokról: VX AND, V BOO, W CMA, X MON, AB CYG, AG CYG, AW CYG, TW DEL, CT DEL, CZ DEL, RY DRA, Y LYN, CSV 100869 LYN, SV LYN, S MON, T MON, BL ORI, BD+141247, W GEM, CK ORI, W ORI, BQ ORI, U ORI, V529 ORI, Y TAU, V2048 OPH, X PER, CE TAU, S PER, T PER, SU PER, AD PER, DM PER, KK PER, CSV 5971 PER, CSV 5979 PER, TX PSC, ST UMA, V UMI. [HEV.]

Végtelenség és Világegyetem. Ford.: Zalai Edvin. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. 357 p. G. I. Naan, G. I. Ruzavin, B. A. Lasztocskin, V. Sz. Tyuhtyin, V. V. Kazjutyinszkij, L. B. Bazsenov, N. N. Nucubidze, D. A. Frank-Kamenyeckij, E. Kolman, Sz. P. Dugyel, A. F. Aszkin, G. M. Idlisz, E. M. Csugyinov, V. V. Kazjutyinszkij, A. Sz. Karmin, V. I. Szvigyerszkij, M. F. Sirakov, N. A. Fedcsenko, A. L. Zelmanov fizikus, kozmológus, filozófus szerzők tanulmányai. A szöveget az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Tarcsai György. [KSZ.]

XÁNTUS János: Csillagok születése, csillagok halála. Bukarest, 1974. Tudományos Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. 56 p. /Tudomány mindenkinek./ [KSZ.]

  ZOMBORI Ottó: Mit kell tudni az üstökösökről? Budapest, 1974. [TIT Budapesti Uránia Csillagvizsgálója, TIT Soksorosító üzeme.] 4 p. Budapest, 1974. január keltezéssel. A 4 oldalas, A5 méretű sokszorosított kiadvány fejezetcímei: Általában az üstökösökről. Az üstökösök szerkezete. Az üstökösök fizikája. Néhány híres üstökös. Az 1973f jelű Kohoutek üstökös. [HAI.]

Csillagászati adatok az 1974. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 3-67. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1974-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 68-80. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1972. május 1-től 1973. április 1-ig). In: Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 81-91. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak 1972. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 92-105. [SRG.]

KULIN György: A TIT bemutató csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 106-122. Beszámolók: Ponori Thewrewk Aurél Budapest; Lendvai László Fűzfő; Dalnoki János Leninváros; Szabó Gyula Miskolc; Elek Imre Ózd; Hajmási József Székesfehérvár. [SRG.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 123-130. [SRG.]

ÉRDI Bálint: A Naprendszer mai szemmel. In: Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 131-152. [SRG.]

FEJES István: Interkontinentális rádiótávcsövek. In: Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 153-169. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Az üstökösök szerkezete. In: Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 170-182. [SRG.]

BALÁZS Béla: Az időmérés problémái. In: Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 183-197. [SRG.]

PETRONA, R. A. - O’BRYANT, W. T.: A holdkutatás Apolló programjának áttekintése. Előadás a COSPAR madridi kongresszusán, 1972. május. In: Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 198-213. Fordította: Gesztesi Albert. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az ősmagyarok csillagos ege. In: Csillagászati évkönyv az 1974. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1973. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 214-230. [SRG.]

BARTHA Lajos: Kozmikus élet - kozmikus civilizáció. In: Dilov, Ljuben: A szkafander súlya. Budapest, 1974. Kozmosz könyvek. pp. 320-329. /Kozmosz fantasztikus könyvek./ [SRG.]

SCHALK Gyula: Épül a magyar nagyplanetárium. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1974. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1973. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 19-26. [VSK.]

RÓKA Gedeon: Laplace-tól a modern kozmogóniáig. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1974. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1973. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 92-97. [VSK.]

HORVÁTH András: Kozmikus kalendárium 1972. július 1 - 1973. június 30. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1974. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1973. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 195-201. [VSK.]

HÉDERVÁRI Péter: Kérdőjelek a Vénusz körül. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1974. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1973. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 238-242. [VSK.]

MARX György: Megmozdul a világ. In: Az embergéptől a gépemberig. Munka - Termelés - Gazdálkodás. Főszerk.: Lukács Ernőné. Szerk.: Valkó Iván Péter. Budapest, 1974. Minerva, Kossuth Nyomda. pp. 65-77. /A Minerva Nagy Képes Enciklopédia. 3./ Csillagászat: pp. 66-77. [KSZ.]

VALKÓ Iván Péter - HORVÁTH Árpád: A műszerek világa. In: Az embergéptől a gépemberig. Munka - Termelés - Gazdálkodás. Főszerk.: Lukács Ernőné. Szerk.: Valkó Iván Péter. Budapest, 1974. Minerva, Kossuth Nyomda. pp. 79-94. /A Minerva Nagy Képes Enciklopédia. 3./ Csillagászat: pp. 86-91. [KSZ.]

MARX György: Atomok az utcán. In: Az embergéptől a gépemberig. Munka - Termelés - Gazdálkodás. Főszerk.: Lukács Ernőné. Szerk.: Valkó Iván Péter. Budapest, 1974. Minerva, Kossuth Nyomda. pp. 217-236. /A Minerva Nagy Képes Enciklopédia. 3./ Csillagászat: pp. 231-232. [KSZ.]

CSAPOS György: Negyven évvel ezelőtt született Jurij Gagarin. In: Fiúk évkönyve 1974. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1973. Móra Könyvkiadó. pp. 32-34. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Amiről a holdkövek beszélnek. In: Fiúk évkönyve 1974. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1973. Móra Könyvkiadó. pp. 290-294. [SRG.]

SCHALK Gyula: Égi szinház. In: Fiúk évkönyve 1974. Összeállította: F. Kemény Márta. Budapest, 1973. Móra Könyvkiadó. pp. 313-314. A budapesti Planetárium. [SRG.]

FERENCZ Csaba: A földi erőforrások űreszközökkel történő kutatásának technikai és észleléstechnikai alapjai. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1974. február 21-22. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 1-20. +3 számozatlan ábralap. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

STEGENA Lajos - FACSINAY László: Az ERTS-1. fotótérképek és földtudományi kiértékelésük. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1974. február 21-22. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 21-34. +3 számozatlan ábralap. +15 számozatlan ábralap. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

KŐHÁTI Attila: A Mars és a Vénusz kutatásának földtani vonatkozásai. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1974. február 21-22. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 35-54. +8 számozatlan ábralap. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Holdi sztratigráfia. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1974. február 21-22. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 55-65. +15 számozatlan ábralap. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

STEGENA Lajos - BÉRCZI Szaniszló: Kutatás transzform vetők után a Holdon. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1974. február 21-22. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 67-68. +5 számozatlan ábralap. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

TÄNCZER Tibor: Mesterséges holddal végzett felhőmegfigyelések jelentősége az időjárás előrejelzésében és kutatásában. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1974. február 21-22. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 69-78. +2 számozatlan ábralap. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

MAJOR György: Mesterséges holdak sugárzásadatainak meteorológiai hasznosításáról. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1974. február 21-22. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 79-110. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

MAGYAR Pál: Mesterséges holdakkal és űrlaboratóriumokkal nyert adatok hidrológiai hasznosítása. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1974. február 21-22. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 111-126. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

NÉMETH Ferenc: Fényképfelvételek erdészeti alkalmazásának hazai és külföldi tapasztalatai. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1974. február 21-22. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 127-140. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Néhány megjegyzés a könyv csillagászati és űrhajózási adataihoz. In: Franke, Herbert W.: Az elefántcsonttorony. Tudományos fantasztikus regény. Budapest, 1974. Kozmosz könyvek. pp. 247-250. /Kozmosz fantasztikus könyvek./ Utószó. [HAI.]

TÓTH Árpád: A Marson. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 8. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1974. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 31. "Űrkutatási" vers. [HAI.]

SZMIRNOV, Szergej: Hozzád szólok, Lunohod-1. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 9. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1974. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./. p. 58. "Űrkutatási" vers. Fordította Radó György. [HAI.]

PRIVALOV, P. I.: A tunguz meteorittal kapcsolatos feltevések. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 9. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1974. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 64-70. Fordította Szabó Győző. [HAI.]

JEFREMOV, Ivan Antonovics: Kozmosz és paleontológia. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 11. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1974. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./. pp. 75-84. Fordította Benczik Vilmos. [HAI.]

KANT, Immanuel: Az ég általános természettörténete és elmélete, avagy kísérleti vázlat a világegyetem mibenlétéről és mechanikai eredetéről a newtoni alapelvek szerint. Előszó. In: Immánuel Kant: A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Fordította Vidrányi Katalin. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. pp. 35-52. [HAI.]

BARTA György: A Föld mágneses tere okáról. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 5-11. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

TÓTH Péter: Whistlerek előfordulási gyakorisága és azok kapcsolata a Nap-Föld eseményekkel. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 13-24. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

TÓTH Péter: Mágneses térváltozások spektruma és a szoláris ciklusok. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 25-35. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

HEGYMEGI László: Elektronsűrűség mérése whistlerekkel és a plazmaszféra. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 37-45. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

VERŐ József: Az ionoszféra, a plazmaszféra és a külső magnetoszféra hatása a mikropulzációkra. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 47-73. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

CZUCZORNÉ, MILETITS Judit: A pulzációk morfológiájáról. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 75-88. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

HOLLÓ Lajos: Egyidejű mikropulzációs tevékenység vizsgálata két obszervatóriumban. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 89-96. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

BENCZE Pál: Nap-Föld események és a felső légkör. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 97-124. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

MÄRCZ Ferenc: A mágneses tevékenységgel összefüggő utóhatás az alsó ionoszférában. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 125-156. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

SÁTORI Gabriella: Föld-ionoszféra üregrezonátor vizsgálata. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 157-176. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

SAIKÓ János: A sztratoszféra felmelegedésének hatása az alacsony ionoszféra paramétereinek változására. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 177-197. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

BORBÉLY Edit: Az ózon szerepe a magas légköri folyamatokban. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika II. A 2. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium előadásainak anyagából. Szerk.: Bencze Pál. Sopron, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 199-215. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

GREGUSS Ferenc: A megalitok csillagászai. In: Lányok Évkönyve 1974. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1973. Móra Könyvkiadó. pp. 229-233. G. S. Hawkins és Alexander Thom az angol megalitok vizsgálói. [SRG.]

SIMONFY Géza: A 10. bolygó rejtélye. In: Lányok Évkönyve 1974. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1973. Móra Könyvkiadó. pp. 238-241. [SRG.]

BODRI Bertalan: Az árapály súrlódás szerepe a Hold termikus történetében. In: Magyar szerzőknek az űrkutatással és asztronautikával kapcsolatos dolgozatai. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 5-79. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

FLUCK Dénes: Optimális tolóerőt adó rakétahajtómű fúvóka meridián meghatározása. In: Magyar szerzőknek az űrkutatással és asztronautikával kapcsolatos dolgozatai. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 81-94. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

GOMBOSI Tamás: Részecskeeloszlások vizsgálata a sugárzási övezetek alatt az Interkozmosz-3 mesterséges hold segítségével. In: Magyar szerzőknek az űrkutatással és asztronautikával kapcsolatos dolgozatai. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 95-186. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

TANOS Ervin: Kisamplitúdójú hullámok a magnetohidrodinamikában. In: Magyar szerzőknek az űrkutatással és asztronautikával kapcsolatos dolgozatai. Budapest, 1974. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 187-209. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

[Előszó.] In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 3-5. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [KSZ.]

LAKÓ György: Sajnovics János és Demonstratiója. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 9-25. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [HAD.]

BÁRCZI Géza: A nyelvtudomány-történet elvi kérdései. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 29-35. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [KSZ.]

BENKŐ Loránd: A magyar nyelvtudomány Sajnovicstól napjainkig. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 37-49. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [HAD.]

SZATHMÁRI István: Nyelvtudomány-történetünk korszakolása. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 53-55.. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [KSZ.]

ERDŐDI József: Nyelvészeti kutatás és világnézet. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 61-63. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [HAD.]

ZEMPLÉN Jolán: Hell Miksa, a természettudós. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 67-68. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [HAD.]

MIKESY Sándor: A Sajnovics név eredetéről. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 71-72. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [HAD.]

BERGSLAND, Knut: Sajnovics János és Hell Miksa norvégiai vonatkozásai. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 77-81. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [HAD.]

HAJDÚ Péter: Bécsi visszhang Sajnovics Demonstratiójára. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 85-89. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ J. Hager könyve. [HAD.]

RAUN, Alo: Sajnovics és a történetfilozófia. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. p. 91. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [HAD.]

GÁLDI László: A nyelvtudomány-történet és a középkori Constantin Cantacuzino finnugor nyelvekre vonatkozó megállapításai. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 93-95. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [KSZ.]

HANZELI, Victor E.: A XVII-XVIII. század nyelvtudomány-történeti jelentősége. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 97-98. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [KSZ.]

ROT, Alexander: Sajnovics János jelentősége. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 99-100. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [HAD.]

GULYA János: A XVIII. század nyelvtudományának két sajátos vonásáról. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 101-102. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [KSZ.]

JUHÁSZ József: A tudománytörténeti vizsgálatok egyes problémái. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 103-105. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [KSZ.]

DEME László: A tudománytörténeti vizsgálódás elvi kérdéseihez. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 109-112. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [KSZ.]

RÓNA-TAS András: Megjegyzések. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 113-114. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [KSZ.]

PRAZAK, Richard: Josef Dobrovsky és a finnugor nyelvek. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 115-117. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [KSZ.]

ZAICZ Gábor: A szófejtő Sajnovics János. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 119-120. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ A Magyar Nyelvben (LXVI/1970/246-250) megjelent cikk átdolgozott és rövidített változta. [KSZ.]

SZÉPE György: Megjegyzések a nyelvtörténethez. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 121-125. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [KSZ.]

BÁNHIDI Zoltán: Sajnovics értékeléséhez. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 127-128. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [HAD.]

GULYA János: A nyelvrokonság tudata a magyar művelődésben és történetben. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 131-134. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [HAD.]

KÁLMÁN Béla: Sajnovics János emlékezete. In: Sajnovics János. Sajnovics János emlékünnepség és tudománytörténeti szimpozion. Székesfehérvár - Tordas, 1970. május 12-14. Szerk.: Gulya János, Szathmári István. Budapest, 1974. Kiad.: Magyar Nyelvtudományi Társaság, Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat sokszorosító részlege. pp. 135-136. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 131./ [HAD.]

FÖLDES István: Mikor omlik össze a "lüktető mindenség"? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp.15-16. [KSZ.]

RHYLE, Sir Martin: Hogyan fedezték fel a pulzárokat? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 16-17. [KSZ.]

FÖLDES István: Az élet építőkövei távoli galaxisokban. In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. p. 18. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Hol van a Tejút középpontja? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 19-21. [KSZ.]

FÖLDES István: Van-e antianyag a tejútrendszerben? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 21-22. [KSZ.]

FÖLDES István: A Seyfert-galaxisok titka. In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 23-24. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: A Tunguz-meteor rejtélye. In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 24-26. [KSZ.]

KULIN György: Sűrűbben hullottak-e a meteorok az ősidőben? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 26-27. [KSZ.]

FÖLDES István: Csillag-e a Jupiter? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 28-29. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Mit tudunk a Vénusz felszínéről? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 29-30. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Hogyan születnek a bolygók? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. p. 31. [KSZ.]

FÖLDES István: Új bolygó születik naprendszerünkben? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 32-33. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Felfedezték-e a tízedik bolygót? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 33-35. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Hogyan állapították meg az év hosszát? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 36-37. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Hogyan keletkezett a Hold? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 39-40. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Van-e víz a Holdon? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 41-42. [KSZ.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Égtájak a Holdon. In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 42-43. [KSZ.]

ÉRDI-KRAUSZ György: Hogyan tájékozódnak az űrhajósok a Holdon? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 43-45. [KSZ.]

BOGNÁR János: Alkalmas-e a Hold a növénytermesztésre? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 46-47. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Magyar nevek a Holdon? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 48-49. Hell Miksa, Zach Ferenc, Weinek László, Bolyai János, Eötvös Loránd, Fényi Gyula, Izsák Imre, Petzwal József, Neumann János, Kármán Tódor, Zsigmondy Richárd, Szilárd Leó nevét viseli holdkráter. [KSZ.]

NAGY István György: Milyenek lesznek a jövő rakétarepülőgépei? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 51-53. [KSZ.]

NAGY István György: Hogyan irányítják sok millió kilométeres távolságokon az űrszondákat? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 53-54. [KSZ.]

NAGY István György: Kimutathatták-e automatikus készülékek, hogy van-e élet a Marson? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 55-56. [KSZ.]

BORÍTÓ János: Az Orbita-rendszer. In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 56-57. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: Igazolták az óraparadoxont. In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 69-70. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: Léteznek-e gravitációs hullámok? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 71-72. Weber professzor mérési kísérletei. [KSZ.]

KISDI Dávid: Milyen fizikai jelenség a szuper tér? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 72-74. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Átalakulhat-e a tér anyaggá? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 74-75. [KSZ.]

MIKE Zsuzsa: Hogyan segítik az űrrakéta-felvételek Földünk jobb megismerését? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 87-88. [KSZ.]

BARTA György: Van-e hatása a földmágnességnek az élővilág fejlődésére? In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 88-90. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: A legendás strassbourgi óra története. In: Tudományos kaleidoszkóp (Válogatás a Rádiólexikon című műsor adásaiból). Szerk.: Simonffy Géza. Budapest, 1974. MRT-Minerva, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 324-325. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Kozmikus hétköznapok. In: Ziergiebel, Herbert: A világűr foglyai. Budapest, 1974. Kozmosz könyvek. pp. 423-429. /Kozmosz fantasztikus könyvek./ Utószó. [SRG.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. pp. 2-6. Brlás Pál, Garamvölgyi Ferenc, Hajdú Attila, Katyi Ferenc, Kocsis Antal, Mohácsi Gyula, Szentmártoni Béla, Tóth Tamás, Tihanyi István, Ujvárosy Antal, Michael Poxon, Mezősi Csaba, Pintér János, Szabó László észlelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 7. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. pp. 7-8. Hét kisebb planetárisköd 102, 152 és 254 cm átmérőjű távcsövekkel. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla. A kettőscsillag megfigyelésekről. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. p. 8. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. pp. 9-10. Hajdú Attila, Katyi Ferenc, Keszthelyi Sándor, Mohácsi Gyula, Michael Poxon, Mezősi Csaba, Szabó László leírásai. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Változócsillag megfigyelők figyelmébe. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. p. 10. A változó megfigyeléseket [Keszthelyi Sándor helyett] Szentmártoni Béla címére, a fedésieket Juhász Tibor címére küldjék. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok. Változócsillag megfigyelések, 1973 december. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. pp. 11-13. [KSZ.]

PAPP János: Az Orion köd-változók - kiegészítés. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. p. 14. A 29. számban megjelent térkép kiegészítő adatai. [KSZ.]

Változócsillag térkép - I. sorozat. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. p. 14. 16 oldalon, 20 térképen, 44 változóval jelent meg, Szentmártoni Béla és Papp János összeállításában. [KSZ.]

Atlas of Finding Charts of Variable Stars. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. p. 14. B. V. Kukarkin ajándéka az AAK megfigyelőinek. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. pp. 15-17. Vénusz - 1973 szeptember-november.; Mars - 1973 november.; Jupiter - 1973 november.; Szaturnusz - 1973 szeptember - november. [KSZ.]

Kohoutek-üstökös. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. p. 17. A túlzott fényesség előrejelzések nem váltak be. Új fényességek 1974-re. BSS Circular 1973. Dec., és Sky and Telescope 1974. Jan. alapján. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Megfigyelések, 1973 december. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. p. 18. [KSZ.]

HARMATI István: A visszatérő napfoltcsoport. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. pp. 19-22. Részletes feldolgozás: 15 tag 316 megfigyelést végzett 1973. febr. 23. és jún. 20. között egy érdekes csoportról, mely 5 rotációt ért meg. [KSZ.]

Csillagfoltok. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. p. 21. A BY Dra változókon lévő csillagfoltokról. ADAS Newsletter 1973 decemberi száma alapján. [KSZ.]

HARMATI István: Híd - Secchi elmélet. = Albireo 4. 1974. jan. 30. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

Canis Maior és Puppis. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. p. 2., 10. Térkép az Atlas Coeli alapján. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. pp. 3-7. Baracskai Lajos, Fekete Kertész István, Hajnáczky Sándor, Kocsis Antal, Kovacsics Sándor, Kökény Antal, Mohácsi Gyula, Nyemcsok György, Schmidt József, Szendrői Gábor, Szentmártoni Béla, Tihanyi István, Tóth Tamás, Zajácz György észlelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. pp. 8-9. Hajnáczky Sándor, Juhász Tibor, Schmidt József, Mezősi Csaba, Mohácsi Gyula, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

LARARD, John: Észlelési jegyzetek. 9. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. p. 10. The Astronomer 1974. január. [KSZ.]

Változócsillagok 1974. Január hó. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. pp. 11-14. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Hevesi Zoltán: Hosszúperiódusú változók.; Papp János: Félszabályos és szabálytalan változók. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Változócsillag jegyzetek. 2. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. pp. 14-15. RR Arietis, RZ Arietis, X Persei. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: VW Ursae Maioris fényváltozása. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. p. 16. 1972 májusától 1973 februárig. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Változócsillag megfigyelők figyelmébe! = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. p. 18. Az észleléseket címére kéri, melyet szétoszt a három típusa összeállítója között. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 8. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. p. 17. Az Uránusz 152 cm-es, holdalakzatok 51 cm-es és 152 cm-es távcsövekkel. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Kohoutek 1973. f. üstökös. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. pp. 18-19. Az 1974. januári megfigyelések ismertetése. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: A Kohoutek üstökös észlelése. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. p. 19. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. pp. 20-21. Mars. Jupiter -1973 december.; Szaturnusz - 1973 december. [KSZ.]

TÓTH Sándor: A Vénusz megfigyeléséről. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: A naptevékenység 1973-ban. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. p. 22. 26 hazai észlelő, 289 napon végzett, 1443 megfigyelése 3219 AA-t vizsgált. [KSZ.]

PAPP János: Nap. Megfigyelések, 1974 január. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

Nap észlelők figyelmébe. = Albireo 4. 1974. febr. 31. sz. p. 24. Papp János helyett a napészlelések gyűjtését és feldolgozását a jövőben: Harmati István végzi. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. pp. 2-5. Baracskai Lajos, Fekete Kertész István, Hajnáczky Sándor, Iskum József, Kökény Antal, Mohácsi Gyula, Tihanyi István, Tóth Tamás, Zajácz György, Szentmártoni Béla leírása. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. pp. 6-7. Borovszky Péter, Hajnáczky Sándor, Iskum József, Jankovics Zoltán, Mohácsi Gyula, Mezősi Csaba észlelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 9. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. p. 8. Minkowski planetárisok 127, 152, 254 cm átmérőjű távcsövekben. [KSZ.]

Az M1-92 "Lábnyom"-köd keresőtérképe. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. p. 9. [KSZ.]

Binokulár-csillagászat. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. p. 9. Papp János ismertetője, Colin Henshaw észlelései. [KSZ.]

Változócsillagok 1974. február hó. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. pp. 10-14. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Hevesi Zoltán: Hosszúperiódusú változók.; Papp János: Félszabályos és szabálytalan változók. [KSZ.]

Változócsillag térképek, II. sorozat. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. p. 14. 16 oldalon, 20 térkép, 60 változóról. A kiadványt összeállította: Szentmártoni Béla és Papp János. [KSZ.]

Bradfield /1974.b./ üstökös. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. p. 14. Előrejelzés. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Alpha Orionis 1972/73-ban. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. p. 15. 1972 október és 1973 május között több mint 300 észlelés gyűlt össze. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: TX Draconis. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. pp. 16-17. A csillag 6,6 és 8,6 mg között változott 1970-72 között. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. pp. 18-19. Vénusz, 1973. november-december.; Mars, 1974. január-február.; Szaturnusz, 1974. január-február. [KSZ.]

TÓTH Sándor: A Nagy Vörös Folt 1973-ban. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. pp. 20-21. 21 AAK-tag több mint 100 megfigyelést készített. [KSZ.]

PAPP János: Az ICMO Magyar Szekció tervei - 1974. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. p. 21. Külföldi kapcsolatok, belföldi tervek. [KSZ.]

MACKENZIE, Robert A.: Az áprilisi Lyridák. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Napmegfigyelések, 1974. február. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

Első külföldi napmegfigyelőnk. = Albireo 4. 1974. márc. 32. sz. p. 24. Irimes Romulus. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. pp. 2-7. Baracskai Lajos, Dankó János, Garamvölgyi Ferenc, Iskum József, Jankovics Zoltán, Katyi Ferenc, Kovács József, Kökény Antal, Mezősi Csaba, Mohácsi Gyula, Rohoska Lajos, Szentmártoni Béla, Tóth Imre, Tóth Tamás megfigyelései. [KSZ.]

Mély-ég objektumok binokulárokkal. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. pp. 7-8. Hajdú Attila, Mohácsi Gyula, Schmidt József észlelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. pp. 8-9. Jankovics Zoltán, Katyi Ferenc, Marosi Attila, Mezősi Csaba, Mohácsi Gyula leírásai. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 10. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. pp. 10-11. Fényesebb H-II vidékek (M 8, M 17, M 20, M 42, M 43) látványa 152 cm-es és 254 cm távcsövekkel. [KSZ.]

Változócsillagok 1974. március hó. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. pp. 11-15. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Hevesi Zoltán: Hosszúperiódusú változók.; Papp János: Félszabályos és szabálytalan változók.; Néhány megjegyzés az SR-IR rovattal kapcsolatban. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Változócsillag jegyzetek. 3. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. p. 16. VW Ursae Maioris. RS Cancri. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. pp. 17-18. Szaturnusz, 1974 március.; Uránusz, 1974 február-március. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Üstökös észlelési lapok. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. p. 18. A Bradfield-üstökös április havi térképével együtt küldték ki a megfigyelőknek az üstökös észlelő űrlapokat. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Üstökösök. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. pp. 19-20. A Kohoutek 1973. f. 1974. január-februárban, és a Bradfield 1974. b. üstökös 1974. márciusban. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Üstökös hírek. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. pp. 20-21. Encke-üstökös. Bradfield-üstökös. Lovas-üstökös. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. 1974. március. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Bolygók fényváltozásai. 1. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. pp. 22-23. A Mars fényváltozásának becslése szabad szemmel. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Vesta. = Albireo 4. 1974. ápr. 33. sz. p. 24. Ismertetés és keresőtérkép. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég objektumok. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. pp. 2-4. Az első mély-ég rovat. Baracskai Lajos, Hajnáczky Sándor, Iskum József, Jankovics Zoltán, Katyi Ferenc, Keszthelyi Sándor, Kökény Antal, Mercsák J. László és Lászlóné, Mohácsi Gyula, Tóth Imre, Tóth Tamás észlelései. Az Albireo 1. és 33. szám között: minden észlelő, bármely műszerrel készített, minden mély-ég és kettőscsillag észlelést teljes szövegével közölte, észlelőnként csoportosítva. A 34. és 79. szám között mély-ég és kettőscsillag rovat készült: először felsorolva az észlelőket és műszereiket, majd a leírásokat objektumonként csoportosítva, utóbb válogatva. A 80. számtól tértek vissza az eredeti közlési módra. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. pp. 4-5. Az első kettőscsillag rovat. Hajnáczky Sándor, Jankovics Zoltán, Juhász Tibor, Vojtek Antal, Keszthelyi Sándor, Maczinkó István, Marosi Attila, Mohácsi Gyula, Rohoska Lajos megfigyelései. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A mély-ég és kettőscsillag rovatokról. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. p. 5., 17. Az 1-33. számig a mély-ég objektumokról 3066 leírás jelent meg. A nagy mennyiség indokolja, hogy a rovatvezető összevonja az azonos objektumok észleléseit, illetve közlésre inkább a kevéssé észlelt objektumokat válassza. Észlelni változatlan formában kell továbbra is, és minden beküldött észlelés az AAK adatgyűjteménybe kerül. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 11. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. p. 6. Az éta Carinae látványa. [KSZ.]

Változócsillagok 1974 április hó. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. pp. 7-12. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Hevesi Zoltán: Hosszúperiódusú változók.; Papp János: Félszabályos és szabálytalan változók. [KSZ.]

MACZINKÓ István: Quasar és Seyfert-galaxis észlelés. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. p. 12. NGC 1275, BL Lac, 3C-273, az M 77 körüli csoport. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: WZ Cassiopeiae fényváltozása. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. p. 13. 1972. dec. és 1974. márc. között. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mira-változók maximuma. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. p. 13. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Bolygók fényváltozásai. 2. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. pp. 14-15. Kisbolygók fényváltozása. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Tau Cassiopeiae. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. p. 15. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Üstökösök. 1974. április. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. pp. 16-17. Bradfield 1974 b.; Encke-üstökös. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. p. 18. Vénusz - 1974 március-április.; Mars - 1974 március. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Mezősi Csaba változói. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. p. 18. Az R UMa és az S Del melletti változógyanús csillagok észlelésére felhívás. [KSZ.]

PAPP János: Az Uránusz észleléséről. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. p. 19. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. 1974. április. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

HARMATI István: A Nap észleléséről. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. pp. 21-23. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: International Project on RV Tauri Stars. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. p. 23. Európai kezdeményezés 20 RV Tauri változó észlelésére. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: V 2048 Ophiuchi. = Albireo 4. 1974. máj. 34. sz. p. 24. 66 Oph, korábban CSV 7741, majd V 2048 jelű változó ismertetése és térképe. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 12. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. p. 2. A Tejút, a Nagy Magellán Felhő, az ellenfény és az állatövi fény Dél-Afrikából. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. pp. 3-4. Borovszky Péter, Keszthelyi Sándor, Dankó János, Jankovics Zoltán, Juhász Tibor, Kökény Antal, Maczinkó István, Mohácsi Gyula, Szeiber Károly, Szentmártoni Béla, Tóth Imre, Tóth Tamás észlelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. pp. 5-6. Gogolák Zoltán, Jankovics Zoltán, Maczinkó István, Marosi Attila, Mohácsi Gyula, Tóth Imre megfigyelései. [KSZ.]

LARARD, John: Észlelési jegyzetek. 10. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. pp. 6-7. The Astronomer 1974. április. [KSZ.]

Változócsillagok - 1974 május hó. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. pp. 7-12. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Hevesi Zoltán: Mira és RV Tauri változók.; Papp János: Félszabályos és szabálytalan változók.; Vesta kisbolygó - 1974 április-május. [KSZ.]

PAPP János: Fényes változók - 1974 január-április. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. pp. 12-13. Alfa Cas. Éta Gem. Epszilon Aur. VV Cep. R Lyr. Delta Lyr. Alfa Ori. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Fedési változó problémák. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. p. 13. Kevesen észlelnek fedésieket. Juhász Tibor Amerikába, Zajácz György Svájcba küldi az adatokat. [KSZ.]

BRLÁS Pál: AF Cygni fényváltozása. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. p. 14. 1973. máj. és 1974. márc. között. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: A Kohoutek 1973. f. üstökös. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. pp. 15-17. Magyar és angol észlelésekből az üstökös adatai. Fényessége december közepén az 5, január elején a 3 magnitúdót nem haladta meg. [KSZ.]

HOWART, Ian: Bradfield 1974.b. üstökös észlelése. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. p. 18. 1974. májusában. [KSZ.]

ANDREW, Paul M.: Részleges holdfogyatkozás 1974 június 4-én. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. p. 18. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Bolygók fényváltozása. 3. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. p. 19. Kis távcsövekkel látható kisbolygók. Jupiter. Szaturnusz. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. p. 20. Szaturnusz - 1974. április.; Uránusz - 1974. április-május. [KSZ.]

Székesfehérvári észlelési program. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. p. 20. A MIZAR Csillagászati Szakkör szervezi a "Hold-lyuk" programot. Adatgyűjtő: Mohácsi Gyula. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. 1974 május hó. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: A fényjelenség észlelések eredményeiről. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. p. 22. Az 1972-es foltszerű fényjelenségek és a naptevékenység között talált összefüggést, így a jelenségeket a Nap okozhatta. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Epszilon Andromedidák. = Albireo 4. 1974. jún. 35. sz. pp. 23-24. A július 29 körüli napokon legaktívabb meteorrajt 1970-ben fedezte fel négy pécsi amatőr. A következő három évben is jelentkezett a raj. Radiáns: 00 h 24 m +26 fok. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 4. 1974. júl. 36. sz. pp. 2-5. Baracskai Lajos, Fekete Kertész István, Brlás Pál, Garamvölgyi Ferenc, Hajnáczky Sándor, Keszthelyi Sándor, Kelemen Tamás, Mohácsi Gyula, Rohoska Lajos, Szegedi Béla, Szentmártoni Béla, Tóth Imre észlelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 13. = Albireo 4. 1974. júl. 36. sz. p. 6. 3C273, BL Lacertae, AP Librae, NGC 5408. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 4. 1974. júl. 36. sz. pp. 7-9. Garbera István, Gombás Géza, Keszthelyi Sándor, Mohácsi Gyula, Rohoska Lajos, Szegedi Béla, Szentmártoni Béla, Tóth Imre megfigyelései. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: A Bradfield 1974.b. üstökös. 1. = Albireo 4. 1974. júl. 36. sz. pp. 9-11. 1974. márc. 19. és máj. 9. között 29 észlelő 86 megfigyelést végzett az üstökösről. Maximális fényessége 4,2 mg volt. [KSZ.]

Változócsillagok - 1974. június hó. = Albireo 4. 1974. júl. 36. sz. pp. 12-15. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Hevesi Zoltán: Mira és RV Tauri változók.; Papp János: Félszabályos és szabálytalan változók.; Hevesi Zoltán: Mira-változók maximumai augusztus hóban. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Bolygók fényváltozása. 4. = Albireo 4. 1974. júl. 36. sz. p. 16. Uránusz, Neptunusz. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Az R Coronae Borealis 1973/74-es minimuma. = Albireo 4. 1974. júl. 36. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Változócsillag típusok. 1. = Albireo 4. 1974. júl. 36. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

TÓTH Sándor: A Szaturnusz 1973/74. évi láthatósága. 1. = Albireo 4. 1974. júl. 36. sz. pp. 20-21. 1973. júl. 26. és 1974. ápr. 19. között 19 észlelő 101 megfigyelésének feldolgozása. [KSZ.]

HOWARTH, Ian: Bradfield 1974.b. üstökös észlelése. = Albireo 4. 1974. júl. 36. sz. p. 21. 1974. jún. 5-21. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. = Albireo 4. 1974. júl. 36. sz. p. 22. Jupiter, 1974 május-június.; Uránusz, 1974 május-június. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. 1974. június. = Albireo 4. 1974. júl. 36. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. pp. 2-5. Baracskai Lajos, Brlás Pál, Dankó János, Hajnáczky Sándor, Jankovics Zoltán, Juhász Tibor, Kelemen Tamás, Kőhalmi Erika, Maczinkó István, Keszthelyi Sándor, Mohácsi Gyula, Michael Poxon, Rohoska Lajos, Szentmártoni Béla, Tóth Imre, Tóth Sándor, Ujvárosy Antal, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

M 1-92 Cyg "Lábnyom-köd" megfigyelései. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. p. 5. Juhász Tibor, Baracskai Lajos, Mohácsi Gyula megfigyelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. pp. 6-9. Borovszky Péter, Keszthelyi Sándor, Garbera István, Gombás Géza, Hajnáczky Sándor, Hevesi Zoltán, Mohácsi Gyula, Rohoska Lajos, Szegedi Béla, Szentmártoni Béla, Tóth Imre, Tuboly Vince, Várnai Ferenc észlelései. [KSZ.]

Változócsillagok - 1974. július hó. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. pp. 10-16. Hevesi Zoltán: Mira-maximum előrejelzés szeptember hóra.; Brlás Pál: Eruptív változók.; Hevesi Zoltán: Mira és RV Tauri változók.; Zajácz György: Félszabályos és szabálytalan változók. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: A Tau Cassiopeiae változógyanús csillagról. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. pp. 17-19. [KSZ.]

HOWARTH, Ian: Két RV Tauri változó. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. p. 19. DF Cygni, UZ Ophiuchi. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Változócsillag típusok. 2. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. pp. 20-22. [KSZ.]

CO Aurigae fényváltozása. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. p. 22. The Observatory 1974. áprilisi számából. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 14. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. p. 22. Teleszkópikus meteorok 188 cm-es távcsőben. [KSZ.]

TÓTH Sándor: A Szaturnusz 1973/74. évi láthatósága. 2. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Bolygó-észlelőink a "Strolling Astronomer"-ben. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. p. 24. A 24. évf. 11-12. számban: Hajdú Attila, Hevesi Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mohácsi Gyula, Szabó László Jupiter alakzatok színbecslései. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Vénusz okkultáció 1974. július 17-én. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. p. 24. [KSZ.]

Tóth Sándor: "A bolygók megfigyelése". = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. p. 24. Hír a 20 oldalas füzet megjelenéséről. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. pp. 25-26. Jupiter - 1974 július.; Uránusz 1974. ápr. 10. és júl. 7. között. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. 1974. július. = Albireo 4. 1974. aug. 37. sz. pp. 27-28. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. pp. 2-5. Bakos Gábor, Balogh Imre, Baracskai Lajos, Brlás Pál, Dankó János, Garamvölgyi Ferenc, Horváth László, Jankovics Zoltán, Jámbor Mátyás, Kőhalmi Erika, Maczinkó István, Szegedi Béla, Szentmártoni Béla, Szoboszlai Zoltán, Tóth Sándor, Tóth Gábor, Tóth Tamás, Tóth Imre, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

BORTLE, John: Spirál-szerkezet galaxisokban közepes műszerekkel. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. pp. 6-7. 32 cm-es Newton-reflektorral észlelte ezen objektumoknál: M 31, M 33, NGC 2903, M 51, M 101.; A cikket Bortle közvetlenül az Albireonak írta. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: A Scutum-csillagfelhő észlelése. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. p. 8. 12x40 binokulárral. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. pp. 9-10. Dankó János, Fenyvesi András, Garbera István, Gombás Géza, Jámbor Mátyás, Maczinkó István, Rohoska Lajos, Szegedi Béla, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

Változócsillagok - 1974 augusztus. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. pp. 11-16. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Hevesi Zoltán: Mira és RV Tauri változók.; Zajácz György: Félszabályos és szabálytalan változók. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Algol. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. p. 16. 1974 augusztusban jelent meg Algol címmel az Esztergomi Csillagász Szakkör kiadványa, Juhász Tibor szerkesztésében, a fedési-változó észlelők számára. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Változócsillag típusok. 3. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. p. 17. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: A Bradfield 1974.b. üstökös. 2. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. pp. 18-19. A csóva látszó és valóságos alakulása. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Magyar cikkek az "Eclipse"-ben. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. p. 19. Az 1974. júniusi számban Tóth Sándor cikke a Szaturnusz hazai észleléseiről. A szeptemberi szám Zajácz György cikkét közli a rho Persei fényváltozásáról. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 15. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. p. 20. A Jupiter 254 cm-es, a Vénusz 50 cm-es, a Neptunusz 100 cm-es távcsőben. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. Jupiter -1974 augusztus. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

TÓTH Sándor: A régi s egy új Vörös Foltról. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. p. 22. A Strolling Astronomer 1974 májusi száma és hazai észlelések alapján. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. 1974. augusztus. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

HARMATI István: Napkitörés júliusban. = Albireo 4. 1974. szept. 38. sz. p. 24. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. pp. 2-5. Balogh Imre, Baracskai Lajos, Farkas Zsolt, Garamvölgyi Ferenc, Jankovics Zoltán, Jámbor Mátyás, Kelemen Tamás, Kökény Antal, Mercsák József László és Lászlóné, Szentgyörgyi László, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince, Zajácz György észlelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 16. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. pp. 6-7. Csillagszerű planetárisködök 100-250 cm-es távcsövekkel. A legfényesebb, az IC 4997 keresőtérképe. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. p. 8. Fenyvesi András, Garbera István, Hégli Sándor, Horváth Attila, Réti Lajos, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince megfigyelései. [KSZ.]

Változócsillagok - 1974 szeptember. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. pp. 9-15. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Hevesi Zoltán: Mira és RV Tau változók.; Zajácz György: Félszabályos és szabálytalan változók. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Fényes változócsillagok, 1974 május - augusztus. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. p. 16. Alfa Cas. Alfa Her. Delta-2 Lyr. R Lyr. Béta Peg. Az 5 csillag feldolgozásához 550 fénybecslés adott támpontot. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: SS Cygni új összehasonlítói. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. p. 16. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Még egyszer az Alpha Orionis-ról. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. p. 17. A holdfázisokkal, a telő Holddal van szinkronban a 0,1-0,15 mg-os fényesedése. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mira-maximumok előrejelzései novemberre. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. p. 17. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Változócsillag típusok. 4. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. p. 18. Befejező rész. [KSZ.]

Bolygó-észlelők figyelmébe! = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. p. 18. Tóth Sándor lemondta a bolygó-rovat további összeállítását. Az új rovatvezető: Hudi László. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az Orion-köd változócsillagainak észlelése. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. p. 19. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Magnitudó. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. p. 19. A nagyszámú változócsillag-észlelések feldolgozását Zajácz György irányítja. Az eredményeket a "Magnitudó" első, szeptemberi száma közli, a Hajdú-Bihar megyei Művelődési Központ kiadásában. 25 oldalon 16 változóról közöl cikkeket és fénygörbéket. [KSZ.]

TÓTH Sándor: Bolygók. Jupiter - 1974 szeptember. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Cepheidák észlelése. Összehasonlítók a két fényes cepheida-változóhoz. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. pp. 21-22. Cepheidák észleléseit is gyűjti Juhász Tibor, melyek eredményeit az Algol-ban, az Esztergomi Csillagászati Szakkör lapjában közölnek. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Északifény megfigyelése. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. p. 22. 1974. aug. 18-20-án, három éjszaka látták az észak-walesi tengerpartról. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. 1974. szeptember. = Albireo 4. 1974. okt. 39. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 4. 1974. nov. 40. sz. pp. 2-8. Paul Andrew, Balogh Imre, C. A. Bowey, Alan Buckman, Horváth László, Kocsis Antal, Kőhalmi Erika, Mercsák J. László és Lászlóné, Jeffrey Parkins, Réti Lajos, Szentmártoni Béla, Várnai Ferenc észlelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 17. = Albireo 4. 1974. nov. 40. sz. p. 9. Nyílthalmazok látványa 20, 51, 152 és 254 cm átmérőjű távcsövekkel. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 4. 1974. nov. 40. sz. pp. 10-12. C. A. Bowey, Garbera István, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Lukács Csaba, Mercsák J. László és Lászlóné, Mohácsi Gyula, Réti Lajos, Rohoska Lajos, Rostás Sándor, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince megfigyelései. [KSZ.]

Változócsillagok - 1974. október. = Albireo 4. 1974. nov. 40. sz. pp. 13-16. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Hevesi Zoltán: Mira és RV Tau változók.; Zajácz György: Félszabályos és szabálytalan változók.; Hevesi Zoltán: Mira-maximumok decemberben. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Újabb fejlemények a Tau Cassiopeiae-ről. = Albireo 4. 1974. nov. 40. sz. p. 17. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: SU Tauri észlelése. = Albireo 4. 1974. nov. 40. sz. p. 17. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Közel 36 ezer változócsillag észlelést. = Albireo 4. 1974. nov. 40. sz. p. 17. 1972. szeptember és 1974. október között közel 36 ezer észlelést küldtek Moszkvába, a Sternberg Csillagászati Intézetbe, ahol a GCVS összeállítása történik. [KSZ.]

HUDI László: Bolygók. Jupiter - 1974 október. = Albireo 4. 1974. nov. 40. sz. p. 18. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. 1974. október. = Albireo 4. 1974. nov. 40. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Nagy látómezejű okulár készítése. = Albireo 4. 1974. nov. 40. sz. p. 20. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. pp. 2-4. Almási Miklós, Jámbor Mátyás, Baracskai Lajos, Farkas Zsolt, Hégli Sándor, Jankovics Zoltán, Juhász Tibor, Kauker Zoltán, Kocsis Antal, Kovács József, Mártonhegyi Csillagász Kör, Mesterházi János, Mohácsi Gyula, Szegedi Béla, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 18. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. pp. 4-5. Nyolc halvány galaxis 150 cm-es távcsővel, a Kanári-szigetekről. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. pp. 6-7. Balogh Imre, Harsányi János, Hevesi Zoltán, Hégli Sándor, Mercsák J. László és Lászlóné, Mesterházi János, Mohácsi Gyula, Szegedi Béla, Szurovi Halász László, Tuboly Vince megfigyelései. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: A Honda-Mrkos-Pajdusakova üstökösről. /1974 f./ = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. p. 7. Előrejelzés. [KSZ.]

Változócsillagok - 1974. november. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. pp. 8-12. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Brlás Pál: Orion-köd változói.; Hevesi Zoltán: Mira és RV Tau változók.; Zajácz György: Félszabályos és szabálytalan változók. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Nova Persei 1974. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. p. 12. Nov. 9-én fedezték fel 11 mg fénynél, már maximuma után. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Változócsillag térképekről. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. p. 13. [KSZ.]

Új felfedezések. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. p. 13. Comet Bennett 1974 h.; Nova Sagittarii 1974.; A Jupiter 13. holdja.; UZ Librae "csillagfoltjai". [KSZ.]

HUDI László: Bolygók. Jupiter - 1974 november. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. p. 14. [KSZ.]

BALOGH Imre: A "Mártonhegyi Csillagász Kör"-ről. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. p. 14. 1974 márciusában alakult meg a XII. ker. Mártonhegyi-úti általános iskolában a csillagász kör, Farkas Zsolt és Balogh Imre vezetésével. A 15 főből 5-6 tagjuk foglalkozik megfigyelésekkel, egy 72/500 mm-es refraktort használva. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. 1974. november. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

CSIBA Márton: Nagy látómezejű okulár újabb változata. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. p. 16. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Erfle-okulár három akromatikus lencséből. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az AAK új Hold-megfigyelési programja. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. pp. 17-19. Újra lesznek holdészlelések közölve, rovat formájában. Az első 10 holdalakzat ajánlata. [KSZ.]

Külföldi kapcsolatok, cserekiadványok. = Albireo 4. 1974. dec. 41. sz. p. 20. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: A Bradfield-üstökösről. = Albireo Amatőrcsillagász Klub Körlevél 1974. márc. 10. p. 1. Az 1974. febr. 12-i felfedezés leírása. Az üstökös égi útja 1974. márc. 9. és 19. között. [KOC.]

[SZENTMÁRTONI Béla:] Bradfield 1974 b. üstökös. = Albireo Amatőrcsillagász Klub [Körlevél] 1974. [ápr. 8.] p. 1. Az üstökös 1974. ápr. 8. és máj. 2. közötti égi útja és a magnitúdó előrejelzések. ALPO Comets Section körlevele alapján. [KOC.]

SZENTMÁRTONI Béla: A változócsillag észlelésekről. = Albireo Amatőrcsillagász Klub Körlevél 1974. máj. 23. pp. 1-2. Módszertani megjegyzések. [KOC.]

GOMBÁS Géza: A keveset észlelt kettőscsillagokról. = Albireo Amatőrcsillagász Klub Körlevél 1974. szept. 20. p. 1. [KOC.]

SZENTMÁRTONI Béla: Kettőscsillagok nyílthalmazokban. = Albireo Amatőrcsillagász Klub [Körlevél] 1974. okt. 15. pp. 1-2. [KOC.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az Orion-köd változóinak észlelése. = Albireo Amatőrcsillagász Klub [Körlevél] 1974. nov. 10. p. 1. [KOC.]

MEZŐSI Csaba - SZENTMÁRTONI Béla: Nova Persei 1974. = Albireo Amatőrcsillagász Klub [Körlevél] 1974. nov. 10. p. 1. [KOC.]

JUHÁSZ Tibor: [Bevezető.] = Algol [1.] 1974. 1. sz. [pp. 1-3.] Az "Algol" a fedési változócsillagok hazai amatőr észlelését segítette elő cikkeivel, fordításaival, előrejelzéseivel, feldolgozásaival 1974-től 1985-ig. A periodikát szerkesztette Juhász Tibor (1-5. szám), Garamvölgyi Ferenc és Juhász Tibor (6-13. szám), Garamvölgyi Ferenc (14. szám), Juhász Tibor (15-39. szám). A cikkeket valószínűleg Juhász Tibor készítette, bár szerzőként neve nincs feltüntetve. A lapszámoknak oldalszámozása nem volt. A körlevelet az Esztergomi Csillagász Szakkör (1-29. szám, 1974-1981. ápr.), a kalocsai Haynald Obszervatórium (30. szám, 1982. máj.), a Haynald Obszervatórium Albireo Csillagász Szakköre (31-36. szám, 1982. júl. - 1984. jún.), a zalaegerszegi Komját Aladár Fiúkollégium Albireo Csillagász Szakköre (37-39. szám, 1984. okt. - 1985. máj.) adta ki. Ezt követően a lap az Albireo folyóiratban, annak rovataként élt tovább, 1985. szeptemberétől. [KSZ.]

RZ Cassiopeiae. = Algol [1.] 1974. 1. sz. [pp. 3-4.] [KSZ.]

[Az AR Aurigae.] = Algol [1.] 1974. 2. sz. [p. 1.] [KSZ.]

[A béta Persei.] = Algol [1.] 1974. 2. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

[Az RT Andromedae.] = Algol [1.] 1974. 2. sz. [pp. 2-4.] [KSZ.]

Észlelések 1974. aug. - okt. -ben. = Algol [1.] 1974. dec. 3. sz. [pp. 1-2.] 16 észlelő küldött becsléseket fedési változókról. Az RZ Cas-ról három hónap alatt 127 észlelés érkezett. Ezentúl a minimum időpontokat külön füzetben kapják meg az észlelők, mely Kaposváron készül. [KSZ.]

[Cepheidák észlelésével is fogunk foglalkozni.] = Algol [1.] 1974. dec. 3. sz. [pp. 2-4.] [KSZ.]

[Az R Canis Maioris.] = Algol [1.] 1974. dec. 3. sz. [p. 4.] [KSZ.]

ERDŐDI József: Kétszáz éve történt... = Amerikai Magyar Szó 28. 1974. máj. 16. 20. sz. p. 6. Hell Miksa és Sajnovics János. [HAD.]

PETROV, B. N.: Az űrkutatás tudományos és népgazdasági jelentősége. = Asztronautikai Tájékoztató 1974. 28. sz. pp. 3-20. Elhangzott a a Magyar - Szovjet Tudományos és műszaki együttműködés 25 éves évfordulója alkalmából a MTA-n rendezett tudományos ülésszak 1974. szept. 17-i plenáris ülésén. [KSZ.]

SZEDOV, Leonyid I.: Nemzetközi együttműködés az űrkutatásban. = Asztronautikai Tájékoztató 1974. 28. sz. pp. 21-30. Megjelent az Astronautik 1974. 1. számában. [KSZ.]

A szovjet űrkutatás 1973-as eredményeiből. Szemelvények a COSPAR 1974. évi kongresszusára készített szovjet beszámolóból. = Asztronautikai Tájékoztató 1974. 28. sz. pp. 31-38. [KSZ.]

Hírek. = Asztronautikai Tájékoztató 1974. 28. sz. p. 39. Marx Györgyöt, a szakosztály vezetőségi tagját a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség alelnökévé választotta 1974 októberében. [KSZ.]

HALMOS Ferenc: Beszámoló a soproni fizikai-geodéziai szemináriumról. = Asztronautikai Tájékoztató 1974. 28. sz. pp. 41-43. 1974. ápr. 25-27. [KSZ.]

Beszámoló a "Földfelszíni és meteorológia megfigyelések a világűrből" tárgykörben rendezett tudományos ülésszakról. = Asztronautikai Tájékoztató 1974. 28. sz. pp. 44-47. 1974. febr. 21-22. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az 1973-ban felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1974. 28. sz. pp. 48-67. [KSZ.]

NEMESI László: Követendő példa Medgyesen. Hogyan születik a csillagvizsgáló? = Békés Megyei Népújság 29. 1974. szept. 3. 205. sz. p. 4. Azok a medgyesegyháziak, akik ott voltak, sokáig emlékezni fognak dr. Kulin György professzor vagy egy évvel ezelőtti előadására, közel százan hallgatták a világmindenség titkaiba beavató szavakat. A szűk kis teremben a légy zümmögését is hallani lehetett... Három éve vetődött fel először a kis csillagda építésének gondolata. Az ötlet a medgyesi művelődési ház fiatal igazgatójában, Kucsera Lajosban elhatározássá erősödött; látta a község lakóinak, s főleg a fiataloknak lelkesedését - s ahogyan ezt manapság divatosan mondják: az igényt. Az idén elnyerte a közművelődési intézmény a Kiváló Művelődési Ház címet, s az ezért járó pénzt végre a csillagda felépítésére fordíthatták. A műszer elkészítését a Budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló vállalta, s igazgatója, Kulin professzor, az elmúlt évben "terepszemlét" is tartott Medgyesen.
A kis kupola helyét is kijelölték: az ÁFÉSZ-áruház feletti lapos tetőről 360 fokban semmi sem zavarja a kilátást. Csütörtökön este lázas készülődést találtunk a medgyesi művelődési házban. A tetőn akkor már ott volt a 3,8 méter átmérőjű kupola alsó része, amely a műszert, a távcsövet hivatott befogadni. Öt órakor begördült az udvarra az Uránia mikrobusza, csomagterében a 250 milliméter átmérőjű távcső, úgynevezett Cassegrain szerelésű tükrös teleszkóppal, a tengelyrendszerrel. A tetőn a járás csillagászati szakköreinek vezetői, a TIT Békés megyei Szervezetének munkatársai, közel húsz medgyesi fiatal érdeklődő. A távcső beemelése, szerelése megkezdődött. A távcsövet befogadó "épület"-et Kocsis Sándor, a helyi Vas- és Faipari Szövetkezet mérnöke tervezte, a szövetkezet brigádjai készítették el fémlemezből. A kupola körbe forgatható, egyelőre csak kézi erővel, de majd óraművet szerelünk rá. Akkor a nyílás - ezen keresztül "néz ki" a távcső - 24 óra alatt fordul egy kört - magyaráz Kucsera Lajos, közben megjegyzi, ő is a csillagászoktól szerezte ismereteit.
- A csillagász-szakkörünk nemrégiben alakult, vezetője Rácz László tv-szerelő, maga is fiatal. Kezdetben a szakkör tagjai alkalomszerűen hallgathattak csak előadásokat, néha hordozható kis távcsövekkel figyelték az eget Végeredményben a szakkör létére alapozva építjük fel a csillagdát.A műszer mindent tud, ami a csillagászati ismeretterjesztéskörében szükséges, sőt tudományos megfigyelésekre is alkalmas. Ma a csillagászat az emberek legbensőbb igényének, alapvető „kíváncsiságának”, azaz természettudományos érdeklődésüknek középpontjában áll - mondja a szerelés egyik lélegzetvételnyi szünetében Kulin professzor. - Talán ezért is olyan népszerű hazánkban a Csillagászok Baráti Köre. A világon először és egyedülállóan szerveztük meg ezt a virágzó mozgalmat, önkéntes, éppen ezért mindenre képesek tagjai. Az országban egymás után épülnek a komolyabb tudományos megfigyelésre is alkalmas műszerek.
A közművelődést csak megfelelő, szervezett formában lehet csinálni. S ennek maradéktalanul eleget tesz a Baráti Kör. Ezt - úgy gondolom - nem kell bizonyítani, itt a példa, a medgyesiek példája. Minderről a jövő év elején megjelenő új kötetemben vallok, amelynek címe: "Mit mondanak a csillagok?" lesz. - A TIT megyei szervezete adta a pénzt a műszerre - viszi tovább a szót Somogyi József, a TIT békéscsabai szervezetének titkára, amatőr csillagász. - A távcső körülbelül 25 ezer forintba került. - A kupola elkészítésében sokat segítettek a szövetkezet dolgozói. A kis "épület" közel 50 ezerbe került, majd fele társadalmi munka - mondja Kucsera Lajos. Lassan besötétedik, a munka elkészül. A német szerelésű állványon ott pihen a kétméteres, s a laikus szemnek is csodás fehér cső. A beállított műszer okulárjába először dr. Kulin György néz bele. Oktató szavakkal magyarrázza el Rácz Lacinak a távcső kezelését. A látmezőben megjelenik a Hold sárga arcéle - a párás levegő miatt kicsit homályos a kép, de az örömön ez semmit sem ront. Áll a távcső!
Kulin professzor a csillagokról beszél, a tető lassan megtelik fiatal érdeklődőkkel, egymást váltják az okulár előtt. Kinek a hitetlenség, kinek a bizonyosság van az arcára írva. Ismeretterjesztés, népművelés. Aztán valaki ironikusan megjegyzi a művelődési ház igazgatójának: Ti lesztek az amatőr csillagászat megyei bázisközpontja. S ebben van valami. A szövetkezet vállalta: ha a kupola beválik, megfelel a célnak, akkor kérésre, megrendelésre hasonlókat készítenének. A járás amatőr csillagászati központja lesz Medgyesegyháza, hiszen köztulajdonban ez a legnagyobb, legkorszerűbb műszer a megyében. A járás iskoláiból ide jönnének a gyerekek, a szakkör bemutatók rendezését tervezi. A csillagda ünnepélyes avatása az idei csillagászati hét legkiemelkedőbb megyei eseménye lesz. A példa tehát megvan: így születik a csillagvizsgáló. Egy egy helység erőinek társadalmi összefogására van mindöszsze szükség. Az Uránia, a Baráti Kör szívesen, örömmel támogatja a kezdeményezéseket [SRG.]

Csillagászati ismeretterjesztés bentlakásos tanfolyamon. = Békés Megyei Népújság 29. 1974. dec. 25. 301. sz. p. 5. December 27-én vizsgáznak a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban az ország amatőrcsillagászai. Akik sikeresen megfelelnek a kérdésekre, azok alapfokú előadói képesítést szereznek. A TIT és az Uránia ezzel is a csillagászati ismeretterjesztésügyét szolgálja, segíti. Békéscsabán június 28. és július 6. között rendezik meg a TIT Országos Csillagászati Választmányának bentlakásos továbbképzését. A választás nem véletlenül esett Békés megyére, hiszen az elmúlt években igen sokat fejlődött a materialista világkép tömeges kialakítását segítő amatőrcsillagászat.
Az őszszel Medgyesegyházán avattak csillagdát, s remélni lehet, hogy a nyári országos továbbképzésre felavathatják a békéscsabai Városi Tanács és a TIT megyei szervezete által közösen tervezett csillagdát Békéscsabán. De mással is készülnek a megyeszékhelyen A TIT városi szervezete januárban tíz alkalomból álló előadássorozat indítását tervezi a helyi amatőrcsillagászoknak. A sorozat részvevői a nyári tanfolyam idején tehetnek majd előadói vizsgát, ugyanúgy, mint most pénteken, Budapesten. [SRG.]

R. G. [RÓKA Gedeon]: Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. = Csillagászati Értesítő 1974. 1-2. sz. p. 3. Javaslat a hazai csillagászati intézetek 30 éves fejlődését bemutató előadásokra. [SRG.]

DETRE László: Az MTA Csillagvizsgáló Intézetének 30 éves fejlődése. = Csillagászati Értesítő 1974. 1-2. sz. pp. 4-13. Az 1899-ben államosított ógyallai csillagvizsgáló jogutódja a Svábhegyen. 1929-ig két ötméteres és egy tízméteres kupola, egy passage-épület, a fő- és egy lakóépület készült el. 1951. febr. 1. óta az MTA alá helyezve. 1958-ban megkezdődött a piszkéstetői fiókintézet létesítése. 1969 decemberében megrendelték az 1 m-es tükrös távcsövet. Az intézmény mai munkájának ismertetése. [SRG.]

A hazai napfizikai kutatások 30 éves fejlődése. = Csillagászati Értesítő 1974. 1-2. sz. pp. 13-16. Szemelvények a Csillagászati évkönyv 1962., 1966., 1972. és 1975. évi köteteiben megjelent napfizikai obszervatóriumi beszámolókból. [SRG.]

ALMÁR Iván: A magyar szputnyikmegfigyelő állomások története 1957-től napjainkig. = Csillagászati Értesítő 1974. 1-2. sz. pp. 17-22. Első szputnyikészlelést 1958. január 23-án hajtották végre a budapesti állomáson, a csillagvizsgáló intézet tetőteraszáról. Miskolc, Baja és Szombathely is bekapcsolódott a munkába. [SRG.]

KULIN György: A bemutató csillagvizsgálók fejlődése. = Csillagászati Értesítő 1974. 1-2. sz. pp. 23-26. Az ország első népi csillagvizsgálója a budapesti Uránia 1947-ben kezdte meg működését. Ezt követte Győr (Szitter Béla), Miskolc (Szabó Gyula), Szolnok (Tokodi Lajos), Székesfehérvár (Hajmási József), Fűzfőgyártelep (Bencze Sándor), Dunaújváros (Rapcsány Mihály), Ózd, Csepel (Lajtai István), Leninváros (Dalnoki János), Eger (Zétényi Endre), Kalocsa, Tata (Dinga László), Szekszárd, Esztergom, Pécs (Tóth László), Nyíregyháza, Medgyesegyháza, Oroszlány, Hajdúnánás csillagvizsgálói illetve távcsöves bemutatóhelyei, nagyobb távcsövei. [SRG.]

R. G. [RÓKA Gedeon]: Módszertani megjegyzések. = Csillagászati Értesítő 1974. 1-2. sz. p. 27. A hazai csillagászati intézetek 30 éves fejlődéséhez. [SRG.]

Az előadáshoz javasolt irodalom. = Csillagászati Értesítő 1974. 1-2. sz. p. 27. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Könyv- és lapszemle. = Csillagászati Értesítő 1974. 1-2. sz. pp. 29-47. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: [A DAS létrehozásának oka.] = DAS-Circular [1.] [1974.] 1. sz. p. 1. A DAS létrehozásának oka, hogy a környékbeli amatőrök változóészlelő munkáját ismertesse. Tervbe van véve a holdészlelés is.; A DAS-Circular a DAS (Delphin Astronomical Society) lapja volt, címével ellentétben teljesen magyar nyelven szólt Dorog, Esztergom és Tokod-Altáró amatőrcsillagászaihoz. Az első két számáról (DAS-Circular No. I. és DAS-Circular No. II.) tudunk, amelyek egy-egy oldal terjedelműek voltak és írógéppel készültek. Juhász Tibor szerkesztette Dorogon. A számok évszámot nem tüntettek fel, de nagyon valószínű, hogy 1974-esek. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: [A változóészlelésekről.] = DAS-Circular [1.] [1974.] 1. sz. p. 1. A DAS változócsillag programjában néhány mira és eruptív csillagon kívül főleg rövid periódusú félszabályos csillagok vannak. Most a kipróbálás, az észlelés begyakorlása folyik, a program októberben indul. A havi adatokat Juhász Tibor gyűjti. [KSZ.]

[JUHÁSZ Tibor:] DAS változó program. = DAS-Circular [1.] [1974.] 1. sz. p. 1. A program csillagai: R Aqr, AB Aur, SU Aur, AE Aur, V Boo, RX Cep, SS Cep, CH Cyg, V449 Cyg, AF Cyg, W Cyg, V1339 Cyg, P Cyg, EU Del, TX Dra, BN Gem, BQ Gem, g Her, X Her, AC Her, IQ Her, R Lep, V2048 Oph, U Ori, FU Ori, VZ Sge, BU Tau, R Tri, R UMa, VY UMa, ST UMa, V UMi. [KSZ.]

[JUHÁSZ Tibor: Az előző körlevél óta. ] = DAS-Circular [1.] [1974.] 2. sz. p. 1. Augusztus 18/19-én Dorogról 8 amatőr (Baracskai Lajos, Garamvölgyi Ferenc, Juhász Tibor, Kelemen Tamás, Szegedi Béla, Trexler László, Vojtek Antal, Vörös József) meteorozott és majdnem 100 meteort látott. [KSZ.]

[JUHÁSZ Tibor: Sikerült egy körlevelet kiadni a fedésik észlelésére.] = DAS-Circular [1.] [1974.] 2. sz. p. 1. Az esztergomi szakkör vette programba a fedési változókat és adja ki az Algol című lapot. (Mivel az Algol folyóirat 1974-ben indult és a fedési változók észleléseit 1974. augusztus hótól ismertette - ez a leírás adja meg a DAS-Circular 1974. évszámát: ez a lap 1974 második felében indulhatott.) [KSZ.]

[JUHÁSZ Tibor: Másik érdekes dolog a Hold-dómok észlelése. ] = DAS-Circular [1.] [1974.] 2. sz. p. 1. Útmutató készült hozzá. A hold-dóm katalógus több mint 30 dómot fog tartalmazni. [KSZ.]

[JUHÁSZ Tibor: Harmadik téma a "Közeli csillagok program".] = DAS-Circular [1.] [1974.] 2. sz. p. 1. Megfigyelési útmutató készült. 5 csillag van a programban. [KSZ.]

"Bukott" csillagok a Naprendszerben. = Delta 8. 1974. jan. 1. sz. p. 5. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: Bezárul a tér. Időgépek a világűrben. = Delta 8. 1974. jan. 1. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

-a -s [BARTHA Lajos, ifj.]: Születő csillagok nyomában. Áruló hősugarak. = Delta 8. 1974. febr. 2. sz. pp. 13-15. [KSZ.]

CSODAK, Jurij: A Jupiter jeges kísérői. Mit tudunk a Galilei-holdakról? = Delta 8. 1974. febr. 2. sz. pp. 39-41. [KSZ.]

Újabb spekulációk a fekete lyukak körül. = Delta 8. 1974. márc. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Együtt reng a Föld és a Hold? = Delta 8. 1974. márc. 3. sz. p. 5. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Néma hengerek. Hajsza a gravitációs hullámok után. = Delta 8. 1974. márc. 3. sz. pp. 24-26. Joseph Weber mérési kísérleteiről. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Látogatóban a Jupiternél. Savas esők az égen. = Delta 8. 1974. márc. 3. sz. pp. 34-36. [KSZ.]

Óriás távcső az űrben. = Delta 8. 1974. ápr. 4. sz. p. 3. A NASA 3 m-es tükrös távcsövet tervez az űrbe az 1980-as évek elején, a neve: óriás űrteleszkóp lesz. [KSZ.]

JÉKI László: Láthatatlan égi záporok. A kozmikus sugarak nyomában. = Delta 8. 1974. máj. 5. sz. pp. 21-23. [KSZ.]

-a -s [BARTHA Lajos, ifj.]: A csillagrendszerek csóvái. Cigarettafüstként úsznak az égen? = Delta 8. 1974. máj. 5. sz. pp. 47-49. [KSZ.]

Roham a kozmikus sugárzás rejtélyei ellen. = Delta 8. 1974. jún. 6. sz. p. 5. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Mit tudunk a hetedik kontinensről? A Föld múltja a Hold tükrében. = Delta 8. 1974. jún. 6. sz. pp. 8-12. A Hold fejlődésének története. [KSZ.]

A kvazárok rejtélye. = Delta 8. 1974. júl. 7. sz. p. 4. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Strandidő és napfoltok. A naptevékenység hatása az időjárásra. = Delta 8. 1974. júl. 7. sz. pp. 18-20. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: Ingajárat ég és föld között. Megvalósulóban az űrsikló. = Delta 8. 1974. júl. 7. sz. pp. 26-29. [KSZ.]

GANGUSZ, Alekszandr: A Naprendszer ritmusai. Mit jelez a bolygók állása? = Delta 8. 1974. júl. 7. sz. pp. 30-31. [KSZ.]

GREGUSS Ferenc: Kozmikus órák. Mikor volt az ősrobbanás? = Delta 8. 1974. aug. 8. sz. pp. 24-27. Valószínűleg 10-15 milliárd évvel ezelőtt. [KSZ.]

-a -s [BARTHA Lajos, ifj.]: A bolygócsalád Benjáminja. Bemutatkozik a Merkúr. = Delta 8. 1974. aug. 8. sz. pp. 35-37. [KSZ.]

A különc Merkúr. = Delta 8. 1974. szept. 9. sz. p. 4. A Mariner-10 eredményeiből. [KSZ.]

FEJES István: Tejútrendszerünk térképe. Hidrogén spirálkarok a világűrben. = Delta 8. 1974. szept. 9. sz. pp. 23-25. [KSZ.]

ECHTER Tibor: Ember a súlytalanságban. Az űrorvosi kutatások mérlege. = Delta 8. 1974. okt. 10. sz. pp. 10-14. [KSZ.]

-a -s [BARTHA Lajos, ifj.]: A bolygók mágnessége. Iránytűvel a világűrben. = Delta 8. 1974. okt. 10. sz. pp. 45-47. [KSZ.]

Vita-viharok a Jupiter körül. = Delta 8. 1974. nov. 11. sz. p. 4. [KSZ.]

A Jupiter 13. holdja. = Delta 8. 1974. nov. 11. sz. p. 4. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: Űrkutatás a Földön. Keringő adatszolgáltatók. = Delta 8. 1974. nov. 11. sz. pp. 28-31. [KSZ.]

-a -s [BARTHA Lajos, ifj.]: "Kormos" csillagok. Honnan van bennük ennyi hélium? = Delta 8. 1974. dec. 12. sz. pp. 22-24. Az R CrB és a hozzá hasonló csillagok. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: Bolygóközi űrhajók és csillaghajók. Kitörhetünk-e a Naprendszerből? = Delta 8. 1974. dec. 12. sz. pp. 38-41. [KSZ.]

VAJNA György: Égből pottyant "ágyúgolyók". = Dolgozók Lapja 27. 1974. nov. 26. 276. sz. p. 4. Az 1974-es riportban arról beszél Glász József, hogy csaknem 40 évvel korábban, 1935 augusztusában kisgyermekként, társaival együtt Környén meteorithullást figyelt meg. A meteor fény- és hangjelensége után forró köveket szedtek össze, ezekből az iskolába is vittek. Az iskolai gyűjteménybe került darabokat az 1960-as években kidobták. Glász József egy darabot magának is megtartott, ezt 1974-ben is őrizgette. A darabkát az 1980-as években Bartha Lajosnak is bemutattak, aki a mintát megvizsgáltatta és azt kohósalaknak minősítette. Glász József fiának, Glász Gábornak 2010-es közlése szerint: 1935-ben a gyermekek valóban tűzgömböt észlelhettek, mert a jelenséget később sokszor, egyezően, mindig ugyanúgy beszélték el. Viszont mivel a darabokat egy vasúti töltés mellett találták, ahol akkoriban gőzmozdony járt: valószínűleg nem égből eredhettek a forró kövek. [KSZ.]

uE: Készül a Mecseki Természettudományi Stúdió. = Dunántúli Napló 31. 1974. jan. 30. p. 3. Pécsett. [SRG.]

PÉCSI Tibor: Mesterséges holddal a vadak nyomában. = Élet és Tudomány 29. 1974. jan. 11. 2. sz. pp. 59-63. Űreszközök földi felhasználásának újabb irányú kiterjesztése. [VEJ.]

Óriás pillangó-erőmű az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jan. 11. 2. sz. p. 89. Napenergiát hasznosító űr-erőmű terve, teljesítménye 5-15 atomerőmű össz-teljesítményével lehetne egyenlő. A Presse írása alapján. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Kohoutek-üstökös a januári égbolton. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jan. 11. 2. sz. p. 92. "Évtizedünk egyik nagy csillagászati szenzációja". [VEJ.]

Kénmonoxid az Orion csillagképben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jan. 11. 2. sz. p. 93. A huszonkettedik felismert vegyület a csillagközi térben. A National-Zeitung Basel cikke alapján. [VEJ.]

Teleszkóp az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jan. 11. 2. sz. p. 93. A NASA tervei egy 3 méter tükörátmérőjű űrteleszkópról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Érckutatás mesterséges holddal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jan. 11. 2. sz. p. 93. Az űrkutatás eredményeinek újabb alkalmazása. A Geotimes írása nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1973. november-december. = Élet és Tudomány 29. 1974. jan. 18. 3. sz. pp. 123-127. Szojuz-13. A harmadik legénység a Skylab-en. A Mariner-10. A Pioneer-10. [VEJ.]

Energiát közvetítő mesterséges hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jan. 18. 3. sz. p. 137. A hagyományos és költséges energiatovábbítás újabb műszaki megoldásának ötlete. A National-Zeitung Basel cikke nyomán. [VEJ.]

Újramérik a fényelhajlási effektust. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jan. 18. 4. sz. p. 188. A műveletre jó alkalmat kínált az 1973. június 30-i teljes napfogyatkozás. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A Skylab-1 orvosi tapasztalatai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. febr. 1. 5. sz. p. 234. Kimutatható a csontvelő működésének lassulása, ami a vörösvértestek számának csökkenését eredményezi. A Time cikke nyomán. [VEJ.]

Megtalálták a holdrengések okát? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. febr. 1. 5. sz. p. 237. A masconok, tömegsűrűsödések lassú süllyedése lehet az előidéző ok. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

A Holdnak is van belső magja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. febr. 1. 5. sz. p. 237. A túlsó oldalon becsapódott meteor keltette rengéshullámok elemzéséből következtetik. A Priroda cikke alapján. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A radar a bolygók kutatásában. Mit találunk a Vénusz felhőrétege alatt? = Élet és Tudomány 29. 1974. febr. 8. 6. sz. pp. 252-256. [VEJ.]

Copernicus: De revolutionibus. Új könyvek. = Élet és Tudomány 29. 1974. febr. 8. 6. sz. p. 278. Könyvismertetés. Kopernikusz nagy művét miniatűr kiadásban megjelentette a Táncsics Könyvkiadó. [VEJ.]

Mentés mesterséges holdakkal. = Élet és Tudomány 29. 1974. febr. 8. 6. sz. p. 284. A Nimbus-4 és a NOAA-2 meteorológiai holdak. Cousteau megmenekülése hajótörésből az ERTS-1 műhold segítségével. Az Umschau cikke nyomán. [VEJ.]

Kérdezz - felelek! = Élet és Tudomány 29. 1974. febr. 15. 7. sz. p. 333. Milyen messze vannak a Szaturnusz gyűrűi a bolygó felszínétől? - A rovat válaszol. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A radar a bolygók kutatásában. A Mars kontinensei és medencéi. = Élet és Tudomány 29. 1974. febr. 22. 8. sz. pp. 368-373. [VEJ.]

Űrmosdó, űrzuhany, űrillemhely. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. márc. 1. 9. sz. p. 427. A Skylab műszaki megoldásai a fenti témákban. A Hobby cikke alapján. [VEJ.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: A Kohoutek égi útja. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 29. 1974. márc. 8. 10. sz. pp. 440-443. Kilenc kép az üstökösről: Piszkéstetőről 5, Budapestről 2, külföldről 2 felvételt mutat be. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Csillagászati évkönyv, 1974. Gondolat, 1973. 232 oldal. = Élet és Tudomány 29. 1974. márc. 8. 10. sz. p. 463. Könyvismertetés. [VEJ.]

Napóra agancsból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. márc. 8. 10. sz. p. 476. Régészeti leletek a XI. századból, Rügen szigetéről. [VEJ.]

FODOR L. István: Százötven évvel ezelőtt született Gustav Robert Kirchhoff. = Élet és Tudomány 29. 1974. márc. 15. 11. sz. pp. 506-510. A cikk csillagászati vonatkozásai: csillagok légköre, teljes napfogyatkozás, emissziós színkép. [VEJ.]

HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1974. január - február. = Élet és Tudomány 29. 1974. márc. 15. 11. sz. pp. 511-515. A Pioneer-10 mérései a Jupiterről. Felvételek a Vénusz felhőtakarójáról. A Mars megközelítése. Befejeződött a Skylab-program. [VEJ.]

Víz alatti meteoritkráterek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. márc. 15. 11. sz. p. 524. Angliában, a Shetland-szigetek közelében. A Nature cikke nyomán. [VEJ.]

[cs.i.]: Hoimar v. Ditfurth: A Világegyetem gyermekei. [Táncsics Könyvkiadó.] Új könyvek. = Élet és Tudomány 29. 1974. márc. 22. 12. sz. p. 541. Könyvismertetés. [VEJ.]

Kérdezz - Felelek! = Élet és Tudomány 29. 1974. márc. 29. 13. sz. p. 621. Vannak-e évszakok a Mars bolygón is? A rovat válaszol. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 29. 1974. márc. 29. 13. sz. pp. 578., 621. Az egyiptomi piramisok kismérvű tájolási eltéréseinek geofizikai magyarázata. Kontinensek vándorlása miatt. [VEJ.]

BARCZA Szabolcs: A csillagok keletkezése. = Élet és Tudomány 29. 1974. ápr. 5. 14. sz. pp. 654-658. Mikor? Hogyan? A fejlődés útja. Mit mondanak a megfigyelések? [VEJ.]

Mars-monográfia. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. ápr. 12. 15. sz. p. 716. Kirill Kondratyev által összeállított ismeretek gyűjteménye a bolygóról. A Nauka i Zsizny írása nyomán. [VEJ.]

Új üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. máj. 10. 19. sz. p. 909. A Bradfield-üstökös, az 1974. esztendő második üstököse. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

A meteor hangja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. máj. 10. 19. sz. p. 909. A légkörön áthaladó meteor lökéshullámot hoz létre, mely bizonyos hanghatással jár. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

[F. L.]: Új felvétel a Marsról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. máj. 10. 19. sz. p. 909. A Marsz-5 készítette felvétel egy kb. 100x100 km-es területet mutat be. [VEJ.]

A Hold nem kihűlt égites. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. máj. 10. 19. sz. p. 909. Amerikai kutatók mérései szerint belsejében a hőmérséklet elérheti az 1400-1600 C-fokot. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

Lencsevégen a Vénusz. = Élet és Tudomány 29. 1974. máj. 17. 20. sz. pp. 928-931. A Mariner-10 űrszonda felvételei a bolygó felszínétől 5760 kilométernyire. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 29. 1974. máj. 17. 20. sz. p. 957. Hány napfogyatkozás van évente? Hédervári Péter válaszol. [VEJ.]

HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1974. március - április. = Élet és Tudomány 29. 1974. máj. 24. 21. sz. pp. 989-992. A szovjet marsszondák előzetes eredményei. A Mariner tudósításai a Merkúrról. A Szojuz-Apollo repülés előkészületei. [VEJ.]

SAS Elemér: Beszélgetések a fizikáról: a Nap fizikája. = Élet és Tudomány 29. 1974. jún. 7. 23. sz. pp. 1063-1067. A legközelebbi csillag. A fotoszféra. A kromoszféra. A napkorona. Belsejének állapota. Élettani hatásai. [VEJ.]

Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 29. 1974. jún. 7. 23. sz. p. 1094. A Vénusz és a Mars tengelyforgási ideje? Válaszol Hédervári Péter. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Merkur - Hold. Hasonlóság és eltérések. = Élet és Tudomány 29. 1974. jún. 14. 24. sz. pp. 1116-1119. Kráterekkel teletűzdelve. 500 fokos hőmérsékletkülönbség. Magja van! Ritka atmoszféra - héliumból! A New Scientist alapján. [VEJ.]

Hidrogénhíd a Magellán-felhőkhöz. A Tudomány Világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jún. 21. 25. sz. p. 1195. Tejútunk és a Magellán-felhők között a tömegvonzás következtében jött létre. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Plazma a Hold körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jún. 21. 25. sz. p. 1196. A Luna-19 Földre küldött rádióadásainak változásai a plazma jelenlétéről és annak tulajdonságairól informáltak. A Priroda cikke alapján. [VEJ.]

Sarki jégsapka a Jupiter holdján. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jún. 21. 25. sz. p. 1196. Az Europa távcsöves megfigyelése. A Volksstimme írása nyomán. [VEJ.]

Élet a Szaturnusz holdján? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jún. 21. 25. sz. p. 1196. Metán és molekuláris hidrogén jelenléte a Titánon. Az élet alacsonyrendű formái lehetségesek. Az Urania írása nyomán. [VEJ.]

Vannak-e porholdjai a Földnek? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jún. 21. 25. sz. p. 1196. Lengyel tudósok vizsgálják a két feltételezett porhold létezését. A Volksstimme cikke alapján. [VEJ.]

KULIN György: Helyünk a világegyetemben. 1. = Élet és Tudomány 29. 1974. júl. 5. 27. sz. pp. 1259-1261. A Föld a térben. A Föld a tömegméretek világában. Méretek a parányok világában. És az ember? [SRG.]

Előkészületek a közös űrrepülésre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. júl. 5. 27. sz. p. 1291. Az APN híre alapján. [VEJ.]

KULIN György: Helyünk a világegyetemben. 2. = Élet és Tudomány 29. 1974. júl. 12. 28. sz. pp. 1306-1309. Gazdagságunk és szegénységünk. A Föld és az ég egysége. A "nagy történelem". [VEJ.]

HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1974. május-június. = Élet és Tudomány 29. 1974. júl. 19. 29. sz. pp. 1374-1378. Pályán a Szaljut-3. Az SMS-1 meteorológiai hold. A Hold körül egy újabb Luna. A hírközlő ATS-6. Az Interkozmosz-program. Kilenc fotó-illusztráció. [VEJ.]

A "legtávolabbi" égitest. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. júl. 26. 30. sz. p. 1437. Az OH 471 jelű kvazár. A Stewart Obszervatóriumban fényképezték le, távolsága 9 milliárd fényév. A Spectrum cikke nyomán. [VEJ.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A naptevékenység és földi hatásai. 1. = Élet és Tudomány 29. 1974. aug. 2. 31. sz. pp. 1443-1448. A nyugodt Nap. A napfoltok. A 11 éves ciklus. Egy napkorona-felvétel az 1973. évi afrikai teljes napfogyatkozás alkalmával. [VEJ.]

Űrhajóról felfedezett rézérctelep. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. aug. 2. 31. sz. p. 1484. A SKYLAB űrhajósai fedezték fel Nevadában. A National Zeitung Basel írása alapján. [VEJ.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A naptevékenység és földi hatásai. 2. = Élet és Tudomány 29. 1974. aug. 9. 32. sz. pp. 1500-1505. A napfáklyák és a protuberanciák. A napkitörések. Ami a Földön hat. Az 1972. augusztus 4-i nagy fler lefolyásának bemutatása hat fotó segítségével. [VEJ.]

KELEMEN János: A Nap megfigyelése. = Élet és Tudomány 29. 1974. aug. 16. 33. sz. pp. 1553-1558. A legegyszerűbb eljárás. Kivetítés távcsővel. "Közvetlen" észlelés távcsővel. Fényképezzük le! [VEJ.]

Térkép mesterséges hold készítette felvételekből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. aug. 23. 34. sz. p. 1628. Az ERTS-1 mesterséges hold felvételei alapján elkészítették az Egyesült Államok teljes térképét. Az Umschau cikke alapján. [VEJ.]

Nőtt a Plutó fényességingadozása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. aug. 23. 34. sz. p. 1628. Forgástengelyét a Földről más szögből látjuk, ezért felszínének más-más részletét fordítja felénk. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Mégsincs bolygó a Plutón túl? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. aug. 30. 35. sz. p. 1672. A Halley-üstökös pályaelemzéseiből következtetve léteznie kell, de a kérdés még nyitott. Az Umschau cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1974 július - augusztus. = Élet és Tudomány 29. 1974. szept. 13. 37. sz. pp. 1740-1744. 120 órás "űrrepülés" a Földön. Ismeretlen eredetű sugárviharok. A közeljövő új űrkísérletei. [ALM.]

Kozmikus kenőanyag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. szept. 13. 37. sz. p. 1767. Fémek és műanyagok héliumbesugárzása. A hagyományos kenési módszerek nem alkalmazhatók. Az APN jelentése alapján. [VEJ.]

Az Orbita rendszer fejlődése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. szept. 13. 37. sz. p. 1772. A Molnyija-1 és Molnyija-2 üzembeállításával lehetségessé vált a tv adások nagy távolságokra történő átvitele. Az APN jelentése alapján. [VEJ.]

Új térkép a Merkurról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. szept. 13. 37. sz. p. 1772. Pasadenai radarmérések segítségével. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

PERJÉS Zoltán: A fekete lyukak fizikája. 1. = Élet és Tudomány 29. 1974. szept. 20. 38. sz. pp. 1779-1784. Gravitációs összeomlás. Téridő-ábra. A fekete lyukak megtalálása. [VEJ.]

Kérdezz - felelek! Látható-e a Skylab űrállomás szabad szemmel? Dr. Horváth András csillagász válaszol. = Élet és Tudomány 29. 1974. szept. 20. 38. sz. p. 1798. [VEJ.]

Kérdezz - felelek! Mi a Titius-Bode féle szabály? Dr. Szimán Oszkár válaszol. = Élet és Tudomány 29. 1974. szept. 20. 38. sz. p. 1811. A bolygóknak a Naptól való középtávolságáról. [VEJ.]

Kialakítható-e a Hold köré légkör? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. szept. 20. 38. sz. p. 1820. A kérdést a Holdra történő ismétlődő leszállások, ill. ott-tartózkodások lehetősége teszi indokolttá. A Nature cikke nyomán. [VEJ.]

Napobszervatórium Szibériában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. szept. 20. 38. sz. p. 1820. Kétezer méter magasban, évente 300 napsütéses napot biztosító helyen épül. Az APN jelentése alapján. [VEJ.]

PERJÉS Zoltán: A fekete lyukak fizikája. 2. = Élet és Tudomány 29. 1974. 39. sz. pp. 1832-1835. A kozmosz "porszívói" további izgalmas kérdéseket vetnek fel, s új téridő-szemlélet kialakítására kényszerítenek bennünket. [VEJ.]

Kénsavfelhők a Vénuszon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. okt. 11. 41. sz. p. 1964. NASA-kutatók felfedezése a bolygó légkörének vizsgálatakor. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Gyémántok a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. okt. 18. 42. sz. p. 2012. Feltételezések szerint a kozmikus porban található szén az esetek többségében gyémánt formájában van jelen. A Nauka i Zsizny cikke nyomán. [VEJ.]

Pontosan megmérték a Föld alakváltozását. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. okt. 25. 43. sz. p. 2059. A Hold és a Nap gravitációja következtében a Föld felszíne 0,245 ívmásodpercnyire kidudorodik. A Science News írása alapján. [VEJ.]

Ultraibolya csillagszínképek a Szojuz-13 fedélzetéről. = Élet és Tudomány 29. 1974. nov. 1. 44. sz. pp. 2072-2074. Az Orion-2 űrtávcsővel készített két fotó és annak szöveges leírása. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A Föld-világűr program. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. nov. 8. 45. sz. p. 2156. A Föld felszínének tüzetes és folyamatos megfigyelése az ERTS-1 mesterséges hold segítségével. A Smithsonian Intézet különjelentése alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1974 szeptember - október. = Élet és Tudomány 29. 1974. nov. 22. 47. sz. pp. 2223-2228. A 25. űrhajózási kongresszus. A holland űrkutatás. Szputnyikmegfigyelők konferenciája Budapesten. Magyar műszer földkörüli pályán. Űrhajózási hírek. [ALM.]

Víz, kéksav és rozsda a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. nov. 22. 47. sz. p. 2252. A NASA nyilvánosságra hozta legújabb kutatásainak eredményét: nagy valószínűség szerint egy üstökös anyagának maradványairól van szó, mely a Holdra zuhant. [Nem kénsav, hanem kéksav: HCN.] A Science cikke nyomán. [VEJ.]

Összetett teleszkóptükör? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. dec. 6. 49. sz. pp. 2344-2345. Kísérletek nagyméretű paraboloid-tükrök több darabból történő összeállítására. Az Exakt cikke nyomán. [VEJ.]

Meteorithullás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. dec. 6. 49. sz. p. 2348. Baden-Württemberg tartományban csapódott be, kb. 50-100 kg tömegű lehet. A becsapódás pontos helyét keresik. A National-Zeitung Basel írása alapján. [VEJ.]

Életkémlelés a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. dec. 13. 50. sz. p. 2396. 1975-ben a Viking-Project keretén belül szondákat készülnek eljuttatni a Marsra. A Time cikke alapján. [VEJ.]

BERÉNYI Dénes: Merre tart a fizika? 3. = Élet és Tudomány 29. 1974. dec. 27. 52. sz. p. 2465. Két gyönyörű fotó a Hattyú csillagkép egy részletéről, illetve gyűrű alakú köd a Vízöntőben. [VEJ.]

Felfedezték a Jupiter 13. holdját. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. dec. 27. 52. sz. p. 2486. Charles T. Kowal, a Hale Obszervatórium munkatársa fényképezte le 1974. szept. 14-én. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kapcsolatfelvétel Földön kívüli civilizációkkal. = Eszperantó Magazin 14. 1974. máj. 5. sz. pp. 3-4. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kapcsolatfelvétel Földön kívüli civilizációkkal. = Eszperantó Magazin 14. 1974. jún. 6. sz. pp. 2-3. [SRG.]

P. Th. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: Élet más bolygókon. = Eszperantó Magazin 14. 1974. aug. 8. sz. p. 3. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagász eszperantisták találkozója. = Eszperantó Magazin 14. 1974. okt. 10. sz. p. 3. A Csillagászat Baráti Köre ózdi találkozójáról, külföldi eszperantista csillagászokkal. Vilmos Mihály felvétele. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Budapesti Nagyplanetárium és az eszperantó. = Eszperantó Magazin 14. 1974. okt. 10. sz. pp. 4-5. [SRG.]

GUBARJOV, Vlagyimir: A Hold vándora. = Fáklya 18. 1974. ápr. 2. 7. sz. pp. 13-15. Lunohod-2. [ZSE.]

BALOGH József: Feltámad dr. Nagy Károly hagyatéka? = Fejér Megyei Hírlap 30. 1974. márc. 31. 76. sz. vasárnapi mell. p. 9. Nagy Károly bicskei csillagdája. [SRG.]

BENEDEK B. István: A szerencsés üstökösvadász. = Fejér Megyei Hírlap 30. 1974. ápr. 11. 84. sz. p. 6. Beszélgetés Lovas Miklós csillagásszal. [SRG.]

KÖRNYEI Elek: Nagy Károly hagyatékának felújításáért. = Fejér Megyei Hírlap 30. 1974. ápr. 14. 87. sz. vasárnapi mell. p. 9. Nagy Károly bicskei csillagdája. Hozzászólás. [SRG.]

ÉRDI Bálint: A bolygók mozgásáról. = Fizikai Szemle 24. 1974. jan. 1. sz. pp. 17-24. [PIR.]

SMIDT Erzsébet K.: Ismeretlen Kepler-kézirat. = Fizikai Szemle 24. 1974. márc. 3. sz. pp. 74-77. [PIR.]

SZIMÁN Oszkár: Az üstökösök szerkezete. = Fizikai Szemle 24. 1974. ápr. 4. sz. pp. 103-112. [SRG.]

BAY Zoltán: A fénysebesség és az új méter. = Fizikai Szemle 24. 1974. ápr. 4. sz. pp. 112-116. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Az üstökösök szerkezete. = Fizikai Szemle 24. 1974. ápr. 4. sz. pp. 112-116. [PIR.]

FEJES István: Hosszú bázisvonalú rádióinterferometria. = Fizikai Szemle 24. 1974. szept. 9. sz. pp. 257-264. [PIR.]

ZELDOVICS, Ja. [Jakov] B. [Boriszovics]: Az Univerzum szerkezete. (Áttekintés a mai kozmológiáról.) = Fizikai Szemle 24. 1974. okt. 10. sz. pp. 304-308. [PIR.]

SCHALK Gyula: Üzérkedés a képzelettel. Jártak-e a földön Däniken csillagistenei? = Forrás 6. 1974. nov. 11. sz. pp. 86-96. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Mariner-10 küldetése. = Föld és Ég 9. 1974. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

-Kej- [KELEMEN János]: Optikai pulzárok keresése. = Föld és Ég 9. 1974. 1. sz. p. 5. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Szojuz-12. = Föld és Ég 9. 1974. 1. sz. pp. 9-10. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Skylab-II. = Föld és Ég 9. 1974. 1. sz. pp. 10-11. [SRG.]

-Kej- [KELEMEN János]: Az Io sarki sapkája. = Föld és Ég 9. 1974. 1. sz. p. 11. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Napkutatás a világűrből. = Föld és Ég 9. 1974. 1. sz. pp. 14-15. [SRG.]

CSABA György: Világunk születése. = Föld és Ég 9. 1974. 1. sz. pp. 22-23. [SRG.]

KULIN György: Az űrkutatás az ember szolgálatában. = Föld és Ég 9. 1974. 1. sz. p. 24. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 9. 1974. 1. sz. pp. 27-31., hátsó belső borító. A rozsnyói Uránia látogatása a Budapesti Urániában.; Megnyílt a tatai csillagvizsgáló [1973. nov. 11-én, neve: Megyei Művelődési Központ Uránia Csillagvizsgálója].; Alapkőletétel Pécsett [a Mecseki Természettudományi Stúdiónál 1973. augusztus 20-án].; A Csillagászat Baráti Körének 8000. tagja, Fikó István Budapest.; Mozgalmunk életéből Csillagászat Baráti Köre.; Budapest - Sima Károly, Dóczy Ottó, Szeiber Károly.; Deszk - Borka András.; Győr - Dániel Csaba.; Győrszentiván - Kuklis József, Nagy József.; Parád - Komjáti Sándor.; Sorkifalud - Bánfalvi Péter.; Székesfehérvár - Csukovics Tibor.; Tatabánya.; Vargha László.; Zágráb-Gusztáv Kren.; A Nap látszó mozgása-Párniczky József fotója. [SRG.]

A csillagos ég 1974. március-április hóban. = Föld és Ég 9. 1974. 1. sz. p. 32. [SRG.]

HORVÁTH András: Szovjet holdrakéták, holdautomaták és távirányítású holdrobotok. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. pp. 38-41. [SRG.]

HABAROV, Sztanyiszlav: A "Sárga Törpe" titkai. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. p. 41. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: Rádió fler csillag. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. p. 44. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: A Skylab III. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. p. 45., első belső borító. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: A Szojuz-13 nyolcnapos útja. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. p. 46. [SRG.]

KÓNYA Ádám: Csillagászati hét ’73 Sepsiszentgyörgyön. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. pp. 49-51. 1973. okt. 25-31-ig. [SRG.]

A bolygók és mesterséges holdak útjai. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. p. 51. [SRG.]

A Tunguz rejtély. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. p. 52. [SRG.]

FEJES István: Az ERTS mesterséges hold felhasználása erdőtüzek előrejelzése. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. p. 53. [SRG.]

Az aszteroidák fejlődése. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. p. 53. Sky and Telescope Vol. 46. No. 6. alapján. [SRG.]

KULIN György: A távcső nagyításáról. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. pp. 54-55. [SRG.]

K. [KULIN György]: A Kohoutek 1973 üstökös. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. p. 55., hátsó belső borító. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. p. 60. Új osztály a csillagászati objektumok között?; -kej- [Kelemen János]: Egy galaxis fényességnövekedése.; -kej- [Kelemen János]: A Crab-köd távolsága. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. pp. 61-63. Budapest - Boér Attila, Tóth Tamás.; Csömör - Tóth József.; Eger - Tóth Imre.; Gödöllő - Fikó István, Nagy József, Kulin György, Kürti Imre.; Kecskemét - Papp Sándor.; Ravazd - Németh Tivadar.; Salonta (Nagyszalonta).; Siófok - Bihari Levente.; Szombathely - Kálovits Attila a Gothard Jenő hagyatékát őrző kiállításról.; Tatabánya - Orbán Dezső. [SRG.]

A csillagos ég 1974. március-április hóban. = Föld és Ég 9. 1974. 2. sz. p. 64. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Bolygó- és üstököskutatás a kozmoszból. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. pp. 70-71., első belső borító. [SRG.]

ABONYI Ivánné: Ritka földi organizmusok. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. p. 71. [SRG.]

ABONYI Ivánné: Jelentés a Jupitertől. (A Pioneer-10 előzetes eredményei.) = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. pp. 75-76. [SRG.]

HORVÁTH András: Marsz-4 és Marsz-5 űrrakéták. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. pp. 76-77. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Befejeződött a Skylab-program. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. pp. 77-78. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: A Ceres rádiócsillagászati megfigyelése. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. p. 78. [SRG.]

PAPP János: A HEAO-program. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. p. 82. [SRG.]

PAPP János: Meteorészlelés hazánkban. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. pp. 83-84. Gombás Géza, Juhász Tibor, Kren Gusztáv meteorfényképeivel. [SRG.]

Ifj. Bartha [BARTHA Lajos, ifj.]: Meteoritok és tűzgömbök. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. pp. 84-85. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A Canon City meteorithullás. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. p. 85. Papp János összeállítása. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: Megkezdődött az újabb napfoltciklus. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. p. 85. [SRG.]

KOMAROV, V.: Vörös égitestek. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. p. 88. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: Új mértékegység a csillagászatban. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. p. 88. [SRG.]

SZÉCHENYI-NAGY (!) Gábor: Az 1973f megfigyelésének eredményeiből. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. p. 92. A Kohoutek üstökösről. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. pp. 92-95., hátsó belső borító. A Föld és Ég előfizetése.; A Meteor előfizetése.; A Csillagászat Baráti Körének 9000. tagja Mészáros István Erdőtelek.; Bajai Csillagvizsgáló - Prodán Márton.; Budapest - Bakonyi Géza, Iskum József, Szeiber Károly, Spányi Péter.; Dunaújváros - Bakos Gábor.; Az egri főiskola kupolájában felszerelt 300 mm-es reflektort Orgoványi János készítette, Hernádi Károly segédletével.; Göd - Papp István.; Győr - Steiner Ernő.; Kecskemét - Kovács Pál.; Veszprém - Karli Ferenc.; Szücsi - Varga András.; Sopron - Stippinger Mihály.; Tatabánya - Vargha László. [SRG.]

A csillagos ég 1974. július-augusztus hóban. = Föld és Ég 9. 1974. 3. sz. p. 96. [SRG.]

HORVÁTH András: A szovjet marsszondákról. = Föld és Ég 9. 1974. 4. sz. pp. 98-99., hátsó belső borító. [SRG.]

Az Itasca County tűzgömb. = Föld és Ég 9. 1974. 4. sz. p. 99. 1974. márc. 3-án. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: Földtani adatok a Vénusz felszínéről. = Föld és Ég 9. 1974. 4. sz. pp. 104-106. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Miről ír ... ? = Föld és Ég 9. 1974. 4. sz. p. 106. A Kosmos 1973. 6. száma.; a Mitteilungen der Astronomischen Vereinigungen 1974. 1. száma. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Tíz év - és száz esztendő. A magyarországi műkedvelő csillagászat két évfordulója. = Föld és Ég 9. 1974. 4. sz. pp. 110-111. Az első hazai meteorészlelő szervezet 100 éves.; A Csillagászat Baráti köre 10 éves. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Új óriás távcsövet avattak fel. = Föld és Ég 9. 1974. 4. sz. p. 111. A Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium 158 inch-es távcsöve. [SRG.]

ifj. BARTHA Lajos: A Merkúr titkára fény derül. = Föld és Ég 9. 1974. 4. sz. p. 114. [SRG.]

Interstelláris meteorok. = Föld és Ég 9. 1974. 4. sz. p. 114. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 9. 1974. 4. sz. pp. 121-124. -kej- [Kelemen János]: Mennyi a Vesta tengelyforgási ideje?; -kej- [Kelemen János]: "Új" meteorkráter az ukrán Winniza körzetében.; -kej- [Kelemen János]: Nagy tömegű vizuális kettőscsillag. A Sky and Telescope alapján; -kej- [Kelemen János]: A Jupiter légkörének összetétele. A Sky and Telescope alapján.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Csillagrendszerközi híd.; Ablak a világmindenségre. A Kazah Tudományos Akadémia Obszervatóriumáról.; Nagy Sándor: SAO-térkép.; A Ceres rádiósugárzása.; Papp János: Látogatás a Halley-n?; -kej- [Kelemen János]: A legnagyobb tömegű csillagok és az infravörös források kapcsolata. Sky and Telescope alapján.; [ifj. Bartha Lajos:] Miről ír ... ? az Astronomische Mitteilungen 1973 decemberi száma, a Sterne und Weltraum 1974. 3. száma, a Blick ins All 1973. 12. száma, a "W. Foerster Csillagvizsgáló" Protokollja, a Mitteilungen der Astronomische Vereinigungen 1974. 2. száma.; Koval, Alekszandr: A világűrkutatás és a közgazdaság.; Fejes István: Újabb információ a kvazárok távolságáról. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 9. 1974. 4. sz. pp. 125-127. Válasz a naponta érkező leggyakoribb kérdésekre. A Csillagászat Baráti Köre.; Baté - Drankovics József.; Aszód - Kolozsi Bálint.; Pápa - Réti Lajos.; Miskolc - Pásztor István.; Becej - Gilvázi István.; Salgótarján - Németh Sándor.; Szerkesztőség: A sajtóhiba, mint súlyosbító körülmény.; Bonyhád - Matkovics János.; Salonta - Kósa-Kiss Attila.; Erdőtelek - Mészáros István.; Csorvás - Szilágyi Menyhért, Varga Mihály, Pados Pál. [SRG.]

A csillagos ég 1974. szeptember-október hóban. = Föld és Ég 9. 1974. 4. sz. p. 128. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: A földi nyersanyag- és energiaforrások kutatása az újabb űrrepülések programjában. = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. pp. 130-133. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: Új hír a Skylab-ról. = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. p. 133. Sky and Telescope nyomán. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Közeledik a szovjet-amerikai űrrepülés időpontja. = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. pp. 138-140. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Folytatódik a Szaljut-program. = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. pp. 140-141. [SRG.]

SZÜLE Dénes: A Merkur közelről. = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. p. 141. [SRG.]

KOVÁCS Péter: "F" típusú szuperóriás csillagok. = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. p. 141. [SRG.]

A Mars időjárása és éghajlata. = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. p. 141. [SRG.]

KULIN György: Égitest fényképezés fókusznyújtással. = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. pp. 144-145. [SRG.]

BORISZOV, Oleg: Hogyan repüljünk a csillagokig? = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. p. 150. [SRG.]

KELEMEN János: Intergalaktikus anyag a galaxishalmazokban. = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. p. 151. [SRG.]

Napkutatók. = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. p. 157. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. pp. 157-159. A Meteor szerepe.; Névtelen munkatársak.; Köszönet - Lovinger Rezső.; Messze túl az ország határain...; Minél nagyobb - annál jobb?; Közgazdasági csoda? Uránia Bolt árai.; Az űrkutatás képekben.; Baranyi Imre: Ötéves a gyöngyösi szakkör.; Satu Mare - Weszelovszky Ágoston.; Gyula - Illyés Károly.; Mocsa - Czunyi Péter.; Szeged - Kovács László.; Hatvan - Barabás János.; Budapest -Horváth Gyula.; Leninváros - Dalnoki János.; Egerszalók - Vincze Jánosné.; Üllő - ifj. Béki Péter. [SRG.]

A csillagos ég 1974. november-december hóban. = Föld és Ég 9. 1974. 5. sz. p. 160. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Szoljut-3, Szojuz-14. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 162. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Szojuz-15. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 163. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: Szabadon a világűrben. A Voszhod-2 repülésének 10. évfordulója elé. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. pp. 168-170. [SRG.]

ABONYI Ivánné: A jelentés folytatódik... = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. pp. 174-175. A Pioneer-10 Jupiter utáni időszaka. [SRG.]

Róka Gedeon. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 175. 1974. október 5-én elhunyt. [SRG.]

KELEMEN János: Űregyveleg. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. pp. 176-177. [SRG.]

KELEMEN János: Víz a Kohoutek üstökösben. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 177. [SRG.]

KOVÁCS Péter: Deutérium az univerzumban. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 177. [SRG.]

RUKAVISNYIKOV, Nyikolaj: Fantázia, vagy valóság? = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. pp. 182-183. Az űrkutatásról. [SRG.]

BULASEVICS, Jurij: Bolygónk héliumos lehelete. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. pp. 183. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Mädler: a modern észlelőcsillagászat úttörője. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 184. [SRG.]

KELEMEN János: A methylamin felfedezése a világűrben. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 184. [SRG.]

MOLNÁR Lajos: Látogatás a Krakkói Csillagvizsgálóban. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 188. [SRG.]

RIGÓ Zoltán: A VI. Szlovák Csillagászati Találkozó. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. pp. 188-189. 1974. júl. 1-7-ig, Besztercebányán. [SRG.]

TORMA Tibor: Látogatás a Nyugat-Szlovákiai Amatőr Csillagászok III. találkozóján. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 189. 1974. júl. 20-27-ig. [SRG.]

Az epszilon Eridani láthatatlan kísérője. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 189. [SRG.]

Prognózis a világűrből. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 189. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: Miért olyan sötét a Hold? = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 191. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 191., első és hátsó belső borító. Szécsy Ilona: Szakköri beszámoló. Kis Csillagászok Baráti Köre.; Ponori Thewrewk Aurél: Eszperantista összejövetel az ózdi Találkozón.; A Baráti Kör VIII. Országos Találkozója Ózdon 1974 július [3 fénykép a találkozóról, cikk nélkül].; Alsózsolca - Marosvári Dezső magán-csillagvizsgálója.; Salonta - Bagossy Attila.; Nagykanizsa - Vilmos Mihály.; Budakeszi - Mogyorósi Imre. [SRG.]

A csillagos ég 1975. január-február hóban. = Föld és Ég 9. 1974. 6. sz. p. 192. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Leonardi, P.: Vulcani e Bolidi sulla Luna e su Marte. ( A Hold és a Mars vulkáni képződményei.) 1971. = Földrajzi Értesítő 23. 1974. 1. füz. p. 72. Könyvismertetés. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Fuji, Akira: A csillagképek fotografikus albuma. Seibundo Shinkosha kiadóvállalat, Tokió, 1972. 126 old. = Földrajzi Értesítő 23. 1974. 2. p. 226. [SRG.]

HEVESI Attila: Bertalanffi Pál 1703-1763. = Földrajzi Közlemények 22. 1974. 4. sz. pp. 352-361. [A születési évszám helyesen: 1706.] Életrajzának és a " Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. Nagyszombat, 1757." című, részben csillagászati könyvének ismertetése. [KSZ.]

HAVAS Gáborné: Kulin György: Amit a csillagokról tudni kell! Csillagászat középiskolásoknak c. szakköri füzet. = Földrajztanítás 17. 1974. 2. sz. pp. 63-64. Könyvismertetés. [KSZ.]

MIKLOVICZ Árpád: Csillagászati szakkör az Újszászi Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskolában. = Földrajztanítás 17. 1974. 4. sz. pp. 115-116. A szerző 1973-ban alapította a csillagászati szakkört, a szolnoki Dankó Sándor segítségével. A Tiszamenti Vegyiművek Csillagászati Szakkörétől egy 125/1000 mm-es Newton távcsövet is kaptak kölcsön. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Az épülő nagyplanetárium, és az iskolai oktatás. = Földrajztanítás 17. 1974. 5. sz. pp. 144-147., hátsó belső borító. A budapesti Népligetben létesülő planetáriumról. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Christian Friedemann: A világegyetem. A modern kozmogónia. Gondolat. Budapest, 1974. = Földrajztanítás 17. 1974. 6. sz. pp. 190-191. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Föld árapályjelensége. = Geodézia és Kartográfia 1974. 6. sz. pp. 423-428. [SRG.]

SZÁDECZKY-KARDOS Elemér: Kopernikuszi kérdések a geonómiában. (Elnöki megnyitó.) = Geonómia és Bányászat 7. 1974. 1-2. sz. pp. 3-5. [SRG.]

BARTA György: Kopernikusz, a sokoldalú reneszánsz ember. = Geonómia és Bányászat 7. 1974. 1-2. sz. pp. 7-10. [SRG.]

BALÁZS Béla: Kopernikusz világképe. = Geonómia és Bányászat 7. 1974. 1-2. sz. pp. 11-20. [SRG.]

STEGENA: Ptolemáiosztól Kopernikuszig. = Geonómia és Bányászat 7. 1974. 1-2. sz. pp. 21-28. [SRG.]

NEKOVETICS Oszkár: A közeli égitestek helyzete és a nagyerejű sekélyfészkű földrengések közötti kapcsolat. = Geonómia és Bányászat 7. 1974. 1-2. sz. pp. 147-156. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: A Mars és a Vénusz kutatásának földtani vonatkozásai. = Geonómia és Bányászat 7. 1974. 3-4. sz. pp. 307-325. [SRG.]

N. I. Gy. [NAGY István György]: Űrhajózás - 1973. = Haditechnikai Szemle 8. 1974. jan-márc. 1. sz. pp. 25-27. [SRG.]

HORVÁTH Kálmán: Híradás mesterséges holdakkal. = Haditechnikai Szemle 8. 1974. ápr-jún. 2. sz. pp. 37-47. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szaljut-3 és a Szojuz-14 közös űrrepülése. = Haditechnikai Szemle 8. 1974. okt-dec. 4. sz. pp. 121-122. [SRG.]

SZEIDL Béla: Obszervatórium a Piszkéstetőn. = Hevesi Szemle 2. 1974. dec. 4. sz. pp. 53-55. A főépület 1960-ban készült el Szrogh György tervei alapján. Az első távcsövet 1962-ben vették birtokukba a csillagászok, ez egy 8 m-es kupolában lévő 900 mm-es Schmidt-távcső. A második, az 5 m-es kupolába helyezett 500 mm-es távcső 1967 óta használható. A legnagyobb távcső 10 m átmérőjű kupoláját és a hozzátartozó épületet Csontos Csaba és Dobozi Miklós a KÖZTI építészmérnökei tervezték. A főműszer tükrének szabad nyílása 1066 mm lesz. 1975-re tervezik az üzembehelyezését. [KSZ.]

GÖTZ G[usztáv].: Interkozmosz konzultáció Moszkvában. = Időjárás 78. 1974. jan-febr. 1. sz. pp. 60-61. [SRG.]

SIMON A.: A naptevékenység hatása a magaslégkörre. = Időjárás 78. 1974. máj-jún. 3. sz. pp. 190-191. [SRG.]

BÉLL Béla: Kopernikusz hatása a földtudományokra. = Időjárás 78. 1974. nov-dec. 6. sz. pp. 369-372. [SRG.]

HORVÁTH János: Janus Pannonius ismeretlen versei a Sevillai-kódexben. = Irodalomtörténeti Közlemények 78. 1974. 5. sz. pp. 594-627. 1470-1472-ben keletkezett versek. Csillagászati vonatkozású epigramma említése Máté csillagászhoz, aki egy tűzgömböt észlelt. p. 604. Tűzgömb 1470 (?) telén.; A Mátéhoz írt cím nélküli vers szövege latinul és magyarul. p. 612., 620. [SRG.]

MÉSZÁROS Sándor: Gazdag napirend. Gorkijvárostól a csillagokig. = Kisalföld 30. 1974. febr. 19. 41. sz. p. 4. Ünnepélyes hangulatban várta szombaton KISZ-eseit a Bercsényi Miklós Közlekedési Szakközépiskola és Gimnázium. Már kora reggel mozgalmi daloktól és indulóktól volt hangos az iskola. A diákok érdeklődéssel várták a TIT- előadók és tanáraik előadásait. A csillagászatról Patay Károly olyan meggyőző és színes anyagot nyújtott a diákoknak, hogy órákon át is szívesen hallgatták volna. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: Újdonságok a meteorológiai műholdak terén. = Légkör 19. 1974. 1. sz. pp. 22-26. [SRG.]

KOPPÁNY György: Elfelejti-e az időjárás a múltat? = Légkör 19. 1974. 4. sz. pp. 94-99. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

[Bevezető.] = Magnitudó 1974. 1. sz. pp. 1-2. A Magnitudó időszakosan megjelenő folyóiratnak számítható, habár majdnem évenként jelent meg. Alcíme: változó csillagok amatőr észleléseinek feldolgozása. Az 1970-es évek közepén roppant mértékben fellendült hazai változócsillag megfigyelések adatsorai lehetőséget teremtettek, sőt szükségessé tették a feldolgozásokat és azok közzétételét. 1974 nyarán határozta el az Albireo Amatőrcsillagász Klub és a debreceni Csillagászati Szakkör, hogy Magnitudó címmel új kiadványt jelentet meg. Az 1. szám bevezetője 1974. szeptemberében kelt. A kiadvány Debrecenben adta ki a Hajdú-Bihar Megyei Művelődési Központ 1974-1980-ig. Összeállította: Zajácz György.
Összesen 8 száma jelent meg. Az egyes változókról más és más készített feldolgozást, írt cikket. Az észlelések szöveges elemzéseit fénygörbék illusztrálták. A Magnitudó lap Szentmártoni Béla javaslatára jött létre, hogy tehermentesítse az Albireot, amibe már nem fértek volna be a feldolgozások, és ő adta át az Albireohoz küldött változóészleléseket a rovatvezetőknek és a feldolgozóknak. [KSZ.]

Kiadványunkban az alábbi tagtársak megfigyelési anyagát használtuk fel. = Magnitudó 1974. 1. sz. pp. 3-4. 46 észlelő. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: CH Cygni. = Magnitudó 1974. 1. sz. p. 5. 1973. júl. és 1974. márc. közötti időszak. 10 észlelő 119 észleléséből. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: BU Tauri. = Magnitudó 1974. 1. sz. p. 6. Az 1973-as láthatósága. 24 észlelő 242 adata alapján. [KSZ.]

BRLÁS Pál: X Persei. = Magnitudó 1974. 1. sz. pp. 7-8. 1972. dec. - 1974. ápr. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: X Cancri. = Magnitudó 1974. 1. sz. p. 9. 1973. nov. - 1974. máj. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: W Cygni. = Magnitudó 1974. 1. sz. p. 10. 1973. aug. - 1974. jan. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: RS Cancri. = Magnitudó 1974. 1. sz. pp. 11-12. 1973. nov. - 1974. máj. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: RY Draconis. = Magnitudó 1974. 1. sz. pp. 12-13. 1973. szept. - 1974. júl. Öt naponta átlagolva a 179 fénybecslés. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: V Canum Venaticorum. = Magnitudó 1974. 1. sz. pp. 14-16. 1973. nov. - 1974. júl. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: TV, BU Geminorum. = Magnitudó 1974. 1. sz. pp. 16-17. 1973. dec. - 1974. máj. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: g Herculis. = Magnitudó 1974. 1. sz. pp. 18-19. 1973. márc. - 1974. nov. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: R Lyrae. = Magnitudó 1974. 1. sz. pp. 19-20. 1972. dec. - 1973. dec. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: TX Piscium. = Magnitudó 1974. 1. sz. p. 21. 1973. szept. - 1974. jan. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Rho Persei. = Magnitudó 1974. 1. sz. pp. 22-23. 1972. dec. - 1974. ápr. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: ST Ursae Maioris. = Magnitudó 1974. 1. sz. p. 22., 24. 1974. jan. - 1974. júl. 7 észlelő 41 adatából. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: RY Ursae Maioris. = Magnitudó 1974. 1. sz. p. 25. 1973-1974-es láthatóságai. [KSZ.]

KÁROLYHÁZY Frigyes: Gravitáció és makroszkopikus testek kvantummechanikája. = Magyar Fizikai Folyóirat 22. 1974. 1. füz. pp. 23-85. Csillagászati vonatkozások is: gravitáció, téridőgeometria, az univerzum egészére kiterjedő inerciarendszer. [KSZ.]

SZABADOS László: Ionizációs frontok vizsgálata az intersztelláris mágneses tér figyelembevételével. = Magyar Fizikai Folyóirat 22. 1974. 2. füz. pp. 101-117. A tanulmány érkezett: 1973. febr. 10-én. A szerző Marik Miklósnak mond köszönetet. [SRG.]

TIHANYI László: Relativisztikus plazma rezgései önmaga által keltett skarláttérben. = Magyar Fizikai Folyóirat 22. 1974. 5. füz. pp. 391-399. A tanulmány érkezett: 1973. máj. 10-én. A szerző Abonyi Ivánnak mond köszönetet. [KSZ.]

  SZEMERE Samu: Bruno-monográfiám és az akadémiai könyvkiadás. = Magyar Könyvszemle 90. 1974. 1-2. sz. pp. 161-164. A könyv megírásának és az 1917-es évszámmal megjelent kiadásának története. [SRG.]

PURUCZKI Béla: Specula astronomica. = Magyar Nemzet 30. 1974. szept. 11. 212. sz. p. 8. Az egri csillagvizsgáló története, Hell Miksa itteni munkássága. [HAD.]

A Tudományos Minősítő Bizottság Horváth Andrást "Módszerek a mesterséges holdak kvázidrakónikus keringési periódusának meghatározására" című disszertációja alapján - a fizikai tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 81.(19.) 1974. márc. 3. sz. p. 183. [KSZ.]

Új tudományos könyvek. Kopernikusz és kora. Válogatta és szerkesztette: Barbara Bienkoska. Gondolat Kiadó, 1973. 208 l. = Magyar Tudomány 81.(19.) 1974. márc. 3. sz. p. 194. A kötet rövid bemutatása. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság Kanyó Sándort "Vizsgálatok a Blasko-effektusos RR Lyrae változó csillagokról" című disszertációja alapján - a fizikai tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 81.(19.) 1974. máj. 5. sz. p. 320. [KSZ.]

Az Akadémia Központi Hivatalának hírei. Dezső Lorántnak, a fizikai tudományok kandidátusának, az MTA Napfizikai Obszervatóriuma igazgatójának kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységéért 60. születésnapja alkalmából, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. = Magyar Tudomány 81.(19.) 1974. júl-aug. 7-8. sz. p. 500. [KSZ.]

Új tudományos könyvek. E. F. Taylor - J. A. Wheler: Téridő-fizika. Gondolat Kiadó, 1974. 407 l. = Magyar Tudomány 81.(19.) 1974. júl-aug. 7-8. sz. p. 526. A kötet rövid bemutatása. [KSZ.]

Az Akadémia Központi Hivatalának hírei. Június 14-én Debrecenben ünnepélyes keretek között fölavatták az MTA Napfizikai Obszervatóriumának új létesítményét. = Magyar Tudomány 81.(19.) 1974. szept. 9. sz. p. 590. Köpeczi Béla MTA főtitkár adta át az új obszervatóriumot Dezső Loránt igazgatónak. [KSZ.]

Új tudományos könyvek. Friedmann, Christian: A világegyetem, Modern kozmogónia. Gondolat kiadó, 1974. 241 l. = Magyar Tudomány 81.(19.) 1974. okt. 10. sz. p. 680. A kötet rövid bemutatása. [KSZ.]

PETROV, B. N.: Az űrkutatás tudományos és népgazdasági jelentősége. = Magyar Tudomány 81.(19.) 1974. dec. 12. sz. pp. 764-773. Néhány tudományos eredmény.; Az ember repülése a világűrben.; Nemzetközi együttműködés.; Népgazdasági felhasználások. [KSZ.]

R. Penrose professzor, a Royal Society tagja "Black holes" címmel az MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya, valamint az Eötvös Loránd Fizikai Társulat rendezésében szeptember 10-én előadást tartott. = Magyar Tudomány 81.(19.) 1974. dec. 12. sz. p. 801. [KSZ.]

  Fotoszféra észlelési rajz. = Meteor 4. 1974. 1.(19.) sz. körlevél első és hátsó belső borító. Észlelőlap minta. [HAI.]

Felhívás észlelő amatőrökhöz! = Meteor 4. 1974. 1.(19.) sz. körlevél p. 2. Az észlelések egységes formában történő beküldése. [SRG.]

  Útmutató a belső borítón közölt napészlelőlap használatához. = Meteor 4. 1974. 1.(19.) sz. körlevél p. 3. [SRG.]

  KELEMEN János: Végezzünk rendszeresen napmegfigyeléseket! = Meteor 4. 1974. 1.(19.) sz. körlevél pp. 4-6. [SRG.]

  NAGY Sándor: Széncsillagok. = Meteor 4. 1974. 1.(19.) sz. körlevél pp. 7-10. Az R CrB típusú változók. [SRG.]

  Észlelések. = Meteor 4. 1974. 1.(19.) sz. körlevél pp. 11-13. Gellért András - Hegyessy Péter - Kelemen János: Merkúrátvonulás /1973. november 10./.; Motajcsek László - Réti Lajos: Napfolt-megfigyelések.; Kelemen János: Összesítés a beérkezett tűzgömb észlelésekről. (Tóth Imre, Mizser Attila, Úrhegyi László, Réti Lajos.) [SRG.]

  Csillagos ég 1974. február - március. = Meteor 4. 1974. 1.(19.) sz. körlevél pp. 13-15. [SRG.]

  A négy belső bolygó pályája (ábra). = Meteor 4. 1974. 2.(20.) sz. körlevél első belső borító. [HAI.]

  NAGY Sándor: Visszatérő nóvák. = Meteor 4. 1974. 2.(20.) sz. körlevél pp. 2-5. [SRG.]

  NAGY Sándor: 1-2. Amatőr feladat. = Meteor 4. 1974. 2.(20.) sz. körlevél p. 5. [HAI.]

  KELEMEN János: Vizuális változócsillag megfigyelések. [1.] = Meteor 4. 1974. 2.(20.) sz. körlevél pp. 5-6. [SRG.]

  KELEMEN János: A Vénusz megfigyelése. = Meteor 4. 1974. 2.(20.) sz. körlevél pp. 7-8. [SRG.]

  PAPP János: Radiáns. A meteorészlelők rovata. = Meteor 4. 1974. 2.(20.) sz. körlevél pp. 8-12. [SRG.]

  ZAJÁCZ György: A debreceni változócsillag észlelő csoport munkájáról. = Meteor 4. 1974. 2.(20.) sz. körlevél pp. 12-14. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 4. 1974. 2.(20.) sz. körlevél pp. 14-16. Tóth Imre: Változó holdfoltok.; Kiszely Vilmos Gábor: Meteorok.; Tóth Imre: Vénusz dichotómia.; Papp János: Jupiterhold jelenség. [SRG.]

  Szaturnusz fedés 1973. XII. 11. = Meteor 4. 1974. 2.(20.) sz. körlevél pp. 16-19. Kancsura Árpád, Szoboszlai Endre, Zajácz György (Debrecen), Tóth Imre (Eger), Kelemen János (Budapest). [SRG.]

  Csillagos ég 1974. április - május. = Meteor 4. 1974. 2.(20.) sz. körlevél pp. 20-23. [SRG.]

  KELEMEN János: Vizuális változócsillag megfigyelések. 2. = Meteor 4. 1974. 3.(21.) sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  NAGY Sándor: A mérési eredmények kiértékeléséről. = Meteor 4. 1974. 3.(21.) sz. körlevél pp. 4-5. [SRG.]

     Mars- és Jupiter-észlelő lapok. = Meteor 4. 1974. 3.(21.) sz. körlevél p. 5., észlelő lapok. [SRG.]

  PAPP János: Radiáns. A meteorészlelők rovata. = Meteor 4. 1974. 3.(21.) sz. körlevél pp. 6-9. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Pleione. Változócsillagászatunk eredményei. = Meteor 4. 1974. 3.(21.) sz. körlevél pp. 9-14. EU Del, U Del, Z UMa, T Cep, R Sct, SS Cyg, khí Oph változók feldolgozásai. [SRG.]

  TÓTH Sándor: A Jupiter-holdak 1973-ban. = Meteor 4. 1974. 3.(21.) sz. körlevél p. 15. A Megfigyelések címűrovat cikke. [SRG.]

  PAPP János: Az 1973. december 10-i holdfogyatkozás megfigyelése. = Meteor 4. 1974. 3.(21.) sz. körlevél p. 16. A Megfigyelések című rovat cikke. [HAI.]

  BAKOS Gábor: Szaturnusz. = Meteor 4. 1974. 3.(21.) sz. körlevél p. 17. A Megfigyelések című rovat cikke. [HAI.]

  TUBOLY Vince: A Kohoutek 1973 f üstökös (1974. I. 20-22.). = Meteor 4. 1974. 3.(21.) sz. körlevél p. 17. A Megfigyelések című rovat cikke. [HAI.]

  Csillagos ég 1974. június - július. = Meteor 4. 1974. 3.(21.) sz. körlevél pp. 18-22. [SRG.]

  KELEMEN János: Vizuális változócsillag megfigyelések. 3. = Meteor 4. 1974. 4.(22.) sz. körlevél pp. 2-5. [SRG.]

  PAPP János: Radiáns. A meteorészlelők rovata. = Meteor 4. 1974. 4.(22.) sz. körlevél pp. 5-9. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Pleione. A változócsillagészlelők rovata. = Meteor 4. 1974. 4.(22.) sz. körlevél pp. 9-13. VY UMa, omikron Cet, R Cyg, R UMa, R Leo, T Cas, HD143808 változók feldolgozásai. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 4. 1974. 4.(22.) sz. körlevél pp. 14-18. Papp János: Az 1974. június 4-5-i holdfogyatkozás.; Az 1974. június 4-i részleges holdfogyatkozás megfigyelése a budapesti Urániában.; Zajácz György: Üstökös megfigyelés (1974 b Bradfield).; Tóth Imre: Okkultációk.; Kren, Gusztav: Merkúr átvonulás.; Bakos Gábor: Szaturnusz. Összeállított Kelemen János, Piroska György. [SRG.]

  PAPP János: Beszámoló. Az április Lyridák csoportos észleléséről. = Meteor 4. 1974. 4.(22.) sz. körlevél pp. 19-20. [SRG.]

  NAGY Sándor: Távcsőépítők figyelmébe! = Meteor 4. 1974. 4.(22.) sz. körlevél pp. 20-21. [SRG.]

  NAGY Sándor: Amatőr feladatok. = Meteor 4. 1974. 4.(22.) sz. körlevél pp. 22-24. [HAI.]

  A külső bolygók és a Halley-üstökös pályaviszonyai az ekliptika síkjára vetítve. = Meteor 4. 1974. 5.(23.) sz. körlevél első belső borító. Vázlatrajz. [HAI.]

  KELEMEN János: Vizuális változócsillag megfigyelések. 4. = Meteor 4. 1974. 5.(23.) sz. körlevél pp. 2-5. [SRG.]

  NAGY Sándor: Néhány szó a szemmel történő változó észlelésről. = Meteor 4. 1974. 5.(23.) sz. körlevél pp. 6-7. [SRG.]

  GELLÉRT András: A Jupiter légköri jelenségei. = Meteor 4. 1974. 5.(23.) sz. körlevél pp. 7-11. [SRG.]

  Kiegészítő ábra A Jupiter légköri jelenségei című cikkhez. = Meteor 4. 1974. 5.(23.) sz. körlevél hátsó belső borító. [HAI.]

  KESZTHELYI Sándor: Pleione. A változócsillagészlelők rovata. = Meteor 4. 1974. 5.(23.) sz. körlevél pp. 12-16. HR Del, U Cyg, V Boo, RS Cnc, g Her, khí Cyg változók feldolgozásai. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 4. 1974. 5.(23.) sz. körlevél pp. 17-19. Réti Lajos: Beszámoló egy nagy napfoltcsoportról.; Tuboly Vince: Az 1974 júliusi nagy napfolt.; Tuboly Vince: Jupiter észlelések. [SRG.]

  Csillagos ég 1974. október - november. = Meteor 4. 1974. 5.(23.) sz. körlevél pp. 20-24. [SRG.]

  Szerkesztőségi közlemény. = Meteor 4. 1974. 6.(24.) sz. körlevél p. 2. Az észlelések közlésére két lehetőség van: a Meteor és az Albireo. Napészlelések: Harmati István (utána Kancsura Árpád).; Holdészlelések: Balázs Sándor, Prodán Márton, Meteor szerkesztősége.; Bolygóészlelések, üstökösök: Meteor szerkesztősége, Hudi László.; Változócsillagok: Szentmártoni Béla (utána Nagy Sándor).; Meteorok: Papp János.; Fogyatkozások, okkultációk, sarkifény, állatövi fény, átvonulások: Meteor szerkesztősége.; Kettőscsillagok, mély-ég objektumok (halmazok, ködök, galaxisok): Szentmártoni Béla. [KSZ.]

  KELEMEN János: Változócsillagok. 1. = Meteor 4. 1974. 6.(24.) sz. körlevél pp. 3-8. [SRG.]

  PAPP János: Fényképezési módszerek. = Meteor 4. 1974. 6.(24.) sz. körlevél pp. 9-12. [SRG.]

  PAPP János: Észlelőtáborok 1974 nyarán. = Meteor 4. 1974. 6.(24.) sz. körlevél pp. 12-13. Győrzámolyban 1974. júl. 24-30-ig és Velencén 1974. aug. 9-21-ig. [SRG.]

  PAPP János: Radiáns. A meteorészlelők rovata. = Meteor 4. 1974. 6.(24.) sz. körlevél pp. 14-17. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Pleione. A változócsillagészlelők rovata. = Meteor 4. 1974. 6.(24.) sz. körlevél pp. 18-23. R CrB, XX Cam, VV Cep, R And, AF Cyg, mü Cep változók feldolgozásai. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 4. 1974. 6.(24.) sz. körlevél pp. 23-25. Tuboly Vince: Jupiterhold jelenség.; Tuboly Vince: Jupiter megfigyelések.; Szaturnusz 1973 - 74. (Ujvárosy Antal, Papp János, Tóth Imre.) [SRG.]

  Csillagos ég 1974. december - 1975. január. = Meteor 4. 1974. 6.(24.) sz. körlevél pp. 26-27. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Mars-térkép. Készült a Lowell Observatory 1969-es térképe alapján. = Meteor 4. 1974. 6.(24.) sz. körlevél p. 28., első és hátsó belső borító. Rajzolta Ujvárosy Antal. [HAI.]

SZÁDECZKY-KARDOSS Elemér: Kopernikuszi kérdések a geonómiában. = MTA X. Osztályának Közleményei 7. 1974. 1-2. sz. pp. 3-5. [SRG.]

DINGA László: Csillagvizsgáló Tatán. = Népművelés. 21. 1974. febr. 2. sz. p. 22. A megyei tanács évekkel ezelőtt megvásárolta a Komárom megyei Erdőtagyos-pusztán élt neves amatőrcsillagász, Posztoczky Károly hagyatékát, műszereit, 5 hüvelykes refraktorát. Félmillió forintból megépült Tatán a csillagvizsgáló, a Komárom megyei Művelődési Központ új intézményeként. [KSZ.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. Élet a Földön kívül. = Népszabadság 32. 1974. jan. 20. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. Az élet kialakulása. = Népszabadság 32. 1974. febr. 3. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. További nyomozás az élet után. = Népszabadság 32. 1974. febr. 17. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. A Földre hozott Mars, Jupiter és Venus. = Népszabadság 32. 1974. márc. 17. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. Más lakott világok. = Népszabadság 32. 1974. márc. 24. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. Életjelek lakott világok között. = Népszabadság 32. 1974. márc. 31. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Csillagászat fiataloknak. Milyen nyelven üzenjünk kozmoszba? = Népszabadság 32. 1974. ápr. 21. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

KULIN György: Milyen hullámhosszon és merre keressük a kozmikus társakat? = Népszabadság 32. 1974. máj. 5. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Hogyan született a mesterségesnek vélt Mars-csatornák elmélete? = Népszabadság 32. 1974. okt. 27. Vasárnapi mell. p. 11. [SRG.]

Pénteken: teljes holdfogyatkozás. Részben hazánkból is látható lesz a jelenség. = Népszabadság 32. 1974. nov. 28. 278. sz. p. 9. Kulin György ismertetése a jelenségről, előzetesen. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Kozmikus rádióforrások a földrengés-előrejelzés szolgálatában. = Népszabadság 32. 1974. dec. 8. p. 10. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Hell Miksa a Naprendszer felmérője. = Népszabadság 32. 1974. dec. 22. 299. sz. vasárnapi melléklet. p. 11. [HAD.]

Szombathelyen csillagászmúzeumot rendeztek be ... [Hír] = Népszava 102. 1974. jan. 8. p. 1. Fotó: Jászai Csaba. [SRG.]

KELEMEN Gyula: Cédrusok az égen. = Ország Világ 18. 1974. ápr. 10. 15. sz. pp. 2-3.,18. Kamanyin Jurij Gagarinról szóló kötetének ismertetése. [SRG.]

A szovjet űrkutatás fontos kísérletsorozattal gazdagodott. = Ország Világ 18. 1974. júl. 10. 28. sz. p. 4. A Szojuz-14 útjáról. Uatasai Pavel Popovics, Jurij Artyuhin. [SRG.]

A Csillagváros hétköznapjai. = Ország Világ 18. 1974. aug. 7. 32. sz. p. 7. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Űrkísérlet - újabb tanulságokkal. = Ország Világ 18. 1974. aug. 14. 33. sz. pp. 12-13. A Szojuz-14 útja. [SRG.]

-l-: Rejtélyes jelzések nyomában. Szovjet csillagászok érdekes felfedezése. Ország Világ 18. 1974. aug. 14. 33. sz. p. 13. Rejtélyes rádióhullámok érkeznek a Földet körülvevő ionoszférából. [SRG.]

Visszaérkezett a Földre a Szaljut-15 űrhajó... = Ország Világ 18. 1974. szept. 4. 36. sz. p. 4. Gennagyij Szarafanov, Lev Gyomin űrhajósok útja. [SRG.]

L. T. [LUKÁCS Tibor]: Az űrrandevú főpróbája. = Ország Világ 18. 1974. dec. 11. 50. sz. p. 4. A Szojuz-16 kísérleteiről. Utasai Anatolij Filipcsenko és Nyikolaj Rukavisnyikov. [SRG.]

Az évszázad üstököse. = Pajtás 29. 1974. jan. 2. 1. sz. p. 21. A Kohoutek-üstökösről. [SRG.]

PADÁNYI Anna: Csillagnézők. = Pajtás 29. 1974. jan. 9. 2. sz. pp. 22-23. Látogatás a TIT Budapesti Uránia Csillagvizsgálójában, beszélgetés Kulin Györggyel. [SRG.]

MELIKÁNT Tibor: Csillagos égbolt január. = Pajtás 29. 1974. jan. 30. 5. sz. p. 23. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Forgalmas kozmosz. = Pajtás 29. 1974. febr. 6. 6. sz. pp. 22-23. [SRG.]

MELIKÁNT Tibor: Csillagos égbolt február. = Pajtás 29. 1974. febr. 20. 8. sz. p. 21. [SRG.]

MELIKÁNT Tibor: Csillagos égbolt (március). = Pajtás 29. 1974. márc. 20. 12. sz. p. 21. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Újkori romantika. = Pajtás 29. 1974. ápr. 10. 15. sz. p. 19. Mars 5-6-7 űrrakétákról. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Úton... félúton... súlytalanul... = Pajtás 29. 1974. júl. 31. 31. sz. pp. 12-13. Stafford és Leonov, Artyuhin és Popovics a Skylab űrlaboratóriumban. [SRG.]

BARTHA Lajos: Hosszabb lesz a Szilveszter. = Pestmegyei Hírlap 30. 1974. dec. 30. p. 27. [SRG.]

Kopernikusz és kora. Könyvespolc. = Petőfi Népe 29. 1974. jan. 18. 14. sz. p. 5. "...Gondolat Kiadó új kötete. A Kopernikusz és kora c. könyv tíz cikket tartalmaz. Szerzői korunk lengyel tudományos életének kiváló képviselői, akik részletesen elemzik Kopernikusz munkásságát, elméletének lényegét és érzékeltetik a kort is - a reneszánsz korát - amelyben alkotott. Kopernikusz nézeteit összevetik az addig megdönthetetlennek tartott Ptolemaioszi geocentrikus világképpel. Kimutatják az azonos és az eltérő vonásokat, így világítják meg a kopernikuszi elmélet újszerűségét. Megérthetjük, hogy miért hatott serkentőleg az új felfogás nemcsak a csillagászat, hanem a humán tudományok, a filozófia fejlődésére is, hiszen Kopernikusz nyomdokain haladt Kepler, Newton, sőt Einstein is. A cikkekből nem a magányba elvonuló tudós alakja rajzolódik ki hanem a hazája politikai életében, sőt védelmében is hősiesen részt vevő ember képe. ..." Könyvismetetés. [HAI.]

Holdkőzet Ausztria számára. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. jan. 1. sz. p. 4. [SRG.]

A Viking űrhajó magnetofonjának prototípusa elkészült. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. jan. 1. sz. p. 4. [SRG.]

A Skylab üdvözli a Szojuzt. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. jan. 1. sz. p. 4. [SRG.]

360 kilogramm holdkőzetet őriznek jelenleg Houstonban. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. jan. 1. sz. p. 4. [SRG.]

"Nőnek" a Skylab utasai. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. jan. 1. sz. p. 4. [SRG.]

Újabb lépés a világűrbe. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. jan. 1. sz. p. 9. Nemzetközi Űrhajózási Szövetség 24. kongresszusa Bakuban. [SRG.]

A Skylab viharhullámokat mér. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. jan. 1. sz. p. 9. [SRG.]

SZENTESI György: Folytatják az amerikai szállító űrhajók előkészítését. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. jan. 1. sz. p. 9. [SRG.]

ENDRESZ István: Randevú a Jupiter bolygóval. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. jan. 1. sz. pp. 16-17. A Pioneer-10 űrszonda 1973. dec. 4-én virradóra 130.000 km-re közelítette meg a Jupitert. [SRG.]

SZENTESI György: Repülőeszközök a Vénuszon. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. febr. 2. sz. p. 9. [SRG.]

Még ebben a században emberek a Marson? = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. febr. 2. sz. p. 13. [SRG.]

Még ebben a században emberek a Marson? = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. febr. 2. sz. pp. 14-15. [SRG.]

Sz. Gy. [SZENTESI György]: Befejeződött a Skylab-program. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. márc. 3. sz. p. 9. 1974. febr. 8-án visszatért a Skylab a Földre. [SRG.]

Sz. Gy. [SZENTESI György]: Kozmosz híradó. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. márc. 3. sz. p. 13. [SRG.]

Sertések a világűrben? = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. márc. 3. sz. p. 17. [SRG.]

ENDRESZ István: A szovjet űrsikló terve. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. máj. 5. sz. pp. 16-17. [SRG.]

SZENTESI György: Napelemek az űrhajókon. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. máj. 5. sz. p. 16. [SRG.]

SÁRHIDAI György: Folytatódik a Szaljut-program. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. júl. 8. sz. p. 9. [SRG.]

SZENTESI György: Satalov űrhajós vezérőrnagy az űrhajózás fejlődéséről. Az űrhajózásban a repülőgépek következnek. = Repülés, Űrrepülés 27. 1974. dec. 12. sz. p. 14. [SRG.]

B. I.: Debreceni napbanézők. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. máj. 29. 123. sz. p. 5. "Elvont tudomány a Nap vizsgálata - mondja Dr. Guman István - de mint minden alapkutatásnak, ennek is gyakorlati eredményei lesznek." Az MTA debreceni Napfizikai Obszervatóriumában üzembe állított koronográf kapcsán készített tudósítás. [HAI.]

Földünk körül kering a Szojuz-14. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. júl. 5. 155. sz. p. 2. [HAI.]

Sikeres űrmanőver. Együtt repül a Szojuz-14 és a Szaljut-3. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. júl. 6. 156. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Szaljut-3. Hat napja a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. júl. 11. 160. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Tudományos kutatás az űrállomáson. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. júl. 13. 162. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

TV-közvetítés a Szaljut-3-ról. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. júl. 14. 163. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A Szaljut-3 folytatja útját. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. júl. 16. 164. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Visszatér a Földre a Szaljut-3 legénysége. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. júl. 17. 165. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A szovjet űrhajósok visszatértek a Földre. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. júl. 20. 168. sz. p. 2. Szaljut-3 legénységéről szóló rövid hír. [HAI.]

Napkutató obszervatórium. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. júl. 23. 170. sz. p. 4. "...a Szovjetunióban, a Kelet-Szaján évente 300 napon át napfényben fürdő hegyei között a közelmúltban elkészült megfigyelő állomás..." A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

Orbitális űrállomások. Petrov akadémikus nyilatkozata. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. júl. 24. 171. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

KŐ Tamás: A repülés évszázadai (16.). Az űrrepülés korszaka. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. júl. 26. 173. sz. p. 4. [HAI.]

Föld körüli pályán a Szojuz-15. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. aug. 28. 200. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

A Szojuz-15. Az űrhajósok teljesítik a programot. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. aug. 29. 201. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Szerda este leszállt a Szojuz-15. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. aug. 30. 202. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

B. K.: Az űrkutatás "öszvére". = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. szept. 5. 207. sz. p. 7. Az űrsiklókról szóló korai híradás. [HAI.]

Űrhajó és üstökös találkozása? = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. szept. 17. 217. sz. p. 4. "Valószínűleg az Encke-féle, vagy a Halley-féle üstökös legközelebbi visszatérése ad alkalmat az első üstökös-intercepció végrehajtására." A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

A világ legnagyobb csillagászati teleszkópja. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. okt. 8. 235. sz. p. 4. Az infravörös tartományban dolgozó, 3 m nyílású távcsövet 1977-ben tervezik üzembe helyezni. A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

Egy év múlva start. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. nov. 12. 264. sz. p. 4. A Szojuz-Apollo űrrepülés előkészületeiről. A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

A Nimbus-5 megfigyelései. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. nov. 12. 264. sz. p. 4. " Az amerikai meteorológiai szolgálat Nimbusz-5 nevű mesterséges holdjának többek közt úgynevezett szelektív sugárzásmérője is van." A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

Föld körül kering a Szojuz-16. Az űrrandevú főpróbája. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. dec. 3. 282. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Kipróbálták a biztosító berendezéseket. A Szojuz-16 második munkanapja. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. dec. 4. 283. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Folytatja a repülést a Szojuz-16. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. dec. 5. 284. sz. p. 2. [HAI.]

Félidő az űrben. Kísérletek a Szojuz-16-on. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. dec. 6. 285. sz. p. 2. [HAI.]

Sikeres a Szojuz-Apolló űrrandevú főpróbája. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. dec. 7. 286. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Visszatért a Szojuz-16. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. dec. 10. 288. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

A Szojuz kész az űrrandevúra. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. dec. 11. 289. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Szovjet - amerikai űrkutatási együttműködés. = Szolnok Megyei Néplap 25. 1974. dec. 31. 304. sz. p. 4. A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

SZŐKE Anna - SZŐKE Béla: Az időszámítás naptáraink tükrében. = Technikatörténeti Szemle 7. 1973-1974. pp. 199-205. [SRG.]

SZŐKE Anna - SZŐKE Béla: Új grafikus öröknaptár. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. jan. 1. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

Műholdak ellenőrzik a Föld energiaháztartását. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. jan. 1. sz. p. 45. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

SZLATKY Mária: Ruttkay László: Jeszenszky (Jessenius) János és kora (1566-1621). /A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár kiadványa, Budapest./ = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. jan. 1. sz. p. 48. Könyvismertetés a csillagászattal is foglalkozó Jeszenszky Jánosról. [KSZ.]

KELEMEN János: Az infravörös csillagászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. febr. 2. sz. pp. 59-62. [PIR.]

(Cs. L.): A napfolttevékenység hatása az évgyűrűk fejlődésében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. febr. 2. sz. p. 82. [SRG.]

A. I. [ALMÁR Iván]: IAF 24. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. febr. 2. sz. p. 89. A Nemzetközi Asztronautikai Federáció kongresszusa 1973. okt. 7-13 között Bakuban volt. Hírek. [SRG.]

A mesterséges holdak és a környezetvédelem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. febr. 2. sz. p. 92. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Az űrkutatás 1974-es programja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

Az asztrolábium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 112. Folyóirat. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

(S. M.): Az időjárás a Föld és a Naprendszer kapcsolatának következménye? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 127. [SRG.]

(Dr. A. L.): Száz év óta folyik az északi fény színképének kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 127. [SRG.]

NAGY István György: Asztronautika - 1973. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. pp. 128-131. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

(Dr. W. A.): Kénmonoxid az űrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 137. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: A quasarok Doppler-vörösödése valóban Hubble-effektus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 138. Hírek. [SRG.]

(DR. H. M.): Hírközlő mesterséges hold az oktatás szolgálatában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 9. [SRG.]

Csillagászat a tudományos akadémián. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 140. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Előkészületek a közös űrrepülésre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 140. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. Szovjet-amerikai űrrepülésről. [SRG.]

Tudósok találkozója Bakuban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 140. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség kongresszusa Bakuban, 1973. okt. 7-13. [SRG.]

Árapály-jelenségek galaxisok között. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 140. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Kopernikusz és Tycho de Brahe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 140. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

A neutrinók titka. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 141. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Kráterek, meteoritok, fekete lyukak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 141. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Feltárulnak-e a quasarok titkai? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. márc. 3. sz. p. 142. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Hogyan fejlődnek a csillagok? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. ápr. 4. sz. pp. 156-161. [PIR.]

(Dr. S. M.): Középkori angol templomok tájolása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. ápr. 4. sz. p. 161. A New Scientist 61/879. 1974. 1. [Vol. 61. No. 879. 1974. jan. 3. pp. 1., 10-13.] cikke alapján. [KSZ.]

(Dr. A. L.): A Concorde és a napfogyatkozás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. ápr. 4. sz. p. 188. Hírek. [SRG.]

(Dr. H. M.): A sztratoszféra ózóntartalmának vizsgálata csillagfotométerrel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. ápr. 4. sz. p. 188. Hírek. [SRG.]

A mesterséges kozmikus objektumok optikai megfigyelése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. ápr. 4. sz. p. 189. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Kozmikus berendezések fellövése a Szovjetunióban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. ápr. 4. sz. p. 189. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Az AEROS-program. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. ápr. 4. sz. p. 190. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

Az asztronauták orvosi problémái. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. ápr. 4. sz. p. 190. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

Az üstökösök. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. ápr. 4. sz. p. 190. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

(Dr. S. M.): A Pioneer-10 űrszonda a Jupiter bolygó közelében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. máj. 5. sz. p. 204. [SRG.]

(Dr. A. L.): Nitrogénmonoxid a sztratoszférában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. máj. 5. sz. p. 204. [SRG.]

(Dr. H. M.): Infravörös csillagászati teleszkóp a Hawaii-szigeteken. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. máj. 5. sz. p. 225. [SRG.]

(Dr. A. L.): Érdekes megfigyelések a Nimbus-5 mesterséges hold segítségével. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. máj. 5. sz. p. 225. [SRG.]

MÉSZÁROS Ferenc: Egy érdekes hipotézis. Földön kívüli értelmes lények űrhajója kering a Föld körül? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. máj. 5. sz. pp. 232-233. D. A. Lunan hipotézise az epszilon Bootis mellől érkezett űrszondáról. Az eredeti cikk a Spaceflight 1973. áprilisi számában jelent meg. [PIR.]

(G. L.): A Ceres bolygó rádiómegfigyelése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. máj. 5. sz. p. 236. Hírek. [SRG.]

A Napból származó korpuszkuláris áramlatok és a Föld időjárása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Sugarak pörkölte fák a Tunguz meteorit becsapódási körzetében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Űrszonda geodéziai kamerákkal és lázerekkel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. Az Endeavour cikke alapján. [SRG.]

A Jupiter és Saturnus légköre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. Az Endeavour cikke alapján. [SRG.]

Az ókori csillagászat felhasználása az idő mérésére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. Az Endeavour cikke alapján. [SRG.]

Száz évvel ezelőtt született Karl Schwarzschild. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. máj. 5. sz. p. 238. Folyóiratok. A Jenaer Rundschau cikke alapján. [SRG.]

(Dr. A. L.): Már a közeli jövőben sor kerülhet egy üstökös "Intercepciójára." = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. jún. 6. sz. p. 273. [SRG.]

A holdkutatás állása az Apollo-program után. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

A Galaxis középpontja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. A Stientific American cikke alapján. [SRG.]

Kozmikus berendezések fellövése a Szovjetunióban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A Kohoutek-üstökös nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Az Apollo-program után. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Címképünk: A Jupiter. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. júl. 7. sz. címlap. A NASA felvétele. [SRG.]

VÍZI Zsuzsanna: Mit tudunk és mit nem - a Jupiterről? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. júl. 7. sz. pp. 295-299., címoldal. [PIR.]

SIMONCSICS Péter: Űrhajósok és orvosok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. júl. 7. sz. pp. 311-317. [PIR.]

A Naprendszer kémiája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. júl. 7. sz. p. 327. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

ÓNODY Gyuláné - MÉSZÁROS Ferenc: Vélemények D. A. Lunan hipotéziséről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. júl. 7. sz. pp. 329-331. Lunan hipotézise az epszilon Bootis mellől érkezett űrszondáról. Vitacikkek összegzése a Zemlja i Vszelennaja folyóiratból. [PIR.]

(Dr. H. M.): Földrengéstérképek tökéletesítése űrhajókkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. júl. 7. sz. p. 332. Hírek. [SRG.]

(Dr. A. L.): Létezik-e Vulkán bolygó? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. júl. 7. sz. p. 333. Hírek. [SRG.]

Tudományos kutatások a világűrben. Eredmények, problémák, távlatok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. júl. 7. sz. p. 333. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A Nap magaslégköri megfigyelése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. júl. 7. sz. p. 333. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

50 éves a vetített planetárium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. júl. 7. sz. p. 334. Folyóiratok. A Jenaer Runschau cikke alapján. [SRG.]

LUKÁCS Béla: Ciklikusan működik a Nap? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. aug. 8. sz. pp. 363-368. [PIR.]

(K. J.): Mesterséges holdlégkör. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. aug. 8. sz. p. 379. Hírek. [SRG.]

(S. M.): Napkutatás a Skylabról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. aug. 8. sz. p. 379. Hírek. [SRG.]

(L. B.): Felső határ egy quasar tömegére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. aug. 8. sz. p. 380. Hírek. [SRG.]

(Dr. A. L.): A légkörön átszáguldó meteoritok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. aug. 8. sz. p. 380. Hírek. [SRG.]

D. L.: Végtelenség és Világegyetem (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1974.). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. aug. 8. sz. p. 384. Könyvismertetés. [KSZ.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Friedrich William Herschel (1738-1822). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. aug. 8. sz. hátsó belső borító. Német származású angol csillagász. [SRG.]

Napkitörések. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. szept. 9. sz. p. 410. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

(Dr. W. A.): Új elképzelés a Mars csatornáinak eredetéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. szept. 9. sz. p. 415. [SRG.]

(B. I.): Léghajó-űrállomás? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. szept. 9. sz. p. 427. [SRG.]

(Dr. H. M.): Közös szovjet-francia űrkísérlet a hetvenes években. (Visszatekintés.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. szept. 9. sz. p. 427. [SRG.]

(M. F.): "Hold-kráter" a Földön? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. szept. 9. sz. p. 428. Hírek. [SRG.]

(M. F.): A Barnard csillag rejtélyes bolygói. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. szept. 9. sz. p. 429. Hírek. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. szept. 9. sz. p. 429-430. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Miként keletkezett a világ? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. szept. 9. sz. p. 430. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

A Mariner-10 útja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. szept. 9. sz. p. 430. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

(Dr. A. L.): Az üstökös mágneses tere. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. okt. 10. sz. p. 442. [SRG.]

KELEMEN János: Automaták és űrállomások a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. okt. 10. sz. pp. 455-458. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

(Dr. A. L.): A Föld tengelyforgásának sebessége függ a naptevékenységtől. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. okt. 10. sz. p. 463. [SRG.]

Folyóirat. Jubilál az ESRO. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. okt. 10. sz. p. 468. Folyóirat. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

GAZDA István ifj.: Száz éve halott Anders Jonas Angström. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. okt. 10. sz. p. 476. Hírek. [SRG.]

Szokatlan csillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. okt. 10. sz. p. 478. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Kozmikus háttérsugárzás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. okt. 10. sz. p. 478. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

(DR. H. M.): Szovjet-amerikai űrkutatási együttműködés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. nov. 11. sz. p. 495. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Holdfogyatkozás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. nov. 11. sz. pp. 500-502. [PIR.]

(B. L.) [BARTHA Lajos]: A Nap mint "atom-szemétdomb". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. nov. 11. sz. p. 523. [SRG.]

KÁKOSY László: Újév az ókori Egyiptomban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. dec. 12. sz. pp. 548-549. [KSZ.]

O-Gy.: Mégsem űrszonda! (?) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. dec. 12. sz. p. 571. Lunan hipotézise az epszilon Bootis mellől érkezett űrszondáról, erre A. T. Lawton természetes alapú magyarázata. [KSZ.]

Helyünk a világegyetemben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. dec. 12. sz. p. 573. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján.[SRG.]

Fénylő ködök szerkezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. dec. 12. sz. p. 573. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján.[SRG.]

A szovjet űrkutatás megnyitotta kapuit. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. dec. 12. sz. p. 573. Folyóiratok. A Scieces Avenir cikke alapján.[SRG.]

Tapasztalatok az ERTS-1 - mesterséges holddal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. dec. 12. sz. p. 574. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján.[SRG.]

HELIOS a Nap és a bolygók fényében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. dec. 12. sz. p. 574. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján.[SRG.]

I. E.: Hoimar v. Ditfurth: A világegyetem gyermekei. (Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1973.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 105. 1974. dec. 12. sz. p. 575. Új könyvek. Könyvismertetés. [KSZ.]

KRESÁK, L’ubor: Az évszázad üstököse: 1973f Kohoutek. = TéT. Természet és Társadalom. 14. 1974. 1. sz. pp. 6-12. "...1973 márciusában történt. Dr. L. Kohoutek, a Hamburg-Berfedorfe-i csillagvizsgáló tudományos munkatársa a kisebb méretű üstökösök tanulmányozása közben az egyik fényképfelvételen egy alig észlelhető foltot fedezett fel. Ez felcsigázta érdeklődését, és az előző időszakban készült felvételeket is tüzetesebben átvizsgálta. A január 28-án készült felvétel szélén szintén rábukkant az üstökös nyomára. Szerencséje volt, mert a csillagászok évente átlag négy új üstököst fedeznek fel. Ezek felét tudatos munkával, a másik felét pedig véletlenül, más vonatkozású asztronómiai kutatás közben fedezik fel. A csillagászok kölcsönös és gyors tájékoztatására a Nemzetközi Csillagászati Unió Cambridge-ben (USA) már régebben távíróközpontot létesített. Ide futnak be az egyes csillagvizsgálókból érkező hírek, és a híreket innen továbbítják a világ jelentősebb csillagvizsgálóinak.
A cambridge-i központ március 20-i jelentése nem keltett különösebb feltűnést. Az év elejétől a csillagászok már öt üstököst észleltek. Ezek közül kettő - az 1973a Heck-Lause és az 1973e Kohoutek - újonnan felfedezett világűri "vándor", a többi három - az 1973b Tuttle-Giacomi-Kresák, az 1973c Wild és az 1973d Swift-Gehrels - pedig már régebben ismert, kis keringési idejű üstökös volt. A néhány nappal később, március 26-án világgá röppent hír már nagyobb feltűnést keltett, mert az 1973f Kohoutek üstökösről - ezt a nevet kapta - már lényegesebb adatokat is közölt. ..." Fejezetcímek: Új üstökös a láthatáron.; Mi az üstökös?; A Kohoutek üstökös múltja és jövője.; Hajdani üstökösök. [HAI.]

(v. ž.): A Hold és az időjárás. Érdekességek. = TéT. Természet és Társadalom. 14. 1974. 1. sz. p. 13. "Régi származású az a feltevés, hogy a hold befolyásolja a földi időjárást. Századunk derekán megnőtt az érdeklődés e hipotézis iránt, s a tudósok 1930 és 1933, valamint 1942 és 1965 között száznyolc meteorológiai állomás statisztikai adatait elemezték. A számítások szerint ezekben az években a legtöbb zivatar mindig a holdtöltét követő huszonnégy órában volt. Az amerikai tudósok - írja a Znanyije-szila - úgy vélik, azért van így, mert bolygónk ún. "geomagnetikus csóvája", összefügg a viharok keletkezésének mechanizmusával. A "csóván" áthaladó hold megbolygatja annak struktúráját, s ezért a kozmikus részecskék közelebb jutnak a földhöz, behatolnak atmoszférájába és befolyásolják annak elektromosságát." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

(U): Galileo Galilei (1564-1642). Az emberiség nagyjai. 33. = TéT. Természet és Társadalom 14. 1974. 3. sz. pp. 20-25. "Ki meri állítani, hogy már mindent ismerünk, amit a világon meg lehet ismerni? [...] "Mérj meg mindent, ami mérhető, s a nem mérhetőt tedd mérhetővé." Galilei. [...] "A világűrt mozgásra kényszeríteni, hogy fennmaradhasson a föld mozdulatlansága, még annyira sem ésszerű dolog, mintha valaki egy toronyból lekiabálna, forgassák meg körülötte a földet, mert körül akar nézni a tájon, és nem akarja magát a feje forgatásával fárasztani." Galilei. Fejezetcímek: Csillagász, fizikus és matematikus.; Galilei, a csillagász.; És mégis mozog ...; Az utolsó évek. [HAI.]

MOLNÁR Iván, ifj.: A tavaszi égbolt csillagképei. = TéT. Természet és Társadalom 14. 1974. 3. sz. pp. 48-52. "A gazdag és érdekes téli csillagképek fokozatosan lenyugszanak, és helyettük újabb és újabb csillagképek jelennek meg a keleti égbolton. A tavasz beálltával észrevehetjük, hogy a már ismert csillagképek közül csak néhányat láthatunk, s helyettük új és ismeretlen alakzatok díszítik a tavaszi égboltot. Aki megismerkedett a téli égbolttal, és gyönyörködött a Tejút fénylő sávjában, az első pillantásra észreveheti, hogy a tavaszi égbolton csak egy halvány maradványát lehet látni az északi látóhatár felett. Ezért hiába keressük a gömbhalmazokat és a ködfoltokat, melyek főleg a Tejútra jellemzők. A tavaszi égbolt három legfényesebb csillaga alkotja a "tavaszi háromszöget" (ez nem csillagkép!). A háromszög keleti csúcsában van a narancsszínű Arcturus (Boo), nyugati csúcsában van a fehér Regulus (Leo), a déliben pedig a kékes színű Spica (Vir). ..." [HAI.]

A. V.: Johannes Kepler (1571-1630). Az emberiség nagyjai. 34. = TéT. Természet és Társadalom 14. 1974. 4. sz. pp. 20-24. "...Ebben az időben lépett a német császári trónra II. Ferdinánd. [! Ebben az időszakban II. Rudolf a császár, II. Ferdinánd 1596-tól Stájerország, Karintia, Krajna uralkodója lett.] 1598-ban rendeletet bocsátott ki a protestánsok ellen, s ezért Kepler Magyarországra menekült. 1600-ban visszahívták, de még ugyanebben az évben felszólították, hogy vagy térjen át a katolikus hitre, vagy vándoroljon ki. Kepler az utóbbit választotta, és Tycho Brahe meghívására Prágába utazott. 1601-ben Tycho Brahe meghalt, s így Kepler lett II. Rudolf udvari csillagásza és császári matematikusa. Bár előkelő beosztása volt, anyagi viszonyait a császár fukarsága miatt csak nehezen tudta rendezni. Egy Hofman nevű prágai polgár segített rajta, ő vásárolt számára új csillagászati műszereket is, miután a régieket kénytelen volt kiadni Tycho Brahe örököseinek.
1602-ben Kepler újabb értekezést jelentetett meg, s ebben is (akárcsak a később, 1610-ben megjelent német munkájában) kompromisszumos álláspontra helyezkedik a csillagoknak az emberre gyakorolt hatását illetően. ..." [HAI.]

MOLNÁR Iván, ifj.: A nyári égbolt csillagképei. = TéT. Természet és Társadalom 14. 1974. 6. sz. pp. 32-37. "A nyári csillagos égbolt sokkal szebb, mint a tavaszi, de ebből a szépségből a nyár elején nem láthatunk sokat, mert a Nap nem merül 18 foknál mélyebben a látóhatár alá, s ezért a légkörben szétszórt napsugarak megvilágítják az égboltot. Június elejétől július 12-ig egyáltalán nem következik be a csillagászati éjszaka. A nyári égbolt csillagképei teljes szépségüket csak július második felében és augusztusban tárják elénk. Nyáron szintén három fényes csillag, a Deneb, a Vega és az Altair szerint tájékozódhatunk; ezek alkotják a "nyári háromszöget". A nyári égbolt csillagképeit nyugatról kelet felé haladva ismertetjük, és egy kis csillagképpel, az Északi Koronával kezdjük. ..." [HAI.]

POKORNÝ, Jindřich: Egyedül a világmindenségben. = TéT. Természet és Társadalom 14. 1974. 7. sz. pp. 25-30. "Vajon egyedül vagyunk a világmindenségben? A kérdés évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Metrodorosz, az epikureista filozófus például már az időszámításunk előtti 4. században kijelentette: "Lehetetlennek tartom, hogy a végtelen világmindenségben csak a Föld lenne az egyetlen lakott világ..." Figyelmét az ember - érthetően - a szomszédos égitestekre összpontosította. A Holdról azt hitte, hogy azt madár formájú értelmes élőlények lakják. A Marsot a hadisten, a Venust pedig a szerelem istene hajlékának tartotta. A kereszténység később sok évszázadon át tűzzel-vassal küzdött a Földön kívüli civilizációknak akár csak a puszta feltételezése ellen is. Giordano Bruno a 16. században ennek ellenére kijelentette: "Végtelenül sok nap létezik, és e napok körül végtelen mennyiségű föld kering. Ezeket a földeket élőlények lakják..."
A fehérjék és a nukleinsavak szerepe az élet kialakulásában. Mikroorganizmus-kutatás a kozmoszban. Bizonyítható-e más civilizációk létezése? Kibernetikai robot - csillagközi szondák "lakója". Kapcsolatfelvétel más tejútrendszerek lakóival. ..." [HAI.]

USAČEV, Sergej - CHRAPAN, Ján: Nem abszolút sem az idő, sem a tér. = TéT. Természet és Társadalom 14. 1974. 9. sz. pp. 10-15. "A relativitáselmélet megváltoztatta a természetről alkotott alapvető elképzeléseket. Nagy horderejű elméletével Einstein akkor lépett a nyilvánosság elé, amikor a tudósok már azt gondolták a természettudományos világkép lényegében teljes és végleges. Több olvasónk kérésének teszünk eleget, amikor az alábbiakban cikket közlünk a relativitáselméletről és Albert Einsteinről. ..." [HAI.]

POKORNÝ, Jindřich: Bolygókutatás ma és holnap. Premier plánban a Mars. = TéT. Természet és Társadalom 14. 1974. 10. sz. pp. 10-17. "Mars-látogató kozmikus szondák. Marsra szállás - ejtőernyővel. A titokzatos bolygó keletkezése és fejlődése. Több kilométer vastagságú porfelhő. Sugárveszély a Mars felszínén. 20 ezer méter magas a Nix Olympica csúcs. Kőzetmintát gyűjtő laboratórium. Plusz 20 és mínusz 120 Celsius-fok közötti hőmérséklet. Kibernetikai robotok a Mars-kutatásban. Szakemberek százait, számítógépek tucatjait foglalkoztatja a négy szovjet automatikus bolygóközi állomás - a Mars 4, 5, 6 és 7 - által szerzett adatok feldolgozása. A bolygóközi állomásokat 1973 folyamán bocsátották útjukra, és az első kettő - a Mars 4 és 5 1974 februárjában már célközelbe is érkezett. A Mars 4 a bolygót csak megközelítette, majd elszáguldott mellette, de a Mars 5 Mars körüli pályára tért.
Az 1760-32500 km magasságban és elliptikus pályán keringő bolygóközi állomás számára egy Mars körüli út 25 óráig tartott. Műszerei segítségével az állomás néhány hét alatt jelentős tudományos feladatokat végzett el. Egy hónappal később két újabb bolygóközi állomás érkezett a Mars térségébe. A Mars 7 egy műszeres tartályt próbált a bolygó felszínére juttatni, de fékező berendezése meghibásodott, így a kísérlet nem sikerült. A műszeres doboz körülbelül 1300 km-es távolságban száguldott el a Mars mellett. A négy nappal korábban felbocsátott Mars 6 kísérlete szerencsésebben végződött. 1974. március 12-én az állomás fedélzetéről kibocsátott műszeres tartály a Mare Erythraeum térségében Marsot ért. A Mariner 9 amerikai kozmikus szonda 1972 végén felfedezte, hogy ezen a vidéken egy körülbelül 400 km hosszú hordalékos folyómeder található. Geológiai és biológiai szempontból a Mars e vidéke rendkívül figyelemreméltó. ..." [HAI.]

J. U.: Isaac Newton 1642-1727. Az emberiség nagyjai. 42. = TéT. Természet és Társadalom 14. 1974. 12. sz. pp. 20-24. "...A Trinity College tetején építendő távcső megszerkesztésekor a szerkezet egyes hibái a fény és a színek tanulmányozására késztették. Bár a színek problémájával behatóan foglalkozott valamivel korábban Jan Marek Marci cseh fizikus és Franceska Maria Grimaldi olasz tudós, Newton volt az, aki kimutatta, hogy a fehér színű fény a szivárvány színeire bontható, amiből az következik, hogy a színes fény sokkal egyszerűbb, mint a fehér. Távcsövét ezért tükrös rendszerűvé módosította, s így kromatikus hibáit szinte teljesen megszüntette. Ugyanakkor bebizonyította, hogy a törésmutató a fény színétől is függ. Vizsgálta a Vékony lemezek színeit, és a róla elnevezett (Newton-féle) gyűrűk segítségével kapcsolatot talált a színek és a vastagság között. Ebből az összefüggésből a hullámhossz számítható. Felállította a fény korpuszkuláris elméletét. [...]
A Newton által megfogalmazott törvény kimondja, hogy a gravitációs vonzóerő nagysága egyenesen arányos a pontszerű testek tömegének nagyságával, és fordítva arányos a köztük levő távolság négyzetével, s az erő iránya a tömegpontokat összekötő egyenes irányába esik. E korszakalkotó felfedezéséről A természetfilozófia matematikai alapelvei című fő művében számolt be. ..." [HAI.]

MOLNÁR Iván, ifj.: A déli égbolt csillagképei. = TéT. Természet és Társadalom 14. 1974. 12. sz. pp. 34-39. "Egy év leforgása alatt a csillagképekről közölt cikksorozatban megismerkedhettünk a nálunk látható csillagos égbolttal, a csillagképekkel és a bennük található érdekesebb égitestekkel. Az ismertetetteken kívül még sok érdekes csillagkép ékesíti az égboltot, de ezeket csak a Föld déli szélességeiről lehet látni, mivel hozzánk viszonyítva állandóan a látóhatár alatt tartózkodnak. A vizsgáló számára a csillagos égboltnak akkora része van a látóhatár alatt, amekkora a cirkumpoláris (sark körüli) csillagképek övezete. Nálunk azok a sark körüli csillagképek, amelyeknek deklinációja (A) nagyobb, mint 40°. Ebből az következik, hogy nálunk azok a csillagképek (ill. csillagok), amelyeknek a deklinációja a -40° és az -90° között van, tartósan a látóhatár alatt maradnak. ..." [HAI.]

Csillagászat. = A TIT Budapesti Szervezetének tájékoztatója 1974. ápr. pp. 6-7. "Az ember útja a Holdig és egy kicsit tovább..." című előadás a Kossuth Klubban. [KSZ.]

Korunk tudománya: a csillagászat. = A TIT Budapesti Szervezetének tájékoztatója 1974. jún. p. 22. A TIT országos csillagászat tevékenysége. [KSZ.]

Nyári égbolt. = A TIT Budapesti Szervezetének tájékoztatója 1974. júl. p. 12. A TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálóból. "Belépőjegy a távcsöves bemutatásokra felnőtteknek: 3 Ft, ifjúsági jegy 2 Ft." [KSZ.]

A Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály speciális tematikai javaslatai. = A TIT Budapesti Szervezetének tájékoztatója 1974. júl. pp. 13-14. [KSZ.]

A Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály speciális témajavaslata ifjúsági kluboknak és szocialista brigádoknak. Mítoszok, babonák, tévhitek. = A TIT Budapesti Szervezetének tájékoztatója 1974. aug. p. 13. [KSZ.]

Örömmel olvastuk! = A TIT Budapesti Szervezetének tájékoztatója 1974. aug. p. 14. Az Országos Gumiipari Vállalat Taurus Gyárának KISZ fiataljai esti látogatást tettek az Uránia Csillagvizsgálóban. Élményekről cikket jelentettek meg a Taurus Hírlapban. Rendek J. cikkét itt újraközlik. [KSZ.]

Kozmikus kutatások stratégiája. = Univerzum 18. 1974. jan. 1. (202.) szn pp. 57-62. Zemlja i Vszelennaja nyomán. [ZSE.]

SZAFRANOV, V. Sz.: Smidt elméletének fejlődése. = Univerzum 18. 1974. ápr. 4. (205.) sz. pp. 15-24. [ZSE.]

Al-Biruni és a keleti reneszánsz. = Univerzum 18. 1974. júl. 7. (208.) sz. pp. 15-26. aug. 8. (209.) sz. pp. 53-64. A "Priroda" cikkei nyomán. [ZSE.]

ZONN, W.: Asztrológia az idők távlatából. = Univerzum 18. 1974. szept. 9. (210.) sz. pp. 27-38. [ZSE.]

ILCZUK, Z.: A Mars biológiai kutatása a Viking-programban. = Univerzum 18. 1974. okt. 10. (211.) sz. pp. 24-32. [ZSE.]

FEGYVERNEKI Ferenc: Eruptív változók. = Változó Csillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1974. ápr. 8. sz. p. 1. A szám Csapó György, Egri Attila, Fenyvesi András, Papp János, Szoboszlai Endre, Tóth Sándor, Zajácz György 1974. áprilisi megfigyelései alapján készült.
A "Változó Csillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél" című havi kiadványnak 10 száma jelent meg 1973 szeptemberétől 1974 júniusáig. A havi észlelési rovatot többen állították össze és írógéppel sokszorosították több oldalon. A 10. szám után csaknem egy évtized szünet következett. Amikor 1983 januárjában újra jelentkezett a címe csaknem hasonló "Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél" lett és a sorszámozását 11. számmal folytatta. Ekkor már Zajácz György gyűjtötte össze a "Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör" által az előző hónapban végzett változócsillag megfigyeléseket, készítette el összesítésüket és állította össze az 1 oldalas kiadványt a hó első napjaiban. Ez az Agrártudományi Egyetem számítógépével készült, a szövege kizárólag nagybetűket tartalmazott. A leporelló lapokat a számítógép nyomtatta ki a kellő példányszámban. Az általában havi kiadvány 2 éven át jelentkezett: a 1983. januári 11. számtól a 1985. januári 30. számig. [KSZ.]

SZOBOSZLAI Endre: Hosszú periódusú változók. = Változó Csillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1974. ápr. 8. sz. p. 2. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Félszabályos és szabálytalan változók. = Változó Csillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1974. ápr. 8. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

ANDREW, Paul M.: Változócsillag észlelés. = Változók Világa 1. [1974.] 1. sz. pp. 1-3. Az ECLIPSE Vol. 1. No. 1. 1972. March. alapján. Ford.: Szentmártoni Béla.; A "Változók Világa" alcíme: az Albireo melléklete változócsillag észlelők számára. Az Albireo Amatőrcsillagász Klub rendszeres kiadványa volt, a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ - Kaposvár jelentette meg. Szerkesztette: Szentmártoni Béla. A kiadványnak 10 száma jelent meg 1974-től 1977-ig. [HEV.]

GLASBY, John: Az amatőr szerepe a változócsillag megfigyelésben. = Változók Világa 1. [1974.] 1. sz. pp. 4-5. Ford.: Szentmártoni Béla, a The Astronomer 48. 1968. ápr. száma alapján. [HEV.]

EVANS, T. Lloyd: A változó-megfigyelő szerepe. = Változók Világa 1. [1974.] 1. sz. p. 6. Ford.: Szentmártoni Béla, a The Astronomer 50. 1968. jún. száma alapján. [HEV.]

CARTER, B. A.: Az elhanyagolt binokulár változók. = Változók Világa 1. [1974.] 1. sz. pp. 6-7. Ford.: Szentmártoni Béla, a The Astronomer 56. 1968. dec. száma alapján. [HEV.]

HENSHAW, Colin: Miért észlelek binokulár-változókat? = Változók Világa 1. [1974.] 1. sz. pp. 7-8. Ford.: Szentmártoni Béla, a Perspective. 8. évf. 2. sz. 1971. alapján. [HEV.]

HENSHAW, Colin: Az előrevárás és a változók. = Változók Világa 1. [1974.] 1. sz. p. 8. Ford.: Szentmártoni Béla, a The Astronomer 99. 1972. júl. alapján. [HEV.]

BENDEFY László: Két emlékezetes fizikai kísérlet. = Vasi Szemle 28. 1974. 1. sz. pp. 77-90. Kunc Adolf Foucault-inga kísérletéről és a Gothard fivérek telefonbemutatójáról. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Csillagászat és mai fizika. = Világosság 15. 1974. júl. 7. sz. pp. 460-464. [KSZ.]

KULIN György: Élet a Naprendszerben. = Világosság 15. 1974. nov. 11. sz. pp. 689-696. [SRG.]

Róka Gedeon. 1906-1974. = Világosság 15. 1974. nov. 11. sz. p. 696. Nekrológ. A Világosság folyóiratnak kezdettől fogva szerkesztőbizottsági tagja volt. [SRG.]

          1975.

ABONYI Ivánné: Otthonunk: a Föld. Budapest, 1975. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 32 p. /A mi világunk. 4./ [KSZ.]

ANUREJEV, I. I.: A rakéta-kozmikus védelem eszközei. Ford.: Palkó János. Budapest, 1975. Zrínyi Katonai Kiadó, Zrínyi Nyomda. 225 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Soós Károly. [TZS.]

BROSCHE, Peter - VARGHA Magda: Briefe Franz Xaver von Zachs in sein Vaterland. Felelős szerk.: Balázs Béla. Szerk.: Balázs Béla - Szécsényi-Nagy Gábor. Budapest, 1975. Department of Astronomy L. Eötvös University, Printing Office of L. Eötvös University. 116 p. /Publications of the Astronomical Department of the L. Eötvös University 7./ Magyar nyelvű fejezetekkel is Zách Ferenc Xavérról. [REZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. 232 p. Felelős szerkesztő: Róka Gedeon. [SRG.]

Csillagvilág. Ajánló bibliográfia a csillagászat kedvelői számára. Összeállította: Lajos László. Tatabánya, 1975. József Attila Megyei Könyvtár, Megyei Könyvtár Rotaüzeme. 45 p. 29 csillagászati könyv bibliográfiai leírása és rövid ismertetése. [KSZ.]

DORSCHNER, Johannes: Van-e élet a Földön kívül? Ford.: Nagy Imre. Leipzig - Budapest, 1975. Urania Verlag - Gondolat Könyvkiadó, Graphischer Grossbetreib Interdruck Leipzig. 127 p. /Gondolat zsebkönyvek./ A fordítást ellenőrizte: Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

Az egyetemeken és főiskolákon végzett tudományos kutatások 1969 - 1973 között. A miniszter megbízásából szerkesztette: Kovacsics József. Budapest, 1975. Oktatási Minisztérium. Csillagászat: pp. 7 - 17. Fejezetcím: 1. Matematika, Számítástudomány, Fizika, Csillagászat területén végzett kutatások. [SZF.]

FÁBIÁN Ernő: Apáczai Csere János. Kolozsvár, 1975. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvári Nyomdaipari Vállalat. 197 p. Csillagászat: pp. 42-45. [REZ.]

FEJES István: A rádiócsillagászat. Budapest, 1975. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 32 p. /A mi világunk. 10./ [KSZ.]

A Föld és fejlődéstörténete. Ford.: Bertalan Mária, Horusitzky Ferenc, Jaskó Sándor, Szalai Tibor. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 1005 p., 48 t. Lektorálta és a fordítást ellenőrizte: Bogsch László. Csillagászat: pp. 39-59. (A Föld korai állapota. A Föld mint bolygó. A Föld csillagkora. A földtörténet előtti idő.); Részben csillagászati: pp. 60-68. (A Föld geofizikájáról és geokémiájáról. Hőmérséklet, sűrűség, nehézségi gyorsulás és nyomás a Föld belsejében. A Föld gömbhéjas felépítése.) [KSZ.]

GALAMBOS Tibor: Emberek a világűrben (Az űrhajózás krónikája). Budapest, 1975. Kossuth Könyvkiadó - Magyar-Szovjet Baráti Társaság - Táncsics Szakszervezeti Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 237 p. [KSZ.]

GALAMBOS Tibor: Emberek a világűrben (Az űrhajózás krónikája). Budapest, 1975. Kossuth Könyvkiadó - Magyar-Szovjet Baráti Társaság - Táncsics Szakszervezeti Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 270 p. Minikönyv. Szélessége: 41 mm, gerincmagassága: 50 mm, gerincvastagsága: 17 mm. [KSZ.]

GÁNTI Tibor: Forgatókönyv az élet keletkezése audio-vizuális műsorhoz. Budapest, 1975. Készült a TIT Természettudományi Stúdiójában, TIT Rotaüzeme. 8 p. Részben csillagászati tartalommal. [KSZ.]

GÁNTI Tibor: A kvarkoktól a galaktikus társadalmakig. Az anyag evolúciója az elemi részektől a csillagközi társadalomig. Budapest, 1975. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 142 p. /Univerzum könyvtár./ Csillagászat: pp. 65-68., 125-143. [KSZ.]

GOUDSMIT, Samuel A[braham] - CLAIBORNE, Robert: Az idő. Ford.: Lehoczky László. 2. kiad. Budapest, 1975. Műszaki Könyvkiadó, Offset Nyomda. 203 p. /Life. A tudomány csodái./ Lektorálta: Elek Tibor. Elek Tibor utószavával. pp. 192-194. [KSZ.]

HARMATI István: A Nap megfigyelése. Kiad.: Albireo Amatőrcsillagász Klub. Kaposvár, 1975. Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ, Nyomda: SKK Rota. 16 p. Napészlelési útmutató amatőrcsillagászoknak. Benne: Csiba Máron, Iskum József, Domokos János, Harmati István, Hevesi Zoltán, Tóth Béla egy-egy napészlelése 1972-1974-ből. A kiadvány megjelenéséről Szentmártoni Béla adott hírt az Albireo 1975 májusi számában. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Erózió, vulkanizmus - és az élet lehetősége a Mars bolygón. 1975. Akadémiai Nyomda. [20] p. Különnyomat a Földrajzi Értesítő XXXIV. évf. 1. füzetéből. [REZ.]

HIDASI Vilmos: Csillagászati szakkörvezetők útmutatója. 1. köt. Szerk., összeáll.: Nagy Lajos. Szolnok, 1975. Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ hálózati-módszertani csoportjának Műszaki Szakbizottsága és Elméleti Munkaközössége, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár xerox-rota nyomda. 79 p. Lektorálta: Dankó Sándor. A borító címe: Csillagászati szakköröknek. 1. rész. [HAI.]

HORVÁTH Árpád - NAGY István György: A csillagok felé. Budapest, [1975.] Zrínyi Katonai Kiadó, Kossuth Nyomda. 258 p., 22 t. Űrkutatás: Horváth Árpád: pp. 5-117.; Nagy István György: pp. 118-258. [KSZ.]

Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. 257 p. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

JÁNOSSY Lajos - FŐZY István - KULIN György: Fizika a gimnázium szakosított tantervű IV. osztálya számára. 3. köt. Kísérleti könyv. 5. kiad. Budapest, 1975. Tankönyvkiadó. 212 p. Csillagászat: pp. 175-204. [PIR.]

KLEPESTA, Josef - RÜKL, Antonin: Csillagképek atlasza. Ford.: Balázs Lajos. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Nase Vojsko nyomda (Prága). 282 p. A fordítást ellenőrizte: Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

Komplex természettudományi előadássorozatok. Szerk.: Demeter Károlyné. Változatlan utánhuzás. Budapest, 1975. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Nyomda. 70 p. [KOC.]

KÖVES József: Csillagászati földrajz. Budapest, 1975. Tankönyvkiadó, Alföldi Nyomda. 146 p. /Tanárképző főiskolai tankönyvek./ Bírálta: Marik Miklós és Udvarhelyi Károly. [KSZ.]

KUBA Gellért: Benapozás. Budapest, 1975. Ipari Épülettervező Vállalat Műszaki Osztály, Iparterv Rotaprint Üzeme. 42 p., 16 t., 3 mell. Lektorálta: Szittya Béla. A Nap járásának építészeti vonatkozásai. [KSZ.]

KUKNYÓ János: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 3. változatlan utánnyomás. Budapest, 1975. Nyíregyházi Tanárképző Főiskola, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 90 p. /Tanárképző főiskolák./ Bírálta: Klebniczki József. Készült a Művelődésügyi Minisztérium 36,293/1971. VI. számú megbízása alapján a Pedagógusképző Osztály irányításával. Jelzet: J11-678. [KSZ.]

KULIN György: Amit a csillagokról tudni kell! Csillagászat középiskolásoknak (Szakköri füzet). 2. kiad. Budapest, 1975. Tankönyvkiadó Vállalat, Szegedi Nyomda. 97 p. [KSZ.]

A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825-1975. Főszerk.: Pach Zsigmond Pál, Szerk.: Vörös Antal. Budapest, 1975. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 547 p. Csillagászat: pp. 218-245. (A dualizmus évtizedei 1867-1918. Ógyalla, Herény, Kövesligethy Radó: p. 227., 237., Gothard Jenő, Konkoly-Thege Miklós: p. 237.).; pp. 474-475. (A tudományos fejlődés a szocializmus építésének évtizedeiben, Szabadsághegy, Piszkéstető, Debrecen). Ezen részeket Vekerdi László írta. [KSZ.]

MARIK Miklós - PONORI THEWREWK Aurél: Modern csillagászati világkép. 3. kiad. Budapest, 1975. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 187 p. /Középiskolai szakköri füzetek./ [KSZ.]

MÁRTON Péter: Általános geofizika. Földmágnesség. Kézirat. 2. változatlan utánnyomás. Kiad.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1975. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 157 p. Jelzése: J3-775. Csillagászathoz kapcsolódó részekkel. [KSZ.]

MARX György: Kimeríthetetlen anyag. [2. kiad.] Budapest, 1975. Magvető Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 110. p. /Gyorsuló idő./ A kötetet a "Gyorsuló idő", a "Szélesedő látóhatár" és a "Kimeríthetetlen anyag" részek alkotják. Utóbbi részben (pp. 77-110.) van néhány csillagászati vonatkozású szöveg. [KSZ.]

PANYIK István - SELLEI Sarolta: Stonehenge. Budapest, 1975. Corvina Kiadó, Athenaeum Nyomda. 20 p., 48 t. Várkonyi Nándor bevezetőjével. pp. 5-20. Tanulmányához Ponori Thewrewk adott csillagászati segítséget. [KSZ.]

RADÓ György: Nyelvrokonok között. [Budapest,] 1975. Kossuth Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 186 p. Szaklektor: Erdődi József. A "Finnugor kongresszus Tallinban" fejezeten (pp. 143-169.) belüli "Egy csillagász nyomában" alfejezetben (pp. 143-146.) Sajnovics Jánosról, Hell Miksáról és a lappföldi expedíciójukról, vardői csillagászati megfigyelésükről is. [KSZ.]

SAS Elemér: Beszélgetések a fizikáról. Budapest, 1975. Magyar Rádió - Minerva, Egyetemi Nyomda. 307 p. A szerző bevezetője 1974. aug. 30-án kelt. Csillagászat: pp. 20-25. (Mozgások leírása), pp. 41-66. (Newton törvényei), pp. 124-154. (Kopernikusztól Newtonig), pp. 184-185. (Optika minden hullámhosszon), pp. 220-225. (Doppler-jelenség, Univerzum tágulása), pp. 277-294. (Csillagászat) [KSZ.]

SCHALK Gyula: A planetárium. A csillaggömbtől az űrszínházig. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Zrínyi Nyomda. 163 p., 28 t. Szaklektor: Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 886 p., 100 t. Lektorok: Almár Iván, Balázs Béla, Érdi Bálint, Kulin György, Marik Miklós, Makó István, Nagy Sándor, Orgoványi János, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon, Szimán Oszkár. A kiadó előszava 1974. januárban kelt. [KSZ.]

Természettudományi kisenciklopédia. Budapest, 1975. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 869 p., 96 t. Csillagászat: pp. 9-205., 483-610., 807-831. Ezeket a részeket Nagy Imre, Juhász Árpád, Barlai Katalin, Vándor Ferenc fordította az 1971-es német eredetiből. [KSZ.]

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgáló általános tájékoztatója. Budapest, 1975. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 15 p. Több változatlan utánhúzása volt. [KSZ.]

Változócsillag térképek - VI. /RV Tauri változók/. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1975. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Kaposvár. 20 p. Kézzel rajzolt változó térképek BAA/VSS térképsorozat alapján, katalógus adataikkal az alábbi csillagokról: CO AUR, TW CAM, EQ CAS, DF CYG, V360 CYG, SU GEM, SS GEM, AC HER, EG LYR, EP LYR, UZ OPH, TT OPH, TX OPH, V564 OPH, CT ORI, DY ORI, R SGE, Z SEX, RV TAU, V VUL. [HEV.]

Változócsillag térképek - VII. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1975. Január. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Kaposvár. 12 p. Kézzel rajzolt változó térképek katalógus adataikkal az alábbi csillagokról: RX AND, EG AND, RT AUR, R BOO, R CAS, W LYR, R CVN, V CVN, Y CVN, TU CVN, BD+492165, RT CAP, X CYG, V568 CYG, T VUL, khí CYG, V449 CYG, SU CYG, SV VUL, S VUL, Y OPH, T MON, U MON, khí OPH, X OPH, R OPH, RZ PEG, V350 ORI, W SGR, X SGR, Y SGR, RR SGR, RY SGR, R VIR, S VIR. [HEV.]

Változócsillag térképek - VIII. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1975. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Kaposvár. 12 p. Kézzel rajzolt változó térképek katalógus adataikkal az alábbi csillagokról: R AQL, VZ CAS, AA CAS, GG CAS, V465 CAS, W CEP, RW CEP, CSV 8775 LAC, CSV 102195 LAC, MIRA CET, R CET, R CRB, FS COM, RS CYG, RV CYG, V460 CYG, CSV 8683 CYG, U CYG, R DEL, IS GEM, S HER, RT HYA, VZ HYA, U HYA, T TAU. [HEV.]

Vetületi szabályzat. Az Egységes Országos Vetületi Rendszer alkalmazásáról. Összeállította: Földmérési Intézet Kartográfiai Vállalat. Budapest, 1975. MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal. 49+[24.] p., 11 mell., 2 térk. [SRG.]

A világ és az ember. Képes gyermekenciklopédia. Szerk.: D. Major Klára. Budapest, 1975. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 395 p. A kötet a Mi világunk - A Föld és lakói - Az élet útja a Földön - Évezredek története - A gépek születése című kötetek együttes, rövidített, átdolgozott kiadása. Írta: Dala László, Dékány András, Kocsis Ferenc, Kulin György, D. Major Klára, Rónaszegi Miklós. Csillagászat: pp. 9-42., 131-135. [KSZ.]

Világunk. 4. A 2000. év felé. 6. A Naprendszer meghódítása. Budapest, [1975.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 13 p. /Társadalom. Természet. Technika. 4./ Az összeállításban részt vett: Gesztesi Albert. [KSZ.]

Világunk. 6. A természeti kincsek nyomában. 4. Az űrhajók és mesterséges holdak szerepe természeti kincseink felkutatásában. Budapest, [1975.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 6 p. /Társadalom. Természet. Technika. 6./ [KSZ.]

VOLKOV, Vlagyiszlav [Nyikolajevics]: A csillagok felé. Egy űrhajós naplójából. Ford.: E. Gábor Éva. Uzsgorod - Bratislava - Budapest, 1975. Kárpáti Kiadó - Madách Kiadó - Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 221 p., 32 t. Szakmailag ellenőrizte: Kindzierszky Emil és Kovács László. [KSZ.]

ZHR Bulletin 1. sz. A Magyarországi Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózat által 1973-ban észlelt ZHR-adatok. ZHR Bulletin-No 1. Összeáll.: Papp János. Tata, 1975. MMTÉH - Komárom megyei Művelődési Központ Természettudományi Stúdiójának Uránia Csillagvizsgálója. 16 p. 337 meteorrajról 829 ZHR-adatot tartalmaz. Táblázatos felsorolásban a rajok neve, az észlelés időpontja, a ZHR értéke és szórása. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1975. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 3-70. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1975-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 71-87. [SRG.]

DETRE László: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1973. április 1-től 1974. március 15-ig). In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 88-97. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumának működése 1971-1973 években. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 98-101. [SRG.]

RÓKA Gedeon: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak 1973. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 102-113. [SRG.]

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Róka Gedeon a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmányának titkára 1974. okt. 5-én hajnalban szívbénulásban meghalt. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. p. 113. Rövid nekrológ. [KSZ.]

KULIN György: A TIT Bemutató Csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 114-130. Beszámolók: Ponori Thewrewk Aurél Budapest; Lendvai László Fűzfő; Dalnoki János Leninváros; Dankó Sándor Szolnok; Dinga László Tata. [SRG.]

DETRE László: A csillagászat legújabb eredményei. Rádióemissziót mutató csillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 131-138. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: A Pioneer-10 eredményeiről. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 139-154. [SRG.]

RÓKA Gedeon: Csillagászat és világnézet. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 155-166. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A csillagok kialakulása. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 167-182. [SRG.]

KULIN György: A Kohoutek (1973f) üstökös. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 183-191. [SRG.]

MARIK Miklós: Az intersztelláris molekulák. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 192-205. [SRG.]

HORVÁTH András: Űrhajók űrállomások. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 206-227. [SRG.]

KANYÓ Sándor: A Tejútrendszer gömbhalmazai. In: Csillagászati évkönyv az 1975. évre. Szerk.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1974. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 228-250. [SRG.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Kalandok és tanulságok. In: Darázs Endre: Vashold. Budapest, 1975. Kozmosz könyvek. pp. 317-322. /Kozmosz fantasztikus könyvek./ Utószó. Témája a Merkúr és a Vénusz rövid jellemzése. A feltételezett Phaeton bolygó, amely a Mars és a Jupiter között keringhetett. Valamint a tizedik bolygó és a Titus-Bode-szabály. [HAI.]

SCHALK Gyula: Az "álló" csillagok mozgásai. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1975. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1974. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 88-93. [VSK.]

A Rozetta köd. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1975. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1974. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 150-151. [KSZ.]

HORVÁTH András: Kozmikus kalendárium 1973. július 1 - 1974. június 30. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1975. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1974. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 170-176. [VSK.]

HORVÁTH András: A Szojuz-Apollo űrrepülés. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1975. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1974. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 185-190. [VSK.]

HÉDERVÁRI Péter: Kérdőjelek a Jupiter körül. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1975. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1974. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 260-263. [VSK.]

Egy kis kérdőjel a Hold körül. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1975. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1974. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. p. 340. A Copernicus gyűrűshegy közvetlen környezetében található nagyszámú, V-alakú völgy, irányuk a kráter középpontja felé néz. A kidobódott törmelékanyag hozhatta létre ezeket. [A cikket valószínűleg Hédervári Péter írta.] [KSZ.]

NAGY István György: Nemzetközi találkozó a világűrben. In: Fiúk Évkönyve 1975. Szerk.: Karádi Ilona. Budapest, 1974. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 328-331. Szojuz-Apollo űrrandevú. [SRG.]

FEJES István: Kilátás a "rádióablakon". In: Fiúk Évkönyve 1975. Szerk.: Karádi Ilona. Budapest, 1974. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 357-361. [KSZ.]

SZALAY A. Sándor: A neutrinotömeg a kozmológiában. In: Fizika 1975. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1975. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 9-32. "Hazánk természettudományos könyvkiadása évtizedek óta szolgálja a csillagászat művelőinek és barátainak ezt az igényét. A Csillagászati Évkönyvek sikeres példáján felbuzdulva kezdtük el dédelgetni egyfajta fizikai évkönyv gondolatát" - írja Abonyi Iván az első fizikai évkönyv beköszöntőjében, 1974. dec. 3-án. [KSZ.]

ILL Márton: A földi gravitációs tér meghatározása a mesterséges holdak mozgásából. In: Fizika 1975. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1975. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 123-150. [KSZ.]

BENCZE Pál: Kozmikus és földi "időjárás". In: Fizika 1975. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1975. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 151-166. [KSZ.]

VERŐ József: A magnetoszféra és a pulzációk. In: Fizika 1975. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1975. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 167-182. [KSZ.]

CSÁKÁNY Antal: Csillagközi rádióüzenetek jelfeldolgozási kérdései (CYCLOPS-terv). In: Fizika 1975. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1975. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 183-210. [KSZ.]

HORVÁTH András: Beszélő képek. In: Fizika 1975. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1975. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 211-236. Az ERST-1 műhold földfelszíni felvételeiről, 25 ábrával. [KSZ.]

DRAGOMIR, Mihu: A Szaturnusz gyűrűje. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 12. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1975. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 12. "Űrkutatási-csillagászati" vers. Fordította Kucka Péter. [HAI.]

FILIPAS, Titus: Civilizációk Földünkön kívül. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 12. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1975. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./. pp. 68-74. Fordította Klumák István. [HAI.]

ARIOSTO, Ludovico: Utazás a holdba. Részlet az Őrjöngő Loránd XXXIV. énekéből. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 13. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1975. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 28-30. "Űrkutatási" vers. Fordította Lakatos István. [HAI.]

ANDERSON, Karen: Hat haiku. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 13. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1975. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 110. "Csillagászati" versek. Fordította Fazekas László. [HAI.]

BARTHA Lajos: Ősi csillagok alatt. A csillagászati régészet és a csillagászati néprajz útjain. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 13. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1975. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 115-120. [SRG.]

KUCZKA Péter: Kötetünk képeiről. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 13. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1975. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 126. "Kis történetekhez kis illusztrációk. Űrhajózás motívum, fantasztikus téma. Van-e kisebb a bélyegnél? Kicsiben nagy, nagyban kicsi. Valóság, álom, művészet, dokumentum. Cseppben a tenger. Négyzetcentiméteren a világegyetem..." Ezt a kötetet űrkutatási témájú bélyegekkel illusztrálták. [HAI.]

HARPER, George W.: Kohoutek - egy kudarc, amely nem volt kudarc. Mikor nem üstökös egy üstökös? Amikor kisbolygó. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 14. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1975. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 114-121. Fordította Vámosi Pál. [HAI.]

Mentés a világűrben. In: Az inkák elsüllyedt birodalma. [Budapest,] 1975. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 21-25. /Univerzum 222. 1975/9./ V. B. Szokolov írása nyomán: Zemlja i Vszjelonnaja. [KSZ.]

A Szeminárium részvevői. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. p. 5. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

BARTA György: Az űrkutatás és a geodinamikai program. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 7-10. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

BENCZE Pál: A hazai nap-földfizikai kutatások tematikai összefüggései. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 11-35. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

GOMBOSI Tamás: Szoláris kozmikus sugárzás vizsgálatok a Prognoz-3 automatikus űrállomás segítségével. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 37-45. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

BENKÓ György: Az 1972. augusztusi Nap események hatása a 10 a 11-diken eV energiájú kozmikus sugárzásra. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. p. 47-55. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

ALMÁR Iván - ILLÉS Erzsébet: A felsőlégkör geomágneses effektus vizsgálata mesterséges holdak fékeződése alapján. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 57-70. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

HOLLÓ Lajos: A pi2 pulzációk kapcsolata a napszéllel substormok idején. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 71-79. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

VERŐ József: Pulzációk geomágneses impulzusok után (a plazmaszféra szerepe). In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 81-94. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

CZUCZORNÉ MILETITS Judit - VERŐ József: Pulzációk összehasonlító vizsgálata egymástól nagy távolságban fekvő állomásokon. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 95-109. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

VERŐ József: Néhány új eredmény a pulzációk kutatásában. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 111-125. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: A naptevékenység befolyása az ionoszférára. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 127-150. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

BENCZE Pál: A szporadikus E ionizáció, mint aeronomiai folyamatok indikátora. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 151-158. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

MÄRCZ Ferenc: Extraterresztikus hatások vizsgálata a légelektromos paraméterekben. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 159-179. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

SÁTORI Gabriella: Légköri rádiózaj vizsgálata az ELF tartományban. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 181-197. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

SAIKÓ János: A Nap részecskesugárzásának hatása a Föld alsó légkörére. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 199-221. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: A rádiós távközlés ionoszféra-kutatásai igényei. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 223-239. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

ÁDÁM Antal: Indukációs hatás a természetes elektromágneses térben és alkalmazása a földbelsőfizikai kutatásokban. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 241-255. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

A Szemináriumon elhangzott, de itt nem közölt előadások címei. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. III. 3. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1974. november 26-29. Szerk.: Dezső Loránt. Budapest, 1975. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. p. 257. /Asztronautikai közlemények. 2./ [KSZ.]

Aki felfalta a napot. [kambodzsai monda]. Ford.: Üveges Ferenc. In: Az istenfiú városa. Kambodzsai mondák és mesék. Budapest, 1975. Európa Könyvkiadó. pp. 6-7. [FŐA.]

KULIN György: Mit mondanak a csillagok? In: Lányok Évkönyve 1975. Összeállította: Balassa Anna. Budapest, 1974. Móra Könyvkiadó. pp. 258-262. [SRG.]

APÁCZAI CSERE János: Az Eghi dolgokrol. In: Magyar Encyclopaedia. Az az minden igaz es hasznos Böltseségnek szep rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása. Apatzai Tsere Janos által. Ultrajecti, Ex officina Joannis a Waesberge MDCLIII. [1653.] Budapest, 1975. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Fővárosi nyomda. pp. 87-115. Apáczai műve hasonmás kiadásban, 487 oldalon. Arató Ferenc kísérő tanulmányával, 20 oldalon. [KSZ.]

GARAI Gábor: Asztronauta. In: Nők évkönyve 1975. Szerk.: Hajós Tibor. Budapest, 1975. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. p. 94. Vers az első emberes űrrepülésről. [HAI.]

BARTHA Lajos: Ha elfogy a fény. In: Pápay Kálmán: A leghosszabb éjszaka. Budapest, 1975. Kozmosz könyvek. pp. 239-246. /Kozmosz fantasztikus könyvek./ [SRG.]

ROSSI, Paolo: "Galilei-per a XX. században". In: Rossi, Paolo: A filozófusok és a gépek. Ford.: Kepes Judit. [Budapest,] 1975. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 5-21. Ismeretelméleti tanulmány, amely szerint Galileivel kezdődött el a filozófia és a tudomány szétválása, az emberi létezés értelmét érintő minden kérdés elutasítása. Korunkra a tudomány eldologiasodott gyakorlattá szűkült és az emberi értékek területe paradox módon az irracionalitás birodalma lett. [KSZ.]

ROSSI, Paolo: Vázlat Galieo Galileiről. In: Rossi, Paolo: A filozófusok és a gépek. Ford.: Kepes Judit. [Budapest,] 1975. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 197-257. Galilei csillagászati vizsgálatai, hatása kortársaira. [KSZ.]

ROSSI, Paolo: Az ember nemessége és a világok sokasága. In: Rossi, Paolo: A filozófusok és a gépek. Ford.: Kepes Judit. [Budapest,] 1975. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 259-294. A Föld centrális helyzetét tagadó tétel, a világegyetem hagyományos határainak kitágítása, a világok pluralitásának és a kozmosz végtelenségének állítása - ujjongást és lelkesedést, de megdöbbenést és zavart okozott az európai kultúrában. Kopernikusz, Campanella, Giordano Bruno, Galilei, Kepler, Francois Bacon, és mások hatása. Holdak és bolygók létezhetnek más csillagok körül keringve és lények is élhetnek más égitesteken - vallják az 1630-as évek természettudósai. [KSZ.]

KULIN György: Csillagászat mindenkinek. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 19-31. [KSZ.]

KULIN György: Csillagászat szabad szemmel. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 32-38. [KSZ.]

KULIN György: A világegyetem fizikai üzenetei. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 39-59. [KSZ.]

KULIN György: A csillagászat fontosabb műszerei. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 60-63. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az idő és mérése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 64-95. [KSZ.]

KULIN György: Konstellációk. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 96-101. [KSZ.]

KULIN György: Koordináta-rendszerek. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 102-113. [KSZ.]

KULIN György: Égimechanika. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 114-139. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A Naprendszer általános jellemzése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 140-144. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A Nap. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 145-176. [KSZ.]

KULIN György: A Föld mint égitest. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 177-194. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Naprendszer fizikája. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 195-250. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Mit tudunk a Naprendszer kialakulásáról? In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 251-265. [KSZ.]

MARIK Miklós: A csillagok fizikája. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 266-320. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A csillagok kialakulása és fejlődése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 321-336. [KSZ.]

MARIK Miklós: A Tejútrendszer. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 337-355. [KSZ.]

MARIK Miklós: Az égitestek távolságának mérése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 356-360. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Extragalaktikus csillagrendszerek. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 361-386. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Kozmológia. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 387-403. [KSZ.]

KULIN György: Élet a Kozmoszban. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 404-428. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A csillagászat filozófiai problémái. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 429-442. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Hamis világképek. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 443-457. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A csillagászat és az űrkutatás haszna és jelentősége. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 458-465. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Mesterséges égitestek. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 466-510. [KSZ.]

SCHALK Gyula: A csillaggömböktől a planetáriumokig. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 511-540. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A csillagászat története. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 541-560. [KSZ.]

MARIK Miklós: A csillagászat évszámokban. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 561-566. [KSZ.]

KULIN György: Csillagászati távcsövek. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 567-611. [SRG.]

KULIN György: A távcsőtükör készítése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 612-642. [KSZ.]

KULIN György: A lencse házi készítése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 643-650. [KSZ.]

ORGOVÁNYI János: A távcső mechanikai szerelése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 651-702. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Tájékozódás az égen. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 703-731. [KSZ.]

KULIN György: Magyar csillagnevek és csillaglegendák. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 732-742. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Mit, hogyan figyeljünk meg? In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 743-824. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Napórák készítése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 825-849. [KSZ.]

KULIN György: Példatár. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 850-867. [KSZ.]

TÓTH György: Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, Szombathely. In: Savaria. A Vas megyei Múzeumok Értesitője. 5-6. köt. 1971-1972. (Szerk.: Bándi Gábor.) Szombathely, 1975. pp. 639-648. [SRG.]

KULIN György: A mi világunk. In: A világ és az ember. Képes gyermekenciklopédia. Szerk.: D. Major Klára. Budapest, 1975. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 9-24., 36-42. [KSZ.]

KULIN György: A Föld és lakói. In: A világ és az ember. Képes gyermekenciklopédia. Szerk.: D. Major Klára. Budapest, 1975. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 131-133. [KSZ.]

Csillagászat. In: Zsebenciklopédia. Főszerk.: Székely Béla. Szerk.: Főgler Klára. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. pp. 133-142. [HAI.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. pp. 2-4. Bakos Gábor, Brlás Pál, Farkas Zsolt, Juhász Tibor, Kocsis Antal, Kőhalmi Erika, Michael Poxon, Szentmártoni Béla, Szurovi Halász László, Tóth Imre, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég észlelési szempontok. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. p. 4. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 19. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. p. 5. Néhány halvány gázköd az Orion csillagképben 150 cm átmérőjű távcsővel. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. pp. 6-8. Domokos János, Gerbera István, Hevesi Zoltán, Mohácsi Gyula, Michael Poxon, Steiner Ernő, Szabó László, Szurovi Halász László, Tóth Imre, Tuboly Vince leírásai. [KSZ.]

A titokzatos "Tojás-köd" a Cygnusban. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. pp. 8-9. Sky and Telescope 1975. januári szám alapján. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Nem-észlelők figyelmébe. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. p. 9. Akik 3-4 hónapig nem küldenek észleléseket, azoknak nem küldik a lapot. [KSZ.]

Változócsillagok - 1974. december. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. pp. 10-13. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Brlás Pál: Orion köd változói.; Hevesi Zoltán: Mira és RV változók.; Zajácz György: Félszabályos és szabálytalan változók. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Típus-változás. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. p. 13. Bevezették az S Doradus (SD) típust, a P Cygni ebbe tartozik. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Hosszúperiódusú fedési változók átadása. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. p. 13. Az epszilon Aur és VV Cep észleléseket az Algolnak. [KSZ.]

HUDI László: Bolygók. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. pp. 14-15. Jupiter - 1974 december.; Szaturnusz - 1974 december. [KSZ.]

Hírek Jupiter-holdakról. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. p. 15. A Ganymedes a Pioneer 10-ről. Az Io sóval van borítva? Sky and Telescope 1975. januári száma alapján. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Bolygó-észlelés és távcső problémák. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. pp. 16-18. Távcső és megfigyelés. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Orion-változók. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. p. 18. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. 1974 december. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. p. 19. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Megfigyelések beküldése. = Albireo 5. 1975. jan. 42. sz. p. 20. Változócsillagok és mély-ég objektumok: Szentmártoni Béla; Kettőscsillagok: Gombás Géza; Bolygók: Hudi László; Üstökösök, kisbolygók: Ujvárosy Antal; Nap: Harmati István; Hold: Baracskai Lajos. Fedési változók: Juhász Tibor. A Meteor-hoz beküldhető észlelésekről az adatgyűjtők címei megtalálhatók a lap 1974. évi. 6. számában. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. pp. 2-5. Balogh Imre, Baracskai Lajos, Fekete Kertész István, Dankó János, Farkas Zsolt, Juhász Tibor, Kelemen Tamás, Kiszel Vilmos Gábor, Maczinkó István, Mercsák József László és Lászlóné, Nagy Béla, Steiner Ernő, Szegedi Béla, Szentgyörgyi László, Szentmártoni Béla, Szurovi Halász László, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. pp. 5-8. Farkas Zsolt, Hevesi Zoltán, Mezősi Csaba, Mohácsi Gyula, Szurovi Halász László, Tuboly Vince megfigyelései. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Üstökös hírek. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. p. 8. Honda-Mrkos-Pajdusakova 1974 f.; Bennett 1974 h.; ALPO Comet Section. [KSZ.]

Változócsillagok - 1975 január. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. pp. 9-13. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Brlás Pál: Orion-köd változói.; Tuboly Vince: Mira & RV Tau változók.; Zajácz György: SR- & L-változók. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Fényes változók, 1974 szept. -dec. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. p. 14. Alpha Cas. Mü Cep. Éta Gem. Alfa Her. Delta-2 Lyr. R Lyr. Alfa Ori. Béta Peg. Rho Per. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla. A GCVS-S2 adatváltozásai. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. p. 15. [KSZ.]

HUDI László: Bolygók. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. pp. 16-17. Jupiter - 1975 január.; Szaturnusz - 1975 január. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Az S Del melletti változógyanús csillagról. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. p. 17. Az S Del-től 3 ívpercre van PA 280 felé. 1973. aug. 5-én figyelt fel rá, és decemberig észlelte. 1974-ben további 6 észlelő figyelte. Az 55 adat szerint 10,4-11,1 mg között változik, 7 hónapos periódussal, melyre 2 hónapos hullámzás rakódik. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1975 január. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Eros kisbolygó. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. p. 19. Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince észlelte 1975. jan. 14-17-ig. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Vesta megfigyelések 1974-ben. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. pp. 20-21. Angol és magyar észlelések elemzése, és fénygörbéje 1974. április-májusban. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok. Ismeretlen kis rajok. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. pp. 21-22. Hét raj jelentkezése 1974. szeptembere és decembere között. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Változó-észlelések 1974-ben. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. p. 22. Az AAK tagok 1974-ben 20.469 megfigyelést végeztek. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Változócsillag észlelés és távcsőproblémák. = Albireo 5. 1975. febr. 43. sz. pp. 23-24. Távcső és megfigyelés. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. pp. 2-4. Balogh Imre, Baracskai Lajos, Drusbaczky István, Farkas Zsolt, Hégli Sándor, Horváth Attila, Jámbor Mátyás, Gönczi Gábor, Juhász Tibor, Nagy Béla, Németh Imre, Szegedi Béla, Szentgyörgyi László, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince, Várnai Ferenc észlelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. pp. 5-6. Drusbaczky István, Garbera István, Mohácsi Gyula, Steiner Ernő, Tepliczky István, Tuboly Vince, Várnai Ferenc megfigyelései. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Eros kisbolygó. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. p. 6. 1975. febr. 5-9-ig, 5 estén 51 fényességbecslés készült. A 2 óra 38 perces fényváltozás amplitúdója kereken 1 mg volt. [KSZ.]

Változócsillagok - 1975 február. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. pp. 7-12. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Brlás Pál: Orion-köd változói.; Tuboly Vince: Mira & RV Tau változók.; SR- & L-változók. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Az új változócsillag típusok. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. p. 12. S Doradus csillagok (SD).; Gamma Cassiopeiae csillagok (GC). [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: A GK Persei kitörése. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. p. 13. 1975. febr. 5-én ért el egy 10,8 mg-os maximumot. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 20. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. p. 14. Kalandos Mars-észlelés 1971. júl. 9-én a Mount Wilson obszervatórium 254 cm-es távcsövével. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. pp. 15-16. Hudi László: Jupiter - 1975. február.; Hudi László: Szaturnusz - 1975. február.; Orha Zoltán: Merkúr - 1975. január.; Orha Zoltán: Vénusz - 1975. jan.-febr. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: David Allen. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. p. 16. David Allen ismét utazik, most Ausztráliába a Siding Spring Observatory-ba. Két és fél évig dolgozik a 389 cm reflektorral, és cikkeit onnan fogja küldeni. [Az 1974 óta működő AAT (Anglo-Australian Telescope) távcső 3,893 m-es főtükrének átmérőjét egységesen 389 cm-nek írtuk innentől.] [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Az Orion-köd változók sorozat-észlelési programja befejeződött. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. p. 16. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1975 február. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

HARMATI István: Naptevékenység - 1974. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. p. 13, 18. [KSZ.]

BARACSKAI Lajos: Hold. 1975. január-február hó. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. pp. 19-20. Baracskai Lajos, Réti Lajos, Szentmártoni Béla, Szurovi Halász László, Tokár József, Tuboly Vince egyedi leírásai. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: A tektitek; összetételük és szerkezetük. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

Az A.A.K. taglétszáma. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. p. 21. A jelenlegi belföldi taglétszám elkerülte a 100-at. A külföldi megfigyelőkkel együtt 100-115 között van az összlétszám. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Kettőscsillag észlelés és távcsőproblémák. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. pp. 22-23. Távcső és megfigyelés. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Amatőr asztrofotográfia. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Változások a bolygó-megfigyelés beküldésében. = Albireo 5. 1975. márc. 44. sz. p. 24. Hudi László nem tudja tovább vállalni a bolygó-rovatot. Több bolygórovat-vezető lesz. A Merkúr és Vénusz rovatvezetője: Orha Zoltán. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. pp. 2-3. Csiszár Tibor, Drusbaczky István, Katyi Ferenc, Kocsis Antal, Mártonhegyi Csillagászati Kör, Németh Imre, Szentgyörgyi László, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince, Urbán Ferenc észlelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 21. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. pp. 3-4. Tenerifeben, a 150 cm-es teleszkóppal négy Markarian-galaxis látványa. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. pp. 5-6. Drusbaczky István, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Mártonhegyi Csillagász Kör, Mohácsi Gyula, Réti Lajos, Szegedi Béla, Szentgyörgyi László, Szurovi Halász László, Tepliczky István, Tuboly Vince megfigyelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Változók világa. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. p. 6. Külföldi anyagok fordítása változócsillag észlelőknek. Az 1. szám kezdő észlelőknek (korábban már az Albireo-ban, vagy a Reflektor-ban megjelent) tájékoztatókat és útmutatókat tartalmaz. A 2. szám a GCVS katalógus típus-ismertetésének fordítása. [KSZ.]

Változócsillagok - 1975. március. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. pp. 7-11. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Brlás Pál: Orion-köd változói.; Tuboly Vince: Mira & RV Tau változók.; Zajácz György: SR- & L-változók. [KSZ.]

BRLÁS Pál: Az U Geminorum februári kitörése. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. p. 11. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Magnitudó" - 2. sz. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. p. 11. Zajácz György szerkesztésében megjelent a 24 oldalas kiadvány, benne 15 változócsillag feldolgozással, fénygörbékkel. [KSZ.]

Bolygók - 1975 március. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. pp. 12-13. Orha Zoltán: Vénusz.; Balogh Imre: Szaturnusz. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Megfigyelések beküldése. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. p. 13. A bolygóknál több rovatvezető lesz. Merkúr és Vénusz: Orha Zoltán; Mars és Uránusz: Papp János; Szaturnusz: Balogh Imre. [KSZ.]

BARACSKAI Lajos: Hold. 1975. március hó. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. p. 14. Baracskai Lajos, Tuboly Vince leírásai. Hold-program kiegészítése. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: A Mare Nectaris mint becsapódási alakzat. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. p. 15. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A szimmetrikus okulár-típusról. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. p. 15. Távcső és megfigyelés. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1975. március. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

PAPP János: Éta Aquarida program. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. p. 17. Felhívás meteorészlelésre 1975. máj. 1-8-ig. [KSZ.]

Eros kisbolygó. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. pp. 18-19. Dieter Bőhme és Colin Henshaw észlelései a fényességváltozásról, fénygörbékkel. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: A Coma-Virgo galaxishalmaz. = Albireo 5. 1975. ápr. 45. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 5. 1975. máj. 46. sz. pp. 2-4. Balogh Imre, Farkas Zsolt, Brlás Pál, Csiszár Tibor, Garamvölgyi Ferenc, Kart Pál, Kocsis Antal, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

Az M 31 magja. Az M 101 távolsága. Időleges kvazárok. = Albireo 5. 1975. máj. 46. sz. p. 4. Sky and Telescope 1975. februári, márciusi, áprilisi számaiból. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 5. 1975. máj. 46. sz. pp. 5-6. Balogh Imre, Michael Poxon, Steiner Ernő, Szentmártoni Béla, Tepliczky István leírásai. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Változócsillag térképek" - VII.; Algol. - 5. szám. = Albireo 5. 1975. máj. 46. sz. p. 6. [KSZ.]

Változócsillagok - 1975 április. = Albireo 5. 1975. máj. 46. sz. pp. 7-10. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Tuboly Vince: Mira és RV Tau változók.; Zajácz György: SR- & L-változók. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Beszámoló néhány kiválasztott változóról. = Albireo 5. 1975. máj. 46. sz. p. 11. UU Aurigae. Pszi-1 Aurigae. Éta Geminorum. Leírás és fénygörbék 1974-1975-ben. [KSZ.]

Bolygók - 1975. április. = Albireo 5. 1975. máj. 46. sz. pp. 12-14. Orha Zoltán: Vénusz.; Balogh Imre: Szaturnusz. [KSZ.]

BARACSKAI Lajos: Hold. = Albireo 5. 1975. máj. 46. sz. p. 14. Baracskai Lajos, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Cygnus-2.", "Cygnus-3." = Albireo 5. 1975. máj. 46. sz. p. 14. A Cygnus 2. száma Tuboly Vince összeállítását tartalmazza az 1975 évi mira-maximumokról. A Cygnus 3. száma Papp János összeállítását közli a júniustól decemberig észlelhető nagyobb meteorrajokról. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1975. április. = Albireo 5. 1975. máj. 46. sz. p. 15. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Harmati István: A Nap megfigyelése. = Albireo 5. 1975. máj. 46. sz. p. 15. 16 oldalas tájékoztató jelent meg az észlelőknek. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A központi nyílástakaró szerepe. = Albireo 5. 1975. máj. 46. sz. p. 16. Távcső és megfigyelés. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. pp. 2-3. Berkó Ernő, Csiszár Tibor, Farkas Zsolt, Mártonhegyi Csillagász Kör, Szegedi Béla, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Érdekes mély-ég objektumok. 1. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. pp. 3-4. NGC 5466, 6934, 7006, 6229, 6210, 6543, 5907, 4236. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Időjárás és amatőrcsillagászat. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. p. 4. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. p. 5. Mártonhegyi Csillagász Kör, Mohácsi Gyula, Tuboly Vince. [KSZ.]

International Astronomical Youth Camp/Conference. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. p. 9. Nemzetközi Csillagászati Ifjúsági Tábor lesz 1976. júl. 17-31-ig Angliában. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Kis nagyításokkal észlelt kettősök. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. p. 6. Kis távcsövekkel és 6, 10, 15 x nagyításokkal 42 kettőscsillagot észlelt. [KSZ.]

Változócsillagok - 1975 május. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. pp. 7-10. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Tuboly Vince: Mira és RV Tau változók.; Zajácz György: SR- és L-típusú változók. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Fényes változók, 1975 január-április. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. p. 10. Alfa Cas. Mü Cep. Éta Gem. Alfa Her. Delta Lyr. R Lyr. Alfa Ori. Rho Per. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla. Az év eddigi üstökösei. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. p. 11. 1975 a. Boethin; 1975 b. West-Kohoutek-Ikemura; 1975 c. Kohoutek; 1975 d. Bradfield; 1975 e. Szmirnova-Csernih. [KSZ.]

Bolygók - 1975 május. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. pp. 12-15. Orha Zoltán: Vénusz.; Orha Zoltán: Merkúr.; Papp János. Uránusz.; Balogh Imre: Szaturnusz. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Bolygó észlelési jegyzetek. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. p. 15. [KSZ.]

BARACSKAI Lajos: Hold. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. pp. 16-17. Barabás János, Baracskai Lajos, Berkó Ernő, Réti Lajos, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince leírásai. [KSZ.]

KÖKÉNY Antal: Napfényképező távcső. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. p. 17. Távcső és megfigyelés. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla. Nap-reflektor. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. p. 18. Távcső és megfigyelés. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1975. május. = Albireo 5. 1975. jún. 47. sz. pp. 19-20. Az 1975. máj. 11-i részleges napfogyatkozásról is érkeztek beszámolók, ezeket a cikk végén megemlítik. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mélyég és kettőscsillagok. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. pp. 2-4. Mélyég észlelések (Balogh Imre, Berkó Ernő, Csiszár Tibor, Kart Pál, Kelemen Tamás, Kőhalmi Erika, Tuboly Vince megfigyelései).; Kettőscsillag észlelések (Roy Billington, Drusbaczky István, Mohácsi Gyula, Szentgyörgyi László, Vojtek Antal leírásai). [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Érdekes kettősök a Capricornus-ban. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. p. 4. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 22. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. pp. 5-6. Hawaii és a Mauna Kea Observatory körülményeinek bemutatása. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Érdekes mélyég objektumok. 2. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. p. 6. NGC 7331, 6822, 6885, 6940, 7510, 7662, 891. [KSZ.]

Változócsillagok - 1975 június. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. pp. 7-10. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Tuboly Vince: Mira és RV Tau változók.; Zajácz György: SR - L típusú változók. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Új felfedezések. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. p. 10. A Nova Scuti 1975 felfedezéséről a Cygnus-4. tájékoztatta megfigyelőinket.; A 22 Aql és az EM Aql közelében talált változóról. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: S Sagittae - 1974. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. pp. 11-12. A cepheidáról, 1974-ben végzett 72 észlelés feldolgozása. [KSZ.]

Az adatgyűjtő rovatvezetők címei. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. p. 12. Mélyég objektumok: Szentmártoni Béla.; Kettőscsillagok, asztrofotó: Gombás Géza.; Üstökösök, kisbolygók: Ujvárosy Antal.; Nap: Harmati István.; Hold: Baracskai Lajos.; Eruptív változók: Mezősi Csaba.; Mira/RV változók: Tuboly Vince.; SR/L változók: Zajácz György.; Merkúr/Vénusz: Orha Zoltán.; Mars/Uránusz/Neptunusz/Plútó: Papp János.; Jupiter: Tepliczky István.; Szaturnusz: Balogh Imre. [KSZ.]

KISZEL Vilmos Gábor: Napfényképezés. Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. p. 13. Távcső és megfigyelés. [KSZ.]

Két beszámoló napreflektorról. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. p. 13. Baracskai Lajos és Iskum József. Távcső és megfigyelés. [KSZ.]

ORHA Zoltán: Vénusz - 1975 június. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Lovas 1974.c. üstökös. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. p. 15. IAU Circular 2776 és The Astronomer 134. sz. alapján. [KSZ.]

BARACSKAI Lajos: Hold. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. pp. 16-17. Barabás János, Baracskai Lajos, Berkó Ernő, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Üstökös-felfedezés és mélyég-észlelés. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. p. 17. Az új [Kobayashi-Berger-Milon 1975 h.] üstököst Dennis Milon az M 2 gömbhalmaz észlelés közben fedezte fel. A külföldi felfedezésektől függetlenül 1975. júl. 13-án Tuboly Vince és júl. 14-én Baracskai Lajos is megtalálta. Erről a Cygnus-5 körlevélben küldtek hírt. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1975 június. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A közvéleménykutatás eredménye és hatása. = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. pp. 19-20. Az Albireo megjelenésével kapcsolatban előző hónapban küldött körlevélre három elképzelést vetett fel. 72 válasz érkezett, melyek 72 %-a a kéthavi megjelenést inkább pártolná, mintsem a témakörök csökkentését vagy a Meteorral való egyesülést ("Az Albireo fuzionálna a Meteor-ral s a jövőben az Uránia adná ki?"). A változóészlelések típusonkénti szétosztása és nyári szünet enyhít a sok munkán, így szeptembertől folytatódik a havi megjelenés. [KSZ.]

[Halálhír, gyászkeretben.] = Albireo 5. 1975. júl. 48. sz. p. 20. Tóth Sándor. Július 3-án tragikus körülmények között elhunyt, 21 éves korában. Szeretett barátunkat őrizzük meg emlékezetünkben! [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. pp. 2-5. Balogh Imre, Berkó Ernő, Roy Billington, Csiszár Tibor, Dankó János, Farkas Zsolt, Garamvölgyi Ferenc, Garbera István, Karászi István, Kart Pál, Kocsis Antal, Kótai Gyula, Maczinkó István, Orha Zoltán, Szabó Zoltán, Szentgyörgyi László, Szentmártoni Béla, Tóth Imre, Vojtek Antal észlelései.; Az Albireo szerkesztője 1971-től Szentmártoni Béla volt, 1975. szeptemberétől ketten (Szentmártoni Béla és Papp János) szerkesztik a lapot. [KSZ.]

[SZENTMÁRTONI Béla:] Érdekes mélyég-objektumok. 3. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. pp. 5-6. NGC 7009, 7293, 7006, 246, 247, 936. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 23. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. pp. 6-7. Chiléből 100 cm-es távcsővel a Magellán-felhők általános látványa, és a legérdekesebb objektumaik leírása. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. pp. 7-10. Balogh Imre, Berkó Ernő, Csiszár Tibor, Dalos Endre, Drusbaczky István, Farkas Zsolt, Garbera István, Gombás Géza, Juhász Tibor, Németh Imre, Orha Zoltán, Steiner Ernő, Szentmártoni Béla, Szurovi Halász László, Tuboly Vince megfigyelései. [KSZ.]

Adatgyűjtők címei. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. p. 10. Az előző számhoz képest kis változás. Kisbolygó adatgyűjtő: Molnár Sándor. [KSZ.]

Változócsillagok - 1975 július-augusztus. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. pp. 11-16. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Tuboly Vince: Mira és RV Tau változók.; Zajácz György: SR - L változók. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Fényes változócsillagok, 1975 május-augusztus. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. p. 16. Alfa Cas. Mü Cep. Alfa Her. Delta-2 Lyr. R Lyr. Béta Peg. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Változók Világa. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. p. 16. Az 1. és 2. szám még kérhető. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Eruptív újdonságok. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. pp. 17-18. SU Tauri /RCB/ 1973-75. minimum.; Nova Persei 1974.; Nova Sagittarii 1975.; Nova Cygni 1975. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az AAVSO igazgatónője Magyarországon. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. p. 18. Janet A. Mattei hazánkban járt, az IAU 1975. szeptember 1-5 közötti változócsillag-kollokviumán. Előtte, augusztus 30-án Budapesten találkozott Szentmártoni Bélával. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: A VZ Sagittae észleléseinek elemzése, 1974-75. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. p. 19. 5,4-5,6 mg között volt a fényessége. [KSZ.]

Közlemények. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. p. 19. Juhász Tibor bevonult, így a fedési észleléseket Garamvölgyi Ferenc címére küldjük.; Jupiter észlelési lap készült, Tepliczky Istvántól igényelhető 1 forintos válaszbélyeg küldése ellenében. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Üstökös. Kobayashi-Berger-Milon 1975 h. üstökös - 1975 júl.-aug. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. pp. 20-22. 53 észlelő 228 megfigyelést végzett az üstökösről, mely fényes: 4,5 és 6,5 mg közötti volt. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. pp. 23-26. Orha Zoltán: Vénusz - 1975 július.; Tepliczky István: Jupiter - 1975 június-augusztus.; Papp János: Uránusz [1975. április-május.]. [KSZ.]

PAPP János: Az "Éta Aquarida Program" eredményei. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. p. 26. [KSZ.]

PAPP János: A Mars 1975/76-os láthatósága. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. pp. 27-28. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1975 július.; Naptevékenység - 1975. augusztus. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. pp. 29-31. [KSZ.]

BALOGH Imre: Két észlelő-tábor Gárdonyban. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. p. 32. 1975. júl. 6-11. és aug. 5-15. Résztvevők: Balogh Imre, Orha Zoltán, Dürr János, Tepliczky István, Szentmártoni Béla. [KSZ.]

PAPP János: A Perseida ’75 tábor. = Albireo 5. 1975. aug-szept. 49-50. sz. p. 32. Velencén, 1975. aug. 6-19. Résztvevők: Szabó Lajos, Tihanyi István, Papp János, Balogh Imre, Orha Zoltán, Szentmártoni Béla. [KSZ.]

BALOGH Imre: Mély-ég. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. pp. 2-5. Altair Klub, Balogh Imre, Baracskai Lajos, Dobány Zoltán, Kádasi Laura, Ujvárosy Antal, Farkas Zsolt, Garamvölgyi Ferenc, Harsányi János, Szegedi Béla észlelései. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Project Cygnus. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. p. 5. A SEKAS mélyég-észlelési programja: észlelni minden egyes objektumot a Cygnus csillagkép területén. [KSZ.]

BALOGH Imre: A Pleiadok ködössége. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. p. 6. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 24. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. pp. 7-8. Planetárisok vagy H II.-vidékek: NGC 5189 100 cm-es távcsővel (Chile), NGC 6302 100 cm-es távcsővel (Dél-Afrika), NGC 7027 250 cm-es távcsővel (Anglia). [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Változás az "Albireo" szerkesztésében. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. p. 8. Két szerkesztője lesz a lapnak: Szentmártoni Béla és Papp János. A mély-ég rovatot Balogh Imre készíti. Megkezdődött a 4200 mély-ég észlelés feldolgozása. [KSZ.]

Változócsillagok - 1975. szeptember. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. pp. 9-12. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Tuboly Vince: Mira & RV Tau változók.; Zajácz György: SR-L változók. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Adatok két nóváról. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. p. 13. Nova Scuti 1975.; Nova Monocerotis 1975. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Nova Cygni 1975. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. pp. 14-15. 1975. aug. 29-én 14.00 UT-kor fedezték fel Japánban. Maximuma aug. 30-án következett be 1,8 mg-nál. Szeptember 27-re már 7,7 mg-ig halványult. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Újabb hírek a Nova Cygni-ről. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. p. 16. [KSZ.]

GARAMVÖLGYI Ferenc: Az Orion-Trapéz fedési változói. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Törlések a változó-észlelési programból. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. p. 18. Kis amplitúdójúak, ezért "kiselejtezettek": RZ And, khí Aqr, BO Cnc, alfa Cas, RX Cep, 28 Cyg, V 568 Cyg, KP Del, R Eri, NP Gem, V 636 Her, V 640 Her, delta Lyr, théta Lyr, V 2048 Oph, VZ Sge, 16 Tau. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Jupiter. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: ZHR Bulletin - No 1. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. p. 20. Papp János szerkesztésében jelent meg, az 1973 évi meteorészleléseket tartalmazza: 337 rajról 829 ZHR értéket. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok. Meteorészlelés - 1975 szeptember. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1975. szeptember. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

BARACSKAI Lajos: Hold. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. pp. 24-25. Baracskai Lajos, Fekete Kertész István, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

PAPP János: Mars észlelők a Strolling Astronomer-ban. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. p. 25. Vol. 25. No. 7-8. Az 1973-74-es Mars földközelségének beszámolójában, a 92 észlelést beküldő 15 hazai észlelő nevét közlik. [KSZ.]

PAPP János: Holdfogyatkozások megfigyelése. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. pp. 26-28. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Adatgyűjtő címek. = Albireo 5. 1975. okt. 51. sz. p. 28. Mély-ég objektumok, Szaturnusz: Balogh Imre.; Kettőscsillagok: Gombás Géza.; Változócsillagok: Szentmártoni Béla.; Üstökösök: Ujvárosy Antal.; Kisbolygók: Molnár Sándor.; Merkúr, Vénusz: Orha Zoltán.; Jupiter: Tepliczky István.; Meteorok, Mars, holdfogyatkozás: Papp János.; Nap: Harmati István.; Hold: Baracskai Lajos. [KSZ.]

BALOGH Imre: Mély-ég. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. pp. 2-4. Babcsány Gábor, Balogh Imre, Baracskai Lajos, Fekete Kertész István, Garamvölgyi Ferenc, Horváth Attila, Karászi István, Barna István, Kósa-Kiss Attila, Balog László, Réti Lajos, Szentmártoni Béla, Tóth Miklós, Vojtek Antal megfigyelései. [KSZ.]

BALOGH Imre: A Zéta Orionis körüli ködök. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. pp. 4-6. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 25. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. p. 6. Öt gázköd látványa 152 cm-es távcsővel. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. p. 7. Balogh Imre, Barna István, Harsányi István, Karászi István, Dalos Endre, Harsányi János, Horváth Attila, Orha Zoltán, Szegedi Béla, Szurovi Halász László leírásai. [KSZ.]

Változócsillagok - 1975. október. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. pp. 8-12. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Hevesi Zoltán: Mira-változók.; Zajácz György: Félszabályos változók.; Fenyvesi András: Szabálytalan változók. [KSZ.]

"A következő szupernóva." = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. p. 12. Sky and Telescope 1975. szeptemberi száma alapján. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Változócsillag Térképek" - VIII. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. p. 12. Ezzel a számmal együtt küldik, 12 oldalon 25 változóról nyújt észlelőtérképet. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Nova Cygni észlelése a Szovjetunióban. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. p. 13. Asztronomicseszkij Cirkular 1975. szept. 15-i száma alapján. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Magnitudo" 3. szám. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. p. 13. Zajácz György szerkesztésében adta ki a Hajdú-Bihar megyei Művelődési Központ, előnyösen megváltozott formában. [KSZ.]

KELLOMÄKI, Aarre: Amatőrcsillagászat Finnországban. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

BALOGH Imre: A Szaturnusz 1974/75-ös láthatósága. 1. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. pp. 15-17. 25 észlelő 135 megfigyelést végzett. [KSZ.]

Bolygók - 1975 október. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. pp. 18-20. Orha Zoltán: Vénusz.; Tepliczky István: Jupiter. [KSZ.]

PAPP János - UJVÁROSY Antal: Üstökös hírek. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

MOLNÁR Sándor: Kisbolygók - 1975 szept.-okt. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. p. 21. 4 észlelő, 11 megfigyelést végzett 3 kisbolygóról (Ceres, Pallas, Vesta). [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1975. október. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. p. 22. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1975. október. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

HAJNÁCZKY Sándor: A "Hold-lyuk" program eredményei. = Albireo 5. 1975. nov. 52. sz. p. 24. 1974 júniusától 10 észlelő, 48 kráterről 1065 észlelést végzett. Az adatokat Angliába továbbították. [Hajnáczky Sándor amatőrcsillagászati holdészlelés-szervezőmunkájával kapcsolatos információ: "A Hold megfigyelésével foglalkozó "Moon Disco" című időszakos lapot Hajnáczky Sándor szerkesztette Székesfehérváron, Keszthelyi Sándor gépelte Budapesten és vegyi eljárással sokszorosították Székesfehérváron. Hazai és külföldi holdrajzokat is közölt. 1974-1976-ig néhány száma készült el kis példányszámban, az észlelők tájékoztatására" - emlékezett vissza 2007-ben Kocsis Antal.] [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 26. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 2. A Nap észlelése a McMath-napteleszkóppal a Kitt Peak-on, a Haleakalán Hawaiiban hidrogén-alpha szűrővel, és Teneriffén egy 40 cm-es távcsővel. [KSZ.]

BALOGH Imre: Mély-ég. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. pp. 3-5. Balogh Imre, Bányai József, Garbera István, Harsányi István, Karászi István, Popovics Sándor, Kósa-Kiss Attila, Mercsák J. László, Mohácsi Gyula, Szegedi Béla észlelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Változócsillag katalógus. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 5. A "Változók Világa" 3. száma a katalógus, mintegy 330 változóval. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 6. Dalos Endre, Garbera István, Karászi István, Mohácsi Gyula, Orha Zoltán megfigyelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Észlelések beküldése. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 6. [KSZ.]

Változócsillagok. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. pp. 7-10. Mezősi Csaba: Eruptív változók - November.; Juhász Tibor: RV Tau változók - Szept.-okt.; Hevesi Zoltán: Mira változók.; Zajácz György: Félszabályos változók - November. [KSZ.]

V 1500 Cygni. /Nova Cygni 1975./ = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 11. Térkép. [KSZ.]

Mira-változók maximumai. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 11. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Tized-napok bevezetése változó-észleléseknél. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 11. Az észleléskori időt tizednapra kell megadni 1975. dec. 31-e után. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: AB Aurigae. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 12. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az "anti-flare" csillagokról. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 13. [KSZ.]

BALOGH Imre: A Szaturnusz 1974/75-ös láthatósága. 2. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Sarkcsillag". = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 15. Sarkcsillag címmel új kiadvány jelent meg, a hazai amatőrök csillagászati felvételeinek közlésére. Gombás Géza szerkesztette, a váci Madách Imre Művelődési Központ adta ki. Az első számban [valójában a kísérleti "0"-dik szám] Bödők Zsigmond, Gombás Géza, Iskum József, Juhász Tibor, Kiszel Vilmos Gábor, Kökény Antal, Kren Gusztáv, Réti Lajos, Szoboszlai Zoltán, Tuboly Vince felvételei szerepelnek. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Jupiter - November. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1975 November. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Napészlelők figyelmébe! = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 19. A napfoltok umbrájának intenzitás-észlelése, színek használatával. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1975. november. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 20. [KSZ.]

PAPP János: Teljes holdfogyatkozás 1975 november 18/19. 1. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. pp. 21-23. [KSZ.]

PAPP János: Fogyatkozások 1976-ban. = Albireo 5. 1975. dec. 53. sz. p. 24. [KSZ.]

Megfigyelések 1974. nov. - dec. = Algol [2.] 1975. 4. sz. [p. 1.] 12 észlelő. [KSZ.]

[A minimumok megfigyelésének fontossága.] = Algol [2.] 1975. 4. sz. [pp. 2-3.] [KSZ.]

[Az RT And és RZ Cas 1974-es minimum észlelései.]= Algol [2.] 1975. 4. sz. [pp. 3-4.] [KSZ.]

[A TX Ursae Maioris.] = Algol [2.] 1975. 4. sz. [p. 4.] [KSZ.]

Megfigyelések 1975. jan.-febr. = Algol [2.] 1975. ápr. 5. sz. [pp. 1-2.] 23 észlelő. Ezentúl a hosszúperiódusú fedési változók (Epszilon Aur és VV Cep) is az Algolhoz tartoznak. Bővültek nemzetközi kapcsolataink. A megfigyelések feldolgozását az esztergomi Labor Műszeripari Művek Cellatron típusú számítógépén végezhetjük. [KSZ.]

Az eddig észlelt fedési változók. [1.] = Algol [2.] 1975. ápr. 5. sz. [p. 3.] RT And, AR Aur, epszilon Aur, IM Aur, RZ Cas, NQ Her, BM Ori. [KSZ.]

ZZ Bootis. = Algol [2.] 1975. ápr. 5. sz. [p. 4.] [KSZ.]

Megfigyelések 1975. márc.-ápr. = Algol [2.] 1975. jún. 6. sz. [pp. 1-2.] 16 észlelő. Az Albireo Klub most megjelent Változócsillag Térképek VI. füzete 10 cepheida térképét tartalmazza. [KSZ.]

Az eddig észlelt fedési változók. [2.] = Algol [2.] 1975. jún. 6. sz. [pp. 2-3.] SZ Cam, R CMa, VV Cep, BQ Eri, ER Ori, béta Per, DM Per. [KSZ.]

[Az NQ Her.] = Algol [2.] 1975. jún. 6. sz. [pp. 3-4.] [KSZ.]

u Herculis. = Algol [2.] 1975. jún. 6. sz. [p. 4.] [KSZ.]

Megfigyelések 1975. május - június. = Algol [2.] 1975. aug. 7. sz. [pp. 1-2.] 12 észlelő. Az S Sge-ről 1974-ben végzett 72 megfigyelés alapján feldolgozás jelent meg a júliusi Albireoban. [KSZ.]

Fedési változó típusok. 1. = Algol [2.] 1975. aug. 7. sz. [pp. 2-3.] [PIR.]

A fedési változók észlelése. = Algol [2.] 1975. aug. 7. sz. [pp. 3-4.] [PIR.]

TV Cassiopeiae. = Algol [2.] 1975. aug. 7. sz. [p. 4.] [KSZ.]

Megfigyelések: 1975. július - augusztus. = Algol [2.] 1975. okt. 8. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

[Az EB típusú változók.] = Algol [2.] 1975. okt. 8. sz. [pp. 2-3.] [PIR.]

XZ Andromedae. = Algol [2.] 1975. okt. 8. sz. [p. 4.] [KSZ.]

Megfigyelések: 1975. szeptember - október. = Algol [2.] 1975. dec. 9. sz. [p. 1.] 19 észlelő. [KSZ.]

[Az észlelések csillagonkénti eloszlása.] = Algol [2.] 1975. dec. 9. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

[Térképek. Minimumfüzet.] = Algol [2.] 1975. dec. 9. sz. [p. 2.] [KSZ.]

[Az EW típusú változók]. = Algol [2.] 1975. dec. 9. sz. [p. 3.] [PIR.]

[A HU Tau és az SZ Tau térképe.] = Algol [2.] 1975. dec. 9. sz. [p. 4.] [KSZ.]

KŐHÁTI Attila: A Voszhod-program. A Voszhod-2 repülésének tizedik évfordulójára. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 29. sz. pp. 3-18. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Holdkőzetek: bazaltok, anortozinok? = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 29. sz. pp. 19-52. [KSZ.]

FEJES István: Az amerikai Space Shuttle programról. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 29. sz. pp. 53-69. [KSZ.]

TÄNCZER Tibor: Az űrtechnika szerepe a GARP-ban. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 29. sz. pp. 71-83. Global Atmosphere Research Programme. [KSZ.]

A Szojuz-14 űrrepülés naplója. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 29. sz. pp. 85-89. Megjelent a Spaceflight 1974. évi 11. számában. [KSZ.]

Az új Mars - nomenklatúra. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 29. sz. pp. 90-100. 189 új marsi elnevezés jegyzéke. [KSZ.]

Üzenet a csillagokba. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 29. sz. pp. 101-104. Forrás: Nature, 1975. jan. 24. p. 230. [KSZ.]

FEJES István: Az Apollo_Szojuz űrrepülési program. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 30. sz. pp. 1-11. [KSZ.]

Az Apollo-Szojuz űrrepülés fedélzeti kísérleteiről. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 30. sz. pp. 12-16. [KSZ.]

SZENTESI György: A Szojuz és az Apollo űrhajók együttes repülésének technikai kérdései. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 30. sz. pp. 17-39. [KSZ.]

Együttműködés az űrtávközlés területén. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 30. sz. p. 41- [KSZ.]

VILLÁNYI Ottó: Hazai Interszputnyik földi állomás. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 30. sz. pp. 41-50. Taliándörögd határában. [KSZ.]

HALMOS Ferenc: Szatellita geodéziai szeminárium Sopronban. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 30. sz. pp. 51-54. 1975. márc. 6-7-én volt. [KSZ.]

Előzetes tájékoztató a XXVI. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszusról. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 30. sz. pp. 55-57. 1975. szept. 21-27-ig lesz Lisszabonban. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az 1957-61-ben elbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1975. 30. sz. pp. 58-74. [KSZ.]

A Gulliver szerzője - és a Mars holdjai. Tudomány - Technika. = Békés Megyei Népújság 30. 1975. máj. 20. 116. sz. p. 6. "A Mars bolygó két holdját E. Holl [! Asaph Hall] amerikai csillagász fedezte fel 1877-ben. Ugyanakkor Swift a Gulliver utazásai c. munkájában már 1726-ban írt azok létezéséről. [...] Figyelemre méltó V. Gubarjev a Prirodóban megjelent feltevése, mely szerint J. Swift az ókori tudósok munkáit használta fel, akik minden következtetést szigorúan matematikai alapon mondtak ki. Esetükben a gondolatmenet szerinte a következő lehetett: ha a Vénusnak nincs holdja, a Földnek pedig egy van, akkor ez azt jelenti, hogy a Marsnak kettő kell, hogy legyen, a Jupiternek négy stb. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Voltaire, a híres gondolkodó, néhány évvel Swift említett munkájának megjelenése után, 1750-ben a Filozófiai levelek c. művében szintén említést tesz a Mars két holdjáról.
Ennek alapján szinte önként adódik a következtetés: kellett valamilyen közös forrásmunkának léteznie, amelyben szó esik a Mars holdjairól. Ilyen forrásmunka ténylegesen létezik, és nem az ókorból való, hanem 1610. április 10-ről. Ezen a napon írt Kepler Galileinek egy levelet Az előzményekhez tartozik, hogy 1610 januárjában Galileinek maga készítette távcsövével sikerült felfedeznie a Jupiter első négy holdját. A felfedezést márciusban publikálta. A kortársak többsége nagyfokú bizalmatlansággal fogadta a hírt, amely teljesen ellentmondott az uralkodó geocentrikus világképnek, és bizonyítékul szolgált az akkor még éppen csírázó heliocentrikus szemléletnek. A Galilei-féle felfedezés hírét Kepler nem fogadta kétkedéssel, ami kiderül Galileihez írt április 10-i leveléből is: "Jó lenne, ha lenne egy olyan távcsövem, amellyel felfedezném - a világűrben levő arányosság véleményem szerint ezt követeli - a Mars két holdját és a Szaturnusz hat vagy nyolc holdját.
Kepler kiindulva a Föld egy és a Jupiter négy holdjából, interpoláció segítségével megállapította a Mars - amelynek pályája a Föld és Jupiter közé esik - holdjainak számát. Kepler mélységesen hitt a világegyetem számharmóniájában és számításait arra a feltevésre alapozta, hogy a bolygók holdjainak száma mértani sor szerint növekszik, amelynek hányadosa kettő. A témához kapcsolódik B. Fontanela könyve: "Beszélgetések a világok sokaságáról", 1686-ban jelent meg. A könyv tudományos igényű, és nagyon érdekes, hogy szintén említést tesz a Mars holdjairól. ..." [HAI.]

Újdonságok a holdfelszínről. = Békés Megyei Népújság 30. 1975. máj. 20. 116. sz. p. 6. "A holdsíkságok felszínét különleges kőzetfajta borítja, a száraz regolit, amely valószínűleg sokféle kozmikus tényező, többek között a nagy vákuum, a hirtelen hőmérsékletcsökkenés és a meteoritek becsapódása hatására alakult ki. Az ilyen szerkezetű kőzetfajtáknak nincs megfelelőjük a Földöm. Jurij Szurikov professzor, a hold laboratórium vezetőjének véleménye ez, akinek vezetése alatt vizsgálják azokat a kőzetmintákat, amelyeket égitestünk kísérőjéről hoztak a szovjet automata űrállomások. A Luna-16 a síkságról, a Luna-20 valamivel később a hegyes területről vett mintát. Már az első analízisek módosították a Holdról alkotott korábbi elképzeléseket. Például sok szakember helytelenül elhanyagolta a víz fontos szerepét a holdfelszín formálásában." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Felavatták Békés megye első községi csillagvizsgálóját. = Békési Élet 10. 1975. 2. sz. pp. 454-456. "A TIT Békés megyei Szervezete és a medgyesegyházi művelődési ház a helyi szervek áldozatkész közreműködésével, közös összefogással Medgyesegyházán a művelődési ház korszerű épületének tetején építették fel a távcső 3,8 m átmérőjű kupoláját s helyezték el benne a TIT Uránia Csillagvizsgáló Intézet által készített 250/5000 mm-es Cassegrain típusú távcsövet. A csillagvizsgáló 1974. novembere óta az érdeklődők rendelkezésére áll. A következő években a két fenntartó szerv fontos megyei csillagászati bázisként kívánja működtetni."
Az öt fénykép aláírása: 1./ Kulin György csillagász a TIT Uránia Csillagvizsgáló Intézet igazgatója tanácsokat ad a távcső elhelyezésére. 2./ Ötletes lépcsőfeljáróval közelíthető meg a csillagvizsgáló. 3./ Daruval és kötelekkel húzták fel a távcső alapzatát a lelkes medgyesegyházi fiatalok (1974. aug. 29.). 4./ Helyére kerül a vasipari ktsz által készített kupola is. 5./ A csillagvizsgáló építésében közreműködött fiatalok jutalma, hogy elsőként figyelhetik meg a végtelen csillagvilágot. [KSZ.]

DALOS Endre: Felhívás a Csillagászati Szakkörbe való jelentkezésre! = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Híradója 1. 1975. okt. 10. [0.] sz. p. 1. 1975. jún. 1-ig Bólyban 7-en léptek be a Csillagászat Baráti Körébe, közülük 5-nek van távcsöve. 1975. aug. 21-24-ig 3 fő vett részt Hajdúnánáson a Csillagászati Szakkörvezetők II. Országos Találkozóján. A bólyi kultúrház 1975. okt. 16-tól beindítja a csillagászati szakkört. A tagok elméleti és megfigyelési munkát fognak végezni.; A Híradó néhány oldalas, A4-es, stencilezett szöveges tájékoztató kiadvány volt a szakkör tagjainak. 1976 áprilisától a kiadvány Körlevél néven folytatódott. [KSZ.]

DALOS Endre: A szakkör 1975. okt-nov-i programja. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Híradója 1. 1975. okt-nov. 1. sz. p. 1. A szakkör tagjai. Az első összejövetel 1975. okt. 16-án volt. A csütörtöki foglalkozások előadáscímei. Egyéni és csoportos megfigyelési lehetőségek. [KSZ.]

Vizuális meteorészlelési lap. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Híradója 1. 1975. okt-nov. 1. sz. p. 2. Űrlap. [KSZ.]

Kettőscsillag megfigyelési lap. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Híradója 1. 1975. okt-nov. 1. sz. p. 3. Űrlap. [KSZ.]

Holdfogyatkozások megfigyelése /1975. nov. 18-19./ = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Híradója 1. 1975. okt-nov. 1. sz. p. 4. Űrlap. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Időszámítás, naptár. = Csillagászati Értesítő 1975. 1-2. sz. pp. 3-17. Lunáris naptárak.; Luniszoláris naptárak.; Szoláris naptárak.; A Julián naptár.; Naptárreformok.; Julián-napok (JD).; Naptárreform-tervek.; Függelék. Periódusok hosszának megállapítása.; Évszámlálásunk - éránk - történet. [SRG.]

ILL Márton: A bolygókutatás néhány eredménye. = Csillagászati Értesítő 1975. 1-2. sz. pp. 18-32. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Könyv- és lapszemle. = Csillagászati Értesítő 1975. 1-2. sz. pp. 33-50. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: /433/ Eros kisbolygó megfigyelése. = Cygnus 1975. jan. 27. 1. sz. pp. 1-2. A Cygnus időszakosan megjelenő körlevél volt, az Albireo Amatőrcsillagász Klub megfigyelői számára készült. Az 1. száma 1975. jan. 27-én, az utolsó (19.) száma 1978 decemberében jelent meg. A4 méretben, 1-4 oldalon, rotaprint sokszorosítással készült Kaposváron, nagyrészt Szentmártoni Béla munkájaként (fordítás, írás, nyomdai előkészítés, postázás). [KSZ.]

TUBOLY Vince: Mira-változók maximumai 1975-ben. = Cygnus 1975. máj. 5. 2. sz. pp. 1-3. [KOC.]

PAPP János: A nagy meteorrajok észlelhetősége 1975 június - december. = Cygnus 1975. máj. 20. 3. sz. pp. 1-2. [KOC.]

SZENTMÁRTONI Béla: Nova Scuti 1975. = Cygnus 1975. júl. 6. 4. sz. pp. 1-2. Későbbi neve: V373 Sct. [KOC.]

SZENTMÁRTONI Béla: Kobayashi - Berger - Milon 1975 h. üstökös. = Cygnus 1975. júl. 23. 5. sz. pp. 1-2. Toru Kobayashi 1975. júl. 2-án, Douglas Berger júl. 5-én, Dennis Milon júl. 7-én fedezte fel. "Alig egy héttel később, a külföldi felfedezések ismerete nélkül, tőlük teljesen függetlenül s önállóan, AAK-tagok is felfedezték az üstököst; júl. 13-án Tuboly Vince Hegyhátsálon, júl. 14-én pedig Baracskai Lajos Tokodaltárón. Mindketten a Del-ben észleltek, amikor rátaláltak a ködszerű objektumra. Bár az üstökösöket az első 3 felfedezőről nevezik el, a magyar amatőrök eredménye így is elismerést érdemel; felismerték, hogy nem mély-ég objektumot látnak, hanem üstököst s meggyőződtek az elmozdulásáról is.
Ekkor még nem lehetett tudni, hogy külföldön ismerik-már, ezért értesítettem az MTA Csillagvizsgáló Intézetet s kértem tájékoztatást. A levélben és telefonon kapott információkért ezúton is köszönetet mondok. Akkor még semmilyen előrejelzés nem állt rendelkezésre, így saját észleléseikkel igyekeztek követni a felfedezők is és akik hirtelen tudomást szereztek róla. Ez nem látszott könnyűnek az üstökös rendkívül gyors mozgása miatt. A Del-ből néhány nap alatt felment a Cyg-ba, jelenleg a Dra-ban van. Több este a felhős idő akadályozta a munkát, de közben a Hold is közeledett a teleholdhoz. Egész meglepő volt, hogy az erős holdfény ellenére is milyen feltűnő és könnyen látszik 7x50 binokulárral, de 6x30 keresőtávcsőben is felismerhető." - írta Szentmártoni. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Az üstökösök észleléséről. = Cygnus 1975. júl. 23. 5. sz. p. 3. [KOC.]

UJVÁROSY Antal: Kobayashi-Berger-Milon üstökös a perihelium után. = Cygnus 1975. aug. 27. 6. sz. p. 1. [KOC.]

SZENTMÁRTONI Béla: Változócsillag problémák. = Cygnus 1975. aug. 27. 6. sz. pp. 1-2. Az eruptív változók Mezősi Csaba, a mira és RV Tauri változók Tuboly Vince, a félszabályos és szabálytalan változók Zajácz György címére küldendők.; Eruptív változóknál az idő percre pontosan közlendő.; Néhány szabadszemes változó túlészlelt, ezeket csak a távcsővel nem rendelkezők nézzék. [KOC.]

MOLNÁR Sándor: Kisbolygók. = Cygnus 1975. aug. 28. 7. sz. pp. 1-3. A kisbolygók vizuális észlelése és fényképezése. A Ceres, a Pallas, a Vesta észlelőtérképe. [KOC.]

SZENTMÁRTONI Béla: Nova Cygni 1975. = Cygnus 1975. szept. 10. 8. sz. p. 1. A nóvát 1975. aug. 29-én fedezte fel a japán Honda. A következő napokban 2-3 magnitúdóra fényesedett, a világ minden részén felismerték az új csillagot. [KSZ.]

MOLNÁR Sándor - E. KOVÁCS Zoltán: Nova Cyg 1975. = Cygnus 1975. szept. 10. 8. sz. p. 1. Térkép a nóváról a SAO atlasz alapján. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Új üstökösök. = Cygnus 1975. dec. 30. 9. sz. pp. 1-2. A Bradfield, 1975. p. és a West, 1975. n. üstökösök felfedezése és koordinátái. Az ALPO Comets Section körlevele alapján. [KOC.]

Egy naprendszer születése. = Delta 9. 1975. jan. 1. sz. p. 4. [KSZ.]

FEJES István: Az univerzum fotontengere. Kozmikus háttérsugárzás. = Delta 9. 1975. jan. 1. sz. pp. 26-28. [KSZ.]

MARIK Miklós: Gázgyűrűkből bolygók. A Naprendszer keletkezése. = Delta 9. 1975. febr. 2. sz. pp. 8-11. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Városok a világűrben. Tervek a harmadik évezredre. = Delta 9. 1975. febr. 2. sz. pp. 18-20. [SRG.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Bolygókról árulkodnak a csillagfoltok. = Delta 9. 1975. márc. 3. sz. p. 5. [KSZ.]

ABONYI Magda: Gyengül a gravitáció. Változnak-e a természeti állandók? = Delta 9. 1975. márc. 3. sz. pp. 15-17. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Üreges a Hold? = Delta 9. 1975. ápr. 4. sz. p. 5. [KSZ.]

Röntgencsillagok, az égbolt kilométerkövei. = Delta 9. 1975. ápr. 4. sz. p. 7. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: Pulzárok rádióműsora. "Szünetjelek" szünet nélkül. = Delta 9. 1975. ápr. 4. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

A Betelgeuze portréja. = Delta 9. 1975. máj. 5. sz. p. 4. [KSZ.]

ECHTER Tibor: A Szojuz-Apolló program. Szovjet-amerikai űrrandevú, július 15-26. = Delta 9. 1975. máj. 5. sz. pp. 8-11. [KSZ.]

FEJES István: Infravörös csillagászat. Hősugarak a világűrből. = Delta 9. 1975. máj. 5. sz. pp. 28-30. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: A gravitáció rejtélye. Igaz van-e Einsteinnek? = Delta 9. 1975. jún. 6. sz. pp. 8-11. A relativitáselmélet csillagászati bizonyítékai. [KSZ.]

-a -s [BARTHA Lajos, ifj.]: Sugárzó égi "gombostűfejek". A kvazár-rejtély dilemmája. = Delta 9. 1975. jún. 6. sz. pp. 25-27. [KSZ.]

KŐHÁTI Attila: Bolygók földtana. A fejlődés különböző lépcsőfokain. = Delta 9. 1975. jún. 6. sz. pp. 44-47. [KSZ.]

Napunk, változó csillag. = Delta 9. 1975. jún. 6. sz. p. 4. [KSZ.]

GREGUSS Ferenc: A nagy ábránd. Kozmikus társkeresés. = Delta 9. 1975. jún. 6. sz. pp. 8-12., címlap. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja. Jégkorszakok és a Tejút "por-ölelése". = Delta 9. 1975. aug. 8. sz. p. 5. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A kozmikus sugarak bölcsője. = Delta 9. 1975. szept. 9. sz. p. 5. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: "Cérnaorsó" a Nap közelében. Szoláris űrkutatás. = Delta 9. 1975. nov. 11. sz. pp. 24-26. [KSZ.]

A Vénusz meghökkentő világa. = Delta 9. 1975. dec. 12. sz. p. 2. [KSZ.]

MARIK Miklós: A "kivattázott" világűr. A csillagközi anyag meglepetései. = Delta 9. 1975. dec. 12. sz. pp. 36-38. [KSZ.]

A Gulliver szerzője - és a Mars holdjai. Tudomány - Technika. = Dolgozók Lapja 28. 1975. júl. 20. 169. sz. p. 8. "A Mars bolygó két holdját E. Holl [! Asaph Hall] amerikai csillagász fedezte fel 1877-ben. Ugyanakkor Swift a Gulliver utazásai c. munkájában már 1726-ban írt azok létezéséről. [...] Figyelemre méltó V. Gubarjev a Prirodóban megjelent feltevése, mely szerint J. Swift az ókori tudósok munkáit használta fel, akik minden következtetést szigorúan matematikai alapon mondtak ki. Esetükben a gondolatmenet szerinte a következő lehetett: ha a Vénusnak nincs holdja, a Földnek pedig egy van, akkor ez azt jelenti, hogy a Marsnak kettő kell, hogy legyen, a Jupiternek négy stb. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Voltaire, a híres gondolkodó, néhány évvel Swift említett munkájának megjelenése után, 1750-ben a Filozófiai levelek c. művében szintén említést tesz a Mars két holdjáról.
Ennek alapján szinte önként adódik a következtetés: kellett valamilyen közös forrásmunkának léteznie, amelyben szó esik a Mars holdjairól. Ilyen forrásmunka ténylegesen létezik, és nem az ókorból való, hanem 1610. április 10-ről. Ezen a napon írt Kepler Galileinek egy levelet Az előzményekhez tartozik, hogy 1610 januárjában Galileinek maga készítette távcsövével sikerült felfedeznie a Jupiter első négy holdját. A felfedezést márciusban publikálta. A kortársak többsége nagyfokú bizalmatlansággal fogadta a hírt, amely teljesen ellentmondott az uralkodó geocentrikus világképnek, és bizonyítékul szolgált az akkor még éppen csírázó heliocentrikus szemléletnek. A Galilei-féle felfedezés hírét Kepler nem fogadta kétkedéssel, ami kiderül Galileihez írt április 10-i leveléből is: "Jó lenne, ha lenne egy olyan távcsövem, amellyel felfedezném - a világűrben levő arányosság véleményem szerint ezt követeli - a Mars két holdját és a Szaturnusz hat vagy nyolc holdját.
Kepler kiindulva a Föld egy és a Jupiter négy holdjából, interpoláció segítségével megállapította a Mars - amelynek pályája a Föld és Jupiter közé esik - holdjainak számát. Kepler mélységesen hitt a világegyetem számharmóniájában és számításait arra a feltevésre alapozta, hogy a bolygók holdjainak száma mértani sor szerint növekszik, amelynek hányadosa kettő. A témához kapcsolódik B. Fontanela könyve: "Beszélgetések a világok sokaságáról", 1686-ban jelent meg. A könyv tudományos igényű, és nagyon érdekes, hogy szintén említést tesz a Mars holdjairól. ..." [HAI.]

Természettudományi stúdió. Átadták műszakilag a mecseki planetáriumot. Lesz-e kivitelező a második ütemre. = Dunántúli Napló 32. 1975. aug. 30. p. 2. Pécsett. [SRG.]

Felavatták a mecseki Természettudományi Stúdiót. = Dunántúli Napló 32. 1975. dec. 1. pp. 1-2. Pécs, Szőlő u. 65. Sellei Sarolta fotója. [SRG.]

CSUTI J[ános]: Planetárium a Mecseken. Felavatták a Mecseki Természettudományi Stúdiót. = Dunántúli Napló 32. 1975. dec. 2. p. 1. Pécsett. [SRG.]

H[ÁRSFAI] I[stván]: A Merkur, a Vénusz és "testvérei" a Mecseken. = Dunántúli Napló 32. 1975. dec. 14. p. 2. A pécsi planetáriumban. [SRG.]

MÉCS Miklós: Csillagászati Híradó. = Esztergomi Műsorkalauz 1975. szept. pp. 14-16. A Kobayashi-Berger-Milon, 1975h üstökös magyarországi felfedezői Tuboly Vince Hegyhátsál és Baracskai Lajos Tokodaltáró. [TUV.]

Kérdezz - felelek! = Élet és Tudomány 30. 1975. jan. 10. 2. sz. p. 93. Kepler feltevése a Mars két holdjáról. Hédervári Péter válaszol. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1974 november - december. = Élet és Tudomány 30. 1975. jan. 17. 3. sz. pp. 130-134., címoldal. Szojuz-16. A súlytalanság és a gammasugárzás együttes hatása. Kifelé és befelé a Naprendszerben. Űrhajózási hírek. [VEJ.]

Egy könyv, mely pótol egy planetáriumot. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. jan. 24. 4. sz. p. 188. Akira Fuji grafikusművész, japán amatőrcsillagász állította össze. Különleges megoldásaival planetárium-szerűen is használható. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Folyóeltérítés és a Föld forgási sebessége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. jan. 24. 4. sz. p. 188. Aggályok, melyek miatt az Ob és a Jenyiszej eltérítésének tervét elvetették. A Coriolis-erő. Az Ideen des Exakten Wissens cikke nyomán. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Meteorbecsapódások az egész Naprendszerben? = Élet és Tudomány 30. 1975. jan. 31. 5. sz. pp. 220-224. Két hold-kráternemzedék. Kráterek a Marson és a Vénuszon is. Hét fotó-illusztráció. [VEJ.]

A meteorit majdnem a vendéglőben kötött ki. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. febr. 7. 6. sz. p. 284. 1974. július 17-én hullott le Ukrajnában. 2,81 és 0,11 kg-os darabjait találták meg. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Jupiter-foltok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. febr. 7. 6. sz. p. 284. A Pioneer-10 űrszonda a Nagy Vörös Folton kívül további kisebb foltokat észlelt. Az Urania írása nyomán. [VEJ.]

DOJCSÁK Győző: Földi meteoritkráterek. 1. Hogyan keletkeztek? = Élet és Tudomány 30. 1975. febr. 14. 7. sz. pp. 308-313. Mitől függ a "sebhely" nagysága? A "nagy Barringer". Eltűnt nyomok. Kráter- és meteoritfotó mellékletek. [VEJ.]

Sikerült lefényképezni a Tejútrendszer központi vidékét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. febr. 14. 7. sz. p. 332. A felvételt a chilei Las Campas Csillagvizsgáló 1 méteres teleszkópja segítségével készítették infravörös tartományban. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

DOJCSÁK Győző: Földi meteoritkráterek. 2. Nyersanyagok a becsapódások nyomán? = Élet és Tudomány 30. 1975. febr. 21. 8. sz. pp. 339-343. Föld-méretű hatások. Három lehetőség. Kanadai illetve Nyugat- és Észak-Európai alakzatok bemutatása térképeken. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1975 január - február. = Élet és Tudomány 30. 1975. márc. 14. 11. sz. pp. 489-493. Szojuz-17. A FILIN, az Oszt-1 és az ITSZ-K. Milyen a Jupiter közvetlen környezete? Francia-nyugatnémet távközlési hold. Űrhajózási hírek. [VEJ.]

Két teleszkóp: egy kép. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. márc. 14. 11. sz. p. 524. Egy célobjektumról két különböző optikai műszerrel készített kép egyesítése. Rádiócsillagászok ezt a módszert már nagy sikerrel alkalmazták. A Bréves Nouvelles de France cikke alapján. [VEJ.]

KŐHÁTI Attila: Az űrséták egy évtizede. Merre tovább? = Élet és Tudomány 30. 1975. márc. 21. 12. sz. pp. 537-542. A kozmikus környezet veszélyei. Kilépés a világűrbe. Űrátszállás, külső szerelési munkák. Kemény szkafander, egyszemélyes űrfülke. [VEJ.]

F. L.: Új könyvek. = Élet és Tudomány 30. 1975. márc. 21. 12. sz. p. 575. Könyvismertetések: 1./ Klaus Lindner: A csillagos ég.; 2./ Csillagászati Évkönyv az 1975. évre. [VEJ.]

Vinil-cianid tejútrendszerünk középpontjában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. ápr. 4. 14. sz. p. 668. Rádiócsillagászati módszerekkel sikerült kimutatni e vegyület molekuláját. Az Umschau cikke nyomán. [VEJ.]

Jött és ment a meteor. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1974. ápr. 4. 14. sz. p. 668. 1972 végén Észak-Amerikából megfigyeltek egy meteort, mely kb. 1500 km száguldás után, a Föld felszínét 58 km-re megközelítve áthaladt légkörünkön. [VEJ.]

FEJES István: Fizikai Nobel-díj 1974. Rádiócsillagászat. 1. = Élet és Tudomány 30. 1975. ápr. 18. 16. sz. pp. 723-728. Martin Ryle és Antony Hewish. Elektromágneses sugárzások. A légkör "ablakai". A kezdet. [VEJ.]

FEJES István: Fizikai Nobel-díj 1974. Rádiócsillagászat. 2. = Élet és Tudomány 30. 1975. ápr. 25. 17. sz. pp. 785-789. A rádiósugárzás eredete. A 21 cm-es sugárzás. Szerves molekulák a csillagközi térben. A rádiótávcsövek. [VEJ.]

FEJES István: Fizikai Nobel-díj 1974. Rádiócsillagászat. 3. = Élet és Tudomány 30. 1975. máj. 2. 18. sz. pp. 846-850. A rádió-Nap. A Tejútrendszer rádiósugárzása. A galaktikus háttérsugárzás. "Kiterjedt" galaktikus rádióforrások. A rádiócsillagok. [VEJ.]

DÖVÉNYI Zoltán: A Sudbury-ércesedés. Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 30. 1975. máj. 9. 19. sz. p. 866., 896. Kialakulásában szerepe lehetett egy óriásmeteoritnak, vagy kisbolygónak. [VEJ.]

FEJES István: Fizikai Nobel-díj 1974. Rádiócsillagászat. 4. = Élet és Tudomány 30. 1975. máj. 9. 19. sz. pp. 878-883. A kozmikus háttérsugárzás. Az extragalaktikus rádióforrások. Újabb fejlemények: a VLBI módszer. A kvazárok szerkezete és a földrészek elmozdulása. [VEJ.]

Fénykép a Ganymedesről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. máj. 9. 19. sz. p. 908. A Pioneer-10 készítette 1 millió 238 ezer kilométeres távolságból. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1975. március - április. = Élet és Tudomány 30. 1975. máj. 16. 20. sz. pp. 929-933. A Szojuz-Apollo menetrend. India első mesterséges holdja. Porvihar a Holdon? [VEJ.]

PÉCSI Tibor: A Szojuz-kísérletek orvosi eredményei. = Élet és Tudomány 30. 1975. máj. 23. 21. sz. pp. 969-972. Egyensúlyérzés, szívműködés. Visszaalkalmazkodás. Napi 1,5-2 óra sport. Orvosbiológiai megfigyelések összesített tapasztalatai. [VEJ.]

Térkép a Foboszról. = Élet és Tudomány 30. 1975. máj. 30. 22. sz. pp. 1050-1051. A Mariner-9 harminckét fényképfelvétele segítségével készült. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Sóval fedett hold? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. máj. 30. 22. sz. p. 1052. A Jupiter Io nevű holdjának felszínét borító anyag színképe a nátrium-kloridéra emlékeztet. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

KŐHÁTI Attila: Földtani kutatás - földkörüli pályáról. 1. = Élet és Tudomány 30. 1975. jún. 6. 23. sz. pp. 1064-1069. Megaszkópia. A rajzolat. Felbontóképesség. Az ERTS-1 és a Szojuz-9 felvételei a Föld felszínéről. Óriási távlatok a geológiában. [VEJ.]

Robot a Marsra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. jún. 6. 23. sz. p. 1095. A NASA tervei egy robotcsaládról, melynek egyre fejlettebb változatait küldenék a Mars felderítésére. A Bild der Wissenschaft írása alapján. [VEJ.]

Forrasztás az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. jún. 6. 23. sz. p. 1096. A súlytalanság és a nagy vákuum körülményei között példátlanul tiszta fémötvözetek hozhatók létre. A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

"Új" meteoritkráter. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. jún. 6. 23. sz. p. 1100. Mexikóban található, átmérője 1180, mélysége 92 méter. A Kosmos írása nyomán. [VEJ.]

Megmérték egy vörös óriáscsillag átmérőjét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. jún. 6. 23. sz. p. 1100. Az MU Geminorum megfigyelése azon alkalommal, amikor a Hold elfedi előlünk. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

KŐHÁTI Attila: Földtani kutatás - földkörüli pályáról. 2. = Élet és Tudomány 30. 1975. jún. 13. 24. sz. pp. 1134-1138. A színek szerepe. Az infravörös sugárzás. Többsávos fényképezés. Az adatok összesítése. Szojuz űrhajókon és a Skylab űrállomáson elhelyezett speciális kamerák. [VEJ.]

A Naprendszer egy korongon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. jún. 13. 24. sz. p. 1148. A Naprendszert bemutató működő audiovizuális oktatási eszköz egy londoni kiállításon. A Spectrum cikke alapján. [VEJ.]

Űrteleszkóp? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. jún. 20. 25. sz. p. 1196. 1981-ben állítanák földkörüli pályára a már rég tervezett óriástávcsövet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

A Hold elfedte a Vénuszt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. jún. 20. 25. sz. p. 1196. Az USA keleti részén láthatták 1974. június 17-én. Négy fényképpel. [VEJ.]

Színes holdtérképek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. jún. 27. 26. sz. p. 1237. Holdtöltekor készített fényképfelvételek alapján készült. A Priroda cikke alapján. [VEJ.]

Meteoritok az Antarktiszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. jún. 27. 26. sz. p. 1240. Egy japán expedíció 82 meteoritot talált. A Jiji-Press jelentése alapján. [VEJ.]

Üstököst vizsgáló űrszonda. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. júl. 4. 27. sz. p. 1291. Az ESRO 1980 decemberében szondát szándékozik felbocsátani az Encke üstökös közelébe. A National-Zeitung Basel cikke alapján. [VEJ.]

DOJCSÁK Győző: Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 30. 1975. júl. 11. 28. sz. pp. 1298., 1316. A németországi Nördlingen város körüli 24 km átmérőjű Ries-kráterről, melyet egy 15 millió éve becsapódott több száz méteres égitest okozott. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1975 május - június. = Élet és Tudomány 30. 1975. júl. 11. 28. sz. pp. 1317-1322., címoldal. A Szojuz-Apollo űrrepülés programja. A kísérletben részt vevő űrhajózási eszközök. Heten a világűrben. Űrkutatási kongresszus Várnában. [VEJ.]

Képek az űrkutatás történetéből. = Élet és Tudomány 30. 1975. júl. 11. 28. sz. p. 1342. A cikk ismerteti a Magyar Diafilmgyártó Vállalat által készített sorozatokat. [VEJ.]

HORVÁTH András: A Szojuz-Apolló űrrepülés irányítási rendszere. = Élet és Tudomány 30. 1975. júl. 18. 29. sz. pp. 1358-1361. Követőállomások egész rendszere, követőhajók, híradástechnikai mesterséges holdak. [VEJ.]

Szupernovarobbanás jelei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. júl. 18. 29. sz. p. 1387. Antineutrínók a földkéregben, 1450 méter mélységben. A Physic Today cikke nyomán. [VEJ.]

FODOR Lajos - HORVÁTH András: Szojuz-Apollo: tudományos kísérletek. = Élet és Tudomány 30. 1975. júl. 25. 30. sz. pp. 1395-1399. Anyagszerkezet-vizsgálatok. Csillagászati kísérletek. Az élő anyag vizsgálata. [VEJ.]

A Patom-kráter. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. júl. 25. 30. sz. p. 1436. A Kelet-Szibériában található kráter nagy valószínűség szerint meteoritbecsapódástól keletkezett. Az Exakt írása nyomán. [VEJ.]

DOJCSÁK Győző: Tsunamit okozó meteorit? = Élet és Tudomány 30. 1975. aug. 15. 33. sz. pp. 1542-1546. A vízbe csapódó meteoritok okozta szökőárakról. [VEJ.]

1977: indonéz mesterséges hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. aug. 15. 33. sz. p. 1580. Geoszinkron, célja: távközlési, televíziós közvetítési, katonai hírszerzési, és olajkutatási feladatok végzése. Az Unesco Features híre nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH András: A Mars kutatása űrszondákkal. = Élet és Tudomány 30. 1975. aug. 22. 34. sz. pp. 1593-1598. A Viking-programról. Start, pálya, leszállás. Egy egység a Mars körül kering, egy leszáll. A leszállóegység. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 30. 1975. aug. 29. 35. sz. pp. 1634., 1653. Hozzászólás a szökőárakhoz, melyeket kelthet az óceánfenék lezökkenése vagy kozmikus testek vízbe zuhanása. [VEJ.]

GÁNTI Tibor: A Viking ’75 biológiai kísérletei. = Élet és Tudomány 30. 1975. aug. 29. 35. sz. pp. 1650-1653. A légkör és a talaj kémiai vizsgálata. Életet jelző mérések. Milyen típusú anyagcserére számíthatunk? [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1975 július - augusztus. = Élet és Tudomány 30. 1975. szept. 19. 38. sz. pp. 1783-1787. Bolygók és holdjaik vizsgálata. Eseményekről röviden. [VEJ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Háromszáz éves a greenwichi obszervatórium. = Élet és Tudomány 30. 1975. szept. 26. 39. sz. pp. 1827-1831. A pontos hajózás érdekében. A greenwichi meridián. Az újjászülető csillagvizsgáló. Múzeumok és kiállítások. [VEJ.]

Az Androméda-köd magja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. okt. 3. 40. sz. p. 1916. Nagyobb sebességgel forog, mint peremvidéki képződményei. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Új könyvek. = Élet és Tudomány 30. 1975. okt. 3. 40. sz. p. 1919. Könyvismertetés. J. J. Anurjev: A rakéta-kozmikus védelem eszközei. [VEJ.]

Üstökösök röntgensugárzása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. okt. 17. 42. sz. p. 2012. A pulzárok körül keringő üstökösök megsemmisülésekor keletkező lökésszerű röntgenimpulzusok. Az Exakt cikke nyomán. [VEJ.]

Alkohol a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. okt. 17. 42. sz. p. 2012. A csillagközi űrben etilalkohol molekulákat mutattak ki. Az Exakt cikke nyomán. [VEJ.]

A csillagkatasztrófák földi nyoma? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. okt. 24. 43. sz. p. 2060. Három szupernova születésével egyidejűleg keletkezett eltéréseket figyeltek meg egy 800 éves fa évgyűrűinek vizsgálatakor. Az APN híre nyomán. [VEJ.]

Az "Ariane" hordozórakéta. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. okt. 24. 43. sz. p. 2060. Amerikai és szovjet rakéták után megszületett az első nyugat-európai, űrkutatási célokra kifejlesztett hordozórakéta. A West-Ost Panorama cikke alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: A Jupiter. Bolygó, amely majdnem csillag lett. = Élet és Tudomány 30. 1975. okt. 31. 44. sz. pp. 2076-2080. Mennyiben csillag? Hogyan keletkezhetett? A belső szerkezet modellje. A rejtélyes energiaforrás. [VEJ.]

Telefonforgalom mesterséges hold közvetítésével. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. nov. 7. 45. sz. p. 2153. A földi állomást Stájerországban tervezik felépíteni, egyelőre csak tengerentúli forgalmazás céljából. A Die Presse cikke nyomán. [VEJ.]

FODOR L. István: A Jupiter. A viharok bolygója. = Élet és Tudomány 30. 1975. nov. 14. 46. sz. pp. 2168-2172. Világos övek, sötét zónák. A vörös foltok rejtélye. A "légkör-modell" és a színek. Az elektromágneses viharok. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1975 szeptember - október. = Élet és Tudomány 30. 1975. nov. 21. 47. sz. pp. 2211-2216. A Venyera szondák. Leszállás - keringés. Mérések a légkörben és a bolygó felszínén. A képek. Űrhajózási kongresszus Lisszabonban. A Vikingek indulása. [VEJ.]

Érctelepek a Jupiter holdján. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. nov. 21. 47. sz. p. 2252. Radarmérések segítségével fedezték fel a Ganymedesen. A National-Zeitung Basel írása alapján. [VEJ.]

Ingadozik a Nap fényessége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. nov. 21. 47. sz. p. 2252. A Lowell Obszervatórium mérései szerint szabálytalan időközönként, de mérhetően - 1-2 %-kal - ingadozik. A jelenségre egyértelmű magyarázat még nincs. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

VERŐ József: Űrkutatás a Föld felszínéről - a geomágneses pulzációk. = Élet és Tudomány 30. 1975. dec. 13. 50. sz. pp. 2355-2359. Az MHD hullámok. Plazmahullámok Földünk mágneses terében. A magnetoszféra méretei és a részecskesűrűség. Nehézségek és lehetőségek. [VEJ.]

Holdfénykép egy erdőtűzről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 30. 1975. dec. 12. 50. sz. p. 2396. A METEOR-22 meteorológiai mesterséges hold felvételt készített az Alsó-Szászországban tomboló erdőtűzről. Fotó mellékelve. Az Umschau cikke nyomán. [VEJ.]

GAUSER Károly: Szupersűrű törpecsillag. Égi környezetszennyeződés. Parányi gömb - 15 ezer tonna. = Esti Hírlap 20. 1975. ápr. 8. 81. sz. p. 4. Charles T. Kowal felfedezte a Jupiter 13. holdját.; A van Maannenről elnevezett csillagról.; A rádiócsillagászat.; A Puerto Ricoi arecibói rádióteleszkóppal tizenegy új pulzárt fedeztek fel. [SRG.]

Planetárium. Periszkópszoba. Panoráma Pécsről. = Esti Hírlap 20. 1975. ápr. 8. 81. sz. p. 12. Május elsején megnyílik az ország egyetlen planetáriuma. [SRG.]

Rakodás és fényképezés az űrhajón. Újra térképezett területek. = Esti Hírlap 23. 1978. aug. 15. 191. sz. p. 1. Átlépik a kéthónapos határt a Szaljut-űrállomás második állandó személyzetének tagjai. Minden jel arra mutat, hogy űrutazásuk még tartós lesz, esetleg hosszabb mint a jelenlegi világrekord. Ez attól függ, hogyan alakul Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenko egészségi állapota, hogyan működnek az űrállomás berendezései. Tekintettel arra, hogy útjuk során már felhasználhatják a világrekorder kettős: Romanyenko és Grecsko tapasztalatait, munkájuk valamivel könnyebb. Az orvosok szerint a két űrhajós egésaségi állapota kiváló. [SRG.]

-i.-s.: Égi tájoló. = Ezermester 19. 1975. 6. sz. pp. 31-32. A csillagképek irányát mtató kézi eszköz. [KOC.]

BASKINA, Ada: Költészet és elektronika. = Fáklya 19. 1975. márc. 9. 5. sz. p. 16-18. Beszélgetés Iraida Pronyikkal, a Krími Asztrofizikai Obszervatórium munkatársával. [ZSE.]

ZAHARCSENKO, Vaszilij: 2000-ben. = Fáklya 19. 1975. ápr. 13. 7. sz. p. 24-27. [ZSE.]

PENROSE, R.: Fekete lyukak. = Fizikai Szemle 25. 1975. jan. 1. sz. pp. 15-24. Sajtó alá rendezte Perjés Zoltán. [PIR.]

BETHE, H. A.: A csillagok energiatermelése. = Fizikai Szemle 25. 1975. febr. 2. sz. pp. 41-48. [PIR.]

ABONYI Iván: Oriana Fallaci: Ha meghal a Nap... (Riportregény) ... avagy miért is utazunk a Holdra? = Fizikai Szemle 25. 1975. márc. 3. sz. p. 119. Könyvismertetés. [SRG.]

M. L.: E. F. Taylor - J. A. Wheeler: Téridő fizika. (Gondolat, 1974. fordította: Abonyi Iván.) = Fizikai Szemle 25. 1975. jún. 6. sz. p. 238. Könyvismertetés. [KSZ.]

SZALAY Sándor: Milyen öreg a Föld? = Fizikai Szemle 25. 1975. dec. 12. sz. pp. 441-446. A földkéreg kora 4,55 milliárd éves. [PIR.]

MARX György: A légkör eredete. = Fizikai Szemle 25. 1975. dec. 12. sz. pp. 446-453. Sok csillagászati vonatkozással. [PIR.]

HERMANN, Dieter: Immanuel Kant és a fejlődéstan elmélete az asztronómiában. = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. pp. 2-4. A szerző 1974. okt. 8-án a budapesti Kossuth Klubban tartott előadása nyomán. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: A Vosztoktól az űrsiklóig. (Az embert szállító űrhajók hordozórakétái.) = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. pp. 8-9. [SRG.]

BALÁZS Béla: Csillagász Nobel-díjasok. = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. p. 14. Sir Martin Ryle és Antony Hewish. [SRG.]

Szupernova az NGC 4414-ben. = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. p. 14. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Jozef Klepesta (1895-1974). = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. p. 15. Nekrológ. [Halálának híre téves volt. A folyóirat ezen számát kezében tartva küldött fényképet Klepesta, melyet a 1975. 3. szám 90. oldalán közöltek.] [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: Trójai típusú kisbolygópályák a Föld-Nap rendszerben. = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. p. 15. [SRG.]

KOVÁCS Péter: Mesterséges Hold atmoszféra. = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. p. 15. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A fém-távcsőtükrök reneszánsza? = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. pp. 18-19. [SRG.]

ORGOVÁNYI János: Az első Magyarországon készült Makszutov-rendszerű tükrös távcső. = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. p. 19. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az Icarus legenda modern változata: novemberben indult a Helios szonda. = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. pp. 24-25. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Tűzgömbök és meteoritok. = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. p. 25. [SRG.]

Merre jártunk - mit láttunk? = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. pp. 27-28. Zombori Ottó: Csillagász-szeminárium Sereden.; Zombori Ottó: Gyöngyösiek Szlovákiában.; Kulin György: A Hlohoveci csillagvizsgáló 20. éves jubileuma. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. pp. 28-31. -kej- [Kelemen János]: Egy érdekes fehér törpecsillag.; Zombori Judit: "1974 MA".; [ifj. Bartha Lajos:] Miről ír ... ? a Der Sternbote 1974. 4. száma, az Astronomie und Raumfahrt 1974. 2. száma, a Sterne und Weltraum 1974. 5. száma, a Kosmos 1974. 4. száma.; -kej- [Kelemen János]: Felfedezték a Jupiter 13. holdját?; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Újabb adatok a XIII. Jupiter-holdról.; Szovjet-amerikai együttműködés.; Zombori Judit: Új meteorkráter? (Mexikóban.) [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. p. 31., első, hátsó belső borító Békés - Őri István, Nagy Károly, Király Gyula.; Budapest - Kapcsos Péter.; Csap - Palkó Gyula.; Győrszentiván - Szitter Béla, Kuklis József.; Kiskunhalas - Hegyes István.; Táborfalva - Farkas Antal, Hegyi Imre.; Komárom - Sári Gyula, ifj. Sári Gyula, Vizur László, Oláh László, Csiffáry Istvánné, Horváth Attila, Czunyi Péter, Lencse Tibor, Gaborek Lajos.; Parádsasvár - Gotyár Károly, Tóth András.; Balassagyarmat - Jónás Jenő.; Medgyesegyháza.; Orosháza - Juhász Mihály, Csepregi Lajos, Szabó Sándor.; Bükkszék - Zagyva János, Zagyva Pál.; Kunszentmárton - Herczeg Gábor.; Csenger - Mezei Sándor. [SRG.]

A csillagos ég 1975 március-április hóban. = Föld és Ég 10. 1975. 1. sz. p. 32. [SRG.]

Schalk Gyula: A Planetárium. (A csillaggömbtől az űrszínházig.) = Föld és Ég 10. 1975. 2. sz. p. 38. Könyvismertetés. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: A Szojuz-16, a szovjet-amerikai űrrepülés főpróbája. = Föld és Ég 10. 1975. 2. sz. pp. 39-40., első belső borító. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: A Vosztoktól az űrsiklóig. 2. (A hordozórakéták története.) = Föld és Ég 10. 1975. 2. sz. pp. 40-41. [SRG.]

KULIN György: Vulcan, Phaëton, Hades. = Föld és Ég 10. 1975. 2. sz. pp. 47-49. [SRG.]

GÖŐZ Lajos: Ahol ma van holnap. = Föld és Ég 10. 1975. 2. sz. pp. 49-52. [SRG.]

SCHALK Gyula: Látogatás a planetárium szülőföldjén: Jénában. = Föld és Ég 10. 1975. 2. sz. pp. 53-54., címoldal. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 10. 1975. 2. sz. pp. 57-61. Horváth András: Űrkutatási hírek.; Obszervatórium az egyenlítőn Kenyában.; Csillagászok együttműködése (krími és stockholmi csillagászok kapcsolata).; A lézer retusőr.; -kej- [Kelemen János]: Színes fényképfelvételek a bolygókról fekete-fehér felvételek felhasználásával.; -kej- [Kelemen János]: Egy szoros "kvazár-páros".; -kej- [Kelemen János]: Shakhbazian I.: egy rendkívül távoli galaxishalmaz.; Kelemen János: A Pioneer-11 felvételei a Ganimedesről.; Kelemen János: Egy érdekes pulzár.; -kej- [Kelemen János]: Az 1974h Bennett üstökös.; Kelemen János: Nova a Sagittariusban.; -kej- [Kelemen János]: A holdkráterek mélysége.; -kej- [Kelemen János]: Elkezdődött a 21. napfoltciklus.; [ifj. Bartha Lajos:] A Plutó tengelyforgása.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Szupernovák anyagkilövellése. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 10. 1975. 2. sz. pp. 61-63., hátsó belső borító. A Baráti Kör tízezredik tagja Zaymus Miklós Budapest.; Cegléd - Fekete Tibor.; Kecskemét - Kökény Attila.; Hegyhátsál - Németh Imre, Tuboly László, Tuboly Vince, Mesterházi János.; Mercsák József László: Új magáncsillagvizsgáló Tarcalon.; Fontos tudnivalók a Baráti Körben.; Félvillás Newton reflektor. [SRG.]

A csillagos ég 1975 május-június hóban. = Föld és Ég 10. 1975. 2. sz. p. 64. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Szaljut-4, Szojuz-17. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. pp. 70-71. [SRG.]

"Óra" a naprendszerben. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 71. Az Io hold. [SRG.]

Új adatok a Titán átmérőjére vonatkozóan. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 71. [SRG.]

Nevek a Phoboson. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 71. [SRG.]

MEZŐSI Csaba - PAPP János: A Tauridák. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. pp. 75-76. [SRG.]

A Hold túlsó oldalának gravitációs térképe. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 76. [SRG.]

KOVÁCS Péter: A Pollux koronája. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 76. [SRG.]

SZÜLE Dénes: A belgrádi időjárási naptár mítosza. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 80. Kulin György: Szerkesztői megjegyzés. [SRG.]

KISZEL Vilmos Gábor: A tömegközéppontról. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. pp. 81-82. [SRG.]

K. [KULIN György]: Vigyázat, újabb világvége-hírek terjednek! = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. pp. 82. [SRG.]

KULIN György: Laplace és a fekete lyukak. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 85. [SRG.]

GÖŐZ Lajos: Csillagvizsgáló a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. pp. 86-87. [SRG.]

PAPP János: Globális rádióteleszkóp-rendszer. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 87. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: A NASA tervei az 1978-ban indítandó Vénusz-szondákra. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 87. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: Új távlatok a déli égbolt megfigyelésében. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. pp. 88-89. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Meteorkráter a Földön. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 89. Az NSZK déli részén a Nördlinger Ries nevű kráter. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: A kettős rádióforrások értelmezése. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 90. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: Neonlégkör a Plutón? = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 90. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: A Nap rádiókitöréseinek irányítottsága. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 90. [SRG.]

B. I.: Észtországi meteor-tó. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. p. 93. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 10. 1975. 3. sz. pp. 94-95., hátsó belső borító. Csap - Palkó Gyula.; Csepel - Czelvikker József.; Dunaujváros - Csiba Márton.; Kóny - Csaplár Vince.; Orosháza - Szabó Sándor.; Szombathely - Molnár László. [SRG.]

A csillagos ég 1975 július-augusztus hóban. = Föld és Ég 10. 1975. 2. sz. p. 96. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: Földünk távolból és közelről. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. pp. 98-101. [SRG.]

K. [KULIN György]: A Greenwichi Csillagvizsgáló jubileuma. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. p. 101. [SRG.]

K. [KULIN György]: A Merkur kisajátítása. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. p. 101. Telekvásárlási lehetőség a Merkúron. Az Orion című svájci csillagászati lap 1975. ápr. számának alapján. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: A Hold rétegrajza. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. pp. 103-106., első belső borító. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Budapesti Planetárium alapkőletétele 1975. május 28. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. p. 106. [SRG.]

NAGY László: A Fővárosi Művelődési Ház Csillagász Szakköre. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. p. 109. [SRG.]

KULIN György: A szerkesztő megjegyzése. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. p. 112. Szüle Dénes: "A jövő század energiagondjai" című cikk kiegészítése. [SRG.]

Részleges napfogyatkozás 1975. május 11. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. p. 112. Tuboly Vince fényképe. [SRG.]

ZENKERT, Arnold: Bruno H. Bürgel (1875-1948). = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. pp. 117-118. Fordította: Kulin Györgyné. [SRG.]

GELLÉRT András: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1975. évi őszi budapesti csillagászati-űrkutatási programjairól. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. p. 118. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. pp. 126-127. Győr - Marosi Attila.; Karcag - Karászi István.; Kecskemét - Kovács Sándor.; Mosonmagyaróvár - Keresztény Gyula, Körmendy Károly.; Nyíregyháza - Kiss Gyula.; Pápa - Réti Lajos.; Üllő - ifj. Béky Péter. [SRG.]

A csillagos ég 1975 szeptember-október hóban. = Föld és Ég 10. 1975. 4. sz. p. 128. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Történelmi randevú a világűrben. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. pp. 130-131. [SRG.]

Josef Klepesta - Antonin Rükl: Csillagképek atlasza. Budapest, 1975. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. p. 131. Könyvismertetés. [SRG.]

Galambos Tibor: Emberek a világűrben. Budapest, 1975. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. p. 131. Könyvismertetés. [SRG.]

Róka Gedeon-Kulin György: A távcső világa. Budapest, 1975. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. p. 131. Könyvismertetés. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Szaljut-4; Szojuz-18. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. pp. 135-136. [SRG.]

MÁTYUS László: Hogyan halnak meg a csillagok? = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. pp. 140-142. [SRG.]

K. [KULIN György]: A csillagászat halottai. Hans Kienle, Karl Otto Kiepenheuer. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. p. 142. [SRG.]

KULIN György: A Halley-üstökös 1986. évi visszatérése. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. pp. 146-147. [SRG.]

NAGY Sándor: Titokzatos fényjelenségek az Apollo űrhajókon. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. p. 147. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: A planetáris ködök távolsága. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. p. 148. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: A Szaturnusz gyűrűjének vizsgálata. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. p. 148. [SRG.]

K. [KULIN György]: Az Asztronautikai Tájékoztató közleményeiből. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. pp. 152-153. [SRG.]

MINDSZENTY Andrea: A perui "űrhajó-leszállópályák" rejtélye. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. pp. 153-154. A National Geographic cikke nyomán a Nazca-fennsíkról. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. pp. 156-157. Kelemen János: Óriási szpikulák a Napon.; Egy közeli törpegalaxis, az Andromeda III.; Csillagközi etilalkohol.; A Boethin (1975a) üstökös. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. pp. 157-159. A Baráti Kör tizenegyezredik tagja.; Zombori Ottó: Csillagászati tanfolyam Békéscsabán 1975. június 28 - július 7.; Kulin György: Vannak még súlyos problémák (Tarcal: Mercsák József László).; Budapest: Szeitl Mihály.; Budakeszi: Mogyorósi Imre.; Győrszentiván: Ader György, Szabó József, Kuklis József.; Bükkszék: Koska József, Bozó Árpád.; Ózd: Darmó György. [SRG.]

Csillagos ég 1975. november-december. = Föld és Ég 10. 1975. 5. sz. p. 160. [SRG.]

HORVÁTH András: A Mariner-10 űrszonda Merkur-felvételei. = Föld és Ég 10. 1975. 6. sz. pp. 166-167. [SRG.]

HORVÁTH András: Budapesti találkozás A. Jeliszejev űrhajóssal. = Föld és Ég 10. 1975. 6. sz. pp. 171-172. [SRG.]

KULIN György: A csillagászati szakkörök közművelődési szerepe. (A II. Szakkörvezetői tanácskozáson Hajdúnánáson 1975. aug. 24-én tartott előadás). = Föld és Ég 10. 1975. 6. sz. pp. 175-177. [SRG.]

A pulkovói csillagvizsgáló. = Föld és Ég 10. 1975. 6. sz. p. 178. [SRG.]

Új röntgentávcső-kísérlet. = Föld és Ég 10. 1975. 6. sz. p. 179. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 10. 1975. 6. sz. pp. 184-187. LST (Large Space Telescope).; Új meteoritfelfedezés Argentínában.; Lovas Miklós: Nova Cygni 1975.; A Jupiter többlet-sugárzása.; Vértes Ernő: Szlovákiai nemzetközi csillagászati szeminárium.; Az Ijopega meteorithullás.; Papp János: A GEOS-C újszerű megfigyelése.; K. [Kulin György]: A relativitás tanának 70. évfordulója. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 10. 1975. 6. sz. pp. 188-191. Budapest - Török István.; Eger - Tóth Imre.; Karcag - Harsányi István.; Vértes Ernő: A Csillagászat Baráti Körének 11 000. tagja Simon Kálmán veszprémi amatőr.; Satu-Mare - Czimbalmos László.; Orosháza - Berkó Ernő.; Hajdú László: Az együttműködés szép példája.; Nagybánhegyes - Lipták Dezső.; Bóly - Dalos Endre., Hajdúnánás - Halmi Gyula. [SRG.]

Csillagos ég 1976. január-február. = Föld és Ég 10. 1975. 6. sz. p. 192. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Erózió, vulkanizmus - és az élet lehetősége a Mars bolygón. = Földrajzi Értesítő 24. 1975. 1. füz. pp. 81-93. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A földkéreg ősállapota és kezdeti fejlődése. = Földrajzi Értesítő 24. 1975. 3. füz. pp. 423-428. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

JAKUCS László: A Fekete-tenger és a Kaszpi-tó asztroblém eredete. = Földrajzi Értesítő 24. 1975. 4. füz. pp. 433-438., 2 t. [SRG.]

KURUC Andor: Schalk Gyula: A planetárium. Gondolat, Budapest, 1975. 164 o. = Földrajzi Közlemények 23. 1975. 2. sz. pp. 143-146. Könyvismertetés. [KSZ.]

BENDEFY László: Emlékezés Mikovinyi Sámuelre. = Geodézia és Kartográfia 1975. 6. sz. pp. 393-399. [KSZ.]

BARTA György: A Föld mágneses tere okáról. = Geonómia és Bányászat 8. 1975. 1-2. sz. pp. 105-109. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: A belső bolygók szerkezetének és a felszínükön végbemenő folyamatok hierarchiájának összefüggése. = Geonómia és Bányászat 8. 1975. 3-4. sz. pp. 399-406. [SRG.]

SZEIDL Béla: Periodikus változások a csillagok sugárzásában. = Geonómia és Bányászat 8. 1975. 3-4. sz. pp. 407-412. [SRG.]

BALÁZS Béla: Nagyléptékű ciklikus folyamatok a galaxisban. = Geonómia és Bányászat 8. 1975. 3-4. sz. pp. 413-426. [SRG.]

PAÁL György: Kozmikus ciklusosság és relativisztikus kozmológia. = Geonómia és Bányászat 8. 1975. 3-4. sz. pp. 427-430. [SRG.]

A Gulliver szerzője - és a Mars holdjai. Tudomány - Technika. = Gyulai Hírlap 16. 1975. máj. 20. 38. sz. p. 6. "A Mars bolygó két holdját E. Holl [! Asaph Hall] amerikai csillagász fedezte fel 1877-ben. Ugyanakkor Swift a Gulliver utazásai c. munkájában már 1726-ban írt azok létezéséről. [...] Figyelemre méltó V. Gubarjev a Prirodóban megjelent feltevése, mely szerint J. Swift az ókori tudósok munkáit használta fel, akik minden következtetést szigorúan matematikai alapon mondtak ki. Esetükben a gondolatmenet szerinte a következő lehetett: ha a Vénusnak nincs holdja, a Földnek pedig egy van, akkor ez azt jelenti, hogy a Marsnak kettő kell, hogy legyen, a Jupiternek négy stb. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Voltaire, a híres gondolkodó, néhány évvel Swift említett munkájának megjelenése után, 1750-ben a Filozófiai levelek c. művében szintén említést tesz a Mars két holdjáról.
Ennek alapján szinte önként adódik a következtetés: kellett valamilyen közös forrásmunkának léteznie, amelyben szó esik a Mars holdjairól. Ilyen forrásmunka ténylegesen létezik, és nem az ókorból való, hanem 1610. április 10-ről. Ezen a napon írt Kepler Galileinek egy levelet Az előzményekhez tartozik, hogy 1610 januárjában Galileinek maga készítette távcsövével sikerült felfedeznie a Jupiter első négy holdját. A felfedezést márciusban publikálta. A kortársak többsége nagyfokú bizalmatlansággal fogadta a hírt, amely teljesen ellentmondott az uralkodó geocentrikus világképnek, és bizonyítékul szolgált az akkor még éppen csírázó heliocentrikus szemléletnek. A Galilei-féle felfedezés hírét Kepler nem fogadta kétkedéssel, ami kiderül Galileihez írt április 10-i leveléből is: "Jó lenne, ha lenne egy olyan távcsövem, amellyel felfedezném - a világűrben levő arányosság véleményem szerint ezt követeli - a Mars két holdját és a Szaturnusz hat vagy nyolc holdját..."
Kepler kiindulva a Föld egy és a Jupiter négy holdjából, interpoláció segítségével megállapította a Mars - amelynek pályája a Föld és Jupiter közé esik - holdjainak számát. Kepler mélységesen hitt a világegyetem számharmóniájában és számításait arra a feltevésre alapozta, hogy a bolygók holdjainak száma mértani sor szerint növekszik, amelynek hányadosa kettő. A témához kapcsolódik B. Fontanela könyve: "Beszélgetések a világok sokaságáról", 1686-ban jelent meg. A könyv tudományos igényű, és nagyon érdekes, hogy szintén említést tesz a Mars holdjairól. ..." [HAI.]

Újdonságok a holdfelszínről. = Gyulai Hírlap 16. 1975. máj. 20. 38. sz. p. 6. "A holdsíkságok felszínét különleges kőzetfajta borítja, a száraz regolit, amely valószínűleg sokféle kozmikus tényező, többek között a nagy vákuum, a hirtelen hőmérsékletcsökkenés és a meteoritek becsapódása hatására alakult ki. Az ilyen szerkezetű kőzetfajtáknak nincs megfelelőjük a Földöm. Jurij Szurikov professzor, a hold laboratórium vezetőjének véleménye ez, akinek vezetése alatt vizsgálják azokat a kőzetmintákat, amelyeket égitestünk kísérőjéről hoztak a szovjet automata űrállomások. A Luna-16 a síkságról, a Luna-20 valamivel később a hegyes területről vett mintát. Már az első analízisek módosították a Holdról alkotott korábbi elképzeléseket. Például sok szakember helytelenül elhanyagolta a víz fontos szerepét a holdfelszín formálásában." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

SATALOV, V.: Űrhajózás repülőgéppel. = Haditechnikai Szemle 9. 1975. jan-márc. 1. sz. pp. 20-23.

Sz. Gy. [SZENTESI György]: A szovjet űrkutatás jövője. = Haditechnikai Szemle 9. 1975. ápr-jún. 2. sz. pp. 49-50. [SRG.]

-i-a.: Holland mesterséges hold. = Haditechnikai Szemle 9. 1975. ápr-jún. 2. sz. p. 55.

SÁRHIDAI Gyula: A Szaljut-4 - Szojuz-17 együttes űrrepülése. = Haditechnikai Szemle 9. 1975. ápr-jún. 2. sz. pp. 57-59.

VILLÁNYI Ottó: Hazai Interszputnyik földi állomás. = Haditechnikai Szemle 9. 1975. ápr-jún. 2. sz. pp. 63-65. [SRG.]

SZENTESI György: A Szojuz és az Apollo űrhajók együttes repülésének technikai kérdései. = Haditechnikai Szemle 9. 1975. júl-szept. 3. sz. pp. 80-85. [SRG.]

BURJÁK, V.: Apollo-Szojuz közös űrrepülés programja. = Haditechnikai Szemle 9. 1975. júl-szept. 3. sz. pp. 85-87. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szojuz-19 -Apollo-21 kísérlet befejezése és a Szaljut-4 űrállomás programja. = Haditechnikai Szemle 9. 1975. okt-dec. 4. sz. pp. 116-119. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Hell Miksa sírját kerestem. = Heves megyei Népújság 1975. ápr. 26. p. 5. A Bécs közelében levő Maria Enzersdorfban Hell sírja már nincs meg, de sírköve fennmaradt a temetőkápolna falába beépítve. [HAD.]

TÄNCZER T[ibor].: A XVIII COSPAR Kongresszus. = Időjárás 79. 1975. szept-okt. 5. sz. p. 316. 1975. jún. 2. Várna, az Űrkutatási Bizottság XVIII. Kongresszusa. [SRG.]

MAJOR Gy.: Interkozmosz Szimpozium és munkaértekezlet. = Időjárás 79. 1975. szept-okt. 5. sz. p. 316. 1975. jún. 2. Várna, az Űrkutatási Bizottság XVIII. Kongresszusa. [SRG.]

BARTHA Lajos ifj. : Északi úti képek két évszázaddal ezelőtt. = Képes Újság 16. 1975. máj. 31. 22. sz. p. 25. Hell Miksa és Sajnovics János norvégiai útjáról, Hell rajzaival a vardői útról. [SRG.]

BARTHA Lajos: Miről vallanak a világ színei? = Képes Ujság 16. 1975. szept. 27. 39. sz. p. 25. [SRG.]

Planetárium Pécsett. = Lobogó 17. 1975. dec. 11. 50. sz. p. 10. [SRG.]

KANCSURA Árpád: Új felismerések a gamma Cassiopeiae tudománytörténeti vonatkozásairól. = Magnitudó 1975. 2. sz. pp. 2-4. A gamma Cas színképi változás felfedezését a külföldi szakirodalom (például Burnham: Celestial Handbook) Secchinek (1886) tulajdonítja. Konkoly Thege Miklós és Gothard Jenő 3 évvel korábban, 1883-ban több észleléssel mérte a változásokat és erről 1883-ban az MTA-hoz benyújtott értekezést nyomtattak ki. [KSZ.]

SZOBOSZLAI Endre: Gamma Cassiopeia. = Magnitudó 1975. 2. sz. pp. 5-6. 1974-ben. [KSZ.]

BRLÁS Pál: P Cygni. = Magnitudó 1975. 2. sz. pp. 6-7. 1973-1974-ben. [KSZ.]

BRLÁS Pál: SS Cygni. = Magnitudó 1975. 2. sz. p. 8. 1974-ben. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: V 1357 Cygni. = Magnitudó 1975. 2. sz. p. 9. A CYG X-1 röntgenforrás optikai megfelelője szabálytalan fényváltozást mutatott 9,0 és 9,7 mg között 1974-ben, 10 észlelő 58 becslése alapján. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: AG Draconis. = Magnitudó 1975. 2. sz. p. 10. 1974-ben, 7 észlelő 38 adata alapján. [KSZ.]

BRLÁS Pál: AG Pegasi. = Magnitudó 1975. 2. sz. p. 11. 1973-1974-ben 7,9 és 8,3 mg között hullámzott. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: AC Herculis. = Magnitudó 1975. 2. sz. pp. 12-13. 1974-ben 111 megfigyelésből. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Chi Aquarii. = Magnitudó 1975. 2. sz. p. 14. 1973-1974-ben 197 megfigyelésből. [KSZ.]

PAPP János: Mü Cephei. = Magnitudó 1975. 2. sz. pp. 15-16. 38 megfigyelő 874 adatot küldött 1972-1974-ben. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: SS Cephei. = Magnitudó 1975. 2. sz. p. 17. 1974-ben. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: RS Cygni. = Magnitudó 1975. 2. sz. pp. 18-19. 1973-1974-ben 208 megfigyelésből. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Alpha Herculis. = Magnitudó 1975. 2. sz. pp. 19-20. 1973-1974-ben 782 becslésből. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Delta-2 Lyrae. = Magnitudó 1975. 2. sz. p. 13., 21. 1973-1974-ben 747 fénybecslés alapján. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: VZ Sagittae. = Magnitudó 1975. 2. sz. p. 22. 1974-ben. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Z Ursae Maioris. = Magnitudó 1975. 2. sz. pp. 23-24. 1973-1974-ben. [KSZ.]

BRLÁS Pál: VY Canis Maioris. = Magnitudó 1975. 3. sz. pp. 2-3. 1972-1975-ig 9 megfigyelő 39 adatából. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: FU Orionis. = Magnitudó 1975. 3. sz. pp. 4-5. 1973-1975-ben. [KSZ.]

BRLÁS Pál: NU Orionis. = Magnitudó 1975. 3. sz. p. 6. 1973-1975-ig. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: BO Cancri. = Magnitudó 1975. 3. sz. p. 7. 1974-1975-ben. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: BQ Geminorum. = Magnitudó 1975. 3. sz. p. 3., 8. 1973-1975-ben 315 megfigyelés alapján. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: NP Geminorum. = Magnitudó 1975. 3. sz. p. 9. 1973-1975-ig 246 észlelésből. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: BL Orionis. = Magnitudó 1975. 3. sz. p. 10. 1973-1975-ig 121 észlelésből. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Beta Pegasi. = Magnitudó 1975. 3. sz. p. 11. 1973-1975-ig. [KSZ.]

SAVIC, P.: Anyagok nagy nyomás alatti viselkedésének elmélete és ennek alkalmazása égitestekre. = Magyar Geofizika 16. 1975. 6. sz. pp. 234-238. [KSZ.]

CSOMA Zsigmond: Egy út az általános relativitás-elmélet induktív bevezetésére. A Schwarzschild-féle metrika előállítása téregyenletek nélkül. = Magyar Fizikai Folyóirat 23. 1975. 2. füz. pp. 185-190. Csillagászati vonatkozások is: Newton-féle tömegvonzás, gravitációs erő és tér, Kepler II. törvénye, a fény elhajlása a Nap mellett. [KSZ.]

T. Gy.: M. Schulz, L. J. Lanzerotti: Partiele Diffusion in the Radiation Belts. Springer Verlag. 1974. = Magyar Fizikai Folyóirat 23. 1975. 4. füz. p. 383. A magnetoszféra kutatása űreszközökkel. Könyvismertetés. [KSZ.]

MARIK Miklós: B. Baschek, W. H. Kegel, G. Traving (szerk.): Problemes in Stellar Atmospheres and Envelopes. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York 1975. 375 oldal. = Magyar Fizikai Folyóirat 23. 1975. 4. füz. pp. 385-386. 11 tanulmány a csillagatmoszférák kutatásáról. Könyvismertetés. [KSZ.]

FEJES István: Gerrit L. Verschuur, Kenneth I. Kellermann (szerk.): Galaktikus és Extragalaktikus Rádiócsillagászat (Galactic and Extra-Galactic Radio Astronomy) Springer-Verlag. 1974. = Magyar Fizikai Folyóirat 23. 1975. 4. füz. pp. 386-388. [KSZ.]

Planetárium épül a Mecseken. = Magyar Hírlap 8. 1975. febr. 13. p. 8. Pécsett. [SRG.]

A TIT Természettudományi Stúdiójának... épülettömbje elkészült... /Hír/ = Magyar Nemzet 31. 1975. nov. 19. p. 6. Pécsett. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Az elődök köszöntése. Együtt a csillagok felé. = Magyar Hírlap 8. 1975. júl. 12. Hét vége mell. p. 1. [SRG.]

KULIN György: Az emberiség ünnepre vár. = Magyar Hírlap 8. 1975. júl. 12. Hét vége mell. p. 1. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A hat ponttól a mesterséges napfogyatkozásig. A Szojuz Apolló program. = Magyar Hírlap 8. 1975. júl. 12. Hét vége mell. p. 2. [SRG.]

ALMÁR Iván: Kis országok a végtelen világűrért. Magyar műszer az Interkozmosz Holdon. = Magyar Hírlap 8. 1975. júl. 12. Hétvége mell. p. 3. [SRG.]

A TIT Természettudományi Stúdiójának... épülettömbje elkészült... /Hír/ = Magyar Nemzet 31. 1975. nov. 19. p. 6. Pécsett. [SRG.]

Az MTA főtitkára Szeidl Bélát, a fizikai tudományok kandidátusát, - az 1975. május 1-től 1980. április 30-ig terjedő időre - megbízta az MTA Csillagvizsgáló Intézete igazgatói teendőinek ellátásával. = Magyar Tudomány 82.(20.) 1975. aug-szept. 8-9. sz. p. 528. [KSZ.]

Új tudományos könyvek. Klepesta, Josef - Rükl, Antonin: Csillag képek atlasza. Gondolat Kiadó, 1975. 282 l. = Magyar Tudomány 82.(20.) 1975. nov. 11. sz. p. 711. A kötet rövid bemutatása. [KSZ.]

  NAGY Sándor: Változócsillagok. 2. = Meteor 5. 1975. 1.(25.) sz. körlevél pp. 2-6. [SRG.]

  SZABADOS László: A légkör zavaró hatásáról. = Meteor 5. 1975. 1.(25.) sz. körlevél p. 7. [SRG.]

  PAPP János: Diafényképezés. = Meteor 5. 1975. 1.(25.) sz. körlevél pp. 8-9. [SRG.]

  BAGNALL, Philip M.: Mikrometeor aktivitás - 1973. = Meteor 5. 1975. 1.(25.) sz. körlevél pp. 9-12. Meteoros 1974. ápr. Ford., átdolg.: Papp János. [SRG.]

  PAPP János: Radiáns. A mikrometeorit észlelés. = Meteor 5. 1975. 1.(25.) sz. körlevél pp. 13-15. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Pleione. A változócsillagészlelők rovata. = Meteor 5. 1975. 1.(25.) sz. körlevél pp. 16-21. V533 Her (Nova Her 1963), alfa Ori, rho Cas, RT Cyg, CH Cyg változók feldolgozásai. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 5. 1975. 1.(25.) sz. körlevél pp. 21-24. Tuboly Vince: Az 1974. szeptemberi napfoltcsoportról.; Tuboly Vince: Jupiter megfigyelések.; Tóth Imre: Az 1974. november 29-i holdfogyatkozás. [SRG.]

  Csillagos ég 1975. február - március. = Meteor 5. 1975. 1.(25.) sz. körlevél p. 24. [SRG.]

Magyarországi csillagászati szakkörök névsora. 1975. = Meteor 5. 1975. 1.(25.) sz. körlevél mell. pp. 1-5. 122 csillagászati szakkör adatai. [SRG.]

  KELEMEN János: A változó csillagok. 3. = Meteor 5. 1975. 2.(26.) sz. körlevél pp. 2-6. [SRG.]

  SZABADOS László: Néhány gondolat a derült időről. = Meteor 5. 1975. 2.(26.) sz. körlevél pp. 6-7. [SRG.]

  NAGY Sándor: Az amatőr változóészlelő műszerei. 1. = Meteor 5. 1975. 2.(26.) sz. körlevél pp. 7-9. [SRG.]

  Mesterséges holdak megfigyelése. = Meteor 5. 1975. 2.(26.) sz. körlevél p. 10. [SRG.]

  GELLÉRT András: A bolygók észlelése. 1. = Meteor 5. 1975. 2.(26.) sz. körlevél pp. 10-13. [SRG.]

  PAPP János: Radiáns. A meteorészlelők rovata. A meteorok fotografikus megfigyelése. = Meteor 5. 1975. 2.(26.) sz. körlevél pp. 13-16. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Pleione. A változócsillagészlelők rovata. = Meteor 5. 1975. 2.(26.) sz. körlevél pp. 17-20. R Cnc, SS Vir, AF Cyg, W Cyg, BN Gem, RY Sgr változók feldolgozásai. [SRG.]

  JUHÁSZ Tibor: Bemutatjuk az "Algolt"-t. = Meteor 5. 1975. 2.(26.) sz. körlevél pp. 20-21. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 5. 1975. 2.(26.) sz. körlevél pp. 21-23. Holl András - Juhász Róbert - Kökény Imre: Messier objektumok között.; [Keszthelyi Sándor:] Jupiter rajzok.; Vizi Péter - Bánáti József: Eros kisbolygó megfigyelése. [SRG.]

  Csillagos ég 1975. április - május. = Meteor 5. 1975. 2.(26.) sz. körlevél pp. 23-24. [SRG.]

  NAGY Sándor: A változóészlelő amatőr műszerei. 2. = Meteor 5. 1975. 3.(27.) sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  LOWINGER, Raoul: Építsünk ikertávcsövet. = Meteor 5. 1975. 3.(27.) sz. körlevél pp. 4-7. [SRG.]

  PAPP János: Amatőr spektroszkópia. = Meteor 5. 1975. 3.(27.) sz. körlevél pp. 7-9. [SRG.]

  PAPP János: Radiáns. A meteorészlelők rovata. = Meteor 5. 1975. 3.(27.) sz. körlevél pp. 10-11. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Pleione. A változócsillagészlelők rovata. = Meteor 5. 1975. 3.(27.) sz. körlevél pp. 12-15. AE Aur, WX Cyg, TX Psc, Y CVn, R Sct változók feldolgozásai. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 5. 1975. 3.(27.) sz. körlevél pp. 16-18. Holl András - Juhász Róbert - Kökény Imre: Messier objektumok között.; Keszthelyi Sándor: Szaturnusz rajz (1975. febr. 4.).; Iskum József - Szeiber Károly: Holdmegfigyelés (1975. febr. 17.). [SRG.]

  Csillagos ég 1975. június - július. = Meteor 5. 1975. 3.(27.) sz. körlevél pp. 19-20. Összeállította: Gellért András. [SRG.]

  NAGY Sándor: A változóészlelő amatőr műszerei. 3. = Meteor 5. 1975. 4.(28.) sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  PAPP János: Radiáns. A meteorészlelők rovata. Meteorrajok 1974 július - december. = Meteor 5. 1975. 4.(28.) sz. körlevél pp. 4-9. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Pleione. A változócsillagészlelők rovata. = Meteor 5. 1975. 4.(28.) sz. körlevél pp. 10-14. V Boo, S Del, omikron Cet, RS Oph, LV Vul (Nova Vul 1968/1), Y Per, R Leo, S Per változók feldolgozásai. [SRG.]

  KISZEL Vilmos Gábor: Műszerbörze. = Meteor 5. 1975. 4.(28.) sz. körlevél pp. 14-16. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 5. 1975. 4.(28.) sz. körlevél pp. 17-20. Holl András - Juhász Róbert - Kökény Imre: Messier objektumok között.; Keszthelyi Sándor: Vénusz megfigyelések.; Balogh Imre: Az 1975. május 11-i napfogyatkozás megfigyelése.; Tuboly Vince: Az 1975. május 11-i részleges napfogyatkozás. [SRG.]

  GELLÉRT András: Csillagos ég 1975. augusztus - szeptember. = Meteor 5. 1975. 4.(28.) sz. körlevél pp. 21-22. [SRG.]

  KELEMEN János: Változócsillagok. 4. = Meteor 5. 1975. 5.(29.) sz. körlevél pp. 2-6. [SRG.]

  MOLNÁR László: Vénusz megfigyelés. = Meteor 5. 1975. 5.(29.) sz. körlevél p. 6. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: [Pleione. A változócsillagészlelők rovata.] = Meteor 5. 1975. 5.(29.) sz. körlevél pp. 7-12. Az 1963 és 1975 közötti nóvák feldolgozásai. [SRG.]

  PAPP János: A Perseida raj 1974-es aktivitása. = Meteor 5. 1975. 5.(29.) sz. körlevél pp. 12-17. [SRG.]

  KISZEL Vilmos Gábor: Műszerbörze. Az optikai felületek. = Meteor 5.(29.) 1975. 5.(29.) sz. körlevél pp. 18-21. [SRG.]

  GELLÉRT András: Csillagos ég 1975 október - november. = Meteor 5. 1975. 5.(29.) sz. körlevél pp. 22-23. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Emlékezzünk Tóth Sándorra. = Meteor 5. 1975. 5.(29.) sz. körlevél p. 24. Nekrológ az 1975. júl. 3-án Debrecenben elhalálozott Tóth Sándor amatőrcsillagászról és bolygórovatvezetőről. [SRG.]

  NAGY Sándor: A változóészlelő amatőr műszerei. 4. = Meteor 5. 1975. 6.(30.) sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  PATKÓS László: Az égitestek láthatóságáról. = Meteor 5. 1975. 6.(30.) sz. körlevél pp. 5-6. [SRG.]

  PAPP János: Radiáns. A meteorészlelők rovata. = Meteor 5. 1975. 6.(30.) sz. körlevél pp. 7-14. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Pleione. A változócsillagészlelők rovata. = Meteor 5. 1975. 6.(30.) sz. körlevél pp. 14-19. Nova Sct 1975, Nova Aql 1975, Nova Sgr 1975, Nova Cyg 1975, Nova Mon 1975 változók feldolgozásai. A Nova Cygni 1975 a Deneb közelében szabadszemes csillagként jelent meg, 1975. aug. 29-én 11:52 UT-kor fedezte fel a japán Kentaro Osoda. Magyarországról aug. 29-én este Keszthelyi Sándor vette észre először. Másnap, aug. 30-án este Mezősi Csaba, Fenyvesi András, Dankó János, Kósa-Kiss Attila, Bánáti József, Vizi Péter, Almási Miklós, Gönczi Gábor, Juhász Tibor, Rostás Sándor, Zajácz György ugyancsak felfedezte és észlelte a nóvát. [SRG.]

  RÉTI Lajos: Nap megfigyelés. = Meteor 5. 1975. 6.(30.) sz. körlevél pp. 20-21. [SRG.]

  IRMAI Attila: Mikrometeorit megfigyelés. = Meteor 5. 1975. 6.(30.) sz. körlevél p. 21. [SRG.]

  Megfigyelések. = Meteor 5. 1975. 6.(30.) sz. körlevél pp. 22-24. Holl András - Juhász Róbert - Kökény Imre: Messier objektumok között.; Keszthelyi Sándor: Állatövi ellenfény megfigyelések (1969. szept. 15. és 1974. nov. 15. közötti 14 észlelés). [SRG.]

Megmozdul a világ. Visszapillantó. 5. = Munkásélet 19. 1975. júl. 11. 28. sz. p. 5. "Mint már említettük Nicolas d’Oresme kétszáz évvel Kopernikusz előtt kimondotta, hogy a Föld saját tengelye körül forog. A megsejtést azonban nem merte végiggondolni, sem tapasztalati úton bebizonyítani. Kopernikusznak - ennek a "nem egészen precízen észlelő csillagásznak kellett elfogulatlanul az égre pillantania, hogy kibontakozzék előtte a világ rendje, s hogy megfogalmazza: a "Nap tűzgolyója ragyog a Mindenség közepén, körötte keringenek a többi égitestek." Legmerészebb állítsa az volt, hogy "a Nap körül kering a Föld is". Kopernikusz a reneszánsz gyermeke volt. A reneszánsz pedig a bátrak, az újat keresők korszaka. ..." [HAI.]

HARANGI László: Három szakkör. = Népművelés. 22. 1975. jan. 1. sz. pp. 17-18. A miskolci Ady Endre Művelődési Házban működő csillagászati szakkör 20 éves múltra tekint vissza. Vezetője dr. Szabó Gyula. Kezdő és haladó tagozatból áll. [KSZ.]

PALLAG Róbert: Barátságfesztivál. "Mindennap igyekszem felfrissülni..." Tíz perc A. Sz. Jeliszejev űrhajóssal. = Népsport 31. 1975. aug. 17. p. 5. [SRG.]

Csillagok fent és lent... Beszélgetés Kulin Györggyel. = Népsport 31. 1975. dec. 5. p. 7. Kemény György riportja Kulin Györggyel. [SRG.]

SERÉNY Péter: A Szaljut-4 űrállomás felé tart a Szojuz-17. Gubarev alezredessel és Grecsko mérnökkel a fedélzetén. = Népszabadság 33. 1975. jan. 12. 10. sz. p. 1. [SRG.]

SERÉNY Péter: A sikeres összekapcsolás után. A Szaljut-4 űrállomáson dolgozik a két űrhajós. Gubarev és Grecsko jól érzi magát. "Fordított" munkanap. = Népszabadság 33. 1975. jan. 14. 11. sz. p. 1. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Miből vannak a csillagok. = Népszabadság 33. 1975. jan. 26. p. 11. [SRG.]

Kozmikus sugárzásokat vizsgált a Szaljut-4. = Népszabadság 33. 1975. jan. 28. 23. sz. p. 3. [SRG.]

A Szaljut-4 teletexen és televízión érintkezik a földi űrközponttal. = Népszabadság 33. 1975. jan. 29. 24. sz. p. 3. [SRG.]

Obszervatórium és Planetárium... /Hír/ = Népszabadság 33. 1975. febr. 7. p. 8. Pécsett. [SRG.]

Planetárium a Mecsekben. = Népszabadság 33. 1975. febr. 11. Obszervatórium és planetárium épül Pécsett. Átadása 1977-ben lesz. [SRG.]

Érdekes biológiai kísérletet végeztek a Szaljut-4 űrhajósai. = Népszabadság 33. 1975. febr. 12. 36. sz. p. 9. [SRG.]

Új csillagvizsgáló épül. /Hír/ = Népszabadság 33. 1975. febr. 21. 44. sz. p. 9. A piszkéstetői csillagvizsgáló építéséről. [SRG.]

PETŐ Gábor Pál: Mit mondanak a csillagok? = Népszabadság 33. 1975. aug. 27. 200. sz. p. 6. Kulin György kötetének és életútjának ismertetése, 70 éves kora és nyugdíjba vonulása alkalmából. [KSZ.]

A tudományok árnyékában. Dr. Kulin György az UFÓkról és más csodákról. = Népszabadság 33. 1975. dec. 25. 302. sz. p. 20. [KSZ.]

PATAKI Béla Pál: Híres magyar világjárók. 9. Tudósaink a messze Északon. = Népszava 103. 1975. jan. 18. 15. sz. p. 8. Hell és Sajnovics vardői útja. [HAD.]

Planetárium a Mecsekben. = Népszava 103. 1975. febr. 11. p. 5. Pécsett. [SRG.]

BAJKOR József: Fotó a planetáriumról. = Népszava 103. 1975. nov. 27. p. 1. A pécsi planetáriumról. [SRG.]

MÁRKUSZ László: Látta-e már Egerben a delet? = Népújság (Eger) 26. 1975. okt. 01. 230. sz. p. 4. Az egri csillagvizsgáló délköre és Hell Miksa munkássága. [HAD.]

M. Z.: Csak Greenwichben, Prágában és Egerben látható a dél. = Nógrád (Salgótarján) 31. 1975. nov. 04. 259. sz. p. 5. Az egri csillagvizsgáló délvonala. Hell Miksa szerepe a csillagvizsgáló létesí-tésében. [HAD.]

A Gulliver szerzője - és a Mars holdjai. Tudomány - Technika. = Orosházi Hírlap 20. 1975. máj. 20. 57. sz. p. 6. "A Mars bolygó két holdját E. Holl [! Asaph Hall] amerikai csillagász fedezte fel 1877-ben. Ugyanakkor Swift a Gulliver utazásai c. munkájában már 1726-ban írt azok létezéséről. [...] Figyelemre méltó V. Gubarjev a Prirodóban megjelent feltevése, mely szerint J. Swift az ókori tudósok munkáit használta fel, akik minden következtetést szigorúan matematikai alapon mondtak ki. Esetükben a gondolatmenet szerinte a következő lehetett: ha a Vénusnak nincs holdja, a Földnek pedig egy van, akkor ez azt jelenti, hogy a Marsnak kettő kell, hogy legyen, a Jupiternek négy stb. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Voltaire, a híres gondolkodó, néhány évvel Swift említett munkájának megjelenése után, 1750-ben a Filozófiai levelek c. művében szintén említést tesz a Mars két holdjáról.
Ennek alapján szinte önként adódik a következtetés: kellett valamilyen közös forrásmunkának léteznie, amelyben szó esik a Mars holdjairól. Ilyen forrásmunka ténylegesen létezik, és nem az ókorból való, hanem 1610. április 10-ről. Ezen a napon írt Kepler Galileinek egy levelet Az előzményekhez tartozik, hogy 1610 januárjában Galileinek maga készítette távcsövével sikerült felfedeznie a Jupiter első négy holdját. A felfedezést márciusban publikálta. A kortársak többsége nagyfokú bizalmatlansággal fogadta a hírt, amely teljesen ellentmondott az uralkodó geocentrikus világképnek, és bizonyítékul szolgált az akkor még éppen csírázó heliocentrikus szemléletnek. A Galilei-féle felfedezés hírét Kepler nem fogadta kétkedéssel, ami kiderül Galileihez írt április 10-i leveléből is: "Jó lenne, ha lenne egy olyan távcsövem, amellyel felfedezném - a világűrben levő arányosság véleményem szerint ezt követeli - a Mars két holdját és a Szaturnusz hat vagy nyolc holdját..."
Kepler kiindulva a Föld egy és a Jupiter négy holdjából, interpoláció segítségével megállapította a Mars - amelynek pályája a Föld és Jupiter közé esik - holdjainak számát. Kepler mélységesen hitt a világegyetem számharmóniájában és számításait arra a feltevésre alapozta, hogy a bolygók holdjainak száma mértani sor szerint növekszik, amelynek hányadosa kettő. A témához kapcsolódik B. Fontanela könyve: "Beszélgetések a világok sokaságáról", 1686-ban jelent meg. A könyv tudományos igényű, és nagyon érdekes, hogy szintén említést tesz a Mars holdjairól. ..." [HAI.]

Újdonságok a holdfelszínről. = Orosházi Hírlap 20. 1975. máj. 20. 57. sz. p. 6. "A holdsíkságok felszínét különleges kőzetfajta borítja, a száraz regolit, amely valószínűleg sokféle kozmikus tényező, többek között a nagy vákuum, a hirtelen hőmérsékletcsökkenés és a meteoritek becsapódása hatására alakult ki. Az ilyen szerkezetű kőzetfajtáknak nincs megfelelőjük a Földön. Jurij Szurikov professzor, a hold laboratórium vezetőjének véleménye ez, akinek vezetése alatt vizsgálják azokat a kőzetmintákat, amelyeket égitestünk kísérőjéről hoztak a szovjet automata űrállomások. A Luna-16 a síkságról, a Luna-20 valamivel később a hegyes területről vett mintát. Már az első analízisek módosították a Holdról alkotott korábbi elképzeléseket. Például sok szakember helytelenül elhanyagolta a víz fontos szerepét a holdfelszín formálásában." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

LUKÁCS Tibor: Repülő szigeten a Föld körül. = Ország Világ 19. 1975. jan. 22. 4. sz. pp. 4-5. A Szojuz-17 és a Szaljut-4 összekapcsolásáról. [SRG.]

B. B.: A Szaljut-állomás és második személyzetének útja. = Ország Világ 19. 1975. jún. 4. 23. sz. p. 6. Pjotr Klimuk, Vitalij Szevasztyjanov. [SRG.]

BÁNYÁSZ Béla: Csillagvárosban - a szovjet-amerikai űrtalálkozó előtt. = Ország Világ 19. 1975. jún. 18. 25. sz. pp. 4-5. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Szojuz és Apolló. Randevú az űrben. = Ország Világ 19. 1975. júl. 2. 27. sz. pp. 8-9. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Szojuz és Apolló. Randevú az űrben. 2. = Ország Világ 19. 1975. júl. 9. 28. sz. pp. 8-9. [SRG.]

BÁNYÁSZ Béla: Szojuz-Apolló. Az első nemzetközi űrtalálkozó. = Ország Világ 19. 1975. júl. 16. 29. sz. pp. 1., 15-17. [SRG.]

BÁNYÁSZ Béla: A béke és az együttműködés nemzetközi űrállomása. = Ország Világ 19. 1975. júl. 23. 30. sz. p. 4. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: 100 százalékos siker. = Ország Világ 19. 1975. júl. 30. 31. sz. p. 8. A Szojuz-Apolló űrtalálkozó sikere. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: A szovjet űrkutatás új, nagy sikere: Légihíd a Föld és a Venus között. = Ország Világ 19. 1975. nov. 5. 45. sz. pp. 12-13 A Venusz-9 automatikus űrállomás révén a történelemben először sikerült tévéközvetítést létrehozni egy idegen bolygó, nevezetesen a Vénusz felszínéről. Most először vezéreltek mesterséges holdat a Vénusz körüli pályára. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: A "lehetetlen"-ek világában. = Ország Világ 19. 1975. dec. 10. 50. sz. pp. 12-13. Fehér törpék és vörös óriások, neutroncsillagok születése, fekete lyukak. [SRG.]

DALA László: Ómenek, jóslatok, horoszkópok. = Ország Világ 19. 1975. dec. 31. 53. sz. pp. 14-15. Az asztrológia ismertetése és kritikája. [SRG.]

ALAKSZA Tamás: Emberek az űrben. = Pajtás 30. 1975. júl. 2. 27. sz. pp. 20-21. A Skylab és a Szaljut-4 az űrben. [SRG.]

HUNYADY József: Űrszínház Budapesten. = Pajtás 30. 1975. júl. 16. 29. sz. pp. 20-21. Beszélgetés Ponori-Thewrewk Auréllal az épülő népligeti planetáriumról. [SRG.]

Sikerült... ! = Pajtás 30. 1975. júl. 30. 31. sz. p. 32. 1975. júl. 17-én összekapcsolódott a Szojuz és az Apollo űrhajó. [SRG.]

VARGA Zsuzsa: Idő posta. = Pajtás 30. 1975. okt. 22. 43. sz. pp. 16-17. Marx György fizikus az űrutazásról. [SRG.]

SOBÓK Ferenc: A Nap születésnapja. = Pajtás 30. 1975. dec. 24. 52. sz. p. 18. December 25-e a Nap születésnapja Egyiptomban. [SRG.]

SÁRHIDAI György: Az 1975-ös Apollo-Szojuz űrrepülés főpróbája. = Repülés, Űrrepülés 28. 1975. jan. 1. sz. p. 9. [SRG.]

Az űrhajózás jövője. = Repülés, Űrrepülés 28. 1975. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

SÁRHIDAI György: A Szaljut-4 űrállomás programja. = Repülés, Űrrepülés 28. 1975. máj. 5. sz. pp. 12-13. [SRG.]

SÁRHIDAI György: Apollo-Szojuz űrrepülés programja. = Repülés, Űrrepülés 28. 1975. jún. 6. sz. pp. 14-15. [SRG.]

SÁRHIDAI György: Amerikai felkészülés a közös űrrepülésre. = Repülés, Űrrepülés 28. 1975. júl. 7. sz. p. 12. [SRG.]

SÁRHIDAI György: A Szojuz-19 Apollo-21 közös űrrepülése. = Repülés, Űrrepülés 28. 1975. szept. 9. sz. p. 15. [SRG.]

Úton a Viking-szondák. = Repülés, Űrrepülés 28. 1975. nov. 11. sz. p. 13. [SRG.]

E. I. [ENDRESZ István]: Szovjet-francia űrkutatási együttműködés. = Repülés, Űrrepülés 28. 1975. dec. 12. sz. p. 14. [SRG.]

BÖDŐK Zsigmond: Khi-h Persei. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. címlapkép. A "Sarkcsillag" a váci Madách Imre Művelődési Ház csillagászati szakkörének körlevele volt. A kaposvári Gombás Géza szerkesztette, aki az adatgyűjtést is végezte. Amatőrcsillagászati fényképfelvételeket közölt. A5-ös lapjai (kora fénymásolataihoz képest) jó minőségűek, pozitív papírképek utánnyomásával készültek. A fényképes részhez stencilezett szöveget mellékeltek. Két havonta tervezték megjelentetni. Erről az egyetlen számának a megjelenéséről tudunk, amely a kísérleti 0-dik szám megnevezést viselte. A fényképek gyűjtése tovább folyt, de további lapszám elkészültéről nincs adat (csak egy 1983-as változatlan utánnyomás történt). Ez után szerepét a Gombás Géza szerkesztette Asztrofotó Magazin vette át. [KSZ.]

KÖKÉNY Antal: 1975. 05. 11. napfogyatkozás sorozatkép. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 1. [KSZ.]

KISZEL Vilmos Gábor: Napfogyatkozás, Heyde-refraktor. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 2. [KSZ.]

KREN, Gustav: Nap. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 2. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Hold. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 3. [KSZ.]

RÉTI Lajos: Hold. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 3. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Hold. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 3. [KSZ.]

KÖKÉNY Antal: Hold. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 3. [KSZ.]

ISKUM József: 1975. 02. 16-17. Vénusz-Jupiter együttállás. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 4. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Vénusz 3 fokkal délre a Holdtól. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 4. [KSZ.]

SZOBOSZLAI Zoltán: Meteor a Perseus csillagképben. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 4. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Hyades. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 5. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Pleyades. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 5. [KSZ.]

ISKUM József: Pleyades. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 5. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: M13. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 6. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Khi-h Persei. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 6. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: M51. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 6. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: M57. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 6. [KSZ.]

KISZEL Vilmos Gábor: Előzetes a Sarkcsillag-hoz. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. p. 1. A Sarkcsillag nyomdai engedélye megszerzése hosszabb időt vesz igénybe, a megjelenésig türelmet kér a leendő olvasóktól. Így ez a szöveg a 0-dik számot megelőzően jelent meg. [KSZ.]

BAKOS Gábor: Fényképezés az amatőrcsillagászatban. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. pp. 1-3. Ez a szöveg is a 0-dik számot megelőzően jelent meg. [KSZ.]

K. V. G. [KISZEL Vilmos Gábor]: Elöljáróban a "Sarkcsillag"-ról. Tartalom. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. pp. 1-2. Ez már a 0-dik számmal egy időben jelent meg. Melléklet az asztrofotós körlevelhez. Stencilezett szöveg, amelyet a fényképes kiadványba helyeztek. [KSZ.]

K. V. G. [KISZEL Vilmos Gábor]: A csillagászati fotóanyagokról általában. = Sarkcsillag 1975. 0. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Csernai Zoltán. = SF (Science Fiction) Tájékoztató 15-16. 1975. pp. 44-53. Beszélgetés Kuczka Péterrel. [SRG.]

A feltételezett Vulkán-bolygó. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 7. 5. sz. p. 4. A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

Újabb utazás a világűrben. Szojuz-17. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 12. 10. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Negyedik napja a világűrben. Szojuz-17 és Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 14. 11. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Folytatja tudományos munkáját a világűrben a Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 15. 12. sz. p. 2. [HAI.]

Új műszerekkel kísérleteztek az űrhajósok. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 16. 13. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Erőpróbák az űrállomáson. Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 17. 14. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Röntgenezték az égboltot. Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 21. 17. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Kozmikus részecskék számlálása. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 21. 17. sz. p. 4. A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

A holdlégkör kutatása. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 21. 17. sz. p. 4. A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

Egészségügyi kísérletek a súlytalanság állapotában. Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 23. 19. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A földi központban elégedettek az űrhajósok munkájával. Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 25. 21. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Tizenhetedik munkanap a Szaljuton. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 28. 23. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Nem egyenletes sebességgel forog a Föld. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 28. 23. sz. p. 2. A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

Több csatornás kapcsolat az űrhajósokkal. Új berendezés az űrtelex. Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 29. 24. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Folytatódnak a kísérletek. Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jan. 30. 25. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Karbantartási szemle az űrállomáson. Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. febr. 1. 26. [27.] sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

MÁRKUSZ László: "Közelben" a Jupiter. Tudósítás a Mátrából, ahol felszerelték az ország legnagyobb távcsövét. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. febr. 4. 28. [29.] sz. p. 5. Lovas Miklóssal készített interjú. [HAI.]

Szovjet űrhajósok utaztak az USA-ba. Szojuz-Apollo program. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. febr. 8. 32. [33.] sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Harminc nap űrutazás után. Újra a földön. Sima leszállás. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. febr. 11. 35. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Üstökösök mágneses tere. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. febr. 11. 35. sz. p. 4. A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

Űrrandevú előtt. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. febr. 16. 40. sz. p. 8. "A Szojuz-Apollo szovjet-amerikai űrrepülés előkészületének fontos állomása az összekapcsoló berendezések ellenőrzése." [HAI.]

Keresztelő a bolygókon. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. márc. 25. 71. sz. p. 4. "A Nemzetközi Csillagászati Unió bizottságot hozott létre a kráterek, medencék stb. elnevezésére, hogy az elnevezések egységesek legyenek." A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

Történelmi űrrandevú. Start július 15-én. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. ápr. 16. 88. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Szojuz-Apollo program. Két hónap múlva start. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. máj. 17. 114. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Az űrállomáson hozzákezdtek a program végrehajtásához. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. máj. 27. 122. sz. p. [1.], 2. Szaljut-4-ről. Rövid hír. [HAI.]

Föld-Hold távolság és az élet. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. máj. 27. 122. sz. p. 4. A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

Sokrétű kutatómunka kezdődött. A Szaljut-4 fedélzetén. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. máj. 28. 123. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Biológiai kísérletek a Szaljuton. A hatodik munkanap. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. máj. 31. 126. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A Vénuszt kutatja. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jún. 10. 134. sz. p. 4. A szövegben Vénusz-9-ként említett űreszköz a jún. 8-án indított Venyera-9 űrszonda. Rövid hír. [HAI.]

Orvosi kísérletek az űrben. Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jún. 15. 139. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Új műszerek kipróbálása. Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jún. 17. 140. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Törpe planetárium. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jún. 17. 140. sz. p. 4. "... angol kutatók megszerkesztették a ..."Helios" nevű audiovizuális segédeszközt..." A tudomány világából című rovat rövid híre. [HAI.]

Fényképek az Eroszról. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jún. 18. 141. sz. p. 4. "...hetven fénykép felvételt készítettek, erről a titokzatos kisbolygóról a Szovjetunió távol-keleti napkutató központjában." Rövid hír. [HAI.]

Folytatják a műszaki kísérleteket az űrhajósok. Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. jún. 19. 142. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

BOKOR Pál: Két hét múlva. Szovjet-amerikai találkozó az űrben. Nonstop televízióközvetítés - Közeljövő: száz ember az űrlaboratóriumokban. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 1. 152. sz. p. 4. [HAI.]

Műszeres tudományos kísérletek a Szaljut-4-en. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 9. 158. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Szojuz-Apollo. Egyenes tévé-közvetítés a rajtról. Távközléses sajtóértekezlet. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 11. 161. sz. p. 2. A Szojuz-Apollo program egyik sajtóközpontjának megnyitóján elhangzottak közlése. [HAI.]

Szovjet-amerikai űrtalálkozó. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 13. 163. sz. p. 8. Illusztrált rövid hír. [HAI.]

GOHOROV, Alekszej: Csupán az első lépés. Csillagváros. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 13. 163. sz. p. 8. Vélemények a közös programról. Interjú Vlagyimir Satalovval. [HAI.]

OSZTROUMOV, G.: Minden pontosan az ütemterv szerint. Houston. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 13. 163. sz. p. 8. Vélemények a közös programról. Interjú A. Aldridge-dzsal a program műszaki igazgatóhelyettesével és annak segítő társával L. Nicholsonnal. [HAI.]

Jégkorszak. Mi okozta a Föld éghajlatának átalakulását? Napkutató hipotézise. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 13. 163. sz. p. 9. "Grand Kocsarov professzor... számításai szerint néhány millió esztendővel ezelőtt a Nap fényessége... 4-5 százalékkal csökkent. Rövid hír. [HAI.]

SZENTESI György: Az együttes kísérlet technikai problémái. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 13. 163. sz. p. 9. [HAI.]

Kozmikus kézfogó. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 15. 164. sz. p. [1.] [HAI.]

Minden készen áll a közös űrrepülésre. Indulás 13 óra 20 perckor. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 15. 164. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

GOHOROV, Alekszej: Leonov a parancsnok. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 15. 164. sz. p. 4. A Szojuz két űrhajósa című cikk első fele. Interjú. [HAI.]

ZAHAROV, Alekszej: A fedélzeti mérnök. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 15. 164. sz. p. 4. A Szojuz két űrhajósa című cikk második fele. Interjú Valerij Kubászovval. [HAI.]

Gagarin útján a kozmoszba. A Szojuz és az Apollo elindult az űrtalálkozóra. Brezsnyev üdvözlete, Ford nyilatkozata. A történelmi vállalkozás résztvevői: Leonov, Kubászov, Stafford, Brand, Slayton. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 16. 165. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Ma találkozik a két űrhajó. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 17. 166. sz. p. [1.], 2. A Szojuz-Apollo programban. [HAI.]

Kézfogás a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 18. 167. sz. p. [1.], 2. A Szojuz-Apollo programban. [HAI.]

A dokkolás technikai kérdései. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 18. 167. sz. p. 2. A Szojuz-Apollo programban. [HAI.]

Közös sajtóértekezlet a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 19. 168. sz. p. [1.], 2. A Szojuz-Apollo programban. [HAI.]

Szojuz-Apollo. Befejeződött az űrhajók együttes repülése. Mesterséges napfogyatkozás. A Szojuz hajtotta végre a második összekapcsolást. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 20. 169. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Visszatért a Földre a Szojuz-19. Az Apollo folytatja útját. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 22. 170. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Ma tér vissza a Földre az Apollo. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 24. 172. sz. p. 2. [HAI.]

Sikeresen befejeződött a szovjet-amerikai közös űrrepülés. Sajtóértekezlet Moszkvában. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 25. 173. sz. p. 2. [HAI.]

SINKA József: A kozmikus tevékenység földi haszna. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 25. 173. sz. p. 2. [HAI.]

Leszállási előkészületek a Szaljut-4-en. Szovjet űrhajósok kommentálták az Apollo Földre érkezését. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 26. 174. sz. p. 2. [HAI.]

Visszatért a Földre a Szajuz-18. 63 napos űrrepülés után. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 27. 175. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Pihennek a Szojuz-18 űrhajósai. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 29. 176. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Az orvosi kísérletek első eredményei. Szaljut-4. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. júl. 30. 177. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Környezetvédelem a világűrből. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. nov. 4. 259. sz. p. 4. Tudomány - Technika című rovat cikke. [HAI.]

Háromszáz éves a greenwichi csillagda. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. nov. 4. 259. sz. p. 4. Tudomány - Technika című rovat cikke. [HAI.]

Mit köszönhet Afrika az űrkutatásnak. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. nov. 4. 259. sz. p. 4. Tudomány - Technika című rovat cikke. [HAI.]

A kozmikus sugárzás mérése. = Szolnok Megyei Néplap 26. 1975. dec. 23. 300. sz. p. 4. Innen-onnan című rovat rövid híre. [HAI.]

(G. L.): Nevek a bolygókon és holdakon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jan. 1. sz. p. 15. [SRG.]

Az 1974. évi pályázatunk eredménye. Szécsényi Nagy Gábor "A zúzmara" c. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jan. 1. sz. p. 17. Csillagász-fizika szakon végzett az ELTE-n. [SRG.]

(M. F.): Honnan tudott Swift a Mars holdjairól. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jan. 1. sz. p. 30. [SRG.]

(G. L.): A Pluto tengelyforgási periódusa. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jan. 1. sz. p. 42. Hírek. [SRG.]

(Sz. N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Újabb megfigyelési evidenciák a csillagok keletkezéséről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jan. 1. sz. p. 42. Hírek. [SRG.]

(Sz. N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Hogyan keletkezhetnek gravitációs hullámok? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jan. 1. sz. p. 43. Hírek. [SRG.]

A Helios-napszonda. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jan. 1. sz. p. 46. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

BALÁZS Béla: Csillagászatunk 30 éve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. febr. 2. sz. pp. 50-58. [PIR.]

(Dr. A. L.): Föld-Hold távolság és az élet keletkezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. febr. 2. sz. p. 58. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Űrhajózási mozaik. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. febr. 2. sz. pp. 68-70. Űrhajózás - űrkutatás. [SRG.]

Stéréo-1 program. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. febr. 2. sz. p. 90. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

A NASA kutatási programja 1991-ig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. febr. 2. sz. p. 90. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

(K. J.): A világegyetem legnagyobb objektumai? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. febr. 2. sz. p. 91. Hírek. [SRG.]

Az ember, a Föld, a Világegyetem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. febr. 2. sz. p. 93. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A csillagok életútja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. febr. 2. sz. p. 93. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Kutatás a fekete lyukak után. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Új űrkutatási terület: a biotechnológia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

FEJES István: Az 1974. évi Nobel-díjasok. Fizikai Nobel-díj. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. márc. 3. sz. pp. 118-119. Martín Ryle, Antony Hewish csillagászok. [PIR.]

(K. J.): Az OSO-7 mesterséges hold befejezte két és fél éves kutatási programját. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. márc. 3. sz. p. 140. Hírek. [SRG.]

Aszteroidok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. márc. 3. sz. p. 142. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

FAZEKAS Patrik: Légkör a Jupiter egyik holdján. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. ápr. 4. sz. p. 176. [SRG.]

(Sz. N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: A Jupiter 13. holdja? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. ápr. 4. sz. p. 188. [SRG.]

ZSEBŐK Zoltán: Adatok az "Urania" történetéhez. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. máj. 5. sz. p. 214. Visszhang. A Sánc u. 3/b alatt létesített csillagvizsgáló hiteles históriája. [SRG.]

NAGY István György: Ember a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. máj. 5. sz. pp. 234-235. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

SÁRHIDAI Gyula: Sikeresen felbocsátott űrobjektumok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. máj. 5. sz. p. 236. [SRG.]

(Dr. A. L.): Megkezdődött az új napfoltciklus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. máj. 5. sz. p. 238. Hírek. [SRG.]

Röntgensugárzó kettős csillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. máj. 5. sz. p. 239. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Galilei egyik felfedezése: a parabolikus röppálya. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. máj. 5. sz. p. 239. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

A világűr benépesítése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. máj. 5. sz. p. 239. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szojuz-Apollo közös űrrepülés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jún. 6. sz. pp. 261-263. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

GÁNTI Tibor: A Viking biológiai program. Kutatás a marsi életnyomok után. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jún. 6. sz. pp. 264-268. [PIR.]

SÁRHIDAI Gyula: A Viking biológiai program. A program technikai megvalósítása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jún. 6. sz. pp. 268-269. [SRG.]

(Dr. Sz. P.): A Hold és a növények vízfelvétele. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jún. 6. sz. p. 284. Hírek. [SRG.]

A Nap a megalitikus építményekben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jún. 6. sz. pp. 285-286. Folyóiratok. A Sciences Evanir cikke alapján. [SRG.]

Műhold - rádióamatőrök részére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jún. 6. sz. pp. 286. Folyóiratok. A Sciences Evanir cikke alapján. [SRG.]

A kimeríthetetlen napenergia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. jún. 6. sz. pp. 286. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenscaht und Technik cikke alapján. [SRG.]

LUKÁCS Béla: Gondolatok az Univerzum modelljeiről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. júl. 7. sz. pp. 290-295. [PIR.]

A Nap forgása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. júl. 7. sz. p. 295. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

SZENTESI György: A Szojuz-Apollo együttes űrrepülés technikai kérdései. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. júl. 7. sz. pp. 300-305. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

(B. I.): Súlytalanság-szimulátor. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. júl. 7. sz. p. 305. [SRG.]

(S. G.): Robbanás a 3C 380 kvazáron? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. júl. 7. sz. p. 323. [SRG.]

(DR. A. L.): A Föld mágneses terének irányváltozása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. júl. 7. sz. p. 332. [SRG.]

(F. P.): Hogyan szöknek meg a pulzárok kísérőiktől. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. júl. 7. sz. p. 332. [SRG.]

Rejtett tömeg a galaktikákban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. júl. 7. sz. p. 333. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

LUKÁCS Béla: Az Univerzum anyagának fejlődése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. aug. 8. sz. pp. 342-345. [PIR.]

KELEMEN János: A Naprendszer külső térségének kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. aug. 8. sz. pp. 378-379. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

(Sz. P.): Napfolttevékenység és a mezőgazdasági termelés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. aug. 8. sz. p. 380. Hírek. [SRG.]

Kutatás a Földön kívüli értelmes lények után. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

A zene Galilei kísérleteiben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Helios - a Napkutatás űrszondája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. szept. 9. sz. pp. 404-406. [PIR.]

LUKÁCS Béla: Neutrino ’75. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. szept. 9. sz. p. 421. [SRG.]

(F. P.): Szabad kvarkok a pulzárok mélyén? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. szept. 9. sz. p. 46. [SRG.]

A meteoritok múltjából. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. szept. 9. sz. p. 429. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Nyersanyagforrások a földön és a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. szept. 9. sz. pp. 429-430. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

HORVÁTH József: Az Univerzum modellezésének filozófiai problémái. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. okt. 10. sz. pp. 434-437. [PIR.]

Az új európai űrkutatási szervezet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. okt. 10. sz. p. 477. Folyóiratok. A La Recherche in Wisseschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

(F. P.) [FAZEKAS Patrik]: Orkán a Jupiteren. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. nov. 11. sz. p. 520. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Az asztronautikai hordozórakéták fejlődése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. nov. 11. sz. p. 524. Hírek. [SRG.]

(M. F.): Antineutrinósugárzás a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. nov. 11. sz. p. 524. Hírek. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Naprendszerünk 34. természetes holdja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. nov. 11. sz. p. 524. Hírek. [SRG.]

Sz.-N. G. [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Újabb megfigyelések a Napról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. nov. 11. sz. p. 524. Hírek. [SRG.]

A Mariner-10 találkozása a Venusszal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. nov. 11. sz. p. 525. Folyóiratok. Az Endeavour cikke alapján. [SRG.]

A Mars új arculata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. nov. 11. sz. p. 525. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A Naprendszer. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. nov. 11. sz. p. 526. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. A Naprendszer keletkezése és fejlődése., A Nap., A Merkúr., A Venus., A Föld., A Hold., A Mars., A Jupiter., A külső bolygók., A Naprendszer kisebb égitestei., Bolygóközi részecskék és mezők. [SRG.]

SOLT György: A neutronhullámok is érzik a gravitációt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. dec. 12. sz. pp. 547-548. [SRG.]

KOVÁCS Péter Pál: A Merkúr és a Venus kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. dec. 12. sz. pp. 554-558. [PIR.]

(M. J.): Meteorológiai rakéták a számszerű előrejelzésben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. dec. 12. sz. p. 570. Hírek [SRG.]

(B. K.): Könyvek kozmikus vákuumban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. dec. 12. sz. p. 571. Hírek [SRG.]

(Sz. N. G.)[SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Új, könnyű kozmikus sugárdetektor. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 106. 1975. dec. 12. sz. p. 571. Hírek [SRG.]

Integrációs teleszkóp. Érdekességek. = TéT. Természet és Társadalom 15. 1975. 2. sz. p. 31. "Az NDK-beli VEB Carl-Zeiss-Jena valamennyi KGST-tagország számára gyárt csillagászati műszereket. A legújabb típusok egyike a képen látható csillagászati távcső, amelynek súlya 17 tonna, hossza pedig 5 méter. Kifejlesztésében több szocialista ország vett részt. A Szovjetunióból származnak az érzékeny tükrök, Magyarország a bonyolult vezérlőmechanizmust szállítja." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

POKORNÝ, Jindřich: Kérdőjelek a súlytalansági állapot körül. = TéT. Természet és Társadalom 15. 1975. 4. sz. p. 50-54. "Élőlények számára ismeretlen. Elváltozások az űrhajósok szervezetében. Agresszívvá, ill. közömbössé válhat az ember. A kozmikus torna jelentősége. A világmindenség meghódítására törekszik az ember, és ezért egyre nagyobb űrhajókat és orbitális űrállomásokat készít. Ám az űrhajók személyzete keringés közben súlytalansági állapotba kerül, ami - ha huzamosabb ideig tart - egészségügyi problémákat idéz elő. Bolygónk fejlődése folyamán többször is megváltoztak a természeti körülmények.
A vízzel borított területek kiszáradtak, és nemegyszer kopár sivataggá változtak, de ennek fordítottja is számos esetben előfordult: a szárazföldet elöntötte a tenger, így a légköri viszonyok - a légnyomás is - megváltoztak. Az élőlények a megváltozott körülményekhez fokozatosan hozzáidomultak, s ma az ember jelentős hőmérséklet-, páratartalom- és légnyomás-különbségek elviselésére is képes. Természetes súlytalansági állapot azonban a föld felületén sosem fordult elő, így ehhez az élő szervezet nem alkalmazkodhatott. ..." [HAI.]

MOLNÁR Iván, ifj.: Napfogyatkozások nyomában. = TéT. Természet és Társadalom 15. 1975. 5. sz. pp. 8-13. "A napfogyatkozás feltűnő és aránylag ritka csillagászati jelenség. Főleg a teljes napfogyatkozás tartozik azok közé a jelenségek közé, amelyeknek az ember már a történelem előtti korszakokban is nagy figyelmet szentelt. Teljes napfogyatkozáskor a Nap egész korongja elsötétül, s pár percig szürkületi sötétség van. A tájékozatlan észlelő számára úgy tűnik, mintha a Nap hirtelen kialudt volna. Ezt a benyomást még a hőmérséklet hirtelen csökkenése is megerősíti. Nem is csodálkozhatunk tehát, ha az ókor emberét félelem és rémület fogta el minden napfogyatkozáskor. Azt hitte, hogy ilyenkor a Napot valamilyen szörnyeteg (pl. sárkány) akarja elnyelni. Elképzelése szerint tehát a napfogyatkozás nem volt más, mint egy szörnyeteg harca a Nappal.
S mivel az emberek már akkor is fel tudták becsülni a meleget és fényt adó Nap óriási jelentőségét minden élőlény szempontjából, a Nap megmentésére különféle szertartásokat végeztek. Csak jóval később jöttek rá, hogy a Nap a szertartások nélkül is legyőzi "szörnyű ellenségét". Fejezetcímek: A napfogyatkozás keletkezése.; A teljes napfogyatkozás és jelentősége.; A gyűrűs napfogyatkozás.; A részleges napfogyatkozás. [HAI.]

POKORNÝ, Jindřich: A távközlési műholdak jelene és jövője. = TéT. Természet és Társadalom 15. 1975. 5. sz. pp. 46-51. "Az utóbbi években az ember nélkülözhetetlen segítőtársaivá váltak a távközlési mesterséges holdak. Egyszerűen azért, mert sokszorosan megnövelik a távolsági hírközlés lehetőségét. ..." Fejezetcímek: Az első távközlési műholdak.; Az Interszputnyik távközlési rendszere.; A földi állomások.; Az Intelsat műholdak.; Oktatási műholdak.; A további fejlődés. [HAI.]

POKORNÝ, Jindřich: A Szojuz és az Apollo találkozása. Az első közös szovjet-amerikai űrrepülés. = TéT. Természet és Társadalom 15. 1975. 6. sz. pp. 3-9. "Az űrhajózás történetében 1975. július 15-e nevezetes dátum lesz; e napon kezdődik meg a szovjet és az amerikai kozmonauták éveken át előkészített űrtalálkozójának a végrehajtása. A földi tevékenységhez és feladatokhoz szokott olvasó a hír hallatára elgondolkodik, és akaratlanul is felteszi a kérdést: vajon a közös akció révén közelebb kerülünk-e az emberiség legjobbjai évezredes vágyának a megvalósításához? ..." Fejezetcímek: Különleges felkészülés.; Az űrrepülés menetrendje.; A kutatási program. [HAI.]

Űrhajósok kenyere. = TéT. Természet és Társadalom 15. 1975. 9. sz. p. 50. "A kenyér nemcsak a földön, a világűrben is nélkülözhetetlen az ember számára. Ám a mai űrhajósok kenyere nem amolyan "közönséges" kenyér. Búza- vagy rozslisztből készül, de bizonyos anyagok hozzáadásával elérik, hogy hosszú ideig friss és ízletes marad. Az "űrkenyeret" nem kell szeletelni, ugyanis egy-egy darab súlya mindössze négy és fél gramm. Nincs héja, mert ez a súlytalanság állapotában veszélyt jelenthetne az űrhajós számára. A ropogós kenyérkockák előállítása teljesen automatizált. Az „űrkenyeret" a sütő pékség tehát inkább laboratóriumra emlékeztet. A még meleg kenyérkockákat egy időre speciális készülékbe helyezik, amely sterilizálja őket. Ez a cikk teljes szövege. Forrás: APN. [HAI.]

POKORNÝ, Jindřich: A holnap űrjárműve. = TéT. Természet és Társadalom 15. 1975. 9. sz. pp. 52-57. "Rakétából és repülőgépből. Űrállomásokat szállító repülők. Zárt ökológiai rendszer. Távolsági légi járatok az atmoszféra fölött. Már ma nyilvánvaló, hogy az anyagilag és műszakilag rendkívül igényes hordozórakéták egyszeri felhasználása gazdaságilag nem előnyös az űrhajózás továbbfejlesztése szempontjából. A jövő olyan "hordozókat" követel, amelyek új tankolás és bizonyos ellenőrzés után ismét felhasználhatók, többször is felhasználhatók. Az ilyen űrjárművek tervein már javában dolgoznak mind a Szovjetunióban, mind az USA-ban. A feltételezések szerint az első kísérleti repülésekre már ebben az évtizedben sor kerül, s a nyolcvanas meg kilencvenes években a mind az atmoszférában, mind az űrben használható repülő szerkezetek, mondhatnánk kétéltű űrhajók csaknem mindennaposak lesznek. ..." [HAI.]

FRANCISCSOVÁ, I. - AZUD, J.: A világmindenség útkereszteződésein. = TéT. Természet és Társadalom 15. 1975. 11. sz. pp. 3-7. "A tudományos műszaki forradalom időszakát az atomenergia meghódítása, az automatizálás és a fellendülő űrkutatás mellett a különböző társadalmi rendszerek egymás mellett élése is jellemzi. A Szovjetunió példája azt mutatja, hogy az űrtechnikát mindenki felhasználhatja a gazdasági, a tudományos és a kulturális fejlődés, a békés nemzetközi együttműködés érdekében. Az űrkutatás politikai és jogi problémái nagymértékben attól függnek, hogy milyen további eredményekkel lehet számolni a meglepően gyorsan fejlődő űrhajózásiban. ..." Fejezetcímek: A jogtudomány új területe.; A kozmikus térség szabadsága.; A kihasználás veszélyei. [HAI.]

A még mindig titokzatos meteoritok. Egy szovjet tudós meglepő hipotézise. = TéT. Természet és Társadalom 15. 1975. nov. 11. sz. pp. 32-37. "A szakemberek újabban fokozott figyelmet szentelnek a meteoritoknak, mert ezek a még mindig titokzatos eredetű égi vándorok az űrhajózás korában is értékes adatokkal, ismeretekkel gazdagítanak bennünket. A világűrből a földre került ásványtömegek (meteoritok) eredetéről Feliksz Zigel, a moszkvai repüléstani intézet docense figyelemreméltó hipotézist dolgozott ki, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Hangsúlyozzuk: hipotézisről, tudományos feltevésről van szó, amelyet a későbbiek folyamán bizonyítani kell. ..." Fejezetcímek: Meteoritok és álmeteoritok.; Jég és üveg az űrből?; Az élet végtelen óceánja. [HAI.]

A Csillagászat Baráti Köre. = A TIT Budapesti Szervezetének tájékoztatója 1975. jan. p. 16. Rövid ismertetés. [KSZ.]

Kíváncsi a csillagokra? = A TIT Budapesti Tájékoztatója 1975. nov. pp. 19-20. A csillagászati és űrkutatási szakosztály csillagászati előadás-sorozata. [KSZ.]

Csillagászat. Az égbolt Pécsről. = Tükör 1975. nov. 11. p. 7. Fotó: Bajkor József. [SRG.]

KRAMAROVSZKIJ, Ja. M. - CSECSEV, V. P.: Állandók-e a fizikai állandók? = Univerzum 19. 1975. jan. 1. (214.) sz. pp. 46-56. [ZSE.]

A kőkorszak csillagászai. = Univerzum 19. 1975. febr. 2. (215.) sz. pp. 18-24. Nyugat-európai kőépítmények csillagászati vonatkozásai. A "La Recherche" nyomán. [ZSE.]

SHERWOOD, Martin - MITTON, Simon: Fizikai Nobel-díj. = Univerzum 19. 1975. jún. 6. (219.) sz. pp. 44-46. Ryle és Hewish Nobel-díjáról. [ZSE.]

A kozmikus kutatások hatása a tudományra és a technikára. 1. = Univerzum 19. 1975. júl. 7. (220.) sz. pp. 14-20. A "Himija i Zsizny" cikke nyomán. [KSZ.]

A szférák zenéje. = Univerzum 19. 1975. júl. 7. (220.) sz. pp. 67-69. A "Zemlja i Vszelennaja" cikke nyomán. [ZSE.]

A kozmikus kutatások hatása a tudományra és a technikára. 2. = Univerzum 19. 1975. aug. 8. (221.) sz. pp. 21-26. A "Himija i Zsizny" cikke nyomán. [KSZ.]

Piramis alakú planetárium. = Univerzum 19. 1975. aug. 8. (221.) sz. p. 87. Stuttgartban. [KSZ.]

SZOKOLOV, V. B.: Mentés a világűrben. = Univerzum 19. 1975. szept. 9. (222.) sz. pp. 21-25. A "Zemlja i Vszjelonnaja" cikke nyomán. [KSZ.]

KONDRATYEV, K. Ja.: Az ember és a környezet. Megfigyelések a világűrből. 1. = Univerzum 19. 1975. szept. 9. (222.) sz. pp. 61-63. A "Zemlja i Vszjelonnaja" cikke nyomán. [KSZ.]

GOLDOVSZKIJ, D. Ju.: Az amerikai ERTS-I mesterséges hold a természeti kincseket tanulmányozza. = Univerzum 19. 1975. okt. 10. (223.) sz. pp. 47-51. A "Zemlja i Vszjelonnaja" cikke nyomán. [KSZ.]

KONDRATYEV, K. Ja.: Az ember és a környezet. Megfigyelések a világűrből. 2. = Univerzum 19. 1975. okt. 10. (223.) sz. pp. 61-64. A "Zemlja i Vszjelonnaja" cikke nyomán. [KSZ.]

TILL, Lothar: A Merkur arcképe. [1-2.] = Univerzum 19. 1975. nov. 11. (224.) sz. pp. 57-64.; 1975. dec. 12. (225.) sz. pp. 16-22. Forrás: "Wissenschaft und Fortschritt". [ZSE.]

[SZENTMÁRTONI Béla:] A változócsillag típusok a GCVS-ben. = Változók Világa 2. [1975. márc.] 2. sz. pp. 1-6. Kivonatos fordítás a B. V. Kukarkin: General Catalogue of Variable Stars. Third Edition, Moszkva, 1968. First Supplement 1971. Second Supplement 1974. felhasználásával. [HEV.]

SZENTMÁRTONI Béla: Változócsillag katalógus. = Változók Világa 2. 1975. dec. 3. sz. pp. 1-8. Mintegy 330 változócsillag adatai. [HEV.]

Természettudományi stúdió Pécsett. = Vas Népe 20. 1975. dec. 2. 282. sz. p. [8.] Pécsett, a Mecseknek a városra tekintő lejtőjén, vasárnap felavatták a TIT természettudományi stúdióját. A hófehér falú épület toronyszerű kiképzésével, csillogó fémkupolájával, lépcsőzetesen elhelyezkedő teraszaival érdekes, jellegzetes színfoltja a hegyoldalnak. A természettudományi stúdióban kapott helyet az első magyar planetárium. A jénai Zeiss művekben gyártott kisplanetárium szemléletesen mutatja be a naprendszer szerkezetét és az égitestek mozgását. Az obszervatóriumban helyezték el a csillagászati megfigyelést szolgáló, 40 centiméter átmérőjű Newton-távcsövet, valamint két, nagy felbontó képességű japán távcsövet. A toronyban panoráma szoba van, ahol periszkóp és vetítő segítségével a nézők elé hozzák Pécs városrészleteit. [SRG.]

SMIDT Erzsébet K.: Ismeretlen Kepler-kézirat. = Vasi Szemle 29. 1975. 3. sz. pp. 404-409. [KSZ.]

BENDEFY László: Detre László. 1906-1974. = Vasi Szemle 29. 1975. 3. sz. pp. 441-447. [KSZ.]

          1976.

Algol. Fedési változó térképek. Összeállította: Juhász Tibor, Garamvölgyi Ferenc. [Kaposvár,] 1976. 16 p. 25 változócsillagról 30 térkép. Rajzolta: Szentmártoni Béla. [KSZ.]

BENEDEK István: A tudás útja. A természettudományok fejlődése az ókortól 1900-ig. 2. jav. kiad. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó (Magvető), Petőfi Nyomda Kecskemét. 300 p. /Benedek István munkái./ Szakmailag ellenőrizte Székely Sándor és ifj. Gazda István. [KSZ.]

BERECZ György: Változó Világegyetem. Csillagászati, fizikai, kémiai és filozófiai segédanyag. Csillagászati, fizikai, kémiai és filozófiai segédanyag TIT előadók számára a TV-Egyetem természettudományi tagozatához. A változó világkép, Mikrokozmosz, Makrokozmosz, A Világegyetem anyagának időbeli fejlődése, Galaxisok, A csillagok születése, élete, halála, Csillag a galaxisban és a Naprendszer című előadásaihoz. Budapest, 1976. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 22 p. /Változó Világ. MTV TV - TIT Szabadegyetem. 1./ [KOC.]

BITSAKIS, Eftichios: A modern fizika és a dialektikus materializmus. Ford.: Székely Andorné. [Budapest,] 1976. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 254 p. A szerző előszava Párizsban kelt 1972. októberben. Csillagászat: pp. 135-146. Véges, végtelen, parányi. A világegyetem véges vagy végtelen volta térben és időben. Az anyag és az űr. Az atomok és az űr. A tér és az idő kvantálásától. [KSZ.]

Calendarivm magiar nielwen Szekel’ Estva’n. Budapest, 1976. Szerk.: Erdődi József, Molnár József. Kiad. a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport. Budapest, 1976. ELTE Sokszorosítóüzem. 11 p. [+ 215 számozatlan oldal.] /Fontes ad historiam linguarum populorumque uraliensium. 3. / Molnár József előszava (pp. 1-5.).; Négy XVI. századi magyar nyelvű könyv hasonmása [pp. 8-215.]. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. 232 p. [SRG.]

DALA László: A mágnesség. Budapest, 1976. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 29 p. /A mi világunk. 18./ Szaklektor: Blahó István. Csillagászat (a Föld is mágnes, a csillagok is mágnesek): pp. 10-13., 15-16. [KSZ.]

DANKÓ Sándor: Csillagászati szakkörvezetők útmutatója. 2. köt. (Megfigyelések). Szerk., összeáll.: Nagy Lajos. Szolnok, 1976. Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ hálózati-módszertani csoportjának Műszaki Szakbizottsága és Elméleti Munkaközössége, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár xerox-rota nyomda. 93 p. Lektorálta: Kulin György. A borító címe: Csillagászati szakköröknek. 2. rész. [KSZ.]

Fizika 1976. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1976. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 290 p., 16 t. [KSZ.]

Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1976. február 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Kiad.: a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály. Budapest, 1976. MTESZ Házinyomda. 134 p. [KSZ.]

GAMOW, George: Tompkins úr kalandjai a fizikával. Ford.: Tarján Rezsőné. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Zrínyi Nyomda. 220 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Tarján Rezső. Csillagászati fejezetek: A professzor előadása a görbült térről, a gravitációról és a világmindenségről (pp. 48-62.); A lüktető világegyetem (pp. 63-74.); Kozmikus opera (pp. 75-83.). [KSZ.]

GARAMVÖLGYI Ferenc - JUHÁSZ Tibor: Algol. Esztergom, 1976. Petőfi Sándor Művelődési Központ, MKE. rota. [8 p.] AR Aur, RZ Cas, IM Aur, béta Per, éta Aql, S Sge rövidperiódusú változók feldolgozása hazai megfigyelésekből. A fázisszámításokat az esztergomi Labor MIM számítógépével végezték. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter - MARIK Miklós - PÉCSI Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma. A bolygórendszer felderítése. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. 327 p., 80 t. Szakmailag ellenőrizte Ill Márton. Hédervári Péter előszavával. pp. 13-16. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A vulkánok születése. Budapest, 1976. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 31 p. /A mi világunk. 24./ Szaklektor: Kovács József. Csillagászat (tűzhányók - más égitesteken): pp. 28-30. [KSZ.]

HEY, James Stanley: Rádiócsillagászat. Ford.: Fejes István. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 280 p. A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Paál György. [KSZ.]

JASTROW, Robert: Vörös óriások és fehér törpék. A csillagok keletkezésétől az élet kialakulásáig. Ford.: Ferenczné Árkos Ilona. 2. kiad. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. 193 p. Szakmailag ellenőrizte: Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

Jókai természettudománya. Szerk.: Veres Zoltán. Bukarest, 1976. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. 254 p. /Téka./ Csillagászat Jókai regényeiben: pp. 29-43. Az egyes kötetekben: Akik kétszer halnak meg. 1881. p. 10.; Aranyember. 1873. pp. 116., 119-120., 150.; Bálványosvár. 1883. pp. 186., 188-189.; Barátfalvi lévita. 1898. p. 59.; Egy játékos aki nyer. 1882. p. 43.; Fekete gyémántok. 1870. p. 25., 47.; Három márványfej. 1887. p. 285.; A jövő század regénye. 1872. pp. 47., 106-107., 243-244., 304., 321., 339-340.; Kiskirályok. 1885. 135.; Lélekidomár. 1888-89. p.115., 415.; Mire megvénülünk. 1865. p. 224.; Névtelen vár. 1877. pp. 151-152.; Sárga rózsa. 1893. p. 82.; Szabadság a hó alatt. 1879. p. 190.; Tengerszemű hölgy. 1890. pp. 231-232.; Török világ Magyarországon. 1853. pp. 9-10., 12., 348. [KSZ.]

KARSAY Ferenc: Csillagászati és földi helymeghatározás. Kézirat. 3. bőv. kiad. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1976, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi nyomda. 357 p., 1 térk. Lektorálta Stegena Lajos és Balázs Béla. [KSZ.]

KELÉNYI György: Franz Anton Hillebrandt (1719-1797). Budapest, 1976. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 114 p., 64 t. /Művészettörténeti füzetek. 10. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának kiadványai./ Az osztrák építész élete és munkássága. Az építészeti tervezést és a kivitelezés irányítását végezte a budai királyi palotánál 1745-1790-ig (pp. 37-42.. képek: 22-25., 29-30.), a nagyszombati egyetem fejlesztésénél 1768-1772-ig és a nagyszombati egyetem Budára költözésénél 1776-1783-ig (pp. 68-71.), a Budára került egyetem Pestre helyezésénél 1983-1785-ig (pp. 75-76) . Ezek az átépítések és költözések érintették a nagyszombati egyetem csillagvizsgálóját és a budai vár palotájának legmagasabb pontjára épített csillagvizsgálót is. Ezek történetéről értékes adatokkal és tervrajzokkal szolgál a kötet. [KSZ.]

Kis csillagászok. Szerk.: Zombori Ottó. [Gyöngyös,] 1976. Gyöngyösi Városi Járási Művelődési Központ. [151 p.] /Gyöngyösi Művelődés./ Lektorálta Kulin György és Marik Miklós. [KSZ.]

Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda (1977.). 266 p. [KSZ.]

KÖVES József: A földrajz tanítása. 2. kiad. Budapest, 1976. Tankönyvkiadó, Dabasi Nyomda. 318 p. /Tanárképző főiskolai tankönyvek./Jelzet: 42 198. Bírálták: Halász Rezsőné és Mérő József. Készült az 1972. évi első kiadás alapján. Csillagászat: A magyar földrajztanítás történetének áttekintése (pp. 26-31.). A csillagászati földrajz tanításának tantervi előírásai az 1962-es reformtantervben (p. 102.). Csillagászati földrajzi kísérletek (pp. 190-194.). [KSZ.]

KULIN György: Mit mondanak a csillagok? Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Zrínyi Nyomda. 213 p. Lektorálta: Róka Gedeon. [KSZ.]

LÁNCZOS Kornél: A geometriai térfogalom fejlődése. A geometriai fogalmak fejlődés Püthagorasztól Hilbertig és Einsteinig. Ford.: Merza József. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 323 p. [KSZ.]

LANDAU, L. D. [Lev Davidovics] - LIFSIC, E. M. [Jevgenyij Mihajlovics]: Elméleti fizika 2. Klasszikus erőterek. Ford.: Gálfi László, Kunszt Zoltán, Niedermayer Ferenc. Szerk.: Marx György. Budapest, 1976. Tankönyvkiadó, Franklin Nyomda. 514 p. A csillagászathoz szorosabban köthető fejezetek: Részecske gravitációs erőtérben (pp. 293-334.), A gravitációs erőtér egyenletei (pp. 335-380.), Gravitáló testek erőtere (pp. 381-441.), Gravitációs hullámok (pp. 442-457.), Relativisztikus kozmológia (pp. 458-507.). [HAI.]

Messier album. Összeáll.: Tuboly Vince. Hegyhátsál, 1976. 4 p. Stencillel sokszorosított A4-es kiadvány. Egy címoldal, egy oldal bevezető (Messier és katalógusa címmel), és három oldalon a Messier katalógus 110 tétele. [KOC.]

MEZŐSI Csaba: A változócsillagok megfigyelése. Kiad.: Albireo Amatőrcsillagász Klub. Kaposvár, 1976. Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 16 p. Változóészlelési útmutató amatőrcsillagászoknak. [KSZ.]"REVUE DES CONSTELLATIONS" csillagatlasz. [Összeáll.: Szentmártoni Béla.] Kiad.: Albireo Amatőrcsillagász Klub. Kaposvár, 1976. Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ, Nyomda: SKK ROTA. 32 p. A francia eredetű csillagatlasz első 32 térképlapja. [HEV.]

SCHALK Gyula: Élet a Naprendszerben. Budapest, 1976. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 30 p. /A mi világunk. 21./ Szaklektor: Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

SINKA József: A hírközlés új útjai. Budapest, 1976. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 29 p. /A mi világunk. 17./ Szaklektor: Surguta László. Csillagászat (hírközlés a világűrön át, hírközlési műholdak): pp. 14-22. [KSZ.]

SKLOVSZKIJ, I. [Ioszif] Sz. [Szamuilovics]: Világegyetem, élet, értelem. Ford.: Zalai Edvin. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 405 p., 32 t. A fordítást ellenőrizték: Horváth András és Tarcsai György. [KSZ.]

STEGENA Lajos: A Föld alakja és mágneses tere. Térképész hallgatóknak. Kézirat. Kiad.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. 2. változatlan kiad. Budapest, 1976. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 73 p. Jelzése: J3-717. [KSZ.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Túl a Tejútrendszer határain. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. 127 p. /Gondolat zsebkönyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Érdi Bálint. [KSZ.]

Szovjet űrkutatás 1971-76. Összeáll.: Galambos Tibor. 1976. Magyar-Szovjet Baráti Társaság, Interpress Kiadó, Alföldi Nyomda. 77 p. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Amatőr meteorológiai észlelések programja. [Kaposvár,] 1976. Albireo Amatőrcsillagász Klub. 4 p. Az Atmoszféra 1. számával együtt került kiküldésre, annak mellékleteként. [KSZ.]

Természettudományi kislexikon A-Z. Második, változatlan lenyomat. Budapest, 1976. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 1192 p., 48 t. Mintegy tízezer címszó, háromezer ábra és kép. A szerzők és szerkesztők között: Bíró Gábor (fizika, csillagászat, űrkutatás), Borbély Samuné (fizika, matematika), Dux Erik (matematika).; Az egyes szakterületek ellenőrei között: Almár Iván (csillagászat, űrkutatás), Tarján Imre (fizika), Vincze István (matematika). [KSZ.]

TORÓ Tibor: A neutrinó. Ford.: Fényes Imréné. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Zrínyi Nyomda. 351 p. /Studium könyvek. 75./ Csillagászat: pp. 269-346. [KSZ.]

TÓTFALUSI István: Bábel örökében. 2. kiad. Budapest, 1976. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 183 p. Szerkesztette: Kovalovszky Miklós. Csillagászati vonatkozásokkal: pp. 22-28. A magyar nyelvtudomány jó csillaga. Sajnovics Jánosról, Hell Miksáról, vardői expedíciójukról, a Vénusz-átvonulásról. [KSZ.]

TYITOV, German Sztyepanovics: Kék bolygóm. Visszaemlékezések. Ford.: Olexo Anna. Uzsgorod - Bratislava - Budapest, 1976. Kárpáti Kiadó - Madách Kiadó - Kozmosz könyvek. 279 p., 32 t. A második szovjet űrhajós életregénye. [KSZ.]

Útmutató és irodalomjegyzék a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya levelező tanfolyamához. Budapest, 1976. TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzem. 8 p. [KSZ.]

Űrfelvételek alkalmazása a földtudományokban. Kézirat. Összeáll.: Stegena Lajos. Budapest, 1976. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó. 63 p. [TZS.]

A változó világ. 1. A változó világegyetem. Szerk.: Egyed László. Budapest, 1976. RTV-Minerva. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 110 p. /TV egyetem./ [KSZ.]

Változócsillag térképek - IX. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1976. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Kaposvár. 16 p. Kézzel rajzolt változó térképek katalógus adataikkal az alábbi csillagokról: RS AND, SU AND, SV AND, TY AND, TZ AND, EH AND, EI AND, GL AND, RS AUR, SV AUR, TV AUR, VY CMA, X CAS, T CEP, VZ CEP, DM CEP, RR CRB, SW CRB, AD CYG, AI CYG, V DRA, Y DRA, RX LEP, SW MON, U ORI, FX ORI, GT ORI, V351 ORI, TW PEG, U PER, W PER, R SCT, S SCT, T SCT, V TAU, CP TAU, CQ TAU, W VUL. [HEV.]

Világunk. 3. Néphit és tudományos világkép. 2. Lesz-e világ vége? Budapest, [1976.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 6 p. /Társadalom. Természet. Technika. 3./ Az összeállításban részt vett: Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

Világunk. 3. Néphit és tudományos világkép. 3. Csillagjóslás és a modern csillagászat. Budapest, [1976.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 7 p. /Társadalom. Természet. Technika. 3./ Az összeállításban részt vett: Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

Világunk. 3. Néphit és tudományos világkép. 4. Csodák a tudomány tükrében. Budapest, [1976.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 8 p. /Társadalom. Természet. Technika. 3./ Az összeállításban részt vett: Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

Világunk. 11. Hír, ismeret, technika. 7. A műholdak és szerepük a világrészek közötti információcserében. Budapest, [1976.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 7 p. /Társadalom. Természet. Technika. 11./ [KSZ.]

Világunk. 11. Hír, ismeret, technika. 10. Kapcsolatfelvétel Földön kívüli civilizációkkal. Budapest, [1976.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 9 p. /Társadalom. Természet. Technika. 11./ [KSZ.]

VONSIK Gyula: A tudományos ismeretterjesztés jelene és jövőbeni feladatai. Pécs, 1976. TIT Baranya megyei Szervezete. p. 105. + borító. Fényképek a pécsi planetáriumról. [SRG.]

ZHR Bulletin 2. sz. A Magyarországi Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózat által 1974-ban észlelt ZHR-adatok. ZHR Bulletin-No 2. Összeáll.: Papp János. Szerk.: Dinga László. Tata, 1976. MMTÉH, Komárom megyei Művelődési Központ Természettudományi Stúdiójának Uránia Csillagvizsgálója, Komárom megyei Művelődési Központ ROTA üzeme. 20 p. 416 meteorrajról 1082 ZHR-adatot tartalmaz. Táblázatos felsorolásban a rajok neve, az észlelés időpontja, a ZHR értéke és szórása. Az adatsorok kiszámításában Harmati István működött közre. Felelős szerkesztő: Dinga László. [KSZ.]

APÁCZAI CSERE János: Magyar Encyclopaedia. Hatodik rész. Az égi dolgokról. (Részletek) In: Apáczai Csere János válogatott pedagógiai művei. Szerk.: Orosz Lajos. 2. jav. kiad. Budapest, 1976. Tankönyvkiadó, Dabasi Nyomda.pp. 104-107. /Neveléstörténeti könyvtár./ Összeállította, a bevezetést és a jegyzeteket írta, a latin szövegeket fordította Orosz Lajos. Ellenörző szerkesztő: Lázár György. [KSZ.]

SZÉKELY István: Calendarivm magiar nielwen Szekel’ Estva’n [Krakkó, valószínűleg: 1538. Hieronymus Vietor.] In: Calendarivm magiar nielwen Szekel’ Estva’n. Budapest, 1976. Szerk.: Erdődi József, Molnár József. Kiad. a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport. Budapest, 1976. ELTE Sokszorosítóüzem. [pp. 8-37.] /Fontes ad historiam linguarum populorumque uraliensium. 3. / [KSZ.]

[1] [KALENDARIUM az 1573. esztendőre Jacobeus Sztaniszlótól.] - [2] (Practic, az az: az egeknec forgassábol, és Czillagoknac iarasabol szözettet iöuendülés, Christus Wrunknac születésénec vtánna valo esztendöre. 1573. Az Iacobeus Sztaniszlo Mestertöl. Crackoban. A Mars Planeta Wra ez esztendönec. Ivpiter és Venus tarsai.) [Kolozsvár, 1572. Heltai Gáspár.] In: Calendarivm magiar nielwen Szekel’ Estva’n. Budapest, 1976. Szerk.: Erdődi József, Molnár József. Kiad. a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport. Budapest, 1976. ELTE Sokszorosítóüzem. [pp. 39-95.] /Fontes ad historiam linguarum populorumque uraliensium. 3./ [KSZ.]

MISOCACUS, Wilhelm: Prognosticon. Prognosticon az wy Cometa felöl valo Iöuendülés, mely ez el múlt 1.5.77. Esztendöben Sz. András hauában tetzet meg Iöuendöltetöt Dantzkába az Vilhelmus misocakus Mester által, És dedicáltatot az Felséges és hatalmas Istuán Királynac, Lengyel ország Királlyánac. Nyomtattot Magyar nyeluen Colosuarat Heltaj Gaspárne Mühellyebe. 1.5.78. Esztendöben [A címlapon metszet a táj feletti üstökösről: csóvája balra húzódik, a látóhatárral párhuzamosan] In: Calendarivm magiar nielwen Szekel’ Estva’n. Budapest, 1976. Szerk.: Erdődi József, Molnár József. Kiad. a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport. Budapest, 1976. ELTE Sokszorosítóüzem. [pp. 96-127.] /Fontes ad historiam linguarum populorumque uraliensium. 3. / [KSZ.]

[1-2] PÉCSI Lukács: KALENDARIVM. Es ez mostani M.D.LXXIX. Esztendöben törtenendö neminemü dolgokrul: Annac fölötte, az idönec naponkent köuetkezendö allapattyarul, iratot Itelet. Irta Slovacivs Peter Craccai Astrologus. Magyarra fordetotta Peechi Lukach. Ez esztendöben, ide mi felénc, á Napba és á holdba, semmi fogyatkozas nem leszen. Nyomtatattot nagy Szombatba. 1579. [Telegdi nyomda.] In: Calendarivm magiar nielwen Szekel’ Estva’n. Budapest, 1976. Szerk.: Erdődi József, Molnár József. Kiad. a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport. Budapest, 1976. ELTE Sokszorosítóüzem. [pp. 128-215.] /Fontes ad historiam linguarum populorumque uraliensium. 3. / [KSZ.]

D-Ő [DEZSŐ Loránt]: Csillagászati adatok az 1976. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 3-62., 64-77. [SRG.]

KOVÁCS Ágnes: Nagy "fehér" napkitörések (fehér flerek). In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 62-63., 70. 1859. szept. 1. és 1974. júl. 4. közötti 45 napkitörés. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: Nagy napkitörések (H alfa-flerek). In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. p. 63., 69. 1971. okt. 3. és 1974. júl. 4. között. [KSZ.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1976-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 78-94. [SRG.]

SZEIDL Béla: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1974. március 16-tól 1975. február 28-ig). In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 95-103. [SRG.]

MARIK Miklós: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszékének működése (1972-1974). In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 104-108. [SRG.]

ALMÁR Iván: A MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztályának története és jelenlegi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 109-114. [SRG.]

KULIN György: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak 1974. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 115-122. [SRG.]

KULIN György: A TIT Bemutató Csillagvizsgálóinak működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 123-132. Beszámolók: Ponori Thewrewk Aurél Budapest; Jónás László, Mécs Miklós Esztergom; Lendvai László Fűzfő; Dalnoki János Leninváros; Pécs; Pelsőczi László Szigetszentmiklós; Tóth György Szombathely. [SRG.]

BARLAI Katalin - MARIK Miklós: Regiomontanus (1436-1476). In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 133-139. [SRG.]

SZEIDL Béla: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 140-145. [SRG.]

PUSKOV, N. V.: Napkitörések és geofizikai hatásaik In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 146-155. Fordította Gyertyános Gyöngyi a Zemlja i Vszelennaja 1974. évi 4. számából. [SRG.]

ILL Márton: Távcsövek a világűrben In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 156-172. [SRG.]

GÁNTI Tibor - HORVÁTH András: A Viking ’75 program. In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 173-197. [SRG.]

BALÁZS Lajos: A csillagok kinematikája és kora. In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 198-215. [SRG.]

KANYÓ Sándor: Planetáris ködök. In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 216-230. [SRG.]

BALÁZS Béla - PAÁL György: A kozmológiai vöröseltolódásról. In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 231-248. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Planetáriumok. In: Csillagászati évkönyv az 1976. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 249-264., 32 t. [SRG.]

BARTHA Gábor: A hullámzó Föld. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1976. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1975. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 27-33. [VSK.]

GUMAN István: A csillagos ég 1976-ban. Első évnegyed. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1976. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1975. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 40-41. [VSK.]

HÉDERVÁRI Péter: Kérdőjelek a Merkúr körül. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1976. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1975. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 86-89. [VSK.]

GUMAN István: A csillagos ég 1976-ban. Második évnegyed. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1976. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1975. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 126-127. [VSK.]

HORVÁTH András: Kozmikus kalendárium 1974 július - 1975 július. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1976. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1975. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 198-205. [VSK.]

GUMAN István: A csillagos ég 1976-ban. Harmadik évnegyed. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1976. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1975. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 206-207. [VSK.]

FODOR L. István: Városok a világűrben (Tudományos-fantasztikus terv - vagy több annál?). In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1976. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1975. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 217-223. [VSK.]

GUMAN István: A csillagos ég 1976-ban. Negyedik évnegyed. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1976. Szerk.: Fenyő Béla. Budapest, 1975. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 282-283. [VSK.]

Randevú a világűrben. In: Fiúk Évkönyve 1976. Tervezte és összeállította: Karádi Ilona. Szerkesztőbizottság: Kulcsár Katalin, Rockenbauer Pál, Simonffy Géza. Budapest, 1975. Móra Könyvkiadó. p. 235. 1975. júl. 17-én a Szojuz 19 és az Apolló űrhajó összekapcsolódott. [SRG.]

D. MAJOR Klára: Utazás Verne Gyula módján. In: Fiúk évkönyve 1976. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1975. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 345-351. Utazás a világűrbe. Illusztrációk: űrhajózási és holdkutatási bélyegek. [KSZ.]

KŐHÁTI Attila: A "vörös bolygó" titka. In: Fiúk-lányok könyve. Budapest, 1976. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 366-369. A Marsra leszállt Viking szondákról. [KSZ.]

SIMONFFY Géza: Kutatólaboratórium a Kozmoszban. In: Fiúk-lányok könyve. Budapest, 1976. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 384-388. A Szojuz-21 és Szaljut-5 repülésről. [KSZ.]

KŐHÁTI Attila: A holdkőzetek ásványkőzettani vizsgálatának eredményeiről. In: Fizika 1976. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1976. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 167-186., 275-280. [KSZ.]

GIBSON, Edward G.: A Nap, ahogyan eddig még nem láttuk. In: Fizika 1976. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1976. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 261-264. Fordítás a National Geographic Vol. 146. (1974.) pp. 495-503. alapján. [KSZ.]

Képek a Skylab napfelvételeiből. In: Fizika 1976. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1976. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 265-274. [KSZ.]

EDDY, John: A Nap a Skylabról nézve. In: Fizika 1976. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1976. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 281-290. Fordítás a New Scientist. Vol. 61. (21 March 1974.) pp. 783-741. alapján. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Bevezető. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1976. február 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Kiad.: a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály. Budapest, 1976. MTESZ Házinyomda. pp. 5-7. [KSZ.]

STEGENA Lajos: A Föld - Hold - Meteorit rendszer életkora. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1976. február 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Kiad.: a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály. Budapest, 1976. MTESZ Házinyomda. pp. 9-20. [KSZ.]

CZAKÓ Tibor: Földtani interpretálási lehetőségek a magyarországi műhold (ERST) felvételeken. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1976. február 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Kiad.: a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály. Budapest, 1976. MTESZ Házinyomda. pp. 21-32. [KSZ.]

MOLNÁR Gyula: A légkör befolyása a természeti erőforrások műholdas megfigyelésére. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1976. február 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Kiad.: a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály. Budapest, 1976. MTESZ Házinyomda. pp. 33-46. [KSZ.]

DOBOSI Zoltán: Sugárzásegyenleg és klíma a műholdas mérések tükrében. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1976. február 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Kiad.: a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály. Budapest, 1976. MTESZ Házinyomda. pp. 47-52. [KSZ.]

MAJOR György: Műholdak szerepe az éghajlati modellezésben. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1976. február 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Kiad.: a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály. Budapest, 1976. MTESZ Házinyomda. pp. 53-76. [KSZ.]

TÄNCZER Tibor - FEKETE Ilona: Az űrtechnika hozzájárulása az első világméretű GARP kísérlethez. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1976. február 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Kiad.: a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály. Budapest, 1976. MTESZ Házinyomda. pp. 77-90. [KSZ.]

BODOLAINÉ JAKUS Emma - TÄNCZER Tibor: Az olvadásból származó vízhozam meghatározása a Duna bécsi szelvényére műholdképek felhasználásával. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1976. február 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Kiad.: a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály. Budapest, 1976. MTESZ Házinyomda. pp. 91-104. [KSZ.]

MAGYAR Pál: Dunai árhullámok előrejelzése műholdak hőadatainak felhasználásával. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1976. február 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Kiad.: a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály. Budapest, 1976. MTESZ Házinyomda. pp. 105-112. [KSZ.]

DOMOKOS Miklós: A műholdfelvételek felhasználási lehetőségei a vízkészletgazdálkodásban. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1976. február 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Kiad.: a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály. Budapest, 1976. MTESZ Házinyomda. pp. 113-126. [KSZ.]

MISKOLCZI Ferenc: A talajnedvesség műholdas megfigyelése. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből tudományos ülésszak előadásaiból 1976. február 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Kiad.: a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály. Budapest, 1976. MTESZ Házinyomda. pp. 127-136. [KSZ.]

NAGY László: Zordabb szerelem. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 17. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1976. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 69. "Csillagászati" vers. [HAI.]

MORGAN, Edwin: Holdontúli űrinduló, 1972. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 19. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1976. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 123. "Űrkutatási" vers. Fordította Szentmihályi Szabó Péter. [HAI.]

MACCAIG, Norman: Holdraszállás. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 21. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1976. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 36. "Űrkutatási" vers. Fordította Szentmihályi Szabó Péter. [HAI.]

MORGAN, Edwin: A Hold, 1973 február. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 21. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1976. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 37. "Űrkutatási" vers. Fordította Szentmihályi Szabó Péter. [HAI.]

AMBARCUMJAN, V. A. [Viktor Amazaszpovics]: A Földön kívüli civilizációk keresésének problémái. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 22. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1976. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 89-92. [KSZ.]

SKLOVSZKIJ, I. Sz. [Ioszif Szamuilovics]: A lakott világok sokasága és a velük való kapcsolat megteremtése. In: Galaktika Tudományos-fantasztikus antológia. 22. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1976. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 93-100. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Mi az igazság az UFO-k körül? In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 22. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1976. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 125-127. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Álom az időről. In: Gor, Gennagyij Szamojlovics: Varázsos út. Tudományos fantasztikus elbeszélések. Ford.: Árvay János, G. Lányi Márta. Budapest, 1976. Kozmosz könyvek. Dabasi Nyomda. pp. 286-291. /Kozmosz fantasztikus könyvek. / A science-fiction és a fizika (az idő, a relativitáselmélet, a kozmikus sugárzás, az idő iránya és megfordíthatósága). [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Előszó. In: Hédervári Péter - Marik Miklós - Pécsi Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma. A bolygórendszer felderítése. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. pp. 11-16. [KSZ.]

MARIK Miklós: Az atmoszféra. In: Hédervári Péter - Marik Miklós - Pécsi Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma. A bolygórendszer felderítése. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. pp. 17-80. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A felszín, a belső felépítés és a bolygófejlődés általános útja. In: Hédervári Péter - Marik Miklós - Pécsi Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma. A bolygórendszer felderítése. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. pp. 81-248. Szakmailag ellenőrizte: Barta György. [KSZ.]

PÉCSI Tibor: Az élet problémája. In: Hédervári Péter - Marik Miklós - Pécsi Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma. A bolygórendszer felderítése. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. pp. 249-272. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Függelék. In: Hédervári Péter - Marik Miklós - Pécsi Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma. A bolygórendszer felderítése. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. pp. 273-308. A Pioneer-10 és -11, a Mariner-10, a Marsz-4, -5, -6, -7, a Viking, a Venera-9 és -10 szondákról. Kiegészítés a marskutatás történetéhez. [KSZ.]

PATÓCS Attila: Csillagászat Magyarországon. In: Kis csillagászok. Szerk.: Zombori Ottó. [Gyöngyös,] 1976. Gyöngyösi Városi Járási Művelődési Központ. 19 p. /Gyöngyösi Művelődés./ [KSZ.]

BALLA Tamás: Távolságmeghatározási módszerek a csillagászatban. In: Kis csillagászok. Szerk.: Zombori Ottó. [Gyöngyös,] 1976. Gyöngyösi Városi Járási Művelődési Központ. 9 p. /Gyöngyösi Művelődés./ [KSZ.]

FÜLEKI László: A Föld-Hold rendszer. In: Kis csillagászok. Szerk.: Zombori Ottó. [Gyöngyös,] 1976. Gyöngyösi Városi Járási Művelődési Központ. 8 p. /Gyöngyösi Művelődés./ [KSZ.]

STURMANN László: Az űrhajózás alapjai. In: Kis csillagászok. Szerk.: Zombori Ottó. [Gyöngyös,] 1976. Gyöngyösi Városi Járási Művelődési Központ. 23 p. /Gyöngyösi Művelődés./ [KSZ.]

PETROVICS Antal: Galaxisok. In: Kis csillagászok. Szerk.: Zombori Ottó. [Gyöngyös,] 1976. Gyöngyösi Városi Járási Művelődési Központ. 20 p. /Gyöngyösi Művelődés./ [KSZ.]

CSÉPÁNY László: Űrkutatás műszerekkel. In: Kis csillagászok. Szerk.: Zombori Ottó. [Gyöngyös,] 1976. Gyöngyösi Városi Járási Művelődési Központ. 20 p. /Gyöngyösi Művelődés./ [KSZ.]

ZOMBORI Judit: Intelligens élet az Univerzumban?! ... In: Kis csillagászok. Szerk.: Zombori Ottó. [Gyöngyös,] 1976. Gyöngyösi Városi Járási Művelődési Központ. 10 p. /Gyöngyösi Művelődés./ [KSZ.]

MÁTYUS László: Relativisztikus mechanika. In: Kis csillagászok. Szerk.: Zombori Ottó. [Gyöngyös,] 1976. Gyöngyösi Városi Járási Művelődési Központ. 17 p. /Gyöngyösi Művelődés./ [KSZ.]

BALLA Lajos: Kapcsolatfelvétel földöntúli civilizációval. In: Kis csillagászok. Szerk.: Zombori Ottó. [Gyöngyös,] 1976. Gyöngyösi Városi Járási Művelődési Központ. 10 p. /Gyöngyösi Művelődés./ [KSZ.]

DALA László: Kalandozások a kalendárium körül. In: Kisdobosok évkönyve 1976. Budapest, 1975. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó pp. 21-39. [KSZ.]

Gulliver és a Mars holdjai. In: Koponyakultuszok. [Budapest,] 1976. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 11-18. /Univerzum 229. 1976/4./ S. H. Gould cikke nyomán: Journal of the History of Ideas. Jonathan Swift 1726-ban megjelent "Gulliver utazásai" című könyvének harmadik fejezetében ír a Mars két holdjáról. [KSZ.]

Értelmes lények keresése a világűrben. In: Koponyakultuszok. [Budapest,] 1976. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 63-72. /Univerzum 229. 1976/4./ Carl Sagan és Frank Davis cikke nyomán: Scientific American. [KSZ.]

ARNOLD, K.: A holdra történő lézertávolságmérés, rádióinterferométeres guasar-észlelés és a szatellita-altimetria jelentősége a geodézia és a geofizika számára. In: Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 1-11. [KSZ.]

ÁDÁM József: Megfigyelő-állomás koordinátáinak meghatározása doppleres és lézeres észlelésekből. In: Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 13-29. +14 t. [KSZ.]

HALMOS Ferenc: A nehézségi erőtér meghatározásának eredményei és ezek összehasonlítása. In: Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 37-48. +11 t. [KSZ.]

HALMOS Ferenc - KÁDÁR I.: A szatellita geodézia néhány alapvető kérdése. In: Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 49-80. +6 t. [KSZ.]

HALMOS Ferenc - KÁDÁR I. - KARSAY F.: Szatellitageodéziai és egyéb geodéziai feladatok megoldása közvetlen vektormátrix-aritmetikával feladat-orientált számrendszerekben. In: Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 81-134. +26 t. [KSZ.]

ILL Márton: A pályameghatározás problémái mesterséges holdak megfigyelései alapján. In: Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 135-153. [KSZ.]

MIHÁLY Szabolcs: Kozmikus geodéziai világhálózatok eredményei. In: Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 165-180 +9 t. [KSZ.]

MORITZ, H.: A kollokáció alapelemei. In: Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 181-210. [KSZ.]

MORITZ, H.: A nehézségi erőtér meghatározása kollokáció útján. In: Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 211-222. +1 t. [KSZ.]

SCHWARTZ, K. P.: A nehézségi erőtér meghatározása kollokációval. Numerikus problémák és eredmények. In: Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 223-243. +3 t. [KSZ.]

WALCH Emil: A kozmikus geodézia dinamikus módszerei az állomáskoordináták meghatározásához. In: Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 245-252. [KSZ.]

ZIELINSKI, J. B.: Gravitációs anomáliák meghatározása sebességmérésekből. In: Kozmikus Geodézia. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron 1973, 1974, 1975) válogatott anyagai. Budapest, 1976. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 253-266. +4 t. [KSZ.]

VÉGH János: Értékes régi műszerek. In: Lányok Évkönyve 1976. Összeállította: Balassa Anna. Budapest, 1975. Móra Könyvkiadó. pp. 253-256., 1 színes t. Drezdai gyűjtemény (órák, távcsövek, napórák, föld- és éggömbök stb.). [SRG.]

KULIN György: Mit mondanak a csillagok? In: Lányok Évkönyve 1976. Összeállította: Balassa Anna. Budapest, 1975. Móra Könyvkiadó. pp. 258-262. [SRG.]

KARDOS István: Marx György fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. In: Magyar tudósportrék. Kardos István tévésorozata. [Budapest,] 1976. Kossuth Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda (Budapest). pp. 121-139. Kardos István riportja Marx Györggyel, csillagászati vonatkozásokkal. A beszélgetés a "Magyar tudósok" sorozatában került képernyőre "az elmúlt években". [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Stonehenge. In: Nagy vállalkozások. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Atheneaum Nyomda. pp. 180-184. Lektorok: Faller Gusztáv, Pap János, Ponori Thewrewk Aurél. "...A modern tudomány szerint a kőkorszakban a sziklatömbök iránykijelölő "műszerek" voltak, amelyekkel pontosan meg tudtak határozni egyes csillagászati (naptári) adatokat..." [HAI.]

HORVÁTH Árpád: Pillantás a végtelenbe. In: Nagy válalkozások. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Atheneaum Nyomda. pp. 185-201. Lektorok: Faller Gusztáv, Pap János, Ponori Thewrewk Aurél. A távcső történetéről szóló fejezet alfejezetei: Kopernikusz (p. 185.)., Galileo Galilei (pp. 185-186.)., Kepler és utódai (pp. 186-188.)., Óriástávcsövek (pp. 188-192.)., Herschel (pp. 193-197.)., Rosse és kortársai (pp. 197-198.)., Hale (pp. 198-201.). [HAI.]

SZILÁGYI Éva: Tudós nők. In: Nők évkönyve 1976. Szerk.: Hajós Tibor. Budapest, 1975. Táncsics Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 79-91. Csillagászat: A "világűr-diadal" részese (pp. 87-88.). "Az atomkorszak egyik legélesebb eszű és legfantáziadúsabb tudósának a szakemberek Alla Maszevics csillagász-matematikusnőt tartják. És, hogy folytassuk a leg-eket, ő az egyik legnépszerűbb, legrokonszenvesebb szovjet tudós, a felszabadult szovjet értelmiségi asszony mintaképe. Alla Maszevics a világhírű szovjet űrhajózási és rakétaszakértő, Szedov professzor egyik legközelebbi és legfontosabb munkatársa, a szovjet Tudományos Akadémia asztronómiai bizottságának alelnöke, a matematikai és fizikai tudományok doktora. ..." [HAI.]

SZENCI MOLNÁR Albert: Napló. Mindennapi dolgoknak feljegyző könyvecskéje vagy könyvecske, melybe az ember egyet-mást följegyez, kit osztán könyvekbe rendel. In: Szenci Molnár Albert válogatott művei. Tolnai Gábor irányításával sajtó alá rendezte: Vásárhelyi Judit. A bevezetést írta: Tolnai Gábor. Fordította: Borzsák István, Déri Tibor, Gombáné Lábas Olga, Kenéz Győző, Kurcz Ágnes, Szabó András, Tandori Dezső, Uray Piroska. A latinból fordított szövegeket ellenőrizte: Borzsák István. Budapest, 1976. Magvető Könyvkiadó, Kner Nyomda.
p. 470. "Szenc városában születtem, az ember megváltásának 1574. esztendejében, augusztus 30-án" ... Az első emlékem. "Megesett egy éjjel, hogy az egész házunk népe fölkelt, és a hálókamrákból kiment. Én a zajtól fölriadván, mert egyedül hagytak, szörnyen sírtam. Anyám bejött, karjaiba emelt, kivitt, s ujjával az égre mutatott: egy igen hosszú, a végénél horgas üstökös csillagot láttam, melynek képe mindig megmaradt lelkemben." (valószínűleg az 1577-es nagy üstököst látta, amely 1577. nov. 13. és 1578. jan. 26-ig látszott.) Ezt a részt Szabó András fordította. [SRG.]

SZENCI MOLNÁR Albert: Függelék. Molnár Alberttől származó, hozzá írott és rá vonatkozó levelek. 6. [LXXXII.] Johann Kepler levele, 1605. febr. 13. Prága. A tudományban és jámborságban jeles férfiúnak, a magyar Molnár Albert úrnak, aki az Altdorfi Akadémián a széptudományok tanulmányozásával foglalkozik, nékem tisztelendő uramnak és barátomnak. In: Szenci Molnár Albert válogatott művei. Tolnai Gábor irányításával sajtó alá rendezte: Vásárhelyi Judit. A bevezetést írta: Tolnai Gábor. Fordította: Borzsák István, Déri Tibor, Gombáné Lábas Olga, Kenéz Győző, Kurcz Ágnes, Szabó András, Tandori Dezső, Uray Piroska. A latinból fordított szövegeket ellenőrizte: Borzsák István. Budapest, 1976. Magvető Könyvkiadó, Kner Nyomda.
pp. 565-566. A neves csillagász Johannes Kepler 1605. febr. 13-i levelében nem esik szó csillagászatról, de személyes hangú szövege csillagászattörténetileg érdekes adalék. Kepler megkapta és megköszöni Szenci Molnár Albert küldeményét: egy magyar szótárt (a Dictionarium Ungarico-Latinum, azaz Magyar-latin szótárról van szó, amelyet Szenci Molnár Albert írt, és amelynek nyomtatását 1604. aug. 24-én fejezték be Nürnbergben). Kepler figyelemmel kíséri a magyarországi híreket, főleg a hadi eseményekre, a hajdúk mozgalmára, Bocskay helyzetére, a Várad körüli harcokra reagál. Ezt a részt Kurcz Ágnes fordította. [SRG.]

EGYED László: A változó tudomány. In: A változó világ. 1. A változó világegyetem. Szerk.: Egyed László. Budapest, 1976. RTV-Minerva. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 5-12. /TV egyetem/ [KSZ.]

MARX György: Kimeríthetetlen anyag. In: A változó világ. 1. A változó világegyetem. Szerk.: Egyed László. Budapest, 1976. RTV-Minerva. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 13-26. /TV egyetem./ Marx György: Jövőnk az Univerzum (Magvető, Budapest, 1969.) könyvéből. [KSZ.]

ZELDOVICS, Jakov Boriszovics.: Az univerzum szerkezete (Áttekintés a mai kozmológiáról). In: A változó világ. 1. A változó világegyetem. Szerk.: Egyed László. Budapest, 1976. RTV-Minerva. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 27-36. /TV egyetem./ Előadás a Magyar Tudományos Akadémián, 1974. ápr. 2-án. Megjelent a Fizikai Szemle 1974. 10. számában. [KSZ.]

KUNDT, Wolfgang - REINHARDT, Michael: Ismereteink a világ eredetéről (A háttérsugárzás felfedezése). In: A változó világ. 1 A változó világegyetem. Szerk.: Egyed László. Budapest, 1976. RTV-Minerva. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 37-48. /TV egyetem./ A tanulmány a Physik in unserer Zeit (München) 1971. 1. számában jelent meg. Fordította: Péterffy István. [KSZ.]

MARX György: Anyag és tér. In: A változó világ. 1. A változó világegyetem. Szerk.: Egyed László. Budapest, 1976. RTV-Minerva. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 49-56. /TV egyetem/ Marx György: Jövőnk az Univerzum (Magvető, Budapest, 1969.) könyvéből. [KSZ.]

MARX György: Tér és idő. In: A változó világ. 1. A változó világegyetem. Szerk.: Egyed László. Budapest, 1976. RTV-Minerva. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 57-68. /TV egyetem./ Marx György: Jövőnk az Univerzum (Magvető, Budapest, 1969.) könyvéből. [KSZ.]

MARX György: Az anyag fejlődéstörténete. In: A változó világ. 1. A változó világegyetem. Szerk.: Egyed László. Budapest, 1976. RTV-Minerva. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 69-76. /TV egyetem./ Marx György: Jövőnk az Univerzum (Magvető, Budapest, 1969.) könyvéből. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Csillagok a galaxisban. In: A változó világ. 1. A változó világegyetem. Szerk.: Egyed László. Budapest, 1976. RTV-Minerva. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 77-90. /TV egyetem./ [KSZ.]

VÍZI Zsuzsanna - BÉRCZI Szaniszló: Csillag és környezete. In: A változó világ. 1. A változó világegyetem. Szerk.: Egyed László. Budapest, 1976. RTV-Minerva. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 91-104. /TV egyetem./ [KSZ.]

BALOGH Imre: Mély-ég. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. pp. 2-4. Babcsány Gábor, Balogh Imre, Baracskai Lajos, Bánáti József, Csiszár Tibor, Dalos Endre, Fekete Kertész István, Kocsis Antal, Maczinkó István, Tuboly Vince leírásai. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 27. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. pp. 5-6. Kompakt galaxisok és Fritz Zwicky munkássága. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. p. 6. Bányai József, Csiszár Tibor, Dalos Endre, Garbera István, Karászi István, Steiner Ernő, Vizi Péter észlelései. [KSZ.]

Változócsillagok. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. pp. 7-11. Mezősi Csaba: Eruptív változók. - December.; Hevesi Zoltán: Mira változók - December.; Zajácz György: Félszabályos változók. - December.; Fenyvesi András: Szabálytalan változók. Nov.-Dec. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Az 1975. év összesítése. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. p. 7. Az AAK megfigyelői több mint 25.800 változócsillag megfigyelést végeztek. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Tizednapok bevezetése a változó-észleléseknél. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. p. 12. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. pp. 13-18. Orha Zoltán: Vénusz - 1975. Nov.-Dec.; Tepliczky István: Jupiter - 1975. December.; Balogh Imre: Szaturnusz - Nov.- Dec.; Papp János: Mars - Nov.-Dec. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1975. december. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. p. 19. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1975. December. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. pp. 20-22. [KSZ.]

ORHA Zoltán: A Vénusz 1975-ös esti dichotómiája. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. p. 22. Fehér fényben 1975. jún. 11-e körül következett be. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Kobayashi-Berger-Milon 1975 h üstökös. 1. Szerkezeti változások /július hó/. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. pp. 23-25. [KSZ.]

MOLNÁR Sándor: Kisbolygók - Nov.-Dec. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. p. 25. 14 megfigyelő 3 kisbolygót figyelt. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: A tektitek eredete. = Albireo 6. 1976. jan. 54. sz. pp. 26-28. [KSZ.]

BALOGH Imre: Mély-ég. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. pp. 2-4. Balogh Imre, Garbera István, Horváth Attila, Iskum József, Karászi István, Kart Pál, Orha Zoltán, Szeiber Károly észlelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Változás a mély-ég észlelések beküldésében. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. p. 3. Az új adatgyűjtő: Hevesi Zoltán. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. p. 4. Babcsány Gábor, Dalos Endre, Garbera István, Horváth Attila, Karászi István, Orha Zoltán megfigyelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 28. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. p. 5. Kilenc planetárisköd 250 cm-es és 100 cm-es távcsövekkel. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Változás az asztrofotók beküldésében. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. p. 5. A "Sarkcsillag"-ba szánt fényképeket Kiszel Vilmos Gábor gyűjti. [KSZ.]

Változócsillagok - 1976 január. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. pp. 6-9. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Brlás Pál: Orion-köd változói, 1975 október-december.; Hevesi Zoltán: Mira változók.; Juhász Tibor: RV Tau változók, 1975 november-december.; Zajácz György: Félszabályos változók. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Fényes Mira-változók észlelése. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. p. 9. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: A csillagfény színének becslése. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "North Western Association of Variable Star Observers." = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. p. 11. Angliában szervezte Colin Henshaw és Ian Middlemist fényes változók észlelésére. [KSZ.]

MOLNÁR Sándor: A Ceres láthatósága 1975/76. 1. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. p. 12. 1975. szeptember-december hónapokban 13 észlelő 32 megfigyelésének feldolgozása. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Kobayashi-Berger-Milon 1975 h üstökös. 2. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. pp. 13-15. [KSZ.]

PAPP János: Teljes holdfogyatkozás 1975 november 18/19. 2. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. pp. 16-18. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Bradfield 1975 p. üstökös - 1976 január. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. p. 18. A halvány üstökösről 6 észlelő 6 megfigyelést végzett. [KSZ.]

Bolygók - 1976. január. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. pp. 19-22. Papp János: Uránusz - 1975 Dec,-1976 Jan.; Tepliczky István: Jupiter.; Balogh Imre: Szaturnusz. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1975 Január. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Változók Világa" 5. szám. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. p. 23. A GCVS, változókat ismertető megjegyzéseinek fordítása. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység: 1976. Január. = Albireo 6. 1976. febr. 55. sz. p. 24. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. pp. 2-4. Babcsány Gábor, Balogh Imre, Barabás János, Baracskai Lajos, Dalos Endre, Gombos Gábor, Hajdú Attila, Karászi István, Németh Csaba, Kótai Gyula, Réti Lajos, Szabó Elemér, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince megfigyelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. pp. 5-6. Bányai József, Dalos Endre, Garbera István, Hajdú Attila, Horváth Attila, Jámbor Mátyás, Karászi István, Németh Csaba, Steiner Ernő, Szentmártoni Béla észlelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 29. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. p. 7. Kettőscsillagok nagy távcsövekkel. A Sirius 254 cm-es átmérőjű távcsővel. [KSZ.]

Változócsillagok. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. pp. 8-12. Kiszel Vilmos Gábor: Eruptív változók - 1976 február.; Szentmártoni Béla: Mira változók - 1976 február.; Zajácz György: Félszabályos változók - 1976 február.; Fenyvesi András: Szabálytalan változók. [KSZ.]

KISZEL Vilmos Gábor: Az amatőr változócsillag észlelések feldolgozása. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. pp. 13-14. Az ELTE Csillagászati tanszékén diákköri munka keretében Kiss András és Kiszel Vilmos Gábor feldolgozást kezdeményezett az egyetemi számítógépeken. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Fényes mira-változók áprilisban. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. p. 14. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Változók Világa" - 6. sz. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. p. 14. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Göncöl". = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. p. 14. Megjelent az új kiadvány kísérleti, "0." száma. A budapesti egyetemistákból álló szerzői munkaközösség (E. Kovács Zoltán, Kiszel Vilmos Gábor, Kocsis Gusztáv, Kovács György, Molnár László, Molnár Sándor) elméleti csillagászati lapját Vácott adják ki. [KSZ.]

PAPP János: Üstökös hírek. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. p. 15. Üstökösök 1975-ben. [KSZ.]

MOLNÁR Sándor: A Ceres láthatósága 1975/76. 2. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

Bolygóészlelőink a "Strolling Astronomer"-ben. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. p. 17. Vol. 25. No. 9-10. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. pp. 18-21. Papp János: Mars - Jan.-Febr.; Balogh Imre: Szaturnusz - 1976 Február. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1976 Február. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. p. 21. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1976 Február. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

PAPP János: Részleges napfogyatkozás megfigyelése. = Albireo 6. 1976. márc. 56. sz. pp. 23-24. Az 1976. ápr. 29-i napfogyatkozás előrejelzése és észlelési útmutatója. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: V 1500 Cyg = Nova Cygni 1975. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. p. 2. Észlelőtérkép, az "AAVSO Circular" 65. sz. alapján. [KSZ.]

Változócsillagok. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. pp. 3-8. Kiszel Vilmos Gábor: Eruptív változók - március.; Brlás Pál: Orion-köd változói - január-február.; Szentmártoni Béla: Mira változók - március.; Zajácz György: Félszabályos változók - március.; Juhász Tibor: RV Tau változók - január-február. [KSZ.]

GARAMVÖLGYI Ferenc: A Theta-1 Ori A. december 5-i fedése. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. p. 8. Sky and Telescope 1976. márc. száma alapján. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: HR Delphini - egy lassú nóva. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. p. 9. Fénygörbével, Tuboly Vince 1974. aug. és 1975. júl. közötti észleléseiből. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 30. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. p. 10. Integrációs TV-rendszerrel észlelve az 500 cm-es Palomar hegyi, és a 389 cm-es angol-ausztrál teleszkóppal, utóbbiban az NGC 1097 galaxis látványa. [KSZ.]

A legközelebbi galaxis. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. p. 11. A gamma Gem közelében. Sky and Telescope 1976. áprilisi számából. [KSZ.]

VÁRVIZI Imre: Az integrációs TV-rendszerről. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. p. 11. [KSZ.]

Galaxisok szuperhalmazai. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. p. 12. Asztronomicseszkij Cirkulár 1975. dec. 4. számából. [KSZ.]

Mira-maximumok május-júniusban. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. p. 12. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. pp. 13-14. Tepliczky István: Jupiter - 1976 február-március.; Balogh Imre: Szaturnusz - 1976 március. [KSZ.]

P. J. [PAPP János]: West 1975n üstökös. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. p. 14. Pozíció és fényesség előrejelzések. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: West 1975n üstökös. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. pp. 15-17. " . . . Végre egy igazi üstökös! . . . " szerepelt sok észlelő levelében: 25 észlelő 50 vizuális és 4 fotografikus megfigyelést végzett. 1976. márc. 2-től kezdve látták hazánkból. Az első napokban a fénye -1 és +1 mg közötti. Április végére +5 mg-ra halványodott. [KSZ.]

PAPP János: Részleges holdfogyatkozás május 13-án. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. p. 17. Előrejelzés. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1976 Március. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. pp. 18-19. A Sky and Telescope 1976. márciusi számában rövid cikk jelent meg az általunk felfedezett "márciusi Geminidákról". A feltételezett rajról, külföldről is kaptunk észleléseket. [KSZ.]

PAPP János: Jupiter-fedés május 27-én. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. pp. 19-20. Előrejelzés. [KSZ.]

HARMATI István: Nap. Naptevékenység - 1976 március. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

P. J. [PAPP János] - Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Közlemény a Nap-megfigyelőkhöz! = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. p. 21. A rovat szerkesztését 1976 áprilisától Iskum József veszi át. [KSZ.]

PAPP János: Speciális Nap-műszerek. 1. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. pp. 22-23. Polarizációs Nap-okulár. Távcső és megfigyelés. [KSZ.]

Megfigyelések beküldése az "Albireo" számára. = Albireo 6. 1976. ápr. 57. sz. p. 24. Mélyég objektumok: Hevesi Zoltán.; Kettőscsillagok: Gombás Géza.; Változócsillagok: Szentmártoni Béla.; Üstökösök: Ujvárosy Antal.; Kisbolygók: Molnár Sándor.; Merkúr, Vénusz: Orha Zoltán.; Jupiter: Tepliczky István.; Szaturnusz: Balogh Imre.; Mars, Uránusz, meteorok, okkultációk: Papp János.; Nap: Iskum József.; Hold-alakzatok: Baracskai Lajos. Fedési- és cepheida-változók: Garamvölgyi Ferenc.; Asztrofotók: Kiszel Vilmos Gábor. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég objektumok. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. pp. 2-4. Babcsány Gábor, Baracskai Lajos, Harsányi István, Karászi István, Németh Csaba, Popovics Sándor, Róka László, David Suszcynsky, Szabó Elemér, Tóth Miklós megfigyelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. pp. 4-5. Babcsány Gábor, Dalos Endre, Gombás Géza, Harsányi János, Irmai Attila, Karászi István, Mohácsi Gyula, Németh Csaba, Szabó Elemér, Tepliczky István észlelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Mezősi Csaba: "A változócsillagok megfigyelése". = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. p. 5. A 16 oldalas útmutató ismertetése. Ezzel a számmal együtt küldik. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 31. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. p. 6. A 3C-273 kvazár 150 és 200 cm-es távcsövekkel. A Tonanzintla 1530 kvazár a 389 cm-es távcsővel, az Anglo-Australian Observatory-ból. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: A GCVS harmadik kiegészítése. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. p. 6. 1976-ban jelent meg, B. V. Kukarkin szerkesztésében. Az elnevezett változók száma 25.838-ra emelkedett. [KSZ.]

PAPP János: Üstökös hírek. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. p. 7. [KSZ.]

Változócsillagok - 1976. április. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. pp. 8-13. Kiszel Vilmos Gábor: Eruptív változók.; Brlás Pál: Orion-köd változói, Március-április.; Szentmártoni Béla: Mira változók.; Zajácz György: Félszabályos változók.; Fenyvesi András: Szabálytalan változók, Március-április. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: A Tau Cassiopeiae 1975-ben. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. p. 13. Az AAK-tagok megfigyelései alapján konstans a fénye, az amplitúdója 0,15 mg csak. [KSZ.]

HANSHAW, Colin: Az R CrB fényváltozása maximumban. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. pp. 14-15. Fénygörbe: 1974. júl. és 1975. okt. között, az AAK-észlelések 5 napos átlagai alapján. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1976 Április. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: West 1975n üstökös. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. pp. 18-19. Az 1976. áprilisi észlelések rovata. [KSZ.]

BALOGH Imre: Szaturnusz -április. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

TEPLICZKY István: A Jupiter 1974/75-ös láthatósága. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. pp. 21-22. 56 megfigyelési napon 99 rajz készült. [KSZ.]

PAPP János: Részleges napfogyatkozás, 1976. április 29. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. pp. 22-25. Hazánkban rossz időjárási körülmények uralkodtak, a fogyatkozást sehol sem sikerült végigészlelni, csak részeredmények adódtak. Papp János és Nagy Rozália kétfős fogyatkozás-expedíciót alkotva Bulgáriába utazott és több mint 1000 m magasan, jó időben, sikeresen észlelte, az ott már centrális gyűrűs napfogyatkozást. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. [1976. április.] = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. pp. 25-26. [KSZ.]

PAPP János: Speciális Nap-műszerek. 2. = Albireo 6. 1976. máj. 58. sz. pp. 27-28. Nap-spektroszkóp. Spektrohelioszkóp. Távcső és megfigyelés. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég objektumok. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 2. Balogh Imre, Dalos Endre megfigyelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 3. Dalos Endre, Gombás Géza, Kosztics András, Szentmártoni Béla észlelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 32. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 4. Spektrográf, számkijelzéses színképelemzés, a Plútóra is alkalmazva. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla - PAPP János: Kérés az AAK-tagsághoz! = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 4. Vannak, akik az Albireo-hoz is és a Meteorhoz is beküldik ugyanazokat a megfigyeléseket. Kérjük az észlelőket, hogy az Albireo-ba csak olyan adatokat küldjenek be, amelyet kizárólag ide küldenek! [KSZ.]

Változócsillagok - 1976 május. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. pp. 5-8. Kiszel Vilmos Gábor: Eruptív változók.; Szentmártoni Béla: Mira változók.; Zajácz György: Félszabályos változók.; Juhász Tibor: RV Tau változók - Márc., ápr. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Nyári mira-maximum előrejelzése. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 8. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: VZ Cephei. /214870/ = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 9. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Algol" különszám. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 9. Az eddigi észlelési anyagból készültek feldolgozások, Garamvölgyi Ferenc és Juhász Tibor munkájaként. Nagyobb formátumban, 8 oldalon adta ki az esztergomi Petőfi Sándor Művelődési Központ. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: A "Draco" szakkör körlevelei. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 9. A "Draco" Csillagász Szakkör a Bólyi "József Attila" Művelődési Házban működik, Dalos Endre vezetésével. Havonta adnak ki egyoldalas stencilezett körlevelet. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Változók Világa" - 7. szám. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 9. E számmal együtt küldik. A GCVS adatváltozásait ismerteti és egy cikket közöl a fő színkép-osztályokról. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: SS Cygni. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 10. [KSZ.]

BROECKE, Eddy van den: Amatőrcsillagászat Belgiumban. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla - TEPLICZKY István: Amatőr meteorológiai megfigyelések terve. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 12. Amatőrcsillagászokból álló amatőr-meteorológusként figyelhetnék a légköri nyugodtságot, átlátszóságot, felhőzetet, halokat, egyéb jelenségeket. [KSZ.]

PAPP János: Részleges holdfogyatkozás - 1976 május 13. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 13. Majdnem mindenhol borult volt az ég, csak 6 észlelés érkezett be. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. pp. 14-15. Balogh Imre: Szaturnusz - Május.; Papp János: Uránusz - Március-április. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1976. Május. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. pp. 16-17. A megfigyelések 70 %-át két meteorészlelő csoport végzi: a karcagi és a székesfehérvári. [KSZ.]

CSIBA Márton - VLAHOSZ Miklós: Jelgenerátor óraműhöz. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 17. [KSZ.]

ISKUM József: Nap-észlelési nyomtatvány bevezetése. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 18. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1976 május. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

PAPP János: Neptunusz okkultáció 1976 július 8-án. = Albireo 6. 1976. jún. 59. sz. p. 20. Előrejelzés. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég objektumok. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. pp. 2-3. Babcsány Gábor, Baracskai Lajos, Cséplő Mihály, Hajnáczky Sándor, Harsányi István, Hevesi Zoltán, Jankovics Zoltán, Karászi István, Kiszel Vilmos Gábor, Papp János, Réti Lajos, Rohoska Lajos, Rózsa Dalma, Szabó Elemér, Szegedi Béla, Szentmártoni Béla, Udvari Attila észlelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. pp. 4-5. Gombás Géza, Karászi István, Szabó Elemér, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 33. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. p. 5. Hat planetárisköd látványa: négy 102 cm-es, egy 254 cm-es, és az M 57 egy 152 cm-es távcsővel. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az Epszilon Lyrae négyescsillag. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

Új hírek a "Tojás"-ködről. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. p. 7. Jelzése: CRL 2688. Sky and Telescope 1976. júliusi szám alapján. [KSZ.]

Változócsillagok - 1976 június hó. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. pp. 8-11. Kiszel Vilmos Gábor: Eruptív változók.; Szentmártoni Béla: Mira változók.; Szegedi Béla: Félszabályos változók. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: D’Arrest 1976e üstökös. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. pp. 11-12. Koordináták és fényesség-előrejelzések. 1976. aug. 12-én 0,15 csillagászati egységre lesz a Földtől. [KSZ.]

UX Draconis / H=192576/ észlelőtérképek. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. p. 12. [KSZ.]

TEPLICZKY István: A Jupiter 1975/76-os láthatósága. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. pp. 13-14. 27 észlelő 88 éjszakán 164 rajzot készített. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1976. június. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1976 Június. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. pp. 16-18. [KSZ.]

PAPP János: Amatőrcsillagászat Bulgáriában. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. pp. 19-20. A csillagászat oktatása, a szakcsillagász-képzés, a csillagászati ismeretterjesztés, a Bolgár Csillagászati Baráti Kör. A Sztara Zagora-i népobszervatórium és hegyi csillagvizsgáló körülményeinek és munkájának részletezése. [KSZ.]

PAPP János: Felhívás okkultáció-észlelésre. = Albireo 6. 1976. júl. 60. sz. p. 20. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. pp. 2-4. Balogh Imre, Dalos Endre, Tepliczky István, Jankovics Zoltán, Karászi István, Kart Pál, Kocsis Antal, Kótai Gyula, Németh Csaba, Papp János, David Suszcynski megfigyelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 34. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. p. 5. Ausztráliában egy 120 cm nyílású Schmidt-teleszkóppal fényképezik az eget, ezek fotólemezeiről ismerteti az M 83, az NGC 5128, és a Szenes-zsákot. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. pp. 6-7. Harsányi János, Hevesi Zoltán, Horváth Attila, Karászi István, Németh Csaba, Szegedi Béla, Udvardi Attila észlelései. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Két változó-észlelési problémáról. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. p. 7. 1./ Szabadszemes változók. A szabadszemmel történő észlelés megszüntetése az óriási hibaszórás miatt. Helyette a fényes változók követése fotografikusan, egyszerű fényképezőgépekkel. 2./ Cepheida változók. Az Algol csak a fedésiekkel kíván foglalkozni, törölte programjából a cepheidákat, az ilyen észleléseket az Albireo továbbra is várja. [KSZ.]

Változócsillagok - 1976 július. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. pp. 8-11. Brlás Pál: Eruptív változók.; Szentmártoni Béla: Mira változók.; Fenyvesi András - Karászi István: Szabálytalan és RV Tau változók - Május-június. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Magnitudo" - 5. szám. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. p. 11. A kiadvány ismertetése. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: SV Cygni észlelő-térképe. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. p. 12. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Mira-maximumok szeptemberben. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. p. 13. Az AAVSO Bulletin 39. alapján. [KSZ.]

PAPP János: Üstökös hírek. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. p. 13. [KSZ.]

PAPP János: Észlelőtábor Berekfürdőn. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. p. 14. 1976. július 24-31-ig került megrendezésre a karcagi "Déryné" Művelődési Központ csillagászati szakköre által szervezett "Cygnus ’76" országos megfigyelőtábor. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: West 1975. n. üstökös. 1. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. pp. 15-17. A kóma valódi méretének alakulása. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: D’Arrest 1976e. üstökös. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. p. 17. 1976. júliusában 6 észlelő 8 észlelést végzett. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1976 Július. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. pp. 18-20. Csoportos meteor-megfigyelés táborokban is folyt. A Vértesben a Mizar -’76 táborban 8 fő július 1-4-ig, a Bólyban rendezett Draco - ’76 megfigyelőtáborban 11 fő júl. 19-23-ig, a Karcag melletti Berekfürdőn szervezett Cygnus - ’76 észlelőtáborban júl. 24-31-ig meteoroztak. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1976. július. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

PAPP János: Szakköri vetélkedő Dunaújvárosban. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. pp. 22-23. A Dunaújvárosi Munkás Művelődési Központ csillagászati szakköre által meghirdetett "Csillagászati Szakkörök Első Országos Feladatmegoldó Versenyé"-re februárban 32 nevezés érkezett. Az első 8 szakkör mérte össze tudását 1976. júl. 17-18-án Dunaújvárosban. A vetélkedőt Taracsák Gábor vezette, a zsűri elnöke Érdi Bálint volt. Az első helyet az Újpesti Ady Endre Művelődési Ház Csillagászati Klubja szerezte meg: Iskum József, Papp János, Szeiber János, Tihanyi István. A másodikak a váciak, a harmadikak a pomáziak lettek. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Angliában szokatlan jelenség észlelése - a világító felhők. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. pp. 23-24. 1976. jún. 27-én. [KSZ.]

Megfigyelések beküldése. = Albireo 6. 1976. aug. 61. sz. p. 24. Orha Zoltán bevonult, a Merkúr és Vénusz észlelések Vizi Péter címére küldendők. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 35. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 2. Az NGC 2264 nyílthalmaz a Mt. Wilson 150 és 250 cm-es távcsöveivel, és az 500 cm-es Palomar-teleszkóppal. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. pp. 3-5. Babcsány Gábor, Balogh Imre, Baracskai Lajos, Berkó Ernő, Dobány Zoltán, Karászi István, Kiszel Vilmos Gábor, Mitnyik János, Szőke Balázs, Tuboly Vince megfigyelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Amatőr meteorológia. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 5. A programra 50 fő jelentkezett. A bólyi "Draco" Csillagászati Szakkör (vezetője Dalos Endre) vállalta, hogy "Atmoszféra" címmel negyedéves körlevelet adnak ki. Tepliczky István részletes meteorológiai programot készített 4 oldal terjedelemben. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Fedési Változó Térképek". = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 5. Juhász Tibor és Garamvölgyi Ferenc összeállítása 16 oldalon 25 fedési térképét adja. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 6. Berkó Ernő, Hevesi Zoltán, Mitnyik János, Orha Zoltán, Tóth Imre, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

Kisbolygó körlevél. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 6. A szeptemberi-októberi láthatóságú Hebe kisbolygóról, az Albireo kisbolygórovatának különkiadásaként körlevelet adott ki (észlelőtérképpel) a váci Művelődési Központ, Molnár Sándor összeállításában. [KSZ.]

Változócsillagok. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. pp. 7-11. Brlás Pál: Eruptív változók - Aug.; Szentmártoni Béla: Mira változók - Aug.; Zajácz György: Félszabályos változók - Júl. & Aug. [KSZ.]

BRLÁS Pál: A0535+26. /Harvard-sz.: 053226./ = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 11. Azaz: SAO 077348. Fényét változtatja 0,7 mg amplitúdóval. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Változócsillag észlelési problémák. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 12. Sok fényes változó "agyon-észlelt", másokról alig van észlelés. Ezután a rovatban az észlelt csillagok (és nem a fénybecslések) számát tüntetjük fel. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Mira-maximumok előrejelzése. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 13. [KSZ.]

R Tri /M/ és W Tri /SRc/ észlelőtérképe. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 13. [KSZ.]

BULLIVANT, Jeremy: CY Aquarri = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 14. RR Lyrae típusú változó, 87 perces periódussal. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: A nyár csillagszínei. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 15. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Az RR Lyr-változók észleléséről. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 15. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1976. augusztus. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

BROECKE, Eddy van den: A VVS Meteor Szekció munkájáról. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. pp. 18-19. A Belgiumban folyó meteorozásról. [KSZ.]

PAPP János. A Vénusz 1976/77-es keleti elongációja. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

"ZHR Bulletin - No. 2." = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 20. Az MMTÉH-tagok 1974-es megfigyeléseiből számított 1082 ZHR-adatot tartalmazó kiadvány. A Komárom megyei Művelődési Központ adta ki Tatán. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1976. augusztus. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: West 1975 n üstökös. 2. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. pp. 22-24. A csóva változása. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: D’Arrest 1976.e. üstökös. = Albireo 6. 1976. szept. 62. sz. p. 23. 1976. augusztusban 6 észlelő 7 megfigyelést végzett. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A mélyég és kettőscsillag észlelésekről. = Albireo 6. 1976. okt. 63. sz. pp. 2-3. Az évek során 4500 mélyég objektumról és 2500 kettőscsillagról készült leírás. A legtöbbet észlelt objektumok feldolgozása megkezdődött. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 36. = Albireo 6. 1976. okt. 63. sz. p. 3. Az állatövi fény látványa tiszta és sötét helyekről. [KSZ.]

Változócsillagok - 1976. szeptember hó. = Albireo 6. 1976. okt. 63. sz. pp. 4-8. Brlás Pál: Eruptív változók.; Szentmártoni Béla: Mira változók.; Zajácz György: Félszabályos változók.; Szabálytalan és RV Tau változók - Július/Augusztus. SS Cygni maximum, August-September 1976. [fénygörbe.] [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Cepheida változók észlelése, július-szeptember. = Albireo 6. 1976. okt. 63. sz. p. 9. A változók neve, az észlelések száma, az észlelők névkódja. [KSZ.]

"Változócsillag Térképek" - IX. = Albireo 6. 1976. okt. 63. sz. p. 9. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Jupiterhold felületi alakzatok észlelése. = Albireo 6. 1976. okt. 63. sz. p. 10. Skalnate Pleso-i obszervatórium 60 cm-es refraktorával 1976. aug. 22-én észlelte és rajzolta a négy holdat. 962x, 1016x és 1460x nagyítást alkalmazott. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Jupiter; Július-szept. = Albireo 6. 1976. okt. 63. sz. p. 11. [KSZ.]

PAPP János: A Nagy Vörös Folt megfigyelése. = Albireo 6. 1976. okt. 63. sz. pp. 12-13. Felhívás a megfigyelésre, rajzolásra, szín-és intenzitásbecslésre, a CM-átvonulások követésére. [KSZ.]

PAPP János: Holdfogyatkozás félárnyékban - 1976. november 6/7. = Albireo 6. 1976. okt. 63. sz. p. 13. Előrejelzés. [KSZ.]

Az "Atmoszféra" 1. száma elkészült. = Albireo 6. 1976. okt. 63. sz. p. 13. A bólyi "Draco" Csillagászati szakkör kiadásában. E számmal együtt küldik. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1976 szeptember. = Albireo 6. 1976. okt. 63. sz. p. 14. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1976. Szeptember. = Albireo 6. 1976. okt. 63. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

HEVESI Zoltán - GOMBÁS Géza: Mély-ég és kettőscsillagok. = Albireo 6. 1976. nov. 64. sz. pp. 2-4. Mély-ég megfigyelések: Karászi István, Tihanyi István.; Kettőscsillag megfigyelések: Csapó János, Dalos Endre. Észlelő-térkép a Cepheus-ból. [KSZ.]

Változócsillagok - 1976 október. = Albireo 6. 1976. nov. 64. sz. pp. 5-8. Brlás Pál: Eruptív változók.; Szentmártoni Béla: Mira változók.; Zajácz György: Félszabályos változók. [KSZ.]

Az elmúlt évtized nóvái. /A GCVS S1, S2, S3 adatai alapján./ = Albireo 6. 1976. nov. 64. sz. p. 8. 21 nóva 1967-1976-ig. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A nóva-kitörésekről. 1. = Albireo 6. 1976. nov. 64. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Az R CrB 1974-75 évi maximuma. = Albireo 6. 1976. nov. 64. sz. pp. 10-11. Angol és magyar amatőrcsillagászok adatainak elemzése. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Nova Vulpeculae 1976. = Albireo 6. 1976. nov. 64. sz. p. 12. Alcock 1976. okt. 21-én fedezte fel. A Cygnus-11 körlevélben kaptak tájékoztatást az észlelők. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 6. 1976. nov. 64. sz. pp. 13-14. Tepliczky István: Jupiter - 1976 október.; Vizi Péter: Vénusz - 1976 szeptember-október.; Papp János: A GRS CM-átmenetek - 1976 december. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1976. Október. = Albireo 6. 1976. nov. 64. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1976 október. = Albireo 6. 1976. nov. 64. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

PAPP János: Holdfogyatkozás - 1976 november 6/7. = Albireo 6. 1976. nov. 64. sz. pp. 18-19. Állandóan vonuló felhőzet volt, 7 észlelő küldött beszámolót. [KSZ.]

VERHAEGEN, Willy: A V.V.S. Okkultációs Szekciója. = Albireo 6. 1976. nov. 64. sz. p. 19. Belgiumi csillagfedés-észlelő szervezetek és munkásságuk. [KSZ.]

PAPP János: Uránusz okkultáció 1977 január 14-én. = Albireo 6. 1976. nov. 64. sz. p. 20. Előrejelzés és észlelési útmutató. [KSZ.]

Megfigyelések beküldése az A.A.K-hoz. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. p. 2. Mély-ég objektumok: Hevesi Zoltán.; Kettőscsillagok: Gombás Géza.; Változócsillagok (cepheidák is), "földfény" program: Szentmártoni Béla.; Üstökös: Ujvárosy Antal.; Kisbolygók: Molnár Sándor.; Merkúr, Vénusz: Vizi Péter.; Jupiter: Tepliczky István.; Szaturnusz: Balogh Imre.; Nap: Iskum József.; Meteorok, Mars, külső bolygók, fogyatkozások, okkultációk: Papp János.; Fotografikus változók: Kiszel Vilmos Gábor.; Fedési változók: Garamvölgyi Ferenc.; Hold-programok: Hajnáczky Sándor.; Meteorológia: Tepliczky István. [KSZ.]

HEVESI Zoltán - GOMBÁS Géza: Mély-ég és kettőscsillagok. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. p. 3. Mély-ég észlelések: Pat Brennan, Szőke Balázs.; Kettőscsillag észlelések: Szentmártoni Béla.; Fényes és könnyű objektumok. [KSZ.]

Változócsillagok - 1976. november. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. pp. 4-8. Brlás Pál: Eruptív változók.; Szentmártoni Béla: Mira változók.; Zajácz György: Félszabályos változók.; Karászi István: Szabálytalan és RV Tau változók - szeptember-október. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Mira-maximumok 1977 január hóban. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. p. 8. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Nóva-hírek. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. p. 8. Nova Vulpeculae 1976.; Nova Ophiuchi 1976. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A nóva-kitörésekről. 2. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Bolygók - 1976 november. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. pp. 11-13. Tepliczky István: Jupiter.; Vizi Péter: Vénusz.; Papp János: Az új bolygóészlelő lapok kitöltéséről. [KSZ.]

PAPP János: Fogyatkozások 1977-ben. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

PAPP János: A GRS CM-átmenetei - 1977 január. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. p. 15. [KSZ.]

PAPP János: Hírek a Vörös Foltról. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. p. 15. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1976 november. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. pp. 16-18. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1976. November. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Föld fénye a Holdon. = Albireo 6. 1976. dec. 65. sz. pp. 19-20. Osztrák amatőrök 1976 eleje óta foglalkoznak ezzel a programmal. Cél a hamuszürke fény látványának észlelése. A láthatóság becslése: 0-tól 7-ig tartó skálán. [KSZ.]

Megfigyelések: 1975. november - december. = Algol [3.] 1976. febr. 10. sz. [p. 1.] 9 megfigyelő. [KSZ.]

[Az elmúlt évben összesen 3256 adat érkezett a megfigyelőktől.] = Algol [3.] 1976. febr. 10. sz. [pp. 1-2.] 1980 cepheida és 1276 fedési. [KSZ.]

[A GG Cas és VZ Hya várható minimumai.] = Algol [3.] 1976. febr. 10. sz. [p. 2.] [KSZ.]

Az Y Cygni és az u Herculis. = Algol [3.] 1976. febr. 10. sz. [pp. 2-3.] [PIR.]

W Ursae Maioris. = Algol [3.] 1976. febr. 10. sz. [p. 4.] [KSZ.]

Megfigyelések: 1976. január - április. = Algol [3.] 1976. jún. 11. sz. [p. 1.] 19 észlelő. [KSZ.]

A VV Cephei. = Algol [3.] 1976. jún. 11. sz. [pp. 2-4.] R. Burnham: Celestial Handbook alapján. [PIR.]

Megfigyelések: 1976. május - június. = Algol [3.] 1976. aug. 12. sz. [p. 1.] 9 megfigyelő. [KSZ.]

[Változások. ] = Algol [3.] 1976. aug. 12. sz. [pp. 1-3.] Elhagyjuk a cepheida változók megfigyelését. Az EA csillagoknál maximumészlelést nem fogjuk figyelembe venni. Csak 8-10 minimumészlelés fogadható el. [KSZ.]

[EE Pegasi.] = Algol [3.] 1976. aug. 12. sz. [pp. 3-4.] [KSZ.]

Észlelések: 1976. július - augusztus. = Algol [3.] 1976. nov. 13. sz. [p. 1.] 11 észlelő. [KSZ.]

[Tájékoztató hírek.] = Algol [3.] 1976. nov. 13. sz. [p. 2. ] Egyelőre 25 csillag az észlelési program. Erről egy térképfüzetet kaptak az észlelők. [KSZ.]

[Minimumészlelések.] = Algol [3.] 1976. nov. 13. sz. [p. 3-4.] [KSZ.]

[Minimum időpontok előrejelzései.] = Algol [3.] 1976. nov. 13. sz. [p. 4.] [KSZ.]

NAGY István György: A Központi Asztronautikai Szakosztály története. = Asztronautikai Tájékoztató 1976. 31. sz. pp. 3-19. Jelenlegi ismereteink szerint a legelső hazai asztronautikai előadást 1929. ápr. 29-én tartotta a csillagász és meteorológus Tolnai Ottó "Elhagyhatjuk-e a Földet" címmel a Stella Csillagászati Egyesületben. [KSZ.]

ANDRIJANOV, V. V.: A Föld kozmikus kutatása. = Asztronautikai Tájékoztató 1976. 31. sz. pp. 21-29. [KSZ.]

BELJAEV, J. I.: A Hold kontinentális és tengeri területei közötti higany-szélről. = Asztronautikai Tájékoztató 1976. 31. sz. pp. 31-34. [KSZ.]

GUTH, V.: Űrfizikai kutatások Csehszlovákiában az Interkozmosz program keretében. = Asztronautikai Tájékoztató 1976. 31. sz. pp. 35-44. [KSZ.]

VILLÁNYI Ottó: Űrtávközlési rendszerek fejlődése. = Asztronautikai Tájékoztató 1976. 31. sz. pp. 45-60. [KSZ.]

TÄNCZER Tibor: Mesterséges holdak alkalmazása az árvízelőrejelzésben. = Asztronautikai Tájékoztató 1976. 31. sz. pp. 61-69. [KSZ.]

BODÓ György: A belsőfül vizsgálatának a jelentősége az űrorvostanban. = Asztronautikai Tájékoztató 1976. 31. sz. pp. 70-81. [KSZ.]

JAGER, C. de: A világűr békés célú felhasználása. = Asztronautikai Tájékoztató 1976. 31. sz. pp. 83-94. [KSZ.]

AGADZSANJÁN, N. A.: Ember, bioszféra, kozmosz. Új biológiai és orvostudományi kísérletek a világűrben. = Asztronautikai Tájékoztató 1976. 31. sz. pp. 95-105. [KSZ.]

A KASZ 1976. évi jelentősebb rendezvényei. = Asztronautikai Tájékoztató 1976. 31. sz. p. 107. [KSZ.]

WALCH Emil: A kozmikus geodéziai munkabizottság tevékenysége megalakulásától napjainkig. = Asztronautikai Tájékoztató 1976. 31. sz. pp. 109-111. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az 1974-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1976. 31. sz. pp. 113-134. [KSZ.]

DALOS Endre - TEPLICZKY István: Előszó helyett. = Atmoszféra [1.] 1976. okt. 1. sz. p. 1. A szerkesztők köszöntő cikke az új lap indulása alkalmából.; A Bólyi "József Attila" Művelődési Ház "DRACO" Csillagász szakköre meteorológiai megfigyelési tájékoztatója Atmoszféra címmel jelent meg. Stenciles sokszorosítással készült. Egyes számokba, az előre jelzett helyekre, papírfényképeket ragasztottak kézzel. Első sorozatban megjelent 1-18. szám 1976. októbertől 1979. novemberig. Szerkesztette: Tepliczky István és Dalos Endre, a 16. számtól (1979. júl.) Hevesi Zoltán is. A 17. számtól (1979. szept.) Dalos Endre a szerkesztő, a társszerkesztők: Hevesi Zoltán és Tepliczky István. A 18. számtól (1979. nov.) csak Dalos Endre jegyzi szerkesztőként a lapot. A lap szerkesztői mindannyian, és a meteorológiai megfigyeléseket küldők (nagyrészt) aktívan észlelő amatőrcsillagászok voltak. [HEV.]

TEPLICZKY István: Alföldi hajnalok. = Atmoszféra [1.] 1976. okt. 1. sz. p. 2. [HEV.]

DALOS Endre: Közlemény. = Atmoszféra [1.] 1976. okt. 1. sz. pp. 2-3. Aktuális információk (máris közel 50 megfigyelő küldött észleléseket) és a mellékletként kiadott Észlelőlap ismertetése. [HEV.]

DALOS Endre: A szivárvány. 1. = Atmoszféra [1.] 1976. okt. 1. sz. p. 3. [HEV.]

DALOS Endre: Ideiglenes ATMOSZFÉRA megfigyelő lap. = Atmoszféra [1.] 1976. okt. 1. sz. p. 4. [HEV.]

TEPLICZKY István: Az ALBIREO Amatőrcsillagász Klub Amatőr Meteorológiai Észlelések Programja. = Atmoszféra [1.] 1976. okt. 1. sz. pp. 5-8. Rotázott kiadvány, az Atmoszféra 1. számának mellékleteként került kiküldésre. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Különleges légköri jelenségek - 1976. szept. okt. = Atmoszféra [1.] 1976. dec. 2. sz. pp. 1-2. Kósa-Kiss Attila, Tepliczky István, Szabó Elemér, Vadász Sándor, Kész Tibor meteorológiai megfigyeléseinek szöveges leírása, valamint Ujvárosy Antal rajza és fotója egy melléknap jelenségről. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Meteorológia - 1976. Szeptember. = Atmoszféra [1.] 1976. dec. 2. sz. pp. 3-4. Havi feldolgozás. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Meteorológia 1976. Október. = Atmoszféra [1.] 1976. dec. 2. sz. pp. 4-5. Havi feldolgozás. [HEV.]

DALOS Endre - TEPLICZKY István: Észlelők és észlelések 1976. június - október. = Atmoszféra [1.] 1976. dec. 2. sz. pp. 5-6. Az adott időszak észlelőlistája. A következő amatőrök küldtek be észlelést: Csiba Márton, Vadász Sándor, Kósa-Kiss Attila, Mercsák József László, Mercsák József Lászlóné, Németh Csaba, Irmai Attila, Szabó Elemér Tepliczky István, Dalos Endre, Gombos Gábor, Kész Tibor, Zajácz György, Karászi István, Iskum József, Debreceni Szakkör, Bólyi Szakkör, ALCOR Klub Pécs. [HEV.]

DALOS Endre: A szivárvány. 2. = Atmoszféra [1.] 1976. dec. 2. sz. pp. 7. [HEV.]

DALOS Endre: [Tájékoztató.] = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Híradója 2. 1976. jan. 2. 1. sz. p. 1. A tagság növekedése. A január és február havi szakköri előadáscímek. Távcsövek épülnek. [KSZ.]

DALOS Endre: A Dunaújvárosi Csillagász Szakkör Országos Feladatmegoldó Verseny I. forduló kérdései. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Híradója 2. 1976. jan. 2. 1. sz. p. 2. A beküldés határideje: 1976. ápr. 27. A döntő 1976. júl. 9-10-én lesz. [KSZ.]

DALOS Endre: [Tájékoztató.] = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Híradója 2. 1976. márc. 1. 2. sz. p. 1. A szakkör taglétszáma 15 fő. A foglalkozásokon 10 fő vesz részt. 1976. febr. 19-én Kemenes Lászlóné tartott előadást. A márciusi és áprilisi szakköri előadáscímek. Közös megfigyelési lehetőségek. [KSZ.]

DALOS Endre: [Programok.] = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Híradója 2. 1976. márc. 18. 3. sz. p. 1. 1976. márc. 25-én autóbusszal a pécsi planetáriumba látogatnak. 1976. ápr. 1-én Kemenes Lászlóné tart előadást Bólyban. [KSZ.]

DALOS Endre: [Tájékoztató.] = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. ápr. 30. 4. sz. p. 1. 1976. márc. 17-én Kulin György: A csillagászati sci-fi irodalom címmel előadást tartott Pécsett, ezen 3 bólyi vett részt. 1976. márc. 25-én 40 fő utazott a Pécsre a planetáriumi előadásra. Épülnek a távcsövek. Májusi, júniusi programok. A Draco ’76 tábor júl. 19-23-ig lesz. [KSZ.]

DALOS Endre: Május - Június havi program. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. máj. 1. 5. sz. p. 1. [KSZ.]

[DALOS Endre: Tájékoztató.] = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. jún. 1. 6. sz. p. 1. Kemenes Lászlóné: A Naprendszer című előadást tartja Bólyban 1976. jún. 10-én. A pécsiekkel együtt kétnapos buszkirándulás lesz Gyulára 1976. jún. 26-27-én, amikor a Napfizikai Obszervatóriumot is megtekintjük. Megfigyelőtábor lesz Bólyban júl. 19-23-ig. [KSZ.]

1. sz. csillag totó. Készült a gyulai kirándulás alkalmából. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. jún. 1. 6. sz. p. 2. [KSZ.]

DALOS Endre: Július - augusztusi program. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. júl. 1. 7. sz. p. 1. Az előadáscímek. A gyulai kiránduláson 16 fővel vettünk részt. A Dunaújvárosi Feladatmegoldó Verseny 32 szakköre között a bólyi a 16. lett (a döntőbe csak a legjobb 10 jutott). [KSZ.]

DALOS Endre: Draco ’76. Bóly. 1976. július 19-23. Meghívó. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. júl. 1. 7. sz. pp. 2-5. Az ország más részéből meghívott amatőrcsillagászoknak egy-egy bólyi ad szállást és étkezést. A tábor észlelési programja és célja. Kirándulás lesz Siklósra, Harkányba, Pécsre. [KSZ.]

In memoriam. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. szept. 1. 8. sz. p. 1. Ifj. Pleskonics Antal szakköri tag 33 éves korában elhunyt. [KSZ.]

DALOS Endre: Közlemények. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. szept. 1. 8. sz. p. 1. Elkészült egy 150/1000-es távcső a bemutatások céljaira. A szakkör Atmoszféra címmel amatőr meteorológiai megfigyeléseket tartalmazó lapot ad ki az Albireo mellékleteként. [KSZ.]

DALOS Endre: Draco ’76 észlelő tábor. Bóly, 1976. VII. 18-23. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. [szept. 1. 8. sz.] pp. 1-7. Részletes beszámoló. A 11 részvevő adatai. Megfigyelések részletes közlése: Nap, Jupiter, mély-ég, kettősök, változók, Jupiter hold, holdbeli-táj, hold-lyuk program, teleszkópikus meteor, meteorok, fotók, meteorológia. A tábor egyéb programjai. [KSZ.]

DALOS Endre: Szeptember - Október havi program. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. szept. 24. 9. sz. p. 1. Előadáscímek, csillagkép-ismertetők, távcsöves bemutatás célpontjai. [KSZ.]

Atmoszféra ideiglenes megfigyelő lap. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. szept. 24. 9. sz. p. 2. [KSZ.]

November - december havi program. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. okt. 28. 10. sz. p. 1. 1976. nov. 12-én a pécsi Kemenes Lászlóné: Van-e élet a Földön kívül? előadása. [KSZ.]

Változóészlelő megfigyelő-lap. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 2. 1976. okt. 28. 10. sz. p. 2. [KSZ.]

Egy csillagász írásos hagyatéka. Közread.: Radnai Lóránt. = Budapest 14. 1976. pp. 40-42. Albert Ferenc. [GAI.]

TUBOLY Vince: Tisztelt Amatőr Barátom! = Comet Journal 1. 1976. okt. 1. sz. p. [1.] Bevezető ismertetés.; A Comet Journal 1976. októberében indult el. Alcíme: Körlevél a Magyarországi Üstököskutató- és Észlelő Hálózat (MÜÉH) tagjai számára. A tagok megismerhették az üstököskutatás módszereit, közölték az üstököskutatásra fordított havi idejüket, de az üstökösökről általában és a már felfedezett üstökösökről is kaptak adatokat. A lap (címe ellenére) teljesen magyar nyelvű volt. Szerkesztette Tuboly Vince, Hegyhátsálon. Kiadta a Nagyközségi [1979-től Városi] és Járási Könyvtár Körmenden, egészen 1979. végéig. Akkor az Albireo, az AAK (Albireo Amatőrcsillagász Klub) havilapja kiadási nehézségekkel küzdött, illetve időszakosan meg is szűnt. Szentmártoni Béla kérésére Tuboly Vince átvállalta a mély-ég és a kettőscsillag rovat közlését, az üstökös és technikai rovat mellé.
A rovatok és vezetőik neve: üstökösök: Tuboly Vince (Hegyhátsál), mély-ég: Karászi István (Eger), kettőscsillagok: Orha Zoltán (Budapest), technikai rovat: Csiba Márton (Dunaújváros). A Comet Journal lap így a 20. számmal folytatódott 1980. januárjában, csak éppen új nevet kapott: a Cygnus-t. A Cygnus 20-23. számaival segítette az Albireot, amíg az, nyolc havi szünet után, 1980. októbertől folytatódhatott. Tuboly Vince tovább szerkesztette lapját Cygnus címmel 1980. végéig (a 25. számig). 1981. januárjában (a 26. számtól) Üstökös Körlevél, 1982. januártól (a 31. számtól) Üstökös címmel folytatódott 1986-ig (az 50. számig) a Comet Journal. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] Az üstökösök. = Comet Journal 1. 1976. okt. 1. sz. pp. 1-2. Az üstökösök kutatása, felfedezése és nyilvántartása. Az üstököskeresés módja. Az üstökösök észleléséről. [KSZ.]

KULIN György: A csillagközi űrhajózás. = Csillagászati Értesítő 1976. 1-2. sz. pp. 5-30. Csillagászati ismeretterjesztők számára készült írás. [SRG.]

FEJES István: Rádiócsillagászat. = Csillagászati Értesítő 1976. 1-2. sz. pp. 31-56. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Könyv- és lapszemle /1975. VII. 1. - 1976. VI. 30./. = Csillagászati Értesítő 1976. 1-2. sz. pp. 57-94. [SRG.]

PAPP János: A külső bolygók észlelése. = Cygnus 1976. szept. 10. sz. pp. 1-4. Uránusz, Neptunusz, Plútó amatőrcsillagászati észlelési lehetőségei. [KSZ.]

Félúton a nagy robbanáshoz. = Delta 10. 1976. jan. 1. sz. p. 3. Halvány objektumok megfigyelése. [SRG.]

Diffúz objektumok az Andromeda-ködben. = Delta 10. 1976. jan. 1. sz. p. 3. [SRG.]

Elektronikus csillagkémlelés. = Delta 10. 1976. jan. 1. sz. p. 3. [SRG.]

Gyorsuló Univerzum. = Delta 10. 1976. jan. 1. sz. p. 4. [SRG.]

Galaktikus por a holdkőzetekben. = Delta 10. 1976. jan. 1. sz. p. 5. [SRG.]

Új üstököselmélet. = Delta 10. 1976. jan. 1. sz. p. 6. [SRG.]

KŐHATI Attila: Információrobbanás a földtanban. Több millió felvétel a világűrből. = Delta 10. 1976. jan. 1. sz. pp. 11-14. [KSZ.]

FEJES István: A fémmel bélelt völgy. Új fejezet a radar-és rádiócsillagászatban. = Delta 10. 1976. jan. 1. sz. pp. 30-32. Arecibo Obszervatórium Puerto Rico-n. [KSZ.]

Szuperelemek a meteoritokban. = Delta 10. 1976. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

A világító felhők rejtélye. = Delta 10. 1976. febr. 2. sz. p. 5. [SRG.]

A pulzárok - fotonrakéták? = Delta 10. 1976. febr. 2. sz. p. 6. [SRG.]

Fémes szél a Holdon. = Delta 10. 1976. febr. 2. sz. p. 7. [SRG.]

Galaxisok eltérő bölcsői. = Delta 10. 1976. febr. 2. sz. p. 7. [SRG.]

FERENC Csaba: Keringő gyárak a világűrben. = Delta 10. 1976. febr. 2. sz. pp. 11-14. [SRG.]

FEJES István: A csillagvilág óriásai. Lepkeszárnyú és csóvás rádiógalaxisok. = Delta 10. 1976. febr. 2. sz. pp. 18-20. [KSZ.]

SZÉKELY Gábor: Az idő iránya. Lassítható? Megfordítható? = Delta 10. 1976. márc. 3. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

A legforróbb fehér törpe. = Delta 10. 1976. márc. 3. sz. p. 5. [SRG.]

GESZTELYI Lídia: Csillagrobbanások maradványai. Szupernovák helyett táguló gázködök. = Delta 10. 1976. ápr. 4. sz. pp. 24-26. [KSZ.]

Idegen naprendszerek keresése. = Delta 10. 1976. máj. 5. sz. p. 3. [SRG.]

Talány a Tejút középpontjában. Tudományos hírmagyarázónk írja: = Delta 10. 1976. máj. 5. sz. p. 5. [KSZ.]

Sújtó-jég a Plutón. = Delta 10. 1976. máj. 5. sz. p. 6. [SRG.]

Új novák. = Delta 10. 1976. máj. 5. sz. p. 7. [SRG.]

Ősi csillagrobbanás nyomai a Földön. = Delta 10. 1976. máj. 5. sz. p. 7. [SRG.]

"Távcső" a napneutrinók megfigyelésére. = Delta 10. 1976. jún. 6. sz. p. 3. [SRG.]

Mélyebb holdkráterek. = Delta 10. 1976. jún. 6. sz. p. 3. [SRG.]

Szénmonoxid a bolygók légkörében. = Delta 10. 1976. jún. 6. sz. p. 3. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: Forró fekete lyukak a világűrben. "Felrobban" a geometria. = Delta 10. 1976. jún. 6. sz. pp. 15-18. [KSZ.]

2 perces oldalunk. A Betelgeuze portréja. = Delta 10. 1976. jún. 6. sz. p. 34. [KSZ.]

"SKAT" kutatja a neutrinókat. = Delta 10. 1976. júl. 7. sz. p. 4. [SRG.]

A csillagközi anyag üzenete. = Delta 10. 1976. júl. 7. sz. p. 5. [SRG.]

LUDMÁNY András: A Nap ritmusai. Forog, kavarog, lüktet. = Delta 10. 1976. júl. 7. sz. pp. 12-14. [KSZ.]

ECHTER Tibor: Az ember űrbéli otthona. Az űrrepülések biotechnikája. = Delta 10. 1976. júl. 7. sz. pp. 18-21. [KSZ.]

PRILUCKIJ, O. F. - ROZENTAL, I. L.: Antianyag a világegyetemben. Megsemmisítő találkozások. = Delta 10. 1976. aug. 8. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

G. F. [GREGUSS Ferenc]: Égre nyíló fémvirág. Új szovjet óriás rádióteleszkóp. = Delta 10. 1976. aug. 8. sz. pp. 32-33. RATAN-600 a Kaukázusban. [KSZ.]

Sumér szupernova. = Delta 10. 1976. szept. 9. sz. p. 4. A Vela csillagkép szupernóvája, a kitörése 11 és 6 ezer évvel ezelőtti időszakban lehetett valamikor, az írott történelem emberei is láthatták. [KSZ.]

A. S.: Röntgencsillagok tündöklése és bukása. Kék szuperóriások sugárzó társai. = Delta 10. 1976. szept. 9. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

A Jupiter mágneses csóvája. = Delta 10. 1976. szept. 9. sz. p. 5. [SRG.]

BARLAI Katalin: A Tejútrendszer jelzőlámpásai, a gömbhalmazok. Új adatok a csillagok életútjáról. = Delta 10. 1976. okt. 10. sz. pp. 14-17. [KSZ.]

Óriási rezgéseket mértek a Napon. = Delta 10. 1976. nov. 11. sz. p. 3. [SRG.]

Neutrínódetektorok az óceánok mélyén. = Delta 10. 1976. nov. 11. sz. p. 3. [KSZ.]

Kozmikus leltár. = Delta 10. 1976. nov. 11. sz. p. 4. Az emberkéz alkotta szerkezetek a világűrben. [SRG.]

Törpe galaxisszomszédunk. = Delta 10. 1976. nov. 11. sz. p. 7. [SRG.]

JÉKI László: Merről jönnek a kozmikus sugarak? Magyar fizikusok mérései. = Delta 10. 1976. nov. 11. sz. pp. 32-34. A magyar kozmikus sugárzás kutatásának rövid története. Közös bolgár-magyar méréssorozat 1968-1973-ig (a mérés a bolgár hegyekben, a feldolgozás a KFKI-ben történt). A kozmikus sugarak nagyobb intenzitással érkeznek a Galaxisunk középpontjával ellentétes irányból, mint máshonnan. [KSZ.]

Kőzápor Kirinben. A világ legnagyobb meteoritja. = Delta 10. 1976. nov. 11. sz. p. 39. 1976. márc. 8-i meteorithullás Kínában. Több száz kődarabot találtak meg, a legnagyobb 1770 kg-os volt. [KSZ.]

Szupernova a naprendszerben? = Delta 10. 1976. dec. 12. sz. p. 3. [SRG.]

Sztrókay Kálmánra emlékezünk. = Delta 10. 1976. dec. 12. sz. p. 5. 1888-ban született. Eötvös Loránd tanítványa volt. Dolgozott a Földrengéskutató Intézetben, az ógyallai csillagvizsgálóban, végül a tudomány népszerűsítését választotta. 30 könyvet és cikkek százait írta, a csillagászat rejtelmeit is közelebb hozta az olvasókhoz. 1952-ben bízta meg a DISZ egy fiatalokhoz szóló technikai lap szerkesztésével, és az Ifjú Technikusnak (lapunk elődjének) haláláig (1956-ig) főszerkesztője volt. 20 éve hunyt el. [KSZ.]

Új megállapítások az Eros kisbolygóról. = Delta 10. 1976. dec. 12. sz. p. 7. [SRG.]

A Plútó - jégköpenyben. = Delta 10. 1976. dec. 12. sz. p. 7. [SRG.]

FEJES István: A Tejútrendszer középpontjának titkai. Galaxisunk nyugtalan múltja. = Delta 10. 1976. dec. 12. sz. pp. 18-20. [KSZ.]

JÁRAI Rudolf: A Csillagvilágtól az atomokig. = Delta 10. 1976. dec. 12. sz. pp. 24-27. [SRG.]

Csillagászati hét. A TIT Mecseki Természettudományi Stúdió programja. = Dunántúli Napló 33. 1976. okt. 19. p. 2. Pécsett. [SRG.]

A 2000-ik év felé... /Hír/ = Dunántúli Napló 33. 1976. nov. 3. p. 4. A pécsi planetárium. [SRG.]

Október csillagai... /Hír/ = Dunántúli Napló 33. 1976. nov. 3. p. 4. A stúdió előadássorozata. A pécsi planetárium. [SRG.]

Változó világ. TV-TIT szabadegyetem. = Dunántúli Napló 33. 1976. nov. 14. p. 2. [SRG.]

Automata panorámatávcső. = Dunántúli Napló 33. 1976. nov. 20. p. 4. A pécsi planetáriumba a budapesti Uránia Csillagvizsgálóból érkezett új távcsőről. [SRG.]

HAVAS Ervin: Ismeretterjesztés magasabb fokon. Százezer előadás évente. = Dunántúli Napló 33. 1976. nov. 24. p. 3. [SRG.]

FODOR L. István: Új teleszkóp Piszkéstetőn. = Élet és Tudomány 31. 1976. jan. 2. 1. sz. pp. 3-9. A piszkéstetői új, 100 cm tükörátmérőjű teleszkóp kupolaépületét Csontos Csaba és Dobozi Miklós tervezte (Középülettervező Vállalat). A kivitelező a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat volt. A jénai Zeiss-művek által készített Ritchey-Chrétien rendszerű műszert, a kiegészítő berendezéseket és a tudományos programot Szeidl Béla mutatja be. [VEJ.]

KLINGHAMMER István: A három északi irány. = Élet és Tudomány 31. 1976. jan. 16. 3. sz. pp. 114-117. A földrajzi vagy csillagászati északi irány. A mágneses északi irány. A hálózati vagy geodéziai északi irány. [VEJ.]

A galaxisok nagyobbak, mint gondolták. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. jan. 16. 3. sz. p. 140. Fotoelektromos mérési módszerek majdnem tízszer többet mutatnak az égi objektumokból, mint a hagyományos észlelések. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Üstökösből kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. jan. 16. 3. sz. p. 140. A Szmirnova-Csernih üstökös a Jupiter és a kisbolygók övezetének pályái között, megközelítőleg körpályán mozog. Az APN jelentése nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1975 november - december. = Élet és Tudomány 31. 1976. jan. 23. 4. sz. pp. 177-182. A Szojuz-20. Nemzetközi bioszputnyik. Az Interkozmosz-14. A Kiku. Űrhajózási hírek. [VEJ.]

SZÉCSÉNYI NAGY Gábor. Obszervatórium a Pireneusok tetején. = Élet és Tudomány 31. 1976. jan. 30. 5. sz. pp. 218-221. Pic du Midi de Bigorre csúcson álló csillagvizsgáló története, kupolái, műszerei. [VEJ.]

Lüktet a Nap. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. febr. 6. 6. sz. p. 284. Átmérője periodikusan változik, periódusa kb. 50 perc, amplitúdója kb. 10 km. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

A Jupiter 14. holdja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. febr. 13. 7. sz. p. 332. Charles Kowal felfedezése a Mount Palomar csillagvizsgáló 121 cm-es teleszkópjával. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

A napkitörések veszélye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. febr. 13. 7. sz. p. 332. Heves napkitörések nitrogén-monoxidot állíthatnak elő, ez pedig károsítja az ózonréteget. A Science cikke alapján. [VEJ.]

Új könyvek. = Élet és Tudomány 31. 1976. febr. 20. 8. sz. p. 369. Könyvismertetés. Dr. Gánti Tibor: A kvarkoktól a galaktikus társadalmakig című könyve, valamint Fejes István: Rádiócsillagászat című írása, mely a Táncsics Kiadó "A mi világunk" sorozatának 10. kötete. [VEJ.]

JANKOVICS István: Hatméteres csillagászati távcső a Kaukázusban. = Élet és Tudomány 31. 1976. febr. 20. 8. sz. pp. 370-375. A világ legnagyobb műszerét tartalmazó intézmény létrehozásáról a Szovjetunióban 1958-ban született elvi döntés. A tervezés 1959-ben kezdődött. 1964-ben választották ki a helyszínt az észak-kaukázusi 2070 m magasságban. 1965 óta folyt az építkezés Zelencsukban. 1974. nov. 5-én emelték helyére a főtükröt. Az óriásműszer hamarosan elkezdi gazdag tudományos programját. [VEJ.]

Újabb ismeretek a Föld magnetoszférájáról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. febr. 20. 8. sz. p. 380. A HEOS-2 mesterséges hold közvetítette adatok feldolgozása. A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

Beszélő képek. A zelencsuki óriásteleszkóp. = Élet és Tudomány 31. 1976. márc. 12. 11. sz. pp. 510-513. 8 képpel. A tükör átmérője 6050 mm, vastagsága 650 mm, súlya 42 tonna. A 44 m átmérőjű kupola a 2070 m magas Gori Pasztuhov (Pásztorok hegye) tetején áll. [VEJ.]

Nevet kapnak a Jupiter-holdak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. márc. 12. 11. sz. p. 528. A Galilei által felfedezetteken kívül kilenc Jupiter-hold elnevezése került napirendre. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1976 január - február. = Élet és Tudomány 31. 1976. márc. 19. 12. sz. pp. 534-539. A Szojuz-20. A Szaljut-4 és a kozmikus földkutatás. Híradástechnikai holdak és az olimpia országa. Űrhajózási hírek. [VEJ.]

SZENTESI György: A folyékony rakéta-hajtóanyagok. = Élet és Tudomány 31. 1976. márc. 19. 12. sz. pp. 558-562. Az oxidálóanyag is a fedélzeten van. Nem titkosak. Egyik sem eszményi. [VEJ.]

Meteoritzápor Jakutföldön. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. márc. 19. 12. sz. p. 571. 36 db frissen hullott, még meleg állapotban lévő, futball-labda nagyságú kődarab fellelése. A Volksstimme cikke nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Hegyóriások a bolygókon. = Élet és Tudomány 31. 1976. márc. 26. 13. sz. pp. 584-588. A maximális magasság. Merkúr, Vénusz, Mars. A hawaii tűzhányók sorsa és a Mars óriása. Három bolygófelszín-fotó és hat grafikus illusztráció. [VEJ.]

A Nap közvetlen környéke poros. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. ápr. 2. 14. sz. p. 668. A HELIOS napszonda mérései szerint napközelben négyszer akkora a porsűrűség, mint földközelben. A National-Zeitung Basel írása alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: A naperőművek. Lehetőségek és nehézségek. = Élet és Tudomány 31. 1976. ápr. 9. 15. sz. pp. 675-681. A cikknek űrkutatási vonatkozásai is vannak. [VEJ.]

HORVÁTH András: Kiállítás a Budai Várban. Szovjet űrkutatás 1971-76. = Élet és Tudomány 31. 1976. ápr. 9. 15. sz. pp. 702-705. Kilenc fotóval illusztrált cikk. [VEJ.]

Miért vörös a Jupiter vörös foltja? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. ápr. 23. 17. sz. p. 811. Spektroszkópiai vizsgálatok szerint színe foszfortól, illetve foszfintól származik. A Science cikke alapján. [VEJ.]

A "legfényesebb" röntgencsillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. ápr. 30. 18. sz. p. 858. A Magellán-felhőben azonosították, egymilliószor több sugárzást ad le, mint a Nap. A New York Times írása nyomán. [VEJ.]

A Föld mágneses tengelye és az északi-fény. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. ápr. 30. 18. sz. p. 859. Régi kínai adatgyűjtemény: sarki fény statisztikája. A legelső az i. e. első évszázadból származik. Az I. és a X. évszázad között 170 sarki fényt jegyeztek fel. A legtöbbet, 144-et a XI. és a XII. században észlelték Kínában. A New Scientist alapján. [VEJ.]

L. M. [LOVAS Miklós]: Fénykép a Szaturnuszról. = Élet és Tudomány 31. 1976. ápr. 30. 18. sz. p. 860. A fénykép 1976. február 28-án 19 óra 40 perckor készült a piszkéstetői obszervatórium egyméteres teleszkópjával. A távcső fókusza 13 méter. A bolygókorong képe a filmen 1,2 mm volt. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1976 március - április. = Élet és Tudomány 31. 1976. máj. 21. 21. sz. pp. 974-978. Kísérleti alanyokból kísérletezők. Higanyszél a Holdon. A Mars mágneses tere. Űrhajózási hírek. [VEJ.]

Óriási vihar a Jupiteren. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. máj. 28. 22. sz. p. 1052. Kis fehér folt formában keletkezett, pontos okáról a csillagászok még nem tudnak számot adni. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Van-e élet a Földön kívül? Új könyvek. = Élet és Tudomány 31. 1876. jún. 4. 23. sz. p. 1094. Johannes Dorschner könyvének ismertetése. [VEJ.]

LOVAS Miklós: A West-üstökös. = Élet és Tudomány 31. 1976. jún. 4. 23. sz. p. 1099. Richard West dán csillagász fedezte fel a chilei La Silla Obszervatóriumban 1975 novemberében az üstököst. A Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-teleszkópjával 1976. március 29-én hajnalban sikerült lefényképezni. A mellékelt felvétel 20 perces expozícióval készült. A csóva mintegy 10 fok hosszúnak látszott. [VEJ.]

Magnetoszférakutató mesterséges hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. jún. 4. 23. sz. p. 1100. Nyugat-Európai geostacionárius műhold őszi felbocsátásának előkészületei. A Spectrum írása alapján. [VEJ.]

Bolygórendszer keletkezése az Orionban? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. jún. 11. 24. sz. p. 1148. Gáz- és porfelhő lapos koronggá válását figyelték meg a Kitt Peak Obszervatórium kutatói. E jelenség a mai elképzelések szerint bolygórendszerek kialakulásának elő-állapota. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

BARTHA Lajos - VAJDA Pál: "A tudomány helyreállítója" Regiomontanus. 1. = Élet és Tudomány 31. 1976. jún. 25. 26. sz. pp. 1203-1207. A csodagyerek. Az ókori örökség. A reneszánsz csillagászata. A csillagászat megújítása. [VEJ.]

Keresik a gravitációs hullámokat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. jún. 25. 26. sz. pp. 1236-1237. A Max Planck Intézet nagyteljesítményű lézer-interferométere segítségével remélik megtalálni az elméletileg már megfogalmazott jelenséget. A Dienst aus Deutschland cikke nyomán. [VEJ.]

BARTHA Lajos - VAJDA Pál: "A tudomány helyreállítója" Regiomontanus. 2. = Élet és Tudomány 31. 1976. júl. 2. 27. sz. pp. 1265-1269. Kopernikusz elődei. Magyarországon. Az üstökös. Eljutott-e a Nap-középpontú világképig? [VEJ.]

A Plutó felszíne. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. júl. 2. 27. p. 1292. A Kitt Peak kutatói szerint fagyott metán. A National-Zeitung Basel cikke nyomán. [VEJ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Kedves "Élet és Tudomány". = Élet és Tudomány 31. 1976. júl. 9. 28. sz. pp. 1298., 1328. Hell Miksa úttörő jelentőségű munkássága a magyar őstörténet és Anonymus témájában. Kronológiai kézikönyvet adott ki a magyar vezérekről és első királyokról. és honfoglalás kori térképet rajzolt. (Hell Miksa nem csillagászati tevékenységéről.) [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Hold különleges völgyei. = Élet és Tudomány 31. 1976. júl. 16. 29. sz. pp. 1356-1361. Még nincs rájuk egyértelmű magyarázat. Kapcsolatuk a kráterekkel. Három lehetőség. Jég a Holdon? Pierro Leonardi tanulmányának felhasználásával. [VEJ.]

Világűr-molekula a laboratóriumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. júl. 16. 29. sz. p. 1388. Ismeretlen rádiószínkép-vonalak. Izo-ciánhidrogén, vagyis kéksav. Az APN híre alapján. [VEJ.]

Műholdas automata tűzjelzőhálózat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. júl. 23. 30. sz. p. 1432. Felügyelet és riasztás. A mesterséges holdak szerepének kiterjesztése. A National-Zeitung Basel cikke nyomán. [VEJ.]

A tengermélység mérése mesterséges holdakkal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. júl. 23. 30. sz. p. 1432. Amerikai kísérletek a műholdak további felhasználására. Az Umschau írása alapján. [VEJ.]

Szén-monoxid távoli tejútrendszerekben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. júl. 23. 30. sz. p. 1435. A Kitt Peak rádióteleszkópjával felfedezett 2,6 mm hullámhosszúságú emissziós vonal az M 82, NGC 253 és az M 51 galaxisokban. Az Astrophysikalisches Journal híre alapján. [VEJ.]

Új könyvek. = Élet és Tudomány 31. 1976. júl. 23. 30. sz. p. 1437. Hédervári Péter-Marik Miklós-Pécsi Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma című könyvének ismertetése. [VEJ.]

Meteoriteső Kínában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. júl. 30. 31. sz. p. 1483. A légkörben felrobbant meteor többszáz darabra hullva ért földet, a legnagyobb darab 1770 kilogrammos volt. A National-Zeitung Basel írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1976 május - június. = Élet és Tudomány 31. 1976. aug. 13. 33. sz. pp. 1539-1545., címoldal. Új szovjet űrállomás, a Szaljut-5. A Viking-1 a Marson. Űrhajózási hírek. [VEJ.]

MAKSAY László: Borsos Miklós portréiról. = Élet és Tudomány 31. 1976. aug. 13. 33. sz. p. 1562. Borsos Miklós Csillagnéző című márványszobráról. [SRG.]

Házilag készített óriás távcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. aug. 13. 33. sz. pp. 1580-1581. Ichiro Tasaka saját készítésű 53 cm-es Newton-távcsöve. Főleg bolygóészlelésre használja. [VEJ.]

HORVÁTH András: Beszélő képek. A Viking mars-fotói. = Élet és Tudomány 31. 1976. aug. 20. 34. sz. pp. 1606-1609. [VEJ.]

"Mentőcsónak" a kozmosz hajótörötteinek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. aug. 20. 34. sz. p. 1626. Felfújható gömb, melyben egy űrhajós éppen elfér, bizonyos mennyiségű oxigénkészlettel rendelkezik, mellyel a bajbajutott ember kivárhatja a segítségére sietőket. A Sciences et Avenir írása nyomán. [VEJ.]

Holografikus fényképek a Vénuszról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. aug. 20. 34. sz. p. 1628. A Venyera-9 és -10 feladatai közé tartozik a Vénusz felszínének feltérképezése e módszerrel. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Ikerállomásos teleszkóp. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. aug. 27. 35. sz. p. 1676. A csillagászat optikai eszközeinek méreteit nem lehet a végtelenségig növelni, ezért több teleszkóp által észlelt képet vetítenek egybe. Ettől remélhető a tisztább, több részletet tartalmazó látvány. A La Recherche cikke nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH Árpád: A strasbourgi óra. = Élet és Tudomány 31. 1976. szept. 3. 36. sz. pp. 1697-1699. A csillagászati óramű 1574-re készült el, újjáépítették 1842-ben. [VEJ.]

GÁNTI Tibor: Van vagy nincs? Félidejében a Viking-program. = Élet és Tudomány 31. 1976. szept. 17. 38. sz. pp. 1788-1792. Élettevékenység nyomai a Marson. A kutatás elvi háttere. A kísérletek buktatói. Az eddigi eredmények. Kételyek. [VEJ.]

A Hold kialakulásának története. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. szept. 17. 38. sz. p. 1820. Holdkőzet-vizsgálatok alapján geológusok hét szakaszt különítettek el égi kísérőnk történetében. A Priroda cikke alapján. [VEJ.]

Új könyvek. = Élet és Tudomány 31. 1976. szept. 24. 39. sz. p. 1869. Kulin György: Mit mondanak a csillagok? című könyvének ismertetése. [VEJ.]

DORA. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. okt. 1. 40. sz. p. 1912. Double Roll Out Arrays. Kiterjesztett szárnyú naperőmű készül mesterséges holdak energiaellátására. A Dienst aus Deutschland írása nyomán. [VEJ.]

FODOR L. István: A kutatás hazai műhelyeiben. A penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. 1. Az égi mechanikától a földmérésig. = Élet és Tudomány 31. 1976. okt. 8. 41. sz. pp. 1923-1928., címoldal. Az Országos Földmérési és Térképészeti Hivatal Földmérési Intézetéhez tartozik. 1976-ban kezdte meg működését. Vezetője Almár Iván csillagász lett. [VEJ.]

FODOR L. István: A kutatás hazai műhelyeiben. A penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. 2. A program. = Élet és Tudomány 31. 1976. okt. 15. 42. sz. pp. 1988-1994. A műholdas háromszögelés. Az SBG-kamerától a mérőtoronyig. Újabb megfigyelési módszerek. A távlati tématerv. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1976. augusztus - szeptember. = Élet és Tudomány 31. 1976. okt. 22. 43. sz. pp. 2028-2033. Az MKF-6. Űrhajósok több országból. A legmélyebb fúrás a Holdon. A Vikingek a Marson. [VEJ.]

Honnan erednek a pulzárok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. okt. 22. 43. sz. p. 2060. A Puerto Ricón levő Arecibo obszervatórium szerint egykori szupernovák robbanása révén keletkeztek. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

A West üstökös "osztódása". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1876. okt. 22. 43. sz. p. 2060. Magja napközelben először kétfelé, majd négyfelé szakadt. A Sterne und Weltraum írása nyomán. [VEJ.]

BERÉNYI Dénes: Makrovilág - mikrovilág. = Élet és Tudomány 31. 1976. okt. 29. 44. sz. pp. 2092-2095. Az atomi világ és az Univerzum közötti hasonlóság. Atomkutatás és csillagászat. [VEJ.]

Tudáspróba. A TV-Szabadegyetem Természettudományi Tagozata. = Élet és Tudomány 31. 1976. okt. 29. 44. sz. pp. 2096-2097. Mintegy tíz hónapon át tartó játékos tudományos ismeretterjesztés. A résztvevőknek több tucat természettudományos művet, köztük számos hazai és külföldi szerző csillagászati munkáját ajánlják a szervezők. [VEJ.]

Tudáspróba. = Élet és Tudomány 31. 1976. nov. 5. 45. sz. pp. 2129-2131. A meghírdetett pályázat első, 18 csillagászati kérdésből álló tesztlapja. [VEJ.]

Új könyvek. = Élet és Tudomány 31. 1976. nov. 12. 46. sz. p. 2193. A Gondolat Zsebkönyvek sorozatban megjelent 5 csillagászati témájú, magyar és külföldi szerzők könyvének bemutatása. [VEJ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: A Hold és a Mars új térképei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. nov. 12. 46. sz. p. 2204. Új eszközökkel, új módszerekkel készülnek a térképek. Az újabb megfigyelések és felfedezések alapján néhány felszíni alakzat átnevezésére is szükség van, mind a Holdon, mind a Marson, illetve a Merkúron. [VEJ.]

CSOMOR Tibor: Ajánlott könyvek és cikkek. = Élet És Tudomány 31. 1976. nov. 12. 46. sz. p. 2205. A TV-Szabadegyetem adásaihoz ajánlott csillagászati témájú szakkönyvek, szakcikkek felsorolása; tíz könyv, nyolc cikk. [VEJ.]

Tudáspróba. TV-Szabadegyetem TT Tagozata. = Élet és Tudomány 31. 1976. nov. 19. 47. sz. pp. 2224-2228. Az 1. tesztlap megoldásai, a 2. tesztlap további csillagászati témájú kérdései. [VEJ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Két rendkívüli kisbolygó. = Élet és Tudomány 31. 1976. nov. 19. 47. sz. pp. 2240-2241. 1975 YA és 1976 AA kisbolygók. [VEJ.]

Mennyire pontos a newtoni vonzástörvény? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. nov. 19. 47. sz. p. 2248. Einstein magyarázatot adott némi eltérésre, újabban pedig D. R. Long amerikai fizikus talált olyan ellentmondást, mely csillagászati alkalmazásokban lehet fontos tényező. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

Napkutatás léggömbbel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. nov. 19. 47. sz. p. 2252. 25-30 km magasságban lebegő léggömbről készülnek napfotók, kiküszöbölve ezáltal a légkör zavaró hatásait. A National-Zeitung Basel cikke nyomán. [VEJ.]

Tudáspróba. A TV-Szabadegyetem TT Tagozata. = Élet és Tudomány 31. 1976. nov. 26. 48. sz. pp. 2282-2284. Az 1. sz. teszt értékelése. Tanulságok. Ajánlott csillagászati könyvek, cikkek. [VEJ.]

Vénusz-Pioneer indul 1978-ban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. nov. 26. 48. sz. p. 2299. A NASA további tervei a bolygó kutatásában. A Sterne und Weltraum cikke nyomán. [VEJ.]

K. Gy. [KULIN György]: A Világegyetem legfényesebb égiteste? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. nov. 26. 48. sz. p. 2299. A 3C 279 kvazár. [VEJ.]

A titokzatos kilencedik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. nov. 26. 48. sz. p. 2300. Bolygó vagy befogott hold? Felületén metánjég. Mivel magyarázható csekély fényessége? A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Tudáspróba. A TV-Szabadegyetem TT Tagozata. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 3. 49. sz. pp. 2333-2336. A 3. sz. tesztlap harminc csillagászati tárgyú kérdése, köztük három asztrofotó. Összeállította Egyed László és Fodor L. István. [VEJ.]

SZIMÁN Oszkár: Háromszáz éve ismerjük a fény sebességét. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 3. 49. sz. pp. 2340-2342. Olaf Römer. [VEJ.]

Tudáspróba. TV-Szabadegyetem TT Tagozata. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 10. 50. sz. pp. 2388-2390. A 2. sz. csillagászati témájú teszt értékelése, kimerítő magyarázatokkal. [VEJ.]

Tudáspróba. TV-Szabadegyetem TT Tagozata. = Élet és Tudomány 31. dec. 17. 51. sz. pp. 2417-2421. A 3. sz. tesztlap megoldása, és a 4. sz. tesztlapnak továbbra is csillagászattal foglalkozó 27 kérdése. [VEJ.]

Lüktet a Nap? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 17. 51. sz. p. 2444. Szovjet illetve birminghami tudóscsoportok egymástól függetlenül észlelték a Napnak egyfajta "felfúvódását" és "összezsugorodását", de annak mértékét és periodicitását eltérő adatokkal jelezték. Valódi, vagy csak megfigyelési pontatlanságból eredő jelenség? A Sterne und Weltraum cikke alapján. [VEJ.]

Szén-monoxid a Jupiteren. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 17. 51. sz. p. 2444. Amerikai kutatók fedezték fel színképelemzéssel. Az Umschau cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1976 október - november. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 24. 52. sz. pp. 2454-2458. A Vikingek. Szojuz-23. Űrhajózási hírek. [VEJ.]

Tudáspróba. TV-Szabadegyetem TT Tagozata. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 24. 52. sz. pp. 2481-2484. A 3. sz. teszt értékelése. A csillagok születése. Egy csillag élete. Megjegyzések, magyarázatok. Ajánlott könyvek, cikkek. [VEJ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az "elveszett" nap-neutrinók. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 30. 53. sz. pp. 2499-2503. A "láthatóvá tett" részecskék. Égi reaktorunk. Hogyan működik a neutrínótávcső? Változó csillag-e a Nap? [VEJ.]

Tudáspróba. TV-Szabadegyetem TT Tagozata. = Élet és Tudomány 31. dec. 30. 53. sz. pp. 2523-2525. A 4. sz. tesztlap megoldása. Az 5. sz. tesztlap tizenhét csillagászati témájú kérdése. [VEJ.]

Újonnan felfedezett szomszéd: egy vörös "tejút". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 30. 53. sz. p. 2535. Infravörös képtechnika segítségével felfedezett, eddig még ismeretlen galaxis, a mi tejútrendszerünk közvetlen közelében. A Dienst aus Deutschland cikke alapján. [VEJ.]

A Pluto köpenye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 30. 53. sz. p. 2535. Új megfigyelések a bolygó felszínéről és hőmérsékletéről. A Science írása nyomán. [VEJ.]

A kisbolygók anyaga. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 30. 53. sz. p. 2535. Harmincöt kisbolygó színképének összehasonlító vizsgálata. Az Urania írása alapján. [VEJ.]

Acetilén a Naprendszeren kívül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 30. 53. sz. p. 2536. A lista újabb csillagközi szerves molekulával bővült. A Die Presse cikke nyomán. [VEJ.]

A napszél fűti a Földet? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 31. 1976. dec. 30. 53. sz. p. 2536. Cambridge-i csillagászok szerint ha a napszél nem érné el a Földet, jégkorszak következne be. Bonyolult összefüggésekből levezetett következtetés. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

KADLICSKÓ József: Világóra. = Ezermester 20. 1976. 2. sz. pp. 12-13. A Föld forgását, a zónaidőket, a Hold fényváltozásait és mozgását bemutató eszköz készítése. [KOC.]

S-t.: Zodiák-korong. Zseb-napóra. = Ezermester 20. 1976. 5. sz. pp. 28-29. [KOC.]

A barátság bolygópályáin. = Fáklya 20. 1976. aug. 8. 15. sz. p. 19-20. Beszélgetés Borisz Petrovval, az Interkozmosz Tanács elnökével. [ZSE.]

MIHÁLY László: Pulzárok: természetes fotonrakéták? = Fizikai Szemle 26. 1976. jan. 1. sz. p. 3. [SRG.]

MARX György: Fizika vagy foxterrier. = Fizikai Szemle 26. 1976. jan. 1. sz. pp. 38-40. Fizikai vonatkozású bélyegekről. Csillagászatiak is. [SRG.]

BAY Zoltán: Visszaemlékezés a magyar holdvisszhang kísérletekre. = Fizikai Szemle 26. 1976. febr. 2. sz. pp. 41-53. [PIR.]

BERÉNYI Dénes: Marx György: Kimeríthetetlen anyag. Második kiadás. Budapest, 1975. Magvető Kiadó. 111 lap. = Fizikai Szemle 26. 1976. febr. 2. sz. p. 78. Könyvismertetés. [SRG.]

BAKY Miklós: Az egymáshoz közel látszó csillagok mozgása. = Fizikai Szemle 26. 1976. ápr. 4. sz. pp. 131-133. [PIR.]

TELEKI Péter: Földön kívüli civilizáció. = Fizikai Szemle 26. 1976. júl. 7. sz. pp. 277-282. D. A. Lunan elmélete szerint egy idegen civilizáció automatikája kering a Föld körül. Ezt azokra a késleltetett rádióvisszhangokra alapozza, amelyeket az 1920-as évek végén észleltek Hollandiában. Az elméletet a Spaceflight 1973. ápr. 4-i számában ismertette. A radarvisszhangok ábrája a Bootes csillagkép fényes csillagainak felelnek meg, amelyen belül az epszilon Boo csillag kiemelve szerepel. A cikk ismerteti és elemezi Lunan cikkét. [PIR.]

VARGA Lajos: Az új országos fizika tanterv. = Fizikai Szemle 26. 1976. okt. 10. sz. pp. 386-387., 390. Kevés csillagászat is. [SRG.]

GOMBOSI Tamás - KÓTA József - SOMOGYI Antal - VARGA András: A galaktikus kozmikus sugárzás anizotrópiája. = Fizikai Szemle 26. 1976. nov. 11. sz. pp. 407-410. [PIR.]

VIP: A változó Világegyetem. Szerkeszti: Egyed László. Közgazdasági és Jogi Kiadó. Budapest, 1976. = Fizikai Szemle 26. 1976. nov. 11. sz. pp. 439-440. Könyvismertetés. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: Gyűrűkkel övezett holdi medencék. = Föld és Ég 11. 1976. 1. sz. pp. 7-10., első és hátsó belső tábla. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Csillagász szemmel Franciaországban. 1. = Föld és Ég 11. 1976. 1. sz. pp. 12-17. [SRG.]

FARKAS Zsolt: Amatőrtábor Csehszlovákiában. = Föld és Ég 11. 1976. 1. sz. p. 17. 1975. aug. 22-31. [SRG.]

-Kej- [KELEMEN János]: A C12/C13 izotóparány legújabb mérése a Sagittarius B2 forrásban. = Föld és Ég 11. 1976. 1. sz. p. 17. [SRG.]

NAGY Károly: A szálkereszt. = Föld és Ég 11. 1976. 1. sz. pp. 22-23. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 11. 1976. 1. sz. pp. 28-29. Sz.-N. G.: Szécsényi-Nagy Gábor: A legnagyobb Doppler-effektust mutató extragalaxis, a 3C 123.; -Key- [Kelemen János]: Röntgencsillagok és pulzárok.; Szabados László: Nemzetközi változócsillagászati konferencia Budapesten (1975 szeptember első hetében). [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 11. 1976. 1. sz. pp. 30-31. Külföldi és hazai visszhangok, Jugoszlávia - Andruskó Adorján, Románia - Kósa-Kiss Attila., Budapest - Vadász Sándor, Dunaújváros - Tóth László, Bakos Gábor, Parádsasvár -Tóth András, Ormosbánya - Barnóczky Zoltán. [SRG.]

A csillagos ég 1976. január-február hóban. = Föld és Ég 11. 1976. 1. sz. p. 32. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Csillagász szemmel Franciaországban. 2. = Föld és Ég 11. 1976. 2. sz. pp. 39-42. [SRG.]

GESZTESI Albert: Képek egy távoli csillag felszínéről. = Föld és Ég 11. 1976. 2. sz. pp. 47-48. A Betelgeuze felszíne. [SRG.]

-AM-: A Helios-szondák. = Föld és Ég 11. 1976. 2. sz. pp. 52-54. [SRG.]

P. Gy.: Küldemény Földön kívüli civilizációknak. = Föld és Ég 11. 1976. 2. sz. pp. 55-56. [SRG.]

-AM-: A második OZMA-terv. = Föld és Ég 11. 1976. 2. sz. pp. 56-57. [SRG.]

Szalamon Boriszovics Pikelner (1921-1975). = Föld és Ég 11. 1976. 2. sz. p. 57. A szovjet csillagász nekrológja. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 11. 1976. 2. sz. pp. 61-62. Schalk Gyula: Megnyílt a Mecseki Természettudományi Stúdió és Planetárium (Pécs,1975. november 30.). [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 11. 1976. 2. sz. pp. 62-63., hátsó belső borító. Nyílt levél az UFO-król.; A távcsőigénylőkhöz.; Szőny - Sári Gyula magán-csillagvizsgálója.; Gödöllő - Bakonyi Géza.; 1975. április 29: napfogyatkozás., Törökbálint - Bojtár József felvételei a 1975. november 18-19-iki teljes holdfogyatkozásról. [SRG.]

A csillagos ég 1976 május-június hóban. = Föld és Ég 11. 1976. 2. sz. p. 32. [SRG.]

HORVÁTH András: Panorámaképek a Vénusz felszínéről. = Föld és Ég 11. 1976. 3. sz. pp. 70-73. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Hell Miksa és a 200 éves egri Specula. = Föld és Ég 11. 1976. 3. sz. pp. 77-78., hátsó belső borító. [SRG.]

KELEMEN János: Az ultraibolya- és röntgencsillagászat eredményeiből. = Föld és Ég 11. 1976. 3. sz. pp. 82-84. [SRG.]

A Föld szputnyikja lenni. Szergej Koroljov (1906-1966). = Föld és Ég 11. 1976. 3. sz. pp. 88-89. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 11. 1976. 3. sz. pp. 91-92. Kína mesterséges holdjai. 1970. április 24-én lőtték fel az elsőt.; Miniszámítógép európai hordozórakétához.; A Pioneer-11 további útjáról.; Hány nagybolygó van a Naprendszerben.; -pta- [Ponori Thewrewk Aurél]: Higany-szél a Holdon. Az Astronomie und Raumfahrt 1976. 1. sz. nyomán.; Palásthy György: Hogyan tágulnak a szupernóvák maradványai? [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 11. 1976. 3. sz. pp. 93-95. A Csillagászat Baráti Köre 12 000. tagja.; Nagykanizsa - Maráczi József.; Budapest - György Lajos.; Debrecen - Bocskai János.; Körmend - Horváth József.; Törökbálint - Bojtár József.; Kalocsa - Károlyi Sándor.; Újkígyós - Domokos János.; Mit mondanak a csillagok. Kulin György könyve. [SRG.]

A csillagos ég 1976 július-augusztus hóban. = Föld és Ég 11. 1976. 3. sz. p. 95. [SRG.]

VIRÁGHALMY Géza: Új teleszkóp Piszkéstetőn. = Föld és Ég 11. 1976. 4. sz. pp. 98-100., címoldal, első belső borító. [SRG.]

PALÁSTHY György: Fekete lyuk a Galaxis középpontjában? = Föld és Ég 11. 1976. 4. sz. p. 100. [SRG.]

AM: Helios-2 napszonda indítása. = Föld és Ég 11. 1976. 4. sz. p. 100. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Szovjet űrkutatási kiállítás Budapesten. = Föld és Ég 11. 1976. 4. sz. pp. 105-107. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: A West-üstökös hazai megfigyeléséről. = Föld és Ég 11. 1976. 4. sz. pp. 114-116. [SRG.]

KISZEL Vilmos Gábor: Közeli galaxis. = Föld és Ég 11. 1976. 4. sz. p. 116. [SRG.]

LEVITÁN, J. P.: A szovjet bolygókutatás eredményeiből. = Föld és Ég 11. 1976. 4. sz. pp. 117-118. A budapesti TIT Uránia Csillagvizsgálóban tartott előadása 1976. márc. 9-én. [SRG.]

ILLÉS Lajos: Elkészült a szovjet távcsőóriás. = Föld és Ég 11. 1976. 4. sz. pp. 118-120. Kaukázusban, Zelencsuk közelében 6 méteres tükörrel. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 11. 1976. 4. sz. pp. 126-127. Fontos közlemény a Csillagászati Baráti Köre tagságához! A központi nyilvántartás helyett a megyékben vezetik a CSBK tagnévsorait.; Orosháza - Nagy András, Borbély Mihály, Csepregi Lajos, Berkó Ernő, Juhász Mihály.; Leninváros - Dalnoki János.; Csehszlovákia - Érsekújvár - Badin István, Csizmadia Béla. [SRG.]

A csillagos ég 1976 szeptember-október hóban. = Föld és Ég 11. 1976. 4. sz. pp. 127-128. [SRG.]

FEJES István - HORVÁTH András: Rádiócsillagászat és űrkutatás Hollandiában. 1976. június. = Föld és Ég 11. 1976. 5. sz. pp. 133-138. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Tovább tágítható a rádióablak? = Föld és Ég 11. 1976. 5. sz. p. 138. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Tass Antal emlékezete (1876-1937). = Föld és Ég 11. 1976. 5. sz. pp. 142-143. [SRG.]

GÖMÖRI György: Elhunyt Jozef Klepesta a csehszlovák csillagászat kimagasló egyénisége (1976. július 12-én). = Föld és Ég 11. 1976. 5. sz. p. 143. Nekrológ. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A naptevékenység minimuma: 1975. = Föld és Ég 11. 1976. 5. sz. p. 147. [SRG.]

GUMAN István: A csillagos ég óramutatója. = Föld és Ég 11. 1976. 5. sz. pp. 148-149. A Göncöl szekér. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Új perzsa naptárrendszer. = Föld és Ég 11. 1976. 5. sz. p. 149. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Metánjég a Plútó felszínén. = Föld és Ég 11. 1976. 5. sz. p. 154. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 11. 1976. 5. sz. pp. 155-156. ifj. Bartha Lajos: A West 1975. üstökös szétbomlása. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 11. 1976. 5. sz. pp. 157-159. Sopron - Pócza Tibor.; Budapest - Szuhács János.; Dunaújváros - Berta Tibor.; Gyöngyös - Zombori Ottó, Balla Lajos.; Szendrő - Tokár József.; Székesfehérvár - Harnicsár József. [SRG.]

A csillagos ég 1976 november-december hóban. = Föld és Ég 11. 1976. 5. sz. pp. 159-160. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Szaljut-5, Szojuz-21. = Föld és Ég 11. 1976. 6. sz. pp. 166-167., első belső borító. [SRG.]

Üdvözlet a Dél Keresztje alól. = Föld és Ég 11. 1976. 6. sz. p. 167. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A fénysebesség első meghatározása. = Föld és Ég 11. 1976. 6. sz. pp. 172-175. Römer élete és munkássága. [SRG.]

LÁSZLÓ István: Szökött hold-e a Plutó? = Föld és Ég 11. 1976. 6. sz. pp. 176-177. [SRG.]

Kulin György: Mit mondanak a csillagok? = Föld és Ég 11. 1976. 6. sz. p. 177. Könyvismertetés. [SRG.]

PALÁSTHY György: Üstökösszerű rádiógalaxisok. = Föld és Ég 11. 1976. 6. sz. pp. 178-179. [SRG.]

MÁTYUS László: A Hubble-konstans. = Föld és Ég 11. 1976. 6. sz. p. 180. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 11. 1976. 6. sz. pp. 185-186. Gesztesi Albert: Eggen legközelebbi csillaga.; Lézer szondázza az ionoszférát.; i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: Óriás kőmeteorit hullott le Kínában.; Papp János: A 40. intersztelláris molekula. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 11. 1976. 6. sz. pp. 187-189. Zombori Ottó: A Csillagászat Baráti Köre IX. Országos Találkozója Veszprém, 1976. augusztus 6-8.; Zombori Ottó: Csillagászati szeminárium Szlovákiában 1976. aug. 13-15.; K. [Kulin György]: Előnyös ajánlat a távcsőépítőknek.; Jászszentlászló - Hevér Gáspár.; Miskolc - Döbröczöni Ádám.; Szovjetunió - Palkó Gyula.; Hajdúszoboszló - Hornyik Zoltán.; Dunaújváros - Barta Tibor. [SRG.]

Csillagos ég 1977. január-február. = Föld és Ég 11. 1976. 6. sz. p. 190. [SRG.]

GÖŐZ Lajos: Dr. Köves József: Csillagászati földrajz (főiskolai tankönyv). Tankönyvkiadó, Budapest 1975. 147 oldal. = Földrajztanítás 19. 1976. 1. sz. p. 33. Könyvismertetés. [SRG.]

NAGY Vendelné: Az általános iskola 8. osztályos tankönyvének és munkafüzetének átdolgozásáról. = Földrajztanítás 19. 1976. 2. sz. pp. 47-56. Csillagászat: pp. 47., 49-51. A Föld és a Világegyetem. [KSZ.]

FLECK Alajos: Megemlékezés Regiomontanusról halálának 500. évfordulóján. = Geodézia és Kartográfia 28. 1976. 4. sz. pp. 294-298. [FLA.]

KALMÁR Ferenc: 130 éve áll Nagy Károly csillagvizsgálójának központi tornya. = Geodézia és Kartográfia 1976. 6. sz. pp. 444-445. [SRG.]

E. KOVÁCS Zoltán - KISZEL Vilmos Gábor - KOCSIS Gusztáv - KOVÁCS György - MOLNÁR László - MOLNÁR Sándor: Bevezető. = Göncöl [1976.] 0. sz. p. 2. A Göncöl folyóiratot Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban adták ki. Összeállítói és szerkesztői lelkes amatőrcsillagász egyetemi hallgatókból (Kiszel Vilmos Gábor, Kovács György, E. Kovács Zoltán, Györgyei Judit, Kocsis Gusztáv, Kovács Zoltán, Molnár László, Molnár Sándor, Papp János, Szalma Sándor) tevődtek össze. A szakmai ellenőrzést neves szakemberek (Érdi Bálint, Marik Miklós, Szécsényi-Nagy Gábor) vállalták. Hosszabb elméleti csillagászati cikkeket közöltek amatőrcsillagászoknak és szakköröknek (a lap célja: "az amatőrcsillagász csoportok elméleti munkájához adalékokat nyújtani a magyar nyelven nehezen hozzáférhető témakörökben"). A lap első korszakában még stenciles sokszorosítással, kezdetleges, alig olvasható formában készült, ilyen volt a 0-dik, az 1-ső, a 2-dik és a 3-dik szám 1976-1977-ben.
A lap második korszakában már szebb nyomdatechnikával jelentkezett 1978 márciusától, és a folytatásban 1-től újra kezdték a folyóirat sorszámozását. Fényképes kartonborítót kapott, bár a négy (első-hátsó, külső-belső) tábla minden számot egyformán kísért. Egész oldalas fényképmellékletek is megjelentek benne, hazai amatőrcsillagászati fotókat bemutatva. Az újabb 2-dik számtól már a lapok mindkét oldalára nyomtattak szöveget, az ábrák és rajzok is szebbek lettek. Végig megtartotta A4 méretét. Alcímei idővel változtak: A Váci Madách Imre Művelődési Központ körlevele.; A váci Madách Imre Művelődési Központ körlevele amatőrcsillagász csoportok számára.; A kiadvány a Népművelési Intézet támogatásával készült.; 1982-től: A Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság és a váci Madách Imre Művelődési Központ közös körlevele. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A csillagászat felosztása. = Göncöl [1976.] 0. sz. pp. 3-5. [KSZ.]

MOLNÁR Sándor: Az égi mechanikáról. = Göncöl [1976.] 0. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

MOLNÁR László: A csillagászat gyakorlati kérdései. 1. A koordinátarendszerek kapcsolatáról. = Göncöl [1976.] 0. sz. pp. 6-11. [KSZ.]

KOVÁCS György: A bolygóközi gáz és por. 1. = Göncöl [1976.] 0. sz. pp. 11-13. [KSZ.]

KOCSIS Gusztáv: Csillag - egyensúlyban lévő gázgömb. = Göncöl [1976.] 0. sz. pp. 13-15. [KSZ.]

KISZEL Vilmos Gábor: Az Univerzum "rejtett" anyaga. = Göncöl [1976.] 0. sz. pp. 16-18. A csillagászat legújabb eredményei. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A csillagközi gáz- és porfelhőkről. = Göncöl 1976. júl. [1. sz.] pp. 2-4. [KSZ.]

MOLNÁR Sándor: A kéttest probléma. 1. = Göncöl 1976. júl. [1. sz.] pp. 4-8. [KSZ.]

MOLNÁR László: A csillagászat gyakorlati kérdései. 2. Az időről. = Göncöl 1976. júl. [1. sz.] pp. 8-15. [KSZ.]

KOVÁCS György: A bolygóközi gáz és por. 2. = Göncöl 1976. júl. [1. sz.] pp. 15-18. [KSZ.]

KOCSIS Gusztáv: A gázgömb mint egyszerű számítási modell. = Göncöl 1976. júl. [1. sz.] pp. 18-20. [KSZ.]

KISZEL Vilmos Gábor: Flerező csillagok. = Göncöl 1976. júl. [1. sz.] pp. 21-25. [KSZ.]

Az előző szám hibáinak helyesbítése. = Göncöl 1976. okt. [2. sz.] p. 2. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: Létezhet-e jól észlelhető mennyiségű intersztelláris felhő a gömbhalmazokban? = Göncöl 1976. okt. [2. sz.] pp. 3-8. [TUV.]

KISZEL Vilmos Gábor: Nagyon fiatal csillagkomplexumok és észlelésük. 1. = Göncöl 1976. okt. [2. sz.] pp. 9-16. [TUV.]

KOCSIS Gusztáv: Még néhány gondolat a hidrosztatikai egyensúlyról. = Göncöl 1976. okt. [2. sz.] pp. 17-22. [TUV.]

KOVÁCS György: A csillagok láthatatlan kísérőiről. 1. = Göncöl 1976. okt. [2. sz.] pp. 23-28. [TUV.]

MOLNÁR László: A csillagászat gyakorlati kérdései. 3. A refrakcióról. = Göncöl 1976. okt. [2. sz.] pp. 29-36. [TUV.]

BENCSIK András: A Jupiter felé. = Haditechnikai Szemle 10. 1976. jan-márc. 1. sz. pp. 15-20. [SRG.]

S. Gy. [SÁRHIDAI Gyula]: A Vénusz bolygó vizsgálata 1975-ben. = Haditechnikai Szemle 10. 1976. jan-márc. 1. sz. pp. 24-25. [SRG.]

B. M.: Űrtechnológia. = Haditechnikai Szemle 10. 1976. ápr-jún. 2. sz. pp. 54-55. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szaljut-5 - Szojuz-21 kísérlet. = Haditechnikai Szemle 10. 1976. okt-dec. 4. sz. p. 127. [SRG.]

NAGY István György: Új utak a Mars kutatásában. = Haditechnikai Szemle 10. 1976. okt-dec. 4. sz. pp. 132-135. [SRG.]

Táguló égbolt. Beszélgetés a csillagásszal - Babonáról, misztikumról és az újabb "világ végéről". = Hétfői Hírek 20. 1976. dec. 20. p. 5. Beszélgetés Kulin Györggyel. Lejegyezte: P. S. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: A kétszáz éves márvány délvonal. = Hevesi Szemle 4. 1976. jún. 2. sz. pp. 31-34. A Líceum és a Specula története. A Linea Meridionalis (meridiánvonal, délvonal) építése. A délvonal kitűzését 1776 májusában Hell Miksa végezte és ennek részleteiről az 1777-es bécsi csillagászati évkönyvben (Ephemerides astronomicae ad meridianum Vindobonensem. 1777. Wien.) írt latinul. A cikk közli Hell erre vonatkozó szövegét Soós Imre fordításában (pp. 32-33.). [TIM.]

MISKOLCI F.: Az űrkutatási kongresszus Prágában. = Időjárás 80. 1976. máj-jún. 3. sz. p. 180. Potsdam, 1976. febr. 10-112. [SRG.]

PÁLL Géza: Az égbolt hódolói. Távcsövek a zsebben - Bolygófigyelő szolgálat. = Kelet-Magyarország 33. 1976. okt. 7. 237. sz. p. 2. "Enyhe túlzással azt mondhatnánk: megyénkben 14 ezer ember sokszor a csillagokban él. Ennyi tagja van ugyanis a szabolcsi csillagászati szakköröknek. Az amatőr csillagászok derült estéken, különösen ősszel, nem a tévéképernyőjét, hanem az égboltot nézik. A legkíváncsibbak zsebükben távcsővel járnak-kelnek, nehogy lemaradjanak valamilyen "égi eseményről." Hobby? Tudományos érdeklődés? Talán mindkettő, vagy méginkább az emberre jellemző örök kíváncsiság toborozta egy hatalmas családba az égbolt titkainak kutatóit. Szabolcs-Szatmár megye az amatőr csillagászati mozgalomban részvevők és a csillagvizsgáló eszközök számát tekintve országosan a hatodik, hetedik helyet foglalja el. A tartalmas munkát az idei csillagászati hét is mutatja.
Hogyan sikerült ennyi emberrel megkedveltetni a csillagászatot? A kérdésre a legilletékesebb, M. Takács Ferenc nyugdíjas középiskolai tanár, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat csillagászati szakosztályának megyei elnöke, az első szabolcsi úttörőkre hivatkozik. Ambrózi Géza tanárra, aki vak volt, de fáradhatatlanul terjesztette a csillagászati ismereteket, toborozta az égbolt iránti érdeklődőket. Hasonlóan az úttörők közé sorolható Kuzailla Péter, Nyulasi Imre, Juhász Lajos középiskolai tanárok. M. Takács Ferenc matematika-fizika szakos középiskolai tanár, aki ez év szeptemberében vonult nyugdíjba, szintén az úttörők egyike. 1947 óta szervezi, irányítja a szabolcsi csillagászati körök munkáját. Az ő munkásságához, ügybuzgalmához fűződnek a megyében elsőként felállított távcsövek, mint csillagvizsgálók. ..." [HAI.]

Mit mondanak a csillagok? Új könyvéről vall a professzor. = Kisalföld 32. 1976. okt. 15. p. 4. Beszélgetés Kulin Györggyel. Lejegyezte: R. B. [SRG.]

A pécsi planetárium. = Köznevelés 32. 1976. nov. 12. p. 7. Kert László felvétele. [SRG.]

MEZŐSI Csaba: CH Cygni. = Magnitudó 1976. 4. sz. p. 2. 1974-1975-ös adatsor. [KSZ.]

BRLÁS Pál: CI Cygni. = Magnitudó 1976. 4. sz. p. 3. 1972-1975-ig. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: V Sagittae. = Magnitudó 1976. 4. sz. p. 4. 1974-1975-iki időszaka. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Chi Cygni. = Magnitudó 1976. 4. sz. pp. 5-7. 1970-től 1975-ig. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: R Scuti. = Magnitudó 1976. 4. sz. pp. 8-9. 1973-1975-ig. [KSZ.]

FENYVESI András: V 391, V 393 Cassiopeiae. = Magnitudó 1976. 4. sz. pp. 10-11. Az 1974. és az 1975. évek. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: TU Canum Venaticorum. = Magnitudó 1976. 4. sz. p. 11., 13. 1973-1975-ig. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Y Canum Venaticorum. = Magnitudó 1976. 4. sz. p. 12. 1973-1975-ös adatokból. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: U, EU Delphini. = Magnitudó 1976. 4. sz. pp. 13-15. 1973 és 1975 között. [KSZ.]

PAPP János: X Herculis. = Magnitudó 1976. 4. sz. pp. 15-16. 1974-1975-ös észlelésekből. [KSZ.]

BRLÁS Pál: AB Aurigae. = Magnitudó 1976. 5. sz. pp. 2-3. 1974-1976-ig. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: T Coronae Borealis. = Magnitudó 1976. 5. sz. pp. 4-5. 1973-1975-ben. [KSZ.]

BRLÁS Pál: CSV 100567 Orionis, Var No 2 Orionis. = Magnitudó 1976. 5. sz. p. 6. Az 1974-1976-os hazai megfigyelések alapján a két csillag egyike sem változik, hanem 8,56 illetve 7,71 mg állandó fényűek. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: R Draconis. = Magnitudó 1976. 5. sz. pp. 7-9. 1974-1976-os 195 megfigyelésből. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: WZ Cassiopeiae. = Magnitudó 1976. 5. sz. pp. 10-11. 1974-1976-ig. [KSZ.]

FENYVESI András: TX Draconis. = Magnitudó 1976. 5. sz. p. 12. 1974-1976-ig. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: VW Draconis. = Magnitudó 1976. 5. sz. p. 13. 1974-1976-ig 186 hazai megfigyelésből. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Rho Persei. = Magnitudó 1976. 5. sz. pp. 14-15. 1974-1976-ig. [KSZ.]

A magnitudó 1-5. számában megjelent feldolgozások. = Magnitudó 1976. 5. sz. p. 16. [KSZ.]

MARIK Miklós: H II Regions and Related Topics: Lecture Notes in Physics 42. Szerkesztő: T. L. Wilson és D. Downes, 488 oldal. Springer-Verlag. Berlin, Heidelberg, New York 1975. = Magyar Fizikai Folyóirat 24. 1976. 1. füz. pp. 78-79. Könyvismertetés. Az asztrofizikusok és plazmafizikusok 1975. jan. 13-17-ig tanácskoztak az ausztriai Mittelbergben. A kötet a szimpozium anyagát tartalmazza. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A teleszkópok "fejedelme". = Magyar Hírlap 9. 1976. febr. 28. 50. sz. p. 6. A szovjet rádió- és optikai teleszkópokról. [SRG.]

Harmincezer látogatója volt... /Hír/ = Magyar Hírlap 9. 1976. dec. 9. p. 8. A pécsi planetáriumnak. [SRG.]

Ismerkedés a csillagvilággal. = Magyar Ifjúság 20. 1976. dec. 3. p. 4. A pécsi planetárium. [SRG.]

SCHALK Gyula: Megnyílt a Pécsi Természettudományi Stúdió és Planetárium. = Magyar Képes Ujság 1976. 5. sz. pp. 16-17. [SRG.]

Miért szépek a csillagok? = Magyar Konzervipar 13. 1976. 50-51. sz. p. [11.] Beszélgetés Kulin Györggyel. Riporter: Békési István. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy elfelejtett bajai tudós (Schulhof Lipót). = Magyar Nemzet 32. 1976. febr. 20. p. 9. [SRG.]

BARTHA Lajos: "Interurbán Herény" - Egy lap a telefontechnika történetéből. = Magyar Nemzet 32. 1976. ápr. 23. p. 8. Gothard és Konkoly 1878 és 1880 közötti telefon-kísérleteinek rövid ismertetése, a telefon feltalálásának 100 éves évfordulóján. [SRG.]

BARTHA Lajos: Ismét földközelben a D’Arrest üstökös. = Magyar Nemzet 32. 1976. júl. 30. p. 6. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Ismét a Hold a célpont! = Magyar Nemzet 32. 1976. aug. 13. 191. sz. p. 8. A Holdról szerzett ismeretek összefoglalása a Luna-24 felbocsátása kapcsán. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Mammutcsillagok. = Magyar Nemzet 32. 1976. aug. 13. p. 8. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Utópia-régió. = Magyar Nemzet 32. 1976. szept. 3. 208. sz. p. 8. A Mars kutatása. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A legforróbb csillag? = Magyar Nemzet 32. 1976. dec. 3. p. 8. [SRG.]

SZAMÁK Ágnes: Lakó György: Sajnovics János. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 247 l. = Magyar Nyelvőr 100. 1976. jan-márc. 1. sz. pp. 115-116. Könyvismertetés. Az írás szövegében nincsen csillagászat, csak ismerteti a csillagászati jellegű könyvet. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: "Előtérbe kerülnek a Nap-Föld fizikai kapcsolatok tanulmányozásának interdiszciplináris problémái". = Magyar Tudomány 83.(21.) 1976. ápr-máj. 4-5. sz. p. 224. Az Akadémia 86. közgyűlése előkészítése során beérkezett válaszok, javaslatok. [KSZ.]

Új tudományos könyvek. Hédervári Péter - Marik Miklós - Pécsi Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma. A bolygórendszer felderítése. Gondolat Kiadó, 1976. 327 l. = Magyar Tudomány 83.(21.) 1976. nov. 11. sz. p. 741. A kötet rövid bemutatása. [KSZ.]

Új tudományos könyvek. TV Egyetem. A Változó Világ. 1. A változó világegyetem. Szerk.: Egyed László. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1976. 111 l. = Magyar Tudomány 83.(21.) 1976. dec. 12. sz. p. 804. A kötet rövid bemutatása. [KSZ.]

  KELEMEN János: Újabb hírek a Nova Cygniről. = Meteor 6. 1976. 1.(31.) sz. körlevél pp. 3-4. [SRG.]

  Felvétel a Betelgeuse-ről. = Meteor 6. 1976. 1.(31.) sz. körlevél pp. 4-5. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Holdfogyatkozás: 1975. november 18/19. = Meteor 6. 1976. 1.(31.) sz. körlevél pp. 5-8. [SRG.]

  TREXLER László - VÖRÖS József: Vénusz megfigyelések. = Meteor 6. 1976. 1.(31.) sz. körlevél p. 8. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: A "holdlyuk" program. = Meteor 6. 1976. 1.(31.) sz. körlevél pp. 9-11. [SRG.]

  [KESZTHELYI Sándor:] Jupiter megfigyelések (1975 őszén). = Meteor 6. 1976. 1.(31.) sz. körlevél pp. 11-13. [SRG.]

  [KESZTHELYI Sándor:] Pleione. A változócsillagészlelők rovata. = Meteor 6. 1976. 1.(31.) sz. körlevél pp. 14-18. Gamma Cas, R CrB változók feldolgozásai. [SRG.]

  Comet West (1975 n). = Meteor 6. 1976. 1.(31.) sz. körlevél p. 19. Koordináták a Sky and Telescope 1976/1. számából. [SRG.]

  Magyarországi csillagászati szakkörök névsora 1976. = Meteor 6. 1976. 1.(31.) sz. körlevél mell. pp. 1-7., 1 térk. 151 csillagászati szakkör adata. [SRG.]

  NAGY Sándor: A változóészlelő amatőr műszerei. 5. = Meteor 6. 1976. 2.(32.) sz. körlevél p. 3. [SRG.]

  Napfogyatkozás 1976 április 29. = Meteor 6. 1976. 2.(32.) sz. körlevél pp. 4-6. [SRG.]

  Egyszerű, fából készíthető parallaktikus állvány. = Meteor 6. 1976. 2.(32.) sz. körlevél pp. 6-7. [SRG.]

  SZABÓ Balázs: Távcsőépítési ötletek. = Meteor 6. 1976. 2.(32.) sz. körlevél pp. 8-10. [SRG.]

  KELEMEN János: A parallaktikus állványok jusztirozása. = Meteor 6. 1976. 2.(32.) sz. körlevél p. 11. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Holdtáj program. = Meteor 6. 1976. 2.(32.) sz. körlevél pp. 12-15. 12 holdrészlet rajzával. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Téli meteormegfigyelés. = Meteor 6. 1976. 2.(32.) sz. körlevél pp. 16-21. [SRG.]

  HOLL András - JUHÁSZ Róbert - KÖKÉNY Imre: Messier objektumok között. = Meteor 6. 1976. 2.(32.) sz. körlevél pp. 21-22. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Jupiter megfigyelések. = Meteor 6. 1976. 2.(32.) sz. körlevél pp. 23-24. [SRG.]

  NAGY Sándor: Térkép. = Meteor 6. 1976. 2.(32.) sz. körlevél pp. 27-29. Az RS Oph változócsillag térképei. [SRG.]

  Egyszerű, fából készíthető parallaktikus állvány leírása. = Meteor 6. 1976. 3.(33.) sz. körlevél pp. 2-3. [SRG.]

  NAGY Sándor: A változóészlelő amatőr műszerei. 6. = Meteor 6. 1976. 3.(33.) sz. körlevél pp. 3-6. [SRG.]

  Az 1976. április 29. napfogyatkozás megfigyelése. = Meteor 6. 1976. 3.(33.) sz. körlevél pp. 7-9. Balla Lajos (Gyöngyös) és Gyarmathy István (Debrecen) beszámolói csoportjuk észlelési eredményeiről. [SRG.]

  MIZSER Attila: A Mira Ceti maximuma. = Meteor 6. 1976. 3.(33.) sz. körlevél p. 9. [SRG.]

  TUBOLY Vince: [Holdrajzok.] = Meteor 6. 1976. 3.(33.) sz. körlevél p. 10. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Az 1975-1976-os Mars oppozíció korongrajzai. = Meteor 6. 1976. 3.(33.) sz. körlevél pp. 11-13. 16 rajzzal. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - MIZSER Attila: A West üstökös. 1. = Meteor 6. 1976. 3.(33.) sz. körlevél pp. 13-18. Legfényesebbnek Mizser Attila látta, 1976. márc. 2-án, becslése szerint az üstökös 0 magnitúdós volt. [SRG.]

  TUBOLY Vince: West, 1975. n üstökös. = Meteor 6. 1976. 3.(33.) sz. körlevél p. 19. [SRG.]

  TUBOLY Vince: Mars - Szaturnusz együttállás. = Meteor 6. 1976. 3.(33.) sz. körlevél pp. 19-20. [SRG.]

  Egyszerű, fából készíthető parallaktikus állvány leírása. = Meteor 6. 1976. 4.(34.) sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  KELEMEN János: A napfoltok helyzetének meghatározása. = Meteor 6. 1976. 4.(34.) sz. körlevél pp. 4-6. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Bemutatjuk a "Galilei Amatőrcsillagászati Klub"-ot. = Meteor 6. 1976. 4.(34.) sz. körlevél pp. 7-9. 1975 decemberében alakult meg Budapesten. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Tavaszi meteor megfigyelés. = Meteor 6. 1976. 4.(34.) sz. körlevél pp. 9-15. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: A West üstökös. 2. = Meteor 6. 1976. 4.(34.) sz. körlevél pp. 15-17. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Holdtáj program. = Meteor 6. 1976. 4.(34.) sz. körlevél pp. 17-19. 12 holdrészlet rajzával. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Szaturnuszrajzok 1976-ban. = Meteor 6. 1976. 4.(34.) sz. körlevél p. 20., 22. [SRG.]

  HOLL András - KESZTHELYI Sándor: Messier objektumok között. = Meteor 6. 1976. 4.(34.) sz. körlevél pp. 20-21., 23. [SRG.]

  TUBOLY Vince: A Mars bolygó a Praesepe csillaghalmazban /M 44 Cnc/. = Meteor 6. 1976. 4.(34.) sz. körlevél pp. 23-24. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Felhívás a d’Arrest üstökös és meteorraj észlelésére. = Meteor 6. 1976. 4.(34.) sz. körlevél pp. 25-26. [SRG.]

  Egyszerű, fából készíthető parallaktikus állvány leírása. = Meteor 6. 1976. 5.(35.) sz. körlevél p. 2. [SRG.]

  NAGY Sándor: A változóészlelő amatőr műszerei. 7. = Meteor 6. 1976. 5.(35.) sz. körlevél pp. 3-5. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: A kettőscsillagok világa. = Meteor 6. 1976. 5.(35.) sz. körlevél pp. 6-13. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Holdtáj program. = Meteor 6. 1976. 5.(35.) sz. körlevél pp. 13-16. 12 holdrészlet rajzával. [SRG.]

  [KESZTHELYI Sándor:] A West üstökös. 3. = Meteor 6. 1976. 5.(35.) sz. körlevél pp. 16-19. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Béta Scorpii okkultáció: 1976 június 10. = Meteor 6. 1976. 5.(35.) sz. körlevél pp. 20-21. [SRG.]

  NAGY Sándor: SKYLAB. A SKYLAB láthatósága Budapesten. = Meteor 6. 1976. 5.(35.) sz. körlevél pp. 22-23. [SRG.]

  Egyszerű, fából készíthető parallaktikus állvány leírása. = Meteor 6. 1976. 6.(36.) sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: A kettőscsillagok világa. = Meteor 6. 1976. 6.(36.) sz. körlevél pp. 4-10. [SRG.]

  DEICSICS László: Az okkultációk avagy egy fiatal tudomány előretörése. = Meteor 6. 1976. 6.(36.) sz. körlevél pp. 10-11. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Nyári meteormegfigyelések. = Meteor 6. 1976. 6.(36.) sz. körlevél pp. 11-18. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Állatövi ellenfény megfigyelések. = Meteor 6. 1976. 6.(36.) sz. körlevél pp. 19-20. 1976. aug. 23-án és 1976. okt. 23-án. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Nova Vulpeculae 1976. = Meteor 6. 1976. 6.(36.) sz. körlevél pp. 21-22. [SRG.]

  DEICSICS László: Bolygómegfigyelések. 1. Jupiter. = Meteor 6. 1976. 6.(36.) sz. körlevél pp. 23-24. [SRG.]

(c.i.): Szolnoki döntő. = Népművelés. 23. 1976. jan. 1. sz. pp. 13-15. A Népművelési Intézet természettudományos és műszaki szakköröknek meghirdetett pályázat döntője Szolnokon volt 1975. nov. 14-16. között. A csillagászati szakágban a verseny győztes szakkörei és vezetőjük: Tata (Dinga László), Veszprém (Vértes Ernő), Cegléd (Taracsák Gábor), Szolnok (Dankó Sándor), Budapest (Szécsy Ilona). [KSZ.]

(f.k.): Új értelmiségi klub. = Népművelés. 23. 1976. jún. 6. sz. p. 11. Medgyesegyházán a művelődési ház tetején csillagvizsgáló épül. Távcsövét a TIT adja, a kupolát a helyi Vas-és Faipari Szövetkezet készíti. Községi TIT szervezet alakult 38 fővel. [KSZ.]

HEGEDÜS Géza: A csillagász lírája. = Népszabadság 34. 1976. nov. 10. p. 7. Kulin György: Mit mondanak a csillagok című könyvének ismertetése. [SRG.]

PETŐ Gábor Pál: Ahol mesterséges holdakkal mérik a Földet. = Népszabadság 34. 1976. nov. 25. 279. sz. p. 8. A Penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumot bemutatja: Almár Iván. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Égi tűzijátékok augusztusban. A meteorkutatás különös eredményei. = Népszava 104. 1976. aug. 15. 193. sz. p. 6. [KSZ.]

Sokan keresik fel... Természettudományi Stúdióját. /Hír/ = Népszava 104. 1976. okt. 15. Pécsett. Kálmándy Ferenc fotójával. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Kétszáz éves a Specula. = Népújság (Eger) 27. 1976. máj. 28. 125. sz. p. 5. Hell szerepe a csillagvizsgáló létesítésében. [HAD.]

LABORC Júlia H.: Lakó György: Sajnovics János. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1973. 248 1. = Nyelvtudományi Közlemények 78. 1976. 1. sz. pp. 167-169. Könyvismertetés. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az UFO-kérdés és az ismeretterjesztés. = Ország Világ 20. 1976. jan. 14. 2. sz. pp. 12-13. [SRG.]

KÓCZIÁN János: Hozzászólások az UFO-vitához. = Ország Világ 20. 1976. febr. 4. 5. sz. pp. 12-13. [SRG.]

KULIN György: Hozzászólások az UFO-vitához. = Ország Világ 20. 1976. febr. 25. 8. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

KASZÁS István: Hozzászólások az UFO-vitához. = Ország Világ 20. 1976. febr. 25. 8. sz. pp. 12-13. [SRG.]

SZENDE György: Hozzászólás az UFO-vitához. = Ország Világ 20. 1976. márc. 10. 10. sz. pp. 12-13. [SRG.]

BÖSZÖRMÉNYI-NAGY Emil: Hozzászólás az UFO-vitához. Hinni vagy nem hinni? = Ország Világ 20. 1976. márc. 31. 13. sz. pp. 12-13. [SRG.]

Ceruzával a világűrben. Részletek Vitalij Szevasztyjanov szovjet űrhajózás naplójából. = Ország Világ 20. 1976. ápr. 7. 14. sz. pp. 12-13. [SRG.]

Ceruzával a világűrben. Részletek Vitalij Szevasztyjanov szovjet űrhajózás naplójából. = Ország Világ 20. 1976. ápr. 14. 15. sz. pp. 12-13. [SRG.]

MAGYAR Pál: Most 15 éve. Az első ember a világűrben. = Ország Világ 20. 1976. ápr. 14. 15. sz. pp. 1., 16-17. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: A "tunguzkai UFO" rejtélye. = Ország Világ 20. 1976. ápr. 21. 16. sz. pp. 12-13. [SRG.]

Az űrkutatás ünnepén. = Ország Világ 20. 1976. ápr. 28. 17. sz. pp. 6-7. [SRG.]

(lukács) [LUKÁCS Tibor]: Nagypapa a világűrben. = Ország Világ 20. 1976. ápr. 28. 17. sz. p. 7. Beszélgetés Lev Gyomin mérnök ezredes űrhajóssal. [SRG.]

m. b.: Visszafelé pereg a film. = Ország Világ 20. 1976. jún. 2. 22. sz. p. 13. A Holdra szállásról írt könyvekről az 1600-as évektől. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: UFO-vagy valami más? = Ország Világ 20. 1976. jún. 9. 23. sz. pp. 12-13. Könyvismertetések: Petrovsky, Venceslav: A repülő csészealjak rejtélye. Prága, 1969.; Saunders, David R.-Harkins, Roger R.: UFO-k? Igen! Hol tévedett a Condon-bizottság. [SRG.]

GORBOVSZKIJ, Alekszandr: "A bolygók megváltoztatták a pályájukat... " Az ókor talányai. A hipotézisek könyve. = Ország Világ 20. 1976. jún. 30. 26. sz. pp. 24-25. Az ókori csillagászati ismeretekről. Fordította: Kelemen Gyula. [SRG.]

A kozmosz - művészszemmel. = Ország Világ 20. 1976. júl. 7. 27. sz. p. 10. A kiállítók között Glenn, Leonov és Szokolov űrhajósok is szerepelnek. [SRG.]

A új űrhajósok "családi albumából." = Ország Világ 20. 1976. júl. 28. 30. sz. p. 4. A 1976. júl. 6-a óta keringő Szojuz-21 űrhajósai Vitalij Zsolobov és Borisz Volinov családja körében. [KSZ.]

Csillagász paradicsom. = Ország Világ 20. 1976. júl. 28. 30. sz. pp. 10-11. A Szovjet Tudományos Akadémia Krimi Csillagvizsgáló Intézetéről. [KSZ.]

GORBOVSZKIJ, Alekszandr: A hipotézisek könyve. 8. Az ókor talányai. = Ország Világ 20. 1976. aug. 4. 31. sz. pp. 24-25. Az ókori csillagászati ismeretekről is. A Föld gömb alakjáról. Fordította: Kelemen Gyula. [KSZ.]

LUKÁCS Tibor: Kozmikus geológia. = Ország Világ 20. 1976. szept. 29. 39. sz. pp. 12-13. A Szojuz-22 űrhajósainak Valerij Bikovszkijnak ésVlagyimir Akszjonovnak feladata a Szovjetunió és az NDK területeinek fényképezése. [KSZ.]

Van-e lehetőség a különböző bolygók civilizációi közötti kapcsolatra. = Ország Világ 20. 1976. okt. 20. 42. sz. pp. 12-13. I. Sz. Sklovszkíj, H. G. Wells, Stanislav Lem, M. M. Agreszt és Carl Sagan könyvei alapján. [SRG.]

Az amerika űrcirkusz elefántja. Buzz Aldrin vallomása. = Ország Világ 20. 1976. nov. 3. 44. sz. pp. 8-9. Az Apollo-11 űrhajó egyik utasa élete az űrutazás után. [KSZ.]

L. T. [LUKÁCS Tibor]: A világ legnagyobb távcsöve. 25000 kilométerről látható gyertyafény. = Ország Világ 20. 1976. nov. 17. 46. sz. p. 13. Palomar-hegyi csillagvizsgáló 6 m-es tükörátmérőjű távcsövéről. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Értelmes lények a világegyetemben. = Ország Világ 20. 1976. dec. 15. 50. sz. pp. 12-13. Az ember és a világegyetem-konferencia eredményei, nézetei, hipitézisei. [SRG.]

Ős-űrhajózástani kongresszus. = Ország Világ 20. 1976. dec. 29. 52. sz. p. 9. 1976-ban a jugoszláviai Crikvenicában rendezték meg a kongresszusukat azok a tudósok, akik paleoasztronautikával és asztroarcheologiával vagyis a történelem előtti idők űrhajózásával és "csillagászati régészettel" foglalkoznak. [SRG.]

BARTHA Lajos: Hell Miksa orvosi nézetei és működése. = Orvosi Hetilap 117. 1976. 46. sz. pp. 2805-2808. Hell Miksa gondolatai az indukcióról. [KSZ.]

A világűr Kolumbusza. = Pajtás 31. 1976. ápr. 7. 14. sz. pp. 8-9. Jurij Gagarin, az első űrhajós tiszteletére április 12. az űrhajósok napja. [SRG.]

GOGOLA Aladár: Kiváló fénygyűjtő. = Pajtás 31. 1976. ápr. 7. 14. sz. p. 10. A kaukázusi óriástávcső 6 m átmérőjű, 650 mm vastagságú, 42 tonna súlyú tükör, amelyet 42 méter hosszú cső tart. [SRG.]

FORRAI János: A Mars, mint egy teniszlabda. = Pajtás 31. 1976. ápr. 7. 14. sz. pp. 8-9. A József Attila Úttörőház csillagászati szakkörének munkája Rosta Zoltán vezetésével. [SRG.]

Aranytollas űrkutató. = Pajtás 31. 1976. jún. 2. 22. sz. p. 8. Almár Iván a Földmérési Intézet igazgatóhelyettese, a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vezetője. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Űrjárat a Naprendszerben. = Pajtás 31. 1976. nov. 24. 47. sz. pp. 20-21. Szaljut-5, Szojuz-21, Luna-24 útja, a Viking-1 és Viking-2 a Marson. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1976. márciusi jelenségek Közép Európai Idő szerint. = Pupilla 1976. [febr.] 1. sz. p. 1. A lap címét 1975 elején találták ki. 1975. június végén készült el a Pupilla első, kísérleti, 0-dik száma, 12 oldalon, Keszthelyi Sándor szerkesztésében, de sokszorosítása nem történt meg. A Pupilla az 1976. febr. 12-én megalakult Galilei Amatőrcsillagász Klub (GAK) lapja lett. Az 1. szám 1976 februárjában jelent meg, azután havonta, néhány oldalon. Kezdetben írógéppel többszörözve, majd a 6. számtól (1976. szeptemberétől) a Váci Madách Imre Művelődési Központ lila ormigon sokszorosította. Közölte a következő hónap csillagászati jelenségeit, a Klub szervezett észlelési akcióit, eseményeit. Szerkesztője kezdetben Keszthelyi Sándor (1975-1976), majd Závodi László (1977. január - április), majd Róka László (1977. december -1978. október).
Utána Deicsics László (1979-ben), 1980-ban egy szerkesztőség (Aradi Katalin, Budavári Attila, Jenei Péter, Deicsics László, Pénzes Sándor) vitte tovább, végül Hegedüs Tibor (1981-ben) volt a lap gazdája, munkáját Budavári Attila és Deicsics László segítette. Kezdetben stencilesen sokszorosították. 1977. decemberétől a fénymásolt lapjain fényképeket és rajzokat is közölhetett, terjedelmesebb volt. 1979. januártól ismét stenciles lett. Eleinte budapesti amatőrcsillagászok alkották, később vidékiek is csatlakoztak. A GAK-nak még soproni, majd szegedi csoportja is alakult. Utóbbi (a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ Alcor Csillagászati Klubja) 1980 elejétől vállalta a Pupilla kiadását. 1981-ben ugyanitt a lap terjedelme még bővebb lett, szövegei újra stencillel készültek (sok gépelési hibával), új fedőlapja lett. Futó sorszámozását újra kezdték. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: AAVSO Circular. = Pupilla 1976. [febr.] 1. sz. p. 1. [KOC.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1976. áprilisi jelenségek Közép-Európai Idő szerint. = Pupilla [1976. márc.] 2. sz. p. 1. [KOC.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1976. májusi jelenségek Közép Európai Idő szerint. = Pupilla [1976. ápr.] 3. sz. p. 1. [KOC.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1976. júniusi jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1976. máj.] 4. sz. p. 1. [KOC.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1976. szeptemberi jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1976. aug.] 5. sz. p. 1. [KOC.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1976. októberi jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1976. szept.] 6. sz. p. 1. [KOC.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1976. novemberi jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1976. okt.] 7. sz. p. 1. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1976. decemberi jelenségek Közép-Európai Időben. = Pupilla [1976. nov.] 8. sz. pp. 1-2. [KOC.]

[Vegyes hírek.] = Pupilla [1976. nov.] 8. sz. p. 2. Magyarázat a naptár-rovathoz. Köszönet Kiszel Vilmos Gábornak a Pupilla sokszorosításáért. Róka László gyűjti az asztrofotókat. Az 1976. augusztusi Sky and Telescope cikkében bemutatták a GAK-ot. A fedési változók beküldése az Algol laphoz. A GAK változócsillag-észlelőtérkép-bankja 452 változótérképpel megnyílt. A GAK-ot 1976. febr. 12. óta 3 tagú bizottság vezette, ezt 1977. jan. 1-től egy 10 tagú szenátus váltja. [KOC.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1977. januári jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1976. dec.] 9. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

RÓKA László: Uránusz okkultáció fotografikus észlelése. = Pupilla [1976. dec.] 9. sz. p. 2. 1977. jan. 17-én fedi a Hold az Uránuszt. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változó sötét holdfoltok. [1.] = Pupilla [1976. dec.] 9. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

A tagság figyelmébe ajánlott újabb szervezési kérdések. = Pupilla [1976. dec.] 9. sz. pp. 3-4. A Galilei Amatőrcsillagász Klub témafelelősei: Deicsics László (bolygók), Mizser Attila (változócsillagok), Vadász Sándor (Nap), Mohácsi Gyula (kettőscsillagok), Róka László (csillagászati fényképezés), Keszthelyi Sándor (meteorok, okkultációk, üstökösök). [KSZ.]

BALI József: INTERSZPUTNYIK űrtávközlési földi állomás alapkőletétele Taliándörögdön. = Rádiótechnika 36. 1976. aug. 8. sz. pp. 388-389. [SRG.]

ENDRESZ István: A szovjet űrkutatás nagy sikere a Vénusz szondák sima leszállása. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. jan. 1. sz. pp. 8-9. [SRG.]

"INTERKOZMOSZ-14". = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. febr. 2. sz. p. [2.] [SRG.]

Holdkőzetpróbák tárolása. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. febr. 2. sz. p. 4. [SRG.]

"SPACELAB" hírek. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. febr. 2. sz. p. 9. [SRG.]

Ki lesz az első európai űrhajós? = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. febr. 2. sz. p. 9. [SRG.]

Teknősbékák a világűrben. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. febr. 2. sz. p. 9. [SRG.]

Széleskörű nemzetközi összefogás az űrkutatásban. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. febr. 2. sz. p. 16. Kilenc szocialista ország vesz részt az Interkozmosz-program megvalósításában. [SRG.]

Symphonie hírközlő holdak segítik a kataszrófasújtotta vidékeket. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. febr. 2. sz. p. 16. [SRG.]

ENDRESZ István: Tízéves az Interkozmosz együttműködés. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. márc. 3. sz. p. 9. [SRG.]

ENDRESZ István: Mesterséges holdak az éhezés elleni küzdelemben. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. jún. 6. sz. p. 17. Mezőgazdasági kutatások, óceánbiológiai megfigyelések. [SRG.]

SÁRHIDAI György: A japán és a kínai űrkutatás helyzete 1976-ban. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. júl. 7. sz. p. 15. [SRG.]

SÁRHIDAI György: A Mars bolygó kutatása 1976-ban. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. szept. 9. sz. pp. 8-9. A Viking-1 útja. [SRG.]

SÁRHIDAI György: A Szaljut-5 űrrepülése. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. szept. 9. sz. p. 9. [SRG.]

Űrpilótákat keres a NASA. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. dec. 12. sz. p. 4. [SRG.]

Időjárásjelentés a Marsról. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. dec. 12. sz. p. 4. [SRG.]

Űrrepülőtestek száma 1975. december 31-ig... = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. dec. 12. sz. p. 4. 8833 objektum, ebből 5000 elégett. [SRG.]

S. Gy. [SÁRHIDAI György]: Szovjet kozmikus krónika. A Szojuz-21 és Szojuz-22 űrrepülése. = Repülés, Űrrepülés 29. 1976. dec. 12. sz. pp. 8-9. [SRG.]

KULIN György: Önéletrajz. = SF (Science Fiction) Tájékoztató 1976. 17. pp. 48-49. [SRG.]

KULIN György: Miért ír egy csillagász fantasztikus regényt? = SF (Science Fiction) Tájékoztató 1976. 17. pp. 49-55. [SRG.]

Kétszázéves spekula. Napsugár jelzi a delet. Panorámaperiszkóp a toronyban. = Somogyi Néplap 32. 1976. máj. 30. 127. sz. p. 10. Az egri csillagvizsgáló. Hell Miksa szerepéről is. [HAD.]

DOBUCSAJEV, J.: Mindenki egyért. = Szabad Föld 32. 1976. nov. 14. 46. sz. p. 24. Gagarin űrrepüléséről. [SRG.]

GRIFF Sándor: Könyvsiker: "Mit mondanak a csillagok?" = Szabad Föld 32. 1976. nov. 21. 47. sz. p. 17. Könyvismertetés. [SRG.]

HERMÉSZ Dezső: Aki a csillagok titkát kutatja. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. jan. 4. 3. sz. p. 5. "A szoba egyik sarkában másfél méter hosszú távcső, a falon csillagtérképek, üstökösfotók, az íróasztalon Róka, Kulin, Zerinváry könyvei. Bár Hidasi Vilmos személyi igazolványában az áll, hogy a Szolnoki Cukorgyár nyugdíjas üzemmérnöke, lakása arról árulkodik, hogy csillagász. Amatőr csillagász..." "... amatőr csillagászati szakkör működik... a Tiszamenti Vegyiművek művelődési házában. 1964 óta." "...Még egyetemista koromban, a húszas évek közepén. Műegyetemista létemre egy évig vendéghallgató voltam Terkán Lajosnál, a neves csillagásznál." Interjú. [HAI.]

N. L.: Űrrepülőgépek. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. jan. 20. 16. sz. p. 4. Tudomány - Technika című rovat cikke. [HAI.]

Gravitációs hullámok mérése, aranybányában. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. febr. 24. 46. sz. p. 4. Levine amerikai fizikus kísérleti berendezése 60 m-rel a felszín alatt. "...a földkéreg "saját" zaja "túlharsogja" a gravitációs hullámokat." Tudomány - Technika című rovat híre. [HAI.]

T. M.: A csillagvizsgálók országa. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. márc. 30. 76. sz. p. 4. "...a kaukázusi Zelencsük falu közelében új csillagászati központ kezdte el működését." Tudomány - Technika című rovat cikke. [HAI.]

Kiállítás a szovjet űrkutatás eredményeiről. A Munkásmozgalmi Múzeumban. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. ápr. 13. 88. sz. p. [1.], 3. [HAI.]

Út a csillagok felé. A dicsőség napja. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. ápr. 13. 88. sz. p. 4. "Jurij Gagarin, a Szovjetunió űrhajós pilótája 15 évvel ezelőtt, 1961. április 12-én hajtotta végre az első Föld körüli űrrepülést a Vosztok űrhajó fedélzetén." Visszaemlékezések. [HAI.]

Ma holdfogyatkozás. Kolombusznak is segítséget nyújtott. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. máj. 13. 112. sz. p. 5. Rövid hír. [HAI.]

Szovjet űrhajót bocsátottak földkörüli pályára. Szojuz-21. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. júl. 7. 159. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Csomagolnak az űrhajósok. Megkezdődtek az előkészületek a kutatási program végrehajtásához. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. júl. 9. 161. sz. p. 2. A Szaljut-5-tel kapcsolatos rövid hír. [HAI.]

A Tunguz-meteorit titka. Üstökös, vagy nukleáris robbanás? = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. júl. 20. 170. sz. p. 4. Tudomány - Technika című rovat cikke. [HAI.]

Vihar a Jupiteren. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. júl. 20. 170. sz. p. 4. Tudomány - Technika című rovat híre. [HAI.]

Leszállt Viking-1. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. júl. 21. 171. sz. p. 2. [HAI.]

TÁL Gizella: "Ha meghal a Nap". Amatőr csillagászok Berekfűrdőn. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. júl. 30. 179. sz. p. 5. A karcagi "Altair" klub szervezte egyhetes tábor néhány résztvevőjével készített riport. A kérdésekre válaszolt az akkor hatodik osztályos Cséplő Misi, Papp János, az ELTE másodéves matematika-fizika-csillagászati szakos hallgatója, a karcagi gimnazista Kárászi István, a tatai Tepliczky István és Szentmártoni Béla a kaposvári amatőr csillagász klub vezetője. Az illusztrációként elhelyezett három kép közül az elsőn a képaláírás tanúsága szerint egy tizenötezer forint értékű "Heliosz" Távcső látható, melyet a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet November 24. szocialista brigádja ajándékozott az "Altair" klubnak. A másodikon egy Tepliczky István által készített felvétel látható a legutóbbi részleges napfogyatkozásról. A harmadikon a kráteres holdfelszín látható Kárászi István valóban jól sikerült fotóján. [HAI.]

CSERNISOV, M.: Milyen is a Szaljut-5. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. aug. 3. 182. sz. p. 4. Tudomány - Technika című rovat cikke. [HAI.]

Sima leszállás a Holdon. Luna-24. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. aug. 19. 196. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A Luna-24 visszatér a Földre. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. aug. 20. 197. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A Szojuz-21 teljesítette a kozmikus programot. Leonyid Brezsnyev fogatta az űrhajósokat. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. aug. 26. 201. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Teljesíti feladatait a Szojuz-22. Felvételek hat kamerával. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. szept. 17. 220. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Földet ért a Szojuz-22. Nyolc napos küldetés után. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. szept. 24. 226. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A világ legnagyobb teleszkópja. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. szept. 28. 229. sz. p. 4. A 6 m-es Nagy Azimutális Teleszkópról szóló rövid hír. [HAI.]

H. D. [HERMÉSZ Dezső]: A két szerelem nem bántja egymást. Válasszunk magunknak csillagot. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. okt. 9. 239. sz. p. 5. Interjú Dankó Sándor amatőr csillagásszal abból az alkalomból, hogy megnyitotta a mezőtúri művelődési központban a "Hogyan ismerjük meg a csillagos eget?" című kiállítást. Ő végezte a kivitelezési, a megvalósítási munkák oroszlánrészét. A riportból megtudhatjuk mi fordította a figyelmét a csillagászat felé. Elmondja véleményét az amatőr mozgalomról. Megtudhatjuk miről írt nemrég megjelent könyvében. És a Tiszamenti Vegyiműveknél 1964 óta működő csillagász szakkör életébe is bepillanthatunk. [HAI.]

Szojuz-23. Újoncok a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. okt. 16. 245. sz. p. 3. Rövid hír. [HAI.]

Földön a Szojuz-23 két űrhajósa. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. okt. 19. 247. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

H. J.: Csillagászatról népszerűen. Nagyszerű kiállítás Mezőtúron. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. okt. 22. 250. sz. p. 5. "A mezőtúri művelődési központ egyik termében vagyunk, s a Hogyan ismerjük meg a csillagos eget című kiállításban gyönyörködünk. A technika, a diavetítők, a magnetofonok, a filmvetítők, a makettek szinte kézen fogva vezetik be a látogatót a csillagászat rejtelmeibe." A kiállítás hangulatába, műhelytitkiba enged betekintést ez a tudósítás. [HAI.]

Magyar nevek a kozmoszban. = Szolnok Megyei Néplap 27. 1976. dec. 1. 284. sz. p. 5. "... a Hold "helységnévtárában" nyolc név hirdeti a magyar tudomány nemzetközi megbecsülését." Közülük hármat meg is említ a cikk: Bolyai János, Eötvös Lóránd (!), Izsák Imre. "Az üstökösök közül jelenleg [1976] három viseli magyar felfedezője nevét..." Kulin, Wipple-Bernasconi-Kulin, Lovas Miklós. "Jelenleg [1976] körülbelül másfél tucat kisbolygónak van valamilyen magyar vonatkozása." Rövid cikk. [HAI.]

BARTHA Lajos, ifj.: Magyar csillagászok a középkortól a XX. sz. közepéig. [1.] = Technikatörténeti Szemle 8. 1975-1976. pp. 71-111. [SRG.]

VAJDA Pál - WHITE, J. A.: Bay Zoltán úttörő Holdradar kísérletének harmincadik évfordulója és a korszerű radarcsillagászat. = Technikatörténeti Szemle 8. 1975-1976. pp. 113-117. [SRG.]

LENGYEL Zoltán: Dr. Segner András szobrának felavatása a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. = Technikatörténeti Szemle 8. 1975-1976. p. 272. A csillagászattal is foglalkozó felvidéki polihisztor orvos debreceni szobrának avatásáról. [REZ.]

BARTHA Lajos: Schalk Gyula: A planetárium. A csillaggömbtől az űrszínházig. (Gondolat Kiadó. Budapest, 1975. 164 old.) = Technikatörténeti Szemle 8. 1975-1976. pp. 310-311. Könyvismertetés. [SRG.]

(Sz. N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Újabb csillagközi molekula. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jan. 1. sz. p. 2. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(S. G.) [SÁRHIDAI Gyula]: Mekkora a foton nyugalmi tömege? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jan. 1. sz. p. 2. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(Sz. N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Újabb infravörös óriás teleszkóp. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jan. 1. sz. p. 3. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(SÁRHIDAI Gyula): Holland megfigyelőállomás és mesterséges hold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jan. 1. sz. p. 4. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

NAGY Károly: A kvantumhipotézistől a kvarkokig (I.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jan. 1. sz. pp. 30-32. [SRG.]

Második expedíció a "Szaljut-4"-en. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jan. 1. sz. p. 45. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A haldokló csillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jan. 1. sz. p. 45. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

(Sz.-N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Argon a Mars légkörében? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. febr. 2. sz. p. 51. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(S. G.): Alig lassul a pulzár - mennyit gyengülhet a gravitáció? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. febr. 2. sz. p. 52. [SRG.]

(Dr. W. A.): Rakéta olcsó üzemanyaggal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. febr. 2. sz. p. 52. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(Sz. N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Két különös rádiógalaxis vöröseltolódása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. febr. 2. sz. p. 52. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Űrszondák a Venus bolygón. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. febr. 2. sz. pp. 75-76. Űrhajózás - űrkutatás. [PIR.]

FAZEKAS Patrik: A fekete lyukak sem élnek örökké? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. febr. 2. sz. p. 80. [PIR.]

A szupernova-maradványok röntgensugárzása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Napjaink csillagászata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. A Bild der Wissenschft cikke alapján. [SRG.]

(Sz.-N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Háromezer éves iránytű? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. márc. 3. sz. p. 98. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(F. P.) [FAZEKAS Patrik]: Tovább folyik a vita a Hold eredetéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. márc. 3. sz. p. 100. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Európai űrlaboratórium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. márc. 3. sz. p. 108. Folyóirat. A Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. SRG.]

NAGY Károly: A kvantumhipotézistől a kvarkokig (II.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. márc. 3. sz. pp. 137-140. [SRG.]

A Mars tűzhányói. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. márc. 3. sz. p. 142. Folyóiratok. A Stientific American cikke alapján. [SRG.]

(M. F.): A fekete lyuk és a tunguz meteorit. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. ápr. 4. sz. p. 146. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(SÁRHIDAI Gyula): Fokozódik az amerikai űrkutatás tempója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. ápr. 4. sz. p. 147. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

SZENTESI György: Űrhajózás repülőgéppel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. ápr. 4. sz. pp. 165-168. [PIR.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Napfogyatkozás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. ápr. 4. sz. pp. 168-170. [PIR.]

KOVÁCS Péter Pál: Élet a Jupiteren? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. ápr. 4. sz. pp. 172-174. [PIR.]

SOLT György: A nagy sűrűségek, nagy nyomások világa. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. ápr. 4. sz. pp. 180-184. [SRG.]

Leszállás a hajnalcsillagon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. ápr. 4. sz. p. 190. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

(K. I.): Nincs gravitációs vöröseltolódás? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. ápr. 4. sz. p. 195. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

A Venus felszíne. = Természet Világa 107. 1976. máj. 5. sz. p. 234. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Egerek és emberek a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. máj. 5. sz. p. 235. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Újabb tervek a Venus kutatásában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. máj. 5. sz. p. 235. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

Új eredmények egy rejtélyes csillagrendszerről. = Természet Világa 107. 1976. máj. 5. sz. p. 236. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

A Jupiter időjárása. = Természet Világa 107. 1976. máj. 5. sz. p. 236. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Mindig tágulni fog a Világegyetem? = Természet Világa 107. 1976. máj. 5. sz. p. 236. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

(SÁRHIDAI Gyula): Az 1000. szovjet űrobjektum a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. p. 242. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(Sz.-N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: "Üstökösszerű" rádióforrások a galaxishalmazokban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. p. 242. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(S. G.) [SÁRHIDAI Gyula]: Lézeres rakétahajtómű. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. p. 243. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(Dr. A. L.): Meteor és a naptevékenységi ciklus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. p. 244. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Földünk legnagyobb napkohója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. pp. 260-261. [SRG.]

KOPPÁNY György: A naptevékenység és az időjárás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. pp. 269-272. [SRG.]

NAGY Károly: A Kvantumhipotézistől a kvarkokig (III.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. pp. 274-277. [SRG.]

A Merkur Holdra jellemző vonásai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Teljes holdfogyatkozás 1975-ben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. A Naturwissenschaftliche Rundschau cikke alapján. [SRG.]

A Hold kémiája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. A Naturwissenschaftliche Rundschau cikke alapján. [SRG.]

Galilei és az első mechanikus számológépek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Korunk csillagászata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Utazás a Jupiter felé. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. Az Endeavour cikke alapján. [SRG.]

A Mars geológiája és geofizikája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. Az Endeavour cikke alapján. [SRG.]

(S. G.) [SÁRHIDAI Gyula]: Hogyan gőzölög a neutron-anyag? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. júl. 7. sz. p. 290. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(F. P.) [FAZEKAS Patrik]: Metánjég a Pluto felszínén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. júl. 7. sz. p. 291. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(Dr. A. L.): Földi tükrök segítenek a mesterséges holdaknak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. júl. 7. sz. p. 291. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(Sz.-N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Sikerül lefényképeznünk a csillagok "foltjait"? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. júl. 7. sz. p. 291. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Hordozórakéták. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. júl. 7. sz. p. 332. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

NASA: visszatérés az űrállomáshoz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. júl. 7. sz. p. 332. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Napjaink csillagászata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. júl. 7. sz. p. 332. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

A csillagok fejlődéséről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. júl. 7. sz. p. 332. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Új csillagászati obszervatórium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. júl. 7. sz. p. 332. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

A még mindig titokzatos Hold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. júl. 7. sz. p. 333. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

(Sz.-N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Mozaiktükör a csillagászati távcsövekben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. aug. 8. sz. p. 339. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BALÁZS Béla: Kozmikussá válnak a tudományok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. aug. 8. sz. pp. 341-346. [PIR.]

(Endresz) [ENDRESZ István]: Űrkutatási mozaik. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. aug. 8. sz. pp. 362-363. Űrhajózás - űrkutatás. [SRG.]

(Fazekas) [FAZEKAS Patrik]: Merész jóslat: magasabb rendű élet a Marson? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. aug. 8. sz. p. 364. Az egyes részek szerzői Endresz István, Fazekas Patrik, Sárhidai Gyula voltak. [SRG.]

PATKÓS András: A gravitációs hullámok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. aug. 8. sz. pp. 377-380. [PIR.]

Közelebb kerülni a csillagokhoz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. aug. 8. sz. p. 381. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Colas vitorlása és az űrkutatási technika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. aug. 8. sz. p. 381. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Az új röntgencsillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A Világegyetem hidrodinamikája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A "Viking" útja a Mars felé. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

(F. P.) [FAZEKAS Patrik]: A Viking-1 első eredményei: nitrogén a Mars közelében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. p. 386. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

DOJCSÁK Győző: Nem lehetett fekete lyuk! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. p. 387. Hírek Események Érdekességek A Tunguz-eseményről. [PIR.]

(G. A.): Szemetes égbolt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. p. 388. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(Sz.-N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Extrém ultraibolya sugárzást észlelt a Szojuz-Apolló-program egyik műszere. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. p. 396. [SRG.]

CSÁKÁNY Antal: A kozmikus üzenetváltás terve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. pp. 397-400., 421. [PIR.]

Napjaink csillagászata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. p. 412. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

FAZEKAS Patrik: Pulzárok és mágneses monopólusok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. pp. 416-417. [PIR.]

Navigálás a bolygók között. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. p. 427. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Történelmi szupernovák. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. p. 427. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

A Tunguz meteorit természetéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. p. 427. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján.[SRG.]

Korunk csillagászata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. p. 428. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Kozmológia: mítosz vagy tudomány? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. p. 428. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

(SÁRHIDAI Gyula): A Luna-24 sikeres útja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. p. 434. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(E. I.): Amerikai orbitális állomástervek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. szept. 9. sz. p. 434. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A csillagászati népművelés központja: a moszkvai planetárium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. okt. 10. sz. p. 472. Folyóirat. Carl Zeiss Jena cikke alapján. [SRG.]

A csillagászati készülékgyártás helyzete és fejlődési irányai a Zeiss Művekben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. okt. 10. sz. p. 472. Folyóirat. Carl Zeiss Jena cikke alapján. [SRG.]

A kozmikus por spektrálanalitikai vizsgálatai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. okt. 10. sz. p. 472. Folyóirat. Carl Zeiss Jena cikke alapján. [SRG.]

A Venus új arca. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. okt. 10. sz. p. 477. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Röntgensugárzások a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. okt. 10. sz. p. 477. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

(Sz.-N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Gamma-sugárkitörések a Centaurus A-n. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. nov. 11. sz. p. 482. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Eszünkbe jutott... Marsról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. nov. 11. sz. p. 484. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Változó világ (I.) Változó Világegyetem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. nov. 11. sz. p. 499. A folyóirat repertóriuma 1958-1976. [SRG.]

HORVÁTH András: Vikingek a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. nov. 11. sz. pp. 502-508., címoldal. [PIR.]

FODOR István: Forró drót - műholdakkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. nov. 11. sz. p. 514-515. [SRG.]

A gömbhalmazok mint a Galaktika ifjúságának tanúi. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. p. 524. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Ásványkutatás a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. p. 524. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Óriás méretű rádióteleszkóp épül a Szovjetunióban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. pp. 524-525. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

A kettős csillagok életútja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. p. 525. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Űrkutatás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. p. 525. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

A világűr benépesítése, utópia vagy a jövő reális lehetősége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. p. 526. Folyóiratok. A Naturwissenschaftliche Rundschau cikke alapján. [SRG.]

(I. E.): Kulin György: Mit mondanak a csillagok? (Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1976.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. p. 527. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(F. P.) [FAZEKAS Patrik]: Jégbolygó a Mars? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. p. 530. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(Sárhidai) [SÁRHIDAI Gyula]: Szojuz-űrkísérletek 1976-ban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. p. 531. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(Sz. P.): Sejtek szétválasztása a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. p. 531. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

PATKÓS András: Óriási H-bombák robbannak az Univerzumban? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. p. 560. [PIR.]

Szuperhurrikán a Jupiteren. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. p. 571. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

(I. R.): I. Sz. Sklovszkij: Világegyetem, élet, értelem. (Gondolat Könyvkiadó, Bp. 1975.). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 107. 1976. dec. 12. sz. p. 572. Új könyvek. [SRG.]

POKORNÝ, Jindřich: A "vasbolygó" arca. = TéT. Természet és Társadalom 16. 1976. 9. sz. pp. 54-56. "A rakéták segítségével végrehajtott és a földi csillagászati kutatás eredményei alapján a tudósok egyértelműen arra következtetnek, hogy a Merkúr felszínét finom porszerű anyag borítja, akárcsak a Holdét. A radarkutatás nyomán azt is megállapították, hogy ez a porszerű anyag kissé durvább, mint a Holdon. Minden bizonnyal több benne a kő és a kráteromladék. A Merkúr felszínén található anyagok visszaverő képessége lényegesen nagyobb, mint a Hold anyagaié, mégpedig nemcsak a sötét mélyedésekben és a síkságokon, hanem a kráterokban is. ..." [HAI.]

MALÍK, Pavel: Meteoritkutatás. = TéT. Természet és Társadalom 16. 1976. 10. sz. pp. 50-55. "Az a természeti jelenség, amelyet a laikusok "csillaghullás" néven ismernek, évezredek óta foglalkoztatja a tudósokat és általában az embereket. A nép egyszerű gyermekei régebben félelemmel vegyes borzongással beszéltek az "égből hulló kövekről", amelyeknek nem egy országban természetfölötti tulajdonságokat kölcsönöztek. A nomád arab törzsek papjai a sátánnal küzdő angyalok fegyvereinek tartották azokat a köveket, amelyeket később meteoroknak [! meteorit] neveztek el a csillagászok.
Más népek úgy vélték, hogy minden embernek van az égbolton egy csillaga, amely láthatatlan huzallal van a mennyek országához erősítve. Mihelyt meghal az illető, csillaga is leszakad az élet fonaláról, és a földre hull, akár az őszi falevél. Az életről és a halálról alkotott vallásos felfogás is segítette az ilyen nem éppen tudományos nézetek terjedését. ..." Fejezetcímek: Meteoritkraterek.; A tunguszkai meteorit titka.; Szovjet expedíció.; Meteorit-eső.; Hazánk területén is. [HAI.]

(dka): A titokzatos tömegvonzás. = TéT. Természet és Társadalom 16. 1976. 11. sz. pp. 52-55. "...A kontrakció a legdrasztikusabban azokon a csillagokon nyilvánul meg, amelyek néhányszor nagyobbak a Napnál. Ha ezek az elképzelhetetlen tömegű égitestek egymásnak ütköznek, anyaguk annyira sűrűvé válik, hogy semmi sem tud kiszabadulni belőle, sem a hő, sem a rádióhullámok, sem a fény. Az űrben végtelenül mély "fekete lyukakat" hagynak maguk után, amelyeket intenzív gravitációs mezők vesznek körül, s ezek magukba szívnak minden sugárzást. ..." [HAI.]

25. Budapesti Csillagászati Hét. = A TIT Budapesti Tájékoztatója 1976. szept. p. 8. 1976. szept. 20-25-ig a Kossuth Klubban. Előadók: Kulin György, Horváth András, Balázs Lakos, Marik Miklós, Barlai Katalin, Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

Csillagászat diákoknak. = A TIT Budapesti Tájékoztatója 1976. okt. p. 12. Az Uránia Csillagvizsgáló csillagászati szakkörei. [KSZ.]

"A változó világ" MTV - TIT Szabadegyetem. = A TIT Budapesti Tájékoztatója 1976. dec. p. 22. Csillagászati konzultációk és előadások a televíziós sorozathoz kapcsolódva. [KSZ.]

SCHALK Gyula: A szférák zenéje. Muzsika és csillagászat. = Új Tükör 13. 1976. okt. 23. 43. sz. pp. 20-21. "...Kepler az, aki ezt a mesterséges geometriai harmóniát valódi harmóniába fordítja át, mert ő az, aki a szilárd szférákat és egyéb mesterséges geometriai alakzatokat letisztítja az égboltról. És ezen a ponton igazi harmóniát talál, amelyet nagyszerű művében, a Harmonice Mundi (A Világok Harmóniája)-ban publikál. Kepler a szférák helyett a szabad térben ideális és geometriailag szabályos pályákon mozgó égitesteknek adja át a helyet. Vizsgálatai és számításai alapján bátran kimondhatta: "Sphaerae solidae nullae sunt", vagyis: "A szilárd szférák semmisek", és azt is, "Planetae in puero aethere, perinde atquae aves in aere cursus suos confidunt", vagyis: "A bolygók tiszta éterben éppen úgy, mint a madarak a levegőben, végzik futásukat."
Ezzel az égi mozgások problémája pusztán égimechanikai kérdéssé változott, megdőlt az egyenletes mozgások régi pythagóreusi eszméje és igazolódott a változó mozgások érvényesülése. ..." Fejezetcímek: "Az égi harmónia".; A Hold és a Szaturnusz hangja.; "A szilárd szférák semmisek".; Haydntól Stockhausenig. [HAI.]

Változó világ. A hét nézője: Kulin György. = Új Tükör 13. 1976. nov. 14. 46. sz. p. 33. Véleménye a magyar televízió szabadegyeteméről. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A karácsonyi csillag-legenda. = Új Tükör 13. 1976. dec. 26. 52. sz. pp. 34-35. [SRG.]

ZONOV, Ju. V.: Mesterséges holdak tanulmányozzák környezetünket. = Univerzum 20. 1976. jan. 1. (226.) sz. pp. 17-28. A "Priroda" cikke nyomán. [KSZ.]

Van-e élet a Marson? Távközlés 400 millió km távolságból. = Univerzum 20. 1976. jan. 1. (226.) sz. pp. 76-77. 1975 augusztusában az Egyesült Államokból két Viking típusú automatikus űrszondát indítottal a Mars felé. 1976 júliusában érnek oda. [KSZ.]

GOULD, S. H.: Gulliver és a Mars holdjai. = Univerzum 20. 1976. ápr. 4. (229.) sz. pp. 11-18. Jonathan Swift 1726-ban megjelent "Gulliver utazásai" című könyvében említi a Mars két holdját. Forrás: "Journal of History of Ideas". [ZSE.]

SAGAN, Carl - DAVIS, Frank: Értelmes lények keresése a világűrben. = Univerzum 20. 1976. ápr. 4. (229.) sz. pp. 63-73. A "Scientific American" cikke nyomán. [ZSE.]

SATALOV, V.: Repülőgépen a világűrbe. = Univerzum 20. 1976. okt. 10. (235.) sz. pp. 19-30. Az űrrepülőgépről is. A "Nauka i Zsizny" cikke nyomán. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: AAVSO - tájékoztató. = Változók Világa 3. 1976. jan. 4. sz. pp. [1-6.] Az AAVSO mint szervezet bemutatása, a megfigyelések végzésének és beküldésének módszerei, JD táblázatok, észlelőlap minta. [HEV.]

[SZENTMÁRTONI Béla:] Megjegyzések a Változócsillag katalógushoz. = Változók Világa 3. 1976. febr. 5. sz. pp. 1-8. Az észlelési programban szereplő csillagok GCVS-ben megjelent leírásainak szöveges ismertetése. [HEV.]

[SZENTMÁRTONI Béla:] Mira változók átlag-maximumai és átlag-minimumai (vizuális mg). = Változók Világa 3. 1976. febr. 5. sz. pp. 1-8. 92 mira adatai. [KSZ.]

[SZENTMÁRTONI Béla:] A vörös óriás változócsillagokról. = Változók Világa 3. 1976. márc. 6. sz. pp. 1-4. Fordítás a Robert Burnham: Celestial Handbook 3. és 5. kötetéből. [HEV.]

[SZENTMÁRTONI Béla:] A mira-típusú változókról. = Változók Világa 3. 1976. márc. 6. sz. pp. 4-5. Fordítás a Robert Burnham: Celestial Handbook 3. és 5. kötetéből. [HEV.]

[SZENTMÁRTONI Béla:] A GCVS-S3 adatváltozásai. = Változók Világa 3. 1976. jún. 7. sz. pp. 1-3. [HEV.]

[SZENTMÁRTONI Béla:] A fő színkép-osztályok. = Változók Világa 3. 1976. jún. 7. sz. pp. 3-4. [HEV.]

KISZEL Vilmos Gábor: Fényes változócsillagok fotografikus programja. = Változók Világa 3. 1976. aug. 8. sz. pp. 1-3. [HEV.]

SZENTMÁRTONI Béla: Fényes eruptív változók. = Változók Világa 3. 1976. dec. 9. sz. pp. [1-3.] Térkép-pótlás az EG AND, AE AUR, XX CAM, BN GEM, AG PEG, X PER, BU TAU, CSV 6048 TAU csillagokról. [HEV.]

SZAKÁLY Éva: Univerzum - fekete dossziéban. Világképünk gazdagításáért, a TIT. = Vas Népe 21. 1976. febr. 17. 40. sz. p. 5. Fotó: Czika László. [SRG.]

Szojuz-20. = Vas Népe 21. 1976. febr. 17. 40. sz. p. [8.] Szojuz-20 és a Szaljut-4 közös repülése. [SRG.]

NAGY Zoltán: Asztronómia a Mátyás-korabeli Magyarországon. Regiomontanus magyarországi működése. = Világosság 17. 1976. dec. 12. sz. pp. 775-781. [SRG.]

          1977.

A XIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekciójának előadásai. 2. Matematika, fizika, földtudományok. 1977. április 6-8. Budapest. [Budapest, 1977.] ELTE Sokszorosítóüzem. 122 p. A XIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Természettudományi Szekciója 1977. ápr. 6-9-ig zajlott Budapesten, az ELTE-n. [KSZ.]

Algol évkönyv - 1978. Összeáll.: Juhász Tibor. [Kaposvár, ] [1977.] 22 p. A fedési változók 1978-ban bekövetkező minimum-időpontjaival. A füzet az i Boo, SX Cas, RZ Cas, RV Crv, RX Her, V451 Oph, delta Lib, lambda Tau, U Sge, Z Vul térképeit is tartalmazza (pp. 16-20.) ezeket Szentmártoni Béla rajzolta. [KSZ.]

BECK Mihály: Tudomány - áltudomány. Budapest, 1977. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 129 p. /Korunk tudománya./ Csillagászat: pp. 76-85. (Hörbiger jégelmélete, követője Várkonyi Nándor, Velikovsky tanai, Symmes kapitány elmélete); pp. 93-104. (A Föld hívatlan vendégei, élet más bolygókon, UFO-jelenségek, Däniken űrhajósai); pp. 110-112. (Titius-Bode szabály, Prinz-rianások a Holdon, Swift a Mars holdjairól). [KSZ.]

BERNAL, John Desmond: A fizika fejlődése Einsteinig. Ford.: Mátrai Mária. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó - Kossuth Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 352 p. Szakmailag ellenőrizte, az előszót írta, függelékkel és jegyzetekkel ellátta: ifj. Gazda István. Közreműködött: M. Zemplén Jolán, Fehér Márta, Vekerdi László. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. 316 p., 24 t. [SRG.]

A Csillagászati és Űrkutatási Választmány 1978. évi munkaterve. [Budapest, 1977.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 10 p. /A természettudományi választmányok 1978. évi munkaterve./ Jóváhagyta a Csillagászati és Űrkutatási Választmány (1977.) november 23-i plenáris ülése. [KSZ.]

CSUPOR Tibor: Csillag és ősi szó. Budapest, 1977. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Pécsi Szikra Nyomda, 213 p., 32 t. Szakmailag ellenőrizte: Bartha Lajos. Sajnovics János regényes életrajza. [KSZ.]

Egyetemes Tizedes Osztályozás. Teljes kiadás. 52 Csillagászat. Geodézia. MSZ 16526-77. Budapest, 1977. Magyar Szabványügyi Hivatal, MHSZ Nyomda. 47 p. [KSZ.]

EKK István - NOWINSZKY László - SZABÓ Sándor - KISS Miklós - TÓTH György: A fénycsapdás gyűjtést módosító környezeti tényezők. I. A Hold fényváltozásai és polarizált fénye. Előzetes közlemény. Kéziratos pályamű "Luna" jeligére. Veszprém, 1977. Veszprémi Akadémiai Bizottság. 144 lev. Stencillel sokszorosított és bekötött tanulmány. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottság 1977. évi pályázatán első díjat nyert pályamunka. Sáringer Gyula lektori véleménye szerint: "A pályamunka 7 kártevő-faj, mintegy 55 ezer fénycsapdával fogott példánya alapján ... A világirodalomban elsőként mutatták ki, hogy a holdfény polarizációjának hatása van a fénycsapdás gyűjtésre..." [KSZ.]

ERDÉLYI István - SUGÁR Lajos - ZSEBEHÁZY György: Vulkánok tövében, vulkánok tetején. [Budapest,] 1977. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 158 p. Szakmailag ellenőrizte: Hédervári Péter. Kevés csillagászat: pp. 24-27. (Földünk kerülete és az asszuáni kút. Eratoszthenész mérése. Mi van a Föld belsejében? A Föld belső felépítése.) [REZ.]

ERDŐDI József: Időszámításunk. Budapest, 1977. 23 p., 4 t. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 151. sz./ A magyaros hónapnevek ügyében. [SRG.]

ETO Rövidített kiadás. 1. Táblázatok. Budapest, 1977. Magyar Szabványügyi Hivatal, Szabványkiadó. 343 p. Csillagászat: pp. 129-133. [SRG.]

FERCSIK János: A relativitáselmélet szemlélete. Budapest, 1977. Magvető Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 160 p. /Gyorsuló idő./ A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: Az általános relativitáselmélet (pp. 104-146.). Alfejezetek: A rakéta lendületváltozása (pp. 105-113.). Mozgás a gravitációs térben (pp. 114-120.). A szferikus téridő (pp. 120-133.). A fekete luk (pp. 133-138.). A Világegyetem téridőstruktúrája (pp. 138-146.).; Kozmológiai kérdések (pp. 147-155.). [HAI.]

GÁBRIS Gyula - MARIK Miklós: Csillagászati földrajz. Kézirat. Budapest, 1977. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 178 p. Lektorálta: Balázs Béla és Nagy Józsefné. Jelzet: J3-1128. [KSZ.]

GAMOW, George - CLEVELAND, John M.: Fizika. Ford.: Svékus Olivér. 2. változatlan kiad. A fordítást az eredetivel összevetette: Dr. Károlyi Gyula. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 599 p. Csillagászat: Bolygópályák és mesterséges égitestek (pp. 97-107.); Asztrofizika (pp. 564-576.) valamint a Geofizika című fejezet (pp. 544-563.) egyes részei. [HAI.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. Budapest, 1977. Nyíregyházi Tanárképző Főiskola, Tankönyvkiadó, Dabasi Nyomda. 94 p., 6 mell. /[A] Tanárképző Főiskolák [kiadványa]/ Megjelent az Oktatási Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Jelzet: J11-865. [SRG.]

GÖŐZ Lajos: A csillagvizsgáló szerepe a főiskolai oktatásban. Nyíregyháza, 1977. pp. 107-110. /Separatum Acta Academiae Paedagogicae Nyiregyháziensis. Tom. 7. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Füzetei. 189./ "Ma már egyedül Magyarországon kétezer tükrös és kb. húszezer Kepler távcső van. ... Hazánk a világ összes országát megelőzve, lakosság számarányához viszonyítva a legtöbb bejegyzett amatőr csillagásszal (11 600 taggal) szerepel a lista élén." [KSZ.]

HÉGER, Karol - FEIGLER, Ladislav: A csillagászat történetének vezérfonala. Dunajská Streda, 1977. A JNK csillagászati kabinetja - Okresny astronomicky kabinet pri OOS Dunajská Streda. 17 [1] p. /Módszertani segédanyag a csillagászati szakkörök vezetői részére. Metodicky materiál pre vedúcich astronomickych krúzkov./ Csak a címlap és a kolofon kétnyelvű. A stencilezett szöveg csakis magyar nyelvű. [KSZ.]

HÉGER, Karol - BÖDŐK, Zsigmond: Meteorok megfigyelése. Dunajská Streda, 1977. A JNK csillagászati kabinetja - Okresny astronomicky kabinet pri OOS Dunajská Streda. 7 [3] p., 7 t. /Módszertani segédanyag a csillagászati szakkörök vezetői részére. Metodicky materiál pre vedúcich astronomickych krúzkov./ A mellékletekből kivágható papír-napóra és forgatható csillagtérkép készíthető. Csak a címlap és a kolofon kétnyelvű. A stencilezett szöveg csakis magyar nyelvű. [KSZ.]

Ionoszféra és magnetoszféra fizika IV. A IV. Ionoszféra és magnetoszféra szeminárium, Baja, MTA Csillagvizsgáló Intézete, 1975. okt. 8-10. Szerk.: Ill Márton. Budapest, 1977. MTESZ KASZ. 202 p. [KSZ.]

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. I-II. köt. Buenos Aires, 1977. "Magyar Kultúra" Kiadása, Fehér Offset. Az 1854-ben Pesten kiadott mű hasonmás kiadása, kisebb oldalméretben. I. kötet: pp. 1-335. II. kötet: pp. 1-337 p. Az előszó írója: F. M. J.. Csillagászat: II. kötet: pp. 3-85. [KSZ.]

Katalógusok. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1977. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 16 p. /Mélyég- és kettőscsillag megfigyelési kézikönyv. III./ Mélyég-objektumok és kettőscsillagok katalógusa. A feldolgozásra nem került, és az AAK jövőbeli programját képező objektumok adatai. [KSZ.]

Kettőscsillagok. Szerk.: Gombás Géza. Kaposvár, 1977. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 12 p. /Mélyég- és kettőscsillag megfigyelési kézikönyv. II./ Az 1971-től eltelt 62 hónap alatt 2600 észlelést végzett 85 klubtag. A kiadványban 93 kettőscsillag látványát elemzik. A feldolgozások szerzői: Balogh Imre, Dalos Endre, Garbera István, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Karászi István, Mezősi Csaba, Orha Zoltán, Szentmártoni Béla. [KSZ.]

KORKES Zsuzsanna: Az égitestek ábrázolása a magyar régiségben, népművészetben és hitvilági gyökerei. [Szeged,] [1977.] 49 p. Az V. éves történelem-régész szakos hallgatónak a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán benyújtott, jeles eredményű szakdolgozata magyarországi népi csillagászatról, a népi hitvilágban és a népművészetben előforduló csillagászati motívumokról. [REZ.]

KOVÁCS Emilia: Ajánló bibliográfia. Csillagászat. Győr, 1977. Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Könyvtár, KTMF sokszorosító üzeme. 46 p. Csillagászati könyvek bibliográfiai leírása és ismertetése. [KSZ.]

KÖVES József: Csillagászati földrajz. 2. átdolg. kiad. Budapest, 1977. Tankönyvkiadó. 148 p. /Tanárképző főiskolai tankönyvek./ [SZF.]

KŐHÁTI Attila: Az űrkutatás haszna. Budapest, 1977. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 32 p. /A mi világunk. 30./ Szaklektor: Horváth András. [KSZ.]

MARIK Miklós: Helyünk a világmindenségben. Audio-vizuális műsor. Budapest, 1977. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Természettudományi Stúdió, TIT Rotaüzem. 8 p. [KOC.]

Mély-ég objektumok. Szerk.: Hevesi Zoltán. Kaposvár, 1977. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 28 p. /Mélyég- és kettőscsillag megfigyelési kézikönyv. I./ 1971-től 119 észlelő 4800 észlelést végzett. A feldolgozás az összes (110) Messier-objektumot és néhány (12) fényesebb mély-ég látványát közli szövegesen. A feldolgozásokat készítették: Babcsány Gábor, Balogh Imre, Baracskai Lajos, Brlás Pál, Dalos Endre, Garamvölgyi Ferenc, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Iskum József, Juhász Tibor, Karászi István, Kiszel Vilmos Gábor, Mezősi Csaba, Orha Zoltán, Papp János, Szentmártoni Béla, Tihanyi István, Tóth Imre, Ujvárosy Antal, Zajácz György. [KSZ.]

MÉSZÁROS Vince: A fényképezés kezdeti korszaka Magyarországon. Várpalota, 1977. Magy. Vegy. Múz. pp. 44., 54-56. /A Magyar Vegyészeti Múzeum kiadványai. 16./ Gothard Jenő. [SRG.]

MÜLLER, Berndt: A csillagászat alapjai. Ford.: Balázs Lajos. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. 231 p., 12 t. Szakmailag ellenőrizte: Patkós László. [KSZ.]

NAGY István György: Háború a kozmoszban. Budapest, 1977. Zrínyi Katonai Kiadó, Zrínyi Nyomda. 64 p. /Haditechnika fiataloknak./ [KSZ.]

NÉMETH László: Drámák. Villámfénynél. Széchenyi. Galilei. A két Bolyai. Nagy család. Budapest, 1977. Magvető Könyvkiadó, Szépirodalmi Könyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). 714 p. /30 év./ Csillagászat: Galilei. 1953. pp. 163-281. [KSZ.]

NEWTON, Isaac: A világ rendszeréről és egyéb írások. Vál., ford., jegyz. utószó ell.: Fehér Márta. Budapest, 1977. Európa Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 426 p. /Magyar Helikon./ A fordítást az eredetivel egybevetette: Vekerdi László.; Színelméleti tanulmányok.; Levél Robert Boyle-hoz, 1679.; A világ rendszeréről.; Négy levél Richard Bentleyhez. [KSZ.]

REBROV, M. F. - GILBERG, L. [Lev] A. [Abramovics]: A Szojuz - Apolló. Ford.: Baj Attila. Budapest, 1977. Műszaki Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 146 p. Az első nemzetközi közös űrrepülés (a szovjet Szojuz-19 és az amerikai Apolló űrhajó repülése és 1975. júl. 17-i összekapcsolódásuk) alkalmából. Szakmailag ellenőrizte: Ferencz Csaba. Politikailag lektorálta: Zolnai Dénes. [KSZ.]

SAIN Márton: Matematikatörténeti ABC. Adatok, tények, érdekességek a matematika középfokú tanításához és tanulásához. 2. jav. kiad. Budapest, 1977. Tankönyvkiadó, Dabasi Nyomda. 253 p. Bírálók: Hardy Zsigmond és Szénássy Barna. A szerző előszava 1973. január havában kelt Budapesten. Csillagászati vonatkozások: Abul-l-Wafa (p. 11.); Al-Battani (p. 12.); Al-Biruni (p. 12.); Al-Hvarizmi (pp. 17-18.); Almagest, Ptolemaiosz (p. 18.); Al-Zarqali (p. 19.); Apollóniosz, pergai (p. 25.); arabok matematikája (pp. 26-28.); Arjabhata (p. 31.); Al-Tuszi (p. 34.); Bhászkara, Atsarja (p. 41.); Bürgi, Jost (p. 58.); Cavalieri, Francesco Bonaventura (pp. 62-63.); Clairant, Alexis Claude (p. 64.); Csányi Dániel (1820-1867) 1861-ben a debreceni főiskolán a felsőbb mértan és a csillagászat tanára (p. 65.); Eratoszthenész (p. 79.); Eudokszosz (pp. 79-80.); Galilei, Galileo (pp. 94-97.); Gauss, Carl Friedrich (pp. 99-101.); Hamilton, William Rowan (p. 117.); Hatvani István (pp. 118-119.);
Hell Miksa (p. 120.); Hipparkhosz (p. 123.); Huygens, Christiaan (p. 125.); Jordán Károly (p. 131.); Kármán Tódor (p. 132.); Kepler, Johann (p. 132.); Lagrange, Joseph Louis (pp. 146-147.); Lambert, Johann Heinrich (p. 147.); Laplace, Pierre Simon (pp. 147-148.); Legendre, Adrien Marie (p. 149.); Magyarország matematikája (pp. 158-168.); Maróthi György (pp. 168-169.); Menelaosz (p. 173.); Napier, John (p. 178.); Naszir-al-din (pp. 178-179.); Newton, Isaac (pp. 182-184.); Omar Khajjam (p. 186.); Petzval József (pp. 192-193.); Pauerbach, George (p. 193.); Ptolemaiosz Klaudiosz (p. 198.); Regiomontanus, Johannes Müller (pp. 199-200); Rhaeticus, Georg Joachim (p. 200.); sinusfüggvény, sinustáblázat (p. 206.); trigonometria (pp. 223-224.); Vállas Antal (p. 225.). [KSZ.]

SALLÓ Ervin - MANDICS György: Zöld emberkék, tollas kígyók, tüzes szekerek? Kritikai megjegyzések a paleoasztronautikai értelmezések elveiről és módszereiről. Bukarest, 1977. Albatrosz Könyvkiadó. 171 p. [SZF.]

SCHALK Gyula: Planetárium és csillagászat. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Zrínyi Nyomda. 206 p. Szaklektor: Ponori Thewrewk Aurél. A szerző előszava 1977 tavaszán kelt. [KSZ.]

SCHALK Gyula: A Planetárium közművelődési és közoktatási szerepe. Budapest, 1977. [TIT Planetáriuma,] TIT Rotaüzeme. 22 p. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Utazás térben és időben a Planetáriumban. Budapest, 1977. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 31 p. /A mi világunk. 35./ [KSZ.]

STRABÓN: Geógraphika. Ford.: Földy József. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. 998 p., 18 színes t. A fordítást az eredetivel egybevetette és az előszót írta Balázs János. A könyv nagyrészt földrajzi, az időszámításunk előtti évtizedek világképét írja le. A nagy mű elején (Első könyv. pp. 37-106.; Második könyv pp. 107-.166.) tárgyal néhány csillagászati dolgot, így Eratosthenes számításait a Föld nagyságára, szélességére, hosszúságára és felosztására. A Föld zónái Eratosthenes, Hipparkhosz, Polybios, Eudoxos, Poseidónius szerint. A klimatikus adatok és az árnyék különbözősége. Csillagászat: pp. 16-17., pp. 39-41., pp. 45-46., pp. 50-51., pp. 101-104., pp. 115-117., pp. 145-151., pp. 162-165. valamint ezek jegyzetei: pp. 859-867. [KSZ.]

SZÁVA István: A hiúz a napba néz. Galilei életregénye. 3. kiad. Budapest, 1977. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 400 p. [KSZ.*]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Forgatókönyv a Táguló Univerzum? című audiovizuális műsorhoz. Budapest, 1977. TIT Természettudományi Stúdió. 10 p. [KSZ.*]

SZENTMÁRTONI Béla: Változócsillag katalógus. Kaposvár, 1977. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 20 p. A Változócsillag Térképek sorozatban megjelent valamennyi csillagról típusok szerint rendezett katalógus, a korábbi V. V. 3 szám javított, átdolgozott változata. Az új katalógus 553 változót tartalmaz. Kiegészítve az észlelési programban szereplő csillagok GCVS-ben megjelent leírásával, amelyet Szentmártoni Béla fordított. A kiadvány hátsó borítói térképet tartalmaznak a következőkről: RR CYG, AZ CYG, CY CYG, RV BOO, RW BOO, V566 HER. A térképeket Szentmártoni Béla rajzolta. [HEV.]

Szovjetunió: 20 éves az űrkorszak. 1977. Novosztyi Sajtóügynökség Kiadója. 31 p. Az 1957-1977 közötti szovjet űrkutatásról. A kiadvány a Szovjetunióban készült magyar nyelven. [KSZ.]

Tájékoztató az 1977. évi őszi csillagászati-űrkutatási programokról. Kiad.: TIT Budapesti Szervezete Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya. [Budapest, 1977.] 10 p. A XXVI. Budapesti Csillagászati Hét 1977. okt. 2-8-ig volt a Magyar Planetáriumban (Budapest, X., Népliget.) [KSZ.]

Tájékoztató cikkek külföldi kiadványokból. [Vál. és ford.: Szentmártoni Béla.] Kaposvár, 1977. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 20 p. /Mélyég- és kettőscsillag megfigyelési kézikönyv. IV./ Angol nyelven megjelent cikkek fordítása: mélyég-objektumok és kettőscsillagok amatőrcsillagászati megfigyeléséről. Szentmártoni Béla előszavában olvasható: a cikkeket ő válogatta és fordította. Tartalom: P. Jennings: Ködök, galaxisok és csillaghalmazok. Forrás: Skyscope, 1971. 1. sz.; J. Larard: A megfigyelő és a nyílthalmazok. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1972. 3. sz.; L. S. Copeland: Planetárisködök megfigyelése amatőrök által. Forrás: Sky and Telescope, 1960. febr.; D. Allen: Planetárisködök. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1969. 1. sz.;
J. H. Mallas: Megfigyelési útmutató az Orionködhöz. Forrás: Sky and Telescope, 1963. jan.; J. H. Mallas: A galaxisok vizuális látványai. Forrás: Sky and Telescope, 1964. jún.; J. H. Mallas: Messier és katalógusa. - A "Messier Album" bevezetőjéből. Forrás: Sky and Telescope, 1967.; J. Ashbrook: Spirál szerkezet galaxisokban. Forrás: Sky and Telescope, 1968. jún.; I. Genner - A. Walker: Néhány érdekes objektum a nyári égen. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1970. 1. sz.; J. Muirden: Kettőscsillagok. Forrás: az "Astronomy for Amateurs" fejezete.; J. Larard: Kettőscsillagok - történetük. Forrás: Hermes, 1968. 3. sz.; J. Larard: Kettőscsillagok és az amatőr. Forrás: Perspective, 1971. 3 sz.; A. Fahy: Kettőscsillagok észlelése. Forrás: Orbit, 1972. 4. sz. [KSZ.]

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VII. küldöttgyűlésének dokumentumai. 2. Budapest, 1977. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzeme. 261 p. Benne: pp. 174-176. A Csillagászati és Űrkutatási Választmány névsora (35 fő).; pp. 255-256. A Planetárium Tanács névsora (19 fő). [KSZ.]

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgáló általános tájékoztatója. Budapest, 1977. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 15 p. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Az üstökösök megfigyelése. Kaposvár, 1977. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 20 p. [KSZ.]

Útmutató az 56/600-as hordozható reflektor szereléséhez. Budapest, 1977. TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzeme. 4 p. A 4 oldalas szöveget 3 számozatlan oldal követi, melyeken 13 rajz található. [KSZ.]

Útmutató a Hold- és bolygó fényképezésekhez. Fordította és összeállította: Karsai István, T. Nagy Imre, Réti Lajos. Debrecen, 1977. 14 p. Tartalmazza: J. E. Westfall: A Hold fényképezése. Forrás: ALPO Lunar Observers Manuál, 1969.; R. J. Levy: Expozíciós idők Hold- és bolygófényképezéshez. Forrás: Sky and Telescope.; G. T. Keene: Néhány tanács az asztrofotográfiához. Forrás: Sky and Telescope.; Tom Pope: A bolygófényképezés feltételei. Forrás: Strolling Astronomer, 1970.; R. B. Minton: Bolygófényképezési tanácsok amatőröknek. Forrás: Sky and Telescope, 1970.; H. Bassow: Fényképezve a Holdat. Forrás: Sky and Telescope.; M. Collin: Egy amatőr fényképezi a Holdat. Forrás: Sky and Telescope.; J. Eastman: Hold- és bolygófényképezés 32 cm-es reflektorral. Forrás: Sky and Telescope.
Megállapítható, hogy e jó minőségű stencilezett kiadványban szereplő valamennyi cikket Szentmártoni Béla fordította, habár ez a tény nem került feltüntetésre. Kocsis Antal birtokában van egy írógéppel leírt fordításgyűjtemény, melynek fedőlapjára Szentmártoni Béla kézírásával írta ezt: "Hold- és bolygó fényképezés. J. E. Westfall: Hold fényképezés. R. J. Levy: Hold és bolygó expozíciós idők. G. T. Keene: Néhány tanács az asztrofotográfiához. T. Pope: A bolygó-fényképezés feltételei. R. B. Minton: Bolygó-fényképezési tanácsok amatőröknek. Amatőrök beszámolói Hold- és bolygó fényképezésről. (Fordítások)" További bizonyíték, hogy valamennyi cikk 1978-ban megjelent Kaposváron az "Asztrofotográfia. Cikkgyűjtemény külföldi folyóiratokból." kiadványban és azon Szentmártoni Béla szerepel fordítóként.
Az történhetett, hogy Szentmártoni Béla a pápai Réti Lajosnak adhatta a fordításait, aki azt a debreceni Karsai Istvánnak és T. Nagy Imrének küldte el sokszorosításra. Amit ők végeztek Debrecenben, arra az "összeállította és stencilre gépelte" jobban illet volna. [KSZ.]

Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. 62 p. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ A Hét ismeretterjesztő melléklete. 1977. 3. [KSZ.]

A változó Föld. Szerk.: Kőháti Attila. Budapest, 1977. RTV - Minerva, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 107 p. /TV Egyetem. A változó világ. 2./ A fejezeteket Kőháti Attila, Rudolf Meinhold, Meskó Attila, Horváth Ferenc, Kis Károly, Horoun Tazieff, Kaszap András írta, részben csillagászat. [KSZ.]

Változócsillag térképek - X. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1977. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Kaposvár. 16 p. Kézzel rajzolt változó térképek katalógus adataikkal az alábbi csillagokról: U CAM, RY CAM, ST CAM, UV CAM, UX CAM, ZZ CAM, X CNC, RS CNC, V391 CAS, V393 CAS, V451 CAS, CSV 171 CAS, SS CEP, FZ CEP, CSV 102106 CEP, W CYG, V1339 CYG, U DEL, EU DEL, S DRA, RY DRA, TX DRA, UW DRA, UX DRA, VW DRA, AH DRA, AT DRA, TU GEM, TV GEM, WY GEM, BN GEM, BQ GEM, BU GEM, X HER, UW HER, AC HER, IQ HER, Y LYN, SV LYN, CSV 100869 LYN, T LYR, XY LYR, HK LYR, Y TAU, Y UMA, Z UMA, RY UMA, ST UMA, VW UMA, VY UMA, RW VIR, RX VIR. [HEV.]

VASZILJEV, L[eonyid]. Sz[ergejevics].: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Ford.: Kovács Zoltán. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó. p. 325. dr. Ferenczy Mária 14. jegyzete. Egy ősi csillagászati vonatkozású mítosszal (az Égi szövőlány és a Pásztorfiú története) kapcsolatos ünnep említése és leírása. [FŐA.]

VEKERDI László: Így élt Newton. Budapest, 1977. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 267 p. /Így élt.../ Szakmailag ellenőrizte: Barlai Katalin. [KSZ.]

Világunk. 8. A természettudomány és technika. 9. Az űrkutatás eredményei. Budapest, [1977.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 14 p. /Társadalom. Természet. Technika. 8./ Az összeállításban részt vett: Nagy István György. [KSZ.]

WAERDEN, van der B. L.: Egy tudomány ébredése. Egyiptomi, babiloni és görög matematika. Ford.: Pollák György. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 478 p. A fordítást átnézte: Tarján Rezsőné és Hahn István. A könyv matematikatörténeti, de több helyen csillagászattörténeti részei vannak: pp. 64-65. (Ptolemaiosz); pp. 144-146. (Milétoszi Thalész); p. 169. (Szamoszi Püthagorasz); pp. 288-298. (Knidoszi Eudoxosz); p. 315. (Pitanéi Autolükosz), p. 346. (Arkhimédész); p. 375. (Kürénei Eratoszthenész); pp. 386-391. (Pergai Apollóniosz). Itt hosszabb-rövidebb szövegekben ismerteti a tudósok matematikával kapcsolatos csillagászati tevékenységét is. [KSZ.]

ZONN, Wtodzimierz - MILEWSKA, Elwira: Csillagászat. Ford.: Varsányi István. Budapest, 1977. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 132 p. Csillagászat gyermekeknek. [KSZ.]

VETŐ Balázs: Forgó és pulzáló gázgömb modellje. In: A XIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekciójának előadásai. 2. Matematika, fizika, földtudományok. 1977. április 6-8. Budapest. [Budapest, 1977.] ELTE Sokszorosítóüzem. p. 49. Szakvezető: Marik Miklós. [KSZ.]

TÓTH László: Jupiter méretű sötét kísérő által okozott fényváltozás szélsötétedés esetén. In: A XIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekciójának előadásai. 2. Matematika, fizika, földtudományok. 1977. április 6-8. Budapest. [Budapest, 1977.] ELTE Sokszorosítóüzem. p. 50. Szakvezető: Vizi Zsuzsanna. [KSZ.]

SZABÓ Róbert: A napfoltokban észlelt hullámok eredete. In: A XIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekciójának előadásai. 2. Matematika, fizika, földtudományok. 1977. április 6-8. Budapest. [Budapest, 1977.] ELTE Sokszorosítóüzem. p. 51. Szakvezető: Marik Miklós. [KSZ.]

SUTKA Gabriella: Űrfelvételek alkalmazása a geomorfológiai kutatásokban. In: A XIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekciójának előadásai. 2. Matematika, fizika, földtudományok. 1977. április 6-8. Budapest. [Budapest, 1977.] ELTE Sokszorosítóüzem. p. 96. [KSZ.]

ADY Endre: Új napimádás. In: Ady Endre publicisztikai írásai. 1. köt. 1898-1904.Vál.: Vezér Erzsébet. Budapest, 1977. Szépirodalmi Könyvkiadó. pp. 568-571. /Ady Endre művei./ Camille Flammarion a Nap ünneplésére a jún. 22-i dátumot jelölte ki. Javaslatára a Francia Tudományos Akadémia levélben kér fel minden akadémiát hogy "minden országban lelkes, okos, buzgó csillagtudósok vizsgálják a Napot" ... "Ó, én már látom a Nap magyar oltárait. Persze Budapest kapja a legelsőt, s aztán okvetlenül Ógyalla. Mert talán Magyarország is be fog lépni a nagy, internacionális naptanulmányozó közösségbe" - írja Ady Endre. Eredeti közlés: Jövendő, 1904. aug. 14. [KSZ.]

ADY Endre: Flammarion új könyvéről. In: Ady Endre publicisztikai írásai. 2. köt. 1905-1907. Vál.: Vezér Erzsébet. Budapest, 1977. Szépirodalmi Könyvkiadó. pp. 531-534. /Ady Endre művei./ A Camille Flammarion, "nagy francia csillagász-poéta" időskori könyveiről: az "Ismeretlen és a lelki problémák" és az "Ismeretlen természeterők" címűekről. A könyvekben szellemekkel, médiumokkal, spiritiszták által idézett lelkekkel foglalkozik Flammarion. Ady szigorúan kritizálja ezt, de gyerekesen aggkori eltévelyedésének minősíti, ami Flammarion csillagászati életművét nem rombolja le. Eredeti közlés: Névszava, 1907. jún. 29. [KSZ.]

GAZDA István, ifj.: Függelék. A magyarországi fizika klasszikus korszaka (vázlatos áttekintés). Segédkönyvek a fizika klasszikus korszaka történetének tanulmányozásához (a magyar nyelvű kiadványok válogatott bibliográfiája). Név- és tárgymutató. In: Bernal, John Desmond: A fizika fejlődése Einsteinig. Ford.: Mátrai Mária. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó - Kossuth Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 305-350. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1977. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 3-62. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1977-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 63-76. [SRG.]

SZEIDL Béla: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1975. március 1-től 1976. január 31-ig). In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 77-88. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumának működése az 1974-1975. években. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 89-92. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 93-101. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálói és Planetáriuma az 1975. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 102-117. [SRG.]

KANYÓ Sándor - PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak 1975. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 118-134. Beszámolók: Tóth László Baranya megye; Krupa András Békés megye; Zétényi Endre Heves megye; Pelsőci László Pest megye; Pesti Gyula Tolna megye. [SRG.]

SZEIDL Béla: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 135-143. [SRG.]

SZABADOS László: Pulzáló változócsillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 144-160., 24 t. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Különleges elemgyakoriságú csillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 161-176. [SRG.]

ILL Márton: Röntgencsillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 177-201. [SRG.]

BALÁZS Béla: Aktív szakaszok a galaxisok életében. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 202-215. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Napészlelő műszerek. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 216-257. [SRG.]

LUDMÁNY András: A naptevékenység földi hatásairól. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 258-266. [SRG.]

ABONYI Ivánné: Húsz éves az űrkutatás. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 267-284. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: A Merkur bolygó. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 285-298. [SRG.]

TÓTH György: A szombathelyi Gothard Obszervatórium. In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 299-310. [SRG.]

MARIK Miklós: Fényi Gyula (1845-1927). In: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 311-313. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A bolygók jegyei. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1977. Szerk.: Fenyő Béla, Ludas M. László. Budapest, 1976. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 16-21. Asztrológia és csillagászat. [VSK.]

HEGYI Gábor: 1977 végétől működik űrtávközlési állomás a Bakonyban. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1977. Szerk.: Fenyő Béla, Ludas M. László. Budapest, 1976. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 25-33. [VSK.]

FODOR L. István: Élet a csillagok között. A társkeresés programja. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1977. Szerk.: Fenyő Béla, Ludas M. László. Budapest, 1976. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 75-83. [VSK.]

HORVÁTH András: Kozmikus kalendárium 1975 július - 1976 július. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1977. Szerk.: Fenyő Béla, Ludas M. László. Budapest, 1976. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 199-207. [VSK.]

FEJES István: Vélt felfedezésüktől a valódiig. A rádiócsillagok. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1977. Szerk.: Fenyő Béla, Ludas M. László. Budapest, 1976. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 241-247. [VSK.]

GESZTESI Albert: Két évtized űrstatisztikája. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1977. Szerk.: Fenyő Béla, Ludas M. László. Budapest, 1976. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 278-281. [VSK.]

CSÁK Elemér: A Csillagvárosban - szkafander nélkül. In: Fiúk-lányok könyve. Összeáll.: Bánlaki Viktor. Budapest, 1977. Móra Könyvkiadó. pp. 363-367. [KSZ.]

Ész Istennő az elnöki székben. 2. Az új naptár. In: Ész istennő nevében. Tallózás a Moniteur két évfolyamában 1793-1794. Vál., ford., bev. és jegyz. ell. Semlyén István. Bukarest, 1977. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligraficá Cluj. pp. 139-154. /Téka./ A francia forradalom hivatalos lapja (La Gazette Nationale ou le Moniterur Universel) alapján ismerteti a Nemzeti Konvent 1793-as jegyzőkönyveiből a francia forradalom új naptárának tervezetét, az egyes változások elfogadását, vagy elutasítását és a végrehajtandó határozatait. Az új francia időszámítás a Köztársaság kikiáltásával: 1792. szept. 22. napjának éjfélekor kezdődött. A naptárreformot Charles-Gilbert Romme és Philippe-Francois Fabre-d’Églantine dolgozta ki. [KSZ.]

FEJÉR Zoltán: Gothard-féle fotograf-puska (1887). In: Fejér Zoltán: Magyar fényképezőgépek 1856-1966. Budapest, 1977. Soós Kereskedés. p. 3., 37. [SRG.]

NÉMETH Judit: Neutroncsillagok. In: Fizika 1977. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1977. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 67-90. [PIR.]

MARX György: A Napból érkező neutrínókra várva. In: Fizika. 1977. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1977. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 91-100. [PIR.]

JAUCH, Josef M.: Galilei pere. Ford.: Abonyi Iván. In: Fizika 1977. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1977. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 295-311. [PIR.]

ALMÁR Iván - ILLÉS Erzsébet - HORVÁTH András: A felsőlégkör globális viselkedése geomágneses viharok idején. In: Ionoszféra és Magnetoszféra Fizika IV. 1977. pp. 3-8. [ALM.]

ILLÉS Erzsébet: A felsőlégkör sűrűségének 27 napos változása 1971 őszén 22 mesterséges hold fékeződése alapján. In: Ionoszféra és Magnetoszféra Fizika IV. MTESZ KASZ, pp. 31-38, 1977. [IER.]

KOSZTOLÁNYI Dezső: Kövesligethy Radó. In: Kosztolányi Dezső: Egy ég alatt. A kötet anyagát összegyűjtötte, a szöveget gondozta, és a jegyzeteket írta Réz Pál. Budapest, 1977. Szépirodalmi Könyvkiadó, Kner Nyomda (Gyoma). pp. 43-49. Kosztolányi Dezső interjúja Kövesligethy Radóval. Eredeti megjelenés: Pesti Hírlap, 1925. máj. 24. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Történhetett volna így is. In: Günther Krupkat: Amikor meghaltak az istenek. Tudományos fantasztikus regény. Ford.: Gömöri Péter. Budapest, 1977. Kozmosz könyvek, Dabasi Nyomda. pp. 366-372. /Kozmosz fantasztikus könyvek./ A könyv utószavában: A sumér kultúra csillagászata. A Mars és a Jupiter között az elpusztult bolygó. A Phobos keringésének gyorsulása. [KSZ.]

APÁCZAI CSERE János: Az égi dolgokról. In: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Sajtó alá rend., bev. tanulmány, magyarázó jegyzetek: Szigeti József. Bukarest, 1977. Kriterion Könyvkiadó. pp. 174-205., 486-488. Magyar Encyclopaedia azaz minden igaz és hasznos bölcsességnek szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása Apáczai Csere János által. Ultrajecti Ex offician Joannis a Waesberge MDCLIII. [1653.] művének teljes szövege. [KSZ.]

RUFFY Péter: A lapp Miatyánk. In: Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink. A tihanyi alapítólevéltől a bori noteszig. Budapest, [1977.] pp. 88-97. Hellről, Sajnovicsról és a Demonstratióról. [HAD.]

SZILÁGYI Éva: Az űrhajós. Valentyina Nyikolajeva Tyereskova. In: Szilágyi Éva: Világhír - világsiker. Korunk híres asszonyai. Budapest, 1977. Táncsics Könyvkiadó. pp. 171-179. [KSZ.]

KULIN György: A csodajármű. In: Unatkozom! Mit csináljak? Bábozás, fejtörők, játékok, barkácsötletek sok képpel. 2. átdolg. kiad. Összeállította, szerk.: Palotás Márta, Kereszty Zsuzsa. Ill.: Gaál Éva, Marék Veronika, Würtz Ádám. Budapest, 1977. Móra Ferenc Könyvkiadó. p. 8. [SRG.]

KULIN György: Van még felfedeznivaló! In: Unatkozom! Mit csináljak? Bábozás, fejtörők, játékok, barkácsötletek sok képpel. 2. átdolg. kiad. Összeállította, szerk.: Palotás Márta, Kereszty Zsuzsa. Ill.: Gaál Éva, Marék Veronika, Würtz Ádám. Budapest, 1977. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 40-41., 43-47. A mikroszkóp készítése, a távcső készítése.; A nyári égbolt térképével. [SRG.]

MANDICS György: Mióta ember néz az égre. In: Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. pp. 3-6. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ [KSZ.]

MEDGYESI Ákos: Szemtanú: a riporter. Beszélgetés Andrei Bacaluval, a Román Televízió tudományos adásainak szerkesztőjével. In: Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. pp. 7-8. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ [KSZ.]

CZIMBALMOS László: Az űrkutatás kronológiája 1957 - 1976. A huszadik év krónikája (1977). In: Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. pp. 9-15. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ [KSZ.]

VINCZE János: Szívverésünket a Földről mérik. In: Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. pp. 31-32. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ [KSZ.]

TORÓ Tibor: Űrkorszak: evolúciós kozmológia. Véletlen felfedezés. In: Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. pp. 34-36. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ [KSZ.]

KEREK Ferenc: A világ legdrágább kavicsa. In: Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. pp. 39-40. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ [KSZ.]

CZÉGENI József: Hajnalban a Marson. A Vikingek nem jól kérdeztek? In: Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. pp. 41-42. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ [KSZ.]

BENEDEK Zoltán: Volt három testvér. Automaták a Vénuszon. In: Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. pp. 43-44. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ [KSZ.]

XÁNTUS János: Az "óriások" felé. In: Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. p. 45. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ [KSZ.]

BODÓ Barna: Új horizontok. Az aprómunka évei következnek. In: Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. pp. 47-49. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ [KSZ.]

CZIMBALMOS László: Ingajárat az űrbe. In: Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. pp. 50-51. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ [KSZ.]

DÁNÉ Tibor Kálmán: "Túlságosan tökéletes itt minden". In: Az űrkutatás két évtizede. Bukarest, 1977. pp. 52-53. /TETT. Természet. Ember. Tudomány. Technika. Ember és kozmosz./ [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég objektumok. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. pp. 2-3. Pat Brennan, Hajnáczky Sándor, Karászi István, Molnár Csaba, Szentmártoni Béla, Szőke Balázs észlelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. pp. 3-4. Hajnáczky Sándor, Hevesi Zoltán, Molnár Csaba, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 37. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. pp. 5-6. Szokatlan alakú galaxisok a déli égbolton a 389 cm teleszkóppal. [KSZ.]

BABCSÁNY Gábor: Gáz-és porfelhők. 1. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Földfény program. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 7. 1976. december végén megkezdődtek a hazai földfény megfigyelések. Az első észlelők: Cseresznye Ferenc, Hajnáczky Sándor, Hevesi Zoltán, Irmai Attila, Soós Zoltán, Szőke Balázs, Vizi Péter. [KSZ.]

PAPP János: 1976. k. Lovas üstökös. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 7. 1976. okt. 27-én fedezte fel Piszkéstetőn Lovas Miklós 17 mg-val, közvetlenül az M 82 mellett. [KSZ.]

Változócsillagok - 1976 december. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. pp. 8-12. Brlás Pál: Eruptív változók.; Orion-köd változói.; SS Cygni maximum, 1976 december.; Szentmártoni Béla: Mira változók.; Zajácz György: Félszabályos változók. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Nova Vulpeculae 1976. = NQ Vul. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 13. Ismertetés és térkép. Az AAVSO Circular 74. száma alapján. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mira változók maximumai 1977 februárban. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 14. [KSZ.]

KISZEL Vilmos Gábor: Fényes változók fotografikus programja. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 14. 1976. IV. negyedévben 4 észlelő 38 filmnegatívot küldött be. [KSZ.]

MOLNÁR Sándor: Kisbolygók 1976. II. félévben. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 14. Eunomia, Hebe, Hermione, Julia, Iris megfigyelések. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1976 December. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 15. [KSZ.]

VIZI Péter: Merkúr - Vénusz. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 16. Egy bizonyos hónap (valószínűleg 1976. december) észlelései. [KSZ.]

PAPP János: A GRS CM-átmenetei, 1977 február. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 16. [KSZ.]

PAPP János: A Merkúr 1977-es láthatósága. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 17. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1976 december. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: "Comet Journal". = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 20. Tuboly Vince a közelmúltban egy üstökös-kutató és észlelő hálózatot szervezett. Már 23 tagjuk van, kéthavi lapjuk a Comet Journal. [KSZ.]

"Atmoszféra" - 2. szám. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 20. [KSZ.]

Új címlapunk. = Albireo 7. 1977. jan. 66. sz. p. 20. Az NGC 6960, a Cyg-ban lévő "Fátyolköd" egyik íve. Bödők Zsigmond felvétele, 30 cm-es asztrográffal. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 38. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. pp. 2-3. Szokatlan alakú galaxisok a déli égbolton a 389 cm-es teleszkóppal. Második rész. [KSZ.]

BABCSÁNY Gábor: Gáz- és porfelhők. 2. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Földfény-észlelések, 1977 január. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. p. 4. [KSZ.]

HEVESI Zoltán. Mély-ég objektumok. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. p. 5. Pat Brennan, Szőke Balázs észlelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. p. 5. Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

Változócsillagok - 1977. Január. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. pp. 6-10. Brlás Pál: Eruptív változók.; Orion-köd változói.; Szentmártoni Béla: Mira változók.; Babcsány Gábor: Félszabályos változók.; Karászi István: Szabálytalan és RV Tau változók, 1976 november-december. [KSZ.]

BRLÁS Pál: Az NQ Vulpeculae fényváltozásai a maximumot követő három hónapban. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. pp. 10-11. 1976. okt. 21. és dec. 31. közötti fénygörbékkel. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mira-maximumok márciusban. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. p. 12. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Cepheida-észlelések, 1976. október-december. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. p. 12. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Nova Sagittae 1977. /Harvard-sz.: 193417./ = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. p. 13. 1977. jan. 7-én fedezte fel John G. Hosty angol amatőrcsillagász 7,2 mg-nál. [KSZ.]

Bolygók - 1976 december - 1977 január. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. pp. 14-16. Tepliczky István: Jupiter, december-január.; Vizi Péter: Vénusz január. [KSZ.]

PAPP János: Hírek a Vörös Foltról. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. p. 17. [KSZ.]

PAPP János: A GRS CM-átmenetei. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. p. 17. 1977. március. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1977 Január. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. p. 18. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: A 20. napciklus minimuma. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. pp. 19-20. Az előrejelzések 1975,5 időpontot adtak. Az AAK 1974-1976 években végzett 5931 megfigyelése alapján a minimum: 1976,166-kor volt. [KSZ.]

PAPP János: Két fényes szimultán tűzgömb. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. p. 21. Egyiket 1976. nov. 9-én este látták Pápa, Körmend, Győr helyekről. A másikat 1976. nov. 27-én hajnalban Székesfehérvár és Dombóvár észlelői látták. A jelenségek valódi helyzetének és adatának számítása. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1977 január. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

PAPP János: Üstökös hírek. = Albireo 7. 1977. febr. 67. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

Változócsillagok - 1977. február. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. pp. 2-6. Brlás Pál: Eruptív változók.; Orion-köd változói.; Molnár Csaba: Mira változók.; Babcsány Gábor: Félszabályos változók. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Az "unique" változók. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. pp. 7-8. EG And, VY CMa, FU Ori, FG Sge, V 818 Sco, A0535+26 = SAO 077348. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mira-maximumok április és május hóban. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. p. 8. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az R Leo és AA Per észlelőtérképei. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 39. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. p. 10. NGC 104, 3372, 2070 és M 42, M 46 egy 30 cm-es távcsővel, Ausztráliából. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég objektumok. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. p. 11. Balogh Imre, Hevesi Zoltán, Horváth Attila, Kart Pál, Németh Csaba észlelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. p. 12. Csapó János, Dalos Endre, Gombás Géza, Molnár Csaba, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

Bolygók - 1977. február. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. pp. 13-16. Vizi Péter: Vénusz - február.; Tepliczky István: Jupiter.; Balogh Imre: Szaturnusz. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Földfény-észlelések, 1977 február. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. p. 16. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Levelezési lehetőség francia amatőrcsillagászokkal. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. p. 16. [KSZ.]

BALOGH Imre: Megjegyzések a Szaturnusz észlelésével kapcsolatban. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. p. 17. [KSZ.]

PAPP János: A GRS CM-átmenetei. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. p. 17. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1977. február. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

ISKUM József: Érdekes Nap-jelenségek 1976-ban. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. p. 19. 1976-ban 41 észlelő 1965 megfigyelést végzett. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1977. február. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

PAPP János: Részleges holdfogyatkozás teljes árnyékban - 1977. április 4. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. pp. 21-22. Előzetes útmutató. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Foltok a BY-típusú csillagokon. = Albireo 7. 1977. márc. 68. sz. pp. 23-24. Csillagfoltok a BY Draconis típusú változókon. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mélyég objektumok. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. pp. 2-3. Garbera István, Hevesi Zoltán, Jankovics Zoltán, Karászi István, Kizur Zoltán, Szőke Balázs, Wolfgang Vollmann észlelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. pp. 3-4. Baracskai Lajos, Csapó János, Garbera István, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

TÓTH Miklós: Cepheida változók észlelése - 1977 január-február. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. p. 4. 5 változóról 71 észlelés. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Nova Sagittarii 1977. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. p. 4. 1977. márc. 27-én fedezte fel Y. Kuwano Japánból. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 40. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. pp. 5-6. Észlelési körülmények rádiótávcsövekkel: Ausztráliában (Parkes) és Kanadában (Algonquin). [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Földfény észlelések márciusban. Földfényben látszó holdalakzatok észlelése. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. p. 6. [KSZ.]

Változócsillagok - 1977 március. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. pp. 7-12. Brlás Pál: Eruptív változók.; Orion-köd változói.; Molnár Csaba: Mira változók.; Babcsány Gábor: Félszabályos változók.; Karászi István: Szabálytalan és RV Tau változók. /Január-február./ [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Röntgenforrásokkal bíró kettős rendszerek optikai változásai. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. pp. 13-15. V 818 Sco (Sco X-1), HZ Her (Her X-1), V 1357 Cyg (Cyg X-1), X Per, Cen X-3. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1977 március. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

Bolygók - 1977 március. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. pp. 18-21. Tepliczky István: Jupiter.; Balogh Imre. Szaturnusz.; Vizi Péter: Vénusz. [KSZ.]

PAPP János. Az Uránusz észlelhetősége. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. p. 15., 21. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1977 március. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

ISKUM József: A Nap aktív jelenségei 1. A fáklyák. = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Atmoszféra". = Albireo 7. 1977. ápr. 69. sz. p. 24. Március végén készült el a 3. szám. [KSZ.]

Nova Sgr 1977 észlelőtérképe. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. p. 2. [KSZ.]

Változócsillagok - 1977 április. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. pp. 3-6. Brlás Pál: Eruptív változók.; Molnár Csaba: Mira változók.; Babcsány Gábor: Félszabályos változók. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Mira-maximumok júniusban. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. p. 6. AAVSO Bulletin 40. alapján. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A cepheida-program megszüntetése. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. p. 6. A cepheida-változókat az AAK programjából töröljük, ezzel a típussal a jövőben nem kívánunk foglalkozni semmilyen formában. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Nóvák, szupernóvák és más változós hírek. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. p. 7. Nova Sge 1977, Nova Sgr 1977, Nóvák az LMC-ben, Szupernóva halvány galaxisban, Szupernóva az NGC 5406-ban (Lovas Miklós fedezte fel 1977. márc. 18-án), PKS 0735+178, RY Sgr IR-sugárzása, Szupernóva az NGC 4340-ben. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: NGC 6207 galaxis a Hercules-ben. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. p. 8. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Üstökös kiadványokról. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. p. 8. Ujvárosy Antal: Az üstökösök megfigyelése című megfigyelési útmutató. Tuboly Vince szerkesztésében megjelent a Comet Journal 4. száma. [KSZ.]

Ujvárosy Antal: Üstökös hírek. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. p. 9. [KSZ.]

Bolygók - 1977 április. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. pp. 10-11. Tepliczky István: Jupiter.; Balogh Imre: Szaturnusz. [KSZ.]

PAPP János: Az Uránusz gyűrűje. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. pp. 12-13. 1977. márc. 10-én fedezték fel. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1977 április. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

ISKUM József: A Nap aktív jelenségei 2. A napfoltok. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Atmoszféra". = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. p. 16. Az 5. szám ismertetése. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1977 április. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. pp. 17-19. [KSZ.]

KARÁSZI István: "Cygnus -77". = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. pp. 19-20. Karcagon, 1977. júl. 10-20-ig rendezik az Altair Klub észlelőtáborát, mely egyben AAK találkozó lesz. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Földfény - 1977. március. = Albireo 7. 1977. máj. 70. sz. p. 20. A nagyszámú észlelés indokolttá teszi, hogy külön rovatvezető legyen, aki a földfény észlelésekkel foglalkozik. 1977 májustól a rovatvezető: Szőke Balázs. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 41. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. p. 2. Csillagászati észlelés repülőgépből: a KAO (Kuiper Airborne Observatory) fedélzetén. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mélyég megfigyelések. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. p. 3. Hevesi Zoltán, Kizur Zoltán, Németh Csaba megfigyelései. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Kettőscsillagok. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. pp. 3-4. Dalos Endre, Garbera István, Szőke Balázs észlelései. [KSZ.]

Változócsillagok - 1977 május. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. pp. 5-10. Szentmártoni Béla: Eruptív változók.; Molnár Csaba: Mira változók.; Babcsány Gábor: Félszabályos változók.; Karászi István: Szabálytalan és RV Tau változók. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Mira-maximumok júliusban. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. p. 10. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Változócsillag Térképek - X. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. p. 10. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: CH Cygni. /192150./ = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. p. 11. Ismertetés és térkép. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Üstökös hírek. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. p. 12. [KSZ.]

PAPP János: Uránusz - 1977 január-május. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. p. 13. 4 észlelő 11 észlelést végzett. [KSZ.]

VIZI Péter: A Vénusz esti láthatósága, 1976/77. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. pp. 14-15. 1976. szept. 10. és 1977. ápr. 6. között 72 napról 231 megfigyelés érkezett. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1977. május. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

SZŐKE Balázs: Földfény. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. p. 17. 1977. májusában 13 észlelő 50 földfény észlelést végzett. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1977 május. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

ISKUM József: A Nap aktív jelenségei. 3. Kromoszférikus kitörések. = Albireo 7. 1977. jún-júl. 71. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Tájékoztató közlemény. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. p. 2. Néhány változás az adatgyűjtőknél. Mélyég: Karászi István.; Földfény: Hajnáczky Sándor.; Jupiter: Gombos Gábor.; Fedési változók: Juhász Tibor. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 43. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. p. 3. 50 galaxis észlelése a Tenerife-i 150 cm-es infravörös teleszkóppal. Első részében: 23 galaxis. [A sorozat ezen részének helyes sorszáma: 42.] [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mélyég észlelések. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. pp. 4-5. Balog Imre, Pat Brennan, Dalos Endre, Juhász Tibor, Karászi István, Kizur Zoltán, Maczinkó István, Mitnyik János, Németh Csaba, Papp János, Wolfgang Vollnann észlelései. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Kettőscsillagok. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. p. 6. Dalos Endre, Hevesi Zoltán megfigyelései. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Az Encke üstökös észlelése júliusban. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. p. 6. 1977. júl. 12-én hajnalban Karcagról észlelték a 10 mg fényű üstököst. [KSZ.]

Változócsillagok - 1977 június-július. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. pp. 7-13. Brlás Pál: Eruptív változók.; Molnár Csaba: Mira változók.; Babcsány Gábor: Félszabályos változók.; Karászi István: Szabálytalan és RV Tau változók, május-június-július. [KSZ.]

BABCSÁNY Gábor - KARÁSZI István: Az R Scuti 1976-ban. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. pp. 14-15. Feldolgozás és fénygörbe 136 észlelés alapján. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Mira-maximumok szeptemberben. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. p. 14. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1977 június-július. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

ISKUM József: Különlegesen nagy napfoltcsoport. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. pp. 18-19. 1977. jún. 23. és júl. 2. között. [KSZ.]

CSIBA Márton: "Távcsőépítő Amatőrök Útmutatója" = TAU. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. p. 18. A dunaújvárosi Munkás Művelődési Központ Csillagászati Szakköre adja ki. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok 1977 június-július. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

PAPP János: A bolygóészlelések beküldésének új módja. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. p. 22. Az észlelések két példányban készüljenek, ebből az egyik példány az ALPO-hoz kerül, az Egyesült Államokba. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: "Cygnus - 77" észlelőtábor Karcagon. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. p. 23. 1977. júl. 10-20-ig zajlott a karcagi Altair Klub és a Déryné Művelődési Központ szervezésével, melyen AAK-tagok is részt vettek az ország különböző részeiből. A résztvevők száma 37 volt. [KSZ.]

BRENNAN, Pat H.: A sarki fények Kanadában. = Albireo 7. 1977. aug. 72. sz. p. 24. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 44. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 2. 50 galaxis észlelése a Tenerife-i 150 cm-es infravörös teleszkóppal. Második részében: 27 galaxis. [A sorozat ezen részének helyes sorszáma: 43.] [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 2. Kohler 1977m üstökös. Tájékoztatást és térképet a "Cygnus" 13. számában is küldtek. [KSZ.]

KARÁSZI István: Mély-ég. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. pp. 3-5. Jankovics Zoltán, Karászi István, Kart Pál, Kizur Zoltán, Kocsis Antal, Szentmártoni Béla, Tóth Imre, Ujvárosy Antal megfigyelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Asztro-foto Magazin. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 5. Az összegyűlt amatőrcsillagászati fényképekből Gombás Géza készít összeállítást. Az új lap az Albireo mellékleteként jelenik meg. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Változók Világa" 1. és 2. szám. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 5. A már elfogyott számokat: újra sokszorosították. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A 61 Cygni és bolygórendszere. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 6. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Távcsőkészítő Amatőrök Útmutatója" = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 6. Megjelent a TAU első száma. [KSZ.]

Változócsillagok 1977. augusztus hó. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. pp. 7-10. Brlás Pál: Eruptív változók.; Molnár Csaba: Mira változók.; Babcsány Gábor: Félszabályos változók. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Mira-maximumok októberben. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 10. AAVSO Bulletin 40. sz. alapján. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A nemzetközi együttműködés fejlődés e változócsillagoknál. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 11. Külföldi kapcsolataink, különös tekintettel az AAVSO-ra. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Optikailag változó galaxismagok és kvazárok. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. pp. 12-14. Galaxismagok, Seyfert-galaxisok, N-galaxisok, BL Lacertae-objektumok, kvazárok. [KSZ.]

VOLLMANN, Wolfgang: RT Cygni, 1975 november - 1977 június. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. pp. 14-15. Minimum és maximum értékek, fénygörbék. A periódus az észlelésekből: 192 nap. [KSZ.]

BALOGH Imre: A Szaturnusz 1976/77-es láthatósága. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. pp. 16-17. 8 észlelő 66 megfigyelést végzett. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1977 augusztus. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: üstökös hírek. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 20. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Hírek röntgen-forrásokról. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 20. Aql X-1. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1977 augusztus. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

HAJNÁCZKY Sándor: Földfény. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 22. 1977. július-augusztusban 14 észlelő 49 megfigyelést végzett. [KSZ.]

Szabadszemes és kisamplitúdójú fényes változók. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 22. Az Albireo nem, viszont a Dorogi Csillagászati Szakkör foglalkozik ezekkel. A dorogi "József Attila" Művelődési Központ "Shedir" címmel körlevelet ad ki. [KSZ.]

ISKUM József: A Nap aktív jelenségei. 4. A protuberanciák. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 23. [KSZ.]

PAPP János: A Voyager terv. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 24. [KSZ.]

Bolygó-észlelések beküldése. = Albireo 7. 1977. szept. 73. sz. p. 24. Vénusz, Merkúr: Vizi Péter.; Mars, Uránusz: Papp János.; Jupiter: Gombos Gábor.; Szaturnusz: Szabó Elemér. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég észlelőtérkép. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. p. 2., 5. Alfa Tri - gamma And - rho Per közti vidék. [KSZ.]

KARÁSZI István: Mély-ég. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. pp. 3-5. Dalos Endre, Kamenár Róbert, Karászi István, Szentmártoni Béla észlelései. [KSZ.]

Az eltűnő ködfolt - egy csillag alakul ki? = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. p. 6. A Cepheusban, 204525+67467(1950) pozíciónál. Egy FU Ori-hoz hasonló, fényesedő csillag. Sky and Telescope 1977. okt. száma alapján. [KSZ.]

Változócsillagok - 1977 szeptember. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. pp. 7-11. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Molnár Csaba: Mira változók.; Babcsány Gábor: Félszabályos változók.; Fenyvesi András: Szabálytalan és RV Tau változók - Augusztus-szeptember. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Közlemény a "TAU"-val kapcsolatban. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. p. 11. Az 1. számot mindenki megkapta. Aki a jövőben megjelenő számokat igényli, az jelentkezzen! [KSZ.]

BABCSÁNY Gábor: A BU Tauri fényváltozása, 1974-1977. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. pp. 12-13. 1377 fénybecslés érkezett be. A csillag 5,3 és 5,7 mg között szabálytalanul változott. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Mira-maximumok novemberben. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. p. 12. AAVSO Bulletin 40. adataiból. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Kohler 1977.m. üstökös. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. p. 14. 6 észlelő 10 észlelést végzett 1977. szeptember végén - október elején. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Üstökös hírek. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. p. 14. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1977 szeptember. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. p. 15. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. pp. 16-18. Vizi Péter: Merkúr - Vénusz 1977. április-október.; Gombos Gábor: Jupiter - 1977 augusztus-szeptember.; Mars [1977. aug. 19-én] - Uránusz [1977. jan. 28. és jún. 21. között]. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Mélyég és kettőscsillag megfigyelési kézkönyv. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. p. 18. Az I. rész mélyég-objektumokról, a II. rész kettőscsillagokról közöl feldolgozásokat. A III. rész katalógusokat tartalmaz. A most megjelent IV. rész külföldi szerzők cikkeit közli. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Lehet-e a Jupiter szupravezető? = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Jupiterhold felületi alakzatok észlelése. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. pp. 20-21. 60 cm-es Cassegrain-reflektorral észlelt. 1977. júl. 16-án, júl. 29-én és aug. 6-án voltak annyira kedvező viszonyok, hogy 1250x nagyítást is alkalmazhatott. Rajzain foltok, sávok láthatók. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1977 szeptember. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

HAJNÁCZKY Sándor: Földfény. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. p. 23. 1977. szeptember hóban 8 észlelő 20 észlelést végzett. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: "Asztrofotó Magazin" - 1. = Albireo 7. 1977. okt. 74. sz. p. 24. Évente 3-4 alkalommal jelenik meg, a hazai asztrofotókat közli A5 méretben, fotós eljárással, Dokubróm papírra. Az 1. szám októberben jelenik meg 6 oldalon. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 44. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. p. 2. A légköri szcintilláció. A kozmikus sugarak hatása szemünkre. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Összevont Albireo-szám. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. p. 2. [KSZ.]

KARÁSZI István: Mély-ég. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. pp. 3-5. Colin Henshaw, Jankovics Zoltán, Karászi István, Kart Pál, Kizur Zoltán, Szőke Balázs megfigyelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Kialakulóban lévő bolygórendszer? = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. p. 5. MWC 349 a Cygnusban. Sky and Telescope 1977. nov. száma alapján. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Kohler 1977.m. üstökös. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. pp. 6-7. Az 1977. szeptember-októberi észlelések összesítése. [KSZ.]

Változócsillagok - 1977. október. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. pp. 8-11. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Molnár Csaba: Mira változók.; Babcsány Gábor: Félszabályos változók.; Fenyvesi András: Szabálytalan és RV Tau változók. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Mira-maximumok decemberben és januárban. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. p. 12. AAVSO Bulletin 40. alapján. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Nova Ophiuchi 1977. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. p. 12. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Változócsillag katalógus." = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. p. 12. Az új katalógus 553 változót tartalmaz. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Jupiter - 1977. Október. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. pp. 13-14. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Az 1977 októberi SEB-NEB zavar. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. pp. 14-15. A Jupiteren. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1977 október. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1977 Október. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. p. 18. [KSZ.]

HAJNÁCZKY Sándor: Földfény. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. p. 19. [1977. október hóban] 10 észlelő 40 becslést végzett. [KSZ.]

PAPP János: Az Uránusz elhaladása az Alfa-1 és -2 Lib mellett. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. p. 19. 1977. dec. 19-én 2 ívperccel északra halad el. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Viroviticai látogatás. = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. p. 20. A viroviticai amatőrök kaposvári látogatását viszonozva: 1977. nov. 12-én utazott Jugoszláviába, Viroviticába. Az ottani "M. D. Bogdanic" Csillagászati Klub tagjai mellett a zágrábi csillagvizsgáló képviselőivel is találkozott. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Algol Évkönyv - 1978." = Albireo 7. 1977. nov-dec. 75. sz. p. 20. Juhász Tibor összeállítása. Előrejelzések és térképek. [KSZ.]

Észlelések 1976. szept. - nov. = Algol [4.] 1977. jan. 14. sz. [p. 1., 4.] 18 észlelő. [KSZ.]

Fedési minimumok 1977. január - február. = Algol [4.] 1977. jan. 14. sz. [pp. 2-3.] [KSZ.]

Észlelések 1976. dec. - 1977. máj. = Algol [4.] 1977. aug. 15. sz. p. 1. 24 észlelő. [PIR.]

Minimumészlelések. = Algol [4.] 1977. aug. 15. sz. pp. 2-3. [PIR.]

GLASBY, J. S.: Az Algol-típusú változók. 1. = Algol [4.] 1977. aug. 15. sz. pp. 4-8. Ford.: Szentmártoni Béla. [PIR.]

Észlelések 1977. június - augusztus. = Algol [4.] 1977. okt. 16. sz. [pp. 1-2.] 21 észlelő. Minimumészlelések. [KSZ.]

GLASBY, J. S.: Az Algol-típusú változók. 2. = Algol [4.] 1977. okt. 16. sz. [pp. 2-6.] Ford.: Szentmártoni Béla. [PIR.]

Fedési változó minimumok - 1977. november - december. = Algol [4.] 1977. okt. 16. sz. [pp. 7-8.] [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Orion csillagkép. = Asztrofotó Magazin 1977. okt. 1. sz. címlap. Az Asztrofotó Magazin (címlapján rövidítve: afm) az Albireo melléklete volt. A kaposvári Gombás Géza gyűjtötte az amatőrcsillagászati fényképeket és szerkesztette az időszakos lapot. A hét lapos kiadvány pozitív papírképek utánnyomásával készült Dokubróm papírra 1977-től 1980-ig. [KSZ.]

KOVACEVIC, Zlatko: Orion csillagkép. = Asztrofotó Magazin 1977. okt. 1. sz. p. 1. [KOC.]

BÖDŐK Zsigmond: Orion-köd és környéke. = Asztrofotó Magazin 1977. okt. 1. sz. p. 1. [KOC.]

BÖDŐK Zsigmond: M 36, M 37, M 38 nyílthalmazok, az AE Aur-ral társult köd. = Asztrofotó Magazin 1977. okt. 1. sz. p. 2. [KOC.]

SURAWSKI, Ursula: M 3 gömbhalmaz. = Asztrofotó Magazin 1977. okt. 1. sz. p. 2. [KOC.]

SÁRI Gyula: Ceres kisbolygó. = Asztrofotó Magazin 1977. okt. 1. sz. p. 3. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Tűzgömb, -4 mg. = Asztrofotó Magazin 1977. okt. 1. sz. p. 3. [KOC.]

ISKUM József: Napfoltok. = Asztrofotó Magazin 1977. okt. 1. sz. p. 4. 1977. jún. 26-án és jún. 28-án. [KOC.]

KOVACEVIC, Zlatko: Részleges napfogyatkozás. = Asztrofotó Magazin 1977. okt. 1. sz. p. 4. [KOC.]

KOVACEVIC, Zlatko: Gyűrűs napfogyatkozás Törökországban. = Asztrofotó Magazin 1977. okt. 1. sz. p. 4. [KOC.]

ISKUM József: Nap. = Asztrofotó Magazin 1977. okt. 1. sz. p. 4. [KOC.]

KARÁSZI István: Hold. = Asztrofotó Magazin 1977. okt. 1. sz. p. 5. [KOC.]

HORVÁTH András: A szovjet űrkutatás 20 éve. = Asztronautikai Tájékoztató 1977. 32. sz. pp. 3-33. [KSZ.]

SZENTESI György - GEDEON József: Az űrkutatás új hordozóeszköze: az űrrepülőgép. = Asztronautikai Tájékoztató 1977. 32. sz. pp. 35-58. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Az Orbiter-101 űrrepülőgép 1977-es berepülési programja és a Space Shuttle előzetes indítási tervek (1978-1984). = Asztronautikai Tájékoztató 1977. 32. sz. pp. 59-68. [KSZ.]

FLÓRIÁN Endre: Összefüggések a naptevékenység és az időjárás között. = Asztronautikai Tájékoztató 1977. 32. sz. pp. 69-90. [KSZ.]

NAGY István György: Fonó Albert - a sugárhajtás úttörője. = Asztronautikai Tájékoztató 1977. 32. sz. pp. 91-97. Elgondolásai, tervei és találmányai a témában 1915 és 1928 között. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: A kiöregedett katonai rakéták hasznosítása. = Asztronautikai Tájékoztató 1977. 32. sz. pp. 99-117. [KSZ.]

Beszámoló az 1977. május 10-13 között Tihanyban megtartott Planetológiai Szemináriumról. = Asztronautikai Tájékoztató 1977. 32. sz. p. 119. [KSZ.]

Nemzetközi Felsőlégkör-kutatási szeminárium, Baja. = Asztronautikai Tájékoztató 1977. 32. sz. p. 121. 1977. aug. 29. és szept. 2. között volt az MTA Csillagvizsgáló Intézete bajai obszervatóriumában. [KSZ.]

SOFFEN, Gerald A.: A Viking űrszondák tudományos eredményei. = Asztronautikai Tájékoztató 1977. 32. sz. pp. 123-133. A Szakosztály rendezésében 1977. márc. 18-án "A Viking programról" címmel tartott előadás anyaga. [KSZ.]

Csalafinta kérdések a Marssal kapcsolatban. = Asztronautikai Tájékoztató 1977. 32. sz. pp. 135-140. Forrás: H. Vogel: Probleme aus der Physik, 1977, Springer. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az 1975-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1977. 32. sz. pp. 141-171. [KSZ.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] 1976. nyara. = Atmoszféra [2.] 1977. márc. 3. sz. pp. 1-2. Az időszak meteorológiájának szöveges ismertetése. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] A tél hírei. = Atmoszféra [2.] 1977. márc. 3. pp. 2-3. [HEV.]

[DALOS ENDRE - TEPLICZKY István:] Különleges légköri jelenségek 1976. nov. - dec. = Atmoszféra [2.] 1977. márc. 3. pp. 3-6. [HEV.]

GOMBOS Gábor: A Nap hatása az atmoszférára. = Atmoszféra [2.] 1977. márc. 3. pp. 6-7. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Évszázadunk abszolút légnyomásminimuma. = Atmoszféra [2.] 1977. márc. 3. pp. 7-9. A 730-734 Hgmm-es 1976. dec. 2-i minimum esemény leírása. [HEV.]

DALOS Endre: Közlemények! = Atmoszféra [2.] 1977. márc. 3. p. 9. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Különleges légköri jelenségek 1977. január. = Atmoszféra [2.] 1977. ápr. 4. sz. pp. 1-3. [HEV.]

FENYVESI András: Az égbolt-takartság periódusai. = Atmoszféra [2.] 1977. ápr. 4. sz. pp. 3-4. [HEV.]

[DALOS Endre:] Észlelők és észlelések. = Atmoszféra [2.] 1977. ápr. 4. sz. pp. 4-5. [HEV.]

[DALOS Endre:] Közvélemény kutatás. = Atmoszféra [2.] 1977. ápr. 4. sz. p. 5. Vélemény kérés az eddig megjelentekről. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Az 1976-os év. = Atmoszféra [2.] 1977. máj. 5. sz. pp. 1-2. Áttekintés az adott időszak jellegzetességeiről. [HEV.]

Meteorológia 1976 december és 1977 január. = Atmoszféra [2.] 1977. máj. 5. sz. pp. 2-5. [HEV.]

ISKUM József: Föld és Nap - 1975. = Atmoszféra [2.] 1977. máj. 5. sz. pp. 5-6. A naptevékenység és az időjárás összefüggései. [HEV.]

[DALOS Endre:] Atmoszféra észlelők 1977. májustól. = Atmoszféra [2.] 1977. máj. 5. sz. p. 6. 40 észlelő neve és észlelőhelye. [HEV.]

TEPLICZKY István: Légköri periódusok. 1. A 18 napos periódus. = Atmoszféra [2.] 1977. júl. 6. sz. pp. 1-2. [HEV.]

SZŐKE Balázs: A meteorológiai nyár. = Atmoszféra [2.] 1977. júl. 6. sz. pp. 2-4. [HEV.]

[DALOS Endre:] A közvélemény kutatás eredménye. = Atmoszféra [2.] 1977. júl. 6. sz. p. 4. [HEV.]

[DALOS Endre:] Halo jelenségek. = Atmoszféra [2.] 1977. júl. 6. sz. p. 5. Beragasztott fekete-fehér kép, Hevesi Zoltán kettős melléknap felvétele 1977. márc. 5-éről. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] 1977. február meteorológiája. = Atmoszféra [2.] 1977. júl. 6. sz. pp. 6-7. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Észlelők és észlelések 1977. március-június. = Atmoszféra [2.] 1977. okt. 7. sz. pp. 1-2. [HEV.]

CSIBA Márton: Tájmeteorológiai észlelések. Mezőföld. = Atmoszféra [2.] 1977. okt. 7. sz. pp. pp. 2-3. [HEV.]

ISKUM József: Meteorológiai fotó. = Atmoszféra [2.] 1977. okt. 7. sz. p. 3. 1976. dec. 25-i jégfelhők fotója, beragasztva. [HEV.]

[DALOS Endre:] Melléknapok. Folytatás. = Atmoszféra [2.] 1977. okt. 7. sz. p. 4. [HEV.]

TEPLICZKY István: 1977 tavasza. Március - április - május meteorológiája. = Atmoszféra [2.] 1977. okt. 7. sz. pp. pp. 5-13. [HEV.]

DALOS Endre: Tájékoztató a fotó archívumról 1977. június 30-ig. = Atmoszféra [2.] 1977. okt. 7. sz. p. 13. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Észlelők és észlelések 1977. III. negyedév. = Atmoszféra [2.] 1977. dec. 8. sz. pp. 1-2. 25 észlelő küldött adatokat. [HEV.]

DALOS Endre: Meteorológiai fotó. = Atmoszféra [2.] 1977. dec. 8. sz. p. 2. 1977. máj. 14-i szivárvány fotó, beragasztva. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] Légköri periódusok. 2. A 18 napos periódus okai. = Atmoszféra [2.] 1977. dec. 8. sz. pp. 3-4. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] 1977. nyara. = Atmoszféra [2.] 1977. dec. 8. sz. pp. 5-6. Az adott időszak meteorológiai jellemzői. [HEV.]

RÓKA László: [Bevezető.] = Blende 1977. [jan.] 1. sz. p. 1. "Blende" címmel Róka László indított havi lapot az Galilei Amatőrcsillagász Klub (GAK) asztrofotósainak 1977. januárban. Az 1. szám januárban bizonyosan, a 2. szám februárban talán megjelent. A további számok bizonytalan sorsúak. [KSZ.]

[RÓKA László:] Egy kis ízelítő az eddig összegyűlt, nem túl nagy fotóanyagból. = Blende 1977. [jan.] 1. sz. p. 1. Závodi László, Róka László fényképei a Holdról és a Szaturnuszról. [KOC.]

DALOS Endre: Néhány adat a Szakkör 1976. évi tevékenységéről. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 3. 1977. jan. 2. 1. sz. p. 1. [KSZ.]

DALOS Endre: Szakköri foglalkozások 1977. évben. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 3. 1977. jan. 2. 1. sz. p. 1. [KSZ.]

DALOS Endre: II. negyedévi program. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagász Szakköre Körlevél 3. 1977. ápr. 2. 2. sz. p. 1. A szakköri foglalkozásokat minden csütörtök este tartják. A taglétszám: 20 fő. Megjelent az Atmoszféra 2. és 3. száma.; Ezt követően a Körlevél címe "Csillagász - Szakkör" címmel folytatódott. [KSZ.]

Csillagász - szakkör 1977. július hó. = [Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco] Csillagász - Szakkör 4. 1977. júl. p. 1. [KSZ.]

Csillagász - szakkör 1977. augusztus. = [Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco] Csillagász - Szakkör 4. 1977. aug. p. 1. [KSZ.]

Csillagász - szakkör. = [Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco] Csillagász - Szakkör 4. 1977. szept. p. 1. 1977. okt. 13-án este Kulin György: A műszaki tudomány a csillagászban előadása Bólyban. Utána a Hobbym a csillagos ég kiállítás megnyitása. [KSZ.]

TUBOLY Vince: [Ismertető.] = Comet Journal 1. 1977. jan. 2. sz. p. 1. A MÜÉH tagok száma 23-ra emelkedett az 1976-os év végére. A váratlanul megjelenő üstökösökről a Comet Rapid Bulletint küldik az észlelőknek. 1977 nyarán Pápán üstököskutató szeminárium lesz. [KSZ.]

Az 1975. év üstökösei. = Comet Journal 1. 1977. jan. 2. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Üstökösből kisbolygó. = Comet Journal 1. 1977. jan. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

Az üstökösök magja fagyott gáz. = Comet Journal 1. 1977. jan. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az üstökösök szerkezete 1. Az üstökösök magja. = Comet Journal 1. 1977. jan. 2. sz. pp. 5-6. [TUV.]

D’Arrest, 1976.e. üstökös. = Comet Journal 1. 1977. jan. 2. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

A Whipple-Bernasconi-Kulin üstökös (1942. IV.) = Comet Journal 1. 1977. jan. 2. sz. p. 7. [KSZ.]

Az üstököskóma szögátmérőjének meghatározása. = Comet Journal 1. 1977. jan. 2. sz. p. 8. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az 1976. év üstökösei. = Comet Journal 1. 1977. márc. 3. sz. p. 3. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Az üstökös-magnitúdók becslése. = Comet Journal 1. 1977. márc. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

Üstökös modell. Új elméleti feltevés, amely szerint az üstökösök a Nap anyagából keletkeznek. = Comet Journal 1. 1977. márc. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

PELTIER, Leslie C.: Üstökös vadászat amatőröknek. = Comet Journal 1. 1977. márc. 3. sz. pp. 5-6. Fordítás a Sky and Telescope 1962. januári számából. [KSZ.]

BULLIVANT, Jeremy S.: 1976 nagy üstököse - a West üstökös. = Comet Journal 1. 1977. márc. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

SZABADOS László: Az üstökösök szerkezete 2. Az üstökösök kómája. = Comet Journal 1. 1977. márc. 3. sz. pp. 8a-b. [TUV.]

A csillagos ég érdekességei 1977. március-április. = Comet Journal 1. 1977. márc. 3. sz. p. 8b. [KSZ.]

Gyanított üstökösök. = Comet Journal 1. 1977. márc. 3. sz. p. 8b. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az üstökösök fényképezése. = Comet Journal 1. 1977. márc. 3. sz. p. 9. Szentmártoni Béla: Asztrofotográfia című cikke alapján, mely az Albireo 28. számában jelent meg. [TUV.]

TUBOLY Vince: [Hírek]. = Comet Journal 1. 1977. márc. 3. sz. p. 10. Kétségek idegen bolygók körül. Befogott üstökösrészecskék. Fehér lyuk. [KSZ.]

MILON, Dennis: Üstökösészlelés. = Comet Journal 1. 1977. márc. 3. sz. p. 12. The Strolling Astronomer 1968. márciusi számából. [KSZ.]

MOGYORÓSI Imre: Így fotózom az üstökösöket. = Comet Journal 1. 1977. máj. 4. sz. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az üstököskutató és megfigyelő-amatőrcsillagászok I. országos szemináriuma. = Comet Journal 1. 1977. máj. 4. sz. p. 1. 1977. júl. 22-24-én lesz Pápán. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Hálózatunkról. = Comet Journal 1. 1977. máj. 4. sz. p. 2. A lap ezentúl kéthavonta jelenik meg. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az üstökösök szerkezete 3. Az üstökösök csóvája. = Comet Journal 1. 1977. máj. 4. sz. pp. 3-6. [TUV.]

TUBOLY Vince: A Honda, 1968c üstökös. = Comet Journal 1. 1977. máj. 4. sz. pp. 7-10. [TUV.]

Hallottad? Hírek a csillagászat témaköréből. = Comet Journal 1. 1977. máj. 4. sz. p. 10. Nova Sagittae 1977. Fekete-lyuk az M 15 centrumában. A "pulzáló" Napról. [KSZ.]

BROWN, P. L.: Néhány megjegyzés az üstökös-vadászásról. = Comet Journal 1. 1977. máj. 4. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A Tomita-Gerber-Honda, 1964c üstökös (1964. VI.) = Comet Journal 1. 1977. máj. 4. sz. p. 13. [TUV.]

Az 1977. év üstökösei. = Comet Journal 1. 1977. máj. 4. sz. p. 14. [KSZ.]

A csillagos ég érdekességei 1977. május-június. = Comet Journal 1. 1977. máj. 4. sz. p. 14. [KSZ.]

BORTLE, John E.: Everhart tanulmánya az üstökös felfedezéséről. = Comet Journal 1. 1977. júl. 5. sz. p. 2. [KSZ.]

CLASSEN, J.: Az üstökösök távcsöves megfigyeléséről. = Comet Journal 1. 1977. júl. 5. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Az Uránusz gyűrűi. = Comet Journal 1. 1977. júl. 5. sz. p. 5. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az Ikeya, 1964f üstökös. (1964. VIII.) = Comet Journal 1. 1977. júl. 5. sz. pp. 6-7. [TUV.]

CSIBA Márton: A széthulló becsvágy. (Biela üstökös). = Comet Journal 1. 1977. júl. 5. sz. pp. 8-9. [TUV.]

BOZÓ Árpád - MARÓCZI József: Az üstököskereső távcsőről. = Comet Journal 1. 1977. júl. 5. sz. p. 9. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A Schwassmann-Wachmann-1 üstökösről. = Comet Journal 1. 1977. júl. 5. sz. pp. 10-13. [TUV.]

Az 1977-es év üstököseiről. = Comet Journal 1. 1977. júl. 5. sz. pp. 13-14. [KSZ.]

A következő távcsőgeneráció terv. = Comet Journal 1. 1977. júl. 5. sz. p. 14. [KSZ.]

Könyvespolc. = Comet Journal 1. 1977. szept. 6. sz. p. 2. [KSZ.]

OLÁH Katalin: Az üstökösök pályája. = Comet Journal 1. 1977. szept. 6. sz. pp. 3-4. [TUV.]

Az 1975. évi üstökösök definitív jelzései. = Comet Journal 1. 1977. szept. 6. sz. p. 4. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az Everhart, 1964. IX. üstökös pályája. = Comet Journal 1. 1977. szept. 6. sz. pp. 5-8. [TUV.]

Újdonságok. = Comet Journal 1. 1977. szept. 6. sz. p. 10. Mesterséges üstökös. Új rádióantenna rendszer. A Leonida meteorrraj. Űrlaboratóriumok. Női űrhajósjelöltek. [KSZ.]

PAPP János: Megjegyzések egy optikai témájú cikkhez. = Comet Journal 1. 1977. szept. 6. sz. p. 11. Bozó Árpád és Maróczi József cikkéhez. [KSZ.]

NEWTON, Isaac: A világ rendszeréről. 1. = Comet Journal 1. 1977. szept. 6. sz. pp. 13-14. Az üstökösökről szóló részekből. [KSZ.]

MOCSÁN Mihály: Az Üstököskutató- és Megfigyelő Amatőrcsillagászok I. Országos Szemináriuma. = Comet Journal 1. 1977. szept. 6. sz. pp. 14-15. Megtartották Pápán, a 304. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Csillagászati Szakköre rendezésében 1977. júl. 22-24-ig a szemináriumot. 15 településről 25 fő vett részt a rendezvényen. Előadást tartott Mocsán Mihály, Tuboly Vince, Csiba Márton. [TUV.]

Az 1977. év üstököseiről. = Comet Journal 1. 1977. szept. 6. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Térkép (Aql-Sct). = Comet Journal 1. 1977. szept. 6. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

Könyvespolc. = Comet Journal 1. 1977. nov. 7. sz. p. 2. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A periódusos Grigg-Skjellerup üstökös. = Comet Journal 1. 1977. nov. 7. sz. pp. 3-4. [TUV.]

Kohler 1977m üstökös észlelései. = Comet Journal 1. 1977. nov. 7. sz. pp. 4-5. Tuboly Vince, Ujvárosy Antal, Vizi Péter, Papp Sándor [Miskolc], Karászi István, Farkas István vizuális leírásai és rajzai, 1977. szept. 21. és okt. 12. között. Sári Gyula fényképei. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Üstökös észleléseim 1970 óta. = Comet Journal 1. 1977. nov. 7. sz. pp. 7-9. [TUV.]

Üstökös-méret és csillagtérkép. = Comet Journal 1. 1977. nov. 7. sz. p. 9. [KSZ.]

SZABADOS László: Az üstökösök fényességének gyors változásai. = Comet Journal 1. 1977. nov. 7. sz. p. 10. [TUV.]

Comet Schwassmann-Wachmann-1. = Comet Journal 1. 1977. nov. 7. sz. p. 11. [KSZ.]

Az üstököskutatásról. = Comet Journal 1. 1977. nov. 7. sz. p. 12, 15. [KSZ.]

NEWTON, Isaac: A világ rendszeréről. 2. = Comet Journal 1. 1977. nov. 7. sz. p. 13-14. [KSZ.]

Üstökösök 1977-ben. = Comet Journal 1. 1977. nov. 7. sz. p. 15. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A periódusos Encke üstökös. = Comet Rapid Bulletin No. 1. 1977. júl. 5. pp. 1-2. A Comet Rapid Bulletin a Magyarországi Üstököskutató- és Észlelő Hálózat (MÜÉH) tagjainak levélben időszakosan küldött 1-2 oldalas magyar nyelvű körlevél volt 1977-1984-ig. Az aktuálisan felfedezett és látható üstökösök adatait, égi koordinátáit, térképeit közölte tagjai felé. Összeállította: Tuboly Vince (Hegyhátsál). [KSZ.]

TUBOLY Vince: A Kohler 1977m üstökös. = Comet Rapid Bulletin No. 2. 1977. szept. 20. pp. 1-2. [KSZ.]

TUBOLY Vince: P/Chernykh, 1977 l üstökös. A periódusos Encke üstökös. Üstököskutatók figyelmébe. Pár szó W. A. Bradfield ausztrál üstököskeresőről. = Comet Rapid Bulletin No. 3. [1977.] pp. 1-2. [KSZ.]

BERECZ György: A 60 éves szovjet tudomány. = Csillagászati Értesítő 1977. 1. sz. pp. 3-16. Tartalmazza az 1961-es év csillagászati- és űrkutatási eseményeinek kronológiáját.; Ennek a (hiánytalan, egybekötött, folyamatos) számnak a 16. oldala után a 155. oldal következik! [SRG.]

JANKOVICS István: A szovjet csillagászat 60 évéről. = Csillagászati Értesítő 1977. 1. sz. pp. 155-178. [17-40.] Pulkovó - a világ csillagászati fővárosa.; A moszkvai Sternberg Intézet.; A Krími asztrofizikai obszervatórium.; Bjurakani asztrofizikai obszervatórium. [SRG.]

ECHTER Tibor: Az űrrepülések orvostana a Szovjetunióban. = Csillagászati Értesítő 1977. 1. sz. pp. 179-200. [41-62.] [SRG.]

CSEUZ Éva: Szemléltetési javaslat. = Csillagászati Értesítő 1977. 1. sz. pp. 201-224. [63-86.] [SRG.]

HORVÁTH András: A szovjet űrkutatás 20 éve. = Csillagászati Értesítő 1977. 2. sz. pp. 5-33. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Űrhajók sugárvédelme. Az Űrutazások dózisviszonyai, az űrhajókon használt doziméterek. = Csillagászati Értesítő 1977. 2. sz. pp. 34-46. [SRG.]

KELEMEN János: Kráterek a Naprendszer bolygóin. = Csillagászati Értesítő 1977. 2. sz. pp. 47-57. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Könyv- és lapszemle. (1976. VII. 1. - 1977. VI. 30.) = Csillagászati Értesítő 1977. 2. sz. pp. 59-83. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: HM Sagittae. = Cygnus 1977. aug. 21. 12. sz. pp. 1-2. A csillagot 1976. július 2/3-án a piszkéstetői obszervatórium 60/90/180 cm-es Schmidt-teleszkópjával fényképezték le (O. D. Dokucsajev, Balázs Béla, Vizi Zsuzsa) és 11 magnitúdósnak találták, amely 5-6 magnitúdóval fényesebb, mint a korábbi fotólemezeken. A változó fényű csillag HM Sge nevet kapott és az eruptívok "unique" csoportjába sorolták. [KOC.]

SZENTMÁRTONI Béla: Kohler /1977.m./ üstökös. = Cygnus 1977. szept. 21. 13. sz. pp. 1-3. Ismertető, koordináták és keresőtérképek. Az ALPO Comets Section körlevele alapján. [KSZ.]

Kutatások a csillagok bölcsőjében. = Delta 11. 1977. jan. 1. sz. p. 3. [KSZ.]

BALÁZS Béla: A bolygóóriás titkai. Pillantás a Jupiterre. = Delta 11. 1977. jan. 1. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Einstein Viking-próbája. = Delta 11. 1977. febr. 2. sz. p. 5. [KSZ.]

A bjurakani óriás távcső. = Delta 11. 1977. febr. 2. sz. p. 34. 2,6 m-es tükrös távcső Örményországban. [KSZ.]

FEJES István: "Karambol" a világűrben. Különleges extragalaxisok. = Delta 11. 1977. márc. 3. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A jégkorszak-űző Jupiter. = Delta 11. 1977. ápr. 4. sz. p. 5. James Hays elmélete szerint a Jupiter befolyásolja a Föld forgástengelyének hajlásszögét. [KSZ.]

MAGYAR Pál: Élőlények az űrben. Földi és égi tapasztalatok. = Delta 11. 1977. ápr. 4. sz. pp. 29-31. Marsbéli viszonyok laboratóriumi vizsgálata. [KSZ.]

Az Uránusz gyűrűi. = Delta 11. 1977. máj. 5. sz. p. 3. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A tunguz rejtély megoldása. = Delta 11. 1977. máj. 5. sz. p. 5. Üstökösmag lehetett. [KSZ.]

KŐHÁTI Attila: Változatok a vörös bolygóról. Víz és élet (?) a Marson. = Delta 11. 1977. máj. 5. sz. pp. 24-28. [KSZ.]

Az óriás távcső születése. = Delta 11. 1977. máj. 5. sz. hátsó külső borító. A 6 m-es távcső tükrének készítése. [KSZ.]

-si.: A RATAN-600. Elsőként: két "kozmikus zsákmány". = Delta 11. 1977. jún. 6. sz. pp. 16-17. 600 m átmérőjű rádiótávcső a Kaukázusban. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A fekete lyukak "fényes" jövője. = Delta 11. 1977. júl. 7. sz. p. 5. [KSZ.]

GOMBOSI Tamás: "Csomagok" a napszélben. Földmágneses viharok riadója. = Delta 11. 1977. júl. 7. sz. pp. 12-14. [KSZ.]

Z. E. [ZÁDOR Erika]: Őssejt a világűrből? Merész elmélet a földi élet keletkezéséről. = Delta 11. 1977. júl. 7. sz. pp. 27-29. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Bolygók bölcsője. = Delta 11. 1977. aug. 8. sz. p. 5. MWC 349 csillag a Hattyúban. [KSZ.]

Ismeretlen égi gammasugár-források. = Delta 11. 1977. szept. 9. sz. p. 7. [KSZ.]

F. I. [FEJES István]: Fekete foltok, vajúdó globulák. Porfelhőkben születnek a csillagok? = Delta 11. 1977. okt. 10. sz. pp. 27-29. [KSZ.]

Rejtély a Tejútrendszer középpontjában. = Delta 11. 1977. nov. 11. sz. p. 5. 100 milliós naptömegű fekete lyukat tételeznek fel. [KSZ.]

ARHIPOVA, V. P.: Rendkívüli változások egy különös csillagban. Csillagfejlődés a szemünk láttára. = Delta 11. 1977. nov. 11. sz. pp. 16-17. Végig az FG Sagittarii változócsillag elemzését említi a cikk. Valójában az FG Sagittae, azaz FG Sge viselkedéséről szól. [KSZ.]

Nyugodt ősrobbanás? = Delta 11. 1977. dec. 12. sz. p. 3. [KSZ.]

FEJES István: Doppler-műholdak, korunk szextánsai. Fordulat a navigációban. = Delta 11. 1977. dec. 12. sz. pp. 11-13. [KSZ.]

[Bevezető.] = De La Caille Abbé 1977. okt. 1. sz. p. 1. 1977. okt. dátummal.; A "De La Caille Abbé" lapot Mizser Attila szerkesztette és nagyrészt ő is írta. A szatirikus lap az amatőrcsillagászati mozgalom elé tartott görbe tükröt. ("A témák többsége nem az én elmeszüleményem, hanem tényleg megtörtént dolgok, néha éretlen és bárdolatlan humorral mérgezve. Személyes véleményemtől szülte ezeket a nagy úr: a közvélemény" - írja a szerző.) A kiadvány címét Nicolas Louis de Lacaille abbéról (1713-1762), francia csillagászról kapta, de hogy miért, arra nincs magyarázat. A lap írógéppel készült, indigós többszörözéssel. 1977 októberétől 1979 májusáig 20 száma jelent meg 1-2 (A4) oldal terjedelemben. A legsikeresebb lapszámokból további gyűjteményes utánnyomásokat készítettek fénymásolóval. Hasonló lap a későbbiekben a "Lebvény-Bolygód" és a "Wakond". [KSZ.]

Őszi észlelés Pomázon. = De La Caille Abbé 1977. [okt.] 2. sz. p. 1. Mizser Attila és Keszthelyi Sándor egy 15 cm-es távcsővel Jupitert észlelt Pomázon. [KSZ.]

Hírek. = De La Caille Abbé 1977. okt. 3. sz. p. 1. 1977. okt. 27-i dátummal. Tepliczky István, Holl András, Kelemen János, Zombori Ottó, Róka László, Varga Károly, Závodi László nevének említésével. [KSZ.]

Lapunk munkatársa a TIT Budapesti Planetáriumába látogatott el, az Utazás térben és időben c. előadást tekintette meg. = De La Caille Abbé 1977. nov. 4. sz. p. 1. 1977. nov. 12-i dátummal. [KSZ.]

Látogatás a budapesti Urániában. = De La Caille Abbé 1977. nov. 5. sz. p. 1. 1977. nov. 22-i dátummal. [KSZ.]

Hová mész. te kis nyulacska... ? = De La Caille Abbé 1977. dec. [6.] sz. p. 1. 1977. dec. 10-i dátummal. [KSZ.]

Ismételt látogatás az Uránia Public Observatory (UPO)-ban. = De La Caille Abbé 1977. dec. 7. sz. p. 1. 1977. dec. 31-i dátummal. Szilveszteri különszám. [KSZ.]

1976 márciusi jelenségek Közép-Timbukti (KözötTI) időben. = De La Caille Abbé 1977. dec. 7. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Takarónk a csillagos ég. = De La Caille Abbé 1977. dec. 7. sz. p. 2. Csoportos meteorészlelés. [KSZ.]

Köszö [KESZTHELYI Sándor]: Amatőrség a köbön, azaz mi a manó, vagyis látogatás a csepeli óriásnál! = De La Caille Abbé 1977. dec. 7. sz. p. 3. A csepeli 50 cm-es tükrös távcsőről. [KSZ.]

Új módszer a csillagok koronggá nagyítására. = De La Caille Abbé 1977. dec. 7. sz. p. 3. [KSZ.]

Vegyes hírek. = De La Caille Abbé 1977. dec. 7. sz. pp. [4-5.] [KSZ.]

Ismételt látogatás az Uránia Public Observatory-ban, avagy hová lett a bajuszkötőm? = De La Caille Abbé 1977. dec. 7. sz. pp. [6-7.] [KSZ.]

Egy új észlelési lehetőség: a Bagolystron. Variációk egy témára: minek látjuk, hogyan mondjuk? Új hírek a csepeli óriásról. = De La Caille Abbé 1977. dec. 8. sz. p. 1. [KSZ.]

OLÁH György: Emlékezés Nagy Károlyra. Megyénk múltjából. = Dolgozók Lapja 1977. dec. 4. p. 4. [SRG.]

GÁLLOS Orsolya: Erősödik az érdeklődés. Tudományos fantasztikus klub alakult. = Dunántúli Napló 34. 1977. ápr. 20. p. 1. . A TIT Természettudományi Stúdiójában 1977. április 19-én, Pécsett. [SRG.]

Csillagászati hét Pécsett. Teflonedény és napfizika. = Dunántúli Napló. 34. 1977. okt. 20. p. 2. [SRG.]

A Világegyetem évmilliárdos példamutatása. Párbeszédjegyzetek az életmódról. = Egyetemi Lapok 19. 1977. okt. 17. 14. sz. p. 1., 4. Biernaczky Szilárd riportja Kulin Györggyel. [SRG.]

Csillagászati Hét. A Galilei-élmény 1976-ban. = Élet és Tudomány 32. 1977. jan. 7. 1. sz. (próbaszám) p. 27. Jubileum: 25. alkalommal hívták össze az érdeklődőket a Csillagászati Hét rendezvényeire. [VEJ.]

A Rák-köd. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. jan. 7. 1. sz. (próbaszám) p. 30. Színes fotó és rövid leírás. Az Urania cikke nyomán. [VEJ.]

F. L. I.: A TV-Szabadegyetem Természettudományi Tagozata. Tudáspróba. A negyedik teszt értékelése. (A csillag halála; Csillag a Galaxisban.) = Élet és Tudomány 32. 1977. jan. 7. 1. sz. pp. 22-23. [SRG.]

Tudáspróba. A TV-Szabadegyetem Természettudományi Tagozata. = Élet és Tudomány 32. 1977. jan. 14. 2. sz. pp. 55-57. A 6. sz. tesztlap csillagászati kérdései. [VEJ.]

GUMAN István: Fleres napfoltcsoport. = Élet és Tudomány 32. 1977. jan. 14. 2. sz. p. 63., hátsó külső borító. Fehér fényben is látható flert fényképeztek le Gyulán, 1974. július 4-én. [SRG.]

Tudáspróba. A TV-Szabadegyetem TT tagozata. = Élet és Tudomány 32. 1977. jan. 21. 3. sz. pp. 85-86. Az 5. sz. csillagászati teszt értékelése és kiegészítések. [VEJ.]

Rádiójelek az Uránuszról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. jan. 21. 3. sz. p. 94. Amerikai kutatók észlelték. A National-Zeitung, Basel cikke alapján. [VEJ.]

ÖVEGES József: A zöld sugár. = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 4. 5. sz. pp. 146-147. [SRG.]

Neutrínó-észlelő állomás épül a Kaukázusban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 4. 5. sz. p. 156. Egy új tudományágnak, a neutrínó-csillagászatnak új eszköze. A szerkesztőség cikke. [VEJ.]

N. G.-né: Tudáspróba. A TV-Szabadegyetem TT Tagozata. = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 11. 6. sz. pp. 170-171. Megjegyzések a 6. sz. tesztlap csillagászati kérdéseinek megoldásához. [VEJ.]

Új mesterséges hold, a Geos. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 11. 6. sz. p. 189. Angol kutatók által kifejlesztett geostacionárius hold, az ESA nagyszabású programjának része. A Central Office of Information, London írása alapján. [VEJ.]

Női űrhajósjelöltek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 11. 6. sz. p. 189. A NASA 43 női űrhajósjelölt vizsgálatát kezdte meg. A Newsweek cikke nyomán. [VEJ.]

Teljes napfogyatkozás. = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 11. 6. sz. p. 190. 1976. október 23-án Kelet-Afrikában. Három színes fotó. [SRG.]

GAZDA István: "Háromszáz éve ismerjük a fény sebességét". Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 18. 7. sz. p. 194. Huygens három évvel korábban állapította meg a fény sebességét, mint Olaf Römer. [SRG.]

Újabb adatok az Eroszról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 11. 7. sz. p. 221. Radar- és színképi vizsgálatok a földközelben tartózkodó kisbolygóról. Az Umschau cikke alapján. [VEJ.]

A legtávolabbi üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 11. 7. sz. p. 221. Arizonai, chilei és új-zélandi csillagászok megfigyelése egy, a Jupiter pályáján kívüli üstökösről. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Befogott üstökösrészecskék. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 11. 7. sz. p. 221. A Helios-2 űrszonda műszere 7 db porrészecskét detektált, melyek a Kohoutek üstököstől származtak. Az Astronomie und Raumfahrt cikke nyomán. [VEJ.]

Törési árkok és vulkánok a Vénuszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 11. 7. sz. p. 221. Radarhullámokkal tapogatták le a bolygó felszínét. A Science írása nyomán. [VEJ.]

Szén-monoxid a szomszédos galaktikában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 11. 7. sz. p. 221. A Tejúton kívül most találtak először szén-monoxidot. Angol, ausztrál és amerikai kutatók vizsgálták a Nagy Magellán Felhőt. A Zemlja i Vszelennaja cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1976. december - 1977. január. = Élet és Tudomány 32. 1977. febr. 25. 8. sz. pp. 231-233., 240-241. A Vénusz.; A Marson és a Mars körül.; Űrhajózási hírek. [SRG.]

SZALAY A. Sándor: Pierre Simon Laplace. (1749-1827). = Élet és Tudomány 32. 1977. márc. 4. 9. sz. pp. 280-281. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az egri "csillagász-torony" két évszázada. Csillagvizsgálók Európában. = Élet és Tudomány 32. 1977. márc. 11. 10. sz. pp. 291-294. Hell Miksa egri működéséről is. [SRG.]

Dr. A. I. [ALMÁR Iván]: Űrlaboratórium a Hold körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. márc. 11. 10. sz. p. 317. Nyugat-európai országok terveznek két, a Hold körül keringő kutatóállomást. [VEJ.]

Jégből van a Ganimedesz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. márc. 11. 10. sz. p. 317. A NASA különféle vizsgálati eredményei alapján állítható. Az Umschau cikke alapján. [VEJ.]

Nyolctonnás tükör. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. márc. 18. 11. sz. p. 350. A Mauna Keán épülő infravörös teleszkóphoz készítik Angliában a 3,8 m átmérőjű tükröt. A Central Office of Information, London cikke nyomán. [VEJ.]

Tektonikai folyamatok a Vénuszon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. márc. 25. 12. sz. p. 381. A NASA új radarrendszerének megfigyelései a bolygó felszínén. Az Umschau cikke alapján. [VEJ.]

Csillagászati "kőtérképek". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. ápr. 1. 13. sz. p. 414. Ókori leletek bizonyítják, hogy Örményország területén fejlett csillagászat virágzott. A National-Zeitung Basel írása alapján. [VEJ.]

NÉMETH Zsigmond: Sarki fény. = Élet és Tudomány 32. 1977. ápr. 1. 13. sz. p. 415., hátsó külső borító. [SRG.]

KUNFALVI Rezső: Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 32. 1977. ápr. 22. 16. sz. p. 482., 485. Olaf Römer munkássága és a fénysebesség kiszámítása. [SRG.]

FODOR L. István: Fényképfelvételek a zöld sugárról. = Élet és Tudomány 32. 1977. ápr. 22. 16. sz. p. 494. [SRG.]

Világűr a laboratóriumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. ápr. 22. 16. sz. p. 507. Amerikai laboratóriumban csillagközi űrnek megfelelő körülményeket állítottak elő. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Pierre Simon Laplace. Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 32. 1977. ápr. 29. 17. sz. p. 514. [SRG.]

KUNFALVI Rezső: Kétszáz éve született Karl Friedrich Gauss. = Élet és Tudomány 32. 1977. ápr. 29. 17. sz. pp. 519-521. Megemlékező írás a tudósról, aki a matematikán kívül fizikával és csillagászattal is foglalkozott. [VEJ.]

A Naprendszer mágneses tere. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. ápr. 29. 17. sz. p. 541. A Pioneer-II. űrszonda észlelései. A National-Zeizung [Basel] cikke alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: A csillagfizika kulcsábrája. Mit mutat a H-R-diagram? = Élet és Tudomány 32. 1977. máj. 6. 18. sz. pp. 563-566. [SRG.]

Mekkora a Tejútrendszer sebessége? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. máj. 13. 19. sz. p. 604. Vera C. Rubin amerikai csillagásznő és csoportja kísérletet tett a megmérésére. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1977. február-április. = Élet és Tudomány 32. 1977. máj. 20. 20. sz. pp. 619-622. Szaljut-5 - Szojuz-24.; Mi a helyzet a Marson?; Űrkutatás 1976-ban, és néhány idei terv.; Űrhajózási hírek. [SRG.]

Mikrobák túlélési kilátásai a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. máj. 20. 20. sz. p. 635. Laboratóriumi vizsgálatok során kiderült, hogy megőrzik teljes életképességüket. Az Umschau írása alapján. [VEJ.]

VOIT Pál: Egri Lyceum. Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 32. 1977. máj. 27. 21. sz. p. 642. [SRG.]

"Világűrhalak". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. máj. 27. 21. sz. p. 668. Szovjet-amerikai űrkísérlet során halikrákat keltettek ki, és természetes élőhelyükre visszahelyezve vizsgálják őket. A National-Zeitung Basel írása nyomán. [VEJ.]

55 000 fényévnyire lévő törpegalaxis? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. máj. 27. 21. sz. p. 669. Rádióészlelések során figyeltek fel rá, tejútrendszerünkhöz közeledik, annak határait súrolja. A Kosmos cikke nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Törési árkok és vulkánok a Vénuszon. Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 32. 1977. jún. 3. 22. sz. p. 674. [SRG.]

Tektitek Szibériában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. jún. 3. 22. sz. p. 699. Irgisz közelében, egy 10 km-es átmérőjű kráterszerű képződmény körül tömegével találhatók. Meteoritbecsapódás következményeinek tulajdonítják. A Priroda cikke nyomán. [VEJ.]

Felragyogott a Neptunusz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. jún. 17. 24. sz. p. 765. Infravörös tartományban végzett vizsgálatok megállapításai szerint a bolygónak változó időjárása van, jelentős hőingadozással. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

J. L.: Szupernova-robbanásról adnak hírt a 6000 éves táblácskák? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. jún. 17. 24. sz. p. 765. Sumér agyagtáblákon egy fényes csillagnak a leírását fejtették meg a kutatók. Ma e csillag helyén egy röntgenforrás és egy pulzár található. [VEJ.]

Nyolcszáz éves óriás holdkráter. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. jún. 17. 24. sz. p. 765. 1178-ban Angliában egy szabadszemmel jól látható becsapódást írtak le, mely a Holdnak azon pontján történt, ahol ma a Giordano Bruno kráter látható. A National-Zeitung Basel cikke alapján. [VEJ.]

Víz 2,2 millió fényévre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. jún. 24. 25. sz. p. 798. Rádiócsillagászok vízgőzfelhőt találtak az IC 133 jelű törpegalaxisban. A National-Zeitung Basel cikke alapján. [VEJ.]

MARX, S.: A tautenburgi Zeiss-távcső. = Élet és Tudomány 32. 1977. jún. 24. 25. sz. pp. 777-780. [SRG.]

FODOR L. István: Az Uránusz gyűrűi. = Élet és Tudomány 32. 1977. júl. 1. 26. sz. pp. 806-807. [SRG.]

A Ries-meteorit maradványainak első nyomai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. júl. 1. 26. sz. p. 829. Anyagmaradványokat találtak a Nördlingen Ries kráter alatt, s ez bizonyítja, hogy a kráter meteorit-becsapódás következtében jött létre. Az Earth and Planetary Science Letters írása alapján. [VEJ.]

Kérdezz - felelek! Milyen hatása van a Naprendszer bolygói oppozíciójának - együttállásának - a Földre, és milyen időszakonként következik be ilyen oppozíció? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 32. 1977. júl. 15. 28. sz. p. 875. [SRG.]

A Nap kémiai összetétele. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. júl. 15. 28. sz. p. 981. Amerikai csillagászok jelenleg 72 elemet ismernek a Nap anyagában. A Science írása alapján. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Merkur a Vénusz holdja volt? = Élet és Tudomány 32. 1977. júl. 15. 28. sz. p. 893. [SRG.]

Nemzetközi csillagvizsgáló a Kanári-szigeteken? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. júl. 15. 28. sz. p. 893. Az Európai Tudományos Alapítvány javaslata egy csillagászati intézet felállítására. A Frankfurter-Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Infravörös teleszkóp. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. júl. 29. 30. sz. p. 957. 300 cm-es teleszkóp épül a Mauna Kea hegycsúcson, elsősorban a Naprendszer bolygóinak kutatására. A Priroda cikke nyomán. [VEJ.]

VAJDA Pál: Kedves Élet és Tudomány! A diapozitívok tökéletesítése. = Élet és Tudomány 32. 1977. aug. 5. 31. sz. p. 962. Konkoly Thege Miklós diapozitívjeiről. [SRG.]

A Merkur tengelyforgási ideje. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. aug. 12. 32. sz. p. 1021. Kenneth P. Klaasen erre vonatkozó új és mindeddig legpontosabb adata: 58,6461 nap. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Szovjet-francia űrprogram. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. aug. 12. 32. sz. p. 1021. Ballonokkal tervezik kutatni a Vénusz légkörét. A Hobby írása nyomán. [VEJ.]

SCHALK Gyula: Az égbolt színháza a Planetárium ... = Élet és Tudomány 32. 1977. aug. 19. 33. sz. pp. 1027-1030. 1977. augusztus 20-án megnyílt a Budapesti Nagyplanetárium. [SRG.]

FODOR L. István: A "nagy utazás". = Élet és Tudomány 32. 1977. aug. 26. 34. sz. pp. 1068-1070. Voyager-szondákról. [SRG.]

A Mars kérge. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. szept. 2. 35. sz. p. 1115. A Viking-szondák szeizmikus mérései bizonyítják, hogy a Mars kérge kb. fele olyan vastag, minta Földé, egyebekben a bolygó szerkezetileg nagyban hasonlít a Földhöz. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

A Jupiter mágneses csóvája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. szept. 2. 35. sz. 1115. A Pioneer-10 szonda mérései szerint mintegy 15 millió kilométer hosszú. A Wissenschaft und Fortschritt cikke alapján. [VEJ.]

Hatalmas mágneses terű neutroncsillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. szept. 2. 35. sz. p. 1115. A kozmosz eddig ismert legerősebb mágneses tere a Herkules X-1 csillag körül van, tőlünk mintegy 12 000 fényév távolságra. A Basler Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

2117 mesterséges hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. szept. 2. 35. sz. p. 1115. A Nemzetközi Távközlési Unió 1976. december 31-vel lezárt kimutatása alapján 14 ország összesen ennyi objektumot juttatott a világűrbe. A Basler Zeitung írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1977. május-július. = Élet és Tudomány 32. 1977. szept. 9. 36. sz. pp. 1040-1143. Téli riport a Marsról.; Szovjet-amerikai űrkutatási egyezmény.; Az űrrepülőgép első "szárnypróbálgatásai".; Szovjet-francia együttműködés.; Űrhajózási hírek. [SRG.]

A Tunguz-meteor "titkának" megfejtése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. szept. 17. 37. sz. p. 1181. Földünk egy üstökösmaggal ütközött, melynek tömege néhány tízezer tonna lehetett, azonban a földfelszínt nem érte el, 8-9 km magasságban felrobbant. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

A Morzvjaszputnyik Szolgálat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. szept. 23. 38. sz. p. 1211. Szovjet műholdak, melyek állandó morzejelzésekkel szolgáltatnak időjárási adatokat, és segítik a tengeri navigációt. A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

Keringő teleszkóp. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. szept. 23. 38. sz. p. 1211. Amerikai kutatók 1983-ban óriási űrteleszkópot terveznek földkörüli pályára juttatni. A földi légkör zavaró hatásának kizárásával az eddigieknél tízszer nagyobb távolságokat lehetne vele észlelni. A National-Zeitung Basel cikke alapján. [VEJ.]

NAGY István György: A szovjet űrhajózás úttörői. = Élet és Tudomány 32. 1977. szept. 30. 39. sz. pp. 1237-1241. K. E. Ciolkovszkij, I. V. Mescserszkij, F. A. Cangyer, J. V. Kondratyuk, Sz. P. Koroljov. [SRG.]

D. GY.: A "Csillagok Hete". TIT-élet. = Élet és Tudomány 32. 1977. szept. 30. 39. p. 1242. "Űrkutatás az emberiség szolgálatában" címmel kezdődik a Budapesti Nagyplanetáriumban a Csillagászat Hetének eseménysorozata. [VEJ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az első működő optikai planetáriumról. Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 32. 1977. okt. 21. 42. sz. p. 1314. A budapesti egyetem planetáriumáról 1903-ból, melyet Kövesligethy Radó tervezett. [SRG.]

FODOR L. István: A Ratan-600. = Élet és Tudomány 32. 1977. okt. 21. 42. sz. pp. 1315-1318. Az Észak-Kaukázusban található rádiótávcsőről. [SRG.]

PÉCSI Tibor: Űrrepülő mikrobák. = Élet és Tudomány 32. 1977. okt. 21. 42. sz. pp. 1322-1323. Szovjet mesterséges holdak fedélzetén végzett mikroba-kísérletek. Tenyésztés földi parancsra. A gravitáció változása nem hat rájuk! [VEJ.]

Újabb expedíció egy óriás meteorit felkutatására. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. okt. 21. 42. sz. p. 1341. 1976-ban egy kb. 100 tonnás meteorit hullott a Japán tengerbe. A Technikus cikke nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Phobos-közelről. = Élet és Tudomány 32. 1977. okt. 28. 43. sz. p. 1364. [SRG.]

A Nap "rendellenes" viselkedése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. okt. 28. 43. sz. p. 1373. John Eddy amerikai csillagász megállapította, hogy a nap 11 éves ciklusa 1715 előtt mintegy hetven éven át nem létezett. A Science írás alapján. [VEJ.]

HEGYI Gábor: Taliándörögd. Befejezés előtt a magyar űrtávközlési földi állomás építése. = Élet és Tudomány 32. 1977. nov. 4. 44. sz. pp. 1379-1383. [SRG.]

F. L.: Új könyvek. = Élet és Tudomány 32. 1977. nov. 18. 46. sz. p. 1467. Schalk Gyula: Planetárium és csillagászat című könyvének ismertetése. [VEJ.]

Űrszonda a Szaturnuszhoz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. nov. 18. 46. sz. p. 1469. A Pioneer-11 eredeti célját - a Jupiter térségének megközelítését - kibővítve, az amerikaiak továbbirányították a szondát a Szaturnusz felé. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

Nyolcvanmillió éves meteoritok nyomai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. dec. 2. 48. sz. p. 1534. Ukrajnában egy kb. 22 km átmérőjű krátert találtak, közelében kozmikus eredetű kőzetdarabokat. A Vesztnyik Ukrajna híre alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1977. augusztus-október. = Élet és Tudomány 32. 1977. dec. 9. 49. sz. pp. 1542-1545. A prágai űrhajózási kongresszus.; A Szaljut-program folytatása.; Kozmosz-bioszputnyik.; Nemzetközi magnetoszféra-kutatás.; Megkezdődött a "nagy utazás".; Interkozmosz-17.; Űrhajózási hírek. [SRG.]

Meteoritot figyelő hálózat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. dec. 23. 51. sz. p. 1629. Harminc állomásból álló csillagászati megfigyelő-hálózat Ukrajnában. A TASZSZ jelentése alapján. [VEJ.]

Újabb meteoritkráter Alaszkában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. dec. 23. 51. sz. p. 1629. Mesterséges holdak felvételei alapján találtak egy 12,4 km átmérőjű, 500 m mély krátert. Korát 15 000 évre becsülik. A Science cikke alapján. [VEJ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Fényi Gyula és a kalocsai csillagvizsgáló. = Élet és Tudomány 32. 1977. dec. 30. 52. sz. pp. 1638-1640. [SRG.]

ORBÁN Aladár: A MOM giroteodolitja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 32. 1977. dec. 30. 52. sz. p. 1657. A csillagászati északi irány meghatározásához használható műszer. Giroszkópjának tengelye párhuzamosan áll be a Földnek, mint óriási giroszkópnak a tengelyével. [VEJ.]

Múltja, jövője. Egy évben a világegyetem. Az ősrobbanástól az űrkutatásig. = Esti Hírlap 22. 1977. márc. 2. p. 4. Kulin György nyilatkozata. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos]: Itt járt Adonis. Háromszáz méter átmérőjű égi szikla. Kisbolygó a szomszédban. = Esti Hírlap 22. 1977. márc. 24. 70. sz. p. 4. [SRG.]

BUKOVINSZKY Zoltán: Zsebóra napenergiával. = Ezermester 21. 1977. 6. sz. pp. 30-31., hátsó külső borító. Hordozható napóra készítése. [KOC.]

GYOMIN, V.: Égboltunk titkai. = Fáklya 21. 1977. ápr. 17. p. 16-17. Bjurakan. [ZSE.]

(kd): Elfelejtett nagyjaink. Sajnovics János. = Fejér Megyei Hírlap 33. 1977. okt. 12. 240. sz. p. 5. [HAD.]

IBEN, Icko: Gömbhalmaz csillagok. = Fizikai Szemle 27. 1977. jan. 1. sz. pp. 25-34. A Scientific Americanból fordította Szimán Oszkár. [PIR.]

SEXL, Roman V.: Atomórák és relativitáselmélet. = Fizikai Szemle 27. 1977. febr. 2. sz. pp. 65-68. [SRG.]

VERŐ József: A bolygóközi mágnestér hatása a geomágneses tevékenységre. = Fizikai Szemle 27. 1977. márc. 3. sz. pp. 98-103. [PIR.]

WOLCEK, O.: Mai elképzelésünk a Föld típusú bolygókról. = Fizikai Szemle 27. 1977. márc. 3. sz. pp. 103-113. [PIR.]

BARTA György - HAJÓSY Adrienne: A földalak fizikai hátteréről. = Fizikai Szemle 27. 1977. máj. 5. sz. pp. 182-189. [PIR.]

TÓTH László S.: Néhány demonstrációs eszköz a csillagászat tanításához. = Fizikai Szemle 27. 1977. jún. 6. sz. pp. 219-225., címlapkép. [PIR.]

GÁNTI Tibor: A fény és az evolució. = Fizikai Szemle 27. 1977. júl. 7. sz. pp. 256-257. A fény és evolúció naprendszernyi méretűre tágított kapcsolatáról. [SRG.]

Csillagászati állandók új rendszere (1976). = Fizikai Szemle 27. 1977. júl. 7. sz. pp. 276-279. Az IAU XVI. közgyűlésén elfogadott álladók értékei. Fordította Both Előd az IAU Information Bulletin No. 37. számából. [SRG.]

FEHÉR István: Csillagászati évkönyv az 1977. évre. Budapest, 1976. = Fizikai Szemle 27. 1977. júl. 7. sz. pp. 279-280. Könyvismertetés. [SRG.]

SEXL, Roman: A fekete lyukak fizikája. = Fizikai Szemle 27. 1977. aug. 8. sz. pp. 292-312. Sajtó alá rendezte Kovács Gyula. [PIR.]

SOFFEN, Gerald A.: A Viking expedíciók tudományos eredményei. = Fizikai Szemle 27. 1977. okt. 10. sz. pp. 384-391. Fordította Abonyi Iván. [PIR.]

LÉGRÁDI Imre: Isaac Newton. = A Fizika Tanítása 16. 1977. 3. sz. pp. 65-70. [PIR.]

NAGY Sándor: Új obszervatórium a Cserhátban. = Föld és Ég 12. 1977. 1. sz. pp. 6-9. Kozmikus geodéziai megfigyelő állomás, Penc közelében. [SRG.]

DEICSICS László - ARADI Katalin: A Nap pulzálása. = Föld és Ég 12. 1977. 1. sz. p. 9. A Nauka i Zsizny cikke nyomán. [SRG.]

James Stanley Hey: Rádiócsillagászat. = Föld és Ég 12. 1977. 1. sz. p. 13. Könyvismertetés. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: Az arizonai meteorkrátertől az Atlanti-óceánig. A Viking-program irányítóközpontjában. = Föld és Ég 12. 1977. 1. sz. pp. 14-18. [SRG.]

Szupererős mágneses terek. = Föld és Ég 12. 1977. 1. sz. p. 18. A Piszma v Asztronomicseszkij Zsurnal 1975. nyomán. [SRG.]

PALÁSTHY György Miklós: A sugárzás erőssége a Jupiter közelében. = Föld és Ég 12. 1977. 1. sz. p. 18. Sky and Telescope 1975. 5. száma nyomán. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Szojuz-22, Szojuz-23. = Föld és Ég 12. 1977. 1. sz. pp. 24-25., első belső borító. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Csillagász világtalálkozó Franciaországban. = Föld és Ég 12. 1977. 1. sz. pp. 26-27. Grenoble, 1975. augusztus 25 - szeptember 1. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 12. 1977. 1. sz. p. 31. K. [Kulin György]: Rudolf-telep. Megnyílt Borsod megye kilencedik csillagvizsgálója 1975. november 5-én.; Pécs - Simon Ernő. [SRG.]

Csillagos ég 1977. március-április. = Föld és Ég 12. 1977. 1. sz. pp. 31-32. [SRG.]

Fekete lyuk a Galaxis centrumában. = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. p. 39. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Giambattista Donati emlékezete. (1826-1873) = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. p. 44., hátsó belső borító. [SRG.]

A Krími Csillagvizsgáló. = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. p. 45., első belső borító. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Infravörös tartományban végzett megfigyelések újdonságai. = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. pp. 45-46. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: A helyi galaxis-csoport új tagjai. = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. pp. 46-47. [SRG.]

Újabb műszeregységek a Vénusz légkörének tanulmányozására. = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. p. 47. [SRG.]

GESZTESI Albert: A Comet Schuster (1976c) üstökös különlegesség! = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. p. 47. [SRG.]

FEJES István: Nyugati tudósok az asztrológia ellen. = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. p. 52. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Az alfa Centauriról. = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. p. 53. [SRG.]

PAPP János: Amatőr csillagászat Bulgáriában. = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. pp. 58-59. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. p. 60. -th- [ifj. Bartha Lajos]: Bolygók keletkezése az epszilon Aurigae körül?; Világűrfuturológia. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. pp. 61-63. Budapest - Kollár Károly.; Karcag - Karászi István.; Komárom - Csiffáry Istvánné.; Budakeszi - Mogyorósi Imre.; Pásztó - Prámer János.; Ózd - Arany László.; Elek Imre ózdi szakkörvezető 1977. jan. 31-én elhunyt. [SRG.]

Csillagos ég 1977. május-június. = Föld és Ég 12. 1977. 2. sz. pp. 63-64. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Az Abasztumáni Csillagda. = Föld és Ég 12. 1977. 3. sz. pp. 72-77. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Új törpegalaxis vizsgálata egy új óriástávcsővel. = Föld és Ég 12. 1977. 3. sz. p. 77. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Terkán Lajosra emlékezünk. = Föld és Ég 12. 1977. 3. sz. pp. 82-83. [SRG.]

DÓRA László: Ötvenéves az MTA szabadság-hegyi Csillagvizsgáló főműszere. = Föld és Ég 12. 1977. 3. sz. p. 84., első belső borító. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Újabb rendkívüli kisbolygó. = Föld és Ég 12. 1977. 3. sz. p. 85. [SRG.]

-SKYGA-: Eggen csillaga mégsem a legközelebbi csillag. = Föld és Ég 12. 1977. 3. sz. p. 85. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Sirius színének kérdéséről. = Föld és Ég 12. 1977. 3. sz. pp. 89-90. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: A legforróbb fehér törpe csillag. = Föld és Ég 12. 1977. 3. sz. p. 90. [SRG.]

-SKYGA-: Nagy felbontású radarképek a Vénusz felszínéről. = Föld és Ég 12. 1977. 3. sz. p. 93. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 12. 1977. 3. sz. pp. 94-95. K. [Kulin György]: Az 56/600-as reflektor.; Celldömölk - Kovács János.; Kazincbarcika - Kristóf József.; Nagybátony - Berecz Ferenc.; Budapest - Kárpáti Endre.; Jugoszlávia - Nagy Abonyi Attila.; Paul Baumann (NSZK) Csillagászat Baráti Kör tagjának halálhíre. [SRG.]

Csillagos ég 1977. július-augusztus. = Föld és Ég 12. 1977. 3. sz. pp. 95-96. [SRG.]

BABCSÁNY Gábor: Az Orion-ködről. = Föld és Ég 12. 1977. 4. sz. pp. 98-99. [SRG.]

PALÁSTHY György Miklós: A Kozmosz legnehezebb molekulája. = Föld és Ég 12. 1977. 4. sz. p. 99. A kén-dioxid. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: A kisbolygók. = Föld és Ég 12. 1977. 4. sz. pp. 104-106. [SRG.]

PALÁSTHY György Miklós: Újdonságok a Titanról és a Mimasról. = Föld és Ég 12. 1977. 4. sz. p. 106. [SRG.]

DOJCSÁK Győző: A titokzatos Hudson-öböl. = Föld és Ég 12. 1977. 4. sz. pp. 107-108., hátsó belső borító. Meteoritkráterekről. [SRG.]

GESZTESI Albert: Újabb szondák a külső bolygók felé. = Föld és Ég 12. 1977. 4. sz. pp. 109-113. Voyager-1 és Voyager-2. [SRG.]

PALÁSTHY György Miklós: Egy kettős rendszerbeli pulzár természete. = Föld és Ég 12. 1977. 4. sz. p. 113. [SRG.]

VIOLA Balázs: Az Egyenlítői emlékmű. = Föld és Ég 12. 1977. 4. sz. pp. 119-120. Ecuadorban az 1736-1744-es fokmérés emlékműve. [SRG.]

PALÁSTHY György Miklós: A kozmikus sugarak anizotrópiája. = Föld és Ég 12. 1977. 4. sz. p. 120. [SRG.]

Újdonságok - égen földön. = Föld és Ég 12. 1977. 4. sz. pp. 122-126. Kelemen János: Az Uránusz "gyűrűje".; i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: Holdpor-vizsgálatok.; Palásthy György Miklós: Szuperszoros kettősrendszer?; Ponori Thewrewk Aurél: A TIT Budapesti Planetáriuma [pp. 124-125.].; Gellért András: Tájékoztató a TIT Budapesti Szervezete 1977. őszi csillagászati-űrkutatási programjairól. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 12. 1977. 4. sz. p. 127. Távcsőépítőknek.; Szentes - Székely László.; Tótkomlós - Tuska Pál.; Kecskemét - Dömötör Antal. [SRG.]

Csillagos ég 1977. szeptember-október. = Föld és Ég 12. 1977. 4. sz. pp. 127-128. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: A gravitációs csillagászatról. = Föld és Ég 12. 1977. 5. sz. pp. 135-138. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Költözik az "Isaac Newton" teleszkóp. = Föld és Ég 12. 1977. 5. sz. p. 138. [SRG.]

NIKOLOV, Nikola: A Rodope-hegységben épülő új csillagvizsgáló. = Föld és Ég 12. 1977. 5. sz. pp. 143-144. [SRG.]

XÁNTUS János: Új csillagvizsgáló a Mikes-tetőn. = Föld és Ég 12. 1977. 5. sz. p. 145. Kolozsvár mellett. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Plutó mérete és a Transzplutó kérdése. = Föld és Ég 12. 1977. 5. sz. pp. 150-152. [SRG.]

Igazolódik-e a hipotézis? = Föld és Ég 12. 1977. 5. sz. p. 152., első belső borító. A Bjurakani Asztrofizikai Obszervatórium munkatársainak feltételezése a csillagrendszerek keletkezéséről. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Planetáriuma műsor november-december hóban. = Föld és Ég 12. 1977. 5. sz. pp. 156-157. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 12. 1977. 5. sz. pp. 158-159. Hordozható kis reflektor.; Budapest - Gácsi Sándor, Báró Sándor, Tihanyi István.; Pécsvárad - Weintraut József.; Szécsény - Csóri Miklós. [SRG.]

Csillagos ég 1977. november-december. = Föld és Ég 12. 1977. 5. sz. pp. 159-160. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Mars holdjainak száz éve. 1. = Föld és Ég 12. 1977. 6. sz. pp. 166-168. [SRG.]

Berndt Müller: A csillagászat alapjai. = Föld és Ég 12. 1977. 6. sz. p. 168. Könyvismertetés. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: Az arizonai meteorkrátertől a Viking űrközpontig. A Smithsonian repülés- és űrhajózástörténeti múzeuma. = Föld és Ég 12. 1977. 6. sz. pp. 173-176. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Kik is vagyunk mi, csillagászok? = Föld és Ég 12. 1977. 6. sz. p. 180. A, F. Pugacs cikke alapján. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Új meteoritok. = Föld és Ég 12. 1977. 6. sz. p. 184. [KSZ.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Meteorkráter Alaszkában. = Föld és Ég 12. 1977. 6. sz. p. 184. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Planetáriuma. = Föld és Ég 12. 1977. 6. sz. pp. 185-187. Az 1977. aug. 17-én megnyitott intézményről. 1978 január-februári programok. [KSZ.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Az Arkturus tömegének meghatározása. = Föld és Ég 12. 1977. 6. sz. p. 187. [KSZ.]

Hélium-3 mint fűtőanyag? = Föld és Ég 12. 1977. 6. sz. p. 187. Forrás: APN. [KSZ.]

PALÁSTHY György Miklós: A Szíriusz röntgensugárzása. = Föld és Ég 12. 1977. 6. sz. p. 187. A Nature cikke alapján. [KSZ.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 12. 1977. 6. sz. pp. 188-189. Budapest - Simák Károly, Iskum József.; Győr - Dániel Pál, Dániel Csaba.; Komárom - Gaborek Lajos. [SRG.]

Csillagos ég 1978. január-február. = Föld és Ég 12. 1977. 6. sz. pp. 189-190. [SRG.]

NAGY JÚLIA: Görög Demeter, Kerekes Sámuel és Márton József a XVIII. századi magyar térképészet kiemelkedő művelői. = Földrajzi Értesítő 26. 1977. 2. füz. pp. 209-236. Bendefy László előszavával. Nagy Júlia tanulmánya nagyrészt földrajzi és térképészeti. Röviden említi Hell Miksa és Bogdanits Dániel csillagászati segítségét hazai helyek pozíciójának megállapítására. p. 212. [KSZ.]

NAGY JÚLIA: A "Magyar Átlás". = Földrajzi Értesítő 26. 1977. 3-4. füz. pp. 402-438. A tanulmány nagyrészt földrajzi és térképészeti. Több helyen említi Hell Miksa és Bogdanits Dániel csillagászati segítségét, hazai helyek pozíciójának megállapítására. pp. 407., 411-412. [KSZ.]

SOÓS Gábor: A Kozmikus Geodéziai Obszervatórium megnyitása. = Geodézia és Kartográfia 29. 1977. 1. sz. p. 1. Pencen, 1976. nov. 26-án elhangzott beszéd. [KSZ.]

BIRÓ Péter: A felszínmozgások vizsgálata és a Föld dinamikai folyamatai. = Geodézia és Kartográfia 29. 1977. 1. sz. pp. 3-17. Precesszió, nutáció, forgási sebesség változása, pólusmozgás. [KSZ.]

JOÓ István: A fénysugár haladási irányának megváltozása a Nap gravitációs hatásából, és ennek jelentősége a földrajzi helymeghatározásban. = Geodézia és Kartográfia 29. 1977. 1. sz. pp. 18-21. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Felavatták a Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumot. = Geodézia és Kartográfia 29. 1977. 1. sz. p. 51. [KSZ.]

HOMORÓDI Lajos: Az 1974-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Geodézia és Kartográfia 29. 1977. 4. sz. pp. 292-293. [KSZ.]

ÁDÁM József - CZOBOR Árpád: Az első geodéziai pontosságú műholdas Doppler-észlelések hazánkban. = Geodézia és Kartográfia 29. 1977. 6. sz. pp. 397-407. 1977 jún. 27-től. [KSZ.]

FEJES István: A francia Geodinamikai és Csillagászati Kutatások Központja. = Geodézia és Kartográfia 29. 1977. 6. sz. pp. 462-464. 1974-ben hozták létre. Központja Grasse-ban van. [KSZ.]

SZALMA Sándor: Nóva Cygni 1975. = Göncöl 1977. márc. 3. sz. pp. 2-6. [TUV.]

KISZEL Vilmos Gábor: Nagyon fiatal csillagkomplexumok és észlelésük. 2. = Göncöl 1977. márc. 3. sz. pp. 7-13. [TUV.]

KOVÁCS György: A csillagok láthatatlan kísérői. 2. = Göncöl 1977. márc. 3. sz. pp. 14-20. [TUV.]

KISZEL Vilmos Gábor: Hír a gamma sugarak csillagászatáról. = Göncöl 1977. márc. 3. sz. p. 20. [TUV.]

E. KOVÁCS Zoltán: A színes dosszié? avagy: nyomozások "A Tejútrendszer gázanyaga" ügyben. = Göncöl 1977. márc. 3. sz. pp. 21-25. [TUV.]

SZENTESI György: Az űrkutatás új hordozó eszköze: az űrrepülőgép. = Haditechnikai Szemle 11. 1977. júl-szept. 3. sz. pp. 98-105. [SRG.]

NAGY István György: A szovjet kozmonautika két évtizede. = Haditechnikai Szemle 11. 1977. okt-dec. 4. sz. pp. 119-123. [SRG.]

GAUSER Károly: "Az ember nem marad örökké a Földön" = Határőr 32. 1977. szept. 16. 37. sz. "Százhúsz évvel ezelőtt, 1857. szeptember 17-én született és 1935. szeptember 15-én hunyt el Konsztantyin Edvardovics Ciolkovszkij, akit az utókor méltán nevez a rakétatechnika atyjának és megalapozójának. [...] Az orosz tudós, tisztán spekulatív úton felismerte, hogy a rakéta végsebességét nem lehet csupán a newtoni mozgástörvényekkel (az akcióreakció, a hatás-ellenhatás tétellel) leírni vagy megmagyarázni. Ciolkovszkij képlete szerint a rakéták végsebessége két tényezőtől függ. Az első: az induló (kezdeti) tömeg és a megmaradt (felgyorsított) hasznos teher aránya. Közismert kifejezéssel, ez a tömegarány. ..." [HAI.]

XÁNTUS János: Csillagnézők a Mikes-tetőn. = A Hét (Marosvásárhely) 8. 1977. febr. 25. 8. sz. p. 3. A kolozsvári csillagvizsgáló története. Hell Miksa kolozsvári működéséről is. [HAD.]

Hogyan éljünk? A világegyetem évmilliárdos példamutatása. Beszélgetés Kulin György csillagásszal. = Ifjúkommunista 21. 1977. nov. 11. sz. pp. 38-41. Riporter: Biernaczky Szilárd. [SRG.]

JUHÁSZ Gyula: Copernicus. = Impulzus 1977. 1-2. sz. p. 47. [Vers.]; Az "Impulzus" Szolnokon kiadott periodika volt. Borítóján ez állt: Természettudományos, műszaki szakkörök információs módszertani kiadványa. Szolnok. Belső címlapján ez: Természettudományos módszertani információs kiadvány. Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ, Szolnok. Készült a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ hálózati-módszertani csoportjának Természettudományos, Műszaki Munkabizottsága és Elméleti Munkaközössége kiadványaként. Összeállította: Dankó Sándor, Nagy Lajos Szabó János. Szerkesztette: Nagy Lajos. Kiadja a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ, Szolnok. Készült 400 példányban a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár xerox-rota gépén. A 65 oldalas kötetben az általános szakköri módszertani tanulmányok után kifejezetten csillagászati témák következtek. [KSZ.]

DANKÓ Sándor: A csillagászati szakkörökben végzett amatőr észlelések értékelése. = Impulzus 1977. 1-2. sz. pp. 49-53. [KSZ.]

KOLOZSI Sándor: "Cygnus ’77" - csillagászati észlelőtábor Karcagon. = Impulzus 1977. 1-2. sz. pp. 54-56. Az 1977. jún. 10-20-ig rendezett táborról. [KSZ.]

NAGY Lajos: Beszélgetések, vélemények a karcagi "Cygnus ’77" táborból. = Impulzus 1977. 1-2. sz. pp. 57-61. A 36 résztvevő közül nyilatkozott: Kolozsi Sándor (Karcag), Cséplő Mihály (Karcag), Boros Ibolya (Kisújszállás), Szendrei Sándor (Karcag), Birkner Ervin (Budapest), Kőhalmi Erika (Kaposvár), Karászi István (Karcag). [KSZ.]

DANKÓ Sándor: A Tiszamenti Vegyiművek csillagdája. = Impulzus 1977. 1-2. sz. pp. 62-63. A csillagvizsgáló műszereinek leírása. Két mechanikán 4 távcső van. Az egyiken egy 80/800 mm-es szovjet lencsés távcső és egy 100/1000 szovjet Makszutov távcső. A másikon egy saját készítésű 80/1000 mm-es lencsés távcső és egy 160/800 mm-es lencsés asztrográf. [KSZ.]

KOVÁCS Miklós: Amatőr csillagászok figyelmébe ajánljuk. = Impulzus 1977. 1-2. sz. pp. 64-65. O. Wolcek: Mai elképzelésünk a Föld típusú bolygókról (Fizikai Szemle 1977/3. 103. old.), ifj. Bartha Lajos: Az alfa Centauriról (Föld és Ég, 1977/2.), Balázs Lajos: Hogyan keletkeztek a galaxisok (Természet Világa, 1977/7. 253. old.) cikkeinek ismertetése. [KSZ.]

Természettudományos, műszaki szakkörök, körök címjegyzéke. = Impulzus 1977. 1-2. sz. pp. 66-68. A megyei szakkörök adatai, köztük csillagászatiak: Tiszafüred (Mester Sándor), Kunhegyes (Kontra Géza), Szolnok (Dankó Sándor), Kisújszállás (Boros Ibolya), Karcag (Karászi István) településeken. [KSZ.]

RJABCSIKOV, J. I.: Az első keringő. = IPM Interpress Magazin 3. 1977. máj. pp. 4-8. Az első szputnyik története. [NRO.]

SPAK, G. A.: Búza a Holdon. = IPM Interpress Magazin 3. 1977. máj. pp. 48-49. A Hold talaján lehetséges-e a növényi élet. [NRO.]

V. P.: Az űrrepülés atyja. 120 éve született Ciolkovszkij. = IPM Interpress Magazin 3. 1977. jún. pp. 52-53. [NRO.]

BLAUMANE, M.: Van-e élet a Földön. = IPM Interpress Magazin 3. 1977. júl. pp. 14-15. [NRO.]

A csillagvilág csendjében. = Kisalföld 33. 1977. jan. 29. 24. sz. p. 6. Patay Károly tanár 73 éves. Több, mint ötven esztendeje, hogy felfedezett magának egy különös világot. Ahogy ő mondja. "Olyan csodálatos világ es, ahol mindig meg tudok pihenni, és új erőre kapni". A csillagvilág csendjében. Akkor történt az eljegyzés ezzel a titkokat, rejtő, de titkokat gyönyörködtetően előadni is tudó tudománnyal, amikor Fényi Gyula napfizikus a húszas években először tartott számára előadást a csillagos égboltról. S a fiatal diák többé szabadulni sem tudott tőle. Mint kezdő matematika-fizika szakos tanár, nem tudott elhelyezkedni. Hogy megélhessen, kitanulta a lakatos mesterséget. Megnősült, jöttek a gyerekek: kilenc. Aztán a háború. A legidősebb tízéves volt akkor, a kisebbik kettő. A háború után megszerezte kémia szakon is a diplomát. Az ötvenes években iskolaigazgató lett, így ment nyugdíjba, alig néhány esztendeje.
Mikor meglátogattam éppen a kandalló mellől kelhetett föl. Dolgozik hetvenhárom évesen is. Sok előadást tart diákoknak, munkásoknak. Előfordul, hogy 18-20 óra felkészülést is kíván egy-egy előadás, - mondja. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, annak elődjének 1936. óta tagja. Sokáig a csillagász szakosztály vezetője volt, így személyesen is konzultálhatott Marx György, dr. Kulin György csillagászokkal. Az utóbbi években sokat utazott, bejárta Európát, Amerikát. Mindenütt tanul, figyel, fényképez, hogy idehaza hasznosíthassa ismereteit. Állandó elfoglaltsága is van még, szakköri foglalkozást vezet fiataloknak. Néhány címet említ témáiból: Titokzatos sugárzások. Kozmikus sugárzás és az atomenergia. Űrkutatás és a csillagászat. [SRG.]

  BENKŐ Samu: Göttinga, Gauss és Erdély. = Korunk (Kolozsvár) 1977. ápr. 4. sz. pp. 255-263. [SRG.]

SZÉCSÉNYI NAGY Gábor: A bolygókutatás legújabb eredményei. = Köznevelés 33. 1977. márc. 11. 10. sz. pp. 13-14. [SRG.]

VÁRADI Ferenc: Észlelőink írják... = Légkör 22. 1977. 2. sz. pp. 28-29. Steixner István 1977. jan. 8-án Balatonakarattyán Balatonban tükröződő szivárványt, mellékszivárványt észlelt. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: Interplanetary Dust and Zodiacal Light. Lecture Notes in Physics 48. Springer-Verlag, 1976. = Magyar Fizikai Folyóirat 25. 1977. 2. füz. p. 188. Könyvismertetés. A könyv öt nagy fejezete: 1. Az állatövi fény. 2. A bolygóközi por mérése "in situ". 3. Az üstökösök pora. 4. Meteorok és kapcsolatuk a bolygóközi porral. 5. A bolygóközi por dinamikája, fejlődése. [KSZ.]

CSOMA Zsigmond: Egyenetes tömegeloszlású tér metrikájának előállítása téregyenletek nélkül. = Magyar Fizikai Folyóirat 25. 1977. 2. füz. pp. 271-274. Csillagászati vonatkozások is: gravitációs erő és tér, fénysebesség, egy galaxis távolodási sebessége, Hubble-féle konstans. [KSZ.]

VARGA Péter: A Föld árapályának kapcsolata bolygónk belső szerkezetével elméleti és megfigyelési adatok alapján. 2. = Magyar Geofizika 18. 1977. 1. sz. pp. 124-142. [SRG.]

P. J.: Egy polihisztor vallomása. = Magyar Hírlap 10. 1977. jan. 30. 25. sz. p. 10. Mit mondanak a csillagok című Kulin György kötet ismertetése. [SRG.]

KELECSÉNYI Gábor: A Venus és a Mars meghódítása. = Magyar Hírlap 10. 1977. jan. 30. 25. sz. p. 10. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Élet a naprendszeren túl? = Magyar Hírlap 10. 1977. febr. 5. 30. sz. p. 6. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A szovjet űrkutatás húsz esztendejéről. = Magyar Hírlap 10. 1977. okt. 1. 231. sz. p. 6. Az első szputnyiktól a Venera-szondáig. [KSZ.]

A Napfizikai Obszervatórium új feladata. = Magyar Tudomány 84.(22.) 1977. jan. 1. sz. p. 29. A Greenwichi Obszervatórium 100 éven át folytatta a Nap felületének fotográfiai észlelését, amely munkát 1976. végével befejezi. A Nemzetközi Csillagászati Unió 10. (Naptevékenység) Bizottsága a MTA debreceni Napfizikai Obszervatóriumát kérte fel e tevékenység folytatására illetve a nemzetközi együttműködés megszervezésére. [KSZ.]

BARTA György: Szemléletünk korlátai okozta nehézségek a Föld szerkezetének vizsgálatában. = Magyar Tudomány 84.(22.) 1977. máj. 5. sz. pp. 332-339. A földtest és a gravitáció.; Geológiai tömegek egyensúlya és úszása.; A mágneses tér évszázados változása és aszimetriája.; A Föld alakja értelmezésének nehézségei.; A geoid értelmezése felszíni és nagy mélységű inhomogenitásokkal. [KSZ.]

Új tudományos könyvek. Csillagászati Évkönyv az 1977. évre. Gondolat Kiadó, 1976. 316 l. = Magyar Tudomány 84.(22.) 1977. máj. 5. sz. pp. 404-405. A kötet rövid bemutatása. [KSZ.]

MARIK Miklós: A Mars-kutatás és eredményei. = Magyar Tudomány 84.(22.) 1977. júl-aug. 7-8. sz. pp. 559-568., 2 t. Előzmények.; Az utolsó évszázad megfigyelései.; A Mars meteorológiája.; A Mars felszíne.; A Mars felszíne közelről.; Élet a Marson? [KSZ.]

Új tudományos könyvek. Müller, Berndt: A csillagászat alapjai. Gondolat Kiadó, 1977. 229 l. = Magyar Tudomány 84.(22.) 1977. okt. 10. sz. p. 795. A kötet rövid bemutatása. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. (Egy új intézmény létrehozásának néhány tanulsága.) = Magyar Tudomány 84.(22.) 1977. nov. 11. sz. pp. 863-867., 1 t. A határozattól az avatásig.; A jelenlegi helyzet. [ALM.]

Köszöntő. = Meridián 1. 1977. 1. sz. pp. 1-2. A Meridián a Fővárosi Művelődési Ház Csillagászati Stúdiójának módszertani körlevele volt csillagászati szakkörök részére. A4 méretben, stencil sokszorosítással jelent meg. Felelős szerkesztő: Nagy László. Szerkesztők: Nagy László, Törley Dezső, Ferencz Zsolt, Pataky Péter. Az ország csillagászati szakköreit kívánta az ismeretterjesztésben segíteni. Évente 4-5 számot terveztek, ám csak ez az egyetlen száma jelent meg. [KSZ.]

NAGY László: Ismeretterjesztés szakkörön kívül. = Meridián 1. 1977. 1. sz. pp. 3-12. A budapesti FMH csillagászati szakkör 1974-1977-es tevékenységének bemutatása. [KSZ.]

NAGY László - TÖRLEY Dezső: Komplex hároméves szakköri tematika javaslat szakköröknek. = Meridián 1. 1977. 1. sz. pp. 12-16. [KSZ.]

Kiadvány-tervek. = Meridián 1. 1977. 1. sz. p. 17. Három szakköri évre vonatkozóan, három kötetes: Csillagászat I - II - III. jegyzet kiadását tervezik. Az első kötete 1977. szeptemberben jelenik meg. [KSZ.]

  Egyszerű, fából készíthető parallaktikus állvány leírása. = Meteor 7. 1977. 1.(37.) sz. körlevél pp. 2-3. [SRG.]

  VADÁSZ Sándor: Divergáló saját mozgású és forgó napfoltcsoportok. = Meteor 7. 1977. 1.(37.) sz. körlevél pp. 4-8. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Asztrofotográfia. = Meteor 7. 1977. 1.(37.) sz. körlevél pp. 8-11. [SRG.]

  DEICSICS László: Újabb vihar a Jupiteren? = Meteor 7. 1977. 1.(37.) sz. körlevél pp. 11-12. [SRG.]

  DEICSICS László: Bolygómegfigyelések. 2. Szaturnusz. = Meteor 7. 1977. 1.(37.) sz. körlevél pp. 13-14. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Holdtáj program. = Meteor 7. 1977. 1.(37.) sz. körlevél pp. 15-17. 12 holdrészlet rajzával. [SRG.]

  MIZSER Attila: 1977. március 24: Ceres-oppozíció. = Meteor 7. 1977. 1.(37.) sz. körlevél pp. 17-18. [SRG.]

  MIZSER Attila: Pleione a változócsillag-észlelők rovata. = Meteor 7. 1977. 1.(37.) sz. körlevél pp. 19-21. R Leo, khí Cyg, T Cep, R Tri, R Sct fénygörbéivel. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - MIZSER Attila: A d’Arest üstökös vizuális megfigyelése. = Meteor 7. 1977. 1.(37.) sz. körlevél pp. 22-27. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Félárnyékos holdfogyatkozás 1976. november 6-7. = Meteor 7. 1977. 1.(37.) sz. körlevél p. 28. [SRG.]

  KELEMEN János: Newton rendszerű tükrös távcsövek segédtükrének méretezése. = Meteor 7. 1977. 2.(38.) sz. körlevél pp. 2-4. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Asztrofotográfia. 2. = Meteor 7. 1977. 2.(38.) sz. körlevél pp. 4-7. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: A kettőscsillagok világa. = Meteor 7. 1977. 2.(38.) sz. körlevél pp. 7-13. [SRG.]

  [KESZTHELYI Sándor:] Szabad szemmel megfigyelhető változócsillagok. [1.]= Meteor 7. 1977. 2.(38.) sz. körlevél pp. 14-20. Gamma Cas, khí Oph, V2048 Oph, P Cyg, epszilon Peg, rho Cas, omikron Cet, U Ori, R Leo, R Hya, khí Cyg, R Cas, TV Psc, rho Per, alfa Ori, U Hya, alfa Sco, g Her, alfa Her, R Lyr, mü Cep, zéta Gem, éta Aql, delta Cep, béta Per, lambda Tau, delta Lib, u Her, béta Lyr. [SRG.]

  VADÁSZ Sándor: Pusztuló és maximumban tartózkodó mono- és bipoláris AA-k. = Meteor 7. 1977. 2.(38.) sz. körlevél pp. 20-24. [SRG.]

  DEICSICS László: Bolygómegfigyelések. 3. Uránusz. = Meteor 7. 1977. 2.(38.) sz. körlevél p. 25., 31. [SRG.]

  Jupiter-észlelések 76/77. = Meteor 7. 1977. 2.(38.) sz. körlevél pp. 26-28. [SRG.]

  Felhívás! = Meteor 7. 1977. 2.(38.) sz. körlevél p. 26., 28., 32., első és hátsó belső borító. Az R CrB változócsillagról. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: A kettőscsillagok világa. = Meteor 7. 1977. 3.(39.) sz. körlevél pp. 2-6. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Szabad szemmel megfigyelhető változócsillagok. [2.] = Meteor 7. 1977. 3.(39.) sz. körlevél pp. 6-11. Epszilon Aur, zéta Aur, VV Cep, alfa Cas, alfa Tau, éta Gem, szigma CMa, szigma Sco, R Sct, delta Lyr, kszí Aql, béta Peg, khí Aqr, lambda And, TX Psc. [SRG.]

  Nova Sagittae 1977. = Meteor 7. 1977. 3.(39.) sz. körlevél p. 11., hátsó belső borító. [SRG.]

  VADÁSZ Sándor: Aktív területek a Napon február - március hónapban. = Meteor 7. 1977. 3.(39.) sz. körlevél pp. 12-15. [SRG.]

  DEICSICS László: A Jupiter felszíni jelenségei. = Meteor 7. 1977. 3.(39.) sz. körlevél pp. 16-18. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Őszi meteormegfigyelések. = Meteor 7. 1977. 3.(39.) sz. körlevél pp. 19-22. [SRG.]

  NAGY Sándor: SKYLAB vonulások júliusban és augusztusban. = Meteor 7. 1977. 3.(39.) sz. körlevél pp. 22-24. [SRG.]

  Magyarországi csillagászati szakkörök névsora 1977. = Meteor 7. 1977. 3.(39.) sz. körlevél pp. 25-32. [SRG.]

  TÓTH László: Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók pályájának meghatározására. = Meteor 7. 1977. 4.(40.) sz. körlevél pp. 2-8. [SRG.]

  MIZSER Attila: Pleione 14. = Meteor 7. 1977. 4.(40.) sz. körlevél pp. 8-14. Mira Cet, R Dra, V Boo, R Hya, R Leo, R UMa, T Mon, BU Tau, UU Aur fénygörbéivel. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Mérőmikroszkóp asztrofotókhoz. = Meteor 7. 1977. 4.(40.) sz. körlevél pp. 14-17. [SRG.]

  TOKÁR József: Napmegfigyelőknek! = Meteor 7. 1977. 4.(40.) sz. körlevél pp. 17-19. [SRG.]

  A nyári égbolt csillagképei. = Meteor 7. 1977. 4.(40.) sz. körlevél pp. 19-23. [SRG.]

  VADÁSZ Sándor: F típusú AA 1977 nyarán. = Meteor 7. 1977. 4.(40.) sz. körlevél pp. 23-26. [SRG.]

  DEICSICS László: Bolygómegfigyelések. 4. Neptunusz. = Meteor 7. 1977. 4.(40.) sz. körlevél p. 27. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Észlelő-építő amatőrcsillagász tábor a Bükkben. = Meteor 7. 1977. 4.(40.) sz. körlevél pp. 27-31. Az 1977. júl. 5-17. közötti, 38 fős rókafarmi táborról. [SRG.]

A "Meteor" adatgyűjtők címei. = Meteor 7. 1977. 4.(40.) sz. körlevél p. 32. Fogyatkozások, csillagfedések, sarki fény, üstökös: Uránia.; Nap: Vadász Sándor.; Bolygók, kisbolygók: Deicsics László.; Változócsillagok, változó holdfoltok: Mizser Attila.; Meteormegfigyelések, állatövi fény: Keszthelyi Sándor.; Ködök, halmazok, galaxisok: Szőke Balázs.; Kettőscsillagok: Mohácsi Gyula. [SRG.]

  HÉDERVÁRI Péter: Hogyan osztályozzuk a napfoltokat? 1. = Meteor 7. 1977. 5.(41.) sz. körlevél pp. 2-6. [SRG.]

  Változócsillag megfigyeléseink az AAVSO-ban. = Meteor 7. 1977. 5.(41.) sz. körlevél pp. 6-8. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Mérőmikroszkóp asztrofotókhoz. = Meteor 7. 1977. 5.(41.) sz. körlevél pp. 8-13. [SRG.]

  DEICSICS László: A Vénusz 1977-es dichotómiája. = Meteor 7. 1977. 5.(41.) sz. körlevél pp. 13-15. [SRG.]

  DEICSICS László: Uránusz megfigyelések. = Meteor 7. 1977. 5.(41.) sz. körlevél pp. 16-17. [SRG.]

  MIZSER Attila: Ceresz-megfigyelések. = Meteor 7. 1977. 5.(41.) sz. körlevél p. 18. [SRG.]

  RÓKA László: A meteorfotózás gyakorlati problémái. = Meteor 7. 1977. 5.(41.) sz. körlevél pp. 19-20. [SRG.]

  KELEMEN János: Az őszi égbolt csillagképei. = Meteor 7. 1977. 5.(41.) sz. körlevél pp. 21-25. [SRG.]

  NAGY Sándor: SKYLAB vonulások. = Meteor 7. 1977. 5.(41.) sz. körlevél p. 26. [SRG.]

  "Meteor" - gyorshírek - 2. = Meteor 7. 1977. 5.(41.) sz. körlevél pp. 27-28. 1977. november-december havi jelenségek Közép Európai Időben. [SRG.]

MIZSER Attila: Az UU Aurigae észlelőtérképe. = Meteor 7. 1977. 5.(41.) sz. körlevél p. 28., hátsó belső borító. [SRG.]

  HÉDERVÁRI Péter: Hogyan osztályozzuk a napfoltokat? 2. = Meteor 7. 1977. 6.(42.) sz. körlevél pp. 2-8. [SRG.]

  RÓKA László: A bolygók fényképezése. = Meteor 7. 1977. 6.(42.) sz. körlevél pp. 9-11. [SRG.]

  DEICSICS László: Bolygómegfigyelések 5. Vénusz. = Meteor 7. 1977. 6.(42.) sz. körlevél pp. 11-13. [SRG.]

  DEICSICS László: A Jupiter felületi képződményeinek megfigyelése. = Meteor 7. 1977. 6.(42.) sz. körlevél p. 13. [SRG.]

  MIZSER Attila: Változó holdfoltok. = Meteor 7. 1977. 6.(42.) sz. körlevél pp. 14-18. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - MIZSER Attila: Az R Leporis, egy hosszúperiódusú változó térképe. = Meteor 7. 1977. 6.(42.) sz. körlevél p. 19. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: A Kohler-üstökös vizuális megfigyelése. = Meteor 7. 1977. 6.(42.) sz. körlevél p. 20. 1977. okt. 3. és nov. 10. között. [SRG.]

  KELEMEN János: A téli égbolt csillagképei. = Meteor 7. 1977. 6.(42.) sz. körlevél pp. 21-24. [SRG.]

  BOTH Előd: A csillagászati állandók új rendszere /1976/. = Meteor 7. 1977. 6.(42.) sz. körlevél pp. 24-28. [SRG.]

  Bolygóláthatóság 1978. = Meteor 7. 1977. 6.(42.) sz. körlevél p. 29. Táblázat. [SRG.]

  DANKÓ Sándor: Szakköri fórum. = Meteor 7. 1977. 6.(42.) sz. körlevél pp. 30-32. A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek Csillagvizsgálójának és szakkörének ismertetése. [SRG.]

1977. szeptember-október havi jelenségek Közép Európai Időben. = Meteor Gyorshírek [1977. aug.] 1. sz. p. 1. Aláírás: Meteor-szerkesztőség.; A "Meteor Gyorshírek" előzménye a Pupilla lap volt, amely 1976. februártól havonta tette közzé, időrendbe rakva a következő hónapban látható csillagászati jelenségeket. Ezt vette át 1977 őszétől a budapesti Uránia Csillagvizsgálóban székelő Meteor-szerkesztőség. A jelenségek egyoldalas listáját a TIT nyomdájában sokszorosították és osztogatták, illetve a Meteor folyóirattal együtt küldték szét. A megjelenés rendszeres volt 1980 áprilisáig. A hírlevél 1982 nyarától 1985 elejéig alig jelentkezett. Ezen előzmények után a Meteor Szerkesztő Bizottsága 1985. febr. 23-án tartott ülésén határozta el a Meteor Gyorshírek hivatalos indítását. Ezt a Meteor 1985. 3. száma jelentette be. A kiadvány általában A4 (néha A5-ös) méretű és általában 1 (néha 2) oldalas volt. Anyagait nagyrészt Mizser Attila készítette.
A Meteor Gyorshírek egyes számai folyamatosan sorszámozva voltak 1977-től. 1986-tól már csak az adott éven belüli kapott sorszámot, így nem lehetünk biztosak abban, hogy melyik évben hány szám jött napvilágra. Bizonyosan megjelent: 1982-ben 1, 1986-ban 1, 1987-ben 7, 1988-ban 9, 1989-ben 6, 1990-ben 4, 1991-ben 7, 1992-ben 3, 1993-ban 4, 1994-ben 7, 1995-ben 3, 1998-ben 2 szám. 1990-től a Magyar Csillagászati Egyesület vette át a Meteor Gyorshíreket. Fejlécén ez állt: "Időszakos körlevél a Meteor előfizetői és az MCSE Uránia Csillagvizsgáló Hálózat számára". 1992-től: "Időszakos körlevél a Meteor előfizetői számára".
A 15. számtól (1985. jún. 1-től ) kezdve a híradást igénylők előre beküldtek az MCSE-nek a saját címűkre megcímzett, felbélyegzett borítékokat. Amennyiben váratlan jelenség (nóva, szupernóva, üstökös) híre érkezett: elkészítették a kiadványt, sokszorosították a kellő példányban, belerakták a borítékba és postán küldték szét. A kiadványban MCSE rendezvényekre is felhívták a figyelmet. A hazai csillagászati levelezőlisták 1997-es elindulásával és az internet elterjedésével ez a módszer - és a "Meteor Gyorshírek" - elhalt. [KSZ.]

jánosi [JÁNOSI Ferenc]: "Hazánk csillagos égboltja". = Népművelés. 24. 1977. okt. 10. sz. pp. 34., címoldal. Augusztus 20-án megnyílt a népligeti planetárium. 4 képpel. [KSZ.]

PETŐ Gábor Pál: Nemfantasztikus dolgok a világűrből. Két új merész tudományos feltevés. = Népszabadság 35. 1977. jún. 5. 131. sz. p. 10. A "rovarszemű szörnyetegek" még nem feleltek. Születőben egy "Fekete Felhő?" [SRG.]

P. G. P. [PETŐ Gábor Pál]: Tisztázódott a "tunguz-titok". Nem antianyag, nem is idegen világ radioaktív űrhajója volt. = Népszabadság 35. 1977. aug. 28. 202. sz. p. 10. [SRG.]

PETŐ Gábor Pál: Van új a Napon. A magyar tudomány műhelyei. Látogatás az Akadémia debreceni Napfizikai Obszervatóriumában. = Népszabadság 35. 1977. nov. 24. 276. sz. p. 16. Dezső Loránt bemutatja az intézményt. Riporter: Pető Gábor Pál. [SRG.]

(Tudósítónktól): Mit mondanak a csillagok. 30 éves az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló - Tizenháromezer amatőr csillagász. = Népszabadság 35. 1977. nov. 30. p. 9. Riport Ponori Thewrewk Auréllal az Uránia Csillagvizsgáló és a Planetárium igazgatójával, a két intézményről és a hazai amatőrcsillagászatról. "Az égi tájékozódáshoz csillagtérképre van szükség. Ha levélben beküldtök 5 forint árú levélbélyeget az Uránia Budapest I. Sánc utca 3/b. címre, két darab csillagtérképet kaptok postán." - írták a 800 ezres példányszámú napilapban. [KSZ.]

SUGÁR István: Műemlékeink nyomában. Az egri Líceum csillagásztornya és a "specula". = Népúj-ság (Eger) 28. 1977. szept. 23. 224. sz. p. 5. Hell Miksa szerepe a csillagvizsgáló létrehozásában. [HAD.]

LUKÁCS Tibor: Rejtélyes jelek a világűrből. = Ország Világ 21. 1977. jan. 12. 2. sz. pp. 12-13. Egy nem létező tv-adó jelzése...;Idegen űrszonda Naprendszerünkben?; Belépőjegy az űrklubba? [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Földön kívüli civilizációk? (1.) = Ország Világ 21. 1977. ápr. 6. 14. sz. pp. 12-13. I. Sz. Sklovszkij szovjet csillagász Világegyetem, élet, értelem című könyve alapján készült tanulmányának alapján. "Élőlények, de másfélék..."; Emberlakta űrkolóniák.; Tíz év alatt megtérül.; Kozmikus otthon - 10 milliárd embernek. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Földön kívüli civilizációk? (2.) = Ország Világ 21. 1977. ápr. 13. 15. sz. pp. 12-13. I. Sz. Sklovszkij szovjet csillagász Világegyetem, élet, értelem című könyve alapján készült tanulmányának ismertetése. "Munkaterv" - több millió évre.; "Mesterséges pulzárok?"; Magányosan élünk a világegyetemben?; "Magunknak kell döntenünk!" [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Mars-csatornák rejtélye. = Ország Világ 21. 1977. jún. 15. 24. sz. pp. 12-13. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Csillagászati világszenzáció: Az Uránusznak is vannak gyűrűi. = Ország Világ 21. 1977. jún. 29. 26. sz. pp. 12-13. [SRG.]

KELEMEN István: Tyitov. = Ország Világ 21. 1977. júl. 13. 28. sz. p. 4. Beszélgetés German Sztyepanovics Tyitov űrhajóssal. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Lehetségesek-e "Földközelben" naprendszerek? = Ország Világ 21. 1977. aug. 17. 33. sz. pp. 12-13. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Gyermeksírás a világűrben. = Ország Világ 21. 1977. szept. 28. 39. sz. pp. 12-13. A Voyager-1 (szept. 5-én indult) fedélzetén olyan berendezés van, amely bizonyos földi hangokat rögzített: pl. kisbabasírást, zenét és egy madár dalát. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: A szovjet tudomány műhelyéből. Húszéves az űrkutatás. = Ország Világ 21. 1977. okt. 5. 40. sz. pp. 12-13. [SRG.]

KERESZTES Eszter: Képek az űrből. = Ország Világ 21. 1977. okt. 12. 41. sz. pp. 14-15. Taliándörögdön az első magyar űrtávközlési állomás. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az augsburgi csatáról ... /Konrád császár és a Göncöl-monda/. = Ország Világ 21. 1977. 41. sz. p. 26. A lap 38. számában közölt történelmi cikk kiegészítése. [SRG.]

Óriások nemzedéke. A legjobban felszerelt obszervatórium. = Ország Világ 21. 1977. nov. 2. 44. sz. p. 23. 1975 novemberében Zelencsuk új obszervatóriumában felszerelték a szovjet gyártmányú 6 méteres átmérőjű távcsövet, amely a világ legnagyobb távcsöve. Innen alig 40 kilométerre található a világ leghatalmasabb rádiócsillagászati teleszkópja a RATAN-600. [SRG.]

L. T. [LUKÁCS Tibor]: Egyelőre csak fantázia. A világűr benépesítésének terve. = Ország Világ 21. 1977. dec. 7. 49. sz. pp. 12-13. 16 milliárd ember az űrvárosokban.; Tízszer annyi energia, mint a Földön.; Kozmikus kommunák?; "Reális, perspektivikus feladat..." [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A kaukázusi óriástávcső. = Pajtás 32. 1977. márc. 31. 13. sz. pp. 12-13. A 6 méteres óriástávcső. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1977. februári jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1977. jan.] 10. sz. p. 1. [KOC.]

MIZSER Attila: Változó sötét holdfoltok. [2.] = Pupilla [1977. jan.] 10. sz. pp. 1-2. [KOC.]

RÓKA László: Meteorok fotózása. = Pupilla [1977. jan.] 10. sz. pp. 2-3. [KOC.]

ZÁVODI László: Köszöntő. = Pupilla [1977. jan.] 10. sz. p. 3. A Galilei Amatőrcsillagász Klub 1 éves. [KOC.]

KSZ [KESZTHELYI Sándor]: Egy s más. = Pupilla [1977. jan.] 10. sz. p. 3. A Pupillát 1 éven át Keszthelyi Sándor állította össze, ezt ezentúl Závodi László folytatja.; Róka László "Blende" címmel tájékoztató lapot indított az asztrofotósoknak. [KOC.]

VADÁSZ Sándor: Márciusi csillagfedések a Hold által. = Pupilla [1977. febr.] 11. sz. p. 1. [KOC.]

MIZSER Attila: Cepheida szélsők. = Pupilla [1977. febr.] 11. sz. p. 1. T Mon, zéta Gem, S Vul maximum időpontjai. [KOC.]

MIZSER Attila: Szabadszemes változók. = Pupilla [1977. febr.] 11. sz. pp. 1-2. Lambda And, g Her. [KOC.]

RÓKA László: Ceres oppozíció fotózása. = Pupilla [1977. febr.] 11. sz. p. 2. [KOC.]

MIZSER Attila: Változó sötét holdfoltok. [3.] = Pupilla [1977. febr.] 11. sz. p. 3. [KOC.]

ZÁVODI László: Az 1977. áprilisi jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1977. márc.] 12. sz. p. 1. [KOC.]

VADÁSZ Sándor: Áprilisi csillagfedések. = Pupilla [1977. márc.] 12. sz. p. 1. [KOC.]

MIZSER Attila: A zéta Aur minimuma. = Pupilla [1977. márc.] 12. sz. pp. 1-2. 1977. ápr. 17-re várható. [KOC.]

RÓKA László: A holdfotózásról utoljára. = Pupilla [1977. márc.] 12. sz. p. 2. [KOC.]

ZÁVODI László: Az 1977. májusi jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1977. ápr.] 13. sz. p. 1. [KOC.]

MIZSER Attila: Újhold megfigyelések. = Pupilla [1977. ápr.] 13. sz. p. 1. Az újhold előtt és után látható vékony holdsarló megpillantásáról. [KOC.]

MIZSER Attila: Változó sötét foltok (sötét halójú kráterek), tranziens jelenségek, Elger féle albedó értékek teleholdra. = Pupilla [1977. ápr.] 13. sz. pp. 1-2. [KOC.]

VADÁSZ Sándor. Asztrofotós számítások. = Pupilla [1977. ápr.] 13. sz. pp. 2-3. Garamvölgyi Ferenc nyomán. [KOC.]

RÓKA László: Lapunk új formában jelenik meg. = Pupilla 1977. dec. 14. sz. p. 1. [KSZ.]

Rádiójelek az Uránuszról! A Plútó csak feleakkora, mint számították? = Pupilla 1977. dec. 14. sz. pp. 1-2. Fordította Deicsics László. [KSZ.]

MIZSER Attila: Fényes változók az UMá-ban. = Pupilla 1977. dec. 14. sz. p. 2. R UMa, VW UMa, VY UMa. [KSZ.]

MIZSER Attila: Csillagászati évkönyv 1978. = Pupilla 1977. dec. 14. sz. pp. 2-3. Könyvismertetés. [KSZ.]

... Monacóba utazva, első tartózkodásom Milano volt, ahol mindenekelőtt megtekintettem az obszervatóriumokat ... = Pupilla 1977. dec. 14. sz. p. 3. Konkoly Thege Miklós beszámolója az európai csillagvizsgálókban tett körútjáról. [KSZ.]

MIZSER Attila: Kis hold-alakzatok megfigyelése. Rianások, szakadékok, völgyek. = Pupilla 1977. dec. 14. sz. p. 4. Észlelés szövegesen: Rima Aridaeus, Rima Campanus, Schröter-völgy, Hadley-rianás, az Alpesi-völgy alján húzódó rianás, a Petavius-kráter alján látható rianás.; Keszthelyi Sándor rajza a Hyginus-rianásról 1976. dec. 28-án. [KSZ.]

[Hold fotók.] = Pupilla 1977. dec. 14. sz. p. 3., 5. Róka László 1976. dec. 28-i két holdfényképe. [KSZ.]

Mira-maximumok. T Mon-maximumok. RZ Cas minimumok. Kiemelt változók. = Pupilla 1977. dec. 14. sz. p. 5. [KSZ.]

WZ Cassiopeiae. = Pupilla 1977. dec. 14. sz. pp. 6-7. AAVSO b térkép és fénygörbe. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: A Viking-1. és 2. működése a Marson. = Repülés, Űrrepülés 30. 1977. febr. 2. p. 8. [SRG.]

S. Gy. [SÁRHIDAI Gyula]: Szovjet űrkutatás 1976-ban. = Repülés, Űrrepülés 30. 1977. márc. 3. p. 16. [SRG.]

S. Gy. [SÁRHIDAI Gyula]: A Szojuz-24 űrkísérlet. = Repülés, Űrrepülés 30. 1977. ápr. 4. p. 9. [SRG.]

S. Gy. [SÁRHIDAI Gyula]: Az Orbiter-101 űrrepülőgép 1977-es berepülési programja. = Repülés, Űrrepülés 30. 1977. jún. 6. pp. 12-13. [SRG.]

S. Gy. [SÁRHIDAI Gyula]: India űrprogramja. = Repülés, Űrrepülés 30. 1977. júl. 7. p. 16. [SRG.]

Nők űrrepülése. = Repülés, Űrrepülés 30. 1977. szept. 9. sz. p. 4. [SRG.]

Új űrhajósöltöny. = Repülés, Űrrepülés 30. 1977. szept. 9. sz. p. 4. [SRG.]

Újabb szovjet rekord az űrhajózásban. = Repülés, Űrrepülés 30. 1977. szept. 9. p. 6. A szovjet űrhajózás a tavalyi 91 sikeres űrindításával megjavította a saját maga által az előző évben felállított nem hivatalos rekordot, amelyik 89 űrindítás volt. [SRG.]

Húszéves az űrkutatás. = Repülés, Űrrepülés 30. 1977. okt. 10. p. 12. [SRG.]

S. Gy. [SÁRHIDAI Gyula]: A Voyager-program. Útban a Naprendszer távoli térségei felé. = Repülés, Űrrepülés 30. 1977. nov. 11. p. 17. [SRG.]

SZEGEDI Béla: Felhívás amatőrcsillagászokhoz! = Shedir 1. 1977. máj. 1. sz. p. 1. Felhívás szabad szemmel vagy kis távcsővel észlelhető változók figyelésére, a kis ampllitúdójú változások vizsgálatára, a kezdő változósok bekapcsolódása érdekében. A program csillagai: BO Cnc, alfa Cas (Shedir), RX Cep, 28 Cyg, V 568 Cyg, NP Gem, V 636 Her, V 2048 Oph.; A Shedir-t a dorogi József Attila Művelődési Központban működő Dorogi Amatőrcsillagász Szakkör adta ki kéthavonta 1977-1978-ban. Egy oldal terjedelmű, A4-es méretű, rotaprint eljárással sokszorosított kiadvány volt. Kezdetben Szegedi Béla, később Vojczek Judit szerkesztette. [KSZ.]

SZEGEDI Béla: Megfigyelések május-június hónapban. = Shedir 1. 1977. júl. 2. sz. p. 1. 3 észlelő (Kuklis József, Szegedi Béla, Ujfalusi Gábor) 8 csillagról 99 megfigyelést végzett.; További csillagokat vettek programba: gamma Cas, rho Cas, mü Cep, P Cyg, alfa Her, g Her, alfa Ori, rho Per.; Térképet e számhoz mellékeltek, észlelőlapot kérésre küldenek. [KSZ.]

SZEGEDI Béla: Megfigyelések július-augusztus hónapban. = Shedir 1. 1977. szept. 3. sz. p. 1. 2 észlelő (Szegedi Béla, Váradi Ferenc) 8 csillagról 93 megfigyelést végzett. [KSZ.]

VOJCZEK Judit: Megfigyelések szeptember-október hónapban. = Shedir 1. 1977. nov. 4. sz. p. 1. 6 észlelő (Hevesi Zoltán, Karászi István, Kuklis József, Szoboszlay Endre, Töröcsik Csaba, Vojczek Judit) 14 csillagról 100 észlelést végzett. Három változó (Rho Per, alfa Her, g Her) térképét ezen számmal együtt küldik. [KSZ.]

SZAPUDI András: Olvasónapló. Csupor Tibor: Csillag és ősi szó. = Somogyi Néplap (Kaposvár) 33. 1977. júl. 10. 161. sz. p. 5. A vardői expedícióról szóló könyv ismertetése. [HAD.]

Napórák. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. jan. 12. 9. sz. p. 6. A napórákról általánosságban. Illusztrációként külföldi példák: a karnaki obeliszkről, a krakkói Szent Mária templom bejáratát díszítő napóráról, egy zseb napóráról, valamint egy háromszög alapú hasábon elhelyezett, egy henger alakú és egy gömb napóráról készült képek. [HAI.]

A Szojuz-24 és a Szaljut-5 "randevúja". = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. febr. 9. 33. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Átköltöztek az űrhajósok. Szojuz 24 - Szaljut 5. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. febr. 10. 34. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Visszatért a Földre a Szojuz-24. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. febr. 26. 48. sz. p. [1.], 2. Rövid hír. [HAI.]

ZAJCEV, Jurij: Együttműködés az űrkutatásban. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. ápr. 10. 84. sz. p. 2. [HAI.]

SZ. E.: Luna-9, Luna-16, Meteor... Húszéves a szovjet űrkutatás. Kiállítás nyílt Szolnokon, a Komarov teremben. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. ápr. 19. 90. sz. p. [3.] [HAI.]

G. K. [GAUSER Károly]: 20 éves az űrkutatás. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. okt. 4. 233. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

GAUSER Károly: A naprendszer rabjai vagyunk. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. okt. 4. 233. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

Orbitális állomástervek. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. okt. 4. 233. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

Leszállt a Szojuz-25. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. okt. 12. 240. sz. p. [1.], 2. Rövid hír. [HAI.]

GAUSER Károly: A karambol elmarad. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. okt. 22. 249. sz. p. 4. "Lehetséges-e, hogy egy ismeretlen csillag összeütközzék a Nappal és szétdúlja bolygórendszerünket?" Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

H. P.: Gigantikus napfolt. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. nov. 12. 266. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat híre. [HAI.]

Szovjet - francia közös űrkutatás. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. dec. 3. 284. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat híre. [HAI.]

Újabb szovjet űrhajót indítottak Föld körüli pályára. Szojuz-26. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. dec. 11. 291. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Megkezdődött a tudományos program. Szaljut-6 űrállomás. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. dec. 13. 292. sz. p. 2. "... a Szojuz 26 űrhajót összekapcsolták a Szaljut 6. űrállomással." [HAI.]

Pihenőnapot tartottak a Szaljut-6 utasai. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. dec. 14. 293. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Tv-közvetítés a világűrből. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. dec. 15. 294. sz. p. 2. A Szaljut-6 űrállomásról. Rövid hír. [HAI.]

A Szaljut-6 utasainak hétköznapjai. Pingvinöltözék, űrzuhany. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. dec. 16. 295. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Üzempróba a Szaljuton. 1200 alkalommal a Föld körül. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. dec. 20. 298. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Tv-közvetítés a Szaljutról. Űrséta a "félmerev" ruhában. = Szolnok Megyei Néplap 28. 1977. dec. 21. 299. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

PAPP János: Optikai alapismeretek. 1. = TAU (Távcsőépítő Amatőrök Útmutatója). 1. 1977. 1. sz. pp. 1-13. A Távcsőépítő Amatőrök Útmutatója, vagy rövidítve a TAU a dunaújvárosi Munkás Művelődési Központ Csillagászati Szakköre folyóirata volt. Szerkesztette: Csiba Márton, Farkas István, Kiszel Vilmos Gábor, Taracsák Gábor, Tóth László. Lapjainak csak az egyik (a jobb) oldalára került szöveg. A távcsövek optikai, finommechanikai, meghajtási problémáira adott részletes útmutatásokat. Dunaújvárosban adta ki a Munkás Művelődési Központ. Az 1977-ben megindult és rendszeres megjelenésre tervezett folyóiratnak csak egy száma jelent meg, 30 oldalon. A második és a harmadik számnak a kézirata elkészült, de azokat anyagiak hiányában nem jelentette meg a Művelődési Központ. [KSZ.]

SZEIBER Károly: Elektromos vezetésű meteorkamera. = TAU (Távcsőépítő Amatőrök Útmutatója). 1. 1977. 1. sz. pp. 14-17. [KSZ.]

CSIBA Márton: A félvezetők világa. = TAU (Távcsőépítő Amatőrök Útmutatója). 1. 1977. 1. sz. pp. 18-21. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Nyomtatott áramkörök készítése. = TAU (Távcsőépítő Amatőrök Útmutatója). 1. 1977. 1. sz. pp. 21-23. [KSZ.]

KISZEL Vilmos Gábor: Vezetés egyszerűen. = TAU (Távcsőépítő Amatőrök Útmutatója). 1. 1977. 1. sz. pp. 24-26. [KSZ.]

Könyvtárban... = TAU (Távcsőépítő Amatőrök Útmutatója). 1. 1977. 1. sz. pp. 27-28. Bárány Nándor: Optikai műszerek elmélete és gyakorlata.; Bárány Nándor: Finommechanikai kézikönyv.; Kulin György: A távcső világa.; Rühl Lajos: Csillagászati navigáció.; Hédervári Péter-Marik Miklós-Pécsi Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma című könyvek ajánlása. [KSZ.]

Szerkesztői oldal. = TAU (Távcsőépítő Amatőrök Útmutatója). 1. 1977. 1. sz. pp. 29-30. [KSZ.]

VAJDA Pál: Sklovszkij. I. Sz.: Világmindenség - élet - értelem. Gondolat Kiadó, Budapest, 1976. = Technikatörténeti Szemle 9. 1977. p. 54. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Berlin-Treptowi Archenhold Csillagvizsgáló tudománytörténeti kiadványai. = Technikatörténeti Szemle 9. 1977. pp. 57-59. Könyvismertetések. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Hell Miksa és a földrajzi helymeghatározás pontossága a XVIII. században. = Technikatörténeti Szemle 9. 1977. pp. 89-100., 2 t. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: A kronométerek kialakulása. = Technikatörténeti Szemle 9. 1977. pp. 197-200., 2 t. [SRG.]

(F. P.) [FAZEKAS Patrik]: Kráterláncok a Phoboson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jan. 1. sz. p. 3. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

FAZEKAS Patrik: Kőkori csillagvizsgálók? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jan. 1. sz. pp. 19-22. [PIR.]

A mayák és a Venus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jan. 1. sz. p. 44. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

Korunk csillagászata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jan. 1. sz. p. 45. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján.[SRG.]

Mégis a Földből szakadt ki a Hold? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jan. 1. sz. p. 46. Folyóiratok. Az Umschau in Wissenschaft und Technik cikke alapján. [SRG.]

(F. P.) [FAZEKAS Patrik]: Egy villámcsapás kövülete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. febr. 2. sz. p. 52. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

BALÁZS Béla: Az idő természete. Az időmérés csillagászati és fizikai alapjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. márc. 3. sz. pp. 101-105. [PIR.]

BARTA György: Földünk alakjáról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. márc. 3. sz. p. 114. A Természettudományi Közlöny 1877. márciusi számában közölt cikk újraközlése. 100 és 50 éve ... [SRG.]

Változócsillag-e a Nap? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. márc. 3. sz. p. 134. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Mars-kutatás - a Viking Program mérlege. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. márc. 3. sz. p. 134. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Korunk csillagászata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. márc. 3. sz. p. 134. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Aeroszol a Jupiter és a Saturnus atmoszférájában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. márc. 3. sz. p. 142. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A "Luna-24" útja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. márc. 3. sz. p. 142. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

HOITSY Pál: 1877. április "A csillagvizsgálás mai feladatai"... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. ápr. 4. sz. p. 162. 100 és 50 éve... Ponori Thewrewk Aurél kiegészítésével. [SRG.]

BALÁZS Béla: Az idő természete. A "pontos" idő. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. ápr. 4. sz. pp. 163-165. [SRG.]

Holdrengések. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. ápr. 4. sz. p. 189. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A fekete lyuk kvantummechanikája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. ápr. 4. sz. p. 190. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Évgyűrűanalízis. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. ápr. 4. sz. p. 190. Folyóiratok. A Naturwissenschaftliche cikke alapján. [SRG.]

(F. P.) [FAZEKAS Patrik]: Az Uranusnak is van gyűrűje! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. máj. 5. sz. p. 194. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(Sz. P.): A földmágnesség szerepe a madarak tájékozódásában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. máj. 5. sz. p. 194. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

GNÄDIG Péter: Az idő iránya. Az idő természete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. máj. 5. sz. pp. 199-203. [SRG.]

Összehasonlító bolygókutatás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

(I. E.): Hédervári Péter - Marik Miklós - Pécsi Tibor: A Vénusz és a Mars ostroma. (Gondolat Kiadó, Budapest, 1976.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. máj. 5. sz. p. 239. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

Címlapon: Fények a Marson! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jún. 6. sz. címoldal. NASA felvétele. [SRG.]

Az M 82-es galaxis a Nagy Medve csillagképben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jún. 6. sz. első belső borító. [SRG.]

(Cs. R.): Szeizmikus térképek a Holdról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jún. 6. sz. p. 242. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

BALÁZS Lajos: A csillagászat nagy kérdése: Hogyan keletkeztek a galaxisok? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jún. 6. sz. pp. 253-257., 278. [PIR.]

Víz a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jún. 6. sz. p. 274. Folyóirat. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

GÁNTI Tibor: A Viking biológiai kísérletek értékelése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jún. 6. sz. pp. 275-278. [PIR.]

Napszerű csillagok kísérői. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

(I. E.): Vekerdi László: Így élt Newton. (Móra Könyvkiadó, Bp. 1977.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. jún. 6. sz. p. 288. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(S. G.) [SÁRHIDAI Gyula]: Sikerült-e szabad kvarkot találni? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. júl. 7. sz. p. 290. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(SÁRHIDAI Gyula): Interkozmosz-események 1976-ban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. júl. 7. sz. p. 291. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula - SZENTESI György: A SALT-1-tól a SALT-2-ig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. júl. 7. sz. pp. 302-305. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: A fénysebességmérés 300 éve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. júl. 7. sz. pp. 316-318. [PIR.]

Nukleáris energiaforrás a Jupiteren? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. júl. 7. sz. p. 333. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

6 m-es csillagászati távcső. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. júl. 7. sz. p. 334. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Csillagos ég a teremben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. júl. 7. sz. p. 334. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. Walther Bauersfeld az I. világháború idején kezdett foglalkozni azzal, hogy planetáriumot konstruáljon. [SRG.]

(SÁRHIDAI Gyula): ESA, a nyugat-európai NASA. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. aug. 8. sz. p. 340. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

BERÉNYI Dénes: Atomok a csillagokban és a laboratóriumban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. aug. 8. sz. pp. 346-348. [PIR.]

NAAN, G. I.: "A szépség kozmikus kategória." = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. aug. 8. sz. p. 355. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagok színháza a Népligetben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. aug. 8. sz. pp. 356-358. A Budapesti Planetárium. [PIR.]

1977. Lipcsei Tavaszi Vásár különszáma. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. aug. 8. sz. p. 360. Folyóiratok. Jenaer Rundschau cikke alapján. Űrhajózási optikai készülékek is kiállítva. [SRG.]

Az eltűnt napfoltok esete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Stientific American cikke alapján. [SRG.]

Lehet, hogy a Hold mégis a Földnek egy darabja? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Naturwissenschaftliche Rundschau cikke alapján.[SRG.]

(SAIN Márton): J. D. Bernal: A fizika fejlődése Einsteinig. (Gondolat és Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1977.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. aug. 8. sz. p. 383. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

Stafford és Leonov, a közös szovjet-amerikai űrrepülés parancsnokai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. szept. 9. sz. első belső borító. [SRG.]

(Cs. P.): A kozmikus sugárzás hatása az űrrepülők szemére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. szept. 9. sz. p. 386. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(Sz.-N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: A csillagasszociációk szerepe a kozmogóniában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. szept. 9. sz. p. 388. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

ALMÁR Iván: Az űrkutatás első két évtizede. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. szept. 9. sz. pp. 414-418. [PIR.]

A csillagászati kutatásban használt elektronográfia fejlődése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. szept. 9. sz. p. 430. Folyóiratok. Az Endeavour cikke alapján. [SRG.]

(SÁRHIDAI Gyula): Szovjet stacionárius hírközlési mesterséges holdak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. okt. 10. sz. p. 434. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor): RATAN-600. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. okt. 10. sz. p. 436. Hírek Események Érdekességek. Rádiótávcső. [SRG.]

H. Á.: 1877 október: "A Mars-bolygó holdjai." = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. okt. 10. sz. p. 450. 100 és 50 éve... Marik Miklós kiegészítésével. [SRG.]

GUMAN István: Egy új fotográfiai módszer. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. okt. 10. sz. pp. 451-454. Fényképezés a csillagászatban. [SRG.]

(SOLT György): Bolygó vagy csillag a Jupiter? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. okt. 10. sz. p. 456. [SRG.]

BÍRÓ Gábor: Isaac Newton (1643-1727). Halálának 250. évfordulójára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. okt. 10. sz. pp. 461-462. [SRG.]

LAMBRECHT Miklós: ... és hogyan élt Newton. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. okt. 10. sz. pp. 463-464. Recenzió és reflexió Vekerdi László könyvéhez. [SRG.]

VEKERDI László: Newton (végre) magyarul is olvasható! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. okt. 10. sz. pp. 464-466. Newton: A világ rendszeréről. Vál. és ford.: Fehér Márta. [SRG.]

(G. A.): Parafa a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. nov. 11. sz. p. 482. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(Dr. H. M.): "Utasok" indultak Naprendszerünk távoli bolygóihoz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. nov. 11. sz. p. 483. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Kossuth és a Természettudományi Társulat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. nov. 11. sz. pp. 501-502. 100 és 50 éve... Természettudományi Közlöny 1877-e évi októberi számának cikke, Ifj. Bartha Lajos kiegészítésével, Kossuth Lajos csillagászat iránti érdeklődéséről. [SRG.]

MARIK Miklós: A csillagászat nagy kérdései: A Naprendszer keletkezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. nov. 11. sz. pp. 516-519. [PIR.]

Sz.-N. G. [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: A Kaukázusban működik a világ legnagyobb csillagászati távcsöve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. dec. 12. sz. p. 530. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(F. P.) [FAZEKAS Patrik]: Fénykisülések bontják le a szerves vegyületeket a Marson? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. dec. 12. sz. p. 532. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

ILL Márton: C. F. Gauss (1777-1818). Gauss, az elméleti csillagász. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. dec. 12. sz. pp. 542-543. [PIR.]

GAZDA István ifj.: A magyar nyelvű Gauss-irodalomból. (Válogatott bibliográfia.). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 108. 1977. dec. 12. sz. p. 543. [PIR.]

G. F.: Űrhajós, festő, tábornok. = TéT. Természet és Társadalom 17. 1977. jan. 1. sz. pp. 24-27. "Elvégeztem, amivel megbíztak" - mondja. - "Most a fiatalokat tanítom meg arra, amit az elmúlt években én tanultam meg. És rajzolok meg festek. Fantasztikus témájú képeket festek, vagy nyírfaligeteket." (A tudományos-fantasztikus művek tavaly augusztusban megrendezett varsói nemzetközi kiállításán Alekszej Leonov fődíjat nyert a képzőművészeti kategóriában.) Alighanem most ő a világ legnépszerűbb űrhajósa, ő, aki az emberiség történetében először lépett ki az űrbe, s végrehajtotta az első űrsétát. ..." [HAI.]

POKORNÝ, Jindřich: A Jupiter és holdjai. = TéT. Természet és Társadalom 17. 1977. febr. 2. sz. pp. 48-51. "A kutatások eredményei ma már feljogosítják a tudósokat arra, hogy konkrétan megfogalmazzák, hogyan keletkezett a Jupiter, hogyan keletkeztek bolygói, s tulajdonképpen mi is a helyzet e nagy bolygó felszínén. A tudósok véleménye megegyezik abban, hogy a Jupiter saját bolygórendszert alkot Naprendszerünkben, amely ugyanúgy jött létre, mint a Nap és a körülötte keringő bolygók. Akárcsak a Nap, a Jupiter is központja a maga rendszerének. ..." [HAI.]

-zka-: Szerszámok űrhajósoknak. = TéT. Természet és Társadalom 17. 1977. márc. 3. sz. pp. 39-40. "...A súlytalanság állapotában levő űrhajósnak a munka megkezdése előtt "rögzítenie" kell magát, különben szabadon lebegne az űrjármű belsejében, és nem tudná elvégezni a feladatát. [...] A Nauka i Zsizny (Tudomány és Élet) c. szovjet folyóirat szerint a szovjet űrhajósok számára már sok különleges szerszámot készítettek. Az űrhajós-kalapács látszólag semmiben sem különbözik a közönségestől. Használat közben kiderül, hogy van egy nagy előnye: ütés után nem ugrik vissza. A kalapácstest üreges, és az üregben fémgolyók vannak. Erre a szerszámra az űrhajó külső burkának javításához lehet szükség, tehát felhasználására sokszor majd az űrhajón kívül, az űrben lebegve kerül sor. ..." [HAI.]

POKORNÝ, Jindřich: Hogyan tovább a bolygókutatásban. = TéT. Természet és Társadalom 17. 1977. máj. 5. sz. pp. 40-45. "A szovjet és az amerikai űrkutatásnak köszönhetően az ember készítette kozmikus szondák megkezdhették a Merkúr, a Venus, a Mars és a Jupiter térségének a tanulmányozását. Alig néhány év alatt olyan űrtitkokról hullott le a lepel, amelyek fölött az emberi szellem legjobbjai évezredeken át legfeljebb csak töprenghettek. Ám lényegesen tökéletesedtek a földi megfigyelőállomások is, elsősorban az optikai csillagvizsgálók, a rádió- és radar-megfigyelőközpontok. Napjainkban a földi megfigyelés adatait az orbitális űrállomások bolygókutatási eredményeivel - pl. a szovjet Szaljut-program keretében szerzett adatokkal - egészítik ki. ..." Fejezetcímek: Mit tudunk a Merkúrról?; A barátságtalan Venus.; Van-e élet a Marson?; A Jupiter is vonz.; A Saturnus titkai.; Hat évig tart az út az Uranusra. [HAI.]

PORUBSKÝ, Štefan: A matematika koronázatlan királya Karl Friedrich Gauss. = TéT. Természet és Társadalom 17. 1977. máj. 5. sz. pp. 50-55. "...Vessünk most újból egy pillantást Gauss csillagászati tevékenységére. 1801. január 1-én Piazzi, a palermói asztronómus a Mars és a Jupiter között felfedezte a Ceres nevű planetoidot. Az égitestet azonban - mivel az közelebb került a Naphoz - csakhamar szem elől vesztette. Pályájának kiszámítását sokan megkísérelték, de eredménytelenül. Gauss 1801 novemberében látott hozzá a Ceres pályájának kiszámításához. Új módszert dolgozott ki a bolygók keringési pályaelemeinek gyors meghatározására. A módszer már három megfigyelési alapadat felhasználásával is alkalmazható. Közölte a csillagászokkal, hogy 1802 egy bizonyos napján az égbolt melyik pontján lesz látható a Ceres. Előrejelzése pontos volt, és ezzel végleg biztosította helyét kora szellemóriásai között. [...]
A "szabálytalanul" keringő planetoidok tanulmányozásának eredményeként született meg másik klasszikus műve, a Theoria motus corporum coelestium, amely 1809. március 28-án jelent meg. Ugyanekkor lett a göttingeni csillagvizsgáló igazgatója. A Theoria motus-ban hozta nyilvánosságra a legkisebb négyzetek elméletét, amelyet - tőle függetlenül - Legendre is kidolgozott. ..." [HAI.]

James Clerk Maxwell. Az emberiség nagyjai 79. = TéT. Természet és Társadalom 17. 1977. okt. 10. sz. pp. 18-25. "...1855-ben a St. John College pályázatot írt ki az Adams-díjért a Saturnus gyűrűi mechanikai stabilitásának magyarázatára. Ez a feladat több mint egy évre Maxwell minden oktatáson kívüli idejét lekötötte. A munka eredménye az Adams-díjat elnyerő tanulmány, amelynek lényege a következő: "A gyűrűk egyetlen lehetséges rendszere a bolygó körül, különböző sebességgel keringő, határozatlan számú és összefüggéstelen részecskék halmaza. Ezek a részecskék szűk gyűrűket alkotnak vagy szabálytalanul mozoghatnak egymáson keresztül. Az első esetben a rendszer szétesése igen lassú lesz, a második esetben gyorsabb, de lehetséges olyan tendencia, amely a szűk gyűrűkbe rendeződés révén késleltetheti a folyamatot." ..." [HAI.]

L. V.: Napórák, toronyórák... = TéT. Természet és Társadalom 17. 1977. okt. 10. sz. pp. 43-45. "...A napóra az időmérés legrégibb eszközei közé tartozik. Gazdag gyűjteményét találjuk a Český Krumlov közelében elterülő Zlatá Koruna nevű község híres kolostorában, amely a két templommal együtt a cseh gótika legértékesebb épületegyüttesei közé tartozik. A kronométerek alkotói rendszerint jelmondattal látták el művüket, például ilyenekkel: "Élvezd a jelent, de gondolj az utolsóra", "Az idő az igazság atyja", "Szavak nélkül is értenek bennünket"... Különleges napórát találunk Prachaticében. Érdekessége az, hogy nem falra építették, mint általában a napórákat, hanem a földre, és részei mintha szoborcsoportot alkotnának. Ezek a részek márványból készültek, s a mutató három méter hosszú. Nem kevésbé érdekes a Prága melletti Stránčice napórája, amelyet a přebořei Karel Hurka teremtett a világra.
Hurka a vas művészi megmunkálásában leli örömét, sokfelé dolgozott, készítményei sok épületet díszítenek, s így felvetődött benne a gondolat, miért ne díszíthetné valamelyik munkája szülőfaluját is. A falu néhány lakosával összefogva felajánlást nyújtott be a nemzeti bizottságnak, amely szerint társadalmi munkában rendbe hoznak egy elhanyagolt térséget a vasút közelében, majd napórát helyeznek el a közepén. Meg kell mondani, hogy meglehetősen nagy és igényes fémplasztikáról volt szó. A nemzeti bizottság csak az anyag költségét fedezte, a kivitelezés munkája ajándék volt a falunak. Két évvel később, pontosan az ígért határidőkben megtarthatták a felavatás ünnepségét. Azóta a stránékeieknek saját pontos idejük van, ugyanis a tetszetős napóra a helyi napállás szerinti időt mutatja. [...]
A toronyórák sok városban tartoznak a turizmus látványosságai közé. Hazánkban leginkább a prágai óvárosi városháza középkori csillagászati óraműve, az orloj mondható ritka nevezetességnek. ..." [HAI.]

POKORNÝ, Jindřich: Megvalósult álmok. 120 évvel ezelőtt született Ciolkovszkij. = TéT. Természet és Társadalom 17. 1977. okt. 10. sz. pp. 52-57. "...Ciolkovszkij életművének legjelentősebb része a rakétaelmélettel, a rakéták atmoszférai és bolygóközi mozgásával kapcsolatos. A rakéták már 1883-ban foglalkoztatták, de rakétaelméletének kidolgozásáig, a rakéták szerkezeti problémáinak tisztázásáig csak a század végén jutott el. Természetesen hasznosította azokat a tapasztalatait, amelyeket a léggömbökkel, léghajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos kísérletei során szerzett. 1903-ban jelent meg a világűr rakétakutatásáról szóló munkája, amelyben kifejti a rakéta repülésével kapcsolatos elméletét.
Matematikailag bizonyítja, hogy a rakéták felhasználhatók az űrrepülésre, a űrkutatásra és a bolygóközi állomások építésére. Kifejtette azt a nézetét is, hogy a mesterséges holdak, az űrhajók és űrállomások a kozmikus tér kutatása mellett az emberiség földi szükségleteinek kielégítésében is szerepet fognak játszani. [...] Ciolkovszkij nevéhez fűződik az ún. rakétavonatok, vagyis a többlépcsős rakéták egyik legelső elméletének kidolgozása. ..." [HAI.]

A csillagászati és űrkutatási szakosztály ajánlata. Az első szputnyiktól az űrállomásokig. = A TIT Budapesti Tájékoztatója 1977. okt. pp. 9-10. Előadás-sorozat ajánlata. [KSZ.]

KUBESZOV, A.: Al-Farabi. = Univerzum 21. 1977. febr. 2. (239.) sz. pp. 59-66. Sok tudományban tevékenykedett, köztük a csillagászatban is. A középkori keleten az Almageszt egyik legelső kommentátora volt. Csillagászati megfigyeléseket is végzett. A "Priroda" cikke nyomán. [ZSE.]

SZJUNYAJEV, R. A. - SAKURA, N. I.: A halódó csillagok élete. = Univerzum 21. 1977. ápr. 4. (241.) sz. pp. 38-48. A csillagok élete, átalakulása, halála. A "Priroda" cikke nyomán. [VEJ.]

Fekete és fehér lyukak. 1. = Univerzum 21. 1977. jún. 6. (243.) sz. pp. 18-25. A "Priroda" és a "Zemlja i Vszelennaja" cikkei nyomán. [ZSE.]

Fekete és fehér lyukak. 2. = Univerzum 21. 1977. júl. 7. (244.) sz. pp. 49-55. A "Priroda" és a "Zemlja i Vszelennaja" cikkei nyomán. [ZSE.]

ZIÓLKOWSKI, M.: Rejtélyes geometriai alakzatok a Nazca-sivatagban. = Univerzum 21. 1977. aug. 8. (245.) sz. pp. 35-43. Felvetődött az ábrák csillagászati rendeltetése. G. Hawkings a Smithsonian Asztrofizikai Intézet munkatársa részletes elemzésével nem igazolta. A "Problemy" cikke nyomán. [KSZ.]

VJESZENSZKIJ, V.: Találkozás Maria Reichével. = Univerzum 21. 1977. aug. 8. (245.) sz. pp. 43-48. A Nazca vonalaknál. Reiche véleménye szerint csillagászatilag fontos irányokba mutatnak egyes vonalak, a nyári és a téli napfordulók napkeltéit és napnyugtáit, a holdkelték és holdnyugták szélső értékeit, talán csillagképek ábráit is. A "Vokrug Szveta" cikke nyomán. [KSZ.]

GUREVICS, L. E. - GLINER, E. B.: Tér, idő és geometria. = Univerzum 21. 1977. okt. 10. (247.) sz. pp. 19-31. A "Zemlja i Vszelennaja" cikke nyomán. [ZSE.]

BESZONOV, A. F.: Ipari termelés a Föld körüli pályán. = Univerzum 21. 1977. nov. 11. (248.) sz. pp. 15-23. A "Zemlja i Vszelennaja" cikke nyomán. [KSZ.]

A világ legnagyobb tükrös távcsöve. = Univerzum 21. 1977. nov. 11. (248.) sz. pp. 90-93. BTA (a nagy azimutális távcső orosz rövidítése). 6 méteres tükrös távcső a Kaukázus északi peremén, Zelencsukszkaja közelében. [KSZ.]

GINZBURG, V. L.: Nagyenergiájú asztrofizika. = Univerzum 21. 1977. dec. 12. (249.) sz. pp. 27-40. A "Zemlja i Vszelennaja" cikke nyomán. [ZSE.]

SZENTMÁRTONI Béla: Cepheida-változó észlelési program. = Változók Világa 4. 1977. febr. 10. sz. p. 1. [HEV.]

MIZSER Attila: Változócsillag-megfigyelések a 76/77-es AAVSO-évben. = Változós Hírek 1977. nov. 21. p. 1. 4875 adatot szolgáltatott 16 észlelő.; A "Változós Hírek" kiadvány alcíme: a GAK körlevele változósoknak. Mizser Attila készítette írógéppel sokszorosítva a Galilei Amatőrcsillagász Klub változócsillag észlelőinek. [KSZ.]

MIZSER Attila: S Mon maximumok. RZ Cas minimumok. Mira-maximumok. = Változós Hírek 1977. nov. 21. p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: Néhány kiemelt változó listája. = Változós Hírek 1977. nov. 21. p. 1. [KSZ.]

          1978.

A 11,7-12,2 GHz-es frekvenciasávokban (2. és 3. körzetben) és a 11,7-12,5 GHz-es sávokban (1. körzetben) a műholdas műsorszóró szolgálat részére szolgáló terv kidolgozásával megbízott igazgatási rádió világértekezlet záróokiratai. Műholdas műsorszóró igazgatási rádió világértekezlet záróokiratai. Genf, 1977. Ford.: Székely János és Villányi Ottó. Budapest, 1978. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Nemzetközi Távközlési Egyesületek Főtitkársága, KPM Postafőosztálya, Főfoto [soksz.] 190 p.. /Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Postafőosztályának kiadványa./ Aláírásra került Genfben 1977. febr. 13-án. Lektorálta: Horváth Lajos. [KSZ.]

AMBARCUMJAN, V. [Viktor] A. [Amazaszpovics]: Fejlődő Világegyetem. Tanulmányok. Ford., utószó: Müller Ádám. Bukarest, 1978. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. 224 p. /Korunk könyvek./ [KSZ.]

Asztrofotográfia. Cikkgyűjtemény külföldi folyóiratokból. Összeáll., ford.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1978. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 16 p. A következő cikkek gyűjteménye: G. T. Keene: Néhány tanács az asztrofotográfiához. Forrás: Sky and Telescope, 1959. jan.; R. J. Levy: Hold és bolygó expozíciós idők. Forrás: Sky and Telescope, 1962. júl.; Tom Pope: A bolygó fényképezés feltételei. Forrás: Strolling Astronomer 1970. 7-8. sz.; R. B. Minton: Bolygófényképezési tanácsok amatőröknek. Forrás: Sky and Telescope, 1970. júl., aug.; H. Bassow: Fényképezve a Holdat. Forrás: Sky and Telescope.;
M. Collin: Egy amatőr fényképezi a Holdat. Forrás: Sky and Telescope.; J. Eastman: Hold- és bolygófényképezés. Forrás: Sky and Telescope.; D. Milon: Amatőr meteor fényképezés. Forrás: Sky and Telescope, 1967. aug.; W. A. Feibelman: Meteor spektrum. Forrás: Sky and Telescope, 1961. ápr.; R. Hanke: Pontszerű csillag-kép álló kamerával. Forrás: VdS Nachtrittenblatt, 1965. ápr.; H. W. Seekins: Asztrofotográfia - vezetés nélkül. Forrás: Sky and Telescope, 1958. ápr. A kiadvány megjelenéséről már az Albireo 1978. január-februári száma hírt adott. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Csillagászat és világnézet. Segédanyag TIT előadók számára. Budapest, 1978. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Természettudományi Stúdió, TIT Rotaüzeme. 20 p., 6 t. [TUV.]

BECK Mihály: Tudomány - áltudomány. 2. átdolg., bőv. kiad. Budapest, 1978. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 165 p. /Korunk tudománya./ Csillagászat: pp. 76-85. (Hörbiger jégelmélete, követője Várkonyi Nándor, Velikovsky tanai, Symmes kapitány elmélete); pp. 93-104. (A Föld hívatlan vendégei, élet más bolygókon, UFO-jelenségek, Däniken űrhajósai); pp. 110-112. (Titius-Bode szabály, Prinz-rianások a Holdon, Swift a Mars holdjairól). [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Planetológia. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1978. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 225 p. 15 kihajtható kép-és ábramelléklettel. [KSZ.]

CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Humanista kódexek nyomában. Budapest, 1978. Magvető Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 145 p. /Gyorsuló idő./ Csillagászat: pp. 117-124. Vitéz János könyvtára. Csillagászati könyvek is, például Peuerbach és Regiomontanus szerzőktől. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. 281 p., 8 színes t. [SRG.]

A Csillagászati és Űrkutatási Választmány 1979. évi munkaterve. [Budapest, 1978.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 10 p. /A természettudományi választmányok 1979. évi munkaterve./ Jóváhagyta a Csillagászati és Űrkutatási Választmány (1978.) november 3-i plenáris ülése. [KSZ.]

Csillagászattörténet 1978. Szerk.: Pásztor Emília. Kiad.: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete Csillagászati-Űrkutatási Szakosztálya. Budapest, 1978. TIT Budapesti Szervezete, Pátria Nyomda. 24 p. Lektorálta: Szabados László.; A füzet tartalma: Marik Miklós: Beköszöntő (a TIT Budapesti Szervezete Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályán belül alakított Történeti Munkacsoportról). p. [3.]; [Marik Miklós:] Néhány szempont a csillagászattörténeti munkacsoport működéséhez. pp. 5-6.; Életrajzi lexikon (John Couch Adams, George Biddel Airy, X. Alfonz, Hannes Alfvén, Eugéne Antoniadi, Viktor Amazaszpovics Ambarcumjan, Friedrich Wilhelm August Argelander, Szamoszi Arisztarkhosz, Arisztillosz). pp. 7-17.; Hell Miksa három levele: 1771. máj. 24-én Weisshez, 1779. ápr. 14-én Weisshez, 1789. júl. 24-én Buggehoz. pp. 18-25. [KSZ.]

EINSTEIN, Albert: A speciális és általános relativitás elmélete. 5. kiad. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 197 p. [REZ.]

Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. IV + 267 p. Felelős szerkesztő: Abonyi Iván, felelős kiadó: Abonyi Ivánné. [KSZ.]

FUCHS, Walter R.: Mielőtt a Föld "mozgásba jött" (A természetismeret történetéből). Ford.: Egyed László. Budapest, 1978. Minerva, Kossuth Nyomda. 271 p. Szaklektor: Müller Antal. Müller Antal 1978. jan. 10-én kelt előszavával. pp. 5-14. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. Budapest, 1978. Tanárképző Főiskolák, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 93 p., 6 mell. Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Hold közelről. Budapest, 1978. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 31 p. /A mi világunk. 47./ Szaklektor: Marik Miklós. A szerkesztőbizottság tagja: Ponori Thewrewk Aurél. [SRG.]

HEINRICH László: Az első kolozsvári csillagda. Bukarest, 1978. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. 117 p. Lektorálta: Csetri Elek. [KSZ.]

Heliografikus koordináták. Kézirat. [Orosháza,] 1978. OH. Üveggyár [Üvegipari Művek Orosházi Üveggyár Házinyomda]. 6 p. W. M. Smart: Text-Book on Spherical Astronomy című munkájából fordította: Márki-Zay Lajos. Írógéppel készített 8 (6-ig számozott + 2 számozatlan) oldalas, jó minőségű stencilezett sokszorosítás tanulmány, 1/1978. jelzéssel ellátva. A napészlelőknek ad segítséget a megfigyelt foltok valóságos koordinátáinak meghatározására képletek és ábrák segítségével. [KOC.]

HEVESI Zoltán: RNGC-adatok a MÜÉH-NGC-objektumok keresőtérképei I.-hez. Körmend, 1978. MÜÉH. Nagyközségi és Járási Könyvtár. 6 p. [KOC.]

HOYLE, Fred: Stonehenge-től a modern kozmológiáig. Ford.: Kada Júlia. Budapest, 1978. Magvető Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 165 p. /Gyorsuló idő./ Három csillagászati tanulmány: 1. Stonehenge (pp. 5-62. ).; 2. Nikolausz Kopernikusz (pp. 63-137.).; 3. Új fejlemények a kozmológiában (pp. 138-166.). A magyar szöveget az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Vekerdi László. [KSZ.]

JEFREMOV, Jurij Nyikolajevics: A világmindenség mélységeiben. Ford.: Jankovics István. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 187 p. A szöveghűséget ellenőrizte Taracsák Gábor és Tarcsay György. [KSZ.]

KÁKOSY László: Egyiptomi és antik csillaghit. Budapest, 1978. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 347 p., 24 t. /Apollo Könyvtár. 9./ Lektorálta Harmatta János.; Lovas Miklós utószavával. pp. 295-299. [KSZ.]

KÁLLAY István: Kandidátusi és doktori disszertációk (1953-1975. január 31.) (D1 - D6199) Budapest, 1978. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, MTA Könyvtára házi sokszorosító részlege. /A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára kézirattárának katalógusai. 10./ A VI. Fizikai tudományok részben (pp. 46-58.) vannak a csillagászati disszertációk, közöttük a magyar nyelvűek: Almár Iván: A gamma Orionis B2 óriáscsillag légkörének kvantitatív elemzése. 1959. 91 p. Kandidátusi.; Balázs Béla: Az NGC 189 és Stock 24 nyílthalmazok fotografikus fotometriája. 1965. 55 p. Kandidátusi.; Balázs Lajos: A spektrálklasszifikáció és többszínfotometria szerepe a stellárstatisztikában. 1973. 61 p. Kandidátusi.; Csada Imre: A csillagok tengelyforgásának és mágneses terének elmélete. 1956. 45 p. Kandidátusi.; Csada Imre: A naptevékenység ciklikus változásának magnetohidrodinamikai elmélete. 1961. 126 p. Doktori.;
Elek Tibor: Marxizmus és relativításelmélet. Megjegyzések Albert Einstein tudományos önéletrajzához. 2. köt. 1969. 453 p. Doktori.; Flórián Endre: Az ionoszféra F2 rétege Budapest feletti határfrekvenciáinak vizsgálata. 1960. 32 p. Kandidátusi.; Kanyó Sándor: Vizsgálatok a Blaskó effektusos RR Lyraekről. 1973. 74 p. Kandidátusi.; Károlyházy Frigyes: Gravitáció és makroszkópikus testek kvantummechnaikája. 1972. 105 p. Doktori.; Somogyi Antal: A kiterjedt légizáporok elektronfoton komponensének vizsgálata. 1959. 138 p. Kandidátusi.; Somogyi Antal: A kozmikus sugárzás kiterjedt légizáporainak részecskeszám szerinti eloszlása nagy részecskeszámok esetén. 1964. II. 119 p. Doktori.;
Szeidl Béla: A Messier 3 gömbhalmaz RR Lyrae típusú változói. 1967. 53 p. Kandidátusi.; Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története 1711-ig. 4 köt. 452 p. Kand. "A tudományos minősítést Magyarországon az 1950. évi 44. sz. tvr. vezette be. A kanidátusi és doktori fokozat elnyerésére a Tudományos Minősítő Bizottsághoz beadott kéziratos, a megvédés idején nyomtatásban meg nem jelent disszertációk egy-egy példányát az MTA Könyvtárának Kézirattára őrzi és bocsátja a tudományos kutatás rendelkezésére." [KSZ.]

KLEPESTA, Josef - RÜKL, Antonin: Csillagképek atlasza. Ford.: Balázs Lajos. 2. kiad. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, PZ Bratislava nyomda. 282 p. A fordítást ellenőrizte: Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

Kozmikus geodézia. II. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron, 1976, 1977) válogatott anyagai. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. 202. p. Felelős szerkesztő. Abonyi Iván. [KSZ.]

Ködök, halmazok, galaxisok. Cikkgyűjtemény külföldi folyóiratokból. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1978. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 16 p. Tartalom: S. J. Hynes: A "New General Catalogue"-ről. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1977. júl.; L. J. Robinson: Túl az NGC-katalóguson. Forrás: Sky and Telescope, 1970. febr.; E. S. Barker: Galaxisok külső határai. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1978. jan.; M. J. Thomson: Spirál szerkezetet mutató galaxisok. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1977. jan.; O. Struve: E. E. Barnard és a Tejút fényképezése. Forrás: Sky and Telescope, 1961. júl.; D. A. Allen: Planetárisködök vizuális fényessége. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1976. ápr.; P. Brennan: Az eltűnt nyílthalmazok esete. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1976. júl. A kiadványról az Albireo 1978. márc-ápr. száma ad hírt. A cikkeket Szentmártoni Béla fordította. [KSZ.]

LÁNCZOS Kornél: Einstein évtizede (1905-1915). Ford.: Terts István. Budapest, 1978. Magvető Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 233 p. /Gyorsuló idő./ A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte, valamint a jegyzeteket írta Kondor Imre. Az előszót írta: Müller Antal. Csillagászat: pp. 129-133.; 167-169.; 172-177. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Fekete lyukak. Budapest, 1978. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fizikai-Meteorológiai Választmány kiadványa, TIT Rotaüzeme. p. 34. /Fizikai-Meteorológiai ismeretterjesztés. 1978/1./ Borítón: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi kiadványa, és a sorozatcím: Fizikai ismeretterjesztés. [KSZ.]

MARIK Miklós: Fejezetek az elméleti asztrofizikából. Kézirat. 2. változatlan utánnyomás. Kiad.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1979. Tankönyvkiadó, ÁFÉSZ-Nyomda (Vác). 292 p. Jelzése: J 3-816. 68 ábrával. Több változatlan utánnyomása volt. Három fő fejezete: csillaglégkörök fizikája (csillagok fotoszférája, színképvonalak keletkezése, csillagok kémiai összetétele), kozmikus elektrodinamika (sarki fény elmélete, a plazma, a galaxiskarok, a mágneses tér, napfoltok, szupernóva-maradványok), intersztelláris anyag fizikája (gázködök, csillagközi hidrogén, kozmikus gázdinamika, nóva- és szupernóva-héjak). [SZF.]

MARX György: Életrevaló atomok. Atomfizika biológusoknak. Budapest, 1978. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 319 p. Csillagászat: pp. 235-279. [KOC.]

MÁTYÁS Ernő: Geológia bányamérnök hallgatók számára. Kiad.: Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Kar. Budapest, 1978. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 372 p. Egyetemi jegyzet. Jelzete: J 14-1326. Lektorálta: Wallacher László és Szép Endre. Csillagászat: pp. 25-58. A földkéreg és a Föld alkatú bolygók szilárd kérge. A Föld és a bolygók (holdak). A naprendszer. A Galaxis. Az Univerzum. A kozmikus távolságmérés egységei. Kozmikus mozgások nyomonkövetése. Csillagméretű objektumok észlelhető mérhető, állapotjelző paraméterei. A Galaxis szerkezete. A Galaxis anyagi összetétele, objektumai. A Galaxisok rendszere és genezise. Naprendszerünk központi égitestje: a Nap. A naprendszer bolygói. A naprendszer holdjai. A naprendszer többi objektumai. A naprendszer genezise. [KSZ.]

MEGAY László - RÉKASSY Csaba: Hány perced van? Budapest, 1978. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 28 p. /Bölcs bagoly./ Az időmérés és az órák története gyermekeknek. [KSZ.]

Mély-ég, a horizont és a pólus között. Cikkgyűjtemény külföldi folyóiratokból. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1978. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 16 p. Tartalma: P. H. Brennan: Horizont tánc. Forrás: WSQJ, 1976. jan.; E. Barker: Planetárisködök. Forrás: WSQJ, 1974. márc.; S. J. Hynes: Gömbhalmazok. Forrás: WSQJ, 1973. okt.; D. Allen: Mikor halmaz egy halmaz. Forrás: WSQJ, 1971. szept.; E. Barker: Csillagok és csillaghalmazok ködösséggel társulva. Forrás: WSQJ, 1976. ápr.; E. Barker: A nagy csillagfelhő az M 31-ben. Forrás: WSQJ, 1972. jan.; M. J. Thomson: Sötét sávokat és foltokat mutató galaxisok. Forrás: WSQJ, 1975. okt.; M. J. Thomson: A Westmont College Observatory és az NGC vizuális vizsgálat. Forrás: WSQJ, 1976. okt.; P. H. Brennan: Böngészés a pólus körül. Forrás: WSQJ, 1978. jan. A cikkeket Szentmártoni Béla fordította. Az Albireo 1978. jún-júl. száma ad hírt megjelenéséről. [KSZ.]

New General Catalogue objektumok keresőtérképei. 1. Összeáll.: Tuboly Vince. Körmend, 1978. MÜÉH. Nagyközségi és Járási Könyvtár (Körmend). 40 p. 75 NGC objektum keresőtérképe. [TUV.]

Az ősi magyar hitvilág. Válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVIII-XIX. századi művekből. Vál. és szerk.: Diószegi Vilmos. 2. változatlan kiad. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda. 444 p. /A magyar néprajz klasszikusai./ Csillagászat: pp. 214-236. [Ipolyi Arnold: Magyar mitológia. Égi testek, természeti tünemények.], 269-279. [Csengery Antal: Az altáji népek ősvallása tekintettel a magyar ősvallásra. A lég, ég, menny. A víz. A föld.], 299-364. [Kálmány Lajos: Világunk alakulása nyelvhagyományainkban. Teremtés. Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya. Szépasszony nyelvhagyományainkban. Mitológiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban. A Hold nyelvhagyományainkban.], 398-420. [Kandra Kabos: Az ősmagyar csillagos ég. A csillagos ég a népek életében. A nekünk atyafi-népek csillagismerete. A magyar csillagos ég faji jellege. Ősvallási nyomok.]. [IBQ.]

SIMONYI Károly: A fizika kultúrtörténete. Budapest, 1978. Gondolat Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 488 p., 32 t. Lektorálta: Mátrai László és Vekerdi László. A hivatkozásjegyzéket (az idézeteket tartalmazó elsőfokú forrásokat) összeállította: Gazda István. pp. 461-470. Csillagászat: pp. 64-70., 81-86., 91-93., 115., 150-167., 184-186., 218-229., 235-236., 428-429., 444-455. [HAI.]

SZABÓ Árpád: A görög matematika kibontakozása. [Budapest,] 1978. Magvető Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 250 p. /Gyorsuló idő./ Csillagászt: pp. 97-102. Autolykosz, Hipparkhosz, Hypsziklész, Ptolemaiosz, Poszeidóniosz, Kleomédész, Eratoszthenész, Anaximandrosz, Proklosz csillagászati mérései és elképzelései. [KSZ.]

SZABÓ József: Csillagászati földrajz. I. Naprendszer és a Világmindenség. Debrecen, 1978. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának sokszorosító műhelye. 112 p. A kéziratot ellenőrizte: Borsy Zoltán. [KSZ.]

SZERB Antal: Karjel, Finomország, Esthonnya. In: Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját. 4. bőv. kiad. Budapest, 1978. Magvető Könyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). pp. 427-431. Szerb Antal 1939.ben írta " Karjel, Finomország, Esthonnya" című novelláját. Az 1769-es Vénusz-átvonulásról. James Cook csillagászati expedíciója Tahitire. Hell Miksa és Sajnovics János expedíciója a norvégiai Vardőre. Főleg nyelvészet, történelem, irodalom - kevés csillagászattal. [KSZ.]

SZEVASZTYJANOV, Vitalij Ivanovics.: Utazás a világűrbe. Ford.: Feleki Ingrid. [Budapest,] 1978. Malis, Móra Ferenc Könyvkiadó (Budapest). [18 p.] A gyermekeknek szóló könyvben 9 kartonlapon, 18 számozatlan oldalon rajzokból részben kivágott, kihajtogatható ábrákkal mutatja be az űrkutatást Szevasztyjanov, a Szovjetunió űrhajósa. A kiadványban megemlítik Remek csehszlovák, Hermaszewski lengyel, Ivanov bolgár, Pham Tuan vietnami, Tamayo kubai, Dzsanyibekov mongol, Pranarin román, Jähn NDK-beli űrhajós nevét, akik 1978-tól 1981-ig jártak az űrben. "Hazánkat Farkas Bertalan képviselte" zárja a sort, az 1980-es magyar űrhajóssal! Az 1978-es kiadási évszámot feltüntető könyv így valójában későbbi, talán 1984-es kiadású. [KSZ.]

SZŐNYI György Endre: Titkos tudományok és babonák a 15-17. sz. művelődéstörténetének kérdéseihez. Budapest, 1978. Magvető Könyvkiadó, Dabasi nyomda. 156 p. /Gyorsuló idő./ A második (Okkult filozófia és természettudomány) fejezetben, főleg a pp. 89-104.: Giordano Bruno élete, művei, kihallgatási jegyzőkönyvének részletei. Csillagászati, valamint ezoterikus, okkult, és mágikus nézetei. [KSZ.]

TÓTH Aurél: 200 földrajzi kísérlet. 2. kiad. Budapest, 1978. Tankönyvkiadó, Dabasi Nyomda. 222 p. Bírálók: Ákos István, Béll Béla, Kulin György, Nagy Vendelné, Székely András. [KSZ.]

TÓTH György - EKK István - NOWINSZKY László - SZABÓ Sándor - KISS Miklós: A fénycsapdás gyűjtést módosító környezeti tényezők. II. Naptevékenység és a földmágnesség hatása. Kéziratos pályamű "Helios" jeligére. Veszprém, 1978. MTA Veszprémi Akadémiai bizottság. 86 p. [KSZ.]

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgáló általános tájékoztatója. Budapest, 1978. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 15 p. [KSZ.]

Útmutató és irodalomjegyzék a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya levelező tanfolyamához. Összeállította: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1978. TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzem. 8 p. [KOC.]

A világ és az ember. Képes gyermekenciklopédia. Szerk.: D. Major Klára. 2. kiad. Budapest, 1978. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 395 p. A kötet a Mi világunk - A Föld és lakói - Az élet útja a Földön - Évezredek története - A gépek születése című kötetek együttes, rövidített, átdolgozott kiadása. Írta: Dala László, Dékány András, Kocsis Ferenc, Kulin György, D. Major Klára, Rónaszegi Miklós. Csillagászat: pp. 9-37., 131-135. [KSZ.]

A világ körülöttünk. Beszélgetések a világról és törvényeiről. Összeállította: JE. V. Dubrovszkij. Ford.: Tiboldi László. Budapest, 1978. Kossuth Könyvkiadó, Athenaeum nyomda. 254 p. [KSZ.]

Világablak. Módszertani segédanyag - a természettudományok néhány alapvető problémájáról - ismeretterjesztők számára. I. Létünk színpada a tér. II. A nyugtalan anyag. III. Elpusztítható-e az anyag? IV. Az eltűnt idő nyomában. [Budapest,] 1978. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Természettudományi Stúdió, TIT Rotaüzeme. 43 p. "A segédanyag alapját a Magyar Rádió és a Természettudományi Stúdió közös szervezésében több év óta folyó Világablak vímű műsor alkotja, amelynek felvételére munkahelyi közösségekben került sor. Az előadói anyag természetesen rövidítve tartalmazza a másfél-kétórás beszélgetéseket. A beszélgetésen Abonyi Iván fizikus, Balázs Béla csillagász, Berecz György filozófus, Gábor Aurél orvos, Gánti Tibor biokémikus, Horváth Zalán fizikus és Juhász Árpád geológus vett részt. A műsorokat Egyed László vezette és Simonffy Géza szerkesztette." [KSZ.]

WHITNEY, Charles Allen: A Tejútrendszer felfedezése. Ford.: Kelemen János. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. 268 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Fejes István. Szakmailag ellenőrizte: Fehér Márta és ifj. Gazda István. Whitney prológusa 1971. januárban kelt. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Tapasztalatok a Baader iskolai planetárium használata során. In: A Bessenyei György Tanárképző Főiskola évkönyve 1976-1979. Nyíregyháza, 1978. Kiadja a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, Borsodi Nyomda. pp. 37-39. "Hazánkban két helyen, itt Nyíregyházán, a másik az ELTE csillagászati tanszékén van Baader planetárium." [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1978. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 3-62. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1978-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 63-75. [SRG.]

SZEIDL Béla: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése (1976. február 1-től 1976. december 31-ig). In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 76-84. [SRG.]

BALÁZS Béla: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése az 1975-76 években. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 85-90. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálói és Planetáriuma az 1976. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 91-97. [SRG.]

KANYÓ Sándor: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának 1976. évi működése. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 98-108. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 109-116. [SRG.]

KUN Mária: A nyílthalmazok és a csillagasszociációk szerepe a Tejútrendszer megismerésében. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 117-136. [SRG.]

PATKÓS László: Különleges csillagok: a Wolf-Rayet csillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 137-148. [SRG.]

ALMÁR Iván: A belső bolygók világa. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. p. 149. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Föld-típusú bolygók légköre. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 150-172. [SRG.]

ÁDÁM József: A belső bolygók alakjára és nehézségi erőterére vonatkozó űrkutatási eredmények. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 173-204. [SRG.]

GOMBOSI Tamás: A napszél és a Föld-típusú bolygók kölcsönhatása. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 205-219. [SRG.]

WILCOX, J. M.: A Nap és a földi időjárás. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 220-229. Fordította Kovács Ágnes a Science folyóiratból (192. 1976. 4241. sz. pp. 745-748.) [SRG.]

EDDY, J. A.: A Maunder minimum. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 230-249. Fordította Gesztelyi Lídia a Science folyóiratból (192. 1976. 4245. sz. pp. 1189-1201.) [SRG.]

BERECZ György: Az anyag és az anyagformák. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 250-258. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Kétszáz éve alapították az egri csillagvizsgálót. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 259-266. [SRG.]

VÍZI Zsuzsanna: A Hold-illúzió. In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 267-277. [SRG.]

MARIK Miklós: Földes István (1908-1977). In: Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1977. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 278-279. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Prekopernikánizmus Magyarországon. Regiomontanus 500 éve halott. In: Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 14. Acta Academiae Pedagogicae Agriensis Nova Series Tom 14. Szerk.: Köves József. Eger, 1978. Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat. pp. 515-527. Közlésre érkezett: 1977. január 20. [HAI.]

Nap- és holdfogyatkozások 1978-ban. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1978. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1977. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. p. 16. [VSK.]

NAGY Gyula: A napóra és a csillagóra. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1978. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1977. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 182-188. [VSK.]

HORVÁTH András: Kozmikus kalendárium 1976. július - 1977. június. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1978. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1977. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 207-213. [VSK.]

KERNER István (A Nauka Zsizny cikke nyomán): Tevékenyen az űrben - Milyenek a szerszámok? In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1978. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1977. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 307-312. [VSK.]

KŐHÁTI Attila: Tevékenyen az űrben - Tizenöt év divatja. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1978. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1977. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 312-320. [VSK.]

BARTHA Lajos, ifj.: Hol láthatók a csillagok? Bradley a csillagászati helyzetmérés atyja. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1978. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1977. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 344-348. [VSK.]

GOMBOSI Tamás: A napszél dinamikája. In: Fizika 1978. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1979. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 103-144. [PIR.]

LAPLACE, Pierre Simon: Bebizonyítjuk azt a tételt, hogy egy égitest vonzóereje olyan nagy is lehet, hogy a fény nem távozhat el róla. In: Fizika 1978. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1979. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 273-276. [PIR.]

GIBBONS, Garry: Forró fekete lyukak. Ford.: Abonyi Iván. In: Fizika 1978. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1979. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 277-284. [PIR.]

HAWKING, Stephen W.: A fekete lyukak kvantummechanikája. In: Fizika 1978. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1979. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 285-292. [PIR.]

Kiadványunkban 1977. október 3-án fiatalon és váratlanul elhunyt munkatársunkra és barátunkra Dr. Kőháti Attila geológusra emlékezünk. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. p. III. [KSZ.]

SOÓS Gábor: Megnyitó. A "Földfelszín és meteorológiai megfigyelések a világűrből". In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 1-5. [KSZ.]

PAPP-VÁRY Árpád: Térképkészítés a világűrből. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 7-16. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: A fotogrammetria és a távérzékelés kapcsolata. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 17-31. [KSZ.]

CSÁTI Ernő: Módszer a földfotók információtartalmának kiemelésére. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 33-38. [KSZ.]

BOZÓ Pál - CSIKÓS Gáborné - KAPITÁNYNÉ NÉMETH Erika - VADÁSZ Vilmos: Távérzékeléssel nyert adatok felhasználása a mezőgazdaságban. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 39-55. [KSZ.]

BÁN István: Kultúrnövények és a talaj felszínének vizsgálata távérzékeléssel. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 57-62. [KSZ.]

NÉMETH Ferenc: Színes űrfelvétel-másolatok készítésének és erdészeti hasznosításának kísérletei. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 63-71. [KSZ.]

BERÉNYI István: Földrajzi környezet értékelésének új lehetősége űrfotók és légifényképek alapján. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 73-79. [KSZ.]

STAROSOLSZKY Ödön: Műholdak vízgazdálkodási alkalmazási lehetőségei. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 81-105. [KSZ.]

RÁDAI Ödön: Űrfelvételek alkalmazása a felszínalatti víz kutatásában. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 107-118. [KSZ.]

TÄNCZER Tibor: A műholdas meteorológiai adatszolgáltatás fejlődése. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 119-129. [KSZ.]

KAPOVITS Albertné: A felhőzeti mező statisztikai vizsgálata műholdfelvételek alapján. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 131-176. [KSZ.]

FEKETE Ilona: A műholdról megfigyelhető felhőzet genetikai diagnosztizálása nyáron. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 177-193. [KSZ.]

RÁKÓCZI Ferenc: A geoszinkron műholdak felhőképeinek felhasználása az áramlási mező becslésére. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 195-205. [KSZ.]

MOLNÁR Gyula: A tengerfelszín és a felhőtető hőmérsékletének meghatározása műholdas infravörös mérésekből. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 207-217. [KSZ.]

DOBOSI Zoltán: Műholdas vizsgálatok a klimatológiában. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 219-226. [KSZ.]

MAJOR György - RIMÓCZINÉ PAÁL Anikó: A légkör sugárzásegyenlegének meghatározása műholdról. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 227-237. [KSZ.]

NAGY Zsuzsanna: Az 500 mb-os topográfia objektív analízise műholdas megfigyelési adatok felhasználásával. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 239-254. [KSZ.]

MISKOLCI Ferenc: A talajnedvesség meghatározása műholdas infravörös mérések felhasználásával. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A III. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból 1978. március 2-3. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 255-267. [KSZ.]

ASIMOV, Isaac: Az éjszaka sötétje. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 29. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1978. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 111-117. Fordította Pápai Kálmán. Az Olbers-paradoxon és annak kozmológiai következményének ismertetése: "Mivel vagyok, ezért a világegyetem tágul". [HAI.]

BÁN László: A papok és a napfogyatkozás. In: Kisdobosok évkönyve - 1978. Budapest, 1977. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 63-76. [KSZ.]

BÁN László: Vannak más világok is! In: Kisdobosok évkönyve - 1978. Budapest, 1977. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 77-79. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Az égbolt színháza: a planetárium. In: Kisdobosok évkönyve - 1978. Budapest, 1977. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 242-246. [KSZ.]

SIMONFFY Géza: Űrrepülőgépek a láthatáron. In: Kisdobosok évkönyve - 1978. Budapest, 1977. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 247-250. [KSZ.]

CZOBOR Árpád - ÁDÁM József: Az első hazai geodéziai pontosságú műholdas Doppler-észlelések eredményei és tapasztalatai. In: Kozmikus geodézia. II. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron, 1976, 1977) válogatott anyagai. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. pp. 27-52. [KSZ.]

HALMOS Ferenc: Pontkoordináták és a nehézségi erőtér meghatározása szatellita megfigyelések, ill. felszíni mérések eredményei alapján. In: Kozmikus geodézia. II. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron, 1976, 1977) válogatott anyagai. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. pp. 53-122. [KSZ.]

HALMOS Ferenc: Szatellita altimetria és geodundláció. In: Kozmikus geodézia. II. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron, 1976, 1977) válogatott anyagai. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. pp. 123-138. [KSZ.]

HALMOS Ferenc - KÁDÁR István: Kísérlet a geodéziai információ teljes fogalomrendszerének fizikai értelmezésére. In: Kozmikus geodézia. II. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron, 1976, 1977) válogatott anyagai. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. pp. 139-180. [KSZ.]

WALCH Emil: Atmoszférikus hatások a rádiós Doppler mérések eredményeihez. In: Kozmikus geodézia. II. Kozmikus Geodéziai Szemináriumok (Sopron, 1976, 1977) válogatott anyagai. Budapest, 1978. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. pp. 185-202. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Az égbolt színháza: a planetárium. In: Minerva hármaskönyv. Otthon, divat, szórakozás. Összeáll.: Marosi Gyöngyi és Soltész Nagy Anna. Budapest, 1978. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 285-290. A planetáriumok, főleg a budapesti intézmény bemutatása. [KSZ.]

A Föld és Világegyetem. In: Nagy Vendelné - Udvarhelyi Károly: Földrajz az általános iskola 8. osztálya számára. 14. kiadás. Bp. 1978. Tankönyvkiadó, Nyírségi Nyomda (Nyíregyháza). pp. 4-45. A Világegyetem megismerése. A Föld alakja. Földrajzi fokhálózat. A Föld mozgásai. Napi időszámítás. A Föld keringése a Nap körül. A Föld Nap körüli keringésének következményei. A Naprendszer. A Hold. Csillagok, csillagrendszerek. A csillagászati ismeretek összefoglalása. [SRG.]

A Föld és Világegyetem. In: Nagy Vendelné - Udvarhelyi Károly: Földrajzi munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára. 13. kiadás. Bp. 1978. Tankönyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 3-15. [SRG.]

Gothard Jenő [cikkeinek jegyzéke]. In: Szilágyi Gábor: A magyar fotóművészek szakirói tevékenységének repertóriuma (1882-1978). Kiad. a Magy. Fotóművészek Szövetsége (1976-1977) Budapest, [1979.] p. 13. [SRG.]

DOYLE, Frederick Joseph: Az "Apollo" űrhajók fényképészeti rendszerei és holdtérképezés. In: Tudomány és emberiség. Ember, Föld, mikrovilág, Világegyetem, műszaki haladás. Cikkgyűjtemény. Ford.: Tiboldi László. Budapest, 1978. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 264-281. [KSZ.]

DOBROVOLSZKIJ, Oleg Vasziljevics - GETMAN, Vlagyimir Szergejevics: Üstökösök és meteorok kutatása. In: Tudomány és emberiség. Ember, Föld, mikrovilág, Világegyetem, műszaki haladás. Cikkgyűjtemény. Ford.: Tiboldi László. Budapest, 1978. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 282-293. [KSZ.]

MELNYIKOV, Oleg Alekszandrovics - POPOV, Viktor Szemjonovics: A korszerű optikai távcső. In: Tudomány és emberiség. Ember, Föld, mikrovilág, Világegyetem, műszaki haladás. Cikkgyűjtemény. Ford.: Tiboldi László. Budapest, 1978. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 294-308. [KSZ.]

KULIN György: A mi világunk. In: A világ és az ember. Képes gyermekenciklopédia. Szerk.: D. Major Klára. 2. kiad. Budapest, 1978. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 9-24., 36-42. [KSZ.]

KULIN György: A Föld és lakói. In: A világ és az ember. Képes gyermekenciklopédia. Szerk.: D. Major Klára. 2. kiad. Budapest, 1978. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 131-133. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az első hazai nagyplanetárium. In: Világ és Nyelv évkönyve ’78. Budapest, 1977. Magyar Eszperantó Szövetség, Nyírségi Nyomda. pp. 147-152. "Mire ezek a sorok az Olvasó elé kerülnek, már működik a budapesti Népligetben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kezelésében az első hazai nagyplanetárium." [KSZ.]

KELEMEN János: A magyar csillagászat rövid története. In: Whitney, Charles Allen: A Tejútrendszer felfedezése. Ford.: Kelemen János. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 243-259. [KSZ.]

ZÉTÉNYI Endre: Prekopernikánizmus Magyarországon. Regiomontanus 500 éve halott. = Acta Academiaie Paedagogicae Agriensis-Nova Series Tom 14. Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Füzetei 720. Eger, 1978. pp. 515-527. [SRG.]

TIHANYI László: A csillagászat világnézeti kérdéseiről. = Acta Philosophica 5. 1978. pp. 149-164. [SRG.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 45. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 2. Fánk alakú por-és gázködök: Lábnyom-köd, Tojás-köd. A Carinában a Roberts 22 látványa az ausztrál 389 cm-es AAT-vel. [KSZ.]

KARÁSZI István: Mély-ég. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. pp. 3-5. Pat H. Brennan, Colin Henshaw, Hevesi Zoltán, Karászi István, Kizur Zoltán, Papp János, Szőke Balázs leírásai. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 5. Dalos Endre, Hevesi Zoltán megfigyelései. [KSZ.]

VOLLMANN, Wolfgang: Az M 31 magjának az észlelése. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 5. 152 mm-es reflektorral észlelte. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Nagy látszó méretű mély-ég objektumok. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. pp. 6-7. Alpha Persei csoport, Hyades, 16 Aurigae csoport, Coma Berenices, 67 Ophiuchi halmaza, lambda Orionis halmaza. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Észlelők figyelmébe. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 7. Nagy szabadszemes halmazok. Binokulár használata. Kis refraktorok. "Égi fánkok" keresése. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Kohler üstökös - 1977. november. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 8. 6 észlelő 12 megfigyelést végzett. [KSZ.]

HAJNÁCZKY Sándor: Földfény - 1977 November-december. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 8. 7 észlelő 24 megfigyelést küldött. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Üstökös hírek. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 9. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Shedir" - 4. szám. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 9. Vojczek Judit vette át a dorogi csillagászati szakkör vezetését és a Shedir szerkesztését. [KSZ.]

Változócsillagok - 1977 november-december. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. pp. 10-14. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Molnár Csaba: Mira változók.; Babcsány Gábor: Félszabályos változók.; Fenyvesi András: Szabálytalan és RV Tau változók. [KSZ.]

VOLLMANN, Wolfgang: Az Y Persei fényváltozása. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. pp. 14-16. 1975. december és 1977. július közötti feldolgozás. Az észlelt periódus: 230 nap. [KSZ.]

Bolygók -1977. november-december. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. pp. 17-20. Papp János: Merkúr (1977. szept. 29.).; Papp János: Mars.; Gombos Gábor: Jupiter. [KSZ.]

PAPP János: A GRS CM-átmenetei 1978 február hónapban. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 20. Heelal 1978. jan. szám alapján. [KSZ.]

TIHANYI István: A légköri nyugodtság és az átlátszóság. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. pp. 20-22. Gyakorlati tanácsok a légkör két jellemzőjének felismeréséhez, fokozatainak megállapításához. Mikor milyen amatőrcsillagász munkák végezhetők? [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1977 november-december. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

ISKUM József: Fotografikusan követett napfoltcsoportfejlődés. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. pp. 25-26. Palkó Gyula küldte (Csap, Szovjetunió) és az 1977 decemberi nagy csoport fejlődését mutatja. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Asztrofotográfia". = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 25. 16 oldalas cikkgyűjtemény, főleg a Sky and Telescope régebbi számaiból fordítva. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1977 november-december. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. pp. 27-28. [KSZ.]

PAPP János: Érdekes okkultációs jelenségek 1978-ban. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. pp. 29-30. [KSZ.]

PAPP János: Fogyatkozások 1978-ban. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 31. [KSZ.]

Észlelések beküldése az "Albireo" számára. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 32. Mély-ég objektumok: Karászi István.; Kettőscsillagok, asztrofotó: Gombás Géza.; Változócsillagok: Szentmártoni Béla.; Üstökösök: Ujvárosy Antal.; Nap: Iskum József.; Vénusz-Merkúr: Vizi Péter.; Jupiter: Gombos Gábor.; Szaturnusz: Szabó Elemér.; Mars, meteorok, fedések, fogyatkozások, távoli bolygók: Papp János. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Törlések az AAK programjából. = Albireo 8. 1978. jan-febr. 76. sz. p. 32. A kisbolygók, valamint a változók fotografikus észlelése, és a "földfény a Holdon" program nem keltett már érdeklődést, nincsen értelme programban tartásuk. [KSZ.]

Mély-ég észlelőtérképek. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. p. 2. Cnc, Gem, UMa, Sex, LMi, Mon objektumaiból válogatva. [KSZ.]

KARÁSZI István: Mély-ég objektumok. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. pp. 3-5. Pat Brennan, Szőke Balázs észlelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. pp. 5-6. Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla, Tóth Miklós megfigyelései. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég észlelőtérképek régebbi Albireo-számokban. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. p. 6. [KSZ.]

ALLEN, David: Megfigyelések nagy távcsövekkel. 46. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. p. 7. 1977. nov. 17-én és 18-án az ausztrál 389 cm-es távcsővel két üstököst észlelt: a P/Arend-Rigaux-t és a Kohler-t. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Ködök, halmazok, galaxisok". = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. p. 7. Kiadványismertető. Mély-ég objektumokkal kapcsolatos külföldi cikkek gyűjteménye 16 oldalon. [KSZ.]

Változócsillagok. 1978 január-február. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. pp. 8-11. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Molnár Csaba: Mira változók.; Babcsány Gábor: Félszabályos változók.; Fenyvesi András: Szabálytalan és RV Tau változók. [KSZ.]

VOLLMANN, Wolfgang: VZ Cassiopeiae, egy kevéssé ismert Mira-csillag. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. pp. 11-12. 1976-1977-ben 9,7-13,0 mg között észlelték. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: SS Cygni, 1974-77. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. pp. 12-18. 4 év alatt 27 észlelő 942 becslést végzett. A változó 36 maximumát figyelték meg, ezek fénygörbéjét közlik. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Hírek üstökösökről. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. p. 18. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mira-maximumok, 1978. március-december. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. p. 19. AAVSO Bulletin - 41. alapján. [KSZ.]

Bolygók - 1978 január-február. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. pp. 20-22. Gombos Gábor: Jupiter.; Szabó Elemér: Szaturnusz. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Asszimetriák a Jupiter felépítésében. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1978 január-február. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. p. 24. [KSZ.]

PAPP János: Egy érdekes tűzgömb jelenség. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. p. 25. 1977. szept. 14-én koraeste látta Dalos Endre (Bóly) és Szabó Elemér (Tata), valamint lefényképezte a Csehszlovákiában működő all-sky kamerahálózat 9 állomása is. Pontos pályaszámítás készülhetett. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1978 január-február. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

ISKUM József: A naptevékenység 1977-ben. = Albireo 8. 1978. márc-ápr. 77. sz. p. 28. 42 észlelő 1426 megfigyelést végzett és 48 fényképet készített. [KSZ.]

Mély-ég észlelő térképek. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. p. 2. CVn, Boo, Com objektumok.; 1978 májusától ismét Szentmártoni Béla az Albireo szerkesztője, de két társszerkesztője van: Papp János és Mezősi Csaba. [KSZ.]

KARÁSZI István: Mély-ég objektumok. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. pp. 3-5. Harsányi István, Hevesi Zoltán, Karászi István, Papp Sándor, Szőke Balázs észlelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillagok. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. pp. 5-6. Hevesi Zoltán, Karászi István, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

David Allen cikksorozata. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. p. 6. David jelenleg könyv írásába kezdett, így a "Megfigyelések nagy távcsövekkel" sorozata szünetel. [KSZ.]

"AFM -2." = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. p. 6. Asztrofotó Magazin újabb száma készült el, főleg külföldi fotókból, Gombás Géza szerkesztésében. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A mély-ég észlelésekről. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Üstökösökről. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. p. 9. Hírek üstökösökről, és külföldi észlelésekről. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Mély-ég, a horizont és a pólus között." = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. p. 9. 16 oldalas fordítás-gyűjtemény. [KSZ.]

Változócsillagok - 1978. március-április. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. pp. 10-12. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Molnár Csaba: Mira változók. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Változás az észlelések beküldésében. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. p. 12. 1978. májustól a változócsillag észleléseket Mezősi Csaba címére kell beküldeni. A változózás minden tennivalóját is ő végzi (ettől kezdve Mezősi Csaba az Albireo társszerkesztője). [KSZ.]

Nova Serpentis 1978. /Harvard-sz.: 174614/ = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. p. 13. Ismertetés és térkép, az AAVSO Circular 90. száma alapján. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Új változócsillag elnevezések. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. p. 13. A véglegesen elnevezett változók száma: 27.916. [KSZ.]

Bolygók - 1978 március-április. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. pp. 14-19. Vizi Péter: Merkúr.; Vizi Péter: Vénusz.; Szabó Elemér: Szaturnusz.; Gombos Gábor: Jupiter.; Papp János: Külső bolygók. Uránusz [Papp Sándor Kecskemétről 300 mm-es tükrös távcsővel 1978. máj. 8-án megpróbálkozott az Uránusz holdjának észlelésével is. A bolygótól kb. 15 ívmásodperc távolságban PA 330 környékén talán látott is valamit EL-al] . Neptunusz. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1978. Március-Április. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. p. 20. [KSZ.]

PAPP János: A teleszkópikus meteorok megfigyelése. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. pp. 21-23. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1978 március-április. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. pp. 23-25. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Utazásom Izraelbe és a Szovjetunióba. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. pp. 26-28. 1977. szept. 4-től egy hónapot töltött Izraelben és a 31. szélességi körről olyan csillagképeket és objektumokat észlelhetett, amelyeket Angliában sosem láthatott. 1978. febr. 18-tól 4 napos moszkvai társasutazáson járt, és az űrkutatási kiállítást látta. [KSZ.]

A karcagi észlelőtábor elmarad. = Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. p. 28. 1978. nyarán. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A csillagászat legújabb felfedezései. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. p. 2. A Plútó holdja. A Herculina kisbolygó holdja. Az X Persei mint hármas-rendszer. [KSZ.]

KARÁSZI István: Mély-ég. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. pp. 3-7. Hevesi Zoltán, Iskum József, Karászi István, Szőke Balázs megfigyelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Meier /1978.f./ üstökös. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. p. 7. A 9,5-10,0 mg-os objektumot egyedül Karászi István észlelte, 1978. jún. 1-én. [KSZ.]

Észlelés-beküldés változás. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. p. 7. Karászi István bevonulása miatt Hevesi Zoltán gyűjti a mély-ég észleléseket. Mezősi Csaba új címe. [KSZ.]

Változócsillagok. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. pp. 8-12. Mezősi Csaba: Eruptív változók - Május/június.; Szőke Balázs: Mira változók - Május/június.; Babcsány Gábor: Félszabályos változók - Március/április/május.; Fenyvesi András: Szabálytalan és RV Tau változók - Március/április/május. [KSZ.]

OSTERMANN, Alexander: Az Omikron Ceti maximuma, 1977/78. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. p. 12. 1977. dec. 14-én következett be, 2,9 mg-val. [KSZ.]

Változócsillag észlelő-térképek. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. pp. 12-13. OP Her, V 973 Cyg, RZ Cep, AR Cep. [KSZ.]

Bolygók - Május-június. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. pp. 14-16. Vizi Péter: Vénusz.; Szabó Elemér: Szaturnusz.; Gombos Gábor: Jupiter. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: A Jupiter 1977/78-as láthatósága. 1. A sávok és a zónák látványa. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. pp. 16-17. 15 észlelő 101 megfigyelése alapján. [KSZ.]

PAPP János: A Mars 1977/78-as láthatósága. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. pp. 18-19. 9 észlelő 42 megfigyelés alapján. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - Május/június. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. p. 20. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1978 Május. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

Észlelések beküldése. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. p. 22. Mély-ég objektumok: Hevesi Zoltán.; Kettőscsillagok, asztrofotó: Gombás Géza.; Változócsillagok: Mezősi Csaba.; Üstökösök: Ujvárosy Antal.; Merkúr, Vénusz: Vizi Péter.; Jupiter: Gombos Gábor.; Szaturnusz: Szabó Elemér.; Nap: Iskum József.; Meteorok, Mars, Uránusz, Neptunusz: Papp János. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az amatőrtávcsövek fókuszirozálásáról. = Albireo 8. 1978. júl-aug. 79. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A "Fátyol-köd" a Cygnus-ban. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. p. 2. Ennek a lapszámnak a szöveges része időben elkészült, de a borítóval késett a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat, így a szeptemberi számot később, az októberivel együtt küldték el. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. pp. 3-6. Baracskai Lajos, Brlás Pál, Hevesi Zoltán, Karászi István, Keszthelyi Sándor, Páj Tibor, Papp Sándor észlelési leírásai. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Változás az észlelés-közlésben. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. p. 6. Külön észlelőlistát nem közölnek. Visszatérnek az észlelőnkénti szöveges közléshez a mélyég és kettőscsillag észleléseknél, ahogy az a 33. számig volt. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "NGC objektumok keresőtérképei". = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. p. 6. A Körmendi Járási Könyvtár kiadásában jelent meg 40 oldalas térképfüzet, 75 mély-ég objektum térképét tartalmazva. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. pp. 7-9. Hevesi Zoltán, Karászi István, Szentmártoni Béla, Szőke Balázs megfigyelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Cirrusz" = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. p. 9. Az amatőr meteorológia észlelők fényképeiből ad válogatást a Cirrusz 1. száma, Hevesi Zoltán munkájaként. A beérkezett pozitív fényképeket egy lapra rendezte el, ezt lefényképezte, majd nagyméretű lapokra újabb másolatot készített a kellő példányszámban. A kiadvány az Atmoszféra melléklete. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Fotografikus megfigyelési adatlap. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. p. 9. A fotózók nem minden adatot írnak le, ezért nyomtatvány készült. A jövőben csak ilyen adatlappal fogad fényképeket a Cirrusz és az Asztrofotó Magazin. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Új címlapunk. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. p. 9. M 33 galaxis a Triangulumban, 32 cm-es Newton-reflektorral. 2 db 30 perc expozíciójú felvétel egymásra másolása. [KSZ.]

Változócsillagok. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. pp. 10-15. Mezősi Csaba: Eruptív változók. 78/júl.-aug.; Szőke Balázs: Mira változók, 78/júl.-aug.; Zajácz György: Félszabályos változók, 78/jún.-júl.-aug.; Fenyvesi András: Szabálytalan és RV Tau változók, 78/jún.-júl.-aug. [KSZ.]

SZŐKE Balázs: Mira-változók észleléséről. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. p. 15. 1978. októberi mira ajánlat. [KSZ.]

TV UMa SRb-változó észlelő-térképe. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. p. 15. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. pp. 16-17. Papp János: Uránusz, Neptunusz, Vesta [1978-as láthatóságuk alatt].; Vizi Péter: Vénusz - 1978. július. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: A Jupiter 1977/78-as láthatósága. 2. Főbb aktivitási centrumok. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. pp. 17-19. [KSZ.]

SZABÓ Elemér: A Szaturnusz 1977/78-as láthatósága. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

BRLÁS Pál: P/Ashbrook-Jackson 1977.g. üstökös. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. p. 21. 1978. aug. 9-én észlelte 30 cm-es távcsővel, 12,3 mg foltként. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1978 július-augusztus. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. pp. 22-23. "1978. augusztus 11/12-én, a maximum várható éjszakáján, a Csillagászat Baráti Köre Országos Találkozóján résztvevőkből alakult Perseida-raj észlelő-csoport (Soós Zoltán, Kósa-Kiss Attila, Keszthelyi Sándor, Sáfár József, Piriti János, Hajnáczky Sándor, Tóth Zoltán, Dominik Ferenc, Mohácsi Gyula, Závodi László, Agócs László) óránként 20 meteort látott [22:36-01:06 UT között]. Nagyon zavaró volt Budapest erős városi fényei és az enyhe párásság is." [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység 1978. Június., Július., Augusztus. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. pp. 24-27. [KSZ.]

ISKUM József: Az 1978 első félévének legnagyobb foltcsoportja. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. pp. 27-30. 1978. jan. 14-én tűnt fel először és a nyolcadszori visszatéréskor: július 11-én észlelték utoljára. [KSZ.]

ISKUM József: Fehér fler júliusban. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. pp. 31-32. A látható fényben is erős, úgynevezett "fehér flert" észleltek 1978. július 11-én. A Bükkben, a TIT rókafarmi észlelőtáborában 12 személy láthatta, köztük Szentmártoni Béla is, és Kelemen János (aki először vette észre vizuálisan). [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A segédtükör mérete a Newton-távcsőben. = Albireo 8. 1978. szept. 80. sz. p. 32. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az NGC 7293 planetárisköd az Aquarius-ban. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. p. 2. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. pp. 3-4. Pat H. Brennan, Karászi István észlelései. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Két érdekes objektum az őszi-téli égbolton. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. pp. 4-5. NGC 604, az M 33 csillagfelhője. NGC 1499, azaz a California-köd. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. p. 5. Hudi László, Karászi István, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

BRYANT, Tom: A kis távcső dicsérete. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. pp. 6-7. Betelgeuse 1977. augusztusi számából. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: A Perseus ikerhalmaz "árnyékában". = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. p. 7. [KSZ.]

RICHARDSON, Don: A binokulár-észlelésekről. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. p. 8. Tapasztalatok egy 20x60-assal. Betelgeuse 1977. júliusi számából. [KSZ.]

Változócsillagok, 1978/szeptember. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. pp. 9-12. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Szőke Balázs: Mira változók.; Zajácz Győző [ ! ]: Félszabályos változók.; Fenyvesi András: Szabálytalan és RV Tau változók. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Nova Cygni 1978. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. p. 12. 1978. szept. 10-én fedezte fel Collins angol amatőrcsillagász 7,0 mg-nál. [KSZ.]

PAPP János: Teljes holdfogyatkozás, 1978 szeptember 16. 1. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. pp. 13-15. Észlelők listája. A penumbra láthatósága. Az umbra szerkezete. A felszíni alakzatok láthatósága. Az umbra színei. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Szerveskémiai folyamatok a Jupiter légkörében. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

A Hebe kisbolygó lehetséges holdja. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. p. 17. [KSZ.]

A Plútó holdjának megerősítése. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. p. 17. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1978 szeptember. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Sarki fények. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. p. 19. Angliából figyelték meg 1978. július-augusztusban. "Nálunk csak nagyon erős sarkifény aktivitás esetén remélhető ennek az érdekes jelenségnek a látványa, s természetesen nem olyan változatos színekben és formákban mint északabbra. Az 1957-es erős napfoltmaximumkor láttam több egymástkövető estén sarki fényt. Gyengén derengő halvány-lila fénylés volt az északi horizont felett s csillagok jól keresztüllátszottak rajta" - írja a szerző. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A jusztirozás ellenőrzése. = Albireo 8. 1978. okt. 81. sz. p. 20. [KSZ.]

MULLER, Peter: Nemzetközi "Voyager" Jupiter-észlelési program. = Albireo 8. 1978. nov. 82. sz. p. 2. Papp János kiegészítő felhívásával. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A mély-ég észlelésről részletesebben. = Albireo 8. 1978. nov. 82. sz. pp. 3-6. [KSZ.]

Közeli galaxis új távolság-adatai. = Albireo 8. 1978. nov. 82. sz. p. 6. Például az M 31 távolsága: 2.120.000 fényév. A Sky and Telescope 1978. novemberi száma alapján. [KSZ.]

Változócsillagok - 1978 október. = Albireo 8. 1978. nov. 82. sz. pp. 7-10. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Szőke Balázs: Mira változók.; Zajácz György: Félszabályos változók.; Fenyvesi András: Szabálytalan és RV Tau változók. [KSZ.]

RT Cnc /SRB/ észlelőtérképe. = Albireo 8. 1978. nov. 82. sz. p. 10. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Jupiter [1978. október]. = Albireo 8. 1978. nov. 82. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Jupiter-rajzok készítése. = Albireo 8. 1978. nov. 82. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

PAPP János: Teljes holdfogyatkozás, 1978 szeptember 16. 2. = Albireo 8. 1978. nov. 82. sz. pp. 14-16. A fogyatkozás sötétsége. Fotometria. Az árnyék kiterjedése. Kráter-kontaktusok. Határmagnitúdó változások. Fotografikus megfigyelések. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. 1978 októberi napaktivitás. = Albireo 8. 1978. nov. 82. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok, 1978. szeptember-október. = Albireo 8. 1978. nov. 82. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

PAPP János: Egy új raj - az Üpszilon Pegasidák? = Albireo 8. 1978. nov. 82. sz. pp. 19-20. A feltételezett rajra 1975-ben figyeltek fel. Aug. 1-17-ig aktív, a maximuma aug. 12-én van 10 db/meteorral. [KSZ.]

Az Uránusz-légkör változása. = Albireo 8. 1978. nov. 82. sz. p. 20. Sky and Telescope 1978. novemberi száma alapján. [KSZ.]

Észlelések 1977. szeptember - november. = Algol [5.] 1978. jan. 17. sz. [p. 1.] 21 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [5.] 1978. jan. 17. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

GLASBY, J. S.: Béta Lyrae változók. = Algol [5.] 1978. jan. 17. sz. [pp. 2-8.] Ford.: Szentmártoni Béla. [PIR.]

Észlelések 1977. december - 1978. január. = Algol [5.] 1978. márc. 18. sz. [p. 1.] 10 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [5.] 1978. márc. 18. sz. [p. 1.] [KSZ.]

GLASBY, J. S.: W Ursae Maioris változók. = Algol [5.] 1978. márc. 18. sz. [pp. 2-4.] Ford.: Szentmártoni Béla. [PIR.]

Észlelések 1978. február - április. = Algol [5.] 1978. jún. 19. sz. [p. 1.] 10 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [5.] 1978. jún. 19. sz. [p. 1.] [KSZ.]

GLASBY, J. S.: A fedési változók evolúciója. = Algol [5.] 1978. jún. 19. sz. [pp. 2-3.] Ford.: Szentmártoni Béla. [PIR.]

i Bootis ( = 44 Boo). = Algol [5.] 1978. jún. 19. sz. [pp. 3-4.] R. Burnham: Celestial Handbook alapján. [PIR.]

Észlelések 1978. május - június. = Algol [5.] 1978. aug. 20. sz. [p. 1.] 5 észlelő. [KSZ.]

EB észlelések. VV Cep észlelések. = Algol [5.] 1978. aug. 20. sz. [p. 1.] [KSZ.]

Béta Lyrae. 1. = Algol [5.] 1978. aug. 20. sz. [pp. 1-4.] R. Burnham: Celestial Handbook alapján. [PIR.]

Észlelések 1978. július - szeptember. = Algol [5.] 1978. nov. 21. sz. [p. 1.] 18 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [5.] 1978. nov. 21. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

Béta Lyrae. 2. = Algol [5.] 1978. nov. 21. sz. [pp. 2-4.] R. Burnham: Celestial Handbook alapján. [PIR.]

[Felhívás az Orion trapéz A csillagának fedési észlelésére.] = Algol [5.] 1978. nov. 21. sz. [p. 4.] [KSZ.]

Eger múltjában csillagvizsgáló is volt. = Amerikai Magyar Népszava 79. 1978. máj. 12. 19. sz. p. 18. Az egri csillagvizsgáló megnyitásának 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciáról, kiemelten Hell Miksa szerepéről. [HAD.]

VERSCHRAGEN, A. A.: Kobayashi-Berger-Milon üstökös. = Asztrofotó Magazin 1978. máj. 2. sz. címoldal. [KSZ.]

BERMANEC, Vladimir: Perseida meteor, 1977. aug. 13-án. = Asztrofotó Magazin 1978. máj. 2. sz. p. 1. [KSZ.]

BASHIR, Mazen M.: Szaturnusz. = Asztrofotó Magazin 1978. máj. 2. sz. p. 2. [KSZ.]

BERMANEC, Vladimir: Szaturnusz. = Asztrofotó Magazin 1978. máj. 2. sz. p. 2. [KSZ.]

KREN, Gustáv: Nap, 1977. júl. 28-án és 29-én H-alfa szűrővel. = Asztrofotó Magazin 1978. máj. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

BERMANEC, Vladimir: Jupiter, 1978. jan. 31. = Asztrofotó Magazin 1978. máj. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

ORSIC, Dag: Jupiter, 1978. febr. 1. = Asztrofotó Magazin 1978. máj. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

FARKAS István: M 45. = Asztrofotó Magazin 1978. máj. 2. sz. p. 5. [KSZ.]

SÁRI Gyula: M 45. = Asztrofotó Magazin 1978. máj. 2. sz. p. 5. [KSZ.]

SZABÓ József: 20 éves az űrkutatás. = Asztronautikai Tájékoztató 1978. 33. sz. pp. 3-18. [KSZ.]

SZENTESI György: Szaljut - Szojuz - Progressz. = Asztronautikai Tájékoztató 1978. 33. sz. pp. 19-39. [KSZ.]

SOMOGYI Antal - ERDŐS Géza: A KFKI és az űrkutatás. = Asztronautikai Tájékoztató 1978. 33. sz. pp. 41-50. Somogyi Antal előadása nyomán összeállította Erdős Géza. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Voyager. = Asztronautikai Tájékoztató 1978. 33. sz. pp. 51-99. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az 1962-1964-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1978. 33. sz. pp. 101-148. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az 1976-ban felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1978. 33. sz. pp. 149-180. [KSZ.]

NAGY István György: Asztronauták és kozmonauták űrrepülései. = Asztronautikai Tájékoztató 1978. 33. sz. pp. 181-189. [KSZ.]

Űrhajósok névsora a repülési időtartam sorrendjében (1961. IV. 12. - 1978. IV. 12.) = Asztronautikai Tájékoztató 1978. 33. sz. pp. 191-193. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Űrhajósok időtartam rekordjai (1961. ápr. 12. - 1978. ápr. 12.) = Asztronautikai Tájékoztató 1978. 33. sz. p. 195. [KSZ.]

TÓTH Péter: Beszámoló a IV. Magnetoszféra-fizikai konferenciáról. Tihany, 1978. január 16-22. = Asztronautikai Tájékoztató 1978. 33. sz. pp. 197-199. [KSZ.]

Újra működésbe hozzák a Pioneer-11 műszereit. = Asztronautikai Tájékoztató 1978. 33. sz. pp. 201-203. A Spaceflight cikke nyomán. [KSZ.]

[TEPLICZKY István:] Légköri periódusok. 3. Az éves periódus. = Atmoszféra [3.] 1978. ápr. 1.(9.) sz. pp. 1-3. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] 1977 nyár vége (aug. szept.). = Atmoszféra [3.] 1978. ápr. 1.(9.) sz. pp. 4-5. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] A zivatarok észlelése rádióval! = Atmoszféra [3.] 1978. ápr. 1.(9.) sz. pp. 6-7. [HEV.]

[DALOS Endre:] Érdekes rövidhír. = Atmoszféra [3.] 1978. ápr. 1. (9.) sz. p. 7. Dávid Mihály nyíregyházi meteorológiai előrejelzésének szabadalmi bejelentéséről. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Pár szót az észlelésekről. = Atmoszféra [3.] 1978. ápr. 1.(9.) sz. p. 8. [HEV.]

DALOS Endre: Fotó. = Atmoszféra [3.] 1978. ápr. 1.(9.) sz. p. 8. 1976. okt. 31-i felhő fotó, beragasztva. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Észlelők 1977. október - 1978. január. = Atmoszféra [3.] 1978. máj. 2.(10.) sz. p. 1. [HEV.]

DALOS Endre: Fotó. = Atmoszféra [3.] 1978. máj. 2.(10.) sz. p. 2. 1977. aug. 10-i villám fotó, beragasztva. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] 1977. október meteorológiája. = Atmoszféra [3.] 1978. máj. 2.(10.) sz. p. 2. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] 1977. november meteorológiája. = Atmoszféra [3.] 1978. máj. 2.(10.) sz. pp. 3-4. [HEV.]

SZÜCS Zsuzsa: A Pécsi ALCOR Club meteorológiai munkája. = Atmoszféra [3.] 1978. máj. 2.(10.) sz. p. 4. Visszatekintés az 1976 őszén alakult, Gombos Gábor vezette klub tevékenységére, az aktív észlelők felsorolásával: Erdei Gábor, Gombos Gábor, Kóbor József, Mihály Sándor, Szőke Balázs, Szűcs Zsuzsa, Páj Tibor. [HEV.]

[DALOS Endre:] Fotóarchívumról. = Atmoszféra [3.] 1978. máj. 2.(10.) sz. p. 5. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Észlelők 1978. február - április. = Atmoszféra [3.] 1978. júl. 3.(11.) sz. p. 1. 26 észlelő küldött adatokat. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] Meteorológia - 1977. december. = Atmoszféra [3.] 1978. júl. 3.(11.) sz. pp. 1-3. Áttekintés az időszak meteorológiai sajátosságairól. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] Az 1977-es év. = Atmoszféra [3.] 1978. júl. 3.(11.) sz. p. 3-5. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] 1978 január meteorológiája. = Atmoszféra [3.] 1978. júl. 3.(11.) sz. pp. 5-6. [HEV.]

ISKUM József: Jégesőészlelés. = Atmoszféra [3.] 1978. júl. 3.(11.) sz. pp. 6-7. Rajzokkal is illusztrált beszámoló az 1977. július 8-i országos zivatarról. Budapesten 2-3 cm átmérőjű jég esett. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] Válogatás zivatar észlelésekből. = Atmoszféra [3.] 1978. júl. 3.(11.) sz. pp. 7-9. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] Elektronikus zivatarjelző. = Atmoszféra [3.] 1978. júl. 3.(11.) sz. pp. 9-10. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] 1977/78 tél vége. = Atmoszféra [3.] 1978. júl. 3.(11.) sz. pp. 10-12. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Zivatarprogram. = Atmoszféra [3.] 1978. júl. 3.(11.) sz. p. 12. [HEV.]

DALOS Endre: Készítés előtt áll a Cirrus! = Atmoszféra [3.] 1978. júl. 3.(11.) sz. p. 12. Terveznek, egy évente kétszer megjelenő, fotós kiadványt a meteorológiai felvételek közlésére. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Észlelők és észlelések. Az 1978. május-július időszak észlelői. = Atmoszféra [3.] 1978. szept. 12. sz. pp. 1-2. 27 észlelő küldött adatokat. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] 1978 tavasza. = Atmoszféra [3.] 1978. szept. 12. sz. pp. 2-6. Feldolgozás az időszak meteorológiájáról, grafikus beszámolóval Hevesi Zoltán (magnetofonra vett) rádiós zivatar észleléséről. [HEV.]

[DALOS Endre:] Megjelent és még megrendelhető! a Cirrus első száma! = Atmoszféra [3.] 1978. szept. 12. sz. p. 6. Tartalmaz 12 meteorológiai fotót 3 oldalon. [HEV.]

ENDER János: Veszprémi amatőr meteorológiai észlelések. = Atmoszféra [3.] 1978. szept. 12. sz. pp. 7-8. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] 1978. június meteorológiája. = Atmoszféra [3.] 1978. szept. 12. sz. pp. 8-9. [HEV.]

SZŐKE Balázs: Az 1978. június 25-i balatoni tornádó. = Atmoszféra [3.] 1978. szept. 12. sz. pp. 9-10. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] 1978. július hó. = Atmoszféra [3.] 1978. szept. 12. sz. pp. 10-11. [HEV.]

[DALOS Endre - TEPLICZKY István:] Észlelők 1978. augusztus. szeptember. október. = Atmoszféra [3.] 1978. dec. 13. sz. p. 1. 31 észlelő: Bélaffy László, Dalos Endre, Dankó László, Ender János, Figura Mihály, Gombos Gábor, Hegedüs Tibor, Hevesi Zoltán, Horváth István, Iskum József, Iróffy Huba, Karászi István, Kész Tibor, Kósa-Kiss Attila, Makkos Lajos, Németh Csaba, Orha Zoltán, Papp János, Páj Tibor, Pöltl J. Tamás, Ripszám Magdolna, Rohoska Lajos, Schneider László, Szabó Elemér, Szentmártoni Béla, Szoboszlai Endre, Szűcs Zsuzsa, Tepliczky István, Tihanyi István, Vojcek Judit, Somodi Miklós amatőrök szerepelnek az észlelőlistában. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] 1978 augusztus hó meteorológiája. = Atmoszféra [3.] 1978. dec. 13. sz. pp. 1-2. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] 1978. szeptember hó meteorológiája. = Atmoszféra [3.] 1978. dec. 13. sz. pp. 2-3. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] 1978 október meteorológiája. = Atmoszféra [3.] 1978. dec. 13. sz. pp. 3-4. [HEV.]

Pár szót az észlelésekről. = Atmoszféra [3.] 1978. dec. 13. sz. p. 4. [HEV.]

PRÁVICZ Lajos: A pécsi kisplanetárium, mint a nevelőmunka segítője. = Baranyai Művelődés 1978. 2. sz. pp. 59-63. [SRG.]

Draco Csillagász Szakkör. = [Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco] Csillagász - Szakkör 4. [1978. jan.] p. 1. Az előadások címei. [KSZ.]

Draco Csillagász Szakkör. = [Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco] Csillagász - Szakkör 4. [1978.] febr. p. 1. Az előadások címei. [KSZ.]

Draco Csillagász Szakkör. = [Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco] Csillagász - Szakkör 4. [1978.] márc. p. 1. Az előadások címei. 1978. márc. 30-án Ill Márton: Mesterséges holdak és az űrtávközlés című előadása Bólyban. A csillagos ég márciusban. [KSZ.]

1978. nyári (június-július-augusztus) program. = [Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco] Csillagász - Szakkör 4. 1978. jún-aug. p. 1. 1978. júl. 14-16-ig Pécsett a III. Országos Csillagászati Vetélkedő döntője. [KSZ.]

Draco Csillagász Szakkör. = [Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco] Csillagász - Szakkör 4. [1978.] szept-okt. p. 1. Az előadások címei. A csillagos ég szeptemberben és októberben. [KSZ.]

DALOS Endre: Meghívó az 1978. szept. 16-i összejövetelre és a teljes holdfogyatkozásra. = [Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco] Csillagász - Szakkör 4. [1978.] szept-okt. pp. 2-3. Kaposvárról Szentmártoni Béla, Gombás Géza és Hevesi Zoltán Bólyban előadást tart az Albireo munkájáról és közösen figyelik az esti teljes holdfogyatkozást. [KSZ.]

Draco Csillagász Szakkör. = [Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco] Csillagász - Szakkör 4. [1978.] nov-dec. p. 1. Az előadások címei. A csillagos ég november - december. [KSZ.]

KÓNYA Ádám: Dürer és Honterus csillagtérképei. = Brassói Lapok 10. 1978. jún. 24. p. 4. [KSZ.*]

HEVESI Zoltán: Meteorológia fotók. = Cirrusz 1. 1978. aug. 1. sz. pp. 1-4. Hevesi Zoltán, Dalos Endre, Vértes Ernő, Iskum József, Tepliczky István fotóit tartalmazta ez a szám.; A Cirrusz kiadványnak összesen 10 száma jelent meg, 1978. aug. és 1982. márc. között. A kiadvány célja a meteorológiai fotó archívumba beküldött fotografikus megfigyelések sokszorosítása különböző technikai megoldásokkal, és ezek bemutatása az amatőröknek. A kiadvány minden esetben egy szöveges résszel kezdődik, mely rotázott kivitelű. Ezek az oldalak a Kaposvári Albireo Amatőrcsillagász Klub támogatásával készültek a Somogy megyei Kórház nyomdájában. A lap első 4 száma az Atmoszféra, a későbbiek pedig már a Draco mellékleteként került szétküldésre. Esetenként szakcikkeket is tartalmazott és a 7. számtól már csillagászati tartalommal is rendelkeztek, elsődlegesen holdrajzok bemutatásával. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Meteorológia fotók. = Cirrusz 1. 1978. nov. 2. sz. pp. 1-5. Hevesi Zoltán, Kósa-Kiss Attila, Kőhalmi Erika, Karászi István, Sánta László, Iskum József, Ripszám Magdolna, Dalos Endre fotói. [HEV.]

HEVESI Zoltán: A Cirrusz technikai megoldásai, és egyéb információk. = Cirrusz 1. 1978. nov. 2. sz. p. 2. [HEV.]

Könyvespolc. = Comet Journal 2. 1978. jan-febr. 8. sz. p. 2. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A periódusos Kojima üstökös életútja 1800-2000-ig. = Comet Journal 2. 1978. jan-febr. 8. sz. pp. 3-4. [TUV.]

NEWTON, Isaac: A világ rendszeréről... 3. = Comet Journal 2. 1978. jan-febr. 8. sz. pp. 5-7. Szemelvények az üstökösökkel kapcsolatban. [KSZ.]

Tájékoztató a csillagászattal kapcsolatos belföldi és külföldi folyóiratok, valamint könyvek megrendeléséről. = Comet Journal 2. 1978. jan-febr. 8. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

Periódikus üstökösök perihéliumai 1978-ban. = Comet Journal 2. 1978. jan-febr. 8. sz. p. 8. [KSZ.]

FINT Ágnes: Fontosabb évfordulók 1978-ban. Üstökös évfordulók. = Comet Journal 2. 1978. jan-febr. 8. sz. p. 9. [KSZ.]

A Kohler, 1977m üstökös észlelései. = Comet Journal 2. 1978. jan-febr. 8. sz. pp. 10-12. Tuboly Vince, Szőke Balázs, Papp Sándor, Fenyvesi András, Horváth Tibor, Horváth J. [Körmend], Farkas István, Sári Gyula észlelései 1977. okt. 3. és nov. 7. között. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Comet Journal 2. 1978. jan-febr. 8. sz. p. 12. [KSZ.]

Az Orion környékének térképe. = Comet Journal 2. 1978. jan-febr. 8. sz. p. 13. [KSZ.]

Könyvújdonságok. = Comet Journal 2. 1978. márc-ápr. 9. sz. p. 16. [KSZ.]

Az üstökösök száma. = Comet Journal 2. 1978. márc-ápr. 9. sz. pp. 17-19. A Kalender für Sternfreunde 1976. alapján. [KSZ.]

Meteorok az alfa Circini mellől. = Comet Journal 2. 1978. márc-ápr. 9. sz. p. 19. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Üstökösmegfigyelések 1977-ben. = Comet Journal 2. 1978. márc-ápr. 9. sz. pp. 20-25. Külföldi észlelések. [TUV.]

Pluto oppozíció. = Comet Journal 2. 1978. márc-ápr. 9. sz. p. 26. [KSZ.]

Üstökös-e a Kowal-objektum? = Comet Journal 2. 1978. márc-ápr. 9. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

Észlelhető üstökösök. = Comet Journal 2. 1978. márc-ápr. 9. sz. pp. 27-28., 35. [KSZ.]

Newton, Isaac: A világ rendszeréről... 4. = Comet Journal 2. 1978. márc-ápr. 9. sz. pp. 29-30. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Újabb üstökösök 1977-ben. = Comet Journal 2. 1978. márc-ápr. 9. sz. p. 31. [KSZ.]

Kohler, 1977m üstökös megfigyelése. = Comet Journal 2. 1978. márc-ápr. 9. sz. pp. 32-35. Karászi István, Papp János, Papp Sándor [Miskolc], Papp Sándor [Kecskemét], Szentmártoni Béla, Tuboly Vince, Mezősi Csaba, Ujvárosy Antal, Szőke Balázs, Juhász M., Horváth J., Palkó Gyula, Kósa-Kiss Attila, Molnár A., Fenyvesi András, Tóth M., Mocsán Mihály, Horváth Ferenc, Brlás Pál, W. Vollmann észlelései szövegesen 1977. okt. 1. és nov. 22. között. [KSZ.]

Címlapkép: Wild-2, 1978b üstökös. = Comet Journal 2. 1978. máj-jún. 10. sz. p. 37. Csiba Márton fényképe 1978. ápr. 9-én. [KSZ.]

Könyvmozaik. = Comet Journal 2. 1978. máj-jún. 10. sz. p. 38. [KSZ.]

Üstökös-érdekességek. = Comet Journal 2. 1978. máj-jún. 10. sz. pp. 39-44. Üstökösökkel kapcsolatos rekordok és különlegességek. Az eredeti cikk (Zaujimavosti o kométach címmel) a Kozmos 1977. évf. 3. számában jelent meg. Az itt szereplő (p. 39.) érdekes adat: "Az első távcsővel történt üstökös megfigyelés Magyarországon történt 1618. januárjában, az akkori üstökös ittjártakor. Ugyanezt az üstököst 1618. szeptemberében Linzben Kepler is megfigyelte." - helyesen úgy értelmezendő, hogy a C/1618 Q1 = 1618 I. üstököst Kassán látták meg először 1618. augusztus 25-én hajnalban, szabad szemmel. Ezért későbbi forrásokban "Magyar üstökös" névvel illetik.
Később több helyen is észrevették és megfigyelték Európában és Koreában, de nem januárban, hanem augusztus végén vagy szeptember elején. Johannes Kepler augusztus 27-én vette észre, majd szeptember 1-én is megfigyelte. Szeptember 6-án Kepler nehezen látta szemmel, ezért távcső segítségével vizsgálta. Ez volt a történelem első távcsöves üstökös-észlelése. Az év hátra lévő részében még két másik szabad szemes üstökös is feltűnt [lásd: Sárneczky Krisztián: Magyarok a Naprendszerben - és azon túl, Budapest, 2005, Magyar Csillagászati Egyesület, pp. 156-157.]. Ezek magyarországi látványáról is maradtak ránk leírások, több hazai helyszínről. [KSZ.]

SCHEFFER, Yaron: A periódusos Tuttle-Giacobini-Kresak üstökös 1978-1979. évi visszatérése. = Comet Journal 2. 1978. máj-jún. 10. sz. pp. 45-47. [TUV.]

TUBOLY Vince: Távirat szolgálat. = Comet Journal 2. 1978. máj-jún. 10. sz. p. 47. A hirtelen feltűnő fényes üstökösökről táviratot küld a jelentkezőknek. Térítés: a távirat megérkezése után 5 Forint értékű postabélyeg visszaküldése. [KSZ.]

Üstökös észlelések. = Comet Journal 2. 1978. máj-jún. 10. sz. pp. 48-50. Külföldi megfigyelések. Tuboly Vince 1978. márc. 30. és ápr. 7. közötti megfigyelései a P/Wild 2, 1978b üstökösről. [KSZ.]

45 planetárisköd. = Comet Journal 2. 1978. máj-jún. 10. sz. pp. 51-52. [KSZ.]

Könyvmozaik. = Comet Journal 2. 1978. júl-aug. 11. sz. p. 54. [KSZ.]

CAPEN, Charles P.: Színszűrős módszerek fényes üstökösökhöz. = Comet Journal 2. 1978. júl-aug. 11. sz. pp. 55-57. The Strolling Astronomer 1973. okt. számából. [KSZ.]

Asztrofotósok figyelmébe. = Comet Journal 2. 1978. júl-aug. 11. sz. pp. 58-59. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A Tuttle-Giacobini-Kresak üstökös effektív albedójának változása. = Comet Journal 2. 1978. júl-aug. 11. sz. pp. 59-61. [TUV.]

Üstökös észlelések. = Comet Journal 2. 1978. júl-aug. 11. sz. pp. 62-67. Külföldi adatok. [KSZ.]

A magyar csillagászat kezdeti korszakáról pár mondatban. = Comet Journal 2. 1978. júl-aug. 11. sz. p. 67. [KSZ.]

Folyóiratokból. = Comet Journal 2. 1978. júl-aug. 11. sz. pp. 68-69. Sky and Telescope, Astronomy, The Astronomer, Kozmos, Zemljá i Vszelennája, Természet Világa cikkeiből. [KSZ.]

Uránusz gyűrűiről. = Comet Journal 2. 1978. júl-aug. 11. sz. p. 70. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A Giacobini-Zinner üstökös és a Drakonida meteorraj. = Comet Journal 2. 1978. szept-okt. 12. sz. pp. 72-81. [TUV.]

A Kohoutek (1975f) üstökös fizikai paraméterének és színképi aktivitásának vizsgálata. = Comet Journal 2. 1978. nov-dec. 13. sz. pp. 93-96. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A periódusos Tempel-Tuttle üstökös és a Leonida meteorraj kapcsolata. = Comet Journal 2. 1978. nov-dec. 13. sz. pp. 97-107. [TUV.]

Hevesi Zoltán "RNGC-adatok a MÜÉH - NGC objektumok keresőtérképei I.-hez" címmel hat oldalas kiadványt kaptak kézhez a térképfüzet birtokosai. A kiadványban ismertetést találunk az RNGC-ről, és azokról a mély-ég objektumokról, amelyeket az NGC I. tartalmaz. = Comet Journal 2. 1978. nov-dec. 13. sz. p. 107. [KSZ.]

BELJAJEV, N. A. - REZNYIKOV, E. A.: A P/Gunn 1969 II üstökös életútja 1800-2000 között. = Comet Journal 2. 1978. nov-dec. 13. sz. p. [108.] [KSZ.]

Üstökösmegfigyelések. = Comet Journal 2. 1978. nov-dec. 13. sz. pp. [109-110.] Külföldi adatok. [KSZ.]

A West, 1975n üstökös részekre szakadása. = Comet Journal 2. 1978. nov-dec. 13. sz. pp. [111-115.] Sky and Telescope, 1976-os cikke alapján. [KSZ.]

TUBOLY Vince: P/Wild-2, 1978b és Bradfield, 1978c üstökösök. = Comet Rapid Bulletin No. 4. 1978. márc. 31. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: P/Haneda-Campos, 1978j üstökös. = Comet Rapid Bulletin No. 5. 1978. szept. 17. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Meier, 1978f; P/Haneda-Campos, 1978j; P/Giclas, 1978k; Machholz, 1978l; Seargent, 1978m; Fujikawa, 1978n üstökösök. = Comet Rapid Bulletin No. 6. 1978. okt. 29. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: P/Haneda-Campos, 1978j; Bradfield, 1978o üstökösök. = Comet Rapid Bulletin No. 7. 1978. nov. 3. p. 1. [KSZ.]

KANYÓ Sándor: A fejlődés általános koncepciójának alkalmazása a csillagfejlődésre. = Csillagászati Értesítő 1978. 1. sz. pp. 3-37. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Könyv- és lapszemle. (1977. VII. 1. - 1978. VI. 30.) = Csillagászati Értesítő 1978. 1. sz. pp. 39-75. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: Bradfield /1978.c./ üstökös. = Cygnus 1978. márc. 2. 14. sz. pp. 1-2. Ismertető és keresőtérképek. Az ALPO Comets Section körlevele alapján.; Ujvárosy Antal katonai szolgálatra vonult be, így ennek az üstökösnek az észleléseit Szentmártoni Béla címére küldendők. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Új hírek. = Cygnus 1978. márc. 31. 15. sz. pp. 1-4. Bradfield /1978.c/ üstökös.; Wild /1978.b./ üstökös.; Nova Serpentis 1978.; AX Persei kitörése. [KOC.]

SZENTMÁRTONI Béla: Meier /1978.f./ üstökös. = Cygnus 1978. máj. 28. 16. sz. pp. 1-2. Ismertető és keresőtérképek. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Nova Cygni 1978. = Cygnus 1978. szept. 27. 17. sz. p. 1. Ismertető és keresőtérkép. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: [Ismertető.] = Cygnus 1978. dec. 18. sz. pp. 1-3. Az AAK észlelési programjai (mély-ég és kettőscsillagok, változócsillagok, bolygók, üstökösök, meteorok, fogyatkozások, Nap). Az adatgyűjtő rovatvezetők címei. Az AAK-tagság feltétele. Tagnyilvántartási adatlap. [KSZ.]

SZŐKE Balázs: Mira-maximumok, 1979 január-március. = Cygnus 1978. dec. 19. sz. p. 1. [KSZ.]

Az ember meghódítja az eget. Csillagászati hetek kezdődtek. = Déli Hírlap 10. 1978. okt. 10. 239. sz. p. 1. "Mit lát az ember, ha a csillagos égre tekint? A kérdés nem mai keletű; évszázadokkal, sőt, évezredekkel ezelőtt is sokan kutató szándékkal kémlelték az eget. Maradandót alkotni azonban csak keveseknek sikerült. Kopernikusz, Galilei, Kepler - és a hozzájuk hasonló zsenik - nem minden században születnek. [...] Az idei csillagászati heteket tegnap délután nyitották meg a miskolci Uránia Csillagvizsgálóban. A következő napokban - hangsúlyozta a rendezvénysorozatot megnyitó dr. Szabó Gyula csillagász, a helyi csillagvizsgáló vezetője - több mint félszáz előadást tartanak a megyében a csillagászat, az űrkutatás gazdag témaköréből. Az előadások nagyobb részét a szemléltetésre is alkalmas ózdi, leninvárosi és miskolci Uránia Csillagvizsgálókban tartják, de besegítenek a munkába a borsodi amatőr csillagvizsgálók is. ..." [HAI.]

Ptolemaios csalt? = Déli Hírlap 10. 1978. okt. 18. 246. sz. p. 4. "Ptolemaios 15 évszázaddal késleltette a csillagászat fejlődését - írja könyvében Robert R. Newton, amerikai csillagász. A könyv kihívó címe: "Ptolemaios bűne". A nagyon komoly tudományos mű valójában egy 412 oldalas súlyos vádirat. Ptolemaios, aki 127 és 151 között Alexandriában dolgozott, írja a szerző, "egyáltalán nem tekinthető az ókor legnagyobb csillagászának: olyasvalaki volt, ami még ennél is ritkább: a tudományok történetének legnagyobb csalója". [...] Talán az ókorban használatos eszközök túlságosan is alkalmatlanok voltak arra, hogy rádöbbentsék a csillagászokat, elméletük nem felel meg a valóságnak? Robert Newton szerint egyáltalán nem erről van szó: a különbségek már akkor is szembetűnőek voltak és Ptolemaios szántszándékkal manipulált a számokkal mindaddig, amíg azok bele nem illettek saját rendszerébe. Robert Newton könyvében számos részletes számítást végzett, ami mindent megmagyaráz.
Ptolemaios 31 "megfigyelése" közül legalább 26 kitalált. 38 megfigyelés közül, amelyet csillagász elődeinek tulajdonított, legalább 13-mal szintén úgy manipulált, hogy megfeleljenek saját rendszerének. Owen Gingerich, a Harvard Egyetem csillagásza és tudománytörténésze hevesen védelmezi Ptolemaios emlékét és tudományos becsületét. Nem tagadja a feltártakat, de szerinte Ptolemaios nem hibáztatható azért, hogy a számtalan adatból azokat választotta ki, amelyek beleillettek elméletébe és nem vett tudomást azokról, amelyek ezzel nem egyeztek. Ez azonban nem túlságosan hatásos védelem, mivel a tudományos kutatásban a hibás, vagy rosszul értelmezett adatok felhasználásából eredő csalás legalább olyan súlyos bűn, mint a manipulált vagy kitalált adatok alkalmazása." [HAI.]

GRANDPIERRE Attila: Új jégkorszak a láthatáron. Csillagközi felhő közeledik. = Delta 12. 1978. febr. 2. sz. pp. 38-39. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Poszeidón ismeretlen bolygója. = Delta 12. 1978. ápr. 4. sz. p. 5. C. T. Kowal felfedezett egy égitestet, az 1977 UB-t, a Szaturnusz és az Uránusz között. [KSZ.]

-i -s [VÁRHELYI Tamás]: Űrvitorlás a Naprendszerben. Randevú a Halley-üstökössel. = Delta 12. 1978. ápr. 4. sz. pp. 30-32. [KSZ.]

A Jupiter forró magja. = Delta 12. 1978. máj. 5. sz. p. 4. [KSZ.]

F. I. [FEJES István]: Röntgencsillagok gömbhalmaz-matuzsálemekben. A "gyorstüzelő" tíz másodpercenként sugároz. = Delta 12. 1978. máj. 5. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Csillagvárosok a gammacsillagok fényében. = Delta 12. 1978. jún. 6. sz. p. 5. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Mit suttog a neutrínó? Pillantás a Nap közepébe. = Delta 12. 1978. jún. 6. sz. pp. 8-11. [KSZ.]

-s: Kitaszított égi parányok. Pribram, Lost City, Innisfree. = Delta 12. 1978. jún. 6. sz. pp. 16-17. Három meteorithullás elemzése. [KSZ.]

FEJES István: Rádiótávcsövek világ-hálózata. Rádiópillantás a kvazárok magjába. = Delta 12. 1978. jún. 6. sz. pp. 21-23. A VLBA. [KSZ.]

Az Uránusz (fekete) gyűrűi. = Delta 12. 1978. júl. 7. sz. p. 6. [KSZ.]

G. R.: A déli égbolt ékszerei. = Delta 12. 1978. júl. 7. sz. pp. 24-25., hátsó külső borító. David Malin felvételei, melyet Ausztráliában, a Siding Spring hegységben 10 éve felállított 3,8 m-es tükrös távcsővel készített. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Meteorit-üzenet a "jégszekrényből". = Delta 12. 1978. aug. 8. sz. p. 5. Meteoritok az Antarktisz jegéből. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Földi jégkorszakok égi okai. = Delta 12. 1978. szept. 9. sz. p. 5. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: Halmozódó csillagvárosok. Galaxisok társas élete. = Delta 12. 1978. szept. 9. sz. pp. 8-11. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A Vénusz ostroma. = Delta 12. 1978. okt. 10. sz. p. 5. [KSZ.]

FEJES István: Csillagközi gázbuborékok. Gigantikus gerincek. = Delta 12. 1978. okt. 10. sz. pp. 36-38. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Kamikáze-szondák a Vénuszon. Az Esthajnalcsillag ostroma. = Delta 12. 1978. nov. 11. sz. pp. 8-11. Pioneer-12, Pioneer-13, Venyera-11, Venyera-12. [KSZ.]

-s: A törpék titka. Miért kicsik a kisbolygók? = Delta 12. 1978. dec. 12. sz. p. 33. [KSZ.]

A Galilei Amcsill Klub szabályzata. A Vulpecula co. legújabb bagolystron-típusai. Parasztfelkelés Albániában! = De La Caille Abbé 1978. jan. 9. sz. p. 1. 1978. jan. 10-i dátummal. [KSZ.]

Te ágyban bújkáló észlelő! Most röhögsz, mi? = De La Caille Abbé 1978. márc. 10. sz. p. 1. 1978. márc. 4-i dátummal. [KSZ.]

Egyszerű, fából készíthető kabát leírása. Vadajz típusú BB 1979 nyarán. Plútó-rajzok. Heyde rossz észlelések. Pleione, a zsaru. A Perseida Lebvény-bolygód-raj megfigyelése. A Verpeléti Csillagász Sakk- és Snapszli-kör. = De La Caille Abbé 1978. márc. 11. sz. p. 1. 1978. márc. 10-i dátummal. [KSZ.]

II. Amatőrcsillagász észlelő-romboló tábor, ami országos Rókafar. = De La Caille Abbé 1978. júl. 12. sz. p. 1. 1978. júl. 16-i dátummal. A Bükk-hegységben, Rókafarmon tartott megfigyelőtáborról. [KSZ.]

Pleione, a zsaru rovat az eggyügyü amatőröknek és mira-kedvelőknek. = De La Caille Abbé 1978. nov. 15. sz. p. 1. 1978. nov. 18-i dátummal. A Meteor Pleione című változórovatáról. [KSZ.]

A Diósjenői Shellak Amatőrcsillagász Klub új körlevelében... = De La Caille Abbé 1978. nov. 15. sz. pp. 1-2. A Shedir szabadszemes változós lapról. [KSZ.]

Pleione? a zsaru! = De La Caille Abbé 1978. nov. 16. sz. p. 1. 1978. nov. 18-i dátummal. [KSZ.]

Az UPO-ban tett látogatás ismétlésének megismétlése: egy életre prolongálva! = De La Caille Abbé 1978. nov. 16. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Az "önállósodott" műhold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. jan. 6. 1. sz. p. 27. A Pegasus amerikai mesterséges hold tíz év hallgatás után újra jeleket ad, noha erre nem kapott külső utasítást. Ismételt kikapcsolása ellenére újra bekapcsol. Az Aviation Week cikke nyomán. [VEJ.]

A Szaturnusz-gyűrűk tömege. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. jan. 6. 1. sz. p. 30. A Jet Propulsion Laboratory vizsgálata alapján mintegy 3,5 trillió tonna. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

SOLT György: Új fém - hidrogénből. = Élet és Tudomány 33. 1978. jan. 13. 2. sz. pp. 38-40. A témának csillagászati vonatkozásai is vannak; a Földön laboratóriumban, a Naprendszerben a Jupiter és a Szaturnusz bolygók összetételében és viszonyai között lelhető fel. [VEJ.]

SZENTESI György: Űrhajózás - repülőgéppel. = Élet és Tudomány 33. 1978. jan. 13. 2. sz. pp. 44-49. Miért kell új eszköz? Hét személyt szállíthat. Hordozórakéta - mentőernyőkkel. Az orbiter. Visszatérés a Földre. A várható eredmények. Nagyméretű színes röntgenrajz a 48-49. oldalon. [VEJ.]

BARCZA Szabolcs: Utazás a H-R-diagramon. A fehér óriások. = Élet és Tudomány 33. 1978. jan. 20. 3. sz. pp. 67-69. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Utazás a H-R-diagramon. A vörös óriások. = Élet és Tudomány 33. 1978. jan. 27. 4. sz. pp. 108-110. [SRG.]

Ősi meteoritbecsapódás helye a Zsamansin-kráter. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. febr. 3. 5. sz. p. 156. 10 km átmérőjű kráter Kazahsztánban, korát nyolcmillió évre becsülik. A TASZSZ jelentése alapján. [VEJ.]

Nitroxil! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. febr. 3. 5. sz. p. 156. A Földön eddig ismeretlen molekulafajtát találtak illinoisi rádiócsillagászok. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: A Orion-köd. = Élet és Tudomány 33. 1978. febr. 3. 5. sz. p. 159., hátsó külső borító. [SRG.]

FODOR L. István: A holnap kozmikus technikája. Rádiótávcső Nap körüli pályán. = Élet és Tudomány 33. 1978. febr. 10. 6. sz. pp. 166-168. [SRG.]

Az "ezüstfelhők". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. febr. 10. 6. sz. p. 189. Kozmikus eredetű porszemekre jégkristályok rakódnak, melyek felhővé tömörülnek. A TASZSZ jelentése alapján. [VEJ.]

A Phobos árkai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. febr. 10. 6. sz. p. 189. Párhuzamos repedések, melyek valószínűleg árapályerők hatására keletkeztek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Pormérés a Jupiter körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. febr. 10. 6. sz. p. 189. A "Jupiter Orbiter Probe" nevű szonda tevékenysége. A Dienst aus Deutschland cikke nyomán. [VEJ.]

A Nap pulzálása - és egy magyar fölfedezés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. febr. 17. 7. sz. p. 221. A Föld mágneses terében felfedeztek egy 2 óra 40 perces pulzálást (fölfedezés Tóth Péternek, a tihanyi Geofizikai Obszervatórium munkatársának a nevéhez fűződik), amely megegyezik a Nap pulzálási periódusával. A feltételezés szerint a földi pulzálás okozza a Napon jelentkezőt. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: A holnap kozmikus technikája. Földünk rádióképe. = Élet és Tudomány 33. 1978. márc. 3. 9. sz. pp. 271-274. A Kozmosz-243 és a Nimbus-5 mesterséges holdak alkalmazása a földfelszín megfigyelésére. Radiometriai feladatok. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1977. november - 1978. február. Új szakasz a szovjet űrhajózásban. = Élet és Tudomány 33. 1978. márc. 10. 10. sz. pp. 291-295. [SRG.]

F. L.: Új könyvek. = Élet és Tudomány 33. 1978. márc. 10. 10. sz. p. 314. Csillagászati Évkönyv, 1978. - Könyvismertetés. [VEJ.]

Vörös óriás mint "nyersanyagforrás". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. márc. 10. 10. sz. p. 316. Folyamatos anyagkidobódás az Orion Betelgeuze nevű csillagából. A Basler Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

A csillagközi por és a Nap. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. márc. 10. 10. sz. p. 317. Csillagközi porfelhőkön történő áthaladása közben a Nap méretei és működésének egyes részletei módosulnak, s e módosulások kihatnak a bolygókra is. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Újabb égitest a Szaturnusz gyűrűjében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. márc. 17. 11. sz. p. 349. Amerikai csillagászok a Janus keringési pályáján belül egy eddig ismeretlen, kisebb méretű holdat fedeztek fel. Közelebbi megismerését a Voyager-1 űrszondától remélik. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: A holnap kozmikus technikája. "Erőművek" földünk körül. = Élet és Tudomány 33. 1978. márc. 24. 12. sz. pp. 358-361., címoldal. Címlapon fantáziarajz. Hétszáz teliholdnak a fénye. Centrálék 36 000 km-es magasságban. Gyártás a világűrben. [VEJ.]

HORVÁTH András: Megmenthető-e a Skylab űrállomás? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. márc. 31. 13. p. 411. Dilemmák és próbálkozások az amerikai űrlaboratórium életének meghosszabbítása, vagy a Földre történő biztonságos lehozatala kapcsán. [VEJ.]

Újabb meteoritkráter Kanadában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. márc. 31. 13. sz. p. 411. Kanada huszonharmadik krátere, a Gow Lake, 4 km átmérőjű. Valószínűleg több, mint 100 millió éves. A Canadian Journal of Earth Sciences cikke alapján. [VEJ.]

Egy különös kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. márc. 31. 13. sz. p. 413. Pályája a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz közelében van, tehát jóval távolabb a Naptól, mint az ún. kisbolygó-övezet. Kowal felfedezése. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

MERUK József: Látogatás a szovjet űrrepülések irányító központjában. = Élet és Tudomány 33. 1978. ápr. 7. 14. pp. 419-421. A Magyar Hírlap állandó moszkvai tudósítójának képekkel illusztrált beszámolója. [VEJ.]

Holdkőzetek vizsgálata. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. ápr. 7. 14. sz. p. 446. A Luna-24 által visszahozott holdkőzetből további vizsgálatok céljára a szovjet kutatók átadtak a NASA-nak 2,3 grammot. A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

KUNFALVI Rezső: Pozitív töltésű elektronok - pozitronok. Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 33. 1978. ápr. 14. 15. sz. p. 450., p. 472. A pozitron kísérleti fölfedezése nagyban hozzájárult a kozmikus sugárzás természetének megismeréséhez. [VEJ.]

FODOR L. István: A holnap kozmikus technikája. Bolygóközi "bányák". = Élet és Tudomány 33. 1978. ápr. 14. 15. sz. pp. 466-469. [SRG.]

A Meteosat felvétele Földünkről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. ápr. 14. 15. sz. p. 476. Az első olyan felvétel, mely a teljes földkorongot mutatja 36 000 km magasságból. Az Umschau írása nyomán. [VEJ.]

Műholdkövető szuperteleszkópok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. ápr. 21. 16. sz. p. 507. Az Egyesült Államok ötödik nagyméretű teleszkópja Marokkóban. A Basler Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Winnetou őseinek csillagvizsgálója. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. ápr. 21. 16. sz. p. 509. A wyomingi "kőkerék", és rendeltetésének ismertetése fotó és grafika segítségével. A Kosmos cikke alapján. [VEJ.]

HERCZEG István: Mi a világűrjog? 1. A kezdetek. = Élet és Tudomány 33. 1978. máj. 5. 18. sz. pp. 554-555. Kié a világűr? Minden nép javát kell szolgálnia! Veszélyek - esélyek. [VEJ.]

HERCZEG István: Mi a világűrjog? 2. A ma és a holnap kérdései. = Élet és Tudomány 33. 1978. máj. 5. 18. sz. pp. 582-583. A szabályozás elkerülhetetlen és időszerű. [VEJ.]

A legújabb portrék a Mars holdjairól. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. máj. 12. 19. sz. p. 604. A Viking-2 űrszonda felvételei. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Magyar csillagászati fölfedezés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. máj. 12. 19. sz. p. 604. A Piszkéstetői Obszervatórium munkatársai a 90 centiméteres Schmidt-féle teleszkóppal hosszú idők óta vizsgálják a szupernóvákat. Lovas Miklós, az intézet munkatársa e program keretében rendszeresen fényképezi az égboltot. E munkái során a Rák csillagképben egy különleges változócsillagot fedezett föl. Az 1976. február 29-én készített felvételen a csillag fotografikus magnitúdója 13,5 volt - de egy másik, alig két órával később készített képen már sokkal halványabbnak mutatkozott! Lovas ezek után átvizsgálta az égboltnak a szóban forgó területéről 1965 és 1976 között készített negyvenegy fényképet is. Négy felvételt kivéve a csillag a képeken nem volt látható! Amelyeken észre lehetett venni, azokon a fényessége csupán 19,0 vagy 19,5 magnitúdójú volt.
A Palomar Sky Atlas kék felvételein, amelyeken még 20 magnitúdójúnál halványabb csillagok is fel vannak tüntetve, a csillag szintén nem látható. A vörös felvételeken pedig nagyon halványan mutatkozik csupán. E megfigyelések alapján kitűnt, hogy valójában egy úgynevezett flér csillagról van szó, amely időről időre kifényesedik, majd újra elhalványul. Minimumban a fényessége még a 20 magnitúdót sem éri el. Közönséges kitörései alkalmával is legfeljebb 19 magnitúdójúvá fényesedik. Volt azonban egy "szupererősségű" kifényesedése is. 1978. február 29-én. Akkor - mint említettük - 13,5 fényrendet ért el. (A Sky and Telescope írása nyomán) [Az angol nyelvű bejelentés az Information Bulletin on Variable Stars 1345. számában jelent meg 1977. okt. 3-án. A Cancerben lévő új flér csillag koordinátája: RA = 8 h 25 m 30,45 s (1950) Dec. = +20 d 21’ 34,1". A Lovas által felfedezett UV Ceti típusú változó hivatalos elnevezése: CZ Cnc lett.] [VEJ.]

A holdrengések és a Föld keltette árapály. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. máj. 12. 19. sz. p. 604. A rengések 27 napos ciklusban váltakoznak, s ezt a Föld keltette árapályerőkkel hozzák összefüggésbe. A Science cikke nyomán. [VEJ.]

BOTH Előd: A kalocsai Haynald Obszervatórium. Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 33. 1978. máj. 19. 20. sz. p. 610. Az 1977. 52. számban megjelent cikk kiegészítése. [SRG.]

A Naprendszer "teteje" - közelről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. máj. 19. 20. sz. p. 637. A Marsnak és egyben a Naprendszernek legmagasabb hegye, a 27 km magas Nyx Olympica vulkán. A Mariner-9 és a Viking-1 egy-egy fotója. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1978. március-április. = Élet és Tudomány 33. 1978. máj. 26. 21. sz. pp. 658-661. Csehszlovákia űrkutatása.; Az első Interkozmosz-űrrepülés.; 96 nap Föld körüli pályán.; Ezer Kozmosz-hold.; Gondok az első űrrepülőgéppel.; Mi van a Voyagerekkel?; Néhány érdekesség a Marsról. [SRG.]

Radarral vizsgálják a Jupiter nagy holdjait. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. máj. 26. 21. sz. p. 668. Méreteikre vonatkozó megbízhatóan pontos információk. A Science írása nyomán. [VEJ.]

Vulkán a Vénusz bolygón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. máj. 26. 21. sz. p. 668. A NASA radarvizsgálatai alapján bizonyított, amit korábban a Venyera-9 és -10 már jelzett. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Kerámiák az űrsiklón - és a földön. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. jún. 2. 22. sz. p. 699. Francia kutatók hőálló kerámiát kísérleteztek ki a légkörbe visszatérő űrsiklók külső felületének védelmére. A L’usine Nouvelle írása alapján. [VEJ.]

Grecsko űrruhája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. jún. 23. 25. sz. p. 798. Az űrséta alkalmával biztonságot nyújtó öltözék ismertetése. A Presse der Sowjetunion írása nyomán. [VEJ.]

Az Io: nátriumlámpás a Jupiter körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. jún. 30. 26. sz. p. 830. A Pioneer-10 és -11 felfedezése: nátriumfelhő az Io körül. Színes illusztrációval. A Science et Vie cikke alapján. [VEJ.]

Hét és fél év múlva megint jön a Halley-féle üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. júl. 7. 27. sz. p. 860. Felkészülés a leghíresebbnek tartott üstökös 1986-ban esedékes visszatérésére. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

TÓTH György: Háromcsatornás kronográf. = Élet és Tudomány 33. 1978. júl. 7. 27. sz. p. 863., hátsó külső borító. Időregisztráló műszer. Tervezője és készítője Gothard Jenő volt. Fotó: Bojtár Ottó. [SRG.]

A Mars-felhők titka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. júl. 14. 28. sz. p. 891. A Mariner-7 űrszonda megfigyelései. A Nauka i Zsizny írása nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A protuberanciák. = Élet és Tudomány 33. 1978. júl. 21. 29. sz. pp. 899-901. [SRG.]

Naptevékenységet jelző nitrogén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. júl. 28. 30. sz. p. 957. A napkitörések sugárzása a légkörben ammóniát hoz létre, mely az Antarktisz jegébe fagyva biztos támpont a későbbi vizsgálatokhoz. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

A Mars-szonda mérlege. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. aug. 4. 31. sz. p. 989. Nem erősíti, de nem is zárja ki annak lehetőségét, hogy a bolygón van, vagy valaha volt élet. A valószínűsége ötvenszázalékos: vagy van, vagy nincs! A Sterne und Weltraum cikke nyomán. [VEJ.]

Felkészülten várjuk az üstökösöket. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. aug. 4. 31. sz. p. 989. Űrszondák tervezése, melyek megközelítenék a közeljövőben visszatérő üstökösöket. A Sterne und Weltraum írása alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: Üstököscsóva - mesterséges hold - űrvitorlás. A fény nyomása. = Élet és Tudomány 33. 1978. aug. 11. 32. sz. pp. 1004-1006. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1978. május - 1978. június. = Élet és Tudomány 33. 1978. szept. 15. 37. sz. pp. 1171-1174. A Szaljut-6 új korszaka.; Lengyel űrhajós az űrben.; A Szaljut-űrruha.; Lengyelország űrkutatása.; Újra a Vénusz felé.; Óceánkutató óriás hold.; Egy távközlési hold vajúdása.; Mi lesz a Skylab sorsa? [SRG.]

A Phobos makettja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. szept. 22. 38. sz. p. 1213. A Mariner-9 mérte adatok alapján készítették amerikai kutatók. Az Umschau írása nyomán. [VEJ.]

SZABÓ József: Az űrrepülés biztonsága. A starttól a pályára állásig. = Élet és Tudomány 33. 1978. szept. 29. 39. sz. pp. 1219-1221. [SRG.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Könyvismertetés. Új könyvek. = Élet és Tudomány 33. 1978. szept. 29. 39. sz. p. 1242. Charles A. Whitney: A Tejútrendszer keletkezése című könyvének bemutatása. [VEJ.]

Szilárd metán és ammónia a Plutón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. szept. 29. 39. p. 1245. Amerikai kutatók színképelemzéssel mutatták ki, Naprendszerünkben elsőként ezen a bolygón. A Zemlja i Vszelennaja cikke nyomán. [VEJ.]

SZABÓ József: Az űrrepülés biztonsága. A kozmikus térben. = Élet és Tudomány 33. 1978. okt. 6. 40. sz. pp. 1258-1261. [SRG.]

TIT-élet. = Élet és Tudomány 33. 1978. okt. 6. 40. sz. p. 1275. Az okt. 8-14. között rendezendő Csillagászati Hét meghirdetése és programismertetője. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Könyvismertetés. Új könyvek. = Élet És Tudomány 33. okt. 13. 41. sz. p. 1287. J. Ny. Jefremov: A világmindenség mélységeiben című könyvének bemutatása. [VEJ.]

SZABÓ József: Az űrrepülés biztonsága. Visszatérés a Földre. = Élet és Tudomány 33. 1978. okt. 13. 41. sz. pp. 1288-1290. A hibás fékezés veszélyei. A leszállás helye. Az űrhajósok felkutatása. [VEJ.]

Neutrínócsapda a Kaukázusban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. okt. 13. 41. sz. p. 1309. A Földünkön egyébként nyomtalanul áthaladó neutrínók detektálására létrehozott óriási műszerkomplexum. Az Urania cikke alapján. [VEJ.]

Optikailag is kimutatták a Vela pulzárt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. okt. 20. 42. sz. p. 1339. A legkisebb objektum, melyet fotoelektromos mérésekkel mutattak ki. A Wissenschaft und Fortschritt cikke nyomán. [VEJ.]

Két csóvájú üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. okt. 20. 42. sz. p. 1339. A cikk a jelenség magyarázatát ismerteti, két fotót közöl, de az üstököst nem nevezi meg. Az Ideen des Exakten Wissens írása alapján. [VEJ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Kedves Élet és Tudomány! Krúdy Jenő orvos, műkedvelő csillagász. = Élet és Tudomány 33. 1978. okt. 27. 43. sz. p. 1346., 1353. [SRG.]

Repülés a Nap pólusai fölött. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. okt. 27. 43. p. 1372. A NASA és az ESA egy-egy szondát tervez felbocsátani, melyek a napszelet hivatottak vizsgálni, azonban most a Nap pólusai fölötti terekben. A Basler Zeitung írása alapján. [VEJ.]

TÓTH György: A meteoroszkóp. = Élet és Tudomány 33. 1978. nov. 3. 44. sz. p. 1407., hátsó külső borító. Meteormegfigyelő műszer, Gothard Jenő készítette 1884-ben. Kép: Bojtár Ottó. [SRG.]

Újszerű rádióobszervatórium. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. nov. 10. 45. sz. p. 1437. New Mexicoban, Soccoro közelében épült. Továbbfejlesztve összesen 27 darab 25 méter átmérőjű antennával rendelkezik majd. A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

Újabb nitrogénvegyületek a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. nov. 17. 46. sz. p. 1468. Rádiócsillagászok első ízben találtak kettős kötésű nitrogén-oxigén [N=O, nitroxil] vegyületet. Az Astrophysics írása nyomán. [VEJ.]

BALÁZS Béla: "Robbanó" galaxisok. 1-2. = Élet és Tudomány 33. 1978. dec. 1. 48. sz. pp. 1516-1518.; dec. 8. 49. sz. pp. 1542-1544. [SRG.]

KÜLLŐS Imola: Régi magyar kalendariumok. = Élet és Tudomány 33. 1978. dec. 8. 49. sz. pp. 1554-1557. [SRG.]

Körte alakú üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. dec. 8. 49. sz. p. 1565. A d’Arrest üstökös 25 millió km-re megközelítette Földünket, így sikerült alaposan megfigyelni. Az Ikarus írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1978. augusztus-november. = Élet és Tudomány 33. 1978. dec. 22. 51. sz. pp. 1605-1608. [SRG.]

Napfoltmaximum 1979 végén? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. dec. 22. 51. sz. p. 1628. Kutatók az eddigieknél nagyobb, és a vártnál korábban bekövetkező aktivitást jósolnak. [VEJ.]

ZÁCH Alfréd: Globális méretű légkörkutatás. Kedves Élet és Tudomány! = Élet és Tudomány 33. 1978. dec. 29. 52. sz. p. 1634, p. 1642. Százötven állam tudósai a legfontosabb adatokat kilenc mesterséges holdtól várják. [VEJ.]

Új teleszkóp. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 33. 1978. dec. 29. 52. sz. p. 1657. 1 méternél valamivel nagyobb hiperbolikus tükör a pulkovói obszervatórium számára. A TASZSZ jelentése alapján. [VEJ.]

Erről is híres Eger: Torony, amelynek latinul Specula volt a neve. = Esti Hírlap 23. 1978. ápr. 6. 80. sz. p. 4. Az egri csillagvizsgáló 200. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésről, kiemelten Hell Miksa szerepéről. [HAD.]

BARTHA Lajos, ifj.: "... hogy a magyar és lapp nyelv hasonló ..." Rokonok messzi északon. Hell Miksa és Sajnovics János híres útjának története. = Esti Hírlap 23. 1978. ápr. 15. 88. sz. p. 4. [HAD.]

GAUSER Károly: Érdekes elmélet az Alföld keletkezéséről. Égi vendég ásta ki? Karambol nyoma - több tenger, medence. = Esti Hírlap 23. 1978. jún. 9. 134. sz. p. 4. Meteorokról. [SRG.]

SZAMOJLOV, Alekszandr: Ablak a világmindenségre: RATAN. = Fáklya 22. 1978. jan. 22. 2. sz. p. 19-21. [ZSE.]

SZAMOJLOV, Alekszandr: Élő csillagok. Nyikolaj Kozirev csillagász portréjához. = Fáklya 22. 1978. szept. 24. 18. sz. p. 14-15 [ZSE.]

ANTONOV, Pavel: Egyedül van a világ? = Fáklya 22. 1978. nov. 5. 21. sz. p. 14-15. Sklovszkij véleménye a földönkívüli civilizációkról. [ZSE.]

[JÉKI László:] Fizikai Nobel-díj ’78. Penzias, Arno és Wilson, Robert (megosztva) a Bell Laboratórium munkatársai az USA-ban. = FIZ-INFO A TIT Fizikai-Meteorológiai Választmányának kiadványa 1978. 3. sz. p. 9. Az 1964-ben véletlenül felfedezett háttérsugárzásért.; A FIZ-INFO kiadvány 1976-ban indult. A fizika legújabb eredményeit ismertette. Összeállította és szerkesztette Jéki László, 1981-től Abonyi Iván, Kajcsos Zsolt, Klopfer Ervin. Készült Budapesten, a TIT Rotaüzemében A5 méretben. 1986-ig jelent meg. [KSZ.]

MAKRA Zsigmond: Az atomenergia űrkutatási alkalmazásának veszélyei. = Fizikai Szemle 28. 1978. márc. 3. sz. p. 118. [SRG.]

VERŐ József: A bolygóközi mágnestér hatása a geomágneses tevékenységre. 2. = Fizikai Szemle 28. 1978. ápr. 4. sz. pp. 137-144. [PIR.]

ZÉTÉNYI Endre: Hell Miksa és a 200 éves egri csillagvizsgáló. = Fizikai Szemle 28. 1978. ápr. 4. sz. pp. 150-151. [PIR.]

CSABA György - TARACSÁK Gábor: Csillagászati értelmező szótár. = Fizikai Szemle 28. 1978. ápr. 4. sz. pp. 159-160. Csillagászati kifejezések humoros magyarázata. Bemutatták az 1977. évi Csillagászati Napon. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Az űrutazások dózisviszonyai. = Fizikai Szemle 28. 1978. máj. 5. sz. pp. 185-188. [PIR.]

DIRAC, P. A. M.: Alapvető fizikai állandók és időbeni fejlődésük. = Fizikai Szemle 28. 1978. jún. 6. sz. pp. 201-204. [SRG.]

PAPAGIANNIS, M. D.: Lehetséges, hogy galaxisunkban csak a Földön van fejlett technológiai civilizáció? = Fizikai Szemle 28. 1978. jún. 6. sz. pp. 210-217. Ford.: Kovács Kornél, Soós József. [PIR.]

FEJES István: Szupernova maradványok-e a galaktikus "rádió spurok"? = Fizikai Szemle 28. 1978. aug. 8. sz. pp. 302-306. Némelyik igen. [PIR.]

GÁNTI Tibor: A Viking biológiai kísérletei. = Fizikai Szemle 28. 1978. okt. 10. sz. pp. 371-376. [PIR.]

MOLNÁR Gyula: Újabb eredmények a légkör hőmérsékleti profiljának műholdas szondázásában. = Fizikai Szemle 28. 1978. okt. 10. sz. pp. 376-381. [PIR.]

KÓTA József: A kozmikus sugárzás energiaspektruma és anizotrópiája. = Fizikai Szemle 28. 1978. okt. 10. sz. pp. 381-383. [PIR.]

L. L.: Az első magyar fizika műszavai. = Fizikai Szemle 28. 1978. okt. 10. sz. pp. 393-395. Molnár János 1777-ben megjelent Magyar Fizikájában megjelent szavak. Csillagászati szavak is. [KSZ.]

VOSZKA Rudolf: Miért érdekes a kristálynövesztés űrlaboratóriumban? = Fizikai Szemle 28. 1978. nov. 11. sz. pp. 427-428. [SRG.]

Társulati díjak 1977. Detre László díj. = Fizikai Szemle 28. 1978. nov. 11. sz. p. 432. Szeidl Béla kapta a díjat, aki a Csillagvizsgáló igazgatója. [SRG.]

WEINBERG, Steven: A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás és az 1978. évi Nobel-díjasok. = Fizikai Szemle 28. 1978. dec. 12. sz. pp. 456-463. Penzias és Wilson. [PIR.]

DOJCSÁK Győző: Meteoritkutatás. = Föld és Ég 13. 1978. 1. sz. pp. 6-9. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Mars holdjainak száz éve. 2. = Föld és Ég 13. 1978. 1. sz. pp. 15-18. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Érdekes meteorithullások. = Föld és Ég 13. 1978. 1. sz. p. 18. A Louisville-meteorit 1977. jan. 31-én. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 13. 1978. 1. sz. pp. 24-28. Kozmikus távközlési csatorna.; ifj. Bartha Lajos: Meteorkutatás a Holdon.; Palásthy György Miklós: A Cygnus X-2 forrás kettős jellege.; Ponori Thewrewk Aurél: A TIT Budapesti planetáriuma 1978 március-áprilisi műsor.; i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: Új Szaturnusz-hold. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 13. 1978. 1. sz. pp. 29-31., hátsó belső borító. Dankó Sándor: Üzemi csillagda avatása Szolnokon.; Bonyhád - Geresdi Sándor szakkörvezető.; Szeged - Várady Zoltán, Hegedüs Tibor.; Orbán Dezső magáncsillagvizsgálója Tatabányán.; Székesfehérvár - Párniczky József felvétele a székesfehérvári csillagda kupolájának helyére emeléséről 1977. szeptember 16-án. [SRG.]

Csillagos ég 1978. március-április. = Föld és Ég 13. 1978. 1. sz. pp. 31-32. [SRG.]

TÓTH László S.: Végzett-e Ptolemaosz valójában észleléseket geocentrikus világképének igazolására? = Föld és Ég 13. 1978. 2. sz. pp. 34-37. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Sugárveszély a sztratoszférában és a világűrben. = Föld és Ég 13. 1978. 2. sz. pp. 42-45. [SRG.]

Ablak a világűrre. = Föld és Ég 13. 1978. 2. sz. pp. 54-55. A 6 m-es távcső a Szovjetunióban. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Planetáriuma 1978 május-június. = Föld és Ég 13. 1978. 2. sz. pp. 60-61. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 13. 1978. 2. sz. pp. 61-63., hátsó belső borító. Csillagászat Baráti Köre X. Találkozója Budapest 1978. augusztus 11-13.; Budapest - Farkas László.; Székesfehérvár - Dóra László.; Debrecen - Bocskai János.; Eger - Gonda Márton.; Dunaújváros. [SRG.]

Csillagos ég 1978. május-június. = Föld és Ég 13. 1978. 2. sz. pp. 63-64. [SRG.]

KOVÁCS Géza: Röntgencsillagok. = Föld és Ég 13. 1978. 3. sz. pp. 72-74. [SRG.]

Ortutay Gyula (1910-1978). = Föld és Ég 13. 1978. 3. sz. p. 78. [SRG.]

KISZEL Vilmos Gábor: A Mars alsó légköre. = Föld és Ég 13. 1978. 3. sz. pp. 79-81. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Újabb lehetőségek a gravitációs lökéshullám-elmélet ellenőrzésére. = Föld és Ég 13. 1978. 3. sz. pp. 85-86. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Bolygórendszer a 61 Cygninél. = Föld és Ég 13. 1978. 3. sz. p. 86. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 13. 1978. 3. sz. pp. 90-91. Mizser Attila: A Kohler 1977m üstökös.; -th- [ifj. Bartha Lajos]: Új rövid periódusú üstökös - Schuster 1977o.; Új közeli törpegalaxist fedeztek fel. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti planetáriuma 1978. július. = Föld és Ég 13. 1978. 3. sz. pp. 92-93. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 13. 1978. 3. sz. pp. 94-95. Újabb ajánlat távcsőépítő amatőröknek.; Új kiadásban jelenik meg a Távcső világa.; Budapest - Márkus Sándor, Iskum József.; Sárosd - Bakonyi Dezső.; Hajdúnánás - Nánási Tóth Lajos.; Szőny - Sári Gyula. [SRG.]

Csillagos ég 1978. július-augusztus. = Föld és Ég 13. 1978. 3. sz. pp. 95-96. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Szaljut-6. = Föld és Ég 13. 1978. 4. sz. pp. 98-101., hátsó belső borító. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Újabb vizsgálatok a "Tycho-féle" szupernóváról. = Föld és Ég 13. 1978. 4. sz. p. 101. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Fortyogó csillagok. 1. Flérek a Napon. = Föld és Ég 13. 1978. 4. sz. pp. 106-109. [SRG.]

NAGY Sándor: IUE. = Föld és Ég 13. 1978. 4. sz. p. 109. Sky and Telescope nyomán. [SRG.]

BARTÓK NAGY János: A Daedalus-terv. = Föld és Ég 13. 1978. 4. sz. pp. 113-114. A Spaceflight 1977. 12. számában megjelent cikk nyomán. [SRG.]

NAGY Sándor: A Halley-üstökös. = Föld és Ég 13. 1978. 4. sz. pp. 114-115. Sky and Telescope nyomán. [SRG.]

-y-y-: Üstökösök szétbomlásából származó mikrometeoriteket találtak. = Föld és Ég 13. 1978. 4. sz. p. 115. [SRG.]

Merre jártunk-mit láttunk. = Föld és Ég 13. 1978. 4. sz. pp. 118-119. Deicsics László: Tavaszi észlelőtábor a Bükkben, 1978. április 2-4.; Hell Miksa Emlékülés, Eger. 1978. ápr. 7-8. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti planetáriuma 1978. szeptember-október. = Föld és Ég 13. 1978. 4. sz. pp. 124-125. [SRG.]

GELLÉRT András: Tájékoztató a TIT Budapesti Csillagászati és Űrkutatási szakosztály 1978-79. évi rendezvényeiről. = Föld és Ég 13. 1978. 4. sz. pp. 125-126. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 13. 1978. 4. sz. p. 127. Kulin György: Javaslat a kvázi-Cassegrain távcsőhöz.; Budapest - Burkovics Gyula.; Tatabánya - Orbán Dezső.; Veszprém - Vértes Ernő. [SRG.]

Csillagos ég 1978. szeptember-október. = Föld és Ég 13. 1978. 4 sz. pp. 127-128. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Fortyogó csillagok. 2. Flércsillagok a Nap környezetében. = Föld és Ég 13. 1978. 5. sz. pp. 137-141. [SRG.]

Új kisbolygó - a Chiron. = Föld és Ég 13. 1978. 5. sz. p. 141. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Üstökösszonda-tervek. = Föld és Ég 13. 1978. 5. sz. pp. 147-148. A Sterne und Weltraum-ban megjelent cikk nyomán. [SRG.]

Egy robbanó galaxis? - az M 82. = Föld és Ég 13. 1978. 5. sz. p. 149. A Nature nyomán. [SRG.]

r. T. [SCHLOSSER Tamás]: Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 13. 1978. 5. sz. pp. 154-155., első belső borító. Szaljut-6 - Szojuz-29, Szojuz-30, Szojuz-31, Progressz-2, Progressz-3. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Planetáriuma. = Föld és Ég 13. 1978. 3. sz. pp. 156-157. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 13. 1978. 5. sz. pp. 157-159. A Baráti Kör minden tagjához. A Föld és Ég januártól havonta jelenik meg.; Dr. K. [Kulin György]: Schmidt-távcső házilag?; Leninváros - Szutor István, Tóth János.; Sülysáp - Fodor Antal.; Nagybátony - Orosz János.; Ózd - Sztároszta István. [SRG.]

Csillagos ég 1978. november-december. = Föld és Ég 13. 1978. 5. sz. pp. 159-160. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Fortyogó csillagok. 3. Csillagcsoportok flércsillagai. = Föld és Ég 13. 1978. 6. sz. pp. 162-166. [SRG.]

GELLÉRT András: A Plutó és holdja. = Föld és Ég 13. 1978. 6. sz. p. 167. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A betlehemi csillag. = Föld és Ég 13. 1978. 6. sz. pp. 173-175. [SRG.]

PAPARÓ Margit: A csillagászati távcsövek új nemzedéke. = Föld és Ég 13. 1978. 6. sz. pp. 176-179. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. = Föld és Ég 13. 1978. 6. sz. pp. 187-188. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A Csillagászat Baráti Köre X. Országos Találkozója. = Föld és Ég 13. 1978. 6. sz. pp. 188-189. Budapest, 1978. augusztus 11-13. [SRG.]

Baráti Köreink. = Föld és Ég 13. 1978. 6. sz. pp. 189-190. Budapest: Iskum József, Szeiber Károly.; Berekböszörmény: Gőz István.; Budakeszi: Mogyorósi Imre. [SRG.]

A csillagos ég 1979. január hóban. = Föld és Ég 13. 1978. 6. sz. p. 191. [SRG.]

GÖŐZ Lajos: Új módszerek a csillagászati földrajz oktatásának szolgálatában. = Földrajztanítás 21. 1978. 1-2. sz. p. 55., hátsó külső borító. Nyíregyházán 300 mm tükörátmérőjű Newton-reflektor után, 1977-ben a földrajzi tanszéken Baader-planetárium és Sean-gyári mágneses csillaggömb került elhelyezésre. A főiskola parkjába napórát állítottak fel. A nyíregyházi napóra fényképét a folyóirat hátsó külső borítóján közlik. Ennek képaláírása (p. 49.) szerint "A napórát dr. Göőz Lajos főiskolai docens tervezte." [KSZ.]

SCHALK Gyula: Megnyílt a TIT Budapesti Planetáriuma. = Földrajztanítás 21. 1978. 1-2. sz. p. 54. A planetárium 1977. okt. 3-tól a tanuló ifjúság előtt is kaput nyitott. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati Évkönyv az 1977. évre. Gondolat Kiadó, Bp. 1976. = Földrajztanítás 21. 1978. 1-2. sz. pp. 62-63. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy háromszáz éves magyar térkép és a nagyszombati meridián kérdése. = Geodézia és Kartográfia 30. 1978. 5. sz. pp. 379-385. [SRG.]

A szerkesztő bizottság: Bevezető a megújult Göncölhöz. = Göncöl 1978. márc. 1. sz. pp. 2-3. A lap megújult, szebb nyomdatechnikával, fényképes borítókkal, fotómellékletekkel jelent meg. Ettől a lapszámtól újra kezdik a Göncöl sorszámozását. [KSZ.]

DOBOS Lajos: A robbanó világegyetemről. = Göncöl 1978. márc. 1. sz. pp. 4-10. [TUV.]

KOVÁCS Zoltán: Mennyi anyag van a galaxisok között? = Göncöl 1978. márc. 1. sz. pp. 11-17. [TUV.]

KOVÁCS György: A bolygóközi por. = Göncöl 1978. márc. 1. sz. pp. 17-26. [TUV.]

KISZEL Vilmos Gábor: Krátersűrűség-diagramok. = Göncöl 1978. márc. 1. sz. pp. 27-35. [TUV.]

MOLNÁR Sándor: Kéttest-probléma. 1. = Göncöl 1978. márc. 1. sz. pp. 36-43. [TUV.]

Kérés a fotós amatőrökhöz. = Göncöl 1978. márc. 1. sz. p. 43. [KSZ.]

KISZEL Vilmos Gábor: A csillagos ég fényképezése. = Göncöl 1978. márc. 1. sz. pp. 44-45. [TUV.]

BAKOS Gábor: Egy távcsöves fényképezési módszer. = Göncöl 1978. márc. 1. sz. pp. 45-46. [TUV.]

GOMBÁS Géza: Meteor- és csillagnyom fényképezés. = Göncöl 1978. márc. 1. sz. p. 47. [TUV.]

KOVÁCS György: Amatőr bolygófényképezés. = Göncöl 1978. márc. 1. sz. pp. 48-49. [TUV.]

BÖDŐK Zsigmond: A higanygőzös érzékenyítési eljárás. = Göncöl 1978. márc. 1. sz. pp. 49-50. [TUV.]

Tartalomjegyzék a Göncöl fotómellékletéhez. = Göncöl 1978. márc. 1. sz. pp. 51-52. Bödők Zsigmond, Tuboly Vince, Szoboszlai Zoltán, Csiba Márton, Juhász Tibor, Iskum József, Altair-klub (Karcag), Bakos Gábor, Gombás Géza, Nagy G., Karászi István, Szeiber Károly, Mikics Lajos, Tóth László, Gustav Kren, Réti Lajos, Farkas István csillagászati fényképei 8 képtáblán [KSZ.]

B. M. [BEÖTHY Mihály]: Rádiónavigáció mesterséges holdakkal. = Haditechnikai Szemle 12. 1978. jan-márc. 1. sz. pp. 20-22. [SRG.]

SZENTESI György: Szojuz - Szaljut - Progressz. = Haditechnikai Szemle 12. 1978. ápr-jún. 2. sz. pp. 143-145. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Űrhajósok sugárterhelése. = Haditechnikai Szemle 12. 1978. okt-dec. 4. sz. pp. 41-47. [SRG.]

PATKÓ György: Az égbolt fényének polarizációja. = Hevesi Művelődés 17. 1978. 1. sz. pp. 15-20. [SRG.]

TÄNCZER T[ibor].: A METEOSAT fellövése. = Időjárás 82. 1978. máj-jún. 3. sz. pp. 180-181. 1977. nov. 23. [SRG.]

TÄNCZER T[ibor].: Az űrkutatási munkacsoport ülése Plovdivba. = Időjárás 82. 1978. júl-aug. 4. sz. p. 244. 1978. ápr. 18-24. [SRG.]

Lucifer a dublor. = IPM Interpress Magazin 4. 1978. febr. p. 22. A kettőscsillagokról. A Nap feltételezett kísrő csillagáról, amelyet itt Lucifer néven illetnek. Chris Davidsonnak a Science Newsben megjelent cikke alapján. [KSZ.]

COLLINS, Michael: Repülő téglagyár. = IPM Interpress Magazin 4. 1978. febr. pp. 46-51. Az első űrsikló története. [NRO.]

GANGUSZ, A.: Amikor kigyúlnak a csillagok. = IPM Interpress Magazin 4. 1978. márc. pp. 36-38. A krimi obszervatóriumról. [NRO.]

JASTROW, Robert: Ember utáni értelem. = IPM Interpress Magazin 4. 1978. márc. pp. 114-118. [NRO.]

DUCROCQ, Albert: Fölösleges műholdak. = IPM Interpress Magazin 4. 1978. ápr. pp. 61-63. [NRO.]

JASTROW, Robert: Égi fénycsapdák. = IPM Interpress Magazin 4. 1978. máj. pp. 6-7. A fekete lyukak elméletéről szóló cikk. [NRO.]

KIS Csaba: Séta az űrállomáson. = IPM Interpress Magazin 4. 1978. jún. pp. 132-133. Csillagvárosi séta, a Szaljut kiképző központjában. [NRO.]

IRWIN, John B.: Naplemente. = IPM Interpress Magazin 4. 1978. jún. pp. 144-146. A naplemente optikai magyarázata. [NRO.]

OSIATYNSKI, Wiktor: Egyedül vagyunk! = IPM Interpress Magazin 4. 1978. júl. pp. 24-27. Az ember és a világegyetem kapcsolata. [NRO.]

És mégis mozog... = IPM Interpress Magazin 4. 1978. aug. p. 63. A Föld mozgása a világegyetemben. A Scientific American alapján. [NRO.]

Az első három perc. = IPM Interpress Magazin 4. 1978. szept. p. 53. Az ősrobbanás elméletről Steven Weinberg "Az első három perc. A világegyetem eredete" című könyve alapján. [KSZ.]

DRUYAN, Anne: Üzenet a csillagoknak. = IPM Interpress Magazin 4. 1978. dec. pp. 105-107 A Voyager üzenete. [NRO.]

DUKKON Ágnes: Tótfalusi Kis Miklós naptárai, 1694-1702. A naptárkiadás hagyományai. = Irodalomtörténeti Közlemények 82. 1978. 1. sz. pp. 52-61. [SRG.]

BARTHA Lajos: Janus Pannonius két csillagászati verse. = Irodalomtörténeti Közlemények 82. 1978. 3. sz. pp. 340-345. A csillagász epigramma című versében egy korai magyarországi tűzgömb 1468 (?) észleléséről ír.; A nappali égen ragyogó csillag című versében a nappali égen látható Vénuszt örökíti meg. [SRG.]

DALOS Endre: Holdfogyatkozás 1978. szept. 16. = Körlevél [1978.] pp. 1-3. A Bólyi "József Attila" Művelődési Ház "DRACO" Csillagász szakköre tagjai számára készített alkalmi kiadvány. A holdfogyatkozás észlelésen részt vett Kaposvárról Szentmártoni Béla, Gombás Géza és Hevesi Zoltán. [HEV.]

MEZŐSI Miklós: Meteorológiai műhold a jéghegyek nyomában. = Légkör 23. 1978. 1. 20-21. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: 200 évvel ezelőtt - 1778-ban - indult meg az időjárás rendszeres figyelése. = Légkör 23. 1978. 2. sz. pp. 39-41. Budán az egyetem csillagdájában és a nagyszombati egyetem csillagászati tornyában, már 1778-től végeztek meteorológiai megfigyeléseket. [SRG.]

CZELNAI Rudolf: Societas Meteorologica Palatina (1780-1795). = Légkör 23. 1978. 3. sz. pp. 1-10., címoldal, hátsó külső borító. [SRG.]

MEZŐSI Csaba: R Coronae Borealis. = Magnitudó 1978. 6. sz. pp. 2-6. 1973-1978-ig, 68 észlelő 2169 fénybecslése alapján. [KSZ.]

BRLÁS Pál: CH Cygni. = Magnitudó 1978. 6. sz. pp. 6-7. 1976-1978-ig. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: UU Aurigae. = Magnitudó 1978. 6. sz. pp. 8-9. 1973-1978 között. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: V Bootis. = Magnitudó 1978. 6. sz. pp. 10-11. Az 1973-1978 közötti 365 megfigyelés alapján. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: ST Camelopardalis. = Magnitudó 1978. 6. sz. pp. 12-13. 1974-1978-as adatok alapján. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: AF Cygni. = Magnitudó 1978. 6. sz. pp. 14-15. 1974-1978-ig, 654 fénybecslés volt. [KSZ.]

BABCSÁNY Gábor: RY Draconis. = Magnitudó 1978. 6. sz. pp. 16-17. 1974-1978-as időszaka. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: ST Ursae Maioris. = Magnitudó 1978. 6. sz. pp. 18-19. 1974-1978-ig. [KSZ.]

FENYVESI András: AC Herculis. = Magnitudó 1978. 6. sz. pp. 20-22. 1974-1978-as évei. [KSZ.]

FENYVESI András: BU Geminorum. = Magnitudó 1978. 6. sz. pp. 23-24. 1974 és 1978 közötti időszaka. [KSZ.]

FÉNYES Tibor: Atommagok - távol a stabilitási sávtól. = Magyar Fizikai Folyóirat 26. 1978. 1. füz. pp. 1-42. Benne: pp. 33-36. Csillagászati vonatkozások. [KSZ.]

MÁRFÖLDI Gábor: A gravitációs hatás értelmezése az anyag-energia gravitációs határértékei alapján. 1. = Magyar Geofizika 19. 1978. 1. sz. pp. 35-38. A tanulmány anyaga az MGE Általános Geofizikai Szakosztályának 1977. szept. 29-i ülésén került ismertetésre. [KSZ.]

MÁRFÖLDI Gábor: A gravitációs hatás értelmezése az anyag-energia gravitációs határértékei alapján. 2. = Magyar Geofizika 19. 1978. 2. sz. pp. 41-50. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Kétszázharminckilenc év vagy csak két nap? A tengeráramlások az űrhajóból. = Magyar Hírlap 11. 1978. febr. 24. 47. sz. p. 6. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Még messzebb a világűrbe! Gyertyafény huszonötezer kilométerről. = Magyar Hírlap 11. 1978. ápr. 28. 99. sz. p. 6. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Százötven percig - naplesen. Fler, hidrogénfelhő és teleszkóp. = Magyar Hírlap 11. 1978. jún. 2. 128. sz. p. 6. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az első magyarországi távcsőépítő /Kéri Borgia Ferenc/. = Magyar Nemzet 34. 1978. febr. 17. p. 9. [KSZ.]

VAJDA Pál: Egy elfelejtett Anonymus-kutató. = Magyar Nemzet 34. 1978. jún. 25. 148. sz. p. 14. Hell Miksa. [HAD.]

KÖRNYEI Elek: Aki csillagvizsgálót létesített Bicskén. Egy múltszázadi magyar tudós portréjához. = Magyar Nemzet 34. 1978. nov. 15. 269. sz. p. 8. [SRG.]

KORENCHY Éva: A finnugor történeti-összehasonlító nyelvtudomány alapelveinek kiformálódása. = Magyar Nyelvőr 102. 1978. 2. sz. pp. 152-163. A Demonstratio keletkezéséről és Sajnovics kutatói eljárásáról. [HAD.]

A Tudományos Minősítő Bizottság Fejes Istvánt "A csillagközi semleges hidrogén eloszlása a Virgo-régióban" című disszertációja alapján - a fizikai tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 85.(23.) 1978. jan. 1. sz. p. 79. [KSZ.]

Új tudományos könyvek. Schalk Gyula: Planetárium és csillagászat. Gondolat Kiadó, 1977. 206 l. = Magyar Tudomány 85.(23.) 1978. jan. 1. sz. p. 84. A kötet rövid ismertetése. [KSZ.]

ALPÁR László: A matematikus fejedelme. = Magyar Tudomány 85.(23.) 1978. febr. 2. sz. pp. 111-121. Carl Friedrich Gauss. [KSZ.]

Új tudományos könyvek. Csillagászati évkönyv 1978. Gondolat Kiadó, 1977. 281 l. = Magyar Tudomány 85.(23.) 1978. ápr. 4. sz. p. 329. A kötet rövid ismertetése. [KSZ.]

DARVAS György: J. D. Bernal: A fizika fejlődése Einsteinig. Gondolat Kiadó - Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1977. 352 l. = Magyar Tudomány 85.(23.) 1978. júl-aug. 7-8. sz. pp. 629-631. Könyvismertetés. [KSZ.]

Az űrkutatás filozófiai-metodologiai problémái. Vesztnyik AN SZSZSZR, 1978. június. = Magyar Tudomány 85.(23.) 1978. szept. 9. sz. pp. 682-683. Az SZTA Elnökségének 1977. okt. 31-nov. 1-i konferenciája előadásainak ismertetése. [KSZ.]

  MIZSER Attila: Pleione - 15. = Meteor 8. 1978. 1.(43.) sz. pp. 1-14. NQ Vul, DQ Her, SS Cyg, CH Cyg, mü Cep, R Sct, Z UMa, U Cyg, khí Cyg, V Boo, R Ser, R Aql, X Oph fénygörbéivel. [SRG.]

  RÓKA László: A bolygók fényképezése. 2. = Meteor 8. 1978. 1.(43.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

  MIZSER Attila: A Kohler 1977m üstökös megfigyelései. 1. = Meteor 8. 1978. 1.(43.) sz. pp. 17-21. [SRG.]

  KELEMEN János: A tavaszi égbolt csillagképei. = Meteor 8. 1978. 1.(43.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

  KELEMEN János: Szakköri fórum. = Meteor 8. 1978. 1.(43.) sz. pp. 26-27. Gergelics László: Az érdi szakkör bemutatkozása. [SRG.]

  VÉRTES Ernő: A Veszprémi Csillagász Szakkör terve és költségvetése 1978 évre. = Meteor 8. 1978. 1.(43.) sz. pp. 27-32. [SRG.]

  MIZSER Attila: Pleione - 16. = Meteor 8. 1978. 2.(44.) sz. pp. 2-9. g Her, R CrB, rho Cas, X Per fénygörbéivel. [SRG.]

  SÁRI Gyula: A takarékos fényképezőgép. = Meteor 8. 1978. 2.(44.) sz. pp. 9-12. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Az 1977. áprilisi Lyridák megfigyelése. = Meteor 8. 1978. 2.(44.) sz. pp. 12-14. [SRG.]

  A bolygók láthatósága 1978-ban. = Meteor 8. 1978. 2.(44.) sz. pp. 15-18. [HAI.]

  MIZSER Attila: A Kohler 1977m üstökös megfigyelései. 2. /november - december/ = Meteor 8. 1978. 2.(44.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

  VADÁSZ Sándor: Beszámoló a Galilei Amatőrcsillagász Klub 1977. évi napmegfigyelő munkájáról. = Meteor 8. 1978. 2.(44.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

  DEICSICS László: A Jupiter 1977 őszi és téli láthatósága; felületi képződményeinek megfigyelése. = Meteor 8. 1978. 2.(44.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

  BERECZKY Csaba: Jupiter-holdak jelenségeinek észlelése. = Meteor 8. 1978. 2.(44.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Két A.A.V.S.O. térkép a tavaszi égről. = Meteor 8. 1978. 2.(44.) sz. pp. 31-32. SS Vir és a 3C-273 Vir változócsillagokról. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Kézivezetésű asztrográf. = Meteor 8. 1978. 3.(45.) sz. pp. 2-6., 16. [SRG.]

  RÓKA László: Asztrofotós számítások. = Meteor 8. 1978. 3.(45.) sz. pp. 6-9. [SRG.]

  RÓKA László: Holdfotózásról. = Meteor 8. 1978. 3.(45.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

  MIZSER Attila: Pleione - 17. = Meteor 8. 1978. 3.(45.) sz. pp. 11-15., 18. Az AAVSO-hoz történő beküldés módszere. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: A kettőscsillagok világa. 5. = Meteor 8. 1978. 3.(45.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

  DEICSICS László: Bolygómegfigyelések. 6. = Meteor 8. 1978. 3.(45.) sz. p. 22. [SRG.]

  KUNSZT Attila - VARGA Géza: A Merkur 1978-as keleti elongációja. = Meteor 8. 1978. 3.(45.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

  BERECZKY Csaba: Jupiterhold észlelés. = Meteor 8. 1978. 3.(45.) sz. p. 25. Tóth Gyula (Beretyóújfalu) megfigyelése. [SRG.]

  TARNAY Kálmán: A Virginida raj 1978-as aktivitása. = Meteor 8. 1978. 3.(45.) sz. pp. 25-28. [SRG.]

  KELEMEN János: A Kordylewski-féle porholdak. = Meteor 8. 1978. 3.(45.) sz. pp. 28-29. K. Kordylewsky nyomán. [SRG.]

  Tranzisztoros kapcsolások amatőrtávcsövekhez. = Meteor 8. 1978. 3.(45.) sz. pp. 17., 30-31. Bocskai János által készített eszköz ismertetése. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Elektronikus fotométer. = Meteor 8. 1978. 4.(46.) sz. pp. 2-5. [SRG.]

  MIZSER Attila: Pleione - 18. = Meteor 8. 1978. 4.(46.) sz. pp. 6-11. R UMa, omikron Cet, R Leo, R Hya, WZ Cas, rho Per fénygörbéivel. [SRG.]

  MIZSER Attila: Mira maximumok 1977. dec. - 79. febr. = Meteor 8. 1978. 4.(46.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

  [MOHÁCSI Gyula:] Kettőscsillagok világa. Az észlelések feljegyzése. = Meteor 8. 1978. 4.(46.) sz. pp. 13-18. [SRG.]

  Beszámoló a II. Amatőrcsillagász Észlelő- építőtábor eseményeiről. = Meteor 8. 1978. 4.(46.) sz. pp. 18-20. Az 1978. júl. 4-14 között Bükkben, Rókafarmon rendezett táborról. A tábor három tagú vezetősége (Zombori Ottó, Kelemen János és Szentmártoni Béla) a résztvevőket felkészítette a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya levelező tanfolyamának vizsgáira és a három tagú vizsgabizottság (Szabó Gyula, Kelemen János, Szentmártoni Béla) előtt öt fő sikeres vizsgát is tett. A rendezvény ideje alatt, július 11-én délben a Napon kitört flert 12-en észlelték egy 80/1200-as Zeiss refraktorral. [SRG.]

  FAZAKAS József: Fénycsökkentő berendezés napmegfigyelőknek. = Meteor 8. 1978. 4.(46.) sz. pp. 20-23. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Nagyobb meteorrajok észlelési katalógusa. [1.] = Meteor 8. 1978. 4.(46.) sz. pp. 23-32. Az 50 legjelentősebb meteorraj jellemzői. [SRG.]

  MIZSER Attila: Pleione a változócsillag megfigyelők rovata. = Meteor 8. 1978. 5.(47.) sz. pp. 2-4. 1977. szept. 1. és 1978. aug. 31. között 17 észlelő 8211 megfigyelést küldött be. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Nagyobb meteorrajok észlelési katalógusa. 2. = Meteor 8. 1978. 5.(47.) sz. pp. 5-12. [SRG.]

  MIZSER Attila: Az amatőr változóészlelő műszere: a binokulár. = Meteor 8. 1978. 5.(47.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

  DEICSICS László: A Mars 1977-1978-as oppozíciója. = Meteor 8. 1978. 5.(47.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: Az extra méretű foltok megjelenésében mutatkozó periodicitás a Napon. = Meteor 8. 1978. 5.(47.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: Kettőscsillagok világa. Okulár - mikrométerek. = Meteor 8. 1978. 5.(47.) sz. pp. 18-20. [SRG.]

  Az 1978. szeptember 16-i holdfogyatkozás megfigyelése. = Meteor 8. 1978. 5.(47.) sz. pp. 21-26. Lakatos István (Maglód).; Mizser Attila, Tóth Imre (Budapest).; Vilmos Mihály, Piriti János, Horváth Tibor, Bárhegyi László, Szermek Zoltán (Nagykanizsa). [SRG.]

  Pályázati Felhívás. = Meteor 8. 1978. 5.(47.) sz. pp. 26-27. A tatabányai Univerzum fotó- és diapályázatról. [SRG.]

  Szakköri Fórum. = Meteor 8. 1978. 5.(47.) sz. pp. 28-31. Szakköri tematika. [SRG.]

  A "Meteor" adatgyűjtő címei. = Meteor 8. 1978. 5.(47.) sz. p. 32. Fogyatkozások, csillagfedések, sarki fény, üstökös: Uránia.; Nap: Agócs László.; Bolygók, kisbolygók: Deicsics László.; Változócsillagok: Mizser Attila.; Meteormegfigyelések, állatövi fény: Keszthelyi Sándor.; Ködök, halmazok, galaxisok, kettőscsillagok: Mohácsi Gyula.; Csillagászati fényképezés: Róka László. [SRG.]

  MIZSER Attila: Pleione a változócsillag megfigyelők rovata. = Meteor 8. 1978. 6.(48.) sz. pp. 2-8. [SRG.]

  Észlelő amatőrök figyelmébe. = Meteor 8. 1978. 6.(48.) sz. pp. 8-10. Tájékoztató a beszerezhető Zeiss optikai eszközökről. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Megfigyelések a Tejút fel- és eltűnésének időpontjairól. = Meteor 8. 1978. 6.(48.) sz. pp. 10-12. A sötétség beálltának megfigyelése és éves menete hazánkban. [SRG.]

  FAZAKAS József: Fotózás a "napfény csökkentővel". = Meteor 8. 1978. 6.(48.) sz. pp. 12-14. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: A kettőscsillagok világa. Mikrométer - típusok. 2. A binokulár mikrométer. = Meteor 8. 1978. 6.(48.) sz. pp. 14-18. [SRG.]

  [KESZTHELYI Sándor:] Hazai meteor-megfigyelések. /1977. jún. 11 - 1977. dec. 31-ig/ = Meteor 8. 1978. 6.(48.) sz. pp. 18-30. [SRG.]

  KÓSA-KISS Attila: Az 1978. szeptember 16-i teljes holdfogyatkozás megfigyelése. = Meteor 8. 1978. 6.(48.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

  Pályázati felhívás. = Meteor 8. 1978. 6.(48.) sz. pp. 32-33. Új módszerekre a csillagászati ismeretterjesztésben. [SRG.]

KATONA István: Csillagfények tolmácsa. = Néphadsereg 31. 1978. aug. 26. 34. sz. p. 13. "Gyermekfővel hallott először a csillagok rejtelmeiről. Édesapja, aki együtt nőtt fel Kulin Györggyel, megvette a nagy csillagász egyik könyvét s ez a mű lett sokáig Mocsán Mihály zászlós mindennapi olvasmánya. Jóval később, felnőttként, 1963-ban már az országban akkor alakuló csillagász baráti kör alapító tagjaként népszerűsítette az amatőr csillagászatot. Hamarosan a helyőrségi klubban is megalakította a csillagász szakkört, amelybe bekapcsolódtak a katonacsaládok gyermekei is. Nagy örömükre most épül a mini csillagdájuk [Pápa városában], amelybe egy harminc centis tükrös távcső kerül. A hozzá való optikát Kulin György professzor csiszoltatta, s ha elkészül a kis obszervatórium, már nem csupán a diákok, hanem a katonafiatalok is bekapcsolódhatnak a létesítmény munkájába. Így summázható mindaz, ami Mocsán Mihály zászlós számára tiszthelyettesi hivatása mellett élete szenvedélyévé vált, nevezetesen az égbolt titkainak fürkészése.
- Tavaly márciusban tartottam egy előadást az alakulat ifjúsági klubjában a csillagokról, s ekkor kértek meg a katonák, hogy alakítsak szakkört. Nyolc taggal létrejött a kör, de egy-egy alkalommal húsz-huszonöten is eljönnek. Először mindig elmélettel foglalkozunk, elmagyarázom a csillagos ég jelenségeinek hátterét, okait, majd következik a csillagok vizsgálata. Az objektumok megfigyeléséhez saját távcsövemet használom, de már készül egy tizenöt centis tükrös távcső is, melynek optikáját én csiszoltam. ..." [HAI.]

ZÁDOR Erika: A Hold születésének "titkai". Egy magyar szakember érdekes számításai. = Népszabadság 36. 1978. febr. 26. 49. sz. p. 15. Varga Péter geofizikus számításai. [SRG.]

PETŐ Gábor Pál: Az ember és a kozmosz. 1. Földünk helye a naprendszerben. = Népszabadság 36. 1978. ápr. 11. 84. sz. p. 6. [SRG.]

PETŐ Gábor Pál: Az ember és a kozmosz. 2. Munka a világűrben. = Népszabadság 36. 1978. ápr. 12. 85. sz. p. 6. [SRG.]

PETŐ Gábor Pál: Az ember és a kozmosz. 3. Magyarország és az űrutazás. = Népszabadság 36. 1978. ápr. 13. 86. sz. p. 6. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A kisbolygók. Óriási "kavicsok" a Naprendszerben. = Népszabadság 36. 1978. máj. 16. 113. sz. p. 10. [SRG.]

PETŐ Gábor Pál: Félszáz műszer helyet keres. Csillagászati berendezések páratlan gyűjteménye vár bemutatása. = Népszabadság 36. 1978. máj. 21. 118. sz. p. 15. Az Országos Műszaki Múzeum műszereiről. [SRG.]

PETŐ Gábor Pál: Égi háromszögelés. - Erőforrás-kutatás. Újdonságok a penci obszervatórium munkájában. = Népszabadság 36. 1978. jún. 8. 133. sz. p. 8. Almár Iván nyilatkozata az űrkutatással kapcsolatos megfigyelésekről. [SRG.]

A szovjet űrpáros folytatja útját a Szojuz-29 fedélzetén. Kifogástalanul működnek a berendezések. = Népszabadság 36. 1978. jún. 17. 141. sz. p. 1. [SRG.]

A két szovjet űrhajós átszállt a Szaljut-6-ra. Szombatra virradóra megtörtént az összekapcsolódás. = Népszabadság 36. 1978. jún. 18. 142. sz. p. 1. [SRG.]

K. Gy.: Szovjet-lengyel legénységgel felbocsátották a Szojuz-30 űrhajót. Sikeres rajt után a Szaljut-6 felé tartanak. = Népszabadság 36. 1978. jún. 28. 150. sz. p. 1. [SRG.]

Összekapcsolták a Szojuz-30-at a Szaljut-6 kísérleti űrállomással. Megkezdődött a közös tudományos kutatómunka. = Népszabadság 36. 1978. jún. 29. 151. sz. p. 1. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: "Földről az égbe, égről a Földre..." Amire a Naprendszer égitestjeinek összehasonlítása tanít. = Népszabadság 36. 1978. aug. 6. 181. sz. p. 15. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A napszél. Útközben is dolgoznak a Vénusz űrszondák. = Népszabadság 36. 1978. szept. 19. p. 10. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Szovjet és amerikai tudósok felfedezése: Idegen bolygórendszerek. = Népszabadság 36. 1978. nov. 12. 267. sz. p. 15. [SRG.]

PETŐ Gábor Pál: A Szaljut-6 Medúza programja. Az élet keletkezésének kutatása a világűrben. = Népszabadság 36. 1978. nov. 21. 274. sz. p. 10. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Vénusz ostroma. Újabb űrállomások vizsgálják Földünk bolygótestvérét. = Népszabadság 36. 1978. dec. 19. p. 10. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Dél felé vándorol Ulánbátor. Eötvös Lorándnak igaza volt. = Népszava 106. 1978. szept. 3. 208. sz. p. 4. [SRG.]

Április 8-án: Hell Miksa emlékülés Egerben. = Népújság (Eger) 29. 1978. ápr. 03. 79. sz. p. 10. A csillagvizsgáló fennállásának 200. évfordulója alkalmából. [HAD.]

KISS János: Titkon innen-titkon túl. Amatőr Csillagászok Egyeteme. [Bolygónk a Föld. 1.] = Nő 27. 1978. nov. 17. 46. sz. p. 5. "Mindegyik űrhajós a legnagyobb elragadtatással beszél arról a percről, amikor az űrhajó ablakából megpillantotta Földünket. Lenyűgöző lehetett, amint a kéklő felhőgomolyogok között itt-ott kivehetővé váltak a kontinensek körvonalai. Csillagászati szempontból a Föld csak egy a naprendszer bolygói közül mindenféle kiváltság, kitüntetett szerep nélkül. Az ember számára azonban az élet bölcsőjét jelenti a Föld, amit nem is olyan rég még elhagyhatatlan örökös otthonunknak hittünk. ..." [HAI.]

KISS János: Titkon innen-titkon túl. Amatőr Csillagászok Egyeteme. Bolygónk a Föld. 2. = Nő 27. 1978. dec. 1. 48. sz. p. 5. "...A lemeztektonika szerint a Föld kérge és felső köpenyének egy része nagy kiterjedésű, merev, összefüggő és együtt mozgó réteget alkot. Ez a réteg a litoszféra, amelynek vastagsága 60-150 km. Hat fő lemez van: a Pacifikus-, az Afrikai-, az Amerikai-, az Eurázsiai-, az Indiai- és az Antarktiszi-lemez. Ezek a nagyon merev lemezek egymáshoz viszonyítva évenként néhány centiméteres sebességgel mozognak. (Ezt már a mesterséges holdak lézeres bemérései is bizonyították.) ..." [HAI.]

Egy csésze kávé Kulin Györggyel. = Nők Lapja 30. 1978. jan. 28. 4. sz. pp. 6-7. Riporter: Erőss Ágota. [SRG.]

(h): Szárnyakon a világűrbe. = Ország Világ 22. 1978. jan. 11. 2. sz. p. 13. Az űrrepülőgépekről. [SRG.]

-r-r: Űrhajók állomások városok. = Ország Világ 22. 1978. jan. 25. 4. sz. pp. 12-13. A Szojuz-27, a Szaljut-6 és a Szojuz-26 összekapcsolásáról, amely fontos lépés az űrvárosok felépítése felé. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Kisbolygó vagy üstökös? Rejtélyes égitest a Naprendszerben. = Ország Világ 22. 1978. febr. 1. 5. sz. pp. 12-13. A Chironról, amelyet Charles T. Kowal 1977. nov. 1-én fedezett fel a Palomar hegyi csillagvizsgálóban. A Sky and Telescope alapján. [SRG.]

Kalendáriumkrónika. = Ország Világ 22. 1978. febr. 15. 7. sz. p. 10. A Világnaptár bevezetéséről. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: A Nap. Legtisztább és legolcsóbb energiaforrásunk. = Ország Világ 22. 1978. febr. 22. 8. sz. pp. 12-13. Tizenöt perc napfény - teljes évi ellátás.; Orbitális naperőmű - 2000-ben?; Fegyverkezési verseny helyett - naperőműveket. [SRG.]

HORVÁTH J. József: A barátság űrhajója. Moszkvai levél. = Ország Világ 22. 1978. márc. 8. 10. sz. p. 7. A Szojuz-28. [SRG.]

(lukács) [LUKÁCS Tibor]: Kozmikus üvegházak. = Ország Világ 22. 1978. márc. 8. 10. sz. pp. 12-13. A Szojuz-27, a Szaljut-6 és a Szojuz-26 űrhajókról. [SRG.]

H. J. J. [HORVÁTH J. József]: Kilencvenhat nap után újra a Földön. Moszkvai levél. = Ország Világ 22. 1978. márc. 22. 12. sz. p. 5. J. V. Romanyenko, G. M. Grecsko űrhajósok útja. Az új szaljut program állomásairól. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Űrhajózás, népgazdaság, természettudomány. Négyszáz kísérletet végeztek az űrállomás fedélzetén! = Ország Világ 22. 1978. ápr. 5. 14. sz. pp. 12-13. A Szaljut-Szojuz-Progressz vállalkozásai rajzokban. [SRG.]

GARAI Gábor: Asztronauta. /Vers/ = Ország Világ 22. 1978. ápr. 12. 15. sz. p. 5. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: 1000 Kozmosz - Szputnyik. = Ország Világ 22. 1978. ápr. 19. 16. sz. pp. 12-13. Túl az ezredik Kozmosz-típusú mesterségeshold felbocsátásán. A Kozmosz-program 1962. márc. 16-án kezdődött. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Gigantikus robbanások a Napon. = Ország Világ 22. 1978. máj. 17. 20. sz. p. 13. [SRG.]

A "Gagarin" kisbolygó és társai. = Ország Világ 22. 1978. jún. 7. 23. sz. p. 11. Ünnepi gyűlés a moszkvai planetáriumban. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: A dinoszauruszok kipusztulásának rejtélye. = Ország Világ 22. 1978. jún. 7. 23. sz. pp. 12-13. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Csillagászat a világűrből. = Ország Világ 22. 1978. jún. 28. 26. sz. pp. 4-5. Csillagászat a földi légkör, az atmoszféra kikerülésével. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: A "Tunguz-csoda" titka. = Ország Világ 22. 1978. jún. 28. 26. sz. pp. 12-13. Az 1908. jún. 30-i meteor becsapódásról. [SRG.]

Földön kívüli civilizációk jeleit kutatják a Kozmoszban. = Ország Világ 22. 1978. júl. 12. 28. sz. p. 13. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Hurrikánok a Jupiteren. = Ország Világ 22. 1978. júl. 26. 30. sz. pp. 12-13. Cassini két Jupiter rajza 1672-ből és 1677-ből. [SRG.]

(lukács) [LUKÁCS Tibor]: Hogyan fürdenek az űrhajósok? = Ország Világ 22. 1978. aug. 23. 34. sz. p. 12. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: [Meteorokról... ] = Ország Világ 22. 1978. aug. 23. 34. sz. pp. 12-13. Az Egyesült Államokban 1902-ben Portland közelében talált meteor 14 tonna. [SRG.]

L. T. [LUKÁCS Tibor]: "Kimenőruha" - űrhajósoknak. = Ország Világ 22. 1978. szept. 13. 37. sz. pp. 22-23. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrtudomány nagy kalandja. Üstökösök közelről. = Ország Világ 22. 1978. szept. 20. 38. sz. pp. 22-23. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A célpont ismét a Vénusz. = Ország Világ 22. 1978. szept. 27. 39. sz. pp. 22-23. A Venyera-11 (1978. szept. 9.) és Venyera-12 (szept. 14.) űrhajók fellövése kapcsán a Vénusz kutatásról. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az első szputnyiktól a marsrakétáig. = Ország Világ 22. 1978. okt. 11. 41. sz. pp. 22-23. [SRG.]

l. t. [LUKÁCS Tibor]: Mi lesz, ha a bolygók egy sorban állnak? Koholmány és igazság a "bolygóparádéról". = Ország Világ 22. 1978. okt. 18. 42. sz. pp. 22-23. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Száznegyven nap a világűrben! = Ország Világ 22. 1978. nov. 15. 46. sz. pp. 22-24. A Szaljut-6 űrlaboratórium szerkezeti felépítése és munkája. [SRG.]

Kormányozható léghajóval a Vénuszon? = Ország Világ 22. 1978. dec. 6. 49. sz. pp. 22-23. A Venera űrállomást léghajókkal szerelik fel. [SRG.]

TEKNŐS Péter: A műcsillagos műégbolt alatt. = Pajtás 33. 1978. febr. 2. 5. sz. pp. 16-18. A budapesti Planetáriumról. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Csillag szomszédaink. = Pajtás 33. 1978. ápr. 13. 15. sz. pp. 10-11. [SRG.]

GAUSER Károly: Merre halad csillagvárosunk? = Pest Megyei Hírlap 22. 1978. febr. 5. 31. sz. p. 10. "Vera C. Rubin amerikai csillagász megvizsgálta hatalmas csillagvárosunknak, a Tejútrendszernek mozgását (más, a környező világszigetekhez csillagrendszerekhez) viszonyítva. A mérési és megfigyelési adatok szerint a Galaxis sebessége a kozmikus környezethez képest 450-470 kilométer másodpercenként. Csillagvárosunk a térnek abba az irányába halad, amerre az égbolton a Perseus csillagképet látjuk. E felfedezés jelentőségét talán akkor értjük meg, ha visszalapozunk a csillagászat történetének könyvében: hogyan is ismerte fel az ember a helyét a végtelenben, hogyan határozta meg a Föld és a Nap helyét és mozgásait? ..." [HAI.]

A Vénusz titkai. = Pupilla 1978. jan. 15. sz. p. [1.] Deicsics László fordítása a Newswek-ből. [KSZ.]

Program - 1978. = Pupilla 1978. jan. 15. sz. pp. [1-2.] [KSZ.]

RÓKA László: Tagok névsora. [1.] = Pupilla 1978. jan. 15. sz. pp. [2-3., 8.] Keszthelyi Sándor, Deicsics László, Róka László, Závodi László, Mizser Attila, Szánthó Zoltán, Vadász Sándor, Holl András, Juhász Róbert, Tarnay Kálmán, Taksonyi Zsolt, Kovács Gábor, Bocz Attila, Juhász Tibor, Ifj. Béky Péter, Pócza Tibor, Bertóti Edgár, Horváth Ferenc, Csarnai Zoltán, Budavári Attila, Kalocsay Gábor, Kovaliczky István, Szász Mária, Csápenszky István, Kárpáti Endre, Patócs Attila, Füleki László, Kósa-Kiss Attila, Mohácsi Gyula, Szerető Dániel, Trexler László, Pataki Zoltán, Szanlich Dénes, Bereczki Csaba, Varga Géza, Piriti János, Horváth Éva, Sigmund Thomas, Majláth Csaba neve és címe. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Változó holdfoltok az Atlas kráterben. = Pupilla 1978. jan. 15. sz. pp. [3-4.] A Naturwissenschaften 1958. év 12. számából fordította Keszthelyi Sándorné. [KSZ.]

MIZSER Attila: A libráció fotókon. = Pupilla 1978. jan. 15. sz. p. [5.] [KSZ.]

MIZSER Attila: Változó-észlelők figyelmébe. = Pupilla 1978. jan. 15. sz. p. [6.] RZ Cas. Néhány mira. AA Cas. VW Dra. Pleione-15. [KSZ.]

Perseidák - ’77. = Pupilla 1978. jan. 15. sz. p. [7.] Pomáz mellett 1977. aug. 9-14-ig 10 észlelő észlelt éjszakánként. 600 meteort láttak és 7 perseidát fényképeztek le. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Magyar csillagászok Galilei előtt és után. = Pupilla 1978. febr. 16. sz. p. [1.] [KSZ.]

[RÓKA László:] Tagok címei. 2. = Pupilla 1978. febr. 16. sz. p. [2.] További név és cím: Csont Tamás, Balla Lajos, Csiba Márton, Lévai Tamás, Barna Zsolt, Molnár György, Kocsis Edit, Pintér Gábor, Schubert Péter, Székely Gábor, Varga András, Tölgyesi Antal. [KSZ.]

[RÓKA László:] Téma felelősök. = Pupilla 1978. febr. 16. sz. p. [2.] Mizser Attila (változók, holdfoltok), Deicsics László (bolygók), Vadász Sándor és Bereczki Csaba (Nap), Závodi László (okkultációk), Keszthelyi Sándor (meteorok, üstökösök), Mohácsi Gyula (kettőscsillagok), Róka László (asztrofotózás, lapszerkesztés, klubügyek) [KSZ.]

M. A. [MIZSER Attila]: Határmagnitúdó-értékek Budapesten. = Pupilla 1978. febr. 16. sz. p. [2.] A szerző észlelési tapasztalataiból: a Duna-partján nem ritkák az 5,5-ös egek. 1976. nov. 24-én az Urániából 5,8 magnitúdós csillagok is látszottak. A rekord 1977. aug. 19-én született, akkor a városból 6,0 volt a határfényesség. Érdekes még, hogy a városközponthoz viszonylag közeli Hármashatár-hegyen még nyáron sem ritkák a 6,0-6,2 magnitúdós esték. [KSZ.]

A Bennett 1969i üstökös hazai megfigyelései. = Pupilla 1978. febr. 16. sz. pp. [3-4.] Keszthelyi Sándor és Kósa-Kiss Attila vizuális, valamint Balázsy László fotografikus megfigyeléseiről 1970. márc. 30. és ápr. 4. között. [KSZ.]

MIZSER Attila - TARNAY Kálmán: Újhold láthatóságok 1978-ban. = Pupilla 1978. febr. 16. sz. p. [5.] [KSZ.]

DEICSICS László: A bolygók légköri képződményei. = Pupilla 1978. febr. 16. sz. p. [6.] [KSZ.]

DEICSICS László - ARADI Katalin: A Merkúr összetétele, vizsgálata. = Pupilla 1978. febr. 16. sz. p. [6.] Sky and Telescope nyomán. [KSZ.]

ARADI [Katalin] - DEICSICS [László]: Üstökösök éve. = Pupilla 1978. febr. 16. sz. p. [7.] Az 1975-ben felfedezett és észlelt üstökösökről. [KSZ.]

Előzetesen az okkultációkról. 1977. = Pupilla 1978. febr. 16. sz. p. [7.] [KSZ.]

MOLNÁR György - BERECZKY Csaba - ZÁVODI László: Felhívás! = Pupilla 1978. febr. 16. sz. p. [7.] Az okkultációkról. [KSZ.]

MIZSER Attila: Rókafarmi emlékek. = Pupilla 1978. febr. 16. sz. pp. [8-10.] Az 1977 nyarán a bükki Rókafarmon rendezett észlelő-építőtáborról. [KSZ.]

Halvány csillagok észlelése. = Pupilla 1978. márc. 17. sz. p. 1. A Sky and Telescope 1977. júliusi számából fordította Mohácsi Gyula. [KSZ.]

VADÁSZ Sándor: Felhívás Nap észlelésére! = Pupilla 1978. márc. 17. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

BUDAVÁRI Attila: Okkultációk. = Pupilla 1978. márc. 17. sz. pp. 2-5. [KSZ.]

A Nap észlelésének prehistóriája. = Pupilla 1978. márc. 17. sz. pp. 5-6. A Hét című román hetilapból fordította Kósa-Kiss Attila. [KSZ.]

DEICSIS László: Merkúr maximális elongáció, 1978. márc. 24-én. = Pupilla 1978. márc. 17. sz. p. 6. Keszthelyi Sándor két (1972. márc. 14-i és 15-i) Merkúr rajzaival. [KSZ.]

VARGA Géza: A sarkifény. = Pupilla 1978. márc. 17. sz. p. 6. Hédervári Péter: Tünemények a magas légkörben című, Népszabadságban megjelent cikke alapján. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Bükk éghajlata. = Pupilla 1978. márc. 17. sz. p. 7. [KSZ.]

MIZSER Attila: Kis hold-részletek megfigyelése. = Pupilla 1978. márc. 17. sz. p. 7., 9. A Regiomontanus központi csúcsának tetőkrátere. Az Alphonsus melletti kráterlánc. A Gassendi aljának rianásai. A Linné kráter. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Linné-rejtély. = Pupilla 1978. márc. 17. sz. pp. 7-8. A Magyarország című hetilap 1977. 10. számában megjelent cikk részlete. [KSZ.]

MUIRDEN, James: Megtanulni látni. = Pupilla 1978. márc. 17. sz. p. 9. James Muirden: Astronomy for Amateurs, London, 1969. könyvéből fordította: Szentmártoni Béla. [KSZ.]

Víz jelenléte más galaxisokban? = Pupilla 1978. ápr. 18. sz. p. [1.] Fordította Kósa-Kiss Attila a Stiinta si Technika 1977. decemberi számából. [KSZ.]

Asaph Hall rátalál a Mars holdjaira. = Pupilla 1978. ápr. 18. sz. pp. [2-4.] A Sky and Telescope 1977. júliusi számából fordította Mohácsi Gyula. [KSZ.]

Pioneer-11 a Szaturnusz felé vezető úton. = Pupilla 1978. ápr. 18. sz. p. [4.] Fordította Kósa-Kiss Attila. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: [Felhívás holdrészletek szabad szemmel történő figyelésére.] = Pupilla 1978. ápr. 18. sz. p. [5.] [KSZ.]

RÓKA László - ZÁVODI László: 1978 c, W. Bradfield üstökös. = Pupilla 1978. ápr. 18. sz. p. [6.] [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Planetárisködök egy refraktorral. = Pupilla 1978. ápr. 18. sz. p. [7.] A szerző NGC 650-1, NGC 1501, M57, NGC 6826, NGC 7662 észlelései egy 20 cm f/15-ös távcsővel, szöveges leírásként. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Kettősök ... kettősök. = Pupilla 1978. ápr. 18. sz. p. [8.] A szigma Coronae Borealis. [KSZ.]

Egy érdekes változócsillag. = Pupilla 1978. ápr. 18. sz. p. [8.] V 2048 Oph. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Planetáris ködök észlelése. = Pupilla 1978. jún. 19. sz. pp. [1-2.] [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Gázköd program. = Pupilla 1978. jún. 19. sz. p. [2.] [KSZ.]

ANDERSON, S. G.: Szupernóva vadászat. = Pupilla 1978. jún. 19. sz. pp. [2-3.] A Webb Society 1975. szeptemberi találkozóján tartott előadásából fordította: Mohácsi Gyula. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Kettősök... Kettősök... = Pupilla 1978. jún. 19. sz. p. [3.] Delta Cygni. [KSZ.]

KUNSZT Attila: Az Uránusz. = Pupilla 1978. jún. 19. sz. pp. [4-5.] [KSZ.]

MIZSER Attila: Megfigyeléseim 1974 nyarán. = Pupilla 1978. jún. 19. sz. p. [6.] A Földközi-tengeren hajózott egy magyar tengerjáró hajón. 54 éjszakán keresztül, Ravenna, Alexandria, Kréta, Trieszt úton. Folyamatosan figyelte az éjszakai eget, melyekből 50 volt derült. A csillagos ég, a Tejút, M 31, M 22, M13, Uránusz szabadszemes látványa és észlelés egy 10x50 binokulárral. [KSZ.]

MIZSER Attila: Az alfa Herculisról. = Pupilla 1978. jún. 19. sz. p. [7.] [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Mekkorák a Galilei féle holdak? = Pupilla 1978. aug. 20. sz. p. [1.] Sky and Telesope 1978. jún. alapján. [KSZ.]

A gamma Cas röntgensugárforrás. = Pupilla 1978. aug. 20. sz. p. [1.] Paul Ahnert: Kalender für Sternfreunde 1978. Fordította: Budavári Attila. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Kettösök ... kettősök ... = Pupilla 1978. aug. 20. sz. p. [2.] Külföldi kézikönyvek kettőscsillagokról. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változók ... változók ... = Pupilla 1978. aug. 20. sz. pp. [2-4.] Mira maximumok. Fedési váltózók minimumai. S CrB és V CrB AAVSO térképe. [KSZ.]

KOVÁCS Gábor: A meteorokról. = Pupilla 1978. aug. 20. sz. pp. [5-6.] [KSZ.]

Deicsics László meteorfotója. = Pupilla 1978. aug. 20. sz. p. [6.] 1978. aug. 10-én készült Rókafarmról. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Néhány érdekes csillaghalmaz a Hattyú-ban. = Pupilla 1978. aug. 20. sz. p. [7.] [KSZ.]

KSZ [KESZTHELYI Sándor]: Az augusztusban előforduló meteorrajok, az 1971-es kiadású Catalogue of Active Radiants alapján. = Pupilla 1978. aug. 20. sz. p. [7.] [KSZ.]

Okkultációk Bp-re. = Pupilla 1978. aug. 20. sz. pp. [8-9.] 1978. aug. 14. és szept. 13. között. [KSZ.]

ZÁVODI László: Magyarázat az okkultáció előrejelzés rövidítéseihez. = Pupilla 1978. aug. 20. sz. p. [11.] [KSZ.]

A hónap fotóiból (július). = Pupilla 1978. aug. 20. sz. pp. [1., 10-11.] Deicsics László, Róka László, Kovács Gábor, Kelemen János csillagászati fényképei. [KSZ.]

RÓKA László - DEICSICS László, ZÁVODI László: Kérés az olvasókhoz, és a klubtagokhoz! = Pupilla 1978. aug. 20. sz. p. [11.] [KSZ.]

HOUSTON, W. S.: Az "elveszett" csillaghalmazok. = Pupilla 1978. szept. 21. sz. pp. [1-2.] A Sky and Telescope 1976. januári számának Mély-ég csodák rovatából rövidítve fordította Mohácsi Gyula. [KSZ.]

TÓTH Zoltán: II. Észlelő-építő amatőrcsillagász tábor. = Pupilla 1978. szept. 21. sz. pp. [2-3.] 1978. júl. 4-14-ig Rókafarmon, a Bükkben. [KSZ.]

BERECZKY Csaba: Mély-ég kedvelőknek. = Pupilla 1978. szept. 21. sz. pp. [4-5.] A Cygnus látnivalói. Szentmártoni Béla nyomán. [KSZ.]

KOVÁCS Gábor: Hold. = Pupilla 1978. szept. 21. sz. p. [6.] Holdfénykép 1978. júl. 11-én a 200/3030 mm refraktor fókuszában készítve. [KSZ.]

AGÓCS László: Fotózzuk a Napot. = Pupilla 1978. szept. 21. sz. p. [7.] [KSZ.]

BUDAVÁRI Attila: 1976 AA a Naphoz legközelebbi kisbolygó. = Pupilla 1978. szept. 21. sz. p. [8.] Paul Ahnert: Kalender für Sternfreunde alapján. [KSZ.]

BUDAVÁRI Attila - ZÁVODI László: Magyarázat az okkultáció előrejelzés rövidítéseihez. = Pupilla 1978. szept. 21. sz. pp. [8-10.] Okkultáció előrejelzések 1978. szept. 13. és okt. 10. között. [KSZ.]

ZÁVODI László: Julián dátumok. = Pupilla 1978. szept. 21. sz. p. [11.] [KSZ.]

ZÁVODI László: Okkultációk. = Pupilla 1978. szept. 21. sz. pp. [12-13.] Budapestről megfigyelt csillagfedés 1978. aug. 15-én. Aldebaran fedés [1978. aug. 26-án hajnalban] Siófokról és Budapestről nézve. [KSZ.]

A Plútó lehetséges holdja. = Pupilla 1978. okt. 22. sz. p. [1.] Sky and Telescope nyomán Mohácsi Gyula. [KSZ.]

Röntgensugarak az SS Cygni-ről. = Pupilla 1978. okt. 22. sz. p. [1.] Sky and Telescope nyomán Mohácsi Gyula. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Kettősök... kettősök... = Pupilla 1978. okt. 22. sz. p. [2.] Mü Draconis. [KSZ.]

TÖLGYESI Antal: Amatőrcsillagászok figyelem! Meteorozók figyelem! = Pupilla 1978. okt. 22. sz. p. [3.] Minden este fél órás szimultán meteorozás, az ország közepe (Dunaújváros) felé fordulva észleljünk. [KSZ.]

MIZ [MIZSER Attila]: Bulgáriai észleléseim. = Pupilla 1978. okt. 22. sz. p. [4.] Augusztusi két hetes nyaralása alatt az ég nem volt jó, csak hetven-egynéhány változót nézhetett. Meglátogatta a várnai Kopernikusz Planetárium és Csillagvizsgálót. [KSZ.]

BUDAVÁRI Attila - ZÁVODI László: Magyarázat az okkkultáció előrejelzés rövidítéseihez. = Pupilla 1978. okt. 22. sz. pp. [4-10.] [KSZ.]

AGÓCS László: Centrális holdfogyatkozás. = Pupilla 1978. okt. 22. sz. pp. [11-12.] Százhalombattán észlelte az 1978. szept. 16-i teljes holdfogyatkozást. Fényképsorozatának 11 képét közli a cikk. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Űrkutatás Ázsiában II. = Repülés, Ejtőernyőzés 31. 1978. márc. 3. p. 9. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Két űrhajó egy űrállomás. A Szaljut-6 űrállomás és programja I. = Repülés, Ejtőernyőzés 31. 1978. ápr. 4. pp. 14-15. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Nemzetközi legénység a Szaljut-6-on A Szaljut-6 űrállomás és programja II. = Repülés, Ejtőernyőzés 31. 1978. júl. 6. p. 9. [SRG.]

Lengyel és NDK-s űrhajós a Szaljut-6-on. A Szaljut-6 űrkísérlet és programja III. = Repülés, Ejtőernyőzés 31. 1978. okt. 10. sz. p. 15. [SRG.]

VOJCZEK Judit: Megfigyelések november-december hóban. = Shedir 2. 1978. jan. 5. sz. p. 1. 16 (Dietmar Böhme, Colin Henshaw, Hevesi Zoltán, Karászi István, Keszthelyi Sándor, Kóczán Jenő, Kratochwill Rudolf, Kuklis József, Mizser Attila, Alexander Ostermann, Krestin Reichenbächer, Somodi Miklós, Ursula Surawski, Szentmártoni Béla, Vojczek Judit, Wolfgang Vollmann) észlelő 442 megfigyelést végzett.; Újabb változókkal bővült a program: khí Aqr, tau Cas, éta Cas, mü Gem, R Lyr, Delta-2 Lyr, S Mon, khí Oph, béta Peg, epszilon Peg, VZ Sge. [KSZ.]

VOJCZEK Judit: Megfigyelések január-február hóban. = Shedir 2. 1978. márc. 6. sz. p. 1. 13 észlelő (Dietmar Böhme, Colin Henshaw, Hevesi Zoltán, Karászi István, Kóczán Jenő, Kratochwill Rudolf, Kuklis József, Alexander Ostermann, Krestin Reichenbächer, Somodi Miklós, Szoboszlay Endre, Vojczek Judit, Wolfgang Vollmann) 291 megfigyelést végzett. [KSZ.]

VOJCZEK Judit: Megfigyelések március-április hóban. = Shedir 2. 1978. máj. 7. sz. p. 1. 14 észlelő (Dietmar Böhme, Colin Henshaw, Ender János, Hevesi Zoltán, Horváth Ferenc, Kuklis József, Alexander Ostermann, Krestin Reichenbächer, Frank Rümmer, Sánta László, Somodi Miklós, Töröcsik Csaba, Frantisek Varga, Wolfgang Vollmann) 392 megfigyelést végzett. [KSZ.]

GAUSER Károly: Születnek-e napjainkban csillagok? = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 7. 6. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

D. S.: Jég a Marson? = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 7. 6. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

Útnak indult a Szojuz-27. Találkozik a Szaljut-6 űrállomással. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 11. 9. sz. p. [1.] [HAI.]

Sikeres űrrandevú. Négytagú expedíció kering a Föld körül. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 12. 10. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Biológiai kísérletek az "űrvonaton". = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 13. 11. sz. p. [1.], 2. A Szaljut-6 űrállomáson. [HAI.]

CSERNISOV, Mihail: A Szaljut-6 új lakói. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 13. 11. sz. p. 2. Vlagyimir Dzsabinekovval és Oleg Makarovval készített riportok életrajzi adatokkal. [HAI.]

Költözködés az űrállomáson. TMK a Szaljut-6-on - A dokkoló berendezés hibátlan. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 14. 12. sz. p. 2. [HAI.]

Űrhajózás. Szocialista országok együttműködése. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 14. 12. sz. p. 2. "Nemzetközi űrhajósszemélyzet útját tervezik 1978-1983 között a szocialista országok - írja a Szovjetszkaja Rosszija tegnapi számában G. Narimanov..." Rövid hír. [HAI.]

Új utasokkal. Leszállt a Szojuz-26. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 17. 14. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Pihenőnap a Szaljuton. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 18. 15. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Szaljut-6. Negyvenedik napja a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 20. 17. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Irány a Szaljut-6! Teherszállító űrhajó a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 21. 18. sz. p. [1.] A Pogressz-1-ről. [HAI.]

Hírmagyarázatunk. Új lehetőségek a kozmoszban. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 21. 18. sz. p. 4. A Szaljut űrállomásokról. Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

Szaljut-Progressz-1. Üzemanyag felvétel az űrben. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 22. 19. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Szaljut-6-Progressz-1. Bővül a tudományos kísérletek programja. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 24. 20. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

Szaljut-Progressz. Csalódás után öröm az űrlaboratóriumban. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 25. 21. sz. p. 2. Rövid hír. "... az első nagy borítékban, amelyet felnyitottak, nem családtagjaik levelei voltak, hanem egy, az űrállomásra szállított berendezés műszaki dokumentációinak papírjai..." Erre utal a cím. [HAI.]

Szaljut-Progressz-1. Költözködés az űrkomplexumon. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 26. 22. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Űrinterjú. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 26. 22. sz. p. 2. Jurij Romanyenkoval és Georgij Grecskoval készült rövid interjú. [HAI.]

Szaljut-Progressz. Folytatódik a kirakodás. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 27. 23. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

"Egészségügyi nap" a Szaljut űrállomáson. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 28. 24. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Nyolcadik hét. Rakodás a Szaljuton. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jan. 29. 25. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Szovjet - Csehszlovák páros a világűrben. A Szojuz-28 fedélzetén. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. márc. 3. 53. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

A Szojuz-28 sikeres találkozója a Szaljut-6-tal. Nemzetközi legénységgel a fedélzetén. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. márc. 4. 54. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Magnetoszféra-vizsgálat holdakkal. Nemzetközi vállalkozás. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. márc. 4. 54. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

Közös űrkísérletek az űrállomáson. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. márc. 5. 55. sz. p. [1.], 2. Szaljut-6. "... Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko abszolut "világcsúcstartó" lett túllépték az űrutazás 84. napját." [HAI.]

Szaljut-6. Biológiai vizsgálat oximéterrel. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. márc. 7. 56. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Szaljut-6. Csomagolnak az űrhajósok. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. márc. 8. 57. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Visszatért a Földre a Szojuz-28. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. márc. 11. 60. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Földet ért a Szojuz-27. A két űrhajós jó egészségben viselte el a kilencvenhat napos utazás fáradalmait. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. márc. 17. 65. sz. p. [1.], 2. Gyorsmérleg Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko űrutazásának eredményeiről. [HAI.]

SIMON Béla: A kozmosz kapujában. A magyar űrhajósjelöltek felkészüléséről. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. márc. 22. 69. sz. p. 3. [HAI.]

Színes beszámolók a Szojuz-Szaljut űrkomplexum útjáról. Az űrhajósok sajtóértekezlete Moszkvában. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. ápr. 12. 85. sz. p. 2. [HAI.]

SZATMÁRI Jenő István: A magyar tudomány arcképcsarnokából: Bemutatjuk Barta György akadémikust. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. ápr. 29. 100. sz. p. 4. A Föld mágneses és gravitációs erőterének vizsgálata volt igazi szakterülete egész élete során. 1939-től a Magyar Állami Meteorológiai és Földmágnességi Intézet munkatársaként dolgozott, 1940-tôl az intézet ógyallai obszervatóriumában... Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

Metánjég a Plútón. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. máj. 6. 105. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat rövid cikke. [HAI.]

Éjszakai start Bajkonurban. Két űrhajóssal a fedélzetén fellőtték a Szojuz-29-et. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jún. 17. 141. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Újra működik az űrlaboratórium. Összekapcsolták a Szaljut-6-ot és a Szojuz-29-et. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jún. 18. 142. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Az első rendes munkanap az űrállomáson. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jún. 20. 143. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Az interkozmosz program. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jún. 24. 147. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat rövid híre. [HAI.]

Új csillagvizsgáló. Elkészült a kupola. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jún. 24. 147. sz. p. 4. "Új, nagyjelentőségű kutatási eszközzel gyarapodik ebben az évben a Bolgár Népköztársaság, a Balkán-félsziget legnagyobb csillagvizsgáló obszervatóriumával." A Rodope hegységben levő obszervatórium legnagyobb műszere egy kétméteres átmérőjű teleszkóp. Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

Mikroorganizmusok a kozmoszban. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jún. 24. 147. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat rövid híre. [HAI.]

H. J.: A madarak navigációja és az űrhajózás. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jún. 24. 147. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

Fényképek a világűrből. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jún. 24. 147. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

A Szojuz-30 űrhajót összekapcsolták az űrállomással. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jún. 29. 151. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Űrhajósok. Megkezdődött a kísérleti program. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. jún. 30. 152. sz. p. 2. A Szojuz-Szaljut űrállomáson. [HAI.]

Csillagváros. Az űrhajósok iskolája. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. júl. 2. 154. sz. p. 6. Interjú Georgij Beregovoj altábornaggyal a Jurij Gagarin nevét viselő űrhajóskiképző központ vezetőjével. [HAI.]

Leszállásra készül a szovjet-lengyel űrpáros. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. júl. 5. 156. sz. p. 2. Pjotr Klimuk és Miroslaw Hermaszewski tér vissza a Szojuz-30 űrhajón a földre. Rövid hír. [HAI.]

Véget ért a második nemzetközi űrexpedíció. Szojuz-30 - Sikeres leszállás. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. júl. 6. 157. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Landolt a teherűrhajó. Szaljut-6 - Progressz-2. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. júl. 11. 161. sz. p. 2. [HAI.]

Űrfürdő. Zuhany alatt a kozmoszban. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. júl. 15. 165. sz. p. 2. A Zemedelszko Znameból. [HAI.]

Űrtankolás a Szaljut-6-on. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. júl. 20. 169. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Reggeli űrséta a Szaljuton. 44. nap az űrállomáson. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. júl. 30. 178. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Szaljut-6. Medúza-kisérlet. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. aug. 4. 182. sz. p. 2. "A kísérletnek az a célja, hogy a nyílt kozmikus térség tényezői hatásának kitett biopolimerek fizikai és vegyi sajátosságait tanulmányozzák." Rövid hír. [HAI.]

Szaljut-Progressz. Sikeresen végrehajtották az összekapcsolást. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. aug. 11. 188. sz. p. 2. A Progressz-3 és a Szaljut-6 összekapcsolásáról szóló rövid hír. [HAI.]

Szaljut-Progressz. Megkezdődött az átrakodás. Útrakész az NDK űrhajósa. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. aug. 12. 189. sz. p. 2. [HAI.]

Szaljut-6. Ezüstjodiddal frissítik a vizet. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. aug. 15. 191. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Szaljut-6. Tolatás a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. aug. 19. 195. sz. p. 2. "Ismét a teherszállító űrhajót használták fel tolató mozdonynak a Szaljut-6 űrállomás pályamódosításához." Rövid hír. [HAI.]

A világűrben az NDK első űrhajósa. A Szojuz 31 fedélzetén Valerij Bikovszkij és Sigmund Jähn. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. aug. 27. 202. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

A Szojuz-31 legénysége átszállt az űrállomásra. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. aug. 29. 203. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Technológiai kísérletek a Szaljut-6-on. A négy űrhajós első napja. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. aug. 30. 204. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Fényképezés a világűrben. A nemzetközi együttes szerdai programja. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. aug. 31. 205. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

GAUSER Károly: Hullócsillagok. Meteorok és az élet. A végtelen vándorai. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. aug. 31. 205. sz. p. 6. [HAI.]

Kitűnő munkát végzett a szovjet - NDK űrpáros. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. szept. 5. 209. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Orvosbiológiai kísérletek. A Szaljut-6 fedélzetén. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. szept. 6. 210. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Kiállítás a csillagos égről. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. szept. 10. 214. sz. p. [1.] Egy fotóval illusztrált pársoros rövid hír a "Hogyan ismerhetjük meg a csillagos eget?" című kiállítás felújításáról. "...a kiállítást októberben a csillagászati héten láthatják a szolnokiak, majd az ország más településein is bemutatják." [HAI.]

Karnyújtásnyira az újabb világcsúcstól. Szaljut-6. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. szept. 19. 221. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Előkészület más bolygókra való utazásra. Szaljut-6. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. szept. 21. 223. sz. p. 2. "...milyen hosszú az az idő, amelyet a jelenlegi feltételek mellett az ember hasznosan, ereje és munkaképessége megőrzése mellett munkával tölthet az űrállomáson." Rövid hír. [HAI.]

Az űrpáros száz napja. Szaljut-6. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. szept. 24. 226. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Edzés a világűrben. 102 nap a Szaljuton. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. szept. 26. 227. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

Egy éve a világűrben. A Szaljut-6 születésnapja. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. szept. 30. 231. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Rakodás a Szaljuton. Kovaljonok hagymát, Ivancsenkov tormát kért. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. okt. 8. 238. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A csillagászati hét eseményei. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. okt. 10. 239. sz. p. 4. Rövid hír. "Jászladányban a múlt hét elején nyitották meg a "Hogyan ismerhetjük meg a csillagos eget?" című kiállítást... Szolnokon tegnap délután földrajz szakos pedagógusok számára tartott előadást a TIT előadótermében Zombori Ottó , az Uránia Csillagvizsgáló Intézet munkatársa, este pedig a Jubileum téri Kopernikusz klubban dr. Kulin György csillagász a modern csillagászati világképről beszélt a hallgatóságnak." [HAI.]

Újabb jubileum a Szaljut-6 űrállomáson. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. okt. 15. 244. sz. p. 2. "...a több mint egy éve a Földünk körül keringő Szaljut-6 űrállomás tegnap jutott el a hatezredik fordulathoz." Rövid hír. [HAI.]

Csomagolnak a Szaljuton. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. okt. 31. 257. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Ma visszatérnek az űrhajósok. Konzerválták a Szaljut-6 berendezéseit. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. nov. 2. 259. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

Földet ért két utasával a Szojuz-31 űrhajó. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. nov. 3. 260. sz. p. [1.], 2. "Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov, az eddigi leghosszabb űrexpedíció két résztvevője jól viselte el a leszállást, egészséges." [HAI.]

A Csillagváros várja a két rekordert. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. nov. 14. 268. sz. p. 2. Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov a két rekorder. [HAI.]

EÖRY Éva: A föld geológiai megismerésének vágya vezérelte. Bemutatjuk Szádeczki-Kardos Elemér akadémikust. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. dec. 16. 296. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

Vénusz 12. Szovjet címer a Bolygón. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. dec. 22. 301. sz. p. 2. A szövegben Vénusz-12-ként említett űreszköz a szept. 14-én indított Venyera-12 űrszonda. Rövid hír. [HAI.]

Űrhajó helyett űrrepülőgép? = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. dec. 23. 302. sz. p. 4. "Az amerikai Space Shuttle nevű űrrepülőgép már megtette első próbaútjait, egyelőre még a Boeing 747-es repülőgép fedélzetén." Tudomány, Technika című rovat cikke. [HAI.]

GAUSER Károly: A titokzatos csillag. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. dec. 23. 302. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat cikke a Napról és a napfoltokról. [HAI.]

Bolygónk mágneses viharai. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. dec. 23. 302. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat rövid cikke. [HAI.]

Kozmikus geodézia. = Szolnok Megyei Néplap 29. 1978. dec. 23. 302. sz. p. 4. Tudomány, Technika című rovat rövid cikke. [HAI.]

ZÉTÉNYI Endre: A 200 éves egri csillagvizsgáló műszerei. = Technikatörténeti Szemle 10. 1978. pp. 209-210. [SRG.]

(F. P.) [FAZEKAS Patrik]: Műholdak pórázon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. jan. 1. sz. p. 3. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(SÁRHIDAI Gyula): A Space Shuttle berepülése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. jan. 1. sz. p. 3. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Jön a fekete felhő? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. jan. 1. sz. pp. 42-43. Az intersztelláris anyagról. [PIR.]

Az űrhajózás eredményei és távlatai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. jan. 1. sz. p. 44. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

(G. A.): Egy csillag a bolygóképződés stádiumában? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. febr. 2. sz. p. 51. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

KELEMEN János: Hogyan viselkedett a Nap az elmúlt évszázadokban? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. febr. 2. sz. pp. 73-75. [PIR.]

(DOJCSÁK Győző): A Tunguzka-rejtély végső megfejtése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. márc. 3. sz. p. 99. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

NAGY István György: Ember a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. ápr. 4. sz. első belső borító. [SRG.]

(H. M): A METEOSAT vízgőz felvétele. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. ápr. 4. sz. p. 147. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

NAGY István György: Személyzet nélküli űrhajók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. ápr. 4. sz. p. 148. Hírek Események Érdekességek Táblázat. [SRG.]

FAZEKAS Patrik: Felfogható-e a felrobbanó fekete lyukak rádiósugárzása? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. ápr. 4. sz. p. 156. [PIR.]

BALÁZS Béla: A csillagászat nagy kérdései: A csillaghalmazok szerepe a Tejútrendszer kialakulásában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. ápr. 4. sz. pp. 160-164. [PIR.]

MAKRA Zsigmond: A Szojuz és Apollo űrutazások dozimetriai tanulságai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. ápr. 4. sz. pp. 172-174. [PIR.]

(I. E.): Abonyi Iván szerk.: Fizika 1977. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1977.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. ápr. 4. sz. p. 192. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

Rozetta-köd közepében az NGC 2237 jelű nyílt csillaghalmaz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. ápr. 4. sz. hátsó külső borító. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Atomenergia a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. máj. 5. sz. pp. 200-204. [SRG.]

WEINEK László: 1978(!) május. A Német birodalmi Venus-expeditió Kerguelen szigetén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. máj. 5. sz. p. 209. 1874. decz. 9-iki átvonulásról. 100 éve... [SRG.]

KELEMEN János: Hell Miksa Emlékülés 1978. április 7-8. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. máj. 5. sz. p. 209. Egerben. 100 éve... [SRG.]

KELEMEN János: Edwin Powell Hubble (1889-1953). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. máj. 5. sz. pp. 216-218., hátsó belső borító. [PIR.]

GNÄDIG Péter: Furcsa számok a természetben. Tudomány vagy számmisztika? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. máj. 5. sz. pp. 219-222. [SRG.]

BUDINCSEVITS Andor: Első rádióvisszhangok a Holdról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. máj. 5. sz. pp. 233-236. [PIR.]

A Föld és más bolygók tektonikai aszimmetriája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. máj. 5. sz. p. 236. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Edwin Powel Hubble (1889-1953). Amerikai csillagász. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. máj. 5. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapon: Szojuz típusú űrhajók egyik változatának ellenőrzése indítás előtt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. jún. 6. sz. címoldal. [PIR.]

Sz. N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Röntgensugárzó galaxishalmazok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. jún. 6. sz. p. 242. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szaljut-6 űrállomás és programja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. jún. 6. sz. pp. 262-264., címoldal. [PIR.]

A kisbolygók anyagi összetétele függ átlagos naptávolságuktól? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. jún. 6. sz. p. 279. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

A kozmikus sugárzás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Túl az 1000. Kozmosz mesterséges holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. júl. 7. sz. p. 291. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

A galaktikus gammasugárzás eredete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. júl. 7. sz. p. 296. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

A Mars felszíne. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. júl. 7. sz. p. 296. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

FEHÉR Márta - GAZDA István - HRONSZKY Imre: Newton almája avagy egy nagy tudós titkai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. júl. 7. sz. 313-315. [SRG.]

(UDVARI G. - PÁRNICZKY I.): Csillagvizsgálót építettek Székesfehérváron az Ifjúsági és Úttörőház tetején. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. júl. 7. sz. p. 320. Fejér megyei hírek. [SRG.]

(G. A.) [GOGOLA Aladár]: Távcső Hawai szigetén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. júl. 7. sz. p. 326. [SRG.]

Plazmafizika és csillagászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. júl. 7. sz. p. 334. [SRG.]

Címlapon: Newton. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. aug. 8. sz. címoldal. Akvarell 1795. William Blake alkotása. [SRG.]

(G. A.) [GOGOLA Aladár]: Újonnan fölfedezett meteoritkráter Alaszkában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. aug. 8. sz. p. 339. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

MARIK Miklós: "Tudományos" kísértetjárás: Hol repdesnek az UFO-k? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. aug. 8. sz. pp. 350-352. [PIR.]

(Sz.-N. G.) [SZÉCSÉNYI NAGY Gábor]: Újabb optikai pulzárt fedeztek fel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. aug. 8. sz. p. 369. [SRG.]

LUKÁCS Béla: Állandók-e a természeti állandók? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. aug. 8. sz. pp. 376-380. [SRG.]

A Naprendszer "hólabdái". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

(F. P.) [FAZEKAS Patrik]: Felpuffadó kvarkok? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. aug. 8. sz. p. 386. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Magyar napfler felfedezés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. aug. 8. sz. p. 386. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(I. E.): Charles A. Whitney: A Tejútrendszer felfedezése. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1978.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. szept. 9. sz. p. 392. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

HELLER Ágost: 1878. szeptember. A Gellérthegyi Csillagász-Torony. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. szept. 9. sz. p. 409. 100 éve... Kelemen János kiegészítésével. [SRG.]

Kozmikus háttérsugárzás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. szept. 9. sz. p. 431. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Mi lesz a Skylab űrállomással? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. okt. 10. sz. p. 436. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(UDVARI G. - SASVÁRI Á).: Eddig több mint ezer előadást tartottak a pécsi Planetáriumban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. okt. 10. sz. p. 456. Baranya megyei hírek. [SRG.]

Újabb molekulákat találtak a kozmoszban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. okt. 10. sz. p. 478. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft. [SRG.]

(I. E.): J. Ny. Jefremov: A világmindenség mélységeiben. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1978.). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. okt. 10. sz. p. 479. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(Dr. B. Z.) [BŐDY Zoltán]: Napunk kísérőcsillaga? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. nov. 11. sz. p. 483. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(KECSKÉS Tibor): A Plutó új vizsgálati eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. nov. 11. sz. p. 484. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

BALÁZS Lajos: A csillagászat nagy kérdései: A vörös törpék és a rejtett tömeg. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. nov. 11. sz. pp. 492-496. [PIR.]

MEDGYESSY Pál: "Tudományos" kísértetjárás: Asztrológia és statisztika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. nov. 11. sz. pp. 521-525. Bevezető: ifj. Gazda István. [PIR.]

A kvazárok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. nov. 11. sz. p. 526. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Nagy energiájú folyamatok megfigyelése az űrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 109. 1978. nov. 11. sz. p. 526. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

SLABÁ, Lýdia: Nők a tudományos pályán. = TéT. Természet és Társadalom 18. 1978. febr. 3. sz. pp. 2-7. Csillagászat: "Az 1610-ben született sziléziai Maria Cunitz azok közé a kivételes kevesek közé tartozott, akik be tudtak törni a tudomány férfiak által uralt birodalmába. Urania propitio címmel csillagászati művet írt a bolygók helyzetéről. [...] A csillagászat tudományában világhírűvé vált a hannoveri Karolina Herschel (1750-1848), aki 1781-ben felfedezte az Uranus bolygót [! sic] (p. 2.). [...] Milyenek a meteorok? A nők számára kissé még ma is szokatlan pályán indult el Mária Kozmova, ma dr. Hajduková. Még kislány volt, amikor a presovi csillagvizsgáló kedvéért gyakran lemondott kedvenc babái társaságáról, s a titokzatos égboltot kémlelte. Valószínűleg már akkor eldőlt, hogy csillagász lesz.
A matematika és a fizika mindig kedvelt tantárgyai közé tartozott, s így nem is csoda, hogy 1958-ban az ő neve is ott volt azoknak a végzősöknek a névsorában, akik a Komensky Egyetem Természettudományi Karán fizikát és csillagászatot tanultak. Az egyetem elvégzése után a csillagászati, geofizikai és meteorológiai tanszék munkatársa lett, és csillagászatot adott elő. Tudományos kutatómunkája keretében a kisbolygókkal kezdett foglalkozni. Ezekről az égitestekről szól diplomamunkája is, A kisbolygók statisztikai vizsgálata címmel. Tíz évig gyűjtötte a meteorok színképeit, s az értékes anyagot a kisbolygók tanulmányozása során igyekezett hasznosítani. De mint nőnek a családról való gondoskodás és a gyermeknevelés is alapvető kötelességei közé tartozott, így csak 1970-ben lett a matematikai és fizikai tudományok kandidátusa. ..." (p. 6.). [HAI.]

Az űrutas szervezete. = TéT. Természet és Társadalom 18. 1978. ápr. 4. sz. pp. 44-49. "A szovjet tudomány és technika űrkutatási sikerei új tudományoknak, a többi közt a kozmikus biológia és kozmikus orvostudomány kialakulásához vezetnek. A kozmikus orvostudomány legfontosabb feladata, hogy egészségügyi szempontból biztosítsa az űrutazást, tehát megvédje az űrutasok egészségét és munkaképességét. Az orvostudománynak ez az új ága küldetésének megfelelően elsősorban azt vizsgálja, hogyan hatnak a kozmikus tényezők az emberi szervezetre, melyek azok, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik, s hogyan lehet ellenük védekezni.
A kozmikus orvostudomány ezenkívül szerepet játszik még az űrhajók legénységének kiválasztásában és felkészítésében, a felkészítési rendszer orvosi kritériumainak meghatározásában, valamint az űrutazás esetleges káros következményeinek felszámolásában. ..." Fejezetcímek: Biztonságot - mindenek fölött.; A súlytalansági állapot negatív hatása.; Mi történt a visszatérés után?; A második leghosszabb repülés tapasztalatai. A Príroda nyomán. [HAI.]

Az űrkutatás paragrafusai. Szovjet kezdeményezés a béke és biztonság jegyében. = TéT. Természet és Társadalom 18. 1978. máj. 5. sz. pp. 22-26. "Az ötvenes évek új korszakot nyitottak a világűr megismerésében és meghódításában. Az eltelt két évtized űrkutatási története immár több szakaszra oszlik. Ma már az űrállomásoknak is második nemzedékéről beszélhetünk. A Szovjetunió következetesen megvalósítja évekkel ezelőtt kidolgozott programját, viszont az amerikai programban - a takarékossági intézkedések szellemében - több korlátozó módosítást hajtottak végre. A világ nagy érdeklődéssel várja az első szovjet űrrepülőgép megszületését, amelyet több alkalommal is útnak indíthatnak majd. A kozmikus térség megismerése és kihasználása azonban olyan problémákat is felvet, amelyek a földi élet biztonságával állnak összefüggésben.
A Szovjetunió már 1958-ban azzal a kezdeményezéssel állt elő, hogy tiltsák meg a kozmikus térségnek háborús célokra való felhasználását, s hogy a világűrben kifejtendő békés nemzetközi együttműködés követelményét foglalják bele az általános leszerelésről szóló szerződésbe. [...] A további fejleményekre és az esetleges új problémákra vonatkozóan a Moszkovszkij Komszomolec tudósítója néhány kérdést tett fel Vladlen Verescsetyinnek, a jogi tudományok doktorának, a Nemzetközi Űrhajózási Akadémia tagjának, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő Interkozmosz Tanács képviselőjének. ..." A Szputnyik nyomán. [HAI.]

POKORNÝ, Jindřich: Kozmikus csillagászat. = TéT. Természet és Társadalom 18. 1978. nov. 11. sz. pp. 30-33. "A Szaljut-6 űrállomás második nemzetközi legénysége olyan csillagászati távcsővel dolgozott, amely az eddigi legnagyobb a világűrben. Másfél méter hosszú, huszonöt centiméter széles. Miroslav Hermaszewski ennek segítségével végzett érdekes megfigyeléseket. A Napot, a bolygókat és a távoli csillagokat kutatta. De leginkább a kvazárokat, ezeket a pontszerű, a csillagokéhoz hasonló képű, igen távoli, óriási mennyiségű energiát termelő rádiósugárzás-forrásokat, valamint a rádiósugárzásokat lüktetve kibocsátó pulzárokat. Tanulmányozta a csillagközi anyagot is, amelyet a jövőben a csillagközi űrállomások üzemanyagaként szándékoznak felhasználni. Érdekelték őt továbbá az ún. sötét lyukak, amelyek a kihunyt nagy csillagok helyén keletkeznek. ..." Fejezetcímek: Csillagászok az űrben.; Más orbitális távcsövek.; Űrben keringő rádióteleszkópok. [HAI.]

Majd ha a bolygók sorba állnak. = TéT. Természet és Társadalom 18. 1978. nov. 11. sz. pp. 44-45. "A rendkívüli esemény valószínűleg 1982 őszén fog bekövetkezni. A csillagászok szerint ez a jelenség megbolygatja Naprendszerünk harmóniáját. Az erők egyébként kiegyensúlyozott játékában állítólag számottevő zűrzavar keletkezik. [...] Bennünket érthetően az érdekel leginkább, hogy milyen hatása lesz a bolygók e rendkívüli állásának a Földre. A szakemberek véleménye szerint elsősorban arra kell számítani, hogy nagyobb lesz a tengerek hullámzása. Minden bizonnyal a tektonikus tevékenység is élénkebb lesz. [...] A bolygók 179 évvel ezelőtt kerültek nagyjából olyan helyzetbe, mint amilyenben 1982-ben lesznek. Most azonban erre az évre esik a fokozott naptevékenység időszaka is. A két jelenség egybeesésére legutoljára időszámításunk első évében került sor. (külföldi lapok nyomán)" [HAI.]

A csillagászati és űrkutatási szakosztály ajánlata. Az űrkutatás hétköznapjai. = A TIT Budapesti Tájékoztatója 1978. ápr. p. 9. Előadás-sorozat ajánlata. [KSZ.]

XXII. Csillagászati Hét. A ma csillagászata. = A TIT Budapesti Tájékoztatója 1978. okt. pp. 9-10. A szövegben a helyes XXVII. szám szerepel. 1978. okt. 8-14-ig lesz a népligeti planetáriumban. Előadók: Kulin György, Almár Iván, Kanyó Sándor, Ill Márton, Balázs Lajos, Fejes István, Balázs Béla. [KSZ.]

DRESCHER Attila: Csillag és ősi szó. = Tolna megyei Népújság 28. 1978. aug. 15. 191. sz. p. 4. Csupor Tibor hasonló című könyvének ismertetése. [HAD.]

BARTHA Lajos ifj.: A Specula ismeretlen kincsei. Csillagnézők Egerben. = Új Tükör 15. 1978. máj. 7. 19. sz. pp. 12-13. [SRG.]

MAGYAR Pál: Tisztelt Szerkesztőség! Csillagnézők Egerben. (1978. 19. sz.) = Új Tükör 15. 1978. jún. 18. 25. sz. p. 45. A szöveg és a képek egyeztetésekor a szerző szándéka ellenére tévedés kerül a szövegbe. Egerben a helyi delet harangszó jelezte, s a 12. oldalon látható "ágyus napóra" újabban került a múzeumba. A "fali szögmérő távcső" a 13. oldal jobb szélén látható. A greenwich-i múzeum titkára megállapításait nem Egerben tette, hanem a szerzőnek írt levelében. A greenwich-i csillagvizsgáló Herstmonceux-ba költözött, és nem Abingerbe, ahogy a hazai lexikonokban szerepel. [SRG.]

SAGAN, Carl: A Naprendszer. = Univerzum 22. 1978. jan. 1 (250.) sz. pp. 16-29. A "Scientific American" cikke nyomán. [ZSE.]

CAMERON, A. G. W.: A Naprendszer keletkezése és fejlődése. 1. = Univerzum 22. 1978. febr. 2. (251.) sz. pp. 54-65. A "Scientific American" cikke nyomán. [ZSE.]

CAMERON, A. G. W.: A Naprendszer keletkezése és fejlődése. 2. = Univerzum 22. 1978. márc. 3. (252.) sz. pp. 51-57. A "Scientific American" cikke nyomán. [ZSE.]

PARKER, E. N.: A Nap. = Univerzum 22. 1978. ápr. 4. (253.) sz. pp. 17-31. A "Scientific American" cikke nyomán. [ZSE.]

GÓRBIEL, Andrzej: Hol kezdődik a kozmikus térség? = Univerzum 22. 1978. máj. 5. (254.) sz. pp. 40-43. A "Problemy" cikke nyomán. [ZSE.]

MURRAY, Bruce C.: A Merkur. 1. = Univerzum 22. 1978. jún. 6. (255.) sz. pp. 10-19. [ZSE.]

MURRAY, Bruce C.: A Merkur. 2. = Univerzum 22. 1978. júl. 7. (256.) sz. pp. 17-21. [ZSE.]

SZEROV, A. Ny. - FOKIN, V. I.: A Vénusz-kutatás műszaki problémái. = Univerzum 22. 1978. júl. 7. (256.) sz. pp. 36-42. [ZSE.]

YOUNG, Andrew - YOUNG, Louise: A Venus. [1-2.] = Univerzum 22. 1978. aug. 8. (257.) sz. pp. 13-22.; 1978. szept. 9. (258.) sz. pp. 64-69. [ZSE.]

MAROV, M. Ja.: Mit tudunk ma a Venusról? = Univerzum 22. 1978. okt. 10. (259.) sz. pp. 28-34. [ZSE.]

KOLOSZOV, M. A. - JAKOVLEV, O. I.: A Venus-kutatás legújabb eredményei. 1. = Univerzum 22. 1978. nov. 11. (260.) sz. pp. 71-75. A "Zemlja i Vszelonnaja" cikke nyomán. [ZSE.]

KOLOSZOV, M. A. - JAKOVLEV, O. I.: A Venus-kutatás legújabb eredményei. 2. = Univerzum 22. 1978. dec. 12. (261.) sz. pp. 13-15. A "Zemlja i Vszelonnaja" cikke nyomán. [ZSE.]

SUBOTOWICZ, M.: Az űrkutatás jövője. 1. = Univerzum 22. 1978. dec. 12. (261.) sz. pp. 47-57. [ZSE.]

MAKKAI László: A "kozmikus forradalom" vallási dimenziója. Ember és természet a XVII. század kozmológiájához. = Világosság 19. 1978. máj. 5. sz. pp. 293-298. [KSZ.]

KURUC Andor: A kozmikus világkép kialakulása. 1. Antik kozmológiák. = Világosság 19. 1978. nov. 11. sz. pp. 693-699. [KSZ.]

KURUC Andor: A kozmikus világkép kialakulása. 2. Ptolemaisztól Newtonig. = Világosság 19. 1978. dec. 12. sz. pp. 776-781. [KSZ.]

          1979.

XIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Kivonatok. 1. Matematika, fizika, geotudományok. Debrecen, 1979. KLTE. Kossuth Lajos Tudományegyetem sokszorosító műhelye. 92 p. A XIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Természettudományi Szekciója 1979. ápr. 4-5-én zajlott Debrecenben, a KLTE-n. [KSZ.]

Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. 180 p. A TIT Budapesti Szervezete Fizikai, Kémiai, Filozófiai Szakosztályai és a Természet Világa Szerkesztősége rendezésében 1979. febr. 27-én Mit jelent nekünk Einstein? 100 éve születtet Albert Einstein emlékestet tartottak a Kossuth Klubban. A tanulmánykötetet összeállította és szerkesztette: Abonyi Iván és Sraar Gyula. [KSZ.]

    ALMÁR Iván: A felsőlégköri geomágneses effektus összintenzitásának vizsgálata. Doktori értekezés. Budapest, 1979. 278 p. A mű végén számozatlan oldalakon az I., II., III.; IV.A., IV.B. jelű táblázatok (pp. [279-287.]) és a 273 tételt tartalmazó irodalom jegyzék található (pp. [288-304.]). [HAI.]

Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 1. Meteorok. Veszprém 1979. augusztus 9-12. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1979. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. 67 p. [KSZ.]

ASIMOV, Isaac: A Hold tragédiája. Ford.: Békés András. Budapest, 1979. 312 p. /Kozmosz könyvek./ [SZF.]

BALÁZS Béla - ÉRDI Bálint - MARIK Miklós - SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor - VÍZI Zsuzsanna: Bevezetés a csillagászatba. Kézirat. Szerk.: Marik Miklós. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1979. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi nyomda. 279 p. Lektorálta: Balázs Béla. A könyvnek több utánnyomása volt. Balázs Béla írta: A csillagászat jeletősége. A csillagászat tagozódása.; Érdi Bálint írta: A precessszió. Égi mechanika.; Marik Miklós írta: A csillagászat rövid története. A Naprendszer. A csillagok belső szerkezete. A forró Univerzum-hipotézis. A Naprendszer keletkezése.;
Szécsényi-Nagy Gábor írta: A Tejútrendszer. Az extragalaxisok. A csillagászati megfigyelések során kialakított műszerek.; Vízi Zsuzsanna írta: A csillagok keletkezése. A csillagok fejlődése. Eltérések különböző csillagok fejlődésében.; Balázs Béla és Marik Miklós közösen írta: A szférikus csillagászat. A csillagok állapothatározói.; Marik Miklós és Vízi Zsuzsanna közösen írta: A Hertzsprung-Russel diagram.; Balázs Béla és Vízi Zsuzsanna közösen írta: Sztellárasztronómia. [KSZ.]

BARCZA Szabolcs: A csillagok élete. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Kossuth Nyomda. 127 p. /Gondolat Zsebkönyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Balázs Lajos. [KSZ.]

BARNA Gábor: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Budapest, 1979. Akadémia Kiadó. 277 p., 22 t. A régi magyar népi csillagászati ismeretekről is. [KSZ.]

BARTA György - BALÁZS Béla: Kozmikus fizika. Kézirat. Budapest, 1979. Kiad.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 215 p. Jelzet: J 3-1194. A légkör fizikája című részt (pp. 100-118.) Béll Béla írta. [KSZ.]

BENEY Zsuzsa: Nyitva van az aranykapu. Budapest, 1979. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 156. p. Csillagászat: pp. 65-70. Vajda János: Az üstökös című verse és annak elemzése. [KSZ.]

Bolygók és holdak. Cikkgyűjtemény külföldi folyóiratokból. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1979. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 20 p. Tartalma: R. G. Hodgson: Merkúr észlelési tervezet. Forrás: Strolling Astronomer, 1967. 1-2. sz.; J. H. Robinson: Érdemes-e észlelni a Vénuszt? Forrás: The Astronomer, 1968. júl.; W. J. Fies: Vénusz észlelés alsó együttállás közelében. Forrás: Sky and Telescope, 1961. dec.; K. R. Brasch: A Mars megfigyeléséről. Forrás: Strolling Astronomer, 1969. 7-8. sz.; R. E. Wendt: Jupiter az aktív bolygó. Forrás: Review of Popular Astronomy, 1968. 550. sz.;
D. B. Williams: A bolygó fogantyúkkal. Forrás: Review of Popular Astronomy, 1967. 547. sz.; L. B. Abbey: Uránusz megfigyelés 1967-ben. Forrás: Strolling Astronomer, 1967. márc.; S. M. Shartle: Az Uránusz elliptikussága. Forrás: Strolling Astronomer, 1967. 11-12. sz.; E. W. Cross: Alakzatok vizuális észlelése az Uránuszon. Forrás: Strolling Astronomer, 1969. 9-10. sz.; R. G. Hodgson: Az Uránusz 1969 elején. Forrás: Strolling Astronomer, 1969. 9-10. sz.; D. Allen: Amatőr- és szakcsillagászat. Forrás: The Astronomer, 1974. jún.; John Elk, III.: Észlelve a bolygók holdjait. Forrás: Sky and Telescope, 1968. márc. A cikkeket Szentmártoni Béla fordította. [KSZ.]

CSABA György: Sorsunk és a csillagok. Budapest, 1979. TIT Planetárium, Pécsi Szikra Nyomda. 32 p. /Planetáriumi füzetek. 1./ Szakmailag ellenőrizte: Ponori Thewrewk Aurél és Taracsák Gábor. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. 255 p., 8 t. [SRG.]

Csillagászati és Űrkutatási Választmány 1980. évi munkaterve. [Budapest, 1979.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 8 p. Jóváhagyta a Választmány 1979. november 21-i plenáris ülése. [KSZ.]

Csillagászati lexikon. Összeáll.: Labancz Andor. Ózd, 1979. Kézirat. 1-2. köt. 1226 p. [SRG.]

Csillagok, csillagok, örökké ragyogó csillagok... c. zenés irodalmi est műsoranyaga. Kiadják: a rendező szervek a Csillagászati Szakkörvezetők IV. Országos Tanácskozása alkalmából. [Tatabánya, 1979.] TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya Komárom Megyei és Tatabánya Városi Szervezete, Komárom Megyei és Tatabánya Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya, MSZMP Tatabánya Városi Bizottsága, Komárom Megyei Építőipari Vállalat, Komárom Megyei Művelődési Központ. 29 p. A csillagászati vonatkozású szövegeket, verseket, drámarészleteket, zeneszámokat tartalmazó irodalmi est 1979. ápr. 6-án este zajlott Tatabányán a Bokányi Dezső Művelődési és Oktatási Központban, a tatabányai Bányász Színpad előadásában. Az irodalmi szerkesztő és rendező Tóth Zsóka volt. [KSZ.]

FONTENELLE, Bernard le Bovier de: Beszélgetések a világok sokaságáról. Ford.: Lakatos Mária. Utószó, jegyz. ell.: Fehér Márta. Budapest, 1979. Európa Könyvkiadó Magyar Helikon Osztálya, Zrínyi Nyomda. 267 p. /Magyar Helikon./ 1. Beszélgetések a világok sokaságáról (1686).; 2. Elmélkedés a régiekről és a modernekről (1688).; 3. A matematika és a természettan hasznosságáról (1702). [KSZ.]

GILBERG, L. [Lev] A. [Abramovics]: Az ég meghódítása. Ford.: Vizinger Géza. Budapest, 1979. Műszaki Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda - Franklin Nyomda - Révai Nyomda. 202 p., 8 színes t. Űrhajózás-űrkutatás: pp. 75-199. [KSZ.]

HOLYOKE, Edward A.: Észleld! Útmutató a Messier-objektumokhoz. Ford.: Szentmártoni Béla. Orosháza, [1979.] Alkor Csillagászati Szakkör, Ü. M. [Üvegipari Művek] Orosházi Üveggyár Klubja. 20 p. Borítócím: Messier útmutató. A kiadvány megjelenését az Albireo 1979 októberi száma jelentette be. [KSZ.]

HUDOBA György: Módszertani levél csillagászati szakkörök számára. A speciális relativitás elmélete. Székesfehérvár, 1979. Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház (Székesfehérvár) Csillagász Szakkör. 18 p. [KOC.]

Interkozmosz és hazánk. Összeáll.: B. Fábri Magda és Szentesi György. [Budapest,] 1979. Zrínyi Katonai Kiadó, Zrínyi Nyomda. 55 p. Minikönyv: 52 mm széles, 52 mm magas és 12 mm gerincvastagsággal. Szakmailag ellenőrizte: Szabó József. Fotó: Kutas Rudolf. A kiadvány első felében a szövegek számozott oldalakon: pp. 11-55. A második felében a fényképes rész van. Jobbra a 70 fénykép, balra a képek magyarázata. Minden szöveg 6 nyelven van: magyarul, oroszul, angolul, franciául, németül és spanyolul. A kis kötet még az első magyar űrhajós 1979-re tervezett űrutazására készült, ezt fel is tüntették benne így: "Megjelent a szovjet-magyar közös űrrepülés alkalmából 1979.". Farkas Bertalan csak 1980-ban járhatott az űrben, ezért a minikönyvnek egy 1980-es kiadása is történt. Az 1979-es és az 1980-as könyv teljesen azonos méretű, szövegű, a képek és a 6 nyelv is azonos - a kettő között csakis az évszámok mutatnak változást. l[KSZ.]

Ionoszféra és magnetoszféra fizika. VI. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. 119 p. /Asztronautikai közlemények./ Előadások a VI. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szemináriumon, Sopron, 1977. okt. 17-21. [KSZ.]

ISKUM József: A Nap megfigyelése. Kaposvár, 1979. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. 20 p. p. 10.: Iskum József 1977. okt. 16-i napészlelése és részletrajzai mintaként. A kiadványról az Albireo 1979. májusi száma adott hírt, Szentmártoni Béla tollából. [KSZ.]

JUHÁSZ Mihály: NGC. NGC-objektumok válogatott katalógusa. Orosháza, 1979. Alkor Amatőrcsillagászati Szakkör, Üvegipari Művek Orosházi Üveggyár Klubja. 18 p. Olyan NGC mély-ég objektumok katalógusa, melyek 12 magnitúdónál nem halványabbak. Összesen 595 objektum. [KOC.]

KÁKOSY László: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest, 1979. Gondolat Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 440 p. Csillagászat: pp. 263-265. (Naptár. Csillagászat.); 311-315. (A Nap, a Hold és a Föld.); 377-385. (A fizikai világkép. Tér és idő. Örökkévalóság és világvége.) [KSZ.]

KISS Miklós - NOWINSZKY László - SZABÓ Sándor - TÓTH György - EKK István: A fénycsapdás gyűjtést módosító környezeti tényezők. IV. Időjárási és kozmikus tényezők együttes hatása. Kéziratos pályamű "Faktor" jeligére. Veszprém, 1979. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága. 66 p. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága 1979. éves első díjat elnyert tanulmány. A pályázatban nem, de az 1979. dec. 8-i értékelésben dr. Járfás József is szerepel a szerzők sorában. [KSZ.]

Kozmikus geodézia ’78. Kozmikus geodéziai szeminárium (Sopron, 1978. május 4-5.) válogatott anyaga. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. 194 p. In memoriam Érdi Krausz György. Felelős szerkesztő. Halmos Ferenc. [KSZ.]

KŐHÁTI Attila: Az űrkutatás a Föld szolgálatában. Budapest, 1979. Gondolat Könyvkiadó, Zrínyi nyomda. 265. p., 20 színes t. A bevezetést 1977. június 1-én írta a szerző. [KSZ.]

KÖVES József: Csillagászati földrajz. 3. kiad. Budapest, 1979. Tankönyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). 146 p. /Tanárképző főiskolai tankönyvek./ Bírálta: Marik Miklós és Udvarhelyi Károly. Jelzet: 42408. [KSZ.]

LEV, Feliksz Grigorevics: Miből van a világ? Ford.: Balassa Anna. Budapest, 1979. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Offset és Játékkártya Nyomda (1978). 47 p. Kilenc éven felülieknek. Fizikakönyv gyermekeknek, csillagászati vonatkozásokkal is. [KSZ.]

MAKRA Zsigmond: Sugárveszély a világűrben. Budapest, 1979. Táncsics Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. 31 p. /A mi világunk. 55./ Szaklektor: Almár Iván. A szerkesztőbizottság tagja: Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

MALLAS, John H.: Messier album. A Sky and Telescope 1967-1970 évfolyamaiban megjelent cikksorozat. Ford.: Szentmártoni Béla. Orosháza, [1979.] Alkor Csillagászati Szakkör, Ü. M. [Üvegipari Művek] Orosházi Üveggyár Klubja. 34 p. A kiadványról az Albireo 1979. november-decemberi száma adott hírt. [KSZ.]

MERKLI, Werner: A csillagos ég. Tudnivalók a térkép használatához. Ford.: Szabados László. Budapest, 1979. Kartográfiai Vállalat, Informatik Nyomda. 21 p. Mellékletül a Hallwag 3. Universum Karten 126 x 82 cm-es térképéhez. [KSZ.]

MERKLI, Werner: A naprendszer. Tudnivalók a térkép használatához. Ford.: Szabados László. Budapest, 1979. Kartográfiai Vállalat, Informatik Nyomda. 43 p. Mellékletül a Hallwag 4. Universum Karten 126 x 82 cm-es térképéhez. Szakmailag ellenőrizte: Barlai Katalin. [KSZ.]

MULLANEY, J. - MCCALL, W.: A legszebb égi objektumok. "Sky and Telescope" 1965/nov., dec., 1966/jan. Ford.: Szentmártoni Béla. Balatonkenese, 1979. Balatonkenesei Művelődési Ház, Csillagászati Szakkör. [12 p.] A 114 legszebb mély-ég objektum és kettőscsillag csillagképenként csoporosítva. Kocsis Antal utószavával. pp. 11-12. [KSZ.]

MÜÉH üstökösmegfigyelések. 1. HCON observations of comets. 1. Összeáll.: Tuboly Vince. [Körmend, 1979.] Magyarországi Üstököskutató- és Észlelő Hálózat. Hungarian Comet Observing Network. [11 p.] Kohler 1977m, P/Wild-2 1978b, Meier 1978f, P/Ashbrook-Jackson 1948IX = 1977g, P/Schwassmann-Wachmann 1925II üstökösökről amatőrcsillagászok (Brlás Pál, Farkas István, Fenyvesi András, Horváth Ferenc, Horváth József, Juhász Mihály, Karászi István, Kósa-Kiss Attila, Mezősi Csaba, Mizser Attila, Mocsán Mihály, Molnár Antal, Papp János, Palkó Gyula, Papp Sándor, Szentmártoni Béla, Szőke Balázs, Tóth Miklós, Tuboly Vince, Ujvárosy Antal, Vizi Péter, Wolfgang Vollmann) megfigyeléseinek adatai 1977. szept. 21. és 1979. febr. 22. között. [KSZ.]

NAGY István György - SZENTESI György: Szovjet űrhajózás. Budapest, 1979. Zrínyi Katonai Kiadó, Zrínyi Nyomda. 62 p. [KSZ.]

NAGY Sándor - NÉMETH Zsuzsanna - VASS Tamás: A műhold irány meghatározásának problémái. Budapest, 1979. Földmérési Intézet Műszaki Fejlesztési és Dokumentációs Osztálya, Földmérési Intézet Rota-üzeme. 108 p. /Földmérési Intézet tudományos kiadványa./ Nagy Sándor (pp. 4-53.), Németh Zsuzsanna (pp. 54-95.) és Vass Tamás (pp. 96-106.) itteni tanulmányai 1974-1976-ban intézeti dolgozatként belső kiadványban megjelentek. [KSZ.]

New General Catalogue objektumok keresőtérképei. 2. Összeállította: Tuboly Vince. Körmend, 1979. MÜÉH. Városi és Járási Könyvtár (Körmend). 44 p. 120 NGC mélyég objektum keresőtérképe és NGC leírása. [TUV.]

NOWINSZKY László - TÓTH György - JÁRFÁS József: A fénycsapdás gyűjtést módosító környezeti tényezők. III. Az általános környezeti megvilágítottság. Kéziratos pályamű "Lux" jeligére. Veszprém, 1979. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága. 62 lev. Az 1979.évi pályázaton pályadíjat nyert tanulmány. [KSZ.]

PÁLFFY István: Tájékozódás a vizen, a levegőben és a kozmoszban. Budapest, 1979. Zrínyi Katonai Kiadó, Állami Nyomda. 44 p. /Haditechnika fiataloknak./ Szaklektor: Soós Károly. [KSZ.]

PAPP János: Meteorradiánsok katalógusa. Kaposvár, 1979. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjusági és Úttörő Művelődési Központ. 20 p. 468 meteorraj adatai. Részben a BMS (British Meteor Society), részben az AMS (American Meteor Society), valamint az 1968-1979. közötti magyar megfigyelések feldolgozásából talált, újnak vélt 8 meteorraj is. A kiadvány megjelenését az Albireo 1979 augusztusi számában adja hírül Szentmártoni Béla. [KSZ.]

SZABÓ József - PAÁL Tamás: A világűrben. Budapest, 1979. Országos Pedagógiai Intézet, Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola és a Budapesti Műszaki Egyetem nyomdáinak kooperációja. 35 p. A füzet ismerteti az űrhajózás alapjait, a Szaljut-6 űrállomást, a Szojuz űrhajót, a Jurij Gagarin Űrhajósképző Központot, a nemzetközi űrrepülési programot és nemzetközi személyzetének 7 napos munkáját. Mindez és a kiadvány 30 ezres példányszáma alighanem az első magyar űrhajós útjáról való tájékoztatást készítette elő. A 22. oldalon egy konkrétabb mondatrész: "... ez az űrhajótípus fogja a továbbiakban is a szovjet és a nemzetközi személyzetet fel- és visszaszállítani, így az Interkozmosz-programban szereplő első magyar űrhajós is Szojuz űrhajón repül." [KOC.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Tájékozódás a csillagos égen. A csillagászati megfigyelésekről középiskolásoknak. Szakköri füzet. Budapest, 1979. Tankönyvkiadó Vállalat, Sylvester János Nyomda. 172 p. /Középiskolai szakköri füzetek./ Bírálta: Érdi Bálint és Fábiánné Dulovics Emília. A szerző előszava 1978. jún. 16-án kelt. [TUV.]

SZŐKE Balázs - MEZŐSI Csaba: Eruptiv változócsillagok. 1. rész. Budapest, 1979. Meteor, TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzeme. [34 p.] 35 változócsillag észlelőtérképe. [KSZ.]

SZÜLE Dénes: Forgatókönyv. Űrállomások a Föld körül 1-2. című audio-vizuális műsorhoz. Budapest, 1979. TIT Természettudományi Studió, TIT Rotaüzeme. 23 p. [KSZ.]

A TIT Budapesti Planetárium műsora 1979 október-december. Budapest, 1979. TIT Központ. 19 p. [KSZ.]

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgáló általános tájékoztatója. Budapest, 1979. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 18 p. Több javított utánhúzása volt. [KSZ.]

TVERDOVSZKIJ, Vlagyimir Nyikolajevics: Az űrrepülőtér. Ford.: Meruk József. Budapest, 1979. Kozmosz Könyvek, Pécsi Szikra Nyomda. 178 p. Szakmailag és a szöveghűséget ellenőrizte és az "Űrhajózási minilexikon" részt Horváth András írta (pp. 172-178.). [KSZ.]

Uj éz O Kalendariom Kristus Urunk. Születése után való M. DC. LXIV [1664.] esztendőre. A FSZEK Budapest-gyűjteményében található Kalendárium Hasonmás Kiadása. Budapest, [1979.] Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Baranya Megyei Könyvtár, FSZEK sokszorosító üzeme. 84 számozatlan oldal. Az 1664-es bécsi kalendárium és prognosticon hasonmás kiadása. Berza László 1978. decemberi utószavával. A kiadványból 750 példányt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, további 250 példányt a Baranya Megyei Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közösen adott ki, minden tekintetben azonosat.
Az 1664-es kalendárium eredetileg üres lapjaira ismeretlen tulajdonosa az 1664. évre vonatkozó bejegyzéseket tett, többek között Zrínyi Miklós törökellenes téli hadjáratára (Berzence, Babócsa, Szigetvár, Pécs, Eszék) vonatkozóakat. Az 1664. dec. 19-i bejegyzése egy tűzgömbről: "Szép tiszta időben 3 és 4 között delután hallatot és látatot az egész országban, egy hatalmas, eghnek valo megh nilasa, nagy rözgésel s abbul mint egy nagy tüzes lapda szetszakadvan az Drava mentiben eltűnt". A hasonmás naptárhoz csatoltak egy 4 oldalas kiadványt, amelybe ezen kézírásos bejegyzések szövegét nyomtatták. [KSZ.]

Útmutató az 56/600-as hordozható reflektor szereléséhez /Megfelelő méretezéssel a 60, 80 és 100 mm átmérőjű tükrök szereléséhez is alkalmas/. Budapest, 1979. TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzeme. 4 p. [+ 3 p., 13 rajz.] [KSZ.]

Az űrkutatás története. Ajánló bibliográfia. Szerk.: Róka Lászlóné. Győr, 1979. Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár sokszorosítója. 21 p. [TZS.]

VUICS Tibor: A csillagászati földrajz rokontárgyak közötti koncentrációjának lehetőségei a főiskolai földrajztanárképzés folyamatában, különös tekintettel a világnézeti nevelés hatékonyságára. Pécs, 1979. Pécsi Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke, Pécsi Tanárképző Főiskola házinyomdája. 68 p. Lektorálta: Török Sándor. Vastagh Zoltán előszava 1978. szept. 15-én kelt Pécsett. [KSZ.]

VÉRTESI Péterné: Gothard Jenő. Bibliográfia. Szombathely, 1979. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár. 69 p. /Vasi életrajzi bibliográfiák. 3. / A könyvet szakmailag ellenőrizte: Tóth György, kiegészítette: Horváth József.; A kötet szerzője Rajkán született, akkor Sragner Mária Márta néven anyakönyvezték. Hivatalos neve helyett a Sragner Márta nevet használja. Publikációiban 1990-ig a Vértesi Péterné, 1990 után általában a Sragner Márta, 1996 után néha a Keszthelyiné Sragner Márta nevet is használta. [KSZ.]

Világok közötti pályán. Összeállítás az űrkutatásról. Budapest, 1979. MN Politikai Nevelőmunka Anyagi és Módszertani Központja. 47 p. [TZS.]

WEBB, T. W.: T. W. Webb "Celestial objects" mély-ég leírásai. Ford.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1979. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Kilián György Ifjusági és Úttörő Művelődési Központ. 16 p. Webb "Celestial Objects for Common Telescopes" könyvéből a mély-egeket (Nebulae and Clusters) vizuálisan leíró rész. [KSZ.]

KISZEL Vilmos: A Mars őslégköre a krátersűrűség diagrammok alapján. In: XIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Kivonatok. 1. Matematika, fizika, geotudományok. Debrecen, 1979. KLTE. Kossuth Lajos Tudományegyetem sokszorosító műhelye. p. 45. Témavezető: Bérczi Szaniszló. [KSZ.]

MOLNÁR Sándor: A Jupiter tömegének meghatározása rezonáns kisbolygók segítségével. In: XIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Kivonatok. 1. Matematika, fizika, geotudományok. Debrecen, 1979. KLTE. Kossuth Lajos Tudományegyetem sokszorosító műhelye. p. 45. Témavezető: Érdi Bálint. [KSZ.]

KOROM István: Adatok Hell Miksa és Sajnovics János Vardoe szigetén felállított jelzőoszlopainak meghatározásához és vizsgálatához. In: XIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Kivonatok. 1. Matematika, fizika, geotudományok. Debrecen, 1979. KLTE. Kossuth Lajos Tudományegyetem sokszorosító műhelye. pp. 53-54. Témavezető: Károssy Csaba. Hell és Sajnovics 1768. okt. 22-25. között két égetett téglából készített oszlopot állított fel Vardőn a tenger partján, a tenger akkori legmagasabb állásának megjelölésére. 120 évvel később Herman Ottó a szigeten járva az oszlopokat már nem találta, de meglelte az 1768-as anyakönyvben Hell saját kezű bejegyzését. Szerző a dolgozatban elemzi a kérdést és 15 m-es pontossággal megadja az oszlopok eredeti helyzetét. [KSZ.]

ABONYI Iván - STAAR Gyula: Előszó. In: Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. p. 5. [KSZ.]

KUNFALVI Rezső: Albert Einstein életútja. In: Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. pp. 7-29. [KSZ.]

PETŐ Gábor Pál: Adalékok a nevezetes Einstein-levél keletkezéstörténetéhez. In: Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. pp. 31-49. [KSZ.]

BORN, Max: Emlékezés Einsteinre. In: Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. pp. 51-69. [KSZ.]

PATKÓS András: Einstein és a kvantumfizika. In: Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. pp. 71-85. [KSZ.]

ABONYI Iván: A relativitáselmélet kísérleti bizonyítékai. In: Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. pp. 87-101. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: A Világegyetem Einstein szemszögéből. In: Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. pp. 103-115. [KSZ.]

KÁROLYHÁZY Frigyes: A relativitáselmélet kulturális időszerűsége. In: Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. pp. 116-127. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Az általános reletivításelmélet új irányai. In: Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. pp. 129-145. [KSZ.]

HORVÁTH József: A relativitáselmélet világnézeti hatásáról. In: Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. pp. 147-155. [KSZ.]

MARX György: Einstein varázsa. In: Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. pp. 157-167. [KSZ.]

GAZDA István, ifj.: A magyar nyelvű Einstein irodalom (Válogatott bibliográfia). In: Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Mit jelent ma számunkra Einstein? Gondolatok az emberről, tudományos munkásságáról és annak világnézeti hatásáról. A Fizikai Szakosztály kiadványa. Budapest, 1979-1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTA KESZ Sokszorosító. pp. 169-180. [KSZ.]

VÉRTES Ernő: Bevezető. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 1. Meteorok. Veszprém 1979. augusztus 9-12. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1979. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 3-4. [KSZ.]

VÉRTES ERNŐ: Adalékok, egy méltatlanul feledésbe merült XIX. sz-i magyarországi amatőr-meteormegfigyelő hálózat megalakulásához és működéséhez. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 1. Meteorok. Veszprém 1979. augusztus 9-12. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1979. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 5-12. [KSZ.]

KULIN György: A meteorok. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 1. Meteorok. Veszprém 1979. augusztus 9-12. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1979. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 13-25. [KSZ.]

Meteorok vizuális megfigyelése. Összeállította: Horváth Ferenc. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 1. Meteorok. Veszprém 1979. augusztus 9-12. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1979. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 26-30. [KSZ.]

HORVÁTH Ferenc: Meteorok fotografikus megfigyelése. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 1. Meteorok. Veszprém 1979. augusztus 9-12. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1979. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 31-38. [KSZ.]

HORVÁTH Ferenc: Spektrografikus meteormegfigyelés. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 1. Meteorok. Veszprém 1979. augusztus 9-12. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1979. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 39-42. [KSZ.]

PAPP János: Teleszkópikus meteormegfigyelés. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 1. Meteorok. Veszprém 1979. augusztus 9-12. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1979. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 43-47. [KSZ.]

PAPP János: Mikrometeorit észlelés. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 1. Meteorok. Veszprém 1979. augusztus 9-12. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1979. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 48-51. [KSZ.]

PINTÉR László: Mikrometeoritek analitikai vizsgálata. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 1. Meteorok. Veszprém 1979. augusztus 9-12. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1979. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 52-54. [KSZ.]

A meteorok térbeli pályaszámítása fotografikus észlelések alapján. Schmitz, Bernhard: Egy fénylő meteor magasságának és pályájának meghatározása. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 1. Meteorok. Veszprém 1979. augusztus 9-12. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1979. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 55-65. [KSZ.]

Meteorrajok katalógusa. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 1. Meteorok. Veszprém 1979. augusztus 9-12. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1979. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 66-73. 161 meteorraj adatai. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1979. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 3-66. Az adatokat összeállították az MTA Napfizikai Obszervatórium kutatói. [SRG.]

A csillagos ég 1979-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 67-78. [SRG.]

SZEIDL Béla: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének működése az 1977. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 79-86. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Kozmikus Geodéziai Obszervatórium működése az 1976-1977 években. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 87-90. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálója és Planetáriuma az 1977. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 91-100. [SRG.]

KANYÓ Sándor: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának 1977. évi tevékenysége. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 101-112., 4 t. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 113-126. [SRG.]

BALÁZS Lajos: A közeli csillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 127-140. [SRG.]

JANKOVICS István: A csillagfejlődés kezdetei. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 141-161. [SRG.]

OLÁH Katalin: A BY Draconis típusú csillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 162-172. [SRG.]

LUDMÁNY András: A Nap elektromágneses színképe. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 173-185. [SRG.]

TARACSÁK Gábor: A Szaturnusz bolygó. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 186-198. [SRG.]

SZENTESI György - GEDEON József - SÁRHIDAI Gyula: Az űrhajózás új eszköze: az űrrepülőgép. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 199-223. [SRG.]

BÜTTNER György: Pólusingadozás. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 224-247. [SRG.]

DEZSŐ Loránt - KÁLMÁN Béla, ifj.: Csillagászati vonatkozású szavak értelmezéséről és írásmódjáról. In: Csillagászati évkönyv az 1979. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1978. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 248-254. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Kopernikusz 1473-1543. In: Csillagászati szakkör kiadványa 1979. év. Szerk.: Zétényi Endre, Szemán Béláné. Eger, [1979.] Heves megyei Művelődési Központ. pp. 1-4. [KSZ.]

MAUER István: A világegyetem kora. In: Csillagászati szakkör kiadványa 1979. év. Szerk.: Zétényi Endre, Szemán Béláné. Eger, [1979.] Heves megyei Művelődési Központ. pp. 5-15. [KSZ.]

ZÉTÉNYI Endre: Régen csillagda, ma idegenforgalmi látvány. In: Csillagászati szakkör kiadványa 1979. év. Szerk.: Zétényi Endre, Szemán Béláné. Eger, [1979.] Heves megyei Művelődési Központ. pp. 16-27. Az egri csillagvizsgáló történetéről. [KSZ.]

DOJCSÁK Győző: (Földünk felszínének legrégebbi sebhelyei?) Az astronok. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1979. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1978. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 53-59. Kozmikus becspódások geológus szemmel. [VSK.]

HÉDERVÁRI Péter: A holdrengések. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1979. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1978. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 156-162. [VSK.]

HORVÁTH András: Kozmikus Kalendárium 1977. július - 1978. július. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1979. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1978. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 199-207. [VSK.]

BARTHA Lajos, ifj.: A kétszázéves budai "csillagásztorony". In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1979. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1978. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 240-245. [VSK.]

FODOR L. István: Kozmikus lélektan. Az űrhajósok "elszigeteltsége". In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1979. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1978. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 313-319. [VSK.]

DÖBRENTEI Gábor: Hell Maximilián élete. In: Erdélyi Muzéum 1814-1818. Vál., bev. és jegyz. ell. Benkő Samu. Bukarest, 1979. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligraficá Cluj. pp. 190-197. /Téka./ A Döbrentei Gábor (1785-1851) által szerkesztett - és tíz füzetet megjelentetett - Erdélyi Muzéum VIII. füzetének 88-95. lapján jelent meg eredetileg ez a Hell Miksa (1720-1792) életrajz. [KSZ.]

RADNÓTI László: Kozmikus emberek. In: Fiúk-lányok könyve. Összeáll.: Rigó Béla. Budapest, 1979. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 378-381. Tyereskova, Popovics, Tyitov, Gagarin a Csillagvárosban. [SRG.]

BION: Esthajnalcsillag. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 33. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1979. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 13. Fordította Szabó Lőrinc. "Csillagászati" vers. [HAI.]

BARTHA Lajos: Vénusz. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 33. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1979. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 14-20. [SRG.]

A Vénusz. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 33. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1979. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 44-50. A szerző nincs feltüntetve. Fordította Kovács Vera. Est- és hajnal csillag (pp. 44-45.).; A Vénusz a távcsőben (pp. 45-46.).; Mit tudunk a Vénuszról? (pp. 46-48.); Táblázat a Vénusz-szondákról (pp. 49-50.). [HAI.]

WEÖRES Sándor: A Vénusz bolygóhoz. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 33. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1979. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 52. "Csillagászati" vers. [HAI.]

BARTHA Lajos: Különös kérdőjelek. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 33. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1979. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 93-99. [SRG.]

GARCÍA LORCA, Federico: Vénusz. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 33. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1979. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 102. Fordította Tótfalusi István. "Csillagászati" vers. [HAI.]

SZABÓ Lőrinc: Asztronauták. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 34. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1979. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 106. "Csillagászati" vers. [HAI.]

VAJDA János: Nyári éjjel. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 35. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1979. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 39. "Csillagászati" vers. [HAI.]

RÓZSA András: Ikarosz. Jurij Gagarin emlékének. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 36. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1979. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 30. "Űrkutatási" vers. [HAI.]

GAMOW, George: Kvazar. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 36. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1979. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 106. Fordította Fazekas László. Mindenféle idézőjel nélkül csillagászati vers. [HAI.]

CSADA Imre: A magnetohidrodinamika egyenleteinek módosulása Hall-tér következtében. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. VI. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 5-8. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: A napfizikai kutatások újabb eredményeiből. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. VI. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 9-26. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: Napfoltok sajátmozgása és mágneses terük fejlődése. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. VI. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 27-36. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

BENKÓ György: Forbush csökkenések és az interplanetáris tér zavarai. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. VI. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 37-45. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

TARCSAI György: A whistlerkutatás problémái. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. VI. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 47-50. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

BÜTTNER György: Plazmaszférikus ionok detektálása whistlerekkel. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. VI. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 51-58. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

TARCSAI György: A whistler integrál numerikus inverziója. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. VI. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 59-65. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

HAMAR Dániel: Whistlerek digitális elemzése illesztett szűrővel. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. VI. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 67-81. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

MÄRCZ Ferenc: Újabb eredmények az alsó ionoszféra jellegzetes változásainak kutatásában. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. VI. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 83-111. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

APÁTHY István - BENCZE Pál - SZEMEREY István: Aeornomiai vizsgálatok rakétákon végzett fotoelektroanalízis segítségével. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. VI. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 113-119. /Asztronautikai közlemények./ [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A sűrűségváltozás 27 napos fluktuációja és a galaktikus kozmikus sugárzás intenzitáscsökkenései: indikációk egy további fűtési mechanizmus létezésére a felsőlégkörben. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika VII. A VII. Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásaiból (Harkány,1978.). Budapest, 1979. KFKI, pp. 109-125. [HAI.]

GAZDA István: A "félelmetes" tudomány és technika történetéből. In: Kisdobosok évkönyve. Szerk.: Bodó Klára, Erdei Grünwald Mihály, Tarbay Ede. [Budapest,] 1979. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. pp. 112-129. Csillagászat: pp. 120-126. [KSZ.]

HALMOS Ferenc: Geoidmeghatározás szatellita megfigyelések alapján. In: Kozmikus geodézia ’78. Kozmikus geodéziai szeminárium (Sopron, 1978. május 4-5.) válogatott anyaga. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 49-65. [KSZ.]

BARTHA Gábor: Földi árapálykutatás és geodinamika. In: Kozmikus geodézia ’78. Kozmikus geodéziai szeminárium (Sopron, 1978. május 4-5.) válogatott anyaga. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 67-75. [KSZ.]

MIHÁLY Szabolcs: Doppleres észlelési egyenletek pontossága. In: Kozmikus geodézia ’78. Kozmikus geodéziai szeminárium (Sopron, 1978. május 4-5.) válogatott anyaga. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 77-103. [KSZ.]

ZÁVÓTI József: A spline-interpoláció alkalmazása a geodéziában. In: Kozmikus geodézia ’78. Kozmikus geodéziai szeminárium (Sopron, 1978. május 4-5.) válogatott anyaga. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 105-126. [KSZ.]

ÁDÁM József: Szatellitageodéziai feladatok optimalizálására használható Hilbert-tér modellek. In: Kozmikus geodézia ’78. Kozmikus geodéziai szeminárium (Sopron, 1978. május 4-5.) válogatott anyaga. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 127-153. [KSZ.]

HAJÓS Tamás: A KGO új adatkezelő rendszere. In: Kozmikus geodézia ’78. Kozmikus geodéziai szeminárium (Sopron, 1978. május 4-5.) válogatott anyaga. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 155-164. [KSZ.]

HALMOS Ferenc: Doppleres szatellita megfigyelések geodéziai alkalmazásának módszertani kérdései. In: Kozmikus geodézia ’78. Kozmikus geodéziai szeminárium (Sopron, 1978. május 4-5.) válogatott anyaga. Budapest, 1979. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 165-194. [KSZ.]

DRAKE, Stillmann: Galilei módszerei és metafizikája. In: A tudományfejlődés emberi vonatkozásai. A XV. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus anyagaiból Edinburgh, 1977. augusztus 10-19. A tanulmányokat válogatta és a kötetet összeáll.: Hronszky Imre és Kovács Gizella. Szerk.: Szabó P. Imre. [Budapest,] 1979. Oktatási Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztály, NIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet házinyomdája. /A filozófia időszerű kérdései. 36./ pp. 139-155. Fordította: Fehér Márta. [KSZ.]

WHITROW, Georg J.: Elméleti kozmológia a XX. században. In: A tudományfejlődés emberi vonatkozásai. A XV. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus anyagaiból Edinburgh, 1977. augusztus 10-19. A tanulmányokat válogatta és a kötetet összeáll.: Hronszky Imre és Kovács Gizella. Szerk.: Szabó P. Imre. [Budapest,] 1979. Oktatási Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztály, NIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet házinyomdája. /A filozófia időszerű kérdései. 36./ pp. 156-179. Fordította: Fehér Márta.
A modern kozmológia történetének részletes ismertetése. Sorban: Adam Leverrier, Carl Neumann, Hugo von Seeliger, C. V. L. Charlier, de Vaucouleurs, Albert Einstein, Ernst Mach, Willem de Sitter, Arthur S. Eddington, Dyson, Kluyver, Georges Lemaitre, H. P. Robertson, Alexander Alexandrovics Fridman, V. A. Fock, Hubble, H. Weyl, Heckmann, E. A. Milne, James Jeans, A. G. Walker, P. A. M. Dirac, H. Bethe, Weizsäcker, F. Hoyle, H. Bondi, T. Gold, Walter Baade, A. A. Penzias, R. W. Wilson, G. Gamow kozmológiai számításai, nézetei, felismerései, egymás közti kapcsolatai, számos érdekes csillagászattörténeti összefüggéssel. [KSZ.]

NAGY István: A világűr meghódítása. In: Világok közötti pályán. Összeállítás az űrkutatásról. Budapest, 1979. MN Politikai Nevelőmunka Anyagi és Módszertani Központja. pp. 5-17. [TZS.]

Bibliográfia az űrkutatással kapcsolatos irodalomból. Összeáll.: Nitsch Lászlóné. In: Világok közötti pályán. Összeállítás az űrkutatásról. Budapest, 1979. MN Politikai Nevelőmunka Anyagi és Módszertani Központja. pp. 17-37. [TZS.]

Mi van a hold tulsó felén? Asztronauták. In: Világok közötti pályán. Összeállítás az űrkutatásról. Budapest, 1979. MN Politikai Nevelőmunka Anyagi és Módszertani Központja. pp. 37-47. Versösszeállítások. Készítette: E. Doboczky Olga. [TZS.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. pp. 2-3. Dalos Endre, Karászi István, Keszthelyi Sándor, Piriti János megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. p. 3. Gaborek Lajos, Hevesi Zoltán leírásai. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég feldolgozások. 1. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. p. 4. NGC 404, 7662, 7009. [KSZ.]

Változócsillagok - 1978 november-december. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. pp. 5-7. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Szőke Balázs: Mira-változók. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: WZ Sagittae harmadik kitörése. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. p. 7. 1913. nov. 22-én 7,0 mg-ra, 1946. jún. 8-án 7,7 mg-ra, 1978. dec. 1-én 7,9-re fényesedett ki. [KSZ.]

U Mon /RVb/, AQ And /SR/, R And /M/ észlelőtérképe. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

VIZI Péter: A Vénusz észleléséről. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. p. 9. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Jupiter - 1978 november-december. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. pp. 10-11. 3 észlelő 6 megfigyelést végzett. [KSZ.]

PAPP János: A Vörös Folt CM-átmenet előrejelzései - 1979 február. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. p. 11. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. Naptevékenység - 1978 november-december hóban. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

PAPP János: Fogyatkozások 1979-ben. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. p. 13. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1978. november-december. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Barlow-lencse használatáról. = Albireo 9. 1979. jan. 83. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. pp. 2-4. Brlás Pál, Kart Pál, Mogyorósi Imre, Papp Gábor, Szentmártoni Béla, Szőke Balázs leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. p. 4. Gaborek Lajos, Szentmártoni Béla, Szőke Balázs megfigyelései. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég feldolgozások. 2. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. p. 5. NGC 7293, 6709, 1664, 1907. [KSZ.]

Változócsillagok - 1979 január. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. pp. 6-7. Mezősi Csaba: Eruptív változók.; Szőke Balázs: Mira változók. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: RX Andromedae különös viselkedése. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. p. 7. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Az 1978-ban felfedezett üstökösök. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

PAPP János: Holdfogyatkozás 1979. március 13-án. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. pp. 9-11. Előzetes tájékoztató. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A lokális csoport új galaxisai. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. p. 11. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Jupiter - 1979 január. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. pp. 12-13. 12 észlelő 23 megfigyelést végzett. [KSZ.]

SZABÓ Elemér: A Szaturnusz észleléséről. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

PAPP János: A Merkúr kedvező márciusi láthatósága. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. p. 16. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1979. január. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

PAPP János: A Vörös Folt CM-átmenet előrejelzései - 1979 március. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. p. 18. [KSZ.]

ISKUM József: Nap - 1979 január. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

ISKUM József: 1978 naptevékenységének összesítése. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. pp. 20-21. 1978-ban 46 észlelő vett részt a munkában, 1053 vizuális és 128 fotografikus megfigyelés eredményével. [KSZ.]

KÓBOR József: Létezik-e a Secchi-gyűrű? = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. pp. 22-23. A napfoltok umbra-penumbra határán látott félkörív alakú fénylés lehet, hogy optikai csalódás. Ha mégis létező, akkor is nagyobbnak és fényesebbnek látja a szem a valóságosnál. [KSZ.]

HABINA József: Könyv-és kiadványrendelési lehetőség. = Albireo 9. 1979. febr. 84. sz. p. 24. Nyugati amatőrcsillagászati könyvek: forintért. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. pp. 2-3. Kart Pál, Keszthelyi Sándor, Papp Gábor, Szentmártoni Béla megfigyelései.; 1979 márciusától az Albireonak Szentmártoni Béla a szerkesztője és Papp János a társszerkesztője. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. p. 3. Gaborek Lajos, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég feldolgozások. 3. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. p. 4. Fátyol-köd: NGC 6960, 6979, 6992, 6995. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég objektumok az M 35 környékén. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. p. 5. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A kettőscsillag észlelésekről. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Jupiter - 1979. február. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

VIZI Péter: Vénusz - 1978 november-1979 február. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. p. 10. [KSZ.]

PAPP János: A Vörös Folt CM-átmenet előrejelzései - 1979 április. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. p. 10. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Uránusz. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. p. 10. Észlelésére felhívás. A részletek benne vannak Papp János: "A külső bolygók észlelése" című 4 oldalas tájékoztatójában, amely a Cygnus 10. számaként jelent meg 1976-ban. [KSZ.]

ISKUM József: Nap -1979 február. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. p. 11. [KSZ.]

PAPP János: A meteor-fotózás esélyei. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. pp. 12-13. 1975 szeptemberétől számítva 41 hónap alatt: 30 észlelő végzett fotografikus meteorészlelést és 50 meteorról készült felvétel. Horváth Ferenc 38, Hevesi Zoltán 4, Hajnáczky Sándor 2 meteort fényképezett le. Egy sikeres meteor-fényképhez átlagosan 28 órát ráfordítani. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A változócsillag észlelések különválása. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. p. 13. A legcélszerűbb az, ha a változó-észlelők tevékenysége teljesen egy külön kiadványhoz tartozik, s egy külön változó-észlelő hálózatot alkotnak. Ennek következtében az AAK-ban a változó-észlelési program megszűnik, így az Albireo e számától nem közöl változós rovatokat sem. Az észlelések a továbbiakban Mezősi Csaba címére küldendők. [KSZ.]

PAPP János: Felhívás az Áprilisi Lyridák észlelésére. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. p. 14. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Ismét az okulárokról. = Albireo 9. 1979. márc. 85. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. p. 2. Hevesi Zoltán, Keszthelyi Sándor, Papp Gábor megfigyelései. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég feldolgozások. 4. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. pp. 3-4. NGC 2281, 4490, 2360, 2362, 225, 457. [KSZ.]

Galaxisok a Leo Minor-ban. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. p. 4. Térkép. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Jupiter - 1979. március. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: A jupiteri déli egyenlítői és tropikus aktivitás. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

PAPP János: Az új Szaturnusz észlelőlap használata. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. p. 9. [KSZ.]

PAPP János: A Vörös Folt CM-átmenet előrejelzései - 1979 május. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. p. 10. [KSZ.]

PAPP János: Az Uránusz és Neptunusz láthatósága. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

ISKUM József: Nap -1979. március. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1979 február-március. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Meteor-észlelőtáborok. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. p. 15. Aquarida meteortábor júl. 26-aug. 2., Mátra, Tót-hegyes.; Cygnida meteortábor aug. 17-21. Balaton. [KSZ.]

PAPP János: Holdfogyatkozás teljes árnyékban 1979 március 13/14. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. pp. 16-19. 14 észlelő beszámolója alapján. [KSZ.]

PAPP János: Néhány megjegyzés az észlelőkhöz. = Albireo 9. 1979. ápr. 86. sz. p. 20. Időzónák: UT, ET, GMT, MET, MEZ, KözEI, KEI, MI. Nyugodtsági és átlátszósági skálák. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. p. 2. Pat H. Brennan, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég feldolgozások. 5. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. p. 3. NGC 637, 654, 663, 7635. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. p. 4. Piriti János, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

ALLEN, David: A furcsa világ Galaxisunkon túl. 1. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. pp. 4-5. A WSQJ 1974 októberi számából. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A vizuális és fotografikus módszerekről. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Jupiter - 1979 április. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

SZABÓ Elemér: Szaturnusz, 1979 január-március. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

BRENNAN, Pat H.: Az 1979 február 26-i teljes napfogyatkozás. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. p. 11. Kanadában, Weyburn-ban észlelte a 2 perc 14 másodperces teljes fogyatkozást. Látszott a napkorona, több protuberancia, és a gyémánt gyűrű effektus. Nem volt teljesen sötét: csak néhány fényesebb csillag, valamint a Merkúr és a Vénusz látszott. [KSZ.]

ISKUM József: Nap -1979 április. Napaktivitás áprilisban. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. pp. 12-14. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "A Nap megfigyelése". = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. p. 14. Iskum József állította össze a Nap-észlelési útmutatót. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1979 április. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

PAPP János: A Vörös Folt CM-átmenet előrejelzései, 1979 június. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. p. 16. [KSZ.]

PAPP János: A Fejér megyei CSBK egésznapos találkozója Dunaújvárosban. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. p. 16. 1979. május 13-án. [KSZ.]

HABINA József - PAPP János: Tapasztalatok egy 15 cm-es Zeiss Cassegrain-távcsővel. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. pp. 17-18. A 150/2250 mm-es távcső Óbudán van elhelyezve. Csillagtesztek, kettőscsillagok, mély-ég objektumok, bolygók. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az "Albireo" megjelenése a nyári időszakban. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. p. 18. Júliusi szám nem lesz. [KSZ.]

TIHANYI István: Egy amatőr balszerencse sorozat. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. p. 19. Budapestről a Börzsönybe vonatozott ki hétvégi estéken fényképezni, ám 8 alkalommal is borult ég fogadta. [KSZ.]

HABINA József: Csillagászati poszterek és képeslapok rendelése. = Albireo 9. 1979. máj. 87. sz. p. 20. Forintért, a Hangsen Planetáriumból (Salt Lake City, Utah). [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. pp. 2-5. Iskum József, Keszthelyi Sándor, Szoboszlai Zoltán, Papp János, Szőke Balázs, Tihanyi István megfigyelései. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Canes Venatici fényes galaxisairól. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. pp. 6-7. M 51 és kísérője, M63, M94. [KSZ.]

ALLEN, David: A furcsa világ Galaxisunkon túl. 2. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. pp. 8-9. A WSQJ 1975 februári számából. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. p. 9. Vilmos Mihály leírásai. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Jupiter - 1979. május. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: A Jupiter holdjai. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. pp. 11-13. [KSZ.]

SZABÓ Elemér: Szaturnusz - 1979 április-május. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. pp. 14-16. A gyűrűk már csaknem "összeérnek" s a csekély rálátási szög miatt az osztások nem vehetők észre. A legnagyobb osztásnak, a Cassini résnek is csak jó időben s csakis az anzákban kísérelhető meg a megpillantása. [KSZ.]

PAPP János: A bolygók láthatósága a július-augusztus hónapokban. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. p. 16. 1979. augusztus 22-én a Szaturnusz gyűrűje pontosan élről fog látszani. [KSZ.]

PAPP Sándor: Uránusz - 1979. április-május. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. p. 17. 10 észlelő 28 megfigyelést végzett. [KSZ.]

ISKUM József: Nap - 1979. május. Naptevékenység májusban. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: AFM -3. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. p. 21. Megjelent az Asztrofotó Magazin 3. száma. A 4. szám összeállítása már folyamatban van. [KSZ.]

TIHANYI István: Gondolatok a vizuális és fotografikus észlelésekről. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. pp. 22-24. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Csillagászati műszerek beszerzési lehetőségei az NDK-ban. = Albireo 9. 1979. jún-júl. 88. sz. p. 24. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. pp. 2-4. Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Mucsi Dezső, Papp János, Páj Tibor, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. pp. 4-6. [Keszthelyi Sándor,] Mohácsi Gyula, Páj Tibor, Szentmártoni Béla megfigyelései. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Mély-ég kis távcsövekkel. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. pp. 6-7. Az Albireo 1-87. számaiban közölt észlelésekből, az 5 cm-es objektív-átmérőjű távcsővel látottak listája. 223 objektum: 129 nyílthalmaz, 32 gömbhalmaz, 17 diffúzköd, 14 planetárisköd, 31 galaxis. [KSZ.]

PAPP János: A Barnard galaxis. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

"Pupilla". = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. p. 8. Stencilezett havi körlevele a Galilei Amatőrcsillagász Klubnak. Deicsics László szerkeszti, Budavári Attila címén rendelhető. [KSZ.]

ISKUM József: Nap - 1979 június-július. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. pp. 9-11. [KSZ.]

SZABÓ Elemér: Szaturnusz - 1979 június. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. p. 12. [KSZ.]

PAPP Sándor: Uránusz-Neptunusz; 1979 június-július. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. p. 13. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "PLEIONE Változóészlelő Hálózat". = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. p. 13. Az Albireo és a Meteor változóészlelő csoportjai egyesülnek "Pleione Változóészlelő Hálózat" néven. Az észleléseket Mezősi Csaba gyűjti, a feldolgozási munkákat Mizser Attila irányítja. Az észlelőlista, a rovatok, valamint a feldolgozások a Meteorban fognak megjelenni. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok, 1979 június-július. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - PAPP János: Tájékoztató a meteorészlelők számára. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. p. 15. Az Albireo és a Meteor, eddig külön működő észlelőcsoportjai egyesülnek "Magyarországi Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózat" néven. Az észleléseket Papp János fogadja, aki havi rovatot készít az Albireo-ba. Azután a teljes anyag Keszthelyi Sándorhoz kerül, aki feldolgozásokat készít, elsősorban a Meteor-ba. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: "Meteorradiánsok katalógusa. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. p. 15. Papp János állította össze a 20 oldalas füzetet. 468 meteorraj adatait tartalmazza. [KSZ.]

JENKINS, Jamey L.: Csillagászat RFT-vel. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. pp. 16-17. Egy f/4-es RFT (Rich-Field Telescope), azaz fényerős távcső ismertetése. [KSZ.]

GELLÉRT András - HABINA József: Centiméterek és forintok. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. pp. 18-19. Egy 50/540 mm-es Zeiss-refraktor és egy 100/600 mm-es amatőr-tükrös reflektor összehasonlítása. A Polaris Klub 1977-ben vásárolt 150 mm-es Zeiss Cassegrain műszeréről. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Az okulárokról gyakorlati szemmel. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

Új címlap-képünk. = Albireo 9. 1979. aug. 89. sz. p. 20. A Pleiades reflexiós-köde. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. pp. 2-8. Ádám László, Brlás Pál, Alan Goldstein, Habina József, Hevesi Zoltán, Horváth István, Kart Pál, Kunszt Attila, Mohácsi Gyula, Papp Gábor, Papp János, Papp Sándor, Piriti János, Szentmártoni Béla, Tóth Imre megfigyelései. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: AAK mély-ég észlelések a "Sky and Telescope"-ban. = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. p. 8. Az 1979 augusztusi számban két oldalas beszámolót közöl a "Deep-Sky Wonders" (Mély-Ég Csodák) rovat. A hazai észlelők munkáját az M 11, az M 56 és a Fátyol-köd észleléseivel illusztrálja. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég feldolgozások. 6. = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. p. 9. NGC 6811, 6826, 7086. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. pp. 10-14. Gombás Géza, Horváth István, Karászi István, Mohácsi Gyula, Papp Gábor, Papp János, Papp Sándor, Szentmártoni Béla, Szögyéni Péter, Tóth Imre, Tóth Miklós leírásai. [KSZ.]

PAPP János: Osztrák amatőr látogatása. = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. p. 14. Peter Reinhard, az osztrák amatőrcsillagász mozgalom vezetője, a "Die Sternenrundschau" szerkesztője 1979. aug. 18-20-ig Budapesten járt, és tájékoztatást adott az ottani mozgalomról. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1979 augusztus. = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

ISKUM József: Nap - 1979 augusztus. = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. pp. 17-19. [KSZ.]

PAPP Sándor: A külső bolygók holdjainak észlelése. = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. pp. 20-21. Az Uránusz holdjai közül a Titániát és az Oberont is sikeresen észlelték 1979. máj. 18-án és 19-én (Papp Sándor, Ujvárosy Antal), majd június 23-án és 24-én az Oberont (Papp Zoltán, Papp Sándor, Ujvárosy Antal). A Neptunusz Triton nevű holdját júl. 28-án hárman (Berente Béla, Papp Sándor, Ujvárosy Antal) látták. Az észleléseket holdtalan, jó átlátszóságú égen végezték két 25 cm-es távcsővel, 100x és 254x nagyításokkal. [KSZ.]

PAPP János: Néhány szó a "Voyager" Jupiter-programról. = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. p. 21. [KSZ.]

PAPP János: Bradfield, 1979.c. üstökös. = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. p. 22. 1979. júl. 29. és júl. 31. hajnalban észlelte a 9-10 mg közötti üstököst. [KSZ.]

PAPP János: Amatőr Nap-folyóirat az NSZK-ban. = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. p. 22. A napészlelőket Peter Völker irányítja. A "Sonne" című negyedéves lap szerkesztője Rainer Beck, a legutóbbi számaiban már néhány magyar megfigyelő észlelései is megjelentek. [KSZ.]

VIZI Péter: A Vénusz ismét észlelhető lesz! = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. p. 23. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Amatőrcsillagász megfigyelések tanfolyama Veszprémben. = Albireo 9. 1979. szept. 90. sz. pp. 23-24. Egy rendezvénysorozatot indított a veszprémi Dimitrov Megyei Művelődési Központ. Az első ilyen a meteorok témakörében, 1979. aug. 9-12-ig zajlott. Előadók: Papp János, Horváth Ferenc, Pintér László, Süle Gábor, Kelemen János, Molnár Iván, Vértes Ernő. 30 fő vett részt. Meglátogatták a taliándörögdi Interszputnyik állomást. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 9. 1979. okt. 91. sz. pp. 2-4. Balog László, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Kocska Tamás, Papp Gábor, Szentmártoni Béla, Szőke Balázs megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 9. 1979. okt. 91. sz. pp. 5-6. Iskum József, Papp Gábor, Szentmártoni Béla, Szögyéni Péter leírásai. [KSZ.]

PAPP János: Magyar bolygóészlelők a "Strolling Astronomer"-ban. = Albireo 9. 1979. okt. 91. sz. p. 6. Julius Benton a Szaturnusz 1977/78-as láthatóságáról írt cikket az 1979. júniusi számba. A 12 észlelő között 4 magyar: Iskum József, Gombos Gábor, Szabó Elemér, Szőke Balázs. [KSZ.]

ISKUM József: Nap; 1979 szeptember. = Albireo 9. 1979. okt. 91. sz. pp. 7-9. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: A Jupiter 1978/79-es láthatósága. 1. Aktivitási centrumok. = Albireo 9. 1979. okt. 91. sz. pp. 10-11. 25 észlelő 146 vizuális és 17 fotografikus észlelést végzett. [KSZ.]

SZABÓ Elemér: A Szaturnusz 1978/79-es láthatósága. = Albireo 9. 1979. okt. 91. sz. pp. 12-13. 13 észlelő 37 vizuális és 2 fotografikus észlelést küldött. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Feljegyzések a Szaturnusz-holdakról. = Albireo 9. 1979. okt. 91. sz. p. 14. Berente Béla, Katanics Sándor, Papp Sándor, Papp Zoltán, Ujvárosy Antal 1979-ben mintegy 20 alkalommal rajzolta a Szaturnusz melletti holdakat. 106 mm, 150 mm, 244 mm, 250 mm átmérőjű távcsövekkel 67x - 254x nagyításokkal látott holdak: Titán, Tethys, Dione, Rhea, Mimas, Enceladus, Japetus. A cikkben még megemlített, de nem egyértelmű, hogy általuk is meglátott holdak: Janus, Hyperion, Phoebe. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Messier útmutató. = Albireo 9. 1979. okt. 91. sz. p. 14. Holyoke: "Észleld!" (Útmutató a Messier objektumokhoz) című füzetét az Orosházi Üveggyár Klubja "Alkor" Csillagászati Szakköre adta ki. [KSZ.]

PAPP János: A Mars 1979/80-a láthatósága. = Albireo 9. 1979. okt. 91. sz. p. 15. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1979 szeptember. = Albireo 9. 1979. okt. 91. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

PAPP János: Az F.E.M.A. és 1979 őszi-téli programja. = Albireo 9. 1979. okt. 91. sz. pp. 17-18. Federation of European Meteor Astronomers (Európai Meteor Csillagászok Szövetsége) 1978 júliusában került megszervezésre. Vezetői: Robert Mackenzie és Paul Roggemans. Lapjuk a holland nyelvű "Radiant". [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Cassegrain távcsövekről. = Albireo 9. 1979. okt. 91. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Fejlődésünk útja. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. p. 2. A kialakult rovatok vezetői és törzsgárdája: észlelőcsoportokat alkotnak. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. pp. 3-6. Babcsány Gábor, Hevesi Zoltán, Juhász Tibor, Kart Pál, Keszthelyi Sándor, Konyár Zoltán, Mogyorósi Imre, Mohácsi Gyula, Szőke Balázs, Tuboly Vince, Várnai Ferenc leírásai. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég feldolgozások. 7. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. p. 7. NGC 6934, 2158, 2129, 2157, 6229. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Messier Album". = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. p. 7. Eredetileg John H. Mallas cikksorozata a Sky and Telescope 1967-1970 évfolyamaiban, de a közelmúltban könyv alakban is kiadták. Most az Orosházi Üveggyár Klubja "Alkor" Csillagászati Szakköre adta ki a szöveges rész magyar fordítását. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az NDSOS planetárisköd észlelési programja. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. p. 8. Az amerikai National Deep Sky Observers Society. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. pp. 9-10. Baracskai Lajos, Dalos Endre, Dobai Ágnes, Hevesi Zoltán, Horváth István, Mohácsi Gyula, Szögyéni Péter, Várnai Ferenc megfigyelései. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Pleiades kettőscsillagai. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. p. 11. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: A Jupiter 1978/79-es láthatósága. 2. Sávok és zónák. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

ISKUM József: Nap - 1979 október. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1979 október. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

A Vénusz láthatósága az esti égbolton. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. p. 17. [KSZ.]

HARDI Ferenc: Rövid pályájú meteor vizuális és fotografikus adatainak összehasonlítása. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. p. 18. Egy 1979. okt. 27-én este látott és lefényképezett meteor elemzése. [KSZ.]

PAPP Sándor: Mars - 1979 augusztus-október. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. p. 19. 5 észlelő 10 megfigyeléséből. [KSZ.]

PAPP János: Kisbolygós éjszakák. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. pp. 19-20. 1979. júl. 19. és aug. 6 között, 82/500-as Zeiss refraktorral többször azonosított kisbolygók: Neumasa, Eleonora, Psyche, Pallas. [KSZ.]

PAPP János: Interamnia okkultáció. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. p. 21. A kisbolygó 1979. júl. 29-én fedett egy 8,8 mg-os csillagot. Az észlelő hazánkból nem tapasztalt fénycsökkenést. [KSZ.]

PAPP János: Aldebaran okkultáció decemberben. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. p. 22. Az 1979. dec. 30/31-i jelenség előrejelzése. [KSZ.]

PAPP János: Fogyatkozások 1980-ban. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

Észlelőcsoportok vezetői és címük. = Albireo 9. 1979. nov-dec. 92. sz. p. 24. Mély-ég és kettőscsillagok: Szentmártoni Béla.; Nap: Iskum József.; Merkúr-Vénusz: Vizi Péter.; Mars-Uránusz-Neptunusz: Papp Sándor.; Jupiter: Gombos Gábor.; Szaturnusz: Szabó Elemér.; Üstökösök: Ujvárosy Antal.; Meteorok, fogyatkozások: Papp János. [KSZ.]

Észlelések 1978. október - december. = Algol [6.] 1979. jan. 22. sz. [p. 1.] 8 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [6.] 1979. jan. 22. sz. [p. 1.] [KSZ.]

RAWSTRON, G. O.: Fedési változók automatikus fényképezése. = Algol [6.] 1979. jan. 22. sz. [pp. 2-3.] A Sky and Telescope 1970. júniusi számában megjelent cikk fordítása. [PIR.]

Delta Librae. = Algol [6.] 1979. jan. 22. sz. [pp. 3-4.] R. Burnham: Celestial Handbook alapján. [PIR.]

Észlelések 1979. január - március. = Algol [6.] 1979. jún. 23. sz. [p. 1.] [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [6.] 1979. jún. 23. sz. [p. 1.] [KSZ.]

VV Cephei 1976 - 1978. = Algol [6.] 1979. jún. 23. sz. [pp. 1-4.] A változó 1976-1978-as minimuma környékén mintegy 600 hazai észlelés gyűlt össze. 5,25 -ről 5,6 magnitúdóra halványult. A 715 napos fogyatkozás közepe 1977. augusztus elejére esett. [PIR.]

Észlelések 1979. április - augusztus. = Algol [6.] 1979. okt. 24. sz. [p. 1.] 8 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [6.] 1979. okt. 24. sz. [p. 1.] [KSZ.]

U Cephei. = Algol [6.] 1979. okt. 24. sz. [pp. 2-4.] [PIR.]

RUFFY Péter: A lapp Miatyánk. = Amerikai-Kanadai Magyar Élet 21. 1979. jún. 2. 21. sz. p. 14. Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról, a lapp-magyar nyelvrokonság felfedezéséről. [HAD.]

Bevezető. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. [1.] sz. p. 8. A negyedévente megjelenő kiadvány kettős címet viselt: "Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó". A stencilezett szöveges rész két nyelven olvasható: külön szlovákul és külön - ugyanaz - magyar nyelven. Az A4 méretű, fényképes fedőlappal megjelenő lap Dunajská Streda - Dunaszerdahely járás csillagászati tevékenységéről tájékoztatta az iskolákat, csillagászati szakköröket, amatőrcsillagászokat. A Járási Népművelési Központ Csillagászati Kabinetje adta ki. Felelős kiadó: Karol Héger. A lap összeállítója: Ladislav Feigler és (az 1980. 2. számtól) Bödök Zsigmond is.
Ismeretterjesztő csillagászati hírei főleg magyarországi folyóiratokból (Delta, Élet és Tudomány, Föld és Ég, Magyarország, Ország-Világ) származtak, amelyek itt szlovák nyelven is olvashatóvá váltak. Az "Astronomický Spravodaj" című lap (Molnár Iván által történt) 1973-as indítása óta legalább 2000-ig folyamatosan megjelent, de nem minden időszakban voltak magyar nyelvű szövegrészei. [KSZ.]

Csillagászati kalendárium. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. [1.] sz. pp. 8-10. Részleges holdfogyatkozás március 13-14-én. A bolygók észlelhetősége. Együttállások. [KSZ.]

Emlékezzünk... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. [1.] sz. p. 10. Űrkutatási és csillagászati évfordulók. [KSZ.]

A kilencedik bolygó. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. [1.] sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Aktualitások. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. [1.] sz. p. 12. Képzőművészeti vetélkedő "A világegyetem a gyermekek szemével" címmel.; Úttörő amatőr csillagászok vetélkedője "Mit tudsz a csillagokról" címmel.; Csillagászati olimpiász indul tanulók részére két korcsoportban. [KSZ.]

A Csillagászati Kabinet tevékenysége. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. [1.] sz. p. 13. A járás iskoláiban 32 csillagászati szakkör működik. Az iskolák és a szakkörvezetők adatait a (szlovák) 6. oldalon közlik. [KSZ.]

Érdekességek a Földön túlról. Új kráter született a Holdon. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. [1.] sz. p. 13. [KSZ.]

Csillagtérképek. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. [1.] sz. p. [14.] [KSZ.]

Bevezető. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 2. sz. p. 9. [KSZ.]

Csillagászati kalendárium. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 2. sz. pp. 9-11. A bolygók észlelhetősége az égbolton. Jelenségek az égbolton. [KSZ.]

Emlékezünk. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 2. sz. p. 12. 255 éve született Kant. [KSZ.]

Most már tudjuk, hogy... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1 1979. 2. sz. pp. 12-14. A Világegyetem, a Naprendszer és a Föld története. [KSZ.]

Láthatatlan ragadozók a Világegyetemben. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 2. sz. pp. 14-15. A fekete lyukak. [KSZ.]

Újdonságok a Naprendszer tájairól. A Jupiternek is van gyűrűje! = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 2. sz. p. 15. [KSZ.]

A Járási Csillagászati Kabinet hírei. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 2. sz. pp. 15-16. 1979. márc. 30-án lezajlott a "Mit tudsz a csillagokról" ifjú amatőr csillagászok járási döntője.; Várható programokról. [KSZ.]

Bevezető. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 3. sz. p. 9. [KSZ.]

Csillagászati kalendárium. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 3. sz. pp. 9-12. A bolygók észlelhetősége az égbolton. Jelenségek az égbolton. [KSZ.]

Emlékezünk. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 3. sz. pp. 12-13. 20 éve bocsátották fel a Luna-2 rakétát. [KSZ.]

Most már tudjuk, hogy: = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 3. sz. pp. 13-15. Csillagászati hírek a Nappal és a Jupiterrel kapcsolatban. [KSZ.]

Érdekességek a Világmindenség tájairól. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 3. sz. p. 15. [KSZ.]

Interkozmosz - egy évtized mérlege. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 3. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Bevezető. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 4. sz. p. 10. [KSZ.]

Csillagászati kalendárium. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 4. sz. pp. 10-13. A bolygók észlelhetősége. Jelensége az égbolton. [KSZ.]

Emlékezünk... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 4. sz. p. 13. Űrkutatási évfordulók. [KSZ.]

Most már tudjuk, hogy... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 4. sz. pp. 13-14. Csillagászati újdonságok. [KSZ.]

Érdekességek a Világmindenség tájairól. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 4. sz. p. 15. [KSZ.]

Űrkutatási krónika. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 1. 1979. 4. sz. pp. 15-18. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. = Asztrofotó Magazin 1979. jún. 3. sz. címlap. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. = Asztrofotó Magazin 1979. jún. 3. sz. p. 1. [KSZ.]

BAKOS Gábor: M 42. = Asztrofotó Magazin 1979. jún. 3. sz. p. 2. [KSZ.]

FARKAS István: M 42. = Asztrofotó Magazin 1979. jún. 3. sz. p. 2. [KSZ.]

SÁRI Gyula: M 42. = Asztrofotó Magazin 1979. jún. 3. sz. p. 3. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: M 45. = Asztrofotó Magazin 1979. jún. 3. sz. p. 3. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Perseus halmaz. = Asztrofotó Magazin 1979. jún. 3. sz. p. 3. [KSZ.]

HORVÁTH Ferenc: Pólus-vidék. = Asztrofotó Magazin 1979. jún. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

KARÁSZI István: Meteor, 1977. február. = Asztrofotó Magazin 1979. jún. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

KARÁSZI István: Hold. = Asztrofotó Magazin 1979. jún. 3. sz. p. 5. [KSZ.]

BERMANEC, Vladimir: Vénusz. = Asztrofotó Magazin 1979. jún. 3. sz. p. 5. [KSZ.]

Nemzetközi Interkozmosz űrrepülések 1978-ban. = Asztronautikai Tájékoztató 1979. 34. sz. pp. 1-104. Csehszlovákia részvétele az Interkozmosz programjában. Űrkutatás a Lengyel Népköztársaságban. Lengyel-szovjet közös tudományos kísérletek a Szaljut-6 űrállomáson. Az NDK részvétele az Interkozmosz programban. A Szovjet-csehszlovák űrrepülés menetrendje. A Szaljut-6 program űrhajósai. A Szaljut-6 program fő eseményei. Válogatta: Horváth András. Fordította Meruk József. [KSZ.]

[TEPLICZKY István:] 1978. november meteorológiája. = Atmoszféra [4.] 1979. febr. 14. sz. pp. 1-2. Dalos Endre, Ender János, Hegedüs Tibor, Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla, Horváth István, Szoboszlai Zoltán, Iróffy Huba, Iskum József, Kósa-Kiss Attila, Pöltl J. Tamás, Tepliczky István, Vojczek Judit tevékenységének ismertetése. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] 1978. december meteorológiája. = Atmoszféra [4.] 1979. febr. 14. sz. pp. 2-3. [HEV.]

[DALOS Endre:] Közlemények. = Atmoszféra [4.] 1979. febr. 14. sz. p. 3. [HEV.]

[DALOS Endre:] Fotografikus észlelők. = Atmoszféra [4.] 1979. febr. 14. sz. p. 4. [HEV.]

HASZPRA Ottó: Eszperantó. = Atmoszféra [4.] 1979. febr. 14. sz. p. 4. Ismertetés az eszperantó nyelv csillagászati hasznosíthatóságáról, Ponori Thewrewk Aurél a Planetárium igazgatója is a nyelv használója. [HEV.]

[DALOS Endre:] Fotóarchívumunkból. = Atmoszféra [4.] 1979. febr. 14. sz. p. 4. 1 db. Beragasztott felhőfotó. [HEV.]

[DALOS Endre:] Észlelők 1979. Január. Február. = Atmoszféra [4.] 1979. ápr. 15. sz. p. 1. 29 észlelő neve. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] 1979. január hónap. = Atmoszféra [4.] 1979. ápr. 15. sz. pp. 1-3. [HEV.]

[TEPLICZKY István:] 1979. február hó. = Atmoszféra [4.] 1979. ápr. 15. sz. p. 4. [HEV.]

[DALOS Endre:] Az 1979. március-június hónapok észlelőinek összevont listája. = Atmoszféra [4.] 1979. júl. 16. sz. pp. 1-2. Cseh Ferenc, Dalos Endre, Dankó László, Ender János, Hegedüs Tibor, Hevesi Zoltán, Horváth István, Iróffy Huba, Iskum József, Keszthelyi Sándor, Kósa-Kiss Attila, Papp János, Pöltl János Tamás, Somodi Miklós, Szabó Elemér, Szakács József, Szentmártoni Béla, Szoboszlay Endre, Táró Katalin, Tepliczky István, Tuboly Vince, Vértes Ernő, Vojczek Judit, Vöő János tevékenységének rövid ismertetése. [HEV.]

DALOS Endre: Hírek, közlemények. = Atmoszféra [4.] 1979. júl. 16. sz. p. 2. A szerkesztő a feldolgozásokra jelentkezőket keres. [HEV.]

KÓSA-KISS Attila: Halo feldolgozás /1976. május - 1978. május/. = Atmoszféra [4.] 1979. szept. 17. sz. pp. 1-3. [HEV.]

PÖLTL János Tamás: 1978 ősze. = Atmoszféra [4.] 1979. szept. 17. sz. pp. 3-5. [HEV.]

PÖLTL János Tamás: 1979 március meteorológiája. = Atmoszféra [4.] 1979. szept. 17. sz. pp. 5-6. [HEV.]

[PÖLTL János Tamás:] 1979 április meteorológiája. = Atmoszféra [4.] 1979. szept. 17. sz. pp. 6-7. [HEV.]

[PÖLTL János Tamás:] 1979 május meteorológiája. = Atmoszféra [4.] 1979. szept. 17. sz. pp. 7-8. [HEV.]

[DALOS Endre:] Felhívás! = Atmoszféra [4.] 1979. szept. 17. sz. p. 8. Tepliczky István katonai bevonulása miatt változás az adatbeküldésben. [HEV.]

[DALOS Endre:] 1979. VII-VIII-IX-X hónapokról. = Atmoszféra [4.] 1979. nov. 18. sz. p. 1. Az észleléseket küldő 18 megfigyelő neve és észlelőhelye. [HEV.]

DALOS Endre: Közlemény. = Atmoszféra [4.] 1979. nov. 18. sz. p. 1. Ez a lapszám már csak egyetlen oldalból állt. A szerkesztő bejelenti, hogy az Atmoszféra bólyi kiadása a 18. számmal megszűnik. 1976 októberétől 1979 novemberéig 80 amatőr vett részt a munkában, a kiadvány több mint 100 példányban készült. A szerkesztő köszönetet mond Tepliczky Istvánnak, Szentmártoni Bélának, Hevesi Zoltánnak a közös munkáért, és bejelenti, hogy a jövőben a Bólyi "József Attila" Művelődési Ház "DRACO" Csillagász szakköre a kiadványt nem Atmoszféra, hanem DRACO néven fogja megjelentetni. [HEV.]

[DALOS Endre: Az 1976-1978-as tevékenység értékelése.] = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagászati Szakkör 5. 1979. jan-febr. 1. sz. p. 1. Az 1979. januári és februári előadások címei. [KSZ.]

1979. szeptember-október. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagászati Szakkör 5. 1979. szept-okt. p. 1. Az előadások címei. A gyakorlati foglalkozások. [KSZ.]

Meghívó. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagászati Szakkör 5. 1979. szept-okt. p. 2. 1979. okt. 4-én Bólyban Ponori Thewrewk Aurél: A csillagászat története. Az időszámítás és időmérés problémái. A naptár készítés története című előadása lesz. [KSZ.]

DALOS Endre: felhívás! Draco Csillagász Klub (DCSK) megalakítására. = Bólyi József Attila Művelődési Ház Draco Csillagászati Szakkör 5. 1979. nov. 11. p. 1. Az alakuló ülést 1979. nov. 15-re hívták össze. [KSZ.]

HEVESI Zoltán - DALOS Endre: Meteorológia fotók. = Cirrusz 2. 1979. máj. 3. sz. pp. 1-4. Iskum József, Kósa-Kiss Attila, Hevesi Zoltán, Ender János, Dalos Endre, Karászi István fotói. [HEV.]

HEVESI Zoltán - DALOS Endre: Meteorológia fotók. = Cirrusz 2. 1979. szept. 4. sz. pp. 1-4. A fotók szerzői: Ender János, Pulai László, Iskum József, Hevesi Zoltán. [HEV.]

TUBOLY Vince: A Halley üstökösről. = Comet Journal 3. 1979. jan-febr. 1.(14.) sz. pp. 2-5. [TUV.]

JACCHIA, Luigi G.: Az üstökösök fényessége. = Comet Journal 3. 1979. jan-febr. 1.(14.) sz. pp. 6-8. Sky and Telescope 1974. áprilisi számából. [KSZ.]

A világ legnagyobb távcsövei. = Comet Journal 3. 1979. jan-febr. 1.(14.) sz. p. 8. [KSZ.]

Üstökösmegfigyelések. = Comet Journal 3. 1979. jan-febr. 1.(14.) sz. p. 9. Külföldi adatok. [KSZ.]

CONGER, Darrell: A Nap-súroló üstökösök. = Comet Journal 3. 1979. márc-ápr. 2.(15.) sz. pp. 12-14. The Strolling Astronomer 1970. jún. számából. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az Ikeya-Seki, 1965f üstökös. = Comet Journal 3. 1979. márc-ápr. 2.(15.) sz. pp. 15-23. [TUV.]

ANANYEVA, L. A. - KONDRATEVA, E. D.: A Pons-Winnecke üstökös mozgásának tanulmányozása. = Comet Journal 3. 1979. márc-ápr. 2.(15.) sz. pp. 23-26. 1974-es orosz nyelvű cikkből. [KSZ.]

IL’CHISHIA, N. I. - CHURYUMOV, K. I.: VIII. össz-szövetségi konferencia az üstökösök és a kisbolygók fizikájáról és dinamikájáról. = Comet Journal 3. 1979. márc-ápr. 2.(15.) sz. pp. 26-28. 1974. okt. 2-5-ig Kievben. [KSZ.]

A seeing megállapítására szolgáló skála. W. H. Pickering módszere. = Comet Journal 3. 1979. márc-ápr. 2.(15.) sz. p. 29. Az Astronomy 1977. júliusi számából. [KSZ.]

Hírek. = Comet Journal 3. 1979. márc-ápr. 2.(15.) sz. p. 29. Lovas Miklós 1978. nov. 2-án újabb szupernóvát fedezett fel.; Új tagokkal gyarapodott a Lokális Galaxiscsoport.; "Bolygók és holdak" címmel újabb cikkgyűjtemény jelent meg Szentmártoni Béla összeállításában e nagyszerű füzet-sorozat tagjaként. [KSZ.]

Ikeya-Seki, 1965f üstökös. = Comet Journal 3. 1979. márc-ápr. 2.(15.) sz. p. 30. [KSZ.]

Üstökös megfigyelések. = Comet Journal 3. 1979. márc-ápr. 2.(15.) sz. p. 31. Külföldi információk. [KSZ.]

Folyóirat-, kiadványkapcsolatok. = Comet Journal 3. 1979. márc-ápr. 2.(15.) sz. p. 32. Magyar nyelvűek: Albireo, Algol, Atmoszféra, Delta, Élet és Tudomány, Fizikai Szemle, Föld és Ég, Göncöl, Meteor, Shedir, Természet Világa, Csillagászati évkönyv. [KSZ.]

Fotóalbum. = Comet Journal 3. 1979. márc-ápr. 2.(15.) sz. p. 32. Csiba Márton, Bödők Zsigmond, Bakos Gábor, Tuboly Vince, Sári Gyula, Farkas István, Papp Sándor készített és küldött üstökösökről fényképeket. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A Mrkos, 1957d üstökös szerkezeti változásai perihélium után. = Comet Journal 3. 1979. máj-jún. 16. sz. pp. 35-37. [TUV.]

BELOUS, L. M.: A Brorsen-Metcalf 1847 V üstökös forgástengelyének helyzete. = Comet Journal 3. 1979. máj-jún. 16. sz. pp. 37-38. [KSZ.]

1978 üstökösei. = Comet Journal 3. 1979. máj-jún. 16. sz. p. 38. [KSZ.]

Holdfényképezés okuláron keresztül. = Comet Journal 3. 1979. máj-jún. 16. sz. p. 39. [KSZ.]

A Tago-Sato-Kosaka 1969 IX üstökös. = Comet Journal 3. 1979. máj-jún. 16. sz. pp. 40-42. [KSZ.]

[Csillagtérkép az Auriga környékéről.] = Comet Journal 3. 1979. máj-jún. 16. sz. p. 43. [KSZ.]

Üstökösmegfigyelések. = Comet Journal 3. 1979. máj-jún. 16. sz. p. 44. Külföldi adatsorok. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az üstökösök szerkezete 1. A mag. = Comet Journal 3. 1979. júl-aug. 17. sz. pp. 46-49. [TUV.]

Effektív gyorsulás a Bennett 1970 II üstökös porcsóvájában. = Comet Journal 3. 1979. júl-aug. 17. sz. pp. 50-54. Orosz szerzőktől fordított cikk. [KSZ.]

A Schwassmann-Wachmann 3, 1930 VI üstökös 1979. évi visszatérése. = Comet Journal 3. 1979. júl-aug. 17. sz. pp. 54-55. [KSZ.]

Üstökösmegfigyelések. = Comet Journal 3. 1979. júl-aug. 17. sz. p. 55. Külföldön. [KSZ.]

Hírek innen-onnan. = Comet Journal 3. 1979. júl-aug. 17. sz. pp. 56-61. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az üstökösök szerkezete 2. A kóma. = Comet Journal 3. 1979. szept-okt. 18. sz. pp. 63-70. [TUV.]

Megjelent... = Comet Journal 3. 1979. szept-okt. 18. sz. p. 75. Az NGC objektumok keresőtérképei. II.; A Göncöl 3. száma. [KSZ.]

Üstökösök. = Comet Journal 3. 1979. szept-okt. 18. sz. p. 75., 78. Külföldi információk. [KSZ.]

[A Pegazus csillagkép környezetének térképe.] = Comet Journal 3. 1979. szept-okt. 18. sz. p. 76. [KSZ.]

IG 1: impulzusgenerátor SN 7400 B típusú integrált áramkörrel. = Comet Journal 3. 1979. szept-okt. 18. sz. p. 77. [KSZ.]

P/Ashbrook-Jackson 1948 IX üstökös. P/Schwassmann-Wachmann 1 1925 II üstökös. = Comet Journal 3. 1979. nov-dec. 19. sz. p. 79. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az üstökösök szerkezete. 3. A csóva. = Comet Journal 3. 1979. nov-dec. 19. sz. pp. 80-82. [TUV.]

Fényes üstökösök statisztikája. = Comet Journal 3. 1979. nov-dec. 19. sz. pp. 84-86. Kalender für Sternfreunde 1975. alapján. [KSZ.]

SEARGENT, David J.: Az üstökösök fényességének évszázados gyengülése és a vizuális magnitúdóbecslések közötti kapcsolat elemzése. = Comet Journal 3. 1979. nov-dec. 19. sz. pp. 87-91. [KSZ.]

Üstökösmegfigyelések. = Comet Journal 3. 1979. nov-dec. 19. sz. p. 92. A Bradfield, 1979c üstököst Papp János észlelte 1979. júl. 29-én és 31-én. Többen (Mogyorósi Imre, Tuboly Vince, Farkas István) sikertelenül próbálkoztak. [KSZ.]

Az 1977-es üstökösjelölések. = Comet Journal 3. 1979. nov-dec. 19. sz. pp. 92-93. A Comet Journal utolsó száma ez, de a lap folytatódott Cygnus néven. A folytatásban megtartotta az évfolyam-számozását és a sorszámozását. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Meier, 1978f; P/Daniel, 1979b üstökösök. Üstökösgyanús objektumok. = Comet Rapid Bulletin No. 8. 1979. ápr. 23. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Bradfield, 1979c; Russel, 1979d; Torres, 1979e üstökösök. = Comet Rapid Bulletin No. 9. 1979. aug. 5. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Comet Meier 1979. = Comet Rapid Bulletin No. 11. 1979. okt. 9. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Comet Meier 1979i. = Comet Rapid Bulletin No. 12. 1979. okt. 20. p. 1. [KSZ.]

A távcső útja. = Dolgozók Lapja 32. 1979. márc. 29. 74. sz. p. 6. "Hosszú utat tettek meg a távcsövek, amelyekkel a csillagászok kémlelik a távoli csillagokat. [...] Kétségtelen tény, hogy az első írott emlékek a távcsövekkel kapcsolatban a XVII. század elejéről, a Németalföldről származnak. Egyes feltételezések szerint a XVI. század elején X. Leó pápa gyűjteményében volt egy cső, amely a messzi tárgyakat nagyítva mutatta. Mások szerint Leonardo da Vinci nemcsak a távcső elvét ismertette, hanem épített is távcsövet. Az bizonyos, hogy szemüveget használt, és ennek szórelencséjével való kombinációja vezethette a távcső feltalálásához. Galilei egy ólom orgonasíp két végébe gyűjtő- és szórólencsét szerelt és így egy háromszoros nagyítású távcsövet kapott. Tovább tökéletesítette eszközét és tizenkét-, sőt harmincszoros nagyítású távcsövet is készített. [...]
Később többféle teleszkóprendszer alakult ki, és ezért az első típusokat feltalálásuk helyéről holland, illetve Galilei-féle távcsőnek nevezték el. Galilei kezében a távcső azért volt óriási jelentőségű, mert elvégezte vele mindazokat az alapvető csillagászati megfigyeléseket, amelyek azután megdöntötték a középkor világszemléletét. A következő lépés a fejlődésben Kepler távcsöve volt, erre a hosszabb méret a jellemző és a nagyobb látómező, amely lehetővé tette a fonálkereszt használatát. Ezzel már mérni is lehetett, és a csillagászati, geodéziai kutatások legfontosabb eszköze lett a Kepler-féle csillagászati távcső. Lényegében sokáig ennek a tökéletesített változatát használták. " [HAI.]

NYÁRÁDY Gábor: Társkeresés a csillagvilágban. OZMA, OZPA, CETI, SETI és a többiek. = Delta 13. 1979. jan. 1. sz. pp. 8-11. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Pokol az égben. = Delta 13. 1979. febr. 2. sz. p. 5. A Vénusz légkörében. [KSZ.]

NYÁRÁDI Gábor: "Égből jött" katasztrófák. Elmélet a lomtárból. = Delta 13. 1979. febr. 2. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

Óriás sebhely a Vénuszon. = Delta 13. 1979. márc. 3. sz. p. 3. [KSZ.]

Holdja van a Plutónak is. = Delta 13. 1979. márc. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Üstökös-vallomás egy ősbolygó felrobbanásáról. = Delta 13. 1979. márc. 3. sz. p. 5. [KSZ.]

NAGY Sándor: Gravitációs sírgödör az M 87 közepén. Tömege ötmilliárd Nap. = Delta 13. 1979. márc. 3. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

-s: Keringő kénbánya a Jupiter körül. Az Io kincse. = Delta 13. 1979. márc. 3. sz. pp. 30-31. [KSZ.]

A Vénusz elveszett holdja. = Delta 13. 1979. ápr. 4. sz. p. 3. Talán a Merkúr lehetett a Vénusz holdja egykor. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: A napszél titkai. Tüzes kísérőnk védőszárnya alatt. = Delta 13. 1979. ápr. 4. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

FEJES István: Haldokló kvazárok. Egy kentaur hattyúdala. = Delta 13. 1979. ápr. 4. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

Gammasugárzó szupernova-maradványok. = Delta 13. 1979. máj. 5. sz. p. 7. [KSZ.]

Interkozmosz. Egy évtized mérlege. = Delta 13. 1979. máj. 5. sz. pp. 8-11. 1968. dec. 20. és 1979. febr. 27. közötti űrkutatási kísérletek adatai. [KSZ.]

FEJES István: Civilizációnk kozmikus névjegye, A Föld-rádió. = Delta 13. 1979. jún. 6. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A Tejút ismeretlen koronája. = Delta 13. 1979. júl. 7. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: Az univerzum jövője. A Nagy Bumm és a Nagy Reccs. = Delta 13. 1979. júl. 7. sz. pp. 8-11. [KSZ.]

KOVÁCS György: Ismerkedés a Föld nővérével. Adatok az égi pokolból. = Delta 13. 1979. aug. 8. sz. pp. 38-39. A Vénusz. [KSZ.]

GESZTELYI LÍDIA: Különleges napkitörés. A napfizika fehér hollója. = Delta 13. 1979. szept. 9. sz. pp. 14-15. Az 1978. júl. 11-i fehér fler megfigyelése Gyuláról és Debrecenből. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Világűrkutató "légyszem". Nyomozás a kozmikus sugárzás bölcsője után. = Delta 13. 1979. szept. 9. sz. pp. 38-39. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Változócsillag a Nap? = Delta 13. 1979. okt. 10. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

F. I. [FEJES István]: A Gamma égbolt. A színkép utolsó fehér foltja. = Delta 13. 1979. okt. 10. sz. pp. 21-23. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A napszél-fürkész bűvös köre. Műholdak a magnetoszférában. = Delta 13. 1979. okt. 10. sz. pp. 27-29., hátsó külső borító. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Porvallomás a Naprendszer keletkezéséről. = Delta 13. 1979. nov. 11. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

F. I. [FEJES István]: Ifjak és vének a galaxisok világában. Levetkőztetett csillagok. = Delta 13. 1979. nov. 11. sz. pp. 35-37. [KSZ.]

Az égbolt kapujában. = Delta 13. 1979. nov. 11. sz. p. 42. 70 cm-es tükrös távcső Grúziában, Abasztumanban. [KSZ.]

A tűzhányó szerető. = Delta 13. 1979. nov. 11. sz. hátsó külső borító. Az Io a Voyager-1 felvételén. [KSZ.]

Cygnus Australis (CyA). = De La Caille Abbé [1979.] 19. sz. pp. 1-2. Az AAK-tagság feltétele. Tagnyilvántartási adatlap. Az amatőr változóészlelő műszere: a Bájokli. [KSZ.]

Rókafar észlelőtábor gyanánt 1979. április. = De La Caille Abbé 1979. máj. 20. sz. pp. 1-2. 1979. máj. 12-i dátummal. A Bükk-hegységben, Rókafarmon tartott megfigyelőtáborról. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A szentendrei napóráról. = Dunakanyar 16. 1979. 3. sz. pp. 30-33. [SRG.]

D. I. [DUNAI Imre]: Október: csillagászati hónap. Megmondják a csillagok. Az asztronómia eltévelyedett ikertestvére. Oroszlán lett a Szűzből. = Dunántúli Napló 36. 1979. okt. 8. 276. sz. p. 6. "...A szélhámosokról nem szólva, a legkiválóbb tudósok közül is sokan készítettek, horoszkópot, így például a csillagász Regiomontanus, aki egy időben Mátyás királyunk udvari horoszkópkészítője volt, Ticho de Brahe, vagy Kepler, akinek Wallensteinnek, a 17. század egyik legnagyobb hadvezérének készített horoszkópja máig bizonyíték a csillaghívők kezében. Kepler ugyanis megjósolta a hadvezér erőszakos halálát, s Wallensteint tényleg megölték. [...] Az új kor küszöbétől, a modern csillagászat hajnalától kezdődően a korábbi "sziámi ikrek", az asztronómia és az asztrológia, teljesen szétváltak. A tudomány végképp megtagadta a csillagjóslást, sőt, egyre több tudományos érvvel tagadta létjogosultságát.
A csillagászok például azért bírálják az asztrológusokat, hogy amióta az ókorban feltalálták a csillagjóslást, azóta a földtengely úgynevezett precíziós mozgása folytán az állítólagos Vízöntő születésekor a Nap nem is a Vízöntő, hanem a Bak jegyében áll. Aki Szűznek születik, az valójában Oroszlán. Általában a Nap vándorlása zodiákus jegyein át egy csillagképpel eltolódott, de erre az asztrológusok ügyet sem vetnek. ..." [HAI.]

Új könyvek. = Élet és Tudomány 34. 1979. jan. 5. 1. sz. p. 10. Heinrich László: Az első kolozsvári csillagda és Walter R. Fuchs: Mielőtt a Föld "mozgásba jött" című könyvek ismertetése. [VEJ.]

Gravitációs hullámok észlelése óriási zafírkristállyal? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jan. 5. 1. sz. p. 28. Ígéretes kísérletek a jelenség kimutatására. Óriási jelentőségű lehet csillagászati alkalmazásokban. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

KELECSÉNYI Gábor: Északi fény a középkori Erdélyben. = Élet és Tudomány 34. 1979. jan. 19. 3. sz. pp. 76-78. Sarkifény 1580. szeptember 10-én, amelyről Nagyszebenben nyomtatványt adtak ki, 1581 januárjában. [VEJ.]

FODOR L. István: Az 1978. évi fizikai Nobel-díj. 3. A kozmikus maradványsugárzás. = Élet és Tudomány 34. 1979. jan. 19. 3. sz. pp. 79-82. Robert Wilson, Arno Penzias csillagászok. [SRG.]

Hogyan hat a napszél a holdporra? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jan. 19. 3. sz. p. 93. A napszél erodálja a holdport. Visszamenőleg ebből következtetni lehet a napszélnek az idők során bekövetkezett változásaira. A Supplément au courrier du CNRS írása alapján. [VEJ.]

Kisbolygót kísérő törpehold? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jan. 19. 3. sz. p. 93. Amerikai csillagászok meglepő felfedezése: az 532. Herculina kisbolygónak egy kisebb kísérője, afféle "törpeholdja" van. A Der Sternbote cikke nyomán. [VEJ.]

Lezuhan a Skylab! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jan. 26. 4. sz. p. 125. Megmentésére irányuló kísérletek kudarcot vallottak, 1980 közepe táján meteoritként fejezi be életét. A Time cikke nyomán. [VEJ.]

SÉRA László: A Hold-illúzió. = Élet és Tudomány 34. 1979. febr. 2. 5. sz. pp. 140-142., címoldal. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Fölfedezték a Plutó holdját? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. febr. 2. 5. sz. p. 156. Amerikai csillagászok többszöri, eltérő módon történő észlelése alapján bizonyosra mondható. A Der Sternbote alapján. [VEJ.]

Furcsa jelek a világűrből. A kozmikus mézerek. = Élet és Tudomány 34. 1979. febr. 16. 7. sz. pp. 200-203. A Scientific American nyomán. [SRG.]

Indián naptárkövek. = Élet és Tudomány 34. 1979. febr. 16. 7. sz. pp. 214-215. Mexikó területén. A Science nyomán. [SRG.]

Meteor okozta a Phoibosz barázdáit. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. febr. 23. 8. sz. p. 251. A Phobosz. A Korábbi feltevések árapálykeltő hatás eredményének tulajdonították, újabb kutatások egy régi meteorütközés következményének tartják a Mars holdjának barázdáit. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

A pulzárok anyaga: szabad kvarkok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. márc. 2. 9. sz. p. 285. Amerikai fizikusok elméleti kutatásai vezettek erre a következtetésre. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Spacelab. A Nyugat-európai űrlaboratórium. = Élet és Tudomány 34. 1979. márc. 9. 10. sz. pp. 307-310. [SRG.]

Hűlt a Nap. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. márc. 9. 10. sz. p. 315. William C. Livingston amerikai csillagász szerint a Nap hőmérséklete mintegy 6 Celsius fokkal csökkent. Az Urania cikke nyomán. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: Száz éve született Albert Einstein. A tértől és az időtől a téridőig. = Élet és Tudomány 34. 1979. márc. 16. 11. sz. pp. 326-328. [SRG.]

G. P. [GESZTESI Péter]: A tudomány világa. "Ajándék" Einsteinnek: léteznek a gravitációs hullámok. = Élet és Tudomány 34. 1979. márc. 16. 11. sz. p. 347. [SRG.]

KÁROLYHÁZY Frigyes: Száz éve született Albert Einstein. Az idő paradoxonja. = Élet és Tudomány 34. 1979. márc. 23. 12. sz. pp. 370-373. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: A Voyager-1 hírei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. márc. 23. 12. sz. p. 380. A Jupiter Io nevű holdjáról küld információkat. [VEJ.]

KÁROLYHÁZY Frigyes: Száz éve született Albert Einstein. Az ikerparadoxontól az idő hétköznapi fogalmáig. = Élet és Tudomány 34. 1979. márc. 30. 13. sz. pp. 390-393. [SRG.]

KÁROLYHÁZY Frigyes: Száz éve született Albert Einstein. "Lelassult" órák "megrövidült" méterrudak. = Élet és Tudomány 34. 1979. ápr. 6. 14. sz. pp. 427-430. [SRG.]

KÁROLYHÁZY Frigyes: Száz éve született Albert Einstein. Energia és tehetetlenség. = Élet és Tudomány 34. 1979. ápr. 13. 15. sz. pp. 457-459. [SRG.]

KÁROLYHÁZY Frigyes: Száz éve született Albert Einstein. A gravitációs erő száműzése. = Élet és Tudomány 34. 1979. ápr. 20. 16. sz. pp. 489-490. [SRG.]

Az Uránusz gyűrűi. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. ápr. 20. 16. sz. p. 508. Modell az Uránusz két éve felfedezett gyűrűinek bemutatására. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

KÁROLYHÁZY Frigyes: Száz éve született Albert Einstein. A görbült téridő. = Élet és Tudomány 34. 1979. ápr. 27. 17. sz. pp. 533-535. [SRG.]

A sarki fény fényképe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. ápr. 27. 17. sz. p. 542. Látványos színes felvétel egy sarki fényről, Norvégia északi tájain készült. A GEO közlése alapján. [VEJ.]

BARTHA Lajos, ifj.: 350 éve született Christian Huygens. = Élet és Tudomány 34. 1979. máj. 4. 18. sz. pp. 552-554. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1979. december-március. [ ! ] = Élet és Tudomány 34. 1979. máj. 4. 18. sz. pp. 556-560., címoldal. Az időhatár 1978. december - 1979. március. Bolygószondák a Vénuszon.; A Venyera-11 és -12 eredményei.; A Jupiter gyűrűje és holdjai.; Felújítási munkák a Szaljut-6-on.; Új műszerek és berendezések. [SRG.]

Ráleltek Römer csillagvizsgálójára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. máj. 25. 21. sz. p. 668. Régi metszetek alapján Koppenhágától nyugatra megtalálták a dán csillagász obszervatóriumának maradványait. Az Urania cikke nyomán. [VEJ.]

GAZDA István: A rádióban hallottuk. Newton első magyar követői. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 1. 22. sz. p. 693. [SRG.]

NAGY István György: Együtt az űrkutatásban. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 1. 22. sz. pp. 694-696. [SRG.]

KELECSÉNYI Gábor: A napórák versenyfutása az időszámítással. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 15. 24. sz. pp. 748-751. [SRG.]

TIT-ÉLET. Űrhajósok az ég színházában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 15. 24. sz. p. 763. Sajó Péternek az "Űrkutatás - űrhajózás" című összeállítása a budapesti Planetáriumban. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A Skylab végnapjai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 22. 25. sz. p. 795. A végső döntés: az űrállomás a légkörbe zuhanva megsemmisül. Várható időpontja jún. 11-e és júl. 1-je között lesz. Az UPI közleménye nyomán. [VEJ.]

H. A. [HORVÁTH András]: Műhold az óceánok vizsgálatára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 22. 25. sz. p. 795. A szovjet Kozmosz-1076 az első óceánkutatásra szakosított mesterséges hold, melyet febr. 19-én állítottak pályára. [VEJ.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Mágneses erővonalak - láthatóan. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 22- 25. sz. p. 795. Amerikai űrkísérlet ionizált bárium- és lítium-részecskékkel a GEOS-2 térségében azzal a céllal, hogy a Föld mágneses erővonalait láthatóvá tegyék. [VEJ.]

Később indul az amerikai űrrepülőgép. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 22. 25. sz. p. 795. Az USA Nemzeti Kutatási Tanácsa féléves késést jelentett be a Columbia űrrepülőgép indításával kapcsolatban. Az ok: a hajtómű még nem teljesen üzembiztos. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Csillagászat - léggömbről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 22. 25. sz. p. 795. Brit csillagászok eredményes kísérlete 40 km-es magasságba feljuttatott, infravörös és ibolyántúli vizsgálatokra alkalmas műszerekkel. A London Press Service írása alapján. [VEJ.]

Egy kis "Nap" a laboratóriumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 29. 26. sz. p. 824. Kísérleti berendezés - tokamak - a KFKI-ban, fúziós folyamatok létrehozására. [VEJ.]

H. A. [HORVÁTH András]: Új olimpiai távközlési hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 29. 26. sz. p. 825. Gorizont néven indították útjára, feladata az 1980-as moszkvai olimpiai játékok közvetítése lesz. [VEJ.]

Fokozódik a naptevékenység. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 29. 26. sz. p. 825. A Helios-1 és -2, Nap körül keringő nyugatnémet szondák mérési adatai. A Basler Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Földön kívüli civilizációk kutatása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 29. 26. sz. p. 825. A világ egyik legnagyobb rádiótávcsövével, a 300 m átmérőjű arecibói antennával kutatják 250 közeli csillag környékét. [VEJ.]

Szovjet-francia űregyüttműködés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. jún. 29. 26. sz. p. 825. A Signe-III francia műholdat szovjet Interkozmosz hordozórakétával állították pályára. További közös munkák a Molnyija, Marsz, Venyera programokban. A Spaceflight cikke nyomán. [VEJ.]

SZENTESI András - SZILÁGYI Péter: Erőforrás-kutatás. Természeti kincseink és a távérzékelés. = Élet és Tudomány 34. 1979. júl. 13. 28. sz. pp. 879-882. Az űrkutatás egyre nagyobb figyelemmel fordul a Föld felé. Az Interkozmosz program földfelszínt vizsgáló feladatairól. [VEJ.]

CSORNAI Gábor: Erőforrás-kutatás. Az Űrfelvételek kiértékelése. = Élet és Tudomány 34. 1979. júl. 20. 29. sz. pp. 914-917. A számítástechnika új feladata: az űrfelvételek feldolgozásának tökéletesítése. [VEJ.]

Mágneses térrel a mágneses vihar ellen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. júl. 20. 29. sz. p. 924. A naptevékenység-keltette mágneses viharok egyes betegségben szenvedőkre káros hatással vannak. Ellenszerül mesterséges mágneses zárt tér, "kalitka" alkalmazását javasolják. A TASZSZ jelentése alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1979. április-június. = Élet és Tudomány 34. 1979. júl. 27. 30. sz. pp. 939-942., címoldal. Az új Jupiter-eredmények.; India második holdja.; Kényszerleszállás.; Bolgár kísérletek a Szaljut-6-on.; Szojuz-csere. [SRG.]

A csukotkai meteoritnak nincs köze a tektitekhez. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. júl. 27. 30. sz. p. 957. A csukotkai óriásmeteorit becsapódása és az Ausztrália, Új-Zéland, Indonézia térségében fellelt zöldes üvegtektitek kora között kb. 2,8 millió év a különbség. A TASZSZ jelentése nyomán. [VEJ.]

FODOR L. István: Amiről beszélnek. A Skylab utolsó órái. = Élet és Tudomány 34. 1979. aug. 3. 31. sz. pp. 985-987. [SRG.]

Új könyvek. = Élet és Tudomány 34. 1979. aug. 3. 31. sz. p. 989. A Csillagászati Évkönyv - 1979. és Vlagyimir Tverdovszkij: Az űrrepülőtér című könyvek ismertetése. [VEJ.]

RIEDEL Miklós: A szextáns. = Élet és Tudomány 34. 1979. aug. 24. 34. sz. p. 1087., hátsó külső borító. Fotó: Rák József, Riedel Miklós. [SRG.]

HIDEG János: Súlytalanul. = Élet és Tudomány 34. 1979. aug. 31. 35. sz. pp. 1106-1107. Az űrhajósnátha. Az "űr-tengeribetegség". Csökken a vörösvértestek száma. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Sok évtizedes napfoltminimumok. = Élet és Tudomány 34. 1979. szept. 7. 36. sz. pp. 1143-1146. [SRG.]

P. J.: Telefon - műhold révén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. szept. 7. 36. sz. p. 1150. Az OTS-II. amerikai mesterséges hold célja, hogy Európában helyi távközlési rendszert hozzanak létre. [VEJ.]

HORVÁTH Árpád: Csodagyerekek és "átlagosak" ... Nagy tudósok gyermekkora. = Élet és Tudomány 34. 1979. szept. 14. 37. sz. pp. 1163-1165. A cikk néhány csillagászattal is foglalkozó tudósról közöl információkat: Huygens, Gauss, Antide Janvier [1751-1835 között élt francia órásmester, csillagászati órák, mechnikus planetáriumok készítője]. [VEJ.]

Csillagászati rejtély. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. szept. 14. 37. sz. p. 1180. Az SS 433-ként lajstromozott csillag meglepően sok, mindezidáig érthetetlen jelenséget mutat, ezért felkeltette a csillagászok érdeklődését. A Science et Vie cikke alapján. [VEJ.]

Meteorkráter az egyik svájci tó medre? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. szept. 28. 39. sz. p. 1245. A Lago di Tremorgio teknője emlékeztet az arizonai híres kráterhez, a környező kőzetek szerkezete is hasonló. [VEJ.]

Közvetlen tévé- és rádióvétel mesterséges holdról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. szept. 28. 39. sz. p. 1245. A nyugatnémet űripar tervei a TV-Sat - 1 nevű műhold pályára juttatásáról. A Hobby írása alapján. [VEJ.]

TIT-ÉLET. A XXVIII. Csillagászati Hét. = Élet és Tudomány 34. 1979. okt. 5. 40. sz. p. 1275. Rendezvénysorozat a budapesti Planetáriumban, "A CSILLAGOK ÉS AZ EMBER" címmel. [VEJ.]

Rozsdaálló holdbeli fémek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. okt. 5. 40. sz. p. 1276. A holdkőzet-mintákból kivont fémek figyelemre méltó tulajdonságai. A Wissenschaft und Fortschritt cikke nyomán. [VEJ.]

Lengyelországi meteoritkráterek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. okt. 5. 40. sz. p. 1277. Morasko közelében hét kisebb méretű krátert találtak, melyek egy, a felszín közelében darabokra hullott meteorittól származnak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

NAGY István György: Kedves Élet és Tudomány! Tolnay Lajos. = Élet és Tudomány 34. 1979. okt. 19. 42. sz. p. 1314. 1929-ben hangzott el az első, űrhajózást ismertető előadása Tolnay Lajos által. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1979. július-szeptember. = Élet és Tudomány 34. 1979. szept. 19. 42. sz. pp. 1331-1334. A müncheni űrhajózási világkongresszus.; A Jupiter - másodszor.; A Szaturnusz - először.; Terven felüli űrséta.; Hazatérés a féléves űrrepülés után. [SRG.]

H. E.: Teleszkóp az égbolton. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. okt. 26. 43. sz. p. 1372. Közös európai-amerikai űrteleszkóp 500 km távolságra a Földtől. 1983-ban helyezik pályára, élettartamát 10-15 évre tervezik. Képe a címlapon. [VEJ.]

KELECSÉNYI Gábor: Hogyan "készül" az idő? = Élet és Tudomány 34. 1979. nov. 9. 45. sz. pp. 1427-1429. [SRG.]

Van-e gyűrűje a Neptunusznak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. nov. 9. 45. sz. p. 1437. Még nem fedezték fel, de léteznie kell - állítja Sz. Vszehszvjatszkij, ukrán bolygókutató. A TASZSZ nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Jupiter-család. A vulkánok holdja: az Io. = Élet és Tudomány 34. 1979. nov. 16. 46. sz. pp. 1463-1465. [SRG.]

Meteoritok az Antarktiszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. nov. 16. 46. sz. p. 1469. A nagy számban fellelhető meteoritban lévő radioizotóp-maradványokból a Földre hullásuk idejére, illetve magának az Antarktisznak a korára is tudnak következtetni. A Science cikke alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: A Jupiter-család. A jég holdjai. = Élet és Tudomány 34. 1979. dec. 7. 49. sz. pp. 1542-1545. [SRG.]

TÄNZER Tibor: Az időjárás filmje. = Élet és Tudomány 34. 1979. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1612-1614. A globális meteorológiai megfigyeléseknek, áramlatok, felhőzet-tömegek folyamatos megjelenítésének nélkülözhetetlen segítői az űreszközök. A Meteor, a NOAA, a TIROS-N, a METEOSAT műholdak tevékenységéről. [VEJ.]

A Nap legtávolabbi kisbolygója. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 34. 1979. dec. 21. 51-52. sz. p. 1661. A 200-300 km átmérőjű Chiron az Uránusz és a Szaturnusz között. A Naturwissenschaften cikke nyomán. [VEJ.]

BsJ.: Munkahelyük a világűr. = Ezermester 23. 1979. 5. sz. pp. 18-19. A Szojuz űrhajók és a Szaljut 6 űrállomás. [KOC.]

HARKOVSZKIJ, A.: Phobos és Deimos. = Fáklya 23. 1979. jan. 1. 1. sz. p. 14-15. [ZSE.]

HARKOVSZKIJ, Alekszandr: Miért világít a Nap? = Fáklya 23. 1979. feb. 4. 3. sz. p. 14-15. [ZSE.]

A Földön kívül élni? = Fáklya 23. 1979. febr. 18. 4. sz. p. 14-15. Jurij Skolenko és Arkagyij Urszul beszélgetése. [ZSE.]

ANDREJEV, Igor: Mit keresünk az űrben? = Fáklya 23. 1979. ápr. 1. 7. sz. p. 8-10. [ZSE.]

HARKOVSZKIJ, A.: Ezek a furcsa ezüstös felhők... = Fáklya 23. 1979. máj. 6. 9. sz. p. 14-15. Charlz [sic] Villmann észt csillagászról. [ZSE.]

ANDREOTTI, Jurij: Pillantás a Földre. = Fáklya 23. 1979. aug. 5. 15. sz. p. 14-15. [ZSE.]

GYORGYENKO, Anatolij - KALINYICSEV, Vlagyimir: A kozmosz vonzásában. = Fáklya 23. 1979. aug. 5. 15. sz. p. 24-25. [ZSE.]

MAKSZAKOVA, N.: Ötvenéves a Planetárium. = Fáklya 23. 1979. nov. 4. 21. sz. p. 19. A moszkvai planetárium. [ZSE.]

SOMOGYI Antal: A KFKI és az űrkutatás. = FIZ-INFO A TIT Fizikai-Meteorológiai Választmányának kiadványa 1979. 1. sz. pp. 3-7. [KSZ.]

Kozmikus fizika. Műholdakon és rakétákon magyar műszerekkel végzett kísérletek. = FIZ-INFO A TIT Fizikai-Meteorológiai Választmányának kiadványa 1979. 1. sz. p. 8. [KSZ.]

MARX György: Az Univerzum korai története. = Fizikai Szemle 29. 1979. márc. 3. sz. pp. 92-102. [PIR.]

DEDE Miklós - ISZA Sándor: Részlet a gimnázium II. osztályának készülő kísérleti tankönyvéből. = Fizikai Szemle 29. 1979. márc. 3. sz. pp. 110-120. Csillagászati részek is. [SRG.]

KULIN György: Jelige: Vissza a forráshoz. A Tejútrendszer egy üstökös csóvájából szakadt ki. = Fizikai Szemle 29. 1979. ápr. 4. sz. pp. 158-160. Mottó: Az üstökös mégsem test. Humoros elemzése Kalmár Elek elméletének. Balázs Béla rövid bevezetőjével. [SRG.]

MARX György: Tér és idő. = Fizikai Szemle 29. 1979. jún. 6. sz. pp. 208-214. [PIR.]

PERJÉS Zoltán: Fekete lyukak. = Fizikai Szemle 29. 1979. jún. 6. sz. pp. 219-225. [PIR.]

FEJES István: A kozmikus háttérsugárzás anizotrópiája. = Fizikai Szemle 29. 1979. júl. 7. sz. pp. 253-255. [SRG.]

MISNER, C. - WHEELER, J. A. - THORNE, K.: Dialógus a fekete lyukakról. = Fizikai Szemle 29. 1979. júl. 7. sz. p. 268. Ford.: Perjés Zoltán. [SRG.]

MARX György: Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete. Gondolat, 1979. 487 oldal. = Fizikai Szemle 29. 1979. júl. 7. sz. p. 275. Könyvismertetés. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Csillagászati évkönyv 1979. Gondolat. 1978. = Fizikai Szemle 29. 1979. júl. 7. sz. pp. 276-277. Könyvismertetés. [SRG.]

TIHANYI László: A Doppler-effektus és a csillagászat. = Fizikai Szemle 29. 1979. szept. 9. sz. pp. 348-350. [SRG.]

Egyesületi díjak 1978. = Fizikai Szemle 29. 1979. szept. 9. sz. pp. 359-360. Prométheusz Érem - Kulin György csillagász.; Detre László-díj - Balázs Lajos és Balázs Béla csillagász. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: "Kettőskristályosodás" a Naprendszerben. = Fizikai Szemle 29. 1979. nov. 11. sz. pp. 412-417. [PIR.]

Cs. J.: Újabb kísérletek a napneutrinók kimutatására. = Fizikai Szemle 29. 1979. dec. 12. sz. p. 480. [SRG.]

PERJÉS Zoltán: Gravitációs hullámok. = Fizikai Szemle 29. 1979. dec. 12. sz. p. 481. [SRG.]

BARTHA Lajos - VAJDA Pál: A csillagászati fényképezés magyar úttörői. = Foto 26. 1979. 10. sz. pp. 450-453., 4 fotó. Gothard jelentősége a csillagászat fejlődésében. Mellékelve holdfelvétele és nyilthalmaz fotója. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: Mennyi anyag van a galaxisok között? = Föld és Ég 14. 1979. 1. sz. pp. 3-7. A szerző Göncöl-ben megjelent cikke nyomán. [SRG.]

GAZDA István, ifj.: Galilei és a távcsöves megfigyelések kezdete. = Föld és Ég 14. 1979. 1. sz. pp. 14-15. [SRG.]

GAZDA István, ifj. - MARIK Miklós: Nobel-díjas csillagászok. = Föld és Ég 14. 1979. 1. sz. p. 18. Arno Penzias, Robert Wilson. [SRG.]

CSABA György: Helyünk a Világegyetemben. = Föld és Ég 14. 1979. 1. sz. p. 19. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 14. 1979. 1. sz. pp. 27-28. Kiszel Vilmos: Mekkora a Gum-köd? [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Planetáriuma. = Föld és Ég 14. 1979. 1. sz. p. 29. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 14. 1979. 1. sz. pp. 29-31., hátsó belső borító. A Baráti Kör minden tagjához!; Budapest - Szeiber Károly.; Biharnagybajom - Balogh Károly.; Esztergom - Mécs Miklós, Jónás László, Surányi János.; Sülysáp - Bartos Pál.; Kiszel Vilmos-Polgár László: Beszámoló a III. Országos Csillagászati Vetélkedőről.; Tudósítás a Göncölről. [SRG.]

A csillagos ég 1979. február hóban. = Föld és Ég 14. 1979. 1. sz. p. 31. [SRG.]

PAP Judit: Mit tudunk a napállandóról? = Föld és Ég 14. 1979. 2. sz. pp. 37-41. [SRG.]

MIZSER Attila: A Hattyú nóvája. = Föld és Ég 14. 1979. 2. sz. p. 41. [SRG.]

SAJÓ Péter: A távcsövek teljesítőképessége. = Föld és Ég 14. 1979. 2. sz. pp. 45-47. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: A neutrínó-rejtély. = Föld és Ég 14. 1979. 2. sz. pp. 52-53. [SRG.]

PAPARÓ Margit: Fekete lyuk a galaxismagokban? = Föld és Ég 14. 1979. 2. sz. pp. 55-56. [SRG.]

SCHALK Gyula: Verne és a csillagászat. = Föld és Ég 14. 1979. 2. sz. pp. 59-61. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Planetáriuma. = Föld és Ég 14. 1979. 2. sz. p. 61. 1979 márciusi műsoraink. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 14. 1979. 2. sz. pp. 62-63. Dunaújváros - Csiba Márton.; Pápa - Szauer Ágoston.; Szeged - Hegedüs Tibor.; Deicsics László: Őszi észlelőtábor a Bükkben. Rókafarm, 1979. október 27-29. [SRG.]

A csillagos ég 1979. március hóban. = Föld és Ég 14. 1979. 2. sz. p. 63. [SRG.]

GYÖRGYEY Judit: A kozmosz "világító-tornyai". = Föld és Ég 14. 1979. 3. sz. pp. 70-74. A pulzárok. [SRG.]

B. SZ. [BARCZA Szabolcs]: Intergalaktikus gömbhalmaz? = Föld és Ég 14. 1979. 3. sz. p. 74. [SRG.]

B. SZ. [BARCZA Szabolcs]: Újabb pulzárt azonosítottak a látható színképtartományban. = Föld és Ég 14. 1979. 3. sz. pp. 74. [SRG.]

EHMANN Péter - SZELEY Sándor: A kisbolygók és a Chiron. = Föld és Ég 14. 1979. 3. sz. pp. 83-86. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A Herculina kettős kisbolygó? = Föld és Ég 14. 1979. 3. sz. p. 86. [SRG.]

GÖŐZ Lajos: Napóra a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola parkjában. = Föld és Ég 14. 1979. 3. sz. p. 87., címoldal. [SRG.]

MARIK Miklós: Oslói konferencia a napprotuberanciákról. = Föld és Ég 14. 1979. 3. sz. pp. 90-91. 1978 augusztusában. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1979 áprilisi műsoraink. = Föld és Ég 14. 1979. 3. sz. p. 92. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 14. 1979. 3. sz. pp. 94-95. Irimes Romulus meghalt 1978. november 23-án.; Kulin György: A Baráti Kör tagjaihoz.; Ajka.; Dunaújváros - Berta Tibor.; Miskolc.; Nagyszénás - Kiss György.; Pécs - A Mecseki Természettudományi Stúdió csillagvizsgálója 400/10000 mm-es távcsövet kapott.; A Távcső világa új kiadása. [SRG.]

A csillagos ég 1979. április hóban. = Föld és Ég 14. 1979. 3. sz. p. 95. A készülő pécsi bemutató csillagvizsgálóról is. [SRG.]

BAJ Attila - FERENCZ Csaba: Hazánk és az űrkutatás. = Föld és Ég 14. 1979. 4. sz. pp. 99-103. [SRG.]

KULIN György: Fekete lyukban élünk? = Föld és Ég 14. 1979. 4. sz. pp. 110-113. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Egy középkori metszet története. = Föld és Ég 14. 1979. 4. sz. p. 113. A Világegyetem középkori felfogását ábrázoló metszetet [ahol a vándor a föld és az égbolt találkozásánál kidugja a fejét és kinéz az égi szférák közé...] valószínűleg Flammarion készítette. 1907-ből ismerjük a metszet első közlését, korábbira nincs adatunk. [SRG.]

IVÁNYOSI SZABÓ András: Jeltorony az ország középpontjában. = Föld és Ég 14. 1979. 4. sz. pp. 119-120., első belső, hátsó belső, külső borító. [SRG.]

DÓRA László: A Skylab végnapjai. = Föld és Ég 14. 1979. 4. sz. p. 121. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1979 májusi műsoraink. = Föld és Ég 14. 1979. 4. sz. p. 124. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 14. 1979. 4. sz. pp. 125-127. Kolozsvár - 20 éves a romániai Victor Anestin Csillagászati Kör.; Szeged - Hegedüs Tibor.; Tiszavasvári - Balogh András.; Budapest - Lattmann Miklós.; Pápa - Szauer Ágoston.; Orci - Hartner Rudolf.; Pécs - Mecseki Természettudományi Stúdió, Jeli Zoltán.; Sopron - Kiss Gyula.; Tarnazsadány - Balázs Ottó.; Újabb ajánlat távcsőkészítőknek.; A Veszprémi Csillagász Szakkör meteorológiai állomása. [SRG.]

A csillagos ég 1979. május hóban. = Föld és Ég 14. 1979. 4. sz. p. 127. [SRG.]

BAJ Attila - FERENCZ Csaba: Hazánk és az űrkutatás. 2. = Föld és Ég 14. 1979. 5. sz. pp. 135-140. [SRG.]

B. SZ. [BARCZA Szabolcs]: Az Algol-B spektroszkópiai felfedezése. = Föld és Ég 14. 1979. 5. sz. p. 141. [SRG.]

K. G.: A 61 Cygni bolygórendszerei. = Föld és Ég 14. 1979. 5. sz. p. 141. [SRG.]

B. SZ. [BARCZA Szabolcs]: 53 Camelopardalis. = Föld és Ég 14. 1979. 5. sz. pp. 141. [SRG.]

GAZDA István, ifj.: Galilei és a Hiúzszeműek Akadémiája. = Föld és Ég 14. 1979. 5. sz. pp. 148-150. [SRG.]

NAGY István György: Az első űrhajózási előadás fél évszázados jubileumára. = Föld és Ég 14. 1979. 5. sz. pp. 150-151. 1929. ápr. 26-án tartotta Tolnay Lajos: Elhagyhatjuk-e a Földet? (Kozmonautika) címmel. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1979 júniusi műsoraink. = Föld és Ég 14. 1979. 5. sz. p. 154. [SRG.]

Sz.-N. G. [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: A. J. Meadows: Csillagfejlődés. = Föld és Ég 14. 1979. 5. sz. pp. 155. Könyvismertetés. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 14. 1979. 5. sz. pp. 155., 158-159. A Nemzetközi Gyermekév jegyében. A Csillagászat Baráti Köre tevékenységéről.; Győrszentiván - Kuklis József, Tóth András.; Vértes Ernő: Veszprém. Példamutató ragaszkodás. Regenye Istvánné.; Kisnémedi - Bartos Ferenc.; Pulai László: A Tatabányai Városi Csillagászati Szakkör.; Dunaújváros - Farkas István. [SRG.]

A csillagos ég 1979. június hóban. = Föld és Ég 14. 1979. 5. sz. p. 159. [SRG.]

SZEMEREY István: A Szojuz-Szaljut-Progressz rendszer. = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. pp. 162-166., címoldal., hátsó külső borító. [SRG.]

PAPP János: Amatőrcsillagászat Újpesten. = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. pp. 170-173. [SRG.]

K. G.: A Jupiter Galilei-holdjának új adatai. = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. p. 173. [SRG.]

K. G.: A Neptunusz fényességingadozása az infravörösben. = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. p. 173. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1979 júliusi műsoraink. = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. p. 177. [SRG.]

FEJES István: Szuperfénysebességű objektumok. = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. pp. 178-182. [SRG.]

B. SZ. [BARCZA Szabolcs]: "Szélhámos volt-e Ptolemaiosz?" = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. pp. 182. O. Gingerich előadása. [SRG.]

MIZSER Attila: Az 1181-es szupernóva optikai maradványa. = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. p. 186. [SRG.]

K. G.: Újabb bolygórendszer? = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. p. 187. MWC 349 [SRG.]

B. SZ. [BARCZA Szabolcs]: Újdonságok a PSR 1913+16-ról. = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. p. 187. Nature 1979. 277., 267., 437. alapján. [SRG.]

K. G.: A legerősebb mágneses tér. = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. p. 187. [SRG.]

B. SZ. [BARCZA Szabolcs]: Fehér törpék vegyes összetételű légköre. = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. p. 187. Astronomy and Astrophysics 1979. 71. 163 száma nyomán. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. pp. 190-191., hátsó belső borító. Medgyesegyháza - Gál László.; Szeged - Hegedüs Tibor.; Sülysáp - Csaba László.; Szerencs - Lapis István. [SRG.]

A csillagos ég 1979. július hóban. = Föld és Ég 14. 1979. 6. sz. p. 191. [SRG.]

TORMA Tibor: Az Univerzum végső sorsa. = Föld és Ég 14. 1979. 7. sz. pp. 198-200. A Sky and Telescope alapján. [SRG.]

HORVÁTH András: A Szaljut-6 program és az Interkozmosz-űrrepülések. = Föld és Ég 14. 1979. 7. sz. pp. 201-207. [SRG.]

GAZDA István, ifj.: Kiszámította-e Römer a fény sebességét? = Föld és Ég 14. 1979. 7. sz. pp. 208-209. [SRG.]

SAJÓ Péter: Lencse vagy tükör? = Föld és Ég 14. 1979. 7. sz. pp. 216-218. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A Jupiter gyűrűje. = Föld és Ég 14. 1979. 7. sz. p. 218. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1979 augusztusi műsoraink. = Föld és Ég 14. 1979. 7. sz. p. 222. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 14. 1979. 7. sz. p. 223. Budapest - Balogh Attila.; Parádsasvár - Tóth András, Gembiczky Béla. [SRG.]

A csillagos ég 1979. augusztus hóban. = Föld és Ég 14. 1979. 7. sz. p. 223. [SRG.]

PAP Judit: Planetáris ködök. = Föld és Ég 14. 1979. 8. sz. pp. 226-230., címkép. [SRG.]

KELEMEN János: A csillagközi anyag. 1. = Föld és Ég 14. 1979. 8. sz. pp. 235-240. [SRG.]

HORVÁTH András: A Szaljut-6 program és az Interkozmosz űrrepülések. 2. = Föld és Ég 14. 1979. 8. sz. pp. 247-251. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1979 szeptemberi műsoraink. = Föld és Ég 14. 1979. 8. sz. p. 254. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 14. 1979. 8. sz. p. 255. Kalocsa - Katonák Amatőr Csillagászati Klubja, Nyitrai Béla.; Vaskút - Sipos Mihály, Vaskúti György. [SRG.]

A csillagos ég 1979. szeptember hóban. = Föld és Ég 14. 1979. 8. sz. p. 255. [SRG.]

GELLÉRT András: Csillagászati és Űrkutatási programok az 1979/80. évre. = Föld és Ég 14. 1979. 9. sz. p. 263. [SRG.]

HORVÁTH András: A Szaljut-6 program és az Interkozmosz űrrepülések. 3. = Föld és Ég 14. 1979. 9. sz. pp. 264-269. [SRG.]

SAJÓ Péter: Égbolt a kupola alatt... A planetárium-műszer. = Föld és Ég 14. 1979. 9. sz. pp. 274-277. [SRG.]

B. SZ. [BARCZA Szabolcs]: A legközelebbi kvazár. = Föld és Ég 14. 1979. 9. sz. p. 277. [SRG.]

B. SZ. [BARCZA Szabolcs]: Röntgensugárzás az alfa Centauriról. = Föld és Ég 14. 1979. 9. sz. p. 277. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1979 októberi műsoraink. = Föld és Ég 14. 1979. 9. sz. p. 282. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 14. 1979. 9. sz. pp. 286-287., első és hátsó belső borító. Dunaújváros - Farkas István, Csiba Márton.; Dóra László: Úttörőcsillagászok találkozója és vetélkedője Székesfehérváron 1979. június 15-17.; Pécs - Jeli Zoltán.; Veszprém - Horváth Lajos.; Bóly - Dalos Endre.; Erdőtekeres - Faludi Ede.;Budapest - Papp János, Iskum József. [SRG.]

A csillagos ég 1979. október hóban. = Föld és Ég 14. 1979. 9. sz. p. 287. [SRG.]

KELEMEN János: A csillagközi anyag. 2. = Föld és Ég 14. 1979. 10. sz. pp. 294-298. [SRG.]

GELLÉRT András: Szupernóva a Messier-100 galaxisban. = Föld és Ég 14. 1979. 10. sz. p. 299. [SRG.]

TORMA Tibor: Szupernóvarobbanás indította el a Neprendszer keletkezését? = Föld és Ég 14. 1979. 10. sz. pp. 300-302. [SRG.]

A TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló programjai az 1979/80-as évadra. = Föld és Ég 14. 1979. 10. sz. p. 303. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Nehéz felrobbantani egy csillagot... gondolatok a szupernóvákról és a modellalkotás nehézségeiről. = Föld és Ég 14. 1979. 10. sz. pp. 304-305. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1979 novemberi műsoraink. = Föld és Ég 14. 1979. 10. sz. p. 313. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 14. 1979. 10. sz. pp. 318-319. Kisterenye - Kubus Gyula.; Budapest - Iskum József, Veperdi Ottó.; Kész hordozható távcsövek.; Csorna - Vajda László.; Sztrehovszki János: Csillagászat a Honvédségnél. [SRG.]

A csillagos ég 1979. november hóban. = Föld és Ég 14. 1979. 10. sz. p. 319. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet - HORVÁTH András: Vénusz ’79. = Föld és Ég 14. 1979. 11. sz. pp. 322-333., első belső borító. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1979 decemberi műsoraink. = Föld és Ég 14. 1979. 11. sz. p. 339. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 14. 1979. 11. sz. pp. 350-351. Kész távcsövek amatőröknek.; Budapest - Farkas Ernő.; Ózd - Almási Béla.; Ajka - Járó Sándor. [SRG.]

A csillagos ég 1979. december hóban. = Föld és Ég 14. 1979. 11. sz. p. 351. [SRG.]

A bolygók kelését nyugvását ábrázoló nomogram. = Föld és Ég 14. 1979. 12. sz. címlap, hátsó külső borító. [SRG.]

KELEMEN János: A csillagközi anyag. 3. = Föld és Ég 14. 1979. 12. sz. pp. 354-358. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 14. 1979. 12. sz. p. 359. B. Sz. [Barcza Szabolcs]: Normál kémiai összetételű csillag az M67-ben.; B. SZ. [Barcza Szabolcs]: Nagy vöröseltolódású eruptív BL Lacertae objektum: a 0846+51W1.; K. G.: Vizgőz a Triangulum-ködben.; K. G.: Születő csillag a Déli Koronában. [SRG.]

FEJES István: Megoldódott a Sadir rejtélye. = Föld és Ég 14. 1979. 12. sz. pp. 360-361. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1980 januári műsoraink. = Föld és Ég 14. 1979. 12. sz. p. 373. [SRG.]

SAJÓ Péter: Égbolt a kupola alatt... A planetáriumi-műszer. 2. = Föld és Ég 14. 1979. 12. sz. pp. 374-376. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 14. 1979. 12. sz. pp. 379-381., első belső borító. Szeged - Paszt György.; A Baráti Kör minden tagjához.; Szeged - Hegedüs Tibor.; Kecskemét - Papp Sándor.; Bánhorváti - Antal János.; Budapest - Tihanyi István.; Miskolc - Papp Sándor.; Szerencs - Lapis István. [SRG.]

A csillagos ég 1980. január hóban. = Föld és Ég 14. 1979. 12. sz. p. 381. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A "Magyar Átlás" történetéhez. Megjegyzés Nagy Júlia: A "Magyar Átlás" c. cikkéhez. = Földrajzi Értesítő 28. 1979. 1-2. füz. pp. 117-119. [SRG.]

JAKUCS László: Asztroblémek kimutatása műholdfelvételek segítségével. = Földrajzi Közlemények 27. 1979. 1-2. sz. pp. 28-35., 4 t. Hat földi meteoritkráter fényképe és elemzése. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: A földrajztudományi távérzékelés. = Földrajzi Közlemények 27. 1979. 1-2. sz. pp. 130-134., 3 t. A LANDSAT műhold 1978-ban készített képei Magyarországról. [KSZ.]

TÓTH Aurél: A legegyszerűbb tellurium. = Földrajztanítás 22. 1979. 1. sz. pp. 31-33. Papírból készíthető szemléltető eszköz a Föld, a Nap és a Hold helyzetének bemutatására. [KSZ.]

TÓTH Aurél: A Nap látszólagos pályái. = Földrajztanítás 22. 1979. 2. sz. pp. 60-62. [KSZ.]

Charles A. Whitney: A tejútrendszer felfedezése. = Földrajztanítás 22. 1979. 3. sz. pp. 96-97. Könyvismertetés. [KSZ.]

BALLA Benjámin: A dunabogdányi általános iskola földrajzi gyakorlótere. = Földrajztanítás 22. 1979. 4. sz. pp. 105-109., hátsó külső borító. Az iskola kertjébe a csillagászati földrajz bemutatóeszközeit (Nap delelésmagasság-mutatót, Sarkcsillag horizont feletti magasságmutatót, nappályamutatót, rajta ekvatoriális napórát) helyezték el. [KSZ.]

J. Ny. Jefremov: A világmindenség mélységeiben. = Földrajztanítás 22. 1979. 4. sz. p. 129. Könyvismertetés. [KSZ.]

HALMOS Ferenc: Doppleres szatellitamegfigyelések értékelése. = Geodézia és Kartográfia 31. 1979. 1. sz. pp. 7-16. [KSZ.]

KLAUSZ Károly: Johann Bodechtel, Lothar Beckel, Harold Haefner: Weltraumbild-Atlas, Deutschland, Österreich, Schweiz (Űratlasz, Németország, Ausztria, Svájc) Braunschweig, 1978. Georg Westermann Verlag. 88 old. = Geodézia és Kartográfia 31. 1979. 2. sz. p. 154. [KSZ.]

HOMORÓDI Lajos: Az 1976-ban felbocsátott mesterséges égitestek. = Geodézia és Kartográfia 31. 1979. 3. sz. pp. 220-221. [KSZ.]

Barátság érdemérem. = Geodézia és Kartográfia 31. 1979. 3. sz. p. 235. Bartha Lajos kitüntetése. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az első földrajzihosszúság-meghatározás telefonnal. = Geodézia és Kartográfia 31. 1979. 4. sz. pp. 289-290. Konkoly-Thege Miklós 1875. jan. 7-9-ig ógyallai csillagvizsgálója és a Bécsi Egyetemi Csillagvizsgáló hosszúságkülönbségét mérte ki távíróval. A telefon használatával az ógyallai Asztrofizikai Obszervatórium és a budai Meteorológiai és Földmágnességi Intézet központjának hosszúságkülönbségét mérte 1891. okt. 22-23-án, elsőként Európában. [SRG.]

VARGA Márta: A tér-idő geodéziai vonatkoztatási rendszerei. = Geodézia és Kartográfia 31. 1979. 6. sz. pp. 397-405. [KSZ.]

FLECK Alajos: Miről beszélnek régi idők földrajzi koordinátái. = Geodézia és Kartográfia 31. 1979. 6. sz. pp. 425-438. Ptotemaiosz munkásságának hatása az ókori, a reneszánsz-kori, és a nagy földrajzi felfedezések korának földrajzi szélesség- és hosszúságértékeiben. [FLA.]

LÁSZLÓ István: A naprendszer keletkezése. = Göncöl 1979. jan. 2. sz. pp. 2-10. [TUV.]

MOLNÁR László: Az infravörös csillagászatról. = Göncöl 1979. jan. 2. sz. pp. 11-15. [TUV.]

KOVÁCS György: A Merkur-kutatás néhány újabb eredménye. = Göncöl 1979. jan. 2. sz. pp. 16-24. [TUV.]

KISZEL Vilmos Gábor: Egy exobiológiai fantazmagória: kristálymechanikai élet /?/ = Göncöl 1979. jan. 2. sz. pp. 25-31. [TUV.]

MOLNÁR Sándor: A kéttest-probléma. 2. = Göncöl 1979. jan. 2. sz. pp. 32-38. [TUV.]

E. KOVÁCS Zoltán: A tejútrendszer kémiai evolúciójáról. = Göncöl 1979. jan. 2. sz. pp. 39-46. [TUV.]

SÁRI Gyula: Így kezdődött... = Göncöl 1979. jan. 2. sz. pp. 46-48. Asztrofotózásának kezdetei. [TUV.]

CSIBA Márton: Látómezők és képskálák a látómezőben. = Göncöl 1979. jan. 2. sz. pp. 49-51. [TUV.]

[Fényképek.] = Göncöl 1979. jan. 2. sz. p. 52. Mogyorósi Imre, Kundrák László, Tari Tamás, Bakos Gábor, Karászi István, Kiszel Vilmos, Bermane jelige fényképei 4 képtáblán. [KSZ.]

A fotópályázatról, annak céljáról és egyebekről. = Göncöl 1979. júl. 3. sz. p. 2., 36-38. [KSZ.]

GYÖRGYEY Judit: Az elemek keletkezése és fejlődése. = Göncöl 1979. júl. 3. sz. pp. 3-9. [TUV.]

MOLNÁR László: A fény "eltévedése" (az aberrációról). 1. = Göncöl 1979. júl. 3. sz. pp. 10-16. [TUV.]

E. KOVÁCS Zoltán: A Tejútrendszer kémiai evolúciójáról. 2. = Göncöl 1979. júl. 3. sz. pp. 17-21. [TUV.]

KISZEL Vilmos Gábor: A gravitációs erőterek vizsgálata alapján levont következtetések a kőbolygók kérgének szerkezetére. = Göncöl 1979. júl. 3. sz. pp. 22-29. [TUV.]

KOVÁCS György: A Vénusz légköréről. = Göncöl 1979. júl. 3. sz. pp. 30-35. [TUV.]

KISZEL Vilmos Gábor: Az állókamerás fényképezés. = Göncöl 1979. júl. 3. sz. pp. 39-40. [TUV.]

SÁRI Gyula: Fedési változók fotografikus észlelése. = Göncöl 1979. júl. 3. sz. pp. 41-43. [TUV.]

ISKUM József: Fotózás vezetett fényképezőgéppel. = Göncöl 1979. júl. 3. sz. p. 44. [TUV.]

MOGYORÓSI Imre: Hosszabb expozíciójú felvételek. = Göncöl 1979. júl. 3. sz. p. 45. [TUV.]

CSIBA Márton: Fotometriai alapismeretek. 1. = Göncöl 1979. júl. 3. sz. pp. 46-51. [TUV.]

Tartalomjegyzék a Göncöl fotómellékletéhez. = Göncöl 1979. júl. 3. sz. p. 52. Sári Gyula, Mogyorósi Imre, Bakos Gábor, Gál Péter, Tuboly Vince, Iskum József, Fazekas József felvételei 4 képtáblán. [KSZ.]

Szerkesztői levél. = Göncöl 1979. dec. 4. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

MOLNÁR László: A fény "eltévedése" (az aberrációról). 2. = Göncöl 1979. dec. 4. sz. pp. 4-7. [TUV.]

GYÖRGYEY Judit: Utazás a naprendszer egyik csodájához. = Göncöl 1979. dec. 4. sz. pp. 8-12. A Jupiterhez. [TUV.]

JUHÁSZ Tibor: Egy egyszerű napmodell. = Göncöl 1979. dec. 4. sz. pp. 13-22. [TUV.]

MOLNÁR Sándor: A kéttest-probléma. 3. = Göncöl 1979. dec. 4. sz. pp. 23-29. [TUV.]

E. KOVÁCS Zoltán: A Tejútrendszer kémiai evolúciójáról. 3. = Göncöl 1979. dec. 4. sz. pp. 30-34. [TUV.]

KISZEL Vilmos Gábor: Érzékenység, színindex. = Göncöl 1979. dec. 4. sz. pp. 35-42. [TUV.]

SÁRI Gyula: Fedési változók fotografikus észlelése. 2. = Göncöl 1979. dec. 4. sz. pp. 43-46. [TUV.]

TUBOLY Vince: Az üstökösfényképezés hazai állása. = Göncöl 1979. dec. 4. sz. pp. 46-48. [TUV.]

MOGYORÓSI Imre: A Hold fotózása. = Göncöl 1979. dec. 4. sz. pp. 48-50. [TUV.]

ISKUM József: Ha már van egy jó távcsöved... = Göncöl 1979. dec. 4. sz. pp. 50-51. [TUV.]

Részlet Bödők Zsigmond leveléből. = Göncöl 1979. dec. 4. sz. p. 51. Az asztrofotózásról. [KSZ.]

Tartalomjegyzék a Göncöl fotómellékletéhez. = Göncöl 1979. dec. 4. sz. p. 52. Sturman László, Iskum József, Tarnay Kálmán, Sári Gyula, Fodor Antal, Borovszky Péter, Bakos Gábor, Bödők Zsigmond, J. F. Lebrun csillagászati felvételei 4 képtáblán. [KSZ.]

TÁPLÁNYI Endre: A magyar reformkor neves tudósa: Nagy Károly (1797-1868) élete és működése. = Gyógyszerészet 23. 1979. 8. sz. pp. 304-308. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Az 1978. évi Pioneer-Vénusz program. = Haditechnikai Szemle 13. 1979. jan-márc. 1. sz. pp. 23-25. [SRG.]

Űrséta eszközei. = Haditechnikai Szemle 13. 1979. júl-szept. 3. sz. pp. 103-105. [SRG.]

SZENTESI György: A Szaljut-6 kísérletsorozat fő célja: az élettartamnövelés. = Haditechnikai Szemle 13. 1979. okt-dec. 4. sz. pp. 131-133. [SRG.]

B. M. [BEÖTHY Mihály]: Voyager-szondák a Jupiterről. = Haditechnikai Szemle 13. 1979. okt-dec. 4. sz. pp. 142-143. [SRG.]

Sz. Gy. [SZENTESI György]: Húsz éve kezdődött... A holdkutatás új korszaka. = Haditechnikai Szemle 13. 1979. okt-dec. 4. sz. pp. 155-159. [SRG.]

SUGÁR István: Fazola Henrik és Lénárd. = Hevesi Szemle 7. 1979. 2. sz. pp. 34-40. A 39. oldalon a Hell által tervezett forgókupoláról az egri csillagvizsgálóban. [HAD.]

BORBÉLY E.: Ionoszféra és magnetoszférafizikai szeminárium Harkányban. = Időjárás 83. 1979. márc-ápr. 2. sz. pp. 118-119. 1978. okt. 23-27-ig. [KSZ.]

BÉLL Béla: Aujeszky László, 1903-1978. = Időjárás 83. 1979. máj-jún. 3. sz. pp. 174-179. Nekrológ, életrajz. Fontosabb tudományos és ismeretterjesztő művei. [KSZ.]

RÓTH R.: Interkozmosz szimpózium Budapesten. = Időjárás 83. 1979. máj-jún. 3. sz. pp. 180-181. 1979. febr. 20-23. [SRG.]

SZAKÁCSNÉ FARKAS A. - KAKAS J.: Hegyfoky Kabos-emlékmű Túrkevén. = Időjárás 83. 1979. szept-okt. 5. sz. pp. 306-307. 1979. júl. 7-én avatták a túrkevei Vörös Csillag Filmszínház parkjában. [KSZ.]

ILJIN, G.: Űrdivat. = IPM Interpress Magazin 5. 1979. febr. pp. 44-47. A szkafander praktikussá tételét taglalja a szerző. [NRO.]

TOLMACSEV, Mark: Keringő teleszkópok. = IPM Interpress Magazin 5. 1979. márc. p. 22. A Szaljut űrállomáson végzett csillagászati megfigyelések. [NRO.]

Életjelek a Marson. = IPM Interpress Magazin 5. 1979. ápr. pp. 81-82. Forrás: New Scientist. [NRO.]

RADUNSZKAJA, Irina: Kepler és Galilei. = IPM Interpress Magazin 5. 1979. máj. pp. 72-77. [NRO.]

MULLANEY, James: Harc a sötétségért. = IPM Interpress Magazin 5. 1979. jún. p. 29. A fényszennyezésről. [NRO.]

Robbanó tojás. = IPM Interpress Magazin 5. 1979. okt. pp. 130-135. Az ősrobbanás elmélete. A Time alapján. [NRO.]

BYLINSKY, Gene: Lebegő technika. = IPM Interpress Magazin 5. 1979. nov. pp. 14-18. Az űrbeli anyaggyártás lehetőségei. [NRO.]

HABER, Heinz: Naptárreform. = IPM Interpress Magazin 5. 1979. dec. pp. 4-9. [NRO.]

EKRUTT, Joachim W.: A Jupiter üdvözlete. = IPM Interpress Magazin 5. 1979. dec. pp. 32-36. A Voyager-1 szonda küldetétese. [NRO.]

VÁSÁRY István: Az őstörténész Pray. = Irodalomtörténeti Közlemények 83. évf. 1979. 3. sz. pp. 287-292. Röviden Hell és Sajnovics vardői útjáról és a Demonstratióról is. [HAD.]

  CSETRI Elek: A kolozsvári csillagda története. = Korunk 32. 1979. márc. 3. sz. pp. 220-221. Heinrich László: Az első kolozsvári csillagda. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1978. könyvismertetése. [HAI.]

Címlapon: A Societas Meteorologica Palatina műszerei. = Légkör 24. 1979. 3. sz. címoldal. [SRG.]

CZELNAI Rudolf: Societas Meteorologica Palatina (1780-1795). = Légkör 24. 1979. 3. sz. címoldal, pp. 1-10. A meteorológiai megfigyelés kezdetei. [SRG.]

Változócsillagok 1979. I. negyedév. = Magnitudó 1979. 7. sz. p. 2. 24 észlelő 1016 fényességbecslést végzett. Az észlelők névsora és az egyes hónapokban beküldött adatsoraik összege. A lap ezen száma a megszokott módon közölte a hazai változórovatot az 1979. február és március hónapokról (a január havi az Albireo 84. számában jelent meg). [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Eruptív változók - 1979 február-március. = Magnitudó 1979. 7. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

SZŐKE Balázs: Mira változók 1979 február-március. = Magnitudó 1979. 7. sz. pp. 5-6. Mira maximum előrejelzésekkel. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Félszabályos változók 1978 november - 1979 március. = Magnitudó 1979. 7. sz. pp. 7-9. [KSZ.]

FENYVESI András: Szabálytalan és RV Tauri típusú változók 1978. nov. - 1979. márc. = Magnitudó 1979. 7. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: A TX Canum Venaticorum. = Magnitudó 1979. 7. sz. pp. 12-13. 1974-1978 között 19 észlelő 163 fénybecslést végzett. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Z Ursae Maioris. = Magnitudó 1979. 7. sz. pp. 14-15. 1973-1978-ig. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: VW Ursae Maioris. = Magnitudó 1979. 7. sz. pp. 16-17. 1974-1978-as időszakban. [KSZ.]

FENYVESI András: RW Cephei. = Magnitudó 1979. 7. sz. pp. 18-19. 1975-1978-as, 285 becslés szerint. [KSZ.]

T. Gy.: R. J. Keyes (ed.): Optical and Infrared Detectors. Topics in Applied Physics. Vol. 19. Springer-Verlag, 1977. = Magyar Fizikai Folyóirat 27. 1979. 1. füz. p. 71. Könyvismertetés. Az infravörös sugárzás mérése. A könyv 6. fejezete a CCD (Charge-Coupled Devices) új technikát tárgyalja. [KSZ.]

SZEMERÉDY Pál: A. Nashida: Geomagnetic Diagnosis of the Magnetosphere. Physics and Chemistry in Space 9. Springer-Verlag, New Yoork, Heidelberg, Berlin. = Magyar Fizikai Folyóirat 27. 1979. 5. füz. pp. 495-496. Könyvismertetés. A Föld magnetoszférájának fizikájáról. [KSZ.]

ABONYI Iván: J. T. Fraser, N. Lawrence, D. Park (ed.): The Study of Time III. Springer-Verlag, New York - Heidelgerg - Berlin. 1978. 727 oldal. = Magyar Fizikai Folyóirat 27. 1979. 5. füz. p. 503. Könyvismertetés. Az 1976-ban rendezett, az idővel kapcsolatos konferencia előadásai. [KSZ.]

TARCSAY György: A. V. Gurevich: Nonlinear Phenomena in the Ionsphere. = Magyar Fizikai Folyóirat 27. 1979. 5. füz. p. 505. Könyvismertetés. Az ionoszféra nemlineáris jelenségeiről. [KSZ.]

  BORSA Gedeon: Budai délkörre készült újabb falinaptár az 1495. évre. = Magyar Könyvszemle 95. 1979. 2. sz. pp. 202-210. "Az 1495. évre Johannes Muntz által összeállított falinaptárt a bécsi Winterburger-fóle műhelyben nyomtatták, a másik pedig az 1496. esztendőre Magyarország részére készült ugyancsak plakátnaptár, amelyet a nürnbergi Hochfeder-nyomda állított elő." Ezek korábban ismertek voltak, most egy másik 1495. évre vonatkozó naptár került elő, amelyet a magyar címer és a Hunyadiak hollós címere díszít. Sőt a számítás a budai délkörre készült, amint a latin szöveg mutatja: "super meridiano budensi aliisque oppidis vicinis", vagyis a budai délkörre és más szomszédos városok részére. A naptárak nem magyar, hanem német és latin nyelvűek. Magyar Könyvesház. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Asztrofizika. Háromról tudjuk. Röntgensugárzó kvazárok. Tizennyolcmilliárd fényévre. = Magyarország 16. 1979. márc. 25. p. 23. [SRG.]

Az 1978. évi Nobel-díjak. Pjotr Leonyidovics Kapica, Arno A. Penzias, Robert W. Wilson. = Magyar Tudomány 86.(24.) 1979. jan. 1. sz. pp. 46-51. Penzias és Wilson munkásságát Marx György mutatja be. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság Barcza Szabolcsot "Hidrogén vonalak csillagok színképében" című disszertációja alapján - a fizikai tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 86.(24.) 1979. jan. 1. sz. p. 74. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság Gombosi Tamást "Flare-részecskék és a bolygóközi tér kölcsönhatása" című disszertációja alapján - a fizikai tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 86.(24.) 1979. máj. 5. sz. p. 390. [KSZ.]

MARX György: Tér és idő. = Magyar Tudomány 86.(24.) 1979. jún. 6. sz. pp. 422-429. Időtlen piramisok.; Mozgó Föld.; Az abszolút tér színpada.; Tér és idő.; Anyag és tér. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: Fekete lyukak. = Magyar Tudomány 86.(24.) 1979. jún. 6. sz. pp. 434-445., 4 t. A gravitáció hatása.; A görbült tér.; A fénykúp.; Az összeomlás folyamata.; A mai fizika határán túl.; A kvantumos sugárzás.; Kozmológiai megfigyelések. [KSZ.]

GAZDA István ifj.: Einstein relativitáselméletének első hazai interpretátorai. = Magyar Tudomány 86.(24.) 1979. jún. 6. sz. pp. 476-483. Sztrókay Kálmán, Mikola Sándor, Zemplén Győző, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János, Sulek József, Baumgartner Alajos, Palatin Gergely, Farkas Gyula, Ortvay Rudolf, Olasz Péter, Juhász Gyula, Sós Aladár, Fáj Árpád, Nagy Lajos, Komjáthy Aladár, Szende Pál, Dienes Valéria, Pécsi Gusztáv, Silbermann Jenő, Fényes Samu, József Attila, Hatvani Pál, Illés Endre, Gellért Oszkár, Babits Mihály, Németh László, Bálint György, Gaál Gábor, Dienes László, Varjas Sándor, Fábry Zoltán viszonya Einstein relativitáselméletéhez. [KSZ.]

Az MTA új tiszteleti tagjai. Viktor Amazaszpovics Ambarcumjan. = Magyar Tudomány 86.(24.) 1979. júl. 7. sz. p. 528. Az Örmény Tudományos Akadémia Asztrofizikai Obszervatóriuma igazgatójának szakmai életrajza. [KSZ.]

DAVIES, Paul: Utazás a múltba? = Magyar Tudomány 86.(24.) 1979. dec. 12. sz. pp. 934-935. Időutazás és a fekete lyukak. Nature, 1979. febr. 22-i cikke. [KSZ.]

RUSSO, Francois: A világmindenség megismerése. = Mérleg 15. 1979. júl. 3. sz. pp. 240-250. "Táguló világegyetem, ősrobbanás (Big Bang angolul - Nagy Bumm találó magyar fordításban - Szerk.) - nagyon kevesen lehetnek, akik nem ismerik a világegyetemről nagy méretekben és mint egészről való jelenlegi tudásunk (amelyet ma általában kozmológiának neveznek) e két alapvető vonását. De kevesebben tudják, hogyan jutottunk el ezekhez a felismerésekhez és hogyan lehetett ezeket fokozatosan megerősíteni; még kevesebben vannak tisztában azzal, hogy újabban több szempontból milyen bizonytalanság kapcsolódik hozzájuk, milyen nehézségekbe ütköztek és milyen kételyek merülnek fel ma. Minderről röviden szeretnénk beszámolni, abban a tudatban, hogy bármilyen távol is esnek ezek a kérdések az emberek sorsától, gondjaitól, félelmeitől, mégis bizonyos érdeklődésre tarthatnak számot. Úgy mondhatnánk, hogy mindez 1917-ben kezdődött.
Einstein bátorságának és zsenialitásának köszönhetjük, hogy a világegyetem egészének természetére és felépítésére vonatkozó kérdés tudományos formában felvetődött. De ez akkor tisztán elméleti szempontból történt és nem alapult megfigyelésen. Csak 1924-ben ismerte fel a megfigyelő csillagászat, hogy a világegyetem több olyan galaxist foglal magába, mint amilyen a mi Tejútrendszerünk (számukat ma több száz milliárdra becsülik). Csak 1928-ban mondta ki Hubble a világegyetem tágulásának törvényét a galaktikák színképének és távolságának meghatározása alapján. ..." Fejezetcímek: A világegyetem tágulása.; A kozmológiai elv.; Világmodellek.; A kozmikus hőmérsékleti sugárzás és az ősrobbanás.; A világegyetem kora és jövője.; Végkövetkeztetés. Forrás: "Études" (15, rue Monsieur, F-75007 Paris), 347. k., 1977. július, 61-75. l. Kivonatos fordítás. A szerző P. F. Russo SJ, a francia jezsuiták kulturális folyóiratának természettudományi és tudományelméleti szakírója. [HAI.]

  HÉDERVÁRI Péter: A protuberanciák osztályozásáról és főbb tulajdonságairól. = Meteor 9. 1979. 1.(49.) sz. pp. 3-8. [SRG.]

  [MIZSER Attila:] Pleione a változócsillag megfigyelők rovata. = Meteor 9. 1979. 1.(49.) sz. pp. 9-13. VV Cep, V CVn, khí Cyg fénygörbéivel. [SRG.]

  MIZSER Attila: Mira maximumok 1978. június - december. = Meteor 9. 1979. 1.(49.) sz. p. 13. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Vizuális fotométer. = Meteor 9. 1979. 1.(49.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: A diffrakciós-rácsmikrométer. = Meteor 9. 1979. 1.(49.) sz. pp. 18-25. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Kicsiny égi szögtávolságok. = Meteor 9. 1979. 1.(49.) sz. pp. 25-26. Szabad szemmel is látható kettőscsillagok katalógusa. 60 ívmásodpercnél tágasabb 16 kettőscsillag. [SRG.]

  ALLEN, David: Amatőr és szakcsillagászat. = Meteor 9. 1979. 1.(49.) sz. p. 27. Ford.: Szentmártoni Béla. [SRG.]

  Az Uránusz gyűrűjének megfigyelése. = Meteor 9. 1979. 1.(49.) sz. p. 28. [SRG.]

  A földárnyék megnövekedése holdfogyatkozásoknál. = Meteor 9. 1979. 1.(49.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

  A vizuális és a fotoelektromos fényességmérések különbségéről. = Meteor 9. 1979. 1.(49.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

  NAGY Sándor: Skylab. = Meteor 9. 1979. 1.(49.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

  [MIZSER Attila:] Pleione a változócsillag megfigyelők rovata. = Meteor 9. 1979. 2.(50.) sz. pp. 2-7. Nova Ser 1978, Nova Cyg 1978, WZ Sge fénygörbéivel. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Fázisszámítás. = Meteor 9. 1979. 2.(50.) sz. pp. 8-13. Fedési változócsillagok periódusának számítása. [SRG.]

  FAZAKAS József: Egyszerű eljárás távcsőtükrök méréséhez. = Meteor 9. 1979. 2.(50.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: A Kordylewsky-porholdak láthatósága hazánkból. = Meteor 9. 1979. 2.(50.) sz. pp. 17-19. [SRG.]

  AGÓCS László: Progresszív napfoltcsoportok. = Meteor 9. 1979. 2.(50.) sz. pp. 20-24., 31. [SRG.]

  AGÓCS László: Helios a napmegfigyelők rovata. Aktív napfoltcsoport 1979. februárjában. = Meteor 9. 1979. 2.(50.) sz. pp. 25-30. [SRG.]

  MIZSER Attila: Pleione a változócsillag megfigyelők rovata. = Meteor 9. 1979. 3.(51.) sz. pp. 3-11. Változócsillag típusok. 1.; Az első húsz Pleione tartalma. 1.; Vörös óriások és szuperóriások tömegveszteségei. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

Csillagászati poszterek és képeslapok rendelése. = Meteor 9. 1979. 3.(51.) sz. p. 12. [SRG.]

  GERESDI Sándor: Amatőrcsillagászati távcsövek felbontóképessége. = Meteor 9. 1979. 3.(51.) sz. pp. 13-20. A Sky and Telescope 1978. áprilisi száma alapján. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Meteormegfigyelések Magyarországon 1978-ban. = Meteor 9. 1979. 3.(51.) sz. pp. 21-35. [SRG.]

  MIZSER Attila - MEZŐSI Csaba: Tájékoztató a Pleione Változóészlelő Hálózatról. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 2-4. Egyesítik az Albireo és a Meteor amatőr változócsillag észlelőcsoportjait. A munka közösen folytatódik "Pleione Változóészlelő Hálózat" néven. Az észlelési adatokat Mezősi Csaba gyűjti, az észlelési rovatok a Meteorban jelennek meg. Az adatokat Mizser Attila is megkapja, a feldolgozási munka szervezésére.; A 4-5. szám a Meteor első duplaszáma, 64 oldalnyi terjedelemben jelent meg.; Azonban a lap folyamatos sorszámozásában itt hiba történt, az 52-53. sorszámozás lett volna a helyes! [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - PAPP János: Tájékoztatás a meteorészlelők számára. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. p. 4. Egyesítik az Albireo és a Meteor meteormegfigyelő észlelőcsoportjait. A munka közösen folytatódik "Magyarországi Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózat" néven. Az észlelési adatokat Papp János gyűjti, az észlelési rovatok az Albireoban jelennek meg. Az adatokat Keszthelyi Sándor is megkapja, a feldolgozási munka szervezésére és Meteorban való közzétételére. [SRG.]

  SCOTT, David R.: Milyen érzés sétálni a Holdon? = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 5-12. [SRG.]

  SZŐKE Balázs: R Draconis.; U Orionis.; RT Cygni. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 12-18. A "Pleione Változócsillagészlelő Hálózat rovata" címmel kezdve. [SRG.]

  RV Tauri változók.; VY Ursae Maioris.; UU Aurigae.; X Leonis. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 19-23. [SRG.]

  Mira maximumok 1979. január - június. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. p. 24. [SRG.]

  SZŐKE Balázs: Mira maximumok 1979. október - november. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. p. 25. [SRG.]

  Változócsillag típusok. 2. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 26-31. [SRG.]

  Az első húsz Pleione tartalma. 2. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

  Változócsillag megfigyelések 1978. szept. - 1979. június. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 33-34. [SRG.]

  Magyar amatőrök az AAVSO listán. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

  X Persei. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 35-36. IAU Circular alapján ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  Változócsillagok 1979. július - augusztus. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 36-50. Összeállította: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Dömény Gábor, Karászi István. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: A kettőscsillagok világa. Gamma Virginis. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 51-52. [SRG.]

  GÖMÖRI György: Fotózzuk a Nap felületét. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 52-53. [SRG.]

  HORVÁTH Ferenc: Fotografikus meteorészlelés. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 55-56. [SRG.]

  FAZAKAS József: További egyszerű eljárások távcsőtükrök vizsgálatához. 2. = Meteor 9. 1979. 4-5.(51-52.) sz. pp. 57-64. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Gondolatok a határmagnitúdóról. = Meteor 9. 1979. 6.(53.) sz. pp. 2-5. Eltelt-e kellő idő napnyugta után. Milyen a légkör állapota. A távcső objektívátmérője. Az észlelő gyakorlottsága. Az észlelő kora. Az optikák minősége. Még egy gondolat. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: Egy különös planetárisköd: UU Sagittae. = Meteor 9. 1979. 6.(53.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

  VAN DE KAMP, Peter: A VV Cephei és az Epszilon Aurigae távolsága. = Meteor 9. 1979. 6.(53.) sz. pp. 7-11. Sky and Telescope 1978. nov. Ford.: Mohácsi Gyula. [SRG.]

  Pleione Változócsillagészlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1979. szeptember - október. = Meteor 9. 1979. 6.(53.) sz. pp. 12-27. Összeállítók: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Dömény Gábor, Karászi István. [SRG.]

  Észlelési eredmények. Chi Cygni. = Meteor 9. 1979. 6.(53.) sz. pp. 29-32. [SRG.]

SCHRAMMEL Ferenc: Az űrkutatásról - tíz évvel az első holdkaland után. = Munkásélet 23. 1979. aug. 3. 31. sz. p. 5. "1969. július 21. Washingtonban 22 óra 56 perc, Bukarestben hajnali 4 óra 56 perc az idő, amikor szinte hihetetlen, minden elképzelést felülmúló eseménynek voltunk tanúi a TV készülékek képernyői előtt: az első emberek a Holdra lépnek. Szinte sorsközösséget éreztünk akkor a holdra lépő Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Michel Colins űrhajósokkal. Hiszen az emberiség küldöttei voltak ők, nemcsak a kortársaké, hanem az egész történelemé. "Több mint 1 000 000 ember álma és erőfeszítése küldte az első űrutasokat a Holdra.
A Cape Kennedy, Ballmur és Penemünde bázisokon dolgozó tudósok és technikusok hadai mögött ott állnak azonban a múlt titánjai: Newton, Galilei, Kepler, Archimédesz... Nevük, akárcsak a követőiké: Goddard, Ciolkovszkij, Amundsen, Scott... a Hold térképére van vésve." (Arthur C. Clarke). A holdkaland ára magas: kb. 24 000 000 000 dollár és három űrhajós: Virgil I. Grissom, Edward H. White és Roger A. Chafee élete. ..." [HAI.]

SZABÓ Ernő: Új lehetőségek Gyöngyösön. = Népművelés. 26. 1979. máj. 5. sz. pp. 23-26. 1978. nov. 7-én nyílt meg az új Mátra Művelődési Központ. Igazgatója Szívós József. A 30 szakkör egyike a csillagászati szakkör, mely hetente az ismeretterjesztő teremben működik. [KSZ.]

NAGY István György: Nem vagyunk egyedül? Élnek-e értelmes lények más bolygókon is? = Népszabadság 37. 1979. febr. 4. p. 15. [KSZ.]

BEREGOVOJ, G.: Az automatikus műholdaktól az űrhajókig. = Népszabadság 37. 1979. ápr. 12. 85. sz. p. 5. [SRG.]

MÁRTA Ferenc: A világűr kutatása. = Népszabadság 37. 1979. máj. 6. 104. sz. p. 7. [SRG.]

MARX György: Tőlünk sincs messzibb az ég. = Népszabadság 37. 1979. máj. 20. 116. sz. p. 8. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Szaturnusz csodái. A Pioneer-11 űrszonda munkájáról. = Népszabadság 37. 1979. szept. 16. p. 15. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Bartók- és Jókai-kráter a Merkúron. A Nemzetközi Csillagászati Unió döntése alapján. = Népszabadság 36. 1979. nov. 11. p. 9. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld óriás kráterei. "Csillagsebek" vagy kéreg alatti vulkánok. = Népszabadság 37. 1979. nov. 18. 270. sz. p. 15. [SRG.]

BÚZA Péter: Nem rozsdásodó vas! Szovjet tudósok érdekes felfedezése a holdbéli kőzetek vizsgálatai alapján. = Népszabadság 37. 1979. nov. 20. 271. sz. p. 10. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Nap-maximum éve. Napirenden: a világűr - Föld kölcsönhatások vizsgálata. = Népszabadság 37. 1979. dec. 4. p. 10. [SRG.]

Űrrekordot döntött a Szaljut 6 legénysége. 141 nap a Kozmoszban. A Ljahov-Rjumin-páros folytatja a tudományos program végrehajtását. = Népszava 107. 1979. júl. 17. 165. sz. p. 1. [SRG.]

Naperőmű műhold. = Népszava 107. 1979. aug. 2. 179. sz. p. 7. Műholdakkal összegyűjtött napenergia terve. Teljesítményét 10 Gigawattra tervezik, amelynek 83 %-a felhasználható lesz a Földön. [SRG.]

KISS János: Titkon innen-titkon túl. Amatőr Csillagászok Egyeteme. A rádiócsillagászat. = Nő 28. 1979. márc. 21. 12. sz. p. 5. "A rádiócsillagászat a csillagászatnak viszonylag fiatal ága. Elektrodinamikái és az abszolút fekete testek sugárzására érvényes törvényekből már a múltszázad végén azt a következtetést vonták le, hogy az égitestek olyan elektromágneses hullámokat is kisugároznak, amelyek hullámhossza sokkal nagyobb a fényénél. Az első földön kívüli rádiósugárzást 1931-ben észlelte K. G. Jansky, cseh származású amerikai tudós. Csodálatra méltó kitartással, többévi megfigyelői munkával igyekezett felderíteni a sugárzás forrását. Kezdetben úgy gondolta, hogy a fényhez hasonlóan a rádiósugárzás forrása is a Nap. Később rájött, hogy kezdetleges antennájával csak a kozmikus "rádiózajt" fogta fel, amely - mint megállapította - legerősebben a Tejút síkjából érkezett Jansky felfedezése nem keltett különösebb visszhangot abban az időben a csillagászok között. ..." [HAI.]

CS. MEGYERI Andrea: A valóság csodái. = Nő 28. 1979. dec. 20. 51-52. sz. pp. 9-10. "Ez évben közöltük a Titkon innen-titkon túl c. ismeretterjesztő sorozatunkat, amelyben a világmindenség számunkra legizgalmasabb kérdéseit boncolgattuk. Mint utóbb kiderült, szűkre szabott terjedelmünk miatt a sorozat leginkább csak arra volt elég, hogy az olvasók ezreinek érdeklődését felkeltse, megváltsa belépőjegyét az ég színházába. Levelekkel árasztottak el bennünket, kérdések százaival, amelyekre választ szeretnének kapni valakitől, akinek tudós szavai hitelt érdemelnek. Kérdéseinkkel felkerestük Dr. Kulin György csillagászt, a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló alapítóját. ..." [HAI.]

HÉDERVÁRI Péter: Kozmikus védőpajzsunk. Mit vallanak a Vénusz-szondák - a Napról. = Ország Világ 23. 1979. jan. 17. 3. sz. pp. 22-23. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Rendhagyó tél vagy közelgő jégkorszak? = Ország Világ 23. 1979. jan. 24. 4. sz. pp. 22-23. Felmelegedés vagy lehülés?; Porfelhő a Naprendszerben?; Kozmikus "fátyolfelhő" határán?; Találkozás: ötezer éven belül.; Múltunk mutatja a jövőt is. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: "Ragadozók" a világegyetemben? A "fekete lyukak" rejtélye. = Ország Világ 23. 1979. febr. 7. 6. sz. pp. 22-23. [SRG.]

HORVÁTH J. József: Munkában a "Protonok". = Ország Világ 23. 1979. márc. 7. 10. sz. pp. 6-7. Kísérletek a Szaljut-6-on. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrkutatás mérföldkövei. Van Hu-tól Ciolkovszkijig. = Ország Világ 23. 1979. márc. 21. 12. sz. pp. 22-23. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrkutatás mérföldkövei. Ami az első szputnyik fellövését megelőzte... = Ország Világ 23. 1979. márc. 28. 13. sz. pp. 22-23. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Az űrkutatás mérföldkövei. Az űrkorszak nyitánya. = Ország Világ 23. 1979. ápr. 4. 14. sz. pp. 22-23. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Az űrkutatás mérföldkövei. A világűr Kolumbusza. = Ország Világ 23. 1979. ápr. 11. 15. sz. pp. 22-23. Jurij Gagarin. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrkutatás mérföldkövei. Holdkutatás automatákkal és emberekkel. = Ország Világ 23. 1979. 17. sz. pp. 22-23. [SRG.]

Bolgár űrhajós a kozmoszban. = Ország Világ 23. 1979. ápr. 18. 16. sz. p. 5. Georgi Ivanov. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Az űrkutatás mérföldkövei. A megvalósult jóslat. = Ország Világ 23. 1979. ápr. 18. 16. sz. pp. 22-23. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrkutatás mérföldkövei. Holdkutatás automatákkal és emberekkel. = Ország Világ 23. 1979. ápr. 25. 17. sz. pp. 22-23. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrkutatás mérföldkövei. A Vénusz ostroma. = Ország Világ 23. 1979. máj. 2. 18. sz. pp. 22-23. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrkutatás mérföldkövei. A Mars nem titokzatos többé. = Ország Világ 23. 1979. máj. 9. 19. sz. pp. 22-23. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Az űrkutatás mérföldkövei. Gagarin nyomdokában. = Ország Világ 23. 1979. máj. 16. 20. sz. pp. 22-23. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Az űrkutatás mérföldkövei. Internacionalizmus a kozmoszban. = Ország Világ 23. 1979. máj. 23. 21. sz. pp. 22-23. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Az űrkutatás mérföldkövei. Űrhajók és űrhajósok. = Ország Világ 23. 1979. máj. 30. 22. sz. pp. 22-23. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Föld a világűrből. = Ország Világ 23. 1979. jún. 13. 24. sz. pp. 22-23. Vulkánkitörések megfigyelői.; "Geológusok" az űrben. [SRG.]

LUKÁCS Tibor: Járványok - a világűrből? = Ország Világ 23. 1979. aug. 1. 31. sz. pp. 12-13. Fred Hoyle és Chandra Wickramasinghe nézetéről, hogy az üstökösök maradványai juttathatnak bolygónkra betegségeket okozó vírusokat és járványokat. [SRG.]

Szokatlan égi jelenségekről. Szovjet felhívás a megfigyelések bejelentésére. = Ország Világ 23. 1979. aug. 8. 32. sz. pp. 12-13. [SRG.]

CSERNISOV, M.: A kozmosz festője. = Ország Világ 23. 1979. aug. 15. 33. sz. p. 22. Alekszej Leonov űrhajós festményeiről. [SRG.]

Egyedül vagyunk-e a galaktikában? = Ország Világ 23. 1979. aug. 22. 34. sz. pp. 12-13. "Keresni kell a jelzéseket..."; "Kozmikus csodák"?; 100 milliárd Nap energiája.; Adóállomás a Naprendszeren kívül. [SRG.]

Fiatalabbak maradnak az űrhajósok. = Ország Világ 23. 1979. aug. 29. 35. sz. pp. 12-13. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Miért olyan különleges az Io-hold? Gurgen P. Tamrazjan, bakui planetológus nyilatkozata az Ország-Világnak. = Ország Világ 23. 1979. szept. 5. 36. sz. pp. 22-23. Voyager-1 felvételei. [SRG.]

Mi lett az első Hold-utasokkal? = Ország Világ 23. 1979. szept. 26. 39. sz. p. 10. Neil Armstrong, Michael Collins, Edvin Aldrin. [SRG.]

(Lukács): A titokzatos csillag a Tejúton. = Ország Világ 23. 1979. okt. 24. 43. sz. p. 22. Az SS-433 megfigyelése. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Jupiter-gyűrűk felfedezése. = Ország Világ 23. 1979. nov. 28. 48. sz. pp. 18-19. [SRG.]

FORRAI G. János: Hétköznap a Szaljuton. = Pajtás 34. 1979. ápr. 26. 17. sz. pp. 8-11. A élet a Szaljut-6 űrhajón. [SRG.]

FORRAI G. János: A világűr a világé. = Pajtás 34. 1979. máj. 31. 22. sz. pp. 10-13. [SRG.]

CSER Gábor: Ráléphetünk-e a Tejútra? = Pajtás 34. 1979. nov. 1. 31. sz. pp. 7-9. [SRG.]

SZENTESI György: Az űrrepülőgép. = Pajtás 34. 1979. nov. 22. 34. sz. pp. 20-22. [SRG.]

SZENTESI György: Napelemek. = Pajtás 34. 1979. dec. 20. 38-39. sz. pp. 10-11. A Szaljut-6 napelemeinek működéséről. [SRG.]

A távcső útja. = Pest Megyei Hírlap 13. 1979. máj. 13. 110. sz. p. 10. "Hosszú utat tettek meg a távcsövek, amelyekkel a csillagászok kémlelik a távoli csillagokat. Érdekes, hogy a távcső feltalálásának a története az idők homályába vész. [...] A következő lépés a fejlődésben Kepler távcsöve volt, erre a hosszabb méret a jellemző és a nagyobb látómező, amely lehetővé tette a fonálkereszt használatát." [HAI.]

AKÁCZ László: TV-Figyelő. = Pest Megyei Hírlap 1979. okt. 21. p. 4. Kulin György véleménye. [SRG.]

A távcső útja. Tudomány-technika. = Petőfi Népe 34. 1979. ápr. 26. 96. sz. p. 4. "Hosszú utat tettek meg a távcsövek, amelyekkel a csillagászok kémlelik a távoli csillagokat. [...] Kétségtelen tény, hogy az első írott emlékek a távcsövekkel kapcsolatban a XVII. század elejéről, a Németalföldről származnak. A korábbi nyomok azonban meglehetősen bizonytalanok. Egyes feltételezések szerint a XVI. század elején X. Leo pápa gyűjteményében volt egy cső, amely a messzi tárgyakat nagyítva mutatta. Mások szerint Leonardo da Vinci nemcsak a távcső elvét ismerte, hanem épített is távcsövet. ..." [HAI.]

A. TÓTH Sándor: Szemüveglencsékből építettem az első távcsövet. Vendégségben Balogh István amatőr csillagásznál. = Petőfi Népe 34. 1979. nov. 6. 260. sz. p. 5. "Valamely szekta imaháza lehet? Bevallom, ezen tűnődtem, amikor Kiskunhalason járva megpillantottam a Keve utcai ház kertjében a kerek sapkájú építményt. Szégyenkezés nélkül teszem ezt, mert nem kételkedem abban, hogy rajtam kívül sokan mások sem láttak még csillagvizsgálót. Nem tartozom a csillagászati klubok tagjai közé, akiknek a száma az országban négyezerre tehető. S ez ideig nem volt szerencsém megismerkedni olyan emberrel sem, mint Balogh István, a kun város tehetséges amatőr csillagásza, akinek nemes és nemesítő szenvedélye jóvoltából egy-két érdekes órára közelebb jöttek hozzám az égitestek.
Végül is nem sokat tévedtem, a fura formájú épületnek földöntúli ihletése van: a csillagok tiszteletére emelték, csillagvizsgálónak. Megtudtam, hogy alkotója és tulajdonosa a Fémmunkás Vállalat helybeli gyárában dolgozik, villanyszerelő. ..." Fejezetcímek: Magyar idő szerint...; Úgy járt, mint Galilei.; Angolból fordít.; A "padlásra járó"-kupola alatt. [HAI.]

DEICSICS László: 1979 február havi jelenségek Közép Eur. Időben. = Pupilla [1979. jan.] 23. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

DEICSICS László: [Programok, hírek.] = Pupilla [1979. jan.] 23. sz. p. 3. Felhívás az 1979. ápr. 13-14-i részleges holdfogyatkozás észlelésére, a Lyridák meteorraj megfigyelésére, az okkultációs előrejelzésekre.; Závodi Lászlót egy évre a GAK elnökévé választották. [KSZ.]

1979. március havi jelenséget Közép Európai Időben. = Pupilla [1979. febr.] 24. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

DEICSICS László: Tagság figyelmébe. = Pupilla [1979. febr.] 24. sz. pp. 2-3. Az előző (kísérleti) szám hibásan jelent meg, ezért itt újra, de helyesen közlik: Felhívás az 1979. ápr. 13-14-i részleges holdfogyatkozás észlelésére, a Lyridák meteorraj megfigyelésére, az okkultációs előrejelzésekre.; Závodi Lászlót egy évre a GAK elnökévé választották. [KSZ.]

1979. április havi jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1979. márc.] 25. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Rövid összefoglaló a Pupilla történetéről. = Pupilla [1979. márc.] 25. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Meteor-megfigyelő táborok 1979-ben. = Pupilla [1979. márc.] 25. sz. p. 4. Aquarida meteortábor (1979. júl. 26 - aug. 2. Mátra, Tót-hegyes), Cygnida meteortábor (1979. aug. 17-21. Balaton mellett). [KSZ.]

Dcs [DEICSICS László], Ari [ARADI Katalin]: Ciklikus vihar a Marson. = Pupilla [1979. márc.] 25. sz. pp. 4-5. Sky and Telescope nyomán. [KSZ.]

1979. május havi jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1979. ápr.] 26. sz. p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: Tagság figyelmébe! = Pupilla [1979. ápr.] 26. sz. pp. 2-3. 12 változócsillag térképeit sokszorosította Róka László 100 példányban. [KSZ.]

DEICSICS László: Üstökös hírek. = Pupilla [1979. ápr.] 26. sz. p. 3. 1979a Kowal-üstökös. [KSZ.]

DCS [DEICSICS László] - NESSELFELD Jenő: 1979. június havi jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1979. máj.] 27. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Első közös tavaszi észlelő táborunk. = Pupilla [1979. máj.] 27. sz. p. 2. 1979. ápr. 28-tól máj. 1-ig rendezték a Bükkben, a hollóstetői kempingben, 9 résztvevővel. [KSZ.]

DEICSICS László: Figyelem! = Pupilla [1979. máj.] 27. sz. pp. 2-3. A szerkesztő kisebb közleményei. [KSZ.]

1979. augusztus havi jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1979. júl.] 28. sz. pp. 1-2. Összeállította Deicsics László és Nesselfeld Jenő. [KSZ.]

A tagság figyelmébe! = Pupilla [1979. júl.] 28. sz. pp. 2-3. A GAK létszáma 50 fő. Az 1979-ben jelentkezett tagok: Hegedüs Tibor, Szilágyi László, Ádám László, Sáfár József, Zenkl Gábor, Márton János, Páj Tibor, Ábrahám Péter, Zajácz György, Tibai Lajos. [KSZ.]

Fordítások. = Pupilla [1979. júl.] 28. sz. p. 3. Közeli fénykép a Phobosról. Új törpegalaxis a Carinában. A Kalender für Sternfreunde nyomán fordította Budavári Attila. [KSZ.]

DCS [DEICSICS László]: 1979. szeptember-október havi jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1979. aug.] 29. sz. pp. 1., 4-5. A Pupilla ezentúl kéthavonta jelenik meg. [KSZ.]

Új Szaturnusz-hold? = Pupilla [1979. aug.] 29. sz. p. 2. Sky and Telescope, 1979. május, fordította Sz. B. [Szőke Balázs.] [KSZ.]

Alfa és Proxima Centauri. = Pupilla [1979. aug.] 29. sz. p. 2. Sky and Telescope, 1979. március, fordította Sz. B. [Szőke Balázs.] [KSZ.]

A Nap környezetében lévő fler-csillagok. = Pupilla [1979. aug.] 29. sz. pp. 2-3. Astronomie und Raumfahrt, fordította Budavári Attila. [KSZ.]

Csillaghalmazok és felbontásuk. = Pupilla [1979. aug.] 29. sz. p. 3. Sky and Telescope, 1979. július, fordította Sz. B. [Szőke Balázs.] [KSZ.]

Emisssziós vonalak a Vega spektrumában. = Pupilla [1979. aug.] 29. sz. p. 4. Sky and Telescope, 1979. február, fordította DCS [Deicsics László] és ARI [Aradi Katalin]. [KSZ.]

DCS [DEICSICS László]: 1979 november-december havi jelenségek Közép Európai Időben. = Pupilla [1979. okt.] 30. sz. p. 1., 3. [KSZ.]

Új rotáció-periódust állapítottak meg az Uránusznál és a Neptunusznál. = Pupilla [1979. okt.] 30. sz. p. 2. Az Orion 1979 alapján fordította B. A. [Budavári Attila] [KSZ.]

A Cassiopeia-A egy fekete lyuk? = Pupilla [1979. okt.] 30. sz. p. 2. Sky and Telecope 1979. augusztus, fordította B. A. [Budavári Attila] [KSZ.]

MIZSER Attila - MEZŐSI Csaba: Tájékoztató a PVH-ról. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1979. aug. 12. 1. sz. p. 1. A hazai amatőr változócsillag észlelők, azaz az Albireo és a Meteor észlelőcsoportjai egyesülnek. Az észlelőlista és a rovat a Meteorban jelenik meg. A PVH az Uránia Csillagvizsgáló észlelő hálózataként működik. [Ez a szám az ismert kaposvári rotaprint nyomdatechnikával készült, a szöveg stílusa alapján megírásában Szentmártoni Béla is közreműködhetett.];
A PVH Körlevél a PVH (Pleione Változóészlelő Hálózat) megalakulásakor, 1979. augusztusában indult. Az 1-4. szám A4-es, az 5. számtól A5-ös méretű periodika volt. Szakaszosan, változó terjedelemben jelent meg. Híreket, előrejelzéseket közölt a változócsillagokkal kapcsolatban. A hálózat programjáról, térképeiről, adatbeküldéséről, feldolgozásairól számolt be az észlelőmunka és a Meteor változórovatának segítése érdekében. A 15. száma (PVH Circular 12th August 1984. No. 15.) angol, és a 18. száma (PVH Zirkular 01. 03. 1986. No.18.) német nyelvű volt: a hazai amatőr változócsillagászat történetét mutatta be külföldieknek. [KSZ.]

SZŐKE Balázs: Mira-maximumok, 1979 augusztus - 1980 február. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1979. aug. 12. 2. sz. p. 1. [KOC.]

S. Gy. [SÁRHIDAI Gyula]: A Szojuz-32 űrrepülése az Interkozmosz 1979. évi programjának első fázisa. = Repülés, Ejtőernyőzés 32. 1979. ápr. 4. pp. 14-15. [SRG.]

SZABÓ József: Magyarország és az űrkutatás. = Repülés, Ejtőernyőzés 32. 1979. máj. 5. p. 3. [SRG.]

Szovjet-bolgár páros a Szojuz 33. űrhajó fedélzetén. = Repülés, Ejtőernyőzés 32. 1979. máj. 5. p. 11. [SRG.]

S. Gy. [SÁRHIDAI Gyula]: A Bajkonuri Kozmodrom. = Repülés, Ejtőernyőzés 32. 1979. máj. 5. pp. 14-15. [SRG.]

Nemzetközi együttműködés. = Repülés, Ejtőernyőzés 32. 1979. jún. 6. p. 3. [SRG.]

Az Interkozmosz tevékenysége. = Repülés, Ejtőernyőzés 32. 1979. jún. 6. pp. 10-11. [SRG.]

S. Gy. [SÁRHIDAI Gyula]: A Szaljut-6 űrállomás. = Repülés, Ejtőernyőzés 32. 1979. jún. 6. pp. 14-15. [SRG.]

Új világrekord az űrben. = Repülés, Ejtőernyőzés 32. 1979. okt. 10. első belső borító. A Szaljut-6 utasai Vlagyimir Ljahov, Valerij Rumin. [SRG.]

Új műsorok a planetáriumban. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. jan. 6. 4. sz. p. 5. "Hat műsorral várja az új év első negyedévében a "csillagos ég színháza", a TIT budapesti planetáriuma a csillagászat kedvelőit. Januárban utoljára hangzik el a nagy sikerű Bethlehemi csillagok című előadás. Felújították a Négy évszak című műsort, amelyben a planetárium műszerei segítségével - egy esztendő pereg le a nézők előtt, bemutatva környezetünk évszakonkénti változását - nappal és éjjel - s ismertetve a jelenségek csillagászati magyarázatát. Ugyancsak kibővítve, új részletekkel gazdagítva láthatják a nézők a földünk bolygótestvéreinek mozgását, fizikai tulajdonságait bemutató programot.
Továbbra is műsoron tartják a Helyünk a világegyetemben című műsort, amely a csillagok fejlődéséről, a ma ismert világegyetem keletkezéséről szól. Az idegen égbolt című, vetítettképes előadás kalauzolásával pedig a mai űrpilótákat "követve" nézhetnek szét a planetárium vendégei az égitestek világában." [HAI.]

BODNÁR István: Csillag-állatkert. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. jan. 7. 5. sz. p. 11. "Csillagászati" vers. [HAI.]

Műszaki ellenőrzés a világűrben. Föld körüli pályán a Szojuz-32. Összekapcsolták az űrhajót a Szaljut-6 űrállomással. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. febr. 27. 48. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

Munkanap az űrállomáson. Orvosi-biológiai kísérletek - Összeszerelik a kozmikus "mérleget". = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. febr. 28. 49. sz. p. [1.] Rövid hír. [HAI.]

Mérlegen a Szaljut-6 két űrhajósa. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. márc. 1. 50. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Elindult a szovjet-bolgár Űrpáros. Interkozmosz-program. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. ápr. 11. 84. sz. p. [1.], 2. Benne: Nyikolaj Nyikolajevics Rukavisnyikovnak a Szojuz-33 parancsnokának és Georgi Ivanov kutató űrhajósnak rövid életrajza. [HAI.]

Bolgár kozmonauta a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. ápr. 11. 84. sz. p. 2. [HAI.]

Felkészültek az összekapcsolásra. úton a Szojuz-33. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. ápr. 12. 85. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

Visszatért a Földre a Szojuz-33. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. ápr. 13. 86. sz. p. [1.], 2. [HAI.]

HÉDERVÁRI Péter: Hurrikánok "dúlnak" a Jupiter-bolygón. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. ápr. 14. 87. sz. p. 4. "Amint ismeretes, március 5-én a Voyager-űrszonda Jupiter-közelbe ért, a legutóbbi hetekben csodálatosan részletgazdag felvételeket készített a bolygóról. Ezek között sok olyan is akadt, amelyen a híres Vörös Folt nevű képződmény jól felismerhető." A Tudomány és technika című rovat cikke. [HAI.]

Hogyan készül az óriásteleszkóp? Fontos a pontosság. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. ápr. 14. 87. sz. p. 4. A Tudomány és technika című rovat rövid cikke. [HAI.]

Százszor visszatér. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. ápr. 14. 87. sz. p. 4. "Az 1980-as évek űrkutatásának új, jellemző eszköze az űrrepülőgép lesz." A Tudomány és technika című rovat rövid cikke. [HAI.]

Távoli égitestek vallatása. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. ápr. 14. 87. sz. p. 4. "...a Vénuszon kívül a Napot, a Merkurt, a Marsot és a Jupitert vizsgálták, sőt újabban a Szaturnusz gyűrűrendszeréből sikerült radarvisszhangot kapni." A Tudomány és technika című rovat rövid cikke. [HAI.]

Kozmikus biológiai kísérletek. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. ápr. 14. 87. sz. p. 4. A Tudomány és technika című rovat cikke. [HAI.]

Magyar műszer a Szaljut-ra. A Progressz szállítja. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. máj. 13. 110. sz. p. 2. A "Pille" sugárzásmérő készülékről szóló rövid hír. [HAI.]

HIDEG János: Az űrrepülés emberi tényezői. Az űrhajósjelöltek orvosi kiválogatása. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. máj. 26. 121. sz. p. 4. A Tudomány és technika című rovat cikke. [HAI.]

SZEVASZTYJÁNOVA, A.: Világűr, geodézia, kartográfia. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. máj. 26. 121. sz. p. 4. A Tudomány és technika című rovat cikke. [HAI.]

CSERNISOV, Mihail: Új műszerek az űrkutatásban. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. máj. 26. 121. sz. p. 4. "Az új műszerek között említendő a Jelena típusú kis térfogatú gamma teleszkóp,..." A Tudomány és technika című rovat cikke. [HAI.]

Száz nap a világűrben. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. jún. 6. 130. sz. p. 2. "Az űrhajózás történetében másodszorra léptékát a világűrben a száz napos tartózkodás határát: Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin, a Szaljut-6 harmadik állandó személyzetének két tagja tegnap érte el a napot." Rövid hír. [HAI.]

Lekapcsoltáka teherűrhajót. Szaljut-6. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. jún. 9. 133. sz. p. 2. A Progressz-6 lecsatolásáról a Szaljut-6-ról. Rövid hír. [HAI.]

Összekapcsolódott az űrállomással a Szojuz-34. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. jún. 10. 134. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A 16.munkahét. Szaljut-6. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. jún. 12. 135. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Egészségesek az űrhajósok. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. jún. 26. 147. sz. p. 2. "Véget ért a negyedik hónap is a Szaljut-6 űrállomáson Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin Számára." Rövid hír. [HAI.]

Séta a Szaljut-6 körül. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. jún. 28. 149. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

Célhoz ért a Progressz-7. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. júl. 1. 152. sz. p. 2. A teherűrhajó összekapcsolódott a Szaljut-6 űrállomással. Rövid hír. [HAI.]

Új műszerek a Szaljuton. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. júl. 4. 154. sz. p. 2. "A másik műszer neve: ellenállás és egy rendkívül érzékeny műszer annak megállapítására, hogyan és milyen mértékben fékezi az atmoszféra legfelső rétege az űrállomás mozgását,... A teherűrhajó például 46 kilogramm súlyú levegőt vitt magával, ez gyakorlatilag elegendő az űrállomás levegőveszteségének pótlására." Rövid hír. [HAI.]

Egyezmény a Holdról. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. júl. 5. 155. sz. p. 2. Az ENSZ világűr-bizottsága által kidolgozott egyezményről szóló rövid hír. [HAI.]

Csillagda a város felett. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. júl. 8. 158. sz. p. 1. "Látványos pillanattal gazdagodott tegnap délelőtt a szolnoki Csillagda húszéves története: új helyére került, a Jubileum téri toronyház tetejére az a kupola, amelyet a 300 milliméter átmérőjű, 3 méteres fókusztávolságú tükrös távcső védelmére készítettek a Járműjavító Tisza brigádjának munkásai." Kőhidi Imre képriportja [HAI.]

Szaljut-6. Választékos menü 70 féle étel a fedélzeten. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. júl. 14. 163. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

BAJ Attila: Az űrkutatás célja: a Föld. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. júl. 14. 163. sz. p. 4. A Tudomány és technika című rovat cikke. [HAI.]

GAUSER Károly: Minden mozog. Merre halad a Tejútrendszer? = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. júl. 14. 163. sz. p. 4. Vera C. Rubin vizsgálatai szerint: "a Galaxis sebessége a kozmikus környezetéhez képest 450-470 kilométer másodpercenként." Fejezetcímek: Szökik a Sirius.; A Nagy Kozmikus Év.; Egy fényévnyi út a honfoglalás óta. A Tudomány és technika című rovat cikke. [HAI.]

Pulzárok és szupernovák. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. júl. 14. 163. sz. p. 4. A Tudomány és technika című rovat rövid cikke. [HAI.]

A "legtávolabbi" égitest. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. júl. 14. 163. sz. p. 4. "Az OH 471 jelzésű objektum... egy kvazár." A Tudomány és technika című rovat rövid cikke. [HAI.]

Mi hajtja a rakétát? = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. júl. 14. 163. sz. p. 4. A Tudomány és technika című rovat rövid cikke. [HAI.]

Szabad hétfő a Szaljut-6-on. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. júl. 24. 171. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

H. I.: Hogyan keletkezett a légkör. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. júl. 28. 175. sz. p. 4. A Tudomány és technika című rovat cikke. [HAI.]

Űrhajósok. Felkészülés a visszatérésre. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. aug. 8. 184. sz. p. 2. "Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin, a Szaljut-6 szovjet tudományos űrállomás harmadik állandó személyzetének tagjai csaknem féléves űrtartózkodása után megkezdték a felkészülést arra, hogy visszatérjenek a Földre." Rövid hír. [HAI.]

Űrrekord a Szaljut-6-on. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. aug. 11. 187. sz. p. 2. Vlagyimir Satalov nyilatkozata. [HAI.]

Szaljut-6. Csomagolnak az űrhajósok. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. aug. 14. 189. sz. p. 2. Rövid hír. [HAI.]

A világrekord után újra a Földön. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. aug. 22. 195. sz. p. [1.], 2. Lenin-rend a két űrhajósnak - Ljahov és Rjumin első élménybeszámolója - Újra tanulnak járni. [HAI.]

Az űrhajósok sajtóértekezlete. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. szept. 11. 212. sz. p. 2. Borisz Petrov összefoglalója a Szaljut-6 eredményeiről. [HAI.]

Október 17-30. Hogyan ismerjük meg a csillagos eget? Előadások - távcsöves égboltmegfigyelések - kirándulás a Planetáriumba. = Szolnok Megyei Néplap 30. 1979. okt. 17. 243. sz. p. 8. A "Hogyan ismerjük meg a csillagos eget?" című multimédiás program illetve kiállítás Kulin György általi megnyitójával megkezdődött a csillagászati hetek rendezvénysorozata (okt. 17. délután 4 óra). Okt. 25-én Kulin György "Táguló világegyetem", okt. 26-án Horváth András "Bolygók földközelben", okt. 29-én Szécsényi Nagy Gábor "Túl a Tejút-rendszer határán" címmel tartott előadást Szolnokon. Szabadtéri dia- és filmbemutatók okt. 25-27 és 30-án a város különböző helyszínein. [HAI.]

BARTHA Lajos: Braun Károly spektroheliográf tervei. (Adatok egy fontos napészlelő műszer elvének történetéhez.) = Technikatörténeti Szemle 11. 1979. pp. 119-126. [SRG.]

BARTHA Lajos: Régi magyarországi csillagászok listája. (2. rész.) (Kiegészítés és helyesbítés.) = Technikatörténeti Szemle 11. 1979. pp. 169-178. [SRG.]

BARTHA Lajos: Heinrich László: Az első kolozsvári csillagda. Kriterion, Bukarest, 1978. 118 p. = Technikatörténeti Szemle 11. 1979. pp. 264-265. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Fred Hoyle: A Stonehenge-től a modern kozmológiáig. Budapest, 1978. = Technikatörténeti Szemle 11. 1979. pp. 275-276. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Charles A. Whitney: A Tejútrendszer felfedezése. Budapest, 1978. = Technikatörténeti Szemle 11. 1979. pp. 276-278. Könyvismertetés. [SRG.]

(G. A.) [GOGOLA Aladár]: A Föld éjjel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. jan. 1. sz. p. 22. Hírek Események Érdekességek Mesterséges hold fotó. [SRG.]

A Föld éjjeli képe az űrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. jan. 1. sz. p. 22. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

VARGA-HASZONITS Zoltán: "Tudományos" kísértetjárás. Időjárási naptárak és amatőr prognózisok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. febr. 2. sz. pp. 60-62. [SRG.]

KUNFALVI Rezső: "A fizika nagy forradalmára." Albert Einstein (1879-1955). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. febr. 2. sz. pp. 71-76. [SRG.]

(K. J.): A hajózási műholdak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. febr. 2. sz. p. 79. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

A Földet a világűrből fedezzük fel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. febr. 2. sz. p. 93. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

1982 - egy új naptárreform esztendeje? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. febr. 2. sz. p. 93. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

A Kaukázusban lévő 6 m-es távcsőóriás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. márc. 3. sz. első belső borító. [SRG.]

GOGOLA Aladár: Az energiák rangsora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. márc. 3. sz. pp. 110-114. [SRG.]

PERJÉS Zoltán: "A fizika nagy forradalmára" Albert Einstein (1879-1955). A világegyetem Albert Einstein szemszögéből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. márc. 3. sz. pp. 118-121. [PIR.]

G. A. [GOGOLA Aladár]: Az idő kvantált? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. márc. 3. sz. p. 123. Külföldi cikkek alapján. [KSZ.]

MIKA János: Egy csillagász a meteorológusok munkaterületén. Beszélgetés O. B. Vasziljevvel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. márc. 3. sz. pp. 128-130. [KSZ.]

Csillagászati célokra is alkalmas szuper-teleobjektív. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. márc. 3. sz. p. 142. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

BALÁZS Béla: Ember és Világegyetem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. ápr. 4. sz. pp. 149-154. [PIR.]

(Dr. B. Z.) [BŐDY Zoltán]: Különös extragalaktikus objektumok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. ápr. 4. sz. p. 175. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

SZALAY A. Sándor: Az 1978. évi fizikai Nobel-díjasok: A. A. Penzias és R. W. Wilson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. ápr. 4. sz. pp. 182-183. [PIR.]

Földünk a világűrből nézve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. ápr. 4. sz. p. 190. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Csillagközi köd a Kígyó csillagképben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

ALMÁR Iván: Kis országok szerepe az űrkutatásban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. máj. 5. sz. pp. 198-202. [PIR.]

HIDEG János: Az űrhajósok kiválogatásának orvosi követelményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. máj. 5. sz. pp. 203-208. [PIR.]

GÁNTI Tibor: Biogenezis a Földön kívül? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. máj. 5. sz. pp. 209-211. [PIR.]

(G. A.) [GOGOLA Aladár]: Az Uranus forgása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. máj. 5. sz. p. 224. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Randevú a Halley-üstökössel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

A Nautilusok elmondják a Hold történetét. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

A Szaljut-6 szovjet űrállomás vázlatos rajza. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. jún. 6. sz. első belső borító. [PIR.]

PAP János: K. E. Ciolkovszkij, a rakétarepülés atyja. Látogatás Kalugában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. jún. 6. sz. pp. 245-249. [PIR.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szaljut-program. A szovjet űrállomások fejlődése 1971-1979-ben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. jún. 6. sz. pp. 250-252. [PIR.]

SZENTESI György: A Szaljut-6 űrállomás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. jún. 6. sz. pp. 252-256. [PIR.]

KELEMEN János: Mit tudunk a Vénuszról? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. jún. 6. sz. pp. 278-279. [PIR.]

Galileo meglátogatja a holdjait. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

KÁROLYHÁZY Frigyes: A relativitáselmélet kulturális időszerűsége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. júl. 7. sz. pp. 309-312. [SRG.]

HOYLE, Fred: A világegyetem megbonthatatlan összefüggése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. júl. 7. sz. p. 329. Kilátó. [SRG.]

Christiaan Huygens. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. júl. 7. sz. p. 332. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Újra a Hold az űrhajózás célpontja? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. júl. 7. sz. p. 332. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

Kapcsolatok a csillagászat és a filozófia között. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. júl. 7. sz. p. 333. Folyóiratok. A Jenaer Rundschau cikke alapján. [SRG.]

SZÉKELY Mária: A kő művészete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. aug. 8. sz. pp. 371-373. [SRG.]

UDVARDI Gábor - SIMON Attila: A Debreceni Napfizikai Obszervatórium gyulai megfigyelő állomása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. aug. 8. sz. p. 393. Békés megyei hírek. [SRG.]

(G. A.) [GOGOLA Aladár]: Csillagvizsgáló a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. szept. 9. sz. p. 407. [KSZ.]

TÓTH György: Rovarfogó fénycsapdák a növény- és környezetvédelem szolgálatában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. szept. 9. sz. pp. 410-412. [KSZ.]

ABONYI Iván: A relativitáselmélet kísérleti bizonyítékai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. okt. 10. sz. pp. 446-449. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Befejeződött a 175 napos űrrepülés. A Szojuz-34 személyzete visszatért a Földre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. okt. 10. sz. p. 457. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

A Vénusz jövője. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. okt. 10. sz. p. 458. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

UV-teleszkóp a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. okt. 10. sz. p. 478. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

(É. A.): L. A. Gilberg: Az ég meghódítása (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. okt. 10. sz. p. 480. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(G. A.) [GOGOLA Aladár]: A Föld - Hold-rendszer stabilitása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. nov. 11. sz. p. 510. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

RÁDI Péter: Ősrobbanás, avagy a világ kezdete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. nov. 11. sz. p. 513. [PIR.]

NÉMETH Zsolt: A Titius-Bode szabály. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. nov. 11. sz. pp. 518-520. Buborék. [PIR.]

NAGY István György: Ember a Világűrben. Harmadik közlemény. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. dec. 12. sz. első belső borító. Táblázat. A Természet Világa 1975. 5. sz. és az 1978. 4. számban megjelent cikkek folytatása. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Csillagászati atommagfizika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. dec. 12. sz. pp. 541-546. [PIR.]

(SÁRHIDAI Gyula): Az "Ariane" hordozórakéta. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. dec. 12. sz. p. 558. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

SCOTT, David R.: Sétáltam a Holdon! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. dec. 12. sz. pp. 566-568. A National Geographic folyóirat nyomán. Fordította: Tóvizi Ágnes és Szabados Pál. [PIR.]

A Mars geológiája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. dec. 12. sz. pp. 570-571. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Christian Huygens: a félreismert zseni. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. dec. 12. sz. pp. 570-571. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Földkelte a Holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 110. 1979. dec. 12. sz. hátsó külső borító. Fotó. [SRG.]

TÖLGYESSY György: Rutherford kísérleteitől a holdfelszín elemzéséig. Az atomkorszak detektívjei. = TéT. Természet és Társadalom 19. 1979. jan. 1. sz. pp. 58-63. Csillagászat: "...Vegyelemző robot vizsgálja a Hold felszínét. Az alfa-sugárszóródásos analízist tehát a megismerés szolgálatába állították tőlünk 384 000 km távolságban is - a Hold felszínén. Az 1966-1967-es években még nem jöhetett számításba, hogy a Holdra távvezérelt vegyelemző rendszert juttassanak fel. A kisméretű alfa-sugárforrás és a radioaktivitást mérő néhány detektor súlya azonban nem volt nagy, úgyhogy sikerült eljuttatni őket a Hold felszínére. Az ilyen robotberendezés nem jár ide-oda a Hold felszínén, nem gyűjt talajmintákat, hanem a Hold felszínét radionuklidos sugárforrásból származó alfa-részecskékkel bombázza. A Hold talajának ilyen elemzését első ízben a három Surveyor-szonda (Surveyor-5, -6, és -7) végezte el, amelyeknek sikerült sima leszállással Holdat érniük.
A Surveyor-5 a Nyugalom tengerének egyik tízméteres kráterében) szállt le, a Surveyor-6 a Központi öbölben, a Surveyor-7 pedig a nagy Tycho kráter külső gyűrűjén (pp. 60-62.). [...] A Mars emberközelben. A három Surveyor-szondával végzett holdtalajelemzés sikere alapján az Egyesült Államok tudósai alfa-sugárszóródásos és aktivációs analízissel készülnek kísérletezni más égitesteken is: a naprendszer bolygóin és kisbolygóin. Az érdeklődés különösen a Mars bolygóra összpontosul, mivel az eddigi szovjet és amerikai szondák adatai szerint e bolygó felszínének geológiai aktivitása sokkal nagyobb, mint ahogy feltételezték. A Mars felszínének alfa-részecskékkel való besugárzását 1976-ban "viking-vállalkozás" keretében hajtották végre (6. ábra). (pp. 62-63.). ..." [HAI.]

ANDROVIČOVÁ, Elena: A kezdő délkörön. = TéT. Természet és Társadalom 19. 1979. ápr. 4. sz. pp. 32-35. "...Utunk a sok-sok hektáron elterülő greenwichi parkon át vezet egy nem túl magas dombra, erről azt állítják, hogy a világ középpontja. A dombon II. Károly idejében, pontosabban 1675-ben csillagvizsgálót alapítottak. A már meglevő épületeket az említett Christopher Wren (1632-1723) tervei alapján rekonstruálták a csillagkutatás követelményeinek megfelelően. Az obszervatóriumban még nemrég is dolgoztak, de időközben az intézet új épületbe költözött, a régiben pedig múzeumot rendeztek be. A régi csillagvizsgáló körül elterülő pompás gyepszőnyeg a beavatottakat arra emlékezteti, hogy II. Károly (1630-1685) itt mutatta be először főúri közönségének a golfot. A Meridian Building (délkör-épület) sok-sok becses asztronómiai és navigációs műszer tárháza. A gyűjteményben megtalálható a Nautical Almanach is, amelynek kiadását 1767-ben indították meg.
Az idő zónái. 1884-ben mondták ki, hogy a GMT (Greenwich Mean Time), vagyis greenwichi középidő lesz az egységes időszámítás alapja. Itt húzódik a kezdő délkör, amelytől keletre-nyugatra időzónákat jelöltek ki. A délkör áthaladásának helyét az épületen és, az udvaron fémszalag jelzi. Kattognak a fényképezőgépek, az alkalmat nem szabad elmulasztani. A hely földrajzi megjelölése: északi szélesség 51° 28’ 38"; földrajzi hosszúság 0° 00’ 00". ..." [HAI.]

(K. S. A.): A fekete lyukak rejtélye. = TéT. Természet és Társadalom 19. 1979. szept. 9. sz. pp. 48-55. "Az utóbbi tíz esztendő alatt hétmérföldes léptekkel haladt előre a csillagászat, és átlépte a végtelen világmindenséggel kapcsolatos régebbi ismereteinek határát. Az asztronómusok is igénybe vették a mesterséges holdakat, így napjainkban már nemcsak optikai távcsövek és rádióhullámok, hanem az ibolyántúli röntgensugarak segítségével is kutatják a csillagközi térséget. Az új kutatási eszközök segítségével fedezték fel a csillagászok a rejtélyes fekete lyukakat is. Az eddigi kutatások alapján annyit tudunk róluk, hogy olyan csillagokról van szó, amelyek önmagukba "omlottak", amelyeknél kollapszus, robbanásszerűen gyors térfogatcsökkenés következett be. [...] Persze különbséget kell tenni a hipotézisek és a tudományosan, mérésekkel is igazolható tények között.
E szempontból, úgy véljük, érdemes megismerkedni Pierre Kohler francia asztrofizikus, a meudoni csillagvizsgáló munkatársa véleményével, aki a közelmúltban nyilatkozott a fekete lyukakkal kapcsolatos kérdésekről. ..." [HAI.]

MIGULIN, V. - SZILKIN, B.: A magnetoszféra kutatása nemzetközi összefogással. = TéT. Természet és Társadalom 19. 1979. dec. 12. sz. pp. 26-31. "Bolygónkat nagy kiterjedésű és rendkívül bonyolult kölcsönhatású fizikai mezők, plazmatartományok, nagy energiájú hullámok és részecskék rendszere - a magnetoszféra veszi körül. Az utóbbi évtizedben a kutatók mind egyértelműbben felismerték, hogy ez a térség az emberi környezet rendszerében is különleges szerepet játszik. A "magnetoszféra" kifejezést hagyományos fogalomnak tekintjük. Régebben a szakemberek úgy vélték, hogy gigantikus méretű, henger alakú térségről van szó. E "henger" sugara kb. 20-szorosa a Föld átmérőjének, hosszúsága pedig mintegy 100 ezer km, és egészen a Hold keringési pályájáig terjed. A későbbi kutatások eredményei azt bizonyították, hogy nemcsak a Földnek van magnetoszférája, hanem a dipólusos mágneses térrel rendelkező bolygóknak, pl. a Jupiternek vagy a Merkúrnak is. ..." [HAI.]

Új világ született. = A TIT Budapesti Tájékoztatója 1979. ápr. p. 3. Köszöntjük az űrhajósok napját. [KSZ.]

Csillagászattörténet. = A TIT Budapesti Tájékoztatója 1979. aug-szept. p. 34. A TIT kiadásában csillagászati életrajzi minilexikon és Hell Miksa levelezése látott napvilágot. [KSZ.]

Sz. K.: Csillagászati Hét. Október 7-13. = A TIT Budapesti Tájékoztatója 1979. okt. pp. 8-9. A 28. Csillagászati Hét a TIT Budapesti Planetáriumában lesz. Előadók: Kulin György, Almár Iván, Tihanyi László, Marik Miklós, Marx György, Gánti Tibor, Zombori Ottó. A cikket Párniczky József holdfelvétele kíséri. [KSZ.]

-Kj-: A kozmikus geodézia magyar műhelyében. = A TIT Budapesti Tájékoztatója 1979. nov. pp. 10-11. Pencen. A Földmérési Intézet Kozmikus Geodézia Obszervatóriumát Almár Iván mutatta be.; A folyóirat az "Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója" címmel folytatódott. [KSZ.]

A távcső útja. = Tolna Megyei Népújság 29. 1979. aug. 5. 182. sz. p. 13. "Hosszú utat tettek meg a távcsövek, amelyekkel a csillagászok kémlelik a távoli csillagokat. Kétségtelen tény, hogy az első írott emlékek a távcsövekkel kapcsolatban a XVII. század elejéről, a Németalföldről származnak. Egyes feltételezések szerint a XVI. század elején X. Leó pápa gyűjteményében volt egy cső, amely a messzi tárgyakat nagyítva mutatta. Mások szerint Leonardo da Vinci nemcsak a távcső elvét ismertette, hanem épített is távcsövet. Az bizonyos, hogy szemüveget használt, és ennek szórólencséjével való kombinációja vezethette a távcső feltalálásához. Galilei egy ólom orgonasíp két végébe gyűjtő- és szórólencsét szerelt és így egy háromszoros nagyítású távcsövet kapott. Tovább tökéletesítette eszközét és tizenkét- sőt harmincszoros nagyítású távcsövet is készített. [...]
Később többféle teleszkóprendszer alakult ki, és ezért az első típusokat feltalálásuk helyéről holland, illetve Galilei-féle távcsőnek nevezték el. Galilei kezében a távcső azért volt óriási jelentőségű, mert elvégezte vele mindazokat az alapvető csillagászati megfigyeléseket, amelyek azután megdöntötték a középkor világszemléletét. A következő lépés a fejlődésben Kepler távcsöve volt, erre a hosszabb méret a jellemző és a nagyobb látómező, amely lehetővé tette a fonálkereszt használatát. Ezzel már mérni is lehetett, és a csillagászati, geodéziai kutatások legfontosabb eszköze lett a Kepler-féle csillagászati távcső." [HAI.]

Űrhulladék. = Új Tükör 16. 1979. jan. 21. 3. sz. p. 35. [SRG.]

NEMERE István: Űrkoncert, avagy üzenet a jövőbe. = Új Tükör 16. 1979. júl. 15. 28. sz. p. 42. A Voyager-1 és 2-es szondák hanganyagot is szállítanak az űrbe. [SRG.]

TAMÁS István: Egy csillagász csapot keres. Tv-krónika. = Új Tükör 16. 1979. dec. 30. 52. sz. p. 31. Egy szatirikus és mulatságos tv-játékot mutattak be a televízióban, amelyben egy csillagász-tanár (Mensáros László) komikusan és reménytelenül keres egy bizonyos vízcsapot, amit nem talál, mert a rendszer nem tökéletes. Írta Rákosy Gergely, rendezte Hintsch György, operatőr Czabarka György. [KSZ.]

SIEVER, Raymond: A Naprendszer. A Föld. 1. = Univerzum 23. 1979. jan. 1. (262.) sz. pp. 14-20. [ZSE.]

SUBOTOWICZ, M.: Az űrkutatás jövője. 2. = Univerzum 23. 1979. jan. 1. (262.) sz. pp. 40-47. [ZSE.]

SIEVER, Raymond: A Naprendszer. A Föld. 2. = Univerzum 23. 1979. febr. 2. (263.) sz. pp. 30-34. [ZSE.]

WOOD, John A.: A Naprendszer. A Hold. 1. = Univerzum 23. 1979. ápr. 4. (265.) sz. pp. 15-24. A "Scientific American" cikke nyomán. [ZSE.]

WOOD, John A.: A Naprendszer. A Hold. 2. = Univerzum 23. 1979. máj. 5. (266.) sz. pp. 14-20. A "Scientific American" cikke nyomán. [ZSE.]

Meteoritkráter az Antarktisz jege alatt? = Univerzum 23. 1979. máj. 5. (266.) sz. pp. 65-71. A becsapódás 720.000 évvel ezelőtt történhetett. A kráter a déli szélesség 71. foka és a keleti hosszúság 140. foka körzetében van. A kiszóródott anyagok tektitek formájában 5.000 km-re repültek. [KSZ.]

POLLACK, James B.: A Naprendszer. A Mars. [1-2.] = Univerzum 23. 1979. jún. 6. (267.) sz. pp. 60-72.; 1979. júl. 7. (268.) sz. pp. 55-61. [ZSE.]

HOROWITZ, Norman H.: Az élet kutatása a Marson. [1-2.] = Univerzum 23. 1979. aug. 8. (269.) sz. pp. 65-72.; 1979. szept. 9. (270.) sz. pp. 10-19. [ZSE.]

SKLOVSZKIJ, I. Sz.: Egyedül vagyunk-e a világban? [1-2-3.] = Univerzum 23. 1979. szept. 9. (270.) sz. pp. 28-31.; 1979. okt. 10. (271.) sz. pp. 16-21.; 1979. nov. 11. (272.) sz. pp. 14-17. [ZSE.]

ABRAMOWICZ, Marek Artur: Az asztrológia. = Univerzum 23. 1979. okt. 10. (271.) sz. pp. 45-55. [ZSE.]

WOLFE, John H.: A Naprendszer. A Jupiter. [1.] = Univerzum 23. 1979. nov. 11. (272.) sz. pp. 54-60. [ZSE.]

KULCSÁR János: Herényből a Cassiopeia... Hetven éve hunyt el Gothard Jenő. = Vas Népe 24. 1979. jún. 3. p. 6. [SRG.]

(treiber) [TREIBER Mária]: Mágneses csillagok megfigyelése. Egyetemi intézmény Szombathelyen. = Vas Népe 24. 1979. febr. 16. 39. sz. p. 8. [SRG.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1979. okt-nov-dec. 1-2-3. sz. p. 1. 1979. október, november, december előre meghirdetett, közös meteorészlelésre javasolt időszakai.; A "VMH Értesítő" és folytatása a "DMH Értesítő" a veszprémi Horváth Ferenc szerkesztésében jelent meg. A Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat (VMH) indított körlevelet 1979. októberétől, a Veszprém megyei szimultán meteorészlelők időegyeztetésével a közös észlelés értekében. Havonta jelent meg és folyamatos sorszámozása volt. Kezdetben írógéppel és indigóval többszörözték, ritkán egyszerű sokszorosítással készült.
1980. októberében (a 13. lapszámban) a Vas megyeiek csatlakozását jelentették be, és ettől kezdve a DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítője lett a lap címe, de sorszámozása folytatódott. Attól kezdve stencillel sokszorosították. 1981. januártól (a 16. számtól) a lap fényképes címlapot kapott. Fekete alapú címlapján a "Dunántúli Meteorészlelő Hálózat", "DMH Értesítő", "Meteorészlelés. Kisbolygók. Eruptív változók. Asztrofotó. Meteorológia" feliratokat tüntették fel. Utóbbival ellentétben a lap nagyrészt meteorészleléssel, különösen a szimultán meteorozással foglalkozott. A címlap felső részén egyedi fényképek jelentek meg. Az A4 méretű kiadvány csaknem havi gyakorisággal jelentkezett, de néha csak egy egyoldalas, írógéppel többszörözött értesítést jelentett: az észlelési időpontokat közölve. [KOC.]

          1980.

I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. 382 p. Borítócím: Előadások az I. Planetológiai Szeminárium anyagából. Felelős szerkesztő: Abonyi Iván, felelős kiadó: Abonyi Ivánné. [KSZ.]

Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama. 2. Változócsillagok. Tájékoztató és program. Veszprém. 1980. augusztus 7-10. [Veszprém, 1980.] 5 p. 6 lapos stencilezés. A rendezvény meghívója, általános ismertetője, tudnivalói, 1980. júliusi keltezéssel, (pp. 1-2.).; A tanfolyam előzetes részletes programja, az előadók neve, az előadások címe, ideje (pp. 3-5.). A szerző nyilván (a szervező) Vértes Ernő volt. [KSZ.]

Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 2. Változócsillagok. Veszprém 1980. augusztus 7-10. Szerk.: Horváth Ferenc, Vértes Ernő. Veszprém, 1980. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. 112 p. [KSZ.]

AMBARCUMJAN, Viktor Amazaszpovics: Az Univerzum kutatásának filozófiai kérdései. Ford.: Jankovics István. Budapest, 1980. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 429 p. A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Ill Márton. [KSZ.]

BACKE, Hans: Kalandozások a fizika birodalmában. Ford.: Abonyi Ivánné. Budapest, 1980. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 183 p. A fordítás szövegét az eredetivel egybevetette, szakmailag ellenőrizte: Svékus Olivér. Nagyobb részt a fizika története. Csillagászat: pp. 8-9.. 30-37., 46-54. [KSZ.]

BALÁZS Béla - FÉNYES Imre - GÉCZY Barnabás - HORVÁTH József: Mi az idő? Budapest, 1980. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 239 p., 12 t. Szakmai ellenőrök: Abonyi Iván, Detre Csaba, Marik Miklós, Szigeti József. [KSZ.]

A barátság útján. Dokumentumok, képek, beszédek a szovjet-magyar közös űrrepülés eseményeiről, az űrpáros magyarországi programjairól, 1980. május 26-tól június 24-ig. Összeáll.: Kovács Nándor. Budapest, 1980. Zrínyi Katonai Kiadó, Athenaeum Nyomda. 63 p. Nagy méretű (23x33 cm-es) kiadvány sok fényképpel. [KSZ.]

BEÖTHY Mihály: Űrkutatás: a békés építés nagy ígérete. 1980. Országos Béketanács, MTI sokszorosító üzem. 39 p. /A békemozgalom időszerű kérdései./ Lektorálta: Szentesi György. [KSZ.]

CSÁK Elemér: Foglalkozása űrhajós. Budapest, 1980. Kossuth Könyvkiadó - Zrínyi Katonai Kiadó, Zrínyi Nyomda. 171 p., 15 t. A könyv szövege és képanyaga bemutatja Farkas Bertalan és Magyari Béla előkészületeit az első magyar űrhajós repülésére. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. 326 p., 16 t. [SRG.]

DÓRA László: Ismerkedés a csillagos éggel. Szerk.: Zombori Ottó. Budapest, 1980. TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzeme. 60 p. Lektorálta: Kanyó Sándor. [KSZ.]

DORSCHNER, Johann: A bolygók - a Föld testvérei? Ford.: Nagy Imre. Budapest, 1980. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 126 p. /Gondolat zsebkönyvek./ Szakmailag ellenőrizte és a fordítást az eredetivel egybevetette: Barcza Szabolcs. [KSZ.]

FODOR L. István: Az ember és a kozmosz. Budapest, 1980. Kozmosz Könyvek, Alföldi Nyomda. 178 p. /Én és a világ./ Szakmailag ellenőrizte: Marik Miklós. [KSZ.]

Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. 306 p. Felelős szerkesztő. Abonyi Iván. Almár Iván előszava 1980. ápr. 22-én kelt Vácon. [KSZ.]

Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. 28 p. "Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből." tárgykörben rendezik a IV. Földfotó Szemináriumot Vácon és Pencen. A kiadvány meghívó és program, egyben tartalmazza az előadások pároldalas ismertetését. [KSZ.]

GAZDA István, ifj. - SAIN Márton: Fizikatörténeti abc. 2. kiad. Budapest, 1980. Tankönyvkiadó, Állami Nyomda. 248 p. Bírálók: Bíró Gábor, Holics László, Hronszky Imre, Vekerdi László. A könyv nagyrészt a fizikával és a fizikatörténettel foglalkozik, de kapcsolódva csillagászat, csillagászattörténet, csillagászok is szerepel benne. Csillagászat: p. 6., p. 12., pp. 16-17., pp. 29-32., pp. 49-53. A "Magyar és magyar származású tudósok", "Az MTA III. osztályának fizikus tagjai 1825-1976.", "A fizikai tudományok doktorai.", "A fizikai tudományok kandidátusai." "Külföldi tudósok" részben több csillagászattal is foglalkozó tudós adatai. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. [2.] Utánny. Budapest, 1980. Tanárképző Főiskolák, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 93 p., 6 mell. Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Csillagunk: a Nap. Budapest, 1980. Magvető Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 279 p. /Gyorsuló idő./ Szakmailag ellenőrizte: Marik Miklós. [KSZ.]

A Hold megfigyelése. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Dalos Endre. Kiad.: a Bólyi József Attila Körzeti Művelődési Ház Draco Csillagászati és Meteorológiai Szakköre. [Bóly, 1980.] 9 p. /A Draco melléklete./ James Muirden: Astronomy for Amateurs című kiadványa felhasználásával (pp. 1-3., 6-9.). Az eredeti szöveget fordította Szentmártoni Béla. [KSZ.]

Húsz dráma (1945-1975). I-II. köt. Budapest, 1980. Magvető Könyvkiadó, Szépirodalmi könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 765 p. + 755 p. /30. év./ Csillagászat: II. köt. pp.17-113. Németh László: Galilei. [KSZ.]

Interkozmosz és hazánk. Összeáll.: B. Fábri Magda és Szentesi György. [Budapest,] 1980. Zrínyi Katonai Kiadó, Zrínyi Nyomda. 55 p. Minikönyv: 52 mm széles, 52 mm magas és 12 mm gerincvastagsággal. Szakmailag ellenőrizte: Szabó József. Fotó: Kutas Rudolf. A kiadvány első felében a szövegek számozott oldalakon: pp. 11-55. A második felében a fényképes rész van. Jobbra a 70 fénykép, balra a képek magyarázata. Minden szöveg 6 nyelven van: magyarul, oroszul, angolul, franciául, németül és spanyolul. A kis kötet még az első magyar űrhajós 1979-re tervezett űrutazására készült, ezt fel is tüntették abban így: "Megjelent a szovjet-magyar közös űrrepülés alkalmából 1979.". Farkas Bertalan csak 1980-ban járhatott az űrben, ezért a minikönyvnek egy 1980-es kiadása is történt. Az 1979-es és az 1980-as könyv teljesen azonos méretű, szövegű, a képek és a 6 nyelv is azonos - a kettő között csakis az évszámok mutatnak változást. [KSZ.]

JANKOVICS Marcell: A népmesék és a csillagos ég. [Budapest,] 1980. [Pannonia Filmstúdió,] Pannonia Film soksz. 49 p. [KSZ.]

KARÁCSONYI Rezső: Egy a valóság s ezer a ruhája. Olvasókönyv az általános iskolai fizikához. Budapest, 1980. Tankönyvkiadó, Dabasi Nyomda 292 p. Jelzet: 8077/1. Bírálók: Halász Tibor, Kádár Lászlóné, Kedves Ferenc. Csillagászat: pp. 22-28. (Az idő. A legrégibb órák. Napórák.); pp. 103-123. (Az általános tömegvonzás. Kepler és Newton törvényei.). [KSZ.]

Kedves Olvasónk! A TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló távcsöves bemutatásai, előadásai és szakkörei változatlanul az Ön rendelkezésére állnak. Az alábbiakban ismertetjük 1980/81-es programjainkat. Budapest, 1980. TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. 4 p. Bevezetés a csillagászatba c. előadássorozat. Csillagászati gyakorlatok. Csillagászati megfigyelési gyakorlatok. Általános iskolásoknak, középiskolásoknak! Jelentkezési lap. [KSZ.]

KIS Csaba: Üdvözlet a kozmoszból. Budapest, 1980. Zrínyi Katonai Kiadó, Zrínyi nyomda. 62 p. A két magyar űrhajósról, és Farkas Bertalan űrutazásáról. [TUV.]

KOSÁRY Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, 1980. Akadémiai Kiadó. 757 p. Hell Miksa: p. 180., 181., 499., 564., 568., 586., 591., 625., 628., 664.; Sajnovics János: p. 575., 589., 591., 592., 625., 662. [HAD.]

LARARD, John: Az éjszakai égboltról. "The Astronomer" No. 79 - 99. Ford.: Szentmártoni Béla. Balatonkenese, 1980. Balatonkenesei Művelődési Ház Albireo Amatőrcsillagász Klubja. 14 p. A "From the Night Sky" című cikksorozat a The Astronomer 1970. november - 1972. júliusig megjelent számaiból valók. [KSZ.]

Magyarország részvétele az Interkozmosz programban. Szerk.: Berecz György. Budapest, 1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzeme. 48 p. [SRG.]

MENZEL, Donald H.: Csillagászat. Ford.: Szécsényi-Nagy Gábor. Budapest, 1980. Gondolat Könyvkiadó, Athenaeum nyomda. 333 p., 32 t. Szakmailag ellenőrizte és a fordítást az eredetivel egybevetette: Szeidl Béla. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba - SZŐKE Balázs: A változócsillagok megfigyelése. Budapest, 1980. TIT Uránia Csillagvizsgáló, Meteor, Pleione Változó-észlelő Hálózat, TIT Rotaüzeme. 36 p. Lektorálta: Szabados László. [KSZ.]

Az MTI jelenti: Magyar űrhajós a világűrben. Rendkívüli kiadás 1980. május 26. Budapest, 1980. Magyar Távirati Iroda, Zrínyi Nyomda. 30 p. Kis Csaba, Mélykúti Attila, Molnár Éva, Szántó András, Jászonyi Ferenc, Baumann László, Fehér M. Péter, Deregán Gábor, Győri Margit, Határ Éva, Nagy Lajos újságírók cikkeivel. [KSZ.]

Pasquich János emlékezete /1753-1829/. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály "Pasquch János emlékest"-jén (Kossuth Klub, 1979. november 29.) elhangzott előadások. Budapest, 1980. TIT. 43 p. /Szakosztályi füzetek. B. sorozat 1./ Bartha Lajos: Pasquich János - a tudós és pedagógus. pp. 1-14.; Bartha Lajos: Pasquich János a csillagász és geodéta. pp. 15-33.; Szénássy Barna: Pasquich János - a matematikus. pp. 34-37.; Bartha Lajos: Forrásmunkák. pp. 38-43. Lektorálta: Ifj. Gazda István. [KSZ.]

RJUMIN, Valerij Viktorovics: Fél év a Föld körül. Valerij Rjumin naplója. Ford.: Meruk József. Budapest, 1980. Lapkiadó Vállalat, Athenaeum Nyomda. 215 p. Minikönyv: 41 mm széles, 52 mm magas és 12 mm gerincvastagsággal. Gál András előszava 1980. ápr. 12-én kelt Budapesten. Szerkesztette: Gál András. Tipográfia és kötésterv: Soproni Béla. A Szojuz-12 űrhajósának Rjuminnak a naplója az 1979. febr. 26. és aug. 19. közötti űrrepülése alatt. "Ezt a könyvecskét az Athenaeum Nyomda dolgozói Lenin születésének 110. évfordulója tiszteletére kommunista műszakban készítették." [KSZ.]

SAIN Márton: A fény birodalma. Budapest, 1980. Gondolat Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 126 p. /Gondolat zsebkönyvek./ [KSZ.]

SAJÓ Péter: A planetárium technikája. Budapest, 1980. TIT Planetárium, Pécsi Szikra Nyomda. 40 p. /Planetáriumi füzetek. 2./ Szakmailag ellenőrizte Csaba György és Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

SZABÓ József: Űrrepülés a kozmosz országútjain. Budapest, 1980. Zrínyi Katonai Kiadó, Zrínyi Nyomda. 112 p. /Haditechnika fiataloknak./ Szaklektorok: Almár Iván és Baj Attila. [KSZ.]

SZABÓ József - BORSY Zoltán: Csillagászati földrajz. Kézirat. Budapest, 1980. Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 219 p. Jelzet: J3-1200. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Kettőscsillag útmutató. Orosháza, [1980.] Alkor Csillagászati Szakkör. Ü. M. [Üvegipari Művek] Orosházi Üveggyár Klubja. 20 p. A kettőscsillagok észlelése. Az ég legérdekesebb kettőscsillagai. A Coronae Borealis kettőscsillagai. A Mira Ceti környékének kettőscsillagai. A Delphinus halványabb kettősei közül. A Draco néhány kettőscsillaga. A Lynx kettőscsillag-"halmaza". A kiadványról az Albireo 1980. októberi száma adott hírt. [KSZ.]

A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 952 p., 100 t. Lektorok: Almár Iván, Balázs Béla, Érdi Bálint, Kulin György, Marik Miklós, Makó István, Nagy Sándor, Orgoványi János, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon, Szimán Oszkár. A kiadó előszava, 1978. januárban kelt Budapesten. [KSZ.]

Téma- és irodalom ajánlás "Magyarország és az űrkutatás" témakörökhöz. Budapest, 1980. TIT, TIT Rotaüzeme. 18 p. Kiadta a Csillagászati és Űrkutatási, valamint a Hadtudományi Választmánya. [KSZ.]

A TIT Budapesti Planetárium műsora 1980 április-június. [Budapest,] 1980. TIT Központ. 19 p. [KSZ.]

A TIT Budapesti Planetárium műsora 1980 augusztus-szeptember. [Budapest,] 1980. TIT Központ. 19 p. [KSZ.]

A TIT Budapesti Planetárium műsora 1980 október-december. [Budapest,] 1980. TIT Központ. 22 p. [KSZ.]

A TIT Csillagászat Baráti Köre XI. Országos Találkozója anyagából. Szolnok 1980. augusztus 21-24. Budapest, 1980. TIT. 44 p. [KSZ.]

TÓTH Aurél: Készítsd magad! Mozgatható földrajzi eszközök általános iskolai tanulók és tanárok számára. Budapest, 1980. Tankönyvkiadó Vállalat, Pécsi Szikra Nyomda. 19 p., 23 mell. Bírálta: Farkas Edit és Varajti Károlyné. A kötet 23 bemutató eszköz elkészítését ismerteti, közülük 12-13-nak csillagászati vonatkozása is van. [KSZ.]

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgáló általános tájékoztatója. Budapest, 1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 18 p. Több javított utánhúzása volt. [KOC.]

Az Uránia Csillagvizsgáló bemutatói vizsgájának tematikája. [Kiad.: TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. Budapest, 1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.] 5 p. [KSZ.]

Útmutató és irodalomjegyzék a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya levelező tanfolyamához. Budapest, 1980. TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzem. 10 p. [KSZ.]

Az űrkutatás szakirodalma az OMDK állományában. Szerk.: Bencsik Jánosné, Sasvári Györgyné. Budapest, 1980. Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ, OMKDK sokszorosító üzem. 100 p. [KSZ.]

A világ és az ember. Képes gyermekenciklopédia. Szerk.: D. Major Klára. 3. kiad. Budapest, 1980. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 395 p. A kötet a Mi világunk - A Föld és lakói - Az élet útja a Földön - Évezredek története - A gépek születése című kötetek együttes, rövidített, átdolgozott kiadása. Írta: Dala László, Dékány András, Kocsis Ferenc, Kulin György, D. Major Klára, Rónaszegi Miklós. Csillagászat: pp. 9-37.; 131-135. [KSZ.]

SZÁDECZKY-KARDOSS Elemér: Megnyitó a MTESZ Asztronautikai Szemináriumán. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 1-4. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Anyagfejlődés a Naprendszerben. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 5-24. [KSZ.]

KŐHÁTI Attila: Összefüggés a belső bolygók szerkezete és tektonikai sajátosságaik között. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 25-37. [KSZ.]

CZAKÓ Tibor: Az űrfelvételek alkalmazása a földtani kutatásban. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 38-46. [KSZ.]

MÁRTON Péter - MÁRTONNÉ SZALAY Emőke: A földmágneses tér nagyperiódusú jelenségei a közvetett megfigyelések alapján. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 47-59. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: A holdkőzetek eredete. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 60-91. [KSZ.]

CSEREPES László: A Hold belsejének termikus konvekciójáról. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 92-117. [KSZ.]

BODRI Bertalan: Dagálysúrlódás a Föld-Hold rendszerben. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 118-131. [KSZ.]

ÁDÁM József: A Holdra történő lézeres és VLBI-mérések geodéziai és szelenodéziai alkalmazása és az eddigi eredmények. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 132-160. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet - HORVÁTH András: Réteges szerkezetű a Phobos? In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 161-198. [KSZ.]

BARTA György: A Föld és a bolygók dinamikájáról. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 199-206. [KSZ.]

ÁDÁM József: A kozmikus geodézia szerepe a planetológiai kutatásokban. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 207-249. [KSZ.]

TÓTH Pál: Szoláris eredetű szabad oszcillációk hatása a Föld magnetoszférájára. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 250-257. [KSZ.]

SZEMERÉDY Pál: A paleomagnetoszféra. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 258-283. [KSZ.]

KESZTHELYI Lajos: Bolygók fejlődése és az élet eredete. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 284-296. [KSZ.]

MARIK Miklós: A Naprendszer kialakulása. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 297-312. [KSZ.]

KŐRÖS Endre: A Viking biológiai kísérletek eredményeinek szervetlen kémiai értelmezési lehetőségeiről. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 313-323. [KSZ.]

SZÁDECZKY-KARDOSS Elemér: A bolygók fejlődése az univerzális ciklustörvény tükrében. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 324-341. [KSZ.]

BÉLL Béla: A bolygólégkörök energetikai és dinamikai kérdései. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 342-365. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A föld típusú bolygók légkörének szerkezete. In: I. Planetológiai Szeminárium 1977. május 10-13. Tihany. Szerk.: Szemerédy Pál. Budapest, 1980. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Házinyomda. pp. 366-382. [KSZ.]

VÉRTES Ernő: Bevezető. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 2. Változócsillagok. Veszprém 1980. augusztus 7-10. Szerk.: Horváth Ferenc, Vértes Ernő. Veszprém, 1980. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 3-4. [KSZ.]

KELEMEN János - NAGY Sándor: Változócsillagok. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 2. Változócsillagok. Veszprém 1980. augusztus 7-10. Szerk.: Horváth Ferenc, Vértes Ernő. Veszprém, 1980. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 5-28. [KSZ.]

KELEMEN János: Vizuális változócsillag megfigyelések. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 2. Változócsillagok. Veszprém 1980. augusztus 7-10. Szerk.: Horváth Ferenc, Vértes Ernő. Veszprém, 1980. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 29-42. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Szabadszemmel megfigyelhető változócsillagok. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 2. Változócsillagok. Veszprém 1980. augusztus 7-10. Szerk.: Horváth Ferenc, Vértes Ernő. Veszprém, 1980. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 43-57. [KSZ.]

NAGY Sándor: Az amatőr változóészlelő műszerei. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 2. Változócsillagok. Veszprém 1980. augusztus 7-10. Szerk.: Horváth Ferenc, Vértes Ernő. Veszprém, 1980. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 58-79. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Asztrofotográfia. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 2. Változócsillagok. Veszprém 1980. augusztus 7-10. Szerk.: Horváth Ferenc, Vértes Ernő. Veszprém, 1980. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 80-91. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Mérőmikroszkóp asztrofotókhoz. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 2. Változócsillagok. Veszprém 1980. augusztus 7-10. Szerk.: Horváth Ferenc, Vértes Ernő. Veszprém, 1980. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 92-101. [KSZ.]

RÓKA László: Asztrofotós számítások. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 2. Változócsillagok. Veszprém 1980. augusztus 7-10. Szerk.: Horváth Ferenc, Vértes Ernő. Veszprém, 1980. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 102-105. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Elektronikus fotométer. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 2. Változócsillagok. Veszprém 1980. augusztus 7-10. Szerk.: Horváth Ferenc, Vértes Ernő. Veszprém, 1980. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 106-110. [KSZ.]

HORVÁTH Ferenc: Ajánlott irodalom. In: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama 2. Változócsillagok. Veszprém 1980. augusztus 7-10. Szerk.: Horváth Ferenc, Vértes Ernő. Veszprém, 1980. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ Csillagász Szakköre. pp. 111-112. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Az idő és mérése a csillagászatban. In: Balázs Béla - Fényes Imre - Géczy Barnabás - Horváth József: Mi az idő? Budapest, 1980. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 7-86. [KSZ.]

FÉNYES Imre: A mozgás és az idő a fizikában. In: Balázs Béla - Fényes Imre - Géczy Barnabás - Horváth József: Mi az idő? Budapest, 1980. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 87-110. [KSZ.]

GÉZCZY Barnabás: A biokronometria és a biokronológia alapjai. In: Balázs Béla - Fényes Imre - Géczy Barnabás - Horváth József: Mi az idő? Budapest, 1980. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 111-168. [KSZ.]

HORVÁTH József: Az idő általános természetének kérdéséhez. In: Balázs Béla - Fényes Imre - Géczy Barnabás - Horváth József: Mi az idő? Budapest, 1980. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 169-238. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1980. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 3-66. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1980-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 67-82. [SRG.]

SZEIDL Béla: A MTA Csillagvizsgáló Intézet beszámolója az 1978. évről. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 82-89. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumának működése az 1976-78. években In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 90-101. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgálója és Planetáriuma az 1978. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 102-111. [SRG.]

KANYÓ Sándor: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmányának és Szakosztályainak 1978. évi tevékenysége. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 112-122. [SRG.]

MARIK Miklós - SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: A csillagászat legújabb eredményeiből. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 123-131. [SRG.]

ÁDÁM József: A Hold lézeres és VLBI-megfigyelése. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 132-152. [SRG.]

BALÁZS Béla: Távolságmérés a Tejútrendszerben. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 153-175. [SRG.]

BARTA György: Az űrkutatás nemzetközi kongresszusairól. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 176-179. [SRG.]

BENKÓ György: Az Interkozmosz-program. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 180-199. [SRG.]

GUMAN István: Az ekvidenzitometria és napfizikai alkalmazása. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 200-221. [SRG.]

KOVÁCS Géza: A gyorsfotometria eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 222-239., 16 t. [SRG.]

PAPARÓ Margit: A nyílthalmazok szerkezete. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 240-257. [SRG.]

PERJÉS Zoltán: A fejlődés irányai a gravitációelméletben. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 258-282. Elhangzott az MTA Gravitációs Munkabizottságának 1978. évi ülésén. [SRG.]

SISCOE, George L.: Szoláris-terresztrikus hatások az időjárásra és az éghajlatra. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 283-293. Fordította Rostás Sándor a Nature 276. 1978. 5686. sz. pp. 348-352. cikkéből. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Régi könyvek között a Szabadság-hegyi csillagda könyvtárában. In: Csillagászati évkönyv az 1980. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya. Budapest, 1979. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 294-324. [SRG.]

KULIN György: Előszó. In: Dóra László: Ismerkedés a csillagos éggel. Szerk.: Zombori Ottó. Budapest, 1980. TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzeme. p. 3. Az előszó kelt Budapesten, 1978-ban. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: (Harangszó a Gellérthegyről) Pontos idő Pest-Budán. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1980. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1979. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 164-170. [VSK.]

HORVÁTH András: Kozmikus Kalendárium 1978. július - 1979. június. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1980. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1979. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 187-196. [VSK.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Víz a kozmoszban. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1980. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1979. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. p. 247. [VSK.]

DOJCSÁK Győző: Pólusvándorlások. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1980. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Budapest, 1979. Hírlapkiadó Vállalat, Egyetemi nyomda. pp. 248-253. [VSK.]

EÖTVÖS Loránd: A Föld vonzása különböző anyagokra. In: Eötvös Loránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból. Vál., a bev. tanulmányt írta és a jegyzeteket összeáll.: Bodó Barna. Bukarest, 1980. Kriterion Könyvkiadó. pp. 89-93. /Téka./ [HAI.]

EÖTVÖS Loránd: A Föld alakjának kérdése. In: Eötvös Loránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból. Vál., a bev. tanulmányt írta és a jegyzeteket összeáll.: Bodó Barna. Bukarest, 1980. Kriterion Könyvkiadó. pp. 122-137. /Téka./ [HAI.]

KIRÁLY Ernő: A világűr felé vezető lépcsők. In: Fiúk könyve. Szerk.: Bernát György, Greguss Ferenc, Lóska Lajos, Simonffy Géza. Budapest, 1980. Móra Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 58-66. Beszélgetés dr. Hideg János orvos ezredessel, a Magyar Néphadsereg repülő-főszakorvosával. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Voyager űrszondák jelentik. In: Fiúk könyve. Szerk.: Bernát György, Greguss Ferenc, Lóska Lajos, Simonffy Géza. Budapest, 1980. Móra Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 98-103. [SRG.]

JÉKELY Zoltán: Csillagnézés. [Vers.] In: Fiúk könyve. Szerk.: Bernát György, Greguss Ferenc, Lóska Lajos, Simonffy Géza. Budapest, 1980. Móra Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. p. 312. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Ahol a földkéreg születik. In: Fiúk könyve. Szerk.: Bernát György, Greguss Ferenc, Lóska Lajos, Simonffy Géza. Budapest, 1980. Móra Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 112-115. [SRG.]

PATKÓS András: A szinkrotronsugárzás klasszikus elmélete. In: Fizika 1979-80. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1980. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). pp. 111-137. Szakmailag ellenőrizte: Ladányi Károly. Csillagászati kapcsolódással (Rák-köd, Her X1 röntgenforrás). [KSZ.]

ALMÁR Iván: Bevezető. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 1-3. [KSZ.]

GÖTZ Gusztáv: Megfigyelés és távközlés mesterséges holdakkal a GARP globális időjárási kísérletében. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 5-14. [KSZ.]

WINKLER Gusztáv: Az európai földmegfigyelő rendszer terve. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 15-29. [KSZ.]

CSATÓ Éva - GESZTESI Albert: Az űrfelvételek fotografikus feldolgozásának lehetőségei és módszerei. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 31-49. [KSZ.]

BOZÓ Pál: Aerokozmikus információk felhasználása az agrometeorológiai előrejelzésekben (LACIE program). In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 51-59 [KSZ.]

GÁL Gyula: A földfelszíni megfigyelések nemzetközi jogi vonatkozásai. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 61-77. [KSZ.]

BÜTTNER György: Multispektrális műholdfelvételek digitális feldolgozása; módszerek és lehetőségek. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 79-100. [KSZ.]

V. NAGY Imre: A távérzékelés mezőgazdasági alkalmazásai (interpretációs alapfeladatok). In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 101-107. [KSZ.]

SZILÁGYI Péter: Mintaterek kiválasztása, berendezése és a rajtuk folyó munkák. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 109-122. [KSZ.]

BÁN István: Agrofotogrammetria és hazai alkalmazásai. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 123-133. [KSZ.]

CZAKÓ Tibor: Kőzetmeghatározás távérzékeléssel. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 135-164. [KSZ.]

TÄNCZER Tibor: Meteorológiai műholdakról nyert felvételek digitális értékelése. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 165-176. [KSZ.]

FAZAKAS Kálmán - GSCHWINDT András - HETÉNYI Tamás - TÓTH László: A TIROS N műhold digitális jeleinek vétele és előfeldolgozása a Budapesti Műszaki Egyetemen. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 177-182. [KSZ.]

BÁN István: Spektrumok, denzitogramok mint "fűrészfoghalmazok" matematikai értékelése. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 183-189. [KSZ.]

FÖGLEIN János - KEISZ Péter - SZABÓ József: Számítógép alkalmazása a képkiértékelésben, hazai eredmények. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 193-207. [KSZ.]

PETRÓ Ede: Űrfelvételek kiértékelésének lehetősége MICRO-VIDEOMAT (OPTON) képanalizátoron. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. p. 209. [KSZ.]

BÜTTNER György - VÖRÖS Lajos: Magyarországi tavak vizsgálata LANDSAT digitális adatokkal. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 211-226. [KSZ.]

KOPPÁNY György: A Föld és a bolygók általános légkörzésének laboratóriumi modellje. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 227-237. [KSZ.]

MOLNÁR Gyula: Műholdas hőmérsékleti profilok hibavizsgálata. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 239-254. [KSZ.]

LÁSZLÓ István: Az atmoszféra torzító hatása műholdról készített felvételekre. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 255-267. [KSZ.]

EGRESSY Zoltán: Kísérleti eredmények a távérzékelés térképészeti hasznosítása területéről. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. p. 269-282. [KSZ.]

FISTER Ferenc: A LANDSAT MSS felvételek hazai vetülete rendszerbe való illesztési lehetőségeinek vizsgálata. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 283-295. [KSZ.]

GÁBRIS Gyula - LERNER János: Kísérlet Magyarország közép- és nagytájainak űrfelvételek alkalmazása alapján történő elhatárolására. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. A IV. Földfotó tudományos ülésszak előadásaiból. 1980. április 22-23. Vác - Penc. Szerk.: Czakó Tibor. Budapest, 1980. Kiad.: MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Szakmai Bizottságok Titkársága, MTESZ Házinyomda. pp. 297-306. [KSZ.]

[ALMÁR Iván:] Meghívó, program, általános tudnivalók. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. pp. 1-5. [KSZ.]

GÖTZ Gusztáv: Megfigyelés és távközlés mesterséges holdakkal a GARP globális időjárási kísérletében. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. pp. 6-7. [KSZ.]

WINKLER Gusztáv: Az európai földfelszínmegfigyelő rendszer terve (SPACELAB). In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 8. [KSZ.]

CSATÓ Éva -GESZTESI Albert: Multispektrális űrfelvételek fotografikus feldolgozásának lehetőségei és módszerei. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 9. [KSZ.]

BOZÓ Pál: Aerokozmikus információk felhasználása az agrometeorológiai előrejelzésekben (LACIE-program). In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 10. [KSZ.]

GÁL Gyula: A földfelszíni megfigyelések nemzetközi jogi vonatkozásai. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 11. [KSZ.]

BÜTTNER György: Multispektrális műholdfelvételek digitális feldolgozása, módszerek és lehetőségek. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 12. [KSZ.]

V. NAGY Imre: A távérzékelés mezőgazdasági alkalmazásai. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 13. [KSZ.]

SZILÁGYI Péter: Mintaterek kiválasztása, berendezése és a rajtuk folyó munkák. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 14. [KSZ.]

BÁN István: Agrofotogrammetria és hazai alkalmazásai. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 15. [KSZ.]

CZAKÓ Tibor: Kőzetmeghatározás távérzékeléssel. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 16. [KSZ.]

TÄNCZER Tibor: Meteorológiai műholdakról nyert felvételek digitális értékelése. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 17. [KSZ.]

FAZAKAS Kálmán - GSCHWINDT András - HETÉNYI Tamás - TÓTH László: A TIROS N műhold digitális jeleinek vétele és előfeldolgozása a Budapesti Műszaki Egyetemen. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 18. [KSZ.]

BÁN István: Spektrumok, denzitogramok mint "fűrészfoghalmazok" matematikai értékelése. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 19. [KSZ.]

SZABÓ József - KEISZ Péter - FÖGLEIN János: Számítógép az erőforráskutatásban, hazai eredmények. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 20. [KSZ.]

PETRÓ Ede: Űrfelvételek kiértékelésének lehetősége MICRO-VIDEOMAT (OPTON) képanalizátoron. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 21. [KSZ.]

BÜTTNER György - VÖRÖS Lajos: Magyarországi tavak vizsgálata LANDSAT adatok alapján. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 22. [KSZ.]

KOPPÁNY György: A Föld és a bolygók általános légkörzésének laboratóriumi modellje. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 23. [KSZ.]

MOLNÁR Gyula: Műholdas sugárzásadatokból nyert hőmérsékleti profilok hibavizsgálata. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 24. [KSZ.]

LÁSZLÓ István: Az atmoszféra torzító hatása műholdról készített felvételekre. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 25. [KSZ.]

EGRESSY Zoltán: Kísérleti eredmények a távérzékelés térképészeti hasznosítása területéről. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 26. [KSZ.]

FISTER Ferenc: A LANDSAT MSS felvételek hazai vetületi rendszerbe való illesztési lehetősége. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 27. [KSZ.]

GÁBRIS Gyula - LERNER János: Kísérlet Magyarország közép- és nagytájainak űrfelvételek alkalmazása alapján történő elhatárolására. In: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. Szeminárium 1980. április 22 - 23. Vác - Penc. Program. Budapest, [1980.] MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály Földfotó Munkabizottsága, MTESZ Házinyomda. p. 28. [KSZ.]

TAMKÓ SIRATÓ Károly: Csillagünnep. Bikovszkij és Csereskova bravúrja emlékének. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 38. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1980. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 57. "Űrkutatási" vers. [HAI.]

A Draco Hold-dóm katalógusa. In: A Hold megfigyelése. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Dalos Endre. Kiad.: a Bólyi József Attila Körzeti Művelődési Ház Draco Csillagászati és Meteorológiai Szakköre. [Bóly, 1980.] p. 4. Készült a "The Strolling Astronomer" 1969. febr. sz. alapján. [KSZ.]

COKE, Strethmore B.: Egy szokatlan Hold-dóm. In: A Hold megfigyelése. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Dalos Endre. Kiad.: a Bólyi József Attila Körzeti Művelődési Ház Draco Csillagászati és Meteorológiai Szakköre. [Bóly, 1980.] p. 5. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Dóm a Grimalidi mellett. In: A Hold megfigyelése. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Dalos Endre. Kiad.: a Bólyi József Attila Körzeti Művelődési Ház Draco Csillagászati és Meteorológiai Szakköre. [Bóly, 1980.] p. 5. Egy 19,2 cm-es reflektorral készített észlelési leírása, 1971. aug. 4-én. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Dómok a Mare Crisium-ban. In: A Hold megfigyelése. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Dalos Endre. Kiad.: a Bólyi József Attila Körzeti Művelődési Ház Draco Csillagászati és Meteorológiai Szakköre. [Bóly, 1980.] p. 5. 1972. febr. 17-i észlelési leírása, egy 5,4 cm-es lencsés távcsővel. [KSZ.]

NÉMETH László. Galilei. Történeti dráma. 1953. In: Húsz dráma /1945-1975/. II. köt. Budapest, 1980. Magvető és Szépirodalmi Kiadó. pp. 17-113. [KSZ.]

GOMBOSI Tamás - JÉKI László: Kozmikus fizikus kutatások Magyarországon. In: Magyarország részvétele az Interkozmosz programban. Szerk.: Berecz György. Budapest, 1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzeme. pp. 5-17. [SRG.]

KOZÁK Béla: Rövid áttekintés az OMSZ keretében folytatott műholdmeteorológiai kutatásokról. In: Magyarország részvétele az Interkozmosz programban. Szerk.: Berecz György. Budapest, 1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzeme. pp. 18-24. [SRG.]

HEGYI Gábor: Az Interkozmosz együttműködési program keretében folytatott űrtávközlési tevékenység. In: Magyarország részvétele az Interkozmosz programban. Szerk.: Berecz György. Budapest, 1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzeme. pp. 25-31. [SRG.]

SZÖŐR Árpád: Magyarország részvétele az Interkozmosz együttműködésben. Orvosbiológiai kutatások. In: Magyarország részvétele az Interkozmosz programban. Szerk.: Berecz György. Budapest, 1980. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzeme. pp. 33-42. [SRG.]

  MÓRA Ferenc: Jókai. In: Móra Ferenc: Napok, holdak, elmúlt csillagok. A fele sem tudomány. [Budapest,] 1980. Szépirodalmi Könyvkiadó, Dürer Nyomda. pp. 120-152. /Móra Ferenc művei./ Benne Jókai Mór 1850-ban írt "A láthatatlan csillag" című novellájának története, az afgán-angol háború idején az Andromedában néha szemmel is megpillantható, fényét változtató csillagról. Az írói képzeletében teremtett csillaghoz hasonló változócsillagot találtak (állítólag) 1890-ben. pp. 134-136. [KSZ.]

  MÓRA Ferenc: Fölkarolom Kopernikuszt. In: Móra Ferenc: Napok, holdak, elmúlt csillagok. A fele sem tudomány. [Budapest,] 1980. Szépirodalmi Könyvkiadó, Dürer Nyomda. pp. 275-280. /Móra Ferenc művei./ Elmélkedése Karl Neupert: "Harc a kopernikuszi világkép ellen" című könyvéről. Móra a novellában azt írja: "Kövesligethy Radó, nekem is szeretett csillagász-tanárom valamikor". Az eredeti közlés: Magyar Hírlap 1929. márc. 3. [KSZ.]

  MÓRA Ferenc: Amikor a fény beteg volt ... In: Móra Ferenc: Napok, holdak, elmúlt csillagok. A fele sem tudomány. [Budapest,] 1980. Szépirodalmi Könyvkiadó, Dürer Nyomda. pp. 364-371. /Móra Ferenc művei./ Az 1883. augusztus 26/27-én kitört Krakatau szigeti vulkán hatásának és a történtek híreinek terjedése világszerte. A hazai hatások (légnyomásváltozás, színpompás napkelték és napnyugták, színváltozó napkorong, éjjel is vöröslő horizont), csillagászati vélekedések. A híradások hazai fogadtatása és utólagos emlékezete. Eredeti közlés: Világ 1923. szept. 6. és Magyar Hírlap 1932. máj. 8. [KSZ.]

MÓRA Ferenc: Rossz csillagok járnak. In: Móra Ferenc: Napok, holdak, elmúlt csillagok. Fele sem tudomány. [Budapest,] 1980. Szépirodalmi Könyvkiadó. pp. 498-501. /Móra Ferenc művei/ "... jelöket láttak az égön." Ehhez kapcsolódó hiedelmek. [SRG.]

SZELESTEI NAGY László: Kalendáriumok a 18. századi Magyarorszá-gon. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1980. Szerk.: Németh Mária. Budapest, 1982. Országos Széchényi Könyvtár, Egyetemi Nyomda. pp. 475-515. "...A naptárrész nevét az év egyes napjainak és a névnapoknak a felsorolásáról kapta. Kalendáriumaink többsége e részt is kalendári-umnak nevezi. Gyakran nem csak az új, megreformált naptárt, hanem az ó-t is...hozzák. ...Az egyes napoknál sok a csillagképekre utaló jel, magyarázatukat a naptár előtt mindig megtaláljuk. A szeles, esős stb. szavak a naptárak többségéből a század végén szorulnak ki.
Ezeken kívül a hold változásairól értesülünk, gyakran külön oszlopból, amelyet a hónapra jel-lemző fametszet díszít. ...A prognosztikon vagy asztrológiai jelentés a század folyamán nagyon lerövidült. A század közepéig jellemző részei a következők: az esztendőben uralkodó planétákról ; a négy évszakról; a nap- és holdbéli fogyatkozásokról; a háborúságokról és békességekről; a betegségekről; a föld termékenységéről. Különösen a háborúról és a békéről írt részekben szólalt meg személyes hangon a kiadó. ...A kalendáriumot külön műfajnak tekintjük. A kalendaristát (néha azonos a nyomdásszal!) általában a toldalékrészek szerzőjeként nevezik meg kalendáriumaink. A csillagászati rész összeállítója egy-egy híres matematikus, pl. Solanus Sámuel, Stanislaus Dubranowski, sohasem szerepel kalendaristaként, őket a kalendáriumok asztrológusnak nevezik..." Az 502. oldalon Hell Miksa tervezete a magyarországi kalendáriumügy reformjára. A cikk végén német nyelvű kivonat (pp.515-516.) [HAI.]

SZINNYEI József: Kövesligethy Radó. In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. kötet. Kőberich-Loysch. Budapest, 1900. Hornyánszky Viktor Könyvkiadóhivatala. cc. 164-166. /A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése utánnyomat-sorozata. Budapest, 1980-1981./ [SRG.]

KULIN György: Csillagászat mindenkinek. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 20-32. [KSZ.]

KULIN György: Csillagászat szabad szemmel. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 33-40. [KSZ.]

KULIN György: A Világegyetem fizikai üzenetei. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 41-63. [KSZ.]

KULIN György: A csillagászat fontosabb műszerei. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 64-67. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az idő és mérése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 68-99. [KSZ.]

KULIN György: Konstellációk. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 100-106. [KSZ.]

KULIN György: Koordináta-rendszerek. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 107-118. [KSZ.]

KULIN György: Égimechanika. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 119-145. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A Naprendszer általános jellemzése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 146-150. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A Nap. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 151-184. [KSZ.]

KULIN György: A Föld mint égitest. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 185-203. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A Naprendszer fizikája. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 204-268. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Mit tudunk a Naprendszer kialakulásáról? In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 269-284. [KSZ.]

MARIK Miklós: A csillagok fizikája. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 285-341. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A csillagok kialakulása és fejlődése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 342-358. [KSZ.]

MARIK Miklós: A Tejútrendszer. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 359-379. [KSZ.]

MARIK Miklós: Az égitestek távolságának mérése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 380-384. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Extragalaktikus csillagrendszerek. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 385-411. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Kozmológia. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 412-429. [KSZ.]

KULIN György: Élet a Kozmoszban. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 430-455. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A csillagászat filozófiai problémái. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 456-469. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: Hamis világképek. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 470-485. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A csillagászat és az űrkutatás haszna és jelentősége. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 486-493. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Mesterséges égitestek. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 494-555. [KSZ.]

SCHALK Gyula: A csillaggömböktől a planetáriumokig. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 556-586. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az egyetemes csillagászat áttekintése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 587-613. [KSZ.]

MARIK Miklós: A magyar csillagászat rövid története. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 614-616. [KSZ.]

KULIN György: Csillagászati távcsövek. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 617-664. [KSZ.]

KULIN György: A távcsőtükör készítése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 665-696. [KSZ.]

KULIN György: A lencse házi készítése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 697-704. [KSZ.]

ORGOVÁNYI János: A távcső mechanikai szerelése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 705-758. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Tájékozódás az égen. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 759-789. [KSZ.]

KULIN György: Magyar csillagnevek és csillaglegendák. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 790-800. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Mit, hogyan figyeljünk meg? In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 801-884. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Napórák készítése. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 885-910. [KSZ.]

KULIN György: Példatár. In: A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. pp. 911-930. [KSZ.]

BALÁZS Lajos: A csillagászat legújabb eredményei. In: A TIT Csillagászat Baráti Köre XI. Országos Találkozója anyagából. Szolnok 1980. augusztus 21-24. Budapest, 1980. TIT. pp. 3-11. [KSZ.]

KULIN György: Kozmikus védettségünk és fenyegetettségünk. In: A TIT Csillagászat Baráti Köre XI. Országos Találkozója anyagából. Szolnok 1980. augusztus 21-24. Budapest, 1980. TIT. pp. 12-25. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Magyarország részvétele az INTERKOZMOSZ programban. In: A TIT Csillagászat Baráti Köre XI. Országos Találkozója anyagából. Szolnok 1980. augusztus 21-24. Budapest, 1980. TIT. pp. 26-28. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A Naprendszer kis égitestjei. In: A TIT Csillagászat Baráti Köre XI. Országos Találkozója anyagából. Szolnok 1980. augusztus 21-24. Budapest, 1980. TIT. pp. 29-35. [KSZ.]

Csillagászat Baráti Köre müködési szabályzata. In: A TIT Csillagászat Baráti Köre XI. Országos Találkozója anyagából. Szolnok 1980. augusztus 21-24. Budapest, 1980. TIT. pp. 36-40. [KSZ.]

ZOMBORI Ottó: A Csillagászat Baráti Köre (CSBK) találkozóinak, eseményeinek rövid áttekintése. In: A TIT Csillagászat Baráti Köre XI. Országos Találkozója anyagából. Szolnok 1980. augusztus 21-24. Budapest, 1980. TIT. pp. 39-43. A CSBK Találkozóinak ideje, helye, és a Zerinváry emlékéremmel jutalmazottak névsora 1963-1978.; A CSBK eddigi vezetőségei. [KSZ.]

KULIN György: A mi világunk. In: A világ és az ember. Képes gyermekenciklopédia. Szerk.: D. Major Klára. 3. kiad. Budapest, 1980. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 9-24., 36-42. [KSZ.]

KULIN György: A Föld és lakói. In: A világ és az ember. Képes gyermekenciklopédia. Szerk.: D. Major Klára. 3. kiad. Budapest, 1980. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 131-133. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. pp. 2-3. Ádám László, Baracskai Lajos, Bartos Pál, Keszthelyi Sándor, Mucsi Dezső, Sipos József, Tuboly Vince megfigyelései.; 1980 januárjában Szentmártoni Béla és Papp János a szerkesztői az Albireo-nak. [KSZ.]

THOMSON, Malcolm J.: Messier objektumok észlelése 42 cm reflektorral. 1. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. pp. 4-5. 1974-1979-ig a Westmont College Observatory távcsövével végzett 43 Messier objektum észlelése. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. pp. 6-8. Dalos Endre, Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal, Mohácsi Gyula, Tuboly Vince leírásai. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: 1979. l. Bradfield üstökös. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. p. 8. 1979. dec. 24-én fedezte fel 15 cm-es refraktorával. Februárban már nálunk is látható lesz. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Draco". = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. p. 8. A bólyi szakkör kiadvány, az "Atmoszféra" című meteorológiai körlevél a 18. számmal megszűnt. Helyette a "Draco" jelenik meg, mely csillagászati témájú. Szerkesztője: Dalos Endre. [KSZ.]

ISKUM József: Nap - 1979. november-december. November naptevékenysége. December naptevékenysége. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. pp. 9-11. [KSZ.]

ISKUM József: A napfoltok csoportosításáról. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. p. 11. [KSZ.]

Bolygók - 1979 október-december. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. pp. 12-13. Gombos Gábor: Jupiter.; Szabó Elemér: Szaturnusz. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: A Jupiter észleléséről. 1. A CM-átmenet mérések. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. pp. 13-15. [KSZ.]

PAPP János: GRS CM-átmenetek - 1980 február. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. p. 15. [KSZ.]

VIZI Péter: A Vénusz fázisváltozásáról. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. p. 16. [KSZ.]

PAPP János: A Merkúr 1980-as láthatósága. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. p. 17. [KSZ.]

PAPP Sándor - UJVÁROSY Antal: Feljegyzések az amatőrtávcsövek teljesítőképességéről. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. pp. 18-19., 24. Három hazai távcsőkategória összehasonlítása: a gyári optikák (kész távcsövek), az Uránia Csillagvizsgáló sorozatban gyártott (olcsó) távcsőtükrei, az amatőrcsillagászok (Berente Béla, Ujvárosy Antal, Szoboszlai Zoltán, Szentmártoni Béla, Mogyorósi Imre, Maráczi József) által csiszolt és ellenőrzött tükrös távcsövek. [KSZ.]

PAPP János: Filmek és hívók. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

PAPP János: Meteorok - 1979 november-december. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

PAPP János: A Geminidák 1979-es aktivitása. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. pp. 23-24. 1979. dec. 12/13-án és 13/14-én 14 észlelő figyelte a Geminidákat. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Nyári meteorrajok, 1978. 1. = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. pp. 25-28. 1978. július-augusztusban 23 megfigyelő 400 meteort küldött, amelyből 17 raj elemzése készülhetett el. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: [Ezen lapszámba tett és azzal együtt küldött egy oldalas nyomtatvány.] = Albireo 10. 1980. jan. 93. sz. p. [29.]. Kaposvár, 1980 február 25. Kedves Barátom! Értesítelek, hogy a Kilián Művelődési Központ az "Albireo"-t nem adja ki tovább. Az utolsó szám az 1980. januári, 93. szám volt - ezzel az "Albireo" megszűnt! Kérésem hozzád az, hogy észleléseket ugyanúgy végezz mint eddig s küld is be az eddigi észlelő-csoport vezetők címére havonta. Az észlelések jövőbeni közlési lehetőségének szervezése folyamatban van /más helyen, más kiadványokban/; az eredményről hamarosan értesülni fogsz. Remélem, hogy munkád révén ezentúl is tagja maradsz annak az amatőrcsillagász közösségnek, mely az AAK keretei közt alakult ki. Szép észleléseket! Baráti üdvözlettel: Szentmártoni Béla. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Új bevezető. = Albireo 10. 1980. okt. 94. sz. p. 2. Az Albireo folytatja megjelenését, szerkesztési, kiadói, formai változás nélkül. 1980. októberében egyedül Szentmártoni Béla a lap szerkesztője. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Hyades halmaz. = Albireo 10. 1980. okt. 94. sz. p. 3-5. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Észleld az Encke üstököst! = Albireo 10. 1980. okt. 94. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

RITSCHEL, Kevin: A Schmidt-kamera 50 éve. = Albireo 10. 1980. okt. 94. sz. pp. 8-10. Deep Sky Monthly 1980. májusi számából. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A legnagyobb Schmidt-teleszkópok. = Albireo 10. 1980. okt. 94. sz. pp. 10-11. 40 távcső adatai, amelyek korrekciós lemeze legalább 50 cm-es. [KSZ.]

HEALY, David: Mély-ég asztrofotográfia. = Albireo 10. 1980. okt. 94. sz. pp. 12-13. Deep Sky Monthly 1980. áprilisi számából. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: AAK-tagok angol megfigyelési kézikönyvekben. = Albireo 10. 1980. okt. 94. sz. p. 14. A "Webb Society Deep-Sky Observers Handbook" II. kötetében, a diffúzködök észleléseinket felhasználták. Műszere és neve 14 magyar amatőrcsillagásznak említve (Kökény Antal, Szentmártoni Béla, Baracskai Lajos, Brlás Pál, Dankó János, Keszthelyi Sándor, Mohácsi Gyula, Hevesi Zoltán, Papp János, Gombás Géza, Kiszel Vilmos Gábor, Juhász Tibor, Szoboszlai Zoltán, Tóth Sándor). [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Kapható észlelési útmutatók. = Albireo 10. 1980. okt. 94. sz. p. 14. Messier útmutatója.; Messier album.; Kettőscsillag útmutató.; Francia csillagtérkép-füzet. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Észlelési programjainkról. = Albireo 10. 1980. okt. 94. sz. p. 15. Az észlelési programok felsorolása: mély-ég objektumok, kettőscsillagok, bolygók, Nap, üstökösök, meteorok, nap-és holdfogyatkozások. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Bolygó észlelési lehetőségek. = Albireo 10. 1980. okt. 94. sz. p. 16. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Jelentkezési lap beküldése. = Albireo 10. 1980. okt. 94. sz. p. 16. A mellékelt jelentkezési lap kitöltésével lehet az Albireo-t igényelni a továbbiakra. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 10. 1980. nov. 95. sz. pp. 2-8. Ballár Attila, Cser Béla, Horváth István, Horváth Tibor [Hegyhátsál], Juhász Tibor, Karászi István, Kart Pál, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Papp Sándor, Papp Zoltán, Ujvárosy Antal egyéni megfigyelési szövegei. Az Albireo-ban 1980. novemberétől Szentmártoni Béla szerkesztő és Gombás Géza, Hevesi Zoltán a két társszerkesztő. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 10. 1980. nov. 95. sz. pp. 9-10. Dalos Endre, Döbörhegyi István, Gaborek Lajos, Hevesi Zoltán, Horváth István, Szentmártoni Béla, Szögyéni Péter. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: A jelentkezési lapok. = Albireo 10. 1980. nov. 95. sz. p. 10. Eddig több mint 100-an jelentkeztek újra az Albireo Amatőrcsillagász Klubba. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A fotografikus mély-ég programról. = Albireo 10. 1980. nov. 95. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

TOWNSEND, Charles: Az ég drágakövei. = Albireo 10. 1980. nov. 95. sz. pp. 13-15. A kettőscsillagok. A Deep Sky Monthly 1980. februári számából. [KSZ.]

ISKUM József: Nap - 1980 október. = Albireo 10. 1980. nov. 95. sz. pp. 16-18. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Bradfield 1979. l. üstökös. = Albireo 10. 1980. nov. 95. sz. pp. 19-20. 9 észlelő 22 vizuális és 1 fotografikus észlelést végzett 1980. febr. 20-ig. [KSZ.]

PAPP Sándor: Uránusz-Neptunusz, 1980 április-augusztus. = Albireo 10. 1980. nov. 95. sz. p. 20. 6 észlelő 14 Uránusz és 6 Neptunusz megfigyelést küldött. [KSZ.]

PAPP János: A Szaturnusz intenzitásbecslésének pontossága. = Albireo 10. 1980. nov. 95. sz. pp. 21-23. A Strolling Astronomer 1980. 7-8. száma közli Julius Benton feldolgozását a Szaturnusz 1978/79-es láthatóságáról. A 22 észlelő közül 11 magyar: Dalos Endre, Iskum József, Papp Gábor, Papp Sándor, Papp Zoltán, Réti Lajos, Szabó Elemér, Szentmártoni Béla, Szoboszlai Zoltán, Tepliczky István, Tóth Zoltán. 30 észlelésük intenzitásbecslése jól egyezik a külföldiekével. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Észlelések beküldése. = Albireo 10. 1980. nov. 95. sz. p. 23. Mély-ég, kettőscsillagok: Szentmártoni Béla.; Nap: Iskum József.; Merkúr, Vénusz, Mars: Orha Zoltán.; Jupiter: Gombos Gábor.; Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz: Papp Gábor.; Üstökösök: Ujvárosy Antal.; Meteorok: Horváth Ferenc. (Papp János és Papp Sándor lemondott a rovatok vezetéséről.) [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Társ-kiadványokról. = Albireo 10. 1980. nov. 95. sz. p. 24. Az AAK-hoz kapcsolódó kiadványok. A "Napfolt" (Kocsis Antal szerkesztésében és a Balatonkenesei Művelődési Ház kiadásában). A "Draco" (Dalos Endre szerkesztésében és a Bólyi Művelődési Ház kiadásában), és időszaki melléklete: a "Cirrusz". Az "Algol" (Juhász Tibor szerkesztésében, mint az Esztergomi Csillagászat Szakkör körlevele). Az orosházi "Alkor" Amatőrcsillagász Szakkör időszakosan ad ki évente 1-2 kiadványt. [KSZ.]

RITSCHEL, Kevin: Kalandozások a mély-ég csillagászatban; észlelés binokulárral. = Albireo 10. 1980. dec. 96. sz. pp. 2-4. Deep Sky Monthly 1980. júliusi számából. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az M 33 Triangulum galaxis. = Albireo 10. 1980. dec. 96. sz. pp. 5-7. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég feldolgozások. 8. = Albireo 10. 1980. dec. 96. sz. p. 8. NGC 6883, 6910, IC 5067-70 (Pelikán-köd). [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 10. 1980. dec. 96. sz. pp. 9-13. Ballér Attila, Cser Béla, Fodor Antal, Hajgató Zoltán, Jenei Péter, Juracskó András, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal, Póczek Antal, Szőke Balázs leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 10. 1980. dec. 96. sz. pp. 13-16. Hajgató Zoltán, Horváth István, Juracskó András, Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal, Mohácsi Gyula, Sipos József, Szentmártoni Béla, Szögyéni Péter megfigyelései. [KSZ.]

ISKUM József: Nap - 1980. november. = Albireo 10. 1980. dec. 96. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

HORVÁTH Ferenc: Meteorok - 1980 november. = Albireo 10. 1980. dec. 96. sz. p. 18. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Üstökösök. = Albireo 10. 1980. dec. 96. sz. pp. 19-20. P/Encke (sokan keresték, de nem látta senki 1980. október-november folyamán), P/Stephan-Oterma /1980 g/ (1980. nov. 15-én és dec. 5-én látták), P/Tuttle /1980 h/ (1980. nov. 15-én és 18-án észlelték). [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Az AAK-tagságról. = Albireo 10. 1980. dec. 96. sz. p. 20. Az AAK-ba újra jelentkezettek száma: 125. Az egyes észlelési témákra jelentkezettek száma: 43 és 69 közötti. [KSZ.]

Észlelések 1979. szeptember - december. = Algol [7.] 1980. febr. 25. sz. [p. 1.] 5 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [7.] 1980. febr. 25. sz. [p. 1.] [KSZ.]

[Kiegészítés a Fedési változó minimumok - 1980. füzethez. ] = Algol [7.] 1980. febr. 25. sz. [pp. 1-4.] [KSZ.]

Észlelések 1980. január - április. = Algol [7.] 1980. jún. 26. sz. [p. 1.] 2 észlelő. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: [Tájékoztatás.] = Algol [7.] 1980. jún. 26. sz. [p. 1.] Talán nemcsak a rossz időnek köszönhető az észlelések igen csekély száma. Valószínűleg szerepe van ebben az Albireo megszűnésének, a magyar amatőrcsillagászat átszerveződésének is. [KSZ.]

A heliocentrikus korrekció. = Algol [7.] 1980. jún. 26. sz. [pp. 2-4.] [PIR.]

Észlelések 1980. május - július. = Algol [7.] 1980. szept-okt. 27. sz. [p. 1.] 6 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelés. = Algol [7.] 1980. szept-okt. 27. sz. [p. 1.] [KSZ.]

GK Cephei. = Algol [7.] 1980. szept-okt. 27. sz. [pp. 2-4.] [PIR.]

Észlelések 1980. augusztus - október. = Algol [7.] 1980. dec. 28. sz. [p. 1.] 8 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [7.] 1980. dec. 28. sz. [p. 1.] [KSZ.]

RZ Cassiopeiae minimumészlelések. = Algol [7.] 1980. dec. 28. sz. [pp. 2-3.] [PIR.]

Bevezető. = Asteroid 1980. 1. sz. p. 1. Az Asteroid időszakos kiadvány volt, melynek stencilezett oldalain két nyelven (magyarul és szlovákul) váltakoztak az írások, de néha még angol nyelvű szövegrészek is bekerültek. Az amatőrcsillagászati megfigyelésekről adott tájékoztatást a csillagászati szakkörök számára. Rajzok, táblázatok és fényképes oldalak illusztrálták. A csallóközi meteorológiai mérésekről is hírt adott. A lapot negyedévesre tervezték, de inkább félévente jelent meg 1980-tól 1987-ig. Kiadója Dunaszerdahelyen a Járási Népművelési Központ Csillagászati Kabinet (Okresné Osvetové Stredisko Astronomicky Kabimet - Dunajská Streda) volt. Felelős kiadó: Karol Héger, összeállító: Bödők Zsigmond. Az oldalak számozása rapszódikus volt, így az egybekötött példányok oldalainak sorrendjét vettük oldalszámoknak. [KSZ.]

B. Zs. [BÖDŐK Zsigmond]: A dunaszerdahelyi csillagászati kabinet megfigyelési programja. = Asteroid 1980. 1. sz. pp. 2-3. Föld-fény megfigyelés. Meteorok. Mikrometeorit észlelés. Bolygó megfigyelések. Csillagfedések. Bolygófedések. Nap észlelések. Kisbolygó megfigyelések. Üstökösök. Változó csillagok. Érdekes objektumok leírásai. Amatőr fotográfia. [KSZ.]

Föld-fény program. = Asteroid 1980. 1. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

Csillagfedések. = Asteroid 1980. 1. sz. pp. 4-7. [KSZ.]

Megfigyelések. = Asteroid 1980. 1. sz. pp. 7-8. A Konkoly ’80 ógyallai, 1980. júl. 7-12. közötti észlelőtáborban végzett megfigyelésekről. [KSZ.]

A Szaturnusz gyűrűjének helyzetei 1966-tól 1995-ig. = Asteroid 1980. 1. sz. p. 9. [KSZ.]

A Hold fázisai. 1981. = Asteroid 1980. 1. sz. p. 10. [KSZ.]

Bolygók az 1981-es évben. = Asteroid 1980. 1. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

Kisbolygók. Meteorok. = Asteroid 1980. 1. sz. p. 12. [KSZ.]

[Fényképek.]= Asteroid 1980. 1. sz. p. 13. Kürthy István amatőrcsillagász a csillagvizsgáló 150/2250 mm-es Coude távcsövénél. Két előadó a csilizradványi "Androméda" szakkörből. [KSZ.]

Megfigyelések. = Asteroid 1980. 1. sz. pp. 14-15. Csillagfedések (1980. aug. 18. és nov. 28. között). Föld-fény - 1980 (1980. jún. 8. és nov. 16. között). Napmegfigyelés (1980. szept. 21-én). [KSZ.]

[Fénykép.]= Asteroid 1980. 1. sz. p. 16. Bödök Zsigmond felvétele a Holdról 1979. ápr. 28-án. [KSZ.]

[Fényképek.]= Asteroid 1980. 1. sz. p. 20. Nyári észlelőtábor - Ógyalla. Négyen a gelei "Meteor" csillagászati szakkörből. [KSZ.]

[Fényképek.]= Asteroid 1980. 1. sz. p. 26. Előadás a Naprendszerről. [KSZ.]

Mellékletek. = Asteroid 1980. 1. sz. p. 28. A képek adatai. [KSZ.]

Bevezető. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 1. sz. p. 1. [KSZ.]

Csillagászati kalendárium. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 1. sz. pp. 2-4. A bolygók észlelhetősége az égbolton. Jelenségek az égbolton. [KSZ.]

Emlékezünk... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 1. sz. pp. 5-7. A csillagászat kerek számú évfordulói. [KSZ.]

Most már tudjuk, hogy... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 1. sz. pp. 7-9. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Érdekességek a Világmindenség tájairól. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 1. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Űrkutatási krónika. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 1. sz. pp. 11-13. [KSZ.]

Zárszó. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 1. sz. p. 13. Járásunkban jelenleg több mint 30 csillagászati szakkör működik, túlnyomó részük iskolák keretében. [KSZ.]

Bevezető. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 2. sz. p. 1. [KSZ.]

Csillagászati kalendárium. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 2. sz. pp. 1-5. A bolygók észlelhetősége az égbolton. Jelenségek az égbolton. [KSZ.]

Emlékezünk. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 2. sz. pp. 5-6. 260 éve született Selmecbányán Hell Miksa. [KSZ.]

Most már tudjuk, hogy... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 2. sz. pp. 6-7. A Hold távolodik a Földtől. [KSZ.]

Most még nem tudjuk... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 2. sz. pp. 7-8. mi az "SS 433" jelzésű égi objektum. [KSZ.]

A Jupiter és holdjai - félbemaradt naprendszer. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 2. sz. pp. 8-11. [KSZ.]

Érdekességek a Világmindenség tájairól. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 2. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Űrkutatási krónika. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 2. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

Aktualitások. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 2. sz. pp. 14-15. A Csilizradványi Alapiskolában működő Androméda Csillagászati Szakkör bemutatása. 25 tagja van. Vezetője Nagy Teréz tanítónő. [KSZ.]

A Csillagászati Kabinet hírei. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 2. sz. p. 15. A járásban már 35 csillagászati szakkör működik. Az 1980-as tervekről: vetélkedők, táborok, szakkörvezetői szeminárium, tanulmányi kirándulás, diafilm és film anyagok összeállítása. [KSZ.]

Bevezető. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 3. sz. p. 1. [KSZ.]

Csillagászati kalendárium. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 3. sz. pp. 1-6. A bolygók észlelhetősége az égbolton. Jelenségek az égbolton. [KSZ.]

Emlékezünk... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 3. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

Most már tudjuk, hogy... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 3. sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Most még nem tudjuk... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 3. sz. p. 8. hogy zsugorodik-e a Nap? [KSZ.]

Érdekességek a Világmindenség tájairól. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 3. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Űrkutatási krónika. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 3. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Bevezető. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 4. sz. p. 1. A lap ezentúl nem közöl megfigyelési előrejelzéseket. Az amatőrcsillagászati megfigyelők tájékoztatását egy másik társkiadvány, az Asteroid fogja betölteni, mely 1980 végétől jelenik meg. [KSZ.]

Aktualitások. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 4. sz. pp. 1-3. Üstökös-randevú - kérdőjelekkel. Maghasadás a galaxisokban. [KSZ.]

Emlékezünk... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 4. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

Most már tudjuk, hogy... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 4. sz. pp. 4-8. A csillagászat újdonságai. [KSZ.]

Érdekességek a Világmindenség tájairól. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 4. sz. pp. 9-12. [KSZ.]

Űrkutatási krónika. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 4. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

Bemutatjuk... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 4. sz. p. 14. A nyárasdi Konkoly Csillagászati Szakkört. A helyi alapiskolában működik, Lunák Márta vezetésével, 1979 óta. [KSZ.]

A Csillagászati Kabinet hírei. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 2. 1980. 4. sz. p. 14. Az 1980-as év értékelése. Nagy sikere volt "A világegyetem gyermekszemmel" című képzőművészeti kiállításnak, a "Mit tudsz a csillagokról" vetélkedőnek, és a nyári "Konkoly" észlelőtábornak. [KSZ.]

GABOREK Lajos: Pleiades. = Asztrofotó Magazin 1980. jan. 4. sz. címlap. [KSZ.]

KARÁSZI István: 1976. nov. 6-i holdfogyatkozás. = Asztrofotó Magazin 1980. jan. 4. sz. p. 1. [KSZ.]

MUCSI Dezső: Hold. = Asztrofotó Magazin 1980. jan. 4. sz. p. 2. [KSZ.]

DOLOGH Ervin: Hold. = Asztrofotó Magazin 1980. jan. 4. sz. p. 2. [KSZ.]

DALOS Endre: 1978. szept. 16-i holdfogyatkozás. = Asztrofotó Magazin 1980. jan. 4. sz. p. 2. [KSZ.]

ISKUM József: Hold. = Asztrofotó Magazin 1980. jan. 4. sz. p. 3. [KSZ.]

GABOREK Lajos: Jupiter és holdjai. = Asztrofotó Magazin 1980. jan. 4. sz. p. 4. [KSZ.]

DEICSICS László: Jupiter. = Asztrofotó Magazin 1980. jan. 4. sz. p. 4. [KSZ.]

ISKUM József: Nap. = Asztrofotó Magazin 1980. jan. 4. sz. p. 5. [KSZ.]

GABOREK Lajos: 1976. ápr. 29-i napfogyatkozás. = Asztrofotó Magazin 1980. jan. 4. sz. p. 5. Nincs adat a kiadvány további megjelenésére. [KSZ.]

Dr. Herczeg István. 1910-1978. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 35. sz. p. 3. Nekrológ. [KSZ.]

GÁNTI Tibor: Lágy automaták: Nem földi technika lehetősége. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 35. sz. pp. 5-14. [KSZ.]

SZENTESI György - SÁRHIDAI Tibor: Kozmodrómok - Űrközpontok - Indítóbázisok. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 35. sz. pp. 15-50. [KSZ.]

MAKRA Zsigmond: Az űrhajósok dózisterhelése az Apollo és Szojuz űrutazások során. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 35. sz. pp. 51-60. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Atlas-Centaur hordozórakéta. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 35. sz. pp. 61-69. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Francia rakétahajtóművek kísérleti központja. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 35. sz. pp. 71-77. Forrás: TAM (Magazin des Armées), 1973. ápr. 1. [KSZ.]

AMACZI Viktor:Nagy hőállóságú antennák űrrepülőgéphez. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 35. sz. pp. 79-82. [KSZ.]

Űrobjektumok összefoglaló áttekintése (1957. okt. 4. és 1976. dec. 26.). = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 35. sz. p. 83. Forrás: Interavia 1977/3. sz. p. 193. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az 1977-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 35. sz. pp. 85-110. [KSZ.]

SKLOVSZKIJ, I. Sz: Az értelmes élet lehetséges egyedisége a világegyetemben. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 36. sz. pp. 1-20. Fordította Szendrő Sándor. [KSZ.]

PINES, D.: Növekvő fekete lyukak, neutroncsillagok és degenerált törpecsillagok. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 36. sz. pp. 21-54. Fordította Abonyi Iván. [KSZ.]

DANYILOV, J. - KULESOV, J. - RUDAKOV. V.: Az első kozmikus rádióteleszkóp (KRT-10). = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 36. sz. pp. 55-63. Fordította Szendrő Sándor. [KSZ.]

ZUCLERMANN, B.: Intersztelláris molekulák. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 36. sz. pp. 65-82. Forrás: Nature 268 491-495 (1977). [KSZ.]

FÄLTHAMMAR, S. G. - AKASOFU, Syan-Ichi - ALFVÉN, H.: A magnetoszféra kutatásának jelentősége az asztrofizika előrébbvitele szempontjából. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 36. sz. pp. 83-94. [KSZ.]

ALFVÉN, Hannes: A Naprendszer keletkezése. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 36. sz. pp. 99-110. Előadás a 23. COSPAR Konferencián, Budapesten. Fordította Abonyi Iván. [KSZ.]

HÄYRINEN, Urpo T.: 20 éves a Finn Asztronautikai Társaság. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 36. sz. pp. 111-113. [KSZ.]

GESZTESI Albert: az 1978-ban felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1980. 36. sz. pp. 115-136. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Az új év elé... = Atmoszféra 5. 1980. ápr. [19.] pp. 1-2. Beköszöntő cikk.; Újra indul az Atmoszféra, amely az első sorozat 1979. novemberi 18-as számának sorszámát folytatja. "Kisebb szünet után ismét jelentkezik az amatőrmeteorológia és az Atmoszféra. Az átszervezések után kiadványunk a jövőben a Népművelési Intézet patronálásával fog megjelenni." A meteorológiai fotókat Hevesi Zoltán gyűjti és Dalos Endre adja ki a Cirrusz című lapban. Az Atmoszféra az amatőrmeteorológiai észlelők megfigyelési tájékoztatója volt. 1980-tól kiadja: Népművelési Intézet Művelődési Otthon és Klub Osztály. Felelős kiadó: Népművelődési Intézet Igazgatója. A lap 1984-től a Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság, a Kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörőház és a Népművelési Intézet kiadványa. 1980-tól szerkesztette: Tepliczky István (Tata), 1984-től Hevesi Zoltán (Kaposvár). Kezdetben stencilezett, 1982-től nyomdai technikával készült.
1985 decemberétől a Kepler Amatőrcsillagász Klub és a Sülysápi Művelődési Ház kiadványa. Szerkesztői: Fodor Antal, Hevesi Zoltán, Nagy Zoltán. Ekkortól a lap nyomdai eljárással készül Sülysápon. Fényképes fedőlapjára egy villám képe került, és ezt a fedlapot viselte a lap hátra lévő időszakában. 1986. januárjától kisebb módosítás: az új alcím szerint a lap a Göncöl Társaság Atmoszféra Amatőrmeteorológiai Klubjának körlevele, kiadja a Sülysápi Művelődési Ház. Szerkesztői: Fodor Antal, Hevesi Zoltán, Nagy Zoltán. Felelős szerkesztő: Kiszel Vilmos. 1986. áprilistól: a szerkesztők Fodor Antal és Lakatos István, a technikai szerkesztő Fodor Antalné. A lap terjedelmes feldolgozásokat és cikkeket tartalmazott, nagyrészt meteorológiai jelleggel. Viszont az észleléseket végzők: aktív amatőrcsillagászok voltak, akik a meteorológiát a csillagászati észleléseikkel kapcsolatosan kísérték figyelemmel. [KSZ.]

Észlelők és észlelések. = Atmoszféra 5. 1980. ápr. [19.] pp. 2-5. Az 1979. második félévének adatai. 26 megfigyelő küldött megfigyeléseket. [KSZ.]

Meteorológiai összefoglaló - 1979 nyara. = Atmoszféra 5. 1980. ápr. [19.] pp. 5-8. [KSZ.]

Megfigyelők névsora - 1980. január - március. = Atmoszféra 5. 1980. dec. 20. sz. p. 1. 23 észlelő anyaga érkezett be. [KOC.]

TEPLICZKY István: Légköri periódusok - 4. avagy: egy kozmikus hatás kimutatása a légkörben. = Atmoszféra 5. 1980. dec. 20. sz. pp. 2-5. [KOC.]

Közlemények. = Atmoszféra 5. 1980. dec. 20. sz. p. 5. Amatőrmeteorológiai Észlelési Programtájékoztató készül. A Légkör kiadványt kedvezményesen adja az Országos Meteorológiai Szolgálat az Atmoszféra észlelőinek. [KOC.]

PINTÉR László -TEPLICZKY István: 1979 őszének összefoglalása. = Atmoszféra 5. 1980. dec. 20. sz. pp. 5-10. [KOC.]

1979 december. = Atmoszféra 5. 1980. dec. 20. sz. pp. 10-11. [KOC.]

KÓSA-KISS Attila: Egy műkedvelő meteorológus állomása. = Atmoszféra 5. 1980. dec. 20. sz. pp. 12-13. Nagyszalontai észlelőhelyének és műszereinek ismertetése. Közel 10 éve foglalkozik, főként a felhőzet, a halok, a csapadék, a szél valamint a napkelte/nyugta észlelésével. [KOC.]

DALOS Endre - TEPLICZKY István: Észleljünk földfényt! = Atmoszféra 5. 1980. dec. 20. sz. pp. 14-15. "Az amatőrmeteorológusok, akiket az Atmoszféra fog egybe, túlnyomórészt amatőrcsillagászok is, és a fő célunk - mint már többször szóltunk róla - a csillagászattal kapcsolatos amatőrmeteorológia végzése." [KOC.]

[TEPLICZKY István:] Figyelem! Fotópályázat! = Atmoszféra 5. 1980. dec. 20. sz. pp. 15-16. [KOC.]

CSABA György: A TIT Budapesti Planetáriuma. = Audio-Vizuális Közlemények. Oktatástechnikai és Tájékoztatástechnikai Szakfolyóirat 17. 1980. 1. sz. pp. 29-34. Részletes ismertetés a vetítőműszerről és a hangosításról. [KSZ.]

Filatéliai hírek. = Békés Megyei Népújság 35. 1980. nov. 20. 272. sz. p. 8. "November 21-én kerül forgalomba a Johannes Kepler világhírű német csillagász halálának 350. évfordulójáról megemlékező 1 forintos szelvényes bélyeg, az Évfordulók - események 1980. elnevezésű bélyegsorozat keretén belül. A bélyeg és a szelvény fekvő téglalap alakú, perforálásig terjedő méretük egyenként 45x35 mm. A szelvényes bélyeg négyszínű ofszetnyomással készült a Pénzjegynyomdában, 1 051 300 fogazott és 7000 fogazatlan példányban, 30 bélyeget és 30 szelvényt tartalmazó bélyegívekben, Varga Pál grafikusművész terve alapján.
A bélyegíven bélyeg alatt bélyeg, szelvény alatt szelvény helyezkedik el. A bélyeg keskeny fekete keretben Kepler portréját, mellette Kepler 1596-ban megjelent Világrejtély című művében levő, ismert ábrát több színnel ábrázolja. A szelvény keskeny fekete keretben több színnel űrhajózási eszközöket ábrázol, amelyek a Kepler-törvényekben meghatározott pályákon kerülik meg a Földet." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

HEVESI Zoltán - DALOS Endre: Meteorológia fotók. = Cirrusz 3. 1980. febr. 5. sz. pp. 1-3. A Draco fotografikus mellékleteként megjelenő kiadvány Magyarországon először közölt le sokszorosított formában színes meteorológiai fotókat! A képek készítői: Szűcs Zsuzsa, Dalos Endre, Hevesi Zoltán, Madarasi Béla, Tepliczky István, Csiszár István, Bartos Pál, Vértes Ernő. [HEV.]

KALITYIN, N. N.: A légkör optikai jelenségei. 1. - A zöld sugár. = Cirrusz 3. 1980. febr. 5. sz. pp. 2-3. A Szikra kiadó T. T Kiskönyvtár sorozatának 49. sz. 1950. "A légkör optikai jelenségei" felhasználásával készítette Hevesi Zoltán. [HEV.]

HEVESI Zoltán: A fotóarchívumról röviden. = Cirrusz 3. 1980. aug. 6. sz. p. 1. [HEV.]

HEVESI Zoltán - DALOS Endre: Meteorológia fotók. = Cirrusz 3. 1980. aug. 6. sz. p. 1., 3. A fotók készítői: Papp János, Hevesi Zoltán, Dalos Endre, Vértes Ernő, Keszthelyi Sándor, és egy repró a Zenit című lapból. [HEV.]

KALITYIN, N. N.: A légkör optikai jelenségei. 2. - A halo. = Cirrusz 3. 1980. aug. 6. sz. pp. 2-3. A Szikra kiadó T. T Kiskönyvtár sorozatának 49. sz. 1950. "A légkör optikai jelenségei" felhasználásával készítette Hevesi Zoltán. [HEV.]

HEVESI Zoltán - DALOS Endre: Hold rajzok. 1. = Cirrusz 3. 1980. okt. 7. sz. pp. 1-3. A kiadvány ezúttal az ALBIREO A. K. holdrajz archívumát ismerteti. A megjelenés időpontjáig 70 rajz került beküldésre. Ebből került bemutatásra 5 rajz Szentmártoni Béla észleléseiből: Alphonsus, Albategnius és Klein, Bailly, Clavius és a Vitruvius melletti dóm. A felsoroltakról a részletes szöveges leírás is megjelent. [HEV.]

TUBOLY Vince: P/Comet Bradfield, 1979l. = Comet Rapid Bulletin No. 13. 1980. jan. 26. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Torres, 1980e; P/Brooks-2, 1980f; P/Stephan-Oterma, 1980g; P/Tuttle 1790 II üstökösök. = Comet Rapid Bulletin No. 14. 1980. aug. 5. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: P/Stephan-Oterma, 1980g üstökös. = Comet Rapid Bulletin No. 15. 1980. szept. 10. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Meier, 1980q december-január. = Comet Rapid Bulletin No. 16. 1980. dec. 5. p. 1. A pozíciószámításban Tóth György is részt vett. [KSZ.]

Könyvespolc. = Cygnus 4. 1980. jan-febr. 20. sz. p. 1. A Comet Journal folytatódott Cygnus néven, utóbbinak ez az első száma. Folytatta az évfolyam-számozását és a sorszámozását. Innentől a MÜÉH és az AAK körlevele. A Comet Journal című, magyar nyelvű, üstökösökkel foglalkozó folyóiratot Tuboly Vince szerkesztette 10 éven át. A kéthavi lap 1. száma 1976. októberében, a 19. száma 1979. decemberében jelent meg. Akkor az Albireo, az AAK (Albireo Amatőrcsillagász Klub) havilapja kiadási nehézségekkel küzdött, illetve időszakosan meg is szűnt. Szentmártoni Béla kérésére Tuboly Vince átvállalta a mély-ég és a kettőscsillag rovat közlését, az üstökös és technikai rovat mellé. A rovatok és vezetőik neve: üstökösök: Tuboly Vince (Hegyhátsál), mély-ég: Karászi István (Eger), kettőscsillagok: Orha Zoltán (Budapest), technikai rovat: Csiba Márton (Dunaújváros).
A Comet Journal lap így a 20. számmal folytatódott 1980. januárjában, csak éppen új nevet kapott: a Cygnus-t. A Cygnus 20-23. számaival segítette az Albireot, amíg az, nyolc havi szünet után, 1980. októbertől folytatódhatott. Tuboly Vince tovább szerkesztette lapját Cygnus címmel 1980. végéig (a 25. számig). 1981. januárjában (a 26. számtól) Üstökös Körlevél, 1982. januártól (a 31. számtól) Üstökös címmel folytatódott 1986-ig (az 50. számig) a Comet Journal. [KSZ.]

A Bradfield 1978c üstökös mikrohullámú emissziójának vizsgálata. = Cygnus 4. 1980. jan-febr. 20. sz. pp. 2-6. 1978. máj. 22-i amerikai konferencia kiadványából fordítva. [KSZ.]

CSIBA Márton: Az asztrofotózás és a feketedésgörbe. = Cygnus 4. 1980. jan-febr. 20. sz. pp. 7-11. [TUV.]

WHIPPLE, Fred L.: Comets. 1. Az üstökösök mozgása és az Oort-felhő. = Cygnus 4. 1980. jan-febr. 20. sz. pp. 12-16. [KSZ.]

Folyóirat, kiadványkapcsolatok. = Cygnus 4. 1980. jan-febr. 20. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

Az Orlov és a Vsehayiatskij féle fotometriai képlet egységesítése. A Kohoutek üstökös csóvájának mágneses szerkezete. Az üstököskitörések és az interplanetáris mágneses mezők kapcsolata. Kapcsolat a csóvahosszúság és a csóvatengelyeknek a rádiuszvektortól való elhajlása között. = Cygnus 4. 1980. jan-febr. 20. sz. pp. 18-20. Fordítások orosz cikkekből. [KSZ.]

Üstökösmegfigyelések 1979-ben. = Cygnus 4. 1980. jan-febr. 20. sz. pp. 21-23. Külföldi adatsorok. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Comet Journal - - - Cygnus. = Cygnus 4. 1980. jan-febr. 20. sz. p. 24. A lap címe megváltozott. Továbbra is az üstökös kutatás a fő téma. Négy új rovat nyílt a lapban. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla - TUBOLY Vince: [A Comet Journal tehát a jövőben Cygnus néven jelenik meg... ] = Cygnus 4. 1980. jan-febr. 20. sz. p. 24. [KSZ.]

FARKAS István: Bradfield, 1979c üstökös. = Cygnus 4. 1980. jan-febr. 20. sz. p. 26. 1979. szept. 27-én lefényképezte a 11,5 mg összfényességű üstököst, 20 perces expozícióval. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Cygnus 4. 1980. jan-febr. 20. sz. pp. 27-28. Bartos Pál, Bödők Zsigmond, Karászi István, Papp Gábor, Tuboly Vince, Ujvárosy Antal leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Cygnus 4. 1980. jan-febr. 20. sz. p. 29. Fodor Antal, Ujvárosy Antal megfigyelései szövegesen. [KSZ.]

Hírek innen-onnan. = Cygnus 4. 1980. márc-ápr. 2.(21.) sz. első belső borító. [KSZ.]

CSIBA Márton: Fiziológiai optika 1-2. = Cygnus 4. 1980. márc-ápr. 2.(21.) sz. pp. 30-36. [TUV.]

CSIBA Márton - PAPP Sándor: Pontosított pólusra állítás. = Cygnus 4. 1980. márc-ápr. 2.(21.) sz. pp. 37-38. [TUV.]

MARSDEN, Brian G. - BORTLE, John E.: A d’Arrest üstökös története. = Cygnus 4. 1980. márc-ápr. 2.(21.) sz. pp. 38-43. [KSZ.]

KARÁSZI István: Mély-ég észlelések. = Cygnus 4. 1980. márc-ápr. 2.(21.) sz. p. 42. Szőke Balázs szöveges leírásai. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az Albireo, mint vizuális hármascsillag. = Cygnus 4. 1980. márc-ápr. 2.(21.) sz. p. 42. A Sky and Telescope 1980. márciusi számának cikke alapján. [KSZ.]

ORHA Zoltán: Kettőscsillag észlelések. = Cygnus 4. 1980. márc-ápr. 2.(21.) sz. p. 43. Gaborek Lajos, Kocsis Antal, Nagy Gábor, Szentmártoni Béla, Szögyéni Péter leírásai. [KSZ.]

Napfolt. = Cygnus 4. 1980. márc-ápr. 2.(21.) sz. p. 43. A Balatonkenesei Művelődési Ház Albireo Amatőrcsillagász Klubja megfigyelési tájékoztatója 1. száma 1980. márciusban jelent meg Iskum József és Kocsis Antal szerkesztésében. A kiadvány mintegy folytatója az Albireo Nap-rovatának és havonta jelenik meg. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A "Magyarországi Üstököskutató- és Észlelő Hálózat" üstököskereső programja. = Cygnus 4. 1980. márc-ápr. 2.(21.) sz. p. 44. [KSZ.]

WHIPPLE, Fred L.: Comets. 2. Az üstökösök nemgravitációs mozgása. = Cygnus 4. 1980. márc-ápr. 2.(21.) sz. pp. 45-49. [KSZ.]

THOMSON, Malcolm J.: Messier objektumok észlelése 42 cm reflektorral. 2. = Cygnus 4. 1980. márc-ápr. 2.(21.) sz. pp. 50-51. [KSZ.]

A Bradfield, 1979l üstökös hazai megfigyelései. = Cygnus 4. 1980. márc-ápr. 2.(21.) sz. pp. 52-53. Dalos Endre, Farkas István, Csiba Márton, Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince, Horváth Ferenc észlelései szövegesen. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az Encke üstökös kedvező láthatósága 1980-ban. = Cygnus 4. 1980. [máj-jún.] 3.(22.) sz. pp. 57-62. [TUV.]

KARÁSZI István: Mély-ég észlelések. = Cygnus 4. 1980. [máj-jún.] 3.(22.) sz. pp. 62-63. Balogh László, Bartos Pál, Tuboly Vince leírásai. [KSZ.]

ORHA Zoltán: Kettőscsillag észlelések. = Cygnus 4. 1980. [máj-jún.] 3.(22.) sz. p. 63. Tuboly Vince megfigyelései. [KSZ.]

CHAPLE, Glenn.: Planetárisködök kis távcsövekkel. = Cygnus 4. 1980. [máj-jún.] 3.(22.) sz. pp. 64-65. Fordította Szentmártoni Béla a Deep Sky Monthly 1979. jan. számából. [KSZ.]

THOMSON, Malcolm J.: Messier objektumok észlelése 42 cm reflektorral. 3. = Cygnus 4. 1980. [máj-jún.] 3.(22.) sz. pp. 66-69. [KSZ.]

CSIBA Márton: Látómezők, képskálák és a kilépő pupilla. = Cygnus 4. 1980. [máj-jún.] 3.(22.) sz. pp. 69-72. [TUV.]

ORHA Zoltán: Kettőscsillag észlelések. = Cygnus 4. [1980. júl-aug.] 4.(23.) sz. p. 75. Horváth Tibor, Karászi István, Tuboly Vince megfigyelési leírásai. [KSZ.]

CSIBA Márton: Mértékegységek a fotometriában. = Cygnus 4. [1980. júl-aug.] 4.(23.) sz. p. 76. [TUV.]

BERRY, Richard: Nagy halvány ködök észlelése. = Cygnus 4. [1980. júl-aug.] 4.(23.) sz. pp. 77-78. Deep Sky Monthly 1978. dec. számából. [KSZ.]

A periódikus Tuttle 1790 II üstökös kedvező láthatósága. = Cygnus 4. [1980. júl-aug.] 4.(23.) sz. p. 78. [KSZ.]

TUBOLY Vince: P/Stephan-Oterma, 1980g üstökös. = Cygnus 4. [1980. szept-okt.] 5.(24.) sz. p. 79. [TUV.]

Új üstökösök. = Cygnus 4. [1980. szept-okt.] 5.(24.) sz. p. 80. [KSZ.]

Brooks 2, 1980 f. Tuttle 1790 II, 1980h. = Cygnus 4. [1980. szept-okt.] 5.(24.) sz. p. 80. Papp Sándor (Miskolc) lefényképezte az üstökösöket 1980. szeptember 5. és 20. között. [KSZ.]

VERDENET, Michel: Üstökösfelfedezések változóészlelés közben. = Cygnus 4. [1980. nov-dec.] 6.(25.) sz. p. [1.] Az AFOEV Bulletin-ből fordította Mizser Attila. [KSZ.]

P/Stephan-Oterma, 1980g üstökös. = Cygnus 4. [1980. nov-dec.] 6.(25.) sz. p. [2.] Papp Sándor (Miskolc) lefényképezte az üstököst 1980. dec. 12-én. [KSZ.]

P/Tuttle, 1980h üstökös. = Cygnus 4. [1980. nov-dec.] 6.(25.) sz. p. [3.] Papp Sándor (Miskolc) fényképezte 1980. nov. 20-án. [KSZ.]

Vizuális megfigyelések. = Cygnus 4. [1980. nov-dec.] 6.(25.) sz. p. [3.] Az Encke üstököst Dalos Endre figyelte 1980. okt. 31-én. A P/Stephan-Oterma, 1980g üstököst 1980. dec. 4-én Horváth Tibor figyelte a zalaegerszegi csillagvizsgáló 300/2100 mm-es tükrös távcsővével, és ugyanezen üstököst látta 1980. dec. 25-én Tuboly Vince és Horváth Tibor a 300/1000 mm-es hegyhátsáli távcsőben.; A Cygnus utolsó száma ez, de a lap folytatódott Üstökös Körlevél néven. A folytatásban megtartotta évfolyam-számozását és sorszámozását. [KSZ.]

A gömbvillámok a Napból érkeznek? = Delta 14. 1980. jan. 1. sz. p. 3. Szergej Vszekjatszkij elmélete. [KSZ.]

HÉLI Mátyás: Telepesek a világűrben. Gyökeret verni a kozmoszban. = Delta 14. 1980. jan. 1. sz. pp. 24-27., hátsó külső borító. [KSZ.]

- sz-: Hadisten ciklonjai. = Delta 14. 1980. jan. 1. sz. p. 28. Nagy kiterjedésű ciklon a Marson, a Viking-2 felvételén. [KSZ.]

A szuper-galaxishalmaz nehéz leckéje. = Delta 14. 1980. febr. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

"Pocsolyák" a Marson. = Delta 14. 1980. febr. 2. sz. p. 5. [KSZ.]

F. I. [FEJES István]: Szénmonoxid-gyűrű a Tejútrendszerben. Hol lakunk a galaxisban? = Delta 14. 1980. febr. 2. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Zsugorodik-e a Nap? = Delta 14. 1980. márc. 3. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

A Tejút óriás buborékja. = Delta 14. 1980. márc. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

F. I. [FEJES István]: SS 433 - különc a végtelenben. A Sas gáznyaláb-szélmalma. = Delta 14. 1980. márc. 3. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

SZ. HÖCKER Krisztina: Változó holdjárás. Ősnaptár a csigaházban. = Delta 14. 1980. márc. 3. sz. pp. 39-41. A Hold háromszor gyorsabban és a mainál sokkal közelebbi pályán keringett 400-500 millió évvel ezelőtt, amint ez csigamaradványok vizsgálatából számítható. [KSZ.]

Newton méreghalála. = Delta 14. 1980. ápr. 4. sz. p. 6. [KSZ.]

Az ősrobbanás maradványai. = Delta 14. 1980. ápr. 4. sz. p. 6. [KSZ.]

Portré az istenek pohárnokáról. = Delta 14. 1980. ápr. 4. sz. p. 27. A Ganimedesz a Voyager-2 felvételein. [KSZ.]

A Nap titkai nyomában. = Delta 14. 1980. máj. 5. sz. p. 4. [KSZ.]

A Jupiter gyűrűi. = Delta 14. 1980. máj. 5. sz. p. 4. [KSZ.]

Magyar űrhajós a világűrben. = Delta 14. 1980. jún. 6. sz. p. 3. [KSZ.]

A Tejút kísérői. = Delta 14. 1980. jún. 6. sz. p. 7. [KSZ.]

CSATÓ Éva - GESZTESI Albert: Magyar tájak a Szaljut-6-ról. = Delta 14. 1980. jún. 6. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

HORVÁTH Annamária: Távcsőgóliátok a láthatáron. = Delta 14. 1980. jún. 6. sz. pp. 14-15. MMT, azaz Multiple Mirror Telescope az arizonai Hopkins hegyen. [KSZ.]

Égi gammabomba. = Delta 14. 1980. júl. 7. sz. p. 4. [KSZ.]

F. I. [FEJES István]: Röntgen-csillagda a világűrben. Frontáttörés a végtelenben. = Delta 14. 1980. júl. 7. sz. pp. 12-14. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A röntgensugárzó Jupiter. = Delta 14. 1980. aug. 8. sz. p. 5. [KSZ.]

FEJES István: Anyagcsere a Jupiter gyűrűjében. Az óriásbolygó kozmikus porszívója. = Delta 14. 1980. aug. 8. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

Gyűrűsbolygó volt a Föld. = Delta 14. 1980. szept. 9. sz. p. 3. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Az univerzum legnagyobb objektumát fürkészve. = Delta 14. 1980. szept. 9. sz. pp. 4-5. A 78 millió fényév kiterjedésű 3C 345 kvazár. [KSZ.]

-s: Fotonrakéta csillaganyagból. Neutroncsillag születik. = Delta 14. 1980. szept. 9. sz. pp. 24-26. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Tömeghalál 65 millió évvel ezelőtt. = Delta 14. 1980. okt. 10. sz. pp. 4-5. Az őshüllők kipusztulását csillagászati okok is okozhatták. [KSZ.]

FEJES István: Üstökös-randevú kérdőjelekkel. Ha lesz hozzá űrrepülőgép. = Delta 14. 1980. okt. 10. sz. pp. 14-15. Tervek a Halley-üstökös vizsgálatára. [KSZ.]

TÓZSA István - SOMOGYI Szilvia: Műholdpillantás a Balatonra. Áruló szürkeség. = Delta 14. 1980. okt. 10. sz. pp. 38-39. A Landsat műhold felvételei. [KSZ.]

Sokasodó Jupiter-holdak. = Delta 14. 1980. nov. 11. sz. p. 5. [KSZ.]

Holdja van a Plútónak. = Delta 14. 1980. nov. 11. sz. p. 6. [KSZ.]

-s: Maghasadás a galaxisokban. Lobbanások és robbanások. = Delta 14. 1980. nov. 11. sz. pp. 31-34. [KSZ.]

A napszél fürkészése. = Delta 14. 1980. dec. 12. sz. p. 4. [KSZ.]

Kvark-csillagok. = Delta 14. 1980. dec. 12. sz. p. 5. [KSZ.]

FEJES István: A Vénusz arca a fátyol alatt. A leleplezett esthajnalcsillag. = Delta 14. 1980. dec. 12. sz. pp. 21-23. [KSZ.]

DALOS Endre: A Draco programjai. = Draco 5. 1980. jan. 1.(19.) sz. p. 1. A Draco folyóirat kezdetben (1976-1979-ig, azaz az 1-4. évfolyamig, vagyis az 1-18. számig) Atmoszféra néven jelent meg. Az Atmoszféra (A Bólyi "József Attila" Művelődési Ház "Draco" Csillagász Szakköre meteorológiai megfigyelési tájékoztatója) néven megjelenő első 18 számot a Draco elődjének tekinti és az évfolyamszámozását és a lap futó sorszámozását folytatta a Draco (A Bólyi "József Attila" Körzeti Művelődési Ház "Draco" Csillagászati és Meteorológiai Szakköre megfigyelési tájékoztatója) a 19. számtól és azután is. 1980-tól szerkesztette Dalos Endre és Hevesi Zoltán. 1984-től kezdve: Dalos Endre, Käsz László, Szabó Sándor. A lap stenciles sokszorosítással készült, esetenként az előre kialakított mezőkbe papír fényképeket ragasztottak. [HEV.]

DALOS Endre: A Föld fénye a Holdon, észlelési program és észlelőlap. = Draco 5. 1980. jan. 1.(19.) sz. p. 2. [HEV.]

DALOS Endre: Okkultációk észlelési program és észlelőlap. = Draco 5. 1980. jan. 1.(19.) sz. pp. 2-3. [HEV.]

DALOS Endre: Hold alakzatok észlelési program és észlelőlap. = Draco 5. 1980. jan. 1.(19.) sz. p. 3. [HEV.]

DALOS Endre: Kisbolygók észlelési program és észlelőlap. = Draco 5. 1980. jan. 1.(19.) sz. p. 4. [HEV.]

DALOS Endre: Hőmérséklet, légnyomás és páratartalom észlelési program és észlelőlap. = Draco 5. 1980. jan. 1.(19.) sz. pp. 4-5. [HEV.]

DALOS Endre: Égbolt takartság, borultság, napfény tartam, éjszakai égbolt észlelési program és észlelőlap. = Draco 5. 1980. jan. 1.(19.) sz. pp. 5-6. [HEV.]

DALOS Endre: Leírások, víz a légkörben, a légkör mozgása, fénytünemények észlelési program és észlelőlap. = Draco 5. 1980. jan. 1.(19.) sz. p. 6. [HEV.]

HEVESI Zoltán: A fotografikus programról, fekete - fehér, színes, mozgófilm program. = Draco 5. 1980. jan. 1.(19.) sz. p. 7. [HEV.]

DALOS Endre: Közlemények. = Draco 5. 1980. jan. 1.(19.) sz. p. 3. Rovatvezetők kerestetnek. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Észlelő lista az éjszakai égbolt állapotáról. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. p. 1. Észlelők: Dalos Endre, Fodor Antal, Domby György.; Hevesi Zoltán e számtól, mint társszerkesztő szerepel. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: A Föld fénye a Holdon. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. p. 1. Észlelők: Dalos Endre, Csiszár Iván, Fodor Antal, Hevesi Zoltán, Horváth István, Jenei Péter, Pöltl János T. Fekete-fehér beragasztott fotó Dalos Endrétől az 1979. nov. 13-i Hold-Jupiter-Regulus együttállásról. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Földfény észlelések. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. p. 2. Észlelési űrlap. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Okkultációk. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. p. 3. Az Aldebaran 1979. dec. 31-i fedéséről Dalos Endre fotója beragasztva. Dalos Endre és Fodor Antal mérései, és Papp János előrejelzései. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Okkultációk. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. p. 4. Észlelési űrlap. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Hold - alakzatok. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. pp. 5-6. Hevesi Zoltán 4, Dalos Endre 1 szöveges észlelési leírása. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Fotózás. Csillagászati és meteorológiai fotóarchívumunk 1980. január 1-én. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. pp. 6-7. A Draco archívumhoz eddig 205 darab fekete-fehér fénykép, 32 színes fénykép, és 172 dia felvétel érkezett, összesen 29 észlelőtől. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Közlemények. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. p. 8. Ez a 20. lapszám. Az Atmoszféra lap rövidesen újra megjelenik Tepliczky István szerkesztésében. Észlelési témák a Dracoban. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: [Tájékoztatás.] = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. 2. sz. melléklet. p. 1. Tájékoztatás az ALBIREO 1980. márciusi megszűnéséről és a korábbi ALBIREO rovatok felosztásáról más kiadványokba. A CYGNUS Tuboly Vince szerkesztésében átveszi az üstökös, a mély-ég, a kettőscsillag és a technikai rovatot. Rovatvezetők: Tuboly Vince, Karászi István, Orha Zoltán, Csiba Márton. A NAPFOLT Kocsis Antal szerkesztésében átveszi a Nap rovatot. Rovatvezető: Iskum József. A DRACO átveszi a bolygó és a meteor, fogyatkozások rovatokat. Rovatvezetők: Vizi Péter, Gombos Gábor, Szabó Elemér, Papp Sándor, Papp János. [HEV.]

VIZI Péter: Vénusz. - 1979 nov. - 1980 jan. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. 2. sz. melléklet. p. 2. [HEV.]

PAPP Sándor: Mars - 1979 nov. - 1980 jan. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. 2. sz. melléklet. pp. 2-3. [HEV.]

GOMBOS Gábor: Jupiter - 1980 jan. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. 2. sz. melléklet. p. 3. [HEV.]

SZABÓ Elemér: Szaturnusz - 1980. jan. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. 2. sz. melléklet. pp. 3-4. [HEV.]

PAPP János: Meteorok - 1980 jan. = Draco 5. 1980. ápr. 2.(20.) sz. 2. sz. melléklet. p. 4. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Az éjszakai égbolt állapota 1980. március, április, május. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 1. Észlelő lista. [HEV.]

TEPLICZKY István: Rövid összefoglaló I-II-ról és III-ról. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 1. Az éjszakai égbolt állapota 1980. januártól márciusig. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: A Föld fénye a Holdon 1980. március, április, május. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 2. 5 észlelő 23 megfigyelése. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Okkultációk, 1980. március, április, május. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 2. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Hold alakzatok. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. pp. 3-5. Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Konyár Zoltán, Kósa-Kiss Attila, Szentmártoni Béla, Dalos Endre észlelési leírásai. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Kéziratunk írása közben érkezett. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 5. Beszámoló az 1980. május 26-án felbocsátott Szojuz-36 űrhajóról és fedélzetén az első magyar űrhajósról, Farkas Bertalanról. [HEV.]

VIZI Péter: Vénusz, - 1980. február-április. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 6. 11 észlelő 41 megfigyeléséből készített rovat. [HEV.]

PAPP Sándor: Mars, - 1980. február - április. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. pp. 6-7. Rovat 16 észlelő 50 megfigyeléséből. [HEV.]

DALOS Endre: Kisbolygók. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. pp. 7-8. Előrejelzések. [HEV.]

SZABÓ Elemér: Szaturnusz, - 1980. február - április. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 8. Dalos Endre és Papp Gábor 5 szöveges leírása. [HEV.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Uránusz. Neptunusz. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 9. Keresőtérképek és ismertető. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán - SZENTMÁRTONI Béla: Bolygó észlelési programjainkból. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 10. A Draco véglegesen helyt ad a bolygó-észlelések publikálásának. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Fotózás. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 11. A fotós rovatba 9 amatőr 34 fényképet küldött. A csillagászati fotókból az Asztrofotó Magazinba (AFM), a meteorológiai fényképekből a Cirruszba (CIR) adnak közlésre. [HEV.]

DAE, SZB [DALOS Endre - SZENTMÁRTONI Béla]: A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózatról. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. pp. 11-12. 1979. aug. 12-én alakult meg. Az első évben mintegy 15.000 fénybecslés született. A Pleione rovat kéthavonta a Meteorban jelenik meg. Több más kiadvány is megjelenik: változócsillag térkép-sorozat, új észlelőlapok, megfigyelési kézikönyv. A PVH körlevélnek eddig három száma jelent meg. A tagok észleléseit küldik az AAVSO-nak is. [HEV.]

KESZTHELYI Sándor: A Perseida ’80. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 12. A meteormegfigyelő tábor a Mátra, Kút-hegy nevű csúcsán lesz, 1980. aug. 10-én kezdődik. [HEV.]

HORVÁTH Ferenc - HARDI Ferenc: Beszámoló a Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózatról. = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 12. Veszprém, Pápa, Tapolca, Ajka. [HEV.]

DALOS Endre: [Közlemények a Draco Klubról.] = Draco 5. 1980. júl. 3.(21.) sz. p. 12. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Bolygók. = Draco 5. 1980. szept. 4.(22.) sz. pp. 1-2. Vénusz (Dalos Endre), Jupiter (Papp Gábor), Szaturnusz (Papp Gábor), Uránusz és Neptunusz (Horváth István) szöveges észlelési leírások. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Hold alakzatok. = Draco 5. 1980. szept. 4.(22.) sz. p. 2. Póczek Antal észlelései szövegesen. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Okkultációk. = Draco 5. 1980. szept. 4.(22.) sz. p. 2. [HEV.]

DALOS Endre: Egy nagymegyeri amatőr látogatása Bólyon. = Draco 5. 1980. szept. 4.(22.) sz. p. 3. Beszámoló Bödők Zsigmond 1980. aug. 5-8. közötti látogatásáról. A Bólyban végzett változó- és meteor-észlelések adatai. [HEV.]

GORDON, R. W.: Felbontási próbák a Holdon kis távcsövekhez. = Draco 5. 1980. szept. 4.(22.) sz. p. 4. A "Review of Popular Astronomy" 549. számából fordította Szentmártoni Béla. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Hold - Jupiter - Szaturnusz együttállás. = Draco 5. 1980. szept. 4.(22.) sz. p. 5. Beragasztott fotó az 1980. máj. 21-i látványról. [HEV.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Földfény észlelések. = Draco 5. 1980. szept. 4.(22.) sz. p. 5. 1980. máj. 21. és aug. 19. között 4 észlelő 28 észlelést végzett. [HEV.]

TEPLICZKY István: Az éjszakai égbolt. = Draco 5. 1980. szept. 4.(22.) sz. p. 6. 1980. április, május, június. [HEV.]

DALOS Endre: Közlemény és néhány gondolat a DRA-ról. = Draco 5. 1980. szept. 4.(22.) sz. p. 6. 1975. okt. 1. óta 600 oldal (kb. 50.000 példány) készült stencilezve a Dracoval kapcsolatban. A lap profilja ezután is megmarad. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] A Föld fénye a Holdon. = Draco 5. 1980. nov. 5.(23.) sz. p. 1. 4 megfigyelő 17 észlelése. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Okkultációk. = Draco 5. 1980. nov. 5.(23.) sz. pp. 1-2. Dalos Endre, Horváth István, Kocsis Antal észlelései. Előrejelzések. [HEV.]

Hold-alakzatok. = Draco 5. 1980. nov. 5.(23.) sz. pp. 2-3. Észlelések szövegesen (Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla). [HEV.]

DALOS Endre: Egy rajz és egy fotó. = Draco 5. 1980. nov. 5.(23.) sz. p. 3. Holdrajz és holdfotó. [HEV.]

DALOS Endre - MAKKOS Lajos: Kisbolygók. (7) Iris. = Draco 5. 1980. nov. 5.(23.) sz. p. 4. 1980. okt. 13 és nov. 8-a között 11 alkalommal figyelték. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Fotózás. = Draco 5. 1980. nov. 5.(23.) sz. p. 4. A fotóarchívumról. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Cirrusz - 7. = Draco 5. 1980. nov. 5.(23.) sz. p. 4. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Kirándulás Ógyallán. = Draco 5. 1980. nov. 5.(23.) sz. p. 5. Dalos Endre, Dankó László, Hevesi Zoltán, Makkos Lajos 1980. szept. 19-21-a közötti szlovákiai látogatásáról, ahol mind a négy magyar amatőr megkapta a Konkoly Thege Miklós Emlékérmet. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Megfigyelések, észlelések. = Draco 5. 1980. nov. 5.(23.) sz. pp. 6-7. Rajzos és szöveges észlelések. Tájékoztatás az ismét megjelenő ALBIREO-ról. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Hold halo két mellék-holddal. = Draco 5. 1980. nov. 5.(23.) sz. p. 8. 1980. nov. 24-én. [HEV.]

DALOS Endre: Szakkörünk programjaiból. = Draco 5. 1980. nov. 5.(23.) sz. p. 8. Minden csütörtök este tartanak szakköri foglalkozás Bólyban. [HEV.]

Szovjet - magyar űrpáros indult a Szaljut-6-ra. A Szojuz-36 űrhajó két utasa Valerij Kubászov és Farkas Bertalan. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 27. 144. sz. p. 1. [SRG.]

Farkas Bertalan. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 27. 144. sz. p. 1. Rövid életrajz. [SRG.]

Valerij Kubászov. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 27. 144. sz. p. 1. Rövid életrajz. [SRG.]

Büszkeség és öröm. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 27. 144. sz. p. 1. Az űrutazásról. [SRG.]

Szovjet - magyar űrpáros indult a Szaljut-6-ra. Az indítás percei a bajkonuri űrrepülőtéren. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 27. 144. sz. p. 2. [SRG.]

Magyar párt- és állami küldöttség Bajkonurban. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 27. 144. sz. p. 2. [SRG.]

"Irány a világűr." Dokumentumfilm az első magyar űrhajós felkészüléséről. Bemutatják a pécsi mozikban 27-28. és 29-30-án. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 27. 144. sz. p. 2. [SRG.]

Sikeresen teljesíti feladatait a szovjet-magyar űrpáros. Élénk nemzetközi érdeklődés kíséri a programot. Köszöntő táviratok ezrei. A Szaljut-6 útja Farkas Bertalan, Valerij Kubászov. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 28. 145. sz. pp. 1-2. [SRG.]

A MTI különkiadványa: Magyar űrhajós a világűrben. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 28. 145. sz. p. 2. [SRG.]

Bélyeg a közös űrrepülés alkalmából. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 28. 145. sz. p. 2. [SRG.]

LOMBOSI Jenő - MIKLÓSVÁRI Zoltán - SALAMON Gyula - SAROK Zsuzsa: Baranyaiak a magyar űrrepülésről. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 28. 145. sz. p. 2. [SRG.]

Honfitársával együtt készült fel az űrrepülésre Magyari Béla. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 28. 145. sz. p. 2. [SRG.]

A BNV-n tegnap bemutatták a magyar űrműszereket. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 28. 145. sz. p. 5. [SRG.]

Együtt az űrnégyes. Összekapcsolták a Szojuz-36-ot a Szaljut-6 űrállomással. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 29. 146. sz. pp. 1-2. Az űrhajósok jól érzik magukat. Jelentés a Szaljut-6-ról. L. Popov, V. Rjumin, V. Kubászov, Farkas B. [SRG.]

Kádár János és L. Brezsnyev üdvözlő távirata. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 29. 146. sz. p. 2. [SRG.]

Az űrhajósok választávirata. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 29. 146. sz. p. 2. L. Popov, V. Rjumin, V. Kubászov, Farkas B. [SRG.]

A nagy esemény nemzetközi visszhangja. Táviratok, előadások, kiállítások. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 29. 146. sz. p. 2. A Szojuz-36 űrhajó összekapcsolódása a Szaljut-6-Szojuz-35 űrkomplexummal. [SRG.]

Tudományos kísérletek. A nemzetközi űrnégyes csütörtöki munkanapja. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 30. 147. sz. p. 1. [SRG.]

Az űrhajósok pénteki programja. Folytatták a tudományos kísérleteket. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 31. 148. sz. p. 1. [SRG.]

Kényernyő előtt. Közvetítések az űrből. = Dunántúli Napló 37. 1980. máj. 31. 148. sz. p. 3. [SRG.]

Tudományos munka a Szaljut-6 űrállomáson. Földi és légköri vizsgálatok. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 1. 149. sz. p. 1., 13. [SRG.]

B. K.: Foglalkozása űrhajós. Csák Elemér könyve a kozmosz pilótáiról. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 1. 149. sz. p. 13. [SRG.]

Televíziós közvetítés a Szaljut-6-ról. Tudományos kísérleteket végeztek az űrhajósok. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 2. 150. sz. p. 1., 5. [SRG.]

Farkas Bertalan űrtelevíziós műsora a Hét-nek, a gyerekeknek. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 2. 150. sz. p. 5. [SRG.]

K. Gy.: Amatőr csillagászati megfigyelések Pécsett. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 2. 150. sz. p. 6. "... és feltűnt az űrhajó a nyugati ég alján." Pécsi amatőrök Pencen. [SRG.]

Visszatérésre készülődnek. A szovjet-magyar űrpáros elvégezte a feladatát. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 3. 151. sz. p. 1. [SRG.]

Visszatért a Szaljut-6 űrállomásról Farkas Bertalan és Valerij N. Kubászov. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 4. 152. sz. p. 1. A két űrhajós sikeresen elvégezte a tervezett vizsgálatokat és kísérleteket. [SRG.]

Szovjet és magyar űrhajós kitüntetései. V. Kubászov Lenin-rend, Farkas Bertalan Szovjetunió Hőse, Lenin-rend, Aranycsillag Érdemrend. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 4. 152. sz. p. 5. [SRG.]

Teljes siker. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 4. 152. sz. p. 5. [SRG.]

Így történt a leszállás. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 4. 152. sz. p. 5. [SRG.]

Sajtókonferencia Bajkonurban. Kitűnő egészségnek örvend a nemzetközi űrpáros. Köszönet a bíztató, együttérző üzenetekért. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 5. 153. sz. p. 1., 5. [SRG.]

Új típusú űrhajó. Föld körüli pályán a Szojuz-T-2. Két utasa J. Malisev és V. Akszjonov. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 6. 154. sz. p. 1. [SRG.]

Áthelyezték a Szojuz-36 űrhajót. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 6. 154. sz. p. 1. [SRG.]

Teljesítette feladatait az új típusú űrhajó.A Szojuz-T-2 összekapcsolódott a Szaljut-6 űrállomással. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún.7. 155. sz. p. 1., 5. [SRG.]

Szovjet - magyar űrrepülés ’80. Kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban. = Dunántúli Napló 37. 1980. jún. 7. 155. sz. p. 5. [SRG.]

Mozgó csillag? = Dunántúli Napló 1980. okt. 23. p. 4. Ferenczi Sándor meteorológus megfigyelése. [SRG.]

Mozgó csillag? = Dunántúli Napló 1980. okt. 25. p. 4. 1980. október 24-én szokatlan fényjelenség az égbolton. [SRG.]

A TIT Mecseki Természettudományi Stúdió. = Dunántúli Napló 37. 1980. nov. 10. p. 4. A pécsi planetárium. [SRG.]

- havasi - [HAVASI János]: Nyújtott fókusz, forgó kupola. Távcsövet avattak a Mecsek oldalában. = Dunántúli Napló 37. 1980. nov. 29. p. 5. A pécsi bemutató csillagvizsgáló. [SRG.]

H. L.: Az ELTE és az űrkutatás. = Egyetemi Lapok 22. 1980. jún. 9. 10. sz. p. 1. [SRG.]

TÍMÁR György: Hát Kepler? Viszhang. = Élet és Irodalom 24. 1980. jún. 28. 26. sz. p. 2. "Olvasom Száraz György kitűnő írását (Hajózni kell, 1980. június 17. sz.), mely azonban - úgy érzem - egy ponton kiegészítésre szorul. Cikke egy helyütt a Holdutazást megálmodó elődöket idézi: "Lukianosz és a költő Cyrano... Holdutazásról álmodozik, a 19. század végén pedig már Verne "lángoszlopból kiemelkedő" fantázialövedéke emelkedik a bolygók pályájának térségei felé." E három, tiszteletünkre mélységesen érdemes álmodó mellett akadt azonban egy méltatlanul elhallgatott (vagy inkább elfeledett) negyedik is, hozzá az egyetlen olyan személy, aki már két és fél évszázaddal Verne előtt tudós szemmel közelített a kérdéshez. Keplerről van szó. "Álomutazás a Holdba" című posztumusz könyvében olvassuk: "A fölgyorsulás kezdőlökése a legrosszabb, mert az utas úgy hajítódik föl, mint valamilyen lőporrobbantás révén ...
Ezért előzőleg altatókkal el kell kábítani, tagjait pedig gondos óvatossággal elhelyezni, különben kiszakadnának, tekintve, hogy a visszalökés valamennyi testrészre kihat... [...] Nem kétséges: Kepler volt az első reális megálmodója a Hold-utazásnak, s a rakétákon való űrbéli közlekedésnek általában. Kepler álma a legkevésbé sem fantasztikus; ez a lángelme már az 1600-as évek első harmadában megvalósítható tervnek fogta föl azt, ami még Verne Gyulát is csak mint képzeletcsiklandozó játék foglalkoztatta. ..." [HAI.]

A Tunguz meteorit az Encke üstökös töredéke? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. jan. 4. 1. sz. p. 28. Kresak, csehszlovák csillagász pontos pályaszámításai szerint ez nem kizárható feltételezés. A Zemlja i Vszelennaja írása alapján. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Kedves Élet és Tudomány! A Neptunusznak is lehetnek gyűrűi. = Élet és Tudomány 35. 1980. jan. 18. 3. sz. p. 66. [SRG.]

Infravörös teleszkóp a Mauna Keán. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. jan. 18. 3. sz. p. 94. Nagy-Britannia 3,8 méter tükörátmérőjű teleszkópja a 4200 méteres csúcson, ahol a légkör alsó rétegeinek zavaró hatásával nem kell számolni. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1979. október-december. = Élet és Tudomány 35. 1980. jan. 25. 4. sz. pp. 117-120. A Szojuz-T.; Elkészül-e idejében az űrrepülőgép?; Az Ariane, az új nemzetközi hordozórakéta.; Megtermékenyítés a világűrben.; Űrhajózási hírek. [SRG.]

Tejútunk gammasugárzás-térképe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. febr. 1. 5. sz. pp. 156-157. Nyugat-európai kutatók készítették a Cos-B mesterséges hold segítségével. Illusztráció mellékelve. A Hobby cikke alapján. [VEJ.]

Mi hevíti a napkoronát? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. febr. 1. 5. sz. p. 157. A Szaljut - 5-ön lévő IR-spektrométer infravörös észlelései erre a kérdésre keresik a magyarázatot. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Új elmélet a Seyfert-galaxisokról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. febr. 22. 8. sz. p. 254. Magjuk, a korábbi feltételezésekkel szemben nem fekete lyuk, hanem egy "szupertömörségű" égitest, mely néhány millió éves periódusban fel-felrobban, oszcillál. A Newsweek cikke nyomán. [VEJ.]

Naprendszerünknél idősebb meteoritpor? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. febr. 22. 8. sz. p. 254. A Max Planck Atommagfizikai Intézet izotópvizsgálati módszerrel meghatározta egy meteoritszemcse korát: 5,12 milliárd év. A Naprendszer mintegy 4,5 milliárd éves. A Nature írása alapján. [VEJ.]

Aminosav-molekulák a világűrből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. febr. 22. 8. sz. p. 254. A marylandi egyetem kutatói az Antarktiszon minden kétséget kizáróan nem földi eredetű aminosav molekulákra leltek. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Hány pulzár van Tejútrendszerünkben? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. febr. 22. 8. sz. p. 254. Azerbajdzsáni csillagászok rádiócsillagászati mérések és számítások alapján számukat 50-100 ezerre becsülik. A Zemlja i Vszelennaja cikke nyomán. [VEJ.]

A Nap és az esetleges űrüzenetek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. febr. 22. 8. sz. p. 254. A Stanford Egyetem kutatójának ötlete: a Nap fókuszálja a mellette elhaladó elektromágneses sugarakat, tehát vizsgálódni kellene a fókuszban. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

KELECSÉNYI Gábor: Elszakadva a csillagoktól. A tizedes beosztású idő. = Élet és Tudomány 35. 1980. febr. 29. 9. sz. pp. 277-279. [SRG.]

F. L. I.: Egy csillagközi felhő. = Élet és Tudomány 35. 1980. febr. 29. 9. sz. p. 287., hátsó külső borító. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás Indiában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. márc. 14. 11. sz. p. 349. A febr. 16-ai teljes napfogyatkozás részletes leírása térképvázlattal. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Kozmikus eredetű antiprotonok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. márc. 28. 13. sz. p. 410. Az új-mexikói állami egyetem és a houstoni űrközpont kutatói ráleltek az első néhány - minden kétséget kizáróan kozmikus eredetű - negatív töltésű protonra, mely az antianyag kozmikus jelenlétét bizonyítja. A Physics Today cikke alapján. [VEJ.]

Asztronómia vagy gasztronómia. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. márc. 28. 13. sz. p. 411. Angol rádiócsillagászok veszélyeztetve látják a rádiócsillagászat eredményes tevékenységét, mert a háztartási mikrohullámú készülékek nagymértékben zavarják műszereik működését. A Science et Vie cikke nyomán. [VEJ.]

ZÁCH Alfréd: Kedves Élet és Tudomány! Nyári időszámítás. = Élet és Tudomány 35. 1980. ápr. 4. 14. sz. p. 418. 1980. április 6-án 0 órakor 1 órára előre és szeptember 28-án 1 órakor 0 órára állították vissza az órákat. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Csillagászati cikkgyűjtemény. = Élet és Tudomány 35. 1980. ápr. 11. 15. sz. p. 477. [SRG.]

LUKÁCS Béla - PERJÉS Zoltán: Rejtőzködő anyagok a Világmindenségben. = Élet és Tudomány 35. 1980. ápr. 18. 16. sz. pp. 483-484. [SRG.]

Új könyvek. = Élet és Tudomány 35. 1980. ápr. 18. 16. sz. p. 507. Csillagászati Évkönyv az 1980. évre. Könyvismertetés. [VEJ.]

G. P. [GESZTESI Péter]: Űrszondák indulnak a Naprendszer "sarkvidékeire". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. ápr. 18. 16. sz. p. 508. Az eddigi űreszközök mind az ekliptika síkjában mozogtak, most a NASA és az ESA két űrszondát indít Nap fölé és alá, mintegy 75 fokos kitérésben az ekliptikából. A várható időpont a nyolcvanas évek közepe. [VEJ.]

ALMÁRNÉ ILLÉS Erzsébet: Miért nehéz a földi meteorológusok dolga? Összehasonlító légkörkutatás. = Élet és Tudomány 35. 1980. ápr. 25. 17. sz. pp. 522-525. [SRG.]

A vulkáni port figyelő mesterséges hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. ápr. 25. 17. sz. p. 539. A NASA 1979. febr. 18-án felbocsátott SAGE nevű mesterséges holdjának feladatairól. A Kosmos cikke alapján. [VEJ.]

Elmarad az üstökösrandevú? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. ápr. 25. 17. sz. p. 539. A NASA üstökösszondát készült eljuttatni a Halley- és a Tempel-2 üstökösök közelébe, azonban költségvetési megfontolásokból erre nem kerül sor. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1980 január-március. = Élet és Tudomány 35. 1980. máj. 2. 18. sz. pp. 552-555. Leltár a világűrben.; A nyolcvanas évek tervei.; A Szojuz-T befejezte kísérleti repülését.; Űrhajósokra várva.; Űrfelvételek Európáról.; Az első űrszondás üstökösmegfigyelés. [SRG.]

SZENTESI György: A Szaljut-6 és kiszolgáló űrhajói. = Élet és Tudomány 35. 1980. máj. 30. 22. sz. pp. 690-692. [SRG.]

Űrgenetikai kísérletek. = Élet és Tudomány 35. 1980. máj. 30. 22. sz. p. 693. Baktériumok, magok, egerek. Zöldmoszat a Szaljuton. A Zemlja i Vszelennaja írása nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Új könyvek. = Élet és Tudomány 35. 1980. máj. 30. 22. sz. p. 696. Donald H. Menzel: Csillagászat című könyvének ismertetése. [VEJ.]

SZABÓ József: Az űrhajósok kiképzése. = Élet és Tudomány 35. 1980. jún. 6. 23. sz. pp. 707-708. Címlapkép: Az első magyar űrhajós. A cikk aktualitását az adja, hogy sikeres űrutazást hajtott végre az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan. [VEJ.]

FODOR L. István: A jövő anyagai. Kozmikus Technológia. = Élet és Tudomány 35. 1980. jún. 6. 23. pp. 715-716. Az űrkutatással kapcsolatos ipari-technológiai kutatások eredményei: eddig ismeretlen, de a jövőben nélkülözhetetlen anyagok feltalálása, előállítása. [VEJ.]

MIKE Zsuzsa - ALMÁR Iván: Magyarország a világűrből. = Élet és Tudomány 35. 1980. jún. 13. 24. sz. pp. 741-743. [SRG.]

KÁSA Zoltán: Mit tud az űrhajós? = Élet és Tudomány 35. 1980. jún. 13. 24. sz. pp. 744-745. Magyar fejlesztésű műszerek az űrhajókon. Az űrben tevékenykedő ember operátori képességeinek vizsgálata, ellenőrzése. [VEJ.]

Feltérképeznek százezer csillagot! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. jún. 13. 24. sz. p. 765. A Hipparkhosz-program. Az ESA mesterséges holdat tervez pályára állítani, melynek segítségével az eddigieknél pontosabb égi térképet készítenek. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Kozmikus rádióforrás a sarki fény övezete fölött. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. jún. 13. 24. sz. p. 765. Tíz-húszezer kilométer magasságban eddig még fel nem derített rádióforrás működik a Föld közelében. A Nature írása alapján. [VEJ.]

SZENTESI András - SZILÁGYI Péter: Űrfelvétel a Balatonról. = Élet és Tudomány 35. 1980. jún. 13. 24. sz. p. 767., hátsó borító. A földfelszín fotózása űrhajóról, multispektrális technológia alkalmazása. Hamis, de annál kifejezőbb színek. [VEJ.]

SZABÓ Péter Pál: "PILLE" az űrkabinban. Az új magyar dózismérő. = Élet és Tudomány 35. 1980. jún. 20. 25. sz. pp. 771-774. A galaktikus sugárzás és a Van Allen-övezet. A Napból származó sugárzás. A termolumineszcens dózismérő. A TLD-04 készülék. Az integrál-kísérlet. A PILLE-kísérlet. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Infravörös társkeresés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. jún. 20. 25. sz. p. 798. T. J. Dyson szerint az esetleges szupercivilizációk nyomai "hulladékhő" formájában megtalálhatók az univerzumban, tehát érdemes az infra tartományban kutatni utánuk. [VEJ.]

Indián napcsillagda. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. jún. 20. 25. sz. p. 798. Kőnaptár Új-Mexikóban. Az anaszazi indiánok mintegy ezer éves Nap-kutató obszervatóriuma. Négy foto-illusztrációval. A Science cikke alapján. [VEJ.]

A pulzárkutatástól a csillagközi üzenetek felfogásáig. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. jún. 20. 25. sz. p. 798. A rádiócsillagászati eszközök, melyek pulzárok megfigyelésével foglalkoznak, közvetlenül alkalmasak esetleges értelmes lények rádiójeleinek megfigyelésére is. A Cosmic Search cikke nyomán. [VEJ.]

BERÉNYI Dénes - BACSÓ József - HIDEG János - DUX László: A Metabolizm-kísérlet. Miről árulkodik az űrhajósok szakálla? = Élet és Tudomány 35. 1980. jún. 27. 26. sz. pp. 806-809. Űr-orvosbiológiai vizsgálatok. Vérkeringés. Izom- és csontelváltozások A biológiai "történetírás". [VEJ.]

A Kozmosz holdak tengerkutatásai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. júl. 4. 27. sz. p. 859. A Kozmosz-1076, a Kozmosz- 1151 és a Szaljut-6 együttműködése. A Pravda cikke nyomán. [VEJ.]

A Naprendszer szomszédsága. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. júl. 4. 27. sz. p. 859. Mi található Naprendszerünk közelében, 10-12 fényév távolságon belül? A Cosmic Search írása alapján. [VEJ.]

A Nap merevítette űrszerkezet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. júl. 4. 27. sz. p. 859. Üvegszálas poliészter, mely az űrben az erős ultraibolya sugárzás hatására felduzzad és megszilárdul. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Újabb meteoritlelet az Antarktiszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. júl. 4. 27. sz. p. 861. Az Antarktisz jegéből egyre újabb és újabb lelőhelyek kerülnek elő, 1960 óta folyik rendszeres kutatásuk. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

P. T.: Új könyvek. = Élet és Tudomány 35. 1980. júl. 4. 27. sz. p. 862. Isaac Asimov: A Hold tragédiája című [nem tudományos-fantasztikus] könyvének ismertetése. [VEJ.]

DANKANITS Ádám: A hagyományos világ Erdélyben. 2. Városok, tér, idő. = Élet és Tudomány 35. 1980. júl. 25. 30. sz. pp. 944-947. A cikk nagy általánosságban ír az időről. Illusztrációként egy napóra fényképét közölnek. Csíkszeredán, a csíksomlyói ferences kolostor udvarának keleti falán van a napóra, a képet Kovács László készítette. [VEJ.]

Különleges Jupiter-képek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. júl. 25. 30. sz. p. 958. A Voyager-1 űrszonda felvételeiből összeállított mozaikképek a bolygó felszíni alakzatairól. A Voyager Encounters Jupiter írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1980 április, május, június. = Élet és Tudomány 35. 1980. aug. 1. 31. sz. pp. 971-974. A negyedik állandó legénység a Szaljut-6-on.; Magyar a világűrben.; A Szojuz-T berepülése.; Űrkutatási világkongresszus Budapesten.; Naprendszerkutatás.; Ülésszak a távérzékelésről. [SRG.]

Kuba az Interkozmosz-programban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. aug. 1. 31. sz. p. 990. 1964 óta részt vesz az űrkutatásban, 1967-től pedig - nyolc másik szocialista országgal együtt - az Interkozmosz tevékenységében is. A Juventud Técnica cikke alapján. [VEJ.]

Égi szemétdomb? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. aug. 1. 31. sz. p. 990. Tervek a földi nukleáris hulladék világűrbeli tárolására. A Time cikke nyomán. [VEJ.]

Szénatomok a csillagközi térben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. aug. 1. 31. sz. p. 990. Amerikai kutatók gáz állapotú szénatomokat találtak. A La Recherche írása alapján. [VEJ.]

A Vénusz feltérképezése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. aug. 8. 32. sz. p. 1022. A Pioneer-Venus-1 űrszonda 1978 óta folyamatosan kering a bolygó körül, és radarberendezésével letapogartja a felszínét. A Frankfurter Rundschau és a Time írásai nyomán. [VEJ.]

GUMAN István: Láthatatlan holdfogyatkozások. = Élet és Tudomány 35. 1980. aug. 15. 33. sz. pp. 1042-1043. Félárnyékos holdfogyatkozások. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Fémpárologtatás a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. aug. 15. 33. sz. p. 1054. A Szaljut-6 űrállomáson vákuumban folytatott ipari kísérletek. Meglepő eredmények. [VEJ.]

G. I.: Miképp juthatnánk el egy "közeli" bolygóra? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. aug. 22. 34. sz. p. 1084. Az Angol Bolygóközi Társaság Daidalosz nevet viselő tanulmányában leszögezi: a jelenleg ismert technikákkal sehogy. [VEJ.]

Kátrányszerű molekulák színezik a kisbolygókat? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. aug. 22. 34. sz. p. 1084. Jonahtan Gradie és Joseph Veverka, a Cornell egyetem munkatársainak különös feltételezései egyes kisbolygók és üstökösök felszínéről. A Natura cikke alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: A Hercules gömbhalmaz. = Élet és Tudomány 35. 1980. aug. 22. 34. sz. p. 1087. hátsó külső borító. [SRG.]

Kozmikus térkép 1 cm-es hullámhosszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. aug. 29. 35. sz. p. 1117. A Mullard Rádiócsillagászati Obszervatórium minden eddiginél részletesebb égi térképrészletei. A London Press Service cikke nyomán. [VEJ.]

Japán műholdgyártó üzem. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. aug. 29. 35. sz. p. 1117. A Mitsubisi konszern Kamarukában alapított üzeme. A Kagaku Asahi jelentése alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: Hogyan keletkezik a szivárvány? = Élet és Tudomány 35. 1980. szept. 5. 36. sz. pp. 1131-1133., címoldal. [SRG.]

GESZTESI Albert: Hány bolygója van Naprendszerünknek? = Élet és Tudomány 35. 1980. szept. 12. 37. sz. pp. 1158-1160. [SRG.]

Egy távoli neutroncsillag gamma-sugárkitörése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. szept. 12. 37. sz. p. 1180. A Naprendszerben keringő kilenc űrszonda különlegesen erős gamma-sugárzást észlelt. A [gammasugár-kitörés] időtartama kb. egytized másodperc volt, erőssége százszorosa az eddig megfigyeltekének. A Nagy Magellán Felhő irányából jött. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

Készül a Galileo űrszonda. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. szept. 12. 37. sz. p. 1180. A NASA fogja indítani a Jupiter irányába. A Technische Rundschu írása nyomán. [VEJ.]

A szinkron mesterséges holdak "rejtélye". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. szept. 12. 37. sz. p. 1180. Elektrosztatikus feltöltődések és kisülések. Az Aviacija i Koszmonavtyika cikke alapján. [VEJ.]

VERŐ József: A naptevékenység és az időjárás. = Élet és Tudomány 35. 1980. szept. 19. 38. sz. pp. 1191-1193. [SRG.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Életünk és a csillagászat - a Planetáriumban. TIT-ÉLET. = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 3. 40. sz. p. 1275. Schalk Gyulának az ember és a kozmikus történések világa témájában szerkesztett műsora. [VEJ.]

Hogyan fogta be holdjait a Mars? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 3. 40. sz. p. 1276. Milyen ellentmondást oldanak fel a Laplace-egyenletek? A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Mi történt az Ariane-nal? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 3. 40. sz. p. 1276. Az ESA hordozórakétája indítás után felrobbant, valószínűleg káros, öngerjesztő rezonancia következtében. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

A Hold helyi mágnesessége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 3. 40. sz. p. 1276. Az Apollo-16 által Hold körüli pályára állított mesterséges hold feladata a mágnesesség feltérképezése. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Napszélkutatás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 3. 40. sz. p. 1276. A napszélnek a bolygókra, főképpen a Földre gyakorolt hatása meghatározó, kutatása ezért rendkívül fontos. Az Urania írása nyomán. [VEJ.]

DOJCSÁK Győző: Aszteroidarobbanás pusztította el a dinoszauruszokat? = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 17. 42. sz. pp. 1328-1330. [SRG.]

Útban a Szaturnusz felé. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 17. 42. sz. p. 1342. A Voyager - 1 űrszonda küldetéséről. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

Rovancsolják a holdkőzeteket. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 17. 42. sz. p. 1342. Az amerikai holdexpedíciók során a Földre szállított mintegy 450 kg-nyi holdanyag nyilvántartása nem kis gondot okoz a NASA-nak. Az Aviacija i Koszmonavtyika cikke nyomán. [VEJ.]

Újabb kísérletek űrbeli üzenetek észlelésére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 17. 42. sz. p. 1342. A NASA néhány kutatója a Green Bank-i rádióteleszkóppal, fejlettebb módszerekkel felújítja az ezirányú kutatásokat. A Cosmic Search írása nyomán. [VEJ.]

Kozmogenetika. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 17. 42. sz. p. 1342. A Kozmosz-holdak egy csoportjának kutatási céljai. Baktériumok, növények, rovarok, hüllők, halak, egerek, patkányok. Az Urania cikke nyomán. [VEJ.]

A Giotto és a Hipparcos. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 31. 44. sz. p. 1405. Az ESA közeljövőbeni tervei. A Giotto űrszondát a Halley-üstökös közelébe irányítják, a Hipparcos feladata a csillagok pozíciójának pontos mérése. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Nap-flare - két űreszközről mérve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 31. 44. sz. p. 1405. Az ISEE-3 és egy a Vénusz körül keringő űrszonda egyidejűleg észlelt egy erős napkitörést. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

Fölfedezték a Jupiter tizenhatodik holdját! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. okt. 31. 44. sz. p. 1405. A Voyager űrszonda által sugárzott fényképfelvételeken azonosították. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1980 július-augusztus-szeptember. = Élet és Tudomány 35. 1980. nov. 7. 45. sz. pp. 1420-1422.,címoldali fotó. Féléves űrrepülés.; Szovjet-vietnami űrrepülés.; A kubai űrhajós.; Asztronautikai kongresszus Tokióban.; Helyzetjelentés az űrprogramokról.; A japán űrkutatásról.; Űrhajózási hírek. [SRG.]

Közelfelvételek a Szaturnuszról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. nov. 14. 46. sz. p. 1469. A Pioneer-11 közvetítette a Szaturnuszról az első közeli felvételeket. Továbbiak várhatók a Voyager-től. A Bild der Wissenschaft írása nyomán. [VEJ.]

Csillagászati jelenségek valószínűsítik a gravitációs hullámokat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. nov. 28. 48. sz. p. 1532. A Z Cha nevű kettős csillag különös viselkedése a kutatók figyelmét a gravitációs hullámok felé irányította. Az Umschau cikke alapján. [VEJ.]

A földön is készíthető holdi vas? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. nov. 28. 48. sz. p. 1534. A napszél hatására a holdi vas rozsdaállóvá lesz. Nehéz ionokkal történő bombázás hatására a földi vas is felveszi e tulajdonságot. A Frankfurter Rundschau írása nyomán. [VEJ.]

Mikroszámítógép - mágnesestér-kutató műholdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. dec. 5. 49. sz. p. 1563. Célja a lehető legpontosabb térképkészítés és állapotfelmérés a Föld mágneses teréről. A Kosmos cikke nyomán. [VEJ.]

Svéd mesterséges hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. dec. 5. 49. sz. p. 1563. Az 1984-re tervezett Viking nevű hold feladata a sarkifény-jelenségek vizsgálata lesz. A SÍP jelentése alapján. [VEJ.]

Földünk ma ismert alakja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 35. 1980. dec. 5. 49. sz. p. 1565. Műholdak segítségével fél méteres pontossággal sikerült megrajzolni a Föld alakját. Grafikus ábra mellékelve. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: Vannak-e bolygói a csillagoknak? = Élet és Tudomány 35. 1980. dec. 12. 50. sz. pp. 1576-1578. [SRG.]

Előkerült Augustus napórája. = Élet és Tudomány 35. 1980. dec. 19. 51. sz. p. 1629. Rómában. A horizontális napóra számlapja 170x80 méter felületű volt. [SRG.]

Csillagvizsgáló a Mecsekben. /Hír/ = Esti Hírlap 25. 1980. dec. 1. 282. sz. p. 3. 40 cm-es Newton távcső került a pécsi csillagvizsgálóba. [SRG.]

MITROSENKOV, Vlagyimir: Kozmikus festmények. = Fáklya 24. 1980. júl. 1. 13. sz. p. 24-25. [ZSE.]

DÓRA László: A Csupor-gyűjtemény. = Fejér Megyei Hírlap 36. 1980. okt. 26. 252. sz. p. 6. Csupor Zoltán Mihály tordasi plébános gyűjteménye Sajnovics Jánosra vonatkozó anyagokat is tartalmaz. [HAD.]

g. i. [GARAMVÖLGYI István]: Az űrkutatás haszna. Szovjet-magyar űrhajósok a Szojuz-36-on. = Figyelő 24. 1980. máj. 28. 22. sz. pp. 1-2. [SRG.]

NAGY István György: Johannes Kepler. = Filatéliai Szemle 33. 1980. nov. 11. sz. hátsó külső borító. "A tudományos világ ez év november 15-én emlékezik meg a korszakalkotó jelentőségű német csillagász, Johannes Kepler halálának 350 esztendős évfordulójáról. A Magyar Posta ebből az alkalomból szelvényes bélyeget bocsát ki november 21-én; a bélyegrajz Varga Pál grafikusművész alkotása. A bélyegen mindenekelőtt Kepler képmása ötlik szemünkbe. A lángeszű csillagász 1620-ban küldte meg Linzben festett portréját barátjának, Matthias Berneggernek, a strassburgi egyetem történészprofesszorának. Bernegger az olajfestményt később egyeteme könyvtárának adományozta. Erről a képről már a XVII. században készültek rézkarcmásolatok. Az újabb fotómásolatok különböznek egymástól, mivel az egyes retusálók az arckép más-más jellegzetességét emelték ki. ..." [HAI.]

WOLCZEK, O.: Földönkívüli intelligens lények megjelenésének és kifejlődésének lehetőségei. = Fizikai Szemle 30. 1980. febr. 2. sz. pp. 41-44. [PIR.]

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat XVIII. Vándorgyűlése. Miskolc, 1979. VIII. 30 - IX. 1. = Fizikai Szemle 30. 1980. febr. 2. sz. p. 75. Somogyi Antal "A kozmikus sugárzás asztrofizikája" címmel tartott előadást. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Bernhard Schmidt (1879-1935). = Fizikai Szemle 30. 1980. márc. 3. sz. pp. 100-104. Optikus. [PIR.]

Ludmány András: Barcza Szabolcs: A csillagok élete. Gondolat, Budapest, 1979. = Fizikai Szemle 30. 1980. ápr. 4. sz. p. 157. Könyvismertetés. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A részeges napfogyatkozás fogalmának eredete és az alkohol egyéb csillagászati vonatkozásai. = Fizikai Szemle 30. 1980. ápr. 4. sz. pp. 160-161. Áprilisi humoros cikke. [PIR.]

M. Gy.: Föld és Ég. = Fizikai Szemle 30. 1980. jún. 6. sz. p. 201. [SRG.]

A Szaljut-6 tudományos űrállomás. = Fizikai Szemle 30. 1980. jún. 6. sz. pp. 201-211. [PIR.]

A Szojuz űrhajó. = Fizikai Szemle 30. 1980. jún. 6. sz. pp. 211-214. [PIR.]

A Progressz teherszállító űrhajó. = Fizikai Szemle 30. 1980. jún. 6. sz. pp. 215-216. [PIR.]

A Szaljut-6 űrállomás repülésének irányítása. = Fizikai Szemle 30. 1980. jún. 6. sz. pp. 216-220. [PIR.]

Kozmodrom. = Fizikai Szemle 30. 1980. jún. 6. sz. pp. 220-222. [PIR.]

A. I.: Magyarok a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiában. = Fizikai Szemle 30. 1980. jún. 6. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

PINES, David: A pulzárok: A hadronanyag kutatásának kozmikus laboratóriumai. = Fizikai Szemle 30. 1980. júl. 7. sz. pp. 247-255. [PIR.]

Nagy Imre: Balázs Béla - Fényes Imre - Géczy Barnabás - Horváth József: Mi az idő? Gondolat, Budapest 1980. = Fizikai Szemle 30. 1980. júl. 7. sz. p. 278. Könyvismertetés. [SRG.]

KONOVALOV, B.: A világmindenség meglepetése. = Fizikai Szemle 30. 1980. aug. 8. sz. p. 320. A neutrinók szerepe. [SRG.]

ZELDOVICS, Ya. [Yakov] B. [Boriszovics]: Ősrobbanás vagy vákuumfluktuáció? = Fizikai Szemle 30. 1980. nov. 11. sz. pp. 401-407. [PIR.]

ALFVÉN, Hannes: A Naprendszer keletkezése. = Fizikai Szemle 30. 1980. nov. 11. sz. pp. 407-413. [PIR.]

TUSKA Ágnes: "... a működésben van a nyugalom". József Attila viszonya a fizikához, emlékezve születésének hetvenötödik évfordulójára. = Fizikai Szemle 30. 1980. nov. 11. sz. pp. 430-434. Csillagászati vonatkozások is. [SRG.]

CSERNYIN, A. D.: A neutrínó nyugalmi tömege: kozmológiai következmények. = Fizikai Szemle 30. 1980. dec. 12. sz. pp. 467-474. [PIR.]

ILLÉS Erzsébet - HORVÁTH András: Voyager-jelentés - a Jupiter-rendszerből. = Föld és Ég 15. 1980. 1. sz. pp. 2-10., címoldal, első és hátsó belső borító. [SRG.]

ZÉTÉNYI Endre: Ritka napórák az Egri Csillagászati Múzeumban. = Föld és Ég 15. 1980. 1. sz. pp. 10-13. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 15. 1980. 1. sz. p. 23. Paparó Margit: Nova Vulpeculae 1979.; K. G.: Kísérleti óriás naperőmű.; K. G.: A Jupiter mesterséges holdja? [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma 1980 februári műsoraink. = Föld és Ég 15. 1980. 1. sz. p. 24. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 15. 1980. 1. sz. pp. 30-31. Békés - Király Gyula.; Budapest - Uránia Csillagvizsgáló.; Borsosberény - Csóri Miklós.; Isaszeg - Nagy László.; Jászladány - ifj. Zana Péter.; Zalaegerszeg - Bánfalvi Péter. [SRG.]

A csillagos ég 1980. február hóban. = Föld és Ég 15. 1980. 1. sz. p. 31. [SRG.]

GAZDA István, ifj.: A Föld kerülete megméretett - gondolatok Eratoszthenészről. = Föld és Ég 15. 1980. 2. sz. pp. 39-42. [SRG.]

PAPARÓ Margit: A Naprendszeren kívüli bolygók kutatása. = Föld és Ég 15. 1980. 2. sz. p. 42. [SRG.]

ROSTÁS Sándor: Az 1978. július 11-i fehér fler. = Föld és Ég 15. 1980. 2. sz. pp. 46-47., első belső borító. [SRG.]

A Mars-beli hó négy fajtája. = Föld és Ég 15. 1980. 2. sz. p. 47. [SRG.]

K. G.: Az Antarktisz jegében talált meteoritek jelentősége. = Föld és Ég 15. 1980. 2. sz. p. 46. [SRG.]

NAGY Sándor: Távolságmérés-lézerrel. = Föld és Ég 15. 1980. 2. sz. pp. 48-51. Képekkel a penci obszervatóriumról. [SRG.]

Szerkesztőségi ankétok. = Föld és Ég 15. 1980. 2. sz. p. 58. Sopronban, Pakson, Szegeden és az Uránia Csillagvizsgálóban. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1980 márciusi műsoraink. = Föld és Ég 15. 1980. 2. sz. p. 59. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 15. 1980. 2. sz. p. 61. K. G.: Hogyan mérhető az űrhajósok súlya az űrhajóban? [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 15. 1980. 2. sz. pp. 62-63., hátsó belső borító. Szőke Balázs - Mezősi Csaba: Pleione Változóészlelő Hálózat.; Budapest - Iskum József.; Jászfényszaru - Jáger Attila.; Miskolc - Pásztor István.; Versenyfelhívás a csillagászati szakkörökhöz.; Nyíregyháza - Lőrincz Miklós, Szalanics József. [SRG.]

A csillagos ég 1980. március hóban. = Föld és Ég 15. 1980. 2. sz. p. 63. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet - HORVÁTH András: A Phobosz rejtélyes szerkezete. = Föld és Ég 15. 1980. 3. sz. pp. 71-77. [SRG.]

FEJES István: Rádiótávcső, amely nagyobb mint a Föld: Űr-VLBI a Spacelab fedélzetén. = Föld és Ég 15. 1980. 3. sz. pp. 80-82., címoldal, első belső borító, hátsó belső külső borító. [SRG.]

SAJÓ Péter: Tanulmányút a Stuttgarti Planetáriumban. = Föld és Ég 15. 1980. 3. sz. pp. 86-87. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 15. 1980. 3. sz. pp. 88-89. Paparó Margit: A csillagok mozgása az M3-ban.; Paparó Margit: Érdekességek a változócsillagokról.; B. Sz. [Barcza Szabolcs]: A Nova Herculis 1963 (V 533 Her) 63 másodperces periódusa.; B. Sz. [Barcza Szabolcs]: A változócsillagok egy új osztályának prototípusa: a KR Aurigae?; B. Sz. [Barcza Szabolcs]: Klasszikus cefeida - 125 napos periódussal? [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1980 áprilisi műsoraink. = Föld és Ég 15. 1980. 3. sz. p. 93. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 15. 1980. 3. sz. pp. 94-95. Nyíregyháza - M. Takács Ferenc.; Budapest - Tóth Gyula.; Nagykálló - Agócs László, Papp János. [SRG.]

Szécsényi-Nagy Gábor: Tájékozódás a csillagos égen. = Föld és Ég 15. 1980. 3. sz. p. 95. Könyvismertetés. [SRG.]

Csillagászati Évkönyv 1980. = Föld és Ég 15. 1980. 3. sz. p. 95. Könyvismertetés. [SRG.]

A csillagos ég 1980. április hóban. = Föld és Ég 15. 1980. 3. sz. p. 95. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Utazás a Tejútrendszer középpontja felé. = Föld és Ég 15. 1980. 4. sz. pp. 104-109. [SRG.]

DÓRA László: A Jupiter tervezett mesterséges holdja: Galileo. = Föld és Ég 15. 1980. 4. sz. pp. 112-113. [SRG.]

SCHALK Gyula: Látogatás az 50 éves moszkvai planetáriumban. = Föld és Ég 15. 1980. 4. sz. pp. 114-115. 1979. nov. 27-29-én Ponori Thewrewk Aurél és Schalk Gyula tett látogatást. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 15. 1980. 4. sz. pp. 120-122. Paparó Margit: Halley üstökös: múlt, jelen, jövő. Sky and Telescope 1979. 3. száma nyomán.; Újabb magyar vonatkozású nevek az égbolton (kisbolygók).; B. Sz: A háttérsugárzás anizotrópiája. Nature 1979. 111. száma alapján. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1980 májusi műsoraink. = Föld és Ég 15. 1980. 4. sz. p. 123. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 15. 1980. 4. sz. pp. 125-127., hátsó külső borító. Perpetuum mobile.; Kiskunhalas - Kulin György, Balogh István.; Asztro Klub - Budapest - Papp János.; Leninváros - Szutor István.; Pályázati felhívás - CSBK Vezetősége.; Székesfehérvár - Ács Kurucz László.; XI. Országos Találkozója Szolnok. [SRG.]

A csillagos ég 1980. május hóban. = Föld és Ég 15. 1980. 4. sz. p. 127. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet - HORVÁTH András: Pillantás a Szaturnuszra. = Föld és Ég 15. 1980. 5. sz. pp. 130-137. [SRG.]

MEZŐSI Csaba: Egy visszatérő nóva: a WZ Sagittae. = Föld és Ég 15. 1980. 5. sz. pp. 146-147. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 15. 1980. 5. sz. pp. 154-155. Paparó Margit: Kettős kvazár - gravitációs lencse? Sky and Telescope 1979. 5. 427. száma alapján.; T. I. [Tóth Imre]: A Cyg X-1 az 1408-as szupernóva maradványa? Die Sterne.; B. Sz. [Barcza Szabolcs]: Hat kvazár az NGC 3384 mellett. Astrophysical Journal 1979. 489., 496. száma nyomán. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1980 júniusi műsoraink. = Föld és Ég 15. 1980. 5. sz. p. 156. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 15. 1980. 5. sz. pp. 158-159., első és hátsó belső borító. Kérés minden Olvasóhoz - Uránia Csillagvizsgáló.; Budapest - Iskum József, Tihanyi István.; Felhívás a szakkörvezetőkhöz - Csillagászat Baráti Kör.; Komárom - Bottlik István.; Miskolc - Pásztor István.; Pilis - Bognár József, Haluszka Mihály.; Dunaújváros - Weisz Csaba.; Asztro Klub - Budapest. [SRG.]

A csillagos ég 1980. június hóban. = Föld és Ég 15. 1980. 5. sz. p. 159. [SRG.]

REMES Péter: A magyar űrhajósjelöltek kiválasztása. = Föld és Ég 15. 1980. 6. sz. pp. 162-166. [SRG.]

FERENCZ Csaba: Magyar tudományos program a Szaljut-6 fedélzetén. = Föld és Ég 15. 1980. 6. sz. pp. 167-176. [SRG.]

HORVÁTH András: A Szojuz. = Föld és Ég 15. 1980. 6. sz. pp. 177-183., hátsó belső, külső borító. [SRG.]

CZAKÓ Tibor: A földtani kutatás új módszere: az űrfotogeológia. = Föld és Ég 15. 1980. 6. sz. pp. 184-188., címoldal, első belső borító. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. = Föld és Ég 15. 1980. 6. sz. p. 189. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 15. 1980. 6. sz. pp. 190-191. Pécs - Gombos Gábor.; Budapest - Tóth Gyula.; Mosonmagyaróvár - Kárpáti József. [SRG.]

A csillagos ég 1980. július hóban. = Föld és Ég 15. 1980. 6. sz. p. 191. [SRG.]

FEOKTYISZTOV, Konsztantyin - NARIMANOV, Georgij: Szovjet űrkutatási program-hogyan tovább? = Föld és Ég 15. 1980. 7. sz. pp. 200-204. [SRG.]

PESTHY Monika: Ki számította ki a fény sebességét? = Föld és Ég 15. 1980. 7. sz. pp. 205-208. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Planetáriuma augusztusi műsoraink. = Föld és Ég 15. 1980. 7. sz. p. 222. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 15. 1980. 7. sz. p. 223. Budapest - László Sándor távcsöve.; Hegedüs Tibor: Csillagászat a Honvédségnél.; Halas Zoltán: Nyirábrány. [SRG.]

A csillagos ég 1980. augusztus hóban. = Föld és Ég 15. 1980. 7. sz. p. 223. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: A Melotte 66- a legöregebb nyílthalmaz. = Föld és Ég 15. 1980. 8. sz. p. 231.

BÉRCZI Szaniszló: AM Canum Veneticorum. = Föld és Ég 15. 1980. 8. sz. p. 231. [SRG.]

PAP Judit: A Tejútrendszer szerkezetének feltárása. = Föld és Ég 15. 1980. 8. sz. pp. 232-237.

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Planetáriuma szeptemberi műsoraink. = Föld és Ég 15. 1980. 8. sz. p. 253. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 15. 1980. 8. sz. pp. 254-255. Pápa - Szauer Ágoston.; Rudolftelep - Pozsgai János.; Szerencs - Budapest - Lapis István.; Calovo.; Győrszentiván - Szitter Béla, Palasics László, Kuklis József.; K. J. [Könnyű József]: A Csillagászat Baráti köre megyei találkozója Salgótarjánban 1980. május 20. [SRG.]

A csillagos ég 1980. szeptember hóban. = Föld és Ég 15. 1980. 8. sz. p. 255. [SRG.]

TÓTH László S.: Súlytalanság... a Földön és az űrben. = Föld és Ég 15. 1980. 9. sz. pp. 264-267. [SRG.]

KELEMEN János: Kettőscsillagok. 1. = Föld és Ég 15. 1980. 9. sz. pp. 272-275. [SRG.]

HABINA József: Asztrofotós iskola. 1. Állókamerás fényképezés. = Föld és Ég 15. 1980. 9. sz. pp. 276-279. [SRG.]

GELLÉRT András: A TIT Budapesti Szervezete 1980/81 évi programjai. = Föld és Ég 15. 1980. 9. sz. pp. 279-280. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1980. októberi műsoraink. = Föld és Ég 15. 1980. 9. sz. p. 281. [SRG.]

Baráti köreink. Kérés a távcsövet rendelőkhöz. = Föld és Ég 15. 1980. 9. sz. p. 287. Uránia Csillagvizsgáló felhívása. [SRG.]

A csillagos ég 1980. október hóban. = Föld és Ég 15. 1980. 9. sz. p. 287. [SRG.]

HABINA József: Asztrofotós iskola. 2. A Hold fotózása. = Föld és Ég 15. 1980. 10. sz. pp. 290-293. [SRG.]

KÉRI András: Prekolombián csillagvizsgáló - avagy a véletlenek találkozása? = Föld és Ég 15. 1980. 10. sz. pp. 299-300. Kubában. [SRG.]

PAP Judit: A Tejútrendszer szerkezetének feltárása. 2. = Föld és Ég 15. 1980. 10. sz. pp. 308-314. [SRG.]

SCHALK Gyula: Nemzetközi Kisplanetárium-Találkozó a TIT Mecseki Stúdiójában. = Föld és Ég 15. 1980. 10. sz. p. 315. Pécsett, 1980. július végén. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1980. novemberi műsoraink. = Föld és Ég 15. 1980. 10. sz. p. 318. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 15. 1980. 10. sz. p. 319. Hegyesi Sándor: Budapest.; Sipos Mihály: Sükösd. [SRG.]

A csillagos ég 1980. november hóban. = Föld és Ég 15. 1980. 10. sz. p. 319. [SRG.]

HABINA József: Asztrofotós iskola 3. Vezetett kamera + fotóobjektívek. = Föld és Ég 15. 1980. 11. sz. pp. 325-327. Tihanyi István bevezetőjével. [SRG.]

KELEMEN János: Kettőscsillagok. 2. = Föld és Ég 15. 1980. 11. sz. pp. 328-330. [SRG.]

SAJÓ Péter: Tükörvizsgáló berendezés. = Föld és Ég 15. 1980. 11. sz. pp. 336-339. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: Pontszerűek a kvazárok? = Föld és Ég 15. 1980. 11. sz. p. 348. A The Messenger 1980. 20. száma alapján. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1980. decemberi műsoraink. = Föld és Ég 15. 1980. 11. sz. p. 349. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 15. 1980. 11. sz. pp. 350-351. Gazsi Péter: Székesfehérvár.; Balázs Tibor: Mélykút.; Könnyű József: Salgótarján. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Amatőrcsillagászati megfigyelések tanfolyama Veszprémben. = Föld és Ég 15. 1980. 11. sz. p. 351. 1980. augusztus 7-10. [SRG.]

A csillagos ég 1980. december hóban. = Föld és Ég 15. 1980. 11. sz. p. 351. [SRG.]

SCHLOSSER Tamás: A Vénusz felszíne. = Föld és Ég 15. 1980. 12. sz. pp. 354-358. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A Nap-maximum éve. = Föld és Ég 15. 1980. 12. sz. pp. 366-368. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1981. januári műsoraink. = Föld és Ég 15. 1980. 12. sz. p. 377. [SRG.]

A Csillagászat Baráti Köre XI. Országos Találkozója - Szolnok ’80. augusztus 21-24. = Föld és Ég 15. 1980. 12. sz. pp. 378-381. [SRG.]

A csillagos ég 1981. január hóban. = Föld és Ég 15. 1980. 11. sz. p. 381. [SRG.]

TÓZSA István: Az űr- és légifelvételek népgazdasági hasznosításáról... = Földrajzi Értesítő 29. 1980. 1. füz. pp. 135-136. Az 1979. november 21-i sajtótájékoztatóról. [SRG.]

RAKONCZAI János: Kőháti Attila: Az űrkutatás a Föld szolgálatában. Budapest, 1979. = Földrajzi Értesítő 29. 1980. 4. füz. p. 496. Könyvismertetés. [SRG.]

MOLNÁR Katalin - TÓZSA István: Az űr- és légifelvételek népgazdasági hasznosítása. = Földrajzi Közlemények 28. 1980. 3. sz. pp. 272-274. Joó István 1979. november 21-i előadása alapján. [KSZ.]

TÓTH Aurél: A dátumválasztó. = Földrajztanítás 23. 1980. 1. sz. pp. 28-29. [KSZ.]

SIPOS Viktor - VETÉSI Vince: Szemléltetőeszköz a Nap kelési idejének meghatározására. = Földrajztanítás 23. 1980. 1. sz. pp. 30-32. [KSZ.]

PAVLICS Károlyné: Mennyire tartósak a csillagászati földrajzi ismeretek? = Földrajztanítás 23. 1980. 3. sz. pp. 74-77. Első éves földrajz szakos főiskolai hallgatók csillagászati ismereteinek felmérése. [KSZ.]

BARTHA Lajos - VAJDA Pál: Schulhof Lipót - egy magyar csillagász Párizsban. = Francia Műszaki Tájékoztató 12. 1980. 5. sz. pp. 9-17. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Pasquich János. = Geodézia és Kartográfia 32. 1980. 2. sz. pp. 111-114. A TIT által rendezett "150 éve hunyt el Pasquich János" című emlékesten, 1979. dec. 11-én elhangzott előadás kivonata. [SRG.]

BÖLCSVÖLGYI Ferencné: A természetes csillagászati és geodéziai koordináta-rendszerek definíciói és transzformációi. = Geodézia és Kartográfia 32. 1980. 4. sz. pp. 247-256. [KSZ.]

WALCH Emil: Kozmikus Geodéziai Bizottság beszámolója. = Geodézia és Kartográfia 32. 1980. 4. sz. pp. 287-290. Beszámoló az 1964 óta végzett munkáról. Táblázatban: A Kozmikus Geodéziai Bizottság saját és közös rendezvényei 1975-1980 között. [KSZ.]

KARDOS István: A penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium lézertávmérője. = Geodézia és Kartográfia 32. 1980. 5. sz. pp. 364-367. [KSZ.]

BORZA Tibor - VASS Tamás: Műholdakra végzett lézeres távolságmérések feldolgozása. = Geodézia és Kartográfia 32. 1980. 5. sz. pp. 368-373. [KSZ.]

BEÖTHY Mihály: A Szaljut űrállomás repülésirányítása. = Haditechnikai Szemle 14. 1980. jan-márc. 1. sz. pp. 23-25. [SRG.]

Magyar a világűrben. = Haditechnikai Szemle 14. 1980. júl-szept. 3. sz. p. 1. [KOC.]

FERENCZ Csaba: Magyar részvétel az űrkutatásban, az Interkozmosz programban. = Haditechnikai Szemle 14. 1980. júl-szept. 3. sz. pp. 2-11. [KOC.]

BAJ Attila: Űrkutatási eredmények közvetett és közvetlen hatása. = Haditechnikai Szemle 14. 1980. júl-szept. 3. sz. pp. 11-15. [KOC.]

SZABÓ József: Az űrhajósok kiképzése. = Haditechnikai Szemle 14. 1980. júl-szept. 3. sz. pp. 16-21. [KOC.]

A magyar nemzeti-tudományos program és a hazai fejlesztésű műszerek a Szaljut-6 fedélzetén. = Haditechnikai Szemle 14. 1980. júl-szept. 3. sz. pp. 22-29. A kutatók és a részt vevő intézetek anyagai alapján összeállította: F. Cs. [Ferencz Csaba] [KOC.]

A Szaljut-6 űrállomás életfenntartó rendszere. = Haditechnikai Szemle 14. 1980. júl-szept. 3. sz. pp. 30-32. [KOC.]

A Szojuz űrhajó és hordozórakétája. = Haditechnikai Szemle 14. 1980. júl-szept. 3. sz. pp. 32-36. [KOC.]

VADÁSZ László: Műanyag űrobjektum és hordozórakétamodellek. = Haditechnikai Szemle 14. 1980. júl-szept. 3. sz. pp. 37-39. [SRG.]

Űrállomások jelene és jövője. = Haditechnikai Szemle 14. 1980. okt-dec. 4. sz. pp. 16-18. [SRG.]

Közös amerikai - nyugat-európai űrprogram. = Haditechnikai Szemle 14. 1980. okt-dec. 4. sz. pp. 19-20. [SRG.]

LACZA Tihamér: Christian Huygens (1629-1695). Tudomány - technika. = Hét (Pozsony - Bratislava) 25. 1980. júl. 5. 27. sz. p. 18. "...Az 1650-es években leginkább a csillagászat köti le a figyelmét. Hogy saját maga csiszolta a lencséket és állította össze a távcsövet [...] Huygens bátyjával, Constantijnnal csillagászati távcsövet szerkesztett és néhány érdekes objektumot fedezett föl az égbolton. Megtalálták a Szaturnusz hatodik holdját és felismerték a bolygó gyűrűjét is (sokáig nem akarták elhinni nekik), és elsőkként pillantották meg az Orion-ködöt. A csillagászati megfigyelések során mind égetőbb problémaként jelentkezett az idő múlásának pontos rögzítése, ez vezette el Huygenst az ingaórák kérdéséhez. 1657-ben szerkesztette meg elsőként, a szó igazi értelmében vett ingaórát, de erről meglehetős késedelemmel, csak 1673-ban számol be Horologium oscillatorium (Az ingaóra) című munkájában, s ez a kényelmesség sok álmatlan éjszakájába került - természetesen a prioritási viták miatt. ..." [HAI.]

-csi-: Paul Hindemith: Világharmónia. Hangverseny. Hallottuk olvastuk láttuk. = Hét (Pozsony - Bratislava) 25. 1980. nov. 1. 44. sz. p. 8. "Ritka zenei csemegének lehetett szem- és fültanúja a bratislavai közönség szeptember 23-án. A még meg sem kezdődött hangversenyévad nagy szenzációjára került sor ezen az estén: Hindemith Világharmónia című zenedrámájának oratórikus előadására. [...] Pedig a mostani, noha csak koncertszerű előadás is eleven bizonyítéka, hogy zenedrámákban oly szegény századunk egyik nagy remekét alkotta meg Hindemith e Keplerről szóló művében [...] A másik ok pedig, amiért szenzációsnak minősítettük e hangversenyt: az előadógárda.
Mert ez valóban "európai" színvonalú volt. Kezdve a karmesterrel, az osztrák Kurt Wossal, aki már a Világharmónia ősbemutatóját is vezényelte, és folytatva a jugoszláv Ferdinand Fradovannal (Kepler) és Kruno Cigola (Wallenstein), az NDK-beli Sigfried Vogelel (II. Rudolf) és Ute Trekel-Burckhardtjal (Kepler anyja), valamint az amerikai Joan Zimmermannal (Kepler lánya) és a magyar Csengery Adriennel (Kepler felesége). ..." [HAI.]

LACZA Tihamér: Johannes Kepler. = Hét (Pozsony - Bratislava) 25. 1980. nov. 15. 46. sz. p. 18. "...Galilei ismerte Keplernek ezt a munkáját, ennek ellenére élete végéig (12 évvel túlélte Keplert) kitartott a körpályák mellett. S bár a testek mozgásának problémái mindig izgatták, Kepler harmadik törvényével sem tudott mit kezdeni. Pedig ebben alapvető kvantitatív összefüggés fejeződik ki, méghozzá a következőképpen: a bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint a bolygók naptól mért középtávolságának köbei. (Kepler, aki a legelvontabb fejtegetést is gyakran félbeszakítja egy-egy személyes vonatkozású megjegyzés kedvéért, nem felejti el tudatni az olvasóval, hogy 1618. május 15-én "fejtette meg" a titkot.) A harmadik törvény az 1619-ben napvilágot látott Harmonices mundi (A világ harmóniája) c. munkában található sok egyéb számmisztikai, pitagoreus és zeneelméleti fejtegetés kíséretében. [...]
Alighanem kevesen tudják, hogy Kepler alkalmazta először a tizedesvesszőt. Személyes ismerőse volt Jost Bürgi (1552-1632), svájci óramester és matematikus, aki szabad idejében az ún. Rudolf-féle csillagászati táblázatok összeállításában segédkezett Keplernek, s a dolgokat megkönnyítendő - elsőként a világon - logaritmustáblát állított össze, amit csak Kepler nógatására volt hajlandó közreadni. ..." [HAI.]

VARGA János: Napóra a sziklakertben. A szénelőkészítő csillagászatinak alkotása. = Hétfői Dunántúli Napló 37. 1980. jan. 28. p. 3. A Pécs, Buzsáki Imre u. 22. ekvatoriális napórájáról szóló cikk. Fotó: Kóródi Gábor. [KSZ.]

BORBÉLY E.: Maximális naptevékenység 1979 és 1981 között. = Időjárás 84. 1980. márc-ápr. 2. sz. pp. 118-119. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: COSPAR-Kongresszus Budapesten. = Időjárás 85(!)[84.] 1980. szept-okt. 5. sz. pp. 311-312. Az űrkutatás nemzetközi szervezete XXIII. Plenáris ülése 1980. jún. 2-14. között. [SRG.]

LAZAREVA, N.: Égi szomszédaink. = IPM Interpress Magazin 6. 1980. jan. pp. 31-34. Más civilizáció lehetősége a világegyetemben. [NRO.]

REINHOLZ, Ingo: Ha fúj a napszél. = IPM Interpress Magazin 6. 1980. febr. pp. 105-106. [NRO.]

SZÉKELY J. Gábor: Csillagok istenek alkonya. = IPM Interpress Magazin 6 1980. márc. pp. 4-6. Csillagászat különböző népeknél. [NRO.]

Keringő üdvözlet. =IPM Interpress Magazin 6. 1980. ápr. pp. 14-18. A Szaljut űrállomás mindennapjai. Forrás New Scientist. [NRO.]

WEINBERG, Steven: Az első három perc. = IPM Interpress Magazin 6. 1980. máj. pp. 8-9. A világegyetem keletkezése. [NRO.]

DITFURT, Hoimar v: Csillagászkolostor. = IPM Interpress Magazin 6. 1980. jún. pp. 124-130. A La Sillai csillagvizsgáló működése, és kutatási tematikája. [NRO.]

OSIATYNSKI, Wiktor: Beszélgetés a végtelenről. = IPM Interpress Magazin 6. 1980. júl. pp. 47-50. [NRO.]

KELECSÉNYI Gábor: Tycho tévedései. = IPM Interpress Magazin 6. 1980. szept. pp. 14-18. [NRO.]

SKLOVSZKIJ, Igor: A csillagászat második forradalma. = IPM Interpress Magazin 6. 1980. nov. pp. 13-21. [NRO.]

November 15., Szombat. Krónika. Albert, Lipót napja. = Kelet-Magyarország 37. 1980. nov. 15. 268. sz. p. 5. "A Nap kél 6 óra 49 perckor - nyugszik 16 óra 08 perckor. A Hold kél 12 óra 49 perckor - nyugszik 23 óra 00 perckor. Háromszázötven évvel ezelőtt, 1630. november 15-én halt meg - 59 éves korában - Johannes Kepler, a korszakalkotó jelentőségű német csillagász és matematikus. Fiatalon kezdett el matematikai és csillagászati problémákkal foglalkozni, s tanulmányai idején Kopernikusz híve lett. Grazban kapott egyetemi katedrát, de azt haladó nézetei miatt, az ellenreformáció előretörése után kénytelen volt, elhagyni. Ő fedezte fel a bolygók mozgásában megnyilvánuló három legfontosabb törvényszerűséget - ezek az úgynevezett Kepler-törvények -, s ezzel tökéletesítette a kopernikuszi heliocentrikus világképet. Matematikai tevékenysége is jelentős; egyebek között logaritmustáblát állított össze.
A róla elnevezett egyenlet a bolygók pályaelemei közötti, általa felfedezett matematikai összefüggést fejezi ki és segítségével a bolygó helyzete valamely időpontra előre, illetve visszamenően is kiszámítható." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Kepler. Bélyeggyűjtés. = Kelet-Magyarország 37. 1980. nov. 18. 270. sz. p. 7. "Az űrszerkezetek azokon az égi mechanikai törvények szabta pályákon robognak, amelyeket Kepler az 1600-as évek elején ismert fel. A tudományos világ a német csillagász, Johannes Kepler halálának 350. évfordulójára emlékezik, ehhez csatlakozik a Magyar Posta egy forint névértékű szelvényes bélyeg kibocsátásával. A bélyegkép Kepler arcvonásait ábrázolja, egykori festmény alapján. A kapcsolódó szelvényen Varga Pál grafikusművész tervrajza alapján láthatjuk a Kepler által felismert pályákon száguldó űrhajókat. Az új címletből 1 051 300 fogazott és 7000 vágott példány készül a Pénzjegynyomdában négyszínű ofszetnyomással." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KALLÓS Károly: Csillagászat és űrkutatás. = Kisalföld 36. 1980. okt. 7. 235. sz. p. 5. Századunk a csillagászat és űrkutatás területén is kimagasló eredményeket ért el, sok új felfedezéssel gyarapította a tudományt. Felszállt az első űrhajó, megtörtént az ember Holdra lépése ... Az alapvető felfedezések gyakran új korszakot nyitottak. Gondoljunk csak a kopernikuszi fordulatra. Newton gravitációs törvényére, Herschell csillagszámlálására, a kozmikus távolságmérés egy-egy új sikerére, a változó csillagok elméletére, a Hertzsprung-Russell öszszefüggésekre, a Hubble effektusra vagy a rádiótávcsőre. Korunk nagy kérdéseink jelentős részére (a társtudományok eredményeinek felhasználásával) a csillagász tud feleletet adni, a megismerés bizonyos szakaszában. …
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a megyénkben csillagászati hónapot rendez, melynek eseményei során az előadók eljutnak üzemi munkásokhoz, termelőszövetkezetekbe, városi és falusi iskolákba, katonai egységekhez, művelődési otthonokba.Az alapismeretektől az új eredményekig bemutatásáig széles skálájúak a hónap rendezvényei. A csillagászati ismeretterjesztésterületén sok a tennivaló, ezért a csillagászati hónap lehetőségeit igyekszünk a legteljesebben kihasználni Országosan ismert tudósok neves szakemberek, csillagászati könyveik szerzői látogatnak a megyébe előadásokat tartani. A korszerű ismeretek jobb megértését szemléltetés, több helyen diavetítés segíti. [SRG.]

Csillagászati előadások. = Kisalföld 36. 1980. okt. 12. p. 8. Kapuváron, Mihályiban és Szilben. [SRG.]

Képek a Saturnusról. = Kisalföld 36. 1980. nov. 1. p. 11. [SRG.]

Jubiláló csillagász szakkör. = Kisalföld 36. 1980. nov. 11. p. 8. A Magyar Vagon- és Gépgyár csillagász szakköre 1955-ben kezdte meg működését. Kulin György tart előadást. [SRG.]

A Magyar Vagon- és Gépgyár csillagász szakköre... a napokban ünnepelte fennállásának negyedszázados jubileumát... = Kisalföld 36. 1980. nov. 14. p. 8. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: A METEOSAT műhold adásainak vétele. = Légkör 25. 1980. 1. sz. pp. 7-10. [KSZ.]

MEZŐSI Miklós: Olvastuk... Üzemzavar a METEOSAT fedélzetén. = Légkör 25. 1980. 1. sz. p. 34. [KSZ.]

ZÁCH Alfréd: Hegyfoki-emlékoszlop Túrkevén. = Légkör 25. 1980. 1. sz. p. 35. Hegyfoky Kabos meteorológus itt élt és észlelt, sírja is a város temetőjében van. Emlékére emlékoszlopot avattak Túrkevén, a város közepén lévő szoborparkban. Finta Sándor szobrászművész alkotását 1979. júl. 7-én avatták fel. [KSZ.]

MOLNÁR Gyula: Hőmérsékletszondázás műholdakról. = Légkör 25. 1980. 2. sz. pp. 7-10. [KSZ.]

MAJOR János: Érdekes és látványos meteorológiai jelenségek. = Légkör 25. 1980. 2. sz. pp. 31-32. Felhőirizáció, udvar, korona, koszorú, halló, kereszt. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: 100 éve született, 50 éve halt meg A. Wegener. = Légkör 25. 1980. 3. sz. p. 31. Csillagászatot tanult a heidelbergi egyetemen. [SRG.]

BALÁZS Éva - DEÁK Valéria: A magyar meteorológiai irodalom kezdetei. 1. = Légkör 25. 1980. 4. sz. pp. 28-29. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

BOZÓ Pál: Csillagvárosi anziksz. = Légkör 25. 1980. 4. sz. pp. 30-31. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: X Cancri. = Magnitudó 1980. 8. sz. pp. 2-3. 1974-1979-ig tartó észlelések szerint. [KSZ.]

KARÁSZI István: V Canum Venaticorum. = Magnitudó 1980. 8. sz. pp. 4-5. 1974-1978-as, 227 megfigyelésből készített feldolgozás. [KSZ.]

FENYVESI András: W Cephei. = Magnitudó 1980. 8. sz. pp. 6-7. 1974-1979-es adatsorból. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: W Trianguli. = Magnitudó 1980. 8. sz. pp. 8-9. 1974-1979-ig. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: BQ Orionis. = Magnitudó 1980. 8. sz. pp. 8-9. 1974-1979 között. [KSZ.]

FENYVESI András: V Ursae Minoris. = Magnitudó 1980. 8. sz. pp. 10-11. 1974-1979-es adatok alapján. [KSZ.]

Az utóbbi öt évben Tejútrendszerünkben feltűnt fényesebb nóvák. = Magnitudó 1980. 8. sz. p. 12. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: [Összegzés a lapról.] = Magnitudó 1980. 8. sz. p. 12. Az 1974-1980 közötti, 5 és fél év alatt megjelent 8 Magnitudo számban 80 feldolgozást közöltek, 11 szerző tollából. Úgy tervezték, hogy valamennyi változóval kapcsolatos munkát a Magnitudó közölt volna. Ezt nem sikerült megvalósítani, mert a lap kiadására évente csak kétszer volt lehetőség és az átfutási ideje is hosszú volt. Ezért kizárólag hosszú távú feldolgozásokat terveztek itt. Ám, a lap a továbbiakban nem jelent meg. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1980. szeptember havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1980. szept. p. 1. Czakó István, Szentkúti Marianna, dr. Ferencz Csaba előadásai Debrecenben a Kölcsey Művelődési Központ Hatvani termében.; Debrecenben 1972 márciusa óta folyamatosan működik a Csillagászati Szakkör, kezdetben Kancsura Árpád, majd 1976 óta Zajácz György vezetésével. 1983. márc. 17-én vették fel a Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör (MAK) nevet. A "Magnitúdó Körlevél" elődje 1980-re alakult ki. Minden hónapra közölte a csütörtök délutáni csillagászati szakkör foglalkozásait, rendezvényeit és az adott hónap észlelési ajánlatait (az akkori évkönyvekben nem szereplő okkultációkat, kisbolygókat, fedési változókat, ritka jelenségeket Zajácz György számítógépes programokkal számította Debrecen földrajzi koordinátaira), és azóta havonta folyamatosan jelentkezett. A nyári (júliusi és augusztusi) események és jelenségek összevont számban jelentek meg.
Az általában 1 oldalas lap kezdetben a Kedves Barátunk! majd a Kedves Barátom! kezdősort viselte cím gyanánt. 1992. januárban jelent meg a fejlécén a "Magnitúdó Körlevél" cím. Megjelenését és címét a Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen (MACSED) 1999. decemberi megalakulása után is megtartotta. A lap szerkesztője és a szövegek szerzője Zajácz György volt. A lap nevét egységesen a helyesírás szerinti Magnitúdó formában írtuk, habár a korabeli írógépek betűkészletéből a hosszú u nagybetűs változatban hiányzott és néha a címet kisbetűsen is rövid u-t írtak.
A kiadvány 1980-tól 1989-ig stencilezve készült a debreceni Kölcsey Művelődési Központban. 1989 közepétől az írógépes szöveget fénymásolóval sokszorosították és 1989 szeptemberétől kis ábrák, képek illusztrálták. Az 1991. februári számtól már számítógépes szövegszerkesztővel készült. 2000-től a körlevelet szövegét elektronikus levélben küldték az e-mail-el rendelkezőknek. Az évek múlásával egyre kisebb arányban készítették el nyomtatott formában. Olyan tagok kapják így, akik nem rendelkeznek internetes kapcsolat, illetve vendégeknek és érdeklődőknek osztogatják a papírpéldányokat. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1980. október havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1980. okt. p. 1. Zajácz György, Fenyvesi András, Szoboszlay Endre, Horváth István előadásai. Okt. 13-17-ig lesz a Csillagászati Hét. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1980. november havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1980. nov. p. 1. Kondás László, Szelecsényi Ferenc, Fenyvesi András, Kozák Miklós előadásai. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1980. december havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1980. dec. p. 1. Horváth István, Károlyi Gábor, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

MARIK Miklós: M. Demianski (ed.): Physics of the Expanding Universe. Lecture Notes in Physics, Vol. 109. Springer-Verlag, Berlin - Heidelberg - New York, 1979. 210 oldal. = Magyar Fizikai Folyóirat 28. 1980. 5-6. füz. p. 578. Könyvismertetés. A könyv az 1978 szeptemberében Jodlowy Dwór-ban tartott, úgynevezett Krakkói Kozmológiai Iskolán elhangzott 8 előadás szövegét tartalmazza a kozmológia legkülönfélébb területeiről. [KSZ.]

Kozmosz-kiállítás Moszkvában. = Magyar Hírlap 13. 1980. júl. 15. 164. sz. p. 9. Legfontosabb kiállítási tárgy a Szaljut-6 űrállomás és a hozzákapcsolt személyszállító és a Progressz típusú teherszállító. [SRG.]

Csillagda a Mecsekben. = Magyar Hírlap 13. 1980. aug. 7. p. 8. A fémkupola elhelyezéséről Pécsett.. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az ősatmoszféra és a Titán. Szaturnuszközelben a Voyager 1. = Magyar Hírlap 13. 1980. nov. 16. p. 11. [SRG.]

Pécsnek is lesz csillagdája. = Magyar Ifjúság 14. 1980. febr. 8. p. 3. [SRG.]

Csillagvizsgáló épül a Mecsek déli lejtőjén. /Hír/ = Magyar Nemzet 36. 1980. jan. 22. p. 6. Pécsett. [SRG.]

BARTHA Lajos: Magyar nevek az égbolton. = Magyar Nemzet 36. 1980. jan. 23. 18. sz. p. 8. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Időnként eltakarja. "Valósággal megdöbbentő". Zéta és Epszilon Aurigae. = Magyarország 1980. 26. p. 22. [KOC.]

Csillagvizsgáló a Mecsekben. = Magyar Nemzet 36. 1980. aug. 7. p. 3. Pécsett. [SRG.]

GAZDA István: A világ harmóniájáról. Kepler és kora. Tudományos Figyelő. = Magyar Nemzet 36. 1980. dec. 24. 301. sz. p. 8. "Az itt közölt írásokkal, idézetekkel a 350 éve elhunyt Johannes Keplerre, minden idők egyik legjelesebb természetbúvárjára, a kopernikuszi forradalom realizálójára, az égi mozgások kinematikai törvényeinek felismerőjére és kortársaira emlékezünk. ..." [HAI.]

JÓZSA György Gábor: Legenda és valóság. A Galilei-ügy. = Magyar Nemzet 36. 1980. dec. 25. 302. sz. p. 19. "Eppur si muove" - mondta vagy inkább mormolta maga elé a legenda szerint Galileo Galilei, miután 1633. június 22-nek reggelén a római Santa Maria sopra Minerva templomában a bűnbánók fehér ingébe öltözve letérdelt a Szent Offícium kongregációjának bírái előtt és ünnepélyesen megtagadta Kopernikusz tiltott tanait, "mégis mozog", tudniillik a Föld a Nap körül. Nem ez az egyetlen mítosz, amely a modern dinamika megalapítójának alakját övezi, de ez - a megtagadás és a megtagadás megtagadása - az, ami Galileit a tudomány mártírjává, a reakciós hatalommal szembekerülő tudós, értelmiségi jelképévé emeli, sorsát pedig a katolikus egyház tudományellenességének látszólag cáfolhatatlan bizonyítékává teszi. Ám a legendáknak sajátjuk, hogy számos féligazságot tartalmaznak. ..." [HAI.]

A Tudományos Minősítő Bizottság Almár Ivánt "A felsőlégköri geomágneses effektus összintenzitásának vizsgálata" című disszertációja alapján - opponensek: Barta György, ... Somogyi Antal,... Verő József... - a fizikai (csillagászati) tudományok doktorává nyilvánította. = Magyar Tudomány 87.(25.) 1980. jún. 6. sz. p. 485. [KSZ.]

MÁRTA Ferenc: A világűr kutatása. = Magyar Tudomány 87.(25.) 1980. aug-szept. 8-9. sz. pp. 569-571. [KSZ.]

SZEGŐ Károly: Részletek a hazai űrkutatás történetéből. = Magyar Tudomány 87.(25.) aug-szept. 8-9. sz. pp. 572-578. [KSZ.]

Az űrhajósok látogatása az Akadémián. = Magyar Tudomány 87.(25.) 1980. aug-szept. 8-9. sz. p. 579. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan valamint Alekszejev Jeliszejev a közös űrrepülés földi repülésirányítójának valamint Magyari Bélának látogatása 1980. jún. 17-én. [KSZ.]

DOBÓ Andor: A csillagászat egy kétszázéves problémájáról. = Magyar Tudomány 87.(25.) 1980. aug-szept. 8-9. sz. pp. 614-617. A Titius-Bode szabályról. A cikke függelékében a szerző egy saját formulát közöl a bolygók Naptól mért középtávolságaira. [KSZ.]

MARIK Miklós: Megjegyzés Dobó Andor cikkéhez. = Magyar Tudomány 87.(25.) 1980. aug-szept. 8-9. sz. p. 617. Dobó Andor cikkét és képletét Balázs Béla útján továbbítani fogják az Astronomische Nachrichten folyóiratnak. [KSZ.]

ZÁDOR Erika: Az űrkutatás távlatai. Beszélgetés R. Z. Szagdejev akadémikussal. = Magyar Tudomány 87.(25.) 1980. okt. 10. sz. pp. 757-759. [KSZ.]

KISS Dezső: Ötven éves a neutrinó. Nemzetközi munkaülés Balatonszéplakon. = Magyar Tudomány 87.(25.) 1980. dec. 12. sz. pp. 939-941. "Neutrino Workshop" konferencia 1980. szept. 17-21. A neutrinó pályafutása.; Új neutrinódetektor születik.; Van-e a neutrinónak tömege,; A "nagy egyesítés."; Munkaülések, konferenciák. [KSZ.]

SZABÓ Árpád: A leghosszabb nap. (Tudománytörténeti előadás.) = Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei 29. 1980. 3. sz. pp. 217-233. A naptár, csillagászat, földrajz, matematika, geometria történetéről. [SRG.]

A csillagászat szavak írásmódjáról. = Meteor 10. 1980. 1.(54.) sz. pp. 2-3. Az MTA Csillagászati Bizottság helyesírási albizottság javaslataiból. [SRG.]

  SÁRI Gyula: A pólusbeállítás. = Meteor 10. 1980. 1.(54.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

  NAGY Sándor: Az amatőr változóészlelő műszerei. 8. = Meteor 10. 1980. 1.(54.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

  TUBOLY Vince: Érdekes bolygókonfigurációk. 1. = Meteor 10. 1980. 1.(54.) sz. pp. 11-13. [SRG.]

  [Pleione Változócsillagészlelő Hálózat rovata.] Változócsillagok 1979. november - december. = Meteor 10. 1980. 1.(54.) sz. pp. 14-25. Összeállítók: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Dömény Gábor, Karászi István. [SRG.]

  MIZSER Attila: Változós újdonságok. U Scorpii. Szupernóva az M 100-ban. = Meteor 10. 1980. 1.(54.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

  - mez - szb - [MEZŐSI Csaba - SZŐKE Balázs]: Egy változógyanús csillag: a SAO 019521. = Meteor 10. 1980. 1.(54.) sz. p. 27. [SRG.]

  SCHMITT, Peter: Bemutatjuk... Astronomische Gruppe Bad Kissingen (AGBK) NSZK és Astronomischer Jugendclub "dingi vindemiatrix" (AJC) Ausztria egyesült változócsillag szekcióit. = Meteor 10. 1980. 1.(54.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

  - mzs - [MIZSER Attila]: Törlés az észlelési programból: VZ Cephei. = Meteor 10. 1980. 1.(54.) sz. p. 30. [SRG.]

  HENSHAW, Colin: Miért észlelek binokulár változókat? = Meteor 10. 1980. 1.(54.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

  FAZAKAS József: Kvantitatív tükörmérés a távcső segítségével /3/. A tükörmérés számszerű értékelése /4/. Néhány gyakorlati megjegyzés a méréshez /5/. = Meteor 10. 1980. 2.(55.) sz. pp. 2-10. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: 1979-es meteormegfigyelések hazánkban. = Meteor 10. 1980. 2.(55.) sz. pp. 11-22. [SRG.]

  Pleione Változócsillagészlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1980. január - február. = Meteor 10. 1980. 2.(55.) sz. pp. 23-31. Összeállítók: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Dömény Gábor, Karászi István. [SRG.]

  - mez - [MEZŐSI Csaba]: Változós újdonságok. A KR Aurigae - egy új típusú változócsillag? = Meteor 10. 1980. 2.(55.) sz. p. 32. [SRG.]

  - szb - [SZŐKE Balázs]: A SAO 019521 változógyanús csillag fénygörbéje. = Meteor 10. 1980. 2.(55.) sz. pp. 33-34. [SRG.]

  DALOS Endre - SZŐKE Balázs: Észlelési eredmények. R Trianguli. = Meteor 10. 1980. 2.(55.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

  TEPLICZKY István: T Cassiopeiae. = Meteor 10. 1980. 2.(55.) sz. pp. 36-39. [SRG.]

  - mez - szb - [MEZŐSI Csaba - SZŐKE Balázs]: Tájékoztató a PVH tagok észleléseinek továbbítási lehetőségéről az AAVSO számára. = Meteor 10. 1980. 2.(55.) sz. p. 40. [SRG.]

  PATERSON, Daphne: A vizuális megfigyelés örömei. = Meteor 10. 1980. 2.(55.) sz. pp. 41-44. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  Tanuljunk meg látni! = Meteor 10. 1980. 3.(56.) sz. pp. 2-3. [TUV.]

  Az MMTÉH meteormegfigyelései. 1. = Meteor 10. 1980. 3.(56.) sz. pp. 4-7. Az 1979. nov., dec., és 1980. jan. időszaka. Feldolgozók: Juhász László, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Zenkl Gábor. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: Kettőscsillag megfigyelések 1980. február. = Meteor 10. 1980. 3.(56.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: A kettőscsillag észlelések nagy alakjai. 1. Robert Grant Aitken /1864-1951/. = Meteor 10. 1980. 3.(56.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

  Pleione Változócsillagészlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1980. március - április. = Meteor 10. 1980. 3.(56.) sz. pp. 11-20. Összeállítók: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Dömény Gábor, Karászi István. [SRG.]

  ZALEZSÁK Tamás: Észlelési eredmények. R Ursae Maioris. = Meteor 10. 1980. 3.(56.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

  - mez - szb - [MEZŐSI Csaba - SZŐKE Balázs]: Binokulár változók térképe. = Meteor 10. 1980. 3.(56.) sz. pp. 22-26. [SRG.]

  MEZŐSI Csaba: Feltételezett változócsillagok észlelése. = Meteor 10. 1980. 3.(56.) sz. pp. 27-30. [SRG.]

Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat körlevele. 3. sz. Mira maximumok 1980 július - 1981 február. = Meteor 10. 1980. 3.(56.) sz. pp. 31-32., hátsó belső borító. [SRG.]

  FAZAKAS József: Gondolatok a távcsövek felbontó-képességéről. = Meteor 10. 1980. 4.(57.) sz. pp. 2-7. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Az éjszakai égbolt derültség-vizsgálata. = Meteor 10. 1980. 4.(57.) sz. pp. 7-10. D-F-B (derült-felhős-borult) megfigyelései 52 hónapon 1584 éjjelen (1975. okt. 1. - 1980. febr. 1.) át. Hazánkban egy évben átlagosan 99 derült és 148 (részben) felhős éjszaka volt ebben az időszakban. [SRG.]

  -szb- [SZŐKE Balázs]: Észlelő tábor a Dombay tónál. = Meteor 10. 1980. 4.(57.) sz. p. 10. Az 1980. július 11-18 közötti észlelő táborról. [SRG.]

  Az MMTÉH meteormegfigyelései. 2. = Meteor 10. 1980. 4.(57.) sz. pp. 11-13. 1980. február - április. Feldolgozók: Juhász László, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Zenkl Gábor. [SRG.]

  Pleione Változócsillagészlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1980. május - június. = Meteor 10. 1980. 4.(57.) sz. pp. 14-23. Összeállítók: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Dömény Gábor. [SRG.]

  DÖMÉNY Gábor: Észlelési eredmények. CH Cygni. = Meteor 10. 1980. 4.(57.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

  SCHWEITZER, Emile: Bemutatjuk... az "Association Francaise des Observateurs d’Etoiles Variables"- a francia változócsillag megfigyelők szervezetét (AFOEV). = Meteor 10. 1980. 4.(57.) sz. pp. 26-29. Ford.: Szőke Balázs. [SRG.]

  Változós újdonságok. Vörös változócsillagok tömege. = Meteor 10. 1980. 4.(57.) sz. pp. 29-30. Sky and Telescope 1980 júliusi cikkét fordította: Mezősi Csaba. [SRG.]

  MIZSER Attila: Az AAVSO magyar észlelői. = Meteor 10. 1980. 4.(57.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

  Pleione Változócsillagészlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1980. július - augusztus. = Meteor 10. 1980. 5.(58.) sz. pp. 2-19. Összeállítók: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Dömény Gábor, Karászi István. [SRG.]

  - mez - szb - [MEZŐSI Csaba - SZŐKE Balázs]: Változás a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat AAVSO adatszolgáltatásában. = Meteor 10. 1980. 5.(58.) sz. p. 20. Péli Edit vállalja az AAVSO-hoz történő adatküldést. [SRG.]

  PÉLI Edit: AAVSO megbízottunk jelenti... = Meteor 10. 1980. 5.(58.) sz. p. 20. [SRG.]

  MEZŐSI Csaba: Bemutatjuk... Az International Amateur-Professional Photoelectric Photometry-t (IAPPP). = Meteor 10. 1980. 5.(58.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

  HENSHAW, Colin: A North Western Association of Variable Star Observers és a változócsillag észlelés jövője Európában. = Meteor 10. 1980. 5.(58.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Perseida tábor a Mátrában. /1980. aug. 10-18-ig/ = Meteor 10. 1980. 5.(58.) sz. pp. 25-32. [SRG.]

  Változás az MMTÉH adatgyűjtésében. = Meteor 10. 1980. 5.(58.) sz. p. 33. 1980. aug. 1-től az összes adatot Keszthelyi Sándor gyűjti és dolgoztatja fel rovattá a Meteorban. A havi anyagok 2 hónappal később Papp Jánoshoz kerülnek (az 1973. jan. 1. óta tárolt adatgyűjteményhez) hosszabb távú feldolgozásra. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Három fényesebb üstökös /1980. október - december/. = Meteor 10. 1980. 5.(58.) sz. pp. 33-35. Stephan-Oterma, Tuttle, Encke üstökösök előrejelzései. [SRG.]

  KELEMEN Zsolt: A tűzgömbökről. = Meteor 10. 1980. 5.(58.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

  Új megfigyelési program. Hogyan figyeljük meg a Jupiter Galilei-féle holdjainak az együttállásait? = Meteor 10. 1980. 6.(59.) sz. pp. 2-7. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Az éjszakai ég állapotának hazai statisztikája. = Meteor 10. 1980. 6.(59.) sz. pp. 8-10. 1976. október és 1980. szeptember közötti 4 év alatt 20 település 25 észlelője 265 havi számhármasának feldolgozása. Hazánkban egy évben átlagosan 98 derült és 134 (részben) felhős éjszaka van. [SRG.]

  KELEMEN Zsolt: A tűzgömbök észlelése. = Meteor 10. 1980. 6.(59.) sz. pp. 10-12. [SRG.]

  Pleione Változócsillagészlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1980. szeptember - október. = Meteor 10. 1980. 6.(59.) sz. pp. 13-25. Összeállítók: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás, Dömény Gábor. [SRG.]

  SZŐKE Balázs - ZALEZSÁK Tamás: Észlelési eredmények. Az S Delphinus fényváltozása 1974-1980 között. = Meteor 10. 1980. 6.(59.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

  - szb - [SZŐKE Balázs]: Mira maximumok. = Meteor 10. 1980. 6.(59.) sz. p. 29. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Amatőrök csillagászattörténetünkért - 1. /távcsövek/. = Meteor 10. 1980. 6.(59.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: A Bradfield 1979 l üstökös krónikája. = Meteor 10. 1980. 6.(59.) sz. pp. 33-37. Hazai észlelések 1980. jan. 28. és márc. 4. között. [SRG.]

  GOMBOS Gábor: A Jupiter 1980-81-es láthatósága előtt. = Meteor 10. 1980. 6.(59.) sz. pp. 38-41. [SRG.]

Bevezető. = Napfolt 1. 1980. márc. 1. sz. p. 1. A lap a Napon megfigyelhető jelenségek észleléseit közli. Folytatója a Kaposváron megszűnt Albireo Amatőrcsillagász Klub Nap-észlelő csoportjának, ezért viseli a klub az Albireo nevet. A kiadvány tölti be az Albireo Nap-rovata eddig szerepét. A havi észleléseket Iskum József gyűjti.; A Napfolt, a Balatonkenesei Művelődési Ház Albireo Amatőrcsillagász Klubja megfigyelési tájékoztatója volt. 3-4 oldal terjedelmű, stencillel sokszorosított lapok, összetűzve. Szerkesztette: Iskum József és Kocsis Antal, a 9. számtól egyedül Kocsis Antal. 1980 márciusától 1981 februárjáig 11 száma jelent meg. Az 1-8. számában a hazai amatőrcsillagászok napmegfigyeléseinek havi feldolgozását közölte. A 9-11. számokban külföldi észlelések fordításait tette közzé. Ezt követően a lap nem folytatódott, de hasonló formában fordításokat sokszorosítottak, sorozatcím nélkül. [KSZ.]

Észlelők 1980 január hóban. = Napfolt 1. 1980. márc. 1. sz. p. 1. 20 észlelő 78 vizuális és 6 fotografikus észlelést végzett. [KSZ.]

Naptevékenység - 1980 január. = Napfolt 1. 1980. márc. 1. sz. p. 2. Szöveges feldolgozás. [KSZ.]

ISKUM József: 1979 naptevékenysége. = Napfolt 1. 1980. márc. 1. sz. pp. 3-4. Egy év alatt 59 észlelő tevékenykedett, 1354 vizuális és 208 fotografikus észlelést végezve. [KSZ.]

A Napfolt észlelőinek. = Napfolt 1. 1980. márc. 1. sz. p. 4. [KSZ.]

Észlelők 1980. február - március. = Napfolt 1. 1980. ápr. 2. sz. p. 1. 16 észlelő 168 vizuális és 6 fotografikus észlelést küldött. [KZ.]

ISKUM József: Naptevékenység - 1980 március. = Napfolt 1. 1980. ápr. 2. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

ISKUM József: Különleges jelenségek a Napon. = Napfolt 1. 1980. ápr. 2. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Rövidítések. AA-szám meghatározása. PU-intenzitás. Wilson-jelenség. = Napfolt 1. 1980. ápr. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

Észlelők 1980. április hóban. = Napfolt 1. 1980. máj. 3. sz. p. 1. 19 észlelő 132 vizuális és 7 fotografikus észlelést végzett. [KSZ.]

ISKUM József: Naptevékenység - 1980 április. = Napfolt 1. 1980. máj. 3. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

Fáklyák. = Napfolt 1. 1980. máj. 3. sz. p. 3. Osztályozása észleléskor. [KSZ.]

Észlelők 1980. május hóban. = Napfolt 1. 1980. jún. 4. sz. p. 1. 19 észlelő 114 vizuális és 12 fotografikus észlelést végzett. [KOC.]

ISKUM József: Naptevékenység - 1980. május. = Napfolt 1. 1980. jún. 4. sz. pp. 1-3. Szöveges feldolgozás. [KOC.]

Napgranuláció. Nagy napfoltok. = Napfolt 1. 1980. jún. 4. sz. p. 3. Sky and Telescope 1969. szeptemberi számából fordította Fülöp Győző. [KOC.]

Észlelők 1980. június hóban. = Napfolt 1. 1980. júl. 5. sz. p. 1. 26 észlelő 131 vizuális és 5 fotografikus észlelést végzett. [KOC.]

ISKUM József: Naptevékenység - 1980. június. = Napfolt 1. 1980. júl. 5. sz. pp. 2-3. Szöveges feldolgozás. [KOC.]

Erőszakos naplemente. = Napfolt 1. 1980. júl. 5. sz. pp. 3-4. A napészlelő Zürichi Szövetséges Csillagvizsgáló bezárás előtt áll. Peter Altermatt tudósítása alapján. [KOC.]

LAUS, R.: Nagy felbontású napfényképezés. = Napfolt 1. 1980. júl. 5. sz. p. 4. The Astronomer 1969. szeptemberi számából. [KOC.]

Észlelők 1980. július hóban. = Napfolt 1. 1980. aug. 6. sz. p. 1. 17 észlelő 88 vizuális és 7 fotografikus észlelést végzett. [KOC.]

ISKUM József: Naptevékenység - 1980 július. = Napfolt 1. 1980. aug. 6. sz. pp. 1-2. Szöveges feldolgozás. [KOC.]

Kettős napot észleltek. = Napfolt 1. 1980. aug. 6. sz. pp. 2-3. Sky and Telescope 1980. július, fordította Fülöp Győző. [KOC.]

Naptevékenység. = Napfolt 1. 1980. aug. 6. sz. p. 3. Sky and Telescope 1980. februári számából fordította Gombos Gábor. [KOC.]

Naptevékenység. = Napfolt 1. 1980. aug. 6. sz. p. 3. Sky and Telescope 1980. júliusi cikkéből fordította Fülöp Győző. [KOC.]

Észlelők 1980. augusztus hóban. = Napfolt 1. 1980. szept. 7. sz. p. 1. 20 észlelő 325 vizuális és 10 fotografikus észlelést végzett. [KOC.]

ISKUM József: Naptevékenység - 1980 augusztus. = Napfolt 1. 1980. szept. 7. sz. pp. 1-2. Szöveges feldolgozás. [KOC.]

Fogyatkozás Észak-Nyugat Amerikában. 1. = Napfolt 1. 1980. szept. 7. sz. pp. 3-4. Az 1979. február 26-i teljes napfogyatkozás észlelése. Sky and Telescope 1979. májusi számából fordította Gombos Gábor. [KOC.]

Naptevékenység. = Napfolt 1. 1980. szept. 7. sz. p. 4. Sky and Telescope 1978. jún. Fordította: Gombos Gábor. [KOC.]

Észlelők 1980. szeptember hóban. = Napfolt 1. 1980. okt. 8. sz. p. 1. 21 észlelő 98 vizuális és 7 fotografikus megfigyelése. [KSZ.]

ISKUM József: Naptevékenység - 1980. szeptember. = Napfolt 1. 1980. okt. 8. sz. pp. 1-4. [KSZ.]

ISKUM József: Nap-észlelők figyelem! = Napfolt 1. 1980. okt. 8. sz. p. 4. Figyelem felhívás egy 1980. okt. 18-án megjelent foltról. [KSZ.]

KOCSIS Antal - SZENTMÁRTONI Béla: Változás a tartalomban. = Napfolt 1. 1980. nov. 9. sz. p. 1. Az Albireo újraindult, a Nap-rovat ismét az Albireoban lesz. A Napfoltban külföldi észlelések ismertetése lesz a Napról és a bolygókról. Innentől a lapot egyedül Kocsis Antal szerkeszti és a Napfolt alcíme erre változik: Az "Albireo Amatőrcsillagász Klub" tájékoztatója. Kiadja a Balatonkenesei Művelődési Ház. [KSZ.]

1980 szeptemberi napészlelések. = Napfolt 1. 1980. nov. 9. sz. pp. 1-2. The Astronomer, No. 198. [KSZ.]

Vénusz észlelések = Napfolt 1. 1980. nov. 9. sz. p. 2. The Astronomer, No. 197., 198 [KSZ.]

Rendkívül nagy protuberancia. = Napfolt 1. 1980. nov. 9. sz. p. 2. Sky and Telescope, 1980. nov. [KSZ.]

LANE, R.: Filamenes szerkezet napfoltokkal társulva. = Napfolt 1. 1980. nov. 9. sz. p. 3. The Astronomer, No. 66., 1969. október. [KSZ.]

STELLATO, Michael: Nyílthalmaz fényképezés. = Napfolt 1. 1980. dec. 10. sz. pp. 1-2. Betelgeuse 1979. máj-jún. [KSZ.]

STELLATO, Michael: Gömbhalmaz fényképezés. = Napfolt 1. 1980. dec. 10. sz. pp. 2-3. Betelgeuse, 1979. szept-okt. Fordította: Szentmártoni Béla. [KSZ.]

SHAW, G. T.: Mély-ég objektumok megfigyelései. = Napfolt 1. 1980. dec. 10. sz. p. 4. Sky and Telescope, 1966. okt. [KSZ.]

RIGGS, John: Ködök RFT-vel. = Napfolt 1. 1980. dec. 10. sz. p. 4. R. P. A. [Review of Popular Astronomy], 1969. aug. [KSZ.]

SZABÓ Ernő: A Petőfi. = Népművelés. 27. 1980. jan. 1. sz. pp. 28-30. Esztergomban, a Petőfi Sándor utcában áll a Petőfi Sándor Művelődési Központ (1926-ban épült, eredetileg a katolikus legényegylet székházának). Csillagászati szakkör működik itt Jónás László vezetésével. Évente szerveznek Csillagászati Szabadegyetemet. [KSZ.]

BÁN András: "Tau Ceti, jelentkezz!" = Népművelés. 27. 1980. aug. 8. sz. pp. 28-29. Egy budapesti csillagászati szakkör bemutatta munkáját a TIT módszertani rendezvényén. [KSZ.]

Csillagvizsgáló épül... /Hír/ = Népszabadság 38. 1980. jan. 22. p. 8. Pécsett. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: A prizmás látcső. = Népszabadság 38. 1980. jan. 27. 22. sz. p. 20. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Mi az az "1977 UB"? = Népszabadság 38. 1980. febr. 10. 34. sz. p. 20. Egy különleges égitestről. Charles T. Kowal által felfedezett kisbolygó. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Fényperc - fényóra - fényév. = Népszabadság 38. 1980. márc. 2. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Van új a Napon. Csillagunk eddig ismeretlen lüktetése és a folttevékenység változása. = Népszabadság 38. 1980. ápr. 1. p. 10. [SRG.]

NAGY István György: Az űrhajózás napja és az űrhajósok hétköznapjai. = Népszabadság 38. 1980. ápr. 13. 86. sz. p. 15. Szaljut-Szojuz-Progressz. [SRG.]

Start Bajkonurból: Magyar űrhajós a Szojuz-36-on! Farkas Bertalan és Valerij Kovászov együtt kering a Föld körül. = Népszabadság 38. 1980. máj. 27. 122. sz. p. 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt központi lapja e száma a címlapján piros betűs feliratokkal jelent meg. A 12 lapos napilapszám 5 teljes oldalát tették ki az első magyar űrhajóssal kapcsolatos anyagok. [KSZ.]

A TASZSZ és az MTI közleménye. = Népszabadság 38. 1980. máj. 27. 122. sz. p. 1. 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 20 óra 20 perckor, budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor a Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz-36 űrhajót. [KSZ.]

Magyar párt- és állami küldöttség Bajkonurban. = Népszabadság 38. 1980. máj. 27. 122. sz. p. 1. [KSZ.]

Az űrkutatás új hősei. Farkas Bertalan. Valerij Nyikolajevics Kubászov. = Népszabadság 38. 1980. máj. 27. 122. sz. p. 1. [KSZ.]

Vajda Péter jelenti Bajkonurból: 5... 4... 3... 2... 1... Start! Szovjet és magyar lobogó a kazahsztáni űrrepülőtéren. Az indulás előtti három feszült nap krónikája. = Népszabadság 38. 1980. máj. 27. 122. sz. p. 2. [KSZ.]

Kiss Tibor jelenti a moszkvai irányítóközpontból: Ahonnan az űrrepülést vezérlik. = Népszabadság 38. 1980. máj. 27. 122. sz. p. 2. [KSZ.]

A "Szojuz" szövetséget jelent. = Népszabadság 38. 1980. máj. 27. 122. sz. p. 3. Korom Mihály bajkonuri nyilatkozata. Márta Ferenc a közös űrrepülésről. [KSZ.]

MAKSZIMOV, G.: Földi adatok a kozmoszból. = Népszabadság 38. 1980. máj. 27. 122. sz. p. 3. [KSZ.]

SZABÓ László: Hazánk fia a világűrben. = Népszabadság 38. 1980. máj. 27. 122. sz. p. 3. [KSZ.]

Mikó László képriportja. Huszonöt hónap Csillagvárosban. Így készült fel a magyar űrhajós. = Népszabadság 38. 1980. máj. 27. 122. sz. p. 4. [KSZ.]

PETŐ Gábor Pál: Magyar műszerek a világűrben, Iparunk alkotásai a Szaljut-6 fedélzetén. = Népszabadság 38. 1980. máj. 27. 122. sz. p. 10. Az Interferon. A Pille. A Balaton. Az Integrál-program. [KSZ.]

Irány a világűr! = Népszabadság 38. 1980. máj. 27. 122. sz. p. 12. A MAFILM Katonai Filmstúdió színes dokumentumfilmje az első magyar űrhajósról. Operatőr: Simon György. Rendezte: Glósz Róbert. A mai naptól Budapesten a Corvin, a Toldi és a Vörösmarty kertmozi, vidéken pedig a bemutató filmszínházak műsorán. A MOKÉP keretes hirdetése. [KSZ.]

NAGY Ferenc: Bolyai Jánostól Farkas Bertalan űrutazásáig. = Népszabadság 38. 1980. jún. 6. 131. sz. p. 6. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Találkozás egy idegen bolygóval. Az évmilliók homályából. = Népszabadság 38. 1980. jún. 20. p. 15. Neptunusz, Plútó. [SRG.]

PETŐ Gábor Pál: A világegyetem meglepő jövője. Szovjet kutatók új fölfedezése a neutrínóról - magyar tudósok szerepe. = Népszabadság 38. 1980. júl. 6. 157. sz. p. 15. [SRG.]

PETŐ Gábor Pál: Hány magyar asztronauta van? A magyar űrkutatás társadalmi háttere: a KASZ. = Népszabadság 38. 1980. aug. 24. 198. sz. p. 15. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Holdtól is tanulhatunk. A Kozmosz és a Föld. = Népszabadság 38. 1980. szept. 7. 210. sz. p. 15. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A kvazárok. Különleges, csillagszerű rádióforrások. = Népszabadság 38. 1980. szept. 16. p. 10. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Egy fordítási hiba következményei. Kis történetek nagy emberekről. = Népszabadság 38. 1980. szept. 21. 222. sz. p. 20. G. Schiaparelli olasz csillagászról és a Mars csatornáiról. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Földközelben az Encke-üstökös. Szennyezett "jéghegy" az égbolton. = Népszabadság 38. 1980. nov. 11. p. 10. [SRG.]

A Saturnus-gyűrűk rejtélye. = Népszabadság 38. 1980. nov. 18. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A csillagászat és az űrkutatás új, nagy fölfedezése: Gyűrűk százai, holdak tucatjai a Szaturnusz körül. = Népszabadság 38. 1980. nov. 23. 275. sz. p. 15. A Voyager-1 felvételei alapján. [SRG.]

A Szojuz T-3 űrhajósai átszálltak a Szaljut-6 űrállomásra. = Népszabadság 38. 1980. nov. 29. 280. sz. p. 2. [SRG.]

Csillagvizsgáló a Mecsekben. = Népszabadság 38. 1980. nov. 29. Kurucz Imre főtitkár adta át a pécsi bemutatócsillagdát és a 40 cm-es Newton-távcsövet. [SRG.]

Kiválóan működnek a Szojuz T-3 berendezései. Az űrhajósok elégedettek az újtípusú járművel. = Népszabadság 38. 1980. nov. 30. 281. sz. p. 1. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Tudományos "forró drótok". Az ember és a természet. = Népszabadság 38. 1980. dec. 7. p. 15. Három Nap-világközpont: Moszkva, Meudon (Franciaország), Boulder (Coloradó, USA). Rövidéletű Jelenségek Központja a Smithsonian Intézetben, a Holdon időnként észlelhető felfénylések megfigyelését is szervezi. Tudományos Események Riadóhálózata a Smithsonian Intézetben. [SRG.]

H. I.: Debreceni Napba nézők. = Népszava 108. 1980. febr. 28. 49. sz. p. 3. A napfoltok kutatásáról Dezső Loránt a Debreceni Napfizikai Kutatóintézet igazgatója nyilatkozik. [SRG.]

Éjszaka utazott a kupola. Csillagvizsgáló a Mecseken. /Hír/ = Népszava 108. 1980. aug. 7. p. 12. Pécsett. [SRG.]

Őscsillagda. = Népszava 108. 1980. dec. 3. 283. sz. p. 9. Kép a koreai obszervatóriumról, amely időszámítás utáni 7. században épült. [SRG.]

A változó Föld. Tudós gondolatok a Földről. = Nő 29. 1980. márc. 19. 12. sz. p. 4. "A világegyetem keletkezésének kérdése, az ősrobbanás kérdése nem egy abszolút kiindulási pont, és nem egy örök elmélet. Érdemes történelmi példákon megvizsgálni, vajon az emberiség tudományos fejlődésében világosan felismerhető-e a haladás - például évszázados a fizikában? Felülmúlta-e az einsteini relativitáselmélet a newtoni dinamikát? Értéktelen lett-e a ptolemaioszi világkép Kopernikusz munkássága nyomán? Hamis volt-e Arisztotelész fizikája? Tévedett-e a Nobel-díj bizottság, amikor a fizikát valóban "égi ajándéknak" titulálta? Lapozzunk bele fizikakönyveinkbe: a történelmi összefoglalások csak háromszáz évet ölelnek fel, attól a naptól, amikor Galilei a mozgásról szóló tanulmányait megfogalmazta. De vajon valóban ez volt-e fizika születésének pillanata? ..." [HAI.]

HÉDERVÁRI Péter: Szovjet tudósok nagy jelentőségű felfedezése: A Nap: lüktet. = Ország Világ 24. 1980. jan. 2. 1. sz. p. 23. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrtudomány megvalósítható álma. Expedíció a Plútóra. Űrszonda az üstököscsóvában. Város a Holdon, a Marson. = Ország Világ 25. 1980. 4. sz. pp. 12-13. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Óriás teleszkópok a Szovjetunióban. = Ország Világ 24. 1980. márc. 5. 10. sz. p. 23. A bjurakani obszervatórium 259 cm átmérőjű tükrös távcsövéről. A pulkovói 66 cm-es és 82 cm-es lencsés, majd a 102 cm-es tükrös távcsöveinek történetéről. [SRG.]

Újra utasok a Szaljut-6-on. = Ország Világ 24. 1980. ápr. 16. 16. sz. p. 5. Valerij Rjumin, Leonyid Ivanovics Popov. [SRG.]

Valerij Rjumin űrhajós naplója. Fél év a Föld körül 175 nap. 1. Az indulás. = Ország Világ 24. 1980. ápr. 9. 15. sz. pp. 8-9. [SRG.]

Valerij Rjumin űrhajós naplója. Fél év a Föld körül 175 nap. 2. Birtokba vettük új lakóhelyünket. = Ország Világ 24. 1980. ápr. 16. 16. sz. pp. 8-9. [SRG.]

Valerij Rjumin űrhajós naplója. Fél év a Föld körül 175 nap. 3. Űrhétköznapok. = Ország Világ 24. 1980. ápr. 23. 17. sz. pp. 8-9. [SRG.]

Valerij Rjumin űrhajós naplója. Fél év a Föld körül 175 nap. 4. Működik az űrposta. = Ország Világ 24. 1980. ápr. 30. 18. sz. pp. 8-9. [SRG.]

Valerij Rjumin űrhajós naplója. Fél év a Föld körül 175 nap. 5. Űrséta terven felül. = Ország Világ 24. 1980. máj. 7. 19. sz. pp. 8-9. [SRG.]

Valerij Rjumin űrhajós naplója. Fél év a Föld körül 175 nap. 6. Születésnap a Kozmoszban. = Ország Világ 24. 1980. máj. 14. 20. sz. pp. 8-9. [SRG.]

Csillagvizsgáló a hegy gyomrában. = Ország Világ 24. 1980. máj. 21. A Bakszani obszervatórium a Kaukázusban, neutrínók megfigyelésére. [SRG.]

Úton a magyar űrhajós. = Ország Világ 24. 1980. máj. 28. 22. sz. p. 2. Farkas Bertalan. Az írások szerzői: Baktai György, Ferencz Csaba, Lukács Tibor, Miskolczi Péter, Tóth Emma. [SRG.]

Az első magyar űrhajós: Farkas Bertalan. /Kép/ = Ország Világ 24. 1980. máj. 28. 22. sz. p. 3. Az írások szerzői: Baktai György, Ferencz Csaba, Lukács Tibor, Miskolczi Péter, Tóth Emma. [SRG.]

"Kvartett" az űrben. = Ország Világ 24. 1980. máj. 28. 22. sz. p. 4. Leonyid Rjumin, Leonyid Popov, Farkas Bertalan, Valerij Kubászov. Az írások szerzői: Baktai György, Ferencz Csaba, Lukács Tibor, Miskolczi Péter, Tóth Emma. [SRG.]

Farkas Bertalan családi fényképalbumából. = Ország Világ 24. 1980. máj. 28. 22. sz. p. 5. Az írások szerzői: Baktai György, Ferencz Csaba, Lukács Tibor, Miskolczi Péter, Tóth Emma. [SRG.]

A repülőgéptől az űrhajóig vezető úton. = Ország Világ 24. 1980. máj. 28. 22. sz. pp. 6-9. Az írások szerzői: Baktai György, Ferencz Csaba, Lukács Tibor, Miskolczi Péter, Tóth Emma. [SRG.]

"Interkozmosz" a béke és haladás programja. = Ország Világ 24. 1980. máj. 28. 22. sz. pp. 10-11. Az írások szerzői: Baktai György, Ferencz Csaba, Lukács Tibor, Miskolczi Péter, Tóth Emma. [SRG.]

A magyar kutató-űrhajós munkaprogramja. Közös és önálló kísérletek a Kozmoszban. = Ország Világ 24. 1980. máj. 28. 22. sz. pp. 12-15. Az írások szerzői: Baktai György, Ferencz Csaba, Lukács Tibor, Miskolczi Péter, Tóth Emma. [SRG.]

Átszállóhely a Kozmoszban. = Ország Világ 24. 1980. máj. 28. 22. sz. p. 15. Az írások szerzői: Baktai György, Ferencz Csaba, Lukács Tibor, Miskolczi Péter, Tóth Emma. [SRG.]

Az űrkutatók munkahelye. = Ország Világ 24. 1980. máj. 28. 22. sz. pp. 16-17. Az írások szerzői: Baktai György, Ferencz Csaba, Lukács Tibor, Miskolczi Péter, Tóth Emma. [SRG.]

Az űrkutatók szállítójárműve. = Ország Világ 24. 1980. máj. 28. 22. sz. p. 18. Az írások szerzői: Baktai György, Ferencz Csaba, Lukács Tibor, Miskolczi Péter, Tóth Emma. [SRG.]

A bajkonuri űrrepülőtér. = Ország Világ 24. 1980. máj. 28. 22. sz. p. 18. Az írások szerzői: Baktai György, Ferencz Csaba, Lukács Tibor, Miskolczi Péter, Tóth Emma. [SRG.]

Indul a rakéta. = Ország Világ 24. 1980. máj. 28. 22. sz. pp. 18-19. Az írások szerzői: Baktai György, Ferencz Csaba, Lukács Tibor, Miskolczi Péter, Tóth Emma. [SRG.]

K. T. I. [KOZMA TÓTH Tibor]: Az űrhajós falujában. "A mi fiúnk..." = Ország Világ 24. 1980. jún. 4. 23. sz. p. 2. Farkas Bertalan. [SRG.]

K. T. I. [KOZMA TÓTH Tibor]: Az űrhajós alakulatánál. "Hajózó társunk űrpilóta lett!" = Ország Világ 24. 1980. jún. 4. 23. sz. p. 3. Farkas Bertalan. [SRG.]

H. J. J. [HORVÁTH J. József]: Az űrhajós családjánál. "Elment üjjepülni... " = Ország Világ 24. 1980. jún. 4. 23. sz. p. 4. Farkas Bertalan. [SRG.]

(franka): Az űrhajós szülőfalujában. "Ő is itt volt kisfiú... " = Ország Világ 24. 1980. jún. 4. 23. sz. p. 4. Farkas Bertalan. [SRG.]

H. T.: Az űrhajós első oktatójával. "Innen indult útjára." = Ország Világ 24. 1980. jún. 4. 23. sz. p. 4. Farkas Bertalan. [SRG.]

MERUK József: A bajkonuri ürrepülőtéren. A bejelentéstől az indulásig. = Ország Világ 24. 1980. jún. 4. 23. sz. pp. 5-7. Farkas Bertalan űrutazása. [SRG.]

HORVÁT J. József: Az irányítóközpont karzatán. A start nagyszerű pillanata. = Ország Világ 24. 1980. jún. 4. 23. sz. p. 7. Farkas Bertalan űrutazása. [SRG.]

A televízió képernyője előtt. Magyarnyelvű űrbeszámolók. = Ország Világ 24. 1980. jún. 4. 23. sz. p. 8. Farkas Bertalan beszámolója. [SRG.]

Nemzetközi űrkonferencián. "Ismét őt választanám társamnak... " = Ország Világ 24. 1980. jún. 4. 23. sz. p. 9. Valeríj Kubaszov nyilatkozata Farkas Bertalanról. [SRG.]

BENCZE SZABÓ Péter - SZATMÁRI Jenő István: A magyar nép üdvözli hősét. = Ország Világ 24. 1980. jún. 4. 23. sz. pp. 10-11. Farkas Bertalanról az űrhajózásról nyilatkoznak: Barta György, Hiros László, Kőhalmi Péter, Pentz János, Jadwiga Witowska, Jónás Sándor, Molnár János, Zsoldos Péter, Gyarmati Ilona, Hervay Tamás, Schranf György, Szabó Imre. [SRG.]

MERUK József: Újra a Földön. = Ország Világ 24. 1980. jún. 11. 24. sz. pp. 2-3. Farkas Bertalan hazatérése. [SRG.]

(l.t.) [LUKÁCS Tibor]: Az űrhajózás: kollektív munka. A magyar űrhajós kísérleteiről. = Ország Világ 24. 1980. jún. 11. 24. sz. pp. 4-5. [SRG.]

HORVÁTH J. József: Nem kaland, hanem kemény munka. = Ország Világ 24. 1980. jún. 11. 24. sz. p. 2. Moszkvai tudósítónk jelenti. [SRG.]

HORVÁTH J. József: Moszkva köszönti az űrhajósokat. = Ország Világ 24. 1980. jún. 18. 25. sz. pp. 4-5. [SRG.]

WANATKA Gabriella: Diadalmenet hazai földön. = Ország Világ 24. 1980. jún. 25. 26. sz. pp. 2-5. Képriport: Ács Irén, Balogh P. László, Bánhalmi János, MTI fotó. [SRG.]

HORVÁTH J. József: Moszkvai tudósítónk írja: Hogyan érzi magát egy űrhajós? A "Balaton" műszer magyar feltalálóinál. = Ország Világ 24. 1980. júl. 2. 27. sz. p. 8. A szovjet-magyar közös űrutazás során használt műszerről, amelynek feltalálói Hideg János, Bognár László és Remes Péter orvosok. [SRG.]

Az űrkutatástól a korszerű betegellátásig. Dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes nyilatkozata az Interkozmosz-program magyar orvosbiológiai szekciójának munkájáról. = Ország Világ 24. 1980. júl. 2. 27. sz. p. 9. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Amikor "kettészakadt a holdsarló"... = Ország Világ 24. 1980. aug. 13. 33. sz. pp. 12-13. Kozmikus katasztrófa a Holdon 1178. jún. 18-án (jelenlegi Gergely naptár szerint jún. 25.). J. B. Hartung angol kutató szerint ez a becsapódás hozta létre a Giordano Bruno krátert, amelyet a Luna-3 fedezett fel 1959. okt. 7-én. [SRG.]

Baktériumok az űrben. = Ország Világ 24. 1980. aug. 20. 34. sz. p. 13. [SRG.]

Kubai kozmonauta a világűrben. = Ország Világ 24. 1980. szept. 24. 39. sz. p. 7. Jurij Romanyenko és Arnaldo Tamayo Méndez űrutazása a Szaljut 6-on 1980. szept. 18-án. [SRG.]

L. T. [LUKÁCS Tibor]: Az űrvárosokhoz vezetőúton. = Ország Világ 24. 1980. okt. 15. 42. sz. pp. 12-13. Leonyid Popov és Valerij Rjumin a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén megdöntötte az előző legénység 175 napos kozmoszban töltött idő világrekordját. [SRG.]

LUKÁCSY József: Eltűntek a fehér foltok. = Ország Világ 24. 1980. nov. 19. 47. sz. p. 24. 1970. nov. 17-én először sikerült a Holdra juttatni a szovjet automatikus önjáró tudományos-kutató laboratóriumot a Lunohod-1-et. [SRG.]

Szovjet űrhármas a Szaljut 6-on. = Ország Világ 24. 1980. dec. 3. 49. sz. pp. 2-5. Oleg Makarov, Leonyid Kizim, Gennagyij Sztrekalov űrutasok. [SRG.]

LUKÁCSY József: Szovjet űrszondával francia léggömb indul a Vénusz felé... A léggömbrepülés újjászületése. = Ország Világ 24. 1980. dec. 31. 53. sz. pp. 12-13. A Venyera-84 elnevezésű szovjet-francia űrkísérletről. [SRG.]

SZENTESI György: Konfekciós űrruha. = Pajtás 35. 1980. febr. 7. 6. sz. pp. 15-17. [SRG.]

Váci csillagászok. [Hír] = Pajtás 35. 1980. márc. 6. 10. sz. p. 8. A "Göncöl" csillagászati szakkörben Kiszel Vilmos vezetésével ismerkednek a gyerekek a csillagos éggel. [SRG.]

O. J.: A sarkcsillagon innen. = Pajtás 35. 1980. ápr. 10. 15. sz. p. 11. A budapesti Váci úti Kassák Lajos Általános Iskola tanulói Dojcsák Gyuláné csillagász-szakkörvezetővel távcsőépítésbe fogtak. Szakmai tanácsot és optikai elemeket a TIT Uránia Csillagvizsgáló nyugdíjas igazgatójától Kulin Györgytől kaptak. [SRG.]

FORRAI G. János: Az atomóra nem ketyeg. = Pajtás 35. 1980. máj. 15. 20. sz. pp. 12-13. Látogatás a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumban, ahol a kérdésekre Almár Iván a fizikai tudományok doktora, az intézmény vezetője felel. [SRG.]

KUBÁSZOV, Valerij - FARKAS Bertalan: Felhívás valamennyi őrsnek székhelyén az Orion-expedícióra. = Pajtás 35. 1980. szept. 4. 23. sz. pp. 16-17. [SRG.]

A plafon bal sarkában aludtam. = Pajtás 35. 1980. szept. 4. 23. sz. pp. 18-19. Farkas Bertalan visszaemlékezése gyermekkorára. [SRG.]

CSER Gábor: A végtelenek keresztútján... 1. Merre is indulunk? = Pajtás 35. 1980. okt. 16. 29. sz. pp. 20-21. [SRG.]

CSER Gábor: A végtelenek keresztútján... 2. = Pajtás 35. 1980. okt. 30. 31. sz. pp. 20-21. [SRG.]

F. G. J.: A "szemfüles" Föld. = Pajtás 35. 1980. nov. 6. 32. sz. pp. 14-15. Rádióteleszkópokról. Effelsbergi 100 m átmérőjű és a kaukázusi Pasztuhov-hegyi rádióteleszkópról. [SRG.]

CSER Gábor: A végtelenek keresztútján... 3. Atomok és csillagok. = Pajtás 35. 1980. nov. 13. 33. sz. pp. 12-13.

CSER Gábor: A végtelenek keresztútján... 4. Az elemek a csillagokban születnek. = Pajtás 35. 1980. nov. 27. 35. sz. pp. 12-13.

FLECK Alajos: Jákob botja. = PGTV Tájékoztató 15. 1980. 3. sz. pp. 26-33. A Jákob bot szögmérő eszköz története, csillagászati használata is.; PGTV = Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat. [FLA.]

FLECK Alajos: Négyszáz éve született Vernier a nóniusz feltalálója. = PGTV Tájékoztató 1980. 4. sz. pp. 16-20. Csillagászati alkalmazásai kvadránsokon. [FLA.]

PÉNZES Sándor: Galilei élete. 1. = Pupilla 1980. jan-febr. [31.] sz. pp. 2-3. [KSZ.]

A B 92 sötétköd utáni kutatások. = Pupilla 1980. jan-febr. [31.] sz. p. 3. Sky and Telescope 1977. augusztus, fordította Fülöp Győző. [KSZ.]

Előrejelzések. = Pupilla 1980. jan-febr. [31.] sz. pp. 4., 6-7. Az 1980. januári és februári jelenségek. [KSZ.]

DEICSICS László - ARADI Katalin: A Vénusz hőaszimmetriája. = Pupilla 1980. jan-febr. [31.] sz. pp. 4-6. Asztronomicseszkij Zsurnál nyomán. [KSZ.]

719 Albert: egy megfoghatatlan kisbolygó. = Pupilla 1980. jan-febr. [31.] sz. pp. 7-11. Sky and Telescope 1980. augusztus, fordította Mohácsi Gyula. [KSZ.]

Milliméter - Obszervatóriumok. = Pupilla 1980. jan-febr. [31.] sz. p. 11. Blinck in All 1979/7-8., fordította Budavári Attila. [KSZ.]

A VV Cephei és az Epszilon Aurigae távolsága. = Pupilla 1980. márc-ápr. [32.] sz. pp. 2-4. Sky and Telescope 1978. november, fordította Mohácsi Gyula. [KSZ.]

DCS [DEICSICS László]: Március havi jelenségek. = Pupilla 1980. márc-ápr. [32.] sz. p. 5. [KSZ.]

b. a. [BUDAVÁRI Attila]: Szaturnusz holdak: a Rhea és a Titán elongációja, a gyűrű láthatósága. = Pupilla 1980. márc-ápr. [32.] sz. pp. 6-7. Paul Ahnert: Kalender für Sternfreunde alapján. [KSZ.]

Április havi jelenségek. = Pupilla 1980. márc-ápr. [32.] sz. pp. 7-8. [KSZ.]

VERBŐCZY Antal: Bolygó bolygó-család. = Pupilla 1980. márc-ápr. [32.] sz. p. 8. Vers. [KSZ.]

PÉNZES Sándor: Galilei élete. 2. = Pupilla 1980. márc-ápr. [32.] sz. p. 9. [KSZ.]

DEICSICS László: Megfigyelések, eredmények. = Pupilla 1980. márc-ápr. [32.] sz. p. 10. Az 1980. januári és februári sikertelen megfigyeléseikről.; A Pupillát a Szegeden működő Bartók Béla Művelődési Központ vette át. A Galilei Amatőrcsillagász Klub ezzel párhuzamosan elméletileg és gyakorlatilag megszűnt. [KSZ.]

SZERDAHELYI Katalin: Gothard Jenő. = Pupilla 1980. máj. [33.] sz. pp. 2-4. Közreműködött a vassurányi csillagászati szakkör. [KSZ.]

A Pallas megfigyelése. = Pupilla 1980. máj. [33.] sz. p. 4. Sky and Telescope 1979. május, fordította Jenei Péter. [KSZ.]

Május havi jelenségek. = Pupilla 1980. máj. [33.] sz. pp. 5-6. [KSZ.]

Kanyon a Vénuszon. = Pupilla 1980. máj. [33.] sz. p. 6. A Priroda 1979. 11. számából, fordította Spracha László. [KSZ.]

DEICSICS László: Június havi jelenségek. = Pupilla 1980. máj. [33.] sz. pp. 6-8. [KSZ.]

DEICSICS László: Látogatás az NDK-ban. [1.] = Pupilla 1980. máj. [33.] sz. pp. 8-9. Az Uránia Csillagvizsgáló szakkörének 6 tagja 1980. ápr. 3-12-ig meglátogatta Berlin és Potsdam egy-egy csillagvizsgálóját. Ez a 1. rész a Berlin-Treptow-i Archenhold Csillagvizsgálót mutatja be. [KSZ.]

Az SS 433 rejtélye. = Pupilla 1980. máj. [33.] sz. pp. 9-11. Sky and Telescope, 1979. május, fordította Jenei Péter. [KSZ.]

PÉNZES Sándor: Galilei élete. 3. = Pupilla 1980. máj. [33.] sz. pp. 11-12. [KSZ.]

MOLNÁR János: Műholdak pályaszámításai. [1.] = Rádiótechnika 30. 1980. máj. 5. sz. pp. 214-216. [SRG.]

Farkas Bertalan sikeresen helytállt a kiválasztás nehéz próbáin és együtt kering Valerij Kubászovval a Föld körül. = Rádiótechnika 30. 1980. jún. 6. sz. címoldal, első belső borító. [SRG.]

MOLNÁR János: Műholdak pályaszámításai. 2. = Rádiótechnika 30. 1980. jún. 6. sz. pp. 264-265. [SRG.]

MOLNÁR János: Műholdak pályaszámításai. 3. = Rádiótechnika 30. 1980. aug. 8. sz. pp. 364-365. [SRG.]

BAY Attila: Egy város ünnepelt. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. máj. 5. p. 3. Farkas Bertalan. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: 19 évvel az első űrutazás után. A Szajuz-35 űrrepülésének kezdete. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. máj. 5. p. 17. [SRG.]

Magyar űrhajós a Kozmoszban. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. jún. 6. pp. 3-5., címlap, első és hátsó belső borító. [SRG.]

-garlóczi- [GARLÓCZI János]: Látogatás a szülői házban. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. jún. 6. sz. pp. 6-7. Farkas Bertalan. [SRG.]

-garlóczi- [GARLÓCZI János]: A kiskunok székvárosában. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. jún. 6. sz. pp. 8-9. Magyari Béla. [SRG.]

-i-s-: A nyíregyházi MHSZ repülő klubban. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. jún. 6. sz. p. 10. Farkas Bertalan. [SRG.]

BERTALAN István Béla: Büszkék vagyunk mindkettőjükre. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. jún. 6. sz. pp. 11-12. [SRG.]

BERTALAN István Béla: Csillagos ösvényeken. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. jún. 6. sz. p. 13. [SRG.]

SZABÓ József: "Űrrepülés - a kozmosz országútjain" című kiadványból részlet. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. jún. 6. sz. p. 14. [SRG.]

S. Gy. [SÁRHIDAI Gyula]: A Szaljut-6 űrállomáshoz kapcsolódó űrhajók repülése. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. jún. 6. sz. p. 15. [SRG.]

S. Gy. [SÁRHIDAI Gyula]: Szovjet és Interkozmosz űrhajósok. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. jún. 6. sz. p. 16. Az 1980. febr. 29-i állapot szerint. [SRG.]

A szovjet-magyar űrpáros Budapesten. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. júl. 7. sz. pp. 3-4., címlap, hátsó külső borító. [SRG.]

Az űrhajósok országjárása. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. aug. 8. sz. pp. 4-5. Kubászov és Farkas Bertalan. [SRG.]

SZENTESI György: Múzeumban az űrkabin. = Repülés, Ejtőernyőzés 33. 1980. dec. 12. sz. p. 4. A szovjet-magyar űrpáros visszatérő kabinja a Hadtörténeti Múzeumban. [SRG.]

TÁL Gizella: A csillagda kálváriája. = Szolnok Megyei Néplap 31. 1980. jan. 13. 10. sz. p. 7. Fejezet címek: Költözne a csillagvizsgáló. "A kezdetek kezdete 1970, amikor is a szolnoki Városi Tanácstól megérkezett az örvendetes levél, hogy a cukorgyárnál lebontott csillagvizsgáló helyett - amelyet egyébként azért kellett megszüntetni, mert a környékére épített magas házak [...] eltakarták az eget, legalábbis a távcső elől - a Thököly úton építendő magas ház tetejéről vizsgálhatják majd az eget a csillagászat szerelmesei, [...] Sajnálatos módon a ház nem épült fel. [...] a csillagvizsgáló a vasútállomásnál létesülő toronyház legfelső szintjén kap helyet. [...] 1975-ben be is költözhettek a boldog lakástulajdonosok. Nem így azonban csillagvizsgáló. [...] 1977 júliusában beköltözhetett a TIT szolnoki városi szervezete, s elhelyezték az egykori csillagvizsgáló, valamint az Urániától kapott újabb értékes eszközöket.";
"Elszabott"kupola. "A csillagvizsgáló "gyöngyszeme" a 30 centiméter átmérőjű tükrös távcső azonban még nem használható. [...] Kiderült a kupola és a talapzat átmérője nem egyezik meg, s javításra szorul a daru is. A terv s a kivitelezés ugyancsak társadalmi munkában készült..."; Bíztak a tervben "...A terv [...] értéke 260 ezer forint körüli összeg. Még 1973-ban készítette el Szatmári Antal, [...] Közben viszont különböző módosításokra került sor az építésben, kissé eltolódtak a méretek. A csillagda terve pedig változatlan maradt." Ígéret tavaszra. "...hamarosan kiküszöbölik a csorbát, s tavasszal már vizsgálhatjuk a csillagokat a féltett távcsővel is, tovább bővíthetjük természettudományos ismereteinket..." [HAI.]

TÖRÖK Erzsébet: A csillagok vonzásában. Beszélgetés Kulin György professzorral. = Szolnok Megyei Néplap 31. 1980. aug. 24. 198. sz. Interjú Kulin Györggyel. [KSZ.]

Johannes Kepler. Kislexikon. = Szolnok Megyei Néplap 31. 1980. nov. 15. 268. sz. p. 8. "Háromszázötven évvel ezelőtt, 1630. november 15-én halt meg - 59 éves korában - Johannes Kepler, a korszakalkotó jelentőségű német csillagász és matematikus. Fiatalon kezdett el matematikai és csillagászati problémákkal foglalkozni, s tanulmányai idején Kopernikusz híve lett. Grazban kapott egyetemi katedrát, de azt haladó nézetei miatt, az ellenreformáció előretörése után kénytelen volt elhagyni. Ekkor Prágában telepedett le. 1601-től itt dolgozott Tycho Brahe, majd annak halála után őt nevezték ki II. Rudolf császár udvari csillagászának és matematikusának. Az uralkodó halálát követően Linzben lett egyetemi professzor.
Ő fedezte fel a bolygók mozgásában megnyilvánuló három legfontosabb törvényszerűséget - ezek az úgynevezett Kepler törvények - s ezzel tökéletesítette a kopernikuszi heliocentrikus világképet. Matematikai tevékenysége is jelentős; egyebek között logaritmus táblát állított össze. A róla elnevezett egyenlet a bolygók pályaelemei közötti, általa felfedezett matematikai összefüggést fejezi ki és segítségével a bolygó helyzete valamely időpontra előre, illetve visszamenően is kiszámítható." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Kepler. Bélyegsarok. = Szolnok Megyei Néplap 31. 1980. nov. 23. 275. sz. p. 13. "Az űrszerkezetek azokon az égi mechanikai törvények szabta pályákon robognak, amelyeket Kepler az 1600-as évek elején ismert fel. A tudományos világ a német csillagász, Johannes Kepler halálának 350. évfordulójára emlékezik, ehhez csatlakozik a Magyar Posta egy forint névértékű szelvényes bélyeg kibocsátásával. A bélyegkép Kepler arcvonásait ábrázolja, egykori festmény alapján. A kapcsolódó szelvényen Varga Pál grafikusművész tervrajza alapján láthatjuk a Kepler által felismert pályákon száguldó űrhajókat. Az új címletből 1 051 300 fogazott és 7000 vágott példány készül a Pénzjegynyomdában négyszínű ofszetnyomással." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Sok kicsi többre megy? Csillagászati műszerek fejlesztésének története. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. jan. 1. sz. pp. 13-17. [PIR.]

(E. I.): Szovjet-francia űrkutatási együttműködés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. jan. 1. sz. p. 29. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Egy újfajta teleszkóp. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. jan. 1. sz. p. 45. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

SZABÓ Csilla - UDVARI Gábor: Az ALBIREO nevű amatőr csillagász klub Kaposváron működik. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. febr. 2. sz. p. 72. [SRG.]

(Dr. H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: Kettős kvazár - vagy gravitációs lencse? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. febr. 2. sz. p. 80. [SRG.]

KELEMEN János: A Vénusz kutatásának legújabb eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. febr. 2. sz. pp. 91-92. [PIR.]

PÉCSI Tibor: A kozmikus biológia újabb eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. márc. 3. sz. pp. 105-107. [PIR.]

(Dr. H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: Hold egy hajdani hold körül? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. márc. 3. sz. p. 125. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(Dr. W. A.): Antianyag a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. márc. 3. sz. p. 126. Hírek Események Érdekességek.[SRG.]

(Dr. B. Z.) [BŐDY Zoltán]: A Halley és az Olbers üstökös pályáját zavaró hatások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. márc. 3. sz. p. 127. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az Io-hold tűzhányó tevékenysége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. márc. 3. sz. pp. 137-139. [PIR.]

A betlehemi csillag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. márc. 3. sz. p. 140. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

A kisbolygók kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. márc. 3. sz. p. 140. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

Hány Földünkhöz hasonló bolygó létezik? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. márc. 3. sz. p. 141. Folyóiratok. Naturwissenschaftliche Rundschau cikke alapján. [SRG.]

A műholdak haszna. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. márc. 3. sz. p. 141. Folyóiratok. La Recherche cikke alapján. [SRG.]

MARIK Miklós: A naptevékenység- és földi hatásai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. ápr. 4. sz. pp. 150-153. [PIR.]

SZÉKELY J. Gábor: Miért misztikus szám a 7? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. ápr. 4. sz. pp. 185-186. [SRG.]

A Nap összehúzódása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. ápr. 4. sz. p. 189. Folyóiratok. A Sciences Avenir cikke alapján. [SRG.]

A makropisztikus világ. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. máj. 5. sz. p. 220. A Föld a világűrből.; A Jupiter Nagy Vörös Foltja.; Egy távoli csillag képe.; Az Orion-köd.; Spirálgalaxis a Vadászebek csillagképben.; Galaxishalmaz a Herkules csillagképben. [SRG.]

(B. A.): Mikor volt az ősrobbanás? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. máj. 5. sz. p. 224. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(F. P.) [FAZEKAS Patrik]: Miért nincs a világegyetemben több antianyag? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. máj. 5. sz. p. 224. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

KORDOS László: Régi idők hőmérői: a cseppkövek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. máj. 5. sz. pp. 231-232. Cseppkövek és napfoltok. [SRG.]

Kozmikus árnyjáték. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. máj. 5. sz. p. 236. [SRG.]

SZENTESI György: Űrhajózás az űrállomásra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. jún. 6. sz. pp. 242-245., hátsó külső borító. [PIR.]

DETRE Csaba: Az ősrobbanás nem a világ kezdete! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. jún. 6. sz. p. 263. [PIR.]

HÉDERVÁRI Péter: Jupiter-holdak Voyager-"szemmel". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. jún. 6. sz. pp. 276-278. Első belső borító. Callisto fotó. [PIR.]

RÁDI Péter: Kinek van igaza, Ptolemaiosznak vagy Kopernikusznak? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. jún. 6. sz. pp. 283-284. [KSZ.]

Neutrino-kimutatás galliummal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. jún. 6. sz. p. 284. Folyóiratok. Naturwissenschaftliche Rundschau. [SRG.]

V. Ny. Kubászov parancsnok és Farkas Bertalan kutató űrhajós. 1980. máj. 26-án. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. jún. 6. sz. hátsó külső borító. [SRG.]

BROMLEY, Allan D.: Gondolatok a fizika fejlődéséről és társadalmi hasznáról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. júl. 7. sz. pp. 294-298. Kunfalvi Rezső fordította és összeállította. [SRG.]

(Dr. B. Z.) [BŐDY Zoltán]: Hatalmas gázbuborék a Tejútrendszerben! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. júl. 7. sz. p. 317. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

G. A. [GOGOLA Aladár]: Hogyan keletkezett a Giordano Bruno-kráter. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. júl. 7. sz. pp. 318. Hírek Események Érdekességek Wissenschaft und Fortschritt, 1979. 12. sz. alapján. [KSZ.]

ZÁCH Alfréd - DALMANDY Zoltán: "A nyári időszámítás egészségtani és fürdőtani jelentősége". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. júl. 7. sz. pp. 319-320. A nyári időszámítási rendszer története 1916. ápr. 16. - 1957. szept. 30-ig., és újbóli bevezetése 1980. ápr. 6-tól. [KSZ.]

Calar Alto: új csillagászati kutatóközpont. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. júl. 7. sz. pp. 333-334. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Az MX rakéta. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. júl. 7. sz. pp. 334. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

GAJZÁGÓ Éva: Kihívás a fizikusvilágnaK! A neutrinónak is van nyugalmi tömege? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. aug. 8. sz. pp. 342-344. [SRG.]

(Dr. H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: Túljutottunk a napfoltmaximumon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. aug. 8. sz. p. 363. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

BARTHA Lajos ifj.: A nagyszombati csillagvizsgáló előtörténete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. aug. 8. sz. pp. 372-374. [PIR.]

HÉDERVÁRI Péter: Ki érti az SS 433-at? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. aug. 8. sz. pp. 376-377. Buborék? rovat. [PIR.]

Háború a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. aug. 8. sz. p. 381. Folyóiratok. Az Umschau cikke alapján. [SRG.]

A Jupiter holdjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Az Einstein Obszervatórium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

-y - y: Donald H. Menzel: Csillagászat (Gondolat Kiadó, Budapest, 1980.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. aug. 8. sz. p. 382. Új könyvek. Könyvismertetés. [KSZ.]

Univerzumot formáló parányi tömeg. Beszélgetés J. B. Zeldovics akadémikussal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. szept. 9. sz. pp. 394-397. A riportot készítette: Staar Gyula. Fordította, sajtó alá rendezte: Szalay A. Sándor. Fotók: Székely Lajos. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szojuz T-2 űrhajó útja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. szept. 9. sz. p. 410. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

ABONYI Iván: Szupernóvák keresése - történészek segítségével. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. szept. 9. sz. pp. 420-421. [PIR.]

WOLFNER András: Kisbolygó pusztította ki a dinoszauruszokat? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. szept. 9. sz. pp. 421-422. Buborék? [PIR.]

Landsat-műholdak a mezőgazdaság szolgálatában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. szept. 9. sz. p. 428. Folyóiratok. Az Umschau cikke alapján. [SRG.]

J. I.: V. A. Ambarcumjan: Az univerzum kutatásának filozófiai kérdései. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1980.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. szept. 9. sz. p. 430. Új könyvek. Könyvismertetés. [KSZ.]

FODOR L. István: A röntgen-égbolt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. okt. 10. sz. pp. 448-452. [PIR.]

SÁRHIDAI Gyula: A vietnami űrhajós repüléséről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. okt. 10. sz. p. 462. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

A Virgo galaxishalmaz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. okt. 10. sz. hátsó külső borító. [SRG.]

ZELDOVICS, Jakov Boriszovics: Hogyan keletkeztek az elemek? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. nov. 11. sz. pp. 503-506. Ford. és összeáll.: Abonyi Iván. [PIR.]

HÉDERVÁRI Péter: A gravitációs hullámok felfedezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. nov. 11. sz. p. 507. A Sky and Telescope 57. évf. 2. sz. alapján. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Az Ariane hordozórakéta sikeres próbája és kudarca. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. nov. 11. sz. p. 509. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

LUKÁCS Béla: Az általános relativitáselmélet új irányai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. dec. 12. sz. pp. 537-541. [SRG.]

(Dr. B. Z.) [BŐDY Zoltán]: Mekkora a Merkúr tömege? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. dec. 12. sz. p. 554. A New Scientist, 1980. júl. 24. alapján. [PIR.]

Lőjük a világűrbe a nukleáris hulladékot? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. dec. 12. sz. p. 571. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

MARIK Miklós: Balázs Béla - Fényes Imre - Géczy Barnabás - Horváth József: Mi az idő? (Gondolat, Budapest, 1980.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 111. 1980. dec. 12. sz. pp. 573-574. Új könyvek. Könyvismertetés. [KSZ.]

(Szerkesztőség): Szlovákia élenjáró csillagásza volt. Egy tudós asszony emlékére. = TéT. Természet és Társadalom 20. 1980. jan. 1. sz. pp. 8-9. "Csehszlovákia tudományos köreiben és az egyszerű újságolvasók, a tudományos eredmények iránt érdeklődő emberek körében egyaránt ismert volt dr. źudmila Pajdušáková kandidátus neve. Tevékenysége szorosan összefügg a szlovákiai csillagászat második világháború utáni fejlődésével. A közelmúltban elhunyt tudós 1916. június 19-én született Radošovcén. Egész életét a csillagászatnak szentelte. Különösen azóta, hogy 1958-ban átvette a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének vezetését. Jelentősen hozzájárult a szlovákiai asztronómia fejlesztéséhez, a tudományág hazai eredményeinek nemzetközi fórumokon történő népszerűsítéséhez. Gazdag életművet hagyott hátra. Évtizedekig - 1944 óta - dolgozott a Skalnaté Pleso-i csillagvizsgálóban, és elsősorban a naptevékenységnek a Földre gyakorolt hatását tanulmányozta.
Az olvasók közül bizonyára sokan emlékeznek még azokra az újságcikkekre, amelyek arról adtak hírt, hogy źudmila Pajdušáková megint felfedezett egy üstököst. Összesen hat ilyen égi vándor felfedezése fűződik Pajdušáková nevéhez. ..." [HAI.]

TROICKIJ, V.: Egyedül vagyunk a világmindenségben? = TéT. Természet és Társadalom 20. 1980. febr. 2. sz. pp. 45-50. "Nem nagy az olyan tudományos problémák száma, amelyek sok évszázad óta foglalkoztatják az emberiséget. Ezek egyike a földön kívüli értelmes lények keresése. Ezzel az állandóan időszerű kérdéssel kapcsolatban V. Troickijnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája levelező tagjának a nézeteit ismertetjük. Az évszázados kérdés eldöntése egészen korunkig teljesen tehetetlennek mutatkozott, mert a tudósok - megfelelő eszközök híján - legfeljebb csak hipotéziseket fogalmazhattak meg.
Századunk utolsó harmadában végre olyan eszközök kerültek a világmindenséget kutató tudósok birtokába, amelyek segítségével a kísérletezés is lehetővé vált a földön kívüli értelmes lények kutatásában. A bolygónkon kívüli térségből érkező jelzések felfogásának gondolatát már jó két évtizeddel ezelőtt megfogalmazta S. Cocconi és F. Morrison, a két neves amerikai tudós. ..." Fejezetcímek: A földön kívüli civilizációk fejlődése.; A csillagenergia kiaknázása.; A döntő jelzésre várva.; Önmagunk megismerése. [HAI.]

POKORNÝ, Jindřich: Új találkozások a Jupiterrel. = TéT. Természet és Társadalom 20. 1980. ápr. 4. sz. pp. 39-44. "Villámok a Jupiter viharos atmoszférájában.; A Jupiter gyűrűje.; Működő tűzhányók a Jupiter egyik holdján,; A Jupiter bolygórendszere.; Új szondák fellövése várható. "1979 tavaszán és nyarán két Voyager típusú űrszonda került a Jupiter közelébe. A szondákat 1977-ben lőtték fel. Ez volt a nagybolygó harmadik és negyedik meglátogatása. Előzőleg, 1973-ban és 1974-ben Pioneer típusú űrszondák keresték fel a bolygót. A Voyager szondák ideiglenesen 1979 őszén fejezték be tevékenységüket. Hozzásegítették az emberiséget ahhoz, hogy új ismeretekkel gazdagodjék e távoli világra vonatkozóan. A két Voyager szonda útja azonban még nem ért véget. A Szaturnusz bolygó felé repülnek, s új „állomáshelyükre" 1980 novemberében, illetve 1981 augusztusában kell megérkezniük. Ezt követően még megpróbálják elérni az Uránusz bolygót. ..." [HAI.]

SLABÁ, Lýdia: A csillagok és a Föld között. Az ország legnagyobb obszervatóriumában. = TéT. Természet és Társadalom 20. 1980. máj. 5. sz. pp. 4-10. "Bizonyára kevesen vonják kétségbe, hogy a csillagászat - a múltban olykor lebecsült - tudományának sikeres fejlődése nélkül az ember aligha jutott volna ki az űrbe. Azt sem lehet azonban tagadni, hogy az űrhajózás is szerepet játszott a csillagászat előrehaladásában, mindenekelőtt eszköztárának gyarapodásában. Erről személyesen is meggyőződhettem a Csehszlovák Tudományos Akadémia Asztronómiai Intézetének ondrejovi csillagvizsgálójában. A háború előtt a létesítmény "öreg" épületében - két kupola alatt - mindössze néhány tíz szakember kutatta az égitestek titokzatos világát, viszont ma az obszervatórium modern, korszerűen felszerelt épületeiben, a Manda hegy erdős, szép környezetében, 530 méteres tengerszint feletti magasságban csaknem kétszáz tudós és kutató foglalkozik ugyanezzel a feladattal.
Az obszervatórium térségét 1898-ban a Frič fivérek, Josef és Jan, az 1848-as ismert prágai forradalmár fiai vásárolták meg 900 aranyért azzal a céllal, hogy csillagvizsgálót létesítenek itt, amely alapja lesz egy majdani tekintélyes asztronómiai intézetnek. A csillagvizsgálót, amely nemsokára fel is épült, 1928-ban, a köztársaság megalakulásának 10. évfordulóján az államnak ajándékozták. A második világháború után ez a létesítmény nőtte ki magát a CSTA Asztronómiai Intézetének fő munkahelyévé. Kísérőm, dr. Miloslav Kopecký, a CSTA levelező tagja, a CSTA Asztronómiai Intézetének igazgatóhelyettese elmondja, hogy napjainkban az andrejovi obszervatórium hazánk legnagyobb csillagvizsgálója. ..." Képaláírás: Az obszervatórium legnagyobb, két méter tükörátmérőjű távcsöve, amelyet 1967-ben állítottak fel. [HAI.]

AZUD, Ján: Az Interkozmosz és mi. A világűr békés felhasználásáért. = TéT. Természet és Társadalom 20. 1980. máj. 5. sz. pp. 42-47. "A kozmikus jog kialakulása során egyre többször hangzott és hangzik el a világűr békés felhasználásának követelménye. Úgyszólván minden olyan okmány kimondja, amely a világűr jogi kérdéseivel kapcsolatban lát napvilágot. Az ENSZ közgyűlése 1963. december 13-án hagyta jóvá azt a nyilatkozatot, amely lefektette a világűr kutatásának és felhasználásának jogi alapelveit, s amely alapul szolgált a későbbi egyezmények és szerződések megkötéséhez. Az első ilyen jellegű nemzetközi szerződést - tehát a világűr kutatásáról és kihasználásáról - 1967. január 27-én írták alá.
Ehhez kapcsolódott két specifikus egyezmény, az első az űrhajósoknak nyújtott segítségről és az űrből visszatért tárgyak visszaszolgáltatásáról, amelyet 1968. április 22-én írtak alá, a második pedig: az űrbe kibocsátott tárgyak által okozott károkért viselt nemzetközi felelősségről, amelyet 1972. február 29-én hagytak jóvá. ..." [HAI.]

MOLNÁR Iván: A holdfogyatkozás. = TéT. Természet és Társadalom 20. 1980. jún. 6. sz. pp. 12-16. "Holdfogyatkozás észlelése i. e. 2402-ben.; Amikor a Hold "vérbe borult"...; A Szárosz-ciklus.; Fogyatkozások naptára 3000 évre.; Mit láthattunk tavaly március 13-án? A holdfogyatkozások azon érdekes jelenségek közé tartoznak, amelyeket már a történelem előtti korszakok emberének is észre kellett vennie. Főleg a teljes holdfogyatkozás annyira lenyűgöző, hogy nem kerülhette el a természetben élő ember figyelmét. ..." Fejezetcímek: A holdfogyatkozás keletkezése.; A holdfogyatkozások periódusa.; A holdfogyatkozások fajtái. [HAI.]

BALÁK, Štefan: A bratislavai óramúzeum. = TéT. Természet és Társadalom 20. 1980. szept. 9. sz. pp. 51-57. "Sajátos nézeteket vallanak az órákról például Afganisztánban. A korán ugyanis tiltja az órák használatát, mert azt tartja, hogy a fő időmérő a Nap. Ezért egyes arab országokban az időt mindmáig napórákkal mérik. Hasonló a helyzet Tasi-Luumpoban (Dél-Tibet) is, egy kisebb városkában, ahol a helyi kolostorban hétezer buddhista szerzetes él. Az idő fogalma az ő nyelvükben a múlt, a jelen és a jövő fogalmára egyszerűsödik. Volt, van és lesz. És ez minden. A vallás tiltja Lasi-Luumpo lakosainak, hogy órát hordjanak, mert állítólag az óra szolgává teszi az embert. [...] A bratislavai óramúzeum, amelyet a Városi Múzeum 1974-ben nyitott meg a nagyközönség számára, a legérdekesebb múzeumi intézmények közé tartozik.
Értékes gyűjteményével az órák fejlődését szemlélteti egy rokokó stílusú kis polgári házban, amely a "Jó pásztorhoz" nevet kapta (az épület sarkán levő szobor után). [...] A múzeum alagsorában helyezték el az őskori és ókori napórák mintáit. Az ókori Egyiptomban, Kínában az időt az árnyék hossza és a Nap, a Hold meg a csillagok mozgása szerint mérték. Az ókori Egyiptomban és az antik világban a kőből készített napórákat nyilvános helyeken, főleg a templomok közelében állították fel. Magánhasználatra kis hordozható napórák szolgáltak. Borús időjárás esetén közkedveltek voltak a vízórák is (egymásra helyezett két edény).
Az ókori Rómában az "idő folyik" kifejezést használták az idő múlásának jelölésére. A gazdag patríciusok házaiban gyakran dísztárgyul szolgáltak az órák. A napórák a középkorban is közkedveltségnek örvendtek, különösen a reneszánsz és a barokk korban. Nagy napórákat - mint díszítőelemet - festettek vagy véstek kőbe a templomtornyokon, városi kapukon és világi épületeken azokban az időkben is, amikor már ismerték a mechanikus órákat. A kis napórák gyűrű, korong vagy sokszög alakúak voltak, s fadobozokra, könyvekre stb. emlékeztettek. ..." [HAI.]

SLABÁ, Lýdia: Az Interkozmosz és mi. A kozmikus sugárzás intenzitásának mérése. = TéT. Természet és Társadalom 20. 1980. okt. 10. sz. pp. 39-43. "Ha a kozmikus sugárzásra vonatkozó csehszlovákiai vizsgálatok kezdetét keressük, jó néhány évet kell visszalapoznunk. 1957-ben és 1958-ban, a Nemzetközi Geofizikai Év keretében nálunk két földi állomás létesült a kozmikus sugárzás időbeni változásainak megfigyelésére. Az egyik állomást a CSTA prágai Fizikai Intézete hozta létre a Lomnici-csúcson, a másik pedig Prágában működött. A mérések a Nemzetközi Geofizikai Év elmúltával is folytatódtak. ..." Fejezetcímek: Mi a kozmikus sugárzás?; A sugárzási övezetek mérése.; A Napból származó kozmikus sugárzás kutatása.; Az Intersok projektum. [HAI.]

KOLLÁRIKOVÁ, Mária: Az Interkozmosz és mi. Van-e stressz-hatása az űrrepülésnek? = TéT. Természet és Társadalom 20. 1980. nov. 11. sz. pp. 8-11. "Az első űrhajós Föld körüli utazása, amely nem egészen két óráig tartott, bebizonyította: az ember bátran kiléphet az űrbe. Így a következő kozmonauták egyre hosszabb ideig tartózkodtak az űrben, órák helyett napokig, majd heteken, hónapokon át. Közben számtalanszor felmerült az a kérdés, mennyi ideig tudja elviselni az ember a súlytalansági állapotot, ezt a szervezete számára teljesen szokatlan körülményt anélkül, hogy egészsége károsodást szenvedne, esetleg életét is veszély fenyegetné?! És mi megy végbe az emberi szervezetben az űrrepülés során, milyen változások következnek be a belső szervek működésében, s ezeknek milyen hatása lehet az űrhajós egészségére? ..." [HAI.]

Maximális naptevékenység idején. = TéT. Természet és Társadalom 20. 1980. nov. 11. sz. pp. 40-44. "Naptevékenységnek a Napon lejátszódó jelenségek összességét nevezzük. Már évszázadokkal ezelőtt megfigyelték, hogy a Nap felületének bizonyos térségein időnként különös foltok keletkeznek, amelyek feltételezhetően a mi bolygónkon uralkodó viszonyokat is befolyásolják. Az asztronómusok már több mint 150 évvel ezelőtt elhatározták, hogy nemzetközi együttműködéssel megfigyelőhálózatot létesítenek a naptevékenység és a vele összefüggő geofizikai jelenségek vizsgálatára. Így jött létre a "napszolgálat", amelynek adatai - illetve a régebbi megfigyelések adatai - alapján megállapították, hogy bizonyos rendszeresség van a Napon lejátszódó események ismétlődésében. A napfoltok, a napfáklyák, a protuberanciák és a napkitörések 11 éves periodicitásúak. ..."
Fejezetcímek: A Nap felületének képe és szerkezete.; A naptevékenység ciklusai.; Lehetséges a naptevékenység előrejelzése?; A Föld és a Nap.; A Nap és az ember. A Science et vie nyomán. [HAI.]

FAJNOR, Vladimír: Bolygónk ikertestvére? = TéT. Természet és Társadalom 20. 1980. dec. 12. sz. pp. 10-13. "A Merkur, a Venus, a Föld és a Mars naprendszerünk négy "Föld típusú" bolygója. Legközelebbi szomszédunk a Venus bolygó. Átlagos távolsága a Naptól 108 millió kilométer. Tömegével (a Föld tömegének 88 %-a) és átlagos sűrűségével (5,2 g/cm3 a Föld 5,5 g/cm3-es átlagos sűrűségével szemben) nagyon közel áll bolygónkhoz. Ezért évszázadokon át Földünk "ikertestvérének" tekintették. Ez a nézet még húsz évvel ezelőtt is általánosan elfogadott volt. ..." Fejezetcímek: Hogyan látjuk a Venust ma?; A légkör vegyi összetétele.; Automatikus bolygóközi szondák.; Forró savak esője? [HAI.]

BÖDÖK Zsigmond: Műholdak a meteorológia szolgálatában. = Új Szó - Vasárnap 13. 1980. dec. 7. 49. sz. p. 16. "A mesterséges holdak megjelenésével hamarosan előtérbe került azok meteorológiai célokra való felhasználásának a kérdése. A meteorológusok felismerték azokat az óriási lehetőségeket, amelyek az időjárás műholdas megfigyelésével a légköri folyamatok elemzése és előrejelzése terén nyíltak. Nem véletlen, hogy az első meteorológiai műholdat, a TIROS 1-et már két és fél évre az első szputnyik fellövése után, 1960. április 1-én felbocsátották. A műholdat a feladata alapján nevezték el (Television and Infrared Radiation Observation Satellite), minthogy fedélzetén a földi légkör megfigyelésére televíziós kamerákat és sugárzásmérőket helyeztek el. A TIROS I után nemsokára megjelentek a NIMBUS, az ESSA, az ERTA és a METEOR meteorológiai műholdak, bizonyítva alkalmazásuk szükségességét. ..." [HAI.]

OZOGÁNY Ernő: Égitestek mérnöke. = Új Szó - Vasárnap 13. 1980. dec. 7. 49. sz. p. 16. "...A 16. és a 17. század olyan jelentős felfedezésekben bővelkedik, amelyek több mint harmadfél évszázadra előre meghatározták a fizika fejlődését, s amelyeket csupán századunkban sikerült túlszárnyalni. A természettudományos világkép egyik fő megváltoztatója Johannes Kepler volt, akinek munkássága fő összekötő kapocs a heliocentrikus világkép megalkotója, Kopernikusz, és a klasszikus fizika legnagyobb alakja, Newton között. ..." [HAI.]

HAJÓS József: Kepler. = Utunk 35. 1980. nov. 14. 46. sz. p. 6. "1. A szabályosnál két hónappal korább jött világra. Legbátrabb eszméi is "idétlenek" voltak, a szó eredeti értelmében: idő előtt jöttek, ti. az uralkodó nézetek teljhatalmához képest túl hamar. 2. A tübingeni papnövendéki disputációkban sem véletlenül Kopernikusz-párti Johannes Kepler kemény munkával jutott el a cseppet se misztikus computációkon alapuló heliocentrizmushoz. El is mélyítette - jelentős helyesbítésekkel - a nagy lengyel csillagász rendszerét (akinek a neve összefügg a rezet jelentő cuprummal, tehát igencsak "kivágta a rezet". [...] 4. Keplernél lakott Szenczi Molnár Albert 1604-ben, mikor Prágába ment, hogy személyesen adja át Rudolf császárnak a neki ajánlott, úttörő latin-magyar szótárát. Fennmaradt Kepler hozzá címzett, 1605. február 13-i levele, ..." [HAI.]

BARTHA Lajos: Északon, Vardőn. = Új Tükör 17. 1980. 1. sz. p. 44., 1 t. Hozzászólás Csupor Tibor (a lap 1979. 45. számában megjelent) cikkéhez. Hell Miksa és Sajnovics János munkásságának értékelése. [SRG.]

Magyar űrhajós a világűrben. = Új Tükör 17. 1980. júl. 1. 22. sz. címlapkép. [KSZ.]

MARÓTI Lajos: Az ember célja. = Új Tükör 17. 1980. júl. 1. 22. sz. p. 5. Az űrhajózásról és az első magyar űrhajósról szóló cikk. [KSZ.]

NEMERE István: Hol kezdődik a kozmosz? = Új Tükör 17. 1980. júl. 1. 22. sz. p. 42. [KSZ.]

MAGYAR Pál: Üzenet a régmúltból. A kor világképe és a korona. = Új Tükör 17. 1980. júl. 20. 29. sz. pp. 21-23. Beszélgetés: Papp Gáborral, Ferencz Csabával, Ferenczné Árkos Ilonával és Beöthy Mihállyal. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

BARTHA Lajos: Királyi jelvény vagy asztrális jelkép? Téveszmék a magyar koronáról. = Új Tükör 17. 1980. aug. 3. 31. sz. p. 9. Reagálás Magyar Pálnak a 29. számban közölt cikkére, a szentkoronával kapcsolatos tévedéseinek cáfolata. [SRG.]

Téveszmék a magyar koronáról. Vita. = Új Tükör 17. 1980. aug. 31. 35. sz. p. 21. [SRG.]

WOLFE, John H.: A Jupiter. [2.] = Univerzum 24. 1980. jan. 1. (274.) sz. pp. 10-16. [ZSE.]

JEREMEJEVA, A: J.: Hüpatia - Theon lánya. = Univerzum 24. 1980. márc. 3. (276.) sz. pp. 16-23. [ZSE.]

DUCROCQ, Albert: A Voyager: Felfedezések a Jupiteren és holdjain. = Univerzum 24. 1980. márc. 3. (276.) sz. pp. 54-68. [ZSE.]

HUNTEN, Donald M.: A külső bolygók. = Univerzum 24. 1980. ápr. 4. (277.) sz. pp. 15-26. [ZSE.]

Az Uranus gyűrűje. = Univerzum 24. 1980. máj. 5. (278.) sz. pp. 14-18. A "La Recherche" nyomán. [ZSE.]

VASZILJEV, Ny. V. - RAZIN, Sz. A.: Mit tudunk a Tunguz meteoritról? = Univerzum 24. 1980. jún. 6. (279.) sz. pp. 9-16. [ZSE.]

HARTMANN, William K.: A Naprendszerben keringő kisebb égitestek. [1-2.] = Univerzum 24. 1980. júl. 7. (280.) sz. pp. 29-39.; 1980. aug. 8. (281.) sz. pp. 22-31. [ZSE.]

VAN ALLEN, James: Bolygóközi részecskék és erőterek. = Univerzum 24. 1980. szept. 9. (282.) sz. pp. 12-24. [ZSE.]

BROOMHEAD, Laurent: Egy obszervatórium száz éve. [1-2.] = Univerzum 24. 1980. szept. 9. (282.) sz. pp. 66-68.; 1980. okt. 10. (283.) sz. pp. 30-37. A Pic du Midi obszervatóriumról. [ZSE.]

Április 6-tól: Nyári időszámítás Magyarországon. = Vas Népe 25. 1980. márc. 23. 70. sz. p. 6. [SRG.]

Szaljut-Szojuz. Progressz-10. = Vas Népe 25. 1980. júl. 2. 153. sz. p. 1. [SRG.]

(a): Fejük fölött a csillagok. = Vas Népe 25. 1980. júl. 6. 157. sz. p. 16. Az ELTE Gothard Jenő Obszervatóriumának 60 cm-es Zeiss teleszkópjának átadásáról. Értéke közel 4 millió Ft. Gothard Jenő 1880. augusztusi Foucault-féle ingakísérletének 30 kg-os fémgolyója is előkerült egy hónapja és az a csillagvizsgáló kis házi múzeumában látható. [SRG.]

"Impressziók a Földről." = Vas Népe 25. 1980. szept. 5. 208. sz. p. 8. Szakmai tanácskozás az MMIK-ban a héten a természettudományos nevelésről. A résztvevők megnézték a szombathelyi csillagvizsgálót is. [SRG.]

Progressz-Szaljut összekapcsolás. = Vas Népe 25. 1980. okt. 1. 230. sz. p. 2. [SRG.]

Űrhajósok kitüntetése. = Vas Népe 25. 1980. okt. 2. 231. sz. p. 2. Jurij Romanyenko, Armaldo Tamayo Mendez kitüntetése. [SRG.]

Csillagászati hét. = Vas Népe 25. 1980. okt. 4. 233. sz. p. 8. 1980. okt. 13. és 18. között a szombathelyi MMIK-ban. Előadók: 13-án Szüle Dénes, 14-én Vető Balázs, 15-én Zombori Ottó, 16-án csillagászati és űrkutatási filmeket vetítenek, 17-én Kelemen János ezekről ad elő. 18-án a szombathelyi csillagvizsgálót tekintik meg Tóth György igazgató kalauzolásával. [SRG.]

Fél év a világűrben. = Vas Népe 25. 1980. okt. 10. 238. sz. p. 2. Leonyid Popov, Valerij Rjumin. [SRG.]

185 napos űrutazás után. Sikeresen földet ér a Popov-Rjumin űrpáros. = Vas Népe 25. 1980. okt. 12. 240. sz. p. 1. [SRG.]

Az űrkutatás hírei. = Vas Népe 25. 1980. okt. 12. 240. sz. p. 12. Szovjet-francia űrkutatási együttműködés.; Értelmes lények kutatása a világűrben. [SRG.]

Csillagos égbolt. = Vas Népe 25. 1980. okt. 12. 240. sz. p. 14. Keresztrejtvény, amelynek megfejtése öt nagy csillagász neve. [SRG.]

Séta a csillagvizsgálóba. = Vas Népe 25. 1980. okt. 12. 240. sz. p. 16. Csillagászati Hét 1980. okt. 13. és 18. között a szombathelyi MMIK-ban. 18-án a szombathelyi csillagvizsgálót tekintik meg. [SRG.]

Iskola a művelődési központban. = Vas Népe 25. 1980. nov. 23. 275. sz. p. 16. A Joskar-Ola lakótelepi általános iskola tanulói a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központba mennek, 1980. nov. 25-én. A felső tagozatosok az űrkutatással ismerkednek. [SRG.]

Üzenetek a világűrből. = Vas Népe 25. 1980. nov. 23. 275. sz. p. 16. Kulin György előadása az MMIK. [SRG.]

A Szojuz-T-3 - A jövő előhírnöke. Háromszemélyes szállítóűrhajó a világűrben. = Vas Népe 25. 1980. nov. 28. 279. sz. pp. 1-2. [SRG.]

Összekapcsolták a Szojuz-T-3 űrhajót a Szaljut űrállomással. = Vas Népe 25. 1980. nov. 29. 280. sz. p. 2. [SRG.]

SZAKÁLY Éva: Iskola a művelődési központban. = Vas Népe 25. 1980. nov. 29. 280. sz. p. 5. A Joskar-Ola lakótelepi általános iskola tanulói a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban voltak, 1980. nov. 25-én. A csillagászati foglalkozásokat Vértes Ernő tartotta és az űrkutatás történetéről mesélt. A jól felelők forgatható csillagtérképet kaptak. [SRG.]

Holografikus felvétel a világűrben. = Vas Népe 25. 1980. dec. 5. 285. sz. p. 2. [SRG.]

Csomagol az "űrhármas". Készülődés a visszatérésre. = Vas Népe 25. 1980. dec. 9. 288. sz. p. 1. Leonyid Kirim, Oleg Makarov, Genaggyij Sztrekalov. [SRG.]

Szerencsésen visszatért a Szojuz T-3. = Vas Népe 25. 1980. dec. 11. 290. sz. p. 2. [SRG.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. jan. 4. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: A Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat "V" állomásának január havi beszámolója. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. febr. 5. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: A hálózat február havi program tervezete. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. febr. 5. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Február hóban az alábbiak szerint alakult a meteorészlelés a hálózat "V" állomásán. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. márc. 6. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Márciusi program. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. márc. 6. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Szakkörünk észlelte az 1980. március 1-i részleges holdfogyatkozást. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. márc. 6. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Beszámoló a Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat "V" állomásán március hónapban végzett észlelésekről. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. ápr. 7. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Április havi programtervezet. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. ápr. 7. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Beszámoló jelentés a Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat "V" állomásán végzett észlelésekről. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. máj. 8. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Tervezet a májusi időpontokra. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. máj. 8. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Május havi összesítés. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. jún. 9. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Június havi program. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. jún. 9. sz. p. 1. Legközelebbi találkozónkat 1980. jún. 15-én Tapolcára tervezzük. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Június havi beszámoló. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. júl. 10. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Július havi program. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. júl. 10. sz. p. 1. 1980. júl. 3-6-ig Veszprém és Ajka észlelői Székesfehérváron lesznek a Csillagászati Szakkörök IV. Országos Versenyén. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Július havi beszámoló. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. aug. 11. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Augusztusi program. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. aug. 11. sz. p. 1. A VMH közös programot egyeztetett a Tatabányán, a Rókafarmon és a Mátra Kúthegy csúcsán (gyöngyösi csillagászati szakkör Perseida ’80 észlelőtábora Keszthelyi Sándor szervezésében) észlelőkkel. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Augusztus havi beszámoló. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. szept. 12. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Szeptemberi program. = VMH (Veszprém megyei Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. szept. 12. sz. p. 1. A hálózat következő, IV. találkozóját 1980. szept. 21-én rendezzük Veszprémben. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Közlemény minden tagunkhoz. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. okt. 13. sz. p. 1. Veszprém megye észlelőihez a Vas megyei amatőrök csatlakoztak, így a hálózat dunántúlivá vált. Az 1980. szept. 21-i veszprémi találkozón a központi adatgyűjtésről döntöttek. Elhatározták kisbolygók és eruptív változók észlelését is. A lap címe VMH Értesítő-ről DMH Értesítő-re változott. (Az év végéig megjelent három lapszámot még a V-betűnél helyeztük el a bibliográfiában.) [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Október havi észlelési időpontok. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. okt. 13. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok november hó elejére. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. okt. 13. sz. p. 2. A tagok az Ajka fölötti 100 km magasságú pont felé figyelnek. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Kisbolygók. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. okt. 13. sz. p. 2. A Ceres koordinátái. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Közlemények. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. nov. 14. sz. pp. 1-2. Az V. találkozó Szombathelyen lesz 1980. dec. 14-én az MMIK-ban. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok november és december hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. nov. 14. sz. p. 2. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Kisbolygók. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. nov. 14. sz. p. 2. Pallas, Vesta. A Draco 3. száma alapján. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelések. Szeptember. Október. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. nov. 14. sz. pp. 3-5. 7 illetve 8 meteorészlelő. Vizuális, fotografikus, mikrometeorit észlelések táblázatos adatai. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok 1981 január hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. dec. 15. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc:Észlelések 1980. november hóban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1980. dec. 15. sz. p. 1. [KOC.]

BÁNFALVI Péter: A Csillagászat Baráti Köre a csillagászati ismeretterjesztés bázisa. = Zalai Hírlap 36. 1980. jún. 27. 149. sz. p. 4. Az általános és középiskolai földrajz és fizika tananyag csak nagyon érintőlegesen foglalkozik a csillagászat tudományával, az űrkutatás legújabb vívmányaival még anynyit sem. Ez a tény is magyarázza, hogy milyen nagy feladat hárul a csillagászati ismeretterjesztéssel foglalkozókra. Megyénkben a 3 évvel ezelőtt átadott Csillagdában újabb lehetőségek nyíltak, hiszen 8-10 éve már, hogy nagyobb méretű csillagász távcső nem üzemelt azzal a céllal, hogy az érdeklődők elé tárja az égbolt szabad szemmel nem látható titkait. Két centruma van e munkának megyei szinten: Nagykanizsán a Fabik Károly Úttörőházban és Zalaegerszegen a 407. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnél működő csillagászati szakkör a Csillagdában, valamint néhány TIT előadó.
Éppen dr. Kulin György professzortól szereztem tudomást arról, hogy környékbeli falvakból is érkeztek az Uránia Csillagvizsgálóba - e mozgalom fellegvárába - érdeklődő, segítséget kérő levelek. … A baráti körbe jelentkezni lehet a TIT Zala megyei Szervezeténél (Zalaegerszeg, Marx tér X.), vagy e sorok írójánál. Szívesen nyújtok segítséget bárkinek, aki távcsövet szeretne építeni, vagy e nemes ismeretterjesztő mozgalomba be akar kapcsolódni. Nagyon örülnénk, ha a megyében újabb csillagász szakkörök alakulnának, ezzel is továbbfejlesztve a csillagászati ismeretterjesztés ügyét. [SRG.]

          1981.

XV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Kivonatok. 3. Földrajz. Nyíregyháza, 1981. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, BGYTKF sokszorosító részlege. 60 p. A XV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Természettudományi Szekciója 1981. ápr. 5-8-ig zajlott Nyíregyházán, a BGYTF-n. [KSZ.]

BERNOLÁK Kálmán: A fény. Budapest, 1981. Műszaki Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 304 p. Lektorálta: Lukács Gyula. Számos csillagászati kapcsolódással: optikai törvények, napfény, sarki fény, színképelemzés, optikai rács, az emberi szem és a látás. [KSZ.]

BROOKS, J. - SHAW, G.: Az élő rendszerek eredete és fejlődése. Ford.: Simó György. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Athenaeum Nyomda. 505 p. A csillagászathoz kapcsolódó fejezetek, alfejezetek: Kormeghatározás a kozmikus sugarak segítségével (pp. 45-46.); Az univerzum építőkövei (pp. 49-85.). Alfejezetek: Bevezetés (pp. 49-51.), Elemi vagy alapvető részecskék (pp. 52-61.), Az elemek keletkezése (pp. 61-67.), A Világegyetem építőkövei (pp. 67-73.), A galaxisok (pp. 73-75.), Az univerzum és a galaxisok keletkezése (pp. 76-84.), Ezen belül: A "nagy robbanás"-elmélet (pp. 76-77.), "Folyamatos teremtés"- vagy "stacioner egyensúlyi állapot"-elmélet (pp. 77-78.), A galaxisok és csillagok kialakulása (pp. 78-80.), és az: A csillagok és keletkezésük című rész (pp. 80-84.).; A Föld: keletkezése, légköre, szerkezete és fejlődése (pp. 86-114.).; Meteoritok (pp. 413-473.).; A világűrből származik a földi élet? (pp. 486-492.), Más bolygórendszerekre vonatkozó adatok (pp. 492-496.). [HAI.]

Budapest enciklopédia. Főszerk.: Tóth Endréné. 3. átdolg., bőv. kiadás. Budapest, 1981. Corvina Kiadó, Franklin Nyomda. 553 p. A nyomda évszáma: 1982. Csillagászat: p. 60. Citadella. (Az 1813-1849-ig itt állt csillagda helyén. G. L. - Gerő László); pp. 67-68. Csillagvizsgáló (Nagyszombat, budai várpalota, Gellérthegy, Ógyalla, 1921-28-ig a Széchenyi-hegyen, Piszkéstető, TIT Uránia Csillagvizsgáló, Planetárium a Városligetben. Cs. T. - Csomor Tibor); p. 79. Egyetemek, főiskolák (Budán csillagvizsgáló a királyi palota tornyában. N. L. - G. L. - Nagy Lajos - Gerő László);
p. 114. Gellérthegy (a hegy tetején csillagvizsgáló állt. G. L. - Gerő László); p. 302. Planetárium (a budapesti Vidám Parkban 1962-1968-ig, a Népligetben 1977. aug. 17-től, amely első két évében 400 ezer látogatót fogadott - Cs. T. - Csomor Tibor); p. 460. Veduták (királyi palotán csillagvizsgáló tornya S. E. - Seenger Ervin); p. 505. Kronológia (1813. aug. 5. A gellérthegyi csillagda alapkőletétele); p. 506. Kronológia (1830. Lebontják a kir. palota csillagvizsgáló tornyát). [KSZ.]

Cikkek Messier-objektumokról a "Deep Sky Monthly" folyóiratból. (1978 - 1980.) 1-2. Ford.: Szentmártoni Béla. [Hely nélkül], [1981.] [Kiadó nélkül.] 36 p. A két részből álló kiadvány I. része (pp. 1-18.) a M 2, 3, 4, 7, 8, 9, 11, 12, 17, 23, 24, 25, 28, 29, 34, 37, 39, 41, 47, 49, a II. része (pp. 19-36) a M 51, 52, 53, 55, 56, 57, 64, 68, 70, 76, 78, 80, 83, 94, 97, 106, 108, 109 objektumokról közöl cikket. A Deep Sky Monthly a National Deep Sky Observers Society havonta megjelenő folyóirata volt, szerkesztette David J. Eicher. [KSZ.]

CSABA György: Hazánk csillagos égboltja. Budapest, 1981. TIT Planetárium, Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat. 36 p. /Planetáriumi füzetek. 4./ Szakmailag ellenőrizte: ifj. Gazda István, Kulin György, Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. 338 p., 16 t. [SRG.]

Csillagászati és Űrkutatási Választmány 1982. évi munkaterve. [Budapest, 1981.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 11 p. Jóváhagyta a Választmány 1981. november 11-i plenáris ülése. [KSZ.]

A csillagászati mozgalom története Székesfehérváron 1961-től 1981-ig. Összeáll.: Hudoba György. Székesfehérvár, 1981. Weliszky László Ifjúsági és Úttörőház kiadása és sokszorosítása. 18 p. A székesfehérvári csillagászati mozgalom első 20 évének kronológiája (történések, rendezvények, dátumok, helyszínek, nevek, távcsövek, bemutatóhelyek adatai). Az adatgyűjtéshez sok segítséget nyújtott Kendrovics Miklós, Dóra László és Békési Baltazár. A belül stencilezett kiadvány A4 méretű kék fedőlapján csillagtérkép részlet van, alul ezzel a rejtélyes felirattal: ICHTHYES. [KSZ.]

DÖMÉNY Gábor: SR változók 1980. Semi-regular variables - 1980. Budapest, 1981. TIT Uránia Csillagvizsgáló, Meteor, Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Nyomda. [22 p.] /Report of the PVH. [1.]/ Az 1980 évben 122 SR csillagról 4672 fénybecslést végeztek. Az észlelt csillagok mintegy feléről közöl fénygörbét.; A változócsillagok hazai észleléseit közzétevő kiadványsorozat nem folyóirat, mert más-más címmel és szerzőkkel jelentkezett 1981-1988-ig. Azonos sorozatcímet viselt: az 1-14. szám a "Report of the PVH"-ot, és a 15-16. szám a "PVH Report"-ot. A kiadványok címe és bevezető szövegei két (magyar és angol) nyelvűek. Az adatbázisban e 16 kiadványt, könyvsorozatként: a könyveknél helyeztük el. [KSZ.]

ÉRSEKI György: Tanszerismertető. Tanulói földgömb az általános iskola 4-8. osztálya számára. Budapest, 1981. Kartográfiai Vállalat. 7 p. [KOC.]

A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. 150 p. [KSZ.]

FRANCIS, Peter: Vulkánok. Ford.: Mindszenty Andrea. 1981. Gondolat Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 408 p. Szakmai ellenőrök: Juhász Árpád és Szécsényi-Nagy Gábor. Csillagászat: pp. 366-408. Tűzhányok a Földön kívül. Más bolygókon és holdakon lévő vulkánosság, főként a Holdon, a Marson és a Merkúron. [KSZ.]

A gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Földtudományi ismeretek. Fakultatív tanterv. Szabadon választható a III. és a IV. osztályban: a III. osztályban heti 2 óra, a IV. osztályban heti 2 óra. Szerk.: Tóth Aurél. [Budapest,] 1981. Művelődési Minisztérium, Országos Pedagógiai Intézet, Sylvester János Nyomda (Szombathely). 16 p. Készült a művelődési miniszter rendeletére az Országos Pedagógiai Intézetben. Ideiglenes használatát jóváhagyta a Művelődési Minisztérium 31725/1981. VIII. számú intézkedésével. Nagyrészt csillagászati témakörök fakultatív tanterve. Tananyag, gyakorlatok, követelmények, az évi órakeret felosztása, módszerek, taneszközök. A III. osztályban: a Föld világmindenségben elfoglalt helyének, alakjának, szerkezetének, dinamikus változásainak, a geoszférák kölcsönhatásainak bemutatása. A IV. osztályban: a csillagok és bolygók kialakulásának és a Föld fejlődéstörténetének ismertetése. [KSZ.]

GÁBRIS Gyula - MARIK Miklós: Csillagászati földrajz. Kézirat. 2. változatlan utánnyomás. Budapest, 1981. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 179 p. Lektorálta: Balázs Béla és Nagy Józsefné. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 3. változatlan utánny. Budapest, 1981. Tankönyvkiadó, Dabasi Nyomda. 94 p., 6 mell. /[A] Tanárképző Főiskolák [kiadványa]/ Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [SRG.]

HACK Frigyes - KUGLER Sándorné - TÓTH Géza: Négyjegyű függvénytáblázatok. Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések. 8. kiad. Budapest, 1981. Tankönyvkiadó Vállalat, Petőfi Nyomda (Kecskemét). 207 p. Raktári szám: 13129. Példányszám: 200000. Csillagászat: pp. 110-112. (Newton-törvényei. Általános tömegvonzás törvénye. Kepler-törvényei. Bolygók és mesterséges holdak keringésére vonatkozó képletek); pp. 123-125. (fénytan); p. 170. (A Naprendszer adatai. Néhány csillag közelítő adatai). [KSZ.]

HELTAI Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. [Budapest,] 1981. Európa Könyvkiadó Magyar Helikon osztálya, Kner Nyomda Dürer üzeme (Békéscsaba). Sajtó alá rendezte Kulcsár Margit. A bevezetőt Kulcsár Péter írta. 473 p. /Bibliotheca Historica./ Csillagászat: p. 93. [Szent István királyról] "Az ö halálának utánna nagy csodák és veszedelmek lönek. Mert sok várasok és faluk megégének, földindúlások is lönek, két napot-is látának az égbe."; p. 169. [Nagy Lajos király] "Tudós ember vala: jeles göreg és deák, és fő matematikus és asztronómus vala, ki igen érti vala az égeknek és a csillagoknak forgását."; p. 170. "Azonközbe egy kométa avagy üsteges csillag támada az égen, és nem sok nap múlva meghala az jámbor Lajos király, kit megsirata mid az egész ország ... Lőn Lajos királynak halálla, mikoron írnának Krisztus Urunk halála után 1382. Az ő királyságának negyvenegyedik esztendejében.";
p. 255. [Hunyadi Jánosról] "Az ő halálát sok jelek mutatták meg annak előtte. Mert azelőtt egy üsteges csillag támada az égbe, és marada vagy harminc napig, etc. E lőn a vége az jámbor vitéz Hunyadi Jánosnak, Magyar Országnak gubernátorának."; p. 324. Esztergomi János érsek nagy palotát épített Esztergomban. "Azon palotában az egyik hosszú falon renddel szépen mind megíratta vala szép és drága festékekkel mind a magyaroknak őseket; a scithiai hercegeket; annak-utánna a királyokat. Nem íratta vala kedig a királlyoknak képeit csak Máttyás királyig, mikoron ő élt; hanem Mátyás király után is egynyíhány ablakot íratott-meg, mellyet valami prognostikomból, avagy a csillagoknak járásából vött jövendőmondásból, és úgy akarta az ö utánna valóknak, azok a képek által jelönteni, mi vólna jövendő ez országban."; p. 374. "És ekképpen akarta Mátyás király Magyarországból Olaszországot csinálni, és mindenütt kerestete tudós népeket, kik az ég forgáshoz és a csillagok járásához tudnak vala...";
p. 367. [Hunyadi Mátyás királyról] Napfogyatkozás Bécs megszállása évében Klaustronamburg. "És a kastély, melly az híd végén vala, a föld felé; a sok nyomorgatás után megadá magát Szent-György havába; [1484. ápr.], melly napon olly sötűt ecclipsis lön, hogy nappal sok helyen látzanának a csillagok az égeken."; p. 367. "Mikoron kedig Máttyás király az esztendőnek a kezdetiben, mikoron írnának Krisztus Urunknak születtetésének utánna 1485, meg akarná szállani Bécset, előszer megláttatta az csillagoknak forgását; és aztoknak forgása szerént úgy kezde Bécsnek vívatássához.";
p. 381. Harcok előtt a csillagnézők véleményét is kikérte. "Annak utánna Mátyás király megkérdvén a csillagnézéket, és kik az égű forgásokat tudják vala, kiindula Bécsből ... és Németújhelly alá méne."; p. 382. [Német Újhely ostroma.] "Harmadnapra annak utána (mert az égeknek szerencsés forgását várta vala-meg) ő maga-is, Mátyás király beméne Újhellybe."; pp. 393-394. A budai palotában a piac körül "egy-egy faragott oszlopot akarta állatni, és az oszlopnak az oldalában akarta az lektornak székit hellyhesztetni, holott a doktorokat el akarta rendelni mind végig, minden oszlop mellett a leckéknek olvasására, ... az hetedik mellett az hetedik lektor az asztronómiát." [KSZ.]

HERRMANN, Dieter B.: Az égbolt felfedezői. Ford.: Nagy Imre. Budapest, 1981. Gondolat Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 277 p. Kontrollszerkesztő: Marik Miklós. Tudománytörténeti szaklektor: ifj. Gazda István és Ponori Thewrewk Aurél. A jegyzeteket írta Gazda István. [KSZ.]

HORVÁTH András: Komfort a világűrben. Budapest, 1981. Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, Ságvári Nyomda. 31 p. /A mi világunk. ’81/8. A brigádok kiskönyvtára./ Lektorálta: Almár Iván. [KOC.]

Ionoszféra és magnetoszféra fizika IX. 9. Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1980 november 17-21. Szerk.: Gesztelyi Lidia. Budapest, 1981. MTESZ Központi asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. 132 p. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A Barnard-objektumok. Az Albireo melléklete 1981. június. Kaposvár, 1981. Albireo Amatőrcsillagász Klub. 16 p. [KSZ.]

KALOCSAY Krisztina: "A vízöntő-kor hajnalán... " /Módszertani levél/ Nyíregyháza. 1981. Megyei Könyvtár sokszorosító üzeme. 21 p. /Gyermekkönyvtári füzetek. 3./ . Könyvtárhasználat gyakoroltatása 13-14 éveseknek, csillagászati témában [KSZ.]

KISS Imre: Csillagászati bibliográfia. Bevezető a csillagászat magyar nyelvű irodalmába. /1945-1979./ Debrecen, 1981. Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár, Megyei Könyvtár sokszorosító műhelye. 485 p. Lektorálta: Geszthelyi [helyesen: Gesztelyi] Lídia.
3569 tétel, tematikusan csoportosítva, mutatókkal. 1945 előtti anyagokat is megad a csillagászattörténeti témában. A nyomtatott anyag bizonyos értelemben a jelen adatbázis (a Csimabi) elődjének is tekinthető. Azonban a szerző nem látta minden egyes leírt tételének eredetijét, hanem mások által összeállított jegyzékek alapján dolgozott. A Magyar Könyvészet, a Magyar Nemzeti Bibliográfia, a Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek, a Magyar Folyóiratok Repertóriuma, a Magyar Nemzeti Bibliográfia Időszaki Kiadványok kötetei által 1945-1979-ig közölt anyagokat átvette. "Az anyag egy részébe nem volt alkalmam személyesen belenézni" - írja. A Természet Világa és előzményei, a Fizikai Szemle, valamint a csillagászati folyóiratok és az évkönyvek cikkeit ténylegesen megnézte. [KSZ.]

KELEMEN János: Bevezetés a csillagászatba. 1-2. Szerk.: Zombori Ottó. Budapest, 1980-1981. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzeme. 1. köt. 63 p.; 2. köt. 61 p. /Uránia füzetek./ Két kötetben. Az 1. kötetet lektorálta: Ponori Thewrewk Aurél, a 2. kötetet: Balázs Lajos. [KSZ.]

KÓKAI László: A filozófia kapcsolata a természettudományokkal, különös tekintettel a csillagászatra. Egyetemi doktori értekezés. Békéscsaba, 1981. József Attila Tudományegyetem. 118 p. Szakmai konzulens: Kocsondi András egyetemi docens. Fejezetcímek: A filozófia számára mennyiben jelentősek a természettudományok problémái (pp. 4-56.).; A filozófia kapcsolata a csillagkozmogóniával. (pp. 57-111.). A kozmogónia tárgya és jelentősége (pp. 57-60.). A csillagok és az intersztelláris anyag néhány jellemzője (pp. 60-63.). A csillagok kialakulása: A csoportos keletkezésre utaló megfigyelések. A csillagok diffúz anyagból történő összeállásának elmélete. A csillagok szupersűrű presztelláris anyagból történő keletkezésének elmélete. Az összeállási elméletet alátámasztó megfigyelések.
A lebomlási elméletet alátámasztó megfigyelések (pp. 63-90.). A csillagok fejlődése (pp. 91-99.). A csillagfejlődés végállapotai (pp. 99-106.). A fejlődés elve a csillagkozmogóniában. (pp. 106-111.).; Hivatkozások (pp. 112-115). 66 tétel.; Irodalom (pp. 116-118). 34. tétel. [HAI.]

KOMJÁTHY Kálmán: Kopernikusztól az Interkozmoszig. Űrkutatás a filatélia tükrében. Körmend, 1981. 62 p. [TUV.]

KULIN György: Bevezető gondolatok csillagászati szakkörök indításához. Budapest, 1981. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzeme. 22 p. Csillagászati szakkörök. A szakkör megalakulása. A szakköri munka fenntartói, patronálói. Az állandó helyiség. A szakkör elemi felszerelése. A szakköri munka. Mi mindennel célszerű foglalkozni. Ismerkedés az égbolttal. Távcsőépítés. Elméleti képzés. Megfigyelések. Bolygók megfigyelései. Üstököskeresés. Ismeretterjesztő tevékenység. Tapasztalatcserék. Az iskolai munka segítése. Részvétel az országos rendezvényeken. Túl a város határán. A propaganda lehetőségei. [TUV.]

KULIN György: Útmutató a távcsőtükör házi készítéséhez. Budapest, 1981. TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. 8 p. [KSZ.*]

Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona. Főszerk.: Csanda Sándor. Bratislava, 1981. Madách Könyv- és Lapkiadó n. v., Tlaciarne SNP, závod Neografia (Martin) 147 p. Benne: Konkoly-Thege Miklós (p. 70.).; Sajnovics János (p. 112.). [KSZ.]

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete. Szerk.: Rupp Erzsébet. Budapest, [1981.] MN Térképészeti Intézet, Nyomdaipari Fényszedő Üzem. 31 p. [KSZ.]

A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. 346 p. [KSZ.]

Messier objektumok keresőtérképei. Összeállította: Tuboly Vince. [Orosháza,] 1981. Alcor Csillagászati Szakkör, Ü. M. [Üvegipari Művek] O. Ü. [Orosházi Üveggyár] Házinyomda. 48 p. A 110 Messier-objektum megkeresésére szolgáló térképgyűjtemény. A keresőtérképek elkészítéséhez hazai amatőrcsillagászok (Csiba Márton, Farkas István, Sári Gyula, Papp Sándor, Tuboly Vince) által készített fényképeket is felhasználtak. [TUV.]

MÉSZÁROS István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. 671 p. p. 479., 481.: Hell Miksáról. [HAD.]

N. ABAFFY Csilla - TŐZSÉR Ágnes: Kandidátusi és doktori disszertációk (1975. február 1 - 1979. december 31.). Budapest, 1981. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, MTA Könyvtára házi sokszorosító részlege. 150 p. /A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára kézirattárának katalógusai. 12./ Csillagászat: pp. 22-26. V. Fizikai tudományok. Barcza Szabolcs: Hidrogén vonalak csillagok színképében. 1977. 86 p. Kandidátusi.; Fejes István: A csillagközi semleges hidrogén eloszlása a Virgo régióban. 1975. 1.,124 p. Kandidátusi.; Gombosi Tamás: Flare részecskék és a bolygóközi tér kölcsönhatásának vizsgálata. 1978. 2., 150 p. Kandidátusi. [KSZ.]

NAGY István György: Űrhajózás. Budapest, 1981. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 60 p. /Kolibri könyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Szentesi György. [KSZ.]

NEWTON, Isaac: A Principiából és az Optikából. Levelek Richard Bentleyhez. Ford., vál., bev., jegyz. ell.: Heinrich László. Bukarest, 1981. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. 215 p. /Téka./ "A Természetfilozófia Matematikai Alapjai" 1687-es (pp. 35-98.).; "Optika, vagy a fény visszaverődéséről, töréséről, elhajlásáról és színeiről szóló értekezés" 1704-es (pp. 99-174.) műveket Heinrich László fordította. Az 1692-1693-as " Newton levelei Richard Bentleyhez" részt (pp. 175-194.) Fehér Márta fordította. [KSZ.]

NORWOOD, Joseph: Századunk fizikája. Ford.: Fehér György, Nagy András, Kerékfy Pál. Budapest, 1981. Műszaki Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 339 p. Lektorálta:Károlyházy Frigyes. Csillagászat: pp. 20-24. (A Michelson-Morley-kísérlet.); p. 58. (A tér görbülete.), pp. 66-68. (A Schwarzsschild szingularitás.); pp. 68-72. (Kozmológia.); pp. 317-319. (Az antianyag szerepe a kozmológiában.); pp. 321-322. (Az idő múlásának iránya.) [KSZ.]

OMNÉS, Roland: A Világegyetem és átalakulásai. Ford.: Zsigmond Balassa. Budapest, 1981. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 174 p. [KSZ.]

Magyarország az űrből. Budapest, 1981. Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, MN Térképészeti Intézet. 95 p., 1 t. Szerzők: Bak Antal, Balla Sándor, Berencei Rezső, Domokos Györgyné, Szilágyi Péter. A SZOJUZ, a SZALJUT-6 és a LANDSAT kozmikus felvételei. [KSZ.]

MÓRICZNÉ GYURICZA Éva: Csillagászati világképünk fejlődése. Szakdolgozat. Szombathely, 1981. BDTF Szombathely. p. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A betlehemi csillag. Budapest, 1981. TIT Planetárium, Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat. 29 p. /Planetáriumi füzetek. 5./ Szakmailag ellenőrizte: Barlai Katalin és Szabó Gábor. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Intelligencia a Világegyetemben. Budapest, 1981. TIT Planetárium, Pécsi Szikra Nyomda. 26 p. /Planetáriumi füzetek. 3./ Szakmailag ellenőrize: Gánti Tibor és Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

SIMONYI Károly: A fizika kultúrtörténete. 2. bőv. kiad. Budapest, 1981. Gondolat Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 491 p., 32 t. Lektorálta: Mátrai László és Vekerdi László. A hivatkozásjegyzéket (az idézeteket tartalmazó elsőfokú forrásokat) összeállította: Gazda István. pp. 461-471. [KSZ.]

SKLOVSZKIJ, Joszif Szamuilovics: Csillagok születésük, életük, pusztulásuk. Ford.: Jankovics István. Budapest, 1981. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 354 p., 20 t. Szaklektor - kontrollszerkesztő: Ill Márton. [KSZ.]

SZENTESI György: Út a kozmoszba. [Budapest,] 1981. Zrínyi Katonai Kiadó, Kossuth Nyomda. 24 p., + 167 számozatlan oldal, nagyrészt fényképek, részben színesek. Lektorálta: Szabó József.; Készült az első űrutazás, Jurij Gagarin 1961. április 12-én lezajlott űrrepülése 20. évfordulójára és az 1980. évi magyar-szovjet közös űrrepülés emlékére. A könyv előszavát (pp. 5-7.) írta Korom Mihály (az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára). A kötet igen bőséges képanyagot nyújt Magyari Béla és Farkas Bertalan kiképzésével, valamint Farkas Bertalan űrrepülésével és fogadtatásával kapcsolatban.; 19. kép: "Az űrutazás alkalmával a Zrínyi Katonai Kiadó (Interkozmosz és hazánk címmel) minikönyvet jelentetett meg." [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: RDC katalógus. Mély-ég és kettőscsillag katalógus az RDC-atlaszhoz. Orosháza, 1981. Albireo Amatőrcsillagász Klub (Kaposvár), Alkor Amatőrcsillagász Szakkör (Orosháza), Ü. M. [Üvegipari Művek] Orosházi Üveggyár Klubja, Ü. M. [Üvegipari Művek] Orosházi Üveggyár Házinyomda. 22 p. A Revue des Constellations (RDC) atlasz katalógusa. A kiadványról az Albireo 1981. júniusi száma adott elsőként hírt. [KSZ.]

SZŐKE Balázs - MEZŐSI Csaba: Binokulár - változók. 1. rész. Budapest, 1981. TIT Uránia Csillagvizsgáló, Meteor, Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Nyomda. [27 p.] A szerzők előszava 1981. máj. 10-én kelt Pécsett. Binokulár-változók AAVSO térképének közzététele. Az itt szereplő binokulár változók: psi-1 Aur, UU Aur, Y Lyn, R Boo, RV Boo, RW Boo, RX Boo, RY Boo, X Cnc, RT Cnc, R Cnc, R Cas, rho Cas, AR Cep, RX Cep, RY Cep, SS Cep, X Cam, R Cam, R CrB, RU Her, RR CrB, SW CrB, S CrB, V CrB, SS Cyg, AF Cyg, CH Cyg, R Cyg, RT Cyg, W Cyg, V1339 Cyg, RU Cyg, CSV 103049, R Dra, U Her, S Her, U Her, X Her, W Her, g Her, W CrB, R Leo, W Ori, RX Lep, RT Ori, CK Ori, R Lep, VW UMa, RY UMa, RY Dra, R UMa, VY UMa, Z UMa, T UMa, TU CVn, ST UMa, Y CVn, V CVn. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Amatőrmeteorológiai észlelési programtájékoztató. [Budapest,] 1981. Népművelési Intézet, Népművelési Intézet házi nyomda. 10 p. Szerkesztette: Kiszel Vilmos. Éjszakai égbolt állapota, égbolt határmagnitúdó-érték, napnyugta-időtartamészlelés, földfény-észlelés, mikrometeorit-észlelés. [KOC.]

A TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló műsora. 1981 október - december. Budapest, 1981. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Nyomda. 23 p. [KOC.]

A TIT Budapesti Planetárium műsora 1981 január-március. Budapest, 1981. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 17 p. [KSZ.]

A TIT Budapesti Planetárium műsora 1981 április-június. Budapest, 1981. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 19 p. [KSZ.]

A TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmányának és Megyei Szakosztályainak 1980. évi tevékenysége. [Kiad.: TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. Budapest, 1981. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.] 28 p. [KSZ.]

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgáló általános tájékoztatója. Budapest, 1981. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 18 p. Javított utánhúzás. [KSZ.]

Útmutató és irodalomjegyzék a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya levelező tanfolyamához. Összeállította: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Változatlan utánhúzás. Budapest, 1981. TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzem. 11 p. [KOC.]

Űrhajózási lexikon. Főszerk.: Almár Iván. Szerk.: Horváth András. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó - Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Zrínyi Nyomda, Kossuth Nyomda. 999 p., 32 t., 48 színes t. A szerkesztő bizottság tagjai: Echter Tibor, Ferencz Csaba, Ill Márton, Nagy István György, Szentesi György. Szerzők: Abonyi Ivánné, Almár Iván, Apáthy István, Bérczi Szaniszló, Echter Tibor, Érdi Bálint, Ferencz Csaba, Gesztesi Albert, Gombosi Tamás, Herczeg István, Horváth András, Ill Márton, Kőháti Attila, Major György, Mihály Szabolcs, Nagy István György, Sárhidai Gyula, Szentesi György, Tänczer Tibor. Közreműködők: Bencze Pál, Both Előd, Fejes István, Gál Gyula, Galambos Tibor, Illés Erzsébet, Kálmán Béla, Makra Zsigmond, Szabó József. Lektorok: Solt Pál, Szüle Dénes. "Könyvünket az első magyar űrhajósnak ajánljuk." A kötet végén 212 fénykép van a képtáblákon. [KSZ.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati szakkörök Magyarországon 1873-tól napjainkig. Szerk.: Horváth Ferenc. Veszprém, 1981. Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ, Megyei Könyvtár háznyomdája. 130 p., [34 t.] /Veszprém megyei módszerek./ [KSZ.]

XÁNTUS János: A természet kalendáriuma. 3. bőv. kiad. Bukarest, 1981. Albatrosz Könyvkiadó, Crisana Nyomdaipari Vállalat Nagyvárad. 551 p. A szerző előszava kelt Kolozsvár-Napocán, 1978. télelő havában. [KSZ.]

ZAJÁCZ György. Égi vándorok /Üstökösök, meteorok/. Kiad.: a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ. Debrecen, 1981. 16 p. [KSZ.]

ZAMAROVSKY, Vojtech: A felséges piramisok. Ford.: Varga Erzsébet. Bratislava - Budapest, 1981. Madách Könyv- és Lapkiadó n. v. - Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Vychodoslovenské tlaciarne, n. p., Kosice. 351 p. Csillagászat: pp. 258-262., 319-328. Az egyiptomi nagy piramisok igen pontos tájolásáról. A fő égtájaktól való eltérés még mai szemmel is minimális: ívpercekkel jellemezhető. A kitűzést és az építést csillagászati módszerekkel, korabeli mérőeszközökkel kellett az ókori építőknek végezniük.; Későbbi áltudományos elméletek és számmisztika a piramisokkal kapcsolatban, bizonyos csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

ZOMBORI Ottó: Csillagászat és művelődés. In: 3 x 1 olvasótábor. Módszerek és eredmények Mátrafüredről. Szerk.: Nagy Attila. Budapest, 1981. Népművelődési Propaganda Iroda, Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. pp. 40-42. 1976-1978-ig három egymást követő nyáron kéthetes olvasótábort szerveztek 10-14 éves gyöngyösi tanulóknak. A tábor szervezésében, előadások megtartásában, piszkéstetői kirándulás intézésében és a tábor elemzésében vett részt a szerző. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Az asztrológia II. transzformációs elmélete. In: XV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Kivonatok. 3. Földrajz. Nyíregyháza, 1981. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, BGYTKF sokszorosító részlege. p. 2. Témavezető: Marik Miklós és Taracsák Gábor. Kritikai vizsgálat a mai asztrológia modern irányzatáról. [KSZ.]

SUREK György: A Chiron és a Charon stabilitása. In: XV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Kivonatok. 3. Földrajz. Nyíregyháza, 1981. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, BGYTKF sokszorosító részlege. p. 2. Témavezető: Érdi Bálint. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly. A galaxisok spirálkarjainak keletkezése és stabilitása. In: XV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Kivonatok. 3. Földrajz. Nyíregyháza, 1981. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, BGYTKF sokszorosító részlege. p. 3. Témavezető: Balázs Béla. [KSZ.]

TÓTH Imre: Az üstököscsóvák irányának meghatározása. In: XV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Kivonatok. 3. Földrajz. Nyíregyháza, 1981. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, BGYTKF sokszorosító részlege. pp. 3-4. Témavezető: Balázs Béla és Érdi Bálint. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Kísérő csillag hatása a cepheida típusú változócsillagok fényváltozásaira. In: XV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Kivonatok. 3. Földrajz. Nyíregyháza, 1981. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, BGYTKF sokszorosító részlege. p. 4. Témavezető: Szabados László. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1981. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 3-66. [SRG.]

A csillagos ég 1981-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 67-80. [SRG.]

SZEIDL Béla: A MTA Csillagvizsgáló Intézet beszámolója az 1979. évről. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 81-88. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Kozmikus Geodéziai Obszervatórium működése az 1978-1979-es években. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 89-94. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél - ZOMBORI Ottó: TIT Budapesti Planetárium és Uránia Bemutató Csillagvizsgáló az 1979. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 95-120. [SRG.]

BALÁZS Lajos: A csillagászat legújabb eredményeiből. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 121-129. [SRG.]

BARLAI Katalin: Röntgensugárzás gömbhalmazokban. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 130-152. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Gyűrűk a bolygók körül. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 153-182. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Mágneses terek a Napon. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 183-215. [SRG.]

MARIK Miklós: Mágneses csillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 216-236. [SRG.]

NAGY István György: Két centenárium. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 237-248. Kármán Tódor és Fónó Albert életrajza. [SRG.]

NÉMETH Zsuzsanna: Stelláris háromszögelés. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 249-265. [SRG.]

PATKÓS László: Kölcsönható kettőscsillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 266-280. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Az extragalaktikus objektumok morfológiai vizsgálata és néhány különösen jellemző tulajdonságuk. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 281-300. [SRG.]

TIHANYI László: Csillagászat és világnézet. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 301-315. [SRG.]

TÓTH György: Százéves a Gothard Obszervatórium. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 316-321. [SRG.]

Tycho Brahe önéletrajza a Historia Caelestis előszavában. In: Csillagászati évkönyv az 1981. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 322-335. Fordította Csaba György. [SRG.]

A Hold fényváltozásai 1981-ben. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1981. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1980. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. p. 16. [VSK.]

HÉDERVÁRI Péter: A bolygók geológiai fejlődése. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1981. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1980. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 48-56. [VSK.]

(A jövőről - 1836-ban) Kereskedés a külcsillagokkal. (Ney: Utazás a’ Holdba, részlet). In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1981. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1980. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. p. 105. [VSK.]

HORVÁTH András: Kozmikus Kalendárium 1979. július - 1980. június. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1981. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 200-211. [VSK.]

KARÁCSONY Tamásné: Környezetszennyező fény. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1981. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1980. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 222-225. Biológiai nézőpontból. [VSK.]

MAKSAY László: (Miért szép?) Máriási Iván Kozmosza. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1981. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1980. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 313-316. [VSK.]

BARTHA Lajos, ifj.: Égre írt nevek. Függelék: Magyar vonatkozású kisbolygók. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1981. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1980. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 345-350. [VSK.]

Csillagászati Tanszék. In: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Értesítője 1980/81. Összeállította: Almási János. Budapest, [1982?] p. 317. A tanszék munkatársainak névjegyzéke. [SRG.]

NOWINSZKY László: Bevezetés. Anyag. Módszerek. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 7-13. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: A naptevékenység és az ionoszféra háborgások. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 15-23. [KSZ.]

TÓTH György - NOWINSZKY László: Az interplanetáris mágneses tér szektorhatár átmenetek. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 25-28. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: A kozmikus sugárzás. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 29-30. [KSZ.]

TÓTH György - NOWINSZKY László: A földmágnesség. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 31-37. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György - JÁRFÁS József: A környezeti megvilágítás, az alkonyati polarizációs jelenségek és a holdfény. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 39-76. [KSZ.]

TÓTH György - NOWINSZKY László: A Hold és a Nap által keltett gravitációs potenciál. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 77-80. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: A légköri elektromosság. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 81-84. [KSZ.]

NOWINSZKY László - EKK István - KÁROSSY Csaba - TÓTH György: Az időjárási elemek. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 85-89. [KSZ.]

KÁROSSY Csaba - NOWINSZKY László - TÓTH György: A Péczely-féle makroszinoptikus időjárási helyzetek. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 91-101. [KSZ.]

NOWINSZKY László - KÁROSSY Csaba - TÓTH György: A Hess-Brezowsky-féle makroszinoptikus időjárási helyzetek. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 103-111. [KSZ.]

KÁROSSY Csaba: A Péczely-féle makroszinoptikus tipizálás és a helyzetek katalógusa (1952-1992.) In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 113-126. [KSZ.]

NOWINSZKY László: Eredmények. Megvitatás. Irodalom. Köszönetnyilvánítás. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. I. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 1981. Oskar Kiadó. pp. 127-150. [KSZ.]

BALÁZS Béla: A Világegyetem fogalmának csillagászattörténeti és filozófiai háttere. In: Filozófia és szaktudományok. Tanulmányok. Szerk.: Horváth József. [Budapest,] 1981. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Filozófiai Tanszék, Kossuth Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 165-187. [KSZ.]

TIHANYI László: A modellezés és mérés elvi és módszertani problémái a kozmológiában. In: Filozófia és szaktudományok. Tanulmányok. Szerk.: Horváth József. [Budapest,] 1981. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Filozófiai Tanszék, Kossuth Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 188-209. [KSZ.]

SOÓS Gyula: Kozmológia és matematika. In: Filozófia és szaktudományok. Tanulmányok. Szerk.: Horváth József. [Budapest,] 1981. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Filozófiai Tanszék, Kossuth Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 210-217. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A nagy üstököskaland. In: Fiúk könyve. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1981. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 89-94. A Halley-üstököst megközelítő űrszondák. [KSZ.]

SIMONFFY Géza: Űrhajózás - űrrepülőgéppel. In: Fiúk könyve. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1981. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 99-103. [KSZ.]

CSÍKY Gábor: Marsigli, a magyar föld felfedezője. In: Földtani tudománytörténeti évkönyv 9. 1980-1981. pp. 85-91. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Séta a naptár körül. pp. 28-33. A naptár története. In: Füles évkönyve 1981. Budapest, 1980. Szerk.: Tiszai László. Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, Szikra Lapnyomda. 272 p. [KSZ.]

FAZEKAS László: Táguló világ. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 42. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1981. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ pp. 122-125. [HAI.]

A Szeminárium résztvevői. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika IX. 9. Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1980 november 17-21. Szerk.: Gesztelyi Lidia. Budapest, 1981. MTESZ Központi asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. p. 5. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

BENKÓ György - NEUPRANDT Gábor - SOMOGYI Antal - VARGA András: A budapesti új müon-teleszkóp ismertetése és összehasonlítása a Kielben működő neutronmonitor adataival. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika IX. 9. Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1980 november 17-21. Szerk.: Gesztelyi Lidia. Budapest, 1981. MTESZ Központi asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 7-17. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

TÄNCZER Tibor: Beszámoló az első világméretű légkörkutatási kísérlet tárgyában rendezett COSPAR szimpóziumról. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika IX. 9. Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1980 november 17-21. Szerk.: Gesztelyi Lidia. Budapest, 1981. MTESZ Központi asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 18-32. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

HOLLÓ Lajos - VERŐ József: A bolygóközi mágnestér és a geomágneses pulzációk egyes paraméterei közötti kapcsolat. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika IX. 9. Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1980 november 17-21. Szerk.: Gesztelyi Lidia. Budapest, 1981. MTESZ Központi asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 33-54. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

VARGA Mihály: A geomágneses pulzációk és Föld körüli térségben lejátszódó folyamatok (Bemutatta Verő József). In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika IX. 9. Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1980 november 17-21. Szerk.: Gesztelyi Lidia. Budapest, 1981. MTESZ Központi asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 55-70. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

VERŐ József: A geomágneses pulzációk kutatásának mai állása. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika IX. 9. Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1980 november 17-21. Szerk.: Gesztelyi Lidia. Budapest, 1981. MTESZ Központi asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 71-98. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

VERŐ József: Az IMS története és eredményei. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika IX. 9. Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1980 november 17-21. Szerk.: Gesztelyi Lidia. Budapest, 1981. MTESZ Központi asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 99-131. /Asztronautikai Közlemények./ IMS = Nemzetközi Magnetoszféra Kutatások. [KSZ.]

A Szemináriumon elhangzott, de itt nem közölt előadások címei. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika IX. 9. Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium Debrecen, MTA Napfizikai Obszervatórium 1980 november 17-21. Szerk.: Gesztelyi Lidia. Budapest, 1981. MTESZ Központi asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. p. 132. /Asztronautikai Közlemények./ [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az észlelőtérképek Barnard-objektumokhoz. In: Juhász Tibor: A Barnard-objektumok. Az Albireo melléklete 1981. június. Kaposvár, 1981. Albireo Amatőrcsillagász Klub. pp. 14-16. 19 sötétköd objektum leírása és térképe. [KSZ.]

Az évfordulónaptárból 1957 - Az első Szputnyik pályára bocsátása. In: Lányok Évkönyve 1981. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1980. Móra Könyvkiadó. p. 19. [SRG.]

KAPUVÁRI Gábor: Hányadika van? Egy kis naptártörténelem. In: Lányok Évkönyve 1981. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1980. Móra Könyvkiadó. pp. 6-11. [SRG.]

SIMONFFY Géza: Őrült ötletek? In: Lányok Évkönyve 1981. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1980. Móra Könyvkiadó. pp. 157-161. A Földre napenergiát sugárzó műholdak. [KSZ.]

Az Évfordulónaptárból. 1957 - Az első szputnyuk pályára bocsátása. In: Lányok Évkönyve 1981. Összeállította: D. Nagy Éva. Budapest, 1980. Móra Könyvkiadó. p. 195. [KSZ.]

Bacsák György (Nagyszalonta, 1870. jún. 5. - Budapest,1970. márc. 4.): jogtanácsos, csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon A-Z. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Harmadik kiegészítő kötet. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. pp. 26-27. Az égi mechanika mozgástörvényeit és a pleisztocén jégkorszakok közötti összefüggéseket kutatta. [SRG.]

Botond Bolics György (Arad, 1913. okt. 22. - Budapest,1975. jan. 8.): író, mérnök. In: Magyar Életrajzi Lexikon A-Z. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Harmadik kiegészítő kötet. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. pp. 99-100. Csillagászati könyveket is írt. [SRG.]

Detre László, Dunst (Szombathely, 1906. ápr. 19. - Budapest, 1974. okt. 15.), csillagász, egyetemi tanár az MTA tagja (lev. 1946-49, lev. 1955, rendes 1973), Állami díjas (1970). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Harmadik, kiegészítő kötet A-Z. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. pp. 151-152. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen kezdte, 1924-1927 között az Eötvös Kollégium tagja volt. 1927-ben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként Berlinben folytatta tanulmányait. 1929-ben doktorált. Még ebben az évben a Budapest-Sváb-hegyi Konkoly alapítványú Asztrofizikai Obszervatórium asszisztense lett, de még egy évig folytatott tanulmányokat Kiel és Bécs csillagvizsgálóiban.
1936-ban a Sváb-hegyi csillagvizsgáló obszervátora, 1943-tól igazgatója volt. 1952-ben nyerte el a csillagászati tudományok doktora címet, 1964-1968 között a budapesti tudományegyetem csillagászati tanszékének vezetője volt. - A 30-as évek elején kezdett el foglalkozni a változó csillagok kutatásával, majd az EE Lyrae típusú csillagok többszörös periodicitását vizsgálta. A 70-es évek elején kimutatta, hogy e csillagok egyik periódusa a Napnál is megfigyelhető mágneses ciklusnak felel meg. Munkatársaival együtt felismerte, hogy minden olyan csillagnak, amely Blazskó-effektust mutat, meghatározható a tengelyforgási ideje is. Jelentős szerepe volt a Piszkéstetői Obszervatórium létrehozásában (1961) és Cassegrain-teleszkóppal (1974) való felszerelésében. 1967-től 1970-ig a Nemzetközi Csillagászati Unió Változócsillag Szakosztályának elnöki tisztét töltötte be. [SRG.]

Egyed László (Fogaras, 1914. febr. 12. - Budapest, 1970. júl. 11.), geofizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (lev. 1960, rendes 1970), Kossuth-díjas (1957). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Harmadik, kiegészítő kötet A-Z. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. pp. 173-174. Matematika-fizika szakos tanári és matematikából doktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. Utána az egyetem matematikai tanszékén tanársegéd (1938-42) 1947-ben a budapesti tudományegyetemen magántanári képesítést nyert, 1952-ben a kandidátusi, 1958-ban a tudományok doktora fokozatot szerezte meg. Mint matematikus főként halmazelmélettel foglalkozott. Geofizikusi pályája a gravitációs és földmágneses mérések eredményeinek korszerű értékelésére vonatkozó kutatásokkal indult.
Tanulmányaiban 1953-tól elsősorban a Föld tágulására vonatkozó elméletét ismertette. A tágulás mértékét több, egymástól független módszerrel határozta meg és eredményül ugyanazt a nagyságrendet kapta. Tanszékén indult meg Magyarországon a Föld fizikájának szervezett kutatása. Létrehozta az új, korszerű szeizmológiai obszervatóriumok hálózatát, megindította a hazai paleomágneses kutatásokat, továbbá a gravitációs állandó újabb meghatározására irányuló vizsgálatokat. 1966-tól haláláig a budapesti tudományegyetem természettudományi karának dékánja. Az Űrkutatási Kormánybizottság tagja, ezen belül a Fizikai Munkabizottság elnöke, a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság (COSPAR) héttagú elnöksége tagja. Értekezéseinek száma meghaladja a százat. [SRG.]

Földes István (Budapest, 1908. okt. 12. - Vác, 1977. máj. 26.), csillagász, a matematikai tudományok kandidátusa (1952). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Harmadik, kiegészítő kötet A-Z. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. p. 214. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, matematika-fizika-csillagászat szakon szerzett oklevelet 1932-ben. Zenei tanulmányokat is folytatott. 1934-től 1945-ig a Csillagvizsgáló Intézet gyakornoka, 1936-37-ben a Közoktatási Tanácsnál előadó. 1937-38-ban gimnáziumi tanár, 1939-től a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője. 1944-ben behívták katonának, de a front közeledtével megszökött.
1945 után főleg matematikával foglalkozott, Turán Pál irányításával számelméleti témából egyetemi doktorátust tett. 1949-től 1974-ig, nyugdíjazásáig az ELTE-n a csillagászati tanszék tanszékvezető docense volt. Itt elsősorban égi mechanikát adott elő és e tárgy egyetemi jegyzeteinek összeállításában is részt vett. A rádióban népszerű csillagászati előadásokat tartott. 10 nyelvet sajátított el, köztük a kínait. Számos szakfordítása jelent meg német, francia, orosz, kínai stb. nyelvekből. - Fő műve: Csillagászat I-VII. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1954. Herczeg Tiborral közösen. [SRG.]

Izsák Imre (Zalaegerszeg, 1929. febr. 28. - Párizs, 1965. ápr. 21.), csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Harmadik, kiegészítő kötet A-Z. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. p. 333. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, 1953-ban az MTA Szabadsághegyi Csillagvizsgálójának munkatársa lett. 1957-től a zürichi obszervatóriumban dolgozott, majd meghívták az USA-ba. A NASA égi mechanikai osztályának vezetője, részt vett az amerikai űrszondák megtervezésében. Az égi mechanika kiváló elméleti szakértője és a pályaszámítások gyakorlatának jó ismerője volt. Főként a Föld gravitációs potenciálfelületeinek mesterséges holdakkal való meghatározását tanulmányozta, s ennek nyomán ő határozta meg először a Föld pontos alakját. Az erről készült térképét 1965-ben a párizsi Cospar konferencián mutatta be. Halála után holdkrátert neveztek el róla. - Fő műve: A háromtestproblémáról. In: Csillagászati Évkönyv 1954). [SRG.]

Komáromi-Kacz Endre (Komárom, 1880. jún. 9. - Balatonalmádi, 1969. szept. 10.), festő. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Harmadik, kiegészítő kötet A-Z. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. pp. 412-413. Művészi tanulmányait Budapesten Balló Edénél, Münchenben és Nagybányán Hollósy Simonnál végezte. Növendéke volt a Benczúr-mesteriskolának, majd állami ösztöndíjjal hosszabb tanulmányutat tett Belgiumban és Hollandiában. 1908-ban Budapesten önálló műtermet nyitott. Sokat foglalkozott csillagászattal és zenével is. Számos asztrológiai cikke, közleménye jelent meg bel- és külföldi szaklapokban. Ő maga is zenélt, sok esetben a zene volt képeinek közvetlen ihletője (Sonata Apassionata). [SRG.]

Nagy Ernő (Budapest, 1917. nov. 28. - Budapest, 1969. szept. 26.), gépészmérnök. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Harmadik, kiegészítő kötet A-Z. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. pp. 550-551. A magyar asztronautikai szakirodalom kiemelkedő művelője. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) meghívott előadója, a magyar-angol és angol-magyar műszaki szótár szerkesztője volt. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Központi Asztronautikai Szakosztályának alapító tagja és 1959-1964 között titkára. A sajtó rendszeresen közölte kitűnő ismeretterjesztő cikkeit. - Fő művei: Az űrrepülés jövője. Budapest, 1962.; Rakétafizika. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1962.; Az űrkutatás eredményei. Budapest, 1964.; Tíz év űrkutatás. Budapest, 1967.; Rakétajárművek. Budapest, 1968. [SRG.]

Nagy László (Budapest,1924. dec. 24. - Budapest, 1970. jan. 11.): fizikus, a fizikai tudományok kandidátusa. In: Magyar Életrajzi Lexikon A-Z. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Harmadik kiegészítő kötet. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. p. 555. A Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) Fizikai és Csillagászati Szakbizottságának szaktitkára. [SRG.]

Pócza Jenő (Egyed, 1915. nov. 15. - Budapest, 1975. szept. 10.), fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok kandidátusa (1952). In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Harmadik, kiegészítő kötet A-Z. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. p. 619. Matematika-fizika szakos tanári oklevelét Szegeden szerezte (1938). Ezután a szegedi tudományegyetemen, valamint a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanársegédje, emellett 1940-1945 között a szegedi Apponyi Kollégium tanára. 1949-től 1959-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) tanszékvezető, majd a Fizikai Intézet igazgatóhelyettese, 1959-től haláláig az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetének főmunkatársa.
1952-57-ben az Oktatásügyi Minisztérium, 1957-60-ban az MTA Fizikai Főbizottságának tagja volt. - Bay Zoltánnal részt vett a Hold-radarkísérletekben. Vezető szerepet játszott a hazai fizikusképzés megindításában és tantervének kidolgozásában. Számos ismeretterjesztő könyve és cikke, mintegy félszáz tudományos közleménye jelent meg. Munkásságát 1969-ben Akadémiai Díjjal, 1970-ben MTESZ-díjjal jutalmazták. [SRG.]

Porcsalmy Zoltán (Hajdúhadház, 1890. - Budapest, 1968. jan. 30.), fizikus-csillagász, pedagógus. Nagyváradon végezte iskoláit. Ady és a nyugatos írók köréhez tartozott. Az újpesti Kanizsay Dorottya Leánygimnázium matematika-fizika-pszichológia szakos tanára, majd igazgatója 1945-ig, utána 1949-ig a Varga Katalin Leánygimnázium igazgatója volt. Több mint tíz éven át szerkesztette a Középiskolai Matematikai Lapokat. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Harmadik, kiegészítő kötet A-Z. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. p. 625. [SRG.]

Róka Gedeon (Budapest, 1906. máj. 7. - Budapest, 1974. okt. 5.), csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Harmadik, kiegészítő kötet A-Z. Budapest, 1981. Akadémiai Kiadó. p. 661. Hároméves korában gyermekbénulást kapott, haláláig járógéppel járt. Tanulmányait a budapesti tudományegyetem fizika-kémia szakán végezte, diplomáját 1929-ben szerezte meg. Évekig alkalmi munkákból élt, majd a kultuszminisztériumban az óvodai osztály számvevőségének tisztviselője volt. 1945 után a Népjóléti Minisztériumban működött. 1946-tól vett részt a csillagászati ismeretterjesztő munkában mint a Magyar Csillagászati Egyesület alelnöke. 1951-től a Természettudományi Társulat csillagászati szakosztályának titkára.
Ezután haláláig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Csillagászati és Űrkutatási Választmányának titkára volt. Hosszú ideig szerkesztette a Csillagászati Évkönyvet. Csillagászati előadásokat szervezett, előadókat oktatott. Megindította az évente megrendezésre kerülő Csillagászati Hetet. Sok cikke jelent meg a Csillagászati Évkönyv, az Ég és Föld, a Természettudományi Közlöny, a Népszabadság, a Világosság című lapokban. Az Ég és Föld és a Világosság című folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja volt. A Gondolat Könyvkiadó természettudományi szerkesztőségét is vezette. Halála után a 2058. számú aszteroidát róla nevezték el.
- Művei: A csillagok vizsgálata régen és ma. Budapest, 1951.; Az égitestek kialakulása. Budapest, 1952.; A távcső világa. Szerk. Budapest, 1958.; A világegyetem megismerésének útjai és tévútjai. Budapest, 1964.; A csillagászat és mindennapi életünk. Budapest, 1968.; Csillagászati Kisenciklopédia. Szerk.: Kulin Györggyel. Budapest, 1969.; A távcső világa. Szerk.: Kulin Györggyel. Budapest, 1975. - Irodalom: Róka Gedeon. = Világosság 1974. nov.; Róka Gedeon. In: Csillagászati Évkönyv. 1974. [SRG.]

Hazai tudósítások. [Új csillagvizsgáló Egerben.] In: Magyar Hírmondó. Az első magyar nyelvű újság. Válogatás. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Kókay György. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó. p. 116. /Nemzeti Könyvtár. Művelődéstörténet./ Eredeti közlés: A Magyar Hírmondó (1781. okt. 6. 77. sz. 612.) [SRG.]

Hazai tudósítások. [Hírek innen-onnan.] Szatmárnémetiről. "Böjtelő havának 18-dik napján este 7 és 8 óra között egy-egy égi jel láttatott, mely úgy jött le a Hold mellett, mint egy nagy temérdek buzogány, mely a megtölt Holdnak világosságát egészen meghaladta, s azután elenyészett." In: Magyar Hírmondó. Az első magyar nyelvű újság. Válogatás. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Kókay György. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó. p. 146. /Nemzeti Könyvtár. Művelődéstörténet./ Tűzgömb. Eredeti közlés: A Magyar Hírmondó (1783. máj. 7. 36. sz. 283-286.) [SRG.]

Külföldi hírek. [Az Uranus felfedezéséről.] In: Magyar Hírmondó. Az első magyar nyelvű újság. Válogatás. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Kókay György. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó. p. 220. /Nemzeti Könyvtár. Művelődéstörténet./ Üstökösnek nézték, de valószínű a William Herschel által 1781. márc. 13-án felfedezett nyolcadik bolygóról van szó. Eredeti közlés: A Magyar Hírmondó (1781. máj. 23. 40. sz. 319.) [SRG.]

A’ Hóld ’s Nap fogyatkozása, a’ mint a’ köz nép hiszi: azutánn a’ mint vagyon valójábann is. In: Magyar Hírmondó. Az első magyar nyelvű újság. Válogatás. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Kókay György. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó. pp. 402-409. /Nemzeti Könyvtár. Művelődéstörténet./ Eredeti közlés: A’ Magyar Hirmondó’ 1784. böjt’ más havának 10 napján szerdán költ 20. levele. (161-168.) [SRG.]

Kül földi hirek. A’ német birodalomból. Manheimbann. Böjt’ elő havának tizen harmadikán, új üstökös, tsillagot vevének észre... In: Magyar Hírmondó. Az első magyar nyelvű újság. Válogatás. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Kókay György. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó. p. 410. /Nemzeti Könyvtár. Művelődéstörténet./ Eredeti közlés: A’ Magyar Hirmondó’ 1784. böjt’ más havának 10 napján szerdán költ 20. levele. (169.) [SRG.]

BENCZE Pál: Az ionoszféra vizsgálata vertikál geofizikai rakéták segítségével. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 1-9. [KSZ.]

APÁTHY István - SZEMEREY István - SZENDRŐ Sándor: A plazmakutatás technikája a magyar űrkutatásban. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 10-18. [KSZ.]

ILL Márton: Semleges felsőlégkör-kutatás hazánkban. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 19-27. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A kozmikus geodézia Magyarországon. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 28-32. [KSZ.]

SOMOGYI Antal - GOMBOSI Tamás - KECSKEMÉTY Károly - MERÉNYI Erzsébet - SZENTGÁLI Ádámné - TÁTRALLYAY Mariella - VARGA András: Nagyenergiájú részecskék a Nap környezetében és a bolygóközi térben. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 33-39. [KSZ.]

ERŐ J., ifj. - GOMBOSI Tamás - KECSKEMÉTY Károly - KOVÁCS T., ifj. - NÁDAY I. - SOMOGYI Antal - SZABÓ L. - T. SZÜCS I. - WINDBERG J. - ZARÁNDY A.: Energikus részecske teleszkópok fejlesztése Magyarországon. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 40-47. [KSZ.]

GOMBOSI Tamás: Magyar eredmények a Vénusz kutatásában. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 48-56. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: Frekvenciaváltozási mérések a Naprendszerben. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 57-62. [KSZ.]

HETÉNYI Tamás - GSCHWINDT András - REDL Richárd: Magyarország részvétele az Interkozmosz egységes telemetria rendszer fejlesztésében. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 63-71. [KSZ.]

GYULAI József - LENDVAY Ödön - GÖRÖG Tamás - HÁRSY Miklós - GYURÓ Imre: Az Eötvös program keretében végrehajtott űrtechnológiai kísérletek. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 72-74. [KSZ.]

FUCHS E. - BÚZA G. - ROÓSZ A. - BOBOK Gy.: A Bealuca-kisérlet. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 75-80. [KSZ.]

RÁKÓCZI Ferenc: A mezoskálájú cellás konvekcióra vonatkozó hazai kutatások. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 81-86. [KSZ.]

MOLNÁR Gyula: A műholdas infravörös szondázás hazai meteorológiai alkalmazásai. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 87-97. [KSZ.]

MISKOLCZI Ferenc: A műholdas ózonszondázás. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 98-106. [KSZ.]

LÁSZLÓ István - PUTSAY Mária: A műholdképek torzulása az aeroszol méreteloszlás függvényében és az aeroszol szondázás. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 107-113. [KSZ.]

RIMÓCZINÉ PAÁL Anikó: A felszín sugárzásegyenlege és a felszíni globálsugárzás meghatározása műholdas mérések alapján. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 114-123. [KSZ.]

MAKAINÉ CSÁSZÁR Margit: Légköri karakterisztikák parametrizálása műhold adatok felhasználásával. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 124-132. [KSZ.]

SAIKÓ János: A műholdképek feldolgozása adatmanipulátor segítségével időjárás-analízis céljaira. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 133-143. [KSZ.]

TÄNCZER Tibor - HEGEDÜS Csaba: A felhőzeti mező mennyiségi karakterisztikáinak számítógépes előállítása. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 114 -154. [KSZ.]

PÁLOS Á. László: A hypoxia és hiperoxia hatása élettani folyamatokra. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 155-162. [KSZ.]

TÁLAS Margit - BÁTKAI László - STÖGER Ivana - NAGY Károly: Az interferon szisztéma vizsgálata az űrrepülés problémáival kapcsolatban; az eredmények űrbeli és földi hasznosítása. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 163-167. [KSZ.]

BODÓ György: A súlytalanságban fellépő vestibularis zavarok. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 168-177. [KSZ.]

CSENGERY Attila - HIDEG János - REMES Péter - BOGNÁR László: Terheléses vestibuláris vizsgálatok űrhajósjelölteknél. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 178-186. [KSZ.]

SIMON László: Az egyensúlyszervi és idegrendszeri gravitációs alkalmazkodás modellezése állatkísérletben. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 187-196. [KSZ.]

KARMOS György: Számítógépes analízis jelentősége az Interkozmosz program keretében végzett állatkísérletes és humán EEG vizsgálataink értékelésében. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 197-203. [KSZ.]

GUBA Ferenc: A súlytalanság vázizomzatra való fiziológiai hatásának modellezése. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 204-213. [KSZ.]

SZILÁGYI Tibor - SZÖŐR Árpád - RAPCSÁK Marianna: A súlytalanság hatása a patkány különböző functióju izmaira a COSMOS-1129 kísérletek alapján. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 214-220. [KSZ.]

FEHÉR I. - DEME S. - SZABÓ P. P. - SZABÓ B. - VÁGVÖLGYI J. - MAKRA ZS. - KOBLINGER L. - CSŐKE A. - LÁNG E. - SOÓS J. - AKATOV Yu. A.: Űrdozimetriai kutatások. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 221-231. [KSZ.]

SZABÓ D. László - BENKŐ György - ERDEI Márton - HOLLAND József - KERESZTES Péter - KŐRÖSI László - NIKL István - PREDMERSZKY Tibor: Kozmikus sugárbiológiai kutatások az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézetben. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 232-236. [KSZ.]

REMES Péter - HIDEG János - GYÖKÖSSY József - GULYÁS József - KALMÁR Sándor: A keringési rendszer terheléses vizsgálata űrhajósjelölteknél. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 237-248. [KSZ.]

BOGNÁR László - REMES Péter - HIDEG János: Psychofiziológiai vizsgálatok űrhajósjelölteknél. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 249-262. [KSZ.]

FARKAS Bertalan: A szovjet-magyar közös űrrepülés tudományos programjában szereplő feladatok végrehajtása a SZALJUT-6 fedélzetén. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 263-266. [KSZ.]

FAZEKAS K. - KISS A. - SOLNIK V. - TÓTH L.: Videojelek digitalizálásával és kódolásával kapcsolatos kísérletek. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 267-279. [KSZ.]

BÜTTNER György - CSATÓ Éva: Távérzékelési kutatások a Földmérési Intézetnél. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 280-289. [KSZ.]

HETÉNYI Tamás - GSCHWINDT András: Interkozmosz kisérleti műholdas adatgyűjtő rendszer. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 290-300. [KSZ.]

SZOKOLAY Mihály: Adatkompressziós eljárások gyakorlati alkalmazása. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 301-310. [KSZ.]

ESZTŐ Péter: Televíziós képjelek digitalizálásának módszereiről. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 311-321. [KSZ.]

PRIEBELSZKY György: Műholdas hírközlő csatornák kapacitását maximálisan hasznosító, optimális, digitális jelfeldolgozási és jeltovábbítási módszerek. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 322-332. [KSZ.]

CZIGÁNY Sebestyén - KÁNTOR Csaba: 10 GHz feletti hullámterjedési kutatások az Interkozmosz együttműködés keretében. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 333-338. [KSZ.]

BALI József - PAPP István: A műholdas műsorszórás sávjában üzemelő nagyérzékenységű vevőrendszer vizsgálata. In: A magyar űrkutatás 10 éve. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai 1981. június 2-3. Budapest, 1981. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, KFKI sokszorosító üzem. pp. 339-346. [KSZ.]

MÓRA Ferenc: Tervek a Mars-bolygóval. In: Móra Ferenc: A vadember és családja. Nádihegedű. Szerk.: Vészits Ferencné. Budapest, 1981. Szépirodalmi Könyvkiadó, Kner Nyomda Dürer üzeme. pp. 285-288. /Móra Ferenc művei./ A Marssal kapcsolatos hírlapi hírek és kacsák. A földi dróttalan távírókban 1916-ban tapasztalt zavarokról, amelyet Marconi a Mars-lakók üzenetének vélt. Az augusztusi nagy Mars-földközelségről, amikor hatvan millió km-re közelít meg bennünket. Móra ezt írja: "Kövesligethy Radó világhírű csillagász és a világon a legjobb ember. ... Van neki egy háromszázoldalas csillagászati földrajza, és azt én elejétől végig elolvastam minden algebrai levezetésével együtt." [KSZ.]

MERUK József: "Megyek, megpróbálom..." In: Nyári vakáció. Rádióhallgató és tévénéző gyerekek könyve. Összeáll.: Gaál Ferenc, Szabó Márta, Tarnay Márta. Budapest, 1981. RTV-Minerva, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. pp. 59-66. Az első magyar űrrepülés alkalmából készített riport Farkas Bertalannal, Magyari Bélával, German Tyitovval, Valerij Kubászovval, Alekszej Leonovval. [KSZ.]

TÄNCZER Tibor: Meteorológiai megfigyelések műholdakkal és az adatok feldolgozása. In: Meteorológiai Tudományos Napok ’79. Budapest, 1981. Országos Meteorológiai Szolgálat, OMSZ házi Nyomdája. pp. 86-92. /Az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos kiadványai 51. köt./ A GARP kísérlet idejére kiépített kvázipoláris és geostacionárius műholdakról. [SRG.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: A környezeti megvilágítás befolyása a vetési bagolylepke (Scitia segetum Schiff.) fénycsapdás gyűjtésére. In: Savaria A Vas Megyei múzeumok Értesítője 15. 1981. pp. 79-103. Holdfény nélküli időszakokban, holdfényben, pozitívan és negatívan polarizált holdfényben is vizsgálva. [KSZ.]

SZŐNYI György Endre: Comenius asztronómiai világképe. = Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 18. 1981. pp. 71-74. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az "Albireo" és "Meteor" közötti munkamegosztásról. = Albireo 11. 1981. jan-febr. 97. sz. pp. 2-3. 1981. januárjától a Meteorhoz tartozó témák: Nap, bolygók, meteorok, üstökösök, fogyatkozások, változók. Az Albireo fő programjai: mély-ég és kettőscsillag észlelés, ezeken kívül egyedi szöveges leírások más témákban. [KSZ.]

A "Meteor"-ban megjelenő rovatok és vezetőik. = Albireo 11. 1981. jan-febr. 97. sz. p. 3. Nap: Iskum József.; Merkúr, Vénusz, Mars: Orha Zoltán.; Jupiter: Gombos Gábor.; Szaturnusz: Mátis András.; Üstökösök: Ujvárosy Antal.; Meteorok: Keszthelyi Sándor.; Fogyatkozások, okkultációk: Karászi István.; Változócsillagok: Mezősi Csaba, Mizser Attila, Szőke Balázs. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 11. 1981. jan-febr. 97. sz. pp. 4-15. Ballér Attila, Bartos Pál, Bodor Béla, Csaba László, Cser Béla, Dömény Gábor, Fodor Antal, Gárdos Tibor, Gombos Mátyás, Hajgató Zoltán, Horváth Géza, Horváth Tibor, Jenei Péter, Juhász Tibor, Kart Pál, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Papp János, Papp Sándor, Papp Zoltán, Piriti János, Póczek Antal, Rózsa Ferenc, Spányi Péter, Ujvárosy Antal megfigyelései. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég feldolgozások. 9. = Albireo 11. 1981. jan-febr. 97. sz. p. 16. NGC 6207, 6210, 7209, 7243. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 11. 1981. jan-febr. 97. sz. pp. 17-21. Bartus Ferenc, Bíró Tibor, Dalos Endre, Dömény Gábor, Gombos Mátyás, Horváth Géza, Horváth István, Horváth Tibor, Jenei Péter, Juracskó András, Keszthelyi Sándor, Papp Sándor, Póczek Antal, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

Üstökös észlelések. = Albireo 11. 1981. jan-febr. 97. sz. p. 22. P/Encke: Dalos Endre.; P/Stephan-Oterma: Juhász Tibor, Papp Sándor. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Barangolás kettőscsillagok között. [1.] = Albireo 11. 1981. jan-febr. 97. sz. pp. 22-23. A Betelgeuse környékén. [KSZ.]

Monoceros észlelőtérkép. = Albireo 11. 1981. jan-febr. 97. sz. p. 24. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 11. 1981. márc. 98. sz. pp. 2-16. Balog László, Bartos Pál, Bartus Ferenc, Berczik Péter, Berente Béla, Bugár István, Fodor Antal, Gaborek Lajos, Geresdi Sándor, Hajgató Zoltán, Jenei Péter, Juracskó András, Kart Pál, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Kilyén Tamás, Györe Zsolt, Majtényi Zsolt, Murai Antal, Nagy Ágoston, Nagy Mélykúti Ákos, Papp Sándor, Rózsa Ferenc, Sipos József, Spányi Péter, Szegedi Béla, Szeiber Károly, Szögyéni Péter, Ujvári Gábor, Ujvárosy Antal, Végh Attila, Vilmos Mihály, Zenkl Gábor szöveges észlelései. [KSZ.]

BRLÁS Pál: Üstökös észlelések. = Albireo 11. 1981. márc. 98. sz. p. 16. P/Stephan-Oterma, 1980 g.; Bradfield, 1980 t. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Változás a megjelenés idejében. = Albireo 11. 1981. márc. 98. sz. p. 16. Az észlelések beküldési határideje: a hó 15. napja. A megjelenés a következő hó elején lesz, amelyre dátumozva van az Albireo. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 11. 1981. márc. 98. sz. pp. 17-22. Bartus Ferenc, Döbörhegyi István, Gombos Mátyás, Gaborek Lajos, Hajgató Zoltán, Horváth István, Jenei Péter, Juracskó András, Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal, Majtényi Zsolt, Nagy Ágoston, Póczek Antal, Sipos József, Szögyéni Péter, Vilmos Mihály megfigyelései. [KSZ.]

Tűzgömb és meteor észlelés. = Albireo 11. 1981. márc. 98. sz. p. 22. Bartus Ferenc: 1981. jan. 5.; Ságodi Ibolya és Tepliczky István: 1981. jan. 28. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillag feldolgozások. 1. = Albireo 11. 1981. márc. 98. sz. p. 23. And, Aql, Aur. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Barangolások kettőscsillagok között. 2. = Albireo 11. 1981. márc. 98. sz. pp. 24-25. A Cancer-ben. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Aquarida meteormegfigyelő tábor. = Albireo 11. 1981. márc. 98. sz. p. 25. 1981. júl. 24. és aug. 3. között lesz a Bakonyban. [KSZ.]

LAFONTAINE, Gerry: Emissziós ködök. = Albireo 11. 1981. márc. 98. sz. pp. 26-27. Deep Sky Monthly 1980. augusztusi számából. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Asteroid". = Albireo 11. 1981. márc. 98. sz. p. 28. A Dunaszerdahelyi Járási Csillagászati Kabinet 1980 végén indította a kétnyelvű (magyar és szlovák) lapot. Szerkesztője: Bödők Zsigmond. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: A "Napfolt" változása. = Albireo 11. 1981. márc. 98. sz. p. 28. Balatonkenesén kiadott, Kocsis Antal szerkesztette lap negyedévente jelenik meg, sorozatcím nélkül. Külföldi amatőrcsillagászati cikkek fordítását közli. [KSZ.]

[Halálhír, gyászkeretben.] = Albireo 11. 1981. márc. 98. sz. p. 28. Jócsák Zsolt tarpai tagtársunk 1981. január 3-án, életének 20. évében elhunyt. Őrizzük meg emlékezetünkben! [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 11. 1981. ápr. 99. sz. pp. 2-12. Balog László, Bartos Pál, Bartus Ferenc, Berczik Péter, Bugár István, Dalos Endre, Fodor Antal, Geresdi Sándor, Gombos Mátyás, Hajgató Zoltán, Hevesi Zoltán, Jenei Péter, Juracskó András, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Murai Antal, Nagy Mélykúti Ákos, Papp Sándor, Papp Zoltán, Rózsa Ferenc, Tuboly Vince, Ujvári Gábor, Ujvárosy Antal, Végh Attila, Zenkl Gábor egyéni leírása. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Panther 1980. u. üstökös észlelése. = Albireo 11. 1981. ápr. 99. sz. p. 12. 1981. febr. 25-én és 27-én este. [KSZ.]

BERCZIK Péter: Meteor észlelés. = Albireo 11. 1981. ápr. 99. sz. p. 12. 1981. febr. 26-án este, -2,5 mg-os fényváltozó, robbanó meteor. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég feldolgozások. 10. = Albireo 11. 1981. ápr. 99. sz. p. 13. NGC 2903-5, 6791, 1977. [KSZ.]

PAPP János: Katalógus-ellentmondások és a valóság. = Albireo 11. 1981. ápr. 99. sz. pp. 13-15. NGC 2903, 4179, 4030, 4517 galaxisok észlelt és katalógusbeli fényessége. [KSZ.]

RITSCHEL, Kevin: Fényes diffúzködök mérete és fényessége. = Albireo 11. 1981. ápr. 99. sz. pp. 15-16. Deep Sky Monthly 1980. októberi számából. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 11. 1981. ápr. 99. sz. pp. 17-18. Hajgató Zoltán, Jenei Péter, Juracskó András, Keszthelyi Sándor, Majtényi Zsolt, Papp Sándor, Póczek Antal, Szentmártoni Béla, Ujvárosy Antal, Végh Attila megfigyelései. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Kettőscsillag feldolgozások. 2. = Albireo 11. 1981. ápr. 99. sz. p. 19. Boo, Cam, Cnc, Cas, Cep, Cet. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Barangolás kettőscsillagok között. 3. = Albireo 11. 1981. ápr. 99. sz. p. 20. A Virgo. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A 100. szám alkalmával. = Albireo 11. 1981. máj. 100. sz. p. 2. "A csillagászattal sokféleképpen lehet foglalkozni. Van, aki csak könyveket, cikkeket olvas a csillagászatról; van aki részletesebben is meg akar ismerkedni a csillagászat eredményeivel s eljár előadásokat is hallgatni vagy belép egy szakkörbe; van akinek az a legfőbb törekvése, hogy terjesztője is legyen a csillagászati ismereteknek. Vitathatatlan, hogy a csillagászattal való foglalkozás legmagasabb foka megfigyeléseket végezni; e megfigyelő tevékenység révén közvetlenül ismerkedni meg az univerzum objektumaival. A megfigyelő amatőr nemcsak olvas, pl. csillaghalmazokról vagy galaxisokról (de más példákat is mondhatnék), hanem maga is megkeres ilyeneket az égen, a saját szemével kívánva látni őket.
Általánosan érvényes minden amatőr jellegű tevékenységre vagy hobbyra, hogy művelői keresik a kapcsolatot a hasonló érdeklődésűekkel s e "szellemi rokonok" szívesen alkotnak kollektívákat: klubokat, szakköröket vagy csoportokat. E kollektívákban átadhatják és átvehetik a tapasztalatokat, s egymás munkájának kölcsönös megismerése a legjobb módszer erre. Ez a helyzet a megfigyelő amatőrcsillagászatban is, az észlelések vonatkozásában." [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 11. 1981. máj. 100. sz. pp. 3-12. Dalos Endre, Dömény Gábor, Horváth Tibor, Keszthelyi Sándor, Majtényi Zsolt, Nagy Ágoston, Papp Sándor, Póczek Antal, Tuboly Vince, Ujvári Gábor, Ujvárosy Antal, Berczik Péter, Jenei Péter megfigyelései. [KSZ.]

ISKUM József: Mély-ég fotó leírások. = Albireo 11. 1981. máj. 100. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég feldolgozások. 11. = Albireo 11. 1981. máj. 100. sz. p. 13. NGC 2169, 1245, 1342, 1528. [KSZ.]

LAFONTAINE, Gerald R.: Gömbhalmazok észlelése. = Albireo 11. 1981. máj. 100. sz. pp. 14-16. Deep Sky Monthly 1980. júniusi számából. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: NGC 2419, a legtávolabbi gömbhalmaz. = Albireo 11. 1981. máj. 100. sz. pp. 16-18. [KSZ.]

PAPP Gábor: Bolygó észlelések. = Albireo 11. 1981. máj. 100. sz. p. 18. Jupiter 1981. ápr. 7-én és 12-én. Szaturnusz ápr. 7-én. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 11. 1981. máj. 100. sz. pp. 19-21. Bartus Ferenc, Bíró Tibor, Gaborek Lajos, Gombos Mátyás, Hajgató Zoltán, Horváth Tibor, Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal, Majtényi Zsolt, Tuboly Vince, Várnai Ferenc leírásai. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Barangolás kettőscsillagok között. 4. = Albireo 11. 1981. máj. 100. sz. pp. 22-23. Az Ursa Major. [KSZ.]

Üstökös észlelések. = Albireo 11. 1981. máj. 100. sz. p. 23. Panther, 1980. u. üstökös: Brlás Pál, Karászi István.; Stephan-Oterma, 1980. g.: Horváth Tibor. [KSZ.]

Nap észlelések. = Albireo 11. 1981. máj. 100. sz. p. 24. Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

REINHARD, Peter: Nemzetközi Ifjúsági Amatőrcsillagász Találkozó Ausztriában. = Albireo 11. 1981. máj. 100. sz. p. 24. 1981. aug. 6-19-ig lesz. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 11. 1981. jún. 101. sz. pp. 2-9. Horváth Géza, Juracskó András, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Majtényi Zsolt, Murai Antal, Nagy Ágoston, Papp Sándor, Rózsa Ferenc, Tomasovszky László, Tuboly Vince, Ujvárosy Antal megfigyelései. [KSZ.]

Mély-ég fotó leírások. = Albireo 11. 1981. jún. 101. sz. pp. 10-11. Hevesi Zoltán, Iskum József, Gustav Kren leírásai. [KSZ.]

PAPP Gábor: Bolygó észlelések. = Albireo 11. 1981. jún. 101. sz. p. 11. A Jupiter és a Szaturnusz leírása 1981. ápr. 27-én. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 11. 1981. jún. 101. sz. p. 12. Gaborek Lajos, Gombos Mátyás, Horváth Géza, Kárpáti Endre, Keszthelyi Sándor, Murai Antal észlelései. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Barangolás kettőscsillagok között, 5. = Albireo 11. 1981. jún. 101. sz. p. 13. A Bootes. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: M 57, a Gyűrűsköd. = Albireo 11. 1981. jún. 101. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Katalógus használata észlelésekhez. = Albireo 11. 1981. jún. 101. sz. p. 16. Az orosházi "Alkor" Csillagászati Szakkör kiadta az RDC atlaszban lévő mély-ég és kettőscsillag objektumok katalógusát. [KSZ.]

HORVÁTH István: Észlelőtábor Debrecenben. = Albireo 11. 1981. jún. 101. sz. p. 16. 1981. aug. 19-30-ig lesz a Vekeri-tónál. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 11. 1981. júl-aug. 102. sz. pp. 2-8. Bartus Ferenc, Cser Béla, Juracskó András, Keszthelyi Sándor, Murai Antal, Papp Sándor, Papp Zoltán, Ságodi Ibolya, Ujvárosy Antal megfigyelései. [KSZ.]

PAPP János: Mély-ég fotó leírások. = Albireo 11. 1981. júl-aug. 102. sz. p. 8. 2,8/135 Pentacon és 4/300 Orestegor teleobjektívvel is lefényképezte az IC 434 ködbe nyúló B 33 (Ló-fej) sötétködöt, 12 illetve 25 perces expozícióval. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 11. 1981. júl-aug. 102. sz. pp. 9-11. Berente Béla, Bíró Tibor, Dömény Gábor, Gaborek Lajos, Gombos Mátyás, Hajgató Zoltán, Jenei Péter, Juracskó András, Majtényi Zsolt, Murai Antal, Nagy Zoltán, Szentmártoni Béla leírásai. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Barnard-objektumok észleléséről. = Albireo 11. 1981. júl-aug. 102. sz. p. 11. A Juhász Tibor által írt, a sötétködökről szóló tájékoztatót az előző számmal együtt mindenki megkapta. [KSZ.]

GOLDSTEIN, Alan: Számítógépes képfokozás a mély-ég csillagászatban. = Albireo 11. 1981. júl-aug. 102. sz. pp. 12-14. Deep Sky Monthly 1980. novemberi számából. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az NDSOS és az Aquarius-program. = Albireo 11. 1981. júl-aug. 102. sz. pp. 14-19. A National Deep Sky Observers Society Mohácsi Gyulát bízta meg, hogy a tervezett észlelési kézikönyvbe dolgozza fel az Aquarius csillagkép objektumainak észleléseit. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Webb holdalakzat leírásai. = Albireo 11. 1981. júl-aug. 102. sz. p. 20. Megjelenés előtt álló kiadvány. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 11. 1981. szept. 103. sz. pp. 2-24. Bartos Pál, Bartus Ferenc, Berente Béla, Bugár István, Dalos Endre, Gombos Mátyás, Hajgató Zoltán, Horváth István, Karászi István, Károly Lajos, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Kovács Attila, Molnár Csaba, Nagy Ágoston, Rózsa Ferenc, Majtényi Zsolt, Marozsák Péter, Murai Antal, Nagy Zoltán, Papp Sándor, Papp Zoltán, Póczek Antal, Tóth Zoltán, Katanics Sándor, Tuboly Vince, Ujvári Gábor, Ujvárosy Antal, Zenkl Gábor észlelései szövegesen. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 11. 1981. szept. 103. sz. pp. 25-29. Deicsics László, Gombos Mátyás, Horváth István, Karászi István, Károly Lajos, Keszthelyi Sándor, Majtényi Zsolt, Marozsák Péter, Murai Antal, Nagy Ágoston, Póczek Antal, Szentmártoni Béla, Várnai Ferenc megfigyelései. [KSZ.]

PAPP Sándor - UJVÁROSY Antal: Városon kívüli észlelések 25 cm-es távcsővel. 1. = Albireo 11. 1981. szept. 103. sz. pp. 30-32. Egy Berente Béla csiszolta 250/1330 mm-es tükrös távcsővel Kecskemétről jártak ki 1980-1981-ben, három különböző irányba a pusztába, 8 és 20 km távolságra, kiváló vidéki ég alá. Az utazásra egy öreg 600-as Trabant szolgált, amelynek hátsó ülését ki kellett szerelni, hogy a 140 cm-es távcsőtubus beférjen. A csomagtérbe és az utastérbe került a távcső állványa, székek, táskák, kis távcsövek, pokrócok, termoszok, és végül zsugorülésben a három észlelő is bepréselte magát. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 11. 1981. okt. 104. sz. pp. 2-15. Berente Béla, Dalos Endre, Dömény Gábor, Gombos Mátyás, Hajgató Zoltán, Horváth Géza, Horváth Tibor, Jenei Péter, Karászi István, Károly Lajos, Kovács Attila, Majtényi Zsolt, Murai Antal, Nagy Ágoston, Papp Sándor, Piriti János, Rózsa Ferenc, Ságodi Ibolya, Tuboly Vince megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 11. 1981. okt. 104. sz. pp. 16-22. Dömény Gábor, Gombos Mátyás, Horváth Tibor, Karászi István, Károly Lajos, Kocsis Antal, Majtényi Zsolt, Nagy Ágoston, Rózsa Ferenc, Sipos József leírásai. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Barangolás kettőscsillagok között. 6. = Albireo 11. 1981. okt. 104. sz. pp. 22-23. A Cygnus. [KSZ.]

PAPP Sándor - UJVÁROSY Antal: Városon kívüli észlelések 25 cm-es távcsővel. 2. = Albireo 11. 1981. okt. 104. sz. pp. 23-25. Kecskeméten, 1981. febr. 25-én észlelés közben csodás bársonyfekete ég lett: és az 50 perces áramszünet miatt így is maradt! [KSZ.]

JENEI Péter: Az Andromeda-köd megfigyelésének rövid története. = Albireo 11. 1981. okt. 104. sz. pp. 26-28. [KSZ.]

CSIBA Márton: Színes fotó kísérletek. = Albireo 11. 1981. okt. 104. sz. p. 28. A Holdról színes negatívra, a Cygnusról színes diára. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 11. 1981. nov. 105. sz. pp. 2-14. Berczik Péter, Berente Béla, Dalos Endre, Fodor Antal, Mokos Ferenc, Gombos Mátyás, Hajgató Zoltán, Horváth Tibor, Juracskó András, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Majtényi Zsolt, Molnár Csaba, Murai Antal, Nagy Mélykúti Ákos, Papp János, Papp Sándor, Papp Zoltán, Spányi Péter, Tomasovszky László, Tresó Gábor, Tuboly Vince, Ujvárosy Antal, Varga János megfigyelései. [KSZ.]

Messier Objektumok Keresőtérképei. = Albireo 11. 1981. nov. 105. sz. p. 14. A 46 oldalas füzetet Tuboly Vince állította össze, az orosházi "Alcor" szakkör sokszorosította. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A Fiastyúk halmaz. = Albireo 11. 1981. nov. 105. sz. pp. 15-18. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Pleiades-ködök észleléséről. = Albireo 11. 1981. nov. 105. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 11. 1981. nov. 105. sz. pp. 20-26. Berente Béla, Gaborek Lajos, Gombos Mátyás, Hajgató Zoltán, Horváth Tibor, Jenei Péter, Juhász Tibor, Juracskó András, Károly Lajos, Kocsis Antal, Majtényi Zsolt, Molnár Csaba, Nagy Ágoston, Póczek Antal, Tresó Gábor megfigyelési leírásai. [KSZ.]

KOVÁCS Attila - NAGY Ágoston: Két érdekes aszterizmus. = Albireo 11. 1981. nov. 105. sz. p. 26. A khí Dra közelében és a B Cam mellett. [KSZ.]

PAPP Sándor - UJVÁROSY Antal: Városon kívüli észlelések 25 cm-es távcsővel. 3. = Albireo 11. 1981. nov. 105. sz. pp. 27-28. Összesen kb. tucatnyi alkalommal jártak a városon kívül és mintegy 90-100 észlelést végeztek. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Változás az észlelések beküldésében és a szerkesztésben. = Albireo 11. 1981. dec. 106. sz. p. 2. 1982-től Juhász Tibor állítja össze a mély-ég és kettőscsillag észlelési rovatot. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 11. 1981. dec. 106. sz. pp. 3-12. Bartus Ferenc, Bugár István, Fodor Antal, Mokos Ferenc, Gombos Mátyás, Jávorka Ágoston, Jenei Péter, Juhász Tibor, Karászi István, Keszthelyi Sándor, Kilyén Tamás, Kocsis Antal, Kovács Attila, Murai Antal, Nagy Mélykúti Ákos, Tresó Gábor, Papp Sándor, Sáfár Péter, Ságodi Ibolya, Ujvári Gábor, Ujvárosy Antal megfigyelései. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Észlelve a Lófej-ködöt. = Albireo 11. 1981. dec. 106. sz. p. 13. 1981. nov. 8-án hajnalban egy 11 cm-es Merz-refraktorral. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 11. 1981. dec. 106. sz. pp. 13-16. Bartus Ferenc, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal, Majtényi Zsolt, Papp Sándor leírásai. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Barangolás kettőscsillagok között. 7. = Albireo 11. 1981. dec. 106. sz. p. 17. A Perseus. [KSZ.]

JENEI Péter: Az Orion-köd megfigyelés-története és fizikája. = Albireo 11. 1981. dec. 106. sz. pp. 18-22. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Egy térképhibáról. = Albireo 11. 1981. dec. 106. sz. p. 22. Az Atlas Coeliből hiányzik egy 6 mg-os csillag. Ez kettőscsillag is: a Burnham 983. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az amatőr készítésű távcsövekről. = Albireo 11. 1981. dec. 106. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Draco" - 8. szám. = Albireo 11. 1981. dec. 106. sz. p. 24. 1981. októberi szám, 7 oldalas, főleg Hold-alakzat észleléseket közöl. [KSZ.]

Észlelések 1980. november - 1981. február. = Algol [8.] 1981. ápr. 29. sz. [p. 1.] 8 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelés. = Algol [8.] 1981. ápr. 29. sz. [p. 1.] [KSZ.]

VV Cephei. = Algol [8.] 1981. ápr. 29. sz. [pp. 1-2.] [PIR.]

AI Draconis. = Algol [8.] 1981. ápr. 29. sz. [pp. 2-4.] [PIR.]

Fedési hírek. = Algol [8.] 1981. ápr. 29. sz. [p. 3.] Az Abel 46 planetárisköd központi csillaga fedési változó. A periódus 11 órás, a főminimum 48 percig tart és 1,4 mg mély. [KSZ.]

Bevezető. = Asteroid 1981. 2. sz. p. 1. [KOC.]

Amatőr meteorológia. = Asteroid 1981. 2. sz. pp. 1-5. [KOC.]

Amatőr meteorológia észlelési programja - Asteroid. = Asteroid 1981. 2. sz. pp. 5-7. Hőmérsékletmérés, légnyomásmérés, páratartalom mérés, különleges jelenségek, villámszámlálás, villámfotózás, gömbvillámok, halojelenségek, szivárvány, északi-sarki fények, állatövi fények, színes fotózás. [KOC.]

Megfigyelések. = Asteroid 1981. 2. sz. pp. 7-13. Föld-fény megfigyelések (6 észlelő 45 megfigyelése). Üstökösök (P/Stephan-Oterma 1980g, Panther-üstökös). Kisbolygók (Ceres, Vesta). [KOC.]

Bevezető. = Asteroid 1981. 3. sz. p. 1. [KOC.]

Mély-ég program. = Asteroid 1981. 3. sz. pp. 2-4. [KOC.]

MALLAS, John H.: Messier és katalógusa. = Asteroid 1981. 3. sz. pp. 4-5., 2 t. Fordította: Szentmártoni Béla. [KOC.]

Beszámoló a Konkoly ’81 nyári észlelőtáborról. = Asteroid 1981. 3. sz. p. 6., 4 t. 1981. júl. 22-28-ig volt az ógyallai csillagvizsgáló parkjában. 50 fő vett részt a dunaszerdahelyi járás csillagászati szakköreiből. [KOC.]

Észlelések. = Asteroid 1981. 3. sz. pp. 7-9., 3 t. Föld fénye a Holdon (6 észlelő 43 észlelése). Meteorok (2 észlelő). Mély-ég észlelés (2 észlelés). Kettőscsillagok (1 észlelő). Okkultációk (a Vénusz fedte a szigma Sgr-t 1981. nov. 17-én, ezt Hevesi Zoltán, Nagy Ágoston, Dalos Endre, Jávorka Ágoston, Németh Zoltán, Bödők Zsigmond figyelte). Nap észlelés (2 észlelő). Kisbolygók (Ceres, Vesta). [KOC.]

Bevezetés. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 1. sz. p. 1. Ezentúl hosszabb cikkeket és cikksorozatokat is közölnek. [KSZ.]

A mikrovilág felépítése. Az elementáris részecskék. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 1. sz. p. 2-6. [KSZ.]

Emlékezünk... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 1. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

Most már tudjuk, hogy... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 1. sz. pp. 7-9. Rövidebb csillagászati hírek. [KSZ.]

Érdekességek az univerzum tájairól. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 1. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Űrkutatási krónika. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 1. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

VIDA Lajos: Szilícium-alapú élet...? = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 1. sz. pp. 12-14. [KSZ.]

MORAVICS Béla: 1908. június 30. ... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 1. sz. pp. 14-15. A tunguz jelenségről. [KSZ.]

KÜRTHY István: A hatodik bolygónál... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 1. sz. pp. 15-17. A Szaturnusznál a Voyager 1. [KSZ.]

Körismertetés. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 1. sz. pp. 17-18. A dióspatonyi magyar tannyelvű alapiskolában két csillagászati szakkör is működik. A kezdőkét Lelkes Terézia, a haladókét Márk Terézia vezeti. [KSZ.]

OAK hírei. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 1. sz. p. 18. A Járási Csillagászati kabinet 1981-ben is szervez "Világegyetem gyermekei" képzőművészeti alkotóversenyt, "Mit tudsz a csillagokról" vetélkedőt. Az űrrepülés 20 éves évfordulójára kiállítást szerveznek Dunaszerdahelyen, Somorján, Nagymegyeren és Dióspatonyban. Lesz nyári csillagászati tábor is. [KSZ.]

Bevezető. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 2. sz. p. 1. [KOC.]

Aktualitások - A mikrovilág felépítése. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 2. sz. pp. 2-7. [KOC.]

Emlékezünk... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 2. sz. pp. 7-8. [KOC.]

Most már tudjuk, hogy... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 2. sz. pp. 9-14. Csillagászati újdonságok. [KOC.]

Érdekességek az univerzum tájairól. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 2. sz. pp. 15-19. [KOC.]

Űrkuattási krónika. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 2. sz. pp. 19-21. [KOC.]

Bemutatjuk ... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 2. sz. pp. 21-22. Az Uszoron működő csillagászati szakkört. Vezetője Kürthy István. [KOC.]

A Járási csillagászati kabinet. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 3. 1981. 2. sz. p. 22. A csillagászati szakkörök munkája Dióspatony, Gele, Csilizradvány, Dunaszerdahely, Somorja, Vásárút, Ógyalla településeken. [KOC.]

ALMÁR Iván - GÁNTI Tibor: Földtől független települések a Naprendszerben. = Asztronautikai Tájékoztató 1981. 37. sz. pp. 1-10. Tokióban, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA) CETI szimpóziumán 1980. szept. 27-én elhangzott előadás szövegének magyar fordítása. [KSZ.]

TRELLA, M. - LOUET, J.: Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) földmegfigyelési programja. = Asztronautikai Tájékoztató 1981. 37. sz. pp. 11-28. [KSZ.]

RÁCZ Elemér: Megemlékezés Kármán Tódorról. = Asztronautikai Tájékoztató 1981. 37. sz. pp. 29-39. Elhangzott a IV. Asztronautikai Tudományos Ülésszakon, Budapest, 1981. máj. 18-20. [KSZ.]

NAGY István György: A szovjet űrhajózás úttörői. = Asztronautikai Tájékoztató 1981. 37. sz. pp. 41-49. Elhangzott a IV. Asztronautikai Tudományos Ülésszakon, Budapest, 1981. máj. 18-20. [KSZ.]

VERESCSETIN, V. Sz.: A nemzetközi űrhajós személyzet jogi helyzete. = Asztronautikai Tájékoztató 1981. 37. sz. pp. 51-62. Fordította Fekete László. [KSZ.]

DIEDERIKS-VERSCHOOR, I. H.: A nemzetközi űrrepülések jogi szabályozottsága. = Asztronautikai Tájékoztató 1981. 37. sz. pp. 63-70. Fordította Fekete László. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Az űrhajózás húsz évéről táblázatokban. = Asztronautikai Tájékoztató 1981. 37. sz. pp. 71-80. [KSZ.]

GESZTESI Albert: az 1979-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1981. 37. sz. pp. 81-95. [KSZ.]

GESZTESI Albert - GESZTESI Albertné: Az 1980-ban felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1981. 37. sz. pp. 97-111. [KSZ.]

FAZAKAS József: Nagy energiájú sugárzások észlelése amatőr eszközökkel, és azok meteorológiai vonatkozásai. = Atmoszféra 6. 1981. jún. 21. sz. pp. 1-4. [KSZ.]

Észlelőlista 1980 május-október. = Atmoszféra 6. 1981. jún. 21. sz. pp. 4-7. 34 észlelő küldött adatokat. [KSZ.]

Új észlelési program: Rendkívüli átlátszóságok észlelése. = Atmoszféra 6. 1981. jún. 21. sz. pp. 7-9. Különlegesen tiszta éjszakák feljegyzése. Tepliczky István 1978. március végén Pannonhalmán, Tepliczky István és Szabó Elemér 1979. augusztus 17-18-án Tatán, Keszthelyi Sándor 1981. február 25/26-án Gyöngyösön tapasztalt rendkívüli átlátszóságot. [KSZ.]

MOJDISZ István: Előzetes összesítő avagy egy kis adathalmaz az 1980-as évről. = Atmoszféra 6. 1981. jún. 21. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

BARTOS Pál: Meteorológiai összefoglaló, 1980 január-február. = Atmoszféra 6. 1981. jún. 21. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

TEPLICZKY István: 1980 nyarának rövid összefoglalása. = Atmoszféra 6. 1981. jún. 21. sz. pp. 12-20. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Csillagászati észlelőtáborok meteorológiája. A Perseida’80 észlelőtábor. = Atmoszféra 6. 1981. jún. 21. sz. pp. 20-22. Mátra, Kút-hegy, 1980. aug. 10-18. [KSZ.]

Közlemények. = Atmoszféra 6. 1981. jún. 21. sz. pp. 22-24. Változás a Légkör előfizetésében. Aquarida tábor lesz a Bakonyban 1981. júl. 24-től aug. 3-ig. Lapzártakor érkezett: egy csomag Légkör, az Országos Meteorológiai Szolgálat ajándéka. [KSZ.]

ZENKL Gábor: Sarki fény észlelés Magyarországon. = Atmoszféra 6. 1981. nov. 22. sz. pp. 3-7. 1981. júl. 25/26-án éjjel látták a Bakonyban, Pénzesgyőr felett táborozó amatőrcsillagászok. A sarki fényt bizonytalanul látták Bólyból is. [KOC.]

Észlelési témákról - röviden. = Atmoszféra 6. 1981. nov. 22. sz. pp. 8-9. [KOC.]

Hibaigazítás. = Atmoszféra 6. 1981. nov. 22. sz. pp. 9-10. [KOC.]

BOROS E. Ágnes - BARTOS Pál: 1980-81 telének meteorológiai összefoglalója. = Atmoszféra 6. 1981. nov. 22. sz. pp. 10-16. 1980. decembertől 1981. februárig 25 észlelő küldött adatokat. [KOC.]

SZAKÁCS József - TEPLICZKY István: Az Aquarida ’81 észlelőtábor meteorológiai szemszögből nézve. = Atmoszféra 6. 1981. nov. 22. sz. pp. 16-22. [KOC.]

KESZTHELYI Sándor - TEPLICZKY István: Mikrometeorit észlelések. = Atmoszféra 6. 1981. nov. 22. sz. pp. 22-25. A témakör rövid ismertetése. Az 1981. I. félévének hazai megfigyelései. [KOC.]

TEPLICZKY István: Kapcsolatok az OMSZ-szel. = Atmoszféra 6. 1981. nov. 22. sz. pp. 25-27. [KOC.]

Előzetes. = Atmoszféra 6. 1981. nov. 22. sz. p. 27. [KOC.]

DÁNÉ Tibor Kálmán: Galilei mikrométere. Kilátó. = Brassói Lapok 13. 1981. júl. 25. 30. sz. p. 5. "Az elmúlt év nagy csillagászattörténeti felfedezése - Galilei látta először a Neptunuszt 1612-ben, és nem Galle, Leverrier számításai alapján, 1846-ban - Charles Kowal amerikai csillagász és Stillman Drake kanadai tudománytörténész nevéhez fűződik. Tudniillik Galilei a Jupiter holdak vizsgálása közben megpillantotta ugyan, de nem tudatosult benne, hogy egy új bolygó is került távcsöve látómezejébe. Az általa leírt objektumot - amelyről Kowal és Drake számításai kimutatták, hogy a Neptunusz bolygó lehetett - Galilei először állócsillagnak, "stela fixá"-nak vélte. Később a mozgását is észrevette, mert ezt jegyezte észlelési naplójába: "Az a állócsillagon túl, vele egy vonalban egy másik következett, ez a b, amely előző éjszaka is észleltetett, de akkor távolabb látszottak egymástól." De nagy jelentőséget nem tulajdonított neki.
Talán azért nem, mert az óriásbolygó holdjainak a mozgása érdekelte, figyelmét csak ezek az égitestek kötötték le. Galilei távcsöves mérései meglepően pontosak voltak. A holdak bolygótól való távolságát igen jó megközelítésben mindig a Jupiter látszó sugarának egységében adta meg. Már rég felmerült az a gyanú, hogy a nagy olasz csillagász valamilyen kezdetleges segédeszközt kellett hogy használjon távcsöves méréseihez. Hogy az milyen lehetett és Galilei hogyan alkalmazta, ismeretlen maradt Kowal és Drake Neptunusszal kapcsolatos csillagászattörténeti búvárkodásáig. [...] Galilei egy négyzetrácshálózatot szerkesztett, amit a távcsöve mellé, az objektív lencse közelében helyezett el. Különlegesen leárnyékolt gyertyával világította meg primitív mikrométerét. Majd egyik szemével a távcsőbe, a másikkal a négyzetrácshálózatra tekintett és így a két képet egymásra tevődve érzékelte. ..." [HAI.]

HEVESI Zoltán: A felhők osztályozása. = Cirrusz 4. 1981. júl. 8. sz. pp. 1-2. [HEV.]

HEVESI Zoltán - DALOS Endre: Felhő fotók. = Cirrusz 4. 1981. júl. 8. sz. p. 1. A szöveges témához kapcsolódó színes fotón 4 jellegzetes felhőtípus került bemutatásra. [HEV.]

HEVESI Zoltán - DALOS Endre - KÓSA-Kiss Attila: A meteorológiai fotóarchívumból. = Cirrusz 4. 1981. okt. 9. sz. p. 1. Kósa-Kiss Attila mint a felhők egyik legjobb ismerője részt vállalt a szerkesztői munkában. Ő végzi a fotók pontos meghatározását. A 4 bemutatott színes fotót Hevesi Zoltán készítette. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Közlemény. = Cirrusz 4. 1981. okt. 9. sz. p. 1. Új csillagászati és meteorológiai szakkör alakult Csongrád megyében, vezeti Nagy Zoltán, Szeged. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Amatőr meteorológiai állomás Kaposváron. = Cirrusz 4. 1981. okt. 9. sz. p. 2. A színes fotóval illusztrál írás a kaposvári Uránia Csillagvizsgáló és Megfigyelő Állomás területén felszerelt kis műszerparkot mutatja be, melyet az OMSZ ajándékozott a TIT-nek. A felszerelés: Wild-típusú szélirány és szélerősség mérő, csapadék mérő, talaj kisugárzási hőmérséklet mérő, maximum és minimum hőmérő, száraz és nedves hőmérséklet mérők, higrográf, thermográf, valamint a műszerek elhelyezését biztosító kis meteorológiai házikó. [HEV.]

HEVESI Zoltán: A kaposvári csillagvizsgáló műszerparkja. = Cirrusz 4. 1981. okt. 9. sz. p. 2. A megjelenés időpontjában a KUPO fő csillagászati műszere a 20 cm-es Coulter tükörrel szerelt Cassegrain reflektor, 6 db lencsés távcső, 4 db kisebb tükrös távcső. A 15 cm-es Zeiss MenisCas ekkor még nem volt. [HEV.]

TUBOLY Vince: Bradfield, 1980; P/Stephan-Oterma, 1980g, Meier, 1980q; Lovas, 1980s üstökösök. = Comet Rapid Bulletin No. 17. 1981. jan. 15. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Panther, 1980u; P/Schwassmann-Wachmann 1, 1925 II; P/Borelly, 1980i; Bradfield, 1980t üstökösök. = Comet Rapid Bulletin No. 18. 1981. febr. 2. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Panther, 1980u üstökös. = Comet Rapid Bulletin No. 19. 1981. febr. 10. p. 1. Az efemeridákat Tóth György számította. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Panther, 1980u üstökös. = Comet Rapid Bulletin No. 20. 1981. febr. 18. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: P/Kearns-Kwee, 1981h üstökös. = Comet Rapid Bulletin No. 21. 1981. szept. 7. p. 1. [KSZ.]

KASSÁK Lajos: A nagy tett. Vers. = Csillagászati Értesítő 1981. 1. sz. p. 4. Az első emberes űrrepülésről. [SRG.]

SZABÓ József: Gagarin repülésének jelentősége. = Csillagászati Értesítő 1981. 1. sz. pp. 5-9. [SRG.]

SZÖŐR Árpád: Ember a világűrben. (Az űrutazás hatása az élő szervezetekre.) = Csillagászati Értesítő 1981. 1. sz. pp. 9-25. [SRG.]

NAGY István György: Gagarin. = Csillagászati Értesítő 1981. 1. sz. pp. 26-27. Címszavak az Űrhajózási Lexikonból. [SRG.]

HORVÁTH András: A szovjet űrkutatás. = Csillagászati Értesítő 1981. 1. sz. pp. 27-40. Címszavak az Űrhajózási Lexikonból. [SRG.]

KŐHÁTI Attila: A Vosztok űrhajók. = Csillagászati Értesítő 1981. 1. sz. pp. 40-51. Címszavak az Űrhajózási Lexikonból. [SRG.]

GESZTESI Albert: Az emberrel felbocsátott űrhajók táblázata. = Csillagászati Értesítő 1981. 1. sz. pp. 52-59. Címszavak az Űrhajózási Lexikonból. [SRG.]

GARAI Gábor: Asztronauta. = Csillagászati Értesítő 1981. 1. sz. p. 60. Vers az első emberes űrrepülésről. [SRG.]

Lapzártakor jelentik: Röntgenzápor a Kardhalban. = Delta 15. 1981. jan. 1. sz. p. 3. Röntgenpulzár a Nagy Magellán Felhőben. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Ibolyántúli üzenet a "súlyos" neutrínóktól. = Delta 15. 1981. jan. 1. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Mégsem zsugorodik a Nap. = Delta 15. 1981. jan. 1. sz. p. 7. A megállapítás a Merkúr Nap előtti átvonulásainak időadatai alapján készült. [KSZ.]

F. H. ZS. [F. HORVÁTH Zsuzsa]: Az örökre eltűnők űrhajója. A nagy kaland arányai. = Delta 15. 1981. jan. 1. sz. pp. 8-10. Űrhajózás más csillagok felé. [KSZ.]

TÓZSA István - HEGEDŰS GY. Csaba: Budapest a világűrből. = Delta 15. 1981. jan. 1. sz. p. 22. [KSZ.]

A gammasugár-kitörés rejtélye. = Delta 15. 1981. febr. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

Víz a Marson? = Delta 15. 1981. febr. 2. sz. p. 6. [KSZ.]

A Vénusz belső kályhája. = Delta 15. 1981. febr. 2. sz. p. 7. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: Kérdőjelek az univerzum szimmetriája körül. A kaotikus kozmológia bukása. = Delta 15. 1981. febr. 2. sz. pp. 8-11. [KSZ.]

Egy csillag születése. = Delta 15. 1981. márc. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Kóbor kisbolygó kozmikus katasztrófája. = Delta 15. 1981. márc. 3. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Ismeretlen galaxis-szomszéd. = Delta 15. 1981. márc. 3. sz. p. 6. [KSZ.]

Életadó galaxis-ütközés? = Delta 15. 1981. márc. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

-s: Az univerzum gravitációs lencséi. Kozmikus délibáb. = Delta 15. 1981. márc. 3. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

Izland meteor-bölcsője. = Delta 15. 1981. ápr. 4. sz. p. 3. [KSZ.]

Csillagpillantás a régmúltba. = Delta 15. 1981. ápr. 4. sz. p. 5. Kvazárok, rádiógalaxisok. [KSZ.]

FEJES István: Átalakulások egy csillagrendszer magjában. A rejtélyes NGC 1275. = Delta 15. 1981. ápr. 4. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

A kvazárok halmaza. = Delta 15. 1981. máj. 5. sz. p. 4. [KSZ.]

Metánlégköre van a Plutónak. = Delta 15. 1981. máj. 5. sz. p. 6. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Vénusz-lecke az anyaföldnek. = Delta 15. 1981. máj. 5. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

Tündöklő kvazár az óriásgalaxisban. = Delta 15. 1981. máj. 5. sz. p. 7. 3C 273. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: Pillantás az univerzum jövőjébe. Találgatások a világegyetem jövőjébe. = Delta 15. 1981. máj. 5. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

GESZTELYI Lídia: Napkutatók világprogramja. Leleplezett napkitörések. = Delta 15. 1981. máj. 5. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: Az univerzum viharos múltja. = Delta 15. 1981. jún. 6. sz. p. 3. [KSZ.]

Óriási csillagsebek Algériában. = Delta 15. 1981. jún. 6. sz. p. 4. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Kozmikus katasztrófa-nyom a meteoritban. = Delta 15. 1981. jún. 6. sz. p. 5. [KSZ.]

Vízgőz a forró csillagok gázburkában. = Delta 15. 1981. jún. 6. sz. p. 7. [KSZ.]

Sz. L. [SZILVÁSI Lajos]: A Kaaba kövének eredete. = Delta 15. 1981. jún. 6. sz. p. 39. E . Tomsen dán tudós szerint a mohamedánok szent köve Mekkában valószínűleg nem meteorit, hanem egy meteoritbecsapódáskor megolvadt kvarchomokból képződött üveg. A becsapódás 6400 évvel ezelőtt történt Mekkától 1100 km-re keletre. [KSZ.]

Infravörös meglepetések az égbolton. = Delta 15. 1981. júl. 7. sz. p. 4. [KSZ.]

Kettős bolygó a Plutó? = Delta 15. 1981. júl. 7. sz. p. 6. [KSZ.]

Üstököspor a gleccserjégben. = Delta 15. 1981. júl. 7. sz. p. 6. Svájcban. [KSZ.]

Jégárak a Marson. = Delta 15. 1981. júl. 7. sz. p. 7. [KSZ.]

J. J. [JURCSIK Johanna]: Űrművészet ’81. Bolygótitkok ecsetvégek. = Delta 15. 1981. júl. 7. sz. pp. 23-25. Ludek Pesek cseh festő festményei bolygók felszíni tájképeiről, szondák felvételeinek információi alapján. [KSZ.]

A röntgensugárzó Jupiter. = Delta 15. 1981. aug. 8. sz. p. 3. [KSZ.]

Extragalaktikus csillag? = Delta 15. 1981. aug. 8. sz. p. 4. RG004-2958 jelű szuperóriás csillag. [KSZ.]

A bolygók természetes lézerei. = Delta 15. 1981. aug. 8. sz. p. 7. [KSZ.]

MONTSKÓ Éva: Csillagpor a Földön. Kozmikus parányok üzenete. = Delta 15. 1981. aug. 8. sz. pp. 38-39. A mikrometeoritok. [KSZ.]

A kannibál Tejút. = Delta 15. 1981. szept. 9. sz. p. 3. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Kozmikus bölcsők. = Delta 15. 1981. szept. 9. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

A Neptun új holdja. = Delta 15. 1981. szept. 9. sz. p. 6. [KSZ.]

JURCSIK Johanna: A nova-héjak rejtélye. Robbanás a fehér törpén. = Delta 15. 1981. szept. 9. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

TÓZSA István - SOMOGYI Szilvia: Kőzetkutató műholdfelvételek. = Delta 15. 1981. szept. 9. sz. p. 38. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Úton az Aldebaran felé. = Delta 15. 1981. okt. 10. sz. pp. 4-5. A Pioneer-10. [KSZ.]

Katasztrófák a Naprendszerben. = Delta 15. 1981. okt. 10. sz. p. 5. [KSZ.]

Az "eltérített" kvazárfény. = Delta 15. 1981. okt. 10. sz. p. 7. [KSZ.]

A Jupiter óriás mágneses csóvája. = Delta 15. 1981. okt. 10. sz. p. 7. [KSZ.]

JURCSIK Johanna: A röntgensugárzók rejtélye. Héliumvillámok és égi géppuskaropogás. = Delta 15. 1981. okt. 10. sz. pp. 40-42. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: Az élet alapkövei a Szaturnusz holdján. = Delta 15. 1981. nov. 11. sz. p. 3. [KSZ.]

Lyuk az univerzum közepén. = Delta 15. 1981. nov. 11. sz. p. 3. [KSZ.]

Gyémántbánya az Uránuszon. = Delta 15. 1981. nov. 11. sz. p. 5. [KSZ.]

JURCSIK Johanna: Titkok a Naprendszer születése körül. = Delta 15. 1981. nov. 11. sz. pp. 40-41. Meteoritok vizsgálata szerint: a keletkező Naprendszer közelében szupernóva robbanás történt. [KSZ.]

Légköre van a Plutónak. = Delta 15. 1981. dec. 12. sz. p. 4. [KSZ.]

F. HORVÁTH Zsuzsa: Hosszú űrutazás - hazai ízekkel. Gazdagodó űrétlap. = Delta 15. 1981. dec. 12. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

JURCSIK Johanna: Furcsaságok az elliptikus galaxisok világából. Ismeretlen ismerősök. = Delta 15. 1981. dec. 12. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

Címlapkép. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. jan. 16. sz. címlap. Hardi Ferenc fényképe egy geminidáról 1980. dec. 12-én. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Hírek, események. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. jan. 16. sz. p. 1. 1980. dec. 14-én Szombathelyen volt az V. találkozó.; Az Albireo és a Meteor szerkesztőinek legutóbbi megállapodása szerint a meteoradatok országos gyűjtését Keszthelyi Sándor (Gyöngyös) végzi. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok februárban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. jan. 16. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Megfigyelések 1980. decemberben. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. jan. 16. sz. pp. 1-2. [KOC.]

Bővebben az 1980-as Perseidákról. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. jan. 16. sz. p. 2. Sky and Telescope, 1980. dec. Fordította: Horváth Ferenc. [KOC.]

BETLEM, Hans: Meteorvadászat automata kamerákkal. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. jan. 16. sz. pp. 3-4. Sky and Telescope, 1981. jan. Fordította: Horváth Ferenc. [KOC.]

Címlapkép. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. márc. 17. sz. címlap. Szauer Ágoston az Orion-öve feletti pontszerű meteort fényképezett 1980. febr. 4-én. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Hírek. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. márc. 17. sz. p. 1. A hálózat következő találkozója Bólyban lesz 1981. márc. 22-én. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc:Észlelési időpontok márciusban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. márc. 17. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Megfigyelések 1981. január hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. márc. 17. sz. pp. 1-2. 12 mgfigyelő. [KOC.]

MACKENZIE, Robert A.: Gömbvillámok és ködös meteorok. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. márc. 17. sz. pp. 2-7. Gömbvillámok, ködös meteorok, Szent Elmo tüze, UFO jelenségek, elméletek. A Meteoros (Journal of the British Meteor Society) 1973. júliusi számából fordította Várvizi Imre. [KOC.]

Címlapkép. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. ápr. 18. sz. címlap. Egy -3 magnitúdós Virginida meteort fényképezett Dalos Endre 1979. ápr. 2-án. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Hírek, események. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. ápr. 18. sz. p. 1. A VI. találkozó Bólyban volt 1981. márc. 22-én. A találkozók félévente lesznek, a legközelebbi 1981 szeptemberében Balatonkenesén. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok április hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. ápr. 18. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Megfigyelések 1981. februárban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. ápr. 18. sz. pp. 1-2. [KOC.]

Lyrida meteorraj. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. ápr. 18. sz. pp. 2-3. Sky and Telescope, 1981. ápr. Fordította: Horváth Ferenc. [KOC.]

Téli meteorok. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. ápr. 18. sz. pp. 3-4. Sky and Telescope, 1981. ápr. Fordította: Horváth Ferenc. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok májusban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. ápr. 19. sz. p. 1. [KOC.]

Címlapkép. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. jún. 20. sz. címlap. Hardi Ferenc 1981. ápr. 22-én fényképezett Lyrida meteora. Szabad szemmel -5 magnitúdós tűzgömb volt. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok június hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. jún. 20. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Megfigyelések 1981. márciusban, áprilisban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. jún. 20. sz. pp. 1-3. [KOC.]

Két tűzgömb története. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. jún. 20. sz. pp. 4-5. 1979. máj. 27-én és nov. 18-án Csehszlovákiából észlelt és fényképezett tűzgömbökről. Sky and Telescope, 1981. ápr. Fordította: Horváth Ferenc. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok július hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. júl. 21. sz. p. 1. [KOC.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok augusztusban, szeptemberben. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. aug. 12. 22. sz. p. 1. [KSZ.]

Címlapkép. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. szept. 24. 23. sz. címlap. A meteorfotót Szauer Ágoston készítette 1980. 08. 17-én. [KSZ.]

Észlelési időpontok október hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. szept. 24. 23. sz. p. 1. [KSZ.]

Megfigyelések május, június, július, augusztus hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. szept. 24. 23. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

További észlelések május, június, július, augusztus hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. szept. 24. 23. sz. pp. 3-6. [KSZ.]

A Geminidák 20 éve. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. szept. 24. 23. sz. pp. 6-7. Sky and Telescope 1981. augusztus, fordította Horváth Ferenc. [KSZ.]

A szerkesztőknek. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. szept. 24. 23. sz. pp. 7-8. A Halley-üstökössel kapcsolatos két meteorraj: az októberi Orionidák és a májusi éta Aquaridák. Sky and Telescope 1981. augusztus, fordította Horváth Ferenc. [KSZ.]

A szerkesztőknek. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. szept. 24. 23. sz. p. 8. Az 1980-as Perseida meteorraj aktivitása. Sky and Telescope 1981. augusztus, fordította Horváth Ferenc. [KSZ.]

A DMH tagok, a hálózattal kapcsolatot tartó személyek, intézmények listája (lezárva 1981. augusztus 31.). = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. szept. 24. 23. sz. p. 9. 21 név és cím. [KSZ.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok november, december hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. nov. 4. 24. sz. p. 1. [KSZ.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok január hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1981. dec. 23. 25. sz. p. [KSZ.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Hold-alakzatok. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. pp. 1-2. Rajzok és szöveges leírások Hevesi Zoltán, Póczek Antal, Szentmártoni Béla észleléseiből. [HEV.]

BUCZYNSKI, D. G.: A Hold felderítése. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. pp. 3-4. A REFLECTION, Vol. III. Nr. 9. Febr. 1981. számából. A "The Journal of Lancester and Morecambe Astronomical Society" kiadványából. Fordította: Szentmártoni Béla. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] A Föld fénye a Holdon. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. pp. 5-7. 14 észlelő 107 megfigyelése 1980. okt. 31. és 1981. márc. 9. között. [HEV.]

[DALOS Endre:] Szerkesztői közlemények. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. p. 7. A Draco ezentúl évente négyszer jelenik meg. Programok: A Föld fénye a Holdon, hold-alakzatok, rajzok, okkultációk, kisbolygók, fotózás, az éjszakai ég állapota, egyéb megfigyelések és cikkek. [HEV.]

[DALOS Endre:] Az elmúlt időben hasznos munkamegosztás történt az Albireo és a Meteor között. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. p. 7. [HEV.]

[HEVESI Zoltán:] Fotózás. Fotóarchívumunk összetétele 1981. március 1-én. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. p. 8. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Okkultációk. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. p. 9. Kocsis Antal és Dalos Endre észlelései. Előrejelzések. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Kisbolygók. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. p. 10. Dalos Endre fényképezte az Iris, Kósa-Kiss Attila észlelte a Ceres, Dalos Endre figyelte a Vesta kisbolygókat. [HEV.]

TEPLICZKY István: Az éjszakai égbolt állapota 1980. június - október hó. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. p. 11. 13 helyről 18 észlelő küldött adatokat. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Bólyi amatőrök észlelései 1980. nov.-1981. márc. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. p. 12. [HEV.]

DALOS Endre: Válasz levelezőlap - válasz boríték - válasz bélyeg. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. p. 12. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Asteroid. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. p. 12. Tájékoztatás a Bödők Zsigmond által szerkesztett, 1980 ősze óta megjelenő, magyar - szlovák nyelvű dunaszerdahelyi kiadványról. [HEV.]

BÖDŐK Zsigmond: A Hold. = Draco 6. 1981. márc. 6.(24.) sz. pp. 12-13. A szerző 1979. ápr. 28-i felvétele a Holdról, mely a szlovákiai fotó pályázaton első helyezést ért el . A4-es méretű nyomdai sokszorosítású fekete-fehér holdfotó. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Hold-alakzatok. = Draco 6. 1981. jún. 7.(25.) sz. pp. 1-2. Marozsák Péter és Szentmártoni Béla észlelési leírásai és rajzai. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] A Föld fénye a Holdon. = Draco 6. 1981. jún. 7.(25.) sz. pp. 3-4. 10 észlelő 59 észlelést végzett 1981. márc. 1. és máj. 10. között. Dalos Endre fényképe a Holdról 1981. jan. 9-én. Gaborek Lajos 1981. ápr. 6-i megfigyelése szövegesen. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Kisbolygók. = Draco 6. 1981. jún. 7.(25.) sz. p. 5. Nagy Ágoston és Hevesi Zoltán észlelési beszámolói a Ceres és a Vesta kisbolygókról. [HEV.]

DAE [DALOS Endre] - SZENTMÁRTONI Béla: Webb holdalakzat leírásai. = Draco 6. 1981. jún. 7.(25.) sz. pp. 5-6. Elkészült a WEBB HOLDLEÍRÁSOK c. kézirat. Az elkészült fordítási anyag történetének előzetes ismertetése, mely a Draco mellékleteként, mint önálló kiadvány fog megjelenni. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: A Föld fénye a Holdon. = Draco 6. 1981. okt. 8.(26.) sz. pp. 1-2. 1981. jún.- aug. észlelési beszámoló. 8 megfigyelő 36 észlelést végzett. [HEV.]

DALOS Endre: Okkultációk. = Draco 6. 1981. okt. 8.(26.) sz. p. 2. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Kisbolygók. = Draco 6. 1981. okt. 8.(26.) sz. p. 2. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Meteorológia. = Draco 6. 1981. okt. 8.(26.) sz. p. 2. A szerkesztő bejelenti a meteorológiai rovat megszüntetését itt. Az ilyen észleléseket a Népművelési Intézet által kiadott Atmoszféra végzi. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Fotózás. = Draco 6. 1981. okt. 8.(26.) sz. p. 3. Tájékoztató a Cirrusz 8. júliusi megjelenéséről és a fotografikus archívumról. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Egyéb észlelések. = Draco 6. 1981. okt. 8.(26.) sz. p. 3. 1981. július havi egyedi tűzgömb észlelések és az 1981. július 25-i bólyi sarki-fény észlelés (többször megjelenő, de bizonytalanul látszó fények, melyekről csak utólag tudták meg, hogy északi fény volt). [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Hold-alakzatok. = Draco 6. 1981. okt. 8.(26.) sz. pp. 4-6. Gombos Mátyás, Kósa-Kiss Attila, Nagy Ágoston, Póczek Antal észlelései. [HEV.]

TUBOLY Vince: Messier objektumok keresőtérképe. = Draco 6. 1981. okt. 8.(26.) sz. p. 6. Az orosházai Alcor csillagászati szakkör újabb kiadványának ismertetése. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Vénusz-okkultáció. = Draco 6. 1981. okt. 8.(26.) sz. p. 6. 1981. nov. 17-én a Vénusz fedi a szigma Sgr csillagot. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: E számunktól kezdve leközöljük Alika K. Herring: Észlelve a Holdat Sky and Telescope-ban megjelent cikksorozatát. = Draco 6. 1981. okt. 8.(26.) sz. p. 6. A sorozatot Szentmártoni Béla fordította és Dalos Endre állította össze. A szövegeket rajzok kísérik. [HEV.]

HERRING, Alika K.: Észlelve a Holdat. [1.] Beer és Feuille. = Draco 6. 1981. okt. 8.(26.) sz. melléklet. p. 1. Fordította: Szentmártoni Béla. A tanulmány folyamatos oldalszámozású, de részekre bontva csatolták az egyes számokhoz. [HEV.]

DALOS Endre: Draco Klub. = Draco 6. 1981. dec. 9.(27.) sz. p. 1. 1982. jan. 1-től az egykori Draco Csillagászati Szakkör túlnőtt Bóly határain. A jövőben mint Draco Klub működik tovább, kiterjesztett országos tagsággal. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] A Föld fénye a Holdon. = Draco 6. 1981. dec. 9.(27.) sz. p. 2. 7 észlelő 28 észlelést küldött az 1981. augusztus-november időszakról. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Hold - alakzatok. = Draco 6. 1981. dec. 9.(27.) sz. p. 3. Marozsák Péter és Keszthelyi Sándor megfigyelései. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Meteorológia. = Draco 6. 1981. dec. 9.(27.) sz. p. 3. Kelemen Zsolt holdgyűrű észlelése 1981. nov. 9-én. [HEV.]

[HEVESI Zoltán:] Fotózás. = Draco 6. 1981. dec. 9.(27.) sz. p. 3. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Okkultációk. = Draco 6. 1981. dec. 9.(27.) sz. p. 4. A Vénusz 1981. november 17-én elfedte a szigma Sgr-t. A jelenséget sikeresen észlelték Bólyban (Dalos Endre, Dalos Tibor, Varga András), Kaposváron (Hevesi Zoltán, Gombás Géza), Sülysápon (Csaba László, Fodor Antal). [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Egyéb észlelések. = Draco 6. 1981. dec. 9.(27.) sz. p. 5. Kósa-Kiss Attila (Nagyszalonta) sarki-fény észlelései: 1977. júl. 13., 1979. febr. 21., 1981. okt. 20. [HEV.]

[DALOS Endre:] Közlemények. = Draco 6. 1981. dec. 9.(27.) sz. p. 5. Elkészült az: Észlelve a Holdat sorozat 2. része. [HEV.]

DALOS Endre: A csillagászatról. = Draco 6. 1981. dec. 9.(27.) sz. pp. 6-11. Dalos Endre ismeretterjesztő írása, az alábbi fejezetekkel: A Nap. A Nap helye a csillagok között. Mi biztosítja a Nap sugárzását. Van-e élet a földön kívül? [HEV.]

HERRING, Alika K.: Észlelve a Holdat. [2.] Bessarion-B. Boscovich. Encke. Flamsteed. Gambart-B és C. = Draco 6. 1981. dec. 9.(27.) sz. melléklet. pp. 2-5. Fordította: Szentmártoni Béla. [HEV.]

Planetáriumi szombat Görcsönyben. = Dunántúli Napló 38. 1981. okt. 25. p. 10. Fényképes beszámoló a pécsi természettudományi stúdió által rendezett programról. [SRG.]

Várják az érdeklődőket. Szakkörök a planetáriumban. = Dunántúli Napló 38. 1981. okt. 28. p. 6. Pécsett. [SRG.]

Telt ház... Planetáriumi vasárnap. = Dunántúli Napló 38. 1981. nov. 9. p. 2. Pécsett. [SRG.]

BARTHA Lajos: ifj.: Százesztendős a Gothard-csillagda. = Egyetemi Lapok 23. 1981. jún. 23. 10. sz. p. 5. Előadássorozat 1981. máj. 28-30. között. Csonka György, Székely György, Balázs Béla, Kubovics Imre, Tóth György. Az egykori kúria falára helyezett emléktábla szövege: A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Centenáriumára 1881-1981. Eötvös Loránd Tudományegyetem Szombathely Város Tanácsa. [SRG.]

Infravörös katalógus az égboltról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. jan. 2. 1. sz. p. 28. Az USA, Nagy-Britannia és Hollandia közös vállalkozása. Az IRAS mesterséges hold feladata. A Kosmos cikke nyomán. [VEJ.]

Naprendszerünknél idősebb meteoritok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. jan. 2. 1. sz. p. 28. Izotópvizsgálatok bizonyítják korukat, eredetük valamely szupernóva, vagy vörös óriás. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

A zólyomi tűzgömb. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. jan. 2. 1. sz. p. 28. 1979. máj. 27-én mínusz 12 magnitúdójú bolida hullott Zólyom térségében. Pályaelemzések arra utalnak, hogy a kisbolygó-övezetből származik. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: Óriás buborékok Tejútrendszerünkben. A szupernovák rejtélye. = Élet és Tudomány 36. 1981. jan. 16. 3. sz. pp. 76-79. [SRG.]

FORRAI Sándor: Középkori székely kalendárium. = Élet és Tudomány 36. 1981. jan. 16. 3. sz. p. 95., hátsó külső borító. Az 1690-ben Marsigli által talált rovásnaptár másolata. Kép: Sugár Lajos. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1980 október-november-december. = Élet és Tudomány 36. 1981. jan. 23. 4. sz. pp. 102-106., címlapi fotó A Szojuz-T-3.; A Voyager-1 a Szaturnusszal.; A Szaturnusz gyűrűi.; A Szaturnusz holdjai.; A Titán. [SRG.]

Útra készen az űrrepülőgép. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. jan. 30. 5. sz. p. 157. Elkészült az első Space Shuttle, a Columbia. Indítását március 14-ére tervezik. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

KULIN György: Föld és Világegyetem. Kozmikus eredetű katasztrófák a közeljövőben? = Élet és Tudomány 36. 1981. febr. 6. 6. sz. pp. 163-165. [SRG.]

FODOR L. István: Üstököskutatás. "Szennyezett" jéghegyek a Nap körül. = Élet és Tudomány 36. 1981. febr. 13. 7. sz. pp. 195-197. [SRG.]

Radarképek a Vénuszról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. febr. 13. 7. sz. p. 221. A Pioneer és a Venus-1 űrszondák feltérképezték a bolygó felszínének mintegy 93 százalékát. Három fotó-szerű grafikus illusztráció. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

CSABA György - TARACSÁK Gábor: Az asztrológia. = Élet és Tudomány 36. 1981. febr. 20. 8. sz. pp. 239-242. [SRG.]

KULIN György: Az ember és a Világegyetem. Kozmikus védettségünk. = Élet és Tudomány 36. 1981. febr. 27. 9. sz. pp. 274-275. [SRG.]

Metánlégkör a Plutón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. febr. 27. 9. sz. p. 283. Uwe Fink, amerikai csillagász szerint a bolygó metánlégköre a földének csak 1/300-ad része, létezése pedig bizonyítja a Plútó bolygó-voltát. A Bild der Wissenschaft írása alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: Indítóállványon az űrrepülőgép. = Élet és Tudomány 36. 1981. márc. 13. 11. sz. p. 333. [SRG.]

A kozmosz új "szakmája". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. márc. 20. 12. sz. p. 380. A mesterséges holdak új feladata: hajótörések felkutatása. Az APN jelentése alapján. [VEJ.]

Radarral kutatják a sarkifényt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. márc. 20. 12. sz. p. 380. Norvég-svéd-finn együttműködés. Az Umschau cikke nyomán. [VEJ.]

Víz a Mars felszíne alatt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. márc. 20. 12. sz. p. 380. A Viking-1 és a Viking-2 adatai alapján élet nem, de víz található a bolygón. A sarki jégsapka a felszín alatt folytatódhat. A Nature és a Süddeutsche Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

SZENTESI György: Új űrhajó: a Szojuz-T. = Élet és Tudomány 36. 1981. ápr. 3. 14. pp. 419-420. Szállító űrhajó. Egyesített hajtómű. Fedélzeti számítóközpont. Új fedélzeti rendszerek. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Kedves Élet és Tudomány! Hogyan fedezik el az új üstökösöket. = Élet és Tudomány 36. 1981. ápr. 10. 15. sz. p. 450. [SRG.]

KULIN György: Az ember és a Világegyetem. Kozmikus fenyegetettségünk. = Élet és Tudomány 36. 1981. ápr. 10. 15. sz. pp. 460-461. [SRG.]

BOZÓ Pál - CSATÓ Éva - GALÁCZ András - GÁBRIS Gyula - LERNER János: A kutatás hazai műhelyeiben. Űrfelvételek űrhajóskézből. = Élet és Tudomány 36. 1981. ápr. 17. 16. sz. pp. 495-499. Farkas Bertalan űrfelvételei. [SRG.]

Kérdezz - felelek. A tudományos fantasztikus regényeknek kedvelt tárgya, hogy az emberiséget valamilyen Földön kívüli civilizációnak a tagjai fenyegetik, így vagy úgy. Vajon a Világegyetemben valóban élhetnek-e valahol másutt is értelmes lények? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 36. 1981. ápr. 24. 17. sz. p. 519. [SRG.]

GUZSIK Tamás: A Nap-kultusz maradványa. A középkori templomok keletelése. = Élet és Tudomány 36. 1981. ápr. 24. 17. sz. pp. 532-535. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1981. január-február-március. = Élet és Tudomány 36. 1981. máj. 1. 18. sz. pp. 556-558. A Szojuz-T-4.; Szovjet-mongol űrpáros.; Információtovábbítás hologrammal.; A Shuttle első repülése.; Űrhajózási hírek. [SRG.]

ZOMBORI Ottó: Amatőr csillagászok. TIT-élet. = Élet és Tudomány 36. 1981. máj. 1. 18. sz. p. 563. 10 napos bentlakásos csillagászati tanfolyam Kiskunhalason június 20-30. [SRG.]

KULIN György: Az ember és a Világegyetem. A Világegyetem anyagforgalma. = Élet és Tudomány 36. 1981. máj. 8. 19. sz. pp. 587-588. [SRG.]

FEJES István: Ikerkvazár vagy gravitációs lencse? = Élet és Tudomány 36. 1981. máj. 15. 20. sz. pp. 621-623. [SRG.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Ember a világűrben. Kiállítás. = Élet és Tudomány 36. 1981. máj. 15. 20. sz. p. 629. Ünnepi kiállítás a Közlekedési Múzeumban Gagarin űrrepülésének 20. évfordulóján. [VEJ.]

Telítődik a geostacionárius pálya. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. máj. 15. 20. sz. p. 636. A híradástechnikai mesterséges holdak számának igény szerinti rohamos növekedésével komoly technikai- jogi problémák előtt áll a világ. Az Electronic és a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Napteleszkóp a Bajkál partján. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. máj. 15. 20. sz. p. 636. Újabb, az elsőnél nagyobb műszer. Gyújtótávolsága 42 m, felbontóképessége 0,2 ívmásodperc. Az Urania írása alapján. [VEJ.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Az Argos-rendszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. máj. 15. 20. sz. p. 636. Műholdas adatgyűjtő rendszer csillagászati, meteorológiai és geofizikai felhasználási céllal. [VEJ.]

TÓTH György: Gothard Jenő alapította. 100 éves a szombathelyi Obszervatórium. = Élet és Tudomány 36. 1981. máj. 29. 22. sz. pp. 680-682. [SRG.]

KULIN György: Az ember és a Világegyetem. A Kozmosz energiájából élünk. = Élet és Tudomány 36. 1981. jún. 12. 24. sz. pp. 742-743. [SRG.]

Csempecsere az űrrepülőgépen? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. jún. 12. 24. sz. p. 764. Ha a hővédő csempeburkolat sérül, szükséges annak helyszíni - világűrbeli - cseréje, javítása. A Nature és a The Times cikke alapján. [VEJ.]

Vízmolekula forró csillagok gázburkában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. jún. 12. 24. sz. p. 764. Bjurakani asztrofizikusok színképelemzéssel kimutatták: egyes fiatal csillagok burka nemcsak gáz-, hanem vízgőzfelhőket is tartalmaz. Az Urania cikke nyomán. [VEJ.]

RUDOLPH, Heinz - WROBEL, Dieter: Ikrek a Pirkuli lankáin. Látogatás a semahai csillagvizsgálóban. = Élet és Tudomány 36. 1981. júl. 3. 27. sz. pp. 844-846. Kaukázus, Azerbajdzsán. [SRG.]

KULIN György: Az ember és a Világegyetem. Az élet kozmikus háttere. = Élet és Tudomány 36. 1981. júl. 10. 28. sz. pp. 876-878. [SRG.]

Nap - műhold - antennasziget - Európa. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. júl. 10. 28. sz. p. 892. Az ESA nagyszabású terve a napenergiának műholdon keresztül Európába történő irányításáról. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

A Neptunuszt - tudtán kívül - Galilei fedezte fel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. júl. 17. 29. sz. p. 923. . 1612. dec. 28-ai feljegyzésében "két csillagocskát" említ. Közülük az egyik a Neptunusz volt. A Scientific American és a Priroda írása nyomán [VEJ.]

Hogyan vizsgálják majd a Halley-üstököst? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. júl. 17. 29. sz. p. 923. Az ESA a Giottó nevű szondával közelíti meg, szovjet-francia űrszonda magyar műszert szállít a közelébe, a japánok színképelemzéssel vizsgálják. A Nature írása nyomán. [VEJ.]

Még nagyobb óriástávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. júl. 17. 29. sz. p. 923. Amerikai tervek egy 10 m-es tükörátmérőjű távcsőről, mely nagyobb a Kaukázusban működő, jelenleg a világ legnagyobb műszerénél. A Der Spiegel cikke nyomán. [VEJ.]

FODOR L. István: A Lófej-köd az Orion csillagképben. = Élet és Tudomány 36. 1981. júl. 17. 29. sz. p. 927., hátsó külső borító. [SRG.]

Lebegő űrtükör. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. júl. 24. 30. sz. p. 957. Csonka János unokája, az Amerikában élő dr. Csonka Pál híradástechnikai célokra alkalmazható találmánya. Az University of Oregon News és az Electronic Engineering Times cikke alapján. [VEJ.]

Hármas ikermeteorok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. júl. 24. 30. sz. p. 957. A Perseida-raj egy tagja valószínűleg ütközött egy Földtől távoli porszemcsével, de darabjai megtartották eredeti irányukat, egészen a légkörbe érkezésükig. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1981. április-május-június. = Élet és Tudomány 36. 1981. júl. 31. 31. sz. pp. 968-971. Az első űrrepülőgép első repülése.; Az Interkozmosz-űrrepülések befejezése.; Modulrendszerű űrállomás-kísérletek? Újra a Szaturnusz mellett. [SRG.]

KULIN György: Az ember és a Világegyetem. Nyomozás az időben. = Élet és Tudomány 36. 1981. aug. 7. 32. sz. pp. 1014-1015. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet - HORVÁTH András: A Voyager-szondák a hatodik bolygónál. A Szaturnusz gyűrűrendszere. = Élet és Tudomány 36. 1981. aug. 14. 33. sz. pp. 1034-1037., címlapfotó-illusztráció. [SRG.]

A "halott" Uránusz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. aug. 14. 33. sz. p. 1052. Légköre semmiféle aktivitást nem mutat, belső hője nincs. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

A Mars légköre - infravörös lézer? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. aug. 14. 33. sz. p. 1052. Gerjesztett szén-dioxid molekulák eredményezik a vártnál milliárdszoros erősségű lézerhatást. A Laser Focus írása alapján. [VEJ.]

Üvegházhatás a Vénuszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. aug. 14. 33. sz. p. 1052. A légkör 96 %-os szén-dioxid tartalmával magyarázható. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

ILLÉS Erzsébet - HORVÁTH András: A Voyager-szondák a hatodik bolygónál. A Szaturnusz és holdjai. = Élet és Tudomány 36. 1981. aug. 21. 34. sz. pp. 1070-1073. [SRG.]

A Jupiter: erős röntgensugárzó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. aug. 28. 35. sz. p. 1116. A Voyager-1 és -2 mérései felhívták rá a figyelmet, a HEAO-2 obszervatórium megerősítette a tényt. A Bild der Wissenschaft írása nyomán. [VEJ.]

Kétféle kéreg a Marson is. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. aug. 28. 35. sz. p. 1116. A marsi síkságok és kiemelkedések között anyag-összetételükben is lényeges különbség tapasztalható. A Priroda írása alapján. [VEJ.]

Újabb elnevezések a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. aug. 28. 35. sz. p. 1116. A Nemzetközi Csillagászati Unió szovjet javaslatra a Marsz-4 és -5 által felderített térségekben új elnevezéseket alkalmazott. A Priroda cikke nyomán. [VEJ.]

A Jupiter mágneses nyúlványa elérhet a Szaturnusz pályájáig. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. aug. 28. 35. sz. p. 1116. A Voyager-2 - eltávozván a Jupiter térségéből - még érzékeli a napszél következtében a Szaturnusz felé nyúló mágneses teret. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: Meteorit a mikroszkóp alatt. = Élet és Tudomány 36. 1981. aug. 28. 35. sz. p. 1119., hátsó külső borító. [SRG.]

MÜLLER Pál: Élet Nap nélkül? = Élet és Tudomány 36. 1981. szept. 4. 36. sz. pp. 1128-1130. [SRG.]

KULIN György: Az ember és a Világegyetem. Más lakott világok 1-2. = Élet és Tudomány 36. 1981. szept. 4. 36. sz. pp. 1140-1142.; szept. 11. 37. sz. pp. 1170-1171. [SRG.]

Az infravörös csillagászat újabb eredményei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. szept. 11. 37. sz. p. 1180. A Mauna Keán működő 2,2 m-es infravörös távcső lefényképezte az Uránusz és a Jupiter porgyűrűjét. Az Umschau cikke nyomán. [VEJ.]

A legnagyobb tömegű csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. szept. 11. 37. sz. p. 1180. Amerikai csillagászok minden eddig ismertnél nagyobb tömegű csillagot fedeztek fel, R 136a néven jegyezték be. A Science et Vie írása alapján. [VEJ.]

Pulzárok más csillagrendszerekben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. szept. 11. 37. sz. p. 1180. Ausztráliai csillagászok 21 pulzárt fedeztek fel a Nagy Magellán-felhőben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Könyvismertetés. Új könyvek. = Élet és Tudomány 36. 1981. szept. 18. 38. sz. p. 1206. Roland Omnés: A Világegyetem és átalakulásai című könyvének bemutatása. [VEJ.]

SZIMÁN Oszkár: "200" éves az Uránusz bolygó. = Élet és Tudomány 36. 1981. szept. 25. 39. sz. pp. 1224-1225. [SRG.]

Csillagászati Hét. = Élet és Tudomány 36. 1981. okt. 2. 40. sz. p. 1253. A 30. budapesti Csillagászati Hét október 11-17. [SRG.]

Okvetlenül kell lennie egy tizedik bolygónak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. okt. 9. 41. p. 1309. A csillagászat jelenleg is nyitott kérdése. Érvek és ellenérvek. [VEJ.]

TUBOLY Vince: Kedves Élet és Tudomány! Hazai amatőr üstököskutatás. = Élet és Tudomány 36. 1981. okt. 16. 42. sz. p. 1314., 1317. [SRG.]

KULIN György: Az ember és a Világegyetem. És ha mégis egyedül vagyunk? = Élet és Tudomány 36. 1981. okt. 16. 42. sz. pp. 1326-1327. [SRG.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Könyvismertetés. Új könyvek. = Élet és Tudomány 36. 1981. okt. 16. 42. sz. p. 1339. A Zrínyi kiadó "Magyarország az űrből" című könyvének ismertetése. [VEJ.]

Mágneses terek, nem pedig hanghullámok fűtik a csillagok koronáját? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. okt. 16. 42. sz. p. 1342. Új elképzelések az Einstein nevű mesterséges hold mérései alapján. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Meteorit hozta létre az Aral-tavat? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. okt. 16. 42. sz. p. 1342. A tó medrének meteoritkráter-szerű formája indokolja a feltevést. A Volksstimme írása alapján. [VEJ.]

Galaktikánk óriásai zavarba hozzák az elmélet szakembereit. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. okt. 23. 43. sz. p. 1373. Csillagközi molekulafelhők haladnak át Tejútrendszerünkön? Amerikai csillagászok dilemmája. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Neutroncsillagok gamma-felvillanásai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. okt. 23. 43. sz. p. 1373. Gamma-felvillanások forrásainak műholdas megfigyeléseken alapuló meghatározása. A Priroda írása nyomán. [VEJ.]

KULIN György: Az ember és a Világegyetem. A jövő emberének feladatai. = Élet és Tudomány 36. 1981. okt. 30. 44. sz. pp. 1379-1381. [SRG.]

SZENTESI György: Az űrrepülőgép-legenda és valóság. = Élet és Tudomány 36. 1981. okt. 30. 44. sz. pp. 1385-1386. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1981. július, augusztus, szeptember. = Élet és Tudomány 36. 1981. nov. 6. 45. sz. pp. 1420-1423., színes címképfotó. Bolgár óriás-hold a világűrben.; Utoljára a Szaturnusz mellett.; Űrhajózási világkongresszus Rómában.; Az IK-űrrepülések tapasztalatai.; Űrhajózási hírek. [SRG.]

KULIN György: A Világegyetem és az ember. = Élet és Tudomány 36. 1981. nov. 13. 46. sz. pp. 1454-1455. [SRG.]

Kis holdak a kisbolygók körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. nov. 13. 46. sz. p. 1467. Kisbolygók csillagfedései alkalmával több kisbolygó-holdat is felfedeztek. A Science és a Priroda cikke nyomán. [VEJ.]

Földön túli gyémánt a meteoritban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. nov. 13. 46. sz. p. 1467. Olyan vasmeteoritban is találtak gyémántkristályt, mely kisebb energiával ütközött a földfelszínhez, mint amennyi szükséges a gyémánt keletkezéséhez. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

Lesz-e "űrföldrajztudomány"? Beszélgetés Jakucs Lászlóval. Riporter: Nagy Gézáné. = Élet és Tudomány 36. 1981. nov. 27. 48. sz. pp. 1512-1514. [SRG.]

Meteorok - a Marsról és az Ióról? = Élet és Tudomány 36. 1981. nov. 27. 48. sz. p. 1514. A New Scientist nyomán. [SRG.]

Űrfelvételek radarral. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. dec. 11. 50. sz. p. 1595. Az ESA nagy felbontóképességű műszereket tervez felbocsátani. A New Scientist és az Asztronautikai Tájékoztató írása alapján. [VEJ.]

Üstökös hullott a Napba. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. dec. 11. 50. sz. p. 1595. Egy amerikai katonai műhold két felvétele egy üstökös és a Nap találkozásáról, 1979. aug. 30-án. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

Egy kilométer átmérőjű rádióantennák a világűrben? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. dec. 11. 50. sz. p. 1595. Merész tervek a rádiócsillagászatban, az ezredfordulóig megvalósulhatnak. A La Recherche cikke nyomán. [VEJ.]

A napállandó - nem állandó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 36. 1981. dec. 11. 50. sz. p. 1595. Sejtés: a 11 éves ciklus miatt változhat a Földet elérő energia mennyisége. Még nem bizonyított. A Himija i Zsizny írása nyomán. [VEJ.]

ZÉTÉNYI Endre: Sigrist 200 éves freskója Egerben. = Élet és Tudomány 36. 1981. dec. 18. 51. sz. pp. 1615-1618. [SRG.]

i. b. l. [BARTHA Lajos ifj.]: Százesztendős szolgálat. Fotókon a csillagvilág. Gothard-megemlékezés. Kép jelenről, jövőről. = Esti Hírlap 26. 1981. máj. 28. 123. sz. p. 3. [SRG.]

Égitestek fényképésze... Gothard Jenő. = Esti Hírlap 26. 1981. máj. 29. 124. sz. p. 6. Laboratórium a kúriában. Magánobszervatórium. Ikervár vize. Háromnapos emlékülés a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium 100 éves jubileuma alkalmából. [SRG.]

FERENCZ Csaba: Magyar részvétel az Interkozmosz programban. = Finommechanika Mikrotechnika 20. 1981. jan. 1. sz. pp. 11-10. [SRG.]

ÁGOSTON Mihály: A magyar űrorvostechnikai kutatás eredményei és törekvései. = Finommechanika Mikrotechnika 20. 1981. jan. 1. sz. pp. 11-15. [SRG.]

BAJ Attila: Űrkutatási eredmények közvetett és közvetlen hatása. = Finommechanika Mikrotechnika 20. 1981. jan. 1. sz. pp. 16-20. [SRG.]

FEHÉR István - DEME Sándor - SZABÓ Béla - VÁGVÖLGYI Jenő - SZABÓ Péter Pál - CSŐKE Antal - RÁNKY Miklós - AKATOV, J. A.: Új magyar dózismérő, a Pille, az űrkutatásban. = Finommechanika Mikrotechnika 20. 1981. jan. 1. sz. pp. 21-23. [SRG.]

SZENTESI György: A Szaljut-6 univerzális űrállomás. = Finommechanika Mikrotechnika 20. 1981. febr. 2. sz. pp. 33-40. [SRG.]

SZABÓ Péter Pál: Termolumineszcens dózismérés a világűrben. = FIZ-INFO A TIT Fizikai-Meteorológiai Választmányának kiadványa 1981. 1. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

GOMBOS Gábor: Néhány gondolat a fizika tanításáról egy leendő fizikus szemével. = Fizikai Szemle 31. 1981. jan. 1. sz. pp. 40-41. Csillagászat is. [KSZ.]

LÁSZLÓ Antal: Véletlen, vagy szabály. Új hipotézis a Titius-Bode "szabályról". = Fizikai Szemle 31. 1981. febr. 2. sz. pp. 77-81., hátsó belső borító. [PIR.]

SZIMÁN Oszkár: Fontenelle, L.: Beszélgetések a világok sokaságáról. Sci-fi a 17. századból? = Fizikai Szemle 31. 1981. márc. 3. sz. p. 116. Könyvismertetés. [SRG.]

SZEIDL Béla: A változócsillagok asztrofizikai jelentősége. = Fizikai Szemle 31. 1981. ápr. 4. sz. pp. 121-127., címlapkép. [PIR.]

Detre László (1906-1974) fontosabb közleményeinek jegyzéke. Összeállította: Szeidl Béla. = Fizikai Szemle 31. 1981. ápr. 4. sz. pp. 128-131. [PIR.]

VAJDA Pál: Hat évtized a fizikai kutatások szolgálatában. = Fizikai Szemle 31. 1981. máj. 5. sz. pp. 161-175. Bay Zoltán munkássága. Csillagászati rész: pp. 164-171. [SRG.]

GYŐRI Lajos: Csillagászati évkönyv 1981. Gondolat, 1980. = Fizikai Szemle 31. 1981. júl. 7. sz. hátsó külső borító. Könyvismertetés. [SRG.]

BAY Zoltán: Mennyire állandó a fény sebessége? = Fizikai Szemle 31. 1981. aug. 8. sz.pp. 282-291. Bay Zoltánnak ez az előadása 1981. máj. 20-án hangzott el Budapesten. [SRG.]

BODRI Bertalan: Dagálysúrlódás a Föld-Hold rendszerben. = Fizikai Szemle 31. 1981. aug. 8. sz. pp. 303-306. [PIR.]

VARGHA Domokosné: Csillagászat a kiegyezés korában. = Fizikai Szemle 31. 1981. nov. 11. sz. pp. 410-414. [PIR.]

BARTHA Lajos, ifj.: Gothard Jenő, az észlelő csillagász (a szombathelyi Csillagda alapításának centenáriumára). = Fizikai Szemle 31. 1981. nov. 11. sz. pp. 414-419. [PIR.]

VARGHA Domokosné: Tittel Pál emlékezete. = Fizikai Szemle 31. 1981. dec. 12. sz. pp. 467-470. [PIR.]

Társulati díjak - 1980. = Fizikai Szemle 31. 1981. dec. 12. sz. pp. 471-472. Detre László díj. Kapta ifj. Szalai Sándor. [PIR.]

BEÖTHY Mihály - FEHÉR András - FERENCZNÉ ÁRKOS Ilona - FERENCZ Csaba: Egy régi kor kozmológiájának emléke: a magyar korona. = Fizikai Szemle 31. 1981. dec. 12. sz. pp. 473-480., hátsó belső és külső borító. "... a Koronán mai névvel csillagászatinak nevezhető adatok találhatók. Feltehető, hogy a keresztény számmisztikát, a névünnepek évkörbeli elhelyezkedését és a szereplő szent személyek legendáját a tervezésnél figyelembe vették. Összességében tehát úgy látszik, hogy a kor világszemléleté, kozmológiája tűnik elő, hiszen a kor világképe szoros kapcsolatot tételezett fel az Univerzum szerkezet és a földi világrend között."[KSZ.]

LÜKŐ Gábor: A Medvecsillag mítosza. = Forrás 13. 1981. 11. sz. pp. 28-32. Az Ursa Maior csillagkép mítosza különböző népeknél. [SRG.]

BARTHA Lajos: Horváth Zsigmond, az első egri amatőr fényképész. = Foto 28. 1981. 7. sz. p. 298. [SRG.]

BALÁZS Béla - DOKUCSAJEV, O. D.: Születőben levő planetáris köd? - a HM Sagittae. = Föld és Ég 16. 1981. 1. sz. pp. 5-10. [SRG.]

HABINA József: Asztrofotós iskola. 4. A bolygók fotózása. = Föld és Ég 16. 1981. 1. sz. pp. 15-18. [SRG.]

B. SZ. [BARCZA Szabolcs]: A fehér törpék tömege. = Föld és Ég 16. 1981. 1. sz. pp. 18-19. Az Astronomy and Astrophysics 1980. 208. száma alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1981. februári műsoraink. = Föld és Ég 16. 1981. 1. sz. p. 19. [SRG.]

KELEMEN János: Kettőscsillagok. 3. = Föld és Ég 16. 1981. 1. sz. pp. 20-23. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 16. 1981. 1. sz. pp. 30-31., hátsó belső borító. Kiszel Vilmos: Optikai elemek - Jénából.; Keszthelyi Sándor: Amatőrcsillagász tábor a Mátrában (Kút-hegy 1980. augusztus 10-18.).; Csap - Berczik Péter. [SRG.]

A csillagos ég 1981. február hóban. = Föld és Ég 16. 1981. 1. sz. p. 31. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Húszesztendős a tautenburgi óriástávcső. = Föld és Ég 16. 1981. 2. sz. pp. 38-40. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Bemutatjuk a "Georgiana" csillagvizsgálót. = Föld és Ég 16. 1981. 2. sz. pp. 40-42. A szerző magáncsillagvizsgálója Budapesten. [SRG.]

KELEMEN János: Az üstökösmagok forgása. = Föld és Ég 16. 1981. 2. sz. pp. 48-49. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 16. 1981. 2. sz. pp. 52-54. P. M. [Paparó Margit]: A Plutó újátmérője. A Nature 1980. alapján.; B. Sz. [Barcza Szabolcs]: A HD 93250 tömege. Az Astronomy and Astrophysics 1980. 174. száma alapján.; D. P. [Decsy Pál]: Hideg törpék és a Galaxis kora. A Sciences News 118. 3. száma alapján.; B. Sz. [Barcza Szabolcs]: A pulzárok periódusváltozása. A Nature 282. 383. alapján.; P. M. [Paparó Margit]: Mi van a galaxisok között? A Nature 1980. alapján. [SRG.]

Asztrofotósok oldala. = Föld és Ég 16. 1981. 2. sz. p. 55. Weisz Csaba felvételei. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1981. márciusi műsoraink. = Föld és Ég 16. 1981. 2. sz. p. 62. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 16. 1981. 2. sz. p. 63. Jászberény - Pethő István.; Balatonkenese - Kocsis Antal. [SRG.]

Csillagászati évkönyv 1981. = Föld és Ég 16. 1981. 2. sz. p. 63. Könyvismertetés. [SRG.]

A csillagos ég 1981. március hóban. = Föld és Ég 16. 1981. 2. sz. p. 63. [SRG.]

HORVÁTH András: A Szaljut-6 program és az Interkozmosz-űrrepülések. 4. = Föld és Ég 16. 1981. 3. sz. pp. 72-76., hátsó külső, belső borító. [SRG.]

KELEMEN János: Csillagközi szuperbuborék. = Föld és Ég 16. 1981. 3. sz. pp. 80-82. [SRG.]

DECSY Pál: Új óriástávcső Európában. = Föld és Ég 16. 1981. 3. sz. pp. 82-83. A spanyolországi Calar Alto 2168 m-es csúcsán működő csillagvizsgáló 2,2 méteres távcsövéről. A közös nyugatnémet-spanyol csillagvizsgáló kupolája 1978 tavaszán épült. A tényleges észlelőmunka 1980-ban indult. Az Opton Infomation 1980. 2. száma alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1981. áprilisi műsoraink. = Föld és Ég 16. 1981. 3. sz. p. 90. [SRG.]

FEJES István: Egy 200 000 éves szupernóva-maradvány: S147. = Föld és Ég 16. 1981. 3. sz. pp. 91-93. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 16. 1981. 3. sz. pp. 94-95. Budapest - Varga János.; Tiszakécske - Gyapjas László.; Fót - Sörös Jenő.; Napfogyatkozás-expedíció 1981. (A Szovjetunióba, Szibériába, Bratszkba, az 1981. júl. 31-i teljes napfogyatkozás megfigyelésére induló magyar expedíció tervezete - az utazás maga nem valósult meg.) [SRG.]

A csillagos ég 1981. április hóban. = Föld és Ég 16. 1981. 3. sz. p. 95. [SRG.]

ALMÁR Iván: Gagarintól Rjuminig. = Föld és Ég 16. 1981. 4. sz. pp. 98-102. [SRG.]

MAGYARI Béla: Két év az űrhajósiskolán. Kecskeméttől Bajkonurig. = Föld és Ég 16. 1981. 4. sz. pp. 102-107. [SRG.]

FARKAS Bertalan: Egy nap a Szaljut-6 fedélzetén. = Föld és Ég 16. 1981. 4. sz. pp. 108-111., címlap, első belső borító. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1981. májusi műsoraink. = Föld és Ég 16. 1981. 4. sz. p. 126. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 16. 1981. 4. sz. p. 127., hátsó belső borító. Kiss György: Nagyszénás.; Dunaújváros - Farkas István. [SRG.]

-PVH-: A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat észlelési útmutatója. = Föld és Ég 16. 1981. 4. sz. p. 127. Könyvismertetés. [SRG.]

A csillagos ég 1981. május hóban. = Föld és Ég 16. 1981. 4. sz. p. 127. [SRG.]

D. P. [DECSY Pál]: Intelsat Ariane-nal? = Föld és Ég 16. 1981. 5. sz. p. 137. [SRG.]

K. J. [KELEMEN János]: Az Észak-Amerika-köd középponti csillaga. = Föld és Ég 16. 1981. 5. sz. p. 137. [SRG.]

D. P. [DECSY Pál]: A Plútó atmoszférája. = Föld és Ég 16. 1981. 5. sz. p. 137. [SRG.]

KUN Mária: A csillagok forgása. = Föld és Ég 16. 1981. 5. sz. pp. 138-142. [SRG.]

SCHLOSSER Tamás: Egy űrkutatási kiállítás "margójára." Hadtörténeti Múzeum 1980-1981. = Föld és Ég 16. 1981. 5. sz. pp. 142-143. [SRG.]

BARDÓCZ András - TÓTH László S.: Égimechanika az asztalon. = Föld és Ég 16. 1981. 5. sz. pp. 148-153. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1981. júniusi műsoraink. = Föld és Ég 16. 1981. 5. sz. p. 156. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 16. 1981. 5. sz. pp. 157-159. Keszthelyi Sándor: Csillagászattörténeti gyűjtőmunka. Távcsövek. Napórák. Könyvek.; Keszthelyi Sándor: Felhívás! A meteormegfigyelés iránt érdeklődőket szívesen látjuk az 1981. július 24. - augusztus 3. közötti 10 éjjelen rendezendő Aquarida-meteortáborban.; Hudoba György - Székesfehérvár.; Az Uránia ajánlata távcsőtükrök házi készítéséhez. [SRG.]

A csillagos ég 1981. június hóban. = Föld és Ég 16. 1981. 5. sz. p. 159. [SRG.]

MAGYARI Béla: Két év az űrhajósiskolán. Kecskeméttől Bajkonurig. 2. = Föld és Ég 16. 1981. 6. sz. pp. 162-165. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Galilei látta a Neptunuszt! = Föld és Ég 16. 1981. 6. sz. pp. 176-177. A Neptunusz a Jupiter közelében volt 1612 végén - 1613 elején. Távcsövével Galilei többször (először 1612. dec. 28-án hajnalban) látta a Neptunuszt, csillagként berajzolta helyzetét, de bolygó voltát nem ismerte fel. [KSZ.]

MERUK József: Bajkonur, 1980. május - június. 1. Ismerkedés az űrrepülőtérrel. = Föld és Ég 16. 1981. 6. sz. pp. 178-182. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 16. 1981. 6. sz. p. 183. J. Zs.: Hogyan mérjük meg az üstökösök mágneses terét?; J. Zs.: Palomar Sky Survey II. Sky and Telescope 1980. április és 1981. 42. száma alapján. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 16. 1981. 6. sz. pp. 190-191. Kamut - Lipták Pál.; Budapest - Farkas László, Cserkuti Ottó, Herbert Miklós, Szegnár János, Domladisch József.; Ajka - Járó Sándor.; Major Gyula: Csillagászati szakkör Magyaralmáson. [SRG.]

A csillagos ég 1981. június hóban. = Föld és Ég 16. 1981. 6. sz. p. 191. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Uránusz - kétszáz esztendő. = Föld és Ég 16. 1981. 7. sz. pp. 201-203. [SRG.]

MAGYARI Béla: Két év az űrhajósiskolán. Kecskeméttől Bajkonurig. 3. = Föld és Ég 16. 1981. 7. sz. pp. 204-208. [SRG.]

MERUK József: Bajkonur, 1980. május - június. 2. Startelőkészületek az űrrepülőtéren. = Föld és Ég 16. 1981. 7. sz. pp. 208-212. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 16. 1981. 6. sz. pp. 212-213. D. P. [Decsy Pál]: A " meggyűrűzött" Föld. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1981. augusztusi műsoraink. = Föld és Ég 16. 1981. 7. sz. p. 214. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 16. 1981. 7. sz. pp. 222-223. Torma Tibor: Észlelők rovata. Meteormegfigyelések. Változómegfigyelések. Napmegfigyelés. Keszthelyi Sándor, Szőke Balázs, Iskum József anyagai alapján.; Kulin György: A Baráti Kör taglétszáma. (6063 fő) [SRG.]

A csillagos ég 1981. augusztus hóban. = Föld és Ég 16. 1981. 7. sz. p. 223. [SRG.]

SZENTESI György: 1981. április 12-én elindult első világűrbeli útjára az első többször felhasználható kozmikus szállítóeszköz: A Space Shuttle űrrepülőgép. = Föld és Ég 16. 1981. 8. sz. pp. 226-233., első belső borító. [SRG.]

R. T. [SCHLOSSER Tamás]: A legtávolabbi galaxisok. = Föld és Ég 16. 1981. 8. sz. p. 239. Astrophysical Journal 1981. március 2. száma alapján. [SRG.]

TÓTH László S.: Felfedezére váró közeli csillagok. = Föld és Ég 16. 1981. 8. sz. pp. 240-242. [SRG.]

TÓZSA István - HEGEDÜS Gy. Csaba: Az űrfelvétel és a számítógép. = Föld és Ég 16. 1981. 8. sz. pp. 242-243. [SRG.]

(-) [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1981. szeptemberi műsoraink. = Föld és Ég 16. 1981. 8. sz. p. 254. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 16. 1981. 8. sz. p. 255. Füzesgyarmat - Molnár András.; Békés - Schmidt Zoltán.; Budapest - Ungor Károly. [SRG.]

A csillagos ég 1981. szeptember hóban. = Föld és Ég 16. 1981. 8. sz. p. 255. [SRG.]

SZŐKE Balázs: Az amatőrcsillagász szerepe az égitestek megfigyelésében. = Föld és Ég 16. 1981. 9. sz. pp. 258-262. [SRG.]

K. Gy. [KULIN György]: Óriástávcsövek? = Föld és Ég 16. 1981. 9. sz. p. 268. Die Sterne 1981. 2. száma alapján. [SRG.]

SZABADOS László - JURCSIK Johanna: Az FG Sge rendkívül gyors fejlődése. = Föld és Ég 16. 1981. 9. sz. pp. 269-270. [SRG.]

MERUK József: Bajkonur, 1980. május - június. 3. Földetérés a rézbányák vidékén. = Föld és Ég 16. 1981. 9. sz. pp. 272-274. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT Budapesti Planetáriuma. 1981. októberi műsoraink. = Föld és Ég 16. 1981. 9. sz. p. 275. [SRG.]

GELLÉRT András: A TIT Budapesti Szervezetének 1981/82. évi csillagászati programjai. = Föld és Ég 16. 1981. 9. sz. pp. 282-283. [SRG.]

Baráti köreink= Föld és Ég 16. 1981. 9. sz. pp. 286-287. Keszthelyi Sándor: Gyöngyös.; Újvári István: Újjászületik a csepeli csillagász szakkör.; Kistelek - Gilicze Istvánné.; Veperdi Ottó: Budapest. [SRG.]

A csillagos ég 1981. október hóban. = Föld és Ég 16. 1981. 9. sz. p. 287. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Gyors lefolyású kéregmozgások a Naprendszer égitestjein. = Föld és Ég 16. 1981. 10. sz. pp. 294-298. [SRG.]

HORVÁTH András: A Szaljut-6 program és az Interkozmosz űrrepülések. = Föld és Ég 16. 1981. 10. sz. pp. 302-305. [SRG.]

KELEMEN János: A Plejádok. = Föld és Ég 16. 1981. 10. sz. pp. 306-308. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT Budapesti Planetáriuma. 1981. novemberi műsoraink. = Föld és Ég 16. 1981. 10. sz. p. 309., hátsó belső borító. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 16. 1981. 10. sz. pp. 318-319. Torma Tibor: Észlelők rovata. Meteorészlelések. Napmegfigyelés. Bolygómegfigyelés. Keszthelyi Sándor, Szőke Balázs, Iskum József, Gombos Gábor anyagai alapján.; Budapest - Papp János. [SRG.]

A csillagos ég 1981. november hóban. = Föld és Ég 16. 1981. 10. sz. p. 319. [SRG.]

DECSY Pál - ALFÖLDI Balázs: Csillagászati távcső az égen. = Föld és Ég 16. 1981. 11. sz. pp. 322-326. [SRG.]

Űrhajózási Lexikon. = Föld és Ég 16. 1981. 11. sz. p. 331. Könyvismertetés. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - SZŐKE Balázs - VÉRTES Ernő - ZOMBORI Ottó - SCHLOSSER Tamás: Találkozók a nyári ég alatt... 1. = Föld és Ég 16. 1981. 11. sz. pp. 332-334., hátsó belső borító. A Választmány 10 napos bentlakásos tanfolyama (Kiskunhalas).; V. Országos Csillagászati Vetélkedő (Szeged).; V. Amatőrcsillagász Észlelő-építőtábor (Rókafarm). [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 16. 1981. 11. sz. pp. 340-341. A legnagyobb és a legkisebb spirálgalaxis.; A legérdekesebb mira-típusú változó [R Aqr].; A Geminidák húsz éve.; Rendkívüli holdközelségek és holdtávolságok. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1981. decemberi műsoraink. = Föld és Ég 16. 1981. 11. sz. p. 345. [SRG.]

Magyarország az űrből. = Föld és Ég 16. 1981. 11. sz. p. 347. Könyvismertetés. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 16. 1981. 11. sz. pp. 350-351., első belső borító. Leninváros - Szutor István, Szentgyörgyi Péter.; Velence - Nagy Ignác.; Hajdúnánás - Szoboszlai Zoltán.; Jászladány - ifj. Zana Péter.; Budapest - Dóczi Ottó.; Debrecen - Böszörményi Gyula.; Győrújbarát - Bagó István.; Esztergom - Jónás László. [SRG.]

A csillagos ég 1981. december hóban. = Föld és Ég 16. 1981. 11. sz. p. 351. [SRG.]

A Szaturnusz és holdrendszere. = Föld és Ég 16. 1981. 12. sz. címlap. [SRG.]

GYÖRGYEY Judit: Változócsillagok a Hertzsprung-Russel diagramon. = Föld és Ég 16. 1981. 12. sz. pp. 358-364. [SRG.]

Föld és Ég Klub. = Föld és Ég 16. 1981. 12. sz. p. 366. 1981. október 22-én tartotta alakuló ülését a TIT budapesti Föld és Ég Klubja. [SRG.]

Felszínformák elnevezése a Naprendszerben. = Föld és Ég 16. 1981. 12. sz. pp. 367-370. IAU Transactions No. XVI-XVIIB nyomán. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1982. januári műsoraink. = Föld és Ég 16. 1981. 12. sz. p. 371. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 16. 1981. 12. sz. pp. 380-381. Móczó Árpád: Jászberény.; Nagy Zoltán: Berkesz.; Foltin István: Beregszász.; Kővári Edit: Új csillagvizsgáló Tatabányán. Az Úttörő- és Ifjúsági Ház tetejére épült csillagvizsgáló 1981. május 13-i avatásáról. [SRG.]

A csillagos ég 1982. január hóban. = Föld és Ég 16. 1981. 12. sz. p. 381. [SRG.]

VIZSY Károly: Néhány ötlet a csillagászati földrajz eredményesebb tanításához. = Földrajztanítás 24. 1981. 2. sz. pp. 37-41. [KSZ.]

BAYER Ernő: Módszerek a szintezés asztronómiai korrekciójának meghatározására. = Geodézia és Kartográfia 33. 1981. 1. sz. pp. 54-61. [KSZ.]

HOMORÓDI Lajos: Az 1977-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Geodézia és Kartográfia 33. 1981. 1. sz. pp. 66-67. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Kétszáz éves a Budai Meridián. = Geodézia és Kartográfia 33. 1981. 2. sz. pp. 108-112. [SRG.]

HOMORÓDI Lajos: Az 1978-ban felbocsátott mesterséges égitestek. = Geodézia és Kartográfia 33. 1981. 2. sz. pp. 138-140. [KSZ.]

ÁDÁM József: A Nemzetközi Csillagászati Unió második kollokviuma a "Vonatkozási koordinátarendszerek a Föld dinamikájához" tárgykörben. = Geodézia és Kartográfia 33. 1981. 4. sz. pp. 307-309. Varsó, 1980. szept. 8-12. között. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A "nóniusz" 350. évfordulójára. = Geodézia és Kartográfia 33. 1981. 6. sz. pp. 462-463. Néhány csillagászati adalékkal. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Nagy vulkánkitörések és a Hold fényessége a teljes holdfogyatkozások idején. = Göncöl 1981. máj. 5. sz. pp. 2-7. E cikk a szerző következő cikkének rövidített változata: Great Vulcanic Eruptions and the Luminosity of the Moon During Total Eclipses, Universitá di Ferrara, 1975. [TUV.]

MOLNÁR László: A fény "eltévedése" (az aberrációról). 3. = Göncöl 1981. máj. 5. sz. pp. 8-11. [TUV.]

Közlemény. = Göncöl 1981. máj. 5. sz. p. 11. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A metagalaxis fejlődéséről. 0. rész: A relativitáselmélet szemszögéből. = Göncöl 1981. máj. 5. sz. pp. 12-22. [TUV.]

GYÖRGYEY Judit: Rezonáns kisbolygók. = Göncöl 1981. máj. 5. sz. pp. 23-28. [TUV.]

KISZEL Vilmos Gábor: Milyen messze van a Hold? (avagy a laser-ágyúzás egy évtizede.) = Göncöl 1981. máj. 5. sz. pp. 29-36. [TUV.]

JUHÁSZ Tibor: A "csillag-inga". = Göncöl 1981. máj. 5. sz. pp. 37-42. A pulzáló változócsillagok. [TUV.]

MILLER, W. C.: A fényképezés rövid története. = Göncöl 1981. máj. 5. sz. pp. 43-55. Fordította Papp János. [TUV.]

Közlemény. = Göncöl 1981. máj. 5. sz. p. 55. A fotók gyűjtését, kiértékelését, a fotómelléklet összeállítását Papp János vállalta el. [KSZ.]

PAPP János: Mély-ég expozíciók - kézi vezetéssel. = Göncöl 1981. máj. 5. sz. pp. 56-61. [TUV.]

Tartalomjegyzék a Göncöl fotómellékletéhez. = Göncöl 1981. máj. 5. sz. p. 62. Papp János, Tarnay Kálmán, Iskum József, Nagy G., Bödők Zsigmond, Farkas István, Bakos Gábor asztrofotói 4 képtáblán. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly: A csillagközi por. = Göncöl 1981. nov. 6. sz. pp. 2-10. [TUV.]

SZALAY Veronika: Az FU Orionis mechanizmusa. = Göncöl 1981. nov. 6. sz. pp. 11-14. [TUV.]

E. KOVÁCS Zoltán: A Tejútrendszer kémiai evolúciójáról. 4. = Göncöl 1981. nov. 6. sz. pp. 15-19. [TUV.]

KOVÁCS György: Néhány gondolat a gravitációs lencsékről. = Göncöl 1981. nov. 6. sz. pp. 19-26. [TUV.]

HÉDERVÁRI Péter: A kromoszférában és a belső koronában lezajló rendellenes jelenségek kapcsolata a belső korona alakjával. = Göncöl 1981. nov. 6. sz. pp. 27-29. [REZ.]

MOLNÁR Sándor: A kéttest probléma. 4. = Göncöl 1981. nov. 6. sz. pp. 30-39. [TUV.]

HÉDERVÁRI Péter: Óriási, robbanásos protuberancia. = Göncöl 1981. nov. 6. sz. pp. 40-41. Az 1979. márc. 11-i protuberancia észlelése a budapesti Georgina Obszervatóriumából. Az eredeti közlemény a Solar Maximum Year Newsletter 1979. 4. számában jelent meg. [TUV.]

JUHÁSZ Tibor: A háromtest probléma periódikus megoldásai. = Göncöl 1981. nov. 6. sz. pp. 41-44. [KSZ.]

KISZEL Vilmos: Egy kozmikus örökség kérdése, avagy mi köze lehet a dinoszauroszok kihalásának a csillagászathoz? = Göncöl 1981. nov. 6. sz. pp. 45-52. [TUV.]

PAPP János: Kérés az asztrofotósokhoz. = Göncöl 1981. nov. 6. sz. pp. 52-53. [KSZ.]

Tartalomjegyzék a Göncöl fotómellékletéhez. = Göncöl 1981. nov. 6. sz. pp. 54-56. Papp János, Iskum József, Róka László, Járosi Péter, Kriston István, Weisz Csaba, Csiba Márton, Farkas István, Sári Gyula, Papp János asztrofotói 4 képtáblán. [KSZ.]

K. L.: Napórák. Babilonból eredő időjelzők. Díszíthetné a homlokzatokat. = Hétfői Dunántúli Napló 38. 1981. nov. 30. 328. sz. p. 6. Az idő méréséről és a napórákról általánosságokban. Mohácson a belvárosi templom falán látható napóráról szövegesen ír ("talán egyetlen a megyében!") és a cikk a fényképét is közli. Fotó: Arató Tamás. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Napórák Baranya megyében. Cikkünk nyomában. = Hétfői Dunántúli Napló 38. 1981. dec. 7. 335. sz. p. 6. Reagálás és kiegészítés a nov. 30-i számban megjelent napórás írásra. Említett napórák: Mohács, Szerb u. 2.; Siklós (Máriagyűd) Vujisics u. 66.; Pécs, Dömörkapui út (Vidámpark).; Pécs, Ifjúság u. 6.; Pécs, Munkácsy u . 2.; Pécs, Úttörő u. (később Pázmány Péter u.) 4.; Orfű, Széchenyi tér 3. [KSZ.]

ODENWALD, Michael: Tombol a Nap. = IPM Interpress Magazin 7. 1981. márc. pp. 130-131. A napkitörések hatása a földi életre. [NRO.]

JANKULIN, V.: Élet a Föld körül. = IPM Interpress Magazin 7. 1981. ápr. pp . 8-10. A súlytalanság hatása az emberi szervezetre. [NRO.]

TREFIL, James S.: Gyanús ez a relativitás. = IPM Interpress Magazin 7. 1981. ápr. pp. 160-165. Vita a relativitás elméletről. [NRO.]

Irány a hipertér. = IPM Interpress Magazin 7. 1981. aug. pp. 26-29. Létezhet-e negyedik dimenzió. [NRO.]

BORISZOV, O.: Égig érő fül. = IPM Interpress Magazin 7. 1981. szept. pp. 16-21. Rotan-600 rádióteleszkóp munkája. [NRO.]

FORWARD, Robert L.: Mázsás gombok csillaga. = IPM Interpress Magazin 7. 1981. okt. pp. 48-52. Neutroncsillagok sajátosságai. [NRO.]

SUHMAN, A. V.: Lombik csillag. = IPM Interpress Magazin 7. 1981. dec. pp. 29- 31. Pulzárok észlelése. [NRO.]

GYÖRE Lakosné: Népszerű lett az ASTRO klub. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1981. jan. sz. p. 8. A múlt év tavaszán alakult a TIT Budapesti Szervezete kezdeményezésére az Astro Klub. Két kísérleti foglalkozás után 1981. febr. 24-től havi rendszerességgel lesz klubfoglalkozás - ismerteti Gellért András szaktitkár. [KSZ.]

KIS János: Ember és kozmosz. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1981. márc. sz. pp. 6-7. Csillagászati és űrhajózási előadások és vetélkedősorozat. A cikket Róka László felvétele illusztrálja, amelyet 20 cm átmérőjű lencsés távcsővel készített a Holdról. [KSZ.]

Sikeresen zajlott az "Ember és kozmosz" előadás - és vetélkedősorozat. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1981. jún-júl. sz. pp. 8-9. A verseny lefolyása és a győztes csapatok jutalmai. [KSZ.]

XXX. Csillagászati Hét. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1981. aug-szept. sz. pp. 39-45. 1981. okt. 11-17-ig lesz a TIT Budapesti Planetáriumban. Előadók: Marik Miklós, Gesztelyi Lídia, Hédervári Péter, Gesztesi Albert, Gánti Tibor, Horváth András, Károlyházi Frigyes, Bérczi Szaniszló, Almár Iván, Koppány György, Schlosser Tamás, Illés Erzsébet, Taracsák Gábor, Érdi Bálint. Minden este két előadó lépett fel. [KSZ.]

CSABA György: A Nagy Kutya és a Sánta Kata. A csillagos ég télen. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1981. nov. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

UDVARI Gábor: Népszerűsítik az égbolt titkait. Negyedszázados az aktív űrkutatás. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1981. dec. sz. pp. 5-6. Beszélgetés Horváth Andrással a TIT Budapesti Planetárium igazgatójával. [KSZ.]

Penyigei csillagászok. = Kelet-Magyarország 38. 1981. ápr. 30. 100. sz. p. 2. "Tavaly novemberben Németh János penyigei művelődésiház-igazgató örömmel tapasztalta, hogy a napköziben milyen nagy az érdeklődés az "Űrállomások a Föld körül" című előadás után. (Ezt az MMK osztályvezetője - Illés Balázs tartotta). Így önként adódott a lehetőség egy sorozat tartására: A világegyetem titkai, a naprendszer, A Föld kialakulása, Az élet keletkezése. S a hallgatóság szinte átalakult szakkörré. A szakkörvezető igazgatót az indulásról kérdezem: - Népművelés-földrajz szakosként fél év csillagászatot hallgattam. Göőz Lajos tanár nemcsak akkor, de most is szívesen segíti munkánkat. Így juthattam el dr. Kulin Györgyhöz, a TIT Uránia bemutató csillagvizsgálóba, ahol a professzor személyes útmutatása és módszertani segítségével elkészítettük a szakkör működéséhez szükséges eszközöket. ..." [HAI.]

/Földfény, K/ [SZŐKE Balázs]: A szupernyár I. rész. = Lebvény-Bolygód 1981. jún. 1. sz. pp. 1-6. A Rókafarmon 1980. jún. 16-23-ig rendezett észlelőtábor élményeiről.; A "Lebvény-Bolygód" lapot Mizser Attila szerkesztette. A humoros lap az amatőrmozgalom elé tartott görbe tükröt. A Lebvény-bolygód címet a meteorokra a nyelvújításkor kitalált, de meg nem honosodott szóról kapta, melyet például Hollósy Jusztinián is használt az 1864-es Népszerű csillagászatában. 1981. júniustól 1983. decemberig jelent meg. Az A4-es lap számainak gépelt és stenciles példányai is léteznek. Először írógéppel készítették és többszörözték. A számokat később stencilezéssel sokszorosították Veszprémben, a Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központban. Hasonló lap korábban: "De La Caille Abbé", és a későbbiekben: "Wakond". [KSZ.]

dlC [MIZSER Attila]: 1979. július: észlelőtábor a Bucsecs-hegységben. = Lebvény-Bolygód 1981. jún. 1. sz. pp. 6-9. Öt magyar amatőrcsillagász (Holl András, Horváth Ferenc, Horváth Tibor, Kósa-Kiss Attila, Mizser Attila) magashegyi észlelőtábora 2200 m magasban. [KSZ.]

dlC [MIZSER Attila]: Látogatás a ZUPO-ban. = Lebvény-Bolygód 1981. jún. 1. sz. pp. 9-11. A Zalaegerszegi Uránia Public Observatory (Zalaegerszegi Uránia Bemutató Csillagvizsgáló) kupolás csillagvizsgálójában. [KSZ.]

BALÁZS Éva - DEÁK Valéria: A magyar meteorológiai irodalom kezdetei. 2. = Légkör 26. 1981. 1. sz. pp. 26-28. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

MEZŐSI Miklós: Olvastuk... 15 éves a PIONEER 6. = Légkör 26. 1981. 2. sz. p. 18. Wirelles Wordl 1981. márc. alapján. [KSZ.]

FABRICZY Attiláné: Meteorológiai megfigyelések műholdakkal és a műholdképek gyakorlati alkalmazása. = Légkör 26. 1981. 2. sz. pp. 25-29. [KSZ.]

Címlapon: Az ógyallai obszervatórium parkjának részlete. = Légkör 26. 1981. 3. sz. címoldal. [SRG.]

[MEZŐSI Miklós]: Olvastuk... Víz a Holdon. = Légkör 26. 1981. 3. sz. p. 20. Népszabadság 1981. júl. 19-én megjelent cikke alapján. [SRG.]

BALÁZS Éva - DEÁK Valéria: A magyar meteorológiai irodalom kezdetei. 3. = Légkör 26. 1981. 3. sz. pp. 23-25. Konkoly Thege Miklós. Schenzl Guidó. [KSZ.]

[MEZŐSI Miklós]: Olvastuk... Kikapcsolták a TIROS-n műholdat. = Légkör 26. 1981. 3. sz. pp. 32. [SRG.]

GYÖRGY István - SAIKÓ János: Működik a METEOSAT-2. = Légkör 26. 1981. 4. sz. pp. 17-19. [SRG.]

PAP Judit: Mit tudunk a napállandóról? 1. = Légkör 26. 1981. 4. sz. pp. 20-24. [SRG.]

[MEZŐSI Miklós]: Olvastuk... Műhold pórázon. = Légkör 26. 1981. 4. sz. p. 24. [SRG.]

A Csillagászati Szakkör 1981. január havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1981. jan. p. 1. Szoboszlai Endre, Károlyi Gábor, Czakó István előadásai. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1981. február havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1981. febr. p. 1. Zajácz György, Kabai Attila, Károlyi Gábor, Szelecsényi Ferenc előadásai. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1981. március havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1981. márc. p. 1. Zajácz György, Károlyi Gábor, Fenyvesi András előadásai. Márc. 19-én jubileumi foglalkozás: 9 éves a szakkör. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1981. április havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1981. ápr. p. 1. Hosztafi Sándor, Kondás László, Zajácz György, Czakó István, Horváth István előadásai. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1981. május havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1981. máj. p. 1. Károlyi Gábor, Fenyvesi András, Zajácz György, Szoboszlay Endre előadásai. Máj. 16-17-én kirándulás Piszkéstetőre. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1981. június havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1981. jún. p. 1. Károlyi Gábor, Szentkúti Marianna, Czakó István előadásai. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1981. szeptember havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1981. szept. p. 1. Fenyvesi András, Zajácz György, Czakó István előadásai. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1981. október havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1981. okt. p. 1. Zajácz György, Szelecsényi Ferenc, Kozák Miklós, Fenyvesi András előadásai. Okt. 5-10-ig Csillagászati Hét lesz. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1981. november havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1981. nov. p. 1. Szoboszlay Endre, Fenyvesi András, Zajácz György előadásai. Nov. 14-én látogatás a planetáriumban. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1981. december havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1981. dec. p. 1. ifj. Kálmán Béla, Károlyi Gábor, Gesztelyi Lídia előadásai. [KSZ.]

MOLNÁR Sándor: C. Edwards (ed.): Gravitational Radiation, Collapsead Objects and Exact Solutions Proceeding:, Perth 1979. Lecture Notes in Physics vol. 124. Berlin, Heidelberg, New York 1980. Springer-Verlag. = Magyar Fizikai Folyóirat 29. 1981. 5. füz. pp. 481-482. Könyvismertetés. A kollabált és kollapszust végző csillagszerű objektumokról rendezett előadássorozat anyaga. [KSZ.]

MARIK Miklós: H. A. Hill and W. A. Dziembowski (ed.): Nonradial and Nonlinear Stellar Pulsation. Lecture Notes in Physics Vol. 125. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, 1980. = Magyar Fizikai Folyóirat 29. 1981. 5. füz. pp. 485-486. Könyvismertetés. A pulzáló változócsillagokról rendezett munkaértekezlet (Arizonai Egyetem, Tucson, 1979. márc. 12-16.) előadásainak szövege. [KSZ.]

MARIK Miklós: D. F. Gray and J. L. Linsky (ed.-s): Stellar Turbulence. Lecture Notes in Physics 114. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, 1980. = Magyar Fizikai Folyóirat 29. 1981. 6. füz. p. 566. Könyvismertetés. A kötet a kanadai Londonban 1979. aug. 27-30-ig tartott IAU (Nemzetközi Csillagászati Unió) szimpozion előadásait tartalmazza az asztrofizika turbulencia témájában. [KSZ.]

TYITOV, German: Így kezdődött. A szovjet űrhajózásról. Tudományos Figyelő. = Magyar Nemzet 37. 1981. ápr. 8. p. 8. [SRG.]

Az ember két évtizede a világűrben. (Riporter): Szakonyi Péter. Tudományos figyelő. = Magyar Nemzet 37. 1981. ápr. 8. p. 8. Beszélgetés Kulin Györggyel. [SRG.]

GAZDA István: Gothard Jenőre emlékeztek Szombathelyen. = Magyar Nemzet 37. 1981. máj. 29. p. 9. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Mintha. Gyorsabban a fénynél? = Magyarország 1981. 33. p. 23. [KOC.]

HÉDERVÁRI Péter: Kettős véletlen. Koronafelhők felfedezése. Wroclaw visszaigazolta. = Magyarország 1981. 12. p. 39. [KOC.]

MAKKAI László: Bethlen Gábor és a későreneszánsz kultúra. = Magyar Tudomány 88.(26.) 1981. okt. 10. sz. pp. 535-546. Csillagászat: pp. 541-543. Asztrológia, alkímia, kabalisztika. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: Űrkutatási tudományos ülésszak az Akadémián. = Magyar Tudomány 88.(26.) 1981. szept. 9. sz. pp. 706-709. 1981. jún. 2-3. Kozmikus fizikai kutatások.; Kozmikus meteorológiai kutatások.; Kozmikus orvos-biológiai kutatások.; A természeti erőforrások kutatása és az űrtávközlés. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság Ferencz Csabát "Az elektromágneses hullámterjedés alapkérdései az űrkutatási alkalmazásokban" című disszertációja alapján - opponensek: Nagy Károly... , Csurgay Árpád,... Ill Márton,... - a műszaki tudományok doktorává nyilvánította. = Magyar Tudomány 88.(26.) 1981. szept. 9. sz. p. 710. [KSZ.]

P. J.: "Giotto"-val a Halley-üstököshöz. Neue Zürcher Zeitung, 1980. dec. 24. = Magyar Tudomány 88.(26.) 1981. okt. 10. sz. pp. 775-776. A cikk ismertetése. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság Érdi Bálintot "A Trójai kisbolygók hosszú periódusú perturbációinak vizsgálata" című disszertációja alapján - a fizikai (csillagászati) tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 88.(26.) 1981. nov-dec. 11-12. sz. p. 964. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság Kálmán Béla Istvánt "Napfoltcsoportok és mágneses terük fejlődése" című Szovjetunióban megvédett disszertációja alapján - a fizikai (csillagászati) tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 88.(26.) 1981. nov-dec. 11-12. sz. p. 965. [KSZ.]

  SZENTMÁRTONI Béla: Az Albireo és Meteor közti munkamegosztásról. = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. pp. 2-4. "Az Uránia Csillagvizsgáló vezető munkatársaival történt megbeszélésen megállapodtunk abban, hogy azok a témák melyeknél rovatösszesítés formájában történik az eredményközlés 1981 januárjától a "Meteor"-hoz fognak tartozni: Nap, bolygók, meteorok és üstökösök, valamint a fogyatkozások. Az Albireo Klub jellege kihangsúlyozottan észlelő-klub lesz. A fő programjaink a mély-ég és kettőscsillag észlelés lesznek, s ezekkel mind sokoldalúbban kívánunk foglalkozni.
Minden mással legfeljebb "észlelés-szintig" foglalkozunk csak. Arra vonatkozóan is megállapodás született, hogy az "Albireo" a változócsillag témával "észlelési szinten" sem fog a jövőben foglalkozni; viszont a "Meteor" nem foglakozik mély-ég objektumokkal és kettőscsillagokkal. S a munka ilyen jellegű megosztása bizonyára hatékonyan elősegíti majd a magyar észlelő amatőrcsillagászat további fejlődését." [KSZ.]

  Észlelések beküldése. = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. p. 4. Mély-ég, kettőscsillagok: Szentmártoni Béla.; Nap: Iskum József.; Merkúr - Vénusz - Mars: Orha Zoltán.; Jupiter: Gombos Gábor.; Szaturnusz: Mátis András.; Üstökösök: Ujvárosy Antal.; Meteorok: Keszthelyi Sándor.; Okkultációk: Karászi István.; Változócsillagok: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Mizser Attila. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Multiplier csöves fotométer. = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. pp. 5-10. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Fontos felhívás! = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. p. 10. Az elveszett 1980. máj - júl. MMTÉH észlelési adatok újbóli megküldésére felhívás. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Hogyan számolok ZHR-t? = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. pp. 11-14. [SRG.]

  GOMBOS Gábor: A Jupiter észleléséről. 2. Az STB oválok. = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. pp. 15-19. [SRG.]

  ISKUM József: Nap - 1980. december. = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

  A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1980. november. = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. pp. 23-31. Összeállítók: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás, Szőke Balázs, Karászi István, Dömény Gábor. [SRG.]

  GAUTSCHY, Alfred: Bemutatjuk A "Die Beobachtungsgruppe für Pulsationsveranderliche (BPV)" a svájci változócsillagészlelők szervezetét. = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. p. 32. [SRG.]

  SZŐKE Balázs: Néhány gondolat svájci társszervezetünk munkájához... = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. p. 33. [SRG.]

  - mez - [MEZŐSI Csaba]: Változós újdonságok. = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. p. 34. [SRG.]

  PÉLI Edit: AAVSO Megbízottunk jelenti... = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. p. 35. [SRG.]

  ZALEZSÁK Tamás: Mira maximumok. = Meteor 11. 1981. 1.(60.) sz. p. 36. [SRG.]

  NAGY Sándor: Seasat. = Meteor 11. 1981. 2.(61.) sz. pp. 2-8. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1981. jan-febr. hó Nap-észlelői. = Meteor 11. 1981. 2.(61.) sz. pp. 9-15. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. = Meteor 11. 1981. 2.(61.) sz. pp. 16-19. Stephan-Oterma 1980g.; Bradfield 1980t.; Panther 1980u üstökösökről. [SRG.]

  GOMBOS Gábor - MÁTIS András: Bolygók. Jupiter. 1980. november - 1981. február. = Meteor 11. 1981. 2.(61.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

  MÁTIS András: Bolygók. Szaturnusz. = Meteor 11. 1981. 2.(61.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Az MMTÉH meteormegfigyelései - 3. 1980. május - december. = Meteor 11. 1981. 2.(61.) sz. pp. 23-32. [SRG.]

  Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1980. december - 1981. január - február. = Meteor 11. 1981. 2.(61.) sz. pp. 33-46. Összeállítók: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás, Dömény Gábor, Karászi István. [SRG.]

  SZŐKE Balázs - MEZŐSI Csaba: Észlelési eredmények. A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat munkája a megalakulástól 1980 decemberéig. = Meteor 11. 1981. 2.(61.) sz. pp. 47-57. [SRG.]

  - zal - [ZALEZSÁK Tamás]: Mira maximumok. = Meteor 11. 1981. 2.(61.) sz. p. 57. [SRG.]

  - ple - [PÉLI Edit]: AAVSO Megbízottunk jelenti... = Meteor 11. 1981. 2.(61.) sz. p. 58. [SRG.]

  Ki látta? = Meteor 11. 1981. 2.(61.) sz. pp. 58-59. Az 1981. márc. 14-én este Pécsről és Békéscsabáról látott mozgó égi ködfoltról. [SRG.]

A TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya csillagászati tanfolyamának programja Kiskunhalas, 1981. június 20-30-ig. = Meteor 11. 1981. 2.(61.) sz. pp. 62-64. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Multiplier-csöves fotométer. = Meteor 11. 1981. 3.(62.) sz. pp. 2-8. [SRG.]

  FAZAKAS József: A tükör-tesztelés egyszerű elméleti alapjai. = Meteor 11. 1981. 3.(62.) sz. pp. 9-14. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Amatőrök csillagászattörténetünkért 2. [napórák]. = Meteor 11. 1981. 3.(62.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Meteorok 1981. január - április. = Meteor 11. 1981. 3.(62.) sz. pp. 15-20. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. = Meteor 11. 1981. 3.(62.) sz. pp. 20-21. Panther /1980u/ üstökösről. [SRG.]

  GOMBOS Gábor - MÁTIS András: Bolygók. Jupiter. 1981. március - május hó. = Meteor 11. 1981. 3.(62.) sz. pp. 22-26. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Naptevékenység 1981 március - áprilisban. = Meteor 11. 1981. 3.(62.) sz. pp. 27-32. [SRG.]

  -mez - mzs -szb- [MEZŐSI Csaba - MIZSER Attila - SZŐKE Balázs]: A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. PVH vezetőségi közlemény. = Meteor 11. 1981. 3.(62.) sz. p. 33. [SRG.]

  COLLINS, Peter L.: Nóva-őrjárat az égen. = Meteor 11. 1981. 3.(62.) sz. pp. 34-38. The Journal of the AAVSO. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  MEZŐSI Csaba - MIZSER Attila: Amatőr változócsillag-észlelés Európában 1979. = Meteor 11. 1981. 3.(62.) sz. p. 39. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Néhány gondolat a meteorfeldolgozásról. = Meteor 11. 1981. 4-5.(63.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Amatőrök csillagászattörténetünkért. 3. = Meteor 11. 1981. 4-5.(63.) sz. pp. 7-8. Régi magyar nyelvű csillagászati könyvekről. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Meteorok 1981. május. = Meteor 11. 1981. 4-5.(63.) sz. pp. 8-14. 1981 május havi észlelések.; Az 1973-1980-as meteorészlelési archívum 1981. jún. 1-én Papp Jánostól Tepliczky Istvánhoz került. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Naptevékenység 1981 májusában. = Meteor 11. 1981. 4-5.(63.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

  FAZAKAS József: Megfigyelések üvegút nélküli napfényszűrővel. = Meteor 11. 1981. 4-5.(63.) sz. pp. 17-19. [SRG.]

  - szb- [SZŐKE Balázs]: Az V. rókafarmi amatőrcsillagász észlelő-építőtábor. = Meteor 11. 1981. 4-5.(63.) sz. pp. 20-22. 1981 nyarán, a Bükkben. [SRG.]

  A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1981. március - június. = Meteor 11. 1981. 4-5.(63.) sz. pp. 23-39. Összeállítók: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Dömény Gábor, Karászi István. [SRG.]

  Változós újdonságok. = Meteor 11. 1981. 4-5.(63.) sz. pp. 39-40. WW Vul; PU Vul; GK Per; Nova CrA. [SRG.]

  HORVÁTH Tibor - MIZSER Attila: [Szabadszemes változók 1.] Az Alfa Herculis fényváltozásai 1969-1980. = Meteor 11. 1981. 4-5.(63.) sz. pp. 41-44. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - MAJTÉNYI Zsolt: A mikrometeoritek megfigyelése. = Meteor 11. 1981. 6-7.(64.) sz. pp. 2-30. A témakör részletes észlelési és feldolgozási szempontjai. Igen terjedelmes tanulmány, sok rajzzal illusztrálva. [SRG.]

  HÉDERVÁRI Péter: Napfizikai megfigyelések 1980/81 fordulóján. = Meteor 11. 1981. 6-7.(64.) sz. pp. 31-39. [SRG.]

  GILMAN, Carolyn: John Goodricke és változócsillagai. = Meteor 11. 1981. 6-7.(64.) sz. pp. 40-46. Sky and Telescope 1978. május. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Meteorok 1981. június. = Meteor 11. 1981. 6-7.(64.) sz. pp. 48-51. [SRG.]

  ORHA Zoltán: A belső bolygók. A Merkúr, a Vénusz, a Mars. = Meteor 11. 1981. 6-7.(64.) sz. pp. 52-53. [SRG.]

  PAPP Sándor: Uránusz - Neptunusz. = Meteor 11. 1981. 6-7.(64.) sz. pp. 54-55. [SRG.]

  A Swift-Gehlers /1981j/ periodikus üstökös. = Meteor 11. 1981. 6-7.(64.) sz. p. 55. Előrejelzés. [SRG.]

  A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. Az Orion-köd változóinak 1980/81-es észlelései. = Meteor 11. 1981. 6-7.(64.) sz. pp. 56-59. [SRG.]

  Változócsillagok 1981. július. = Meteor 11. 1981. 6-7.(64.) sz. pp. 60-68. Összeállítók: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás, Dömény Gábor, Szőke Balázs. [SRG.]

  SUCHKO, Michael: A Z Ursae Majoris periódusai. = Meteor 11. 1981. 6-7.(64.) sz. pp. 70-72. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  MIZSER Attila - PÉLI Edit: Az AAVSO 79/80-as észlelési éve. = Meteor 11. 1981. 6-7.(64.) sz. pp. 72-74. [SRG.]

  Változós újdonságok. AX Persei. = Meteor 11. 1981. 6-7.(64.) sz. p. 75. [SRG.]

  FAZAKAS József: A fém interferencia szűrők. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. pp. 2-7. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Határmagnitúdó-becslés szabad szemmel. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

  JUHÁSZ Tibor: Meteorok rajtagságának eldöntése. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - TEPLICZKY István: Szimultán meteorészlelési és időpontok. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. p. 12. [SRG.]

  DEICSICS László: Bemutatjuk ... a potsdami meteormegfigyelő csoportot. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. p. 13. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Naptevékenység 1981 szeptemberében. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. p. 17. Előrejelzések: 1981j Swift-Gehrels és 1981h Kearns-Kwee üstökösökről. [SRG.]

  KARÁSZI István: Okkultációk. A Vénusz november 17-én elfedi a szigma SGR-t. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. pp. 18-19. A Nunki-t. [SRG.]

  A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1981. augusztus. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. pp. 20-27. Összeállítók: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás, Dömény Gábor. [SRG.]

  MIZSER Attila: Az RY Ursae Majoris 1973 - 1981. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

  EMSDEN, George P.: Változógyanús csillagok az UU Aur mellett. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

  WILS, Patrick: Bemutatjuk... a belgiumi "Werkgroep Varenderlijke Sterren" Változócsillag-munkacsoportot. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

  MIZSER Attila: Katonás észlelések. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. pp. 36-39. Katonai szolgálata (Szabadszállás, Zalaegerszeg) alatt végzett észlelések: napészlelés, változócsillagok, meteorok. [SRG.]

  -szb- [SZŐKE Balázs]: PVH vezetőségi találkozó Pécsett. = Meteor 11. 1981. 8.(65.) sz. p. 40. 1981. október 4-én. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Sarki fény észlelés Magyarországról! = Meteor 11. 1981. 9.(66.) sz. pp. 2-11. 1981. július 25-én a Bakonyból (Pénzesgyőr határában) 51 amatőrcsillagász látta a sarki fényt. [SRG.]

  KALLÓS Károly: Szakköri-módszertani fórum. A látszó nappálya modellje. = Meteor 11. 1981. 9.(66.) sz. pp. 12-16. [SRG.]

 Közlemények. = Meteor 11. 1981. 9.(66.) sz. p. 17. [HAI.]

  KESZTHELYI Sándor - TEPLICZKY István: Aquarida-tábor a Bakonyban. (1981. július 23. - augusztus 3.) = Meteor 11. 1981. 9.(66.) sz. pp. 18-30. Pénzesgyőr határában. [SRG.]

  T. I. - K. S. [TEPLICZKY István - KESZTHELYI Sándor]: Kiegészítések a mikrometeorit-tájékoztatóhoz. = Meteor 11. 1981. 9.(66.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Januári meteor-előzetes. = Meteor 11. 1981. 9.(66.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. A napaktivitás 1981 októberében. = Meteor 11. 1981. 9.(66.) sz. pp. 34-46. Kimaradt anyag közlése: Napaktivitás 1981. július - augusztus hóban. [SRG.]

  ORHA Zoltán: Vénusz. = Meteor 11. 1981. 9.(66.) sz. p. 47. [SRG.]

  KARÁSZI István: Fogyatkozások. Holdfogyatkozás januárban. = Meteor 11. 1981. 9.(66.) sz. pp. 48-49. [SRG.]

  SZŐKE Balázs: Fontos változás a PVH munkarendszerében. = Meteor 11. 1981. 9.(66.) sz. pp. 50-54. A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. [SRG.]

  HURLESS, Carolyn: Leslie Peltier (1900-1980). = Meteor 11. 1981. 9.(66.) sz. pp. 55-57. Nekrológ. [SRG.]

  Változós újdonságok. = Meteor 11. 1981. 9.(66.) sz. pp. 58-60. A Mira Ceti észlelése Fabricius előtt. [Koreában 1594 novemberében.]; A V1668 Cygni fénygörbéje és karakterisztikus fotometriai paraméterei.; A Meteor folyóiratnak ebben az évben 9 száma jelent meg. [SRG.]

SCHALK Gyula: Milyen a jó planetárium? = Módszertani Műhely 1981. 1. sz. pp. 119-129. A kiadvány a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat módszertani folyóirata volt. Szerkesztette: Nyilas György. Budapesten, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Rotaüzemében nyomtatták. [KSZ.]

NAGY Lajos: Gyermekek a TIT Mecseki Természettudományi Stúdiójában. = Módszertani Műhely 1981. 2. sz. pp. 142-148. Pécsett. A Csillagászat Baráti Kör, a Csillagász szakkör, a planetáriumi előadások, a csillagászati ismeretterjesztő előadások, távcsöves bemutatások is. [KSZ.]

Napfolt-tevékenység - 1980. október. H-alfa fény - 1980. október. = Napfolt 2. 1981. jan-febr. 11. sz. pp. 1-2. Külföldi megfigyelések. [KOC.]

Napfolt-tevékenység - 1980. november. H-alfa fény - 1980. november. = Napfolt 2. 1981. jan-febr. 11. sz. p. 2. Külföldi megfigyelések. [KOC.]

Encke-üstökös.; Stephan-Oterma üstökös /1980 g./; Tuttle üstökös /1980 h./; Meier üstökös /1980 g./ = Napfolt 2. 1981. jan-febr. 11. sz. pp. 2-3. Külföldi megfigyelések. [KOC.]

JENKINS, Jamey L.: Az Orion-köd belső vidékei. = Napfolt 2. 1981. jan-febr. 11. sz. p. 4. [KOC.]

EICHER, David J.: M 61 galaxis a Vir-ban. = Napfolt 2. 1981. jan-febr. 11. sz. p. 4. [KOC.]

S. I.: Égboltszínház. Feltárul az univerzum. = Népszabadság 39. 1981. jan. 5. p. 8. Zsolnai Zoltán és Ehmann Péter nyilatkozata a budapesti Planetáriumról. Bánhalmi János felvételeivel. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Kalandozás a Naprendszerben. Csillagunk: a Nap. = Népszabadság 39. 1981. febr. 1. 27. sz. p. 19. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Óriás teleszkópok a láthatáron. Technika a tudományért. = Népszabadság 39. 1981. márc. 1. p. 11. Készülő szovjet és amerikai óriás távcsövekről. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Kalandozás a Naprendszerben. A Merkur bolygó. = Népszabadság 39. 1981. ápr. 19. 92. sz. p. 19. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Vannak-e foltok a Napon? Kis történetek - nagy emberekről. = Népszabadság 39. 1981. ápr. 26. 97. sz. p. 19. Galileo Galilei [SRG.]

Űrhajózási tanácskozás kezdődött meg Budapesten. = Népszabadság 39. 1981. máj. 19. p. 9. IV. asztronautikai tudományos ülésszak a MTESZ székházban. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Kalandozás a Naprendszerben. A Merkur bolygó. = Népszabadság 39. 1981. máj. 19. p. 19. [SRG.]

Az űrhajózási ülésszak második napja. = Népszabadság 39. 1981. máj. 20. p. 9. [SRG.]

Véget ért az űrhajózási tanácskozás. = Népszabadság 39. 1981. máj. 21. p. 9. [SRG.]

Csillagászati emlékülés Szombathelyen. = Népszabadság 39. 1981. máj. 26. p. 9. Háromnapos emlékülés kezdődik 1981. május 28-án, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumában, az alapítás centenáriumán. A hazai kutatókon kívül előadást tartanaka osztrák, szlovák, romániai és NDK-beli csillagászok is. [SRG.]

MEDVECZKY László: Visszatértek a Földre a Szaljut-6 lakói. = Népszabadság 39. 1981. máj. 27. p. 1. Vlagyimir Kovaljov, Viktor Szavinih. [SRG.]

Hazai szakemberek részvétele a Halley-üstökös megfigyelésében. = Népszabadság 39. 1981. máj. 27. p. 8. [SRG.]

Négy év alatt háromnegyedmillió látogató a Planetáriumban. Utazás térben és időben - Júliusban nyári szünet. = Népszabadság 39. 1981. jún. 17. p. 9. A budapesti Planetárium. Horváth András igazgató nyilatkozatával. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Hol születnek a csillagok? Vannak köztük alig tízezer évesek is. = Népszabadság 39. 1981. jún. 23. p. 10. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Ki fedezte fel a Neptunusz holdjait? Érdekes új mozzanat a csillagászat történetéből. Emlékezzünk régiekről. = Népszabadság 36. 1981. júl. 26. p. 11. [SRG.]

Teljes napfogyatkozást figyeltek meg a Szovjetunióban. = Népszabadság 39. 1981. aug. 1. p. 4. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrkutatás kitágította látóhatárunkat. Napszél, csillagszél. = Népszabadság 39. 1981. aug. 11. [SRG.]

Tömeges csillaghullást okoz ma a meteoritraj. Szeptember második hetében eső? = Népszabadság 39. 1981. aug. 12. p. 9. [SRG.]

Új programok a Planetáriumban. Tájékoztató a csillagászati hétről. = Népszabadság 39. 1981. okt. 1. p. 9. Sajtótájékoztató a planetárium új műsorairól. A budapesti 30. Csillagászati Hét 1981. október 11-17-ig lesz. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Kalandozás a Naprendszerben. A Vénusz. = Népszabadság 39. 1981. okt. 4. p. 19. [SRG.]

CSERHALMI Imre: Értelmiségiek munkában. A bajai csillagász. = Népszabadság 1981. okt. 15. p. 6. Beszélgetés Dr. Ill Márton csillagásszal. A cikkhez mellékelt fényképen Both Előd csillagász. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A bolygók hegyóriásai. Van, amelyik csaknem harminc kilométer magas. = Népszabadság. 39. 1981. nov. 10. p. 10. [KOC.]

HÉDERVÁRI Péter: A világ körülöttünk. A csillagképek varázslata. = Népszabadság 39. 1981. dec. 20. p. 11. A csillagok és a csillagképek magyar elnevezéseiről. [SRG.]

Korunk emberei. A csillagász. = Népszava 109. 1981. máj. 26. p. 6. Kovács Júlia riportja Kulin Györggyel. [SRG.]

Az űr nem volt üres. Porszemcsék okozták a Voyager-2 hibáját. = Népszava 109. 1981. aug. 29. 202. sz. p. 8. [SRG.]

Sz. P.: Űrfelvételeket Magyarországról. A kozmoszban érezhetjük magunkat. = Népszava 109. 1981. szept. 17. 218. sz. p. 5. A Magyarország az űrből című kötet ismertetése. [SRG.]

SZEBENI Zsolt: Új évad a Planetáriumban. Ahol mindig csillagos az ég. = Népszava 109. 1981. szept. 22. 222. sz. p. 5. [SRG.]

Üstökös összeütközése a Nappal. Hír. = Népszava 109. 1981. nov. 6. 261. sz. p. 8. 1979. aug. 30-i esemény. [SRG.]

(jankovszky): Kénsaveső, félhomály. A Venus felé száguldanak a szovjet űrállomások. Egy hónapja úton - érkezés márciusban. = Népszava 109. 1981. dec. 1. 281. sz. p. 12. A Vénusz-13 és Vénusz-14 űrállomások. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az Osiris-töredék (elbeszélés). 1. rész. = Ország Világ 25. 1981. 1. sz. p. 24. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az Osiris-töredék (elbeszélés). 2. rész. = Ország Világ 25. 1981. 2. sz. p. 24. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az Osiris-töredék (elbeszélés). 3. rész. = Ország Világ 25. 1981. 3. sz. p. 24. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az űrtudomány megvalósítható álma. Expedíció a Plutóra. Űrszonda az üstököscsóvában. Város a Holdon, a Marson. = Ország Világ 25. 1980. jan. 28. 4. sz. pp. 12-13. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Társkeresők a világűrben. = Ország Világ 25. 1981. febr. 11. 6. sz. pp. 12-13. A kozmikus távközlés megteremtésének egyik fő eszköze az óriás rádiótávcső. RATAN-600 rádióteleszkóp 600 méter átmérőjű, 1800 méter kerületű, a Kaukázusban található. [SRG.]

Galilei és a plágium. = Ország Világ 25. 1981. márc. 11. 10. sz. p. 23. William Wallace domonkosrendi pap szerint Galilei nem a saját gondolatait adta közre, hanem a Collegio Romano nevű jezsuita egyetem egyik professzorának, valószínűleg Paul Vallának a jegyzeteit használta. Wallace kutatása során megállapította, hogy nemcsak gondolatok, hanem mondatok is azonosak. [SRG.]

GÁL András: Valerij Rjuminnál Moszkvában. Exkluzív interjúnk. = Ország Világ 25. 1981. márc. 25. 12. sz. pp. 8-9. Beszélgetés az űrhajóssal. [SRG.]

Mongol űrhajós a Szaljut-6-on. = Ország Világ 25. 1981. ápr. 1. 13. sz. p. 7. [SRG.]

GÁL András: Valerij Rjuminnál Moszkvában. Exkluzív interjúnk. 2. = Ország Világ 25. 1981. ápr. 1. 13. sz. pp. 8-9. Beszélgetés az űrhajóssal. [SRG.]

H. J. J. [HORVÁTH J. József]: Új korszak kezdete. = Ország Világ 25. 1981. ápr. 8. 14. sz. pp. 2-3. Az űrhajózásról 1957. okt. 4-étől napjainkig. [SRG.]

Valerij Rjumin naplója. 1. Újabb fél év a Föld körül 185 nap. Ismét a Kozmoszban. = Ország Világ 25. 1981. ápr. 8. 14. sz. pp. 8-9. [SRG.]

Valerij Rjumin naplója. 2. Újabb fél év a Föld körül 185 nap. Levelemet - én kaptam meg. = Ország Világ 25. 1981. ápr. 15. 15. sz. pp. 8-9. [SRG.]

HARMAT Endre: Amerikai űrstart egy szovjet évfordulón. Kozmikus keringő. = Ország Világ 25. 1981. ápr. 22. 16. sz. pp. 4-5. A Columbia űrrepülőgép indulása 1981. ápr. 12-én. Utasai John Young, Robert Crippen. [SRG.]

Valerij Rjumin naplója. 3. Újabb fél év a Föld körül 185 nap. Az első negyvenöt nap. = Ország Világ 25. 1981. ápr. 22. 16. sz. pp. 8-9. [SRG.]

Valerij Rjumin naplója. 4. Újabb fél év a Föld körül 185 nap. Magyar vendég érkezik. = Ország Világ 25. 1981. ápr. 29. 17. sz. pp. 8-9. Farkas Bertalan érkezése. [SRG.]

Valerij Rjumin naplója. 5. Újabb fél év a Föld körül 185 nap. Potyautasok. = Ország Világ 25. 1981. máj. 6. 18. sz. pp. 8-9. Valerij Kubaszov, Farkas Bertalan az űrállomáson. [SRG.]

Új nemzetközi expedíció a világűrben. = Ország Világ 25. 1981. máj. 20. 20. sz. p. 5. Szojuz 40 1981. máj 24-iki felbocsátása, utasai Leonyid Popov és a román Dumitru Prunariu. [SRG.]

(WANATKA): Jövevények a világűrből? Mítosz vagy valóság? = Ország Világ 25. 1981. máj. 20. 20. sz. pp. 12-13. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Földanyánk -"ernyőszűrésen". Újabb szovjet-amerikai tudományos kísérlet. = Ország Világ 25. 1981. máj. 27. 21. sz. pp. 12-13. A BATISSZ-elnevezésű szovjet-amerika kísérletről. A neutrínókat detektáló berendezésekről. Részben csillagászati, részben geofizikai kísérletek. [SRG.]

Régen várt, kedves vendégek. Szovjet űrhajósküldöttség látogatott Magyarországra. = Ország Világ 25. 1981. júl. 1. 26. sz. pp. 4-6. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az ismeretlen, új Nap. = Ország Világ 25. 1981. júl. 1. 26. sz. p. 13. [SRG.]

LUKÁCSY József: Új utak az űrkutatásban. Közeledünk a "fantasztikus" tervek valóraváltásához. = Ország Világ 25. 1981. júl. 1. 27. sz. pp. 12-13. A jövő kozmosza.; A nagy ábrándozó jóslatai.; Űrhajósok nyilatkoznak: Pjotr Klimuk, Georgij Grecsko, Jevgenyij Hrunov, Vlagyimir Satalov nyilatkozata. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: 1982: Bolygók randevúja. Újabb "világvége"? = Ország Világ 25. 1981. júl. 29. 30. sz. pp. 12-13. A jelen "prófétái".; A tudományos magyarázat. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Üstökös a láthatáron. Hogyan készíthetünk üstököst házilag? = Ország Világ 25. 1981. aug. 5. 31. sz. pp. 12-13. Ismét közeledik a Földhöz a Halley-féle üstökös. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Űrrejtelmek, űrmeglepetések. = Ország Világ 25. 1981. szept. 2. 35. sz. p. 9. [SRG.]

LUKÁCSY József: Szaturnusz-szenzációk - avagy: a bolygó igazi arculata. = Ország Világ 25. 1981. szept. 16. 37. sz. pp. 12-13. [SRG.]

SZIGETI Piroska: Az űrhajóban nem lehet ficánkolni. = Pajtás 36. 1981. márc. 12. 10. sz. pp. 2-3. Farkas Bertalan űrhajós látogatása a budapesti Váli úti általános iskolában. Fotó: Gaál Zoltán. [SRG.]

A világűr úttörői. = Pajtás 36. 1981. márc. 26. 12. sz. pp. 14-18. 12 szovjet űrhajós rövid bemutatása. [SRG.]

CSER Gábor: Születésnapi üstökös. = Pajtás 36. 1981. máj. 21. 18. sz. pp. 10-11. Beszélgetés Lovas Miklós csillagásszal negyedik üstökösének felfedezése kapcsán. Fotó: Szalay Béla. [SRG.]

FORRAI G. János: Hány óra van? = Pajtás 36. 1981. szept. 3. 20. sz. pp. 24-25. Napórától a kvarcóráig, óratörténet. [SRG.]

K. D.: Jupiter a dobozban. = Pajtás 36. 1981. okt. 1. 24. sz. pp. 12-13. A Marcibányi téri úttörőház csillagász szakköréről. Beszélgetés Rosta Zoltán szakkörvezetővel. [SRG.]

K. I.: A sorozattól a füzetig. = Pajtás 36. 1981. okt. 22. 27. sz. p. 22. Bélyegek Johannes Keplerről. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Bevezető. = Pupilla [1981.] okt. 4. [34.] sz. pp. 1-2. "Hosszú kihagyás után szeretnék újraindítani a Pupillát.", "Az első szám a kimaradt időszak cikkmaradékaiból lett összeállítva". A szerkesztő itt még két helyen is első számnak említi ezt a számot. Ám fedőlapján a lap a 4-es számot viseli! Gyaníthatóan a sorszámozást újrakezdték a Bartók Béla Művelődési Központ Alcor Klub újabb kiadásától, azaz a szegedi Pupilla számozatlan [valójában: 31., 32., 33.] számait tekintették 1., 2., 3. számnak. Így lehetett a régi 34-es itt egy új 4-es szám. [KSZ.]

SZMIRNOV, G.: Mikor született Galilei? = Pupilla [1981.] okt. 4. [34.] sz. p. 3. 1564. febr. 18-án. Jenei Péter fordította a Technika Mologyezsi 1980. 4. számából. [KSZ.]

DEICSICS László: Kisbolygók osztályozása. = Pupilla [1981.] okt. 4. [34.] sz. p. 4. [KSZ.]f

HT [HEGEDÜS Tibor]: Három elképzelés az eruptív Ioról. = Pupilla [1981.] okt. 4. [34.] sz. pp. 4-6. A National Geographic 1980. jan. száma alapján. [KSZ.]

KUNSZT A.: RY Carinae: Komplex csillag csoport. = Pupilla [1981.] okt. 4. [34.] sz. pp. 6-7. Caryn Johnson és Martha H. Liller cikke tanulmánya alapján. [KSZ.]

JENEI Péter: Infravörös - kitörések. = Pupilla [1981.] okt. 4. [34.] sz. pp. 7-10. Zemlja i Vszelennaja 1980. júl-aug. száma alapján. [KSZ.]

MIZSER Attila: Észlelőtábor a Bucsecs-hegységben, 1979 július. = Pupilla [1981.] okt. 4. [34.] sz. pp. 10-13. A Déli-Kárpátokban, a Bucsecs fennsíkján a 2200 m magas Babele-csúcson, a Szfinx sziklaalakzatnál töltött négy napot 5 amatőrcsillagász (Holl András, Horváth Ferenc, Horváth Tibor, Kósa-Kiss Attila, Mizser Attila). 1979. júl. 20-21-én éjjel a szabad szemes határmagnitúdó 8,0-8,5 közöttinek tűnt. [KSZ.]

DEICSICS László: Látogatás az NDK-ban. [2.] = Pupilla [1981.] okt. 4. [34.] sz. pp. 14-15. Az Uránia Csillagvizsgáló szakkörének 6 tagja 1980. ápr. 3-12-ig meglátogatta Berlin és Potsdam egy-egy csillagvizsgálóját. Ez a 2. rész is a Berlin-Treptow-i Archenhold Csillagvizsgálót mutatja be, a szöveg csaknem teljesen azonos az előző számban megjelent 1. résszel. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Az Alcor Klub nyári II. észlelőtábora. = Pupilla [1981.] okt. 4. [34.] sz. pp. 15-17. Az I. észlelőtábor 1979. aug. 13-20-ig volt, Szegedtől 38 km-re nyugatra. A II. észlelőtábor 1981. augusztus utolsó hetében ugyanitt volt, 9 fővel. [KSZ.]

Hogyan kell táviratot feladni újonnan felfedezett csillagászati jelenségekről? = Pupilla [1981.] okt. 4. [34.] sz. pp. 17-18. Kelemen János fordította a Sky and Telescope 1980. augusztusi számából. [KSZ.]

DEICSICS László - HEGEDÜS Tibor: Szeptemberi-októberi előrejelzések. = Pupilla [1981.] okt. 4. [34.] sz. pp. 19-22. [KSZ.]

HT [HEGEDÜS Tibor]: Versenyfeladatok. = Pupilla [1981.] okt. 4. [34.] sz. pp. 22-23. [KSZ.]

FARKAS Imre - HEGEDÜS Tibor: A csillagászati laboratóriumi gyakorlat - a pulzárok. = Pupilla 1981. nov-dec. 5. [35.] sz. pp. 1-4. Kurtiss J. Gordon tanulmánya alapján. [KSZ.]

Távcső napfelvételek készítéséhez. = Pupilla 1981. nov-dec. 5. [35.] sz. pp. 4-7. Fordította a Sky and Telescope 1978. októberi számából Márky-Zaj Lajos. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly: Voyager űrszondák az óriásbolygóknál. = Pupilla 1981. nov-dec. 5. [35.] sz. pp. 7-8. [KSZ.]

KOVÁCS Gyula: Titkok a Szaturnusz körül. = Pupilla 1981. nov-dec. 5. [35.] sz. pp. 9-12. Az Illustrated London News 1981. októberi Patrick Moore cikke alapján. [KSZ.]

Fekete lyuk az M 15-ben? = Pupilla 1981. nov-dec. 5. [35.] sz. pp. 12-13. A Sky and Telescope 1977. márc. számából fordította Kovács Gyula. [KSZ.]

BAJI Gábor - DARVAY Sarolta: Az 1981. július 31-i napfogyatkozás - Tbilisziből. = Pupilla 1981. nov-dec. 5. [35.] sz. pp. 13-14. Egy hetes építőtáborban tartózkodtak a Szovjetunióban, Grúzia fővárosában. A párszáz kilométerre zajló teljes napfogyatkozásról előző este értesültek. Tbilisziből nézve éppen napkeltekor állt be a maximálisan 86 %-os fázis. A Kaukázus hegyláncai mögül 80 %-osan takart kifli alakú napkeltét láttak. 22 percig nézhették puszta szemmel az egyre magasabbra emelkedő és egyre növekvő fázisú Napot. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Légköri összefoglaló. 1981. tavasz - nyár. = Pupilla 1981. nov-dec. 5. [35.] sz. pp. 14-18. Az éjszakai ég állapotának becslése 1981. márciustól júniusig. Felhívás rendkívüli átlátszósági viszonyok feljegyzésére. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Az Alcor Klub. = Pupilla 1981. nov-dec. 5. [35.] sz. pp. 18-22. Hegedüs Tibor vezetésével 1977. szeptemberétől 1978 őszéig a szegedi Dózsa György Általános Iskolában működött csillagászati szakkör. Ebből 1978. december végén alakult a szegedi Alcor Klub. 1979 nyarán a Bartók Béla Művelődési Központban működtek tovább. Részletes beszámoló a klub életéről. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Előrejelzések 1981. november - december. = Pupilla 1981. nov-dec. 5. [35.] sz. pp. 22-24. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Versenyfeladatok. = Pupilla 1981. nov-dec. 5. [35.] sz. pp. 24-25. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba - SZŐKE Balázs: Nova Scuti 1981. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél [1981. jan.] 4. sz. p. 1. Leírás és térkép az 1981. jan. 18-án Angliából felfedezett nóváról. [KSZ.]

KŐRÖS Zsolt: Műsorszóró műholdak földi vétele. = Rádiótechnika 31. 1981. szept. 9. sz. pp. 426-428. [SRG.]

SZABÓ József: I. A világmindenség megismerése. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. jan. 1. sz. p. 10. [SRG.]

MAGYARI Béla: A Pilistől a Szojuz 36-ig. Ezüstkoszorúm története. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. jan. 1. sz. pp. 11-12. [SRG.]

SZABÓ József: II. Az űrrepülés elméletének megszületése. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. febr. 2. sz. p. 10. [SRG.]

MAGYARI Béla: A Pilistől a Szojuz 36-ig. Repülőkiképzés az ezüstszárnyakon. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. febr. 2. sz. p. 11. [SRG.]

SZABÓ József: III. Mesterséges égitest pályára állítása. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. márc. 3. sz. p. 10. [SRG.]

MAGYARI Béla: A Pilistől a Szojuz 36-ig. ... és a végén ketten maradtunk. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. márc. 3. sz. p. 11., hátsó belső borító. [SRG.]

SZABÓ József: IV-V. A kozmikus sebességek. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. ápr. 4. sz. p. 10. [SRG.]

MAGYARI Béla: A Pilistől a Szojuz 36-ig. Csillagváros és az űrhajózás. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. ápr. 4. sz. p. 11. [SRG.]

MAGYARI Béla: A Pilistől a Szojuz 36-ig. Egy lépésnyire az űrutazástól. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. máj. 5. sz. pp. 10-11., hátsó belső borító. [SRG.]

SZABÓ József: IV-V. A kozmikus sebességek. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. máj. 5. sz. p. 11. [SRG.]

BÖTKÖS Ferenc: Emlékezetes találkozás. Az MHSZ vendégei: Farkas Bertalan és Magyari Béla. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. jún. 6. sz. pp. 3-4. [SRG.]

K. A.: A Columbia sikeres próbaútja. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. jún. 6. sz. p. 6. [SRG.]

SZABÓ József: VI. A Föld körül keringő égitestek mozgása. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. jún. 6. sz. p. 10. [SRG.]

MAGYARI Béla: A Pilistől a Szojuz 36-ig. Új csillag a "Hattyú-csillagképben". = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. jún. 6. sz. p. 11. [SRG.]

SZABÓ József: VII. Manőverezés a Föld körül keringő űrobjektumokkal. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. júl. 7. sz. p. 8. [SRG.]

FARKAS Bertalan: A Trénertől a Szaljut 6-ig. Tréner volt a kezdet. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. júl. 7. sz. p. 9. [SRG.]

SZENTESI György: A Szaljut-6 negyvennégy hónapja. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. júl. 7. sz. p. 10. [SRG.]

A Szaljut-6 űrállomáshoz indított űrhajók. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. júl. 7. sz. p. 11. [SRG.]

SZABÓ József: VIII. Randevú a világűrben. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. aug. 8. sz. p. 10. [SRG.]

FARKAS Bertalan: A Trénertől a Szaljut 6-ig. Felejthetetlen két év a Csillagvárosban. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. aug. 8. sz. p. 11. [SRG.]

SZABÓ József: IX. A Hold meghódítása. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. szept. 9. sz. p. 12. [SRG.]

FARKAS Bertalan: A Trénertől a Szaljut 6-ig. Felejthetetlen két év a Csillagvárosban. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. szept. 9. sz. p. 13. [SRG.]

SZABÓ József: X. Utazás a bolygóközi térben. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. okt. 10. sz. p. 10. [SRG.]

FARKAS Bertalan: A Trénertől a Szaljut 6-ig. A fellövés és az összekapcsolás. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. okt. 10. sz. p. 11. [SRG.]

P. M.: Magyarország az űrből. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. okt. 10. sz. p. 15. Könyvismertetés. [SRG.]

SZABÓ József: XI. Visszatérés a Földre. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. nov. 11. sz. p. 10. [SRG.]

FARKAS Bertalan: A Trénertől a Szaljut 6-ig. Bolygónk a világűrből nézve. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. nov. 11. sz. p. 11. [SRG.]

SZABÓ József: XII. A súlytalanságról. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. dec. 12. sz. p. 10. [SRG.]

FARKAS Bertalan: A Trénertől a Szaljut 6-ig. Munka a Szaljut fedélzetén. = Repülés, Ejtőernyőzés 34. 1981. dec. 12. sz. p. 11. [SRG.]

H. B.: Uránia csillagvizsgáló Kaposváron. = Somogyi Néplap 37. 1981. 297. sz. dec. 19. [SRG.]

Penyigei világnézők. = Szabolcsi Ifjúság 15. 1981. jún. 6. sz. p. 2. "Tavaly ősszel Németh János, a penyigei művelődési ház igazgatója tapasztalta, hogy a napköziben mily nagy érdeklődést tanúsítottak a gyerekek az MMK osztályvezetője - Illés Balázs - tartotta "Űrállomások a Föld körül" című előadás után. Így önként adódott a lehetőség egy sorozat tartására: A világegyetem titkai, A naprendszer, A föld kialakulása, az élet keletkezése. S a hallgatóság szinte átalakult szakkörré. A szakkörvezető igazgatót az indulásról kérdezem: - Népművelés-földrajz szakosként a nyíregyházi főiskolán fél évig csillagászatot hallgattam. Göőz Lajos tanár úr így szinte ismerősként vállalta: segít. Így jutottunk el a TIT Uránia csillagvizsgálóba, dr. Kulin György professzorhoz, s az ő személyes tanácsai, módszertani segítségével készítettük el a szakkör működéséhez szükséges eszközöket. ..." [HAI.]

BARTHA Lajos: A legrégebbi magyarországi alapmeridiánok történetéhez. (Witauschek Gyula térképtörténet-kutató emlékének.) = Technikatörténeti Szemle 12. 1980-81. pp. 91-108. [SRG.]

WAGNER, S. Francis: Nagy Károly levelezése az American Philosophical Society könyvtárban. = Technikatörténeti Szemle 12. 1980-81. pp. 201-210. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Dieter B. Herrmann: Entdecker des Himmels. (Az égbolt felfedezői). Leipzig-Jena-Berlin, 1978.; Dieter B. Herrmann: Geschichte der Astronomie von Herschel bis Hertzsprung. (A csillagászat története Herscheltől Hertzsprungig). Berlin, 1978. = Technikatörténeti Szemle 12. 1980-81. pp. 362-364. Könyvismertetések. [SRG.]

Beszélgetés Zelkó Zoltánnal, a Nazca-vonalak rejtélyének megfejtőjével. Térképezés és toronyőr-iskola, avagy hírközlés az ókori Peruban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. jan. 1. sz. pp. 13-17., első belső borító. Interjút készítette: Németh Géza. [SRG.]

NAGY István György: Magyar asztronautikai emlékérmek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. jan. 1. sz. p. 31. A Fonó Albert és a Nagy Ernő emlékérmekről. [KSZ.]

(P. A.): Új Jupiter-hold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. jan. 1. sz. p. 32. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(G. A.) [GOGOLA Aladár]: Űrkutatási világadatbank. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. jan. 1. sz. p. 32. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

VEKERDI László: Mit jelent ma számunkra Albert Einstein? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. jan. 1. sz. pp. 38-39. Könyvismertetés az Albert Einstein Emlékére 1879 - 1979. Összeáll., szerk.: Abonyi Iván, Staar Gyula. (Budapest, 1979-1980. TIT Budapesti Szervezete) tanulmánykötetéről. [KSZ.]

SZABÓ János: A Föld mágneses terének eredete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. jan. 1. sz. pp. 42-44. [PIR.]

A Venus feltérképezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. jan. 1. sz. p. 45. Folyóiratok. Az Umschau cikke alapján. [SRG.]

MARIK Miklós: A klímaváltozások (esetleges) kozmikus okai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. febr. 2. sz. pp. 63-68. [PIR.]

KELEMEN János: A rádióhullámok és a Vénusz kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. febr. 2. sz. p. 77. Sci. Am. Vol. 243. No 2. alapján. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Fél éves űrutazás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. febr. 2. sz. p. 78. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Mire való Galilei rehabilitálásán fáradozni? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. febr. 2. sz. pp. 86-87. A Nature cikkei alapján. Fordította: Abonyi Iván. [KSZ.]

Termésvizsgálat mesterséges holdakkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Címlapon: A Szaturnusz gyűrűrendszere. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. márc. 3. sz. címoldal. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szojut T-3 űrrepülése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. márc. 3. sz. p. 124. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Szaturnusz és rendszere - a Voyager-űrszondából nézve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. márc. 3. sz. pp. 128-131., címoldal. [PIR.]

DOJCSÁK Győző: A tektitek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. márc. 3. sz. pp. 132-134. [PIR.]

WEINEK László: Az üstökösökről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. márc. 3. sz. pp. 138-139. 100 éve... A Természettudományi Közlöny 1881. márc. 10-i számának cikke, Szécsényi-Nagy Gábor 100 évvel későbbi, üstökösöket ismertető utószavával. [KSZ.]

ALMÁR Iván - GÁNTI Tibor: Telephelyek a Naprendszerben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. ápr. 4. sz. pp. 157-160. [PIR.]

FODOR L. István: Atlétika és asztronautika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. ápr. 4. sz. pp. 181-182. [SRG.]

Megoldják a neutrinók a hiányzó tömeg problémáját. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. ápr. 4. sz. p. 189. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

(G. T.): Pierre Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség. Második kiadás. (Gondolat, Budapest, 1980.). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. ápr. 4. sz. p. 191. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

BAY Zoltán: Az ember és világa. A kozmológia mai problémái (1.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. máj. 5. sz. pp. 208-212. [PIR.]

HÉDERVÁRI Péter: Igaza van-e Eddynek? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. máj. 5. sz. p. 226. Hírek Események Érdekességek A naptevékenység Maunder-minimumáról. [KSZ.]

(P. A.): Víz a Marson? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. máj. 5. sz. p. 227. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(Dr. Sz.-N. G.) [SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor]: Nagy szögfelbontású kvazártérképek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. máj. 5. sz. p. 227. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Az SS 433 különös színképe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. máj. 5. sz. p. 236. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Meteor tűzgolyókkal kapcsolatos jelenségek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. A Science cikke alapján. [SRG.]

BAY Zoltán: Az ember és világa. A kozmológia mai problémái (2.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. jún. 6. sz. pp. 260-263. [PIR.]

BALÁZS Béla - TÓTH György: Gothard Jenő (1857-1909). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. jún. 6. sz. pp. 264-265., hátsó belső borító. [PIR.]

SÁRHIDAI Gyula: Az OTRAG cég és hordozórakétái. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. jún. 6. sz. pp. 280-281. [SRG.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Gothard Jenő (1857-1909). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. jún. 6. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

(K. R.): Teljes napfogyatkozás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. júl. 7. sz. pp. 314-315. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(T. L.): Jég vájta ki a Mars csatornáit. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. júl. 7. sz. p. 315. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

VÉRTES László: Konkoly-Thege Miklós és emlékérme. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. júl. 7. sz. p. 315. Az 1981-ben alapított Konkoly-Thege csillagászati emlékéremről. [KSZ.]

BŐDY Zoltán: Kozmikus vaku a Nagy Magellán Felhőben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. júl. 7. sz. pp. 319-320. [PIR.]

Galilei észlelte a Neptunt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. júl. 7. sz. p. 333. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Az Interkozmosz űrrepülési program befejezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. aug. 8. sz. p. 359. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Üstökös-találkozók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. aug. 8. sz. p. 360. Hírek Események Érdekességek A Halley-üstököshöz küldendő szondákról. [KSZ.]

KRIVÁN Pál: Bacsák György (1870-1970). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. aug. 8. sz. pp. 373-374. [PIR.]

(Dr. H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: Kisbolygókká válhatnak-e az üstökösök? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. szept. 9. sz. p. 410. Hírek Események Érdekessége. [PIR.]

KELEMEN János: Miért van éjszaka sötét? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. szept. 9. sz. pp. 416-417. A kozmológiai Olbers-paradoxonról. E. R. Harrison cikke nyomán: Mercury 1980. júl/aug. [PIR.]

JUHÁSZ Bálint - JUHÁSZ Bálint, Dr.: Öröknaptár és szökőszabály. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. szept. 9. sz. pp. 422-424. [KSZ.]

Ismét időszerű a napfizika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. szept. 9. sz. pp. 427-428. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Hogyan juthatunk el a csillagokig? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. okt. 10. sz. pp. 446-449. [PIR.]

(T. L.): Különleges meteoritok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. okt. 10. sz. p. 459. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

BARTHA Lajos ifj.: Még egyszer a Konkoly-Thege emlékéremről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. okt. 10. sz. pp. 462-463. Az 1971-ben kiadott Konkoly-Thege csillagászati emlékéremről. [PIR.]

Feltárul előttünk a Tejútrendszer szíve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. okt. 10. sz. p. 477. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

FŐZY István - JUHÁSZ András: "És mégis mozog a Föld!" A Föld forgását bizonyító dinamikai kísérletek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. nov. 11. sz. pp. 513-515. [PIR.]

SZIMÁN Oszkár: 200 éve fedezték fel az Uránuszt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. nov. 11. sz. pp. 517-519. [KSZ.]

BARTHA Lajos ifj.: Egy százesztendős csillagászati műszer-különlegesség. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. dec. 12. sz. p. 553., 1 t. A Konkoly-Thege Miklós tervezte és Gothard Jenő készítette csillag-színképelemző és színmérő műszerről. [PIR.]

BALOGH János: Az univerzum aszimmetriája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. dec. 12. sz. pp. 560-561. [PIR.]

Ősi asztronómiai ismeretek a trópusokon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 112. 1981. dec. 12. sz. p. 571. Folyóiratok. A Science cikke alapján. [SRG.]

SVITOK, Laurenc: Az Ariane-terv. = TéT. Természet és Társadalom 21. 1981. jan. 1. sz. pp. 48-51. "1979 végén a Francia Guayana-i CSG Kourou űrrepülőtérről útnak indították az L. 3S Ariane jelzésű hordozórakétát, amely föld körüli pályára juttatta a nyugat-európai országok közös erőfeszítése eredményeként tervezett és kivitelezett technológiai műholdat. A mesterséges égitest tömege - a benne elhelyezett alumíniumgolyó-nehezékkel együtt - 1602 kg. Nyugat-Európa sokéves, saját hordozórakéta kifejlesztésére irányuló törekvését végül siker koronázta. A CAT (Capsule Ariane Technologique) technológiai műhold lett az első olyan szerkezet, amelyet nyugateurópai rakétával juttattak föld körüli pályára. Elmondhatjuk, hogy meglehetősen göröngyös volt a sikerhez vezető út. ..." [HAI.]

DUBNIKOVÁ, Zuzana A. - FAJNOR, Vladimír: Sikerült meghatározni a neutrino nyugalmi tömegét? Az 1980-as év fontos tudományos felfedezése. = TéT. Természet és Társadalom 21. 1981. márc. 3. sz. pp. 28-31. "A világot ma már természetesen nem tengertől övezett szigetnek képzeljük el. Aránylag jól ismerjük galaktikánkat is. És tudjuk, hogy az egyes tejútrendszerek óriási sebességgel távolodnak egymástól, a világűr tágul, terjeszkedik. De vajon végtelen-e ez a folyamat, vagy pedig a terjeszkedés egy bizonyos idő múlva megszűnik, s fordított jelenség következik be? Más szóval: a világűr nyitott vagy zárt modellje áll-e összhangban a valósággal? [...]
Alapvetően új kísérleti eredményeket ért el a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elméleti és Kísérleti Fizikai Intézetének egyik kutatócsoportja. V. A. Lubimov, E. G. Novikov, V. Z. Nozik, E. F. Tretyjakov és V. Sz. Kozik (utóbbi a molekuláris Genetikai Intézet munkatársa) tritium atommagok béta-bomlását vizsgálva 16 méréssorozatot végzett rendkívüli differenciáló képességű berendezéssel. [...] A kísérleti eredmények részletes matematikai értékelése nagy jelentőségű következtetés levonásához vezetett, a neutrino tömege nem nulla értékű! A neutrino nehezebb, mint az elektron harmincezred és könnyebb, mint az elektron tízezred része. A legvalószínűbb érték: 35 eV. [...] Fizikusok számításai szerint a világűr egy-egy köbmétere kb. 450 millió neutrínót, egy elektront és egy ezrednél kevesebb atommagot tartalmaz. Más kozmológiai számítások viszont azt tanúsítják, hogy a világűr átlagos sűrűsége 5-ször 10 a mínusz 30-on g/cm3 érték körül van, akkor pedig euklidészi térről beszélhetünk.
Kisebb sűrűség esetén a világűr végtelen, negatív görbületű (hiperbolikus) lenne, nagyobb sűrűség esetén pedig véges, pozitív görbületű (elliptikus). Ha a neutrínó tömegét nulla értékűnek vesszük, a sűrűség értéke a végtelen euklidészi tér létezését teszi valószínűvé. A természettudósok és filozófusok többsége a világűrnek mindmáig ezt a modelljét fogadja el. Ha azonban a neutríno tömege valóban 35 eV, akkor a világűr sűrűsége sokkal nagyobb értékű, s véges, hiperbolikus világűrrel kell számolni. Ez elvezethet a világűr pulzációs (lüktető mozgást végző) modelljének általános elfogadásához, amelyben váltakozva ismétlődnek a tágulás és a tömörülés szakaszai. A világűrt ez esetben egy nagyobbodó gömbként képzelhetjük el, amelyet neutrinogáz tölt ki, s ebben lebegnek az atommagokból, elektronokból és fotonokból álló galaktikák. ..." [HAI.]

MOLNÁR Iván: Herschel bolygója, az Uranus. = TéT. Természet és Társadalom 21. 1981. ápr. 4. sz. pp. 11-13. "A 18. század második feléig a Saturnus volt a naprendszer legtávolabbi bolygója. Senki sem feltételezte, hogy a Saturnuson kívül olyan távoli bolygó is keringhet még a Nap körül, amelyet szabad szemmel vagy távcsővel nem lehet észlelni. Nagy jelentőségű volt ezért a Saturnus pályáján kívül keringő bolygó, az Uranus felfedezése. Az Uranus bolygó felfedezése a 18. század legkiválóbb észlelő csillagászának, Frederick William Herschelnek (1738-1822) a nevéhez fűződik. Herschel 1781. március 13-án szokásos csillagászati megfigyelését végezte saját készítésű, 16 cm átmérőjű távcsövével. Az Ikrek (GEMINI) csillagkép H jelzésű csillaga közelében egy nagy látszólagos átmérőjű csillagot vett észre, melyet első pillantásra üstökösnek nézett. ..." Fejezetcímek: A bolygó jellegzetességei.; Az Uranus holdjai.; Az Uranus gyűrűi. [HAI.]

BODA, Koloman: Az Interkozmosz és mi. Élelemtermelés az űrben? = TéT. Természet és Társadalom 21. 1981. ápr. 4. sz. pp. 28-31. "A hosszú ideig tartó kozmikus utazásokkal kapcsolatban szükségszerűen felvetődik az ember űrbéli élelmezésének kérdése. A tudósok szerint a tápanyagok olyan körforgási rendszerét kell kialakítani, amely veszteségmentes, tehát amely a majdani űrállomások vagy űrbéli települések minden biológiai anyagát hasznosítani tudja. ..." Fejezetcímek: A tömegvonzás hatása.; Csehszlovák kísérlet. [HAI.]

Nem a rekord a fontos. = TéT. Természet és Társadalom 21. 1981. jún. 6. sz. pp. 26-31. [HAI.*]

TIRPÁK, Andrej: Mit várunk Spacelabtől. = TéT. Természet és Társadalom 21. 1981. okt. 10. sz. pp. 24-27. "Az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) 1983-ban szándékozza Föld körüli pályára küldeni Spacelab elnevezésű speciális űrlaboratóriumát, amelyben biológiai, anyagtechnológiai, űr- és napfizikai, valamint csillagászati kutatást, illetve kísérleteket fognak végezni. ..." Fejezetcímek: Indulás 1983 májusában.; Kutatási és kísérleti feladatok.; Csillagászat és stabilitás. [HAI.]

FRANCISCIOVÁ, Irena: Fegyvermentes világűrt. = TéT. Természet és Társadalom 21. 1981. nov. 11. sz. pp. 2-7. "A világűr meghódításának programja - ezt senki sem vonja kétségbe - az emberiség javát szolgálja. Az űrhajósoknak a Szaljut űrállomásokon végzett munkája, az Interkozmosz program keretében megvalósult nemzetközi űrrepülések s általában az egész eddigi űrkutatás olyan ismereteket eredményezett, amelyek jól hasznosíthatók a tudományok és a gazdaság különböző ágazataiban, például a meteorológiában, a közlekedésben, a távközlésben, a föld természeti kincseinek kiaknázásában stb. A Szovjetunió és a többi szocialista ország, valamint a világ más békeszerető államai már eddig is sokat tettek azért, hogy a világűr kizárólag a békés együttműködés térsége legyen. Már 1958-ban javaslatot terjesztettek az ENSZ elé annak megtiltására, hogy a világűrt katonai célokra használják fel.
1963-ban a Szovjetunió kezdeményezésére látott napvilágot az a szerződés, amelynek aláírói arra kötelezték magukat, hogy nukleáris fegyverekkel nem végeznek kísérleteket a légtérben, a világűrben és víz alatt, majd 1967-ben az a szerződés, amely szabályozza az államok űr- és bolygókutatási tevékenységét. Az űrkutatás és a nemzetközi jog néhány időszerű kérdésével kapcsolatban felvilágosítást kértünk dr. Ján Azad docenstől, a jogtudományok doktorától, a Szlovák Tudományos Akadémia Államjogi Intézetének osztályvezetőjétől, aki az Interkozmosz program csehszlovák jogi munkacsoportjának is tagja. ..." [HAI.]

Feltárul a tunguszkai rejtély. = Turista Magazin 92. 1981. jan. 1. sz. p. 33. Meteorbecsapódás 1908. jún. 30-án. [SRG.]

Naptártörténelem. = Turista Magazin 92. 1981. febr. 2. sz. p. 14. [SRG.]

Pécsett a múlt év végén felavatták a mecseki csillagvizsgálót. = Turista Magazin 92. 1981. febr. 2. sz. p. 41. [SRG.]

A Libra csillagkép. = Turista Magazin 92. 1981. okt. 10. sz. p. 14. [SRG.]

Magyar kalendáriumok. = Turista Magazin 92. 1981. okt. 10. sz. p. 14. [SRG.]

Egy másodpercre "megállt az idő". = Turista Magazin 92. 1981. okt. 10. sz. p. 15. 1981. jún. 30-ról júl. 1-re. [SRG.]

ZÁDOR Erika: Üstökön ragadjuk a Halley-t. = Új Tükör 18. 1981. nov. 22. 47. sz. pp. 20-21. [SRG.]

Bemutatjuk az űrrepülőgép távközlési berendezéseit. = Univerzum 25. 1981. szept. 9. (294.) sz. pp. 92-96. Ilyen az űrkomp rádióközpontja. Asztronauta-hátizsáktelefon. Az űrkomp tv-rendszere. Új tv-kamera, különleges teleobjektív. [ZSE.]

Az 1980-as év üstökösei. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. 26. sz. p. 1. A Cygnus folytatódott Üstökös Körlevél néven, utóbbinak ez az első száma. Folytatta a sorszámozását. Innentől a Magyarországi Üstököskutató- és Észlelő Hálózat (MÜÉH) megfigyelési tájékoztatója. Tuboly Vince szerkesztette a lapot Cygnus címmel 1980. végéig (a 25. számig). 1981. januárjában (a 26. számtól) Üstökös Körlevél, 1982. januártól (a 31. számtól) Üstökös címmel folytatódott 1986-ig (az 50. számig). [KSZ.]

Üstökösök definitív jelzései 1979-re. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. 26. sz. p. 2. [KSZ.]

Rövid áttekintés az elmúlt évek üstököseinek megoszlásáról. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. 26. sz. p. 2. [KSZ.]

Üstökösmegfigyelések. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. 26. sz. pp. 2-8. Az észlelések közlésének módszertana.; Az elmúlt év üstököseiről az alábbi amatőrcsillagászok küldték be megfigyeléseiket: Brlás Pál, Dalos Endre, Horváth Tibor, Károly Lajos, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Papp Sándor, Sári Gyula, Tóth György, Tuboly Vince.; Az üstökös észlelések táblázatos közlése. [KSZ.]

Új üstökösök. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. 26. sz. p. 8. [KSZ.]

SCHEFFER, Yaron - TUBOLY Vince: A periódusos Kearns-Kwee üstökös. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. júl. 27. sz. pp. 10-12. [TUV.]

P/Swift-Tuttle 1862 III üstökös. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. júl. 27. sz. p. 14. Az 1981-es koordinátákat Tóth György számította. [KSZ.]

Válogatás a Panther, 1980u üstökös rajzaiból. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. júl. 27. sz. p. 13. Horváth Tibor, Károly Lajos, Mizser Attila, Sári Gyula, Tuboly Vince rajzai 1981. febr. 10. és ápr. 7. között. [KSZ.]

Új üstökösök. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. júl. 27. sz. p. 14. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Üstökösök fényességének becslése. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. aug. 28. sz. p. 17. [TUV.]

HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince: A Panther, 1980u üstökös megfigyelése. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. aug. 28. sz. pp. 18-21. [TUV.]

Az 1981-es év üstökösei. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. aug. 28. sz. p. 21. [KSZ.]

Új üstökösök. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. okt. 29. sz. pp. 23-25. A P/Swift-Tuttle 1862 III üstököst több hazai amatőrcsillagász kereste, de eredmény nélkül. [KSZ.]

P/Kearns-Kwee, 1981h üstökös. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. [dec.] 30. sz. címoldal. Tuboly Vince észlelte az üstököst 1981. szept. 22. és nov. 22. között. [KSZ.]

P/Kearns-Kwee üstökös további pozíciói. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. [dec.] 30. sz. p. 1. [KSZ.]

P/Swift-Gehrels, 1981 j üstökös. = Üstökös Körlevél [5.] 1981. [dec.] 30. sz. p. 2. Hazai észlelések 1981. szept. 17 és 27 között (Tuboly Vince és Horváth Tibor).; Az Üstökös Körlevél utolsó száma ez, de a lap folytatódott Üstökös néven. A folytatásban megtartotta évfolyam-számozását és sorszámozását. [KSZ.]

VÉRTESI Péterné: Gothard Jenő. [Életrajz.] = Vasi Honismereti Közlemények. 1981. 1. sz. pp. 7-9. A szerző leánykori neve: Sragner Márta. [KSZ.]

TÓTH György: Néhány fontosabb esemény kronológiai sorrendben Gothard Jenő életéből és az általa alapított szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium történetéből. = Vasi Honismereti Közlemények. 1981. 1. sz. pp. 10-16. [KSZ.]

VÉRTESI Péterné: Gothard Jenő természettudós /bibliográfia/. 2. jav., bőv. kiad. = Vasi Honismereti Közlemények. 1981. 1. sz. pp. 17-77. Sragner Márta összeállítása. Az első kiadás 1979-ben jelent meg. [KSZ.]

KOZMA Gábor: Kemenesmagasi: egymillió éves fatörzs. A rejtélyes Nap. = Vas Népe 26. 1981. jan. 27. 22. sz. p. 5. Geguss Zoltán a csillagászati szakkör tagja az évgyűrűk keletkezéséről, amelyek a naptevékenységgel kapcsolatosak. Horváth Pál felvételei. [SRG.]

KOZMA Gábor: A messzire világító láng. A szombathelyi csillagvizsgálóban. = Vas Népe 26. 1981. márc. 11. 59. sz. p. 5. Gothard Jenő hagyatékának ápolásában részt vesznek a csillagászati szakkör tagjai is. Horváth Pál felvételei. [SRG.]

Egy hét múlva nyári időszámítás. = Vas Népe 26. 1981. márc. 22. 69. sz. p. [16.] 1981. március 29-én kezdődik. [SRG.]

A Szaljut űrállomáson a szovjet-mongol űrpáros. A Szojuz-39 személyzete. = Vas Népe 26. 1981. márc. 24. 70. sz. pp. 1-2. [SRG.]

UFO-nak hitt lepkék. = Vas Népe 26. 1981. márc. 29. 75. sz. p. 12. Rovarok csoportos vándorlásáról szólnak amerikai rovarkutatók. [SRG.]

Űrkutatási hetet rendezett... = Vas Népe 26. 1981. ápr. 8. 83. sz. p. 8. A szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ rendezvénye. A hét minden napján űrkutatással kapcsolatos filmeket vetítenek. [SRG.]

Indul a rakéta. = Vas Népe 26. 1981. ápr. 11. 85. sz. p. 8. Az MMIK-ban működő rakéta modellező szakkör munkájáról. Az űrkutatási héten mintegy 20 rakéta startolt. Foto: Horváth Pál. [SRG.]

TÓTH László: Űrhajós bélyegkiállítás. = Vas Népe 26. 1981. ápr. 12. 86. sz. p. 16. Országos bélyegkiállítás Körmenden ápr. 12-22. között. [SRG.]

Százéves obszervatórium. Tudományos emlékülés. = Vas Népe 26. 1981. máj. 28. 123. sz. p. 4. Háromnapos emlékülés kezdődik a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban, a 100 éves jubileuma alkalmából. [SRG.]

(szakály) [SZAKÁLY Éva]: Csillagászok emlékülése Szombathelyen. = Vas Népe 26. 1981. máj. 29. 124. sz. p. 1. Az emlékülés megnyitásáról. 120 hazai és külföldi szakember vesz részt. [SRG.]

-a -n: Gothard Jenőre emlékeztek Szombathelyen. = Magyar Nemzet 37. 1981. máj. 29. 124. sz. p. 9. Háromnapos emlékülés a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium 100 éves jubileuma alkalmából. [SRG.]

(szakály) [SZAKÁLY Éva]: Emléktáblaavatás Herényben. = Vas Népe 26. 1981. máj. 30. 125. sz. p. 1. Az emléktáblát az intézet falán helyezték el. Avatóbeszédet mondott Balázs Béla. Foto: Czika László. [SRG.]

SZAKÁLY Éva: Kupolát építettek..."Tartalmas volt a mi fiatalságunk!". = Vas Népe 26. 1981. jún. 2. 127. sz. p. 5. Visszaemlékező beszélgetés Balogh Ottóval a Gothard család távoli rokonával a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium tetején lévő kupola épüléséről. Foto: Czika László. [SRG.]

b. r.: Érdekes. = Vas Népe 26. 1981. jún. 21. 144. sz. p. 16. A szombathelyi Gothard kiállításról. [SRG.]

TÓTH László: Találkozó Farkas Bertalannal. = Vas Népe 26. 1981. júl. 7. 157. sz. p. 1. 1981. júl. 9-én a MABEOSZ székházának könyvtártermében, az első magyar űrhajós űrutazásának első évfordulója lakalmából rendezett bélyegkiállításon. [SRG.]

(np.): Együttműködési megállapodás az ELTE és megyénk között. A kapcsolat középpontjában a csillagvizsgáló. = Vas Népe 26. 1981. júl. 12. 162. sz. p. 1. [SRG.]

SZAKÁLY Éva: Amatőrcsillagászati megfigyelő. Fel, a csillagokhoz... = Vas Népe 26. 1981. júl. 23. 171. sz. p. 5. Gothard Jenő nevét vette fel az MMIK-ban tavaly ősszel megalakult csillagász szakkör. [SRG.]

Ma: meteoritzápor. = Vas Népe 26. 1981. aug. 12. 188. sz. p. 8. Az augusztusi meteorraj hullócsillagai. [SRG.]

(a) [NAGY Andrea]: Csillagvizsgáló amatőröknek. A tervező: Gothard Jenő. = Vas Népe 26. 1981. aug. 15. 191. sz. p. 8. Amatőrcsillagász bázis épül a "kámoni asztrofizikai obszervatórium" területén. A szombathelyi (herényi) alig 4 méter átmérőjű kis faépítményt Gothard Jenő terveinek felhasználásával építik. [SRG.]

-lyé-: Csillagászati hét Szombathelyen. = Vas Népe 26. 1981. okt. 1. 230. sz. p. 5. 1981. okt. 5-10. között az MMIK-ban. Előadók: Kulin György, Kelemen János, Zombori Ottó, Illés Erzsébet, Tóth György. [SRG.]

A csillagászati hét alkalmából... = Vas Népe 26. 1981. okt. 7. 235. sz. p. 8. Kelemen János előadása az MMIK-ban. [SRG.]

Csillagászat és űrkutatás. Celldömölk. = Vas Népe 26. 1981. okt. 20. 246. sz. p. 8. Csillagászai előadássorozat 1981. nov. 3-15. között a Celldömölki Művelődési Központban. Előadók: Tóth György, Zombori Ottó, Vértes Ernő, Szüle Dénes. [SRG.]

Pável Ágoston Szabadegyetem. Neveléstudomány - Irodalom - Csillagászat. = Vas Népe 26. 1981. okt. 21. 247. sz. p. 8. A tízrészes csillagászati sorozat első előadója Ponori Thewrewk Aurél 1981. nov. 5-én. A görögök csillagászati ismereteiről beszél. [SRG.]

Az Interkozmosz és hazánk... = Vas Népe 26. 1981. nov. 10. 263. sz. p. 8. Vértes Ernő csillagászati előadása ma este Celldömölkön. Az előadás után távcsöves bemutatás lesz. [SRG.]

TÓTH György: Gothard Jenő és kora. Tudománytörténeti Nemzetközi Sympozium, Szombathely, 1981. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 535-537. [TUV.]

VARGHA Domokosné: Gothard hazai csillagászati kapcsolatai. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 538-543. [TUV.]

TSCHARNUTER, Werner M.: Theodor von Oppolzer élete, munkássága. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 545-546. [TUV.]

HAUPT, Hermann: Johan Palisa és az osztrák kisbolygó kutatás kezdete. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 547-549. [TUV.]

TELEKI György: Csillagászat az egyes délszláv területeken a XIX. század végén és a XX. század elején. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 550-554. [TUV.]

SCHNELL, Anneliese: Csillagászat Ausztriában a századfordulón. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 555-558. [TUV.]

MAITZEN, H. M.: Csillagászati fotográfia Bécsben a századfordulón. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 559-561. [TUV.]

HORSKY, Z. - KLECZEK, J.: Csillagászat Prágában és Ondrejovban 1880 és 1918 között. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 562-564. [TUV.]

VAJDA Pál: Gothard Jenő, a fényképész és fototechnikus. = Vasi Szemle, 35. 1981. 4. sz. pp. 565-569. [TUV.]

VETŐ Balázs: Gothard, a csillagászati műszertechnikus. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 570-575. [TUV.]

TÓTH György: Gothard Jenő jelentősebb csillagászati eredményei. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 576-580. [TUV.]

CSEKE László: Gothard Jenő mint villamosmérnök. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 581-585. [TUV.]

SCHMIDT, Karl Heinz: A múlt század második felének asztrofizikája és a potsdami asztrofizikai obszervatórium alapítása. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 585-589. [TUV.]

JESZENSZKY Sándor: Gothard Jenő elektro- és röntgentechnikai munkássága. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 590-595. [TUV.]

BARTHA Lajos, ifj.: Gothard kevéssé ismert csillagászati eredményei. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 595-601. [TUV.]

MOLNÁR Iván: Üdvözlő beszéd. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 602-603. Tudománytörténeti Nemzetközi Sympozium, Szombathely, 1981. [TUV.]

HORVÁTH József: A Gothard Jenő alapította herényi asztrofizikai obszervatórium könyvtárának története. = Vasi Szemle 35. 1981. 4. sz. pp. 604-612. [TUV.]

FARKAS István: Legenda vagy valóság? A Galilei-per felülvizsgálatáról. = Világosság 22. 1981. jún. 7. sz. pp. 433-436. [KSZ.]

          1982.

1982/83. évi Budapesti Csillagászati-Űrkutatási Programok. Budapest, [1982.] TIT Budapesti Szervezete Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály. 20 p. XXXI. Csillagászati Hét (1982. okt. 3-9.). Előadók: Kulin György, ifj. Gazda István, Ponori Thewrewk Aurél, Almár Iván, Farkas Bertalan, Apáthy István, Ferencz Csaba, Gánti Tibor, Marik Miklós, Zombori Ottó, Ordai Péter, Pap Gábor, Almárné Illés Erzsébet, Béll Béla, Lukács Béla, Paál György.;
Budapesti területi előadások (1982. okt. 4-9.). Előadók: Almárné Illés Erzsébet, Bán András, ifj. Bartha Lajos, Borsodi József, Both Előd, Csaba György, Ehmann Péter, Gellért András, Gesztesi Albert, Iskum József, Klopfer Ervin, Kun-Kuti Márton, Nagy Sándor, Pap Judit, Papp János, Patócs Attila, Ponori Thewrewk Aurél, Schalk Gyula, Schlosser Tamás, Szalma Sándor, Szécsényi-Nagy Gábor, Sztrehovszki János, Trethon Judit, Varga Mária, Várhelyi András, Zombori Ottó.; József Attila Szabadegyetem Csillagászati Tagozata 1982-83.; Asztro klub.; Szakkörök, tudománybarát körök, előadások. [KSZ.]

AITKEN, M. J.: Fizika és régészet. Ford.: Benkő Lázár és Pintér György. Budapest, 1982. Akadémiai Kiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). 259 p. A szerző eredeti előszava 1973 augusztusában kelt. A szerző előszava a magyar kiadáshoz 1979 decemberében kelt. A fordítást szakmailag ellenőrizte: Biró Tamás és Bognárné Kutzián Ida. Az Appendixet írta: Benkő Lázár. A régészeti kormeghatározások fizikai módszerei. Csillagászat: p. 11., 15-16., 27-28., 121-125., 137-156. [KSZ.]

BALÁZS Béla - BARTHA Lajos - MARIK Miklós: Csillagászattörténet. Életrajzi lexikon (A - Z). Szerk.: Gellért András. Budapest, 1982. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, Statisztikai Kiadó Vállalat. 221 p. Nyomdai évszáma: 1983. Lektorálta: Szabados László és Tóth Imre. [KSZ.]

BALÁZS Béla - ÉRDI Bálint - MARIK Miklós - SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor - VÍZI Zsuzsanna: Bevezetés a csillagászatba. Kézirat. Szerk.: Marik Miklós. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. 2. változatlan utánnyomás. Budapest, 1982. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi nyomda. 279 p. Lektorálta: Balázs Béla. A könyvnek több utánnyomása volt. Balázs Béla írta: A csillagászat jeletősége. A csillagászat tagozódása.; Érdi Bálint írta: A precessszió. Égi mechanika.; Marik Miklós írta: A csillagászat rövid története. A Naprendszer. A csillagok belső szerkezete. A forró Univerzum-hipotézis. A Naprendszer keletkezése.;
Szécsényi-Nagy Gábor írta: A Tejútrendszer. Az extragalaxisok. A csillagászati megfigyelések során kialakított műszerek.; Vízi Zsuzsanna írta: A csillagok keletkezése. A csillagok fejlődése. Eltérések különböző csillagok fejlődésében.; Balázs Béla és Marik Miklós közösen írta: A szférikus csillagászat. A csillagok állapothatározói.; Marik Miklós és Vízi Zsuzsanna közösen írta: A Hertzsprung-Russel diagram.; Balázs Béla és Vízi Zsuzsanna közösen írta: Sztellárasztronómia. [KSZ.]

BARTA György - BALÁZS Béla: Kozmikus fizika. Kézirat. Változatlan utánnyomás. Kiad.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1982. Tankönyvkiadó, Dabasi Nyomda. 215 p., 76 ábra. [SZF.]

CONRAD, Walter: A Jákob-pálcától a műholdas navigálásig. Ford.: Nagy Imre. Budapest, 1982. Gondolat Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 124 p. /Gondolat zsebkönyvek/Szakmailag ellenőrizte és a fordítást az eredetivel egybevetette: Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

CSABA György: Lesz-e világvége? Budapest, [1982.] TIT Planetárium, Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat. 33 p. /Planetáriumi füzetek. 6./ Szakmailag ellenőrizte: Ponori Thewrewk Aurél és Taracsák Gábor. [KSZ.]

Csillagászati előadások, előadássorozatok és szakkörök tematikái szakkörvezetők és szaktitkárok számára. Összeáll.: Uránia Csillagvizsgáló szakköri-módszertani csoport. Budapest, 1982. TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Nyomda. 11 p. [KOC.]

Csillagászat Baráti Köre XII. Országos Találkozója Kaposvár. Budapest, 1982. TIT Rotaüzem. 42 p. [TUV.]

  Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. 342 p., 8 t. [SRG.]

Csillagászati tudnivalók 1983. [Budapest, 1982.] TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Budapesti Planetárium, Csillagászat Baráti Köre. [8 p.] 8 számozatlan oldalra nyomtatott, hajtogatott kiadvány. Naptár. A kiadó intézmények alapadatai. A szabad szemes bolygók láthatósága. A fényes bolygók és a Hold helyzete éjfélkor. Az évszakok kezdete. Csillagászati jelenségek. A bolygók adatai. [KSZ.]

Csillagászati és Űrkutatási Választmány 1983. évi munkaterve. [Budapest, 1982.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 8 p. Jóváhagyta a Választmány 1982. november 26-i plenáris ülése. [KSZ.]

A csillagászat helye és szerepe az iskolákban. Székesfehérvár, 1982. augusztus 22-25. [Budapest, 1982.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 4 p. A rendezvény szervezői: Művelődési Minisztérium Közoktatási Főosztálya, Országos Pedagógiai Intézet, TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, TIT Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló, TIT Fejér megyei Szervezete. Előadók Székesfehérváron: Ponori Thewrewk Aurél, Abonyi Iván, Tihanyi László, Horváth Ferenc, S. Tóth László, Zombori Ottó, Göőz Lajos, Hudoba György, Marik Miklós, Gánti Tibor, Csató Éva, Illés Erzsébet. Előadók Budapesten a planetáriumban: Csaba György, Taracsák Gábor, Sajó Péter. [KSZ.]

Fazekas Mihály művei. Szerk., jegyz. ell.: Julow Viktor. Budapest, 1982. Szépirodalmi Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 366 p., 1 t. Csillagászat: pp. 217-254. Debreceni Magyar Kalendáriom (1819.).; Esmerkedés a csillagos éggel (1826-1827.).; Esmerkedés az égitestekkel (1828.). [KSZ.]

GAZDA István, ifj. - MARIK Miklós: Csillagászattörténeti ABC. Budapest, 1982. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 152 p. Bírálók: Balázs Béla és Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 4. utánny. Budapest, 1982. Tanárképző Főiskolák, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 93 p., 6 mell. Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Órák és órások. Budapest, 1982. Gondolat Könyvkiadó, Kossuth Kiadó. 127 p. /Gondolat zsebkönyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Csury László és Kulin György. [KSZ.]

  Ill Márton: A felsőlégkör szerkezete a műholdak fékeződése és fedélzeti mérések alapján. Doktori értekezés. Baja, 1982. 150 p.; Függelék: 39 p. A mű végén a 257 tételt tartalmazó irodalom jegyzék (pp. 138-150.), majd az oldalszámozást újra kezdve a Függelék - melyben a bonyolultabb számítások levezetése, bizonyítása található - helyezkedik el. [HAI.]

ISKUM József: A Nap megfigyelése. Budapest, 1982. TIT Uránia Csillagvizsgáló, Meteor, TIT Nyomda. 28 p. Lektorálta: ifj. Kálmán Béla. [KSZ.]

Kalandozás a mély-ég csillagászatban. Az Albireo melléklete. Összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1982. Albireo Amatőrcsillagász Klub. 20 p. 8 mély-ég és 1 kettőscsillag témájú cikk fordítása. Tartalma: Kevin Ritschel: Észlelés binokulárral.; Don Richardson: A binokulár-észlelésekről.; Tom Bryant: A kis távcső dicsérete.; Jamey Jenkins: Csillagászat RFT-vel.; Gerry Lafontaine: Gömbhalmazok észlelése.; Charles Townsend: Az ég drágakövei.; Gerry Lafontaine: Emissziós ködök.; Kevin Ritschel: Fényes diffúzködök mérete és fényessége.; David Healey: Mély-ég asztrofotográfia.; Szentmártoni Béla: A mély-ég észlelésekről. [KSZ.]

KELEMEN János: Bevezetés a csillagászatba. 2. kiad. Szerk.: Zombori Ottó. Budapest, 1982. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzeme. 175 p. /Uránia füzetek./ Az 1980-1981-es kiadás egy kötetben. Lektorálta: Ponori Thewrewk Aurél, Balázs Lajos, Kun Mária. [KSZ.]

KELEMEN János: Forgatókönyv a csillagászati alapsorozat diáihoz. Budapest, 1982. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat - Uránia Csillagvizsgáló, TIT Nyomda. 7 p. A csillagászati szakköröknek és ismeretterjesztőknek készített 45 diakép magyarázó szövege. [KSZ.]

Komáromi Kalendárium. [ 1 ] Ujj Kalendariom, Mellyet Christus Urunk születése után való 1711. Esztendőre irt Neubart Janos. És Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott. Komáromban, Töltesi Istvan által. [ 2 ] Rövid astrologiai visgalas Christus Urunk születése utá valo 1711. Esztendőre, Az Csillagoknak Természetszerént való forgásokbol és jelenésekből. Tatabánya, [1982.] József Attila Megyei Könyvtár, József Attila Megyei Könyvtár házi sokszorosítója. 204 számozatlan oldal. Az 1711-es kalendárium hasonmás kiadása. Tapolczainé Sáray Szabó Éva utószavával. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok színének meghatározása becsléssel. Az Albireo melléklete, 1982. szeptember. pp. 1-8. Eredetileg megjelent: Természettudományi Közlöny 55. 1923. szept-okt. 5. sz. 806. füz. [KOC.]

MÁTIS András: Planetárisköd térképek. Orosháza, [1982.] Albireo Amatőrcsillagász Klub Kaposvár, Alcor Amatőrcsillagász Szakkör Orosháza, Ü. M. [Üvegipari Művek] Orosházi Üveggyár Klubja, Ü. M. [Üvegipari Művek] Orosházi Üveggyár Házinyomda. 25 p. 23 planetárisköd keresőtérképe. Szentmártoni Béla előszavával. p. 2. [KSZ.]

Meteor atlasz ’82. Oktatási segédeszköz belső használatra! [Budapest, 1982. TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. 2 lev., 16 térk.] 1 címoldal, 1 magyar nyelvű jelmagyarázat, 16 csillagtérképlap: az Atlas Coeli csehszlovák csillagatlasz 16 térképlapjának fekete-fehér utánnyomása A3 méretben. [KSZ.]

Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló 82/3. [Budapest, 1982. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.] [6 p.] Tájékoztató kiadvány az 1982. augusztusi és szeptemberi műsorokról. [KSZ.]

Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló iskolai műsora 1982-83. [Budapest, 1982.] TIT Nyomda. [8 p.] Készült: 20.000 példányban. Horváth András előszavával. [p. 2.] [KSZ.]

Planetárium Uránia 82/4. [Budapest, 1982. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat,] TIT Nyomda. [8 p.] Tájékoztató kiadvány az 1982. októberi, novemberi és decemberi műsorokról. [KSZ.]

Planetárium Uránia 83/1. [Budapest, 1982. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat,] TIT Nyomda. [8 p.] Tájékoztató kiadvány az 1983. januári, februári és márciusi műsorokról. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Naptárunk története. Megjelent a Gergely-féle naptárreform 400. évében. Budapest, [1982.] TIT Planetárium, Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat. 26 p. /Planetáriumi füzetek. 7./ Szakmailag ellenőrizte: Balázs Béla és Barlai Katalin. [KSZ.]

PVH változócsillag-katalógus. Szerk.: Mezősi Csaba, Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1982. TIT Uránia Csillagvizsgáló, Meteor, Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Nyomda. 56 p. Összeállítók: Mezősi Csaba, Mizser Attila, Petrohán Betty, Szánthó Lajos, Szőke Balázs, Zalezsák Tamás. A katalógus 554 programcsillag adatait tartalmazza. [KSZ.]

SOUCEK, Ludvík: A betlehemi csillag nyomában. Ford.: Mayer Judit. 2. kiad. Bratislava - Budapest, 1982. Madách Könyv- és Lapkiadó - Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Straz. n. p. závod 9. 260 p. [KSZ.]

S. TÓTH László: Gyakorlatok csillagászati tudománybarát körök számára. Budapest, 1982. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, MTI Nyomda. 95 p. [KOC.]

SZENTMÁRTONI Béla: Észleld az Austin-üstököst! Az Albireo melléklete, 1982. augusztus. pp. 1-2. Az üstököst 1982. jún. 18-án fedezték fel, augusztus 14-től hazánkból is látható lesz 4 magnitúdósként. Az üstökösészlelés módszerének leírása. Az Austin 1982g üstökös égi útja aug. 15. és szept. 8. között. [KOC.]

A TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló műsora. 1982 január - március. Budapest, 1981. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Nyomda. 19 p. [KSZ.]

A TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló műsora. 1982 április - június. Budapest, 1982. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Nyomda. 19 p. [KSZ.]

TIT Csillagászat Baráti Köre XII. országos találkozója. Kaposvár. [Kaposvár, 1982.] 6 p. 6 oldalra hajtogatott leporelló. Az 1982. júl. 10-18-i rendezvény előzetes programja. Részletes leírásban az előadók neve, titulusa, az előadásuk címe. Kaposvár vázlatos térképével. [KSZ.]

TIT Uránia Csillagvizsgáló általános tájékoztatója. Budapest, 1982. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 22 p. Több javított utánhúzása volt. [KOC.]

TÓTH Aurél: Készítsd magad! Mozgatható földrajzi eszközök általános iskolai tanulók és tanárok számára. 2. kiadás. Budapest, 1982. Tankönyvkiadó Vállalat, Pécsi Szikra Nyomda. 19 p., 23 mell. Bírálta: Farkas Edit és Varajti Károlyné. [KSZ.]

A világ és az ember. Képes gyermekenciklopédia. Szerk.: D. Major Klára. 4. jav. kiad. Budapest, 1982. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 395 p. A kötet a Mi világunk - A Föld és lakói - Az élet útja a Földön - Évezredek története - A gépek születése című kötetek együttes, rövidített, átdolgozott kiadása. Írta: Dala László, Dékány András, Kocsis Ferenc, Kulin György, D. Major Klára, Rónaszegi Miklós. Csillagászat: pp. 9-34.; 131-135. [KSZ.]

WEINBERG, Steven: Az első három perc. Ford.: Gajzágó Éva. Budapest, 1982. Gondolat Könyvkiadó, Veszprémi Nyomda. 162 p., 8 t. A szöveget az eredetivel egybevetette: Marx György. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: A kősivatag titka. A Nazca-vonalak. Budapest, 1982. Magvető Kiadó, Dabasi Nyomda. 107 p. /Gyorsuló idő./ A perui kősivatagban található rajzok rejtélye, története, csillagászati magyarázata. A térképész szerző szerint az ott élők készítették itt el birodalmuk 1:16 arányú gigantikus térképét. A függelékben Nagy Lajos szakértői véleményével. pp. 99-105. [KSZ.]

JAKUCS László: A Duna-Tisza köze műholdas földtudományi kutatása. In: Alföldi Tanulmányok 1982. 6. köt. Kiad.: Békéscsaba Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Békéscsaba, 1982. Kner Nyomda Dürer üzeme. pp. 87-124. /MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja./ [SRG.]

BERZE NAGY János: A sok Nap. In: Berze Nagy János: Nap és tükör. (Néprajzi és népnyelvi tanulmányok, gyűjtések.) Szerk.: Banó István, Fülöp Lajos. Pécs, 1982. Baranya megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztály. pp. 325-330. A régi magyar népi csillagászati ismeretekről is. [SRG.]

MARIK Miklós: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászat Baráti Köre XII. Országos Találkozója Kaposvár. Budapest, 1982. TIT Rotaüzem. pp. 2-21. [TUV.]

KÁLMÁN Béla: Napkutatás űreszközökről. In: Csillagászat Baráti Köre XII. Országos Találkozója Kaposvár. Budapest, 1982. TIT Rotaüzem. pp. 22-24. [TUV.]

KULIN György: Világképünk fizikai alapjai. In: Csillagászat Baráti Köre XII. Országos Találkozója Kaposvár. Budapest, 1982. TIT Rotaüzem. p. 25. [TUV.]

KELEMEN János - SCHLOSSER Tamás: "Jön az üstökös". In: Csillagászat Baráti Köre XII. Országos Találkozója Kaposvár. Budapest, 1982. TIT Rotaüzem. pp. 26-27. [TUV.]

PAÁL György: Univerzum ’82. A természeti hierarchia numerikus összefüggései. In: Csillagászat Baráti Köre XII. Országos Találkozója Kaposvár. Budapest, 1982. TIT Rotaüzem. pp. 28-29. [TUV.]

BARTHA Lajos, ifj.: A tudománytörténeti adatgyűjtés céljai és lehetőségei. A csillagászat és rokontudományok történetének hazai kutatásáért. In: Csillagászat Baráti Köre XII. Országos Találkozója Kaposvár. Budapest, 1982. TIT Rotaüzem. pp. 30-32. [TUV.]

ALMÁR Iván: Mesterséges holdak szférája a Föld körül. In: Csillagászat Baráti Köre XII. Országos Találkozója Kaposvár. Budapest, 1982. TIT Rotaüzem. p. 33. [TUV.]

A Csillagászat Baráti Köre működési szabályzata. In: Csillagászat Baráti Köre XII. Országos Találkozója Kaposvár. Budapest, 1982. TIT Rotaüzem. pp. 34-38. [KSZ.]

ZOMBORI Ottó: A Csillagászat Baráti Köre (CSBK) találkozóinak, eseményeinek rövid áttekintése. In: Csillagászat Baráti Köre XII. Országos Találkozója Kaposvár. Budapest, 1982. TIT Rotaüzem. pp. 39-42. A CSBK találkozói és a Zerinváry emlékérem jutalmazottjai. A CSBk eddigi vezetőségei. [TUV.]

Csillagászati adatok az 1982. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 3-63. [SRG.]

G. I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1982-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Pécsi Szikra Nyomda. pp. 65-79. [SRG.]

SZEIDL Béla: A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének beszámolója az 1980. évről. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 80-89. [SRG.]

BALÁZS Béla: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése az 1979-1980. években. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 90-97. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél - ZOMBORI Ottó: TIT Budapesti Planetárium és Uránia Bemutató Csillagvizsgáló az 1980. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 98-107. [SRG.]

KANYÓ Sándor: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmányának és Szakosztályainak 1980. évi tevékenysége. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 108-124. Beszámolók: Budapest, Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Borsod megye, Csongrád megye, Fejér megye, Komárom megye, Nógrád megye, Pest megye, Szabolcs-Szatmár megye, Szolnok megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A csillagászat legújabb eredményeiből. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 125-142. [SRG.]

SCHLOSSER Tamás: A Vénusz felszíne. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 143-167. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Rezonanciák a Naprendszerben. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 168-187. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A csillagászati fotometria kalibrálása effektív hőmérsékletre és felszíni nehézségi gyorsulásra. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 188-207. [SRG.]

OLÁH Katalin: A változócsillagok eloszlása a Tejútrendszerben. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 208-231. [SRG.]

KUN Márta: Óriás molekulafelhők a Tejútrendszerben. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 232-249. [SRG.]

LUKÁCS Béla - PAÁL György: A világ szerkezeti állandói. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 250-279. [SRG.]

BÜTTNER György: A Colormation-berendezés csillagászati alkalmazásai. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 280-296. [SRG.]

SCHALK Gyula: Csillagászat és régészet. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 297-312. [SRG.]

KÜSSNER, Martha: Gauss magyar tanítványa, az egri és budai csillagvizsgáló igazgatója: Tittel Pál. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 313-337. Ford.: Vargha Domokosné. [SRG.]

MARIK Miklós: 100 éve született Eddington. In: Csillagászati évkönyv az 1982. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. Budapest, 1981. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 338-340. [SRG.]

SARKADY Mária: A cica, aki szerette a holdat. In: Csoda az óvodában. 24 magyar író 31 új meséje. Tarka mese, kis mese. Szenes Zsuzsa rajzaival. Budapest, 1982. RTV - Minerva, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. pp. 14-18. Mese Kulin Györgyről és a holdat kereső cicáról. [SRG.]

NEUMANN Mária: A tér szerkezete és a lehetséges geometriák. In: Egyed Péter - Mandics György - Neumann Mária - Salló Ervin: Modell és valóság. Tanulmányok a társadalmi és természeti jelenségek mdellezése köréből. Temesvár, 1982. Facia Könyvkiadó, Editura Facia, Intreprinderea poligraficá "Crisana" (Oradea). pp. 121-205. [KSZ.]

HORVÁTH András: Kozmikus kalendárium 1980. július - 1981. június. Függelék: A Szaljut-6 negyedik évének krónikája. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1982. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1981. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 208-219. [VSK.]

NAGY István György: Az űrhajó: nem ábránd! In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1982. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1981. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. p. 280. [VSK.]

MÁRTON József: 400 éves a Gergely-naptár. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1982. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1981. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 283-291. [VSK.]

DOJCSÁK Győző: Kozmikus "karambolok" nyomai a Naprendszerben. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1982. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1981. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 339-346. [VSK.]

PONORI THEWREWK Aurél: Ókori építmények és a csillagászat. In: Fiúk könyve. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1982. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 72-79. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A legközelebbi csillag: a Nap. In: Fiúk könyve. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1982. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 108-112. [KSZ.]

FEJES István: A rádiócsillagászat születése. In: Fiúk könyve. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1982. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 113-117. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A Jupiter különleges világa. In: Fizika 1981-82. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1982. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 87-120. [PIR.]

FÄLTHAMMAR - Carl-Gunne - AKASOFU, Syun-Ichi - ALFVÉN, Hannes: A magnetoszféra kutatásának jelentősége az asztrofizika előbbrevitele szempontjából. In: Fizika 1981-82. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1982. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 119-130. [PIR.]

ALFVÉN, Hannes: A Naprendszer keletkezése. In: Fizika 1981-82. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1982. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 131-145. [PIR.]

ZUCKERMAN, B.: Interstelláris molekulák. In: Fizika 1981-82. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1982. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 147-160. [PIR.]

ZELDOVICS, Jakov Boriszovics: Az elemek keletkezése. In: Fizika 1981-82. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1982. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 161-171. [PIR.]

PINES, David: Növekvő neutroncsillagok, fekete lyukak és degenerált törpecsillagok. In: Fizika 1981-82. Szerk.: Abonyi Iván. Budapest, 1982. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 173-199. [PIR.]

EBERHART, Sheri S.: Földöntúli dialógus. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 43. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1982. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 71. Fordította Nagy László. "Csillagászati" vers. [HAI.]

ILLYÉS Gyula: Bölcsőkutatók. In: Illyés Gyula: Útirajzok, esszék, tanulmányok. Budapest, 1982. Szépirodalmi Könyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). /Magyar remekírók./ pp. 445-466. Csillagászat: pp. 450-451. (Hell és Sajnovics lappföldi expedíciójáról.). A szerző 1938-ban írta ezt a tanulmányát. [KSZ.]

Janus Pannonius: Miért csillagos az ég. In: Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. A válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek: Klaniczay Tibor. Budapest, 1982. Szépirodalmi Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. p. 64. /Magyar remekírók./ A négysoros vers szövege ez: "Régen az ég színe egy volt, ám amidőn a titánok / szinte bevették már lopva a szent palotát / akkor rendelték ki az istenek lakuknak / roppant tornyaira csillagok őrszemeit."Fordította: Nemes Nagy Ágnes. [SRG.]

Janus Pannonius: Nyárdél egén ragyogó csillag. In: Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. A válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek: Klaniczay Tibor. Budapest, 1982. Szépirodalmi Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 84-85. /Magyar remekírók./ 44 sor hosszúságú vers. Fordította: Weöres Sándor. [SRG.]

DUDITH András: Rövid kommentár az üstökösök jelentőségéről. 1578. Dudith András Johannes Crato-nak üdvözletét küldi. In: Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. A válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek: Klaniczay Tibor. Budapest, 1982. Szépirodalmi Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 1143-1173. /Magyar remekírók./ Az üstökösökről szóló és az 1577-es nagy üstökös hatására írt 1578-as könyvének teljes szövege. Dudith András (1533-1589) könyvét Johannes Crato von Kraftftheim (1519-1585) udvari orvosnak, a bécsi humanista kör ismert szereplőjének ajánlta és írta. Fordította: Borzsák István, Mátrai László. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: A mély-ég észlelésről. In: Kalandozás a mély-ég csillagászatban. Az Albireo melléklete. Szerk.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1982. Albireo Amatőrcsillagász Klub. pp. 19-20. [KSZ.]

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma, Szombathely. In: Kiss László - Kiszely Gyula: Magyarország műszaki múzeumai. Budapest, 1982. Műszaki Kiadó. pp. 9., 16., 190-192. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az égbolt meséi. In: Lányok könyve. Összeáll.: Balassa Anna. Budapest, 1982. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 216-218. [SRG.]

MÓRA Ferenc: Üzentek-e? In: Móra Ferenc: Sokféle. Utazás a föld alatti Magyarországon. Szerk.: Vészits Ferencné. [Budapest,] 1982. Szépirodalmi Könyvkiadó, Dürer Nyomda. pp. 14-19. /Móra Ferenc művei./ A Mars-bolygó esti nézegetése szabad szemmel és e közben vegyes gondolatai, beszélgetései. Proctor Más világok, mint a mienk könyvéről, Lowell Mars-térképéről, a marslakók esetleges üzenetéről, az interstelláris közlekedésről, Wells Mars-regényéről, a Mars-veszedelemről. [KSZ.]

MÓRA Ferenc: A Jupiter meglövöldöztetése. In: Móra Ferenc: Sokféle. Utazás a föld alatti Magyarországon. Szerk.: Vészits Ferencné. [Budapest,] 1982. Szépirodalmi Könyvkiadó, Dürer Nyomda. pp. 159-165. /Móra Ferenc művei./ A Jupiter bolygó népszerű ismertetése, annak kilenc holdjával együtt. 1914-ben a világháború első hónapjaiban a Szegeden a lakosság a Jupitert szerb repülőgépnek vélte, és a katonaság (a szegedi Mars-térről) géppuskákkal lőtte. [KSZ.]

MÓRA Ferenc: Rossz csillagok járnak. In: Móra Ferenc: Sokféle. Utazás a föld alatti Magyarországon. Szerk.: Vészits Ferencné. [Budapest,] 1982. Szépirodalmi Könyvkiadó, Dürer Nyomda. pp. 498-501. /Móra Ferenc művei./ Égi jelek (kis napokat fiadzó öreg napok, lángoló keresztek, tarajos csillagok, tűzgolyók, tüzes kerekek, tüzes fenyőszálak, csavargódzó sárkánykígyók az égen, nyári csillaghullás) az egyszerű nép szeme láttára. A róluk való vélekedése a falun élő embereknek. Több történelmi példával. [KSZ.]

BARNA Gábor: Népi csillagnevek és hagyományaik a Hortobágy vidékén. In: Néprajzi Tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk.: Módy György, Balassa Iván, Ujváry Zoltán. Debrecen, 1982. pp. 811-816. /A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39./ [SRG.]

SZUHAY-HAVAS Ervin: Kalandozások a kalendárium körül. In: Nők évkönyve 1982. Szerk.: Hajós Tibor. Budapest, 1982. Népszava Lap- és Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 35-40. A Gergely-féle naptárreform 400-dik évfordulóján. [KSZ.]

A változócsillagok megfigyelése. In: PVH változócsillag-katalógus. Szerk.: Mezősi Csaba, Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1982. TIT Uránia Csillagvizsgáló, Meteor, Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Nyomda. pp. 50-55. A Sky and Telescope alapján fordította Petrohán Betty és Szánthó Lajos. [KSZ.]

BEÖTHY Mihály: Visszaszámlálás. Amíg egy rakéta útjára indul ... In: Tízen túliak könyve. Rádióhallgató és tévénéző gyerekeknek. Összeáll.: Egyed László, Takács Vera. Budapest, 1982. RTV-Minerva. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. pp. 14-24. [KSZ.]

SZENTESI György: Mire jó az űrkutatás? In: Tízen túliak könyve. Rádióhallgató és tévénéző gyerekeknek. Összeáll.: Egyed László, Takács Vera. Budapest, 1982. RTV-Minerva. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. pp. 26-34. [KSZ.]

SZURKOV, Ju.: Újabb ismeretek a titokzatos Vénuszról. In: Új technika. A Műszaki Kiadó könyvsorozata. 1982/3. Felelős szerk.: Aba Iván. Budapest, 1982. Műszaki Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 128-131. [KOC.]

KULIN György: A mi világunk. In: A világ és az ember. Képes gyermekenciklopédia. Szerk.: D. Major Klára. 4. jav. kiad. Budapest, 1982. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 9-24., 36-42. [KSZ.]

KULIN György: A Föld és lakói. In: A világ és az ember. Képes gyermekenciklopédia. Szerk.: D. Major Klára. 4. jav. kiad. Budapest, 1982. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 131-133. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Naptárunk múltja és jövője. In: Világ és Nyelv Magazin. 1. Szerk.: Szenes Imre. Budapest, 1982. Magyar Eszperantó Szövetség, Egyetemi Nyomda (Budapest). pp. 159-164. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 12. 1982. jan. 107. sz. pp. 2-9. Bartos Pál, Berente Béla, Brlás Pál, Gázsik László, Gombos Mátyás, Kart Pál, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Majtényi Zsolt, Marozsák Péter, Murai Antal, Papp Sándor, Papp Zoltán, Póczek Antal, Pőcze Tibor, Rózsa Ferenc, Sipos József leírásai.; 1982. januártól Szentmártoni Béla és Juhász Tibor a szerkesztő, a szerkesztő tanács tagjai: Gombás Géza és Hevesi Zoltán. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 12. 1982. jan. 107. sz. pp. 9-12. Andriska Tibor, Koncz György, Hajgató Zoltán, Juhász Tibor, Kocsis Antal, Majtényi Zsolt, Marozsák Péter, Papp Sándor, Póczek Antal, Pőcze Tibor megfigyelései. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Barangolás kettőscsillagok között. 8. = Albireo 12. 1982. jan. 107. sz. pp. 12-13. Az Auriga. [KSZ.]

SIPOS József: Okulármikrométer. = Albireo 12. 1982. jan. 107. sz. pp. 13-14. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Kis ködfoltok a téli égen. = Albireo 12. 1982. jan. 107. sz. pp. 15-16. Ori és Mon. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 12. 1982. febr. 108. sz. pp. 2-11. Balog László, Bartus Ferenc, Born Gergely, Mojdisz István, Unyatinszki Zoltán, Gombos Mátyás, Hajgató Zoltán, Jávorka Ágoston, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Kiss László, Kovács Attila, Nagy Ágoston, Nagy Zoltán, Papp János, Papp Sándor, Papp Zoltán, Priskin István, Szaszák András, Ujvári Gábor, Ujvárosy Antal egyedi leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillagok észlelések. = Albireo 12. 1982. febr. 108. sz. pp. 12-13. Bartus Ferenc, Kiss László, Kocsis Antal, Majtényi Zsolt megfigyelései. [KSZ.]

HEALY, David: A távcső pólusra állítása. = Albireo 12. 1982. febr. 108. sz. pp. 13-14. Deep Sky Monthly 1980. januári számából. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A következő számok esetleges összevonása. Észlelőtábor hírek. = Albireo 12. 1982. febr. 108. sz. p. 14. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Ismerkedés a déli égbolttal. = Albireo 12. 1982. febr. 108. sz. p. 15. Zimbabve-be költözése. Első ismerkedése a déli éggel. [KSZ.]

JENEI Péter: A nyílthalmazok koráról. = Albireo 12. 1982. febr. 108. sz. pp. 16-20. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 12. 1982. márc. 109. sz. pp. 2-9. Berente Béla, Jávorka Ágoston, Juracskó András, Károly Lajos, Keszthelyi Sándor, Papp János, Papp Sándor, Papp Zoltán, Rózsa Ferenc, Tóth Zoltán, Ujvárosy Antal szöveges megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 12. 1982. márc. 109. sz. pp. 9-11. Berente Béla, Juhász Tibor, Károly Lajos, Papp Sándor, Ujvárosy Antal, Varga János leírásai. [KSZ.]

Binokulár észlelőtábor a Bakonyban. = Albireo 12. 1982. márc. 109. sz. p. 11. 1982. júl. 19-25-ig lesz Pénzesgyőrött, a "Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság" telkén. Napi 50 Ft-ért háromszori (egy meleg) étkezést, ivóvizet és áramot biztosítanak. Törekvés, hogy a táborban minden két embernek legalább egy binokulárja legyen. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Észlelve az M 40-et. = Albireo 12. 1982. márc. 109. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: A kettőscsillag-észlelést műszereiről. = Albireo 12. 1982. márc. 109. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

FAZEKAS József: A Sirius-B észleléséhez. = Albireo 12. 1982. márc. 109. sz. p. 16. Mű-csillagot készített a Sirius rendszerének megfelelően, ezt észlelte távcsővel, 100 m-es távolságból. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 12. 1982. ápr. 110. sz. pp. 2-9. Bartus Ferenc, Berente Béla, Born Gergely, Stefkovics Valéria, Fodor Antal, Mokos Ferenc, Gombos Mátyás, Gyarmati László, Horváth Géza, Horváth Tibor, Juhász Tibor, Karászi István, Kovács István, Kovács Zsolt, Mojdisz István, Szaszák András, Murai Antal, Papp Sándor, Papp Zoltán, Póczek Antal, Priskin István, Ságodi Ibolya, Schmidt Zoltán, Schramm Ottó, Tóth János, Ujvárosy Antal megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 12. 1982. ápr. 110. sz. pp. 10-14. Bartus Ferenc, Gyarmati László, Hajgató Zoltán, Jenei Péter, Juhász Tibor, Kovács Zsolt, Majtényi Zsolt, Nagy Ágoston, Papp Sándor, Sipos Mihály, Tóth János, Ujvárosy Antal leírásai. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég objektumok mérete. = Albireo 12. 1982. ápr. 110. sz. p. 15. Sky and Telescope 1963. szeptemberi számának cikke alapján. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Perseida észlelőtábor a Mecsekben. = Albireo 12. 1982. ápr. 110. sz. p. 16. 1982. aug. 10-17-ig lesz a Dombay-tónál. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 12. 1982. máj-jún. 111. sz. pp. 2-9. Ábrahám Attila, Berente Béla, Bucsi Gábor, Cser Béla, Dalos Endre, Fodor Antal, Mokos Ferenc, Gábris János, Gyarmati László, Hajgató Zoltán, Jávorka Ágoston, Juhász Tibor, Kajtor László, Kelemen Zsolt, Keszthelyi Sándor, Marozsák Péter, Papp Sándor, Schmidt Zoltán, Szakálas István, Szitkay Gábor, Tóth János, Ujvári Gábor, Unyatinszki Zoltán egyéni észlelései. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Mély-ég fotó leírások. = Albireo 12. 1982. máj-jún. 111. sz. p. 9. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mellékletünk. = Albireo 12. 1982. máj-jún. 111. sz. p. 9. Kalandozások a mély-ég csillagászatban című füzet, fordítások gyűjteménye. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 12. 1982. máj-jún. 111. sz. pp. 10-14. Berente Béla, Gaborek Lajos, Gyarmati László, Jenei Péter, Marozsák Péter, Papp Sándor, Schmidt Zoltán, Schramm Ottó, Sipos Mihály, Szakálas István, Tóth János, Ujvári Gábor leírásai. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Összevont szám. = Albireo 12. 1982. máj-jún. 111. sz. p. 14. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az M 101 és társ-objektumai. = Albireo 12. 1982. máj-jún. 111. sz. pp. 15-18. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A nyári égbolt legszebb mély-ég vidéke. = Albireo 12. 1982. máj-jún. 111. sz. pp. 19-20. Mély-ég objektumok a Sgr- és Sco-ban. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 12. 1982. júl. 112. sz. pp. 2-11. Ábrahám Attila, Unyatinszki Zoltán, Bartos Pál, Bíró Tibor, Bucsi Gábor, Gábris János, Gyarmati László, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Kiss László, Kovács Attila, Kovács István, Kovács Zsolt, Murai Antal, Nagy Ágoston, Papp János, Papp Sándor, Papp Zoltán, Schmidt Zoltán, Schramm Ottó, Sipos Mihály, Tóth János, Ujvárosy Antal megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 12. 1982. júl. 112. sz. pp. 12-20. Bartus Ferenc, Berente Béla, Bucsi Gábor, Gyarmati László, Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Koncz György, Nagy Zoltán, Kovács Attila, Kovács Zsolt, Murai Antal, Papp Sándor, Schmidt Zoltán, Schramm Ottó, Sipos Mihály, Szakálas István, Tóth János, Vaskúti György, Ujvárosy Antal objektumonkénti leírásai. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Észlelve a Coma-Virgo halmazt. = Albireo 12. 1982. júl. 112. sz. pp. 21-24. A kalocsai 11 cm-es Merz-refraktorral észlelte a halmaz fényesebb galaxisait. [KSZ.]

KISZEL Vilmos: A B ’82 észlelőtáborról. = Albireo 12. 1982. júl. 112. sz. p. 24. 1982. júl. 18-25-ig lesz a Bakonyban, Pénzesgyőrött a binokuláris észlelőtábor. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 12. 1982. aug. 113. sz. pp. 2-7. Gábris János, Gázsik László, Hajgató Zoltán, Karászi István, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Murai Antal, Papp Sándor, Seller Zsolt, Tóth János leírásai. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Asztrofotós tapasztalatok: az M 51 galaxis. = Albireo 12. 1982. aug. 113. sz. p. 8. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Az éjszakai égboltról. = Albireo 12. 1982. aug. 113. sz. p. 8. 1982. márc. 24-én furcsa folt mozgását látta Kalocsáról. [KSZ.]

Kettőscsillagok észlelések. = Albireo 12. 1982. aug. 113. sz. pp. 9-13. Berente Béla, Bucsi Gábor, Gyarmati László, Károly Lajos, Papp Sándor, Schramm Ottó, Sipos Mihály, Tóth János, Tuboly Vince, Vaskúti György megfigyelései. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: "Borotvapenge-mikrométer". = Albireo 12. 1982. aug. 113. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Barangolás kettőscsillagok között. 9. = Albireo 12. 1982. aug. 113. sz. p. 16. Az Aquila. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 12. 1982. szept. 114. sz. pp. 2-9. Bartus Ferenc, Berente Béla, Born Gergely, Bucsi Gábor, Juhász Tibor, Käsz László, Kelemen Zsolt, Misnyovszki Attila, Papp Sándor, Piriti János, Schramm Ottó, Tóth János, Vaskúti György megfigyelései. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Mély-ég fotó leírások. = Albireo 12. 1982. szept. 114. sz. p. 9. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Asztrofotós tapasztalatok: az M 57 planetáris. = Albireo 12. 1982. szept. 114. sz. p. 10. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor - KISZEL Vilmos: Észlelve a Fátyol-ködöt. = Albireo 12. 1982. szept. 114. sz. pp. 11-12. Pénzesgyőrből, 7x50 B-vel. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 12. 1982. szept. 114. sz. pp. 13-19. Berente Béla, Born Gergely, Bucsi Gábor, Gaborek Lajos, Jenei Péter, Käsz László, Kudranyik Zoltán, Majtényi Zsolt, Papp Sándor, Schramm Ottó, Sipos Mihály, Szabó Sándor, Tóth Sándor, Vaskúti György észlelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Kettőscsillagok a Lyra-ban. = Albireo 12. 1982. szept. 114. sz. p. 19. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A kettőscsillag-észlelésekről. = Albireo 12. 1982. szept. 114. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

HYNES, S. J.: Alakzatok észlelése spirálgalaxisokban. = Albireo 12. 1982. szept. 114. sz. pp. 22-24. Webb Society Quarterly Journal 1979. októberi számából. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az NGC 206-ról. = Albireo 12. 1982. szept. 114. sz. p. 24. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 12. 1982. okt. [115.] sz. pp. 2-14. Bartus Ferenc, Bucsi Gábor, Fodor Antal, Gaborek Lajos, Gábris János, Gyarmati László, Gombos Mátyás, Hajgató Zoltán, Hevesi Zoltán, Iskum József, Jávorka Ágoston, Juhász Tibor, Majtényi Zsolt, Murai Antal, Nagy Ágoston, Nagy Zoltán, Papp Sándor, Papp Zoltán, Rózsa Ferenc, Schmidt Zoltán, Sipos Mihály, Szakálas István, Szira János, Tóth János, Vaskúti György megfigyelései szövegesen. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 12. 1982. okt. [115.] sz. pp. 15-22. Bartus Ferenc, Dalos Endre, Eőry Tibor, Gaborek Lajos, Galántai János, Gyarmati László, Jenei Péter, Kocsis Antal, Kubus Gyula, Marozsák Péter, Mokos Ferenc, Fodor Antal, Papp Sándor, Papp Zoltán, Párkányi Zoltán, Rózsa Ferenc, Schmidt Zoltán, Sipos Mihály, Szentmártoni Béla, Szira János, Vaskúti György megfigyelései. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Néhány megjegyzés. = Albireo 12. 1982. okt. [115.] sz. p. 22. Austin-üstökös.; Csillagszínek (Előző számunk melléklete volt Lassovszky Károly cikke a csillagszínek észleléséről).; Észlelések beküldése (Juhász Tibor katonai szolgálata alatt az észleléseket Szentmártoni Béla gyűjti). [KSZ.]

Austin üstökös - 1982 augusztus. = Albireo 12. 1982. okt. [115.] sz. pp. 23-27. Bartus Ferenc, Bíró Tibor, Brlás Pál, Dalos Endre, Gaborek Lajos, Gábris János, Gyarmati László, Hajgató Zoltán, Juhász Tibor, Kocsis Antal, Majtényi Zsolt, Murai Antal, Papp Sándor, Ságodi Ibolya, Schmidt Zoltán, Sipos Mihály, Szentmártoni Béla, Tóth János, Zajácz György észleléseinek egyedi leírásai, 1982. aug. 16. és aug. 27. között. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Észlelve a Sagittarius déli gömbhalmazait. = Albireo 12. 1982. okt. [115.] sz. pp. 27-28. Egy 15 cm f/3,1 RFT-vel. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 12. 1982. nov. 116. sz. pp. 2-10. Bata László, Bíró Tibor, Bucsi Gábor, Gázsik László, Gyarmati László, Karászi István, Kovács Zsolt, Majtényi Zsolt, Murai Antal, Papp Sándor, Schmidt Zoltán, Schramm Ottó, Szabó Sándor, Szira János, Tóth János, Ujvárosy Antal észlelései.; 1982. novembertől Szentmártoni Béla és Juhász Tibor a szerkesztő, szerkesztő tanács nélkül. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az NGC 752 nyílthalmazról. = Albireo 12. 1982. nov. 116. sz. p. 10. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 12. 1982. nov. 116. sz. pp. 11-16. Berente Béla, Bucsi Gábor, Eőry Tibor, Gázsik László, Gyarmati László, Kocsis Antal, Kovács Zoltán, Majtényi Zsolt, Murai Antal, Papp Sándor, Schmidt Zoltán, Sipos Mihály, Szira János, Tóth János, Vaskúti György észleléseinek leírásai. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Barangolás kettőscsillagok között. 10. = Albireo 12. 1982. nov. 116. sz. pp. 16-17. A Capricornus. [KSZ.]

CHAPPLE, G. F.: A Polaris. = Albireo 12. 1982. nov. 116. sz. p. 17. Deep-Sky Monthly 1980. júniusi számából. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Asztrofotós tapasztalatok: Austin üstökös. = Albireo 12. 1982. nov. 116. sz. p. 18. [KSZ.]

Austin üstökös - 1982 szeptember. = Albireo 12. 1982. nov. 116. sz. pp. 19-20. Bíró Tibor, Brlás Pál, Dalos Endre, Kocsis Antal, Majtényi Zsolt, Murai Antal, Ságodi Ibolya, Zajácz György egyéni leírásai, 1982. szept. 3-24-ig. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Mégegyszer az Austin-üstökösről. = Albireo 12. 1982. nov. 116. sz. p. 20. Az üstökös megfigyeléseket Ujvárosy Antal a Meteorban dolgozza fel. Bödők Zsigmond az Asteroid év végi különszámában tervez a szlovák és a magyar amatőrök észleléseiből cikket. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 12. 1982. dec. 117. sz. pp. 2-11. Árvai László, Bartus Ferenc, Bata László, Bucsi Gábor, Gázsik László, Guzsák János, Gyarmati László, Hajgató Zoltán, Hevesi Zoltán, Hlacs Pál, Horváth István, Keszthelyi Sándor, Kovács Attila, Mogyorósi Imre, Mokos Ferenc, Fodor Antal, Nagy Mélykúti Ákos, Papp Sándor, Schmidt Zoltán, Sipos Mihály, Szeiber Károly, Szira János, Tóth János, Tuboly Vince, Ujvárosy Antal, Vaskúti György megfigyelései. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Asztrofotós tapasztalatok. Az Orion-köd. = Albireo 12. 1982. dec. 117. sz. p. 12. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelése. = Albireo 12. 1982. dec. 117. sz. pp. 13-20. Berente Béla, Gázsik László, Gyarmati László, Hevesi Zoltán, Horváth István, Mokos Ferenc, Fodor Antal, Papp Sándor, Schramm Ottó, Sipos Mihály, Szira János, Tóth János, Ujvárosy Antal, Vaskúti György leírásai. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: A kettőscsillagok számáról. = Albireo 12. 1982. dec. 117. sz. pp. 20-21. 70 ezer kettőscsillag van katalogizálva. Ennek 73 %-a 11 mg vagy fényesebb. A kettősök 1/3 része nagyjából hasonló fényű pár. Az 1 ívmásodperc feletti szögtávolságú kettősök száma: csaknem 50 ezer. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Stephan-Quintet. = Albireo 12. 1982. dec. 117. sz. pp. 22-24. Edmund S. Barker 22 cm-es, John E. Bortle 32 cm-es reflektorral észlelte külföldön. Első hazai észlelője Papp Sándor volt, aki 24,4 és 25 cm-es tükrös távcsövekkel látta. [KSZ.]

Észlelések 1981. március - 1982. március. = Algol [9.] 1982. máj. 30. sz. [p. 1.] 12 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [9.] 1982. máj. 30. sz. [p. 1-2.] [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Megújult keretek között... = Algol [9.] 1982. máj. 30. sz. [pp. 2-3.] [KSZ.]

Fedési kettősök a Cepheusban. = Algol [9.] 1982. máj. 30. sz. [pp. 3-4.] VW Cep, EI Cep [KSZ.]

Epszilon Aurigae. = Algol [9.] 1982. júl. 31. sz. [pp. 1-4.] A 27 évente beálló minimum közepe 1983. júl. 11-re várható [PIR.]

Észlelések 1982. április - október. = Algol [9.] 1982. dec. 32. sz. [p. 1.] 9 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [9.] 1982. dec. 32. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

RZ Cassiopeiae. = Algol [9.] 1982. dec. 32. sz. [pp. 2-8.] [PIR.]

HÉDERVÁRI Péter: Századunk legendája: a repülő csészealj. = AMV. A mi világunk. 1982. 5. sz. pp. 41-[63.] [REZ.]

A fogyatkozásokról általában. = Asteroid 1982. 4. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Holdfogyatkozás. = Asteroid 1982. 4. sz. pp. 3-6. A holdfogyatkozás megfigyelése amatőr eszközökkel. A tőlünk megfigyelhető holdfogyatkozások 2000-ig. Holdtérkép. [KSZ.]

A nagy vulkánkitörések és a Hold fényessége a teljes holdfogyatkozások idején. = Asteroid 1982. 4. sz. pp. 7-8. Hédervári Péter cikke alapján. [KSZ.]

1982. jan. 9-i teljes holdfogyatkozás ógyallai expedíciója. = Asteroid 1982. 4. sz. pp. 9-10. Jan. 6-án Dunaszerdahelyen szemináriumot tartottak. Jan. 8-án 14-en az ógyallai csillagvizsgálóba utaztak és éjjel a műszerekkel észlelési előkészületeket tettek. A fogyatkozás éjjelén a borult időben nem figyelhették a jelenséget. [KSZ.]

Megfigyelések. = Asteroid 1982. 4. sz. pp. 10-12. Föld-fénye a Holdon (8 észlelő 114 észlelése). Kisbolygó (Herculina). Mars. Bolida (1982. febr. 10-én). Teleszkópikus meteorok. Tuboly Vince leírása az 1982. jan. 9-i holdfogyatkozásról. [KSZ.]

Közlemény. = Asteroid 1982. 4. sz. p. 12. Rovatvezetők: Jávorka Ágoston (Föld-fénye a Holdon, mély-ég), Vida Lajos (Nap, holdalakzatok), Morovics Béla (meteorok, tűzgömbök), Bödők Zsigmond (üstökösök, kisbolygók, fotográfia, cikkek). [KSZ.]

FLAMMARION, C.: Bevezető helyett... = Asteroid 1982. 5. sz. p. 2. Az 1875-ös kiadású Népszerű csillagászat-ból idézve. [KSZ.]

A kisbolygók világa. = Asteroid 1982. 5. sz. pp. 3-6. [KSZ.]

A kisbolygók megfigyelése amatőr eszközökkel. = Asteroid 1982. 5. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

VIDA Lajos: A Nap. = Asteroid 1982. 5. sz. p. 8., 11-12. Bödők Zsigmond 2, Berczik Péter 4, Tuboly Vince 6 napészlelést küldött. Az 1982. jan. 8., 10., febr. 16., 17. napi rajzokat közlik. [KSZ.]

MOROVICS Béla: Meteorok. = Asteroid 1982. 5. sz. p. 9. Morovics Béla 76, Polák Szilárd 78, Bödök Zsigmond 26 meteort észlelt. [KSZ.]

BUGÁR László: Föld-fény. = Asteroid 1982. 5. sz. p. 9. 1982. márc. 18. és máj. 29. között 4 észlelő (Bugár László, Jávorka Ágoston, Jandura Róbert, Derzsi László) 37 megfigyelést végzett. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Felhívás. = Asteroid 1982. 5. sz. p. 9. Az augusztus-szeptember folyamán sokak által látott Austin 1982g üstökös adatainak beküldésére. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Jupiter. = Asteroid 1982. 5. sz. p. 10. 1982. jún. 10-i és 11-i rajzai. [KSZ.]

JÁVORKA Ágoston: Ceres. = Asteroid 1982. 5. sz. p. 10. Négyszer rajzolta égi helyzetét 1982. máj. 14. és jún. 10. között. [KSZ.]

Bödők Zsigmond felvételei. = Asteroid 1982. 5. sz. p. 13. Egy színes holdfotó. Egy színes kép a lemenő Napról. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az Austin 1982g üstökös. = Asteroid 1982. 6. sz. p. 2., 4. [KOC.]

TUBOLY Vince: Megfigyelők. = Asteroid 1982. 6. sz. p. 4., 6. Az Austin-üstkösről 25 észlelő 87 vizuális és 15 fotografikus észlelést küldött az 1982. augusztusi és szeptemberi alkonyi láthatóság alatt. [KOC.]

TUBOLY Vince: Az üstökös útja a csillagok között 1982. aug. 9-től október 18-ig. = Asteroid 1982. 6. sz. p. 5. [KOC.]

TUBOLY Vince: Az Austin üstökös vizuális észlelései szövegesen. = Asteroid 1982. 6. sz. p. 6., 8., 10. 1982. aug. 18. és szept. 22. között. [KOC.]

TUBOLY Vince: Az Austin-üstökös vizuális észlelései rajzokkal. = Asteroid 1982. 6. sz. p. 7., 9. Kocsis Antal, Ságodi Ibolya, Tuboly Vince, Tóth János, Horváth Tibor, Juracskó András, Szauer Ágoston, Bödők Zsigmond, Keszthelyi Sándor, Károly Lajos 23 rajza. [KOC.]

TUBOLY Vince: Az Austin 1982g üstökös megfigyelései fényképfelvételek alapján. = Asteroid 1982. 6. sz. p. 1., 3., 11., 13. 3 észlelő (Szauer Ágoston, Bartus Ferenc, Sári Gyula) fényképeinek leírása. Sári Gyula,Bödők Zsigmond, Bartus Ferenc fényképei. [KOC.]

TUBOLY Vince: Pozíció megfigyelések. = Asteroid 1982. 6. sz. p. 12., 15. 18 pozíció észlelés. [KOC.]

TUBOLY Vince: Abszolút fényesség - Előrejelzett fényesség - Távcsövekre korrigált magnitúdó napi átlag - Kóma átmérő. Austin 1982g. = Asteroid 1982. 6. sz. p. 14. [KOC.]

BÖDŐK Zsigmond: [Utószó és köszönet a tematikus Austin-üstökös számhoz.] = Asteroid 1982. 6. sz. p. 15. [KOC.]

Bevezető. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 1. sz. p. 1. Az 1981 nyári ógyallai észlelőtábor nagy sikert aratott. A "Mit tudsz a csillagokról" vetélkedő, a "Világegyetem gyermekszemmel" és a "Világegyetem küszöbén" kiállítások is. Megalakult a "Szlovákiai Amatőrcsillagászok Szervezete dunaszerdahelyi járási alapszervezete", melynek tagjai jártak Budapesten a planetáriumban és a csillagvizsgálóban, valamint Kiskunhalason az ottani csillagászati napokon. [KOC.]

Aktualitások - tér, idő, vákum. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 1. sz. pp. 2-3. [KOC.]

SÁGHY József: Emlékezünk. 60 éve halt meg Dr. Konkoly Thege Miklós. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 1. sz. pp. 3-4. [KOC.]

Most már tudjuk hogy... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 1. sz. pp. 5-6. Csillagászati érdekességek. [KOC.]

Érdekességk a világmindenség tájairól. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 1. sz. pp. 6-7. [KOC.]

Űrkutatási krónika. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 1. sz. 7. [KOC.]

MOROVICS Béla: Az űrrepülőgép. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 1. sz. pp. 7-8. [KOC.]

Bemutatjuk... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 1. sz. p. 8. Vida Lajost Dunaszerdahelyről. 1981-ban "Rigel" névvel csillagászati szakkört indított a Komensky utcai általános iskola tanulóinak részvételével. [KOC.]

Szerzője kerestetik... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 1. sz. p. 9. [KOC.]

Bevezető. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 2. sz. p. 1. [KOC.]

Az általános relativitás elmélete. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 2. sz. pp. 1-2. [KOC.]

Most már tudjuk, hogy... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 2. sz. pp. 3-4. [KOC.]

Érdekességk a világmindenség tájairól. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 2. sz. pp. 4-6. [KOC.]

Űrkutatási krónika. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 2. sz. pp. 6-8. [KOC.]

Szerzője kerestetik... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 2. sz. pp. 8-9. [KOC.]

Hírünk a nagyvilágban... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 2. sz. p. 10. Az Asteroid társkiadvány nagy közkedveltségre tett szert. [KOC.]

Bevezető. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 3. sz. p. 1. [KOC.]

A relativitás elméletének kísérleti bizonyítása. = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 3. sz. pp. 2-4. [KOC.]

Emlékezünk... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 3. sz. pp. 4-5. [KOC.]

Most már tudjuk, hogy... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 3. sz. pp. 5-10. [KOC.]

Szerzője kerestetik... = Astronomický Spravodaj. Csillagászati Híradó 4. 1982. 3. sz. pp. 10-11. [KOC.]

KSZANFOMALITI, L. V.: Kozmikus kutatások a Szovjetunióban. = Asztronautikai Tájékoztató 1982. 38. sz. pp. 1-7. [KSZ.]

HIDEG János - BENKÓ György: Kozmikus orvosbiológiai kutatások Magyarországon 1981. évben. = Asztronautikai Tájékoztató 1982. 38. sz. pp. 9-23. [KSZ.]

KSZANFOMALITI, L. V.: Újdonságok a Vénusz légköréről és felszínéről. = Asztronautikai Tájékoztató 1982. 38. sz. pp. 25-37. [KSZ.]

KSZANFOMALITI, L. V.: Lakható bolygók keresésének távlatai. = Asztronautikai Tájékoztató 1982. 38. sz. pp. 39-48. [KSZ.]

FIALOVSZKY Lajos: Föld körül légüres térben körpályán keringő űrhajóban lévő szabad tömegpont inerciamozgása. = Asztronautikai Tájékoztató 1982. 38. sz. pp. 49-61. [KSZ.]

RÉVÉSZ Mihály: Hogyan alakítja az űrkutatás hazánkat és a világot? = Asztronautikai Tájékoztató 1982. 38. sz. pp. 63-65. [KSZ.]

WIENSS, Wolfgang: A Spacelab a továbbfejlesztés útján. = Asztronautikai Tájékoztató 1982. 38. sz. pp. 67-71. Forrás: Die Umschau, 1982. 14. sz. Fordította: Nagy István György. [KSZ.]

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) párizsi kongresszusáról. = Asztronautikai Tájékoztató 1982. 38. sz. pp. 73-74. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Az űrkutatás negyedszázada számokban. = Asztronautikai Tájékoztató 1982. 38. sz. pp. 73-94. [KSZ.]

GESZTESI Albert - GESZTESI Albertné: Az 1981-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1982. 38. sz. pp. 95-113. [KSZ.]

BENKÓ György: A "Naprendszer fizikája" Munkabizottság megalakulásáról. = Asztronautikai Tájékoztató 1982. 38. sz. pp. 115-116. Alakuló ülése 1982. jún. 29-én volt. Elnök Kálmán Béla, titkár Benkó György lett. [KSZ.]

MOJDISZ István: Számszerű összefoglaló 1981-ről. = Atmoszféra 7. 1982. márc. 23. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Légköri periódusok. 1. = Atmoszféra 7. 1982. márc. 23. sz. pp. 4-9. [KSZ.]

FAZAKAS József: A naptevékenység mérése GM-csöves sugárzásmérővel. = Atmoszféra 7. 1982. márc. 23. sz. pp. 10-15. [KSZ.]

BARTOS Pál: Meteorológiai összefoglaló 1981. március-június. = Atmoszféra 7. 1982. márc. 23. sz. pp. 16-22. 20 helyről 26 észlelő küldött megfigyeléseket. [KSZ.]

TEPLICZKY István - MOJDISZ István: A januári "hidegpárna". = Atmoszféra 7. 1982. márc. 23. sz. pp. 23-28. [KSZ.]

HEVESI Zoltán - DALOS Endre: Hold rajzok. 2. = Cirrusz 5. 1982. márc. 10. sz. pp. 1-2. A kiadvány ezúttal is az ALBIREO A. K. holdrajz archívumát ismerteti, ebből került bemutatásra 2-2 rajz Szentmártoni Béla és Hevesi Zoltán észleléseiből. Dóm a Bullialdus mellett, Encke és környéke, valamint a Schickard és Wargentin kráterek. A felsoroltakról a részletes szöveges leírás is megjelent. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Utószó. = Cirrusz 5. 1982. márc. 10. sz. p. 1. A lapot indító Hevesi Zoltán bejelenti, hogy a Cirrusz ezennel megszűnt. Indoklása: "Tekintve, hogy a Draco a meteorológiai megfigyelések gyűjtését az Atmoszférának adta át a Cirrusz megszűnik, illetve beépül a Dracoba." [HEV.]

TUBOLY Vince: Bowell, 1980b és P/Schwassmann-Wachmann 1, 1925 II üstökösök. = Comet Rapid Bulletin No. 22. 1982. febr. 22. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Austin 1982g üstökös. = Comet Rapid Bulletin No. 23. 1982. júl. 3. p. 1. [KSZ.]

TUBOLY Vince: D’Arrest 1982e üstökös. = Comet Rapid Bulletin No. 24. 1982. júl. 9. p. 1. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: A Nap-mag forgása. = Delta 16. 1982. jan. 1. sz. p. 3. [KSZ.]

Anyag-antianyag ütközés az univerzumban. = Delta 16. 1982. jan. 1. sz. p. 4. [KSZ.]

Az Aral-tó: csillagseb. = Delta 16. 1982. jan. 1. sz. p. 7. [KSZ.]

JURCSIK Johanna: Az ismeretlen Tejútrendszer. Rejtőzködő korona. = Delta 16. 1982. jan. 1. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

MONTSKÓ Éva: Konyhakert az űrhajóban. Önellátó űrhajósok. = Delta 16. 1982. jan. 1. sz. pp. 28-29. [KSZ.]

-s: Napsütés a sarki éjben. A Novaja Zemlja effektus. = Delta 16. 1982. jan. 1. sz. p. 43. Willem Barents holland felfedező 1597-ben észlelte, hogy 2 héttel a sarki éjszaka vége előtt a Nap megjelent az égen. A jelenséggel Kepler is foglalkozott. A Novaja Zemlja hatást a sajátos hőmérséklet-eloszlás miatti délibáb, a fény elhajlása okozza. [KSZ.]

JURCSIK Johanna: Szupernóva a számítógépben. = Delta 16. 1982. febr. 2. sz. pp. 23-25. [KSZ.]

A legközelebbi szupernova. = Delta 16. 1982. márc. 3. sz. p. 4. Időben legközelebb várható szupernóva talán a Betelgeuse vagy a Deneb lehet. A legesélyesebb a HD 128220 csillag - a nem is távoli jövőben. [HD 128220 = 14 h 35 m 16 s, +19 fok 12’ 55", Bootes, az Arcturustól 5 fokkal keletre.] [KSZ.]

Forró törpe. = Delta 16. 1982. márc. 3. sz. p. 5. [KSZ.]

-s: Röntgen nagyüzem galaxis-szomszédunkban. A repülő csillagda nyomozta ki. = Delta 16. 1982. márc. 3. sz. p. 11. A HEAO-2 műhold a Kis Magellán Felhőben több röntgensugárforrást talált. [KSZ.]

TÓZSA István: Radar-pillantás a Földre. Műholdak újfajta "szemei". = Delta 16. 1982. márc. 3. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

Molekulaóriás az űrben. = Delta 16. 1982. ápr. 4. sz. p. 4. [KSZ.]

Fellángolások egy idegen napon. = Delta 16. 1982. ápr. 4. sz. p. 7. Az YZ Canis Minoris flercsillag. [KSZ.]

MONTSKÓ Éva: "Tengeri betegség" az űrben. Súlyos gond a súlytalanság. = Delta 16. 1982. ápr. 4. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

-s: Az esőcsináló űrrepülőgép. = Delta 16. 1982. ápr. 4. sz. p. 18. [KSZ.]

JURCSIK Johanna: Feketelyukak a galaxismagokban. Árulkodó rádió-fülek. = Delta 16. 1982. ápr. 4. sz. pp. 18-20. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Mazsolák a Naprendszer "őskalácsában". = Delta 16. 1982. máj. 5. sz. pp. 4-5. A szenes kondritok. [KSZ.]

JURCSIK Johanna: A planetáris ködök titkai. "Felfúvódott" ködök titkai. = Delta 16. 1982. máj. 5. sz. pp. 26-28. [KSZ.]

MONTSÓ Éva: Az élet-rejtvény dilemmája. Hol ringott az élet-bölcső? = Delta 16. 1982. máj. 5. sz. pp. 34-37. A korai földi élet esetleg más égitestről, az űrön át érkezhetett. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: Megjósolt csillaghalál. = Delta 16. 1982. jún. 6. sz. p. 3. Az éta Carinae. [KSZ.]

Csillagbölcső galaxisszomszédságunkban. = Delta 16. 1982. jún. 6. sz. p. 5. A Nagy Magellán Felhőben. [KSZ.]

A hiányzó napneutrínók nyomában. = Delta 16. 1982. jún. 6. sz. p. 7. [KSZ.]

JURCSIK Johanna: Titkok a kvazárok körül. Kozmogóniai vöröseltolódás. = Delta 16. 1982. jún. 6. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: A sugárzás Arkhimedesz-törvénye. A nagy egyesítés ígérete. = Delta 16. 1982. jún. 6. sz. pp. 16-19. A fekete lyukakkal kapcsolatosan. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: Ifjú csillag öreg börtönben. = Delta 16. 1982. júl. 7. sz. p. 3. [KSZ.]

A kvazárok születése. = Delta 16. 1982. júl. 7. sz. p. 3. [KSZ.]

"Csillagszörny" a szomszédban. = Delta 16. 1982. júl. 7. sz. p. 4. A Tarantella ködben. [KSZ.]

A Tejút ismeretlen bölcsője. = Delta 16. 1982. júl. 7. sz. p. 5. [KSZ.]

A Vénusz rejtélyes felhői. = Delta 16. 1982. júl. 7. sz. p. 6. [KSZ.]

Csillagközi plazmaáramok. = Delta 16. 1982. júl. 7. sz. p. 7. [KSZ.]

GESZTELYI Lídia: Változó napátmérő. Egy különös feltételezés végnapjai. = Delta 16. 1982. júl. 7. sz. pp. 28-29. A napátmérő évszázados csökkenése nem bizonyított. A naptevékenység növekedésével csökken, csökkenésével növekszik a Nap átmérője, ciklikusan. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: Valami van a Plútón túl... = Delta 16. 1982. aug. 8. sz. p. 3. [KSZ.]

Szuperforró plazma a Szaturnusz körül. = Delta 16. 1982. aug. 8. sz. p. 4. [KSZ.]

Nincs élet a Marson. = Delta 16. 1982. aug. 8. sz. p. 5. A Viking-1 szerint. [KSZ.]

Szupernehéz galaxisok. = Delta 16. 1982. aug. 8. sz. p. 6. [KSZ.]

A Centaurus rejtély. = Delta 16. 1982. aug. 8. sz. p. 7. [KSZ.]

JURCSIK Johanna: A szuperhalmazok "palacsinta-modellje". Galaxisok a Comában. = Delta 16. 1982. aug. 8. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

Üstökösök a kozmikus mélyhűtőben. = Delta 16. 1982. szept. 9. sz. p. 3. [KSZ.]

Szuper-kvazár a "Mérlegen". = Delta 16. 1982. szept. 9. sz. p. 7. [KSZ.]

A Neptun (megszámlált) napjai. = Delta 16. 1982. szept. 9. sz. p. 7. 18 óra 12 perc a Neptunusz forgásideje. [KSZ.]

-s: Csillagközi utazások küszöbén. Start az ezredfordulón? = Delta 16. 1982. szept. 9. sz. pp. 36-37. A 2000. év körül indulhat űrhajó a Plútó vizsgálatára, mely 2005-ben napközelben lesz. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: A Földön kívüli civilizációk nyomában. = Delta 16. 1982. okt. 10. sz. p. 3. [KSZ.]

Szuper-kvazár az univerzum peremén. = Delta 16. 1982. okt. 10. sz. p. 3. [KSZ.]

Molekulák a csillagporban. = Delta 16. 1982. okt. 10. sz. p. 4. [KSZ.]

JURCSIK Johanna: A legtávolabbi kvazár. Hírmondók a múltból. = Delta 16. 1982. okt. 10. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

A röntgenablak meglepetései. = Delta 16. 1982. nov. 11. sz. p. 3. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Kérdőjelek az univerzum kora körül. = Delta 16. 1982. nov. 11. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

A tizedik bolygó nyomában. = Delta 16. 1982. nov. 11. sz. p. 7. [KSZ.]

KONDÁS László: Gyűrűk a Naprendszerben. = Delta 16. 1982. nov. 11. sz. pp. 26-28. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Fogyatkozó gravitáció a táguló univerzumban. = Delta 16. 1982. dec. 12. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Életadó atombombák a Vénuszon. = Delta 16. 1982. dec. 12. sz. p. 6. Francia tudósok ötlete: egy 1 km-es kisbolygóba fúrt lyukakba atombombákat robbantva manővereznénk a Vénuszig. Ott a kisbolygót újabb atombombákkal porrá robbantanánk. A porfelhő megszűrné a napsugárzást és lehűtené a Vénusz légkörét. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: Rádiónyomozás a galaxisok múltjából. Égi autóabroncsok és kannibál galaxisok. = Delta 16. 1982. dec. 12. sz. pp. 11-13. [KSZ.]

Címlapkép. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. márc. 16. 26. sz. címlap. A felvételek egy fotografikus szimultán meteort ábrázolnak. Bánfalvi Péter és Juracskó András Zalaegerszeg közepéről illetve széléről fényképezve, 1980. jan. 17-én hajnalban rögzítette ugyanazt a meteort. [KSZ.]

Észlelési időpontok. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. márc. 16. 26. sz. p. 1. Márc. 22. és jún. 20. között. [KSZ.]

Hírek, események. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. márc. 16. 26. sz. p. 2. A hálózat legutóbbi, VII. találkozója a balatonkenesei művelődési házban volt 1981. szept. 7-én. [A VIII. találkozó 1982. márc. 28-án lesz a tatai csillagvizsgálóban.] [KSZ.]

Megfigyelések a szimultán időpontokban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. márc. 16. 26. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

További megfigyelések. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. márc. 16. 26. sz. pp. 4-8. [KSZ.]

SÜLE Gábor: Amatőrök is végezhetnek ALL-SKY kamerával egyenértékű szimultán észleléseket. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. márc. 16. 26. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Új meteorraj. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. márc. 16. 26. sz. pp. 10-11. 1980. szept. 16-18-ig illetve okt. 1-6-ig óránként 15-20 meteor a Cygnus déli része felöl. Sky and Telescope 1981. szeptember, fordította Horváth Ferenc. [KSZ.]

HORVÁTH Ferenc: Észlelési időpontok július, augusztus hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. júl. 13. 27. sz. p. 1. [KSZ.]

Címlapkép. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. szept. 24. 28. sz. címlap. A kettős felvillanású meteort Szauer Ágoston fotózta 1981. november 25-én. [KSZ.]

Címlapkép. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. szept. 24. 28. sz. címlap. A három mikrometeorit felvételeit Hardi Ferenc készítette mikroszkópon keresztül. A képek Zeiss mikroszkóppal 60, 100, 120 x nagyítással készültek. [KSZ.]

Szimultán megfigyelési időpontok október, november, december hónapban. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. szept. 24. 28. sz. p. 1. [KSZ.]

SÜLE Gábor: Nomogram készítése meteorészlelések kiértékeléséhez. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. szept. 24. 28. sz. pp. 2-7., 2 t. [KSZ.]

Marassunk meteoritot. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1982. szept. 24. 28. sz. pp. 8-11. Sky and Telescope 1981. december, fordította Süle Gábor. [KSZ.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] A Föld fénye a Holdon. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 1. Észlelési program ismertető. A Draco szerkesztőségének munkatársai között e számtól szerepel: Bödők Zsigmond, Dankó László, Mausz Mihály, Szentmártoni Béla, Tepliczky István. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Hold alakzatok. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 2. Észlelési program ismertető. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Okkultációk vagy csillagfedések. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 3. Észlelési program ismertető. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Kisbolygók. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 4. Észlelési program ismertető. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Meteorológia. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 5. Észlelési program ismertető. [HEV.]

HEZ [HEVESI Zoltán]: Fotózás. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 6. Észlelési program ismertető. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Egyéb megfigyelések, közlemények. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 6. Észlelési program ismertető. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] A Föld fénye a Holdon. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. pp. 7-8. 14 észlelő 54 megfigyelése 1981. okt. 21. és 1982. febr. 28. között. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Hold-alakzat. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. pp. 8-9. Gombos Mátyás, Kovács Zsolt, Piriti János, Póczek Antal, Tuboly Vince észlelései szövegesen. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Okkultációk. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 10. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] A Neptunusz fedése. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 11. 1982. ápr. 14-én lesz. [HEV.]

DALOS Endre: Kisbolygók. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. pp. 11-12. Nagy Ágoston a Herculina, Dalos Endre az Eleonora kisbolygót figyelte. [HEV.]

[DALOS Endre - HEVESI Zoltán:] Meteorológia. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 12. Kósa-Kiss Attila és Murai Antal Nap körüli haló észlelései. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Fotózás. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 13. A meteorológiai fotóarchívum 1982. márc. 15-én. [HEV.]

DALOS Endre: Egyéb megfigyelések, közlemények. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 14. Az 1982. jan. 9-i teljes holdfogyatkozás megfigyelése (Bödők Zsigmond, Kósa-Kiss Attila, Tuboly Vince). [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Draco klubtagok 1982. márc. 15-ig. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 15. Beck Gyula, Botlik József, Dalos Endre, Dankó László, Domby György, Farkas Ernő, Figura Mihály, Frecskay István, Gaborek Lajos, Gombos Mátyás, Hevesi Zoltán, Horváth Ferenc, Horváth Tibor, Károly Lajos, Keszthelyi Sándor, Kész Tibor, Kocsis Antal, Kovács Zsolt, Makkos Lajos, Marozsák Péter, Murai Antal, Nagy Ágoston, Piriti János, Póczek Antal, Schmidt Zoltán, Schneider László, Szentmártoni Béla, Tuboly Vince, Vég Attila, Bödök Zsigmond, Kósa-Kiss Attila, Kren Gusztáv, Reinhardt Peter. [HEV.]

[DALOS Endre:] A Draco szakkör tagjai 1982. márc. 15-én. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 16. 46 fő. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Közlemények. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. p. 16. A XII. CSBK találkozó Kaposváron 1982. júl. 15-18. között kerül megrendezésre. [HEV.]

HERRING, Alika K.: Észlelve a Holdat. [3.] Herodotus. Hesiodus. Hortensius. Jansen. Kepler. Kies. = Draco 7. 1982. jan-márc. 10.(28.) sz. melléklet. pp. 6-11. Fordította: Szentmártoni Béla. [HEV.]

DALOS Endre: Új tagok listája. = Draco 7. 1982. ápr-jún. 11.(29.) sz. p. 1. Gál János, Gyarmati László, Hardi Ferenc, Horváth István, Járó Sándor, Kupa Miklós, Ságodi Ibolya, Tepliczky István, Tóth János. [HEV.]

DALOS Endre - SZABÓ Sándor: A Föld fénye a Holdon. = Draco 7. 1982. ápr-jún. 11.(29.) sz. pp. 1-2. 10 észlelő 52 megfigyelése 1982. febr. 16. és máj. 27. között. [HEV.]

DALOS Endre - SZABÓ Sándor: Hold-alakzatok. = Draco 7. 1982. ápr-jún. 11.(29.) sz. pp. 2-5. Gyarmati László, Póczek Antal, Schmidt Zoltán, Szabó Sándor, Tuboly Vince Hold észleléseinek szöveges leírása. [HEV.]

DALOS Endre - KÄSZ László: Okkultációk. = Draco 7. 1982. ápr-jún. 11.(29.) sz. p. 5. [HEV.]

DALOS Endre - FARKAS Ernő: Kisbolygók. = Draco 7. 1982. ápr-jún. 11.(29.) sz. pp. 6-7. [HEV.]

DALOS Endre: Meteorológia. = Draco 7. 1982. ápr-jún. 11.(29.) sz. p. 7. A Bishop-gyűrű. [HEV.]

HEVESI Zoltán - DALOS Endre: Fotózás. = Draco 7. 1982. ápr-jún. 11.(29.) sz. p. 8. [HEV.]

DALOS Endre: Egyéb megfigyelések, közlemények. = Draco 7. 1982. ápr-jún. 11.(29.) sz. p. 8. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Csillagászati fotóarchívum. = Draco 7. 1982. ápr-jún. 11.(29.) sz. p. 9. Dalos Endre beragasztott színes fotója: a pécsi TV torony a lenyugvó napkorong előtt. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Új észlelési program: csillagszínek. = Draco 7. 1982. ápr-jún. 11.(29.) sz. p. 9. [HEV.]

HERRING, Alika K.: Észlelve a Holdat. [4.] Krieger. Lassel. Linné. A Linné melletti fennsík. Lubiniezky. Marius. Milichius. Pico. = Draco 7. 1982. ápr-jún. 11.(29.) sz. melléklet. pp. 12-18. Fordította: Szentmártoni Béla. [HEV.]

[DALOS Endre:] Új tagok listája. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. p. 1. Bucsi Gábor, Csányi Csaba, Fodor Antal, Hudoba György, Kész László, Mécs Miklós, Szabó Sándor. [HEV.]

DALOS Endre - KÄSZ László: A Föld fénye a Holdon. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. pp. 1-2. 10 észlelő 39 megfigyelése 1982. márc. 31. és aug. 26. között. [HEV.]

DALOS Endre: Konkoly ’82. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. p. 2. Beszámoló az ógyallai észlelőtáborban tett 1982. júl. 23-25-i látogatásról. [HEV.]

GOMBOS Mátyás: Észlejünk holdi elszíneződést! = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. p. 3. [HEV.]

DALOS Endre: Hold alakzatok. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. pp. 3-6. Csányi Csaba, Gaborek Lajos, Schmidt Zoltán, Tóth János Hold-észleléseinek szöveges leírása. [HEV.]

HEVESI Zoltán: A Draco Hold-dóm katalógusa. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. p. 6. A The Strolling Astronomer Vol. 21. Nr. 5-6. 1969. febr. alapján összeállított dóm katalógus, melyek észlelésre javasoltak. 15 objektum. [HEV.]

DALOS Endre - KÄSZ László: Okkultációk. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. p. 7. Észlelési beszámoló és felhívás a Germania fedés észlelésére. [HEV.]

DALOS Endre: Kisbolygók. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. p. 8. Dalos Endre, Gyarmati László, Szakács József, Tóth János észlelései. [HEV.]

DALOS Endre: Meteorológia. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. p. 8. Gál János melléknap észlelése 1982. aug. 25-én. [HEV.]

DaE [DALOS Endre]: Közlemények. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. p. 9. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Fotós oldal. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. p. 10. Dalos Endre naplemente fotójának bemutatása. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Csillagszín program. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. p. 10. Tuboly Vince, Fodor Antal, Hevesi Zoltán kapcsolódott be a programba. [HEV.]

H. Z. [HEVESI Zoltán]: Állókamerás kísérletek Ilford HP 5 filmre. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. p. 10. Összehasonlító tesztek a címbeli és ORWO NP 27 filmek között. [HEV.]

HERRING, Alika K.: Észlelve a Holdat. [5.] Piton. Plato. Prinz. Ramsden. Tobias Mayer. Wallace. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. melléklet. pp. 19-25. Fordította: Szentmártoni Béla. [HEV.]

ROST, Carlos E.: Archimedes. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. melléklet. pp. 26-27. [HEV.]

COOKE, Strathmore R. B.: Egy szokatlan hold-dóm. = Draco 7. 1982. júl-szept. 12.(30.) sz. melléklet. p. 27. [HEV.]

KÄSZ László: A Föld fénye a Holdon. = Draco 7. 1982. okt-dec. 13.(31.) sz. p. 1. 4 megfigyelő 27 észlelése. [HEV.]

DALOS Endre: Hold-alakzatok. = Draco 7. 1982. okt-dec. 13.(31.) sz. pp. 2-3. Bucsi Gábor, Lakatos István, Tuboly Vince észlelési leírásai. Egész oldalas mellékletben, Holdrajzok - 3. címmel 11 holdrajz Csányi Csaba, Gyarmati László, Lakatos István, Szabó Sándor, Tóth János észleléseiből. [HEV.]

DALOS Endre - SZABÓ Sándor: Okkultációk. = Draco 7. 1982. okt-dec. 13.(31.) sz. p. 3. Észlelt adatok közlése. [HEV.]

DALOS Endre: Kisbolygók. = Draco 7. 1982. okt-dec. 13.(31.) sz. pp. 3-4. Vesta, Fortuna, Ceres megfigyelések. [HEV.]

HEVESI Zoltán - DALOS Endre: Fotózás. = Draco 7. 1982. okt-dec. 13.(31.) sz. p. 5. Hardi Ferenc mikrometeorit fotózási kísérleteinek ismertetése. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Fotóarchívumunkból bemutatjuk. = Draco 7. 1982. okt-dec. 13.(31.) sz. p. 6. Hevesi Zoltán Androméda köd és egy 1982. aug. 13-án este feltűnt Perseida meteor felvétele. [HEV.]

MORRISON, David: A kisbolygók átmérői. = Draco 7. 1982. okt-dec. 13.(31.) sz. melléklet pp. 1-3. Sky and Telescope 1977. márciusi számából fordította: Kocsis Antal és Makkos Lajos. [KOC.]

BUCZYNSKI, D. G.: A kisbolygók. = Draco 7. 1982. okt-dec. 13.(31.) sz. melléklet pp. 4-7. Reflection Vol. IV. Nr. 11. 1982. áprilisi számából fordította Szentmártoni Béla. [KOC.]

VARGHA Dezső: Pollonyi János tiszttartó följegyzései. A bükkösdi Jeszenszky-uradalom a reformkorban. Jegyzékek napi könyve. = Dunántúli Napló 39. 1982. júl. 21. 198. sz. p. 6. Tűzgömb 1840. dec. 25.; Sarki fény 1842. febr. 7-én. [SRG.]

D. I [DUNAI Imre]: Aki vesztére hallgatott az asszonyokra. Soha nem volt harmadik tenger. 600 éve halt meg Nagy Lajos király. = Dunántúli Napló 39. 1982. szept. 21. 259. sz. p. 6. Nagy Lajos király 1382. szept. 11-i halála előtt kevéssel egy csodálatos üstökös tűnt fel. [SRG.]

Hat tonna kihúzott fog. Vasárnap délután a planetáriumban. = Dunántúli Napló 39. 1982. okt. 25. p. 2. Pécsett. [SRG.]

Szaljut-7. Új szovjet űrállomás kering a Föld körül. = Esti Hírlap 27. 1982. ápr. 20. 92. sz. p. 1. [SRG.]

(i. b. l.) [BARTHA Lajos, ifj.]: Feltűnő látványosság az esti égen. Ostrom bolygószondákkal. Ragyogó fényű "csillag". Oppozícióban a Mars. = Esti Hírlap 27. 1982. ápr. 21. 93. sz. p. 4. [SRG.]

i. b. l. [BARTHA Lajos, ifj.]: Földre hulló meteoritokban "Életgyanús" molekulák. Kozmikus kémia. Szervetlen úton. = Esti Hírlap 27. 1982. ápr. 23. 95. sz. p. 4. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Liller-1. Ismeretlen sugárforrás. Másodperces fellángolás. Hihetetlen energia. Röntgencsillag. Elektronfelhő. = Esti Hírlap 27. 1982. aug. 6. 184. sz. p. 4. [SRG.]

KELECSÉNYI Gábor: Négyszáz esztendős a Gergely naptár. = Élet és Tudomány 37. 1982. jan. 1. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

HEGEDŐS László: "Lézerszínház" a Planetáriumban. = Élet és Tudomány 37. 1982. jan. 1. 1. sz. pp. 16-18. [SRG.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Új könyvek. = Élet és Tudomány 37. 1982. jan. 15. 3. sz. p. 91. Űrhajózási lexikon. Könyvismertetés. [VEJ.]

Mennyire szennyez az űrrepülőgép? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. jan. 15. 3. sz. p. 93. Amerikai kutatók mérési eredményei. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Az erózió a Vénuszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. jan. 15. 3. sz. p. 93. A földitől nagyban eltérő légkör eróziós hatásai. A Priroda írása nyomán. [VEJ.]

Holográfia az űrkutatásban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. jan. 15. 3. sz. p. 93. Kristálynövekedés holografikus fotografálása az űrhajón. A Proc. Soc. Photo-Opt. Instrum. Eng. Cikke nyomán. [VEJ.]

Új módszerrel mérik a csillagok szögátmérőjét. = Élet és Tudomány 37. 1982. jan. 15. 3. sz. p. 93. [SRG.]

TÓZSA István: Számítógép rajzolta térkép űrfelvételről. = Élet és Tudomány 37. 1982. jan. 29. 5. sz. pp. 134-135. Az űrkutatásnak, a mesterséges holdaknak új alkalmazási területe. [VEJ.]

Honnan láthatjuk jól a Halley-üstököst? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. jan. 29. 5. sz. p. 158. Felfedezése óta a legrosszabb láthatósága várható 1986 februárjában. A The Observatory cikke alapján. [VEJ.]

Hogyan kerülnek antiprotonok a kozmikus sugárzásba? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. jan. 29. 5. sz. p. 158. A tudósok figyelme a mikroszkópikus méretű fekete lyukak felé irányult. A The Economist írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1981. október-december. = Élet és Tudomány 37. 1982. febr. 5. 6. sz. pp. 172-175. Úton a Vénusz felé.; Űrhajózási hírek. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Kedves Élet és Tudomány! Nagy méretű foltcsoport. = Élet és Tudomány 37. 1982. febr. 12. 7. sz. p. 194. 1982. október 12-e és 25-e között látható napfoltok. [SRG.]

Infravörös-csillagászattal a csillagok keletkezésének nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. febr. 12. 7. sz. p. 220. Az Orion csillagképben keletkező csillagok megfigyelése. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

Egy nap a Neptunuszon: 18,2 óra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. febr. 12. 7. sz. p. 220. Új eljárással - a bolygó fényváltozásainak megfigyelésével - határozták meg. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Az aacheni dóm - napóra is? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. febr. 12. 7. sz. p. 220. Történészek és csillagászok egybehangzó véleménye szerint: "zseniális csillagászati alkotás". A Basler Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Egy tűzhányó röntgenképe. = Élet és Tudomány 37. 1982. 9. sz. pp. 259-261. [SRG.]

Kérdezz - felelek. Azt hallottam, hogy a 0 fokú délkör már jó néhány éve nem pontosan Greenwichen, illetőleg az ottani csillagvizsgáló intézeten halad keresztül. Igaz ez? Válaszol Kulin György. = Élet és Tudomány 37. 1982. febr. 26. 9. sz. p. 266. [SRG.]

Ionvadászat műholddal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. febr. 26. 9. sz. p. 284. Amerikai-nyugatnémet kísérlet: egy a Földtől távol keringő műhold kiszórja, egy földközeli pedig befogja az ionokat. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Neutronok a Napból! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. febr. 26. 9. sz. p. 284. . A NASA napkutató szondája a flerekből származó neutronokat vizsgálja. A New Scientist cikke nyomán [VEJ.]

Van-e a Neptunusznak egy harmadik holdja is? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. febr. 26. 9. sz. p. 284. A bolygó egyik csillagfedése alkalmával ez a kérdés okkal merült fel. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Lebegés a fekete lyuk peremén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. márc. 5. 10. sz. p. 317. Amerikai csillagászok meglepő "gondolatkísérlete", mely látszólag sérti a termodinamika második főtételét. A The Economist cikke nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Kedves Élet és Tudomány! Különleges napfoltok. = Élet és Tudomány 37. 1982. márc. 19. 12. sz. p. 354. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Mi a pororoca? = Élet és Tudomány 37. 1982. márc. 19. 13. sz. p. 398. Az újhold és telihold idejére eső dagály (mikor a Nap és a Hold árkeltő ereje összegződik) okozta tünemény, amikor a folyó vize visszaduzzad és visszafelé folyik. Az Amazonas esetében az özönár indián elnevezése a pororoca. Más folyóknál bore a neve. [VEJ.]

A csillagtevékenység titka és a forgás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. márc. 26. 13. sz. p. 412. A csillagok öregedésével forgásuk lassul. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

GOMBOSI Tamás: A kutatás hazai műhelyeiben. Üstököskutatás - magyar részvétellel. = Élet és Tudomány 37. 1982. ápr. 2. 14. sz. pp. 439-442. [SRG.]

HAULISCH Lenke: Kiállítás. A Hold "felfedezése". = Élet és Tudomány 37. 1982. ápr. 9. 15. sz. p. 475. Kutassy Imre Ferenc kiállítása a Planetáriumban. [SRG.]

A Rák-köd domborművű képe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. ápr. 23. 17. sz. p. 541. Tizennégy év időkülönbséggel készült két felvétel alapján készült, "kitapintható" a köd gyors tágulása. A Bild der Wissenschaft írása alapján. [VEJ.]

Óriásmolekula a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. ápr. 23. 17. sz. p. 541. A CW Leonis-ban kanadai csillagászok megtalálták az eddigi legnagyobb molekulát, a 147-es molekulasúlyú HC11N-t. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Korona a Tejút körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. ápr. 23. 17. sz. p. 541. Az elméletben már meghatározott forró gázkoronát műholdakon elhelyezett műszerek mérései igazolták. A Kosmos írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1982. január-március. = Élet és Tudomány 37. 1982. máj. 7. 19. sz. pp. 591-594. A Venyera-13 és -14 a Vénusznál.; Leszállás a bolygó déli féltekéjén.; Talajfúrás pokoli körülmények között.; Színes panorámaképek az "óceán fenekéről."; A második Columbia-repülés értékelése.; A Columbia harmadik űrrepülése.; Szökik a Naprendszerből a Pioneer-10.; Űrhajózási hírek. [SRG.]

A napkitörések hatnak a nagyfeszültségű távvezetékekre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. máj. 14. 20. sz. p. 635. A napszél mozgásba hozza a Föld mágneses erőterét, ez pedig feszültségváltozást idéz elő a távvezetékben. A Transactions of the IEEE cikke alapján. [VEJ.]

NAGY Mihály: A kabai meteorit. = Élet és Tudomány 37. 1982. máj. 21. 21. sz. pp. 646-647. 1857. április 15. [SRG.]

Naphélium a Föld mélyében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. máj. 21. 21. sz. p. 670. A hélium-3 izotóp vártnál nagyobb arányú előfordulása a földköpenyben a Föld korának 4,6 milliárd évét igazolják. Az APN jelentése alapján. [VEJ.]

Fénykép a teljes sarki fényről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. máj. 21. 21. sz. p. 670. A Dynamics Explorer-A mesterséges hold - elsőként - lefényképezte a teljes sarki fényt. Két fotó-illusztráció. A Science News és a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

FODOR L. István: A déli égbolt csillagai. = Élet és Tudomány 37. 1982. máj. 28. 22. sz. p. 703., hátsó külső borító. [SRG.]

APÁTHY István: A kutatás hazai műhelyében. Plazmamérések a Halley-üstökösnél. = Élet és Tudomány 37. 1982. jún. 4. 23. sz. pp. 707-710. [SRG.]

KOVÁCS Ildikó: Talponálló az űrben. = Élet és Tudomány 37. jún. 4. 23. sz. pp. 710-711. Hosszú ideig az űrben tartózkodó űrhajósok élelmezéséről. [VEJ.]

Fénykitörések egy távoli csillagon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. jún. 4. 23. sz. p. 832. Amerikai és szovjet csillagászok közös akció során erős flér-jelenséget detektáltak az YZ Canis Minoris törpecsillagon. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: Miért kell lenniük gravitációs hullámoknak? = Élet és Tudomány 37. jún. 18. 25. sz. pp. 771-772. Az energia és megmaradása. Térerő és erőtér. Az elektromágneses és a gravitációs erőtér. A tér energiája és a rádióhullámok. Gravitációs sugárzás. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: Hogyan érzékelhetjük a gravitációs hullámokat? = Élet és Tudomány 37. 1982. jún. 25. 26. sz. pp. 818-820. [SRG.]

FODOR L. István: Galaxisunk középpontjának közelében. = Élet és Tudomány 37. 1982. jún. 25. 26. sz. p. 831., hátsó külső borító. A Sky and Telescope képe nyomán. [SRG.]

G. I.: Meghatározták a b Lyrae egyik csillagának mágneses változását. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. júl. 2. 27. sz. p. 860. Sikeres mérések a kaukázusi 6 m-es tükörteleszkóppal: a mágneses tér változásának periódusa azonos a fényváltozáséval. [VEJ.]

A Bradfield-üstökös meglepetései. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. júl. 2. 27. sz. p. 860. A Naptól való távolság függvényében a kibocsátott gáz-por arány változik. Az ok az üstökösmag összetételében keresendő. A The Astrophysical Journal cikke alapján. [VEJ.]

A legerősebb röntgencsillag: fekete lyuk? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. júl. 2. 27. sz. p. 860. . 1976-ban fedezték fel a Nagy Magellán felhőben a titokzatos A 0538-66 jelű röntgenforrást. A Sterne und Weltraum írása nyomán [VEJ.]

Radarkép kisbolygókról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. júl. 2. 27. sz. p. 860. Öt kisbolygónak a felszínét térképezték fel az arecibói rádióteleszkóppal. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Teljes napfogyatkozás 1983 júniusában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. júl. 30. 31. sz. p. 988. Különlegessége, hogy a Föld éppen naptávolban, a Hold pedig földközelben lesz, ezért a teljesség sokáig tart; öt perc, tizenöt másodpercig. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

KÓSA-KISS Attila: Kedves Élet és Tudomány! Égi tünemények. = Élet és Tudomány 37. 1982. aug. 13. 33. sz. p. 1026. Magaslégkörbe került vulkáni por. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1982. április-június. = Élet és Tudomány 36. 1982. aug. 13. 33. sz. pp. 1033-1036. Új űrállomás, a Szaljut-7.; Az első személyzet.; Szovjet-francia űrrepülés.; Franciaország és a világűr.; Az űrrepülőgép utolsó berepülése.; Mire készül Nyugat-Európa? [SRG.]

Közvetlen tévévétel műholdról - Nagy-Britanniában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. aug. 13. 33. sz. p. 1053. 1985 végén helyezik üzembe a Halley-1-et, meghibásodása esetére tartalék áll rendelkezésre. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

A világűrben is keletkezhetnek aminosavak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. szept. 10. 37. sz. p. 1180. A világűrhöz hasonló laboratóriumi körülmények között sikerült előállítani. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Meteoritbőség az Antarktiszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. szept. 24. 39. sz. p. 1244. Becslések szerint mintegy 760 000 db meteorit fekszik az Antarktisz jegében. A Naturwissenschaften cikke nyomán. [VEJ.]

Vita a Világmindenség "fehér folt"-járól. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. okt. 8. 41. sz. p. 1308. Valóban üres térrészről van-e szó a Bootes irányában, vagy a kutatások, vizsgálatok hibái, hiányosságai magyarázzák a jelenséget? A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Mekkora az űrkarambolok valószínűsége? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. okt. 8. 41. sz. p. 1308. A Föld körül keringő tárgyak száma 5-10 ezerre tehető. Véletlenszerű találkozásuk valószínűsége kicsi; 10-70 év alatt következhet be. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Az infravörös csillagászat újabb meglepetései. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. okt. 8. 41. sz. p. 1308. Új módszerek a kvazárok vizsgálatában. Számos csillag, csillagrendszer sokkal fényesebbnek látszik. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

FODOR L. István: A Fátyol-köd a Hattyú csillagképben. = Élet és Tudomány 37. 1982. okt. 15. 42. sz. p. 1343., hátsó külső borító. A Palomar Schmidt-teleszkóp felvétele. [SRG.]

A Koszpasz-Sarsat sikere. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. okt. 22. 43. sz. p. 1373. Szovjet-amerikai közös kozmikus mentőszolgálat első sikeres akciója: egy kisrepülőgép személyzetének megmentése. A Time cikke alapján. [VEJ.]

Lemondtak az INSAT-1A-ról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. okt. 29. 44. sz. p. 1404. Az Indiai meteorológiai és távközlési műhold kudarca. A Nature írása alapján. [VEJ.]

Szaturnusz- és Uránuszgyűrűk - infravörösben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. okt. 29. 44. sz. p. 1404. Két fotó a gyűrűkről, ahogy a látható fényben soha nem észlelhetők. A Science et Vie cikke alapján. [VEJ.]

"Kikapcsolják" a Halley-üstökös mézersugárzását? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. okt. 29. 44. sz. p. 1404. A Jordell Bank óriás rádióteleszkópjának kísérlete az üstökös feje irányába. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Kihunyóban az Éta Carinae. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. okt. 29. 44. sz. p. 1404. A csillagból kidobódó gázok összetétele alapján megállapítható, hogy fejlődésének vége előtt áll. Az Astrophysical Journal Letters írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1982. július-szeptember. = Élet és Tudomány 37. 1982. nov. 12. 46. sz. pp. 1448-1451. A világűr 2000-ben.; Ariane-kudarc és merész tervek.; A Szaljut-6 repülésének vége.; Új műszerek a Szaljut-7-en.; Nő a világűrben.; A Szaljut-7 űrállomás eseménynaptára.; Az eddigi legtökéletesebb Landsat. [SRG.]

Földgömbóriás a planetáriumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. nov. 12. 46. sz. p. 1470. Méretarányos Föld-Hold modell a moszkvai planetáriumban. A Föld átmérője 255 cm, a Holdé 69 cm, távolságuk 70 méter. Az Urania írása alapján. [VEJ.]

Távcsillagászat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. nov. 12. 46. sz. p. 1470. A magas hegyekbe telepített obszervatóriumokkal a kutatók nem a helyszínen, hanem távirányítással végzik észleléseiket. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

Űrszondákról képek lézerrel? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. nov. 12. 46. sz. p. 1470. A Naprendszert elhagyó űrszondákról érkező adatok továbbítására a rádiós kapcsolat a távolság növekedésével egyre bizonytalanabbá válik. A kutatók a lézertechnikát tartják alkalmasnak. A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

Csigavonal alakú napfolt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. nov. 12. 46. sz. p. 1470. Véletlen, vagy egy sajátos természetű napfolt? Fotó a spirális foltról. A La Recherche írása alapján. [VEJ.]

Üstököshalál Nap-közelben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. dec. 3. 49. sz. p. 1565. A P 78-1 műhold megfigyelései alapján több üstökös zuhan a Napba, mint eddig gondolták. A Frankfurter Allgemeine Zeitung alapján. [VEJ.]

Szovjet-francia űrcsillagászati felvételek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. dec. 3. 49. sz. p. 1565. A június-júliusi közös űrrepülés során készített fotók közül három felvétel. A Science et Vie cikke nyomán. [VEJ.]

Röntgenimpulzusok 69 ezredmásodpercenként. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. dec. 3. 49. sz. p. 1565. A Nagy Magellán-felhőben lévő A 0538-66 röntgenforrás frekvenciája. Megegyezik a csillag tengelyforgásával? A Nature írása alapján. [VEJ.]

A Halley-üstökös a láthatáron! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. dec. 10. 50. sz. p. 1597. A New Scientist nyomán. A CCD-s felvétel 1982. október 16-án készült. [SRG.]

Lekörözik a Halley-szondákat? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 37. 1982. dec. 10. 50. sz. p. 1597. A Halley-üstökös-szonda helyett - költségvetési támogatás hiánya miatt - a NASA [olcsóbb] szondát indít a Giacobini-Zinner-üstökös felé. A Nature írása alapján. [VEJ.]

BARCZA Szabolcs: Az asztrofizika óriása Eddington. = Élet és Tudomány 37. 1982. dec. 24. 52. sz. pp. 1644-1646. [SRG.]

FODOR L. István: "Kirándulás" a Szaturnusz gyűrűjében. = Élet és Tudomány 37. 1982. dec. 24. 52. sz. p. 1663., hátsó külső borító. [SRG.]

MÉCS László: Nőtt a kozmosz-karambolok esélye? Forgalmi dugók világűrben. = Esti Hírlap 27. 1982. márc. 6. 56. sz. p. 5. [SRG.]

(i. b. l.) [BARTHA Lajos, ifj.]: Feltűnő látványosság az esti égen. Ostrom bolygószondákkal. Ragyogó fényű "csillag". Oppozícióban a Mars. = Esti Hírlap 27. 1982. ápr. 21. 93. sz. p. [4.] [SRG.]

i. b. l. [BARTHA Lajos, ifj.]: Földre hulló meteoritokban "Életgyanús" molekulák. Kozmikus kémia. Szervetlen úton. = Esti Hírlap 27. 1982. ápr. 23. [SRG.]

(i. b. l.) [BARTHA Lajos, ifj.]: Felvételek a Föld koronájáról. Sokáig nem tudták megmagyarázni. = Esti Hírlap 27. 1982. jún. 8. 133. sz. p. [4.] [SRG.]

(polgár): Milyen a gömbvillám? Ma délelőtt kérdeztük. = Esti Hírlap 27. 1982. jún. 8. 133. sz. p. [12.] [SRG.]

Cs. J.: A csillagászat helye az iskolákban. Megkezdődött a nyári akadémia Fehérváron. = Fejér megyei Hírlap 38. 1982. aug. 24. 197 sz. p. 5. A háromnapos rendezvényt a Művelődési Minisztérium közoktatási főosztálya, az Országos Pedagógiai Intézet, a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, a TIT Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló, a TIT Fejér megyei Szervezet az oktatási intézmények fizika-földrajz szakos szakfelügyelői részére szervezte. Első nap Kendrovics Miklós, Pap László, Ponori Thewrewk Aurél, Abonyi Iván, Tihanyi László, Zombori Ottó, Hudoba György tartott előadást [KSZ.]

Katona Ferenc: A kísérleti fizika tanításának kezdetei Sárospatakon. = Fizikai Szemle 32. 1982. márc. 3. sz. pp. 103-109. Csillagászati vonatkozások is. [KSZ.]

SZABÓ Botond: Debrecen és a kísérleti fizika oktatásának magyarországi kezdetei. = Fizikai Szemle 32. 1982. máj. 5. sz. pp. 171-177. címlapkép. [SRG.]

BERÉNYI Dénes: Isaac Newton "A Principiából és az Optikából. Levelek Bentleyhez". Válogatta, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Heinrich László. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981. p. 217. = Fizikai Szemle 32. 1982. máj. 5. sz. p. 197. Könyvismertetés. [KSZ.]

SZIMÁN Oszkár: Visszaemlékezés az OZMA-tervre. = Fizikai Szemle 32. 1982. jún. 6. sz. pp. 230-231. [PIR.]

SZEGEDI Péter: A Jupiter - holdak felfedezése 2000 évvel Galilei előtt. (Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszus.) Bukarest, 1981. augusztus 26 - szeptember 3. = Fizikai Szemle 32. 1982. júl. 6. sz. pp. 232-234. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A csillagok bolygóinak kérdéséhez. = Fizikai Szemle 32. 1982. jún. 6. sz. pp. 235-237. [PIR.]

LUKÁCS Béla: Gravitációs lencsék. = Fizikai Szemle 32. 1982. júl. 7. sz. pp. 254-260. [PIR.]

FERCSIK János: 400 éves a Gergely-naptár. = Fizikai Szemle 32. 1982. nov. 11. sz. pp. 432-436. [SRG.]

MARIK Miklós: Mágneses és változó csillagok szimpózium Szombathelyen. = Fizikai Szemle 32. 1982. nov. 11. sz. p. 437. [SRG.]

Amalthea. = Föld és Ég 17. 1982. 1. sz. első belső borító. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Nemzetközi obszervatórium Hvar szigetén. 1. = Föld és Ég 17. 1982. 1. sz. pp. 6-9. [SRG.]

iKB: [KÁLMÁN Béla, ifj.]: A Nap ikertestvérei. = Föld és Ég 17. 1982. 1. sz. p. 9. Astronomy and Astrophysics nyomán. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - ISKUM József: Sarki fény látszott hazánkból. = Föld és Ég 17. 1982. 1. sz. pp. 14-15. 1981. július 25/26-án. [SRG.]

F. Á. - kej [KELEMEN János]: Barangolás a Naprendszer határvidékein. = Föld és Ég 17. 1982. 1. sz. pp. 22-25. Plútó, Triton, Neptunusz, Uránusz. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - SZŐKE Balázs - VÉRTES Ernő - ZOMBORI Ottó - SCHLOSSER Tamás: Találkozók a nyári ég alatt... 2. = Föld és Ég 17. 1982. 1. sz. pp. 26-27. Aquarida meteortábor (Pénzesgyőr), Amatőrcsillagászati Megfigyelések 3. tanfolyama, Nap (Szombathely), Csillagászati Szakkörvezetők V. Országos Tanácskozása (Leninváros). [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1982. februári műsoraink. = Föld és Ég 17. 1982. 1. sz. p. 28. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 17. 1982. 1. sz. pp. 29-31., hátsó belső borító. Torma Tibor: Észlelők rovata. Az üstökösök megfigyelése. Napmegfigyelés. A PVH munkája. Ujvárosy Antal, Szőke Balázs, Iskum József anyagai alapján.; Mizser Attila: A Hold librációja (2 holdfotóval illusztrálva). [SRG.]

A csillagos ég 1982. február hóban. = Föld és Ég 17. 1982. 1. sz. p. 31. [SRG.]

A Regiomontanusnak emléket állító térplasztika a budai várban. = Föld és Ég 17. 1982. 2. sz. első belső borító. Schlosser Tamás felvétele. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Nemzetközi obszervatórium Hvar szigetén. 2. = Föld és Ég 17. 1982. 2. sz. pp. 34-36. [SRG.]

D. P. [DECSY Pál]: Nem az űrrepülőgép az első! = Föld és Ég 17. 1982. 2. sz. p. 36. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagászati séta Budapesten. = Föld és Ég 17. 1982. 2. sz. pp. 46-47. Budapesti napórák. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Koronalyukak - avagy honnan fúj a napszél? = Föld és Ég 17. 1982. 2. sz. pp. 48-50. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 17. 1982. 2. sz. pp. 56-57. K. Gy. [Kulin György]: A kisbolygók új csoportja. Astronomie und Raumfahrt 1981. 4. száma alapján; T. I. [Tóth Imre]: Felfedezték a Metis "holdját"?; K. Gy. [Kulin György]: Új eljárások a gravitációs hullám kimutatására. Umschau 1980. 17. száma alapján.; iKB [ifj. Kálmán Béla]: Napba zuhant üstökös. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1982. márciusi műsoraink. = Föld és Ég 17. 1982. 2. sz. p. 60. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 17. 1982. 2. sz. pp. 61-63. Biharnagybajom - Balogh Károly.; Ózd - Pál Imre.; Székesfehérvár - Harnicsár József.; Veperdi Ottó: Kettős távcső bemutatási célra.; Tura - Lukács László.; Keszthely - Mórocz András.; Vaskút - Vaskúti György.; Szentes - Nyári János, ifj. Nyári János, Szatmári Imre.; Szeged - Nagy Zoltán. [SRG.]

A csillagos ég 1982. március hóban. = Föld és Ég 17. 1982. 2. sz. p. 63. [SRG.]

Címlap. = Föld és Ég 17. 1982. 3. sz. + első és hátsó belső borító, hátsó külső borító. A Voyager-1 felvételei a Szaturnuszról. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet - HORVÁTH András: Újabb pillantás a Szaturnuszra. = Föld és Ég 17. 1982. 3. sz. pp. 66-72. [SRG.]

NAGY Sándor: Mekkora távcsövet építsek? = Föld és Ég 17. 1982. 3. sz. pp. 77-80. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. Áprilisi műsoraink. = Föld és Ég 17. 1982. 3. sz. p. 80. [SRG.]

TORMA Tibor: Az évszázad rejtélye: A neutrínó. = Föld és Ég 17. 1982. 3. sz. pp. 86-89. [SRG.]

Nagy István György: Űrhajózás. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1981. = Föld és Ég 17. 1982. 3. sz. p. 89. Könyvismertetés. [SRG.]

A csillagos ég 1982. április hóban. = Föld és Ég 17. 1982. 3. sz. p. 95. [SRG.]

Baráti köreink. A Csillagászat Baráti Köre XII. Országos Találkozója. 1982. július 15-18. Kaposvár. = Föld és Ég 17. 1982. 3. sz. p. 96. [SRG.]

Ió. = Föld és Ég 17. 1982. 4. sz. első és hátsó belső borító. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Szaturnusz holdjai. 1. A legapróbbak és a Titan. = Föld és Ég 17. 1982. 4. sz. pp. 98-103. [SRG.]

K. Gy. [KULIN György]: Láthatóvá tenni a láthatatlant. = Föld és Ég 17. 1982. 4. sz. p. 101. A Kordylewski porholdak láthatóvá tételéről. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Columbia: STS-1. = Föld és Ég 17. 1982. 4. sz. pp. 108-112. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1982. májusi műsoraink. = Föld és Ég 17. 1982. 4. sz. p. 125. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 17. 1982. 4. sz. pp. 126-127. Torma Tibor: Észlelők rovata. Napmegfigyelés. Meteormegfigyelés. Változómegfigyelés. Keszthelyi Sándor, Szőke Balázs, Iskum József anyagai alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1982. április hóban. = Föld és Ég 17. 1982. 4. sz. p. 127. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Szaturnusz holdjai. 2. A Rheától a Phoebéig. = Föld és Ég 17. 1982. 5. sz. pp. 130-135. [SRG.]

MIZSER Attila: A Halley-üstökös középkori ábrázolásai. = Föld és Ég 17. 1982. 5. sz. pp. 140-141. A Halley-üstökös 1301-es látványát ábrázolhatta Giotto a Három királyok imádása című festményén. [SRG.]

KELEMEN János: A gravitációs lencsék. = Föld és Ég 17. 1982. 5. sz. pp. 142-144. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 17. 1982. 5. sz. pp. 144-145. K. GY. [Kulin György]: A Merkúr sűrűségének problémája.; kej [Kelemen János]: Röntgencsillagok.; i. K. B. [ifj. Kálmán Béla]: "Különleges" csillagtérkép. Haber professzor csillagatlaszáról. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1982. júniusi műsoraink. = Föld és Ég 17. 1982. 5. sz. p. 149. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 17. 1982. 5. sz. pp. 158-159. Budapest - Farkas Ernő, Varga János.; Nagyatád - ifj. Herr Gyula. [SRG.]

A csillagos ég 1982. június hóban. = Föld és Ég 17. 1982. 5. sz. p. 159.

A TIT Csillagászati Baráti Köre XII. Országos Találkozója Kaposvár, 1982. Július 15-18. = Föld és Ég 17. 1982. 5. sz. p. 160. [SRG.]

ÁDÁM György: Ég és Föld? "Föld és Ég!" = Föld és Ég 17. 1982. 6. sz. első belső borító. [SRG.]

HORVÁTH András - SCHLOSSER Tamás: A Szaljut-6 program és az Interkozmosz űrrepülések. = Föld és Ég 17. 1982. 6. sz. pp. 162-167. [SRG.]

Gazda István, ifj. - Marik Miklós: Csillagászattörténeti ABC. Tankönyvkiadó. = Föld és Ég 17. 1982. 6. sz. p. 167. Könyvismertetés. [SRG.]

-Y-Y: Változó felhőzet... a Vénuszon is! = Föld és Ég 17. 1982. 6. sz. pp. 172-175. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Hélio-szeizmológia - avagy rezeg-e a Nap? = Föld és Ég 17. 1982. 6. sz. pp. 176-178. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 17. 1982. 6. sz. pp. 190-191. Fodor Antal: Csillagászati vetélkedő Sülysápon.; Budapest - Farkas Ernő.; Sükösd - Sipos Mihály.; Jászapáti - Házi László.; Győrszentiván - Liziczay Imre.; Hegyhátsál - Horváth Tibor. [SRG.]

A csillagos ég 1982. július hóban. = Föld és Ég 17. 1982. 6. sz. p. 191. [SRG.]

Europa. = Föld és Ég 17. 1982. 7. sz. első belső borító. [SRG.]

HORVÁTH András - SCHLOSSER Tamás: A Szaljut-6 program és az Interkozmosz-űrrepülések. 7. = Föld és Ég 17. 1982. 7. sz. pp. 194-198. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Columbia: STS-2. = Föld és Ég 17. 1982. 7. sz. pp. 204-207. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1982. augusztusi műsoraink. = Föld és Ég 17. 1982. 4. sz. p. 211. [SRG.]

FEJES István: Egy újabb "szuper-fénysebességű" kvazár: a 3C 179. = Föld és Ég 17. 1982. 7. sz. pp. 212-214. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 17. 1982. 7. sz. pp. 214-215. -kej [Kelemen János]: Granulák és filigrék. Sky and Telescope 1981. 11. száma alapján.; i. K. B. [ifj. Kálmán Béla]: A béta Lyrae mágneses tere.; R. S. [Rostás Sándor]: A legnagyobb tömegű Földön kívüli molekula. Nature 1982. február 4. száma alapján.; i. K. B. [ifj. Kálmán Béla]: A Halley-üstökös még nem látható. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 17. 1982. 7. sz. pp. 221-223. Iskum József - Juhász Tibor - Keszthelyi Sándor: Észlelők rovata. Napmegfigyelés. Meteorészlelés. Fedési kettősök megfigyelése. [SRG.]

A csillagos ég 1982. augusztus hóban. = Föld és Ég 17. 1982. 7. sz. p. 223. [SRG.]

BENKÓ György: Újabb eredmények a Vénusz bolygó kutatásában. = Föld és Ég 17. 1982. 8. sz. pp. 230-234. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Columbia: STS-3. = Föld és Ég 17. 1982. 8. sz. pp. 238-242. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1982. szeptemberi műsornaptár. = Föld és Ég 17. 1982. 8. sz. pp. 242-243. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 17. 1982. 8. sz. p. 243. R. S. [Rostás Sándor]: A Rák-pulzár különlegesen nagy energiájú gammakitörései. Nature 1982. április 29.; r. T. [Schlosser Tamás]: Újabb holdak a Szaturnusz körül!? Aviation Week and Space Technology 1982. Március 15.; kej [Kelemen János]: Az M 31 tömege. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Posztoczky Károly emlékezetére... = Föld és Ég 17. 1982. 8. sz. pp. 248-249. Posztoczky emlékülés: Tatabánya, 1982. május 7-9. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 17. 1982. 8. sz. pp. 254-255., első, hátsó belső borító Ógyalla - Bödők Zsigmond.; Zajácz György: A debreceni csillagászati szakkör tíz éve.; Kulin György: Beszélő képek. Varga János az Uránia műszerészének felvételeiről. [SRG.]

A csillagos ég 1982. szeptember hóban. = Föld és Ég 17. 1982. 8. sz. p. 255. [SRG.]

Ganümédesz. = Föld és Ég 17. 1982. 9. sz. első, hátsó belső borító. [SRG.]

GYÖRGYEY Judit: A "csomós" Világegyetem. = Föld és Ég 17. 1982. 9. sz. pp. 258-261. [SRG.]

DOROSKEVICS, A. G.: Az Univerzum sejtszerkezete. = Föld és Ég 17. 1982. 9. sz. pp. 261-263. [SRG.]

ISKUM József: Égboltfelvételek - színes nyersanyagra. = Föld és Ég 17. 1982. 9. sz. p. 269. [SRG.]

KELEMEN János: Szuperhalmazok és világ-űrök. = Föld és Ég 17. 1982. 9. sz. pp. 270-275. [SRG.]

F. Á.: Egymillió köb-megaparszeknyi semmi... = Föld és Ég 17. 1982. 9. sz. pp. 274-275. [SRG.]

GELLÉRT András: A TIT Budapesti Szervezetének 1982/83. évi csillagászati-űrkutatási programjai. = Föld és Ég 17. 1982. 9. sz. pp. 284-285. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1982. októberi műsornaptár. = Föld és Ég 17. 1982. 9. sz. pp. 284-285. [SRG.]

kej [KELEMEN János]: Táguló szuperhalmazok - avagy mégis nyitott az Univerzum? = Föld és Ég 17. 1982. 9. sz. p. 285. Sky and Telescope 1981. 11. száma alapján. [SRG.]

i. K. B. [KÁLMÁN Béla, ifj.]: Van-e űr a Bootesben? = Föld és Ég 17. 1982. 9. sz. p. 285. Astrophysicala Journal 1982. április 1. száma alapján. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 17. 1982. 9. sz. pp. 286-287. Baja - Oláh Ferenc.; Komárom - Gábris János.; Nagykanizsa - Vilmos Mihály.; Jászladány - Zana Péter. [SRG.]

A csillagos ég 1982. október hóban. = Föld és Ég 17. 1982. 9. sz. p. 287. [SRG.]

ALMÁR Iván: Föld, ég, világűr. = Föld és Ég 17. 1982. 10. sz. első belső borító. [SRG.]

Ciolkovszkij - Koroljov - Szputnyik. = Föld és Ég 17. 1982. 10. sz. pp. 294-296. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 17. 1982. 10. sz. p. 301. K. Gy. [Kulin György]: Csillaggá válhat-e a Jupiter?; -kej [Kelemen János]: Csillagközi rubídium. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Gergely-féle naptárreform. = Föld és Ég 17. 1982. 10. sz. pp. 302-305. [SRG.]

SCHLOSSER Tamás: Találkozó Kaposvárott... = Föld és Ég 17. 1982. 10. sz. pp. 306-309. Csillagászati Baráti Köre XII. országos találkozója 1982. július 15-18. Mintegy 300 résztvevő volt. [SRG.]

KURUCZ Imre - -pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1982. novemberi műsornaptár. = Föld és Ég 17. 1982. 10. sz. pp. 314-315. 5 évvel ezelőtt nyílt meg a planetárium. Eddig 961 ezer látogatója volt. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 17. 1982. 10. sz. pp. 318-319. Keszthelyi Sándor - Szentmártoni Béla - Juhász Tibor: Észlelők rovata. Meteorok. Mélyég-észlelés. [SRG.]

A csillagos ég 1982. november hóban. = Föld és Ég 17. 1982. 10. sz. p. 319. [SRG.]

BARTHA Lajos: Johannes Honter(us) térképei. = Föld és Ég 17. 1982. 11. sz. pp. 322-325., címoldal, első, hátsó belső borító. [SRG.]

SZABADOS László: A "pontatlan" cefeidák. = Föld és Ég 17. 1982. 11. sz. pp. 326-329. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1982. decemberi műsornaptár. = Föld és Ég 17. 1982. 10. sz. pp 329. [SRG.]

HORVÁTH András - SCHLOSSER Tamás: UFO-megfigyelések a Szovjetunióban? = Föld és Ég 17. 1982. 11. sz. pp. 334-338. Az égen észlelt rendellenes jelenségek magyarázata a Földre visszatérő űreszközökkel. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Rengések a Vénuszon? = Föld és Ég 17. 1982. 11. sz. pp. 344-346. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 17. 1982. 11. sz. pp. 346-347. -kej [Kelemen János]: Kénsavképződés a Vénusz légkörében. Sterne und Weltraum 1982. 5. szám alapján.; i. K. B. [ifj. Kálmán Béla]: Mikor láthatjuk a Halley-üstököst? Nature 1982. július 15.; -STS [Schlosser Tamás]: 1982 DB kisbolygó. Aviation Week and Space Technology 1982. május 10. száma alapján. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 17. 1982. 11. sz. pp. 350-351. Vértes Ernő: Csillagászati szakkörvezetők minősítő tanfolyama Szombathelyen (1982. aug. 2-8-ig).; Hegyeshalom - Hautzinger József.: Kézdivásárhely - Ötvös Barna. [SRG.]

A csillagos ég 1982. december hóban. = Föld és Ég 17. 1982. 11. sz. pp. 351-352. [SRG.]

Újra felfedezték a Halley-üstököst. = Föld és Ég 17. 1982. 12. sz. első, hátsó belső borító. 1982. okt. 16-án. A 24,2 magnitúdós üstököst a Palomár-hegyi 5 m-es távcsőre szerelt CCD-s érzékelővel rögzítették. 7 CCD-felvételt másoltak össze. Az üstökös mindössze 8 ívmásodpercnyire járt a számított helyétől. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly: A galaxisok spirálkarjairól. = Föld és Ég 17. 1982. 12. sz. pp. 354-358. [SRG.]

TÓTH László S.: Égtájmutató napóra. = Föld és Ég 17. 1982. 12. sz. pp. 366-369., címoldal. [SRG.]

(STS) [SCHLOSSER Tamás]: Az űrkutatás negyedszázada. = Föld és Ég 17. 1982. 12. sz. p. 371. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1983. januári műsornaptár. = Föld és Ég 17. 1982. 10. sz. p. 377. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 17. 1982. 12. sz. pp. 380-381. K. Gy. [Kulin György]: Gyula. Csillagvizsgáló a SZOT üdülő tetején.; Szabó Bálint: Debrecen.; Beregszász - Foltin István.; Sztrehovszki János: Budapest.; Hegedüs Tibor: III. Alcor nyári tábor 1982. augusztus 20-30. [SRG.]

A csillagos ég 1983. január hóban. = Föld és Ég 17. 1982. 12. sz. p. 381. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Amatőrök csillagászattörténetünkért. = Föld és Ég 17. 1982. 12. sz. p. 382. [SRG.]

TÓZSA István - HEGEDŰS Gy. Csaba: Budapest a világűrből. = Földrajzi Értesítő 31. 1982. 1. füz. pp. 121-130. [SRG.]

TÓZSA István: Űrkutatás Svédországban. = Földrajzi Értesítő 31. 1982. 2-3. füz. pp. 284-286. [SRG.]

TÓZSA István - SOMOGYI Szilvia: A Zempléni-hegység műholdról nézve. = Földrajzi Értesítő 31. 1982. 2-3. füz. pp. 301-306. [SRG.]

GÁBRIS Gyula - SZÉKELY Aladár: Jelentések a szakosztályok és a vidéki osztályok működéséről. = Földrajzi Közlemények 30. 1982. 1. sz. p. 67. Bartha Lajos 1980. nov. 13-i, Hell Miksa természetföldrajzi munkásságáról szóló előadásának kivonata. [KSZ.]

VARGA Márta - FORRAI József: A jövő új helymeghatározó rendszere: a NAVSTAR / GPS. = Geodézia és Kartográfia 34. 1982. 1. sz. pp. 42-44. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Braun Károly emlékezete. Születésének 150. évfordulójára. = Geodézia és Kartográfia 34. 1982. 1. sz. pp. 47-48. A kalocsai Haynald Obszervatórium első igazgatója. [SRG.]

JOÓ István: A korszerű kozmikus geodéziai eljárások magyarországi vonatkozásai. = Geodézia és Kartográfia 34. 1982. 2. sz. pp. 78-81. [KSZ.]

RAUM Frigyes: A magyarországi első fokmérés. = Geodézia és Kartográfia 34. 1982. 3. sz. pp. 167-173. Kistelek (Csongrád megye) és Csurog (Bács-Bodrog megye) között végezte Joseph Liesganig 1769-ben. [KSZ.]

BOD Emil: A magyar asztrogeodézia rövid története 1730-tól napjainkig. [1.] = Geodézia és Kartográfia 34. 1982. 4. sz. pp. 283-289. [KSZ.]

BOD Emil: A magyar asztrogeodézia rövid története 1730-tól napjainkig. 2. = Geodézia és Kartográfia 34. 1982. 5. sz. pp. 368-375. [KSZ.]

Kínai műholdak. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos ismeretterjesztő folyóirata 16. 1982. 1. sz. pp. 34-35. [FŐA.]

BÖDÖK Zsigmond: Gothard Jenő /1857-1909/. = Hét (Pozsony - Bratislava) 27. 1982. 22. sz. p. 18. [SRG.]

MÜNZ András: Mi a magyarázat. Felhőóriás a sztratoszférában. A maiak tovább élnek. Savbiztonságban a Balaton. A pokoli bolygó. = Hétfői Hírek 1982. ápr. 6. A Venus légköre. [SRG.]

KIS Csaba: Űrhajózás napja. Előkészületben: a szekciós űrállomások. "Civil" tudósok a fedélzeten. = Hétfői Hírek 26. 1982. ápr. 13. 15. sz. pp. 1-2. [SRG.]

-zele-: Megvalósult Leonardó álma. 4,6 év a Kozmoszban. = Hétfői Hírek 26. 1982. ápr. 13. 15. sz. p. 2. [SRG.]

MÉCS G. László: Halley és társai. Csóvás rendbontók. 3000 év hiedelmei az égbolt legnagyobb fáklyájáról. = Hétfői Hírek 26. 1982. ápr. 13. 15. sz. p. 3. Csaba György Gábor nyilatkozatával. [SRG.]

MÉCS G. László: Jóslatokban nincs hiány. Hányszor lett már világ vége! Ókori váteszek: "földrengés, vízözön, fagyhalál". Támadás egy idegen bolygóról? Még van 6 milliárd évünk. = Hétfői Hírek 26. 1982. máj. 3. 18. sz. p. 6. Nyilatkozik Csaba György Gábor is. [SRG.]

BÉLL B[éla].: Földtudományi évforduló 1982-ben. = Időjárás 86. 1982. nov-dec. 6. sz. p. 387. Első Nemzetközi Poláris Év 1882. aug. 1-én kezdődött. A második 1932-ben volt, 1957. júl. 1-én Nemzetközi Geofizikus Év. [SRG.]

JUGIN, Milivoj: Űrmenü. = IPM Interpress Magazin 8. 1982. jan. pp. 126-127. Az űrben való étkezés fejlődése. [NRO.]

Ha jön az üstökös. = IPM Interpress Magazin 8. 1982. febr. pp. 41-45. Az üstökös kutatás történelmi fejlődése. Forrás: Natural History. [NRO.]

MUHIN, M. L.: Óriások glóriával. = IPM Interpress Magazin 8. 1982. márc. pp. 32-36. A nagy bolygókat övező gyűrűk keletkezését elemző cikk. [NRO.]

PODOLNIJ, R.: Világkép született. = IPM Interpress Magazin 8. 1982. máj. 5. sz. pp. 4-7. Galilei munkásságáról. [KOC.]

CRICK, Francis: Űrvetés. = IPM Interpress Magazin 8. 1982. júl. pp. 4-6. Érkezhetett-e a Földre az űrből az élet csírája? [NRO.]

ADINE, Jean Pierre: Tevék és galaxisok. = IPM Interpress Magazin 8. 1982. szept. pp. 24- 27. A világegyetem tágulásának elmélete. [NRO.]

BUZA Péter: Volt egyszer egy műhold. = IPM Interpress Magazin 8. 1982. okt. pp. 24-27. Az első műhold sajtóvisszhangja Magyarországon. A cikk idézi az Esti Hírlap 1957. okt. 6-i számából Kulin György magyarázatát is: "Megkerestük Kulin György professzort, az Uránia Csillagvizsgáló vezetőjét. Ő így tájékoztatott: - A hivatalos közlemény "műbolygó" elnevezése helytelen, a geofizikai év kapcsán a mesterségesholdak kilövésére került sor. A Szovjetunióban ilyen mesterséges holdat lőttek ki. Az ilyen holdak megfigyelésére nálunk is megvan a megfelelő megfigyelőállomás és előzetes értesítést is kaptunk arra vonatkozóan, hogy készüljünk fel ilyen megfigyelésekre" [NRO.]

ALEKSZEJEVA, L.: Lidérces messze fény. = IPM Interpress Magazin 8. 1982. okt. pp. 77-79. A sarkifény kutatási eredményei. [NRO.]

CSABA György: 400 éves a Gergely-naptár. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1982. febr. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

U. G. [UDVAI Gábor]: A horoszkóp és a valóság. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1982. ápr. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

Távcsőkészítés házilag. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1982. júl. sz. p. 2. Tükörcsiszoláshoz adnak tanácsot az Uránia Csillagvizsgálóban. A képen Varga János optikai műszerész ellenőrzi a tükröt. [KSZ.]

H. M.: Csillagászati Hét ’82. (Október 3-9.) = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1982. szept. sz. p. 14. A TIT Budapesti Planetáriumban. [KSZ.]

Egymillióan a planetáriumban. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1982. okt. sz. p. 2. Az első öt év alatt. [KSZ.]

LANTOS Tibor: Élet az űrhajóban. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1982. dec. sz. pp. 5-7., címlapkép. [KSZ.]

NAGY Boldizsár: A Hold részben az Öné! = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1982. dec. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

NÓGRÁDI TÓTH Erzsébet: Együtt a világűrben is. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1982. dec. sz. pp. 10-12. Újabb női űrhajós. [KSZ.]

Csillagászat - űrkutatás - asztronautika. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1982. dec. sz. p. 24. Előadói ülések a Kossuth Klubban. [KSZ.]

A TIT kaposvári Uránia bemutató csillagvizsgáló és megfigyelő állomása. = Kaposvári Műsor 1982. febr. pp. 28-29. [SRG.]

A csillagász baráti körök XII. országos találkozója. (Kaposvár, 1982. július 15-16-17-18.)= Kaposvári Műsor 1982. júl. p. 20. [SRG.]

L. J.: A világvége Kaposváron 1910-ben. Kaposvári furcsa történetek. 10. = Kaposvári Műsor 1982. szept. pp. 28-29. Halley üstökös 1910. máj. 25-30-én. [SRG.]

VARJAS Győző: Tudósvilág egy vasi plébánián. = Katolikus Szó 26. 1982. aug. 8-15. 16. sz. p. 2. Gothard Jenő tevékenységéről. [SRG.]

HUDOBA György: Szakkörök bevezetése a csillagászatba. = Közművelődés Fejér megyében 1982. 1-2. sz. pp. 24-26. A csillagászati szakköröknek készített óravázlatgyűjtemény bemutatása. [KSZ.]

HUDOBA György: A székesfehérvári Uránia Csillagvizsgáló. = Közművelődés Fejér megyében 1982. 1-2. sz. pp. 70-72. 1961. dec. 16-án a József Attila Gimnázium lapos tetőteraszán megnyílt az első TIT Uránia Csillagvizsgáló, 15 cm-es tükrös távcsővel. 1962. dec. 9-én rendezték az első csillagászati előadói konferenciát. 1966. májusában a 15 cm-es távcső a Vidám Parkba települt. 1967. szept. 14-én itt avatták fel a 30 cm-es távcsövet, ami ezen a helyen 1976 tavaszáig működött. Az Ifjúsági és Úttörőházra a kupola 1977. szept. 16-án került fel, és 1977. dec. 9-én a csillagvizsgálót az új helyén megnyitották. 1982. szept. 22-25-ig a csillagászat helye és szerepe az iskolákban címmel nyári akadémiát szerveztek. [KSZ.]

Ami az előző számból kimaradt: vezércikk gyanánt. = Lebvény-Bolygód 1982. máj. 2. sz. pp. 1-2. Bevezető a Lebvény-Bolygód laphoz. [KSZ.]

Áuááááá! Ez nem igaz - sarki fény!!! = Lebvény-Bolygód 1982. máj. 2. sz. pp. 2-5. Az 1981. júl. 25/26-i éjjelen, a bakonyi Pénzesgyőr feletti Tüskés-hegyen táborozó 51 amatőrcsillagász többszöri sarki fény jelenséget látott. Tepliczky István vezetésével magnós meteorfigyelés folyt, a hangfelvételre a sarki fény jelenséggel kapcsolatos megjegyzések is rákerültek. A magnetofon-felvétel szövegét lejegyezte és itt szó szerint közzétette: Keszthelyi Sándor. [KSZ.]

A PUPO Kettős púpja. = Lebvény-Bolygód 1982. máj. 2. sz. pp. 5-7. A Pécsi Uránia Public Observatory (Pécsi Uránia Bemutató Csillagvizsgáló) leírása a PVH találkozó idején. [KSZ.]

Lapunk Munkatársának tapogatózó jellegű látogatása a TUPO-ban. = Lebvény-Bolygód 1982. máj. 2. sz. pp. 7-8. A Tatai Uránia Public Observatory (Tatai Uránia Bemutató Csillagvizsgáló) leírása. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: Az n-edik látogatás az UPO-ban. = Lebvény-Bolygód 1982. máj. 2. sz. pp. 9-11. Az Uránia Public Observatory (a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló) leírása. [KSZ.]

RKL [RÓKA László]: Ellopták a Heydét! = Lebvény-Bolygód 1982. máj. 2. sz. pp. 11-12. A budapesti Uránia Csillagvizsgáló 200/3030 mm-es főműszerének objektívlencséjét 1980. január elején eltulajdonították. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: A Lebvény-Bolygód meteortábor-rovata. A MÖMÖTÉH 1980-as Perseida sáskajárása Nempiszkéstetőn. = Lebvény-Bolygód 1982. máj. 2. sz. pp. 13-14. Országos meteortábor 1980. augusztusban a Mátrában, Kút-hegyen. [KSZ.]

Földfény Kedvelő [SZŐKE Balázs]: A Szupernyár - II. levezető rész. Perseida tábor a Kút hegyen (Mátra, 878 m, a piszkéstetői kupolák egy köpésre) 1980. augusztus 10. = Lebvény-Bolygód 1982. máj. 2. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: Kenesei les - P’75. = Lebvény-Bolygód 1982. máj. 2. sz. pp. 16-20. Meteortábor Balatonkenesén 1975. aug. 8-14-ig. [KSZ.]

MIZAR [MIZSER Attila]: De la Caille abbé 1977 - Lebvény-Bolygód 1982. = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: Főbireo! Mély-jég kedvelők lapja. = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. pp. 3-6. Mosolygó Béla: Elmélkedés az ég újrafelosztásáról (vezércikk gyanánt).; Mélyjég észlelések: Hörcsög Antal, Inch Mátyás, Mosolygó Béla, Cephei Sándor.; Béláscsillagok: Hörcsög Antal, Cephei Sándor, Publi Kátor. [KSZ.]

Mennyei Drabant (Kecskeméti Sándor beszámoló-zuhataga mezei észleléseiről). = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: KUPO-i Kupakok - látogatás a Kaposvári UPO-n. = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. pp. 8-9. A Kaposvári Uránia Public Observatory (Kaposvári Uránia Bemutató Csillagvizsgáló) leírása. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: Minden jó, ha vége jó! - helyszíni közvetítés az UPO-i veterán újraátadásáról bele a közművelődésbe. = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. pp. 9-10. Felavatták az Uránia Public Observatory (a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló) főműszerét, a Zeiss cég által (a korábban ellopott pótlására) újra elkészített objektívlencsével. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: Teplector, mint úti bútor. = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Amatőr villámtréfák. = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. pp. 13-14. [KSZ.]

Kaposvári tudósítónk jelenti... = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. p. 14. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: Inch Mátyás viselt dolgai. Újabb levonás. = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Látogatás az OUPO-ban. = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. pp. 16-18. [KSZ.]

IBQL [BARTHA Lajos, ifj.]: 1. sz. Nyílt levél, amellyet Zacc Ferenc Xavér Vitus Fridrick báró írt Abbe De la Caille Miklós Lajos csillagásznak. = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. pp. 18-22. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: A mikromütyürök megfigyelése. = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: The Mizar Astronomical Society magyarul a Mizár Amatőrcsillagász Szakkör sporadikus táborának rövid (de azért ennél a címnél hosszabb) összegzése, illetve Mizár bazár bezár - de kár! = Lebvény-Bolygód 1982. júl. 3. sz. pp. 23-30. [KSZ.]

PAP Judit: Mit tudunk a napállandóról? 2. = Légkör 27. 1982. 1. sz. pp. 11-16. [SRG.]

BALÁZS Éva - DEÁK Valéria: A magyar meteorológiai irodalom kezdetei. 4. = Légkör 27. 1982. 1. sz. pp. 23-27. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Olvastuk... Új ismeretek a Napról. = Légkör 27. 1982. 1. sz. p. 28. A Nap hatása életünkre. [SRG.]

MEZŐSI Miklós: Olvastuk... Új ismeretek a Napról. = Légkör 27. 1982. 1. sz. p. 28. A Nap hatása életünkre. [SRG.]

SZEPESI Dezsőné: "Tűzeső". = Légkör 27. 1982. 1. sz. pp. 29-31. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban található kétrészes XVI. századi röplap. Eredeti címe: Neue zeitung aus Hungeren von Ofen und Pesst (Új "újság" Magyarországról és Pestről. 1578.) A röplapon látható fametszet Georg Machen nürnbergi mester munkája. 1300-as évtől 1578-ig végigkövetik a természeti csapásokat. 1337-ben egy üstökös 4 hónapig látszott, Még el sem tűnt, megjelent egy második, 1339-ben pedig egy harmadik, a következő évben borzalmas pestisjárvány és éhínség dúlt. p. 30.; "az 1400, 1401, 1402, 1403 évben négy borzalmas üstökös jelent meg egymásután, ezután pedig a borzalmas zsarnok, a tatárság élén majdnem az egész keleten végigvonult". 1577. nov. 18-tól szörnyű nagy üstökös látszott Erdélyben 50 napon keresztül.; 1577. nov. a Nap és a Hold szokatlanul sötét volt. Nap- és holdfogyatkozás? p. 31. [SRG.]

Olvastuk... Űrkutatás léggömbökkel. = Légkör 27. 1982. 2. sz. p. 18. [SRG.]

Olvastuk... A Venyera-13 és 14 a Vénuszon. = Légkör 27. 1982. 3. sz. p. 33. Esti Hírlap, Magyar Nemzet 1982. márc. 4-7. között megjelent cikkei alapján. [SRG.]

GÖTZ Gusztáv: Három Év - három évforduló. (1.) I. Nemzetközi Poláris Év. II. Nemzetközi Poláris Év. Nemzetközi Geofizikai Év. = Légkör 27. 1982. 4. sz. pp. 2-9. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

BIHARI Ilona: Míg a Nap az égen. = Légkör 27. 1982. 4. sz. pp. 29-30. [SRG.]

A Csillagászati Szakkör 1982. január havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. jan. p. 1. Czakó István, Zajácz György, Károlyi Gábor, Tóth Mihály előadásai. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1982. február havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. febr. p. 1. Károlyi Gábor, Zajácz György, Szoboszlay Endre előadásai. Március végén ünnepeljük a csillagászati szakkör 10 éves fennállását. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1982. március havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. márc. p. 1. Zajácz György, Fenyvesi András, Károlyi Gábor előadásai. Márc. 25-27-én jubileumi rendezvénysorozat: 10 éves a Csillagászati Szakkör. [KSZ.]

10 éves a Csillagászati Szakkör. Meghívó. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. márc. p. 2. 1982. márc. 25-én. Előadó: Dr. Nagy János a TIT megyei titkára, Dr. Gyarmati Kálmán a Kölcsey Művelődési Központ igazgatója, Zajácz György szakkörvezető, Szoboszlay Endre. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1982. április havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. ápr. p. 1. Dr. Guman István, Zajácz György, Hosztafi Sándor, Czakó István előadásai. Ápr. 5-én találkozó a szegedi Alcor Klub tagjaival. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1982. május havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. máj. p. 1. Tóth Mihály, Czakó István, Károlyi Gábor, Szabó Erika, Zajácz György előadásai. Máj. 15-16-án kirándulás Pencre a KGO-ba. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1982. június havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. jún. p. 1. Czakó István, Károlyi Gábor, ifj. Kálmán Béla, Fenyvesi András előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. jún. p. 1. A Jupiter-holdak helyzetének észlelése, az RZ Cas fedési változó minimumai. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1982. szeptember havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. szept. p. 1. Czakó István, Zajácz György, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. szept. p. 1. Változócsillagok, Austin 1982g üstökös, fedési változók. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1982. október havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. okt. p. 1. Czakó István, Zajácz György, Fenyvesi András előadásai. Okt. 11-17-ig Csillagászati Hét lesz. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. okt. p. 1. a béta Lyr és a delta Cep észlelése, az Algol és az AR Aur minimumai. Okt. 10-20-ig a Vekeri-tónál Denevér akció keretében: asztrofotós esték. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1982. november havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. nov. p. 1. Tóth Mihály, Czakó István, Károlyi Gábor, ifj. Kálmán Béla, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. nov. p. 1. Változócsillagok, fedésiek, asztrofotós esték, meteorrajok. [KSZ.]

A Csillagászati Szakkör 1982. december havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. dec. p. 1. Kozák Miklós, Szoboszlay Endre, Zajácz György, Károlyi Gábor, Fenyvesi András előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1982. dec. p. 1. 10 éves a debreceni változó csillag észlelő csoport, az észlelési program 178 csillagot tartalmaz, mira maximum előrejelzések, részleges napfogyatkozás dec. 15-én, asztrofotós esték, meteorrajok. [KSZ.]

V. M.: R. Wachsner: Világharmónia és természeti törvény. A külföldi folyóiratokból. = Magyar Filozófiai Szemle 26. 1982. 2. sz. p. 275. "A szerző tudománytörténetileg, komplex módon elemzi a korszakalkotó tudós, Kepler gondolatvilágát. Kimutatja, hogy Kepler kutatásainak alapjaiban milyen eltérő filozófiai előfeltevések találhatók, és hogy filozófiai szintű következtetései ugyancsak többirányúak. Kepler, aki a bolygómozgás megformulázója, és egyéb tudományterületeken is kiemelkedőt alkotott, a szerző megállapítása szerint erősen kapcsolódott a misztikához. Ismeretelméleti és ontológiai állásfoglalásai egyaránt tükrözik ezt a gondolati háttért. Ismeretelméleti gondolatai, amelyek az empirizmus meghaladását jelentik, világosan magukon viselik a misztikus hatás nyomait. Kepler szerint a puszta empíria alapján tudás nem jöhet létre. "Mint a szem a színek számára, a fül a hangok számára, olyan az emberi szellem, a legnagyobb teremtő a megismerés számára."
Kepler abban látja tudományos feladatát, hogy a világot egy óramű mintájára értelmezze, és azt rekonstruálja, amit egy geometriailag is képzett Isten hozott létre. [...] Kozmogóniájában, amely egyaránt tartalmaz természettudományos és metafizikai elemeket, fel lehet fedezni Giordano Bruno hatását. A világ végtelenségét állítja, amely nem álló csillagok által lezárt félgömb. Ebben a világban feltételez egy általános világtörvényt, amely egyben a világ harmóniáját is jelenti. ..." (Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 1981/5) [HAI.]

Kettős naprendszerben élünk? = Magyar Hírlap 15. 1982. márc. 13. 61. sz. p. 11. A Jupiter körül formálódó naprendszer-elméletről. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Nem vagyunk egyedül? = Magyar Hírlap 15. 1982. nov. 27. 279. mell. pp. 4-5. A Földön kívüli életről. [SRG.]

Űrszonda a Vénuszon. Felvételek az égitestről. = Magyar Nemzet 38. 1982. márc. 3. 52. sz. p. 3. [SRG.]

A Venyera-14 holnap éri el az Esthajnal csillagot. = Magyar Nemzet 38. 1982. márc. 4. 53. sz. p. 5. [SRG.]

Adatok a Venyera-14-ről. = Magyar Nemzet 38. 1982. márc. 6. 55. sz. p. 5. [SRG.]

Sikeresen leszállt a Venyera-14 a Vénuszra. = Magyar Nemzet 38. 1982. márc. 7. 56. sz. p. 3. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Gothárdra emlékezve. Tudósvilág Herényben. = Magyar Nemzet 38. 1982. jún. 22. p. 9. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A magyarok bejövetele és a csillagászat. = Magyar Nemzet 38. 1982. nov. 17. p. 8. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Csigavonalban. A sarkmagasság ingadozásai. Számítások és feltételezések. = Magyarország 1982. 9. p. 38. [KOC.]

SZENTESI György: A Space Shuttle űrrepülőgép. = Magyar Tudomány 89.(27.) 1982. ápr. 4. sz. pp. 273-283. Többszöri felhasználás.; Amerikai fejlesztés.; Az űrrepülőgép.; Hővédelem.; Startrakéták - főtartály.; A repülés fázisai.; Az alkalmazás lehetőségei.; Kétséges eredmények.; Katonai alkalmazás.; Reális értékelés. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság Szabados Lászlót "Cefeida változócsillagok periódusváltozásai" című disszertációja alapján - a fizikai tudományok kandidátusává nyilvánította. = Magyar Tudomány 89.(27.) 1982. okt. 10. sz. p. 782. [KSZ.]

  FAZAKAS József: A fém interferencia szűrők. 2. (Megfigyelhető a napkorona?) = Meteor 12. 1982. 1.(67.) sz. pp. 2-5. [SRG.]

  MZS [MIZSER Attila]: Kis magyar "csillagászattörténet". = Meteor 12. 1982. 1.(67.) sz. pp. 6-9. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. A napaktivitás 1981 novemberében. = Meteor 12. 1982. 1.(67.) sz. pp. 10-12. [SRG.]

  KARÁSZI István: Okkultációk. = Meteor 12. 1982. 1.(67.) sz. pp. 13-15. Nunki fedése a Vénusz által, 1981. nov. 17-én. [SRG.]

  ORHA Zoltán: Vénusz. = Meteor 12. 1982. 1.(67.) sz. pp. 16-17. 1981. november. [SRG.]

  BECKMANN, Kenneth: A nóvakeresés értelme. = Meteor 12. 1982. 1.(67.) sz. pp. 18-20. JAAVSO 1981. 1. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  Törlések a megfigyelési programból /1982. január 1-től/. = Meteor 12. 1982. 1.(67.) sz. p. 21. 95 - kis amplitúdójú - változócsillag törlése. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Meteorok az MMTÉH rovata. 1981. július - augusztus. = Meteor 12. 1982. 1.(67.) sz. pp. 23-43. [SRG.]

  MIZSER Attila: Bemutatjuk... Az Uránia Csillagvizsgáló Pleione észlelőkörét. = Meteor 12. 1982. 1.(67.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

  DANKÓ Sándor: A Hold- és bolygófelvételekhez szükséges megvilágítási idő meghatározása a megvilágítási faktor számításának segítségével. = Meteor 12. 1982. 2.(68.) sz. pp. 2-6. [SRG.]

  FAZAKAS József: A fém interferencia szűrők. 3. = Meteor 12. 1982. 2.(68.) sz. pp. 7-9. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. A napaktivitás 1981 decemberében. = Meteor 12. 1982. 2.(68.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

  NAGY MÉLYKUTI Ákos: Meteorok az MMTÉH rovata. 1981. szeptember - október. = Meteor 12. 1982. 2.(68.) sz. pp. 12-22. [SRG.]

  Előzetes tájékoztató... = Meteor 12. 1982. 2.(68.) sz. pp. 25-26. A TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, a Csillagászat Baráti Köre, az Uránia Csillagvizsgáló 1982. évi programjairól, valamint a Posztoczky Károly emlékülésről (Tatabánya 1982. május 7-9.). [SRG.]

  SZŐKE Balázs: Mely változócsillagok maradtak ki a programból? = Meteor 12. 1982. 2.(68.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

  Változócsillagok 1981. szeptember - október. = Meteor 12. 1982. 2.(68.) sz. pp. 30-46. Összeállítók: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás, Mizser Attila, Karászi István. [SRG.]

  Változós érdekességek. Az AG Pegasi periódusa. = Meteor 12. 1982. 2.(68.) sz. p. 47. 827 nap. [SRG.]

  BARNES, Thomas G. - WILLSON, Lee Anne: Mira változók. 1. = Meteor 12. 1982. 3.(69.) sz. pp. 2-4. JAAVSO. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Meteorfeldolgozás: a személyek száma szerinti ZHR-korrekció meghatározása. = Meteor 12. 1982. 3.(69.) sz. pp. 5-9. [SRG.]

  KARÁSZI István: Okkultációk. = Meteor 12. 1982. 3.(69.) sz. pp. 10-11. Április 14-én a Hold elfedi a Neptunuszt.; Április 1-én a Hold érinti a delta Gem-t. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. A napaktivitás 1982 januárjában. = Meteor 12. 1982. 3.(69.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

  NAGY MÉLYKUTI Ákos: Meteorok az MMTÉH rovata. 1981. november. = Meteor 12. 1982. 3.(69.) sz. pp. 14-22. [SRG.]

  Közlemények. Az MMTÉH [kisebb hírei]. = Meteor 12. 1982. 3.(69.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

  A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1981. november - december. Eruptív változók. = Meteor 12. 1982. 3.(69.) sz. pp. 26-28. Összeállította: Mezősi Csaba. [SRG.]

  Az 1E 0643.0 - 1648 törpenóva rtg. sugárzása. = Meteor 12. 1982. 3.(69.) sz. p. 29. Sky and Telescope 1981. dec. [SRG.]

  MIZSER Attila: [Szabadszemes változók. 2.] A g Herculis fényváltozásai 1973-80. = Meteor 12. 1982. 3.(69.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

  MIZSER Attila: A rho Cassiopeiae vizuális és fotoelektromos fénygörbéi. = Meteor 12. 1982. 3.(69.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

  JUHÁSZ Tibor: Bemutatjuk... az "Algol"-t. = Meteor 12. 1982. 3.(69.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

  WILLSON, Lee Anne - BARNES, Thomas G.: Mira változók. 2. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. pp. 2-4. JAAVSO. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  SZŐKE Balázs - MIZSER Attila: A mira változók hazai észleléséről. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

  GENET, Russel M.: A változók fotoelektromos fotometriája. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. A napaktivitás 1982 februárjában. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. pp. 9-13. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Pár szó az MMTÉH-archívumról... = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Április-májusi szimultán meteorészlelési időpontok. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

  ORHA Zoltán: Vénusz. 1981. augusztus - 1982. február. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

  ORHA Zoltán: Mars. 1982. február. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. p. 23. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - MIZSER Attila: Bemutatjuk... Kósa-Kiss Attila amatőrcsillagászt. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

  LUKÁCS László: Úttörő csillagászati tanfolyam /Tura, 1982. július 5-10./. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. p. 26. [SRG.]

  SZŐKE Balázs: PVH I. találkozó /Pécs, 1982. július 14-15./ = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. p. 27. A tervezett pécsi találkozó végül is nem valósult meg. [SRG.]

  TIT Csillagászat Baráti Köre XII. Országos Találkozója /Kaposvár, 1982. július 15-18./ = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. p. 28. [SRG.]

  A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1981. november - december. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. pp. 30-39. Összeállítók: Karászi István, Dömény Gábor, Zalezsák Tamás. [SRG.]

  MIZSER Attila - SZŐKE Balázs: A PVH munkája az 1981-es évben. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. pp. 40-42. [SRG.]

  MIZSER Attila: Szabadszemes változók. 3. A mü Cephei fényváltozásai 1969-80. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

  Röviden a BD Pavonis-ról. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. p. 47. [SRG.]

  A PVH programjából törölt csillagok végleges listája. = Meteor 12. 1982. 4.(70.) sz. p. 48. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Túra-asztrográf. = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. pp. 2-7. [SRG.]

  CSé Em [CSIBA Márton]: Fotometriai alapismeretek. = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. pp. 8-14. [SRG.]

  FAZAKAS József: A segédtükör minőségi vizsgálata. = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

  KELEMEN János: Jupiterhold-konjunkció - megfigyelések. = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. p. 18. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1982 március hónap napaktivitása. = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. pp. 19-22. Megjegyzés az észlelő lapok használatához. [SRG.]

  FAZAKAS József: Ivek a Napon. = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. pp. 23-26. [SRG.]

  T. I. [TEPLICZKY István]: [A Quadrantida meteorraj 1982-ben.] = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Szimultán időpontok 1982. júniusra. = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Kiegészítések a sarki fény észleléséhez. = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. pp. 31-32. Nagyrészt az 1981. júl. 25-i jelenséghez. [SRG.]

  ORHA Zoltán: Mars. 1982 március. = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. p. 33. [SRG.]

  -mez- -mzs- -szb- [MEZŐSI Csaba - MIZSER Attila - SZŐKE Balázs]: A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. Közlemények.; Shedir- adatok a PVH-Adatbankban. = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. p. 34. Vojczek Judit átadta a Shedir-hez 1977-1978-ban érkezett 3124 adatot, melyek szabadszemes változócsillagokra vonatkoztak. [SRG.]

  MIZSER Attila: Az első 200 ezer... = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. pp. 35-39. A hazai amatőr változócsillag észlelések története 1948-1981-ig. [SRG.]

  HOSKIN, Michael: Goodricke, Pigott és változócsillagaik. = Meteor 12. 1982. 5.(71.) sz. pp. 40-43. The Journal of Historical Astronomy, 1979. alapján. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Meteorok az MMTÉH rovata. 1981. december - 1982. január. = Meteor 12. 1982. 6.(72.) sz. pp. 2-14. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. A Nap aktivitása 1982 áprilisában - 1982 január. = Meteor 12. 1982. 6.(72.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

  Az 1981-ben felbocsájtott mesterséges holdak. = Meteor 12. 1982. 6.(72.) sz. pp. 19-26. [SRG.]

  A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1982. január - február. = Meteor 12. 1982. 6.(72.) sz. pp. 27-39. Összeállítók: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás, Dömény Gábor. [SRG.]

  MEZŐSI Csaba: Tájékoztató az EFVSO-ról. = Meteor 12. 1982. 6.(72.) sz. pp. 40-42. Változócsillag Észlelők Európai Szövetsége. [SRG.]

  Bemutatjuk... a Váci Göncöl Bemutató Csillagdát. = Meteor 12. 1982. 6.(72.) sz. p. 43. 1982. máj. 28-án adták át. [SRG.]

  SÜLE Gábor: Nomogramos módszer alkalmazása a meteorészlelések kiértékelésénél. = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 2-6. [SRG.]

  FAZAKAS József: CM-eseménytérkép. = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 7-11. [SRG.]

  F. J. [FAZAKAS József]: UFO-t fogtam... = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

  NAGY MÉLYKUTI Ákos: Meteorok az MMTÉH rovata. 1982. február. = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Szimultán meteorészlelési időpontok 1982. augusztus. = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

  Közlemények. = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 20-22. DMH-találkozó Tatán 1982. március 28-án.; Észlelőtábor a Mecsekben (P’82).; Új űrlap vizuális észlelésekhez.; Fénykép-archívumok létrehozása. [SRG.]

  MÁTIS András: Szaturnusz. Láthatóság 1980/81. = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. A Nap aktivitása 1982 májusában. = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 30-34. [SRG.]

  FAZAKAS József: Egy kis meteorológia. Egy furcsa felhő... = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. p. 35. [SRG.]

  SRa változók az AAVSO Variable Star Atlas-ban. = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

  Az R Aquarii, egy szimbiotikus mira változó. = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

  Változócsillagok március - április. = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 41-52. Összeállítók: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás, Dömény Gábor. [SRG.]

  SZŐKE Balázs - ZALEZSÁK Tamás: Az R Dra fényváltozásai 1974-1981. = Meteor 12. 1982. 7.(73.) sz. pp. 53-56. [SRG.]

  HARDI Ferenc: A mikrometeoritek fotózása. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. pp. 2-5. A Meteor folyóirat ezen számánál a helyes 74-75. sorszám helyett a 73-74.-et tüntették fel. [SRG.]

  KELEMEN Zsolt: Rádiós meteorok. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

  MATTEI, J. A.: Az RV Tauri típusú változók. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. pp. 8-10. Forrás: JAAVSO. [SRG.]

  NAGY MÉLYKUTI Ákos: Meteorok az MMTÉH rovata. 1982. március. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. pp. 11-14. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Meteorok az MMTÉH rovata. 1982. április. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. pp. 15-20. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Szimultán időpontok - 1982. szeptember - október. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

  SÜLE Gábor: A "csodálatos" ’81-es Perseidák. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. pp. 23-24. Sky and Telescope 1981. dec. alapján. [SRG.]

  KELEMEN János: Közlemény. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. p. 24. "A TIT Uránia Csillagvizsgáló, mint a csillagászati szakkörök országos módszertani központja, minden csillagászati szakkör számára elérhető áron diasorozatok elkészítését tervezi. Az alábbi sorozatok sokszorosítás előtt állnak: 1. Csillagászati alapsorozat /45 db/. 2. A Voyager program képeiből /36 db/. E sorozatokra előzetes igénybejelentéseket már elfogadunk. A korlátozott példányszám miatt csak a szeptember 31-ig beérkező igényléseket elégíthetjük ki." Ez a közlemény teljes szövege. [HAI.]

  KARÁSZI István: Okkultációk. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. pp. 25-28. Csillagfedések. A delta Gem okkultációja. Holdfogyatkozás 1982. jan. 9-én. [SRG.]

  PAPP Sándor: Uránusz - Neptunusz. 1982 április - július. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. p. 29. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Felhívás: A csillagászattörténet iránt érdeklődő amatőrökhöz. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

  A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1982. május - június. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. pp. 32-38. Összeállítók: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás. [SRG.]

  MAYER, Ernst H.: Vizuális módszerek halvány csillagok kis távcsövekkel történő megfigyelésére. = Meteor 12. 1982. 8-9.(74-75.) sz. pp. 39-40. AAVSO Journal 1974. 1. sz. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1982 június - augusztus. = Meteor 12. 1982. 10.(76.) sz. pp. 2-10. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. Austin 1982 g. = Meteor 12. 1982. 10.(76.) sz. pp. 11-14. [SRG.]

  TEPLICZKY István - SÜLE Gábor: Meteorok az MMTÉH rovata. 1982. május. = Meteor 12. 1982. 10.(76.) sz. pp. 15-23. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Meteorok 1982. június. = Meteor 12. 1982. 10.(76.) sz. pp. 24-30. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Szimultán időpontok - 1982. november. = Meteor 12. 1982. 10.(76.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

  A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1982. július - augusztus. = Meteor 12. 1982. 10.(76.) sz. pp. 33-39. Összeállítók: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás. [SRG.]

  BRLÁS Pál - MEZŐSI Csaba: Az Orion-köd változóinak 1981/1982-es észlelései. = Meteor 12. 1982. 10.(76.) sz. pp. 40-45. [SRG.]

  Ksz - Mzs [KESZTHELYI Sándor - MIZSER Attila]: Binokulár Nagyszalontán. = Meteor 12. 1982. 10.(76.) sz. p. 46. 1982. jún. 11-én Kósa-Kiss Attila 7x50-es binokulárt kapott ajándékba. [SRG.]

  A HL CMa észlelőtérképe. = Meteor 12. 1982. 10.(76.) sz. p. 48., hátsó belső borító. [SRG.]

  SZŐKE Balázs: A VI. rókafarmi amatőrcsillagász észlelőtábor. = Meteor 12. 1982. 11.(77.) sz. pp. 2-4. 1982. június 23-30. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Széljegyzet a rádiós meteorészlelésekhez. = Meteor 12. 1982. 11.(77.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Hazai amatőr sarkifény-észlelések. = Meteor 12. 1982. 11.(77.) sz. pp. 7-15. [SRG.]

  MMTÉH találkozó Budapesten. = Meteor 12. 1982. 11.(77.) sz. p. 15. 1982. október 3-án. [SRG.]

  FAZAKAS József: CM eseménytérkép készítése. = Meteor 12. 1982. 11.(77.) sz. pp. 16-22. [SRG.]

  PAPP Sándor: Holdjelenségek rovat. = Meteor 12. 1982. 11.(77.) sz. pp. 23-24. Dalos Endre: A 2/4 jupiterholdak konjukciójának megfigyelése 1982. szeptember 4-én. [SRG.]

  DALMERI, Italo: A fényképezés alkalmazása az amatőr változócsillag-észlelésben. = Meteor 12. 1982. 11.(77.) sz. pp. 25-28. Fordította Gál Ilona. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1982 szeptember. = Meteor 12. 1982. 11.(77.) sz. pp. 29-34. [SRG.]

  PVH vezetőségi közlemény.; A PVH vezetőség névsora. = Meteor 12. 1982. 11.(77.) sz. pp. 35-36. Mezősi Csaba, Mizser Attila, Szőke Balázs, Dömény Gábor, Zalezsák Tamás, Német Buhin Ákos, Tepliczky István. [SRG.]

  A V348 Sgr 1981 augusztusi minimuma. = Meteor 12. 1982. 11.(77.) sz. pp. 37-38. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: DMH találkozó Pécsett. = Meteor 12. 1982. 11.(77.) sz. p. 39. 1982. szeptember 26-án, a Pécsi Planetáriumban, a DMH IX. találkozója. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Szimultán időpontok - 1982. december. = Meteor 12. 1982. 11.(77.) sz. p. 40. [SRG.]

Pályázati felhívás. = Meteor 12. 1982. 12.(78.) sz. pp. 2-3. A TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya pályázata a salgótarjáni nyári iskolára. [SRG.]

  FAZAKAS József: Hosszú életű aktív terület a Napon. = Meteor 12. 1982. 12.(78.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

  ZAJÁCZ György: Számítástechnika az amatőrcsillagászatban. = Meteor 12. 1982. 12.(78.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

  KARÁSZI István: Fogyatkozások. = Meteor 12. 1982. 12.(78.) sz. pp. 12-13. Károly Lajos (Szőce) beszámolója az 1982. jan. 9-i holdfogyatkozásról. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1982 október. = Meteor 12. 1982. 12.(78.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

  PAPP Sándor: Uránusz - Neptunusz. Fényességbecslések 1982 évben. = Meteor 12. 1982. 12.(78.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. Austin 1982 g. = Meteor 12. 1982.(78.) 12. sz. pp. 19-21. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Meteorok az MMTÉH rovata. 1982. július. = Meteor 12. 1982. 12.(78.) sz. pp. 22-39. [SRG.]

  A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. Változócsillagok 1982. július - október. = Meteor 12. 1982. 12.(78.) sz. pp. 40-51. Összeállítók: Németh Buhin Ákos, Mezősi Csaba. [SRG.]

  MIZSER Attila: PVH-észlelők az AAVSO-listán.; A PVH részvétele az EFVSO munkájában. = Meteor 12. 1982. 12.(78.) sz. pp. 52-55. [SRG.]

  ZALEZSÁK Tamás: Mira láthatóságok 1982 december - 1983 február. = Meteor 12. 1982. 12.(78.) sz. pp. 56-57. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - KOCSIS Antal: Meteor-különkiadványok jegyzéke. = Meteor 12. 1982. 12.(78.) sz. pp. 58-59. [SRG.]

Comet Austin (1982 g). = Meteor Gyorshírek 1982. aug. 2. p. 1. Az üstököst Rodney R. D. Austin fedezte fel jún. 18-án. Előrejelzett koordinátái 1982. aug. 4. és szept. 12. között. Az IAUC 3705, 3708, 3709 alapján. A megfigyeléseket Ujvárosy Antal címére küldjük.; A példány egy A5-ös lap, két oldalas nyomtatással. Sorszámozása nincs, csak dátuma: 1982. aug. 2. [KSZ.]

Mira Ceti. = Meteor Gyorshírek 1982. aug. 2. p. 1. Maximuma július közepére van jelezve. Július 20-án fényessége 4,5 m volt. Fokozott figyelemmel észlejük a csillagot! További fényes, maximum-közeli mirák: R Aqr, R Boo, R Ser, R Oph, R And, VZ Cas, R Aql. [KSZ.]

Perseidák ’82. = Meteor Gyorshírek 1982. aug. 2. p. 2. Az év legnagyobb észlelőtáborát aug. 10-20. között szervezi a PVH, az MMTÉH és az Atmoszféra, a Pécsvárad közelében lévő Dombay-tónál. Szervezők: Keszthelyi Sándor, Szőke Balázs és Tepliczky István. [KSZ.]

A Variable Star Circular No. 7. alapján kérjük észlelőinket, hogy kísérjék figyelemmel az RS Oph visszatérő nóvát. = Meteor Gyorshírek 1982. aug. 2. p. 2. Az adatokat Guy M. Hurst nevére és címére küldjük el. Az RS Oph változótérképével. [KSZ.]

P. G. P. [PETŐ Gábor Pál]: Hatalmas égitest, háromszáz fényév átmérőjű köddel. Valami sugárzik a Tejút közepén. = Népszabadság 40. 1982. jan. 17. p. 8. [SRG.]

Eredményes a tavalyi szovjet űrmérleg. = Népszabadság 40. 1982. jan. 19. p. 9. Több mint 120 objektumot indítottak útnak 1981-ben. [SRG.]

BÁRÁNY Tibor: A Szaturnuszt figyelik Csepelen. Közelebb a csillagokhoz. = Népszabadság 40. 1982. jan. 28. p. 8. A csepeli munkásotthon szakköréről és obszervatóriumáról. Beszélgetés Röhlich Károllyal. [SRG.]

H. P [HÉDERVÁRI Péter]: Kalandozás a Naprendszerben. A Hold. = Népszabadság 40. 1982. jan. 30. p. 19. [SRG.]

"Az ismeretterjesztés elkötelezettje vagyok. Beszélgetés a csillagásszal a pályamódosításról. = Népszabadság 40. 1982. febr. 6. 31. sz. p. 16. Beszélgetés Kulin Györggyel. Riporter: Tripolszky László. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: "Sárkányok" a Napban. Ember és a kozmosz. = Népszabadság 40. 1982. febr. 13. 37. sz. p. 11. A napfoltok megfigyelésének története és a naptevékenység ismertetése. [KSZ.]

P. G. P. [PETŐ Gábor Pál]: Az ember és a kozmosz. Az űrhajózás ezer oldala. = Népszabadság 40. 1982. febr. 27. p. 11. Megjelent az Űrhajózási Lexikon. Könyvismertetés. [SRG.]

MEDVECZKY László: A Vénusz-13 színes felvételeket küldött a Földre. = Népszabadság 40. 1982. márc. 2. p. 9. [SRG.]

Újabb részletek a Vénusz-13 útjáról. = Népszabadság 40. 1982. márc. 3. p. 9. [SRG.]

Tropikus sivatagra hasonlít a Vénusz. = Népszabadság 40. 1982. márc. 5. p. 8. A Vénusz-13 űrszonda felvételei. [SRG.]

A Vénuszon a második szovjet űrszonda is. = Népszabadság 40. 1982. márc. 6. p. 1. A Vénusz-14 űrszondáról. [SRG.]

Újabb részletek a Vénusz-14 útjáról, kutatási műszereiről. = Népszabadság 40. 1982. márc. 7. p. 3. [SRG.]

Folytatódik a Vénusz-űrszondák által továbbított adatok feldolgozása. = Népszabadság 40. 1982. márc. 9. p. 9. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Vigyázat: áltudomány! E héten volt a világvége. = Népszabadság 40. 1982. márc. 13. p. 11. Plagemann-Gribbin-féle világvége elméletről, mely szerint az 1982. március 10-iki bolygóegyüttállás erős árapály-jelenséget okoz. [SRG.]

Sajtótájékoztató Moszkvában a Vénusz-szondák útjáról. = Népszabadság 40. 1982. márc. 13. p. 21. [SRG.]

Akarja látni a világvégét? Ma délután négykor és hatkor a 75-ös troli végállomásánál! = Népszabadság 40. 1982. márc. 14. p. 8. A TIT Planetáriumának műsora. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Vénusz-kutatás 21 éve. A Venyera-13 és a Venyera-14 leszállása utáni mérleg. = Népszabadság 40. 1982. márc. 16. 63. sz. p. 10. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Újabb csillagászati kutatások a Nap foltjairól. = Népszabadság 40. 1982. márc. 20. p. 11. [SRG.]

P. G. P. [PETŐ Gábor Pál]: Szerelmes levelek a holdról. = Népszabadság 40. 1982. márc. 20. p. 21. A Marecs-1 mesterséges hold működéséről. [SRG.]

Régi és új a csillagászatban. A Jupiter-holdat már Galilei előtt látták! = Népszabadság 40. 1982. márc. 23. p. 10. Kínai feljegyzések szerint i. e. 364-ben szabadszemmel látták és feljegyezték a Jupiter egyik holdját. A Kínai Asztronómia és Asztrofizika 1981. júniusi száma alapján. [SRG.]

Naprendszerünk legforróbb helye. = Népszabadság 40. 1982. márc. 23. p. 10. A Szaturnuszról a Voyager-2 űrszonda adatai alapján. [SRG.]

Tudósok nemzetközi együttműködése a Naprendszer megismeréséért. Sajtótájékoztató a Vega űrhajózási programról. = Népszabadság 40. 1982. márc. 25. p. 9. [SRG.]

Nehézségek a Columbia űrrepülőgép útján. = Népszabadság 40. 1982. márc. 27. p. 21. [SRG.]

PETŐ Gábor Pál: A magyar tudomány műhelyeiben. Csillagászat - szenzációk nélkül. Látogatás a Piszkés-tetői obszervatóriumban. = Népszabadság 40. 1982. márc. 31. p. 5. [SRG.]

Szénfelhőt fedeztek fel a világűrben. = Népszabadság 40. 1982. ápr. 1. p. 9. [SRG.]

P. G. P. [PETŐ Gábor Pál]: Nemcsak a Napnak vannak kitörései. = Népszabadság 40. 1982. ápr. 3. p. 21. Az YZ Canis Minoris flercsillag kitörése. [SRG.]

P. G. P. [PETŐ Gábor Pál]: Az összeütközés ezúttal elmaradt. = Népszabadság 40. 1982. ápr. 22. p. 8. A Szaturnusz két holdja nem ütközött össze. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Egy fejhosszal túl a világ határán. Nyomozás egy különös rajz alkotója után. = Népszabadság 40. 1982. máj. 8. p. 11. [SRG.]

Kedvezmény az úttörőknek. A Planetárium öt éve: egymillió látogató. = Népszabadság 40. 1982. máj. 11. p. 19. [SRG.]

H. P [HÉDERVÁRI Péter]: Kalandozás a Naprendszerben. A Mars. = Népszabadság 40. 1982. máj. 29. p. 19. [SRG.]

Sz. E.: Új bemutató csillagvizsgáló Vácott. = Népszabadság 40. 1982. máj. 29. p. 7. A Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság új csillagvizsgálójáról. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Orrery és planetárium. = Népszabadság 40. 1982. jún. 26. 148. sz. p. 19. Régi planetáriumok. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Különleges kisbolygók. Kozmikus környezetünk. = Népszabadság 40. 1982. júl. 3. 154. sz. p. 11. [SRG.]

P. G. P. [PETŐ Gábor Pál]: Tudományos érdekességek. "Csillagászati régészásót" fedeztek fel. = Népszabadság 40. 1982. júl. 4. p. 4. GD 358 az első fehér törpe, amelynek héliumburka van. Donald E. Winget felfedezése. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Meteor és forgószél. A természet csodái. = Népszabadság 40. 1982. júl. 31. 178. sz. p. 19. 1883. szept. 24-i svédországi hullás körülményei. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Miért pusztultak ki a dinoszauruszok? = Népszabadság 40. 1982. júl. 31. 178. sz. p. 11. Becsapódás hatása is lehetett. [SRG.]

Orvosi vizsgálatok a Szaljut űrállomáson. A Vénusz-kutatás újabb eredményei. = Népszabadság 40. 1982. aug. 18. p. 9. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Hold volt, Hold nem volt... = Népszabadság 40. 1982. okt. 30. 255. p. 11. A Hold fejlődéstörténete. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Három nagy vállalkozás. A tudomány világösszefogásának évfordulói. A Föld és az ember. = Népszabadság 40. 1982. dec. 18. 297. sz. p. 11. Első Poláris Év - 100 éve. 1879-ben vetették fel a gondolatot a nemzetközi meteorológiai kongresszus résztvevői, megvalósítására 1882/83-as tél folyamán került megvalósításra. 11 ország vett benne részt. Sarkifény megfigyelések is szerepelt a programjukban. A II. Polaris Év 1932/33-as évben volt, 1932. aug. 1-én kezdődött 44 ország részvételével. 1957. a Nyugodt Nap Nemzetközi Éve volt. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az UFÓ-k utasai. Milyennek képzelik más világok élőlényeit? Vigyázat: áltudomány! = Népszabadság 40. 1982. dec. 31. p. 11. [SRG.]

MOSZIN, I.: A bolygók randevúra sietnek. = Népszava 110. 1982. febr. 17. 40. sz. p. 9. Szaturnusz, Mars, Jupiter együttállásról. [SRG.]

CSERNISOV, Mihail: Csillagászat a kozmoszban. = Népszava 110. 1982. márc. 10. 58. sz. p. 9. A Sternberg Állami Csillagászati Intézet 150 éves munkássága. [SRG.]

DÉCSI Ágnes: Elvben már megoldható. Naprendszerek a világűrben. = Népszava 110. 1982. márc. 24. 70. sz. p. 9. [SRG.]

SZ. I.: Maya naptár. = Népszava 110. 1982. márc. 24. 70. sz. p. 9. A kőbe faragott maya naptár, Bonapak város határában végzett ásatások során került elő. [SRG.]

Modellezik a Vénusz talaját. = Népszava 110. 1982. ápr. 20. 91. sz. p. 12. Venyera-13 és Venyera-14 űrszondákról. [SRG.]

CSERNISOV, Mihail: A Vénusz "genetikai kódjának" titka. = Népszava 110. 1982. ápr. 21. 92. sz. p. 9. [SRG.]

M. F.: A csavargó bolygók rejtélye. = Népszava 110. 1982. szept. 19. 220. sz. p. 9. "Már régóta közismert a tudósok előtt, sőt a nagyközönség előtt sem titok, hogy a Naprendszer két távoli bolygója, az Uranus és a Neptunus pályája valamilyen rejtélyes oknál fogva nem szabályos, zavarok mutatkoznak benne. A csillagászok eddig csak feltételezésekre voltak utalva. Ezek egyike az volt, hogy egy fényben szegény csillag a bűnös az említett bolygók pályájának zavaraiban. Ez a csillag, a feltételezések szerint mintegy 80 milliárd kilométerre kering a mi Napunk körül. A másik feltételezés szerint viszont felelős lehet egy fekete lyuk is, amely 160 milliárd kilométerre van a Naprendszer középpontjától. (A fekete lyuk nem más, mint egy önmagába összeomlott csillag, amelynek olyan iszonyatos gravitációs ereje van, hogy felületét még a fényhullámok sem hagyhatják el.)
Egyébként az egyelőre bizonyíthatatlan létű fekete lyukak sokszor gyanúba keverednek, amikor valamilyen égi jelenség természetes okokkal nem magyarázható. A közeli jövőben lehetséges, hogy fény derül a bolygók pályazavarainak rejtélyére. A két amerikai űrszonda, a Pioneer 10. és 11. most a Naprendszerből kifelé haladnak, elhagyva a Jupitert. A Pioneer 10. közelebb halad el társánál a feltételezett titokzatos objektum mellett. A tudósok azt remélik, hogy a két űrszonda pályaeltéréseiből közelebbit tudnak majd meg, s tényleg valamiféle fény derül a csavargó bolygók rejtélyére." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

HÉDERVÁRI Péter: Napszél, csillagszél, csillaghurrikán. = Népszava 110. 1982. 270. sz. p. 9. Kozmikus jelenségek nyomában. [KSZ.]

TÓTH László: Vendégünk Bödők Zsigmond. Hogyan került föl a molnárleány fátyla az égboltra? = Nő 31. 1982. okt. 5. 41. sz. p. 17. "Népművelési Központ csillagászati kabinetjének vezetőjével egy réges-régi történetet idézgetünk. Olyan régit, hogy talán még a nagyapánk nagyapjának a nagyapja is úgy hallotta a nagyapjától... A történet azt meséli el: Hogyan került föl a molnárleány fátyla az égboltra? [...] Bödők Zsigmond most huszonöt éves és a Komensky Egyetem csillagászati tanszéke asztrofizikai szakának ötödéves hallgatója távúton. Húszéves koráig saját szerkesztésű távcsövével két, addig ismeretlen kisbolygót fedezett föl. Az egyik a Kukkónia, vagyis Csallóköz nevet kapta." [HAI.]

HÉDERVÁRI Péter: Milyen a Venus világa? = Ország Világ 26. 1982. márc. 10. 10. sz. pp. 24-25. [SRG.]

LUKÁCSY József: Már megint világvége? = Ország Világ 26. 1982. márc. 17. 27. sz. pp. 24-25. Üzlet a pánikkal.; Mit jelent a bolygók sorbanállása?; Csupán fél milliméteres árapály hatás. A Der Spiegel cikke alapján. [SRG.]

(LUKÁCSY) [LUKÁCSY József]: Ciolkovszkij álma megvalósul. Űrszenzáció: a Szaljut-űrállomás - űrrepülőtér? = Ország Világ 26. 1982. máj. 26. 21. sz. pp. 12-13. A Szaljut-7 űrállomást 1982. ápr. 19-én bocsátották Föld körüli útjára. [SRG.]

LUKÁCSY József: Francia állampolgár szovjet űrhajón. = Ország Világ 26. 1982. jún. 30. 26. sz. pp. 6-7. A Szaljut-7 utasa Jean-Loup Chrétien. [SRG.]

ALEXA Ferenc: A szovjet-francia űrrepülés margójára. = Ország Világ 26. 1982. júl. 7. 27. sz. pp. 6-7. A Szojuz T-6 legénysége Vlagyimir Dzsanibekov, Alekszandr Ivancsnekov, Jean-Loup Chrétien. [SRG.]

LUKÁCSY József: Bip, bip, bip... A holdbébitől az orbitális űrállomásig. A kozmoszkutatás negyedszázados jubileuma. = Ország Világ 26. 1982. okt. 6. 40. sz. pp. 20-21. [SRG.]

LUKÁCSY József: Friss saláta a kozmonauták asztalán? = Ország Világ 26. 1982. okt. 20. 42. sz. p. 12. Űrbéli kertészkedés kísérletek. [SRG.]

ALEXA Ferenc: A "tiszteletbeli akadémikus" cím sem lenne túlzás. = Ország Világ 26. 1982. okt. 20. 42. sz. pp. 12-13. Beszélgetés Pavel Popoviccsal a szovjet űrhajóskiképző központ helyettes veztőjével. [SRG.]

KULIN György: Tudósok felhívása. Társkeresés a világűrben. = Ország Világ 26. 1982. nov. 10. 45. sz. pp. 22-23. A Tejútrendszerben, velünk egy időben létező technikai civilizációk száma. A kapcsolatfelvétel lehetőségei. [KSZ.]

L. J. [LUKÁCSY József]: Világrekord - a kozmoszban. = Ország Világ 26. 1982. nov. 24. 47. sz. p. 7. Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev több mint fél éve dolgozik a Szaljut-7 űrállomáson. [SRG.]

A Szputnyik-1-től - a Szaljut-7-ig. = Ország Világ 26. 1982. dec. 29. 52. sz. p. 7. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A betlehemi csillag. = Ország Világ Téli Magazin 1982 dec. pp. 32-33. [SRG.]

BŐCS Ferenc: Az űrsikló. = Pajtás 37. 1982. jan. 14. 2. sz. pp. 16-18. A Columbia űrrepülőgép. [SRG.]

FORRAI G. János: A zsűri elnöke: űrhajós. = Pajtás 37. 1982. máj. 20. 19. sz. pp. 4-5. Fotó: Karasz Lajos. Űrhajó modell készítő verseny zsűri elnöke Farkas Bertalan. [SRG.]

TÓTH László S.: Hordozható napóra. = Pajtás 37. 1982. szept. 16. 23. sz. p. 23. Papírból készíthető napóra rajza. [SRG.]

TÓTH László S.: 162 perc napfogyatkozás. = Pajtás 37. 1982. dec. 9. 35. sz. pp. 20-21. 1982. dec. 15-én 8 óra 24 perctől 11 óra 6 percig részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg hazánk területén. Legutóbbi teljes napfogyatkozás 1981. júl. 31-én volt a Szovjetunióban, moszkvai idő szerint 5 óra 43 perckor kezdődött. [SRG.]

FLECK Alajos: Egy kedvelt reneszánszkori mérőeszköz, a mérőkvadrát. 1. = PGTV Tájékoztató 1982. 1. sz. pp. 17-25. Csillagászati vonatkozásokkal. [FLA.]

FLECK Alajos: Egy kedvelt reneszánszkori mérőeszköz, a mérőkvadrát. 2. = PGTV Tájékoztató 1982. 2. sz. pp. 19-24. Csillagászati vonatkozásokkal. [FLA.]

FLECK Alajos: A PGTV által rekonstruált Pühler-féle "gallus" képe egy nyugatnémet könyvkiadványban. = PGTV Tájékoztató 1982. 3. sz. pp. 14-16. [FLA.]

FLECK Alajos: A legrégibb hazai naptárak, mint a matematikai műveltségünk kibontakozásának dokumentumai. = PGTV Tájékoztató 1982. 4. sz. pp. 19-27. [FLA.]

- szb - mez - mzs [SZŐKE Balázs - MEZŐSI Csaba - MIZSER Attila]: A PVH új adatbeküldési rendszere. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1982. febr. 17. 5. sz. pp. 1-4. 1982 januárjától az adatokat Mizser Attila gyűjti. Harvard-szám, Julián-dátum, tizednap kerül bevezetésre az új űrlapon, melyeket típusonként kell kitölteni. [KSZ.]

Döm - Mez - Nba - Szb [DÖMÉNY Gábor - MEZŐSI Csaba - NÉMETH-BUHIN Ákos - SZŐKE Balázs]: Újabb törlések észlelési programunkból. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1982. dec. 8. 6. sz. pp. 1-2. 26 csillag törlése. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Hibák a PVH Változócsillag Katalógusában. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1982. dec. 8. 6. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Körlevelünk utolsó oldalán az R Vir. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1982. dec. 8. 6. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

A SU Tau minimum-térképe. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1982. dec. 8. 6. sz. p. 3. [KSZ.]

Szovjet amatőr műholdon. = Rádiótechnika 32. 1982. ápr. 4. sz. pp. 161-162. Az R.S (Radio Szputnyik) 3-8. új mesterséges holdat 1981. dec. 17-én lőtték fel. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: A Columbia második repülése. = Repülés, Ejtőernyőzés 35. 1982. febr. 2. sz. pp. 12-13. [SRG.]

CS.: Űrhajózási lexikon. = Repülés, Ejtőernyőzés 35. 1982. febr. 2. sz. p. 16. [SRG.]

Eredményes az 1981-es szovjet űrmérleg. = Repülés, Ejtőernyőzés 35. 1982. ápr. 4. sz. p. 10. [SRG.]

D.B.J.: Az amerikai űrrepülőgép várható katonai felhasználása. = Repülés, Ejtőernyőzés 35. 1982. ápr. 4. sz. pp. 10-11. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szaljut-7 űrállomás üzembe helyezése - a szovjet-francia közös űrrepülése. = Repülés, Ejtőernyőzés 35. 1982. aug. 8. sz. p. 4. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A szovjet személyzetes űrkutatás perspektívája - nyugati szemmel. = Repülés, Ejtőernyőzés 35. 1982. szept. 9. sz. p. 12. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Negyedszázados az űrkutatás. = Repülés, Ejtőernyőzés 35. 1982. okt. 10. sz. p. 12. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A magyarországi csillagászok szerepe az asztrofizika megalapozásában (1871-1921). (Vázlat a magyarországi asztrofizika történetéhez.) = Technikatörténeti Szemle 13. 1982. pp. 93-106. [SRG.]

CSÁKY Ida: A százesztendős Gothard-Obszervatórium ünnepsége Szombathelyen (1981. V. 28-30.) = Technikatörténeti Szemle 13. 1982. pp. 255-256. [SRG.]

VAJDA Pál: Gothard Jenő. Bio-bibliográfia. "Vasi Életrajzi Bibliográfiák." Összeáll.: Vértesi Péterné. Szombathely, 1979. = Technikatörténeti Szemle 13. 1982. pp. 299-300. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: I. G. Kolcsinszkij - A. A. Korszuny - M. G. Rodrigesz: Asztronomü. Biograficseszkij szbornyik. (Csillagászok. Életrajzi szótár.) Kiev, 1977. = Technikatörténeti Szemle 13. 1982. pp. 310-311. [SRG.]

BARTHA Lajos: Marx, Siegfried-Pfau, Werner: Sternwarten der Welt. (A világ csillagvizsgálói). Leipzig, 1979. = Technikatörténeti Szemle 13. 1982. pp. 312-313. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Csillagászati lexikonok. = Technikatörténeti Szemle 13. 1982. pp. 313-315. Könyvismertetés. [SRG.]

VAJDA Pál: Új csillagászattörténeti füzetek. = Technikatörténeti Szemle 13. 1982. pp. 315-316. Könyvismertetés. [SRG.]

(Dr. H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: Gyűrű alakú kozmikus ködök. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. jan. 1. sz. p. 30. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(E. I.): Csillagvizsgáló a világ tetején. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. jan. 1. sz. p. 30. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

EDDINGTON, A. S.: A világ vége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. jan. 1. sz. pp. 34-35. 50 éve... Lukács Béla kiegészítésével. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Tízszeres fénysebességgel táguló kvazár. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. jan. 1. sz. pp. 39-40. [PIR.]

(T. L.): A maják és a Vénusz-naptár. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. febr. 2. sz. p. 72. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Space Shuttle berepülésének első szakasza. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. márc. 3. sz. pp. 123-125. [PIR.]

BASA János: A Columbia űrrepülőgép számítógépes információs rendszere. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. márc. 3. sz. pp. 126-128. [PIR.]

A Naprendszer valódi kora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. márc. 3. sz. p. 138. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Az Univerzum mérete és kora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. márc. 3. sz. p. 139. Folyóiratok. A Science cikke alapján. [SRG.]

Miért robbannak föl csillagok? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. márc. 3. sz. p. 140. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

A SSME-jelű rakétahajtómű ellenőrzése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. márc. 3. sz. hátsó külső borító. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Földrengésfények és holdbéli analógiáik. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. ápr. 4. sz. p. 179. [PIR.]

PAÁL György: Hogy az éjszakai sötétség "világosabb" legyen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. ápr. 4. sz. pp. 180-181. [PIR.]

Gyűrűk a Naprendszerben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. ápr. 4. sz. p. 189. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

METEOSAT-2 új televíziós időjárás-térkép. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. máj. 5. sz. pp. 234-235. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Címlapon: A Jupiter Nagy Vörös Foltjának környezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. jún. 6. sz. címoldal. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Naprendszer két óriása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. jún. 6. sz. pp. 256-260., címoldal. [PIR.]

MAKRA Zsigmond: Izotóptemető a világűrben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. jún. 6. sz. pp. 264-265. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Mi történik a napon? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. jún. 6. sz. pp. 266. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(F. L. I.): Csillagászati évkönyv, 1982. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1981.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. jún. 6. sz. p. 286. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(S. GY.) [SÁRHIDAI Gyula]: Magán-rakétavállalatok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. júl. 7. sz. pp. 317-318. Hírek Események Érdekességek [PIR.]

HÉDERVÁRI Péter: A Naprendszer kialakulásának vázlata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. júl. 7. sz. pp. 326-327. Kérdőjel. [PIR.]

ALMÁR Iván: A Föld körüli agglomeráció lehetőségei és gondjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. aug. 8. sz. pp. 338-241. [PIR.]

(K. R.): Az űrkutatás helyzete az USA-ban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. aug. 8. sz. p. 341. [SRG.]

(G. I.) [GUMAN István]: A Centaurus-A rádiógalaxis szerkezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. aug. 8. sz. pp. 364. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Kozmikus robbanások maradványai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

(Dr. H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: A legtávolabbi kvazár a legfényesebb. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. szept. 9. sz. p. 411. [PIR.]

BŐDY Zoltán: A napneutrínó-rejtély megoldása? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. szept. 9. sz. pp. 418-419. [PIR.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szaljut-7 űrállomás és a szovjet-francia közös űrrepülése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. okt. 10. sz. p. 460. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(G. I.): A galaxisok kora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. okt. 10. sz. pp. 460-461. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

IVÁN Béla: Az Univerzum laboratóriumai: a csillagközi molekulafelhők. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. okt. 10. sz. pp. 465-467. [PIR.]

SZATHMÁRY Eörs: Az örökifjú Titán. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. okt. 10. sz. pp. 468-469. [PIR.]

HÉDERVÁRI Péter: UFO-jelenségek és rokon tünemények. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. nov. 11. sz. pp. 494-496. [PIR.]

LUKÁCS Béla: Neutrínó ’82. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. nov. 11. sz. p. 504. Neutrínó-konferencia Balatonfüred, 1982. jún. 13-19. [SRG.]

Új óriásteleszkóp a Calar Alton. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. nov. 11. sz. p. 526. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

BAY Zoltán: Az űrkutatás és a fizika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. dec. 12. sz. pp. 534-538. [PIR.]

(G. I.) [GUMAN István]: Felfedezték az ősrobbanáskor keletkezett lítiumot. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. dec. 12. sz. pp. 554. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A legfényesebb csillag csak néhány évezredet él... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 113. 1982. dec. 12. sz. pp. 556. Hírek Események Érdekességek. New Scientist, Sky and Telescope cikkei alapján. [SRG.]

TROICKIJ, V. Sz.: Tényleg egyedül vagyunk? = Univerzum 26. 1982. ápr. 4. (301.) sz. pp. 38-43. A Zemlja i Vszeljonnaia cikke alapján. [ZSE.]

SALAM, Abdus: Einstein nagy gondolata: az alapvető kölcsönhatások és a téridő egyetlen elméletbe foglalása. = Univerzum 26. 1982. máj. 5. (302.) sz. pp. 58-65. A Priroda-ban megjelent cikk alapján. [ZSE.]

GINZBURG, V. L.: Kozmológia és filozófia. = Univerzum 26. 1982. dec. 12. (309.) sz. pp. 20-25. [ZSE.]

Tourinform - teríték. A hónap kérdése: Hol működik hazánkban csillagvizsgáló? = Utazási Magazin 7. 1982. dec. 12. p. 13. Szombathely, Esztergom. [SRG.]

BÖDŐK Zsigmond: Az üstökösök és a bolygók keletkezése. 1. = Üstökös [6.] 1982. [jan-febr.] 31. sz. pp. 1-7. Az Üstökös körlevél folytatódott Üstökös néven, utóbbinak ez az első száma. Folytatta a sorszámozását és megjelent 1986-ig (az 50. számig). [TUV.]

Üstökösök definitív jelzései 1980-ra. = Üstökös [6.] 1982. [jan-febr.] 31. sz. p. 7. [KSZ.]

A P/Swift-Gehrels üstökös. = Üstökös [6.] 1982. [jan-febr.] 31. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

Az 1981-es év üstökösei. = Üstökös [6.] 1982. [jan-febr.] 31. sz. p. 10. [KSZ.]

A "MÜÉH" 1981 évi megfigyelései. = Üstökös [6.] 1982. [jan-febr.] 31. sz. p. 10. 11 megfigyelőtől 68 megfigyelés érkezett 4 üstökösről. [KSZ.]

Bowell, 1980b üstökös. P/Grigg-Skjellerup, 1982a üstökös. = Üstökös [6.] 1982. [jan-febr.] 31. sz. p. 11. Pozíciójuk 1982-re. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Az üstökösök és a bolygók keletkezése. 2. = Üstökös [6.] 1982. [márc-ápr.] 32. sz. pp. 12-17. [TUV.]

Üstökösök. = Üstökös [6.] 1982. [márc-ápr.] 32. sz. p. 18. Információk 1982-es üstökösökről. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Az üstökösök és a bolygók keletkezése. 3. = Üstökös [6.] 1982. [máj-jún.] 33. sz. pp. 20-25. [TUV.]

Üstökösökről. = Üstökös [6.] 1982. [máj-jún.] 33. sz. pp. 26-27. Információk 1982-es üstökösökről. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A Halley üstökös pályájának evolúciója és visszatéréseinek története. = Üstökös [6.] 1982. [júl-aug.] 34. sz. pp. 28-38. [TUV.]

Új üstökösök. = Üstökös [6.] 1982. [júl-aug.] 34. sz. p. 39. Az 1982 g Austin üstökös Kocsis Antal, Szauer Ágoston, Sári Gyula, Tuboly Vince által végzett megfigyelések leírásai 1982. aug. 18 és 26. között. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Fotósok figyelmébe. = Üstökös [6.] 1982. [szept-okt.] 35. sz. pp. 40-41. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Amatőrcsillagász klub alakult Körmenden a Művelődési és Ifjúsági Központban. = Üstökös [6.] 1982. [szept-okt.] 35. sz. p. 41. 1981. okt. 1-én. [KSZ.]

DMH találkozó Pécsen. = Üstökös [6.] 1982. [szept-okt.] 35. sz. p. 41. 1982. szept. 26-án volt a hálózat IX. találkozója. [KSZ.]

Üstökösökről. = Üstökös [6.] 1982. [szept-okt.] 35. sz. p. 42. Sári Gyula fényképe az Austin 1982g üstökösről 1982. aug. 26-án.; P/Churyumov - Gerasimenko 1982f üstökös koordinátái. [KSZ.]

Két új napsúroló üstökös. = Üstökös [6.] 1982. [nov-dec.] 36. sz. p. 43. Astronomy, 1982. november. [KSZ.]

Üstökösökről. = Üstökös [6.] 1982. [nov-dec.] 36. sz. p. 44. 1982-es üstökös hírek. [KSZ.]

P/Halley, 1982i. = Üstökös [6.] 1982. [nov-dec.] 36. sz. p. 44. A Palomar hegyi 5 méteres távcsőre szerelt CCD érzékelővel megtörtént a felfedezése 1982. okt. 16-án. Ekkor 24,2 mg fényű volt. [KSZ.]

1982 üstökösei. = Üstökös [6.] 1982. [nov-dec.] 36. sz. p. 45. Az 1982-es évben hazánkból egyetlen üstököst figyelhettünk meg, az Austin, 1982g-t. Ezt 25 észlelő látta, 87 vizuális és 15 fotografikus észlelést végezve. [KSZ.]

Megfigyelőink. Az "Üstökös" olvasói. = Üstökös [6.] 1982. [nov-dec.] 36. sz. p. 46. [KSZ.]

A számíthatóvá tett világ címmel dr. Érdi Bálint csillagász tart előadást. = Vas Népe 27. 1982. jan. 6. 4. sz. p. 8. 1982. jan. 7-én este az MMIK-ban. Ez a csillagászati szabadegyetem idei első programja. [SRG.]

Sz. B.: A Csillagvizsgáló Intézet. A csillagokból kell ellesni a jövő energiáját. = Vas Népe 27. 1982. jan. 9. 7. sz. p. 12. A budapesti Szabadság-hegyen álló Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének történetéről, munkájáról. Az intézményt Szabados László tudományos titkár mutatta be. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Ma teljes holdfogyatkozás lesz. = Vas Népe 27. 1982. jan. 9. 7. sz. p. 15. Az MMIK Csillagász Szakkörének és a Gothard Jenő Amatőrcsillagászati Klubnak tagsága távcsöves bemutatót tart a Csillagvizsgáló területén. [SRG.]

A Föld és bolygótestvérei. = Vas Népe 27. 1982. márc. 10. 58. sz. p. 8. Vértes Ernő előadása márc. 11-én, Szombathelyen. [SRG.]

DALA József: Együttműködés megyénk és az ELTE között. = Vas Népe 27. 1982. márc. 14. 62. sz. p. 3. A szombathelyi csillagvizsgálót is érintő megállapodás. [SRG.]

(mbi): A Vasi Szemle új kötete. = Vas Népe 27. 1982. márc. 27. 73. sz. p. 5. A múlt évi negyedik szám kétharmada Gothard Jenővel és az általa alapított herényi csillagvizsgálóval foglalkozott. [SRG.]

A vasi jogászklub a herényi csillagvizsgálóban tartja csütörtöki összejövetelét. = Vas Népe 27. 1982. máj. 27. 122. sz. p. 8. Tóth György csillagász beszélget a jogászokkal. [SRG.]

Csillagászati konferencia. = Vas Népe 27. 1982. máj. 30. 125. sz. p. 8. Az MMIK konferenciatermében máj. 31-én kezdődik a nemzetközi változócsillag és mágneses csillag konferencia. 60 szakember részvételére számítanak. A rendezvény jún. 3-án ér véget. [SRG.]

Amatőr csillagászok. = Vas Népe 27. 1982. jún. 24. 146. sz. p. 8. Kaposváron jún. 23-án megnyílt az amatőrcsillagászok észlelőtábora a közelmúltban elkészült csillagvizsgáló területén. [SRG.]

Távcső a parkolóban. = Vas Népe 27. 1982. júl. 30. 177. sz. p. 8. Körmenden Tuboly Vince amatőr csillagász tart bemutatót jó idő esetén, pénteken, szombaton és vasárnap este. [SRG.]

Továbbképző tanfolyam kezdődött... = Vas Népe 27. 1982. aug. 4. 181. sz. p. 8. Az MMIK-ban 1982. aug. 2-10. között, a dunántúli amatőrcsillagászok részére. [SRG.]

KERÉK László: Égi tünemények az augusztusi égbolton. = Vas Népe 27. 1982. aug. 6. 183. sz. p. 4. Perszeida meteorraj megfigyelése a herényi Csillagvizsgálóból. Képek az intézet távcsöveiről és épületeiről. Foto: Kaczmarski Zoltán. [SRG.]

Szakkörvezetők minősítése. = Vas Népe 27. 1982. aug. 12. 188. sz. p. 8. Amatőr csillagászati szakkörvezetők minősítése Szombathelyen. [SRG.]

N. A.: Csillagászati és űrkutatási hetek. = Vas Népe 27. 1982. szept. 18. 219. p. 16. 1982. szept. 20-okt. 1. között. Elkezdték a szombathelyi kis csillagvizsgáló építését Gothard Jenő eredeti tervei alapján. Fotó: Vértes. [SRG.]

Az első foglalkozáson... = Vas Népe 27. 1982. okt. 7. 235. sz. p. 5. A körmendi Művelődési és Ifjúsági Központ Amatőrcsillagász Klub foglalkozása. Vezetője Tuboly Vince, hegyhátsáli csillagász. Foto: T. L. [SRG.]

U. L.: Négyszáz éves a Gergely-naptár. Naptártörténeti érdekességek. = Vas Népe 27. 1982. okt. 10. 238. sz. pp. 2-3. [SRG.]

Gazdag programot kínál... = Vas Népe 27. 1982. okt. 16. 243. sz. p. 16. Csillagászati hét Körmenden, a színház előcsarnokában. Egyik előadó Zombori Ottó. [SRG.]

Csillagászati és űrkutatási hetet... = Vas Népe 27. 1982. okt. 26. 251. sz. p. 8. Rendeztek Körmenden. [SRG.]

A csillagokról Körmenden. = Vas Népe 27. 1982. okt. 29. 254. sz. p. 8. Nagy sikere volt a körmendi csillagászati rendezvénysorozatnak. Foto: T. L. [SRG.]

Csillag Ernő csillagász... = Vas Népe 27. 1982. nov. 7. 262. sz. p. 7. Vértes Ernő előadása Szombathelyen. [SRG.]

Csillagászati hét Celldömölkön. = Vas Népe 27. 1982. nov. 10. 264. sz. p. 8. 1982. nov. 17-24. között, a Kemenesaljai Művelődési Központban. Előadók: Vértes Ernő, Vincze Ildikó, Zombori Ottó. [SRG.][SRG.]

Bibliográfia a csillagászatról. = Vas Népe 27. 1982. dec. 1. 282. sz. p. 5. Közel 500 oldal terjedelmű bibliográfiát jelentetett meg a debreceni városi könyvtár, amely a csillagászat 1945-1979 között megjelent magyar nyelvű irodalmába nyújt bevezetést. A bibliográfia 3600 címet tartalmaz s a csillagászat minden lényeges fejezetéhez forrást nyújt. Ismerteti az irodalmi tájékozódás segédleteit, az időszaki kiadványokat, majd történelmileg és tematikailag csoportosítva közli az irodalmi jegyzéket. A felsorolt könyvek zöme fellelhető a nagyobb könyvtárakban, de a folyóiratok nagyrészéhez csak szakkönyvtárakban lehet hozzájutni. A bibliográfiát a tanulók, tanárok, könyvtárosok mellett a csillagászat iránt érdeklődők is hasznosíthatják. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Részleges napfogyatkozás december 15-én. = Vas Népe 27. 1982. dec. 11. 291. sz. p. 16. [SRG.]

Ilyen volt a napfogyatkozás. = Vas Népe 27. 1982. dec. 16. 295. p. 8. Az 1982. dec. 15-i részleges napfogyatkozásról Szombathelyen készített fénykép. Fotó: Horváth Pál. [SRG.]

Átalakítják a Gothárd Jenő obszervatórium száznegyvennégyes kiszolgáló épületét. = Vas Népe 27. 1982. dec. 29. 304. sz. p. 8. Sajtóhiba, helyesen: száznegyven éves. [SRG.]

Új nagy teljesítményű teleszkóppal dolgozhatnak ezentúl a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ amatőr csillagász klubjának tagjai.. = Vas Népe 27. 1982. dec. 30. 305. sz. p. 8. Megérkezett Szombathelyre a jénai Zeiss Művek távcsöve. Az új távcső a most épülő csillagdába kerül. [SRG.]

Mi a véleménye? A horoszkópokról, az álomfejtésről? = Vas Népe 27. 1982. dec. 31. 306. sz. p. 10. Kérdez: Nagy Andrea. Válaszol Dr. Tóth György csillagász. [SRG.]

Gothard Jenő emlékkiállitás. = Zalai Hírlap 38. 1982. jan. 19. p. 8. [SRG.]

          1983.

XVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat. Szeged, 1983. József Attila Tudományegyetem, JATE Sokszorosító üzem. 7 p. A XVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Természettudományi Szekciója 1983. ápr. 6-8-ig zajlott Szegeden, a JATE-n. [KSZ.]

BALOGH Béla András - TÓTH Aurél: Földrajz a gimnáziumok III. osztálya számára (Ideiglenes gimnáziumi fakultatív tantervhez készült tankönyv). 2. kiad. Budapest, 1983. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 171 p. Bírálta: Bora Gyula, Göcsei Imre, Varajti Károly. Készült a művelődési miniszter rendeletére az Országos Pedagógiai Intézet közreműködésével. A Művelődési Minisztérium 32719/1980. VIII. 1. sz. alatt bevezetését és használatát az 1981/82-es tanévtől a gimnáziumok III. osztálya számára engedélyezte. Raktári szám: 13340. Készült az 1981. évi első kiadás alapján. Csillagászat: pp. 7-31. Fejezetek a természeti földrajz és a csillagászat köréből. (A Naprendszer és a Föld. A Naprendszer. A Nap. A nagybolygók. A Föld mint égitest. A nagybolygók holdjai). Ez a rész Tóth Aurél munkája. Szakmai bírálatban részt vett: Marik Miklós. [KSZ.]

BANVILLE, John: Kepler. Regény. Ford.: Barkóczi András. Budapest, 1983. Európa Könyvkiadó, Alföldi nyomda. 256 p. /Modern könyvtár. 472./ Utószó: Takács Ferenc. pp. 253-257. [KSZ.]

BERKES Péter: Égi utazók. Budapest, 1983. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Pénzjegynyomda. 105 p. Űrhajózásról, kilenc éven felülieknek. [KSZ.]

CSABA György: Ikarosztól a Szputnyik-1-ig. Az űrkutatás előtörténete. Budapest, 1983. TIT Planetárium, Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat. 27 p. /Planetáriumi füzetek. 8./ [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. 301 p. [SRG.]

Csillagászati és Űrkutatási Választmány 1984. évi munkaterve. [Budapest, 1983.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 9 p. Jóváhagyta a Választmány 1983. november 23-i plenáris ülése. [KSZ.]

DÖMÉNY Gábor - TEPLICZKY István: Félszabályos változók 1981-82. Semiregular variables 1981-82. Budapest, 1983. TIT Uránia Csillagvizsgáló, Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat. 32 p. /Report of the PVH. 2-3./ Közreműködött: Hollósy Tibor, Mizser Attila, Németh-Buhin Ákos, Ságodi Ibolya. 1981-ben 56 csillagról 7496 észlelést, 1982-ben 38 csillagról 5385 észlelést dolgoztak fel egy R-15-ös számítógéppel. [TUV.]

Egyetemes Tizedes Osztályozás. Teljes kiadás. 52. Csillagászat. Asztrofizika. Űrkutatás. Geodézia. 1983. Magyar Szabványügyi Hivatal, Szabványkiadó, MHSZ Nyomda. 51 p. [KSZ.]

Elmét vidító elegy-belegy dolgok. Válogatás a győri kalendárium 1749-től 1849-ig tartó időszakából. Szerk.: Szilágyai Ferenc. Budapest, 1983. Magvető Könyvkiadó, Kner Nyomda. 470 p. /Magyar Hírmondó./ [REZ.]

FARKAS Henrik: Fantasztikus természetrajz, [Budapest,] 1983 Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi nyomda. 221 p. /Univerzum könyvtár./ A szerző előszava 1982-ben kelt Budapest, Tárnok megjelöléssel. Csillagászat: pp. 7-19.; 183-222. [KSZ.]

Földünk a Szaljut-6 fedélzetéről. A szovjet-magyar közös űrrepülés Bioszféra-M programjának eredményei. Szerk.: Csató Éva, Winkler Péter, Zsámboki Sándor. Budapest - Moszkva, 1983. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közös kiadványa. "Priroda" Állami Tudományos Kutató és Termelési Központ, Földmérési Intézet. Műszaki Könyvkiadó (Budapest) - Masinosztroenyie Könyvkiadó (Moszkva), Révai Nyomda. 205 p. A szovjet szerzők kéziratait fordította: Csató Éva, Szebényi Géza. Lektorálta: Pokoly Béla, Szurovy Géza, Büttner György, Winkler Péter. 72 db fényképpel (űrből készített földfelvétellel). [KSZ.]

GALAMBOS Tibor: A világűr képekben. Budapest, 1983. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 123 p. Űrhajózás és űrkutatás. [KSZ.]

GALILEI, Galileo: Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról. Ford.: M. Zemplén Jolán. Bev., jegyz. ell.: Bréda Ferenc. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Crisana Oradea. 257 p. /Téka./ Az Európa Könyvkiadó 1959-es kiadása alapján. Az eredeti mű 1632-ben jelent meg Firenzében "Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo tolemaico, e copernicano" címmel, azaz "Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról".
A teljes címe magyarra fordítva: "Galileo Galileinek, az Accademia dei Lincei tagjának, a pisai egyetem matematikusának, őfensége Toscana nagyhercege első filozófusának és matematikusának PÁRBESZÉDEI amelyben négynapos tárgyalásban a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusiról van szó: a filozófiai és természeti érvek pártatlanul adatnak elő mind az egyik, mind a másik álláspont mellett. Firenzében, Gio. Battista Londini által, 1632-ben, a felsőbbség engedélyével." A párbeszéd résztvevői: Salviati, Sagredo, Simplicio. Az eredeti mű igen nagy terjedelmű (40 ív körül van), a magyar kiadás a legérdekesebb részeit közli (10 ívnyi terjedelemben), a továbbiakat az egyes napoknál tartalmilag összefoglalja. [KSZ.]

GOMBOS Gábor - MÁTIS András - ORHA Zoltán - PAPP Sándor: A bolygók megfigyelése. Szerk.: Both Előd. Budapest, 1983. TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Nyomda. 43 p. Készült Tóth Sándor: A bolygók megfigyelése című munkája alapján /AAK, 1974/. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 5. változatlan utánny. Budapest, 1983. Tanárképző Főiskolák, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 94 p., 6 mell. /[A] Tanárképző Főiskolák [kiadványa]/ Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [SRG.]

HAHN István: Naptári rendszerek és időszámítás. Budapest, 1983. Gondolat Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 126 p. /Gondolat zsebkönyvek./ A szerző előszava 1981. jan. 18-án kelt. Csillagászati szempontból ellenőrizte: Balázs Béla. [KSZ.]

HAHN István: Naptári rendszerek és időszámítás. Bratislava - Budapest, 1983. Madách Könyv- és Lapkiadó - Gondolat Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 126 p. /Gondolat zsebkönyvek./ [KSZ.]

HECKMANN, Otto: Csillagok, kozmosz, világmodellek. A csillagászat élménye. Ford.: Patkós László. Budapest, 1983. Gondolat Könyvkiadó, Pannon Nyomda (Veszprém). 402 p. A szerző előszava 1976 tavaszán kelt. A fordítást az eredetivel egybevetette: Barcza Szabolcs. Szakmailag ellenőrizte: Barcza Szabolcs, Fehér Márta, Perjés Zoltán. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Naprendszeren innen és túl. Budapest, 1983. Népszava Lap- és Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 141 p., 8 t. /A mi világunk./ Lektorálta: Marik Miklós. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Üstököskutatás az űrkorszakban. Budapest, 1983. Magvető Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 318 p. /Gyorsuló idő./ Szakmailag ellenőrizte: Illés Erzsébet. A IV. fejezet (Az üstökösök és az élet) szakmai ellenőre: Noszticzius Zoltán. [KSZ.]

HEINRICH László: Newton klasszikus fizikája. Kolozsvár-Napoca, 1983. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvári Nyomdaipari Vállalat. 163 p., 19 ábra. /Antenna./ [SZF.]

ISZACSENKO, I. I.: Világűr és gazdaság. Ford.: Homolya Márta, Lukácsfalvi Ágnes. Budapest, 1983. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó - Zrínyi Katonai Kiadó, Alföldi Nyomda. 235 p. [KSZ.]

JÓNÁS László: Az esztergomi Petőfi Sándor Általános Müvelődési Központ 20 éves csillagászati szakkörének krónikája. Esztergom, 1983. Petőfi Sándor Általános Müvelődési Központ, Kontakta Csomagolástechnikai Üzem nyomda. 44 p. Bírálta: Bárdos István. ÁMK szakköri füzetek 1983. 1. évf. 1. szám. "Az első, alakuló foglalkozást 1963. október 12-én tartottuk. Megválasztottuk a vezetőséget, és a szerdai napot jelöltük ki szakköri napnak. Ez a nap azóta is, - 20 év óta változatlanul - az amatőr csillagászat napja Esztergomban." [KSZ.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Carrington naprotációk (1-től 2000-ig). Budapest, 1983. Uránia Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzeme. 16 p. A címlappal ellentétben a táblázatban a naprotációk 1-2200-ig vannak, azaz 1853. nov. 9,90-tól 2018. jan. 27,28-ig. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Magyar napóra-katalógus. Budapest, 1983. TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, TIT sokszorosító üzeme. 72 p. Bírálók: ifj. Bartha Lajos, Both Előd, Hegedűs Ernő. Szerkesztő: Schlosser Tamás. A címlap évszáma: 1983. A TIT-CsBK Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoportja [valószínűleg Bartha Lajos] előszava 1983. decemberében kelt Budapesten. A nyomdai gyártási évszám: 1984. A szerző 1984. febr. 24-én vehette először kézbe először a kötetet. Napórák adatainak jegyzéke, ábra és fénykép nélkül, összesen 322 napóra adatbázisa.
Tartalma: Elöljáróban... [p. 1.].; Címek [p. 2.].; I. Általános rész [p. 3.].; Bevezető (p. 4.).; A gyűjtésről (pp. 5-8.).; II. Napóra-katalógus [p. 9.].; Rövidítések (p. 10.).; [Magyarország 156 napórája] (pp. 11-38. + pótlás [p. 73.]:; III. Függelék [p. 39.].; 1. Külföldi napórák (p. 40.).; Ausztria [10 napórája] (pp. 41-42.).; Csehszlovákia [104 napórája - ma Szlovákia] (pp. 43-57).; Jugoszlávia [7 napórája - ma Horvátország 3, Szerbia 3, Szlovénia 1 napórája] (p. 58.).; Románia [43 napórája] (pp. 59-64.).; Szovjetunió [2 napórája - ma Ukrajna] (p. 65.) [utóbbiak is a történelmi Magyarország területén].; 2. Napóra feliratok [40 napóra-felirat - Pastinszky István összeállításában] (pp. 66-67.).; 3. Megyék [ezen belül település-felsorolás] (pp. 68-69.).; 4. Adatgyűjtők [117 segítő neve és helye] (70-71.).; Tartalom (p. 72.). [KSZ.]

Kettőscsillagok világa. Fordítások külföldi folyóiratokból. Összeáll.: Kocsis Antal. Balatonkenese, 1983. Balatonkenesei Művelődési Ház Albireo Amatőrcsillagász Klubja. 9 p.
Tartalom: Houston, Walter Scott: "Deep Sky Wonders" című rovata. (Kettőscsillag észlelési cikkei.) pp. 1-4. A Sky and Telescope 1961. febr., máj., nov., 1969. szept., 1970. febr. számaiból [Fordította: Szentmártoni Béla.].; R. W. Argyle: Binary csillagok nagy pályahajlással. Fordította: Szentmártoni Béla. pp. 4-5. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1971. szept.; Roger W. Sinnott: Érdekes kettős és hármas csillagok. Fordította: Farkas Ernő. pp. 5-8. Forrás: Sky and Telescope, 1982. szept.; Ian Genner: Az M 40 aszterizmus. Fordította: Szentmártoni Béla. p. 8. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1972. ápr.; M. Poxon: Binokulár-kettősök. Fordította: Szentmártoni Béla. p. 9. Forrás: The Astronomer, 1972. jún.; D. J. Bamber: Gamma Virginis. Fordította: Szentmártoni Béla. p. 9. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1969. márc. [KSZ.]

KLINGHAMMER István - PAPP-VÁRY Árpád: Földünk tükre a térkép. Budapest, 1983. Gondolat Könyvkiadó. 384 p. Csillagászat: pp. 105-111., 149-171., 331-344. [KSZ.]

KOSÁRY Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. 2. kiad. Budapest, 1983. Akadémiai Kiadó. 757 p. Hell Miksa: p. 180., 181., 499., 564., 568., 586., 591., 625., 628., 664.; Sajnovics János: p. 575., 589., 591., 592., 625., 662. [HAD.]

Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. 220 p. /Századunk./ [KSZ.]

LABANCZ Andor: A világűr csavargója. Kézirat. Ózd, 1983. 159 p. Az üstökösökről. [SRG.]

LEVIN, B. - RADLOVA, L.: Kis képes csillagászat. Ford.: Zana Zoltán. Budapest, 1983. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Pénzjegynyomda. 38 p. Csillagászat öt éven felüli gyermekeknek. Szakmailag ellenőrizte: S. Tóth László. [KSZ.]

Magyar geodéziai és kartográfiai irodalom. Geodéziai bibliográfia 1971-1975. Kartográfiai bibliográfia 1498-1975. Szerk.: Karsay Ferenc. Budapest, 1983. Műszaki Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 462 p. Szerzők: Bendefy László, Farkas Béla, Fügedy Péterné, Halmos Ferenc, Karsay Ferenc, Kiss Papp László, Kondér István, Poronyi Zoltán, Raum Frigyes, Vörös Imre. [KSZ.]

MEGAY László - RÉKASSY Csaba: Hány perced van? 2. kiad. Budapest, 1983. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 28 p. /Bölcs bagoly./ Az időmérés és az órák története gyermekeknek. [KSZ.]

A mély-ég világából. Cikkek külföldi folyóiratokból. Ford., összeáll.: Szentmártoni Béla. Kaposvár, 1983. Albireo Amatőrcsillagász Klub. 16 p. Tartalma: Walter Scott Houston: Észlelve a mély-eget. Forrás: Sky and Telecope, 1980. dec.; Walter Scott Houston: Az 50 leglátványosabb égi objektum. Forrás: Sky and Telescope, 1981. jan.; G. F. Chaple: A DSM riportja Walter Scott Houstonnal. Forrás: Deep Sky Magazine, 1982. winter.; Ken Irving: Néhány érdekes vizuálisan megnyúlt galaxis. Forrás: The Salford Astronomer, 1978.; Robert Brooks: Hibák az "Atlas Coeli"-ben. Forrás: Deep-Sky Monthly, 1979. márc.; Chris Clayton: A Messier-katalóguson túl. Forrás: WSQJ, 1980. júl. [KSZ.]

MITTON, Simon: A Rák-köd. Ford.: Kun Mária. Budapest, 1983. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 237 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Balázs Lajos. Szakmailag ellenőrizte: Fejes István. [KSZ.]

PETŐ Gábor Pál: A "repülő csészealjak" rejtélye. Budapest, 1983. Magvető Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 227 p. [TZS.]

Planetárium Uránia 83/2. [Budapest, 1983. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat,] TIT Nyomda. [8 p.] Tájékoztató kiadvány az 1983. áprilisi, májusi és júniusi műsorokról. [KSZ.]

STEGENA Lajos: A Föld alakja és mágneses tere. Térképész hallgatóknak. Kézirat. Kiad.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. 3. változatlan kiad. Budapest, 1983. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 73 p. Jelzése: J3-717. [KSZ.]

STEGENA Lajos: Térképtörténet. 3. átdolg. kiad. Budapest, 1983. Tankönyvkiadó Vállalat, Pécsi Szikra Nyomda. 199 p. Egyetemi tankönyv. Jelzete: 42228/1. Kiadását a művelődési miniszter rendelte el. Radó Sándor előszava kelt 1978. ápr. 11-én, Budapesten. Az első kiadása 1980-as. Szakbírálók: Elekes Lajos, Papp-Váry Árpád. A történeti részeket átnézte: Nádor Géza, Laszlovszky József. Csillagászat: pp. 12-15., 19-20., 27., 37., 52., 71-72., 86-87., 151., 153., 169-171. [KSZ.]

SZUHAY-HAVAS Ervin: Meglepetések enciklopédiája. Képtelen kérdések, különös válaszok. Budapest, 1983. Gondolat Könyvkiadó, Pannon Nyomda. 350 p. "Kalózkodásaim a természettudományokban" fejezetben (pp. [143-181.]) csillagászati, földtani, fizikai és kémia érdekességek. A kötet egyik lektora Hédervári Péter, aki nyilvánvalóan az említett fejezet ellenőrzéséért volt felelős. [REZ.]

TEPLICZKY István: Meteorészlelési útmutató. 1983. [Kaposvár.] 20 p. Amatőrcsillagászoknak útmutató a meteormegfigyelésekről. Észlelési űrlapok. 49 meteorraj katalógusa. [KSZ.]

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Csillagvizsgáló általános tájékoztató. Budapest, 1983. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Uránia, TIT Rotaüzem. 22 p. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: Az üstökösök megfigyelése. Budapest, 1983. TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Nyomdaüzeme. 28 p. Az 1977-es kiadásnál kisebb méretű, de nagyrészt azonos tartalmú. [TUV.]

Útmutató és irodalomjegyzék a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmány levelező tanfolyamához. Összeállította a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmány. Budapest, 1983. TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzem. 11 p. [KOC.]

Természettudományi kisenciklopédia. 2. átdolg. kiad. Budapest, 1983. Gondolat Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 980 p., 80 t. Fordították: Balázs Jánosné, Barlai Katalin, Jankovics István, Jókay László, Kaszap András, Koppány György, Lábody Imréné, Lukács Ernőné, Nagy Imre, Scharnitzky Viktor, Stohl Gábor, Vándor Ferenc. Az 1971-es és az 1979-es német eredetiből fordítva. Az 1975-ös magyar kiadás átdolgozott és kiegészített változata. Csillagászat: pp. 9-106. [KSZ.]

Változócsillag atlasz. I. rész. Válogatás az Albireo Amatőrcsillagász Klub "Változócsillag térképek" című sorozatából. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Mizser Attila. [1983.] 20 p. A VX And, RS Aur, SV Aur, V Boo, VZ Cas, AA Cas, V CrB, U Cyg, RV Cyg, AF Cyg, AW Cyg, V 460 Cyg, CSV 8683 Cyg, S DRa, V Dra, Y Dra, TX Dra, VW Dra, AH Dra, AT Dra, R Lep, RX Lep, Y Lyn, CSV 100869 Lyn, SW Mon, U Ori, W Peg, EZ Peg, S Per, T Per, SU Per, AD Per, KK Per, CSV 5971 Per, CSV 5979 Per, HM Sge, R Sct, S Sct, T Sct, RV Tau, S UMa, T UMa, SS Vir, 3C 273 Vir térképei. [KSZ.]

Változócsillag atlasz. II. rész. Válogatás az Albireo Amatőrcsillagász Klub "Változócsillag térképek" című sorozatából. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Mizser Attila. [1983.] 20 p. RS And, SU And, SV And, TU And, TY And, TZ And, DZ And, EE And, GL And, CSV 100037, R Aql, R Aur, TV Aur, U Cam, RY Cam, ST Cam, UV Cam, UX Cam, XX Cam, ZZ Cam, R Cnc, TX CVn, X Cas, UV Cas, TV Del, CT Del, CZ Del, RY Dra, X Her, UW Her, RT Hya, VZ Hya, R Oph, X Oph, FX Ori, GT Ori, V 351 Ori, TW Peg, U Per, Y Tau, CP Tau, Y UMa, Z UMa, RY UMa térképei. [KSZ.]

Változócsillag atlasz. III. rész. Válogatás az Albireo Amatőrcsillagász Klub "Változócsillag térképek" című sorozatából. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Mizser Attila. [1983.] 20 p. W And, S Aur, V Aur, X Aur, SS Aur, S Boo, U Boo, Z Cam, S CMi, W Cas, R Cet, Z Cyg, RX Lyr, T Dra, AB Dra, R Gem, X Gem, U Lyr, Z Peg, Y Per, TZ Per, GK Per, R Sgr, U Ser, S UMi, U Umi, WW Vul térképei. [KSZ.]

Változócsillag atlasz. IV. rész. Válogatás az AAK és a PVH térképanyagából. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Zalezsák Tamás. [1983.] 20 p. A RU Cyg, R LMi, R Lyn, W Lyr, Z Oph, RS Oph, RY Oph, S Ori, R Peg, S Peg, RT Peg, RZ Peg, S Ser, V UMa, SU UMa, SW UMa, R UMi, T UMi, V Vir, U Vir, RU Vir, R Vul térképei. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Változócsillagok és megfigyelésük. Debrecen, 1983. Magnitudó Amatőrcsillagász Kör. 13 lev. Stencilezett kiadvány. Fejezetcímek: Változócsillagok. A változócsillagok jelölései. Változócsillagok osztályozása. Változócsillag típusok. Amatőr észlelési módszerek és lehetőségek. A fényesség megállapítása. Összehasonlító csillagok. Az észlelések gyakorisága. Az észlelések gyűjtése és továbbítása. A változócsillag adatainak feldolgozása. [KSZ.]

ENDER János: A napfoltcsoportok élettartamának vizsgálata és a relatívszám korrigálása. In: XVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat. Szeged, 1983. József Attila Tudományegyetem, JATE Sokszorosító üzem. p. 2. Témavezető: Marik Miklós. Az előadás 1983. ápr. 6-án hangzott el. [KSZ.]

KONGSAYSAK, Phayboun: Az égbolt szórt fénye polarizációjának kísérleti vizsgálata. In: XVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat. Szeged, 1983. József Attila Tudományegyetem, JATE Sokszorosító üzem. p. 3. Témavezető: Patkó György. Az előadás 1983. ápr. 6-án hangzott el. [KSZ.]

VÁRADI Ferenc: Az inverz probléma speciális esete. In: XVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat. Szeged, 1983. József Attila Tudományegyetem, JATE Sokszorosító üzem. p. 4. Témavezető: Érdi Bálint. Az előadás 1983. ápr. 6-án hangzott el. [KSZ.]

VÁRADI Ferenc: A gravitációs N-test probléma regularizálása. p. In: XVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat. Szeged, 1983. József Attila Tudományegyetem, JATE Sokszorosító üzem. 5. Témavezető: Érdi Bálint. Az előadás 1983. ápr. 6-án hangzott el. [KSZ.]

KARÁSZI István: A változó csillagok kutatásának eredményei és módszerei amatőr eszközökkel. In: XVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat. Szeged, 1983. József Attila Tudományegyetem, JATE Sokszorosító üzem. p. 6. Témavezető: Tóth Géza. Az előadás 1983. ápr. 6-án hangzott el. [KSZ.]

BARANYI Tünde: A H-alfa vonalra kalibrált Lyot-féle polarizációs monokromátor áteresztési tulajdonságainak vizsgálata. In: XVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat. Szeged, 1983. József Attila Tudományegyetem, JATE Sokszorosító üzem. p. 7. Témavezető: ifj. Kálmán Béla. Az előadás 1983. ápr. 6-án hangzott el. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1983. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 7-64. [SRG.]

A csillagos ég 1983-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 65-80. [SRG.]

SZEIDL Béla: Beszámoló az MTA Csillagvizsgáló Intézet 1981. évi működéséről. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 81-87. [SRG.]

DEZSŐ Loránt: A Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriumának működése az 1979-1981. években. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 88-94. [SRG.]

HORVÁTH András - PONORI THEWREWK Aurél - ZOMBORI Ottó: TIT Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló az 1981. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 95-103. [SRG.]

KANYÓ Sándor: A TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmányának és Szakosztályainak 1981. évi tevékenysége. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 104-109. [SRG.]

ÉRDI Bálint - MARIK Miklós: A csillagászat legújabb eredményeiből. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 110-130. [SRG.]

ALMÁR Iván: Világűr és emberiség. Gondolatok a budapesti asztronautikai világkongresszus előtt. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 131-149. [SRG.]

BALÁZS Béla: Ötödik évszázadába lépett a Gergely-naptár. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 150-162. [SRG.]

FEJES István: VLBI-térképezés a rádiócsillagászatban. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 163-181. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A Nap Maximum Év. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 182-203. [SRG.]

KELEMEN János - TÓTH Imre: Az üstökösök. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 204-221. [SRG.]

KOVÁCS Géza: A Nap oszcillációi. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 222-253. [SRG.]

NEUKUM, Gerhard: Új eredmények a planetáris geológiában. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 254-265., 16 t. Fordította: Bérczi Szaniszló. [SRG.]

PAP Judit: A napállandó. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 266-284. [SRG.]

SZABADOS László: Fizikai változócsillagok kettős rendszerekben. In: Csillagászati évkönyv az 1983. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 285-301. [SRG.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Korunk világcsodái. Antenna a világegyetemre. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1983. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1982. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 80-81. [VSK.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Korunk világcsodái. Ember a Holdon. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1983. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1982. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 170-171. [VSK.]

HORVÁTH András: Kozmikus kalendárium 1981. július - 1982. június. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1983. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1982. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 202-211. [VSK.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Korunk világcsodái. Műhely Föld körüli pályán. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1983. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1982. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 304-305. [VSK.]

BARTHA Lajos, ifj.: Égi jelenések. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1984. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1983. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. p. 18., 46., 74., 102., 130., 160., 188., 218., 244., 280., 306., 326. Régi égi jelenségek magyarországi feljegyzései. [VSK.]

CSUPOR Zoltán Mihály: Sajnovics János. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest, 1982. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, MTESZ Házinyomda. pp. 41-44. [KSZ.]

MAROSI Sándor: Berecz Antal. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1983. Budapest, 1982. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, MTESZ Házinyomda. pp. 56-57. [KSZ.]

A VEGA program. In: Évkönyv 1981-82. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete 1981-82. Szerk.: Nárayné Ziegler Mária. Budapest, 1983. MTA Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 23-26. Írta : "A VEGA-projekt munkacsoportja." [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: A napóráktól az atomóráig. In: Fiúk könyve 1983. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1983. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 200-209. [SRG.]

PASTINSZKY István: Napóra feliratok. In: Keszthelyi Sándor: Magyar napóra-katalógus. Budapest, 1983. TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, TIT sokszorosító üzeme. pp. 66-67. [KSZ.]

COCCONI, Giuseppe - MORRISON, Philip: Csillagközi kommunikáció-kutatás. In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 5-9. /Századunk./ Ford.: Kászoni Zoltán István. [KSZ.]

MORRISON, Philip: Húsz év távlatából. In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 10-16. /Századunk./ Ford.: Kászoni Zoltán István. [KSZ.]

MORRISON, Philip: Interstelláris érintkezés. In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 17-49. /Századunk./ Ford.: Károlyházi Frigyes. Megjelent még: Fizikai Szemle 17. 1967. 4. sz. [KSZ.]

DYSON, Freeman: Kutatás Földön kívüli civilizációk technikája után. In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 50-68. /Századunk./ Ford.: Kászoni Zoltán István. Megjelent még: Fizikai Szemle 23. 1973. 5. sz. [KSZ.]

DRAKE, Frank: Emlékek az OZMA-tervről. In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 69-81. /Századunk./ Ford.: Kászoni Zoltán István. [KSZ.]

MARX György: Galaktikus klub. In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 82-105. /Századunk./ Eredeti: Valóság 1971. 1. szám. [KSZ.]

PAPAGIANNIS, Michael D.: Lehetséges, hogy a Galaxisunkban csak a Földön van fejlett technológiai civilizáció? In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 106-128. /Századunk./ Ford.: Kovács Kornél és Soós József. Közölte még a Fizikai Szemle 28. 1978. 6. száma. [KSZ.]

SAGAN, Carl: A fejlett galaktikus civilizációk felfedezésének lehetőségéről. In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 129-134. /Századunk./ Ford.: Kászoni Zoltán István. [KSZ.]

KARDASEV, N. Sz.: A Földön kívüli értelem felkutatásának stratégiái. In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 135-149. /Századunk./ Ford.: Kászoni Zoltán István. [KSZ.]

FREUDENTHAL, Hans: Kozmikus nyelv. In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 150-164. /Századunk./ Ford.: Kászoni Zoltán István. [KSZ.]

SKLOVSZIJ, I. Sz.: Az értelmes élet mint kozmikus tényező. In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 165-197. /Századunk./ Ford.: Zalai Ervin. Megjelent még: Sklovszkij Világegyetem, élet, értelem című könyve III. részének 25. fejezetében. Budapest, 1976. Gondolat Kiadó. [KSZ.]

A Földön kívüli intelligenciával való érintkezésről tartott első szovjet-amerikai konferencia határozatai. In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 198-202. /Századunk./ 1971. szept. 5-11, Bjurakan. Magyarul: Fizikai Szemle 22. 1972. 3. szám. [KSZ.]

TORÓ Tibor: A kozmikus értelem kutatásának (SETI) új korszaka. In: Kozmikus társkeresés. Vál., utószó: Toró Tibor. Bukarest, 1983. Kriterion Könyvkiadó, Intreprinderea Poligrafica Cluj. pp. 212-221. /Századunk./ [KSZ.]

SCHALK Gyula: Verne és a csillagok világa. In: Magyar évkönyv 1983. New York, 1983. Kiadja: Az Amerikai Magyar Szó. pp. 73-82. A fedőlapon: Magyar naptár 1983. "...az irodalmi csemegék egész halmazát tartalmazza az Évkönyv, köztük elsősorban említjük meg a csillagvilág örökké izgalmas titkait, ahogy azt az ifjúsági regények kiváló írója, Verne Gyula körvonalazta halhatatlan műveiben, közel egy évszázaddal ezelőtt. ..." [HAI.]

MÓRA Ferenc: Planéták. In: Móra Ferenc: Beszélgetés a ferdetoronnyal. Túl a palánkon. [Budapest,] 1983. Szépirodalmi Könyvkiadó, Kner Nyomda Dürer üzeme. pp. 422-432. /Móra Ferenc művei./ A kieli obszervatórium csillagászának és a wihelmshaveni obszervatórium meteorológusának H. H. Kritzingernek Todesstrahlen und Wünschhelrute, Leipzig-Zürich, 1929-ben megjelent német nyelvű könyvével kapcsolatban ír a csillagjóslásról, a földmágnesességről, a mágneses zavarokról, a légköri elektromosságról, a napfoltokról, a naptevékenység ciklusáról, a gamma-sugarakról, a földi járványok, betegségek és háborúk esetleges összefüggéséről a kozmikus hatásokkal. [KSZ.]

HORVÁTH András: Világmindenség a planetárium előadásain. In: A munkahelyi ismeretterjesztés módszertana. Szerk.: Csiby Sándor Budapest, 1983. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Nyomda. pp. 43-45. [KOC.]

ZOMBORI Ottó: Az Uránia Csillagvizsgáló. In: A munkahelyi ismeretterjesztés módszertana. Szerk.: Csiby Sándor Budapest, 1983. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Nyomda. pp. 46-48. [KOC.]

JUHÁSZ Árpád: A TIT Természettudományi Stúdiója. In: A munkahelyi ismeretterjesztés módszertana. Szerk.: Csiby Sándor Budapest, 1983. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Nyomda. pp. 49-50. [KOC.]

RUFFY Péter: A lapp Miatyánk. In: Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink. A tihanyi alapítólevéltől a bori noteszig. Budapest, [1983.] pp. 88-97. Hellről, Sajnovicsról és a Demonstratióról. [HAD.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Kis történetek nagy emberekről. Egy fordítási hiba következménye. In: Világ és Nyelv Magazin. 2. Szerk.: Szenes Imre. Budapest, 1983. Magyar Eszperantó Szövetség, OKISZ LABOR Nyomda. p. 62. Schiaparelli olasz csillagász Marson látott vonalszerű alakzatait anyanyelvén olaszul canali szóval illette. Ezt angolra canal szóra fordították, amely mesterséges csatornát jelent. [KSZ.]

BALÁZS Béla: Csillagászat és kultúra. = Acta Philosophica 10. 1983. pp. 147-158. [SRG.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 13. 1983. jan-febr. 118. sz. pp. 2-11. Almási Levente, Bucsi Gábor, Árvai László, Bartus Ferenc, Cser Béla, Forgács Zoltán, Gál István, Bartos Pál, Gyarmati László, Hlacs Pál, Horváth István, Károly Lajos, Marozsák Péter, Misnyovszki Attila, Nagy Ágoston, Papp Sándor, Póczek Antal, Schmidt Zoltán, Schramm Ottó, Szabó Sándor, Szegedi Béla, Tóth János, Ujvárosy Antal objektumonkénti szöveges leírásai. [KSZ.]

"Meteor" Atlasz. = Albireo 13. 1983. jan-febr. 118. sz. p. 12. A budapesti Uránia Csillagvizsgáló kiadásában, az Atlas Coeli csillagatlasz fekete-fehér másolata. 7,75 mg-ig tartalmazza a csillagokat. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 13. 1983. jan-febr. 118. sz. pp. 12-17. Baracskai Lajos, Berente Béla, Cser Béla, Dalos Endre, Forgács Zoltán, Gyarmati László, Károly Lajos, Papp Sándor, Schmidt Zoltán, Sipos Mihály, Ujvárosy Antal, Vaskúti György megfigyelései. [KSZ.]

SCHRAMM Ottó: Kettőscsillag mérések. = Albireo 13. 1983. jan-febr. 118. sz. p. 17. 7,3 cm-es lencsés távcsővel, borotvapenge-mikrométerrel. [KSZ.]

Asztrofotó leírások. = Albireo 13. 1983. jan-febr. 118. sz. p. 17. Bartus Ferenc, Gyarmati László csillagászati fényképeinek (mély-ég, Austin-üstökös) leírásai. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Barangolás kettőscsillagok között. 11. = Albireo 13. 1983. jan-febr. 118. sz. pp. 18-19. A Gemini. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Javaslat kezdő asztrofotósoknak. = Albireo 13. 1983. jan-febr. 118. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 13. 1983. márc. 119. sz. pp. 2-8. Baracskai Lajos, Dömötör Erzsébet, Nagy Zoltán, Gyarmati László, Hajgató Zoltán, Hollósy Tibor, Kovács Attila, Könnyű József, Misnyovszki Attila, Papp Sándor, Piriti János, Schmidt Zoltán, Sipos Mihály, Szabó Sándor, Tóth János, Ujvárosy Antal megfigyelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: NDSOS-hír. = Albireo 13. 1983. márc. 119. sz. p. 8. A "National Deep Sky Observers Society" megválasztotta Mohácsi Gyulát a "Kettőscsillagok" Bizottság elnökévé. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 13. 1983. márc. 119. sz. pp. 9-16. Baracskai Lajos, Gyarmati László, Hlacs Pál, Jávor Pál, Misnyovszki Attila, Mohácsi Gyula, Papp Sándor, Schmidt Zoltán, Schramm Ottó, Tóth János, Vaskúti György leírásai objektumonként. [KSZ.]

SCHRAMM Ottó: Kettőscsillagok mérések. = Albireo 13. 1983. márc. 119. sz. p. 16. 7,3 cm-es lencsés távcsővel, borotvapenge-mikrométerrel. [KSZ.]

KÁROLY Lajos: Az NGC 2362 nyílthalmaz. = Albireo 13. 1983. márc. 119. sz. p. 17. [KSZ.]

PAPP Sándor - UJVÁROSY Antal: Hubble változó köde a Monocerosban. = Albireo 13. 1983. márc. 119. sz. pp. 18-20. Az NGC 2261 diffúzköd, benne az R Mon változó. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 13. 1983. ápr. 120. sz. pp. 2-7. Bagó Balázs, Baracskai Lajos, Bata László, Berente Béla, Bucsi Gábor, Gázsik László, Juracskó András, Kiss János, Papp Sándor, Szabó Sándor, Szentmártoni Béla, Szira János, Ujvárosy Antal, Ujvári Gábor leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 13. 1983. ápr. 120. sz. pp. 8-13. Bagó Balázs, Baracskai Lajos, Berente Béla, Papp Sándor, Sipos Mihály, Szentmártoni Béla, Szira János, Ujvárosy Antal, Vaskúti György megfigyelései. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Asztrofotós tapasztalatok: M31, M33, NGC 752. = Albireo 13. 1983. ápr. 120. sz. p. 13. [KSZ.]

SCHRAMM Ottó: Az M 41 nyílthalmaz. = Albireo 13. 1983. ápr. 120. sz. p. 14. [KSZ.]

SCHMIDT Zoltán: Galaxiscsoport a Leo-ban. = Albireo 13. 1983. ápr. 120. sz. pp. 15-16. M 65, M 66, NGC 3628. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 13. 1983. máj. 121. sz. pp. 2-11. Bagó Balázs, Bucsi Gábor, Derzsi László, Eőry Tibor, Gyarmati László, Horváth Tibor, Jávorka Ágoston, Käsz László, Kovács Zsolt, Nagy Ágoston, Papp Sándor, Papp Zoltán, Póczek Antal, Schramm Ottó, Sipos Mihály, Szegedi Béla, Szira János, Vaskúti György, Válóczi János egyéni leírása. [p. 5. Horváth Tibor a szombathelyi ELTE csillagvizsgáló 60 cm-es f/12,5-ös tükrös távcsövével 187x és 300x nagyítással észlelte az M 13 gömbhalmazt.] [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 13. 1983. máj. 121. sz. pp. 12-19. Berente Béla, Horváth Tibor, Käsz László, Kocsis Antal, Kovács Zsolt, Lékai Sándor, Majtényi Zsolt, Nagy Ágoston, Papp Sándor, Papp Zoltán, Póczek Antal, Sipos Mihály, Vaskúti György megfigyelései. [KSZ.]

GYARMATI László: Az M 97 planetárisköd. = Albireo 13. 1983. máj. 121. sz. p. 20. [KSZ.]

KÁROLY Lajos: Az M 104 galaxis. = Albireo 13. 1983. máj. 121. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

NAGY Ágoston: A "Feketeszem" galaxis. = Albireo 13. 1983. máj. 121. sz. pp. 21-22. M 64. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Megfigyelések kis távcsővel. = Albireo 13. 1983. máj. 121. sz. p. 22. Egy 25 mm-es objektív-átmérőjű, 17-szeres nagyítású teodolittal. Mély-ég és kettőscsillag megfigyelési leírásaival. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Vörös és narancs csillagok nyílthalmazokban. = Albireo 13. 1983. máj. 121. sz. p. 23. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: A Leo csillagkép kettőscsillagai. = Albireo 13. 1983. máj. 121. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 13. 1983. jún. 122. sz. pp. 2-5. Hlacs Pál, Karászi István, Lékai Sándor, Sipos Mihály, Szabó Sándor, Szira János, Papp Sándor, Vaskúti György észlelési leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 13. 1983. jún. 122. sz. pp. 5-13. Bagó Balázs, Baracskai Lajos, Berente Béla, Fodor Antal, Kovács Attila, Papp Sándor, Sipos Mihály, Vaskúti György, Várnai Ferenc megfigyelései. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: "Zenit". = Albireo 13. 1983. jún. 122. sz. p. 13. Bajai amatőrcsillagászok (Polyák József, Borkovits Tamás, Galántai János, Jéger Zoltán) szerkesztik és készítik az új kiadványt, mely a csillagászat kérdéseivel elméleti síkon kíván foglalkozni, a szakköri foglalkozások segítésére. [KSZ.]

KOVÁCS Attila: AZ M 3 gömbhalmaz a CVn-ben. = Albireo 13. 1983. jún. 122. sz. p. 14. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: "Astro-Archívum" - Néhány régi mély-ég megfigyelés Budapesten. 1. = Albireo 13. 1983. jún. 122. sz. pp. 15-18. 1949-1952 közti időszakban készített mély-ég leírásai a budapesti TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló műszereivel. Néhány fényes csillag színképe. [KSZ.]

IRAS-Araki-Alcock /1983.d./ üstökös. = Albireo 13. 1983. jún. 122. sz. p. 18. Az "Infra Red Astronomical Satellite" mesterséges hold, a japán Araki, és az angol Alcock volt az első három felfedező. Az új üstökös feltűnő méretű, szabadszemmel is látszó volt, meglepetésszerűen jött. Észleléseink a következő számban lesznek. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: 50/540 mm Zeiss-objektívek. = Albireo 13. 1983. jún. 122. sz. p. 18. AS típusú objektív, két okulárral együtt vásárolható egy budapesti Ofotért-boltban. [KSZ.]

A Bootes kettőscsillagai. = Albireo 13. 1983. jún. 122. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Sugano - Saigusa - Fujikawa /1983.e./ üstökös. = Albireo 13. 1983. jún. 122. sz. p. 20. 1983. máj. 8-án fedezték fel. Júniusban látható lesz, gyors mozgással. [KSZ.]

Sz. B. [SZENTMÁRTONI Béla]: Az 50 legfényesebb galaxis a COM/VIR halmazban. = Albireo 13. 1983. jún. 122. sz. p. 20. A térképük ezen szám melléklete. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 13. 1983. júl. 123. sz. pp. 2-7. Almási Levente, Bucsi Gábor, Forgács Zoltán, Hollósy Tibor, Nagy Mélykúti Ákos, Papp Sándor, Rózsa Ferenc, Sipos Mihály, Szira János, Tóth János, Ujvárosy Antal, Vaskúti György megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 13. 1983. júl. 123. sz. pp. 8-17. Baracskai Lajos, Bartus Ferenc, Bucsi Gábor, Forgács Zoltán, Käsz László, Papp Sándor, Rózsa Ferenc, Schramm Ottó, Sipos Mihály, Ujvárosy Antal, Vaskúti György, Várnai Ferenc leírásai. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A kaposvári Uránia látogatási lehetőségéről. = Albireo 13. 1983. júl. 123. sz. p. 17. A TIT kaposvári Uránia Csillagvizsgálója 1983. júl. 2-10-ig szervezi észlelőtáborát. Más időpontokban is lehet észlelni a csillagvizsgáló távcsöveivel (Zeiss, Coulter, Jaegers) és camping-elhelyezést kérni. A függetlenített főfoglalkozású vezető: Horváth Ferenc, Veszprémből érkezett. [KSZ.]

IRAS-Araki-Alcock /1983.d./ üstökös észlelései. = Albireo 13. 1983. júl. 123. sz. p. 18-20. Bucsi Gábor, Gyarmati László, Hevesi Zoltán, Hollósy Tibor, Keszthelyi Sándor, Käsz László, Ságodi Ibolya, Szabó Sándor, Szira János, Tepliczky István, Tóth János megfigyelései szövegesen 1983. máj. 7-12-ig. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 13. 1983. aug-szept. 124. sz. pp. 2-4. Baracskai Lajos, Juhász Tibor, Károly Lajos, Papp Sándor, Schmidt Zoltán, Szabó Sándor, Hajgató Zoltán leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 13. 1983. aug-szept. 124. sz. pp. 5-11. Berente Béla, Bucsi Gábor, Károly Lajos, Kocsis Antal, Papp Sándor, Ujvárosy Antal, Vaskúti György, Várnai Ferenc, Horváth István, Hajgató Zoltán észlelései. [KSZ.]

Üstökös észlelések. = Albireo 13. 1983. aug-szept. 124. sz. pp. 11-12. Bartos Pál, Hevesi Zoltán, Schmidt Zoltán, Tepliczky István szöveges észlelései a Kopff, 1982.k.; a Tempel-1, 1982.j.; a Sugano-Saigusa-Fujikawa, 1983.e.; az IRAS-Araki-Alcock, 1983.d. üstökösökről. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj: "Astro-Archívum" 2. Kézi látcsővel könnyen megkereshető objektumok. = Albireo 13. 1983. aug-szept. 124. sz. pp. 12-15. Egy 4x40-es binokulárral és egy 15x45 mm-es szemüveglencsés távcsővel látható leglátványosabb és legkönnyebb mély-ég objektumok. 1949-1951-ben állította össze a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló munkatársaival. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Collinder 399. Brocchi halmaza. = Albireo 13. 1983. aug-szept. 124. sz. p. 15. [KSZ.]

SCHRAMM Ottó: Az M 56 gömbhalmaz. = Albireo 13. 1983. aug-szept. 124. sz. p. 16. [KSZ.]

GYARMATI László: Az M 5 gömbhalmaz. = Albireo 13. 1983. aug-szept. 124. sz. p. 17. [KSZ.]

GÁZSIK László: Az M 11 nyílthalmaz. = Albireo 13. 1983. aug-szept. 124. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Az M 29 nyílthalmaz. = Albireo 13. 1983. aug-szept. 124. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Rendkívüli előszó! = Albireo 13. 1983. okt. 125. sz. p. 1. Nagyon sok megfigyelést készítettek a tagok nyáron. Ebben a számba csakis mély-ég észlelések kerülhettek. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 13. 1983. okt. 125. sz. pp. 2-20. Árvai László, Bagó Balázs, Baracskai Lajos, Bata László, Bucsi Gábor, Csapi Zsolt, Gaborek Lajos, Gázsik László, Hevesi Zoltán, Hlacs Pál, Hollósy Tibor, Keszthelyi Sándor, Kiss László, Landi Júlia, Misnyovszki Attila, Nagy Ágoston, Nagy Zoltán, Papp Sándor, Schramm Ottó, Szira János, Várnai Ferenc, Vaskúti György egyéni leírásai. [KSZ.]

[Halálhír, gyászkeretben.] = Albireo 13. 1983. okt. 125. sz. p. 20. Bartos Pál barátunk és tagtársunk életének 26. évében tragikus körülmények között elhunyt. Őrizzük meg emlékezetünkben! [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Előszó. = Albireo 13. 1983. nov. 126. sz. p. 1. Ebbe a számba csakis kettőscsillag észlelések kerültek. Az előző számhoz csatolták az angol nyelvű "Binary" 1. számát, melyet Mohácsi Gyula készített. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 13. 1983. nov. 126. sz. pp. 2-28. Bagó Balázs, Baracskai Lajos, Bartus Ferenc, Berente Béla, Bucsi Gábor, Dalos Endre, Dalos Tibor, Käsz László, Kudranyik Zoltán, Szabó Sándor, Dömötör Sándor, Gaborek Lajos, Kiss László, Kocsis Antal, Landi Júlia, Misnyovszki Attila, Papp Sándor, Piriti János, Schramm Ottó, Sipos Mihály, Válóczi János, Várnai Ferenc, Vaskúti György objektumonként szöveges megfigyelései. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 13. 1983. dec. 127. sz. pp. 2-15. Balog László, Baracskai Lajos, Bucsi Gábor, Csapi Zsolt, Dömötör Sándor, Juhász Tibor, Forgács Zoltán, Gaborek Lajos, Horváth Tibor, Keszthelyi Sándor, Piriti János, Nagy Mélykúti Ákos, Papp Sándor, Sipos Mihály, Szabó Sándor, Szira János, Varga Péter, Várnai Ferenc, Vaskúti György megfigyelései. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Mély-ég fotó leírása. = Albireo 13. 1983. dec. 127. sz. p. 15. M 45. A negatívon kb. 45-50 csillag látszik. [KSZ.]

SCHRAMM Ottó: Kettőscsillag mérések. = Albireo 13. 1983. dec. 127. sz. p. 15. 7,3 cm-es lencsés távcsővel, borotvapenge-mikrométerrel. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Halley-üstökös expedíció terve. = Albireo 13. 1983. dec. 127. sz. p. 15. A debreceni Magnitúdó A. K. társasutazás keretében történő amatőrcsillagász expedíciót tervez, a Halley-üstökös délebbi földrajzi szélességekről észlelésére, 1986 tavaszára. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 13. 1983. dec. 127. sz. pp. 16-27. Almási Levente, Bucsi Gábor, Berente Béla, Dömötör Sándor, Juhász Tibor, Gaborek Lajos, Horváth Tibor, Kocsis Antal, Papp Sándor, Piriti János, Schramm Ottó, Sipos Mihály, Szentmártoni Béla, Várnai Ferenc, Vaskúti György megfigyelései. [KSZ.]

KISZEL Vilmos: Karácsonyi ajándék-javaslat amatőröknek. = Albireo 13. 1983. dec. 127. sz. p. 27. 50/540 mm-es távcsőkészlet az Ofotért Vállalattól. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Néhány elhanyagolt csillaghalmaz. = Albireo 13. 1983. dec. 127. sz. p. 28. A Cygnusban. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Debreceni amatőr-programm. = Albireo 13. 1983. dec. 127. sz. p. 28. 1983. januárjától a változócsillagok észlelése a program, erről havi körlevelet adnak ki. Kellő anyag összegyűlte után számítógépes feldolgozás készül, mely a "Magnitudó"-számokban jelenik meg. Változó-katalógusuk 184 változót tartalmaz. [KSZ.]

Észlelések 1982. november - 1983. március. = Algol [10.] 1983. ápr. 33. sz. [p. 1.] 9 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [10.] 1983. ápr. 33. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

ALGOL minimumészlelések. 1. = Algol [10.] 1983. ápr. 33. sz. [pp. 2-4.] A magyar fedési minimumészlelések O-C-számításainak eredményeit közlő sorozat első darabja. [PIR.]

Észlelések 1983. április - október. = Algol [10.] 1983. nov. 34. sz. [p. 1.] [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [10.] 1983. nov. 34. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

[Az UW CMa és fénygörbéje.] = Algol [10.] 1983. nov. 34. sz. [pp. 2-3.] Colin Henshaw (Zimbabwe) észlelései alapján. [KSZ.]

ALGOL minimumészlelések. 2. = Algol [10.] 1983. nov. 34. sz. [p. 4.] [PIR.]

Bevezetés. = Asteroid 1983. 7. sz. p. 2. Kant, Diesterweg, Bruno H. Bürgel csillagászattal kapcsolatos idézeteit Kósa-Kiss Attila válogatta. [KSZ.]

VIDA Lajos: A Hold szelenokémiája. = Asteroid 1983. 7. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

Konkoly ’83. = Asteroid 1983. 7. sz. p. 5. Beszámoló a negyedik nyári észlelőtáborról, melyet 1982 júliusában Ógyallán rendeztek a járás amatőrcsillagászainak Bödők Zsigmond vezetésével. (A szlovák nyelvű részben a cím: Konkoly ’82.) [KSZ.]

MOROVICS Béla - JÁVORKA Ágoston: 1982 dec. 15-i részleges napfogyatkozás. = Asteroid 1983. 7. sz. p. 6. A vonuló felhőzet csak rövid időszakokra tette lehetővé a megfigyelést. Nagymegyeren Bödők, Jávorka és Gelében a Meteor Csillagászati Szakkör néhány tagja figyelhette és fényképezhette a jelenséget. [KSZ.]

Kiadványkapcsolatok. = Asteroid 1983. 7. sz. p. 7. USA, Spanyolország, NSZK, Finnország, Szovjetunió, Ausztria, Anglia, Svájc, Argentina azon országpk ahonnan küldenek az Asteroidért cserébe csillagászati lapokat. Magyarországról 8 lap (Albireo, Draco, Göncöl, Meteor, Algol, Zenit, Üstökös, Atmoszféra) érkezik. [KSZ.]

Hírek. Események. Tájékoztató. Információk. Érdekességek. Újdonságok. = Asteroid 1983. 7. sz. pp. 7-8. Járásunkban is többen felfedezték az IRAS-Araki-Alcock üstököst. 1983. máj. 8-án Bödök Zsigmond, 9-én Jávorka Ágoston, 10-én Morovics Béla látta meg egymástól és a legelső felfedezőktől függetlenül. [KSZ.]

Megfigyelések. = Asteroid 1983. 7. sz. pp. 8-9. Morovics Béla, a gellei "Meteor" csillagászati szakkör vezetője 3 éve végzi meteorológiai méréseit. Az IRAS-Araki-Alcock üstökös feldolgozások a következő számba kerülnek. Méhes Ottó (Somorja) mély-ég megfigyelései és föld-fény észlelései. Bödök Zsigmond holdrajzai az Albategnius árnyékba merüléséről és egy holdfényképe. [KSZ.]

FAZAKAS József: Megjegyzések egy Nap-CM átmenet eseménytérkép kapcsán. = Atmoszféra 8. 1983. máj. 24. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

BARTOS Pál: Meteorológiai összefoglaló 1981. július-december. = Atmoszféra 8. 1983. máj. 24. sz. pp. 4-15. 40 észlelő küldött adatokat. [KSZ.]

LAKATOS István: Meteorológiai észlelések összefoglalója: Maglód, 1982. = Atmoszféra 8. 1983. máj. 24. sz. pp. 15-18. [KSZ.]

MIZSER Attila: 1982. január 19/20: Az "évtized derültje". = Atmoszféra 8. 1983. máj. 24. sz. pp. 19-20. A szöveges beszámolóból idézve: Budapesten, az MTA Csillagászati Kutatóintézet Szabadság-hegyi csillagvizsgálójából az 1982. jan. 19/20-i éjszaka rendkívül derült és tiszta volt. A téli Tejút az égen széles sávban hömpölygött dél felé. 90 változócsillag észlelésem született. Szabad szemmel az X Per 6,2-es összehasonlítója és maga a 6,5-ös X Per is látszott. Az R Leo 5,8-as összehasonlítója szinte vakított és itt 6,4-6,6 magnitúdós csillagok látszottak. Nem is a zenitben, de 6,6 volt a határmagnitúdó. A 30 cm-es lencsés távcsővel könnyedén látszott közvetlen látással az SS Aur 14,5-es csillaga és maga a minimumban ácsorgó változó. Életemben először láttam az X Leo-t minimumban. Itt egy perces szemszoktatás után a 15,2-es fénye is előjött közvetlen látással. [KSZ.]

Meteorológiai észlelők 1982. I. félév. = Atmoszféra 8. 1983. máj. 24. sz. pp. 20-23. 40 észlelő tevékenységének rövid leírása. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Észlelőtáborok meteorológiája: A Bakony ’82 észlelőtábor, Pénzesgyőr. = Atmoszféra 8. 1983. máj. 24. sz. pp. 24-28. 1982. július 19-25-ig a Binokulár ’82 megfigyelőtábor, Pénzesgyőrben a Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság telkén. [KSZ.]

HORVÁTH István: Légköri periódusok. 2. Égbolt-takartság feldolgozás. = Atmoszféra 8. 1983. máj. 24. sz. pp. 28-36. Az 1976. július és 1979. december közötti adatsorok kiértékelése. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Közlemények. = Atmoszféra 8. 1983. máj. 24. sz. pp. 37-38. [KSZ.]

Hol marad a Tejútrendszerünkben esedékes szupernóva? = Brassói Lapok 15. 1983. jan. 28. 4. sz. pp. 4-5. Az első szupernóvát (akkor még nóvának nevezték) 1885-ben fedezte fel Hartwig, az Andromeda csillagképben látható, M31 jelű, velünk szomszédos tejútrendszerben. 1920-ig húszra nőtt az ilyen "fényes" nóvák száma, amikor K. Landmark svéd csillagász felhívta a figyelmet, hogy e jelenség nem sorolható a nóvatípusokhoz (a nova olyan változó csillag, amelynek fénye rövid idő alatt nagymértékben megnövekedik, majd apránként eredeti fényességére csökken), s bevezette a szupernóva (robbanócsillag) elnevezést. Ekkor kezdődött meg a rendszeres szupernóva-keresés. Az azóta felfedezett szupernóvák száma jelenleg már az 500 felé közeledik, de ezek közül még egy sem volt a mi Tejútrendszerünk tagja!
Durva becslés szerint egy, a miénkhez hasonló csillagrendszerben évszázadonként több szupernóva keletkezés is várható lenne, de mi - ennek ellenére - 1604 óta nem észleltünk ilyen jelenséget a Galaxisban. Hol maradnak hát a Tejútrendszerünkben esedékes szupernóvák? Először is azt kell tekintetbe vennünk, hogy más galaxisokra mi teljes egészében rálátunk, míg a saját rendszerünkben (a csillagközti anyag fényelnyelése miatt) csak egy kis részt láthatunk be. Szabad szemmel kb. 6000 parszeknyi (1 parszek, 3,26 fényév) távolságig vehetjük észre a Galaxisunkban fellobbanó szupernóvákat.
Az elmúlt két évezredből eddig hét galaktikus szupernóva megjelenéséről tudunk - vagy a történeti feljegyzések, vagy a már pontosabb észlelések alapján. Ezek az i.sz. 185, 393, 1006, 1054, 1181, 1572 és 1604-es években fellobbant "vendégcsillagok" voltak. Az utóbbi kettőről már neves európai csillagászok is beszámoltak - többek közt Johannes Kepler és Tycho Brahe. A régebbiekről a krónikák feljegyzései közt találunk adatokat, s egyes (de csak egyes) esetekben szupernóva-maradvány is igazolja az ókori észlelőket. Ilyen például a híres Rák-köd, az 1054-ben feltűnt szupernóva maradványa. ..." A Föld és Ég nyomán. [HAI.]

KÓSA-KISS Attila: Szupernóva lesz a Nap!? Kilátó. = Brassói Lapok 15. 1983 máj. 20. 20. sz. p. 5. "...1982 nyarán rangos tudományos folyóiratunkban, a Ştiinţă şi tehnică hasábjain egy riasztó írás is megjelent, amelyben többek között ez állt: "A Napnak már csak százmillió éve van hátra, ugyanis szupernóva-robbanás áldozata lesz." Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy csak azokból a csillagokból lehet szupernóva, amelyeknek tömege a Nap tömegének legalább az 1,4-szerese. Ez az úgynevezett Csandrasekar határérték. ..." [HAI.]

TUBOLY Vince: IRAS - Araki - Alcock üstökös. = Comet Rapid Bulletin No. 26. 1983. máj. 12. p. 1. [KSZ.]

[= CSACS Meghívó.] Meghívó a TIT Csillagászat Baráti Köre Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoportja I. Országos Találkozójára. Esztergom, 1983. november 12-13. [Budapest, 1983.] 4 p. A rendezvény programja. A helyszínek a város térképén. Múzeumlátogatások. [KSZ.]

Forog az univerzum? = Delta 17. 1983. jan. 1. sz. p. 3. Brit rádiócsillagászok szerint egy fordulat időtartama 10 a 17-iken év. [KSZ.]

"Öngyilkos" üstökösök. = Delta 17. 1983. jan. 1. sz. p. 4. [KSZ.]

Holdkő az Antarktiszon. = Delta 17. 1983. jan. 1. sz. p. 6. [KSZ.]

Fekete lyuk a Tejútrendszer középpontjában. = Delta 17. 1983. jan. 1. sz. p. 7. Tömege 3 millió naptömegű lehet. [KSZ.]

Sz. L. [SZILVÁSI Lajos]: Különc a sárga törpék között. A mi higgadt csillagunk. = Delta 17. 1983. jan. 1. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Az univerzum "szellemrészecskéje" a gravitinó. = Delta 17. 1983. febr. 2. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Sarki fény az Uránuszon. = Delta 17. 1983. febr. 2. sz. p. 5. [KSZ.]

A meteorit-ólom titka. = Delta 17. 1983. febr. 2. sz. p. 6. [KSZ.]

Élet a Jupiter holdjain? = Delta 17. 1983. febr. 2. sz. p. 7. [KSZ.]

Csillagtemetés számítógépben. = Delta 17. 1983. febr. 2. sz. p. 7. [KSZ.]

Sz. L. [SZILVÁSI Lajos]: A csillagvilág csecsemői. Fuorok fellángolásai. = Delta 17. 1983. febr. 2. sz. pp. 26-27. A FU Orionis típusú változócsillagok: FU Ori, V 1057 Cyg, V 1515 Cyg viselkedése. [KSZ.]

Marószóda a csillagközi térben. = Delta 17. 1983. márc. 3. sz. p. 6. [KSZ.]

JÉKI László: A béta-bomlás vallatása. Helyesbített számítások. = Delta 17. 1983. márc. 3. sz. pp. 26-27. A béta-bomlás vizsgálata a Tejútrendszer korának mérésére alkalmas. [KSZ.]

Sz. L. [SZILVÁSI Lajos]: Tudatosan a súlytalanságban. Szabadulás az illúzióktól. = Delta 17. 1983. márc. 3. sz. pp. 28-29. [KSZ.]

Sz. L. [SZILVÁSI Lajos]: Galaxisunk fekete szeme. Sugár-nagyágyú a Tejút központjában. = Delta 17. 1983. márc. 3. sz. pp. 38-39. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A halványuló Nap. = Delta 17. 1983. ápr. 4. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Gyorstüzelő pulzár. = Delta 17. 1983. ápr. 4. sz. p. 5. [KSZ.]

Matuzsálem korú meteorit. = Delta 17. 1983. ápr. 4. sz. p. 7. 340 millió éves. [KSZ.]

F. I. [FEJES István]: Töltéscsatolt csillagkeresők. Mikroelektronika a makrovilágban. = Delta 17. 1983. ápr. 4. sz. pp. 42-43. A töltéscsatolt eszköz (charge coupled device, CCD) alkalmazása a csillagászatban. A chilei európai déli obszervatóriumban már rendszeresen használnak ilyent az 1,5 és a 3,6 m-es távcsöveknél, valamint az amerikai Palomar-hegyi 5 m-es távcsőnél is. A nagyon előnyös CCD technika alkalmazásához nagy teljesítményű számítógépekre van szükség, ami még nem áll minden obszervatóriumban rendelkezésre. [KSZ.]

Haldokló csillag. = Delta 17. 1983. máj. 5. sz. p. 4. Szupernóva az NGC 1265 galaxisban. [KSZ.]

F. I. [FEJES István]: Óriástávcső az űrben. Túl a légkörön. = Delta 17. 1983. máj. 5. sz. pp. 32-33. A Föld körül keringő óriás csillagászati távcsövet már csaknem 20 éve vetette fel a NASA. A pénzügyi jóváhagyás 1977-ben történt meg. A Perkin-Elmer cég 28 hónapon át készítette a 2,4 m-es főtükröt. Az űrteleszkópot 1985-ben szándékoznak feljuttatni, űrrepülőgép segítségével. CCD érzékelői 115 és 1100 nanométer között mérnek. A távcső optikai tengelye stabilizálható: 10 órán át 0,01 ívmásodperc hibán belül tartható. [KSZ.]

Búcsú a Naprendszertől. = Delta 17. 1983. jún. 6. sz. p. 5. A Pioneer-10 1982. jún. 13-án a legkülső bolygó pályáját is átszelte. [KSZ.]

A pulzárok új rejtélye. = Delta 17. 1983. jún. 6. sz. p. 6. A milliszekundum pulzárok. [KSZ.]

F. I. [FEJES István]: Kozmikus röntgen-háttérsugárzás. "Vízválasztó" sűrűség. = Delta 17. 1983. jún. 6. sz. pp. 30-32. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A Föld a nóvák "leheletében"? = Delta 17. 1983. júl. 7. sz. p. 5. [KSZ.]

Sz. L. [SZILVÁSI Lajos]: A szemérmetes Vénusz. Az esthajnalcsillag kitartó ostroma. = Delta 17. 1983. júl. 7. sz. pp. 19-21. [KSZ.]

J. Á. [JUHÁSZ Árpád]: Vendégek a világűrből. Millió éves "csecsemők". = Delta 17. 1983. júl. 7. sz. pp. 22-23. Meteoritek, mikrometeoritek, tektitek, meteoritkráterek. [KSZ.]

Az óriás távcső óriás tükre. = Delta 17. 1983. júl. 7. sz. p. 44. Az angliai Newcastle upon Tyne optikai gyárban csiszolják a 4,2 m-es tükröt, amelyet a kanári-szigeti La Palmában helyeznek el 1986-ban. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: Vasmagja van a Napnak. = Delta 17. 1983. aug. 8. sz. p. 3. [KSZ.]

A Saturnus viharai. = Delta 17. 1983. aug. 8. sz. p. 5. [KSZ.]

Idegen bolygót fedeztek fel. = Delta 17. 1983. aug. 8. sz. p. 5. A T Tauri körül. [KSZ.]

A Neptun gyűrűi. = Delta 17. 1983. aug. 8. sz. p. 6. [KSZ.]

A fagyos Ceres. = Delta 17. 1983. aug. 8. sz. p. 7. [KSZ.]

F. I. [FEJES István]: Fehér lyukak a világűrben? Az eseményhorizonton innen és túl. = Delta 17. 1983. aug. 8. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A spagetti univerzum. = Delta 17. 1983. szept. 9. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Küldetés a Marsra. = Delta 17. 1983. szept. 9. sz. p. 7. Újabb űrszonda indul a Marshoz. [KSZ.]

JUHÁSZ Árpád: A világűr porszemei. Idősebbek bolygónknál? = Delta 17. 1983. szept. 9. sz. pp. 34-35. A mikrometeoritok, mikroszkopikus kozmikus porszemek. [KSZ.]

-s: Kőbe vésett csillagászat. = Delta 17. 1983. szept. 9. sz. p. 41. Csillagképek, csillagászati megfigyelések ábrázolását találták sziklákra, kőtáblákra vésve Örményországban. A 4-5 ezer évvel ezelőtti ábrákról a bjurakani obszervatórium ad ki könyvet. [KSZ.]

A kvazárok bölcsője. = Delta 17. 1983. okt. 10. sz. p. 4. [KSZ.]

A Szaturnusz villámai. = Delta 17. 1983. okt. 10. sz. p. 5. [KSZ.]

Fekete lyuk jelölt. = Delta 17. 1983. okt. 10. sz. p. 7. CYG X-1, LMC X-1. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Az óriásbolygók jégbölcsője. = Delta 17. 1983. nov. 11. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Üstökösfürkésző infraszem. = Delta 17. 1983. nov. 11. sz. p. 6. [KSZ.]

A láthatatlan üstököscsóva leleplezése. = Delta 17. 1983. nov. 11. sz. p. 6. A Tempel-2 üstökösnél. [KSZ.]

Légköre van a Pallasznak. = Delta 17. 1983. nov. 11. sz. p. 7. [KSZ.]

Galaxisok színpompája. A számítógép kifesti az univerzumot. = Delta 17. 1983. nov. 11. sz. pp. 24-25. [KSZ.]

GÓCZÁN László - MOLNÁR Katalin - TÓZSA István: Műholdkép a Szigetközről. = Delta 17. 1983. nov. 11. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: A Triton rejtélye. = Delta 17. 1983. dec. 12. sz. p. 3. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A megméretett fekete lyuk. = Delta 17. 1983. dec. 12. sz. pp. 4-5. Az NGC 4152 galaxisban. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: [Az asztrofotós csoport tevékenysége.] = Denevér 1983. 1. sz. pp. 1-2. A "Denevér" a debreceni Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör Asztrofotós Csoportjának körlevele volt. A kiadványt Zajácz György állította össze. Az Agrártudományi Egyetem számítógépével készült, a szövege kizárólag nagybetűket tartalmazott. A leporelló lapokat a számítógép nyomtatta ki a kellő példányszámban.
A debreceni amatőrcsillagászok egy része (Czakó István, Károlyi Gábor, Zajácz György) 1982 nyarán határozta el a Denevér akciókat, amelynek során csoportosan gyűltek össze csillagászati fényképezésre holdnélküli éjszakákon. A helyszín többnyire a Vekeri-tónál, néha a Hortobágyon volt. Az 1982. júl. 19. és nov. 12. közötti időszak asztrofotós munkáját a "Denevér" 1. száma ismertette szövegesen. 1983. febr. 3-i dátummal jelent meg. Összegezte az állókamerás és a kézivezetéses munkát, értékelte a tapasztalatokat. 1982. aug. 12-én, aug. 17-én, aug. 23-én, nov. 12-én fényképeztek sikeresen meteorokat a Denevér akciók alatt. A csillagászati fényképekből asztrofotós kiállítást szerveztek az 1982. őszi csillagászati hónap idején. A "Denevér" kiadványank csak ez az egyetlen száma jelent meg. [KSZ.]

Címlapkép. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1983. márc. 24. 29. sz. címlap. Négy meteor fényképe. A címlap négy sarkában látható meteorfényképek adatait a folyóirat nem közli. [KSZ.]

Meteorészlelés új szempontjai. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1983. márc. 24. 29. sz. pp. 1-2. A DMH programjában szereplő, az év 14 legnagyobb meteorrajának adatai. [KSZ.]

Szimultán megfigyelési időpontok. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1983. márc. 24. 29. sz. p. 3. Ápr. 1. és jún. 11. között. [KSZ.]

HARVEY, Gale. A.: Meteor-színkép-program 4 éve. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1983. márc. 24. 29. sz. pp. 4-9. Sky and Telescope 1974. június, fordította Süle Gábor. [KSZ.]

TEPLICZKY István: ZHR - értékek - 1982. november. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1983. márc. 24. 29. sz. pp. 10-17. 80 hazai észlelő 280 órás észlelése alapján 22 raj ZHR értékei. A címmel ellentétben az adatsorok 1982. okt. 7. és okt. 25. közöttiek. Az anyag feldolgozásában Hevesi Zoltán és Weisz Csaba segédkezett. [KSZ.]

CSOLNOKI: Tudománytörténeti szakcsoport alakult Esztergomban. = Dolgozók Lapja 38. 1983. nov. 17. Kulin György nyitotta meg az esztergomi csillagvizsgálót. [SRG.]

DALOS Endre - KÄSZ László: A Föld fénye a Holdon. = Draco 8. 1983. jan-márc. 14.(32.) p. 1. Észlelési beszámoló: 12 amatőrtől 80 megfigyelés. [HEV.]

DALOS Endre - SZABÓ Sándor: Hold - alakzatok - rajzok. = Draco 8. 1983. jan-márc. 14.(32.) pp. 2-5. 18 észlelési beszámoló szövegesen, 6 amatőrtől (Bucsi Gábor, Gyarmati László, Hevesi Zoltán, Lakatos István, Szabó Sándor, Tóth János). Egész oldalas mellékletben: Holdrajzok -4 címmel 10 holdrajz Gyarmati László, Hevesi Zoltán, Lakatos István, Szabó Sándor, Tóth János észleléseiből. [HEV.]

DALOS Endre: Okkultációk. = Draco 8. 1983. jan-márc. 14.(32.) p. 6. Észlelési beszámoló 8 amatőrtől. A Jupiter Hold általi fedését Keszthelyi Sándor és Nagy-Mélykúti Ákos (Vasason), Dalos Endre (Bólyban) valamint Käsz László, Lukács József, Szabó Sándor (Bólyból külön) figyelte 1983. márc. 6-án hajnalban. Gyarmati László (Mezőberény) a felhőzet miatt csak részleteiben láthatta. [HEV.]

DALOS Endre - TUBOLY Vince: Kisbolygók. = Draco 8. 1983. jan-márc. 14.(32.) p. 7. Észlelési útmutató a Ceres, Pallas, Iris kisbolygókhoz. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Fotózás. = Draco 8. 1983. jan-márc. 14.(32.). pp. 8-9. Mizser Attila mély-ég fényképe (Észak-Amerika-köd és környéke) és Hardi Ferenc villám fotóinak bemutatása. Az utóbbi időszak észlelőlistája. [HEV.]

HEV [HEVESI Zoltán]: Nosztalgia túra a Zengőre. = Draco 8. 1983. jan-márc. 14.(32.) p. 9. Felhívás egy máj. 20-22-iki kirándulásra. [HEV.]

BÖDŐK Zsigmond: Saturn. = Draco 8. 1983. jan-márc. 14.(32.) p. hátsó belső borító. A Szaturnusz és gyűrűjének láthatósága 1966-1995-ig. [KOC.]

SZABÓ Sándor: A Föld fénye a Holdon. = Draco 8. 1983. ápr-jún. 15.(33.) sz. p. 1. Észlelési beszámoló 9 amatőrtől, 80 megfigyeléssel. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Hold alakzatok és rajzok. = Draco 8. 1983. ápr-jún. 15.(33.) sz. pp. 2-4. 4 észlelő (Bucsi Gábor, Lakatos István, Póczek Antal, Szabó Sándor) 11 leírást és 10 rajzot készített ezen időszak alatt. Számozatlan és cím nélküli, egész oldalas mellékletben 10 holdrajz. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk. = Draco 8. 1983. ápr-jún. 15.(33.) sz. p. 4. 4 észlelő 13 észlelése. Az 1983. máj. 26-i Hold általi Jupiter-fedést Käsz László és Szabó Sándor figyelte, igen részletes időmérésekkel. [HEV.]

BÖDŐK Zsigmond - SZABÓ Sándor: Okkultációs adatok 1983. VIII-XII. hónapjaira. = Draco 8. 1983. ápr-jún. 15.(33.) sz. p. 5. [HEV.]

DALOS Endre - SZABÓ Sándor: Kisbolygók. = Draco 8. 1983. ápr-jún. 15.(33.) sz. p. 6. Juno és Vesta előrejelzések, térképek. [HEV.]

HZ [HEVESI Zoltán]: Fotózás. A meteorok fotografikus megfigyelése. = Draco 8. 1983. ápr-jún. 15.(33.) sz. p. 7. Észlelési útmutató a meteorok fotografikus megfigyeléséhez [HEV.]

HEVESI Zoltán - SZABÓ Sándor: Fotóarchívumból bemutatjuk. = Draco 8. 1983. ápr-jún. 15.(33.) sz. p. 8. Hevesi Zoltán M44 fényképe, valamint Szabó Sándor 1983. máj. 10-én este készített IRAS-Araki-Alcock (1983 d) üstökös felvételének bemutatása. [HEV.]

KÄSZ László - SZABÓ Sándor: A Föld fénye a Holdon. = Draco 8. 1983. júl-dec. 16-17.(34-35.) sz. p. 1. 47 megfigyelést végzett 3 észlelő 1982. decemberétől 1983 novemberéig. A szerzők 1983. szept. 3-i földfény fotója a lapra ragasztva. [HEV.]

KÄSZ László - SZABÓ Sándor: Hold alakzatok és rajzok. = Draco 8. 1983. júl-dec. 16-17.(34-35.) sz. pp. 2-6. 6 észlelő (Babolcsai Tamás, Bucsi Gábor, Käsz László, Kocsis Antal, Michel Frangeul, Lakatos István) 19 szöveges leírása. Holdrajzok - 6 címmel 11 rajz, Holdrajzok - 7 címmel 6 rajz, két, egész oldalas mellékletek. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Változó foltok a Hold felszínén. = Draco 8. 1983. júl-dec. 16-17.(34-35.) sz. pp. 6-7. A MIZAR alapján összeállított észlelési útmutató. Kósa-Kiss Attila négy, 1977-es holdrajzával. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk. = Draco 8. 1983. júl-dec. 16-17.(34-35.) sz. p. 8. A Hold általi Jupiter fedések újabb adatai érkeztek be. 1983. máj. 26-án Gyarmati László (Mezőberény) végig észlelte a jelenséget. 1983. szept. 12-én Halmi Gábor, Hoffmann János, Horváth György, Keszthelyi Sándor, Nagyváradi László (Pécs, Planetárium) a felhőzet réseiben kis részét követhette a jelenségnek. [HEV.]

SZENTMÁRTONI Béla: A kisbolygók tanulmányozása. = Draco 8. 1983. júl-dec. 16-17.(34-35.) sz. pp. 9-10. Az Astronomy 1983. februári száma alapján készített cikke. [HEV.]

FODOR Antal - GUTAI András: In memoriam Bartos Pál /1957 - 1983/. = Draco 8. 1983. júl-dec. 16-17.(34-35.) sz. p. 11. Bartos Pál amatőrcsillagász 1983. aug. 19-én, 26 éves korában tragikusan elhunyt. Nekrológ és részletes életrajz. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Amatőr meteorológus szemmel az Alacsony-Tátrában. = Draco 8. 1983. júl-dec. 16-17.(34-35.) sz. p. 12. Az 1983. nov. 4-7. közötti Taurida táborról szóló beszámoló. Helyszín: Chata Hrdinov turistaház, a 2043 m magas Gyömbér-csúcs alatt. Résztvevők: Tarnay Kálmán, Spányi Péter, Szőke Balázs, Tepliczky István, Szőke Dóra, Zalezsák Tamás, Ságodi Ibolya, Hevesi Zoltán, Samai Ildikó, Paksi Jeanna, Dobos Éva. [HEV.]

DALOS Endre: Fotózás. = Draco 8. 1983. júl-dec. 16-17.(34-35.) sz. pp. 13-14. Hevesi Zoltán M42 fényképe, Farkas Ernő holdrészlet felvétele, Hardi Ferenc meteorfelvétele, színes holdfelvételek Dalos Endre és Farkas Ernő diáiról. [HEV.]

DAE [DALOS Endre]: Konkoly ’83. = Draco 8. 1983. júl-dec. 16-17.(34-35.) sz. pp. 14-15. Beszámoló az 1983. júl. 16-19. közötti ógyallai észlelőtáborról melyen Dalos Endre, Dalos Tibor, Kudranyik Zoltán, Käsz László, Szabó Sándor és Tuboly Vince vett részt. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Ki - Kicsoda? = Draco 8. 1983. júl-dec. 16-17.(34-35.) sz. p. 15. Ki kicsoda a magyar amatőrcsillagászatban. Az első Magyar Amatőrcsillagászati Who’s Who? ismertetése és kérdőíve. A kérdőív rovatai: Név. Lakhely. Telefon. Születési év, hó, nap. Foglalkozás. Munkahelye. Munkahelyi telefon. Iskolai végzettsége. Mely klub, szakkör, társaság vagy egyesület tagja? Milyen kiadványokban publikál? Önálló kiadványai. Megfigyelési területei. Milyen műszerrel rendelkezik. Fényképezőgépei. Észlelési tevékenységet mióta folytat. Idegen nyelvtudása. Egyéb közérdekű közlendői. Fénykép melléklendő! [Az 50-60 amatőrcsillagász adatait tartalmazó kérdőívgyűjtemény később elveszett - Hevesi Zoltán 2005-ös közlése szerint.] [HEV.]

JÁVORKA Ágoston: Lesett egy vasmeteorit. = Draco 8. 1983. júl-dec. 16-17.(34-35.) sz. p. 15. "Érdekességként megemlítjük, hogy Bősön (Csehszlovákia) 1983. szeptember 29-én 20.33-kor leesett egy vasmeteorit. A bősi szakkörösök a meteoritot hosszas kutatás után megtalálták és elküldték analizálni. Az előzetes analízis szerint bizonyos mennyiségű kondritot tartalmaz. Nagyságrendileg öklömnyi darab volt." [HEV.]

Ami a horoszkópból kimaradt. = Dunántúli Napló 40. 1983. okt. 2. p. 6. A pécsi Csillagászati Hét rendezvényeiről. [SRG.]

Sok érdeklődő keresi fel a Planetáriumot. = Dunántúli Napló 40. 1983. okt. 18. p. 4. Pécsett. Kocsmár Gábor felvétele. [SRG.]

Újdonság a Planetáriumban. = Dunántúli Napló 40. 1983. nov. 18. p. 4. Pécsett. A Planetáriumi vasárnap rendezvényeiről. [SRG.]

Mikulásváró... = Dunántúli Napló 40. 1983. dec. 2. p. 4. Előzetes híradás a pécsi Planetáriumi Vasárnapról. [SRG.]

Napfogyatkozás. = Dunántúli Napló 40. 1983. dec. 3. p. 12. Vasárnap részleges napfogyatkozás lesz. [SRG.]

Napfogyatkozás. = Dunántúli Napló 40. 1983. dec. 4. p. 6. Távcsöves bemutató lesz a pécsi planetáriumban. [SRG.]

Részleges holdfogyatkozás ... = Dunántúli Napló 40. 1983. dec. 16. p. 4. Pécsről is látható volt. [SRG.]

ESTERHÁZY Péter: Anekdot. Egy szemtanú vallomásai. = Élet és Irodalom 27. 1983. máj. 27. 21. sz. p. 14. Üstökös 1950 körül, Budapesten. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A decemberi napfogyatkozás. = Élet és Tudomány 38. 1983. jan. 7. 1. sz. pp. 4-5. Az 1982. december 15-i részleges napfogyatkozásról a szerző képei, 317/4762 mm-es Cassegrain távcsövével. [SRG.]

Kettészakadt csillagok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. jan. 7. 1. sz. p. 26. A kettőscsillagok kialakulásának újabb elmélete a Plejádok-ban történő vizsgálódások alapján. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Káosz és rend. = Élet és Tudomány 38. 1983. jan. 14. 2. sz. pp. 46-47., címoldal. [SRG.]

Vékony jégréteg a Ceresen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. jan. 14. 2. sz. p. 58. Arizonai csillagászok mérése. A jégréteg vastagsága egy század mm. Az Icarus írása alapján. [VEJ.]

Űrhajós planetárium. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. jan. 14. 2. sz. p. 60. A jénai Carl Zeiss Művekben elkészült a Spacemaster nevű programvezérlésű planetárium-gép. Az Urania cikke alapján. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: A neutrino-rejtély. Egy részecske, amely különbözik önmagától. = Élet és Tudomány 38. 1983. jan. 21. 3. sz. pp. 76-78. [SRG.]

Vasmeteorit a kőszénben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. jan. 21. 3. sz. p. 92. Földünk egyik legidősebb lelete, mintegy 300 millió éves. A Donyec- medencében találták. A Zemlja i Vszelennaja cikke nyomán. [VEJ.]

Gyalogos bolyongás Naprendszerünkben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. jan. 28. 4. sz. p. 123. Hagen városában elkészítették a Naprendszer méretarányos [1:1 milliárd] modelljét. A Kosmos írása nyomán. [VEJ.]

25 m átmérőjű távcsövet terveznek a Szovjetunióban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. febr. 4. 5. sz. p. 154. Tükre 400 db hatszögletű elemből áll majd. A Szocialisztyicseszkaja Indusztrija cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1982. október-december. = Élet és Tudomány 38. 1983. febr. 11. 6. sz. pp. 172-174. Hét hónap a világűrben.; Négyen egy űrrepülőgépen.; A világűrből észrevett föld alatti folyók.; Műholdak segítenek a bajba jutottakon.; Űrszondákkal keresik a tizedik bolygót.; Hírek a Venyera szondákról. [SRG.]

A Puskin kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. febr. 18. 7. sz. p. 218. 1977-ben fedezték fel. Átmérője 28 km, 3,5-szerte messzebb kering a Naptól, mint a Föld. A Science in USSR cikke nyomán. [VEJ.]

A "lerobbant" műhold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. febr. 18. 7. sz. p. 220. A GOES West meteorológiai műhold váratlan meghibásodása. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Földrengésfény Magyarországon? = Élet és Tudomány 38. 1983. febr. 18. 7. sz. p. 211. 1983. január 11-én. [SRG.]

Másfél ezredmásodperces forgásidejű csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. febr. 25. 8. sz. p. 250. A 4C 2153 jelzésű pulzáló neutroncsillag a Tejút síkjában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Fekete lyuk Tejútrendszerünk középpontjában? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. márc. 4. 9. sz. p. 283. Erős gammasugárzás hívta fel a csillagászok figyelmét egy esetleges óriási tömegű, nagy sűrűségű, de kis méretű fekete lyukra. A Scientific American és az Umschau írása nyomán. [VEJ.]

FODOR L. István: Új több nyílású teleszkóp. = Élet és Tudomány 38. 1983. márc. 4. 9. sz. p. 287., hátsó külső borító. [Kép: Central office of information, London.] [SRG.]

Szovjet-francia együttműködés a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. márc. 11. 10. sz. p. 314. Vénusz-szonda felbocsátása, a Halley-üstökös kutatása. Az Aviation Week and Space Technology írása alapján. [VEJ.]

Az El Chichon - ahogyan a műhold látja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. márc. 11. 10. sz. p. 314. A mexikói vulkán egyik legnagyobb kitörésének a világűrből történő megfigyelése. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Új rádióteleszkóp. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. márc. 11. 10. sz. p. 314. A dél-spanyolországi Sierra Nevadában épül, átmérője 30 m, fókusza 10,5 m. A Hobby cikke nyomán. [VEJ.]

Vasvegyület a Vénusz felhőiben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. márc. 18. 11. sz. p. 346. A Venyera - 12 mérései szerint a bolygó légkörének sárgás színét e vegyület jelenléte okozza. A Priroda cikke nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH Árpád: Galilei Firenzében. = Élet és Tudomány 38. 1983. márc. 25. 12. sz. pp. 360-363.; címlap. [SRG.]

Meddig látunk el a Világegyetemben? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. márc. 25. 12. sz. p. 378. Ausztráliai és brit kutatók 18 milliárd fényév távolságra lévő kvazárt fedeztek fel. A Basler Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

SAS Elemér: A "leg"-ek földjén. Zelencsukban jártam. = Élet és Tudomány 38. 1983. ápr. 1. 13. sz. pp. 406-409. [SRG.]

Egy gyorsan megkérdőjelezett föltevés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. ápr. 8. 14. sz. p. 442. Részecskék, melyek csak egy töltést hordoznak. Létezik-e a monopólus-részecske? A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

A mágneses monopólus nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. ápr. 8. 14. sz. p. 442. Blas Cabrera kísérleti készüléke. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Oxigén a Titánon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. ápr. 15. 15. sz. p. 474. A Voyager űrszonda széd-dioxidot észlelt, kutatók földi infravörös színképelemzéssel megerősítették a tényt. A La Recherce írása nyomán. [VEJ.]

Nemzeti bizottság a Földön kívüli élet kutatására. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. ápr. 15. 15. sz. p. 474. A Nemzetközi Csillagászati Unió által létrehozott 51. sz. bizottság. Marx György professzor is tagja. Az IAU Information Bulletin híre. [A cím szerint nemzeti, valójában nemzetközi bizottság.] [VEJ.]

Fénytünemény az Uránusz légkörében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. ápr. 15. 15. sz. p. 476. Az IUE mesterséges hold a földihez hasonló sarki fényt fedezett fel a bolygó légkörében. A Science et Vie írása alapján. [VEJ.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 38. 1983. ápr. 22. 16. sz. p. 482. A GÖNCÖL Csillagászati és Planetológiai Társaság megalakulásáról és tevékenységéről. [VEJ.]

Az ESA Halley-szondájának gondjai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. ápr. 22. 16. sz. p. 506. A Giottó üstökösszonda elkészítéséhez szűk a költségkeret, ezért a tervezők számos biztonsági berendezéséről kénytelenek lemondani. A The Economist és a Spectrum beszámolója alapján. [VEJ.]

B. E.: Kozmikus betegségek. = Élet és Tudomány 38. 1983. ápr. 29. 17. sz. pp. 518-519. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1983. január-március. = Élet és Tudomány 38. 1983. máj. 6. 18. sz. pp. 550-553. A második űrrepülőgép első útja.; A Landsat-4 első eredményei.; Érdekes pályamanőver egy üstökös felé.; Ritka találkozás a Naprendszerben.; Új csillagászati holdak.; Szovjet óriáshold.; Űrállomás-építés? [SRG.]

Nincs eltérés a Newton-féle gravitációs törvénytől. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. máj. 6. 18. sz. p. 570. Korábban feltételeztek, de újabb kísérletekkel sem tudtak igazolni semmiféle eltérést. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Az Uránusz holdjai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. máj. 6. 18. sz. p. 570. A Voyager-2 űrszonda feladatai az Uránusz térségében. A Nature cikke nyomán. [VEJ.]

Francia csillagászok is észlelték a Halley-t! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. máj. 13. 19. p. 602. 1982. okóber-novemberben három alkalommal bemérték a Hawaiiban felállított új, 3,6 m-es távcsővel. A La Recherche írása alapján. [VEJ.]

Meteorit vagy üstökös? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. máj. 20. 20. sz. p. 634. Még most sem zárult le a vita: tulajdonképpen mi volt a Tunguz-becsapódás? A Nauka i Zsizny cikke alpján. [VEJ.]

Nem csillag, hanem kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. máj. 27. 21. sz. p. 666. A V890 Aql változócsillagról kiderült, hogy azonos a 258-as számon nyilvántartott Tiche nevű kisbolygóval. A Zemlja i Vszelennaja tudósítása alapján. [VEJ.]

GÓCZÁN László - TÓZSA István: Szántóföldjeink a világűrből. = Élet és Tudomány 38. 1983. jún. 10. 23. pp. 707-709. Az űrkutatás, azon belül a mesterséges holdak újabb alkalmazási területe. Műhold - számítógép - térkép. Az űrfelvétel azonosítása. [VEJ.]

Milyen kőzeteket találtak a Venyerák? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. jún. 10. 23. sz. p. 730. A Venyera-8, -9, -10 a Vénusz felszínére leszállva talajvizsgálatokat végzett. A Priroda cikke nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Kedves Élet és Tudomány! A Tunguz-esemény természetéről. = Élet és Tudomány 38. 1983. jún. 17. 24. sz. p. 738. [SRG.]

Az 1937 + 21 jelű pulzár rejtélyei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. jún. 17. 24. sz. p. 763. Míg a pulzárok tengelykörüli forgása észlelhetően lassul, ennek forgási sebessége feltűnően állandó. A Science News Band írása nyomán. [VEJ.]

Földközeli üstökösvendég. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. jún. 24. 25. sz. p. 794. Május 11-én 5 millió km-es távolságon belül halad e Földünk mellett az IRAS-Araki-Alcock nevű üstökös, az első olyan, amit mesterséges hold fedezett fel. Grafikus pályaábrázolás. A New Scientist és a Nature írása alapján. [VEJ.]

Az összes bolygón túljutott a Pioneer-10. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. júl. 1. 26. sz. p. 823. Az első ember-alkotta objektum, mely elhagyja Naprendszerünket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Újabb gyorsan forgó pulzár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. júl. 8. 27. sz. p. 860. Tejútrendszerünk kis tömegű neutroncsillaga, másodpercenként 170-szer fordul meg tengelye körül. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Holdas kisbolygó? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. júl. 22. 29. sz. p. 923. A 146 Lucina nevű kisbolygó egy csillagfedés alkalmával "gyanúsan" viselkedett, amiből a csillagászok arra következtetnek, hogy saját holdja lehet. A La Recherche írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1983. április-június. = Élet és Tudomány 38. 1983. júl. 29. 30. sz. pp. 940-943. Új lakók a Szaljut-7-en.; Új típusú szovjet űrhajó.; Négy férfi és egy nő az űrrepülőgépben.; India holdjai és űrhajósai.; Újabb űrsikerek Nyugat-Európából.; Műhold - kétszeres Hold-távolságban.; Úton a Vénusz felé. [SRG.]

CSABA György: Vitában az asztrológiával. = Élet és Tudomány 38. 1983. aug. 5. 31. sz. pp. 978-980. [SRG.]

Végleg elhallgatott a Viking-1 leszállógysége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. aug. 5. 31. sz. p. 987. A NASA - miután minden újraélesztési kísérlet eredménytelennek bizonyult - végleg lemondott az éveken át kifogástalanul működő Mars-automatáról. A Science News beszámolója alapján. [VEJ.]

Mennyi vízgőz van a Vénusz légkörében? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. aug. 5. 31. p. 989. 46-50 km-es magasságban mintegy 0,2 térfogatszázalékot mértek. A Priroda cikke alapján. [VEJ.]

Hold- és marskőzet az Antarktiszon? A tudomány világából. = Élet és Tudomány 38. 1983. aug. 5. 31. sz. p. 989. A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. [SRG.]

Milliméteres távcső épül Hawaiin. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. aug. 12. 32. sz. p. 1020. Tükörátmérője 15 m, 0,3-1 mm-es hullámtartományban észlel, várhatóan 1986-ban készül el. A Nature és a New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

ZÉTÉNYI Endre: Egy különleges napóra. Ágyúlövéssel jelzi a delet. = Élet és Tudomány 38. 1983. aug. 12. 32. sz. p. 1022. Egerben. [SRG.]

Új naprendszer születik az Orionban? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. aug. 19. 33. sz. p. 1051. Japán csillagászok az Orion-ködben egy forgó gázköddel körülvett nagytömegű "előcsillagot" fedeztek föl. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Kedves Élet és Tudomány! Nem minden kisbolygó magányos. = Élet és Tudomány 38. 1983. szept. 2. 35. sz. p. 1090. [SRG.]

Szovjet - francia ultraibolya-távcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. szept. 2. 35. sz. p. 1115. Az Asztron nevű mesterséges holdon elhelyezett 80 cm tükörátmérőjű űrtávcső a Világűr forró objektumait hivatott vizsgálni. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Vulkánosság Naprendszerünkben. = Élet és Tudomány 38. 1983. szept. 9. 36. sz. pp. 1128-1130. [SRG.]

Földrengés-előrejelzés a világűrből? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. szept. 9. 36. p. 1147. Az OGO-6 amerikai mesterséges hold kimutatta a Föld mágneses mezejének földrengések előtti változásait. A Priroda cikke alapján. [VEJ.]

Rádiócsillagászok fedeztek föl szupernovát! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. szept. 9. 36. sz. p. 1149. Angol, nyugatnémet és holland rádiócsillagászok fölfedezése az NGC 4258 jelű galaxisban. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Űrszonda elfekvőben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. szept. 16. 37. sz. p. 1181. Az ISPM, az ekliptika síkjából kilépő űrszonda indítását bizonytalan időre elhalasztották, mivel a tervezett hordozórakéta nem készült el határidőre. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

sch-sch: A Columbia hőfényképe. = Élet és Tudomány 38. 1983. szept. 16. 37. sz. p. 1183.; hátsó borító. Az űrrepülőgépről, harmadik útjáról történő visszatérése alkalmával hőfénykép készült. Ekkor már 16,5 perce haladt a légkörben. Kép: NASA [VEJ.]

"Vasmag" Napunk középpontjában? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. szept. 23. 38. sz. p. 1212. A Nap-neutrínók rejtélyének egyik lehetséges magyarázata Carl Rouse kaliforniai csillagász szerint. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

A földi őslégkör modellje a Titánon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. szept. 30. 38. sz. p. 1245. Színképelemzéses vizsgálatok meglepő eredményei. [VEJ.]

Milyen szerepe van hazánknak a nemzetközi űrkutatásban? Az ÉT kérdezi. = Élet és Tudomány 38. 1983. okt. 7. 40. sz. p. 1253. Interjú Baj Attilával, az MTA Interkozmosz Tanács Titkárságának vezetőjével. [VEJ.]

A Carjev-meteorit nemesgáz-összetétele. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. okt. 7. 40. sz. p. 1273. A Szovjetunióban 1968-ban lehullott 1100 kg össztömegű meteorit vizsgálati eredményei és következtetések. A Priroda cikke nyomán. [VEJ.]

Három nyugat-európai meteorológiai műhold 1990-ig. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. okt. 21. 42. sz. p. 1338. Az ESA programja a világot átfogó kozmikus meteorológiai rendszer megalkotásában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Őskristályok a sztratoszféra kozmikus porában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. okt. 28. 43. sz. p. 1370. Űrszondákkal és robotrepülőgépekkel begyűjtött kozmikus porrészecskék vizsgálatakor kiderült, hogy ezekben a Naprendszer ősanyagai találhatók. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

Voltak-e holdjai a Holdnak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. okt. 28. 43. sz. p. 1372. Keith Runcorn, a Newcastle Egyetem munkatársa szerint mintegy négymilliárd éve a Holdnak még saját holdjai voltak, melyek később becsapódtak a Holdba. Így keletkeztek a holdtengerek. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Nincs üstökös csóva nélkül? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. okt. 28. 43. sz. p. 1372. Infravörös vizsgálati módszerrel felfedezték a 2. Tempel üstökös - egyébként láthatatlan, és nemlétezőnek vélt - vékony, hosszú csóváját. A Bild der Wissenschaft írása alapján. [VEJ.]

FODOR L. István: Hol tart a Vega-program? Beszélgetés dr. Gombos Tamás fizikussal. = Élet és Tudomány 38. 1983. nov. 4. 44. sz. pp. 1382-1383. [SRG.]

Egyenesen haladó kozmikus sugárzású részecskék. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. nov. 4. 44. sz. p. 1400. A Cyg X-3 irányából nagyon nagy energiájú semleges részecskék érkeznek légkörünk határára. Villamos töltéssel nem rendelkeznek, ezért a csillagok mágneses tere nem téríti el őket forrásirányuktól. A Nature és a Science News írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1983. július-október. = Élet és Tudomány 38. 1983. nov. 11. 45. sz. pp. 1417-1420. Űrhajózási világkongresszus Budapesten.; Az új szovjet űrhajó leszállása.; Az űrrepülőgép első éjszakai indítása. [SRG.]

Az élet keletkezésének "kulcsa": a hidrogén-cianid? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. nov. 18. 46. sz. p. 1465. A Titánon korábban fellelt vegyület [HCN] a csillagközi űrben is jelen van. Japán tudósok az életet megelőző anyagnak tekintik. A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

Nap-"gyűrűt" fényképeztek le. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. nov. 18. 46. sz. p. 1465. Már 1927-ben feltételezték létezését, az 1966-os napfogyatkozás alkalmával megbizonyosodtak róla, most pedig japán csillagászok lefényképezték. A New York Herald Tribune cikke alapján. [VEJ.]

Új elektronmikroszkópban az Allende-meteorit. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. nov. 25. 47. sz. p. 1499. Minden eddiginél jobb felbontóképességű elektronmikroszkóppal vizsgálták meg az 1969-ben Mexikóban földet ért meteoritot. Naprendszerünk létezése előtti időkből származó anyagokat találtak benne. A London Press Service írása alapján. [VEJ.]

Szupernóva-vizsgálat - a legnagyobb fellobbanás előtt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. dec. 2. 48. sz. p. 1530. Ausztráliai amatőr kutatóknak sikerült megfigyelni néhány "szupernóvagyanús" csillagot. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Úszó metántömbök a Triton hold nitrogéntengerén? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. dec. 9. 49. sz. p. 1565. A NASA 3 m-es infravörös távcsövével felfedezték a Triton légkörét, benne nagymennyiségű nitrogént és metánt, melyek az alacsony hőmérséklet miatt időnként folyékony, illetve szilárd állapotban vannak. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Ősi indián barlangi naptár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. dec. 9. 49. p. 1566. Arizonai barlangban találták a XIV. század előttről fennmaradt furcsa ábrákat. Csillagászok egyértelműen indián naptárnak minősítik. Az US Information Agency híre alapján. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: Az 1983. évi fizikai Nobel-díj. Csillagsorsok. = Élet és Tudomány 38. 1983. dec. 16. 50. sz. pp. 1571-1573. Subramanyan Chandrasekhar és William Alfred Fowler csillagászok kitüntetése. A Chandrasekhar-határ. Kozmikus alkímia. Felrobbant csillagok. A ciklikus Nap-modell. [VEJ.]

ZÉTÉNYI Endre: Bolygó- és nyelvkutatás a Sarkkörön. A vardői expedíció. = Élet és Tudomány 38. 1983. dec. 23. 51. sz. pp. 1611-1613. Sajnovics János és Hell Miksa 1768-as útja. [SRG.]

ERNYEY Gyula: A Skylab ablaka. Forma és funkció. = Élet és Tudomány 38. 1983. dec. 23. 51. sz. p. 1623. Ergonómiai és formatervezési szempontok az amerikai űrlaboratórium tervezésénél. Fontos tényező az űrprogramok sikeres végrehajtásában. [VEJ.]

Új könyvek. = Élet és Tudomány 38. 1983. dec. 23. 51. sz. p. 1624. I. I. Iszacsenko: Világűr és gazdaság című könyvének ismertetése. [VEJ.]

Újabb részletek a Nap porgyűrűjéről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 38. 1983. dec. 23. 51. sz. p. 1627. Japán kutatók meghatározták a Nap porgyűrűjének anyagát és hozzávetőleges tömegét. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

FODOR L. István: A hátlapon. A Nap koronája. = Élet és Tudomány 38. 1983. dec. 30. 52. sz. p. 1663., hátsó külső borító. Az Indonézia területéről megfigyelhető 1983. június 11-i teljes napfogyatkozásról. Kép: a Sky and Telescope nyomán. [VEJ.]

BARTHA Lajos ifj.: Kihasználta a babonát. Nápoly előtt Nagy Lajos. = Esti Hírlap 28. 1983. jan. 19. 16. sz. p. [4.] Valószínűleg üstökös, 1382 augusztusában.; Vénusz megfigyelés 1192. jún. 28-án a nappali égen.; Vénusz megfigyelés 1462 augusztusában délben. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Mintha magyarul szólnának... Sajnovics Lappföldön. Nevezetes évforduló. Elfelejtett tudós. = Esti Hírlap 28. 1983. máj. 11. 111. sz. p. 4. [HAD.]

i.b. l.[ifj. BARTHA Lajos]: Földi megfigyelők előtt. Üstökösre lelt a műhold. = Esti Hírlap 28. 1983. máj. 12. 112. sz. p. [4.] Az IRAS-Araki-Alcock üstökös felfedezéséről külföldön és hazánkban. Szombaton este kiballagok egy negyedórára távcsővel nézelődni, erre pár perc után majd "kiveri a szememet" a Sárkány csillagképben ez a "valami". A "valami" amelyről lelkes és szorgalmas műkedvelő csillagászaink egyike, Keszthelyi Sándor - foglalkozására nézve mérnök - ezekkel a sorokkal számolt be, az 1983d üstökös volt. Az elmúlt napokban féltucat magyarországi amatőr csillagász jelezte, hogy egy meglepően fényes üstökös látható az égbolt északi részén. Az égboltot jól ismerő amatőrök a Dombay-tó mellett és Mélykúton is meglelték. [KSZ.]

Részleges fogyatkozás. Öt kép a Napról. = Esti Hírlap 28. 1983. dec. 5. 287. sz. p. [3.] Az 1983. dec. 4-i napfogyatkozás megfigyelése a MTA Debreceni Csillagászati Kutatóintézetből. [SRG.]

DETRE János: Májusi krónika. = Evangélikus Élet 48. 1983. máj. 29. 22. sz. p. 2. Röviden Saj-novics János születésének 250. évfordulójáról is. [HAD.]

BALÁZS Katalin: Egy magyar tudós álma. A bicskei "csillagda". = Fejér Megyei Hírlap 1983. ápr. 23. p. 5. [SRG.]

KÁLMÁN Gyula, ifj.: 250 éve született. Nyelvész, csillagász, matematikus. = Fejér Megyei Hírlap 39. 1983. máj. 14. 113. sz. p. 13. Sajnovics János. [HAD.]

SZAGITOV, M. U. - MILJUKOV, V. K: A Cavendish-féle gravitációs állandó meghatározásának és lehetséges térbeli, időbeli változásával foglalkozó problémák mai állása. = Fizikai Szemle 33. 1983. jan. 1. sz. pp. 12-24. [KSZ.]

ECSEDY Ildikó: Kína időszámítása. = Fizikai Szemle 33. 1983. febr. 2. sz. pp. 41-49. A régi korokban. [PIR.]

BARCZA Szabolcs: Publikálási szokások a csillagászatban. = Fizikai Szemle 33. 1983. márc. 3. sz. pp. 118-121., hátsó belső borító. [PIR.]

ZATSEPIN, G. T.: A Nap-neutrínók problémája. = Fizikai Szemle 33. 1983. ápr. 4. sz. pp. 126-131. Fordította: Kóta József. [PIR.]

BARLAI Katalin - JÓNÁS Ilona: Gondolatok a Gergely-naptárról. = Fizikai Szemle 33. 1983. ápr. 4. sz. pp. 139-145. [PIR.]

Üstökös-konferencia Budapesten. = Fizikai Szemle 33. 1983. máj. 5. sz. p. 152. 1982. nov. 15-20. [SRG.]

Nemzetközi Asztronautikai Akadémia: Földön kívüli intelligencia keresése. = Fizikai Szemle 33. 1983. máj. 5. sz. pp. 172-175. [PIR.]

DOBÓ Andor: A Titius-Bode szabályról. = Fizikai Szemle 33. 1983. máj. 5. sz. pp. 176-179. [PIR.]

S. TÓTH László: Szerkesztési gyakorlatok ellipszispályán mozgó bolygó időkoordinátájának meghatározására. 1. = Fizikai Szemle 33. 1983. máj. 5. sz. pp. 187-190. [PIR.]

Események. Díjak. = Fizikai Szemle 33. 1983. máj. 5. sz. pp. 193-195. Detre László díj. 1976-ban Ill Márton, 1977-ben Szeidl Béla, 1978-ban Balázs Lajos, 1980-ban ifj. Szalay Sándor, 1981-ben Szabados László, 1982-ben Gombosi Tamás kapta. [KSZ.]

LYNDS, T. Beverly: A legkisebb csillagász. = Fizikai Szemle 33. 1983. máj. 5. sz. pp. 199-200. Mese. [SRG.]

MARX György - SZALAY A. Sándor: Hogyan születtek a galaxisok? = Fizikai Szemle 33. 1983. jún. 6. sz. pp. 204-212. [PIR.]

S. TÓTH László: Szerkesztési gyakorlatok ellipszispályán mozgó bolygó időkoordinátájának meghatározására. 2. = Fizikai Szemle 33. 1983. jún. 6. sz. pp. 229-232. [PIR.]

BARANYI Tünde: Csillagászati Évkönyv az 1983. évre. Gondolat, Budapest 1982. = Fizikai Szemle 33. 1983. jún. 6. sz. pp. 238-239. Könyvismertetés. [SRG.]

KUNFALVI Rezső: Huygens, a hullámoptika megalapítója. = Fizikai Szemle 33. 1983. júl. 7. sz. pp. 256-259. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Száz éve született Arthur Stanley Eddington. = Fizikai Szemle 33. 1983. aug. 8. sz. pp. 290-293. [PIR.]

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1982. évi tudományos díjai. Detre László-díj: Gombosi Tamás fizikus. = Fizikai Szemle 33. 1983. aug. 8. sz. pp. 306-307. [SRG.]

ERŐ János: A Prométheusz érmek. = Fizikai Szemle 33. 1983. aug. 8. sz. pp. 308-309. 1978-ban Kulin György csillagász nyerte el. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Planetológiai Szeminárium Debrecenben. = Fizikai Szemle 33. 1983. aug. 8. sz. pp. 309-310. 1983. máj. 24-26. [SRG.]

MÁRTON Péter: Holdi paleomágnesség. = Fizikai Szemle 33. 1983. szept. 9. sz. pp. 324-329. [PIR.]

KUNFALVI Rezső: 100 éve született a kozmikus sugárzás felfedezője. = Fizikai Szemle 33. 1983. szept. 9. sz. pp. 329-330. Victor Franz Hess. [PIR.]

KISDI Dávid: A Kepler-egyenletről. = Fizikai Szemle 33. 1983. szept. 9. sz. pp. 350-351. [PIR.]

Az 1982g Austin-üstökös fotói az MTA Csillagászati Kutatóintézet piszkés-tetői obszervatóriumának Schmidt-teleszkópjával. = Föld és Ég 18. 1983. 1. sz. első belső borító. Tóth Imre felvételei 1982. aug. 26-án. [SRG.]

KURUC Andor: " Óramutató" a csillagos égen. = Föld és Ég 18. 1983. 1. sz. pp. 6-8. [SRG.]

KELEMEN János: Meteoritek a Déli-sarkvidékről. = Föld és Ég 18. 1983. 1. sz. pp. 14-17., hátsó belső borító. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1983. februári műsoraink. = Föld és Ég 18. 1983. 1. sz. p. 17. [SRG.]

G. I. [GUMAN Imre]: Hol marad a Tejútrendszerünkben esedékes szupernóva? = Föld és Ég 18. 1983. 1. sz. pp. 21-23. "Az, hogy 1604 óta nem láttunk galaktikus szupernóvát, nem megmagyarázhatatlan tehát, de egy (vagy több) galaktikus szupernóva közeljövőbeni megjelenése a valószínűségszámítás szerint is már nagyon időszerű." [KSZ.]

BOTH Előd - SZŐKE Balázs - TEPLICZKY István: Csillagász nyár ’82. = Föld és Ég 18. 1983. 1. sz. pp. 24-26. Úttörő-csillagászati tanfolyam Turán 1982. július 5-10.; Rókafarmi észlelőtábor 1982. június 23-30.; Perseida ’82 tábor a Dombay-tónál, az MMTÉH és a PVH szervezésében. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 18. 1983. 1. sz. pp. 30-31. Both Előd: Észlelők rovata. Üstökösök. Nap. Változócsillagok. Ujvárosy Antal, Iskum József, Mizser Attila, Tepliczky István anyagai alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1983. február hóban. = Föld és Ég 18. 1983. 1. sz. p. 32. [SRG.]

Fejtörő. I. Bolygók. Mars, Jupiter, Uránusz, Szaturnusz. = Föld és Ég 18. 1983. 1. sz. p. 32. [SRG.]

RUPP Erzsébet: Hatméteres távcső, hatszáz méteres rádióteleszkóp. = Föld és Ég 18. 1983. 2. sz. pp. 37-41. A szovjet Speciális Asztrofizikai Obszervatóriumról. [SRG.]

SZŐKE Balázs: Lassan "lüktető" vörös óriások az égen... A mira típusú változócsillagok. = Föld és Ég 18. 1983. 2. sz. pp. 42-45. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Columbia: STS-4. = Föld és Ég 18. 1983. 2. sz. pp. 54-56. [SRG.]

Az STS-4 katonai programjáról. = Föld és Ég 18. 1983. 2. sz. p. 56. [SRG.]

CSABA György: A csillagászat és a közoktatás - konferencia Székesfehérvárott (1982. augusztus 22-25). = Föld és Ég 18. 1983. 2. sz. p. 57. [SRG.]

kej [KELEMEN János]: A HR Delphini táguló gázburka. = Föld és Ég 18. 1983. 2. sz. p. 60. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1983. márciusi műsoraink. = Föld és Ég 18. 1983. 2. sz. p. 61. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 18. 1983. 2. sz. pp. 62-63. Veperdi Ottó: Prizmás látcsőből csillagászati műszer.; Pápa - Szauer Ágoston.; Zenta - Urbán István.; Tuboly Vince: Amatőrcsillagász-klub alakult Körmenden.; Balogh István: 10 éves a kiskunhalasi csillagászklub. [SRG.]

A csillagos ég 1983. március hóban. = Föld és Ég 18. 1983. 2. sz. p. 64. [SRG.]

Fejtörő. II. Szaturnuszholdak. = Föld és Ég 18. 1983. 2. sz. p. 64. [SRG.]

FEJES István: Transzkontinentális antennasorozat: VLBA. = Föld és Ég 18. 1983. 3. sz. pp. 66-70. [SRG.]

KULIN György: Élet a Földön ... és a Földön kívül. Exobiológia. = Föld és Ég 18. 1983. 3. sz. pp. 74-75. [SRG.]

SAJÓ Péter: Automatikus követőberendezés csillagászati fényképezéshez. = Föld és Ég 18. 1983. 3. sz. pp. 80-81. [SRG.]

-kej- [KELEMEN János]: Vörös, barna és fekete törpecsillagok. = Föld és Ég 18. 1983. 3. sz. pp. 86-87. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 18. 1983. 3. sz. pp. 88-89. i. K. B. [ifj. Kálmán Béla]: A Neptunusz gyűrűje? Science 1982. július 9. száma alapján.; B. E. [Both Előd]: Keresik a tizedik bolygót. Spaceflight 1982. 11. száma alapján.; i. K. B. [ifj. Kálmán Béla]: Az alfa Centauri rendszer - röntgenfényben. Astrophysical Journal 1982. február 1. száma alapján. [SRG.]

Dr. Xantus János (1917-1982.) = Föld és Ég 18. 1983. 3. sz. p. 89. Nekrológ. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT Budapesti Planetáriuma. 1983. áprilisi műsoraink. = Föld és Ég 18. 1983. 3. sz. p. 90. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 18. 1983. 3. sz. pp. 93-95., címlap, első, hátsó belső borító. Győrújbarát - Bagó István.; Szekszárd - Farkas István.; Budapest - Királyi József, Varga János.; Sirok - Varga István.; Tapolca - Petró József.; Könnyű József: II. megyei amatőrcsillagász-találkozó Salgótarjánban.; Debrecen -Károlyi Gábor, Zajácz György. [SRG.]

A csillagos ég 1983. április hóban. = Föld és Ég 18. 1983. 3. sz. p. 96. [SRG.]

Fejtörő. Változócsillagok. = Föld és Ég 18. 1983. 3. sz. p. 96. [SRG.]

BOTH Előd: Ahol egy nap két évig tart. = Föld és Ég 18. 1983. 4. sz. pp. 106-110. A Merkúr. [SRG.]

KULIN György: Élet a Földön ... és a Földön kívül. Exobiológia. 2. = Föld és Ég 18. 1983. 4. sz. pp. 110-112. [SRG.]

ZENKERT, Arnold: "Napóragyűjtők" az NDK-ban. = Föld és Ég 18. 1983. 4. sz. pp. 118-119. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT Budapesti Planetáriuma. 1983. májusi műsoraink. = Föld és Ég 18. 1983. 4. sz. p. 119. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 18. 1983. 4. sz. pp. 122-124. i: K. B. [ifj. Kálmán Béla]: A Szaturnusz szikrái. Nature 1982. szeptember 16. száma alapján.; -mez [Mezősi Csaba]: Egy leendő szupernóva: az éta Carinae? Sky and Telescope 1982. 7. száma alapján.; K. J. [Kelemen János]: Melyik csillagból lesz a legközelebbi szupernóva? [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 18. 1983. 4. sz. pp. 125-127. Both Előd: Észlelők rovata. Nap. Változócsillagok. Meteorok. Iskum József, Szőke Balázs, Tepliczky István anyagai alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1983. május hóban. = Föld és Ég 18. 1983. 4. sz. p. 128. [SRG.]

Fejtörő. IV. Űrhajók. Apolló, Gemini, Szojuz, Vosztok. = Föld és Ég 18. 1983. 4. sz. p. 32. [SRG.]

Kallisztó. = Föld és Ég 18. 1983. 5. sz. első, hátsó belső borító. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Sajnovics János - a csillagász (születése 250. évfordulójára). = Föld és Ég 18. 1983. 5. sz. pp. 134-137. [SRG.]

HORVÁTH András: A Szaljut-7 első éve. = Föld és Ég 18. 1983. 5. sz. pp. 138-142. [SRG.]

i. K. B. [KÁLMÁN Béla, ifj.]: A Jupiter gyűrűinek finomszerkezete. = Föld és Ég 18. 1983. 5. sz. p. 143. Science News 1982. november 6. száma alapján. [SRG.]

BOTH Előd: Ritka égi jelenségek a Skorpióban. = Föld és Ég 18. 1983. 5. sz. pp. 149-150. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1983. júniusi műsoraink. = Föld és Ég 18. 1983. 5. sz. p. 158. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 18. 1983. 5. sz. pp. 158-159. Iskum József: Egyszerű óragép asztrofotósoknak. [SRG.]

A csillagos ég 1983. június hóban. = Föld és Ég 18. 1983. 5. sz. p. 160. [SRG.]

Fejtörő. V. Csillagok. Aldebaran, Antares, Merak, Spica. = Föld és Ég 18. 1983. 5. sz. p. 160. [SRG.]

ALMÁR Iván: IRAS az égen. = Föld és Ég 18. 1983. 6. sz. pp. 162-165., címlap, első belső borító. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: A Columbia első "munkarepülése". = Föld és Ég 18. 1983. 6. sz. pp. 169-171. [SRG.]

-sts- [SCHLOSSER Tamás]: Az STS-5 tudományos programjából. = Föld és Ég 18. 1983. 6. sz. pp. 170-171. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 18. 1983. 6. sz. pp. 176-177. i. K. B. [ifj. Kálmán Béla]: Óriási röntgenflér a Hyadokban.; Szimán Oszkár: Készül az NSZK legnagyobb távcsöve.; i. K. B. [ifj. Kálmán Béla]: A harmadik ismert gravitációs lencse. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Régi magyar obszervatóriumok. [1.] A nagyszombati egyetem csillagvizsgálója. = Föld és Ég 18. 1983. 6. sz. pp. 178-181. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Extragalaktikus pulzár. = Föld és Ég 18. 1983. 6. sz. p. 182. [SRG.]

K. Gy. [KULIN György]: A 2228 sorszámú kisbolygó a Szojuz-Apollo nevet kapta. = Föld és Ég 18. 1983. 6. sz. p. 182. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 18. 1983. 6. sz. pp. 190-191. Szilágyi Ferenc: Csillagdaavatás Gyulán (1983. március 9.).; Dunaújváros - Farkas István.; Makó - Mészáros Attila.; Budapest - Dóczi Ottó. [SRG.]

A csillagos ég 1983. július hóban. = Föld és Ég 18. 1983. 6. sz. p. 192. [SRG.]

Fejtörő. Ködök az égbolton. Andromeda-köd, Orion-köd, Lyra-köd, Rák-köd. = Föld és Ég 18. 1983. 6. sz. p. 192. [SRG.]

Az IRAS-Araki-Alcock-üstököst 1983. május 7/8-án három helyen (Dombay-tó, Pécs-Vasas, Mélykút) hat magyar amatőrcsillagász (Gyimesi Lajos, Szőke Balázs, Zalezsák Tamás, Keszthelyi Sándor, Dömény Gábor, Ságodi Ibolya) is felfedezte.; Kelemen János fényképei május 10-én készültek. = Föld és Ég 18. 1983. 6. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

CSABA György: Néhány gondolat a vöröseltolódásról. = Föld és Ég 18. 1983. 7. sz. pp. 197-200. [SRG.]

MEZŐSI Csaba: A törpe nóvák. 1. = Föld és`Ég 18. 1983. 7. sz. pp. 206-209. [SRG.]

KELEMEN János: Plerionok: a Rák-köd, a 3C58 és ... ? = Föld és Ég 18. 1983. 7. sz. pp. 216-217. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 18. 1983. 7. sz. pp. 220-221. ifj. Kálmán Béla: Kisbolygók csínytevései.; B. E. [Both Előd]: Egy "eltűnt" szaturnuszhold nyomában. Sterne un Weltraum 1982. 10. száma alapján [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT Budapesti Planetáriuma. 1983. augusztusi műsoraink. = Föld és Ég 18. 1983. 7. sz. p. 221. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 18. 1983. 7. sz. pp. 222-223. Both Előd: Észlelők rovata. Változócsillagok. Meteorok. A Nap. Mizser Attila, Keszthelyi Sándor, Iskum József anyagai alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1983. augusztus hóban. = Föld és Ég 18. 1983. 7. sz. p. 224. [SRG.]

Fejtörő. Bolygószondák. Pioneer-Venus-1, Mariner-10, Venyera-13, Viking-2. = Föld és Ég 18. 1983. 7. sz. p. 224. [SRG.]

FEJES István: Gyűrűgalaxisok. = Föld és Ég 18. 1983. 8. sz. pp. 230-232. [SRG.]

BARLAI Katalin: Egy elmaradt élmény. = Föld és Ég 18. 1983. 8. sz. p. 235. Látogatás az egri Csillagászati Múzeumban. [SRG.]

MEZŐSI Csaba: A törpe nóvák. 2. = Föld és Ég 18. 1983. 8. sz. pp. 236-239. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Régi magyar obszervatóriumok. 2. Csillagásztorony a budai királyi palotán (1780-1815). = Föld és Ég 18. 1983. 8. sz. pp. 242-244. [SRG.]

Hédervári Péter: Üstököskutatás az űrkorszakban. = Föld és Ég 18. 1983. 8. sz. pp. 244-245. Könyvismertetés. [SRG.]

i. K. B. [KÁLMÁN Béla, ifj.]: Röntgenflér a Proxima Centaurin. = Föld és Ég 18. 1983. 8. sz. p. 245. [SRG.]

Újdonságok - égen-földön. = Föld és Ég 18. 1983. 8. sz. pp. 248-250. Both Előd: Idegen bolygórendszerek? Spaceflight 1983. februári száma alapján.; D. P. [Decsy Pál]: Gondolatok egy kvazárhalmazról.; i. K. B. [ifj. Kálmán Béla]: Holdról származó meteorit?; Both Előd: A SETI alkonya? Spaceflight 1982. decemberi száma alapján.; Meghalt John Swigert űrrepülő. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT Budapesti Planetáriuma. 1983. szeptemberi műsoraink. = Föld és Ég 18. 1983. 8. sz. p. 250. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 18. 1983. 8. sz. pp. 254-255. Hegyhátsál - Tuboly Vince.; Budapest - Gócza Sándor, Papp János.; Szatmáry Károly.; Megyei Csillagászati vetélkedő Szegeden (1983. március 26.).; Leninváros - Szutor István, Szentgyörgyi Péter. [SRG.]

A csillagos ég 1983. szeptember hóban. = Föld és Ég 18. 1983. 8. sz. p. 256. [SRG.]

Fejtörő. VIII. Magyar csillagászok. Gothard Jenő, Hell Miksa, Konkoly Thege Miklós, Sajnovics János. = Föld és Ég 18. 1983. 8. sz. p. 256. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Kozmikus biliárd - avagy hogyan lesz mégis amerikai üstökösszonda? = Föld és Ég 18. 1983. 9. sz. pp. 258-262. [SRG.]

UJVÁROSY Antal: Megnyílt a kecskeméti planetárium. = Föld és Ég 18. 1983. 9. sz. pp. 263-265., címlap. 1983. május 17-én. [SRG.]

BOTH Előd: Japán második röntgencsillagászati műholdja. = Föld és Ég 18. 1983. 9. sz. p. 265. Nature 1983. február 24. száma alapján. [SRG.]

BROSCHE, Peter: A gothai magyar csillagász (Zách Xavér Ferenc, 1754-1832). = Föld és Ég 18. 1983. 9. sz. pp. 274-277. Fordította: Patkós László. [SRG.]

GELLÉRT András: TIT Budapesti Szervezetének csillagászati-űrkutatási programjai 1983/84-re. = Föld és Ég 18. 1983. 9. sz. pp. 282-283. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT Budapesti Planetáriuma. 1983. októberi műsoraink. = Föld és Ég 18. 1983. 9. sz. p. 283. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 18. 1983. 9. sz. pp. 286-287., hátsó belső, külső borító. Mérő József: Napóraavatás a XX. kerületben (1983. június 1-én).; Budapest - Dóczi Ottó, Fábián Zsolt, Iskum József.; Megyei CSBK-találkozó Székesfehérvárott (1983. május 7-én).; Marosvásárhely - Nagy Árpád.; Vasas - Keszthelyi Sándor.; Szutor István, Szentgyörgyi Péter, Varga János fotói. [SRG.]

A csillagos ég 1983. október hóban. = Föld és Ég 18. 1983. 8. sz. p. 288. [SRG.]

Fejtörő. IX. Híres régi csillagászok. Tycho Brahe, Sir William Herschel, Johannes Kepler, Pierre Simon Laplace. = Föld és Ég 18. 1983. 9. sz. p. 288. [SRG.]

ALMÁR Iván: Csillaghajósok kongresszusa. = Föld és Ég 18. 1983. 10. sz. első belső borító. Budapest, 1983. október 9-15. [SRG.]

SCHLOSSER Tamás: Bemutatjuk a Spacelabet ... Az építőszekrény-űrállomás. = Föld és Ég 18. 1983. 10. sz. pp. 290-294., címlap. [SRG.]

HORVÁTH András: Hat vendég a Szaljut-7-en. = Föld és Ég 18. 1983. 10. sz. pp. 298-301., hátsó belső borító. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT Budapesti Planetáriuma. 1983. novemberi műsornaptár. = Föld és Ég 18. 1983. 9. sz. p. 302. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Az Ariane rakéta (kudarcok és sikerek a nyugat-európai űrprogramban). = Föld és Ég 18. 1983. 10. sz. pp. 306-309., hátsó külső borító. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 18. 1983. 10. sz. pp. 318-319. Both Előd: Észlelők rovata. Meteorok. Változócsillagok. Keszthelyi Sándor, Iskum József anyagai alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1983. november hóban. = Föld és Ég 18. 1983. 10. sz. p. 319. [SRG.]

Fejtörő. X. Űrhajósok. Valerij Bikovszkij, Charles Conrad, Valerij Kubászov, John Young. = Föld és Ég 18. 1983. 10. sz. p. 319. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A napfoltokról. = Föld és Ég 18. 1983. 11. sz. pp. 326-330. [SRG.]

HOLL András: Eltérő vöröseltolódású galaxispárok. = Föld és Ég 18. 1983. 11. sz. pp. 331-333. [SRG.]

i. K. B. [KÁLMÁN Béla, ifj.]: Üstökös volt a Tunguz-meteorit? = Föld és Ég 18. 1983. 11. sz. p. 333. Dokladü AN SZSZSZR 1982. 4. száma alapján. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: A legfényesebb változócsillagok. = Föld és Ég 18. 1983. 11. sz. pp. 338-342. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT Budapesti Planetáriuma. 1983. decemberi műsornaptár. = Föld és Ég 18. 1983. 11. sz. p. 343. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Mekkorák az Uránusz holdjai? = Föld és Ég 18. 1983. 11. sz. p. 343. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 18. 1983. 11. sz. pp. 350-351. Dömény Gábor - Mizser Attila: Az AF Cygni változócsillag-észlelés feldolgozása.; Nap megfigyelés.; Budapest - Hajdú Imre.; Taksony - Lakatos József. [SRG.]

A csillagos ég 1983. december hóban. = Föld és Ég 18. 1983. 11. sz. p. 352. [SRG.]

Fejtörő. Galilei-holdak. Ió, Európa, Ganümédesz, Kallisztó. = Föld és Ég 18. 1983. 10. sz. p. 352. [SRG.]

MIZSER Attila: Hetvenöt éves "a Heyde". = Föld és Ég 18. 1983. 12. sz. pp. 359-361. Az Uránia Csillagvizsgáló főműszerének története. [SRG.]

-sts- [SCHLOSSER Tamás]: Üvegcsillagok. = Föld és Ég 18. 1983. 12. sz. p. 361. Sky and Telescope 1983. novemberi száma alapján. [SRG.]

TÓTH Imre: Az üstökösmagok. = Föld és Ég 18. 1983. 12. sz. pp. 368-372. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Hol látták először a Tycho-féle szupernóvát? = Föld és Ég 18. 1983. 12. sz. pp. 373-375. Eddigi kutatások szerint a szupernóvát 1572. nov. 2. előtt nem említik. Magyarországi feljegyzések szerint 1572. szept. 23-tól puszta szemmel láthatóvá vált. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT Budapesti Planetáriuma. 1984. januári műsornaptár. = Föld és Ég 18. 1983. 12. sz. p. 379. [SRG.]

CSABA György: Csillagászati vetélkedő Pécsett. = Föld és Ég 18. 1983. 12. sz. pp. 380-381. 1983. június 24-28. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 18. 1983. 12. sz. pp. 380-381., első belső borító. Kósa-Kiss Attila: Csillagnézők Nagyszalonta égboltja alatt.; Budapest - László Sándor, Varga János.; Vaskút - Lohner László, Vaskúti György. [SRG.]

A csillagos ég 1984. január hóban. = Föld és Ég 18. 1983. 12. sz. p. 382. [SRG.]

Fejtörő. XII. Csillagképek. Lyra, Orion, Sagittarius, Ursa Maior. = Föld és Ég 18. 1983. 12. sz. p. 382. [SRG.]

KÉRI András - LENNER János: Egy térkép-elmélet kritikája. (Megjegyzések egy könyv margójára.) = Földrajzi Értesítő 32. 1983. 1. füz. pp. 167-170. Zelkó Zoltán: A kősivatag titka című kötetének ismertetése. A Nazca-térképről, Nazca-vonalakról. [SRG.]

TÓZSA István: Űrkutatás Svédországban. = Földrajzi Értesítő 32. 1983. 2. füz. pp. 284-286. [SRG.]

RAKONCZAI János: Magyarország az űrből. Zrínyi Katonai Kiadó. Budapest, 1981. 95 oldal. = Földrajzi Közlemények 31. 1983. 1. sz. pp. 90-91. Könyvismertetés. [KSZ.]

LENDVAI Ferenc: A földrajzi gyakorlótér az oktatói-nevelői munka szolgálatában. = Földrajztanítás 26. 1983. 3. sz. pp. 76-81. A Jobbágyi Általános Iskola földrajzi gyakorlóteréről. Itt napórát, napmagasságmérőt, nappályamutatót, sarkcsillagmutatót helyeztek el. Megkezdték a sorozatgyártást, az eszközöket megrendelő többi Nógrád megyei iskola részére. [KSZ.]

TÓTH László S.: A Hold mozgása modellen. = Földrajztanítás 26. 1983. 4. sz. pp. 125-128. [SRG.]

MÉRŐ József: Napóra avatás a XX. kerület Székelyhíd utcai általános iskola udvarán. = Földrajztanítás 26. 1983. 5. sz. p. 152. A napórát 1983. július 1-én avatták fel. [KSZ.]

TÓTH László S.: Göncölszekér-modell. = Földrajztanítás 26. 1983. 5. sz. pp. 156-159. [SRG.]

TÓTH László S.: Napóra. = Földrajztanítás 26. 1983. 5. sz. hátsó külső borító. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Egy hordozható fotografikus zenittávcső. = Geodézia és Kartográfia 35. 1983. 1. sz. pp. 62-63. Transportable Zenitkamera: TZK-1, az oberkocheni Zeiss-művek gyártmánya. A Sterne und Weltraum 1978. 2. sz. alapján. [SRG.]

FEJES Imre: Merre tart a VLBI-technika? = Geodézia és Kartográfia 35. 1983. 2. sz. pp. 83-88. [KSZ.]

ÁDÁM József: Nemzetközi szimpózium "A Föld, a Hold és más bolygók alakja" elnevezésű KAPG 14.4 altéma tárgykörében. = Geodézia és Kartográfia 35. 1983. 2. sz. pp. 123-126. Prágában 1982. szept. 20-25. között. [KSZ.]

BASSA Lászlóné: Űrfelvételek felhasználása a középiskolai földrajzoktatásban. = Geodézia és Kartográfia 35. 1983. 3. sz. pp. 184-187. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A legkorábbi hazai földrajzi koordinátákról. = Geodézia és Kartográfia 35. 1983. 5. sz. pp. 353-359. Később a lapban (1984. 5. sz. p. 371.) közlik, hogy a cikk táblázatainak több számadata hibás, de sem itt, sem másutt nem részletezik ezt. [KSZ.]

FLECK Alajos: Tallózás a magyarországi reneszánsz tárgyi hagyatékaiban geodéta szemmel. = Geodézia és Kartográfia 35. 1983. 5. sz. pp. 367-369. Buda várában, a Magyar Nemzeti Galériában 1983. febr. 24-én megnyílt "Mátyás király és a magyarországi reneszánsz 1458-1541" című nagyszabású kiállítás csillagászati vonatkozású tárgyairól is. [FLA.]

BARTHA Lajos: A mágneses deklináció első magyarországi adatai. = Geodézia és Kartográfia 35. 1983. 5. sz. pp. 378-379. A mágneses elhajlást először Georg Peuerbach tüntette fel zsebnapóráján 1451-ben, majd Regiomontanus, Hans Dorn, Petrus Apianus követte a deklináció jelölésében. A vélhetően Budán készült csillagászati műszerek iránytűiről leolvashatóak a XV. század deklináció értékei. [SRG.]

Társasági hírek. = Göncöl 1983. ápr. 7. sz. pp. 2-5. A Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság 1982. februárjában alakult, mint hivatlosan bejegyzett egyesület. Elnöke Hédervári Péter, titkára Kiszel Vilmos. Vácott a Göncöl Bemutató Csillagvizsgálót, Pénzesgyőrött állandó észlelőbázist létesítettek. [KSZ.]

KISZEL Vilmos: Légkörünk széndioxid-tartalma és a földi éghajlat kapcsolata, avagy várható-e katasztrofális klímaváltozás? = Göncöl 1983. ápr. 7. sz. pp. 6-21. Oktatási segédanyag, elsősorban a középiskolák földrajz tananyagához. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Naprendszerbeli csillagászat. 1. = Göncöl 1983. ápr. 7. sz. pp. 22-28. [KSZ.]

MOLNÁR Sándor: A Kepler törvények. = Göncöl 1983. ápr. 7. sz. pp. 28-37. Oktatási segédanyag, a középiskolák fizika tananyagához. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Hová induljon a csillagközi űrhajó. 1. Kutatás más naprendszerek után. = Göncöl 1983. ápr. 7. sz. pp. 38-44. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Hová induljon a csillagközi űrhajó. 2. Idegen égboltok. = Göncöl 1983. ápr. 7. sz. pp. 45-55. [KSZ.]

KISZEL Vilmos: megtalálták a Halley üstökös magját! = Göncöl 1983. ápr. 7. sz. pp. 56-58. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A Metagalaxis fejlődéséről. 0+0. rész: ami a 0. részből kimaradt. = Göncöl 1983. ápr. 7. sz. pp. 59-65. [KSZ.]

Tartalomjegyzék a Göncöl fotómellékletéhez. = Göncöl 1983. ápr. 7. sz. pp. Szutor István, Szentgyörgyhegyi Péter, Nagy Ágoston, Bartus Ferenc, Horváth Ferenc, Iskum József asztrofotói 4 képtáblán. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Csillagászat és relativitáselmélet. = Göncöl 1983. jún. 8. sz. pp. 2-3. [KOC.]

KAUFMANN, William J.: Utazás közel fénysebességgel. = Göncöl 1983. jún. 8. sz. pp. 3-12. A Mercury 1976. jan-febr. számából fordította: Juhász Tibor. [KOC.]

THORNE, Kip. S.: A gravitációs kollapszus. = Göncöl 1983. jún. 8. sz. pp. 12-24. Eredetileg a Scientific American 1967. 5. számában jelent meg, ebből átvette a Zemlja i Vszelennaja 1969. 1. száma, utóbbiból fordította: Juhász Tibor. [KOC.]

KAUFMANN, William J.: Ösvények a világegyetemek között, fekete lyukak, féreglyukak, fehér lyukak. = Göncöl 1983. jún. 8. sz. pp. 25-40. A Mercury 1974. márc-jún. számából fordította: Juhász Tibor. [KOC.]

JUHÁSZ Tibor: Opinautika. Vigyázat! Csak edzett elmék számára. = Göncöl 1983. jún. 8. sz. pp. 41-53. [KOC.]

KAUFMANN, William J.: Mini fekete lyukak, interjú dr. Stephen W. Hawking-al. = Göncöl 1983. jún. 8. sz. pp. 54-60. A Mercury 1975. 6. számából fordította: Juhász Tibor. [KOC.]

KAUFMANN, William J.: A gravitációs-hullám csillagászat jövője, interjú dr. Kip S. Thorne-al. = Göncöl 1983. jún. 8. sz. pp. 60-66. A Mercury 1978. 3. számából fordította: Juhász Tibor. [KOC.]

Tartalomjegyzék a Göncöl fotómellékletéhez. = Göncöl 1983. jún. 8. sz. pp. 67-68. Papp János, Csiba Márton, Agócs László, Iskum József, Sári Gyula, Farkas István, Kocsis Antal asztrofotói 4 képtáblán. [KOC.]

Előszó a különkiadáshoz. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 2-3. A Göncöl legkorábbi számai egyrészt nagyon gyenge nyomdatechnikával, másrészt kis példányszámban láttak napvilágot, így a későbbi tagság hiába kereste. Ezért az első négy (0-dik, 1976. júliusi, 1976, októberi, 1977. márciusi) szám cikkanyagát itt újra leközölték. Ezt a különszámot is 0-diknak jelölték. Ez a 1983. júniusra jelölt lapszám, a valóságban 1984. októberében jelent meg és egyben a Göncöl sorozatának legutolsó tagja volt. [KOC.]

E. KOVÁCS Zoltán - KISZEL Vilmos Gábor - KOCSIS Gusztáv - KOVÁCS György - MOLNÁR László - MOLNÁR Sándor: Bevezető. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. p. 4. Bevezető a Göncöl 1975-ös 0-dik számához. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A csillagászat felosztása. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 5-7. [KOC.]

MOLNÁR Sándor: Az égi mechanikáról. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 7-8. [KOC.]

MOLNÁR László: A csillagászat gyakorlati kérdései. 1. A koordinátarendszerek kapcsolatáról. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 9-14. [KOC.]

KOVÁCS György: A bolygóközi gáz és por. 1. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 14-16. [KOC.]

KOCSIS Gusztáv: Csillag - egyensúlyban lévő gázgömb. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 16-19. [KOC.]

KISZEL Vilmos Gábor: Az Univerzum "rejtett" anyaga. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 19-21. [KOC.]

Göncöl 1976. júliusi szám címoldala. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. p. 22. [KOC.]

E. KOVÁCS Zoltán: A csillagközi gáz- és porfelhőkről. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 23-25. [KOC.]

MOLNÁR Sándor: A kéttest probléma. 1. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 25-28. [KOC.]

MOLNÁR László: A csillagászat gyakorlati kérdései. 2. Az időről. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 29-34. [KOC.]

KOVÁCS György: A bolygóközi gáz és por. 2. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 35-37. [KOC.]

KOCSIS Gusztáv: A gázgömb mint egyszerű számítási modell. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 37-39. [KOC.]

KISZEL Vilmos Gábor: Flerező csillagok. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 40-44. [KOC.]

Göncöl 1976. októberi szám címoldala. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. p. 45. [KOC.]

E. KOVÁCS Zoltán: Létezhet-e jól észlelhető mennyiségű intersztelláris felhő a gömbhalmazokban? = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 46-51. [KOC.]

KISZEL Vilmos Gábor: Nagyon fiatal csillagkomplexumok és észlelésük. 1. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 51-58. [KOC.]

KOCSIS Gusztáv: Még néhány gondolat a hidrosztatikai egyensúlyról. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 58-61. [KOC.]

KOVÁCS György: A csillagok láthatatlan kísérőiről. 1. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 62-65. [KOC.]

MOLNÁR László: A csillagászat gyakorlati kérdései. 3. A refrakcióról. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 66-72. [KOC.]

Göncöl 1977. márciusi szám címoldala. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. p. 73. [KOC.]

SZALMA Sándor: Nóva Cygni 1975. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 74-78. [KOC.]

KISZEL Vilmos Gábor: Nagyon fiatal csillagkomplexumok és észlelésük. 2. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 78-84. [KOC.]

KOVÁCS György: A csillagok láthatatlan kísérői. 2. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 84-89. [KOC.]

KISZEL Vilmos Gábor: Hír a gamma sugarak csillagászatáról. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 89-90. [KOC.]

E. KOVÁCS Zoltán: A színes dosszié? avagy: nyomozások "A Tejútrendszer gázanyaga" ügyben. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 90-94. [KOC.]

KISZEL Vilmos Gábor: Előzetes a Sarkcsillag-hoz. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. p. 95. A Sarkcsillag nyomdai engedélye megszerzése hosszabb időt vesz igénybe, a megjelenésig türelmet kér a leendő olvasóktól. [KOC.]

BAKOS Gábor: Fényképezés az amatőrcsillagászatban. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 95-96. [KOC.]

K. V. G. [KISZEL Vilmos Gábor]: Elöljáróban a "Sarkcsillag"-ról. Tartalom. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 97-98. Ide mellékelték az 1975-ben megjelent Sarkcsillag egyetlen, 0-dik számának képillusztrációit. [KOC.]

KISZEL Vilmos Gábor: A csillagászati fotóanyagokról általában. = Göncöl 1983. jún. 0. sz. különkiadás. pp. 99-100. Ez a szám a Göncöl sorozat utolsó tagja volt, a továbbiakban a lap nem jelent meg. [KOC.]

LACZA Tihamér: Sajnovics János (1733-1785). = Hét (Pozsony - Bratislava) 28. 1983. 19. sz. p. 18. [HAD.]

SOLOMON, Sthen: Rajzasztalon a világűr. = IPM Interpress Magazin 9. 1983. ápr. pp. 174-178. 1983-ban hogyan tervezték, milyen elképzelések voltak az űrállomásokról. [NRO.]

CODR, Milan: Kozmikus lidércnyomás. = IPM Interpress Magazin 9. 1983. jún. pp. 62-66. Fegyverkezés az űrben. [NRO.]

A kozmosz kihívása. = IPM Interpress Magazin 9. 1983. júl. pp. 24-27. Ciolkovszkij munkássága. Forrás: Nauka i Zsizny. [NRO.]

LANDAUER, Gerd: Tolongás az égbolton. = IPM Interpress Magazin 9. 1983. aug. pp. 142-146. A műholdak túlzsúfoltságának veszélyei. [NRO.]

Celsius gyanakszik. = IPM Interpress Magazin 9. 1983. szept. pp. 40-41. Anders Celsius az uppsalai egyetem csillagászprofesszorának munkássága. Forrás: 100+1 (Prága). [NRO.]

KONOVALOV, B: Szuperteleszkóp. = IPM Interpress Magazin 9. 1983. dec. p. 13. A zelencsuki teleszkóp építése. [NRO.]

JAEGER, Ulrich - BREUER, Reinhard: Tükörvilág. = IPM Interpress Magazin 9. 1983. okt. pp. 143-146. Az antianyag rejtélye. [NRO.]

VARGA Ernő Tamás: Az űrmikrobiológia érdekes kérdései. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1983. ápr. sz. p. 17. [KSZ.]

A 32. Csillagászati Hét "területi" előadásai. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1983. jún. sz. pp. 17-18. 1983. okt. 16-22-ig lesz a Csillagászati Hét Budapesten. A cikket Párniczky József fényképe illusztrálja, valószínűleg a székesfehérvári csillagvizsgáló kupolájából távcsövező fiatalokat ábrázolva. [KSZ.]

Az égbolt felfedezése. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1983. aug. sz. p. 26. A csillagászati levelező kurzus ismertetése. [KSZ.]

BARABÁS Katalin: "Életünk és a csillagok". Ami a horoszkópokból kimaradt. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1982. szept. sz. pp. 10-11. 1983. okt. 16-22-ig lesz a Csillagászati Hét a TIT Budapesti Planetáriumban. Előadók: Kálmán Béla, Kelemen János, Balázs Lajos, Makra Zsigmond, Both Előd, Paál György, Marik Miklós. [KSZ.]

FALKAY M. Tímea: Metróval a csillagos éghez. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1983. szept. sz. pp. 12-13. Beszélgetés Horváth Andrással a planetárium igazgatójával. [KSZ.]

Csillagvizsgáló. = Képes Újság 24. 1983. nov. 12. 46. sz. p. 7. Szép születésnapi ajándékot kaptak az esztergomi amatőr csillagászok: október 29-én, a szakkör megalakulásának 20. évfordulóján korszerű csillagvizsgáló állomást avattak fel, a város művelődési központjának tetején. A kis cikket egy fénykép illusztrálja. [KSZ.]

KISS Jenő: Emlékezés Sajnovics Jánosra. = Köznevelés 39. 1983. 19. sz. p. 12. [HAD.]

Mzs [MIZSER Attila]: Mennyire essünk hasra saját magunktól? = Lebvény-Bolygód 1983. ápr. 4. sz. pp. 1-2. Ezen stencilezett lapszám felelős kiadójaként a [veszprémi] Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ igazgatója van feltüntetve. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Látogatás elmés-nemes Kupováry Röhögő Bélánál. = Lebvény-Bolygód 1983. ápr. 4. sz. pp. 2-5. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Kismagyar stencil - I. - II. Döngölt Ég. A Csibak mozgolódó lapja. = Lebvény-Bolygód 1983. ápr. 4. sz. pp. 7-11. Asztrototós oskola. Haveri köreink. Észlelöklelők rovata: Naplopó-észlelések. Változó műcsillagok. [KSZ.]

The New Pupilló (lapvakmerőzés 7 levonásban). = Lebvény-Bolygód 1983. ápr. 4. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: A nyolcadik csillagász-nap nagy pillanatai 1982. október 20-án. = Lebvény-Bolygód 1983. ápr. 4. sz. pp. 12-14. [KSZ.]

Rkl [RÓKA László]: Képzelt riport egy tömeghallucinációról ... avagy képzelt hallucináció egy tömegriportról. = Lebvény-Bolygód 1983. ápr. 4. sz. pp. 15-17. Országos észlelőtábor a Pécsvárad melletti Dombay-tónál, 1982. augusztus. [KSZ.]

Tepli [TEPLICZKY István]: Reklamánia (A Lebvény-Bolygód reklámrovata). = Lebvény-Bolygód 1983. ápr. 4. sz. pp. 18-20. [KSZ.]

mzs [MIZSER Attila]: Úgy látszik, lapunk munkatársa örökké az UPO-ban lebzsel... = Lebvény-Bolygód 1983. dec. 5. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

FÖLDFÉNY Kedvelő [SZŐKE Balázs]: Kémtörténet. = Lebvény-Bolygód 1983. dec. 5. sz. pp. 3-8. Pécs határában a katonai laktanya előtt autóstoppoló amatőrcsillagászok elfogása. [KSZ.]

mzs [MIZSER Attila]: Látogatás-féle a Kárpát-medence úszómesterénél, Öreg Bajnoknál Fradi1-en. = Lebvény-Bolygód 1983. dec. 5. sz. pp. 9-12. Keszthelyi Sándornál. [KSZ.]

TÖLGYESI Antal: Teplektvény. Tepliczky István hét felvonásban. = Lebvény-Bolygód 1983. dec. 5. sz. pp. 13-19. [KSZ.]

Tartalomjegyzék. Összefoglaló angol nyelven. = Lebvény-Bolygód 1983. dec. 5. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

GÖTZ Gusztáv: Három Év - három évforduló. (2.) I. Nemzetközi Poláris Év. II. Nemzetközi Poláris Év. Nemzetközi Geofizikai Év. = Légkör 28. 1983. 1. sz. pp. 2-9. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

KOPPÁNY György: 100 éve történt. Az osztrák-magyar sarkvidéki figyelőállomás eredményeiről Jan-Mayen szigeten. (Első Nemzetközi Poláris Év.) = Légkör 28. 1983. 2. sz. p. 31. Északi fény észlelés 1882. szept. 5. és 1883. ápr. 14. között. Részlet a Természettudományi Közlöny 1883. 15. köt. 514-522. oldalon lévő cikkéből. [SRG.]

[MEZŐSI Miklós]: Olvastuk... Pszt, nem akar venni egy műholdat? = Légkör 28. 1983. 3. sz. p. 33. [SRG.]

A Csillagászati Szakkör 1983. január havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. jan. p. 1. Czakó István, Zajácz György, Guman István, Fenyvesi András előadásai. Az 1972-ben alakult Csillagászati Szakkör 1983-tól a Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör nevet viseli. Az ünnepélyes névadó 1983. márc. 17-én lesz. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, asztrofotós esték, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1983. február havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. febr. p. 1. Czakó István, Zajácz György, Károlyi Gábor, Fenyvesi András előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. febr. p. 1. Mira maximumok, Algol minimumok, asztrofotós esték. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1983. március havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. márc. p. 1. Zajácz György, Fenyvesi András, Szoboszlay Endre, Szabó Erika előadásai. 1983. márc. 17-én a Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör névadó ünnepsége. [KSZ.]

Felhívás az észlelni kívánó amatőrcsillagászokhoz. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimum előrejelzések, asztrofotós éjszakák, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1983. április havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. ápr. p. 1. Károlyi Gábor, Zajácz György, Fenyvesi András, Tóth Mihály előadásai. [KSZ.]

Program a megfigyelni kívánóknak. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, asztrofotós éjszakák, bolygók, meteorrajok. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1983. május havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. máj. p. 1. Czakó István, Füzesi Zoltán, Szabó Bálint, Zajácz György előadásai. Máj. 16-21-ig Csillagászati Hét lesz. [KSZ.]

Májusi program a megfigyelőknek. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. máj. p. 1. Magnitúdó hétvége a Vekeri-tónál máj. 7-én vagy 14-én. Denevér asztrofotós akció a Hortobágyon máj. 2-15-ig. Míra maximum előrejelzések, RZ Cas minimumok, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1983. június havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. jún. p. 1. Zajácz György, Szoboszlay Endre, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Júniusi megfigyelési program. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. jún. p. 1. A Vekeri tónál észlelési éjszaka, mira maximum előrejelzések, bolygók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1983. július és augusztus havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. júl-aug. p. 1. Egész éjszakás megfigyelések a Vekeri tónál, asztrofotós éjszakák. [KSZ.]

[Program a megfigyelni kívánóknak.] = [Magnitúdó Körlevél] 1983. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, meteorrajok. [KSZ.]

Az országos megfigyelő táborokról. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. júl-aug. p. 1. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1983. szeptember havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. szept. p. 1. Zajácz György, Szoboszlay Endre előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. szept. p. 1. Magnitúdó hétvégék a Vekeri tónál, mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, Jupiter fedés, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1983. október havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. okt. p. 1. Szoboszlay Endre, Zajácz György, Szombathelyi Gyula előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. okt. p. 1. A Vekeri-tónál Magnitúdó hétvége: 1-én, 2-án, 8-án, 9-én. Mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1983. november havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. nov. p. 1. Tóth Mihály, Károlyi Gábor, ifj. Kálmán Béla előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. nov. p. 1. Magnitúdó hétvégék a Vekeri tónál, mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, Vénusz-kitérés, meteorrajok. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1983. december havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. dec. p. 1. Szoboszlay Endre, Füzesi Zoltán, Szabó Bálint, Zajácz György, Czakó István előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1983. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, meteorrajok, fogyatkozások. [KSZ.]

MARX György: Benjamin Gal-Or: Cosmology, Physics and Philosophy. Springer, New York, 1981. = Magyar Fizikai Folyóirat 31. 1983. 2. füz. pp. 168-169. Könyvismertetés. Az ismertetés írója méltónak tartotta kiemelni ezt a természetfilozófiai epigrammát: A Természet játékszabályai: I. Főtétel: Nem nyerhetsz a Természettel szemben. II. Főtétel: Nem érhetsz el döntetlent a Természettel szembe. III. Főtétel: Nem léphetsz ki a játékból. [KSZ.]

MARIK Miklós: Norbert Straumann: Allgemeine Relativitätstheorie und relativistische Astrophysik. Lecture Notes in Physics 150. Springer-Verlag, Berlin - Heidelberg - New York, 1981. = Magyar Fizikai Folyóirat 31. 1983. 2. füz. p. 170. Könyvismertetés. A neutroncsillagokról, a forgó fekete lyukakról, a röntgensugárzást kibocsátó kettős rendszerekről is. [KSZ.]

MÁTHÉ Zoltán: Ja. B. Zeldovics: A vákuum elmélete lehet, hogy megoldja a kozmológiai talányt. Uszpehi fiziceszkih nauk, 133, 479-503, 1981, vip. 3. = Magyar Fizikai Folyóirat 31. 1983. 6. füz. pp. 536-537. Cikk ismertető. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A mindenség építőkövei. Szuperhalmazok. = Magyar Hírlap 16. 1983. dec. 29. 305. p. 8. [KSZ.]

Debreceni felvételek a napfogyatkozásról. = Magyar Hírlap 1983. dec. 6. p. 8. [SRG.]

  ZSIGMONDY Árpád - ZSIGMONDY Árpádné: Adalékok két 17. századi naptárhoz. = Magyar Könyvszemle 99. 1983. 2. sz. pp. 181-182. Egy 1609-es és egy feltehetően 1607-es naptárról. Farkas Imre Keresztúrott 1609-re kiadott naptára ismert. Címlapján naptárát Bernhard Kracker asztrológus írásából magyarra fordítottnak mondja. A naptárak csillagászati adatainak értelmezéshez Ponori Thewrewk Aurél adott segítséget. Közlemények. [SRG.]

TARDY Lajos: Magyarok a törökországi mamelukok között. = Magyar Nemzet 39. 1983. jún. 16. "Lázói János tősgyökeres magyar ember volt, szót sem értett németül, de jól tudott a magyaron kívül latinul, horvátul és olaszul. Nemes, erényes férfiú volt, kiváló szónok és csillagász." Lázói János (Lazynus, Johannes de Lazó) magyar humanista 1448-1523-ig élt. Korvin Mátyás udvari káplánja valamint erdélyi főesperes és kanonok volt. Felix Faberrel 1483-1484-ben zarándokúton (diplomáciai küldetésben) volt a Szentföldön és Egyiptomban. Útitársának emlékiratában olvashatunk csillagászati érdeklődéséről. [KSZ.]

K. K.: Sajnovics Jánosra emlékezve. = Magyar Nemzet 46. 1983. máj. 11. 110. sz. p. 4. Születésének 250. évfordulója alkalmából. [HAD.]

HÉDERVÁRI Péter: Pokoljáró üstökösök. "Horzsolják" a koronát. Képek a katasztrófáról. = Magyarország 20. 1983. jan. 30. p. 23. [SRG.]

GOMBOSI Tamás: Üstököskutatás magyar részvétellel. = Magyar Tudomány 90.(28.) 1983. ápr. 4. sz. pp. 256-269. Primitív égitestek és a Naprendszer keletkezésének kapcsolata.; Üstökösök.; A Halley üstökös.; A VEGA program.; A VEGA űrszondák programja.; Magyar részvétel a VEGA programban.; A konkurenciáról. [KSZ.]

SZEGŐ Károly: Kozmikus fizikai kutatások az Interkozmosz keretében. = Magyar Tudomány 90.(28.) 1983. jún. 6. sz. pp. 449-450. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: A Nap-Föld kapcsolatok kutatásának egy évszázada. = Magyar Tudomány 90.(28.) 1983. 6. sz. pp. 468-470. [KSZ.]

SZÁNTÓ György Tibor: ifj. Gazda István - Marik Miklós: Csillagászattörténeti ABC. = Magyar Tudomány 90.(28.) 1983. jún. 6. sz. pp. 486-487. [KSZ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: A kozmikus kód megfejtése. = Magyar Tudomány 90.(28.) 1983. dec. 12. sz. pp. 927-929. Nature, 1983. júl. 28-i cikke alapján. [KSZ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: A Nap-Hold periodicitás és a nagy földrengések. = Magyar Tudomány 90.(28.) 1983. dec. 12. sz. pp. 929-931. Nature 1983. júl. 7-i cikke alapján [KSZ.]

SZÁNTÓ György Tibor: Ifj. Gazda István-Marik Miklós: Csillagászattörténeti ABC. = Magyar Tudomány 28. (90.) 1983. 6. sz. pp. 486-287. Könyvismertetés. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A kozmikus kód megfejtése. = Magyar Tudomány 28. (90.) 1983. 12. sz. pp. 927-929. A Nature 1983. július 28-i száma alapján. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Nap-Hold periodicitás és a nagy földrengések. = Magyar Tudomány 28. (90.) 1983. 12. sz. pp. 929-931. A Nature 1983. július 7-i száma alapján. [SRG.]

HOFFMANN, Karl-Friedrich: A bölcsek csillaga. (Kritikai áttekintés a betlehemi csillag körüli vitáról). = Mérleg 19. 1983. nov. 4. sz. pp. 364-370. "Forrás: "Umschau" (Pf. 110262, D-6000 Frankfurt 1), 1982/25. szám. Teljes szövegű fordítás a rajzok mellőzésével. A szerző, Dr. K.-F. Hoffmann okleveles vegyész, Berlinben gimnáziumi tanár és a Wilhelm Foerster Csillagvizsgáló munkatársa. Az érdekes kérdésről terjedelmesebb tanulmányát is meg lehet szerezni a következő címen: Wilhelm-Foerster-Sternwarte, Münsterdamm 90, D-1000 Berlin 41. Nincs egyetlen más kultúrtörténeti égi tünemény sem, amely szinte kétezer év óta oly élénken foglalkoztatná az emberek képzeletét, mint "a bölcsek csillaga". A közelmúltban főképp a régészeti leletek szolgáltattak újból és újból meghökkentő bizonyítékokat a bibliai elbeszélések történeti megbízhatóságára vonatkozólag.
Az utóbbi években újból fellángolt a vita, hogy vajon eredetileg tapasztalati beszámoló-e Máté 2, és hogy milyen történeti-asztronómiai esemény rejtőzik e mögött az elbeszélés mögött. Ami a Máté-evangéliumban "a bölcsek csillaga" néven emlegetett égi jelenség asztronómiai rekonstrukcióját illeti, az új ismeretek következtetni engednek arra, hogy milyen tények alkották e jelenség objektíven felülvizsgálható hátterét. Ezért valószínűbbé vált az a feltevés, hogy a Máté 2-ben szereplő leírás eredetileg tapasztalati beszámoló. [...] A fenti fejtegetések summája így fogalmazható meg: a bölcsek csillaga nagy valószínűséggel történeti-csillagászati esemény volt, nevezetesen a Jupiter és a Saturnus ritka, háromszoros konjunkciója a "Halak" csillagképében, Kr. e. 7-ben." Fejezetcímek: A názáreti Jézus születési éve.; Johannes Kepler, szupernóva és Jupiter-Saturnus-konjunkció.; A betlehemi csillag: üstökös vagy nova?; Jupiter-Regulus-konjunkció volna a bölcsek csillaga? [HAI.]

  A Szerkesztő Bizottság Közleménye. = Meteor 13. 1983. 1.(79.) sz. pp. 2-3. Both Előd is a szerkesztő bizottság tagja lett. [SRG.]

  Változócsillag Atlasz 1-2. rész. = Meteor 13. 1983. 1.(79.) sz. p. 3. Könyvismertetés. [SRG.]

  BOTH Előd: Együttállások és okkultációk a Skorpióban. = Meteor 13. 1983. 1.(79.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

  MIZSER Attila: Így észlelek... = Meteor 13. 1983. 1.(79.) sz. pp. 6-11. Észlelések az MTA Csillagászati Kutatóintézetének 30 cm-es f/15-ös refraktorával. [SRG.]

  -mzs- [MIZSER Attila]: Az első észlelőtábor a Kaposvári Uránia Csillagvizsgálóban. 1982. június 23-30. = Meteor 13. 1983. 1.(79.) sz. pp. 11-13. A csillagvizsgáló 1981 novemberében készült el. Főműszerei: 20,3 cm Coulter Cassegrain reflektor, 15 cm-es Zeiss Meniscas reflektor, egy magánkézben lévő 12,5 cm-es refraktor. A tábor szervezéséért és az észlelőmunka irányításáért Kánya Jánosnak és Szentmártoni Bélának mond köszönetet. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1982 november. = Meteor 13. 1983. 1.(79.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Perseida tábor a Mecsekben /1982. augusztus 10-20./ = Meteor 13. 1983. 1.(79.) sz. pp. 17-32. [SRG.]

  A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat rovata. = Meteor 13. 1983. 1.(79.) sz. pp. 32., hátsó belső borító. "A feldolgozási nehézségek miatt a részletes beszámoló későbbi számainkban jelenik meg. Belső borítónkon a W Tau SRb típusú változó térképét közöljük..." [HAI.]

  Tájékoztató a nyári Csillagászati szakkörvezetők II. Minősítő Tanfolyamáról. = Meteor 13. 1983. 2.(80.) sz. p. 2. Szolnok 1983. augusztus 7-12. [SRG.]

  MÁTIS András: A Jupiter és a Szaturnusz észleléséről. = Meteor 13. 1983. 2.(80.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

  Bolygó- és csillagfedések 1983-ban. = Meteor 13. 1983. 2.(80.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

  Bolygó megfigyelések. Szaturnusz. = Meteor 13. 1983. 2.(80.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Meteorok az MMTÉH rovata. 1982 szeptember. = Meteor 13. 1983. 2.(80.) sz. pp. 9-18. [SRG.]

  SÜLE Gábor - TEPLICZKY István: Szimultán időpontok - 1983 március. = Meteor 13. 1983. 2.(80.) sz. p. 18. [SRG.]

 

     Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1982. november - december. = Meteor 13. 1983. 2.(80.) sz. pp. 19-26., 28-31. Észlelők.
Összeállítók: Zalezsák Tamás: MIRA változók, Dömény Gábor: Félszabályos változók, Németh Buhin Ákos: L típusú változók. RV Tauri változók, Mezősi Csaba: Eruptív változók. [SRG.]

  Mzs [MIZSER Attila]: T Centauri: egy fényes SRa változó a déli égen. = Meteor 13. 1983. 2.(80.) sz. pp. 26-27., 31. [SRG.]

  MEZŐSI Csaba: Törpe nóva maximumok - 1982. [1.] = Meteor 13. 1983. 2.(80.) sz. p. 32. [SRG.]

  SUZUKI, K. - NAGAFUSI, N. - KINOSHITA, M.: Japán rádiós meteorészlelési tapasztalatok. = Meteor 13. 1983. 3.(81.) sz. pp. 2-4. Sky and Telescope, 1976. május. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

  GÁL Péter: Kettőscsillagok megfigyelése rácsmikrométerrel. = Meteor 13. 1983. 3.(81.) sz. pp. 5-8. Sky and Telescope 1980. júniusi száma alapján. [SRG.]

  FAZAKAS József: CM-eseménytérkép készítése. 2. A napi mozgás maszkok. = Meteor 13. 1983. 3.(81.) sz. pp. 9-17. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1982. december. = Meteor 13. 1983. 3.(81.) sz. pp. 18-22. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Meteorok az MMTÉH rovata. 1982. augusztus. = Meteor 13. 1983. 3.(81.) sz. pp. 23-28. [SRG.]

  Bemutatjuk... a Royal Astronomical Society of New Zealand Variable Star Secton-t. = Meteor 13. 1983. 3.(81.) sz. pp. 30-31. Dr. Frank M. Bateson levele alapján: Mizser Attila. [SRG.]

  MEZŐSI Csaba: Törpenóva maximumok 1982. 2. = Meteor 13. 1983. 3.(81.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

  BOTH Előd: Érintőleges csillagfedések 1983-ban. = Meteor 13. 1983. 4.(82.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

  GÁBRIS János: Automatikus mikrometeorit-csapda /AMMT 162/. = Meteor 13. 1983. 4.(82.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

  SÜLE Gábor - TEPLICZKY István: Orionida - előzetes. = Meteor 13. 1983. 4.(82.) sz. p. 8. [SRG.]

  KARÁSZI István: Fogyatkozások okkultációk. = Meteor 13. 1983. 4.(82.) sz. pp. 9-11. Részleges napfogyatkozás 1982. dec. 15. [SRG.]

  [ISKUM József:] A Nap megfigyelők rovata. 1983. február. = Meteor 13. 1983. 4.(82.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

  -SZB - MZS - [SZŐKE Balázs - MIZSER Attila]: Ismét a PVH rovatról... = Meteor 13. 1983. 4.(82.) sz. pp. 14.,19. [SRG.]

  -SZB- [SZŐKE Balázs]: PVH Térképarchívum. No. 1. = Meteor 13. 1983. 4.(82.) sz. pp. 15-19. Z Cyg, W Cas, R Crv, NGC 5151. [SRG.]

   PVH vezetőségi közlemény; Változócsillag atlasz III. füzet; PVH-észlelők albuma. = Meteor 13. 1983. 4.(82.) sz. p. 20. [HAI.]

  MIZSER Attila: A törpenóvák észleléséről. = Meteor 13. 1983. 4.(82.) sz. pp. 22-27. Glasby: Dwarf Novae alapján. [SRG.]

  [KELLOMAKI, Aarre:] Változócsillag-észlelés Finnországban. /Bemutatjuk a SUAA/VSS-t/ = Meteor 13. 1983. 4.(82.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

  Szimultán időpontok - 1983 június. = Meteor 13. 1983. 4.(82.) sz. p. 32. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: DMH-találkozó Kaposváron. = Meteor 13. 1983. 4.(82.) sz. p. 33. A Dunántúli Meteorészlelő Hálózat 1983. március 27-i, X. találkozójáról. A Kaposvári Uránia Bemutató Csillagvizsgáló előadótermében 19 fő jelent meg. A hálózat tevékenységét Horváth Ferenc ismertette. Kiosztották a DMH-Értesító 29. számát. Döntöttek a MMTÉH Perseida-táborának idejéről, helyszínéről, szimultán észlelőhelyeiről. Süle Gábor és Tepliczky István vizuális meteorészlelési füzete májusban megjelenhet. Hardi Ferenc részletes mikrometeorit-észlelési tanulmánya is kiadásra készen áll. [A DMH XI. találkozóját ugyanitt tartották 1983. szept. 24-én.] [SRG.]

  SÁRI Gyula: Fényképezés nagy távcsővel. 1. = Meteor 13. 1983. 5.(83.) sz. pp. 2-5. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1983. március napaktivitása. = Meteor 13. 1983. 5.(83.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Meteorok az MMTÉH rovata. 1982 október. = Meteor 13. 1983. 5.(83.) sz. pp. 9-15. [SRG.]

  MURAI Antal: Meteor észlelőlista - 1982. november - 1983. január. = Meteor 13. 1983. 5.(83.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Az Orionidák 1982-es jelentkezése. = Meteor 13. 1983. 5.(83.) sz. pp. 18-21. [SRG.]

  ROGGEMANS, Paul: A belgák 1980-as Perseida-eredményei. = Meteor 13. 1983. 5.(83.) sz. pp. 22-23. Meteor News 1982. 4. sz. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

  /süle-tey/ [SÜLE Gábor - TEPLICZKY István]: Nyári szimultán meteortábor-tervek. = Meteor 13. 1983. 5.(83.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

    Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1983. január - március. = Meteor 13. 1983. 5.(83.) sz. pp. 26-32. Észlelők; Összeállítók: Mezősi Csaba: Eruptív változók, Németh-Buhin Ákos: L változók ; RV Tauri változók, Zalezsák Tamás: MIRA változók; Az IAPPP második európai találkozója; Amatőrök által felfedezett új változók. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Fényképezés nagy távcsővel. 2. = Meteor 13. 1983. 6.(84.) sz. pp. 2-6. [SRG.]

   ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Az 1981-82-es évi napészlelések összefoglalója a Meteor, valamint NSZK, NDK, Jugoszlávia és Svájc társszervezeteinek anyaga alapján. 1983. áprilisi napészlelések. = Meteor 13. 1983. 6.(84.) sz. pp. 7-12. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Meteorok az MMTÉH rovata. Észlelőlista 1983. február - március. Rövid összefoglalása az 1982 november - 1983 márciusi időszakról. = Meteor 13. 1983. 6.(84.) sz. pp. 13-20. [SRG.]

  Szimultán időpontok - 1983. július - augusztus. = Meteor 13. 1983. 6.(84.) sz. p. 20. [SRG.]

  SÜLE Gábor: A ZHR-számítás határmagnitúdó-korrekciójának csökkentése. = Meteor 13. 1983. 6.(84.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

  Hibaigazítás. = Meteor 13. 1983. 6.(84.) sz. p. 24. "Sajnálatos tévedés következtében kimaradt a Meteor ’83/4. számának Orionida-előzeteséből egy ábra, amelyre mind a 4., mind az 5. számban hivatkozás történt. Pótoljuk a mulasztást, bemutatjuk a meteorraj maximumának éjszakáján, 1982. október 22/23-án 23 megfigyelő, 9 észlelőhelyen végzett megfigyelései alapján, a kapott ZHR-értékek, óránkénti súlyozásával készült aktivitás-grafikonját." [HAI.]

    Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1983 április. = Meteor 13. 1983. 6.(84.) sz. pp. 25-30. Észlelók.; Összeállítók: Zalezsák Tamás: MIRA változók, Németh-Buhin Ákos: L változók; RV Tauri változók, Dömény Gábor: Félszabályos változók, Mezősi Csaba: Eruptív változók. [SRG.]

  A VY Aquarii "újabb" kitörései.; Az RS Ophiuchi - mint félszabályos változó.; A khí Cygni fénygörbéje. = Meteor 13. 1983. 6.(84.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

  DÖMÉNY Gábor - MIZSER Attila: AF Cygni 1950 - 1982. = Meteor 13. 1983. 6.(84.) sz. pp. 34-37. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - MIZSER Attila: Egy ősi észlelési program: a holdsarló megfigyelése. = Meteor 13. 1983. 7-8.(85-86.) sz. pp. 2-6. [SRG.]

  MOHÁCSI Gyula: Ötven éve halt meg Robert T. A. Innes. = Meteor 13. 1983. 7-8.(85-86.) sz. p. 7. [SRG.]

  A Nap egy aktív területének helyzet- és alakváltozásai 1981 szeptember - 1982 november.; A Nap 1983. május 8. - 1983. július 1. = Meteor 13. 1983. 7-8.(85-86.) sz. pp. 8-10. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Változófeldolgozás számítógéppel. = Meteor 13. 1983. 7-8.(85-86.) sz. pp. 11-21. [SRG.]

  VERDENET, M.: WX Ceti: visszatérő nóva vagy nóvaszerű változó? = Meteor 13. 1983. 7-8.(85-86.) sz. pp. 22-23. Bulletin de l’AFOEV. 22. sz. Ford.: Németh-Buhin Ákos. [SRG.]

   -Mzs- [MIZSER Attila]: Evans negyedik szupernóvája.; A W Cygni összehasonlító-sorozatáról.; Feltételezett változócsillagok új elnevezései. = Meteor 13. 1983. 7-8.(85-86.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

  DALMERI, Italo: A fotografikus változó-észlelésről. = Meteor 13. 1983. 7-8.(85-86.) sz. pp. 25-26. Ford.: Balogh Márta. [SRG.]

  TOONE, John: Észlelések a déli égen. = Meteor 13. 1983. 7-8.(85-86.) sz. pp. 27-29. Nagy Magellán Felhő. Kis Magellán Felhő. Omega Centauri /NGC 5139/. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  NÉMETH-BUHIN Ákos: AC Herculis 1973 - 1982. = Meteor 13. 1983. 7-8.(85-86.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

  -szb- [SZŐKE Balázs]: A VII. Rókafarmi Amatőrcsillagász észlelőtábor. = Meteor 13. 1983. 7-8.(85-86.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

  [STROHMEIER, W.:] Hosszúperiodusú óriáscsillagok. Félszabályos és szabálytalan változók. = Meteor 13. 1983. 9.(87.) sz. pp. 2-5. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  FAZAKAS József: Kísérlet a Nap közvetlen földi hatásainak megfigyelésére. = Meteor 13. 1983. 9.(87.) sz. pp. 6-11. [SRG.]

  HORVÁTH György - TUBOLY Vince: Asztrofotó ’83. = Meteor 13. 1983. 9.(87.) sz. pp. 11-12. A körmendi fotópályázatról. [SRG.]

   [ISKUM József:] A Nap megfigyelők rovata. Napaktivitás júniusban - júliusban. = Meteor 13. 1983. 9.(87.) sz. pp. 13-18. A Nap szinoptikus térképe. [SRG.]

  PAPP Sándor: Uránusz - Neptunusz 1983 április - augusztus. = Meteor 13. 1983. 9.(87.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

  -tey- [TEPLICZKY István]: Meteorok az MMTÉH rovata. Megfigyelések 1983. április - június között. = Meteor 13. 1983. 9.(87.) sz. pp. 21-24. [SRG.]

     Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1983. május - június. = Meteor 13. 1983. 9.(87.) sz. pp. 25-31. Észlelők.; Összeállítók: Mezősi Csaba: Eruptív változók, Mzs: R Coronae Borealis, Zalezsák Tamás: MIRA változók, Németh-Buhin Ákos: Szabálytalan változók ; RV Tauri változók, Dömény Gábor: Félszabályos változók.; Hibaigazítás.; PVH: AAVSO REPORT 38. [SRG.]

  RATZ, Kerstin: Bemutatjuk... Az NDK "Arbeitskreis Veränderliche Sterne" /AKV/ változócsillag-megfigyelő munkacsoportot. = Meteor 13. 1983. 9.(87.) sz. pp. 32-33. Astronomie und Raumfahrt 1980. 2. sz. Ford.: Szőke Balázs. [SRG.]

  - fodor - tey - [FODOR Antal - TEPLICZKY István]: Bartos Pál (1957-1983). = Meteor 13. 1983. 10.(88.) sz. p. 2. Nekrológ.; Ettől kezdve a Meteor felelős szerkesztője: Both Előd, a szerkesztői: Mizser Attila és Szőke Balázs. [SRG.]

  MOORE, R. - MORROW, M. - BEACH, E.: Meteorrajok összehangolt észleléseinek eredményei. = Meteor 13. 1983. 10.(88.) sz. pp. 3-6. Meteor News 1982. április. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

  KOVÁCS Andrea - TEPLICZKY István: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteormegfigyelések 1983 júliusában. = Meteor 13. 1983. 10.(88.) sz. pp. 7-10. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Perseida előzetes. = Meteor 13. 1983. 10.(88.) sz. pp. 11-15. [SRG.]

  Közlemény. = Meteor 13. 1983. 10.(88.) sz. p. 16. "Helyesbítés: A "Meteor" 1933/7-8. számának 23. oldalán Sülé Gábor cikkében két képlet hibásan jelent meg. A határmagnitúdó korrekciójának számológépes kiszámításánál a "6,5-hmg/3"-t a természetes alapú logaritmus mérőszámára kell emelnünk..." [HAI.]

     Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1983. július - augusztus. = Meteor 13. 1983. 10.(88.) sz. pp. 17-23. Észlelők,; Összeállítók: Dömény Gábor: Félszabályos változók, Mizser Attila: Szabálytalan változók ; RV Tauri változók, Mezősi Csaba: Eruptív változók, Zalezsák Tamás: MIRA változók. [SRG.]

  SZŐKE Balázs: PVH ’82 összesítő feldolgozás. = Meteor 13. 1983. 10.(88.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

  SZŐKE Balázs: Észlelési eredmények. Az R Andromedae 1974 - 1982. = Meteor 13. 1983. 10.(88.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

  Változós érdekességek. Infravörös mira változók.; Az EZ Pegasi optikai viselkedése. = Meteor 13. 1983. 10.(88.) sz. p. 31. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe ’83 november. = Meteor 13. 1983. 10.(88.) sz. p. 32. Vénusz, Mars, Meteorok, Változók. [HAI.]

  [ISKUM József:] A Nap megfigyelők rovata. A Nap aktivitása 1983 májusában.; Augusztus. = Meteor 13. 1983. 11.(89.) sz. pp. 2-5. [SRG.]

  MÁTIS András: Bolygó megfigyelések. Szaturnusz 1983.; Jupiter 1983. = Meteor 13. 1983. 11.(89.) sz. pp. 6-10. [SRG.]

  SÜLE Gábor - TEPLICZKY István: Meteorok az MMTÉH rovata. Júliusi meteorrajok. = Meteor 13. 1983. 11.(89.) sz. pp. 11-15. [SRG.]

  Változás az MMTÉH vezetőségében. = Meteor 13. 1983. 11.(89.) sz. p. 16. 1983. okt. 8-án Keszthelyi Sándor lemondott a meteor témakör vezetéséről. A megfigyelések Horváth Ferenc címére küldendők, munkáját Süle Gábor és Tepliczky István segíti. [SRG.]

  Rádiós meteorészlelési kísérlet Perseidákkor. = Meteor 13. 1983. 11.(89.) sz. pp. 17-18. Majtényi Zsolt levele alapján írta: Tepliczky István. [SRG.]

  HARDI Ferenc: Mikrometeorit-összefoglaló. = Meteor 13. 1983. 11.(89.) sz. pp. 18-20. [SRG.]

  HEGEDÜS Tibor - TÓTH Zoltán: Beszámoló a Hvari Csillagászati Szimpoziumról. = Meteor 13. 1983. 11.(89.) sz. pp. 21-23. 1983. szept. 17-től. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Magyarországi amatőrcsillagászok nóva és szupernóva felfedezései. 1. = Meteor 13. 1983. 11.(89.) sz. pp. 24-27. 1. SN Cassiopeiae 1572.; 2. SN Andromedae 1885.; 3. Nova Aquilae No. 3. 1918. [SRG.]

  MIZSER Attila: Mira Ceti 1968 - 82. = Meteor 13. 1983. 11.(89.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe ’83 december. = Meteor 13. 1983. 11.(89.) sz. pp. 30-32. Bolygók, Meteorok, Változócsillagok, Kisbolygók, Napfogyatkozás. [HAI.]

  Közlemény. = Meteor 13. 1983. 12.(90.) sz. p. 2. "Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a CSBK találkozója 1984. június 29 és július 3 közt Kiskunhalason lesz. [...] Értesítjük az érdeklődőket, hogy a Csillagászati és űrkutatási Választmány ez évi második központi vizsgáját 1933. december 29-én 10 órakor tartjuk az Uránia Csillagvizsgálóban /Bp. I., Sánc u. 3/h./ Kérjük, hogy vizsgázási szándékukat december 20-ig írásban jelezzék". [HAI.]

  SÜLE Gábor: Láthatunk-e horizont alól érkező rajmeteorokat? = Meteor 13. 1983. 12.(90.) sz. pp. 3-5. A cikk elemzi azt, ahogy az űrben párhuzamos pályán haladó meteorraj tagjait a Föld gravitációja perturbálja, kissé maga felé téríti, és ezzel a megváltozott iránnyal lépnek a légkörbe. Az eltérítés mértéke két tényezőtől függ: egyrészt a rajtagok sebességétől, másrészt a radiáns horizont feletti magasságától. A zeniben lévő radiánsból nincs eltérülés. A radiáns más helyzetében jelentkezik az eltérülés, amely miatt a radiánsot nem ott látjuk, ahol valóban van, hanem kissé megemelkedve.
A nem cirkumpoláris radiánsok esetében a kelő radiánspont kissé még a horizont alatt van, de mégis látható meteor belőle, az említett látszólagos emelkedés miatt. Az egy év alatt jelentkező legaktívabb 18 meteorrajra kiszámították ennek mértékét, az 0,4 és 3,2 fok közötti lehet. Átlagosan 1,5 fok. További hatás, hogy a több órán át észlelt rajok radiánspontja kissé kiterjedtebbé válik, sőt a Föld különböző helyein észlelők kissé más pozíciójú radiánspontokat figyelnek meg. Fotografikus meteorészlelésnél minden meteorrajnál, a vizuális meteorészlelési módszernél csak az Alfa Capricornidák, a Tauridák, és a Gemindák rajnál számottevő ez a jelenség. [KSZ.]

  [ISKUM József:] A Nap megfigyelők rovata. Szeptember - október. = Meteor 13. 1983. 12.(90.) sz. pp. 6-9. [SRG.]

  - szb - [SZŐKE Balázs]: Merre jártunk? Taurida magashegyi meteormegfigyelő tábor. Gyömbér-csúcs, 1983. XI. 3-8. = Meteor 13. 1983. 12.(90.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

  HORVÁTH Ferenc: Meteorok az MMTÉH rovata. Megfigyelések 1983 augusztusában. = Meteor 13. 1983. 12.(90.) sz. pp. 12-17. [SRG.]

  Meteoros rövidhírek. = Meteor 13. 1983. 12.(90.) sz. pp. 17-18. Süle Gábor összeállítása. [SRG.]

     Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1983. szeptember - október. = Meteor 13. 1983. 12.(90.) sz. pp. 19-26. Észlelők.; Összeállítók: Mezősi Csaba: Eruptív változók, Zalezsák Tamás: MIRA változók. [SRG.]

  Mzs [MIZSER Attila]: Változócsillag Atlasz 4. rész. = Meteor 13. 1983. 12.(90.) sz. p. 23. Könyvismertetés. [SRG.]

  HOLL András: Két kis amplitúdójú mira változó... Az X Ophiuchi és az SS Virginis. = Meteor 13. 1983. 12.(90.) sz. pp. 27-30. [SRG.]

  RX Leporis; Uj kataklizmikus változó a Cancerban. = Meteor 13. 1983. 12.(90.) sz. p. 30. "Az RX Lep 1979-1982 között végzett 194 vizuális észlelését dolgozza fel Bateson és Venimore a RASNZ Bulletin 10. számában. A 10 napos átlagok alapján a következő eredményeket kapták. A vizsgált időszakban három élesen elkülönülő minimum volt észlelhető 6,3 és 6,6 magnitúdósközött. Ezek alapján egy durva periodicitás tételezhető fel, 323 nap körül. [...] Masaaki Huruhata új, nagy amplitúdójú változócsillagot talált az iota Cancri közelében, egy 1977 novemberében felvett felvételén. A csillag 1977 november 21-én érte el maximális fényességét 12,3 magnitúdónál. A fénygörbe alapján feltételezhető, hogy a csillag nova-, vagy törpe nova kitörést mutatott a jelzett időszakban..." [HAI.]

  Észlelők figyelmébe. ’84 január. = Meteor 13. 1983. 12.(90.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

Bevezető. = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. első belső borító. 13. havi szórakoztató, humoros különszám a hazai észlelő amatőrökről és amatőreinkhez. 1984. április 1-i dátummal. [KSZ.]

CSABA György Gábor - TARACSÁK Gábor: Csillagászati értelmező szótár. = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. p. 1. [KSZ.]

THANDEM, Dwight D.: A kocka alakú csillaghalmazok tulajdonságairól. = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. pp. 2-5. A "The Observatory" 1974. júniusi számából, ford.: Balázs Lajos. [KSZ.]

Éjjellátó napórák, kitömött távcsövek és egyéb CSACS-kaságok. = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. p. 7. [KSZ.]

BOTH Előd: Szemtanú beszámolója egy UFO közeli megfigyeléséről. = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. pp. 8-10. A bajai csillagvizsgáló kupolájának földre zuhanásáról. [KSZ.]

[MIZSER Attila:] Bemutatjuk... illetve Bemutatom... a Dönci Csillagászati- és Platórakodói Társaságot. = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. pp. 11-13. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A Metagalaxis fejlődéséről (0+0. rész: ami a 0. részből kimaradt). = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. pp. 14-18. [KSZ.]

[MIZSER Attila:] Merre jártunk? Mibe léptünk? A sokadik látogatás az Uránia Public Observatory (UPO)-ban. = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. pp. 20-21. [KSZ.]

[MIZSER Attila:] Na, ez aztán már tényleg az utolsó látogatás lesz az UPO-ban! = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. pp. 22-25. [KSZ.]

TÖLGYESI Antal: Teplektvény (Tepliczky István hat felvonásban). = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. pp. 27-30. [KSZ.]

RKL [RÓKA László]: Képtelen természetrajz. Tölgyesi Csillaghegyen. = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. pp. 31-32. [KSZ.]

MIZAR [MIZSER Attila:] Látogatás-féle a Kárpát-medence úszómesterénél, Öreg Bajnoknál. = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. pp. 33-35. Azaz: Keszthelyi Sándornál. [KSZ.]

Egy kis Murphológia. = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. pp. 36-37. [KSZ.]

Változós érdekességek. Észlelési eredmények (és remények). Két érdekes változócsillag az északi égen: QQ és QU Cupri. = Meteor 13. 1983. 13.(91.) sz. pp. 38-39. [KSZ.]

S. L.: Jubileum. A csillagász-nyelvész. = Műszaki Élet 38. 1983. máj. 12. 10. sz. p. 6. Sajnovics János születésének 250. évfordulója alkalmából. [HAD.]

FELLEGI Beatrix: Eddig egymillió. Mérlegen a planetárium. = Népművelés. 30. 1983. máj. 5. sz. pp. 30-32. Az 1977-ben megnyílt Budapesti Planetárium néhány hónapja fogadta egymilliomodik látogatóját. Schalk Gyula és Taracsák Gábor mutatta be az intézményt. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Amatőrcsillagászat az űrkorszakban. A világ körülöttünk. = Népszabadság 41. 1983. máj. 28. p. 11. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A bolygók fénytüneményei. Mind több különös jelenség magyarázatát találják meg. = Népszabadság 41. 1983. júl. 12. p. 10. [SRG.]

FRISS Róbert: Kinek kell egy víztorony? = Népszabadság 41. 1983. aug. 25. p. 6. A margitszigeti víztorony csillagászati hasznosítását tervezi a Göncöl Társaság. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az első tizenötmilliárd év. Az ember és a Kozmosz. = Népszabadság 41. 1983. aug. 27. p. 11. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Fogjunk össze! = Népszabadság 41. 1983. szept. 3. p. 8. Olvasói levele Friss Róbert: Kinek kell egy víztorony! című cikkére. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Földtani kutatások a világűrből. Távolabbról sok mindent jobban lehet megfigyelni. = Népszabadság 41. 1983. okt. 25. p. 10. [SRG.]

Részletek a szovjet Vénusz-szondák kutatási eredményeiről. = Népszabadság 41. 1983. dec. 18. p. 9. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A csillagok élete és halála. = Népszava 111. 1983. nov. 16. 270. p. 9. [KSZ.]

Csillag és ősi szó. 250 éve született Sajnovics János. = Népújság (Eger) 34. 1983. máj. 21. 119. sz. p. 13. [HAD.]

BARTHA Lajos ifj.: Sajnovics János, Hell Miksa és a "magyar őstörténet". Sajnovics János születésének 250. évfordulójára. = Nyelvtudományi Közlemények 85. 1983. 2. sz. pp. 297-304. [SRG.]

GYŐRI László: Csillag és ősi szó. 250 éve született Sajnovics János = Nógrád (Salgótarján) 39. 1983. máj. 14. 113. sz. p. 8. A Központi Sajtószolgálat által kiadott anyag, amely több megyei napilapban megjelent. [HAD.]

HOLAKOVSZKY László: 75 éves talány. Az évszázad rejtélye. = Ország Világ 27. 1983. nov. 2. 44. sz. pp. 20-21. A Tunguz meteor-rejtélye 1908. jún. 30. [SRG.]

LUKÁCSY József: A Vega-program. Újabb randevú a Halley-üstökössel. = Ország Világ 27. 1983. nov. 16. 46. sz. pp. 12-13. [SRG.]

S. F.: Ablak a végtelenre. = Pajtás 38. 1983. márc. 24. 12. sz. pp. 14-15. A piszkéstetői obszervatórium bemutatása. Beszélgetés Kelemen János csillagásszal. Fotó: Karasz Lajos. [SRG.]

Sajnovics János. = Pest Megyei Hírlap 27. 1983. máj. 12. 111. sz. p. 8. Születésének 250. év-fordulója alkalmából. [HAD.]

FLECK Alajos: Előkerült Pühler Kristóf 1563. évi gyakorlati geometriájának ötödik hazai példánya. = PGTV Tájékozató 1983. 4. sz. pp. 20-22. Kettőt az Országos Széchényi Könyvtár, kettőt a Magyar Tudományos Akadémia őriz. Az ötödiket a MTA Csillagvizsgáló Intézetének könyvtárában találta Vargha Domokosné. [FLA.]

Mira maximumok előrejelzése 1983-ra. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. febr. 23. 7. sz. p. 1. [KSZ.]

Szupernóva az NGC 1265-ben. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. febr. 23. 7. sz. p. 2. 1983. jan. 29-én fedezték fel. [KSZ.]

SU Tauri. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. febr. 23. 7. sz. p. 2. A csillag ismét fényesedik. [KSZ.]

Új észlelőlapok. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. febr. 23. 7. sz. p. 2., 4. A legutóbbi 3000 példány után újabb 1000 példányt sokszorosítottak. [KSZ.]

A változócsillag Atlasz III. füzete márciusra készül el. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. febr. 23. 7. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: Előkészületben: PVH Report No. 2-3. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. febr. 23. 7. sz. p. 3. A V CVn 1982-es fénygörbéje bemutatásával. [KSZ.]

MIZSER Attila: 35 éve indult meg a változócsillag-észlelés az Uránia Csillagvizsgálóban. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. márc. 27. 8. sz. p. 1. A MCSE Változócsillag Szakosztálya 1947 októberében 10 hetes tanfolyamot szervezett az észlelések iránt érdeklődőknek. Az észlelőmunka 1948. márc. 27-én kezdődött meg. 1948-ban 244 észlelést végeztek. A budapesti Urániában folytatott változós ténykedés története 1982-ig. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: Magyar Csillagászati Egyesület Változó Csillag Szakosztálya 1. sz. Közlemény. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. márc. 27. 8. sz. pp. 2-4. Az 1949. jan. 2-án kelt, az 1948-ban (1948. márc. 27-től dec. 31-ig) végzett változócsillag megfigyelésekből 227 egyedi adatot tartalmazó kiadvány másodközlése. 8 budapesti észlelő (Edelényi Elemér, Farkas Elemér, Gergely Péter, Hardi Ferenc, Kántor Károly, Kulin Magda, Rákosi Miklós, Szabadosi Béla) a W Cas, gamma Cas, Z UMa, T UMa, S UMa, S CrB, X Oph, R Sct, R Aql csillagokat figyelte. A magyarázó szövegek két nyelve: magyarul és angolul. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változócsillag feldolgozások 1951-1982. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. ápr. 9. sz. pp. 1-12. Az Albireo, Algol, Meteor, Magnitúdó. Föld és Ég, Természet és Technika, A Csillagos Ég, Csillagok Világa, PVH Report No. 1. kiadványokban megjelent változócsillag feldolgozások jegyzéke. 336 feldolgozás 166 változócsillagról, 43 személy által. [KSZ.]

-zal- [ZALEZSÁK Tamás]: Mira-maximum előrejelzések az AAVSO Bulletin 46 alapján 1983 augusztus - 1984 február. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. jún. 1. 10. sz. p. 1. [KSZ.]

R Cygni, RS Cygni, WX Cygni. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. jún. 1. 10. sz. pp. 2-3. Ismertetés és térképek. [KSZ.]

- Mzs - [MIZSER Attila]: Nova Corvi 1983 ? = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. jún. 1. 10. sz. p. 4. Áprilisi tréfa volt. [KSZ.]

Változócsillag Atlasz III. füzet. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. jún. 1. 10. sz. p. 4. Március végén készült el. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Kiegészítés a "Változócsillag-feldolgozások 1951-1982" c. (PVH No. 9.) körlevélhez. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. júl. 11. sz. p. 1. 8 további hazai feldolgozást ad meg. [KSZ.]

DALMERI, Italo: Fotografikus összehasonlító sorozat amatőröknek. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. júl. 11. sz. pp. 2, 7-8. Az M45-ben. Fordította Balogh Márta. [KSZ.]

RS Herculis, SS Cas keresőtérkép, SS Cassiopeiae, RS Her keresőtérkép. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. júl. 11. sz. pp. 3-6. [KSZ.]

A Fiastyúk grafikája. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. dec. 12. sz. p. 1. Szász Mária rajza. [KSZ.]

Pleione - Új utakon a PVH. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. dec. 12. sz. pp. 2-3. Az összes egyedi adatot közzéteszik a Pleiona című kiadványban. [KSZ.]

R Coronae Borealis tovább halványodott. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. dec. 12. sz. p. 3. [KSZ.]

Az NGC 2346 észlelőtérképe. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1983. dec. 12. sz. pp. 3-4. A planetáris köd központi csillaga változó, Kohoutek szerint. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Az űrrepülőgép megkezdte üzemszerű működését. = Repülés, Ejtőernyőzés 36. 1983. jan. 1. sz. p. 12. [SRG.]

1961. április 12-re emlékezve. = Repülés, Ejtőernyőzés 36. 1983. ápr. 4. sz. p. 12. [SRG.]

Bajkonur, 1980. május 26. = Repülés, Ejtőernyőzés 36. 1983. máj. 5. sz. p. 7. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Űrrepülések 1983-ban. = Repülés, Ejtőernyőzés 36. 1983. aug. 8. sz. p. 9. A Challenger első és második útja. A Szaljut-6 űrállomás kibővítése. [SRG.]

(B. B.): Űrhajózási Lexikon. Főszerk.: Almár Iván. (Akadémiai Kiadó és Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1981.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. jan. 1. sz. p. 47. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: Az időjárás megfigyelése a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. febr. 2. sz. pp. 68-71. [PIR.]

HÉDERVÁRI Péter: Van-e gyűrűje a Neptunusznak? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. febr. 2. sz. pp. 74-75. Hirek Események Érdekességek [SRG.]

Óriásmolekula a csillagközi porban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. febr. 2. sz. pp. 93-94. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szaljut-7 űrállomás működésének első időszaka. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. márc. 3. sz. p. 126. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Vetőmagok a kozmoszból. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. márc. 3. sz. p. 127. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Újdonságok a Nap kutatásában. "Átmeneti" koronafelhők, koronalyukak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. márc. 3. sz. pp. 136-137. [PIR.]

KÁZMÉR Miklós: Meteoritkráter Európa közepén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. máj. 5. sz. pp. 235-236. [PIR.]

Csillagászat és asztrofizika az USA-ban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. A Science cikke alapján. [SRG.]

Az űrutazás pszichofizikai korlátai és jelentőségük az űrorvostanban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. máj. 5. sz. p. 237. Folyóiratok. A Naturwissenschaftliche Rundschau cikke alapján. [SRG.]

Címlapon: Az aszték kalendárriumként is ismert "Nap köve". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. jún. 6. sz. címoldal. [PIR.]

BALÁZS Béla: Csillagászat és kultúra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. jún. 6. sz. pp. 242-245., címoldal. [PIR.]

Igazi vegyi laboratórium a Jupiter légköre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. jún. 6. sz. p. 286. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Challenger űrrepülőgép első útja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. júl. 7. sz. p. 315. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

És mégis fölrobbannak a csillagok! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. júl. 7. sz. pp. 333-334. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Ősrobbanás ... de hová lett az antianyag? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. júl. 7. sz. pp. 334-335. Folyóiratok. A Naturwissenschaftliche Rundschau cikke alapján. [SRG.]

Benépesül az égbolt hírközlési szatellitákkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. aug. 8. sz. p. 359. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szojuz-T-8 űrkísérlet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. aug. 8. sz. pp. 364-365. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(T. L.): Mennykő! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. aug. 8. sz. p. 365. Hírek Események Érdekességek Meteorithullás 1982. nov. 8. USA. [SRG.]

Eljegesedés a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. aug. 8. sz. pp. 381-382. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

(K. R.): Steven Weinberg: Az első három perc. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1982.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. aug. 8. sz. p. 382. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(K. R.): Az első Kopernikusz-kiadás sorsa. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. szept. 9. sz. pp. 411-412. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(K. M.): Űr-casco. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. szept. 9. sz. p. 412. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(F. L. I.): Csillagászati évkönyv, 1983. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. szept. 9. sz. p. 431. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szojuz-T-9 űrrepülése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. okt. 10. sz. p. 458. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(D. K.): Planetáriumi Ősz ’83. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. okt. 10. sz. p. 459. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: A Tungúz-esemény nyomai a Déli-sarkon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. okt. 10. sz. p. 460. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Space Shuttle űrrepülései 1983 nyarán. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. nov. 11. sz. p. 509. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: Lemeztektonika a Vénuszon? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. nov. 11. sz. pp. 509-510. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(K. R.): A csillagász legtermékenyebb életkora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. nov. 11. sz. p. 510. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

KISS Dezső: Eszköz az univerzum múltjának megismerésére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. nov. 11. sz. pp. 511-513. [PIR.]

HÉDERVÁRI Péter: "Nincs Adat". Az Egyesült Államok csillagászati kutatásáról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. nov. 11. sz. pp. 520-521. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A kozmosz küldöttei: Meteoritok, kozmikus porszemek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. dec. 12. sz. pp. 548-551. [PIR.]

(H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: Folt a Szaturnuszon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 114. 1983. dec. 12. sz. p. 556. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

Sajnovics emlékek Tordason. = Turista Magazin 29. 1983. 2. sz. p. 33. [HAD.]

ZAKSZON, M. B. - KARDASEV, N. Sz. - SZAVIN, A. I. - SZOKOLOV, A. G. - FEOKTYISZTOV, K. P.: Rádióteleszkóp a világűrben. = Univerzum 27. 1983. jan. 1. (310.) sz. pp. 32-40. [ZSE.]

MAROCSNYIK, L. Sz. - SZKURIGYIN, G. A.: A Halley üstökössel való találkozásra készülve. = Univerzum 27. 1983. ápr. 4. (313.) sz. pp. 36-41. [ZSE.]

Az üstökösök és az emberi kultúra. = Univerzum 27. 1983. máj. 5. (314.) sz. pp. 38-52. A "Specktrum der Wissenschaft" és a "Priroda" cikkei nyomán. [ZSE.]

4 év múlva: gyártelep a világűrben. = Univerzum 27. 1983. júl. 7. (316.) sz. pp. 79-83. [ZSE.]

MAROCSNYIK, L. Sz.: Kivételes-e a Naprendszer elhelyezkedése a Galaktikában? = Univerzum 27. 1983. szept. 9. (318.) sz. pp. 16-25. [ZSE.]

DOLGOV, A. D. - ZELDOVICS, Ja. B.: Anyag és antianyag a Világegyetemben. [1-2.] = Univerzum 27. 1983. nov. 11. (320.) sz. pp. 28-35.; 1983. dec. 12. (321.) sz. pp. 14-20. [ZSE.]

HÉDERVÁRI Péter: Űrkutatás, napkutatás, időjárás. A poláris évektől a meteorológiai műholdig. = Új Tükör 20. 1983. 17. pp. 18-19. [SRG.]

Üstökösök. = Üstökös [7.] 1983. [jan-febr.] 37. sz. pp. 1-2. Az 1982-es év üstököseiről. Az Austin, 1982g üstökösről szép hazai képek készültek (Szauer Ágoston, Sári Gyula, Bartus Ferenc, Bödők Zsigmond). Dietmar Böhme képe a cikkben. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az üstökösök fényességéről. = Üstökös [7.] 1983. [jan-febr.] 37. sz. pp. 3-7. [TUV.]

1983-ban várható periodikus üstökösök. = Üstökös [7.] 1983. [jan-febr.] 37. sz. p. 8. [KSZ.]

A Csillagászati szakkörvezetők II. minősító tanfolyama. = Üstökös [7.] 1983. [jan-febr.] 37. sz. p. 8. Szolnokon kerül megrendezésre 1983. aug. 7-12. között. [KSZ.]

Halley-program. = Üstökös [7.] 1983. [jan-febr.] 37. sz. pp. 8-[10.] E számhoz csatolt 2 oldalas melléklet, amely a MÜÉH információit közli a Halley üstökös 1985/86-os láthatóságáról. [KSZ.]

Az 1882-iki nagy üstökös története. = Üstökös [7.] 1983. [márc-ápr.] 38. sz. pp. 9-10. Szemelvény Flammarion: Újabb csillagászati olvasmányok című 1897-es művéből. [KSZ.]

Az idei (Cruls-féle) nagy üstökös (1882. évi). = Üstökös [7.] 1983. [márc-ápr.] 38. sz. pp. 11-12. Közlés a Természettudományi Közlöny 1882. novemberi számának 469-470. oldaláról. Ezt Heller Ágost írta a Nature 1882. okt. 12. és 19. számai nyomán. [KSZ.]

P/Tempel-1 1867 II üstökös útja a Coma-Virgo halmazban. = Üstökös [7.] 1983. [márc-ápr.] 38. sz. p. 13. [KSZ.]

Üstökösökről. = Üstökös [7.] 1983. [márc-ápr.] 38. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

TÓTH György: Efemeridák számítása elliptikus pályaelemekből. = Üstökös [7.] 1983. [máj-jún.] 39. sz. pp. 16-25. [TUV.]

Biéla üstökös. = Üstökös [7.] 1983. [máj-jún.] 39. sz. p. 26. Részlet Flammarion: Újabb csillagászati olvasmányok című 1897-es művéből. [KSZ.]

Üstökösök definitív jelzései 1981-re. = Üstökös [7.] 1983. [máj-jún.] 39. sz. p. 27. [KSZ.]

TUBOLY Vince: IRAS - Araki - Alcock, 1983d üstökös. = Üstökös [7.] 1983. [júl-aug.] 40. sz. pp. 28-33. 1983. május 7-én Keszthelyi Sándor, május 8-án Hevesi Zoltán, május 9-én Mocsán Mihály, május 10-én Molnár Iván, ifj. Molnár Iván, Szauer Ágoston, Tuboly Vince, Bartus Ferenc, május 11-én Lovas Miklós, május 12-én Tóth György, Vámosi László észlelte először az üstököst. Összesen 15 megfigyelőtől érkezett 31 vizuális és 9 fotografikus észlelés. [TUV.]

P/Tempel 1, 1982j üstökös. = Üstökös [7.] 1983. [júl-aug.] 40. sz. p. [33.] Tuboly Vince és Horváth Tibor észlelte 1983. máj. 2. és 13. között. Észleléseik szöveges leírása. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Változás az észlelések beküldésében. = Üstökös [7.] 1983. [szept-okt.] 41. sz. p. [34.] Az International Comet Quarterly szerint. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Csillagászati felfedezések, adatközlések táviratokban való elküldése. = Üstökös [7.] 1983. [szept-okt.] 41. sz. pp. 35-38. [TUV.]

P/Kopff, 1982 k üstökös. = Üstökös [7.] 1983. [szept-okt.] 41. sz. p. 38. Keszthelyi Sándor észlelte és rajzolta 1983. júl. 9-én 22:20-40-ig 20,7 cm f/4,7 tükrös távcsővel. A 11,5 mg fényű üstököst 4 ívperces kerek foltnak látta. [KSZ.]

Üstökösökről. = Üstökös [7.] 1983. [szept-okt.] 41. sz. p. 39. Hírek 1983-as üstökösökről. [KSZ.]

1983 üstököseiről. = Üstökös [7.] 1983. [nov-dec.] 42. sz. pp. 40-41. [KSZ.]

TÓTH György: Ephemeridák számítása parabolikus pályaelemekből. = Üstökös [7.] 1983. [nov-dec.] 42. sz. pp. 42-48. [TUV.]

Két üstökös fénykép. = Üstökös [7.] 1983. [nov-dec.] 42. sz. pp. [49-51.] Iras-Araki-Alcock, 1983 d és Austin, 1982 g 35 cm-es Schmidt kamerás felvételei. [KSZ.]

Kopff /1983/. = Üstökös Hírek A "Meteor" üstökös rovatának időszakos körlevele észlelő amatőrök és szakkörök számára [1983. jún.] p. 1. Az (1983 nyarán látszó) üstökös koordinátái jún. 5. és szept. 3. között.;
Üstökös Hírek című és A "Meteor" üstökös rovatának időszakos körlevele észlelő amatőrök és szakkörök számára alcímű periodikát Ujvárosy Antal a Meteor üstökös rovatvezetője állította össze Kecskeméten. Bal felső sarkában a "TIT Planetárium Kecskemét, Lánchíd u. 18. 6000" felírat volt. Kéziratát írógéppel gépelték és stencilezték A4-es méretű papírra. Az éppen látható üstökösökről adott hírt és égi útjuk koordinátáit közölte. A Kecskeméthez és Ujvárosy Antalhoz köthető (Ujvárosy a Meteor üstökösrovatát 1982-1987-ig és Kecskemét planetáriumát 1983-1986-ig vezette) tájékoztatók sem évszámot, sem sorszámot nem viseltek. Ezekre a benne szereplő üstökösökből következtethetünk, és hogy a postán szétküldött értesítők mikor érkeztek a címzettekhez. Bizonyosan megjelent számok: 1983. jún., 1987. júl., 1987. szept. Bár a körlevelek eltérő címeket viseltek, egységesen az "Üstökös Hírek" névvel helyeztük jelen adatbázisunkba. [KSZ.]

Sugano - Saigusa - Fujikawa /1983e/. = Üstökös Hírek A "Meteor" üstökös rovatának időszakos körlevele észlelő amatőrök és szakkörök számára [1983. jún.] p. 1. A (1983.) máj. 8-án felfedezett üstökös koordinátái jún. 3. és jún. 13. között. [KSZ.]

[ZAJÁCZ György: Bevezető.] = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. jan. 11. sz. p. 1. "1973-74-ben megjelent körlevelek folytatása. A csoportban az elmúlt 10 évben tevékenykedő 14 megfigyelő több mint 200 változócsillagról 14,5 ezer észlelést végzett. Ebből a nagy mennyiségű adathalmaz feldolgozásából készül a Magnitúdó 9. száma, s a tavasz folyamán kerül kiadásara. A most újból beindított körlevél célja a tárgyidőszakban végzett változócsillag megfigyelések rövid összesítése, s észlelésük iránti érdeklődés felkeltése. A megfigyeléseket Havonta 1-éig beérkezőleg kérem címemre megküldeni."
A "Változó Csillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél" című havi kiadványnak 10 száma jelent meg 1973 szeptemberétől 1974 júniusáig. A havi észlelési rovatot többen állították össze és írógéppel sokszorosították több oldalon. A 10. szám után csaknem egy évtized szünet következett. Amikor 1983 januárjában újra jelentkezett a címe csaknem hasonló "Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél" lett és a sorszámozását 11. számmal folytatta. Ekkor már Zajácz György gyűjtötte össze a "Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör" által az előző hónapban végzett változócsillag megfigyeléseket, készítette el összesítésüket és állította össze az 1 oldalas kiadványt a hó első napjaiban. Ez az Agrártudományi Egyetem számítógépével készült, a szövege kizárólag nagybetűket tartalmazott. A leporelló lapokat a számítógép nyomtatta ki a kellő példányszámban. Az általában havi kiadvány 2 éven át jelentkezett: a 1983. januári 11. számtól a 1985. januári 30. számig. [KSZ.]

1982. november - december. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. jan. 11. sz. p. 1. Szabó Bálint, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. jan. 11. sz. p. 1. [KSZ.]

Egyéb program - Periódus keresés. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. jan. 11. sz. p. 1. [KSZ.]

1983. január. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. febr. 12. sz. p. 1. Szabó Bálint, Tóth Gyula, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. febr. 12. sz. p. 1. [KSZ.]

1983. február - március. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. ápr. 13. sz. p. 1. Szabó Bálint, Tóth Gyula, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. ápr. 13. sz. p. 1. [KSZ.]

1983. április. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. máj. 14. sz. p. 1. Papp Gyula, Szabó Bálint, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. máj. 14. sz. p. 1. [KSZ.]

1983. május. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. jún. 15. sz. p. 1. Füzesi Zoltán, Kocsis Antal, Papp Gyula, Szabó Bálint, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. jún. 15. sz. p. 1. [KSZ.]

1983. június. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. júl. 16. sz. p. 1. Füzesi Zoltán, Papp Gyula, Szabó Bálint, Tóth Gyula, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. júl. 16. sz. p. 1. [KSZ.]

1983. július - augusztus. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. szept. 17. sz. p. 1. Füzesi Zoltán, Papp Gyula, Szabó Bálint, Tóth Gyula, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. szept. 17. sz. p. 1. [KSZ.]

1983. szeptember. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. okt. 18. sz. p. 1. Füzesi Zoltán, Szabó Bálint, Tóth Gyula, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. okt. 18. sz. p. 1. [KSZ.]

1983. október. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. nov. 19. sz. p. 1. Füzesi Zoltán, Szabó Bálint, Zajácz György megfigyeléseiből [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. nov. 19. sz. p. 1. [KSZ.]

1983. november. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. dec. 20. sz. p. 1. Kovács Ákos, Füzesi Zoltán, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR, L & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1983. dec. 20. sz. p. 1. [KSZ.]

Válaszolunk. Fénusz Sándor és amatőr fotós társai kérdezték... = Vas Népe 28. 1983. jan. 8. 8. sz. p. 10. A dec. 15-i napfogyatkozás fotójáról kérdés. Válaszol Dr. Tóth István csillagász [helyesen: Dr. Tóth György csillagász]. [SRG.]

Csillagászati megfigyelő épül... = Vas Népe 28. 1983. jan. 28. 23. sz. p. 8. Herényben Gothard Jenő tervei alapján. A kis obszervatórium társadalmi munkában épül. [SRG.]

DALA József: A jánosházi vár. Tájak, emberek. = Vas Népe 28. 1983. febr. 19. 42. sz. p. 7. Napóra a várkastély egyik tornyán. A fénykép aláírása: "A kupolás tornyon jól látható a napóra, amely évtizedek óta érzékeli az idő múlását." Fotó: Kaczmarski Zoltán. [SRG.]

Megnőtt a nyilvános csillagászati bemutatók száma Szombathelyen,... = Vas Népe 28. 1983. márc. 12. 60. sz. p. 16. Új hordozható távcsövet kaptak a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ amatőr csillagászai. December óta mintegy harminc nyilvános megfigyelést végeztek az érdeklődők bevonásával. [SRG.]

POZSGAI Zoltán: Köztéri szobraink. = Vas Népe 1983. márc. 26. 72. sz. p. 7. Gothard Jenő gipsz mellszobra, amelyet az egykori herényi kúriában egy szekrény tetején tároltak. Tóth István szobrászművész alkotása. [SRG.]

GYŐRI László: Csillag és ősi szó. 250 éve született Sajnovics János. = Vas Népe (Szombathely) 28. 1983. máj. 7. 107. sz. p. 9. A Központi Sajtószolgálat által kiadott anyag, amely több megyei napilapban megjelent. [HAD.]

(szakály): Olvasótábor Körmenden. = Vas Népe 28. 1983. jún. 22. 146. sz. p. 5. Jún. 25-én kezdődik a körmendi Batthyány kastélyban. Az előadók között lesz Zombori Ottó csillagász is. Az olvasótábor júl. 9-én zárul. [KSZ.]

Augusztusi csillaghullás. = Vas Népe 28. 1983. aug. 11. 189. sz. p. 8. Az augusztusi meteorraj. [SRG.]

Egy hét az univerzum csodáiból. Csillagvizsgáló - amatőr kutatóknak. = Vas Népe 28. 1983. okt. 9. 239. sz. p. 8. A TIT és az MMIK csillagászati hete. Szombaton (1983. okt. 15-én) a csillagászat baráti köreinek első megyei találkozója lesz, ekkor avatják fel a herényi amatőr csillagászati megfigyelő és bemutató helyet. [KSZ.]

NAGY Andrea: Százéves csillagda nyomában. Szombathelyi szenzáció. = Vas Népe 28. 1983. okt. 12. 241. sz. p. 1. A Horne és Thorntwaite angol mérnökök tervei alapján készített Gothard Jenő 1882 körül a herényi kastély kertjében egy csillagvizsgálót. A régi rajzok alapján Vértes Ernő irányításával 1981-1983-ig a szombathelyi amatőrcsillagászok újra megépítették a csillagvizsgálót. A Gothard Amatőrcsillagászati megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgálót 1983. okt. 15-én avatják fel. Fotó: Kaczmarski Z. [SRG.]

Csillagászati távcsöves bemutatók... = Vas Népe 28. 1983. okt. 19. 247. sz. p. 8. Kezdődtek Szombathelyen a Gotthárd(!) Jenő Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgálóban. Címe: Vörös zászló u. 112. [SRG.]

Csillagászati hét Körmenden. = Vas Népe 28. 1983. okt. 20. 248. sz. p. 8. Előadók voltak: Vértes Ernő, Vincze Ildikó, Zombori Ottó, Tóth György. Mintegy 300 volt a résztvevők száma. Az előadások után távcsöves bemutatásokat tartott a helyi Művelődési Központ Amatőrcsillagász Klubja. [SRG.]

-tria- [TREIBER Mária]: Csillagnézés. = Vas Népe 28. 1983. okt. 27. 254. sz. p. 3. Nincs szombat, vasárnap lehetőség csillagnézésre a bemutató csillagvizsgálóban Szombathelyen. [SRG.]

A csillagászat és az egyházi ünnepek... = Vas Népe 28. 1983. nov. 29. 281. sz. p. 3. Tóth György előadása ma este Szombathelyen a TIT-ben. [SRG.]

- szenkó -: Vasárnap napfogyatkozás. Távcsővel vagy kormozott üveggel. = Vas Népe 28. 1983. dec. 3. 285. sz. p. 16. 1983. dec. 4-én délután lesz. Vincze Ildikó csillagász nyilatkozata. [SRG.]

MESTERHÁZY Sándor: Első kísérletek a "telefonnal" Szombathelyen. = Vasi Szemle 37. 1983. 4. sz. pp. 569-576., 580. Kunc Adolf és Gothard Jenő. [SRG.]

GYŐRI László: Csillag és ősi szó. 250 éve született Sajnovics János = Veszprémi Napló 39. 1983. máj. 7. 107. sz. p. 8. A Központi Sajtószolgálat által kiadott anyag, amely több megyei napilapban megjelent. [HAD.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Halley-üstökös múltja és jövője. = Világosság 24. 1983. dec. 12. sz. pp. 676-773. [SRG.]

VAJDA János: Az üstökös. Vers. = Zenit 1. 1983. 1. sz. p. 2. A Zenit című lapot bajai amatőrcsillagászok (Borkovits Tamás, Galántai János, Jäger Zoltán, Jójárt Árpád, Polyák József) szerkesztették. Két havonta jelent meg 1983-1984-ben. A4 méretű fénymásolással sokszorosított, összakapcsolt lapokon jelentették meg. [KOC.]

POLYÁK József: Naprendszerünk kis planétái a kisbolygók. = Zenit 1. 1983. 1. sz. pp. 3-5. [TUV.]

BOHNER Tamás: Kifelé a Naprendszerből. = Zenit 1. 1983. 1. sz. p. 5. [KOC.]

Mennyi a szemünk határmagnitúdója. = Zenit 1. 1983. 1. sz. p. 6. A Pegasus nagy négyszöge alapján. Sky and Telescope, 1982. [KOC.]

JÄGER Zoltán: A csillagászati távolságmérés fejlődése. = Zenit 1. 1983. 1. sz. pp. 7-9. [TUV.]

TANKÓ SIRATÓ Károly: Az ember éneke. Vers. = Zenit 1. 1983. 2-3. sz. p. 2. [KOC.]

BORSÁNYI Ede: A napkitörésekről. = Zenit 1. 1983. 2-3. sz. pp. 2-3. [TUV.]

BORKOVITS Tamás: Csillagok születése. = Zenit 1. 1983. 2-3. sz. pp. 4-7. [TUV.]

JÓJÁRT Árpád: Csillagok fejlődése. = Zenit 1. 1983. 2-3. sz. pp. 8-10. [TUV.]

GALÁNTAI János: Csillaghalmazok. = Zenit 1. 1983. 2-3. sz. p. 11. [TUV.]

TUBOLY Vince: Néhány gondolat a kozmikus civilizációk létezéséről. = Zenit 1. 1983. 4. sz. pp. 1-8. [TUV.]

BORKOVITS Tamás: A Pioneer-10 útja. = Zenit 1. 1983. 4. sz. pp. 9-10. [TUV.]

McDERMOTT, Ashley - DI CICCO, Dennis: A kilencedik Riverside értekezlet. = Zenit 1. 1983. 4. sz. pp. 12-14. Sky and Telescope, 1977. augusztusi számából fordította: Fülöp Győző. [KOC.]

JÄGER Zoltán: A galaxisok centrumáról. = Zenit 1. 1983. 4. sz. pp. 14-16. [TUV.]

TUBOLY Vince: A spirálgalaxisok koronája. = Zenit 1. 1983. okt. 5. sz. pp. 1-5. [KOC.]

Észlelők jegyzetfüzete. Bolygók nappal. = Zenit 1. 1983. okt. 5. sz. pp. 6-7. Sky and Telescope, 1977. augusztusi számából fordította: Fülöp Győző. [KOC.]

MARJÁNOVITY Attila: A kvazárok. = Zenit 1. 1983. okt. 5. sz. p. 8. [KOC.]

PIRITI János: A sarki fény. = Zenit 1. 1983. okt. 5. sz. pp. 9-11. [KOC.]

ASHBROOK, Joseph: Barnard és a gömbhalmazok. = Zenit 1. 1983. okt. 5. sz. pp. 12-15. Sky and Telescope, 1979. decemberi számából fordította: Mohácsi Gyula. [KOC.]

Feltételezett változó. = Zenit 1. 1983. okt. 5. sz. p. 16. BD+49 4329, HD 37. Sky and Telescope, 1970. decemberi számából fordította: Kocsis Antal. [KOC.]

SZENTMÁRTONI Béla: Optikai mini-lexikon. = Zenit 1. 1983. okt. 5. sz. pp. 17-18. [KOC.]

          1984.

XIII. CSBK országos találkozó. Kiskunhalas, 1984. Budapest, 1984. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 76 p. [KOC.]

BATA László - TEPLICZKY István: Mira változók 1983. Mira variables 1983. [Budapest], 1984. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Uránia Csillagvizsgáló. 48 p. /Report of the PVH. 8./ Közreműködött: Mizser Attila, Zalezsák Tamás. A kötet 247 csillagról 52 amatőrcsillagász által készített 5211 megfigyelését használta fel. Valamennyi megfigyelés nyers adatát közlik, a legérdekesebb 60 csillagról fénygörbét készítettek. [KSZ.]

BATA László - TEPLICZKY István: SR változók 1983. Semiregular variables 1983. [Pécs], 1984. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Baranya megyei Szervezete. 32 p. /Report of the PVH. 7./ Közreműködött: Dömény Gábor, Mizser Attila, Süle Gábor. A kiadvány 50 amatőrcsillagász 5279 észlelését tételesen közli 112 csillagról, közülük 36 érdekesebb változóról fénygörbét is készítettek. [TUV.]

BERZE NAGY János: Égigérő fa. Magyar mitológiai tanulmányok. 3 kiad. Pécs, 1984. Baranya Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya, PMMF nyomda. 367 p. Lektorok: Banó István és Gunda Béla. A bevezető tanulmányt írta és a tudományos szerkesztést végezte Dömötör Sándor (pp. 9-31.; pp. 255-334.). Takács József előszava az 1. kiadáshoz 1958. dec. 2-án kelt Pécsett. Takács József előszava a 2. kiadáshoz 1961. jún. 4-én kelt Pécsett. Banó István és Fülöp Lajos előszava a 3. kiadáshoz 1984. nov. 15-én kelt Budapesten. Ifj. Berze Nagy János utószava 1985. ápr. 5-én kelt Pécsett. Berze Nagy János tanulmánya (pp. 35-254.) teljes egészében kapcsolódik a csillagászathoz. A magyar népi világnézetet, világfelfogást, ősvallást, az égitestekkel és a természettel kapcsolatos hiedelmeket tárgyalja. A témaköröket más eurázsiai népek hiedelemvilágával is összehasonlítja. [KSZ.]

CSABA György: Csillagászati megfigyelések. Gimnáziumi tankönyv. Fizika fakultatív modul a gimnázium IV. osztálya számára. Budapest, 1984. Műszaki Könyvkiadó, Főprint Nyomda. 31 p. Lektorok: Kovács István és Flórik György. A tankönyvet a Művelődési Miniszter 30812/83. IX. 1. szám alatt jóváhagyta , bevezetését és használatát az 1984/85. tanévtől kezdve engedélyezte. [KSZ.]

[CSACS Meghívó.] Meghívó. A TIT Csillagászat Baráti Köre Kiskunhalasi XIII. Országos Találkozója (1984. jún. 29. - júl. 3.) alkalmából a Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport 1984. június 30-án szekció ülést tart. 1. sz. értesítés. [Budapest], 1984. máj. 25. 1 p. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. 312 p. [SRG.]

DÁNÉ Tibor Kálmán: A csillagászati koordináta-rendszerekről. Kolozsvár-Napoca, 1984. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvári Nyomdaipari Vállalat. 188 p., 52 ábra. /Antenna./ [SZF.]

DEMETER György: Űrhadviselés. Budapest, 1984. Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Sylvester János Nyomda (Szombathely). 142 p. /Katonapolitika fiataloknak./ Szaklektorok: Czeglédi János, Szentesi György. [SRG.]

A Dernschwam-könyvtár. Egy magyarországi humanista könyvjegyzéke. Kísérőtanulmánnyal közreadja Berlász Jenő. Sajtó alá rendezte, mutatókkal ellátta Keveházi Katalin, Monok István. Szeged, 1984. JATE. 336 p. Johann Dernschwam Kopernikusz-könyvpéldányáról. [FGF.]

FALLACI, Oriana: Ha meghal a Nap. 2. kiad. Riportregény. Ford.: Karsai Lucia. Budapest, 1984. Európa Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 558 p. Riportok amerikai űrhajósokkal. A Kozmosz könyvek 1971-es kiadása alapján. [KSZ.]

FEYNMAN, Richard: A fizikai törvények jellege. Ford.: Gajzágó Éva. Budapest, 1984. Magvető Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 291 p. A csillagászathoz legszorosabban kötődő fejezet: 1. Egy jellegzetes fizikai törvény: a gravitáció (pp. 13-51.). [HAI.]

FODOR L. István: Földön kívüli élet. Budapest, 1984. Natura. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Alföldi Nyomda. 220 p. Lektorálta: Ferencz Csaba és Kulin György.; A karikatúrákat Fülöp György, az illusztrációkat Dietz Gusztáv készítette. [KSZ.]

A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. [202 p.] A kötetnek nincs folyamatos oldalszámozása. Minden tanulmány külön-külön, önálló oldalszámozást tartalmaz. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 6. kiad. Budapest, 1984. Tanárképző Főiskolák, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 93 p., 6 mell. Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Képes csillagvilág. Budapest, 1984. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 247 p., 4 t. Szakmailag ellenőrizte: Illés Erzsébet és Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

HRENKÓ Pál: Mikoviny Sámuel és epistolája. Budapest, 1984. [40 p.] Különlenyomat a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség "Szélrózsa 1984" évkönyvéből. Adatok Mikoviny Sámuel csillagászati tevékenységéről is. [REZ.]

Az időmérés története. Szerk.: Karlovits Károly. Budapest, 1984. Országos Műszaki Múzeum - Iparművészeti Múzeum, MAHIR - Zalai Nyomda. 81 p. Az Iparművészeti Múzeumban rendezett időszakos kiállítás 608 tételének katalógusa. Ebből 93 tétel hordozható napórákat és egyéb csillagászati eszközöket mutat be. Szám szerint 47 darab zsebnapórát és 42 más kisebb csillagászati eszközt állítottak ki. 4 rögzített középkori napórát (Szentendre, Rudabánya, Kőszeg, Fertőrákos) fényképen mutattak be. Karlovits Károly előszavával. pp. 5-14. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Fedési változók atlasza. Az "Algol" melléklete. 1984. 24 p. Az Algol észlelési programjában szereplő valamennyi fedési változó (RT And, XZ And, OO And, WW Aur, AR Aur, ZZ Boo, S Cnc, RS CVn, R CMa, RZ Cas, SX Cas, VW Cep, EI Cep, U CrB, Y Cyg, RZ Dra, AI Dra, S Eql, Z Her, u Her, RX Her, AR Lac, U Oph, SW Oph, SX Oph, V 451 Oph, EE Peg, IZ Per, U Sge, RW Tau, HU Tau, W UMa, TX UMa, Z Vul) térképét tartalmazza. A számok és feliratok formájából felismerhető, hogy valamennyi térkép Szentmártoni Béla keze munkája, bár neve nincs feltüntetve. [KSZ.]

KELEMEN János: Csillagászati gyakorlatok. Szakköri füzet. Budapest, 1984. Tankönyvkiadó Vállalat, Egyetemi Nyomda. 151 p., 16 t. Bírálók: Marik Miklós, Zombori Ottó. A szerző előszava 1983. jún. 21-én kelt Budapesten. [KSZ.]

KITAJGORODSZKIJ, A. I.: Fizika mindenkié. II. Fordította: Tóth Judit. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó. 414 p. Szakmailag ellenőrizte: Lendvai Endre. Csillagászat: A Világegyetem fizikája. pp. 391-414. [SRG.]

KULIN György: Távcsövek házi készítése. Átdolg., szerk.: Both Előd. Grafika: Hernádi Károly, Jáhl Attila. Budapest, 1984. TIT Csillagászati és Űrkutatási Országos Választmánya - TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzeme. 80 p. Az 1970-es Távcsőtükör házi készítése című Kulin kötet Sajó Péter és Varga János szakvéleménye alapján átdolgozott kiadása. [SRG.]

Meghívó. Budapest, 1984. ápr. 6. TIT Budapesti Szervezete Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály. [Budapest, 1984.] 1 p. Meghívó a Csillagász Klub 1983. ápr. 20-i rendezvényére a budapesti Kossuth Klubba. Benne: A csillagászattörténeti munkacsoport megbeszélése. Vezeti: Vargha Domokosné. [KSZ.]

Mély-ég csodák. Fordítások a "Sky and Telescope" cikkeiből. Összeáll.: Kocsis Antal. Balatonkenese, 1984. Balatonkenesei Művelődés Ház Albireo Amatőrcsillagász Klubja. 10 p.
Tartalom: Walter Scott Houston: Mély-ég csodák - 1970. január-december. Fordította: Szentmártoni Béla. pp. 1-7. Forrás: Sky and Telescope, 1970. jan-dec.; Walter Scott Houston: Mély-ég csodák - 1976. június. Fordította: Fülöp Győző. p. 7. Forrás: Sky and Telescope, 1976. jún.; Walter Scott Houston: Mély-ég csodák - 1976. július. Fordította: Fülöp Győző. p. 8. Forrás: Sky and Telescope 1976. júl.; Walter Scott Houston: Mély-ég csodák - 1977. augusztus. Fordította: Fülöp Győző. p. 9. Forrás: Sky and Telescope, 1977. aug.; Planetárisköd az Andromedában. Fordította: Szentmártoni Béla. p. 10. Forrás: Sky and Telescope, 1962. márc.; Planetárisködök láthatósága. Fordította: Szentmártoni Béla. p. 10. Forrás: Sky and Telescope, 1962. jún.; Norman McLeod: Megfigyelt planetárisok. Fordította: Szentmártoni Béla. p. 10. Forrás: Sky and Telescope, 1964. márc. [KOC.]

NEUGEBAUER, Otto: Egzakt tudományok az ókorban. Ford.: Guman István. Jegyz. ell.: Gazda István, Vargyas Péter. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 260 p., 16 t. A babiloni, az egyiptomi, a görög és hellénisztikus, és a ptolemaioszi csillagászat, valamint az egykorú matematika tárgyalása. [KSZ.]

New General Catalogue objektumok keresőtérképei. 3. Körmend, 1984. Összeállította: Tuboly Vince. Városi Művelődési és Ifjúsági Központ (Körmend), Androméda Amatőrcsillagász Klub, Körmendi Városi Könyvtár rotaüzeme. 26 p. 54 mély-ég objektum keresőtérképe. [TUV.]

PAPP Sándor: A mély-ég objektumok megfigyelése. Budapest, 1984. TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, Meteor, TIT Rotaüzeme. 34 p. Felelős szerkesztő: Both Előd. [KSZ.]

PETROHÁN Betty - SZÁNTHÓ Lajos: Szabálytalan- és RV Tauri változók 1979-83. L type and RV Tauri variables 1979-83. Budapest, 1984. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, Meteor. 28 p. /Report of the PVH. 9./ 10216 észlelés érkezett be, ebből 7040-et dolgoztak fel a kiadványba, fénygörbékkel. [KSZ.]

PÓLYA György: Matematikai módszerek a természettudományban. Ford.: Seres Iván. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 284 p. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz V. rész. Összeáll.: Mezősi Csaba, Mizser Attila, Szőke Balázs, Zalezsák Tamás. Kiad.: TIT Uránia Csillagvizsgáló. Budapest, 1984. TIT Nyomda. 20 p.
T Aqr, Y Aqr, W Aqr, T Ari, TT Boo, R Cas, U Cas, V Cas, Y Cas, Z Cas, RR Cas, RV Cas, IZ Cas, S CrB, R Cyg, RT Cyg, TU Cyg, WX Cyg, EM Cyg, SS Her, R Lac, Orion-köd változói (HU Ori, RZ Ori, IN Ori, IS Ori, IU Ori, IX Ori, IY Ori, V372 Ori,KM Ori, KN Ori, KO Ori, KQ Ori, KR Ori, KS Ori, KZ Ori, LL Ori, LP Ori, V356 Ori, LQ Ori, LR Ori, LS Ori, AA Ori, LT Ori, LU Ori, LV Ori, LM Ori, BM Ori, AC Ori, MP Ori, AE Ori, AF Ori, TU Ori, MX Ori, V377 Ori, V358 Ori, AH Ori, NP Ori, NQ Ori, AI Ori, AK Ori, NU Ori, V360 Ori, V361 Ori, NV Ori, TV Ori, NZ Ori, AN Ori, T Ori, AQ Ori, AZ Ori, MR Ori, MS Ori, AD Ori, MT Ori, MV Ori, V566 Ori, Theta-1A Ori, NSV 2271), W Per, KT Per, Perseus-ikerhalmaz változói (BU Per, T Per, AD Per, FZ Per, SU Per, S Per, KK Per, PR Per, PP Per), R Tri, W Tri, R UMa, CH UMa változócsillagok térképei. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz VI. rész. Összeáll.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Kiad.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. [Budapest,] 1984. TIT Nyomda. 20 p. SU Aur, AB Aur, RT Cap, WZ Cas, V451 Cas, W Cep, RW Cep, VZ Cep, DM Cep, U Cet, W Cet, Mira Cet, U Del, EU Del, S Gem, T Gem, SS Gem, S Her, T Her, W Her, RS Her, RV Her, TV Her, UU Her, AC Her, AM Her, R Mon, U Mon, X Mon, X Per, RZ Sge, SV Sge, R Tau, S Tau, V Vul, BD Vul változócsillagok térképei. [KSZ.]

SCHALK Gyula - ZOMBORI Ottó: Beszámoló a TIT Csillagászati és Űrkutatási Országos Választmányának és szakosztályainak 1982 - 1983. évi tevékenységéről. [Budapest,] 1984. [Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT nyomda.] 24 p. A Választmány munkája. A Választmány tagjai. Az 1982. nov. 26-én megválasztott vezetőség névsora. A Választmány közreműködésével, illetve tartalmi útmutatásai alapján lebonyolított rendezvények 1982-ben. Az 1983-ban megtartott vezetőségi ülések. Plenáris ülések 1983-ban. Jubileumok és kitüntetések. A szakosztályok működése Budapesten és megyénként. [KSZ.]

SILYE Sándor: Nem üstökös, de nem is állócsillag: Dr. Nagy Károly élettörténete és munkássága (1797-1868). Székesfehérvár, 1984. 17 p. Kézirat. [KSZ.]

S. TÓTH László: A csillagok országútja. Budapest, 1984. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 52 p. Csillagászat gyermekeknek, öt éven felülieknek. Makovecz Benjámin rézkarcaival. [KSZ.]

S. TÓTH László: A csillagok országútja. Bratislava - Budapest, 1984. Madách Kiadó - Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 52 p. Csillagászat gyermekeknek, öt éven felülieknek. [KSZ.]

Szabadszemes változócsillagok - Draco. 1984. 4 p. Gamma Cas, rho Cas, mü Cep, R Lyr, delta Lyr, béta Peg, TV Psc, rho Per, alfa Her, alfa Ori, éta Gem térképe. [KSZ.]

SZABÓ Árpád - KÁDÁR Zoltán: Antik természettudomány. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 425 p. Szaklektorok: Vekerdi László és Stirling János. Csillagászat: pp. 22-128. Fejezetcímek: Csillagászat. Az antik asztronómia áttekintése. A Föld és a kozmosz. Kleomédész. A Föld megmérése. Csillagászat - időszámítás. A hónap. A gnómonvilágkép. Vitrivius. Az asztronómia a tudományok között. Klaudiosz Ptolemaiosz. A húrtáblázat (Almageszt I. 10-11). Az Almageszt utóélete. A mozdulatlan föld. Földrajz. Az előzmények. Pytheasz. A makedónok nyomában. Eratoszthenész. A rómaiak hatása. Poszeidóniosz földrajza. Sztabón. M. Vipsanius Agrippa. Pomponius Mela. Geógraphia, khórographia, topographia. A rendszeres földrajz. A kartográfia. Az oikoumené. Ptolemaiosz után. Ezeket a részeket Szabó Árpád írta. [KSZ.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Tájékozódás a csillagos égen. A csillagászati megfigyelésekről középiskolásoknak. Szakköri füzet. 2. kiad. Budapest, 1984. Tankönyvkiadó Vállalat, Sylvester János Nyomda. 172 p. /Középiskolai szakköri füzetek./ [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég katalógus. Az Albireo melléklete. [Kaposvár,] 1984. Albireo Amatőrcsillagász Klub. 32 p. Körülbelül 1580 objektum adatai, melyek a -40 foknál északibb deklinációjúak. "Jelenleg ez a legrészletesebb mély-ég katalógus, mely a magyar amatőrök rendelkezésére áll." A fedőlapján 1984-es évszámot viselő katalógusról egy 1984. febr. 14-i körlevél és az 1985 decemberi Albireo adott hírt. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég katalógus tájékoztató. [1984. febr. 14.] p. 1. Megrendelhető az AAK új mély-ég katalógusa, amely közel 1600 mély-ég objektumot tartalmaz. A kék színnyomású füzet 32 oldal terjedelmű. A sokszorosítás és a postázás együttes költsége Szentmártoni kaposvári címére küldendő. [KOC.]

A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 535 p. /Nemzeti könyvtár./ Lektorálta: Klaniczay Tibor és ifj. Gazda István. [KSZ.]

A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. 77 p. Külső borítón a címben: "abstractjai" helyett: "kivonatai". [KSZ.]

Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. 151 p. Borítócím: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. [KSZ.]

Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. 148 p. Borítócím: Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből. [KSZ.]

A TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló Szervezeti és Működési Szabályzata. Budapest, 1984. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete, TIT Rotaüzeme. 73 p. A szabályzatot a TIT Budapesti Ügyvezető Elnöksége 1984. ápr. 17-i ülésén fogadta el. [KSZ.]

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Bemutató Csillagvizsgáló általános tájékoztatója. Budapest, 1984. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. 22 p. Több javított utánhúzása volt. [KSZ.]

Útmutató és irodalomjegyzék a TIT Csillagászati és Űrkutatási Országos Választmánya levelező tanfolyamához. Budapest, 1984. TIT Budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló - TIT Csillagászati és Űrkutatási Országos Választmány, TIT Nyomda. 11 p. [KSZ.]

Űrhajózási lexikon. Főszerk.: Almár Iván. Szerk.: Horváth András. 2. változatlan kiad. Budapest, 1984. Akadémiai Kiadó - Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Athenaeum Nyomda. 999 p., 80 t. Szerzők: Abonyi Ivánné, Almár Iván, Apáthy István, Bérczi Szaniszló, Echter Tibor, Érdi Bálint, Ferencz Csaba, Gesztesi Albert, Gombosi Tamás, Herczeg István, Horváth András, Ill Márton, Kőháti Attila, Major György, Mihály Szabolcs, Nagy István György, Sárhidai Gyula, Szentesi György, Tänczer Tibor. Közreműködők: Bencze Pál, Both Előd, Fejes István, Gál Gyula, Galambos Tibor, Illés Erzsébet, Kálmán Béla, Makra Zsigmond, Szabó József. [KSZ.]

Változócsillag-észlelés (cikkgyűjtemény). Összeállította: Mizser Attila. Budapest, 1984. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Nyomda. 28 p.
Fehér borítós kiadás. Petrohán Betty - Szánthó Lajos: Az észleléstől a fénygörbéig.; Colin Henshaw: Miért észlelek binokulár változókat?; Mizser Attila: Mira-észlelés binokulárral.; Ernst H. Mayer: Vizuális módszerek halvány csillagok kis távcsövekkel történő megfigyelésére.; Ernts H. Mayer: Eruptiv változók: hogyan észleljük őket hatékonyan?; Mark A. Heifner: Térképhasználat.; Ernst H. Mayer: Az extrafokális észlelés alkalmazása a változócsillagok megfigyelése során.; Peter L. Collins: Nóva-őrjárat az égen.; Kenneth Beckmann: A nóvakeresés értelme.; M. B. Ward: Fényképezés az amatőrcsillagászatban.; Russel M. Genet: A változók fotoelektromos fotometriája.; Frank M. Bateson: A fotoeletromos fotometria feladata kis csillagvizsgálókban. Fordítók: Szentmártoni Béla, Mizser Attila, Petrohán Betty, Ksi., Mezősi Csaba. [KSZ.]

Változócsillag-észlelés (cikkgyűjtemény). Összeállította: Mizser Attila. Budapest, 1984. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Uránia Csillagvizsgáló, GDMMK. ROTA, Veszprém. 28 p.
Halványzöld borítós kiadás. Petrohán Betty - Szánthó Lajos: Az észleléstől a fénygörbéig.; Colin Henshaw: Miért észlelek binokulár változókat?; Mizser Attila: Mira-észlelés binokulárral.; Ernst H. Mayer: Vizuális módszerek halvány csillagok kis távcsövekkel történő megfigyelésére.; Ernts H. Mayer: Eruptiv változók: hogyan észleljük őket hatékonyan?; Mark A. Heifner: Térképhasználat.; Ernst H. Mayer: Az extrafokális észlelés alkalmazása a változócsillagok megfigyelése során.; Peter L. Collins: Nóva-őrjárat az égen.; Kenneth Beckmann: A nóvakeresés értelme.; M. B. Ward: Fényképezés az amatőrcsillagászatban.; Russel M. Genet: A változók fotoelektromos fotometriája.; Frank M. Bateson: A fotoeletromos fotometria feladata kis csillagvizsgálókban. Fordítók: Szentmártoni Béla, Mizser Attila, Petrohán Betty, Ksi., Mezősi Csaba. [KSZ.]

A világűr kutatásának és békés célokra történő felhasználásával foglalkozó II. ENSZ konferencia. Bécs, 1982. augusztus 9-21. Budapest, 1984. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzeme. 127 p. [KSZ.]

WEBER, Tomaz: A vikingektől az űrhajósokig. Ford.: Dudás Kálmán. Budapest, 1984. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 222 p. Szakmailag ellenőrizte: Páricsy Pál, Komáromy Zsuzsanna, Gárdonyi Péter. Csillagászat (űrkutatás): pp. 182-185.; 206-223. [KSZ.]

ZALEZSÁK Tamás: Mira változók 1980-81-82. Mira variables 1980-81-82. Budapest, 1984. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Nyomda. 48 p. /Report of the PVH. 4-5-6./ Közreműködött: Dömény Gábor, Mizser Attila, Szász Mária, Szőke Balázs, Tepliczky István. A kiadványban 65 mira változó 126 fénygörbéjét mutatják be, összesen 7860 megfigyelést felhasználva. [TUV.]

ZELKÓ Zoltán: A megszólaltatott civilizáció. Gödöllő, [1984.] Gödöllői Művelődési Központ. 27 p. /Pénteki kör füzetek. 1./ A boliviai Titicaca-tó menti Tiahuanakó "Napkapu"-jának csillagászati vonatkozásai. [KSZ.]

ZHR Bulletin 1980. Összeáll.: Hollósy Tibor, Tepliczky István. [Budapest,] 1984. MMTÉH - TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Nyomda. 28 p. Az 1975-ös 1-es, az 1976-os 2-es szám után ez a 3-ik ZHR Bulletin. A Magyar Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózat tagjainak 1980. évi vizuális észleléseit dolgozza fel. Az észlelt anyagok gyűjtését Horváth Ferenc, Keszthelyi Sándor és Papp János végezte. 59 észlelő 397,3 órát észlelt, 79 radiánsból látott meteorokat. Ezekből 300 ZHR-értéket állapíthattak meg. Az anyag rendezésben Ságodi Ibolya, a feldolgozásban és összeállításban Hardi Ferenc, Hevesi Zoltán, Süle Gábor és Szentmártoni Béla vett részt. [TUV.]

ZHR. Geminidák és a decemberi rajok (1971-1983). Összeáll.: Berkó Ernő. MMTÉH (Magyar Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózat) - Alcor Amatőrcsillagászati Szakkör (Orosháza). 1984. 40 p. Csak a lapok egyik, a jobb oldalán van szöveg. Közreműködött: Süle Gábor, Süle Gáborné, Tepliczky István. A hazai meteormegfigyelések alapján készült feldolgozás. 162 óra alatt látott 800 meteort használt fel, 7 meteorrajt vizsgálva. [KSZ.]

HORVÁTH András - PONORI THEWREWK Aurél - ZOMBORI Ottó: A Csillagászat Baráti Köre XIII. országos találkozója elé. In: XIII. CSBK országos találkozó. Kiskunhalas, 1984. Budapest, 1984. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. Belső borító. [KOC.]

A Csillagászat Baráti Köre működési szabályzata. In: XIII. CSBK országos találkozó. Kiskunhalas, 1984. Budapest, 1984. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. pp. 1-10. [KOC.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A csillagászat legújabb eredményeiből. In: XIII. CSBK országos találkozó. Kiskunhalas, 1984. Budapest, 1984. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. pp. 11-35. [KOC.]

KULIN György: Csillagászat és fizika. In: XIII. CSBK országos találkozó. Kiskunhalas, 1984. Budapest, 1984. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. pp. 36-43. [KOC.]

TÓTH György: Változócsillagok megfigyelésének feldolgozása. In: XIII. CSBK országos találkozó. Kiskunhalas, 1984. Budapest, 1984. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. pp. 44-50. [KOC.]

HORVÁTH András: Az űrhajózás stratégiája, fő fejlődési irányai és új eszközei. In: XIII. CSBK országos találkozó. Kiskunhalas, 1984. Budapest, 1984. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. pp. 51-60. [KOC.]

SCHALK Gyula: A Drake formula válsága. (N = 1 ?). In: XIII. CSBK országos találkozó. Kiskunhalas, 1984. Budapest, 1984. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. pp. 61-68. [KOC.]

ZOMBORI Ottó: A Csillagászat Baráti Köre (CSBK) találkozóinak, eseményeinek rövid áttekintése. In: XIII. CSBK országos találkozó. Kiskunhalas, 1984. Budapest, 1984. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Rotaüzem. pp. 69-73. [KOC.]

KORHONEN, Mikko: A finnugor nyelvtudomány kezdeti szakaszai. In: Barátok, rokonok. Tanulmányok a finn-magyar kulturális kapcsolatok történetéből. Budapest, 1984. Európa. pp. 25-45. Több helyen említi Sajnovics Jánost (p. 17., 30., 31., 34.), egy helyen pedig Hell Miksát is (p. 30.). [HAD.]

Csillagászati adatok az 1984. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. p. 7-78. [SRG.]

A csillagos ég 1984-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 79-94. [SRG.]

SZEIDL Béla: Beszámoló az MTA Csillagászati Kutatóintézete 1982. évi tevékenységéről. In: Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 97-104. [SRG.]

BALÁZS Béla: AZ ELTE Csillagászati Tanszékének működése az 1981-1982. években. In: Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 105-112. [SRG.]

HORVÁTH András - ZOMBORI Ottó: A TIT Központi Planetárium és az Uránia Csillagvizsgáló az 1982. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 113-124. [SRG.]

BALÁZS Lajos - BARCZA Szabolcs: A csillagászat újabb eredményeiből. In: Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 125-134. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: A századvég optikai csillagászatának megfigyelőműszerei. In: Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 135-168. [SRG.]

TELEKI György: Kozmikus asztrometria: A Hipparcos- és Tycho-tervek. In: Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 169-182. [SRG.]

TÓTH Imre: A Halley-üstökös 1985/86. évi visszatéréséről. In: Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 183-248. [SRG.]

BALÁZS Béla: A Naprendszer őstörténete. In: Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 249-269. [SRG.]

PATKÓS László: Az RS CVn típusú csillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 270-293. [SRG.]

GERLEI Ottó: Fényi Gyula és a kalocsai csillagvizsgáló. In: Csillagászati évkönyv az 1984. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1983. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 294-312. [SRG.]

BARTHA Lajos: Kövesligethy Radó. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1984. Budapest, 1983. pp. 89-91. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Tittel Pál. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1984. Budapest, 1983. pp. 119-121. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Százéves a greenwichi 0 meridián. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1984. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1983. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 28-33. [VSK.]

HORVÁTH András: Kozmikus kalendárium 1982. július - 1983. június. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1984. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1983. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 202-211. [VSK.]

ÁDÁM József: Alaphálózati doppleres mérések tervezése és végrehajtása. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-18. [KSZ.]

MIHÁLY Szabolcs: A magyar hálózatban végzett doppleres észlelések feldolgozása. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-18. [KSZ.]

VASS Tamás: Stelláris háromszögelési mérések végrehajtása. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-15. [KSZ.]

BAJI Dénes - VASS Tamás: A stelláris háromszögelés műszerei. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-11. [KSZ.]

NAGY Sándor: A villanások irányának meghatározása. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-6. [KSZ.]

NÉMETH Zsuzsanna: Földi húrok irányának számítása. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-6. [KSZ.]

HÖRCSÖKI Ferenc - WÁGNER Győző: Doppler és stelláris háromszögelési mérések tapasztalatai. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-15. [KSZ.]

BÁNYAI László: Vizsgálatok optimális transzlokáció végrehajtására. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-11., 7 mell. [KSZ.]

MIHÁLY Szabolcs: A SADOSA számítógépi program hitelesítése. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-13. [KSZ.]

BORZA Tibor: Vevőparaméterek újszerű meghatározásának lehetősége és kihatása a doppleres megfigyelésekre. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-7. [KSZ.]

ÁDÁM József: Doppleres állomáskoordináták idősorai spektrálanalízisének újabb eredményei. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-18. [KSZ.]

ÁDÁM József: Geodéziai alaphálózatunk geocentrikus elhelyezésének, tájékozásának és méretarányának vizsgálata doppleres műholdmegfigyelésekből nyert koordináták alapján. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-28. [KSZ.]

BÖLCSVÖLGYINÉ BÁN Margit - GAZSÓ Miklós: A magyarországi asztrogravimetriai, globális gravimetriai és doppleres geoid magasságok összehasonlítása. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-3. [KSZ.]

SOHA Gábor: Tapasztalatok a doppleres és a hagyományos hálózatok összehasonlító vizsgálatában. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-10. [KSZ.]

CZOBOR Árpád: Földi és szatellita hálózatok kombinálása háromdimenziós hálózat céljára. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-10. [KSZ.]

ALPÁR Gyula: Különböző eredetű geodéziai hálózatok közös pontjain tapasztalható koordináta-eltérések vizsgálata. In: A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és a Földmérési Intézet rendezésében a MTESZ Központi Asztronautikai szakosztály közreműködésével tartott 7. Kozmikus Geodéziai Szeminárium előadásainak gyűjteménye. Budapest, 1984. Földmérési Intézet házinyomdája. pp. 1-6. [KSZ.]

Miért ugatja a kutya a holdat? [burmai mese]. Átdolg. Rónay György. In: A három amulett: ázsiai mesék. Budapest, 1984. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 75-80. [FŐA.]

Mese a holdbéli öregemberről. [burmai mese]. Ford.: Borbás Mária. In: A három amulett: ázsiai mesék. Budapest, 1984. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 89-90. [FŐA.]

A kutya, aki nap akart lenni. [thaiföldi mese]. Ford.: Szabó Csaba. In: A három amulett: ázsiai mesék. Budapest, 1984. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 97-100. [FŐA.]

A kedves Nap húgocska és a kedves Holdfiú. Ford.: Szabó Csaba. In: A három amulett: ázsiai mesék. Budapest, 1984. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 255-260. [FŐA.]

ILLÉS Erzsébet - FÜSTÖS László: A galaktikus kozmikus sugárzás, mint felsőlégköri index létjogosultságának igazolása sokváltozós matematikai statisztikai módszerekkel. In: Ionoszféra és Magnetoszféra Fizika XI. A XI. Ionoszféra és magnetoszféra fizikai szeminárium előadásaiból (Kecskemét, 1982. október 27-30.). Szerk.: Benkó György. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztálya, pp. 21-32. [HAI.]

KARINTHY Frigyes: Vigyázat, robbanunk! (Nyári éjszaka a sváb-hegyi csillagvizsgálóban). In: Karinthy Frigyes: Szavak pergőtüzében. Vál.: Ungvári Tamás. Budapest, 1984. Szépirodalmi Könyvkiadó. pp. 180-182. /Karinthy Frigyes összegyűjtött művei./ Karinthy Frigyes egy nyári éjszakán látogatást tett Svábhegyen. A nagy kupolában bemutattak neki néhány objektumot.
A Szaturnuszt ("A látótérben ott lebeg a Szaturnusz, sárgán és plasztikusan, kiemelkedve szinte hátteréből. Gyűrűje most ferdén, felülről látható - közelében Rhea, a tíz holdak egyike, világító pont"), a Vegát ("Aztán a Vega következett soron, ragyogó gyémánt, a mennybolt Kohinoórja - szinte vakít, ahogy szembekerülsz vele"), a Holdat ("Egy szelet az éppen lenyugvó félholdból - a hegyláncok árnyéka élesen nyúlik el, belelóg a krátervölgybe. Ijesztő, szívszorongató ez a kietlen, kopár vidék, egy ripacsokkal és szemölcsökkel és repedésekkel és himlőhelyekkel eléktelenített arc"), egy kettőscsillagot ("az egyik vörös, a másik kék"), amely negyven fényévre van, egy csillaghalmazt ("de mit szóljon az ember ahhoz a csillaghalmazhoz, amit egyenesen a Tejútból emel ki kíváncsi tekintetünk elé") százezer fényévre, végül egy galaxist ("amott egy ködfolt a Tejúton túl - a képe százhúszmillió évet utazott").
Az írót "Tass és Ternék igazgató urak" [pontosabban: Tass Antal igazgató és Terkán Lajos főobszervátor] fogadták. Tájékoztatták, hogy a Tejútrendszer húszezer kilométeres sebességgel rohan a legközelebbi, hasonló rendszer felé. A galaxisok nemrég felfedezett távolodását is ismertették: "Az a ma ismert harmincmillió hasonló rendszer egyre fokozódó sebességgel száguld kifelé, el egymástól, egyre fokozott távolságba kerül egymástól és valami ismeretlen központtól ... repülnek szerte a sötétség és üresség kárpitja felé." Eredeti közlés: Est, 1933. aug. 5. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Konkoly ’84. In: Konkoly ’84. Dunaszerdahely, 1984. pp. 2-5. [TUV.]

MOROVICS Béla: Miért kék az ég? In: Konkoly ’84. Dunaszerdahely, 1984. pp. 5-7. [TUV.]

A napkorona megfigyelése. Összeállította: Jávorka Ágoston. In: Konkoly ’84. Dunaszerdahely, 1984. pp. 7-11. [TUV.]

POLÁK Szilárd: Hogyan számoljunk ZHR-t? In: Konkoly ’84. Dunaszerdahely, 1984. pp. 11-14. [TUV.]

SZLANYICSKA Ervin: Halojelenségek. In: Konkoly ’84, Dunaszerdahely. 1984. pp. 14-17. [TUV.]

VIDA Lajos: Hány bolygója van a Naprendszernek? In: Konkoly ’84. Dunaszerdahely, 1984. pp. 17-21. [TUV.]

VIDA Lajos: A meteorok tömegének kiszámítása. In: Konkoly ’84. Dunaszerdahely, 1984. pp. 22-26. [TUV.]

TORÓ Tibor: Földön kívüli civilizációk és anyag-antianyag szimmetria. In: Korunk Évkönyv 1983-84. Szerk.: Veress Zoltán. Kolozsvár-Napoca, 1983-84. pp. 239-251. [SRG.]

PEUERBACH, Georg: Váradi táblák. XV. sz. közepe. Ajánlás Vitéz Jánosnak. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 39-40. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

PEUERBACH, Georg: A geometriai gnómon szerkezete. XV. sz. közepe. Szabályok a geometrikus gnómon szerkezetéhez és használatához, melyet a kiváló matematikus Georgius Peuerbach készített a tisztelendő [Vitéz] János esztergomi érsek úrnak. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 40-44. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

REGIOMONTANUS, Johannes: LXIII szabály a primum mobile táblájához. 1463-68. Ajánlás Mátyás királynak. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 45-46. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

REGIOMONTANUS, Johannes: A direkciók táblázata. 1467. Ajánlás Vitéz Jánosnak. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 46-48. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

REGIOMONTANUS, Johannes: A csillagászati torquetumról. 1467 körül. Joannes de Monte Regiónak [Regiomontanusnak] a híres matematikusnak a csillagászati torquetummal kapcsolatos huszonegy problémája, melyet abból az alkalomból vet fel, hogy az eszközt [Vitéz] János esztergomi érseknek ajánlja. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 48-53. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

REGIOMONTANUS, Johannes: Ephemerides. 1474. Bevezetés. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 54-59. /Nemzeti könyvtár./ Ephemerides anni 1475-1506. Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

REGIOMONTANUS, Johannes: Levele Christian Roderhez. 1460-as évek vége. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 59-62. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

MARZIO, Galeotto: Mindenféle tudományok. 1490. Tizenegyedik fejezet. A fémekről, a betegségekről, melyek különbözőek lévén, különböző planétáknak vannak alávetve, a planéták óráiról, táncáról, a "lelkes" egekről. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 66-68. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

LOSSAI Péter: Jegyzetek és rajzok a geometriai mérésekről. 1498. A síkon valamely függőlegesen álló test magasságának meghatározása árnyéka révén. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 78-81. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Kenéz Győző. [KSZ.]

PÜHLER Kristóf: Rövid, egyben alapos bevezető a geometria helyes megértéséhez. 1563. 59. fejezet. A kozmometriáról, azaz a Föld kerületének megméréséről, valamint arról, mit jelent egy város vagy falu (földrajzi) hosszúsága és szélessége. Továbbá, hogyan kell a szélességet - amit latitudónak neveznek - meghatározni? In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 81-84. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Petrovich Ede. [KSZ.]

BRUTUS János Mihály: Előszava Dudith Andrásnak "Az üstökösök jelentőségéről" szóló értekezéséhez. 1579. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 104-108. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Fajcsek Magda. [KSZ.]

DUDITH András: Rövid kommentár az üstökösök jelentőségéről. 1579. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 108-115. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Borzsák István és Mátrai László. [KSZ.]

SQUARCIALUPI, Marcello: Az égbolt égéséről az 1580-as évben, szeptember 10-én, Erdélyben. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 117-121. /Nemzeti könyvtár./ Sarki fény megfigyelésének leírása és értelmezése. Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

JESZENSZKY János: Tycho Brahe életéről és haláláról. 1601. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 153-158. /Nemzeti könyvtár./ Tycho Brahe temetésén mondott gyászbeszéde. Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

VERANCSICS Faustus: Új gépek. 1607. vagy 1616. Találmányaink. Tűzóra, vízóra, napóra. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 162-163. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Lukácsi Hubáné. [KSZ.]

HONTERUS János: A kozmográfia alapismeretei. 1541. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 186-189. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Tandori Dezső. [KSZ.]

ALSTED(T), Johann Heinrich: Encyclopaedia. 1630. Az Encyclopaedia 18. könyve, melyben három részben a földrajzot adjuk elő. I. rész, amelyet általános földrajznak neveznek. I. fejezet. A földgömb tulajdonságairól. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 367-371. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

COMENIUS: A látható világ. 1658. Elöljáró beszéd. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 377-380. /Nemzeti könyvtár./ [KSZ.]

HEVENESI Gábor: Észokokkal és fizikai tapasztalatokkal megvilágított természeti jelenségek. 1690. Az üstökösökről. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 385-387. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

SZENTIVÁNYI Márton: Válogatott érdekességek a különféle tudományokból. 1689-1709. Értekezés a világegyetemről. A világ valódi rendszere. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 392-394. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Fajcsek Magda. [KSZ.]

PÓSAHÁZI János: Természetfilozófia. 1667. V. A mozgásról. XII. A világ fénylő testjei. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 428-435. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Velenczei Katalin. [KSZ.]

APÁCZAI CSERE János: Magyar Encyclopaedia. 1653. Hatodik rész. Az égi dolgokról. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 439-443. /Nemzeti könyvtár./ [KSZ.]

KOMÁROMI CSIPKÉS György: Az Judiciaria Astrologiaról és Üstökös Csillagokról való Judicivm... 1665. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 448-451. /Nemzeti könyvtár./ [KSZ.]

SZILÁGYI TÖNKŐ Márton: Filozófia. 1678. Speciális fizika. 2. rész. 1. A Földről, avagy a Hold alattti világról. II. fejezet. Több ég létezéséről és mozgásáról... In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 454-457. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

KÖLESÉRI Sámuel, ifj.: A világ rendszere. 1681. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 462-467. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Fajcsek Magda. [KSZ.]

KIRÁLY István: Filozófiai disszertáció a matematika tanulmányozásának hasznosságáról. 1695. In: A táguló világ magyarországi hírmondói XV - XVII. század. Vál., bev., jegyz. ell.: Waczulik Margit. Budapest, 1984. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. pp. 486-488. /Nemzeti könyvtár./ Ford.: Waczulik Margit. [KSZ.]

DANKÓ Sándor: Húsz éves a szolnoki Konkoly Thege Amatőr Csillagász Szakkör. In: Tájoló. Segédanyag természettudományos szakkörök számára. 1984/2. [Budapest,] 1984. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Természettudományi Stúdió, TIT Rotaüzeme. pp. 34-41. Az előadás a húsz éves évforduló kapcsán hangzott el Szolnokon, a TVM Művelődési Házban, 1984. ápr. 25-én. A szerző a TVM nyugalmazott főmérnöke, a TVM Művelődési Ház Konkoly Thege Csillagász Szakkör vezetője. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: A távérzékelés oktatása a BME Geodéziai Intézetében. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 6. [KSZ.]

DANKÓ Sándor - REMETEY F. Gábor: Távérzékelési számítóközpont kialakítása. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 7. [KSZ.]

TÓTH Kálmán - WINKLER Péter: A FÖMI analóg laboratórium műszerezettsége és alkalmazási tapasztalatai. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 8. [KSZ.]

HAJÓS Tamás: IPS-1 képfeldolgozó software a HWB 66/20 számítógépen. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 9-10. [KSZ.]

GYÖRGY István: Tárolt program vezérelt meteorológiai műholdvezető rendszer. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 11. [KSZ.]

KAPOR József: Körösen polarizált "omnidirectional" antenna műholdak vételére. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 12-13. [KSZ.]

PINTÉR Ferenc: On-line interaktív műholdinformáció feldolgozó rendszer. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 14. [KSZ.]

KAPOITS Albertné: Az összfelhőzet éghajlati jellemzői Európa fölött műholdfelvételek alapján. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 15. [KSZ.]

RÁKÓCZI Ferenc - PINTÉR Ferenc: Szélvektor számítás a METEOSAT felvételek alapján interaktív huroktechnika alkalmazásával. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 16. [KSZ.]

BÁLINT Gábor: A hótakaró és a hóolvadásból származó lefolyás kapcsolatának vizsgálata a Duna mellékfolyóinak vízgyűjtőin, távérzékelési adatok alapján. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 17. [KSZ.]

RIMÓCZINÉ PAÁL Anikó. A felszínre jutó globálsugárzás meghatározása műholdképek alapján. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 18. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: Légszennyezettség vizsgálat. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 19. [KSZ.]

RAJKI Ilona: A felhőzeti mező vizsgálata a NOAA-6 digitális felvételeinek számítógépes feldolgozása alapján. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 20. [KSZ.]

LÁSZLÓ István: Műholdfelvételek iteratív légköri korrekciója. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 21. [KSZ.]

REMETEY F. Gábor: Nagyfelbontású digitális távérzékelési alapanyagaink. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 22-23. [KSZ.]

KOZICSNÉ GOTHÁR Ágnes - CSILLAG Ferenc - DALIA Olivér: Űrfelvételek digitális előfeldolgozása. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 24. [KSZ.]

GAZDAG László: A LANDSAT-4 képalkotó rendszereinek geometriai, radiometriai jellemzése és előfeldolgozás. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 25. [KSZ.]

HEGEDÜS Gyula Csaba: Digitális képek geometriai korrekciói. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 26. [KSZ.]

BÜTTNER György - CSILLAG Ferenc - HAJÓS Tamás - SZILÁGYI Andrea: TM kísérleti feldolgozási eredmények. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 27. LANDSAT4 Thematic Mapper. [KSZ.]

WINKLER Gusztáv: MSS és SAR - adatok térképrevitele interaktív-grafikus munkahelyen. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 28. [KSZ.]

KOZICSNÉ GOTHÁR Ágnes: Digitális radarfelvétel és LANDSAT képrészlet együttes feldolgozása. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 29. [KSZ.]

BABÓS Lajos: A főbb tájelemek diszkrét színkódolása analóg eljárással. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 30-31. [KSZ.]

STEFANOVITS Pál: Ültetvények telepítésének talajtani megalapozása légifotó interpretáció alapján. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 32. [KSZ.]

FÓRIZS Józsefné: Légifényképek felhasználása a talajtérképészetben és a talajtérképek felújításában. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 33. [KSZ.]

GÓCZÁN László - TÓZSA István: A talajfelszín alatti laza üledékek elkülönítése a Szigetköz LANDSAT felvételén. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 34. [KSZ.]

MICHÉLI Erika: Dombvidéki talajok vizsgálata légifelvételek alapján. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 35. [KSZ.]

VEKERDY Zoltán: Kísérlet a felszíni talajnedvesség meghatározására infratelevízió segítségével. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 36. [KSZ.]

KOZMA Ferenc - PINTÉR Ferenc - TÄNCZER Tibor: A talajfelszín éjszakai lehűlésének vizsgálata infravörös műholdkép felhasználásával. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 37. [KSZ.]

MAJOR István: A talajerózió és a földtani felépítés közötti összefüggések vizsgálata Pest megyében, a távérzékelés segítségével. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 38. [KSZ.]

GULYÁS Ottó - KETSKEMÉTY László - KORÁNDI Mária: Többsávos digitális műholdképek számítógépes clusterezése és felismerése. pp. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. 39-40. [KSZ.]

BÜTTNER György: CLUS: interaktív klaszterezés távvezérelt adatok feldolgozásával. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 41. [KSZ.]

FÖGLEIN János: Kontextuális osztályozási eljárások. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 42. [KSZ.]

CSORNAI Gábor - DALIA Olivér - GOTHÁR Ágnes: Hatékony módszerek alkalmazása a többsávos űrfelvételek számítógépes klasszifikálására. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 43-44. [KSZ.]

CSILLAG Ferenc - BÜTTNER György - HAJÓS Tamás: A Balaton üdülőkörzet földhasznosítási térképezése digitális űrfelvételek feldolgozásával. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 45. [KSZ.]

TÓZSA István: Budapest 1976. évi területhasznosítási képe LANDSAT feldolgozáson. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 46. [KSZ.]

HEGEDÜS Emőke: Népsűrűség becslés távérzéklet adatok segítségével. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 47. [KSZ.]

NÉMETH István: Kísérlet multispektrális légifelvételek felhasználására a földértékelésben. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 48. [KSZ.]

JUHÁSZ Ilona - RAJKAI Kálmán: Távérzékelés alkalmazása védett termőhelyek természeti értékeinek számbavételére és ellenőrzésére. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 49-50. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: Timföldgyárak környezetbefolyásoló hatásának vizsgálata távérzékeléssel. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 51. [KSZ.]

KÓCZÁN László -KÓCZÁN Zsuzsa - WINKLER Gusztáv: Lokális fotogrammetriai feladatok végrehajtása hőlégballon és modellrepülőgép segítségével. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 52. [KSZ.]

STOGICZA Imréné: Távérzékelési módszerek gyakorlati alkalmazása bányászatban. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 53. [KSZ.]

LERNER János: Tematikus térképek kartográfálása űrfelvételekkel. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 54-55. [KSZ.]

LERNER János - BÜTTNER György: Űrfelvétel sorozat Magyarország földrajzának tanításához. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 56. [KSZ.]

LICSKÓ Béla: Távérzékelési módszerek alkalmazása a belvízfelmérésben az abádszalóki tesztmezőn. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 57. [KSZ.]

GÓCZÁN László - LÓCZY Dénes - MOLNÁR Katalin - TÓZSA István: Komárom megye 1981. évi műveléság és vetésszerkezet képe LANDSAT feldolgozáson. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 58. [KSZ.]

BOZÓ Pál - VADÁSZ Vilmos - LESZTÁK Sándor - PETRÓ Ede: Repülőgépes távérzékelési kísérlet adatainak agrometeorológiai hasznosítása. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 59. [KSZ.]

BOZÓ Pál -LESZTÁK Sándor - VADÁSZ Vilmos: Nagyfelbontású digitális műholdfelvételek felhasználása növényállományok elkülönítésére és állapotuk felmérésére. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 60. [KSZ.]

DALIA Olivér - CSORNAI Gábor - GOTHÁR Ágnes - VÁMOSI Judit: A termesztett ipari növények állapotának és fejlődésének felmérése LANDSAT felvételek számítógépes feldolgozásával. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 63. [KSZ.]

VÁMOSI Judit: Mezőgazdasági területek vizsgálata analóg távérzékelési módszerekkel. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 62. [KSZ.]

KOÓS Árpád: POSTA-DTM fedettségi adattartalmának felújítása távérzékelési adatok segítségével. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 63. [KSZ.]

TRAMONTININÉ BALLUN Ágnes: Objektumazonosítás távérzékeléssel a dobai belvízöblözet űrfelvételén. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 64-65. [KSZ.]

MAGYAR János: A digitális képfeldolgozás lehetőségeiről a regionális tervezésben. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 66-67. [KSZ.]

MADARASSY Lászlóné: Űr- és légifelvételek felhasználása a síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás és a melioráció feladatainak megoldásához. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 68-69. [KSZ.]

TÓVIZI Gábor: Távérzékelés alkalmazása a vízgazdálkodásban. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 70-71. [KSZ.]

RÁDAI Ödön: A Balaton felszínalatti víz utánpótlásának vizsgálata távérzékeléssel. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 72. [KSZ.]

GYÖMÖREY Attila - LICSKÓ Béla: A távérzékeléssel nyert adatok felhasználása a kiskörei tározó kutatásában. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 73. [KSZ.]

VARGA György: A légifényképek hasznosítása a vízi növényzet megfigyelésében a Balaton vizsgálatában. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 74. [KSZ.]

SZABÓ Gyula - SZILÁGYI Ferenc: A LANDSAT-felvételek hasznosítási lehetőségei és céljainak ismertetése. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 75. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: Élővizek hőszennyeződésének vizsgálata távérzékeléssel. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 76. [KSZ.]

TOMKÓ Béla - MAJOR István: Árvízi területek vonalas struktúráinak vizsgálata a légifelvételek segítségével, a felszín alatti vízmozgás tendenciáinak megállapításához. In: A távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban c. V. Földfotó szeminárium előadásanyagainak abstractjai. 1984. május 23-24. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 77. [KSZ.]

BABÓS Lajos: A főbb tájelemek diszkrét színkódolása analóg eljárással. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 7-11. [KSZ.]

BOZÓ Pál - LESZTÁK Sándor - VADÁSZ Vilmos: Nagyfelbontású digitális műholdfelvételek felhasználása növényállományok elkülönítésére és állapotuk felmérésére. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 12-18. [KSZ.]

DIVÉNYI Pál - CSORNAI Gábor - KOÓS Árpád: A Posta digitális terepmodell fedettségi kódjainak felújítása a távérzékelés segítségével. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 19-26. [KSZ.]

FÓRIZS Józsefné: A légifényképek felhasználása a talajtérképezésben és a régebbi talajtérképek felújításában. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 27-30. [KSZ.]

FÖGLEIN János: Kontextuális osztályozási eljárások. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 31-35. [KSZ.]

GAZDAG László: A Landsat-4 képalkotó rendszereinek geometriai, radiometriai jellemzése és előfeldolgozás. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 36-39. [KSZ.]

GÓCZÁN László - TÓZSA István: A talajfelszín alatti laza üledékek elkülönítése a Szigetköz Landsat felvételén. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 40-42. [KSZ.]

GÓCZÁN László - MOLNÁR Katalin - TÓZSA István: Komárom megye 1981. évi műveléság és vetésszerkezet képe Landsat feldolgozáson. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 43-46. [KSZ.]

GULYÁS Ottó - KETSKEMÉTY László: Számítógépes felismerés digitális műholdképeken. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 47-51. [KSZ.]

GYÖMÖREY Attila: Távérzékeléssel nyert adatok felhasználása a kiskörei tározó növényzetének kutatásában. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 52-54. [KSZ.]

HEGEDÜS Gyula Csaba: Digitális képek gyors geometriai korrekciói. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 55-59. [KSZ.]

JUHÁSZ Ilona - RAJKAI Kámán: Távérzékelés alkalmazása védett termőhelyek természeti értékeinek számbavételére és ellenőrzésére. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 60-62. [KSZ.]

KAPOR József: Körösen polarizált körsugárzó antenna poláris pályán mozgó műhold vételére. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 63-68. [KSZ.]

KOZMA Ferenc - PINTÉR Ferenc - TÄNCZER Tibor: A talajfelszín éjszakai lehűlésének vizsgálata infravörös műholdképek felhasználásával. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 69-74. [KSZ.]

LERNER János: Tematikus térképek kartografálása űrfelvételekkel. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 75-80. [KSZ.]

LERNER János - BÜTTNER György: Űrfelvételek sorozat Magyarország földrajzának tanításához. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 81-88. [KSZ.]

LICSKÓ Béla: Távérzékelési módszerek alkalmazása a belvízfelmérésben az abádszalóki tesztmezőn. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 89-97. [KSZ.] LICSKÓ Béla - VEKERDY Zoltán: A távérzékelés módszereinek alkalmazása egy délkelet-magyarországi belvízöblözet feltárásában. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 98-106. [KSZ.]

MADARASSY Lászlóné: Légi- és űrfelvételek felhasználása a síkvidéki vízrendezés és a melioráció feladatainak megoldásához. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 107-110. [KSZ.]

PINTÉR Ferenc: On-line, interaktív meteorológiai képfeldolgozói rendszer fejlesztése az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézetében. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 111-114. [KSZ.]

RAJKI Ilona: A felhőzeti mező vizsgálata a NOAA-6 digitális felvételeink számítógépes feldolgozása alapján. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 115-117. [KSZ.]

RÁDAI Ödön: A termovíziós módszerek kísérleti alkalmazása a Balaton felszínalatti táplálásának vizsgálatában. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 118-120. [KSZ.]

RIMÓCZINÉ PAÁL Anikó: A felszínre jutó globálsugárzás meghatározása műholdképek alapján, In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 121-125. [KSZ.]

STEFANOVITS Pál - FEKETE József: Ültetvények telepítésének talajtani megalapozása légifotó interpretáció alapján. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 126-129. [KSZ.]

STOGICZA Imréné: Távérzékelési módszerek gyakorlati alkalmazása Máza-Dél kutatási területen. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 130-133. [KSZ.]

SZABÓ Gyula - SZILÁGYI Ferenc: Landsat-űrfelvételek hasznosítása a Balaton vízminőségvédelmi kutatásában. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 134-137. [KSZ.]

TÓZSA István: Budapest 1976. évi területhasznosítási Landsat feldolgozása. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 138-141. [KSZ.]

TRAMONTININÉ BALLUN Ágnes: Objektumazonosítás távérzékeléssel a dobai belvízöblözet űrfelvételén. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 142-146. [KSZ.]

VARGA György: A légifényképek hasznosítása a vízi növényzet megfigyelésében a Balaton vizsgálatában. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. I. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 147-151. [KSZ.]

PAPÓCSI László: Földfotó szeminárium megnyitója. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. p. 7-17. [KSZ.]

BÜTTNER György: Clus: iteratív klaszterezés távérzéklet adatok feldolgozására. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 18-24. [KSZ.]

BÜTTNER György - HAJÓS Tamás - CSILLAG Ferenc: TM kísérleti feldolgozási eredmények. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 25-30. [KSZ.]

CSILLAG Ferenc - BÜTTNER György - HAJÓS Tamás - MAGYAR János: A Balaton üdülőkörzet földhasznosítási térképezése digitális űrfelvételek feldolgozásával. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 31-37. [KSZ.]

CSORNAI Gábor - DALIA Olivér - KOZICSNÉ GOTHÁR Ágnes: Hatékony módszerek alkalmazása a többsávos űrfelvételek klasszifikálására. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 38-42. [KSZ.]

DALIA Olivér - CSORNAI Gábor - GOTHÁR Ágnes - VÁMOSI Judit: A termesztett ipari növények állapotának és fejlődésének felmérése Landsat felvételek számítógépes feldolgozásával. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 43-46. [KSZ.]

DANKÓ Sándor - REMETEY-FÜLÖPP Gábor: Távérzékelési számítóközpont kialakítása. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 47-51. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: Élővizek hőszennyeződésének vizsgálata távérzékeléssel. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 52-56. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: Timföldgyárak környezetállapotvizsgálata légi távérzékeléssel. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 57-61. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: A távérzékelés oktatása a BME Geodéziai Intézetében. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 62-66. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: Légszennyezettség vizsgálata Landsat felvételek alapján. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 67-71. [KSZ.]

HAJÓS Tamás: IPS-1 képfeldolgozó szoftver a HWB 66/20D számítógépen. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 72-78. [KSZ.]

KAPOVITSNÉ RÓTH Renáta: Az összfelhőzet éghajlati jellemzői Európa felett műholdfelvételek alapján. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 79-86. [KSZ.]

KOZICSNÉ GOTHÁR Ágnes - CSILLAG Ferenc - DALI Olivér: Űrfelvételek digitális előfeldolgozása. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 87-93. [KSZ.]

LÁSZLÓ István: Műholdfelvételek iteratív légköri korrekciója. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 94-98. [KSZ.]

MAGYAR János: A digitális képfeldolgozás lehetőségeiről a regionális tervezésben. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 99-106/c. [KSZ.]

MICHELI Erika - SZILÁGYI Andrea: Dombvidéki talajok vizsgálata légifelvételek alapján. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 107-114. [KSZ.]

NÉMETH István - SZILÁGYI Andrea: Kísérlet multispektrális légifelvételek felhasználására a földértékelésben. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 115-119. [KSZ.]

PINTÉR Ferenc: Szélvektor számítás a Meteosat felvételek alapján intenzív huroktechnika alkalmazásával. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 120-125. [KSZ.]

REMETEY F. Gábor: Nagyfelbontású digitális távérzékelési alapanyagaink. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 126-134. [KSZ.]

TÓTH Kálmán - WINKLER Péter: A FÖMI analóg laboratórium műszerezettség és alkalmazási tapasztalatai. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 135-139. [KSZ.]

TÓVIZI Gábor: Távérzékelés alkalmazása vízgazdálkodásban. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 140-143. [KSZ.]

WINKLER Gusztáv: MSS, SLR és Foto felvételek térképezése interaktív grafikus munkahelyen. In: Távérzékelés hasznosítása a hazai erőforráskutatásban címmel megrendezett V. földfotó szeminárium előadásanyagai. Budapest, 1984. május 23-24. II. köt. Budapest, 1984. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Asztronautikai Szakosztály, MTESZ Koordinációs Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 144-148. [KSZ.]

KARDOS István: Marx György. In: Tudósportrék. Kardos István tv-sorozata. [Budapest,] 1984. Kossuth Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. pp. 9-25. Kardos István interjúja Marx Györggyel. Az 1981-es riportnak néhány csillagászati vonatkozása is van. [KSZ.]

KARDOS István: Lánczos Kornél. In: Tudósportrék. Kardos István tv-sorozata. [Budapest,] 1984. Kossuth Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. pp. 157-195. Kardos István interjúja Lánczos Kornéllal. Az 1974-es riportnak sok fizikai és több csillagászati vonatkozása is van. [KSZ.]

KARDOS István: Bay Zoltán. In: Tudósportrék. Kardos István tv-sorozata. [Budapest,] 1984. Kossuth Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. pp. 337-354. Kardos István interjúja Bay Zoltánnal. Az 1980-as riportnak több csillagászati vonatkozása is van, főlag a radarcsillagászatról, a Hold-radarról. [KSZ.]

KARDOS István: Lovas Miklós. In: Tudósportrék. Kardos István tv-sorozata. [Budapest,] 1984. Kossuth Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. pp. 397-413. Kardos István interjúja Lovas Miklóssal. Az 1981-as riport Piszkéstetőn készült és teljesen a csillagászattal kapcsolatos. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 14. 1984. jan-febr. 128. sz. pp. 2-7. Árvai László, Kiss János, Bagó Balázs, Balog László, Hevesi Zoltán, Jäger Zoltán, Polyák József, Juhász Tibor, Papp Sándor, Rózsa Ferenc, Sipos Mihály, Ujvárosy Antal, Vaskúti György leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 14. 1984. jan-febr. 128. sz. pp. 8-13. Bagó Balázs, Berente Béla, Bucsi Gábor, Hevesi Zoltán, Kocsis Antal, Papp Sándor, Ujvárosy Antal, Vaskúti György megfigyelései. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Falinaptár 1984-re. = Albireo 14. 1984. jan-febr. 128. sz. p. 10. A körmendi "Androméda Amatőrcsillagász Klub" 29x41 cm méretű, kék színnyomású naptárat készített, amely a Szaturnusz gyűrűrendszer Voyager-fotóját ábrázolja. A holdfázisok is jelölve vannak. [KSZ.]

BAGÓ Balázs: Az M 15 gömbhalmaz. = Albireo 14. 1984. jan-febr. 128. sz. p. 14. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Az M 27 planetárisköd. = Albireo 14. 1984. jan-febr. 128. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

"Kettőscsillagok világa". = Albireo 14. 1984. jan-febr. 128. sz. p. 16. A Balatonkenesei Művelődési Ház Albireo Amatőrcsillagász Klubja kiadásában, Kocsis Antal szerkesztésében készült külön füzet. Cikkek fordítását közli. E számmal együtt kapják az észlelők. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Az NGC 7662 planetárisköd. = Albireo 14. 1984. jan-febr. 128. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Észlelőinkhez. = Albireo 14. 1984. jan-febr. 128. sz. p. 18. Nagy mennyiségű észlelések érkeznek be, ezért egy észlelőtől legfeljebb egy oldalnyi anyagát közlik le. [KSZ.]

BATA László: Az M 76 planetárisköd. = Albireo 14. 1984. jan-febr. 128. sz. p. 19. [KSZ.]

Új változócsillag észlelési útmutató. = Albireo 14. 1984. jan-febr. 128. sz. p. 19. A "Magnitudó Amatőrcsillagász Klub" kiadásában, Zajácz György írásaként jelent meg a "Változócsillagok és megfigyelésük" című 13 oldalas füzet. [KSZ.]

"Algol" 34. szám. = Albireo 14. 1984. jan-febr. 128. sz. p. 19. A Haynald Obszervatórium "Albireo Csillagász Szakköre" körlevelének új száma, Juhász Tibor munkájaként készült el. A korábbi időszak fedési minimum észleléseivel foglalkozik. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Asztrofotós tapasztalatok. = Albireo 14. 1984. jan-febr. 128. sz. p. 20. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 14. 1984. márc-ápr. 129. sz. pp. 2-9. Árvai László, Kiss János, Bagó Balázs, Bartus Ferenc, Misnyovszky Attila, Bereczky Csaba, Bucsi Gábor, Fodor Antal, Iskum József, Károly Lajos, Keszthelyi Sándor, Nagy Ágoston, Németh László, Papp Sándor, Schramm Ottó, Szabó Sándor, Szeiber Károly, Tihanyi István, Tuboly Vince leírásai objektumonként. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 14. 1984. márc-ápr. 129. sz. pp. 10-15. Almási Levente, Bucsi Gábor, Bagó Balázs, Károly Lajos, Kiss László, Kocsis Antal, Misnyovszky Attila, Mohácsi Gyula, Papp Sándor, Sipos Mihály, Várnai Ferenc, Vaskúti György megfigyelései. [KSZ.]

SCHRAMM Ottó: Észlelve a Pleiades ködösségét. = Albireo 14. 1984. márc-ápr. 129. sz. p. 16. [KSZ.]

SZIRA János: A Perseus-kettőshalmaz. = Albireo 14. 1984. márc-ápr. 129. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

KÁROLY Lajos: Az M 74 galaxis a Pisces-ben. = Albireo 14. 1984. márc-ápr. 129. sz. p. 18. [KSZ.]

NAGY Ágoston: A Kónusz-köd halmaza. = Albireo 14. 1984. márc-ápr. 129. sz. p. 19. Az NGC 2264 nyílthalmaztól délre. [KSZ.]

VASKÚTI György: Kiegészítés a Hu 66/OST 351 rendszerhez. = Albireo 14. 1984. márc-ápr. 129. sz. p. 20. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 14. 1984. máj-jún. 130. sz. pp. 2-9. Bagó Balázs, Bartus Ferenc, Misnyovszky Attila, Bereczky Csaba, Dömötör Sándor, Iskum József, Károly Lajos, Keszthelyi Sándor, Nagy Zoltán, Ősi László, Póczek Antal, Sipos Mihály, Szabó Sándor, Szabó Zsolt, Szeiber Károly, Tihanyi István, Varga Péter, Várnai Ferenc megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 14. 1984. máj-jún. 130. sz. pp. 10-18. Almási Levente, Bucsi Gábor, Bagó Balázs, Bartus Ferenc, Berente Béla, Dömötör Sándor, Karászi István, Käsz László, Kocsis Antal, Papp Sándor, Póczek Antal, Sipos Mihály, Vaskúti György leírásai. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Asztrofotó leírások. = Albireo 14. 1984. máj-jún. 130. sz. p. 18. A Vekerdi-tónál 1983. jűl. 4-én készített mély-ég felvételek leírásai. [KSZ.]

BAGÓ Balázs: Az NGC 253 galaxis a Sculptorban. = Albireo 14. 1984. máj-jún. 130. sz. p. 19. [KSZ.]

PAPP János: Tapasztalatok Celestron-távcsővel. = Albireo 14. 1984. máj-jún. 130. sz. pp. 20-21. Egy Celestron-90 távcsövet vásárolt 1982 szeptemberében, a Magyarországon időző Arie Nagel holland amatőrcsillagásztól. Észlelési és tesztelési beszámolója a kiváló minőségű távcsőről. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Kettőscsillag-felbontás vizsgálata. = Albireo 14. 1984. máj-jún. 130. sz. pp. 22-23. Harold H. Peterson diagrammja. A Sky and Telescope 1954. szeptemberi száma alapján. [KSZ.]

Amatőrkiadvány-szemle. = Albireo 14. 1984. máj-jún. 130. sz. p. 23. "Algol" 35. sz., 1984. március.; "Magnitudo" A.K./V.CS., 24. sz. körlevél, 1984 ápr. 5.; "AMK [Alföldi Meteorészlelő Klub] Közlemények" I. évf. 1. sz., 1984. jan.-márc. Bucsi Gábor kiadványa.; "Magyar napóra-katalógus" a TIT kiadványa, Keszthelyi Sándor összeállítása. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Változások küszöbén. = Albireo 14. 1984. máj-jún. 130. sz. p. 24. Talán nem okozok különösebb meglepetést ha bejelentem, hogy az "Albireo"-nak jelenlegi kivitelezésében ez az utolsó száma. 13 év alatt 130 szám jelent meg; s talán megértetek abban, hogy azt a rengeteg munkát, ami egy ilyen kiadvánnyal jár, nem lehet vinni a végtelenségig. De annak is ideje hogy most már mások vállaljanak nagyobb szerepet. Végül köszönetet mondok mindenkinek, aki bármiben segítségére volt az eddigi "Albireo"-sorozatnak. Külön köszönetet érdemelnek a kaposvári kórház sokszorosító üzemének dolgozói. Biztos vagyok azonban abban, hogy minden AAK-tag örülne annak, ha a jövőben is lenne az "Albireo"-hoz hasonló észlelési kiadvány. A legtöbb esély arra van, hogy a Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság vállalja a kiadványt.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy abbahagyom a csillagászattal foglalkozást, vagy hogy szakítok az amatőrcsillagász mozgalommal. Van egy fontos munka, amit a közeljövőben szeretnék elvégezni s elsősorban erre koncentrálni: az AAK-tagság által végzett kb 10.000 mély-ég és 6.000 kettőscsillag észlelés anyagának rendezése, összegzése, feldolgozása. Ez "Albireo Amatőrcsillagász megfigyelési Kézikönyv" címmel fog megjelenni, előreláthatólag 1985-ben. - írja. Az Albireo megjelenésében 4-5 hónapos szünet következett, majd a lap folytatódott. [KSZ.]

KISZEL Vilmos: Változás. = Albireo 14. 1984. okt. 131. sz. p. 1. Szentmártoni Béla a Klub életrehívója Hencsére költözött, a körlevél közvetlen szerkesztésében és terjesztésében nem vesz részt. Az észleléseket és a szerkesztést mostantól teljesen Juhász Tibor fogja össze. Kiszel Vilmos a felelős szerkesztő. AZ Albireo célja, tartalma, külleme, megjelenési formája és határideje nem változott. Kiadója a Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság, a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ (Kaposvár) és a Népművelési Intézet lapja. Sokszorosítása már nem Kaposváron, hanem a Népművelési Intézet sokszorosító üzemében történik. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 14. 1984. okt. 131. sz. pp. 2-7. Balog László, Jávorka Ágoston, Keszthelyi Sándor, Ősi László, Papp Sándor, Szabó Sándor megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 14. 1984. okt. 131. sz. pp. 8-10. Bagó Balázs, Kocsis Antal, Papp Sándor, Piriti János, Rohoska Lajos egyéni leírásai. [KSZ.]

"Mély-ég csodák". = Albireo 14. 1984. okt. 131. sz. p. 10. A Balatonkenesei Művelődési Ház kiadásában, Kocsis Antal szerkesztésében megjelent cikkgyűjtemény. A 10 oldalas füzet főleg a Sky and Telescope "Mély-ég csodák" rovatából válogat. [KSZ.]

"NGC-objektumok keresőtérképei. - III." = Albireo 14. 1984. okt. 131. sz. p. 10. Tuboly Vince szerkesztésében jelent meg Körmenden. [KSZ.]

"Magyar napóra-katalógus" = Albireo 14. 1984. okt. 131. sz. p. 10. Keszthelyi Sándortól rendelhető a kiadvány. [KSZ.]

Címváltozás. = Albireo 14. 1984. okt. 131. sz. p. 10. Szentmártoni Béla új címe Hencsén: Kossuth L. u. 54. [KSZ.]

Kedves Barátunk! = Albireo 14. 1984. nov. 132. sz. p. 4. A szerkesztők levele: Az átszervezés után folytatódik az Albireo. Hamis a hír az Albireo megszűnéséről a Meteor-ban és a Föld és Ég-ben.; A Göncöl Társaság az Atmoszféra és a Göncöl körlevél mellett decembertől a Süni természettudományos ifjúsági lapot is megjelenteti. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 14. 1984. nov. 132. sz. pp. 5-9. Bagó Balázs, Gyarmati László, Kovács Attila, Németh László, Ősi László, Póczek Antal, Tábori Sándor leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 14. 1984. nov. 132. sz. pp. 9-14. Bagó Balázs, Kocsis Antal, Póczek Antal megfigyelései. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Új kiadvány-tervek. = Albireo 14. 1984. nov. 132. sz. pp. 14-15. Kiadvány Kocsis Antal szerkesztésében a Balatonkenesei Művelődési Ház Albireo Amatőrcsillagász Klubja kiadásában a "Deep Sky Monthly" folyóirat kettőscsillag cikkeiből és észlelőtérképeiből.; Előkészület alatt van az NGC objektumok leírásaiból egy nagy mennyiségű anyag a "Deep Sky Monthly" számaiból.; Bartus Ferenc készít egy részletes kettőscsillag katalógust az ACK alapján. [KSZ.]

BUTA, Ronald J.: Pillantás fényes galaxisokra. = Albireo 14. 1984. nov. 132. sz. pp. 15-20. WSQJ 1981. júliusi és októberi számából. [KSZ.]

WILLIAMS, D. B.: Binokulárok és kettősök. = Albireo 14. 1984. nov. 132. sz. pp. 21-24. 10x50 B-vel. Az Astronomy 1983. szeptemberi számából. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 14. 1984. dec. 133. sz. pp. 2-4. Ágai Szabolcs, Bagó Balázs, Balog László, Baracskai Lajos, Füzesi Zoltán, Szabó Bálint, Ősi László megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 14. 1984. dec. 133. sz. pp. 5-7. Bagó Balázs, Bucsi Gábor, Gyimesi Lajos, Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal észlelései. [KSZ.]

HOLOPOV, P. N.: Mi az a "csillaghalmaz"? = Albireo 14. 1984. dec. 133. sz. pp. 8-9. 1981-es, Moszkvában kiadott könyvéből. [KSZ.]

Algol 37. sz., 1984. október. = Albireo 14. 1984. dec. 133. sz. p. 9. 10 éves az Algol. Ez alatt 95 észlelő 9994 megfigyelést küldött be fedési változókról. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A legnagyobb sajátmozgású csillagok. = Albireo 14. 1984. dec. 133. sz. pp. 10-12. A tőlünk megfigyelhető égbolton 10 csillagnak nagyobb a sajátmozgása évente 4 ívmásodpercnél. [KSZ.]

Észlelések 1983. november - 1984. január. = Algol [11.] 1984. márc. 35. sz. [p. 1.] 10 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [11.] 1984. márc. 35. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

ALGOL minimumészlelések. 3. = Algol [11.] 1984. márc. 35. sz. [pp. 2-4.] [PIR.]

[W UMa térképe.] = Algol [11.] 1984. márc. 35. sz. [p. 4.] [KSZ.]

Észlelések 1984. február - május. = Algol [11.] 1984. jún. 36. sz. [p. 1.] [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [11.] 1984. jún. 36. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

ALGOL minimumészlelések. 4. = Algol [11.] 1984. jún. 36. sz. [pp. 2-3.] [PIR.]

RT And minimumok 1984. II. félév. = Algol [11.] 1984. jún. 36. sz. [p. 4.] [KSZ.]

Észlelések 1984. június - augusztus. = Algol [11.] 1984. okt. 37. sz. [p. 1.] 7 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [11.] 1984. okt. 37. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

10 éves fennállását újabb változással köszönti az Algol. = Algol [11.] 1984. okt. 37. sz. [p. 2.] Ezentúl a zalaegerszegi Komját Aladár Fiúkollégium csillagász szakkörének kiadványa lesz. 1974 óta 95 észlelő 9994 észlelést küldött be. [KSZ.]

Epszilon Aurigae 1982-1984. = Algol [11.] 1984. okt. 37. sz. [pp. 2-4.] Két év alatt végzett 226 megfigyelés feldolgozása. A fedés közepe 1983. júl. 8. körül volt. [PIR.]

[BUCSI Gábor: Bevezető.] = AMK Közlemények 1. 1984. jan-febr-márc. 1. sz. pp. 1-2. Az AMK céljai. Szimultán időpontok 1984. márciustól júniusig.; Az 1984. febr. 13-án kiküldött "Az Alföldi Meteorészlelő Klub időszakos körlevele" feliratú, fejlécén még a TIT feltüntetése nélküli első 1. szám.; Az "AMK Közlemények" az 1984. jan. 1-én megalakult "Alföldi Meteorészlelő Klub", majd 1984. márciustól a "Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezetének Alföldi Meteorészlelő Klubjának" az időszakos körlevele volt észlelő amatőrcsillagászok részére. A vizuális és a szimultán meteorészleléssel foglalkozott. Szerkesztője és a klub vezetője Bucsi Gábor volt Békésen. Az 1984-1985-ös kiadvány A4 méretben, sokszorosítással készült és postán küldték az észlelőknek. [KSZ.]

[BUCSI Gábor: Bevezető.] = AMK Közlemények 1. 1984. jan-febr-márc. 1. sz. pp. 1-2. Az AMK céljai. Szimultán időpontok 1984. márciustól júniusig. Az 1984. máj. 18-án kiküldött, fejlécén "A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezetének Alföldi Meteorészlelő Klubjának időszakos körlevele" feltüntetésével másodszori 1. szám. [KSZ.]

SZABÓ B.: Szimultán időpontok. = AMK Közlemények 1. 1984. ápr-máj-jún. 2. sz. pp. 1-2. 1984. júliustól szeptemberig. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Az AMK Tájékoztató küldése. = AMK Közlemények 1. 1984. ápr-máj-jún. 2. sz. p. 2. [KSZ.]

LEVY, David H.: Szempontok a meteor-észleléshez. = AMK Közlemények 1. 1984. ápr-máj-jún. 2. sz. pp. 3-4. Forrás: The Strolling Astronomer Vol. 30. Nrs. 5-6., 1984. jan. Fordította: Szentmártoni Béla. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Szimultán fotografikus meteorészlelés. = AMK Közlemények 1. 1984. ápr-máj-jún. 2. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Az A. M. K. munkájáról. = AMK Közlemények 1. 1984. III-IV. negyedév. 3-4. sz. p. 1. A klub taglétszáma 1984. aug. 31-én 30 főre gyarapodott. Eddig 720 meteorészlelés érkezett be, melyből 659 meteort a bükki meteorészlelő táborban jegyeztek fel. Augusztusban megbeszélés folyt Both Előddel, Horváth Ferenccel és Tepliczky Istvánnal a klub és a kiadvány céljairól. [KSZ.]

Teleszkópikus észlelés. = AMK Közlemények 1. 1984. III-IV. negyedév. 3-4. sz. p. 2. Forrás: BMS Handbook, 1972. Fordította: Szentmártoni Béla. [KSZ.]

Bevezetés. = Asztronautikai Tájékoztató 1984. 39. sz. p. 1. A Nemzetközi Asztronautikai Szövetségen belüli Nemzetközi Világűrjogi Intézet 1983. okt. 11-15-ig Budapesten rendezte XXVI. világűrjogi kollokviumát. [KSZ.]

BOKORNÉ SZEGŐ Hanna: A kozmikus térséggel kapcsolatos néhány nemzetközi jogi elméleti kérdés. = Asztronautikai Tájékoztató 1984. 39. sz. pp. 3-13. [KSZ.]

BRUHÁCS János: Az űrtevékenység a nemzetközi jogi felelősség általános szabályainak aspektusából. = Asztronautikai Tájékoztató 1984. 39. sz. pp. 15-31. [KSZ.]

BAJ Attila: Száz éve született Kármán Tódor. = Asztronautikai Tájékoztató 1984. 39. sz. pp. 33-40. [KSZ.]

Jelentés az ENSZ Világűrbizottságának. = Asztronautikai Tájékoztató 1984. 39. sz. pp. 41-57. 1982. nov. 8-i dátummal. Összeállította: André Remondiere. Fordította Gál Ilona. [KSZ.]

SAGAN, Carl: A Titán, a Szaturnusz különleges holdja. = Asztronautikai Tájékoztató 1984. 39. sz. pp. 59-65. [KSZ.]

SWESON, Byron L.: Leszállás a Titánon. = Asztronautikai Tájékoztató 1984. 39. sz. pp. 66-70. [KSZ.]

SCHIMINSZKY Nándor: Fog-e működni a Voyager 2. = Asztronautikai Tájékoztató 1984. 39. sz. pp. 71-72. [KSZ.]

SCHIMINSZKY Nándor: A Mercury-program. = Asztronautikai Tájékoztató 1984. 39. sz. pp. 73-77. [KSZ.]

SCHIMINSZKY Nándor: Űrhajósok, űrhajók, űrrepülőgépek. = Asztronautikai Tájékoztató 1984. 39. sz. pp. 79-91. [KSZ.]

SCHIMINSZKY Nándor: Időrendi táblázat. = Asztronautikai Tájékoztató 1984. 39. sz. pp. 92-95. [KSZ.]

GESZTESI Albert - SCHIMINSZKY Nándor: Az 1982-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1984. 39. sz. pp. 96-122. [KSZ.]

NAGY Zoltán: Bevezetés. = Atmoszféra 9. 1984. ápr. 24. sz. p. 3. A szerző bevezetője Szegeden kelt 1983. júliusában. A folyóiratot ettől kezdve nem Tepliczky István, hanem Hevesi Zoltán állította össze. A váltás okozhatta, hogy ez a lapszám is, mint az előző: a 24. sorszámot kapta. [KOC.]

NAGY Zoltán: Amatőr meteorológia, programtájékoztató. = Atmoszféra 9. 1984. ápr. 24. sz. pp. 4-32. Hőmérsékletmérés. Légnyomásmérés. Páratartalom mérés. Csapadékmérés. Zúzmaramérés. Zivatarok megfigyelése. Szélerősség becslés. Szélirány meghatározása. Égbolt takartság becslése. Ég-kékség becslés. Éjszakai ég állapota. Látástávolság becslése. Vizuális megfigyelések. A felhők vizuális megfigyelése. Felhőnemek. Felhőformák, változatok és kísérőfelhők. Orografikus felhők. Halo-jelenségek, szivárvány megfigyelése. Sarki fény észlelés. Állatövi fény és ellenfény. Földfény-becslés. Zöldsugár és nap-deformációk. Fotografikus megfigyelések. [KOC.]

1982. évi észlelők listája. = Atmoszféra 9. 1984. ápr. 25. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

BARTOS Pál - GÁL István: 1982. I. félév meteorológiája. = Atmoszféra 9. 1984. ápr. 25. sz. pp. 4-8. [KSZ.]

NAGY Zoltán: 1982. II. félév meteorológiája. = Atmoszféra 9. 1984. ápr. 25. sz. pp. 9-12. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Korreláció a napfoltok és földünk időjárása között. = Atmoszféra 9. 1984. ápr. 25. sz. pp. 13-15. [KSZ.]

LŐRINCZI József: Felszólalás a légköri periódusok kapcsán. = Atmoszféra 9. 1984. ápr. 25. sz. pp. 16-20. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Időjárási összefoglaló 1982. Nagyszalonta. = Atmoszféra 9. 1984. ápr. 25. sz. pp. 21-31. [KSZ.]

STEINER Lajos: Halójelenségek hazánkban. = Atmoszféra 9. 1984. ápr. 25. sz. pp. 32-35. Nap körüli halok 1929. február 3-án több helyen: Felpéc, Kalocsa, Kötcse, Pécs. A Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. 19. sz. megjelent cikk újraközlése. [KSZ.]

KALITYIN, H. N.: Az ég kék színe. = Atmoszféra 9. 1984. ápr. 25. sz. pp. 36-40. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Az "Atmoszféra" jövőjéről. = Atmoszféra 9. 1984. III. negyedév. 26. sz. pp. 2-4. A lap innentől a Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság, a Kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörőház és a Népművelési Intézet kiadványa. [KOC.]

1983. I. félévi észlelők névsora. = Atmoszféra 9. 1984. III. negyedév. 26. sz. p. 4. [KOC.]

NAGY Zoltán: 1983. I. negyedév feldolgozása. = Atmoszféra 9. 1984. III. negyedév. 26. sz. pp. 5-10. [KOC.]

KÁROLY Lajos: 1983. II. n. év. meteorológiája. = Atmoszféra 9. 1984. III. negyedév. 26. sz. pp. 10-14. [KOC.]

NAGY Zoltán: Válogatás az amatőr meteorológiai jelenségek megfigyeléseiből 1975-1978. = Atmoszféra 9. 1984. III. negyedév. 26. sz. pp. 15-28. N. M. Bone, Peter Johnson, D. H. Row, Kósa-Kiss Attila, Szőke Balázs, Hevesi Zoltán, Berkó Ernő, Alcor Club (Pécs), Orha Zoltán, Gombos Gábor, Sánta László, Vojczek Judit észleléseinek leírása. [KOC.]

CSIBA Márton: Észlelések a tájmeteorológiában. = Atmoszféra 9. 1984. III. negyedév. 26. sz. pp. 29-33. Dunaújvárosban, 1967-1972 közötti öt év alatt 11.000 meteorológiai adatot rögzített. [KOC.]

NAGY Zoltán: Környezetünk védelméről. = Atmoszféra 9. 1984. III. negyedév. 26. sz. pp. 33-40. [KOC.]

KÓSA-KISS Attila: Jégvihar a Pádis Fennsíkon. = Atmoszféra 9. 1984. III. negyedév. 26. sz. pp. 41-42. A jégesőt 1984. jún. 29-én kaposvári és pécsi társaival kirándulva élte át. A cikk megjelent a Brassói Lapok hetilap 1984. 31. számában az "Érdekes természeti jelenségek" rovatban is. [KOC.]

Bevezetés. = Asteroid [1984.] 8. sz. p. 1. [KSZ.]

IRAS - Arakai - Alcock 1983d üstökös. = Asteroid [1984.] 8. sz. pp. 2-10. Az 1983. jan. 25-én pályára állt IRAS műhold felvételén ápr. 26-án felismerték az üstököst, de a csillagászok közösségét nem értesítették. Máj. 3-án a japán Araki és az angol Alcock is felfedezte vizuálisan. A Föld mellett igen közel elhaladó üstökös szabadszemessé vált, így sokan (nem is tudva az előzményekről) maguk is felfedezhették. Máj. 7-én 21.05-kor Keszthelyi Sándor (Magyarország), máj. 8-án 19.30-kor Bödők Zsigmond (Nagymegyer), máj. 9-én Jávorka Ágoston (Bős), máj. 11-én Morovics Béla (Gelle). A fényes, gyorsan mozgó üstököst a további estéken megfigyelte (és a lapnak észleléseit megküldte) még: Kósa-Kiss Attila, Tuboly Vince, Lovas Miklós, Tóth György, Antonín Mrkos, Antonio R. Alcalá Jiménez. Szöveges leírásaik, rajzaik, fényképeik a cikkben. [KSZ.]

Konkoly ’83. = Asteroid [1984.] 8. sz. pp. 11-14. Az ötödik nyári csillagászati tábor 1983. júl. 15-25-ig tartott Ógyallán. Idézet a tábor néhány résztvevőjének véleményéből és élményeiből: Tuboly Vince, Dalos Endre, Vida Lajos, Morovics Béla, Polák Szilárd, Horváth Mihály, Czajlik Andor, Jávorka Ágoston, Peter Rucks vendégkönyvbe jegyzett sorai. [KSZ.]

VIDA Lajos: Létezhetnek-e gravitonok? = Asteroid [1984.] 8. sz. pp. 15-18. [KSZ.]

Bevezető. = Asteroid 1984. [9.]. sz. p. 1. Részlet Steven Weinberg Az első három perc című 1977-es művéből. [KOC.]

Égi óra. = Asteroid 1984. [9.]. sz. pp. 2-3. [KOC.]

POLÁK Szilárd: Hogyan számolok ZHR-t? = Asteroid 1984. [9.]. sz. pp. 2., 4-5. Forrásmunka: Meteor 1981/1 [Keszthelyi Sándor cikke]. [KOC.]

VIDA Lajos: A meteorok tömegének a kiszámítása. = Asteroid 1984. [9.]. sz. pp. 5-7. [KOC.]

Hírek események tájékoztatás beszámoló előrejelzés összefoglalás bemutatás. = Asteroid 1984. [9.]. sz. p. 8. Rövid hírek. [KOC.]

BÖDŐK Zsigmond: Megfigyelések. = Asteroid 1984. [9.]. sz. pp. 8-11. Holdrészlet rajzok (Polák Szilárd, Nagy Sándor, Dalos Endre, Bödők Zsigmond, Marcel Butterweck). Okkultációk (Morovics Béla). Súroló csillagfedés (Keszthelyi Sándor 1983. dec. 25/26. n Vir) Kisbolygók (Vesta).; Az Asteroid lap még folytatódott 1987 nyaráig, mert 1990. júniusában azt írja Bödők Zsigmond, hogy közel 3 éve szünet után a korábbi Asteroid helyett indítják a Trifid lapot. [KOC.]

Csillagászok megyénkben. = Békés Megyei Népújság 39. 1984. máj. 12. 110. sz. p. 3. A TIT Békés megyei szervezete csillagászati ismeretterjesztését tanulmányozta május 9-én Schalk Gyula,a TIT űrkutatási és csillagászati választmányának titkára, dr. Kanyó Sándor,az MTA Csillagvizsgáló Intézetének osztályvezetője és Ponori Thewrewk Aurél, a budapesti Planetárium nyugalmazott igazgatója. Megtekintették a TIT gyulai csillagdáját, és tárgyaltak a Magyar Tudományos Akadémia Napfizikai Obszervatóriuma és a gyulai Csillagda együttműködéséről. Délután Békéscsabán a TIT csillagászati tanfolyamának hallgatóit vizsgáztatták, majd részt, vettek a megyei szervezet űrkutatási és csillagászati szakosztályának vezetőségi ülésén. [SRG.]

-grubucz-: Sikeres csillagászati bemutatók. = Békés Megyei Népújság 39. 1984. okt. 31. 256. sz. p. 6. A tudományos-fantasztikus filmek, könyvek iránt megnyilvánuló növekvő érdeklődés bizonyítja: mind többet szeretnénk tudni a világegyetemről, a földi és az égi jelenségekről. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat már régóta felfigyelt erre az igényre. Több évtizedes hagyománnyal rendelkezik országosan, s megyénkben is a csillagászati hét rendezvénysorozata. Az idén a Békés megyei városokban, nagy- és kisközségekben október 8-tól 15-ig hallhattak csillagászati előadásokat e tudományág szerelmesei, s több helyütt távcsöves bemutatókon pillanthattak be a csillagos ég rejtelmeibe. Az előző éveknél gazdagabb programot kínált most a TIT megyei szervezete, s új kezdeményezésekkel is próbálkozott. Milyen sikerrel zárult e látványos programsorozat? - Erről kérdeztük Lobó Jánost, a gyulai csillagda vezetőjét, a megyei TIT-szervezet csillagászati ügyekkel foglalkozó munkatársát. [SRG.]

TUBOLY Vince: Austin, 1984i üstökös. = Comet Rapid Bulletin No. 28. 1984. júl. 20. p. 1. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Elöljáróban. = CSACS Értesítő 1984. jan. 1. sz. p. 1. Kapcsolat a Budapesti Városszépítő Egyesülettel.; A TIT CSBK CSACS (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Baráti Köre Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport) Értesítő, röviden CSACS Értesítő. A CSACS Értesítőnek 1984/1 és 1984/2 száma jelent meg. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Budapesti rögzített napórák és időméréssel kapcsolatos épületek. = CSACS Értesítő 1984. jan. 1. sz. pp. 1-4. 18 objektum. A jegyzék Keszthelyi Sándor napóra listájának felhasználásával készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: Budapest csillagászati tárgyú épületdíszei. = CSACS Értesítő 1984. jan. 1. sz. pp. 5-8. 33 objektum. [KSZ.]

-th- [BARTHA Lajos]: Csillagászattörténeti találkozó Esztergomban. = CSACS Értesítő 1984. 2. sz. p. 1. A Föld és Ég cikk A4-es méretű fénymásolata, a TIT CSBK Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport Értesítő 1984/2. fejléccel sokszorosítva. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A TIT CsBK Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport programja. = CSACS Körlevél 1984. febr. 15. 1. sz. pp. 1-3. A TIT Csillagászat Baráti Körének 1982. évi kaposvári országos találkozóján indult a hazai csillagászat története iránt érdeklődők munkájának összehangolása. A CSACS programját az 1983. tavaszán Tatán tartott megbeszélés körvonalazta. A fontosabb munkaterületek. A jelenleg már folyamatosan gyűjtött témák: napórák, csillagászati vonatkozású épületdíszek, régi magyar csillagászati feljegyzések, régi csillagászati vonatkozású eszközök, Magyar Amatőrcsillagászati Archívum.; A TIT CSBK CSACS (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Baráti Köre Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport) Körlevél röviden CSACS Körlevél. A CSACS Körlevélnek 1984/1, 1984/2, 1984/3-4, 1985/1. számai jelentek meg, az első A5, a többi A4 méretben néhány oldalon a TIT nyomdájában sokszorosítva. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A CsACs munkatársai (1984. jan. 1.). = CSACS Körlevél 1984. febr. 15. 1. sz. pp. 3-5. Elnök: Marik Miklós, titkár: Bartha Lajos, Amatőr Archívum: Dinga László, vezetőbizottsági tagok: Keszthelyi Sándor, Mizser Attila. A további munkatársak neve, címe, kutatási témái. [KSZ.]

HUDOBA György: A székesfehérvári Csillagászati Szakkör csillagászattörténeti vonatkozású tevékenysége. = CSACS Körlevél 1984. jún. 15. 2. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Vezetőbizottsági ülést tartott a CsACs. = CSACS Körlevél 1984. jún. 15. 2. sz. p. 3. 1984. márc. 17-én Tatán. A vezetőbizottság jóváhagyta a CSACS kiadványait és szerkesztőit. CSACS Körlevél évente négyszer (szerkeszti: Bartha Lajos), CSACS Értesítő alkalmi kiadvány (szerkeszti: Mizser Attila), Csillagászattörténeti Közlemények évente kétszer (szerkesztőbizottság: Bartha Lajos, Ponori Thewrewk Aurél, Posztoczky Iván, Schalk Gyula, Schlosser Tamás). [KSZ.]

[BARTHA Lajos:] Nagy Károly (1797-1868). = CSACS Körlevél 1984. jún. 15. 2. sz. pp. 3-4. 1984. máj. 10-én Bicskén egy öntevékeny csoport alakult a csillagász munkásságának kutatására, Gyulavári Pál vezetésével. [KSZ.]

Személyi hírek. = CSACS Körlevél 1984. jún. 15. 2. sz. p. 4. Keszthelyi Sándor kilépett a vezetőbizottságból. A tagságát megtartotta, a baranyai csillagászati emlékeket kutatja, és a rögzített napórák összeírását is folytatja. [KSZ.]

Új munkatársaink. Tiszteletbeli munkatársaink. = CSACS Körlevél 1984. jún. 15. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

[BARTHA Lajos:] Könyvek - kiadványok. = CSACS Körlevél 1984. jún. 15. 2. sz. p. 4. Keszthelyi Sándor: Magyar napóra-katalógus. Budapest, 1983. TIT.; Balázs Béla - Bartha Lajos - Marik Miklós: Csillagászattörténet A-Z. Életrajzi lexikon. Budapest, 1982. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A csillagászati bibliográfiáról. = CSACS Körlevél 1984. dec. 15. 3-4. sz. pp. 1-6. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Labancz Andor 1923-1984. = CSACS Körlevél 1984. dec. 15. 3-4. sz. pp. 7-8. Nekrológ az 1984. márc. 16-án elhunyt szorgos CSACS-munkatársról, ózdi amatőrcsillagászról. [KSZ.]

Személyi hírek. = CSACS Körlevél 1984. dec. 15. 3-4. sz. p. 8. Keszthelyi Sándor 1984. júl. 1-én Kiskunhalason újra a vezetőbizottság tagja lett. A vezetőbizottságnak új tagjai: Ponori Thewrewk Aurél és Ságodi Ibolya. Mizser Attila sokirányú elfoglaltsága miatt ugyanitt visszalépett. [KSZ.]

Új munkatársaink. Címváltozások. = CSACS Körlevél 1984. dec. 15. 3-4. sz. p. 8. [KSZ.]

Előzetes felhívás. = CSACS Körlevél 1984. dec. 15. 3-4. sz. p. 8. A CSACS II. Országis Találkozója Egerben lesz 1985. őszén. [KSZ.]

Új kiadványok. Rundbrief, Sektion Gnomonik. = CSACS Körlevél 1984. dec. 15. 3-4. sz. p. 8. Arnold Zenkert körlevele a napórákról. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Előszó helyett. = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. pp. 5-8. Róka Gedeon emlékszám. [SRG.]

RÓKA Gedeonné: Róka Gedeon életrajza. = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. pp. 9-15. Róka Gedeon emlékszám. A cikk része a Magyar Életrajzi Lexikon 3. kötete 661 oldalán közölt életrajza, főbb munkáinak jegyzékével. [SRG.]

KULIN György: Róka Gedeon (1906. V. 7. - 1974. X. 5.). = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. pp. 16-24. Róka Gedeon emlékszám. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az ismeretterjesztő Róka Gedeon. = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. pp. 25-28. Róka Gedeon emlékszám. [SRG.]

SCHALK Gyula: Emlékeim Róka Gedeonról. = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. pp. 29-32. Róka Gedeon emlékszám. [SRG.]

KULIN György: Búcsú Róka Gedeontól. (Róka Gedon temetésén 1974. X. 22-én mondott gyászbeszéd.) = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. pp. 33-37. Róka Gedeon emlékszám. [SRG.]

Kitüntetései. = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. p. 38. Róka Gedeon emlékszám. [SRG.]

Róka Gedon. = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. p. 39. Róka Gedeon emlékszám. A Föld és Ég 1974. 6. számában (p. 175.) megjelent nekrológ [SRG.]

Ortutay Gyula felkérő levele. = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. p. 40. Róka Gedeon emlékszám. Felkérés a Világosság szerkesztőbizottsági tagságára. [SRG.]

Róka Gedeon. 1906-1974. = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. pp. 41-42. Róka Gedeon emlékszám. A Világosság 1974. 11. számban megjelent nekrológ. [SRG.]

RÓKA Gedeonné: Kérelem és önéletrajz. = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. pp. 43-47. Róka Gedeon emlékszám. Schalk Gyula kiegészítésével. [SRG.]

A családi háttérről. = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. pp. 48-52. Róka Gedeon emlékszám. [SRG.]

SCHALK Gyula: Róka Gedeon munkáinak bibliográfiája 1. = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. pp. 53-112. Róka Gedeon emlékszám. Schalk Gyula bevezetésével és útmutatójával. [SRG.]

KISS Imre: Róka Gedeon munkáinak bibliográfiája 2. = Csillagászati Értesítő 1984. 1. sz. pp. 113-133. Róka Gedeon emlékszám. Schalk Gyula bevezetésével és útmutatójával. [SRG.]

TÓTH György: Változócsillagok megfigyelésének feldolgozása. (módszertani útmutató). = Csillagászati Értesítő 1984. 2. sz. pp. 3-59. Készült (SINCLAIR ZX-Spectrum) számítógéppel rendelkező amatőrcsillagászok változócsillag megfigyeléseinek feldolgozására. P1: Julián dátumot számító program.; P2: A zenittávolság szerinti redukciót számító program.; P3: Heliocentrikus redukciót számító program.; P4: A Nap és a Hold efemeridáit számító program.; P5: A földfelszíni megvilágítást számító program.; P6: Átlagfénygörbét számító program.; P7: Periódusmeghatározás Barning szerint.; P8: Periódusmeghatározás Deeming szerint.; P9: Periódusmeghatározás Jurkevich szerint.; P10: Periódusmeghatározás Schöneich szerint.; Függelék. [SRG.]

Lapzártakor jelentik: Porgyűrű a Nap körül. = Delta 18. 1984. jan. 1. sz. p. 3. [KSZ.]

A nagy bumm nyomában. = Delta 18. 1984. jan. 1. sz. p. 3. A Prognoz-9 szovjet műhold programja. [KSZ.]

Tűzhányónyomok a Vénuszon? = Delta 18. 1984. jan. 1. sz. p. 5. [KSZ.]

Naprendszeren túli por. = Delta 18. 1984. jan. 1. sz. p. 7. A Murchison meteoritban. [KSZ.]

Sz. L. [SZILVÁSI Lajos]: Szondák a világűr forró leheletében. Felülről látni a Napot! = Delta 18. 1984. jan. 1. sz. pp. 12-15. [KSZ.]

Csillagfürkésző óriás-szem. = Delta 18. 1984. jan. 1. sz. p. 34. A Kanári-szigeteken, La Palma-ban rövidesen üzembe helyezik az új brit távcsövet. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: A Hold holdjai. = Delta 18. 1984. febr. 2. sz. p. 3. Keith Runcorn szerint Holdunknak 3,8 milliárd évvel ezelőtt voltak holdjai, melyek becsapódtak a Holdba. [KSZ.]

Havazás az Ión. = Delta 18. 1984. febr. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A kozmikus sugarak bölcsői. = Delta 18. 1984. febr. 2. sz. p. 4-5. [KSZ.]

A fekete lyuk energiagyára. = Delta 18. 1984. febr. 2. sz. p. 7. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A Szaturnusz és kísérői. Vízsűrű holdak. = Delta 18. 1984. febr. 2. sz. pp. 23-25. [SRG.]

A Szaturnusz ösztövér gyűrűi. = Delta 18. 1984. márc. 3. sz. p. 3. [KSZ.]

Élet-ábécé a meteoritokban. = Delta 18. 1984. márc. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Galaktikus csóva a szomszédban. = Delta 18. 1984. márc. 3. sz. pp. 4-5. Gázhíd a Nagy és a Kis Magellán Felhő között. [KSZ.]

Fekete lyukak a kvazárokban. = Delta 18. 1984. márc. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

A kvazárok rejtélye. = Delta 18. 1984. márc. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

Sz. L. [SZILVÁSI Lajos]: Bolygókutatás kevés pénzből. Kisbolygóvadászat lézerrel. = Delta 18. 1984. márc. 3. sz. pp. 34-35. [KSZ.]

JUHÁSZ Árpád: Csillagpor a laboratóriumban. Évmilliárdos tudósítás. = Delta 18. 1984. márc. 3. sz. pp. 38-39. Meteoritok, szenes kondritok kémiai vizsgálata. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A Vénusz nyugtalan tűzhányói. = Delta 18. 1984. ápr. 4. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Rádióüzenet egy csillag haláláról. = Delta 18. 1984. ápr. 4. sz. p. 5. Először fedeztek fel szupernóvát rádiótávcsővel. [KSZ.]

A legdrágább távcső. = Delta 18. 1984. ápr. 4. sz. p. 7. A 2,38 m-es tükrös űrtávcsövet 1986-ban tervezik feljuttatni. Az űrteleszkóp kifejlesztésére 1,1 milliárd dollárt irányoztak elő. [KSZ.]

A világűr infravörösben. Mit látott az IRAS? = Delta 18. 1984. ápr. 4. sz. pp. 23-25. Az IRAS (Infra-red Astronomical Satellite, azaz Infravörös Csillagászati Műhold) 1983. jan. 25-én állt pályára, távcsövének főtükre 57 cm-es volt. Mintegy 200 ezer infravörös sugárforrásról küldött adatokat, amíg 1983. nov. 22-én befejezte méréseit. [KSZ.]

JUHÁSZ Árpád: A titokzatos földmágneses tér. Dinamó a Föld belsejében? = Delta 18. 1984. ápr. 4. sz. pp. 34-35. [KSZ.]

ELEK István: A gravitáció kétjegyű hatványai. Ellenőrzött elméletek. = Delta 18. 1984. ápr. 4. sz. pp. 39-41. A gravitációs hullámokról. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: 18 milliárd éves csillagok. = Delta 18. 1984. máj. 5. sz. p. 3. Az M92 és az M15 gömbhalmazok csillagainak koráról. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Az életpusztító "Nemezis" nyomában. = Delta 18. 1984. máj. 5. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

A legfényesebb kvazár. = Delta 18. 1984. máj. 5. sz. p. 6. S50014+81 jelzésű. [KSZ.]

KELEMEN János: A titokzatos Titán. A megfagyott múlt. = Delta 18. 1984. máj. 5. sz. pp. 11-13. [KSZ.]

AMBRÓZY Denise: Ősmúltunk a számítógépben. Az univerzum-dossziék. = Delta 18. 1984. máj. 5. sz. pp. 37-39. 400 ezer galaxis eloszlását dolgoztak fel számítógéppel a Lick obszervatórium megfigyelései alapján. [KSZ.]

Gáz a röntgen-galaxisokban. = Delta 18. 1984. jún. 6. sz. p. 4. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A Vega rejtélye. = Delta 18. 1984. jún. 6. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

A Tejút legtávolabbi csillaga. = Delta 18. 1984. jún. 6. sz. p. 7. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A fortyogó Hold. A Naprendszer legaktívabb égitestje. = Delta 18. 1984. jún. 6. sz. pp. 23-25. Az Io holdról. [SRG.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Csillaganyag a Földön. = Delta 18. 1984. júl. 7. sz. pp. 4-5. Neutroncsillag állapot vizsgálata atomgyorsítóban. [KSZ.]

A hunyorgó üstökös. = Delta 18. 1984. júl. 7. sz. p. 7. A Halley-üstökös fényváltozása. [KSZ.]

Kelemen János: Sötét anyag a spirálgalaxisokban. Zárt vagy nyitott világegyetem? = Delta 18. 1984. júl. 7. sz. pp. 18-20. [KSZ.]

Újdonságok az Uránusz holdjáról. = Delta 18. 1984. aug. 8. sz. p. 4. [KSZ.]

A Tejút ibolyántúli arcképe. = Delta 18. 1984. aug. 8. sz. p. 5. [KSZ.]

Neutrínófelhők a galaxisok körül. = Delta 18. 1984. aug. 8. sz. p. 6. [KSZ.]

JUHÁSZ Árpád: Kozmikus hatások kereszttüzében. Gyengülő pajzs, feltűnő átalakulás. = Delta 18. 1984. aug. 8. sz. pp. 23-25. [KSZ.]

Tó a meteorit-bölcsőben. = Delta 18. 1984. szept. 9. sz. p. 4. A Csukcs-félszigeten. [KSZ.]

Tízezer éves kráter. = Delta 18. 1984. szept. 9. sz. p. 4. Észtországban, Tartu közelében. [KSZ.]

Az üstökös fagyasztója. = Delta 18. 1984. szept. 9. sz. p. 5. [KSZ.]

KELEMEN János: Mágneses égitestek. Rejtélyes erőterek. = Delta 18. 1984. szept. 9. sz. pp. 11-13. [KSZ.]

Születő bolygórendszer. = Delta 18. 1984. okt. 10. sz. p. 4. HL Tau körül. [KSZ.]

Új adatok a Szaturnusz gyűrűiből. = Delta 18. 1984. okt. 10. sz. p. 6. [KSZ.]

Az univerzum rejtőző anyaga. = Delta 18. 1984. okt. 10. sz. p. 7. [KSZ.]

Csaknem csillag. = Delta 18. 1984. okt. 10. sz. p. 7. LHS 2924 jelű barna törpe. [KSZ.]

KELEMEN János: Földi jégkorszakok égi okozói. A lehűlés pályaváltozásai. = Delta 18. 1984. okt. 10. sz. pp. 11-13. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A kvazárvadászok újabb trófeái. = Delta 18. 1984. nov. 11. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

A második gyorstüzelő pulzár. = Delta 18. 1984. nov. 11. sz. p. 7. A PSR1953+29. [KSZ.]

KELEMEN János: A csillagok pora. Lebegő vegyi laboratóriumok. = Delta 18. 1984. nov. 11. sz. pp. 23-25. [KSZ.]

Antianyag-galaxisok. = Delta 18. 1984. dec. 12. sz. p. 6. [KSZ.]

A változó Nap. = Delta 18. 1984. dec. 12. sz. p. 6. [KSZ.]

Ezerszínű csillagvilág. = Delta 18. 1984. dec. 12. sz. pp. 24-25. Az edinburghi Royal Observatory színes csillagászati képe. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Közlemények és tagság ismertető. = Draco 9. 1984. jan-márc. 17.(35.) sz. p. 1. A kezdősor eligazít: "Nem tévedés a legutóbbi 16-17 számjelzés ellenére e számunk a 17."; 1984 elejétől kezdve a lap szerkesztői: Dalos Endre, Käsz László, Szabó Sándor.; A Hold és kisbolygó témakörök mellé a szabadszemes változók programja is társul. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Hold alakzatok. = Draco 9. 1984. jan-márc. 17.(35.) sz. pp. 2-3. Bucsi Gábor, Bertóti Edgár, Käsz László, Lakatos István, Szabó Sándor megfigyelési szövegei. [HEV.]

SzS [SZABÓ Sándor]: A Föld fénye a Holdon. = Draco 9. 1984. jan-márc. 17.(35.) sz. p. 3. [HEV.]

KÄSZ László - SZABÓ Sándor: Okkultációk, bolygófedések. = Draco 9. 1984. jan-márc. 17.(35.) sz. p. 4. 4 észlelő 16 megfigyelése. [HEV.]

JÁVORKA Ágoston - SZABÓ Sándor: Bólyra számított előrejelzések 1984-ben. = Draco 9. 1984. jan-márc. 17.(35.) sz. p. 5. Csillagfedések, bolygófedések, napfogyatkozás. [HEV.]

KÄSZ László - SZABÓ Sándor: Kisbolygók. = Draco 9. 1984. jan-márc. 17.(35.) sz. p. 6. Pozícióelőrejelzések 1984-re. Vesta és Juno megfigyelések: Jávorka Ágoston, Farkas Ernő, John Toone, Kósa-Kiss Attila, Szabó Sándor, Szabó Bálint észlelőktől. [HEV.]

DALOS Endre - SZABÓ Sándor: Szabadszemes változók. = Draco 9. 1984. jan-márc. 17.(35.) sz. pp. 7-8. Az új észlelési program ismertetése. A programban az alábbi csillagok szerepelnek: gamma CAS, TV PSC, rho PER, alfa ORI, éta GEM, alfa HER, delta LYR, R LYR, mü CEP, béta PEG. Ezen változókról többet olvashattok a Meteor 1977/2 és 3. számában, Keszthelyi Sándor feldolgozásában. Egy Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat adatbeküldési űrlap mellékelve. [HEV.]

[DALOS Endre:] Holdalakzat leírások, rajzok. = Draco 9. 1984. ápr-jún. 18.(36.) sz. p. 1. Piriti János és Szabó Sándor észlelési leírásai. [HEV.]

[DALOS Endre:] A Föld fénye a Holdon. = Draco 9. 1984. ápr-jún. 18.(36.) sz. p. 1. Észlelőlista. [HEV.]

SZABÓ Sándor: 1984 szeptember-december között látható 10 mg-nál fényesebb kisbolygók adatai. = Draco 9. 1984. ápr-jún. 18.(36.) sz. pp. 2-3. Keszthelyi Sándor és Jávorka Ágoston anyagai alapján. [HEV.]

Szs [SZABÓ Sándor]: Kisbolygó és csillagközelségek 1984 szeptember-december. = Draco 9. 1984. ápr-jún. 18.(36.) sz. p. 4. [HEV.]

[DALOS Endre:] Okkultációk. = Draco 9. 1984. ápr-jún. 18.(36.) sz. p. 4. Észlelőlista és Bucsi Gábor, Morovics Béla, Polák Szilárd pozitív észlelései csillagfedésekről. A többi észlelő az 1984. május 30-i részleges napfogyatkozást figyelte. [HEV.]

KESZTHELYI Sándor: Pécs. = Draco 9. 1984. ápr-jún. 18.(36.) sz. p. 5. Beszámoló az 1984. máj. 30-i részleges napfogyatkozás megfigyeléséről. A pécsi csillagászati szakkör tagjai a pécsi TV-torony kilátóteraszából észleltek. [HEV.]

JÁRÓ Sándor: Ajka. = Draco 9. 1984. ápr-jún. 18.(36.) sz. pp. 5-6. Beszámoló az 1984. máj. 30-i részleges napfogyatkozás megfigyeléséről. Ajka nyugati határában észlelt. A fogyó Nap a Somló-hegy felett nyugodott. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Bóly. = Draco 9. 1984. ápr-jún. 18.(36.) sz. p. 6. Beszámoló az 1984. máj. 30-i részleges napfogyatkozás megfigyeléséről. A bólyi csillagászati szakkörösök Bóly határába települtek. A fogyó Nap a pécsi TV-torony mögött bukott le. [HEV.]

ZAJÁCZ György: Debrecen. = Draco 9. 1984. ápr-jún. 18.(36.) sz. pp. 4 -7. "A május végi napfogyatkozás nagyon szerencsétlenül jött ki, hiszen a gyönyörű tiszta égből a fogyatkozás kezdetekor a Nap egy horizontközeli felhő mögé bújt és véget vetett a megfigyelésnek." [HEV.]

JÁVORKA Ágoston: Okkutáció előrejelzések szeptember-október. = Draco 9. 1984. ápr-jún. 18.(36.) sz. p. 7. [HEV.]

DALOS Endre: Közlemények. = Draco 9. 1984. ápr-jún. 18.(36.) sz. p. 7. Megalakult az Alföldi Meteorészlelő Klub. Vezetője: Bucsi Gábor, Békés. [HEV.]

[DALOS Endre:] A Draco észlelési programjai. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) pp. 1-2. Az észlelési programok ismertetése: A Föld fénye a Holdon. Hold alakzatok (leírások és rajzok). Csillagfedések vagy okkultációk. Kisbolygók. Szabadszemes változócsillagok. [HEV.]

KÄSZ László: A Föld fénye a Holdon. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) p. 3. 7 észlelő 67 megfigyelést végzett 1984. jan. 4. és aug. 31. között. [HEV.]

DALOS Endre: Hold alakzatok és rajzok. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) pp. 3-5. Ágai Szabolcs, Käsz László és Szabó Sándor észlelési leírásai. [HEV.]

HEVESI Zoltán: Hold-dóm katalógus - szövegesen. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) p. 5. 15 dóm helyzete. [HEV.]

JÁVORKA Ágoston: Hold részlet fotó. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) p. 5. Az ó-gyallai Coudé távcsővel 1984. júl. 20-án készült kiváló Hold fotó. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Szabadszemes változócsillagok 1984. június-július. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) p. 6. 13 észlelő 9 csillagról 209 észlelést küldött be. Szöveges leírás a változásokról. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Kisbolygó előrejelzések. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) p. 6. [HEV.]

KESZTHELYI Sándor: Egy negatív Szaturnusz fedési beszámoló 1984. július 7. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) p. 7. A két számmal korábbi Draco jelezte a Szaturnusz Hold általi fedését. Azonban Keszthelyi Sándor és Szőke Balázs Pécsről, a planetárium csillagdájától megfigyelte, hogy a Szaturnusz csak 35 ívpercre közelítette meg a Hold északi peremét. [HEV.]

JAEGER, Arndt: Berlin. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) p. 7. Beszámoló az 1984. máj. 30-i részleges napfogyatkozás megfigyeléséről. Berlintől 35 km-re délre észlelték a csillagászati egyesület tagjai. [HEV.]

JÁVORKA Ágoston: Csicsó. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) pp. 7-8. Beszámoló az 1984. máj. 30-i részleges napfogyatkozás megfigyeléséről. 30 fő észlelte a Kálnaky kastély parkjából a fogyó Napot, lenyugtáig. [HEV.]

TUBOLY Vince: Körmend. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) p. 8. Beszámoló az 1984. máj. 30-i részleges napfogyatkozás megfigyeléséről. A körmendi csillagászati klub 3 távcsövével észlelte és iskolai csoportoknak be is mutatta a fogyatkozást. A Nap az Alpok nyúlványain nyugodott le. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések-okkultációk 1984. november-december. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) p. 9. Előrejelzés Jávorka Ágoston számításai alapján. [HEV.]

SzS [SZABÓ Sándor]: Konkoly ’84 . = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) pp. 9-10. A dunaszerdahelyi szakkörök az ógyallai csillagvizsgáló parkjában hatodik alkalommal rendeztek tábort. A 10 napos táborban 50 fő vett részt, köztük Käsz László és Szabó Sándor is. [HEV.]

DALOS Endre: Csillagászati hét Bólyon. = Draco 9. 1984. júl-szept. 19.(37.) p. 10. Az 1984. okt. 29. és nov. 3 közötti programok ismertetése. [HEV.]

KÄSZ László: A Föld fénye a Holdon. = Draco 9. 1984. okt-dec. 20.(38.) sz. p. 1. Rovat 5 észlelő adataiból. [HEV.]

DALOS Endre: Hold alakzatok és rajzok. = Draco 9. 1984. okt-dec. 20.(38.) sz. pp. 2-4. Kocsis Antal 12 leírása és 1 rajza. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Hold fotó. = Draco 9. 1984. okt-dec. 20.(38.) sz. p. 5. A Konkoly ’84 táborban készült holdfelvétel. [HEV.]

DALOS Endre - SZABÓ Sándor: Szabadszemes változócsillagok. = Draco 9. 1984. okt-dec. 20.(38.) sz. pp. 5-6. Feldolgozás 15 észlelő 703 észlelése alapján. [HEV.]

DALOS Endre - SZABÓ Sándor: Gamma Cas. = Draco 9. 1984. okt-dec. 20.(38.) sz. p. 7. A gamma Cas fényváltozása az elmúlt években, kiegészítve a Draco észlelésekkel. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Kisbolygók. = Draco 9. 1984. okt-dec. 20.(38.) sz. pp. 8-10. Előrejelzések, térképek valamint Csukás Mátyás, Farkas Ernő, Kósa-Kiss Attila és Szabó Sándor megfigyelései, fotókkal kiegészítve. [HEV.]

KÄSZ László - SZABÓ Sándor: Okkultációk. = Draco 9. 1984. okt-dec. 20.(38.) sz. p. 11. Előrejelzések Jávorka Ágoston számításai alapján. [HEV.]

KESZTHELYI Sándor: Holdfogyatkozás észlelés. = Draco 9. 1984. okt-dec. 20.(38.) sz. p. 12. 1984. nov. 8-i jelenség leírása és rajzai. [HEV.]

SZABÓ Sándor - KÄSZ László: Okkultáció észlelések. = Draco 9. 1984. okt-dec. 20.(38.) sz. p. 12. [HEV.]

TÓTH László: Május 30-án szerdán Napfogyatkozás lesz. = Dunántúli Napló 41. 1984. máj. 29. p. 6. [SRG.]

TÓTH László: Oktató, szórakoztató, gyönyörködtető. A pécsi planetárium. = Dunántúli Napló 41. 1984. aug. 30. p. 3. [SRG.]

CSÁNYI László: Dudith András, vagy a halhatatlanság nyomorúsága. = Dunatáj 7. 1984. 2. sz. pp. 15-25. "Dudith életpályájának, munkásságának értékelése, jellemzése - csillagászati vonatkozásokkal. "...Tulajdonképpen Dudith is egyetlen művével lép ki a korból: a Commentariolus de significationibus carpetarum azzal remekmű, hogy igazságtevő szellemének tükre, melynek visszaverődő fényében a természettudomány felé vezető út halvány vonalát ismerjük fel. Kopernikusz opiniója forradalmi tett, Dudith idáig nem jut el. Nem is juthat. Kopernikusz már az újkor tudósa, aki az égboltra is vet pillantást, s ha csak addig jut is el, hogy "megmozgatja a Földet és megállítja a Napot", a kiindulópont és a módszer már Newtont előlegezi. Dudithot nem érdekli az égi mechanika, az üstököst józan tárgyilagossággal szemléli, s nem az okokat firtatja, hanem a feltételezett következményekben kételkedik; [...]
A Commentariolusit 1578-ban írta, a következő évben jelent meg, s minden bizonnyal az 1577 őszén feltűnt üstökös ihlette, ami Szenei Molnár Albert első gyermekkori emléke volt, s azt írta róla, hogy "igen hosszú, a végénél horgas" csillag, "melynek képe mindig megmaradt lelkében". Három és fél évtizeddel vagyunk Kopernikusz műve után, de azért nem kell azt gondolnunk, hogy a De revolutionibus egyszerre forradalmasította a szemléletet, s Keplernek mindenképp igaza volt, amikor úgy vélte, hogy "Kopernikusz inkább Ptolemaioszt akarta magyarázni, mint a természetet". ..." [HAI.]

ZENTAI Péter: Űrháborúk helyett. Telefoninterjú Louis Friedman amerikai csillagásszal. = Élet és Irodalom 28. 1984. okt. 5. 40. sz. p. 4. "Friedman az amerikai Planetológiai Társaság igazgatója. A társaságnak százhuszonötezer csillagász, más természettudós, sci-fi-író, politikus és katonai szakértő a tagja. Mindannyiukat foglalkoztatják a világűr meghódításának különféle kérdéseit. Friedman nemrégiben Carl Sagan professzorral, a neves csillagász-tudománynépszerűsítővel együtt felkért három szenátort, hogy terjesszen be a washingtoni szenátusban olyan javaslatot, amelynek lényege: újítsák fel a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködését. A most következő beszélgetésből egy részlet már elhangzott a rádió 168 óra című műsorában, szeptember 29-én. ..." [HAI.]

Késik a nagy űrtávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. jan. 6. 1. sz. p. 29. Váratlan műszaki problémák és anyagi nehézségek miatt 1983 helyett csak 1986-ra tervezik pályára juttatni a Space Telescop-ot. [ST] A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

MOLDVAI Lóránd: Kisbolygórobbanás a Bakonyban? A magyarpolányi kavicsok keletkezése. = Élet és Tudomány 39. 1984. jan. 13. 2. sz. pp. 35-37. [SRG.]

Sok a lassú keringésű kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. jan. 13. 2. sz. p. 59. Kisbolygók - egy földi napnál hosszabb - tengelykörüli forgásáról van szó. A cikk címe téves: nem "keringés", hanem "forgás". A Bulletin of the American Astronomical Society cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1983. október-december. = Élet és Tudomány 39. 1984. jan. 20. 3. sz. pp. 74-77. A Vénusz radartérképezése.; A Spacelab első útja.; Új napelemszárnyak.; Ljahov és Alekszandrov visszatérése.; Ismét majmok az űrben. [SRG.]

Szabad szemmel is látható lesz a Halley-üstökös! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. jan. 20. 3. sz. p. 91. A korábbi becslésekkel szemben nagyobb fényerejű lesz. A Basler Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

FODOR L. István: Frontáttörés a bolygókeresésben. Hideg porkorongok - születő naprendszerek? = Élet és Tudomány 39. 1984. jan. 27. 4. sz. pp. 99-101. [SRG.]

LUKÁCS Béla: Fekete lyukak, avagy hogyan látható az, ami láthatatlan? = Élet és Tudomány 39. 1984. jan. 27. 4. sz. pp. 102-104. [SRG.]

CSABA György: Nyúl a Holdon. = Élet és Tudomány 39. 1984. jan. 27. 4. sz. p. 127., hátsó külső borító. [SRG.]

Kisbolygó vagy üstökös? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. febr. 3. 5. sz. p. 157. A Nap és a Merkúr között felfedezett, 1983TB nevű objektum lehet az átmenet, a "hiányzó láncszem". A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

F. L. J.: Gondolat Könyvkiadó. Csillagászati évkönyv 1984. és Simon Mitton: A Rák-köd. = Élet és Tudomány 39. 1984. febr. 10. 6. sz. p. 184. Könyvismertetések. Az F. L. J. valószínűleg elírás, és F. L. I. [Fodor Lajos István] a szerző. [VEJ.]

Csillaghalál. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. febr. 10. 6. sz. p. 187. Ausztrál csillagászok elmélete egy csillag és egy fekete lyuk kölcsönhatása esetére. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Rajz Napunk porgyűrűjéről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. febr. 10. 6. sz. p. 189. Japán kutatók számítógéppel előállított képi megjelenítése a nemrég felfedezett porgyűrűről. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

V. GY.: A gravitációs hullámok nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. febr. 17. 7. sz. p. 221. A gravitációs hullámok létezését bizonyító berendezések, műszerek száma egyre bővül, kutatóintézetek sora foglalkozik a témával. A CERN Courier és a Physical Reviev Letters írása alapján. [VEJ.]

Északi fény nappali égbolton. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. febr. 17. 7. sz. p. 222. Amerikai HILAT tipusú műhold ibolyántúli felvételt készített az északi fényről, mely erről a holdról nappal is látható volt. Fotó mellékelve. A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

Természetes lézer a Mars légkörében? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. márc. 2. 9. sz. p. 285. A Mars légkörében lévő szén-dioxid molekulákat a napfény gerjeszti. Ennek a fénynek az útja több ezer km; létrejön a lézer-hatás. A Science News írása alapján. [VEJ.]

SCHNEIDER Ferenc: A pontos idő. = Élet és Tudomány 39. 1984. márc. 9. 10. sz. pp. 291-293. [SRG.]

FODOR L. István: "Időgép" az égen. Milyen messze vannak a csillagok? = Élet és Tudomány 39. 1984. márc. 9. 10. sz. pp. 296-298. [SRG.]

A Neptunusznak nincsen gyűrűje. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. márc. 9. 10. sz. p. 317. Egy csillagfedés alkalmával egyértelműen bebizonyosodott. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

GNÄDIG Péter: Az idő titkai. = Élet és Tudomány 39. 1984. márc. 16. 11. sz. pp. 326-327. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Flerező csillagok. = Élet és Tudomány 39. 1984. márc. 23. 12. sz. pp. 355-357. [SRG.]

Szimulációs kamrában a Giotto ionelemzője. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. márc. 23. 12. sz. p. 381. A Halley-üstökös közelébe küldendő szonda pozitívion-számlálójának tesztelése. A London Press Service írása nyomán. [VEJ.]

Tűzhányókitörés a Holdon egymilliárd évvel ezelőtt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. márc. 23. 12. sz. p. 381. Amerikai kutatók cáfolják, hogy a Hold 2,5 milliárd éve hideg égitest. Ennél fiatalabb vulkáni tevékenység nyomaira bukkantak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Neutroncsillag vagy fekete lyuk? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. ápr. 13. 15. sz. p. 477. Kompakt objektumok két típusa. Japán kutatók felfedezése, mely nem sorolható egyik csoportba sem. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1984. január-március. = Élet és Tudomány 39. 1984. ápr. 20. 16. sz. pp. 492-495. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Fekete lyuk galaxisunk középpontjában? = Élet és Tudomány 39. 1984. ápr. 27. 17. sz. pp. 522-523. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Lesz-e világnaptár? Újabb naptártervek. = Élet és Tudomány 39. 1984. ápr. 27. 17. sz. pp. 525-527. [SRG.]

Vulkánosság a Vénuszon! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. ápr. 27. 17. p. 539. A bolygó légkörében, hirtelen megnövekedett mennyiségű kén-dioxid erős vulkáni tevékenységre utal. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Közeli gamma-csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. máj. 4. 18. sz. p. 571. A Földhöz legközelebb eső neutroncsillag, a Geminga. [Az Einstein-műhold felfedezettje, elnevezése még nem hivatalos.] Az Astrophysical Journal Letters cikke alapján. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Amire a Mars és a tűzhányók tanítanak. A természet katasztrófa-modelljei. = Élet és Tudomány 39. 1984. máj. 11. 19. sz. pp. 579-581. [SRG.]

MARX György: Hajnali zápor után. = Élet és Tudomány 39. 1984. máj. 11. 19. sz. pp. 599-601. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat középiskolai fizikatanárok számára rendezett ankétján elhangzott előadás. Világunkról makro- és mikroméretekben. [VEJ.]

Előretörőben az űrreaktorok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. máj. 11. 19. sz. pp. 605-606. A Naprendszeren kívüli távolságokba irányított űreszközök energiaellátását csak speciális atomreaktorok képesek biztosítani. A Science et Vie cikke nyomán. [VEJ.]

SZABÓ Sándor: A világ legnagyobb lencsés távcsöve. = Élet és Tudomány 39. 1984. máj. 18. 20. sz. pp. 630-631. Az 1900 évi párizsi világkiállítás 150 cm-es tárgylencséjű távcsöve. [SRG.]

A LAGEOS-t Földünk albedója "lebegteti". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. máj. 18. 20. sz. p. 636. A geodinamikai lézerhold magasságának minimális, de kimutatható ingadozásának oka a Földünkről visszaverődő napfény mennyiségének váltakozása. Az Astronomy and Astrophysics írása alapján. [VEJ.]

Nap-kutató Interkozmosz-szonda. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. máj. 18. 20. sz. p. 636. Szocialista országok összehangolt kísérletsorozata. A Priroda írása nyomán. [VEJ.]

Tejútunk középpontja "rádiófényben". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. máj. 18. 20. sz. p. 638. Pasadenai csillagászok sejtése, miszerint Galaxisunk középpontjában fekete lyuk található, bizonyítottnak látszik. A Nature beszámolója alapján. [VEJ.]

A Kozmosz-1514 bioszputnyik első eredményei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. jún. 1. 22. sz. p. 701. Kísérleti állatok és növények súlytalansági állapotban a műholdon, valamint hasonló földi körülmények között laboratóriumban. Összehasonlító vizsgálatok. A TASZSZ beszámolója alapján. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: Az idő. = Élet és Tudomány 39. 1984. jún. 8. 23. sz. p. 706. Hozzászólás a 10. számban megjelent, időről szóló cikkekhez. [SRG.]

Kisbolygók vegyelemzése nagy távolságból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. jún. 8. 23. sz. p. 732. A röntgenfluoreszcencia felhasználása űrszondákra felszerelt elektronágyúkkal. A KFKI leírása alapján. [VEJ.]

Adattovábbító meteoritnyomok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. jún. 8. 23. sz. p. 732. Napi több milliárd meteorit hagy ionizált nyomot a légkörben. Ezek a nyomok visszaverik a rádióhullámokat, ezért hasznosíthatóságukat kutatják. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a The Economist cikke nyomán. [VEJ.]

Az űrrepülőgép űrbetegei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. jún. 8. 23. sz. p. 723. Az eddigi űrutazások során minden esetben jelentkeztek az űrbetegség tünetei, a témával kapcsolatos kutatások folytatódnak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Ingadozik a Halley-üstökös fényessége! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. jún. 22. 25. sz. p. 796. Francia csillagászok megfigyelték a Naptól egymilliárd kilométer távolságban lévő üstökös magjának 24 órás fényerő-váltakozását. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

GÓCZÁN László - MOLNÁR Katalin - TÓZSA István: Egy megyénk a világűrből. = Élet és Tudomány 39. 1984. júl. 6. 27. sz. p. 847.; színes poszter. pp. 848-849. Az űrkutatás eredményeinek egyik gyakorlati felhasználása. [VEJ.]

Gondok az űrrepülőgép főhajtóművével. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. júl. 6. 27. sz. p. 859. Az első repülések után kiderült: súlyos konstrukciós hiba van a főhajtómű oxigénszivattyújával. Újratervezésük, fejlesztésük elengedhetetlen feladat. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Dr. Hédervári Péter. = Élet és Tudomány 39. 1984. júl. 13. 28. sz. p. 869. Meghalt Hédervári Péter, 1984. június 27-én, életének 53. évében. Nekrológ. [SRG.]

Milyen a Vénusz felszínének 18 millió négyzetkilométere? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. júl. 13. 28. sz. p. 891. A Venyera-15 és -16 vulkáni lávaömléseket és becsapódásos eredetű krátereket talált a bolygó felszínén. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

Forró gáztömegek "árnyéka". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. júl. 13. 28. sz. p. 981. Cambridge-i és amerikai csillagászok műszeres észleléssel bebizonyították azoknak a forró gáztömegeknek létezését, amit szovjet asztrofizikusok számítások alapján feltételeztek. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Rádiótávcsőn pontosan mértek nagy földi távolságokat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. júl. 13. 28. sz. p. 981. Tejútrendszerünktől nagy távolságra lévő kvazár bemérése két földi rádiótávcsővel. A beérkező jelek interferenciájából a két távcső távolságát 1 cm-es pontossággal meghatározták. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Űrhajósok infravörös "váll-lapja". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. júl. 13. 28. sz. p. 891. Űrhajón kívül tartózkodó űrhajósok szkafanderének külső felületén elhelyezett műszer, mely az egymás közötti, valamint az űrhajóval történő kommunikációt teszi lehetővé. A Newsweek írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1984. április-június. = Élet és Tudomány 39. 1984. júl. 20. 29. sz. pp. 906-909. Indiai űrkutatásról.; Indiai űrhajós a világűrben. [SRG.]

NAGY István György: Az asztronautika élő klasszikusa. Hermann Oberth. = Élet és Tudomány 39. 1984. júl. 27. 30. sz. pp. 938-940. [SRG.]

Üstökös felé perdítette a Hold az ISEE-3-at. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. aug. 3. 31. sz. p. 987. A Hold gravitációs tere úgy módosította a szonda irányát, hogy az átrepül majd egy üstökös csóváján. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

Különleges haldokló csillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. aug. 3. 31. sz. p. 987. Négy magas hőmérsékletű csillag (az első a PG 1159 -035) felfedezése, melyek éppen a fehér törpévé válás alig néhány évig (!) tartó átmeneti állapotában vannak. A Science et Avenir írása alapján. [VEJ.]

Csillagok születnek, de születnek-e bolygók is? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. aug. 3. 31. sz. p. 987. Az IRAS mesterséges hold megfigyelései alapján amerikai csillagászok feltételezik, hogy születőben lévő bolygórendszerek nyomaira bukkantak. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Naprendszer fejlődése. = Élet és Tudomány 39. 1984. aug. 17. 33. sz. pp. 1034-1036. [SRG.]

Szubmilliméteres távcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. aug. 24. 34. sz. p. 1083. Átmenet az infravörös és a rádióhullámok tartománya között. A Mauna Keán helyezik üzembe. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

A Tritonnak is van légköre! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. aug. 24. 34. sz. p. 1083. A Neptunusz bolygó kísérőjének légköre metán és nitrogén, az évszakos változások következtében szilárd, folyékony és légnemű halmazállapotban. A Die Umschau írása alapján. [VEJ.]

Műhold - pórázon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. szept. 7. 36. sz. p. 1148. Olasz űrkutatók terve: 100 km hosszú, 2 mm-nél vékonyabb kötéllel a pályáján keringő amerikai űrrepülőgéphez kötnének egy műholdat. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Vöröses színű a Halley-üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. szept. 7. 36. sz. p. 1148. A Jupiter és a Szaturnusz térségében haladó üstökös színképelemzéses vizsgálata. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

BÜTTNER György: Automatikus Föld-megfigyelés a világűrből. = Élet és Tudomány 39. 1984. okt. 12. 41. sz. pp. 1283-1285. Kiállítás a Budapesti Planetáriumban. Szakosodás az űrtávérzékelésben. Geostacionárius vagy Nap-szinkron. A Landsat-4 és -5. [VEJ.]

Füstködfátyol a Jupiter sarkai felett. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. okt. 12. 41. sz. p. 1309. Kazahsztáni csillagászok megfigyelése egy eddig ismeretlen jelenségről. A Moscow News írása alapján. [VEJ.]

Milyen vastag legyen a védőborítás? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. okt. 19. 42. sz. p. 1342. Az űrben tartózkodó ember és műszereinek védelme a kozmikus térben jelenlévő porszemcsék, meteoritok ellen. Kísérleti ütköztetések és számítások az optimális megoldás érdekében. A Nauka i Zsizny cikke alapján. [VEJ.]

Elkészült a Galileo szonda leszálló egysége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. okt. 19. 42. sz. p. 1342. Az amerikai szondát 1986-ban indítják útnak. Két részből áll: a bolygó körül keringő és a leszálló egység. Színes fotó a leszálló egységről. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1984. július-szeptember. = Élet és Tudomány 39. 1984. okt. 26. 43. sz. pp. 1356-1359., címképfotó. [SRG.]

A tunguszkai meteorit - ahogyan az USA-ból látják. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. okt. 26. 43. sz. p. 1371. Anyagmaradvány-vizsgálatok alapján megerősítették azt a szovjet feltevést, hogy meteoritrobbanás volt. A Science írása nyomán. [VEJ.]

A Mars kráterei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. nov. 2. 44. sz. p. 1402. A bolygó krátereinek összehasonlító vizsgálata, koruk, méretük, eredetük szerint. A Nauka i Zsizny cikke nyomán. [VEJ.]

Lézerkapcsolat mesterséges holdak között. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. nov. 23. 47. p. 1499. Fontos kutatóprogram megvalósítása a bécsi műegyetemen. A Die Presse írása alapján. [VEJ.]

A csillagok "anyagcseréje". = Élet és Tudomány 39. 1984. nov. 30. 48. sz. p. 1534. A Sky and Telescope nyomán F. L. I. [SRG.]

LOVAS György: A gondolkodás évszázadai 10. A világegyetem tudománya. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 7. 49. pp. 1558-1559. Az arisztotelészi világkép. Vajúdó Európa. A heliocentrikus világkép. Kopernikusz, Tycho de Brahe, Kepler. [VEJ.]

Költözik a vatikáni csillagvizsgáló. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 7. 49. sz. p. 1563. A növekvő fényszennyeződés ellehetetleníti a működését, ezért az USA-beli Tucsonban állítják fel. A Die Presse írása nyomán. [VEJ.]

A szénnél is feketébbek: az Uránusz gyűrűi. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 7. 49. sz. p. 1563. CCD-s felvételekből megállapítható, hogy a napfénynek csupán 2 %-át verik vissza. Ennél sötétebb anyagot a Naprendszerben nem ismerünk. Még nyitott kérdés, hogy milyen anyagról van szó. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

2200 éves "üstökösatlasz". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 7. 49. sz. p. 1563. 29 üstökös rajza és pontos leírása, valamint egyéb csillagászati jelenség regisztrálása szerepel a Kínában, egy sír feltárásakor talált Han-dinasztia korából származó könyvben. A Chinese Astronomy and Astrophysics cikke alapján. [VEJ.]

LOVAS György: A gondolkodás évszázadai 11. Mozgékony tudomány... = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 14. 50. sz. pp. 1576-1577. Galilei, a fizikus.; Bacontól Newtonig.; Részlet Galilei Dialogójából. (Firenze, 1632.).; Gazda István kiegészítésével. [SRG.]

Újabb bizonyíték: léteznek távoli bolygók! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 14. 50. sz. p. 1596. Az IRAS nevű műhold lefényképezte a béta Pictorist körülvevő anyagfelhőt, melyben a számítások szerint már kialakult bolygók vannak. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

A Föld porövezetei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 14. 50. sz. p. 1596. Mesterséges holdakkal 70 ezer kilométer magasságig végzett kutatásokkal megfigyeltek a Föld körül keringő kozmikus por- és meteoranyagból álló állandó gyűrűket. A Nauka i Zsizsny írása nyomán. [VEJ.]

A Holdról származó földi meteoritok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 14. 50. sz. p. 1596. Az Antarktiszon talált három meteorit. Valószínűleg egy a Holdba becsapódott nagyméretű kozmikus test dobta ki az űrbe. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

F. L. I.: A legújabb csillagvilág. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 14. 50. sz. p. 1598. IRAS, az infravörös csillagászati műhold. [SRG.]

LOVAS György: A gondolkodás évszázadai 12. Newton és kora. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 21. 51. sz. pp. 1608-1609. Részlet Newton Principiájából (London, 1687).; Gazda István kiegészítésével. [SRG.]

F. L. I.: Az Európa az Űrhajózási Lexikonban. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 21. 51. sz. p. 1631., hátsó külső borító. [SRG.]

"Dinamó" Tejútunk középpontjában? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 28. 52. sz. p. 1657. Több mint 150 fényévre kinyúló, a Nap protuberanciáira emlékeztető ívek, melyeket mágneses, gyűrűs terek tartanak össze. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Bonyolult molekula a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 28. 52. sz. p. 1657. A Max Planck Intézet munkatársai a Bika csillagkép irányában metil-diacetilént találtak. A Die Umschau írása nyomán. [VEJ.]

Meddig tart egy nap a Neptunuszon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 28. 52. sz. p. 1657. A Las Campanas Csillagvizsgáló 2,5 méteres távcsövével megfigyelték a bolygó halvány felszíni alakzatait: a tengelykörüli fordulat mintegy 17 óra 50 perc. Két fotó-illusztráció. A Science News írása alapján. [VEJ.]

Fekete lyuk < - > kvazár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 28. 52. sz. p. 1657. Számos csillagász szerint a kvazárok olyan csillagrendszerek, melyeknek magjai fekete lyukak, s energiatermelésük épp abból adódik, hogy "anyagalaxisuk" anyagát élik fel. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

JANKOVICS Marcell: Újév. = Élet és Tudomány 39. 1984. dec. 28. 52. sz. p. 1663. A naptár története az ókortól napjainkig, korok és kultúrák vonatkozásában. [VEJ.]

Debrecen... elkészült bemutatókra és megfigyelésekre is alkalmas állomás... = Esti Hírlap 29. 1984. ápr. 14. 89. sz. p. [4.] Amatőr csillagászkör csillagvizsgáló állomása elkészült az Újkerti lakótelep egyik 14 emeletes lakóházának tetején. [SRG.]

I. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Meteorvadászat rádióval. Nappal is értékes adatokat ad. Különös tünemény. Egyszerű, olcsó módszer. = Esti Hírlap 29. 1984. júl. 14. 165. sz. p. [4.] 1946. okt. 9-én a Giacobinida meteorzáport rádióamatőrök észlelték. [SRG.]

BARTHA Lajos: Bakonycsernyei diák a felfedező. Új csillag a Hattyúban. = Esti Hírlap 29. 1984. szept. 4. Fidrich Róbert. [SRG.]

KUNFALVI Rezső: John Banville: Kepler. Európa Kiadó, 1983. = Fizikai Szemle 34. 1984. jan. 1. sz. pp. 35-36. Könyvismertetés. [SRG.]

CSOMOR Lajos - LANTOS Béla - LUDVIGH Rezső - POÓR Magdolna: A Magyar Korona aranyműves vizsgálatáról. = Fizikai Szemle 34. 1984. jan. 1. sz. pp. 36-40., hátsó belső és külső borító. [SRG.]

BEÖTHY Mihály - FEHÉR András - FERENCZNÉ ÁRKOS Ilona - FERENCZ Csaba - HENNEL Sándor: Eppur si... = Fizikai Szemle 34. 1984. febr. 2. sz. pp. 75-80., hátsó belső borító. Magyar Korona vizsgálatáról. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: S. Weinberg: Az első három perc. Gondolat Kiadó, 1982. = Fizikai Szemle 34. 1984. márc-ápr. 3-4. sz. pp. 157-158. Könyvismertetés. [SRG.]

BARANYAI Tünde: Csillagászati Évkönyv az 1984 évre. Gondolat Kiadó, Budapest. 1983. = Fizikai Szemle 34. 1984. márc-ápr. 3-4. sz. p. 160. Könyvismertetés. [SRG.]

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség 34. kongresszusa. Megnyitó beszéd (Budapest, 1983. okt. 10.) = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. pp. 161-192. [KSZ.]

KOTYELNYIKOV, V. A.: Expedíció a Halley-üstököshöz. (A nemzetközi VEGA-program.) = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. pp. 162-165. [PIR.]

EDELSON, Burton I.: NASA: 25 év nemzetközi együttműködés. = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. pp. 165-168. [PIR.]

PÁL Lénárd: Kis országok szerepe a nemzetközi űrkutatásban. = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. pp. 169-171. [PIR.]

TRELLA, Massimo: Együttműködés a világűrben. = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. pp. 171-174. [PIR.]

YAMAMOTO, Tetsuo: Az üstökösök magjának molekuláris összetétele. = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. pp. 174-177. [PIR.]

RAHE, Jürgen: A Halley-üstökös - ahogy korábban látták. = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. pp. 177-181. [PIR.]

SCARF, F. L. - SMITH, E. J. - FARQUHAR, R. W.: Kutatóút a Giacobini-Zinner üstököshöz. = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. pp. 182-186. [PIR.]

ALMÁR Iván: Az Asztronautikai Kongresszus megnyitója. = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. pp. 186-187. Budapest, 1983. okt. 10. [SRG.]

ALMÁR Iván: Asztronautikai Világkongresszus Budapesten. = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. pp. 187-189. Budapest, 1983. okt. 9-15. [SRG.]

SUMMERFIELD, Martin: Kármán Tódor emlékülés. = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. p. 189. Űrkutatási vonatkozásokkal. [SRG.]

Kármán és Magyarország. = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. pp. 190-191. Űrkutatási vonatkozásokkal. [SRG.]

SUMMERFIELD, Martin: Kármán Tódor a JET Propulsion Lab megalapítója. = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. p. 195. Fordította: Menczel György. [SRG.]

SWAN, Peter A. - SWAN, Cathy W.: A világűr, mint egyedülálló oktatási nevelési motivátor. = Fizikai Szemle 34. 1984. máj. 5. sz. pp. 196-199. [PIR.]

HOUPIS, H. L. F. - MARCONI, M. L. - MENDIS, D. A.: Az üstökösök atmoszférája. = Fizikai Szemle 34. 1984. jún. 6. sz. pp. 227-232. Ford.: Tátrallyay Mariella. [PIR.]

LUKÁCS Béla: Otto Heckmann: Csillagok, Kozmosz, világmodellek. (Gondolat, 1983. fordította: Patkós László.) = Fizikai Szemle 34. 1984. aug. 8. sz. pp. 318-319. Könyvismertetés. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Gauss mint csillagász. = Fizikai Szemle 34. 1984. okt. 10. sz. pp. 370-373. [PIR.]

HLAVAC, A: Zoch János az első szlovák nyelvű fizikakönyv szerzője. = Fizikai Szemle 34. 1984. okt. 10. sz. pp. 378-382. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Asztrofizika a gimnázium IV. osztályában. = A Fizika Tanítása 23. 1984. 3. sz. pp. 78-81. [PIR.]

BOTH Előd: Einstein a mérlegen - avagy: az általános relativitáselmélet kísérleti ellenőrzése. = Föld és Ég 19. 1984. 1. sz. pp. 6-10. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Régi magyar obszervatóriumok. 3. Csillagvizsgáló a Gellérthegyen (1815-1852). = Föld és Ég 19. 1984. 1. sz. pp. 14-17. [SRG.]

BRONSTEN, V. A.: Bemutatjuk... a VAGO szovjet csillagászati társaságot. = Föld és Ég 19. 1984. 1. sz. pp. 22-24. [SRG.]

BOTH Előd: A legtávolabbi kvazár. = Föld és Ég 19. 1984. 1. sz. p. 28. A Spaceflight 1983. februári cikke alapján. A PKS 2000-330 jelű kvazárról. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1984. februári műsornaptár. = Föld és Ég 19. 1984. 1. sz. p. 29. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 19. 1984. 1. sz. pp. 29-31. Both Előd: Észlelők rovata. Meteorok - mikrometeorit-észlelés, Változócsillagok. Mizser Attila és Hardi Ferenc anyagai alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1984 február hóban. = Föld és Ég 19. 1984. 1. sz. p. 32. [SRG.]

HOLL András: Csillagok sötét kísérői (nyomozás idegen bolygórendszerek után). = Föld és Ég 19. 1984. 2. sz. pp. 34-38. [SRG.]

MARIK Miklós: Ismét csillagászok kaptak fizikai Nobel-díjat. = Föld és Ég 19. 1984. 2. sz. pp. 46-47. Az 1983 évi Nobel-díjat két amerika csillagász kapta: Subrahmanyan Chandrasekhar és William A. Fowler. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: STS-napló. A Challenger három útja. = Föld és Ég 19. 1984. 2. sz. pp. 52-56., első belső borító. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1984. márciusi műsornaptár. = Föld és Ég 19. 1984. 2. sz. p. 56. [SRG.]

Újdonságok égen-földön. = Föld és Ég 19. 1984. 2. sz. pp. 60-61. -sts, ikB [Schlosser Tamás - ifj. Kálmán Béla]: Bolygók a Vega körül? A Sterne und Weltraum 1983. novemberi és a Science 1983. augusztus 26. száma alapján.; Sz. K. [Szatmáry Károly]: Egy szupergalaxisban élünk? A Sterne und Weltraum 1983. 8-9. száma alapján.; Sz. K. [Szatmáry Károly]: A legfényesebb kvazár. A Sterne und Weltraum 1983. 8-9. száma alapján. [SRG.]

DINGA László - BARTHA Lajos: Felhívás a magyar amatőrcsillagászati archívum támogatására. = Föld és Ég 19. 1984. 2. sz. p. 62. A tatai bemutató csillagvizsgálóban - tervezték. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 19. 1984. 2. sz. p. 63. A CSBK XIII. Országos Találkozója. Kiskunhalas, 1984. június 29. - július 3.; Négy új csillagvizsgáló avatása. Kiskunhalas, Szombathely, Esztergom, Pápa.; Balogh István: Kiskunhalas. [SRG.]

A csillagos ég 1984 március hóban. = Föld és Ég 19. 1984. 2. sz. p. 64. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: 1984. december 4-i részleges napfogyatkozás. Fotó. = Föld és Ég 19. 1984. 3. sz. első belső borító. [SRG.]

TÓTH Imre: Az üstökösök "légköre". = Föld és Ég 19. 1984. 3. sz. pp. 66-70. [SRG.]

-sts- [SCHLOSSER Tamás]: A Kepler-ház Weil der Stadtban. = Föld és Ég 19. 1984. 3. sz. pp. 74-75. [SRG.]

A Naprendszer égitestjei. = Föld és Ég 19. 1984. 3. sz. pp. 79-81. [SRG.]

-ge-: Glóbuszaink tegnap és ma. = Föld és Ég 19. 1984. 3. sz. pp. 85-86. Föld- és éggömbkiállítás az ELTE-n 1983. szeptember 13-tól október 28-ig. [SRG.]

GELLÉRT András: Newton-reflektor segédtükrének méretezése. = Föld és Ég 19. 1984. 3. sz. pp. 89-91. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1984. áprilisi műsornaptár. = Föld és Ég 19. 1984. 3. sz. p. 94. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 19. 1984. 3. sz. pp. 94-95. Előzetes a XIII. CSBK-találkozó programjából. Kiskunhalas, 1984. június 29 - július 3.; Borsodnádasd - Kós Tamás.; Hegyeshalom - Hautzinger József.; Zajácz György: Debrecen. [SRG.]

A csillagos ég 1984 április hóban. = Föld és Ég 19. 1984. 3. sz. p. 64. [SRG.]

1983. szeptember 9-én este készült ez a felvétel: Zana Péter (Jászladány) ... tűzgömbje. = Föld és Ég 19. 1984. 3. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

LUDMÁNY András: Hogyan működik a Nap-dinamó? = Föld és Ég 19. 1984. 4. sz. pp. 103-106. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A Betelgeuse mint változócsillag. = Föld és Ég 19. 1984. 4. sz. pp. 110-111. [SRG.]

KELEMEN János: A Hold mozgása. Csillagászat - kísérletezve. = Föld és Ég 19. 1984. 4. sz. pp. 115-119. [SRG.]

John Banville: Kepler. = Föld és Ég 19. 1984. 4. sz. p. 119. Könyvismertetés. [SRG.]

A TIT Uránia csillagvizsgáló 1984. évi tavaszi csütörtöki sorozata. = Föld és Ég 19. 1984. 4. sz. p. 119. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Csillagászattörténeti találkozó Esztergomban. = Föld és Ég 19. 1984. 4. sz. pp. 124-125. 1983. november 12-13. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1984. májusi műsornaptár. = Föld és Ég 19. 1984. 4. sz. p. 125. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 19. 1984. 4. sz. pp. 126-127. Both Előd: Észlelők rovata. Mizser Attila: Változócsillagok.; Meteorok. Mizser Attila, Tepliczky István, Iskum József anyagai alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1984 május hóban. = Föld és Ég 19. 1984. 4. sz. p. 125. [SRG.]

TÓTH Imre: Az üstökösök csóváiról. = Föld és Ég 19. 1984. 5. sz. pp. 130-134., címoldal. [SRG.]

ALMÁR Iván: Gondolatok marsközelség idején. = Föld és Ég 19. 1984. 5. sz. pp. 142-145. [SRG.]

iKB [KÁLMÁN Béla, ifj.]: Óriási foltcsoport a Napon. = Föld és Ég 19. 1984. 5. sz. p. 145. [SRG.]

G. L.: A Magellán-felhők szerkezete és fejlődése. = Föld és Ég 19. 1984. 5. sz. pp. 148-149. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Reneszánsz csillagászok műszere: a torkvétum. = Föld és Ég 19. 1984. 5. sz. pp. 152-153. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1984 júniusi műsornaptár. = Föld és Ég 19. 1984. 5. sz. p. 156. [SRG.]

Simon Mitton: A Rák-köd. = Föld és Ég 19. 1984. 5. sz. pp. 157. Könyvismertetés. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 19. 1984. 5. sz. pp. 158-159. Gyöngyös - Juhászné Czigány Marianna.; Sárisáp-Annavölgy - Révész László.; Vértes Ernő: Új bemutató csillagvizsgáló Szombathelyen. [SRG.]

A csillagos ég 1984 június hóban. = Föld és Ég 19. 1984. 5. sz. p. 160. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Kétszáz éve született Tittel Pál. = Föld és Ég 19. 1984. 6. sz. pp. 162-165. [SRG.]

KELEMEN János: E.T. - SETI - CETI... = Föld és Ég 19. 1984. 6. sz. pp. 170-174. [SRG.]

BOTH Előd: Kisbolygó és meteorraj kapcsolata. = Föld és Ég 19. 1984. 6. sz. p. 174. 1983 TB kisbolygó és a Geminidák. A Nature 1983. november 10-iki száma alapján. [SRG.]

S-ky [SCHUMINSZKY Nándor]: Működik-e majd a Voyager-2? = Föld és Ég 19. 1984. 6. sz. p. 175. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1984. júliusi műsornaptár. = Föld és Ég 19. 1984. 6. sz. p. 175. [SRG.]

i. K. B. [KÁLMÁN Béla, ifj.]: A Hyperion forgása. = Föld és Ég 19. 1984. 6. sz. p. 180. A Nature 1984. február 23-án megjelent cikke alapján. [SRG.]

Szén-monoxid a Titan légkörében. = Föld és Ég 19. 1984. 6. sz. p. 181. A Sterne und Weltraum 1984. januári száma alapján. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Egy fiatal rádió-szupernóva. = Föld és Ég 19. 1984. 6. sz. p. 181. Nature 1983. december 8-án megjelent száma alapján. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 19. 1984. 6. sz. pp. 189-190. -th- [ifj. Bartha Lajos]: Az esztergomi csillagászati szakkör húsz esztendeje.; Balatonrendes - Novák András.; Mocsán Mihály: Bemutató csillagvizsgáló avatása Pápán.; Deicsics László: Közös hobbynk a csillagászat.; Debrecen - Szabó Bálint. [SRG.]

A csillagos ég 1984 július hóban. = Föld és Ég 19. 1984. 6. sz. p. 192. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Az asztrolábium. = Föld és Ég 19. 1984. 7. sz. pp. 198-202., első belső borító. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor - STURMANN László: STS-9. Columbia/Spacelab. = Föld és Ég 19. 1984. 7. sz. pp. 214-217., hátsó belső borító. [SRG.]

PAPP János: Sir William Herschel és az első két kisbolygó. = Föld és Ég 19. 1984. 7. sz. pp. 218-219. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Új infratávcsövek. = Föld és Ég 19. 1984. 7. sz. p. 219. A Sterne und Weltraum 1984 januári száma alapján. [SRG.]

i. K. B. [KÁLMÁN Béla, ifj.]: Új gravitációs lencse. = Föld és Ég 19. 1984. 7. sz. pp. 219-220. A Science 1984. január 6-i száma alapján. [SRG.]

i. K. B. [KÁLMÁN Béla, ifj.]: Fekete lyuk egy galaxis magban? = Föld és Ég 19. 1984. 7. sz. pp. 220-221. A Science 1983. december 2-iki száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Az SS 433 röngenképe. = Föld és Ég 19. 1984. 7. sz. p. 221. Sterne und Weltraum 1984 januári száma alapján. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Hubble Space Telescope. = Föld és Ég 19. 1984. 7. sz. p. 221. Sky and Telescope 1984 februári száma alapján. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 19. 1984. 7. sz. pp. 222-223. Both Előd: Észlelők rovata. A Nap.; Változócsillagok.; Meteorok. Mizser Attila, Iskum József, Tepliczky István anyagai alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1984 augusztus hóban. = Föld és Ég 19. 1984. 7. sz. p. 224. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: STS-napló. "Karosszékkel" a világűrben. = Föld és Ég 19. 1984. 8. sz. pp. 226-230., címoldal, hátsó külső borító. [SRG.]

FEJES István: Rádiócsillagászat és orvostudomány. = Föld és Ég 19. 1984. 8. sz. pp. 236-238. [SRG.]

ACEROV, Ju. Sz.: Kozmikus mentők. = Föld és Ég 19. 1984. 8. sz. pp. 242-245. [SRG.]

BOTH Előd: Űrszondák a Plútóhoz. = Föld és Ég 19. 1984. 8. sz. p. 245. Spaceflight 1984 januári száma alapján. [SRG.]

Gyűrűk a Nap körül. = Föld és Ég 19. 1984. 8. sz. p. 250. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. = Föld és Ég 19. 1984. 8. sz. p. 250. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 19. 1984. 8. sz. pp. 254-255., hátsó belső borító Hajdúnánás - Szoboszlai Zoltán.; Nyíregyháza - Vadas Sándor, Király Zoltán.; Budapest - Farkas László.; Biharnagybajom - Balogh László.; Keszthelyi Sándor: A májusi napfogyatkozásról (1984. május 30-i pécsi megfigyelés). [SRG.]

A csillagos ég 1984 szeptember hóban. = Föld és Ég 19. 1984. 8. sz. p. 256. [SRG.]

SZABADOS László: Infravörös csillagászat 1. (mit látunk a Földről?) = Föld és Ég 19. 1984. 9. sz. pp. 258-262. [SRG.]

HORVÁTH András: Új szovjet kozmikus szállítóeszközök. = Föld és Ég 19. 1984. 9. sz. pp. 266-269. [SRG.]

GELLÉRT András: A TIT Budapesti Szervezetének csillagászati-űrkutatási programjai 1984/85-re. = Föld és Ég 19. 1984. 9. sz. p. 280. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1984 októberi műsornaptár. = Föld és Ég 19. 1984. 9. sz. p. 281. [SRG.]

I. E. [ILLÉS Erzsébet]: A Betelgeuse körül is porfelhőt fedezett fel az IRAS. = Föld és Ég 19. 1984. 9. sz. p. 281. COSPAR Information Bulletin 1984 áprilisi száma alapján. [SRG.]

BOTH Előd: A lélegző Triton. = Föld és Ég 19. 1984. 9. sz. p. 283. [SRG.]

SCHLOSSER Tamás: A tizenharmadik... = Föld és Ég 19. 1984. 9. sz. pp. 284-287., hátsó belső borító. A CSBK találkozójáról. Kiskunhalas, 1984. június 29 - július 3. [SRG.]

DANKÓ Sándor: A CsBK új működési szabályzatáról. = Föld és Ég 19. 1984. 9. sz. pp. 286-287. [SRG.]

A csillagos ég 1984 október hóban. = Föld és Ég 19. 1984. 9. sz. p. 288. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Százéves a greenwichi kezdőmeridián. = Föld és Ég 19. 1984. 10. sz. pp. 294-297. Longitude Zero 1884-1984 emlékülés London, 1984. július 9-13. [SRG.]

SZABADOS László: Infravörös csillagászat. 2. (az IRAS ege). = Föld és Ég 19. 1984. 10. sz. pp. 300-303. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Újdonságok a Pallas kisbolygóról. = Föld és Ég 19. 1984. 10. sz. pp. 306-307. [SRG.]

S-ky [SCHUMINSZKY Nándor]: Amerikai űrállomás 1991/92-re? = Föld és Ég 19. 1984. 10. sz. p. 307. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma 1984 novemberi műsornaptár. = Föld és Ég 19. 1984. 10. sz. p. 314. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 19. 1984. 10. sz. pp. 317-319. Both Előd: Észlelők rovata. Új kiadványok: PVH Report 4-7. rész, Változócsillag Atlasz 5. rész, Pleione, ZHR Bulletin 1980.; Mélyég/kettőscsillagok.; Változócsillagok. Papp Sándor, Mizser Attila anyagai alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1984 november hóban. = Föld és Ég 19. 1984. 10. sz. p. 320. [SRG.]

HORVÁTH András: A Szaljut-7 program krónikája. = Föld és Ég 19. 1984. 11. sz. pp. 322-327., címoldal [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Új fejezet a kozmikus háttérsugárzás tanulmányozásában: a Relikt kísérlet. = Föld és Ég 19. 1984. 11. sz. pp. 332-334. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: Az Éta Carinae. = Föld és Ég 19. 1984. 11. sz. pp. 338-340. [SRG.]

A Föld a világűrből - új állandó kiállítás a Planetáriumban. = Föld és Ég 19. 1984. 11. sz. p. 341. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1984 decemberi műsornaptár. = Föld és Ég 19. 1984. 11. sz. p. 348. [SRG.]

Újdonságok égen - földön. = Föld és Ég 19. 1984. 11. sz. pp. 349-350. i. K. B. [ifj. Kálmán Béla]: Az M87 ikertestvére.; -Mzs [Mizser Attila]: "Mikroüstökös" vagy mesterséges hold?; Both Előd: Ki-bekapcsol a Her X-1! Sterne und Weltraum 1984 január-márciusi számai alapján. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 19. 1984. 11. sz. p. 351. Both Előd: Amatőrcsillagász-úttörők országos találkozója Gödöllő, 1984. augusztus 6-11.).; Budapest - Balázs József.; Békés - Bucsi Gábor.; Vajdahunyad - Kovács Sándor. [SRG.]

A csillagos ég 1984 december hóban. = Föld és Ég 19. 1984. 11. sz. p. 352. [SRG.]

BOTH Előd: Két év a Jupiter körül. = Föld és Ég 19. 1984. 12. sz. pp. 368-373. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1985 januári műsornaptár. = Föld és Ég 19. 1984. 12. sz. p. 373. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Száz éve jelent meg az első magyar csillagászati folyóirat. = Föld és Ég 19. 1984. 12. sz. pp. 374-377. Az Urania megjelenéséről. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Újabb feltételezés a Nap-neutrínók rejtélyének megoldására. = Föld és Ég 19. 1984. 12. sz. pp. 377-378. [SRG.]

i. K. B. [KÁLMÁN Béla, ifj.]: Asztroszeizmológia: a alfa Centauri rezgései. = Föld és Ég 19. 1984. 12. sz. pp. 378-379. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Üstökösök a Vega körül? = Föld és Ég 19. 1984. 12. sz. pp. 379-380. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Egy helyreállított napóra Szarvason. = Föld és Ég 19. 1984. 12. sz. p. 380. A szarvasi mezőgazdasági főiskolai kar épületének déli falán talált, 1927-ben készített napóra restaurálásáról. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 19. 1984. 12. sz. p. 381. Zajácz György: Csillagda Debrecenben (avatása 1984. április 10-én volt). [SRG.]

A csillagos ég 1985 január hóban. = Föld és Ég 19. 1984. 12. sz. p. 382. [SRG.]

MOLNÁR Katalin - TÓZSA István: Műholdfelvételek számítógépes feldolgozása. = Földrajzi Értesítő 33. 1984. 1-2. füz. pp. 133-139. [SRG.]

BASSA László: Űrfelvételek felhasználása földhasznosítási térképezés céljaira Lengyelországban. = Földrajzi Értesítő 33. 1984. 1-2. füz. pp. 152-154. [SRG.]

JAKUCS László: A Kisalföld műholdas földtudományi vizsgálata. = Földrajzi Közlemények 32. 1984. 3. sz. pp. 217-254. [KSZ.]

MESKÓ Attila: A Nemzetközi Poláris Évek és a Nemzetközi Geofizikai Év. = Földrajzi Közlemények 32.(105.) 1984. 4. sz. pp. 333-338. [SRG.]

SIMONFAI Lászlóné: Könyvújdonságok. Földünk a Szaljut-6 fedélzetéről. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1983. 207 p. = Földrajzi Közlemények 32.(105.) 1984. 4. sz. pp. 378-381. Magyar, angol, orosz nyelvű rövid ismertetés. [SRG.]

TAKÁCS Gábor: A hiánypótló Planetárium. = Földrajztanítás 27. 1984. 3. sz. pp. 89-91., címlap, hátsó borítók. A budapesti Planetárium műsorainak használata a földrajzoktatásban. [KSZ.]

TARCSAI György: Földünk a SZALJUT-6 fedélzetéről. Budapest, 1983. Műszaki Könyvkiadó. 206 old. 132 ábra. = Geodézia és Kartográfia 36. 1984. 3. sz. pp. 230-231. Könyvismertetés. [KSZ.]

HRENKÓ Pál: Az első magyar földgömb alkotóközössége. = Geodézia és Kartográfia 36. 1984. 4. sz. pp. 268-274. Nagy Károly életének és munkásságának ismertetése is. [KSZ.]

JOÓ István: A kozmikus geodézia Magyarországon. = Geodézia és Kartográfia 36. 1984. 5. sz. pp. 317-319. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Kiegészítés. (A legkorábbi hazai földrajzi koordinátáról.) = Geodézia és Kartográfia 36. 1984. 5. sz. pp. 371. [SRG.]

FLECK Alajos: Janus Pannonius, Gazulus és a gyűrűs asztrolábium. = Geodézia és Kartográfia 36. 1984. 6. sz. pp. 441-446. Janus Pannonius pécsi püspökként, Ptolemaiosz-féle ekvátorgyűrűs asztrolábiumot rendelt 1460-1465 között. [FLA.]

SCHALK Gyula: Az élet és a tudat kozmológiája. A világ anyagi egysége és a szellemi jelenség. = Georgikon 27. 1984. nov. 8. pp. 18-19. [SRG.]

Ismerkedés a csillagos éggel. = Hajdú-Bihari Napló 1984. márc. 13. Debrecenben csütörtök este a Kölcsey Művelődési Központban tartottak komplex csillagászati rendezvényt a Magnitúsó amatőrcsillagász kör tagjai. Több mint 200 érdeklődő jelent meg. [KOC.]

Amatőr csillagvizsgáló Debrecenben. = Hajdú-Bihari Napló 1984. ápr. 10. p. 1. A Szabó István altábornagy tér 5. sz. ház 15. szintjén. 1984. ápr. 10-én este Kulin György avatja fel. Az első nyilvános távcsöves bemutatás ápr. 11-én 19 órától lesz. [KOC.]

Csillagdát avattak Debrecenben. = Hajdú-Bihari Napló 1984. ápr. 12. p. 1. Az ápr. 10-i ünnepélyes avatáson mintegy hetvenen jelentek meg. A vendégeket dr. Gyarmati Kálmán a megyei tanács elnökhelyettese, Lukovics András a művelődési központ igazgatója, Tikász Elek a városi tanács elnökhelyettese üdvözölte. Utána dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló nyugalmazott igazgatója méltatta a helyi amatőrcsillagászok erőfeszítéseit. [KOC.]

Csillagda Debrecenben. = Hajdú-Bihari Napló 1984. szept. 15. Egész oldalas cikk Debrecen amatőrcsillagászati életéről és a Szabó János altábornagy téri 14 emeletes ház tetején nemrég felavatott új csillagvizsgálóról. MInden hétfő este van távcsöves bemutatás a 10 cm-es Zeiss-távcsővel. Zajácz György, Szoboszlay Endre, Károlyi Gábor, Füzesi Zoltán és Bocskai János segítettek a csillagda létesítésében. 25-30 fős aktív tagság segít az ismeretterjesztésben és a megfigyelésekben. [KOC.]

KOWAL,Charles: Elbitangolt égitest. = IPM Interpress Magazin 10. 1984. jan. p. 13. A Chiron körüli vitákat taglalja a cikk. [NRO.]

CODR, Milan: Kinőttük a bölcsőt. =IPM Interpress Magazin 10. 1984. máj. pp. 58-63. Az űrállomások jövője. [NRO.]

KOSZORÚS István: Magyarok Vénusz nyomában. = IPM Interpress Magazin 10. 1984. máj. 5. sz. pp. 100-105. Hell és Sajnovics vardői expedíciója. Képekkel. [HAD.]

Út a csillagok felé. = IPM Interpress Magazin 10 1984. júl. pp. 4-7. Űrhajósok kiképzése. Forrás: Himija i Zsizny. [NRO.]

CHISEA, Giulietto: Van ott valaki? = IPM Interpress Magazin 10. 1984. dec. pp. 8-9. Beszélgetés más civilizációkról. [NRO.]

ASIMOV, Isaac: Bölcsőnk a világűr. = IPM Interpress Magazin 10. 1984. jubileumi különszám. pp. 165-167. [KOC.]

CSABA György: Planetárium. Az életadó csillag. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. febr. sz. pp. 24-25. A planetárium műsoráról. [KSZ.]

SZAKONYI Péter: Valóságos űrmesék. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. febr. sz. pp. 28-29. Csillagászatról és űrkutatásról a hazánkban rendezett 34. Asztronautikai Világkongresszus kapcsán. [KSZ.]

SAJÓ Péter: Planetárium: Az űrkutatás negyedszázada. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. márc. sz. pp. 16-17. A planetárium műsora. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Planetárium. Az időmérés története. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. ápr. sz. pp. 20-21. A planetárium műsora. [KSZ.]

ZOMBORI Jutka: Planetárium. Irány a Mars! = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. máj-jún. sz. pp. 34-35. A planetárium műsora. [KSZ.]

TARACSÁK Gábor: Planetárium: Földünk bolygótestvérei. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. júl. sz. pp. 18-19. A planetárium műsora. [KSZ.]

Az égbolt színháza. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. okt. sz. p. 2., címlapkép. A Budapesti Planetárium. [KSZ.]

CSABA György: A csillagászat évezredei. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. okt. sz. pp. 3-5. A planetárium műsora. [KSZ.]

Cs. Gy [CSABA György]: Hazánk csillagos égboltja. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. okt. sz. pp. 5-7. A planetárium műsora. [KSZ.]

CSABA György: Tanács Holdfotózáshoz. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. okt. sz. p. 7. [KSZ.]

SAJÓ Péter: A technika gyorsan elavul. Modernizálás saját erőből. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. okt. sz. pp. 8-9. A Budapesti Planetárium főműszerét az 1950-es években tervezték és 1968-ban szállították Magyarországra. Nemrég műszaki felújítást és modernizálást végeztek az intézmény munkatársai. [KSZ.]

TARACSÁK Gábor: Kiállítások a Planetáriumban. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. okt. sz. pp. 10-11. A planetárium körfolyosóján. [KSZ.]

ZOMBORI Judit: Műsorok gyermekeknek. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. okt. sz. pp. 12-13. A planetárium gyermekelőadásai: A Nap családja, Irány a Mars, A galaktika vándorai. [KSZ.]

BOTH Előd: Csillagászati szakkörök. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. okt. sz. pp. 14-15. A Művelődési Minisztérium Közművelődési Főosztálya 1982-ben kinevezte az Uránia Csillagvizsgálót az országban működő valamennyi csillagászati szakkör módszertani bázisává. [KSZ.]

cs [CSABA György]: Megnyugtató évmilliók. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. okt. sz. p. 15. [KSZ.]

Csillagászati Hét. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. okt. sz. p. 20. 1984. okt. 20. és nov. 5. között lesz a TIT Budapesti Planetáriumában és a TIT Kossuth Klubjában. Részleteket nem közölnek. [KSZ.]

Rendezvényfigyelő. Idegen civilizációk. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. nov. sz. p. 16. Megrendezték a 33. Csillagászati Hetet, amely az idegen civilizációkkal foglalkozott. [KSZ.]

Planetáriumi műsor külföldieknek. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1984. dec. sz. p. 14. Csillagrapszódia címmel, orosz, angol, német, francia és eszperantó nyelven. [KSZ.]

S. Gy. F.: Életem legérdekesebb élménye a Halley-üstökös. Elmondta: Kulin György csillagász. = Képes Újság 25. 1984. febr. 4. 5. sz. pp. 14-15. Beszélgetés Kulin Györggyel. [SRG.]

SAS Elemér: A gravitáció 1. = Középiskolai Matematikai Lapok 34. 1984. dec. 10. sz. pp. 465-467. [PIR.]

Címlapon: Az 1681 február 10-én napnyugtakor megfigyelt bolidák (tűzgömbök) és északi fény erősen stilizált ábrázolása. = Légkör 29. 1984. 1. sz. címoldal. [SRG.]

PINTÉR Gyula: Műholdfilmek készítése számítógéppel. = Légkör 29. 1984. 1. sz. pp. 14-15. A METEOSAT-2 felvételeiből. [SRG.]

DOMBAI Ferenc: Rádiólokátorral a Nap nyomában. = Légkör 29. 1984. 1. sz. pp. 22-23. [SRG.]

MEZŐSI Miklós: Olvastuk... Napszúrást kapott a tengerészeti műhold. = Légkör 29. 1984. 1. sz. p. 26. [SRG.]

SZALAY Sándor: Heinrich Wild (születésének évfordulóján). = Légkör 29. 1984. 1. sz. p. 33. A berni csillagvizsgáló igazgatója volt. [SRG.]

BÉLL Béla: Sarki fény, világító felhők, alpesi fény, vulkánok. = Légkör 29. 1984. 3. sz. címoldal, pp. 10-14. [SRG.]

SALAMON Lászlóné: Népi időjárási szabályok statisztikai vizsgálata. = Légkör 29. 1984. 4. sz. pp. 26-29. [SRG.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1984. január havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. jan. p. 1. Fenyvesi András, Szabó Bálint, Zajácz György, Szombathelyi Gyula előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1984. február havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. febr. p. 1. Füzesi Zoltán, Tóth Mihály, Zajácz György, Dankó Sándor előadásai. 8-án távcsöves bemutatás a Kölcsey Művelődési Központ parkolójában. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. febr. p. 1. Okkultáció előrejelzések, mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, Magnitúdó hétvége a Vekeri tónál. [KSZ.]

Okkultációk és csillagközelségek Debrecenben. 1984. február. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. febr. p. 2. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1984. március havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. márc. p. 1. Fenyvesi András, Károlyi Gábor, Szoboszlay Endre, Füzesi Zoltán, Szabó Balint előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, okkultáció előrejelzések, 1983n P/Crommelin üstökös, meteorraj, Magnitúdó hétvége a Vekeri tónál. [KSZ.]

Csillagászati Bemutató. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. márc. p. 2. 1984. márc. 8-án. [KSZ.]

Okkultációk és csillagközelségek Debrecenben. 1984. március. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. márc. p. 3. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1984. április havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. ápr. p. 1. Zajácz György, Füzesi Zoltán, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, okkultáció Debrecenben, meteorrajok, Magnitúdó hétvége a Vekeri tónál. [KSZ.]

Okkultációk és csillagközelségek Debrecenben. 1984. április. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. ápr. p. 2. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1984. május havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. máj. p. 1. Szabó Bálint, Zajácz György, Károlyi Gábor, Alföldi Attila, Gombos Attila, Tóth Mihály előadásai. 19-20-án tanulmányút Piszkéstetőre. [KSZ.]

Észlelőprogram májusra. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, okkultáció előrejelzések, bolygók, meteorraj, fogyatkozások, Magnitúdó hétvége a Vekeri tónál. [KSZ.]

Okkultációk és csillagközelségek Debrecenben. 1984. május-augusztus. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. máj. p. 2. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1984. június havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. jún. p. 1. Keresztessy Zsolt, Sipos Tamás, Zajácz György, Fenyvesi András, Czakó István előadásai. [KSZ.]

Megfigyelő program az észlelni kívánóknak. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, fedési minimum előrejelzések, meteorrajok, Magnitúdó hétvége a Vekeri tónál. [KSZ.]

Csillagászati programok 1984 nyarán. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. júl-aug. p. 1. Észlelőtáborok. [KSZ.]

[Megfigyelő program az észlelni kívánóknak.] = [Magnitúdó Körlevél] 1984. júl-aug. p. 1. Meteorrajok, mira maximum előrejelzések, okkultációk Debrecenben. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1984. szeptember havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. szept. p. 1. Szoboszlay Endre, Fenyvesi András előadásai. [KSZ.]

Észlelőprogram szeptemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultációk Debrecenben, meteorraj. [KSZ.]

Csillagászati bemutató. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. szept. p. 2. 1984. szept. 6-án. [KSZ.]

Okkultációk és csillagközelségek Debrecenben. 1984. szeptember, október. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. márc. p. 3. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1984. október havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. okt. p. 1. Szalay Sándor, Czakó István, Bagi Judit, Gombos Attila előadásai. [KSZ.]

Észlelő program októberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenben, meteorraj, megfigyelőnapok a csillagdában. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1984. november havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. nov. p. 1. Szabó Bálint, Fenyvesi András, Zajácz György, Füzesi Zoltán előadásai. Csillagászati Hét 5, 6, 8, 9-én. [KSZ.]

Észlelő program novemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, 8-án részleges holdfogyatkozás, okkultáció előrejelzések, meteorrajok. [KSZ.]

Okkultációk és csillagközelségek Debrecenben. 1984. november, december. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. máj. p. 2. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1984. december havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. dec. p. 1. Zajácz György, Alföldi Attila, Sipos Tamás, Szoboszlay Endre előadásai. [KSZ.]

Megfigyelőprogram decemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1984. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, fedési változók minimumai, okkultáció előrejelzések Debrecenben, meteorraj. [KSZ.]

CSERNAI László: Relativisztikus nehéz-ion ütközések hidrodinamikai leírása. = Magyar Fizikai Folyóirat 32. 1984. 3. füz. pp. 231-290. Csillagászat: Relavitisztikus csillagvégállapotok, neutroncsillagok. Univerzummodellek. pp. 246-247. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Nap tizedik gyermeke? Még senki nem tud semmit. = Magyar Hírlap 17. 1984. jan. 5. 3. p. 8. A feltételezett X. bolygó. [KSZ.]

N. S. L.: Meghalt dr. Hédervári Péter. = Magyar Hírlap 17. 1984. jún. 29. p. 9. Megemlékezés. [REZ.]

  CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: Tolhopff János, Mátyás király csillagásza. = Magyar Könyvszemle 100. 1984. 4. sz. pp. 333-340. Tolhopff élete és munkássága. Részletesen 1480-ban készített Stellarium című csillagászati munkájáról, melyet Mátyás királynak ajánlott. Ez a kódex Budán készült és csillagászati adatait a budai meridiánra számították. [KSZ.]

GYULAY Zoltán: Az ember egyre inkább otthon van a világűrben is. Farkas Bertalan a nemzetközi együttműködésről. = Magyar Nemzet 47. 1984. ápr. 8. 83. sz. p. 5. [SRG.]

BOTH Előd: Csillagok, kozmosz, világmodellek. Otto Heckman kötete. = Magyar Nemzet 47. 1984. ápr. 27. 98. sz. p. 8. Könyvismertetés. [SRG.]

BOGNÁR Attila: Csillagászatunk fellegvárában. = Magyar Nemzet 47. 1984. máj. 18. 115. sz. p. 9. A piszkéstetői csillagvizsgáló 1962-es építéséről és távcsöveiről. [SRG.]

Meghalt dr. Hédervári Péter. = Magyar Nemzet 47. 1984. jún. 29. 151. sz. p. 4. [REZ.]

SCHALK Gyula: Az Univerzum anyagi egysége. = Magyar Nemzet 47. 1984. jún. 29. 151. sz. p. 9. A Csillagászok Baráti Köre Kiskunhalason kezdődő XIII. Országos találkozója egyik előadásának részlete. [SRG.]

Halálozás. = Magyar Nemzet 47. 1984. júl. 4. 155. sz. p. 8. Hédervári Péter gyászjelentése. [REZ.]

VARGHA Domokosné: Csillagda a Gellérthegyen. 200 éve született Tittel Pál. = Magyar Nemzet 47. 1984. jún. 29. 151. sz. p. 9. [SRG.]

URR Ida: Találkozás a Halley üstökössel. = Magyar Nemzet 47. 1984. dec. 1. 282. sz. p. 1. Vers. [SRG.]

M. G.: Isten és a modern fizika. = Magyar Tudomány 91.(29.) 1984. jan. 1. sz. pp. 65-67. New Scientist 1983. jún. 23-i cikke alapján. [KSZ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Az általános relativitáselmélet új bizonyítékai. = Magyar Tudomány 91.(29.) 1984. jan. 1. sz. pp. 67-70. Sky and Telescope 1983. okt. száma alapján. [KSZ.]

P. G. P. [PETŐ Gábor Pál]: Az 1983. évi tudományos Nobel-díjasok. Fizika: Subrahmanyan Chandrasekhar és William A. Fowler. = Magyar Tudomány 91.(29.) 1984. febr. 2. sz. pp. 161-163. [KSZ.]

RUPP Erzsébet: L. V. Mirzojan: Csillagok változása és fejlődése. = Magyar Tudomány 91.(29.) 1984. márc. 3. sz. pp. 254-255. Könyvismertetés. [KSZ.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Méréssorozat Európán keresztül. = Magyar Tudomány 91.(29.) 1984. ápr. 4. sz. pp. 301-302. The Journal of the European Union of Geosciences 1983. 4. száma alapján. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Mágneses jelenségek a kozmoszban. = Magyar Tudomány 91.(29.) 1984. máj. 5. sz. pp. 406-408. Scientific American 1983. aug. cikke alapján. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Nagy Robbanás a mai fizika szemszögéből. = Magyar Tudomány 91.(29.) 1984. júl-aug. 7-8. sz. pp. 617-618. La Recherche 1984. 1. sz. alapján. Neve gyászkeretben, a halála után megjelent cikke. [KSZ.]

A Tudományos Minősítő Bizottság. Ill Márton (MTA Csillagászati Kutatóintézete) a fizikai tudományok doktora. Értekezésének címe: A felsőlégkör szerkezete a műholdak fékeződése és fedélzeti mérések alapján; opponensek: Béll Béla, ... Ferencz Csaba, ... Somogyi Antal, ... ; bíráló bizottság: Barta György, ... Abonyi Iván, ... Bencze Pál, Érdi Bálint és Kóta József... = Magyar Tudomány 91.(29.) 1984. júl-aug. 7-8. sz. pp. 632. [KSZ.]

A. L. [ALPÁR László]: A világűr meghódítása ismét a címlapra kerül. = Magyar Tudomány 91.(29.) 1984. szept. 9. sz. p. 716. La Recherche 1984. ápr. száma alapján. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Különböző vörös-eltolódású galaxisok? = Magyar Tudomány 91.(29.) 1984. szept. 9. sz. pp. 716-718. Sky and Telescope 1983. 4. száma alapján. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: És minket nem keresnek? Élet a Kozmoszban. = Mai Magazin 15. 1984. márc. 1. 3. sz. pp. 44-45, címlapkép. "De hát ki lakik e világokban, ha laknak bennök?... Mi vagyunk-e urai a világnak, avagy ők?..." (Kepler). Az idők messzeségében szólt a költő, Vergilius: "Sic itur ad astra." Így jutunk a csillagokig. Megérezte, hogy az emberi lét rövid fényévén keresztül, és megszámlálhatatlan nemzedékek során az örök sóvárgás egyszer majd beteljesül. De vajon jogos ez a sóvárgás? Találnánk-e élőlényt, gondolkodó, alkotó, hozzánk hasonló vagy éppen nem hasonló lényt a csillagok között? Találnánk! Semmiféle "kézzelfogható" bizonyítékkal ugyan nem rendelkezünk állításunk igazolására (legalább is egyelőre), mégis bátran vállalhatjuk: nem vagyunk egyedül a végtelen világmindenségben!
Mert éppen az lenne a megdöbbentő, ha az Univerzum valamely porszemén, történetesen a Földön létezne csak magasabbrendű élet, és sehol másutt nem. Ez képtelenség, de - mint látni fogjuk - súlyos fizikai ellentmondás is. Mielőtt közelebbről vizsgálnánk napjaink egyik legizgatóbb kérdését, hívjuk segítségül a logikát. ..." [HAI.]

  [STROHMEIER, W.:] Hosszúperiodusú óriáscsillagok. Félszabályos és szabálytalan változók 2. rész. = Meteor 14. 1984. 1.(91.) sz. pp. 2-6. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  Az IRAS - Araki - Alcock 1983d üstökös. = Meteor 14. 1984. 1.(91.) sz. pp. 7-9. 1983. május 7/8-án éjjel egymástól (és a külföldiektől) függetlenül három helyen is felfedezte az új üstököst 6 magyar amatőrcsillagász: Gyimesi Lajos, Szőke Balázs, Zalezsák Tamás, Keszthelyi Sándor, Dömény Gábor, Ságodi Ibolya. [SRG.]

  Periódikus üstökösök 1983-ban. = Meteor 14. 1984. 1.(91.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

  Bolygó megfigyelések. Jupiter. = Meteor 14. 1984. 1.(91.) sz. pp. 12-15. Papp Sándor rajzai a Nagy Vörös Foltról. [SRG.]

  HORVÁTH Ferenc: Meteorok az MMTÉH rovata. Megfigyelések 1983. szeptemberében. = Meteor 14. 1984. 1.(91.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

  HEVESI Zoltán - DOMONKOS Ágota: MMTÉH ’82 összesítő feldolgozás. = Meteor 14. 1984. 1.(91.) sz. pp. 18-22. [SRG.]

  Mzs [MIZSER Attila]: Hogyan "működik" a PVH? = Meteor 14. 1984. 1.(91.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

  Mzs [MIZSER Attila]: Változós érdekességek: CO Aurigae.; R Leonis.; GK Persei. = Meteor 14. 1984. 1.(91.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

  BARTHA Lajos, ifj.: Magyarországi amatőrcsillagászok nóva és szupernóva felfedezései. 2. = Meteor 14. 1984. 1.(91.) sz. pp. 27-30. 4. Nova Cygni No. 3. 1920.; 5. Nova Cygni 1975.; 6. A khi-1 Orionis melletti "nóva-gyanús" csillag. 1885. [= U Ori]; Magyarországi megfigyelések nyomtatott forrásai. [SRG.]

  - sgr - tey - [SÜLE Gábor - TEPLICZKY István]: DMH találkozó Budapesten. = Meteor 14. 1984. 1.(91.) sz. p. 31. 1983. szept. 24-én az Uránia Csillagvizsgálóban volt a 11. találkozó. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe 84 február. = Meteor 14. 1984. 1.(91.) sz. p. 32. [SRG.]

  Nyári rendezvények. = Meteor 14. 1984. 2.(92.) sz. pp. 1-4. Csillagászati szakkörvezetők III. Minősítő Tanfolyama (Szombathely, 1984. aug. 15-19.).; Amatőrcsillagász úttörők országos tanfolyama (Gödöllő, 1984. aug. 6-11.).; B ’84 Országos Komplex Természettudományi Tábor (Pénzesgyőr, 1984. júl. 27. - aug. 5.).; Előzetes a CSBK XIII. Találkozójának programjából (Kiskunhalas, 1984. jún. 29. - júl. 3.). [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata november - december. = Meteor 14. 1984. 2.(92.) sz. pp. 5-8. A Nap CM eseménytérképe 1983. aug. 25 - okt. 18-ig. [SRG.]

  - hof - tey - [HORVÁTH Ferenc - TEPLICZKY István]: Meteorok az MMTÉH rovata. 1983. október - november. = Meteor 14. 1984. 2.(92.) sz. pp. 9-14. [SRG.]

  Süle - tey [SÜLE Gábor - TEPLICZKY István]: Aquaridák - Capricornidák ’83. = Meteor 14. 1984. 2.(92.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Teleszkópikus Perseida-észlelés 1983. augusztus 11-12. = Meteor 14. 1984. 2.(92.) sz. pp. 18-19. Kaposváron 4 óra alatt 12 teleszkópikus meteort láttak, ebből 7 volt rajtag. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. Üstökös hírek. = Meteor 14. 1984. 2.(92.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

      Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. 1983. november - december. = Meteor 14. 1984. 2.(92.) sz. pp. 23-30. Összeállítók: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás, Dömény Gábor, Németh-Buhin Ákos. [SRG.]

  Változós újdonságok: Szupernóva az NGC 1365-ben.; A T Leonis ciklushossza.; A VY Aquarii 1983-as kitörése. = Meteor 14. 1984. 2.(92.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

  PVH észlelők az 1981/82-es AAVSO-listán. 1. = Meteor 14. 1984. 2.(92.) sz. p. 31. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe 84 március. = Meteor 14. 1984. 2.(92.) sz. p. 32. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Korai holdsarló-megfigyelések. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. pp. 2-5. 1983. szeptember - december havi észlelések. [SRG.]

  TARNAY Kálmán: Asztrofotózás: Kontraszterősítés. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. p. 6. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Napészlelések - 1983.; 1984 január. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. pp. 7-11. [SRG.]

  KARÁSZI István: Fogyatkozások okkultációk november - december. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. pp. 12-13. Az 1983. december 4-i részleges napfogyatkozásról. [SRG.]

  PAPP Sándor: Bolygó megfigyelések. Uránusz - Neptunusz 1983. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

  Süle - tey [SÜLE Gábor - TEPLICZKY István]: Augusztusi kisebb rajok. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. pp. 16-19. [SRG.]

  HORVÁTH Ferenc: Perseida - ’83 megfigyelőtábor. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. p. 20. Kaposvár 1983. aug. 6-16. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Egy fiatal áramlat: az üpszilon Pegasidák. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

  TARNAY Kálmán: Észleljük a Virginidákat! = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. p. 23. [SRG.]

  BARTHA Lajos: Felkérés az 1984. január 13-i tűzgömb megfigyelőihez. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. p. 23. [SRG.]

  ZALEZSÁK Tamás: Khí Cygni. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

  MIZSER Attila - PETROHÁN Betty - SZÁNTHÓ Lajos: RS Ophiuchi. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

  MIZSER Attila: PVH-észlelők az AAVSO-listán. 2. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

  MIZSER Attila: Hazai kiadású változótérképek. = Meteor 14. 1984. 3. sz.(93.) pp. 30-31. [SRG.]

  Mez - Tey [MEZŐSI Csaba - TEPLICZKY István]: Pleione. = Meteor 14. 1984. 3. sz.(93.) p. 31. "A PVH Körlevél 12. számában már hírt adtunk a PVH adatok publikálásának lehetőségéről. Az elképzelés szerint a Pécsett megjelenő, PLEIONE című kiadvány negyedévenként közölné le az összes, a PVH-hoz beérkezett megfigyelést, a külföldön már megszokott, csillagonkénti-időrendi csoportosításban. Az ötödik füzetben - a PVH Reportoknál már megszokott - éves fénygörbéket kívánunk megjelentetni. ..." [HAI.]

  Mzs [MIZSER Attila]: Bartos Pálról. = Meteor 14. 1984. 3. sz.(93.) p. 31. "A múlt év nyarán elhunyt észlelőnkről, életéről, amatőrcsillagász munkájáról emlékezik meg Emile Schweitzer az AFOEV Bulletin 26-os számában. A Draco 34-35-ös számában Fodor Antal és Gutái András írnak egykori szorgalmas megfigyelőnkről. Január végén kaptuk meg Fodor Antaltól Bartos Pál 1983 augusztusából származó utolsó 33 észlelését. Az adatokat kiegészítésként csatoltuk a 83-as anyaghoz." [HAI.]

  Észlelők figyelmébe 84 április. = Meteor 14. 1984. 3.(93.) sz. p. 32. [SRG.]

  PONORI THEWREWK Aurél: Hogyan fedeztem fel a Finsler-üstököst? = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. pp. 2-4. 1937 június végén.; A lapszámként a helytelen 93. lett feltüntetve. [SRG.]

  MIZSER Attila: AAVSO Circular. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. p. 4. "Az AAVSO Circular 1970-ben indult John Bortle szerkesztésében. Kizárólag eruptiv változócsillagok megfigyeléseivel foglalkozik. Évek során alakult ki a mai közlési rendszer: törpe nóvák, /nóvák/, szabálytalan és különleges változók /R CrB, Z And, FU Ori, stb/. Ezek mellett híreket ad nóvákról, térképeket közöl "Az igazgató kérése" c. rovatban pedig rendszeresen közli azokat a hosszúperiódusú változókat, melyekről több észlelés szükséges, Ugyanitt jelennek meg egyes törpe nóvák fokozott észlelésére buzdító felhívások is. /földi obszervatóriumokkal, vagy űreszközökkel való észlelési együttműködések/. ..." [HAI.]

  MÁTIS András: Bolygó megfigyelések. Jupiter.; A külső bolygók láthatósága. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. pp. 5-8. [SRG.]

  PAPP Sándor - BERENTE Béla: A távcsövek használhatósága a bolygóészlelésben. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Február. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. pp. 12-14. [SRG.]

  -hof- [HORVÁTH Ferenc]: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteormegfigyelések ’83. dec. - ’84. jan. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

  /tey/ [TEPLICZKY István]: Az amatőrmeteorológiáról. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. p. 17. [SRG.]

  SCHAEFER, B. E.: Meteorészlelés és nagyenergiájú asztrofizika. Közreadja: Papp János. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

  TARNAY Kálmán: A Halley-üstököshöz kapcsolódó meteorrajok. 1. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

   Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1984. január - február. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. pp. 22-25. Összeállítók: Keszthelyi Sándor, Németh-Buhin Ákos. [SRG.]

  MEZŐSI Csaba: Törpe nóva maximumok 1983. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

  BRLÁS Pál: Az Orion-köd változóinak 1982/83-as észlelései. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

  B. E. [BOTH Előd]: Észlelők figyelmébe április - május. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. p. 31. [SRG.]

  Közlemény. = Meteor 14. 1984. 4.(94.) sz. p. 31. "A TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmányának kiadásában, Keszthelyi Sándor összeállításában megjelent a 72 oldal terjedelmű Magyar napóra katalógus. Az új kiadvány a napórák adatgyűjtésének módszerét, eddigi eredményeit tartalmazza, 155 hazai és 165 külföldi napóra rövid leírásával együtt. A gyűjtésben két-három év alatt 117 személy, főként amatőrcsillagász vett részt. ..." [HAI.]

  Fedések - okkultációk. Az 1983-as Jupiter-okkultációk. = Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Március. = Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

  FAZAKAS József: Változás a CM-eseménytérképen. = Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. pp. 6-7. A Nap szinoptikus eseménytérképeit Fazakas József készítette az előző számokban is. [SRG.]

  tey [TEPLICZKY István]: Perseidák - ’83. 1. = Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. pp. 8-15. [SRG.]

  ROGGEMANS, Paul: Bemutatjuk... a VVS Meteor Section-t. = Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

  MIZSER Attila: "Szerkesszük együtt a PVH rovatot!" = Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. p. 19. Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. [SRG.]

  MEZŐSI Csaba: Eruptív változók 1984. január - február. = Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

  MIZSER Attila: PVH 1983. = Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

  MIZSER Attila - SOÓS Zoltán: VZ Cas. = Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

  SZÁNTHÓ Lajos: U Mon 1980 - 83. = Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe június. = Meteor 14. 1984. 5.(95.) sz. p. 32. [SRG.]

  Hogyan fedeztem fel öt szupernóvát? = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. pp. 2-5. A Sky and Telescope (1984. jan.) interjúja Robert Evans amatőrcsillagásszal. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  PAPP János: A meteoroidok felbomlási folyamata. = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

  Nyári megfigyelőtáborok. = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. pp. 9-10. /sgr, tar, tey/ [Süle Gábor - Tarnay Kálmán - Tepliczky István): Aquaridák ’84. július 27. - augusztus 5.; Rókafarm. 1984. július 25. - augusztus 2. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Április. Észlelési eredmények. = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. pp. 11-14. [SRG.]

  HOF [HORVÁTH Ferenc]: Meteorok az MMTÉH rovata. 1984. február - március. = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Perseidák - ’83. 2. = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. pp. 16-21. [SRG.]

  GYARMATI László: DMH - találkozó Szegeden. = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. p. 21. 1984. március 24., a hálózat XII. találkozója. [SRG.]

  MEZŐSI Csaba: Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1984. március - április. Eruptív változók; Változó galaxismagok és kvazárok. = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: MIRA változók. = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. pp. 24-27. [HAI.]

  NÉMETH B. Ákos: Szabálytalan változók; RV Tauri változók. = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. p. 27. [HAI.]

  Közlemények. = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. pp. 28-29. PVH Változócsillag Atlasz V. füzet.; PVH Report No. 7.; Pleione 1. szám.; Szabadszemes program a Draco-nál. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. pp. 30-31. AAVSO 1932/33.; AAVSO Bulletin 47.; "MAGNITUDO A.K./V.CS.. 24. sz. körlevél: 1984, ápr. 5.; Amatőr észlelési lehetőség a Pic du Midin.; Z Andromedae.; La bonne etoile - A jó csillag. [HAI.]

  Észlelők figyelmébe június. = Meteor 14. 1984. 6.(96.) sz. p. 32. [SRG.]

  HEALY, David: Egy hamis nóvafelfedezés. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. pp. 2-4. Star and Sky 1979. febr. Ford.: Papp János. [SRG.]

  SÜLE Gábor: Nagyobb radiánstávolság = hosszabb meteor? = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

  Közlemény. Észlelőtábor Kaposvárott.; Az új meteorészlelő térkép megrendelésének módja. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. p. 7. [HAI.]

  MÁTIS András: Bolygó megfigyelések. Merkur - Vénusz - Mars - Jupiter - Szaturnusz. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. pp. 8-10. [SRG.]

  TEPLICZKY István: MMTÉH - ’83. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. pp. 11-14. [SRG.]

  /tey/ [TEPLICZKY István]: A ZHR-Bulletin margójára. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. p. 15. [SRG.]

  SÜLE Gábor: Megjelent az új meteorészlelő térkép. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Hazai óriásmeteorit-hullás és krátere. = Meteor 14. 1984. 7-8. (97-98.) sz. p. 18. A Bakonyban. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Május. Észlelési eredmények. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

  /fod, tey/ [FODOR Antal - TEPLICZKY István]: "Bartos Pál" emléktábor Sülysápon. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. p. 22. 1984. augusztus 22-26. [SRG.]

  DÖMÉNY Gábor - SÁGODI Ibolya: Félszabályos változók 1984. január - április. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. pp. 23-25. Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. [SRG.]

  PETROHÁN Betty - SZÁNTHÓ Lajos: Bemutatjuk... a GEOS-t. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. pp. 26-28. Groupe Études et Observations Stellaires. [SRG.]

  Mzs [MIZSER Attila]: 10 éves a GEOS. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. p. 28. [SRG.]

  Változós érdekességek.; Pleione. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe július - augusztus. = Meteor 14. 1984. 7-8.(97-98.) sz. p. 32. [SRG.]

  JUHÁSZ Tibor: Meteorészlelések gépi szimulációja. = Meteor 14. 1984. 9.(99.) sz. pp. 2-4. [SRG.]

  Új rovatok a Meteor-ban. = Meteor 14. 1984. 9.(99.) sz. p. 5. 1980 óta az Albireo és a Meteor közötti munkamegosztás alapján a mély-ég és kettőscsillag észlelések kizárólag az Albireoban, míg a többi amatőrterület észlelései a Meteorban kerültek publikálásra. A kettőscsillag és mély-ég észlelések iránt érdeklődő hazai amatőrök sajnálattal értesültek az Albireo c. amatőrkiadvány ez év júniusában történt megszűnéséről. A Meteor Szerkesztőbizottsága e számtól kezdődően havonkénti váltással mély-ég és kettőscsillag-észlelési rovatot indít. Kettőscsillagok: a rovatvezető Vaskúti György.; Mély-ég objektumok: a rovatvezető Papp Sándor. [SRG.]

  PAPP Sándor: Mély-ég objektumok. = Meteor 14. 1984. 9.(99.) sz. pp. 6-10. A mély-ég rovatba 57 megfigyelést küldött 13 megfigyelő. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Június - július. = Meteor 14. 1984. 9.(99.) sz. pp. 10-13. [SRG.]

  HORVÁTH Ferenc: Meteor az MMTÉH rovata. Meteormegfigyelések 1984. április - június. = Meteor 14. 1984. 9.(99.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

  SÜLE Gábor - TARNAY Kálmán: Nemzetközi összefogás a Halley-üstökös megfigyelésére. Az IHW-ról. Meteorészlelési program. = Meteor 14. 1984. 9.(99.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

  KARÁSZI István: Fogyatkozások okkultációk. Napfogyatkozás - 1984. V. 30.; Okkultációk. = Meteor 14. 1984. 9.(99.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

  CSBK - élet. = Meteor 14. 1984. 9.(99.) sz. p. 20. Zerinváry-érmet kapott Balogh István és Ujvárosy Antal.; Meteor-túra 1984. szeptember 29-én.; 192227 Nova Vulpeculae 1984. [SRG.]

      Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata.
Változócsillag-észlelések 1984. május - július. = Meteor 14. 1984. 9.(99.) sz. pp. 21-28. Összeállítók: Karászi István, Mizser Attila, Bartsch Tamás, Bodó Lilla, Dömény Gábor, Hódi Attila, Nagy Noémi, Ságodi Ibolya, Szánthó Lajos, Petrohán Betty, Mezősi Csaba. [SRG.]

  KOVÁCS István: V Bootis 1968 - 1983. = Meteor 14. 1984. 9.(99.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe szeptember - október. = Meteor 14. 1984. 9.(99.) sz. p. 32. [SRG.]

  BOTH Előd - ZOMBORI Ottó: Köszöntjük az Olvasót. = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. pp. 2-3. A Meteor 100. számának megjelenése. [SRG.]

  MIZSER Attila: Az R CRB-típusú változócsillagok. 1. = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. pp. 4-6. [SRG.]

  BOTH Előd: Számítógép! = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. p. 6. "Felhívjuk a számítástechnika iránt érdeklődő Olvasóink figyelmét arra, hogy a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmányától kapott megbízás alapján az Uránia Csillagvizsgáló szervezésében létrehozzuk a csillagászati témájú számítógépes programok adatbankját. Minden géptípusra megszervezzük a programok nyilvántartását, lehetőségeink szerint közlését, későbbiekben pedig a közvetlen programcserék lehetőségét is meg szeretnénk teremteni. ..." [HAI.]

  FAZAKAS József: Naptevékenység és földi hatások. = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. pp. 7-9. [SRG.]

  FAZAKAS József: Kísérlet a Nap földi hatásainak megfigyelésére - 2-3. = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. pp. 10-14. [SRG.]

   Meteorok - az MMTÉH rovata. = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. p. 14. "...Az MMTÉH az IHW programjához kapcsolódva kiemelt észlelési programot szervezett az Orionidák megfigyelésére. A részletes leírást az "MMTÉH Körlevél No. 1." tartalmazza, amelyet ezzel a számmal mellékelten valamennyi aktív észlelő kézhez kapott. /Az esetleges további érdeklődők Tepliczky István címen kérhetik./ ..." [HAI.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok. = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. pp. 15-17. A kettőscsillag rovatba 101 megfigyelést küldött 10 megfigyelő. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Az augusztusi naptevékenység összefoglalója. = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. pp. 18-20. [SRG.]

  A naptevékenység várható alakulása 2030-ig. = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. p. 20. "A naptevékenység előrejelzéséhez a 22 éves és az évszázados ciklust használtuk fel, ezek ismeretében egymástól függetlenül előre lehet számolni az aktivitásciklusok időtartamát és intenzitását. ..." Astronomie and Raumfahrt 1984/4. sz., ford.: Fazekas József. [HAI.]

  MEZŐSI Csaba - MIZSER Attila: SS Cygni 1978-83. = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. pp. 21-26. [SRG.]

  KOVÁCS István: CH Cygni 1980-83. = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

  MIZSER Attila: "Új" változócsillag az M 42-ben (NSV 2229). = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. p. 27. [SRG.]

  MARRIOTT, R. A.: Történelmi nóvák. = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. pp. 28-31. Nova Cyg 1600 (P Cyg), Nova Oph 1848, Nova CrB 1866 (T CrB), Nova Sco 1860 (T Sco), Nova Sco 1863 (U Sco). The Astronomer. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe november. = Meteor 14. 1984. 10.(100.) sz. p. 32. [SRG.]

  PAPP Sándor: Mély-ég objektumok. 1984. augusztus - szeptember havi megfigyelések. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. pp. 2-5. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Szeptember. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. pp. 8-10. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Amatőr üstökösmegfigyelések az IHW-ban. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. pp. 11-13. [SRG.]

  MÁTIS András: Bolygó megfigyelések. Vénusz-elongáció. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. p. 13. [SRG.]

  TEPLICZKY István: A - ’84 meteorészlelő táborok. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. pp. 14-17. Vértes (Vásár-hegy), Bakony (Rák-tanya), Szentgyörgy-hegy, 1984. júl. 27. és aug. 5. között. [SRG.]

  Meteoros rövidhírek.; Felhívás meteorfotósokhoz. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

  TEPLICZKY István - MAJTÉNYI Zsolt: Rádiós meteorészlelés Perseidák - 1984. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

  TARNAY Kálmán: Tűzgömbmegfigyelés - szimultán. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

  SZAKÁCS József: Bartos Pál Emléktábor (1984. aug. 22-26.). = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

  - tey - [TEPLICZKY István]: DMH-találkozó Rókafarmon. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. p. 23. 1984. szept. 20-23. [SRG.]

     Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1984. augusztus - szeptember. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. pp. 24-29. Összeállítók: Mezősi Csaba, Dömény Gábor, Ságodi Ibolya, Petrohán Betty, Szánthó Lajos. [SRG.]

  Új kiadványok. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. p. 30. Mikroszámítógépes programok.; PVH Circular No. 15.; PVH Report 8.; Pleione. [HAI.]

  CSBK - élet. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. p. 31. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe november. = Meteor 14. 1984. 11.(101.) sz. p. 32. [SRG.]

  MIZSER Attila: Az R CRB-típusú változócsillagok. 2. = Meteor 14. 1984. 12.(102.) sz. pp. 2-5. [SRG.]

  NICOLINI, Jean: Bemutatjuk... Amatőrcsillagászat Brazíliában. = Meteor 14. 1984. 12.(102.) sz. pp. 6-9. [SRG.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok. = Meteor 14. 1984. 12.(102.) sz. pp. 10-12. [SRG.]

  HORVÁTH Ferenc: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteormegfigyelések 1984. július - augusztus. = Meteor 14. 1984. 12.(102.) sz. pp. 13-17. [SRG.]

  Radiánskatalógus. = Meteor 14. 1984. 12.(102.) sz. pp. 17-21. 58 raj. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Október. = Meteor 14. 1984. 12.(102.) sz. p. 22. [SRG.]

  CSBK - élet. = Meteor 14. 1984. 12.(102.) sz. p. 23. Amatőrcsillagászati Megfigyelések Tanfolyama. Üstökösök. Szombathely 1985. augusztus 1-4. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok 1984. augusztus - szeptember. Mira változók. = Meteor 14. 1984. 12.(102.) sz. pp. 24-26. Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. [SRG.]

  SZŐKE Balázs: Az R Scuti fényváltozásai 1968 - 1983 között. = Meteor 14. 1984. 12.(102.) sz. pp. 27-30. [SRG.]

  A Nova Vul 1984 észlelőtérképe. = Meteor 14. 1984. 12.(102.) sz. p. 31. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe november. = Meteor 14. 1984. 12.(102.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

MZS - TEY [MIZSER Attila - TEPLICZKY István]: Levy-Rudenko 1984t. = Meteor Gyorshírek 1984. 14. sz. p. 1. 1984. dec. 6-i dátummal. Az üstökös égi koordinátái. Forrás: IAUC 4007, 4010. [KSZ.]

MZS - TEY [MIZSER Attila - TEPLICZKY István]: Comet Shoemaker 1984s. = Meteor Gyorshírek 1984. 14. sz. p. 1. Forrás: IAUC 4007. [KSZ.]

Bemutatkozik a MMTÉH Magyar Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózat. = MMTÉH Körlevél 1984. [0.] sz. pp. 1-4. A későbbi körlevelekkel egyező formájú, de számozatlan kiadvány. Bevezető tájékoztatást nyújt a sorozathoz és ismerteti a MMTÉH történetét.; A MMTÉH Körlevél a Magyar Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózat időszakosan megjelenő tájékoztatója volt 1984-től. A Meteor lap meteorrovatának munkáját segítette. A5 méretű, nyomdai sokszorosítással készült a budapesti TIT Nyomdában. Sorszámozása folyamatos volt. Az 1990-es évektől A5 méretű lett és egy éven belül kapott sorszámot. A MMTÉH 1991. dec. 15-től a Magyar Csillagászati Egyesület Meteormegfigyelő Csoportja (mozaikszóval: MCSE-MMT) néven folytatta munkáját és 1992-től kezdve a lap neve MMTÉH Körlevél-ről MCSE-MMT Körlevél-re változott. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Körlevelünk első számát tartja kezében az olvasó. = MMTÉH Körlevél 1984. 1. sz. p. 1. [KSZ.]

TARNAY Kálmán: Felhívás az Orionidák észlelésére. = MMTÉH Körlevél 1984. 1. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

Új meteorészlelési formanyomtatványok. = MMTÉH Körlevél 1984. 1. sz. p. 3. Hardi Ferenc a mikrometeorit-észlelőlapot, Tarnay Kálmán a fotografikus adatközlő lapot készítette el. [KSZ.]

Határmagnitúdó-térkép. = MMTÉH Körlevél 1984. 1. sz. p. 4. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Új észlelőlapok. = MMTÉH Körlevél 1984. nov. 20. 2. sz. pp. 1-8. MMTÉH mikrometeorit adatlap.; MMTÉH fotografikus észlelőlap.; MMTÉH fotografikus adatközlő lap.; MMTÉH tűzgömb beszámoló.; A megfigyelőlapokat Hardi Ferenc, Tarnay Kálmán és Tepliczky István készítette. [KSZ.]

Az időmérés története. Az Országos Műszaki Múzeum és az Iparművészeti Múzeum közös kiállítása az Iparművészi Múzeumban. = Népművelés. 31. 1984. szept. 9. sz. pp. 24-25. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Földön túli óceán. Pillantás a Kozmoszba. = Népszabadság 42. 1984. jan. 14. p. 11. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Különleges csillagok. Érdekességek a Kozmosz világából. = Népszabadság 42. 1984. jan. 31. p. 10. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Még egyszer az ősrobbanásról. Az ember és a Kozmosz. = Népszabadság 42. 1984. ápr. 7. p. 11. [SRG.]

Halálozás. = Népszabadság 42. 1984. júl. 4. 155. sz. p. [11.] Hédervári Péter gyászjelentése. [REZ.]

HÉDERVÁRI Péter: A Naprendszer szomszédsága. Elméletek, feltételezések, tények. = Népszabadság 42. 1984. júl. 31. p. 10. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Amikor még gyűrűje volt a Földnek... = Népszava 112. 1984. jan. 4. 2. sz. p. 9. [KSZ.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Mammutcsillagok. = Népszava 112. 1984. jan. 4. 2. sz. p. 9. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: A csillagokban megírva. 1. Kíváncsiak klubja. = Nő 33. 1984. febr. 14. 7. sz. p. 17. "Távcsövek, asztrolábiumok, éggömbök és vaskos fóliánsok közt vizsgálja az eget egy nagy szakállú, öreg tudós, s a különböző csillagképek csak őáltala ismert titokzatos jegyeiből olvassa ki a csillagok és planéták emberi életre kifejtett misztikus hatásait. … így képzelnénk el ma a középkor asztrológusát, egyúttal hajlandók volnánk azt hinni, hogy az asztrológia a középkor legendás hőseivel együtt visszavonhatatlanul eltűnt a múlt ködében. Távolról sincs így. A hiszékeny közönség jóvoltából ma is él és virágzik a misztikum és titokzatosság köntösébe öltöztetett csillagjóslás "tudománya". ..." [HAI.]

BÖDŐK Zsigmond: Az első három perc. Könyv. Tájoló. = Nő 33. 1984. febr. 21. 8. sz. p. 18. "... Az első három perc című könyv, amely a világegyetem első három percének tárgyalásával foglalkozik - világsikerré vált. Szerzője a Nobel-díjas Steven Weinberg, neves részecskefizikus, aki saját maga is tevékenyen részt vesz a "nagy kalandban", a világegyetem múltjának feltárásában. A könyv igényes, mégis közérthető. A matematikai és fizikai bizonyítékokat külön fejezetben, a könyv legvégén vonultatja fel azok számára, akik bővebb ismereteket kívánnak szerezni. Nagyszerű érzékkel kalauzolja végig az olvasót az Univerzum múltjából egészen a mába, szinte egy pillanatig sem engedve, hogy lankadjon az érdeklődése. ..." Könyvismertetés. [HAI.]

BÖDŐK Zsigmond: A csillagokban megírva. 2. Kíváncsiak klubja. = Nő 33. 1984. febr. 18. 9. sz. p. 17. "A horoszkópkészítés a csillagjósoktól bonyolult számításokat követelt meg. Ennek köszönhetően fejlett csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. A babilóniaiak például a bolygók keringéseinek számos törvényszerűségét, a Nap- és Hold-fogyatkozások egymásutánjában bekövetkező periódusait is ismerték. A horoszkópok összeállítása az asztrológia évszázados múltja során kialakult "szabályok" alapján történt. Hogy mennyire nehézkes, hosszú és fárasztó dolog volt ez, az alábbiakban ebből egy kis ízelítőt kaphat a nyájas olvasó. ..." [HAI.]

BÖDŐK Zsigmond: A csillagokban megírva. 3. Kíváncsiak klubja. = Nő 33. 1984. márc. 13. 11. sz. p. 17. "Az asztrológia ellen fellépőkkel szemben a csillagjósok úgy védekeznek, hogy állításaikat a tudomány nem tudja egyértelműen cáfolni, és a csillagászok, fizikusok is beszélnek kozmikus hatásokról a Földön. Nos, ezen ellenvetések elsősorban mosolygásra késztetők, másodsorban az asztrológia apostolainak a bárgyúságát bizonyítják. Igaz, a csillagászok alig foglalkoznak az asztrológia tévtanainak cáfolásával, de ez inkább köszönhető annak, hogy figyelemre sem méltatják azokat. Ugyanakkor a cáfolatok kizárólag elvi síkon történhetnek, hiszen az, ami nincs, azt nem is lehet gyakorlati úton bizonyítani. Frappánsan fogalmazta meg ezt egy magyar származású csillagász, Izsák Imre: "Meg vagyok róla győződve, hogy nem kering egy pár csizma a Hold körül, de matematikai vagy csillagászati módszerekkel sem tudnám bebizonyítani, vagy akár az ellenkezőjét." ..." [HAI.]

KISS György: A 21. század felé. Naprendszerünk a mítoszok és a valóság tükrében. 1. = Nő 33. 1984. okt. 9. 41. sz. p. 17. "Az ősidők emberének szemléletében még nem létezett az élet és halál olyan éles elválasztása, mint jelenünkben. A természeti erők működésében személyes hatalmak, istenek és démonok jelenlétét látta, akik egymás ellen hadakoznak, vagy éppen az embert büntetik. Ilyeténképp a csillagok is az emberi létbe döntő módon beavatkozó hatalmakként rögződtek az emberi tudatban. A tiszta égbolton ragyogó, keletről nyugatnak vonuló csillagmiriádban alakokat és képeket vélt felismerni. Más-más népeknél különféle csillagkép-meghatározásokkal találkozunk. ..." [HAI.]

KISS György: A 21. század felé. Naprendszerünk a mítoszok és a valóság tükrében. 2. A Nap. = Nő 33. 1984. okt. 23. 43. sz. p. 17. "A Nap már az ókori népeknél is a legfontosabb égitest volt. Életfenntartó melege, fénye és halált jelentő perzselése miatt "az élet és halál urának" tartották. Egyes népeknél egészen különleges tiszteletben volt része. A babilóniaiaknál Samas napisten Sínnek, a holdistennek fia volt. Hammurabbi király - később felvette a "Babiloni Napisten" címet - Sipparban naptemplomot építtetett Samas napisten tiszteletére, aki reggel átlépi az alvilág kapuját, felvonul trónusára, majd este ismét a mélybe kerül. ..." [HAI.]

KISS György: A 21. század felé. Naprendszerünk a mítoszok és a valóság tükrében. 3. A Merkur. A Vénusz. = Nő 33. 1984. nov. 6. 45. sz. p. 17. "A Nap óriási gravitációs ereje népes égitestrendszert tart uralma alatt. Ezek közül a legnagyobbak a nagybolygók és ezek nagyobb holdjai, kisebbek a többi bolygóholdak, a kisbolygók, az üstökösök, a meteorok, a bolygóközi por-, gáz- és plazmaanyag. A nagybolygók közül a legkisebb a Merkúr. Már őseink is ismerték (87,969 nap szükséges ahhoz, hogy a Napot megkerülje) abból a tényből, hogy alig fedezik fel, máris láthatatlanná válik, alakult ki az az elképzelés, hogy ez az isten rendkívül okos, gyors felfogóképességgel rendelkezik, és valami követ- vagy futárszerepet tölt be. A babilóniaiak istene Nabu, amelyet a Merkur bolygóval azonosítottak, így lett a bölcsesség és az írástudók istene.
A görögök a Merkúr bolygót Apolló környezetébe sorolták (Apolló a vihar, tűz, fény istene, a szenvedélyek alakítója), később Hermészt azonosították e nyugtalan bolygóval. [...] "...Istennő, ha bárhol megjelensz, menekülnek a szelek, és a felhők kitérnek utadból,... kecsességed és varázslatos bájad oly ellenállhatatlanul ejti rabul a természet minden élőlényét, hogy téged mindenki vágyva követ bárhová is csábítod ..." írta egykor Lucretius, a költő, Vénusz dicsőítésére. Kristálytiszta fehér fényével a Nap és a Hold mellett a legragyogóbb égitest. Ezért nem meglepő, hogy ősi felfogás szerint az asszonyiságot, a szerelmet testesíti meg. A babilóniaiaknál Istar - így nevezték a Vénuszt - Samasszal (Nap) és Sínnel (Hold) hármas egységet alkot. ..." [HAI.]

KISS György: A 21. század felé. Naprendszerünk a mítoszok és a valóság tükrében. 4. A Föld. = Nő 33. 1984. nov. 20. 47. sz. p. 17. "Már az újkőkorszakban (neolitikum) kialakult a természet jelenségeinek, a Napnak, a Holdnak, a csillagoknak és különösen a Földnek a vallásos jellegű tisztelete. Mivel ebben az időszakban a nőknek kiváltságos szerepük volt (matriarchális társadalmi rendszer), különleges szerepre emelkedett a Földanya-istennő kultusza. [...] Vajon abból a rengeteg részismeretből, amelyet a legújabb kutatásokkal szereztünk, hogyan rajzolódik ki Földünk képe?
Négy Föld-típusú bolygót ismerünk. Ezek a Merkúr, Vénusz, Föld és a Mars. Általános jellemzőik a nagy sűrűség, a kisméret és a szilárd kéreg. Közülük a Föld a legnagyobb. Átmérője az egyenlítő mentén 12 756,3 km közepes távolsága a Naptól 149,6 millió km. A Nap körüli elliptikus pályáját 365,26 nap alatt futja be, míg a saját tengelye körül 23 óra és 56 perc alatt fordul át. Nem mindig volt ez így. Bolygónk keringésideje a Nap körül kb. 600 millió évvel ezelőtt még 424 napig tartott. ..." [HAI.]

KISS György: A 21. század felé. Naprendszerünk a mítoszok és a valóság tükrében. 5. A Hold. = Nő 33. 1984. dec. 4. 49. sz. p. 17. "Földünk kísérőjének, a Holdnak, már a régi korok embere is nagy jelentőséget tulajdonított. Azt a tényt, hogy 29,5 napos időközökben születik újjá (újhold), gyakran használták fel a naptárkészítésben is, mert jobban át lehetett tekinteni, mint a nappálya hosszú, egy évig tartó szakaszát. ..." [HAI.]

KISS György: A 21. század felé. Naprendszerünk a mítoszok és a valóság tükrében. 6. A Mars. = Nő 33. 1984. dec. 21. 51-52. sz. p. 21. "1877 óta - amikor Schiaparelli olasz csillagász első ízben számolt be a Mars felszínén mutatkozó "csatornákról", ezen különös vonalas képződményekről - a Holdon kívül ez az az égitest, amely leginkább érdekelte az embereket. A találgatások, elméletek, fantáziálások sokaságának csak a századunk derekán végzett megfigyelések vetettek véget. ..." [HAI.]

A legelső. Ötven éve született Jurij Gagarin. = Ország Világ 28. 1984. márc. 7. 10. sz. pp. 4-5. Emlékezés. [SRG.]

H. L.: Műholdak - a Földért. = Ország Világ 28. 1984. márc. 21. 12. sz. pp. 12-13. [SRG.]

(LUKÁCSY) [LUKÁCSY József]: Indiai űrhajós a Szaljut-7 fedélzetén. = Ország Világ 28. 1984. ápr. 11. 15. sz. pp. 4-5. Rakes Sharma űrhajós. [SRG.]

BOTH Előd: Kozmikus karambolok? = Ország Világ 28. 1984. júl. 4. 27. sz. pp. 8-9. A világűr öntisztítása.; Ma még nem kell űr-KRESZ.; Együtt keringjenek a Földdel.; Gondok az égi "főútvonalon".; Kozmikus környezetvédelemre van szükség. [SRG.]

LUKÁCSY József: Az űrbeli tartózkodás időtartama kitolódik. Világcsúcs a kozmoszban. = Ország Világ 28. 1984. okt. 10. 41. sz. pp. 4-5. Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov, Oleg Atykov 237 napot töltött az űrben. [SRG.]

CSER Gábor: Az űrkaland folytatódik. = Pajtás 39. 1984. ápr. 12. 13. sz. pp. 16-17. [SRG.]

FLECK Alajos: A gyűrűs asztrolábiumról a Janus Pannonius-jubileum alkalmából. = Pécsi Műszaki Szemle 1984. 2. sz. pp. 23-26. [FLA.]

FLECK Alajos: A régiek háromszáras szögmérője, a trikvétum. = PGTV Tájékoztató 19. 1984. 1. sz. pp. 18-28. Csillagászattörténeti vonatkozásokkal (Ptolemaiosz, al-Tuszi, Regiomontanus, Kopernikusz, Rheticus, Brahe). [FLA.]

FLECK Alajos: Kiegészítések a Jákob botjához. = PGTV Tájékoztató 1984. 3. sz. pp. 22-28. [FLA.]

MEZŐSI Csaba - MIZSER Attila - SZŐKE Balázs: Előszó helyett. Néhány szóban a "Pleione"- ról. = Pleione 1. 1984. 1. sz. p. 2. A Pleione a magyarországi változócsillag megfigyelési tevékenység minőségi fejlesztését kívánja szolgálni az adatsorok közzétételével.;
A Pleione folyóirat a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat (PVH) közlönye (megfigyelési tájékoztatója) volt. Évente négy alkalommal (február, május, augusztus, november hónapokban) jelent meg, néha összevont számként. Három évben: 1984-ben, 1987-ben és 1988-ban jelent meg. Az 1984-es évfolyamot a TIT Baranya Megyei Szervezete támogatásával Pécsett nyomtatták ki, a PMMF nyomdájában. Ez az évfolyam Mezősi Csaba, Mizser Attila, Simai Ildikó, Süle Gábor, Szőke Balázs, Tepliczky István közreműködésével készült. A lap 1985-ben és 1986-ban nem jelent meg. [A Göncöl Társaság nyomdájában, 1985-ben kifogásolható nyomdatechnikával készített 1.(5.) számot meg nem jelentnek tekintették.] 1987-től a budapesti TIT Uránia Csillagvizsgáló adta ki és a TIT Nyomda nyomta. Lapszámozását és évfolyamszámozását folytatta. A Pleione-t 1987-től Mizser Attila szerkesztette. Az 1988. 3-4. számot követően a lap nem folytatódott. [KSZ.]

Változócsillagok 1984. I. negyedév. = Pleione 1. 1984. 1. sz. pp. 3-30. Észlelőlista (1984. I. negyedévében 3909 megfigyelést küldött be 36 észlelő). Eruptív változók. Orion-köd változók. Mira változók. Félszabályos változók. Szabálytalan változók. RV Tauri változók. A lap valamennyi észlelést közli. [KSZ.]

Változócsillagok 1984. II. negyedév. = Pleione 1. 1984. 2. sz. pp. 2-40. Az észlelt eruptív változók. Az észlelt mira változók. Az észlelt félszabályos változók. Az észlelt szabálytalan és RV Tauri Változók. Észlelőlista (1984. II. negyedévben 45 észlelő 6173 megfigyelést végzett). Adatok: Eruptív változók. Mira változók. Félszabályos változók. Szabálytalan változók. RV Tauri változók. A lap valamennyi észlelést közli. [KSZ.]

Változócsillagok 1984. 3. negyedév. = Pleione 1. 1984. 3. sz. pp. 2-51. Észlelőlista. Eruptív változók. Orion-köd változók. Mira változók. Félszabályos változók. Szabálytalan változók. RV Tauri változók. A lap valamennyi észlelést közli. [KSZ.]

A Pleiadok (M45, NGC 1434). = Pleione 1. 1984. 4. sz. címoldal. Varga János felvétele. [KSZ.]

Észlelőlista. = Pleione 1. 1984. 4. sz. pp. 2-3. 1984. IV. negyedévében 44 észlelő 6194 megfigyelést végzett. 1984-ben 25812 megfigyelést közölt le a Pleione. [KSZ.]

Adatok. = Pleione 1. 1984. 4. sz. pp. 4-39. Eruptív változók. Orion-köd változók. Mira változók. Félszabályos változók. Szabálytalan változók. RV Tauri változók. A lap valamennyi észlelést közli. [KSZ.]

Mira maximumok 1984 március - december. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1984. jan. 20. 13. sz. p. 1. Az AFOEV Bulletin alapján. [KSZ.]

R Coronae Borealis. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1984. jan. 20. 13. sz. p. 1. Felmenő ágban. [KSZ.]

Julián dátum táblázat 1984-re. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1984. jan. 20. 13. sz. pp. 1-2. Az AFOEV Bulletin alapján. [KSZ.]

Szerkesszük együtt a PVH-rovatot. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1984. jan. 20. 13. sz. pp. 3-4. Közvéleménykutató kérdőív. [KSZ.]

Tájékoztató a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózatról. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1984. jún. 25. 14. sz. pp. 1-4. [KSZ.]

A PVH kiadványai. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1984. jún. 25. 14. sz. p. 4. [KSZ.]

-5GH-: Előadások rádióamatőr műholdakról. = Rádiótechnika 34. 1984. jan. 1. sz. p. 20. A Budapesten 1983. okt. 10-15-ig rendezett 34. Nemzetközi Űrhajózási Kongresszuson elhangzott előadások alapján. [KSZ.]

Dr. Flórián Endre. = Rádiótechnika 34. 1984. dec. 12. sz. p. 23. Nekrológ. Ismert rádiómeteorológus és ionoszférakutató volt. Népszerű előadásokat tartott és cikkeket írt a Föld és Égbe, az Élet és Tudományba, és a Rádiótechnikába. 75 éves korában, 1984 szeptemberében hunyt el. [KSZ.]

V. J.: Űrhajók tervek-gondok. = Repülés, Ejtőernyőzés 37. 1984. jan. 1. sz. p. 13. [SRG.]

A Szojuz T-11 űrrepülése. = Repülés, Ejtőernyőzés 37. 1984. jún. 6. sz. p. 4. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Az STS-11 űrrepülése. = Repülés, Ejtőernyőzés 37. 1984. jún. 6. sz. p. 4. [SRG.]

BÉLL Béla - ZÓLYOMI Bálint: Alpesi fény Budapesten. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. jan. 1. sz. pp. 18-21. [SRG.]

(E. I.): Folytatódik a szovjet-francia űrkutatási együtt működés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. febr. 2. sz. p. 78. Hírek Események érdekességek. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: "Mini shuttle" a láthatáron. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. febr. 2. sz. p. 80. Hírek Események érdekességek. [SRG.]

KUNFALVI Rezső: John Banville: Kepler (Európa Kiadó, Budapest, 1983.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. febr. 2. sz. p. 96. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

FODOR L. István: A csillagok sorsa és az atomok születése. Fizikai Nobel-díj, 1983. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. márc. 3. sz. pp. 117-121. [PIR.]

(H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: A Világegyetem legnagyobb objektuma. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. márc. 3. sz. p. 121. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(K. R.): A "király szeme". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. márc. 3. sz. pp. 122-123. Hírek Események Érdekességek "Királyi Csillagászok". [SRG.]

(H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: Egy különleges csillag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. márc. 3. sz. p. 123. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(I. E.): Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1983.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. márc. 3. sz. p. 143. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

KUNFALVI Rezső: Chandrasekhar kontra Eddington. Tekintély a tudományos igazság útjában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. ápr. 4. sz. pp. 146-149., hátsó belső borító. [PIR.]

(T. L.): Tengeraljzat műholdról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. ápr. 4. sz. p. 171. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: Az első extragalaktikus pulzár. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. ápr. 4. sz. p. 172. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

JUHÁSZ Árpád: Kozmikus örökségünk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. ápr. 4. sz. p. 180. [PIR.]

A Hold színes arca. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. ápr. 4. sz. p. 190. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

A Természet világa Arcképcsarnoka. Arthur Stanley Eddington (1882-1944). Angol csillagász, fizikus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Az IRAS-hold felfedezései. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. máj. 5. sz. pp. 208-212. [PIR.]

MAKRA Zsigmond: Az IRAS - technikai csúcsteljesítmény. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. máj. 5. sz. p. 209. [SRG.]

Kezdetben kék volt a Nap. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. máj. 5. sz. p. 236. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Az STS-10 űrrepülés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. máj. 5. sz. p. 268. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(Dr. H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: Óriás távcső épül Hiroshimában? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. máj. 5. sz. p. 269. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szojuz T-11 űrrepülése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. júl. 7. sz. pp. 318-319. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Egy különös természetvédelmi terület: a Kennedy űrközpont. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. júl. 7. sz. pp. 324-325. Hírek Események Érdekességek J. Bradshaw cikke nyomán. (New Scientist) [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Hermann Oberth, az űrkutatás Magyarországon született úttörője. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. júl. 7. sz. p. 328. [PIR.]

ILLÉS Erzsébet: Földünk legismertebb bolygótestvére, a Vénusz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. aug. 8. sz. pp. 353-357. [PIR.]

BURBIDGE, E. Margaret: Az emberi megismerés kalandja a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. szept. 9. sz. pp. 386-389. Ford. és összeáll.: Abonyi Iván. [PIR.]

(Dr. A. I.) [ALMÁR Iván]: A kozmikus sugárzás a mérnöki feladatok megoldásában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. szept. 9. sz. p. 411. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(H. P.) [HÉDERVÁRI Péter]: Fehér törpék. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. szept. 9. sz. pp. 412-413. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

LERNER János: Radartérképezés a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. szept. 9. sz. pp. 418-419. [PIR.]

(Dr. A. I.) [ALMÁR Iván]: Naprendszer a Vegánál? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. okt. 10. sz. p. 461. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szojuz T-12 űrrepülés. Az első női űrséta a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. okt. 10. sz. pp. 461-462. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(Dr. A. I.) [ALMÁR Iván]: Különös röntgensugárforrás az M 33 galaxisban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. okt. 10. sz. p. 463. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: A földrengésfények káros hatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. okt. 10. sz. pp. 464-465. [REZ.]

ALMÁR Iván: A szerzőről - sajnos múlt időben. (A Hédervári-jelenség). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. okt. 10. sz. p. 465. [SRG.]

LUDMÁNY András: Milyen alakú a Nap? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. okt. 10. sz. pp. 472-473. [PIR.]

GOGOLA Aladár: Zivatarok a Naprendszerben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. okt. 10. sz. p. 474. [PIR.]

(Dr. A. I.) [ALMÁR Iván]: Neutrínócsillagászat - antineutrínó geofizika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. nov. 11. sz. pp. 505-506. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(Dr. A. I.) [ALMÁR Iván]: A San Diego aszteroida. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. nov. 11. sz. pp. 507. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Műholdelhárító fegyverek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. nov. 11. sz. pp. 513-515. [SRG.]

GÁNTI Tibor: Űr-ürügy. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. dec. 12. sz. első belső borító. [SRG.]

(G. A.) [GOGOLA Aladár]: Ionrakétával az aszteroidákhoz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. dec. 12. sz. p. 555. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: A napanyag belső forgása és rezgései. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. dec. 12. sz. pp. 555-556. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Kudarcra ítélve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 115. 1984. dec. 12. sz. pp. 564-566. Űrhajókról. [SRG.]

MOLNÁR Iván: A csillagok keletkezése. = TéT. Természet és Társadalom 24. 1984. jan. 1. sz. pp. 48-52. "A csillagok és általában a csillagos égbolt évezredeken át a változatlanság szimbólumai voltak. Az égbolton megjelent ugyan időnként egy-egy vendégcsillag (szupernóva), de mivel pár hónapon belül újra "eltűnt", hamarosan feledésbe is merült. Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a csillagok korántsem olyan változatlan alkotóelemei a világegyetemnek, mint ahogyan régebben képzelték. A csillagok, ha lassan is, de szintén változásokon mennek át. A csillagok is keletkeznek, fejlődnek és elpusztulnak. ..." Fejezetcímek: Csillagbölcsők a Tejúton.; A protocsillagoktól a csillagokig.; Miről tanúskodnak az észlelések? [HAI.]

A csillagászati ismeretek az NDK iskoláiban. = TéT. Természet és Társadalom 24. 1984. aug. 8. sz. p. 54. "A Német Demokratikus Köztársaságban a csillagászati ismeretanyagot a 10. osztályban tanítják; a minimális óraszám heti egy óra, ez azonban növelhető. Viták folytak arról, hogy a csillagászat önálló tantárgy legyen-e, vagy egy másik tantárgy (például a fizika) keretében tanítsák. Egyes országokban már önálló tantárgy, másutt önállósításra törekszenek. Világszerte az tapasztalható, hogy a csillagászati ismeretek egyre nagyobb óraszámmal szerepelnek az iskolai tantervekben. A Német Demokratikus Köztársaságban több mint 20 éve kapnak a tanulók csillagászati oktatást az általános iskolai képzés során. A 10. osztályban áttekintést szereznek a világmindenség felépítéséről és a lényeges törvényszerűségekről. A csillagászati ismeretek tanítása kiterjed a csillagos égen való tájékozódásra, a Naprendszer tagjainak ismertetésére, a csillagok fizikájára stb.
A tanév folyamán a tanulók három órán keresztül kötelező csillagászati megfigyeléseket végeznek. A gyakorlati oktatásnak ez a formája fokozott önállóságot kíván a tanulóktól, és aktivitásra ösztönzi őket. A tanulók megismerik a csillagászati készülékek kezelését, a megfigyelések módszerét. Gyakorolják a megfigyelési adatok feljegyzését és kiértékelését. Az iskolai csillagászati megfigyeléseket az tette lehetővé, hogy az NDK iskoláit felszerelték a TELEMENTOR iskolai távcsővel, amely a jénai ZEISS gyár terméke. 1973-1978 között minden iskola kapott ilyen készüléket, így ma már több mint 5300 csillagászati távcső van az NDK iskoláiban." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

A Jupiter és holdjai. = TéT. Természet és Társadalom 24. 1984. okt. 10. sz. pp. 22-23. "Galileo Galilei már évszázadokkal ezelőtt felfedezte a Jupiter négy holdját, s ezzel is bizonyítékot szolgáltatott bolygórendszerünk heliocentrikus jellegéről. Időközben a csillagászok sok mást is megtudtak erről a tekintélyes nagyságú bolygóról, amely mellesleg 1345-ször nagyobb Földünknél. Hála az űrkutatás egyre jelentősebb eredményeinek, most "közelebbről" is megismerkedhettünk vele. Amíg a csillagászok csak távcsöveik segítségével kémlelhették a nagy bolygót, túlnyomórészt szürke korongnak látták, amelyen különböző színárnyalatú sávok húzódnak, és egy nagy vörös folt díszeleg.
A Voyager-1 űrszonda 1979 januárjában 3,5 millió kilométer távolságból fényképezte le a Jupitert, majd 280 ezer kilométerre közelítette meg. Ekkor derült ki, hogy a különböző színárnyalatú sávok nem nyugodtan hömpölygő felhők, hanem vadul száguldozó gáztömegek. Az említett vörös folt pedig egy hatalmas, helyhez kötött légörvény. Hogy miként alakulhatott ki, és miképpen létezhet évszázadok óta, ezt még senki sem tudja. A Jupiter voltaképpen egy hatalmas gázgömb. Légköre főleg hidrogénből, héliumból, metánból és ammóniából áll. Magja valószínűleg folyékony. Tizennégy holdja van, s ezek közül az Amalthea helyezkedik el a bolygó felszínéhez legközelebb. Az Amalthea tojásdad alakú, 200 kilométer hosszú égitest.
A Jupiter másik, Io nevű holdját a szonda 21 ezer kilométer távolságból fényképezte le. A bolygó összes holdja közül ez a legfényesebb, s Galilei a mitológiai Jupiter legszebb kedveséről nevezte el 1610-ben. [! sic. Galilei Medici-csillagoknak nevezte el az általa látott holdakat, ezek ma használatos nevei Simon Mariustól származnak.] Az Io felszínét sárgás és vöröses kén- meg sósivatagok borítják, s ezek fölött vörösen fénylő nátrium felhők úsznak. A hold a bolygót körülvevő ionizált kénatom gyűrűben mozog. A gyűrű ultraibolya fényben ragyog, de ennek eredete egyelőre ismeretlen. ..." (Külföldi lapok nyomán). [HAI.]

Dr. Hédervári Péter. = Új Tükör 21. 1984. júl. 8. 28. sz. p. 43. Halálhírének közlése. [REZ.]

A Saturnus a Voyagerek után. [1-2.] = Univerzum 28. 1984. jan. 1. (322.) sz. pp. 12-25.; 1984. febr. 2. (323.) sz. pp. 20-25. A "Luft- und Raumfahrt" cikke nyomán. [ZSE.]

Mivel vizsgálják egy üstökös csóváját? = Univerzum 28. 1984. márc. 3. (324.) sz. pp. 86-87. [ZSE.]

Az 1983-as Nobel-díjasok. = Univerzum 28. 1984. júl. 7. (328.) sz. pp. 12-19. S. Chandrasekhar és W. A. Fowler, a "Priroda" cikkei nyomán. [ZSE.]

KOPISZOV, Ju. F.: A napneutrinók rejtélye. [1-2.] = Univerzum 28. 1984. okt. 10. (331.) sz. pp. 34-43.; 1984. nov. 11. (332.) sz. pp. 18-23. [ZSE.]

Beszélgetés Raymond Davisszel. = Univerzum 28. 1984. dec. 12. (333.) sz. pp. 50-58. A napneutrinókról, a "Priroda" cikke nyomán. [ZSE.]

CABRIC, Ninoslav - TOMIC, Aleksander: Égitestek kelési és nyugvási időpontjának meghatározása más helyre megadott adatokból. = Üstökös [8.] 1984. 43. sz. pp. 2-5. Forrás: Vasiona, 1983. 2-3. sz. Fordította: Nagy Abonyi Attila. [KSZ.]

TÓTH György: Ekliptikai pályaelemek redukciója. = Üstökös [8.] 1984. 43. sz. pp. 6-11. [TUV.]

SÁRI Gyula: Asztrofotográfia. = Üstökös [8.] 1984. 43. sz. pp. 12-14. [TUV.]

Új csillagászati könyvek. = Üstökös [8.] 1984. 43. sz. p. 14. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Az Asztrofotó ’83 pályázat eredményei. = Üstökös [8.] 1984. 43. sz. pp. 15-19. Csillagászati fényképekkel. A 26 alkotás közül a győztes képet készítők: Zana Péter, Sári Gyula, Farkas Ernő, Iskum József. [KSZ.]

A klubélet hírei. = Üstökös [8.] 1984. 43. sz. pp. 20-21. Az 1983. évi tevékenység leírása. [KSZ.]

Üstökös hírek. Az 1983. év üstökösei a felfedezés sorrendjében. = Üstökös [8.] 1984. 43. sz. p. 22. [KSZ.]

Az 1984-es év üstökösfelfedezései. = Üstökös [8.] 1984. 43. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

A Halley üstökös égi útja 1984-ben. = Üstökös [8.] 1984. 43. sz. p. 24. [KSZ.]

A Merkúr bolygó esti láthatósága. = Üstökös [8.] 1984. 43. sz. p. 25. [KSZ.]

Gyűrűs napfogyatkozás 1984. május 30-án. = Üstökös [8.] 1984. 43. sz. p. 25. [KSZ.]

Számítógépes programok. = Üstökös [8.] 1984. 43. sz. pp. 26-28. [KSZ.]

BÖHME, D. - GREISSNER, H.: Gyakorlati színképosztályozás amatőrcsillagászok részére. = Üstökös [8.] 1984. 44. sz. pp. 30-38. Die Sterne, 1983. 59. számából fordította Németh László. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Asztrofotográfia. = Üstökös [8.] 1984. 44. sz. pp. 39-41. [TUV.]

A klubélet hírei. = Üstökös [8.] 1984. 44. sz. p. 43. [KSZ.]

Az Austin, 1982g üstökös rejtélyes plazmacsóvája. = Üstökös [8.] 1984. 44. sz. p. 44. Sky and Telescope 1984. májusi száma alapján. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Üstökös [8.] 1984. 44. sz. pp. 45-48. Üstökösök definitív jelzései 1982-re. Újabb üstökösök 1984-ben. A Halley üstökös spektroszkópikus megfigyeléséről. [KSZ.]

Napkelte, napnyugta, csillagászati-, hajózási-, és polgári szürkület számítása. = Üstökös [8.] 1984. 44. sz. pp. 49-52. [KSZ.]

Üstökös hírek. Újabb üstökösök 1984-ben. = Üstökös [8.] 1984. 45. sz. pp. 54-57. Az 1984i, Austin üstököst hazai észlelései szövegesen. Szabó Sándor, Kósa-Kiss Attila, Keszthelyi Sándor figyelte 1984. szept. 6. és 10. között. [KSZ.]

P/Halley üstökös 1985. évi keresőtérképei. = Üstökös [8.] 1984. 45. sz. pp. 58-59. [KSZ.]

Üstökösök fizikai paraméterei. = Üstökös [8.] 1984. 45. sz. p. 60. Táblázat. [KSZ.]

A klubélet hírei. = Üstökös [8.] 1984. 45. sz. p. 61. [KSZ.]

NAGY ABONYI Attila: Érdekes megfigyelés. = Üstökös [8.] 1984. 45. sz. pp. 61-62. Melléknap, 1984. szept. 7-én. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: Hozzászólás Sári Gyula: Asztrofotográfia című cikkéhez. = Üstökös [8.] 1984. 45. sz. p. 62. [KSZ.]

Számítógépes program. Fotografikus határmagnitúdó. = Üstökös [8.] 1984. 45. sz. p. 63. [KSZ.]

SZÁNTÓ Tibor: Johannes Kepler és az élet harmóniája. Könyvekről. = Valóság 27. 1984. febr. 2. sz. pp. 104-106. "John Banville könyve alapján talán furcsának tűnik Keplert és az élet harmóniáját együtt emlegetni. Az "élet harmóniáján" ugyanis sokan egyszerűen a mindennapi élet "harmóniáját", valamiféle langyos-cukros boldogságot értenek. Márpedig Kepler mindennapi élete Banville konstrukciója szerint korántsem nevezhető ebben az értelemben harmonikusnak. Éppen ellenkezőleg. Zaklatott családi környezet: korán elhunyt apa; vajákossággal vádolt anya; feleségként Xantippe-típusú asszony, aki Kepler személyében már a harmadik férjét nyűvi; hasonlóan nehezen elviselhető após, aki leánykája boldogságára ügyel; fiatalon elhunyt gyermekek. S tegyük mindehhez hozzá a gyakori kényszerű lakóhely-változtatásokat, az uralkodók kegyeinek elnyerésére fordított nem kevés időt és energiát, s nem utolsósorban a hasonló szellemekkel való felemás viszonyt: civakodásait Brahéval, Galilei hallgatását. [...]
John Banville Keplerje 1981-ben jelent meg Londonban, egy trilógia középső darabjaként. Az Európa Kiadót és Barkóczi András fordítót dicséri a hazai viszonyok között rendkívülinek mondható gyorsaság a könyv magyar nyelvű megjelentetésében. Kíváncsian várjuk, lesz-e alkalmunk a trilógia másik két darabját is (Doctor Copernicus és The Newton Letter) magyarul olvasni. (Európa Kiadó, 1983.)" [HAI.]

1983. december. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. jan. 21. sz. p. 1. Kovács Ákos, Szentmártoni Béla, Tóth Miklós, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. jan. 21. sz. p. 1. [KSZ.]

1984. január. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. febr. 22. sz. p. 1. Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR, L & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. febr. 22. sz. p. 1. [KSZ.]

1984. február. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. márc. 23. sz. p. 1. Alföldi Attila, Füzesi Zoltán, Szabó Bálint, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR, L & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. márc. 23. sz. p. 1. [KSZ.]

1984. március. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. ápr. 24. sz. p. 1. Füzesi Zoltán, Szabó Bálint, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR, L & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. ápr. 24. sz. p. 1. [KSZ.]

1984. április. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. máj. 25. sz. p. 1. Alföldi Attila, Füzesi Zoltán, Szabó Bálint, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. máj. 25. sz. p. 1. [KSZ.]

1984. május. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. jún. 26. sz. p. 1. Bucsi Gábor, Kocsis Antal, Szabó Bálint, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR, L & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. jún. 26. sz. p. 1. [KSZ.]

1984. június. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. júl. 27. sz. p. 1. Bucsi Gábor, Füzesi Zoltán, Szabó Bálint, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR, L & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. júl. 27. sz. p. 1. [KSZ.]

1984. július - augusztus. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. szept. 28. sz. p. 1. Kocsis Antal, Szabó Bálint, Tuboly Vince, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR, L & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. szept. 28. sz. p. 1. [KSZ.]

1984. szeptember - október. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. nov. 29. sz. p. 1. Füzesi Zoltán, Szabó Bálint, Tuboly Vince, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR, L & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1984. nov. 29. sz. p. 1. [KSZ.]Sikeresek a távcsöves bemutatók. = Vas Népe 29. 1984. jan. 5. 29. sz. p. 3. A szombathelyi amatőr csillagvizsgálót 1983. okt. 25-én avatták fel. Az év végéig 730 látogatója volt. [SRG.]

Ismét a világűrben a Challenger. = Vas Népe 29. 1984. febr. 4. 29. sz. p. 2. Előadás Szombathelyen. [SRG.]

Csillagászat és régészet... = Vas Népe 29. 1984. febr. 4. 29. sz. p. 16. Előadás Szombathelyen. Hír. [SRG.]

Az ember a világegyetemben... = Vas Népe 29. 1984. febr. 8. 33. sz. p. 8. Zombori Ottó előadása a Sárvári Művelődési Központban ma este. [SRG.]

Részleges napfogyatkozás. Ma, kora este. = Vas Népe 29. 1984. máj. 30. 125. sz. p. 8. A napfogyatkozás folyamata napnyugta után is tart. [SRG.]

Társadalmi munkában bővítik a csillagdát. = Vas Népe 29. 1984. jún. 23. 146. sz. p. 16. Gothard Jenő tervei alapján nyolcszögletes, lugasos kerti házat készítenek az MMK csillagász szakkörének tagjai a herényi bemutató csillagvizsgáló területén. [SRG.]

- szenkó -: Csillagászok találkozója. = Vas Népe 29. 1984. júl. 1. 153. sz. p. 8. Csillagászat Baráti Körök országos találkozója Kiskunhalason. Előadók: Farkas Bertalan, Magyari Béla, Kulin György, Balázs Lajos, Tóth György, Vértes Ernő. [SRG.]

Tanácskoztak a csillagászat barátai. = Vas Népe 29. 1984. júl. 7. 158. sz. p. 16. Kiskunhalason. [SRG.]

Űrtechnikai szimpozium. = Vas Népe 29. 1984. júl. 14. 164. sz. p. [16.] Sopronban. [SRG.]

SZAKÁLY Éva: Mindig más, mindig szebb, visszavár a körmendi olvasótábor. = Vas Népe 29. 1984. júl. 17. 166. sz. p. 5. 1984. jún. 30 és júl. 14. között. Egyik előadó Zombori Ottó csillagász. Fotó: Horváth Pál. [SRG.]

Három űrhajóssal útnak indították a Szojuz T-12 űrhajót. = Vas Népe 29. 1984. júl. 18. 167. sz. p. 1. [SRG.]

A Szojuz T-12 programja. = Vas Népe 29. 1984. júl. 19. 168. sz. p. 1. [SRG.]

Ariane és holdjai. = Vas Népe 29. 1984. aug. 12. 189. sz. p. 9. [SRG.]

Csillagászok továbbképzése. = Vas Népe 29. 1984. aug. 22. 196. sz. p. 8. Csillagászati szakkörvezetők harmadik országos minősítő tanfolyama Szombathelyen, az MMIK-ban. [SRG.]

(burkon) [BURKON László]: Élet a kastélyban. = Vas Népe 29. 1984. szept. 29. 229. sz. p. 7. A herényi Gothard kastélyról. A csillagászati vonatkozásokról is. Fotó: Benkő [Sándor]. [SRG.]

Csillagászati hét Szombathelyen. Holnap: vendégünk Farkas Bertalan. = Vas Népe 29. 1984. szept. 30. 230. sz. p. 8. Ötödik alkalommal várják az MMIK rendezvényeire a csillagászat iránt érdeklődőket. [SRG.]

Csillagászati hét nyílt. = Vas Népe 29. 1984. okt. 2. 231. sz. p. 3. A csillagász távcsövével - az árakat figyeli... Lakatos Ferenc karikatúrája. [SRG.]

Visszatért a Földre a Szojuz T-11. = Vas Népe 29. 1984. okt. 3. 232. sz. p. 1. [SRG.]

- skoda -: Távcsöves bemutató Szombathelyen. Marsi hósapkák, Galilei-élmény. = Vas Népe 29. 1984. okt. 5. 234. sz. p. 8. Csillagászati hét. Előadók Schalk Gyula, Zombori Ottó. [SRG.]

Magyar műszer a Challengeren. = Vas Népe 29. 1984. okt. 6. 235. sz. p. 2. [SRG.]

KOZMA Gábor: A csillagoknak nem fáj a magány. Egyedül a galaktikus erdőben? = Vas Népe 29. 1984. okt. 10. 238. sz. p. 3. Csillagászati hét Szombathelyen. Előadók: Farkas Bertalan, Surek György, Kelemen János, Tóth György, Schalk Gyula és Zombori Ottó, akivel interjú készült, amelyet a cikk részletesen közöl. [SRG.]

Halálcsillag. = Vas Népe 29. 1984. okt. 10. 238. sz. p. 8. Egy vörös törpecsillag, mely 26 millió év alatt kerüli meg a Napot. [SRG.]

Jön a Halley-üstökös. 1985 csillagászati programja. = Vas Népe 29. 1984. dec. 31. 306. sz. p. 15. Szalma Sándor az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa nyilatkozata az 1985 év csillagászati jelenségeiről. Holdfogyatkozás 1985. máj. 4-én és okt. 28-án. Napfogyatkozás 1985. máj. 19-én és nov. 12-én. Halley-üstökös 1985. nov. 27-től 1986 májusáig látható. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Bevezetés. = Wakond 1984. 1. sz. p. 1 A Lebvény-Bolygód megszűnéséről, a Wakond indulásáról és névválasztásáról.; A "Wakond" című lapot Mizser Attila szerkesztette és nagyrészt ő írta. A szatirikus lap az amatőrcsillagászati mozgalom elé tartott görbe tükröt. A kiadvány címében szereplő állat a csillagos égre nézőknek éppen hogy inverze volt, viszont kissé a kiadvány földalattiságára is utalt. A számokat stencilezéssel sokszorosították Veszprémben, a Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központban, Horváth Ferencnek köszönhetően. 1984-től 1995-ig jelent meg A4-es méretben (csak a 7-es szám volt A5-ös). Hasonló lap korábban: "De La Caille Abbé" és "Lebvény-Bolygód". [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Nóváink igaz története. = Wakond 1984. 1. sz. pp. 2-3. A hazai téves nóva-felfedezésekről. [KSZ.]

FeS2-i [PIRITI János]: Látogatás a Canis Major Observatory-ban. = Wakond 1984. 1. sz. pp. 3-6. A Nagykanizsai Bemutató Csillagvizsgálóról. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Látogatás a HYPO-ban. = Wakond 1984. 1. sz. pp. 6-9. A Kiskunhalasi Bemutató Csillagvizsgálóról. [KSZ.]

Közlemények, hirdetmények. = Wakond 1984. 1. sz. p. 9. Meteor mintájú hullócsillagszórók. Göncöl Ödön a tökföldön című film. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Egyszerű fából készíthető Drabant leírása - II. rész. = Wakond 1984. 1. sz. pp. 10-11. Csillagászkodás Kecskeméten. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Innejt-onnajt. = Wakond 1984. 1. sz. pp. 11-12. A Keleti pályaudvar kupolájának főműszere. [KSZ.]

MIZSER Attila: Egy bajnokság nyomában... = Wakond 1984. 1. sz. pp. 12-13. Keszthelyi Sándor és Mizser Attila változócsillag észlelései 1977/1978-ban. [KSZ.]

Zal [ZALEZSÁK Tamás]: ORACSBITU-i emlékek (memoár gyanánt). = Wakond 1984. 1. sz. pp. 13-17. Biciklis kalandok az 1983-as Országos Amatőrcsillagász Biciklitúra előtt. [KSZ.]

Teyplektor [TEPLICZKY István]: Beszámoló az amatőrcsillagászok I. országos észlelő-szerelő-éhező-szenvedő-üldöző biciklitúrájáról. 1983. július 10-17. = Wakond 1984. 1. sz. pp. 18-24. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Inch Mátyás újabb kalandjai. = Wakond 1984. 1. sz. pp. 25-26. A budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló 1984-es felújításáról. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Kismagyar amatőrcsillagászattörténet. = Wakond 1984. 1. sz. pp. 26-30. [KSZ.]

ROUVIERE, Francois: Távcső napfelvételek készítéséhez. = Zenit 2. 1984. 1. sz. pp. 3-4. Sky and Telescope, 1978. okt. fordította: Márki-Zay Lajos. [TUV.]

THOMSON, Malcolm J.: Lord Rosse és a 183 cm-es távcső. = Zenit 2. 1984. 1. sz. pp. 6-8. Webb Society Quarterly Journal, 1979. október. No. 38. fordította: Szentmártoni Béla. [TUV.]

Csillagkatalógus és atlasz a 2000-es korszakra. = Zenit 2. 1984. 1. sz. p. 8. Frankfurter Allgemeine Zeitung-ból fordította Horváth Ida. [TUV.]

HYNES, Steven J.: Spirálszerkezet galaxisokban - történelmi áttekintés. = Zenit 2 1984. 1. sz. pp. 9-12. Webb Society Quarterly Journal, 1980. október. No. 42. Fordította: Szentmártoni Béla. [TUV.]

Halley üstököse és a számítástechnika. = Zenit 2. 1984. 1. sz. pp. 13-15. [TUV.]

CAPEN, C. F.: Színes szűrők használata bolygó és Hold észlelésnél. = Zenit 2. 1984. 1. sz. pp. 16-18. Fordította: Kocsis Antal. [TUV.]

Csillagászati távcső készítése. = Zenit 2. 1984. jan. 1. sz. p. 19. [KOC.]

          1985.

XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat - Fizika - Matematika. Budapest, 1985. Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Sokszorosítóüzem. 95 p. A XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Természettudományi Szekciója 1985. ápr. 1-3-ig zajlott Budapesten, az ELTE-n. [KSZ.]

BAY Zoltán: A holdvisszhangtól az új méterig. Bukarest, 1985, Kriterion Könyvkiadó. La Intreprinderea Poligrafica Cluj. 219 p. /Századunk./ Válogatta, a függeléket összeállította és az utószót írta: Toró Tibor. A könyv Bay Zoltán nyolc tanulmányának gyűjteménye. [SZF.]

BENEDEK István: A tudás útja. A természettudományok fejlődése az ókortól 1900-ig. 3. bőv. kiad. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. 308 p. A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: Hellén tudósok (pp. 70-72.). Alkímia, asztrológia (pp. 86-91.). Astronomia nova (pp. 142-144.). Mégis mozog a Föld (pp. 144-146.). Newton (pp. 160-161.). [HAI.]

BÉRCZI Szaniszló: Planetológia. Kézirat. 2. változatlan kiad. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1985. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 225 p. 15 kihajtható kép-és ábramelléklettel. [KSZ.]

BOCATIUS János: Öt év börtönben. [1606-1610]. Budapest, 1985. Európa Könyvkiadó, Kner Nyomda. 261 p. /Bibliotecha Historica. Történelmi és művelődéstörténeti sorozat./ Fordította, a jegyzeteket összeállította és az utószót írta Csonka Ferenc. A függelék iratait Mollay Károly fordította. A fordítást ellenőrizte Baraczkai István és Tar Ibolya. A kötetet szakmailag átnézte Benda Kálmán. Csillagászat p. [222.] Bocatius János üstökösről szóló művéről (Hornus Cometa). [REZ.]

BOTH Előd - HORVÁTH András: Űrkutatás. Gimnáziumi tankönyv. Fizika fakultatív modul a gimnázium IV. osztálya számára. Budapest, 1985. Műszaki Könyvkiadó, Váci ÁFÉSZ Sokszorosítóüzem. 78 p. A Művelődési Minisztérium 26005/1985. IX. 2. szám alatt jóváhagyta, bevezetését és használatát az 1985/86. tanévtől engedélyezte. Lektorok: Kovács István, Flórik György. [TUV.]

Cikk gyűjtemény 1910. [Szerk.: Hudoba György. Székesfehérvár, 1985.] 14 lev. Újságcikk kivágatok a Halley üstökös 1910-es megjelenése kapcsán. [SRG.]

CSABA György: Hazánk csillagos égboltja. 2. jav. kiad. Budapest, 1985. TIT Planetárium, Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat. 35 p. /Planetáriumi füzetek. 4./ [VLP.]

[CSACS Meghívó.] Meghívó a TIT CsBK Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoportjának nyilvános vezető bizottsági ülésére 1985. március 16-án az Érdi Földrajzi gyűjtemény helyiségébe. [Budapest, 1985.] 1 p. [KSZ.]

[CSACS Meghívó.] Tájékoztató a CS. A. CS. II. Országos Találkozójáról Egerben. 1. sz. értesítés. Budapest, 1985. márc. 20. 1 p. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. 308 p., 4 t. [SRG.]

"Csillagháború". Illúziók és veszélyek. Ford.: Nagy László. Budapest, 1985. Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 62 p. Az eredeti kötet 1985-ben jelent meg Moszkvában. A fordítást ellenőrizte: Szentesi György. [TZS.]

ENDREI Walter: Műszaki mendemondák. Budapest, 1985. Műszaki Könyvkiadó, Kner Nyomda (Gyomaendrőd). 140 p. Lektorálta: Makkai László és Oswald Lóránt. Csillagászat: pp. 19-21. (A távcső feltalálása. J. Lipperhey, Leonard Digge, Z. Janssen, Cornelius Drebbel, Galilei. "Galilei... 1612-ben Zsigmond lengyel királynak is küldött egy példányt a távcsőből."); pp. 108-110. (A középkorinak tulajdonított, de valójában Flammarion által készített metszetről, amelyen a vándor a világ végén kidugja fejét az égbolt kárpitja mögé. "A Népszabadság a közelmúltban foglalkozott ezzel a fametszetutánzattal... Hédervári Péter cikkében." [KSZ.]

Évfordulók 1986-1990. Dokumentációs adattár. Szerk.: Pataki Ferenc. Budapest, 1985. FSZEK p. 5., 20., 41., 223., 324., 359., 385., 390. Albert Ferenc, Detre László, Dezső Loránt, Fényi Gyula, Galileo Galilei, Gothard Jenő, Herschel, Konkoly Thege Miklós. [SRG.]

FERRIS, Timothy: A vörös határ. A Világegyetem szélének kutatása. Ford.: Szécsényi-Nagy Gábor. Budapest, 1985. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 213 p., 16 t. A fordítást az eredetivel egybevetette: Szeidl Béla. Szakmailag ellenőrizte: Illy József. Carl Sagan előszavával. pp. 15-17. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 7. változatlan kiad. Budapest, 1985. Tanárképző Főiskolák, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 93 p., 6 mell. Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

HACK Frigyes - KUGLER Sándorné - TÓTH Géza: Négyjegyű függvénytáblázatok. Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések. 11. kiad. Budapest, 1985. Tankönyvkiadó Vállalat, Petőfi Nyomda (Kecskemét). 207 p. Raktári szám: 13129. Példányszám: 121000. Csillagászat: pp. 110-112. (Newton-törvényei. Általános tömegvonzás törvénye. Kepler-törvényei. Bolygók és mesterséges holdak keringésére vonatkozó képletek); pp. 123-125. (fénytan); p. 170. (A Naprendszer adatai. Néhány csillag közelítő adatai). [KSZ.]

Halley keresőtérképek. Budapest, 1985. Kiad.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, Meteor, International Halley Watch. 23 p. A Halley-üstökös égi útja 1985. nov. 1. és 1986. máj. 30. között. A 17 térkép az AAVSO ás BAA térképek alapján készült. Az eredetiek az IHW Kézikönyv II. kötetében jelentek meg. Észlelési adatlapok. Útmutató a vizuális észlelőlapok kitöltéséhez. Útmutató a fotografikus adatlap kitöltéséhez. A hátlapon: Az üstökösészlelések adatgyűjtője: Ujvárosy Antal, Kecskemét. A fedőlapon lévő bevezető szöveg aláírása. - ust - . Ez a jelzés valószínűleg - ujv - akart lenni, de elírással nyomtatták ki. [KSZ.]

A Halley-üstökös. Szerk.: Horváth András, Szalma Sándor. Budapest, 1985. Uránia Csillagvizsgáló, GÉPSZEV budapesti nyomdája. 80 p. Szakmailag ellenőrizték: Almár Iván, Ponori Thewrewk Aurél, Tóth Imre. [KSZ.]

HAVRIL Erzsébet - SZABÓ Éva - TARNAY Márta: A Nyitnikék kalendáriuma. Budapest, 1985. RTV-Minerva, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 271 p. Csillagászat: pp. 8-10. (Január csillagképei - Xántus János nyomán.); pp. 31-32. (az állatövi csillagképek); pp. 53-57. (évszakok); pp. 119-121. (A nyári napforduló, Kisgöncöl, Nagygöncöl); pp. 139-140 (naptárak); pp. 168-170. (augusztusi csillaghullás; a csillagok vizsgálata régen és ma - Róka Gedeon nyomán); pp. 187-191. (öröknaptár, napjaink elnevezése) [KSZ.]

A hazai csillagászati kutatások, oktatás és ismeretterjesztés 1985. Szerk.: Almár Iván. Budapest, 1986. 46 p. + 31 p. melléklet. Írta az MTA Csillagászati Bizottsága megbízásából: Almár Iván, Balázs Béla, Balázs Lajos, Barcza Szabolcs, Horváth András, Ill Márton, Kanyó Sándor, Kálmán Béla, Marik Miklós, Rupp Erzsébet, Szabados László, Szécsényi-Nagy Gábor, Szeidl Béla, Virághalmy Géza, Marx György, Perjés Zoltán, Varga András. Elfogadta a Csillagászati Bizottság 1985. nov. 13-i ülése.; Az anyag a hazai csillagászatban 1973 óta bekövetkezett fejlődést és a jelenlegi helyzetet teszi elemzés tárgyává. pp. 1-46.: Bevezetés. A csillagászat fejlődésének fő trendjei. A hazai csillagászat helyzetének áttekintése. A csillagászati kutatások Magyarországon. A magyar csillagászok eszközellátottsága. A magyar csillagászok káderhelyzete. A magyar csillagászat a publikációk tükrében. A magyar csillagászat nemzetközi kapcsolatrendszere.
Csillagászaink belföldi kapcsolatai és továbbképzése. A hazai csillagászati oktatás és ismeretterjesztés. Általános értékelés, javaslatok.; Mellékletek: pp. 1-31.: I. A Csillagászati Kutatóintézet költségvetéséből. II. A Csillagászati Kutatóintézet és Tanszék kutatóinak publikációs jegyzéke 1972-1983. között megjelent idegen nyelvű publikációk. III. Az ELTE Atomfizikai Tanszék asztrofizika tárgyú publikációinak jegyzéke 1960-1984. IV. A KFKI RMKI általános relativitáselmélet és asztrofizikai vonatkozású publikációinak jegyzéke 1971-1984. Az osztrák csillagászat helyzete (összehasonlításul). Az európai kisebb szocialista csillagászatának helyzete (összehasonlításul). [KSZ.]

HORVÁTH Judit: A magyar egyiptológia története. Szerk.: Pölöskei Ferenc. Budapest, 1985. ELTE, ELTE Sokszorosítóüzem. 203 p. /Études publiées par les chrires d’histoire ancienne de l’Université L. Eötvös de Budapest. 38. Egyiptológiai Füzetek. 2./ Benne (pp. 93-203.) többek között Mahler Ede élete, munkássága, csillagászattal kapcsolatos tevékenysége (pp. 121-129.), írásos hagyatéka az Akadémián. Összes művei tematikus rendben (pp. 180-192.), összes művei időrendben (pp. 193-203). [REZ.]

HLAD, Oldrich - HOVORKA, Frantisek - POLECHOVÁ, Pavla - WEISELOVÁ, Jitka: Az északi égbolt 2000,0. A déli égbolt 2000,0. Praze, 1985. Geodeticky a kartograficky podnik. Két darab, egyenként 75 x 88 cm-es térképlap 12 részre hajtogatva. A csillagos ég térképei 65 cm átmérőjű körben. A csillagok 5,25 magnitúdó határig. A csillagtérkép nem magyar (latin) feliratozású. Magyar nyelvű: felül a cím, valamint a lapok alsó részén az ismertető szöveg, a források leírása és a ködfoltok fényképeinek aláírása. A csehszlovák eredetű magyar kiadásban a csillagtérképeket összehajtva, egy 26 x 23 cm-es borítóban, és műanyag védőtasakba rakva árusították. A borítócím adatai: A csillagos égbolt. Budapest, 1986. Kartográfiai Vállalat. /Cartographia./ Előoldalán a Fiastyúk, hátoldalán az Orion-köd képe. [KSZ.]

Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XII. A XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Balatonkenese, 1984. október 30 - november 2.). Szerk.: Bencze Pál. 1985. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Természettudományi és Művelődési Titkárság, MTESZ Házinyomda. 167 p. Ezen, a XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szemináriumon még elhangzott (de itt nem közölt) előadások: Ludmány András: Különböző skálájú mozgások a Napon.; Kecskeméthy Károly: A bolygóközi tér, mint a naptevékenység egyes megnyilvánulásainak közvetítője.; Kóta József: A galaktikus kozmikus sugárzás modulációja.; Tátraallyay Mariella: Napszél és bolygólégkör kölcsönhatása.; Bérczi Szaniszló: A Venusz geológiája - a Moszkvai Geológiai Kongresszus anyagai alapján.; Benkó György: Tervek a földkörüli térség komplex vizsgálatára.; Verő József: A földmágneses tér pulzációi.; Märcz Ferenc: A földmágneses utóhatás az ionoszférában.; Almár Iván: A geomágneses effektus a Föld légkörében. [KSZ.]

JAGLOM, I. M. [Iszaak Mojszejevics]: Galilei relativitási elve és egy nemeuklideszi geometria. Ford.: Gerner József. Budapest, 1985. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 458 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Szolcsányi Endre. A szerző előszava 1984 októberében kelt. Csillagászat: pp. 251-328. (Az Einstein-féle relativitási elv és a Lorentz-transzformáció.; A téridő-geometria.; A galilei-geometria mint az euklideszi geometria és a téridő-geometria határesete.) [KSZ.]

KARSAY Ferenc: Csillagászati és földrajzi helymeghatározás. Kézirat. 2. változatlan kiadás. Budapest, 1985. Tankönyvkiadó Vállalat, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Dabasi Nyomda. 357 p. Lektorálta: Stegena Lajos, Balázs Béla. [KSZ.]

KAUFMANN, William J. III.: Relativitás és kozmológia. Ford.: Kun Mária. Budapest, 1985. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 168 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Barcza Szabolcs. Szakmailag ellenőrize: Illy József. [KSZ.]

KOVÁCS István: Eruptív változók 1979-84. Eruptive variables 1979-84. Budapest, 1985. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, Meteor, TIT Nyomda. 19 p. /Report of the PVH. 10./ Közreműködött: Szőke Balázs. 1979-1984-ig 130 észlelő 22910 fénybecslést végzett 120 csillagról. A kiadvány a legjobban észlelt 29 változóról mutat be fénygörbét, melykhez 14352 becslést használtak fel. [KSZ.]

LÓKI József - SZABÓ József: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. Budapest, 1985. Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 79 p. Jelzet: J3-1364. Kiadás sorszáma nincs benne, [KSZ.]

MALLAS, John H. - KREIMER, Evered: A Messier-album. Ford.: Kun Mária. Budapest, 1985. Gondolat Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 231 p., 32 t. A fordítást az eredetivel egybevetette: Balázs Lajos. Szakmailag ellenőrizte: Ludmány András. [KSZ.]

Mit tettem mint fizikus? Nobel-díjasok önéletírásaiból. Válogatta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Bodó Barna. Bukarest, 1985. Kriterion Könyvkiadó. 263 p. [SZF.]

MIZSER Attila - SZŐKE Balázs - TEPLICZKY István: Változócsillag megfigyelések 1984. I. félév. Variable stars first half-year 1984. Budapest, 1985. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, TIT Nyomda. 55 p. /Report of the PVH. 12./ 54 észlelő 10050 észlelést végzett. [KSZ.]

NAGY Vendelné - UDVARHELYI Károly: Földrajz az általános iskolák 8. osztálya számára. Budapest, 1985. Tankönyvkiadó Vállalat, Alföldi Nyomda. 191 p. Csillagászat: pp. 144-174. Több utánnyomása volt. [KSZ.]

NÉMEDI István: Asztronautikai feladatok. Gimnáziumi tankönyv. Fakultatív tankönyv a gimnáziumok IV. osztálya számára. Budapest, 1985. Műszaki Könyvkiadó, Váci ÁFÉSZ Sokszorosító üzeme. 94 p. [KSZ.]

A Nobel-díjasok kislexikona. Szerk.: Vészits Ferencné. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Athenaeum Nyomda. 879 p. A fizikai Nobel-díjasok cikkeit Fehér György írta, az 1973 utániakat Abonyi Iván is, lektorálta Benedek István és Károlyi Gyula. A kémiai Nobel-díjasok cikkeit Tamáskóné Balla Gizella írta, lektorálta Balázs Lóránt és Benedek István. Csillagászathoz kapcsolódó Nobel-díjasok: pp. 19-21. Alfvén, Hannes (1970. fizika); pp. 25-26. Anderson, Carl David (1936. fizikai); pp. 56-58. Arrhenius, Svante August (1903. kémiai); pp. 82-84. Bethe, Hans Albrechz (1967. fizikai); pp. 85-87. Blackett, lord Patrick Maynard Stuart (1948. fizikai); pp. 108-109. Bothe, Walter Wilhelm Georg (1954. fizikai); pp. 152-154. Chandrasekhar, Subrahmanyan (1983. fizikai); pp. 200-202.
Dirac, Paul Adrien Mauritz (1933. fizikai); pp. 220-225. Einstein, Albert (1921. fizikai); pp. 242-243. Feynman, Richard Philips (1965.); pp. 258-261. Fowler, William Alfred (1983. fizikai); pp. 285-286. Gell-Mann, Murray (1969. fizikai); pp. 336-338. Herzberg, Gerhard (1971. kémiai); pp. 339-340. Hess, Victor Franz (1936. fizikai); pp. 344-346. Hewis, Sir Antony (1974. fizikai) ; pp. 533-534. Mössbauer, Rudolf Ludwig (1961. fizikai); pp. 555-557. Nernst, Hermann Walther (1920. kémiai); pp. 589-591. Penzias, Arno Allan (1978. fizikai); pp. 598-604. Planck, Max Karl Ernst Ludwig (1918. fizikai); pp. 609-610. Powell, Cecil Frank (1950. fizikai); pp. 666-667. Ryle, Sir Martin (1974. fizikai); pp. 830-832. Wien, Wilhelm (1911. fizikai); pp. 846-848. Wilson, Robert Woodrow (1978. fizikai); pp. 861-862. Yukawa, Hideki (1949. fizikai). [KSZ.]

PETROHÁN Betty - SZÁNTHÓ Lajos: Szabálytalan- és RV Tauri változók 1984. L type and TV Tauri variables 1984. Budapest, 1985. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, Meteor, TIT Nyomda. 16 p. /Report of the PVH. 11./ 24 szabálytalan és 9 RV Tauri csillag fénygörbéje. A 2305 észlelésből 2238-at használtak fel. [KSZ.]

Piknik a senkiföldjén. Tudósok sci-fi írásai. Vál. és jegyz. ell.: Ágoston Hugó. Bukarest, 1985. Kriterion Könyvkiadó. 483 p. Csillagászat: Clarke, Arthur C(harles) "A csillag" című műve (pp. 354-360.) ürügyén írt rövid életrajz (p. 476.), Hoyle, Fred(erik) "A Fekete Felhő" című műve (pp. 40-250.) ürügyén írt rövid életrajz (pp. 477-478.).; Kepler, Johannes életrajza (p. 479.). [HAI.]

PVH Változócsillag Atlasz VII. rész. Összeáll.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Kiad.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. [Budapest,] 1985. TIT Nyomda. 24 p. Y And, RU And, AR And, UU Aql, PX Aql, VZ Aqr, VY Aqr, KR Aqr, T Cnc, YZ Cnc, OJ+287 Cnc, CI Cyg, V482 Cyg, khí Cyg, U Gem, KN Gem, BR Gem, IR Gem, BL Lac, T Leo, AZ Lyr, CN Ori, CZ Ori, UV Per, TY Psc, WZ Sge, RR Tau, TW Vir, VW Vul térképe. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz VIII. rész. Összeáll.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Kiad.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. [Budapest,] 1985. TIT Nyomda. 20 p. S Aql, V Aql, RT Aql, TT Ari, R Cam, X Cam, T Cep, W CrB, SV Cyg, DF Cyg, W Dra, X Dra, 3C 371 (Dra), NGC 6543 központi csillaga, V Leo, EG Lyr, EP Lyr, V Oph, UZ Oph, R Ori, R Per, R Sge, VX Sgr, V348 Sgr, R Sct, S Sct, T Tau, S Vir változócsillagok térképei. [KSZ.]

PVH változócsillag katalógus. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 1985. Meteor, TIT-Nyomda. 32 p. Összeállítók: Mezősi Csaba, Mizser Attila, Petrohán Betty, Szánthó Lajos, Szőke Balázs, Zalezsák Tamás. A katalógusban 581 változócsillag adatai szerepelnek. [KSZ.]

SAJÓ Péter - ZOMBORI Judit: Az űrkutatás negyedszázada. Budapest, 1985. Borsodi Nyomda. 44 p., 4 színes t. /Planetáriumi füzetek. 10./ [KSZ.]

SCHALK Gyula: Beszámoló a TIT Csillagászati és Űrkutatási Országos Választmányának és szakosztályainak 1984. évi tevékenységéről. Budapest, 1985. TIT Csillagászati és Űrkutatási Országos Választmánya, TIT Nyomda. 31 p. Készült a Választmány 1985. évi tavaszi plenáris ülésére. [KSZ.]

SELLEI Sarolta - PANYIK István: Pécs. Fotóalbum. Pécs, 1985. Pécs Megyei Városi Tanácsa V. B. Művelődési Osztálya. 114 p. Bernics Ferenc bevezetőjével és Pécs testvérvárosai íróinak, költőinek Pécsről valló egy-egy művével. Képek a pécsi planetáriumról. pp. 86-87. [SRG.]

STEGENA Lajos: A Föld alakja és mágneses tere. Térképész hallgatóknak. Kézirat. Kiad.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. 4. változatlan kiad. Budapest, 1985. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 75 p. Jelzése: J3-717. [KSZ.]

SZENTPÉTERY Imre: A kronológia kézikönyve. A Chronologia és az Oklevéltani naptár összevont, jav., bőv. kiad. A szerző hagyatékának felhasználásával sajtó alá rendezte: Gazda István. Kieg.: Érszegi Géza, Raj Tamás, Szögi László. Budapest, 1985. Könyvértékesítő Vállalat, Sylvester János Nyomda, Szombathely. 211 p. /Tudománytár. A Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata./ [KSZ.]

[TEPLICZKY István:] A vizuális meteormegfigyelés. [Budapest, 1985?] 5 p., 4 t. Terjedelme: 5 számozott levél (a lapoknak csak egyik oldalán van szöveg), és további 4 tábla a meteormegfigyelésekhez. [TZS.]

Tudomány és emberiség. Tanulmányok. Szerk.: Gerner József. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Kner Nyomda. 312 p. Csillagászat: A Világegyetem című fejezet cikkei (pp. 127-176.) és a Mikrovilág című fejezet első cikke (pp. 247-262.). [HAI.]

UJVÁROSY Antal - SÜLE Gábor: IHW (International Halley Watch) kézikönyv. Szerk.: Tepliczky István. Budapest, 1985. Meteor, TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, TIT Nyomda. 68 p. [KSZ.]

Üstökös és emberek - 1910. Az 1910-ben földközelben járt Halley-üstökössel kapcsolatban megjelent cikkek, tudósítások, korabeli újságokban és folyóiratokban. Szerk.: Hudoba György. Székesfehérvár, 1985. 8 lev. [SRG.]

VARGA Domokos - VARGA András: Ég és Föld. Képes gyermekenciklopédia. Budapest, 1985. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 205 p. /Kérdések könyve./ Csillagászat: pp. 5-93. [KSZ.]

VARGA Domokos - VARGA András: Ég és Föld. Képes gyermekenciklopédia. Bratislava - Budapest, 1985. Madách Kiadó - Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 205 p. /Kérdések könyve/ Szakmailag ellenőrizte: Balázs Lajos, Dobosi Zoltán, Juhász Árpád. Csillagászat: pp. 5-93. [KSZ.]

VARGA Domokos - VEKERDI László: A világ kereke. Az ember útja az őskortól az újkorig. Budapest, 1985. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 298 p., 8 színes t. Szakmailag ellenőrizte: Szűcs Jenő. Csillagászat (csillagászattörténet): pp. 40-44.; pp. 111-115.; pp 280-285.; pp. 291-294.; pp. 298-299. [KSZ.]

VORONCOV-VELJAMINOV, B. [Borisz] A. [Alekszandrovics]: Csillagászat. Tankönyv a 10. osztály számára. Ford.: Sirochman Ferenc, Palkó Gyula. 5. átdolg. kiad. Kijev - Uzsgorod, 1985. Ragyanszka Skola Kiadó. 133 p. [KSZ.]

WAGNER, Francis S.: Bay Zoltán. Atomfizikus, az űrkutatás úttörője. Előszó: Szent-Györgyi Albert. Budapest, 1985. Akadémiai Könyvkiadó. 101 p. [SZF.]

ZHR Bulletin 1981. Összeáll.: Tepliczky István. Budapest, 1985. MMTÉH (Magyar Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózat) - Meteor - TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, TIT Nyomda. 43 p. /Meteor ’85/. A feldolgozásokban közreműködtek: Fidrich Róbert, Fodor Antal, Fodor Antalné, Gyarmati László, Hollósy Tibor, Nagy Zoltán, Ságodi Ibolya, Süle Gábor, Tóth János. A kiadvány a 4-ik ZHR Bulletin, az 1981-ben végzett hazai meteormegfigyeléseket dolgozza fel. 176 észlelő, 1523 óra alatt 3113 meteort jegyzett fel, ebből 1607 bizonyult rajtagnak. 45 meteorraj 412 ZHR-adata vált számíthatóvá. Az adatok egységes központi gyűjtését az év során Keszthelyi Sándor végezte. [KSZ.]

PINTÉR Zsolt: Flercsillagok nyílthalmazokban. In: XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat - Fizika - Matematika. Budapest, 1985. Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Sokszorosítóüzem. p. 8. Konzulens: Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

GALLE Zsuzsanna Erika: G, F, A, B és O típusú csillagok légkörmodelljei. In: XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat - Fizika - Matematika. Budapest, 1985. Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Sokszorosítóüzem. p. 9. Konzulens: Barcza Szabolcs. [KSZ.]

BARANYI Tünde: H-alfa vonalprofil szintézise. In: XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat - Fizika - Matematika. Budapest, 1985. Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Sokszorosítóüzem. p. 10. Konzulens: ifj. Kálmán Béla. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán: A galaxisok gravitációs kölcsönhatása és impulzusmomentuma. In: XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat - Fizika - Matematika. Budapest, 1985. Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Sokszorosítóüzem. p. 11. [KSZ.]

PINTÉR Zsolt: Kisbolygók fénygörbéi. In: XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat - Fizika - Matematika. Budapest, 1985. Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Sokszorosítóüzem. p. 12. Konzulens: Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

PETROHÁN Erzsébet - SZÁNTHÓ Lajos: Vizuális fénybecslések szisztematikus hibáinak korrigálása. In: XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat - Fizika - Matematika. Budapest, 1985. Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Sokszorosítóüzem. p. 13. Konzulens: Both Előd. [KSZ.]

KOVÁCS Attila: Bolygópálya számítás. In: XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció. Csillagászat - Fizika - Matematika. Budapest, 1985. Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Sokszorosítóüzem. p. 14. Konzulens: Nagy Sándor és Varga András. [KSZ.]

BAY Zoltán: Az ember és világa. A kozmológia mai problémái. In: Bay Zoltán: A holdvisszhangtól az új méterig. Bukarest, 1985, Kriterion Könyvkiadó. La Intreprinderea Poligrafica Cluj. 219 p. pp. 36-72. /Századunk./ Eredeti közlés: Természet Világa 1981. 5-6. sz. [KSZ.]

BAY Zoltán: A világűr-kísérletek alapvető fizikai jelentősége. In: Bay Zoltán: A holdvisszhangtól az új méterig. Bukarest, 1985, Kriterion Könyvkiadó. La Intreprinderea Poligrafica Cluj. 219 p. pp. 73-91. /Századunk./ Eredeti közlések: A Hét 1982. 42-43. sz. és Természet Világa 1982. 12. sz. [KSZ.]

BAY Zoltán: A fénysebesség és az új méter. In: Bay Zoltán: A holdvisszhangtól az új méterig. Bukarest, 1985, Kriterion Könyvkiadó. La Intreprinderea Poligrafica Cluj. 219 p. pp. 92-116. /Századunk./ Előadása az Eötvös Loránd Fizikai Társulatban 1973. okt. 29-én. Eredeti közlés: Fizikai Szemle 1974. 4. sz. [KSZ.]

BAY Zoltán: Mennyire állandó a fény sebessége? In: Bay Zoltán: A holdvisszhangtól az új méterig. Bukarest, 1985, Kriterion Könyvkiadó. La Intreprinderea Poligrafica Cluj. 219 p. pp. 117-145. /Századunk./ Székfoglaló előadása az Eötvös Loránd Fizikai Társulatban 1981. máj. 20-án. Eredeti közlés: Fizikai Szemle 1981. 8. sz. [KSZ.]

BAY Zoltán: Visszaemlékezés az első holdvisszhang-kísérletekre. In: Bay Zoltán: A holdvisszhangtól az új méterig. Bukarest, 1985, Kriterion Könyvkiadó. La Intreprinderea Poligrafica Cluj. 219 p. pp. 146-183. /Századunk./ Előadása a debreceni Fizikus Vándorgyűlésen, 1975-ben. Eredeti közlés: Fizikai Szemle 1976. 2. sz. [KSZ.]

Fényreszabott méter. In: Bay Zoltán: A holdvisszhangtól az új méterig. Bukarest, 1985, Kriterion Könyvkiadó. La Intreprinderea Poligrafica Cluj. 219 p. pp. 184-197. /Századunk./ Budincsevits Andor beszélgetése Bay Zoltánnal a fénysebességre alapozott méter definíciójáról. Eredeti közlés: Természet Világa 1980. 7. sz. [KSZ.]

S. TÓTH László: Halló, itt a Föld! In: Búvár évkönyv 1. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1985. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 24-28. A rádiócsillagászatról. [KSZ.]

SZABADOS László: Galaxisok színpompája. In: Búvár évkönyv 1. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1985. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 67-71. [KSZ.]

LERNER János - CSILLAG Ferenc - BÜTTNER György: Ahogy a műholdak látják Magyarországot. In: Búvár évkönyv 1. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1985. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 77-86. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1985. évre. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 7-78. [SRG.]

A csillagos ég 1985-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 79-93. [SRG.]

SZEIDL Béla: Beszámoló az MTA Csillagászati Kutató Intézete 1983. évi tevékenységéről. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 97-104. [SRG.]

MARIK Miklós: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése az 1983. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 105-112. [SRG.]

HORVÁTH András - ZOMBORI Ottó: Beszámoló a TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló 1983. évi tevékenységéről. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 113-126. [SRG.]

SCHALK Gyula - ZOMBORI Ottó: Beszámoló a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmányának és Szakosztályainak 1982/83. évi tevékenységéről. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 127-143. Megyei beszámolók. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A csillagászat újabb eredményeiből. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 147-169. [SRG.]

LUDMÁNY András: Mozgások a Nap légkörében. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 170-190. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Vulkánosság a Naprendszerben. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 191-219. A cikk alapjául szolgáló előadás a MTESZ KASZ naprendszerfizikai munkabizottsága által 1983. máj. 24-26. között, Debrecenben rendezett II. Planetológiai Szemináriumon hangzott el. [SRG.]

SZABADOS László - ZSOLDOS Endre: A cefeidák asztrofizikai és kozmológiai jelentősége. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 220-241. [SRG.]

SUREK György: Kölcsönható galaxisok. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 242-266. [SRG.]

MARIK Miklós: Évfordulók 1985-ben. Kövesligethy Radó. Detre László. Weiss Xavér Ferenc. Sajnovics János. Simon Newcomb. Giovanni Virginio Schiaparelli. Harlow Shapley. Bernhard Schmidt. Walter Baade. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 267-274. A cikkben lévő Kövesligethy Radó, Weiss Xavér Ferenc, Sajnovics János életrajzokat (pp. 267-270.) ifj. Bartha Lajos készítette. [SRG.]

DANKÓ Sándor: Amatőrmozgalom [1.]. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 275-288. [SRG.]

SCHALK Gyula: N=1? A Drake-formula válsága. In: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 289-308. [SRG.]

HORVÁTH Árpád: Milyen alakja van a Földnek? In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1985. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1984. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 95-99. [VSK.]

HORVÁTH András: Kozmikus kalendárium 1983. júliustól 1984. júniusig. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1985. Szerk.: Ludas M. László. Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1984. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 230-239. [VSK.]

Az ÉT kérdezi (Almár Ivántól): Mit várhatunk az asztronautikától... In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1985. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1984. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 306-307. [VSK.]

HÉDERVÁRI Péter: Az indiai időszámítás és kozmológia. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1985. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1984. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 342-347. [VSK.]

BARTHA Lajos: Weiss Xavér Ferenc. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományok­ban 1985. Budapest, 1984. pp. 84-85. [SRG.]

BARTHA Lajos: A magyarországi első hosszúságmeghatározások és bázismeridiánok. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. sz. Érd, 1985. Magyar Földrajzi Gyűjtemény. pp. 27-30. [SRG.]

KUBASSEK János: Equatoriális napóra avatása. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. sz. Érd, 1985. Magyar Földrajzi Gyűjtemény. p. 74. Érden. [SRG.]

MADÁR János: Csibéivel. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 58. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1985. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 42. "Csillagászati" vers. [HAI.]

MADÁR János: Rögökkel ébredő. In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 58. sz. Összeáll. és szerk.: Kuczka Péter. Budapest, 1985. [Móra Könyvkiadó,] Zrínyi Nyomda. /Kozmosz Könyvek./ p. 62. "Csillagászati" vers. [HAI.]

SZALMA Sándor: A Halley-üstökös. Miért kutatjuk az üstökösöket. In: A Halley-üstökös. Szerk.: Horváth András, Szalma Sándor. Budapest, 1985. Uránia Csillagvizsgáló, GÉPSZEV budapesti nyomdája. pp. 5-32. [KSZ.]

TÓTH Imre: Űrszondákkal az üstökösökhöz. In: A Halley-üstökös. Szerk.: Horváth András, Szalma Sándor. Budapest, 1985. Uránia Csillagvizsgáló, GÉPSZEV budapesti nyomdája. pp. 33-60. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: A Halley-üstökös láthatósága 1985/86-ban. In: A Halley-üstökös. Szerk.: Horváth András, Szalma Sándor. Budapest, 1985. Uránia Csillagvizsgáló, GÉPSZEV budapesti nyomdája. pp. 61-67. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Régi magyarországi Halley-üstökös leírások. In: A Halley-üstökös. Szerk.: Horváth András, Szalma Sándor. Budapest, 1985. Uránia Csillagvizsgáló, GÉPSZEV budapesti nyomdája. pp. 68-80. Az 1456-os, 1531-es, 1607-es, 1682-es, 1835-ös, 1910-es hazai leírások az üstökösről. [KSZ.]

Természeti tünemény. In: Hazai Tudósítások. Válogatta, szerkesztette, az előszót és jegyzeteket írta: S. Varga Katalin. Budapest, 1985. Magvető Könyvkiadó, Kner Nyomda. pp. 314-317. /Magyar Hírmondó./ Az 1824. aug. 11-iki tűzgömbről. Az este 7 és 8 óra között feltűnt tűzgömb félóráig megmaradó - de az égen kígyózva mozgó - nyomot hagyott. Egri, aradi, pesti, ibrányi, szatmári, marcali és kolozsvári beszámolók. A Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő 28. számának 218-222. oldalán található cikk. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Geoaktív jelenségek a Napon. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XII. A XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Balatonkenese, 1984. október 30 - november 2.). Szerk.: Bencze Pál. 1985. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Természettudományi és Művelődési Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 5-10. [KSZ.]

GESZTELYI Lídia: Napfoltok sajátmozgása és a Nap radiális differenciális rotációja. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XII. A XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Balatonkenese, 1984. október 30 - november 2.). Szerk.: Bencze Pál. 1985. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Természettudományi és Művelődési Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 11-15. [KSZ.]

PAP Judit: A napállandó változása. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XII. A XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Balatonkenese, 1984. október 30 - november 2.). Szerk.: Bencze Pál. 1985. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Természettudományi és Művelődési Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 16-42. [KSZ.]

SÁTORI Gabriella: Részecskehatások az alsó D-tartományban. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XII. A XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Balatonkenese, 1984. október 30 - november 2.). Szerk.: Bencze Pál. 1985. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Természettudományi és Művelődési Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 43-53. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A járulékos fűtéssel kapcsolatos újabb eredmények. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XII. A XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Balatonkenese, 1984. október 30 - november 2.). Szerk.: Bencze Pál. 1985. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Természettudományi és Művelődési Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 54-61. [KSZ.]

ILL, Márton - BERGER, C.- BARLIER, F.: A felsőlégköri napszakos effektus egyes vonásai. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XII. A XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Balatonkenese, 1984. október 30 - november 2.). Szerk.: Bencze Pál. 1985. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Természettudományi és Művelődési Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 62-74. [KSZ.]

SAIKÓ János: A felső ionoszféra háborgásainak vizsgálata hazai mérések alapján. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XII. A XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Balatonkenese, 1984. október 30 - november 2.). Szerk.: Bencze Pál. 1985. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Természettudományi és Művelődési Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 75-92. [KSZ.]

BENCZE Pál: A nap-földfizikai kutatások helyzete és perspektívái. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XII. A XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Balatonkenese, 1984. október 30 - november 2.). Szerk.: Bencze Pál. 1985. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Természettudományi és Művelődési Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 93-98. [KSZ.]

LOMNICZI Tibor: Adatfeldolgozási kísérletek a plazma-szféra-ionoszféra csatolás követésére. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XII. A XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Balatonkenese, 1984. október 30 - november 2.). Szerk.: Bencze Pál. 1985. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Természettudományi és Művelődési Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 99-122. [KSZ.]

ÁDÁM Antal: A Hold elektromos szerkezetének meghatározása napszélindukcióval. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XII. A XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Balatonkenese, 1984. október 30 - november 2.). Szerk.: Bencze Pál. 1985. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Természettudományi és Művelődési Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 125-152. Ez az előadás korábban: az V. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai Szemináriumon hangzott el. [KSZ.]

ÁDÁM Antal - CZUCZORNÉ MILETITS Judit: A gyöngytípusú pulzációk (PC 1) regisztrálásának megindulásáról a Nagycenk melletti obszervatóriumban. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XII. A XII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Balatonkenese, 1984. október 30 - november 2.). Szerk.: Bencze Pál. 1985. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Természettudományi és Művelődési Titkárság, MTESZ Házinyomda. pp. 153-167. Ez az előadás korábban: az V. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai Szemináriumon hangzott el. [KSZ.]

DOBÓ Andor: Létezik-e a tízedik bolygó? In: Magyar évkönyv 1985. New York, 1985. Kiadja: Az Amerikai Magyar Szó. pp. 144-145. "...Azóta, hogy 1930-ban az amerikai Clyde W. Tombaugh felfedezte a mai ismereteink szerint a Nap körül legtávolabb keringő Plútó bolygót, a csillagászok egy újabb, sorrendben a tízedik bolygó után kezdtek kutatni. Fontos lenne létezésének vagy nem létezésének tisztázása már csak azért is, mert jó lenne végre tudni, tulajdonképpen meddig "terjed" a Naprendszer. Vajon a Pluto képviseli-e a "határt", vagy netán még ezen túl is akadnak a Nap családjához tartozó bolygók? ..." [HAI.]

Meddig lesz élet a földön? In: Magyar évkönyv 1985. New York, 1985. Kiadja: Az Amerikai Magyar Szó. pp. 145-146. "...A Nap energiakisugárzási rátája, s ezzel a Földet érő napsugárzás intenzitása növekszik. Newmann és Rood becslése szerint az élet keletkezésének ideje óta a Nap energiasugárzási intenzitása 25 százalékkal fokozódott. Ugyanakkor Földünk hőmérséklete szinte változatlan maradt, vagy inkább hűlt. E jelenség kapcsán jósolta meg a földi élet lehetséges korhatárát néhány tudós. Földünk bioszférája e szerint 3,5-4 milliárd éves. Meg mennyire számíthat? Összesen nem több, mint 0,1 milliárdos létre, vagyis százmillió évre. Ha nem siettetjük azzal, hogy pusztítjuk magunk körül a természetet." (p. 146.) Ez a csillagászathoz köthető rész teljes szövege. [HAI.]

HÉDERVÁRI Péter: Az ősrobbanás. In: Magyar évkönyv 1985. New York, 1985. Kiadja: Az Amerikai Magyar Szó. pp. 147-148. "...Az ősrobbanás ("Big Bang") elmélete egyáltalán nem új: alapgondolatát már a húszas években kidolgozták. Csak a bizonyítékok között akadnak újak, mint ahogy új az a felismerés is, amelynek segítségével az atomfizikusok tisztázni tudják, milyen folyamatok játszódtak le a világmindenség fejlődésének legkezdetibb szakaszában, az ősrobbanást követő trilliomod vagy quadrilliomod másodpercben. Mindenekelőtt Ja. B. Zeldovics szovjet kozmofizikustól idézünk, aki a La Recherche című francia tudományos folyóirat 1984. januári számában megjelent cikk szerint a Nemzetközi Csillagászati Unió legutóbbi közgyűlésén kijelentette: Az Ősrobbanás modellje éppolyan jól megalapozott, mint az égi mechanika ősrégi tudománya. ..." [HAI.]

Egy régi napóra fölirata. In: Magyarország és Erdély képekben. Kiadják és szerkesztik: Kubinyi Ferencz és Vahot Imre. Budapest, 1985. Állami Könyvterjesztő Vállalat, Kossuth Nyomda. p. 127. /Az Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata/ Az 1853-ban kiadott könyv reprint kiadása. Keletről: Fölkél meg leáldozik a nap, Ember, gondold meg ezt mindennap. Nyugatról: Ez árnyékóra is utat, A halandóságra mutat. Délről: Csak az erény ez az egy kincs, Melynek halandósága nincs. Éjszakról: E napomat elvesztettem, Mert senkivel jót nem tettem. Isten áldd meg a magyart, Míg óránk, míg napunk tart. [SRG.]

GINGERICH, Owen: Messier és katalógusa. In: MALLAS, John H. - KREIMER, Evered: A Messier-album. Ford.: Kun Mária. Budapest, 1985. Gondolat Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 7-23. A Sky and Telescope 1953. augusztusi és szeptemberi, valamint 1960. októberi számából. [KSZ.]

GINGERICH, Owen: Tanácsok kezdő megfigyelőknek. In: MALLAS, John H. - KREIMER, Evered: A Messier-album. Ford.: Kun Mária. Budapest, 1985. Gondolat Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 203-207. A Sky and Telescope 1954. márciusi számából. [KSZ.]

KEPLER, Johannes: Álom. Posthumus mű a holdbéli csillagászatról - 1630. In: Piknik a senkiföldjén. Tudósok sci-fi írásai. Vál. és jegyz. ell.: Ágoston Hugó. Bukarest, 1985. Kriterion Könyvkiadó. pp. 5-21. Fordította: Mann Lajos. [HAI.]

  SZENTPÉTERY Imre: Chronologia. A közép-és ujkori időszámítás vázlata. Az 1923-ban kiadott azonos című kötet bővített változata. In: Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. A Chronologia és az Oklevéltani naptár összevont, jav., bőv. kiad. A szerző hagyatékának felhasználásával sajtó alá rendezte: Gazda István. Kieg.: Érszegi Géza, Raj Tamás, Szögi László. Budapest, 1985. Könyvértékesítő Vállalat, Sylvester János Nyomda, Szombathely. pp. 17-117. /Tudománytár. A Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata./ Az 1923-as mű hasonmás kiadása, kiegészítve. [KSZ.]

  SZENTPÉTERY Imre: Oklevéltani naptár. Táblázatok a Chronologiához. A szerző azonos című kötetének tömörített, bővített és javított változata In: Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. A Chronologia és az Oklevéltani naptár összevont, jav., bőv. kiad. A szerző hagyatékának felhasználásával sajtó alá rendezte: Gazda István. Kieg.: Érszegi Géza, Raj Tamás, Szögi László. Budapest, 1985. Könyvértékesítő Vállalat, Sylvester János Nyomda, Szombathely. pp. 119-211. /Tudománytár. A Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata./ Az 1912-es mű hasonmás kiadása. [KSZ.]

ALFVÉN, Hannes Olof Gösta: Töltésszimmetrikus-e a Világegyetem? In: Tudomány és emberiség. Tanulmányok. Szerk.: Gerner József. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Kner Nyomda. pp. 129-138. A szerző rövid életrajza [p. 128.]. [HAI.]

KOTYELNYIKOV, Vlagyimir Alekszandrovics - PETROV, Gennagyij Mihajlovics: Radarcsillagászat. In: Tudomány és emberiség. Tanulmányok. Szerk.: Gerner József. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Kner Nyomda. pp. 141-164. A szerzők rövid életrajzai [pp. 139-140.]. [HAI.]

COLE, Case David - POHOTYELOV, Oleg Alekszandrovics: Plazmaviharok a Föld magnetoszférájában. In: Tudomány és emberiség. Tanulmányok. Szerk.: Gerner József. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Kner Nyomda. pp. 166-176. A szerzők rövid életrajzai [p. 165.]. [HAI.]

KRIZSNYIC, David Abramovics - LINDE, Andrej Dimitrijevics: Fázisátalakulások a részecskefizikában és a kozmológiában. In: Tudomány és emberiség. Tanulmányok. Szerk.: Gerner József. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Kner Nyomda. pp. 247-262. A szerzők rövid életrajzai [p. 246.]. [HAI.]

RAISZ Károly: A Hold nem gömbölyű. In: Tudományos Gyűjtemény (1817-1841). Első kötet. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta: Juhász István. Budapest, 1985. Magvető Könyvkiadó, Kner Nyomda. pp. 236-237. /Magyar Hímondó./ Találgatások holdunk nem látható féltekéjének alakjáról. Az eredeti cikk megjelent: 1825. IV. 84-85. oldalon. [SRG.]

T. J. [TELEKI József]: Travels from Vienna through Lower Hungary with some remarks ont he state of Vienna during the congress inthe year 1814 by Richard Bright M. D. (Utazások Bécsből Alsó-Magyarországon keresztül, Bécsnek a Kongresszus alkalmatosságával való állapotját illető némely jegyzetekkel 1814-ben, Bright Richard Dr. által) Edinburg 1818. - XVIII és 642 l., ezen kívül a toldalék CII l., nagy negyedrétben, több metszésekkel és földabroszokkal. In: Tudományos Gyűjtemény (1817-1841). Második kötet. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta: Juhász István. Budapest, 1985. Magvető Könyvkiadó, Kner Nyomda. pp. 95-112. /Magyar Hímondó./ p. 109. Pesten járva a magyar Múzeumot ismerteti. Itt a Bártfától nem messze 1814-ben talált kovácsolható vasdarabot említve az égi kövekről (meteoric stones) értekezik.
A gellérthegyi csillagvizsgálóról: "az égvizsgáló új torony leírását pedig így fejezi be: ennek csodálkozásra méltó helyes fekvése, valamint azon tűz, mellyet a nádorispány ezen tárgyat előmozdítja, oly reménységgel kecsegtetnek, hogy Budáról nemsokára a legnevezetesebb égvizsgálói felfedezések közlését veendjük." [SRG.]

Th. [THAISZ András]: Jelességek. In: Tudományos Gyűjtemény (1817-1841). Második kötet. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta: Juhász István. Budapest, 1985. Magvető Könyvkiadó, Kner Nyomda. p. 178. /Magyar Hímondó./ "Az anglus kémikusok, akik Baffinsbaiból (Baffiniőből) Rosz kapitány által elhozott veres havat megvizsgálták, azt tartják, hogy ezen szín a meteorvastól származik." [Baffin-bay, John Ross kapitány] Az eredeti írás: Tudományos Gyüjtemény 1819. I. 113-114. old. [SRG.]

Amikor a perc 61 másodpercig tart. In: Univerzum 85. 1. Összeállította: Székely Sándor, Rezső Margit, Nagy Ernő Miklós, Hevesi Endre. Budapest, 1985. Kossuth Könyvkiadó. pp. 18-20. /Univerzum 334. kötet/ A. A Mihajlov írása nyomán. [SRG.]

A neutrino-fizika 4. In: Univerzum 85. 1. Összeállította: Székely Sándor, Rezső Margit, Nagy Ernő Miklós, Hevesi Endre. Budapest, 1985. Kossuth Könyvkiadó. pp. 54-58. /Univerzum 334. kötet/ Beszélgetés B. Pontecarvóval. A "napneutrinók rejtélye". [SRG.]

VERANCSICS Faustus: Machinae Novae. 1616 In: Verancsics Faustus: Machinae novae és más művei. Válogatta, sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket írta: S. Varga Katalin. Fordította: S. Varga Katalin (latin), Zsámboki Zoltán (olasz). Budapest, 1985. Magvető Könyvkiadó, Kner Nyomda. pp. 9-152. /Magyar Hímondó./ Tűz-, víz- és napóra. p. 21.; Egyetemes óra. p. 22.; ábrák pp. 60-63., 152. [SRG.]

VERANCSICS Faustus: A főtisztelendő csanádi püspök úr logikájával szemben baráti észrevételek. (Megjelent a "Logica nova" 1616-os kiadásában.) In: Verancsics Faustus: Machinae novae és más művei. Válogatta, sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket írta: S. Varga Katalin. Fordította: S. Varga Katalin (latin), Zsámboki Zoltán (olasz). Budapest, 1985. Magvető Könyvkiadó, Kner Nyomda. pp. 241-268. /Magyar Hímondó./ 14. cikkely. p. 255. "Az ég kering, a Föld áll. Ezek kijelentések, de mégsem részei a felosztásnak vagy a meghatározásnak. Az égboltnak a mozgás, a Földnek a nyugalmi állapot természetes, öröktől fogva létező, elválaszthatatlan tulajdonságai. Ezért szükségszerű, hogy legteljesebb meghatározásoknak is megfelelnek. Tehát ezek a kijelentések az ég és Föld meghatározásnak részei." [SRG.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 15. 1985. jan. 134. sz. pp. 2-5. Bartus Ferenc, Fojtai Sándor, Károly Lajos, Keszthelyi Sándor, Kovács Attila, Ősi László, Piriti János, Szabó Sándor észlelései. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az M 79 gömbhalmaz a Lepus-ban. = Albireo 15. 1985. jan. 134. sz. p. 5. [KSZ.]

BAGÓ Balázs: Az NGC 457 nyílthalmaz. = Albireo 15. 1985. jan. 134. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 15. 1985. jan. 134. sz. pp. 8-11. Käsz László, Kovács Sándor, Kocsis Antal, Rohoska Lajos megfigyelései. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Barangolás kettőscsillagok között. 12. = Albireo 15. 1985. jan. 134. sz. pp. 11-12. A Taurus. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 15. 1985. febr. 135. sz. pp. 2-3. Baracskai Lajos, Dömötör Sándor, ifj. Pozsonyi József, Tábori Sándor leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 15. 1985. febr. 135. sz. pp. 4-5. Kocsis Antal, Ősi László, Tábori Sándor megfigyelései szövegesen. [KSZ.]

HOLOPOV, P. N.: A csillaghalmazok felfedezése. 1. = Albireo 15. 1985. febr. 135. sz. pp. 6-7. Az első felfedezések. Galileitől Michell-ig. Fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

FREEMAN, R. A.: Az 50 legszebb kettős 60 mm refraktorral. = Albireo 15. 1985. febr. 135. sz. pp. 8-12. Az Astronomy 1983. augusztusi számából. Fordította Szentmártoni Béla. [KSZ.]

Észleld a Levy-Rudenko üstököst! = Albireo 15. 1985. febr. 135. sz. p. 12. Pozíció- és fényesség-adatok 1985. jan. 25. és márc. 20. között. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 15. 1985. márc. [136.] sz. pp. 2-5. Balog László, Kovács Attila, ifj. Pozsonyi József, Sipos László, Szabó Sándor, Tábori Sándor megfigyelési leírásai. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Észlelve az Auriga ködös objektumait? = Albireo 15. 1985. márc. [136.] sz. pp. 5-6. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Az M 78 diffúzköd. = Albireo 15. 1985. márc. [136.] sz. p. 7. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 15. 1985. márc. [136.] sz. pp. 8-12. Keszthelyi Sándor, Killa Géza, Kocsis Antal, Pozsonyi Gábor, Sipos László, Tábori Sándor szöveges megfigyelései. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Üstökös észlelések. Levy-Rudenko 1984.t. = Albireo 15. 1985. márc. [136.] sz. p. 12. 1984. dec. 22. és 1985. febr. 2. között. [KSZ.]

A Lalande 21258 keresőtérképe. = Albireo 15. 1985. márc. [136.] sz. p. 12. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 15. 1985. ápr. [137.] sz. pp. 2-4. Kiss Attila, Kovács Zsolt, Mogyorósi Imre, Szeiber Károly, ifj. Pozsonyi József, Sipos László észlelései. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Üstökös megfigyelések. Levy-Rudenko 1984t. = Albireo 15. 1985. ápr. [137.] sz. p. 4. 1984. dec. 11. és 12. estéken. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 15. 1985. ápr. [137.] sz. pp. 5-6. Kocsis Antal, Ősi László, Sipos László, Tábori Sándor megfigyelései. [KSZ.]

UPGREN, A. R. - RUBIN, Vera C.: Egy öreg nyílthalmaz és északi galaktikus pólus közelében. = Albireo 15. 1985. ápr. [137.] sz. pp. 7-8. U. S. Naval Observatory No. 62. 1965. Fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Észlelve az Upgren-Rubin halmazt. = Albireo 15. 1985. ápr. [137.] sz. p. 9. [KSZ.]

A Gondolat Könyvkiadó 1985-ös terveiből. = Albireo 15. 1985. ápr. [137.] sz. p. 9. [KSZ.]

POZSONYI József, Ifj.: M 1, a Rák-köd. = Albireo 15. 1985. ápr. [137.] sz. pp. 10-11. [KSZ.]

HOLOPOV, P. N.: A csillaghalmazok felfedezése. 2. = Albireo 15. 1985. ápr. [137.] sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 15. 1985. máj. [138.] sz. pp. 2-4. Németh László, Póczek Antal, Ifj. Pozsonyi József, Kalla Géza, Sipos László leírásai. [KSZ.]

Asztrofotó leírások. = Albireo 15. 1985. máj. [138.] sz. p. 4. Holl András, Mizser Attila mély-ég fényképeinek ismertetése. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 15. 1985. máj. [138.] sz. pp. 5-11. Almási Levente, Bagó Balázs, Bucsi Gábor, Fodor Antal, Fodor Anikó, Fodor Erika, Käsz László, Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal, Póczek Antal, Ifj. Pozsonyi József, Kalla Géza, Rohoska Lajos, Ősi László, Sipos László megfigyelései. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Észlelve a Mel 111 körüli galaxisokat. 1. = Albireo 15. 1985. máj. [138.] sz. pp. 11-13. [KSZ.]

HOLOPOV, P. N.: A csillaghalmazok felfedezése. 3. = Albireo 15. 1985. máj. [138.] sz. pp. 14-15. William Herschel. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor - KISZEL Vilmos - NAGY Ágoston: Albireó - észlelőtábor a Bakonyban. = Albireo 15. 1985. máj. [138.] sz. p. 15. Ráktanya, 1985. júl. 12-21. [KSZ.]

A Barnard-féle "Nyíl-csillag" keresőtérképe. = Albireo 15. 1985. máj. [138.] sz. p. 15 [KSZ.]

Válogatás a Draco kettőscsillagaiból. = Albireo 15. 1985. máj. [138.] sz. p. 16. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 15. 1985. jún. 139. sz. pp. 2-4. Balázs József, Keszthelyi Sándor, Nagy Sándor, Nagy Zoltán, Sipos László, Tábori Sándor megfigyelései. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Észlelve a Mel 111 körüli galaxisokat. 2. = Albireo 15. 1985. jún. 139. sz. p. 3. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 15. 1985. jún. 139. sz. pp. 4-6. Kocsis Antal, Rohoska Lajos, Sipos László, Tábori Sándor leírásai. [KSZ.]

Algol - 39. sz. = Albireo 15. 1985. jún. 139. sz. p. 6. Kiadványismertetés. [KSZ.]

BARTUS Ferenc: Kettőscsillagok fényképezése. = Albireo 15. 1985. jún. 139. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Hová lett a "Comet S"? = Albireo 15. 1985. jún. 139. sz. pp. 9-11. Két fényképfelvételére üstököshöz hasonló nyom került, talán repülő vagy műhold felvillanása miatt. Juhász Tibor megjegyzéseivel, amelyben a Kobayashi-Berger-Milon üstökös 1975. júl. 15-i Baracskai Lajos féle észrevételét is leírja. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Diffúzködök láthatósága. = Albireo 15. 1985. jún. 139. sz. p. 11. Az Albireo Klub eddigi észlelései 37 diffúzködre vonatkoztak. Szabadszemmel 2, (3-4 cm-es) keresőtávcsővel 10, (5 cm átmérőjű) binokulárral 7, kisebb (6-10 cm-es) távcsövekkel 8, nagyobb (15-25 cm-es) távcsövekkel 10 ködöt észleltek. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Magyar napóra katalógus. = Albireo 15. 1985. jún. 139. sz. p. 11. A 72 oldalas kiadvány 155 hazai és 165 külföldi napórát ismertet. [KSZ.]

Észleld a Giacobini-Zinner üstököst! = Albireo 15. 1985. jún. 139. sz. p. 12. Pozíció- és fényesség-adatok 1985. aug. 1. és szept. 30. között. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 15. 1985. júl. 140. sz. pp. 2-5. Balázs József, Füzesi Zoltán, Gombos Attila, Iskum József, Käsz László, Tábori Sándor leírásai. Az Albireo 139-es és 140-es száma külön-külön nyomtatással, de egy borítóba kötve jelent meg. [KSZ.]

[Rajzok.] = Albireo 15. 1985. júl. 140. sz. p. 5. Kocsis Antal rajza az M 11-ről.; Dalos Endre vázlata az M 5-ről.; Juhász Tibor rajza a Bradfield 1974b üstökösről 1974. ápr. 9-én.; Szabó Sándor észlelése a Levy-Rudenko 1984t üstökösről 1985. febr. 20-án. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 15. 1985. júl. 140. sz. pp. 6-10. Bucsi Gábor, Nyeste Mária, Iskum József, Käsz László, Ősi László, Tábori Sándor, Várnai Ferenc, Vimláti László megfigyelései. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Asztrofotó leírások. = Albireo 15. 1985. júl. 140. sz. p. 11. [KSZ.]

Anyag a csillagok között. = Albireo 15. 1985. júl. 140. sz. pp. 11-13. Paul Ahnert: Kalender für Sternfreunde 1985. Fordította Piriti János. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A diffúzködök fényességéről. = Albireo 15. 1985. júl. 140. sz. pp. 13-16. [KSZ.]

Göncöl - Albireó - Süni. = Albireo 15. 1985. aug. 141. sz. p. 2. A Göncöl Társaság egy önálló művelődési egyesület. A Göncöl amatőrcsillagász csoportja az Albireó Amatőrcsillagász Klub. A lap előfizethető, de az észlelést küldők ingyen kapják. A Süni havi természettudományos magazin, 40 oldalon, négyszín-nyomással, csillagászatot is közöl a fiataloknak. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 15. 1985. aug. 141. sz. pp. 3-7. Balázs József, Gombos Attila, Füzesi Zoltán, Kalla Géza, Pozsonyi József, Kocsis Antal, Szabó Sándor, Várnai Ferenc megfigyelései. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Asztrofotó leírások. = Albireo 15. 1985. aug. 141. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 15. 1985. aug. 141. sz. pp. 8-9. Kocsis Antal, Pozsonyi József, Sipos László, Várnai Ferenc leírásai. [KSZ.]

Üstökös észlelések. P/Giacobini-Zinner. = Albireo 15. 1985. aug. 141. sz. pp. 9-10. Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Kiszel Vilmos, Károly Lajos megfigyelései 1985. júl. 16. és 26. között. [KSZ.]

Mély-ég rajzok. = Albireo 15. 1985. aug. 141. sz. p. 11. Útmutatás. [KSZ.]

Üstökös. = Albireo 15. 1985. aug. 141. sz. p. 11. Megjelent a lap 47. száma. A körmendi Androméda Amatőrcsillagász Klub lapját Tuboly Vince készíti. [KSZ.]

TÓTH Imre: Halley-hírek. = Albireo 15. 1985. aug. 141. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Tíz éve történt. = Albireo 15. 1985. aug. 141. sz. pp. 14-15. A Kobajasi-Berger-Milon üstökös és a Nova Cygni felfedezéséről. [KSZ.]

Albireó tábor - 1985. = Albireo 15. 1985. aug. 141. sz. p. 16. Beszámoló az 1985. júl. 12-21-ig tartó táborról, a Pénzesgyőr melletti Ráktanyán. Juhász Tibor és Dömötör Sándor (a táborban készített) mély-ég rajzaival. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. pp. 2-3. Keszthelyi Sándor, Käsz László, Ősi László, Várnai Ferenc, Vimláti László leírásai szövegesen. Az Albireo 141-es és 142-es száma külön-külön nyomtatással, de egy borítóba kötve jelent meg. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Szoros bolygóegyüttállás 1985. szeptember 4/5-én. = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. p. 3. Merkúr és a Mars. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. pp. 4-7. Bucsi Gábor, Nyeste Mária, Dankó Csaba, Keszthelyi Sándor, Käsz László, Kocsis Antal, Ősi László, Rohoska Lajos, Várnai Ferenc, Vimláti László megfigyelései. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Cygnus-album. Nyílthalmazok. = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. pp. 8-11. [KSZ.]

Üstökös észlelések. P/Giacobini-Zinner. = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. pp. 12-13. Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Käsz László egyéni leírásai 1985. aug. 4. és 25. között. [KSZ.]

MOHÁCSI Gyula: Félreértések halmaza - a Stock 23. = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. p. 13. [KSZ.]

TÓTH Imre: Halley-hírek. = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

Algol - a fedési észlelők rovata. Észlelések 1985. április - július. = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. p. 16. Ezentúl nem külön, hanem az Albireoban jelenik meg a fedési változók rovata. [KSZ.]

RZ Cassiopeiae. = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Pontszerű meteorok? = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. p. 18. Felvillanásokat okozó mesterséges hold megfigyelése. [KSZ.]

A Triangulum kettőscsillagai. = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. p. 18. [KSZ.]

BARACSKAI Lajos: Az M 2 gömbhalmaz az Aqr-ban. = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. p. 19. [KSZ.]

Üstökös koordináták. P/Giacobini-Zinner. = Albireo 15. 1985. szept. 142. sz. p. 20. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. pp. 2-3. Gyimesi Lajos, Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal leírásai. [KSZ.]

DANKÓ Csaba: HAM QTC. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. p. 3. Amatőrcsillagász rádióamatőrök jelentkezése. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Észlelve a Helical-ködöt. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. pp. 4-5. 15 cm-es RFT-vel. [KSZ.]

[Rajzok, fényképek.] = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. pp. 5-6. Baracskai Lajos rajza az M 110-ről.; Sári Gyula fényképei a Thiele-üstökösről 1985. nov. 6-án.; Baracskai Lajos rajza a P/Giacobini-Zinner üstökösről 1985. szept. 22-én.; Juhász Tibor rajza a C/Hartley-Good üstökösről 1985. okt. 11-én [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. pp. 7-9. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Gombás Géza, Gyimesi Lajos, Kocsis Antal, Litter János, Ősi László, Vimláti László megfigyelései. [KSZ.]

P/Giacobini-Zinner üstökös észlelések. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. p. 10. Baracskai Lajos, Keszthelyi Sándor, Szabó Sándor megfigyelései 1985. szept. 14. és okt. 14. között. [KSZ.]

P/Halley üstökös észlelések. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. pp. 10-11. Szabó Sándor (1985. okt. 13-án hajnalban), Keszthelyi Sándor (1985. okt. 14-én hajnalban), Juhász Tibor (1985. okt. 18-án este) figyelte meg először az üstököst. [KSZ.]

C/Hartley-Good üstökös észlelések. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. pp. 11-12. Juhász Tibor, Keszthelyi Sándor, Halmi Gábor, Hoffmann János, Szabó Sándor leírásai 1985. okt. 4. és 28. között. [KSZ.]

HANSEN, Tracy: Az üstökösök szerkezete. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. pp. 12-13. DSCH Journal, 1984. Fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

KINNINGER, Alice C.: Másodszor a Halley-vel. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. p. 14. DSCH Journal, 1984. Fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Hello Halley. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. pp. 14-15. Első, 1985. okt. 18-i észlelése. [KSZ.]

Halley-hírek. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. p. 15. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Visszatért a "Comet S" . . . = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. pp. 16-19. Újabb felvételei a felvillanásokról. Talán a gamma-bursterek fényei? [KSZ.]

MACROBERT, Alan: Az Aries-villogó. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. pp. 18-21. Sky and Telescope 1985. júliusi számából. Fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Látogatás a Kolozsvári Csillagvizsgálóban. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. p. 22. A Babes-Bolyai Egyetemi Csillagvizsgálót látogatta meg, ahol egy 15 cm-es Zeiss Coude refraktor van kupolában. Az észlelőbázis 11 km-re délre a 750 m magas Mikes-tetőn van, ahol egy 50 cm-es francia Newton-reflektorral észlelnek. [KSZ.]

HOLOPOV, P. N.: A csillaghalmazok felfedezése. 4. = Albireo 15. 1985. okt-nov. 143-144. sz. p. 23. Fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Szerkesztői levél. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. p. 2. Rajzokkal és fényképekkel közlésével kísérleteznek. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. pp. 3-4. Horváth Tibor, Romhányi Attila, Schramm Ottó leírásai. [KSZ.]

Albireó Amatőrcsillagász Klub mély-ég katalógusa. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. p. 4. Több mint 1500 mély-ég objektumot tartalmaz. Megrendelhető Szentmártoni Béla hencsei címén. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. pp. 5-6. Dankó István, Kocsis Antal, Sipos László megfigyelései. [KSZ.]

P/Halley 1982 i üstökös észlelések. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. pp. 8-11. Juhász Tibor, Käsz László, Keszthelyi Sándor, Szabó Sándor egyedi leírásai 1985. nov. 6. és 29. között. [KSZ.]

C/Hartley-Good 1985 l üstökös észlelések. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. pp. 8., 11-12. Juhász Tibor, Käsz László, Szabó Sándor megfigyelései 1985. nov. 2. és 29. között. [KSZ.]

C/Thiele 1985 m üstökös észlelések. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. pp. 8., 12-14. Juhász Tibor, Kubus Gyula, Käsz László, Szabó Sándor észlelései 1985. nov. 6. és 15. között. [KSZ.]

TÓTH Imre: Halley-hírek. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. p. 14. [KSZ.]

P/Ciffreo 1985 p. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. p. 15. [KSZ.]

C/Thiele 1985 m. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. p. 15. [KSZ.]

C/Hartley-Good 1985 l. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. p. 15. [KSZ.]

Algol - a fedési észlelők rovata. észlelések 1985. augusztus - november. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. p. 16. [KSZ.]

BÖHME, Dietmar: Éta Geminorum. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. pp. 16-17. A változócsillag fényében 2984 naponta fedést okoz egy komponense, ennek a jelenségnek a közepe 1988. ápr. 2-án lesz. Astronomie und Raumfahrt 1985. 1. számából. Fordította Piriti János. [KSZ.]

ABT, H. A. - PERRY, C. L. - OLSEN, E. H. - GRAUER, A. D.: Egy kis halmaz az IC 1805 mellett. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. pp. 18-20. PASP 1980. 545. számából. Fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Észlelve a 02259+6026 halmazt. = Albireo 15. 1985. dec. 145. sz. pp. 7., 20-21. [KSZ.]

Észlelések 1984. szeptember - november. = Algol [12.] 1985. jan. 38. sz. [p. 1.] 8 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [12.] 1985. jan. 38. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

R Canis Maioris. = Algol [12.] 1985. jan. 38. sz. [pp. 2-4.] Ismertetés. [PIR.]

Észlelések 1984. december - 1985. március. = Algol [12.] 1985. máj. 39. sz. [p. 1.] 9 észlelő. [KSZ.]

Minimumészlelések. = Algol [12.] 1985. máj. 39. sz. [pp. 1-2.] [KSZ.]

U Ophiuchi. = Algol [12.] 1985. máj. 39. sz. [pp. 2-4.] Ismertetés.; Az "Algol" lap ezt követően önállóan nem jelent meg, viszont folytatódott az Albireo rovataként. [PIR.]

1985-ös szimultán időpontok (UT-ban). = AMK Közlemények 2. 1985. I-II. negyedév. 5-6. sz. pp. 1-2. Időpont javaslatok 1985. máj. 10. és dec 16. között. [KSZ.]

TELEKI György: A kozmikus csillagászat fejlődése. = Asztronautikai Tájékoztató 1985. 40. sz. pp. 1-19. [KSZ.]

BARSZUKOV, V. L., - BAZILEVSZKIJ, A. T. - KUZMIN, R. O. - MARKOV, M. Sz. - KRJUCSKOV, V. P. - NYIKOLAJEVA, O. V. - PRONYIN, A. A. - SZUHANOV, A. L. - CSERNAJA, I. M. - BURBA, G. A. - BOBINA, Ny. Ny. - SASKINA, V. P.: A Vénusz északi félgömbjének fő szerkezetei típusai. = Asztronautikai Tájékoztató 1985. 40. sz. pp. 20-29. [KSZ.]

GÁL Gyula: Összefüggések és ütközések a repülés és az űrrepülés jogrendje között. = Asztronautikai Tájékoztató 1985. 40. sz. pp. 30-36. [KSZ.]

HÖLTZL Lipót: Elhatárolás és világűrtevékenység a nemzetközi jogalkotásban. = Asztronautikai Tájékoztató 1985. 40. sz. pp. 37-41. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Az 1983-ban és 1984-ben felbocsátott mesterséges égitestek. = Asztronautikai Tájékoztató 1985. 40. sz. pp. 42-116. [KSZ.]

A Központi Asztronautikai Szakosztály 1986. évi munkaterve. = Asztronautikai Tájékoztató 1985. 40. sz. pp. [117-123] [KSZ.]

HEVESI Zoltán - NAGY Zoltán: Bevezetés. = Atmoszféra 10. 1985. dec. 27. sz. pp. 1-2. A lap innentől a Kepler Amatőrcsillagász Klub és a Sülysápi Művelődési Ház kiadványa. Szerkesztői: Fodor Antal, Hevesi Zoltán, Nagy Zoltán. A lap nyomdai eljárással készül Sülysápon. Fényképes fedőlapjára egy villám képe került. [KOC.]

NAGY Zoltán: Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelőhálózata. = Atmoszféra 10. 1985. dec. 27. sz. pp. 3-4., 1 térkép. [KOC.]

NAGY Zoltán: Környezetünk védelméről - levegőszennyeződés. = Atmoszféra 10. 1985. dec. 27. sz. pp. 5-10. [KOC.]

B. E. [BORSÁNYI Ede]: A Légkör előfizetéséről. = Atmoszféra 10. 1985. dec. 27. sz. p. 10. [KOC.]

BORSÁNYI Ede: Egy új amatőr munkalehetőségről. = Atmoszféra 10. 1985. dec. 27. sz. p. 11. A meteorológia történetének kutatására javasol amatőr kutatócsoportot. [KOC.]

Régi megfigyelések. = Atmoszféra 10. 1985. dec. 27. sz. pp. 12-16. P. Péchy József (Csökmő) jan. 7-én északi fény szerű világítást észlelt.; Szabó Gyula (Bátyok) jún. 30-án északi fényt figyelt meg.; Rácz Béla (Szerep) dec. 16-án változó holdudvart látott.; Csaba S. János (Kurtya) okt. 15-én fényes melléknapot észlelt.; Lambai Károly (Korompa) 1910. jan. 3-án fényes északi fényt írt le. És még több régi meteorológiai észlelés. [Valamennyi leírásnál hiányzik az eredeti forrás, és néha az évszám is.] [KOC.]

  A hónap programja [1985 novemberében és decemberében]. = Bököncz Híradó 1985. okt. 28. [1. sz.] p. 1. Keszthelyi Sándor, Hoffmann János, Kóbor József, Kondorosi Gábor előadásai.; A pécsi amatőrcsillagászok havi folyóiratának neve az egyik állatövi csillagkép, a Skorpió régi magyar nevének, a Bököl (Bököly) szónak "helyi" változatait: a Bököncz vagy a Bökönc nevet viselte. Az 1980-as évek közepén a pécsi szakkör a "Bököncz" Amatőrcsillagász Klub néven tartotta hetenkénti foglalkozásait, és körlevelüket is "Bököncz Híradó" címmel adták ki. A "Bököncz Híradó" 1985. okt. 28-án indult. 1989 júliusáig Hoffmann János állított össze évente egy számot, így összesen - állítólag - öt lapszám jelent meg. Ezek a lapok számozás nélküliek voltak. "Bökönc-híradó" címet, egységes fejlécet és (1-estől kezdve) sorszámozást kapott 1989 novemberétől, mikor Halmi Gábor vette át a szerkesztést.
Alcíme ez volt: A pécsi Amatőrcsillagászati Szakkör- és Klub körlevele, 1990. decembertől: A Magyar Csillagászati Egyesület Pécsi Csoportjának szakköri körlevele. A fénymásolóval sokszorosítás, a szétosztás és a postázás munkáját Keszthelyi Sándor végezte. 1992-ben és 1993-ban ő végezte a lap szerkesztői munkáit is. 1994. januártól Járosi Péter szerkesztette, már nem írógép, hanem számítógép segítségével, akkortól a lapcím "Bökönc" lett. 1994 áprilisától: az Astra Pécsi Csillagászati Egyesület és az MCSE Pécsi Csoportjának körlevele. 1994. novembertől Ambrus Attila József vette át a lap szerkesztését és folytatta 1996 augusztusáig, a 80-81. számig, a lap megszűnéséig. A néhány oldalas lap mérete mindvégig A4-es volt. [KSZ.]

Észlelési program novemberre és decemberre. = Bököncz Híradó 1985. okt. 28. [1. sz.] p. 1. Okkultáció előrejelzések Pécsre.; Üstökös előrejelzések Pécsre: Halley-üstökös.; Mira max. előrejelzések. [KSZ.]

VÁRADI Mária: Kalandozás a világegyetemben. (TV-jegyzet). = Brassói Lapok 17. 1985. jan. 5. 1. sz. p. 5. "A gondolkodás örömét és izgalmát élem át már hetek óta minden csütörtökön este a TV-készülék előtt, s velem együtt százezernyi, milliónyi TV-néző, akiket kézen fogott Carl Sagan és értelmes bolyongásra indult velük a világegyetembe. A 150 fős forgatócsoporttal 12 országban, mintegy 100 millió dollárért készített "kozmikus szupershow"-t az USA-ban több mint 140 milliónyian látták. Ausztriában 500-600 ezer nézőt, érdeklődőt bilincselt le adásonként a New York állambeli Cornell Egyetem neves asztrofizikusának és exobiológusának műve. ..." [HAI.]

KÓSA-KISS Attila: Vesztébe rohanó üstökös. = Brassói Lapok 17. 1985. jan. 5. 1. sz. p. 5. "Naprendszerünk határát a Pluto bolygó pályáján túlra kell tennünk, ahol jórészt hidrogéngázból és kozmikus porból álló felhő található. Ebből az "ősködnek" nevezett térségből indulnak útjukra az üstökösök. A bolygórendszer keletkezése óta mintegy 18 milliárd üstökös látogatott el központi csillagunk közelébe. Pierre Méchain francia csillagász 1786. január 17-én egy olyan, korábban nem ismert üstököst pillantott meg, amelyről Fred Encke német asztronómus számításai kiderítették, hogy meglepően rövid pályán végzi keringését a Nap körül. Enckéről (pályaszámítójáról) kapta a nevét és mindjárt a "rettegett" Halley-üstökös után következik hírességben. 3,3 év alatt kerüli meg a Napot, egyben az ismert legrövidebb pályájú üstökös. ..." [HAI.]

-th- [BARTHA Lajos]: Üdvözöljük a 80. esztendős Kulin Györgyöt. = CSACS Körlevél 1985. máj. 1.(5.) sz. pp. 1-2. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: A régi ég- és földgömbök összeírásáról. = CSACS Körlevél 1985. máj. 1.(5.) sz. pp. 2-4. [KSZ.]

Felhívás munkatársainkhoz. = CSACS Körlevél 1985. máj. 1.(5.) sz. pp. 4-5. A nyilvántartási űrlap visszaküldése.; A CSACS Egri Országos Találkozójáról, 1985. november 8-9. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Frecskay István (1915-1984.) = CSACS Körlevél 1985. máj. 1.(5.) sz. pp. 5-6. Nekrológ. 1915. aug. 21-én született Budapesten. 1951-ben tett tanítói vizsgát. Balatonkenesén helyezkedett el, itt tanított 1982-es nyugdíjba vonulásáig. Csillagászati szakkört vezetett. A CSACS-nak kezdettől a tagja volt. Váratlanul hunyt el 1984. júl. 23-án. [KSZ.]

Új munkatársaink és támogatóink. Tiszteletbeli munkatársak. Külföldi tagok. = CSACS Körlevél 1985. máj. 1.(5.) sz. pp. [KSZ.]

Új könyvek - tanulmányok. = CSACS Körlevél 1985. máj. 1.(5.) sz. pp. 6. Csapodiné Gárdonyi Klára: Tolhopff János, Mátyás király csillagásza. Megjelent: Magyar Könyvszemle 1984. 4. sz. pp. 333-340.; Gotthard Strohmaier: Die Sterne des Abda r-Rahman as Sufi. Leipzig und Weimar. 111 old. A középkori arab csillagász csillagkép-ábrázolásai és leírása. [KSZ.]

[SCHALK Gyula:] Köszöntjük a nyolcvan éves Kulin Györgyöt. = Csillagászati Értesítő 1985. 1. sz. pp. 3-6. [KSZ.]

HUDOBA György: A székesfehérvári csillagász szakkör csillagászattörténeti vonatkozású tevékenysége. = Csillagászati Értesítő 1985. 1. sz. pp. 7-14. [TUV.]

HUDOBA György: Terkán Lajos (1877-1940). = Csillagászati Értesítő 1985. 1. sz. pp. 15-20. [TUV.]

BARTHA Lajos, ifj.: Amatőrök a csillagászat történetéért. A TIT CsBK Csillagászattörténeti Csoport működése. = Csillagászati Értesítő 1985. 1. sz. pp. 21-33. Budapest, Kossuth Klub, 1984. november 30-i előadásának szövege. [TUV.]

SCHALK Gyula: Róka Gedeon emlékülés. = Csillagászati Értesítő 1985. 1. sz. pp. 34-36. [TUV.]

KÖNNYÜ József: Új csillagvizsgáló a Gedőc tetőn. = Csillagászati Értesítő 1985. 1. sz. pp. 37-38. [TUV.]

KÖNNYÜ József: Őszintén a mikrometeorit gyűjtésről. = Csillagászati Értesítő 1985. 1. sz. pp. 39-43. [TUV.]

SCHALK Gyula: Gauser Károly (1924-1980). = Csillagászati Értesítő 1985. 1. sz. pp. 44-47. Nekrológ. [TUV.]

SZABÓ Gyula: Könyv-és lapszemle 1980. VII. 1 -1981. VI. 30. = Csillagászati Értesítő 1985. 1. sz. pp. 48-93. [KSZ.]

HOLOPOV, P. N.: A változócsillagok osztályozása. = Csillagászati Értesítő 1985. 2. sz. pp. 3-31. Ford. és átdolg.: Both Előd. [SRG.]

SCHALK Gyula: Világmindenség a semmiből? = Csillagászati Értesítő 1985. 2. sz. pp. 32-42. [SRG.]

MIZSER Attila: Posztoczky Károly emlékezete. = Csillagászati Értesítő 1985. 2. sz. pp. 43-56. Az 1982. évi tatabányai "Posztoczky Károly emlékülés"-en elhangzott előadás kibővített szövege. [SRG.]

DÁVID Gyula: A lakható Világegyetem. = Csillagászati Értesítő 1985. 2. sz. pp. 57-73. [SRG.]

MÉCS Miklós: Felmérőlap csillagászati szakkörök részére. = Csillagászati Értesítő 1985. 2. sz. pp. 74-77. A szakkörök működésének hatékonyságáról. [SRG.]

KOCSIS Antal: Frecskay István (1915-1984). = Csillagászati Értesítő 1985. 2. sz. pp. 78-79. Nekrológ. A Balatonkenesei Általános Iskola igazgatója, földrajz-biológia szakos tanára, amatőrcsillagász, a helyi csillagászati szakkör vezetője. [SRG.]

A TIT Pécsi Planetáriumában. = Csillagászati Értesítő 1985. 2. sz. p. 79. A tízesztendős kisplanetárium műsorairól. [SRG.]

HUDOBA György: Üstökös és emberek - 1910. = Csillagászati Értesítő 1985. 2. sz. pp. 81-101. Az 1910-ben földközelben járt Halley-üstökössel kapcsolatban megjelent cikkek, tudósítások, korabeli újságokban és folyóiratokban. Országos kiadványban 15, megyei lapban 36 cikket gyűjtöttek. [SRG.]

Rövid hírek. = Csillagászati Értesítő 1985. 2. sz. p. 102. [SRG.]

HORNYÁK András: Tudósportré. Dezső Loránt. = Debreceni Szemle 5. 1985. okt. 2. sz. pp. 118-123. [SRG.]

Csillag-rezgések. = Delta 19. 1985. jan. 1. sz. p. 6. Az alfa Centauri lüktetése. [KSZ.]

Égi világítótorony. = Delta 19. 1985. jan. 1. sz. p. 7. Pulzár a Nagy Magellán Felhőben, rádióforrás, de látható fényben is figyelhető. [KSZ.]

JUHÁSZ Árpád: A Föld születése. Földrészek és tengerek bölcsői. = Delta 19. 1985. jan. 1. sz. pp. 12-13. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

KELEMEN János: Ötvenmilliószor fényesebb a Napnál. Az óriáspók szíve. = Delta 19. 1985. jan. 1. sz. pp. 22-23. Nagy Magellán-felhő, Tarantula köd, 30 Doradus, R136. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: Portré egy barna törpéről. = Delta 19. 1985. febr. 2. sz. p. 3. Van Biesbroeck 8-B. [KSZ.]

Bolygók a Béta Pictoris körül? = Delta 19. 1985. febr. 2. sz. p. 5. [KSZ.]

Kozmikus üzenet a Mars természetes lézerével. = Delta 19. 1985. febr. 2. sz. p. 6. [KSZ.]

Víz az üstökösben. = Delta 19. 1985. febr. 2. sz. p. 7. A Cernis-üstökös vizsgálata. [KSZ.]

KELEMEN János: A téridő peremén. Véges határtalanság. = Delta 19. 1985. febr. 2. sz. pp. 23-25. [KSZ.]

- h -: Fényképjavítás számítógéppel. Számjegyekké alakított csillagok. = Delta 19. 1985. febr. 2. sz. pp. 38-39. Csillagászati felvételek számítógépes feldolgozása, javítása, színezése. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: Egy szupernova maradvány belsejében? = Delta 19. 1985. márc. 3. sz. p. 3. [KSZ.]

Holdkő az Antarktiszon. = Delta 19. 1985. márc. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

A Neptun-nap hossza. = Delta 19. 1985. márc. 3. sz. p. 4. 17 óra 50 perc a tengely körüli forgás ideje. [KSZ.]

Japán óriástávcsövet épít. = Delta 19. 1985. márc. 3. sz. p. 7. A Hawaii-szigeteken, a Mauna Kea csúcson 7,5 m-es távcsövet építenek. [KSZ.]

ELEK István: Higanytükrös teleszkópok. Folyékony csillagászat. = Delta 19. 1985. márc. 3. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

KELEMEN János: Hol ringott a Hold bölcsője. Befogott, kiszakadt vagy önállóan létrejött. = Delta 19. 1985. márc. 3. sz. pp. 40-42. [KSZ.]

A Neptun gyűrűje. = Delta 19. 1985. ápr. 4. sz. p. 4. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Az Univerzum hiányzó tömege nyomában. = Delta 19. 1985. ápr. 4. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Gravitációs lencse. = Delta 19. 1985. ápr. 4. sz. p. 5. Eddig ötöt ismertek, most a hatodikat (egy galaxist) is felfedezték. [KSZ.]

KELEMEN János: Titok a Tejút közepén. A centrum "felboncolása". = Delta 19. 1985. ápr. 4. sz. pp. 20-22. [KSZ.]

Össztűz a Napra. = Delta 19. 1985. ápr. 4. sz. p. 43. A Burját ASZSZK terület új napkutató rádióteleszkóp rendszere. Egy 622 m átmérőjű körben 256 parabola-antenna helyezkedik el. [KSZ.]

S. A.: Űrhajós darazsak. Rovar-építészek a kozmoszban. = Delta 19. 1985. ápr. 4. sz. pp. 44-45. [KSZ.]

A Föld kisbolygó-társa. = Delta 19. 1985. máj. 5. sz. p. 4. 1984 QA kisbolygó. [KSZ.]

KELEMEN János: A csillagok bölcsője. Por- és gázfelhők mélyén. = Delta 19. 1985. máj. 5. sz. pp. 35-37. [KSZ.]

A gőzölgő Ió. = Delta 19. 1985. jún. 6. sz. p. 4. Az Io holdról. [KSZ.]

PERJÉS Zoltán: Az univerzum-szerkezet talányai. Kozmikus törések a szupererőben. = Delta 19. 1985. jún. 6. sz. pp. 11-14. [KSZ.]

Égre néző óriásszem. = Delta 19. 1985. jún. 6. sz. p. 43. Az utolsó ellenőrző méréseket végzik a 4,2 m-es William Herschel-távcsövön, a Kanári-szigeteken. [KSZ.]

Üstökösök rekord-éve. = Delta 19. 1985. júl. 7. sz. p. 3. 1984-ben 22 üstököst figyeltek és jelöltek. [KSZ.]

Idegen bolygók nyomában. = Delta 19. 1985. júl. 7. sz. p. 4. [KSZ.]

Légköre van a Pallasnak. = Delta 19. 1985. júl. 7. sz. p. 4. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Ismeretlen részecskék az űrből. = Delta 19. 1985. júl. 7. sz. pp. 4-5. Forrás: a Cygnus X-3. [KSZ.]

Üstökösök halála a csillagokban. = Delta 19. 1985. júl. 7. sz. p. 5. [KSZ.]

A csillagok (lassú) születése... = Delta 19. 1985. júl. 7. sz. p. 6. [KSZ.]

Neutronkitörések a Napon. = Delta 19. 1985. júl. 7. sz. p. 6. [KSZ.]

Hármas csillag? = Delta 19. 1985. júl. 7. sz. p. 7. Az epszilon Aurigae. [KSZ.]

KELEMEN János: A gammasugár záporok talánya. Az égbolt láthatatlan villámai. = Delta 19. 1985. júl. 7. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: A Tejút fekete szíve. = Delta 19. 1985. aug. 8. sz. p. 3. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A "hiányzó tömeg" nyomában. = Delta 19. 1985. aug. 8. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Amorf jég a Naprendszerben. = Delta 19. 1985. aug. 8. sz. p. 6. Az Enceladus holdon. [KSZ.]

Röntgensugáró nova. = Delta 19. 1985. aug. 8. sz. p. 6. Nova Muscae 1983. [KSZ.]

SKLOVSZKIJ. I. SZ.: A "néma" Univerzum. Testvérek a távolban? = Delta 19. 1985. aug. 8. sz. pp. 8-11. A Zemlja i Vszelennaja cikke. [KSZ.]

KELEMEN János: Vulkánok a Vénuszon? Közvetett és közvetlen bizonyítékok. = Delta 19. 1985. aug. 8. sz. pp. 12-14. [KSZ.]

Fényesebb tízezer galaxisnál. = Delta 19. 1985. szept. 9. sz. p. 4. Az S5 1114+81 kvazár. [KSZ.]

KELEMEN János: Találka az üstökössel. A Naprendszer ősanyagából. = Delta 19. 1985. szept. 9. sz. pp. 11-13. A Halley-üstökös. [KSZ.]

Kannibál kvazárok. = Delta 19. 1985. okt. 10. sz. p. 3. [KSZ.]

Pillantás a csillagok bölcsőjébe. = Delta 19. 1985. okt. 10. sz. p. 6. [KSZ.]

Gázkontinens a Napon. = Delta 19. 1985. okt. 10. sz. p. 7. [KSZ.]

Sz. L. [SZILVÁSI Lajos]: A rejtélyes 0014+81. = Delta 19. 1985. okt. 10. sz. p. 22-23. Kvazár. [KSZ.]

H. G.: Szökőmásodpercek. Mennyi is a 24 óra? = Delta 19. 1985. okt. 10. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

Az univerzum szingularitása. = Delta 19. 1985. nov. 11. sz. p. 3. [KSZ.]

Idegen bolygók nyomában. = Delta 19. 1985. nov. 11. sz. p. 6. [KSZ.]

Rádiózó óriás. = Delta 19. 1985. nov. 11. sz. p. 7. Nagyméretű rádiócsillagászati objektum. [KSZ.]

KELEMEN János: Haláltusák hírvivői. Neutrinó-csillagászat. = Delta 19. 1985. nov. 11. sz. pp. 20-22. [KSZ.]

Zseb-kvazárok. = Delta 19. 1985. dec. 12. sz. p. 4. Két különös kvazár. [KSZ.]

Meteorit a Marsról. = Delta 19. 1985. dec. 12. sz. p. 4. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: A fizikusok árnyékvilága. = Delta 19. 1985. dec. 12. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

KELEMEN János: Galaktikus jet-ek. Csillagok kondenzcsíkjai. = Delta 19. 1985. dec. 12. sz. pp. 21-23. Csillagászati kutatómunka Calar Alto-n, Dél-Spanyolországban. [KSZ.]

A címlapképek. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1985. jún. 27. 30. sz. címlap. 1. Spányi Péter perseida felvétele 1984. aug 1-én.; 2. Észtországban hullott vasmeteorit.; 3. Kósa-Kiss Attila Nagyszalonta határában 1983. okt. 17-én talált kő, amely talán az okt. 13-án este megfigyelt bolida maradványa.; 4. Spányi Péter perseida meteorfényképe 1984. aug. 3-án. 5. Hardi Ferenc mikroszkópos felvétele vastartalmú mikrometeoritekről. [KSZ.]

Egy Üpszilon Pegasida tűzgömb. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1985. jún. 27. 30. sz. pp. 2-3. 1982. aug. 19-én hajnalban látszott Európa felett -13,8 magnitúdós fénnyel. Sky and Telescope 1983. augusztus, fordította Süle Gábor. [KSZ.]

Észleljünk a Halley-üstökösből származó meteorokat! = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1985. jún. 27. 30. sz. pp. 4-7. Nauka i Zsizny 1983. 3. száma alapján forditotta Ságodi Ibolya. [KSZ.]

SÜLE Gábor: Meteoritleletek és -hullások a XX. században. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1985. jún. 27. 30. sz. pp. 9-10. Világszerte. A Meteor News 1983. júliusi száma alapján. [KSZ.]

Meteorészlelési eredmények 1983. január - július. = DMH (Dunántúli Meteorészlelő Hálózat) Értesítő 1985. jún. 27. 30. sz. pp. 10-23. A MMTÉH észlelői 35 éjszakán 94 alkalommal 269,8 órát észleltek fél év alatt. A megfigyelések alapján számolt ZHR adatok. [KSZ.]

KOVALICZKY István: A csillagászat hajnala és a mai égbolt. Csillagászatról - népszerűen. 1. = Dolgozók Lapja 40. 1985. aug. 10. 187. sz. p. 11. "A csillagászat őskora az ember történelmének őskorára tehető. Igen kevés anyag áll rendelkezésünkre, de ezek minden kétséget kizárva bizonyítják, hogy az ősember is látott csillagokat, sőt üstököst is. De mielőtt erre kitérnénk, nézzük meg, mit láthatunk az égbolton. ..." [HAI.]

- efká -: Csillagászok találkozója. Kétszáz vendég Tatabányán. = Dolgozók Lapja 40. 1985. aug. 22. 196. sz. p. 1. "A TIT Országos Csillagászati és Űrkutatási Választmánya Komárom Megyei és Tatabánya Városi Szervezete, a Tatabányai Napok keretében augusztus 21-24-e között rendezi a VII. országos csillagászati szakköri vetélkedőt és szakkörvezetői tanácskozást. Tegnap délután megyeszékhelyünkön, a középfokú kollégiumban Szikora Henrikné, a Tatabánya Városi Tanács elnökhelyettese köszöntötte a mintegy kétszáz vendéget, majd dr. Kanyó Sándor, a TIT Országos Csillagászati és Űrkutatási Választmányának alelnöke megnyitotta a négynapos eseményt. - Köszönjük azt a támogatást, amit a város és a megye nyújt mozgalmunknak, rendezvényeink jelentős részének Komárom megye ad otthont. Fontosak ezek a találkozások, mert országos gondokról, eredményekről és lehetőségekről tudunk véleményt cserélni - mondta többek között.
A választmány alelnöke beszélt arról a szerepről is, amit az amatőr csillagászmozgalom betölt a fiatalok általános műveltségének kialakításában. Az iskolákban nem oktatják ezt a tudományágat, a csillagászszakkörök próbálják ezt az űrt betölteni. A rövid megnyitó után elkezdődött az ország minden részéből érkezett négyfős csapatok négyfordulós vetélkedője. A szakkörvezetők Zombori Ottónak, Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló igazgatóhelyettesének tájékoztatóját hallgatták meg a magyarországi Csillagászat Baráti Köre mozgalom helyzetéről. Két felkért hozzászóló is volt, a szombathelyi Vértes Ernő és a szolnoki dr. Dankó Sándor személyében. Vacsora után a szakkörösök megfigyelési gyakorlaton vettek részt, a szakkörvezetők az ismerkedési esten folytatták a délután elkezdett beszélgetést. Csütörtökön délelőtt folytatódik vetélkedő, nyit az Uránia-vásár és vita kezdődik a szakköri mozgalom lehetőségeiről.
Ebéd után már a vetélkedő III. fordulójában ügyeskedhetnek a csapatok, majd bolgár vendégek számolnak be hazájuk amatőr csillagász mozgalmáról. Este a szakkörvezetők a tatabányai csillagvizsgálóba látogatnak, a csapatok tagjai újra megfigyelési gyakorlaton vesznek részt. A négynapos találkozó szombaton délelőtt fejeződik be." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

NAGY Zoltán: Az ókori csillagászat. Csillagászatról - népszerűen. 2. = Dolgozók Lapja 40. 1985. aug. 24. 198. sz. p. 11. "Egyiptom. A legtöbb tudomány - így a csillagászat is - valamilyen társadalmi szükségletnek köszönheti létét. A letelepült földművelő népek életében a csillagászati megfigyelések életbevágó fontosságúak voltak. A többnyire nagy folyamvölgyekben élő első földművelő társadalmak fennmaradása a földek kellő megöntözésétől függött. Az ókori Egyiptom csillagász papjai megfigyelték, hogy a Nílus árhulláma olyankor ér Egyiptom földjére, amikor a Sirius a Nappal egy időben kel. Úgy gondolták, hogy a Nílus vizét a Sirius duzzasztja, ezért gondosan figyelték az égboltot, a csillagok járását. ..." [HAI.]

KOVALICZKY István: A középkor és az újkor csillagászata. Csillagászatról - népszerűen. 3. = Dolgozók Lapja 40. 1985. szept. 7. 210. sz. p. 11. "Sötét középkor" - szokták mondogatni. Olyan "sötét", hogy Giordano Bruno alatt meggyulladt a máglya, és Galileo Galilei éppen hogy elkerülte a megégetést. A Föld gömb alakja miatt kerültek kellemetlen helyzetbe. Ezt vallották, míg a kor hatalmasságai a lapos Föld mellett törtek lándzsát. Tényleg ennyire sötét volt ez az időszak? Ha csillagászati szempontból vizsgáljuk a kérdést, egyértelműen nemmel kell válaszolni. Világképek harca, véres küzdelme, új csillagászati műszerek, számítási és mérési módszerek megjelenése, a nagy felfedezések fémjelzi ezeket az időket. ..." [HAI.]

KÄSZ László: A Föld fénye a Holdon. = Draco 10. 1985. jan-ápr. 21.(39.) sz. p. 1. Program kiegészítés. [HEV.]

KÄSZ László: Hold alakzatok és rajzok. = Draco 10. 1985. jan-ápr. 21.(39.) sz. pp. 2-3. Kocsis Antal 11 leírása. [HEV.]

[KÄSZ László:] Fedések, okkultációk. = Draco 10. 1985. jan-ápr. 21.(39.) sz. pp. 4-5. Észlelési rovat Keszthelyi Sándor, Szabó Sándor és Käsz László megfigyeléseiből. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Napfogyatkozás fotók. = Draco 10. 1985. jan-ápr. 21.(39.) sz. p. 5. Szabó Sándor, Szlanyicska Ervin, Arndt Jaeger felvételei az 1984. május 30-i napfogyatkozásról. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Szabadszemes változó csillagok. = Draco 10. 1985. jan-ápr. 21.(39.) sz. p. 6. Észlelési rovat 1984. november, december, 1985. január hónapokban, 10 észlelő 320 megfigyelése alapján. [HEV.]

[SZABÓ Sándor:] Béta Peg. = Draco 10. 1985. jan-ápr. 21.(39.) sz. p. 7. A béta Peg változócsillag fizikai jellemzőit és fényváltozását ismertető cikk. Az 1984. júl. 1. és 1985. febr. 28. közötti időszak fénygörbéi. A hazai egyedi észlelések táblázatos közlése. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Holdfogyatkozás 1985. május 4-én. = Draco 10. 1985. jan-ápr. 21.(39.) sz. p. 8. Észlelési felhívás a holdfogyatkozás megfigyelésére. [HEV.]

SZS [SZABÓ Sándor]: Kisbolygók. = Draco 10. 1985. jan-ápr. 21.(39.) sz. p. 9. Észlelési javaslatok. [HEV.]

[SZABÓ Sándor:] Fotózás. = Draco 10. 1985. jan-ápr. 21.(39.) sz. p. 9. A fotó gyűjtemény gyarapodása. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Hold alakzatok és rajzok. = Draco 10. 1985. máj-jún. 22.(40.) sz. pp. 1-6. Észlelési leírások és rajzok, 5 amatőrtől. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Kisbolygók. = Draco 10. 1985. máj-jún. 22.(40.) sz. pp. 7-8. 54 észlelési leírás 9 megfigyelőtől. Előrejelzésekkel. [HEV.]

KÄSZ László: Föld fénye a Holdon. = Draco 10. 1985. máj-jún. 22.(40.) sz. p. 9. Észlelő rovat és fotó 5 észlelő 68 megfigyelése alapján. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk, fedések, fogyatkozások. = Draco 10. 1985. máj-jún. 22.(40.) sz. pp. 10-14. Észlelési leírások és rajzok. 25 észlelő megfigyeléseiből összeállított rovat sok leírással, rajzzal. Kiemelten az 1985. május. 4-i holdfogyatkozás észleléseivel. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Holdfogyatkozás előrejelzés. = Draco 10. 1985. máj-jún. 22.(40.) sz. p. 15. Észlelési felhívás a 1985. okt. 28-i holdfogyatkozáshoz. [HEV.]

KÄSZ László - SZABÓ Sándor: Okkultáció előrejelzések. = Draco 10. 1985. máj-jún. 22.(40.) sz. p. 15. [HEV.]

DALOS Endre: Baranya megyei CSBK találkozó Bólyban. = Draco 10. 1985. máj-jún. 22.(40.) sz. p. 15. Beszámoló a 1985. május 18-i rendezvényről. [HEV.]

KÄSZ László: Szabadszemes változócsillagok. = Draco 10. 1985. máj-jún. 22.(40.) sz. 16. Észlelési rovat 6 észlelő 126 megfigyelése alapján. [HEV.]

KESZTHELYI Sándor: Magyar Napóra Katalógus. = Draco 10. 1985. máj-jún. 22.(40.) sz. p. 16. A közelmúltban megjelent kiadvány ismertetése és rendelési módja. [HEV.]

[KÄSZ László:] Föld fénye a Holdon. = Draco 10. 1985. [júl-szept.] 23.(41.) sz. p. 1. [HEV.]

[KÄSZ László:] Szabadszemes változócsillagok. = Draco 10. 1985. [júl-szept.] 23.(41.) sz. p. 2. 1985. május - augusztus négy hónapja alatt, 5 csillagról 11 észlelő 295 észlelése alapján készült a rovat. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Fogyatkozások, okkultációk. = Draco 10. 1985. [júl-szept.] 23.(41.) sz. pp. 3-7. Észlelési rovat rajzokkal, leírásokkal. Az 1985. május 4-i teljes holdfogyatkozást sok helyen észlelték. Ezek közül Horváth Ferenc (Veszprém), Kósa-Kiss Attila (Nagyszalonta), Bíró József (Csíkszereda), Gombos Attila (Debrecen), Szlanyicska Ervin (Csicsó), Réti Lajos (Győr) beszámolóit közlik. További Hold általi csillagfedések közlése az 1985. májustól októberig tartó időről. [HEV.]

KESZTHELYI Sándor: A Merkúr és a Mars együttállása. = Draco 10. 1985. [júl-szept.] 23.(41.) sz. p. 7. 1985. szept. 5-én hajnalban a két bolygó 8-10 ívpercre látszott egymástól. [HEV.]

[KÄSZ László:] Hold alakzatok. = Draco 10. 1985. [júl-szept.] 23.(41.) sz. pp. 7-8. 3 észlelő (Balázs József, Szabó Sándor, Vimláti László) 3 leírása és egy rajz. [HEV.]

[SZABÓ Sándor:] Fotózás. = Draco 10. 1985. [júl-szept.] 23.(41.) sz. p. 8. Beszámoló és észlelőlista az archívum gyarapodásáról. [HEV.]

[KÄSZ László:] Kisbolygók. = Draco 10. 1985. [júl-szept.] 23.(41.) sz. p. 9. Észlelő rovat 7 amatőrtől (Kósa-Kiss Attila, Käsz László, Méhes Ottó, Róka László, Sajtz András, Szabó Sándor, Szauer Ágoston) a Vesta, az Eunomia és az Ariadne kisbolygók megfigyeléséről. [HEV.]

ZAJÁCZ György: Okkultációk, fogyatkozások. = Draco 10. 1985. okt-dec. 24.(42.) sz. p. 1. Előrejelzések 1986. I. negyedévre. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Holdfogyatkozás 1985. május 4-én. = Draco 10. 1985. okt-dec. 24.(42.) sz. pp. 2-4. A megfigyelési eredmények részletes feldolgozása, fotókkal kiegészítve. [HEV.]

[KÄSZ László:] Szabadszemes változó-csillagok. = Draco 10. 1985. okt-dec. 24.(42.) sz. p. 4. Szöveges feldolgozás az 1985. szeptember-novemberi időszak megfigyelései alapján. [HEV.]

[SZABÓ Sándor:] Okkultációk - fogyatkozások. = Draco 10. 1985. okt-dec. 24.(42.) sz. pp. 5-6. Hold csillagfedései Kósa-Kiss Attila, Csukás Mátyás észleléseiből. Beszámoló az 1985. okt. 28-i teljes holdfogyatkozásról: Csíkszeredáról (Bíró József), Gyergyószentmiklósról (Elekes Pál), Pécsről (Halmi Gábor, Hoffmann János, Keszthelyi Sándor). [HEV.]

ZAJÁCZ György: Kisbolygók. = Draco 10. 1985. okt-dec. 24.(42.) sz. p. 7. Előrejelzések a Ceresről 1986. I. félévre. [HEV.]

[BARLAHIDAI Andrea:] Tudományos szerep az oktatásban. II. nemzetközi kisplanetáriumi tanácskozás Pécsett. = Dunántúli Napló 42. 1985. aug. 27. p. 5. [SRG.]

NAGYVÁRADI László: Közeledik a Halley-üstökös. = Dunántúli Napló 42. 1985. okt. 27. p. 6. [SRG.]

NÉMETH Anita: Jön a Halley-üstökös. Csillagászati hét december 2-6-ig. = Dunántúli Napló 42. 1985. dec. 2. 330. sz. p. 5. Tóth László nyilatkozata a Halley-üstökösről. [SRG.]

KUNFALVI Rezső: Bay Zoltán: "Küldjünk jeleket a Holdra, s nézzük meg hogyan érkeznek vissza!" = Élet és Tudomány 40. 1985. jan. 1. 1. sz. pp. 10-11. [SRG.]

A Voyager szondák már veszik Naprendszerünk határának rádiójeleit. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. jan. 18. 3. sz. p. 91. A mintegy 34 CSE-re távolodott szondák érzékelik a heliopauza lökéshullámait. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

A harmadik látható pulzár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. jan. 18. 3. sz. p. 91. Amerikai csillagászok felfedezése a Nagy Magellán-felhőben. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Illemhelygondok a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. jan. 18. 3. sz. p. 91. A NASA szakemberei szerint ez a gond még nem megoldott, további tökéletesítésre van szükség. A Hobby írása nyomán. [VEJ.]

BÜTTNER György: Ablakok a Földre. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 40. 1985. jan. 25. 4. sz. pp. 111-113. Űrkutatási eredmények felhasználása a Föld felszínének megfigyelésében. [VEJ.]

JANKOVICS Marcell: A Vízöntő. Jelek és jelképek. = Élet és Tudomány 40. 1985. jan. 25. 4. sz. p. 127. A Vízöntő csillagképről és a hozzá fűződő legendákról. [VEJ.]

Az ÉT köszönti Kulin Györgyöt. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 1. 5. sz. p. 133. Kulin György 80 éves. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1984. október-december. Két Vega - Két űrrepülőgép. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 1. 5. sz. pp. 140-143. [ALM.]

N. F.: Földön kívüli élet. Új könyvek. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 1. 5. sz. p. 151. Fodor L. István "Földön kívüli élet" című könyvének ismertetése. [VEJ.]

A rádiócsillagászat is igazolta Einsteint. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 1. 5. sz. p. 154. Optikai eszközökkel megmérték, miként hajlik el a fény Napunk mellett, rádiócsillagászati módszerekkel pontosították e méréseket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Mindenki vadászhat mikrometeoritra! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 1. 5. sz. p. 154. Svájci amatőr természetbúvár felfedezése: az esőcsatornák nagy valószínűséggel tartalmaznak csapadék által összegyűjtött mikroszemcséket. A Basler Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Űrhajózó baktériumok és sejttenyészetek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 1. 5. sz. p. 154. A Spacelab-1 kísérletei. A Geo cikke nyomán. [VEJ.]

BARTHA Lajos: Az első magyar feliratú glóbuszok. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 15. 7. sz. pp. 206-207. [SRG.]

A kozmikus háttérsugárzás - űrhajóból mérve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 15. 7. sz. p. 221. A Prognoz-9 mesterséges holdon elhelyezett mikrohullámú mérőberendezés feladata. A Soviet Astronomy Letters írása alapján. [VEJ.]

Porfelhő a Halley körül? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 15. 7. sz. p. 221. Infravörös távcsővel észlelve az üstökösmag kétszer akkorának látszik, mint a látható fényben. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Tükrös távcsövek higanyból? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 15. 7. sz. p. 221. A Laval Egyetem kutatóinak kísérletei a távcsőtükrök méretének megnövelésére. Függőleges tengely körüli forgatáskor a higany felszíne forgási paraboloid alakot vesz fel. A La Recherche cikke nyomán. [VEJ.]

Űrhajós-verbuválás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 15. 7. sz. p. 221. A francia nemzeti űrkutatási központ minden szempontból megfelelő személyeket keres majdani űrhajós-feladatok végrehajtására. A Science et Avenir írása nyomán. [VEJ.]

PETŐ Gábor Pál: Galilei pere. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 22. 8. sz. p. 226., 229. Hozzászólás Lovas György: A gondolkodás évszázadai. Mozgékony tudomány című az 1984. 50. számban megjelent íráshoz. [SRG.]

LOVAS György: A Kozmosz keletkezése. A gondolkodás évszázadai 21. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 22. 8. sz. pp. 246-247. Naprendszerünk keletkezése. Nehéz ismerkedés. A kézbe fogott kozmosz. Az ÉT és a TV közös tudományos cikk- illetve előadássorozat aktuális témája. [VEJ.]

GAZDA István, ifj.: Ajánlott irodalom [Az ÉT és a TV közös műsorához]. = Élet és Tudomány 40. 1985. febr. 22. 8. sz. p. 247. D. H. Menzel: Csillagászat, A. Whitney: A Tejútrendszer felfedezése, D. B. Hermann: Az égbolt felfedezői, valamint Csillagászati Évkönyvek, Marik Miklós és ifj. Bartha Lajos írásai. [VEJ.]

Földünk gamma-képe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 1. 9. sz. p. 286. A COS-B jelű nyugateurópai mesterséges hold mérései alapján készült színes gammakép az Északi-sark irányából. A Geo cikke alapján. [VEJ.]

Égi fényvető. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 1. 9. sz. p. 286. Szovjet tudósok terve egy nagyméretű tükörről, mely a világűrből a Nap fényének levetítésével megvilágítaná az éjszakai földfelszín egy-egy kisebb területét. Az Urania írása nyomán. [VEJ.]

Gyűrűje van a Neptunusznak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 1. 9. sz. p. 286. Egy csillag előtti áthaladásakor olyan jelenségekre figyeltek fel a kutatók, amiből egyértelműen kiderült, hogy a korábban holdnak vélt objektum valójában gyűrű. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

A Szaturnusznak még egy külső gyűrűje van! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 1. 9. sz. p. 286. A Pioneer-11 műszerei már sejtetni engedték, indiai asztrofizikusok pedig felfedezték a második külső gyűrűt. Az Urania cikke nyomán. [VEJ.]

BÉLL Béla: Égi jelenség nyomában. Dicsfény és szivárvány. = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 8. 10. sz. pp. 306-307. [SRG.]

Újabb "Tunguz-meteor"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 8. 10. sz. p. 317. A "Tomszki tünemény" néven jegyzett, 1984 februárjában Szibéria felett 10 km magasságban felrobbant tűzgömb. Az APN híre nyomán. [VEJ.]

JANKOVICS Marcell: A 40-es szám. Jelek és jelképek. = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 8. 10. sz. p. 319. Mítosz és a luniszoláris naptárak. [VEJ.]

BÉLL Béla: Égi jelenség nyomában. Gyűrű és "égi kereszt". = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 15. 11. sz. pp. 338-339. Halojelenségek. [SRG.]

Megfertőződött a Discovery űrgyógyszere. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 15. 11. sz. p. 348. Kémiai-biológiai űrkísérlet során váratlan esemény következett be, mely újabb kihívást jelent a kutatók számára. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Három Magellán-felhő van! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 15. 11. sz. p. 348. Ausztráliai és japán csillagászok felfedezése: a Kis Magellán-felhő takarásában egy harmadik törpegalaxis található. Az Urania cikke alapján. [VEJ.]

BOTH Előd: Kedves ÉT! = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 22. 12. sz. p. 354. A Magyarországi Meteor- és Tűzgömbészlelő Hálózat munkájáról. A hazai mikrometeorit megfigyeléseit ismerteti, megemlítve Keszthelyi Sándor és Majtényi Zsolt 1981-ben a Meteorban megjelent összefoglaló cikkét. Kitér arra, hogy a magyar amatőrcsillagászok rendszeresen és igen aktívan foglalkoznak mikrometeoritok megfigyelésével. Kiemeli Hardi Ferenc, Gábris János és Könnyű József ilyen tárgyú észlelőmunkáját is. [KSZ.]

BÉLL Béla: Égi jelenségek nyomában. A kék bolygó. = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 22. 12. sz. pp. 371-372. [VEJ.]

Viszonylag közeli kozmikus gravitációs lencse! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 29. 13. sz. p. 412. Létezésüket Einstein megjósolta, arizonai csillagászok megfigyeltek egy 300 millió fényévnyire lévő gravitációs lencsét. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

CSABA György: Csillagnaptár 1985. március. = Élet és Tudomány 40. 1985. márc. 29. 13. sz. pp. 413-414. [SRG.]

Az Uránuszra várva... A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. ápr. 12. 15. sz. p. 476. A Voyager-2 elhagyta a Jupiter és a Szaturnusz térségét, a kutatók nagy érdeklődéssel várják az Uránusztól érkező jelzéseit. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Tízezer csillagrendszernél is fényesebb! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. ápr. 12. 15. sz. p. 476. Az eddig ismert legfényesebb égi objektum, az S5 0014+81 jelű kvazár. Az Astrophysical Journal cikke alapján. [VEJ.]

Tiensanból is lefényképezték a Halley-üstököst. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. ápr. 12. 15. sz. p. 476. Értékes megfigyelések a Naptól még meglehetősen távol lévő üstökösről. A Moszkovszkije Novosztyi írása alapján. [VEJ.]

NAGY István György: Az első magyar újságcikk az asztronautikáról. = Élet és Tudomány 40. 1985. ápr. 19. 16. sz. p. 493. [SRG.]

CSABA György: Csillagnaptár 1985. április. = Élet és Tudomány 40. 1985. ápr. 19. 16. sz. pp. 509-510. [SRG.]

WALLIN, Nils L.: A geometria, a számok és a zene. = Élet és Tudomány 40. 1985. ápr. 26. 17. sz. pp. 523-524. Kepler Világharmóniák című művében érdekes összefüggésekre mutatott rá az akkor ismert hat bolygó és a címben említett fogalmak között. Johannus Scotus Erigena Naprendszer-ábrája. [VEJ.]

Megfigyelték a Plutó holdját. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. ápr. 26. 17. sz. p. 541. R. Binzel, a Texas Egyetem fiatal csillagásza - elsőként - megfigyelte a Plutó fogyatkozását. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Beton a Hold porából. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. ápr. 26. 17. sz. p. 541. 40 gramm holdporból készített jó minőségű betont a Portland Cement vállalat. A World Construction írása nyomán. [VEJ.]

Ultrarövid hullámú rádiótávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. ápr. 26. 17. sz. p. 541. Cambridge-ben 2 m-es hullámhosszon működőm, nagyméretű, hatvan egységből álló rádiótávcsövet helyeztek üzembe, elsősorban kvazárok megfigyelésére. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1985. január-március. = Élet és Tudomány 40. 1985. máj. 3. 18. sz. pp. 564-567. Késés az űrrepülőgépek programjában.; Halley-előkészületek.; Kisbolygót is vizsgál a Galileo.; A Vénusz részletes radartérképezése. [ALM.]

Értékes röntgenműszaki emlékek... = Élet és Tudomány 40. 1985. máj. 10. 19. sz. p. 578. Gothard Jenő által készítette röntgenkészülékről és szombathelyi múzeumáról. [SRG.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Új óriástávcsövek Hawaii szigetén. = Élet és Tudomány 40. 1985. máj. 10. 19. sz. pp. 582-583. Mauna Kea Obszervatórium. [VEJ.]

Hat-e a Hold a földi légkörre? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. máj. 10. 19. sz. p. 603. A 18,6 éves ciklusok egyezése a Hold helyzete és a földi időjárás tekintetében ezt látszik igazolni. A Panorama írása nyomán. [VEJ.]

Mesterséges ioncsóva az égbolton. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. máj. 10. 19. sz. p. 603. Az AMTE-program; a napszél megfigyelése céljából mesterséges holdakról lítium- és báriumionokat bocsátanak ki. A New Scientist, Science et Avenir és a Science News írásai alapján. [VEJ.]

Vízkutatás az űrből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. máj. 10. 19. sz. p. 603. Az űrből látható geológiai törésvonalak megfigyelése, sikeres édesvíz-kutatás. Az APN cikke alapján. [VEJ.]

CSABA György: Csillagnaptár 1985. május. = Élet és Tudomány 40. 1985. máj. 17. 20. sz. pp. 637-638. [SRG.]

Mennyire hosszúak az évszakok a Jupiteren? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. máj. 24. 21. sz. p. 666. Különféle vizsgálódások eredményeinek összevetése alapján a váltakozás mintegy tizenkét évre tehető. A Nauka i Zsizny cikke nyomán. [VEJ.]

Kozmikus sugarakat vizsgálnak a Világ tetején. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. máj. 24. 21. sz. p. 666. Kínai kísérletsorozat. A Science et Avenir írása alapján. [VEJ.]

Házi planetárium. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. máj. 24. 21. sz. p. 666. A Thomson-vállalat számítógépes programja. A Science et Avenir cikke nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A Súlyzó-köd a Kis Rókában. = Élet és Tudomány 40. 1985. máj. 24. 21. sz. p. 671., hátsó külső borító. Sky and Telescope nyomán. [VEJ.]

BARTHA Lajos: Beszélő képek. Hajdani zsebidőmérők. = Élet és Tudomány 40. 1985. jún. 7. 23. sz. pp. 719-721. [SRG.]

Új mérés: legföljebb 13 milliárd éves a Világegyetem! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. jún. 14. 24. sz. p. 763. A méréshez a gravitációs lencse segítségével pontosított Hubble-állandót használták fel. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Négyezer meteoritkráter. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. jún. 14. 24. sz. p. 763. Meteor és Kozmosz típusú mesterséges holdakról észlelt földfelszíni kráterek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

GAJZÁGÓ Éva: Jégbe zárt csillagtűz. Hideg fúzió - Forróbb remények. = Élet és Tudomány 40. 1985. jún. 21. 25. sz. pp. 771-773. A Nap és a csillagok mérhetetlen energia-előállításának leutánzása földi körülmények között. [VEJ.]

DOJCSÁK Győző: Új elmélet: Hogyan keletkezik a gyémánt? = Élet és Tudomány 40. 1985. jún. 21. 25. sz. pp. 776-777. Kozmikus testeknek a földkéregbe csapódása kedvező feltételeket teremt. A cikk részletesen taglalja a becsapódásokat. [VEJ.]

CSABA György: Csillagnaptár 1985. június. = Élet és Tudomány 40. 1985. jún. 21. 25. sz. pp. 797-798. [SRG.]

Egy újabb kísérlet is megerősítette: van idődilatáció. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. jún. 28. 26. sz. p. 826. Genfi és dán kutatók kísérleti úton 1:1000, illetve 1:25 000 arányú megbízhatósággal igazolták Einstein tudományos előrelátását. A Physical Review Letters cikke nyomán. [VEJ.]

TÓTH László S.: Fekete lyukban élünk? = Élet és Tudomány 40. 1985. júl. 5. 27. sz. pp. 840-841. [SRG.]

Meteorit a Marsról! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. júl. 5. 27. sz. p. 859. Az Antarktisz jegében 1979-ben talált meteorit minden kétséget kizáróan a Marsról származik. A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

Meglepően sok ólom több csillagban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. júl. 5. 27. sz. p. 859. Az Asztron műholdon elhelyezett ultraibolya űrtávcső vizsgálati eredményei. A Soviet Astronomy Letters írása alapján. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A hátlapon. Az égbolt hőmérséklet-ingadozásai. = Élet és Tudomány 40. 1985. júl. 5. 27. sz. p. 863-864. Néhány milliomod kelvinnyi módosulások tapasztalhatók. Fotó a hátsó borítón: A Sky and Telescope nyomán. [VEJ.]

Űrgyógyászat - földi alkalmzás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. júl. 12. 28. sz. p. 892. Az űrhajózás céljaira kifejlesztett gyógyászati eszközök és módszerek földi alkalmazása. Az APN tudósítása alapján. [VEJ.]

Ismeretlen elemi részecske a világűrből? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. júl. l9. 29. sz. p. 924. A Cygnus X-3 kettős csillagrendszer irányából érkező, mindeddig ismeretlen elemi részecske felfedezése. Azonosítása és további vizsgálata a tudomány számára új feladatot jelent. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

CSABA György: Csillagnaptár 1985. július. = Élet és Tudomány 40. 1985. júl. 19. 29. sz. pp. 925-926. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1985. április-június. Űrhajósdömping - ballonok a Vénuszon. = Élet és Tudomány 40. 1985. júl. 26. 30. sz. pp. 937-939. [ALM.]

HÉJJ Imre: A rendszer - Tévéműsor műholdról. = Élet és Tudomány 40. 1985. aug. 9. 32. sz. pp. 995-997. Műsorszóró műholdak geostacionárius pályán. A pályák részletes bemutatása grafikus ábrákon. [VEJ.]

Nagyméretű áramlások a Nap felszínén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. aug. 9. 32. sz. p. 1019. Kaliforniai és japán kutatók felfedezése: a Nap teljes méretét átfogó hőáramlások. Ezeket figyelemmel kísérve talán előre jelezhetők lesznek a napkitörések. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Előtérben az űrkutatás Franciaországban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. aug. 9. 32. sz. p. 1019. A jövőt meghatározó kulcstechnológiának tekintik, költségvetését 33 %-kal növelik. Az Interavia híre nyomán. [VEJ.]

"Kevés" a molekuláris hidrogén a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. aug. 9. 32. sz. p. 1019. A számított mennyiségnél az észlelések kevesebb molekuláris hidrogént mutatnak ki. A csillagszületéseknél fontos szerepe van az atomi és a molekuláris hidrogén egymás közti arányának. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Forgatva öntött csillagászati tükrök. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. aug. 9. 32. sz. p. 1019. Arizonai kutató új eljárást kísérletezett ki: a folyékony üvegmasszát percenkénti 15,6 fordulattal, illetve az így fellépő centrifugális erő segítségével homorú felületűvé alakítja. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Közeli kvazárok? = Élet és Tudomány 40. 1985. aug. 16. 33. sz. p. 1029. Kaliforniai kutatók 10-100 milliónyi fényévnyire fedeztek fel gyengén sugárzó fekete lyukakat. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

CSABA György: Csillagnaptár 1985. augusztus. = Élet és Tudomány 40. 1985. aug. 23. 34. sz. pp. 1085-1086. [SRG.]

Tejútrendszerünknek "fekete" a szíve? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. aug. 30. 35. sz. p. 1116. Számos megfigyelés utal arra, hogy tejútrendszerünk közepén fekete lyuk "tátong". A Kaliforniai Egyetem csillagászainak egybehangzó véleménye. A Nature cikke alapján. [VEJ.]

Elektronáram kelti a Jupiter rádiósugárzását. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. aug. 30. 35. sz. p. 1116. Harkovi kutatók megfigyelése: A Jupiter és Io nevű holdja között folyamatos oda-vissza irányú, 10 millió amper erősségű áram kelti a bolygó rádiósugárzását. Az Uránia írása alapján. [VEJ.]

Nem olcsó mulatság! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. aug. 30. 35. sz. p. 1116. A NASA által üzemeltetett űrrepülőgépek költségeiről. A Space Markets cikke nyomán. [VEJ.]

Lökéshullámok a Föld közelében és a messzi világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. aug. 30. 35. sz. p. 1116. Az Interkozmosz-holdakkal vizsgálják a Napból érkező rádió- és röntgensugárzást, valamint a távoli csillagközi térből származó lökéshullám-szerű sugárzásokat. A Moszkovszkije Novosztyi cikke alapján. [VEJ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Minitávcsövek a XVIII. századból. = Élet és Tudomány 40. 1985. aug. 30. 35. sz. p. 1118. [SRG.]

GNÄDIG Péter: A relatív idő. = Élet és Tudomány 40. 1985. szept. 13. 37. sz. pp. 1158-1159. Tér, idő, sebesség. "Előbb" vagy "később". Lassuló órák. Kozmikus sugárzás. A müon nevű részecske. [VEJ.]

ROHÁCS József: Ipar a világűrben! = Élet és Tudomány 40. 1985. szept. 20. 38. sz. pp. 1195-1197. Az első űrüzem. A kitelepítés elkerülhetetlen. Az információáramlás felgyorsul. Új típusú hajtóművek. Energiarendszerek. Kozmikus lift. [VEJ.]

A Charon - kalauz a Plútó megismeréséhez. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. szept. 20. 38. sz. p. 1211. A Mauna Kea csillagászai megfigyelték a Charon-Plútó fedéssorozatát, s az ebből összegyűjtött információktól legtávolabbi bolygónk jobb megismerését remélik. A Scientific American cikke alapján. [VEJ.]

Ékírásos följegyzés a Halley-üstökösről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. szept. 20. 38. sz. p. 1211. A British Museumban őrzött ékírásos táblák szövege utal az i. e. 164-ben és i. e. 87-ben a Földünk közelébe érkező Halley-üstökösre. A Science et Avenir írása nyomán. [VEJ.]

CSABA György: Csillagnaptár 1985. szeptember. = Élet és Tudomány 40. 1985. szept. 27. 39. sz. pp. 1245-1246. [SRG.]

Lesz-e "Nagy Reccs"? Kvarkmilliárdok egy zsákban. = Élet és Tudomány 40. 1985. okt. 11. 41. sz. pp. 1288-1289. A Science et Avenir nyomán. [VEJ.]

Keletkező "csillagvárosok". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. okt. 11. 41. sz. p. 1307. A Földünktől mintegy 500 millió fényévre lévő II Zwicky 23 jelű csillagrendszer megfigyelése. A Scientific American írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1985. július-szeptember. Űrjavítások-üstökösrandevú. A Szaljut-7 felélesztése. = Élet és Tudomány 40. 1985. okt. 18. 42. sz. pp. 1330-1332. [ALM.]

ALMÁR Iván: Kedves ÉT! = Élet és Tudomány 40. 1985. okt. 25. 43. sz. p. 1346. Kritikai írás az Élet és Tudományban megjelent "Ipar a világűrben" című cikkről. [ALM.]

Új típusú szupernova. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. okt. 25. 43. sz. p. 1372. Kaliforniai csillagászok olyan szupernovát fedeztek fel az NGC 4618 jelű csillagrendszerben, mely az eddig definiáltaktól nagymértékben eltér. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Porforgatagok a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. okt. 25. 43. sz. p. 1372. Fotóval illusztrált cikk a Mars felszínén látható, a delelő Nap által keltett porviharokról. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

CSABA György: Csillagnaptár 1985. október. = Élet és Tudomány 40. 1985. okt. 25. 43. sz. pp. 1373-1374. [SRG.]

Meddig marad életben a világűrben a baktérium? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. nov. 1. 44. sz. p. 1404. Holland kutatók kísérletei és végső következtetése alapján a meglepő válasz: akár 45 millió évig is! [VEJ.]

SERES György: A háromrétegű pajzs. Csillagháborús tervek. = Élet és Tudomány 40. 1985. nov. 15. 46. sz. pp. 1452-1453. Az űrkutatás eredményeinek sajátos irányú alkalmazása, illetve bővítése. [VEJ.]

CSABA György: Csillagnaptár 1985. november. = Élet és Tudomány 40. 1985. nov. 15. 46. sz. pp. 1469-1470. [SRG.]

SERES György: Megnyerhető-e a csillagháború? = Élet És Tudomány 40. 1985. nov. 22. 47. sz. pp. 1480-1482. Az űrkutatás kibővítése, elsősorban hadi célokra történő felhasználás irányába. [VEJ.]

A Halley-üstökös magja: fagyott vízjég. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. nov. 22. 47. sz. p. 1499. A Naphoz közeledő kométa megfigyelése egyre könnyebb, a vizsgálat eredményei egyre megbízhatóbbak. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Talán a Neptunusznak is van gyűrűje! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. nov. 22. 47. sz. p. 1499. Egy különös csillagfedés terelte a gyanút a Neptunusz közelében lévő "valamire". A Scala írása alapján. [VEJ.]

Halovány lesz a Halley-üstökös? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. nov. 22. 47. sz. p. 1499. A kutatók a közeledő üstököst a vártnál haloványabbnak észlelik, a jelenségre egyelőre nincs magyarázat. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Ahol stishovit, ott meteorkráter... A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. nov. 22. 47. sz. p. 1499. A ritka ásvány és a meteoritbecsapódások [A cikk címében "meteorkráter" szerepel.] közötti összefüggés kimutatása. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Hízik a Föld. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 40. 1985. nov. 22. 47. sz. p. 1499. A neon-20 izotóp vizsgálatán alapuló számítások szerint évi 30 ezer tonna por rakódik Földünkre. A Science et Avenir cikke nyomán. [VEJ.]

CSABA György: Csillagnaptár 1985. december. = Élet és Tudomány 40. 1985. dec. 20. 51. sz. pp. 1629-1630. [SRG.]

GNÄDIG Péter: Görbe utak a téridőben. = Élet és Tudomány 40. 1985. dec. 27. 52. sz. pp. 1640-1642. Elgörbült világvonalak. Lyukas téridő. Forgó fekete lyukak. [VEJ.]

SZIMÁN Oszkár: A kézi távcsövek fejlődése. = Fizikai Szemle 35. 1985. márc. 3. sz. pp. 97-104. [PIR.]

A negyedik évtized krónikája (1975-1985). = Fizikai Szemle 35. 1985. ápr. 4. sz. pp. 121-130. Csillagászati és űrkutatási események közlése is ebben a cikkben. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A legkisebb fényerejű csillag. = Fizikai Szemle 35. 1985. jún. 6. sz. p. 239. A Bootesben lévő 2924. számú csillag. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Más bolygórendszerek keresése. = Fizikai Szemle 35. 1985. jún. 6. sz. pp. 239-240. [SRG.]

SZEGŐ Károly - TÓTH Imre: A VEGA-program. = Fizikai Szemle 35. 1985. júl. 7. sz. pp. 241-249., címlapkép. [PIR.]

PATKÓS László: Röntgencsillagászat - az optikai csillagász szemével. = Fizikai Szemle 35. 1985. aug. 8. sz. pp. 293-299. [PIR.]

SZIMÁN Oszkár: Röntgenforrások gömbhalmazokban. = Fizikai Szemle 35. 1985. aug. 8. sz. p. 320., hátsó belső borító. [SRG.]

NÉMETH László: A klasszikus fizika története. = Fizikai Szemle 35. 1985. szept. 9. sz. pp. 337-348. [SRG.]

HUGHES, David W.: A Halley-üstökösre várva. = Fizikai Szemle 35. 1985. okt. 10. sz. pp. 372-378. [PIR.]

TÓTH Imre - BALÁZS Lajos: A Halley-üstökös. = Fizikai Szemle 35. 1985. nov. 11. sz. pp. 408-418. Címlapkép: Tóth Imre által a Halley-üstökösröl hazánkban készült elsö felvételek (60/90/180 cm Schmidt-teleszkóp, Piszkéstetö, 1985. augusztus 22/23 - 25/26) egyike. [PIR.]

KULIN György: Ember és kozmosz. = Föld és Ég 20. 1985. 1. sz. pp. 11-13. [SRG.]

Juhász Árpád: A kék bolygó. = Föld és Ég 20. 1985. 1. sz. p. 13. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Angliai napóramozaik. = Föld és Ég 20. 1985. 1. sz. pp. 18-22. [SRG.]

HOLL András: Stonehenge és Woodhenge. Történelem előtti csillagászati emlékek Angliában. = Föld és Ég 20. 1985. 1. sz. pp. 22-23. [SRG.]

ALMÁR Iván: Szemét az űrben. = Föld és Ég 20. 1985. 1. sz. pp. 24-26. [SRG.]

H. P. [HÉDERVÁRI Péter]: Idegen jár a szomszédunkban? = Föld és Ég 20. 1985. 1. sz. pp. 26-27. Sky and Telescope 1984 márciusi száma alapján. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1985 februári műsornaptár. = Föld és Ég 20. 1985. 1. sz. p. 27. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 20. 1985. 1. sz. pp. 30-31., hátsó belső borító. Both Előd: Észlelők rovata. Meteorok 1984. július-augusztus., Változócsillagok 1984. június-augusztus., Nap 1984. április-szeptember. Tepliczky István, Mizser Attila, Iskum József anyagai alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1985 február hóban. = Föld és Ég 20. 1985. 1. sz. p. 32. [SRG.]

Fejtörő. Ősi obszervatóriumok. Stonehenge, Peking, Chichén Itzá, Szamarkand, Machu Picchu. = Föld és Ég 20. 1985. 1. sz. p. 32. [SRG.]

Kulin György 80 éves. = Föld és Ég 20. 1985. 2. sz. első belső borító. [SRG.]

K. A. [KÉRI András] - SÓLYOMVÁRY Lilla: Az azték naptár. = Föld és Ég 20. 1985. 2. sz. pp. 34-37., címoldal. [SRG.]

VET: Kirándult a Föld és Ég klub! = Föld és Ég 20. 1985. 2. sz. p. 43. Kirándulás az MTA Csillagászati Kutató Intézet piszkéstetői obszervatóriumába. [SRG.]

HORVÁTH András: Űrséta - űrjóga. = Föld és Ég 20. 1985. 2. sz. pp. 44-47., hátsó belső borító. [SRG.]

MIZSER Attila: Ahogyan a BD készült. = Föld és Ég 20. 1985. 2. sz. pp. 50-53. A Bonner Durchmusterung térkép és katalógusról. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1985 márciusi műsornaptár. = Föld és Ég 20. 1985. 2. sz. p. 60. [SRG.]

A Kecskeméti Planetárium műsorai. = Föld és Ég 20. 1985. 2. sz. pp. 60-61. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 20. 1985. 2. sz. pp. 61-63. Vértes Ernő: Csillagászati szakkörvezetők tanfolyama Szombathelyen (1984. augusztus 15-19.).; Budapest - Fábián Zsolt.; Bóly - Szabó Sándor.; -ksz [Keszthelyi Sándor]: Új magán-csillagvizsgáló Pécsett. Gyimesi Lajos csillagvizsgálója. [SRG.]

A csillagos ég 1985 március hóban. = Föld és Ég 20. 1985. 2. sz. p. 64. [SRG.]

Fejtörő. Az ókori csillagászat nagyjai. Kiddinu, Eratoszthenész, Hipparkhosz, Ptolemaiosz, Chang Heng. = Föld és Ég 20. 1985. 2. sz. p. 64. [SRG.]

JÁHL Attila - KÁLMÁN Béla, ifj.: Az Asztron és első eredményei. = Föld és Ég 20. 1985. 3. sz. pp. 70-74. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: STS-napló. A Discovery és a Challenger három útja. = Föld és Ég 20. 1985. 3. sz. pp. 78-83., első belső borító. [SRG.]

Ppj: A T Tauri rejtélyes társa. = Föld és Ég 20. 1985. 3. sz. p. 88. Sky and Telescope 1984 augusztusi száma alapján. [SRG.]

Ppj: Új adatok a Neptunusz forgásánál. = Föld és Ég 20. 1985. 3. sz. p. 89. Sky and Telescope 1984 augusztusi száma [SRG.]

Hll [HOLL András]: Tervek a Naprendszer apró égitestjeinek kutatására. = Föld és Ég 20. 1985. 3. sz. pp. 89-90. Sky and Telescope 1984 augusztusi és a Science Digets 1984 márciusi számai alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1985 áprilisi műsornaptár. = Föld és Ég 20. 1985. 3. sz. p. 90. [SRG.]

A Kecskeméti Planetárium műsora. = Föld és Ég 20. 1985. 3. sz. p. 90. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 20. 1985. 3. sz. pp. 94-95. Schalk Gyula: A TIT Országos Csillagászati - Űrkutatási rendezvényei és kiadványai 1985-ben.; Budapest - Szeiber Károly. [SRG.]

A csillagos ég 1985 április hóban. = Föld és Ég 20. 1985. 3. sz. p. 96. [SRG.]

Fejtörő. A napközpontú világrendszer úttörői. = Föld és Ég 20. 1985. 3. sz. p. 96. Számoszi Arisztarkhosz, Nicolaus (Kriffts) Cusanus, Nikolausz Kopernikusz, Celio Calcagnini, Georg Joachim Rheticus. [SRG.]

HORVÁTH András: Vega-program: űrszondák a Halley-üstököshöz. Magyar - szovjet űregyüttműködés. = Föld és Ég 20. 1985. 4. sz. pp. 104-109. [SRG.]

SCHALK Gyula: Róka Gedeon emlékülés. = Föld és Ég 20. 1985. 4. sz. p. 112. Budapest, 1984. november 30. [SRG.]

BARDÓCZ András: Csillagászati gyakorlatok tanulók részére - anno 1909. = Föld és Ég 20. 1985. 4. sz. p. 113. Salzer Mihály fizikatanár írása a besztercei főgimnázium 1908/1909-es értesítőjében, csillagászati földrajzi gyakorlatokról. [SRG.]

FEJES István: A Quasat-terv. Rádióteleszkóp az égen. = Föld és Ég 20. 1985. 4. sz. pp. 116-118. [SRG.]

Hll [HOLL András]: Egy szupernóva-maradvány belsejében élünk? = Föld és Ég 20. 1985. 4. sz. pp. 118-119. Sky and Telescope 1985 januári száma alapján. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Halley-üstökös újabb középkori ábrázolása? = Föld és Ég 20. 1985. 4. sz. pp. 119. L’Astronomia 1983 júniusi száma alapján. [SRG.]

Hll [HOLL András]: Három Magellán-felhő? = Föld és Ég 20. 1985. 4. sz. p. 119. Sky and Telescope 1984 áprilisi száma alapján. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1985 májusi műsornaptár. = Föld és Ég 20. 1985. 4. sz. p. 120. [SRG.]

A Kecskeméti Planetárium műsora. = Föld és Ég 20. 1985. 4. sz. p. 120. [SRG.]

Baráti köreink. Észlelők rovata. = Föld és Ég 20. 1985. 4. sz. pp. 125-127. Meteorok, Nap, Változócsillagok, Mélyég-objektumok. Mizser Attila, Tepliczky István, Iskum József, Papp Sándor anyagai alapján összeállította: Both Előd. [SRG.]

A csillagos ég 1985 május hóban. = Föld és Ég 20. 1985. 4. sz. p. 128. [SRG.]

Fejtörő. A távcsöves megfigyelések úttörői. = Föld és Ég 20. 1985. 4. sz. p. 128. Simon (Mayr) Marius, Christoph Scheiner, Johannes (Hövelke) Hevelius, Jean Dominique Cassini, Christian Huygens, Sir John Flamsteed. [SRG.]

A Tejútrendszer szíve. = Föld és Ég 20. 1985. 5. sz. pp. 130-134. [SRG.]

SZALMA Sándor: AST - az amatőr űrteleszkóp. = Föld és Ég 20. 1985. 5. sz. pp. 138-140. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Bolygók más csillagok körül. = Föld és Ég 20. 1985. 5. sz. pp. 140-141. [SRG.]

GESZTELYI Lídia: A meg nem látott szupernóva-robbanások. Két fiatal szupernóvamaradványt találtak a Galaxisban angol csillagászok. = Föld és Ég 20. 1985. 5. sz. pp. 144-145. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1985 júniusi műsornaptár. = Föld és Ég 20. 1985. 5. sz. p. 151. [SRG.]

A Kecskeméti Planetárium júniusi műsorai. = Föld és Ég 20. 1985. 5. sz. p. 151. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Látható-e nappal a Sirius? = Föld és Ég 20. 1985. 5. sz. p. 152. Colin Henshaw Zimbabwéből, a déli szélesség 18. fokáról látta. [SRG.]

Ppj: Hírek a Pioneer-Venus-1-ről. = Föld és Ég 20. 1985. 5. sz. pp. 152-153. Sky and Telescope 1984 augusztusi száma alapján. [SRG.]

iKB [KÁLMÁN Béla, ifj.]: Kirándulás egy kisbolygóra. = Föld és Ég 20. 1985. 5. sz. p. 153. Nature 1985. január 24 száma alapján. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 20. 1985. 5. sz. pp. 158-159. -ksz- [Keszthelyi Sándor]: Aquarida-meteortábor a Bükkben (Bükkszentkereszt, 1984. július 24. - augusztus 1.).; Észlelőtábor a kaposvári Uránia bemutató csillagvizsgálóban (1985. július 15-25.). [SRG.]

A csillagos ég 1985 június hóban. = Föld és Ég 20. 1985. 5. sz. p. 160. [SRG.]

Fejtörő. A magyarországi csillagászat kezdetei. = Föld és Ég 20. 1985. 5. sz. p. 160. Hans Dorn (kb. 1420-30 közt - 1508 után), Johannes Honterus (1498-1549), Pühler Kristóf (kb. 1500-1583 után), Fröhlich Dávid (kb. 1600- 1648), Johannes Misch (1613-1677), Kéry B. Ferenc (1702-1768). [SRG.]

KUN Mária: A csillagok színe. = Föld és Ég 20. 1985. 6. sz. pp. 166-169. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A jövőbe láttak-e a próféták? Nap- és holdfogyatkozások a Bibliában. = Föld és Ég 20. 1985. 6. sz. pp. 174-176. [SRG.]

BARTHA Lajos ifj.: Az egyetem kozmográfiai intézete és csillagdája (1852-1934). Régi magyar obszervatóriumok, IV. = Föld és Ég 20. 1985. jún. 6. sz. pp. 181-185. A pesti egyetem gyakorló csillagvizsgálója. Kövesligethyről: pp. 183-184. [SRG.]

Hll [HOLL András]: Galilei - a "piszkos" Jupiter-szonda. = Föld és Ég 20. 1985. 6. sz. pp. 185-187. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. 1985 júliusi műsornaptár. = Föld és Ég 20. 1985. 6. sz. p. 186. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 20. 1985. 6. sz. pp. 190-191., hátsó belső borító. Nyit az Uránia.; Budapest - Fábián Zsolt.; Budapest - Bese Ernő.; Kézdivásárhely - Ötvös Barna.; Zétényi Endre: Az Unicornis-napóra Egerben.; Budapest - Süle Gábor. [SRG.]

A csillagos ég 1985 július hóban. = Föld és Ég 20. 1985. 6. sz. p. 192. [SRG.]

Fejtörő. Híres európai obszervatóriumok. Nemzeti Obszervatórium - Párizs, Királyi Obszervatórium - Greenwich, Seebergi Csillagvizsgáló - Gotha, Bonni Egyetemi Csillagvizsgáló, Pulkovói Akadémiai Obszervatórium. = Föld és Ég 20. 1985. 6. sz. p. 192. [SRG.]

HORVÁTH András: Radartérkép a Vénuszról. = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. pp. 194-198., első és hátsó belső borító, hátsó külső borító. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az újjáépített pekingi műemlék obszervatórium. = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. pp. 202-205. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1985 augusztusi műsornaptár. = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. p. 205. [SRG.]

iKB [KÁLMÁN Béla, ifj.]: Gyűrű a Neptunusz körül. = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. p. 210. [SRG.]

Ppp- [PAPP János]: Meteorithullás Észak-Olaszországban. = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. pp. 210-211. 1984. december 15. [SRG.]

BE [BOTH Előd]: Mennyi antianyag van a Világegyetemben? = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. p. 211. Sterne und Weltraum 1984 novemberi száma alapján. [SRG.]

BE [BOTH Előd]: A 3000. kisbolygó. = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. pp. 211-212. Sky and Telescope 1984 novemberi száma alapján. [SRG.]

BE [BOTH Előd]: Gyarapodik a Tejútrendszer? = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. p. 212. Sky and Telescope 1985 májusi száma alapján. [SRG.]

iKB [KÁLMÁN Béla, ifj.]: Szovjet tervek a Naprendszer kutatására. = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. p. 212. Nature 1985. április 11-iki száma alapján. [SRG.]

KA [KASZAP András]: Az első mexikói műhold. = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. p. 213. ll Nacional 1984. november 23-iki száma alapján. [SRG.]

KA [KASZAP András]: Brazil rakéta sikeres útja. = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. p. 213. ll Nacional 1984. november 22-iki száma alapján. [SRG.]

Baráti köreink. Észlelők rovata. = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. pp. 221-223., címoldal. Tepliczky István - Mizser Attila: Meteorok. Változócsillagok.; Könnyű József: Új csillagda Salgótarjánban. [SRG.]

A csillagos ég 1985 augusztus hóban. = Föld és Ég 20. 1985. 6. sz. p. 192. [SRG.]

Fejtörő. Az asztrofizika magyar úttörői. Konkoly Thege Miklós (1842-1916), Gothard Jenő (1857-1909), Fényi Gyula (1845-1927), Kövesligethy Radó (1862-1934), Harkányi Béla (1869-1932). = Föld és Ég 20. 1985. 7. sz. p. 193. [SRG.]

BOTH Előd: A legnagyobb energiák csillagászata. = Föld és Ég 20. 1985. 8. sz. pp. 230-235. A gammacsillagászat. [SRG.]

Szupernóva egy kvazár mellett. = Föld és Ég 20. 1985. 8. sz. p. 235. Science News 1985. április 6-iki száma alapján. [SRG.]

iBL [BARTHA Lajos, ifj.] - PAPP János: Üstökösök - régi feljegyzések, új következtetések. = Föld és Ég 20. 1985. 8. sz. pp. 238-242. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Önműködő meridiánkör térképezi az égboltot. = Föld és Ég 20. 1985. 8. sz. p. 243. Carlsberg meridiánkör a Kanári-szigeteken. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. Budapesti Planetárium/1985 szeptemberi műsornaptár. = Föld és Ég 20. 1985. 8. sz. p. 253. [SRG.]

Kecskeméti Planetárium/szeptember. = Föld és Ég 20. 1985. 8. sz. p. 253. [SRG.]

BE [BOTH Előd]: Bolygóvadászat óriástávcsővel. = Föld és Ég 20. 1985. 8. sz. p. 254. Sky and Telescope 1984 decemberi száma alapján. [SRG.]

BE [BOTH Előd]: Két kisbolygó pontos mérete. = Föld és Ég 20. 1985. 8. sz. p. 254. Sky and Telescope 1984 novemberi száma alapján. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 20. 1985. 8. sz. pp. 254-255. Párniczky József: Csillagászattanítás - természetvédelmi foglalkozáson Székesfehérváron. [SRG.]

A csillagos ég 1985 szeptember hóban. = Föld és Ég 20. 1985. 8. sz. p. 256. [SRG.]

Fejtörő. Modern csillagászati felfedezések. Naptevékenység, hélium, kozmikus sugárzás, vöröseltolódás, Plutó. = Föld és Ég 20. 1985. 8. sz. p. 256. [SRG.]

HOLL András: A Daedalus-terv - repülés a csillagokhoz. = Föld és Ég 20. 1985. 9. sz. pp. 258-262., címoldal. [SRG.]

iBL [BARTHA Lajos, ifj.]: A Brit-szigetek legnagyobb távcsövének terve. = Föld és Ég 20. 1985. 9. sz. p. 267. Todmorden közelében épülő csillagvizsgáló 101,6 cm-es távcsövének tervéről. [SRG.]

TORMA Tibor: Csillagközi űrhajózás? = Föld és Ég 20. 1985. 9. sz. pp. 272-273. [SRG.]

PAPP János: Új eszköz a csillagászati méréstechnikában - a CCD. = Föld és Ég 20. 1985. 9. sz. pp. 277-279. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Budapesti Planetáriuma. Budapesti Planetárium/1985 októberi műsornaptár. = Föld és Ég 20. 1985. 9. sz. p. 280. [SRG.]

Kecskeméti Planetárium/október. = Föld és Ég 20. 1985. 9. sz. p. 280. [SRG.]

GELLÉRT András: A TIT Budapesti Szervezetének csillagászati-űrkutatási programjai 1985/86-ra. = Föld és Ég 20. 1985. 9. sz. p. 281. [SRG.]

Újdonságok égen - földön. = Föld és Ég 20. 1985. 9. sz. pp. 282-283. BE [Both Előd]: Ütköző galaxisok. Sterne und Weltraum 1985 januári száma alapján., BE [Both Előd]: Különleges kvazárhalmaz az NGC 3842 közelében. Sterne und Weltraum 1985 februári száma alapján. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 20. 1985. 9. sz. p. 287. Körmend - Csorna János.; A IX. Komárom megyei CSBK-találkozó (Tatabánya, 1985. június 16.). [SRG.]

A csillagos ég 1985 október hóban. = Föld és Ég 20. 1985. 9. sz. p. 288. [SRG.]

Fejtörő. Óriástávcsövek hőskora. W. Herschek óriásreflektora (1789), A "Dorpati szörny" (1825), Lord Ross "Leviathanja" (1845), A Mt. Hamilton refraktora (1888), A Hooker-teleszkóp (1917). = Föld és Ég 20. 1985. 9. sz. p. 288. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A naptevékenység földi hatásairól. = Föld és Ég 20. 1985. 10. sz. pp. 290-295., címoldal, első belső borító. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Nagy Károly emlékéért. = Föld és Ég 20. 1985. 10. sz. pp. 295-296. A bicskei csillagvizsgáló sorsának rendezéséről. [SRG.]

ABONYI Iván - ZOMBORI Ottó: Naprendszer-képünk kialakulása az ókortól a gravitáció felfedezéséig. = Föld és Ég 20. 1985. 10. sz. pp. 301-306. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. 1985 november. = Föld és Ég 20. 1985. 10. sz. p. 317. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 20. 1985. 10. sz. pp. 318-319. Both Előd - Ujvárosy Antal: Üstökösök. Bolygók, Fogyatkozások-okkultációk. [SRG.]

A csillagos ég 1985 november hóban. = Föld és Ég 20. 1985. 10. sz. p. 320. [SRG.]

Fejtörő. Az asztrofizika hőskora. P. Angelo Secchi (1818-1878), Sir William Huggins (1824-1910), Joseph Norman Lockyer (1836-1920), Herman Carl Vogel (1841-1907), George Ellery Hale (1868-1938). = Föld és Ég 20. 1985. 10. sz. p. 320. [SRG.]

1985. augusztus 22-26. közt több felvételt sikerült készíteni a P/Halley (1982 i) üstökösről. = Föld és Ég 20. 1985. 10. sz. hátsó belső borító. Tóth Imre fotói Piszkéstetőről. Ezek az első hazai felvételek. [SRG.]

SZABADOS László: A planetáris ködök. A csillagfejlődés epizodistái. = Föld és Ég 20. 1985. 11. sz. pp. 322-325. [SRG.]

Kemence a kozmoszban. = Föld és Ég 20. 1985. 11. sz. p. 325. [SRG.]

HOSZTAFI Sándor: Szerves polimerek a csillagközi térben? = Föld és Ég 20. 1985. 11. sz. pp. 330-332. [SRG.]

PVÁ [PAPP-VÁRY Árpád]: A világűrből való erőforrás-kutatás költségei. = Föld és Ég 20. 1985. 11. sz. p. 339. [SRG.]

BARTHA Lajos ifj.: Az S Andromedae (SN 1885) száz esztendeje. = Föld és Ég 20. 1985. nov. 11. sz. pp. 340-343. [SRG.]

Ppp [PAPP János]: Egy ultra-gyors kvazár. = Föld és Ég 20. 1985. 11. sz. pp. 343-344. [SRG.]

Ppp [PAPP János]: Célpont: a Kopff-üstökös. = Föld és Ég 20. 1985. 11. sz. pp. 344-343. Sky and Telescope és Astronomy 1984 augusztusi számai alapján. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. Budapesti Planetárium/1985 december. = Föld és Ég 20. 1985. 11. sz. p. 345. [SRG.]

Kecskeméti Planetárium/1985december. = Föld és Ég 20. 1985. 11. sz. p. 345. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 20. 1985. 11. sz. pp. 350-351. Vértes Ernő: Üstökösváróban Szombathelyen (1985. augusztus 1-4.).; Zenta - Szentner Tibor.; Hegedüs Tibor: Baja-Szeged amatőrtalálkozó (1985. június 8-9.). [SRG.]

A csillagos ég 1985 november hóban. = Föld és Ég 20. 1985. 11. sz. p. 352. [SRG.]

Fejtörő. Korszakjelző felfedezések, periodikus üstökösök (1705), a csillagok sajátmozgása (1718), Uránusz (1781), kisbolygók (1801), a csillagok parallaxisa (1837-40), Neptunusz (1846). = Föld és Ég 20. 1985. 11. sz. pp. 352. [SRG.]

FRIEDMAN, Louis D.: Emberek a Holdon, a kisbolygókon és a Marson. = Föld és Ég 20. 1985. 12. sz. pp. 354-359., címoldal. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Planetary Society. = Föld és Ég 20. 1985. 12. sz. pp. 354-355. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Nem mind Halley, ami fénylik (az égen)! = Föld és Ég 20. 1985. 12. sz. pp. 359-360. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Hell nyomában Vardő szigetén. = Föld és Ég 20. 1985. 12. sz. pp. 368-370. Eljutott Vardő szigetére és Hell Miksa emlékét kutatta. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. Budapesti Planetárium/1986 január. = Föld és Ég 20. 1985. 12. sz. p. 371. [SRG.]

Kecskeméti Planetárium/1986 január. = Föld és Ég 20. 1985. 12. sz. p. 371. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 20. 1985. 12. sz. pp. 379-381. -Mzs- [Mizser Attila]: Italo Dalmeri - Olaszország.; Michel Verdenet - Franciaország.; Emile Schweitzer - Franciaország. [SRG.]

A csillagos ég 1986 január hóban. = Föld és Ég 20. 1985. 12. sz. p. 382. [SRG.]

Fejtörő. A modern csillagászat alapvető elvei. Newton gravitációs törvényei, Doppler-elv, Bunsen és Kirchoff törvényei, A fekete test sugárzástörvénye, Einstein általános relativitási elve. = Föld és Ég 20. 1985. 12. sz. pp. 382. [SRG.]

GÓCZÁN László - LÓCZY Dénes - MOLNÁR Katalin - TÓZSA István: A távérzékelés alkalmazása a természeti környezet értékelésében és a területhasznosításban Komárom megye területén. = Földrajzi Közlemények. 33. 1985. 1. sz. pp. 1-19., 1 színes t. [KSZ.]

FARKAS Elek: Folyóiratunk első szerkesztője: Berecz Antal (1836-1908). = Földrajzi Közlemények. 33. 1985. 4. sz. pp. 301-302. A több csillagászati könyvet író Berecz Antal élete és munkássága. [KSZ.]

TÓZSA István: Ifj. Gazda István - Marik Miklós: Csillagászattörténeti ABC Tankönyvkiadó, 1982. 152 p. = Földrajzi Közlemények. 33. 1985. 4. sz. p. 371. Könyvismertetés. [KSZ.]

KUBASSEK János: Equatoriális napóra avatása Érden. = Földrajztanítás 28. 1985. 1. sz. pp. 29-30. A napóra Mérő József tervei alapján készült, 1984. okt. 30-án avatták fel az Érdi Földrajzi Gyűjtemény udvarán. [KSZ.]

VÁRKONYI Tibor: Az Univerzum "közepén"? = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 1. 1985. 3. [63.] sz. pp. 14-17. A "Galaktika" című és "Tudományos-fantasztikus antológia" alcímű kiadvány 1972-ben indult. Eleinte (1972-tól 1985-ig) könyvként jelent meg, köteteit könyvesboltokban lehetett megvásárolni. A megjelent köteteken egy folyamatos sorszámozást tüntettek fel, 1-60-ig. Az évente megjelent könyvek száma változó volt, évente 2 és 6 jött ki, sőt egyszer, 1976-ban 7 kötet jött napvilágra. A 61. számú kiadványtól (1985 októberétől) kezdve a Galaktika áttért a havi megjelenésre. Rendszeresen havonta egy-egy szám jelent meg, azaz folyóirat volt, egészen a 175. számig (1995 áprilisáig), amikor is a Móra Kiadó beszüntette a kiadást. Összefoglalva: 1972-1985-ig könyvként, 1985-1995-ig folyóiratként helyeztük el adatbázisunkban a Galaktika csillagászati jellegű cikkeit. [HAI.]

ÁDÁM József: Százéves a greenwichi kezdőmeridián, illetve kezdőszintfelületi hosszúsági vonal. = Geodézia és Kartográfia 37. 1985. 1. sz. pp. 50-52. [KSZ.]

NAGY Sándor: A méter új definíciója. = Geodézia és Kartográfia 37. 1985. 4. sz. p. 286. 1983 októberében a Mértékügyi Konferencia Párizsban elfogadta, hogy 1 méter az a távolság, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458-ad másodperc alatt befut. [KSZ.]

H. A.: Planetárium személyi számítógéppel. Kupola helyett képernyőn. = Hajdú-Bihari Napló 1985. febr. 2. p. 11. A debreceni Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör rendelkezik Baader-féle kisplanetáriummal, amely a sok használattól megkopott. Zajácz György a plantárium funkcióit helyettesítendő: egy ZX Spectrum számítógépre írt programmal televízió képernyőn jeleníti meg a szabad szemmel látható csillagos eget. A 867 csillag adatait csillagkatalógusból táplálta a memóriaegységbe. [KOC.]

BÉLL Béla: Konkoly Thege Miklós és a Magyar Tudományos Akadémia. = Időjárás 89. 1985. jan-febr. 1. sz. pp. 32-47. [KSZ.]

TÄNCZER T[ibor].: Meteorológiai műholdak 25. évfordulója. = Időjárás 89. 1985. szept-okt. 5. sz. pp. 311-312. [SRG.]

GŐZ József: Almár Iván csillagász. = Impulzus 1. 1985. nov. 2. 3. sz. p. 39. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) kétheti lapja 1985. okt. 6-án indult Impulzus címmel (Technika - tudomány - társadalom alcímmel). A lap neve személyiségi vita tárgya lett, mivel Impulzus néven a Budapesti Műszaki Egyetem adott ki egyetemi lapot. A per hatására a lap neve egy "új" szó beillesztésével Új Impulzusra változott, majd újabb per az "Új" szó nagyobb méretű feltüntetését mondta ki. Kapóra jött a Delta folyóirat 1987 végi megszűnése, mert 1988 elejétől a "Delta Impulzus" (1988. márc. 12-től a "Delta-Impulzus") lapcímre változás megoldotta a jogi gondot. A lap 1989. júl. 1-ig jelent meg. [KSZ.]

Egy csillag dacol a relativitással. = Impulzus 1. 1985. nov. 16. 4. sz. p. 39. DI Herkules. [SRG.]

BODONYI László: Egy csillag sem dacol a relativitással. = Impulzus 1. 1985. dec. 28. 7. sz. p. 62. Válasz az előző cikkre. [SRG.]

NOVIKOV, I. - PEREVODCSIKOVA, T.: A kozmosz holnapja. = IPM Interpress Magazin 11. 1985. jan. pp. 80-84. Beszélgetés a világegyetem jövőjéről. [NRO.]

BOSLOUGH, John: Zseni a tolószékben. = IPM Interpress Magazin 11. 1985. jún. pp. 156-157. Stephen Hawking élete és munkássága. [NRO.]

CALDER, Nigel: Jön az üstökös. = IPM Interpress Magazin 11. 1985. júl. pp. 124-125. A Halley üstökös története. [NRO.]

POPE, Alexander: Vonzások és taszítások. = IPM Interpress Magazin 11. 1985. okt. pp. 76-79. A világegyetem szimmetriája. [NRO.]

Planetárium. Júniusi műsorok. = Ismeretterjesztés A TIT Budapesti Tájékoztatója 1985. márc. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

Pió- : Országos elsők a győriek. Gondban a csillagászok. = Kisalföld 41. 1985. szept. 20. 221. sz. p. 5. Tíz évvel ezelőtt egy középiskolai nagyteremben az előadó csillagászatról beszélt. Mindössze három ember volt rá kíváncsi, ahogy E. Kovács Zoltán csillagász, akkori középiskolás visszaemlékszik az eseményre. Pedig akkor már megvolt a vagongyári csillagász szakkör, állt már a Dunakapu tér egyik jellegzetessége, a kupola a József Attila Művelődési Ház tetején, s a szakemberek már tudták: a csillagászat sokkal hasznosabb dolog, mint amit sokáig a laikusok képzeltek róla, hogy tudniillik romantikus bámészkodás, a sötét égbolton ragyogó meszszi naprendszerek puszta csodálata. -
A csillagászati ismeretterjesztés elsősorban világképet alakít - mondja Kallós Károly a TIT megyei szervezetén belül működő csillagászati és űrkutatási szakosztály elnöke, - ugyanakkor a megfigyelések eredményeit hasznosítani lehet ma már a környezetvédelem, a nyersanyagkutatás, a Földnek, mint bolygónak a megismerése terén. Sajnos az átlagember még nem ért el oda ma nálunk, hogy ennek fontosságát felismerje. [SRG.]

Bevezető. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. 2. "Célunk, hogy évi 2 (a későbbiekben 3-4) számban mindig friss, a csillagászatot, űrkutatást meghatározó kutatási irányokat, eredményeket tárjunk olvasóink elé. Szeretnénk, ha a megye CSBK-tagjai megismernék egymást, egymás munkáját, műszereit, ötleteit, észlelési módszereit, eredményeit és esetleges problémáit is." - írták a bevezetőben.; A "Komárom megyei CSBK Híradó" a Tatabányai Úttörő- és Ifjúsági Ház és a TIT Komárom megyei Szervezet időszakos kiadványa volt. A szerkesztőbizottság tagjai voltak: Kovaliczky István, Mécs László, Dinga László, majd a CSBK megyei vezetősége. Később egyedül Kovaliczky István szerkesztette. A lap Komárom (a mai Komárom-Esztergom) megye területét fogta össze. A CSBK tagoknak adott híreket, tudományos újdonságokat, regionális csillagászattörténetet, ismertetett rendezvényeket.
A szerkesztőség a megyeszékhelyen, Tatabányán volt. A helyi úttörőház házi sokszorosítójában készült 200-230 példányban, A4 méretben, 8-20 számozott oldalon, alkalmanként mellékletekkel. 1985-től 1989-ig jelentkezett. Évente egy vagy két szám, összesen hét száma jelent meg (1985/1., 1985/2., 1986/1., 1987/1., 1987/2., 1988/1., 1989/1.). Mindegyik címlapján egy azonos holdfelvétel volt, de fényképes illusztráció bármelyik oldalán lehetett. Az egyedi amatőrcsillagászati fényképek negatívjairól Kovaliczky István készített az úttörőházi fotólaborban nagyításokat, annyi példányban amennyiben a Híradó készült és azt egyenként ragasztotta be minden lapszám megfelelő helyére. [KSZ.]

A CSBK élet hírei. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. 2. 1984. októberében felmérték a megyei tagságot. A kitöltött kérdőívet 91-en küldték vissza. Nekik 1559 csillagászati könyvük van, 11 folyóiratot járatnak. A 91 főnek 33 tükrös és 30 lencsés távcsöve van (utóbbiakból a legnagyobb egy 80/800 mm-es refraktor) és 30 binokulárja (egyik sem nagyobb 10x50-nél). A műszerparkot 60 fényképezőgép teszi teljessé. 12 fő gyakran vagy rendszeresen észlel (a legtöbben meteor, bolygót, Napot). A legtöbb CSBK-tag Esztergom, Komárom, Tatabánya, Tata, Oroszlány településeken lakik. [KSZ.]

Erről írtak 60 éve. A holdtalan éjszaka világossága. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. 3. B. Ö. [Bogdánfy Ödön]: A holdtalan éjszaka világossága című, a Természettudományi Közlöny 57. 1925. jan. 1. sz. 814. füz. p. 38. megjelent cikkének újraközlése. [KSZ.]

Erről írtak 60 éve. Az északi fény. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. 3. M. J. [Mende Jenő]: Az északi fény című, a Természettudományi Közlöny 57. 1925. máj. 5. sz. p. 212. megjelent cikkének újraközlése. [KSZ.]

NAGY Zoltán: Egy időszerű meteorológiai munkalehetőségről. A felhők fényképezése. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. 4. [KSZ.]

DINGA László: Felhívás a Magyar Amatőrcsillagászati Archívum támogatására. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. 5. "Kívánatos és szükséges hogy felkutassuk, megőrizzük azon dokumentumokat, emlékeket, melyek a magyarországi amatőrcsillagász mozgalmat, csillagászati ismeretterjesztés megörökítik. Hogy ezen tevékenység elinduljon, a tatai Bemutató Csillagvizsgáló vállalta, hogy helyt ad a magyarországi mozgalom eredményeinek, ismeretterjesztő és tudományos tevékenységének dokumentumait megőrző Amatőr Csillagászati Archívumnak." [KSZ.]

Figyelem! Figyelem! Látható a Giacobini-Zinner üstökös. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. 5. [KSZ.]

Van-e gyűrűje a Neptunusznak? = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. 6. Sky and Telescope, 1985. ápr., fordította: Balitzky Andrea. [KSZ.]

Ifjú Űrhajósok Programja. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. 6. Sky and Telescope, 1985. márc. [KSZ.]

Észlelők figyelmébe. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. 6. A Meteor rovatai és vezetőinek címei. [KSZ.]

PULAI László: Bemutatkozik a Tatabányai Csillagász Szakkör. Egy szakkör elindul. 1. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. 7. A tatabányai városi Csillagászati Szakkör 1978. jan. 18-án alakult. [KSZ.]

Fotós sarok. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. 7. [KSZ.]

Az 1985. évi Föld és ég megyei táborról. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. [8.] 1985. júl. 19-29-ig lesz Mogyorósbányán, két turnusban. [KSZ.]

Országos táborok. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. [8.] Kaposvári megfigyelőtábor, 1985. júl. 15-25.; Perseida táborok a Börzsönyben, Sülysápon és a Mátrában 1985. aug. 9-13-ig. [KSZ.]

Hasznos tudnivalók. Refrakció és Extinció. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. [8.] Táblázat. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Tájékoztató a CSACS II. Országos Találkozójáról. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. [8.] Egerben lesz 1985. nov. 8-9-én. [KSZ.]

Jelentkezési lap. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 1. sz. p. [9.] A CSBK tagjai közé. [KSZ.]

LÉVAI Ferenc: Kedves Tagtársunk! = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 2. A megye legjobb észlelőit és legjobb bemutatóit félévente vásárlási utalványokkal jutalmazzák. A rangsort a Meteorban megjelent észlelések alapján döntik el. [KSZ.]

CSBK hírek. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 2. Régi CSBK tagjaink köszöntése.; 1985. jún. 16-án Tatabányán a IX. megyei CSBK Találkozót rendezték.; 1985. júl. 19-29-ig Mogyorósbánya Kő-hegyen két turnusban megfigyelőtábor zajlott.; 1985. augusztus 21-14-ig Tatabányán volt az Országos Csillagászati Szakkörök Vetélkedőjét és Szakkörvezetői Tanácskozás.; 1985. szept. 14-15-én a CSBK-kirándulás volt Debrecenbe; Az esztergomi Révész Béla Úttörőház csillagászati szakköre 1985. nov. 18-án a megye kiváló szakköre kitüntetést kapta. [KSZ.]

MÉCS Miklós: CSBK kirándulás Debrecenben. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 3. Meglátogatták a debreceni Magnitúdó Amatőrcsillagász Klubot és a 14 emeletes toronyház tetején kialakított bemutató csillagvizsgálót. Másnap a Napfizikai Obszervatóriumot mutatta be a csoportnak Gesztelyi Lídia. [KSZ.]

Megyénk legújabb távcsöve. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 4. A 200/3000 mm-es Cassegrain-távcső optikáját a Star Instruments nevű amerikai cég, a mechanikát Sajó Péter készítette. Az új műszert 1985 júliusában Tatabányán helyezték el, de a hordozható távcsövet a szakköri tagok kölcsönözhetik is. [KSZ.]

Tájékoztató. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 4. A városi TIT titkárok adatai. [KSZ.]

PULAI László: Bemutatkozik a Tatabányai Csillagász Szakkör. Egy szakkör elindul. 2. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 5. [KSZ.]

A tatai Komárom megyei Moziüzemi Vállalat a következő csillagászati és űrkutatási témájú filmeket tudja 16 mm-es kópiában kölcsönözni. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 5. [KSZ.]

Tarczy Lajos: Népszerű égrajz. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. pp. 6-8. Részletek az 1838-as könyvének szövegéből. A bolygók (Hirnök, Hajnalcsillag, Hős, Mennyúr, Övöncz, Végőr) és üstökösök (Halley, Encke, Biela) ismertetése. [KSZ.]

Ezt írták 100 éve. A Saturnus-gyűrűk változékonysága. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 8. Idézet Heller Ágost cikkéből (Természettudományi Közlöny 17. köt. 187. füz. 1885. márc. 133. old.). [KSZ.]

Ezt írták 75 éve. Antoniadi Mars-megfigyeléseinek eredményeiből... = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 8. Idézet Tass Antal: Csillagászati újdonságok. = Uránia, népszerű tudományos folyóirat. 11. évf. 2. sz. 1910. február, 92-93. old.) [KSZ.]

SÁRI Gyula: Fedési változók észlelése. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 9. Illusztráció: az RZ Cas két fényképe. [KSZ.]

A HD 37776 és a négypólusú mágneses mezeje. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 10. Sky and Telescope 1985. júl. Fordította: Koi [Kovaliczky István]. [KSZ.]

Szupernóva egy kvazárban. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 10. Sky and Telescope 1985. aug. Fordította Balitzky Alexandra. [KSZ.]

MÓROCZ Károly. A program. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 11. Csillagászati jellegű fantasztikus novella. [KSZ.]

SARLÓS János: Berenikém. = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. 11. Mogyorósbánya, Kő-hegy 1984. júl. 31. keltezésű csillagászati vers, a tábor egy éjszakájáról. [KSZ.]

[Fényképek.] = Komárom megyei CSBK Híradó 1. 1985. 2. sz. p. [12.] A csillagászati szakkörök életéből. [KSZ.]

SAS Elemér: A gravitáció 2. = Középiskolai Matematikai Lapok 35. 1985. jan. 1. sz. pp. 33-36. [PIR.]

GULYÁS Ottó: Matematikusok a meteorológiában. = Légkör 30. 1985. 2. sz. pp. 17-19. Descartes (4 melléknapot látott 1629. márc. 20-án), Neumann János, Jordan Károly. [SRG.]

RÁKÓCZI Ferenc: A Venus meteorológiája. [1.] A légkör felépítése és anyagi összetétele. = Légkör 30. 1985. 3. sz. pp. 19-20. [SRG.]

BÉLL Béla: Két éjszaka a kórházban. [1.] = Légkör 30. 1985. 3. sz. pp. 24-28. Az UFO-k, a zöld emberkék, ITI, Mork és a többiek. A tudományos fantasztikus irodalom és annak csillagászati, űrkutatási és űrbiológiai előzményei. [SRG.]

CSOMOR Tibor: 100 éve történt. Szemelvények a Természettudományi Közlöny 1885. évi számaiból. = Légkör 30. 1985. 3. sz. p. 36. Pivány Ignác kérdése az 1848. okt. második felében látott fénytüneményről, amelyre Lakits Ferenc adja meg a választ. Konkoly Thege Miklós két csillagászati előadást tartott. [SRG.]

RÁKÓCZI Ferenc: A Venus meteorológiája. 2. Felhőzet. = Légkör 30. 1985. 4. sz. pp. 18-20., hátsó külső borító. [SRG.]

Hátsó külső borító: A Venus képe. = Légkör 30. 1985. 3. sz. hátsó külső borító. [SRG.]

BÉLL Béla: Két éjszaka a kórházban. 2. = Légkör 30. 1985. 4. sz. pp. 27-33. A természettudományok fejlődése.; A Földön kívüli civilizációk lehetősége.; Az élet és az élőanyag általános kritériumai.; Az élet kialakulásának feltételei a Naprendszerben.; Van-e élet a Naprendszer bolygóin?; Van-e értelmes élet a Tejút-galaktikában?; Hány civilizált bolygó lehet a Tejút-galaktikában?; Az Univerzumban létező civilizációk felkeresésének lehetőségei. [SRG.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1985. január havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. jan. p. 1. Füzesi Zoltán, Székely István, Szabó Bálint, Bagi Judit, Gombos Attila előadásai. [KSZ.]

A Kör jellemző tevékenységei 1984-ben. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. jan. p. 1. A Csillagda 39 alkalommal 2216 vendéget fogadott. A 4 komplex bemutatót 1150 látogató tekintette meg. A MAK 40 foglalkozására 1049-en jöttek. 9 megfigyelő 1398 változó észlelést végzett. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, meteorraj. [KSZ.]

Okkultáció előrejelzések, Debrecen. 1985. január. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. jan. p. 2. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1985. február havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. febr. p. 1. Zajácz György, Kálmán Béla, Alföldi Attila, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. febr. p. 1. Nóva a Vulpeculában, mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések. [KSZ.]

Okkultáció előrejelzések Debrecenben. 1985. február. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. febr. p. 2. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1985. március havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. márc. p. 1. Károlyi Gábor, Füzesi Zoltán előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1985. április havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. ápr. p. 1. Alföldi Attila, Füzesi Zoltán, Gombos Attila előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1985. május havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. máj. p. 1. Szoboszlay Endre, Szombathelyi Gyula, Zajácz György, Füzesi Zoltán, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Felhívás az észlelő amatőrökhöz. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, 4-én teljes holdfogyatkozás, meteorraj. [KSZ.]

Okkultáció előrejelzések Debrecenben. 1985. május, június. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. máj. p. 2. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1985. június havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. jún. p. 1. Zajácz György, Alföldi Attila, Gombos Attila előadásai. [KSZ.]

Megfigyelő program júniusra. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, Vénusz kitérésben, meteorraj, P/Giacobini-Zinner üstökös. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1985. július és augusztus havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. júl-aug. p. 1. Megfigyelő programok. Észlelőtáborok. [KSZ.]

[Megfigyelő programok.] = [Magnitúdó Körlevél] 1985. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, bolygók, fiatal holdsarlók, meteorrajok, Machholz 1985e üstökös, P/Giacobini-Zinner üstökös, a Halley üstökös várható fényessége és pozíciója, komplex bemutatók. [KSZ.]

Okkultáció előrejelzések Debrecenben. 1985. július, augusztus. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. júl-aug. p. 2. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1985. szeptember havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. szept. p. 1. Szoboszlay Endre, Gombos Attila előadásai. Csillagászati bemutató. Nagytakarítás a Csillagdában. [KSZ.]

Megfigyelő program szeptemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, meteorraj, a Halley üstökös, a Giacobini-Zinner üstökös, a Machholz üstökös pozíciói. [KSZ.]

Csillagászati bemutató. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. szept. p. 2. 1985. szept. 26-án. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1985. október havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. okt. p. 1. Székely István, Füzesi Zoltán, Alföldi Attila, Fenyvesi András előadásai. 21-25-ig Csillagászati Hét. [KSZ.]

Megfigyelőprogram októberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, 28-án teljes holdfogyatkozás, a Halley üstökös, a Giacobini-Zinner üstökös pozíciói, meteorraj, fedési minimumok. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1985. november havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. nov. p. 1. Zajácz György, Károlyi Gábor, Füzesi Zoltán előadásai. [KSZ.]

Megfigyelőprogram novemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a Halley üstökös, az 1985l Hartley-Good üstökös pozíciói, meteorraj. [KSZ.]

Okkultáció előrejelzések Debrecenre. 1985. november, december. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. nov. p. 2. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1985. december havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. dec. p. 1. Alföldi Attila, Zajácz György, Gombos Attila előadásai. [KSZ.]

Megfigyelőprogram decemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1985. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a Halley üstökös, a Hartley-Good, a Thile üstökös pozíciói, a Pallas kisbolygó. [KSZ.]

SZILÁGYI Mihály: Magyar megfigyelő egy régi üstökösről. Ez nem tért vissza... = Magyar Nemzet 48. 1985. jan. 18. 14. sz. p. 9. Keresztesi István alsónyéki refomátus lelkipásztor leírta az 1744. jan. 15.-márc. 4. között látható üstököst. [SRG.]

KOVÁSSY Zoltán: "... és széles üstökével fényeskedett." = Magyar Nemzet 48. 1985. febr. 13. 36. sz. p. 6. Szeghi-Kiss László megfigyelése a Donati-üstökösről 1858. okt. [SRG.]

TÓTH Imre: Egy év múlva találkoznak. = Magyar Nemzet 48. 1985. márc. 29. p. 9. [TIM.]

S. P. [SOÓS Péter]: A Magyar Nemzet megkérdezte: Mit mutatnak a hazai napórák? = Magyar Nemzet 48. 1985. júl. 15. p. 4. Interjú Keszthelyi Sándorral, aki összeállította az első magyar napóra-katalógust. A napórákról általánosan, a hazai napórás adatgyűjtésről részletesebben. A napórák típusairól és feliratairól. [KSZ.]

ZÉTÉNYI Endre: A napórákhoz. = Magyar Nemzet 48. 1985. aug. 21. p. 6. Dr. Zétényi Endre (Eger) hozzászólása a Magyar Nemzet júl. 15-i számában megjelent Keszthelyi Sándorral készített napórás interjúhoz. Az ekvatoriális napórákkal kapcsolatosan tesz kiegészítést és említ példákat: "E fajtának tán legszebb példánya a nyíregyházi főiskola parkjában, szép és csinos környezetben látható. ... Egy másik példánya a rozsnyói csillagászati parkban található, melyet Gömöri György csillagász szerkesztett, Egerben a strandon is van egy másolati példány. Sok bámulója akad. ... A szerkesztésem alapján készült az egri Úttörőház parkjában lefektetett horizontális napóra mutatja az idő múlását." [KSZ.]

MOJZES Imre: A csillagda nem került Pécsre. = Magyar Nemzet 48. 1985. szept. 6. p. 12. A kalocsai csillagvizsgáló Pécsre helyezésének 1925-ös tervéről, Zichy Gyula kalocsai érsek (korábban pécsi püspök) próbálkozásáról, hogy a pécsi Erzsébet Tudományegyetemnek legyen csillagvizsgálója. [SRG.]

DARVAS György: Természettudomány - világnézet - kultúra. = Magyar Tudomány 92.(30.) 1985. ápr. 4. sz. pp. 316-317. Az ELTE Természettudományi Kar Filozófiai Tanszéke 1984. okt. 26-27-i konferenciája kozmológiai szekciója előadásairól. [KSZ.]

A. L. [ALPÁR László]: Új ablak a világmindenségre: az ultra-nagyenergiájú fotonok. = Magyar Tudomány 92.(30.) 1985. júl-aug. 7-8. sz. pp. 577-578. La Recherche 1985. febr. száma alapján. [KSZ.]

MARTOS Ferenc: Légi- és űrfelvételek a földtudományok és a népgazdaság szolgálatában. = Magyar Tudomány 92.(30.) 1985. júl-aug. 7-8. sz. pp. 589-591. [KSZ.]

Sz. L. [SZABADOS László]: Ókori megfigyelések a Halley-üstökösről Babilóniában. = Magyar Tudomány 92.(30.) 1985. okt. 10. sz. pp. 766-767. Nature 1985. ápr. 18. cikke alapján. [KSZ.]

Sz. L. [SZABADOS László]: Az "inflációs Univerzum" modell. = Magyar Tudomány 92.(30.) 1985. nov. 11. sz. pp. 866-867. New Scientist 1985. márc. 7-i száma alapján. [KSZ.]

EGYED László: A világegyetem legfontosabb részecskéi valószínűleg a neutrinók. Beszélgetés Rudolf Mössbauer Nobel-díjas fizikussal. = Magyar Tudomány 92.(30.) 1985. dec. 12. sz. pp. 909-914. [KSZ.]

Sz. L. [SZABADOS László]: Egy érdekes csillagpár. = Magyar Tudomány 92.(30.) 1985. dec. 12. sz. pp. 920-921. Az epszilon Aurigaeről. Scientific American 1984. dec. száma alapján. [KSZ.]

Sz. L. [SZABADOS László]: Készül a Vénusz nagy felbontású térképe. = Magyar Tudomány 92.(30.) 1985. dec. 12. sz. pp. 921-923. Zemlja i Vszelennaja 1985. 3. száma alapján. [KSZ.]

H. Z.: Létezik-e árnyékvilág? = Magyar Tudomány 92.(30.) 1985. dec. 12. sz. pp. 923-925. Nature 1985. április 4. [KSZ.]

Sz. L. [SZABADOS László]: A csillagszeizmológia kezdeti eredményei. = Magyar Tudomány 92.(30.) 1985. dec. 12. sz. pp. 925-926. Nature 1985. márc. 7. [KSZ.]

BENCZE Pál - VERŐ József - BÁNYAI László: Űrkutatási tevékenység az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetben. = Magyar Űrkutatás 1981-1985. pp. 1-12. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az MTA Csillagászati Kutató Intézetének eredményei az Interkozmosz programban. = Magyar Űrkutatás 1981-1985. pp. 49-55. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A semleges felsőlégköri modellekről: a Föld, a Vénusz és a Mars. = Magyar Űrkutatás 1981-1985. pp. 57-65. [SRG.]

HORÁNYI M. - GOMBOSI Tamás - CRAVENS, T. E. - KÖRÖSMEZEY Á. - KECSKEMÉTY K. - NAGY, A. F. - SZEGŐ Károly: Az üstökösmag porlékony-szivacs modellje. = Magyar Űrkutatás 1981-1985. pp. 67-73. [SRG.]

APÁTHY I .- BERECZKI Pné. - ENDRŐCZY G. - GOMBOSI T. - GSCHWINDT A. - LOHONYAI L. - KOZMA Gy. - NÁDAY I. - RÉNYI I. - SOMOGYI A. - SZABÓ L. - SZALAI S. - SZEGŐ Károly - VARGA A.: A VEGA nemzetközi űrkísérlet a Halley-üstökös megfigyelésére. = Magyar Űrkutatás 1981-1985. pp. 75-92. [SRG.]

ÁDÁM József - BORSA Tibor - KARDOS István - MIHÁLY Szabolcs: A Kozmikus Geodéziai Obszervatórium űrkutatási tevékenysége 1980-1985 között. = Magyar Űrkutatás 1981-1985. pp. 93-105. [SRG.]

FEJES István - MIHÁLY Szabolcs: A VLBI technika jelenlegi helyzete és jövője. = Magyar Űrkutatás 1981-1985. pp. 107-118. [SRG.]

BALÁZS András - BANGÓ György - GÁRDOS Miklós - HAMZA Emil - KANYÓ Miklós - KOVÁCS Géza - NYITRAI Zoltán - REDL Richárd - RUSZNYÁK Péter - SZABÓ Béla - SZABÓ László - SZALAI Sándor - SZŰCS Károly: Televíziós rendszer a VEGA kísérlethez. = Mérés és Automatika 33. 1985. 1-2. sz. pp. 9-12. [KSZ.]

  TEPLICZKY István: Merre jártunk? Orionida-hétvége Jaseninán. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. pp. 2-4. 1984. okt. 19-21. [SRG.]

  PAPP János: Bemutatjuk... A "Geminida-vállalkozás". = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

  PAPP Sándor: Mély-ég objektumok. 1984 október - november. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. pp. 7-14. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Korai holdsarló-megfigyelések. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. p. 18. 1984 május - június. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. November. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

  BOTH Előd: CSBK-élet. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

  -hof - tey - [HORVÁTH Ferenc - TEPLICZKY István]: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteormegfigyelések 1984. szeptember - október. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

  Kiadvány - szemle. ZHR - Geminidák és decemberi rajok. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. p. 26. [SRG.]

     Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1984. október - november. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. pp. 27-33. Összeállítók: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Szánthó Lajos, Petrohán Betty. [SRG.]

  ZALEZSÁK Tamás: Mira szélsőértékek 1983-ban. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. p. 34. [SRG.]

  Bemutatjuk... az ALB-t. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. pp. 35-36. Arbeitskreis Langperiodische Bedeckungssterne. Ford.: Marczona Béláné. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. = Meteor 15. 1985. 1.(103.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

  SMITH, A. Horace: A vörös szuperóriás változók osztályozása. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 2-5. JAAVSO. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  DÖMÉNY Gábor - SZATMÁRY Károly: Y Lyncis 1976 - 1984. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 5-9. [SRG.]

  SPALDING, H. George: A Geminida-meteorraj maximuma a vizuális meteorfényesség függvényében. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 10-14. BAA Journal 1984/3. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

  A Nap képének milliméterpapírra történő vetítése. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. p. 15. Ford.: Fazakas József. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1984 december. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

  BOTH Előd: CSBK-élet. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 20-21. Nyári rendezvények. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. Levy - Rudenko 1984 t. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

  - ust - [UJVÁROSY Antal - SÜLE Gábor - TEPLICZKY István]: IHW jelentkezési lap. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

  Meteoros rövidhírek. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

  ROY, W. R.: A glassfordi anomália - egy feltételezett meteoritbecsapódás Közép-Illionisban. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 28-29. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

  Magyar észlelők a Meteor News-ban. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. p. 29. Keszthelyi Sándor és 6 fős csoportjának Kaposváron végzett teleszkópikus Perseida-észlelése 1983 augusztusában. [SRG.]

  ZALEZSÁK Tamás: W Cassiopeiae 1973 - 1984. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

  HENSHAW, Colin: Egy törpecepheida egész éjszakás észlelése. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 34-35. SX Phe. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  ORAVEC, Edward: Változóészlelés binokulárral. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 35-37. The Journal of the AAVSO. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  Új kiadványok. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. p. 37. "A múlt év végén két újabb PVH kiadvány jelent meg a METEOR mellékleteként. A PVH Report sorozat 9. részét Szánthó Lajos és Petrohán Betty készitette. A 28 oldalas füzet - rendhagyó módon - nem évekre bontott fénygörbéket mutat be, hanem az 1979-83 közötti időszakot egyetlen grafikonon mutatja be. A kiadvány az L- és RV Tauri tipusú változókkal foglalkozik [...] A Változócsillag Atlasz sorozat 6. füzete is elkészült. A 20 oldalas kiadvány segítségével 36 változó figyelhető meg. ..." [HAI.]

  MIZSER Attila: PVH-észlelők az 1982/83-as AAVSO-listán. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Február - március. = Meteor 15. 1985. 2.(104.) sz. p. 40. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Január. = Meteor 15. 1985. 3.(105.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

  FAZAKAS József: Változás a CM-eseménytérképeken. = Meteor 15. 1985. 3.(105.) sz. p. 4. [SRG.]

  PAPP Sándor: Mély-ég objektumok. = Meteor 15. 1985. 3.(105.) sz. pp. 5-11. [SRG.]

  - hof - tey - [HORVÁTH Ferenc - TEPLICZKY István]: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteormegfigyelések 1984. november - december. = Meteor 15. 1985. 3.(105.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

  Közlemények. = Meteor 15. 1985. 3.(105.) sz. p. 13. A Meteor Szerksztő Bizottsága 1985. febr. 23-án tartott ülésén határozta el a Meteor Gyorshírek indítását, hogy az érdeklődők gyorsan értesülhessenek az üstökös- és nóva felfedezésekről. [KSZ.]

  TEPLICZKY István: Változások a meteorészlelésben. = Meteor 15. 1985. 3.(105.) sz. pp. 14-26. [SRG.]

      Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1984 december - 1985 január. = Meteor 15. 1985. 3.(105.) sz. pp. 27-34. Összeállítók: Mezősi Csaba, Dömény Gábor, Szánthó Lajos, Petrohán Betty. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 15. 1985. 3.(105.) sz. pp. 35-38. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Február - március. = Meteor 15. 1985. 3.(105.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

  KÁLMÁN Béla, ifj.: Felhívás a Jupiter holdjainak megfigyelésére. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 2-4. [SRG.]

  Jupiterholdak kölcsönös fedései és fogyatkozásai 1985-ben. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

  FAZAKAS József: Kísérlet a Nap földi hatásainak megfigyelésére. 4. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 6-9. [SRG.]

  Észlelőtábor a Kaposvári Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban 1985. július 15-25. Nemzetközi ifjúsági megfigyelőtáborok - ’85. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 10-11. Összeállította: Papp János. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Korai holdsarló-megfigyelések. 1984 második félév. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. p. 12. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1985 február. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. p. 13. [SRG.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

  HOLLÓSY Tibor - TEPLICZKY István: 1984 nyári meteorrajai. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 17-23. [SRG.]

  McINTOSH, B. A. - SIMEK, M: A Quadrantida-raj. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 24-26. BAC 1984/1. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

  VÉG Attila: Porszennyezés - kontra mikrometeoritok. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. p. 26. [SRG.]

  Meteoros rövidhírek. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

  KOVÁCS István: AG Dra 1980 - 84. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

  MIZSER Attila: PVH 1984. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 32-34. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. p. 35. [SRG.]

  WEYMANN, J. Ray.: Felhívás a Seyfert-galaxisok megfigyelésére. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 36-37. JAAVSO. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  MAYER, H. Ernst: RR Tauri. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 37-38. JAAVSO. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Május. = Meteor 15. 1985. 4.(106.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

  PAPP Sándor - MIZSER Attila: Változó mély-ég objektumok. = Meteor 15. 1985. 5.(107.) sz. pp. 2-6. [SRG.]

  SÜLE Gábor: A Giacobini-Zinner üstökös. = Meteor 15. 1985. 5.(107.) sz. pp. 7-9. Az IHW Amateur Bulletin cikke alapján. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1985 március. = Meteor 15. 1985. 5.(107.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

  KARÁSZI István: Fogyatkozások okkultációk. = Meteor 15. 1985. 5.(107.) sz. p. 12. Holdfogyatkozás a félárnyékban 1984. XI. 8.; Napfogyatkozás 1984. V. 30.; Okkultáció. [SRG.]

  PAPP Sándor: Mély-ég objektumok. = Meteor 15. 1985. 5.(107.) sz. pp. 13-19. [SRG.]

  HORVÁTH Ferenc: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteorok 1984. január - február. = Meteor 15. 1985. 5.(107.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Észlelési eredmények 1984 nyara. = Meteor 15. 1985. 5.(107.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

  Meteorészlelő táborok. = Meteor 15. 1985. 5.(107.) sz. p. 25. [SRG.]

      Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1985 február - március. = Meteor 15. 1985. 5.(107.) sz. pp. 26-33. Összeállítók: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Kovács István, Szánthó Lajos, Petrohán Betty. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 15. 1985. 5.(107.) sz. pp. 34-37. MZS [Mizser Attila]: A PVH 10. találkozója (1985. március 30.).; "Új" csillagok a második PVH-katalógusban.; Mzs -Tey [Mizser Attila - Tepliczky István]: Előkészületben: újabb PVH-Reportok.; Mzs [Mizser Attila]: Amatőr változóészlelés Csehszlovákiában. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Június. = Meteor 15. 1985. 5.(107.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

  MIZSER Attila: Nóva-kitörések. 1. = Meteor 15. 1985. 6.(108.) sz. pp. 2-8. [SRG.]

  MÁTIS András: Bolygó megfigyelések. A Vénusz 1984/85-ös láthatósága.; A bolygók észleléséről. = Meteor 15. 1985. 6.(108.) sz. pp. 9-13. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. = Meteor 15. 1985. 6.(108.) sz. pp. 14-18. [SRG.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok. = Meteor 15. 1985. 6.(108.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

  MMTÉH ’84. = Meteor 15. 1985. 6.(108.) sz. pp. 22-26. [SRG.]

  SPÁNYI Péter: Meteorhullás-gyakoriság vizsgálatok. = Meteor 15. 1985. 6.(108.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Radiánsmeghatározási eredmények 1984 nyara. = Meteor 15. 1985. 6.(108.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

  McNAUGHT, R.: Visszatérő nóvák konjunkció körüli láthatósága. = Meteor 15. 1985. 6.(108.) sz. pp. 32-33. TA. 252. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  SZATMÁRY Károly - MIZSER Attila: W Cygni 1973-1984. = Meteor 15. 1985. 6.(108.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

  PETROHÁN Betty - SZÁNTHÓ Lajos: RS Ophiuchi 1972-1984. = Meteor 15. 1985. 6.(108.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Július-augusztus. = Meteor 15. 1985. 6.(108.) sz. p. 40. [SRG.]

  BERKÓ Ernő: Forgószektor a meteorfotózásban. = Meteor 15. 1985. 7-8.(109.) sz. pp. 2-8. [SRG.]

  PAPP Sándor: Mély-ég objektumok. = Meteor 15. 1985. 7-8.(109.) sz. pp. 9-13. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1985 május. = Meteor 15. 1985. 7-8.(109.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

  MIZSER Attila - UJVÁROSY Antal: Halley-keresőtérképek. = Meteor 15. 1985. 7-8.(109.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

  - hof - tey - [HORVÁTH Ferenc - TEPLICZKY István]: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteorok 1985. május - június. = Meteor 15. 1985. 7-8.(109.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

  - tey- [TEPLICZKY István]: A ZHR számítása. = Meteor 15. 1985. 7-8.(109.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Orionidák ’84. = Meteor 15. 1985. 7-8.(109.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Őszi meteorrajok ’84. = Meteor 15. 1985. 7-8.(109.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

      Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1985. április - május. = Meteor 15. 1985. 7-8.(109.) sz. pp. 30-37. Összeállítók: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Kovács István, Szánthó Lajos, Petrohán Betty. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 15. 1985. 7-8.(109.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Szeptember. = Meteor 15. 1985. 7-8.(109.) sz. p. 40. [SRG.]

  PAPP Sándor: Mély-ég objektumok. = Meteor 15. 1985. 9.(110.) sz. pp. 2-8. [SRG.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok. Május 16 - július 16. között. = Meteor 15. 1985. 9.(110.) sz. pp. 9-12. [SRG.]

  KARÁSZI István: Fogyatkozások okkultációk. = Meteor 15. 1985. 9.(110.) sz. pp. 13-16. Holdfogyatkozás 1985. május 4.; Az Iris csillagfedése.; A delta Sco fedése. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1985 június - július. = Meteor 15. 1985. 9.(110.) sz. pp. 16-19. [SRG.]

  BOTH Előd: CSBK-élet. Beszámoló a VII. Országos Csillagászati Szakköri Vetélkedőről és a Szakkörvezetői Tanácskozásról. = Meteor 15. 1985. 9.(110.) sz. pp. 20-22. Tatabánya 1985. augusztus 21-24. [SRG.]

  - hof - tey - [HORVÁTH Ferenc - TEPLICZKY István]: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteormegfigyelések 1985. május - június. = Meteor 15. 1985. 9.(110.) sz. pp. 23-27. [SRG.]

  Meteoros rövidhírek. Összeáll.: Süle Gábor. = Meteor 15. 1985. 9.(110.) sz. pp. 28-29. A XV. DMH-találkozó Veszprémben 1985. március 22-24. [SRG.]

  HALL, D. S. - GENET, R. M.: Fotoelektromos fotometria. = Meteor 15. 1985. 9.(110.) sz. pp. 30-32. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 15. 1985. 9.(110.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

  MEZŐSI Csaba: Törpe nóva maximumok - 1984. (PVH észlelések alapján.) = Meteor 15. 1985. 9.(110.) sz. pp. 34-37. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Október. = Meteor 15. 1985. 9.(110.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

  MIZSER Attila: Nóva-kitörések. 2. = Meteor 15. 1985. 10.(111.) sz. pp. 2-7. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Asztrofotográfia. = Meteor 15. 1985. 10.(111.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

  CSISZÁR Tibor - CSISZÁR Tiborné: Teleszkópikus meteorészlelés. = Meteor 15. 1985. 10.(111.) sz. pp. 12-17. [SRG.]

  A 16. DMH-találkozó Szentgyörgyhegyen. = Meteor 15. 1985. 10.(111.) sz. p. 18. 1985. szeptember 13-15. [SRG.]

  PAPP János: A Halley-üstökös pozíciótérképe. = Meteor 15. 1985. 10.(111.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1985 augusztus. = Meteor 15. 1985. 10.(111.) sz. p. 22. [SRG.]

  ISKUM József: Pozíciómérés szálkeresztes okulárral. = Meteor 15. 1985. 10.(111.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok. = Meteor 15. 1985. 10.(111.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

      Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1985. június - augusztus. = Meteor 15. 1985. 10.(111.) sz. pp. 28-36. Összeállítók: Mezősi Csaba, Szőke Balázs, Kovács István, Szánthó Lajos, Petrohán Betty. [SRG.]

  PÓSA Ottó: AAVSO nóvakereső program. = Meteor 15. 1985. 10.(111.) sz. p. 37. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. November. = Meteor 15. 1985. 10.(111.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

  PAPP János: Bevezető egy sorozat elé... "Érdemes-e...?" címmel. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. p. 2. [SRG.]

  NOLTHEINUS, Richard: Érdemes-e - 1. Az 1983d (IRAS - Araki - Alcock) üstökös magátmérőjének meghatározása. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 2-5. Occultation Newsletter 1983. júl. alapján fordította Papp János. [SRG.]

  DILL, Andreas: Még egyszer a Tunguz-meteorról. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 5-6. Astronomie und Raumfahrt alapján fordította Fazakas József. [SRG.]

  ISKUM József: Napészlelések - 1984. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 7-9. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. 1985 szeptember. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. p. 10. [SRG.]

  PAPP Sándor: Mély-ég objektumok. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 11-14. [SRG.]

  A Halley-üstökös plazma- és porcsóva irányai 1985/86-ban. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 15-16. IHW Bulletin 1985. júniusi száma alapján összeállította Süle Gábor. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Az IHW jelentkezési lapok kiküldéséről. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. p. 16. [SRG.]

  - hof - tey - [HORVÁTH Ferenc -TEPLICZKY István]: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteorok 1985. július. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 17-21. [SRG.]

  SPÁNYI Péter: A Perseidák ’85 tábor. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 21-23. Kút-hegy 1985. augusztus 9-20. [SRG.]

  SÜLE Gábor: Térképek a meteorészleléshez. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 23-26. [SRG.]

  Meteoros rövidhírek. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. p. 26. "Argentínai meteorithullás. 1985. január 6-án 22:15 UT-kor több tíz meteorit hullott Argentínában, egy 7x10 km-es ellipszis alakú területen Estacion La Criolla-tól keletre, Concorduától 15 km-re északnyugatra Rios tartományban. Jósé Viramonte egy akciót szervezett felkutatásukra, és a következőket jelentette: [...] Scientific Event Alert Network /SEAN/ Bulletin 1985. február - sgr.; Az éta Aquaridák brazil megfigyelése. [HAI.]

  PAPP Gábor - PAPP János: Rádiós meteorészlelési eredmények. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

  MIZSER Attila - SZÁSZ Mária: Tour de France. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 29-33. [SRG.]

  KOVÁCS István: WZ CAS 1973 - 85. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. p. 35. [SRG.]

  MIZSER Attila: Közlemények. PVH Adatbank - 1985. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 36-37. Már 258.655 észlelés van a nyilvántartásban. [SRG.]

  MIZSER Attila: A PVH jelenleg igényelhető kiadványai. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. p. 37. [SRG.]

  ZALEZSÁK Tamás: Mira szélsőértékek 1984-ben. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. p. 38. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. December. = Meteor 15. 1985. 11.(112.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

  BONE, Neil: A meteorfotózás néhány szempontja. = Meteor 15. 1985. 12.(113.) sz. pp. 2-4. TA 251. alapján fordította Mizser Attila. [SRG.]

  Érdemes-e. 2. Az Uránusz rotációs periódusa. = Meteor 15. 1985. 12.(113.) sz. p. 5. Ford.: Papp János. [SRG.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok. = Meteor 15. 1985. 12.(113.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. Október.; Észlelési eredmények. November. = Meteor 15. 1985. 12.(113.) sz. pp. 8-12. [SRG.]

  - tey - [TEPLICZKY István]: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteorok 1985. augusztus. = Meteor 15. 1985. 12.(113.) sz. pp. 13-20. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Csoportos észlelések a P ’85-ön. = Meteor 15. 1985. 12.(113.) sz. pp. 20-26. [SRG.]

  Meteoros rövidhírek. = Meteor 15. 1985. 12.(113.) sz. pp. 26-27. Összeállította: Mizser Attila. [SRG.]

      Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1985. szeptember - október. = Meteor 15. 1985. 12.(113.) sz. pp. 28-38. Összeállítók: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás, Mizser Attila, Kovács István, Szánthó Lajos, Petrohán Betty. [SRG.]

  KUCINSKAS, Arunas: AR Cephei 1961 - 62. = Meteor 15. 1985. 12.(113.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Január - február. = Meteor 15. 1985. 12.(113.) sz. p. 40. [SRG.]

A szerkesztőség a Meteor Gyorshírekről. = Meteor Gyorshírek 1985. 15. sz. p. 1. 1985. jún. 1-i dátummal. "A Meteor Gyorshírek 1977 és 1982 között tizennégy alkalommal jelentek meg. 1980 áprilisáig több-kevesebb rendszerességgel a havonta esedékes, előrejelezhető jelenségeket tették közzé, a mai Észlelők figyelmébe rovathoz hasonlóan. A 14. szám több mint két éves szünet után - többek között - az Austin 1982i üstökös felfedezéséről adott hírt. A régi gyorshírek valójában nem tölthették be valódi szerepüket, nem lehetett gyors tájékoztatásról beszélni addig, amíg a Meteor Gyorshírek egyes számait a Meteorral egyidejűleg kerültek kiküldésre. Az utóbbi három év új felfedezéseinek, váratlan jelenségeinek hírét a Meteor szerkesztői és rovatvezetői szinte kizárólag magánlevelezés útján "terjeszthették", így csak a legaktívabb megfigyelők értesítésére volt lehetőség.
Az "új" Meteor Gyorshírek a Meteor 1985/3-as számának 13. oldalán leírtak szerint igényelhetők. A gyors értesítésekre csak akkor van lehetőségünk, ha az érdeklődők megküldenek a szerkesztőség címére 5 db saját nevükre megcímzett és 4 Ft-os bélyeggel ellátott borítékot". [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Giacobini-Zinner üstökös. = Meteor Gyorshírek 1985. 15. sz. p. 2. [KSZ.]

MZS - TEY [MIZSER Attila - TEPLICZKY István]: Machholz 1985e. = Meteor Gyorshírek [1985.] 16. sz. p. 1. Az 1985. máj. végén felfedezett üstökös adatai és koordinátái. Az IAU Circular 4070. alapján. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Comet Thiele /1985m/. = Meteor Gyorshírek 1985. 17. sz. p. 1. 1985. okt. 28-i dátummal. Az üstökös adatai és koordinátái. Az IAU Circular 4132 alapján. [KSZ.]

SL - táblázatok. = MMTÉH Körlevél 1985. 3. sz. p. 1. [KSZ.]

HARDI Ferenc: Mikrometeorit - naptár. = MMTÉH Körlevél 1985. 3. sz. pp. 1-4. Az 1985-ös évre. [KSZ.]

spt [SPÁNYI Péter] - tey [TEPLICZKY István]: Perseidák ’85 észlelőtábor. = MMTÉH Körlevél 1985. jún. 25. 4. sz. pp. 1-4. 1985. aug. 9-20-ig lesz a Mátra hegység Kút-hegy csúcsán. Szimultán táborhelyek: Sülysáp és Börzsönyliget. [KSZ.]

(zajácz) [ZAJÁCZ György]: Planetárium és számítógép. = Népművelés. 32. 1985. júl. 7. sz. p. 16. A debreceni Magniudó amatőrcsillagász kör 1983 szeptemberében új formát próbált ki: a komplex csillagászati bemutatót. 1984 tavaszán megnyílt a város bemutató csillagvizsgálója. ZX Spectrum személyi számítógéppel használható planetáriumi programokat készítettek. [KSZ.]

Amatőr csillagászok tábora a szombathelyi csillagvizsgálóban... = Népszabadság 43. 1985. aug. 13. 189. sz. p. 8. Szombathelyen. [SRG.]

TÓTH Imre: Az elsö magyar felvétel a Halleyröl. = Népszava 113. 1985. szept. 3. 206. sz. p. 9. [TIM.]

TÓTH Imre: Már a szomszédban jár a Halley. = Népszava 113. 1985. szept. 25. 225. sz. p. 9. [TIM.]

KISS György: A 21. század felé. Naprendszerünk a mítoszok és a valóság tükrében. 7. A Jupiter. = Nő 34. 1985. jan. 3. 1. sz. p. 17. [HAI.*]

KISS György: A 21. század felé. Naprendszerünk a mítoszok és a valóság tükrében. 8. A Szaturnusz. = Nő 34. 1985. jan. 15. 3. sz. p. 17. "Tömegét és méretét tekintve a második bolygója a Naprendszernek. Sápadt sötétsárga színe, lassú lopakodó pályafutása (29,46 földi év alatt kerüli meg a Napot) miatt rosszindulatú, nyomorék, ármánykodó lény hírében állt. A babilóniaiak ezzel a bolygóval azonosították Ninurtu-t (vagy másképpen Ninib), a háború és vadászat istenét, akit Nergal (a halál és a pestis istensége) mellett második gonosztevőként tartottak számon. Sokszor említik azonban az emberek javát szolgáló tapasztalt, bölcs aggastyánnak is (elsősorban a közélet és a családi élet ápolója). A görögöknél ez a sápadt bolygó Kronosznak, a végzet istenének alakjában elevenedett meg. ..." [HAI.]

KISS György: A 21. század felé. Naprendszerünk a mítoszok és a valóság tükrében. 9. Az Uránusz. A Neptunusz. A Plutó. = Nő 34. 1985. jan. 29. 5. sz. p. 17. "...Az alábbiakban leírt három bolygót még csak nagyon rövid ideje ismerjük (elsőnek az Uránuszt fedezték fel a XVIII. században), és alakjukhoz már nem fűződnek regék, mítoszok, annak ellenére, hogy elnevezéseik (a hagyomány szerint) szintén mitológiai istenek nevét viselik. Ezekről az égitestekről nyert állításainkat nagyban módosítják majd az elkövetkező években a Voyager 2 űrszonda adatai (1976-ban, illetve 1989-ben), valamint a tudósok által annyira várt űrteleszkóp (Space Telescope) által végzett megfigyelések (tervezett Föld körüli pályára állítása , 1986). Eddigi ismereteink szerint, röviden a következőket mondhatjuk el e bolygókról. ..." [HAI.]

KISS György: A 21. század felé. Naprendszerünk a mítoszok és a valóság tükrében. 10. = Nő 34. 1985. febr. 12. 7. sz. p. 17. [HAI.*]

KISS György: A 21. század felé. Naprendszerünk a mítoszok és a valóság tükrében. 11. A Naprendszer őstörténete. = Nő 34. 1985. febr. 19. 8. sz. p. 17. "Cikkünk összeállításánál, a felvételek és rajzok kiválogatásánál arra törekedtünk, hogy az olvasót - lapunk terjedelmét figyelembe véve - megismertessük Földünk közvetlen kozmikus környezetével, egyes égi jelenségekkel és azokkal a nézetekkel, amelyeket az emberiség a történelem folyamán ezekről elképzelt. Természetesen nem mindenről írtunk - hiszen ez lehetetlen -, de sok mindenről, ami hozzásegítheti az olvasót (jórészt a legfrissebb ismereteket továbbítva) a Naprendszer anyagi természetű, állandó változásban levő szerkezetének mélyebb megismeréséhez. E témakörről szóló sorozatunk befejező részeként egy mindnyájunkat izgató kérdéssel szeretnénk még foglalkozni, mégpedig azzal, hogy hogyan jött létre bolygórendszerünk, amelybe a Föld is tartozik? ..." [HAI.]

HORVÁTH András: A Halley-üstökös és a Vega űrszondák. = Ország Világ 29. 1985. jan. 16. 3. sz. pp. 12-13. [SRG.]

LUX S. Pál: Élet a Földön kívül. = Ország Világ 29. 1985. jan. 16. 3. sz. p. 15. [SRG.]

PÉTER József: Űrodisszea - fantasztikum vagy valóság? = Ország Világ 29. 1985. ápr. 10. 15. sz. pp. 6-7. Szaljut-Szojuz komplexum. [SRG.]

(PÉTER): Új fejezet a Vénusz-kutatásban. Pokol az Esthajnalcsillagon. = Ország Világ 29. 1985. júl. 3. 27. sz. p. 4. [SRG.]

BASSA László: Farkas Bertalan is a stábban. Távérzékelés: Interkozmosz-program. = Ország Világ 29. 1985. aug. 21. 34. sz. p. 8. [SRG.]

PÉTER József: Jön a Halley! Üstököslesen. = Ország Világ 29. 1985. dec. 25. 52. sz. pp. 14-15. [SRG.]

ASZÓDI Zoltán: Félremagyarázó szöveg. = Perseida 2000 [1985.]. 1. sz. p. 1. Kislexikon.; A "Perseida 2000" című lapot Aszódi Zoltán és Dankó Csaba debreceni amatőrcsillagászok írták és szerkesztették. A lapokban szerkesztőként illetve szerzőként tévesen feltüntetett Keszthelyi Sándornak: semmilyen közreműködése sem volt a lappal. A lap az 1985-ben alakult "Perseida 2000 Baráti Kör" tagjainak szólt és egy a távoli jövőben (2000-ben) rendezendő meteortábor reményében készült. 1. száma 1985-ben, 2. száma 1987-ben, 3. száma 1992-ben jelent meg. Az első két szám A4 méretben stencilezve. a 3. szám A5 méretben fénymásolva készült. A kiadvány szatirikusan közelítette meg a hazai amatőrcsillagászatot. [KSZ.]

ASZÓDI Zoltán - DANKÓ Csaba: Milyen lesz a P’ 2000 Tábor? = Perseida 2000 [1985.]. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

ASZÓDI Zoltán - DANKÓ Csaba: P’ 85. = Perseida 2000 [1985.]. 1. sz. pp. 2-4. A Pénzesgyőrben 1985. júl. 12-21-ig tartott észlelőtábori élmények. [KSZ.]

DANKÓ Csaba: Pihentagyú találmányok és szerkezetek. = Perseida 2000 [1985.]. 1. sz. p. 6. [KSZ.]

ASZÓDI Zoltán: Tisztelt Tanárnő. = Perseida 2000 [1985.]. 1. sz. p. 6. [KSZ.]

DANKÓ Csaba: Tudod-e hogy? = Perseida 2000 [1985.]. 1. sz. pp. 7-8. Furcsaságok. Reklám. Könyvbarátok figyelem. Hírek. [KSZ.]

DANKÓ Csaba: Keszthelyi Sándor rovata. Láttam a Halley-t. = Perseida 2000 [1985.]. 1. sz. p. 8. [KSZ.]

ASZÓDI Zoltán - DANKÓ Csaba: Vizsga, mint olyan. = Perseida 2000 [1985.]. 1. sz. pp. 9-12. Füzesi Zoltán, Dankó Csaba és Gombos Attila vizsgája a budapesti Urániában. [KSZ.]

Változócsillagok 1985. I. negyedév. = Pleione 2. 1985. 1.(5.) sz. pp. 3-28. Eruptív változók. Orion-köd változók. Mira változók. Félszabályos változók. Szabálytalan változók. A lap valamennyi észlelést közli. A negyedév alatt 4368 fénybecslés küldött 40 észlelő. A kiadvány szerkesztésében közreműködött: Mezősi Csaba, Mizser Attila, Simai Ildikó, Szőke Balázs, Tepliczky István.
[A kiadvány formájában, szerkesztésében: láthatóan folytatása az 1984-es 1. évfolyam számainak. A Pleione címet, a 2. évfolyam 1. számot (és az 5. számot is) viseli, és alcíme szerint a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat közlönye. Készült a Göncöl Társaság nyomdájában. Azonban kifogásolható nyomdatechnikával készült, mivel sötét és fehér foltok, sok elmosódott szövegmező tarkítja. Feltételezhető, hogy emiatt ezt a számot a PVH nem megfelelőnek, és így nem vállalhatónak, vagyis meg nem jelentnek tekintette. Így érthető, hogy később, a Pleione folytatásában, az 1987-es évet a 2. évfolyamnak és az 1. számot az 5. számnak nevezi, mintha ezen szám nem is létezett volna.] [KSZ.]

SZŐKE Balázs: Változócsillag térképek a PVH-nál. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1985. máj. 10. 16. sz. pp. 1-4. 1979 óta összesen 565 csillagról jelent meg térkép hazai kiadványokban. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Az STS-14 űrrepülése. = Repülés, Ejtőernyőzés 38. 1985. febr. 2. sz. p. 12. [SRG.]

A Vega űrszondák indítása. = Repülés, Ejtőernyőzés 38. 1985. febr. 2. sz. p. 12. [SRG.]

Útnak indították a Vega űrszondákat. = Repülés, Ejtőernyőzés 38. 1985. márc. 3. sz. p. 2. [SRG.]

BAJ Attila: Öt év. = Repülés, Ejtőernyőzés 38. 1985. máj. 5. sz. p. 5., hátsó külső borító. [SRG.]

A Szaljut-7 program 1984-ben. = Repülés, Ejtőernyőzés 38. 1985. máj. 5. sz. p. 9. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Az STS-15 űrrepülése - az űrrepülőgép első katonai útja. = Repülés, Ejtőernyőzés 38. 1985. máj. 5. sz. p. 10. [SRG.]

SZENTESI György: Repülés- és űrtechnikai világkiállítás Párizs - 1985. = Repülés, Ejtőernyőzés 38. 1985. júl. 7. sz. pp. 10-11. [SRG.]

K. Gy. [KOVÁCS György]: Miért pislognak a csillagok? = Süni [1. 1985. febr. 2. sz.] p. 17. A "Süni" folyóirat az 1985 januári számmal indult. 1989-ig havonta jelent meg. Alcíme: Természettudományokról fiataloknak. Kezdetben a Népművelési Intézet, a TIT Budapesti Szervezete és a Göncöl Planetológiai és Csillagászati Társaság kiadványa volt. 1990-1993-ig szünetelt, de évfolyamszámozása sosem szakadt meg. 1994-ben a lap újraindult, de "Süni és a Természet" címmel (a Süni egyesült a Budapesti Állatkert ekkor már csaknem 100 éves lapjával, a Természettel), sőt 1996-tól csak "Természet" lett a címe (amelynek gyermekrovata lett a Süni). 2001-től újra "Süni" a folyóirat címe. A Göncöl Alapítvány, a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Süni Egyesület gyermekeknek szóló természettudományos ismeretterjesztő lapjának, a Süninek 2010-ben újrainduló csillagászati rovatát az AAK készíti. [SRG.]

K. Gy. [KOVÁCS György]: Ikrek Gemini. = Süni [1. 1985. febr. 2. sz.] p. 17. [SRG.]

Márciusi csillagos ég. = Süni [1. 1985. febr. 2. sz.] pp. 18-19. [SRG.]

KISZEL Vilmos: Az égbolt tavasszal. = Süni [1. 1985. febr. 2. sz.] p. 20. [SRG.]

KOVÁCS György: Hogyan változnak a csillagok. = Süni [1. 1985. ápr. 4. sz.] p. 17. [SRG.]

Csillagos ég. = Süni [1. 1985. ápr. 4. sz.] pp. 18-19. Április-május. [SRG.]

K. V. [KISZEL Vilmos]: Földünk árnyéka. = Süni [1. 1985. ápr. 4. sz.] p. 20. [SRG.]

K. V. [KISZEL Vilmos]: Egy kecses csillagkép: a Hattyú. = Süni [1. 1985. jún. 6. sz.] p. 17. [SRG.]

Csillagos ég. = Süni [1. 1985. jún. 6. sz.] pp. 18-19. A júliusi égbolt. [SRG.]

K. V. [KISZEL Vilmos]: Figyeld meg. = Süni [1. 1985. jún. 6. sz.] p. 20. Az égbolt megfigyeléséről. [SRG.]

K. V. [KISZEL Vilmos]: Perseus és Androméda legendája. = Süni [1. 1985. júl. 7. sz.] p. 17. [SRG.]

Csillagos ég. = Süni [1. 1985. júl. 7. sz.] pp. 18-19. Az augusztusi égbolt. [SRG.]

K. V. [KISZEL Vilmos]: Figyeld meg a hullócsillagokat. = Süni [1. 1985. júl. 7. sz.] p. 20. [SRG.]

A Halley üstökös. = Süni [1. 1985. aug.] 8. sz. p. 16. [SRG.]

K. V. [KISZEL Vilmos]: Csillagászati észlelések = Süni [1. 1985. aug.] 8. sz. p. 17. Mit észleljünk szeptemberben. [SRG.]

Csillagos ég. = Süni [1. 1985. aug.] 8. sz. pp. 18-19. 1985. szeptember. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Hány csibéje van a Fiastyúknak? = Süni [1. 1985. aug.] 8. sz. p. 20. [SRG.]

K. V. [KISZEL Vilmos]: Halley az emberiség leghűségesebb üstököse. = Süni [1. 1985. szept.] 9. sz. p. 16. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Milyen messze láthatsz szabadszemmel. = Süni [1. 1985. szept.] 9. sz. p. 17. [SRG.]

Csillagos ég. = Süni [1. 1985. szept.] 9. sz. pp. 18-19. [SRG.]

K. V. [KISZEL Vilmos]: Őszi meteorrajok. = Süni [1. 1985. szept.] 9. sz. p. 20. [SRG.]

BOTH Előd - VARGHA Domokosné: Albert Ferencz vizsgatételeihez. = Technikatörténeti Szemle 15. 1985. pp. 179-192. [SRG.]

"Az időmérés története" című kiállítás. = Technikatörténeti Szemle 15. 1985. pp. 215-222. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: A legelső üstökösatlasz? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. jan. 1. sz. p. 31. Hírek Események Érdekességek. A Mawangdui Selyemkönyv i. e. 165-ből. [SRG.]

"Jóga"-rendszer a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. jan. 1. sz. p. 32. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Problémák az űrtávcső körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. jan. 1. sz. p. 47. Folyóiratok. A Science cikke alapján. [SRG.]

(V. Kata): A csillagok országútja. (Móra Könyvkiadó, 1984.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. jan. 1. sz. p. 48. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Rádiósugár elgörbülése a Nap mellett. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. febr. 2. sz. pp. 71-72. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Teleszkóp folyékony tükörrel? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. febr. 2. sz. p. 73. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Kozmikus társkeresés. (Válogatta és az utószót írta: Toró Tibor.) Századunk sorozat. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. febr. 2. sz. p. 91. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Ki a feketelyuk koncepció megalkotója? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. márc. 3. sz. p. 124. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Kimutatták a Zeldovics - Szunyajev-effektus létezését. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. márc. 3. sz. p. 125. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Az űrrepülőgépek első négy éve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. márc. 3. sz. pp. 137-138. [PIR.]

(G. T.) [GÁNTI Tibor]: Dr. Juhász Árpád: A kék bolygó. "A mi világunk" sorozat. (Népszava Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1984.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. márc. 3. sz. p. 143. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(T. L.): Hányféle ásvány van a Földön és a Holdon? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. ápr. 4. sz. p. 169. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(T. M.): Élet az űrből: hamisított bizonyítékok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. ápr. 4. sz. p. 170. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Katonai műholdak és rádiócsillagászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. ápr. 4. sz. p. 171. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Az első infravörös csillagászati megfigyelés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. máj. 5. sz. p. 224. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Az Odisszeusz-program. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. máj. 5. sz. pp. 225-226. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

LUKÁCS Béla: Columbus kontra matematikai junta, avagy egy tévedés, ami nagy felfedezésre vezetett. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. máj. 5. sz. pp. 227-229. [PIR.]

Meteoritok az Antarktisz jegén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. máj. 5. sz. p. 239. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

MARIK Miklós: Mágneses foltok a csillagokon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. jún. 6. sz. pp. 245-248. [PIR.]

(K. T.): Riftképződés és vulkánok a Vénuszon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. máj. 5. sz. p. 269. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(T. M.): A titkolódzás a tudományban nem vezet jóra! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. máj. 5. sz. p. 271. Hírek Események Érdekességek. Űrhajózásról. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Magyar napórakatalógus 1983. (TIT. Budapest, 1984.). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. máj. 5. sz. p. 275. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

MÉSZÁROS József: Meteoritbecsapódás a Bakonyban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. jún. 6. sz. pp. 279-280. [PIR.]

Orvosbiológiai világűrkutatás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. máj. 5. sz. p. 285. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Az Asztron első eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. júl. 7. sz. pp. 322-323. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(F. L. I.): Csillagászati évkönyv, 1985. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. júl. 7. sz. p. 331. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Gyűrű alakú galaxishalmaz? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. aug. 8. sz. p. 367. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Régi mexikói indián írásjelek és az archeoasztronómia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. aug. 8. sz. p. 369. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Az STS-15 űrrepülés - az űrrepülőgép első katonai útja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. aug. 8. sz. p. 369. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: A Halley-üstökös okozta 1910-ben a geomágneses vihart? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. szept. 9. sz. p. 413. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

OLÁH-GÁL Róbert: Miért feltételezzük, hogy az Univerzum egyenletes anyageloszlású? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. szept. 9. sz. pp. 421-422. [PIR.]

Gammasugár-kitörések. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. szept. 9. sz. p. 429. Folyóiratok. Scientific American. [SRG.]

BOSCHÁN Péter: Az űrtávcsőre várva. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. okt. 10. sz. pp. 453-457. [PIR.]

(G. A.): Rakétagázok a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. okt. 10. sz. p. 466. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(T. M.): Amerikai tudósok és a csillagháború. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. okt. 10. sz. p. 466. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A Földön kívüli intelligenciák kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. nov. 11. sz. pp. 499-502. [PIR.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Fiatal csillagok rádiósugárzása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. nov. 11. sz. pp. 506-507. [PIR.]

WEISSKOPF, Victor F.: A világegyetem eredete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. dec. 12. sz. pp. 536-541. [PIR.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: A Halley-üstökös a babiloni csillagászatban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. dec. 12. sz. p. 554. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

KUNFALVI Rezső: Amerikai fizikusok a "csillagok háborújáról". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. dec. 12. sz. pp. 557-559. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Halley-üstökös mint üzleti vállalkozás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 116. 1985. dec. 12. sz. p. 572. Folyóiratok. A Nature cikke alapján. [SRG.]

GUTH, Alan H. - STEINHARDT, Paul J.: A felfúvódó világegyetem. = Tudomány [1.] 1985. szept. 1. sz. pp. 72-83. A Scientific American lap 1845. aug. 28-án jelent meg először New Yorkban, azóta havonta megjelenő folyóirat. A Tudomány a Scientific American magyar kiadása, első száma 1985. szeptemberében jelent meg, abban az évben négy számot adtak ki. A szerkesztőség a Budapest I. ker. Sánc u. 3/b. címen volt, és rendszeresen hírt adtak az Uránia Csillagvizsgáló és a Planetárium műsorairól is, közölték hirdetéseiket is. 1992-ben már közel tízezer példányban adták el az olcsónak éppen nem mondható folyóiratot, mely 1992. decemberéig jelent meg. [KSZ.]

VEKERDI László: Enklima. = Tudomány [1.] 1985. okt. 2. sz. pp. 26-28. Szabó Árpád munkássága az ókori görög csillagászati ismeretek kutatásáról. [KSZ.]

KING, Ivan R.: Gömbhalmazok. = Tudomány [1.] 1985. okt. 2. sz. pp. 76-83. [KSZ.]

LEIBACHER, John W. - NOYES, Robert W. - TOOMRE Juri - ULRICH, Roger K.: Napszeizmológia. = Tudomány [1.] 1985. nov. 3. sz. pp. 20-30., címoldal. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Észrevételek a napszeizmológiához. = Tudomány [1.] 1985. nov. 3. sz. p. 31. [KSZ.]

Bukott csillag? = Tudomány [1.] 1985. nov. 3. sz. pp. 32-34. Hipotézis a Nemezis nevű kísérőcsillagról, mely 26 millió évente jár napközelben. [KSZ.]

Gamma-csillagászat. = Tudomány [1.] 1985. dec. 4. sz. pp. 48-50. Könyvismertetés a Gamma-Ray Astronomy; írta Rodney Hilier, az Oxford University Press gondozásában megjelent kötetről. [KSZ.]

WALKER, Jearl: Mikor láthatjuk legjobban a Halley-üstököst az elkövetkező hónapokban? = Tudomány [1.] 1985. dec. 4. sz. pp. 148-151. [KSZ.]

MIHAJLOV, A. A.: Amikor a perc 61 másodpercig tart. = Univerzum 29. 1985. jan. 1. (334.) sz. pp. 18-20. [ZSE.]

Beszélgetés Bruno Pontecorvoval. = Univerzum 29. 1985. jan. 1. (334.) sz. pp. 55-58. A napneutrinókról, a "Priroda" cikke nyomán. [ZSE.]

Megkezdte kutatómunkáját az Exosat mesterséges hold. = Univerzum 29. 1985. febr. 2. (335.) sz. pp. 81-82. [ZSE.]

[SKLOVSZKIJ, I. Sz.:] Arthur Stanley Eddington. = Univerzum 29. 1985. márc. 3. (336.) sz. pp. 42-53. A szerző nevét nem közölte a magyar lap, azt a Zemlja i Vszelennaja eredeti cikkéből azonosítottuk. [ZSE.]

MAYER, Gordon: A Gergely-naptár. = Univerzum 29. 1985. szept. 9. (342.) sz. pp. 37-47. Naptárreform. Néhány kritikai megjegyzés . . . és a védelem. A vándorló tavaszkezdet. Az állandó tavaszkezdet. Az új naptár. [VEJ.]

NYANG, Sulayman S.: Afrikai kozmológia. = Univerzum 29. 1985. okt. 10. (343.) sz. pp. 44-56. Inkább néprajz, mint csillagászattörténet! [ZSE.]

TUBOLY Vince: Üstököscsaládokról. = Üstökös [9.] 1985. 46. sz. pp. 2-4. [TUV.]

1984. év üstökösei. = Üstökös [9.] 1985. 46. sz. pp. 3-8. Külföldi adatsorok. [KSZ.]

A Levy-Rudenko, 1984t üstökös megfigyelései. = Üstökös [9.] 1985. 46. sz. pp. 9-10. Keszthelyi Sándor, Károly Lajos, Csukás Mátyás, Kósa-Kiss Attila, Szabó Sándor, Tuboly Vince 1984. dec. 11. és 1985. febr. 16. közötti észlelései, szöveges leírásként. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Számítógépes programok. = Üstökös [9.] 1985. 46. sz. pp. 11-20. [TUV.]

IHW időbeosztása a Halley üstökös észlelésére. = Üstökös [9.] 1985. 46. sz. pp. 20-22. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Üstökös [9.] 1985. 47. sz. pp. 24-31. A P/Halley üstökös fotói. Standard csillagok a Halley üstökös fotometriai és polarimetriai megfigyeléséhez. Halley-naptár. A P/Giacobini-Zinner üstökös felfedezései. A P/Halley üstökös csillagfedései 1985-ben. A Halley üstökös efemerisei. A P/Giacobini-Zinner üstökös efemerisei. Machholz, 1985e üstökös. [KSZ.]

NAGY ABONYI Attila: Halvány, nem pontszerű objektumok fényképezése. = Üstökös [9.] 1985. 47. sz. p. 32-37. [TUV.]

TÓTH György: Elliptic. (Efemerida számító számítógépes program, BASIC). = Üstökös [9.] 1985. 47. sz. pp. 37-45. [TUV.]

A klubélet hírei. = Üstökös [9.] 1985. 47. sz. pp. 46-51. Benne: az 1984. máj. 4-i teljes holdfogyatkozás körmendi észlelésének leírása. [KSZ.]

BALEBANOV, V. M.: Randevú a Halley üstökössel. = Üstökös [9.] 1985. 47. sz. pp. 52-59. A Zemlja i Vszelennaja cikkét fordította Földesi Ferenc. [KSZ.]

Hartley-Good, 1985 l üstökös. = Üstökös [9.] 1985. 48. sz. pp. 61-62. Tóth Imre számításaival. [KSZ.]

P/Halley, 1982 i üstökös. = Üstökös [9.] 1985. 48. sz. pp. 62-76. Efemerisek. Keresőtérképek. Csillagfedések. Csóvájának várható irányai. Rajzok az 1835 III Halley üstökösről. Középkori rajzok. [KSZ.]

P/Giacobini-Zinner, 1900 III üstökös megfigyelései 1985-ben. = Üstökös [9.] 1985. 48. sz. pp. 77-80. Károly Lajos, Csukás Mátyás, Kósa-Kiss Attila, Keszthelyi Sándor, Szabó Sándor, Tuboly Vince, Horváth Tibor megfigyelései 1985. júl. 21. és okt. 13. között szövegesen. [KSZ.]

A Hartley-Good, 1985 l üstökös megfigyelései. = Üstökös [9.] 1985. 48. sz. p. 80. Szabó Sándor, Horváth Tibor, Tuboly Vince leírásai 1985. okt. 4. és 18. között. [KSZ.]

P/Halley, 1982 i üstökös megfigyelései 1985-ben. = Üstökös [9.] 1985. 48. sz. p. 81. Szabó Sándor [a Halleyt Szabó Sándor amatőrcsillagász látta meg elsőként Bólyból 1985. szept. 14,122-kor, mint 12 mg-os kör alakú foltot egy 150/1000 reflektorral], Kósa-Kiss Attila, Bíró Levente, Csukás Mátyás észlelési leírásai 1985. szept. 14. és okt. 26. között. [KSZ.]

A P/Halley üstökös első hazai felvételei. = Üstökös [9.] 1985. 48. sz. p. 81b. Elsőként Tóth Imre fényképezte le a piszkéstetői obszervatórium Schmidt-távcsövével 1985. aug. 23-án hajnalban, 20 perces expozícióval. [KSZ.]

[Üstökös rajzok 1985. aug. 13. és nov. 14. között.] = Üstökös [9.] 1985. 48. sz. p. 82. Szabó Sándor és Károly Lajos a P/Giacobini-Zinner, Tuboly Vince a Hartley-Good, a Thiele és a P/Halley üstökösöket rajzolta. [KSZ.]

[Üstökös fényképek.] = Üstökös [9.] 1985. 48. sz. p. 83. Tuboly Vince fényképei a Thiele és a Halley üstökösről. A Halley-üstökösről az első magyar amatőrcsillagászati felvételt 1985. okt. 17-én hajnalban készítette Csiba Márton és Farkas István, Dunaújvárosból. [KSZ.]

TÓTH György: Parabolic. (Efemerida számító számítógépes program, BASIC). = Üstökös [9.] 1985. 48. sz. pp. 84-89. [TUV.]

1984. november - december. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1985. jan. 30. sz. p. 1. Alföldi Attila, Füzesi Zoltán, Zajácz György megfigyeléseiből. [KSZ.]

Eruptív változók. Mirák. Max. előrejelzések. SR & RV Tauri változók. = Változócsillag Észlelő Csoport Debrecen Körlevél 1985. jan. 30. sz. p. 1. [KSZ.]

T. L.: Csillagokról, repülésről a klubban. = Vas Népe 30. 1985. jan. 16. 12. sz. p. 5. Csillagok világa címmel tartotta meg idei első foglalkozását Körmenden a Mazsola klub. Előadók Komjáthy Kálmán és Tuboly Vince. [SRG.]

- thy: Tűzgömb, vagy gömbvillám? Nem UFO volt. = Vas Népe 30. 1985. márc. 19. 65. sz. p. 8. Vincze Ildikó csillagász magyarázata az 1985. márc. 18-i jelenségről. [SRG.]

Május negyedikén: teljes holdfogyatkozás. = Vas Népe 30. 1985. máj. 3. 102. sz. p. 8. [SRG.]

Hírül adtuk már, hogy ma este... = Vas Népe 30. 1985. máj. 4. 103. sz. p. 16. Teljes holdfogyatkozás lesz. [SRG.]

- treiber - [TREIBER Mária]: Lopják a Holdat? = Vas Népe 30. 1985. máj. 9. 107. sz. p. 4. Dr. Tóth György ismertetése az 1985. máj. 4-i holdfogyatkozásról. A jelenségről Horváth Pál fotóriporter készített felvételeket. [SRG.]

Az üstökösökről... = Vas Népe 30. 1985. aug. 2. 180. sz. p. 8. Az ország csillagászati szakkörvezető értekeznek az MMIK-ban Szombathelyen. [SRG.]

- kor: Halley üstökös, meteorraj. Vasi amatőrcsillagászok. = Vas Népe 30. 1985. aug. 3. 181. sz. p. 16. Aug. 12-17. között egyhetes tábort szerveznek a bemutató csillagvizsgálóban szombathelyi amatőrcsillagászoknak. [SRG.]

Csillagász tábor Kaposváron. = Vas Népe 30. 1985. aug. 6. 183. sz. p. 5. "Amatőr csillagászoknak ad otthont július közepétől a Kaposvár határában lévő csillagvizsgáló. Húsz lelkes csillagász - 13 évestől 42 éves korig - elméleti és gyakorlati ismereteit gyarapítja. E. Kovács Zoltán igazgató-táborvezető segítségével. Az Országos Észlelő Tábor programja égbolt-ismeret, üstökös keresés és megfigyelés." Fotó: Kálmándy Ferenc [KSZ.]

URBÁN László: Hány óra van Fekete Bég? = Vas Népe 30. 1985. aug. 6. 183. sz. p. 5. A sárvári napóra szoborról. [KSZ.]

Szombathelyi Csillagvizsgáló Intézet. Várják, fényképezik, megfigyelik a fényes "vendéget." = Vas Népe 30. 1985. aug. 6. 183. sz. p. 6. A Halley-üstököst. "A szakemberek tíz évvel ezelőtt kiderítették, hogy a veleméri XIII. században épült román stílusú római katolikus templom belsejében látható, Aquila János freskóinak egyike az üstökös 1378. évi megjelenését örökíti meg" [SRG.]

Vetélkedő a csillagokról. = Vas Népe 30. 1985. szept. 2. 205. sz. p. 8. VII. Országos csillagászati szakköri vetélkedő és tanácskozás Tatabányán. Vértes Ernő szombathelyi szakkörvezető "A", Sági Ferenc csepregi szakkörvezető "B", Tuboly Vince körmendi szakkörvezető "C" kategóriájú vezető lett. [SRG.]

- treiber - [TREIBER Mária]: A híres, hírhedt Halley. Üstökösjárás. = Vas Népe 30. 1985. nov. 29. 280. sz. p. 5. Beszélgetés Tóth Györggyel és Dologh Ervinnel. Fotót készített a Halley-üstökösről Dologh Ervin. "A felvétel a szombathelyi csillagdában készült november 6-ról 7-re virradó éjszaka" [SRG.]

kozma: Vasi amatőr csillagászok elismerése. Planetárium Szombathelyen? = Vas Népe 30. 1985. dec. 10. 289. sz. p. 5. December 4-én, Szombathelyen a TIT-székházban tartotta ülését a csillagászati szakosztályok országos választmánya. Schalk Gyula elismeréssel szólt a hivatásos és amatőrcsillagászok együttműködéséről Vas megyében. [SRG.]

FEISZT György: Egy humanista Vas megyéből. = Vas Népe 30. 1985. dec. 19. 297. sz. pp. 2-3. Felsőszelestei Gosztonyi János csillagászati érdeklődése. 1460 táján született. A pécsi káptalani iskolában tanult. Bécsben, Bolognában, Párizsban járt egyetemre. "Úgy ismerte a csillagokat, mint a saját tenyerét"- írták kortársai. Váci, később győri püspök lett. Erdélyi püspökként halt meg 1527-ben. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Egy ótestamentumi csodáról. = Világosság 26. 1985. okt. 10. sz. pp. 645-646. [SRG.]

SEBŐK János: A "látható semmi". Emlékét hirdeti a déli harangszó? = Világ Ifjúsága 39. 1985. 12. sz. pp. 14-15. A világ a visszatérő Halley-üstököst várja. A déli harangszó elrendeléséről, utalva Ponori Thewrewk Aurél idevonatkozó cikkére. [VEJ.]

Adatok a "piszkos hógolyóról". = Világ Ifjúsága. 39. 1985. 12. sz. p. 15. Edmund Halley és a róla elnevezett üstökös bemutatása. [VEJ.]

Stonehenge. Glóbusz. = Világ Ifjúsága 39. 1985. 12. sz. p. 16. A dél-angliai Wiltshire-ben található, a kőkorszakból származó kőtömbök kétséget kizáróan csillagászati megfigyeléseket szolgáltak. A szlovákiai Expres írása nyomán. [VEJ.]

Koszpasz/Sarsat. Glóbusz. = Világ Ifjúsága 39. 1985. 12. sz. p. 18. Szovjet és amerikai kereső és mentő műholdak rendszere. A Junge Welt cikke alapján. [VEJ.]

FRENYÓ Zoltán - GÁBOR György: Csillagok fényében, császárok árnyékában. Asztrológia, kereszténység, hatalom. Firmicus Maternus sorsa. = Világosság 26. 1985. jún. 6. sz. pp. 375-383. [SRG.]

KOCH Sándor: A tökéletlenség és korlátosság dicsérete. = Világosság 26. 1985. júl. 7. sz. pp. 448-455. Az Univerzumról. [SRG.]

Bevezető. = Wakond 1985. 2. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Mitugrász (éposz gyanánt). = Wakond 1985. 2. sz. pp. 2-6. Versek: Mint akit a Skylab hókon vágott. Baljós égi jel. Állatok övén. Égpiszkálók. Változós nóta. [KSZ.]

Tey [TPLICZKY István]: A téli meteorészlelésről... = Wakond 1985. 2. sz. pp. 7-9. [KSZ.]

Fellendítem az amatőrmozgalmat. = Wakond 1985. 2. sz. pp. 10-13. [KSZ.]

Teplektor [TEPLICZKY István]: "Korunk felfedezői" sorozat. Egy bajnoki felfedezés hiteles története. = Wakond 1985. 2. sz. pp. 13-17. Az 1981. szept. 5-i hajnali észrevétele után nóvának nézték a Marsot. [KSZ.]

Majdnem tíz éves az első magyar szelinológus szaklap, a Terminátor. = Wakond 1985. 2. sz. pp. 17-19. A Terminátor című holdészlelési lapról, amelyet Hajnáczky Sándor és Keszthelyi Sándor próbált az 1970-es évek közepén előállítani, de amely sohasem jelent meg. [A Hold-megfigyelésekkel foglalkozó "Terminátor" című lap Hajnáczky Sándor szerkesztésében Székesfehérváron készült. Cikkekkel közreműködött Keszthelyi Sándor és Kocsis Antal is. 1974-1975-ben egy-két szám kézirata elkészült, írógéppel sokszorosítva, néhány oldalon, a közreműködőknek átadott néhány példányban. 1976-1977-ben ennek egyikét a helyi VOLÁN nyomda egyetlen példányban próbaképpen kinyomatta. További példányok vagy számok nem készültek, terjesztésre sem került sor - emlékezett vissza ezekre az időkre Hajnáczky Sándor 2007-ben.] [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Kislexikon (speciális magyar amatőrkifejezések). = Wakond 1985. 2. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

A játszma véget ért. = Wakond 1985. 2. sz. p. 22. Gál Ferenc Benedek csillagászati távcsőlencse-gyűjtő tevékenységéről. [KSZ.]

          1986.

Albireo. Mélyég és kettőscsillag katalógus az RDC-atlaszhoz. Összeáll.: Szentmártoni Béla. [H. n., 1986. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Göncöl Társaság.] 21 p. + 32 térk. Kézirat gyanánt. A katalógusokban azok a mély-ég objektumok és kettőscsillagok szerepelnek, melyek az RDC (Revue des Constellation) atlaszban jelölve vannak. A csillagképek sorrendje is ugyanaz, mint az atlaszban, s a csillagképek neve előtt az atlasz térképszáma szerepel. [REZ.]

AMUSZIN, I. D. [Joszif Davidovics]: A holt-tengeri tekercsek és a qumráni közösség. Ford.: Bíró Dániel és Kalmár Éva. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Akadémiai Kiadó és Nyomda. 406 p. Csillagászat: pp. 170-175. A naptár. (A qumráni közösség csillagászati vonatkozásairól. Naptáruk eltért a Judeában elfogadott hold-naptártól. Szoláris naptár volt, 3 évszakból, 12 hónapból, 52 hétből, 364 napból állt. Az eltérést kiegészítő időszak betoldásával korrigálták, időről időre hozzáigazítva a szoláris évhez. [KSZ.]

BADINY JÓS Ferenc: Bevezetés a Kozmológiába. [Buenos Aires,] 1986. Ősi Gyökér. 16 p. Kozmológia. Kozmogónia. A kozmológikus szemléltető vallás. Astrológia. Astronómia. Astromantika. Precessió. A nagy napciklus. Néhány adat a káldeusok csillagismeretéről. Ékírásos feljegyzés a Halley-üstökösről. [KSZ.]

   BALÁZS Béla: A galaktikus spirálkarok vizsgálata a nyílt csillaghalmazok segítségével. Doktori értekezés. Budapest, 1986. 154 p.; 9 p. A mű végén a 180 tételt tartalmazó irodalomjegyzék (pp. 149-154.), majd az oldalszámozást újra kezdve a CSCA hivatkozási rövidítésrendszere található. [HAI.]

BENEDEK István: Hippokratésztől Darwinig. A természettudomány nagy korszakai. Budapest, 1986. Népszava Lap- és Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 151 p. /Mi világunk./ Lektorálta: Vekerdi László. Csillagászat: pp. 30-31.; pp. 35-37.; pp. 55-57.; pp. 83-97.; pp. 117-119.; pp. 121-126. [KSZ.]

BITSAKIS, Eftichios: Fizika és materializmus. Ford.: Sipos János. 2. kiad. Budapest, 1986. Kossuth Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 407 p. A fordítást szakmai szempontból ellenőrizte: Szegedi Péter. A szerző előszava Athénban kelt 1982. februárban. Csillagászat: pp. 173-194.: A kozmológiai kérdés. Kozmológiai modellek. A tágulási elmélet kritikája.; pp. 196-212.: Tér, idő, mikrojelenségek. A relativitáselmélet - a fizikai világ elmélete. A gravitáció: egyetemes kölcsönhatás. Megjegyzések a foton, a graviton és a neutrínó saját tömegéről. A tahionok és a Minkowski-világ. Az idő iránya. [KSZ.]

BOTH Előd - SZENTPÉTERI László: Forgatókönyv "Az űrkutatás három évtizede", "Barátaink a műholdak" és "Az űrkutatás tudományos eredményei" című diasorozathoz. Budapest, 1986. Uránia Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzem. 16 p. [KOC.]

BÖDŐK Zsigmond: Harmatlegelő. A csillagos ég a néphagyományban. Bratislava, 1986. Madách Kiadó. 101 p. [KSZ.]

  COMENIUS, Johannes Amos: Ioann. Amos Comenii Orbis Pictus, in hungaricum et germanicum translatus, et hic ibive emendatus. A’ Világ Le-festve. Magyarra fordíttatott, és hellyel-hellyel meg-jobbíttatott Sz. J. által S. patakon 1796-dik eszt. Die Welt in Bildern. In die Ungarische und Deutsche Sprache übersetzt und hin und wieder verbessett. Nyomtattatott Pozsonban, Wéber Simon Péter költségével és betüivel. 1798. 167 p. Hasonmás kiadás: [Miskolc,] 1986. Kiad.: Magyar Comenius Társaság, Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Készült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár sokszorosító műhelyében. 167 p. /Bibliotheca Comeniana. 1./ A Tiszáninneni Református Egyházkerület Nagykönyvtárában, Sárospatakon őrzött kötet hasonmása. Csillagászat: pp. 6-7. A Világ.; pp. 8-9. Az Ég. [KUN.]

COSMA, Doru: Bruno és Galilei. Két inkvizíciós per. Ford.: Bíró Gáspár. Bukarest, 1986. Kriterion Könyvkiadó, Intrepinderea Poligraficá "13 Decembrie 1918." 155 p. /Századunk./ [VLP.]

CSABA György: Csillagjóslás. Legenda és valóság. Budapest, 1986. Minerva, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Széchenyi Nyomda. 268 p. A kötetet szakmailag ellenőrizte: Gazda István, Marik Miklós és Taracsák Gábor. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. 267 p., 8 t. [SRG.]

Csízió vagyis a csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása. A csillagok, üstökösök és égi jelek különféle természetéről; az emberi nem négyféle véralkatáról, természetéről és tulajdonságáról és arról, hogy mindenik hónapban micsoda rendet tartson az ember ételben, italban, alvásban, fürdésben, tisztulásban és érvágásban. Budapest, 1986. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Szegedi Nyomda. 186 p. Hónapok. A föld kerekségéről, területéről és nagyságáról. A csillagok a földtől mily messze legyenek, és a planéták is mily nagyok? Az esztendőknek elejéről. A szökő esztendőről. A Napnak kezdetéről. A hét planétákról. A 12 égi jegy természetéről. Hány óráig lesz fenn a Hold világa éjszaka? Az üstökös-csillagról. Kézi komposztom és árnyékóra. Háziállatok gyógyítása. Készült az 1909. évi kiadás szövege és a Landerer nyomdák fametszetei nyomán. A függeléket írta: Borsa Gedeon. pp. 165-179. [HAI.]

DRÖSSLER, Rudolf: Amikor a csillagok istenek voltak. Ford.: Sipos Attila. Budapest, 1986. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 174 p. /Univerzum könyvtár./ A szöveget az eredetivel egybevetette és szakszerkesztette: Makkai János. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Égi mechanika. Kézirat. Budapest, 1986. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Tankönykiadó, ÁFÉSZ nyomda, 429 p. Tartalma: Az N-test probléma.; A kéttest-probléma.; Az elliptikus mozgás sorfejtései.; Pályaszámítás.; A háromtest-probléma.; Perturbációszámítás.; A bolygók és holdak mozgása.; A Hold mozgása. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

FIDRICH Róbert - KOVÁCS István - MIZSER Attila - TEPLICZKY István: Változócsillag-megfigyelések 1986. I. félév. JD: 2446431 - 2446612. Variable star observations 1986 first half. Budapest, 1986. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Nyomda. 56 p. /PVH Report. 15./ 39 észlelő 9492 fényességbecslésének részletes adatsora. [KSZ.]

GALILEI, Galileo: Matematikai érvelések és bizonyítások két új tudományág, a mechanika és a mozgások köréből Galileo Galilei úr, a római akadémia tagja, a fenséges toscanai nagyherceg filozófusa és első matematikusa tollából. A függelékben néhány merev test súlypontjának vizsgálatával. Ford.:`Dávid Gábor. Jegyz. ell.: Gazda István, Pesthy Monika. Utószó: Vekerdi László. Budapest, 1986. Európa Könyvkiadó, Kner Nyomda. 399 p. A munkát Galilei 1634-1637-ig írta, a könyv először (az 1638. március 6-án írt ajánlásával) 1638-ban jelent meg. A könyvnek ez az első magyar nyelvű kiadása. Igencsak kevés benne a csillagászat. [KSZ.]

GAZDA István, ifj. - MARIK Miklós: Csillagászattörténeti ABC. 2. kiad. Budapest, 1986. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 152 p. Bírálók: Balázs Béla, Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

Gólyavári esték. A gondolkodás évszázadai. Szerkesztette: Lovas György. Budapest, 1986. RTV-Minerva, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 284 p. Szakértő: Gazda István.; Fehér Márta: A világegyetem tudománya. pp. 114-128.; Vekerdi László: A mozgás új tudománya. pp. 129-140.; Gazda István: Newton és kora. pp. 141-146.; Balázs Lajos: A kozmosz születése. pp. 254-263. [SRG.]

Göncöl - Albireo tábor 1986. júl. 4. - 14. [H. n.], [1986.] [8 p.] Az 1. oldalon a tábor idejére eső fedési minimumok, a további 7 oldalon az RT And, V477 Cyg, RX Her, V451 Oph, RZ Cas, TV Cas, U CrB, Y Cyg, U Oph, EE Peg, Z Vul fedési változócsillagok kereső- és észlelőtérképei vannak. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 8. változatlan kiad. Budapest, 1986. Tanárképző Főiskolák, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 93 p., 6 mell. Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Tanszerismertető. Diapozitív-sorozat az általános iskolai földrajz tanításához. 8. osztály. Csillagászat 1-35-ig. Budapest, 1986. Országos Oktatástechnikai Központ Veszprém, Magyar Diafilmgyártó Vállalat, Diafilm házinyomda. 8 p. [KOC.]

GURSTEJN, A.: Emberek és csillagok. Ford.: Bánlaki Viktor. Budapest, 1986. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. [16 p.] Képes csillagászati könyv gyermekeknek. A belső kartonlapok lapozásakor kiemelkedő alakzatokkal. [KSZ.]

HÉDERVÁRI Péter: Ismeretlen (?) Naprendszerünk. Budapest, 1986. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 328 p. /Univerzum könyvtár./ A szerző bevezetője szerint az 1982 végéig rendelkezésre álló kutatási anyagokat használta fel, utószavát is 1982. dec. 31-re keltezte. Függelékben tette közzé a kézirat lezárása után történteket, 1983. nov. 21-ig. A szerző 1984. jún. 27-én elhunyt, így nem érhette meg könyvének megjelenését. 1985-re tevődtek át a nyomdai munkák, így Hédervári Péter neve már gyászkeretbe került az 1986-os könyvben. [KSZ.]

HLAD, Oldrich - WEISELOVÁ,Jitka: Souhvézdi nasi obloha. Szozvezdije. Sternbilder. Constellations. Gwiazdozbiory. Csillagképek. Praha, [1986.] Pro Hvezdárnu a planetárium hl. m. Prahy vydalo vydavatelstvi CTK-PressFoto Praha. Grafická úprava: Kincl, Milan. 32 lev., 51 színes tábla. A kiadvány hat nyelve: cseh, orosz, német, angol, lengyel, magyar. Az egyes csillagképek térképei kis, képeslap méretű kartonokon. Minden csillagkép-táblán magyar leírás is olvasható. A kiadványt többször is kiadták, mert ismerünk 1986-os évszámú, 1988-as évszámú, és évszám nélküli változatokat is. [KSZ.]

Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XIII. A XIII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Noszvaj, 1985. október 15-18.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1986. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. 185 p. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Amatőrcsillagász ABC. Az Albireo Amatőrcsillagász Klub megfigyelési tájékoztatója. [H. n.] 1986. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Göncöl Társaság Sokszorosító és Könyvkötő Műhelye. 38 p. Az előszóban (p. 3.) olvasható, hogy a kiadvány összeállításához felhasznált cikkek legnagyobb részét Szentmártoni Béla fordította. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: A naptevékenység és földi hatásai. Budapest, 1986. Országos Meteorológiai Szolgálat, OMSZ házinyomda. 22 p. /Meteorológiai tanulmányok.58./ Lektorálta: Marik Miklós. [KSZ.]

KARÁCSONYI Rezső: Egy a valóság s ezer a ruhája. 1. Olvasókönyv az általános iskolai fizikához. 5. kiad. Budapest, 1986. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda 292 p. Jelzet: 8077/I. Bírálók: Halász Tibor, Kádár Lászlóné, Kedves Ferenc. Csillagászat: pp. 22-28., 103-123. [KSZ.]

KARÁCSONYI Rezső: Egy a valóság s ezer a ruhája. 3. Olvasókönyv az általános iskolai fizikához. Budapest, 1986. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda 315 p. Jelzet: 8077/III. Bírálók: Bene Béla, Halász Tibor, Kedves Ferenc. Csillagászat: pp. 235-245. (Északi fény, sarki fény, fizikai folyamatok a Napon, protuberanciák, gyöngyházfényű felhők); pp.249-257. (égboltfénylés, kozmikus sugárzás). [KSZ.]

KERESZTY András: A Challenger-video. Budapest, 1986. Magvető Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 212 p. A Challenger űrrepülőgép 1986. jan. 28-i katasztrófájáról. [KSZ.]

Kettőscsillag katalógus. Összeáll.: Szentmártoni Béla. [H. n.] 1986. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Göncöl Társaság. 19 p. Szentmártoni Béla előszava 1986 decemberében kelt Hencsén. A katalógus 900 kettőst tartalmaz. [KSZ.]

KOVÁCS István - MIZSER Attila - SZŐKE Balázs - TEPLICZKY István: Változócsillag-megfigyelések 1985. II. félév. JD: 2446247 - 2446430. Observations second half-year 1985. Budapest, 1986. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, TIT Nyomda. 80 p. /Report of the PVH. 14./ 61 észlelő 16458 fényességbecslésének részletes adatsora. [KSZ.]

KÖVES József: Csillagászati földrajz. 4. kiad. Budapest, 1986. Tankönyvkiadó, Dabasi Nyomda. 146 p. /Tanárképző főiskolai tankönyvek./ Bírálta: Marik Miklós és Udvarhelyi Károly. [KSZ.]

KUBASZOV, Valerij Nyikolajevics: A kozmosz érintése. Ford.: Dandé Krisztián. Budapest, 1986. Kossuth Könyvkiadó - Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Szikra Lapnyomda. 139 p., 24 színes t. [KSZ.]

KULIN György: Távcsövek házi készítése. Átdolg., szerk.: Both Előd. Grafika: Hernádi Károly, Jáhl Attila. Budapest, 1986. TIT Uránia Csillagvizsgáló, TIT Rotaüzeme. 80 p. Az 1970-es Kulin kötet Sajó Péter és Varga János szakvéleménye alapján átdolgozott kiadása. Az 1984-es kiadás változatlan utánnyomása. [SRG.]

Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. 495 p. A kötetben lévő tanulmányok szerzőinek utónevét a nyomtatásban csak kezdőbetűvel jelölték meg (csak a hölgyek nevét írták ki teljesen). Ezek feltárását teljes körűen elvégezni nem reméltük, ezért az utónevek ilyen fokú rövidítését változatlanul hagytuk. [KSZ.]

MAKRA Zsigmond: Űrhajózás holnapután. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 127 p. /Gondolat zsebkönyvek./ [KSZ.]

MAKRA Zsigmond: Űrhajózás holnapután. Bratislava - Budapest, 1986. Madách Kiadó - Gondolat Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 127 p. /Gondolat zsebkönyvek./ [KSZ.]

Meghívó a Csillagászat Baráti Köre XIV. Országos Találkozójára. Szombathely, 1986. augusztus 20-23. [H. n.], 1986. Csillagászat Baráti Köre Országos Vezetősége és Vas megyei Csoportja, TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, TIT Budapesti Uránia Csillagvizsgálója, Szombathely Város Tanácsa, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, ELTE TTK Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, TIT Vas megyei Szervezete. [12 p.] Előzetes programismertető. [KSZ.]

MITTON, Simon: A nappali csillag. Napunk története. Ford.: Kun Mária. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 217 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Kondásné Gesztelyi Lídia. Szakmailag ellenőrizte: Illés Erzsébet. [KSZ.]

MIZSER Attila - SZŐKE Balázs - TEPLICZKY István: Változócsillag megfigyelések 1985. I. félév. JD: 2446067 - 2446246. Observations first half-year 1985. Budapest, 1986. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, TIT Nyomda. 55 p. /Report of the PVH. 13./ 60 észlelő 10562 fényességbecslésének részletes adatsora. [KSZ.]

MOJZES Imre: A kalocsai Hajnald Obszervatórium története. Budapest, 1986. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézete, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár házi nyomda. 139 p. Felelős kiadó: Szeidl Béla. Lektorálta: Kálmán Béla és Vargha Domokosné. Kálmán Béla (pp. 7-8.) és Tibor Mátyás (pp. 11-12.) előszavával. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Halley-üstökös nyomában. [Budapest, 1986.] Természettudományi Múzeum, Természettudományi Múzeum nyomdája, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyomdája. 7 p. A "Halley-üstökös nyomában" című időszakos kiállítás katalógusa. A tárlatot az MTA Központi Fizikai Kutatóintézete, valamint a TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló közreműködésével a Természettudományi Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum rendezte. [REZ.]

PVH Változócsillag Atlasz IX. rész. Összeáll.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Kiad.: TIT Uránia Csillagvizsgáló [Budapest,] 1986. TIT Nyomda. 24 p. VX And, SZ And, TV And, TY And, AQ And, EH And, UU Aur, UV Aur, V Aqr, V Boo, S Cam, ST Cam, RY Cam, XX Cam, X Cnc, RS Cnc, RT Cnc, V CVn, Y CVn, V Cyg, W Cyg, RZ Cyg, AB Cyg, AF Cyg, AW Cyg, U Del, EU Del, CZ Del, CT Del, S Dra, RY Dra, TX Dra, UX Dra, AH Dra, Y Gem, X Her, ST Her, UW Her, g Her, U Hya, V Hya, FF Hya, S Lac, SX Lac, RX Lac, S LMi, U LMi, Y Lyn, SV Lyn, BQ Ori, RR Peg, RX Peg, TW Peg, Z Psc, RT Psc, Y Tau, Y UMa, Z UMa, ST UMa, RY UMa változócsillagok térképei. [KSZ.]

SAIN Márton: Nincs királyi út. Matematikatörténet. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). 831 p. Szakmailag ellenőrizte: Vekerdi László, Andréka Hajnal, Sain Ildikó. A szerző előszava 1985-ban kelt Budapesten. A hatalmas anyagot részletesen bemutató könyv a matematika egyetemes történetét mutatja be, de az itt bemutatott matematikusok nagy része foglalkozott csillagászattal is. Így csillagászati vonatkozásokkal sok helyen találkozunk. A nagyrészt csillagászat részek: Eudoxosz (pp. 134-144.).; Apollóniosz (kúpszeletek, epiciklusok, excentrikus körök pp. 215-236.).; A görög csillagászok "trigonometriája" (pp. 241-268.).; Al-Battani (pp. 397-399.).; Abul-Vafa (pp. 399-400.).; Al-Bírúni (pp. 401-402.).; Omár Hajjám (pp. 405-408.).; A maják naptárrendszeréről is (pp. 420-432.).; Regiomontanus (pp. 470-475.).; Kepler (pp. 523-526.). [HAI.]

SCHALK Gyula - TRETHON Judit: Az UFO-k titka. Budapest, 1986. ÉTK nyomdaüzeme. 32 p. /Planetáriumi füzetek. 9./ Szakmailag ellenőrizte: Almár Iván, ifj. Kálmán Béla. Sorozatszerkesztő: Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

SIMONYI Károly: A fizika kultúrtörténete. 3. átdolg. kiad. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 538 p., 32 t. Lektorálta: Mátrai László és Vekerdi László. Csillagászat: pp. 47-52., 75-80., 92-97., 107-108., 117., 131., 143-144., 159-161., 170-190., 207-210., 243-256., 264-265., 398-400., 480-481., 498-509. [HAI.]

SZABÓ Gyula: A Balaton kutatásához kapcsolódó űrfelvételhasznosítási vizsgálatok. Budapest, 1986. Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Vízrajzi Intézet, Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat. 56 p. Lektorok: Virág Árpád és Vörös Lajos. [KSZ.]

SZÁSZ Jenőné Tolnai Klára - TAMÁSI Ferenc: Mesterséges holdak. Budapest, 1986. Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Zrínyi Nyomda. 205 p. /Tisztek könyvtára./ [KSZ.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: A Naprendszer parányai. Az üstökösök kutatásáról. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Kner Nyomda. 318 p., 24 t. Szakmailag ellenőrizte: Érdi Bálint. [KSZ.]

TIHANYI László: A kalap és a galaxis. A gondolkodás képeskönyve. [Budapest,] 1986. Reflektor Kiadó, Révai Nyomda. 100 p. Részben csillagászati könyv. [KSZ.]

TOLNAY László - SZENTESI György - PIRITYI Sándor: Fenyegetés a jövőből. Budapest, 1986. Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Nyírségi Nyomda (Nyíregyháza). 268 p. /Katonapolitika mindenkinek./ Szaklektor: Bencsik István és Kovács János. A három szerző írta a kötet három részét, részletezve: Tolnay László: Biztonságpolitika és űrfegyverkezés. (pp. 9-66.); Szentesi György: A katonai űrtevékenység jelene és közeljövője. (pp. 67-166.); Pirityi Sándor: A világűr és a fegyverzetkorlátozás. (pp. 167-258.) [KSZ.]

Uránia. Az Uránia Csillagvizsgáló programajánlata iskolák részére. Budapest, 1986. TIT Nyomda. 19 p. Horváth András, Fügedi Péter és Wiedermann László bevezetőjével. Kelt Budapesten, 1986. augusztusában. [KSZ.]

VARGA Domokos - VARGA András: Ég és Föld. Képes gyermekenciklopédia. 2. kiad. Budapest, 1986. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 205 p. /Kérdések könyve./ Szakmailag ellenőrizte: Balázs Lajos, Dobosi Zoltán, Juhász Árpád. Csillagászat: pp. 5-93. [KSZ.]

WARBURG, Aby: Pogány-antik jóslás Luther korából. Ford.: Adamik Lajos. Budapest, 1986. Helikon Kiadó, Kner Nyomda (Gyomaendrőd).120 p., 8 t. A kísérőtanulmányt ("A Pátosz és a Démon" címmel) írta és a fordítást az eredetivel egybevetette Radnóti Sándor. A kísérőtanulmányt ellenőrizte Németh Lajos. A görög, latin, olasz nyelvű szövegrészek fordítását az eredetivel egybevetette Szörényi László. A szerző előszava Hamburgban kelt 1920. jan. 26-án. A kötet nagyrészt asztrológiai vonatkozású, az 1500-as évek elejének babonás hiedelmeivel vegyítve. Ebben sok égi jelenség is belekerült, amelyek a csillagászat története szempontjából érdekesek lehetnek. Ezek a csillagászati részek: Reformáció, mágia és asztrológia. pp. 7-9.; Antik-pogány elemek a reformáció korának kozmológiai és politikai világképében: asztrológiai és teratológia Luther körében. pp. 10-38.;
Melachton levele Carionnak az 1531-es üstökösről. pp. 10-13.; Jóslás égitestek megfigyelése útján - Luther és Melachton ellentétes álláspontja az antik asztrológia megítélésében. pp. 13-14.; Az asztrológiai jóslás magvát képező planéta-együttállás tan a német illusztrációs művészet tükrében. - Szaturnusz-félés szóban és képben. pp. 22-31.; Luther és a konjukciók tana: az 1524-es özönvíz-pánik - Luther és Johann Lichtenberges jövendölése a "kis prófétát" beharangozó 1484-es konjukcióról. pp. 32-38.; Egy arab asztrológiai kézikönyv, a Picatrix és a planétahiedelem megjelenése Albert Dürernél: Szaturnusz és Jupiter a Melencolia I-en, Lichenberges jövendölésében és Luthernél. pp. 49-57.; További adalékok a mellékletekben, jegyzetekben, képtáblákon. [REZ.]

ZHR Bulletin 1984. Összeáll.: Tepliczky István. Szerk.: Földesi Ferenc. Kiad.: Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ támogatásával működő Dunántúli Meteorészlelő Hálózat. Budapest, 1986. MMTÉH (Magyar Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózat)- TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya, G. D. MMK Rota. 61 p. A feldolgozásokban közreműködtek: Fodor Antal, Fodor Antalné, Fodor Anikó, Fodor Erika, Hollósy Tibor, Spányi Péter, Süle Gábor. A kiadvány az 5-ik ZHR Bulletin, az 1984-ben végzett hazai meteormegfigyeléseket dolgozza fel. 203 észlelő 2031 órás megfigyelési idő alatt 6000 meteort jegyzett fel. Az éves adatgyűjtést Horváth Ferenc végezte. A 142 éjszakán végzett 354 megfigyelésből mintegy 1200 ZHR-értéket számíthattak a feldolgozók. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné - RAKONCZAI János: Az Alföld tájbeosztása az űrfelvételek tükrében. In: Alföldi tanulmányok 1986. 10. köt. Kiad.: Békés Megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya. Fel. szerk.: Tóth József. Békéscsaba, 1986. MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Kutatócsoport, Kner Nyomda Dürer üzeme. pp. 53-70. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Égből jön a segítség. In: Búvár évkönyv 2. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1986. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 44-50. [KSF.]

LOVAS Béla: A mikroszkóp története. In: Búvár évkönyv 2. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1986. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 65-74. A cikkben kitér a szerző a távcsövekre is. [KSF.]

SZABADOS László: Mi van a csillagok között? In: Búvár évkönyv 2. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1986. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 97-103. [KSF.]

HORVÁTH András: Repülőgéppel az űrbe? In: Búvár évkönyv 2. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1986. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 120-127. [KSF.]

S. TÓTH László: Miért színes a világ? In: Búvár évkönyv 2. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1986. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 145-152. Külön fejezet szól a csillagok színéről, az égbolt színéről és a lemenő Nap színéről. [KSF.]

Csillagászati adatok az 1986. évre. Összeáll.: az MTA Csillagászati Kutató Intézet napfizikai obszervatóriumának kutatói. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 7-77. [SRG.]

G I. [GUMAN István]: A csillagos ég 1986-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 78-93. [SRG.]

SZEIDL Béla: Beszámoló az MTA Csillagászati Kutató Intézete 1984. évi tevékenységéről. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 97-104. [SRG.]

MARIK Miklós: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése az 1984. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 105-112. [SRG.]

HORVÁTH András - ZOMBORI Ottó: Beszámoló a TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló 1983. évi tevékenységéről. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 113-122. [SRG.]

SCHALK Gyula: Beszámoló a TIT Csillagászati és Űrkutatási Országos Választmánya 1984. évi tevékenységéről. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 123-127. [SRG.]

ALMÁR Iván - BALÁZS Lajos: Beszámoló az MTA III. osztálya csillagászati bizottságának 1980-1984. években végzett munkájáról. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 128-129. [SRG.]

LÁNG Tamásné Varga Márta: Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportjának működése 1980-85. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 130-132. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: A csillagászat újabb eredményeiből. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 135-151. [SRG.]

ALMÁR Iván - KUN Mária: Az IRAS eredményei - az infravörös égbolt. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 152-170. [SRG.]

HORVÁTH András: A Vega-program, a Vénusz bolygó és a Halley-üstökös űrszondás kutatása. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 171-192. [SRG.]

PAPARÓ Margit: A delta Scuti csillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 193-208. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A gömbhalmazok és a Tejútrendszer szerkezetének megismerése. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 209-222. [SRG.]

NUSPL János: A gravitációs mező. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 223-243. [SRG.]

DANKÓ Sándor: Amatőrmozgalom 2. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 244-255. [SRG.]

MARIK Miklós: Évfordulók 1986-ban. Ernst Zinner. Dominique Francois Arago. Joseph Norman Lockyer. Robert Julius Trümpler. Theodor Oppolzer. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. 256-258. [SRG.]

A Csillagászati évkönyv 1970-1985. évi köteteiben megjelent cikkek jegyzéke. In: Csillagászati évkönyv az 1986. évre. Szerk.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak Országos Választmánya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya. Budapest, 1985. Gondolat Kiadó, Petőfi Nyomda. pp. 259-267. [SRG.]

HORVÁTH András: Kozmikus kalendárium 1984. július - 1985. június. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1986. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1985. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 199-210. [VSK.]

HORVÁTH András: A Vénusz "radararca". In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1986. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1985. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 282-288. [VSK.]

LUKÁCS Béla: Civilizációk Tejútrendszerünkben. Egyedül vagyunk? In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1986. Szerk.: Ludas M. László, Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1985. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 353-358. [VSK.]

BALÁZS Dénes: Sajnovics János szobrának avatása Tordason. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok. 1986. 2. sz. p. 61. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Derek Howse: Greenwich time and the discovery of the longitude (A greenwichi idő és a hosszúságok fellelése). Oxford University Press, 1980. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok. 1986. 2. sz. pp. 80-81. Könyvismertetés. [KSZ.]

CZUCZORNÉ MILETITS Judit - VERŐ József: Pulzációs események dinamikus spektrumai L ~ 2 és L ~ 3 héjakon. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XIII. A XIII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Noszvaj, 1985. október 15-18.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1986. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 5-22. [KSZ.]

LICHTENBERGER János - HAMAR Dániel - CSEREPES László: Whistlerek hullámnormális irányainak maghatározása a SAS-kísérletben. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XIII. A XIII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Noszvaj, 1985. október 15-18.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1986. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 23-41. [KSZ.]

HEGYMEGI László: A whistlerek obszervatóriumi regisztrálására szolgáló berendezés. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XIII. A XIII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Noszvaj, 1985. október 15-18.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1986. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 42-46. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet - BENCZE Pál: A járulékos magnetoszféra fűtéssel kapcsolatos legújabb kutatások eredményei. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XIII. A XIII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Noszvaj, 1985. október 15-18.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1986. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 47-52. [KSZ.]

PINTÉR Zsolt - PAP Judit - MOLNÁR Sándor: A magnetoszféra folyamatainak tükröződése az alsó légkörben. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XIII. A XIII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Noszvaj, 1985. október 15-18.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1986. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 53-101. [KSZ.]

BORBÉLY Edit: A Nap és az interplanetáris mágneses tér szektor-szerkezete és a földi légkör örvényessége közötti kapcsolat. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XIII. A XIII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Noszvaj, 1985. október 15-18.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1986. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 102-140. [KSZ.]

BENCZE Pál: A felső légkör féléves és napi változásainak eredetéről. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XIII. A XIII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Noszvaj, 1985. október 15-18.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1986. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 141-154. [KSZ.]

SAIKÓ János: A felső ionoszféra naptevékenységgel kapcsolatos változásainak statisztikai vizsgálata. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XIII. A XIII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Noszvaj, 1985. október 15-18.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1986. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 155-176. [KSZ.]

BENCZE Pál - SAIKÓ János - SZENDRŐI Judit: Miről vallanak az ionogrammok. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika. XIII. A XIII. Ionoszféra- és Magnetoszféra Fizikai Szeminárium előadásaiból (Noszvaj, 1985. október 15-18.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1986. MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, MTESZ Házinyomda. pp. 177-185. [KSZ.]

Holdlakók és üstökösök. Legújabb tudósítások a Jó-remény-fokából Herschel János úr igen nevezetes csillagászati felfödözéseiről, a holdra és lakosaira nézve. Hamburgban 1836. In: Kalendárium az 1986. évre. Megjelent Pécsett. Szerk.: Mándoki László, Pálinkás György. Pécs, 1986. Baranya Megyei Művelődési Központ, PMMF nyomdája. pp. 22-26. Részletek. Az eredeti közlés: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom, 1838 közönséges évre. [KSZ.]

Halley üstökös. In: Kalendárium az 1986. évre. Megjelent Pécsett. Szerk.: Mándoki László, Pálinkás György. Pécs, 1986. Baranya Megyei Művelődési Központ, PMMF nyomdája. pp. 28-30. [SRG.]

Kalendáriumok elbeszélő betétei. Nagyszombati kalendárium, 1659. In: Magyar elbeszélők 16-18. század. Közrem.: Gyenis Vilmos, S. Sárdi Margit. Budapest, 1986. Szépirodalmi Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 720-726. /Magyar remekírók./ A csillagjóslás tudománytalan voltáról. Az asztrológia kritikája ("Megmutatása annak, mely haszontalan, hamis és istentelen légyen a genethliacusoknak, avagy csillagba nézőknek és hamis matematikusoknak a születések horoscopusából jövendő történet szerént való dolgokról jövendölése"). Prognosticon. "A Nap- és Holdban való fogyatkozásokról e jelen való 1659. esztendőben" fejezetben a fogyatkozások ártalmatlan voltáról. [KSZ.]

Dugonics András (1740-1818). Magyar példabeszédek és jeles mondások (Szeged, 1820.). 33. Szak. Ravaszok. Néha (azaz: üdővel) a ravaszság is okosság. In: Magyar elbeszélők 16-18. század. Közrem.: Gyenis Vilmos, S. Sárdi Margit. Budapest, 1986. Szépirodalmi Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 743-744. /Magyar remekírók./ Annak elbeszélése, hogy Kolumbusz Kristóf Jamaica szigetén vesztegelve (és élelmiszereket nélkülözve) miként jelezte előre a teljes holdfogyatkozást a bennszülötteknek. [KSZ.]

PATKÓS László: Detre László. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 63-64. [KSZ.]

MOJZES Imre: Fényi Gyula. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. p. 88. [KSZ.]

TÓTH György - HORVÁTH József: Gothard Jenő. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 104-105. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Harkányi Béla. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 118-119. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Hell Miksa. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. p. 121. [KSZ.]

VÖRÖS László Zsigmond: Izsák Imre. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 138-139. [KSZ.]

SZÉNÁSSY Barna: Jelitai (Woyciechowsky) József. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 142-143. 1889 - 1944. Matematika-történész, kutatásokat végzett a hazai csillagászattörténetben is. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Konkoly-Thege Miklós. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 165-166. [KSZ.]

BARTA György: Kövesligethy Radó. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 176-177. [KSZ.]

TÓTH Béla: Maróthi György. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 198-199. 1715 körül - 1744. A debreceni kollégium tanára, csillagászattal is foglalkozott. [KSZ.]

MOLNÁR László: Mikoviny Sámuel. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 206-207. [KSZ.]

OLÁH György: Nagy Károly. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 211-212. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Pasquich János. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 228-229. [KSZ.]

VÉGH Ferenc: Petzval Ottó. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. p. 238. 1809 - 1883. A pesti Tudományegyetemen csillagászatot tanított. [KSZ.]

CSUPOR Zoltán Mihály: Sajnovics János. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 263-264. [KSZ.]

SAIN Márton: Segner János András. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 269-270. 1704 - 1777. Csillagász Göttingenben és Halleban. [KSZ.]

SZÉNÁSSY Árpád: Tarczy Lajos. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 301-302. 1807 - 1881. Pápán főiskolai tanár, csillagászattal is foglalkozott. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Tittel Pál. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 305-306. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Vállas Antal. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 311-312. 1809 - 1869. Matematikai, csillagászati, hajózástani oktatást és ismeretterjesztést végzett. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Zách János Ferenc. In: Magyarok a természettudományok és a technika történetében. Életrajzi lexikon A - Z-ig és dokumentumok (Első gyűjtés). Főszerk.: Nagy Ferenc, Nagy Dénes. [Budapest,] 1986. MVSZ - MTA - BME - MTESZ - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK házi nyomda. pp. 331-332. [KSZ.]

TÓTH György - HORVÁTH József: Gothard Jenő tudományos munkássága. In: Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában. Tudományos Találkozó. Budapest, 1986. OMIKK. pp. 881-883. [SRG.]

BENCZE P. - VERŐ J. - BÁNYAI L.: Űrkutatási tevékenység az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetében az 1980-85-ös időszakban. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 1-12. A kötetben lévő tanulmányok szerzőinek utónevét a nyomtatásban csak kezdőbetűvel jelölték meg (csak a hölgyek nevét írták ki teljesen). Ezek feltárását teljes körűen elvégezni nem reméltük, ezért az utónevek ilyen fokú rövidítését változatlanul hagytuk. [KSZ.]

BENCZE P.: Plazmaáramlás az ionoszféra-magnetoszféra rendszerben. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 13-19. [KSZ.]

TARCSAI Gy. - HEGYMEGI L. - SZEMERÉDI P.: Plazmaszféra-ionoszféra csatolási elektron-fluxusok és átlagos elektronsűrűségének mérése whistlerekkel. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 21-30. [KSZ.]

HAMAR D. - TARCSAI Gy. - LICHTENBERGER J. - CSEREPES L.: A plazmaszféra és a VLF hullámterjedés vizsgálata whistlerekkel. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 31-41. [KSZ.]

HEGYMEGI L.: Automatikus jelfelismerő és feldolgozó állomás (FULGUR). In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 43-47. [KSZ.]

ALMÁR I.: Az MTA Csillagászati Kutató Intézetének eredményei az Interkozmosz programban. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 49-55. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A semleges felsőlégköri modellekről: a Föld, a Vénusz és a Mars. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 57-65. [KSZ.]

HORÁNYI M. - GOMBOSI T. - CRAVENS, T. E. - KÖRÖSMEZEY Á. - KECSKEMÉTY K. - NAGY, A. F. - SZEGŐ K.: Az üstökösmag porlékony szivacs modellje. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 67-73. [KSZ.]

ÁPÁTHY I. - BERECZKI P.-né - ENDRŐCZY G. - GOMBOSI T. - GSCHWINDT A. - LOHONYAI L. - KOZMA Gy. - NÁDAY I. - SOMOGYI A. - SZABÓ L. - SZALAI S. - SZEGŐ K. - VARGA A.: A VEGA nemzetközi űrkísérlet a Halley-üstökös megfigyelésére. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 75-92. [KSZ.]

ÁDÁM J. - BORZA T. - KARDOS I. - MIHÁLY Sz.: A Kozmikus Geodéziai Obszervatórium űrkutatási tevékenysége 1980-85 között. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 93-105. [KSZ.]

FEJES I. - Mihály Sz.: A VLBI technika jelenlegi helyzete és jövője. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 107-118. [KSZ.] GSCHWINDT A. - HETÉNYI T. - DRIMUSZ L. - SELMECZI J. - KÖRÖS Zs. - PAPP I.: Berendezés fejlesztések a Budapesti Műszaki Egyetem kozmikus fizikai kutatások keretében. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 119-124. [KSZ.]

BALOGH L. - BÁNFALVI A. - REDL R. - SZABÓ J.: Műhold és űrszonda tápellátó alrendszerek, In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 125-129. [KSZ.]

FUCHS E. - ROÓSZ A. - GYURÓ I.: Az űr-anyagtechnológia eredményei és lehetőségei. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. p. 131. [KSZ.]

FUCHS E. - ROÓSZ A. - BUZA G.: A "BEALUCA" űr-anyagtechnológiai program. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. p. 133. [KSZ.]

BODÓ Gy - KORNILOVA, L. N. - KRUPINA, T. N. - MATSNEV, E. I. - THUY, T. L.: A mozgásbetegség megelőzésének lehetőségei. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 135-140. [KSZ.]

REMES P. - HIDEG J. - PÉTER I. - POZSGAI A. - SIDÓ Z. - G. KISS Gy. - KALMÁR S.: A vér kapilláris parciális oxigén tensiójának mérése transcutan módszerrel antiortostacicus helyzetben. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 141-152. [KSZ.]

TAKÁCS Ö. - OGANOV, V. - RAPCSÁK M. - SZILÁGYI T. - GUBA F.: A különböző funkciójú izmok alkalmazkodása a súlytalansághoz, I. rövid időtartamú kozmikus repülés. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 153-158. [KSZ.]

TAKÁCS Ö. - OGANOV, V. - RAPCSÁK M. - SZÖŐR Á. - SZILÁGYI T. - GUBA F.: A különböző funkciójú izmok alkalmazkodása a súlytalansághoz, II. közepes időtartamú kozmikus repülés. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 159-169. [KSZ.]

SZILÁGYI T. - RAPCSÁK Marianna - SZÖŐR Á. - KALAPOS I.- BOT Gy. - VEREB Gy. - SZÜCS Kornélia - F. KOVÁCS Edit - ERDŐDI F. - HIDEG J. - POZSGAI A. - FÖLDES I. - GYARMATI J. jr. - TAKÁCS Ö.- GUBA F. - SOHÁR I. - OGANOV, V. - SKURATOVA S. A.: Izomathophia és osteoporosis vizsgálata immobilisatios modellkísérletekben, súlytalanság hatása különböző vázizmokra. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 171-176. [KSZ.]

GÁTI T. - BUDAVÁRY I. - DUBECZ S. - FEHÉR Erzsébet - GELENCSÉR F. - HIDEG J. - POZSGAI A. - RÁBAI K. - SZOMBATH D. - TILL Mária - TÓTH Erika: A vibráció és a hypokinézia hatása a szervezetre. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 177-189. [KSZ.]

SZÉNÁSI G. - TAKÁCS L.: Hypokinézis keringési hatásai patkányban. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 191-198. [KSZ.]

SIMON L. - VERES R. - CSISZÁR I.: A térbeli orientáció a testhelyzet- és mozgásérzékelés egységes rendszere - a kisagy szerepe. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 199-209. [KSZ.]

LUDVIG N. - SERFŐZŐ P. - HIDEG J. - HÁRSING L. G. - SOMOGYI Gy. - VIZI E. Sz.: A hyperbáriás oxigén hatása a görcsérzékenységre. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 211-212. [KSZ.]

BACSÓ J. - UZONYI L.: Ásványielem anyagcsere folyamatok röntgenemissziós analitikai (REA) vizsgálata. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 213-220. [KSZ.]

BOGNÁR L. - HIDEG J. - REMES P. - SIDÓ Z. - POZSGAI A. - PÉTER I. - BERÉNYI Á. - KALMÁR S. - KOVÁCS S.- MJASZNYIKOV, D, L. - PONOMAREVA, E. P. - KOZORENKO, O. P. - NECSAJEV, A. P.: Pszichológiai kutatások az űrhajósok operátori megbízhatóságának fokozására. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 220-226. [KSZ.]

KARMOS Gy. - MOLNÁR M. - CSÉPE V. - WINKLER I. - BOHDANECZKY, Z. - RADIL, T. - CZENNER Zs. - RÁCZ J.: Agyi bioelektromos válaszok pszichofiziológiai vizsgálata az Interkozmosz kutatási program keretében. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 227-234. [KSZ.]

OBÁL F. - BENEDEK Gy. - OBÁL F. ifj. - HIDEG J. - SZIKSZAY Margit - ALFÖLDI P. - LELKES Z. - KAPÁS L. - BARI F. - RUBICSEK Gy. - DIBÓ Gy.: Környezeti megterhelések hatása a szervezet alvás, hőszabályozás, fájdalomérzés működéseire. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 235-250. [KSZ.]

SZABÓ L. D. - BENKŐ Gy. - BODÓ K. - CSATÓ E. - KUBINYI Gy. - NIKL I. - RÓNAI É. - THURÓCZY Gy.: Kozmikus biológiai kutatások az OSSKI-ban 1980-85-ben. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 247-249. [KSZ.]

FEHÉR I. - DEME S. - SZABÓ P. P. - SZABÓ B. - VÁGVÖLGYI J. - CSŐKE A. - LANCSARICS Gy. - LÁNG E. - SÁGI L.: Űrdozimetriai vizsgálatok. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 251-264. [KSZ.]

SOMOGYI Gy.: Nyomdetektoros nehézion-űrdoziméter kifejlesztése és alkalmazása Kozmosz műholdakon. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 265-272. [KSZ.]

BÁTKAI L. - TÁLAS M. - STÖGER I. - FEUER L. - KOBLINGER L. - FEHÉR I. - FEDORENKO, B. - TORUA, R. - BARKAJA, V.: A radioprotekció és az interferon rendszer az űrrepülés problémáival kapcsolatban. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 273-280. [KSZ.]

PINTÉR F.: A meteorológiai műholdvevő és feldolgozó rendszerek hazai fejlődése. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 281-283. [KSZ.]

RÁKÓCZI Ferenc: METESAT felhőképekből levezetett szélvektorok felhasználása az időjárás analízisében. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 285-296. [KSZ.]

DÉVÉNYI D.: Műholdas információk felhasználása az időjárás numerikus előrejelzésében. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 297-306. [KSZ.]

RÓTH R.: Műholdas és földfelszíni felhőfedettség megfigyelések klimatológiai célú összehasonlítása Európa felett. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 307-329. [KSZ.]

SAIKÓ J. - TÄNCZER T.: A csapadékhullás valószínűségének becslése műholdfelvételek alapján. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 331-338. [KSZ.]

CZIGÁNY S. - KÁNTOR Cs.: Interkozmosz nemzeti kísérleti telephely kutatási feladatai. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 339-342. [KSZ.]

BALI J. - PAPP I.: Műholdas műsorszórás megvalósítására vonatkozó kutatások a szocialista országok Interkozmosz együttműködési programja keretében. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 343-345. [KSZ.]

BARANYAI A. - UHERECZKY L. - HENK T. - RÁKOSI F.: INTERCSAT -új csatornaképző berendezés az Interszputnyik rendszerben. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 347-357. [KSZ.]

ABRUSÁN Gy. - ESZTÓ P. - MARCZY A. - PRIBELSZKY Gy. - TÓTH I.: Az "INTERCSAT" berendezés szolgálati összeköttetése. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 359-369. [KSZ.]

PRIBELSZKY Gy.: Műhold-retranszlátorok csatornakapacitása homogén és inhomogén SCPC rendszerekben. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 371-380. [KSZ.]

RATKOVICS P.: Sok állapotú digitális moduláció számítógépes modellezése. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 381-385. [KSZ.]

FAZEKAS K. - SZONDY Gy.: Videojelek digitális kódolóinak számítógépes szimulációja és áramköri modelljei. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 387-396. [KSZ.]

Vo Dang Than - SZOKOLAY M.: Beszédjel kódolási eljárások paramétereinek optimalizálása. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 397-402. [KSZ.]

REMETEY F. Gábor: A távérzékelés nemzetközi helyzete és a fejlődés irányai. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 403-415. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: Tematikus térképek készítése légi és űrtávérzéklet alapanyagokból. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 417-424. [KSZ.]

BÜTTNER Gy. - HAJÓS T.: Űrfelvételek számítógépes feldolgozási eredményei a Földmérési Intézetben. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 425-440. [KSZ.]

CSORNAI G. - DALIA O. - VÁMOSI J. - FARKASFALVY J.: Termesztett kultúrnövények fejlődésének nyomonkövetése digitális űrfelvételek feldolgozásával. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 441-450. [KSZ.]

LICSKÓ B. - VARGA J.: Távérzékelési eljárások alkalmazása a melorizációs munkák tervezésében és ellenőrzésében. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 451-461. [KSZ.]

GSCHWINDT A. - IJJAS G.: Távérzékelési célú műszerfejlesztések az IKT Erőforráskutatási Szakbizottság keretében. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 463-476. [KSZ.]

ZILAHI P. - JUHÁSZ I. - VEKERDY Z.: Magyar-szovjet repülőgépes talajnedvesség mérési kísérletek eredményei. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 477-488. [KSZ.]

FARKAS B. - BASSA L. - SZILÁGYI P.: A KURSZK ’85 nemzetközi távérzékelési kísérlet. In: Magyar űrkutatás 1981-1985. MTA Interkozmosz Tanács tudományos ülésszakának előadásai és beszámoló cikkei. Szerk.: Benkó György. Budapest, 1986. Központi Fizikai Kutató Intézet, KFKI sokszorosító üzem. pp. 489-495. [KSZ.]

MARÓTI Lajos: Könyvek között (Fényes Imre: Fizika és világnézet). In: Maróti Lajos: A Parnasszus horizontja. Vál. és szerk. Fehér György. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Kner Nyomda (Gyomaendrőd). pp. 56-61. Könyvkritika. A cikk eredeti megjelenése 1966-ban volt. [KSZ.]

MARÓTI Lajos: "Jövőnk az Univerzum". In: Maróti Lajos: A Parnasszus horizontja. Vál. és szerk. Fehér György. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Kner Nyomda (Gyomaendrőd). pp. 62-68. Könyvkritika Marx György 1969-es, a Magvető Kiadónál megjelent művéről. A cikket eredetileg 1969-ben közölték. [KSZ.]

MARÓTI Lajos. Az utolsó utáni éjszaka. Abszolút történelmietlen játék két részben. In: Maróti Lajos: A Parnasszus horizontja. Vál. és szerk. Fehér György. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Kner Nyomda (Gyomaendrőd). pp. 279-336. Dráma szövegkönyve, amely Giordano Bruno velencei kihallgatásáról és római elítélésről szól. A darab végén Bruno kivégzését egy nappal elhalasztják, hogy VIII. Kelemen pápával még egy utolsó hosszabb beszélgetést folytathasson. (A színdarabot nagy sikerrel játszották. Az egyik első előadása után a szerzőtől Marx György professzor elkérte a szövegkönyvet és azt a Fizikai Szemlében is közölte.) [KSZ.]

VARGHA Domokosné: A kor magyar csillagászata. In: Mojzes Imre: A kalocsai Hajnald Obszervatórium története. Budapest, 1986. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézete, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár házi nyomda. pp. 15-29. [KSZ.]

1. sz. melléklet. Rendelet a Kalocsai Obszervatórium védelmében.; Alapító levél. In: Mojzes Imre: A kalocsai Hajnald Obszervatórium története. Budapest, 1986. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézete, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár házi nyomda. pp. 104-107. 1890. máj. 3.; 1893. aug. 11. [KSZ.]

2. sz. melléklet. A Haynald Obszervatórium közleményei. In: Mojzes Imre: A kalocsai Hajnald Obszervatórium története. Budapest, 1986. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézete, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár házi nyomda. pp. 108-109. 17 kiadványuk adatai. [KSZ.]

3. sz. melléklet. A Haynald Obszervatóriumban dolgozott munkatársak életrajza és szakirodalmi tevékenysége. In: Mojzes Imre: A kalocsai Hajnald Obszervatórium története. Budapest, 1986. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézete, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár házi nyomda. pp. 110-139. Angehrn Tivadar, Carl Braun, Fényi Gyula, Hüninger Adolf, Reigl Sándor, Ritli Vendel, Johan Schreiber, Tibor Mátyás rövid életrajza, könyveinek és folyóiratcikkeinek jegyzéke. [KSZ.]

NEMERE István: Üzenet a Szíriuszról. A dogon mitológia rejtélyei. In: Nemere István: Titkok könyve. Budapest, 1986. Magyar Eszperantó Szövetség, Borsodi Nyomda. pp. 151-159. [KSZ.]

NEMERE István: Az idegen szonda. In: Nemere István: Titkok könyve. Budapest, 1986. Magyar Eszperantó Szövetség, Borsodi Nyomda. pp. 161-165. Az 1928-ban észlelt rádiójeleket D. Lunan az epszilon Boo-ról ideküldött idegen mesterséges hold jelzéseivel magyarázta. [KSZ.]

FLECK Alajos: Regiomontanus működése. In: Regiomontanus 550, az esztergomi Regiomontanus ünepség és szimpozium előadásainak kivonatai. Szerk.: Bartha Lajos, Láng József. Esztergom, 1986. pp. 5-6. [SRG.]

BARTHA Lajos: Regiomontanus műszertervei és a magyarországi műszerkészítés. In: Regiomontanus 550, az esztergomi Regiomontanus ünepség és szimpozium előadásainak kivonatai. Szerk.: Bartha Lajos, Láng József. Esztergom, 1986. p. 13. [SRG.]

MOLNÁR László: Gothard Jenő tevékenysége a villamosságtan területén. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. V. köt. Szerk.: Molnár Károly. Szombathely, 1986. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Sportpropaganda Vállalat OOK sokszorosítója. pp. 339-349. Csillagászati vonatkozásokkal: Gothard Jenő, Gothard Sándor, Kunc Adolf, Konkoly-Thege Miklós. [SRG.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 16. 1986. jan. 146. sz. p. 2. Kovács Attila, Várnai Ferenc megfigyelései. [KSZ.]

HOLOPOV, P. N.: A csillaghalmazok felfedezése. 5. = Albireo 16. 1986. jan. 146. sz. p. 2. [KSZ.]

P/Halley 1982 i üstökös észlelések. = Albireo 16. 1986. jan. 146. sz. pp. 3-7. Juhász Tibor, Käsz László, Keszthelyi Sándor, Szabó Sándor leírásai 1985. dec. 2. és 19. között. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: C/Hartley-Good 1985 l üstökös észlelések. = Albireo 16. 1986. jan. 146. sz. p. 7. 1985. dec. 5. és 24. között. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: C/Thiele 1985 m üstökös észlelések. = Albireo 16. 1986. jan. 146. sz. p. 7. 1985. dec. 5. és 7. között. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 16. 1986. jan. 146. sz. pp. 8-9. Aszódi Zoltán, Kocsis Antal, Sipos László, Bolvári Gábor, Várnai Ferenc leírásai. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Az Epszilon Aurigae. = Albireo 16. 1986. jan. 146. sz. pp. 10-19. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 16. 1986. febr. 147. sz. pp. 2-3. Kocsis Antal, Kovács Attila, Papp Gábor, Romhányi Attila, Tábori Sándor megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 16. 1986. febr. 147. sz. p. 4. Kocsis Antal, Papp Gábor, Tábori Sándor észlelései. [KSZ.]

P/Halley 1982 i üstökös észlelések. = Albireo 16. 1986. febr. 147. sz. pp. 5-7. Käsz László, Szabó Sándor, Tábori Sándor leírásai 1986. jan. 5. és 20. között. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: C/Hartley-Good 1985 l üstökös észlelések. = Albireo 16. 1986. febr. 147. sz. p. 7. 1986. jan. 6. és 21. között. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: C/Thiele 1985 m üstökös észlelések. = Albireo 16. 1986. febr. 147. sz. p. 7. 1986. jan. 5-én. [KSZ.]

ALBERS, S. C.: Amit nem figyelhetünk meg . . . = Albireo 16. 1986. febr. 147. sz. pp. 8-11. Bolygó fedése bolygó által 1570. febr. 5. és 2223. dec. 2. között. Legközelebb: a Vénusz fedi a Jupitert 2065. nov. 22-én 12:47-kor, a Naptól 8 fokkal nyugatra. Sky and Telescope 1979. márciusi számából. Fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A szabadszemmel látható üstökösök száma évszázadonként. = Albireo 16. 1986. febr. 147. sz. p. 11. Wodetzky József: Üstökösök című, 1910-es könyve alapján. [KSZ.]

A Csillagászati Évkönyvben nem szereplő érdekesebb jelenségek - 1986. = Albireo 16. 1986. febr. 147. sz. p. 12. [KSZ.]

Albireó-tábor a Bakonyban. = Albireo 16. 1986. febr. 147. sz. p. 13. 1986. júl. 4-13-ig lesz Pénzesgyőr mellett. [KSZ.]

A Gondolat Könyvkiadó 1986-os terveiből. = Albireo 16. 1986. febr. 147. sz. p. 13. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 16. 1986. márc. 148. sz. pp. 2-3. Aszódi Zoltán, Balázs József, Bucsi Gábor, Horváth Tibor, Jaczkó Imre, Tábori Sándor észlelései szövegesen. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Az M 64 a Com-ban. = Albireo 16. 1986. márc. 148. sz. p. 4. [KSZ.]

Galaxishalmaz a Virgo-ban. 1. = Albireo 16. 1986. márc. 148. sz. pp. 5-7. Paul Ahnert: Kalender für Sternfreunde 1985. Fordította Piriti János. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 16. 1986. márc. 148. sz. pp. 8-9. Aszódi Zoltán, Bucsi Gábor, Dankó Csaba, Timári Lajos, Fidrich Róbert, Iskum József, Rohoska Lajos, Vimláti László leírásai. [KSZ.]

P/Halley 1982 i üstökös észlelések. = Albireo 16. 1986. márc. 148. sz. pp. 10-11. Dankó Csaba, Timári Lajos, Iskum József, Keszthelyi Sándor, Pozsonyi József megfigyelései 1985. nov. 16. és 1986. jan. 21. között. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: Egy kis üstökös statisztika. = Albireo 16. 1986. márc. 148. sz. pp. 12-13. Az i. e. 600 és i. sz. 1950. között megfigyelt üstökösök száma, és érdekességei. [KSZ.]

Algol - a fedési észlelők rovata. Észlelések 1985. december - 1986. február. = Albireo 16. 1986. márc. 148. sz. p. 14. [KSZ.]

W Ursae Maioris. = Albireo 16. 1986. márc. 148. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

Draco. = Albireo 16. 1986. márc. 148. sz. p. 15. Megjelent a bólyi szakkör körlevelének 23. és 24. száma, Dalos Endre szerkesztésében. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 16. 1986. ápr. 149. sz. pp. 2-3. Deák Tamás, Jaczkó Imre, Kereszty Zsolt, Kovács Sándor megfigyelései szövegesen. [KSZ.]

Üstökös észlelések. P/Halley 1982 i. = Albireo 16. 1986. ápr. 149. sz. pp. 4-5. Bíró Levente, Csukás Mátyás, Kósa-Kiss Attila, Kereszty Zsolt észlelései 1986. jan. 4. és márc. 7 között. [KSZ.]

Albireó-észlelőtábor a Bakonyban. = Albireo 16. 1986. ápr. 149. sz. p. 5. 1986. júl. 4-13-ig lesz Pénzesgyőr mellett. [KSZ.]

J. H. Mallas - E. Kreimer: A Messier-album. = Albireo 16. 1986. ápr. 149. sz. p. 5. A Gondolat Könyvkiadónál megjelent könyv ismertetése. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 16. 1986. ápr. 149. sz. p. 6. Baracskai Lajos, Pozsonyi József leírásai. [KSZ.]

Galaxishalmaz a Virgo-ban. 2. = Albireo 16. 1986. ápr. 149. sz. pp. 7-11. Paul Ahnert: Kalender für Sternfreunde 1985. Fordította: Piriti János. [KSZ.]

Galaxishalmaz a Virgo-ban. 3. = Albireo 16. 1986. ápr. 149. sz. pp. 11-12. Paul Ahnert: Kalender für Sternfreunde 1985. Fordította: Piriti János. [KSZ.]

Köszöntő. = Albireo 16. 1986. máj. 150. sz. p. 3. Az Albireo 15 éves. A 150 szám összesen 3200 oldalon jelent meg. [KSZ.]

Az Albireo sztori. = Albireo 16. 1986. máj. 150. sz. pp. 4-5. A lap főbb történéseinek kronológiája. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A Béla. Interjú Szentmártoni Bélával. = Albireo 16. 1986. máj. 150. sz. pp. 8-11. Tapasztalataid alapján mit tudnál tanácsolni a fiatal amatőrcsillagászoknak? Szentmártoni Béla válasza: "Észlelőink többsége városokban él, ahol a levegő tisztasága és a fényözön nehezen teszi elképzelhetővé az eredményes észlelést. Igyekezzetek kijutni távcsöveitekkel a városokból minél többször. Az objektumok saját szemünkkel történő közvetlen látványát nem pótolják a könyvekben található nagy távcsövekkel készült fényképek! Gondoljatok arra, hogy ami Messiernek vagy a Herscheleknek a felfedezés élményét jelentette, ugyanazon objektumok látványa a saját magatok számára felfedezés. Ismerjetek meg minél többet az Univerzum csodálatos objektumaiból!" [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Kalocsai éveim. = Albireo 16. 1986. máj. 150. sz. pp. 12-16. 1981-ben kapott állást a kalocsai I. István Gimnáziumban, ahol 3 évig tanított és a csillagvizsgálóban észlelt. [KSZ.]

Tallózva . . . = Albireo 16. 1986. máj. 150. sz. pp. 17-19. Idézetek az Albireo-ból, 1971-1986-ig. [KSZ.]

MIZSER Attila: Albireo 150. = Albireo 16. 1986. máj. 150. sz. pp. 20-22. A lap története: humoros stílusban. [KSZ.]

[MIZSER Attila:] Nacional Haller Vaccs. = Albireo 16. 1986. máj. 150. sz. pp. 24-25. A Halley üstökös magyarországi vonatkozásai humoros formában. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 16. 1986. jún. 151. sz. pp. 2-4. Dankó Csaba, Aszódi Zoltán, Deák Tamás, Gyarmati László, Hevesi Zoltán, Ruppert Ildikó, Kovács Sándor egyedi leírásai. [KSZ.]

Üstökös észlelések. P/Halley 1982 i. = Albireo 16. 1986. jún. 151. sz. pp. 5-7. Keszthelyi Sándor (Görögország, 1986. ápr. 1-17.), Pozsonyi József (Vác, 1986. máj. 2-5.) megfigyelései szövegesen. [KSZ.]

MIZSER Attila. Változós szemmel Kréta szigetén. = Albireo 16. 1986. jún. 151. sz. pp. 7-9. Az Uránia Csillagvizsgáló és a Magyar Televízió expedícióján, 1986 márciusában történtek és látottak. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 16. 1986. jún. 151. sz. p. 10. Aszódi Viktória, Dankó Csaba, Timári Lajos, Juhász Tibor megfigyelései. [KSZ.]

AHNERT, Paul: A Hubble-konstans. = Albireo 16. 1986. jún. 151. sz. p. 11. Kalender für Sternfreunde 1986. Fordította Piriti János. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Binary atlasz. 1. = Albireo 16. 1986. jún. 151. sz. pp. 12-15. 70 Oph, 99 Her, OST 358 Her. [KSZ.]

Válogatás a Sagittarius kettőscsillagaiból. = Albireo 16. 1986. jún. 151. sz. p. 16. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 16. 1986. júl. 152. sz. pp. 2-3. Alföldi Attila, Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Deák Tamás, Jaczkó Imre, Kovács Attila, Kovács Sándor megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 16. 1986. júl. 152. sz. p. 4. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Kiszel Vilmos, Tábori Sándor, Várnai Ferenc leírásai. [KSZ.]

Válogatás az Aquila kettőscsillagaiból. = Albireo 16. 1986. júl. 152. sz. p. 5. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Binary atlasz. 2. = Albireo 16. 1986. júl. 152. sz. pp. 6-8. 4 Aqr, epszilon Equ, ST 2744 Aqr, mü Cyg. [KSZ.]

Üstökös észlelések P/Halley 1982 i. = Albireo 16. 1986. júl. 152. sz. pp. 9-11. Csukás Mátyás, Szabó Sándor megfigyelései 1986. ápr. 30. és máj. 27. között. [KSZ.]

Algol - a fedési észlelők rovata. Észlelések 1986. március - május. = Albireo 16. 1986. júl. 152. sz. p. 12. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: A fedési kettősök típusai. = Albireo 16. 1986. júl. 152. sz. pp. 12-15. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A Mély-ég katalógus sikere. = Albireo 16. 1986. júl. 152. sz. p. 16. Az Albireo 1600 objektumot tartalmazó Mély-ég katalógusát kiadta a BAA (British Astronomical Association) Mély-ég Szekciója. Az angol kiadvány az eredeti füzet közvetlen másolásával készült, a magyar nyelvű rövidítéseket is meghagyva. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor - KISZEL Vilmos: Szerkesztői levél. = Albireo 16. 1986. aug. 153. sz. p. 2. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 16. 1986. aug. 153. sz. p. 3. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Baracskai Lajos, Várnai Ferenc leírásai. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Cygnus-album. 2. Planetárisködök. = Albireo 16. 1986. aug. 153. sz. pp. 4-7. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 16. 1986. aug. 153. sz. pp. 8-10. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Paragi Zsolt, Juhász Tibor, Várnai Ferenc megfigyelései. [KSZ.]

Fedési észlelők figyelmébe. = Albireo 16. 1986. aug. 153. sz. p. 10. [KSZ.]

Válogatás a Pegasus kettőscsillagaiból. = Albireo 16. 1986. aug. 153. sz. p. 11. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Binary atlasz. 3. = Albireo 16. 1986. aug. 153. sz. pp. 12-15. Kszi Cep, Kr 60 Cep, pí Cep, omikron Cep. [KSZ.]

A SÜNI magazin 1986-os számainak tartalmából. = Albireo 16. 1986. aug. 153. sz. p. 15. Hét csillagászati cikk listája. [KSZ.]

TÓTH Imre: A Halley üstökös magja. = Albireo 16. 1986. aug. 153. sz. p. 16. [KSZ.]

DEÁK Tamás - GYÖRKÖS Miklós: Mars. = Albireo 16. 1986. aug. 153. sz. p. 17. Észlelési leírás és rajz 1986. júl. 15-én. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: "Az 5. Jupiter-hold". = Albireo 16. 1986. aug. 153. sz. pp. 17-19. Nem a Jupiter ötödik holdja, hanem a 7 mg-os BD -5 6011 csillag látszott 1986. aug. 2-5-ig a bolygó, és a négy jupiterhold közelében. 4-én este megfigyelhette a csillag Jupiter általi fedését. [KSZ.]

R. S. W.: Felbontóképesség - teszt. = Albireo 16. 1986. aug. 153. sz. pp. 20-22. A Sky and Telescope 1986. júliusi számából. Fordította, és megjegyzésekkel ellátta: Juhász Tibor. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 16. 1986. szept. 154. sz. pp. 2-6. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Balázs József, Baracskai Lajos, Csukás Mátyás, Kósa-Kiss Attila, Paragi Zsolt, Iskum József, ifj. Jaczkó Imre, Leitner Zsolt, Kovács Attila, Piriti János, Szeiber Károly, Tihanyi István, Várnai Ferenc, Vimláti László leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 16. 1986. szept. 154. sz. pp. 7-9. Aszódi Viktória, Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Gyarmati László, Käsz László, Kocsis Antal, Lengyel Jenő, Papp Gábor, Várnai Ferenc, Vimláti László megfigyelései. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Planetárisködök Ógyalláról. = Albireo 16. 1986. szept. 154. sz. pp. 10-11. Mély-ég észlelések az ógyallai csillagvizsgáló C-14-es Schmidt-távcsövével, 1986. augusztusában. [KSZ.]

A fedési kettősök novemberi és decemberi minimum előrejelzéseit eljuttattuk a megfigyelőkhöz. = Albireo 16. 1986. szept. 154. sz. p. 11. [KSZ.]

Vesta. = Albireo 16. 1986. szept. 154. sz. p. 11. Keresőtérkép. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Binary atlasz. 4. = Albireo 16. 1986. szept. 154. sz. pp. 12-15. OST 547 And, ST 3062 Cas, Groombridge 34 And, h 1018 Cep. [KSZ.]

Villogó hírek. = Albireo 16. 1986. szept. 154. sz. p. 16. Gyarmati László: Aries-villogó?; Juhász Tibor: Villogó mesterséges hold.; Sári Gyula. Az RZ Cas üstököse. [KSZ.]

3031 Houston. = Albireo 16. 1986. szept. 154. sz. pp. 16-17. A mély-ég csodákat ismertető Walter Scott Houstonról kisbolygót neveztek el. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Albireo 16. 1986. szept. 154. sz. p. 17. C/Wilson 1986 l. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Jupiter-hírek. = Albireo 16. 1986. szept. 154. sz. p. 17. Az "5. Jupiter-hold" jelenséget külföldi lapok előre jelezték.; A Nagy Vörös Folt centrálmeridián átmenetei. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Mars. = Albireo 16. 1986. szept. 154. sz. p. 18. 6,3 cm lencsés távcsővel készített rajza. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 16. 1986. okt. 155. sz. pp. 2-5. Deák Tamás, Károly Lajos, Piriti János, Szeiber Károly, Tihanyi István, Vimláti László szöveges észlelései. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Binary atlasz. 5. = Albireo 16. 1986. okt. 155. sz. pp. 6-8. Éta Cas, Bu 870 Cas, ST 186, alfa Psc. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Árnyék-objektumok. 1. = Albireo 16. 1986. okt. 155. sz. p. 8. A béta And és az NGC 404 galaxis. [KSZ.]

BARTHA Lajos, Ifj.: A Pettis-féle napfoltszámról. = Albireo 16. 1986. okt. 155. sz. pp. 9-11. [KSZ.]

A Metis kisbolygó. = Albireo 16. 1986. okt. 155. sz. p. 11. Észlelőtérkép a Sky and Telescope 1986. szeptemberi számából. [KSZ.]

TÓTH Imre: A Halley magjának aktív területei. = Albireo 16. 1986. okt. 155. sz. p. 12. [KSZ.]

MOJZES Imre: Még egyszer a Haynald Obszervatóriumról. = Albireo 16. 1986. okt. 155. sz. p. 13. "A kalocsai Haynald Obszervatórium története" című könyvének megjelenése alkalmából. [KSZ.]

Algol - a fedési észlelők rovata. Észlelések 1986. június - augusztus. = Albireo 16. 1986. okt. 155. sz. p. 14. [KSZ.]

HU Tau. = Albireo 16. 1986. okt. 155. sz. p. 15. Ismertetés és térkép. [KSZ.]

KOCSIS Antal: RZ Cas. = Albireo 16. 1986. okt. 155. sz. p. 15. Fénygörbe az 1986. szept. 4/5-i észleléseiből. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 16. 1986. nov. 156. sz. pp. 2-4. Szabó Sándor, Szauer Ágoston, Vimláti László megfigyelései. [KSZ.]

DEÁK Tamás: Még egyszer az NGC 404-ről. = Albireo 16. 1986. nov. 156. sz. p. 5. [KSZ.]

Válogatás az Aries kettőscsillagaiból. = Albireo 16. 1986. nov. 156. sz. p. 5. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 16. 1986. nov. 156. sz. p. 6. Aszódi Viktória, Ladányi Tamás, Pozsonyi József leírásai. [KSZ.]

Üstökös hírek. C/Wilson 1986 l. = Albireo 16. 1986. nov. 156. sz. p. 6. Kósa-Kiss Attila, Csukás Mátyás, Sári Gyula próbálta megkeresni az üstököst, de sikertelenül. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Binary atlasz. 6. = Albireo 16. 1986. nov. 156. sz. pp. 7-9. UV Cet, epszilon Scl, 10 Ari, ST 228 And. [KSZ.]

Új bolygó a Naprendszerben? = Albireo 16. 1986. nov. 156. sz. p. 9. Feltételezett bolygó a Neptunuszon túl. [KSZ.]

Villogó hírek. = Albireo 16. 1986. nov. 156. sz. p. 10. Kovács Attila: Újabb villogó?; Berkó Ernő: Villogó mesterséges holdak. [KSZ.]

Szupernóva a "címlapon". = Albireo 16. 1986. nov. 156. sz. p. 11. A borítón látható NGC 5128 galaxisban Robert Evans fedezett fel szupernóvát 1986. május 4-én. A Griffith Observer 1986. augusztusi és novemberi számai alapján. [KSZ.]

PAPP Gábor: Földrajzi helymeghatározás - amatőr szemmel. = Albireo 16. 1986. nov. 156. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

Bolygó - csillag együttállások. = Albireo 16. 1986. nov. 156. sz. p. 13. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 16. 1986. dec. 157. sz. pp. 2-3. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Szauer Ágoston, Várnai Ferenc leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 16. 1986. dec. 157. sz. p. 4. Aszódi Viktória, Várnai Ferenc megfigyelései. [KSZ.]

Merkúr átvonulás - 1986. november 13. = Albireo 16. 1986. dec. 157. sz. pp. 4-5. Illés Elek, Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Göncöl észlelőcsoport (Kalla Géza, Kiszel Vilmos, Kovács Attila, Nagy Ágoston, Nagy Sándor) megfigyelési leírásai, az észlelhető két kontaktus (3. és 4.) időadatai. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Még egyszer a villogókról. = Albireo 16. 1986. dec. 157. sz. pp. 6-7. Kettősvillogók. Pulzáló mesterséges holdak. Aries-villogó. "Comet S". [KSZ.]

Szivacs - Világegyetem. = Albireo 16. 1986. dec. 157. sz. p. 7. A galaxishalmazok és a köztük lévő üres térségek. Astrophysical Journal 1986. júl. száma alapján. [KSZ.]

Algol - a fedési észlelők rovata. Észlelések 1986. szeptember - október. = Albireo 16. 1986. dec. 157. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

RW Tauri. = Albireo 16. 1986. dec. 157. sz. p. 9. Ismertetés és térkép. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Fedési kettősök katalógusa. = Albireo 16. 1986. dec. 157. sz. pp. 10-13. [KSZ.]

PIRITI János: RT And. = Albireo 16. 1986. dec. 157. sz. p. 10. Fénygörbe az 1986. szept. 7/8-i észleléseiből. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Tíz éves az Atmoszféra. = Albireo 16. 1986. dec. 157. sz. p. 14. Az amatőrcsillagász észlelőmozgalom meteorológiai lapjának története. [KSZ.]

MALIN, David: A csillagok színe. 1. = Albireo 16. 1986. dec. 157. sz. pp. 15-16. Sky and Telescope 1986. októberi számából. Fordította Paragi Zsolt. [KSZ.]

Megalakult a Magyar Asztronautikai Társaság. = Asztronautikai Tájékoztató 1986. 41. sz. pp. 1-3. 1986. szept. 19-én a MTESZ Székházban.; A lap ezen számának elejére a téves 40. szám került, de valójában ez már a 41. szám volt. [KSZ.]

SZAGGYEJEV, R. Z. - BLAMONT, J. - GALEJEV, A. A. - MOROZ, V. I. - SAPIRO, V. D. - SEVCSENKO , V. I. - SZEGŐ Károly.: A VEGA-1 és a VEGA-2 találkozása a Halley-üstökössel. = Asztronautikai Tájékoztató 1986. 41. sz. pp. 4-15. A találkozás 1986. márc. 6-án és 9-én történt. Forrás: Nature 321, 1986. máj. 15. Fordította Szentpéteri László. [KSZ.]

DRÁGÁN László: Válogatott fejezetek a rakétarepülés történetéből (a kezdetektől 1945-ig). = Asztronautikai Tájékoztató 1986. 41. sz. pp. 16-58. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: 1987-ban lesz. = Asztronautikai Tájékoztató 1986. 41. sz. pp. 59-60. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: 1985-ben felbocsátott mesterséges égitestek jegyzéke. = Asztronautikai Tájékoztató 1986. 41. sz. pp. 61-92. [KSZ.]

Bevezetés. = Atmoszféra 11. 1986. jan. 28. sz. p. 1. Az új alcím szerint a lap a Göncöl Társaság Atmoszféra Amatőrmeteorológiai Klubjának körlevele, kiadja a Sülysápi Művelődési Ház. Szerkesztői: Fodor Antal, Hevesi Zoltán, Nagy Zoltán. Felelős szerkesztő: Kiszel Vilmos. Lehetővé vált kontrasztos fekete-fehér fényképek közlése. [KOC.]

LAKATOS István: 1984. Január - június. = Atmoszféra 11. 1986. jan. 28. sz. pp. 2-9. [KOC.]

Jelenségek - érdekességek. = Atmoszféra 11. 1986. jan. 28. sz. pp. 9-12. Hevesi Zoltán, Kósa-Kiss Attila, Spányi Péter, Kocsis Antal megfigyelései. [KOC.]

Észlelők névsora. = Atmoszféra 11. 1986. jan. 28. sz. p. 12. 16 észlelő. [KOC.]

LAKATOS István: 1984. július - december. = Atmoszféra 11. 1986. febr. 29. sz. pp. 1-9. [KOC.]

Jelenségek - érdekességek. = Atmoszféra 11. 1986. febr. 29. sz. pp. 9-12. Keszthelyi Sándor, Spányi Péter, Kósa-Kiss Attila, Bucsi Gábor megfigyelései. [KOC.]

Észlelő lista 1984. = Atmoszféra 11. 1986. febr. 29. sz. p. 13. 26 észlelő. [KOC.]

LAKATOS István: 1985. I. félév. = Atmoszféra 11. 1986. márc. 30. sz. pp. 1-7. [KOC.]

SZABÓ Sándor Sarkifény észlelés. = Atmoszféra 11. 1986. márc. 30. sz. p. 8. 1985. jan. 12-én este Bóly határából Szabó Sándor és Käsz László figyelte meg a sarki fényt. [KOC.]

KÓSA-KISS Attila: [Nap halo jelenségek.] = Atmoszféra 11. 1986. márc. 30. sz. p. 10. Leírások és rajzok az 1985. febr. 26-án, febr. 28-án és márc. 5-én látott halokról. [KOC.]

Megfigyelők névsora. = Atmoszféra 11. 1986. márc. 30. sz. p. 11. 14 észlelő. [KOC.]

LAKATOS István: 1985. II. félév. = Atmoszféra 11. 1986. ápr. 31. sz. pp. 1-8. Ismét változás: a szerkesztők Fodor Antal és Lakatos István, a technikai szerkesztő Fodor Antalné. [KOC.]

MOJDISZ István: 1985-ös összefoglaló. Békéscsaba. = Atmoszféra 11. 1986. ápr. 31. sz. p. 9. [KOC.]

LAKATOS István: Észlelési tájékoztató. = Atmoszféra 11. 1986. ápr. 31. sz. pp. 10-11. [KOC.]

FOTHE, M.: A halók - megfigyelési javaslat. = Atmoszféra 11. 1986. ápr. 31. sz. p. 12. Forrás: Kalender für Sternfreunde 1985. [KOC.]

SZABÓ Sándor - KÄSZ László: Éjszakai robbanó, világító felhő. = Atmoszféra 11. 1986. ápr. 31. sz. pp. 13-14. 1985. szept. 14-én hajnalban. [KOC.]

SZABÓ Sándor: Sarkifény észlelés. = Atmoszféra 11. 1986. ápr. 31. sz. p. 15. 1985. okt. 13-án hajnalban észlelte Szabó Sándor és Käsz László Bólyból. [KOC.]

SZABÓ Sándor: Állatövi fény. = Atmoszféra 11. 1986. ápr. 31. sz. pp. 15-16. 1985. okt. 14-én hajnalban. [KOC.]

Megfigyelők névsora. = Atmoszféra 11. 1986. ápr. 31. sz. p. 16. 10 megfigyelő. [KOC.]

LAKATOS István: 1986. I. negyedév meteorológiája. = Atmoszféra 11. 1986. máj. 32. sz. pp. 1-12. [KOC.]

LAKATOS István: 1986. első negyedévének összefoglalója. = Atmoszféra 11. 1986. máj. 32. sz. pp. 12-13. [KOC.]

LAKATOS István: Észlelési tájékoztató. = Atmoszféra 11. 1986. máj. 32. sz. pp. 13-14. [KOC.]

Észlelők névsora. = Atmoszféra 11. 1986. máj. 32. sz. p. 14. 15 megfigyelő. [KOC.]

LAKATOS István: 1986. II. negyedév meteorológiája megfigyelőink szerint. = Atmoszféra 11. [1986. jún.] 33. sz. pp. 1-7. [KOC.]

LAKATOS István: 1986. II. negyedév összefoglaló. = Atmoszféra 11. [1986. jún.] 33. sz. pp. 7-8. [KOC.]

TEPLICZKY István: Időjárási jegyzet. = Atmoszféra 11. [1986. jún.] 33. sz. pp. 9-10. [KOC.]

KÓSA-KISS Attila: Érdekes meteorológiai jelenségek. = Atmoszféra 11. [1986. jún.] 33. sz. pp. 11-13. "Üllő" a fátyolfelhők kastélyain. Sok tíz méter magas portölcsér. Gömbvillám - 1978 nyarán. [KOC.]

BERKÓ Ernő: Fotó. = Atmoszféra 11. [1986. jún.] 33. sz. p. 14. 1985. aug. 13/14-én készített forgószektoros meteornyom fényképe. [KOC.]

Észlelők névsora. = Atmoszféra 11. [1986. jún.] 33. sz. p. 15. 12 megfigyelő. [KOC.]

LAKATOS István: 1986. III. negyedév meteorológiája. = Atmoszféra 11. [1986. júl.] 34. sz. pp. 1-6. [KOC.]

LAKATOS István: 1986. III. negyedév összefoglaló. = Atmoszféra 11. [1986. júl.] 34. sz. pp. 7-8. [KOC.]

TEPLICZKY István: Tíz éves az Atmoszféra. = Atmoszféra 11. [1986. júl.] 34. sz. pp. 9-11. "Az amatőrcsillagász észlelőmozgalom ebben az időben [1976. szeptemberében] elsősorban a kaposvári Albireo című kiadvány köré csoportosult, az AAK vezetője, a lap szerkesztője, "amatőrténelmünk" egyik meghatározó alakja, Szentmártoni Béla igyekezett pártfogásába venni elképzeléseimet. Az ő kiadásában jelent meg az első amatőrmeteorológiai útmutató, amelyből több témakör ma is "él". Béla keresett kiadót a körlevélnek, amely hivatott volt tartani a kapcsolatot a megfigyelőkkel, összefoglalni a végzett munkát: sőt a "keresztapa" is ő volt: ő javasolta a találó "Atmoszféra" nevet. A kiadvány megjelentetésére egy bólyi /Baranya megye/ amatőrtársunkat, Dalos Endrét tudta rávenni." [KOC.]

Érdekes meteorológiai jelenségek. = Atmoszféra 11. [1986. júl.] 34. sz. pp. 11-15. Fodor Antal, Berkó Ernő, Kocsis Antal, Kósa-Kiss Attila, Keszthelyi Sándor észlelései. [KOC.]

Észlelők névsora. = Atmoszféra 11. [1986. júl.] 34. sz. p. 16. 13 észlelő. [KOC.]

Az 1986. november hónap programja. = Bököncz Híradó 1986. nov. 5. [2. sz.] p. 1. 1986. nov. 13-án Merkúr átvonulás észlelés lesz a Planetáriumból.; Nov. 17-én csillagász szakköri nyílt nap, előadó: Simon Ernő. [KSZ.]

Észlelési útmutató novemberre. = Bököncz Híradó 1986. nov. 5. [2. sz.] pp. 1-2. [KSZ.]

[HOFFMANN János:] A Metis kisbolygó. = Bököncz Híradó 1986. nov. 5. [2. sz.] p. 2. [KSZ.]

HALMI Gábor: Szakköri kirándulás Bajára. = Bököncz Híradó 1986. nov. 5. [2. sz.] p. 3. 1986. okt. 18-án volt, 28 fővel. Baján a Városi Könyvtárt, a Bemutató Csillagvizsgálót és az MTA Kutató Intézet obszervatóriumát nézték meg. [KSZ.]

KÓSA KISS Attila: A hamuszürke fény. = Brassói Lapok 18. 1986. ápr. 18. 16. sz. pp. 5-6. "Kevéssel napnyugta után, ha csak vékony holdsarló van az égen, halványan észlelhetjük a Hold sötét felét is. A Holdról tekintve ekkor teleföld látszik, tehát a Föld csaknem teljesen a Nap által megvilágított oldalát mutatja a Holdnak. Ez a fény elegendő ahhoz, hogy a Hold éjszakai oldala bolygónkon, megfigyelhetővé váljon. Ez a hamuszürke fény. ..." [HAI.]

Új a "fény" az éjszakában. BL-enciklopédia. = Brassói Lapok 18. 1986 jún. 6. 23. sz. p. 5. "Kerekes Ibolyka brassói olvasónk kérdi: miért van sötét éjszaka? Válaszunkban a hazai tankönyvkiadó gondozásában megjelent Fizika idevágó fejezetére, valamint a Die Welt folyóirat egyik utóbbi számában közöltekre támaszkodunk. Edward R. Harrison csillagász új magyarázatot nyújt arra, hogy miért van éjjel sötét. A Science című folyóiratban leírja és bírálja azokat a tévhiteket, amelyeket a tudomány az éjszakai égbolt e jelenségre vonatkozóan elfogadott, és teljesen új magyarázatot ad. A kérdés az, hogy a naplemente után miért sötét az égbolt, noha az égen sok milliárd csillag világít. Kepler német csillagász már 1610 körül foglalkozott ezzel a problémával, és feltette a kérdést: "Ha valamennyi csillag Nap, miért nem nagyobb a fényük, mint a mi Napunké?" Kepler szerint e rejtély megoldása egyszerű: a csillagok között sötét tér van, amelyet a csillagok nem tudnak bevilágítani.
Később fokozatosan elterjedt az a nézet, hogy a világmindenség végtelenül nagy, és számtalan sok csillaggal van tele. Hogyan létezhetnek mégis sötét térségek a csillagok között? [...] Mi tehát az éjszakai sötétség valódi oka? Harrison úgy véli, hogy a tömeg hiánya. Ahhoz, hogy a csillagok teljesen kitöltsék az eget, 10 a 60-ikon nagyságrendű számú csillagra lenne szükség. A valóságban azonban "csak" körülbelül 10 a 20-ikon csillag van. Ez nem elég ahhoz, hogy a "világegyetemet egy ünnepi teremhez hasonlóan megvilágítsák - végül is egy bányát sem lehetett egyetlenegy gyertyával kivilágítani" - véli Harrison. ..." [HAI.]

BARTHA Lajos: Napóra kultúra és napóra kutatás Magyarországon. = CSACS Körlevelei Értesítője 1986. 1-2 sz. pp. 141-160. Az NDK Arbeitsgruppe Sonnenuhren 1985. évi potsdami közgyűlésén elhangzott előadás magyar nyelvű szövege.; A TIT CSBK CSACS (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati Baráti Köre Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport) körlevelei Értesítője, röviden CSACS Körlevelei Értesítője. Ez az egyetlen száma jelent meg. [KSZ.]

[SCHALK Gyula:] Bevezető. = Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. pp. 3-7. [SRG.]

Vita. Kozmológiai kérdőjeleink. Előzmények. = Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. pp. 8-9. [SRG.]

BALÁZS Béla: Filozófiai megjegyzések a felfúvódó Világegyetem elméletéhez. = Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. pp. 10-15. Kiegészítés A. H. Guth és P. J. Steinhardt a Tudomány 1985. szeptemberi számában megjelent cikkéhez. [SRG.]

LUKÁCS Béla: Egy fizikus gondolatai a felfúvódó világegyetem elméletéhez. = Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. pp. 16-38. Kiegészítés A. H. Guth és P. J. Steinhardt a Tudomány 1985. szeptemberi számában megjelent cikkéhez. [SRG.]

SCHALK Gyula: Vannak-e határai a filozófiai materializmusnak? = Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. pp. 39-91. [SRG.]

ABONYI Iván: A "felfúvódó" Világegyetem modellje. Felborzolt kedélyek, felfuvalkodott bírálók - kinek van igaza, avagy kiöntsük-e a gyereket a fürdővízzel? = Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. pp. 92-102. Kiegészítés A. H. Guth és P. J. Steinhardt a Tudomány 1985. szeptemberi számában megjelent cikkéhez. [SRG.]

KULIN György: Egy mozgalom születése. = Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. pp. 103-118. A Csillagászat Baráti Köre XIV. Országos - szombathelyi - Találkozóján elhangzott előadás. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Magyarország régi csillagászati emlékei. = Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. pp. 119-139. Régi csillagászati intézmények: Buda, Esztergom, Eger, Bicske, Kalocsa, Szombathely; Jelenkori csillagászati intézmények és bemutatóhelyek. [SRG.]

BARTHA Lajos: Napóra kultúra és napóra kutatás Magyarországon. = Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. pp. 141-160. A potsdami "Gnomonikai Konferencián" 1985. okt. 26-án elhangzott előadása. [SRG.]

A TIT Budapesti Planetárium életéből. = Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. pp. 161-162. [SRG.]

A TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. = Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. p. 163. [SRG.]

E számunk szerzői. = Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. p. 164. [SRG.]

Lapzártakor jelentik: Az Univerzum fiatalabb a vártnál. = Delta 20. 1986. jan. 1. sz. p. 3. 13 milliárd év az univerzum kora, egy kvazár kettős képének vizsgálata alapján. [KSZ.]

Ahol más napok ragyognak. = Delta 20. 1986. jan. 1. sz. p. 4. R Mon és HL Tau körüli fényudvar. [KSZ.]

Galaktikus cirruszfelhők. = Delta 20. 1986. jan. 1. sz. p. 4. [KSZ.]

M. É. [MONTSKÓ Éva]: Űrutazó mikrobák? A rekonstruált pánspermia. = Delta 20. 1986. jan. 1. sz. pp. 11-13. [KSZ.]

Az univerzum sűrűsége. = Delta 20. 1986. febr. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

Nátrium a Merkur légkörében. = Delta 20. 1986. febr. 2. sz. p. 5. [KSZ.]

Tornádók a Marson. = Delta 20. 1986. febr. 2. sz. p. 6. [KSZ.]

Az ingadozó Nap. = Delta 20. 1986. febr. 2. sz. p. 7. [KSZ.]

KELEMEN János: Hírhozók az ősanyagból. Porgyűrű a Nap körül. = Delta 20. 1986. febr. 2. sz. pp. 15-17. [KSZ.]

A lüktető Nap. = Delta 20. 1986. márc. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

Nehéz hidrogén a fekete lyukak körül. = Delta 20. 1986. márc. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

A következő napciklus. = Delta 20. 1986. márc. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

KELEMEN János: Galaktikus keringő. Csillaghalál és újjászületés. = Delta 20. 1986. márc. 3. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Buborékokból álló világ? = Delta 20. 1986. ápr. 4. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

A Nagy Bumm bizonyítékai. = Delta 20. 1986. ápr. 4. sz. p. 5. [KSZ.]

Szupernovák fürkészése. = Delta 20. 1986. ápr. 4. sz. p. 7. [KSZ.]

A második fekete lyuk. = Delta 20. 1986. máj. 5. sz. p. 4. A0620-00 jelű objektum. [KSZ.]

Röntgen-hegyhát a galaxis szívében. = Delta 20. 1986. máj. 5. sz. p. 4. [KSZ.]

Csillagok tündöklése és halála. = Delta 20. 1986. máj. 5. sz. p. 6. [KSZ.]

"Füstölgő" csillag. = Delta 20. 1986. máj. 5. sz. p. 6. [KSZ.]

Holdtávolság centiméteres pontossággal. = Delta 20. 1986. jún. 6. sz. p. 3. [KSZ.]

A Jupiter második gyűrűje. = Delta 20. 1986. jún. 6. sz. p. 4. [KSZ.]

Csillagok szuperhalmaza. = Delta 20. 1986. jún. 6. sz. p. 4. Az NGC 1705-A. [KSZ.]

Szupernova a kvazárban. = Delta 20. 1986. jún. 6. sz. p. 6. [KSZ.]

Barna törpék. = Delta 20. 1986. jún. 6. sz. p. 6. [KSZ.]

A legtávolabbi galaxis. = Delta 20. 1986. jún. 6. sz. p. 6. [KSZ.]

KISZELY Márta: A földmag talányos mozgása. Ugrás a földmágnességben. = Delta 20. 1986. jún. 6. sz. pp. 26-29. [KSZ.]

LUKÁCS András: Gravimetria a Földön és az űrben. = Delta 20. 1986. jún. 6. sz. pp. 32-33. [KSZ.]

Sz. L. [SZILVÁSI Lajos]: Mikor lép ember a Marsra? = Delta 20. 1986. jún. 6. sz. pp. 36-39. "Minden valószínűség szerint csak a harmadik évezred elején". [KSZ.]

Rezgő csillagok. = Delta 20. 1986. júl. 7. sz. p. 5. [KSZ.]

A Merkur boszorkánykonyhája. = Delta 20. 1986. júl. 7. sz. p. 6. [KSZ.]

Az univerzum peremén. = Delta 20. 1986. júl. 7. sz. p. 6. [KSZ.]

Nikkelgyártó meteor. = Delta 20. 1986. júl. 7. sz. p. 7. Kanadában. [KSZ.]

-hat-: Kozmikus délibábok. Gravitációs fényelhajlás. = Delta 20. 1986. júl. 7. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

KELEMEN János: (Radar) pillantás az ionoszférába. = Delta 20. 1986. júl. 7. sz. pp. 38-39. [KSZ.]

A Hold számítógép-bölcsője. = Delta 20. 1986. aug. 8. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Forró óceán az Uránuszon. = Delta 20. 1986. aug. 8. sz. p. 5. [KSZ.]

Ellentétes irányba keringő kisbolygók. = Delta 20. 1986. aug. 8. sz. p. 6. [KSZ.]

A világ legnagyobb távcsöve. = Delta 20. 1986. aug. 8. sz. p. 6. A Keck-távcső Hawaii-szigetén. [KSZ.]

HORVÁTH András: A legfeketébb földimogyoró. A Halley-fürkészés első mérlege. = Delta 20. 1986. aug. 8. sz. pp. 24-26. [KSZ.]

Zsugorodó világegyetem. = Delta 20. 1986. szept. 9. sz. p. 7. A Tejútrendszer átmérője nem 100 ezer, hanem 70 ezer fényév. [KSZ.]

Mágneses szupercsillag. = Delta 20. 1986. szept. 9. sz. p. 7. [KSZ.]

Az Uránusz különös mágneses tere. = Delta 20. 1986. szept. 9. sz. p. 7. [KSZ.]

SÜKÖSD Csaba: Az univerzum hírnökei. Halott csillagok üzenetei. = Delta 20. 1986. szept. 9. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

KELEMEN János: Az Uránusz és környéke. Űrszonda a vízszínű bolygó gyűrűi és holdjai között. = Delta 20. 1986. szept. 9. sz. pp. 27-29. [KSZ.]

Kráterek a Vénuszon. = Delta 20. 1986. okt. 10. sz. p. 5. [KSZ.]

Vas a szupernovában. = Delta 20. 1986. okt. 10. sz. p. 5. [KSZ.]

A déli félgömb rádiófüle. = Delta 20. 1986. okt. 10. sz. p. 7. Az ausztráliai Új-Dél-Wales-ben felállított 6 darab 22 méteres rádiótávcső. [KSZ.]

KELEMEN János: A titokzatos Epszilon Aurigae. = Delta 20. 1986. okt. 10. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

A Nap "hóekéje". = Delta 20. 1986. nov. 11. sz. p. 5. [KSZ.]

Robbanás a Centaurusban. = Delta 20. 1986. nov. 11. sz. p. 6. Szupernóva az NGC 5128-ban. [KSZ.]

KELEMEN János: Hűvös, foltos csillagok. Napfoltok és csillagfoltok. = Delta 20. 1986. nov. 11. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Pillantás 12 milliárd fényévre. = Delta 20. 1986. nov. 11. sz. p. 40. A tervek szerint 1990-ben helyezik üzembe a 10 m-es távcsövet Hawaii-ban. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Az óriásmeteorit 250 ezer atombombája. = Delta 20. 1986. dec. 12. sz. pp. 4-5. A dél-németországi, Nördlingen város meteoritkrátere. [KSZ.]

A jégkorszakok okozója: a Nap. = Delta 20. 1986. dec. 12. sz. p. 7. [KSZ.]

DALOS Endre: 10 éves visszatekintés. = Draco 11. 1986. jan-márc. (43.) sz. p. 1. A főszerkesztő rövid visszaemlékezése az elmúlt 10 évre. E számtól a korábbi Atmoszférákat is figyelembe véve lesz a sorszámozás, vagyis már nincs a kisebb szám-sorszám. [HEV.]

[DALOS Endre - KÄSZ László:] Föld fénye a Holdon. = Draco 11. 1986. jan-márc. (43.) sz. p. 1. Domby György észlelései. [HEV.]

[SZABÓ Sándor:] Okkultációk. = Draco 11. 1986. jan-márc. (43.) sz. p. 2. Előrejelzések Túri Barna számításai alapján. [HEV.]

Kisbolygók. = Draco 11. 1986. jan-márc. (43.) sz. p. 3. Sajtz András két észlelése az Eunomiáról. Zajácz György számításai az Iris és az Amphitrite jövőbeli pozícióiról. [HEV.]

[DALOS Endre - KÄSZ László:] Szabadszemes változócsillagok. = Draco 11. 1986. jan-márc. (43.) sz. p. 3. 1985. szeptember és december négyhavi rovat, 5 észlelő 35 észleléséből. [HEV.]

FARKAS Ernő: Fotózás. = Draco 11. 1986. jan-márc. (43.) sz. p. 4. FMH-4175 és KODAK-D76 fotó előhívó receptek. [HEV.]

SZABÓ Sándor: Holdsarló. = Draco 11. 1986. jan-márc. (43.) sz. p. 4. A fényképet 1985. aug. 15-én készítette Ógyallán. A beragasztott fénykép a 31 óra 15 perces holdsarlót mutatja. [HEV.]

KOCSIS Antal: Holdalakzatok - 8. = Draco 11. 1986. jan-márc. (43.) sz. p. [5.] Egész oldalas mellékleten 6 holdrajz. [HEV.]

[DALOS Endre:] A Draco teljes névlistája. = Draco 11. 1986. jan-márc. (43.) sz. melléklet pp. 1-4. A Draco klubbal, a Draco lappal és elődjével az Atmoszféra című kiadvánnyal kapcsolatba került amatőrök teljes listája. 389 fő neve és települése. [HEV.]

[DALOS Endre:] Az elmúlt 10 év alatt a következő Draco kiadványok jelentek meg. = Draco 11. 1986. jan-márc. (43.) sz. melléklet p. 4. Atmoszféra 1-18. szám 1976. X-től 1979. XI-ig 104 oldal 7 fekete-fehér fotóval. Cirrus 1-10. szám. 1978. VIII-tól 1982. III-ig 6 színes, 63 fekete-fehér fotó. Draco 1-24. 1980. I-tól 1986. I-ig 219 oldal 8 színes, 21 fekete-fehér fotó. További 7 melléklet 73 oldalon. [HEV.]

DALOS Endre: Felhívás! Észleljetek! = Draco 11. 1986. 2.(44.) sz. p. 1. Észlelésre buzdítás. [HEV.]

[DALOS Endre - KÄSZ László:] Hold alakzatok megfigyelése. = Draco 11. 1986. 2.(44.) sz. pp. 2-3. Észlelési leírások és rajzok, Iskum József és Kocsis Antal észleléseiből. [HEV.]

[DALOS Endre - SZABÓ Sándor:] Fedések, fogyatkozások. = Draco 11. 1986. 2.(44.) sz. p. 3. Észlelési beszámolók (Kósa-Kiss Attila és Käsz László). [HEV.]

[DALOS Endre:] Okkultáció előrejelzések. = Draco 11. 1986. 2.(44.) sz. p. 4. [HEV.]

[DALOS Endre:] A Merkúr geocentrikus átvonulása a Nap korongja előtt. = Draco 11. 1986. 2.(44.) sz. sz. p. 4. Felhívás az 1986. nov. 13-i jelenség észlelésére. [HEV.]

[DALOS Endre:] Holdfogyatkozás 1986. október 17-én. = Draco 11. 1986. 2.(44.) sz. p. 5. Felhívás a jelenség megfigyelésére. [HEV.]

LEVY, David. H.: A kisbolygók forgása. = Draco 11. 1986. 2.(44.) sz. pp. 6-7. Tavasz Marianna fordítása a Sky and Telescope 1986. májusi szám 503-504. oldaláról. [HEV.]

[DALOS Endre:] Vesta kisbolygó előrejelzés és térkép. = Draco 11. 1986. 2.(44.) sz. p. 7. [HEV.]

[DALOS Endre:] Közlemények. = Draco 11. 1986. júl-nov. (45-46.) sz. p. 1. Dalos Endre Bólyból Paksra költözött. Szabó Sándor katona szolgálatra vonult be. Beszámoló az ógyallai Konkoly ’86 táborról. [HEV.]

[KÄSZ László:] Föld fénye a Holdon. = Draco 11. 1986. júl-nov. (45-46.) sz. pp. 1-2. Észlelői rovat 4 észlelő 91 megfigyeléséből. [HEV.]

[KÄSZ László:] Hold alakzatok és rajzok. = Draco 11. 1986. júl-nov. (45-46.) sz. pp. 2-5. Észlelői rovat 5 észlelő 13 leírásából. Egész oldalas mellékletben, Holdalakzatok - 9. címmel 3 holdrajz Kocsis Antaltól valamint Holdalakzatok - 10. címmel 4 holdrajz (Lakatos István, Szabó Rita, Kocsis Antal). [HEV.]

[KÄSZ László:] Okkultációk. = Draco 11. 1986. júl-nov. (45-46.) sz. pp. 5-6. Észlelések, előrejelzések. [HEV.]

[SZABÓ Sándor:] Fogyatkozások. = Draco 11. 1986. júl-nov. (45-46.) sz. pp. 7-8. Az 1986. okt. 17-i teljes holdfogyatkozás beszámolók: Bóly, Paks, Pécs, Nagyszalonta.; Az 1986. nov. 13-i Merkúr-átvonulás észlelése: Bóly (Käsz László, Szabó Sándor), Pécs (Halmi Gábor, Keszthelyi Sándor, Kondorosi Gábor, Nagy Mélykúti Ákos, Nagyváradi László, Patacsi Zsolt). [HEV.]

[KÄSZ László:] Kisbolygók. = Draco 11. 1986. júl-nov. (45-46.) sz. pp. 9-10. Észlelések (4 kisbolygóról 11 vizuális és 9 fotografikus), előrejelzések. [HEV.]

[KÄSZ László:] Szabadszemes változócsillagok. = Draco 11. 1986. júl-nov. (45-46.) sz. p. 10. Észlelések: 6 észlelőtől 18 adat. [HEV.]

CAMERON, Winifred: A Hold legfényesebb krátere. = Draco 11. 1986. júl-nov. (45-46.) sz. pp. 11-12. [HEV.]

KOVÁCS Zsolt: Hold alakzatok és rajzok. = Draco 11. 1986. júl-nov. (45-46.) sz. p. 13. Észlelési leírásai, 3 objektumról. [HEV.]

[SZABÓ Sándor:] Fotózás. = Draco 11. 1986. júl-nov. (45-46.) sz. p. 13. A fotó archívum gyarapodásáról. [HEV.]

DEÁK Antal András: A Duna első monográfiája. = Dunakanyar 22. 1986. 3. sz. pp. 34-38. Luigi Marsigli. [GAI.]

Csillagászati hét ’86. Nap- és holdfogyatkozás, üstökösök. = Dunántúli Napló 43. 1986. okt. 7. p. 4. Pécsett. [SRG.]

Pénteken teljes holdfogyatkozás. = Dunántúl Napló 43. 1986. okt. 16. p. 4. [SRG.]

A betlehemi csillag. = Dunántúli Napló 43. 1986. dec. 21. p. 6. [SRG.]

SIMON Zoárd: Lacsakos hetevény, avagy a csillagos ég titkai. = Édes Anyanyelvünk 8. 1986. ápr-jún. 2. sz. első belső borító. Plejádok. [SRG.]

Szénhidrogénfelhők az óriásbolygók sarki területei fölött. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. jan. 10. 2. sz. p. 58. Kazahsztáni csillagászok megfigyelései. Az Urania cikke alapján. [VEJ.]

CSABA György: Csillagnaptár 1986. január. = Élet és Tudomány 41. 1986. jan. 10. 2. sz. pp. 61-62. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1985. október-december. Új modul és űrpiramis. = Élet és Tudomány 41. 1986. jan. 17. 3. sz. pp. 74-76. [ALM.]

Földiekkel játszó égi tünemény. = Élet és Tudomány 41. 1986. jan. 31. 5. sz. p. 141. Galaxiscsoport. [SRG.]

Mars-Phobos-szondák 1988-ban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. jan. 31. 5. sz. p. 157. Két szovjet szonda indításának terve a Mars nagyobbik holdja közelébe. A Moszkovszkije Novosztyi cikke alapján. [VEJ.]

Az Eta Carinae: füstölgő csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. jan. 31. 5. sz. p. 157. Tejútrendszerünk csillagáról 100-1000 éves periódusokban hatalmas gázfelhők távoznak. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

"Égi óra": állandó forgásidejű pulzár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. jan. 31. 5. sz. p. 157. A Vulpecula csillagképben található PSR 1937+21 jelű pulzár másodpercenként 642 fordulatot tesz meg. A világegyetem eddig ismert legpontosabb "időmérője". A Science News és a Frankfurter Allgemeine Zeitung híradása nyomán. [VEJ.]

"Űrnagyhatalmak" Halley-együttműködése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. febr. 7. 6. sz. p. 188. Az Interkozmosz, a NASA, az ESA és Japán tanácskozó testülete, mely a Halley-üstökös megfigyelését koordinálja. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Világméretű tűzvészek pusztítottak 65 millió évvel ezelőtt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. febr. 7. 6. sz. p. 188. A chicagói Enrico Fermi Intézet kutatási eredményeiből következtethető, hogy egy óriási égitest zuhant Földünkre. Az International Herald Tribune és a New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Holdszivárvány. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. febr. 7. 6. sz. p. 188. A Hold fénye: visszavert napfény. Ugyanúgy törik meg az esőcseppeken, csak sokkal halványabban, mint a nappali fény. Az Urania írása nyomán. [VEJ.]

Óriási atomok a csillagközi térben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. febr. 7. 6. sz. p. 188. Az atomok legkülső elektronja nagyon távol van az atommagtól. Ez az állapot a híg csillagközi gázokban fordul elő, ahol az atomok ütközésének kicsi a valószínűsége. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

CSABA György: Csillagnaptár 1986. február. = Élet és Tudomány 41. 1986. febr. 14. 7. sz. pp. 221-222. [SRG.]

HORVÁTH András: Űrkatasztrófák és -balesetek. A Challenger-10 tragédiája. = Élet és Tudomány 41. 1986. febr. 28. 9. sz. pp. 268-270. [SRG.]

Két gyűrűje van a Jupiternek! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. febr. 28. 9. sz. p. 284. A Voyager-2 űrszonda tévéképeinek tüzetes átvizsgálása meglepő eredményt hozott. A Geo írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Először egy üstökösben. = Élet és Tudomány 41. 1986. márc. 7. 10. sz. p. 301. A Giacobini-Zinner-üstökös csóváján átrepült az ICE-szonda. [ALM.]

A nagy "űrrandevú." = Élet és Tudomány 41. 1986. márc. 7. 10. sz. pp. 302-305. A Halley-üstökös találkozása az üstökösszondákkal. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Üstökösök és babonák. = Élet és Tudomány 41. 1986. márc. 7. 10. sz. pp. 306-308. [SRG.]

ALMÁR Iván: A napba ütköző üstökös. = Élet és Tudomány 41. 1986. márc. 7. 10. sz. p. 319. hátsó külső borító. Howard-Koomen-Michels-üstökös. [ALM.]

Brazília űrrepülőteret épít. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. márc. 14. 11. sz. p. 346. Önálló űrprogramjának megvalósítására 1995-ig mintegy 300 millió dollárt szán. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Újabb üstököst fedeztek fel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. márc. 14. 11. sz. p. 346. Thiele 1985. A spanyolországi Calar Alto-ban lévő obszervatóriumból fedezte fel Ulrich Thiele. A Naturwissenschaftliche Rundschau cikke nyomán. [VEJ.]

Tájfunkutató műhold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. márc. 14. 11. sz. p. 346. A Kozmosz-1500 és -1602 mesterséges holdak feladata. A Moszkovszkije Novosztyi írása alapján. [VEJ.]

Új elmélet a Hold keletkezéséről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. márc. 14. 11. sz. p. 346. R. H. Durisen amerikai kutató szerint a Föld képlékeny állapotában annak gyűrűjéből szakadt ki. Az International Herald Tribune cikke nyomán. [VEJ.]

Újabb érvek a 65 millió évvel ezelőtti összeütközés mellett. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. ápr. 11. 15. sz. p. 475. Kőzetminták vizsgálati eredményei támasztják alá a kozmikus ütközés elméletét. A Priroda írása nyomán. [VEJ.]

Látta lehullani, s megtalálta! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. ápr. 11. 15. sz. p. 475. Egy meteorit lehullásának szemtanúja az eseményt követő napon megtalálta az égi jövevényt. A Neues Deutschland és a Berliner Zeitung írása alapján. [VEJ.]

CSABA György: Látható Naprendszerünk. Az élet csillaga. = Élet és Tudomány 41. 1986. ápr. 11. 15. sz. Címoldali fotó, pp. 477-478. A Nap. [VEJ.]

KOCSIS Antal: Az M 35 jelű csillaghalmaz. = Élet és Tudomány 41. 1986. ápr. 18. 16. sz. p. 482. Hozzászólás Csaba György 7. számban olvasható cikkéhez. [SRG.]

VEKERDI László: "Magamtól tudom, mi a jó." = Élet és Tudomány 41. 1986. ápr. 18. 16. sz. pp. 485-487. A véges végtelen című művelődéstörténeti rádióműsorral párhuzamos cikk az ókori tudományos világképről. I. e. IV. századi görög napóra, gnómónos világkép. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1986. január-március. "Csúcsforgalom." = Élet és Tudomány 41. 1986. ápr. 25. 17. sz. pp. 527-530. A negyedév űreseményei. [ALM.]

Ellenirányban keringő kisbolygók. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. ápr. 25. 17. sz. p. 541. Három ismert kisbolygó, melyek Földünkkel ellentétes irányban keringenek. Vizsgálatuk új ismeretekhez juttathatja a kutatókat Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatban. Az Urania írása nyomán. [VEJ.]

Még egy fekete lyuk Tejutunkban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. ápr. 25. 17. sz. p. 541. Amerikai csillagászok felfedezése az időközben A0620-00-val jelölt kettős csillag láthatatlan tagja. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

A legtávolabbi csillagváros. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. ápr. 25. 17. sz. p. 541. A Herkules csillagképben egy a fénysebesség 89 százalékának megfelelő sebességgel távolodó galaxist észleltek. Becsült távolsága 10-15 milliárd fényév. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Szakmai vihar a Neptunusz gyűrűje miatt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. máj. 9. 19. sz. p. 603. Francia, német és amerikai csillagászok vitája: kié az elsőbbség a szenzációs felfedezésben? A La Recherche írása nyomán. [VEJ.]

Napkitörés - napminimumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. máj. 9. 19. sz. p. 603. A szokatlanul heves jelenség a 11 éves ciklusnak körülbelül a felénél következett be. A Neues Deutschland cikke nyomán. [VEJ.]

Ariane - Mariane. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. máj. 9. 19. sz. p. 603. A Volvo-cég kisméretű műholdak szállítására alkalmas hordozórakétát tervez. A Science et Avenir írása nyomán. [VEJ.]

Meteoritszobor. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. máj. 16. 20. sz. p. 636. Kína Santung tartományában található, tömege 4 tonna. A bikát ábrázoló szobor anyaga bizonyítottan meteorit eredetű. A Science et Avenir cikke nyomán. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: Kvarclabdákkal Eintstein nyomában. = Élet és Tudomány 41. 1986. máj. 23. 21. sz. pp. 643-645. Nagy tömegű testek és a téridő. Einstein kontra Newton. A forgó gömb. Pörgettyű mint iránytű. A NASA műholdas kísérlete. [VEJ.]

CSABA György: Látható Naprendszerünk. A gyűrűs bolygó. = Élet és Tudomány 41. 1986. máj. 23. 21. sz. pp. 669-670. Szaturnusz. [SRG.]

Ionizációs rakétahajtóművek űrszondák és mesterséges holdak számára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. jún. 6. 23. sz. p. 731. Nyugatnémet kísérletek higany illetve xenon hajtóanyagú, kisméretű, nagy teljesítményű hajtóművekkel. A Die Umschau írása alapján. [VEJ.]

Gyapottermés a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. jún. 6. 23. sz. p. 732. A Szojuz-T-13 biológiai programjába bevették a gyapotcserjék szaporítását. Az APN híre alapján. [VEJ.]

CSABA György: Látható Naprendszerünk. Az Uránusz. = Élet és Tudomány 41. 1986. jún. 6. 23. sz. pp. 733-734. [SRG.]

Műholdas rádióüzenet a kamionosoknak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. jún. 27. 26. sz. p. 824. Az űrkutatás egyik eszközének, "termékének" újabb területen történő felhasználása: geostacionárius műholdakon keresztül történő navigálás. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Az első Spot-hold. = Élet és Tudomány 41. 1986. jún. 27. 26. sz. pp. 831-832. Francia és svéd magnetoszféra-kutató mesterséges hold. A földfelszínről azelőtt soha nem látott részletes fényképfelvételeket készít. [VEJ.]

GAJZÁGÓ Éva: Űrkereskedelem. Az ezredforduló üzlete? = Élet és Tudomány 41. 1986. júl. 18. 29. sz. Címlapfotó, pp. 899-901. [VEJ.]

CSABA György: Látható Naprendszerünk. A vörös bolygó. = Élet és Tudomány 41. 1986. júl. 18. 29. sz. pp. 925-926. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1986. április-június. "Lakáscsere" az űrben. = Élet és Tudomány 41. 1986. júl. 25. 30. sz. pp. 941-943. A negyedév űreseményei. [ALM.]

HORVÁTH András: A Halley-üstökös magja. = Élet és Tudomány 41. 1986. júl. 25. 30. sz. p. 959., hátsó külső borító. [SRG.]

GESZTESI Albert: Új adatok az Uránuszról. = Élet és Tudomány 41. 1986. aug. 1. 31. sz. p. 975. [SRG.]

ZSENEI Márton: Földünk - űrszondáról. = Élet és Tudomány 41. 1986. aug. 1. 31. sz. pp. 991-992. A Giotto űrszonda által készített színes felvétel 21 millió kilométeres távolságból. [az oldalszám - tévesen - 927-928-ként szerepelt] [VEJ.]

Új könyvek. = Élet és Tudomány 41. 1986. aug. 8. 32. sz. p. 1017. Szászné dr. Tolnai Klára, dr. Tamási Ferenc: Mesterséges holdak című könyvének ismertetése. [VEJ.]

GAJZÁGÓ Éva: "Fényre szabott méter." Beszélgetés Bay Zoltánnal. = Élet és Tudomány 41. 1986. aug. 15. 33. sz. pp. 1030-1031. A radarcsillagászat felfedezője. [SRG.]

CSABA György: Látható Naprendszerünk. A meteorok. = Élet és Tudomány 41. 1986. aug. 15. 33. sz. pp. 1053-1054. [SRG.]

Rádiótávcső + optikai teleszkóp. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. aug. 22. 34. sz. p. 1083. Jereván mellett, a világ legpontosabb rádiótávcsöve, egy 2,6 méteres tükrös teleszkóppal összehangolva. A Moszkovszkije Novosztyi cikke alapján. [VEJ.]

Keltenek-e gamma-sugárzást a gázfelhők örvényei? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. aug. 22. 34. sz. p. 1083. Szovjet űrállomásokon észlelt gamma-sugárzás feltételezett forrásáról. A Znanyije - Szila írása nyomán. [VEJ.]

Ni csak! Meteorit! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. aug. 22. 34. sz. p. 1083. Az egyetlen olyan eset feljegyzése, amikor egy meteorit embert talált el. Egy alabamai asszony különös kalandja. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

2,4 méter átmérőjű napteleszkóp. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. aug. 22. 34. sz. p. 1083. A világ legnagyobb napteleszkópja lesz, nyolc ország közös üzemeltetésében. Valószínűleg a Hawaii-szigeteken állítják fel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

"Leállt" az Exosat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. aug. 22. 34. sz. p. 1083. Az ESA által üzemeltetett mesterséges hold három év után meghibásodott. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

CSABA György: Látható Naprendszerünk. Az óriásbolygó. = Élet és Tudomány 41. 1986. szept. 5. 36. sz. pp. 1149-1150. A Jupiter. [SRG.]

BÜTTNER György: Az űrből figyelik a környezetátalakítást. = Élet és Tudomány 41. 1986. szept. 12. 37. pp. 1168-1169. Távérzékelő mesterséges holdak. Az amerikai Landsat-sorozat felvételei. [VEJ.]

Újabb taggal gyarapodott a "lokális rendszer". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. szept. 12. 37. sz. p. 1180. Az NGC 5128 jelű csillagrendszer távolságának meghatározása egy újonnan felfedezett szupernóva segítségével. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [VEJ.]

Hétszázmillió gaussos mágneses terű fehér törpe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. szept. 12. 37. sz. p. 1180. Az eddig ismert legerősebb mágneses terű fehér törpe tőlünk 100 fényévnyire. Napunk mágneses tere 1 gauss. A Znanyije - Szila írása nyomán. [VEJ.]

Újabb Inmarsat-állomás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. szept. 12. 37. sz. p. 1180. Műholdas navigációs rendszer a hajózás szolgálatában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Egyetlen kvazár három fénye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. szept. 12. 37. sz. p. 1180. A PG 1115+08 jelű kvazár fényét három kozmikus lencse téríti el. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Honnan származik a kánikula szó? Kérdezz - felelek! = Élet és Tudomány 41. 1986. szept. 12. 37. sz. p. 1183. Zách Alfréd válaszol. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Űrkereskedelem ’86. = Élet és Tudomány 41. 1986. szept. 26. 39. sz. p. 1218. Hozzászólás Gajzágó Évának a 29. számban megjelent cikkéhez. [ALM.]

Az űrkorszak kapujában. A TIT műsorából. = Élet és Tudomány 41. 1986. szept. 26. 39. sz. p. 1241. Jubileumi vetélkedő és az arra felkészítő tanfolyamsorozat kiírása. Harminc éve állították pályára az első Szputnyikot. Tíz esztendős a Planetárium. [VEJ.]

[-gém-]: A Szoftver-kérdés. A csillagháborús tervek achilles-sarka? = Élet és Tudomány 41. 1986. okt. 3. 40. sz. pp. 1251-1253. Tudományos szakmai vita a témának űrkutatási-informatikai vonatkozásairól. A Science írása nyomán. [VEJ.]

Minden eddiginél nagyobb vöröseltolódású égitest. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. okt. 3. 40. sz. p. 1275. Angol és amerikai csillagászok keresik "a Világmindenség legtávolabbi objektumát". A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Mi lesz veled Rosat? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. okt. 3. 40. sz. p. 1275. A röntgenhold felbocsátásának időpontja - műszaki hibák sorozata miatt - bizonytalan. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Neptunusz-felvételekre várva. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. okt. 3. 40. sz. p. 1275. A NASA készül a Voyager-2 űrszondának a Neptunusz térségéből küldendő jelzéseinek vételére, feldolgozására. Az elkövetkező három év feladatai. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

CSABA György: Látható Naprendszerünk. A Hold. = Élet és Tudomány 41. 1986. okt. 10. 41. sz. pp. 1309-1310. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1986. július-szeptember. A jövő űrállomásai. = Élet és Tudomány 41. 1986. okt. 10. 41. sz. pp. 1333-1335. A negyedév űreseményei. [ALM.]

Átfordulóban az Uránusz mágneses tere? A tudomány világa. = Élet És Tudomány 41. 1986. okt. 31. 44. sz. p. 1403. A Voyager-2 űrszonda meglepő adatsorozata: a bolygó mágneses tengelye 60 fokos szöget zár be forgástengelyével. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Összeütköző és egymásba olvadó galaxisok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. okt. 31. 44. sz. p. 1403. Elliptikus és spirális alakzatot egyaránt mutató furcsa objektum; legvalószínűbb magyarázat, hogy éppen egymásba olvadásuk fázisában lévő két galaxisról van szó. A Nature írása alapján. [VEJ.]

CSABA György: Látható Naprendszerünk. A kráterek bolygója. = Élet és Tudomány 41. 1986. nov. 7. 45. sz. pp. 1437-1438. A Merkúr. [SRG.]

"Előkerültek" az "elveszett" Nap-neutrínók? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. nov. 14. 46. sz. p. 1468. A neutrínók számított mennyiségében látványos csökkenés, majd újbóli növekvés volt tapasztalható. Keresik a magyarázatot. A Science és a La Recherche cikkei nyomán. [VEJ.]

Rövid keringési idejű üstökösök hosszú csóvája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. nov. 14. 46. sz. p. 1468. Az eddigi csóva-elmélettől némileg eltérő jelenségek aktuális vizsgálata. A Science írása alapján. [VEJ.]

Folyadék a Mars kérgében? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. nov. 14. 46. sz. p. 1468. A Hold- és bolygókutatók 17. konferenciájának egyik fő kérdése volt. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Forró gáz galaxisunk "fekete lyuka" körül? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. nov. 21. 47. sz. p. 1500. Gyenge infravörös fényforrás, mely nem más, mint a fekete lyukat övező gázburok. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

A tudomány kamerái. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 41. 1986. dec. 5. 49. sz. pp. 1552-1553. Két színes fotó kísérő szöveggel: "Születőben lévő csillagok" és "Földünk, a kék bolygó". [VEJ.]

Űrfelvétel a déli-sarki fényről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. dec. 5. 49. sz. p. 1566. A Spacelab űrállomáson tartózkodó Don L. Lind készítette színes fotó. A Geo cikke nyomán. [VEJ.]

TÓZSA István: Szénhidrogén-kutatás a világűrből. Hazai kísérlet. = Élet és Tudomány 41. 1986. dec. 12. 50. pp. 1582-1583. A Landsat típusú műhold felvételei. Tízmilliónyi képpont. Az űrkutatás eredményeinek újabb irányú kiterjesztése. [VEJ.]

CSABA György: Látható Naprendszerünk. A Vénusz. = Élet és Tudomány 41. 1986. dec. 19. 51. sz. pp. 1629-1630. [SRG.]

Új csillag születik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. dec. 26. 52. sz. p. 1658. Az IRAS jelű mesterséges hold a Skorpió csillagképben egy infravörös forrást talált, mely egy embrionális állapotú csillagkezdemény lehet. A Science írása nyomán. [VEJ.]

Az üstökösök felvillannak és kialszanak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. dec. 26. 52. sz. p. 1658. A napszél egyenetlenségéből eredő fényváltozások. A Znanyije - Szila cikke alapján. [VEJ.]

Részecskegyorsítás napkitörésekben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 41. 1986. dec. 26. 52. sz. p. 1658. A kutatók három éven át tartó megfigyelése: nagy energiájú gamma-részecskék áramlása a flerek irányából. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

POSCH Ede: Csillagász, nyelvész, meteorológus ... Tordas tudós polihisztora. = Fejér Megyei Hírlap 42. 1986. máj. 10. 109. sz. p. 13. [HAD.]

Sajnovics János emlékére. Szoboravatás Tordason. = Fejér Megyei Hírlap 42. 1986. máj. 12. 110. sz. p. 1. [HAD.]

ZILSEL, Edgar: A fizikai törvény fogalmának keletkezése. Dokumentum. = Filozófiai Figyelő 8. 1986. 2. sz. pp. 89-113. "...Illusztrálja ezt az "asztronómia" terminus is. A nomosz görög szó törvényt jelent, és a csillagok tudománya nem lett volna "asztronómiának" nevezhető, ha nem létezett volna az a képzet, mely szerint a csillagmozgások rendje és szabályszerűsége az emberi törvénnyel analóg. Az "asztronómia" és az "asztrológia" szavak eredetileg szinonimák voltak. Már az i.e. V. században használatos az "asztronómia" fogalma Arisztophanész számára. Néhány szerző, mint Arisztotelész, Archimédész, Polybius és Hipparchosz kizárólag az "asztrológia" terminust használja. Mások, mint Pappus és Seneca az "asztronómiát" részesítik előnyben. A keleti babona növekvő befolyásával végül is mágikus vonatkozások jutnak túlsúlyra az "asztrológia" terminusban.
Az i.sz. V. században a szerzetesek latin enciklopédiája a görög fogalom szó szerinti fordításával magyarázza az "asztronómiát", mely szerint az a tudomány, amely "a csillagok törvényével [lex astrorum]" foglalkozik. [...] 9. Kepler bizonyára az első olyan természetkutató, aki egyes alkalmakkor használja a törvénymetaforát. Azonban a bolygómozgás általa felállított ismert három törvényét sohasem nevezi törvényeknek. Az elsőt és a másodikat, amelyeket az Astronomia novában (1609) ad meg, hosszú fejtegetésekben írja le. A harmadikat, amely a Harmonices Mundiban (1619) jelent meg, egy esetben "teorémának" nevezi. ..." Fordította: Rathmann János. [HAI.]

TELEKI György: A kozmikus csillagászat fejlődése. = Fizikai Szemle 36. 1986. ápr. 4. sz. pp. 129-137. [PIR.]

DOBÓ Andor: Geometrián át a relativitáselméletig. = Fizikai Szemle 36. 1986. máj. 5. sz. pp. 192-196. [SRG.]

BERÉNYI Dénes: Bay Zoltán. A holdvisszhangtól az új méterig.Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985. 220 lap. = Fizikai Szemle 36. 1986. máj. 5. sz. pp. 200-201. Könyvismertetés. [KSZ.]

HÖLTZL Lipót: Elhatárolás és világűrtevékenység a nemzetközi jogalkotásban. = Fizikai Szemle 36. 1986. jún. 6. sz. pp. 212-214. [PIR.]

HORVÁTH Gábor: Az Avogadro-szám meghatározása az égbolt kék színéből. A fény szóródása. = Fizikai Szemle 36. 1986. jún. 6. sz. pp. 214-227. [KSZ.]

VALOVICS István: ATII programjai a gimnáziumi fizika oktatásához. 1. = Fizikai Szemle 36. 1986. jún. 6. sz. p. 236. A Tudományszervezési és Informatika Intézet programjában szerepelnek Kepler-törvényei és A Voyager-űrszonda felgyorsulása a Jupiter közelében. [SRG.]

KIRÁLY Péter: Csillagászati évkönyv az 1985. évre. = Fizikai Szemle 36. 1986. jún. 6. sz. pp. 238-239. Könyvismertetés. [KSZ.]

VALOVICS István: ATII programjai a gimnáziumi fizika oktatásához. 2. = Fizikai Szemle 36. 1986. júl. 7. sz. pp. 279-280. A Tudományszervezési és Informatika Intézet programjában szerepelnek Kettőscsillagok mozgása 3x3-as képernyőn, és Hármascsillagok mozgása 3x3-as képernyőn. [SRG.]

NAGY László: A bolygómozgás hodográf-görbéjéről. = Fizikai Szemle 36. 1986. 8-9. sz. aug-szept. pp. 342-348. [PIR.]

KARLOVITS Károly: Az időmérés története. = Fizikai Szemle 36. 1986. 8-9. sz. aug-szept. pp. 349-358. [PIR.]

LUKÁCS Béla - PAÁL György: A korai Univerzum. = Fizikai Szemle 36. 1986. dec. 12. sz. pp. 454-462. A Magyar Tudományos Akadémián 1986. május 7-én elhangzott előadás. [PIR.]

MOJZES Imre: Egy csillagda alapításáról. = Fizikai Szemle 36. 1986. dec. 12. sz. pp. 480-481. A kalocsai Haynald-obszervatórium. [PIR.]

SCHUMINSZKY Nándor: STS-napló. Fél esztendő - négy űrkísérlet. = Föld és Ég 21. 1986. 1. sz. pp. 7-11. STS-15-tól STS-18-ig. [SRG.]

A csillagos ég 1986 február hóban. = Föld és Ég 21. 1986. 1. sz. pp. 16-17. [SRG.]

Joszif Sz. Sklovszkij (1916-1985). = Föld és Ég 21. 1986. 1. sz. p. 17. Nekrológ. [SRG.]

-STS-: Uránusz - a Voyager előtt. = Föld és Ég 21. 1986. 1. sz. pp. 22-26., hátsó külső borító. [SRG.]

A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 21. 1986. 1. sz. p. 27. Budapesti planetárium/1986 február.; Kecskeméti planetárium/1986 február. [SRG.]

Baráti köreink. Észlelők rovata. = Föld és Ég 21. 1986. 1. sz. pp. 30-31. -mzs- [Mizser Attila]: Változócsillagok. [SRG.]

SCHLOSSER Tamás: Csillagász szemmel Finnországban. = Föld és Ég 21. 1986. 2. sz. pp. 34-38., címoldal, hátsó külső borító. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Az első üstökösrandevú. = Föld és Ég 21. 1986. 2. sz. pp. 44-45. [SRG.]

John H. Mallas - Evered Kreimer: A Messier-album. = Föld és Ég 21. 1986. 2. sz. p. 45. Könyvismertetés. [SRG.]

A csillagos ég 1986. március hóban. = Föld és Ég 21. 1986. 2. sz. pp. 48-49. [SRG.]

ISKUM József: A Hold- és bolygófotózás alapjairól. = Föld és Ég 21. 1986. 2. sz. pp. 54-55. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. Budapesti planetárium/1986 március. = Föld és Ég 21. 1986. 2. sz. p. 58. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 21. 1986. 2. sz. p. 63. Új csillagvizsgáló Nagyszénáson - Kiss György. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Japán űrkutatás. = Föld és Ég 21. 1986. 3. sz. pp. 72-75. [SRG.]

A csillagos ég 1986. április hóban. = Föld és Ég 21. 1986. 3. sz. pp. 80-81. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - HEGEDÜS Tibor: Egy új, 40 cm-es távcsőről. = Föld és Ég 21. 1986. 3. sz. pp. 82-83. [SRG.]

TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 21. 1986. 3. sz. p. 85. Budapesti planetárium/1986 április.; 10 éves a pécsi planetárium.; Kecskeméti planetárium/1986 április. [SRG.]

BARTHA Lajos: Albert Ferenc emlékezete. Születése 175. évfordulójára. = Föld és Ég 21. 1986. 3. sz. pp. 86-89. [SRG.]

BARTHA Lajos: Regiomontanus-ünnepség Esztergomban. = Föld és Ég 21. 1986. 3. sz. p. 89. 1986. június 20-22. [SRG.]

A Halley-üstökös. = Föld és Ég 21. 1986. 3. sz. p. 89. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos: Hogyan ejtjük Edmund Halley családnevét? = Föld és Ég 21. 1986. 3. sz. p. 93. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az űrhajózás első negyedszázadának végén - a Challenger-katasztrófa után. = Föld és Ég 21. 1986. 4. sz. pp. 98-99. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: STS-napló. Űrrepülőgép-program - hét hónap, hét repülés. = Föld és Ég 21. 1986. 4. sz. pp. 100-105., címoldal, első belső borító. [SRG.]

Budapesti planetárium/május. = Föld és Ég 21. 1986. 4. sz. p. 111. [SRG.]

A csillagos ég 1986. május hóban. = Föld és Ég 21. 1986. 4. sz. pp. 112-113. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Mentés az űrrepülőgépről. = Föld és Ég 21. 1986. 4. sz. pp. 114-115. [SRG.]

HORVÁTH András: A Szaljut-7 feltámasztása. = Föld és Ég 21. 1986. 4. sz. pp. 117-120. [SRG.]

Felhívás a csillagászat barátaihoz. = Föld és Ég 21. 1986. 4. sz. p. 122. Meghívás a XIV. országos találkozóra. Szombathely, 1986. augusztus 20-23. [SRG.]

RÁSZLAI Tibor: Mátyás király horoszkópjai. = Föld és Ég 21. 1986. 5. sz. pp. 139-141. [SRG.]

A csillagos ég 1986. június hóban. = Föld és Ég 21. 1986. 5. sz. pp. 144-145. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az Uránusz - ahogy a Voyager látta. = Föld és Ég 21. 1986. 5. sz. pp. 146-151. [SRG.]

Csillagászati továbbképző tanfolyam. = Föld és Ég 21. 1986. 5. sz. p. 151. Az ELTE Természettudományi Kar Továbbképzési Csoportja és a TIT Komárom Megyei Szervezete 6 féléves csillagászati levelező tanfolyamot indít 1986 szeptemberében. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 21. 1986. 5. sz. p. 156. Budapesti planetárium/1986 június.; Kecskeméti planetárium/1986 június. [SRG.]

Baráti köreink. Észlelők rovata. = Föld és Ég 21. 1986. 5. sz. pp. 157-159. Meteorok.; -mzs- [Mizser Attila]: Változócsillagok. Posztoczky Károly emlékkiállítás Tatán. [SRG.]

KULIN György: Kozmikus katasztrófák gyakorisága - égitestek összeütközése. = Föld és Ég 21. 1986. 6. sz. pp. 166-170., első belső borító. [SRG.]

A csillagos ég 1986. július hóban. = Föld és Ég 21. 1986. 6. sz. pp. 176-177. [SRG.]

SCHALK Gyula: Látogatás a helsinki egyetemi csillagvizsgálóban. = Föld és Ég 21. 1986. 6. sz. pp. 178-180. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A potsdami napóra-szeminárium - és tanulságai. = Föld és Ég 21. 1986. 6. sz. pp. 181-182. 1985. okt. 26-27. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 21. 1986. 6. sz. p. 186. Budapesti planetárium/1986 július.; Kecskeméti planetárium/1986 július. [SRG.]

ALMÁR Iván: Mások hogyan csinálják? (Két példa a hatékony csillagászati-űrkutatási ismeretterjesztésre.) = Föld és Ég 21. 1986. 6. sz. pp. 190-191. [SRG.]

H11: META - kutatás Földön kívüli civilizációk után. = Föld és Ég 21. 1986. 6. sz. p. 191. Sky and Telescope 1983 május és 1985 december számai alapján. [SRG.]

MIZSER Attila: Reneszánsz csillagászati óra Strasbourgban. = Föld és Ég 21. 1986. 7. sz. pp. 197-200. [SRG.]

HÉDERVÁRI Péter: Üstököskutatás - fényképezéssel. = Föld és Ég 21. 1986. 7. sz. pp. 205-207. [SRG.]

Nehéz szputnyik-űrhajó: lehetőségek, távlatok. = Föld és Ég 21. 1986. 7. sz. p. 207. [SRG.]

A csillagos ég 1986. augusztus hóban. = Föld és Ég 21. 1986. 7. sz. pp. 208-209. [SRG.]

K. GY. [KULIN György]: Az objektív szűkítésének (blendézés) gyakorlati problémái. = Föld és Ég 21. 1986. 7. sz. pp. 222-223. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A Halley-üstökös amatőrcsillagász szemmel. 1. Magyar expedíció Kréta szigetén. = Föld és Ég 21. 1986. 8. sz. pp. 226-229., címoldal. 1986. márc. 8-án Budapestről indult a 19 napos utazás. [SRG.]

SCHALK Gyula: A Plútó bolygó felfedezője. Nyolcvanéves Clyde Tombaugh. = Föld és Ég 21. 1986. 8. sz. pp. 235-239. [SRG.]

A csillagos ég 1986. szeptember hóban. = Föld és Ég 21. 1986. 8. sz. pp. 240-241. [SRG.]

Két Plútón-túli bolygó? = Föld és Ég 21. 1986. 8. sz. p. 242. [SRG.]

A bolygók címe - "fehér foltok". = Föld és Ég 21. 1986. 8. sz. pp. 242-243. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 21. 1986. 8. sz. p. 252. Budapesti planetárium/1986 szeptember.; Kecskeméti planetárium/1986 szeptember. [SRG.]

Baráti köreink. Észlelők rovata. = Föld és Ég 21. 1986. 8. sz. pp. 253-256. Meteorok. Tepliczky István anyaga alapján összeállította: Szőke Balázs.; Sch: Csillagászati élet Kiskunhalason. [SRG.]

Új távcsövek. = Föld és Ég 21. 1986. 8. sz. hátsó belső borító. 75/350 és 90/500 DAVAKU. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A napkorona. = Föld és Ég 21. 1986. 9. sz. pp. 258-262., címoldal. [SRG.]

A TIT Budapesti Szervezete József Attila Szabadegyetem csillagászati ... tagozata 1986/87-re. = Föld és Ég 21. 1986. 9. sz. p. 267. [SRG.]

SCHALK Gyula: Földközelben a Mars bolygó. = Föld és Ég 21. 1986. 9. sz. pp. 268-271. [SRG.]

PAPP János: Az M 87 távolsága. = Föld és Ég 21. 1986. 9. sz. p. 271. Az IAU Circular 3974. száma alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1986. október hóban. = Föld és Ég 21. 1986. 9. sz. pp. 272-273. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A Halley-üstökös amatőrcsillagász szemmel 2. Magyar expedíció Kréta szigetén. = Föld és Ég 21. 1986. 9. sz. pp. 278-281. [SRG.]

Baráti köreink. Észlelők rovata. = Föld és Ég 21. 1986. 9. sz. pp. 284-286. Változócsillagok. Mizser Attila anyaga alapján összeállította: Szőke Balázs. [SRG.]

TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 21. 1986. 9. sz. p. 287. Budapesti planetárium/1986 október.; Kecskeméti planetárium/1986 október. [SRG.]

HORVÁTH András: A Halley-üstökös belsejében. A Vega, a Giotto és a japán űrszondák sikeres működése. = Föld és Ég 21. 1986. 12. sz. pp. 354-360., címoldal, első és hátsó belső borító. [SRG.]

A csillagos ég 1987. január hóban. = Föld és Ég 21. 1986. 9. sz. pp. 272-273. [SRG.]

HORVÁTH András: Búcsú a Szaljut-7-től? = Föld és Ég 21. 1986. 10. sz. pp. 290-293., címoldal. [SRG.]

Új adatok a Tunguszka-meteoritról. = Föld és Ég 21. 1986. 10. sz. p. 297. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 21. 1986. 10. sz. p. 303. Budapesti planetárium/1986 november.; Kecskeméti planetárium/1986 november. [SRG.]

A csillagos ég 1986. november hóban. = Föld és Ég 21. 1986. 10. sz. pp. 304-305. [SRG.]

SZŐKE Balázs: Merkúr-átvonulás (1986. november 13.) = Föld és Ég 21. 1986. 10. sz. pp. 304-306. [SRG.]

A hónap csillagképe: a Pegazus (Pegasus). = Föld és Ég 21. 1986. 10. sz. pp. 306-308. [SRG.]

E. KOVÁCS Zoltán: A TIT kecskeméti planetáriuma. = Föld és Ég 21. 1986. 10. sz. pp. 308-309. [SRG.]

PAPP János: Nátriumlégkör a Merkur körül? = Föld és Ég 21. 1986. 10. sz. pp. 318-319. Sky and Telescope 1985 novemberi száma alapján. [SRG.]

PAPP János: Az IUE csodálatos "gyógyulása". = Föld és Ég 21. 1986. 10. sz. p. 319. Sky and Telescope 1986 februári száma alapján. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 21. 1986. 10. sz. hátsó belső borító. Kósa-Kiss Attila: Nagyszalonta.; Vajda Ferenc: Budapest. [SRG.]

BARLAI Katalin: Ízelítő a maja csillagászatból. = Föld és Ég 21. 1986. 11. sz. pp. 330-335. [SRG.]

PAPP János: Szuperfényes csillaghalmaz. = Föld és Ég 21. 1986. 11. sz. p. 335. Sky and Telescope 1986 februári száma alapján. [SRG.]

Rendkívüli fényességű napkitörés. = Föld és Ég 21. 1986. 11. sz. p. 335. [SRG.]

A csillagos ég 1986. december hóban. = Föld és Ég 21. 1986. 11. sz. pp. 336-337. [SRG.]

FLECK Alajos: Regiomontanus emlékezete. = Föld és Ég 21. 1986. 11. sz. pp. 338-340. [FLA.]

BARTHA Lajos: Regiomontanus-emlékünnep. = Föld és Ég 21. 1986. 11. sz. pp. 340-341. Esztergom, 1986. június 21-22. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 21. 1986. 11. sz. p. 342. Budapesti planetárium/1986 december.; Kecskeméti planetárium/1986 december. [SRG.]

RÁSZLAI Tibor: A kozmográfiák kora. A magyar földrajztudományok történetéből 2. = Föld és Ég 21. 1986. 11. sz. pp. 343-345. [SRG.]

ZAJÁCZ György: Számítógépes házi planetárium. = Föld és Ég 21. 1986. 11. sz. p. 351. [SRG.]

PAPP János: Az IRAS-Araki-Alcock-üstökös magjának radarészlelése. = Föld és Ég 21. 1986. 12. sz. pp. 368-369. Sky and Telescope 1985 novemberi száma alapján. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 21. 1986. 9. sz. p. 287. Budapesti planetárium/1987 január.; Kecskeméti planetárium/1987 január. [SRG.]

Geológiai kiállítás a Kecskeméti Planetáriumban. = Föld és Ég 21. 1986. 12. sz. p. 381. [SRG.]

GÁBRIS Gyula - LERNER József - NEMERKÉNYI Antal: Javaslat az Interkozmosz-program keretében készült űrfelvételek hasznosítására a földrajzoktatásban. = Földrajzi Közlemények 34. 1986. 4. sz. pp. 355-358. Farkas Bertalan - az első magyar űrhajós - a "Bioszféra M" tudományos program keretében készített fényképfelvételeket a Föld jellegzetes tájairól. A képek 1980-ban, mintegy 300 km magasból, Hasselblad 500 EL kézikamerával, 80 mm fókuszú objektívvel Agfachrome 50 S Professional filmre készültek. Az ELTE Térképtudományi, Természetföldrajzi, (az óceánológiai kutatásokat is folytató) Őslénytani Tanszéke az egyetemi oktatásban jól hasznosítja a képeket. [KSZ.]

GÁLDI R. László - LERNER János - MICZEK György: Légi-és űrfelvételek felhasználási lehetőségei a gimnáziumi földrajz tanításában. = Földrajztanítás 29. 1986. 2. sz. pp. 54-58. [KSZ.]

HARGITAI Károly: A túlélés lehetőségei. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 2. 1986. 1. [64.] sz. p. 32. Fred Hoyle: Ice című a jégkorszakok kialakulásának (csillagászati) okait bemutató könyvének ismertetése. [HAI.]

HARGITAI Károly: Asimov a Halley-üstökösről. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 2. 1986. 1. [64.] sz. pp. 33-34. Asimov’s Guide to Halley’s Comet című könyv tartalmi kivonata, könyvismertetés. [HAI.]

VÁRKONYI Tibor: Kozmogónia vagy szárnyaló képzelet? = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 2. 1986. 1. [64.] sz. pp. 34-35. P. W. Atkins: The Creation című könyvének ismertetése. 1987-ben magyarul is megjelent Teremtés címmel. [HAI.]

PONORI TEWREWK Aurél: Itt a Halley! = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 2. 1986. 1. [64.] sz. pp. 62-66. [HAI.]

SZENTMIHÁLYI Szabó Péter Challenger. Minden volt s leendő űrkatasztrófa hőseinek. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 2. 1986. 4. [67.] sz. p. 59. [HAI.]

VÁRKONYI Tibor: Mégis, kinek az élete. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 2. 1986. 6. [69.] sz. pp. 58-60. Ebben a cikkben Francis Crick (lásd: Az élet mikéntje című művét) és Fred Hoyle által kidolgozott pánspermia elméletekkel szemben fogalmazza meg az ellenvetéseit a szerző. [HAI.]

POHL, Frederik: Pohlémikus űrrepülőgép politika. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 2. 1986. 6. [69.] sz. pp. 60-62. Az űrrepülőgép program kritikája. Fordította Gálvölgyi Judit. [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor: Balesetek égen s földön... = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 2. 1986. 8. [71.] sz. pp. 41-43. [HAI.]

ALPÁR Gyula: Látogatás a Belgrádi Csillagászati Obszervatóriumban. = Geodézia és Kartográfia 38. 1986. 1. sz. p. 55. [KSZ.]

ÁDÁM József: A kozmikus geodézia koordináta-rendszerei. = Geodézia és Kartográfia 38. 1986. 2. sz. pp. 84-92. Az Országos Csillagászati Szeminárium keretében az ELTE Csillagászati Tanszékén 1982. márc. 25-én elhangzott előadás átdolgozott szövege. [KSZ.]

SZÁDECZKY-KARDOSS Gyula: Az asztrogeodézia magyarországi fejlődése. = Geodézia és Kartográfia 38. 1986. 4. sz. pp. 253-259. A kezdetek: Peter Apianus 1524-ben kiadott művében 11 magyarországi pont földrajzi szélességét és hosszúságát adta meg. [KSZ.]

PAZSITZKY László: Látogatás a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumban. = Geodézia és Kartográfia 38. 1986. 4. sz. p. 312. [KSZ.]

JOÓ István: Űrkutatás és térképészet. = Geodézia és Kartográfia 38. 1986. 5. sz. pp. 313-316. [KSZ.]

ZSÁMBOKI Sándor: A magyar űrkutatás eredményei az 1981-1985. években. = Geodézia és Kartográfia 38. 1986. 5. sz. pp. 372-373. [KSZ.]

ÁDÁM József: Az 1957 és 1982 között felbocsátott mesterséges égitestek. = Geodézia és Kartográfia 38. 1986. 5. sz. pp. 382-385. 2389 indítás történt. [KSZ.]

FLECK Alajos: A "Mikoviny Sámuel a háromszögelő topgráfus" c. cikk margójára. = Geodézia és Kartográfia 38. 1986. 6. sz. p. 450. Ismereti Tycho Brahe mérőműszerét. [KSZ.]

VAGÁCS Géza: Dominique Francois Arago. = Geodézia és Kartográfia 38. 1986. 6. sz. p. 457. [KSZ.]

KARSAY Ferenc: Megalakult a Magyar Asztronautikai Társaság. = Geodézia és Kartográfia 38. 1986. 6. sz. p. 464. 1986. szept. 19-én. [KSZ.]

LACZA Tihamér: A csillagpásztor. (Beszélgetés Bödők Zsigmond csillagásszal). Tudomány - technika. = A Hét 31. 1986. szept. 5. 36. sz. p. 16. "Bödők Zsigmond 1957. május 22-én született Komáromban (Komárno). Szüleivel később Nagymegyerre (Čalovo) költözött, s jelenleg is itt él. A nagymegyeri magyar tanítási nyelvű általános iskolában és gimnáziumban tanult, az érettségi után beiratkozott a bratislavai Komenský Egyetem természettudományi karának fizika szakára. Egyetemi tanulmányait félbeszakította, majd távúton fejezte be 1985-ben. 1977-től a Dunaszerdahelyi (Duna Streda) Járási Népművelési Központ csillagászati kabinetjét vezeti. A csehszlovákiai magyar lapokban rendszeresen közöl tudományos ismeretterjesztő cikkeket. Harmatlegelő c. könyve ez év tavaszán jelent meg a Madách Kiadónál. Nős, két hároméves ikergyermek - Csaba és Gergely - édesapja. ..." [HAI.]

BÖDŐK Zsigmond: Csillagok, Csillagok... Közelebb a csillagokhoz. = A Hét 31. 1986. okt. 31. 44. sz. hátsó külső borító. "...A távcső feltalálása óta világegyetemünk egyre mélyebb tartományait öleli fel tekintetünk, s ma már olyan távoli égitestek is megfigyelésünk tárgyai, ahonnét a suhanó fénysugár is fáradtan hull szemünkbe évmilliárdokig tartó útja után. A tudomány mai állása szerint a csillagok távoli atommáglyák. Mérjük, színképelemezzük fényüket, számozzuk, katalogizáljuk őket, "rendet teremtünk" közöttük. Égretörő vágyaink megvalósítása közben azonban nem vettük észre, hogy öreg pásztoraink csendben eltűntek mellőlünk és sírjukba vitték ősi csillagismereteiket, csillaghagyományaikat. Száműztük égi alakjainkat az égboltról, s ezáltal fakóbbá, szürkébbé változtattuk. Talán még a Göncölszekér és a Fiastyúk az, amelyek átvilágítanak feledékenységünk éjén.
Őseinknek nem volt távcsövük, nem a kupola szűk résén át figyelték az égboltot, hanem kint a szabadban, ahol a látókörnek semmi sem szabott határt, ahonnét belátható az egész égbolt, a Tejút pántlikája, a Betyárvezető csillag, a Bujdosók Lámpása, a Kunyhóba Tekintő csillag, a Kádas Leány, és ahonnét hol menyecskeszemű, hol meg tejfeles csillagok ragyognak ránk." [HAI.]

A Merkur boszorkánykonyhája. Tudomány - technika. = A Hét 31. 1986. nov. 14. 46. sz. p. 16. "A Merkur gázburka "boszorkánykonyha": a Naphoz legközelebbi bolygó akár 400 fokos hőmérsékletet is elérő forró légköre főként az agresszív fém, a nátrium gőzeiből áll. Két amerikai csillagász mutatta ki a nátrium jelenlétét a Merkúrt övező gázburokban, a felszínről visszaverődő napfény elemzése útján. A nátrium csak vegyületekben fordul elő a Földön, jobbára tengeri sóként, nátriumkloridként. Tiszta formájában rendkívül gyorsan reagál: a levegővel érintkezve magától meggyullad, vízzel érintkezve pedig forrómaró nátronlúg jön létre belőle. A Merkúron hiányzik a partner a vegyi reakciókhoz. Nátriumon kívül elvileg csak vegyileg semleges nemesgázt, héliumot tartalmaz a Merkur légköre. ..." [HAI.]

A Challenger vizsgálati jelentése. Tudomány - technika. = A Hét 31. 1986. nov. 14. 46. sz. p. 16. "1986. június 9-én William Rogers, volt amerikai külügyminiszter vezetésével létrehozott 25 fős elnöki különbizottság átadta a 256 oldalas jelentését Reagan elnöknek a Challenger űrrepülőgép pusztulásáról. A NASA és az NTBS hatóságok vizsgáló bizottságai 1 500 oldalnyi jelentést terjesztettek elő, a flotta 18 hajója mintegy 25 tonna roncsot emelt ki a tengerből, közte a hibás jobb oldali gyorsítórakéta darabjait, a kabin roncsait a személyzet földi maradványaival, a szállított műholdak roncsait, műszereket stb. A bizottság a hiba okát egyértelműen a műgumi tömítőgyűrűk átégésében jelölte meg. Emiatt a rakétatest fala kilyukadt, az itt kitörő láng elégette az UTC alsó bekötését, a test elmozdult, sorra betörte a folyékony hajtóanyagtartály falát. A kiáramló C2/H2 gőz, ill. folyadék szinte egy másodperc alatt felrobbant.
Ez a robbanás 4 darabra törte a Challengert, amely így csapódott a tengerbe, ahol kisebb darabokra esett szét. A legénység gyakorlatilag még a levegőben, zuhanás közben a dekompresszió miatt életét vesztette. A kiváltó ok a start előtti hideg nap és éjszaka volt, a rakétatest ui. túlhűlt, és a műgumi gyűrűk rideggé, törékennyé váltak. Ezt a jelenséget kísérletekkel ellenőrizték és egyértelműen igazolták. ..." [HAI.]

BÖDŐK Zsigmond: A Nap. Közelebb a csillagokhoz. = A Hét 31. 1986. okt. 14. 46. sz. hátsó külső borító. "Óriási kozmikus világítótorony, a világosság és az élet forrása itt a Földön. Számunkra a legfontosabb égitest, de csak a távcső felfedezése óta tudjuk, hogy csupán egyike sokmilliárd csillagtársának. Kozmikus méretskálán mérve hozzá képest csak porszem a Föld, de a világűr mélyében számtalan, még nála is hatalmasabb csillag található. Ezért is hívják a csillagászok "sárga törpének", pedig óriásokat is megszégyenítő erővel láncolja magához népes bolygócsaládját, az üstökösöket, a kisbolygókat, és bár külsőleg békésnek látszik, belsejében roppant energiák tombolnak. Már a primitív ember rájött, hogy a Nap éltető sugárzása és a földi élet fejlődése között szoros kapcsolat áll fenn. Éppen ezért a természeti istenek legtöbbikének kijáró tisztelettel hódolnak neki s szinte minden ókori nép kultúrájában fellelhetők a vallássá alakult mitikus naptisztelet nyomai. ..." [HAI.]

BÖDŐK Zsigmond: Az Esthajnal csillag. = A Hét 31. 1986. dec. 5. 49. sz. hátsó külső borító. "Örökül ránkhagyott nevén. Esthajnalcsillagként nevezik még a (magyar) csillagászok is, bár minden bizonnyal ez volt az első égitest, amelyről tudták a régiek, hogy bolygó. A figyelmet leginkább különösen ragyogó fénye és gyors mozgása kelti fel. Hasonlíthatatlanul ez a legfényesebb "csillag", teljes fénye idején - amely a Nap és a Hold után a legnagyobb - olykor árnyékot is vetnek a földi tárgyak. A Vénusz bolygó - hiszen róla van szó - a Földhöz viszonyítva belső pályán kering, éppen ezért egyszer a Nap egyik, másszor a másik oldalán látható, aminek az a következménye, hogy egyszer közvetlen napnyugta után, ellenkező helyzetben pedig a keltét megelőzően, hajnalban látható. [...] Lássunk néhány példát az esti Vénusz megnevezéseire: Esteli csillag, Álomhozó csillag, Alkonycsillag, Vadlegeltető, Vadak csillaga, Szarvaslegeltető, Vacsoracsillag stb.
A hajnali Vénuszra az alábbi leggyakrabban használt megnevezéseket ismerjük: Ökörkereső csillag (a gondatlan pásztor hajnalban keresi a csordából elkódorgott ökröket), Hajnali csillag, Hajnalcsillag, Hajnal Hírmondója, Pitymalló csillag, Pásztorserkentő (jelzi a pásztoroknak, hogy ideje kihajtani), Virradó csillag, Reggeli csillag stb. Egyéb elnevezései: Szerelemcsillag, Beteggyógyító, Pásztorcsillag stb. Népdalainkban is sokszor előfordul az Esthajnalcsillag. ..." [HAI.]

BÖDŐK Zsigmond: A protuberancia expedíció. = A Hét 31. 1986. dec. 27. 52. sz. p. 5. "Tatranská Lomnicában még vigasztalanul felhős volt az ég, amikor a dunaszerdahelyi amatőr csillagászok kis csoportja a felvonó fülkéjébe zsúfolódva elindult fölfelé a Lomnici-csúcsra, hogy a világhírű csillagvizsgálóban néhány napon át megfigyeléseket végezhessenek. Többségük először járt ebben az obszervatóriumban, így érthetően nagy várakozás előzte meg a protuberancia expedíciónak elnevezett utazást. A protuberancia napkitörést jelent, amit Közép-Európában egyedül az itt található koronográf távcsővel lehet megfigyelni. ..." [HAI.]

BORI Imre: A szerb népdalok és hősregék évfordulóján. = HÍD 50. 1986. máj. 5. sz. pp. 613-619. Székács József: Szerb népdalok és hősregék című könyve előszavában írta: "Írtam Rudnán, 1836. Május 15-ben; a napfogyatkozás kezdetekor." p. 613. [SRG.]

SZOMBATHY Viktor: Konkoly-Thege Miklós, az "úri csillagász". Hagyomány. = Honismeret 14. 1986. 1. sz. pp. 19-20. "Néhány éve ünnepeltük Sajnovics Jánosnak, a kiváló csillagásznak és finnugor kutatónak születése kétszázötvenedik évfordulóját. E kerek számú évforduló kapcsán egy másik híres magyar csillagászról is illik megemlékeznünk, ő pedig Konkoly-Thege Miklós. Sajnovicshoz hasonló tudású, tág érdeklődési körű férfiú, elméletileg és gyakorlatilag képzett ember, s ha nem lenne újabban ismét elkoptatott a szó, "polihisztor", Brassai Sámuel és Herman Ottó kortársaként reá is ugyanezt mondhatnánk. ..." [HAI.]

OLÁH György: Nagy Károly, Komárom tudós fia. Termés. = Honismeret 14. 1986. 1. sz. pp. 40-43. "1. Ki volt Nagy Károly? Csillagász, matematikus, kémikus, közgazdász és publicista, a Magyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Filozófiai Társaság tagja. Ennek ellenére - jóformán - csak a művelődéstörténet kutatói ismerik, pedig széles körű tudományos és tudományos ismeretterjesztő tevékenysége jóval túlmutat a szűkebb pátria - Komárom - művelődéstörténeti lapjain. A csillagászok Littrow János, a matematikusok Babbege Károly, az irodalmárok Kisfaludy Károly, Lenay Miklós, Klauzál Gábor, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc barátját tisztelik benne. [...]
2. Az asztronómiával való elkötelezettségét Littrowval való megismerkedésétől számítjuk, Régi elhatározása volt, hogy Magyarországon egy csillagászati obszervatóriumot állít fel. Szándéka volt - Bicskén - egy olyan szeminárium létrehozása, ahol matematikusokat, természettudósokat és csillagászokat képeznek ki. Batthyány a csillagászati obszervatórium létrehozásához százezer forintot adományozott. 1847-ben egy kisebb tornyot építtetett a szükséges műszerek elhelyezésére. Már 1848-ban folyóiratot szeretett volna - naptár formájában - szerkeszteni és kiadni, melynek már a kézirata is kész volt. ..." [HAI.]

SOMOGYI Antal: A Phobos-program. Aszteroid-kutatások Naprendszerünkben. = Impulzus 2. 1986. jan. 11. 1. sz. p. 56. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Tudós és pedagógus. Csillagászat és földrajz - magyar nyelven. = Impulzus 2. 1986. jan. 11. 1. sz. p. 57. Montedegói Albert Ferenc élete. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Repülés a Halleyhez. Magyar műszerek az űrszonda fedélzetén. = Impulzus 2. 1986. jan. 25. 2. sz. p. 56. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Giotto és társai. Halley-misszió. = Impulzus 2. 1986. febr. 8. 3. sz. p. 56. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Tragédia a start után. Űrkatasztrófa. = Impulzus 2. 1986. febr. 22. 4. sz. p. 56. [SRG.]

J. K. L.: Az ICE űrszonda. Az üstököskutatás úttörője. = Impulzus 2. 1986. márc. 8. 5. sz. pp. 52-53. [SRG.]

JANKOVSZKY János: A Halley "légkörében". Magyar műszerek. = Impulzus 2. 1986. márc. 22. 5. sz. p. 53. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Értékelés szakaszokban. A Halley-kutatás új eredményei. = Impulzus 2. 1986. márc. 22. 6. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: A Voyager-2 az Uránuszról. Nagy utazás a Naprendszerben. = Impulzus 2. 1986. ápr. 5. 7. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: A Hold első holdja Húsz éve startolt a Luna-10. = Impulzus 2. 1986. ápr. 5. 7. sz. p. 53. [SRG.]

ABONYI Iván: A tömegközpont és bolygómozgás. = Impulzus 2. 1986. ápr. 5. 7. sz. p. 57. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Porgyűrű - 78 fényév távolságban. Bolygórendszerek születnek. = Impulzus 2. 1986. máj. 4. 9. sz. p. 53. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Űrbéli objektumok. Kvazárok, fekete lyukak. = Impulzus 2. 1986. máj. 17. 10. sz. p. 53. [SRG.]

JANKOVSZKY János: A Prognoz-9 és az Asztron. Kozmikus háttérsugárzás és "röntgenégbolt". = Impulzus 2. 1986. máj. 31. 11. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Különös kisbolygók, furcsa holdak. Aprójószág a Naprendszerben. = Impulzus 2. 1986. jún. 14. 12. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Szupernovára várva. 100 évenkénti megjelenés. = Impulzus 2. 1986. jún. 28. 13. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Amikor fúj a napszél. Foltok, flérek és az időjárás. = Impulzus 2. 1986. júl. 12. 14. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: A Tejútrendszer "tiszavirágai". Planetáris és diffúz ködök. = Impulzus 2. 1986. júl. 26. 15. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Többszörös világok. Főcsillag és kísérője. = Impulzus 2. 1986. aug. 9. 16. sz. p. 52. Kettőscsillagok. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Csillaghullás augusztusban. A Perseidák a Föld légkörében. = Impulzus 2. 1986. aug. 23. 17. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Galaktikus csillaghalmazok. Csillagok halmazai - halmazok csillagai. = Impulzus 2. 1986. szept. 6. 18. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Világraszóló bravúr. Az asztrofotózás magyar úttörője. = Impulzus 2. 1986. szept. 6. 18. sz. p. 53. Gothard Jenő életéről, munkásságáról. [SRG.]

VÁMOS Éva: A 80-as évek műszaki múzeumai. 1. Éggömbök a kápolnában. (Párizs). = Impulzus 2. 1986 szept. 20. 19. sz. pp. 44-45. A Párizsi Conservatoire National des Arts et Métiers (Az ipar és a kézműipar nemzeti gyűjteménye) bemutatása, amelynek jelentős a csillagászattal és az időméréssel kapcsolatos műszergyűjteménye. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Gyűrűk a bolygófejedelem körül. A Jupiter. = Impulzus 2. 1986. szept. 20. 19. sz. p. 51. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Teljes holdfogyatkozás 1986. október 17-én. = Impulzus 2. 1986. okt. 4. 20. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Fejünk felett a Tejútrendszer. Égi barangolás. = Impulzus 2. 1986. okt. 18. 21. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Merkur-átvonulás. 1986. november 13. = Impulzus 2. 1986. nov. 1. 22. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Sajátmozgás messze. Állócsillagok úton. = Impulzus 2. 1986. nov. 15. 23. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: A viharos Hajnalcsillag. Vénusz-kutatás. = Impulzus 2. 1986. nov. 29. 24. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: A Magellán-felhők. Törpegalaxisok a szomszédban. = Impulzus 2. 1986. dec. 27. 26. sz. p. 48. [SRG.]

USZTYINOV, V. J.: Ulugbek csillagai. = IPM Interpress Magazin 12. 1986. febr. pp. 130-131. AZ Ulugbek- féle " nagy kvadráns". [NRO.]

WOLANSKI, Piotr: Barátságos bolygót kérek. = IPM Interpress Magazin 12. 1986. márc. p. 13. Űrszondák készítette fotók fejlődése. [NRO.]

PEREVOZCSIKOV, A.: Kezdetben volt egy pont. = IPM Interpress Magazin 12. 1986. ápr. pp. 76-79. Először sikerült megszerkeszteni az egymillió éves univerzum rádióképét. [NRO.]

ALTER, Anna: Béta Pictoris és társai. = IPM Interpress Magazin 12. 1986. jún. pp. 8-13. A Naprendszer keletkezése. [NRO.]

ZHENG, Chantal: Égbolt a ládán. = IPM Interpress Magazin 12. 1986. dec. pp. 12-13. A kínai csillagászat kezdetei jóval régebbi időkre nyúlnak vissza, mint eddig hitték. [NRO.]

PAPAGIANIS, Michel: Hallgat a kozmosz. = IPM Interpress Magazin különszám 1986. pp. 132-137. [NRO.]

GILBERT, Susan: Hogyan született az élet? = IPM Interpress Magazin különszám 1986. pp. 180-182. [NRO.]

LEMONICK, D Michael: Lesz-e egységes térelmélet? = IPM Interpress Magazin különszám 1986. pp. 182-184. [NRO.]

LEMONICK, D Michael: Van valaki odakinn? = IPM Interpress Magazin különszám 1986. p. 198. A SETI program. [NRO.]

HOFFMAN, Paul: Mi az idő. = IPM Interpress Magazin különszám 1986 . p. 200. [NRO.]

LEOMONICK, D. Michael: Hogyan keletkezett a világegyetem. = IPM Interpress Magazin különszám 1986. pp. 200-201. [NRO.]

BARTUSIAK, Marcia: Hogyan lesz vége mindennek. = IPM Interpress Magazin különszám 1986. p. 203. [NRO.]

BÍRÓ Ferenc: A "karjeli" rokonság. A magyarság eredetének kérdése Dugonics "Etelkájá"-ban. = Irodalomtörténet 68.(18.) 1986. 1. sz. 51-61. Röviden Sajnovicsról és a Demonstratióról is. p. 51., 54. [SRG.]

LÉVAI Ferenc: Kedves Tagtársunk! = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

DINGA László: Beszámoló a Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály 1985. évi munkájáról. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. 2. A 471 rendezvényen 17630 hallgató vett részt. [KSZ.]

A CSBK hírei. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. 3. Dorogon 1986. márc. 17-én megalakult a Proxima dorogi csillagászati szakkör. Vezetője Forgó Csaba. [KSZ.]

NYERGES Gyula: Halley - 1910. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. 3. Nyerges Sándor 1904-es születésű esztergomi lakos visszaemlékezése arra, hogy 6 éves korában Nagyváradon milyen látványt és élményt jelentett az üstökös. [KSZ.]

DINGA László: Komárom megyei Halley-expedíció. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. 3. A Halley-üstökös megfigyelésére 1986. ápr. 12-én 12 fős csapat indult útnak a megyéből, Görögországba. Az expedíció bázishelye Saronikos Kolpos-öbölben Aigina-szigete volt, ahol egy hetet töltöttek. A tatai csillagvizsgáló Zeiss-Telementor távcsövét átalakítva vitték. Kókai József és Wochner Sándor egy-egy asztrofotózó berendezést is elkészített. [KSZ.]

CHAIKIN, Andrew: A Voyager a jég birodalmában. 1. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. pp. 4-5. Sky and Telescope 1986. ápr. [KSZ.]

FORGÁCS József: Észlelő tábor. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. 6. Az újonnan alakult Oroszlányi Csillagászati Klub, mely E. Halley nevét viseli, 1986. ápr. 7-10 között észlelőtábort szervezett a város haárában. [KSZ.]

Ezt írták... Tass Antal: Az állócsillagok hőmérséklete. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. 7. Részletek az Uránia 1911. nov. számában megjelent cikkből. Válogatta ifj. Bartha Lajos. [KSZ.]

Ezt írták... L. F. [Lakits Ferenc]: Fotografálás az asztronómiában. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. 7. A Természettudományi Közlöny 1886. ápr. számában megjelent cikk. Válogatta ifj. Bartha Lajos. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Asztrofotográfia. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. 8. Illusztráció: az Orion-köd változói 1986. ápr. 1-én. [KSZ.]

MÉCS Miklós: Bemutatkozik az Esztergomi Révész Béla Úttörőház Csillagászati Szakköre. 1. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. 9. 1972. nov. 10-én alakult. [KSZ.]

MÓROCZ Károly: Alma. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. 10. Fantasztikus történet. [KSZ.]

MÓROCZ Károly: Balszerencse. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. 10. Fantasztikus történet. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Föld pályája. A Halley-üstökös pályája a Nap közelében. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. [11.] Ábrák, melyekből kivágható papírmakettek készíthetők. [KSZ.]

Jelentkezési lap. = Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. [12.] A CSBK-ba. [KSZ.]

= Komárom megyei CSBK Híradó 2. 1986. 1. sz. p. [KSZ.]

SZALMA Sándor: Itt a Halley! = Középiskolai Matematikai Lapok 36. 1986. ápr. 4. sz. pp. 177-181. [PIR.]

RÁKÓCZI Ferenc: A Venus meteorológiája. 3. Légmozgások. = Légkör 31. 1986. 1. sz. pp. 13-15. [SRG.]

RÁKÓCZI Ferenc: A Mars meteorológiája. 1. = Légkör 31. 1986. 2. sz. pp. 13-15. [SRG.]

NEMES Csaba: "A szivárvány, ki elrabol" (mexikói élmények). A szerző egy mexikói kutatóexpedícióban vett részt, és ott igen érdekes időjárási, valamint csillagászati vonatkozású, népi megfigyeléseket gyűjtött. = Légkör 31. 1986. 2. sz. pp. 36-37. [SRG.]

CSOMOR Mihály: 100 éve történt. A Nap állandója, 1886. = Légkör 31. 1986. 2. sz. p. 35. Ráth László cikke a Természettudományi Közlöny 1886. évi számából. [SRG.]

RÁKÓCZI Ferenc: A Mars meteorológiája. 2. = Légkör 31. 1986. 3. sz. pp. 25-27. [SRG.]

SZABÓ Elemér: Újabb paleoklimatológiai hipotézis. = Légkör 31. 1986. 3. sz. pp. 28-29. Külső, extraterresztikus okai lehettek a földi eseményeknek. [KSZ.]

Címlapon: A Mars szélrendszerei. = Légkör. 31. 1986. 4. sz. címlap. [SRG.]

RÁKÓCZI Ferenc: A Mars meteorológiája. 3. = Légkör 31. 1986. 4. sz. pp. 15-17. [SRG.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1986. január havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. jan. p. 1. Szoboszlay Endre, Gombos Attila, Bagi Judit, Károlyi Gábor, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

A Kör jellemző adatai 1985-ben. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. jan. p. 1. A Csillagda 45 rendezvényen 1587 vendéget fogadott. A 3 komplex bemutatót 500 látogató tekintette meg. A Csillagászati Hét távcsöves bemutatón 180-an vettek részt. A MAK 38 foglalkozására 703-an jöttek el. [KSZ.]

Észlelőprogram 1986. januárjára. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a Halley üstökös, a Hartley-Good üstökös pozíciója, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1986. február havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. febr. p. 1. Czakó István, Károlyi Gábor, Füzesi Zoltán, Székely István, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat februárra. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a Halley üstökös pozíciója, a Ceres kisbolygó. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1986. március havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. márc. p. 1. Zajácz György, Füzesi Zoltán, Dankó Csaba, Gombos Attila, Károlyi Gábor, Szoboszlay Endre előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat márciusra. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, mélyég objektumok, kettőscsillagok, a Halley üstökös pozíciója, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1986. április havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. ápr. p. 1. Alföldi Attila, Bagi Judit, Kiss József, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat áprilisra. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a Halley üstökös pozíciója, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

Csillagászati bemutató. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. ápr. p. 2. 1986. ápr. 17-én. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1986. május havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. máj. p. 1. Füzesi Zoltán, Károlyi Gábor, Zajácz György, Czakó István előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat májusra. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a Halley üstökös pozíciója, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1986. június havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. jún. p. 1. Fenyvesi András, Alföldi Attila, Gombos Attila, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat júniusra. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a Halley üstökös pozíciója, fényesebb kisbolygók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1986. július és augusztus havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. júl-aug. p. 1. Észlelőtáborok, találkozók. [KSZ.]

[Észlelési ajánlat júliusra és augusztusra.] = [Magnitúdó Körlevél] 1986. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések, bolygók, fiatal holdsarlók, fényesebb kisbolygók, meteorrajok. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1986. szeptember havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. szept. p. 1. Gombos Attila, Szoboszlay Endre előadásai. [KSZ.]

Megfigyelő programok szeptemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1986. október havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. okt. p. 1. Fenyvesi András, Zajácz György, Szoboszlay Endre, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat októberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, 17-én teljes holdfogyatkozás, fényesebb kisbolygók, a Wilson üstökös pozíciója, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1986. november havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. nov. p. 1. Zajácz György, ifj. Kálmán Béla, Fenyvesi András előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat novemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, 13-án Merkúr átvonulás, a Wilson üstökös pozíciója, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

Planetárium személyi számítógéppel 1985. november 6-án. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. nov. p. 2. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1986. december havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. dec. p. 1. Székely István, Gombos Attila, Czakó István előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat decemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1986. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a Wilson üstökös pozíciója, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Kozmológiai korlátok a szuperszimmetria sérülésére. = Magyar Fizikai Folyóirat 34. 1986. 2. füz. pp. 157-170. "Az Univerzum korai forró korszakában mód volt a ma ismert részecskék szuperszimmetria szerinti párjainak keletkezésére (ha ilyenek léteznek). A tény, hogy ezek tömegsűrűsége nem vehető észre a mai Univerzumban, bizonyos korlátokat ad a szuperszimmetria sérülésének skálaparaméterére." [KSZ.]

SZABÓ László: A szupertéridő geometriájának alapjai. = Magyar Fizikai Folyóirat 34. 1986. 2. füz. pp. 171-178. [KSZ.]

BOBRI Bertalan: A Hold árapályáról. = Magyar Geofizika 27. 1986. 3-4. sz. pp. 1-4. [SRG.]

  NAGY Balázs: A gregorián naptárreform sorsa Magyarországon. = Magyar Könyvszemle 102. 1986. 1. sz. pp. 60-67. "XIII. Gergely pápa (1572-1585) 1582. február 24-én kiadott "Inter gravissimus" kezdetű bullájában rendelte el az új, a későbbiekben róla elnevezett naptár bevezetését." Az új időszámítás bevezetése az egyes országokban. Részletesebben a bevezetés története Magyarországon és Erdélyben. Közlemények. [SRG.]

TIMKÓ Emil: Halley üstökös 1910-ben. = Magyar Nemzet 49. 1986. jan. 14. 11. sz. p. 4. Észlelés 1910. nov. 27-én Eperjesen. [SRG.]

TÓTH Imre: Halley-naptár - Célegyenesben a VEGA. = Magyar Nemzet 49. 1986. febr. 24. 46. sz. p. 6. [TIM.]

RÁSZLAI Tibor: Átok a törökre és az üstökösre. = Magyar Nemzet 49. 1986. febr. 24. 46. sz. p. 6. III. Calixtus pápáról és az 1456-ban feltűnt [Halley] üstökösről. [SRG.]

TÓTH Imre: Halley-naptár - A randevú fényesen sikerült. = Magyar Nemzet 49. 1986. ápr. 14. p. 6. [TIM.]

100 éve, 1886. október 29-én Gothard Jenő. = Magyar Nemzet 49. 1986. okt. 6. p. 6. A világon először fotografikus úton megörökítette a Barnard-Hartwig üstököst, amely szabadszemmel még nem volt látható. [SRG.]

Szeidl Béla (MTA Csillagászati Kutatóintézete) a fizikai tudományok doktora. Értekezésének címe: RR Lyrae és törpecepheida csillagok többszörös periodicitása és periódusváltozásai; opponensek: Barta György, ... Ill Márton, ... Marik Miklós, ...; birálóbizottság: Marx György,... Károlyházy Frigyes, ... Ferencz Csaba, Balázs Béla és Lukács Béla, ... = Magyar Tudomány 93.(31.) 1986. jan. 1. sz. p. 69. [KSZ.]

Sz. L. [SZABADOS László]: Az idő szerkezete. = Magyar Tudomány 93.(31.) 1986. febr. 2. sz. pp. 146-147. Priroda 1985. 4. sz. alapján. [KSZ.]

Sz. L. [SZABADOS László]: Aktív galaxismagok. = Magyar Tudomány 93.(31.) 1986. febr. 2. sz. pp. 147-149. Zemlja i Vszelennaja 1985. 2. sz. és a Nature 1985. márc. 14-i száma alapján. [KSZ.]

Sz. L. [SZABADOS László]: Egybeolvadó csillagok. = Magyar Tudomány 93.(31.) 1986. ápr. 4. sz. pp. 313-314. Astronomy 1985. 5. sz. [KSZ.]

SZABÓ Ferenc: A VEGA nemzetközi együttműködés. = Magyar Tudomány 93.(31.) 1986. aug-szept. 8-9. sz. pp. 601-606. [KSZ.]

L. B. [LUKÁCS Béla]: Szuperhúr: egy mindenre jó elmélet? = Magyar Tudomány 93.(31.) 1986. aug-szept. 8-9. sz. pp. 700-702. New Scientist 1985. aug. 29. száma alapján. [KSZ.]

Sz. L. [SZABADOS László]: Az égbolt leghíresebb gamma-forrása. = Magyar Tudomány 93.(31.) 1986. aug-szept. 8-9. sz. pp. 702-704. A Geminga, a Geminiben található gammaforrás. Zemlja i Vszelennaja 1985. 6. száma, és Nature 1985. nov. 21. száma alapján. [KSZ.]

MARTOS Ferenc: Bay Zoltán: A Holdvisszhangtól az új méterig. = Magyar Tudomány 93.(31.) 1986. aug-szept. 8-9. sz. pp. 740-742. Könyvismertetés. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Minden energiánk forrása: a Nap. = Magyar Tudomány 93.(31.) 1986. okt. 10. sz. pp. 780-789. A Nap kutatásának jelentősége.; A Nap felépítése.; A naptevékenység.; Újabb felfedezések és a napfizika aktuális problémái.; A napfizika Magyarországon. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Földrengésfények: legendáktól a tényekig. = Magyar Tudomány 93.(31.) 1986. nov. 11. sz. p. 870. Nature 321, 470, 488 (1986) számai alapján. [KSZ.]

SZABADOS László: A Hercules X-1 még mindig meglepetéssel szolgál. = Magyar Tudomány 93.(31.) 1986. nov. 11. sz. pp. 871-872. [KSZ.]

  CSBK-élet. Felhívás a csillagászat barátaihoz. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. pp. 2-3. Az 1986. aug. 20-23. között Szombathelyen rendezendő XIV. Országos Találkozóról. [SRG.]

  HEGEDÜS Tibor: Szimultán meteoradatok feldolgozása. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. pp. 4-12. [SRG.]

  VÁGUJHELYI Ferenc: Hold- és bolygóexpozíciós idők. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. pp. 13-15. [SRG.]

  PAPP János: Érdemes-e...? A 18 Melpomene kisbolygó fáziskoefficiensének meghatározása. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

  Közlemények. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. p. 18. A szerkesztő bizottság 1985. dec. 21-i ülésén született döntésekről. Mély-ég rovat: Papp Sándor helyett Berente Béla a rovatvezető.; Keszthelyi Sándort egy új rovat vezetésével bízták meg, amelyben a szabad szemes megfigyeléseket adják közre. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. /December/. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. p. 19. [SRG.]

  - hof - tey - [HORVÁTH Ferenc - TEPLICZKY István]: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteorok 1985. szeptember - október. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. pp. 20-24. [SRG.]

  ANFIGENOV, D. F. - ASZT, V. G.: Fényes tűzgömb Dél-Szibéria felett. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. pp. 25-28. A Nauka i Zsizny 1985/3. sz. alapján fordította Földesi Ferenc. [SRG.]

  Meteoros rövidhírek. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

  MIZSER Attila: Nóva-kitörések. 3. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. pp. 32-35. [SRG.]

  MZS [MIZSER Attila]: Néhány szóban a 11. PVH találkozóról. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. pp. 36-37. Kecskemét 1985. okt. 12. [SRG.]

  MZS [MIZSER Attila]: Új kiadványok. PVH Report 10, 11.; PVH Változócsillag Atlasz VIII. rész. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. p. 37. [SRG.]

  MZS [MIZSER Attila]: Újabb adatok a vizuális határfényességről. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

  MZS [MIZSER Attila]: Hogyan töltsük ki az észlelőlapot? = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Február. = Meteor 16. 1986. 1.(114.) sz. p. 40. [SRG.]

  SZENTPÉTERI László: Az Uránusz, ahogy ma látjuk. = Meteor 16. 1986. 2. sz.(115.) pp. 2-6. [SRG.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok. November - december. = Meteor 16. 1986. 2.(115.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. = Meteor 16. 1986. 2.(115.) sz. pp. 9-16. P/Giacobini-Zinner 1984e.; Hartley-Good 1985l.; Thiele 1985m.; P/Halley 1982i.; P/Boethin 1985n. [SRG.]

  HEGEDÜS Tibor: Az első tömeges amatőr szimultán meteorészlelés eredményei. = Meteor 16. 1986. 2.(115.) sz. pp. 17-21. [SRG.]

  CSISZÁR Tibor - CSISZÁR Tiborné: Üpszilon Pegasidák ?! = Meteor 16. 1986. 2.(115.) sz. p. 22. [SRG.]

  cst - tey [CSISZÁR Tibor - TEPLICZKY István]: Felhívás a Virginidák teleszkópikus észlelésére. = Meteor 16. 1986. 2.(115.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

  Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1985. november - december. = Meteor 16. 1986. 2.(115.) sz. p. 25. [SRG.]

  SZATMÁRY Károly - MIZSER Attila: T Cephei 1970 - 1985. = Meteor 16. 1986. 2.(115.) sz. pp. 26-30. [SRG.]

  FIDRICH Róbert: V CVn 1973 - 1984. = Meteor 16. 1986. 2.(115.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

  Bemutatjuk... BAV Berliner Arbeitsgemeinschaft für veränderliche Sterne. = Meteor 16. 1986. 2.(115.) sz. pp. 34-36. A Sterne und Weltraum 1985/5-ös száma alapján összeállította: Szőke Balázs. [SRG.]

  MIZSER Attila: Változós érdekességek. = Meteor 16. 1986. 2.(115.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Március. = Meteor 16. 1986. 2.(115.) sz. p. 40. [SRG.]

  SZEIDL Béla - SZABADOS László: Miért részesítjük előnyben a fotoelektromos fotometriát? = Meteor 16. 1986. 3.(116.) sz. pp. 2-10. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. = Meteor 16. 1986. 3.(116.) sz. pp. 11-16. Halley 1982i.; Hartley-Good 1985l.; Thiele 1985m. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. /Január/. = Meteor 16. 1986. 3.(116.) sz. p. 17. [SRG.]

  BERENTE Béla: Mély-ég objektumok november - január. = Meteor 16. 1986. 3.(116.) sz. pp. 18-20. [SRG.]

  - hof - tey - [HORVÁTH Ferenc - TEPLICZKY István]: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteormegfigyelések 1986. november - december. = Meteor 16. 1986. 3.(116.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Tavaszi meteorrajok - 1985. = Meteor 16. 1986. 3.(116.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

  - cst - tey - [CSISZÁR Tibor - TEPLICZKY István]: Észlelőtérképek a teleszkópikus meteorozáshoz. = Meteor 16. 1986. 3.(116.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

  Meteoros rövidhírek. = Meteor 16. 1986. 3.(116.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

  Változócsillagok. Új kiadványok. = Meteor 16. 1986. 3.(116.) sz. p. 32. PVH Report 12.; PVH Körlevél 17.; Komárom megyei CSBK Híradó 1985/2. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 16. 1986. 3.(116.) sz. p. 33. [SRG.]

  HOLL András: R Leonis 1968 - 1985. = Meteor 16. 1986. 3.(116.) sz. pp. 34-37. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Április. = Meteor 16. 1986. 3.(116.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

  BERENTE Béla: Hogyan teszteljük csillagra távcsövünket? = Meteor 16. 1986. 4.(117.) sz. pp. 2-8. [SRG.]

  DÓCZI Ottó: Asztrofotográfia - dióhéjban. = Meteor 16. 1986. 4.(117.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. = Meteor 16. 1986. 4.(117.) sz. pp. 10-14. P/Halley 1982 i. [SRG.]

  A Draconidák 1985-ben. = Meteor 16. 1986. 4.(117.) sz. pp. 15-17. Meteoros 1985. nov. alapján fordította Süle Gábor. [SRG.]

  Radiánskatalógus. = Meteor 16. 1986. 4.(117.) sz. pp. 18-21. [SRG.]

  /sgr/ [SÜLE Gábor]: A meteorokra vonatkozó régi nézetek. = Meteor 16. 1986. 4.(117.) sz. pp. 22-24. Darvai Móricz: Üstökösök, meteorok című 1888-as könyve alapján. [SRG.]

  Meteoros rövidhírek. = Meteor 16. 1986. 4.(117.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

  Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1986. január. = Meteor 16. 1986. 4.(117.) sz. pp. 28-35. Összeállították: Mezősi Csaba, Zalezsák Tamás, Kovács István, Szánthó Lajos, Petrohán Betty. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 16. 1986. 4.(117.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

  CSBK-élet. = Meteor 16. 1986. 4.(117.) sz. pp. 38-39. Továbbképző Tanfolyam és Észlelőtábor Nyíregyházán /1986. augusztus 25-28./.; A TIT Somogy megyei Szervezete 1986. július 6-12 között észlelőtábort szervez a kaposvári Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Május. = Meteor 16. 1986. 4.(117.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

  Szerkesztőségi tájékoztató. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. p. 2. A TIT 1986. június 30-i hatállyal megszüntette a Meteor című folyóirat kiadásának anyagi támogatását. [SRG.]

  WILLIAMS, R. Thomas: Amatőrök a ma csillagászatáért. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. pp. 3-6. JAAVSO 1983/1. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  SÜLE Gábor: Merre jártunk? Angliai útiélmények. 1. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. pp. 7-10. [SRG.]

  Meteoros rövidhírek. "Légitámadás" Szolnokon. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. p. 10. 1986. márc. 10-én Szolnokról látott tűzgömbről, becsapódásáról, és Gaál Attila által megtalált három darabjáról. [SRG.]

  SZŐKE Balázs: Halleyre várva - Kréta szigetén. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. pp. 11-14. Az 1986. márciusi krétai expedícióról. [SRG.]

  MARTINENKO, V. V.: Bemutatjuk... a Krimi Terület Ifjúsági Csillagászati Obszervatóriumát. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. pp. 15-16. Ford.: Földesi Ferenc. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. /Február - március/. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

  BERENTE Béla: Mély-ég objektumok február - március. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok. Január - február. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

  TEPLICZKY István: MMTÉH ’85. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. pp. 22-27. [SRG.]

- hof - tey - [HORVÁTH Ferenc - TEPLICZKY István]: Meghívó a P ’86 meteorészlelő táborra. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. p. 27. [SRG.]

  KOVÁCS István - MIZSER Attila: PVH ’85. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

  MIZSER Attila: AAVSO 1983/84. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

  Vizuális szupernóva keresés. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. pp. 33-35. The Astronomer 262, 263. Ford.: Kalmár Tamás, Mizser Attila. [SRG.]

  KOVÁCS István: TX Dra, AH Dra 1974 - 85. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. pp. 36-39. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Június. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. p. 40. [SRG.]

  DANKÓ Csaba: A Perseida 2000 humorújság. = Meteor 16. 1986. 5.(118.) sz. p. 40. Az első szám 1985 nyarán jelent meg. Első számából korlátozott számban, válaszbélyeg ellenében tud küldeni. [KSZ.]

  PAPP János: Kis meteoroidokra ható nem-gravitációs erők. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. pp. 2-5. [SRG.]

  SÜLE Gábor: Merre jártunk? Angliai útiélmények. 2. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

  - hof - tey - [HORVÁTH Ferenc - TEPLICZKY István]: Meteorok az MMTÉH rovata. Meteormegfigyelések 1986. január - március. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. p. 11. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Személyi korrekciós értékek ’86. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. pp. 12-15. [SRG.]

  TEPLICZKY István: A Perseidák átlagfényessége az időpont függvényében. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. pp. 15-18. [SRG.]

  /tey/ [TEPLICZKY István]: Meteoros rövidhírek: A szolnoki meteoritgyanús lelet vizsgálatáról. = Meteor 16. 1986. 6. (119.)sz. p. 18. Az 1986. márc. 10-én talált maradványok földi eredetűek, vagy elégett műhold lehullott darabjai? [SRG.]

  MARTINENKO, V. V. - LEVINA, A. Sz.: A májusi Aquaridák 1985-ben. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. pp. 19-21. A Zemlja i Vszelennaja 1986. 1. sz. alapján fordította Földesi Ferenc. [SRG.]

  Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. Változócsillagok 1986. február - március. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. pp. 22-26. Összeállították: Mezősi Csaba, Kovács István, Szánthó Lajos, Petrohán Betty. [SRG.]

  Változós érdekességek. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. p. 27. Összeállította: Mzs - Tey [Mizser Attila, Tepliczky István]. [SRG.]

  ZSOLDOS Endre: A pulzáló változók osztályozásának története. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

  MAYALL, Margaret W.: A Harvard-szám. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. p. 32. JAAVSO 1976/1. Ford.: Kovács István. [SRG.]

  HAMILTON, D. - KEEL, W. - NIXON, J. F.: Felhívás Seyfert-galaxisok észlelésére. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. pp. 33-35. Sky and Telescope, 1978. május. Ford.: Kovács István. [SRG.]

  KOVÁCS István: Törpe nóva maximumok ’85. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. pp. 36-38. A PVH megfigyelései alapján. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Július. = Meteor 16. 1986. 6.(119.) sz. pp. 39-40. Papp Sándor: Mély-ég észlelők figyelmébe. [SRG.]

  SÁRI Gyula: Asztrofotográfia. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor - MIZSER Attila: Bemutatjuk... Sajtz András amatőrcsillagászt. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. p. 4. [SRG.]

  SILVA, da Luiz Augusto L.: Bemutatjuk... amatőrcsillagász klubok Brazíliában. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. pp. 5-8. [SRG.]

  KARÁSZI István: Fogyatkozások, okkultációk. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. pp. 9-11. Okkultációk.; Teljes holdfogyatkozás megfigyelése 1985. okt. 28-án.; Jupiterholdak fogyatkozásai. [SRG.]

  BERENTE Béla: Mély-ég objektumok. /Május - július/. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok. /Augusztus - október/. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. pp. 13-15. [SRG.]

  ISKUM József: A Nap megfigyelők rovata. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

  ISKUM József: 1985. évi napészlelési összefoglaló. = Meteor 16. 1986. 7-8. (120.)sz. p. 18. [SRG.]

  TEPLICZKY István - SZABÓ Dávid: Nyári meteorrajok 1. Omikron Draconidák 1985., Delta Aquaridák 1985., Iota Aquaridák 1985., Perseidák 1985., Kappa Cygnidák 1985. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. pp. 19-24. [SRG.]

  ZALEZSÁK Tamás: Változócsillagok. Mira változók 1986. február - április. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. pp. 25-26. Változócsillagok a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megfigyelési rovata. [SRG.]

  MAHON, Laurence F.: Házi készítésű blink-komparátor. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. pp. 26-28. Sky and Telescope, 1973. okt. Ford.: Spányi Péter. [SRG.]

  PERCY, J. - FABRO, V. - KEITH, D.: A rho Cassiopeiae vizuális és fotoelektromos fénygörbéje. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. pp. 30-33. JAAVSO. Ford.: Kalmár Tamás. [SRG.]

  SZATMÁRY Károly - KOVÁCS István - FIDRICH Róbert: Három félszabályos változó, a V CVn, a V Boo és a WZ Cas periódusairól. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. pp. 34-37. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Augusztus - szeptember. = Meteor 16. 1986. 7-8.(120.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

  PONORI THEWREWK Aurél - ZOMBORI Ottó: Szerkesztőségi levél. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. p. 2. A tárgyalások eredményeként a TIT továbbra is támogatja a Meteort.; Ettől a számtól a főszerkesztő: Zombori Ottó, a felelős szerkesztő: Mizser Attila.; Ettől a számtól kezdve a hónapot nemcsak arab számmal, hanem szöveges módon is megjelentetik az impresszumban. A lap folyamatos számozása innentől 6 számon keresztül szünetelt. [SRG.]

  MIZSER Attila: Változások után. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. p. 3. A bolygó rovat új vezetője Papp János lett. [SRG.]

  RISCHEL, Kevin: A binokulár dicsérete. 1. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. pp. 4-5. [SRG.]

  PAPP János: Holdfogyatkozás megfigyelése. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. pp. 6-9. 1986. október 17. teljes holdfogyatkozás. [SRG.]

  KELLOMÄKI, Aarre: Bemutatjuk... A finnországi változócsillag-észlelés jellegzetességei. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. pp. 10-12. A szerző előadása 1986. aug. 22-én hangzott el Szombathelyen, a CSBK XIV. találkozóján, a változócsillag-észlelők szekcióülésén. [SRG.]

  A japán változó-csillag észlelés jelenlegi helyzete. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. pp. 12-13. Sei-Ichi Sakuma előadásának rövid változata. [SRG.]

  SZATMÁRY Károly - MIZSER Attila: Észlelési eredmények. AF Cygni 1967 - 85. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. pp. 14-19. [SRG.]

  Egy görbült meteorpálya titkának meglepő megoldása. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. pp. 20-22. Külföldi cikkek alapján összeállította: Papp János. [SRG.]

  FERRIN, Ignacio: Draconida meteorzápor október 8/9-én? = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. pp. 23-26. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

  CSBK hírek. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. p. 27. A vezetőség névsora 1986 augusztusától. Emlékéremmel, könyvjutalommal, oklevéllel jutalmazott csillagászati ismeretterjesztők és amatőrcsillagászok. [SRG.]

  ISKUM József: Nap megfigyelések. Napaktivitás 1986 június - augusztus. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. pp. 28-30. [SRG.]

  Meteorok az MMTÉH rovata. Megfigyelések ’86 április - június. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. p. 31. [SRG.]

  Változások a meteor-adatbeküldésben.; A Perseida-adatok beküldéséről... = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. p. 32. [SRG.]

  TEPLICZKY István - FIDRICH Róbert: Távolság- (meteorsebesség-) becslés az égbolton. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. p. 33. [SRG.]

  Változócsillag típusok. 1. Eruptív változók. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. pp. 34-36. [SRG.]

  Változós hírek, érdekességek. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. pp. 36-37. [SRG.]

  MIZSER Attila: Közlemény. Változás az AAVSO-hoz történő adatküldésben. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. p. 38. [SRG.]

  Mzs [MIZSER Attila]: A PVH első észlelőtáboráról. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. p. 39. 1986. aug. 23-31. Rák-tanya. [SRG.]

  BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1986 június - július. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. pp. 40-41. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Jelenségnaptár október. = Meteor 16. 1986. szept. 9. sz. pp. 42-44. [SRG.]

  RISCHEL, Kevin: A binokulár dicsérete. 2. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 2-3. [SRG.]

  MIZSER Attila: 75 éves az AAVSO. 1. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 4-10. [SRG.]

  PAPP János: Bolygók. A Nagy Vörös Folt. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 11-12. [SRG.]

  UJVÁROSY Antal: Üstökösök. Így láttuk a Halley-üstököst. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 13-16. Az 1986 márciusi krétai expedícióról. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Az Aurigidák maximuma 1986-ban. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 17-18. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Meteorfeldolgozási eredmények 1985. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 19-26. [SRG.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1986 június - augusztus. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 27-29. [SRG.]

  Mzs [MIZSER Attila]: Változócsillagok a PVH rovata. Megfigyelések 1986. május - augusztus. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. p. 30. [SRG.]

  KOVÁCS István: Az elmúlt időszak érdekesebb eseményei (1986. május - augusztus). = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 31-33. [SRG.]

  Változócsillag típusok. 2. Kataklizmus változók (Explozív és nóva-szerű változók). = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 34-36. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Szabadszemes objektumok. Egy új rovat elé.; Észlelési alapelvek. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 37-41. [SRG.]

  In memoriam Charles F. Capen. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. p. 41. [SRG.]

  Szakköri észlelési gyakorlat. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. p. 42. Egy új sorozat előzetese. [SRG.]

  PAPP János: A Callisto néhány fizikai tulajdonságának meghatározása. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 42-44. [SRG.]

  Néhány szempont a jelenségnaptár összeállításának elveiről. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 45-46. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Jelenségnaptár november. = Meteor 16. 1986. okt. 10. sz. pp. 46-48. [SRG.]

  MACHHOLZ, Donald: A P/Machholz 1986e üstökös felfedezése. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 2-6. Ford.: Papp János. [SRG.]

  MIZSER Attila: 75 éves az AAVSO. 2. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 6-12. [SRG.]

  PAPP János: A kisbolygóokkultációk előrejelzési térképének értelmezéséről. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 12-14. [SRG.]

  SZATMÁRY Károly - KOVÁCS István - MIZSER Attila: Észlelési eredmények. Z UMa 1968 - 86. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 15-19. [SRG.]

  PAPP János: Tartós zavar a Jupiteren. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 20-21. [SRG.]

  ISKUM József: Nap megfigyelések. Napaktivitás 1986 szeptember. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. p. 22. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Üstökösök. A pécsi Halley expedíció. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 23-25. Az 1986 áprilisi krétai expedícióról. [SRG.]

  CSÓTI István - KUDOR Gyöngyvér: Meteor megfigyelések 1986. július. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 26-31. Meteorok az MMTÉH rovata. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Az Orionidák 1985-ben. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 31-34. [SRG.]

  Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 34-35. TEY [Tepliczky István]: Draconida "gyors körkép".; Spányi Péter: Meteorithullás Shikoku szigetén. [SRG.]

  BATESON, Frank M.: Miért éppen azt a csillagot észleljük? = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 36-40. RASNZ Bulletin 14. sz. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

  Változós hírek, érdekességek. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 40-42. [SRG.]

  BERENTE Béla: Mély-ég objektumok augusztus - szeptember. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 43-45. [SRG.]

  Kézikönyv - észlelőknek. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. p. 45. A Meteor Szerkesztősége és az Uránia Csillagvizsgáló tervei szerint "Az észlelő amatőrcsillagászok kézkönyve" című kiadványt jelenteti meg 1987-ben. [KSZ.]

  KESZTHELYI Sándor: Szabadszemes objektumok. Korai holdsarló megfigyelések ’85-ben. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. pp. 46-47. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Jelenségnaptár december. = Meteor 16. 1986. nov. 11. sz. p. 48. [SRG.]

  HORVÁTH Ferenc: Merre jártunk? Meteoros hétvége Belgiumban. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 2-5. [SRG.]

  FODOR Antal: Atmoszféra amatőrmeteorológia. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. p. 5. [SRG.]

  MIZSER Attila: Kiskartal és a változócsillagok. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 6-8. [SRG.]

  MIZSER Attila: 75 éves az AAVSO. 3. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 9-15. [SRG.]

  MIZSER Attila: DMH - MMTÉH - PVH találkozó. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. p. 15. Az első közös találkozó: Veszprém, 1986. okt. 25. [SRG.]

  TIHANYI István: Az állókamerás meteorfényképezés alapjai. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 16-18. [SRG.]

  Üstökös hírek. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. p. 18. [SRG.]

  R Cas 1973 - 86. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 19-23. [SRG.]

  WALDMEIER, Max: A leghosszabb élettartamú napfoltcsoport. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 24-25. Ford.: Iskum József. [SRG.]

  Asztrofotográfia. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. p. 27. [SRG.]

  PAPP János: A Vénusz kedvező hajnali láthatósága. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 28-31. [SRG.]

  TEPLICZKY István: Szerkesztői jegyzet az előző számunkban megjelent korai holdsarló észleléshez. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. p. 31. [SRG.]

  PAPP János: A kisbolygóokkultációs észlelőlap kitöltése. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 32-34. [SRG.]

  Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. p. 35. 1987 márciusától kezdi működését. [SRG.]

KULIN György: Engedményes árú távcsőoptikák. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. p. 36. [SRG.]

  ISKUM József: Nap megfigyelések. Október. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 37-38. [SRG.]

  Meteorok az MMTÉH rovata. Megfigyelések 1986. augusztus. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 39-42. [SRG.]

  CSÓTI István: Vizuális megfigyelési eredmények. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 43-46. [SRG.]

  BERKÓ Ernő: Augusztusi meteorfényképezés. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 46-48. [SRG.]

  Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 49-51. [SRG.]

  VASKÚTI György: Kettőscsillagok szeptember - október. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 52-54. [SRG.]

  KOVÁCS István: Változócsillagok a PVH rovata. Megfigyelések 1986. szeptember - október.; Az elmúlt időszak érdekesebb eseményei. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 55-58. [SRG.]

  SOÓS Zoltán: Mira szélsőértékek 1985-ben. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. p. 59. [SRG.]

  Változós hírek, érdekességek. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. p. 60. [SRG.]

  Észlelők figyelmébe. Jelenségnaptár 1987 január. = Meteor 16. 1986. dec. 12. sz. pp. 61-63. [SRG.]

MIZSER Attila: Comet Lovas 1986p. = Meteor Gyorshírek 1986. p. 1. 1986. dec. 18-i dátummal. A Lovas Miklós által 1986. nov. 28-án felfedezett üstökösről. Forrás IAUC 4279. [KSZ.]

MIZSER Attila: Nóva hírek. = Meteor Gyorshírek 1986. p. 1. Nova Centauri 1986. Nova Lacertae 1986. Nova Andromedae 1986. [KSZ.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁR Tiborné: A Virginidák teleszkópikus észlelése. = MMTÉH Körlevél 1986. jan. 31. 5. sz. pp. 1-8. [KSZ.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁR Tiborné - TEPLICZKY István: Felhívás a mü Virginidák és az áprilisi Lyridák teleszkópikus megfigyelésére. = MMTÉH Körlevél 1986. febr. 10. 6. sz. pp. 1-8. [KSZ.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁR Tiborné: A júniusi Lyridák teleszkópikus megfigyelése. A pszí Pegasidák teleszkópikus észlelése. Az Aquaridák teleszkópikus megfigyelése. = MMTÉH Körlevél 1986. ápr. 25. 7. sz. pp. 1-12. [KSZ.]

Pár szót az "MMTÉH"-ról... = MMTÉH Körlevél 1986. jún. 15. 8. sz. p. 1. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Vizuális meteormegfigyelés. = MMTÉH Körlevél 1986. jún. 15. 8. sz. pp. 2-10. [KSZ.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁR Tiborné: A teleszkópikus meteorészlelés. = MMTÉH Körlevél 1986. jún. 15. 8. sz. pp. 11-14. [KSZ.]

Tűzgömbmegfigyelések. = MMTÉH Körlevél 1986. jún. 15. 8. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Adatbeküldés. = MMTÉH Körlevél 1986. jún. 15. 8. sz. p. 16. [KSZ.]

Közös DMH - MMTÉH - PVH Találkozó. = MMTÉH Körlevél 1986. szept. 25. 9. sz. p. 1. 1986. okt. 25-én lesz Veszprémben. [KSZ.]

Felhívás a Giacobinidák-meteorzápor /?!/ észlelésére. = MMTÉH Körlevél 1986. szept. 25. 9. sz. pp. 2-3. 1986. okt. 8-ára. [KSZ.]

BALOG Attila: Egy amatőrcsillagász ajánlata szakköröknek, kluboknak, iskoláknak. = Népművelés. 33. 1986. jún. 6. sz. p. 36. A 300/1800 mm-es kvázi-Nasmith távcsövéről. [KSZ.]

TÓTH Imre: Újabb nagyszabású nemzetközi űrvállalkozás - magyar műszerek indulnak 1988-ban a Mars egyik holdjára. = Népszava 114. 1986. szept. 24. p. 9. [TIM.]

Űrkatasztrófa. = Ország Világ 30. 1986. febr. 5. 6. sz. pp. 12-13. 1986. jan. 28. [SRG.]

KISS Péter: Amiről az egri utcanevek beszélnek. = Népújság (Eger) 37. 1986. júl. 29. 177. sz. p. 5. Hell Miksáról is a róla elnevezett utca kapcsán. [HAD.]

gé-bi: Álmok a bölcsőben... Úton a csillagok felé. = Nő 35. 1986. ápr. 8. 15. sz. pp. 8-9. "Amióta ember él a Földön, valahogy, valamiképpen vele és benne él az elvágyódás és a mérhetetlen kíváncsiság, s mert földhöz kötött, képzeletének és álmainak ad szárnyakat, hogy legalább így bekalandozza a kéklő messzeségeket s az irdatlan távolságokat. Amióta ember él a Földön, bámulta a csillagokat, nevet adott a csillagképeknek, s járásukat, eltűnésüket és visszatértüket figyelve, kezdte mérni az Időt és a Teret. De a repülés, az anyaföldtől való elrugaszkodás vágya talán már be volt programozva abba az egysejtűbe is, amely évmilliárdokkal ezelőtt elhagyta az Ősóceán langymeleg, biztonságos ölét, s arra kényszerítette, hogy a szárazföldön megkapaszkodjék, és ott fejlődjön tovább. Az évmilliók alatt lejátszódó evolúció azonban úgy alakította ki természetét, hogy csakis a földi lét lehet éltető közege. ..." [HAI.]

-ka-: Asteroid és a társai. Fiatalok oldala. = Nő 35. 1986. okt. 28. 44. sz. p. 17. "Szavakat sorolok: Göncöl, Meteor, Andromeda, Konkoly, Üstökös, Sirius. Mi a közös ezekben a szavakban? Hogy valamiképpen mind kapcsolatban van a csillagászattal. S ezt a Dunaszerdahelyi (Duna Streda) járásban élő kisdiákok jól tudják. Jobban esetleg, mint a másutt élő társaik. No nem mintha a Csallóköz aranyföld kiválóbb gyerekeket teremne a többinél! Ilyen messzire menő következtetéseket dehogyis akartam levonni! Csupáncsak annyiról van szó,hogy ezeknek a szavaknak mindegyike egy-egy csallóközi alapiskolában működő csillagász szakkör büszkén viselt neve. Ezért a nagy kezdőbetű, Somorján (Šamorín), Gellén (Holie), Csilizradványon (Čiližská Radvaň), Nyárasdon (Topožníky), Hruboňovon, Kvetoslavovoban, Dunaszerdahelyen, Gabčíkovóban, Eperjesen (Jahodná), egy-egy kis csapat gyerek rendszeresen foglalkozik a csillagok világával, távcsövekkel kémleli az eget, megfigyeléseket végez feljegyzést készít.
Hogy honnan ez a nagy érdeklődés, amikor a Csallóközben sohasem volt - és ma sincs! - csillagvizsgáló, nincs a tájnak jeles szülöttje, aki ennek a tudományágnak szentelte volna életét, nincs hagyomány, amelyre alapozhatnak az ifjú csillagászok! Nos, az elszántság, a fanatizmus - mégha csak egyetlen emberé is! - a csillagászatban is meghozza a maga eredményeit. A hetvenes évek elején kezdődött a történet, amikor Bödök Zsigmond csillagász elhatározta, hogy maga készít távcsöveket az iskolai szakköröknek. Korábban működött ugyanis néhány szakkör a járásban, de egyetlen, valamirevaló távcső híján csupáncsak elméletben ismerkedtek a csillagos égbolttal.
A távcső, az igazi megfigyelések azonban az addigi tétova érdeklődést sokakban szenvedélyévé élesztették. 1974-ben a Járási Népművelési Központ mellett megalakult a csillagászati kabinet. 1977-ben már nyári tábort is szerveztek, mégpedig Hurbanovóban, a neves magyar csillagász, Konkoly Thege Miklós egykori csillagvizsgálóját körbeölelő nagy parkban. A táborok azóta rendszeressé váltak. ..." [HAI.]

SZENTESI György: Új szovjet űrállomás a Föld körül. Nemzedékváltás a világűrben. = Ország Világ 30. 1986. márc. 5. 10. sz. pp. 12-13. A második generációs űrállomások a Szaljut- és Szaljut-7. [SRG.]

HORVÁTH András: Az űrkutatás új szenzációja. Helyszíni közvetítés a Halley-üstökös belsejéből. = Ország Világ 30. 1986. márc. 19. 12. sz. pp. 12-13. A Vega- és Vega-2 űrszondák felvételei az üstökösről. [SRG.]

(PÉTER) [PÉTER József]: Lakásavató a világűrben. = Ország Világ 30. 1986. márc. 26. 13. sz. pp. 6-7. 1986. márc. 15-én a Mir űrállomást birtokba vette Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov űrhajósok. [SRG.]

HORVÁTH András: Visszatértek a Mir űrhajósai. = Ország Világ 30. 1986. júl. 23. 30. sz. pp. 4-5. [SRG.]

PÉTER József: Űrhajósok - Földközelben. = Ország Világ 30. 1986. okt. 22. 43. sz. pp. 6-7. Valerij Kubászov: A világűr nem turistáknak való.; Farkas Bertalan: Megdolgoztatjuk a szürkeállományt. [SRG.]

Tragédiák. [Challenger-katasztrófa.] = Ország Világ 30. 1986. dec. 31. 53. sz. p. 6. 1986. jan. 28. [SRG.]

JANKOVSZKY János: A nagy üstökös kaland? = Pajtás 41. 1986. márc. 6. 9. sz. pp. 14-15. A Halley-üstökösről és az üstökös szondákról. A Vega-1, Vega-2 és a Giotto szondákról. [SRG.]

NÉMETH György: A csillagok tudója. = Pajtás 41. 1986. márc. 20. 11. sz. p. 12. [SRG.]Beszélgetés Horváth András csillagásszal a budapesti Planetáriumban. [SRG.]

SZENTESI György: Világlátó. Csillagháború vagy csillagbéke? = Pajtás 41. 1986. szept. 25. 23. sz. pp. 10-11. 1957 októbere a Szputnyik-1. jelű szovjet műhold pályára állítása óta történő katonai űrtevékenységről. [SRG.]

Sz. Gy. [SZENTESI György]: Élet az űrállomáson. = Pajtás 41. 1986. nov. 13. 30. sz. pp. 14-15. A világűr mint az élet közepe - ez volt a témája az Űrhajósok Nemzetközi szövetsége II. kongresszusának, amelyet Budapesten tartottak 10 ország 28 űrhajósának részvételével. [SRG.]

Élet az űrállomáson. = Pajtás 41. 1986. nov. 13. 30. sz. pp. 16-17. Az űrállomás belülről. [SRG.]

FLECK Alajos: 550 éve született Regiomontanus (1436-1476). = Pécsi Műszaki Szemle 31. 1986. 4. sz. pp. 21-26. [FLA.]

KOVÁCS István: Változócsillag feldolgozások 1983-1985. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1986. febr. 1. 17. sz. pp. 1-12. [KSZ.]

KOVÁCS István: A GCVS negyedik kiadása. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1986. máj. 9. 19. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

MIZSER Attila: Komárom megye változós hagyományai. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1986. máj. 9. 19. sz. pp. 3-4. Ógyallán változókat figyeltek ék- és Zöllner-fotóméterekkel 1901-1913-ig. Komáromi Kacz Endre 1918-as Nova Aql felfedezése. Posztoczky Károly programjában változók is szerepeltek. [KSZ.]

PVH 1984 - 86. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1986. aug. 1. 20. sz. pp. 1-4. A hálózat tevékenységének ismertetése. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Az űrrepülőgép és útjai. = Radar magazin. 1986. 1. sz. p. 11-12. "Az amerikai űrrepülőgép - a Space Shuttle - flotta mind a négy példánya elkészült és megkezdte működését. Mint ismeretes, a NASA 1971-től fejlesztette ezt a rakétarendszert, amely 1981-ben kezdte meg útjait az STS-1 űrrepüléssel. Az STS (Space Transport System) űrszállító rendszer - számozással jelölik az egyes rajtokat, és 1985 decemberében már a 24.-re került sor.
Az egymás után megépült négy példány: Columbia, Challenger, Discovery és Atlantis nevet kapta. Lényegében azonosak, csupán a Columbia tér el lényegesen a többitől, egy átépítés során új orr-részt és más vezérsík-végződést kapott. [...] 1986 Januárjában tragikus baleset során életét vesztette az amerikai Challenger űrrepülőgép hét űrhajósa. Az áldozatok között volt a 31 éves Christa McAuliffe (képünkön) tanárnő is. A szovjet tudósok róla - és Judith Resnikról, az űrrepülőgép másik női utasáról nevezték el a Vénusz újonnan felfedezett krátereit. ..." [HAI.]

SÁRHIDAI Gyula: A Szaljut-7 négy éve. Kozmoszkutatás. = Repülés 39. 1986. márc. 3. sz. pp. 12-13. [SRG.]

K.B. [KEMÉNY Barna]: A legelső volt. Április 12 - az űrhajózás napja. = Repülés 39. 1986. ápr. 4. sz. p. 3. Jurij Gagarin. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Mir űrállomás krónikája - az első szakasz. = Repülés 39. 1986. júl. 7. sz. pp. 12-13. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Második Fázis Mir-Szaljut. = Repülés 39. 1986. szept. 9. sz. p. 7. [SRG.]

Szobrot állítottak Sajnovicsnak. = Somogyi Néplap 42. 1986. máj. 12. 110. sz. p. 5. Szülőhelyén, a Fejér megyei Tordason. [HAD.]

JUHÁSZ Tibor: Hányan vannak az Ikrek? = Süni 2. 1986. jan. 1. sz. p. 11. [SRG.]

VEGA (1984-86) űrszondákkal. = Süni 2. 1986. jan. 1. sz. p. 12. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Öböl az ég tengerén. = Süni 2. 1986. aug. 8. sz. p. 25. A Laguna-köd. [SRG.]

TÓTH Imre: Találkozás a Halley üstökössel. = Süni 2. 1986. okt. 10. sz. pp. 20-21. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Delfin-kettősök. = Süni 2. 1986. okt. 10. sz. p. 21. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: A Vízöntő titkai. = Süni 2. 1986. nov. 11. sz. p. 26. [SRG.]

TÁBOR György: Űrséta a Földön. = Süni 2. 1986. nov. 11. sz. pp. 26-27. [SRG.]

EÖTVÖS Loránd: A Föld alakjának kérdése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. jan. 1. sz. pp. 27-29. A Természettudományi Közlöny 1901. évi cikke. [PIR.]

LAKITS Ferenc: A Halley-féle üstökösről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. jan. 1. sz. p. 30. A Természettudományi Közlöny 1909. évi cikke. [PIR.]

CSÁSZÁR Elemér: A világjáró rakéta. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. jan. 1. sz. pp. 39-41. A Természettudományi Közlöny 1928. évi cikke. [PIR.]

(Dr. W. A.): Elavultak az űrrepülőgépek számítógépei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. febr. 2. sz. p. 77. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(T. L.): A VEGA expedíció első eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. febr. 2. sz. p. 77. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(G. A.) [GOGOLA Aladár]: Egyre mélyebben az űrbe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. febr. 2. sz. p. 79. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Az űrteleszkóp végszerelése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. márc. 3. sz. p. 130. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Új bizonyíték a fénysebesség állandóságára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. márc. 3. sz. pp. 130-131. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Meteoritkráterek a Naprendszer égitestjein. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. márc. 3. sz. pp. 141-142. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BAJ Attila: Az űrrepülés első negyedszázada. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. ápr. 4. sz. pp. 146-148. [PIR.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: A Plutó és légköre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. ápr. 4. sz. p. 174. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Challenger nem tért vissza...- de a programnak folytatódnia kell. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. ápr. 4. sz. pp. 187-188. [PIR.]

A Nap a madarak iránytűje. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. máj. 5. sz. p. 191. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

SAIN Márton: A csillagászatban megbúvó trigonometria. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. máj. 5. sz. pp. 198-202. [PIR.]

BOTH Előd: Idegen bolygórendszerek feltételezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. máj. 5. sz. pp. 216-220. [PIR.]

(N. Zs.): Szűkül az Io pályája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. máj. 5. sz. p. 223. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Láthatatlan anyag a galaxisokban? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. máj. 5. sz. p. 223. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

TAKAO, Saito: Naptevékenység és művészet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. máj. 5. sz. pp. 224-227., címoldal, hátsó belső borító. Ford.: Verő József. [PIR.]

VEKERDI László: Galilei eretneksége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. jún. 6. sz. pp. 246-249. [PIR.]

HORVÁTH Gábor: Fényszóródás a természetben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. jún. 6. sz. pp. 250-254. [SRG.]

(N. Zs.): A Neptunusz is gyűrűs bolygó? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. jún. 6. sz. p. 264. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(G. A.) [GOGOLA Aladár]: A SETI kutatóprogram. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. jún. 6. sz. p. 264. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(G. A.) [GOGOLA Aladár]: Szuperpontos óra navigációs célokra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. jún. 6. sz. p. 266. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Hulladék az űrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. jún. 6. sz. p. 287. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

HORVÁTH Gábor: Kék szín a természetben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. júl. 7. sz. pp. 298-301. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Zsinórra függesztett műhold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. júl. 7. sz. p. 316. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Mars geológiája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. júl. 7. sz. p. 333. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Címlap: Kopernikusz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. aug. 8. sz. címoldal. [PIR.]

BENEDEK István: A kopernikuszi fordulat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. aug. 8. sz. pp. 352-356. [PIR.]

HEGYI Sándor - LUKÁCS Béla: Hadronokba zárt kvarkok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. aug. 8. sz. pp. 360-364. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: A Challenger vizsgálati jelentése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. szept. 9. sz. p. 411. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(Dr. W. A.): A legerősebb mágneses terű csillag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. szept. 9. sz. p. 411. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

LUKÁCS Béla: Napunkról vall az ipolytarnóci ősfenyő. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. szept. 9. sz. pp. 424-426. [PIR.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Both Előd - dr. Horváth András: Űrkutatás. (Fizikai fakultatív modul a gimnázium IV. osztálya számára, tankönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. okt. 10. sz. p. 478. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(M. E.): I. M. Jaglom: Galilei relativitási elve és egy nemeuklideszi geometria. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1985.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. okt. 10. sz. p. 478. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(K. R.): BAY Zoltán: A holdvisszhangtól az új méterig. Összeállította Toró Tibor, (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. nov. 11. sz. p. 485. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

A Voyager-2 túl az Uránuszon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. nov. 11. sz. p. 527. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

ABONYI Iván: A mesterséges üstökös tréfája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. dec. 12. sz. p. 567. [PIR.]

A fekete lyukak elektrodinamikája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. dec. 12. sz. p. 573. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

A VEGA-expedíciók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 117. 1986. dec. 12. sz. p. 573. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

MACKEOWN, Kevin P. - WEEKES, Trevor C.: Kozmikus sugárzás a Cygnus X-3-ból. = Tudomány [2.] 1986. jan. 1. sz. pp. 24-33. [KSZ.]

VARGA Domokosné: Az S Andromedae Magyarországról nézve. = Tudomány [2.] 1986. jan. 1. sz. p. 44. Az Androméda-ködben 1885. augusztusában feltűnt szupernóvát, mielőtt a hivatalos felfedezés és közzététel megtörtént: augusztus 22-én másoktól függetlenül Podmaniczky Gézáné Dégenfeld-Schomburg Berta és Kövesligethy Radó is észrevette, ám nem jelentette be. [KSZ.]

Bizonytalan jel. = Tudomány [2.] 1986. febr. 2. sz. p. 45. A GX5-1 röntgenforrásról. [KSZ.]

SCHULTZ, Peter H.: Pólusvándorlás a Marson. = Tudomány [2.] 1986. febr. 2. sz. pp. 60-68. [KSZ.]

ALMÁR Iván: T. Szerkesztőség. = Tudomány [2.] 1986. márc. 3. sz. p. 9. A Challenger 1986. jan. 28-i felrobbanásáról. [KSZ.]

DEWDNEY, A. K.: Milyen közel férkőzhetünk a számítógép-távcsővel a csillaghalmazokhoz? Számítógépes észjáték. = Tudomány [2.] 1986. márc. 3. sz. p. 10-15. [KSZ.]

Univerzális fázisátalakulás. = Tudomány [2.] 1986. márc. 3. sz. p. 17-18. A galaxisok kialakulása. [KSZ.]

VAN ALLEN, James A.: Űrtudomány, űrtechnika és az űrállomás. = Tudomány [2.] 1986. márc. 3. sz. pp. 20-28. Az amerikai űrállomásprogram. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Észrevételek az űrállomáshoz. = Tudomány [2.] 1986. márc. 3. sz. pp. 28-29. [KSZ.]

BRANDT, John C. - NIEDNER, Malcolm B. Jr.: Az üstököscsóvák szerkezete. = Tudomány [2.] 1986. márc. 3. sz. pp. 48-57. [KSZ.]

LOVAS Miklós: Észrevételek az üstököscsóvák szerkezetéhez. = Tudomány [2.] 1986. márc. 3. sz. p. 57. Két fénykép a Halley-üstökösről: 1986. jan. 8-án (Kelemen János) és január 10-én (Lovas Miklós) készült, az MTA Csillagászati Kutatóintézet piszkéstetői obszervatóriumának 90 cm-es Schmidt-teleszkópjával. [KSZ.]

GINGERICH, Owen: Iszlám csillagászat. = Tudomány [2.] 1986. ápr. 4. sz. pp. 22-32., címlap. Míg a középkori Európában elsorvadt, az iszlám országokban virágzott a csillagászat. A reneszánsz csillagászok az iszlám tudósok műveiből tanultak, akik az ókori görögök tudományát őrizték és alakították át. [KSZ.]

GAZDA István: Észrevételek az iszlám tudósvilághoz. = Tudomány [2.] 1986. ápr. 4. sz. pp. 32-33. Az iszlám csillagászat és egyéb tudomány magyarországi ismertetői, könyvei, fordításai. [KSZ.]

HOSKIN, Michael: William Herschel és a modern csillagászat gyökerei. = Tudomány [2.] 1986. ápr. 4. sz. pp. 34-41. Herschel ködfolt-megfigyelései. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: A világegyetem tere és energiája. = Tudomány [2.] 1986. ápr. 4. sz. pp. 42-44. [KSZ.]

HONES, Edward W.: A Föld mágneses csóvája. = Tudomány [2.] 1986. máj. 5. sz. pp. 26-34. [KSZ.]

A világegyetem térképe. = Tudomány [2.] 1986. máj. 5. sz. pp. 43-44. Több mint 1000 galaxis térbeli elhelyezkedése. [KSZ.]

FEKETE Csaba: A debreceni Kopernikusz. = Tudomány [2.] 1986. máj. 5. sz. pp. 44-45. Kopernikusz 1543-as nagy művének egy példányát korábban Zsámboki János (1531-1584) humanista orvos és könyvgyűjtő birtokolta, majd a nagyszombati jezsuiták. A nagyszombati egyetem Budára költözése alkalmával a régi műveket kiárusították, és a Pesten rendezett könyvárverésen 1787. jún. 4-én megvásárolták a debreceni Kollégium könyvtárgyarapító diákjai. A Kopernikusz könyvvel együtt még Kepler, Riccioli és Cardano egy-egy kötetét vették meg. A négy könyvhöz igen kedvező áron jutottak, amint az 1787. nov. 5-i elszámolásukkor és a debreceni Nagykönyvtár állományába tételekor kiderül. [KSZ.]

Gyors változás. = Tudomány [2.] 1986. máj. 5. sz. p. 47. A Szíriusz vörös színének említése az ókorban és i. sz. 580-ban (Tours-i Gergely csillagászati naptárában). [KSZ.]

BODÓ Barna: Végtelenbe váltó véges. = Tudomány [2.] 1986. máj. 5. sz. pp. 83-85. Az ősrobbanás standard-modelljéről és ellentmondásairól négy kozmológiai tárgyú könyv alapján (Otto Heckmann: Csillagok, kozmosz, világmodellek. A csillagászat élménye. Bp. 1983. Gondolat Kiadó.; Steven Weinberg: Az első három perc. Bp. 1982. Gondolat Kiadó.; William J. Kaufmann, III.: Relativitás és kozmológia. Bp. 1985. Gondolat Kiadó.; Eftichios Bitsakis: Fizika és materializmus. Bp. 1986. Kossuth Kiadó). [KSZ.]

Találkozás az Uránusz bolygóval. = Tudomány [2.] 1986. jún. 6. sz. pp. 46-47. A Voyager-2 szonda felvételei. [KSZ.]

A Challenger után. = Tudomány [2.] 1986. jún. 6. sz. pp. 47-48. [KSZ.]

Közös vállalkozás. = Tudomány [2.] 1986. júl. 7. sz. p. 44. A Halley-üstököst kutató szondákról. [KSZ.]

Ballonok a Vénusz légkörében. = Tudomány [2.] 1986. júl. 7. sz. p. 48. 1985. júniusában, melyeket a két Vega-szonda juttatott oda. [KSZ.]

HABERLE, Robert M.: A Mars éghajlata. = Tudomány [2.] 1986. júl. 7. sz. pp. 50-59. [KSZ.]

PHILLIPS, Thomas G. - RUTLEDGE, David B.: Szupravezető alagútérzékelők a rádiócsillagászatban. = Tudomány [2.] 1986. júl. 7. sz. pp. 88-94. [KSZ.]

A Hold eredete. = Tudomány [2.] 1986. aug. 8. sz. pp. 59-60. [KSZ.]

Az aszimmetrikus ősrobbanás. = Tudomány [2.] 1986. aug. 8. sz. pp. 60-61. [KSZ.]

Távol az űrtől. = Tudomány [2.] 1986. szept. 9. sz. p. 23-24. Az Egyesült Államok űrprogramjáról. [KSZ.]

"Foltos" napelemek. = Tudomány [2.] 1986. szept. 9. sz. p. 24. [KSZ.]

Kettős kép. = Tudomány [2.] 1986. szept. 9. sz. p. 24-25. Kvazár kettős képe gravitációs lencse hatása miatt. [KSZ.]

BURNS, Jack O.: A Világegyetem nagyon nagy léptékű alakzatai. = Tudomány [2.] 1986. szept. 9. sz. pp. 26-35. A szuperhalmazok. [KSZ.]

DETRE Csaba: Egyedül vagyunk? = Tudomány [2.] 1986. szept. 9. sz. pp. 90-92. Erben, H. K.: Intelligenzen in Kosmos? Piper Verlag, München, 1984. a Földön kívüli élet és társadalom kérdésével foglalkozó könyvének ismertetése. [KSZ.]

WILLIAMS, George E.: Naptevékenység az ősidőkben. = Tudomány [2.] 1986. okt. 10. sz. pp. 70-78. Hosszan ismétlődő, 10-14 ciklusonként erősödő 680 millió éves ausztráliai kőzetrétegek periodikus jelei nagyjából hasonló naptevékenységre mutatnak, mint a maiak. [KSZ.]

GREEN, Michael B.: Szuperhúrok. = Tudomány [2.] 1986. nov. 11. sz. pp. 24-36. A Világegyetem peremén. = Tudomány [2.] 1986. nov. 11. sz. p. 39. Megtalálták a jelenleg ismert legtávolabbi kvazárt, a QSO1208 + 1011 jelűt, amely 12,4 milliárd fényévre van. [KSZ.]

PERASCE, Francesco - BOWYER, Stuart: A csillagközi anyag és a Nap. = Tudomány [2.] 1986. nov. 11. sz. pp. 66-73. [KSZ.]

STEINBERG, Morris A.: A repülés és az űrtechnika anyagai. = Tudomány [2.] 1986. dec. 12. sz. pp. 30-36. [KSZ.]

Szervezeti hiba. = Tudomány [2.] 1986. dec. 12. sz. pp. 38-40. A Challenger űrrepülőgép robbanásának vizsgálata. [KSZ.]

Munkahelyek a világűrben. = Univerzum 30. 1986. jan. 1. (346.) sz. pp. 81-89. A jövőben felépítendő űrállomások összeszerelői, és az oda telepített kutatók, tudósok, műszakiak, kiszolgálók. Szerző és forrás megjelölése nélkül. [ZSE.]

KOZENKO, A. V. - LEVITAN, E. P.: A bolygók holdjainak neveiről. = Univerzum 30. 1986. febr. 2. (347.) sz. pp. 38-46. A Föld kísérőjét az emberek saját nyelvükön nevezték, a többi holdnak mitológiai és irodalmi eredetű neve van. [VEJ.]

Természetes és mesterséges üstökösök az égbolton. = Univerzum 30. 1986. febr. 2. (347.) sz. pp. 81-85. Nagy-Britannia, az NSZK és az Egyesült Államok olyan szondákat bocsátott fel 120 000 km magasra, melyek báriumot és lítiumot párologtatnak el. Ezzel üstökösöket modelleztek, és összehasonlító vizsgálatokat végeznek rajtuk. Szerző és forrás megjelölése nélkül. [ZSE.]

SKLOVSZKIJ, I. Sz.: Mi volt akkor, amikor nem volt semmi? = Univerzum 30. 1986. márc. 3. (348.) sz. pp. 55-63. Összefoglaló csillagászattörténet a tudomány legnagyobbjainak méltatásával. A "Zemlja i Vszelennaja" cikke nyomán. [VEJ.]

Mennyit tudunk - "műholdul"? = Univerzum 30. 1986. máj. 5. (350.) sz. pp. 87-93. A mesterséges holdak története és diadalmas pályafutása a gyakorlati használatban. Szerző és forrás megjelölése nélkül. [VEJ.]

GERSTER, Georg: Jelek az égből - Martin-lyukon átsüt a Nap és a Hold világa. = Univerzum 30. 1986. jún. 6. (351.) sz. pp. 38-55. Említi az archaeoasztonómiát is. Indiánok horizontnaptára, Machu Picchu, varázskerekek, Stonehenge. Ókori csillagászati célú építmények, melyek még őrzik titkukat. A Schweitzer Illustrierte írása alapján. [ZSE.]

LIEBSCHER, D. E. - NOVIKOV, I. D.: Az idő és a tér a modern természettudományok tükrében. = Univerzum 30. 1986. jún. 6. (351.) sz. pp. 61-70. Az idő folyama. Az idő fogalma Newton és Einstein szerint. A fekete lyukak és az idő. Az idő a szingularitásokban. A szingularitás két fajtája. A Priroda cikke nyomán. [VEJ.]

Vulkánosság a Földön és a Vénuszon. = Univerzum 30. 1986. jún. 6. (351.) sz. p. 72. Összehasonlító vizsgálatok a két bolygón végbemenő jelenségekről. A jelentős különbségek okának kutatása. A New Scientist írása nyomán. [ZSE.]

HAWKING, Stephen W.: Az idő és a tér a modern természettudományok tükrében. = Univerzum 30. 1986. júl. 7. (352.) sz. pp. 39-48. [ZSE.]

SZTRUKOV, I. A.: A "Relikt"-kísérlet. = Univerzum 30. 1986. aug. 8. (353.) sz. pp. 23-34. A világmindenség múltjába nyíló ablak. A Prognoz-9 a szputnyikpályán. Hogyan mérjük az 1/10 000 Celsius-fokos hőmérséklet-különbséget? A Zemlja i Vszelennaja cikke alapján. [VEJ.]

Üstökös hírek. = Üstökös [10.] 1986. 49. sz. pp. 2-4. Shumacher, 1986a és 1986b. Üstökösök definitív jelzései 1984 évre. A P/Halley és a P/Giacobini-Zinner üstökösök közös fotója. [KSZ.]

KÄSZ László: A Giacobini-Zinner üstökös további hazai megfigyelései. = Üstökös [10.] 1986. 49. sz. p. 5. 1985. aug. 4. és szept. 14. közötti észlelési leírásai. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: A Harley-Good üstökös megfigyelései. = Üstökös [10.] 1986. 49. sz. p. 8. 1985. nov. 14. és 1986. jan. 8. közötti leírásai. [KSZ.]

TUBOLY Vince: [Látványosabb rajzok.] = Üstökös [10.] 1986. 49. sz. pp. 8-16. A Thiele, 1985m üstökös rajzai (Tuboly Vince, Szabó Sándor) 1985. nov. 6. és 14. között.; Hartley-Good, 1985 l üstökös rajzai (Szabó Sándor, Csukás Mátyás, Tuboly Vince, Horváth Tibor, Keszthelyi Sándor) 1985. nov. 2. és 1986. jan. 20. között.; A Halley üstökösről készített rajzok (Szabó Sándor, Csukás Mátyás, Kósa-Kiss Attila) 1985. nov. 5. és 1985. jan. 20. között.; Bartus Ferenc fényképe a Halley-üstökösről 1985. nov. 17-én. [KSZ.]

MOLNÁR Iván, ifj.: A Halley üstökös észlelése a perihélium átmenet előtti időszakban. = Üstökös [10.] 1986. 49. sz. pp. 17-19. [TUV.]

A P/Halley üstökös megfigyelései. = Üstökös [10.] 1986. 49. sz. pp. 20-26., 2 t. Hazai amatőrcsillagászok (Keszthelyi Sándor, Csukás Mátyás, Szabó Sándor, Käsz László, Tuboly Vince, Horváth Tibor, Károly Lajos, Csiba Márton, Farkas István, Szauer Ágoston, Dankó Csaba, Patyi Sebestyén) részletes megfigyelései szövegesen 1985. okt. 14. és 1986. máj. 13. között. A 22. és 23. oldal közé helyezett 2 képtáblán: Sári Gyula, Szabó Sándor, Csiba Márton, Farkas István fényképei az üstökösről. [KSZ.]

Kósa-Kiss Attila 1986. májusában készített rajzai. = Üstökös [10.] 1986. 49. sz. p. 26. A Halley-üstökösről 1986. máj. 2-13-ig készített 5 rajza. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A krétai Halley-expedíció. = Üstökös [10.] 1986. 49. sz. pp. 27-29. Az 1986. márc. 29. és ápr. 19. közötti 33 fős üstökös-expedícióról. Az út során 8 alkalommal észlelte a Halley-üstököst, még ápr. 9-én is, amikor égi mélypontján, -48 fokos deklináción volt. [TUV.]

Androméda Amatőrcsillagász Klub Körmend. = Üstökös [10.] 1986. 49. sz. p. 30. Beszámoló az 1985-ös évről. [KSZ.]

BÖHME, Dietmar: A P/Halley üstökös fotoelektromos megfigyelései. = Üstökös [10.] 1986. 49. sz. p. 31. [KSZ.]

Pályázati felhívás. = Üstökös [10.] 1986. 49. sz. p. 32. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Fizika Tanszékének csillagászati pályázata. [KSZ.]

Magyarország részvétele a Vénusz-Halley (VEGA) nemzetközi kozmikus kutató programban. = Üstökös [10.] 1986. 50. sz. pp. [2-4.] Az MTA KFKI 1986. májusában kiadott tájékoztatóját orosz nyelvből Tóth György fordította. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Kedves Olvasónk! = Üstökös [10.] 1986. 50. sz. p. [4.] "Tíz éve, 1976 őszén szerveződött egy üstökösészlelő csoport azzal a céllal, hogy az 1985/86 évben ismét földközelbe kerülő Halley-üstökös megfigyelésére már kellő gyakorlattal rendelkezzen, műszerezettsége javuljon. A csoport összefogására jelen kiadványunk szolgált, amelyben cikkeket, előrejelzéseket és nem utolsósorban észleléseket, rajzokat, fényképeket közöltünk. Most hogy túl vagyunk a Halley-n, ezzel az 50. számmal és abban is főként vele foglalkozva elérkezett a pillanat, hogy azt mondhassuk: célunkat elértük, valamit tettünk a hazai amatőrcsillagászatért. Az ÜSTÖKÖS tehát ezennel megszűnik. Kérem észlelőinket, hogy megfigyeléseiket az országos központba továbbítsák ezentúl." [KSZ.]

[Képek, grafikonok, mérések, eredmények a Halley üstökösről.] = Üstökös [10.] 1986. 50. sz. pp. [4-16.] "Jelen számunk Halley üstökösről szóló részét a Nature 1986. májusi számából ollóztuk." [KSZ.]

A Wilson, 1986 l üstökös láthatósága. = Üstökös [10.] 1986. 50. sz. p. [17.] Az efemeriseket Tóth Imre számította. [KSZ.]

Naptár 1987 évre. = Üstökös [10.] 1986. 50. sz. p. [18.] [KSZ.]

ZAJÁCZ György: [Fotó kiértékelő program számítógépre.] = Üstökös [10.]1986. 50. sz. pp. [19-21.] [KSZ.]

[Számítógépes program.] = Üstökös [10.] 1986. 50. sz. pp. [22-23.] Az 1985 JA és 1984 QA földközelbe jutó kisbolygók pályaszámítása.; Ez volt a lap és a lapsorozat (Comet Journal - Cygnus - Üstökös Körlevél - Üstökös) utolsó száma. [KSZ.]

Üstökös-bemutató. = Vas Népe 31. 1986. jan. 7. 5. sz. p. 8. Halley-üstökös bemutató jan. 7. és 10. között a herényi városrészben levő Csillagvizsgálóban. [SRG.]

TREIBER Mária: A szombathelyi csillagdában. Életünk műhelyei. Az ELTE Gotthard Jenő Csillagvizsgáló Obszervatóriuma. = Vas Népe 31. 1986. jan. 25. 21. sz. p. 1., 7. A Csillagvizsgáló történetéről, és az itt folyó munka bemutatása. Egész oldalas cikk a 7. oldalon, több nagyméretű fényképpel. Fotók: Bognár István. Az egyik fényképet Vincze Ildikó készítette 1986. jan. 14-én a Halley-üstökösről. [SRG.]

Még látható a Halley. = Vas Népe 31. 1986. máj. 1. 102. sz. p. 16. Még megnézhető a Halley-üstökös a Gotthard Jenő Csillagászati Obszervatóriumban, máj. 1-től 3-ig. [SRG.]

Üstököskémlelők. = Vas Népe 31. 1986. máj. 14. 112. sz. p. 8. Körmenden, a Rába-parti műgáton távcsöves bemutatáson a Halley-üstököst több mint félszázan tekintették meg. [SRG.]

Könyvesház Kőszegen. = Vas Népe 31. 1986. jún. 7. 133. sz. p. 16. Ma Vértes Ernő előadása az űrhajózásról. Címe: Marslakók legendájától a Viking-űrszondáig. [SRG.]

(szakály) [SZAKÁLY Éva]: A földtől a csillagokig. Ismeretterjesztés. = Vas Népe 31. 1986. jún. 28. 151. sz. p. 5. TIT-es nyári tábor foglalkozása. [SRG.]

Szombathely: csillagászok országos találkozója. = Vas Népe 31. 1986. aug. 8. 186. sz. p. 8. Aug. 20-23-a között a Csillagászat Baráti Köre XIV. országos találkozója lesz az MMIK-ban. [SRG.]

Mától meteorok: augusztusi csillaghullás - fényes égitestek. = Vas Népe 31. 1986. aug. 11. 188. sz. p. 4. Az augusztusi meteorraj és a hónap egyéb csillagászati jelenségei. [SRG.]

Kiállítás a főiskolán. Eszközök a csillagászat oktatására. = Vas Népe 31. 1986. aug. 18. 194. sz. p. 8. 1986. aug. 21-26 között. [SRG.]

F. L.: Csillagászok országos találkozója Szombathelyen. = Vas Népe 31. 1986. aug. 22. 197. sz. p. 1. A CSBK XIV. országos találkozójáról. "Dr. Tóth György Szombathely csillagászati hagyományait ismertette és bejelentette, hogy Gothard Jenő díjat alapítottak. Ezt kétévenként ítélik oda azoknak, akik eredményes megfigyeléseket végeznek, a Gothard gyűjteményt gyarapítják, vagy az oktatásban, ismeretterjesztésben jeleskednek." Tuboly Vince hegyhátsáli és Füzessy Tamás szombathelyi amatőrcsillagászok kitüntetése. [SRG.]

Ma fejeződik be a csillagászok találkozója. = Vas Népe 31. 1986. aug. 23. 198. sz. p. 16. [SRG.]

KOVÁCS László: Csillagok, számítógépek, szemléltető eszközök. Országos kiállítás a tanárképző főiskolán. = Vas Népe 31. 1986. szept. 1. 205. sz. p. 5. A csillagászati eszközök országos kiállításának gondolata Molnár Lászlótól származott és a szervezés nagy részét is ő végezte. Kiállítók, résztvevők: E. Kovács Zoltán, Berente Béla, Marik Miklós, Tóth György, Molnár László, Kiss László műszaki előadó, Horváth András gimnáziumi tanuló. Károssy Csaba, Zajácz György, Erdélyi Róbert, Tóth Viktor, Zsuponics László. Fotó: Molnár László. [SRG.]

Holdfogyatkozás. = Vas Népe 31. 1986. okt. 15. 243. sz. p. 8. Teljes holdfogyatkozás lesz 1986. okt. 17-én este fél héttől. A cikket a tavalyi teljes holdfogyatkozás képe illusztrálja. [SRG.]

Csillagászati hét. = Vas Népe 31. 1986. okt. 22. 249. sz. p. 8. Almárné Illés Erzsébet előadása ma az MMIK-ban a "Csillagászat legújabb eredményei" címmel. [SRG.]

Rendezvények. = Vas Népe 31. 1986. okt. 23. 250. sz. p. 8. Horváth András okt. 23-i előadásának címe: Koromfekete jég? Karnyújtásnyira a Halley üstökös magjától! [SRG.]

D. I. [DUNAI Imre]: Mi volt az égi jel? A betlehemi csillag története. Jupiter és Saturnus a Halak csillagképében - Kepler számításai. = Vasárnapi Dunántúli Napló 43. 1986. dec. 26. 354. sz. p. 4. "...Kétezer év alatt sok csillagász, asztrológus kutatta: mi is lehetett valójában az az égi jel, amelyet általában üstökösnek ábrázoltak? [...] A kronológiai problémát Tycho Brahe tanítványa, Kepler oldotta meg: kiszámította, hogy időszámításunk előtt 7-ben a bolygók különösen ritka együttállása következett be. A Jupiter s a Saturnus együttállása a Halak csillagképében egy éven belül háromszor jött létre. Abban az időben ez a jelenség nagy asztrológiai szenzáció lehetett. Megerősíti ezt a babilóniai Szipar városából származó, 1925-ben felfedezett ékírásos töredék is, amely nagy jelentőségű eseményként rögzíti a Jupiter s a Saturnus háromszori együttállását. ..." [HAI.]

SCHALK Gyula: Kozmológiai kérdőjelek = Világosság 27. 1986. jan. 1. sz. pp. 46-49. "Világegyetem a semmiből Isten nélkül!" Reagálás Koch Sándor 1985. 7. számban megjelent cikkére. Koch Sándor levelével. [SRG.]

BALÁZS György: A híres Halley-üstökös 1985. nov. 27-én éjfél körül földközelbe került,... = Világosság 27. 1986. ápr. 4. sz. pp. 262-264. Elmélkedés a csillagjóslás fölöslegességéről. [SRG.]

          1987.

XXXVI. Csillagászati Hét 1987. október 25-31. Budapest, 1987. TIT Budapesti Szervezetének Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Nyomda. [4 p.]. Helyszín: Kossuth Klub. Előadók: Lukács Béla, Almár Iván, Csányi Vilmos, Marx György, Gánti Tibor, Csákány Antal, Marik Miklós. [KSZ.]

ÁBRAHÁM János: Égi úton. Bukarest, 1987. Albatrosz Könyvkiadó, Crisana Nyomdaipari Vállalat, Nagyvárad. 278 p. Cím a borítón: Égi úton képzeletben gépmadárral űrhajóval. [SZF.]

ALMÁR Iván: Jövőnk és a világűr. Budapest, 1987. Kossuth Könyvkiadó, Szikra Lapnyomda. 135 p. /Távlatok./ Lektorálta: Benkó György. [KSZ.]

ASIMOV, Isaac: A robbanó napok. A szupernóvák titkai. Ford.: Szegedi Péter. Budapest, 1987. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 179 p., 16 t. /Univerzum könyvtár./ A fordítást az eredetivel egybevetette és a kötetet szerkesztette: Őz János. A melléklet fényképfelvételeit Szécsényi-Nagy Gábor készítette az MTA Csillagászati Kutatóintézetének Schmidt-teleszkópjával. [KSZ.]

ATKINS, Peter W.: Teremtés. Ford.: Kálmán A. György. Budapest, 1987. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 151 p. A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Kálmán Béla és Marx György. Marx György utószavával. pp. 144-146. [KSZ.]

BELORUSZ, V [Vlagyimir].: Csapás a kozmoszból. Ford.: Kádas Géza. Budapest, 1987. Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Nyírségi Nyomda (Nyíregyháza). 263 p. /Katonapolitika mindenkinek./ A fordítást az eredetivel egybevetette Nagy László. [TZS.]

BENEDEK István: Az értelem dicsérete. Művelődéstörténeti tanulmány a 16-17. század gondolkodóiról. Budapest, 1987. Minerva, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 274 p. Lektorálta: Vekerdi László. Csillagászat: pp. 29-88., 104-142., 195-252. Kopernikusz, Bruno, Kepler, Galilei, Descartes, Gassendi, Fontenelle, Huygens, Newton. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Planetológia. Kézirat. 3. változatlan kiad. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1987. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 225 p. 15 kihajtható kép-és ábramelléklettel. [KSZ.]

BOLL, Franz - BEZOLD, Carl: Csillaghit és csillagfejtés. Ford.: Bendl Júlia. Budapest, 1987. Helikon Kiadó, Kner Nyomda. 105 p., 24 t. /Curiositas. 1./ Az asztrológia ókori és középkori története. A mű magyar fordítása az 1917-es első német kiadást vette alapul. [KSZ.]

BOSCHÁN Péter: Fizika III. D, E variáns szakközépiskola. Budapest, 1987. Tankönyvkiadó. 204 p. Csillagászat: pp. 185-200. [SRG.]

CRICK, Francis: Az élet mikéntje, eredete és természete. Ford.: Büki Kálmán. Budapest, 1987. Gondolat Könyvkiadó, Akadémiai Nyomda. 166 p. Az előszót írta, a fordítást az eredeivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Koch Sándor. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Kalandozás az égbolton. Budapest, 1987. Gondolat Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 127 p. /Gondolat zsebkönyvek/Szakmailag ellenőrizte: Marik Miklós és Taracsák Gábor. [KSZ.]

A Csillagászat Baráti Köre amatőrcsillagászok megfigyelési lehetőségei. [Budapest,] 1987. [Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.] [8 p.] A Csillagászat Baráti Köre története. Hogyan lehet belépni a Csillagászat Baráti Körébe? Optikai eszközök. Megrendelő lap. Kedvezményes optikák. Belépési nyilatkozat. Az Uránia Csillagvizsgálóban megrendelhető eszközök, kiadványok. [KSZ.]

  Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. 284 p., 8 t. [SRG.]

Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. 40 p. A cikkgyűjteményt a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek Művelődési Központjának "Konkoly Thege" köre állította össze. [KSZ.]

Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1-2. köt. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. 242 + 242 p. Lektorok: Both Előd, Holl András, Iskum József, Kolláth Zoltán, Kulin György, Ponori Thewrewk Aurél, Szatmáry Károly, Szentmártoni Béla, Tóth Imre. [TUV.]

GAÁL István: Amit rosszul tudunk. Természettudományi koholmányok és balítéletek. Budapest, 1987. Terra-Maecenas, Athenaeum Nyomda. 437 p. Hasonmás kiadás. Eredeti kiadás. [Budapest, 1935.] A Magyar Könyvbarátok számára kiadja a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Csillagászat: A napfoltok és az időjárás. pp. 405-406.; A Hold és az időjárás. p. 407. [SRG.]

GORELIK, Gennagyij Jefimovics: Miért háromdimenziós a tér? Ford.: Lendvai Endre. Budapest, 1987. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 226 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Benedict Mihály. Szakmailag ellenőrizte: Benedict Mihály és Wirth Lajos. Az utószót írta Benedict Mihály. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 9. változatlan kiad. Budapest, 1987. Tanárképző Főiskolák, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 93 p., 6 mell. Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

HAJMÁSI József: A csillagászati ismeretterjesztés évtizedei a TIT Fejér megyei Szervezetében. Húsz éves a Székesfehérvári TIT Uránia Csillagvizsgáló. Szerk.: Csató József. Székesfehérvár, 1987. [szeptember 17.] Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fejér megyei Szervezete, AR- Rota. 39 p. Lektorálta: Dani Lukács és Strasszer György. Pap László előszavával. Kabáczy Szilárd fényképmellékleteivel. [KSZ.]

HORVÁTH József - VINCZE Ildikó: A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium. Budapest, 1987. TIT Nyomda. 36 p. Lektorálta: Tóth György. [KSZ.]

A "Hungaria Nova" megrajzolója Mikoviny Sámuel 1700-1750. Ford. és a kísérő tanulmányt írta: Deák Antal András. Budapest, 1987. Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat. 159 p., 3 t. A fordítást az eredetivel egybevetette: Berényiné Révész Mária. Lektorálta: ifj. Bartha Lajos. Hazai földrajzi helymeghatározások csillagászati módszerekkel. Az 1735. okt. 1-i, az 1736. márc. 26-i, és az 1736. szept. 19-i teljes holdfogyatkozások megfigyelésének adatai. [KSZ.]

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. Pest, 1854. Kiad. Hackenast Gusztáv. Nyomat. Pozsonyban, előbb Schmid-féle könyvnyomdában. 600 p. könyv hasonmás kiadása: Budapest, 1987. Európa Könyvkiadó. Kner nyomda. Csillagászat: pp. 255-333. A hasonmás kiadás függelékei: Hoppál Mihály: Ipolyi Arnold élete és művei.; Hoppál Mihály: Kútfők - A Magyar Mythologiában idézett művek válogatott bibliográfiája.; Kovács Zoltán: Ipolyi Arnold műveinek válogatott bibliográfiája.; Az idegen nyelvű szövegrészek magyar fordítása.; Bosnyák Sándor: Név- és tárgymutató. Budapest, 1987. Európa Könyvkiadó, Kner nyomda. 246 p. [KSZ.]

JANKOVICS Marcell: "Csillagok között fényességes csillag". A Szent László-legenda és a csillagos ég. Budapest, 1987. Képzőművészeti Kiadó, Kossuth Nyomda. 184 p. Szaklektorok: László Gyula, Kákosy László, Istvánovits Márton. Egészoldalas színes és fekete-fehér mellékletekkel: pp. 105-184. [KSZ.]

KARSAY Ferenc: Csillagászati és földrajzi helymeghatározás. Kézirat. 3. változatlan kiadás. Budapest, 1987. Tankönyvkiadó, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Dabasi Nyomda. 357 p. Lektorálta: Stegena Lajos, Balázs Béla. [SRG.]

Kedves Kollégák! Az iskolái oktatásban a csillagászat csak a környezetismeret, a földrajz és a fizika tantervben szerepel, viszonylag kis számban. Budapest, 1987. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat,] TIT Nyomda. [4 p.] A csillagászat iskolai oktatásának hiányának megoldására javasolják, hogy a budapesti iskolák tanulói látogassanak az Uránia Csillagvizsgálóba csillagászati előadásokra és távcsöves bemutatásokra. A felhívás Budapesten kelt 1987. augusztusban. Aláírta Horváth András (a Planetárium és az Uránia igazgatója), valamint Fügedi Péter és Wiedemann László (a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadói). [KSZ.]

Kettőscsillag katalógus. Összeáll.: Szentmártoni Béla. [H. n.] [1987.] 24 p. A kéziratot 1987. márciusában Typewriter géppel szerkesztették és 1987. novemberében 500 példányban a Göncöl Társaság Sokszorosító és Könyvkötő Műhelyében sokszorosították. Csillagképenként csoportosítja a kettősöket. [KOC.]

KISZEL Vilmos - VARGA Ágnes: Csillagmesék. [Budapest], 1987. Göncöl Társaság, Göncöl Társaság Sokszorosító és Könyvkötő Műhelye. [36 p.] A csillagképek története gyermekeknek. A könyv különleges alakú: 20x12 cm-es fekvő téglalapra emelt - jobbra íves - negyedkör. Kinyitott állapotban az alsó sávra félkör borul: az égboltot jelezve. [KSZ.]

KRASZNAI István: Bolygóvilágunk titkai 1. A földrengések időpontjának előrejelzése. Budapest, [1987.] ÁTE Sokszorosítóüzem. 30 p., 10 t. Lektorálta: Szádeczky-Kardoss Elemér, Stomfai Róbert, Marik Miklós. [KSZ.]

MAGYARI Béla - SCHUMINSZKY Nándor: Űrfürkésző. Űrhajós-játék 21 lépésben. Budapest, 1987. Magyar Úttörők Szövetsége, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Válllat, Kossuth Nyomda. 21 p. Űrhajózási játékok és rejtvények gyermekeknek. [KSZ.]

Mély-ég csodák... 100 mély-ég objektum leírása. Összeáll. és ford.: Szentmártoni Béla. Körmend, 1987. Városi Művelődési Központ (Körmend) kiadása, körmendi Városi Könyvtár Rotaüzeme. 55 p. Szerkesztette és a bevezetőt (p. 3.) írta: Tuboly Vince. Szöveges leírások NGC objektumokról. Az észleléseket végző gyakorlott amatőrcsillagászok: Norman Butler, Glen F. Chaple, Chuck Coates, David J. Eicher, James Garasich, David Godin, Alan Goldstein, Phil Harrington, Jamey L. Jenkins, Gerry Lafontaine, Danny Oakes, Matt Penn, Chris Quinnert, Chesley Runyon, Donald J. Stotz, Richard P. Wilds, Milke Vitkoski. A közölt anyag eredetileg a Deep-Sky Monthly című lapban jelent meg, amikor még a NDSOS (National Deep Sky Observers Society, USA) folyóirata volt. [TUV.]

NAGY Imre: Napfoltok pozícióinak meghatározása, napkitörések (flerek) észlelése. [Debrecen, 1987.] 6 p. + 1 tábla. 7 lapos sokszorosított kiadvány, amelynek szövege elektromos írógéppel készült, de számos bonyolult képletet kézzel írtak a szöveg közé. Az 5. oldalon vonalas ábrákkal. Az utolsó oldalon 6 fényképből álló összeállítás az 1978. júl. 11-i napkitörés hazai felvételeiből. A szerző az MTA CsKI Napfizikai Obszervatóriuma munkatársaként jegyzi a tanulmányt. A kiadványon évszám nincs feltüntetve, de a szöveg az 1987-es csillagászati évkönyv segítségével mutat be számpéldákat. [KSZ.]

PIRITI János: Fedési kettősök. [H. n.], 1987. Albireo Amatőrcsillagász Klub. 36 p. Fejezetcímek: Előszó. Bevezetés. Geometriai tulajdonságok. Típusok. A fénygörbe analízise. A periódus változásai. Periodikus változások. Nemperiodikus változások. Statisztika. Néhány érdekes fedési változócsillag (epszilon Aur, zéta Aur, i Boo, R CMa, RZ Cas, U Cep, VV Cep, V444 Cyg, béta Lyr, U Oph, béta Per, V471 Tau). Fedési változócsillag-típusok. Az Algol Klub és a fedési változócsillagok megfigyelése. Szabad szemmel jól látható fedésiek (epszilon Aur, béta Lyr, béta Per, lambda Tau) összehasonlító csillagai. Katalógus.;
55 fényesebb fedési változócsillag kereső- és észlelő-térképének közlése: YY Gem, XZ And, WW Aur, RT And, IM Aur, AR Aur, i Boo, OO Aql, ZZ Boo, R CMa, S Cnc, VW Cep, EI Cep, RS CVn, TV Cas, SX Cas, RZ Cas, VZ Cep, GK Cep, U Cep, VV Cep, U CrB, RV Crv, Y Cyg, V477 Cyg, RZ Dra, RX Her, V451 Oph, AI Dra, S Equ, AK Her, NQ Her, u Her, delta Lib, Z Her, VZ Hya, V505 Mon, AR Lac, U Oph, SW Oph, SX Oph, BM Ori, V1016 Ori, ER Ori, EE Peg, IZ Per, DM Per, U Sge, RW Tau, HU Tau, W UMa, TX UMa, Z Vul, RT Per. [KSZ.]

Planetárium 1987 tavasz - nyár. [Budapest, 1987. TIT. 12 p.] A Planetárium helye, nyitvatartása, a műsorok tartalma. Műsornaptár 1987. februártól júniusig. [KSZ.]

Planetárium Budapest. 1987. október - 1988. június. [Budapest, 1987.] [8] p. Hajtogatott lapos műsorfüzet. Planetáriumi előadások. Nagyközönségi műsorok (Gesztesi Albert - Mátis András: Az égbolt csodái.; Gesztesi Albert: Égi vándorok.; Ponori Thewrewk Aurél: Évek és órák). Iskolai előadások (Lukács László: Az élet bolygója: a Föld.; Lukács László: A Földről a csillagokig.). Uránia Csillagvizsgáló. Az Uránia Csillagvizsgáló szakkörei. Az Uránia Csillagvizsgáló csütörtöki előadássorozata. Megvásárolható az Urániában. Galaktika Baráti Kör. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz X. rész. Összeáll.: Kovács István. [Budapest,] 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló. 23 p. T And, U And, V And, RV And, RR And, RW And, ST And, UZ And, EK And, R Ari, U Ari, U Aur, RW Aur, R CVn, T CVn, V Cnc, T Cas, S Cyg, TY Cyg, TZ Cyg, WY Cyg, BG Cyg, CN Cyg, FF Cyg, V1016 Cyg, SU Gem, SW Gem, RU Her, V Vul, YZ Vul, BD Vul változócsillagok térképei. [KSZ.]

Rudimenta Cosmographica. Johannes Honterus Coronensis. Coronae, 1542. Szerk.: Stegena Lajos. Budapest, 1987. ELTE Térképtudományi Tanszék. 46 p., 1 mell. /Térképtudományi tanulmányok. (Studia cartologica.) Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Térképtudományi Tanszékének évkönyve. 10./ A Johannes Honterus-ról szóló tanulmányok szerzői: ifj. Bartha Lajos (Honterus élete és tevékenysége. pp. 5-20.), Stegena Lajos (A Rudimenta Cosmographica. p. 21-32.), Klinghammer István (Az Atlas Minor. p. 33-42.). Irodalom. p. 43-45. A kötethez mellékletként csatolva Honterus Rvdimenta Cosmographica című műve 1542-es brassói (Coronae) verziójának hasonmás kiadása. [REZ.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Tájékozódás a csillagos égen. A csillagászati megfigyelésekről középiskolásoknak. Szakköri füzet. 3. kiad. Budapest, 1987. Tankönyvkiadó Vállalat, Sylvester János Nyomda. 172 p. /Középiskolai szakköri füzetek./ Bírálta: Érdi Bálint és Fábiánné Dulovics Emília. [KSZ.]

Természettudományi kisenciklopédia. 3. kiad. Budapest, 1987. Gondolat Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 980 p., 80 t. Fordították: Balázs Jánosné, Barlai Katalin, Jankovics István, Jókay László, Kaszap András, Koppány György, Lábody Imréné, Lukács Ernőné, Nagy Imre, Scharnitzky Viktor, Stohl Gábor, Vándor Ferenc. Az 1971-es és az 1979-es német eredetiből fordítva. Csillagászat: pp. 9-106. [KSZ.]

Uránia Csillagvizsgáló. Budapest, 1987. [4 p.] Az Uránia Csillagvizsgáló postacíme. Távcsöves bemutatás. Az Uránia Csillagvizsgáló szakkörei. Iskolák képviselői, érdeklődő tanulók 1987. szept. 23-án jelenjenek meg az Uránia Csillagvizsgálóban. Az Uránia Csillagvizsgáló csütörtöki előadássorozata. Megvásárolhatók az Urániában (távcsövek) Felhívás a Galaktika Baráti Kör megalakítására (Móra Könyvkiadó és Galaktika Szerkesztőség). Szakkönyv-centrum a Bajcsy-Zsilinszky úton! [KSZ.]

Útmutató és irodalomjegyzék a TIT Csillagászati és Űrkutatási Országos Választmánya levelező tanfolyamához. Összeállította: TIT Uránia Csillagvizsgáló és a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmány. Budapest, 1987. TIT Csillagászati és Űrkutatási Országos Választmánya, TIT Nyomda. 12 p. [KOC.]

Útmutató a forgatható csillagtérképhez és holdfázis kereső összeállításához és használatához. [Budapest,] 1987. Uránia, Csillagászat Baráti Köre. 4 p., 5 melléklet. Mellékletek: egy 26 cm átmérőjű Uránia-csillagtérkép, 1-1 kivágható forgatható alsó- és felsőrész, egy kivágható holdfázis kereső kartonpapírból, mindezeket elhelyezték egy 41x41 cm-es tárolótokban. [KSZ.]

VARGA Domokos - VARGA András: Ég és Föld. Képes gyermekenciklopédia. 3. kiad. Budapest, 1987. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 205 p. /Kérdések könyve./ Szakmailag ellenőrizte: Balázs Lajos, Dobosi Zoltán, Juhász Árpád. Csillagászat: pp. 5-93. [KSZ.]

WEINBRENNER Rudolf: Itt a világvége? Budapest, 1987. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 184 p. /4D./ [KSZ.]

WEISSKOPF, Victor F.: Tudás és csoda. A természet, ahogyan az ember megismerte. Ford.: Boschán Péter. Budapest, 1987. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 259 p. A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmai szempontból átnézte: Abonyi Iván. Csillagászat: pp. 13-67., 208-228. [KSZ.]

PATKÓS László: Szupernóva a Nagy Magellán-felhőben. In: Asimov, Isaac: A robbanó napok. A szupernóvák titkai. Ford.: Szegedi Péter. Budapest, 1987. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 167-171. [KSZ.]

KÁKOSY László: Az egyiptomi asztrológiáról. In: Boll, Franz - Bezold, Carl: Csillaghit és csillagfejtés. Ford.: Bendl Júlia. Budapest, 1987. Helikon Kiadó, Kner Nyomda. pp. 91-102. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: Újdonságok a Naprendszerben. In: Búvár évkönyv 3. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1987. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 47-56. [KSZ.]

KUN Mária: Különleges égitestek. In: Búvár évkönyv 3. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1987. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 99-104. Pulzárok, szupernóvák, kvazárok. [KSZ.]

SZUHAY-HAVAS Ervin: Titokzatos építmények. In: Búvár évkönyv 3. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1987. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 146-152. A Stonehenge és más kőkori kőépítmények csillagászati vonatkozásai. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1987. évre. Összeáll.: az MTA Csillagászati Kutató Intézete Napfizikai Obszervatóriumának kutatói. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 7-79. [SRG.]

GUMAN István: A csillagos ég 1987-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 80-93. [SRG.]

SZEIDL Béla: Az MTA Csillagászati Kutató Intézete 1985. évi tevékenysége. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 97-105. [SRG.]

MARIK Miklós: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése az 1985. évben. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 106-111. [SRG.]

SCHALK Gyula: Beszámoló a TIT Csillagászati és Űrkutatási Országos Választmánya 1985. évi tevékenységéről. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 112-117. [SRG.]

HORVÁTH András - ZOMBORI Ottó: Beszámoló a TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló 1985. évi tevékenységéről. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 118-124. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A csillagászat legújabb eredményeiből. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. 127-148. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Pulzáló változócsillagok periódusmeghatározása. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 149-174. [SRG.]

TÓTH Imre: A kisbolygók. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 175-202. [SRG.]

MARIK Miklós: Évfordulók 1987-ben. Alvan Clark. Szergej Pavlovics Glazenap. Murmann Ágoston. Tass Antal. Johannes Hevelius. Henry Draper. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 203-206. [SRG.]

SCHALK Gyula: A finnországi amatőrcsillagászatról. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 207-215. [SRG.]

LÁNGNÉ VARGA Márta: Új kozmikus helymeghatározó módszerek. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 216-234. [SRG.]

HAJÓSY Adrienne: A földalak-meghatározás története. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. 235-249. [SRG.]

KELEMEN János: Flercsillagok. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 250-271. [SRG.]

BAJ Attila: Űrállomások. In: Csillagászati évkönyv az 1987. évre. Szerk.: Patkós László. Budapest, 1986. Gondolat Könyvkiadó, Petőfi Nyomda. pp. 272-284. [SRG.]

FISCHER, W.: Az asztrofotográfia hatósugarának problémája. In: Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. pp. 1-9. Forrás: Astronomie und Raumfahrt 1977/6. Fordította: Hidasi Vilmos. [KSZ.]

HAELSLOOP, Dirk: A Hold és a bolygófelvételekhez szükséges megvilágítási idő meghatározása a megvilágítási faktor számításának segítségével. In: Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. pp. 11-14. Forrás: Sterne und Weltraum 1981/1. Fordította: Dankó Sándor. [KSZ.]

WESTFALL, J. E.: A Hold fényképezése. In: Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. pp. 15-16. Forrás: ALPO Lunar Observer’s Manual, 1969. A Debrecenben 1977-ben kiadott "Útmutató a Hold- és bolygó fényképezésekhez. " című fordításgyűjteményből átvett anyag. [KSZ.]

LEVY, R. J.: Expozíciós idők Hold- és bolygófényképezéshez. In: Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. pp. 17-18. Forrás: Sky and Telescope. A Debrecenben 1977-ben kiadott "Útmutató a Hold- és bolygó fényképezésekhez. " című fordításgyűjteményből átvett anyag. [KSZ.]

KEENE, G. T.: Néhány tanács az asztrofotográfiához. In: Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. pp. 18-20. Forrás: Sky and Telescope. A Debrecenben 1977-ben kiadott "Útmutató a Hold- és bolygó fényképezésekhez. " című fordításgyűjteményből átvett anyag. [KSZ.]

POPE, Tom: A bolygófényképezés feltételei. In: Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. pp. 21-23. Forrás: Strolling Astronomer, 1970. A Debrecenben 1977-ben kiadott "Útmutató a Hold- és bolygó fényképezésekhez. " című fordításgyűjteményből átvett anyag. [KSZ.]

MINTON, R. E.: Bolygófényképezési tanácsok amatőröknek. In: Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. pp. 23-27. Forrás: Sky and Telescope, 1970. A Debrecenben 1977-ben kiadott "Útmutató a Hold- és bolygó fényképezésekhez. " című fordításgyűjteményből átvett anyag. [KSZ.]

BASSOW, H.: Fényképezve a Holdat. In: Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. p. 28. A Debrecenben 1977-ben kiadott "Útmutató a Hold- és bolygó fényképezésekhez. " című fordításgyűjteményből átvett anyag. [KSZ.]

COLLIN, M.: Egy amatőr fényképezi a Holdat. In: Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. p. 28. A Debrecenben 1977-ben kiadott "Útmutató a Hold- és bolygó fényképezésekhez. " című fordításgyűjteményből átvett anyag. [KSZ.]

EASTMAN, J.: Hold- és bolygófényképezés 32 cm-es reflektorral. In: Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. p. 28. Forrás: Sky and Telescope. A Debrecenben 1977-ben kiadott "Útmutató a Hold- és bolygó fényképezésekhez. " című fordításgyűjteményből átvett anyag. [KSZ.]

SIGMUND, K.: A bolygók fotografikus megfigyelése. In: Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. pp. 29-37. Forrás: Astronomie und Raumfahrt 1972/3. Fordította: Dankó Sándor. [KSZ.]

BLASBERG, H. I.: Az amatőr-csillagászati felvételek információ tartalmának jobb kihasználása kontraszterősítés segítségével. In: Csillagászati fényképezés (cikkgyűjtemény). [Szolnok,] 1987. Magyar Amatőrcsillagászati Társaság. pp. 38-39. [KSZ.]

Hogyan került Kuoi bácsi a Holdra? [vietnami mese]. In: [Dáo Ngoc Tháng] Dao Ngoc Thang: Hogyan került Kuoi bácsi a holdra? Budapest, 1987. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 88-[92]. [FŐA.]

GAJZÁGÓ Éva: (Az optikai csillagászat forradalma?) Távcsövek az űrben. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1987. Szerk.: Ludas M. László. Nyíregyháza, 1986. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 213-218. [VSK.]

HORVÁTH András: Kozmikus kalendárium 1985. július - 1986. június. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma/1987. Szerk.: Ludas M. László. Nyíregyháza, 1986. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 295-303. [VSK.]

KULIN György: Előszó. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 9-10. [TUV.]

KOCSIS Antal: A Hold. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 13-40. [TUV.]

SZŐKE Balázs: A Hold fotózása. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 41-58. [TUV.]

ISKUM József: A Nap. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 59-84. [TUV.]

PAPP János: Bolygók. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 85-114. Gombos Gábor, Mátis András, Orha Zoltán és Papp Sándor: A bolygók megfigyelése című kötetük átdolgozása. [TUV.]

PAPP János: Kisbolygók. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 115-122. [TUV.]

UJVÁROSY Antal: Üstökösök. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 123-143. [TUV.]

ZALEZSÁK Tamás: Az üstökösök vadászata. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 143-148. [TUV.]

TEPLICZKY István: Meteorok. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 149-168. [TUV.]

CSISZÁR Tibor: A teleszkopikus meteorozás. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 169- 172. [TUV.]

BERKÓ Ernő: Fotografikus meteorészlelés. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 173-182. [TUV.]

SZABÓ Sándor: Fogyatkozások, okkultációk. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 183-210. [TUV.]

KESZTHELYI Sándor: Szabadszemes objektumok. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 1. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 211-222. Sarki fények. Állatövi fények. Állatövi ellenfények. Világító felhők. Szabadszemes napfoltok. Holdsarló-megfigyelések. Hold, bolygók, csillagok együttállásai. Kiváló átlátszóságú éjjelek. Bolygók különleges megfigyelései. Azonosíthatatlan objektumok. [TUV.]

BERENTE Béla: Kettőscsillagok. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 2. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 9-22. [TUV.]

MIZSER Attila: Változócsillagok. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 2. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 23-64. [TUV.]

CSIBA Márton: Asztrofotózásról változóészlelőknek. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 2. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 65-84. [TUV.]

SPÁNYI Péter - HEGEDÜS Tibor: Bevezetés a fotoelektromos fotometriába. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 2. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 85-114. [TUV.]

BERENTE Béla - PAPP Sándor: Mély-ég objektumok. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 2. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 115-134. [TUV.]

KESZTHELYI Sándor: Látványos és érdekes csillagászati jelenségek 2050-ig. In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 2. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 137-147. [TUV.]

[Csillagászati táblázatok.] In: Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. 2. Szerk.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Budapest, 1987. TIT Uránia Csillagvizsgáló Budapest - Meteor, Videoton mdo nyomda. pp. 148-242. Kaiser-féle fényességfokozatok.; Elger viszonylagos fényvisszaverődési skálája.; Hold-dómok revideált katalógusa.; Radiánskatalógus.; Szentmártoni Béla: Kettőscsillag-katalógus.; Szentmártoni Béla: Mély-ég objektumok katalógusa.; Változó fényességű mély-ég objektumok.; Változócsillag-katalógus.; Julián Dátumok 1950-2000 között.; Kislexikon. [TUV.]

FERENCZ Csaba - BEÖTHY Mihály: Az űrkutatás magyar eredményei. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1987. Budapest, 1986. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége. pp. 62-63. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Bogdanich Imre Dániel. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1987. Budapest, 1986. pp. 73-75. [KSZ.]

GONDÁNÉ SALÁNKI Márta: A földrajz oktatása a Debreceni Református Kollégiumban 1777-1806 között. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1987. 4. sz. pp. 19-28. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet - ALMÁR Iván - BENCZE Pál - HORVÁTH András: A termoszféra-ionoszféra-magnetoszféra kölcsönhatásának vizsgálata az NPSE (semleges légköri geomágneses utóhatás) segítségével. In: Ionoszféra és Magnetoszféra Fizika XIV. A XIV. Ionoszféra- és Magnetoszféra fizikai szeminárium előadásaiból. (Tihany, 1986. nov. 10-13.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1987. MTESZ, Magyar Asztronautikai Társaság, MTESZ Házinyomda. pp. 24-36. [HAI.]

SZABÓ Iréne: Az ég üzenetei. In: A Népszava kalendáriuma 1987. Főszerk.: dr. Fodor László. Szerk.: Faragó István. Budapest, 1986. Népszava Lap- és Könyvkiadó, Ságvári Nyomda. pp. 219-227. Fejezetcímek: Meteorittörténetek.; Ki Nagy Sándor atyja?; A betlehemi csillag.; Utánunk a vízözön.; Itt a világ vége.; Ha majd kihűl a Nap. "...a betlehemi csillag nova sem lehetett. De mivel az égi jelenség feltehetően igaz, nem marad más, mint a bolygóegyüttállás. Ezt az igen nehéz, kitűnő égi mechanikai ismereteket követelő feladatot maga a nagy Kepler végezte el, II. Rudolf császár udvarában. A tudós, Tycho Brahe csillagászsegédje kiszámította, hogy időszámításunk előtt 7-ben egy nagy konjunkció jött létre - a Jupiter és a Szaturnusz együtt állt a Halak csillagképben. Jó háromszáz év múltán előkerült egy babiloni ékírásos töredék, amely hírül adja ezt a bolygóegyüttállást, sőt, rendkívüli eseménynek nevezi.
A tudomány és a korabeli nyelvemlék duplán bizonyította tehát a feltételezést, amely kizárásos alapon megmaradt: a napkeleti bölcsek, azaz a papcsillagászok bolygóegyüttállást észleltek, s ez indította el őket a nagy, körülbelül 1000 kilométeres útra. [...] Egyébként a jóslatokról Kepler így vélekedett: "A bevált jóslatokat természetünknél fogva megtartjuk, a tévedést pedig elfelejtjük, mert nem lényeges, és az asztrológus tekintélyén nem esik csorba." A tény viszont az, hogy a csillagjóslás, az asztrológia ma is virágzik. ..." [HAI.]

FEJTŐ Ferenc: Giordano Bruno. In: A Szép Szó, 1936-1939. Vál. és szerk.: Bozóki András. Utószó: Agárdi Péter. [Budapest,] 1987. Kossuth Könyvkiadó - Magvető Könyvkiadó. pp. 155-165. Giordano Bruno életéről, műveiről, és nézeteiről. Ismerteti Raffy Ádám: A máglya című történelmi regényét is. [SRG.]

A Világegyetem. In: Természettudományi kisenciklopédia. Harmadik kiadás. Budapest, 1987. Gondolat. Kossuth Nyomda. pp. 9-67. A könyv eredeti címe: Kleine Enzyklopadie Natur. VEB Bibliographisches Institut Leipzig. Fordították: Balázs Jánosné, Barlai Katalin, Jankovics István, Jókay László, Kaszap András, Koppány György, Lábody Imréné, Lukács Ernőné, Nagy Imre, Scharnitzky Viktor, Stohl Gábor, Vándor Ferenc. Az 1971-es és az 1979-es német eredetiből fordítva. [SRG.]

A Föld. A Föld mint bolygó. In: Természettudományi kisenciklopédia. Harmadik kiadás. Budapest, 1987. Gondolat. Kossuth Nyomda. pp. 68-106. A könyv eredeti címe: Kleine Enzyklopadie Natur. VEB Bibliographisches Institut Leipzig. Fordították: Balázs Jánosné, Barlai Katalin, Jankovics István, Jókay László, Kaszap András, Koppány György, Lábody Imréné, Lukács Ernőné, Nagy Imre, Scharnitzky Viktor, Stohl Gábor, Vándor Ferenc. Az 1971-es és az 1979-es német eredetiből fordítva. [SRG.]

Fizika. Fénytan. Geometriai fénytan. Távcső. In: Természettudományi kisenciklopédia. Harmadik kiadás. Budapest, 1987. Gondolat. Kossuth Nyomda. p. 600. A könyv eredeti címe: Kleine Enzyklopadie Natur. VEB Bibliographisches Institut Leipzig. Fordították: Balázs Jánosné, Barlai Katalin, Jankovics István, Jókay László, Kaszap András, Koppány György, Lábody Imréné, Lukács Ernőné, Nagy Imre, Scharnitzky Viktor, Stohl Gábor, Vándor Ferenc. Az 1971-es és az 1979-es német eredetiből fordítva. [SRG.]

BARTHA Lajos: Honterus élete és tevékenysége. In: Térképtudományi Tanulmányok 10. Budapest, 1987. pp. 7-15. [SRG.]

CSORBA József: Az európai űrgazdaság kialakulása. In: Új Technika, a Műszaki Könyvkiadó könyvsorozata. Főszerk.: Derzsi András. Budapest, 1987. 4. sz. Műszaki Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. pp. 140-152. Az ESA szervezeti felépítése. Európa függetlenséget szeretne az űrben. Az ESA programok. A földi mobil hírközlés. A Cassini programterv. Az EXOSAT programterv. Az Ulysess programterv. A Giotto űrprogram. Meteosat Exploitation Project. Az Eureca programtervről röviden. Az ESA tervei és élő programjai 1985-1995. Az európai űrrepülőgépekről. Az ESA űrállomás program nehézségei. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 17. 1987. jan. 1. [158.] sz. pp. 2-3. Deák Tamás, Kovács Attila, Lengyel Jenő leírásai. [KSZ.]

T. I. [TÓTH Imre]: Üstökös hírek. C/Wilson 1986 l. = Albireo 17. 1987. jan. 1. [158.] sz. p. 3. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 17. 1987. jan. 1. [158.] sz. p. 4. Keszthelyi Sándor, Lengyel Jenő megfigyelései. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Az NGC 2346 változó centrális csillaga. = Albireo 17. 1987. jan. 1. [158.] sz. pp. 4-5. Sky and Telescope 1986. decemberi száma alapján. [KSZ.]

MARX, Siegfried: Por az intergalaktikus térben. 1. = Albireo 17. 1987. jan. 1. [158.] sz. pp. 6-7. Kalender für Sternfreunde 1986. Fordította Piriti János. [KSZ.]

Égi kalendárium 1987/1. = Albireo 17. 1987. jan. 1. [158.] sz. p. 7. Új kiadvány, Tuboly Vince és a körmendi Androméda Amatőrcsillagász Klub összeállításában. [KSZ.]

MALIN, David: A csillagok színe. 2. = Albireo 17. 1987. jan. 1. [158.] sz. pp. 8-9. Sky and Telescope 1986. októberi számából. Fordította Paragi Zsolt. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Mit tud egy 2,5 cm átmérőjű teodolit? = Albireo 17. 1987. jan. 1. [158.] sz. p. 11. Egy 25 mm-es objektív-átmérőjű, 17-szeres nagyítású teodolittal. Vizuális tapasztalatok után: fényképezési kísérletek a Holdon és vezetett felvételeknél. [KSZ.]

A legtávolabbi kvazár. = Albireo 17. 1987. jan. 1. [158.] sz. p. 11. z = 3,80. Griffith Observer, 1986. okt. [KSZ.]

PAPP János: Hozzászólás egy vitához. = Albireo 17. 1987. jan. 1. [158.] sz. pp. 12-13. A "Comet S." féle jelenségeket a filmre tapadt porszem vagy sztatikus elektromosság kisülési szikrái okozhatják. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Binary atlasz. 7. = Albireo 17. 1987. jan. 1. [158.] sz. pp. 14-16. Zéta Ori, alfa CMa, delta Gem, alfa CMi. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 17. 1987. febr. 2. [159.] sz. pp. 2-4. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Jaczkó Imre, Kiszel Vilmos, Kovács Zsolt, Lengyel Jenő, Szeiber Károly, Szauer Ágoston, Tihanyi István megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 17. 1987. febr. 2. [159.] sz. p. 5. Fidrich Róbert, Keszthelyi Sándor, Kovács Zsolt, Lengyel Jenő leírásai. [KSZ.]

Mély-ég csodák . . . = Albireo 17. 1987. febr. 2. [159.] sz. p. 5. A körmendi Androméda Amatőrcsillagász Klub kiadványa. 56 oldalon, 100 mély-ég objektum észlelési leírása olvasható Szentmártoni Béla fordításában. [KSZ.]

FÖLDESI Ferenc: Üstökös észlelések. Sorrels 1986n. = Albireo 17. 1987. febr. 2. [159.] sz. p. 6. 1987. jan. 2-i megfigyelésének leírása. [KSZ.]

T. I. [TÓTH Imre]: Üstökös hírek. = Albireo 17. 1987. febr. 2. [159.] sz. p. 6. Nishikawa-Takamizawa-Tago 1987c üstökös. [KSZ.]

PARAGI Zsolt: Üstökösök és amatőrök. = Albireo 17. 1987. febr. 2. [159.] sz. p. 6. A Halley üstökös eredményes megfigyeléseiről. A StarDate 1987. jan. száma alapján. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Kiegészítések egy "Hozzászólás" kapcsán. = Albireo 17. 1987. febr. 2. [159.] sz. p. 7. A "villogók" csoportos meteorészlelés közben. [KSZ.]

MARX, Siegfried: Por az intergalaktikus térben. 2. = Albireo 17. 1987. febr. 2. [159.] sz. pp. 8-9. Kalender für Sternfreunde 1986. Fordította Piriti János. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Binary atlasz. 8. = Albireo 17. 1987. febr. 2. [159.] sz. pp. 10-12. Zéta Cnc, Szigma-2 UMa, ST 1321 UMa. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 17. 1987. márc. 3. [160.] sz. pp. 2-4. Baracskai Lajos, Csukás Mátyás, Deák Tamás, Illés Elek megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 17. 1987. márc. 3. [160.] sz. p. 5. Keszthelyi Sándor, Várnai Ferenc leírásai. [KSZ.]

Kettőscsillag 11 perces pályán. = Albireo 17. 1987. márc. 3. [160.] sz. p. 5. 4U 1820-30 jelzésű röntgenforrás. StarDate, 1987. jan. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Az M 53 gömbhalmaz. = Albireo 17. 1987. márc. 3. [160.] sz. p. 6. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Érdekesség kettőscsillag-észlelőknek. = Albireo 17. 1987. márc. 3. [160.] sz. p. 7. A Regulus társa: kettős. [KSZ.]

Algol - a fedési észlelők rovata. Észlelések 1986. november - 1987. január. = Albireo 17. 1987. márc. 3. [160.] sz. pp. 8-9. [KSZ.]

U CrB. = Albireo 17. 1987. márc. 3. [160.] sz. p. 9. Ismertetés és térkép. [KSZ.]

PAPP Gábor: A villogókról. = Albireo 17. 1987. márc. 3. [160.] sz. p. 10. Forgó műholdakon tükröződő napfény csillanhat az észlelő felé. [KSZ.]

A röntgen műholdak eredményei. = Albireo 17. 1987. márc. 3. [160.] sz. pp. 10-11. Sky and Telescope, 1987. jan. Fordította: Papp Gábor. [KSZ.]

MARX, Siegfried: Por az intergalaktikus térben. 3. = Albireo 17. 1987. márc. 3. [160.] sz. pp. 12-13. Kalender für Sternfreunde 1986. Fordította Piriti János. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Binary atlasz. 9. = Albireo 17. 1987. márc. 3. [160.] sz. pp. 14-15. OST 215 Leo, gamma Leo, ST 1527 Leo, ióta Leo. [KSZ.]

A galaxisok száma 24 mg-ig. = Albireo 17. 1987. márc. 3. [160.] sz. p. 16. Legalább 700 millió. Kalender für Sternfreunde 1985. Fordította Kovács Edit. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 17. 1987. ápr. 4. 161. sz. pp. 2-5. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Baracskai Lajos, Deák Tamás, Illés Elek, Iskum József, Kiss József, Székely István, Szauer Ágoston leírásai. [KSZ.]

Új kiadvány. = Albireo 17. 1987. ápr. 4. 161. sz. p. 5. Amatőrcsillagász ABC. A Göncöl Társaság kiadásában jelent meg, 38 oldalon. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Óriási extragalaktikus ívek. = Albireo 17. 1987. ápr. 4. 161. sz. pp. 6-7. A Sky and Telescope és a Griffith Observer 1987. áprilisi számai alapján. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás - KÓSA-KISS Attila: Kisbolygó észlelések. = Albireo 17. 1987. ápr. 4. 161. sz. p. 7. Az 5 Astraea kisbolygó áthaladása az M 44 nyílthalmazon 1987. márc. 27. és ápr. 6 között. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 17. 1987. ápr. 4. 161. sz. p. 8. Kiss József Zsolt, Székely István, Kocsis Antal megfigyelései. [KSZ.]

A Gondolat Könyvkiadó 1987-es terveiből. = Albireo 17. 1987. ápr. 4. 161. sz. p. 8. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Binary atlasz. 10. = Albireo 17. 1987. ápr. 4. 161. sz. pp. 9-11. Gamma Vir, 35 Com, 78 UMa, 25 CVn, ST 1785 Boo. [KSZ.]

SCHORN, Ronald A.: Szupernóva a Nagy Magellán Felhőben. 1. = Albireo 17. 1987. ápr. 4. 161. sz. pp. 12-13. 1987. febr. 24-én fedezték fel Chiléből. A Sky and Telescope 1987. áprilisi számából fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

Válogatás a Hercules kettőscsillagaiból. = Albireo 17. 1987. ápr. 4. 161. sz. p. 13. [KSZ.]

ISKUM József: Asztrofotós tapasztalatok. = Albireo 17. 1987. ápr. 4. 161. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 17. 1987. máj. 5. 162. sz. pp. 2-3. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Illés Elek, Szauer Ágoston, Szeiber Károly megfigyelései. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Árnyék objektumok. 2. = Albireo 17. 1987. máj. 5. 162. sz. p. 4. Az M 13 gömbhalmaz és az NGC 6207 galaxis. [KSZ.]

ISKUM József: Kráter-rajzok. = Albireo 17. 1987. máj. 5. 162. sz. pp. 4-5. Plinius, Bürg, Theophilus. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 17. 1987. máj. 5. 162. sz. p. 5. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Badacsonyi Tamás, Juhász Tibor leírásai. [KSZ.]

DANKÓ Csaba: Villogó hírek. = Albireo 17. 1987. máj. 5. 162. sz. p. 6. Műhold okozta villanások 1987. ápr. 22-én. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: C/Nishikawa-Takamizawa-Tago 1987c. = Albireo 17. 1987. máj. 5. 162. sz. p. 6. 1987. ápr. 26-án hajnalban kereste az üstököst, de nem látta. [KSZ.]

P/Denning-Fujikawa. = Albireo 17. 1987. máj. 5. 162. sz. p. 7. Az üstökös előrejelzett adatai. A Griffith Observer, 1987. augusztusi számából. [KSZ.]

SCHORN, Ronald A.: Szupernóva a Nagy Magellán Felhőben. 2. = Albireo 17. 1987. máj. 5. 162. sz. pp. 8-12. A Sky and Telescope 1987. májusi számából fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

Az Aquila és környéke. = Albireo 17. 1987. jún. 6. 163. sz. p. 1. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 17. 1987. jún. 6. 163. sz. p. 2. Deák Tamás, Kovács Attila, Szauer Ágoston megfigyelései. [KSZ.]

Algol - a fedési észlelők rovata. Észlelések 1987. március - április. = Albireo 17. 1987. jún. 6. 163. sz. p. 3. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Pallas. = Albireo 17. 1987. jún. 6. 163. sz. p. 3. 1987. máj. 28-i észlelési leírása és rajza. [KSZ.]

LOVI, George: Uranometria 2000.0. = Albireo 17. 1987. jún. 6. 163. sz. pp. 4-8. Sky and Telescope 1987. június. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

Nyári látnivalók. = Albireo 17. 1987. jún. 6. 163. sz. p. 9. Sky and Telescope 1987. június. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

A Barnard-féle Nyíl csillag. = Albireo 17. 1987. jún. 6. 163. sz. p. 10. A Sky and Telescope 1979. októberi számából. [KSZ.]

SCHORN, Ronald A.: Szupernóva a Nagy Magellán Felhőben. 3. = Albireo 17. 1987. jún. 6. 163. sz. p. 8.,11. A Sky and Telescope 1987. júniusi számából fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

Megoldódott az Aries-villogó rejtélye. = Albireo 17. 1987. jún. 6. 163. sz. p. 12. Valószínűleg mesterséges holdak okozták a felvillanásokat. A Sky and Telescope 1987. júniusi számából fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: A Cygnus és környéke. = Albireo 17. 1987. júl. 7. 164. sz. p. 1. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 17. 1987. júl. 7. 164. sz. p. 1. Bartus Ferenc felvétele az Észak Amerika Ködről. [KSZ.]

DYCK, Gerald: Mikrokonstellációk. = Albireo 17. 1987. júl. 7. 164. sz. pp. 2-3. Sky and Telescope, 1987. jún. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

BOJKO, A. D.: A gömbhalmazok csillagos ege. = Albireo 17. 1987. júl. 7. 164. sz. pp. 4-7. Zemlja i Vszelennaja, 1975. 6. szám. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

Egy idős nyílthalmaz. = Albireo 17. 1987. júl. 7. 164. sz. p. 7. A Melotte 66 /07249-4738/. Paul Ahnert: Kalender für Sternfreunde, 1982. Fordította: Kocsárdi Erika. [KSZ.]

SZURDIN, V. G.: A gömbhalmazok evolúciója. = Albireo 17. 1987. júl. 7. 164. sz. pp. 8-12. Zemlja i Vszelennaja, 1978. 4. szám. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Három csillagkép határán. = Albireo 17. 1987. aug. 8. 165. sz. p. 1. Peg, Aqr, Psc. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 17. 1987. aug. 8. 165. sz. p. 1. Bartus Ferenc felvétele a Tejút Scutum felhőjéről. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 17. 1987. aug. 8. 165. sz. pp. 2-5. Decsi László, Fülöp József András, Guth Gábor, Illés Elek, Iskum József, Szauer Ágoston, Tihanyi István egyedi leírásai. [KSZ.]

DEÁK Tamás: Okkultáció. = Albireo 17. 1987. aug. 8. 165. sz. p. 5. Megfigyelése a Spica Hold általi fedéséről, 1987. jún. 7-én este. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 17. 1987. aug. 8. 165. sz. pp. 6-7. Guth Gábor, Kocsis Antal, Lengyel Jenő megfigyelései. [KSZ.]

DEÁK Tamás: Pallas. = Albireo 17. 1987. aug. 8. 165. sz. p. 7. A kisbolygó pozíciója 1987. jún. 29-én és 30-án. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Albireo 17. 1987. aug. 8. 165. sz. p. 7. Az aktív megfigyelőket külön körlevélben értesítettük a nyári hónapokban látható Denning-Fujikawa, Encke, Nishikawa-Takamizawa-Tago, Sorrels és Wilson üstökösök koordinátáiról. [KSZ.]

SCHORN, Ronald A.: Szupernóva a Nagy Magellán Felhőben. 4. = Albireo 17. 1987. aug. 8. 165. sz. pp. 8-9. A Sky and Telescope 1987. júliusi számából fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

Az SN 1987A új kísérője? = Albireo 17. 1987. aug. 8. 165. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1987. aug. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Binary atlasz. 11. = Albireo 17. 1987. aug. 8. 165. sz. pp. 10-11. 61 Cyg, zéta Aqr. [KSZ.]

BYRD, Deborah: Különleges égitestek - újdonságok. = Albireo 17. 1987. aug. 8. 165. sz. p. 12. Feketelyuk-gyanús objektumok. Barna törpék. A Star Date 1987. márciusi és júniusi számaiból. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Perseus és Andromeda. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 1. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 1. Bartus Ferenc felvétele az Andromeda-ködről. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. pp. 2-6. Decsi László, Fülöp József András, Gombás Géza, Guth Gábor, Illés Elek, Iskum József, Szauer Ágoston, Virág Pál megfigyelései. [KSZ.]

10 éves a Voyager-program. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 6. A Nature, 6133. száma alapján. [KSZ.]

JACZKÓ Imre: Az M 77 galaxis a Cet-ben. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 7. [KSZ.]

FÜLÖP József András: Hold. Alphonsus. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 7. 1987. aug. 31-én készített leírás és rajz. [KSZ.]

Hány csillag binary? = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 8. Sky and Telescope, 1987. júliusi számából fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

Szupernóva-hírek. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1987. szeptemberi száma alapján. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: Bagoly az égen. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 9. Az NGC 457. [KSZ.]

T. I. [TÓTH Imre]: Üstökös koordináták. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 10. P/Borrelly. C/Bradfield 1987s. [KSZ.]

Algol - a fedési észlelők rovata. Észlelések 1987. május - augusztus. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 11. [KSZ.]

A VV Cephei 10 éve. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 11. Acta Astrophysica Sinica, 1987. ápr. alapján. [KSZ.]

PAPP János: Az NSV 12040 fedési kettős. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: Asztrofotográfia színes negatívra. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

Az Uránusz gyűrűje. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 16. [KSZ.]

Plútó hírek. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 17. A Sky and Telescope, 1987. szeptemberi száma alapján. [KSZ.]

ELEK Noémi: Bolygóészlelések. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. pp. 18-19. A Jupiter. Bagó Balázs 1985. júl. 13-i rajzával. [KSZ.]

KISZEL Vilmos. Mikrometeorit észlelés. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. pp. 20-21. A Süni Magazin nomád táborában, a Börzsönyben, a Kormos Lajos forrás mellett, 1987. júl. 24. és aug. 1. között. [KSZ.]

Egy igazi földönkívüli UFO. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 21. Egy pilóta a Jupitert nézte UFO-nak. Sky and Telescope, 1987. júniusi cikke. [KSZ.]

Jutalomtúra a Magas-Tátrában. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. pp. 22-23. Váci csillagászati vetélkedő győztes csapatának észlelései a Tátrában, és látogatásuk a Kőpataki-tó csillagvizsgálójában. [KSZ.]

Csillagászati újdonságok. = Albireo 17. 1987. szept-okt. 9-10. 166-167. sz. p. 24. Új pulzár-rekorder.; Még sincs 10. bolygó.; Hol van a világ teteje? [KSZ.]

Jobb soha, mint későn. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. p. 1. Szerkesztői levél az 1986-os nyári észlelőtáborról. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Fény és árnyék. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. p. 2. Cas és Cam. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. p. 2. Bartus Ferenc felvétele a California-ködről. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. pp. 3-7. Csukás Mátyás, Deák Tamás, Paragi Zsolt, Decsi László, Fülöp József András, Horváth Tibor, Papp István, Szauer Ágoston megfigyelései. [KSZ.]

FÜLÖP József András. Okkultáció. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. p. 7. A Hold 17 Tau csillagfedése, 1987. szept. 13-án hajnalban. [KSZ.]

FÜLÖP József András: Hold. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. pp. 8-9. Holdrészlet leírások és rajzok. [KSZ.]

BARACSKAI Lajos: Az NGC 247 Cet galaxis. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. p. 10. [KSZ.]

Naprendszerek az Orion-ködben?; Extragalaktikus gömbhalmazok.; Az első űr-műanyag.; Új vöröseltolódási rekord. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. pp. 10-11. A Sky and Telescope 1987. októberi számából. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelések. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. p. 11. Kocsis Antal, Lengyel Jenő leírásai. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Binary atlasz. 12. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. pp. 12-13. Iota Cas, théta Per, ST 305 Ari. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Szupernóva-hírek. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. p. 14. Sky and Telescope 1987. októberi száma alapján. [KSZ.]

T. I. [TÓTH Imre]: Üstökös koordináták. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. p. 15. C/Bradfield 1987s, P/Borrelly. [KSZ.]

Üstökösészlelés rekord távolságból. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. p. 15. Nature, 6130. szám. 1987. aug. [KSZ.]

GREEN, Daniel W. E.: Mit tegyél, ha felfedezel egy üstököst? Csillagászati távirat. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. pp. 16-19. Sky and Telescope, 1987. októberi számából, fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

VIRÁG Pál: Kedvenceim - a binokulárok. = Albireo 17. 1987. nov. 11. 168. sz. p. 20. [KSZ.]

Az Auriga és környéke. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 1. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 1. Nagy Ágoston felvétele az Orion ködösségeiről. [KSZ.]

Mély-ég észlelések. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 2. Fülöp József András, Guth Gábor, Károly Lajos leírásai. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Kettőscsillag észlelések. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 3. [KSZ.]

Változás a Holdon. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 3. Az Egyenes Fal árnyékviszonyainak változása két rajzon. Sky and Telescope, 1987. november. [KSZ.]

Jupiter. A Nagy Vörös Folt centrálmeridián átmenetei. A jupiteri foltok elnevezései. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 4. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Binary atlasz. 13. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. pp. 5-7. Alfa Gem. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Kiegészítés a Fedési kettősök katalógusa-hoz. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

Üstökös koordináták. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 9. C/Bradfield 1987s, P/Borrelly. [KSZ.]

Üstökös észlelések. C/Bradfield 1987s. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 10. Illés Elek, Károly Lajos, Szauer Ágoston megfigyeléseinek leírásai. [KSZ.]

MACROBERT, Alan: Városi amatőrcsillagászat. Az amatőrcsillagászat jövője: jobb műszerek - rosszabb körülmények. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. pp. 11-13. Sky and Telescope, 1987. július. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

Kisbolygók holdjai? = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1987. novemberi számból. [KSZ.]

HOGAN, Byron G.: Szépségek az erkélyről. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1986. december. [KSZ.]

KISZEL Vilmos. Egy csöndes Halley-túra két éves évfordulója. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. pp. 15-17. 1985. dec. 14. és 20. között a Halley-üstökös megfigyelése céljából Bulgáriába, a Rila-hegységbe, a Grancsár-tóhoz utaztak 2187 m magasságba négyen: Kovács Attila, Molnár Csaba, Nagy Ágoston, Kiszel Vilmos. Dec. 18/19-én volt az egyetlen derült éjjelük: észleltek, fényképeztek, gyönyörködtek a kiváló égben. [KSZ.]

SCHORN, Ronald A.: Szupernóva a Nagy Magellán Felhőben. 5. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. pp. 18-21. Sky and Telescope, 1987. november. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Házi planetárium - Commodore 64-re. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 21. [KSZ.]

HELFAND, David J.: Milliszekundumos pulzárok. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 22. Nature, 1987. szept. 24. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

Figyelnek-e minket? = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. p. 23. Naprendszerünk bolygói kimutathatók-e közeli csillagok távolságából? [KSZ.]

Az Albireo XVI.-XVII. évfolyamának részletes tartalomjegyzéke. = Albireo 17. 1987. dec. 12. 169. sz. pp. 24-28. [KSZ.]

Előszó. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 9. 1. sz. pp. 1-2. A "Magyar Amatőrcsillagászati Társaság" (MACSIT) 1987. febr. 28-án alakult. A MACSIT folyóirata az "Amatőrcsillagászati Courier" volt. Alcíme: A Magyar Amatőrcsillagászati Társaság körlevele. Első számának előszava 1987 szeptemberére keltezett és a fedőlapján az 1987. szept. 9-i dátum látható. A lapot a társaság tagjai illetményként kapták, de más is előfizethette vagy számonként is megvásárolhatta. A lap elsősorban újdonságokat, elméleti cikkeket közölt, de észlelésekkel kapcsolatos anyagokat is tartalmazott, valamint hírt adott a hazai rendezvényekről. Borítólapjain mindvégig fényképeket is közölhetett. Belső oldalai 1987-ben egyoldalasan stencilezettek, 1988 márciusától kétoldalasan rotaprint nyomdatechnikával készültek.
Végig A4 méretű volt. 1987-ben 9 száma jelent meg (kéthetente), 1988-ban 26 száma (kéthetente). 1989-ben, 1990-ben és 1991-ben 12 száma volt. Felelős kiadó: Dankó Sándor, később Tarnay Kálmán, később Steiner András. Szerkesztő: Kudor Gyöngyvér (később főszerkesztő), később Bogdán Tamás. Állandó munkatársak és olvasószerkesztők: Balázs Antal, Balázs Katalin, Bata László, Berend Zsolt, Csabai László, Csóti István, Horváth György, Kalmár Tamás, Magyar Viktória, Posztobányi Kálmán, Spányi Péter, Steiner András, Szalma Sándor, Tarnay Kálmán, Zalay Horka. [KSZ.]

B. K. [BALÁZS Katalin]: Napészlelők figyelmébe. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 9. 1. sz. p. 2. Egy rövidhullámú adóállomás 6 hullámhosszon, minden órában rövid tájékoztatást ad a napaktivitás és a geomágneses zavarokról. Forrás: Sky and Telescope, 1986. jan. [KSZ.]

MACSIT kiadványok. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 9. 1. sz. p. 2. Megrendelhető "a szolnoki találkozó anyaga", és a "Csillagászati fényképezés" című cikkgyűjtemény. [KSZ.]

Távcsőkölcsönzés. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 9. 1. sz. p. 2. 110/805-ös gyári Newton távcsövek és binokulárok kölcsönözhetők a MACSIT-tól. [KSZ.]

SUREK György: Fotografikus adatfeldolgozás. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 9. 1. sz. pp. 3-4., hátsó belső borító. A MACSIT I. Találkozóján elhangzott előadás alapján. [KSZ.]

Mekkora a pupillánk a valóságban? = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 9. 1. sz. p. 5. Az Osztrák Amatőrcsillagászati Egyesület 15 jelentkező (sötéthez alkalmazkodás utáni) pupilláját fényképezte le vaku segítségével. 30 éves korig 7,4 mm, 30-40 év között 6,9 mm és 40 év felett 6,3 mm volt az átlagos pupilla-átmérő. Forrás: Astro-Magazin 1987/2. [KSZ.]

Megjegyzés. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 9. 1. sz. p. 5. A MACSIT nyári táborában 1987. júl. 27-én Zalezsák Tamás 13,1 magnitúdós csillagot is megpillantott 110/805-ös Newton reflektorral. [KSZ.]

Hol vannak a III. populáció csillagai? = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 9. 1. sz. pp. 5-6. Forrás: Nature, 1987. ápr. 30. [KSZ.]

A Borelly üstökös újrafelfedezése. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 9. 1. sz. p. 6. 1987. jún. 5-én. [KSZ.]

Tele lenne galaxisunk Jupiterekkel? = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 9. 1. sz. p. 7. 1987 júniusának első felében jelentették be, hogy más csillagok körül keringő bolygókat mutattak ki a Mauna Kean 3,6 m-es távcsövével. Forrás: Skyline, 1987. jún. 19. [KSZ.]

Hogyan találták meg más csillagok bolygóit? = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 9. 1. sz. pp. 7-8. Az epszilon Eridaninál 2-5, a gamma Cepheinél 1,7 jupitertömegnyi kísérőt fedeztek fel. Forrás: Science, 1987. jún. 26. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 9. 1. sz. melléklet pp. 1-2. Szeptemberi jelenségek (bolygók, Hold, okkultációk, kisbolygók, meteorrajok, üstökösök koordinátái), rendezvények és előadások. [KSZ.]

Észlelőhétvége Kötcsén. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 23. 2. sz. pp. 1-2. A MACSIT megvásárolt egy ingatlant Kötcsén. Ezen egy télen-nyáron lakható ház van, vízzel, fűtéssel, főzési lehetőséggel. A 4000 négyszögöles telken táborozni, sátrakat verni lehet majd, a keleti széle egy dombtetőre nyúlik fel. [KSZ.]

Távcsőkölcsönzés. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 23. 2. sz. p. 2. [KSZ.]

Kérés a tagokhoz. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 23. 2. sz. p. 2. Kérés a kérdőív visszaküldésére. A tagok fényképes igazolványt kapnak. [KSZ.]

CSÓTI István: Fényes tűzgömb Magyarország felett! = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 23. 2. sz. p. 3. 1987. szept. 8-án 21 óra 10 perckor. A fokozatosan fényesedő és -10 magnitúdóra robbanó tűzgömböt hazánkból sokan látták. A rádióban és az országban leadott közlemények után közel 200 bejelentés érkezett. A tűzgömb a Kiskunhalas és Körmend felett haladt és talán Ausztria fölött hunyt ki. Az adatok gyűjtését és elemzését Toldi Anita, Balkó Zsolt és Csóti István végezte. [KSZ.]

Csak tízmilliárd éves az Univerzum? = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 23. 2. sz. p. 4. A cikk szövege 10-12 milliárd évet ír. Forrás: Skyline, 1987. júl. 10. [KSZ.]

Miért sötét az éjszakai égbolt? = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 23. 2. sz. pp. 4-5. Astrophysical Journal, Vol. 317. jún. 6. [KSZ.]

Mégis van egy tizedik bolygó? = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 23. 2. sz. p. 5. AW ST, júl. 61987. [KSZ.]

Bradfield legújabb üstököse hamarosan 5 magnitúdó fényes lesz! = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 23. 2. sz. pp. 5-6., 7. Az 1987s üstökösről. Forrás: SKYWEEK, 1987. aug. 14. 33. sz. [KSZ.]

Michael Rudenko második üstököse. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 23. 2. sz. pp. 6-7. Az 1987u üstökösről. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 23. 2. sz. pp. [8-9.] Jelenségek, üstököskoordináták, rendezvények. [KSZ.]

Csillagászati- és űrkutatási témájú cikkek a National Geographic Magazin-ban, 1980. július óta. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. szept. 23. 2. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Az MMTÉH - PVH találkozók története. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 7. 3. sz. pp. [1-2.] [KSZ.]

A szupernóva és a "galaxis-híd". = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 7. 3. sz. p. [3.] A Nagy Magellán Felhő és a köztünk lévő gázfelhők. New Scientist, 1987. aug. 6. [KSZ.]

Haldokló csillagok. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 7. 3. sz. pp. [ 4.] New Scientist, 1987. aug. 6. [KSZ.]

Hol van valójában a tizedik bolygó? = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 7. 3. sz. pp. [ 4.] New Scientist, 1987. júl. 16. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 7. 3. sz. pp. [ 5-6.] Jelenségek, üstököskoordináták, fotografikus szimultán időpontok. [KSZ.]

VÖRÖS József - JÓNÁS László - DUDÁS György - TREXLER László: Comet Rudenko /1987. u./ = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 7. 3. sz. p. [7.] 1987. szept. 16-i észlelése az üstökösnek, látómező rajz és szöveges leírás. [KSZ.]

Címlapunkon az Androméda galaxis látható. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 21. 4. sz. címlap. [KSZ.]

MACSIT hírek. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 21. 4. sz. pp. 1-2. Beszámoló az 1987. okt. 5-i elnökségi ülésről. [KSZ.]

Észlelési felhívás. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 21. 4. sz. p. 2. Csóti István vezetésével észlelési rovatot indít a lap. [KSZ.]

Felhívás. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 21. 4. sz. p. 3. A számítógépes látás csillagászati alkalmazásáról. [KSZ.]

TARNAY Kálmán: Mit kell tudni a látásról? = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 21. 4. sz. pp. 3-6. T. Wiesel és H. B. Barlow publikációi alapján. [KSZ.]

A legtávolabbi kvazár z = 4,11. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 21. 4. sz. p. 7. A 0000-2600 jelű kvazár. New Scientist 1987. aug. 8. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. okt. 21. 4. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

Címlapunkon egy napkitörés (fehér fler) látható. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 4. 5. sz. címlap. [KSZ.]

Észlelőtábor Szardínia szigetén. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 4. 5. sz. pp. [1-3.] Az 1987. okt. 16. és nov. 1. közötti expedíción Berend Zsolt, Csabai László, Gyarmati László, Kalmár Tamás, Szalma Sándor, Tarnay Kálmán, Zalezsák Tamás vett részt. Szardínián észlelték a Bradfield-üstököst, a Borrelly-üstököst, a Rudenko-üstököst, valamint meteorokat, változókat, mélyegeket észleltek. [KSZ.]

MACSIT-Közgyűlés. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 4. 5. sz. p. [3.] 1987. dec. 12-én lesz Budapesten. [KSZ.]

CSÓTI István: Rádiós meteormegfigyelés. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 4. 5. sz. pp. [4-10.] A felhasznált cikkek fordításában Kolláth Zoltán segített. Meteorok rádiós módszerrel történő észlelését 1932-ben fedezte fel az amerikai A. M. Skallett. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 4. 5. sz. pp. [11-12.] [KSZ.]

1987 üstökösrekordjai. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 4. 5. sz. pp. [13-14.] Forrás: SkyWeek, 1987/41-43. [KSZ.]

Címlapunkon a Dumbell köd látható. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 18. 6. sz. címlap. [KSZ.]

Közgyűlés. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 18. 6. sz. p. 1. 1987. dec. 12-én lesz Budapesten, a Népköztársaság útja 3. szám alatt. [KSZ.]

Felhívás a tagokhoz. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 18. 6. sz. p. 1. Az Uránia Csillagvizsgáló 1987. dec. 1-től nem biztosítja a MACSIT által használt helyiséget, így új helyszínt kell keresni. [KSZ.]

ZALEZSÁK Tamás: A MACSIT Üstökösmegfigyelő Szakcsoportjának munkaterve. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 18. 6. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

STEINER András: A MACSIT Műszerépítő és Számítástechnikai Szakcsoportjának munkaterve. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 18. 6. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

MIZSER Attila: Ismét a változós-meteoros találkozókról. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 18. 6. sz. pp. 5-7. Reagálás Tepliczky Istvánnak a - 3. számban megjelent, Az MMTÉH - PVH találkozók története - cikkére. [KSZ.]

Új eredmények a Pluto és a Charon kutatásában. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 18. 6. sz. pp. 8-9. Science, 1987. szept. 11. és Astronomical Journal, 1987. okt. alapján. [KSZ.]

Egy különleges galaxis: Malin 1. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 18. 6. sz. p. 9. New Scientist, 1987. máj. [KSZ.]

CSÓTI István: Észlelési rovat. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 18. 6. sz. p. 10. Meteorok (Orionidák meteorraj), okkultációk (Pleiadok fedés), üstökösök (Rudenko 1987u, Borrelly 1987p, Bradfield 1987s). [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. nov. 18. 6. sz. p. 12. [KSZ.]

Amatőr és hivatásos csillagászok együttműködése. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 2. 7. sz. pp. 1-4. A Francia Csillagászati Társaság 100 éves évfordulóját ünnepelték Párizsban 1987. jún. 20-án. Ez egyben IAU rendezvény is volt, amelyet kizárólag az amatőrcsillagászatnak szenteltek. Forrás: Sky and Telescope, 1987. nov. Fordította: Balázs Katalin. [KSZ.]

MACSIT hírek. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 2. 7. sz. p. 4. Közgyűlés lesz 1987. dec. 12-én, Budapesten. A MACSIT címe megváltozik, mert a társaság a Lágymányosi Közösségi Házba költözik. Az itteni helyiségben lesznek a fogadóórák és szakköri foglalkozások. [KSZ.]

7 magnitúdós nóva a Vulpeculában! = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 2. 7. sz. p. 5, címlap. Forrás: Sky Line Special, 1987. nov. 15. [KSZ.]

Észlelőhétvége Kötcsén! = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 2. 7. sz. p. 5. 1987. dec. 18-20-ig lesz. [KSZ.]

A SETI jelöltjeinek listája. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 2. 7. sz. pp. 6-8. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 2. 7. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Címlapunkon K. Langer osztrák amatőrcsillagász NGC 6939-ről készített felvétele látható. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 12. 8. sz. címlap. [KSZ.]

Tisztelt Közgyűlés! = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 12. 8. sz. p. 1. A Közgyűlés programja. [KSZ.]

DANKÓ Sándor: Az első tíz hónap. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 12. 8. sz. pp. 2-3. "A magyar amatőrcsillagászat sohasem szűkölködött lelkesedésben, kitartásban, áldozatkészségben, ha arról volt szó, hogy - akár a legkedvezőtlenebb feltételek között is - megteremtsük az amatőrcsillagászat szervezeti és tárgyi feltételeit. A lelkes és fáradtságot nem ismerő észlelő és ismeretterjesztő amatőrök mellett mindig voltak olyan amatőrök, aki nem csak dolgozni, hanem, ha kellett (és mikor nem kellett?) kitartóan harcolni és küzdeni is tudtak a mozgalomért, annak fennmaradásáért és fejlődéséért." [KSZ.]

Csillagászati észlelő- és oktatóbázis Bicskén. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 12. 8. sz. pp. 4-6. A MACSIT megalakulásakor feladatául tűzte ki a bicskei Batthyány Emlékpark, Nagy Károly Csillagvizsgáló és Mauzóleum rendbehozatalát. A terület történetének ismertetése. Az Országos Műemléki Felügyelőség tervei alapján az ANTIK ART végzi el az újjáépítés munkálatait 1988-től. [KSZ.]

Újabb üstökösök, 1987 g1-ig! = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 12. 8. sz. p. 6. Forrás: SkyWeek, 1987. nov. 27. [KSZ.]

Milyen legyen a Kötcsei Észlelőbázis? = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 12. 8. sz. pp. 7-9. [KSZ.]

Alapszabálymódosítási javaslat. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 12. 8. sz. p. 10. [KSZ.]

A Courier-ről avagy a MACSIT pártoló tagságáról. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 12. 8. sz. p. 11. [KSZ.]

Észlelőhétvége! = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 12. 8. sz. p. 11. 1987. dec. 18-20-ig lesz Kötcsén. [KSZ.]

K. Langer Celestron 8-as távcsöve. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 12. 8. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

A MACSIT 1987. december 12-i Közgyűlése. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 30. 9. sz. p. 1. A Társaság II. Közgyűlésén 28 tag vett részt. Marx György tartott előadást Bölcsőnk az Univerzum címmel. Dankó Sándor megnyitója után módosították az alapszabály, megválasztották a Számvizsgáló Bizottságot. Tarnay Kálmán elnökké, Dankó Sándort elnökhelyettessé választották. [KSZ.]

A MACSIT 1988. évi munkaterve. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 30. 9. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

A Társaság 1988. évi költségvetési tervezete. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 30. 9. sz. p. 3. [KSZ.]

Leáldozóban a sűrűséghullám-elmélet? = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 30. 9. sz. pp. 4-6. Forrás: Sterne und Weltraum, 1987. okt. [KSZ.]

Meteoritkráter az Óceáni talapzatban. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 30. 9. sz. p. 6. Forrás: Sterne und Weltraum, 1987. okt. [KSZ.]

Változó ÖH az U és EU Del között. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 30. 9. sz. p. 6. A HD 197249 = SAO 106396. SkyWeek, 1987. dec. 11. [KSZ.]

Újabb hírek a külső bolygókról. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 30. 9. sz. p. 6. [KSZ.]

CSÓTI István: Észlelési rovat. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 30. 9. sz. pp. 7-8. Üstökösök: Bradfield 1987s., Borrelly.; Változócsillagok: Nova Vul 1987.; Meteorok: a Geminida-meteorrajt 1987. dec. 12-én 6 fő észlelte Sülysápról. A -9 fokos hidegben 1,8 óra alatt 55 meteort láttak. Yagi antennával rádiós meteorészlelés is folyt. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 1. 1987. dec. 30. 9. sz. pp. 9-10. Jelenségek, üstökösök adatai, kisbolygók koordinátái. [KSZ.]

SZIMÁN Oszkár: A szerkesztő előszava. = Asztronautikai Tájékoztató 1987. 42. sz. p. 1. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Űrkutatás - 1987. (nemzetközi körkép) = Asztronautikai Tájékoztató 1987. 42. sz. pp. 2-14. [KSZ.]

Szovjet űrkutatási tervek. (A Naprendszer bolygóinak és kisebb égitestjeinek vizsgálata) = Asztronautikai Tájékoztató 1987. 42. sz. pp. 15-21. Összeállította és fordította: Horváth András. [KSZ.]

BEKEY, I.: A NASA hosszú távú tervei. = Asztronautikai Tájékoztató 1987. 42. sz. pp. 22-29. Fordította: Szimán Oszkár. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Japán űrtervek. = Asztronautikai Tájékoztató 1987. 42. sz. pp. 30-49. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Minek nevezzelek? = Asztronautikai Tájékoztató 1987. 42. sz. pp. 50-62. Az űrkutatás eszközeinek elnevezése, jelölése. Elnevezések az űrkutatás által feltérképezett égitestek felszínén. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: 1986-ban felbocsátott mesterséges égitestek jegyzéke. = Asztronautikai Tájékoztató 1987. 42. sz. pp. 63-100. [KSZ.]

ENGEL Péter: Meteorológia 1986. október-november. = Atmoszféra 12. 1987. nov. 35. sz. pp. 1-8. Ezen szám szerkesztője: Fodor Antal, felelős szerkesztője: Kiszel Vilmos. [KOC.]

ENGEL Péter: Tél 1986-1987. = Atmoszféra 12. 1987. nov. 35. sz. pp. 9-15. [KOC.]

Érdekes meteorológiai jelenségek, leírások. = Atmoszféra 12. 1987. nov. 35. sz. pp. 16-22. Kósa-Kiss Attila, Szauer Ágoston, Bibirád Gabriella, Ruppert Ildikó, Hevesi Zoltán, Rokonál György észlelései. [KOC.]

Észlelők névsora. = Atmoszféra 12. 1987. nov. 35. sz. p. 23. 16 megfigyelő. [KOC.]

[FODOR Antal:] Szerkesztői levél. = Atmoszféra 12. 1987. nov. 35. sz. p. hátsó külső borító. Az Atmoszféra nyomtatása és postázása anyagi okokból nem lehetséges. A kiadvány megszűnt. Ezentúl az amatőr meteorológiai megfigyelések közlése az Albireoban folytatódik. Az 1976-tól 1987-ig létezett Atmoszféra lap a továbbiakban nem jelent meg.; Az ugyancsak "Atmoszféra" címmel - 1989 nyarától - negyedévente (a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatásával) megjelent lap: meteorológiai lap volt és nem tartalmazott csillagászati cikkeket. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Indító mondatai. = Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. sz. p. 4. Modern kozmológia. [SRG.]

Bevezető. = Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. sz. pp. 5-6. Modern kozmológia. [SRG.]

TIHANYI László: A kozmológia, a világ és a filozófia. = Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. sz. pp. 7-17. Modern kozmológia. [SRG.]

TIHANYI László: Miért kell új kozmológia? = Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. sz. pp. 18-28. Modern kozmológia. [SRG.]

ABONYI Iván: A Minkowski-világ. = Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. sz. pp. 29-50. Modern kozmológia. [SRG.]

ABONYI Iván: A gravitáció. = Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. sz. pp. 51-62. Modern kozmológia. [SRG.]

PAÁL György: A kozmosz fizikai rendje? = Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. sz. pp. 63-65. Modern kozmológia. [SRG.]

PAÁL György: A világ modelljei. = Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. sz. pp. 66-84. Modern kozmológia. [SRG.]

PAÁL György: Kozmológia és mikrofizika. = Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. sz. pp. 85-100. Modern kozmológia. [SRG.]

TIHANYI László: A modern kozmológia és a csillagászati megfigyelések. = Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. sz. pp. 101-109. Modern kozmológia. [SRG.]

TIHANYI László: A mai csillagászati világkép és a kozmológia. = Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. sz. pp. 110-113. Modern kozmológia. [SRG.]

Függelék. = Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. sz. pp. 114-120. Modern kozmológia című szám. A Poisson-egyenlet gravitációs térben.; A "gravitációs tömegdefektus".; A relativisztikus Doppler-effektus.; A tömeghatározás módszerei.; Javasolt kiegészítő irodalom.; A Csillagászati Értesítő 1987. 1-2. száma valószínűleg a folyóirat utolsó száma volt, mivel ezt követő lapszámokra nincs adat. [SRG.]

A csillagok mágneses bölcsője. = Delta 21. 1987. jan. 1. sz. p. 3. [KSZ.]

Tudományos hírmagyarázónk írja: Égből hullott óceánok? = Delta 21. 1987. jan. 1. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Csillaghalál. = Delta 21. 1987. febr. 2. sz. p. 5. NGC 5548-ban lévő fekete lyuk. [KSZ.]

KELEMEN János: A világegyetem szigetei. Meleg foltok a hideg univerzumban. = Delta 21. 1987. febr. 2. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

Mezon-zápor a napflerekben. = Delta 21. 1987. márc. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

Egy csillag születése. = Delta 21. 1987. márc. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

Infra-kvazár. = Delta 21. 1987. márc. 3. sz. p. 5. [KSZ.]

Villámlás az Orion-ködben. = Delta 21. 1987. márc. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

Bolygóközi plazmafürkészés. = Delta 21. 1987. márc. 3. sz. p. 7. Lengyel részvétel a Phobos-programban. [KSZ.]

Történelem a Szaturnusz gyűrűiben. = Delta 21. 1987. márc. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

Lapzártakor jelentik: Szupernova-meglepetés a részecskefizikusoknak. = Delta 21. 1987. ápr. 4. sz. p. 3. A Nagy Magellán Felhő 1987-es szupernóvája. [KSZ.]

Mérőrúd a fekete lyukakhoz. = Delta 21. 1987. ápr. 4. sz. p. 4. [KSZ.]

Egy bolygórendszer születése. = Delta 21. 1987. ápr. 4. sz. p. 5. Béta Pictoris körül. [KSZ.]

A Plútó rejtélye. = Delta 21. 1987. ápr. 4. sz. p. 7. [KSZ.]

DÁVID Gyula: Múlt és jelen az univerzumban. Versengő modellek. = Delta 21. 1987. ápr. 4. sz. pp. 12-15. [KSZ.]

AMBRÓZY Denise: Csillagközi levél. Üzenet rádióhullámokon. = Delta 21. 1987. ápr. 4. sz. pp. 21-23. Más civilizációk keresése rádiótávcsövekkel. [KSZ.]

KELEMEN János: Csillagászati detektorok. Elektronikus égboltfürkészés. = Delta 21. 1987. ápr. 4. sz. pp. 30-31. "Minden jel arra vall, hogy a távcsövekben a legelterjedtebb detektor rövidesen a CCD lesz." [KSZ.]

Az óriáscsillagok családja. = Delta 21. 1987. máj. 5. sz. p. 4. [KSZ.]

A Nap aranya. = Delta 21. 1987. máj. 5. sz. p. 6. Az arany elem mennyisége a Napban. [KSZ.]

KELEMEN János: Fekete lyukak. Az égbolt kannibáljai. = Delta 21. 1987. máj. 5. sz. pp. 23-25. [KSZ.]

Veszedelmek a Neptun közelében. = Delta 21. 1987. jún. 6. sz. p. 4. [KSZ.]

Kvazár-halmazt fedeztek fel. = Delta 21. 1987. jún. 6. sz. p. 4. [KSZ.]

Kínai óriás kráter. = Delta 21. 1987. jún. 6. sz. p. 4. Duolun-kráter. [KSZ.]

A "szendergő" Nap. = Delta 21. 1987. jún. 6. sz. p. 6. [KSZ.]

Zuzmó a Marson? = Delta 21. 1987. jún. 6. sz. p. 6. [KSZ.]

A Neptun "portréi". = Delta 21. 1987. jún. 6. sz. p. 7. [KSZ.]

Születő galaxis. = Delta 21. 1987. jún. 6. sz. p. 7. [KSZ.]

Gyémántpor a csillagok között. = Delta 21. 1987. jún. 6. sz. p. 7. [KSZ.]

KELEMEN János: Szupercsillagok? = Delta 21. 1987. jún. 6. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

Sz. L. [SZILVÁSI Lajos]: Kilenc bolygó megannyi holddal. Tények és talányok a kozmogeológiában. = Delta 21. 1987. jún. 6. sz. pp. 26-30. [KSZ.]

Híradás a Galaxis középpontjából. = Delta 21. 1987. júl. 7. sz. p. 4. [KSZ.]

Viking-kép az északi fényről. = Delta 21. 1987. júl. 7. sz. p. 6. A svéd Viking-űrszonda felvételei. [KSZ.]

KELEMEN János: A spirálkarok titkai nyomában. Az örvénylő csillagvárosok szerkezete. = Delta 21. 1987. júl. 7. sz. pp. 38-39. [KSZ.]

A legnagyobb galaxis. = Delta 21. 1987. aug. 8. sz. p. 3. NGC 262. [KSZ.]

Szélerőművek a Marson. = Delta 21. 1987. aug. 8. sz. p. 6. [KSZ.]

Óriás meteorit-nyom a Csendes-óceánon. = Delta 21. 1987. aug. 8. sz. p. 6. [KSZ.]

KELEMEN János: Barna törpék? Sötét égitestek nyomozása. = Delta 21. 1987. aug. 8. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Lyuk az Andromeda szívén. = Delta 21. 1987. szept. 9. sz. p. 4. Fekete lyuk az M 31 közepén. [KSZ.]

Műholddal kombinált rádiótávcső. = Delta 21. 1987. szept. 9. sz. p. 5. TDRS műhold. [KSZ.]

Óceán az Európa kérge alatt. = Delta 21. 1987. szept. 9. sz. p. 6. Az Europa jupiterhold. [KSZ.]

A fiatal Tejút. = Delta 21. 1987. szept. 9. sz. p. 7. [KSZ.]

KELEMEN János: A rejtélyes blazárok. = Delta 21. 1987. szept. 9. sz. pp. 24-26. [KSZ.]

Óriás galaxis. = Delta 21. 1987. okt. 10. sz. p. 6. Malin-1. [KSZ.]

MARÓTI Tamás: Optikai kábelek a csillagászatban. Könnyen, gyorsan robottal. = Delta 21. 1987. okt. 10. sz. pp. 39-41. [KSZ.]

Élethordozó üstökösök? = Delta 21. 1987. nov. 11. sz. p. 5. [KSZ.]

KELEMEN János: Az égbolt titkai ibolyántúli műhold-szemmel. Keringő csillagászati obszervatórium. = Delta 21. 1987. nov. 11. sz. pp. 26-27. Az IUE műhold. [KSZ.]

Vulkánok a Marson. = Delta 21. 1987. dec. 12. sz. p. 3. [KSZ.]

Galaxisok az "üresben". = Delta 21. 1987. dec. 12. sz. p. 3. [KSZ.]

Új óriás távcső. = Delta 21. 1987. dec. 12. sz. p. 6. A Kanári-szigeteken a Nordic Optical Telescope (NOT), főtükre 2,6 m-es. [KSZ.]

KELEMEN János: A világegyetem drágakövei. Fehér törpe csillagkövületek. = Delta 21. 1987. dec. 12. sz. pp. 32-33. Ez a Delta utolsó száma. "A szerkesztő búcsúja" című írás szerint a lap megszűnésének anyagi okai vannak: a lap már jó néhány év óta veszteséges. [KSZ.]

SZÁLLÁSI Árpád: Megyénk egyik korai, természettudományos könyve. = Dolgozók Lapja 42. 1987. feb. 11. 35. sz. p. 4. "Komárom tudománytörténeti múltja még kiaknázatlan, különösen a "Mindenes Gyűjtemény" (1789) előtti időké! Ha hozzászámítjuk, hogy a nagyszombati egyetem csak 1770-ben egészült ki természettudományos karral, a teológiai gondolkodást meghaladó minden művet fokozottabb figyelembe kell részesítenünk. [...] A jezsuiták konok konzervativizmusa közismert, műveltségük azonban sohasem volt vitatható. Tudták, ha szellemi versenyben akarnak maradni, Kopernikus és Kepler eredményeit be kell illeszteni a teremtés rendszerébe. A közeli Győrben egy Horváth György nevű protestáns pap 1755-ben kiadta a "Természetnek és kegyelemnek oskolája" című könyvét, amely meglehetős pontossággal és szemléltető ábrákkal tárgyalja Ptolemaios, Ticho de Brache és Kepler világképét. Egyértelműen megállapítva, hogy Földünk forog a Nap körül és nem fordítva.
E könyv megjelenése után helyezték a komáromi jezsuita gimnázium élére Bertalanfi Pált, a rendkívül képzett paptanárt, nyilván Horváth György hatásának ellensúlyozására. Két esztendő múlva, azaz 1757-ben meg is jelent a "Világnak kétrendbéli rövid ismerete", a több, mint 1000 oldalas csillagászati és geográfiai könyv, amelyben a nagy hármas (Ptolemaios, Brahe és Kepler) ábrája szintén megtalálható, kiegészítve a holdfogyatkozást magyarázó asztronómiai rajzzal. Pontatlanságát is érdemes idézni: "Ptolemaeusnak vélekedésével éppen ellenkezett Copernicus Miklós Lengyel Országban Vármai Kánonok, mert ez Krisztus születése után 1600. eszt. táján élvén és írván, a napot tészi vala a’ világnak mozdíthatatlan közép pontyául, és a föld - is a’ Plámétákkal egyetemben a’ nap körül forogna. ..." Egyrészt tudjuk, Kopernikus 1543-ban halt meg, új kort nyitó művének megjelenési évében.
Mellesleg említjük, hogy ekkor került Esztergom török fennhatóság alá. Bertalanfi leírása is azt bizonyítja, Kopernikus világképe csak Kepler híres törvényeinek hitelesítésével lett elfogadott. Hogy lengyelként említi, szintén adalék egy sokáig tartó hovatartozási vitához. A "forogna" feltételes módja szintén fontos, mert a föld forgása csak kevesek számára volt evidencia. Megdöbbentő óvatosság, ha elgondoljuk hogy Kepler a közeli Prágában az osztrák császár csillagászaként (és asztrológusként) dolgozott. ..." [HAI.]

Szerkesztői közlemény. = Draco 12. 1987. 1.(47.) sz. p. 2 . A közeljövő terveiről. [HEV.]

FARKAS Ernő: Néhány ötlet a kisbolygók fotózásához és fotografikus pozíciómeghatározásához. = Draco 12. 1987. 1.(47.) sz. pp. 3-6. Szinte tudományos cikk. [HEV.]

[SZABÓ Sándor:] Kisbolygó észlelések. = Draco 12. 1987. 1.(47.) sz. pp. 6-7. Herculina, Vesta, Astraea és Pallas észlelések. [HEV.]

[SZABÓ Sándor:] Kisbolygó előrejelzések: 1987 második félévre. = Draco 12. 1987. 1.(47.) sz. pp. 8-9. [HEV.]

[SZABÓ Sándor:] Hold okkultációk. Előrejelzések 1987. 8. 1. - 1987. 12. 31. = Draco 12. 1987. 1.(47.) sz. pp. 10-11. [HEV.]

[DALOS Endre - KÄSZ László:] Hold alakzatok. = Draco 12. 1987. 1.(47.) sz. pp. 12-15., 17-19. Szöveges észlelések, rajzok és fotók. [HEV.]

A Hold tengerek mérete. = Draco 12. 1987. 1.(47.) sz. p. 16. Fordítás a Sky and Telescope 1970. novemberi számából, fordította Szabó Rózsa. [HEV.]

DALOS Endre - KÄSZ László: Szabadszemes változócsillagok. = Draco 12. 1987. 1.(47.) sz. p. 17. 2 amatőr (Sajtz András, Piriti János) 7 csillagról 29 észlelést végzett. A Draco folyóirat ezután szüneteltette megjelenését, 1993-ig. [HEV.]

KASZÁS Endre: Sok gyerek, kevés a felnőtt a Planetáriumban. Távcső a hegyen. = Dunántúli Napló 44. 1987. márc. 4. p. 3. Pécsett. [SRG.]

Észlelési tanácsok amatőrcsillagászok számára. 1987. január. = Égi Kalendárium 1987. 1. sz. pp. 1-4. A csillagos égbolt. A bolygók helyzete. Jupiter holdak helyzetei. A Szaturnusz holdak helyzetei. A Vénusz láthatósága a reggeli égbolton 1986/87-ben. A zéta Orionis környéke. M 34 nyílthalmaz. Kettőscsillagok a Pleiadokban. Szürkület (a Nap 12 fokkal a horizont alatt), napkelte, napnyugta, szürkület időpontjai. A Hold és a bolygók koordinátái. Orion-trapéz, théta Orionis. A Szíriusz kísérőjének ellipszise. RZ Cassiopeiae fedési változó. Időzóna beosztás. Mira maximumok. Meteorrajok. Okkultációk. Változócsillag minimumok. Astraea kisbolygó. V Cnc.; Az "Égi Kalendárium" a körmendi Androméda Amatőrcsillagász Klub módszertani körlevele volt 1987 januárjától kezdődően. Szerkesztette: Tuboly Vince (Körmend). A4 méretű, általában 4 oldalnyi (ritkán 2, 5, 6 oldalas) terjedelmű volt. Finom vonalas ábrákat és térképeket is közölt. [KSZ.]

Észlelési tanácsok amatőrcsillagászok számára. 1987. február. = Égi Kalendárium 1987. 2. sz. pp. 1-4. A csillagos égbolt. A bolygók helyzete. Jupiter holdjainak helyzetei. A Szaturnusz holdjainak helyzetei. Szürkület (a Nap 12 fokkal a horizont alatt), napkelte, napnyugta, szürkület időpontjai. A Hold koordinátái. Az Uránusz bolygó útja a csillagok között. Mira maximumok. A Mira Ceti változócsillag térképe. Változócsillag minimumok. A Hold fázisai. A kisbolygók és csillagok együttállásai. Okkultációk. A Vénusz elfed egy 7,3 magnitúdós csillagot. A Fortuna kisbolygó elfed egy 7,3 magnitúdós csillagot. Groombridge 1830. Meteorraj. TX UMa. Mély-ég keresőtérképek. [KSZ.]

Észlelési tanácsok amatőrcsillagászok számára. 1987. március. = Égi Kalendárium 1987. 3. sz. pp. 1-6. A csillagos égbolt. A bolygók helyzete. A Szaturnusz holdjainak helyzetei. Napkelte - napnyugta. A Herculina kisbolygó útja. Okkultációk. P/Neujmin-2 üstökös útja. A Hold fázisai. A Pallas kisbolygó útja. Változócsillag minimumok. Mira maximumok. S UMa. Kisbolygók és csillagok együttállásai. Eunomia kisbolygó útja. Nishikawa-Takamizawa-Tago 1987c üstökös útja. A Hold efemerisei. Astraea kisbolygó áthalad az M44 nyílthalmazon. Preasepe térképei. [KSZ.]

Észlelési tanácsok amatőrcsillagászok számára. 1987. április. = Égi Kalendárium 1987. 4. sz. pp. 1-4. A csillagos égbolt. A bolygók helyzetei. A Szaturnusz holdjainak helyzetei. A napkelte és napnyugta időpontjai. A Hold efemerisei. Változócsillagok minimumok. Mira maximumok. Kisbolygók és csillagok együttállásai. A Hold fázisai. Részleges holdfogyatkozás. Ekard kisbolygó elfed egy 8,1 magnitúdós csillagot. Okkultációk. Meteorrajok. Jupiter-fedés ápr. 26-án. Mély-ég keresőtérképek. [KSZ.]

Észlelési tanácsok amatőrcsillagászok számára. 1987. május. = Égi Kalendárium 1987. 5. sz. pp. 1-6. A csillagos égbolt. A bolygók helyzetei. A Szaturnusz holdjainak helyzetei. Az Uránusz bolygó útja a csillagok között. A napkelte és napnyugta időpontjai. A Hold efemerisei. Wilson üstökös koordinátái. P/Encke üstökös koordinátái. A Plútó égi útja. A Pallas kisbolygó útja a T CrB vidékén. A Hold fázisai. Változócsillagok minimumok. Mira maximumok. Okkultáció. U CrB. Éta Aquaridák meteorraj. A Mel 111 halmaz és a területén látszó galaxisok. Mély-ég keresőtérképek. [KSZ.]

Észlelési tanácsok amatőrcsillagászok számára. 1987. június. = Égi Kalendárium 1987. 6. sz. pp. 1-4. A csillagos égbolt. A Szaturnusz holdjainak helyzetei. Messier objektumok között tallózva. A napkelte és napnyugta időpontjai. A Hold efemerisei. Változócsillagok minimumok. Mira maximumok. R CrB. Mély-ég keresőtérképek. Okkultációk. A Jupiter-holdak helyzetei. A Hold fázisai. Pallas kisbolygó. Meteorrajok. A Merkúr bolygó az esti égen. [KSZ.]

Észlelési tanácsok amatőrcsillagászok számára. 1987. július. = Égi Kalendárium 1987. 7. sz. pp. 1-6. A csillagos égbolt. A Szaturnusz holdjainak helyzetei. A Jupiter-holdak helyzetei. A napkelte és napnyugta időpontjai. A Hold efemerisei. Változócsillagok minimumok. Mira maximumok. Kisbolygók és csillagok együttállásai. Meteorrajok. A Hold fázisai. A Merkúr bolygó a hajnali égen. Együttállások. Okkultációk. Mély-ég objektumok és kettőscsillagok a Cygnus és Lyra csillagképekben. Cyg-Lyr csillagtérkép. [KSZ.]

Észlelési tanácsok amatőrcsillagászok számára. 1987. augusztus. = Égi Kalendárium 1987. 8. sz. pp. 1-4. A csillagos égbolt. A Szaturnusz holdjainak helyzetei. A Jupiter-holdak helyzetei. A napkelte és napnyugta időpontjai. A Hold efemerisei. A Hold fázisai. A Tejút központi vidékének térképei. Az Uránusz bolygó csillagok közötti helye. Változócsillagok minimumok. Mira maximumok. Meteorrajok. Okkultációk. [KSZ.]

Észlelési tanácsok amatőrcsillagászok számára. 1987. szeptember. = Égi Kalendárium 1987. 9. sz. pp. 1-4. A csillagos égbolt. A Szaturnusz holdjainak helyzetei. A Jupiter-holdak helyzetei. A Hold efemerisei. A Hebe és az Iris kisbolygók égi útja. Okkultációk. A Hold fázisai. Meteorrajok. Mars-okkultáció. Jupiter útja a Psc csillagai között. Az U Ori térképei. Vul-Del csillagtérkép. (A kiadvány mellé csatolt papírcsíkon: A Bradfield 1987s üstökös koordinátái aug. 20. és szept. 29. között.) [KSZ.]

Észlelési tanácsok amatőrcsillagászok számára. 1987. október. = Égi Kalendárium 1987. 10. sz. pp. 1-4. A csillagos égbolt. A Szaturnusz holdjainak helyzetei. A Jupiter-holdak helyzetei. Okkultációk. A Hold fázisai. A Hold efemerisei. Részleges holdfogyatkozás a félárnyékban. Meteorrajok: Drakonidák, Orionidák. Teleszkópikus meteorészlelésekhez látómező térképek. Peg-Equ csillagtérkép. [KSZ.]

Észlelési tanácsok amatőrcsillagászok számára. 1987. november. = Égi Kalendárium 1987. 11. sz. pp. 1-2. A csillagos égbolt. A Jupiter-holdak helyzetei. Plejád-fedés novemberben! A Hold fázisai. A Vénusz az esti égbolton. A Merkúr a reggeli égbolton. A Hold efemerisei. [KSZ.]

Észlelési tanácsok amatőrcsillagászok számára. 1987. december. = Égi Kalendárium 1987. 12. sz. pp. 1-2. A csillagos égbolt. Okkultációk 1987. decemberében (számította: Alföldi Attila és Zajácz György). A Hold fázisai. A Hold efemerisei. [KSZ.]

Kiadványok. = Égi Kalendárium 1987. 12. sz. p. 2. Kiadványok: Megjelent Horváth József - Vincze Ildikó: A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium című kiadvány. Bélyeggyűjtők figyelmébe: Farkas Bertalan 1986. évi körmendi látogatásának emlékére levelezőlap bélyeggel és bélyegzéssel kapható. Jurij Gagarin űrrepülésének 25. évfordulója alkalmából emlékbélyegzés A/4 lapon. [KSZ.]

Lézerszéllel a csillagokig. = Élet és Tudomány 42. 1987. jan. 2. 1. sz. pp. 3-5. Űrkutatásról a New Scientist nyomán. [SRG.]

XI. századi grúz templomfelirat a Halley-üstökösről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. jan. 2. 1. sz. p. 28. Az üstökösnek 1066. évi látványos átvonulásáról számol be meglepő pontossággal és részletességgel. A Moszkovszkije Novosztyi cikke nyomán. [VEJ.]

(-gém-): Az infravörös égbolt. = Élet és Tudomány 42. 1987. jan. 2. 1. sz. p. 31., hátsó külső borító. [SRG.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Mekkora a Világegyetem? = Élet és Tudomány 42. 1987. jan. 9. 2. sz. pp. 35-37. [SRG.]

Az Elgigitgin-kráter. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. jan. 9. 2. sz. p. 59. Az elmúlt 30 millió évben ez volt Földünkön a legnagyobb meteoritbecsapódás. A Science et Vie cikke alapján. [VEJ.]

A csillagrendszerek képződésének "forró" modellje. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. jan. 16. 3. sz. p. 92. Új vizsgálati eredmények, új elméletek a galaxisok keletkezéséről. A Priroda cikke nyomán. [VEJ.]

A világűrből erednek a gyöngyházfényben tündöklő felhők? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. jan. 16. 3. sz. p. 92. A 80 kilométer magasságban található gyöngyházfelhők eredetére vonatkozólag a NASA kutatói új elmélettel álltak elő. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

Kazahsztáni kráterek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. jan. 23. 4. sz. p. 124. Műholdfelvételeken jól látható nagyméretű kráterek, melyeknek egy része meteoritbecsapódás, más része vulkanikus eredetű. A Znanyije - Szila cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1986. október-december. Irány a Mars! = Élet és Tudomány 42. 1987. jan. 30. 5. sz. pp. 140-143. [ALM.]

A rádiótávcső egyik tagja a Földön, a másik az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. febr. 6. 6. sz. p. 187. A földfelszíni távolságok határt szabnak az interferométer-rendszerek kiépítésének, ezért a kutatók kiterjesztenék a távolságokat mesterséges holdakra is. A Science cikke nyomán. [VEJ.]

Lepattogzott festékkel ütköznek a műholdak. A tudomány világa. = Élet é s Tudomány 42. 1987. febr. 6. 6. sz. p. 187. Az űrből visszahozott anyagmintákon talált becsapódásnyomok vizsgálatának eredménye. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Holdtalajból beton. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. febr. 6. 6. sz. p. 187. Kísérleti betonminta, mely jobbnak bizonyult, mint a földi anyagokból készültek. Csökkentené a holdbéli építkezések költségeit. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Feloszlóban a Kis Magellán-felhő? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. febr. 6. 6. sz. p. 187. Ausztrál csillagászok megfigyelése: a Nagy Magellán-felhővel történt ütközése után, valamint Tejútrendszerünk árapálykeltő hatására a felhő lassú felbomlásnak indul. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Kozmikuspor-"bánya" Grönlandon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. febr. 13. 7. sz. p. 219. Az eddig ismert leggazdagabb lelőhely a jégmezők szélén elhelyezkedő tavak fenekén. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

SZENTPÉTERI László: Radarképek Földünkről. = Élet és Tudomány 42. 1987. febr. 20. 8. sz. pp. 237-239. A Columbia űrrepülőgép fedélzetén. A Seasat-kísérlet. Nyugat-európai távérzékelő műhold. [VEJ.]

NÉMETH Ferenc: Hold-szonda a fáraók légkörében. = Élet és Tudomány 42. 1987. febr. 27. 9. sz. pp. 259-261. Az egyiptomi piramisokba küldött szonda. [SRG.]

"Szubmilliméteres" csillagászati távcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. febr. 27. 9. sz. p. 283. Brit-holland távcső Mauna Keán. A rádióhullámok és az infravörös hullámok közötti tartományt fogja fel. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Nagyméretű tükrök pórusos anyagból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. febr. 27. 9. sz. p. 283. Kísérletek a távcsőtükrök súlyának csökkentésére. A Priroda írása nyomán. [VEJ.]

Új módon mérik a csillagok átmérőjét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. febr. 27. 9. sz. p. 283. Ausztráliai csillagász által kidolgozott hulláminterferencia-módszer. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

Infravörös kvazár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. febr. 27. 9. sz. p. 283. Kaliforniai és arizonai csillagászok felfedezése, "csupán" egymilliárd fényévnyire van tőlünk. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika. = Élet és Tudomány 42. 1987. márc. 6. 10. sz. p. 290. [ALM.]

Űrrepülőgéptervek - kérdőjelekkel. = Élet és Tudomány 42. 1987. márc. 6. 10. sz. pp. 291-293. A Bild der Wissenschaft nyomán. [VEJ.]

Megépül, de később. Az amerikai űrállomás. = Élet és Tudomány 42. 1987. márc. 6. 10. sz. p. 293. Amerika felfedezésének 500. évfordulójára tervezik a Columbus űrállomást. [VEJ.]

"Fénygyűrű" a Föld körül? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. márc. 13. 11. sz. p. 349. Francia ötlet: 800 km magasságban a sarkokon átmenő fénygyűrű létesítése, mely a Föld minden pontjáról látható lenne. Részletes leírás. A Hobby cikke alapján. [VEJ.]

A Plútó "szökevény" hold? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. márc. 20. 12. sz. p. 378. Újabb vizsgálatok alapján felmerült a gyanú, hogy egy bolygónak - talán a Neptunusznak - "elszökött" holdja. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Földi antenna követi az elsodródó műholdat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. márc. 20. 12. sz. p. 378. Új megoldás a geostacionárius holdak elsodródásának megakadályozására. A Hobby cikke nyomán. [VEJ.]

Kis hajók műholdas összeköttetése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. márc. 20. 12. sz. p. 378. Az óceánjáró hajók után immár kiterjesztik kishajókra is. Ezt a berendezések fizikai méreteinek és költségeinek csökkenése teszi lehetővé. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Semleges pi-mezonok a napkitörésekben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. márc. 20. 12. sz. p. 378. Az SMM jelű amerikai műhold megfigyelései. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: A "gyilkos" kisbolygó. Mi történt a dinoszauruszokkal. = Élet és Tudomány 42. 1987. márc. 27. 13. sz. pp. 390-391., címoldal. [SRG.]

BREUSZ, Tamara: A Granat-terv. Röntgenszem az égen. = Élet és Tudomány 42. 1987. ápr. 3. 14. sz. pp. 419-421. [SRG.]

A legfényesebb szupernova-robbanás négyszáz év óta! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. ápr. 3. 14. sz. p. 443. A Nagy Magellán felhőben látható szupernóva. [SRG.]

Űrhajósok napja. = Élet és Tudomány 42. 1987. ápr. 17. 16. sz. p. 481., címlap. A Planetárium pályázatára beérkezett gyermekrajz. "Magyar úttörő a Holdon" - Szilágyi Diána és Máté Rita festménye. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1987. január-március. A Föld és az ég figyelése. = Élet és Tudomány 42. 1987. ápr. 17. 16. sz. pp. 489-491. [ALM.]

A nyugtalan Nap. = Élet és Tudomány 42. 1987. ápr. 24. 17. sz. pp. 525-526. A La Recherche nyomán. [SRG.]

VASVÁRY Artúr: A régi pekingi Csillagvizsgáló. = Élet és Tudomány 42. 1987. máj. 1. 18. sz. pp. 560-562. [SRG.]

LOVAS Miklós: Az 1987 A szupernova. = Élet és Tudomány 42. 1987. máj. 8. 19. sz. pp. 579-581. [SRG.]

Fény derült a "bambusz évkönyvek" rejtélyére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. máj. 8. 19. sz. p. 601. Az ókori Kínában feljegyezték, hogy "a nap kétszer kelt". Ennek oka egy gyűrűs napfogyatkozás volt, amit a tudomány azóta igazolt. A Neue Zürcher Zeitung és a New Scientist cikkei alapján. [VEJ.]

Nyolcatomos kén a Vénusz légkörében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. máj. 8. 19. sz. p. 601. A Vega-program egyik vizsgálatának eredménye. A Znanyije - Szila írása alapján. [VEJ.]

Lenyelt csillag? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. máj. 8. 19. sz. p. 601. Erős felvillanás az NGC 5548 jelű Seyfert-galaxisban. Magyarázata lehet, hogy a közepén lévő fekete lyuk éppen "lenyelt" egy csillagot. A New Scientist és a Nature írásai alapján. [VEJ.]

Születőben lévő csillagrendszer? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. máj. 8. 19. sz. p. 601. Amerikai csillagászok által felfedezett rádióforrás, mely egy éppen a születés állapotában lévő csillagrendszerre utal. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Milyennek látta a Viking az északi fényt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. máj. 29. 22. sz. p. 700. A svéd Viking mesterséges hold gyorsabb és pontosabb vizsgálatokat végzett, új információkkal szolgált. A SIP jelentése alapján. [VEJ.]

GAJZÁGÓ Éva: Kristályok a világűrből. = Élet és Tudomány 42. 1987. máj. 29. 22. sz. pp. 675-677. [SRG.]

LUKÁCS Béla: A felfúvódó Világegyetem. = Élet és Tudomány 42. 1987. jún. 12. 24. sz. pp. 749-751., címoldal. [SRG.]

Molekulafelhők Tejútrendszerünk spirálkarjaiban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. jún. 12. 24. sz. p. 763. A Goddard Űrkutatási Intézet és a Columbia Egyetem feltérképezte a Tejútrendszer hidrogénfelhőit. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Műholdas röntgenszínkép-elemzés megerősíti a szupernova-elméletet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. jún. 12. 24. sz. p. 763. Az angol-japán közös üzemeltetésű Ginga nevű műhold mérési eredményei. A New Scientist híradása alapján. [VEJ.]

A Vénusz felhői. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. jún. 12. 24. sz. p. 763. A Venyera-program része a bolygó felhőzetének vizsgálata. A Znanyije - Szila írása nyomán. [VEJ.]

Égi csali. Műhold - pórázon. = Élet és Tudomány 42. 1987. júl. 3. 27. sz. pp. 842-843. A Sky and Telescope nyomán. [SRG.]

Holdfogyatkozásban Tejútrendszerünk középpontja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. júl. 10. 28. sz. p. 890. 1986. szept. 11-dikén a Hold húsz másodpercre eltakarta Tejútrendszerünk 6,5 ívmásodpercnyi központi területét, ami különleges megfigyelésekre adott ritka alkalmat. A Neue Zürcher Zeitung cikke nyomán. [Valójában ez nem a Hold fogyatkozása, hanem a Hold által létrejött fedés.] [VEJ.]

Vízhőmérséklet-mérés műholdakról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. júl. 10. 28. sz. p. 890. Egy Kozmosz típusú mesterséges hold meteorológiai feladatai. A Nauka i Zsizny írása alapján. [VEJ.]

Gyémánt a csillagközi porban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. júl. 10. 28. sz. p. 890. Amerikai csillagászok meteoritok megvizsgálása alapján jutottak erre a következtetésre. A New Scientist és a Nature cikke nyomán. [VEJ.]

Magánrakéta-indítás NASA-segítséggel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. júl. 10. 28. sz. p. 890. Donald Slayton űrhajós magánvállalata fizető ügyfelek számára hasznos terheket kíván juttatni a világűrbe. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1987. április-június. A Szovjetuniónak van energiája. = Élet és Tudomány 42. 1987. júl. 24. 30. sz. pp. 936-939. [ALM.]

Világűr-hőmérséklet ma - és régen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. júl. 31. 31. p. 987. Újabb mérési eredmények igazolják a Világegyetem tágulásával együttjáró hűlést. Az Astrophisical Journal cikke alapján. [VEJ.]

Térkép csillagfelszínről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. júl. 31. 31. sz. p. 987. A Doppler-leképezés módszerének köszönhetően lehetséges az optikailag pontszerűnek látszó csillagok felszínét vizsgálni. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

GAJZÁGÓ Éva: Kezdetben vala... ? Beszélgetések a kozmológiáról. = Élet és Tudomány 42. 1987. aug. 21. 34. sz. pp. 1063-1064. Beszélgetés A. Sztarobinszkij csillagásszal. [SRG.]

GAJZÁGÓ Éva: A galaxisok kialakulása. Beszélgetések a kozmológiáról. = Élet és Tudomány 42. 1987. aug. 28. 35. sz. pp. 1094-1095. Beszélgetés J. P. Ostriker csillagásszal. [SRG.]

Az Antarktisz-kutatás ötletet ad a Mars-kutatáshoz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. aug. 28. 35. sz. p. 1115. Antarktiszi kőzetek valaha volt mikroorganizmusok nyomait tartalmazzák. Marsi kőzetekben is lehetnek ilyen lenyomatok. A Science írása alapján. [VEJ.]

Megnagyobbodik a Nap - lehűl a Föld? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. aug. 28. 35. sz. p. 1115. XVII. századi megfigyelések újraelemzése és napjaink vizsgálatai ezt az összefüggést látszanak mutatni. A Nature cikke nyomán. [VEJ.]

Szerves anyag egy "idegenből" jött üstökösön. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. aug. 28. 35. sz. p. 1115. A hiperbolikus pályán érkező Wilson-üsökös anyagában szerves vegyületek infravörös vonalait fedezték fel. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

GAJZÁGÓ Éva: A rejtőzködő "sötét anyag." Beszélgetések a kozmológiáról. = Élet és Tudomány 42. 1987. szept. 4. 36. sz. pp. 1127-1128. Beszélgetés A. Sztarobinszkij, J. P. Ostriker, E. E. Salpeter csillagászokkal. [SRG.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: A csillagos égbolttól a zizi-sci-fiig. = Élet és Tudomány 42. 1987. szept. 4. 36. sz. pp. 1136-1137. A budapesti Planetárium rendezvénye. [SRG.]

A 10. bolygó nyomában? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. szept. 4. 36. sz. p. 1147. A Pioneer-10 és Pioneer-11 méréseit figyelő kutatók egy tizedik bolygó nyomait remélik felfedezni. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

SZENTPÉTERI László: Vissza a Holdra? = Élet és Tudomány 42. 1987. szept. 11. 37. sz. pp. 1155-1157. [SRG.]

ALMÁR Éva: Mi a bioasztronómia? = Élet és Tudomány 42. 1987. szept. 18. 38. sz. pp. 1187-1189., címoldal. [SRG.]

Hogyan kerülhetett marsi kőzet Földünkre? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. okt. 2. 40. sz. p. 1276. Elképzelhető, hogy meteoritbecsapódás sodorta el a Marsról, később pedig találkozott a Föld keringési pályájával. A Science írása alapján. [VEJ.]

"Nyüzsgés" Földünk körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. okt. 2. 40. sz. p. 1276. Mesterséges égitestek egyidejű jelenléte a Föld körül. Szemléltető ábra. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

BREUSZ, Tamara: Hol, merre keressünk E.T.-t? = Élet és Tudomány 42. 1987. okt. 9. 41. sz. pp. 1288-1289. Az a kérdés, hogy Földünkön kívül is léteznek-e civilizációk, s miképp vehetnénk föl velük a kapcsolatot? [VEJ.]

BOTH Előd: A Plútó trónfosztása. = Élet és Tudomány 42. 1987. okt. 16. 42. sz. pp. 1323-1325. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1987. július-szeptember. Harmincéves az űrkutatás. = Élet és Tudomány 42. 1987. okt. 30. 44. sz. pp. 1396-1399. [ALM.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Jerosa, a bajkeverő. = Élet és Tudomány 42. 1987. okt. 30. 44. sz. p. 1399. Az október 6-án felbocsátott bioműhold egyik utasa - a Jerosa nevű majom - kiszabadult kötelékeiből és némi zavart okozott a kísérletben. [VEJ.]

Miért kellett megsemmisíteni egy amerikai hordozórakétát? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. okt. 30. 44. sz. p. 1404. Egy Atlas-Centaur típusú hordozórakéta erős légköri elektromosság következtében végzetes meghibásodást szenvedett. A Science et Vie írása alapján. [VEJ.]

Kettős kvazár! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. nov. 13. 46. sz. p. 1468. Chilei csillagász fölfedezése: valódi kettős kvazár, tőlünk mintegy 10 milliárd fényévnyire. Eddig csak látszólagos kettős kvazárokat ismertek. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Napfigyelő űrszonda. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. nov. 13. 46. sz. p. 1468. Japán és a NASA együttműködésében tervezik felbocsátani a SOLAR-A jelű űrszondát. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

BÜTTNER György: Alföldünk az űrből. = Élet és Tudomány 42. 1987. nov. 13. 46. sz. p. 1470. A francia SPOT-1 színes felvétele a Kiskörei-víztározó körzetéről. [VEJ.]

Glóriát az égre? = Élet és Tudomány 42. 1987. nov. 20. 47. sz. p. 1502. Francia pályázat: a Bastille lerombolásának kétszázadik, az Eiffel-torony felépítésének századik évfordulójára a világűrbe juttatandó objektum. Tervek szerint 800 km magasságban keringene, és jól látható lenne a Földről. A Science et Avenir cikke nyomán. [VEJ.]

Űrfelvételek a piacon? = Élet és Tudomány 42. 1987. nov. 27. 48. sz. p. 1510. A Landsat-5 és SPOT-2 műhold földfelszíni felvételeire világszerte nagy igény mutatkozik, a megrendelők jelentős összegeket fizetnek értük. [VEJ.]

BOTH Előd: Műholdas erdészet. = Élet és Tudomány 42. 1987. nov. 27. 48. sz. pp. 1518-1519. Az űrfotók már rendelkezésre állnak, az alkalmazás módszereit még kutatják. [VEJ.]

Meteoritok a tengerfenékről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 42. 1987. nov. 27. 48. p. 1531. A leningrádi Óceánkutató Intézet kondritokat vizsgált, melyeket 5200 méter mélységből hoztak a felszínre. A Priroda cikke nyomán. [VEJ.]

Gyémántba zárt csillagsóhaj. = Élet és Tudomány 42. 1987. dec. 11. 50. sz. p. 1598. Meteoritokról a La Recherche nyomán. [SRG.]

ALMÁR Iván: Halott holdak haladás. = Esti Hírlap 32. 1987. ápr. 30. 100. sz. p. 8. Beszélgetés a Jövőnk és világűr című könyve megjelenése kapcsán. [SRG.]

[KÜRTI Imre]: Kepler-távcső műanyagból. = Ezermester 31. 1987. febr. 2. sz. pp. 8-9. "1986 decemberében a csillagászat iránt érdeklődő olvasóinknak bemutattunk egy tükrös "távlécet", vagy inkább annak modelljét. A távcsőkészítési téma sokak érdeklődésével találkozott, ezért felkértük Kürti Imrét, az Uránia Csillagvizsgáló szakemberét, hogy egy rövid sorozatban mutasson be még néhány - házilag is elkészíthető - távcsövet. A legegyszerűbbel kezdjük, de a későbbiekben igényesebb és természetesen költségesebb szerkezet építésére is sort kerítünk. Előbb rövid "szakmai" visszapillantás következik, majd a távcsőkészítés ismertetése. ..." [HAI.]

KÜRTI Imre: Tükrös távcső "félprofiknak". = Ezermester 31. 1987. máj 5. sz. pp. 6-7. "A korábbi EM számokban megjelent, távcsövekről szóló írásokból már ismert, hogy a sugárzás optikai tartományában kétféle elven működő távcső létezik. A lencsés távcsövek a refrakció vagy fénytörés elvén, a tükrösek a reflexió vagy fényvisszaverődés elvén működnek. Lehetne hosszan elmélkedni a két típus előnyein és hátrányain, de abból a nem mellékes tényből kiindulva, hogy a tükör olcsóbb, mint a lencse és Magyarországon ez, jó minőségben beszerezhető (több-kevesebb várakozási idő után az Urania Csillagvizsgálótól) ilyen építésével, szerelésével foglalkozunk. Készítésének a Magyar Amatőr Csillagászok Baráti Körében már komoly hagyományai vannak. ..." [HAI.]

MARX György: Maróti Lajos: A parnasszus horizontja. Gondolat, 1986, 336 oldal. = Fizikai Szemle 37. 1987. jan. 1. sz. pp. 39-40. Könyvismertetés. Maróti Lajos többek között Giordano Brunoról írt színpadi darabot. [SRG.]

ABONYI Iván: A Laval-fúvóka és a csillagszelek. = Fizikai Szemle 37. 1987. febr. 2. sz. pp. 42-43. [PIR.]

BARLAI Katalin: Az elveszett látóhatár. = Fizikai Szemle 37. 1987. febr. 2. sz. p. 45. [PIR.]

LUKÁCS Béla: Ötdimenziós kozmológiák: realitás vagy formalitás? = Fizikai Szemle 37. 1987. febr. 2. sz. pp. 57-58. [PIR.]

SZALAY Sándor: Fraktálok és az Univerzum szerkezete. = Fizikai Szemle 37. 1987. febr. 2. sz. pp. 68-69. [PIR.]

ARRHENIUS, Gustaf - LEVI, Hilde: A kozmokémia és geokémia korszaka, 1922-1935. = Fizikai Szemle 37. 1987. márc. 3. sz. pp. 81-90. [PIR.]

ROY, A. E.: Atlantisz lámpái - Egy csillagászati detektívtörténet. = Fizikai Szemle 37. 1987. márc. 3. sz. pp. 90-94. Ford.: Pócs Gergely. [PIR.]

MARX György: Bölcsőnk, az Univerzum. = Fizikai Szemle 37. 1987. márc. 3. sz. pp. 94-99. [PIR.]

SZEGŐ Károly: Fizika a világűrben: A VEGA program példája. = Fizikai Szemle 37. 1987. márc. 3. sz. pp. 100-107. [PIR.]

SOLHEIM, J. E.: A Föld és a Világegyetem kapcsolata - ahogy azt a sarki fény láthatóvá teszi. = Fizikai Szemle 37. 1987. márc. 3. sz. pp. 108-116. Ford.: Gesztelyi Lidia. [PIR.]

ROY, A. E.: A kozmosz hatása az emberi fajra. = Fizikai Szemle 37. 1987. márc. 3. sz. pp. 117-120. Ford.: Both Előd. [PIR.]

AGRUSO, S. A. - FITZ GIBBONS, J. D.: A fizikai alaptörvények alkalmazása az űrkutatásban. = Fizikai Szemle 37. 1987. ápr. 4. sz. pp. 138-141. [PIR.]

MIZSER Attila: Magyar napóra-katalógus. TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmány, Budapest. = Fizikai Szemle 37. 1987. máj. 5. sz. hátsó belső borító. Könyvismertetés. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Víz a Marson. = Fizikai Szemle 37. 1987. jún. 6. sz. p. 241. [PIR.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Halley-üstökös nyomában. = Fizikai Szemle 37. 1987. júl. 7. sz. pp. 270-271. [PIR.]

SZABÓ Ferenc: Kozmikus fizikai kutatások Magyarországon az elmúlt 20 évben. = Fizikai Szemle 37. 1987. szept. 9. sz. pp. 321-325. [PIR.]

HORVÁTH Gábor - JÁNOSI Imre: Gravitációs reakciók számítógépes modellezése 1. (Bolygó-hold - mesterséges hold rendszerek). = Fizikai Szemle 37. 1987. nov. 11. sz. pp. 406-411. [PIR.]

HAWKING, S[tephen]. W.: Az Univerzum eredete. = Fizikai Szemle 37. 1987. dec. 12. sz. pp. 441-448. [PIR.]

LUKÁCS Béla: A felfúvódó Világegyetem. = Fizikai Szemle 37. 1987. dec. 12. sz. pp. 448-456. [PIR.]

HORVÁTH Gábor - JÁNOSI Imre: Gravitációs reakciós számítógépes modellezése 2. (Galaxis-galaxis kölcsönhatások). = Fizikai Szemle 37. 1987. dec. 12. sz. pp. 456-461. [PIR.]

CSABA György Gábor: Asztrofizika a középiskolában. = Fizikai Szemle 37. 1987. dec. 12. sz. pp. 462-468. [PIR.]

PAPP-VÁRY Árpád: A Hold túloldalának (hipotetikus) térképe 1907-ből. = Föld és Ég 22. 1987. 1. sz. p. 5. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Űrrepülőgépek 1. = Föld és Ég 22. 1987. 1. sz. pp. 6-9., címoldal. [SRG.]

A csillagos ég 1987. február hóban. = Föld és Ég 22. 1987. 1. sz. pp. 16-17. [SRG.]

A Vénusz rejtélyei. = Föld és Ég 22. 1987. 1. sz. pp. 16-17. [SRG.]

Térkép a Vénuszról. = Föld és Ég 22. 1987. 1. sz. p. 17. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagászati tárgyú épületdíszek kutatása. = Föld és Ég 22. 1987. 1. sz. pp. 18-20. Budapesten. [SRG.]

A Csillagászat Baráti Köre XIV. Országos Találkozója. Szombathely, 1986. augusztus 20-23. = Föld és Ég 22. 1987. 1. sz. pp. 21-23. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 21. 1987. 1. sz. p. 26. Budapesti planetárium/1987 február.; Kecskeméti planetárium/1987 február. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Elektronikus planetárium az Űrszínházban. = Föld és Ég 22. 1987. 1. sz. pp. 30-31. [SRG.]

MIZSER Attila: Észlelőtábor a Vértesben. = Föld és Ég 22. 1987. 1. sz. p. 31. Gránási-hegy, 1986. Június 13-15. [SRG.]

Az első magán űrlaboratórium. = Föld és Ég 22. 1987. 1. sz. p. 31. Nature 1986. október 9-iki száma alapján. [SRG.]

Hogyan változnak a Nap méretei? = Föld és Ég 22. 1987. 1. sz. p. 31. [SRG.]

SCHALK Gyula: Finn vendégei voltak a Csillagászat Baráti Körének. = Föld és Ég 22. 1987. 2. sz. pp. 34-38., címoldal, első belső borító. Szombathelyen, 1986, aug, 20-23-ig, Aarre Kellomäki, Lisa Kellomäki, Juhani Salmi. [SRG.]

KULIN György: Engedményes árú távcsőoptika kezdő amatőrcsillagászoknak. = Föld és Ég 22. 1987. 2. sz. p. 38. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Űrrepülőgépek. 2. HOTOL, az angol űrrepülőgép. = Föld és Ég 22. 1987. 2. sz. pp. 42-44. [SRG.]

A csillagos ég 1987. március hóban. = Föld és Ég 22. 1987. 2. sz. pp. 48-49. [SRG.]

SZ. L.: Óriás távcsövek tervei. = Föld és Ég 22. 1987. 2. sz. pp. 48-49. Nature 1986. október 16-iki száma alapján. [2007-es érdeklődésünkkor: sem Szabados László, sem Szentpéteri László nem vállalta magára a Föld és Ég-ben Sz. L. aláírással 1987-1991-ig megjelent 70 kisebb cikket.] [KSZ.]

MIZSER Attila: Teljes holdfogyatkozás. 1986. október 17. = Föld és Ég 22. 1987. 2. sz. pp. 50-51. [SRG.]

SZ. L.: Japán űrrepülőgépek-tervek. = Föld és Ég 22. 1987. 2. sz. p. 51. Flight International 1986. április 5. és a Nature 1986. július 17-iki számok alapján. [SRG.]

ORHA Zoltán: A Halley-üstökös múzeumba "került". = Föld és Ég 22. 1987. 2. sz. pp. 55-56. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban 1986. november 13-tól 1987. december 31-ig. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 22. 1987. 2. sz. p. 60. Budapesti planetárium/1987 március.; Kecskeméti planetárium/1987 március. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 22. 1987. 2. sz. p. 63. Szabó Sándor: Amatőrcsillagászat a Felvidéken. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Űrkutatás Kínában. = Föld és Ég 22. 1987. 3. sz. pp. 71-74. [SRG.]

A csillagos ég 1987. április hóban. = Föld és Ég 22. 1987. 3. sz. pp. 80-81. [SRG.]

A Halley-üstökös és a tunguszkai robbanás titka. = Föld és Ég 22. 1987. 3. sz. pp. 80-81. [SRG.]

ÉRDI Bálint: A Naprendszer stabilitása. = Föld és Ég 22. 1987. 3. sz. pp. 82-86. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 22. 1987. 3. sz. p. 88. Budapesti planetárium/1987 április.; Kecskeméti planetárium/1987 április. [SRG.]

i. K. B. [KÁLMÁN Béla, ifj.]: VEGA után VEEGA, avagy a Galileo hosszú útja a Jupiterig. = Föld és Ég 22. 1987. 3. sz. p. 91. Nature 1986. szeptember 18-iki száma alapján. [SRG.]

Szécsényi-Nagy Gábor: A Naprendszer parányai. = Föld és Ég 22. 1987. 3. sz. p. 92. Könyvismertetés. [SRG.]

Makra Zsigmond: Űrhajózás holnapután. = Föld és Ég 22. 1987. 3. sz. p. 92. Könyvismertetés. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 22. 1987. 3. sz. pp. 92-95. Mizser Attila: A Meteor folyóiratról.; Mizser Attila: Változócsillagok.; Tepliczky István: Meteorok. [SRG.]

HORVÁTH András: Megkezdte munkáját az első szovjet modulűrállomás: a Mir. = Föld és Ég 22. 1987. 4. sz. pp. 98-103. [SRG.]

BOTH Előd: A Föld és az ég határa. 1. = Föld és Ég 22. 1987. 4. sz. pp. 108-111. [SRG.]

A csillagos ég 1987. május hóban. = Föld és Ég 22. 1987. 4. sz. pp. 112-113. [SRG.]

SZ. L.: Készül a Mars Observer. = Föld és Ég 22. 1987. 4. sz. pp. 112-113. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 22. 1987. 4. sz. p. 119. Budapesti planetárium/1987 május.; Kecskeméti planetárium/1987 május. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 22. 1987. 4. sz. pp. 126-127. Farkas László - Budapest.; Várbalog - Giczi Péter.; Jászapáti - Borsos János. [SRG.]

BOTH Előd: A Föld és az ég határa. 2. = Föld és Ég 22. 1987. 5. sz. pp. 134-137. [SRG.]

A kozmosz és az időjárás. = Föld és Ég 22. 1987. 5. sz. p. 137. [SRG.]

sts. [SCHLOSSER Tamás]: Ívek a Neptunusz körül. = Föld és Ég 22. 1987. 5. sz. pp. 142-143. Nature 1986. november 20-iki száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: Szovjet-brit űregyüttműködés. = Föld és Ég 22. 1987. 5. sz. p. 143. [SRG.]

A csillagos ég 1987. június hóban. = Föld és Ég 22. 1987. 5. sz. pp. 144-145. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: a Bootes (Ökörhajcsár). = Föld és Ég 22. 1987. 5. sz. pp. 144-147. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A Vénusz első részletes térképe. = Föld és Ég 22. 1987. 5. sz. pp. 147-150. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 22. 1987. 5. sz. p. 157. Budapesti planetárium/1987 június.; Kecskeméti planetárium/1987 június. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 22. 1987. 5. sz. pp. 158-159. Berente Béla: Kocsér.; Könnyű József: Salgótarján, Gedőc-tető.; Gregó János: Miskolc, Rudolftelep. [SRG.]

Almár Iván: Jövőnk a világűr. = Föld és Ég 22. 1987. 5. sz. p. 159. Könyvismertetés. [SRG.]

KUN Mária: Óriásbuborékok a csillagközi anyagban. = Föld és Ég 22. 1987. 6. sz. pp. 164-166., címoldal. [SRG.]

PATKÓS László: Szupernova a Nagy Magellán Felhőben. = Föld és Ég 22. 1987. 6. sz. pp. 166-170., hátsó külső borító A Las Campanas Obszervatóriumból, elsőként O. Duhalde által, 1987. febr. 24-én 4.48 UT-kor észrevett szabadszemes szupernóváról. [SRG.]

A csillagos ég 1987. július hóban. = Föld és Ég 22. 1987. 6. sz. pp. 176-177. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: Aquila (Sas) - Scutum (Pajzs). = Föld és Ég 22. 1987. 6. sz. pp. 176-179. [SRG.]

SZ. L.: A Magellán és egy múzeumi darab. = Föld és Ég 22. 1987. 6. sz. p. 179. A Vénuszt radartérképező űrszonda. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 22. 1987. 6. sz. p. 190. Budapesti planetárium/1987 július.; Kecskeméti planetárium/1987 július. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 22. 1987. 6. sz. p. 191. Zana Péter: Jászladány.; A kiskunhalasi bemutató csillagvizsgáló. [SRG.]

PAPP János: 175 éve született Johann Gottfried Galle. = Föld és Ég 22. 1987. 7. sz. pp. 202-204. [SRG.]

NAGY Sándor: Navigáció mesterséges holdakkal. = Föld és Ég 22. 1987. 7. sz. pp. 204-207. [SRG.]

A csillagos ég 1987. augusztus hóban. = Föld és Ég 22. 1987. 7. sz. pp. 208-209. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: a Hattyú (Cygnus). = Föld és Ég 22. 1987. 7. sz. pp. 208-211. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 22. 1987. 7. sz. p. 212. Kecskeméti planetárium/1987 augusztus. [SRG.]

PAPP János: Kőkorszaki csillagászat. = Föld és Ég 22. 1987. 7. sz. p. 212. Gotland szigeten. [SRG.]

-Sz. L.-: ESA-Spacelab mellett NASA-Spacehab. = Föld és Ég 22. 1987. 7. sz. p. 218. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A Geminga-rejtély. = Föld és Ég 22. 1987. 7. sz. pp. 219-221. [SRG.]

Sz. L.: Giotto - új kísérletek? = Föld és Ég 22. 1987. 7. sz. p. 221. Spaceflight, 1987. febr. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 22. 1987. 7. sz. pp. 223. Halmi Gábor: Pécs.; Szeiber Károly: Budakeszi - Mogyorósi Imre. [SRG.]

HORVÁTH András: Jubiláló planetáriumok. 60 éves a jénai, 10 éves a budapesti. = Föld és Ég 22. 1987. 8. sz. pp. 226-230., címoldal, hátsó külső borító. [SRG.]

A csillagos ég 1987. szeptember hóban. = Föld és Ég 22. 1987. 8. sz. pp. 240-241. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: Lyra (Lant). = Föld és Ég 22. 1987. 8. sz. pp. 240-242. [SRG.]

MIZSER Attila: New England amatőr csillagászata. = Föld és Ég 22. 1987. 8. sz. pp. 243-248. [SRG.]

Különleges kettőscsillagok. = Föld és Ég 22. 1987. 8. sz. pp. 253. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 22. 1987. 8. sz. p. 254. Budapesti planetárium/1987 szeptember.; Kecskeméti planetárium/1987 szeptember. [SRG.]

Felhívás ... csillagászati versenyre. = Föld és Ég 22. 1987. 8. sz. p. 255. [SRG.]

JANKOVICS István: Asztrofizika Bjurakanban. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. pp. 262-266. [SRG.]

Az észlelő amatőr csillagászok kézikönyve. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. p. 266. Az Uránia Csillagvizsgáló és a Meteor szerkesztősége tervezi megjelentetését 1987 végén. [KSZ.]

A csillagos ég 1987. október hóban. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. pp. 272-273. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: a Cepheus. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. pp. 272-274. [SRG.]

MIZSER Attila: A kiskartali csillagvizsgáló emlékezete. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. pp. 275-277. A csillagda története és az 1986. nov. 29-i kiskartali emlékülés leírása. [SRG.]

Új elképzelések a földön kívüli civilizációk keresésében. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. p. 277. [KSZ.]

PAPP János: Infragalaxisok. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. p. 281., hátsó külső borító. Sky and Telescope 1987. januári száma alapján. [SRG.]

PAPP János: A lítiumhiány és a Galaxis kémiai evolúciója. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. pp. 281-282. Sky and Telescope 1987. januári száma alapján. [SRG.]

D. P. [DECSY Pál]: A Naprendszer peremén. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. p. 282. Sky and Telescope 1987. februári száma alapján. [SRG.]

D. P. [DECSY Pál]: A Greenwich Obszervatórium elköltözik. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. p. 283. [SRG.]

A TIT budapesti csillagászati és űrkutatási szakosztályának 1987. évi őszi programjai. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. p. 285. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. p. 286. Budapesti planetárium/1987 október.; Kecskeméti planetárium/1987 október. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 22. 1987. 9. sz. p. 287. Hegedüs Tibor: Baja.; Hajmási József: Székesfehérvár. [SRG.]

ALMÁR Iván: Harmic évvel az első szputnyik után. = Föld és Ég 22. 1987. 10. sz. pp. 290-295., címoldal. [SRG.]

HORVÁTH András: Az Enyergija. A szovjet űrhajózási hordozórakéták harmadik nemzedéke. = Föld és Ég 22. 1987. 10. sz. pp. 296-298., hátsó külső borító. [SRG.]

A csillagos ég 1987. november hóban. = Föld és Ég 22. 1987. 10. sz. pp. 304-305. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: Androméda. = Föld és Ég 22. 1987. 10. sz. pp. 304-307. [SRG.]

Oldrich Hlad - Jitka Weiselova: Csillagképek. = Föld és Ég 22. 1987. 10. sz. p. 307. Könyvismertetés. [SRG.]

OLÁH Katalin: Csillagászati navigáció emlékei a Csendes-óceánon. = Föld és Ég 22. 1987. 10. sz. pp. 308-313. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 22. 1987. 10. sz. p. 314. Budapesti planetárium/1987 november.; Kecskeméti planetárium/1987 november. [SRG.]

Baráti köreink. Észlelők rovata. = Föld és Ég 22. 1987. 10. sz. pp. 317-318. Mizser Attila: Változócsillagok (1986. nov - 1987. ápr). [SRG.]

Franz Boll-Carl Bezold: Csillaghit és csillagfejtés. = Föld és Ég 22. 1987. 10. sz. pp. 319. Könyvismertetés. [SRG.]

SZ. L.: Hírek két úttörőről. = Föld és Ég 22. 1987. 10. sz. p. 319. Pioneer-9 és Pioneer-12. [KSZ.]

GYÖRKI Gizella: Egy régi megfigyelés az 1744. évi üstökösről. = Föld és Ég 22. 1987. 11. sz. pp. 328-330. Magyarországról is látták és feljegyezték: Alsónyéken és Kalotaszegen. [SRG.]

TÓTH Imre: Az 1744. évi üstökös pályája és fényessége. = Föld és Ég 22. 1987. 11. sz. pp. 330-333. Az üstökös 1744. febr. 1-én a Sziriusznál is fényesebb volt, február 8-án kb. mint a Jupiter, március elején fényesebb a Vénusznál - miközben a kora délutáni órákban szabad szemmel is látni lehetett - fénye elérte a minusz 5 látszó magnitúdót. [SRG.]

sts [SCHLOSSER Tamás]: Hogyan zuhantak a marsbéli meteoritok a Földre? = Föld és Ég 22. 1987. 11. sz. pp. 333-334. New Scientist 1986. november 13-iki száma alapján. [SRG.]

PAPP János: Meteorok kisbolygókból? = Föld és Ég 22. 1987. 11. sz. pp. 334-335. A Comet News Service 1986 októberi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: VLBI-megfigyelések új technikával. = Föld és Ég 22. 1987. 11. sz. p. 335. [SRG.]

A csillagos ég 1987. december hóban. = Föld és Ég 22. 1987. 11. sz. pp. 336-337. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: az Orion. = Föld és Ég 22. 1987. 11. sz. pp. 336-339. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 22. 1987. 11. sz. p. 347. Budapesti planetárium/1987 december; Kecskeméti planetárium/1987 december. [SRG.]

Felhívás ... csillagászati (fizikai) feladatmegoldó pontversenyre. 1. = Föld és Ég 22. 1987. 11. sz. p. 349. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 22. 1987. 11. sz. pp. 350-351. Oroszlány: Léhárt János.; Győrszentiván: Kuklis József.; Mészáros István: Balassagyarmat.; Homolya Jenő: Budapest.; Könnyü József: Salgótarján. [SRG.]

BOTH Előd: Az égi mechanikai paradoxon. = Föld és Ég 22. 1987. 12. sz. pp. 354-359., címoldal [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A Budapesti Planetárium napórája. = Föld és Ég 22. 1987. 12. sz. pp. 359. Tervezte: Ponori Thewrewk Aurél. [SRG.]

Csillagászati évkönyv 1988. = Föld és Ég 22. 1987. 12. sz. p. 359. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos: Napórák Oxfordban. = Föld és Ég 22. 1987. 12. sz. pp. 364-366. [SRG.]

BUKA Adrienne: A szentgyörgypusztai napóra. = Föld és Ég 22. 1987. 12. sz. p. 367. Cseres Tibor nyaralóján, Visegrád közelében. [SRG.]

A csillagos ég 1988. január hóban. = Föld és Ég 22. 1987. 12. sz. pp. 368-369. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: Canis Major (Nagy Kutya). = Föld és Ég 22. 1987. 12. sz. pp. 368-371. [SRG.]

TÓTH Imre: Megfigyelhető üstökösök 1987/88 telén. = Föld és Ég 22. 1987. 12. sz. pp. 371-372. P/Borrelly 1987 p.; Bradfield 1987 s üstökösök. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 22. 1987. 12. sz. p. 379. Budapesti planetárium/1988 január.; Kecskeméti planetárium/1988 január. [SRG.]

Felhívás ... csillagászati (fizikai) feladatmegoldó pontversenyre. 2. = Föld és Ég 22. 1987. 12. sz. p. 380. [SRG.]

Az 1. forduló feladatainak megoldásai. = Föld és Ég 22. 1987. 12. sz. pp. 381. [SRG.]

A negyvenéves Budapesti Uránia Csillagvizsgáló legújabb távcsövei és optikái. = Föld és Ég 22. 1987. 12. sz. hátsó külső borító. Orha Zoltán felvétele. [SRG.]

MOLDVAY Loránd: Asztrobléma a Bakony-hegység nyugati részén. = Földrajzi Értesítő 36. 1987. 3-4. füz. pp. 305-320. Az ún. bakonyi meteoritkráter. A szerző 1981-ben felhívta a figyelmet, hogy Devecser, Ajka és Pápa között a mezozóos és harmadidőszaki földtani képződményeken egy körszimmetrikus törésvonal rendszer jelenik meg. A szerkezet átmérője 23 km. Éles pereme van. Központi kiemelkedése Magyarpolánynál az Öreg-hegy. A területen lépten-nyomon ún. benyomatos kavicsok fordulnak elő, melyek túlságosan rövid idő alatt és rendkívüli erővel történt behatolást tükröznek. Ez földi folyamatokkal nem magyarázható, azt egy erős kozmikus detonáció hozhatta létre a miocén végén. [SRG.]

ANDOR György: Egy nagyszerű könyv a napról. (Simon Mitton: A nappali csillag - Napunk története) = Földrajztanítás 30. 1987. 3. sz. p. 96. Könyvismertetés. [KSZ.]

Lem, Stanislaw: A katasztrófa-elv. Az emberiség mint raritás. Teremtő rombolás a világegyetemben. The World as Holocaust. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 3. 1987. 8. [83.] sz. pp. 80-93. Fordította Révai Gábor. Pataki Tibor rajzai. Ez a mű megjelent még "Az emberiség egy perce" című kötetben is. [HAI.]

TRETHON Judit: Küszöbünkön itt topog a végpusztulás. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 3. 1987. 12. [87.] sz. p. 40. Weinbrenner Rudolf: Itt a világvége? című könyvének ismertetése. [HAI.]

HORVÁTH András: Tíz éves a csillagok színháza. (Tények és gondolatok a budapesti Planetáriumról.) = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 3. 1987. 12. [87.] sz. p. 61. [HAI.]

BORZA Tibor: Mesterséges holdak pályaszámítása különböző pontossági igények esetén. = Geodézia és Kartográfia 39. 1987. 1. sz. pp. 12-16. [KSZ.]

FLECK Alajos: Ápoljuk Regiomontanus emlékét! = Geodézia és Kartográfia 39. 1987. 1. sz. pp. 57-58. [FLA.]

ÁDÁM József: Nemzetközi szimpózium "A Föld, a Hold és a bolygók alakja és dinamikája" elnevezésű tárgykörben. = Geodézia és Kartográfia 39. 1987. 2. sz. pp. 122-126. [KSZ.]

BÜTTNER György: A Nemzetközi Asztronautikai Társaság 37. kongresszusa. = Geodézia és Kartográfia 39. 1987. 2. sz. pp. 126-127. Innsbruckban, 1986. okt. 4. és 11. között. [KSZ.]

FLECK Alajos: Waczulik Margit (szerk.): A táguló világ magyarországi hírmondói XV-XVII. század. Budapest, 1984. Gondolat Kiadó. 536 oldal, 29 ábra. = Geodézia és Kartográfia 39. 1987. 2. sz. p. 143. Könyvismertetés. [FLA.]

MIHÁLY Szabolcs: A "Mesterséges holdak geodéziai és geofizikai célú megfigyelése" címmel rendezett Interkozmosz tudományos konferencia. = Geodézia és Kartográfia 39. 1987. 4. sz. pp. 299- 302. Szentendre, 1987. máj. 18-23. [KSZ.]

hyly: Űrhajóskongresszus Budapesten. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos ismeretterjesztő folyóirata 21. 1987. 1. sz. p. 31. [FŐA.]

Kínai ballisztikus rakéta. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos ismeretterjesztő folyóirata 21. 1987. 1. sz. p. 38. [FŐA.]

HORVÁTH András: Az asztronautika 30 éve 1957-1987, a szovjet hordozórakéta-fejlesztés tükrében. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos ismeretterjesztő folyóirata 21. 1987. 4. sz. pp. 2-11. [FŐA.]

BEÖTHY Mihály: Űrtevékenység és nemzetközi együttműködés. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos ismeretterjesztő folyóirata 21. 1987. 4. sz. pp. 12-14. [FŐA.]

GRÁFIK János: Le Bourget - 1987 repülő- és űrhajózási kiállítás. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos ismeretterjesztő folyóirata 21. 1987. 4. sz. pp. 25-28. [FŐA.]

hyly: Műholdak a nemzetközi biztonság szolgálatában. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos ismeretterjesztő folyóirata 21. 1987. 4. sz. pp. 29-31. [FŐA.]

JANKOVSZKY János: Magyar műszerek szállnak a Phobosra. Űrszenzáció jövőre. = Impulzus 3. 1987. jan. 10. 1. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Egymást kereső világok. Galaktikus magány? = Impulzus 3. 1987. jan. 24. 2. sz. p. 52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Hol a tizedik bolygó? Csillagászat ’87. = Impulzus 3. 1987. febr. 7. 3. sz. p. 55. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Gondok a Holddal. A kőzet nem felelt. = Impulzus 3. 1987. márc. 21. 6. sz. p. 53. [SRG.]

BEÖTHY Mihály: Könyvekről csillagfényben. = Impulzus 3. 1987. ápr. 18. 8. sz. pp. 23-24. Csaba György: Csillagjóslás - legenda és valóság és Sebestyén Zsuzsa: Játékos asztrológia című kötetek ismertetése. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Felfoghatatlan távlatok. Szupergalaxis - 12 milliárd fényévre. = Impulzus 3. 1987. ápr. 18. 8. sz. p. 53. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Csillagok születnek. Az "égi vadász". = Impulzus 3. 1987. máj. 29. 11. sz. pp. 51-52. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Milyen messze vannak a csillagok? Érdekességek és kuriózumok. = Impulzus 3. 1987. jún. 13. 12. sz. pp. 52-53. [SRG.]

ALMÁR Iván: Asztronómia - asztrológia. = Impulzus 3. 1987. jún. 13. 12. sz. p. 57. Reagálás Beöthy Mihály április 18-án megjelent cikkére. [SRG.]

BEÖTHY Mihály: Csillagokról (moderato). = Impulzus 3. 1987. júl. 25. 15. sz. p. 56. Válasz Almár Iván június 13-án megjelent cikkére. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Csillagászok kontra csillagjósók. = Impulzus 3. 1987. aug. 9. 16. sz. p. 57. Hozzászólás Almár Iván és Beöthy Mihály vitájához. [SRG.]

KARA Tamás: Egy vita margójára. = Impulzus 3. 1987. szept. 5. 18. sz. p. 57. Hozzászólás Almár Iván és Beöthy Mihály vitájához. [SRG.]

BÁNYAI János: Mások véleménye is fontos. = Impulzus 3. 1987. szept. 5. 18. sz. p. 57. Hozzászólás Almár Iván és Beöthy Mihály vitájához. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Bolygó(k) a Plutón túl? = Impulzus 3. 1987. szept. 5. 18. sz. p. 54. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Az Encke-kométa. A legrövidebb periódusú üstökös. = Impulzus 3. 1987. szept. 19. 19. sz. p. 54. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Io, Európa, Ganymedes, Callisto. A Galilei-holdak különös világa. = Impulzus 3. 1987. okt. 3. 20. sz. p. 53. [SRG.]

JANKOVSZKY János: A Titan különös világa. Narancssárga szénhidrogén óceán. = Impulzus 3. 1987. okt. 17. 21. sz. p. 53. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Üstökösjárás ’87. A visszatérő vándorok. = Impulzus 3. 1987. nov. 14. 23. sz. p. 53. [SRG.]

MIZSER Attila: Szupernova a Nagy Magellán Felhőben. = Impulzus 3. 1987. nov. 28. 24. sz. pp. 52-53. [SRG.]

JANKOVSZKY János: Törpegyűrű a Neptunusz körül? = Impulzus 3. 1987. dec. 28. 26. sz. p. 54. [SRG.]

B., A.: Űrtervek. = IPM Interpress Magazin 13. 1987. jan. pp. 46-50. A világűr gyakorlati hasznosítása. [NRO.]

HEPPENHEIMER, A. T.: Ha meghalnak a csillagok. = IPM Interpress Magazin 13. 1987. jún. pp. 8-10. Az emberiség jövője. [NRO.]

Nagypénteki sötétség. = IPM Interpress Magazin 13. 1987. aug. pp. 8-9. A Biblia szerint Krisztus kínhalálának idején a Földre sötétség borult. Vajon valóban szimbólumról van-e szó csupán, és ha nem, mi okozta ezt a természeti jelenséget? Forrás: Historama. [NRO.]

Szivacs planéta. = IPM Interpress Magazin 13. 1987. szept. pp. 168. A marsi víz nyomában. A GEO folyóirat alapján [NRO.]

Kozmikus pörgettyű. = IPM Interpress Magazin 13. 1987. dec. p. 98. Gravitációs kísérletek. Forrás: Der Spiegel. [NRO.]

LÉVAI Ferenc: Kedves Tagtársunk! = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 2. A megye legjobb észlelőit és legjobb bemutatóit félévente vásárlási utalványokkal jutalmazzák. [KSZ.]

A CSBK megyei vezetősége által kiküldött adatlapok... = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 2. A nyilvántartás 524 tagot regisztrált, ebből 129 az aktív tag. 81 tagtárs rendelkezik távcsővel, de 97 tag tartja magát észlelőnek. A szakköri tagok száma 66. [KSZ.]

Elismerések. Díjazottak. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 2. A TIT megyei Szervezet 1986. első féléves tevékenysége alapján Forgács Józsefet kiváló bemutató díjjal jutalmazta. A kiváló észlelő elismerést Sári Gyula, Tepliczky István, Glász Gábor kapta.; az 1986-os szombathelyi CSBK Találkozón Zerinváry Emlékérmet kapott Dinga László (Tata) és Jónás László (Esztergom). [KSZ.]

Pulai László. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 3. Nekrológ. 1944. nov. 20-án született Bánhidán. Az ő irányítása mellett alakult meg és működött a tatabányai csillagászati szakkör. Nagyban segítette a tatabányai csillagvizsgáló megépítését és eszközeinek felszerelését. Főleg napészlelésekkel foglalkozott. 1986. máj. 15-én hunyt el Tatabányán. [KSZ.]

A CSBK tábora. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 3. 1987. máj. 1-3-ig lesz Mogyorósbányán. [KSZ.]

SARLÓS János: A CSBK őszi táboráról. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. pp. 3-4. Beszámoló az 1986. őszi táborról, melyen 22 fő vett részt. [KSZ.]

DINGA László: Komárom megyei Halley-expedíció. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. pp. 4-5. Az expedíció vezetőjének részletes beszámolója. 1986. ápr. 12-én indultak Tatáról egy Barkas mikrobusszal és egy Zsiguli Combival. 16-án hajóztak át Pireuszból és kétórás hajóúttal érkeztek San Marina halászfaluba. A +37 fok földrajzi szélességről a Halley-üstököst sikerült észlelniük. 21-én hajóztak vissza és Görögországban még számos nevezetességet tekintettek meg. A 12 résztvevő: Bereznyei István, Csapó Antal, Dinga László, Farkas Balázs, Eördögh Szabolcs, Gróf János, Hauber László, Kókai József, Mudrok Béla, Szíjártó Lajos, Valkó Csaba, Wochner Sándor. [KSZ.]

JÓNÁS László: Halley expediciók 1986. Budapest. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 6. A budapesti Uránia Csillagvizsgáló és a Magyar Televízió közös szervezésű autóbuszos expedíciója Kréta szigetére 1986. márc. 8-26-ig, 36 fővel. [KSZ.]

GLÁSZ Gábor: Halley expediciók 1986. Pécs. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 6. Pécsről 1986. márc. 29-én indult autóbuszos expedíció Kréta szigetére, 33 fővel. [KSZ.]

Ezt írták... Marusák Dezső: A sugárpirométer. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 7. A Természettudományi Közlöny 1927 szeptemberi számából. [KSZ.]

Megyénk csillagászati szakkörei. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 7. Esztergom, Dorog, Tát, Tata, Oroszlány, Tatabánya szakköreinek adatai, műszerei. [KSZ.]

CHAIKIN, Andrew: A Voyager a jég birodalmában. 2. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. pp. 8-10. Sky and Telescope 1986. ápr. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Asztrofotográfia. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 10, 14. Egyszerűen elkészíthető óragép. Az Orion csillagkép fényképe 1987. jan. 29-én. [KSZ.]

MÉCS Miklós: CSBK kirándulás Piszkéstetőre és Gedőctetőre. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. pp. 11-12. A Komárom megyei CSBK 40 tagjának tanulmányi kirándulása 1986. okt. 18-19-én. [KSZ.]

Wilson 1986. l üstökös adatai. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 12. Az Üstökös 50. száma alapján. [KSZ.]

MÉCS Miklós: Bemutatkozik az Esztergomi Révész Béla Úttörőház Csillagászati Szakköre. 2. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 13. [KSZ.]

Ellentétes viselkedésű csillagok: R és T Corona Borealis. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 14. Sky and Telescope 1986. aug. Fordította: Sári Gyula. [KSZ.]

Jónás László, Sári Gyula, Kókai József fotói. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 14. [KSZ.]

NYERGES Gyula: Főégés ’86. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. pp. 15-16. Egy amatőr naplója avagy Főégés tábor ’86/ifjúsági. Mogyorósbánya Kő-hegy 1986. aug. 3-8. [KSZ.]

Jelen számunkban kezdjük meg tagnévsorunk leközlését. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. 16. Az Esztergom és környéki tagok. [KSZ.]

Jelentkezési lap. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 1. sz. p. [17.] 1987. jún. 20-ra a CSBK XI. megyei Találkozójára, Oroszlányba. [KSZ.]

LÉVAI Ferenc: Kedves Tagtársunk! = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 2. A megye legjobb észlelőit és legjobb bemutatóit félévente vásárlási utalványokkal jutalmazzák. [KSZ.]

Megyei CSBK találkozó Oroszlányban. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 2. 1987. jún. 20-án rendezték a XI. megyei találkozót, 80 fő részvételével. Jutalmazták 1986-1987 kiváló észlelőit (Forgács József, Sári Gyula, Glász Gábor, Neuwirth Csaba) és bemutatóit (Forgács József, Mécs Miklós, Farkas Ferenc, Tóth János). A következő, XII. találkozót 1988. jún. 4-én rendezik Tarjánban. [KSZ.]

KOVALICZKY István: Űreszközök. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

SÁRI Gyula: A csillagképek latin neveiről. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Komárom Megye csillagászati emlékei. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. pp. 4-5. Komáromi Kacz Endre. [KSZ.]

Legek az űrkutatásból. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 5. [KSZ.]

Mit jelent. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 5. Idegen nyelvű csillagászati szavak magyarázata. [KSZ.]

ALFÖLDI Attila - ZAJÁCZ György: Okkultációk csillagfedések. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 5. 1987. október - december jelenségeinek előrejelzése. [KSZ.]

Az SMC felbomlása. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 6. Sky and Telescope 1986. nov. fordította S. Gy. [Sári Gyula] [KSZ.]

Aforizmák. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 6., 15. [KSZ.]

SARLÓS János: Föld és Ég tábor - 1987. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. pp. 6-7. Mogyorósbánya, Kő-hegy 1987. júl. 23. és aug. 4. között. [KSZ.]

SARLÓS János: Tavaszi tábor 1987. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 8. Mogyorósbánya, Kő-hegy 1987. máj. 1-3. [KSZ.]

SCHORN, Ronald A.: Csillag granuláció. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 9., 11. Sky and Telescope 1987. szept. fordította: Jeber Arif. [KSZ.]

MÉCS Miklós: Csillagászati rendezvények. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 9. CSBK Országos Találkozók. Országos Csillagászati Szakköri Vetélkedők. Szakkörvezetők Országos Tanácskozásai. CSBK Komárom megyei Találkozók. Sorszámuk, helyük, évszámuk. [KSZ.]

Ezen számunkban folytatjuk tagnévsorunk közlését. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. pp. 10-11. Az Esztergom és környéki tagok. A Tatabánya és környéki tagok. [KSZ.]

Híres emberek. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 11. Feleki László: Mindenféle híres emberek című könyvéből gyűjtötte: Nyerges Gyula. [KSZ.]

Ezt írták 60 éve. Wodetzky József: A csillagok hőmérsékletének mérése. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. pp. 12-13. A Természettudományi Közlöny 1927. novemberi számában megjelent cikke. [KSZ.]

FORGÁCS József: Idealizmus 2100 DNS kozmosz. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. pp. 14-15. Csillagászati jellegű fantasztikus novella. [KSZ.]

Kókai József fotói. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. 14. Meteor. A Halley-üstökös Görögországból. [KSZ.]

F. J. [FORGÁCS József]: Csillagok csillagok. = Komárom megyei CSBK Híradó 3. 1987. 2. sz. p. [16.] Csillagászati jellegű fantasztikus novella. [KSZ.]

RÁKÓCZI Ferenc: A Jupiter meteorológiája. 1. = Légkör 32. 1987. 1. sz. pp. 18-20. [SRG.]

[MEZŐSI Miklós]: Olvastuk... A Challenger-katasztrófa oka. = Légkör 32. 1987. 1. sz. p. 24. 1986. jan. 28. Technika 1986. 10. sz. [SRG.]

PŐDÖR János: A soproni meteorológiai megfigyelések története. = Légkör 32. 1987. 1. sz. pp. 25-27. Nyári időszámítás először 1920. máj. 1-től szept. 20-ig tartott. 1938. jan. 25-én este északi fény volt látható. Nov. 7-én 21.41 órakor teljes holdfogyatkozás volt látható. [SRG.]

RÁKÓCZI Ferenc: A Jupiter meteorológiája. 2. = Légkör 32. 1987. 2. sz. pp. 24-26. [SRG.]

[MEZŐSI Miklós]: Olvastuk... A METEOSAT szolgáltatásai. = Légkör 32. 1987. 3. sz. p. 20. 1986. jan. 28. Számítástechnika 1987. 6. sz. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Megemlékezés egy múzeumról. = Légkör 32. 1987. 3. sz. pp. 31-33. Meteorológiai és Csillagászati Múzeumról. [SRG.]

CSOMOR Mihály: 100 éve történt. A Természettudományi Közlöny 1887. decemberi számában. "Régi magyar megfigyelések rovat"-ban. = Légkör 32. 1987. 3. sz. p. 34. Gerevich Elemér 1826-ban időjárás jelentést közöl a Sz. Gellért hegyén lévő "tsillag-vizsgáló toronyból". [SRG.]

TÓTH Róbert: Hatnak-e a napfoltok a cukorrépa termésre? = Légkör 32. 1987. 4. sz. pp. 20-23. [SRG.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1987. január havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. jan. p. 1. Tresó Gábor, Magyari Béla, Károlyi Gábor, Szoboszlay Endre előadásai. [KSZ.]

A Kör jellemző adatai 1986-ban. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. jan. p. 1. A Csillagdába 1102 vendég látogatott. Az 5 komplex bemutatót 1300 látogató tekintette meg. A Csillagászati Hét távcsöves bemutatóin 320-an voltak. A MAK 40 foglalkozására 635-en jöttek. [KSZ.]

Észlelési ajánlat januárra. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1987. február havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. febr. p. 1. Gombos Attila, Alföldi Attila, Károlyi Gábor, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat februárra. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, Nova And 1986. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1987. március havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. márc. p. 1. Zajácz György, Károlyi Gábor, Szoboszlay Endre előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat márciusra. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, 1987c Nishikawa-Takamizawa-Tago üstökös, 1986 l Wilson üstökös, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

Kivonat a Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 15 éves jubileumi foglalkozásának megemlékezéséből 1987. március 19-én. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. márc. pp. 2-3. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1987. április havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. ápr. p. 1. Fenyvesi András, Czakó István, Károlyi Gábor, Szoboszlay Endre, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat áprilisra. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, 1987c Nishikawa-Takamizawa-Tago üstökös, 1986 l Wilson üstökös, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1987. május havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. máj. p. 1. Karácsony László, Károlyi Gábor, Zajácz György, Gombos Attila előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat májusra. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, 1986 l Wilson üstökös, 1987c Nishikawa-Takamizawa-Tago üstökös, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1987. június havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. jún. p. 1. Fenyvesi András, Tresó Gábor, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat júniusra. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, 1986 l Wilson üstökös, 1986n Sorrels üstökös, 1987c Nishikawa-Takamizawa-Tago üstökös, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1987. július és augusztus havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. júl-aug. p. 1. Nyáron a megfigyelő program az ajánlat. [KSZ.]

[Észlelési ajánlat júliusra és augusztusra.] = [Magnitúdó Körlevél] 1987. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fiatal holdsarlók, 1986 l Wilson üstökös, fényesebb kisbolygók, meteorrajok. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1987. szeptember havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. szept. p. 1. Szoboszlay Endre, Czakó István, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat szeptemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1987. október havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. okt. p. 1. Szoboszlay Endre, Czakó István, Tresó Gábor, Zajácz György, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat októberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, Bradfield 1987s üstökös, 7-én félárnyékos holdfogyatkozás, meteorraj. [KSZ.]

Csillagászati Hét. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. okt. p. 2. 1987. okt. 30 - nov. 5. Zajácz György, Kálmán Béla, Gesztelyi Lídia, Ludmány András, Bődi Zoltán előadásai. [KSZ.]

Planetárium. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. okt. p. 3. A TV képernyőjén 1799 csillag és 9 égitest jeleníthető meg. A számítógép egy ZX Spectrum 48K RAM-mal. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1987. november havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. nov. p. 1. Czakó István, Szoboszlay Endre előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat novemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, Bradfield 1987s üstökös, meteorrajok. [KSZ.]

Plejádok okkultációja 1987. november 6/7-én. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. nov. p. 2. A jelenség térképével. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1987. december havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. dec. p. 1. Zajácz György, Gombos Attila előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat decemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1987. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, Bradfield 1987s üstökös, meteorraj. [KSZ.]

  TORDA István: A naptár-vita és egy ismeretlen debreceni nyomtatvány 1585-ből. = Magyar Könyvszemle 103. 1987. 3. sz. pp. 217-220. "1582. február 14-én XIII. Gergely pápa elrendelte a nevéhez fűződő naptárreformot. 1583-ban a magyar nyomdákban - Nagyszombaton, Németújvárott - is megjelentek az első (1584-re szóló) új-kalendáriumok A protestánsok azonban hevesen tiltakoztak a pápától eredő reform ellen, s továbbra is ragaszkodtak a Julián-naptárhoz.
Ennek jegyében nyomtatta Váradon Hoffhalter Rudolf azt az 1585-re szóló ó-naptárt és prognosztikont, amelyből ugyan nem maradt fenn példány, de amelynek emlékét a megjelenését követő vitairatokon kívül Weszprémi István híres életrajzgyűjteménye is megőrizte. Weszprémi még a kalendáriumhoz fűzött, az "Antikrisztus" találmányát ócsárló versből is idéz: Qui sapit, in veteri maneat ratione dierum, / Nam noua nil verae laudis habere potest. / Hanc Anti-Christus genuit, sibi seruet eandem, etc." Kővári Aladár fordításában: "Az, ki okos, tartson ki a régi napok sora mellett, / mert biz az új naptár nem dicsekedni való. / Antikrisztus az apja, no hát csak tartsa magának, stb." [SRG.]

ALMÁR Iván: Egyedül a Világegyetemben? Biocsillagászok Balatonfüreden. = Magyar Nemzet 50. 1987. aug. 8. p. 10. [SRG.]

SZÁNTÓ György Tibor: Newton katedrájának örököse. Stephen W. Hawking Budapesten. = Magyar Nemzet 50. 1987. szept. 1. p. 7. "Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézete Nemzetközi Elméleti Fizikai Műhelyének meghívására ismét jeles tudós vendégeskedik a magyar fővárosban. Stephen W. Hawking a ma kezdődő - relativitáselmélettel foglalkozó - tanácskozás résztvevőjeként két fontos előadást és kötetlen konzultációkat tart. Hawking az elméleti matematika és asztrofizika világának meghatározó egyénisége, számos korszakos jelentőségű elmélet fűződik a nevéhez. Hawking jelentős érdemeket szerzett a klasszikus, általános einsteini relativitáselmélet és a kvantumelmélet egy sajátos ötvözetének létrehozásában, az általa kvantumgravitációnak elnevezett diszciplína megteremtésében. A két elmélet és gondolkodásmód közelítése a tudományos világ egyik álma, valóra váltásáért Hawking professzor és hívei Cambridge-ben - Newton egykori "tanszékén" - saját kutatóműhelyt tartanak fenn.
Hawking ugyan maga is sokat utazik, de tevékenysége Cambridge-t forgalmas zarándokhellyé tette. Számos elméleti matematikus keresi őt fel, hogy közösen töprengjenek az Univerzum keletkezésének és jelen állapotának matematikai leírásán. A 45 éves angol tudós elmondta: miközben általánosan elfogadottá vált az ő azon nézete, hogy a világegyetem az úgynevezett "szingularitással" (szingularitás = a matematikában olyan hely, melyben a függvény nem szabályos) kezdődött, a maga részéről szakított saját korábbi elképzeléseivel. Úgy véli, ha ezt az elméletet elfogadnánk, akkor az Univerzummal kapcsolatos egyetlen filozófiailag is elfogadható magyarázat így hangzana: "a világegyetem most azért olyan, amilyen, mert egykor olyan volt, amilyen volt." Hawking nézete, hogy az Univerzum alapállapota matematikai értelemben kompakt, vagyis nem végtelen, de nincsenek peremei sem, szerkezetét a lyukas sajtéhoz hasonlítaná.
Nézeteinek jelentőségét abban látja, hogy általuk a természeti törvények érvényét a "Nagy Robbanás" előtti - vagyis a világegyetem keletkezését megelőző - állapotra is ki lehetne terjeszteni. (Ma a tudósvilágban inkább az a vélemény dominál, hogy a természeti törvények csak az "ősrobbanás" után léptek működésbe.) Stephen W. Hawking másik nagy kutatási területe az euklideszi és einsteini elmélet, a gravitáció, és a "fekete lyukak" matematikai-asztrofizikai konfliktusainak közös rendszerbe foglalása. Bízik abban, hogy a világot - keletkezésétől kezdve - matematikailag is le lehet majd írni. Az ehhez vezető úton az egyik, legjelentősebb lépés éppen neki köszönhető. Hawking matematikailag bizonyította, hogy a fekete lyukaknak - tehát az üres, görbült tereknek - hőmérsékletük van és úgynevezett feketetestsugárzást bocsátanak ki.
Stephen W. Hawking különös ember. A szervezetét mozgató motoros idegek elsorvadtak, így ragyogó szelleme csak a komputertechnika csodáinak közbejöttével érvényesül. Tolókocsijába épített hangszórón keresztül szólal meg, testét is gép tartja életben, gondolatait - mondatokba rendezve - képernyőre vetíti. Teljes bénultsága sem gátolja azonban abban, hogy - igaz, négy segítőjével és az amerikai DATAVUE cég nagyszerű softverjei révén - az idő kezdetét és végét, a világegyetem keletkezésének nagy titkait kutassa. Mennyi idős az Univerzum? - tették fel neki a félig tréfás kérdést. Gépeinek segítségével, de igen határozottan válaszolt: 10-20 ezer millió éves." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ALPÁR László: Az USA űrprogramja a Challenger után. = Magyar Tudomány 94.(32.) 1987. jan. 2. sz. pp. 57-60. La Recherche 1986. júl-aug. számai alapján. [KSZ.]

SZABADOS László: Egymást felfaló galaxisok. = Magyar Tudomány 94.(32.) 1987. jan. 2. sz. pp. 61-62. Zemlja i Vszelennaja 1986. 4. száma alapján. [KSZ.]

SZABADOS László: Természeti kincsek felülről nézve. = Magyar Tudomány 94.(32.) 1987. márc. 3. sz. pp. 217-219. [KSZ.]

BAKONYI Péter: Elektronikai kutatások eredményei az Akadémián. = Magyar Tudomány 94.(32.) 1987. ápr. 4. sz. p. 315. Az MTA KFKI részvétele a nemzetközi együttműködésben folyó VEGA-programban. [KSZ.]

ALPÁR Gyula: Min dolgoznak a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumban? = Magyar Tudomány 94.(32.) 1987. máj. 5. sz. pp. 370-373. [KSZ.]

Balázs Béla (Rákoshegy, 1935. ELTE) a fizikai (csillagászati) tudomány doktora. Értekezésének címe: A galaktikus spirálkarok vizsgálata nyílt csillaghalmazok segítségével; opponensek: Barta György és Marx György, ... Almár Iván, ...; bírálóbizottság: Nagy Károly, ... Ill Márton és Perjés Zoltán, ... Barcza Szabolcs, Kálmán Béla és Patkós László... = Magyar Tudomány 94.(32.) 1987. júl-aug. 7-8. sz. p. 632. [KSZ.]

VARGA Péter: Háromszáz éves Newton gravitációs törvénye. = Magyar Tudomány 94.(32.) 1987. dec. 12. sz. pp. 967-973. [KSZ.]

Címlapunkon: Zana Péter felvétele. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. címlap. Egy tűzgömbről a pólus környékén, 1983. szept. 9-én. [KSZ.]

Szerkesztői levél. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. p. 2-3. [SRG.]

HERS, Jan: Bemutatjuk... Változócsillag-észlelés Dél-Afrikában. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. pp. 4-6. [SRG.]

RITZL Ferenc - HEGEDÜS Tibor: A meteorok felvillanási időtartamának becsléséről. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. pp. 7-12. [SRG.]

PAPP János: A kisbolygóközelítések megfigyelése. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. p. 12. [SRG.]

Hírek, érdekességek. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. p. 13. Pallas okkultáció.; Plútó - Charon.; A Hold kisbolygófedései. [SRG.]

Üstökösök. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. pp. 14-15. P/Halley - 1982i.; Wilson - 1986l.; Sorrells - 1986n.; Lovas - 1986p. [SRG.]

ISKUM József: Nap megfigyelések 1986 november. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. p. 16. [SRG.]

PAPP János: Bolygók. Vénusz. A bolygófeldolgozások elé.; Vénusz - 1983, 1985. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. pp. 17-21. [SRG.]

KARÁSZI István: Fogyatkozások 1986. október 17. Teljes holdfogyatkozás. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. pp. 22-25. 1987 januártól az új okkultáció-rovatvezető Szabó Sándor lesz. [SRG.]

PAPP János: Felhívás bolygóészlelésre! Szimultán Bolygórajzolási Program. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. p. 25. [SRG.]

CSÓTI István - TEPLICZKY István: Meteorok 1986. szeptember - október. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. pp. 26-29. [SRG.]

TEPLICZKY István: Időtartam becslés. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. p. 30. [SRG.]

CSÓTI István: A Cook-radiánskatalógus hiányosságai. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. pp. 31-32. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. p. 33. Társszervezeteink Perseida-összefoglalói - 2.; Egy érdekes rendellenes meteor. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. pp. 34-37. Belga társszervezetünk munkájáról.; Nova Andromedae 1986.; PVH Report 15.; T Pyxidis.; Nova Centauri 1986.; Hamis nóva a Lacertában.; Nóva a Kis Magellán Felhőben. [SRG.]

KOVÁCS István: Változócsillag típusok. 3. Pulzáló változók. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. pp. 38-42. [SRG.]

SOÓS Zoltán: Mira szélsőértékek 1986-ban. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. p. 42. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: A hónap változója: Mira Ceti. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. p. 43. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok október - november. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. pp. 44-46. [SRG.]

A "MACSIT" alakuló közgyűlése. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. p. 46. Budapesten, 1987. február 28-án lesz. [SRG.]

Észlelők figyelmébe. Jelenségnaptár február. = Meteor 17. 1987. jan. 1. sz. pp. 47-48. [SRG.]

Címlapunkon: Papp János felvétele. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. címlap, p. 5. A Praesepe nyílthalmaz a Cancer csillagképben, 1986. jan. 7-én. [KSZ.]

KÜVELER, Gerd: A napfoltcsoportok keletkezése és felbomlása. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 1-3. Zerinváry Szilárd: Nap, Föld, Emberiség című könyvének részletével. Ford: Fazakas József, Iskum József. [SRG.]

Holdfogyatkozás Európa szemével. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 4-5. Német csillagászati lapok cikkeiből összeállította: Papp János, Szőke Balázs. [SRG.]

CSBK-élet. Kiállítás Jászapátiban. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. p. 5. [SRG.]

Fazakas József 1925 - 1987. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. p. 6. Nekrológ. [SRG.]

Üstökösök. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 7-8. Urata - Niijima 1986o., P/Grigg - Skjellerup 1986m., Levy 1987a., Nishikawa - Takamizawa - Tago 1987c., Lovas 1986p., Terasako 1987d. Összeállította: mzs - p. j. [Mizser Attila, Papp János]. [SRG.]

Új kiadványok. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. p. 8. Égi kalendárium., Tuboly Vince: Mély-ég csodák című munkák ismertetése. [SRG.]

PAPP János: Szakköri észlelési gyakorlat. 2. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. p. 9. [SRG.]

ISKUM József: Nap megfigyelések 1986 december.; A Nap minimum-időpontja. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. p. 10. [SRG.]

Bolygók. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 11-17. Mars 1983/84., 1986/87-1.; Szimultán rajzok.; Papp János: A Vénusz felkeresése a nappali égbolton.; A hónap kisbolygója: (5) Astraea. [SRG.]

CSÓTI István - TEPLICZKY István: Meteorok 1986. november. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 18-22. [SRG.]

Meteorfotó tulajdonosok figyelmébe! = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 22-23. [SRG.]

CSÓTI István: Quadrantida-hétvége a Rák-tanyán. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 23-26. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok november - december. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 27-29. [SRG.]

KOVÁCS István: Változócsillagok 1986. november - december. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 30-32. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek: Japán amatőr kiadványok.; Kovács István: A hónap változója: UU Aurigae.; Nova-gyanús csillag a Herkulesben.; MZS [Mizser Attila]: Újra indul a Pleione! = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 33-36. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - KOVÁCS István - MIZSER Attila: R Cygni 1973 - 86. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 37-41. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - MIZSER Attila: X Ophiuchi 1977 - 86. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 41-44. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Szabadszemes objektumok. Régi megfigyelések. Holdsarló észlelések régi naplókban. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 45-46. [SRG.]

Asztrofotográfia. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. p. 46. [SRG.]

Észlelők figyelmébe. Jelenségnaptár március. = Meteor 17. 1987. febr. 2. sz. pp. 47-48. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József felvétele . = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. címlap, 5. Egy a Nap előtt áthaladó repülőgépről, 1978. ápr. 26-án. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Objektívfűtés. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 1-3. [SRG.]

ISKUM József: Nap megfigyelések 1986 január. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. p. 4. [SRG.]

PAPP János: Bolygók. Külső bolygók: Uránusz, Neptunusz.; Felhasználhatatlan bolygórajzok.; Szaturnusz - 1980 - 1985 - 1986. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 5-11. [SRG.]

Meteorok 1987. január. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

TEPLICZKY István: MMTÉH - ’86. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 14-18. [SRG.]

Észlelési felhívás (teleszkópikus meteorészlelésre). = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

A Hingene-i találkozó témáiról. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 19-21. Az európai meteorészlelő amatőrök találkozója. Összeállította: Süle Gábor. [SRG.]

MACSIT. Az alakuló ülésről. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 21-22. Az alakuló közgyűlés 1987. febr. 28-án volt a budapesti Uránia Csillagvizsgálóban. Megválasztották a társaság vezetőit: Dankó Sándort, Tarnay Kálmánt, Kalmár Tamást, Hollósy Tibort. Távlati terv a bicskei csillagvizsgáló rekonstrukciója. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 23-25. Merkúr-átvonulás 1986. nov. 13.; A Ganymedes teljes fogyatkozása 1986. október 21.; Hold okkultáció észlelések. [SRG.]

KOVÁCS István - MIZSER Attila: Változócsillag típusok. 4. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 26-31. [SRG.]

MZS [MIZSER Attila]: Változások a PVH programjában. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. p. 31. [SRG.]

Szupernóva a Nagy Magellán Felhőben. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

MIZSER Attila: A hónap változója: Z Ursae Majoris. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. p. 32. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - BAKONDI Gábor - KOVÁCS István: Két félszabályos változó: TX Dra, AH Dra 1974 - 86. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 33-38. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok december - január. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

[KESZTHELYI Sándor:] Szabadszemes objektumok. Holdsarló megfigyelések 1986 - 87.; Az 1986-os év megfigyeléseiről: Állatövi fény., Éjszakai világító felhők., Szabadszemes napfoltok., Hold - bolygó együttállások., Kiváló átlátszóságú éjjelek., Különleges fények - azonosíthatatlan objektumok. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 42-46. [SRG.]

Észlelők figyelmébe. Jelenségnaptár április. = Meteor 17. 1987. márc. 3.(129.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

Címlapunkon: Varga János felvétele. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. címlap, 5. A holdfelvétel 190/1140-es Newtonnal, 1983 áprilisában készült. [KSZ.]

BERENTE Béla: Hogyan teszteljük csillagra távcsövünket? 2. A Ronchi-féle rács-teszt. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 1-3. [SRG.]

ISKUM József - MIZSER Attila: A déli égbolt európai szemmel. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. p. 5., 9. Peter Altermatt Új-Zélandon, John Toone Ausztráliában. [SRG.]

MIZSER Attila: Elfelejtett fotométerek. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 6-9. [SRG.]

Bemutatjuk... AMS hírek. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 10-11. American Meteor Society. Összeállította: Papp János. [SRG.]

ISKUM József: Nap megfigyelések. Észlelések 1986-ban.; Nap megfigyelések 1987. február. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 12-15. [SRG.]

PAPP János: Bolygók. A Vénusz 1986-os esti láthatósága., 1986/87-es hajnali láthatóság.; Mars 1986/87 - 2.; Mars észlelők figyelmébe!; A hónap kisbolygója: (2) Pallas. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 16-23. [SRG.]

Üstökösök. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 24-26. Személyi változás rovatunk vezetésében: Ujvárosy Antal helyett Zalezsák Tamás vezeti a rovatot.; Zalezsák Tamás: Az üstökös rovat terveiről.; Üstökös hírek: IHW Archívum., P/Wisemann - Skiff 1987b., Három halvány üstökös.; Halley megfigyelések az NDK-ban. Az Astronomie und Raumfahrt cikke alapján összeállította: P. J. és Mzs [Papp János, Mizser Attila]. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok. Quadrantidák ’87. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 27-31. [SRG.]

- tey - [TEPLICZKY István]: "Műhold-meteorit" hírek Szolnokról. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 31-32. A vegyelemzés szerint az 1986. márc. 10-i hullás valószínűleg műholdpusztulás maradványa. [SRG.]

Az Éta Aquaridák 1986-ban Brazíliából. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 32-33. Ford.: Papp János. [SRG.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁR Tiborné: Teleszkópikus meteorészlelések 1986-ban. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok január - február. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

KOVÁCS István: Változócsillagok 1987. január - február. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - BAKONDI Gábor - KOVÁCS István: Egy jól ismert mira változó: R Ursae Majoris 1973 - 1986. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. pp. 42-46. [SRG.]

MIZSER Attila: A hónap változója: R Coronae Borealis. = Meteor 17. 1987. ápr. 4.(130.) sz. p. 47. [SRG.]

Észlelők figyelmébe. Jelenségnaptár május. = Meteor 17. 1987. 4.(130.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Dóczi Ottó és Lévai Sándor felvétele. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. címlap, 5. Az Orion-ködről, 1987. febr. 23-án készült 200/1260-as Newton-távcsővel. [KSZ.]

MARTINENKO, V. V. - LEVINA, A. Sz.: A Perseidák megfigyelése a Szovjetunióból 1985-ben. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. pp. 1-5. Zemlja i Vszelennaja 1986. 5. sz. Ford.: Földesi Ferenc. [SRG.]

Üstökös "leg"-ek és érdekességek. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. pp. 6-8. Összeállította: Papp János. [SRG.]

Üstökösök. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. p. 9. [SRG.]

ISKUM József: Nap megfigyelések 1987 március. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

PAPP János: Bemutatjuk... Towarzysta Obserwatorów Slonca. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. p. 11. [SRG.]

- tey - [TEPLICZKY István]: Meteorok 1987. február - március. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. pp. 12-14. Közreműködött Engel Péter. [SRG.]

- tey - [TEPLICZKY István]: Új vizuális meteorészlelő lapok. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

PAPP János: Okkultációk. Kisbolygóokkultációk. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

MIZSER Attila: PVH - 1986. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. pp. 20-24. [SRG.]

SCHWEITZER, Emile: R Aquarii - egy különleges változó (Mira, szimbiotikus, Algol-típusú és visszatérő nóva). = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. pp. 25-30. BAFOEV, 1986. 35. sz. Ford.: Havassy Dóra, Kudor Gyöngyvér. [SRG.]

MZS [MIZSER Attila]: SS Aurigae 1907 - 1984. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. p. 31. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. pp. 32-33. Összeállította: MZS, SZB [Mizser Attila, Szőke Balázs]. [SRG.]

KOCSIS Antal: A hónap változója. g Herculis. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. p. 33. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1987. február - március. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. pp. 34-37. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Szabadszemes objektumok. A hazai holdsarló megfigyelések összegzése. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. pp. 38-39. Már 68 holdsarló megfigyelés érkezett, melyek a 48 órás határ alattiak. A legkorábbi 20 észlelés táblázata. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1987. június. = Meteor 17. 1987. máj. 5.(131.) sz. p. 40. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József felvétele. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. címlap, p. 4. A Holdról, 1978. aug. 21-én 100/1000-es Makszutovval. [KSZ.]

MIZSER Attila: A déli égbolt szupernóvája. SN 1987A. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 1-4. [SRG.]

PAPP János: A meteorok fizikai tulajdonságai. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. p. 5. [SRG.]

Rendellenes kisbolygók. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. p. 6. A Minor Planet Bulletin cikke alapján írta: Papp János. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A meteorjelenség egyszerű modellje. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 7-12. [SRG.]

DEBOOSERE, Frank: Bemutatjuk... Vereniging voor Sterrenkunde - Belgium. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. p. 13. Az eredeti cikk alapján írta: Papp János. [SRG.]

A hullócsillagok színképe. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 14-17. A Zemlja i Vszelennaja 1986. 6. sz. cikke alapján fordította Földesi Ferenc. [SRG.]

KVI - TEY [KOVÁCS István - TEPLICZKY István]: PVH - MMTÉH találkozó Kalocsán. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. p. 17. [SRG.]

MIZSER Attila: Érdemes-e? = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. p. 18. Milyen üstökösöket, változócsillagokat és kisbolygókat érdemes az amatőröknek észlelni? [SRG.]

ISKUM József: Nap megfigyelések 1987. április. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

Meteorok 1987. április. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

JAHN, Jost: Állókamerás meteor fényességének meghatározása. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 25-26. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 27-28. Összeállították: Süle Gábor, Papp János. [SRG.]

SÜLE Gábor: A Monoceroitidák jelentkezése 1985-ben. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. p. 29. [SRG.]

ROGGEMANS, Paul: Vita egy közös meteorészlelési programról. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 30-34. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 1987. március - április. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1987. március - április. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

MIZSER Attila: A hónap változói. U és EU Delphini. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. p. 41. [SRG.]

MIZSER Attila: A fényességbecslés hibaforrásai. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 42-44. Részlet az észlelő amatőrök számára készülő kézikönyvből. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1987. március - április. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. pp. 45-47. [SRG.]

Észlelők figyelmébe. Jelenségnaptár 1987. július - augusztus. = Meteor 17. 1987. jún. 6.(132.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Papp János felvétele. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. címlap, p. 2. A Cygnus-ról. 1979. okt. 12-én készült 1,7/55-ös objektívvel. [KSZ.]

MIZSER Attila: SN 1987A - maximum után. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

Üstökösök. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. p. 3. Összeállította: Papp János. [SRG.]

Tallózás a csillagászati folyóiratok "felső tízezrében". = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 4-6. Összeállította: Szőke Balázs. [SRG.]

Felhívás csillagászati (fizikai) feladatmegoldó pontversenyre. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: A pulzáló vörös óriások periódusairól. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A fotoelektromos fotometria hazai lehetőségeiről. 1. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 12-15. [SRG.]

PAPP János: A csillagászati fényképezés alapjai. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 16-20. [SRG.]

FARKAS László: Kis hiba - nagy bosszúság. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

ISKUM József: Nap megfigyelések 1987. május. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

PAPP János: Bolygók. Kisbolygók 1987. március - május. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

PAPP János: Uránusz- és neptunuszholdak. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

PAPP János: Egy új kiadvány - A Ninth Planets News. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. p. 29. [SRG.]

SÜLE Gábor: Az Ursidák kitörése 1986-ban. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 30-32. Paul Roggemans cikke alapján. [SRG.]

[CSISZÁR Tibor - CSISZÁR Tiborné:] Nyári teleszkópikus program. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 33-37. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 38-40. Kudor Gyöngyvér: Észlelőhétvége Vinyén 1987. április 29 - május 3. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 41-42. [SRG.]

MIZSER Attila: Mira-észlelés binokulárral. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillag-megfigyelések beküldése az AAVSO-nak. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 46-50. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 51-52. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap változója. R Scuti = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. p. 52. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillag-észlelések 1984 - 1987. április. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 53-55. [SRG.]

MACSIT Tájékoztató. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. p. 55., 58. A MACSIT első találkozója 1987. júl. 3-5. Szolnokon. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1987. április - május. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 56-58. [SRG.]

PAPP János: Uránusz - Neptunusz - 1987 nyara. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 58-59. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1987. szeptember. = Meteor 17. 1987. júl-aug. 7-8.(133-134.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József felvétele. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. címlap, p. 4. Napfelvétel, 1984. ápr. 27-én készült 63/840-es refraktorral. [KSZ.]

ISKUM József: Összefoglaló az elmúlt 11 év (21. napfoltciklus) eseményeiről. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. pp. 2-4. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A fotoelektromos fotometria hazai lehetőségeiről. 2. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. pp. 5-8. [SRG.]

A MACSIT nyári rendezvényei. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. p. 9. 1987. jún. 6-án megbeszélés a CSBK és a MACSIT vezetői között az Urániában. 1987. júl. 3-5-ig a MACSIT I. Találkozója Szolnokon. 1987. júl. 24-31-ig észlelőtábor Rák-tanyán. [SRG.]

LIEMEN, M.: NDK filmek és tulajdonságaik. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. pp. 11-14. Ford.: Prehoffer Elemér. [SRG.]

ISKUM József: Nap megfigyelések 1987. június - július. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. pp. 15-18. [SRG.]

PAPP János: Bolygók. Jupiter - 1985. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

ORHA Zoltán: A Jupiter és a Szaturnusz megfigyeléséről. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. pp. 23-27. [SRG.]

Üstökösök. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. p. 28. Összeállította: Mizser Attila. [SRG.]

Meteorok 1987. május - június. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

TEPLICZKY István: Elfelejtett táborok - 1986. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. pp. 33-34. Összeállították: Földesi Ferenc, Mizser Attila, Kalmár Tamás, Tarnay Kálmán. [SRG.]

Draconida és Orionida térképek. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

KOVÁCS István - MIZSER Attila: Változócsillagok 1987. május - június - július. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. pp. 37-40. [SRG.]

EVANS, Robert: Az NGC 5850 szupernóvája (SN 1987B). = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. p. 41. Fordította Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. p. 42. Összeállította: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

FIDRICH Róbert: A hónap változója. Khí Cygni. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. p. 43. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1987. június - július. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. pp. 45-47. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1987. október. = Meteor 17. 1987. szept. 9.(135.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Papp János felvétele. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. címlap, p. 4. Alfa Persei nyílthalmaz, 1979. dec. 13-án készült 2,8/135 objektívvel. [KSZ.]

MIZSER Attila: "Supernova Shelton." = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. pp. 1-3. SN 1987A. [SRG.]

KESTNER, Bob: Mi is az a Dobson-távcső? = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. pp. 3-9. Telescope Making 1979. 4. sz. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

KULIN György: Kedvezményes optikák a Meteor előfizetőinek! = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. p. 9. [SRG.]

ISKUM József: Nap megfigyelések 1987. augusztus. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. pp. 10-12. [SRG.]

UJVÁROSY Antal: Üstökösök. Halley (1982i). = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. pp. 13-21. Zalezsák Tamás kiegészítésével. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok 1987. július. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. pp. 22-30. Közreműködött: Csóti István. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1987. május - augusztus. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. pp. 33-36. [SRG.]

FIDRICH Róbert - MIZSER Attila: Változócsillagok 1987. augusztus. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

Porhéj az R CrB körül. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. p. 39. Sky and Telescope 1987. áprilisi cikke alapján írta: Mizser Attila. [SRG.]

DYCK, Gerald: Változós "csillagképek." = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. p. 40. Sky and Telescope 1987. június. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. p. 41. [SRG.]

MZS [MIZSER Attila]: A PVH 15. Találkozója. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. p. 42. 1987. okt. 3. Győr. [SRG.]

A hónap változója. X Persei. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. p. 43. [SRG.]

SOÓS Zoltán: Mira szélsőértékek 1986. II. félév. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. p. 43. [SRG.]

BOTH Előd: Mesterséges holdak. Beköszöntő. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. p. 44. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Az elsők, harminc év alatt. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. pp. 45-46. Az egyes országok által elsőként felbocsájtott műholdak jegyzéke. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Plejád-fedés novemberben! = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. p. 47. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1987. november. = Meteor 17. 1987. okt. 10.(136.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Papp János felvétele. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. címlap, p. 8. Az M45-ről, 1986. jan. 7-én készült 4/300-as objektívvel. [KSZ.]

KALLÓS Károly: A VIII. országos szakköri vetélkedő feladatai. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 1-3. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A fotoelektromos fotometria hazai lehetőségeiről. 3. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A pulzáló változók (zenei) akusztikája. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

KOCSIS Antal: A Hold. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 12-17. Az újonnan indult Hold-megfigyelési rovat beköszöntőjével. [SRG.]

ISKUM József: Nap megfigyelések 1987. szeptember. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

PAPP János: Bolygók. Jupiter - 1986. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 19-23. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok 1987. augusztus. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

CSÓTI István: A Perseidák maximuma 1987-ben. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

CSÓTI István: Fényes tűzgömb Magyarország felett. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 29-30. 1987. szeptember 8. [SRG.]

NYERGES Gyula - TEPLICZKY István: FŐÉG ’87 tábor - Mogyorósbánya, Kő-hegy. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 31-32. 1987. júl. 22. és aug. 4. között. [SRG.]

Adatlapok meteorfotózáshoz. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

AAVSO-beszámoló. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 34-36. Janet M. Mattei 1987 szeptemberi levelével. [SRG.]

A hónap változója. U Orionis. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. p. 37. [SRG.]

ZAJÁCZ György: Perióduskereső program. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 38-43. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1987. augusztus - szeptember. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1987. december. = Meteor 17. 1987. nov. 11.(137.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József felvétele. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. címlap, p. 3. Az 1982. dec. 15-i részleges napfogyatkozásról készült 63/840-es refraktorral. [KSZ.]

Bradfield üstökösei. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 1-3. Az Astronomy 1982. áprilisi cikkét fordította Zalezsák Tamás. [SRG.]

Üstökösök. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 4-5. Összeállította: Horváth Ferenc, Mizser Attila. [SRG.]

Az IAU 98. kollokviuma. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 6-7. Párizsban 1987 júniusában. A l’Astronomie és a Sky and Telescope cikkei alapján írta: Havassy Dóra, Mizser Attila. [SRG.]

KOCSIS Antal: A környező országok csillagászati kiadványai. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

CSBK - élet. A Tápiómenti CSBK. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. p. 11. 1986. júl. 10-én 22 fővel alakult meg a Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör. Már 110 tagja van. Tervezik egy 600/3600 mm-es Newton-reflektor elkészítését. [SRG.]

KOCSIS Antal: A Hold 1987. október. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 12-15. [SRG.]

ISKUM József: Nap megfigyelések 1987. október. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

KULIN György: Kedvezményes optikák. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. p. 17. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Szabadszemes objektumok. Megfigyelések 1987-ben. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 18-20. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 1987. szeptember - október. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

WEISZ Csaba: Szolarizációs felvételek az M-31-ről. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

TEPLICZKY István: MMTÉH-PVH tábor Jósvafőn. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 27-28. 1987. augusztus 19-28. [SRG.]

CSÓTI István: A jósvafői tábor eredményei. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 30-33. MMTÉH-PVH-találkozó Győr 1987. október 3. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1987. szeptember - október. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1987. szeptember - október. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

MZS [MIZSER Attila]: A GCVS harmadik kötete. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 39-40. General Catalogue of Variable Stars a Változócsillagok Általános Katalógusa. [SRG.]

SN 1987 - halványodóban. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 41-42. Sky and Telescope 1987. nov. Fordította Mizser Attila. [SRG.]

SOÓS Zoltán: Mira szélsőértékek 1987. I. félév. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. p. 42. [SRG.]

KOVÁCS István: Mira változók 1984-85. 1. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. pp. 43-47. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1988. január. = Meteor 17. 1987. dec. 12.(138.) sz. p. 48. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Nóva-gyanús csillag a Herculesben. = Meteor Gyorshírek 1987. 2. sz. p. 1. 1987. febr. 9-i dátummal. Forrás: TA EWC 89. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Comet Terasako (1987d). = Meteor Gyorshírek 1987. 2. sz. p. 1. Forrás: TA EWC 89, IAUC 4303. [KSZ.]

Kisbolygóokkultációk. 1987. augusztus 31-én a (8) Flora elfedi a 9,1 magnitúdós SAO 190239-et. = Meteor Gyorshírek 1987. 4. sz. p. 1. [KSZ.]

Kisbolygóokkultációk. 1987. szeptember 8-án a (74) Galatea elfedi a 9,1 magnitúdós SAO 145609-et. = Meteor Gyorshírek 1987. 4. sz. p. 1. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: Comet Rudenko (1987u). = Meteor Gyorshírek 1987. 7. sz. p. 1. 1987. szept. 9-i dátummal. Az üstökös koordinátái 1987. szept. 12. és 27. között. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: IP Pegasi. = Meteor Gyorshírek 1987. 7. sz. p. 1. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: Új rovatok a Meteorban. = Meteor Gyorshírek 1987. 7. sz. p. 1. Kocsis Antal vezeti a Hold rovatot, Both Előd vezeti a mesterséges holdak észlelésével foglalkozó rovatot. A bolygók rovátának új vezetője Orha Zoltán lesz. [KSZ.]

Klt-Mzs: Nova Vulpecules 1987. = Meteor Gyorshírek 1987. 7. sz. p. 1. 1987. nov. 24-i dátummal. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Szupernóva-robbanás a "közelben". Amit ember szabad szemmel Kepler óta nem látott. = Népszabadság 45. 1987. márc. 24. p. 10. [ALM.]

TÓTH Imre: Eszter a Phoboszra repül. = Népszava 115. 1987. máj. 26. 122. sz. p. 9. [TIM.]

TÓTH Imre: Tízmillió négyzetkilométeres lyuk az élet védőpajzsán. = Népszava 115. 1987. okt. 6. 235. sz. p. 9. [TIM.]

KOCSIS Aranka: Harmatlegelő. Könyv. Tájoló. = Nő 36. 1987. jan. 12. 3. sz. p. 7. "A magyar népi kultúra kutatásának meglehetősen elhanyagolt területére vezeti fiatal olvasóit a szerző, Bödők Zsigmond. Ipolyi Arnold óta ősvallásunk rekonstruálásával tudományos fokon nem foglalkozott a szakterület, s bár mitikus elemek a népélet számos területéről összegyűltek később, a magyar menny benépesültségéről nagyrészt csak közvetett adataink vannak. S ugyancsak hiányosak az ismereteink - mégpedig a gyűjtések elégtelensége miatt - az égbolt racionálisabb, csillagos felének a tükröződéséről a népi tudatban. ..." Könyvismertetés. [HAI.]

SZÁZ Ildikó: Nekünk fénylenek. Közművelődés. Tájoló. = Nő 36. 1987. dec. 8. 50. sz. p. 7. "Csillagok a magyar néphitben. Ezzel a címmel rendezte meg a Csemadok Vágsellyei (Šaža) Alapszervezetének Vörösmarty Művelődési Klubja 1987 novemberében azt az előadást, melyet Bödők Zsigmond csillagász vezetett. ..." [HAI.]

PÉTER József: Irány a Mars! = Ország Világ 31. 1987. jan. 7. 1. sz. pp. 6-7. Mars-expedíciókról. [SRG.]

P. J. [PÉTER József]: Szovjet űrszolgáltatások. Lehetőségek és ajánlatok. = Ország Világ 31. 1987. jan. 21. 3. sz. p. 6. Vállalják szovjet szállítóeszközökkel más államok kutatóberendezéseinek felbocsátását. [SRG.]

KENI: Kilenc nap alatta Föld körül. A Voyager hosszú repülése. = Ország Világ 31. 1987. febr. 4. 5. sz. pp. 12-13. [SRG.]

A Challenger áldozatainak utolsó szavai. = Ország Világ 31. 1987. febr. 4. 5. sz. p. 13. [SRG.]

Az új start. = Ország Világ 31. 1987. febr. 18. 7. sz. p. 5. Szojuz TM-2 űrhajó, fedélzetén Jurij Romanyenko, Alekszandr Lavejkin. [SRG.]

PÉTER József: Az űrben a Földért. = Ország Világ 31. 1987. ápr. 8. 14. sz. pp. 6-7. Az 50-es években Szergej Koroljov a következőket nyilatkozta: "Meggyőződésem, hogy az első űrrepüléseket követően állandóan lakott űrállomások jelennek majd meg a Föld körüli pályán, ahol rendszeres megfigyeléseket, kísérleteket fognak végezni." [SRG.]

Harminc éve született a "holdbébi". = Ország Világ 31. 1987. szept. 30. 39. sz. p. 5. A Szputnyik-1. [SRG.]

KÁRPÁTI Gábor: Laudator Temporis Acti - letűnt idők dicsérője. Művelődéstörténeti gondolatok egy zsebnapóra kapcsán. = Örökség (A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa) 1987. 2. sz. pp. 27-34., címlapkép. A pécsi 1465-ös évszámos zsebnapóráról. [SRG.]

BARACS Dénes: Memento, 1986. = Pajtás 42. 1987. jan. 8. 1. sz. pp. 12-23. A Challenger űrrepülőgép katasztrófája 1986. jan. 28-án. [SRG.]

Zizi űrbázis. = Pajtás 42. 1987. jan. 22. 3. sz. p. 8. A Planetárium gyerekeknek szóló előadása. [SRG.]

VÁNDOR Klára: Egy kis csillagászat. = Pajtás 42. 1987. febr. 12. 6. sz. p. 15. Az 1987-es év csillagászati eseményeiről, fedésekről, Magyarországról nem látható nap- és holdfogyatkozásokról. [SRG.]

Munkahelyük a világűr. = Pajtás 42. 1987. márc. 5. 9. sz. p. 9. Jurij Romanyemko és Alekszandr Lavejkin a Szojuz TM-2 űrhajón a Mir űrállomásra érkezett. [SRG.]

FÜLEKI János: Az idő országútján. = Pajtás 42. 1987. nov. 19. 31. sz. pp. 6-7. Naptártörténet, az azték naptártól a mai napig. [SRG.]

Hogy mik (kik) vannak? = Perseida 2000 1987. 2. sz. p. 1. A lap 1987. febr. 19-i dátummal jelent meg. [KSZ.]

A Perseida 2000 alapelvei. = Perseida 2000 1987. 2. sz. p. 1. [KSZ.]

Mi a szösz? = Perseida 2000 1987. 2. sz. p. 2. Egy távcsőmechanika rajzának elemzése. [KSZ.]

Vers mindegy kinek! = Perseida 2000 1987. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

Első amatőrcsillagász csujogató. = Perseida 2000 1987. 2. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

CS. B. K. közlemények! = Perseida 2000 1987. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

Sherlock Holmes Pénzesgyőrben. Helyszín: Albireo 86 tábor. = Perseida 2000 1987. 2. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

Mélyég észlelők rovata. = Perseida 2000 1987. 2. sz. p. 7. [KSZ.]

Látogatás a D. CS-ben. = Perseida 2000 1987. 2. sz. pp. 8-12. A Debreceni Bemutató Csillagvizsgáló bemutatása. [KSZ.]

Látogatás az UPO-ban a P’2000 részéről. = Perseida 2000 1987. 2. sz. pp. 12-13. Látogatás a Budapesti Uránia Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

A kalocsai Haynald Obszervatórium egykori 19 cm-es Merz refraktora. = Pleione 2. 1987. 1.(5.) sz. címoldal. [KSZ.]

[Fényképek.] = Pleione 2. 1987. 1.(5.) sz. első belső borító. Nova Cyg 1986 (Sári Gyula felvétele), Nova Cyg 1986 (Csiszár Tibor és Csiszárné Molnár Éva képe), a GK Per kitörés előtt és maximumban (Italo Dalmeri képei). [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Pleione 1973-1979 közötti időszakának története. = Pleione 2. 1987. 1.(5.) sz. pp. 2-3. Elhangzott Budapesten, a PVH 10. találkozóján, 1985. márc. 30-án. [KSZ.]

MIZSER Attila: A PVH első észlelőhétvégéje a Rák-tanyán 1987. február 20-23. = Pleione 2. 1987. 1.(5.) sz. p. 4. [KSZ.]

PETROHÁN Betty - SZÁNTHÓ Lajos: Szabálytalan- és RV Tauri fénygörbék 1985-ben. = Pleione 2. 1987. 1.(5.) sz. pp. 5-16. 28 csillag feldolgozása és fénygörbéje 2511 megfigyelés felhasználásával. [KSZ.]

Változócsillag megfigyelések 1986. július-szeptember. = Pleione 2. 1987. 1.(5.) sz. pp. 17-64. 51 megfigyelő 496 változóról 11161 észlelést végzett. A lap valamennyi észlelést közli. [KSZ.]

[Fényképek.] = Pleione 2. 1987. 1.(5.) sz. hátsó belső borító. Nova And 1986 (Sári Gyula képe), Nova Her 1987 (Sári Gyula felvétele), Nova Vul 1984/1 (Arndt Jeager képe). [KSZ.]

Két fénykép a február végi, Rák-tanyán megrendezett változós hétvégéről. = Pleione 2. 1987. 1.(5.) sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

Tycho Brahe felfedezi az 1572-es szupernóvát. = Pleione 2. 1987. 2.(6.) sz. címlap. Metszet Flammarion Népszerű csillagászatának magyar kiadásából - Budapest, 1881. [KSZ.]

[Fényképek változócsillagokról.] = Pleione 2. 1987. 2.(6.) sz. első belső borító, hátsó belső borító. U Del és R UMa (Sári Gyula), khi-h Per (Italo Dalmeri, Sári Gyula). [KSZ.]

KOVÁCS István: Változóadatok számítógépen. = Pleione 2. 1987. 2.(6.) sz. pp. 2-4. A hazai változócsillag észlelések számítógépes feldolgozásának kezdetei. [KSZ.]

Változócsillag-megfigyelések 1986. október-december. = Pleione 2. 1987. 2.(6.) sz. pp. 5-40. 1986. IV. negyedévében 490 csillagról 32 megfigyelő 9209 észlelést küldött be. A lap valamennyi észlelést közli. [KSZ.]

A Varga János által készített 19 cm-es f/6-os Newton-reflektor a Rák-tanyán. = Pleione 2. 1987. 2.(6.) sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

Az Orion-köd felvétele. = Pleione 2. 1987. 3-4.(7-8.) sz. címoldal. [KSZ.]

A Stamford Obszervatórium épülete. A Stamford Obszervatórium főműszere, az 55 cm-es Makszutov-teleszkóp. = Pleione 2. 1987. 3-4.(7-8.) sz. első belső borító. Fényképek. [KSZ.]

GRIESÉ, John W. III.: Változócsillag-észlelés a Stamford Obszervatóriumban. = Pleione 2. 1987. 3-4.(7-8.) sz. pp. 2-5. [KSZ.]

Változócsillag-megfigyelések 1987 január-június. = Pleione 2. 1987. 3-4.(7-8.) sz. pp. 6-48. 1987. I. félévében 44 megfigyelő 11747 észlelést küldött 538 csillagról. A lap valamennyi észlelést közli. [KSZ.]

Az MMTÉH és a PVH győri találkozójának (15. PVH Találkozó) résztvevői 1987. október 3-án. Csóti István és Tepliczky István az 1987. szeptember 8-i tűzgömb észleléseit ismerteti. = Pleione 2. 1987. 3-4.(7-8.) sz. hátsó belső borító. Fényképek. [KSZ.]

Az U Ori fényes maximuma 1987. nov. 18. Nova Vulpeculae 1987. nov. 25. = Pleione 2. 1987. 3-4.(7-8.) sz. hátsó külső borító. Mizser Attila fényképei. [KSZ.]

KEMÉNY Barna: Bombázótól az űrhajóig. = Repülés 40. 1987. ápr. 4. sz. pp. 12-13. Georgij Tyimofejevics Beregovoj űrhajós. [SRG.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Csillagos ég. Január. = Süni 3. 1987. jan. 1. sz. pp. 16-17. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Csillagképek. = Süni 3. 1987. jan. 1. sz. p. 18. [SRG.]

A vörös bolygó. = Süni 3. 1987. febr. 2. sz. p. 14. A Marsról. [SRG.]

KISZEL Vilmos: Hajnali megfigyelések. = Süni 3. 1987. ápr. 4. sz. p. 20. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Csillagos ég. = Süni 3. 1987. okt. 10. sz. p. 16. A Pegasus csillagképről. [SRG.]

KISZEL Vilmos: Csillagos ég. November. = Süni 3. 1987. okt. 10. sz. pp. 16-17. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Mi a binokulár? = Süni 3. 1987. nov. 11. sz. p. 14. [SRG.]

GÖŐZ Lajos: Beköszöntő. = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. p. 1. A "Szabolcsi Csillagász" című lapnak egyetlen száma jelent meg: 1987 áprilisában. Ez 16 oldalnyi volt, valamint a kartonborítók, melyek külső oldala fényképek montázsaiból állt sötétkék alapon. Kiadta: a Megyei és Városi Művelődési Központ. Összeállította: Illés Balázs és Rozman Béla. A Szabolcsi Csillagász, módszertani levélként jelent meg a "Nyíregyházi csillag alatt". Célja a megye csillagászat iránt érdeklődőinek összefogása, tájékoztatása, módszertani tanácsadás iskoláknak, szakköröknek. [KSZ.]

TÁTRAI Béla: A Copernicus szakkörről. = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. p. 2. A nyíregyházi Művelődési Központban 1981-től működik a csillagászati szakkör, szombatonként 15 órától. [KSZ.]

SCHMIDT Zoltán: Gondolatok a Schmidt-kameráról. = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

DALNOKI János: Egy amatőr csillagász álma. [Vers.] = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. p. 4. [KSZ.]

DALNOKI János: Minden kezdet nehéz. (Még az amatőr csillagásznak is!) Hogyan is kezdődött? = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. p. 5. Kezdetben 60/1000 mm-es, majd egy 100/1500 mm-es, egy 300/2500 mm-es, egy 400/8000 mm-es és végül egy 400/10000 mm-es tükrös távcsövet készített életében, az akkor (1987. februárban) 83 éves szerző. Kiharcolta egy uránia csillagvizsgáló építését Leninvárosban, egy gimnázium tetejére, ebbe egy 480 mm-es tükrös távcső került. [KSZ.]

Voyager a jég birodalmában. = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. pp. 6-7. A Szaturnusz holdjainál. A Sky and Telescope 1986-os számából. [KSZ.]

BOTLIK Zsolt: Gondolatok a fizika és a csillagászat kapcsolatáról. Interjú Dr. Szombathy Miklóssal. = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. p. 8. [KSZ.]

KALOCSAY Krisztina: Házi feladat: a Cassiopeia. = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. p. 9. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban működik a Kis Csillagászok Klubja 9-10 éves gyermekeknek. [KSZ.]

KÓSA Tamás: Kozmikus katasztrófák a Földön. = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. p. 10. [KSZ.]

ROZMAN Béla: "A főiskola csillagdájáról". = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. p. 11. Az 1970-es évek eleje óta üzemel a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola csillagvizsgálója. Az egyik távcső, egy 150/2250 mm-es Zeiss Meniscas forgatható kupolában van. A másik, egy 300/2000 mm-es tükrös távcsövet eltolható tetőzet alatt helyezték el. Egy kis-planetárium is van: Baader-műszerrel. [KSZ.]

KOVÁCS Erika - MASLENYIK Andrea: Társkeresés az univerzumban. = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. p. 12. [KSZ.]

Fotósarok. = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. p. 13. Öt csillagászati fénykép. Készítette: Agócs László, Kovaliczki István, Rozman Béla. [KSZ.]

Információk a nyári táborokról. = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. p. 14. 1987. júl. 4-12-ig Kiskunhalason bentlakásos tanfolyam.; 1987. júl. 8-12-ig Kiskunhalason csillagászati szakkörvezetők továbbképző és minősítő tanfolyama.; 1987. július végén megyei észlelő tábort tervez a TIT csillagászati szakosztálya.; 1987. máj. 20-26. Kisvárdán űrhajózási és csillagászati napok és a CSBK megyei tagjainak találkozója. [KSZ.]

HERCZKU Csaba: Számítástechnika. Csillagok mozgásának szimulálása számítógépen. = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. pp. 15-16. A Tudomány 1986. áprilisi száma alapján. [KSZ.]

A főiskolai csillagda várja az érdeklődőket. = Szabolcsi Csillagász 1. 1987. 1. sz. p. 16. [KSZ.]

Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör (TCSBK) A BK készülő távcsövének felvétele. = Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör 1987. (jan. 4.) címlap. A képen az óriástávcső mechanikája (a tartóvilla és a cső rácsszerkezete) látható. [KSZ.]

KÁPLÁR Béla: Felhívjuk az Ön és érdeklődő ismerősei figyelmét. 1986. júl. 10-én megalakult a Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör. = Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör 1987. (jan. 4.) [1] p. Az egyesületnek már 75 tagja van. A Kohászati Gyárépítő Vállalat segítségével készülnek távcsövük acélszerkezeti részei. Az állvány 920, a villa 680, a tubus 375 kg. Acélszerkezeti és gépészeti tervező: Székhelyi László. Elektronikus vezérlés tervező: Várhelyi Dezső. Az ország legnagyobb amatőrtávcsövének elkészítését Káplán Béla (Farmos, Széchenyi u. 41.) gondolta el és szervezte meg, ő lett a megalakult Baráti Kör elnöke. Titkárnak Molnár Istvánt választották. A vezetőség tagja még Székhelyi László, Bodrogi György, Szabó János lett. [KSZ.]

A Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör Alapszabálya. = Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör 1987. (jan. 4.) pp. 1-5. A Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör a korabeli törvényeknek (az 1981. évi 29. sz. törvény az egyesületekről) megfelelően szabályszerűen megalakult egyesület volt. A kör fő célja az ország legnagyobb amatőrtávcsövének (600 mm objektív átmérőjű, 3600 mm fókuszú főműszer, elhelyezve egy 5 m átmérőjű kupolás csillagvizsgálóban) elkészítése volt. Az 5 oldalas stencilezett szövegrész a Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör alapszabályát közli le. Székhelye: Farmos. Az alapítás dátuma: 1986. A Baráti Kör pecsétje köriratban: József Attila Csillagvizsgáló. Felügyeleti szerve: Nagykáta Városi Jogú Nagyközségi Tanács VB. Hatósági Osztálya. [KSZ.]

[Címlapképek.] = Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör 1987. [febr.] címlap. 1 oldalas fényképes fedőlap. Alul három fénykép a 60 cm-es tükrös távcső mechanikáját mutatja egy szerelőcsarnokon belül, készítés közben. Egyik kép a tartóvillát és tengelyét mutatja közelről. A második kép a cső végén a tükörtartót mutatja belülről. A harmadik képen a rácsos szerkezetű cső is látható, már összeszerelve a villás állvánnyal. Felül a Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör 2765. Farmos Pf. 3. felirat és emblémaszerű csillagászati képek (Szaturnusz, Tejút, Hold) variációi, így a fedőlapokból több változat is készült. [KSZ.]

A Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör Alapszabálya. = Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör 1987. [febr.] pp. 1-5. A Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör a korabeli törvényeknek (az 1981. évi 29. sz. törvény az egyesületekről) megfelelően szabályszerűen megalakult egyesület volt. A kör fő célja az ország legnagyobb amatőrtávcsövének (600 mm objektív átmérőjű, 3600 mm fókuszú főműszer, elhelyezve egy 5 m átmérőjű kupolás csillagvizsgálóban) elkészítése volt.
Az 5 oldalas stencilezett szövegrész a Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör alapszabályát közli le. Székhelye: Farmos. Az alapítás dátuma: 1986. A Baráti Kör pecsétje köriratban: József Attila Csillagvizsgáló. Felügyeleti szerve: Nagykáta Városi Jogú Nagyközségi Tanács VB. Hatósági Osztálya. Ezeken a kiadványokon nincs dátum, de nyilván a kör 1986. júl. 10-i alakulása utáni. Más forrásokból ismert, hogy 1986. elején készült el az állványt és a tubust tartó villa, majd 1986 során külön-külön az egyes elemek. A tubus és a többi elem összeszerelése először csak 1987. februárjában történt. [KSZ.]

Az első csillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. jan. 1. sz. pp. 45-46. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

Címlapon: A Vega-II űrszonda felvétele a Halley-üstökösről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. márc. 3. sz. címoldal. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: A Halley-program legfontosabb eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. márc. 3. sz. pp. 106-111., címoldal, hátsó belső borító. [PIR.]

(B. E.): Szécsényi-Nagy Gábor: A Naprendszer parányai. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1986.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. márc. 3. sz. p. 120. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(T. L.): Mégis volt vulkánosság a Holdon és a Merkuron? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. márc. 3. sz. p. 125. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(K. R.): Mi lesz Greenwich sorsa? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. márc. 3. sz. p. 126. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

TÖRÖK Zsolt: A tengerfenéktől a csillagokig. Edmond Halley térképei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. márc. 3. sz. pp. 136-137. [PIR.]

A Föld mágneses tere. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. márc. 3. sz. p. 143. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Edmond Halley (1656-1742) angol csillagász, természettudós. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. márc. 3. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

(-nt.): Csízió, vagyis a csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása. (Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1986.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. ápr. 4. sz. p. 167. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

WERTHIMER, Dan: A SERENDIP-program. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. ápr. 4. sz. pp. 178-180. [PIR.]

BOTH Előd: Irány a Mars? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. jún. 6. sz. pp. 210-216. [PIR.]

A Kitt Peak Csillagvizsgáló. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. jún. 6. sz. p. 237. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

(A. I.) [ALMÁR Iván]: Makra Zsigmond: Űrhajózás holnap után. (Gondolat zsebkönyvek, Budapest, 1986.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. jún. 6. sz. p. 237. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Neutrínók a Napból. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. júl. 7. sz. pp. 257-260. [PIR.]

BOTH Előd: Szupernóva a Nagy Magellán Felhőben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. júl. 7. sz. p. 274. [PIR.]

PATKÓS András: A neutrínócsillagászat születésnapja: 1987. február 23. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. júl. 7. sz. pp. 275-276. [PIR.]

A poláris köd rejtélye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. aug. 8. sz. p. 313. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

KÄMPFER, Burkhart - LUKÁCS Béla: Egy ritka röntgenforrás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. okt. 10. sz. pp. 391-395. [PIR.]

(G. A.): Meteoritok a Marsról? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. nov. 11. sz. p. 464. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(G. A.): Az újra felfedezett Mally kisbolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. nov. 11. sz. p. 464. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Űrművészet: a fénygyűrű a vádak középpontjában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. nov. 11. sz. p. 480. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

(Dr. B. Z.): A vörösön innen fényes az égbolt - nem tudni miért. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. dec. 12. sz. p. 513. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(G. A.): Holdcement. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. dec. 12. sz. p. 514. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BŐDY Zoltán: A Naprendszer tízedik bolygója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 118. 1987. dec. 12. sz. p. 516. [PIR.]

LAESER, Richard P. - MCLAUGHLIN, William I. - WOLFF, Donna M.: Találkozás az Uránusszal: egy mérnöki bravúr története. = Tudomány [3.] 1987. jan. 1. sz. pp. 14-23, címoldal. A Voyager-2. [KSZ.]

CARTER, William E. - ROBERTSON, Douglas S.: A Föld vizsgálata nagyon hosszú bázisvonalú interferometriával. = Tudomány [3.] 1987. jan. 1. sz. pp. 24-33. [KSZ.]

LERNER, Lawrence S. - GOSSELIN, Edward A.: Giordano Bruno szelleme és Galilei. = Tudomány [3.] 1987. jan. 1. sz. pp. 76-84. E két férfit gyakran tisztelik a tudomány mártírjaiként, de Bruno számára a csillagászat csupán eszköz volt a politikához és a hittudományhoz. Galilei részben azért került inkvizítorai elé, mert céljait összetévesztették Brunoéival. [KSZ.]

KRAUSS, Lawrence M.: Sötét anyag a Világegyetemben. = Tudomány [3.] 1987. febr. 2. sz. pp. 26-37. Az Univerzum anyagának bizonyos hányada láthatatlan. A csillagok és a galaxisok mozgása jelzi egy részének hollétét, de az elméletek szerint jóval többnek kell lennie. Miből áll ez az anyag, és hol található? [KSZ.]

INGERSOLL, Andrew P.: Az Uránusz bolygó. = Tudomány [3.] 1987. márc. 3. sz. pp. 12-19. [KSZ.]

SHAHAM, Jacob: A Világegyetem legidősebb pulzárjai. = Tudomány [3.] 1987. ápr. 4. sz. pp. 22-29. [KSZ.]

FEJES István - SCHILIZZI, Richard T.: Az SS433 mozgó rádiónyúlványai. = Tudomány [3.] 1987. ápr. 4. sz. pp. 30-40. [KSZ.]

WALKER, Jearl: A meteornyomok megfigyelése alapján kiszámoljuk a Nap és a Föld távolságát. Műkedvelő tudomány. = Tudomány [3.] 1987. máj. 5. sz. pp. 88-89., 92-94. Amatőrcsillagászok szimultán meteor-megfigyeléseiből: pályák számítása a földfelszínhez képest és naprendszerbeli pályaszámítás. [KSZ.]

JOHNSON, Torrence V. - BROWN, Robert Hamilton - SODERBLOM, Laurence A.: Az Uránusz holdjai. = Tudomány [3.] 1987. jún. 6. sz. pp. 32-45. A Voyager-2 űrszonda 1986. jan. 24-i közeli felvételei. [KSZ.]

Szupernóva! = Tudomány [3.] 1987. jún. 6. sz. pp. 67-68. Az 1987. febr. 24-én megpillantott 1987A szupernóva a Nagy Magellán-felhőben. [KSZ.]

Ötven és száz éve. 1937. Regiomontanus Magyarországon. = Tudomány [3.] 1987. júl. 7. sz. pp. 6-7. E. Zinner: Regiomontanus Magyarországon. A Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1937. alapján. [KSZ.]

VIOLA, Victor E. - MATHEWS, Grant J.: A könnyű kémiai elemek kozmikus születése. = Tudomány [3.] 1987. júl. 7. sz. pp. 12-19. A lítium, a berillium és a bór - mivel nem viseli el a csillagok kohójának tüzét - a Tejútrendszer kis sűrűségű por-és gázfelhőinek a kozmikus sugárzással való kölcsönhatásából született. [KSZ.]

Kozmikus újszülöttek. = Tudomány [3.] 1987. júl. 7. sz. pp. 41-42. A béta Pictoris körüli porkorong.; A 3C 326.1 jelű születőben levő galaxis. [KSZ.]

JEFFRIES, Andrew D. - SAULSON, Peter R. - SPERO, Robert E. - ZUCKER, Michael E.: A gravitációs hullámok megfigyelése. = Tudomány [3.] 1987. aug. 8. sz. pp. 28-36. [KSZ.]

VARGHA Domokosné - STRUMPF, Manfred: Miért nem lett Konkoly-Thege Miklós gothai csillagász? = Tudomány [3.] 1987. aug. 8. sz. pp. 37-39. Igen érdekes levelezés került elő, miszerint Konkoly-Thege többször és többeken keresztül is ajánlkozott a gothai csillagvizsgáló igazgatói állására. 1882-83-ban és 1887-ben is, mindannyiszor siker nélkül. A németek véleménye: buzgó dilettáns a csillagászatban, de teljesítményeinek tudományos jelentősége nem nagy, az állásnak megfelelő minden szigorú iskolázottság nélkül való. [KSZ.]

TÓTH Imre: Infravörös csillagközi buborék. = Tudomány [3.] 1987. aug. 8. sz. pp. 40-41. Az IRAS mesterséges hold által készített felvételeken talált, eddig ismeretlen képződmény (21 óra 36,0 perc +60,0 fok 1950,0-re) elemzése (Balázs Lajos, Kun Mária és Tóth Imre). A 2,8 millió éve felrobbant szupernóva maradványa több, a közelében lévő objektumra hatott. [KSZ.]

Ötven és száz éve. 1887. Aki megismertette velünk Newton tanait. = Tudomány [3.] 1987. szept. 9. sz. pp. 6-7. Hunfalvy János: Jelentés a zágrábi Boskovich ünnepélyről. Akadémiai Értesítő, 1887. alapján. A Raguzában (Dubrovnikban) született Boskovich Rogér József (1711-1787) matematikus, fizikus, csillagász életéről. [KSZ.]

CUZZI, Jeffrey N. - ESPOSITO, Larry W.: Az Uránusz gyűrűi. = Tudomány [3.] 1987. szept. 9. sz. pp. 30-37. [KSZ.]

BOTH Előd: Jövőnk és a világűr. = Tudomány [3.] 1987. okt. 10. sz. p. 21. Könyvismertetés Almár Iván: Jövőnk és a világűr. Távlatok sorozat. Bp. 1987. Kossuth Könyvkiadó művéről. [KSZ.]

Kézikönyv amatőrcsillagászoknak. = Tudomány [3.] 1987. okt. 10. sz. p. 39. Kétkötetes, mintegy 400 oldalas mű jelenik meg az év végén: Az észlelő amatőrcsillagászok kézikönyve. [KSZ.]

HORVÁTH András - SCHLOSSER Tamás: Űrkutatás - a harminc esztendő mérföldkövei. = Tudomány [3.] 1987. okt. 10. sz. pp. 49-55. [KSZ.]

DRESSLER, Alan: A galaxisok nagyléptékű áramlása. = Tudomány [3.] 1987. nov. 11. sz. pp. 18-26. [KSZ.]

HUT, Piet - SUSSMAN, Gerald Jay: Korszerű számítástechnika a természettudományokban. = Tudomány [3.] 1987. dec. 12. sz. pp. 66-74. Számítógépes kísérletek, csillagászati témájú példákkal bemutatva. [KSZ.]

Ptolemaiosz lemásolta Hipparkhoszt? = Univerzum 31. 1987. júl. 7. (364.) sz. p. 71. [ZSE.]

CVERABA, G. K.: Roger Joseph Boscovich. = Univerzum 31. 1987. aug-szept. 8-9. (365-366.) sz. pp. 21-32. [ZSE.]

Az első európai műsorszóró műhold fellövésre kész. = Univerzum 31. 1987. okt. 10. (367.) sz. pp. 91-92. Az NSZKTV-SAT nevű műholdját a francia Ariane-2 hordozórakétával kívánják pályára állítani. Az MBB jelentése alapján. [VEJ.]

DAVILA, Hugo - JURJEVICS, V. A.: Ecuador - a Cochasci-piramisok titka. = Univerzum 31. 1987. nov. 11. (368.) sz. pp. 18-24. Archaeoasztronómiai vizsgálatok. A csillagok figyelése pontos naptári adatok meghatározása céljából. A Zemlja i Vszelennaja cikke alapján. [ZSE.]

SAKURA, Ny. I.: Asztrofizikai szenzáció. = Univerzum 31. 1987. nov. 11. (368.) sz. pp. 55-60. Az SN 1987A. A Nagy Magellán-felhőben megjelent szupernóva megfigyelése optikai- rádiócsillagászati eszközökkel, és szabad szemmel. A Zemlja i Vszelennaja cikke alapján. [VEJ.]

[CSERNIH, L. I.:] Hogyan kapnak nevet a kisbolygók? = Univerzum 31. 1987. dec. 12. (369.) sz. pp. 27-32. A szerző nevét nem közölte a magyar lap, azt a Zemlja i Vszelennaja eredeti cikkéből azonosítottuk. [ZSE.]

[BLAGOV, V. D.:] Mir - a szovjet űrállomások új nemzedékének első tagja. [1.] = Univerzum 31. 1987. dec. 12. (369.) sz. pp. 38-41. A szerző nevét nem közölte a magyar lap, azt a Zemlja i Vszelennaja eredeti cikkéből azonosítottuk. [ZSE.]

Sorrels/1986n. = Üstökös Hírek folytatásaként ezzel a címmel: Körlevél nagy távcsővel észlelhető üstökösökről [1987. júl.] p. 1. Az üstökös koordinátái 1987. aug. 3. és szept. 2. között. A körlevelet 1987. júl. 31-én kapták kézhez az érdeklődők. [KSZ.]

Denning-Fujikawa. = Üstökös Hírek folytatásaként ezzel a címmel: Körlevél nagy távcsővel észlelhető üstökösökről [1987. júl.] p. 1. Az üstökös koordinátái 1987. aug. 3. és szept. 2. között. [KSZ.]

Klemola/1987i. = Üstökös Hírek folytatásaként ezzel a címmel: Körlevél nagy távcsővel észlelhető üstökösökről [1987. júl.] p. 1. Az üstökös koordinátái 1987. aug. 3. és nov. 1. között. [KSZ.]

Űrkutatási előadások a Kecskeméti Planetáriumban. = Üstökös Hírek folytatásaként ezzel a címmel: Körlevél nagy távcsővel észlelhető üstökösökről [1987. júl.] p. 1. 1987. szept. 21. és okt. 12. között. Előadók lesznek: Almár Iván, Horváth András, Marik Miklós. [KSZ.]

Csillagászati Hét Kecskeméten. = Üstökös Hírek folytatásaként ezzel a címmel: Körlevél nagy távcsővel észlelhető üstökösökről [1987. júl.] p. 1. 1987. okt. 26 és nov. 1. között. A planetáriumi műsorok után távcsöves bemutatással. [KSZ.]

Meghívó. A TIT Bács-Kiskun megyei Szervezete Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya, Kecskeméti Planetáriuma és a Csillagászat Baráti Köre megye CsBK-találkozót rendez. = Üstökös Hírek folytatásaként ezzel a címmel: Meghívó és Gyorshírek. [1987. szept.] p. 1. A Kecskeméti planetáriumban, 1987. okt. 10-én. Előadást tart E. Kovács Zoltán: Mi köze az Ősrobbanásnak a relativitáselmélethez? A körlevelet 1987. szept. 18-án kapták kézhez az érdeklődők. [KSZ.]

Gyorshírek. Bradfield /1987s/ üstökös. = Üstökös Hírek folytatásaként ezzel a címmel: Meghívó és Gyorshírek. [1987. szept.] p. 1. Az üstökös koordinátái 1987. szept. 22. és dec. 31. között. [KSZ.]

Robbanás a Napban. = Vas Népe 32. 1987. márc. 14. 62. sz. p. 12. A Nap 10,6 milliárd évvel ezelőtt és 4,7 milliárd évvel ezelőtti robbanásairól. [SRG.]

(KS): A Hold-kráterek keletkezése. = Vas Népe 32. 1987. márc. 14. 62. sz. p. 12. [SRG.]

P. G. P.: Meteorológiai világnap. Az örök téma. = Vas Népe 32. 1987. márc. 23. 69. sz. pp. 2-3. Csillagászati vonatkozásokkal. A fotók a Gothard Obszervatóriumban készültek. [SRG.]

Emlékest a főiskolán. = Vas Népe 32. 1987. ápr. 28. 99. sz. p. 8. Gothard Jenőre emlékeznek a szombathelyi főiskolán 1987. máj. 29-én. [SRG.]

- csery -: A mesteri olvasótábor. = Vas Népe 32. 1987. júl. 14. 164. sz. p. 5. A Hazafias Népfront olvasótáborában tartott előadást Vértes Ernő csillagász. [SRG.]

Meteorvadászok. Látták, de nem találják. = Vas Népe 32. 1987. szept. 22. 223. sz. p. 6. Fényes tűzgömböt figyeltek meg Vas megyéből 1987. szept. 8-án, este 21 óra után. Nagymizdó, Döbörhegy, Dávidháza településekről érkeztek beszámolók a látványról. [SRG.]

-tria- [TREIBER Mária]: Környékünkön ért földet. Meteordarab? Vagy más? = Vas Népe 32. 1987. szept. 23. 224. sz. p. 8. Az 1987. szept. 8-i tűzgömböt Kőszegszerdahelyről is látták. Kőszegről, a Szabó-hegyről egy öklömnyi követ hoztak be a szombathelyi csillagvizsgálóba. Tóth György csillagász a követ megvizsgálva (belső réseiből növényi maradványok, finom kis pókhálók kerültek elő), azt véleményezte, hogy az nem meteorit. Fotó: B. S. [SRG.]

Meteordarabokról és a naprendszerről... = Vas Népe 32. 1987. okt. 5. 234. sz. p. 8. Tóth György csillagász előadása okt. 6-án, Szombathelyen. [SRG.]

Szerdán holdfogyatkozás. = Vas Népe 32. 1987. okt. 6. 235. sz. p. 8. 1987. okt. 7-én félárnyékos holdfogyatkozás lesz. [SRG.]

Csillagászati hét. = Vas Népe 32. 1987. okt. 14. 242. sz. p. 1. Október 12. és 16. közötti estéken, a szombathelyi MMIK-ban. Előadók: Kulin György, Both Előd, Marik Miklós, Csaba György. 17-én egésznapos buszkirándulás lesz Budapestre a csillagvizsgálóba és a planetáriumba. A részvételi díj 200 Ft lesz. [SRG.]

          1988.

XXXVII. Csillagászati Hét 1988. október 16-22. Budapest, 1987. TIT Budapesti Szervezetének Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Galaktika Baráti Kör, TIT Nyomda. [4 p.]. Helyszín: Kossuth Klub. Előadók: Lukács Béla, Ponori Thewrewk Aurél, Marik Miklós, Horváth András, Guman István, Gazda István, Almár Iván. A TIT Budapesti Szervezete kiemelt csillagászati-fizikai rendezvényei az 1988/89-es évadban. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Mi dolgunk a világűrben? Budapest, 1988. Kozmosz könyvek, Athenaeum Nyomda. 186+[5] p. /Az én világom./ Szakmailag ellenőrizzte Horváth András. [KSZ.]

Atmoszféra. Észlelési tájékoztató amatőr meteorológusoknak. [1988.] Atmoszféra Amatőrmeteorológus Klub, Göncöl Társaság Nyomdaüzeme. 23 p. Első belső borítón: Atmoszféra. Észlelési tájékoztató amatőrmeteorológusok számára. Észlelési útmutató a megfigyelőknek, az Atmoszféra számára adatokat küldőknek, mely egyelőre az Albireo amatőrcsillagászati lap mellékleteként jelenik meg. [KSZ.]

BAY Zoltán: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Marx György. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 395 p., 1 t. Benne: Bay Zoltán publikációinak jegyzéke (pp. 387-395.).; Csillagászat: pp. 100-335., 356-369. [HAI.]

BODA Lászlóné: Kunc Adolf - Kárpáti Kelemen. Szombathely, 1988. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár. 55 p. /Vasi életrajzi bibliográfiák. 23. / A csillagászattal is foglalkozó Kunc Adolf életrajza (pp. 7-9.). Írásai, beszédei és a róluk szóló ismertetések (pp. 15-21.). Írások Kunc Adolfról (pp. 23-29.). Lektorálta: Pethő Gyula. [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: A Világegyetemet kialakító és fenntartó hatásmechanizmus. Pécs, 1988. 23 p. [KSZ.]

BOTH Előd: A csillagászat optikai alapjai. Budapest, 1988. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pedagógiai Választmány - Országos Pedagógiai Intézet - Uránia Csillagvizsgáló, TIT-Nyomda. 66+2+2 p. /Csillagászati Távoktatási Tanfolyam (CSITT) I. évf. 3. füz./ Lektorálta: Orha Zoltán. [KSZ.]

BOTH Előd: Csillagászati mérőműszerek. Budapest, 1988. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pedagógiai Választmány - Országos Pedagógiai Intézet - Uránia Csillagvizsgáló, TIT-Nyomda. 62 p. /Csillagászati Távoktatási Tanfolyam (CSITT) I. évf. 4. füz./ Lektorálta: Orha Zoltán. [KSZ.]

BOTH Előd: A szférikus csillagászat alapjai. Budapest, 1988. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pedagógiai Választmány - Országos Pedagógiai Intézet - Uránia Csillagvizsgáló, TIT-Nyomda. 67+4 p. /Csillagászati Távoktatási Tanfolyam (CSITT) I. évf. 2. füz./ Lektorálta: Orha Zoltán. [KSZ.]

BOTH Előd: Űrkutatás. Budapest, 1988. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pedagógiai Választmánya - Országos Pedagógiai Intézet - Uránia Csillagvizsgáló, TIT-Nyomda. 53 p. /Csillagászati Távoktatási Tanfolyam (CSITT) I. évf. 6. füz./ Lektorálta: Orha Zoltán. [KSZ.]

CSERBÁK András: Kalendárium-típusok a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó (Néprajzi Közlemények 29.). 156 p. + 107 p. melléklet. Mellékletként tartalmazza Trattner és Károlyi Nemzeti Kalendáriomát az 1849dik esztendőre. [ZSE.]

A Csillagászat Baráti Köre XV. Országos Találkozója programja, Debrecen, 1988. július 14-17. [H. n.], 1988. Kölcsey Művelődési Központ, Csillagászat Baráti Köre, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, TIT Nyomda. [4 p.]
Benne: p. 4.: A Csillagászat Baráti Köre országos találkozói és a Zerinváry emlékérem jutalmazottjai.: I. Szentendre 1963. Ifj. Bartha Lajos (Budapest).; II. Miskolc 1964. Dr. Szabó Gyula (Miskolc).; III. Győr 1965. Szitter Béla (Győr).; IV. Szeged 1966. Márky-Zay Lajos (Gyula).; V. Eger 1968. Tokody Lajos (Szolnok, 1967. évi érem), Dr. Zétényi Endre (Eger, 1968. évi érem).; VI. Zalaegerszeg 1970. Hajmási József (Székesfehérvár).; VII. Székesfehérvár 1972. Zombori Ottó (Gyöngyös).; VIII. Ózd 1974. Elek Imre (Ózd).; IX. Veszprém 1976. Vértes Ernő (Veszprém, 1975. évi érem), Lendvai László (Balatonfűzfő, 1976. évi érem).; X. Budapest 1978. Dr. Dankó Sándor (Szolnok).; XI. Szolnok 1980. Kovács Miklós (Szolnok).; XII. Kaposvár 1982. Szentmártoni Béla (Kaposvár).; XIII. Kiskunhalas 1984. Balogh István (Kiskunhalas, 1983. évi érem), Ujvárosy Antal (Kecskemét, 1984. évi érem).; XIV. Szombathely 1986. Dinga László (Tata, 1985. évi érem), Dr. Jónás László (Esztergom, 1986. évi érem);
XV. Debrecen 1988. [Mizser Attila (Budapest)] [A következő (rendkívüli) találkozó Salgótarjánban, 1989-ben kimondta a CSBK megszűntetését és az emlékérmet már többen nem kaphatták meg.] [KSZ.]

Csillagászat Baráti Köre tájékoztató és árjegyzék. Budapest, 1988. Uránia Csillagvizsgáló, TIT Nyomda. 7 p. [KSZ.]

Csillagászati évkönyv az 1988. évre. Budapest, 1987. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 121 p. Lektorálta: Kálmán Béla és Guman István. [SRG.]

FA Nándor: A Szent Jupát 700 napja. Budapest, 1988. Szépirodalmi Kiadó, Zrínyi Nyomda. 409 p. Fa Nándor és Gál József 1985. szept. 26. és 1987. szept. 12. között tette meg Föld körüli vitorlásútját. Ausztráliától délre jártak 1986. máj. 5-én, amikor a déli sarki fény élményében részesülhettek: "Az Indiai-óceán 43 fok 30. percén és a keleti hosszúság 133 fok 10. percén láttuk meg először a sarki fényt. Lenyűgöző látvány volt. A déli horizontot hatalmas, tejfehér kifli ívelte át, amelyet még rejtelmesebbé tettek a benne keletkező és kihunyó fénycsíkok. Ültünk szó nélkül, le nem vettük a szemünket a jelenségről, míg arra nem riadtunk, hogy reszket a kezünk a hidegtől. Felöltöztünk és néztük tovább. Hosszú idő után először volt teljesen tiszta az ég, minden csillag látszott, az Ikrektől az ikrekig: a Kentauri csillagpár délen, a Pollux és a Castor alkotta mitológiai páros északon. Gyönyörűek voltak, mint mindig." p. 156. [KSZ.]

FRANCIS, Peter: A bolygók. Nyolc új világ földrajza, geológiája, meteorológiája. Ford.: Guman István. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Kner Nyomda. 421 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Illés Erzsébet. Szakmailag ellenőrizte: Almár Iván. [KSZ.]

GÁBRIS Gyula - MARIK Miklós - SZABÓ József: Csillagászati földrajz. Egyetemi tankönyv. Szerk.: Gábris Gyula. [1. kiad.] Budapest, 1988. Tankönyvkiadó Vállalat, Franklin Nyomda. 310 p. Lektorok: Borsy Zoltán, Érdi Bálint, Köves József. [KSZ.]

Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. 202 p. A szerző előszava Érden kelt 1986. szeptemberében. [KSZ.]

HARGITAI Károly: Társbérlők a Naprendszerben? Az UFO-jelenség. Budapest, 1988. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 148 p. /4D./ [KSZ.]

HERRMANN, Dieter B.: A Sirius-rejtély. Ford.: Révai Gábor. Budapest, 1988. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 150 p. /4D./ [KSZ.]

A Hold megfigyelése - I. Fordítások, cikkek külföldi lapokból. Összeáll.: Kocsis Antal. Balatonfűzfő, [1988.] Balatonfűzfői Általános Iskola. 10 p. Tartalom: Di Cicco, Dennis: Hold-dómok. pp. 1-3. A Sky and Telescope 1984. okt. számából. Ford.: Szabó Rózsa.; Válogatás az ALPO Hold-dóm katalógusából. p. 3.; Holdkráter-keresztmetszet program. pp. 4-6.; Moore, Patrick: A Hold alakzatai a fázisok sorrendjében. pp. 6-8. Ford.: Szentmártoni Béla. The Observer’s Book of Astronomy.; Spirális holdkráterek. p. 9. A Sky and Telescope 1966. jún. számából.; Delano, Kenneth. J.: A Mersenius kráter domború talaja. pp. 9-10. A Sky and Telescope 1966. máj. számából.; Reese, J. Elmer: Két rajz a Linné kráterről. p. 10. Ford.: Szentmártoni Béla. A Sky and Telescope 1964. márc számából. [KOC.]

HORÁNYI Károly: Kandidátusi és doktori disszertációk (1980. január 1 - 1984. december 31.) (D 8271 - D 10.847). Budapest, 1988. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, MTA Könyvtára házi sokszorosítója. 196 p. /A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának katalógusai. 19./ Az V. Fizikai tudományok részben (pp. 31-38.) vannak a csillagászati disszertációk, közöttük a magyar nyelvűek: Almár Iván: A felsőlégköri geomágneses effektus összintenzitásának vizsgálata. 1979. 3, 278 p. 9 t. - Doktori.; Érdi Bálint: A Trójai kisbolygók hosszú periódusú perturbációinak vizsgálata. 1980. 95 p. Kandidátusi.;
Grandpierre Attila: A flérjelenség konvekciós értelmezése. 1983. 92 p. Kandidátusi.; Ill Márton: A felsőlégkör szerkezete a műholdak fékeződése és fedélzeti mérések alapján. 1982. 2, 150, 39 p. Doktori.; Kóta József: A galaktikus kozmikus sugárzás modulációjának általánosított elmélete. 1979. 147 p. Kandidátusi.; Szabados László: Cefeida változócsillagok periódusváltozásai. 1981. 2, 160 p. Kandidátusi. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Órák. Budapest, 1988. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 60 p. /Kolibri könyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Csúry Lászlóné. Csillagászat: pp. 3-7., 10-11., 18-23., 32-33., 38. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: A távcső regénye. Budapest, 1988. Műszaki Könyvkiadó, Vegyterv Nyomda. 167 p. Lektorálta: Almár Iván. [KSZ.]

Ionoszféra és magnetoszféra fizika XV. A XV. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból (Gyula, 1987. október 20-23.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1988. MTESZ, Magyar Asztronautikai Társaság, MTESZ Házinyomda. 154 p. [KSZ.]

KELECSÉNYI Gábor: Múltunk neves könyvgyűjtői. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Kner Nyomda. 295 p. /A magyar könyv./ A kötetet lektorálta Borsa Gedeon, Fülöp Géza, Haiman György. Csillagászat: Zsámboky János 1531-1584. pp. 65-78.; Zsámboky János Kopernikusz-könyvpéldányáról. pp. 73-78.; A csillagász Halley bejegyzése a Fáy János debreceni szenátor gyűjteményének Album amicorumában. Halley latin nyelvű bejegyzése kelt 1716. ápr. 30-án, Oxfordban. pp. 145-146.; Sarki fény Erdélyben 1580 szeptemberében. pp. 153-154.; Batthyány Ignác és gyulafehérvári csillagvizsgálója. pp. 164-166. [FGF.]

Kettőscsillag katalógus. Összeáll.: Szentmártoni Béla. 2. kiad. [H. n.] 1988. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Göncöl Társaság. 19 p. [KSZ.]

KISS Péter: Őket őrzik az egri utcanevek. Eger, 1988. Eger Városi Tanács V. B. Művelődési Osztálya. 216 p. Benne: Hell Miksa. pp. 76-79. [HAD.]

LEM, Stanislaw: Az emberiség egy perce. Ford.: Révai Gábor. Budapest, 1988. Európa Könyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). 182 p. /Mérleg./ Csillagászat: pp. 5-62. A katasztófa-elv. Az emberiség mint raritás. Teremtő rombolás a világegyetemben. The World as Holocaust. (Gondolatok a világegyetemről.) [KSZ.]

Mitológiai Enciklopédia II. köt. Szerk.: Tokarev, Sz. A. Budapest, 1988. Gondolat Kiadó. pp. 397-398. Egy ősi csillagászati vonatkozású mítosz (az Égi szövőlány és a Pásztorfiú története) leírása. [FŐA.]

Mitológiai Enciklopédia. II. köt. Szerk. Sz. A. Tokarev. Budapest, 1988. Gondolat. pp. 432-433. A kínaiak egyik teremtésmítosza, amely Pan-ku történetét beszéli el, és amely összefüggésbe hozható a csillagászattal is. Pan-ku címszónál a történet kivonatos ismertetése. [FŐA.]

Nagy Károly (1797-1868.) Egy múlt századi tudós emlékére, aki csillagvizsgálót létesített Bicskén. Bicske, 1988. 19 p. /Hazafias Népfront füzetek. 1./ [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A csillagászat története. Budapest, 1988. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pedagógiai Választmány - Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, TIT Nyomda. 88 p. /Csillagászati Távoktatási Tanfolyam (CSITT) I. évf. 1. füz./ Lektorálta: Both Előd. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz XI. rész. Összeáll.: Kovács István. Veszprém, 1988. G. D. Megyei Művelődési Központ, GDMMK Rota. 24 lev. R And, RX And, Z Aql, R Aqr, Z Aur, T Cam, RR Cam, W Cnc, VY CMa, SS Cas, S Cep, R Com, S Del, T Del, R Dra, RS Gem, U Her, AH Her, R Hya, V Mon, TT Oph, TX Oph, RU Per, R Psc, R Ser, tau-4 Ser, W Tau, S UMa, T UMa, RS UMa, RX UMa, R Vir változócsillagok térképei. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz XII. Összeáll.: Nagy Zoltán. [Budapest, 1988.] 23 p. S Aqr, SZ Aur, VX Aur, RR Boo, HL CMa, WW Cet, R CrB, T CrB, TT CrB, BF Cyg, CM Cyg, DD Cyg, V Gem, S Hya, X Leo, RY Leo, W Lib, RU Lib, V651 Mon, X Oph, W Peg, AG Peg, AX Per, V Sge, S Sex, SU Tau, SW Vir, SY Vir, PU Vul térképei. [KSZ.]

RÁKÓCZI Ferenc: A planetáris határréteg. IV. éves meteorológus hallgatók számára. Kézirat. Budapest, 1988. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 186 p. Jelzet: J3-1397. A planetáris határréteg a földi légkör alsó, nagyjából másfél km-es sávja. Az ebben zajló folyamtok külső, csillagászati vonatkozásokkal is bírnak. [KSZ.]

  SCHUDER, Rosemarie: A boszorkány fia. Ford.: Kardoss Tilda. 3. kiad. Budapest, 1988. Kossuth Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 321 p. Kepler életének regénye. [KSZ.]

Slnko. A Nap. Összeáll.: Vida Lajos. Dunaszerdahely, 1988. Járási Népművelési Központ Csillagászati kabinet. [116] p. /Csillagászati füzetek./ Magyar nyelvű rész: pp. 1-52., szlovák nyelvű rész: pp. 1-56., 8 oldal számozatlan ábra. [SRG.]

SOLC, Martin - SVESTKA, Jiri - VANYSEK, Vladimir: A csillagok fizikája. Fyzika hviezd a vesmiru. Ford.: Bödők Zsigmond. Bratislava, 1988. Slovenské Pedagogické Nkladatelstvo. 372 p., 93 ábra, 19 p. képmelléklet. [SZF.]

  SUPKA Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek. [Budapest,] 1988. Helikon Kiadó, Kner Nyomda. 118 p. Többek között a szerző a "A futó évek margójára." című, Nagyváradon 1942-ben a Grafika nyomdai műintézet könyvnyomtató és könyvkötő műhelyeiben, az Új magyar szépirodalom sorozat 8. tagjaként megjelent naptártörténeti könyvének az újraközlése. Rékassy Csaba illusztrációival. [REZ.]

SZOBOSZLAY Endre: Arab csillagászat az iszlám viharában. Debrecen, 1988. Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központ. 29 p. Az 1988. febr. 6-án kelt szerzői előszó egy 20 oldalas kiadványhoz íródott (pp. 1-20.). 1988. júl. 11-én egy kiegészítéssel látta el, folytatva az oldalszámozást (pp. 20-29.). [KSZ.]

T. TÓTH Sándor - SZABÓ Árpád: Matematikai műveltségünk keretei. Középkor és reneszánsz. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 207 p. A kötetet lektorálta Vekerdi László. Csillagászat: pp. 45-47. (Naptárak, csillagászat.); pp. 47-48. (N. Cusanus és J. Regiomontanus.); pp. 77-82. (Peurbach, Vitéz János, Regiomontanus, Ilkusz, Tolhopff.); pp. 84-85. (csillagászatot az egyetemeken hallgató magyarok.); pp. 87-130. (kódexeinkben lévő csillagászat, naptár, húsvétszámítás.) [KSZ.]

Tények könyve ’88. Magyar és nemzetközi almanach. Szerk.: Baló György és Lipovecz Iván. Budapest, 1987. Computerworld Informatika Kft., Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). 851 p. Csillagászat: pp. 59-83. A Föld és a világegyetem. A Föld. Univerzum, csillagászat, időszámítás. [KSZ.]

TÍMÁR György: A Duna titkai. Budapest, 1988. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 357 p. Csillagászat: pp. 45-47., 72., 76. Kepler emlékhelyek Regensburgban, Linznben. Bélyegek Keplerről. [KSZ.]

TOROCZKAI-WIGAND Ede: Öreg csillagok. Budapest, 1988. Műszaki Könyvkiadó METRUM szerkesztősége, Pécsi Szikra Nyomda. 37 p. /Régi magyarság./ Az 1916-os mű hasonmás kiadása. Lektorálta: Zoltán Katalin. [KSZ.]

Változócsillag-megfigyelések 1987. július- december. JD 2,446,978 - 2,447,161. Variable star observations for July - December 1987. Veszprém, 1988. Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, Georgi Dimitrov Művelődési Központ, G. D. MMK Rota. 44 p. /PVH Report. 16./ 58 megfigyelő 852 változócsillagról készített 18498 észlelésének részletes adatsora. [KSZ.]

VARGA Domokos - VARGA András: Ég és Föld. Képes gyermekenciklopédia. 4. kiad. Budapest, 1988. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 205 p. /Kérdések könyve./ Szakmailag ellenőrizte: Balázs Lajos, Dobosi Zoltán, Juhász Árpád. Csillagászat: pp. 5-93. [KSZ.]

VARGA Domokosné - KANYÓ Sándor: ... csillagkoronák éjféli barátja. Tittel Pál élete és működése. Budapest, 1988. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 213 p., 48 t. Szerkesztette: Vekerdi László. Lektorálta: Ponori Thewrewk Aurél. A latin szövegeket magyarra fordította: Gáspár Edit, Molnár István, Vargha Domokosné. A német szövegeket magyarra fordította: Patkós László és Vargha Domokosné. A névtárt Holl András állította össze. [KSZ.]

VILKOVISZKIJ, Emmanuil Jakovlevics: A rejtélyes kvazárok. Ford.: Rupp Erzsébet. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 127 p. /Gondolat zsebkönyvek./ A fordítást az eredetivel egybevette: Horváth András. Szakmailag ellenőrizte: Fejes István. [KSZ.]

ZELDOVICS, Jakob Boriszovics - BLINNYIKOV, Szergej Ivanovics - SAKURA, Nyikolaj Ivanovics: A csillagszerkezet és a csillagfejlődés fizikai alapjai. Ford.: Abonyi Iván. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 222 p. [KSZ.]

AMBACUMJAN, V. A. [Viktor Amazaszpovics]: A Földön kívüli civilizációk keresésének problémái. In: UFO-k és elsüllyedt világok. Vál. és szerk.: Kuczka Péter. [Budapest,] 1988. Móra Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 308-311. Fordította Székely Sándor. [HAI.]

SKLOVSZKIJ, I. Sz. [Ioszif Szamuilovics]: A lakott világok sokasága és a velük való kapcsolat megteremtése. In: UFO-k és elsüllyedt világok. Vál. és szerk.: Kuczka Péter. [Budapest,] 1988. Móra Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 312-319. Fordította Székely Sándor. [HAI.]

PONORI THEWREWK Aurél: Itt járt a Halley-üstökös! In: Asszonyok, lányok évkönyve. Szerk.: Márkus Gizi. 1988. Népszava. pp. 303-317. [KSZ.]

ENGEL Péter - FODOR Antal: Bevezető. In: Atmoszféra. Észlelési tájékoztató amatőr meteorológusoknak. [1988.] Atmoszféra Amatőrmeteorológus Klub, Göncöl Társaság Nyomdaüzeme. pp. 1-2. [KSZ.]

ENGEL Péter: Az amatőrmeteorológia jövője. In: Atmoszféra. Észlelési tájékoztató amatőr meteorológusoknak. [1988.] Atmoszféra Amatőrmeteorológus Klub, Göncöl Társaság Nyomdaüzeme. pp. 3-4. [KSZ.]

NAGY Zoltán - FODOR Antal: Észlelési útmutató. In: Atmoszféra. Észlelési tájékoztató amatőr meteorológusoknak. [1988.] Atmoszféra Amatőrmeteorológus Klub, Göncöl Társaság Nyomdaüzeme. pp. 5-23. Égbolt takartság megfigyelése. Éjszakai égbolttakartság megfigyelése. Napfénytartam becslés. Égkékség becslés. Halójelenségek és szivárvány megfigyelése. Sarkifény észlelés. Állatövi fény és ellenfény megfigyelése. Délibáb. Glória. Brocken - fantom. Világító felhő. Alpesi fény. Szent Elmó tüze. Műszeres mérések (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, csapadék, zúzmara). Zivatar megfigyelése. Szél. [KSZ.]

BAY Zoltán: Az ember és világa. Az élet keletkezése és a természetfilozófia néhány kérdése. In: Bay Zoltán: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Marx György. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 100-119. Eredeti közlés: Ötágú Síp 1. sz. (1974.) pp. 380-393. [HAI.]

BAY Zoltán: Mikrohullámok visszaverődése a Holdról. Összefoglalás. In: Bay Zoltán: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Marx György. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 120-150. Fordította Kálmán A. György. Eredeti közlés: Hungarica Acta Physica 1. sz. (1946.) pp. 1-22. [HAI.]

BAY Zoltán: Visszaemlékezés az első holdvisszhang-kísérletekre. In: Bay Zoltán: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Marx György. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 152-194. Előadása a debreceni Fizikus Vándorgyűlésen, 1975-ben. Eredeti közlés: Fizikai Szemle 26. 1976. jan. 1. sz. pp. 41-53. [HAI.]

Fényreszabott méter. In: Bay Zoltán: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Marx György. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 195-210. Budincsevits Andor beszélgetése Bay Zoltánnal a fénysebességre alapozott méter definíciójáról. Eredeti közlés: Természet Világa, 1980. 7. sz. pp. 312-314. [HAI.]

BAY Zoltán: A fénysebesség és az új méter. In: Bay Zoltán: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Marx György. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 211-240. Előadása az Eötvös Loránd Fizikai Társulatban 1973. okt. 29-én. Eredeti közlés: Fizikai Szemle 1974. 4. sz. pp. 103-112. [HAI.]

BAY Zoltán: Mennyire állandó a fény sebessége? In: Bay Zoltán: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Marx György. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 241-274. Székfoglaló előadása az Eötvös Loránd Fizikai Társulatban 1981. máj. 20-án. Eredeti közlés: Fizikai Szemle 1981. 8. sz. pp. 1-10. [HAI.]

BAY Zoltán: Radarcsillagászat és a speciális relativitás elmélete. In: Bay Zoltán: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Marx György. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 275-314. Fordította Kálmán A. György. A Magyar Tudományos Akadémián 1981. máj. 20-án megtartott székfoglaló előadás. Eredeti közlés: Acta Phys. Acad. Sci. Hung. 51. sz. pp. 273-297. [HAI.]

BAY Zoltán: A világűr-kísérletek alapvető fizikai jelentősége. In: Bay Zoltán: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Marx György. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 315-335. Eredeti közlések: A Hét 1982. 42-43. sz. és Természet Világa 1982. 12. sz. [HAI.]

BAY Zoltán: Új méter, új kutatás. In: Bay Zoltán: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Marx György. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 356-369. Előadás a Budapesti Műszaki Egyetemen a "Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában" c. konferencia keretében 1986. aug. 4. Eredeti közlés: Fizikai Szemle 36. 1986. pp. 361-365. [HAI.]

KUN Mária: Csillagok születése és halála. In: Búvár évkönyv 4. Összeáll.: Karádi Ilona. Budapest, 1988. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. pp. 98-105. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1988. évre. Összeáll.: MTA Csillagászati Kutató Intézete Napfizikai Obszervatóriumának kutatói. In: Csillagászati évkönyv az 1988. évre. Budapest, 1987. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 7-77. [SRG.]

GUMAN István: A csillagos ég 1988-ban. In: Csillagászati évkönyv az 1988. évre. Budapest, 1987. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 79-95. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1988. évre. Budapest, 1987. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 96-121. [SRG.]

REMES Péter: Ki alkalmas űrhajósnak? In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1988. Olvasószerk.: Németh Ferenc. Hírlapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, 1987. Nyírségi Nyomda. pp. 156-161. [VSK.]

HORVÁTH András: Kozmikus kalendárium 1986. július - 1987. június. In: Az Élet és Tudomány kalendáriuma 1988. Olvasószerk.: Németh Ferenc. Nyíregyháza, 1987. Hírlapkiadó Vállalat, Nyírségi Nyomda. pp. 299-308. [VSK.]

FODOR Béla: Kelényi Béla Ottó (1897-1944). In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve 23. köt. 1988-89-90. Budapest, 1994. pp. 53-57. A budapesti csillagvizsgáló intézetek levéltári adatainak kutatójáról, munkásságáról. [IBQ.]

URBÁN László: Előszó. Sok világ - vagy egy se? In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 7-16. [KSZ.]

Specimen artis lullisticae, azaz vizsgálódás arról, ha laknak-é a holdba emberek T. Z. által S. N. Patakon 1811-dik esztendőben. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 19-22. Részlet. Az eredeti, 1811-es kéziratot felfedezte és sajtó alá rendezte Bognár András. [KSZ.]

HORVÁTH Zsigmond: A világ rendszere. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 23-28. Részlet. Az eredeti közlés: Tudományos Gyűjtemény, 1833. [KSZ.]

Világ alkotmányának összeséges vizsgálata. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 29-31. Részlet. Az eredeti közlés: Magyar házi-barát, 1834. [KSZ.]

HORVÁTH Zsigmond: A csillagok esmertetése. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 32-35. Részlet, az eredeti közlés: Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. 2. köt. pp. 3-53.; 4. köt. pp. 3-63. [KSZ.]

LITTROW, Joseph: Esmerkedés a holddal, vagyis értekezés a hold fizikai tulajdonságairól. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 36-43. Ford.: L. I.; Részlet, az eredeti közlés: Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. 8. köt. pp. 79-108. [KSZ.]

Legújabb tudósítások a Jó-remény-fokából Herschel János úr igen nevezetes felfödözéseiről, a holdra és lakosaira nézve. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 44-51. Részlet, az eredeti közlés: Magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom, 1838. közönséges évre. pp. 71-76. [KSZ.]

Csillagászati töredék. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. p. 52. Részlet. Az eredeti közlés: Magyar házi-barát, 1841. A Hold légköre és az élet lehetőségei. [KSZ.]

Milyen nagy a világ? In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 53-56. Részlet. Az eredeti közlés: Magyar házi-barát, 1849. [KSZ.]

A csillagoknak is vannak lakói. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 60-61. Az eredeti közlés: Vasárnapi Újság, 1863. Az 1862. augusztus 10-én, Jamaica szigetén lehullott meteoritról. [KSZ.]

SZABÓ József: Túlvilági kép. Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. In: pp. 62-69. Az eredeti közlés: Budapesti Szemle, 1863. Az 1862. augusztus 10-én, Jamaica szigetén lehullott meteoritról. [KSZ.]

BERKY Gusztáv: A holdban. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 70-71. Részlet. Az eredeti közlés: Vasárnapi Újság, 1865. [KSZ.]

PROCTOR, Richard: Más világok mint a mienk: a világok sokasága. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 73-76. Részlet, az eredeti közlés: Más világok mint a mienk: a világok sokasága a legujabb tudományos vizsgálatok fényénél tanulmányozta Proctor Richard az angol "Royal Astronomical Society" tiszt. titkára. Ford.: Császár Károly. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. könyvből. [KSZ.]

A Mars-kérdés. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 79-88. Részlet. Az eredeti közlés: Kincses Kalendáriom, 1921. [KSZ.]

A Hold. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 91-94. Az eredeti közlés: Szegedi Képes Naptár, 1877. [KSZ.]

A legkisebb világ. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 95-98. Az eredeti közlés: A Hon, 1877. A Mars két holdjának felfedezése, mérete, ismertetése. [KSZ.]

Vannak-e a meteorokban állati maradványok? In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 100-104. Az eredeti közlés: Vasárnapi Újság, 1882. [KSZ.]

NENDTVICH Károly: Más világok. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 105-115. Az eredeti közlés: Budapesti Szemle, 1888. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Szerves élet a Naprendszeren belül. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Budapest, 1988. Múzsák. p. 116. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Vannak-e Mercur-lakók? In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 117-126. Az eredeti közlés: Fővárosi Lapok, 1897. [KSZ.]

HOFFMANN Ottó: Venus, az ábrándok világa. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 127-130. Az eredeti közlés: A Pesti Hírlap naptára, 1898. [KSZ.]

HOFFMANN Ottó: Van-e a holdon élet? In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 131-133. Az eredeti közlés: Vasárnapi Újság, 1898. [KSZ.]

Van-e szerves élet az égitesteken? In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 134-136. Az eredeti közlés: Uj Idők, 1903. A szerző (ál)neve itt: Igric, valószínűleg Tábori Róbert (1855-1906) újságíró, műfordító. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: Élet a Holdon. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 137-138. Az eredeti közlés: Uránia, 1904. [KSZ.]

BOGDÁNFY Ödön: Van-e élet a Holdon? In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 141-145. Az eredeti közlés: Természettudományi Közlöny, 1922. [KSZ.]

Van-e lakható világtest Naprendszerünkben? In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 146-147. Részlet. Az eredeti közlés: Diogenes, 1924. [KSZ.]

HOITSY Pál: Laknak-e más világokon? In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 148-159. Részlet. Az eredeti közlés: 1924-es kötetében. [KSZ.]

Idegen égitestek lakóiról. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 160-162. Az eredeti közlés: Debreceni Szemle, 1927. [KSZ.]

MASSÁNYI Ernő: Van-e élet a Földön kívül? In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 163-167. Az eredeti közlés: Tolnai Világlapja, 1930. [KSZ.]

Laknak-é a Vénuszon emberek. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 168-170. Az eredeti közlés: Kincses Kalendáriom, 1937. [KSZ.]

PAPP Dezső: Híd más világok felé, eszmecsere más világok lakóival. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 174-181. Részlet: Papp Dezső: Élet a csillagokon. Ford.: Kecskeméti György. Budapest, 1945. Gondolat kiadás könyvéből. [KSZ.]

FODOR Béla: A csillagvilág lakói. In: Halhatatlan holdlakók. Álmok, fantazmagóriák, spekulációk a Földön kívüli életről. Szerk.: Urbán László. Budapest, 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. pp. 182-187. Az eredeti közlés: Uj Idők, 1947. [KSZ.]

MÉSZÁROS Ernő: Az antarktiszi ózonlyuk kutatásának legújabb eredményei. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XV. A XV. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból (Gyula, 1987. október 20-23.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1988. MTESZ, Magyar Asztronautikai Társaság, MTESZ Házinyomda. pp. 5-15. [KSZ.]

SIPOS Győző: Vertikális hőmérsékleti profilok származtatása műholdas mérések alapján. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XV. A XV. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból (Gyula, 1987. október 20-23.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1988. MTESZ, Magyar Asztronautikai Társaság, MTESZ Házinyomda. pp. 16-32. [KSZ.]

BORBÉLY Edit: A légkörben kialakuló energiaformák elemzése. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XV. A XV. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból (Gyula, 1987. október 20-23.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1988. MTESZ, Magyar Asztronautikai Társaság, MTESZ Házinyomda. pp. 33-49. [KSZ.]

BENCZE Pál - ILLÉS Erzsébet: A semleges légköri geomágneses utóhatás értelmezéséhez. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XV. A XV. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból (Gyula, 1987. október 20-23.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1988. MTESZ, Magyar Asztronautikai Társaság, MTESZ Házinyomda. pp. 50-63. [KSZ.]

KOVÁCS Károly: A transzportegyenletek alkalmazása az ionoszférában uralkodó viszonyokra. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XV. A XV. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból (Gyula, 1987. október 20-23.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1988. MTESZ, Magyar Asztronautikai Társaság, MTESZ Házinyomda. pp. 64-74. [KSZ.]

SAIKÓ János: Az ionoszféra E-rétege naptevékenységgel kapcsolatos változásainak vizsgálata hazai megfigyelések alapján. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XV. A XV. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból (Gyula, 1987. október 20-23.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1988. MTESZ, Magyar Asztronautikai Társaság, MTESZ Házinyomda. pp. 75-87. [KSZ.]

VERŐ József: A geomágneses pulzációk energetikája. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XV. A XV. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból (Gyula, 1987. október 20-23.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1988. MTESZ, Magyar Asztronautikai Társaság, MTESZ Házinyomda. pp. 88-109. [KSZ.]

VERŐ József - HOLLÓ Lajos: A geomágneses pulzációk paramétereinek változása impulzusok (SI) környezetében. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XV. A XV. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból (Gyula, 1987. október 20-23.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1988. MTESZ, Magyar Asztronautikai Társaság, MTESZ Házinyomda. pp. 110-133. [KSZ.]

KISS János: A földmágnesség aktivitásának féléves és éves variációi Hurbanovon a Nap pólusainak polaritásváltozása szempontjából. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XV. A XV. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból (Gyula, 1987. október 20-23.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1988. MTESZ, Magyar Asztronautikai Társaság, MTESZ Házinyomda. pp. 134-146. [KSZ.]

VÖRÖS Zoltán: Erupciókkal kapcsolatos geoaktív lökéshullámok terjedési modellje. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XV. A XV. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból (Gyula, 1987. október 20-23.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1988. MTESZ, Magyar Asztronautikai Társaság, MTESZ Házinyomda. pp. 147-154. [KSZ.]

DUKKON Ágnes: A kalendáriumok művelődéstörténeti jelentőségéről a XVII-XVIII. század fordulójáig. In: A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. Szerk.: Hopp Lajos, Küllős Imola, Voigt Vilmos. Budapest, 1988. MTA Irodalomtudományi Intézet XVIII. sz. osztálya, ELTE Folklór Tanszéke, KAEV Gépipari Fejlesztő Leányvállalat Sokszorosító üzeme. pp. 295-312. /Tanulmányok a XVIII. századról./ Lektorálta Niedermüller Péter. Az asztrológia szerepe, a jóslatok. A naptárak irodalmi betétei: idézetek, példabeszédek, rigmusok, anekdoták, históriák. Orvosi, mezőgazdasági s egyéb gyakorlati tudnivalók, tanácsok. A krónikák. [KSZ.]

SZELESTEI NAGY László: Kalendáriumok a XVIII. századi Magyarországon. In: A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. Szerk.: Hopp Lajos, Küllős Imola, Voigt Vilmos. Budapest, 1988. MTA Irodalomtudományi Intézet XVIII. sz. osztálya, ELTE Folklore Tanszéke, KAEV Gépipari Fejlesztő Leányvállalat Sokszorosító üzeme. pp. 313-361. /Tanulmányok a XVIII. századról./ Lektorálta Niedermüller Péter. A kalendáriumok felépítése. A naptár-rész. A prognosztikon. A toldalék. A kalendáriumok toldalékai. Praktikus tudnivalók. Történelmi és gazdasági ismeretek, irodalmi és azzal érintkező műfajok. Krónikák, elmúlt- és egykorú események leírásai.
Honismeret, statisztika. Históriai leírások. Versek, anekdoták, találós kérdések, mesék, elbeszélések. Orvosi tanácsok, nevelési kérdések. Gazdasági- és egyéb ház körüli tudnivalók. Tudatos, túlzó toldalék-változások. Megvalósulatlan tervezetek. Hell Miksa tervezete (1774 körül tervezetet készített a magyarországi kalendáriumügy reformára, a kalendáriumok egységesítésre, színvonaluk emelésére. pp. 344-345.). Egy konkrét tervezet. 1778-1788 közötti, "tudós matériákat" tartalmazó kalendárium-sorok. Egy teljesen új típus. Adalékok a kiadási szabadalmakért folytatott harcokhoz. Néhány szó a terjesztésről és az olvasóközönségről. Kalendáriumbeli bejegyzések. [KSZ.]

HORVÁTH József - MOLNÁR László: Újabb adalékok a herényi asztrofizikai obszervatórium alapítóinak tevékenységéhez. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. VI. Természettudományok 1. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1988. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Főiskola Nyomdája. pp. 5-27. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: A fénycsapdás rovargyűjtés alakulása a Hold és a Nap által keltett gravitációs potenciál különböző értékein. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. VI. Természettudományok 1. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1988. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Főiskola Nyomdája. pp. 127-132. [KSZ.]

KISS Miklós - NOWINSZKY László: Erdőgazdasági károk összefüggése a naptevékenységet jellemző Wolf féle relatív számokkal. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. VI. Természettudományok 1. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1988. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Főiskola Nyomdája. pp. 133-150. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Mi az igazság az UFO-k körül? In: UFO-k és elsüllyedt világok. Vál. és szerk.: Kuczka Péter. [Budapest,] 1988. Móra Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 343-345. [HAI.]

SKLOVSZKIJ, I. Sz.: A lakott világok sokasága és a velük való kapcsolat megteremtése. In: UFO-k és elsüllyedt világok. Vál. és szerk.: Kuczka Péter. [Budapest,] 1988. Móra Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 312-319. Fordította Székely Sándor. [HAI.]

FEJES István: A kvazárok megfigyelésének eredményei. In: Vilkoviszkij, Emmanuil Jakovlevics: A rejtélyes kvazárok. Ford.: Rupp Erzsébet. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. /Gondolat zsebkönyvek./ pp. 98-128. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: A horizont fölött. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. p. 1. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. pp. 2-3. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Szűcs László, Deák Tamás, Guth Gábor, Horváth Tibor leírásai. [KSZ.]

Üstökösök. Bradfield 1987s. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. pp. 4-5. Deák Tamás, Fülöp József András, Kósa-Kiss Attila, Szauer Ágoston, Sári Gyula észlelései 1987. okt. 30. és nov. 22. között. [KSZ.]

Üstökös koordináták. McNaught 1987 b1. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. p. 6. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. p. 7. Bodonyi Balázs, Bodonyi József, Kiszel Vilmos, Megyery Tibor, Rása Gábor, Zsigmond Balázs közös, Fülöp József András egyéni észlelése 1987. okt-nov. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás - KÓSA-KISS Attila: Mikro-csillagképek. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. p. 8. Mini Cygnus. Pipa. [KSZ.]

FÜLÖP József András: Okkultáció. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. p. 8. Pleiades fedés megfigyelése 1987. nov. 6/7-én. [KSZ.]

Hírek. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. p. 9. SN 1987A.; Nova az LMC-ben.; Újabb pulzár gömbhalmazban.; Óriási extragalaktikus ívek.; Plusz 1 másodperc.; Melyik a legmagasabb? [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Binary atlasz. 14. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. pp. 10-11. Don 91 Lep, 80 Tau, ST 742 Tau. [KSZ.]

BARTHA Lajos, I.: Fényesebb kisbolygók 1988 elején. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

MACROBERT, Alan: Az optika gondozása. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. pp. 14-17. Sky and Telescope, 1987. áprilisi számából fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. p. 17. Iskum József felvétele az M8 környezetéről. [KSZ.]

Miért érdekesek számunkra a szupernóvák? = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. pp. 18-19. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: Két műszer az NDK-ból. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. p. 20. Zeiss 63/420 mm-es refraktor és 80/500 mm-es binokulár. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1988. március, április. = Albireo 18. 1988. jan. 1. 170. sz. pp. [21-24.] [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: A Leo Minor környéke. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 1. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 1. Szauer Ágoston felvétele a Holdról, 1986. máj. 16-án. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 2. Decsi László, Kiszely Krisztián megfigyelései. [KSZ.]

Üstökösök. P/Bradfield 1987s. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. pp. 3-5. Csukás Mátyás, Földesi Ferenc, Károly Lajos, Kósa-Kiss Attila észlelései 1987. nov. 4. és dec. 21. között. [KSZ.]

Üstökösök. P/Borrelly 1987p. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 6. Földesi Ferenc, Károly Lajos, Szauer Ágoston megfigyelései 1987. nov. 25. és dec. 21. között. [KSZ.]

PAPP János: Üstökös hírek. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 7. P/Longmore 1987 c1.; C/Ichimura 1987 d1.; P/Tempel-1 1987 e1.; C/Furuyama 1987 f1.; C/Jensen-Shoemaker 1987 g1. A The Astronomer 1987. decemberi száma alapján. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Binary atlasz. 15. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. pp. 8-9. Epszilon Hya, Szigma-2 UMa, ST 1338 Lyn. [KSZ.]

I. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A (14) Irene - aránylag fényes kisbolygó. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 10. [KSZ.]

Egy igazi villogó? = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 11. Kozmikus gammasugár-burst-ökkel kapcsolatos felvillanásokat kerestek régi csillagászati felvételeken. A Nature alapján. [KSZ.]

MARLING, Jack B.: Kohoutek 1-20. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. pp. 12-14. Egy nagyon halvány planetárisköd vizuálisan. Deep Sky Magazine-ból, fordította: Papp János. [KSZ.]

A Gondolat Könyvkiadó 1988-as terveiből. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 14. [KSZ.]

BARTHA Lajos, I.: Egy új folyóirat. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 15. Az angol Astronomy Now, 1987 nyarán indult, Patrick Moore szerkesztésében. [KSZ.]

A lambda Ori molekulafelhő. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. pp. 16-17. Sky and Telescope, 1987. november. Juhász Tibor fordítása. [KSZ.]

Az M 31 magja. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 17. Sky and Telescope híre. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor - PIRITI János: Kvazárok egyre távolabb. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

A legnagyobb galaxis. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 19. Az NGC 262. A Sky and Telescope, 1987. júliusi számából. [KSZ.]

PAPP János: Tíz nap Párizsban. 1. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. pp. 20-23. Az IAU 98. kollokviumán. [KSZ.]

A Föld magjának hőmérséklete. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 23. Sky and Telescope, 1987. október. [KSZ.]

Read me! = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 24. Új sorozat indul: egy idegen nyelvű csillagászati cikk közzétételével, melyet az olvasók fordítása után közöl a lap. [KSZ.]

I. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Csillag - kisbolygó konjunkciók [ ! ] 1988/1. = Albireo 18. 1988. febr. 2. 171. sz. p. 24. J. Meeus adatai alapján. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A Világegyetem mélységeiben. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. p. 1. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. p. 1. Meteornyom az Ori-ban. Bartus Ferenc felvétele 1985. nov. 17-én. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. p. 2. Deák Tamás, Horváth Tibor, Kiszely Krisztián megfigyelései. [KSZ.]

Okkultációk. Pleiades fedés. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. p. 3. Deák Tamás, Szauer Ágoston észlelései. [KSZ.]

Üstökösök. P/Bradfield 1987s. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. pp. 4-5. Sári Gyula, Kósa-Kiss Attila, Csukás Mátyás megfigyelései 1987. nov. 22. és 1988. jan. 13. között. [KSZ.]

DEÁK Tamás: NGC 3115. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. p. 6. [KSZ.]

P. J. [Papp János]: Üstökös hírek. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. pp. 6-7. Shoemaker-Holt 1987 z.; Mueller 1987 a1.; McNaught 1987 b1.; P/Longmore 1987 c1. [KSZ.]

Szupernóva-hírek. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. p. 7. Sky and Telescope 1988. január.; Nature 1988. jan. 21. [KSZ.]

Algol a fedési észlelők rovata. Észlelések 1987. szeptember - december. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. pp. 8-9. RZ Cas, U Cep, AR Aur fedési változók fénygörbéi, Kocsis Antal és Piriti János észleléseiből. [KSZ.]

MACROBERT, Alan: Az Epszilon Aur rejtélyről. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. pp. 10-11. Sky and Telescope, 1988. január. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

Kisbolygók. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. p. 11. Az ALPO 1986-os beszámolója. Az MPB Vol. 14. No. 3. alapján - Papp János. [KSZ.]

Q0000-26. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. p. 11. Egy kvazár, z = 4,1-es vöröseltolódással. Sky and Telescope, 1988. jan. [KSZ.]

SZOBOSZLAY Endre: Amatőrcsillagászat Debrecenben. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. p. 12. [KSZ.]

A Coma-Virgo halmaz atlasza. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. pp. 13-17. [KSZ.]

ZUCKERMAN, B. - BECKLIN, E. E.: A ZZ Psc kísérője. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. pp. 18-19. A Nature 1987. nov. 12-i száma alapján. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

LINDLEY, David: Miért érdekesek számunkra a barna törpék? = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. pp. 20-21. Nature, 1987. nov. 12. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

PAPP János: Tíz nap Párizsban. 2. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. pp. 22-26. Az IAU 98. kollokviumán. [KSZ.]

FODOR Antal: Atmoszféra. Az Albireo amatőrmeteorológiai melléklete. = Albireo 18. 1988. márc. 3. 172. sz. pp. 27-40. Tavasz - 1987. A megfigyelők névsora. Meteorológia 1987. március, április, május (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, takartság, égkékség, látástávolság, napfénytartam, csapadék, szélírány, szélerősség, éjszakai égbolttakartság). Érdekesebb jelenségek, leírások (Engel Péter, Csóti István, Kósa-Kiss Attila, Fodor Anikó, Fodor Erika, Fodor Antal, Gedei Ferenc, Gedei Bernadett). [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A Nagy Medve fiai. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 1. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. pp. 2-4. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Deák Tamás, Fülöp József András, Kiszely Krisztián leírásai. [KSZ.]

FÜLÖP József András: Jupiter. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 4. 1988. febr. 9-i észlelése és rajza. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 5. Babcsány Gábor, Dankó Csaba megfigyelései. [KSZ.]

BÖHME, Dietmar: P/Bradfield 1987s. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 6. Megfigyelései 1988. jan. 9. és 20. között. [KSZ.]

P/Borrelly 1987p. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 6. Csukás Mátyás, Kósa-Kiss Attila, Szabó Sándor észlelései 1987. dec. 13. és 1988. jan. 12. között. [KSZ.]

BODONYI József - KISZEL Vilmos - MEGYERY Tibor - ZSIGMOND Balázs: Szűrő-teszt a Vénuszra. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 7. Zeiss okulárszűrő sorozat vizsgálata. [KSZ.]

JACZKÓ Imre: Az M81 és M82 az UMa-ban. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

Az IUE tíz éve. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 9. A Nature, 1988. febr. 4-i híre. [KSZ.]

Bujkáló nóvák. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 9. A Sky and Telescope, 1988. febr. számából. [KSZ.]

Tavaszi érdekességek. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. pp. 10-12. A Sky and Telescope 1988. márciusi száma alapján. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 12. A Bradfield üstökös felvétele. Készítette Sári Gyula 1987. nov. 23-án. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Kisbolygók. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. pp. 12-13. Metis, Parthenope. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Binary atlasz. 16. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 14. Kszi UMa. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Pulzár az M4-ben. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 15. A Nature 1988. márc. 3-i száma alapján. [KSZ.]

ROOD, Herbert J. - STRUBLE, Mitchell F.: A galaxishalmazok változatossága. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. pp. 16-24. Sky and Telescope, 1988. jan. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

Rendezvények. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 24. A Csillagászat Baráti Körének 15. országos találkozója Debrecenben 1988. júl. 14-17-ig.; Nemzetközi asztrofotós konferenciát szervez a MACSIT Balatonszárszón 1988. szept. 16-18-ig. [KSZ.]

Read me! = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 25. Bravo, Pionír! A Nature, 1987. dec. 17. számából fordította Sári Gyula. [KSZ.]

PAPP János: Az IHW eredményei és jövője. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. pp. 26-28. Interjú Párizsban, az IAU kollokviumon Steve Edberg-el, az IHW amatőr tevékenységének koordinátorával. [KSZ.]

A Halley üstökös fényessége a legpontosabb megfigyelők mintegy 800 fényességbecslése alapján. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 28. Sky and Telescope alapján. [KSZ.]

PHINNEY, E. S.: SN 1987A - az eltűnt kísérő esete. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. pp. 29-30. Nature, 1988. febr. 18. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

Szupernóva hírek. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. pp. 30-31. Nature, 1988. febr. 11. alapján. [KSZ.]

LINDLEY, David: Az SN 1987A egy éve. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 31. Nature, 1988. febr. 18. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

Kiadványaink. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. p. 32. Most jelent meg: Fedési kettősök, összeállította: Piriti János.; Ismét megjelent: a Revues des Constellations csillagatlasz, a Szentmártoni Béla által összeállított mély-ég és kettőskatalógussal.; Még kapható: Amatőrcsillagász ABC, Albireo mély-ég katalógus. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1988 május, június. = Albireo 18. 1988. ápr. 4. 173. sz. pp. [33-36.] Előrejelzések, tizedóra pontossággal. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Két évszak határán. = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. p. 1. CVn, Boo. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. p. 1. Az Andromeda galaxis. Nagy Ágoston és Kiszel Vilmos felvétele. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. pp. 2-3. Babcsán Gábor, Deák Tamás, Juhász Tibor, Szauer Ágoston egyéni megfigyeléseinek szövegei. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Epszilon Boo. = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. p. 4. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Vesta. = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. p. 4. Észlelte: 1988. febr. 15-én és 20-án. [KSZ.]

ILLÉS Elek: NGC 6543. = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. p. 5. Planetárisköd a Draco-ban, a közelében lévő kettőscsillagokkal. [KSZ.]

TÓTH Imre: Az üstökösök pozíciójáról. = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

Liller 1988a. = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. p. 7. Az új üstökös koordinátáiról értesítést küldtünk megfigyelőinknek. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Siet-e a Bradfield üstökös? = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. pp. 8-20. Függelék: Üstökösök fotografikus pozíciójának meghatározása. Tóth Imre megjegyzéseivel. [KSZ.]

BARTHA Lajos, I.: Egy jól használható lexikon. = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. p. 21. Klaus Lindner: Jugendlexikon - Astronomie könyvének ismertetése. [KSZ.]

SCHORN, Ronald A.: Boldog születésnapot szupernóva! = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. pp. 22-27. A Sky and Telescope, 1988. februári számából fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

Hírek - közlemények. = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. p. 28. Zeiss gyártmányú optikák beszerzési lehetősége. [KSZ.]

ENGEL Péter - FODOR Antal. Atmoszféra. Az Albireo meteorológiai melléklete. = Albireo 18. 1988. máj. 5. 174. sz. pp. 29-36. Nyár - 1987. Június. Július. Augusztus.; Havi átlagok: hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, csapadék, napfénytartalom, takartság, kékség, éjszakai ég, szélerősség, szélirány.; A megfigyelők névsora.; Érdekes jelenségek, leírások: szivárvány, "banánsárga" ég, melléknapok, naphaló (Engel Péter, Spányi Péter leírásai). [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Gömbhalmazok között. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. p. 1. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. p. 1. A Halley üstökös a Fiastyúk mellett 1985. nov. 16-án. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. pp. 2-4. Babcsán Gábor, Fülöp József András, Illés Elek megfigyelései. [KSZ.]

FODOR Antal: Kettőscsillagok. Gamma Leo. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. p. 4. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Kisbolygók a horizont fölött. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. pp. 4-5. Ariadne, Lutetia. [KSZ.]

Üstökös. C/Liller 1988a. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. pp. 6-7. Csukás Mátyás, Károly Lajos, Szauer Ágoston megfigyelései 1988. ápr. 11. és 25. között. [KSZ.]

Porfelhők a gömbhalmazokban. Széteső üstökösmag. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. p. 7. Sky and Telescope 1988. február, április. [KSZ.]

Fedési hírek. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. pp. 8-10. i Boo, u Her, V1010 Oph. [KSZ.]

ILLÉS Elek: Az M 13 gömbhalmaz. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. p. 10. [KSZ.]

Óriási extragalaktikus ívek. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. p. 11. A Nature alapján. [KSZ.]

Egy különleges szupernóva. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. p. 12. Az 1986J az NGC 891-ben. Sky and Telescope, 1988. áprilisi számából. [KSZ.]

Rádió-zoo az Ori-ban. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1988. májusi cikkéből. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Asztrofotográfia. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. pp. 14-17. [KSZ.]

[A Szaturnusz, az Uránász, és a Neptunusz égi útja 1988-ban.] = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. p. 17. A Szaturnusz és az Uránusz szinte azonos helyen, a Trifid és a Laguna köd között mozgott. [KSZ.]

JÓNÁS László: Egyiptom ’88. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. pp. 18-19. 1988. márc. 7 és ápr. 2. között egy magyar csillagászati expedíció tevékenykedett Egyiptomban. Kairóig oda, és vissza repülővel utaztak. Egyiptomban autóbusszal 4600 km-t tettek meg. Alexandriában, Heluánban, Asszuánban, Abu Szimbelben megismételték Eratosztenész meridián mérését. Útjuk déli helyein fényképezték a Dél Keresztjét és az omega Centaurit. Felvételek készültek az óegyiptomi művészet csillagászati vonatkozásiról. Meglátogatták a cattamiai és a heluáni obszervatóriumokat. [KSZ.]

A legnagyobb szuperhalmaz.; A szupernóva fényvisszhangja.; Külső gyűrű az M 57-ben. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. p. 19. Sky and Telescope, 1988. február, április, május. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Az NDK amatőrcsillagászai között. [1.] = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. pp. 20-23. A Drezdához közel lévő, radebeuli Adolf Diesterweg Bemutató Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

[Hír.] = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. p. 23. Juhász Tibor meghívást kapott és előadást tartott Brnoban, a cseh fedési észlelők találkozóján. Magyarországot még Mizser Attila képviselte. [KSZ.]

Read me! = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. p. 24. A szupernóva még egyenletesen halványul (fordította: Paragi Zsolt).; Galilei és az Uránusz. (fordította: Sári Gyula). [KSZ.]

Fedési minimumok - 1988. július, augusztus. = Albireo 18. 1988. jún. 6. 175. sz. pp. [25-28.] [KSZ.]

Szentmártoni Béla 1931-1988. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. p. címoldal. Fényképe, gyászkeretben. [KSZ.]

Szentmártoni Béla 1931-1988. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. p. 1. Elment a Béla . . . [KSZ.]

A Béla . . . = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. pp. 2-3. Az Albireo 150. számában megjelent interjú alapján, az 1988. máj. 28-án elhunyt Szentmártoni Béláról. [KSZ.]

Albireo - Béta Cygni. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: In memoriam. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. pp. 4-5. Emlékezése Szentmártoni Bélára. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. pp. 6-7. Babcsán Gábor, Deák Tamás, Paragi Zsolt, Kiszely Gergely, Kiszely Krisztián leírásai. [KSZ.]

MACROBERT, Alan M.: Csillagtúra. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. pp. 8-11. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: A nagy Sco halmazok. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. p. 12. [KSZ.]

FÜLÖP József András: Hold. A Cyrillus kráter és környéke. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. p. 13. 1987. szept. 13-án készítet rajza. [KSZ.]

Üstökösök. C/Liller 1988a. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. pp. 14-16. Kósa-Kiss Attila, Földesi Ferenc, Csukás Mátyás, Szauer Ágoston megfigyelései 1988. ápr. 21. és máj. 27. között. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: Okkultációk. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. p. 16. 1988. máj. 11-én megfigyelte, ahogy fedte a Vénusz a 136 Tau-t. [KSZ.]

T. I. [TÓTH Imre]: Üstökös koordináták. P/Tempel-2. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. p. 17. 1988. jún. 30. és szept. 13. közötti előrejelzések. [KSZ.]

Kisbolygók holdjai? = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. p. 17. Sky and Telescope, 1988. májusi száma alapján. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A Mars éve. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. pp. 18-33. [KSZ.]

TEPLICZKY István: "Ködtúra" Borsodban. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. pp. 34-35. [KSZ.]

Most jelent meg! = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. p. 35. Az Atmoszféra Amatőrmeteorológiai Észlelési Tájékoztatója. [KSZ.]

Kiadványaink. = Albireo 18. 1988. júl. 7. 176. sz. p. 36. Albireo. Fedési kettősök, Revues des Constellations. Amatőrcsillagász ABC. Albireo mély-ég katalógus. [KSZ.]

Fekete lyukak. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. első külső borító. Grafikus ábra. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. pp. 1-3. Babcsán Gábor, Deák Tamás, Paragi Zsolt, Horváth Tibor, Kiszely Krisztián, Kovács Zsolt, Szauer Ágoston észlelései szövegesen. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: Az M 16 a Serpensben. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Kettőscsillagok. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. p. 6. [KSZ.]

FÜLÖP József András: Szaturnusz. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. p. 6. 1988. jún. 14-i észlelése. [KSZ.]

FÖLDESI Ferenc: Üstökösök. C/Liller 1988a. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. p. 7. Észlelései 1988. jún. 4. és 10. között. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. p. 7. Shoemaker-Holt üstökös. Sky and Telescope, 1988. júliusi híre. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Kisbolygók az őszi égen. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. pp. 8-9. Melpomene, Ceres. [KSZ.]

Szupernóva az NGC 5548 magjában? = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. p. 10. Nature, 1988. máj. 19. [KSZ.]

Az SN 1987A testvére. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. p. 10. Az SN 1909A (SS UMa), az M101-ben 1909-ben felfedezett szupernóva. Nature, 1988. máj. 26. [KSZ.]

MCCLINTOCK, Jeffrey: Fekete lyukak. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. pp. 11-13. Sky and Telescope, 1988. januári cikke. [KSZ.]

Fekete lyukak röntgen-binarykban. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. pp. 14-16. Cyg X-1, LMC X-1, A0620-00. Sky and Telescope, 1988. január. [KSZ.]

Felbontóképesség-rekord. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. p. 15. Egy tízezred ívmásodperces felbontás. Nature, 1988. júl. 14. [KSZ.]

Kvark-csillagok? = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. p. 15. Sky and Telescope, 1988. július. [KSZ.]

MOSLEY, John: Láttál mostanában fekete lyukat? = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. p. 17. A Cygnus X-1. A Griffith Observer, 1987. júliusi számából. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Csillag - kisbolygó konjukciók 1988/2. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. p. 17. J. Meeus adatai alapján. [KSZ.]

BAILEY, M. E.: Szupermasszív fekete lyukak. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. p. 18. Nature, 1988. febr. 25. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: AZ NDK amatőrcsillagászai között. [2.] = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. p. 19. [KSZ.]

Pulzárok és barna törpék. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. pp. 20-21. Közvetlen kép egy barna törpéről? (Sky and Telescope, 1988. július); Pulzár - barna törpe binary? (Sky and Telescope, 1988. május); Fedési kettős pulzár (Nature, 1988. máj. 19.). [KSZ.]

GRAHAM-SMITH, F.: Fedési kettős pulzár. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. pp. 21-22. Nature, 1988. máj. 19. [KSZ.]

CSIZMARIK Ágnes: Halojelenségek. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. pp. 23-26. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Időjárás Skóciában. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. pp. 27-30. Csillagászati és csillagászattörténeti tanulmányúton járt 1986. nov. 21-28-ig Skóciában, eközben az időjárási érdekességeket feljegyezte. Erős nappali Hold, szivárvány, nap-halo, jó éjszakai átlátszóság. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1988. szeptember. = Albireo 18. 1988. aug-szept. 8-9. 177-178. sz. pp. [31-32.] [KSZ.]

Szerkesztői levél. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. p. 1. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. pp. 2-7. Babcsán Gábor, Deák Tamás, Paragi Zsolt, Decsi László, Kovács Zsolt, Póczek Antal, Rózsa Ferenc, Szauer Ágoston, Virág Pál megfigyelései. [KSZ.]

DEÁK Tamás: NGC 6946. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

BARACSKAI Lajos: A Szaturnusz köd. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. p. 10. [KSZ.]

Részecske-pár felhő a fekete lyukak körül. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1988. szeptember alapján. [KSZ.]

Binary fekete lyukak? = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1988. augusztusi cikke. [KSZ.]

Algol a fedési észlelők rovata. Észlelések 1988. január - július. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. p. 12. [KSZ.]

Figyelem! = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. p. 12. Ismét megjelent az Albireo Kettőscsillag Katalógus, melyet Szentmártoni Béla állított össze. Mintegy 900 kettős adatait tartalmazza. [KSZ.]

Két rövidperiódusú változó. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. p. 13. CX Aqr, CY Aqr. A Sky and Telescope 1987. októberi száma alapján. [KSZ.]

Bolygóészlelések. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. pp. 14-19. Vénusz, Jupiter, Mars, Szaturnusz rajzok, leírások, intenzitás becslések. Észlelők: Fülöp József András, Szauer Ágoston, Csukás Mátyás. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: A bolygók megfigyeléséről. 1. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Földközelben az Eros. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

Süni tábor a Mecsekben. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. pp. 24-25. 1988. júl. 30. és aug. 6. között rendezték a Mecsekben, a Cigány-hegy tetején. A táborban készített napfolt-észlelésekből Fintor András, Breuer Péter, Mamuzsics Péter, Kiszel Vilmos, Juhász Tibor, Rózsa Ferenc rajzait közlik. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: Egyszerű finommozgatás asztrofotósoknak. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

Két háttérsugárzás?; Optikai kép a PSR 1957+20-ról. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. p. 27. Nature, 1988. aug. 25. híreiből. [KSZ.]

VIRÁG Pál: Még egyszer a távcsövekről. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. pp. 28-29. [KSZ.]

ENGEL Péter: Atmoszféra. Érdekes jelenségek, leírások. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. pp. 30-32. Kósa-Kiss Attila, Bagosi Imre Tibor, Engel Péter egyedi leírásai. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1988. október, november. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. pp. [33-36]. [KSZ.]

A Mars viuális térképe. = Albireo 18. 1988. okt. 10. 179. sz. első külső borító, hátsó külső borító. [KSZ.]

MOJZES Imre: Hozzászólás egy levélhez. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. pp. 1-2. Az amatőrcsillagászat kapcsán osztja meg gondolatait: az akadémiai és a műkedvelői kutatásról, a csillagászatról általában, és a tudománytörténetről, a csillagászattörténetről. Ezt írja: "Óriási pedig itt is a lefedetlen terület. Nincs csillagászati bibliográfiánk - más tudományban sincs - , régi obszervatóriumaink története feldolgozatlan, tárgyi emlékek kallódnak. Bizonyára reflex-szerűen erre is rámondható, hogy nincs rá pénz. A helyzet azonban az, hogy a számítógépes szövegszerkesztés korában szinte minden ilyen géppel rendelkező ember "tipográfus" is, az a kis példányszám, ami a "leletmentéshez" elég, így előállítható lenne." [KSZ.]

Gravitációs gyűjtőlencse? = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. p. 2. Sky and Telescope, 1988. október. [KSZ.]

PÓCZEK Antal: Kettőscsillagok. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. p. 3. Észlelések Aql kettősökről. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. p. 3. Szeiber Károly felvétele az M 31 és M 32-ről. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. pp. 4-5. Babcsán Gábor, Deák Tamás, Paragi Zsolt, Rózsa Ferenc, Szauer Ágoston megfigyelései. [KSZ.]

Halley-hírek. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. p. 5. CCD kamerával megörökítették a 23,1 mg-os üstököst. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: A bolygók megfigyeléséről. 2. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

Bolygóészlelések. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. pp. 8-11. Csukás Mátyás, Fülöp József András, Aszódi Zoltán Mars megfigyelései 1988. szept. 10. és 28. között.; Aszódi Zoltán Jupiter rajza 1988. szept. 18-án. [KSZ.]

Galaxisok egyre távolabb. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. p. 12. Galaxis távolságrekordok.; Galaxisok a határon.; Hubble-konstansok? A Sky and Telescope 1988. augusztusi és októberi számaiból. [KSZ.]

BONNEY, William H.: Sztereo égbolt. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. pp. 13-15. Sky and Telescope, 1988. április. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

Sztereo-képek sztereoszkóp nélkül. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. p. 16. A Sky and Telescope 1988. áprilisi száma alapján. [KSZ.]

MEDINA, Antonio: Sztereo holdfelvételek készítése. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. p. 17. Sky and Telescope, 1988. július. [KSZ.]

BENSON, Harold M.: Gömbök sztereo-képe. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. pp. 17. Sky and Telescope, 1988. augusztus. [KSZ.]

PTERSEN, Daniel N.: Sztereoszkóp binokulárból. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. p. 17. Sky and Telescope, 1988. augusztus. [KSZ.]

Extraszoláris bolygók és barna törpék. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. p. 18. Sky and Telescope, 1988. október. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1988. december. = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. pp. [19-20.] [KSZ.]

[Az SN 1987A fényviszhangjának képe.] = Albireo 18. 1988. nov. 11. 180. sz. hátsó külső borító. Sky and Telescope, 1988. október. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: A sztereo fényképekről. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 1. [KSZ.]

[Levél angol nyelven és magyar fordításban.] = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. pp. 2-3. 1988. okt. 18-án keltezett levele David Allen csillagásznak, amelyet Szentmártoni Béla halálának híréről értesülve írt Juhász Tibornak. David Allen a világ legnagyobb távcsöveivel vizuálisan végzett megfigyeléseit írta le és küldte el az Albireoba. Ez a 46 részes sorozat 1973-1978 között jelent meg a lapban "Megfigyelések nagy távcsövekkel" címmel. A levélből kiderül, hogy nagyrészt azért hagyta abba a sorozatot, mert a hivatásos csillagászat műszertechnikája egyre lehetetlenebbé tette a szemmel való betekintést a nagy műszerekbe. [David Allen 1946. júl. 30-án született Angliában. 1975-1994-ig dolgozott az Anglo-Australian Observatory-ban. Az Ausztrál Csillagászati Társaság elnöke volt 1991-1993-ig. 1994. júl. 26-án hunyt el.] [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. pp. 4-6. Babcsán Gábor, Horváth Tibor, Póczek Antal, Rózsa Ferenc, Szauer Ágoston megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 7. Antalicz Péter, Cseri Dénes, Cseri Zsuzsanna, Joó István, Lakatos Andrea, Laki Szilvia, Nagy Illés, Somogyi Melinda, Szanyi György, Tóth Tünde, Uzseka Norbert észlelései. [KSZ.]

KISZELY Krisztán: Planetárisködök megfigyelése. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

Parányi molekulafelhők. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1988. szeptember. [KSZ.]

Extragalaktikus planetárisködök. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1988. december. [KSZ.]

Köd a binary pulzár körül. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 9. Nature, 1988. okt. 27. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Kisbolygók a Leo-Cnc vidékén. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 10., 21. Hebe, Iris, Juno. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Hogyan fedeztem fel az SN 1987A-t? = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 11. Zimbabwéből, 1987. febr. 24-én 19:16 UT-kor vette észre a Nagy Magellán Felhőben a szupernóvát. [KSZ.]

Szuperóriások vagy csillaghalmazok? = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 12. Sky and Telescope, 1988. október. [KSZ.]

Bolygóészlelések. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. pp. 13-15. Aszódi Zoltán, Babcsán Gábor, Bodonyi József, Deák Tamás, Kiszel Vilmos, Nagy Ágoston, Zsigmond Balázs Mars megfigyelései 1988. okt. 3. és nov. 15. között.; Aszódi Zoltán Jupiter rajzai 1988. szept. 17. és 19. között. [KSZ.]

Óriási extragalaktikus ívek. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. pp. 16-17. Astronomy, 1988. április. [KSZ.]

BARTHA Lajos: IV. Csillagászattörténeti Találkozó. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 17. A CSBK Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport találkozóját 1989. aug. 26-27-én Budapestre szervezte [a rendezvény elmaradt]. [KSZ.]

SMITH, David H.: Ívek-hírek. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. pp. 18-19. Sky and Telescope, 1988. októberi számából. [KSZ.]

Mini Albireo-tábor. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 20. Zala megyében, Becsvölgyén volt 1988. aug. 15-24-ig. A táborban végzett észlelések közül: Farkas Attila kettőscsillag, Józsa Miklós mély-ég leírásait és Zelkó Zoltán, Farkas Attila, Antal Ágnes Mars rajzait közlik. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 21. Szauer Ágoston felvétele az M 51-ről. [KSZ.]

Bolygó-együttállás 1989. januárban. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 21. The Strolling Astronomer, 1988. október. [KSZ.]

Az Albireo XVIII. évfolyamának részletes tartalomjegyzéke. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. pp. 22-24. [KSZ.]

A Gondolat Könyvkiadó 1989-es terveiből. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. p. 24. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1989. január, február. = Albireo 18. 1988. dec. 12. 181. sz. pp. [25-28.] [KSZ.]

KNÖFEL, Andre: Meteorjelenségek hanghatása. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 13. 1. sz. pp. 1-6. A jelenséget olyan sokszor említik laikusok és amatőrcsillagászok is, hogy kétségtelenül valóságos. A meteorjelenségek hanghatásainak típusai (a tűzgömb vizuális észlelésével egyidőben, rövid idővel későbbi detonáció, percekkel a jelenség után). A hangjelenségek regisztráláshoz érzékeny mikrofonokat telepítenek amerikai és kanadai meteorészlelők. Forrás: Die Sterne, 1985/5/6. Fordította: Kalmár Tamás. [KSZ.]

W49A: egy összeroppanó molekulafelhő. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 13. 1. sz. p. 6. [KSZ.]

Vízjég után kutató Holdszonda? = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 13. 1. sz. p. 6. JPL News Release, 1987. dec. 7. [KSZ.]

Megállapították a Galileo pontos pályáját. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 13. 1. sz. pp. 7-8. SkyWeek, 1987. dec. 18. [KSZ.]

Süle-Tepliczky [SÜLE Gábor - TEPLICZKY István]: Észlelési felhívás. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 13. 1. sz. p. 8. 1987. jan. 16-18-i hajnalokon belga rádiómeteorosok háromszoros aktivitást mértek. 1988-as ellenőrzése kívánatos lenne. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 13. 1. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Uránusz és holdjai. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 27. 2. sz. címlap. [KSZ.]

Uránusz. A Voyager II. a "sötét bolygónál". = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 27. 2. sz. pp. 1-8. A National Geographic 1986 augusztusi száma alapján fordította Berend Zsolt. [KSZ.]

Az 1988a jelű üstökös. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 27. 2. sz. p. 9. SkyWeek, 1988. jan. 15. [KSZ.]

Rendeletek a fényszennyezés csökkentésére. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 27. 2. sz. p. 9. Arizonában, Tucson környékén. SkyWeek, 1988. jan. 15. [KSZ.]

Kisbolygókból származó meteorrajok. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 27. 2. sz. pp. 9-10. Papp János pártoló tag kiegészítése az 1987 SY kisbolygó és a delta Leonida meteorraj valószínű kapcsolatáról. [KSZ.]

Szakkör indul! = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 27. 2. sz. p. 10. 1988. febr. 19-től a Lágymányosi Közösségi Házban, Steiner András vezetésével. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jan. 27. 2. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Fiatal bolygórendszer egy közeli csillag körül. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 10. 3. sz. pp. 1-2 A béta Pictoris. Forrás: Space, 1987. ápr-jún. [KSZ.]

A Liller 1988a üstökös. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 10. 3. sz. p. 2. SkyWeek, 1988. jan. 22. [KSZ.]

Gammasugárzás az SN 1987a-ból. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 10. 3. sz. p. 3. SkyWeek, 1988. jan. 22. [KSZ.]

Szupernóva 1988A. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 10. 3. sz. p. 4. SkyWeek, 1988. jan. 29. [KSZ.]

Guide Star Catalog /GSC-I/. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 10. 3. sz. p. 4. SkyWeek, 1988. jan. 29. [KSZ.]

CSÓTI István: Észlelési rovat. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 10. 3. sz. pp. 5-6. Meteorok (a Quadrantidák rádiós észlelése), változócsillagok (a Nova Vulpeculae 1987), okkultáció (a jan. 27-i Plejád-fedés). [KSZ.]

Szakkör indul! = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 10. 3. sz. p. 6. 1988. febr. 19-től a Lágymányosi Közösségi Házban, Steiner András vezetésével. [KSZ.]

Egy éves a MACSIT! = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 10. 3. sz. p. 6. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 10. 3. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Az első év. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 24. 4. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Eredményszámítás az 1987. évre. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 24. 4. sz. p. 2. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Színszűrők a csillagászati fényképezésben. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 24. 4. sz. pp. 3-5. [KSZ.]

Adatok, amelytől mindenki megrémül. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 24. 4. sz. p. 5. Galaxispárok vöröseltolódási értékei. Forrás: SkyWeek, 1988. febr. 5. [KSZ.]

SZALMA Sándor: Amerikai planetáriumok magyar szemmel. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 24. 4. sz. pp. 6-8. 1987. jún. 16-tól aug. 30-ig több planetáriumot látogatott meg az USA-ban. Járt a Rochester Strasenburgh planetáriumban, a Hayden Planetáriumban, a Miami Space Transit Planetáriumban. 1985-ben a chicagói Adler és a Salt Lake City planetáriumokat is megnézte. [KSZ.]

-tey- [TEPLICZKY István]: Delta Leonidák maximuma. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 24. 4. sz. p. 8. 1988. febr. 15/16-án Sülysápról 2 észlelő 3,5 óra alatt 17 meteor észlelt, melyek 70-80 %-a volt Leonida. [KSZ.]

Nemzetközi Asztrofotós Konferencia. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 24. 4. sz. p. 9. 1988. szept. 16-18-ig lesz. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. febr. 24. 4. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Evered Kreimer felvétele a Trifid ködről. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. címlap. [KSZ.]

Féléves az Amatőrcsillagászati Courier. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. p. 1. [KSZ.]

T. K. [TARNAY Kálmán]: A csillagászat Baráti Köre XV. Országos Találkozója. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. p. 1. 1988. júl. 14-17-ig lesz Debrecenben. [KSZ.]

TIFFT, William G. - COCKE, W. John: A galaxisok kvantált vöröseltolódása. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. pp. 2-6., hátsó külső borító. Sky and Telescope, 1987. jan. Fordította: Alföldi Attila. [KSZ.]

Két újabb üstökös: az 1988b és c. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. p. 6. Skyweek, 1988. febr. 26. [KSZ.]

Kisbolygókutatás. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. p. 7. Sterne und Weltraum, 1988/1. [KSZ.]

330 működő műhold. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. p. 7. Sterne und Weltraum, 1988/1. [KSZ.]

Extragalaktikus metanol. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. p. 7. Sterne und Weltraum, 1988/1. [KSZ.]

Új változók. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. p. 8. Amiket majd a Hipparcos felfedezhet. Sterne und Weltraum, 1988/1. [KSZ.]

Hírek a Pioneer 10-ről. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. p. 8. Sterne und Weltraum, 1988/2. [KSZ.]

K. T. [KALMÁR Tamás]: Richard P. Feynman: 1918-1988. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. p. 8. 1965-ben kapott Nobel-díjat. Tagja volt a Challenger katasztrófa okait kutató bizottságnak. 1988. febr. 15-én halt meg Los Angelesben. [KSZ.]

K. T. [KALMÁR Tamás]: Felhívás űrkutatási feladatokban való részvételre. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. p. 9. [KSZ.]

Lakható bolygók keresése. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. p. 9. Skyweek, 1988. febr. 28. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. pp. 10-11. Bolygók, meteorrajok, kisbolygók, üstökösök. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 9. 5. sz. p. 12. [KSZ.]

Címlapunkon Klaus Langer felvétele a Helix-ködről. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. címlap. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. első belső borító. [KSZ.]

MACSIT hírek. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. pp. 1-2. Az NDK-ban egy 100/1000-es refraktort vásároltak, ezt Kötcsére helyezik el. A salgótarjáni TIT Bemutató és Észlelő Csillagvizsgálóval együttműködési megállapodás született. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Fotografikus meteorészlelés. 1. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. pp. 3-5. [KSZ.]

EDBERG, Stephen J.: Az IWH felhívása a Giacobini-Zinner és a Halley üstökös észlelőihez. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

CSBK Találkozó előzetes programja. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. p. 7. Debrecenben lesz, 1988. júl. 14-17-ig. [KSZ.]

DANKÓ Sándor: Figyelem! Istennő az "arany kapuban"! = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. p. 8., hátsó külső borító. A Hyadok és a Pleiadok között halad át a Vénusz. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: William E. Campbell (1862-1938). = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. pp. 8-9. 1892-ben - Gothard Jenővel egyidőben - felfedezte a gázködök és nóvák színképi hasonlóságát. [KSZ.]

Galaxisszületés ma? = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. p. 9. Nature, 1988. febr. 18. [KSZ.]

Kettévált a Wilson üstökös magja! = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. p. 9. SkyWeek, 1988. febr. 26. [KSZ.]

Fényesebb a Chiron a vártnál. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. p. 9. SkyWeek, 1988. febr. 26. [KSZ.]

Az év negyedik üstököse. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. p. 9. Az 1988d jelű objektum periodikus üstökösként a P/Hartley III. nevet kapta. SkyWeek, 1988. márc. 4. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. Programelőzetes. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. márc. 23. 6. sz. p. 12. [KSZ.]

Címlapunkon Klaus Langer felvétele a Fátyol-ködről. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 6. 7. sz. címlap. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 6. 7. sz. első belső borító. [KSZ.]

A vöröseltolódásokról alkotott elképzelés válsága. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 6. 7. sz. pp. 1-3. Halton Arp cikke (Sky and Telescope, 1988. jan.) alapján Spányi Péter. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Fotografikus meteorészlelés. 2. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 6. 7. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

CSABAI László: Egy különleges objektum: az SS433. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 6. 7. sz. pp. 6-7., hátsó külső borító. J. D. Kraus: Radioastronomy című könyve alapján. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: De La Baume Pluvinel (1861-1938). = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 6. 7. sz. p. 7. [KSZ.]

David Levy 4. üstököse. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 6. 7. sz. p. 8. 1988e Levy. Forrás: SkyWeek, 1988. márc. 25. [KSZ.]

Új változócsillag az Andromedaban. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 6. 7. sz. p. 8. SkyWeek, 1988. márc. 25. [KSZ.]

Új Csillagászati Szakkörök Szegeden. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 6. 7. sz. p. 8. A TIT Csongrád megyei Szervezete egy általános és egy középiskolai szakkört indít. [KSZ.]

Nemzetközi Ifjúsági Csillagászati Tábor (IAYC) felhívása. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 6. 7. sz. pp. 9-10. 1988. aug. 1-22-ig lesz a Bajor-Alpokban. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 6. 7. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 6. 7. sz. pp. 12., hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon Klaus Langer felvétele az NGC 6946-ról. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 20. 8. sz. címlap. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 20. 8. sz. első belső borító. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: IMC ’88 Nemzetközi Meteoros Konferencia Hollandiában. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 20. 8. sz. pp. 1-3. 1988. márc. 26-28-ig zajlott le Oldenzaalban. 11 országból 68 résztvevő volt. A MMTÉH-t és a MACSIT-ot Süle Gábor és Kalmár Tamás képviselte. [KSZ.]

[BERKÓ Ernő:] Fotografikus meteorészlelés. 3. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 20. 8. sz. pp. 3-6. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Űrtudomány Japánban. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 20. 8. sz. pp. 6-8. [KSZ.]

George Ellery Hale (1868 - 1938). = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 20. 8. sz. p. 8. [KSZ.]

Az IAYC 1988-as "Sonneck Hütten"-ben rendezendő táboráról. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 20. 8. sz. p. 9. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 20. 8. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 20. 8. sz. p. 12. [KSZ.]

A Magyar Amatőrcsillagász Társaság Nemzetközi Asztrofotós Konferenciát rendez 1988. szeptember 16-18 között Balatonszárszón. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. ápr. 20. 8. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

Címlapunkon az NGC 4945 látható. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. címlap. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. első belső borító. [KSZ.]

K. GY. és K. T. [KUDOR Gyöngyvér - KALMÁR Tamás]: MACSIT hírek. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. pp. 1-2. Észlelőtábor volt Kötcsén 1988. ápr. 20-23-ig. [KSZ.]

RÖSSIGER, S.: Egy titokzatos csillag: az Algol. 1. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. pp. 2- 5., hátsó külső borító. Forrás: Die Sterne, 1987/5. Fordította: Kalmár Tamás. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: SN 1987A: prototípusa egy alulészlelt osztálynak? = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

Kedvezőtlen helyzetben a Liller 1988e üstökös. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. p. 7. [KSZ.]

Fiatal O csillagok. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. p. 7. [KSZ.]

CSABAI László: "Gyermek" galaxist találtak? = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Móra Károly: 1900-1938. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. p. 8. A Stella Almanach 1939 alapján. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: Bemutatjuk ... SPACE c. újságot. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. p. 9. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: Felhívás az 1988/90-as Mars oppozíció észlelésére! = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Amatőrcsillagász expedíció Burgaszban. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. p. 10. 1988. augusztus elsején indul a II. pécsi amatőrcsillagász expedíció Hoffmann János vezetésével. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 4. 9. sz. p. 12. [KSZ.]

Címlapunkon Jean Dragesco felvétele látható a Nubium tenger melletti holdvidékről. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 18. 10. sz. címlap. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 18. 10. sz. első belső borító. [KSZ.]

TOLMÁR Gyula: Az intersztelláris abszorpció vizsgálatának alapjai. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 18. 10. sz. pp. 1-3. A Csillagászati Lapok 1942/1-2. számában megjelent cikk újraközlése. [KSZ.]

FIDRICH Róbert: Nóvakeresés. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 18. 10. sz. pp. 4-6. [KSZ.]

AAVSO NOVA SEARCH DIVISION. Nóvakeresésre kijelölt területek. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 18. 10. sz. pp. 6-9. [KSZ.]

AAVSO Nóva-Díj. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 18. 10. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1988. máj. -KT- [Kalmár Tamás] [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: Fr. G. Pease: 1881-1938. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 18. 10. sz. p. 10. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: Csillagász Nap 1988. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 18. 10. sz. p. 10. 1988. ár. 25-én rendezték meg a budapesti Eötvös Klubban. Megszervezése Taracsák Gábornak köszönhető. A "Hogyan tegyük gazdaságossá a csillagászatot?" pályázat fődíját Both Előd nyerte el az "Adóztassuk meg a csillagászati jelenségeket" pályamunkájával. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 18. 10. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 18. 10. sz. p. 12. [KSZ.]

Felhívás csillagászati táborokon, tanfolyamokon való részvételre. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. máj. 18. 10. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

Címoldalunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. címlap. Rudolf Conrad felvétele a Halley üstökösről 1986. márc. 12-én. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. első belső borító. [KSZ.]

STATMAYER, Peter: Fotóanyagok érzékenyítése. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. pp. 1-5. A Sterne und Weltraum 1982. 12. számából fordította K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

A Ceres tömege. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. p. 6. Sterne und Weltraum, 1988/5. [KSZ.]

Meteorithullás Potsdam mellett. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. p. 6. 1988. márc. 1-én 13.30 óra körül a Potsdam megyei Trebbinben egy 1250 grammos kőmeteorit hullott, egy növényház tetejét átütve. Sterne und Weltraum, 1988/5. [KSZ.]

Felkészülés a Mars-utazásra? = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. p. 6. 326 nap tartalmú űrrepülése Juri Romanenkonak. Sterne und Weltraum, 1988/5. [KSZ.]

Tisztelt Olvasóink! = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. p. 6. Felhívás az 1988. szept. 16-18. közötti Nemzetközi Asztrofotós Konferenciára. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: W. H. Pickering 1858-1938. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. p. 7. Az 1939-es Stella Almanach és a Csillagászattörténeti életrajzi lexikon alapján. [KSZ.]

[ZAJÁCZ György:] Kisbolygó statisztika. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. pp. 7-9. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. pp. 10-11. Bolygók, meteorrajok, okkultációk, üstökösök, jelenségek. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: Egy új üstökös - avagy a Levy 1988e egy darabja? = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. p. 11. SkyWeek, 1988. máj. 20., fordította K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

"Szupercsillagok". = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. pp. 11-12. SkyWeek, 1988. máj. 20., fordította K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Hamis fotografikus felfedezések. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. p. 12. SkyWeek, 1988. máj. 20., fordította K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 1. 11. sz. hátsó külső borító. Michael Jäger felvétele az NGC 4565-ről. [KSZ.]

Borítóinkon Michael Jäger felvételei láthatók az Orionról. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 15. 12. sz. címlap, hátsó külső borító. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 15. 12. sz. első belső borító. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: MMTÉH Találkozó Pécsett. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 15. 12. sz. pp. 1-3. 1988. jún. 4-én Pécsett, az Apáczai Nevelési Központban rendezték meg 43 fő részvételével a Magyar Meteor és Tűzgömbészlelő Hálózat első idei találkozóját. Kemenes Lászlóné a vendéglátó intézmény nevében üdvözölte a jelenlévő amatőröket, majd Mizser Attila emlékezett meg a magyar amatőrcsillagászat kiemelkedő egyéniségéről, Szentmártoni Béláról, aki 57 évesen 1988. májusában hunyt el. A találkozó résztvevői egy perces néma csenddel adóztak emlékének. Előadást tartott még: Tepliczky István, Csiszár Tibor, Spányi Péter, Fekete János. Kolláth Zoltán, Kalmár Tamás, Süle Gábor, Hoffmann János, Szabó Sándor. [KSZ.]

RÖSSIGER, S.: Egy titokzatos csillag: az Algol. 2. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 15. 12. sz. pp. 3-6. Forrás: Die Sterne, 1987/5. Fordította: Kalmár Tamás. [KSZ.]

Új Cepheida meteorzápor? = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 15. 12. sz. p. 6. 1986. jún. 14. és 18. közötti három hajnalon összesen 20 meteor jelentkezett az alfa Cephei és a Deneb közötti radiánsból. Forrás: Sky and Telescope, 1988. jún. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hogyan készül egy bolygó ephemerise? = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 15. 12. sz. pp. 7-10. Forrás: "Stella" Csillagászati Egyesület 1927. évi Almanachja. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 15. 12. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 15. 12. sz. p. 12. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: [A rádiós meteorészlelés.] = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 29. 13. sz. pp. 1-7., címlap, első belső borító, hátsó külső borító. A rádiós meteorészlelés hullámterjedési alapjai. A rádióhullámok terjedése a Föld légkörében. Az ionoszféra felépítése és hatása. A meteorvisszhangok kialakulása, tulajdonságaik. Néhány gyakorlati szempont. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 29. 13. sz. p. 8. [KSZ.]

K. T. [KALMÁR Tamás]: Üstökösök. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 29. 13. sz. p. 9. [KSZ.]

TARNAY Kálmán: IAYC 1988. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 29. 13. sz. p. 9. [KSZ.]

Üstökösök. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 29. 13. sz. p. 10. 4 üstökös koordinátái. [KSZ.]

Pulzár - barna törpe páros? = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 29. 13. sz. p. 10. Forrás: SandT 1988. máj. Fordította: Csabai László. [KSZ.]

Új problémák az űrteleszkóppal. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 29. 13. sz. p. 10. Forrás: SandT 1988. máj. Fordította: Csabai László. [KSZ.]

Űrrepülőgép tervek. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. jún. 29. 13. sz. p. 11. Forrás: SandT 1988. jún. Fordította: Csabai László. [KSZ.]

A Mars részletes térképe. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. címlap, hátsó külső borító. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. első belső borító. [KSZ.]

Nemzetközi Asztrofotós Konferencia. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. p. 1. 1988. szept. 16-18-ig lesz. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: A Mars "felfedezése". A Mars észlelése. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. pp. 2-7. [KSZ.]

BEREND Zsolt: Az első csillagászati észlelő /építőtábor/ Kötcsén. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. pp. 8-9. 1988. jún. 9-26-ig. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: 4. Int. Teleskoptreffen in Kärnten. Nemzetközi Észlelőtábor Ausztriában. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. p. 9. [KSZ.]

A Plútó atmoszférája. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. p. 9. Skyweek, 1988. jún. 10. [KSZ.]

Új eredmények a Neptunusz holdjainak kutatásában. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. p. 10. Nature, 1988. jún. 2. [KSZ.]

Kína űrállomástervek. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. p. 10. Astro Magazin 1988/2. [KSZ.]

Kozmosz 1969. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. p. 10. Astro Magazin 1988/2. [KSZ.]

DROBINC, Oswald: Jupiterholdak 1988. augusztus 15-én. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. p. 11. Fordította KT [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Az IRAS-Araki-Alcock üstökös. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. p. 11. SkyWeek, 1988. jún. 24. [KSZ.]

Az új Uránusz-holdak nevei. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. p. 11. Sky Week, 1988. [KSZ.]

Óriás napfoltcsoport. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. p. 12. SkyWeek, 1988. júl. 1. [KSZ.]

TARNAY Kálmán: Nyári rendezvények Kötcsén. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 13. 14. sz. p. 12. [KSZ.]

Halley-üstökös. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 27. 15. sz. címlap. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 27. 15. sz. első belső borító. [KSZ.]

A Phobos program indításra kész. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 27. 15. sz. pp. 1-4. A Science in the USSR magazin 1988. jan-febr. száma alapján fordította Berend Zsolt. [KSZ.]

STEINER András: Phobos program: utazás a Mars kis holdjához. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 27. 15. sz. pp. 5-7. [KSZ.]

HAAS Katalin - KÁDÁR Gabriella: Észlelőtábor Kötcsén. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 27. 15. sz. p. 8. 1988. júl. 8-15-ig. [KSZ.]

NOBILING, Thomas: Bruno H. Bürgel emlékezete. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 27. 15. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: P/Tempel 2 1987g. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 27. 15. sz. p. 9. A SkyWeek 1988. júl. 8. száma felhasználásával. [KSZ.]

A Halley üstökös kómája. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 27. 15. sz. p. 10. A 8,4 csillagászati egységre távolodott üstököst 1988 májusában az ESO 1,5 m-es távcsövével megörökítették. 19 éjszakán át készített, 50 CCD felvételt felhasználva egy 11 óra 35 perces képet állítottak elő. Az üstökös összfénye 17, magjának fénye 23 magnitúdó. Forrás: SkyWeek, 1988. júl. 8. [KSZ.]

Egy új szimbiotikus csillag. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 27. 15. sz. p. 10. Az AS 296 Ser csillag kitörését első ízben figyelték meg. 1988. júl. 9-én 10,1 magnitúdó fényes volt. SkyWeek, 1988/28. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. júl. 27. 15. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

Címlapon: Tükrös all-sky kamerával készített tűzgömbfotó. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. aug. 16-17. sz. címlap. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. aug. 16-17. sz. első belső borító. [KSZ.]

TARNAY Kálmán: Nemzetközi Asztrofotós Konferencia 1988. szeptember 16-18. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. aug. 16-17. sz. pp. 1-2. Balatonföldváron lesz. [KSZ.]

DANKÓ Sándor: Országos CSBK találkozó Debrecenben. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. aug. 16-17. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: Korpuszkuláris fűtés a semleges felsőlégkörben. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. aug. 16-17. sz. pp. 4-9., hátsó külső borító [IER.]

Machholz negyedik üstököse. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. aug. 16-17. sz. p. 9. SkyWeek, 1988. aug. 12. -KT- [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. aug. 16-17. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

MIZSER Attila: Az R Coronae Borealis ismét aktív! Nova Vulpeculae 1987. V482 Cygni. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. aug. 16-17. sz. p. 11. [KSZ.]

Távcsövek beszerzése. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. aug. 16-17. sz. p. 11. [KSZ.]

HEINLEIN, Dieter: Tűzgömbfigyelő hálózat az NSZK-ban. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. aug. 16-17. sz. p. 12. [KSZ.]

A címlapon Vincent Di Fare "Szaturnusz a Japetuszról" című festménye. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 6. 18. sz. címlap. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Levél a Courier olvasóinak. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 6. 18. sz. első belső borító. A debreceni CSBK-találkozóról. [ALM.]

A bolygógyűrűk lenyűgöző világa. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 6. 18. sz. pp. 1-8., hátsó külső borító. Science in the USSR 1988/2. márc-ápr. sz. Fordította: Berend Zsolt. [KSZ.]

A P/Schwassmann-Wachmann 1 üstökös. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 6. 18. sz. p. 9. SkyWeek, 1988. júl. 29. [KSZ.]

A mesterséges holdak és a csillagászok. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 6. 18. sz. p. 9. SkyWeek, 1988. aug. 12. [KSZ.]

A távcsövek és alkatrészek beszerzéséről. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 6. 18. sz. p. 9. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 6. 18. sz. p. 10. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 6. 18. sz. p. 11. [KSZ.]

A Naprendszer jelenleg ismert holdjai. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 6. 18. sz. melléklet pp. 1-2. A két oldalas táblázatot Dankó Sándor állította össze. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. címlap. Klaus Langer felvétele az M11-ről. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. első belső borító. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: MACSIT hírek. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. p. 1. Az I. Nemzetközi Asztrofotós Konferencia Balatonföldváron 1988. szept. 16-18-ig lezajlott. [KSZ.]

Kedvezményes optikák rendeléséről. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. p. 1. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: IAYC ’88. [1.] = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. pp. 2-4. Beszámoló a Nemzetközi Ifjúsági Csillagászati Táborban, amelyet Nyugat-Németországban rendeztek 1988. aug. 1-22-ig. [KSZ.]

BEREND Zsolt: A Planetary Society. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. pp. 4-5. A szervezet a MACSIT-ot két évre felvették tagjaik közé. [KSZ.]

Késik a CRAF program. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. p. 5. Sterne und Weltraum 1988/7-8., fordította K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

BUMBA, V. - HEJNA, L.: A Nap flerek aktivitásának változásai és a mágneses mező zavarai. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. pp. 6-8., hátsó külső borító. Bulletin of the Astronomical Institutes of Czechoslovakia, 1988/1. cikke alapján fordította Zalay Horka. [KSZ.]

Az októberi Capricornidák. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. p. 9. [KSZ.]

Japán Aquarida észlelések. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. p. 9. Radiant, 1988. aug. cikke alapján fordította: Fodor Ferenc. [KSZ.]

Csillagászati célú fotóanyagok. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. p. 10. [KSZ.]

Változott-e a Nap átmérője? = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. p. 10. Sterne und Weltraum, 1988/7-8., fordította K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Egy szimultán -1 magnitúdós Lyrida meteor. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. p. 10. Radiant, 1988. aug. cikke alapján fordította: Fodor Ferenc. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Kirándulás Piszkéstetőre és Salgótarjánba. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. p. 12. 1988. okt. 1-2-én lesz. [KSZ.]

Hátoldalunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. szept. 21. 19. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. első belső borító. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: Nemzetközi Asztrofotós Konferencia - Balatonföldvár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. pp. 1-3. Több mint 70 résztvevővel zajlott le 1988. szept. 16-18-ig. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: IAYC ’88. [2.] = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. pp. 3-5. [KSZ.]

ISKUM József: Fekete-fehér filmek színérzékenységének tesztelése. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. pp. 6-7., hátsó külső borító. [KSZ.]

- KGY - [KUDOR Gyöngyvér]: A salgótarjáni kirándulás. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. pp. 7-8. 1988. okt. 1-2. [KSZ.]

Csillagászati feladatmegoldó verseny. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. p. 9. [KSZ.]

Föld és Ég Klub. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. p. 9. [KSZ.]

Kedvezményes részvétel a BME Mérnöktovábbképző tanfolyamain. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. p. 9. [KSZ.]

Lemondott a TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmányának vezetősége. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. p. 9. 1988. okt. 5-én. [KSZ.]

Megszűnik a Föld és Ég. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. p. 10. [KSZ.]

Csillagászati eszközök megrendeléséről. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. p. 10. [KSZ.]

Orionida tábor Kötcsén. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. p. 10. 1988. okt. 19-23-ig lesz. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. p. 11. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 5. 20. sz. pp. 12., hátsó belső borító. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. első belső borító. [KSZ.]

TARNAY Kálmán: Látogatás a Treptowi Csillagvizsgálóba. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. p. 1., címlap. [KSZ.]

ZICHA, Jozef: Új távcsőépítési technológiák. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. pp. 2-4. Fordította: Kalmár Tamás. [KSZ.]

T. K. [TARNAY Kálmán]: Előadássorozat! = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. p. 4. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: PVH találkozó - Szeged. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

A Titán légköre. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. p. 6. Sky and Telescope, 1988. szept. Fordította Kudor Gyöngyvér. [KSZ.]

Paul Roggemans Perseida észlelései. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. p. 7. [KSZ.]

Ifjú Fizikusok IX. Országos Találkozója. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. p. 7. [KSZ.]

Tűzgömb az NSZK fölött. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. p. 8. 1988. febr. 16-án hajnalban. [KSZ.]

Ursidák, Coma Berenicidák, Cancridák. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. p. 8. A Radiant 1988. aug. alapján fordította: Fodor Ferenc. [KSZ.]

Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. p. 8. [KSZ.]

MACSIT Közgyűlés. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. p. 9. 1988. dec. 4-én lesz. [KSZ.]

Taurida tábor Kötcsén. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. p. 9. 1988. nov. 4-13-ig lesz. [KSZ.]

Viták a vörös eltolódás körül. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. okt. 19. 21. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. első belső borító. [KSZ.]

MACSIT Közgyűlés: 1988. december 4. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. p. 1. 1988. dec. 4-én lesz. [KSZ.]

-TK- [TARNAY Kálmán]: Még egyszer a Nemzetközi Asztrofotós Konferenciáról. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Az 1989-es tagdíjakról. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. p. 2. [KSZ.]

Lesz-e Föld és Ég? = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. p. 2. [KSZ.]

ZICHOVÁ, Olga: A fotografikus észlelés alkalmazása az Ondrejov Obszervatóriumban. 1. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. pp. 3-8. Fordította Berend Zsolt. [KSZ.]

STEYAERT, Christian: LCD-es "forgószektor" meteorfényképezéshez. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

Tizenhárom év változásai a Marson. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. pp. 9-10., címlap. Sky and Telescope. Fordította: Spányi Péter. [KSZ.]

RADONS, Gunnar: A világ vége... = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. pp. 10-11. Sterne und Weltraum, 1988/1. [KSZ.]

Tettenérték az Orion flercsillagait. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. pp. 11-12., hátsó külső borító. Sky and Telescope, 1988. szept. Fordította: Kudor Gyöngyvér. [KSZ.]

PRIESTER, Wolfgang: Jukov Zeldovics univerzuma. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. pp. 12-13. Sky and Telescope, 1988. okt. Fordította: Teichner Szilárd. [KSZ.]

BURKE, James D.: Úton a Mars felé. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. pp. 14-15. A Phobos szondák. Planetary Report, 1988. szept. Fordította Berend Zsolt. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 9. 22-23. sz. p. 16. [KSZ.]

Részletek a Magyar Amatőrcsillagászati Társaság Alapszabályából. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 30. 24. sz. első belső borító. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: Assosiation Francaise D’Astronomie (AFA). = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 30. 24. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: Franciaország csillagvizsgálói. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 30. 24. sz. pp. 2-6. [KSZ.]

ZICHOVÁ, Olga: A fotografikus észlelés alkalmazása az Ondrejov Obszervatóriumban. 2. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 30. 24. sz. pp. 6-9. Fordította Berend Zsolt. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: Üstököshírek. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 30. 24. sz. pp. 9-10. "Kisbolygócsóvák" okozta meteorzáporok?; A Halley magjának rotációs periódusa.; A legfényesebb Napot súroló üstökös.; A SkyWeek 9.16., 10.10., 10.17. alapján. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: A sarki fény és a Maunder minimum. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 30. 24. sz. p. 11. A Csillagászati Évkönyv 1978. 230 old. alapján. [KSZ.]

A Gamma űrobszervatórium. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 30. 24. sz. p. 11. [KSZ.]

Protoplanetáris korongok és a bolygórendszerek. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 30. 24. sz. p. 11. Zemlja i Vszelennaja, 1988. 5. számából fordította Palkó Gyula. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 30. 24. sz. p. 12. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. nov. 30. 24. sz. p. 12. [KSZ.]

Címlapunkon Szeiber Károly napfelvétele egy 63/840-es refraktorral 1988. szept. 25-én. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. címlap. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Beszámoló a MACSIT közgyűléséről. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. pp. 1-2. 1988. dec. 4-én volt Budapesten. Döntöttek arról, hogy jövőre a Courier havonta fog megjelenni. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: MMTÉH találkozó Sülysápon. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. p. 3. 1988. dec. 10-én. Előadást tartott Tepliczky István, Süle Gábor, Csiszár Tibor, Kolláth Zoltán, Spányi Péter, Zalezsák Tamás, Káplár Béla, Kalmár Tamás. [KSZ.]

- KT - [KALMÁR Tamás]: Kapcsolatfelvétel a berlini Archenhold Csillagvizsgálóval. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. p. 4. [KSZ.]

ZICHOVÁ, Olga: A fotografikus észlelés alkalmazása az Ondrejov Obszervatóriumban. 3. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. pp. 5-11., hátsó belső borító. Fordította Berend Zsolt. [KSZ.]

BALÁZS Katalin: Herschel évforduló. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Üstökösök. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. p. 12. [KSZ.]

Egy elveszett kisbolygó újrafelfedezése. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. p. 12. A 724 Hapag kisbolygót újra megtalálták. [KSZ.]

Mit tudunk jelenleg a Plútó atmoszférájáról? = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. p. 13. SkyWeek, 1988. nov. 25. -KT- [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Egy igazi meglepetés: újabb porvihar a Marson. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. p. 13. SkyWeek, 1988. dec. 2. -KT- [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Diasorozatok. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. p. 13. A Halley-üstökösről készített diaképeket lehet a MACSIT-nál rendelni. A 20 képet az ESO-nál készítették 1982. dec. 10. és 1986. ápr. 30. között. [KSZ.]

KUDOR Gyöngyvér: Geminida észlelés Sülysápon. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. p. 14. 1988. dec. 13/14-én éjjel. [KSZ.]

CSÓTI István: Észlelési rovat. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. p. 15. Bevezető. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. p. 16. [KSZ.]

Hátlapunkon Szeiber Károly holdfelvétele látható 1988. szept. 30-án. = Amatőrcsillagászati Courier 2. 1988. dec. 21. 25-26. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

ALMÁR Iván:Újra felfelé. = Asztronautikai Tájékoztató 1988. 43. sz. pp. 1-3. 1989 elején írt bevezetés, az asztronautika reménybeli fellendülésére. [KSZ.]

WILLIAMS, C. P.: Új irányzatok a távérzékelésben. = Asztronautikai Tájékoztató 1988. 43. sz. pp. 4-11. Fordította Szentpéteri László. [KSZ.]

EZELL, Edward: Meghiusult korai NASA-tervek egy Mars-expedícióra. = Asztronautikai Tájékoztató 1988. 43. sz. pp. 12-20. Fordította Szimán Oszkár. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Marskutatási tervek. = Asztronautikai Tájékoztató 1988. 43. sz. pp. 21-35. [KSZ.]

DRÁGÁN László: Fejezetek az űrrepülőgép előkísérleteiből. = Asztronautikai Tájékoztató 1988. 43. sz. pp. 36-57. [KSZ.]

SCHIMINSZKY Nándor: Az 1987-ben felbocsátott mesterséges égitestek jegyzéke. = Asztronautikai Tájékoztató 1988. 43. sz. pp. 59-103. [KSZ.]

Évforduló. = Békés Megyei Népújság 43. 1988. márc. 8. 57. sz. p. 8. "Háromszázhetven évvel ezelőtt, 1618. március 8-án - 47 éves korában - fogalmazta meg Johannes Kepler (1571-1630) prágai csillagász a bolygók keringési idejére vonatkozó III. törvényét. Elméleti munkásságának fő érdeme, hogy továbbfejlesztette, pontosabbá tette Kopernikusz rendszerét. A bolygómozgás három híres törvénye közül az első azt deklarálja, hogy a bolygók ellipszis alakú pályán mozognak, s e pálya egyik gyújtópontjában a Nap van. Kepler ezzel kiküszöbölte a kopernikuszi rendszerből azt az ókorból származó tévhitet, hogy az égitestek kizárólag "tökéletes" körpályán mozoghatnak. Második törvénye szerint a bolygókat és a Napot összekötő egyenes, a vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol, s a bolygók - ennek megfelelően - Nap-közelben nagyobb sebességgel mozognak, mint Nap-távolban." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Megjelent. Rosemarie Schuder: A boszorkány fia. = Borsodi Bányász 31. 1988. ápr. 7. 13. sz. p. 6. "Nagy értékű alkotás ez a történelmi regény, melynek középpontjában Johannes Kepler, a nagy matematikus alakja áll életének legjellemzőbb húsz esztendejében. A regény története Kepler édesanyja ellen indított boszorkányperrel indul. Ez jó alkalmat nyújt a szerzőnek arra, hogy több oldalról is bemutassa a korszak arculatát, a vallási viták palástjával takargatott hatalmi törekvéseket, a nemzetközi acsarkodásokat, a harmincéves háború kitörésének tényezőit, a babonán nevelt nép szánalmas ostobaságát és nem utolsósorban, azoknak a katolikus vagy protestáns tudósoknak a vergődését, akik jól látják ugyan Kepler tudományos kutatásának helyességét, de a merev dogmák megalkuvásra késztetik őket." Ez a könyvismertetés teljes szövege. [HAI.]

Az 1989. első negyedév programja. = Bököncz Híradó [1988. dec.] [4. sz.] p. 1. Kiselőadások, videó vetítések, közös észlelések, kirándulások. Jan. 28-án előadó: Patyi Sebestyén. [KSZ.]

Észlelési útmutató az 1989. első negyedévre. = Bököncz Híradó [1988. dec.] [4. sz.] pp. 1-2. [KSZ.]

[KESZTHELYI Sándor]: Magyar napóra katalógus (Kárpátalja). = Bököncz Híradó [1988. dec.] [4. sz.] p. 2. 6 napóra adatai. [KSZ.]

Plejádok (M45). = Bököncz Híradó [1988. dec.] [4. sz.] p. 3. Térkép. [KSZ.] 1988

Komputer a Marson? = Delta Impulzus 4. 1988. jan. 16. 1. sz. p. 6. Szovjet tudósok tervei. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: Olcsón sokat mond. Űrfelvétel-értékelés. = Delta Impulzus 4. 1988. jan. 16. 1. sz. pp. 43-44. A hazai légszennyezettség mérése műholdfelvételekről a BME Fotogrammetriai Tanszékén. [KSZ.]

KIS János: Tévékamera és sugárzásmérő. = Delta Impulzus 4. 1988. jan. 16. 1. sz. p. 44. Meteorológiai műholdak. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Űrrepülőgép, Phobosz-program, Energia. Újabb modul az év végére. = Delta Impulzus 4. 1988. jan. 16. 1. sz. p. 45. Az 1988-as év űrkutatási tervei. [KSZ.]

B. M.: Önfenntartó roncsfelhő? Űrkarambolok a láthatáron. = Delta Impulzus 4. 1988. jan. 30. 2. sz. p. 14. Űrszemét a Föld körül. [KSZ.]

Mindig többe kerül. = Delta Impulzus 4. 1988. jan. 30. 2. sz. p. 37. Az amerikai űrállomás kifejlesztése a tervezetthez képest kétszeres drágább lesz. A Science, 1987. 2. számából. [KSZ.]

Aminosavakat hozó meteoritok. = Delta Impulzus 4. 1988. jan. 30. 2. sz. p. 37. New Science 1978. 1578. sz. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: Műszer nélkül. Légszennyezettség-vizsgálat. = Delta Impulzus 4. 1988. jan. 30. 2. sz. pp. 38-39. A hazai légszennyezettség mérése műholdfelvételekről a BME Fotogrammetriai Tanszékén. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Irány a Phobos! Csillagászat ’88. = Delta Impulzus 4. 1988. jan. 30. 2. sz. p. 50. [KSZ.]

MIZSER Attila: A többletfény. Fényszennyezés a Kozmoszban. = Delta Impulzus 4. 1988. jan. 30. 2. sz. p. 51. A fényszennyezés kedvezőtlen hatása a csillagászati kutatásokra. [KSZ.]

Csillagvizsgáló rádiótávcső. = Delta Impulzus 4. 1988. febr. 13. 3. sz. p. 29. Rádiótávcső a Mauna Kea hegyen. A London Picture Service híre. [KSZ.]

Polimer az üstökösben. = Delta Impulzus 4. 1988. febr. 13. 3. sz. p. 29. A Halley üstökösben. CEN, 1987. 37. sz. [KSZ.]

Új csillagvizsgáló műhold. = Delta Impulzus 4. 1988. febr. 13. 3. sz. p. 29. Lyman ultraibolya obszervatórium terve. A London Picture Service híre. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Nagy oppozícióban a Mars. Szeptember 28-án. = Delta Impulzus 4. 1988. febr. 13. 3. sz. p. 44. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Naptárkészítési bonyodalmak. Szökő-(nap)hónap(év). = Delta Impulzus 4. 1988. febr. 27. 4. sz. p. 46. [KSZ.]

Meteoritok a tengerfenékről. = Delta Impulzus 4. 1988. febr. 27. 4. sz. p. 54. 5200 m mélységből. [KSZ.]

-hyly-: Műholdak a nemzetközi biztonság szolgálatában? = Delta-Impulzus 4. 1988. márc. 12. 5. sz. pp. 48-49. Irodalom: Spaceflight, 1987. 5. sz. [KSZ.]

MIZSER Attila: Közelebbről nézve. Óriástávcső az űrben. = Delta-Impulzus 4. 1988. márc. 12. 5. sz. pp. 50-51. A Hubble-űrtávcső indítását eredetileg 1985-re tűzték ki. Ez 1986 nyarára tolódott el, de a Challenger katasztrófája ezt is meghiúsította. A feljuttatás jelenleg tervezett időpontja: 1989. jún. 29. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: A "púpos" bolygó. Különös égitestek. = Delta-Impulzus 4. 1988. márc. 26. 6. sz. p. 54. A Plútó és a holdjának felfedezése. [KSZ.]

MAGYAI Béla - SCHUMINSZKY Nándor: Földön, vizen, levegőben. Űrhajósok és asztronauták mentése. = Delta-Impulzus 4. 1988. ápr. 9. 7. sz. pp. 52-53. [KSZ.]

Óriásmolekulák a világűrben. = Delta-Impulzus 4. 1988. ápr. 23. 8. sz. p. 37. A Halley üstökösben. Bild der Wissenschaft, 1987. 11. sz. [KSZ.]

B. M.: Kell-e reform? = Delta-Impulzus 4. 1988. ápr. 23. 8. sz. p. 56. Hozzászólás a Naptárkészítési bonyodalmak című cikkhez. [KSZ.]

LUKÁCSY József: Irány a Mars? A Vosztok-1-től a Mir űrállomásig. = Delta-Impulzus 4. 1988. máj. 5. 9. sz. p. 54. [KSZ.]

Romboló rakéták a csillagászban. = Delta-Impulzus 4. 1988. jún. 4. 11. sz. p. 33. A közép-hatósugarú Persing-2 csillagászati műholdakat jutathatnának a légkörön túlra. New Scientist, 1988. 1601. sz. [KSZ.]

A módosított Newton-törvény. = Delta-Impulzus 4. 1988. jún. 4. 11. sz. p. 33. L. R. 1982. 2. sz. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Tűzhányók az Esthajnalcsillagon? Vénusz-kutatás. = Delta-Impulzus 4. 1988. jún. 4. 11. sz. p. 52. [KSZ.]

Átlagos csillag: a Nap. = Delta-Impulzus 4. 1988. jún. 18. 12. sz. p. 50. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Asztrofotós iskola. Kisbolygó fényképezés - kis távcsővel. = Delta-Impulzus 4. 1988. jún. 18. 12. sz. p. 54. A szerző két képével, melyeket a Vesta kisbolygóról készített. [KSZ.]

Magasles. Címlapunk. = Delta-Impulzus 4. 1988. júl. 2. 13. sz. címlap., p. 5. A LANDSAT 1985. aug. 17-én készített képe a Balaton-felvidékről. [KSZ.]

A légkörmodellek és az élet. = Delta-Impulzus 4. 1988. júl. 2. 13. sz. p. 44. Életlehetőségek más csillagok bolygóin. New Scientist, 1988. 1954. sz. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Újabb űrszenzáció. = Delta-Impulzus 4. 1988. júl. 2. 13. sz. pp. 53-54. A Phobos-1 és Phobos-2 űrszondák programja. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Ébredezik a Nap. Naptevékenység és földi időjárás. = Delta-Impulzus 4. 1988. júl. 16. 14. sz. p. 54. [KSZ.]

MIZSER Attila: Valóban meteor volt? Csillagászati talány. = Delta-Impulzus 4. 1988. júl. 30. 15. sz. p. 23. A Tunguz-meteor jelenségről. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Úton a Mars felé. Az űrkutatás kalandja. = Delta-Impulzus 4. 1988. júl. 30. 15. sz. p. 30. A Phobos űrszondákról. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Csillagváros a szomszédban. A Nagy Andromeda-köd. = Delta-Impulzus 4. 1988. aug. 13. 16. sz. p. 32. [KSZ.]

KIS János: "Romkert" a Marson. Feldolgozatlan felvételek. = Delta-Impulzus 4. 1988. aug. 27. 17. sz. p. 21., első belső borító. [KSZ.]

A csatornák titka. Észlelési hiba. = Delta-Impulzus 4. 1988. aug. 27. 17. sz. pp. 21-22. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Ismerjük meg a Phobost! Tudományos feltételezések, várakozás. = Delta-Impulzus 4. 1988. szept. 10. 18. sz. pp. 34-35. [KSZ.]

B. M.: UFO a tajgában. = Delta-Impulzus 4. 1988. szept. 10. 18. sz. p. 58. Hozzászólás a Tunguz-meteorról írt cikkhez. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: 50-100 milliárd dolláros vállalkozás. Van-e élet a Marson? = Delta-Impulzus 4. 1988. szept. 24. 19. sz. pp. 35-36. A szovjet és amerikai űrhajósokat szállító űrhajó 2003 júniusában startolna, 2003 decemberében érne a Marshoz. A bolygóra lépés után, hiperbola pályán 2006 júniusában térne vissza Földre. [KSZ.]

Új csillagászati műhold. = Delta-Impulzus 4. 1988. szept. 24. 19. sz. p. 42. A Hipparcos. [KSZ.]

Bizonytalansági tényező. Címlapunk. = Delta-Impulzus 4. 1988. okt. 8. 20. sz. címlap. p. 5. A SKYLAB űrállomásról készített napfelvétel. [KSZ.]

PRÁGER Tamás: Bizonytalansági tényező. Közeleg a napfoltmaximum. = Delta-Impulzus 4. 1988. okt. 8. 20. sz. p. 18-20. [KSZ.]

P. T. [PRÁGER Tamás]: Földi klíma és az időjárás. = Delta-Impulzus 4. 1988. okt. 8. 20. sz. p. 19. Kapcsolat a naptevékenységgel. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Hibás utasítás. Mi lett (lesz) a Phobos-1 sorsa? = Delta-Impulzus 4. 1988. okt. 22. 21. sz. p. 34. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Medilab. Asztrofizika és orvosbiológia. = Delta-Impulzus 4. 1988. nov. 5. 22. sz. p. 30. Orvosi egység a Mir űrállomáson. [KSZ.]

HORVÁTH András: Ariane-5, Hermes, Columbus. Francia rácsok a világűrben. = Delta-Impulzus 4. 1988. nov. 19. 23. sz. pp. 28-29. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Robbanó Jupiter-holdak? Hipotézisek, találgatások, számítások. = Delta-Impulzus 4. 1988. nov. 19. 23. sz. p. 30. [KSZ.]

Szemét a világűrben. = Delta-Impulzus 4. 1988. nov. 19. 23. sz. p. 37. Neue Züricher Zeitung, 1988. 201. sz. [KSZ.]

Élet és intelligencia az Univerzumban. = Delta-Impulzus 4. 1988. nov. 19. 23. sz. p. 40. Neue Züricher Zeitung, 1988. 148. sz. [KSZ.]

Volt víz a Marson. = Delta-Impulzus 4. 1988. nov. 19. 23. sz. p. 40. CEN, 1988. 26. sz. [KSZ.]

B. M.: A Nap árnyékában. = Delta-Impulzus 4. 1988. nov. 19. 23. sz. pp. 56-57. Hozzászólás a naptevékenység és az időjárás közötti kapcsolatról megjelent cikkhez. [KSZ.]

HORVÁTH András: Siklórepülésben. Új távlatok küszöbén. = Delta-Impulzus 4. 1988. dec. 3. 24. sz. pp. 30-31. A szovjet Burán űrrepülőgép. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Gyorsfokozatban. Magasröptű űrtervek. = Delta-Impulzus 4. 1988. dec. 17. 25-26. sz. pp. 48-49. A szovjet Burán űrrepülőgép. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Csillagászat ’89. Szédítő távlatok. = Delta-Impulzus 4. 1988. dec. 17. 25-26. sz. p. 50. [KSZ.]

Ledőlt az óriás teleszkóp. = Delta-Impulzus 4. 1988. dec. 17. 25-26. sz. p. 65. 90 m-es rádióteleszkóp dőlt össze Green Bank-ben. [KSZ.]

A legöregebb galaxis. = Delta-Impulzus 4. 1988. dec. 17. 25-26. sz. p. 65. [KSZ.]

-gi-: Obszervatórium-építés. = Delta-Impulzus 4. 1988. dec. 17. 25-26. sz. p. 83. A Maxwell rádiótávcső a Mauna Kea csúcsán. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Eiffel torony a világűrben. Kedves Élet és Tudomány. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 1. 1. sz. p. 2. [ALM.]

Fölfedezték az 1987A röntgensugárzását. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 1. 1. sz. p. 29. A Nagy Magellán-felhőben felrobbant szupernóva erős energiaforrása. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

A kozmikus fényívek: Einstein-gyűrűk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 1. 1. sz. p. 29. Csillagrendszerek fényét gravitációs lencsék térítik el. A Neue Zürcher Zeitung írása alapján. [VEJ.]

20 és 30 gigahertzes rádióhullámok az űrtávközlésben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 1. 1. sz. p. 29. Keletnémet kutatócsoport által kifejlesztett berendezés. A Neues Deutschland írása nyomán. [VEJ.]

SÁMBOKRÉTHY Péter: Hazudik-é a Hold? Nyelv és Élet. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 8. 2. sz. p. 43. A cikk a Hold változásait, fázisait írja le nyelvészeti szempontból, de csillagászati részletességgel és pontossággal. [VEJ.]

Csillagászati verseny. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 8. 2. sz. p. 58. Országos vetélkedő harmadik fordulója kérdései, a második forduló megoldásai. [SRG.]

A sarki fény - és Földünk mélyszerkezete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 22. 4. sz. p. 123. Van-e összefüggés a sarki fény területi megoszlása és a Föld anyagszerkezete között? A Nauka v SZSZSZR cikke alapján. [VEJ.]

A. G.: Az Egyiptom ’88-expedíció. Mit tudtak a piramisépítők? Beszélgetés Ponori Thewrevk Aurél csillagásszal. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 29. 5. sz. pp. 136-137. [SRG.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1987. október-december. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 29. 5. sz. pp. 140-143. A moszkvai űrfórum. Személyzetcsere a Mir űrállomáson. Űrkongresszus és -kiállítás Angliában. A TV-SAT-1 nyugatnémet műsorszóró hold. [ALM.]

Egy új tévéműsor a rádiócsillagászatot fenyegeti. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 29. 5. sz. p. 155. Nagy-Britanniában a rádiócsillagászat számára elkülönített hullámhosszak közé tévéadás "tolakodott be". A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Új adatok a Vénusz felhőiről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 29. 5. sz. p. 155. A Vega-program keretében két szonda ereszkedett a bolygó felszínére. A Zemlja i Vszelennaja cikke nyomán. [VEJ.]

Polimer a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 29. 5. sz. p. 155. A Giotto nevű űrszonda által a Földre küldött információk. A Science írása alapján. [VEJ.]

Norvégia is épít műholdindító helyet? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. jan. 29. 5. sz. p. 155. Svédországgal közös tervek, azonban döntés még nem született. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: Ahol a csillagok keletkeznek. = Élet és Tudomány 43. 1988. febr. 5. 6. sz. pp. 163-165. [SRG.]

Csillagászati verseny. = Élet és Tudomány 43. 1988. febr. 12. 7. sz. p. 219. Országos vetélkedő negyedik fordulója kérdései, a harmadik forduló megoldásai. [SRG.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: A sarki fény. = Élet és Tudomány 43. 1988. febr. 12. 7. sz. p. 223., hátsó külső borító. [SRG.]

Újabb ezredmásodperces pulzár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. febr. 26. 9. sz. p. 283. A Jordell Bank csillagászainak második ilyen jellegű fölfedezése. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Metil-alkohol Tejútrendszerünkön kívül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. febr. 26. 9. sz. p. 283. Francia-nyugatnémet együttműködésben találtak rá, tőlünk 10 millió fényévnyi távolságban. A Die Presse írása alapján. [VEJ.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: A Vénusz - infravörösben. = Élet és Tudomány 43. 1988. márc. 4. 10. sz. p. 319., hátsó külső borító. [SRG.]

Csillagászati verseny. = Élet és Tudomány 43. 1988. márc. 11. 11. sz. p. 345. Országos vetélkedő ötödik fordulója kérdései, a negyedik forduló megoldásai. [SRG.]

Csillagászati verseny. = Élet és Tudomány 43. 1988. ápr. 8. 15. sz. p. 474. Országos vetélkedő hatodik fordulója kérdései, a negyedik forduló megoldásai. [SRG.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 43. 1988. ápr. 29. 18. sz. p. 569. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend április 29. péntektől május 5. csütörtökig. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1988. január-február. Űrrepülőgépekre várva. = Élet és Tudomány 43. 1988. máj. 6. 19. sz. pp. 585-588. [ALM.]

Sarki sízés - műhold segítségével. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. máj. 6. 19. sz. p. 605. Mesterséges holdak új felhasználási területe: földfelszíni helymeghatározás. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Csillagászati verseny. = Élet és Tudomány 43. 1988. máj. 13. 20. sz. p. 632. Országos vetélkedő hatodik fordulója megoldásai. [SRG.]

Meteorithullás kertészek szeme láttára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. máj. 13. 20. sz. p. 635. Üvegház tetejét áttörve hullott tizenhat akondrit-meteorit a Földre. A Neues Deutschland írása alapján. [VEJ.]

Gamma-sugárzás valószínűsíti a fekete lyukat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. máj. 13. 20. sz. p. 636. A NASA csillagászai vizsgálták a Cygnus X-1 kettős csillagot. A mért röntgensugárzásból levont következtetés. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

A legtávolabbi kvazár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. máj. 13. 20. sz. p. 636. Cyril Hazard, az első kvazár felfedezője most újabbat talált, minden eddiginél távolabbit, mintegy 13 milliárd fényévnyire. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Fehér törpe barna kísérővel? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. máj. 13. 20. sz. p. 636. A kaliforniai egyetem kutatóinak felfedezése. A vélemények megoszlanak: barna kísérő, vagy bolygórendszer? A Neue Zürcher Zeitung és a Nature cikkei nyomán. [VEJ.]

Műholdszem a vizek felett. = Élet és Tudomány 43. 1988. máj. 20. 21. sz. pp. 656-657. Távérzékelő műholdak. Az amerikai NOAA meteorológiai műhold felvételei a világtengerek partvidékeiről. A Science et Vie cikke nyomán. [VEJ.]

KUN József: Teleműhold. = Élet és Tudomány 43. 1988. máj. 20. 21. sz. p. 662. Olvasói kérdésekre adott válaszok a műholdas televíziózás műszaki és financiális részleteiről. [VEJ.]

HORVÁTH György Péter: A sarki fény. = Élet és Tudomány 43. 1988. máj. 27. 22. sz. pp. 686-687. [SRG.]

VÉGH László: Az "Életrevaló" világegyetem. A lehetséges világok legjobbika? = Élet és Tudomány 43. 1988. jún. 10. 24. sz. pp. 742-743. Helyünk a világegyetemben - véletlen, vagy törvényszerűség? [VEJ.]

Teljes napfogyatkozás a Csendes-óceán felett. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. jún. 10. 24. sz. p. 763. Az esemény lehetőséget adott a Nap kromoszférájának és fotoszférájának tüzetesebb vizsgálatához. New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

A Challenger katasztrófájának háttere. Ahogy Feynman professzor látta. = Élet és Tudomány 43. 1988. jún. 17. 25. sz. pp. 771-773. [SRG.]

KUN József: Teleműhold. = Élet és Tudomány 43. 1988. jún. 17. 25. p. 792. A műholdas televíziózás műszaki problémái, kutatások, fejlesztések földön és égen. [VEJ.]

BOTH Előd: Egyiptom ’88-expedíció. Csillagászati expedíció a fáraók földjén. = Élet és Tudomány 43. 1988. júl. 1. 27. sz. pp. 850-852. [SRG.]

SZABÓ László: Magyar műszerekkel a fedélzeten. Irány a Phobos! = Élet és Tudomány 43. 1988. júl. 8. 28. sz. pp. 867-869. [SRG.]

HORVÁTH András: A Phobos. A Mars különleges holdja. = Élet és Tudomány 43. 1988. júl. 8. 28. sz. pp. 875-877. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A kézi távcsövek története. Az úttörők. = Élet és Tudomány 43. 1988. júl. 15. 29. sz. pp. 906-908. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A kézi távcsövek története. Képfordítás prizmával. = Élet és Tudomány 43. 1988. júl. 22. 30. sz. pp. 948-950. A távcső jellemzői.; Néhány tanács távcső-vásárlóknak. [SRG.]

Gravitációs hullámok a szupernovákból? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. júl. 22. 30. sz. p. 957. Francia, olasz és amerikai kutatók egyidejűleg észleltek rezgéseket egy a Nagy Magellán-felhőben végbement szupernova fellobbanás alkalmával. Ez tekinthető a gravitációs hullámok első megbízható észlelésének. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Forgó üvegház az űrhajóban? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. júl. 22. 30. sz. p. 957. Növények termesztése üvegházakban, oxigén előállítása természetes úton. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1988. április-június. Ariane. = Élet és Tudomány 43. 1988. júl. 29. 31. sz. pp. 980-982. [ALM.]

ALMÁR Iván: A sarki fény. = Élet és Tudomány 43. 1988. aug. 5. 32. sz. p. 994. Hozzászólás a 22-es számban megjelent Horváth György Péter cikkhez. [SRG.]

Rövidebb életű a neutron, mint hittük. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. aug. 5. 32. sz. p. 1020. Az új megfigyelések jó összhangban vannak a csillagászok megfigyeléseivel. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

BOTH Előd: A Hold eredete. Kozmikus katasztrófában keletkezett? = Élet és Tudomány 43. 1988. aug. 12. 33. sz. pp. 1027-1029. [SRG.]

KUN József: Teleműhold. = Élet és Tudomány 43. 1988. aug. 12. 33. sz. p. 1048. Geostacionáris műholdak elhelyezkedése az űrben. Nemzetközi együttműködés. [VEJ.]

Csillagrendszer már 1-2 milliárd évvel az ősrobbanás után? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. aug. 19. 34. sz. p. 1084. A hawaii csillagászati intézet infravörös, illetőleg optikai távcsövével csillagrendszert fedeztek fel tőlünk 12 milliárd fényévre. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Vasképződés jelei az SN 1987/A szupernóva irányából. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. aug. 19. 34. sz. p. 1084. A Mir űrállomás, a Ginga nevű japán műhold és az amerikai SMM műholdjának egybevágó megállapításai. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

"Elforralódó" csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. aug. 19. 34. sz. p. 1084. Kettős csillag a Nyíl csillagképben. A pulzár-tag körül keringő nagyméretű, ám kis tömegű csillagot maga a pulzár látja el energiával. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

KÄMPFER, Burkhardt - LUKÁCS Béla: Neutrínók a "pokolból." Szupernóva szupersztár. = Élet és Tudomány 43. 1988. aug. 26. 35. sz. pp. 1091-1093. [SRG.]

LUKÁCS László: "Időgép" a Planetáriumban. = Élet és Tudomány 43. 1988. aug. 26. 35. sz. pp. 1106-1107. [SRG.]

Diákok biokozmosz-kísérletei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. aug. 26. 35. sz. p. 1115. Angol középiskolások témaajánlásai szovjet biokozmosz űrholdra. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

HORVÁTH Árpád: Éggömb és körhatod. = Élet és Tudomány 43. 1988. aug. 26. 35. sz. p. 1119., hátsó külső borító. Chioku Seigöyö japán csillagászról. [SRG.]

A Pioner-10 eldöntheti: létezik-e 10. bolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. szept. 16. 38. sz. p. 1213. Az immár 45 CSE-nyi távolságra járó űrszonda esetleges pályazavarai utalhatnak egy eddig ismeretlen bolygóra a Naprendszer határa közelében. A New Scientist cikke alapján. A cikk címében így szerepel a szonda neve, a szövegben a helyes "Pioneer-10" van. [VEJ.]

Jodrell Bank: történelmi emlék. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. szept. 16. 38. sz. p. 1213. Az óriástávcső a különlegesen értékes művelődéstörténeti tárgyak listáján. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH András: Nagy szembenállások idején. Rakéták a Marsra! = Élet és Tudomány 43. 1988. szept. 23. 39. sz. pp. 1229-1231., címoldal. [SRG.]

Légköre van a Plútónak! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. szept. 30. 40. sz. p. 1275. A bolygó csillagfedése alkalmával megfigyelték a fokozatos elhalványulást, majd felfénylést. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

BOTH Előd: Agrometeorológia a világűrből. = Élet és Tudomány 43. 1988. szept. 30. 40. sz. p. 1278. Az űrtechnika alkalmazásának egyik legígéretesebb területe. [VEJ.]

Hullámözön az éterben. Az "elektronikus köd". = Élet és Tudomány 43. 1988. okt. 14. 42. sz. pp. 1332-1334. A civilizáció elektromos-elektronikus környezetszennyezése. Egyebek között a rádiócsillagászatot is zavarja, olykor lehetetlen helyzetbe hozza. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Piszkos, laza hógolyók - a világűrből? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. okt. 14. 42. sz. p. 1340. A Dynamics Explorer-1 mesterséges hold észlelései: évente akár tízmillió 12 méter átmérőjű laza hógolyószerű víztömeg éri el Földünket. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

KUN József: Teleműhold. = Élet és Tudomány 43. 1988. okt. 21. 43. sz. p. 1366. Melyik az igazi? Mit tudnak a műholdak? [VEJ.]

Meteorológiai célú műholdas mikrohullámú mérések. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. okt. 21. 43. sz. p. 1370. A TIROS-N és a Meteosat-2 program meteorológiai célú tervei. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1988. július-szeptember. Űrrepülőgépek. = Élet és Tudomány 43. 1988. okt. 28. 44. sz. pp. 1388-1391. [SRG.]

Folytatódik az üstökösvadászat? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. nov. 4. 45. sz. p. 1436. A már úton lévő űrszondák céljainak és feladatainak módosítása, kibővítése. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Mi lesz Földünk sorsa ötmilliárd év múlva? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. nov. 4. 45. sz. p. 1436. Elméletek ütközése bolygónk jövőjéről. A Geo cikke alapján. [VEJ.]

Shakespeare-hősök az Uránusz körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. nov. 4. 45. sz. p. 1436. Végleges nevet kaptak az Uránusz Voyager-2 által felfedezett holdjai. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Kettéhasadt üstökösmag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. nov. 4. 45. sz. p. 1436. A Mauna Kea-i csillagvizsgáló megfigyelése a Wilson-üstökösről. Az Urania írása alapján. [VEJ.]

Világűrtudományi egyetem? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. nov. 4. 45. sz. p. 1436. A világ űrkutató hatalmainak tárgyalása egy alapítandó intézményről. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [VEJ.]

DOJCSÁK Győző: Hogyan keletkezett a Hold? = Élet és Tudomány 43. 1988. nov. 11. 46. sz. p. 1451. [SRG.]

GAJZÁGÓ Éva: Az 1988. évi fizikai Nobel-díj. A neutrínósztori. = Élet és Tudomány 43. 1988. nov. 18. 47. sz. pp. 1475-1477. Leon Lederman, Jack Steinberger, Melvin Schwartz. [SRG.]

Van Gogh és a csillagok. = Élet és Tudomány 43. 1988. nov. 18. 47. sz. pp. 1488-1489. [SRG.]

HORVÁTH András: A Columbia és a Buran. = Élet és Tudomány 43. 1988. nov. 18. 47. sz. pp. 1494-1495. [SRG.]

BOTH Előd: Még csak a jéghegy csúcsát látjuk? Rejtőző anyagok a Világegyetemben. = Élet és Tudomány 43. 1988. nov. 25. 48. sz. pp. 1507-1509. [SRG.]

Mi lesz az űrszeméttel? Az ÉT kérdezi. = Élet és Tudomány 43. 1988. dec. 2. 49. p. 1541. Van-e már nemzetközi egyezmény a világűr tisztaságának megőrzésére? [VEJ.]

KUN József: Teleműhold. = Élet és Tudomány 43. 1988. dec. 2. 49. sz. p. 1560. A teleműholdak műszaki megoldása. Újabb indiai műholdak. Izrael is bekapcsolódik. [VEJ.]

További adatok a szovjet űrrepülőgép-rendszerről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 43. 1988. dec. 2. 49. sz. p. 1563. Adalékok az ÉT. 1988/47. számában megjelent "A Columbia és a Buran" című cikkhez. A Moszkovszkije Novosztyi írása alapján. [VEJ.]

SÁRHIDAI Gyula: Merre tart az SDI-program? = Élet és Tudomány 43. 1988. dec. 9. 50. sz. pp. 1574-1575. Az amerikai űrfegyverkezés pillanatnyi helyzete. Műholdas kísérletek. Ki mit tud? [VEJ.]

Kérdezz - felelek! Mióta jelölik a csillagképek fényesebb csillagait a görög ábécé betűivel? Válaszol Szimán Oszkár. = Élet és Tudomány 43. 1988. dec. 9. 50. sz. p. 1588. [SRG.]

Librációs pontok. Kislexikon. = Élet és Tudomány 43. 1988. dec. 16. 51. sz. p. 1602. Csillagászati témájú szócikk. [VEJ.]

SZENTPÉTERI László: Űrpályamódosítás "Kozmikus biliárdjáték." = Élet és Tudomány 43. 1988. dec. 16. 51. sz. pp. 1603-1605. [SRG.]

BOTH Előd: Távoli csillagok bolygói. = Élet és Tudomány 43. 1988. dec. 23. 52. sz. pp. 1635-1637. [SRG.]

DÁVID Gyula: Hét fényéves csizma, avagy utazás a hipertérben. = Élet és Tudomány 43. 1988. dec. 30. 53. sz. pp. 1667-1669. [SRG.]

MÖSSBAUER, Rudolf: A Nap és a neutrínók. = Fizikai Szemle 38. 1988. jan. 1. sz. pp. 1-8. Székfoglaló előadás 1987. szeptember 23-án. Ford.: Czakó Ferenc. [PIR.]

BALÁZS Lajos: Merre tart a csillagászat? = Fizikai Szemle 38. 1988. jan. 1. sz. pp. 8-10. [PIR.]

MATTHEWS, Clifford N.: Kozmikus anyagcsere: a makromolekulák keletkezése. = Fizikai Szemle 38. 1988. febr. 2. sz. pp. 50-56. [PIR.]

ALMÁR Iván: Harminc éves az optikai műholdmegfigyelés Magyarországon. = Fizikai Szemle 38. 1988. márc. 3. sz. pp. 95-102., címoldal. Címképünk: A miskolci Uránia Csillagvizsgáló szputnyikmegfigyelő állomásán a hatvanas években kifejlesztett és eredményesen használt műszer. A távcső vizuális műholdkövetésre szolgált az osztott körök fotografikus regisztrálásával. [PIR.]

SZABÓ Gábor: A csillagászati tananyag komplex szemléltetése. = Fizikai Szemle 38. 1988. márc. 3. sz. pp. 116-118. [PIR.]

SZIMÁN Oszkár: A legtávolabbi kvazárok és galaxisok. = Fizikai Szemle 38. 1988. márc. 3. sz. pp. 121-122. [PIR.]

SZTRUKOV, I. A. - SZKULACSEV, D. P. - KLIPIN, A. A.: A mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiája: a "RELIKT" űrkísérlet. = Fizikai Szemle 38. 1988. ápr. 4. sz. pp. 130-134. Ford.: Both Előd. [PIR.]

HORVÁTH Gábor: Buffon, Fourier, Kelvin kontra Lamarck, Darwin. A Föld Buffon-Fourier-Kelvin-féle kihűlési modellje és a Lamarck-Darwin-féle fejlődéselmélet közti ellentmondás a XVIII-XIX. században. = Fizikai Szemle 38. 1988. ápr. 4. sz. pp. 136-146. [PIR.]

MOLNÁR László: Egyszerű relatív pirheliométer. = Fizikai Szemle 38. 1988. ápr. 4. sz. pp. 148-151. Eszköz a napállandó mérésére. [PIR.]

MARX György: Irreverzibilis Univerzum. = Fizikai Szemle 38. 1988. máj. 5. sz. pp. 162-169. [PIR.]

KISS Dezső: Megszületett a kísérleti neutrínó-csillagászat! = Fizikai Szemle 38. 1988. máj. 5. sz. pp. 191-195. [PIR.]

SZALAY Sándor: Yakov Boriszovics Zeldovics 1914-1987. = Fizikai Szemle 38. 1988. jún. 6. sz. pp. 221-222. [KSZ.]

DRAKE, Frank: Bioasztronómia: a következő lépések. A Nemzetközi Csillagászati Unió 99. számú kollokviuma Balatonfüred, 1987. június 21-27. = Fizikai Szemle 38. 1988. júl. 7. sz. p. 277. 14 országból érkezett a 100 résztvevő. Az IAU bulletin 99. sz. 1988. január alapján. [KSZ.]

WEINRICH Ida: Érdekességek a franciaországi fizikatanításból a csillagászati fejezetek gimnáziumi oktatása kapcsán. = Fizikai Szemle 38. 1988. okt. 10. sz. pp. 390-393. [KSZ.]

MARX György: Milyen meleg a Nap közepe? = Fizikai Szemle 38. 1988. nov. 11. sz. pp. 407-411. [PIR.]

SZATMÁRY Károly: Asztrofizika számítógépen. = Fizikai Szemle 38. 1988. nov. 11. sz. pp. 431-433. [PIR.]

TOMPA Klára: "Az Univerzum" című hangosított diasorozat. = Fizikai Szemle 38. 1988. nov. 11. sz. pp. 439-440. Hollóné Soproni Júlia és Horváth Zsolt (Esztergomi Tanítóképző Főiskola) munkája. 178 diaképet és 89 percnyi hanganyagot tartalmaz. [KSZ.]

FEYNMAN, Richard P.: Egy kívülálló belső képe a Challenger-katasztrófáról. = Fizikai Szemle 38. 1988. dec. 12. sz. pp. 459-470. Ford.: Kunfalvi Rezső. [KSZ.]

TÓTH Imre: A kormos "földimogyoró". A Halley-üstökös felfedi titkait. = Föld és Ég 23. 1988. 1. sz. pp. 2-5., hátsó külső borító. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: A japán Halley-megfigyelések és eredményeik. = Föld és Ég 23. 1988. 1. sz. pp. 10-14., címoldal. [SRG.]

A csillagos ég 1988. február hóban. = Föld és Ég 23. 1988. 1. sz. pp. 16-17. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: a Bika (Taurus). = Föld és Ég 23. 1988. 1. sz. pp. 16-20. [SRG.]

Felhívás ... csillagászati (fizikai) feladatmegoldó pontversenyre. 3. = Föld és Ég 23. 1988. 1. sz. p. 20. [SRG.]

A 2. forduló feladatainak megoldása. = Föld és Ég 23. 1988. 1. sz. p. 21. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 23. 1988. 1. sz. p. 22. Budapesti planetárium/1988 február.; Kecskeméti planetárium/1988 február. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Hierarchikus stabilitás a Naprendszerben. = Föld és Ég 23. 1988. 2. sz. pp. 44-47. [SRG.]

A csillagos ég 1988. március hóban. = Föld és Ég 23. 1988. 2. sz. pp. 48-49. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: Gemini (Ikrek). = Föld és Ég 23. 1988. 2. sz. sz. pp. 48-51. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A leggyorsabb pulzár. = Föld és Ég 23. 1988. 2. sz. p. 51. Sky and Telescope 1987 szeptemberi száma lapján. [SRG.]

Sz. L: Az IRAS és az aszteroidák. = Föld és Ég 23. 1988. 2. sz. p. 51. Science 1987. jan. 2. és a Sky and Telescope 1987. jún. számai alapján. [SRG.]

MAGYARI Béla - SCHUMINSZKY Nándor: Űrhajósok mentése. Az 1987-ben meghirdetett pályázatunkon második díjat nyert cikk. = Föld és Ég 23. 1988. 2. sz. pp. 52-57. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 23. 1988. 2. sz. p. 60. Budapesti planetárium/1988 március.; Kecskeméti planetárium/1988 március. [SRG.]

Felhívás ... csillagászati (fizikai) feladatmegoldó pontversenyre. 4. = Föld és Ég 23. 1988. 2. sz. p. 61. [SRG.]

A 3. forduló feladatainak megoldása. = Föld és Ég 23. 1988. 2. sz. p. 62. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: Meteorológiai műholdak. = Föld és Ég 23. 1988. 3. sz. pp. 66-71., címoldal,első belső borító. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Űrrepülőgépek. 3. = Föld és Ég 23. 1988. 3. sz. pp. 76-78. [SRG.]

A csillagos ég 1988. április hóban. = Föld és Ég 23. 1988. 3. sz. pp. 80-81. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: a Rák (Cancer). = Föld és Ég 23. 1988. 3. sz. pp. 80-83. [SRG.]

Felhívás ... csillagászati (fizikai) feladatmegoldó pontversenyre. 5. = Föld és Ég 23. 1988. 3. sz. p. 83. [SRG.]

A 4. forduló feladatainak megoldása. = Föld és Ég 23. 1988. 3. sz. pp. 83-84. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 23. 1988. 3. sz. p. 91. Budapesti planetárium/1988 április.; Kecskeméti planetárium/1988 április. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 23. 1988. 3. sz. pp. 94-95. Farmos.; Rudolftelep.; Réti Lajos: Győr. [SRG.]

HORVÁTH András: A Mir második éve. A Kvant és a 326 nap. = Föld és Ég 23. 1988. 4. sz. pp. 98-105., cimolda, első és hátsó belső borító. [SRG.]

A csillagos ég 1988. május hóban. = Föld és Ég 23. 1988. 4. sz. pp. 112-113. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: az Oroszlán (Leo). = Föld és Ég 23. 1988. 4. sz. pp. 112-115. [SRG.]

-KLZ-[KOLLÁTH Zoltán]: A Hubble-állandó új meghatározása. = Föld és Ég 23. 1988. 4. sz. p. 121. A Nature 1985. nov. 7. száma alapján. [SRG.]

Sz. L: Indiai rádiótávcső. = Föld és Ég 23. 1988. 4. sz. p. 121. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 23. 1988. 4. sz. p. 124. Budapesti planetárium/1988 május.; Kecskeméti planetárium/1988 május. [SRG.]

Felhívás ... csillagászati (fizikai) feladatmegoldó pontversenyre. 6. = Föld és Ég 23. 1988. 4. sz. p. 125. [SRG.]

A 5. forduló feladatainak megoldása. = Föld és Ég 23. 1988. 4. sz. pp. 125-126. [SRG.]

KALMÁR Tamás: Észlelőtábor Szardínia szigetén. = Föld és Ég 23. 1988. 4. sz. pp. 126-127. 1987. október 16-30. [SRG.]

KÉRI András: Indián világkép Közép-Amerikából. Egy öt évszázados tévedés nyomában. = Föld és Ég 23. 1988. 5. sz. pp. 134-136. [SRG.]

A csillagos ég 1988. június hóban. = Föld és Ég 23. 1988. 5. sz. pp. 144-145. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: a Virgo (Szűz). = Föld és Ég 23. 1988. 5. sz. pp. 144-147. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Feketelyuk-jelölt az M82-ben. = Föld és Ég 23. 1988. 5. sz. p. 147. [SRG.]

BOTH Előd: A Virgo halmaz szíve: az M87. = Föld és Ég 23. 1988. 5. sz. pp. 148-151. [SRG.]

Felhívás ... csillagászati (fizikai) feladatmegoldó pontversenyre. 7. = Föld és Ég 23. 1988. 5. sz. p. 152. [SRG.]

A 6. forduló feladatainak megoldása. = Föld és Ég 23. 1988. 5. sz. pp. 152-153. [SRG.]

E. KOVÁCS Zoltán: Ötéves a Kecskeméti Planetárium. = Föld és Ég 23. 1988. 5. sz. p. 153. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 23. 1988. 5. sz. p. 157. Budapesti planetárium/1988 június.; Kecskeméti planetárium/1988 június. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 23. 1988. 5. sz. pp. 158-159. Papp János: Vetélkedő és tanácskozás Győrött (1987. augusztus 20-24.). [SRG.]

Felhívás a csillagászat barátaihoz! = Föld és Ég 23. 1988. 5. sz. p. 159. Csillagászat Baráti Köre XV. országos találkozója Debrecen, 1988. július 14-17. [SRG.]

TÓTH Imre: Jön a P/Tempel 2-üstökös. = Föld és Ég 23. 1988. 6. sz. pp. 167-170. [SRG.]

Hll [HOLL András]: Az Univerzum kora és a fehér törpék. = Föld és Ég 23. 1988. 6. sz. p. 175. Sky and Telescope 1987 októberi száma alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1988. július hóban. = Föld és Ég 23. 1988. 6. sz. pp. 176-177. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképei: az Északi Korona (Corona Borealis) és a Herkules. = Föld és Ég 23. 1988. 6. sz. pp. 176-180., hátsó külső borító. [SRG.]

B. K.: Naprendszer az Orion-ködben? = Föld és Ég 23. 1988. 6. sz. p. 180. Sky and Telescope 1987. okt. [SRG.]

HOSZTAFI Sándor: Harold C. Urey (1893-1981) a kozmokémikus. = Föld és Ég 23. 1988. 6. sz. pp. 181-183. [SRG.]

-KLZ-[KOLLÁTH Zoltán]: Egy XVII. századbeli nova. = Föld és Ég 23. 1988. 6. sz. p. 183. CK Vulpeculae 1670-1672. Maximumban 2,6 magnitúdós volt. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 23. 1988. 6. sz. p. 189. Kecskeméti planetárium/1988 július. [SRG.]

A csillagászati vetélkedő eredményhirdetése. = Föld és Ég 23. 1988. 6. sz. p. 189. Az első TóthTamás (Budapest, XIX. ker.) lett. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 23. 1988. 6. sz. pp. 190-190. Kettős jubileum a székesfehérvári TIT Uránia Csillagvizsgálóban.; Ujvárosy Antal - Mizser Attila: Üstökösök. [SRG.]

PATKÓS László: Szupernova a Nagy Magellán Felhőben - Egy év után. 1. = Föld és Ég 23. 1988. 7. sz. pp. 194-198., címoldal. [SRG.]

Sz. L.: Azonosították a Gemingát. = Föld és Ég 23. 1988. 7. sz. p. 198. Sky and Telescope 1988. márc. [SRG.]

Üstökösök 1987/88 telén és tavaszán. = Föld és Ég 23. 1988. 7. sz. pp. 206-207. Tóth Imre felvételei a piszkéstetői Schmidt-teleszkóppal: Bradfield 1987s, P/Borrelly 1987p, Liller 1988a üstökösök. [SRG.]

A csillagos ég 1988. augusztus hóban. = Föld és Ég 23. 1988. 7. sz. pp. 208-209. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: a Nyilas (Sagittarius). = Föld és Ég 23. 1988. 7. sz. pp. 208-212. [SRG.]

T. I. [TÓTH Imre]: A P/Tempel 2-üstökös magja. = Föld és Ég 23. 1988. 7. sz. p. 212. [KSZ.]

Sz. L.: A Galileo új műszere. = Föld és Ég 23. 1988. 7. sz. p. 212. Sky and Telescope 1987. nov. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Rekordnagyságú vöröseltolódás. = Föld és Ég 23. 1988. 7. sz. pp. 220-221. z = 4,11. [SRG.]

-Sz. L.-: Fekete lyukak keresése. = Föld és Ég 23. 1988. 7. sz. p. 221. Sky and Telescope 1988. márc. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 23. 1988. 7. sz. p. 222. Kecskeméti planetárium/1988. augusztus. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 23. 1988. 7. sz. p. 223. Zajácz György: Debrecen. [SRG.]

PATKÓS László: Szupernova a Nagy Magellán Felhőben - Egy év után. 2. = Föld és Ég 23. 1988. 8. sz. pp. 232-238., hátsó külső borító. [SRG.]

B. K.: Látni a láthatatlant - képek a Vesta felszínéről. = Föld és Ég 23. 1988. 8. sz. pp. 228-229. Sky and Telescope 1987. jún. [SRG.]

Sz. L.: Az ESO új szubmilliméteres antennája. = Föld és Ég 23. 1988. 8. sz. p. 229. Sky and Telescope 1987. nov. [KSZ.]

A csillagos ég 1988. szeptember hóban. = Föld és Ég 23. 1988. 8. sz. pp. 240-241. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképei: Vulpecula (Róka), Sagitta (Nyíl), Delphinus (Delfin). = Föld és Ég 23. 1988. 8. sz. pp. 240-244. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 23. 1988. 8. sz. p. 252. Budapesti planetárium/1988 szeptember.; Kecskeméti planetárium/1988 szeptember. [SRG.]

TEPLICZKY István: A jósvafői tábor. = Föld és Ég 23. 1988. 8. sz. p. 254. Meteor- és változócsillag-észlelő tábor 1987. augusztus 19-28. [SRG.]

Honnan érkeznek a meteoritok? = Föld és Ég 23. 1988. 8. sz. p. 254. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 23. 1988. 8. sz. p. 255. Gál Sándor - Budapest.; Pápa - Szauer Ágoston. [SRG.]

DECSY Pál: A Mars megfigyelése 1988-ban. = Föld és Ég 23. 1988. 9. sz. pp. 258-262., címoldal. [SRG.]

A csillagos ég 1988. október hóban. = Föld és Ég 23. 1988. 9. sz. pp. 272-273. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: a Pisces (Halak). = Föld és Ég 23. 1988. 9. sz. pp. 272-274. [SRG.]

BOTH Előd: A távcsövek a Plútót figyelik. Az 1987-ben meghirdetett pályázatunkon harmadik díjat nyert cikk. = Föld és Ég 23. 1988. 9. sz. pp. 275-279. [SRG.]

Peter Francis: A bolygók. = Föld és Ég 23. 1988. 9. sz. pp. 279. Könyvismertetés. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 23. 1988. 9. sz. p. 282. Budapesti planetárium/1988 október.; Kecskeméti planetárium/1988 október. [SRG.]

Baráti köreink. Észlelők rovata. = Föld és Ég 23. 1988. 9. sz. pp. 283-285. Iskum József - Mizser Attila - Tepliczky István: Meteor, Nap, üstökös, változócsillagok. [SRG.]

Felhívás ... csillagászati (fizikai) feladatmegoldó pontversenyre. = Föld és Ég 23. 1988. 9. sz. p. 285. Ismét indul a csillagászati vetélkedő. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Mai ókori mérések Egyiptomban. = Föld és Ég 23. 1988. 10. sz. pp. 294-296. Magyar csillagászati expedíció 1988. márciusában. [SRG.]

A csillagos ég 1988. november hóban. = Föld és Ég 23. 1988. 10. sz. pp. 304-305. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: a Triangulum (Háromszög). = Föld és Ég 23. 1988. 10. sz. pp. 304-306. [SRG.]

B. K.: Az Univerzum korának radioaktív úton történő meghatározása. = Föld és Ég 23. 1988. 10. sz. pp. 307-308. [SRG.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: Milyen idős a Tejút? = Föld és Ég 23. 1988. 10. sz. p. 308. Sky and Telescope 1988 májusi száma alapján. [SRG.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: Mélyen az M31 szívében. = Föld és Ég 23. 1988. 10. sz. pp. 308-309. Sky and Telescope 1988 májusi száma alapján. [SRG.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: Születőben lévő galaxisokat találtak? = Föld és Ég 23. 1988. 10. sz. p. 309. Sky and Telescope 1988. áprilisi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: A Vénusz múltja, jelene és jövője. = Föld és Ég 23. 1988. 10. sz. pp. 313-315. Sky and Telescope 1988 áprilisi száma alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 23. 1988. 10. sz. p. 316. Budapesti planetárium/1988 november.; Kecskeméti planetárium/1988 november. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 23. 1988. 10. sz. pp. 317-318. Pilis - Duchaj István.; Répcelak - Pálffy István.; Hort - Karászi István. [SRG.]

PAPP János: Wolf-Rayet csillag születik. = Föld és Ég 23. 1988. 10. sz. p. 318. Sky and Telescope 1987 januári száma alapján. [SRG.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: Egy "éhes" galaxis. = Föld és Ég 23. 1988. 10. sz. p. 319. Sky and Telescope 1988 áprilisi száma alapján. [SRG.]

BÖDÖK Zsigmond: A lomnici obszervatórium. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 322-323. [SRG.]

T. I. [TÓTH Imre]: Újabb hírek a P/Tempel 2-üstökösről. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. p. 323. [SRG.]

PAPP János: Új megvilágításban a Herbig-Haro objektumok. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 328-329. Sky and Telescope 1987. jan. alapján. [SRG.]

PAPP János: Óriási galaktikus ívek. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 330-331. Sky and Telescpe 1987. ápr. alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A csillaggranuláció. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. p. 331. Sky and Telescope, 1987. szept. [SRG.]

BOTH Előd: Német zenészből angol csillagász. 250 éve született William Herschel. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 338-342. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Egy új óriás távcső: a Herschel-teleszkóp. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 343-345. A Kanári-szigeteken 1987 nyarán felállított 4,2 m-es távcső. [SRG.]

BALÁZS Katalin: A sarki fény. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 346-349. [SRG.]

FARKAS Zoltán: Szénhidrogénkutatás a világűrből. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 350-352. [SRG.]

A csillagos ég 1989. január hóban. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. p. 353. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Galaktikus halmazok megfigyelése binokulárral. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 353-357. [SRG.]

PAPP János: A szupernova-maradványok jobb megértésének útján. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. p. 357. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Valóban léteznek fekete lyukak? = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 360-366. [SRG.]

Sz. L.: HST - új akkumulátorokkal? = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. p. 366. [SRG.]

-ZJ-.: Új jelölt a fekete lyukak listáján. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 374-375. [SRG.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: Műhold a relativitáselmélet újabb bizonyítására. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. p. 375. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Csillagászati találkozó Szegeden. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 375-376. 1988. április 16. [SRG.]

Sz. L.: HIPPARCOS a világűrben. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 376-377. [SRG.]

Sz. L.: A Voyager mint űrtávcső. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. p. 377. Sky and Telescope 1987 novemberi száma alapján. [SRG.]

PAPP János: A Csillagászat Baráti Köre XV. Országos Találkozója. = Föld és Ég 23. 1988. 11-12. sz. pp. 379-381. Debrecen 1988. július 14-17., 80 résztvevővel. A kitüntetettek: Zerinváry Emlékérem: Mizser Attila (Budapest).; Róka Gedeon Emlékérem (a csillagászati ismeretterjesztésben kifejtett kiemelkedő munkáért): Dévai Antal (Győr), Paszt György (Szeged), Szoboszlay Endre (Debrecen), Zajácz György (Debrecen).; Szentmártoni Béla Emlékérem (az amatőr megfigyelések terén elért kiemelkedő munkáért): Iskum József (Budapest), Kósa-Kiss Attila (Nagyszalonta), Kubus Gyula (Bátonyterenye), Sári Gyula (Szőny). [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az első "nemzetközi" fokmérés emlékünnepén. Beszámoló "A földalak első mérésének 250. évfordulója" londoni ünnepségéről és kiállításáról. = Földrajzi Közlemények 36. 1988. 1-2. sz. pp. 114-116. A Francia Akadémia 1736-ban Skandináviába és Dél-Amerikába küldött két expedíciójának története. Az 1986-os emlékünnepségek és a londoni konferencia. [KSZ.]

BÁSTI Béla: Lendvai Ferenc. = Földrajztanítás 31. 1988. 3-4. sz. pp. 127-128. Nógrád megye földrajz-biológia szakos vezető szakfelügyelője 40 év szolgálat után nyugdíjba vonult. 63 általános iskola földrajzi gyakorlókertjét csillagászati bemutató eszközökkel, köztük napórákkal szerelte fel. [KSZ.]

SZENTMIHÁLYI SZABÓ Péter: Asimov professzor magyaráz. Isaac Asimov: A robbanó Napok (Kossuth Könyvkiadó, 1987.). = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 4. 1988. 2. [89.] sz. p. 44. Könyvismertetés. [HAI.]

TRETHON Judit: A Hold és a Nap lakosai. (Urbán László: Halhatatlan holdlakók, Múzsák, 1988.). = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 4. 1988. 2. [89.] sz. pp. 44-45. Könyvismertetés. [HAI.]

ZSOLDOS Endre: Rezervátum vagyunk? = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 4. 1988. 3. [90.] sz. pp. 39-40. Témája: A Drake-gyenlet; A Fermi-paradoxon; SETI programok. [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor - MAGYARI Béla: Űrhajók, űrrepülőgépek a jövő évezred elején. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 4. 1988. 4. [91.] sz. pp. 28-30. [HAI.]

BOTH Előd: Erőmű a világűrben? = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 4. 1988. 8. [95.] sz. pp. 77-79. [HAI.]

VÁRKONYI Tibor: A Drake-formula buktatói, avagy a Várkonyi-féle paradoxon. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 4. 1988. 9. [96.] sz. pp. 54-58. [HAI.]

HARGITAI Károly: Újdonságok a 4D-ben. Várkonyi Tibor: Az élet veresége, Dieter B. Herrmann: A Sirius-rejtély. Akadémiai Kiadó, 1988. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 4. 1988. 9. [96.] sz. pp. 87-88. Könyvismertetés. [HAI.]

Műhely. Megkérdeztük... Kulin Györgyöt. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 4. 1988. 10. [97.] sz. pp. 30-32. Interjú Kulin Györggyel, a tudományos fantasztikus irodalomról. [SRG.]

BOTH Előd: Mars-utazás kérdőjelekkel. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 4. 1988. 10. [97.] sz. pp. 34-37. [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor: Húsz éve valósult meg Verne álma. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 4. 1988. 12. [99.] sz. pp. 35-56. [HAI.]

FEJES István: Az űr-VLBI program jelentősége. = Geodézia és Kartográfia 40. 1988. 2. sz. pp. 86-90. A Budapesten 1987. nov. 10-én megrendezett 8. kozmikus geodéziai szemináriumon elhangzott előadás alapján. [KSZ.]

ÁDÁM József: A 8. kozmikus geodéziai szeminárium. = Geodézia és Kartográfia 40. 1988. 2. sz. pp. 134-136. Budapest, 1987. nov. 10. [KSZ.]

ÁDÁM József: Megemlékezés a Kozmikus Geodéziai Albizottság fennállásának 20. évfordulójáról. = Geodézia és Kartográfia 40. 1988. 3. sz. pp. 203-209. [KSZ.]

FEJES Imre: Egyiptom ’88 expedíció - Doppler-mérések. = Geodézia és Kartográfia 40. 1988. 4. sz. pp. 292-294. 1988 márciusában az Uránia csillagvizsgáló szervezésében 38 fős társaság utazott Egyiptom csillagászattörténeti emlékeinek felkeresésére. Az út során végzett helymeghatározások adataival. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Multhauf, R. P. - Good, G.: A Brief History of Geomagnetism and a Catalogue of the Collections of the National Museum of American History. Washington D. C. 1987. = Geodézia és Kartográfia 40. 1988. 4. sz. pp. 307-308. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Bennett, J. A.: The Divided Circle. A History of Instruments for Astronomy, Navigation and Surveying. (A beosztott kör. A csillagászati, hajózási és felmérő műszerek története) - Phaidon-Christie’s, Oxford. 224 old. 380 ábra és képtábla. Oxford, 1987. = Geodézia és Kartográfia 40. 1988. 5. sz. p. 390. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos: McConell, A.: Geophysics and Geomagnetism. Catalogue of the Science Museum Collection. London, 1986. = Geodézia és Kartográfia 40. 1988. 6. sz. p. 472. Könyvismertetés. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Az indiai, japán és kínai űrkutatási hordozórakéták. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos ismeretterjesztő folyóirata 22. 1988. 1. sz. pp. 24-29. [FŐA.]

TÓTH Zoltán: A Nap és egy interstelláris porfelhő találkozása és ennek lehetséges hatása a napállandóra. = Időjárás 92. 1988. szept-okt. 5. sz. pp. 293-303. [SRG.]

FARKASNÉ TAKÁCS Olga: A Nap sugárzó energiájának gyengülése a légkörben. = Időjárás 92. 1988. nov-dec. 6. sz. pp. 365-371. [SRG.]

OLÁH László: Űrjáratok. = IPM Interpress Magazin 14. 1988. júl. pp. 63-73. [NRO.]

SCHEPPACH, Josep: Világbuborékok. = IPM Interpress Magazin 14. 1988. okt. pp. 70-73. [NRO.]

ADLER, Jerry: A nagy egyesítő. = IPM Interpress Magazin 14. 1988. dec. pp. 168-171. Stephen Hawking gondolatai. [NRO.]

KATONA László: Kedves Tagtársunk! = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. p. 2. A megye legjobb észlelőit és legjobb bemutatóit félévente vásárlási utalványokkal jutalmazzák. [KSZ.]

KLINGER Lőrinc: Tisztelt CSBK tagok. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. p. 2. A Magyar Asztronautikai Társaság felhívása megyei csoport létrehozására. [KSZ.]

FORGÁCS József: Egy profi amatőrcsillagász: Sári Gyula. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változó észlelésről kezdőknek. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. pp. 4-6. Illusztráció (p. 6.) Soós Zoltán 1987 október havi, 26 egyedi változóészlelése, a beküldés mintájaként. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Felhívás a Hold észlelésére. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. p. 6. A szerző 1986. jan. 20-i rajza: a Lansberg-D és egy dóm DK-re. [KSZ.]

FORGÁCS József: Az égbolt hétköznapi jelenségei. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. pp. 7., 17-18. Miért kék az ég? Napnyugtakor miért vörös a Nap és a felhők? Az egyenlítő környékén miért áll be hamarabb az éjszaka, mint nálunk? Szabad szemmel hogyan különböztethetjük meg a bolygókat a csillagoktól? Miért van éjszaka sötét? [KSZ.]

GLÁSZ Gábor: Posztoczky Károly. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. pp. 8-9. Életrajza. Az erdőtagyosi csillagvizsgálója. Műszerei. [KSZ.]

A Nap aranya. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. p. 9. Sky and Telescope 1987. jan. fordította: S. GY. [Sári Gyula] [KSZ.]

M. J. [MENDE Jenő]: 700.000 fényévnyire levő csillagrendszer. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. p. 9. Az NGC 6822. Természettudományi Közlöny 1928. ápr. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla. A jusztírozás ellenőrzése. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. p. 10. Albireo 1978. okt. 81. számában megjelent cikk újabb közlése. [KSZ.]

Mit jelent? = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. p. 10. Idegen nyelvű csillagászati szavak magyarázata. [KSZ.]

Tájékoztató a Budapesti Uránia Csillagvizsgálóban kapható optikai eszközökről. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Aforizmák. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. p. 11. [KSZ.]

Egy amatőrcsillagász levele. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. p. 11. Danó Andrea levele. [KSZ.]

SARLÓS János. Őszi tábor 1987. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. pp. 12-13. Mogyorósbánya, Kő-hegy. [KSZ.]

MÉCS Miklós: Bemutatkozik az Esztergomi Révész Béla Úttörőház Csillagászati Szakköre. 3. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

GERE Zsuzsa: Naplótöredék avagy mit szenvedtünk az őszi táborban? = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. p. 16. [KSZ.]

Jelen számunkban befejezzük tagnévsorunk közlését. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

POZSGAY Gyula: Superrakéta. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. pp. [18-19.] Képregény. [KSZ.]

JÓNÁS László: Egyiptom ’88 Expedíció. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. p. [20.] Az 1988. márc. 7-én indult magyar amatőrcsillagászati expedíció történései Egyiptomban. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Regiomontanus "egyetemes napórá"-ja. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. pp. [21-24.] Regiomontanus 1457-ben kidolgozott és 1474-ben nyomtatásban is megjelent Quadrans universale illetve Quadratum horaium generale műszere. [KSZ.]

Meghívó. = Komárom megyei CSBK Híradó 4. 1988. 1. sz. p. [25.] 1988. jún. 4-re Tarjánba, a CSBK XII. Megyei Találkozójára. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Meteorológia történet a brit múzeumokban. (Nagy-britanniai jegyzetek.) = Légkör 33. 1988. 2. sz. pp. 30-31. [SRG.]

CZELNAI Rudolf: A meteorológia fejlődésének várható irányai. 1. = Légkör 33. 1988. 3. sz. pp. 2-7. Űrtechnika: pp. 3-5. [SRG.]

MEZŐSI Miklós: Olvastuk... A "VOYAGER" repülése és az időjárás. = Légkör 33. 1988. 3. sz. p. 19., 30., 37. [SRG.]

TÓTH Zoltán: "Az égnek sorompóit lerombolja." Megemlékezés G. R. Kirchoffról. = Légkör 33. 1988. 3. sz. pp. 34-36. [SRG.]

Rosemarie Schuder: A boszorkány fia. A Kossuth Könyvkiadó újdonságaiból. Heti Kaleidszkóp. = Leninvárosi Krónika 6. 1988. márc. 31. 13. sz. p. 5. "Nagy értékű alkotás ez a történelmi regény, melynek középpontjában Johannes Kepler, a nagy matematikus alakja áll életének legjellemzőbb húsz esztendejében. A regény története Kepler édesanyja ellen indított boszorkányperrel indul. Ez jó alkalmat nyújt a szerzőnek arra, hogy több oldalról is bemutassa a korszak arculatát, a vallási viták palástjával takargatott hatalmi törekvéseket, a nemzetközi acsarkodásokat, a harmincéves háború kitörésének tényezőit, a babonán nevelt nép szánalmas ostobaságát, s nem utolsósorban azoknak a katolikus, vagy protestáns tudósoknak a vergődését, akik jól látják ugyan Kepler tudományos kutatásának helyességét, de a merev dogmák megalkuvásra késztetik őket." Ez a könyvismertetés teljes szövege. [HAI.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1988. január havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. jan. p. 1. Zajácz György, Gombos Attila, Alföldi Attila, Füzesi Zoltán előadásai. [KSZ.]

A Kör jellemző adatai 1987-ben. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. jan. p. 1. A Csillagdában 1056 vendéget fogadtak. A 6 komplex bemutatót 710 látogató tekintette meg. A MAK 41 foglalkozására 708-an jöttek el. A Csillagászati Hét rendezvényein 460-an vettek részt. [KSZ.]

Észlelési ajánlat januárra. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, Bradfield 1987s üstökös, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1988. február havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. febr. p. 1. Zajácz György, Tresó Gábor, Szoboszlay Endre, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat februárra. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, Bradfield 1987s üstökös. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1988. március és április havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. márc-ápr. p. 1. Gombos Attila, Székely István, Szoboszlay Endre, Károlyi Gábor, Szabó Bálint, Zajácz György, Fenyvesi András előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat március - április hónapra. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. márc-ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorrajok. [KSZ.]

Meghívó Expedícióval Ó-Egyiptom földjén. Előadó Zajácz György. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. márc-ápr. p. 2. 1988, ápr. 28-ra a Kölcsey Művelődési Központba. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1988. május havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. máj. p. 1. Zajácz György, Károlyi Gábor, Szoboszlay Endre, Czakó István, Székely István előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat május hónapra. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, a Liller 1988a üstökös, Merkúr kitérése, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1988. június havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. jún. p. 1. Zajácz György, Czakó István, Balogh Tibor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat június hónapra. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, a Liller 1988a üstökös, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1988. július és augusztus havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. júl-aug. p. 1. Találkozó. Észlelőtáborok. [KSZ.]

[Észlelési ajánlat július és augusztus hónapra.] = [Magnitúdó Körlevél] 1988. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fiatal holdsarlók, Vénusz kitérése, fényesebb kisbolygók, meteorrajok. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1988. szeptember havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. szept. p. 1. Zajácz György, Balogh Tibor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat szeptemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, a P/Tempel 2 üstökös, Mars oppozíció, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1988. október havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. okt. p. 1. Czakó István, Zajácz György, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat októberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, a Machholz 1988j üstökös, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1988. november havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. nov. p. 1. Zajácz György, Szoboszlay Endre, Károlyi Gábor, Czakó István előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat novemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorrajok. [KSZ.]

Meghívó 1988. november 3-án a Kölcsey Művelődési Központ Konferencia termébe Görögország egy csillagász szemével című előadására. Előadó: Zajácz György. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. nov. p. 2. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1988. december havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. dec. p. 1. Szoboszlay Endre, Czakó István, Jaczkó Judit előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat decemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1988. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

SZROGH György: Obszervatórium a Piszkéstetőn. = Magyar Építőművészet 79. 1988. 3. sz. pp. 42-43. [SRG.]

SOMOGYI Antal: Részecskegyorsítás a Halley-üstökös környezetében. = Magyar Fizikai Folyóirat 35. 1987-1988. 4. füz. pp. 285-292. Az üstökösből kiáramló gázmolekulák ionizálódnak és eredeti sebességük 3000-szeresére gyorsulnak fel. A kísérleti tényeket a VEGA űrszondákon elhelyezett TÜNDE (= Tudományos Űrkutatási Nukleáris Detektor) berendezés mérte, amelyet magyar tervezés és kivitelezés készített a KFKI-ben. [KSZ.]

KIRÁLY Péter: A kozmikus sugárzás nagyenergiájú komponense. = Magyar Fizikai Folyóirat 35. 1987-1988. 4. füz. pp. 293-296. A kozmikus sugárzás kutatásának története az 1930 és 1950 közötti időszakban, különös tekintettel Jánossy Lajos munkásságára. Kutatás a kozmikus sugárzást kibocsátó objektumok után a galaxisunkon belül (CYG X-3) és kívül. [KSZ.]

  KOVÁCS I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet a kezdetektől 1730-ig. = Magyar Könyvszemle 104. 1988. 2-3. sz. pp. 140-155. A műfaj születése - a kalendárium a gyorsuló idők hírnöke. A 16-17. század magyar kalendáriumai - A műfaj kialakulása. Világkép, szerkezet és műfaji jellemzők. Kiadók, példányszámok, terjesztés, árak és olvasók. [SRG.]

(hankó) A Magyar Nemzet megkérdezte: Milyen eredménnyel járt az Egyiptom ’88 csillagászati expedíció? = Magyar Nemzet 51. 1988. ápr. 11. 85. sz. p. 5. Megkérdezték az expedíció csillagászattörténészét Ponori Thewrewk Aurélt. [SRG.]

MÖSSBAUER, Rudolf L.: A Nap-neutrínó rejtély. = Magyar Tudomány 95.(33.) 1988. jan. 1. sz. pp. 3-15. Amit már tudunk.; A Nap belsejének informátorai: a neutrínók.; Miért találunk kevesebb neutrínót?; Az alacsony energiájú neutrínók mérése.; Laboratórium a Gran-Sasso alatt.; A GALLEX-kísérlet.; Mit remélhetünk? A szerzőt az MTA tiszteleti tagjává választották, 1987. szeptember 23-án tartotta Budapesten ezen székfoglaló előadását. Ford.: Czakó Ferenc. [KSZ.]

VERŐ József: A geomágnesség és kapcsolatai más tudományágakkal. = Magyar Tudomány 95.(33.) 1988. febr. 2. sz. pp. 97-106. A Föld belső mágnestere.; Műszerek és obszervatóriumok.; A geomágneses variációk és a magnetoszféra.; A geomágneses indukció. [KSZ.]

KISS Dezső: "Science fiction" - a neutrínók geofizikai és geológiai felhasználására. = Magyar Tudomány 95.(33.) 1988. márc. 3. sz. pp. 169-175. Felolvasás az Akadémián 1987. december 18-án. A neutrínó.; Honnan nyerhetünk neutrínókat?; Hogyan észlelhetjük a Földön áthaladt neutrínókat?; Neutrínó - geofizika. [KSZ.]

BARTA György: A fizika és a geofizika kölcsönhatása. = Magyar Tudomány 95.(33.) 1988. márc. 3. sz. pp. 176-183. Felolvasás az Akadémián 1987. december 18-án. [KSZ.]

KISS Dezső: Megszületett a kísérleti neutrínó-csillagászat. = Magyar Tudomány 95.(33.) 1988. ápr. 4. sz. pp. 266-273. A Nagy Magellán-felhőben történt szupernóva-robbanás hatása 1987. február 23-án.; Neutrínó-kitörést észlelő detektorok.; Mit észleltek?; Következtetések. [KSZ.]

VÁMOS Tibor: A Hatvany-jelenség. = Magyar Tudomány 95.(33.) 1988. ápr. 4. sz. p. 275. Hatvany Deutsch Sándor (1852-1913., képzett közgazdász, több hazai cukorgyár alapítója és vezetője, műpártoló, magyar nemességet, majd bárói címet kapott, a főrendi ház tagja lett) amatőr csillagász is volt a XIX. század végén. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Kezdetben vala a kvantumkozmológia? = Magyar Tudomány 95.(33.) 1988. szept. 9. sz. pp. 722-723. New Scientist 1987. szept. 24. száma alapján. [KSZ.]

PÓKA Teréz: Benkő Ferenc: Geological and cosmogonic cycles. = Magyar Tudomány 95.(33.) 1988. szept. 9. sz. pp. 739-740. Akadémiai Kiadó 1985. 401 p. Könyvismertetés. [KSZ.]

A Danubius Pannonico-Mysicus. Ford.: Deák Antal András. = Magyar Vízgazdálkodás 1988. 3. sz. pp. 19-22. [KSZ.]

LACHIEZE-REY, Marc: A Nagy Bumm és a világegyetem kialakulása. = Mérleg 24. 1988. 3. sz. pp. 267-286. "Forrás: "Études" (D-75006 Paris, 14 rue d’Assas), 1987/5. szám, 627-648. 1. Kissé rövidített fordítás, a jegyzetek csökkentésével és a főszövegbe való beillesztésével. A szerző a francia Országos Természettudományi Kutatóközpont (CNRS) munkatársa, a saclay-i magfizikai kutatóintézetben dolgozik. [...] A fizika főképp azzal járul hozzá a kozmológiai kérdések megválaszolásához, hogy a világegyetemre, geometriai szerkezetére és fejlődésére egységes modellt javasol, s ezt a modellt nevezik ma a Nagy Bumm (Big Bang) hipotézisének. Ez a modell - vagy inkább a modelleknek ez az osztálya (mivel több típus is lehetséges) - a fizikai törvényeket és a megfigyelési eredményeket összefoglaló általános elveken alapul. ..."
Fejezetcímek: Az Ősrobanás alapjai: Az általános relativitáselmélet a kozmológia kiindulópontja. Az első kozmológiai tény: a tágulás. Az univerzum állandó evolúcióban van. A kezdeti pillanat szükségessége.; A Nagy Bumm sikerei: Az univerzum mint a fizika tárgya. A struktúrák keletkezése.; Az ősrobbanással kapcsolatos problémák: A világegyetem kora. A rejtett tömeg. A galaxisok keletkezése. A Nagy Bumm felülvizsgálása. Metafizikai nehézségek. [HAI.]

WEIDEMANN, Volker: A világ keletkezése a "semmiből". Kozmológia a természettudomány határán. = Mérleg 24. 1988. 3. sz. pp. 287-300. "Forrás: Hans Lenk (szerk.): "Zur Kritik der wissenschaftlichen Rationalität", Freiburg-München, Verlag Karl Alber, 1986, 579 o., kve 128. DEM. A kötetet Kurt Hübner kieli filozófiaprofesszor 65. születésnapjára jelentették meg barátai és tanítványai. Hans Lenk szerkesztette Wolfgang Deppert, Hans Fiebig, Héléne és Gunter Gebauer továbbá Friedrich Rapp közreműködésével. [...] Weidemann professzor kitűnő tanulmányát a 467-485. oldalakról szíves engedelmével kissé rövidített magyar fordításban, a matematikai képletek és szakirodalmi utalások csökkentésével az alábbiakban adjuk közre. [...] A szerző 1924-ben született, 1965 óta az asztrofizika és a csillagászat professzora Kielben. Főbb publikácói: "Weiße Zwerge" (1965 sk.); "Vom Ende der Sterne" (1972); "Relativistische Astrophysik" (1963-1979); "Cosmology - Science of Speculation" (1978);
"Veränderung von Raum-Zeit-Vorstellungen, Wissenschaftshistorische Betrachtungen zur Relativitätstheorie" (1984). Az utóbbi években figyelemreméltó változás következett be a kozmológiában. Ha a kozmológusok a legutóbbi időkig arra szorítkoztak, hogy a világot klasszikus téridő-modell keretében írják le, amely az ősrobbanás utáni első másodpercektől kezdve valamelyest kielégítően tudta ábrázolni a kozmosz evolúcióját, most ugrásszerű extrapolációval szétfeszítették ezt a keretet: azokat az eseményeket fejtik ki, amelyek rendkívül korai szakaszban, 10 a mínusz 45-diken - 10 a minusz 30-dikon másodperccel a világ kezdete után játszódhattak le, és ezzel próbálnak megmagyarázni egy sor kozmológiai rejtélyt, amelyek a klasszikus modellben érthetetlenek maradtak.
Ezenkívül azt állítják, hogy választ tudnak adni a világ kezdetének kérdésére is: mivel e kezdeti szakaszban és előtte kvantumjelenségek játszottak főszerepet, célszerű a világ mai állapotát a vákuum kvantumfluktuációja eredményének tekinteni, azaz a világnak "a semmiből" való keletkezését feltételezni. ..." Fejezetcímek: Bevezetés.; A kozmológiai standard modell.; Kozmológiai rejtélyek.; Új kozmológia - a felfújódó (inflálódó) univerzum.; Kritikai észrevételek.; Filozófiai határkérdések. [HAI.]

Címlapunkon: Csukovics Tibor felvétele. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. címlap, p. 2. Sorozatfelvétele az 1986. okt. 17-i teljes holdfogyatkozásról, 100/1000-es Makszutovval. [KSZ.]

Felhívás csillagászati tanfolyamra. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 1-2. Csillagászati távoktatási tanfolyam. Az Országos Pedagógiai Intézet, az Uránia Csillagvizsgáló és a TIT Országos Központja és Csillagászati és Űrkutatási Választmánya hároméves tanfolyamáról. [SRG.]

JANESICK, J. - BLOUKE, M.: Egy legendás álom: A megvalósult CCD. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 3-6. Sky and Telescope 1987. szept. Fordította: Hegedüs Tibor. [SRG.]

Üstökösök [hírek]. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. p. 7. Összeállította: Mizser Attila. [SRG.]

KOCSIS Antal: A Hold 1987. november. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 8-12. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1987. november. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. p. 13. [SRG.]

ORHA Zoltán: Hogyan számítsuk ki a centrálmeridián értékét? = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

ORHA Zoltán: Hogyan észleljük a Vénuszt? = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Üstökösök 1987. szeptember - november. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Hogyan keresem meg a halvány üstökösöket? = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok 1987. szeptember - október. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

Meteoros "kitekintő" Werkgroepnieuws. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 26-29. A belga Werkgroepnieuws 1987. 3-5. száma alapján: tey [Tepliczky István]. [SRG.]

Két meteorit - egy rajból. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. p. 30. Meteoros 1987. 4.(139.) sz. ford.: Süle Gábor. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 1987. november. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 31-34. Okkultáció észlelőlap tervezettel. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 35-39. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Nova Vulpeculae 1987. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

KOVÁCS István: Mira változók 1984-85. 2. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 39-43. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1987. október - november. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1988. február. = Meteor 18. 1988. jan. 1.(139.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Varga János felvétele. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. címlap, p. 5. Holdfotója, 1983 januárjában készült 150/900-as Newton-reflektorral. [KSZ.]

MIZSER Attila: Vigyázat, fényszennyezés! = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

Halvány csillagok és barna törpék. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. p. 3. Sky and Telescope 1987. nov. fordította Hegedüs Tibor. [SRG.]

ORHA Zoltán: A fő- és segédtükör jusztírozása. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. p. 4. [SRG.]

A diffrakciós határ közelében. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. p. 5. Sky and Telescope 1987. szept. fordította Hegedüs Tibor. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Amatőrcsillagász szemmel Belgiumban. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. p. 6. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1987. december. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. pp. 7-11. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1987. december. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. p. 12. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Szabadszemes objektumok. Holdsarló megfigyelések. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. pp. 13-14. 1987. április - augusztus. [SRG.]

ORHA Zoltán: Bolygók. Szaturnusz - 1987. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

Megfigyelésre viszonylag kedvező helyzetben a Merkúr. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. p. 17. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Üstökösök 1987. december. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. pp. 18-19. Bradfield (1987s).; P/Borrelly (1987p). [SRG.]

Üstökösök [hírei]. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. p. 20. [SRG.]

STEEL, Osson Duncan: Az 1987 SY kisbolygó és a Delta Leonidák kapcsolata. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. pp. 21-22. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

TEPLICZKY István - ZALEZSÁK Tamás: MMTÉH Meteorfotó Adatbázis. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Gondolatok a meteorészlelések kapcsán. 1. (Még egyszer a szimultán meteorok számításáról.) = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. pp. 24-28. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 1987. november - december. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. pp. 29-33. Előrejelzések.; A Hold súroló csillagfedései. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1987. november - december. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Változócsillagok 1987. november - december. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - MIZSER Attila: U Del, EU Del 1969 - 1986. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. pp. 40-45. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. p. 46. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1988. március. = Meteor 18. 1988. febr. 2.(140.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Varga János felvétele látható az M 31-ről. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. címlap, hátsó külső borító. 2,8/180-as teleobjektívvel készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: Amatőrcsillagászatunk presztízséről. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 1-3. [SRG.]

SZOBOSZLAY Endre: Amatőrcsillagászati élet Debrecenben. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. p. 4. CSBK-élet. [SRG.]

FÜLÖP József András: Csillagászati tábor Pécsett. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. p. 5. 1987. június 15-26-ig a planetáriumban. [SRG.]

Meteor ’88 észlelőtábor. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. p. 6. 1988. július 15-22. Ráktanya. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1988. január. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 7-12. [SRG.]

[ISKUM József:] Nap 1988. január. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 13. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Üstökösök 1988. január. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

Meteorok 1987. november - december. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 19-23. [SRG.]

TEPLICZKY István: Körösladányi "kövek". = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. p. 24. 1987. november 24 körül talált, lehetséges kőmeteoritokról. [SRG.]

CSÓTI István: A rádiós meteormegfigyelés. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 1988. január. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 27-30. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 31-33. Összeállította: MZS [Mizser Attila]. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Törpe nóva maximumok 1986. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 33-36. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Mérési információk kiértékeléséről. (Legkisebb négyzetes illesztő program ZX Spectrum számítógépre.) = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 37-42. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1987. december - 1988. január. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

BORTLE, John: Galaxisok spirálszerkezete - közepes műszerekkel. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. pp. 45-46. Fordította: Szentmártoni Béla. Megjelent: Albireo 1974. szept. 38. sz. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1988. április. = Meteor 18. 1988. márc. 3.(141.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Varga János felvétele a Perseus-ikerhalmazról. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. címoldal, hátsó külső borító. 2,8/180-as teleobjektívvel készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: Csillagászati lapok Magyarországon 1926 - 1966. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 1-5. Stella, Csillagászati Lapok, Csillagok Világa, Meteor, A Csillagos Ég, Föld és Ég lapok ismertetése. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A 2000. év csillagatlasza Uranometria 2000.0 = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 6-10. [SRG.]

Üstökös - hírek. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. p. 11. [SRG.]

[KOCSIS Antal:] Hold 1988. február. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 12-14. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1988. február. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. p. 15. [SRG.]

ISKUM József: Napészlelések 1987-ben. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 1988. február. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

TEPLICZKY István - CSIZMARIK Ágnes: MMTÉH - 1987. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 21-24. [SRG.]

TEPLICZKY István: Rádiós meteorészlelési útmutató. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 25-30. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1988. január - február. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 31-34. [SRG.]

FID - MZS [FIDRICH Róbert - MIZSER Attila]: Változócsillagok 1988. január - február. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

MZS [MIZSER Attila]: Kataklizmikus változók naptípusú ciklusai. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

MIZSER Attila: PVH - 1987. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 39-42. [SRG.]

BERENTE Béla - PAPP Sándor: Mély-ég észlelések 1984 - 88. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

HOUSTON, Walter Scott: Mély-ég csodák. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. pp. 45-47. Sky and Telescope 1986. májusi cikkének rövidített változata - Mzs [Mizser Attila] fordítása. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1988. május. = Meteor 18. 1988. ápr. 4.(142.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József felvétele látható. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. címlap, hátsó külső borító. Egy napfoltcsoportról, 1987. máj. 19-én készült 100/1000-es AS objektívvel. [KSZ.]

PATKÓS László: Szupernóva a Nagy Magellán Felhőben. 1. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 1-4. [SRG.]

Meteor ’88 észlelőtábor. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. p. 5. 1988. július 15-22. [SRG.]

KULIN György: Kedvezményes optikák a CSBK pártolótagjai számára. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. p. 6. [SRG.]

JENKINS, Jamey: Csillagászat RFT-vel. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 7-8. Deep-Sky Monthly 1979. febr. Ford.: Szentmártoni Béla. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az NDK amatőrök X. közgyűlése. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

MMTÉH találkozó Pécsett. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. p. 13. 1988. június 4. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1988. március. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 14-18. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1988. március. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok 1988. január - február. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorrajok fényességindexe. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

BARTHA Lajos, I. - HADOBÁS Sándor: A rudabányai múzeum meteoritjei. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

BARTHA Lajos: A kisvarsányi meteorithullás. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. p. 29. [SRG.]

ORHA Zoltán: Bolygók Jupiter - 1984. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 30-33. [SRG.]

KOVÁCS István - TEPLICZKY István - MIZSER Attila: Változócsillagok. 1987 a számok tükrében. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

MIZSER Attila: Nóva-kitörések. 4. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 36-40. [SRG.]

WIESZT Krisztián: PVH találkozó Budapesten. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. p. 41. 1988. április 9-én az Uránia Csillagvizsgálóban. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Megalakult a PVH Nóvakereső Szekciója. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. p. 42. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1988. február - március. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

LAFONTAINE, Garry: A gömbhalmazok észlelése. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. pp. 45-47. Deep-Sky Monthly 1980. jún. Ford.: Szentmártoni Béla. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1988. június. = Meteor 18. 1988. máj. 5.(143.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Zombori Ottó felvétele látható a Dél Keresztjéről. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. címlap, hátsó külső borító. A felvétel készült 1988. márc. 17-én 50 mm-es f/1,7-es objektívvel. [KSZ.]

[MIZSER Attila:] Szentmártoni Béla 1931 - 1988. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. p. 1. Nekrológ. "Szentmártoni Béla 1984 után gyakorlatilag visszavonult az amatőr "közélettől", majd később betegsége akadályozta amatőrcsillagászati tevékenységében. Az utóbbi időben azonban - minthogy egészsége is sokat javult - tevékenyen részt vett a Kézikönyv összeállításában, s a Meteorban is egyre-másra találkozhatunk fordításaival, de számos információval, jótanáccsal is segítette munkánkat. Ezért ért bennünket váratlanul a május 31-i temetés megdöbbentő híre." [SRG.]

PHILLIPS, James H.: A Hold-dómok első észlelései. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 2-6. The Strolling Astronomer, 1987. júl. Fordította: Szentmártoni Béla. [SRG.]

PATKÓS László: Szupernóva a Nagy Magellán Felhőben. 2. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 7-14. [SRG.]

Augusztusi (meteor)észlelőtábor Kötcsén. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. p. 14. 1988. augusztus 8-21. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1988. április. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 16-20. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1988. április. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

Nemzetközi asztrofotós találkozó. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. p. 22. Balatonszárszó 1988. szeptember 16-18. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Üstökösök 1988. március - április. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

SÜLE Gábor: Nemzetközi meteoros konferencia - magyar szemmel. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 25-27 Hollandia 1988. március. 25-27. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 27-28. Összeállította: Engel Péter, Tepliczky István. [SRG.]

FEKETE János: Rádiós meteorészlelés Kelet-Magyarországon. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

[TEPLICZKY István:] A rovatvezető kiegészítése. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 1988. március - április. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 32-35. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1988. március - április. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 36-40. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1988. március - április. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

MATTEI, Janet Akyüz: Az AAVSO lelkes nagykövete Carolyn J. Hurless, 1934-1987. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. pp. 46-47. JAAVSO 1987/1. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1988. július - augusztus. = Meteor 18. 1988. jún. 6.(144.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József felvétele látható. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. címlap, hátsó belső borító. A Hold részlete, készült 1988. ápr. 24-én 100/1000-es refraktorral. [KSZ.]

MIZSER Attila: A vizuális észlelés védelmében. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. p. 1. [SRG.]

A CSBK pártoló tagságáról. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 4-46. 105 tag névsora 1988 júniusában. [SRG.]

Magyarországi bemutató csillagvizsgálók. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Az első magyarországi észlelőhálózat. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 7-11. A Magyar Királyi Természettudományi Társulat meteorészlelő hálózatáról. [SRG.]

ORHA Zoltán: Egy távcső dicsérete és bírálata. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 12-14. 110 mm-es Mizar. [SRG.]

I. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Felhívás a toronyórákra vonatkozó adatgyűjtésre. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. p. 14. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1988. május. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 15-18. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1988. május. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

ISKUM József: Fókuszkompresszor. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. p. 21. [SRG.]

ORHA Zoltán: Bolygók. Jupiter 1987 - 88. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

Üstökösök. 1988. május. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. p. 26. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. p. 27. [SRG.]

Fotómelléklet. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. p. 28., 4 t. [SRG.]

Meteorok. 1988. március - április. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

TEPLICZKY István: Az MMTÉH pécsi találkozójáról. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 32-33. 1988. június 4. [SRG.]

TEPLICZKY István: Az Április Lyridák - vizuálisan és rádióval. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 1988. május. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 37-39. Vénusz - 136 Tauri fedés május 11-én.; Teljes napfogyatkozás 1990-ben.; Plútó-okkultáció június 9-én. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1988. május. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

MIZSER Attila: Változós találkozó Brnóban. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. p. 42. 1988. április 23-24. [SRG.]

KOHOUT, Josef: Változóészlelés Csehszlovákiában. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

KOVÁCS István: UU Aurigae 1973-86. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

Az NGC 2346 központi csillaga (V651 Mon). = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 47-48. Összeállította: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. p. 48. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1988. április - május. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 49-51. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Szabadszemes objektumok. Holdsarló-megfigyelések. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 52-54. 1987. december - 1988. április.; Táblázat a legjobb 20 észlelésről. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A Csillagvizsgáló (1871-1987). = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. pp. 54-55. Ógyalla - Hurbanovo-i csillagvizsgáló. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Amerikai levél. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. p. 55. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1988. szeptember. = Meteor 18. 1988. júl-aug. 7-8.(145-146.) sz. p. 56. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József felvétele látható. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. címlap, hátsó belső borító. Napfoltcsoport 1988. júl. 5-én 100/1000 refraktorral. [SRG.]

ZOMBORI Ottó: A CSBK debreceni találkozója. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. p. 2. 1988. július 14-17. [SRG.]

Fotómelléklet. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. p. 3., 4 t. [SRG.]

Egy kérdőív - és tanulságai. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 4-5. A tagság műszereiről, körülményeiről, a Meteor-ról és a CSBK-ról. [SRG.]

MIZSER Attila - HORVÁTH Ferenc: Meteor ’88 észlelőtábor. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 6-7. Ráktanya 1988. július 15-22. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1988. június - július. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 8-12. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1988. június - július. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 13-18. [SRG.]

ORHA Zoltán: Bolygók. 1988: a Mars nagy éve. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

Meteorok 1988. május - június. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 21-24. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 24-26. Összeállította: Süle Gábor, Tepliczky István. [SRG.]

HADOBÁS Sándor: A knyahinyai és a mócsi meteorhullás. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk. Plejádok-fedés.; Súroló fedések.; Októberi kisbolygó-okkultációk. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 29-33. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1988. június - július. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

HERBIG, George: A T Tauri változók. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 39-41. JAAVSO 1987. 1. sz. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

PVH-találkozó Szegeden. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. p. 41. 1988. október 15-én lesz. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1988. június - július. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 42-45. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Amerikai levél. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

Hírünk a világban. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. p. 47. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1988. október. = Meteor 18. 1988. szept. 9.(147.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József felvétele látható a Lyra csillagképről. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. címlap, hátsó belső borító. 1988. júl. 17-én készült 2,8/180-as teleobjektívvel. [KSZ.]

Szerkesztői levél. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 1-2. A Meteor innentől kezdve rendszeresen ad helyet friss csillagászati híreknek. Ezeket Both Előd fogja összeállítani. [SRG.]

Fotómelléklet. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. p. 2., 4 t. [SRG.]

MIZSER Attila: Asztrofotósok Balatonföldváron. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 3-4. Nemzetközi asztrofotós konferencia a MACSIT szervezésében, 1988. szeptember 15-17-ig a helyi MSZMP üdülőben. [SRG.]

Het [HEGEDÜS Tibor]: Mégsincs holdja a kisbolygóknak? = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. p. 5. Sky and Telescope, 1988. máj. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

Het [HEGEDÜS Tibor]: Pulzár + barna törpe rendszer? = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. p. 5. Sky and Telescope, 1988. máj. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Magányos T Tauri csillagok. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. p. 5. Sky and Telescope, 1988. szept. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

Plato, a "Nagy Fekete Tó". = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 6-8. Sky and Telescope 1987. októberi szám felhasználásával összeállította: Szentmártoni Béla, Kocsis Antal, Mizser Attila. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Az üstökös-felfedezéssel kapcsolatos teendők. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 9-12. Daniel W. E. Green-nek a Sky and Telescope 1987. októberi számában megjelent cikke alapján. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1988. augusztus. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1988. augusztus. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

TEPLICZKY István - ENGEL Péter: Meteorok 1988. július. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 20-24. [SRG.]

MACKENZIE, Robert A.: Az Üpszilon Pegasida raj. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 25-27. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

A holland fotografikus szimultán adatbázis. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. p. 27. Hans Betlem kiadványa alapján írta: Süle Gábor. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 1988. nyár. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1988. május - augusztus. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 31-36. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok. Az AAVSO 1986/87-es észlelési éve. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

SÁRI Gyula: Vörös színű változók fotografikus észlelése. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Az O-C diagram. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 41-44. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Amerikai levél. Látogatás a Brooks Obszervatóriumban. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. pp. 45-47. Beszélgetés John E. Bortle-vel. [SRG.]

KULIN György: Kedvezményes optikák. Kész távcsövek.; Lencsék.; Készletek. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. p. 47. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1988. november. = Meteor 18. 1988. okt. 10.(148.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Glász Gábor felvétele. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. címlap, p. 13. Az Atlas-Hercules kráterek vidékéről, 1988. febr. 22-én készült 150/2250-es Meniscassal. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Amikor kétszer pirkad - napfogyatkozás hajnalban. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 2-4. 1990. júl. 22-én. [SRG.]

ORHA Zoltán: Hogyan állítsuk be távcsövünk osztottköreit? = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

VASKÚTI György: Parallaktikus tengelykereszt pólusra állítása. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 6-9. [SRG.]

[BOTH Előd:] A Voyager-2 közeledik a Neptunuszhoz. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. p. 10. A Sky and Telescope 1988. szept. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

[BOTH Előd:] A legnagyobb milliméteres rádiótávcső. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. p. 10. Üzbegisztánban. A Sky and Telescope 1988. szept. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

[BOTH Előd:] Folytatódik a VLBA kiépítése. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. p. 10. A Sky and Telescope 1988. szept. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

[BOTH Előd:] Vita a vöröseltolódásról. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 11-12. A Sky and Telescope 1988. szept. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

[BOTH Előd:] A Mars pólusvándorlásának nyomai. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. p. 12. A Sky and Telescope 1988. szept. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

[BOTH Előd:] Héjak egy elliptikus galaxis körül. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 12-13. NGC 3923. A Sky and Telescope 1988. szept. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

[BOTH Előd:] Flercsillag az Orionban. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. p. 13. A Sky and Telescope 1988. szept. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

Wergroepnieuws és Cassiopeia: Két új kiadvány. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. p. 14. [SRG.]

LOVI, G.: Vizsgáljuk meg a seeinget! Csillagászati megfigyelések és a légkör 1. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 15-16. Sky and Telescope 1985. dec. [SRG.]

Észlelőtábor Mogyorósbányán. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. p. 17. Forgács József és Sarlós János beszámolója alapján írta: Tepliczky István. Kő-hegy 1988 nyara. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1988. szeptember. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. p. 18. [SRG.]

ORHA Zoltán: Bolygók. Vénusz 1987 - 88. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

TEPLICZKY István - ENGEL Péter - DELI Judit: Meteorok 1988. augusztus. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 23-27. [SRG.]

TEPLICZKY István: Perseida-tábor a Mátrában. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 27-30. Kút-hegy 1988. augusztus 6-16. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 1988. szeptember. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

Hírek a Machholz (1988j) üstökösről. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. p. 31. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 33-36. [SRG.]

Három gyors mozgású kettőscsillag. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 36-37. 36 And. Alfa Gem. Zéta Cnc. A Sky and Telescope 1988. februári száma alapján összeállította: Farkas Ernő. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1988. augusztus - szeptember. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

SPÁNYI Péter: A szegedi PVH-találkozó. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 41-42. 1988. október 15. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. p. 42. [SRG.]

BUSCH, Helmut: A Bruno H. Bürgel Obszervatórium tevékenysége. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1988. augusztus - szeptember. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Amerikai levél. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1988. december. = Meteor 18. 1988. nov. 11.(149.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Csukovics Tibor felvétele látható a Sirius vidékéről. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. címlap, p. 4. A színes kép 1988. márc. 17-én készült Egyiptomban 2,8/85-ös objektívvel.; Ez a Meteor folyóirat első színes fényképes borítója. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. p. 1. [SRG.]

MOORE, Patrick: Az amatőr szerepe. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 2-3. Sky and Telescope 1988. nov. fordította Mizser Attila. [SRG.]

IAU munkacsoport amatőr-professzionális együttműködésre. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

Fotómelléklet. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. p. 4., 4 t. [SRG.]

[BOTH Előd:] A Világegyetem pereme. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. p. 5. A Sky and Telescope 1988. okt. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

[BOTH Előd:] Az aktív Nap fényesebb. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 5-6. A Sky and Telescope 1988. okt. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

[BOTH Előd:] Kialakuló szupernóva? = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. p. 6. Az U Sco visszatérő nóva. A Sky and Telescope 1988. okt. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

[BOTH Előd:] Gázba fulladt pulzárok vagy fekete lyukak? = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 6-7. A Sky and Telescope 1988. okt. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

[BOTH Előd:] A legtávolabbi galaxis. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 7-8. z = 3,8. A Sky and Telescope 1988. okt. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

[BOTH Előd:] A Hubble-állandó. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. p. 8. A Sky and Telescope 1988. okt. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

[BOTH Előd:] Elkeresztelték az Uránusz holdjait. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. p. 8. A Sky and Telescope 1988. okt. száma alapján. [Csillagászati hírek.] [KSZ.]

KUCINSKAS, Arunas: Csillagászat Litvániában. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

Csillagászati megfigyelések és a légkör. 2. Mennyire jó az észlelőhelyünk? 1. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 11-14. Sky and Telescope 1985. febr. sz. alapján: Hegedüs Tibor. [SRG.]

ISKUM József: Fotózzuk a Holdat! = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

SZEIBER Károly: Asztrofotózás a Bakonyban. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1988. szeptember - október. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 18-22. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1988. október. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

ORHA Zoltán: Bolygók. Szaturnusz 1988.; Mars június - július. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 25-28. [SRG.]

TEPLICZKY István Meteorok. Perseidák ’88. 1. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

LIPSHUTZ, M. E. - CASSIDY, W. A.: Meteoritkutatás a Déli Sarkvidéken. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. p. 32. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

ROGGEMANS, Paul: Könyvismertetés - új "meteoros biblia". = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 33-34. Gary W. Kronk: Meteor Showers című kötetének ismertetése. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 1988. október. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1988. szeptember - október. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 39-45. [SRG.]

PAPP Sándor: Mit ér az amatőrcsillagász, ha észlelő? = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

Magyarország az IDAAS-ben. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. p. 47. International Directory of Astronomical Associations and Societes - Csillagászati Egyesületek és Társaságok Nemzetközi Jegyzéke. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1989. január. = Meteor 18. 1988. dec. 12.(150.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Süle - Tepliczky [SÜLE Gábor - TEPLICZKY István]: Delta Leonidák. = Meteor Gyorshírek 1988. 1. sz. p. 1. 1988. febr. 5-i dátummal. [KSZ.]

ZAL [ZALEZSÁK Tamás]: Comet Liller (1988a). = Meteor Gyorshírek 1988. 1. sz. p. 1. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: Nova Vulpeculae 1987. = Meteor Gyorshírek 1988. 1. sz. p. 1. Forrás IAUC 4533. [KSZ.]

-szs- [SZABÓ Sándor]: 1988. aug. 11. (2) Pallas and anynomus 10.0 magn. star. = Meteor Gyorshírek 1988. 6. sz. p. 1. Augusztus 11-én hajnalban a Pallas kisbolygó fedi a jelzett 10 magnitúdós csillagot. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Comet Machholz (1988j). = Meteor Gyorshírek 1988. 7. sz. p. 1. 1988. aug. 17-i dátummal. Az (1988. aug. 6-án felfedezett) üstökös koordinátái 1988. aug. 17. és szept. 6. között. [KSZ.]

-szs- [SZABÓ Sándor]: Két érdekes kisbolygó. = Meteor Gyorshírek 1988. 8. sz. p. 1. A 23 Thalia kisbolygó 1988. szept. 26. és okt. 26. közötti égi útja. A 433 Eros kisbolygó 1988. okt. 6 és 31. közötti égi mozgása. [KSZ.]

(MZS) [MIZSER Attila:] A Jupiter Nagy Vörös Foltjának CM-átmenetei. = Meteor Gyorshírek 1988. 9. sz. p. 1. 1988. dec. 8-i dátummal. [KSZ.]

(MZS) [MIZSER Attila:] Uranometria 2000.0. = Meteor Gyorshírek 1988. 9. sz. p. 1. [KSZ.]

(MZS) [MIZSER Attila:] Csillagászati adatok 1989-re. = Meteor Gyorshírek 1988. 9. sz. p. 1. [KSZ.]

(MZS) [MIZSER Attila:] Változás a mély-ég rovat élén. = Meteor Gyorshírek 1988. 9. sz. p. 1. 1989. jan. 1-től Berente Béla helyett Babcsán Gábor lesz a vezetője. [KSZ.]

MAURER I. Gyula: Romániai magyar matematikai és csillagászati szakirodalom. = A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei Miskolc. IV. sorozat. Természettudományok. 27. 1988. 1-2. pp. 137-147. [SRG.]

KÁLMÁN Gyula: Világjáró magyarok. Északi nyelvrokonainknál. = Népszabadság 46. 1988. jún. 11. 139. sz. p. 17. Hell és Sajnovics vardői útja. [HAD.]

ALMÁR Iván: Viták a naprendszer-program jövőjéről. Irány: a Hold vagy a Mars? = Népszabadság 46. 1988. szept. 13. p. 10. [ALM.]

TÓTH Imre: Ilyen volt a Halley "magyar szemmel". = Népszava 116. 1988. jan. 5. 3. sz. p. 9. [TIM.]

TÓTH Imre: Július elején indulnak a Phobos-űrszondák. = Népszava 116. 1988. jún. 14. 141. sz. p. 9. [TIM.]

TÓTH Imre: A Phobos-1 hallgat. = Népszava 116. 1988. okt. 4. 237. sz. p. 11. [TIM.]

TÓTH Imre: Szovjet és amerikai óriás rádiótávcsövek kísérik a Phobos-2 útját. = Népszava 116. 1988. dec. 28. 308. sz. p. 9. [TIM.]

MENTUSZ Károly: Kopernikuszról a csillagász városában. "Megállította a Napot és az éget..." = Népújság 39. 1988. jan. 9. 7. sz. p. 10. "Manapság a Lengyelországba látogató magyar turisták közül talán még kevesen jutnak el az északi részhez közeli Torunba. Pedig az ország legszebb műemlék városai között is kiemelkedő helyet foglal el. Vonzerejét gazdag, a középkorból őrzött épületei fokozzák. A Visztula-parti város külső részeivel, falakkal körülvett központi magva szinte érintetlen szigetként maradt meg. Ismertségét azonban a város nagy szülöttjének, Mikolaj Kopernikusznak emléke jelzi ma is, amelyre méltán büszkék a lengyelek. ..." [HAI.]

FRIEDRICH Magda: A csillagok felé. Április 12. - az űrhajózás nemzetközi napja. = Nő 37. 1988. ápr. 12. 16. sz. pp. 8-9. "Ki tudja, honnan származik az erő, amely a távoli múltban élt ősünket évezredeken át - s a ma emberét legalább annyira - arra késztette, hogy repüljön, mint a madár, sőt távoli csillagok és naprendszerek felé vegye az útját? Vajon miért akar az ember évezredek óta elszakadni az őt éltető Földtől, a fizikai egységekben pontosan meghatározható és mérhető megszokott földi oxigén- és páratartalomtól, a gravitációtól? Miért vállalja önként a küzdelmet megannyi ismeretlennel, az űr halált hozó sugárzásaival, az oxigénhiánnyal, a súlytalanság állapotával, a hang sebességénél is gyorsabban száguldó meteoritokkal? [...]
Milyen emberek is valójában korunk űrutazói, akik kimerészkednek a Föld erőteréből, az emberi ésszel alig fölfogható távolságokba? Kiválasztottak vagy megszállottak? Jurij Gagarin szerint: "Az űrhajós hivatása valóban romantikus, de ma már sokan tudják, hogy a világűrbe vezető út nincs rózsaszirmokkal telehintve. Azok, akik erre az útra léptek, nem fanatikusok, robotok, vagy a kozmikus gépezet egyszerű csavarjai - ezek szívós és bátor emberek ..."Nem fanatikusok, de mindenképpen egy kicsit megszállottak. Legalábbis ez derült ki azon a néhány héttel ezelőtti sajtóértekezleten, amelyen az újságírók Alekszej Gubarevvel és Vladimír Remekkel találkozhattak Bratislavában. A szocialista országok közös űrkutatási programja, az Interkozmosz első nemzetközi űrlegénysége tíz éve, 1978. március 2-án indult kilencnapos útjára a Szojuz 28-on. ..." [HAI.]

SZIGETI László: Csillagászati tábor. Közművelődés. Tájoló. = Nő 37. 1988. szept. 6. 37. sz. p. 18. "A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Népművelési Központ égisze alatt másodszor rendezték meg Csicsón (Číčov) a csillagászati tábort. Tulajdonképpen nem is egy, hanem két tábort rendeztek az idén; az elsőt alapiskolásoknak - innen a neve: kistábor -, július 13-tól 20-ig, mintegy 45 érdeklődő részvételével, a másikat - a nagytábort - pedig augusztus 6-tól 20-ig, közel 40 sátor-, illetve táborlakóval. Mindkét tábor tekintélynek örvendő parancsnoka a fentemlített népművelési központ dolgozója, Bödök Zsigmond csillagász volt. Tőle tudtuk meg, hogy a nagy tábor lakói valamennyien "észlelőknek" számítottak, akiknél a főhangsúlyt a gyakorlati munka alkotta. A változó csillagokat, a Perseida meteorrajt figyelték és fényképezték.
A csaknem nyolcvan százalékban amatőr készítésű, saját távcsöveikkel és a népművelési központ csillagászati kabinetjének műszereivel dolgoztak. Szinte valamennyi lehetőséggel éltek, amit az égbolt kínált számukra. Három darab (két magántulajdonban lévő) ATARI 800 XL segítségével pedig a számítógépes csoportjuk - Lukács Ferenc vezetésével - programozni tanította a résztvevőket. Természetesen, főként csillagászattal kapcsolatos munkákat végeztek.
A rendszeres napi ténykedésük mellett előadásokat is hallgattak. A 250 éve született William Herschelről (1738-1822), minden idők legkiválóbb észlelő csillagászáról, Lacza Tihamér tartott hasznos szemináriumot, Scheirich László, a Tatranská Lomnica-i csillagvizsgáló munkatársa pedig az indiai és a kenyai teljes napfogyatkozást vizsgáló expedíció résztvevőjeként szerzett élményeiről számolt be. Bödők Zsigmond több előadással is szerepelt, közülük talán a földünk mozgásairól szóló keltette föl a figyelmet a leginkább, s tartalmas párbeszédre buzdította a jelenlevőket. ..." [HAI.]

PÉTER József: Új szovjet űrrekord. Műszakváltás a Miren. = Ország Világ 32. 1988. jan. 13. 2. sz. pp. 7-8. Jurij Romanyenko a leghosszabb időt 326 napot töltött a világűrben. [SRG.]

K. I.: Szovjet-amerikai expedíció a Marsra? = Ország Világ 32. 1988. ápr. 6. 14. sz. p. 7. A Szojuz-Apollo űrkomplexum. [SRG.]

PÉTER József: Az űrkutatás jövője. Forgókertek és más csodák. = Ország Világ 32. 1988. ápr. 13. 15. sz. pp. 6-7. Kísérletek az űrben. [SRG.]

Egy csillag születése. = Ország Világ 32. 1988. aug. 10. 32. sz. p. 7. Először sikerült megfigyelni egy csillag születését, az arizonai egyetem kutatóinak. Csillagembrió az 520 millió fényévnyire lévő galaktikus felhőben. [SRG.]

(POG): Hajnali "Hóvihar". Buran-Buran. = Ország Világ 32. 1988. nov. 30. 48. sz. p. 23. A pilóta nélküli Buran kísérleti űrrepülőgépet 1988. nov. 15-én bocsátották fel. [SRG.]

CSER Gábor: Merre van a végtelen? = Pajtás 43. 1988. okt. 13. 26. sz. pp. 14-15. A tér és az idő végtelenségéről. [SRG.]

Óriások. = Pajtás 43. 1988. nov. 24. 32. sz. p. 2. Az óriásbolygókról. [SRG.]

FLECK Alajos: Georg Joachim Rheticus (1514-1574). A háromszögelés kezdetei. 6. = PGTV Tájékoztató 1988. 2. sz. pp. 12-28. Rheticus életrajza és csillagászati tevékenysége is. [FLA.]

Bevezetés. = Pleione 3. 1988. 1.(9.) sz. p. 2. Anyagi okok miatt le kell mondaniuk a PVH-hoz érkező megfigyelések közléséről. [KSZ.]

KOVÁCS István: SR változók 1984-1985. = Pleione 3. 1988. 1.(9.) sz. pp. 4-12. 1984-ben 8793, 1985-ben 8355 fénybecslés született a félszabályos változókról. A cikk közli 41 csillag fénygörbéjét. [KSZ.]

PROUST, Dominique: A Mira Ceti "viselt dolgai". = Pleione 3. 1988. 1.(9.) sz. pp. 13-24., címoldal. Fordította Havasi Dóra a BAFOEV, 23., 24., 27., 29. számából. [KSZ.]

Címlapunkon: az SS Cygni maximumban. = Pleione 3. 1988. 2.(10.) sz. címlap. Italo Dalmeri képe. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Mira Cetiről magyar nyelven. = Pleione 3. 1988. 2.(10.) sz. pp. 1-2. Varga Márton (1809), Hollósy Jusztinián (1864), Flammarion (1881), Scheiner (1916), Lassovszky Károly (1931) magyar nyelven megjelent írásaiból. [KSZ.]

PERCY, John H.: A változócsillagászat mérföldkövei 1900-1986. = Pleione 3. 1988. 2.(10.) sz. pp. 3-9. JAAVSO Vol. 15. No. 2. Fordította Mzs [MIZSER Attila]. [KSZ.]

TEPLICZKY István - KOVÁCS István - FIDRICH Róbert - MIZSER Attila: Eruptív és kataklizmikus változók 1985-86. = Pleione 3. 1988. 2.(10.) sz. pp. 10-[30.] 20319 észlelés érkezett 167 változóról. A legjobban észlelt 52 változó fénygörbéje. [KSZ.]

R Coronae Borealis. = Pleione 3. 1988. 3-4.(11-12.) sz. címoldal. Szauer Ágoston 1988. jún. 30-i fényképe. [KSZ.]

BELSERENE, Emilia P.: Fotografikus észlelés egy fotoelektromos korszakban. = Pleione 3. 1988. 3-4.(11-12.) sz. pp. 1-7. Fordította: Spányi Péter. [KSZ.]

MIZSER Attila: A PVH Adatbankról. = Pleione 3. 1988. 3-4.(11-12.) sz. p. 8. Hazánkban 1987-ben kezdték meg a régebbi megfigyelések számítógépre vitelét. Ebben a munkában számos amatőr (Csóti István, Fidrich Róbert, Juracskó András, Hevesi Zoltán, Kovács István, Piriti János, Tepliczky István, Wieszt Krisztián) működött közre, elsősorban Commodore-64-es gépeken. Jelenleg a PVH adatállományának közel 90 %-a van számítógépen. Az adatok publikálása a Pleione-ban sem történhet, de valamennyi adatot bárkinek a rendelkezésére bocsátják. [KSZ.]

MARRIOTT, R. A.: T Aurigae. = Pleione 3. 1988. 3-4.(11-12.) sz. p. 9. Nova Aurigae 1892 felfedezésének története. A The Astronomer 1986. januári számából. [KSZ.]

FIDRICH Róbert: Vendégcsillag. A nóvakeresők rovata. = Pleione 3. 1988. 3-4.(11-12.) sz. pp. 10-14. A PVH Nóvakereső Szekciója 1988. ápr. 9-én alakult meg. Eddig 15 fő jelezte nóvakeresési szándékát, 1988. jún. 19-ig 4 észlelő küldött beszámolót. [KSZ.]

TEPLICZKY István - MIZSER Attila - KOVÁCS István: Mira fénygörbék - 1986. = Pleione 3. 1988. 3-4.(11-12.) sz. pp. 14-22. 1986-ban 6522 észlelés érkezett 302 miráról. A cikk 50 fénygörbét mutat be, 4574 adatot felhasználva. [KSZ.]

K. B. [KEMÉNY Barna]: A repüléstudomány üstököse volt. = Repülés 41. 1988. máj. 5. sz. p. 4. Kármán Tódor szerepe a rakétakutatásban és az űrhajózásban. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: A Mir program. Hétköznapok a Kozmoszban. = Repülés 41. 1988. okt. 10. sz. p. 9. [SRG.]

-hyly: A Fobosz-1 elvesztése. Űrkutatás. = Repülés 41. 1988. nov. 11. sz. p. 9. Szeptember közepén megszakadt a kapcsolat a Fobosszal. [SRG.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Februári csillagos ég. = Süni 4. 1988. febr. 2. sz. p. 22. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Óriások és törpék. = Süni 4. 1988. febr. 2. sz. p. 23. [SRG.]

Csillagos ég. Március. = Süni 4. 1988. márc. 3. sz. p. 22. [SRG.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Csillagképek. = Süni 4. 1988. márc. 3. sz. p. 23. 88 csillagkép latin, magyar és nemzetközileg használt hárombetűs rövidítése. [SRG.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Az Oroszlán áprilisban. = Süni 4. 1988. ápr. 4. sz. p. 22. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: A távcsövek titkai. = Süni 4. 1988. ápr. 4. sz. p. 23. [SRG.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Május. = Süni 4. 1988. máj. 5. sz. p. 22. A csillagos ég. [SRG.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Ariadné koronája. = Süni 4. 1988. jún. 6. sz. p. 25. A csillagos ég. [SRG.]

(Dr. B. Z.): Fény derül egy csillagászati hiedelemre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. jan. 1. sz. p. 30. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

HEINRICH László: Hell Miksa (Maximilian Höll) kolozsvári tevékenysége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. jan. 1. sz. pp. 37-39. [PIR.]

A Mars holdjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. jan. 1. sz. pp. 45-46. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

PRIBELSZKY György: Műholdas távközlés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. febr. 2. sz. pp. 68-72. [SRG.]

(Dr. B. Z.): A galaxisok közötti felhők szupernóva fénynél. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. febr. 2. sz. p. 76. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

HORVÁTH Gábor: Mágneses tükrözés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. febr. 2. sz. pp. 81-84. A sarki fény. [SRG.]

(Dr. B. Z.): Sötét csillag világítja meg, mi is a hiányzó tömeg. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. márc. 3. sz. p. 122. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(Dr. B. Z.): A napfoltok megfigyelése az űrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. márc. 3. sz. p. 125. [SRG.]

(K. R.): A csillagképek eredete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. márc. 3. sz. p. 125. [SRG.]

KUNFALVI Rezső: A kozmikus sugárzás kutatásának epizódjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. márc. 3. sz. pp. 131-132. [PIR.]

A "Principia" születésnapja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. márc. 3. sz. p. 141. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

Az Oort-felhő. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. márc. 3. sz. p. 141. Folyóiratok. A Priroda cikke alapján. [SRG.]

(B. E.): Csaba György Gábor: Kalandozás az égbolton. (Gondolat zsebkönyvek sorozat, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1987. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. márc. 3. sz. p. 144. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(Dr. B. Z.): Üstökösöktől eredtek a földi óceánok? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. ápr. 4. sz. p. 172. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A Vega-szindróma. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. ápr. 4. sz. pp. 174-176. [PIR.]

(Dr. B. Z.): Újabb gyors pulzár egy gömbhalmazban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. máj. 5. sz. p. 220. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: A Seti-jelöltek első listája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. máj. 5. sz. pp. 221-222. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(Dr. B. Z.): "Valódi" anyagból való szupernóva. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. máj. 5. sz. p. 222. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(B. E.): Winbrenner Rudolf: Itt a világvége? (4D sorozat. Akadémia Kiadó, Budapest, 1987.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. jún. 6. sz. p. 262. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(Dr. B. Z.): Háromszorosan is azonosított szupernóva? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. jún. 6. sz. p. 271. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(Dr. B. Z.): Egy "biztos" kapcsolat a naptevékenység és az időjárás között. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. jún. 6. sz. p. 272. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(Dr. B. Z.): Miért van kevés pulzár a szupernóva-maradványokban? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. jún. 6. sz. p. 273. [SRG.]

(Dr. B. Z.): Vasat "gyártott" az 1987A szupernóva. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. aug. 8. sz. p. 369. [SRG.]

BOLLA Marianna: Egy elfeledett természettudós: Marsigli. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. aug. 8. sz. p. 376., hátsó belső borító. [GAI.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Luigi Fernando Marsigli (1658-1730) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. aug. 8. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

(Sz. P.): A Nap fontosabb paraméterei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. szept. 9. sz. pp. 417-418. [SRG.]

(Dr. B. Z.): Pulzárok párokban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. szept. 9. sz. p. 418. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A világ méretei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. okt. 10. sz. pp. 438-441. [PIR.]

KUDLEK, Manfred: Naptárrendszerek. (1.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. okt. 10. sz. pp. 447-453. [PIR.]

ABONYI Iván: Különös rádióforrás - talán egy Einstein-gyűrű? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. okt. 10. sz. pp. 470-472. [PIR.]

Az első holdbázis. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. okt. 10. sz. p. 478. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

(G. T.) [GÁNTI Tibor): Peter Francis: A bolygók. Nyolc új világ földrajza, geológiája, meteorológiája. (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1988.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. okt. 10. sz. p. 480. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(Dr. B. Z.): A Plutó légköre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. nov. 11. sz. p. 514. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

KUDLEK, Manfred: Naptárrendszerek. (2.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. nov. 11. sz. pp. 500-506. [PIR.]

(B. E.): Weinbrenner Rudolf: Itt a világvége? (4D sorozat, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. dec. 12. sz. p. 534. Könyvismertetés. [SRG.]

(Dr. B. Z.): Galaktikus lencsék és a világegyetem "hiányzó tömege". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. dec. 12. sz. pp. 548-549. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

GÁNTI Tibor: Fényléggömb. Egely György: A titokzatos gömbvillám. (Műszaki Könyvkiadó, 1988.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 119. 1988. dec. 12. sz. pp. 572-573. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

Galilei összegyűjtött művei. = Tudomány [4.] 1988. febr. 2. sz. p. 5. Szily Kálmán: Galilei munkáinak teljes kiadása. Természettudományi Közlöny, 1888. alapján. Akkoriban: Galilei műveinek legteljesebb kiadása a 16 kötetes sorozat volt, amelyet 1842-1856-ig nyomtattak ki Itáliában. [KSZ.]

RUNCORN, S. K.: A Hold ősi mágnessége. = Tudomány [4.] 1988. febr. 2. sz. pp. 10-18., címoldal. [KSZ.]

VILENKIN, Alekszander: Kozmikus szálak. = Tudomány [4.] 1988. febr. 2. sz. pp. 26-32. Miért csoportosulnak halmazokba a csillagok és a galaxisok? Mi vonzotta őket egymáshoz? Meglehet, hogy az Univerzum születésekor létrejött energiafonalak szolgáltatták a vonzóerőt. [KSZ.]

Az Országos Pedagógiai Intézet és a budapesti Uránia Csillagvizsgáló a TIT Országos Központja, Pedagógiai, Csillagászati és Űrkutatási Választmánya támogatásával Magyarországon először meghirdeti a Csillagászati Távoktatási Tanfolyamot. = Tudomány [4.] 1988. febr. 2. sz. p. 83. A képzési idő 3 év. A tanfolyam első tanéve 1988 márciusától 1989 januárjáig tart. A tanfolyamot sikeresen elvégzőknek szakkörvezetői oklevelet adnak. [KSZ.]

KELLERMANN, Kenneth I. - THOMPSON, A. Richard: A VLBA rádiótávcső-hálózat. = Tudomány [4.] 1988. márc. 3. sz. pp. 40-47. [KSZ.]

ADAIR, Robert K.: A "világtükör" sérülése. = Tudomány [4.] 1988. ápr. 4. sz. pp. 20-26. A Világegyetem általunk ismert formája nem létezne, ha a CP-invariancia nevű "tükörben" nem lenne egy parányi aszimmetria; enélkül az Univerzum ugyanis anyagtalan lenne. De milyen természeti kölcsönhatás okozza ezt a sérülést? [KSZ.]

KASTING, James F. - TOON, Owen B. - POLLACK, James B.: A kőzetbolygók éghajlata. = Tudomány [4.] 1988. ápr. 4. sz. pp. 38-45. [KSZ.]

ORHA Zoltán: Robbanó siker. = Tudomány [4.] 1988. ápr. 4. sz. pp. 60-61. Könyvismertetés Isaac Asimov: A robbanó napok. Bp. 1987. Kossuth Kiadó könyvéről. [KSZ.]

GOLDMAN, Terry - HUGHES, Richard J. - NIETO, Michael Martin: Tömegvonzás és antianyag. = Tudomány [4.] 1988. máj. 5. sz. pp. 18-26. Newton és Einstein egyaránt azt tartotta, hogy a testek gravitációs gyorsulása tömegüktől és anyagi minőségüktől független. A legújabb elképzelések ezt kétségbe vonják; a vitát eldöntheti egy antiprotonokkal végzett kísérlet. [KSZ.]

Észrevételek a tömegvonzás és antianyaghoz. = Tudomány [4.] 1988. máj. 5. sz. pp. 26-27. Király Péter és Illy József észrevételei, kiegészítései. [KSZ.]

PRICE, Richard H. - THORNE, Kip S.: A fekete lyukak membránelmélete. = Tudomány [4.] 1988. jún. 6. sz. pp. 25-32. Hogyan írható le a téridőben létrejött lyuk kölcsönhatása környezetének anyagával, valamint mezőivel? Célravezető, ha a fekete lyukat egy elektromosan vezető anyagú, gömbszerű, vékony hártyának tekintjük. [KSZ.]

BOTH Előd - FEJES István - HORVÁTH András - PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászati expedíció Egyiptomban. = Tudomány [4.] 1988. jún. 6. sz. pp. 33-36. Az Uránia Csillagvizsgáló 1988 márciusában csillagászati-csillagászattörténeti expedíciót szervezett, melyen 38 fő vett részt. Abu Szimbelig (22 fok 20 ívperc északi szélességig) jutva a déli égbolt látnivalóit figyelhették. Megtekintették a nevezetes egyiptomi csillagászati emlékeket, és egy 185 cm-es tükrös távcsövet a Kottamia sivatagi obszervatóriumban. Megismételték az ókor híres mérését a Föld kerületének hosszáról. 2200 éve Eratoszthenész 1,33 %-os hibával mért, az ekkori magyar expedíció 1,68 %-os [ ! ] hibával, tehát alig valamivel nagyobbat tévedtek. Egy műholdas technikát használó, könnyen hordozható (csak 27 kg tömegű, terjedelme nem nagyobb egy utazókoffernél!) Doppler-vevőberendezéssel több helymeghatározást végeztek Egyiptom nevezetes helyein. [KSZ.]

ABBOT, Larry: A kozmológiai állandó rejtélye. = Tudomány [4.] 1988. júl. 7. sz. pp. 10-17. [KSZ.]

HOFFMAN, Kenneth A.: Ősi pólusváltások és a földmágneses dinamó. = Tudomány [4.] 1988. júl. 7. sz. pp. 38-45. [KSZ.]

SCHRAMM, David N. - STEIGMAN, Gary: Részecskegyorsítók a kozmológia ellenőrzésére. = Tudomány [4.] 1988. aug. 8. sz. pp. 26-32. [KSZ.]

TURNER, Edwin L.: Gravitációs lencsék. = Tudomány [4.] 1988. szept. 9. sz. pp. 18-23., címoldal. [KSZ.]

Örvénylő csoda. = Tudomány [4.] 1988. szept. 9. sz. pp. 33-34. A Jupiter Nagy Vörös Foltjával kapcsolatos modellkísérletek. [KSZ.]

Múltbéli nézetek az éjről. = Tudomány [4.] 1988. okt. 10. sz. p. 27-28. Edward Harrison: Darkness at Night: A Riddle of the Universe. Harvard University Press. kozmológia-történeti könyvének ismertetése. [KSZ.]

Héliumképződés az Ősrobbanásban és a neutrínócsaládok. = Tudomány [4.] 1988. okt. 10. sz. p. 46. [KSZ.]

SKINNER, Gerald K.: Röntgenfényképezés kódolt maszkokkal. = Tudomány [4.] 1988. okt. 10. sz. pp. 72-77. Csillagászati röntgenforrások fényképezése. [KSZ.]

CSABA György Gábor: A bolygók. = Tudomány [4.] 1988. nov. 11. sz. pp. 19-20. Peter Francis: A bolygók. Bp. 1988. Gondolat Kiadó könyv ismertetése. [KSZ.]

Félresikerült csillagok. = Tudomány [4.] 1988. nov. 11. sz. pp. 61-62. Szupernóva robbanások számítógépes modellezése. [KSZ.]

FEJES István: A továbbra is rejtelmes SS433. = Tudomány [4.] 1988. nov. 11. sz. pp. 62-63. [KSZ.]

BALSIGER, Hans - FECHTIG, Hugo - GEISS, Johannes: A Halley-üstökös közelről. = Tudomány [4.] 1988. nov. 11. sz. pp. 64-70, címoldal. [KSZ.]

HORVÁTH Gellértné: Talán még nem késő, még megmenthető Nagy Károly hagyatéka. = Tudományos közlemények. Főiskolai füzetek Zsámbék 9. 1988. pp. 5-22. A bicskei csillagvizsgáló történetének és Nagy Károly tevékenységének összefoglalása. A terület felújítására vonatkozó tervek 1973-1974-ben (Kalmár Ferenc, Gyulavári Pál, Horváth János), és 1984-1985-ben (Bartha Lajos, Hudoba György, Barts Balázs, Oláh Zoltán). [KSZ.]

[BLAGOV, V. D.:] Mir - a szovjet űrállomások új nemzedékének első tagja. [2.] = Univerzum 32. 1988. jan. 1. (370.) sz. pp. 40-49. A szerző nevét nem közölte a magyar lap, azt a Zemlja i Vszelennaja eredeti cikkéből azonosítottuk. [ZSE.]

BRONSTEN, V. A.: Klaudiosz Ptolemaiosz az ókor legkiválóbb csillagásza, vagy tudományhamisító? = Univerzum 32. 1988. febr. 2. (371.) sz. pp. 30-37. [ZSE.]

Isaac Newton és az argonauták csillagos glóbusza. = Univerzum 32. 1988. ápr. 4. (373.) sz. pp. 46-51. Newton kronológiájáról- A "Priroda" nyomán. [ZSE.]

ZAHAROV, A. G. - ROGOVSZKIJ, G. Ny.: A "Phobos-terv" - új Mars-kutató expedíció. = Univerzum 32. 1988. máj. 5. (374.) sz. pp. 23-34. [ZSE.]

CSERNYIN, A. D.: Az idő fizikai koncepciója Newtontól napjainkig. = Univerzum 32. 1988. jún. 7. (375.) sz. pp. 53-69. [ZSE.]

DELIGEORGES, Stephane: A Föld alakja. = Univerzum 32. 1988. júl. 7. (376.) sz. pp. 3-13. Ezzel megszűnt az Univerzum című folyóirat. [ZSE.]

Csillagászati távcső Répcelakon. = Vas Népe 33. 1988. júl. 21. 173. sz. p. 8. Csillagász szakkör működése Répcelakon. Tagjai a Szénsavtermelő Vállalat dolgozói. Vezetője Pálffy István. Társadalmi munkában, Mátis Sándor tervei alapján, Soós Gyula szakmai irányításával építettek egy 20 cm átmérőjű, 1120 mm gyújtótávolságú Newton reflektort. Fotó: Vértes Ernő. [SRG.]

N. M.: Ünnepség Hegyhátsálon. = Vas Népe 33. 1988. szept. 19. 224. sz. p. 8. Emlékezés Dr. Kunc Adolfra. 1841 decemberében született Hegyhátsálon. 1988. szept. 17-e óta emléktábla örökíti meg nevét szülőfalujában. Az életútját méltató beszédet özv. Németh Józsefné tartotta, aki fáradhatatlanul kutatja Kunc Adolf életének adatait. A nemzeti közmegegyezés jegyében a nádasdi tanács és az egyházközség összefogásával felújították a hegyhátsáli iskolában levő kápolnát is. Az emléktábla ezen épület falára került. [SRG.]

Csillagászati hét... = Vas Népe 33. 1988. okt. 17. 248. sz. p. 8. Kezdődik ma a szombathelyi MMIK-ban. Előadók a héten: Horváth András, Almár Iván, Almárné Illés Erzsébet, Molnár László. [SRG.]

A kiadott műsortól eltérően... = Vas Népe 33. 1988. okt. 20. 251. sz. p. 8. A csillagászati hét két utolsó előadását felcserélték. Csütörtökön Molnár László, pénteken Almárné Illés Erzsébet ad elő. [SRG.]

Előszó az utolsó Wakondhoz. = Wakond 1988. 3. sz. p. 1. Mármint: ehhez a lapszámhoz. [KSZ.]

Kislexikon (speciális magyar amatőrkifejezések). II. = Wakond 1988. 3. sz. pp. 1-2., 11. [KSZ.]

Süsü, a Cygni avagy változós altató négy elfordításban amelynek sorait rótta: E sorok írója alias Szerző Lajos. = Wakond 1988. 3. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

Bögöbö: Rövid versike a legfőbb Béta Cygnidáról. = Wakond 1988. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

1987-es amatőr körkép. = Wakond 1988. 3. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

Haller Ödön Emléktúra Zsírkrétán. = Wakond 1988. 3. sz. pp. 7-8. Halley-üstökös expedíció Krétán. [KSZ.]

Subidubi! = Wakond 1988. 3. sz. p. 9. [KSZ.]

Mogyorósbánya ’88 - nyári tábor. = Wakond 1988. 3. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

          1989.

XIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen 1989. Fizika Tagozat. Debrecen, 1989. KLTE nyomda. [17] p. A XIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Természettudományi Szekciója 1989. ápr. 5-7-ig zajlott Debrecenben, a KLTE-n. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Planetológia. Kézirat. 4. változatlan kiad. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1989. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 225 p. 15 kihajtható kép-és ábramelléklettel. [SZF.]

BOTH Előd: Csillagászati megfigyelési módszerek. Budapest, 1989. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pedagógiai Választmánya - Országos Pedagógiai Intézet - Uránia Csillagvizsgáló, TIT-Nyomda. 73 p. /Csillagászati Távoktatási Tanfolyam (CSITT) I. évf. 5. füz./ Lektorálta: Abonyi Iván. [KSZ.]

BUDÓ Ágoston - MÁTRAI Tibor: Kísérleti fizika. III. kötet. Optika és Atomfizika. 4. kiad. Budapest, 1989. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 525 p. Egyetemi tankönyv. Bírálta: Ketskeméty István, Nagy Elemér. Az optikai részben (pp. 10-286.) számos csillagászati kapcsolódás: a geometriai optika alapjelenségei, optikai leképzés tükrökkel és lencsékkel, a szem és a fontosabb optikai eszközök, fotometria és spektrálfotometria, a fény interferenciája, fényelhajlás, fényszóródás, az elektromágneses színkép. [KSZ.]

CRICK, Francis: Az élet mikéntje, eredete és természete. Ford.: Büki Kálmán. 2. kiad. Budapest, 1989. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 167 p. Az irányított pánspermia elméletről. Az előszót írta, a fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Koch Sándor. [HAI.]

CSABA György Gábor: Égitestek. Budapest, 1989. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Nyomda. 60 p. /Búvár zsebkönyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Taracsák Gábor. [KSZ.]

Csillagászat. Szerk.: Marik Miklós. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda. 867 p., 48 t. [KSZ.]

Csillagászat Baráti Köre tájékoztató és árjegyzék. Budapest, 1989. Uránia Csillagvizsgáló, TIT Nyomda. 7 p. [KSZ.]

Csillagászati adatok 1989-re. Szerk.: Both Előd, Mizser Attila. [Budapest, 1989.] TIT Uránia Csillagvizsgáló. 36 p. /Meteor./ A táblázatokat összeállították: Fidrich Róbert, Szabó Sándor, Tepliczky István, Vaskúti György. [SRG.]

Csillagászati évkönyv az 1989. évre. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 123 p. Lektorálta: Kálmán Béla és Guman István. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Égi mechanika. Kézirat. Budapest, 1989. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó, Dabasi Nyomda. 429 p. Tartalma: Az N-test probléma.; A kéttest-probléma.; Az elliptikus mozgás sorfejtései.; Pályaszámítás.; A háromtest-probléma.; Perturbációszámítás.; A bolygók és holdak mozgása.; A Hold mozgása. Több változatlan utánnyomása volt. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Mesterséges holdak mozgása. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Kézirat. Budapest, 1989. Tankönyvkiadó. 173 p. [SZF.]

Földünk és a Világegyetem képe. Földgömbök, éggömbök, csillagászati gömbök, planetáriumok, gömbszegmensek, könyvek a glóbuszok használatáról, térkép nyomatok az 1600-as évektől az 1860-as évek közepéig. Három évszázad föld-, ég- és csillagászati gömbjei kiállítás az Iparművészeti Múzeumban 1989. július 20. - szeptember 17. Szerk.: Orgoványi András. Budapest, [1989.] Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar - Iparművészeti Múzeum - Internationale Coronelli-Gesellschaft Wien. 24 p. Az első hazai föld- és éggömbkiállítás katalógusa. Klinghammer István előszavával. [KSZ.]

GÁBRIS Gyula - MARIK Miklós - SZABÓ József: Csillagászati földrajz. Egyetemi tankönyv. Szerk.: Gábris Gyula. 2. kiad. Budapest, 1989. Tankönyvkiadó Vállalat, Franklin Nyomda. 310 p. Lektorok: Borsy Zoltán, Érdi Bálint, Köves József. [KSZ.]

HAWKING, Stephen W.: Az idő rövid története a Nagy Bummtól a fekete lyukakig. Ford.: Molnár István. Budapest, 1989. Maecenas Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 189 p. A fordítást szakmailag ellenőrizte: Lux Iván. Carl Sagan előszavával. pp. 8-10. [KSZ.]

Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. 124 p. [KSZ.]

KÓSA László: A magyar néprajz tudománytörténete. Budapest, 1989. Gondolat. 332 p. Csillagászat: p. 32. Röviden Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról. [HAD.]

  KOVÁCS I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig. A magyar kalendáriumok történeti és művelődésszociológiai vizsgálata. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat. 241 p. [ZSE.]

KRASZNAI István: Bolygóvilágunk csodálatos titkai. Dabas, 1989. Dabasi nyomda. 263 p., 40 t. Lektorálta: Vörös Attila, Fischer Lajos, Kelemen Ferenc. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület alapszabálya. Budapest, 1989. TIT-Nyomda. 8 p. Ponori Thewrewk Aurél elnök és Zombori Ottó főtitkár aláírásával. "Jelen alapszabályt az Egyesület alakuló ülése 1989. február 19-én nyílt szavazással, szótöbbséggel elfogadta." [KSZ.]

Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában, II. tudományos találkozó, MVSZ. MTESZ. MTA. BME közös rendezésében. 1989. Előadások kivonatai. I-II. köt. Budapest, [1989.] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK Házi Nyomda. 890 p. Két kötetben. A két kötet egymást folytató oldalszámozással. [KSZ.]

Magyarok a természettudomány és technika történetében. II. Életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1989. Kiadja a MVSZ, a MTA, a MTESZ és a BME közreműködésével az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK nyomda. 319 p. [KSZ.]

MARIK Miklós: Fejezetek az elméleti asztrofizikából. Kézirat. 5. változatlan kiad. Budapest, 1989. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó, ÁFÉSZ Sokszorosítóüzem (Vác). 292 p. Tartalma: Csillaglégkörök fizikája.; Kozmikus elektrodinamika.; Az intersztelláris anyag fizikája. [SRG.]

MARIK Miklós: Helyünk a Világmindenségben. A csillagászat alapjai. Budapest, 1989. Tankönyvkiadó Vállalat, Pécsi Szikra Nyomda. 262 p. Bírálta: Csaba György és Illés Erzsébet. [KSZ.]

NAGY Elek: Fejezetek a modern fizikából és technikából. Debrecen, 1989. Nagy Elek magánkiadása. Alföldi Nyomda. 80 p. A szerző hat csillagászati tanulmánya. Az előszó 1987. május havában kelt Budapesten. [KOC.]

NAGY Rezső: Az égi mechanika történetéről. [Székesfehérvár,] 1989. 37 p. Az ELTE Csillagászati Tanszékére benyújtott szakdolgozat javított és tömörített változata. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: Kozmikus tényezők hatása kártevő rovarok gyűjtésére. Kandidátusi értekezés. Kézirat. Szombathely, 1989. 123 lev. Készült a Berzseniy Dániel Tanárképző Főiskolán és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumában Szombathelyen. A szerzők előszava 1987. júniusban kelt Szombathelyen. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz. XIII. Összeáll.: Fidrich Róbert, Hevesi Zoltán. Kaposvár, 1989. [21.] p. UW And, TX Cam, FU Ori, FX Mon, V CMi, R CMi, RT Lyn, W Lyn, T Lyn, X Lyn, T Vir, Y UMa, WY Boo, RT Boo, RR Her, DN Her, DO Her, SY Her, RY Lyr, FG Sge, ST Sge, BR Del, GP Cyg, AM Cyg térképei. [KSZ.]

RAJNA György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa. Budapest, 1989. Budapesti Városszépítő Egyesület. Benne néhány budapesti napóra is szerepel, címmel, adataival, készítőjével. 1845/1. számon: Budapest, II. ker. Magyar Lajos u. [későbbi Mókus u.] Napóra. Szobrász: Jurcsik Károly. Az iskolaudvar közepén állították fel 1983-ban. Kb. 60 cm-es kő talapzaton kb. 100 cm-es kő alak. Felül félköralakú homorú mélyedésben középen fém rúd, alatta az óra beosztásának megfelelő vonalas beosztás.; 7710/1. számon: Budapest, XII. ker. Pihenő út 1. Korányi Szanatórium parkjában. Napóra plasztika. Szobrász: Jakovits József. Felállítva: 1980-ban. 10 cm-es kő alapzat, 4 kőlábon 4 kő karéj, abból kettő között fémrúd és az egyik karéjon órabeosztás. Kb. 150 cm-es kőalakzat.;
8947. sorszámon: Budapest, XIV. ker. Állatkerti krt. 6-12. Állatkertben. Napóra dombormű. Kő és bronz anyagú. 60 cm-es kő alapzat, kútformájú kőtömbön 80 cm átmérőjű köralakú kő. Bronz mutató, nap és csillag domborítással. Felirat: 6-8-10-12-2-4-6.; 9494. sorszámon: Budapest, XVIII. ker. Petőfi u. Országos Meteorológiai Intézet kertjében. Napóra szobor. Szobrász: Borsos Miklós. Bronz. Kb. 160 cm-es bronz nőalak. [KSZ.]

SCHUDER, Rosemarie: Az ördög malmában. 3. kiad. Ford.: Kardoss Tilda. Budapest, 1989. Kossuth Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda. 342 p. /BÉTA - 1989./ Kepler regényes életrajza. [KSZ.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: M 45, azaz a Fiastyúk. Budapest, 1989. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 128 p. /Gondolat zsebkönyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Balázs Lajos. [KSZ.]

SZELESTEI N. László: Irodalom- és tudományszervezési törekvések a 18. századi Magyarországon 1690-1790. Budapest, 1989. Országos Széchényi Könyvtár. 161 p. /Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai. Új sorozat. 4./ p. 101. Hell Miksa Akadémia-tervezetéről. [HAD.]

Tények könyve ’89. Magyar és nemzetközi almanach. Szerk.: Baló György és Lipovecz Iván. Budapest, 1988. Computerworld Informatika Kft., Alföldi Nyomda (Debrecen). 852 p. Csillagászat: pp. 64-74. A Föld és a világegyetem. Univerzum, csillagászat, időszámítás. A Naprendszer. Naptártörténet. [Ez utóbbi fejezetet (pp. 70-74.) Ponori Thewrewk Aurél írta, habár nevét nem írták ide szerzőként. Neve a kolofonon van feltüntetve az "Írták és összeállították" sorában így: Ponori Th. Aurél.] [KSZ.]

TOMBAUGH, Clyde W. - MOORE, Patrick: A sötétség bolygója. A Plútó felfedezésének története. Ford.: Ludmány András. Budapest, 1989. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 168 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Illés Erzsébet. Szakmailag ellenőrizte: Kálmán Béla. James W. Christy előszavával. [KSZ.]

TOMILIN, Anatolij: A térképészet históriája. Ford.: Lorschy Katalin. Budapest - Moszkva, 1989. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó - Raduga Kiadó. 75 p. [KSZ.]

Változócsillag Atlasz XIII. Összeáll.: Fidrich Róbert, Hevesi Zoltán. Kaposvár, 1989. PVH. [21 lev.] UW And, TX Cam, FU Ori, FX Mon, V CMi, R CMi, RT Lyn, W Lyn, T Lyn, X Lyn, T Vir, Y UMa, WY Boo, RZ Boo, RT Boo, RR Her, DN Her, DO Her, SY Her, RY Lyr, FG Sge, ST Sge, BR Del, GP Cyg, AM Cyg változócsillagok térképei. [KSZ.]

VERNE, Jules: Az arany meteor. Ford.: Sztrokay Kálmán. [Budapest,] 1989. Média Kiadó, Typo-Grafika GM.; Sylvester János Nyomda (Szombathely). 253 p. /Verne Gyula összes művei./ Külső borítón: Verne Gyula összes munkái Budapest, Franklin-Társulat. Lektorálta: Krisztián Imre. A Kultúra Kiadó és Nyomda RT 1919-ben megjelent könyvének javított kiadása. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

VIZGIN, Vlagyimir Pavlovics: A modern gravitációelmélet kialakulása. Ford.: Illy József. Budapest, 1989. Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). 452 p. A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Lukács Béla. Számos csillagászati és csillagászattörténeti kapcsolódással. [KSZ.]

VINKÓ József: Változócsillagok periódusváltása kettős vagy többes rendszerben történő mozgás során. In: XIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen 1989. Fizika Tagozat. Debrecen, 1989. KLTE nyomda. p. [3.] Témavezető: Szatmáry Károly. [KSZ.]

HORVÁTH András: Az egycentrumprobléma demonstrálása C-64 számítógépen. In: XIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen 1989. Fizika Tagozat. Debrecen, 1989. KLTE nyomda. p. [3.] Témavezető: Tóth Viktor. [KSZ.]

NYILAS László: Az egri csillagászat története. In: XIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen 1989. Fizika Tagozat. Debrecen, 1989. KLTE nyomda. p. [4.] Témavezető: Zékány Endre. [KSZ.]

BENKŐ József: A T55 és a T103 flercsillag periódusanalízise. In: XIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció Kossuth Lajos Tudományegyetem Debrecen 1989. Fizika Tagozat. Debrecen, 1989. KLTE nyomda. p. [4.] Témavezető: Szécsényi-Nagy Gábor. A Pleiadok halmaz flercsillagai közül a két legtöbb flert produkált csillag vizsgálata. [KSZ.]

MARIK Miklós: Szférikus csillagászat. In: Csillagászat. Szerk.: Marik Miklós. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda. pp. 15-110. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Égi mechanika. In: Csillagászat. Szerk.: Marik Miklós. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda. pp. 111-237. [KSZ.]

ILL Márton: A bolygórendszer. In: Csillagászat. Szerk.: Marik Miklós. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda. pp. 238-325. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: A Nap légköre. In: Csillagászat. Szerk.: Marik Miklós. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda. pp. 326-403. [KSZ.]

MARIK Miklós: Asztrofizika. In: Csillagászat. Szerk.: Marik Miklós. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda. pp. 404-587. [KSZ.]

SZABADOS László: Változócsillagok, különleges csillagok. In: Csillagászat. Szerk.: Marik Miklós. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda. pp. 588-616. [KSZ.]

BALÁZS Béla - BALÁZS Lajos: Sztellárasztronómia. In: Csillagászat. Szerk.: Marik Miklós. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda. pp. 617-761. [KSZ.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Extragalaktikus csillagászat. In: Csillagászat. Szerk.: Marik Miklós. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó, Szegedi Nyomda. pp. 762-848. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1989. évre. Összeáll.: MTA Csillagászati Kutató Intézete Napfizikai Obszervatóriumának kutatói. In: Csillagászati évkönyv az 1989. évre. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 7-77. [SRG.]

GUMAN István: A csillagos ég 1989-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1989. évre. Budapest, 1988. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 79-96. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1989. évre. Budapest, 8. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 97-123. [SRG.]

Irány a Mars! In: Kincses Kalendárium 1989. pp. 40-43. A Viking-1 által készített két fotó és egy fantáziarajz egészíti ki a háromoldalas cikket, mely a bolygó meghódításának perspektíváját tárja az olvasó elé. [VEJ.]

Tóth Antal (1960-1989). In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. pp. 5-6. [KSZ.]

KECSKEMÉTY Károly - ERDŐS Géza: A semleges gáz térbeli eloszlása az üstökösmagtól nagy távolságra. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. pp. 7-19. [KSZ.]

KIRÁLY Péter: A Mars környezete. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. pp. 20-31. [KSZ.]

KISS János - VÖRÖS Zoltán: A koronélis tranziensek terjedése a bolygóközi térben 1 AE távolságban. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. pp. 32-43. [KSZ.]

HOLLÓ Lajos - VERŐ József: A lökéshullám dinamikus és sztatikus hatása a földi elektromágneses tér pulzációira. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. pp. 44-61. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet - ALMÁR Iván - BENCZE Pál - HORVÁTH András: Gyűrűáram-hatás a semleges felsőlégkörben. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. pp. 62-69. [KSZ.]

BENCZE Pál - ALMÁR Iván - HORVÁTH András - ILLÉS Erzsébet - KOLLÁTH Zoltán: A napszakos és geomágneses effektus kapcsolatáról. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. pp. 70-78. [KSZ.]

SAIKÓ János: Az ionoszféra dinamikai folyamatainak vizsgálata 1974. január 22-27-ig. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. pp. 79-90. [KSZ.]

SÁTORI Gabriella: Eletronsűrűség-profilok a hosszúhullám abszorpció hátterében. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. pp. 91-98. [KSZ.]

VÖRÖS Zoltán: Determinisztikus káosz a nap-földfizikában. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. pp. 99-109. [KSZ.]

BARANYI Tünde - LUDMÁNY András: Budapesti meteorológiai paraméterek kapcsolata a földmágneses aa-indexszel. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. pp. 110-119. [KSZ.]

SÁTORI Gabriella - PONGRÁCZ János - SZENDRŐI Judit - VERŐ József: Kvázi real-time digitális mérőfeldolgozó rendszer a Schumann-rezonanciák tanulmányozására. In: Ionoszféra és magnetoszféra fizika XVI. A XVI. Ionoszféra- és magnetoszféra-fizikai szeminárium előadásaiból, Bozsok, 1988. október 24-27. Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1989. Magyar Asztronautikai Társulat, MTESZ Házinyomda. pp. 120-124. [KSZ.]

MARX György: Irreverzibilis Univerzum. In: Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában, II. tudományos találkozó, MVSZ. MTESZ. MTA. BME közös rendezésében. 1989. Előadások kivonatai. I-II. köt. Budapest, [1989.] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK Házi Nyomda. p. 89. [KSZ.]

BAY Zoltán: Az egyirányú fénysebesség. In: Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában, II. tudományos találkozó, MVSZ. MTESZ. MTA. BME közös rendezésében. 1989. Előadások kivonatai. I-II. köt. Budapest, [1989.] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK Házi Nyomda. pp. 90-91. [KSZ.]

VARGA Gusztáv: Az idő mint a tér és energia, azaz anyagi mértékek viszonya. In: Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában, II. tudományos találkozó, MVSZ. MTESZ. MTA. BME közös rendezésében. 1989. Előadások kivonatai. I-II. köt. Budapest, [1989.] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK Házi Nyomda. pp. 94-97. [KSZ.]

MUELLER, Ivan I.: Mesterséges holdak a geodézia és a geodinamika szolgálatában: kilátás a jövőre. In: Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában, II. tudományos találkozó, MVSZ. MTESZ. MTA. BME közös rendezésében. 1989. Előadások kivonatai. I-II. köt. Budapest, [1989.] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK Házi Nyomda. pp. 544-549. [KSZ.]

SZEGŐ Károly: Az űrfizika hazai eredményeiből. In: Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában, II. tudományos találkozó, MVSZ. MTESZ. MTA. BME közös rendezésében. 1989. Előadások kivonatai. I-II. köt. Budapest, [1989.] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK Házi Nyomda. pp. 734-735. [KSZ.]

ŐRY, Huba: A nyugat-európai űrhajózás technikájának fejlődése. In: Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában, II. tudományos találkozó, MVSZ. MTESZ. MTA. BME közös rendezésében. 1989. Előadások kivonatai. I-II. köt. Budapest, [1989.] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK Házi Nyomda. p. 738. [KSZ.]

ALMÁR Iván - ILLÉS Erzsébet: A felsőlégkör sűrűségingadozásainak vizsgálata az űrkutatás eszközeivel. In: Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában, II. tudományos találkozó, MVSZ. MTESZ. MTA. BME közös rendezésében. 1989. Előadások kivonatai. I-II. köt. Budapest, [1989.] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK Házi Nyomda. pp. 739-741. [KSZ.]

BALÁZS Béla: A Galaxis szerkezetének vizsgálata a nyílt csillaghalmazok segítségével. In: Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában, II. tudományos találkozó, MVSZ. MTESZ. MTA. BME közös rendezésében. 1989. Előadások kivonatai. I-II. köt. Budapest, [1989.] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK Házi Nyomda. pp. 746-748. [KSZ.]

VINCZE István: A Nap sugarának változásai. In: Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában, II. tudományos találkozó, MVSZ. MTESZ. MTA. BME közös rendezésében. 1989. Előadások kivonatai. I-II. köt. Budapest, [1989.] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK Házi Nyomda. pp. 753-756. [KSZ.]

MOLNÁR Pál - MÉSZÁROS Milán: Az infláció és standard kozmológia anomáliái. In: Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában, II. tudományos találkozó, MVSZ. MTESZ. MTA. BME közös rendezésében. 1989. Előadások kivonatai. I-II. köt. Budapest, [1989.] Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK Házi Nyomda. p. 757. Rövid (8 soros) összefoglalás. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Albert Ferenc. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. II. Életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1989. Kiadja a MVSZ, a MTA, a MTESZ és a BME közreműködésével az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK nyomda. p. 17. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Hegyfoki Kabos. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. II. Életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1989. Kiadja a MVSZ, a MTA, a MTESZ és a BME közreműködésével az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK nyomda. pp. 73-74. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Heller Ágost. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. II. Életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1989. Kiadja a MVSZ, a MTA, a MTESZ és a BME közreműködésével az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK nyomda. pp. 75-76. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Kulin György. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. II. Életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1989. Kiadja a MVSZ, a MTA, a MTESZ és a BME közreműködésével az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK nyomda. pp. 101-102. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Lipszky János. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. II. Életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1989. Kiadja a MVSZ, a MTA, a MTESZ és a BME közreműködésével az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK nyomda. pp. 113-114. [KSZ.]

BALÁZS Dénes: Szentmártonyi Ignác. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. II. Életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1989. Kiadja a MVSZ, a MTA, a MTESZ és a BME közreműködésével az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK nyomda. p. 165. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Tass Antal. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. II. Életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1989. Kiadja a MVSZ, a MTA, a MTESZ és a BME közreműködésével az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK nyomda. pp. 167-169. [KSZ.]

TÓTH Gábor: Vitéz János. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. II. Életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1989. Kiadja a MVSZ, a MTA, a MTESZ és a BME közreműködésével az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK nyomda. pp. 183-184. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Wienek László (Ladislaus Weinek). In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. II. Életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1989. Kiadja a MVSZ, a MTA, a MTESZ és a BME közreműködésével az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK nyomda. pp. 186-187. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Weiss Ferenc. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. II. Életrajzi lexikon (második gyűjtés A-tól Z-ig) és tanulmányok. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1989. Kiadja a MVSZ, a MTA, a MTESZ és a BME közreműködésével az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, OMIKK nyomda. pp. 187-188. [KSZ.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Naptártörténet. In: Tények Könyve ’89. Magyar és nemzetközi almanach. Szerk. Baló György, Lipovecz Iván. Budapest, 1988. Computerworld Informatika Kft., Alföldi Nyomda (Debrecen). pp. 70-74. Ponori Thewrewk Aurél írta, habár nevét nem írták ide szerzőként. Neve a kolofonon van feltüntetve az "Írták és összeállították" sorában így: Ponori Th. Aurél.] [SRG.]

NÉMETH László: A Galileiről. In: Németh László: Életmű szilánkokban. Tanulmányok, kritikák, vallomások. 2. köt. Budapest, 1989. Szépirodalmi Könyvkiadó, Magvető. pp. 187-188. /Németh László munkái./ [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Albireo. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 1988/1989. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 94. évében. Szerk.: Vajda István Zalaegerszeg, 1989. jún. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 8-9. "Az Albireo Amatőrcsillagász Klub 1971. június 1-jén alakult meg, néhány kaposvári amatőrcsillagász kezdeményezésére. Ezek az amatőrök már hosszabb ideje végeztek rendszeres megfigyeléseket, leírták az égi objektumok látványát, rajzokat készítettek megjelenésükről. A szaporodó észlelések szükségessé tették egymás eredményeinek megismerését. Egyikük, a tavaly elhunyt Szentmártoni Béla vállalta ezek legépelését. 1970-71-ben 8 ilyen füzet készült. Időközben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete felkarolta ezt a vállalkozást, s lehetővé tette, hogy Szentmártoni Béla szerkesztésében havonta megjelenhessen a kiadvány, melyet Albireónak neveztek el..." [HAI.]

Kozmológia. = Albireo 19. 1989. jan-febr. 1. 182. sz. p. 1., első külső borító. A szerkesztők előszava a tematikus kozmológiai számhoz. [KSZ.]

Javasolt irodalom. = Albireo 19. 1989. jan-febr. 1. 182. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Mekkora a Hubble-konstans értéke? = Albireo 19. 1989. jan-febr. 1. 182. sz. p. 3. Sky and Telescope, 1989. januári cikke. [KSZ.]

ATKINS, P. W.: Teremtés. = Albireo 19. 1989. jan-febr. 1. 182. sz. pp. 4-5. Részlet a könyv 6. fejezetéből. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Az ősrobbanás standard elmélete. = Albireo 19. 1989. jan-febr. 1. 182. sz. pp. 6-8. [KSZ.]

A Nagy Egyesítés elméletei. = Albireo 19. 1989. jan-febr. 1. 182. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

SMITH David H.: Inflációs Világegyetem. = Albireo 19. 1989. jan-febr. 1. 182. sz. pp. 11-15. Sky and Telescope, 1983. márciusi számából. [KSZ.]

Vákuumfluktuációk. = Albireo 19. 1989. jan-febr. 1. 182. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

MACROBERT, Alan: Ősrobbanás a semmiből. = Albireo 19. 1989. jan-febr. 1. 182. sz. pp. 18-19. Sky and Telescope, 1983. márciusi cikke. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 19. 1989. jan-febr. 1. 182. sz. p. 19., hátsó külső borító. A Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz, a Plútó, és a Hebe kisbolygó égi útja. Sky and Telescope, 1989. január. [KSZ.]

MALLOVE, Eugene F.: Szaporodó világegyetemek. = Albireo 19. 1989. jan-febr. 1. 182. sz. pp. 20-22. Sky and Telescope, 1988. szeptemberi számából. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1989. március. = Albireo 19. 1989. jan-febr. 1. 182. sz. pp. [23-24.] [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. pp. 1-4. Deák Tamás, Dömény Gábor, Szeiber Károly, Voith Petra, Farkas Attila, Kiszely Krisztián, Szauer Ágoston, Zelkó Zoltán, Zsigmond Arnold megfigyelései. [KSZ.]

Szupermasszív fekete lyukak. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 4. Sky and Telescope, 1989. januári híre. [KSZ.]

Szupernóva hírek. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 5. Az SN 1987A első 600 napja. Sky and Telescope, 1989. februári számából. [KSZ.]

1988. november 15-én összedőlt a Green Bank-i 91 m-es rádiótávcső. Sky and Telescope, 1989. januári híradása. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 5. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. pp. 6-7. Antalicz Péter, Fodor Antal, Joó István, Nagy Illés, Cseri Dénes, Farkas Attila, Józsa Miklós, Szanyi György megfigyelései. [KSZ.]

A legtávolabbi csillag. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 7. Sky and Telescope, 1988. novemberi száma alapján. [KSZ.]

Barna törpék. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 7. A Nature, 1988. dec. 15-i cikkéből. [KSZ.]

Kvazár erősítés. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 7. Sky and Telescope 1988. októberi számából. [KSZ.]

Algol a fedési észlelők rovata. Észlelések 1988. augusztus - december. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. pp. 8-9. Fénygörbék az RZ Cas-ról, Szauer Ágoston és Kósa-Kiss Attila észleléseiből. [KSZ.]

Vizuális fedési? = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 10. Alfa Comae Berenices. [KSZ.]

U Coronae Borealis, TX Ursae Maioris. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 10. [KSZ.]

Nyugodt Naprendszer. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1988. decemberi számából. [KSZ.]

Bolygóészlelések. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. pp. 11-13. Juracskó András Marsról, Aszódi Zoltán, Mezei Balázs Jupiterről készült rajzai, 1988. szept. 23. és 1989. jan. 3. között. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Földközelben a Nemusa. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

Csillag - kisbolygó együttállások. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 14. [KSZ.]

Kisbolygó hírek. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 14. 1988. év végéig 3936 kisbolygót katalogizáltak. Sky and Telescope, 1989. januári cikke. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 15. Mogyorósi Imre távcsövei és egy holdfelvétele. [KSZ.]

Szonda hírek. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 16. Sky and Telescope, 1988. novemberi száma alapján. [KSZ.]

Szabadszemmel . . . = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 17. Paragi Zsolt tűzgömb megfigyelése 1988. dec. 11-én, Horváth Tibor hold-halo észlelése 1988. nov. 28-án. [KSZ.]

KISZELY Krisztán: Galaxisok megfigyelése. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 18. [KSZ.]

ILLÉS Elek. A Nagy Orion Köd. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 19. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Osztottkörök hitelesítése. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

VIRÁG Pál: Fókusznyújtás pozítív lencsével. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. p. 22. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1989. április. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. pp. [23-24.] [KSZ.]

A Kitt Peak obszervatórium felvétele a Virgo galaxishalmaz centrumáról. = Albireo 19. 1989. márc. 2. 183. sz. hátsó külső borító. A Deep Sky magazin 1983. nyári száma alapján. [KSZ.]

ROBINSON, Leif J.: Új korszak kezdetén. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. p. 1. A Sky and Telescope, 1988. novemberi (némileg rövidített) cikkét fordította Radics Zsuzsa és Völgyi Dóra. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Amatőrcsillagászat. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Az SN 1885 - 37700 nap után. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. p. 3. Az M 31 1885-ös szupernóvájának maradványa. Sky and Telescope, 1989. március. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. p. 4. Dömény Gábor, Szeiber Károly, Voith Petra, Kiszely Krisztián, Rózsa Ferenc, Szauer Ágoston megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. p. 5. Antalicz Péter, Horváth Tibor, Joó István, Tábori Sándor leírásai. [KSZ.]

KISZEL Vilmos: Észlelőtúra a Magas-Tátrában. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. pp. 6-7. A váci Göncöl Klub 7 tagja 1989. febr. 1-4-ig kirándultak (Kielce, Jedzerov, Krakkó, Zakopáne), illetve éjszaka észleltek (a Kasprowy-csúcson). [KSZ.]

IAYC. Nemzetközi Csillagászati Ifjúsági Tábor. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. p. 8. 1989. júl. 3-22. között lesz az Alpokban, Olaszországban, 16-24 éves fiataloknak. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. p. 9. Szauer Ágoston felvétele a Jupiterről és a Pleiadesről. [KSZ.]

Galaxisok az összemosódás határán. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. p. 9. hátsó külső borító. Astronomy, 1988. decemberi számából. [KSZ.]

A Vesta keresőtérképe. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1989. március. [KSZ.]

MARWINSKI, Titus: Kisbolygók és kisbolygócsaládok. [1.] = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. pp. 10-12. Astronomie und Raumfahrt, 1986. 6. számából fordította: Piriti János. Juhász Tibor megjegyzése: p. 12. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. pp. 13-16. Új bevezető.; Meteorológia 1987. április - december.; Tábori Sándor: Hold-halo 1989. jan. 19-én. [KSZ.]

Fedési minimumok 1989. május, június. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. pp. [17-19.] [KSZ.]

A Merkúr, a Fiastyúk és a Hold, a NYÉNY-i horizont fölött az esti szürkületben április végén, május elején.; A P/Gunn üstökös koordinátái. = Albireo 19. 1989. ápr. 3. 184. sz. p. 20. Hvezdárská rocenka 1989. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. pp. 1-2. Aszódi Zoltán, Deák Tamás, Mezei Balázs, Póczek Antal leírásai. [KSZ.]

Nap-súroló üstökösök. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. p. 2. Sky and Telescope, 1988. október. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. p. 3. Póczek Antal, Rózsa Ferenc megfigyelései. [KSZ.]

A világ legnagyobb becsapódási krátere? = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. p. 3. 200 km átmérőjű, Prágához közel. Sky and Telescope, 1989. április. [KSZ.]

MORALES, Ronald J.: Az NGC 5353 galaxiscsoport. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. pp. 4-5. Sky and Telescope, 1988. márciusi cikke. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Binary atlasz. 17. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. pp. 6-8. Alfa Centauri. [KSZ.]

Bolygóészlelések. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. pp. 8-9. Aszódi Zoltán Mars észlelései 1989. márc. 6. és 8.; Aszódi Zoltán, Babcsán Gábor Jupiter megfigyelései 1989. febr. 11. és márc. 27. között. [KSZ.]

ASZÓDI Zoltán: A 35. szélességi kör égboltja. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. pp. 10-11. 1988. augusztus elejétől két hónapot töltött Kréta szigetén. Az általános szabad szemes élményeit írja le. A 80/1200-as Zeiss refraktorral végzett észlelései már megjelentek a lapban. [KSZ.]

Paul Ahnert. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. p. 11. A német csillagászati évkönyv összeállítója. 1989. február végén, 91 éves korában meghalt. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Dél keresztje alatt. 1. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. pp. 12-13. A BL Telescopii fénygörbéjével. [KSZ.]

MARWINSKI, Titus: Kisbolygók és kisbolygócsaládok. [2.] = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. pp. 14-16. Astronomie und Raumfahrt, 1986. 6. számából fordította: Piriti János. [KSZ.]

Szuper-csillagkatalógus. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. p. 16. Sky and Telescope, 1989. április. [KSZ.]

KNÖFEL, André: Meteorészlelés az NDK-ban. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. p. 17. Az Arbeitskreis Meteore (AKM) beszámolóját fordította: Klatsmányi Péter. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Pólusraállítás. 1. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

SZEIBER Károly: Távcső-ötlet. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. p. 19. 63/420 mm-es Zeiss távcsövénél. [KSZ.]

RÓZSA Ferenc: Optikák az NDK-ból. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. p. 20. [KSZ.]

Szupernóva-hírek. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. p. 21. Az SN 1987A pulzárja.; Az SN 1987A bolygója.; A szupernóva újabb fényvisszhangja. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. Meteorológia - 1988. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. pp. 22-24. Január - október hónapok. [KSZ.]

John Gleason Tejút-felvétele a Cas K-i részéről. = Albireo 19. 1989. máj. 4. 185. sz. első külső borító, hátsó külső borító. Sky and Telescope, 1989. március. [KSZ.]

KISZEL Vilmos: Hozzászólás a vitához. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. p. 1. Az amatőrcsillagászat témájában. [KSZ.]

Dr. Kulin György 1905-1989. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. p. 2. Halálhír, gyászkeretben. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i: In memoriam Dr. Kulin György. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. pp. 2-7. [KSZ.]

Kulin György katalogizált kisbolygói. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. p. 5. 14 égitest. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. pp. 8-10. Balogi András, Deák Tamás, Paragi Zsolt, Rózsa Ferenc, Tábori Sándor, Zelkó Zoltán, Zsigmond Andor megfigyelései. [KSZ.]

A napfolt maximum felé. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. p. 10., hátsó belső borító. A Sky and Telescope 1989. májusi száma alapján. Aszódi Zoltán 1989. márc. 15-i napfolt-rajzával. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. pp. 11-12. Antalicz Péter, Cseri Dénes, Fodor Antal, Kelemen Attila, Joó István, Tábori Sándor, Zsigmond Arnold leírásai. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. p. 12. 1988. november hó. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A Mars 1988-as láthatósága. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. pp. 13-17. 14 hazai észlelő 49 rajzot küldött be. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Mars ’88. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. pp. 18-23. 20 ország, 238 észlelője, 4650 megfigyelést küldött be az ALPO-hoz. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Kisbolygók az égi egyenlítő környékén. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. pp. 24-25. Eunomia, Victoria. [KSZ.]

DEÁK Tamás - PARAGI Zsolt: Észlelőtábor felhívás. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. p. 26. 1989. aug. 23-27-ig lesz, Orosztonytól 5 km-re az örömhegyi kulcsosházban. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. p. 26. Szeiber Károly felvétele napfoltcsoportot ábrázol. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1989. július. = Albireo 19. 1989. jún. 5. 186. sz. p. [27.] [KSZ.]

"Érted haragszom . . . " = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. p. 2. A szerkesztők írása a Föld és Ég folyóiratról. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. p. 2. Mogyoróssy [ ! ] Imre holdfogyatkozás sorozata. [KSZ.]

BORTLE, John E.: A Napot súroló üstökösök. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. pp. 3-5. Sky and Telescope, 1989. május. [KSZ.]

Belső borítónkon. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. p. 5., első belső, hátsó belső borító. Napsúroló üstökösök. Griffith Observer, 1982. március és 1983. március. [KSZ.]

MACHHOLZ, Don E.: Az üstökösök elnevezése. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. pp. 6-9. Strolling Astronomer, 1989. január. [KSZ.]

Intergalaktikus felhők. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. p. 9. Nature, 1989. máj. 25-i cikke. [KSZ.]

Egy fényes nyári üstökös. P/Bronsen-Metcalf. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. pp. 10-12. Előrejelzés és térképek. [KSZ.]

Újabb földsúroló kisbolygó. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. p. 10. 1989. márc. 22/23-án 690 ezer km-re haladt el. Sky and Telescope, 1989. júniusi számból. [KSZ.]

ROATSCH, T.: Két évezred üstökösei. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. pp. 13-17. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. p. 18. Aszódi Zoltán, Deák Tamás, Paragi Zsolt leírásai. [KSZ.]

ASZÓDI Zoltán: Nap. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. p. 19. Napfolt rajzai 1989. ápr. 20. és máj. 21. között. [KSZ.]

RÓZSA Ferenc: Egy "extragalaktikus szupernóva" felfedezésének története. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. pp. 20-21. 1989. márc. 26-án Vácról egy 10,5 mg-os fénypontot talált az NGC 3184 galaxisnál, utólagos ellenőrzéskor derült ki, hogy egy korábban is ott lévő előtércsillagot. [KSZ.]

Hoppá! = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. p. 21. Sky and Telescope 1989. júniusi számában javítják ki a hibásan közölt Pioneer szondák égi helyzetét. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Dél keresztje alatt. 2. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. pp. 22-23. Fordította: Radics Zsuzsa. A kappa Pavonis fénygörbéjével. [KSZ.]

SÁRI Gyula: Pólusraállítás. 2. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. pp. 24-25. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Holdfogyatkozás augusztusban. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. pp. 26-27. 1989. aug. 17-én lesz. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1989. augusztus, szeptember. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. pp. [29-32.] [KSZ.]

A Halley üstökös és az NGC 5128 galaxis fényképe 1986. ápr. 15-én. = Albireo 19. 1989. júl-aug. 6. 187. sz. hátsó külső borító. Griffith Observer, 1986. november. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. pp. 2-5. Balogi András, Kiszely Krisztián, Mezei Balázs, Paragi Zsolt, Szauer Ágoston, Ladányi Tamás, Szauer Ágoston megfigyelései. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: Vesta. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. p. 5. 1989. jún. 10-i és 30-i észlelése a kisbolygóról. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Dél keresztje alatt. 3. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. pp. 6-7. A V Velorum fénygörbéjével. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. p. 8. Antalicz Péter, Fodor Antal, Ladányi Tamás, Nagy Illés, Póczek Antal, Szalma Zsolt leírásai. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. p. 9. Gál Sándor és Kósa-Kiss Attila Merkúr észlelése 1989. máj. 10-én.; Fülöp József András Szaturnusz megfigyelése 1989. júl. 8-án. [KSZ.]

ILLÉS Elek: Napfoltok szabadszemmel. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. p. 10. 1984. ápr. 24. és 1989. ápr. 16. között jegyezte fel, ha látott foltot. [KSZ.]

Belső borítóinkon. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. p. 10., első belső borító, hátsó belső borító. A Lick Csillagvizsgáló holdfényképein a legszebb 8 rianást, völgyet mutatják. Astronomy, 1988. februári számából. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Kisbolygók a nyár végén. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. pp. 11-13. Metis, Parthenope, Pallas. [KSZ.]

SINNOTT, Roger W.: Mi történhetett volna? = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. pp. 14-15. Ha az 1989 FC kisbolygó 1989. márc. 22-én becsapódik. A történelem során felfedezett kisbolygók és üstökösök közül ez az égitest került legközelebb a Földhöz: 0,0046 csillagászati egységre. Sky and Telescope, 1989. júliusi számból. [KSZ.]

BORTLE John, E.: A Brorsen-Metcalf-ra várva. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. p. 16. Theodor Brorsen 1847. júl. 20-án fedezte fel. Joel Metcalf 1919. aug. 28-án találta meg újra. Sky and Telescope, 1989. július. [KSZ.]

T. I. [TÓTH Imre]: Felfedezték a Brorsen-Metcalf üstököst. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. p. 17. 1989. júl. 3-án P. Jekabson, másnap E. Helin. Az újraszámolt pozíciókról értesítették a hazai észlelőket. Megérkezett az első hazai észlelés: Szauer Ágoston 1989. aug. 5-én este megfigyelte az üstököst. [KSZ.]

Összeolvadó csillagok. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. pp. 18-19. Sky and Telescope, 1989. március. [KSZ.]

Szupernagy energiák felé. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. p. 19. Nature, 1989. márc. 23-i számából. [KSZ.]

Rádiógalaxisok = kvazárok = blazárok? = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. pp. 20-21. Sky and Telescope, 1989. májusi számból. [KSZ.]

Újabb Einstein-gyűrű. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. pp. 20-21. Sky and Telescope, 1989. májusi száma alapján. [KSZ.]

Csillagképek. Programcsomag Commodore 16 és Commodore +4 gépekre. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. p. 22. [KSZ.]

Kozmikus kaleidoszkóp. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. pp. 23-28. Arzén a gázóriásokban.; (2060) Chiron = Kowal üstökös?; Új Neptunusz-hold.; Halley hírek.; Görbült meteornyom?; Felvillanó csillagok.; A szupernóva újabb "visszhangja".; Aktív fehér törpék?; Planetárisködök külső gyűrűi.; A Lopótök-köd és rokanai.; Újabb barna törpék.; Jet a Tejútrendszerben.; Pillantás a Tejútrendszerre. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. pp. 29-31. Érdekes jelenségek: Ravasz Bálint, Kósa-Kiss Attila észlelései.; Meteorológia 1989. március, április. [KSZ.]

RUDENKO, Michael: A Borsen-Metcalf üstökös pályája. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. p. 32. Sky and Telescope, 1989. július. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1989. október, november. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. pp. [33-36.] [KSZ.]

A kanadai Quebec tartományban lévő 70 km átmérőjű meteorkráter, Landsat fotón. = Albireo 19. 1989. szept. 7. 188. sz. hátsó külső borító. Griffith Observer, 1982. március. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. pp. 2-4. Balogi András, Bucsi Gábor, Czövek Gyula, Kis Gábor, Nemes Zoltán, Horváth Tibor, Ladányi Tamás, Póczek Antal, Rózsa Ferenc, Zsigmond Arnold megfigyelései.; 1989. októberétől egyedül Juhász Tibor a szerkesztő. [KSZ.]

A 10 mg-s NGC 404 galaxis. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. p. 4. Sky and Telescope, 1987. december. [KSZ.]

Halley-hírek. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. p. 4. Sky and Telescope, 1989. szeptember. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. p. 5. Jupiter 1989. aug. 17. (Kiszel Vilmos).; Szaturnusz 1989. aug. 13. (Kiszel Vilmos), 1989. aug. 16/17. (Aszódi Zoltán). [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. pp. 6-7. Ladányi Tamás, Bucsi Gábor, Póczek Antal, Szalma Zsolt, Zsigmond Arnold észlelései. [KSZ.]

Hold. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. pp. 8-9. Fülöp József András, Bucsi Gábor holdrészlet leírásai. [KSZ.]

Holdfogyatkozás előzetes. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. pp. 10-11. Az 1989. aug. 17-i teljes holdfogyatkozás észlelői. A jelenség általános jellemzői. Kráterfedések észleléseinek feldolgozása. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Amatőrök és az űrtávcső. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. p. 11. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Fényes őszi kisbolygók. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. pp. 12-13. Thyra, Ceres. [KSZ.]

T. I. [TÓTH Imre]: P/Lovas 1980 V. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. p. 14. Lovas Miklós a piszkéstetői obszervatóriumban fedezte fel 1980. dec. 5-én. Keringési ideje kereken 9,1 év. 1980. szept. 3-án, majd 1989. okt. 10-én, utóbb 1998. okt. 13-án került napközelbe. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Kiegészítés az üstökös-katalógushoz. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. p. 15. [KSZ.]

TÓTH Imre: A Brorsen-Metcalf újrafelfedezése. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. p. 17., első külső borító. Mogyorósi Imre felvétele a Holdról. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. p. 17., hátsó külső borító. Az M 31 déli része, a Mt. Wilson Obszervatórium 2,52 m-es távcsövével. [KSZ.]

[Belső borítóinkon.] = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. első belső borító, hátsó belső borító. A (15) Eunomia kisbolygó 1985. szept. 14-18-ig elhaladt az M 33 galaxis előtt. Griffith Observer, 1989. július. [KSZ.]

Üstökösök. P/ Brorsen-Metcalf. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. pp. 18-20. Gombai Norbert, Kiszel Vilmos, Kiszely Krisztán, Kósa-Kiss Attila, Szauer Ágoston megfigyelései 1989. aug. 5. és 22. között. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Észlelőtábor Pusztaszentlászlón. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. pp. 21-23. 1989. aug. 10-18-ig tartott. Ízelítőül Zelkó Zoltán napészleléseit, és a Perseida-meteorraj megfigyeléseinek feldolgozását közlik. [KSZ.]

KISZEL Vilmos - PARAGI Zsolt - RÓZSA Ferenc: Süni-táborok a Senyő-völgyben. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. pp. 24-25. A Tokaj-Eperjesi hegységben, Nagybózsva mellett táboroztak a Sényő völgyben, a csillagászati tábor a Hajagos-hegyen volt. Augusztus 1-9-ig kezdő, 11-18-ig haladó tábort tartottak. A sokféle észlelés közül Nagy Károly, Németh András, Majoros Endre, Kőfalvi Zsolt, Básthy Gábor, Paragi Zsolt naprajzait mutatják be. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. Az Albireo amatőrmeteorológiai melléklete. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. pp. [1-4.] A Meteosat-2 mesterséges hold felvétele a Földről. Meteorológia. Május hónap időjárása. 1989. június hó meteorológiája [KSZ.]

Fedési minimumok 1989. december. = Albireo 19. 1989. okt. 8. 189. sz. pp. [27-28.] [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. pp. 2-4. Deák Tamás, Paragi Zsolt, Ladányi Tamás, Póczek Antal, Rózsa Ferenc, Szauer Ágoston megfigyelései. [KSZ.]

TUBOLY Vince: P/Brorsen-Metcalf üstökös. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 5. 1989. aug. 8-i észlelése. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: C/Okasaki-Levy-Rudenko üstökös. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 5. Leírása és rajza, dátum nélkül. [KSZ.]

Joel H. Metcalf (1866-1925). = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 5. [KSZ.]

A legnagyobb Nap-fler? = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 5. 1989. aug. 16-án. A Sky and Telescope, 1989. októberi számából. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. pp. 6-7. Antal Ágnes, Antalicz Péter, Bucsi Gábor, Joó István, Póczek Antal, Zsigmond Arnold észlelései. [KSZ.]

A Leo intergalaktikus gyűrűi. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 7. Sky and Telescope, 1989. július. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 7. Iskum József napfoltcsoport felvétele látható. Készült 1987. aug. 19-én. [KSZ.]

Algol a fedési észlelők rovata. Észlelések. 1989. január - augusztus. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

Colin Henshaw fénygörbéje az Epszilon Aurigae fogyatkozásáról. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 9. 1981-1985-ig. A minimum közepe 1983-ban volt. [KSZ.]

u Her. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 9. Fénygörbe az 1989. máj. 5-i minimumról, Paragi Zsolt észleléseiből. [KSZ.]

Új fedési a Geminiben. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. pp. 10-12. A SAO 95781, vagyis a NSV 3005, melynek Don Kaiser bizonyította be fedési voltát. Sky and Telescope, 1989. december. Fordította: Beczők Adrienn és Paczona Adrienn. [KSZ.]

CY Aqr. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 12. Az IBVS No. 2802 alapján. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Victoria. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 13. Észlelései a kisbolygó helyzetéről, 1989. aug. 27-én. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Hold. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 13. A Condorcet és környékének leírása, 1989. aug. 17-én. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Dél keresztje alatt. 4. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. pp. 14-15. Fordította: Klatsmányi Péter. Az UW Canis Maioris fénygörbéjével. [KSZ.]

[Sarki fény az USA felett, 1989. márc. 14-én.] = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 15. Sky and Telescope, 1989. szeptember. [KSZ.]

MACROBERT, Alan M.: Csillagtúra. A Capella és környéke. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. pp. 16-20. Sky and Telescope, 1989. február. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

A Tejútrendszer legfiatalabb szupernóvája? = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 21. A G25.5+0.2 rádióforrás a Scutumban egy 25-100 évvel ezelőtti szupernóva maradványa. Sky and Telescope, 1989. október. [KSZ.]

A Nap ikertestvére. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 21. A HD 44594, egy 6,6 mg-os csillag a Puppisban. Sky and Telescope, 1989. szeptember. [KSZ.]

Az Éta Carinae és társai. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. pp. 22-26. [KSZ.]

Visszaforduló spirálkarok. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 26. Sky and Telescope, 1989. augusztus. [KSZ.]

Szupernóva hírek. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. p. 27. Sky and Telescope, 1989. októberi számból. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. pp. [1-4.] Meteorológia 1989. augusztus.; Érdekes jelenségek, leírások. [KSZ.]

Veil köd. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. első belső borító. Astronomy, 1988. június. [KSZ.]

IC 1396. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. hátsó belső borító. Astronomy, 1986. április. [KSZ.]

1982. február 19-én készítették ezt a felvételt egy igen különleges, sprirál alakú napfoltról. = Albireo 19. 1989. nov. 9. 190. sz. hátsó külső borító. Griffith Observer, 1982. november. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. pp. 2-5. Antal Ágnes, Aszódi Zoltán, Balogi András, Bucsi Gábor, Czövek Gyula, Kis Gábor, Nemes Zoltán, Illés Elek, Deák Tamás, Tuboly Vince, Szauer Ágoston megfigyelései. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. p. 5. Aszódi Zoltán: Meteornyom az északi pólus körül. [KSZ.]

EICHER, David J.: A téli Tejút drágakövei. = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. pp. 6-9., első belső borító, hátsó belső borító, hátsó külső borító. Astronomy, 1989. november. Fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. p. 10-11. Antal Ágnes, Czövek Gyula, Kis Gábor, Nemes Zoltán, Ladányi Tamás, Szalma Zsolt észlelései. [KSZ.]

Binary szupernóvák? = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1989. augusztusi számból. [KSZ.]

Üstökösök. C/Okazaki-Levy-Rudenko. = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. pp. 12-13. Szauer Ágoston, Sári Gyula megfigyelései 1989. okt. 3. és 23. között. [KSZ.]

CZÖVEK Gyula - KIS Gábor - NEMES Zoltán: Nap. = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. p. 13. Napfolt rajzaik 1989. okt. 21-én és 22-én. [KSZ.]

ASZÓDI Zoltán: Jupiter. = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. p. 14. Leírása és rajza a bolygóról, 1989. okt. 11-én. [KSZ.]

DEÁK Tamás: Pallas. = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. p. 14. A kisbolygó pozíciójának észlelése 1989. okt. 3-6-ig. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor - RADICS Zsuzsanna: Napfogyatkozás Finnországban. = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. pp. 15-19. Az 1990. július 22-iki teljes napfogyatkozás előrejelzése és észlelési útmutatója. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A horizont felett. = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. p. 19. 1989. okt. 23-án Hegyhátsálról a Grus csillagkép Mü-2 csillagát is látta (-42 fokos deklinációnál). G [KSZ.]

Az Albireo XIX, évfolyamának részletes tartalomjegyzéke (182-191. szám 1989). = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. pp. 20-22. [KSZ.]

[A Ceres kisbolygó keresőtérképe.] = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. p. 22. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1990. január. = Albireo 19. 1989. dec. 10. 191. sz. p. 23. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. címlap. Az Amerika köd (NGC 7000), Christias Arsidi felvétele. [KSZ.]

DANKÓ Sándor: Közgyűlés után, közgyűlés előtt. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 1. [KSZ.]

DANKÓ Sándor: Tegyünk rendet házunk táján! = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 2. A magyar csillagászati szervezetekre vonatkozó adatok nemzetközi megjelenítése. [KSZ.]

Csillagászati Alap. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Nemzetközi Meteoros Konferencia (IMC ’89). = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 3. 1989. szept. 7-10-ig lesz Balatonszárszón. [KSZ.]

REIMANN, Uwe: IAYC Workshop Astonomy e.V. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 4. A 25. Nemzetközi Csillagászati Ifjúsági Tábor Olaszországban. 1989. júl. 3-22-ig lesz. [KSZ.]

MARTINEZ, Patrik: Filmek hiperszenzibilizálása. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. pp. 5-8. Fordította: Spányi Péter. [KSZ.]

FODOR Ferenc: Alacsony kontrasztot biztosító hívó Kodak 2415-ös filmhez. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 8. [KSZ.]

MARTINEZ, Patrik: Amatőr távcsövek és bolygófotózás. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. pp. 9-11. Fordította: Bogdán Tamás. [KSZ.]

DOLLFUS, Audonin: Bolygófényképezés. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

CHAPMAN, Clark R.: A bolygók csillagászata, mint amatőr kutatási terület. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. pp. 12-13. Sky and Telescope, 1988. nov. Fordította: Bogdán Tamás. [KSZ.]

Az Oort-féle üstökösfelhő. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 13. Science, 1988. okt. 28. Fordította K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

A Pioneer 10 az intersztelláris űrben. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 14. Sky and Telescope alapján -CSI- [Csóti István]. [KSZ.]

Aktivitás a Jupiteren. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 15., hátsó belső borító. Sky and Telescope alapján - CSI - [Csóti István]. [KSZ.]

Bepillantás a Merkúr felszíne alá. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. pp. 15-16. A Sky and Telescope 1988 novemberi számából fordította Zalay Horka. [KSZ.]

Amatőr- és szakcsillagászok kooperációja. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 16. SkyWeek, 1988. szept. 16. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

-TK- [TARNAY Kálmán]: A Courierről. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 16. Az Amatőrcsillagászati Courier januártól havonta jelenik meg, minden hónap elején. [KSZ.]

Nyugati könyvek megrendelése. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 17. [KSZ.]

Léptetőmotorok távcsővezérléshez. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 17. [KSZ.]

Zeiss optikák. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 17. [KSZ.]

Mizar távcsövek megrendeléséről. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 17. [KSZ.]

A MACSIT új csillagászati szakkört indít. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 17. Budapesten, a Lágymányosi Közösségi Házban. [KSZ.]

CSÓTI István: Észlelési rovat. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 18. Beszámoló a Kötcsei Észlelőbázison végzett megfigyelésekről 1988 nyarán. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. p. 19. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. Felhívás. MACSIT 1989-es nagyrendezvényei. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. hátsó belső borító. A szöveg két holdfotóról ír (Farkas István Hold felvétele 1983. aug. 15-én és Glász Gábor Hold felvétele 1988. febr. 22-én), de csak egy holdkép van. [A holdfázis arra utal, hogy Farkas István fényképe került közlésre itt. Glász Gábor felvételét a lap 1989/4-es száma közli majd.] [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jan. 1. sz. hátsó külső borító. J. Dragesco 1986. júl. 10-i Jupiter felvétele. G. Viscardy Szaturnusz felvétele. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. címlap. A Krími Asztrofizikai Obszervatórium Torony Naptávcsövének Cölosztátja. [KSZ.]

MOZSERIN, V. M.: Csillagászati fényképezés a Krími Obszervatóriumban. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. pp. 1-3. Fordította: Spányi Péter. [KSZ.]

Egy napszerű csillagnak vannak bolygói? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. p. 3. A HD 114762 csillagnak. Astronomy, 1988. nov. Fordította: Szalma Sándor. [KSZ.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁR Tiborné: Hiperszenzibilált Kodak FP - 2415. 1. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

KNÖFEL, André - RENDTEL, Jürgen: Az IMO tűzgömb adatközpontja (FIDAC - Fireball Data Center). = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

ARTOOS, Dirk: FM rádió frekvenciák a Szovjetunióban. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. p. 7. Rádiós meteorészlelésre használhatók. [KSZ.]

Összeomlott a 91 méteres amerikai rádiótávcső. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. pp. 7-8. Green Bank, West Virginia, USA. 1988. nov. 16-án este omlott össze. SkyWeek, 1988. nov. 18. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

A Halley üstökös gáz és por kilövelései. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. p. 8. Sky and Telescope, 1988. nov. Fordította: Zalay Horka. [KSZ.]

Könyvismertetés. Az Apollo sávba tartozó kisbolygókhoz kapcsolódó meteorrajok azonosítása az Adelaide Radar Orbit Surveys segítségével. Duncan Olsson - Steel. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. p. 9. A WGN 16-6/dec. 1988. alapján fordította: Berend Zsolt. [KSZ.]

IDAAS 1987. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. pp. 9-13. A Csillagászati Szervezetek és Egyesületek Nemzetközi Katalógusában szereplő magyar szervezetek adatsora. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Szupernóva az M66-ban. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. p. 14. SkyWeek, 1989. febr. 3. alapján. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Üstököshírek. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. p. 14. A SkyWeek 1989 januári száma alapján. [KSZ.]

Hol a 10. bolygó? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. p. 15. Sky and Telescope, 1988. dec. Fordította: Fodor Ferenc. [KSZ.]

Kögyűlés! = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. p. 15. 1989. márc. 4-én lesz Budapesten. [KSZ.]

Csillagászati szeminárium. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. p. 15. Kéthetente lesznek előadások. A sorozat 1989. márc. 2-án kezdődik, akkor Marik Miklós tart előadást. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. p. 14. [KSZ.]

Hátsó belső borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. hátsó belső borító. Csiszár Tibor 1988. dec. 27-én készített képei: Auriga halmazai, NGC 2024, IC 434, Lófej-köd, M42, M43, M35. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. febr. 2. sz. hátsó külső borító. Egy Perseida tűzgömb a Krími-félszigetről fényképezve. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. címlap. Csiszár Tibor képe az NGC 2237-ről, 2238-ról, 2239-ről és a Rosetta-ködről 1989. febr. 11-én. [KSZ.]

ALBRECHT, Richard E.: Távcsőszerkezetek tervezése. 1. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. pp. 1-5. Sky and Telescope, 1989. jan. Fordította: Berend Zsolt. [KSZ.]

KANIPE, Jeff: Egy kozmikus robbanás anatómiája. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. pp. 5-8. Astronomy, 1988. júl. Fordította: Zalay Horka. [KSZ.]

MOZSERIN, V. M.: A Krími Asztrofizikai Obszervatórium. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. pp. 8-9. Fordította: Berend Zsolt. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: Hajrájához közeledik a Phobos program. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Egy fiatal csillag aktív "jet"-je. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. p. 10. Sky and Telescope, 1989. jan. Fordította: Berend Zsolt. [KSZ.]

Hatszög a Szaturnuszon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1989. márc. Fordította: Kudor Gyöngyvér. [KSZ.]

HÄNIG, Werner: Próbafelvételek Kodak T-Max P 3200-as filmre. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. pp. 11-12. Sterne und Weltraum, 1989/2. Fordította: KT [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

A Szovjetunió egy "szuper obszervatórium" létrehozását javasolja. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. p. 12. A Hold túlsó oldalán. Astronomy, 1988. nov. Fordította: Szalma Sándor. [KSZ.]

Az első Einstein-gyűrű kimutatása. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. p. 12. Sterne und Weltraum, 1988/11. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Bolygók idegen csillagok körül. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. p. 13. Nature, 1989. jan. 5. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

A Szaturnusz elfedi a 28 Sagittariit. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. p. 13. 1989. júl. 3-án. Kalender für Sternfreunde. KT [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Fekete lyuk a Sombrero-galaxisban? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. p 13. Sterne und Weltraum, 1988/11. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. pp. 14-16. Égi jelenségek. Lyrida meteorraj észlelőtábor. Évadnyitó MACSIT-túra. Kötcsei beosztás. Hétfői klubnapok (1989. márc. 13-tól MACSIT klubnap és távcsöves megfigyelés a Polaris Csillagvizsgálóban). Klubnapok a Lágymányosi Közösségi Házban. Más rendezvények. [KSZ.]

Galilei ’89 expedíció. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. p. 16. 1989. ápr. 2-án indul Pécsről. [KSZ.]

Hátsó belső oldalunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. hátsó belső borító. Az Amphitrite és a Nemausa kisbolygók pályái. [KSZ.]

Hátsó oldalunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. márc. 3. sz. hátsó külső borító. Az Asztrofotós Konferencia alatti tihanyi kirándulás csoportképe. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. címlap. Dany Cardoen Mars felvétele 1988. szept. 12-én. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Beszámoló a MACSIT 1989. március 4-i közgyűléséről. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. 1-3. [KSZ.]

ALBRECHT, Richard E.: Távcsőszerkezetek tervezése. 2. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. pp. 3-7. Sky and Telescope, 1989. febr. Fordította: Berend Zsolt. [KSZ.]

SCHAEFER, Bradley, E.: Fényességhatár az észleléseknél. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. pp. 7-9. Sky and Telescope, 1989. márc. Fordította: Zalay Horka. [KSZ.]

MITTON, Jacqueline - MACROBERT, Alan: Színes csillagok. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. pp. 9-11. Táblázatok: Néhány ismert vörös csillag. A legvörösebb csillagok a Sky Cataloque 2000.0-ben. Eltérő színű színes kettőscsillagok. Forrás: Sky and Telescope, 1989. febr. Fordította: Balázs Antal. [KSZ.]

Mikor egyesül két csillag? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. pp. 11-12. Sky and Telescope, 1989. márc. Fordította: Zalay Horka. [KSZ.]

Mikor egy vörös óriás elnyeli bolygóit. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. pp. 12-13. Sky and Telescope, 1989. jan. Fordította: Berend Zsolt. [KSZ.]

-SPT- [SPÁNYI Péter]: Meghibásodott a Phobos-szonda. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. p. 13. [KSZ.]

Legöregebb pulzárok. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. p. 13. Kalender für Sternfreunde 1989. Fordította: KT [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. pp. 14-15. Égi látnivalók. Hétfői klubnapok a Polaris Csillagvizsgálóban. Klubnapok a Lágymányosi Közösségi Házban. Kötcsei hétvégék. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. p. 16. Meteor megfigyelők találkozója Mogyorósbányán 1989. ápr. 29-én. Csillagászati Szeminárium. A MANT április havi rendezvényei. [KSZ.]

Hátsó belső borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. Glász Gábor Hold felvétele 1988. febr. 22-én. Farkas István Orion-köd felvétele. Farkas István 80/840-es Zeiss refraktora. Farkas István Hold felvétele 1983. aug. 16-án. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. ápr. 4. sz. hátsó külső borító. A. Jäger és M. Nitschke felvétele a Helix-ködről 1984. aug. 26-án. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. címlap. A Cassini-misszió 2002 látható a Titán légköre felett. [KSZ.]

Kulin György 1905-1989. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 1. Nekrológ, gyászkeretben. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: A Cassini terv. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. pp. 2-3. A Space 1989. jan. és a Sterne und Weltraum 1989. márc. számai alapján. [KSZ.]

Októberben indul a Galileo. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 3. Sterne und Weltraum, 1988/2. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

DUFFY, A. G. - HAWKES, R. L. - JONES, J.: Az Orionidák 1984-es televíziós észlelése. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. pp. 4-7. Monthly Notices of BAA 244. alapján fordította: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

TAKI, Toshimi: A számítógépes távcsővezérlés új módszere. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. pp. 7-9. Sky and Telescope, 1989. febr. Fordította: Alföldi Attila. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Vizuális határmagnitúdó becslés. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 10. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Légkört fedeztek fel a Chiron körül. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 10. IAUC 1989. ápr. 11. alapján. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Felhívás! = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 10. Napészlelési anyagokkal kapcsolatban. [KSZ.]

LUTHARDT, Reiner: Neptunusz: A Voyager II legközelebbi célja. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 11. Kalender für Sternfreunde 1989. Fordította: KT [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

LUTHARDT, Reiner: Robbanás a Tejútrendszer centrumában? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 12. Kalender für Sternfreunde 1989. Fordította: KT [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Csillagászati Alap. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 12. [KSZ.]

TARNAY Kálmán: Nemzetközi Meteoros Konferencia (IMC ’89) és Nemzetközi Meteoros Szervezet (IMO) I. Közgyűlése. (Balatonföldvár, 1989. október 5-8.)= Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 13. [KSZ.]

TARNAY Kálmán: Pályázat csillagászati továbbképzésre. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 13. ELTE TTK 3 éves felsőfokú csillagászati tanfolyamát újra meghirdeti. [KSZ.]

TARNAY Kálmán: Pályázat szakkörvezetői tanfolyamra. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 13. Kecskeméten lesz. [KSZ.]

TARNAY Kálmán: Júniusi terveink Kötcsén. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 14. [KSZ.]

A Kötcsei bázis használati díja. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 14. [KSZ.]

TARNAY Kálmán: Nyári programjaink Kötcsén. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 14. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 15. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. p. 16. Polaris Klub hétfőnként. Kötcsei programok. A Kossuth Klub programja. MANT rendezvények. Péntek esti előadássorozat az Urániában. [KSZ.]

Hátsó belső oldalunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. hátsó belső borító. Glász Gábor Hold-Vénusz felvétele 1988. febr. 20-án. Szauer Ágoston Jupiter-M45 képe 1988. dec. 6-án. A Vesta, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz egy keresőtérképen. [KSZ.]

Hátoldalunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. máj. 5. sz. hátsó külső borító. Nap protuberancia a Krími Asztrofizikai Obszervatórium koronográfjával. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. címlap. A Polaris Csillagvizsgáló főműszere, a 150/2250 Zeiss Cassegrain látható a kupolában. Ősztől tervezzük - az eddigi hétfői klubestek mellett - állandó ügyelet megszervezését is. [KSZ.]

STRASSMEIER, Klaus G. - HALL, Douglas S.: Foltos csillagok. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. pp. 1-5. Sterne und Weltraum, 1989/4. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Aktivitási ciklusok idegen napoknál. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. p. 5. SkyWeek, 1989. márc. 10. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

LANZEROTTI, Louis J. - UBEROI, Chandal: A bolygók mágneses környezete. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. pp. 6-10. Sky and Telescope, 1989. febr. Fordította: Bogdán Tamás. [KSZ.]

Szétmorzsolódott kisbolygók és az állatövi fény. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1989. márc. Fordította: Zalay Horka. [KSZ.]

Voyager fotók a Neptunuszról. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. p. 11. SkyWeek, 1989. márc. 3. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

A Plútó észlelésére készen. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. pp. 12-13. Fordították: Berend Zsolt és Csabai László. [KSZ.]

VÖRÖS József: Könyvismertetés. D. Möhlmann - H. Stiller: Origin and Evolution of Planetary and Satellite System (Akademie-Verlag Berlin). = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. p. 14. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: Van elég olvasnivalónk? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1989 májusi számának cikke alapján. [KSZ.]

WOOD, Jeff: Meteorrajok júniusban. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. p. 15. WGN 1989. ápr. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. p. 15. Nyári programok Kötcsén. A Kossuth Klub programja júniusban. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. p. 16. [KSZ.]

Hátsó belső borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. hátsó belső borító. A Plútó keresőtérképe. A Hygiea kisbolygó pályája. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. jún. 6. sz. hátsó külső borító. A Polaris Csillagvizsgáló épülete a kupolával (Budapest, III. Laborc u. 2.) [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. címlap. Szutor Péter 250/1500-as Kötcsén felállított Newton-reflektora. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Az utóbbi hónapok... = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. p. 1. A kötcsei műszerház tervezését Lohrmann Ervin végezte, a kivitelezés irányításával együtt. [KSZ.]

Milyen gyorsan forog a Nap belseje? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. p. 1. SkyWeek, 1989. máj. 5. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

WITKOWSKY, Nicolas: Amikor a gravitáció kvantumossá válik. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. pp. 2-3. Fordította Havassy Dóra a Ciel et Espace 1988. októberi száma alapján. [KSZ.]

A Wolf-Rayet csillagok tömegvesztése. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. p. 3. SkyWeek, 1989. febr. 17. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Meteoritok a Marsról? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. pp. 4-7. WGN 1989. ápr. Fordította: Zalay Horka. [KSZ.]

Mit mondanak a sötét anyagról a laboratóriumi mérések? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. pp. 8-9. Physical Review Letter és Sky and Telescope. Fordította: SPT [Spányi Péter]. [KSZ.]

-SPT- [SPÁNYI Péter]: Könyvismertetés. Clyde W. Tombaugh - Patrick Moore: A sötétség bolygója - A Plútó felfedezésének története - (Gondolat). = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. p. 9. [KSZ.]

Száraz Mars hold(ak). = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1989. máj. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Környezetszennyezés a világűrben. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. p. 10. Sterne und Weltraum, 1989/4. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Földsúroló kisbolygó. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. p. 10. Az 1989 FC kisbolygó 69 ezer km-re közelített meg a Földet 1989. márc. 22-én. SkyWeek, 1989. ápr. 28. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Újabb Merkúr program? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. p. 10. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

Üstökösök naptávolban. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. p. 12. SkyWeek, 1989. ápr. 28. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Az északi pólus mozgása. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. hátsó belső borító. Térkép. Forrás: Burnham’s Celestial Handbook III. kötet. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. júl. 7. sz. hátsó külső borító. Négy Perseida meteor képe. Három felvételt Berkó Ernő készítette, a negyedik Gyarmati Lászlóé. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. címlap. A Szaturnusz fényképe. [KSZ.]

SPRUIT, H. C.: A szoláris mágneses tér elmélete. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. pp. 1-6. Fordította: Prehoffer Elemér. [KSZ.]

Az IAU XX. Kongresszusa. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. pp. 6-9. 1988. aug. 1-11-ig Baltimoreban. Die Sterne 1989/3. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

SMITH, David H. - MACROBERT, Alan: Pillantás az ősrobbanásba. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. pp. 9-10. Hamarosan indul a COBE műhold. Sky and Telescope, 1989. jún. Fordította SPT [Spányi Péter]. [KSZ.]

Eltérő korúak a gömbhalmazok? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. p. 10. SkyWeek 1989. jún. 9. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

A gyűrűk ura. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. pp. 11-12. Ciel et Espace, fordította: Fekete Csongor. [KSZ.]

Robbanásszerű csillagkialakulás a Tejútban. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. p. 12. Sky and Telescope, 1989. jún. Fordította: Berend Zsolt. [KSZ.]

A Mars 94 első lépései. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. p. 13. -STA- [KSZ.]

Megtalálták a Brorsen-Metcalf üstököst! = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. p. 13. [KSZ.]

Távoli kisbolygók. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. p. 13. Planetary Report, fordította Dringó László. [KSZ.]

Elliptikus galaxisok keletkezése. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. p. 13. Nature, 1989. márc. 9. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Capella mint binary. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1989. jún. fordította Kudor Gyöngyvér. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: Felhívás az üpszilon Pegazidák észlelésére! = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. p. 14., hátsó külső borító. [KSZ.]

Új Neptunusz-holdat fedeztek fel! = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. p. 14. SkyWeek 1989. júl. 7. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Az SMM pályája és a naptevékenység. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. p. 14. SkyLine Service 1989. máj. 5. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. aug. 8. sz. pp. 15-16., hátsó belső borító. [KSZ.]

Amatőrcsillagászat ’89. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. pp. 1-3. Mi van az események mögött? (1989. febr. 19. - Megalakult a Magyar Csillagászati Egyesület. 1989. ápr. 23. - Rendkívüli CSBK vezetőségi ülés. 1989. aug. 19. - A CSBK országos szervezete megszűnik).; Az Amatőr Csillagvizsgálók I. Országos Találkozója (1989. aug. 17-20. Salgótarján).; Együttműködési szerződés (Csillagászat Baráti Szövetsége). [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Nova Cygni 1975. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. pp. 4-7., címlap. [KSZ.]

Az óriásbolygók holdjainak észlelése. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. pp. 7-8. Sky and Telescope, 1989. júl. Fordította: Berend Zsolt. [KSZ.]

A Hold légköre. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. pp. 8-9. Sky and Telescope, 1989. jún. Fordította: Kudor Gyöngyvér. [KSZ.]

KONDOR Csilla - TARNAY Kálmán: Nyár Kötcsén. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. p. 9. Két ifjúsági tábor 1989. júl. 1-7-ig és júl. 8-14-ig. MACSIT-tábor júl. 29. és aug. 14. között. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: Országos Amatőrcsillagászati Biciklitúra. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. p. 10. Az ötödik ORACSBITU. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Csillagászati előadások a Műszaki Egyetemen. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. pp. 11-12. 1989. aug. 22-én a "Magyarok a világ természettudományos és műszaki haladásában" rendezvény Csillagászati Szekciójának előadásairól. [KSZ.]

CURRIE, Malcolm J.: Teleszkópikus észlelési felhívás. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. pp. [KSZ.]

ARTOOS, Dirk: Felhívás meteor észlelésre. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. p. 13. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Léteznek-e szupernehéz csillagok? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. p. 13. [KSZ.]

Húsz millió naptömegnyi galaxismag. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. p. 13. Sterne und Weltraum 1989/7-8. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. pp. 15. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. szept. 9. sz. hátsó külső borító. Szutor Péter 1987 decemberi felvétele a Pleiadokról. Szutor Péter Hold felvétele. Kalmár Tamás 1987 augusztusi meteorfotója. Sári Gyula 1987. jan. 29-i képe az Orionról. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. okt. 10. sz. címlap. Lófej-köd és IC 434 képe, Dany Cardoen felvétele. [KSZ.]

BOGDÁN Tamás: A Voyagerek 12 éve. Az eddigi legnagyobb tudományos űrsiker. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. okt. 10. sz. pp. 1-8. [KSZ.]

FODOR Ferenc: A teleszkópikus meteorozásról. 1. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. okt. 10. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

OLSON, B. W. - OLSON, M. S.: William Blake és a tüzes augusztusi meteorok. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. okt. 10. sz. pp. 9-12. Az 1757-1827-ig élt költőt a Perseida meteorraj és az 1783. aug. 18-án Anglia felett látszó tűzgömb látványa ihlethette versének egyes soraira. Forrás: Sky and Telescope, 1989. aug. Fordította: Kondor Csilla. [KSZ.]

CSÓTI István - TEICHNER Szilárd: Iskolás tábor Magyarbólyban. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. okt. 10. sz. pp. 12-13. A Baranya megyei Magyarbólyban 1989. aug. 11-25-ig rendezett 50 főnek csillagászati tábort az Újpesti Családsegítő Központ. [KSZ.]

Meteor, az üzenetközvetítő. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. okt. 10. sz. p. 13. Hírközlés meteorok ioncsatornáival. Forrás: Sky and Telescope, 1989. szept. Fordította: K. GY. [Kudor Gyöngyvér]. [KSZ.]

Meteormegfigyelés radarral. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. okt. 10. sz. pp. 13-14. Sky and Telescope, 1989. szept. Fordította: K. GY. [Kudor Gyöngyvér]. [KSZ.]

-KT- [KALMÁR Tamás]: Üstököshírek. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. okt. 10. sz. p. 14., hátsó belső borító. 1989 augusztusában Kötcsén sokan megkeresték a Bronsen-Metcalf üstököst. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. okt. 10. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. okt. 10. sz. p. 16. A MANT október havi rendezvényei. A 38. Csillagászati Hét a Kossuth Klubban. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. okt. 10. sz. hátsó külső borító. Steiner András 1989. aug. 5-i felvétele a Fiastyúkról. Szeiber Károly 1988. júl. 17-i fényképe az M31-ről. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. címlap. Edwin Powell Hubble látható a Palomar-hegyi 5 méteres óriástávcső észlelőkalitkájában. [KSZ.]

Szerkesztői levél. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. p. 1. A pártoló tagdíjról. [KSZ.]

Mi és hogyan rendelhető meg a MACSIT-tól. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. p. 1. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: Nemzetközi Meteoros Konferencia Balatonfüreden. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. pp. 2-3. 1989. okt. 5-8-ig volt, 11 országból 70 résztvevővel. A tavasszal megalakult Nemzetközi Meteoros Szervezet (IMO) itt tartotta meg első közgyűlését. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Edwin Powell Hubble 1889 - 1953. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

FODOR Ferenc: A teleszkópikus meteorozásról. 2. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

VASILYEV, N. - ANDREEV, G.: Miért is szükséges kialakítani egy - az 1908-as Tunguzka eseménysorozatra irányuló - nemzetközi kutatási programot. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. pp. 7-11. WGN, 1989. ápr. Fordította: Berend Zsolt. [KSZ.]

LOPES, Rosaly: Mire jó a csillagász-diploma? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. pp. 11-12. Sky and Telescope, 1989. szept. Fordította Kondor Csilla. [KSZ.]

[Levélváltás a "Mi van az események mögött" című cikkhez.] = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. p. 12. Mizser Attila 1989. okt. 2-án kelt levele az Amatőrcsillagászati Courier-hoz. Kalmár Tamás 1989. okt. 27-én kelt válaszlevele. [KSZ.]

A HST észlelőinek kiválasztása. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1989. aug. Fordította B. A. [Balázs Antal] [KSZ.]

B. ZS. [BEREND Zsolt]: Kiválasztották az alvállalkozót a VLT-hez. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. p. 14. [KSZ.]

Utolsó lehetőség az AAS Photo Bulletinre. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1989. okt. Fordította: B. ZS. [Berend Zsolt] [KSZ.]

B. ZS. [BEREND Zsolt]: Problémák a Hipparcosszal. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. p. 15. [KSZ.]

B. ZS. [BEREND Zsolt]: Az eddigi legnagyobb napfler? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. p. 15. [KSZ.]

Egy napszerű csillag. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. p. 15. Sky and Telescope, 1989. aug. Fordította: B. T. [Bogdán Tamás] [KSZ.]

Szabotázs obszervatóriumok ellen. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. p. 15. Fordította: B. T. [Bogdán Tamás] [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. p. 17. [KSZ.]

1989 PB: 4 millió km-re a Földtől. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. nov. 11. sz. hátsó belső borító. SkyWeek 1989. aug. 25. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. címlap. Az M33 galaxis, a Tautenburgi Obszervatórium felvételén. [KSZ.]

Rosta Zoltán 1913 - 1989. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. első belső borító. Nekrológ. [KSZ.]

KUDOR Gyöngyvér - TARNAY Kálmán: Levél az Olvasókhoz. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. p. 1. 1989 októberétől a lap "számítógépen készül szövegszerkesztő programmal". [KSZ.]

DELSEMME, Armand H.: Honnan jönnek az üstökösök? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. pp. 2-7. Sky and Telescope, 1989. márc. Fordította: Csabai László. [KSZ.]

FODOR Ferenc: A teleszkópikus meteorozásról. 3. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. p. 8. [KSZ.]

CICCO, Dennis di: A csillagászati fényképezés felemelkedése és alkonya. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1989. aug. Fordította: Kiss Zsolt [helyesen: Kis Zsolt]. [KSZ.]

DITTIÉ, Georg: Meteorok tömegének meghatározása. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. pp. 10-12. Sternzeit, 1984/1. Fordította: Kalmár Tamás. [KSZ.]

Kialakulóban levő fekete lyuk? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1989. nov. Fordította: B. Zs. [Berend Zsolt] [KSZ.]

KALMÁR Tamás: Óriás amatőrtávcsövek. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

Híd egy kvazár és egy galaxis között? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1989. okt. Fordította: S. P. [Spányi Péter] [KSZ.]

Vulkanizmus a Vénuszon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. p. 15. SkyWeek, 1989. okt. 10. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Születő galaxist találtak? = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. p. 15. SkyWeek, 1989. okt. 13. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Lassan végetér a Halley-program. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. p. 15. SkyWeek, 1989. nov. 3. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. p. 15. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. p. 16. [KSZ.]

Hátlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 3. 1989. dec. 12. sz. hátsó külső borító. A West, a Mrkos, a Kohoutek és a Humason üstökös fényképe. [KSZ.]

BENKÓ György: 1992. A Nemzetközi Űrév. = Asztronautikai Tájékoztató 1989. 44. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

SZEMJONOV, Ju. P. - RJUMIN, V., V. - BELJAJEV, M, Yu - BUBKOV, O. T: Kutatások Föld körüli pályáról. = Asztronautikai Tájékoztató 1989. 44. sz. pp. 4-16. Fordította Benkó György. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Hány szovjet hordozórakéta indult valójában a világűr felé? = Asztronautikai Tájékoztató 1989. 44. sz. pp. 17-35. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Űrkutatás - 1988. Nemzetközi körkép. = Asztronautikai Tájékoztató 1989. 44. sz. pp. 36-46. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Űrhajózás és közvélemény. = Asztronautikai Tájékoztató 1989. 44. sz. pp. 47-57. [KSZ.]

DRÁGÁN László: Hiperszónikus repülőgéppel végrehajtott repülések az USA-ban 1952-1967-ig. = Asztronautikai Tájékoztató 1989. 44. sz. pp. 58-67. [KSZ.]

SCHIMINSZKY Nándor: Az 1988-ban felbocsátott mesterséges égitestek jegyzéke. = Asztronautikai Tájékoztató 1989. 44. sz. pp. 68-107. [KSZ.]

[HALMI Gábor:] Szerkesztői levél. = Bökönc-híradó 1989. nov. 15. 1. sz. p. 1. Halmi Gábor szerkesztő a lapot itt új lapnak nevezte és sorszámozását 1-essel (újra)kezdte. [KSZ.]

1989. december havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1989. nov. 15. 1. sz. p. 1. Előadók: Keszthelyi Sándor, Vincze Iván, Horváth Tivadar. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1989. nov. 15. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

1989. decemberi okkultáció-előrejelzések Pécsre. = Bökönc-híradó 1989. nov. 15. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

1990. január havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1989. dec. 15. 2. sz. p. 1. Előadók: Vincze Iván, Görbics János, Keszthelyi Sándor, Hoffmann János. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1989. dec. 15. 2. sz. pp. 1-2. Észlelő-összejövetel, észlelőhétvége. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések Pécsre 1990. január. = Bökönc-híradó 1989. dec. 15. 2. sz. p. 2. [KSZ.]

Mira maximum előrejelzések. = Bökönc-híradó 1989. dec. 15. 2. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Bökönc-híradó 1989. dec. 15. 2. sz. p. 3. 1990. január. [KSZ.]

HORVÁTH András: Egy kozmikus év tanulságai. Jön a műszaki modul. = Delta-Impulzus 5. 1989. febr. 11. 3. sz. pp. 30-31. [KSZ.]

Új Magyar Csillagászati Egyesület. = Delta-Impulzus 5. 1989. febr. 25. 4. sz. p. 12. Az 1989. febr. 19-én történt újjáalakuló közgyűlés ténye. Az 1946-os Magyar Csillagászati Egyesület és a Csillagászat Baráti Köre ismertetése. [KSZ.]

PAPP János: Óriástávcsövek előfutára. Aktív optikák. = Delta-Impulzus 5. 1989. márc. 11. 5. sz. pp. 28-29. [KSZ.]

(P. J.) [PAPP János]: Épülő óriások. = Delta-Impulzus 5. 1989. márc. 11. 5. sz. p. 29. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Nagy utazás. Következik a Neptunusz. = Delta-Impulzus 5. 1989. márc. 11. 5. sz. p. 30. A Voyager-2. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Phobos-közelben. Csúcstechnológia a világűrben. = Delta-Impulzus 5. 1989. márc. 25. 6. sz. p. 30. A Phobos-2 szovjet űrszonda tervezett munkájáról. [KSZ.]

JANKOVSZKY János: Útrakész a Galileo. Újabb Jupiter-expedíció. = Delta-Impulzus 5. 1989. máj. 20. 10. sz. p. 58. A MTESZ vezetősége 1989. jún. 7-én váratlanul leállította a folyóirat megjelentetését. Az 1989. júl. 1-re keltezett 13. számmal a szerkesztők elköszönnek és az Impulzus, Új Impulzus, Delta Impulzus, Delta-Impulzus a továbbiakban nem jelent meg. [KSZ.]

- ÁB -: Amatőr csillagászok találkozója. Az Állami Biztosító támogatásával. = Dolgozók Lapja 44. 1989. jún. 28. 150. sz. p. 4. "XIII. alkalommal rendezte meg a TIT Komárom Megyei Szervezete a Csillagászat Baráti Köre megyei találkozóját június közepén az esztergomi Révész Béla Úttörőházban, ahol nemcsak megyénk, hanem az ország egyik legjobb csillagászati szakköre működik. A majdnem 600 fős tagságból közel 100-an jelentek meg, de többen érkeztek az ország más vidékéről is az egész napos rendezvényre. A megnyitót Katona László, a TIT megyei titkára tartotta, hangsúlyozva a klasszikus ismeretterjesztés fontosságát, melyben az amatőrcsillagászaink jelentős szerepet töltenek be. [...] Ezután Tihanyi László csillagász, egyetemi oktató tartott előadást kozmológia címmel. [...] Mécs Miklós, az esztergomi Úttörőház szakkörvezetője a szakkörét mutatta be. 1972-ben alakult meg szakkör, s azóta folyamatosan működik az úttörőház jelentős támogatásával. [...]
Kovaliczky István, megyei CSBK titkára az elmúlt esztendő tevékenységéről beszélt. Ötszáznyolcvan CSBK-tag van a megyében, közülük 220-an gyakorló amatőrcsillagászok; huszonhat településen amatőrködnek. [...] A TIT megyei szervezete kiemelkedő észlelési munkájuk elismeréseképpen jutalomban részesítette Glász Gábor környei, Wieszt Krisztián dági, Sári Gyula szőnyi és Forgács József oroszlányi amatőr csillagászokat. Schalk Gyula, a TIT Országos Csillagászati és Űrkutatási Választmányának titkára is elismeréssel szólt a megyei amatőrök, észlelők és szakkörvezetők munkájáról és okleveleket adott át Sári Gyulának, Szíjártó Lajosnak, Forgács Józsefnek, Kovaliczky Istvánnak és Tepliczky Istvánnak. ..." [HAI.]

DUNAI Imre: Magáncsillagvizsgáló egy pécsi családi ház kertjében. Amatőr csillagászatunk a világ élvonalában. = Dunántúli Napló 46. 1989. márc. 6. p. 3. Gyimesi Lajos csillagvizsgálója. [SRG.]

A Hold gyermekei vagyunk? Az árapály. = Élet és Tudomány 44. 1989. jan. 6. 1. sz. pp. 22-23. A New Scientist nyomán. [VEJ.]

Égi világítótorony. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. jan. 13. 2. sz. p. 60. Egy furcsán viselkedő szupernóva a Hattyú csillagképben. A Popular Science cikke nyomán. [VEJ.]

Hol tart a naptevékenység? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. jan. 13. 2. sz. p. 60. [VEJ.]

Megerősítették, majd cáfolták az "űrhógolyók" létét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. jan. 13. 2. sz. p. 60. A Voyager-2 űrszonda észleléseit elemző kutatók elismerték tévedésüket az ÉT 1988/42. számában (Piszkos, laza hógolyók - a világűrből? címmel) leírt "űrhógolyókkal" kapcsolatban. A Nature írása alapján. [VEJ.]

Szuper szupernóva-kitörés! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. jan. 13. 2. sz. p. 60. Az eddig ismert legtávolabbi csillag. A La Silla-i dán 1,5 m-es távcsővel fedezték fel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1988. október-december. Egy év súlytalanságban. = Élet és Tudomány 44. 1989. jan. 27. 4. sz. pp. 108-111. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. jan. 27. 4. sz. p. 153. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend február 1. szerdától február 2. csütörtökig. "1. (szerda) 9.30 óra: Az élet bolygója: a Föld.; 11 óra: A Földről a csillagokig; 12.30 óra: Szabadon választható program ; 14.30 óra: Az égbolt csodái; 16 óra: Földönkívüliek a Földön? ; 18 óra: Köd. (A planetáriumi videomozi előadása.) 2. (csütörtök) 9.30 óra: A Földről a csillagokig; 11 óra: A Nap családja; 12.30 óra: Szabadon választható program; 14.30 óra: Az élet bolygója: a Föld; 16 óra: Az égbolt csodái." [HAI.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 3. 5. sz. p. 153. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend február 3. péntektől február 9. csütörtökig. [HAI.]

CSABA György: Az asztrológia kísértetjárása. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 10. 6. sz. pp. 163-165., címoldal. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 10. 6. sz. p. 185. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend február 10. péntektől február 16. csütörtökig. [HAI.]

Világűr-tudományi Egyetem: az idén Franciaországban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 10. 6. sz. p. 187. 1987-ben alapították, minden évben más országban rendezik meg. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Fényképfelvételek a Van Allen-gyűrűkről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 10. 6. sz. p. 187. A NASA és a minnesotai egyetem közös munkája 1988-ban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Nyugat-Csehszlovákia meteoritsebhely? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 10. 6. sz. p. 187. Hogyan keletkezett a mintegy 320 km átmérőjű Prágai-medence? A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

SZENTPÉTERI László: Csillagunk és bolygónk kutatása. Csillagunk: a Nap. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 17. 7. sz. pp. 195-197. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 17. 7. sz. p. 217. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend február 17. péntektől február 23. csütörtökig. [HAI.]

Miért főképp vasból áll a Merkúr? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 17. 7. sz. p. 221. Még "ősbolygó" korában bekövetkezett ütközés lehet a magyarázat. Az ütközés következtében a lágyabb, lazább anyagok lesodródhattak róla. Az Icarus írása nyomán. [VEJ.]

Közös gázburkú kettős bolygó a Plútó és a Charon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 17. 7. sz. p. 221. Amerikai csillagászok színképelemzéséből következtethető. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Összedőlt egy óriási rádiótávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 17. 7. sz. p. 221. A Green Bank-i 91 méter átmérőjű rádiótávcső pusztulása. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

HERCZEG János: "Az űrkutatás kis Csernobilje... " Beszélgetés Szegő Károly fizikussal. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 24. 8. sz. pp. 230-231. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. febr. 17. 8. sz. p. 249. "Uránia Csillagvizsgáló (Budapest, I., Sánc u. 3/b.). Távcsöves bemutató. A naponta 8.30 órától 22 óráig (szombaton 18 és 22 óra között) nyitva tartó Uránia Csillagvizsgálóban minden derült este távcsöves bemutatást tartanak az intézmény 20 cm-es lencsés távcsövével, a csaknem 100 éves Merz-Heyde gyártmányú reflektorral. Csoportoknak külön program. Az Uránia Csillagvizsgáló előzetes időpont-egyeztetés alapján reggel 9 órától fogad csoportokat, amelyek részére tetszőleges csillagászati, űrkutatási témában előadásokat, video és/vagy diavetítéses programokat tartanak. Ezeket derült idő esetén - távcsöves bemutatás egészíti ki. Az érdeklődő csoportok részére térítésmentesen ajánlott előadástematika, kiadvány- és termékkatalógus, valamint árjegyzék kérhető." Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend február 24. péntektől március 2. csütörtökig. [HAI.]

Librációs pont. Kislexikon. = Élet és Tudomány 44. 1989. márc. 3. 9. sz. p. 258. Szócikk, definíció. [VEJ.]

SZENTPÉTERI László: Csillagunk és bolygónk kutatása. A napszél és a földi mágneses tér. = Élet és Tudomány 44. 1989. márc. 3. 9. sz. pp. 269-271. [VEJ.]

SZENTPÉTERI László: Az Uránusz sokarcú holdja. A Miranda. = Élet és Tudomány 44. 1989. márc. 24. 12. sz. pp. 372-373. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. márc. 3. 9. sz. p. 282. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend március 3. péntektől március 9. csütörtökig. [HAI.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. márc. 10. 10. sz. p. 313. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend március 10. péntektől március 16. csütörtökig. [HAI.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. márc. 17. 11. sz. p. 345. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend március 17. péntektől március 23. csütörtökig. [HAI.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. márc. 24. 12. sz. p. 377. "Uránia Csillagvizsgáló (Budapest, I., Sánc u. 3/b.). Csillagászati távoktatási tanfolyam. A budapesti Uránia Csillagvizsgáló és az Országos Pedagógiai Intézet a TIT Országos Elnökségének támogatásával csillagászati távoktatási tanfolyamot szervez legalább általános iskolai végzettségűek számára. Az újszerű forma az ország bármely pontján élő érdeklődőknek is lehetővé teszi, hogy szakemberek irányításával szerezzék meg, illetve bővítsék, rendszerezzék csillagászati ismereteiket. A hallgatók a tandíjért évente hat alkalommal tankönyvet, alkalmanként a tananyag elsajátításához szükséges segédanyagokat, valamint számítógépes csillagászati-űrkutatási programokat kapnak. Mindemellett természetesen különféle feladatokat kell megoldaniuk, s az írásbeli válaszokat a tanfolyamot irányító szakemberek személyre szólóan értékelik. A képzési idő három év.
Az egyes évfolyamok végén - először 1990. februárjában - Budapesten és néhány vidéki városban záróvizsga lesz. A szervezők az A szintű kurzust elsősorban középiskolásoknak és érettségizetteknek, a B szintű kurzust pedig főként tanároknak ajánlják. Azoknak, akik a tanfolyamot sikeresen elvégzik, az Uránia Csillagvizsgáló - mint a csillagászati szakköri mozgalom országos központja - szakkörvezetői oklevelet állít ki. Az érdeklődők a címén (1253 Budapest, Pf.: 36.), illetve a 869-233-as és a 869-171-es telefonszámon további részletes felvilágosítást kaphatnak.
Péntek esti sorozat. Az Uránia Csillagvizsgáló nagytermében áprilistól minden péntek este 18 órai kezdettel dia- és videóvetítéssel illusztrált előadást tartanak. A sorozat keretében dr. Both Előd A csillagászati mérésekről az ókortól napjainkig, s Úton a Naprendszer felé címmel tart majd előadásokat. Az Uránia expedíció tapasztalatairól Zombori Ottó számol be az érdeklődőknek. Kolláth Zoltán két előadásának címe: Káosz a világegyetemben, és Fantasztikus utazás majdnem fénysebességgel. Érdekesnek ígérkezik még dr. Horváth András "közvetítése" a Phobosról, s Balkó Zsoltnak a Realitás a fantasztikum világában című előadása. A csillagvizsgáló munkatársai az előadásokat követően jó idő esetén távcsöves bemutatást tartanak."
Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend március 24. péntektől március 30. csütörtökig. "Évek és órák. A Planetárium évek és órák című műsora az időbeosztás és a jelenségek összefüggésével foglalkozik. Bemutatja a régi népek számára életbevágó fontosságú naptár kialakulásának körülményeit, nehézségeit, s régi, ám részben ma is használatos naptári rendszerekkel ismerteti meg a hallgatókat. A műsor végigvezet ama fontosabb időmérő eszközök történetén is, amely eszközök az évek során függetlenedtek az égitestek járásától. A hallgatók azt is megtudhatják, hogy a fantasztikusan pontos órák mily fontos tényeket fedtek fel a csillagászatban, továbbá hogy mennyire nélkülözhetetlenekké váltak az űrkutatásban. Az előadó: Ponori Thewrewk Aurél." [HAI.]

Veszélyben a rádiócsillagászat! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. márc. 24. 12. sz. p. 380. A veszély már olyan nagy, hogy felmerült a gondolat: a Holdra kell telepíteni a rádiócsillagászat eszközeit. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Földi légkört a Marsra? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. márc. 24. 12. sz. p. 380. Kékeszöld moszatok áttelepítése beindíthatná az oxigén termelődését a Marson. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Meteoritok tették mágnesessé a Holdat? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. márc. 24. 12. sz. p. 380. Laboratóriumi kísérletek kimutatták, hogy megfelelő energiával becsapódó tárgyak az ütközés során létrehozhatnak mágneses teret. A Nature írása alapján. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. márc. 31. 13. sz. p. 410. "Természettudományi Stúdió (Budapest XI., Bocskai út 37.) A csillagoktól a térképekig. Április első felétől a Csillagoktól a térképekig című kiállítás és rendezvénysorozat színesíti a TIT Természettudományi Stúdió programját. A kiállítás megnyitásának napján (április 11-én 15 órakor) kerekasztal-beszélgetést vezet Ponori Thewrewk Aurél csillagászattörténész. Az ezt követő két hét szinte minden hétköznapján lesz a címmel jelzett tárgykörben érdekesnek ígérkező előadás. Szó esik majd többek között a térképkészítés történetéről, a csillagok útmutató "tulajdonságáról", a távérzékelés szerepéről a térképkészítésben.
Az április 21-éig minden munkanapon 10 és 18 óra között megtekinthető kiállítást a stúdió a Föld és Ég című folyóirat szerkesztőségével, a Magyar Néphadsereg Tóth Ágoston Térképészeti Intézetével, az Országos Műszaki Múzeummal, a TIT földtudományi, országjárás-vezetői; valamint csillagászati és űrkatatási választmányával közösen rendezi." Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend március 31. péntektől április 6. csütörtökig. [HAI.]

Az ÉT kérdezi? Mi történt a Fobosz-2-vel? Válaszol Horváth András. = Élet és Tudomány 44. 1989. ápr. 14. 15. sz. p. 453. [VEJ.]

HORVÁTH András: A világűrből jöttek? = Élet és Tudomány 44. 1989. ápr. 14. 15. sz. pp. 466-467. Kiállítás a budapesti Planetáriumban a szovjet űrkutatásról. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. ápr. 14. 15. sz. p. 474. "Természettudományi Stúdió (Budapest XI., Bocskai út 37.) A csillagoktól a térképekig. A csillagoktól a térképekig című sorozat a programban is említett előadásaihoz kapcsolódik a Természettudományi Stúdióban rendezett azonos című kiállítás, amely még április 21-éig minden munkanapon 10 és 18 óra között látogatható." Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend április 14. péntektől április 20. csütörtökig. [HAI.]

Ismét földközelben a Pioneer-6. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. ápr. 14. 15. sz. p. 475. Az 1965-ben Nap körüli pályára állított amerikai űrszonda még aktív. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

HORVÁTH András: A hátlapon. Indul a Buran! = Élet és Tudomány 44. 1989. ápr. 14. 15. sz. pp. 479-480. Az első szovjet űrrepülőgép startja. Fotó a hátsó borítón. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. ápr. 21. 16. sz. p. 504. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend április 21. péntektől április 27. csütörtökig. [HAI.]

Miért kevés a vulkáni kitörés a Vénuszon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. ápr. 21. 16. sz. p. 508. A Venyera-15 és -16 megfigyelései. A Nature cikke nyomán. [VEJ.]

Csillagászati ismeret - és temetési rítus ötezer évvel ezelőtt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. ápr. 21. 16. sz. p. 508. Régészeti leletek bizonyítják, hogy Írország területén már ötezer évvel ezelőtt tudatos csillagászati megfigyeléseket végeztek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Nature írásai alapján. [VEJ.]

Mégis meteoritbecsapódás miatt semmisültek meg a sárkánygyíkok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. ápr. 21. 16. sz. p. 508. Mikrotektitek előfordulási helyei és gyakorisága bizonyíték lehet a kozmikus katasztrófának. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

JAKUCS László: Mennyire függünk a Naptól? = Élet és Tudomány 44. 1989. ápr. 28. 17. sz. pp. 515-517. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. ápr. 28. 17. sz. p. 539. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend április 28. péntektől május 4. csütörtökig. [HAI.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kulin György. Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 44. 1989. máj. 5. 18. p. 546., 575. Nekrológ. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1989. január-március. A Fobosz-program vége. = Élet és Tudomány 44. 1989. máj. 5. 18. sz. pp. 554-556. [VEJ.]

Az Akadémiai Kiadó ajánlata. Csillagászat. Szerkesztette: Marik Miklós. = Élet és Tudomány 44. 1989. máj. 5. 18. sz. p. 568. Könyvajánlat. [VEJ.]

Sugárzás? Földrengés? Vulkánkitörés? Napunk nyugtalan éve. = Élet és Tudomány 44. 1989. máj. 12. 19. sz. pp. 589-591. A Zeit Magazin nyomán. [VEJ.]

JUHÁSZ Árpád: Meteoritok és csillagsebhelyek. = Élet és Tudomány 44. 1989. máj. 12. 19. sz. pp. 598-599. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. máj. 12. 19. sz. p. 602. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend május 12. péntektől május 18. csütörtökig. "Évmilliárdok - egyetlen órában. A Planetáriumnak hosszú idő óta egyik legsikeresebb iskolai műsora a Lukács László által vezérelt fantasztikus utazás, amely Az élet bolygója, a Föld címet viseli. A képzeletbeli űrutazáson természetesen gyerekek vesznek részt, akik egy nagyon-nagyon távoli űrállomásról induló űrhajó fedélzetén közelítenek glóbuszunkhoz, amelyet még sohasem láttak. Mintegy négy és fél milliárd éves utazást tesznek az időben egyetlen óra alatt a planetáriumi technika révén." [HAI.]

Kulin Györgytől, = Élet és Tudomány 44. 1989. máj. 12. 19. sz. p. 602. "...a csillagászati ismeretterjesztés nagy egyéniségétől, aki évtizedeken át volt lapunk szerkesztőbizottsági tagja is, ez év május 19-én fél 2-kor veszünk végső búcsút a Farkasréti temetőben." [HAI.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. máj. 18. 20. sz. p. 634. "Kossuth Klub (Budapest VIII., Museum u. 7.) [...] 25. (csütörtök) 18 óra : A fekete hold titka, Magyar műszer egy idegen égitesten a Fobosz program legújabb eredményei (dr. Horváth András)." Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend május 19. péntektől május 25. csütörtökig. [HAI.]

Antarktiszi csillagvizsgáló. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. máj. 26. 21. sz. p. 669. A floridai egyetem kutatói által felállított Spot-2. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Egy köd, amely csakugyan a rákra emlékeztet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. máj. 26. 21. sz. p. 669. A déli féltekéről látható He 2-104 köd, mely jobban hasonlít a rákra, mint a Rák-köd, a Déli Rák-köd nevet kapta. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH Árpád: Az optikai cső. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 2. 22. sz. pp. 703-704. A középkor csillagászainak egyik műszere, melyben sem lencse, sem tükör nem volt. [VEJ.]

HACK Frigyes: 150 éve. Aki először mérte meg a csillagok távolságát. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 9. 23. sz. pp. 712-713. Friedrich Wilhelm Bessel csillagászról. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 9. 23. sz. p. 730. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend június 9. péntektől június 15. csütörtökig. [HAI.]

A béke jelképe Föld körüli pályán. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 9. 23. sz. p. 732. Egy svájci szervezet tervezi egy 1 kilométer átmérőjű gyűrű felbocsátását. Amikor a napfény megvilágítja, a Földről szabad szemmel is látható lesz. Az OURS Tájékoztató írása alapján. [VEJ.]

Szaturnusz - Titán-szondát tervez az ESA és a NASA. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 9. 23. p. 732. A Cassini nevű szonda előkészületei. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Másodpercenként kétezer fényfelvillanást keltő pulzár lett a Nagy Magellán-felhő szupernóvája? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 9. 23. sz. p. 732. Az "1987 A" maradványának vizsgálata és a meglepő eredmények. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 16. 24. sz. p. 762. Uránia Csillagvizsgáló (Budapest I., Sánc út 3/b.). Programok - csoportoknak. A csillagvizsgáló munkatársai - előzetes igénybejelentés és időpontegyeztetés alapján - a nyári hónapokban is tartanak előadásokat kizárólag csoportok számára. A legalább húsz résztvevőből álló csoportok csillagászati, űrkutatási, video és/vagy diavetítéses programokon vehetnek részt, - derült idő esetén - ezeket távcsöves bemutatás követi. Az érdeklődők térítésmentesen kaphatnak előadás-tematikát, kiadvány- és termékkatalógust és árjegyzéket. Planetárium (Budapest X., Népliget). Videomozi a nyári szünetben. A Planetáriumban június második felétől szünetelnek mind a program szerinti, mind pedig a megrendelhető csoportos előadások. A videomozi a nyári szünetben is látogatható. Június 21-én szerdán a Gyalog-galopp, 25-én vasárnap pedig az üzenet az űrből című videofilmeket vetítik este 6 órai kezdettel." [HAI.]

Meteoritmaradványok a tenger mélyén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 23. 25. sz. p. 796. Nagyméretű kráterek és milliméteres meteorit-törmelékek az óceánok fenekén. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 30. 26. sz. p. 824. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend július 1. szombattól július 6. csütörtökig. "Utazni - háromezer évet. A Planetárium munkatársai elsősorban az általános iskolák hetedik és nyolcadik osztályos tanulóinak, valamint első és második osztályos középiskolásoknak ajánlják a Földről a csillagokig című műsort. Ennek kerettörténete, hogy egy diák - álombéli kísérőjével, valamely távoli naprendszerből érkezett idegennel együtt - különös kalandokat él át, miközben háromezer évet utazik, bebarangolva a Földet is. E "társasutazás" során a közönség szinte észrevétlenül átismétli, felfrissíti csillagászati, földrajzi ismereteit." [HAI.]

Bejáratás alatt az ESO új technikával működő távcsöve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 30. 26. sz. p. 827. Tesztelik a La Sillán felállított új teleszkópot [NTT], mely októbertől már a csillagászok rendelkezésére áll. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Egy szétrepedt lemez miatt dőlt össze a Green Bank-i rádiótávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 30. 26. sz. p. 827. Az 1988-ban bekövetkezett katasztrófa leírása. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

A hetedik "Nap-súroló" üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 30. 26. sz. p. 827. Az SMM-7 nek elnevezett üstökösről. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

FEJES István: A hátlapon. A Lageos-2 műhold. = Élet és Tudomány 44. 1989. jún. 30. 26. sz. pp. 831-832. Magyar kutatók is bekapcsolódnak az olasz-amerikai második geodéziai műhold-kísérletekbe. Fotó a hátlapon. [VEJ.]

VÁLAS György: "Csillagunk: a Nap." = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 7. 27. sz. p. 834. Hozzászólás Szentpéteri László 1989. évi 7. számában közölt cikkéhez. [VEJ.]

SCHALK Gyula: Emlékét egy mozgalom őrzi. Az amatőr csillagászat hazai "atyja". = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 7. 27. sz. pp. 844-845. Kulin György halálára. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 7. 27. sz. p. 858. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend július 7. péntektől július 13. csütörtökig. "Fantasztikus utazás. Elsősorban felső tagozatos általános iskolásoknak ajánlják a Planetárium munkatársai a Galaktika vándorai című műsorokat, amelynek résztvevői űrhajósokként élhetnek át különféle izgalmas kalandokat. Az űrhajósokat - miután egy iszonyatos porvihar megakadályozza, hogy leszálljanak a Marson - a vészesen fogyó üzemanyag "visszatéríti" a Földre. A kudarc miatti szomorúságot azonban egy - képzelt fantasztikus kutatás izgalmai feledtetik. Űrhajójukkal a Tejútrendszerben száguldva születőben levő csillagokkal, változócsillagokkal, csillagközi por- és gázfelhőkkel, valamint bolygórendszerekkel nyílik alkalmuk majd, - egy szupernova-robbanás elől menekülve - túljutnak a Galaxis határain is.
Ijedelemre persze semmi ok a csillagvándorok sok megpróbáltatás után, sérült műszerekkel ugyan, de végül is visszatérnek a Földre, azaz a valóságba." [HAI.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 14. 28. sz. p. 890. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend július 14. péntektől július 20. csütörtökig. [HAI.]

Űrrepülőgépben mentőrakéta? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 14. 28. sz. p. 892. A Challenger tragédiája után: az űrrepülőgépekbe mentőszerkezetet kell beépíteni. A Bild der Wissenschaft írása alapján. [VEJ.]

Űrhulladék-felderítő radar. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 14. 28. sz. p. 892. A NASA ajánlása és tervei. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: A Hold a XXI. században. = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 21. 29. sz. pp. 899-901. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 21. 29. sz. p. 922. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend július 21. péntektől július 27. csütörtökig. "Lírai csillagászat. A Planetárium egyik, elsősorban a városlakóknak ajánlható, s kedvelt műsora Az égbolt csodái címet viseli, valószínűleg azért, mert a csillagokkal ékes hazai égbolt látványa valóságos csoda mindazok számára, akiket a városi fények elvakítanak. A lírai hangvételű műsor természetesen a szabad szemmel nem látható, kizárólag távcsővel megfigyelhető színes égi csodákkal, bolygókkal, csillagokkal, csillagközi ködökkel és távoli galaxisokkal is megismerteti az érdeklődőket." [HAI.]

Jelezhetik-e az űrfelvételek a vulkánok kitörését? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 21. 29. sz. p. 925. A téma kutatásai nagy reményekkel bíztatnak. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1989. április-június. = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 28. 30. sz. pp. 937-939. Válságban a szovjet űrprogram? A Mir űrhajósok nélkül. A Voyager-2-től a Magellánig. Hagyományos rakéták sikeres startjai. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 28. 30. sz. p. 954. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend július 28. péntektől július 31. hétfőig. "Uránia Csillagvizsgáló (Budapest I., Sánc út 3/b.). Az Uránia Csillagvizsgálóban előzetes igénybejelentés és időpont-egyeztetés után reggel kilenc órától napközben is fogadnak húsz fős csoportokat, s tartanak számukra csillagászati, űrkutatási előadásokat, illetve video- és diavetítéses programokat, amelyeket távcsöves bemutatás követ. A nyári napközis táborok résztvevői kedvezményes jeggyel látogathatják az előadásokat." [HAI.]

A Neptunusznak is van mágneses tere. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 28. 30. sz. p. 957. A feltételezett, később kísérleti mérésekkel igazolt mágneses térről a Voyager-2 pontos adatokat közvetít. A Popular Science írása alapján. [VEJ.]

A Phobos - 40 millió év múlva - belezuhan a Marsba. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. júl. 28. 30. sz. p. 957. Angol csillagászok nagyon pontos méréseken alapuló prognózisa. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH András: Keringőző űrszonda a Naprendszerben. A Magellan-program. = Élet és Tudomány 44. 1989. aug. 4. 31. sz. pp. 973-975. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. aug. 4. 31. sz. p. 986. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend augusztus 4. péntektől augusztus 10. csütörtökig. [HAI.]

Kisbolygókból eredő meteoráramok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. aug. 4. 31. sz. p. 987. Az IRAS űrszonda megfigyelései szerint inkább szabály, mint kivétel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Science írásai nyomán. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. aug. 11. 32. sz. p. 1019. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend augusztus 11. péntektől augusztus 17. csütörtökig. [HAI.]

Még mindig vizsgálják a holdi kőzeteket. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. aug. 11. 32. sz. p. 1021. Az Apolló űrhajósai által a Földre hozott mintegy 400 kg-nyi holdanyag még sok feladatot ad a világ kutatóinak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Az NSZK felkészül az űrkísérletek távirányítására. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. aug. 11. 32. sz. p. 1021. Műholdakon, magaslégkört kutató rakétákon végrehajtandó kísérletek földi irányítása. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

HORVÁTH András: A Szaturnusz gyűrűi. = Élet és Tudomány 44. 1989. aug. 18. 33. sz. p. 1055., hátoldal. [VEJ.]

A TIT József Attila Szabadegyeteme az 1989/1990-es tanévre (1. rész). Természettudományi és műszaki tagozat. = Élet és Tudomány 44. 1989. aug. 25. 34. sz. p. 1081. "Fizika - Csillagászat. A fizikai világkép változásai (10) 380 Ft; Az energia szerepe a modern társadalmak életében (15) 570 Ft; Ember és kozmosz általános csillagászat (10) - L 700 Ft; Modern kozmológia (7)* 350 Ft." [HAI.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. aug. 25. 34. sz. p. 1082. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend augusztus 25. péntektől augusztus 27. vasárnapig. "Uránia Csillagvizsgáló (Budapest I., Sánc út 3/b.). Újra nyitva. A nyári szünet után augusztus 28-án újra megnyitja kapuit az érdeklődők számára az Uránia Csillagvizsgáló. Távcsöves bemutató - csakúgy, mint korábban - este 6-tól 10 óráig lesz. A csillagvizsgáló munkatársai előzetes igénybejelentés és időpont-egyeztetés után reggel kilenc órától fogadnak legalább 20 fős csoportokat. A csoportok az általuk előre választott csillagászati-űrkutatási témákban hallgathatnak előadásokat. Illetve vehetnek részt a különféle video- és/vagy diavetítéses programokon. A foglalkozásokat - derűit idő esetén - távcsöves bemutatás követi. Videokazettán a Voyager-szondák eredményei.
A Voyager-2 űrszonda idén augusztusban közelít utolsó célpontjához, a Neptunuszhoz. Ebből az alkalomból az Egyesült Államokban működő Planetary Society videofilmet készített a Voyager-szondák eddigi útjáról, amely film a Jupiter-, a Szaturnusz- és az Uránusz-kutatásban elért eredményeket mutatja be. Az Uránia Csillagvizsgálóban az amerikai társaság engedélyével - elkészült 2x30 perces videofilm magyar változata, A kazetta, a hozzá tartozó ismertetővel együtt, a csillagvizsgálónál megrendelhető. Felvilágosítást a 869-233-as telefonszámon kaphatnak az érdeklődők." [HAI.]

A Neptunusz felhői a Voyager képein. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. aug. 25. 34. sz. p. 1084. A szonda elérte a bolygó térségét, használható felvételeket küld a Földre. Fotómellékletek. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Etántenger és jégkontinens a Titánon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. aug. 25. 34. sz. p. 1084. A Titán tengelyforgása révén különbözőképpen veri vissza a rádiójeleket. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 1. 35. sz. p. 1114. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend szeptember 1. péntektől szeptember 7. csütörtökig. [HAI.]

Az NTT első felvételei: hatalmas siker. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 1. 35. sz. p. 1115. "Ez évi 26. számunkban beszámoltunk arról, hogy a chilei La Sillán lévő Európai Déli Csillagvizsgálóban (ESO) elkészült a New Technology Telescope (NTT) nevű távcső A Nyugat-Németországban megjelenő Bild der Wissenschaft jóvoltából bemutathatjuk az ezzel a távcsővel ez év március 23-ára virradó éjjel elkészített legelső felvételek egyikét. Az NTT azzal kezdte el "pályafutását", hogy felvételeket készített a 16 000 fényévnyire lévő Omega Centauri nevű gömbhalmazról. [...] Végül a negyedik képen a felbontóképességet egy további képfeldolgozó eljárással 0,18 ívmásodpercre javították. Ezen a képen a gömbhalmaz közepén lévő térség csillagait már külön-külön is vizsgálhatják." [HAI.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 8. 36. sz. p. 1114. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend szeptember 9. szombattól szeptember 14. csütörtökig. [HAI.]

TAKÁCS László: Éggömbök, földgömbök. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 8. 36. sz. pp. 1135-1137., címlapfotó. Világunk bemutatása az első térképektől kezdve az eget és a Földet bemutató tárgyi eszközökig. A cikket Krista Gábor fotói illusztrálják. [VEJ.]

Újra nyitott kérdés: hogyan keletkezett a Tejútrendszer? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 8. 36. sz. p. 1149. . A tudomány újabb kérdőjelei. Mivel nincs egyértelmű válasz, mert az eddigi elképzelés megdőlt, újakat kell keresni. A New Scientist cikke alapján [VEJ.]

A márciusi napkitörés földi hatásai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 8. 36. sz. p. 1149. Példátlan méretű geomágneses vihar a március 13-iki napkitörés nyomán. A Geomagnetic Applications Bulletin írása nyomán. [VEJ.]

Nagyítók az égbolton. Gravitációs lencsék. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 15. 37. sz. pp. 1155-1157. A New Scientist nyomán. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 15. 37. sz. p. 1178. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend szeptember 15. péntektől szeptember 21. csütörtökig. [HAI.]

A Viking-szondák ellentmondásos méréseinek titka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 15. 37. sz. p. 1182. Mikroszervezetek kutatása a Mars talajában. Az ellentmondásos eredmények titkát földi laboratóriumban megfejtették. A Frankfurter Allgeneine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Csillagnak hitt csillaghalmaz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 15. 37. sz. p. 1182. Az Éta Carinae furcsa viselkedésének magyarázata. Chilei csillagászok felfedezése. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH András: A Neptunusz holdjai közelről. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 22. 38. sz. pp. 1187-1189. [VEJ.]

HORVÁTH András: Mi lesz a Voyager-2 további sorsa? Az ÉT kérdezi. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 22. 38. sz. p. 1189. A lap kérédeire a csillagász részletes válaszokat ad. [VEJ.]

Új csillagkatalógus készül az égbolt kétharmadáról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 22. 38. sz. p. 1213. Amerikai tudósok vállalkozása. A világ legnagyobb számítógépeinek segítségével készül a mintegy egymilliárd csillag adatait tartalmazó új katalógus. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Gondok az űrtávcső számítógépi programjával. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 22. 38. sz. p. 1213. A Hubble űrtávcsőnek ez év december végére tervezett felbocsátásáig finomítani kell annak számítógépes programját, mert működése nem kielégítő. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Hogyan veszítette el légkörét a Mars? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. szept. 29. 39. sz. p. 1243. A bolygóba becsapódó kozmikus test okozhatta, a robbanás révén keletkezett nagy szökési sebesség előidézésével. [VEJ.]

Üstökösmag a laboratóriumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. okt. 6. 40. sz. p. 1277. Az NSZK kutatói modellkísérletekkel igyekeznek magyarázatot találni az üstökösöknek ma még kevésbé ismert tulajdonságaira. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Ionágyú űrhajón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. okt. 13. 41. sz. p. 1307. A Napból áradó negatív töltésű plazma káros hatásának semlegesítésére. Az "Austria innovativ" cikke alapján. [VEJ.]

SZENTPÉTERI László: Helyzetmeghatározás műholdakkal. = Élet és Tudomány 44. 1989. okt. 20. 42. sz. pp. 1315-1317. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. okt. 20. 42. p. 1339. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend október 20. péntektől október 26. csütörtökig. [HAI.]

Amatőrcsillagászok szövetsége alakult. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. okt. 20. 42. p. 1339. "Az amatőr csillagászatot művelő a természettudományi (a csillagászattal annak határterületeivel kapcsolatos) népszerűsítést, valamint az amatőr csillagászati szakprogramokat megvalósító kollektívák (egyesületek, szakkörök, klubok, a csillagvizsgálóban működő és egyéb öntevékeny csoportok) közül tizennégy megalapította a Csillagászat Baráti Szövetségét. A szövetség az egyes kollektívák érdekképviseletére és tájékoztatására vállalkozott. Fontosnak tartja az oktatáshoz kapcsolódó segítségnyújtást, az iskolai szakkörök tevékenységének támogatását. Tájékoztató kiadvány megjelentetését is tervezi. Mindemellett pályázati rendszerű céltámogatást nyújt a szövetség tagjainak. A szövetség tagja lehet bármely, az alapítókéhoz hasonló tevékenységet folytató kollektíva.
A szövetség szerkezetüktől, tevékenységi formájuktól, belépésük időpontjától, s az őket alkotó résztvevők létszámától, életkorától függetlenül egyenrangúak. A szövetség postacíme: 1387 Budapest 62. Pf. 36. Érdeklődni lehet az 1-384-054 vagy 1-383-166/11-es telefonszámon." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Fényjelek adnának hírt idegen civilizációkról? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. okt. 20. 42. p. 1340. A Kaukázusban működő 6 méteres optikai távcső új vizsgálódási irányai. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1989. július-szeptember. A Voyager-2 a Neptunusznál. = Élet és Tudomány 44. 1989. okt. 27. 43. sz. pp. 1352-1354. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. okt. 27. 43. p. 1370. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend október 27. péntektől október 30. hétfőig. [HAI.]

(N. G.): Új könyvek. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. okt. 27. 43. p. 1370. "Clyde W. Tombaugh - Patrick Moore: A sötétség bolygója. A Plútó felfedezésének története. (Gondolat, Budapest 1989, 169 oldal, 85 forint.) "Dr. Slipher megtaláltam az ön X bolygóját". Ezekkel a szavakkal lépett be főnöke szobájába Tombaugh, s miközben nyugalmat, közömbösséget erőltetett arcára, majd szétrobbant az izgalomtól. Hogyne, hiszen csak nagyon keveseknek adatik meg tudományos pályafutásuk alatt, hogy olyan felfedezéssel írják be nevüket a történelembe, mint amilyen az övé. A szóban forgó X bolygót azóta Plútó néven ismeri a világ, felfedezője pedig világhírű csillagász lett az 1930. február 18-i esemény óta. [...] Könyve, amelyet egy kitűnő tollú angol ismeretterjesztővel együtt írt (szerzőtársa főként a tudománytörténeti és általános csillagászati kérdéseket tárgyalja), egy igazi felfedezés lebilincselően izgalmas históriája, minden érdeklődő számára érthető olvasmány." Könyvismertetés. [HAI.]

Az ÉT kérdezi: Földön kívüli lények? Válaszol Lukács Béla. = Élet és Tudomány 44. 1989. nov. 3. 44. sz. p. 1381. [VEJ.]

A Fobosz szondák félsikere. = Élet és Tudomány 44. 1989. nov. 3. 44. sz. pp. 1389-1391. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. nov. 3. 44. p. 1403. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend november 3. péntektől november 9. csütörtökig. [HAI.]

Japán detektor megerősíti a "napneutrínó-hiányt". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. nov. 3. 44. sz. p. 1405. Ellentmondás az elméleti és a mért neutrínómennyiségek között. Japán speciális mérési módszer ezt alátámasztja. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Physical Review Letters cikkei nyomán. [VEJ.]

Folyamatos műholdas vulkánmegfigyelés? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. nov. 3. 44. sz. p. 1406. A Landsat-5 műholdat összekapcsolnák egy az egész földfelszínt lefedő rendszerrel. A Geo cikke alapján. [VEJ.]

Szerves molekulák a marsi eredetű antarktiszi meteoritban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. nov. 3. 44. sz. p. 1406. Meglepő eredmény a laboratóriumban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

SZ. B., H. A. [HORVÁTH András]: A kozmikus "tollaslabda". = Élet és Tudomány 44. 1989. nov. 10. 45. sz. pp. 1421-1422. Regatta műhold. [VEJ.]

Vitorlásverseny a Holdra? = Élet és Tudomány 44. 1989. nov. 10. 45. sz. pp. 1422-1423. [VEJ.]

Egy újabb visszatérő üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. nov. 10. 45. sz. p. 1435. A Garchingban felfedezett 1989k, végleges nevén West-Hartley üstökös. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Holdszonda magánvállalkozásban? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. nov. 17. 46. sz. p. 1468. Amerikai elképzelések a kilencvenes évek elején felújítandó holdkutatásban. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH András: Kozmikus palackposta. Üzenetek földönkívülieknek. = Élet és Tudomány 44. 1989. nov. 24. 47. sz. pp. 1480-1481. [VEJ.]

Nagy-Britannia űrutazásra készül fel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. nov. 24. 47. sz. p. 1500. A Junó-program során 1991-ben juttatnak fel egy űrhajóst a Mir űrállomásra. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Egy csillag születésének fényes tanúja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. dec. 8. 49. sz. p. 1566. A HH 111 jelű fénycsík megfigyelése az Orion csillagképben, a chilei La Silla obszervatóriumból. A Bild der Wisszenschaft írása nyomán. [VEJ.]

Napunkhoz hasonló csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. dec. 8. 49. sz. p. 1566. A HD 44594 jelű csillag a Puppis csillagképben csaknem ikertestvére lehetne Napunknak. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Egymillió űrtérkép egy év alatt! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. dec. 8. 49. sz. p. 1566. Szovjet térképészek teljesítménye, mely túlszárnyalta az Egyesült Államok és Franciaország hasonló témájú működésének eredményeit. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Üstökösök hozták Földünkre az élet első csíráit? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. dec. 15. 50. sz. p. 1598. A Cornell Egyetem kutatói bebizonyították, hogy speciális körülmények között az üstökösmaggal érkező szerves anyag túlélhette a légkörön való áthaladás katasztrófáját. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Újabb megfigyelések a Hold légköréről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. dec. 15. 50. sz. p. 1598. A NASA kutatóinak sikerült kimutatniuk a létező, ámbár végtelenül ritka holdi légkört. A Neue Zürcher Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. dec. 22. 51. p. 1627. Planetárium (Budapest X., Népliget). Műsorrend december 22. péntektől december 28. csütörtökig. [HAI.]

Csillagrendszer születik? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. dec. 22. 51. sz. p. 1628. 65 millió fényévnyi távolságban felfedeztek egy nagyon lassan forgó ellipszis alakú hidrogénfelhőt, mely egyetlen csillagot sem tartalmaz, noha mérete tízszerese Tejútrendszerünknek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Három rádiótávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. dec. 22. 51. sz. p. 1628. Franciaországban interferométerré kapcsolnak össze három rádiótávcsövet, mert az ilyen műszerek teljesítményét méreteik növelésével már nem tudják fokozni. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Kiválasztották az asztronautákat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. dec. 22. 51. sz. p. 1628. Csillagvárosban osztrák űrhajósokat képeznek ki az Austromir űrprogramnak a végrehajtására. Az "ibf-spektrum" közlése alapján. [VEJ.]

HORVÁTH András: A Galileo-program. = Élet és Tudomány 44. 1989. dec. 29. 52. sz. pp. 1635-1637. [VEJ.]

A TIT műsoraiból. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 44. 1989. dec. 22. 52. p. 1656. Planetárium (Budapest X., Népliget). "29. (péntek) 9.30 óra: Az élet bolygója: a Föld; 11 óra: A Földről a csillagokig; 13 óra: A Galaktika vándorai; 14.30 és 16 óra: A betlehemi csillag. 30. (szombat) 9.30 óra: Az élet bolygója: a Föld; 11 óra: A Nap családja; 13 óra: Az égbolt csodái; 14.30 és 16 óra: A betlehemi csillag." [HAI.]

Csillagászati tükör a vizsgálópadon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 44. 1989. dec. 29. 52. sz. p. 1658. A ROSAT nevű csillagászati berendezés tükreinek mintapéldányait vizsgálják. A London Pictures Service cikke nyomán. [VEJ.]

I. BARTHA Lajos: Pici golyó pörög a végtelen időben. Eötvös kísérlete óta a legpontosabb. = Esti Hírlap 34. 1989. jan. 5. 4. sz. p. [4.] [KSZ.]

I. BARTHA Lajos: Jégkorszakot okozott az "égi bomba"? Három kutató elmélete. = Esti Hírlap 34. 1989. jan. 7. 6. sz. p. [4.] Becsapódás 2 millió évvel ezelőtt. [KSZ.]

I. B. L. [I. BARTHA Lajos]: Hogyan melegszik a Föld? A pólus felé nyomulnak a növények. = Esti Hírlap 34. 1989. jan. 30. 25. sz. p. [4.] James Hansen számítógépes előrejelzései. [KSZ.]

Ma kezdődik a kígyó éve. Csillagászok vitája a holdnaptárról. = Esti Hírlap 34. 1989. febr. 6. 31. sz. p. [1.] Vége a sárkány évének, kezdődik a kígyó éve a kínai naptár szerint. A kínai csillagászok az évkezdetet febr. 6-án 3 óra 37 percre teszik, pekingi idő szerint. A csillagjósok szerint "a kígyó éve általában csendes, nem tartogat különösebb meglepetést". [KSZ.]

I. BARTHA Lajos: Felső-Pfalzban valami történni fog ... Mit jelez a héliumkiáramlás? = Esti Hírlap 34. 1989. febr. 20. 43. sz. p. [4.] A Föld egyes helyein jóval nagyobb az őshélium mennyisége. [KSZ.]

Felvételek a Phobosnál. Moszkva, február 22. = Esti Hírlap 34. 1989. febr. 22. 45. sz. p. [5.] [KSZ.]

I. BARTHA Lajos: Rekord naptevékenység várható az év végén. Legutóbb 1958-ban volt a csúcs. = Esti Hírlap 34. 1989. febr. 27. 49. sz. p. [4.] [KSZ.]

I. BARTHA Lajos: Felfedezték az első sötét kísérőket. Talán bolygó jár a csillag körül. = Esti Hírlap 34. 1989. márc. 6. 55. sz. p. [5.] A HD 114 762 jelzésű csillag körül bolygó keringhet, ennek hatását észlelte David Latham amerikai csillagász. [KSZ.]

NAGY Mihály: A fizika és a 450 éves Debreceni Református Kollégium. = Fizikai Szemle 39. 1989. márc. 3. sz. pp. 96-104. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

GÖRBE László: Gyűrűs bolygók a Naprendszerben. = Fizikai Szemle 39. 1989. ápr. 4. sz. pp. 155-157. XXX. Középiskolai Fizikatanár ankét előadása, Kaposvár, 1987. ápr. 6-8. [PIR.]

VÉGH László: Az antropikus Világegyetem. = Fizikai Szemle 39. 1989. ápr. 4. sz. pp. 157-162. [PIR.]

MOLNÁR László: Csillagászati rendezvények a BDTF Fizika Tanszékén. = Fizikai Szemle 39. 1989. jún. 6. sz. pp. 237-239. 1987. ápr. 29-én emlékest Gothard Jenő születésének 130. évfordulójára.; Oktatási és demonstrációs eszközök a csillagászati ismeretek tanításához című pályázat és kiállítás 1986. augusztusában.; 1987-1988-ban általános iskolások számára megyei csillagászati-űrkutatási vetélkedő. A képeken Gothard sírjának megkoszorúzása. Gothard restaurált eszközei. Jónás László, Zajácz György, Ponori Thewrewk Aurél. [KSZ.]

KARDASEV, N. Sz. - SZTRELNYICKIJ, V. Sz.: A szupercivilizációk mint az univerzumbeli anyag fejlődésének lehetséges következményei. = Fizikai Szemle 39. 1989. júl. 7. sz. pp. 241-244. Ford.: Fodor L. István. [PIR.]

PAPAGIANNIS, M. D.: Regionális hatókörök Galaxisunkban, avagy a Földön kívüli jelzések hiányának egy lehetséges magyarázata. = Fizikai Szemle 39. 1989. júl. 7. sz. pp. 245-246. Ford.: Almár Iván. [PIR.]

STARK, Antony A.: A Galaktika közepe: meglátogatnunk szép, de nem lenne kellemes ott lakni. = Fizikai Szemle 39. 1989. júl.7. sz. pp. 247-248. Fordította: Kunfalvi Rezső. [SRG.]

CAMPBELL, Bruce - WALKER, G. A. H. - YANG, S.: A közeli csillagok bolygótömegű kísérőinek kutatása. = Fizikai Szemle 39. 1989. júl. 7. sz. pp. 249-252. Ford.: Balázs Lajos. [PIR.]

BOCSKAREV, Nyikolaj G.: Az Uránusz lehet a Földön kívüli élet legkedvezőbb helyszíne? = Fizikai Szemle 39. 1989. júl. 7. sz. pp. 252-253. [PIR.]

SZEGŐ Károly: Az űrkutatás helyzete Magyarországon. = Fizikai Szemle 39. 1989. szept. 9. sz. pp. 330-336. [PIR.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kulin György 1905-1989. = Fizikai Szemle 39. 1989. szept. 9. sz. pp. 349-352. [PIR.]

REYNOLDS, R. T. - SQUYRES, S. W. - McKAY, C. P. - KASTING, J. F.: Európa - egy óceán lehetősége. = Fizikai Szemle 39. 1989. okt. 10. sz. pp. 370-374. Ford.: Illés Erzsébet. [PIR.]

SHAPIRO, R.: A kétkedő nézőpont. = Fizikai Szemle 39. 1989. okt. 10. pp. 375-378. Fordította Kunfalvi Rezső. [SRG.]

CSIKÓS György. Megnyúlik a Föld, mozognak a tengerek. = Fizikai Szemle 39. 1989. okt. 10. sz. pp. 383-385. [PIR.]

DRAKE, Frank D.: A csillagok, mint gravitációs lencsék. = Fizikai Szemle 39. 1989. nov. 11. sz. pp. 401-402. Ford.: Both Előd. [PIR.]

Páter Hell Miksa hozzászólása a Vénusz holdjának kérdéséhez. = Fizikai Szemle 39. 1989. nov. 11. sz. pp. 403-412. Fordította: Boronkai Ágnes. Bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Szimán Oszkár és Barlai Katalin. [PIR.]

BOTH Előd: A Hubble Űrtávcső. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. pp. 6-10. A Chllenger katasztrófa miatt még nem juttatták Föld körüli pályára. [SRG.]

Sz. L.: Az új ausztrál rádiótávcső rendszer. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. p. 10. Nature, 1988. szept. 8. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: A sarki fény kutatása az űrkorszakban. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. pp. 15-17. [SRG.]

A csillagos ég 1989. február hóban. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. p. 22. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: a Szekeres (Auriga). = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. pp. 22-24. [SRG.]

PAPP János: Óriásgalaxis és gravitációs lencse. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. pp. 25-26. Sky and Telescope 1987 májusi száma alapján. [SRG.]

PAPP János: Távoli kvazárcsoportosulás. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. p. 26. Sky and Telescope 1987 májusi száma alapján. [SRG.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: Hab a Triton tengerein? = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. pp. 26-27. Sky and Telescope 1987 novemberi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: Újabb gondok az űrtávcsővel. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. p. 27. Sky and Telescope 1987 januári száma alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. p. 28. Budapesti planetárium/1989 február.; Kecskeméti planetárium/1989 február. [SRG.]

DP. [DECSY Pál]: Amikor a Nap elnyeli a Földet. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. pp. 29. Sky and Telescope 1987 decemberi száma alapján. [SRG.]

A Naprendszer születésének tanúi, a kisbolygók. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. pp. 29-30. [SRG.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: Csecsemőkorú O-típusú csillagok. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. pp. 30-31. Sky and Telescope 1988 áprilisi száma alapján. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: Más Jupiterek? = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. p. 31. Sky and Telescope alapján. [KSZ.]

DP [DECSY Pál]: Víz a Marson? = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. p. 31. Sky and Telescope alapján. [KSZ.]

DP [DECSY Pál]: A második pulzár gömbhalmazban. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. p. 31. Sky and Telescope alapján. [KSZ.]

Sz. L.: Az ózonlyuk a világűrből. = Föld és Ég 24. 1989. 1. sz. p. 31. Nature alapján. [KSZ.]

KELLOMÄKI, Aarre: Amatőr csillagászat Finnországban. = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. pp. 34-37., címoldal. Szombathelyen elmondott beszédét fordította Schalk Gyula. [SRG.]

B. K.: Hordó alakúak a szupernova-maradványok? = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. pp. 37-38. Sky and Telescope 1988 márciusi száma alapján. [SRG.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: Kozmikus okok következménye az ózonlyuk? = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. pp. 38-39. Sky and Telescope 1988 májusi száma alapján. [SRG.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: "Fénykövület" az első csillagokból? = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. p. 39. Sky and Telescope 1988 májusi száma alapján. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Robbanás a Galaxis centrumában? = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. p. 45. Sky and Telescope 1988 januári száma alapján. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: "Égi jelek" egy XVII. századi metszeten. = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. pp. 46-48. [SRG.]

A csillagos ég 1989. március hóban. = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. p. 52. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképei: a Canis Minor (Kis Kutya), és a Lepus (Nyúl). = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. pp. 52-54. [SRG.]

Sz. L.: A nyugat-európai távérzékelő mesterséges hold. = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. pp. 54-55. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. p. 59. Budapesti planetárium/1989 március.; Kecskeméti planetárium/1989 március. [SRG.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: Az Orion "rádió-állatkertje". = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. p. 60. [SRG.]

KALMÁR Tamás: Léteznek-e III. populációs csillagok? = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. pp. 60-61. [SRG.]

PAPP János: Milyen távol vannak a Hyadok? = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. pp. 61-62. [SRG.]

Űr-"Korund" és földi elektronika. = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. pp. 62-63. [SRG.]

B. K.: Üstökös-kisbolygó kapcsolat. = Föld és Ég 24. 1989. 2. sz. p. 63. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Az STS-napló folytatódik. = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. pp. 70-73. [SRG.]

Sz. L.: A legtávolabbi csillag. = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. p. 73. Sky and Telescope 1988 novemberi száma alapján. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: Forgószelek a vörös bolygón? = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. p. 73. Sky and Telescope 1988 decemberi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: A szén-dioxid és a jégkorszak. = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. p. 79. Sky and Telescope 1988. dec. [KSZ.]

A csillagos ég 1989. április hóban. = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. p. 80. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: a Leo Minor (Kis Oroszlán), és a Lynx (Hiúz). = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. pp. 80-82. [SRG.]

Sz. L.: A Pioneer-10 a csillagközi tér felé tart. = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. pp. 82-83. Sky and Telescope 1988 novemberi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: Bolygóvetületek. = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. p. 83. Sky and Telescope 1988 novemberi száma alapján. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Régi magyar obszervatóriumok. 5. Az egri Specula- és a Csillagászati Múzeum. = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. pp. 84-87. [SRG.]

Sz. L.: Honnan ered az irídium? = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. p. 91. Sky and Telescope 1988 decemberi száma alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. p. 92. Budapesti planetárium/1989 április.; Kecskeméti planetárium/1989 április. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Mars pólusvándorlásának nyomai. = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. p. 93. Sky and Telescope 1988 szeptemberi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Csupasz T Tauri csillagok. = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. p. 93. Sky and Telescope 1988 szeptemberi száma alapján. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. pp. 94-95., hátsó külső borító. Mizser Attila - Horváth Ferenc: Amatőr csillagász táborok a Bakonyban. Rák-tanya 1988. július 15-22. [SRG.]

Értesítés a Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport 1989. évi IV. Országos Találkozójáról. Budapest, 1989. augusztus 26-27. = Föld és Ég 24. 1989. 3. sz. p. 95. [Meg nem tartott rendezvény.] [SRG.]

HORVÁTH András: 1988: a Mir űrállomás harmadik éve. Egy év súlytalanságban. = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. pp. 98-104. [SRG.]

Sz. L.: Hol a tizedik bolygó? = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. p. 104. Sky and Telescope 1988. szeptemberi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Voyager-2 közeledik a Neptunuszhoz. = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. p. 104. [KSZ.]

A csillagos ég 1989. március hóban. = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. p. 115. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: A Canes Venatici (Vadászebek). = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. pp. 115-118. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Pest-budai látképek - csillagvizsgálóval. = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. pp. 118-119. [SRG.]

JÓNÁS László: Negyedszázada alakult újjá az esztergomi csillagászati szakkör. = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. pp. 120-121. [SRG.]

Sz. L.: A nemzetközi Nap-hónap első eredményei. = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. p. 121. Sky and Telescope, 1988. dec. [KSZ.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. p. 124. Budapesti planetárium/1989. május.; Kecskeméti planetárium/1989. május. [SRG.]

Sz. L.: Az M82 robbanása. = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. p. 126. Sky and Telescope 1988. decemberi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: Rádióteleszkóp romokban. = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. p. 126. Green Bank. Sky and Telescope 1988. november 24. száma alapján. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: Fénytörés a szupernova körül. = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. pp. 126-127. Sky and Telescope 1988. októberi száma alapján. [SRG.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: Pulzár magnetoszférát sikerült felbontani. = Föld és Ég 24. 1989. 4. sz. p. 127. Sky and Telescope 1988. májusi száma alapján. [SRG.]

HORVÁTH András: Miért repült személyzet nélkül a szovjet űrrepülőgép a Burán. = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. pp. 130-134., címoldal. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: Egy csillag kísérője. = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. p. 134. Sky and Telescope alapján. [SRG.]

Megalakult a Magyar Csillagászati Egyesület. = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. p. 135. 1989. február 19-én. [SRG.]

Sz. L.: A sarki fény megfigyelése a világűrből. = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. p. 135. Sky and Telescope 1989. februári száma alapján [SRG.]

Sz. L.: A Mars kőzetei sok szén-dioxidot tartalmaznak. = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. p. 135. Sky and Telescope 1989. februári száma alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1989. június hóban. = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. p. 144. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: A Nagy Medve (Ursa Maior). = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. pp. 144-147. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: Újabb vöröseltolódási rekord. = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. p. 147. z = 4,43. [SRG.]

Clyde W. Tombaugh - Patrick Moore: A sötétség bolygója. = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. p. 147. Könyvismertetés. [SRG.]

BÜTTNER György: Új űr-távérzékelési "nagyágyú": a francia SPOT. = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. pp. 155-157., hátsó külső borító. [SRG.]

E. J. Vilkovszkij: A rejtélyes kvazárok. Budapest. = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. p. 158. Könyvismertetés. [SRG.]

Almár Iván: Mi dolgunk a világűrben. Budapest. = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. p. 158. Könyvismertetés. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 24. 1989. 5. sz. p. 159. Budapesti planetárium/1989. június.; Kecskeméti planetárium/1989. június. [SRG.]

[SCHALK Gyula:] A magyar "Flammarion" Dr. Kulin György (1905-1989). = Föld és Ég 24. 1989. 6. sz. p. 162. Nekrológ. [SRG.]

Csillagos ég 1989. július hóban. = Föld és Ég 24. 1989. 6. sz. p. 178. [SRG.]

Rendkívüli CSBK-találkozó! = Föld és Ég 24. 1989. 6. sz. p. 178. 1989. augusztus 19. Salgótarján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 24. 1989. 6. sz. p. 191. Budapesti planetárium/1989. július.; Kecskeméti planetárium 1989. július. [SRG.]

ALMÁR Iván: Visszatérés a Holdra? = Föld és Ég 24. 1989. 7. sz. pp. 194-198., címoldal. [SRG.]

HORVÁTH András: Hírek a szovjet Hold-expedíciós tervről. Emberek helyett automaták. = Föld és Ég 24. 1989. 7. sz. pp. 198-201. [SRG.]

Sz. L.: Rossz hírek az SMM-ről. = Föld és Ég 24. 1989. 7. sz. p. 201. Sky and Telescope 1989. februári száma nyomán. [SRG.]

A csillagos ég 1989. augusztus hóban. = Föld és Ég 24. 1989. 7. sz. p. 208. [SRG.]

PAPP János: Optikai forró foltok rádiógalaxisokban. = Föld és Ég 24. 1989. 7. sz. pp. 208-209. Nature és a Sky and Telescope nyomán. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: Lóhere alakú kvazár. = Föld és Ég 24. 1989. 7. sz. p. 209. Sky and Telescope nyomán. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Plútó légköre. = Föld és Ég 24. 1989. 7. sz. p. 209. Sky and Telescope nyomán. [SRG.]

GUMAN István: A dogonok csillagászati ismeretei. = Föld és Ég 24. 1989. 7. sz. pp. 210-215. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 24. 1989. 7. sz. p. 223. Budapesti planetárium/1989. augusztus.; Kecskeméti planetárium/1989. augusztus. [SRG.]

A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 24. 1989. 8. sz. pp. 254-255. Kecskeméti planetárium/1989 szeptember. [SRG.]

A csillagos ég 1989. szeptember hóban. = Föld és Ég 24. 1989. 8. sz. p. 255. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Kis extragalaxis határozó. 1. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. pp. 258-261. [SRG.]

Sz. L.: A földrengés megkímélte Bjurakánt. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. p. 261. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly: A csillagszél. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. pp. 265-267. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: A Magellán útnak indult. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. pp. 268-269. Sky and Telescope 1989. áprilisi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: A Vénusz vulkánjainak és villámlásainak kapcsolata. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. p. 270. Sky and Telescope 1988. novemberi száma alapján. [SRG.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: Óriás csillagfoltok a Lambda Andromedaen. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. pp. 270-271. Sky and Telescope alapján. [SRG.]

BOTH Előd: Elkeresztelték az Uránusz holdjait. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. p. 271. Sky and Telescope alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1989. október hóban. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. p. 272. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Capricornus (Bak). = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. pp. 272-273. [SRG.]

NAGY Sándor: A csillagidő. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. pp. 274-276. [SRG.]

i. K. B. [KÁLMÁN Béla, ifj.]: A Magellán űrszonda szerencséje. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. pp. 276-277. Nature és a Science News alapján. [SRG.]

Sz. L.: A HST infravörös "szeme." = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. p. 277. Sky and Telescope 1989. februári száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: Korábban indul a Hubble Űrtávcső. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. p. 277. Sky and Telescope 1988. novemberi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Kialakuló szupernova? = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. p. 284. Sky and Telescope 1988. októberi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Hubble-állandó. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. p. 284. Sky and Telescope 1988. októberi száma alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. p. 285. Budapesti planetárium/1989 október.; Kecskeméti planetárium/1989 október. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 24. 1989. 9. sz. pp. 286-286. Gieler Zoltán: Budapest.; A csillagászat iránt érdeklődők figyelmébe.; Csap: Berczik Péter.; Hatvani Istvánné: Nyírbátor (Lajtai István). [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Kis extragalaxis határozó. 2. = Föld és Ég 24. 1989. 10. sz. pp. 290-294., címoldal. [SRG.]

FEJES István: Konferencia-részvétel. - Conference-participation. = Föld és Ég 24. 1989. 10. sz. pp. 294-295. [SRG.]

A csillagos ég 1989. november hóban. = Föld és Ég 24. 1989. 10. sz. p. 304. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Vízöntő (Aquarius). = Föld és Ég 24. 1989. 10. sz. pp. 304-306., első belső borító. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Világegyetem pereme. = Föld és Ég 24. 1989. 10. sz. pp. 306-307. Sky and Telescope 1988. októberi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: Változás a VLT tervekben. = Föld és Ég 24. 1989. 10. sz. p. 307. Sky and Telescope 1988. novemberi száma alapján. [SRG.]

HOLL András: Részecskefizika mindenkinek. 1. = Föld és Ég 24. 1989. 10. sz. pp. 308-312. Sky and Telescope 1988. decemberi száma alapján. [SRG.]

FEJES István - HORVÁTH András: Doppler-mérések a fáraók földjén. = Föld és Ég 24. 1989. 10. sz. pp. 313-316. [SRG.]

Megalakul a Planetary Society Magyar Barátainak Klubja. = Föld és Ég 24. 1989. 10. sz. p. 316. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 24. 1989. 10. sz. p. 319. Budapesti planetárium/1989 november.; Kecskeméti planetárium/1989 november. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: STS-napló. = Föld és Ég 24. 1989. 11. sz. pp. 322-325., címoldal. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Az aktív Nap fényesebb. = Föld és Ég 24. 1989. 11. sz. p. 325. Sky and Telescope 1988. októberi száma alapján. [SRG.]

HOLL András: Részecskefizika mindenkinek. 2. = Föld és Ég 24. 1989. 11. sz. pp. 330-335. Sky and Telescope 1987. decemberi száma alapján. [SRG.]

B. K.: Jeges vulkanizmus az Uránusz holdjain. = Föld és Ég 24. 1989. 11. sz. p. 335. [SRG.]

A csillagos ég 1989. december hóban. = Föld és Ég 24. 1989. 11. sz. p. 336. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Cetus (Cethal). = Föld és Ég 24. 1989. 11. sz. pp. 336-339., első belső borító. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Gázba fulladt pulzárok vagy fekete lyukak? = Föld és Ég 24. 1989. 11. sz. p. 339. Sky and Telescope 1988. októberi száma alapján. [SRG.]

DECSY Pál: Cygnus X-3 a kozmikus sugárzás erőműve. 1. = Föld és Ég 24. 1989. 11. sz. pp. 342-345. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: Infravörös kép egy barna törpéről. = Föld és Ég 24. 1989. 11. sz. pp. 348-349. [SRG.]

Sz. L.: Amikor egy vörös óriás elnyeli bolygóit... = Föld és Ég 24. 1989. 11. sz. p. 349. Sky and Telescope 1987 januári száma alapján. [SRG.]

A Csillagászat Baráti Köre 17. (rendkívüli) Találkozója. = Föld és Ég 24. 1989. 11. sz. p. 350. Salgótarján, 1989. augusztus 19. [Helyesen XVI. (16.) a salgótarjáni találkozó sorszáma, mivel az előző, a debreceni találkozó a XV. volt.] A tagság nagy szótöbbséggel elfogadott pontjai: 1. A CSBK országos szervezeti formában megszűnik. 2. A CSBK vezetősége megszűnik. 3. A jól működő megyei CSBK szervezetek egyes megyékben működhetnek. 4. A megmaradt egyéni CSBK tagok lépjenek be az MCSE-be. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 24. 1989. 11. sz. p. 351. Budapesti planetárium/1989 december.; Kecskeméti planetárium/1989 december. [SRG.]

CSABA György Gábor: Évezredek blöffje: az asztrológia. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. pp. 354-357. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Változatlan bolygópályák. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. p. 357. Sky and Telescope 1988. decemberi száma alapján. [SRG.]

DECSY Pál: Cygnus X-3: a kozmikus sugárzás erőműve. 2. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. pp. 360-362. [SRG.]

Sz. L.: Száz éve született az ózonkutatás "atyja". = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. p. 363. Nature 1989. március 9. száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Kénvulkánok a Vénuszon. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. p. 363. Sky and Telescope 1989. áprilisi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: Van Allen Crafford-díjas! = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. p. 363. Nature 1989. március 23. száma alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1990. január hóban. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. p. 368. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: Az Eridanus (Eridánusz folyó). = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. pp. 368-370. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Pulzár az SN 1987A-ban. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. pp. 370-371. Sky and Telescope 1989. májusi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: Van, akinek áldás a HST késése. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. p. 371. Nature 1989. január 19. száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A legtávolabbi galaxis. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. p. 371. Sky and Telescope 1989. októberi száma alapján. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: 100 éve hunyt el Ernst Wilhelm Tempel a "hivatásos amatőr". = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. pp. 372-373. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Üstökösmegfigyelők kerestetnek. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. p. 373. Sky and Telescope 1988. szeptemberi száma alapján. [SRG.]

MIZSER Attila: Amatőr csillagászok Ráktanyán. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. pp. 374-375. 1989. június 30 - július 7. [SRG.]

Meteor évkönyv 1990. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. p. 375. Könyvismertetés. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. p. 379. Budapesti planetárium/1990. január.; Kecskeméti planetárium/1990. január. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. pp. 380-381. Lévay Kálmán: Kiskunhalas. A Jurinovits Miklós Úttörőház csillagászati szakköre.; Imre Levente: Tolna.; Zseli József: Mezőfalva.; Kuklis József: Győr-Szentiván napórája. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Coronelli Társaság VII. Nemzetközi ülése Budapesten. = Földrajzi Közlemények 37. 1989. 1-2. sz. p. 117. A föld- és éggömbök gyűjtőinek nemzetközi egyesülete 1989. aug. 24-27. között Budapesten rendezi szimpóziumát. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: "Repülő fotel" a világűrben. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 5. 1989. 3. [102.] sz. p. 85. [HAI.]

BOTH Előd: Hol lakhatnak a földönkívüliek? = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 5. 1989. 3. [102.] sz. pp. 86-88. [HAI.]

In memoriam Kulin György. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 5. 1989. 6. [105.] sz. p. 87. Nekrológ. "Nyolcvannégy éves korában elhunyt Kulin György... Nyolcvannégy kisbolygó és két üstökös felfedezése fűződik a nevéhez. Három tudományos-fantasztikus regénye jelent meg, amelyeket Fábián Zoltánnal közösen írt: Üzen a nyolcadik bolygó (1966), Az ellentmondások bolygója (1969), és az Aster (1971). Sci-fi írásaiban sem tagadta meg önmagát: a világűrben és idegen bolygókon játszódó történetek nem mondanak ellent az ismert világegyetem törvényeinek, a fantasztikum keretein belül megismerteti az olvasókkal a csillagászat alapkérdéseit is...". [HAI.]

SZENDE Ákos: Dr. Mojzes Imre: A kalocsai Haynald-obszervatórium története. = Geodézia és Kartográfia 41. 1989. 2. sz. p. 152. Könyvismertetés. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Mikoviny Sámuel: ahogyan egy angol szakember látja. = Geodézia és Kartográfia 41. 1989. 3. sz. pp. 212-213. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Űr-VLBI-munkaértekezlet a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában. = Geodézia és Kartográfia 41. 1989. 4. sz. pp. 298-299. 1989. febr. 27-márc. 3. között. [KSZ.]

FLECK Alajos: Csízió vagyis a csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása. Szerk.: Borsa Gedeon Budapest, 1986. Mezőgazdasági Kiadó. 188 oldal, 26 ábra. = Geodézia és Kartográfia 41. 1989. 5. sz. 389 p. Könyvismertetés. [FLA.]

SZOBOSZLAY Endre: Érdekességek az iszlám csillagászat történetéből: A Föld kerületének meghatározása. = Hálózat - TITÁSZ Vállalat lapja. 1989. 11. sz. Az iszlám csillagászok fő tevékenysége. Két sikeres földkerület meghatározás. [KSZ.]

LACZA Tihamér: Egy Vénusz-átvonulás története. Hell Miksa és Sajnovics János vardői expedí-ciójáról. = A Hét (Pozsony) 34. 1989. jún. 2. 23. sz. p. 16. [HAD.]

TRENTE, Josep - TRENTE, Susan: A NASA dosszié. = IPM Interpress Magazin 15. 1989. febr. pp. 14-25. [NRO.]

CSEREPANOV, Oleg: Gravitáció vagy amit akartok. = IPM Interpress Magazin 15 1989. jún. pp. 174-178. [NRO.]

BEVIONE, Silvina: Égi veszély. = IPM Interpress Magazin 15. 1989. nov. p. 173. Veszélyes aszteroidák. [NRO.]

GRÖPER, Klaus: Keressük a Phaetont. = IPM Interpress Magazin 15. 1989. dec. pp. 26-29. Elméletek a tizedik bolygóról. [NRO.]

RÖTLEIN, Brigitte: 16 óra, 46 perc, 2,000 000 123 másodperc. = IPM Interpress Magazin 15. 1989. dec. pp. 78-82. Az idő értelmezése. [NRO.]

Teremtés. = Janus 7. 1989. 1. sz. pp. 1-95. P. W. Atkins Teremtés című kozmológiai könyvének (Budapest, Gondolat, 1987., eredeti angol: 1981) elemzése. Referátum: Károlyházi Frigyes (fizikus) pp. 1-8.; Korreferátumok: Vekerdi László (könyvtáros) pp. 9-12.; Lukács Béla (fizikus) pp. 13-14.; Juhász Nagy Pál (biológus) pp. 15-17.; Hraskó Péter (fizikus) pp. 17-19.; Szathmáry Eörs (biológus) pp. 19-22.; Schiller Róbert (vegyész) pp. 23-25.; Grandpierre Attila (csillagász) pp. 25-28.; Szentágothai János (neurobiológus) pp. 28-29.; Gánti Tibor (biológus) pp. 29-32.; Kampis György (biológus) pp. 32-33.; Balassa Péter (esztéta) pp. 33-39.; Raj Tamás (rabbi, történész) pp. 39-40.;
Boros János (filozófus) pp. 41-43.; Geréby György (filozófiatörténész) pp. 43-50.; Mészöly Miklós (író) pp. 50-57.; Fila Béla (teológus) pp. 57-59.; P. Gábor Mózes (teológus) pp. 59-61.; Medvigy Mihály (egyháztörténész) pp. 61-62.; Kajtár Márton (kémikus) pp. 62-64.; P. Tóth Béla (teológus, pszichológus) pp. 64-67.; Érdi Péter (biofizikus) pp. 67-69.; Végh László (fizikus) pp. 70-72.; Szántó Borisz (mérnök, közgazdász) pp. 72-75.; Hámori József (neurobiológus) pp. 75-79.; Perjés Zoltán (fizikus) pp. 80-82.; Reflexiók: Károlyházi Frigyes (fizikus) pp. 83-85.; Bibliográfia. pp. 86-95. [KSZ.]

Beszélgetés Kulin Györggyel. Riporter: Dürr János. = Kilátó 7. 1989. 1. sz. pp. 20-32. Az 1987 őszén készített interjú. [SRG.]

BOTH Előd: Új ismeretterjesztési kísérlet. A Csillagászati Távoktatási Tanfolyam. = Kilátó 7. 1989. 2. sz. pp. 28-33. A Budapesti Uránia Csillagvizsgáló, az OPKM és a TIT tanfolyama 1988 tavaszán. [SRG.]

KATONA László: Kedves Tagtársunk! = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. 2. A megye legjobb észlelőit és legjobb bemutatóit félévente vásárlási utalványokkal jutalmazzák. [KSZ.]

BARTHA Lajos, I.: Csillagvizsgáló Nagy-Tagyoson. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. pp. 2-3. Tatától mintegy 7 km-re délre, Nagy-Tagyos pusztán Konkoly Thege Miklós kis obszervatóriumot rendezett be 1904-ben. A 10 cm-es refraktort egy nyolcszögű kupolában helyezte el. A kis csillagdában 1914-ig észleltek. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Bíráló levél. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. 3. Idézet a kunszentmiklósi Pap Istvántól 1825-ös leveléből és a Fazekas Mihály által szerkesztett 1828-as Debreceni Magyar kalendáriomból (Esmerkedés az égi testekkel). [KSZ.]

SÁRI Gyula: Változócsillagok. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. 4. Útmutatás a kezdő változóészlelőknek. [KSZ.]

SARLÓS János: A XIII. CSBK Találkozó. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. 5. 1989. jún. 10-én volt Esztergomban a megyei találkozó. Előadást tartott: Katona László, Tihanyi László, Mécs Miklós, Kovaliczky István, Schalk Gyula, Kalmár Tamás, Mizser Attila. [KSZ.]

SARLÓS János: Föld és Ég tábor. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. pp. 6-7. 1989. júl. 27-től aug. 8-ig tartott Mogyorósbányán, Kő-hegyen. Ez volt ezen a helyszínen a kilencedik tábor. [KSZ.]

FORGÁCS József: Dr. Sarlós János. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. 8. Látogatás lábatlani otthonában. Riport az 1914-ben született, az 1975-ös nyugdíjba vonulásától a csillagászattal foglalkozó és az észlelőtáborokat dokumentáló Sarlós Jánosal. [KSZ.]

MÉCS Miklós: Börtönben. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. 9. Csillagászati előadást tartott a városi Büntetésvégrehajtó Intézetben. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Az amatőr készítésű távcsövekről. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. 10. Az Albireo 106. számában megjelent cikk ismételt közlése. [KSZ.]

Ezt írták 60 éve. B. Ö. [Bogdánfy Ödön]: A világ legnagyobb teleszkópja. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. 11. Az 5 méteres távcső terve. A Természettudományi Közlöny 1929. márc. számának cikke. [KSZ.]

Ezt írták 60 éve. M. J. [Mende Jenő]: A meteoritek kora és eredete. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. 11. A Természettudományi Közlöny 1929. dec. számának cikke. [KSZ.]

Az Inter-Sol Program (ISP). = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. 12. Nemzetközi észlelőhálózat a napfoltok megfigyelésére. Fordította: Glász Gábor. [KSZ.]

Meteor a Cassiopeiában. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. 12. Farkas Ferenc fotója. [KSZ.]

GLÁSZ Gábor: Megvalósult álom, avagy az első holdutazók. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

FORGÁCS József: Idealizmus 2200 gondolatvilág. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. pp. 14-15. Csillagászati jellegű fantasztikus novella. [KSZ.]

Kvazárok és rádiógalaxisok az észlelő szemével. = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. 15. Sky and Telescope 1989. máj. Fordította: Deli Judit. [KSZ.]

A világ legnagyobb becsapódási krátere? = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. [16.] A Cseh-medence egy meteoritkráter lenne? Sky and Telescope 1989. ápr. Fordította: Deli Judit. [KSZ.]

Mit jelent? = Komárom Megyei CSBK Híradó 5. 1989. 1. sz. p. [16.] Csillagászati rövidítések magyarázata. [KSZ.]

VARGHA Dezső: Hankó Márton élete és munkássága (1868-1942). = Légkör 34. 1989. 1. sz. pp. 29-30. Asztrometeorológia, asztroszeizmológia területén ért el eredményeket. [SRG.]

Olvastuk... Nap-teleszkóp a Kanári-szigeteken. = Légkör 34. 1989. 2. sz. p. 31. [SRG.]

PIROSKA László: Olvastuk... A francia "napkohó". = Légkör 34. 1989. 3. sz. p. 35. A XVII. században Lavoisier készített napkemencét. [SRG.]

Olvastuk... zavaró sugarak. Több mint harminc atom-műhold kering a föld körül, összesen másfél tonna uránnal és plutóniummal a fedélzetén. A csillagászok a világűrben bekövetkezhető "csernobilra" hívják fel a figyelmet. = Légkör 34. 1989. 4. sz. p. 35. Heti Világgazdaság 1989. júl. [SRG.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1989. január havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. jan. p. 1. Balogh Tibor, Czakó István, Jurek Zoltán előadásai. [KSZ.]

A Kör jellemző számadatai 1988-ban. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. jan. p. 1. A Csillagda 1113 vendéget fogadott. A 6 komplex csillagászati bemutatót 460 érdeklődő látogatta. A MAK 35 foglalkozására 470-en jöttek el. 5 nyílt programot 385-en látogatták. [KSZ.]

Észlelési ajánlat januárra. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1989. február havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. febr. p. 1. Zajácz György, Jurek Zoltán, Czakó István előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat februárra. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, teljes holdfogyatkozás 20-án, fényesebb kisbolygók, meteorrajok. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1989. március havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. márc. p. 1. Gombos Attila, Zajácz György, Czakó István, Rozmann Béla, Jurek Zoltán előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat márciusra. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, együttállás, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1989. április havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. ápr. p. 1. Zajácz György, Balogh Tibor, Kormos László előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat áprilisra. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, együttállás, Merkúr kitérés, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1989. május havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. máj. p. 1. Zajácz György, Szoboszlay Endre, Károlyi Gábor, Székely István előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat májusra. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, együttállás, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1989. június havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. jún. p. 1. Zajácz György, Fenyvesi András, Balogh Tibor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat júniusra. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, Merkúr elongáció, együttállás, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1989. július és augusztus havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. júl-aug. p. 1. A megfigyelő programok. Magnitúdó éjszaka a Vekeri-tónál. [KSZ.]

Észlelési ajánlat júliusra és augusztusra. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, fiatal holdsarlók, aug. 17-én teljes holdfogyatkozás, Merkúr elongáció, meteorrajok. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1989. szeptember havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. szept. p. 1. Balogh Tibor, Jurek Zoltán előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat szeptemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, a P/Brorsen-Metcalf üstökös, meteorraj. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: PC Planetary 3.5. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. szept. p. 2-3. A planetáriumi program ismertetése, 1989. szept. 25-i dátummal. Hátlapon: Számítógépes Planetárium képernyő rajza (1989. jún. 1.). [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1989. október havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. okt. p. 1. Czakó István, Zajácz György, Kormos László, Szoboszlay Endre előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat októberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, kisbolygó csillagfedése, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

"Rendez-vous" a Kölcsey Művelődési Központ Konferencia termében Parizs egy csillagász szemével című előadáson. Előadó: Zajácz György. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. okt. p. 2. 1989. okt. 30-án. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1989. november havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. nov. p. 1. Károlyi Gábor, Szoboszlay Endre, Zajácz György, Tresó Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat novemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1989. december havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. dec. p. 1. Károlyi Gábor, Zajácz György, Gombos Attila előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat decemberre. = [Magnitúdó Körlevél] 1989. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

V. L.: Bay Zoltán: A holdvisszhangtól az új méterig. Kriterion Kiadó, Románia. = Magyar Fizikai Folyóirat 36. 1989. 3. füz. pp. 306-307. Könyvismertetés.; A Magyar Fizikai Folyóirat 1989-et követően nem jelent meg. [KSZ.]

Meghalt Kulin György. = Magyar Nemzet 52. 1989. ápr. 24. p. 7. [SRG.]

Marx György r. tagot a Nemzetközi Csillagászati Unió az 1988. évi ülésén elnökévé választotta. = Magyar Tudomány 96.(34.) 1989. jan. 1. sz. p. 43. [KSZ.]

FRONTÓ András: Egy régen várt szupernóva. = Magyar Tudomány 96.(34.) 1989. jan. 1. sz. pp. 70-72. Az 1987A szupernóva. Astronomy 1988. 2. száma alapján. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán: Milyen messzire van a Hyadok csillaghalmaz? = Magyar Tudomány 96.(34.) 1989. ápr. 4. sz. pp. 334-336. A Sky and Telescope 1988. 2. sz. alapján. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán: A világegyetem legnagyobb dinamói. = Magyar Tudomány 96.(34.) 1989. júl-aug. 7-8. sz. pp. 673-676. Az aktív galaxismagokról és a kvazárokról. Science in the USSR 1988. 3. száma alapján. [KSZ.]

BOTH Előd: Megszelídített csillagfény. = Más Magazin 1. 1989. 1. sz. pp. 2-3. A csillagok energiatermelése. Kísérletek a földi energiaszükséglet atommagfúzióval történő biztosítására.; A "Más Magazin"-t a TIT Uránia Csillagvizsgáló adta ki, főszerkesztője Both Előd volt. Terjedelmének egyharmada tartalmazott csillagászatot. Terv szerint az MCSE tagjai illetménylapként kapták volna az évente négyszer megjelenő lapot, ám csak egyetlen számot adtak ki: 1989 májusában. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Legendák és csillagképek. = Más Magazin 1. 1989. 1. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

VASNÉ TANA Judit: Pillantás a nyári égboltra. = Más Magazin 1. 1989. 1. sz. pp. 13-14. A nyári égbolt csillagképei. [KSZ.]

Nyári Uránia ajánlat. = Más Magazin 1. 1989. 1. sz. p. 21. [KSZ.]

Legkisebbeknek. Hogyan született a Nap? (Új guineai mesék). Az ég feltámasztói (Indián mesék). = Más Magazin 1. 1989. 1. sz. pp. 24-25. [KSZ.]

Egy újjászületett egyesület. = Más Magazin 1. 1989. 1. sz. p. 32. A Magyar Csillagászati Egyesületről, és annak 1989 februári újjáalakulása. [KSZ.]

Címlapunkon: John Toone felvétele látható a Tejút sagittariusbeli részéről. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. címlap, p. 8. 1988 áprilisában készült az ausztráliai Siding Spring Obszervatóriumban, 50 mm-es f/1,7-es objektívvel. [KSZ.]

BARTHA Lajos, I.: Gondolatok egy amatőr évkönyvről. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 1-2. Az 1989 évi Csillagászati Évkönyvről. [PIR.]

BABCSÁN Gábor: Mit tud egy kis távcső? = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 3-5. [SRG.]

ISKUM József: Tapasztalatok kis Zeiss-távcsövekkel. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Két műszer az NDK-ból. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 8. [SRG.]

SPÁNYI Péter: Ifjúsági csillagásztábor az NSZK-ban. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 9-11. Sonneck Hütten, 1988. augusztus 1-22. International Astronomical Youth Camp. [SRG.]

WALKER, Merle F.: Csillagászati megfigyelések és a légkör. 3. Mennyire jó az észlelőhelyünk? 2. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 12-14. Sky and Telescope, 1986. febr. Ford.: Hegedüs Tibor. [SRG.]

SEI-ICHI Sakuma: "Csillagfigyelők" Japánban. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 15. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Betelgeuse pulzációs periódusa. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 16. 400-420 nap. Sky and Telescope, 1988. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Hol a tizedik bolygó? = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 16. Sky and Telescope, 1988. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Vízlépcső és kozmológia. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 17. A Colorado folyó Hoover-gátja alatt vizsgálták a kozmikus sugárzást. Sky and Telescope, 1988. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Gáz- és porkiáramlás a Halley-üstökös magjából. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 17-18. Sky and Telescope, 1988. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Röntgenkettős az M15-ben. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 18-19. Sky and Telescope, 1988. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A M82 ismét robban. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 19-20. Sky and Telescope, 1988. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Alpinista amatőrök. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 21. Magas hegycsúcsokról észlelő amatőrcsillagászok. Sky and Telescope, 1988. jún., okt., dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Green Bank-i rádióteleszkóp balesete. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 21. 1988. nov. 17-én. Forrás: Nature, 1988. nov. 24. Csillagászati hírek. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold 1988. november. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 21-24. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1988. november. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 25. [SRG.]

ORHA Zoltán - MIZSER Attila: Bolygók. Merkúr - Uránusz - Neptunusz - Plútó - 1988. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok 1988. szeptember - október. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: A sülysápi MMTÉH-találkozóról. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 31. 1988. december 10. [SRG.]

NAGY Zoltán: Simonfa ’88 - tűzgömbparádé Somogyban. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 32. Taurida észlelőhétvége 1988. november 4-7. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 32-34. Összeállította: Süle Gábor, Tepliczky István. [SRG.]

HADOBÁS Sándor: A "rejtélyes" 1914. évi Szabolcs megyei meteorhullás. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 35-37. 1914. május 24. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1988. november. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 38. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1988. október - november. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

JÄGER Zoltán: Új észlelési program: fedési változók megfigyelése. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 42. [SRG.]

Az IU Aurigae hármas rendszere. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 43-44. Sky and Telescope, 1984. nov. Ford.: Hegedüs Tibor. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - DÖMÉNY Gábor: RS Cygni 1980 - 1987. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 45-48. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1988. október - november. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. pp. 49-50. [SRG.]

CHAPLE, Glenn F.: Az Orion kettőscsillagai. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 51. Deep-sky Monthly 1982. jan. Ford.: Kocsis Antal. [SRG.]

A Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport IV. országos ülése. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. p. 52. Budapest, 1989. augusztus 26-27-re szervezték. (A tervezett rendezvény elmaradt.) [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1989. február. = Meteor 19. 1989. jan. 1.(151.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Süle Gábor felvétele látható egy -3 magnitúdós Perseidáról. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. címlap, p. 8. 1988. aug. 11/12-én fényképezte Kút-hegyről egy 2/58-as objektívvel. [KSZ.]

MIZSER Attila - KESZTHELYI Sándor: Amatőrcsillagászati lapok Magyarországon 1966 - 1988. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 1-5. Csillagászati Értesítő, Meteor, Albireo, Algol, Magnitudó, Villám, Radiáns, ZHR Bulletin, MMTÉH Körlevél, Comet Journal, Pupilla, Göncöl, Atmoszféra, Cirrusz, Shedir, TAU, Meridián, DMH Értesítő, Draco, Napfolt, Binary, Zenit, AMK Közlemények, Pleione, PVH Körlevél, PVH Report, Komárom Megyei CSBK Híradó, Égi Kalendárium, Szabolcsi Csillagász, Amatőrcsillagászati Courier, Meteor Channel lapok ismertetése. [SRG.]

SZAUER Ágoston: A Meniscas. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

MIZSER Attila: A Zeiss 15 cm-es Coudé-refraktora. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

ISKUM József: A napfotózás gyakorlata ma. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 9-13. [SRG.]

WOOLF, Neville J.: Csillagászati megfigyelések és a légkör. 4. Mégegyszer a seeingről. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 14-16. Sky and Telescope, 1986. febr. Ford.: Het [Hegedüs Tibor]. [SRG.]

BOTH Előd: Fehér törpék - szépséghibával. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. p. 17. Sky and Telescope, 1988. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

BOTH Előd: Bolygóközi vándorok. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 17-18. Marsról származó, a Földön talált meteoritok. Sky and Telescope, 1988. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

BOTH Előd: Pontosabb extragalaktikus távolságok. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 18-19. Sky and Telescope, 1988. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

BOTH Előd: Változatlan bolygópályák. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. p. 19. Sky and Telescope, 1988. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

BOTH Előd: Miért szegény jégben a Plútó? = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 19-20. Sky and Telescope, 1988. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Yanaka (1988r). = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. p. 20. Forrás: IAU Circular. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Yanaka (1989a). = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. p. 20. Forrás: IAU Circular. Csillagászati hírek. [KSZ.]

SÁGODI Ibolya: Szabadszemes objektumok 1988-ban. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1989 december. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

POITEVIN, Patrick: Üstökösök fényességbecslési módszerei. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 26-27. Összeállította: Zalezsák Tamás. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. p. 27. Újabb napsúroló üstökösök.; P/Ge - Wang (1988o). [SRG.]

Meteorok 1988. november - december. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

HEVESI Zoltán: MMTÉH meteorfotó adatbázis. 1. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

Meteoros rövidhírek. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. p. 33. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A meteorok fizikája. 1. (Az "egytest modell". 1.) = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1988. december. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. p. 37. [SRG.]

MOLNÁR, Ivan: A Csehszlovákiai okkultáció-észlelésekről. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

VASKÚTI György Kettőscsillagok 1988. november - december. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 40-42. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 43-46. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Egy hazai változóészlelés-sorozat a XIX. sz. végén. 1. Schwab Frigyes kolozsvári megfigyelései. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 47-50. [SRG.]

LOVI, George: "Meghívás" az Imbriumhoz. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. pp. 51-52. Sky and Telescope, 1987. júl. Ford.: Katona János. [SRG.]

CHAPLE, Glenn F.: A Canis Minor kettőscsillagai. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. p. 52. Deep Sky Monthly Vol. 5. No. 3. Ford.: Kocsis Antal. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1989. március. = Meteor 19. 1989. febr. 2.(152.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Jürgen Rendtel all-sky kamarás fotója. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. címlap, p. 14. 1988 tavaszán készült kép. [KSZ.]

Újjáalakult a Magyar Csillagászati Egyesület. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 1-4., 24. 1989. február 19-én. Az egyesület elnökségének és titkárságának névsora, bemutatása. Az alakuló ülésen belépett tagok névsora. Az MCSE tiszteletbeli tagjai lettek: Debreczeni István, Farkas László, Guman István, Kulin György. Almár Iván és Ponori Thewrewk Aurél üdvözlő leveleivel. [KSZ.]

KÖHLER, Peter: A Meniscas 180. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 5-6. Jeaner Rundschau 1985/3. Ford.: Tüdős Balázs. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Ötletek kezdő asztrofotósoknak. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

ISKUM József: Sajátfókuszú vezetés. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. p. 8. [SRG.]

SÁRI Gyula: Osztottkörök egyszerű beállítása. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

ISKUM József: Mattüveges élesreállítás. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. p. 9. [SRG.]

BOTH Előd: Halványodik az SN 1987A. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. p. 10. Sky and Telescope, 1989. febr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

BOTH Előd: Az óriástávcső kupolája. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 10-11. A 10 m-es Keck-távcső. Sky and Telescope, 1989. febr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

BOTH Előd: Gyors pulzárok gömbhalmazokban. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. p. 11. Sky and Telescope, 1989. febr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

BOTH Előd: Mindenféle - egy mondatban. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 11-12. Sky and Telescope, 1989. febr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

BOTH Előd: Széndioxidtartalmú marskőzet. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. p. 12. Sky and Telescope, 1989. febr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

BOTH Előd: Kísérőjét felfaló pulzár. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 12-13. Sky and Telescope, 1989. febr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

BOTH Előd: Zöld út a Mount Grahamnak. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 13-14. Sky and Telescope, 1989. febr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

BOTH Előd: Hiszem, ha látom. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. p. 14. Mesterséges sarki fény. Sky and Telescope, 1989. febr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold 1989. január. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1989. január. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

ORHA Zoltán: Bolygók. Jupiter 1988. július - november. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1989. január. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

PALKÓ Gyula: Okkultációs megfigyelések Csapon. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Térképek üstökösök fényességbecsléséhez. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

FODOR Ferenc: Perseidák ’88. 2., Teleszkópikus megfigyelések., A Perseidák radiánspontjai. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

FARKAS Ferenc - TEPLICZKY István: (Meteor)megfigyelők találkozója Mogyorósbányán. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. p. 30. MMTÉH találkozó 1989. április 29-én lesz. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 31-32. Megjelent a Meteor Channel 1988/2-es száma, a MMTÉH angol nyelvű kiadványa. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A meteorok fizikája. 2. (Az "egytest modell". 2.) = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 33-34. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1988. december - 1989. január. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Vendégcsillag. A nóvakeresők rovata. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Egy hazai változóészlelés-sorozat a XIX. sz. végén. 2. (Schwab Frigyes kolozsvári megfigyelései.) = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 39-42. [SRG.]

BERENTE Béla: Mély-ég objektumok 1988. december - 1989. január. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Égi séták. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A csillagászat történelmi szemmel. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 47-48. Az új, csillagászattörténeti rovat bevezetője. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Hordozható és zsebnapórák előzetes jegyzéke. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. pp. 48-51. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1989. április. = Meteor 19. 1989. márc. 3.(153.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József napfotója látható. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. címlap, p. 5. 1989. jan. 15-én készült 155/1035-ös Newton távcsővel. [KSZ.]

TARACSÁK Gábor: Az MCSE céljai és tervei. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 1-2. [KSZ.]

MIZSER Attila - HORVÁTH Ferenc: Észlelők és távcsőépítők figyelmébe! Meteor ’89 észlelőtábor. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 3-4. Ráktanyán, 1989. jún. 30. - július 7. között rendezendő táborról. [KSZ.]

Kis képtelen csillagászat. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 4-5. Tanulók aranyköpéseiből és dolgozataiból összeállította: Palkó Gyula. [KSZ.]

Fotómelléklet. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. p. 5., 4 t. [KSZ.]

BOTH Előd: Elhanyagolt észlelési területek. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 6-7. A Sky and Telescope 1988. novemberi száma alapján. [KSZ.]

MIZSER Attila: Észleléseink hitele. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. p. 8. [KSZ.]

CSATLÓS Géza: A Cassegrain-távcső. 1. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 9-13. [KSZ.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁRNÉ MOLNÁR Éva: Fortepan filmek kémiai érzékenyítése. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 13-16. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. p. 16. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold 1988. december - 1989. február. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 17-19. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1989. február. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 20-21. [KSZ.]

ORHA Zoltán: Bolygók. Mars - 1988. augusztus. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 22-24. [KSZ.]

TEPLICZKY István: MMTÉH ’88. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 25-27. [KSZ.]

Perseidák ’88: ellentmondásos maximum. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 28-29. Sky and Telescope 1988. decemberi számából, ford.: Deli Judit. [KSZ.]

Pörgő meteorok. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 29-30. Sky and Telescope 1989. januári számából ford.: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

Bemutatjuk az IMO-t. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 30-31. International Meteor Organization. Meteormegfigyelők Nemzetközi Szervezete. Ford.: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Harmadízben az 1990-es napfogyatkozásról. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 32-35. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. 1989. februári észlelések. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. p. 35. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változócsillagok. Kérések észlelőinkhez. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

MIZSER Attila: Változós hírek, érdekességek. AAVSO Bulletin 52.; Észleléseink a Hipparcos programban.; SN 1989B az NGC 3672-ben. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

PVH-találkozó Kecskeméten. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. p. 39. 1989. április 22-én lesz. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Galaktikus nóvák 1600-1988. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. p. 40. A nóvák égi elhelyezkedése. Jórészt a Tejútban koncentrálódnak. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: EK Cephei: gravitációelméleteink egyik tesztelési lehetősége. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

MIZSER Attila: Változós találkozó Brnóban. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. p. 43. 1989. március 18-19. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Az 1914. évi nyírségi meteorhullásokról. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. pp. 44-48. A kisvarsányi (ma Varsánygyüre) és nyírábrányi meteoritokról. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1989. május. = Meteor 19. 1989. ápr. 4.(154.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: napfoltcsoport 1989. márc. 31-én. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. címlap, p. 18. Iskum József készítette 100/1000-es refraktorral. [KSZ.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1989. június. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. első belső borító. [SRG.]

Kedves Olvasónk! MCSE-hírek. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. p. 1. A Fővárosi Bíróság 1990. márc. 31-i dátummal bejegyezte az Egyesületet. [KSZ.]

WILLIAMS, Thomas R.: Amatőrcsillagászok galaxisa. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 2-6. 53 külföldi amatőrcsillagász rövid életrajza. Sky and Telescope, 1988. nov. Ford.: Both Előd. [SRG.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁR Tiborné: Égi jelenség vagy műtermék. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 7-9. Asztrofotózásról. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Üstökösmegfigyelés radarral. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. p. 10. Az IRAS-Araki-Alcock és a Halley megfigyelése. Sky and Telescope, 1989. márc. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Százéves szupernóva. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. p. 10. 1885-ben, az Androméda-ködben felrobbant szupernóvának a maradványa. Sky and Telescope, 1989. márc. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Szupernóva a relativitás mellett. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 10-11. Sky and Telescope, 1989. márc. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Flerciklus. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. p. 11. 153 napos. Sky and Telescope, 1989. márc. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Kisbolygókból származó meteorok. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 11-12. Sky and Telescope, 1989. márc. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Elmozduló szupernóvamaradvány. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 12-13. Az 1006-os szupernóváé. Sky and Telescope, 1989. márc. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Összeolvadó csillagok. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. p. 13. Sky and Telescope, 1989. márc. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A változékony Nap. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 13-14. Sky and Telescope, 1989. márc. Csillagászati hírek. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1989. március. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

Rendkívüli CSBK-találkozó! = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. p. 16. Salgótarjánban lesz, 1989. augusztus 17-20-ig. [SRG.]

ISKUM József: Napészlelések 1988-ban. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

ORHA Zoltán Bolygók. Mars - 1988. szeptember. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Üstökösök 1988-ban. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 22-26. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok 1989. január - február. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

JOBSE, Klaas: Meteorészlelés videokamerával. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 29-30. Ford.: Süle Gábor. [SRG.]

SPÁNYI Péter: A rádiós meteorészlelés hullámterjedési alapjai. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 31-35. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Nyári kisbolygóokkultációk. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1989. február - március. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

CSISZÁR Tiborné - CSISZÁRNÉ MOLNÁR Éva: Fotografikus nóvakeresés. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

SCHMIDT, H.: A bambergi Dr. Remeis Csillagvizsgáló és változócsillagok. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 44-45. BAV Rundbrief 1986/2. Ford.: Bucsi Gábor. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Mély-ég objektumok. 1989. február - március. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Égi séták. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 48-49. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Egy régi üstökösmegfigyelés. = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. pp. 50-52. Wells-üstökös (1882. I.). Gothard Jenő megfigyelése. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kulin György (1905-1989). = Meteor 19. 1989. máj. 5.(155.) sz. hátsó külső borító. Nekrológ. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József holdfelvétele látható. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. címlap, p. 7. 1988. ápr. 22-én készült 100/1000-es refraktorral. [KSZ.]

MIZSER Attila: Mentsük meg éjszakáink egét! = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 1. A fényszennyezésről. [SRG.]

HOLL András: MCSE-hírek. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 2. [SRG.]

SCHWEITZER, Emile: Egy változóészlelő távcsöve. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 3-7. BAFOEV, 1983/4. Ford.: Havassy Dóra. [SRG.]

Fotómelléklet. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 7., 4 t. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Szabályos felhőalakzat a Szaturnuszon. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 8. Astronomy, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Villámok visszfénye a Vénuszon. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 8-9. Astronomy, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Az 5 méteres jövője. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 9. Astronomy, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Tökéletes fedés. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 9-10. Egy fedési változó az Oph-ban. Astronomy, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A következő "óriás ugrás". = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 10. Astronomy, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Michiganban már győztek. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 10-11. A fényszennyezés ellenzői. Astronomy, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Nem mentik meg az SMM-t. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 11. Solar Maximum Mission. Astronomy, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Galaxisok a kozmikus ürességben. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 11. Astronomy, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A legfiatalabb szupernóvamaradvány. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 11. Az SN 1957D az M83-ban. Astronomy, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold. 1989. március. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 12-15. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1989. április. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A Galilei-holdak kölcsönös jelenségeinek megfigyelése 1985-ben. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

TEPLICZKY István - VÁMOSI László: Az áprilisi Lyridák rádiós maximuma. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 23. [SRG.]

HEVESI Zoltán: Meteorfotók - 1974 - 1988. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Építsünk teljes-égbolt kamerát! = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 25. [SRG.]

TEPLICZKY István: Nyári Perseida-észlelőtáborok. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 26. [SRG.]

Észlelőhétvége és MMTÉH-találkozó Mogyorósbányán. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 27. 1989. április 29. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 27. [SRG.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁRNÉ MOLNÁR Éva: A mikrometeorit-észlelés realitása. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

Nemzetközi meteoros találkozó hazánkban. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. p. 30. Balatonszárszón lesz, 1989. október 5-8-ig. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1989. január - április. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 31-35. [SRG.]

KOVÁCS István - MIZSER Attila: A PVH 18. találkozója. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 36-39. Kecskemét, 1989. április 22.; Janet A. Mattei levelével. [SRG.]

PAPP Sándor: Vizuális változóészlelés közepes távcsövekkel. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 41-42. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Galilei ’89 csillagászattörténeti expedíció. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 43-45. 1989. április 2-15., Olaszország. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Égi séták. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1989. július. = Meteor 19. 1989. jún. 6.(156.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: a salgótarjáni bemutató csillagvizsgáló. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) címlap, p. 5. [KSZ.]

MIZSER Attila: Szerkesztőségi levél. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 1-2. Kulin György munkássága. [KSZ.]

MIZSER Attila: Esztergomi találkozó. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 2. A Komárom megyei CSBK 13. találkozója 1989. június 10. [KSZ.]

KARDOS Mihály: Tisztelt szerkesztőség! = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 3. Az észlelések beküldéséről. [KSZ.]

FARKAS László: A "Lupus" csillagvizsgáló. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 4-5. [KSZ.]

KÁPLÁR Béla: Videó az amatőrcsillagászatban. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 5. [KSZ.]

MIZSER Attila: Magyarországi bemutató csillagvizsgálók. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 6-10. [KSZ.]

A Kutter-távcső. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 11-13. Külföldi források alapján összeállította: Iskum József. [KSZ.]

CSATLÓS Géza: A Cassegrain-távcső. 2. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 13-14. [KSZ.]

ZALEZSÁK Tamás: JD-számító program. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 15-16. Program számítógépre. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Egymilliárd csillag katalógusa. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 17. Sky and Telescope, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Két új műszer. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 17-18. A VLBA és a 3,58 m-es ESO távcső. Sky and Telescope, 1989. máj. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Rejtélyes felvillanás a Holdon. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 18. 1985, máj. 23-án. Sky and Telescope, 1989. máj. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Szilíciumvulkánok az Ión. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 18-19. Sky and Telescope, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Kénvulkánok a Vénuszon. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 19. Sky and Telescope, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Pulzár az SN 1987A-ban. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 19-20. Sky and Telescope, 1989. máj. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A KAO figyeli az SN 1987A-t. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 21. Sky and Telescope, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Új tévésorozat (az USA-ban). = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 21. A csillagászok címmel. Sky and Telescope, 1989. máj. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Pótolni kell a Green Banket. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 21-22. Sky and Telescope, 1989. máj. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Arecibo fejlesztése. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 22. Sky and Telescope, 1989. máj. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Kisbolygóból üstökös. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 22. 2060 Charon. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: "Földsúroló" kisbolygó. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 22. 1989 FC. Forrás: IAU Circular 4767. Csillagászati hírek. [KSZ.]

BARTHA Lajos, I.: Felhívás a világító felhők megfigyelésére. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 23-25. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1989 május. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 26-27. [KSZ.]

ORHA Zoltán: Bolygók. Vénusz - 1988/89. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 28-29. [KSZ.]

Binokulár Erdélybe. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 29. Egy 10x50-es binokulárra gyűjtési felhívás, Sajtz András számára. [KSZ.]

ORHA Zoltán: Mars - 1988 október - december. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 30-33. [KSZ.]

Rendkívüli CSBK-találkozó! = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 33. Salgótarjánban lesz, 1989. augusztus 17-20-ig. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Teljes holdfogyatkozás [1989.] augusztus 16/17-én. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 34-37. [KSZ.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok. 1989. március - április. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 38-40. [KSZ.]

FODOR Ferenc: Felhívás az Aquaridák észlelésére. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 40-41. [KSZ.]

HEVESI Zoltán - TEPLICZKY István: Perseidák ’88 - 3. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 41-44. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Meteoros kedvcsináló - kezdőknek. 1. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 44-46. [KSZ.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1989. május. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 47-49. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1989. április - május. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 50-51. [KSZ.]

Pécsi PVH-találkozó! = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 51. 1989. október 14-15-ig lesz. Valójában a megrendezés nem történt meg. [KSZ.]

MIZSER Attila: PVH 1988. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 52-55. [KSZ.]

MATTEI, Janet A.: Hipparcos, IUE és amatőr észlelések. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 55-57. JAAVSO 1988/1. Ford.: Mizser Attila. [KSZ.]

A viharos XY Leonis igazi természete. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. p. 58. Sky and Telescope 1988. júniusi számából. Ford.: Jäger Zoltán. [KSZ.]

BABCSÁN Gábor: Mély-ég objektumok 1989. április - május. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 59-60. [KSZ.]

BARTHA Lajos, I.: Csillagászati gyűjtemények Magyarországon. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 61-63. Eger, Szombathely, Debrecen, Tata, Tordas, Balatonfüred, Budapest, Miskolc, Érd, Esztergom, Rudabánya, Sárospatak, Sopron csillagászati múzeumai, csillagászati gyűjteményei, múzeumok csillagászati vonatkozású tárgyai. [KSZ.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1989. augusztus - szeptember. = Meteor 19. 1989. júl-aug. 7-8.(157-158.) sz. pp. 64., hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon: Szeiber Károly napfotója. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. címlap, p. 17. 1989. jún. 16-án készült 63/840-es refraktorral. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Csillagászat a közoktatásban. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

Ez történt Salgótarjánban. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 2-3. Magyar Amatőr Csillagvizsgálók I. Országos Találkozója és a CSBK rendkívüli találkozója, 1989. augusztus 17-20. [SRG.]

MIZSER Attila - TEPLICZKY István: Szerkesztőségi levél. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 4-5. Az országos CSBK szervezet megszűnéséről. [SRG.]

MIZSER Attila: Meteor ’89 észlelőtábor. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 6-7. Ráktanya, 1989. június 30 - július 7. [SRG.]

ROLOFF, Wolfgang: Amatőrtávcsövek felállítása. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 8-12. Astronomie und Raumfahrt 1988/6. Ford.: Fülöp Botond. [SRG.]

Megalakul a Planetary Society Magyar Barátainak Klubja. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. p. 12. [SRG.]

Víz nélküli kisbolygók. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. p. 13. Forrás: Planetary Report 1989/2. Fordította: Miklós György. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Napszélben főtt kisbolygók. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 13-14. Sky and Telescope, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Földközeli kisbolygó. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 14-15. 1989 FC. Sky and Telescope, 1989. júl. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Mégsem kisbolygó a Chiron? = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. p. 15. Sky and Telescope, 1989. júl. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Űr-hírek - röviden. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. p. 15. Sky and Telescope, 1989. júl. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Újabb feketelyuk-jelöltek. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 15-16. Sky and Telescope, 1989. júl. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A COBE vizsgálja az Ősrobbanást. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 16-17. Sky and Telescope, 1989. jún. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Nagy meteorit az Antarktiszon. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. p. 17. Sky and Telescope, 1989. jún. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Amatőr óriástávcső. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. p. 17. Kaliforniában, 1,8 m-es tükörrel. Forrás: JALPO, 1989. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. p. 18. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1989. április - május. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1989. június - július. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

ORHA Zoltán: Bolygók. Jupiter - 1988. december - 1989. január. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

Meteorok 1989. május - június. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

Perseidák ’88 - kettős maximummal. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

TEPLICZKY István: Táborozás Szent György-hegyen. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 30-31. 1989. augusztus 5-13. [SRG.]

FODOR Ferenc: Magashegyi észlelőtábor Bulgáriában. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 32-33. Rozsen Nemzeti Obszervatórium. [SRG.]

VINTS, Mark: A Perseidák (belga) teleszkópikus radiánsa. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. p. 34., 37. WGN 1989/3. Fordította Fodor Ferenc. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1989. június - július. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: NSV 03005: egy amatőr hosszúperiódusú fedési kettőst fedezett fel! = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 38-41. Daniel H. Kaiser amerikai amatőrcsillagász felfedezéséről. [SRG.]

Két egyszerű blink-komparátor. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 42-44. W. Liller, B. Mayer kötete alapján összeállította: Mizser Attila. [SRG.]

JÄGER Zoltán: Fedési változó észlelések (1989 első félév). = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. p. 45. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Mély-ég objektumok 1989. június - június. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Kulin György könyveinek bibliográfiája. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 49-51. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Előkerült az egri Specula kétszáz éves számlája. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 51-52. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1989. október. = Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: a Diana utcai napóra, Mizser Attila felvétele. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) címlap, p. 4. [KSZ.]

MIZSER Attila: Egy "felújított" napóra. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 1. A budapesti Diana utcai általános iskola falán található napóráról. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 2. [SRG.]

Kedves Olvasónk! = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

SARLÓS János - FORGÁCS József: Mogyorósbánya. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 5. Észlelőtábor 1989. július 27- augusztus 8. [SRG.]

HORVÁTH Ferenc: Ráktanya. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 5. Észlelőtábor 1989. július 21-28. [SRG.]

Orgovány. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 5-6. A kecskeméti planetárium Orgoványon rendezett észlelőtáboráról, 1989. július 28 - augusztus 10. [SRG.]

SPÁNYI Péter - ZALEZSÁK Tamás - TEPLICZKY István: Oracsbitu ’89. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 6. Országos Amatőrcsillagász Biciklitúra 1989. július 10-15. [SRG.]

BALKÓ Zsolt: Pénzesgyőr. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 6. Perseida 2000 Amatőrcsillagász Baráti Klub összejövetele, 1989. augusztus 4-13. [SRG.]

HOLLIS, A. - MCADAM, D. - MILES, R.: Fotografikus asztrometria rövid fókuszú objektívekkel. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 7-10. Ford.: Spányi Péter. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Nyugodt a Tejútrendszer középpontja. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 11. Sky and Telescope, 1989. jún. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A Hold légköre. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 11-12. Sky and Telescope, 1989. jún. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Amikor a Nap megvadult. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Fiatal gyűrűk. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 12-13. Sky and Telescope, 1989. júl. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Barna törpék? = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 13. Sky and Telescope, 1989. júl. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Jeges vulkánosság nyomai. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 13. Forrás: Planetary Report, 1989/2. Fordította: Miklós György. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Újjászülető csillag. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 14. Astronomy, 1989. máj. Csillagászati hírek. [KSZ.]

A Voyager-szondák eredményei videokazettán. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 14. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold 1989. június - augusztus. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 15-18. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1989. augusztus. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

Üstökösök. Brorsen-Metcalf (1989o). = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 21. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Holdfogyatkozás augusztus 16/17-én. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

A Meteor ’89 észlelőtábor felvételeiből. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. 4 t. [SRG.]

Meteorok 1989. július. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

TEPLICZKY István: Az Aurigidák rádiós maximuma. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Milyen magasan tűnnek fel a meteorok? = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 28-30. A WGN 1988/2. alapján. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Taurida kedvcsináló. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1989. június - augusztus. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 32-35. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás - MIZSER Attila: Változócsillagok 1989. június - augusztus. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 38. [SRG.]

EVANS, Robert: Az SN 1989B vizuális felfedezése. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 39. The Astronomer, 1989. márc. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

FIDRICH Róbert - KOVÁCS István: Törpe nóva maximumok 1987. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: A Leonidák "elveszett" maximuma a magyar krónikákban. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 43-45. Történelmi Leonida-észlelések., A magyarországi feljegyzések adatai. (1765. novemberéből.) [SRG.]

PAPP Sándor: Őszi ég alatt. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

Az őszi ég fényes üstököse. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 48. Az Okazaki-Levy-Rudenko (1989r) üstökös. [SRG.]

KOVALICZKY István - KÖNNYŰ József - MIZSER Attila: MCSE Uránia Csillagvizsgáló Hálózat. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. p. 48. Magyar Amatőr Csillagvizsgálók első országos találkozója, Salgótarján 1989. augusztus 17-20. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1989. november. = Meteor 19. 1989. okt. 10.(160.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Peter Jenniskewns forgószektoros tűzgömbfelvétele. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. címlap, p. 20. 1989. aug. 13-án készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: Amatőrök - és bemutató csillagvizsgálók. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

Téli észlelőtábor Ráktanyán! = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 2. 1989. december 27 - 1990. január 3. [SRG.]

Újdonságok a Neptunuszról. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 3-4. A Spaceflight, Sky and Telescope 1989. októberi száma alapján írta: B. E. [Both Előd]. [SRG.]

BORTLE, John: Napsúroló üstökösök - óriások és törpék. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 5-7. Sky and Telescope, 1989. máj. Ford.: Zal [Zalezsák Tamás]. [SRG.]

Meteor Évkönyv 1990. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 8-9. Részlet a kiadványból. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: A Jupiter-holdak tánca. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 10-11. Program számítógépre. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: Napfáklyák: hangyabolyok hangyák nélkül. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 12-15. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A HST programjából. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 16. Sky and Telescope, 1989. szept. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Nemzetközi űrtávcső tervek. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 16. Sky and Telescope, 1989. szept. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Optikai apertúra szintézis. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 16-17. Sky and Telescope, 1989. szept. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A Naphoz hasonló csillag. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 17. HD 44594. Sky and Telescope, 1989. szept. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Hogy tűnt el a Mars légköre? = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 17-18. Sky and Telescope, 1989. szept. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Az asztrofotográfia alkonya. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 18. Sky and Telescope, 1989. aug. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Vandalizmus az obszervatóriumok ellen. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 18-19. Sky and Telescope, 1989. aug. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Viszlát, Halley! = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 19. Sky and Telescope, 1989. aug. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Láthatatlan planetárisok. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 19. Sky and Telescope, 1989. aug. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: 75 millió Green Banknek. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 19. Sky and Telescope, 1989. szept. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Eltűnt a SEB. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 19-20. IAU Circular 4863. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Minden idők legnagyobb flerje. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 20. 1989. aug. 16-án. Sky and Telescope, 1989. okt. Csillagászati hírek. [KSZ.]

SCHREITER, Michael: 25 éves a Falkauer Atlas. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 20. Forrás: Jenaer Rundschau, 1989/2. Fordította: Both Előd. Csillagászati hírek. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1989. szeptember. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Üstökösök 1989. szeptember. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 23-24 . [SRG.]

TEPLICZKY István - WIESZT Krisztián: Meteorok 1989. augusztus. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 25-29. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 29-30. Összeállította: Both Előd. [SRG.]

ZISCHE, Eberhard: Az AB Tauri vizuális megfigyelése. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 31. Ford.: Fülöp Botond. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. Megmentették a Hipparcost. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 32-33. A Spaceflight és az ESA körlevele alapján összeállította: Both Előd, Mizser Attila. [SRG.]

MIZSER Attila: A PVH 19. találkozója. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 34. Budapest, 1989. október. 14. [SRG.]

Kataklizmatikus zűrzavar. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 35-38. A mágneses Nova Cygni., Egy talányos planetáris köd., Az R Aquarii változó arca. A Sky and Telescope 1986. decemberi és 1988. augusztusi számai alapján összeállította: Hegedüs Tibor. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1989. augusztus - szeptember. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

SZOBOSZLAY Endre: Érdekességek az iszlám csillagászat történetéből. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Kepler-kézirat Szombathelyen. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 44-45. A Smidt Múzeum ritkaságáról. [SRG.]

BARTHA Lajos, i.: Könyvajánlat. Daniel, St. J. H. Chr.: Sundials (Napórák). 1986. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. p. 45. [SRG.]

Könyvajánlat. Csaba György Gábor: Égitestek. Búvár Zsebkönyvek 1989. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

KOCSIS Antal: Chaple íve - kutatás a h1470 kettőscsillag után. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

Jelenségnaptár 1989. december. = Meteor 19. 1989. nov. 11.(161.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. címlap, hátsó külső borító. [KSZ.]

TEPLICZKY István - MIZSER Attila: Kedves Olvasónk! = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 1-2. A Meteor előfizetéséről. [SRG.]

MIZSER Attila - HORVÁTH Ferenc: Ráktanyai tervek. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 2-3. Egy állandó csillagvizsgáló építéséről. [SRG.]

SZARKA Levente - E. KOVÁCS Zoltán.: Szakkörvezetői minősítő tanfolyam Kecskeméten. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 4. 1989. augusztus 24-27. [SRG.]

MOSCH, Jörg: Új Zeiss-binokulárok. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 5-6. Jeaner Rundschau 1985/1. Ford.: Tdb [Tüdős Balázs]. [SRG.]

Sarkifény látszott hazánkból! = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 6. 1989. október 20-án (Budakeszi, Esztergom) és november 17-én (Mezőfalva, Kecskemét, Salgótarján). [SRG.]

TEY [TEPLICZKY István]: Észlelési programajánlat. Az éjszakai égbolt állapota. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 7. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Újdonságok a Plútóról. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 8-9. Sky and Telescope, 1989. okt. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A 28 Sgr fedés első eredményei. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 9. Sky and Telescope, 1989. okt. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Hubble évforduló. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 9-10. Sky and Telescope, 1989. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Óriás CCD. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 10. 2048x2048 képelemből áll. Sky and Telescope, 1989. okt. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Felgyorsult a Rák-pulzár. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 10. Sky and Telescope, 1989. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Fiatal üstökös a Halley? = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 10. A Planetary Report 1989/4. számából fordította Miklós György. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Gyakori ütközések az Oort-felhőben. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 10. A Planetary Report 1989/4. számából fordította Miklós György. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Amatőrcsillagászokról elnevezett új kisbolygók. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 11. A Sky and Telescope alapján összeállította: Ujvárosy Antal. [SRG.]

DÁN András: Új amatőrcsillagász szervezet. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 12. International Amateur Astronomers Network. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1989. szeptember - október. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 13-15. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1989. október. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 16. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Bolygók. Jupiter, Szaturnusz. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 17-20. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Üstökösök. 1989. október. Okazaki-Levy-Rudenko (1989r). = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 21. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1989. szeptember - október. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 22-24. Holdfogyatkozás 2., Plejád-fedés., Kisbolygók., Az 1988. március 24-i Irene-AGK3+19 1171 fedésének eredményei (EAON feldolgozás). [SRG.]

[Fotómellékletek.] = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. 4 t. [SRG.]

WIESZT Krisztián: Meteorok 1989. szeptember. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Nemzetközi Meteoros Konferencia Balatonföldváron. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 27-29. Balatonföldvár, 1989. október 5-8. [SRG.]

WHIPPLE, F. L.: A meteorcsillagászat néhány problémája. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 29-31. Whipple cikke alapján írta: Kondorosi Gábor, Posztobányi Kálmán. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1989. szeptember - október. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 32-34. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1989. szeptember - október. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

NAGY Zoltán: Az időszak érdekesebb eseményei. Változócsillagok. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 37. [SRG.]

BÖHME, Dietmar: A mü Cephei fotoelektromos megfigyelései 1982-1989. között. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 38-39. Ford.: Fülöp Botond. [SRG.]

VERDENET, Michel: A nagy távcsővel való észlelés előnyei és nehézségei. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 40-42. BAFOEV. Ford.: Havassy Dóra. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Hell Miksa sírjánál jártam. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 43-45. A Bécs közeli Maria Enzensdorfban. [SRG.]

BARTHA Lajos, i.: Egy másik napóra felújítása. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. p. 46. Egy londoni napóráról. [SRG.]

PAPP Sándor: Észlelés a téli égbolt alatt. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1990. január. = Meteor 19. 1989. dec. 12.(162.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Szupernóva az NGC 3627-ben (M66). = Meteor Gyorshírek 1989. 1. sz. p. 1. 1989. febr. 13-i dátummal. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: R Coronae Borealis. = Meteor Gyorshírek 1989. 1. sz. p. 1. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: P/Comet Brorsen-Metcalf (1989c). = Meteor Gyorshírek 1989. 2. sz. p. 1. 1989. júl. 18-i dátummal. Az 1989. júl. 4-én felfedezett üstökös adatai és koordinátái. Forrás: TA EWC 107. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Újabb szupernóva az M58-ban! = Meteor Gyorshírek 1989. 2. sz. p. 1. Az 1989. jún. 28-án felfedezett szupernóva adatai. Az IAU Circular 4802 alapján. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Rendkívüli CSBK-találkozó Salgótarjánban. = Meteor Gyorshírek 1989. 2. sz. p. 1. 1989. aug. 19-én lesz. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Jubileumi PVH-találkozó Pécsett. = Meteor Gyorshírek 1989. 2. sz. p. 1. A 10 éves PVH találkozója 1989. okt. 14-15-én lesz. Valójában a rendezvény nem történt meg. [KSZ.]

Mzs - Szs [MIZSER Attila - SZABÓ Sándor] R Coronae Borealis. = Meteor Gyorshírek 1989. 3. sz. p. 1. 1989. aug. 8-i dátummal. [KSZ.]

Mzs - Szs [MIZSER Attila - SZABÓ Sándor] GK Persei. = Meteor Gyorshírek 1989. 3. sz. p. 1. [KSZ.]

Mzs - Szs [MIZSER Attila - SZABÓ Sándor] Kisbolygóokkultáció. = Meteor Gyorshírek 1989. 3. sz. p. 1. 1989. szept. 1-én a 89 Julia fed egy 6 magnitúdós csillagot. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Comet Okazaki-Levy-Rudenko (1989r). = Meteor Gyorshírek 1989. 4. sz. p. 1. 1989. szept. 13-i dátummal. [KSZ.]

Zavar a Jupiter Déli Egyenlítői Sávjában. = Meteor Gyorshírek 1989. 4. sz. p. 1. [KSZ.]

A PVH-találkozó új helyszíne. = Meteor Gyorshírek 1989. 4. sz. p. 1. Az 1989. okt. 14-15-re Pécsre tervezett találkozó elmarad. 1989. okt. 14-én Budapesten lesz a találkozó. [KSZ.]

Mzs-Zal [MIZSER Attila - ZALEZSÁK Tamás]: Comet Helin-Roman-Alu (1989v). = Meteor Gyorshírek 1989. 5. sz. p. 1. 1989. nov. 13-i dátummal. [KSZ.]

Mzs-Zal [MIZSER Attila - ZALEZSÁK Tamás]: Holdészlelési éjszaka november 18-án. = Meteor Gyorshírek 1989. 5. sz. p. 1. Az Uránia Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

Mzs-Zal [MIZSER Attila - ZALEZSÁK Tamás]: Észlelő hétvége Ráktanyán. = Meteor Gyorshírek 1989. 5. sz. p. 1. Dec. 27. és jan. 3. között lesz. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Comet Aarseth-Brewington (1989a1). = Meteor Gyorshírek 1989. 6. sz. p. 1. 1989. nov. 29-i dátummal. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Sarkifény-észlelők figyelmébe! = Meteor Gyorshírek 1989. 6. sz. p. 1. "Az október 20-i ill. november 17-i fényes srakifények észlelőit kérjük, mielőbb küldjék el beszámolóikat..." [KSZ.]

SCHALK Gyula: Dr. Kulin György 1905-1989. = Népművelés 36. 1989. júl. 7. sz. p. 37. "Olyan súlyos egyéniség volt, akihez hasonlót a francia Flammarion óta nem mutatott fel Európa, és akihez hasonlót egy tudományágban legfennebb csak egyet ad számunkra egy évszázad." [KSZ.]

TÓTH Imre: Képeket sugároz a Mars egyik holdjáról a Phobos-2 szonda. = Népszava 117. 1989. febr. 23. 46. sz. p. 10. [TIM.]

TÓTH Imre: Kik felelősek a Phobos-2 űrszonda "elvesztéséért"? = Népszava 117. 1989. jún. 20. 143. sz. p. 9. [TIM.]

(jankovszky): Holnap hajnalban ősz. = Népszava 117. 1989. szept. 22. 224. sz. p. 16. A csillagászati ősz kezdete, csillagtérképpel. [SRG.]

Felrobbant egy hordozórakéta - 50-en meghaltak. Az űrkutatás történetének fekete napja 1980-ban. = Népszava 117. 1989. szept. 29. 230. sz. p. 3. [SRG.]

Hiba az Atlantiszon. Késve az indul a Galileo a Jupiterhez. = Népszava 117. 1989. okt. 12. 241. sz. p. 16. [SRG.]

A távcsövek világa. = Népújság 40. 1989. ápr. 21. 93. sz. p. 5. "Az utóbbi két évtizedben a csillagászat óriási fejlődésen ment keresztül, amely példátlan az emberi ismeretek eddigi történetében. Sokan azt vallják, hogy ez a fejlődés egyenértékű a Galileit és korát követő három évszázad haladásával. Az ipari kutatás és tervezés eredményei megnyitották az utat az óriástávcsövek hatásfokának növelése előtt. A számítógépek pedig forradalmasították a csillagászati számítási eljárásokat. Mostani összeállításunk az asztrológia [! asztronómia] néhány érdekes eredményébe nyújt betekintést olvasóinknak. [...] Newton 1672-ben mutatta be első, csillagászati célokra is alkalmas tükrös távcsövét az angol tudóstársaságnak. (Ez idő tájt készült el hazánkban is az első tükrös távcső, Kéry Ferenc, a nagyszombati egyetem fizikatanára készítette.) ..." [HAI.]

Karambolveszély a műholdak között. Mi lesz 50 év múlva a Földön? = Népújság 40. 1989. ápr. 21. 93. sz. p. 5. "Több mint 3000 űreszközt indítottak útnak 1957 óta. Java részük időközben üzemképtelenné vált vagy megsemmisült, de az aktív mesterséges holdakon kívül jelenleg több ezer roncsdarab is Föld körüli pályán kering. Ez utóbbiak veszélyeztethetik a jövőben a pályára állítandó műholdakat, űrhajókat és űrállomásokat. Amerikai szakértők szerint nagyobb összeütközésre már 10-20 éven belül számíthatunk, a mesterséges holdak további szaporodásával pedig 50 esztendő múlva a Földet roncsdarabok övezete veszi majd körül, 500-1200 kilométeres magasságban. Az ütközésveszély mérséklése végett elsősorban azt javasolják, hogy csökkentsék a műholdak számát. ..." [HAI.]

Hogyan fedezik fel az üstökösöket? Ellenőrzés csillagászati atlasszal. = Népújság 40. 1989. ápr. 21. 93. sz. p. 5. "Bizonyára kevesen tudják, hogy számos híres üstököst amatőrök fedeztek fel, ehhez ugyanis egyáltalán nincs szükség különlegesen nagy teleszkópokra, már akár egy 25-szörös nagyítású, 10 centiméter átmérőjű binokulár is megteszi. Egy-egy "gyanús" objektum észrevételekor az első feladat az, hogy meggyőződjünk róla: nem egy távoli gömbhalmaz vagy extragalaktika került-e a látómezőbe? Az ellenőrzés céljára a megfelelően részletes csillagászati atlasz használandó.
Az égboltot persze nem vaktában, véletlenszerűen kell átfésülni, hanem bizonyos előre meghatározott tartományokban. A látómező legalább 3-4 fokos, vagyis hat-nyolc teliholdnak megfelelő átmérőjű területet mutasson. Az eget a kiválasztott területen úgy kell vízszintesen vagy függőlegesen végigpásztázni, hogy a csövet mindig csak fél látómezővel toljuk el, vagyis az előbb és a később látott területek egymással átfedésbe legyenek. ..." [HAI.]

Szupernova vagy szökőár? Új elméletek a sárkánygyíkok pusztulásáról. = Ország Világ 33. 1989. júl. 19. 29. sz. p. 23. A cikk vitatja a meteoritbecsapódás-elméletet a sárkánygyíkok kipusztulásáról. [SRG.]

A Buran automatikusan repül a Mir-állomáshoz. = Ország Világ 33. 1989. aug. 2. 31. sz. p. 13. Beszélgetés Jurij Szemjonov a Buran űrrepülőgép és a Mir főkonstruktőre valamint Borisz Gubanov a szovjet mamutrakéta az Energija főkonstruktőrével. [SRG.]

HORVÁTH András: A vörös égitest vonzása. = Ország Világ 33. 1989. okt. 18. 42. sz. pp. 22-23. Csatornák a Marson?; A 21. században leszállunk a Marsra.; A Phobosra szállás elmaradt. [SRG.]

J. T.: Naprendszerünk, a kényelmes sarok. = Pajtás 44. 1989. nov. 24. 32. sz. pp. 2-11., 14-15., 18-21., 30-31., címlap. Rövid hírek: Szaturnusz fotója. p. 3.; A furcsa bolygó. A Mars. pp. 4-5.; Jupiter, a leghatalmasabb. pp. 6-7.; Jó öreg kísérőnk. A Hold. pp. 8-9.; Benjámin László: Mi van a Hold túlsó felén? Részlet /Vers/. p. 10.; Verne, Jules: Utazás a Holdba. (részlet) p. 11.; A kék bolygó. A Föld közelről. pp. 14-15.; Tudod-e, hogy... pp. 18-19.; -trencsényi-: Űrséta. pp. 20-21.; A pipázó csillag. Orion-köd. pp. 30-31.; A Titán titka. p. 31; Kozmikus hanglemez. A Szaturnusz gyűrűrendszere. p. 31. [SRG.]

Fejjáték. = Pajtás 44. 1989. nov. 24. 32. sz. pp. 26-27. Figyelt, bizonyított. Naprendszerünk modellje.; Ki kattintott? Az Apolló-17 parancsnoki kabinja.; Égi TOTÓ. [SRG.]

CSER Gábor: Mi dolgunk a Marson? = Pajtás 44. 1989. szept. 28. 22. sz. pp. 6-7. Feltételezések a Mars használatáról (kutatóállomás, nyersanyag-lelőhely és kitermelés, gyógyítás, üdülés, pihenés, menedék ha a Föld végképp lakhatatlanná válna). [SRG.]

CSER Gábor: Majdnem csodák! Van itt valaki...? = Pajtás 44. 1989. nov. 30. 31. sz. pp. 14-15., címlap Rádióvevő-berendezés figyeli a Földön kívüli civilizáció esetleges adásait. [SRG.]

ROZMAN Béla: A csillagászati ismeretek helye az iskolai munkában. = Pedagógiai Műhely 15. 1989. 3. sz. pp. 57-59. "A csillagászat alaptudomány, s mint minden fontos, modern tudásanyaggal rendelkező témakör az oktatás fontos része kell hogy legyen. Ezen ismeretek elsajátítását a kreatív gondolkodást elősegítő lehetőségnek tartom, mellyel Szabolcs-Szatmár megyében eddig még nem próbálkoztak a tanítási gyakorlatban. Az általános iskola nem vagy alig foglalkozik ezen tudománnyal, holott lehetőségei, motivációs ereje óriási. Mai világunkban tehát szinte bűn nem kihasználni a csillagászatban rejlő lehetőségeket. Mire gondolok? Felgyorsult, modern világunk követeli az oktatástól a jó szakembert, a kreatívan gondolkodó személyiséget. Éppen a csillagászat és az űrkutatás jelentkezett eddig a kreativitás iránti igényével a legszembeötlőbben. Az évtizedes hagyományokkal rendelkező amatőr mozgalom pedig éppen eme óriási motivációs erőt tudja felmutatni, ..." [HAI.]

Gagarin nem mondhatta. = Repülés 42. 1989. jan. 1. sz. p. 15. A szovjet űrhajózás anomáliáiról. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Űrkutatás a Felkelő Nap országában. = Repülés 42. 1989. 11-12. sz. pp. 12-13. [SRG.]

VASNÉ TANA Judit: A naprendszer óriása. = Süni 5. 1989. márc. 3. sz. p. 15. A Jupiter. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Amatőrcsillagászat. = Süni 5. 1989. jún. 6. sz. p. 20. [SRG.]

Csillagképek. = Süni 5. 1989. okt. 10. sz. p. 21. Csillagászati programcsomagról. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A mágneses deklináció korai adatai a Kárpát-medencében. = Technikatörténeti Szemle 16. 1988-1989. pp. 91-103. [SRG.]

MÁRTA Ferenc: "A Halley-üstökös nyomában" című kiállítás [megnyitóbeszéde]. = Technikatörténeti Szemle 16. 1988-1989. pp. 177-181. A kiállítás a Nemzeti Múzeumban 1986. november 13-án nyílt meg, és 1987. dec. 31-ig látogathatták. [SRG.]

ZELDOVICS, Jakov Boriszovics: Keletkezhet-e a világmindenség a semmiből? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. jan. 1. sz. pp. 7-13. Fordította: Abonyi Iván. [PIR.]

(Dr. B. Z.): Az imbolygó csillagok elárulják bolygóikat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. jan. 1. sz. p. 33. [SRG.]

RÁSZLAI Tibor: Pázmány és a "philosophia naturalis". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. jan. 1. sz. pp. 42-44. "A Föld, melyről a világegyetemet érzékeljük, a ma átlagosan képzett emberének ugyanazt kínálja fel, mint amit Pázmány Péter a gráci egyetem katedrájáról oktatott. A különbség annyi, hogy a 20. század utolsó negyedében meglévő (átlagos) ismereteinket csak töredezett stílusban tudjuk artikulálni - szemben a majd négy évszázados fogalmazás logikai tisztaságával. A 16. század természetről vallott felfogását plasztikusan szimbolizálja az a tény, mely Grác városában játszódott le. Kepler akkor kényszerül távozni Styria székhelyéből, amikor Pázmány elfoglalta katedráját. Kopernikusz rendszerének magyarázója és védője a "provinciál gimnázium" matematikatanárságát Ferdinánd 1598-cal kezdődő kormányzása miatt kellett elhagynia.
A majdnem teljes lutheránus tartomány a Habsburg rekatolizációs törekvések mintaterületévé vált, s ennek egyik eszköze volt a jezsuiták irányította univerzitás. Pázmánynak kétéves filozófiai előadás-sorozata nem ment túl a szokásos Arisztotelész-kommentárokon, de Keplerhez képest - mai szemmel nézve! - visszalépést jelentett. Ugyanakkor sommásan törnénk pálcát természettudományos ismeretei fölött, ha: 1. nem helyeznénk el azokat a 16. század végéig tartó kozmológiai ívbe, s 2. eltekintenénk természetszemléletének egyedi vonásaitól. ..." [HAI.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Pázmány Péter (1570-1637). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. jan. 1. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

(B. Z.): A Hold járásának sziklába kövült nyomai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. febr. 2. sz. p. 76. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(G. A.): A Pioneer-10 a transzplútó nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. febr. 2. sz. p. 76. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SZÁSZ Gerő: Képmutató műholdak. Műholdas tv-adások vételi lehetőségei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. febr. 2. sz. pp. 85-88. [SRG.]

A lenyugvó Nap fénye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. febr. 2. sz. pp. 94-95. Folyóiratok. A Nature cikke alapján. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Csillagbölcsők porral és por nélkül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. márc. 3. sz. pp. 102-107. [PIR.]

VADÁSZ Vilmos - BOZÓ Pál: Mesterséges holdak új szerepben. Hazai kísérletek a műholdfelvételek agrometeorológiai alkalmazására. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. ápr. 4. sz. pp. 161-165. [PIR.]

(N. G.): Hová tűnt a Vénusz hője? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. ápr. 4. sz. p. 172. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A. I.): A neutrínó nyugalmi tömegének új mérési eljárása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. ápr. 4. sz. p. 172. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A világnak nincsen kezdete: a Vastű-elmélet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. ápr. 4. sz. pp. 188-189. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: Bízhatunk-e a Napban? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. máj. 5. sz. pp. 197-203. [PIR.]

BÉRCZI Szaniszló: Svédországi meteorkráterek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. máj. 5. sz. pp. 224-226. [SRG.]

(L. B.): Emmanuil Jakovlevics Vilkoviszkij: A rejtélyes kvazárok. (Gondolat Kiadó, Budapest, 1988.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. máj. 5. sz. pp. 239-240. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

(N. G.): Csak féligazság Newton gravitációs törvénye? Folyóiratok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. jún. 6. sz. pp. 42-44. "A gravitáció törvényének és a dinamika alaptörvényének felhasználásával Newton meg tudta indokolni, miért mozognak a bolygók Kepler törvényei szerint. Kortársai ámulattal néztek erre az emberre, aki törvényeivel világossá tette előttük a világegyetem rendjét. A gravitáció csodálatos törvényét azóta kétszer rendítették meg. Első ízben akkor, amikor Einstein előállt az általános relativitás téregyenleteivel, amelyekből Newton gravitációs törvénye speciális esetként volt levezethető. Napjainkban viszont elsősorban a csillagászok támadják, akik kételkednek a törvénynek a világegyetem távoli mélységeire való alkalmazhatóságában. Ez óriási jelentőségű, hiszen ha nagy távolságok esetén eltérés mutatkozna a Newton-féle gravitációs törvénytől, úgy teljesen tévesen írjuk le a makrokozmoszt. ..." A Bild der Wissenschaft 1989. 3. száma nyomán. [HAI.]

BALÁZS Béla: A Kozmosz kapuja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. júl. 7. sz. első belső borító. Húsz éve, hogy 1969. júl. 20-án, az amerikai Apolló-program elérte fő célját a Holdat. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: Rendező elvek a planetológiában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. júl. 7. sz. pp. 290-298. [PIR.]

ILLÉS Erzsébet: Jégholdak az óriásbolygók körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. júl. 7. sz. pp. 299-306. [PIR.]

ABONYI Iván: Newton, bolygómozgás, gravitáció. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. júl. 7. sz. pp. 307-312. [PIR.]

(B. Z.): Korlátlannak tűnő energiája van egy pulzárnak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. júl. 7. sz. p. 323. [SRG.]

(G. A.): Forgó ágy űrhajósoknak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. júl. 7. sz. p. 323. [SRG.]

WEINEK László: Újabb rajzok a Hold-kráterekről és tájakról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. júl. 7. sz. pp. 330-332. 100 éve... A Természettudományi Közlöny 1889. júliusi cikke. [PIR.]

DÜRR János: Magyarok a Holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. júl. 7. sz. p. 333., hátsó belső borító. [PIR.]

A Plútó kilép a homályból. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. júl. 7. sz. p. 334. Folyóiratok. A New Scientist cikke nyomán. [SRG.]

"Kitakaródzik" a Vénusz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. júl. 7. sz. pp. 334-335. Folyóiratok. A New Scientist cikke nyomán. [SRG.]

Voyager2 - irány a Neptunusz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. júl. 7. sz. p. 335. Folyóiratok. A Sky and Telescope cikke nyomán. [SRG.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Magyar tudósok, akikről krátereket neveztek el a Holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. júl. 7. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

BALÁZS Béla: Űrközelben az emberiség. Az űrkutatás és a társadalmi-gazdasági haladás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. aug. 8. sz. pp. 338-343. [SRG.]

HEGEDŰS Tibor: Kérdőjelek az általános relativitáselmélet körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. aug. 8. sz. pp. 358-362. "Az utóbbi évtizedben néhány fedési kettőscsillag a csillagászok és fizikusok egy részének megkülönböztetett figyelmét vonta magára. Úgy tűnik, pályájuk időbeli változása nem a newtoni mechanika egyes csillagmodelljeinek és az einsteini általános relativitáselméletnek megfelelően alakul! Ezért egy kanadai fizikus még az általános relativitáselméletnek egy új gravitációelmélettel való felváltását is javasolta! ..." [HAI.]

Kozmikus katasztrófa - 66 millió évvel ezelőtt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. aug. 8. sz. p. 363. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(B. Z.): Barnatörpére bukkantak a csillagászok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. aug. 8. sz. p. 365. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(M. M.): C. W. Tombough-P. Moore: A sötétség bolygója. A Plútó felfedezésének története. (Gondolat Kiadó, Budapest, 1989.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. aug. 8. sz. p. 384. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

HÁMOR Tamás - LANTOS Miklós: A Föld mágneses órája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. szept. 9. sz. pp. 404-406. [PIR.]

(G. A.): Esik a Phobos. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. szept. 9. sz. p. 407. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(N. G.): A Föld árnyékos oldala. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. okt. 10. sz. p. 462. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Lemeztektonika a Vénuszon? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. okt. 10. sz. p. 478. Folyóiratok. APriroda cikke alapján. [SRG.]

BÁLDI Tamás: A palócföldi zöldhomokkő-hegyek és az "égi mechanika". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. nov. 11. sz. pp. 522-524. [SRG.]

Voyager-2 - az utolsó találkozás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. nov. 11. sz. p. 537. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

GYŐRI János: A Naprendszer kozmológiája a 20. században. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. dec. 12. sz. pp. 540-547. [PIR.]

(N. G.): Útra kész a Galileo. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. dec. 12. sz. p. 569. [SRG.]

WEISSKOPF, Victor F.: Az egyszerűség nyomában (12.) A csillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. dec. 12. sz. pp. 577-581. Fordította: Abonyi Iván. [SRG.]

(A. I.): Stephen W. Hawking: Az idő rövid története. Fordította: Molnár István. (Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1989.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 120. 1989. dec. 12. sz. p. 583. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

1939. A Jupiter holdjairól. = Tudomány [5.] 1989. jan. 1. sz. p. 4. Ötven éve. Lassovszky Károly: A Jupiter tizedik és tizenegyedik holdja. Csillagászati Lapok, 1939. [KSZ.]

1939. Magyarokról elnevezett kisbolygók. = Tudomány [5.] 1989. jan. 1. sz. p. 4. Kulin György: Három új, magyar nevű kisbolygó. Csillagászati Lapok, 1939. "Az 1441 sorszámú és 1937 WA ideiglenes jelzéssel ellátott bolygó a nagy magyar matematikus Bolyai János nevének megörökítésére a Bolyai nevet kapta.; Az 1442 1937 YF kisbolygó Corvin Mátyásról nyerte a Corvina nevet.; Az 1445 1938 AF jelzésű kisbolygónak Wodetzky József professzorom javaslatára Konkoly nevet adtuk." - írja Kulin. [KSZ.]

KLIS, Michiel van der: Égi röntgenforrások kváziperiodikus fényességváltozásai. = Tudomány [5.] 1989. jan. 1. sz. pp. 10-17. [KSZ.]

Csillagzápor. = Tudomány [5.] 1989. jan. 1. sz. p. 52. A spirálgalaxisok karjaiban gyakori csillagképződésről. [KSZ.]

Isten szunyókál. = Tudomány [5.] 1989. jan. 1. sz. p. 53. A Naprendszerben lévő bolygók pályáinak stabil vagy kaotikus voltáról. [KSZ.]

WALKER, Jearl: Az optikai fényszóródás miatt látszik színesnek az égbolt. Műkedvelő tudomány. = Tudomány [5.] 1989. márc. 3. sz. pp. 80-83. Az égbolt színhatásainak magyarázata. A nappali ég kék, a horizontközeli égrész fehéres. A lenyugvó Nap vörös színű, felette színpompás fényhatásokkal. Ilyenkor a zenit környéke intenzíven kék. Bíborszínű folt jelenik meg néha napnyugtakor nyugaton. A keleti égen a földárnyék látható, bíbor árnyalattal övezve. [KSZ.]

BANKS, Peter M. - RIDE, Sally K.: A szovjet űrhajózás. = Tudomány [5.] 1989. ápr. 4. sz. pp. 10-18, címoldal. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Tittel Pál és kora. = Tudomány [5.] 1989. ápr. 4. sz. pp. 71-72. Varga Domokosné - Kanyó Sándor: Csillagkoronák éjféli barátja, Tittel Pál élete és működése. Bp. 1988. Akadémiai könyv ismertetése. [KSZ.]

BOTH Előd: Űrkutatás mindenkinek és keveseknek. = Tudomány [5.] 1989. ápr. 4. sz. pp. 74-75. Almár Iván: Mi dolgunk a világűrben?, Kozmosz könyvek. Móra kiadó, Budapest, 1988.; Surányi Miklós: Ismerkedés a műholdas televíziózással, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988. könyvek ismertetése. [KSZ.]

A Hold megismerésének történetéből. = Tudomány [5.] 1989. máj. 5. sz. pp. 4-5. Weinek László: A Holdleírás története. A Természettudományi Közlöny, 1889. alapján. [KSZ.]

LOGSDON, John M. - WILLIAMSON, Ray A.: Az amerikai űrprogram hordozóeszközei. = Tudomány [5.] 1989. máj. 5. sz. pp. 10-16. [KSZ.]

RÁKÓCZI Ferenc: Meteorológiai űrfelvételek. = Tudomány [5.] 1989. máj. 5. sz. pp. 49-50. Tänczer Tibor: Műholdmeteorológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. könyvének ismertetése. [KSZ.]

Biztonságos pálya. = Tudomány [5.] 1989. jún. 6. sz. p. 36. A mesterséges holdak pályái. [KSZ.]

Ír homály. = Tudomány [5.] 1989. jún. 6. sz. p. 38. A téli napforduló idején a kelő nap fényhatásai egy 5100 éves írországi sírépítményben. [KSZ.]

WIRTH Lajos: Évkönyv-fogyatkozás. = Tudomány [5.] 1989. jún. 6. sz. p. 50. Ismertetés - a terjedelmében csökkentett - a Csillagászati évkönyv az 1989. évre, Bp. 1988. Gondolat Könyvkiadó kiadásában megjelent évkönyvről. A negyvenedik évében járó évkönyv-sorozat nekrológja. [KSZ.]

AKAHITO, Antoni: Hogyan építsünk Planck-energiájú gyorsítót a Naprendszerben? Műkedvelő tudomány. = Tudomány [5.] 1989. jún. 6. sz. pp. 84-87. [KSZ.]

A sötét anyag nyomában. = Tudomány [5.] 1989. júl. 7. sz. pp. 35-36. [KSZ.]

AKASOFU, Syun-Ichi: A változékony sarki fény. = Tudomány [5.] 1989. júl. 7. sz. pp. 38-45., címoldal. [KSZ.]

DEVORKIN, David H.: Henry Norris Russel. = Tudomány [5.] 1989. júl. 7. sz. pp. 72-79. A csillagok színe és fényessége közötti kapcsolatot felismerő amerikai csillagász élete és munkássága. [KSZ.]

BOTH Előd: Galileitől az űrtávcsőig. = Tudomány [5.] 1989. aug. 8. sz. pp. 73-74. Dr. Horváth Árpád: A távcső regénye. Bp. 1988. Műszaki Könyvkiadó könyvismertetése. [KSZ.]

VASZJUTYIN, Vlagyimir V. - TYISCSENKO, Artur A.: A Föld színei a világűrből. = Tudomány [5.] 1989. szept. 9. sz. pp. 56-62. [KSZ.]

WOOSLEY, Stan - WEAVER, Tom: Az 1987-es nagy szupernóva. = Tudomány [5.] 1989. okt. 10. sz. pp. 18-26. A szupernóva jelenség fizikája, az SN 1987A észlelései alapján. [KSZ.]

Fogjuk rá a Holdra! = Tudomány [5.] 1989. okt. 10. sz. p. 38. George E. Williams, a mintegy 700 millió évvel ezelőtt lerakódott ausztráliai üledéksor 10-14 rétegenként erősödő rétegsorára újabb magyarázatot adott: ezt a Nap-Hold relatív helyzetétől alakuló árapály ciklusos változása okozhatta. Korábban (amint a Tudomány 1986. okt. sz. pp. 70-78. olvasható) ugyanő a naptevékenységgel magyarázta ugyanezt. [KSZ.]

HORVÁTH András: Fobosz: újabb szovjet űrkudarc? = Tudomány [5.] 1989. okt. 10. sz. pp. 39-40. [KSZ.]

SZILÁGYI Mihály: Csillagjárás a néprajz egén. = Tudomány [5.] 1989. okt. 10. sz. pp. 59-60. A magyar néprajz klasszikusai sorozatról általánosan és annak első kötetéről (Az ősi magyar hitvilág. Szerk. Diószegi Vilmos. Bp., 1971.) különösen írva: tárgyalja a magyar nép csillagászati nézeteit és hiedelmeit. [KSZ.]

BADASH, Lawrence: Vita a Föld koráról. = Tudomány [5.] 1989. okt. 10. sz. pp. 78-83. Az elmúlt háromszáz évben folytatott vita eredményeképpen, amelyben Ussher érsek, Hutton, Lord Kelvin, Rutherford, Boltwood és Holmes is rész vett, a Föld korát 4,5 milliárd évben állapították meg. [KSZ.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Fényszennyezés. = Tudomány [5.] 1989. nov. 11. sz. pp. 63-65., címoldal. [KSZ.]

Megalakult a Planetary Society Magyar Barátainak Klubja. = Tudomány [5.] 1989. nov. 11. sz. p. 125. A Planetary Society 1980-ban Kaliforniában alakult meg. Hazai tagozatát a Magyar Asztronautikai Társaság és az Uránia Csillagvizsgáló hozta létre. [KSZ.]

CECCATELLI, Stefano: Kepler platonizmusa Madách Imre műveiben. = Új írás 29. 1989. febr. 2. sz. pp. 97-101. "...Kepler a világegyetemet ugyanis az univerzális Harmónia összetett tagolásai alapján geometrikusan elrendezett kozmoszként fogja fel, amelynek középpontjában az újplatonikusan az istenséggel azonosított Nap képezi a biztos alapot, amely körül az égi szférák úgy forognak, mint saját tengelyük körül: "A Nap, amely a mozgó csillagok középpontjában helyezkedik el, mozdulatlan marad, és mégis mozgás forrása, magán viseli az atya és teremtő Isten képmását. Mozgatóerejét egy olyan közegen át osztja szét, amely tartalmazza a mozgó testeket, éppen úgy, akár az Atya teremt a Szentléleken keresztül." Ez a "közeg", amint ezt Kepler máshol elmagyarázza, valamiféle örvényből, vagy "haragos áramlásból áll, ami minden bolygót és talán az égboltot is magával sodorja, nyugatról keleti irányba." ..." [HAI.]

KÁLLAI Géza: Kövek, koronák, címerek. = Valóság 32. 1989. jún. 6. sz. pp. 93-100. A kozmikus jelképekről. A piramisok és a Szent Korona kozmikus vonásai. [SRG.]

Csillagködök világa. = Vas Népe 34. 1989. jún. 10. 135. sz. p. 12. [SRG.]

A Nap színe megváltoztathatja az időjárást. = Vas Népe 34. 1989. jún. 10. 135. sz. p. 12. [SRG.]

kósa: Égi henger lilás füsttel. Ufót láttak az éjszakában? = Vas Népe 34. 1989. nov. 28. 282. sz. p. 2. Pápai és szombathelyi hajnali észlelések egy fényes meteorjelenségről. [SRG.]

-kor: Lüktető fénykorong Vasvárnál. Az Esthajnalcsillag a "bűnös"? UFÓ! - UFÓ! - UFÓ! UFÓ! - UFÓ! - UFÓ! = Vas Népe 34. 1989. dec. 1. 285. sz. pp. 1-2. Napok óta sok beszámoló érkezett az esti égen látszó Vénusz bolygóról. A beszámolók közé repülőgépek és tűzgömbök okozta fényjelenségek is keveredtek. A cikk azzal zárul, hogy "Ezek szerint 90 százalék az esélye annak, hogy a Taurus izzó bolygó néhány grammos anyagszemcséi az UFO-jelenség okozói." [SRG.]

kozma: Ufót mért a radar? - A Tauridák trükkje. = Vas Népe 34. 1989. dec. 2. 286. sz. p. 2. A farkasfai meteorológiai állomáson észlelt különleges események. Itt a Tauridák-meteorraj tűzgömbjeivel magyarázzák a novemberben látott égi fényjelenségeket. [SRG.]

UFÓ-látók kerestetnek. = Vas Népe 34. 1989. dec. 2. 286. sz. p. 16. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület címére, Horváth József könyvtárosnak küldjenek beszámolót, akik látták a nov. 25-én hajnalban Vas megye légterén átszáguldó jelenséget. Dec. 11-én az MMIK-ban kerekasztal-beszélgetést szerveznek csillagászok, meteorológusok és repülőszakemberek és a szemtanuk bevonásával. [SRG.]

HORVÁTH József: "Csak a láng terjesztheti a lángot" Gothard Sándor 1859-1939. = Vasi Szemle 43. 1989. 4. sz. pp. 543-545., 547. [TUV.]

DOBRI Mária: Danubius Mysicus. = Vas megyei Könyvtári Értesítő 19. 1989. 1. sz. pp. 29-30. [KSZ.]

Kamkorder-csillag. = Video Magazin 5. 1989. 6. (23). sz. pp. 10-11. Inkább videós témájú a cikk, mint csillagászati, de a képek és a megemlített távcsőárak jellemzőek a korra. A videokamerák használatának lehetőségei az égi objektumok megfigyelésére. A lehetőségek igen szűkösek. Fő célpont a Nap és a Hold lehet. Keretes írásban megemlítik két kamerához használható távcső árát is. Celestron 90 (Makszutov-Cassegrain), objektív: 90 mm, tubushossz: 20 cm, ár: 1500 DM. Celestron 8, fókusz: 2030 mm, tubus: 40 cm, ár: 4500 DM (NSZK márka). [KIS.]

Címlapkép. = Wakond 1989. 4. sz. címlap. Tepliczky István a vízparton. [KSZ.]

A Wakond különleges 4. száma. = Wakond 1989. 4. sz. p. 1. Bevezető. [KSZ.]

Igaz történetek. Észlelési veszélyek. = Wakond 1989. 4. sz. p. 1. [KSZ.]

MOGYORÓSI Imre: Áuá, ez a sarki fény viszont igaz! = Wakond 1989. 4. sz. p. 1. Sarki fény Budakesziről 1989. okt. 20-án. [KSZ.]

Nyúvörld észlel! = Wakond 1989. 4. sz. p. 2. [KSZ.]

Teplector mint kertibútor. = Wakond 1989. 4. sz. pp. 2-3. Tepliczky István látogatásai Sülysápon. [KSZ.]

Vaktaritóóóópp! Műsorvezető: PéTótLaszlo. = Wakond 1989. 4. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

Lapszemle. A Hold "betakarta" az M 45-öt. = Wakond 1989. 4. sz. pp. 4-5. Csuti János cikke a Dunántúli Napló 1988. januári egyik számából. [KSZ.]

A hónap csillagképe: a Sagittarius. = Wakond 1989. 4. sz. p. 5. A Turista Magazin 1989. novemberi számából. [KSZ.]

Ne higgy a riporternek, de azért esküszöm, hogy így volt! = Wakond 1989. 4. sz. pp. 5-6. 1988. aug. 12/13-án Budapesti Uránia Csillagvizsgálóban készített rádióriportról. [KSZ.]

Hogyan írjuk, miként mondjuk? = Wakond 1989. 4. sz. p. 6. [KSZ.]

Nagyon kislexikon. = Wakond 1989. 4. sz. p. 6. [KSZ.]

          1990.

ÁBRAHÁM János: Ember a légtengeren túl. Űrkrónika. Bukarest, 1990. Albatrosz Könyvkiadó, Crisana Nyomdaipari Vállalat, Nagyvárad. 290 p. Alcím a borítón: homo cosmicus. [SZF.]

ALMÁR Iván: Csillagászat a légkörön túlról. Kézirat. Budapest, 1990. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 111 p. Egyetemi jegyzet. Jegyzetszám: J3-1451. [SRG.]

BRUNO, Giordano: A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Ford.: Szemere Samu. Bev., jegyz. ell., összeáll.: Király Béla. Bukarest, 1990. Kriterion Könyvkiadó, Íntreprinderea Poligraficá Crisana Oradea. 249 p. /Téka./ [KSZ.]

Csillagászati évkönyv az 1990. évre. Budapest, 1989. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 134 p. Lektorálta: Kálmán Béla és Guman István. [SRG.]

CSACSI avagy Csillagászkodó Amatőrök Csokorba szedett írásai. Szerk.: Forgács József. [Tatabánya, 1990.] TIT Stúdió. [17] p. Egyedi, humorisztikus kiadvány Komárom megyei amatőrcsillagászatról, táborokról, személyekről. A Komárom-Esztergom megyei TIT csillagászati kiadványa. Szerkesztette: Kovaliczky István. [KSZ.]

Dalekohlad a jeho svet - Távcső és világa. Összeáll.: Jávorka Ágoston. Kiad. a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ Csillagászati Kabinet, Dunaszerdahely, 1990. 26 p., 8 t. /Csillagászati füzetek./ [SRG.]

DOMOKOS Péter: Szkítiától Lappóniáig. A nyelvrokonság és az őstörténet kérdéskörének visszhangja irodalmunkban. Budapest, 1990. Akadémiai Kiadó. 234 p. Csillagászat: pp. 46-52. Hellről és Sajnovicsról. [HAD.]

ECSEDY Ildikó: Hétköznapok és ünnepek a régi Kínában. Budapest, 1990. Corvina Kiadó. pp. 59-60. /Irisz./ Egy ősi csillagászati vonatkozású mítosszal (az Égi szövőlány és a Pásztorfiú története) kapcsolatos ünnep említése és leírása. [FŐA.]

Egyetemes tizedes osztályozás. Szerk.: Babiczky Béla, Schneller Károly. Rövidített kiadás. FID Publ. No. 691. I-II. köt. Budapest, 1990. OMIKK, OSZK-KMK., OMIKK nyomda. 388 + 499 p. Csillagászat, asztrofizika, űrkutatás: I. köt. pp. 146-150. [KSZ.]

GAZDA István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből. Tudósnaptár. Budapest, 1990. Kossuth Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. 412 p. Lektorálta: Vekerdi László. [SRG.]

GOLDSMITH, Donald: Nemezis. A halálcsillag. Ford.: Both Előd. Budapest, 1990. Háttér Lap- és Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 199 p. A földi élővilág tömeges kipusztulásának lehetséges kozmikus okairól. [SRG.]

HABER, Heinz: A csillagok. Ford.: Sturmann Ágnes. [1. kiadás.] Budapest, 1990. Tessloff és Babilon Kiadó. 48 p. /Mi micsoda./ Szakmailag lektorálta és átdolgozta: Orha Zoltán. A könyvnek több utánnyomása volt, például 1998-ban is. [SRG.]

A Hold megfigyelése - II. Fordítások, cikkek külföldi lapokból. Összeáll.: Kocsis Antal. Balatonfűzfő, [1990.] Balatonfűzfői Általános Iskola. 13 p. Tartalom: MacRobert, Alan: A Hold ismét fel fog emelkedni. pp. 1-4.; Cameron, Winifred Sawtell: Vadászat a holdbéli tranziens jelenségekre = LTP. pp. 4-5. Ford.: Farkas Ernő, Rizmayer Katalin. Sky and Telescope 1988. nov.; Gordon, Roger W.: Holdalakzat felbontási vizsgálatok kis távcsövekkel. pp. 5-7. Rewiew of Popular Astronomy 1968. jan-febr.; Buczynski, D. G.: A Hold felderítése. pp. 7-9. Ford.: Szentmártoni Béla. Reflection 1981. febr.; Herring, Alika H.: Egy rendkívüli megfigyelés a Plato-ról. p. 10. Ford.: Szentmártoni Béla. Sky and Telescope 1965. szept.; Holdrajzolás. pp. 11-13. Ford.: Fülöp József A. Sterne und Weltraum, 1968.; Arthur, D. W. G. - Whitaker: Hold alakzatok méretei. p. 13. [KSZ.]

HORVÁTH Ferenc: Adalékok a magyarországi csillagászattörténeti emlékek és emlékhelyek kutatásához. Szakdolgozat. Kézirat. [Veszprém,] 1990. 45 p. [SRG.]

JÁKI Szaniszló: A tudomány megváltója. Ford.: Scholtz Kinga. Budapest, 1990. "Ecclesia". 278 p. A tudomány és a teológia szemléletének összevetése. A munka tengelyében a Kopernikusz világkép, és a Darwini fejlődés-elmélet keresztény fogadtatása áll. Részletesen bemutatja a mai teológiai szemléletet. [IBQ.]

JURISITS József - PAÁL Tamás - VENCZEL Ottó: Fizika VI. Szakközépiskola. (A, B, C variáns) Budapest, 1990. Tankönyvkiadó. 123 p. Csillagászat: pp. 114-122. [SRG.]

LUKÁCS Béla: Utazások térben, időben és téridőben. Budapest, 1990. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat. 162 p. /4 D./ [HAI.]

Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. 667 p. Főszerkesztő: Hermann Péter. Szerkesztő: Markóczy Mária. A kötet szerkesztése 1990. febr. 1-én zárult le. A könyv szócikket maguk az érintettek írták vagy ellenőrizték. Szereplő adatok: név, foglalkozás, születési hely, születési idő, szüleinek neve, családi állapota, házasságkötés éve, házastársa neve, gyermekei neve és születési éve, tanulmányai, eddigi munkahelyei és munkakörei, tisztségei, tudományos minősítései, díjai, főbb művei évszámokkal, hobbijai, postacíme, telefonszáma. [KSZ.]

MÁRKUS Mihály: Komáromi Csipkés György. Egyháztörténeti értekezés. [Budapest,] 1990. Református Sajtóosztály, REF-RO Nyomdaipari Kft. 262 p. A szerző a művét 1979-ben írta Tatán. Tartalma: Komáromi Csipkés György (1628-1678) református lelkész élete és kora. Az 1664. dec. 14-től, majd újból 1664. dec. 31-től Debrecen felett látszó üstökös csillag kapcsán írt értekezése (pp. 115-132.), melyet latinul írt (Judicium de Cometis et astrologia judicaria), de négy nap múlva kicsit átdolgozva magyar nyelvre fordítva is kiadtak (Az iudicaria astrológiáról és üstökös csillagokról való judicium. Debrecen, 1665). [KSZ.]

Meteor évkönyv 1990 (Csillagászati adatok 1990-re). Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület, [Budapest,] [1989.] TIT-Nyomda. 104 p. Szakmailag ellenőrizte: Frontó András és Kolláth Zoltán. [SRG.]

RÓHEIM Géza: Magyar néphit és népszokások. Budapest, [1925.] Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása, az Atheaeum r. t. könyvnyomdája. 342 p. eredeti könyv hasonmás kiadása. Szeged, 1990. Universum Kiadó. 342 p. /Universum reprint./ A szerző előszava 1925 őszén kelt, de az eredeti könyv kiadásának évszáma nincs feltüntetve. Csillagászat: pp. 126-154. Nap és Hold. A Nap. Az égitestek fogyatkozása (A fogyatkozást okozó lények néphitünkben: Szegeden, Szőregen: Markaláb. Szurdokpüspök: Morkoláb. Máramarosi magyarok: Virkolák. Kassa: Virkolács.). A Hold hatása a földi jelenségekre (a holdsarló "csorgóra" állása, a Hold udvara, a Hold fázisaval kapcsolatos hiedelmek). Holdlakóink (a Holdon látszó foltokhoz kapcsolódó népi elnevezések. Jegyzetek. [KSZ.]

ROWAN-ROBINSON, Michael: Kozmikus tájkép. Ford.: Szabados László. Budapest, 1990. Gondolat Könyvkiadó, Egyetemi Nyomda. 185 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Barcza Szabolcs. A fordítást szakmai szempontból ellenőrizte: Kálmán Béla. A szerző előszava 1979 áprilisában kelt. [SRG.]

Tények könyve ’90. Magyar és nemzetközi almanach. Szerk.: Baló György és Lipovecz Iván. Budapest, 1989. Ráció Kiadó Kft., Alföldi Nyomda (Debrecen). 852 p. Csillagászat: pp. 84-98. A Föld és a világegyetem. Univerzum, csillagászat, időszámítás. A Naprendszer. Időeltérések a greenwichi középidőhöz képest. [KSZ.]

SAGAN, Carl: Az Éden sárkányai. Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról. Ford.: Szilágyi Tibor. Budapest, 1990. Európa Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 303 p. A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Rózsahegyi István. Csillagászat: pp. 285-299. A "Sorsunk a tudás: földi és földön kívüli intelligencia" című fejezet. [KSZ.]

Sajnovics naplója 1768-1769-1770. A Bécsben őrzött latin nyelvű eredetiből fordította Deák A. András. Előszó, jegyz. ell., összeáll., szerk.: Szíj Enikő. Kiad. az ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék. Budapest, 1990. ELTE, TALLÉR Nyomdaipari Kft. 257 p., 11 t. /Bibliotheca Regulyana. 1./ A nyomdai évszám: 1991. Függelék: Sajnovics János 11 úti levele (1768. ápr. 16. és 1770. febr. 10. között) a Vardőre utazással és a Vénusz-átvonulás megfigyelésével kapcsolatosan. pp. 203-232.; Sajnovics-bibliográfia. pp. 249-258. [SRG.]

STEGENA Lajos: A Föld alakja és mágneses tere. Térképész hallgatóknak. Kézirat. Kiad.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. 5. változatlan kiad. Budapest, 1990. Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 73 p. Jelzése: J3-717. [KSZ.]

SZÉKELY László: Einstein Kozmoszától a Fölfúvódó Világegyetemig. A standard kozmológiai paradigma története és filozófiai-ismeretelméleti háttere. Budapest, 1990. Filozófiaoktatók Továbbképző és Információs Központja, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Dabasi Nyomda. 259 p. /Filozófiai figyelő kiskönyvtára 5./ [KSZ.]

SZOBOSZLAY Endre: A Biblia néhány csillagászati eseménye. Debrecen, 1990. Kölcsey Ferenc Megyei Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház Bemutató Csillagvizsgálója. 36 p. Lektor: Ponori Thewrewk Aurél. A szerző előszava 1990. dec. 8-án kelt. [SRG.]

SZOBOSZLAY Endre: Csillagászként Izraelben. Debrecen 1990. Kölcsey Művelődési Központ Bemutató Csillagvizsgálója. 44 p. A szerző előszava 1990. novemberben kelt. [SRG.]

SZOBOSZLAY Endre: A magyar csillagászat rövid története. Kézirat. Debrecen, 1990. Kölcsy Művelődési Központ Bemutató Csillagvizsgálója. 25 p., 1 t. [SRG.]

A tudomány csodálatos világa. Szerk.: Jack Meadows. Ford.: Szilágyi Tibor. [Budapest,] 1990. Helikon Kiadó, Kossuth Nyomda. 248 p. A fordítást szakmailag Markó László és Rostás Sándor ellenőrizte. A magyar kiadást Kékes Mária szerkesztette. A (magyar nyelvű ajánlott olvasmányokból válogató) bibliográfiát Markó László állította össze. A verseket Rakovszky Zsuzsa fordította. A természet- az orvosi- és a műszaki tudományok történetén belül a csillagászat is szerepel. Csillagászat: pp. 9-11., 21-22., 29-48., 69-85. Arisztotelész, Galilei, Newton saját korukban és hatásuk az utókorra. [KSZ.]

SZILÁGYI Gábor: Fotográfpuska Gothard Jenő, 1887. In: 150 év. A fotográfia története eredeti írásokban és képekben. Összeállította: Szilágyi Gábor. Budapest, 1990. Műszaki Könyvkiadó. pp. 44-45., 99., 105. [SRG.]

KOVÁCS László: Mikola Sándor fizikai eszközei és fizikatanítási gyakorlata a századelőn a Fasori Gimnáziumban. In: A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. VII. Természettudományok 2. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1990. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. pp. 237-260. A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium 1904 júliusában a Deák térről átköltözött az új fasori épületbe. Az ottani új gimnáziumi épület terveinek készítésénél nem vették figyelembe Mikola Sándor fizikatanár minden kérését, így a fizikai szertár berendezése utólag történt az adott körülményeknek megfelelően.
Mikola Sándor az 1904/1905. tanévi értesítőben írta a "Fizika szertár" fejezetet. Abban említi a Foucault-ingát. Az egyik 8x9 m alapterületű előadóteremben egy T-vason lóg még a galvanométerhez való skála és a Foucault-ingához való felfüggesztő készülék és drót. Az 1906/1907. tanévi értesítőben Mikola Sándor beszámol arról, hogy elkészült az iskola falán a napóra, mint "nagyobb gyarapodás Glück Frigyes és Erős urak 800 koronájából" és ismét igen gazdag a fizika szertár házi készítményeinek sora. Többek között a Foucault-iga részére elektromos eleresztő készülék szereltetett. [KSZ.]

KIRÁLY Béla: Egy lételmélet ismeretelméleti forradalma. In: Bruno, Giordano: A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Ford.: Szemere Samu. Bev., jegyz. ell., összeáll.: Király Béla. Bukarest, 1990. Kriterion Könyvkiadó, Íntreprinderea Poligraficá Crisana Oradea. pp. 5-31. /Téka./ Bevezető tanulmány. [KSZ.]

Giordano Bruno a nolai: A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. A nemes Mauvissiére úrnak ajánlva. In: Bruno, Giordano: A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Ford.: Szemere Samu. Bev., jegyz. ell., összeáll.: Király Béla. Bukarest, 1990. Kriterion Könyvkiadó, Íntreprinderea Poligraficá Crisana Oradea. pp. 33-233. /Téka./ Eredetije "De l’infinito, universo e mondi" címmel 1584-ben jelent meg Londonban. Öt dialógus. Beszélgetők: Elpino, Filotheo, Fracastorio, Burchio, Albertino. Ennek a kiadásnak a szövege megegyezik a Franklin-Társulatnál 1914-ben és az Európa Könyvkiadónál 1972-ben megjelenttel. [KSZ.]

Csillagászati adatok az 1990. évre. Összeáll.: MTA Csillagászati Kutató Intézete Napfizikai Obszervatóriumának kutatói. In: Csillagászati évkönyv az 1990. évre. Budapest, 1989. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 7-77. [SRG.]

Kiegészítő magyarázatok a táblázatokhoz. In: Csillagászati évkönyv az 1990. évre. Budapest, 1989. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 79-83. [SRG.]

A csillagos ég 1990-ben. In: Csillagászati évkönyv az 1990. évre. Budapest, 1989. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 85-111. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A csillagászat legújabb eredményei. In: Csillagászati évkönyv az 1990. évre. Budapest, 1989. Gondolat Könyvkiadó, Alföldi Nyomda. pp. 113-134. [SRG.]

FORGÁCS József: Ajánlás. In: CSACSI avagy Csillagászkodó Amatőrök Csokorba szedett írásai. Szerk.: Forgács József. [Tatabánya, 1990.] TIT Stúdió. p. [1.] [KSZ.]

NYERGES Gyula: Hallucinida 88. Írta: a Bojtorján együttes, Nyerges Gyula alapján. In: CSACSI avagy Csillagászkodó Amatőrök Csokorba szedett írásai. Szerk.: Forgács József. [Tatabánya, 1990.] TIT Stúdió. p. [2.] Dalszöveg. [KSZ.]

FORGÁCS József: Tudósítás a XXV. századból. In: CSACSI avagy Csillagászkodó Amatőrök Csokorba szedett írásai. Szerk.: Forgács József. [Tatabánya, 1990.] TIT Stúdió. pp. [3-5.] [KSZ.]

Aforizmák In: CSACSI avagy Csillagászkodó Amatőrök Csokorba szedett írásai. Szerk.: Forgács József. [Tatabánya, 1990.] TIT Stúdió. p. [5.] [KSZ.]

Julius Sellerum Artifex [NYERGES Gyula]: Gyerevnye mellett cseppecske szeszelde - elszenvedte vengerek versmestere. In: CSACSI avagy Csillagászkodó Amatőrök Csokorba szedett írásai. Szerk.: Forgács József. [Tatabánya, 1990.] TIT Stúdió. pp. [6-7.] Vers e betűvel. [KSZ.]

NYITRA Beatrix: A zöld bolygó. In: CSACSI avagy Csillagászkodó Amatőrök Csokorba szedett írásai. Szerk.: Forgács József. [Tatabánya, 1990.] TIT Stúdió. pp. [7-9.] [KSZ.]

SARLÓS János: Hazafelé. In: CSACSI avagy Csillagászkodó Amatőrök Csokorba szedett írásai. Szerk.: Forgács József. [Tatabánya, 1990.] TIT Stúdió. pp. [10-11] Vers. [KSZ.]

Részletek az eddig még kiadatlan "Az amatőr törvénykönyve" című műből. In: CSACSI avagy Csillagászkodó Amatőrök Csokorba szedett írásai. Szerk.: Forgács József. [Tatabánya, 1990.] TIT Stúdió. p. [12.] [KSZ.]

KOVALICZKY István: A Kakukk (Cuculus - CUC) körüli csillagképek. In: CSACSI avagy Csillagászkodó Amatőrök Csokorba szedett írásai. Szerk.: Forgács József. [Tatabánya, 1990.] TIT Stúdió. p. [13.] [KSZ.]

T. J.: Meglepetés. p. [13.] [KSZ.]

Pozsgay Gyula - Moczik Csaba: A Teniszlabda katasztrófája. In: CSACSI avagy Csillagászkodó Amatőrök Csokorba szedett írásai. Szerk.: Forgács József. [Tatabánya, 1990.] TIT Stúdió. pp. [14-17.] [KSZ.]

SZÁLLÁSI Árpád: Vitéz János és a természettudományok. In: Esztergom Évlapjai 1990. Vitéz János Emlékkönyv. [Esztergom, 1990.] Balassi Bálint Társaság. pp. 45-52. Vitéz János és a csillagászat. [SRG.]

PATKÓ György - VIDÓ Imre: Az égbolt szórt fénye polarizációjának kísérleti vizsgálata. In: Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Tanulmányok a fizikai tudományok köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova series Tom 20. Sectio Physicae. Szerk.: Franczia Tamás. Eger, 1990. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola házi nyomdája. pp. 37-44. [HAI.]

KOVÁCH Lászlóné: Mesterséges égitestek mozgásának néhány kérdése. In: Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Tanulmányok a fizikai tudományok köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova series Tom. 20. Sectio Physicae. Szerk.: Franczia Tamás. Eger, 1990. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola házi nyomdája. pp. 59-66. [HAI.]

BARTHA Lajos: Mokrai Benedek. Csillagászat a középkori Magyarországon. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990. Budapest, 1989. pp. 61-63. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagvizsgáló a Gellérthegyen. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990. Budapest, 1989. pp. 71-73. [SRG.]

HRENKÓ Pál: Az első magyar földgömbök és éggömbök - ajándékba. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990. Budapest, 1989. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, MTESZ Házinyomda. pp. 81-83. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Izsák Imre Gyula. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990. Budapest, 1989. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, MTESZ Házinyomda. pp. 108-110. [KSZ.]

Hell Miksa. In: Finnugor életrajzi lexikon. Kézirat. Szerk.: Domokos Péter. Budapest, 1990. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Tankönyvkiadó Vállalat, Áfész Sokszorosítóüzem (Vác). pp. 111-112. [HAD.]

Sajnovics János. In: Finnugor életrajzi lexikon. Kézirat. Szerk.: Domokos Péter. Budapest, 1990. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Tankönyvkiadó Vállalat, Áfész Sokszorosítóüzem (Vác). pp. 265-266. Sajnovics János csillagász és nyelvész élet és művei. [HAD.]

BARTHA Lajos: Nagy Károly, egy reformkori tudós az Újvilágban. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. sz. Érd, 1990. Magyar Földrajzi Gyűjtemény. pp. 27-32. [SRG.]

BARTHA Lajos: Feldolgozás alatt az első magyar sarkköri utazás naplói /Hell és Sajnovics Bécsben őrzött kéziratairól./ In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. sz. Érd, 1990. Magyar Földrajzi Gyűjtemény. p. 61. [SRG.]

K. J. [KUBASSEK János]: Elhunyt Dr. Horváth Árpád. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. sz. Érd, 1990. Magyar Földrajzi Gyűjtemény. p. 77. Rövid nekrológ. Győrben született. A Gimnáziumban Ferenczy Viktor keltette fel érdeklődését a fizikai földrajz iránt. Cholnoky Jenő volt szeretetet mestere. A fizika és a csillagászat tudománytörténeti kérdéseiről cikkek százait írta. Művei közül kiemelkednek "A végtelen világegyetem" és a "Csillagnézők" című kötet. "1984 májusában személyes találkozásunkkor élvezetes élményszerűséggel elevenített fel másik mestere, Kövesligethy Radó egyetemi előadásait, s a greenwichi obszervatóriumba tett látogatását." [KSZ.]

FÜR Lajos: Jezsuiták, katonák, bujdosók. In: Für Lajos: Világjáró magyarok. Budapest, 1990. Népszava. pp. 108-120. A 112-113. oldalon röviden Hell és Sajnovics északi útjáról. [HAD.]

Almár Iván csillagász. Budapest, 1932. ápr. 21. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 7. [KSZ.]

Balázs Béla Árpád asztrofizikus. Rákoshegy, 1935. máj. 4. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 25. [KSZ.]

Balázs Lajos György csillagász. Losonc (ma: Csehszlovákia), 1941. febr. 22. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 26. [KSZ.]

Barcza Szabolcs csillagász. Budapest, 1944. jan. 28. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 40. [KSZ.]

Bartha Lajos József könyvtáros, csillagász. Budapest, 1933. nov. 29. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 45 [KSZ.]

Bay Zoltán Lajos fizikus. Gyulavári, 1900. júl. 24. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 48. 1946-ban amerikai kutatókkal közösen nyeri az első radarvisszhangot a Holdról. [KSZ.]

Bitó János fizikus. Szeged, 1936. júl. 21. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 72. Űrkutatási szakíró. [KSZ.]

Bruhács János jogász. Pécs, 1939. szept. 23. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 91. Világűrjogász. [KSZ.]

Csada Imre csillagász. Abádszalók, 1916. nov. 20. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 97. [KSZ.]

Csontos Csaba építész. Budapest, 1940. jún. 17. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. pp. 111-112. Fő műve: MTA Csillagvizsgáló, Piszkéstetői Obszervatórium 10 m-es észlelőkupola. [KSZ.]

Csupor Zoltán Mihály nyelvész, r. kat. plébános. Perenye, 1919. szept. 15. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. pp. 113-114. 1954-től Tordason plébános. Sajnovics János életének kutatása kapcsán összeállította az ún. Csupor-gyűjteményt, amely ma már több mint 5000 darabból áll. [KSZ.]

Dezső Loránt csillagász. Budapest, 1914. máj. 7. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. pp. 127-128. [KSZ.]

Farkas Bertalan űrhajós, repülőtiszt. Gyulaháza, 1949. aug. 2. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 152. [KSZ.]

Fejes István csillagász. Budapest, 1939. júl. 5. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 158. [KSZ.]

Ferencz Csaba István villamosmérnök. Csíksomlyó, 1941. okt. 23. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 164. A műholdak és az űrkutatás egyéb műszaki kérdéseinek szakembere. [KSZ.]

Gazda István tudománytörténész. Budapest, 1948. dec. 2. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 191. Tudomány- és csillagászattörténeti munkásság. [KSZ.]

Grandpierre Attila csillagász, zenész, költő. Budapest, 1951. júl. 4. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 205. [KSZ.]

Horváth András csillagász. Esztergom, 1941. jún. 20. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 244. [KSZ.]

Ill Márton csillagász. Vaskút, 1930. júl. 3. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 254. [KSZ.]

Kálmán Béla napfizikus. Érsekújvár (ma: Csehszlovákia), 1944. dec. 5. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 277. [KSZ.]

Károssy Csaba Ákos geográfus. Kispest, 1945. szept. 23. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 285. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 1972-től csillagászati földrajzot tanít. 1984-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola földrajz tanszékének alapítója, 1988-tól tanszékvezető. Szombathelyen a Gothard Jenő Ifjúsági Kör elnöke. [KSZ.]

Kun Mária csillagász. Tiszaföldvár, 1949. jún. 17. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 348. [KSZ.]

Lovas Miklós csillagász. Budapest, 1931. jún. 7. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 369. Lovas Miklós csillagász. Budapest, 1931. június 7. Nős, 1990, Berecz Ágnes. Gyermekei: Nóra, 1957, András, 1966. 1951-ben amatőr csillagászként került az MTA Csillagászati Kutató Intézetbe, kutatási segéd, munkatárs, majd részt vesz a változócsillagok megfigyelési programjában. 1959-ben elsőként figyelte meg a Lunyik II. űrszonda Holdba csapódását. 1961-től a piszkéstetői obszervatórium szupernóva-kutatási programjában vesz részt. 50 szupernóvát, 5 (2 rövid periódusú) üstököst, különleges pályájú kisbolygókat, egy olasz csillagásszal közösen az Androméda-ködben egy nóvát fedezett fel. Több mint 60 publikáció szerzője. Címe: MTA Csillagászati Kutató Intézet, 1525. Budapest, Konkoly Thege Miklós út 15-17. Tel: (1)175-4122. [KSZ.]

Magyari Béla Gábor űrhajós, mérnök. Kiskunfélegyháza, 1949. aug. 8. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 377. 1989-től a Magyar Csillagászati Egyesület elnökségi tagja. Hobbi: horgászás, sci-fi irodalom, csillagászat. [KSZ.]

Marik Miklós csillagász. Budapest, 1936. máj. 28. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 382. [KSZ.]

Paál György csillagász, kozmológus. Budapest, 1934. dec. 31. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 443. [KSZ.]

Paparó Margit csillagász. Eger, 1950. jan. 19. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 449. [KSZ.]

Patkós László asztrofizikus, csillagász. Győr, 1947. dec. 2. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 455. [KSZ.]

Ponori Thewrewk Aurél csillagász. Budapest, 1921. máj. 2. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 471. [KSZ.]

Szabados László csillagász. Budapest, 1948. júl. 27. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 538. [KSZ.]

Szebehely Győző csillagász. Budapest, 1921. aug. 10. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 555 [KSZ.]

Szécsényi-Nagy Gábor csillagász. Szentes, 1948. máj. 2. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 556. [KSZ.]

Szegő Károly fizikus. Budapest, 1943. aug. 17. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 557. [KSZ.]

Szeidl Béla csillagász. Abony, 1938. jan. 8. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 558. [KSZ.]

Sztrókay Kálmán Imre geológus,minerológus. Zalacsány, 1947. ápr. 16. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 581. A meteoritok vizsgálata is a kutatási területe. [KSZ.]

Tóth György csillagász. Budapest, 1934. nov. 20. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 603. [KSZ.]

Tóth Imre csillagász. Eger, 1957. jan. 26. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 603. [KSZ.]

van Driel-Gesztelyi Lídia csillagász. Sátoraljaújhely, 1951. máj. 28. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 623. [KSZ.]

Vargha Domokosné (Stolte Magda) könyvtáros. Budapest, 1931. márc. 16. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. pp. 629-630. [KSZ.]

Veres Ferenc csillagász. Hejőkeresztúr, 1945. okt. 20. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 639. [KSZ.]

Vincze István csillagász. Bogojevo, Jugoszlávia, 1947. okt. 23. In: Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. [Budapest, 1990.] Biográf Szerkesztőség. Texoft Láng Kiadó. p. 645. [KSZ.]

PÓCS Éva: Néphit. Világkép. A Föld és az ég (Égitestek). A természet (Növényvilág. Állatok. Időjárás). In: Magyar Néprajz nyolc kötetben. Főszerk.: Dömötör Tekla. VII. Köt. (Népszokás, néphit, népi vallásosság). Néphit. Népi tudás. Népi természetismeret. Budapest, 1990. Akadémiai Kiadó. pp. 527-543. /Magyar Néprajz 7./ /Folklór 3./ A Föld és az Ég (pp. 527-528.); Égitestek (pp. 530-536.). [KSZ.]

SZABÓ László: Népi természetismeret. In: Magyar Néprajz nyolc kötetben. Főszerk.: Dömötör Tekla. VII. Köt. (Népszokás, néphit, népi vallásosság). Néphit. Népi tudás. Népi természetismeret. Budapest, 1990. Akadémiai Kiadó. pp. 725-741. /Magyar Néprajz 7./ /Folklór 3./ Alfejezetei: Élettelen természet. Az égitestek ismerete. Tájékozódás térben is időben. Légköri jelenségek. Időjóslás. A növények és állatok ismerete. Növények és állatok az időjóslásban. A népi természetismeret jellemzői. [KSZ.]

Jelenségnaptár. In: Meteor évkönyv 1990 (Csillagászati adatok 1990-re). Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. [Budapest,] [1989.] TIT-Nyomda. pp. 6-101. A táblázatok összeállításában közreműködtek: Fidrich Róbert, Guman István, Jäger Zoltán, P. Melchior, Nagy Zoltán, Szabó Sándor, Weiszt Krisztián, Zajácz György, Zalezsák Tamás. [SRG.]

Magyarországi bemutató csillagvizsgálók. In: Meteor évkönyv 1990 (Csillagászati adatok 1990-re). Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület, [Budapest,] [1989.] TIT-Nyomda. pp. 102-103. 25 csillagvizsgáló megnevezése és címe. [SRG.]

Tájékoztató a Magyar Csillagászati Egyesületről. In: Meteor évkönyv 1990 (Csillagászati adatok 1990-re). Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület, [Budapest,] [1989.] TIT-Nyomda. pp. 104. [SRG.]

BOTTLIK Zsolt: Csillagászok nyomában. A Hell-Sajnovics emlékexpedíció - 1989. In: Sajnovics naplója 1768-1769-1770. A Bécsben őrzött latin nyelvű eredetiből fordította Deák A. András. Előszó, jegyz. ell., összeáll., szerk.: Szíj Enikő. Kiad. az ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék. Budapest, 1990. ELTE, TALLÉR Nyomdaipari Kft. pp. 233-243. /Bibliotheca Regulyana. 1./ Négy magyar fiatal (Bottlik Zsolt, Dávid Zoltán, Györki Károly, Szigetvári Zsolt) 1989. jún. 18. és aug. 6. közötti expedicíója Nyíregyházáról Vardő szigetére, majd vissza Magyarországra. Az utazásuk alatt 2427 km-t kerékpárral, a többit vonattal és hajóval tették meg. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A napkeleti bölcsek csillaga. = 24 óra. 1990. dec. 23. 220. sz. p. 5. "Az éjszakák égboltja, a maga elérhetetlen messzeségben ragyogó ezernyi csillagával, szabályosan megismétlődő mozgásaival és sohasem látott jelenségeivel állandóan foglalkoztatta a régi emberek és népek képzeletét. Igyekeztek összefüggést találni a földi és égi történések között. Általános volt például az a vélekedés, hogy ha meghal valaki, lehull egy csillag az égről. és úgy gondolták, hogy a nagyon ritkán tapasztalható új csillagok feltűnése egy-egy istenség, félisten, császár, vagy más, rendkívül nagy ember születését jelzi. Máté evangéliuma szerint, Jézus születését is kísérte ilyen égi jelenség. ..." [HAI.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. pp. 2-4. Balogi András, Horváth Péter, Ladányi Tamás, Mezei Balázs, Póczek Antal, Rózsa Ferenc, Szauer Ágoston egyéni megfigyelései. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. p. 4. Franz Kauser 1989. máj. 22-i protuberencia felvétele. Az Astronomy, 1989. októberi számából. [KSZ.]

SZEIBER Károly: Solar-screen fólia befoglalása házilag. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. p. 5. [KSZ.]

HADHÁZI Csaba: Nap. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. pp. 6-7. Nap korong- és részletrajzok 1989. nov. 4. és 26. között. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Fehér protuberancia észlelése. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. pp. 8-9. 1989. márc. 6-án és 7-én. Az Astronomie und Raumfahrt 1989. 3. száma alapján. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Egy fényes meteor. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. p. 9. 1989. okt. 31-én. [KSZ.]

Üstökösök. C/Okazaki-Levy-Rudenko. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. pp. 10-11. Kiszely Krisztián, Kósa-Kiss Attila, Szauer Ágoston megfigyelései 1989. okt. 5. és nov. 26. között. [KSZ.]

Okazaki-Levy-Rudenko 1989r. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. p. 11. [KSZ.]

Intersztelláris eredetű a Halley üstökös? = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1989. december. [KSZ.]

Kisbolygók. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. pp. 12-13. Deák Tamás, Kósa-Kiss Attila, Gál Sándor megfigyelései kisbolygókról (Ceres, Eunomia, Pallas, Thyra, Victoria) 1989. szept. 8. és nov. 29. között. [KSZ.]

Sarki fény. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. pp. 14-19. Sarki fény látványa Debrecenből (Czövek Gyula, Nemes Zoltán, Aszódi Zoltán, Székely István) és Nagyszalontáról (Kósa-Kiss Attila) 1989. nov. 17-én este. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Holdfogyatkozások. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. pp. 20-21. Az 1989. augusztusi holdfogyatkozás értékelése. Az 1990. február 9-i teljes holdfogyatkozás előrejelzése. [KSZ.]

ROSENTHAL, David: A Jupiter hangja. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. p. 22. Sky and Telescope, 1989. december. [KSZ.]

SCHAEFER, Bradley E.: A távcsövek határmagnitúdója. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. pp. 23-25. Sky and Telescope, 1989. november. Fordította: Beczők Adrienn, Horváth Éva, Paczona Adrienn. [KSZ.]

HIGGINS, David: A gázködök kísérteties fénye. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. pp. 26-27., első belső borító, hátsó belső borító. Astronomy, 1989. október. [KSZ.]

HARRINGTON, Phil: Útikalauz a diffúzködökhöz. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. pp. 28-31. Sky and Telescope, 1989. október. [KSZ.]

Egy színét változtató csillag. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. pp. 31-32. A HD 38451, a Taurusban. A Sky and Telescope, 1989. decemberi számából. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1990. február, március. = Albireo 20. 1990. jan-febr. 1. 192. sz. pp. [33-36.] [KSZ.]

[Keresőtérképek.] = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. p. 2. Az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó égi útja 1990-ben. [KSZ.]

HARRINGTON, Phil: Galaxisok a "szekéren". = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. pp. 3-5. A Göncölszekéren. Sky and Telescope, 1989. április. Fordította: Kiszely Krisztián. [KSZ.]

BALOGI András: Vénusz. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. p. 6. 1989. dec. 12-i észlelése. [KSZ.]

VIRÁG Pál: Jupiter. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. p. 6. Megfigyelései 1989. dec. 21-én és 1990. jan. 5-én. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1823. Carrington-rotáció. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. pp. 7-9. Észlelési beszámolója 1989. dec. 2. és 29. között. Szinoptikus nap-térkép. A foltcsoportok részletrajzai. Grafikon a relatívszámokról. [KSZ.]

HILL, Richard E.: A napfoltok osztályozása. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. pp. 10-13. Patrick McIntosh által 1966-ban bevezetett rendszer, mely a fehér flerek előrejelzésére alkalmasabb. Strolling Astronomer, 1989. január. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

A napfogyatkozások megfigyelése. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. pp. 14-15. J. Muirden: Astronomy for Amateurs, London, 1969. művéből. [KSZ.]

Borító fotók. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. p. 15. Első külső borítón Szauer Ágoston felvétele az M 51-ről. Az első belső és hátsó belső borítón a Brorsen-Metcalf üstökös felvétele Michael Steckertől. A hátsó külső borítón Chris Schur felvétele ugyanezen üstökösről. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: C/Aarseth-Brewington 1989a1 üstökös. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. p. 16. 1989. dec. 20-i megfigyelése. [KSZ.]

T. I. [TÓTH Imre]: C/Austin 1989 c1 üstökös. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. p. 16. Előrejelzése. [KSZ.]

[Keresőtérkép.] = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. p. 17. (23) Thalia kisbolygó. [KSZ.]

Algol a fedési észlelők rovata. Észlelések 1989. szeptember - december. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. pp. 18-19. Szauer Ágoston 1989. dec. 1-i U Cep, Kósa-Kiss Attila 1989. szept. 12-i AI Dra fénygörbéjével. [KSZ.]

GOSSMAN, David: A fedési kettősök titkai. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. pp. 20-23., 32. Sky and Telescope, 1989. október. Fordította: Beczők Adrienn és Paczona Adrienn. [KSZ.]

Hibaigazító. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. p. 23. Előző számunk címlapján Szauer Ágoston Merkúr-Vénusz együttállásról készített felvételét közöltük. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Egy új csillagatlasz. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. pp. 24-25. J. Dobrzycki - A. Dobrzycki: Atlas Nieba Gwiazdzistego. Epoka J2000.0 Warszawa, 1989. [KSZ.]

Kozmikus kaleidoszkóp. = Albireo 20. 1990. márc. 2. 193. sz. pp. 26-31. Egy különleges szupernóvamaradvány.; A szupernóvák gyakorisága.; Keletkező fekete lyuk?; A Galaktika legtávolabbi csillaga.; Az igazi Rák-köd.; Az elliptikus galaxisok eredete.; Az S0 galaxisok új élete.; A Nagy Fal.; Kvazár-galaxis híd.; A kvazárok szerkezete. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. pp. 2-6. Balogi András, Póczek Antal, Hadházi Csaba, Ladányi Tamás, Rózsa Ferenc, Szauer Ágoston, Virág Pál megfigyelései. [KSZ.]

MOGYORÓSY Imre: Sarki fény. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. p. 6. 1989. okt. 20-án este észlelte Budakesziről. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. pp. 7-8. Balogi András, Ladányi Tamás, Póczek Antal, Szalma Zsolt észlelései. [KSZ.]

Hold. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. pp. 9-10. Bucsi Gábor holdkráter észlelései szövegesen.; Virág Pál holdrészlet (Eratosthenes) rajza. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Okkultációk. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. p. 10. 1990. febr. 2-án a ZC 387 csillag fedése a Hold által. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. pp. 10-11. Kovács Zsolt, Mezei Balázs, Mogyorósy Imre, Tábori Sándor rajzai 1990. jan. 19. és márc. 5. között. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Ceres. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. p. 12. 1990. jan. 5-i megfigyelése. [KSZ.]

(6) Hebe. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. p. 12. A kisbolygó keresőtérképe. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1824. Carrington-rotáció. 1989. dec. 29,7 - 1990. jan. 26,1. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. pp. 13-15. Észlelők. Szöveges leírás. A relatívszám menete. Albireo szinoptikus nap-térkép. A foltcsoportok részletrajzai. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Napfoltrekord következik? = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

Borítóinkon. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. p. 17., első külső borító, első belső borító, hátsó belső borító, hátsó külső borító. Mogyorósi Imre felvételei a Theophilus és az Arzachel kráterekről. Farkas Ernő holdképei a Hippalus és a Hyginus rianásokról. [KSZ.]

Amatőrtalálkozó Ausztriában. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. p. 17. 1990. aug. 12-15-ig lesz, Müllrütti-ben. [KSZ.]

Nemzetközi amatőrcsillagász tábor. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. p. 18. 1990. júl. 16. és aug. 6. között lesz Ljubljana közelében. [KSZ.]

Először Európában!!!! AAVSO találkozó Brüsszelben. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. p. 18. 1990. júl. 24-28-ig lesz. [KSZ.]

SCHÖDER, Joachim: IAYC - 1989. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. p. 19. Ifjúsági csillagászati tábor, 1989 nyarán volt Olaszországban. A Sternzeit, 1990. 1. számából fordította Rinfel Mónika és Zsidi Beatrix. [KSZ.]

BORTLE, John E.: Az Austin üstökösre várva. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. pp. 20-21. 1989 c1 Austin üstökös. A Sky and Telescope, 1990. márciusi számából, fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

CICCO, Dennis di: Nagy remények. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. p. 22. Az 1989 c1 Austin üstökös. Sky and Telescope, 1990. márciusi szám. [KSZ.]

T. I. [TÓTH Imre]: Üstökös koordináták. C/Austin 1989c1. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. p. 23. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Üstökösök - 1990. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. pp. 24-27. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1990. április, május. = Albireo 20. 1990. ápr. 3. 194. sz. pp. [29-32.] [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. pp. 2-5. Alexi Gergely, Böröndi Ferenc, Deák Tamás, Hadházi Csaba, Illés Elek, Kovács Zsolt, Mezei Balázs, Póczek Antal, Szauer Ágoston, Farkas Ernő észlelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. pp. 6-8. Balogi András, Bucsi Gábor, Póczek Antal, Szalma Zsolt megfigyelései. [KSZ.]

Borítóinkon. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 8., első külső borító, első belső borító, hátsó belső borító, hátsó külső borító. Szeiber Károly felvétele a Napról 1989. jún. 16-án.; Eric Bunn felvétele az 1989. augusztusi holdfogyatkozásról.; Az R Corona Australis molekuláris felhő felvétele. [KSZ.]

Amatőrcsillagász szakvásár. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 8. 1990. jún. 2-4-ig lesz az NSZK-ban. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Hold. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 9. Holdkráter észlelések szövegesen. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1825. Carrington-rotáció. 1990. jan. 26,1 - febr. 22,4. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. pp. 10-13. Észlelők. Szöveges ismertetés. Grafikon a relatívszámról. Albireo szinoptikus nap-térképe. A foltcsoportok részletrajzai. [KSZ.]

Meteoritok. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 13. Ian Halliday és kollégái szerint 1 millió négyzetkilométerenként évente egy meteorit éri el a Föld felszínét. Így az egész Földre 2 óránként, Magyarország területére 11 évenként esik le egy meteorit. Sky and Telescope 1990. márciusi számából. [KSZ.]

Nap-hírek. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 14. Hírek az Asztronomicseszkij Cirkular 1539. számából. [KSZ.]

[Napfoltok rajza.] = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 14. Virág Pál rajza 1990. febr. 2-án. [KSZ.]

Holdfogyatkozás 1990. febr. 9. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. pp. 15-17. Az észlelők beszámolóját összeállította: Juhász Tibor. [KSZ.]

VIRÁG Pál: Vénusz. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 18. 1990. márc. 2-i rajza. [KSZ.]

MOGYORÓSI Imre: Jupiter. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. pp. 18-19. Korongrajzok: 1990. márc. 4-19-ig, szalagrajzok a febr. 19-24-ig készített észleléseiből. [KSZ.]

Radarkép egy egzotikus kisbolygóról. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 20. Az 1989 PB kisbolygó kettős volta, az Arecibo Obszervatórium rádiótávcsövével. Sky and Telescope, 1990. jan. [KSZ.]

Újabb Aten-típusú kisbolygók. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 20. 1989 UQ és 1989 VA. [KSZ.]

(7) Iris. (3) Juno. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 21. Kisbolygók keresőtérképei. [KSZ.]

Fénygörbe-program. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 22. Fedési kettősök fénygörbéjéhez. A program a nálunk elterjedt Commodore 16-os és +4-es gépekre készült. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Láthatatlan környezetünk. 1. Radioaktív sugárzások mérése. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. pp. 23-25. A kozmikus sugárzás mérése. [KSZ.]

Az utolsó felvétel. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 26. A Palomar Obszervatórium 504 cm-es távcsövével 1949. nov. 13-án készült az első, és 1989. szept. 29-én az utolsó felvétel fotólemezre. A lemezeket a CCD-detektorok váltják fel. Sky and Telescope, 1990. február. [KSZ.]

Közel az elméleti határhoz. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 27. Sky and Telescope, 1989. november. [KSZ.]

VIRÁG Pál: Az apodizáció. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. p. 27. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 20. 1990. máj. 4. 195. sz. pp. [1-8.] Felhívás az amatőr meteorológia iránt érdeklődőkhöz! Meteorológia 1988. december hó. 1989. január hó időjárása. 1989. február hó időjárása. Havi feldolgozások: 1989. július hó. Érdekes jelenségek: ellennap észlelés, forgószél észlelés, halo-komplexum. Október hó időjárása. [KSZ.]

Üstökösök. C/Austin 1989 c1. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. p. 2. Aszódi Zoltán, Szauer Ágoston megfigyelései 1990. máj. 3-án és ápr. 30-án. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. pp. 3-7. Deák Tamás, Farkas Ernő, Hadházi Csaba, Hevesi Zoltán, Rózsa Ferenc észlelései. [KSZ.]

Bolygók a planetárisködökben? = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. p. 7. Sky and Telescope, 1990. március. [KSZ.]

Hold. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. pp. 8-9. Alexi Gergely, Bucsi Gábor, Böröndi Ferenc, Virág Pál megfigyelései. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Kisbolygó a mély-ég objektumok között. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. p. 10. (8) Flora a Sgr-ben. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1826. Carrington-rotáció. 1990. febr. 22,4 - márc. 21,7. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. pp. 11-14. Észlelők. Szöveges ismertetés. Virág Pál napfolt-rajza 1990. márc. 18-án. Albireo szinoptikus nap-térkép. A foltcsoportok részletrajzai. Relatívszám grafikonok. [KSZ.]

KELLER, H. U.: Szabadszemes napfolt-relatívszám. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. p. 15. Egyenes összefüggés a szabadszemes napfoltok száma és a napfoltok relatívszáma között. R = 142 x A + 9. A Sonne, 1990. áprilisi számából fordította Lukács Mónika. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: A naptevékenység maximuma. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

Borítóinkon. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. p. 17., első külső borító, hátsó külső borító. Dóczi Ottó felvétele az M 57-ről.; Az IC 5146 diffúzköd és az M 39. [KSZ.]

LIVESEY, Ron J.: Láthatatlan környezetünk. 2. Befőttesüveg - magnetométer. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. pp. 18-19. A földi mágneses mező zavarait mutató műszer. A Sky and Telescope, 1989. októberi számának cikkét fordította Beczők Adrienn és Paczona Adrienn. [KSZ.]

Vascsillag? = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. p. 19. Sky and Telescope 1990. március. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Jön a Mars. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. pp. 20-21., első belső borító, hátsó belső borító. A Strolling Astronomer 1990. februári száma alapján. [KSZ.]

Mars-kalendárium. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. pp. 22-23. Strolling Astronomer 1990. február. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. p. 23. Alexi Gergely, Böröndi Ferenc rajzai 1990. ápr. 28-án és 29-én. [KSZ.]

SZOBOSZLAY Endre: Csillagász-ismeretterjesztők lettünk. Híd az amatőr és a szakcsillagászat között. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. pp. 24-25. 1986. szeptember elejétől 3 éves képzést folytatott az ELTE TTK. Csillagászati előadások tartására, népszerűsítő munkára, szakkörvezetésre képezték ki a kezdeti 25 fős gárdát. 1989 nyarán 12-en államvizsgáztak le. Tanáraik voltak: Érdi Bálint, Marik Miklós, Ponori Thewrewk Aurél, Abonyi Iván, Balázs Béla. [KSZ.]

Fantom-pulzár. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. p. 25. Sky and Telescope, 1990. április. [KSZ.]

A Phobos jövője. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. p. 25. Sky and Telescope, 1990. február. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1990. június, július. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. pp. [27-28.] [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. pp. [1-8.] 1989. november hó időjárása. Érdekes jelenségek: halo-komplexum (Kósa-Kiss Attila), Október havi időjárási összefoglaló (Bucsi Gábor). 1989. december hó időjárása. 1990. január hó időjárása. Ravasz Bálint: Páramérő hitelesítése. Rokonál György: A napfolt relatívszámok. [KSZ.]

Mars-atlasz. = Albireo 20. 1990. jún. 5. 196. sz. 4 t. Középső 4 oldalas melléklet. A Mars főbb alakzatainak térképe és elnevezése. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1827. Carrington-rotáció 1990. márc. 21,7 - ápr. 18,0. 1828. Carrington-rotáció 1990. ápr. 18,0 - máj. 15,3. = Albireo 20. 1990. júl. 6. 197. sz. pp. 1-5. Észlelők. Relatívszám grafikon. Albireo szinoptikus nap-térképe. Részletrajzok. [KSZ.]

MACROBERT, Alan: Csillagatlaszok. 1. = Albireo 20. 1990. júl. 6. 197. sz. pp. 6-9., [10.] Sky and Telescope, 1988. novemberi számából fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

Borító-fotók. = Albireo 20. 1990. júl. 6. 197. sz. p. 9., első külső borító, hátsó külső borító. Aszódi Zoltán felvétele egy Kréta-szigeti naplementéről. A Tejút centrális vidéke Akira Fujin felvételén. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Csillagatlaszok. 2. = Albireo 20. 1990. júl. 6. 197. sz. pp. [11] -14. [KSZ.]

JOB, Robert: Hol keressem? = Albireo 20. 1990. júl. 6. 197. sz. p. 15. Sky and Telescope, 1989. április. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1990. augusztus, szeptember. = Albireo 20. 1990. júl. 6. 197. sz. p. 16., hátsó belső borító. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 20. 1990. júl. 6. 197. sz. pp. [1-4.] Meteorológia. 1990. február hó időjárása. 1990. március hó időjárása. Érdekesebb jelenségek, leírások (Kósa-Kiss Attila, Mojdisz István). Mojdisz István: Egy összefoglaló az 1989. évről. Bartha Lajos: Könyvajánlatunk: Bevezető a meteorológia magyar nyelvű irodalmába (1945-1985) Összeállította: Kiss Imre (Debrecen, 1989). [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. p. 1., első külső borító. Szeiber Károly felvétele az Andromeda-ködről. [KSZ.]

[Az Andromeda-köd fényképe, Brian Skiff felvétele.] = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. első belső borító. Deep Sky, 1984. Fall. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. p. 1., hátsó külső borító. Az NGC 205 kísérőgalaxis (Deep Sky magazin). [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. pp. 2-6. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Virág Pál, Balogi András, Hadházi Csaba, Ladányi Tamás, Hevesi Zoltán, ifj. Hevesi Zoltán, Paragi Zsolt, Mezei Balázs, Rózsa Ferenc, Farkas Ernő, Sári Attila megfigyelései. [KSZ.]

A Sarkcsillag jövője. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. p. 6. Sky and Telescope, 1990. március. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. p. 7. Balogi András, Póczek Antal, Turtóczki József, Czövek Gyula, Nemes Zoltán észlelései. [KSZ.]

C/Austin. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. pp. 8-9. Az üstökös hazai észlelései 1990. ápr. 22. és jún. 2. között. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1829. Carrington-rotáció 1990. máj. 15,3 - jún. 11,5. 1830. Carrington-rotáció 1990. jún. 11,5 - júl. 8,7. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. pp. 10-13. Észlelők, szöveges ismertetés. A relatívszám alakulása. Részletrajzok. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Hold. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. p. 14. Holdrészletek rajzai és szöveges leírásai, 1990. máj. 2. és 7. között. [KSZ.]

RÓZSA Ferenc: Keresőtérképek. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. p. 15. Mély-ég objektumokról. Cas. [KSZ.]

VIRÁG Pál: Szorzóbinokulár. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. p. 15. [KSZ.]

Mars 1990/91. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. p. 15. A bolygókorong mérete és fázisa. [KSZ.]

[Csillagászati hírek.] = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. p. 16. A Chiron kómája.; Vulkánkitörések az Io-n.; Buborék-köd a Cepheusban.; A Tejútrendszer sajátmozgása.; A Tejútrendszer képe. (Sky and Telescope, 1990. aug.) [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. pp. 17-19. 1990. április., 1990. május., 1990. június. Érdekes jelenségek, leírások (Kósa-Kiss Attila, Rokonál György). [KSZ.]

Fedési minimumok - 1990. október, november. = Albireo 20. 1990. aug-szept. 7. 198. sz. p. 20., hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 1., első külső borító. Sári Gyula 1990. aug. 14-i felvétele a Levy üstökösről. [KSZ.]

A Levy üstökös és az M 15 gömbhalmaz. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. első belső borító, hátsó belső borító. Szeiber Károly felvétele 1990. aug. 18-án. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. pp. 2-3. Alexi Gergely, Mezei Balázs, Szauer Ágoston, Sári Attila, Zsigmond Arnold észlelései. [KSZ.]

A Beatles az űrben. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 3. Az IAU négy új kisbolygót nevezett el: 4147 Lennon, 4148 McCartney, 4149 Harrison, 4150 Starr. Sky and Telescope, 1990. júliusi számából. [KSZ.]

Hold. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 3. Alexi Gergely, Sári Attila holdrajzai és leírásai 1990. jún. 30. és aug. 28. között. [KSZ.]

RÓZSA Ferenc: Mély-ég keresőtérképek. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 4. Cet. [KSZ.]

Szaturnusz. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 4. Aszódi Zoltán, Böröndi Ferenc rajzai 1990. máj. 5. és aug. 29. között. [KSZ.]

VIRÁG Pál: Különös jelenségek. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 4. Folt alakú meteor 1990. júl. 14-én. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Flora. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 4. A kisbolygó észlelése 1990. júl. 15. és 26. között. [KSZ.]

MACROBERT, Alan: Csillagtúra - Cassiopeia. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. pp. 5-7. Sky and Telescope, 1989. októberi számából, fordította Juhász Tibor. [KSZ.]

C/Levy 1990c. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. pp. 8-10. Az üstökös észlelései 1990. jún. 21. és aug. 28. között. [KSZ.]

Harry T. Cralle rajza 1988-ban készült a Mars D-i pólussapkájáról egy 20 cm-es reflektorral, 356x nagyítással. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 10. A Strolling Astronomer-ből. [KSZ.]

HADHÁZI Csaba: Konjukció. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 10. A Jupiter és a Vénusz szoros közelsége 1990. aug. 13-án hajnalban. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Amatőrök a "szomszédban". = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 11. Ausztriában, Burgenlandban, Kismartonban 1979. okt. 9-én felavatták az Adalbert Jeszenkowitsch (1906-1973) alapította tartományi csillagvizsgálót. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. Carrington-rotáció 1831. 1990. júl. 8,7 - aug. 4,9. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. pp. 12-13. Az észlelések ismertetése szövegesen, grafikonokkal és részletrajzokkal. [KSZ.]

Algol a fedési észlelők rovata. Észlelések 1990. január - június. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 14. [KSZ.]

Egy fényes, új fedési a Per-ben. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 14. A SAO 23229. A Sky and Telescope 1990. februári száma alapján. [KSZ.]

Gázáramlás az Algol-rendszerben. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 14. Sky and Telescope 1990. február. [KSZ.]

HENSHAW, Colin: Fényes cepheidák a déli égbolton. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 15. Fordította: Bujtor Csilla és Horváth Éva. [KSZ.]

LIVINGSTON, William - TALENT, David: Megáll az ég! = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 16. A geostacionárius mesterséges holdak fényképezése. [KSZ.]

A Tejútrendszer legújabb kísérője. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. p. 16. Sky and Telescope, 1990. szeptember. [KSZ.]

Az Austin üstökös az M 16 és az M 17 között. = Albireo 20. 1990. okt. 8. 199. sz. hátsó külső borító. Johnny Horne felvétele 1990. máj. 31-én. Sky and Telescope, 1990. szeptember. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. p. 1., első külső borító. Mogyorósi Imre holdfelvétele. [KSZ.]

Belső borítónkon. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. p. 1., első belső borító, hátsó belső borító. Mark J. Coco all-sky kamerás felvétele a nyári és a téli Tejútról. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. p. 1., hátsó külső borító. John P. Gleason felvétele a Kalifornia ködről. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Albireo 200. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. p. 2. A lap 200. számának köszöntője. [KSZ.]

HOUSTON, Walter Scott: Mély-ég csodák. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. pp. 2-4. A Sky and Telescope 1946-1947-es számaiból. Fordította: Szentmártoni Béla. [KSZ.]

RÓZSA Ferenc: Mély-ég keresőtérképek. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. p. 4. Aur. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. p. 5. Hevesi Zoltán, Mezei Balázs, Recsek Renáta, Szeiber Károly megfigyelései. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. Carrington-rotáció 1832. 1990. aug. 4,9 - szept. 1,1. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. pp. 6-7. Az észlelések szöveges és grafikus összesítése, részletrajzokkal. [KSZ.]

Szupernóva hírek. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. p. 8. Szupernóva-turmix.; Az SN 1987A komplex környezete.; A szupernóva kísérői. (A Sky and Telescope híreiből) [KSZ.]

[Csillagászati hírek.] = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. pp. 8-9. Konzervatív optikai csillagászok.; A legerősebb flercsillag.; "Mágneses gravitáció".; A Betelgeuse foltja.; A Z CMa kísérője.; A legkisebb gravitációs lencse.; Excentrikus galaxisgyűrűk. (A Sky and Telescope híreiből) [KSZ.]

Kisbolygók. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. p. 10. Vesta, Fortuna, Psyche, Eleonora keresőtérképei. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. pp. 11-12. 1990. július., 1990. augusztus., Érdekesebb jelenségek (Ravasz Bálint, Rokonál György). [KSZ.]

Lyra. Mély-ég megfigyelések. 1. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. pp. [1-10.] A Szentmártoni Béla által Kaposváron 1970-ben készített és írógéppel sokszorosított kiadvány 1. számának hasonmása. Gombás Géza, Nagy Gábor, Romhányi Attila, Szabó István, Szentmártoni Béla mély-ég megfigyelései szövegesen. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1990. december, 1991. január. = Albireo 20. 1990. nov. 9. 200. sz. pp. [13-14.] [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. p. 1., első külső borító. Farkas Ernő és Szauer Ágoston felvétele az M 35-ről és a Jupiterről. [KSZ.]

Belső borítóinkon. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. p. 1., első belső borító, hátsó belső borító. A Föld éjszakai arca. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. p. 2. Balogi András, Csizmadia Szilárd, Fodor Antal, Recsek Renáta, Antalicz Péter észlelései. [KSZ.]

BALOGI András: Kettőscsillag a Nagy Orion Ködben. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. p. 2. [KSZ.]

Üstökösök. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. p. 3. C/Austin üstökös (1990. ápr. 30. Deák Tamás).; P/Encke üstökös (1990. okt. 1-13. Kósa-Kiss Attila).; C/Levy üstökös (1990. szept. 8. Hevesi Zoltán). [KSZ.]

Hold. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. p. 3. Hevesi Zoltán, Sári Attila, Virág Pál megfigyelései 1990. jún. 30. és okt. 28. között. [KSZ.]

PARAGI Zsolt: Napészlelések a Süni-táborokban. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. p. 4. 1990. nyarán 3 hetet táboroztak általános iskolás diákokkal a Bakonyban és a Soproni hegységben. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1833. Carrington-rotáció 1990. szept. 1,0 - szept. 28,4. 1834. Carrington-rotáció 1990. szept. 28,4 - okt. 25,7. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. pp. 4-7. Szöveges és rajzos észlelések, grafikonok, részletrajzok. [KSZ.]

HUTNIK Eszter - MOLNÁR Éva: A napfoltmaximum után? = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. p. 8. A Sonne 55. száma alapján. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. p. 8. Mars, Jupiter, Szaturnusz rajzok 1990. szept. 29. és nov. 8. között (Virág Pál, Paragi Zsolt).; Jupiter - holdak nélkül.; A Szaturnusz foltja. [KSZ.]

RÓZSA Ferenc: Mély-ég keresőtérképek. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. p. 9. Cam. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: (139) Juewa. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. p. 9. Észlelései a kisbolygóról 1990. okt. 11. és 21. között. [KSZ.]

[Csillagászati hírek.] = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. pp. 9., 11-12. A Szaturnusz új holdja.; Hogyan készültek az óriásbolygók?; A Phaeton és a Geminidák.; Nemzetközi amatőrcsillagász konferencia.; A Hold röntgenképe.; A Nap változó hangja.; Intersztelláris szárazjég.; A kék csavargó este a binaryval.; A Tejútrendszer centrális objektuma.; Egyre több és jobb fekete lyuk?; Milyen messze van a Virgo-halmaz? [KSZ.]

PIRITI János: Csillagász túra Skandináviában. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. pp. 10-11., hátsó külső borító. 1990. jún. 30-án indult el az autóbuszos túra, a pécsi amatőrcsillagászok szervezésében a közel 9 ezer km-es utazásra. Ausztria, Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Lengyelország csillagászati emlékeit, csillagászattörténeti nevezetességeit nézték meg. Eljutottak az Északi-fokra, Vardő szigetére. 1990. júl. 22-én a finn Humari üdülőhelyen élték át a teljes napfogyatkozást. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. p. 13. 1990. szeptember. [KSZ.]

Az Albireo XX. évfolyamának részletes tartalomjegyzéke. = Albireo 20. 1990. dec. 10. 201. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. címlap. A Miranda, az Uránusz egyik holdja. [KSZ.]

BOGDÁN Tamás - KALMÁR Tamás: Még egyszer a Neptunusz és a Voyager 2 randevújáról. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. pp. 1-5. [KSZ.]

A jövő távcsöve. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. pp. 5-7. Sky and Telescope, 1989. szept. Fordította: Balázs Antal. [KSZ.]

A barna törpék jönnek és mennek. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. pp. 8-10. Sky and Telescope, 1989. nov. Fordította: S. A. [Steiner András] [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Hol látszik a Hold? = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

A kozmológiai konstans rejtélye. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. p. 12. Sky and Telescope, 1989. aug. Fordította: Alföldi Attila. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. p. 13. SkyWeek, 1989. dec. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Hírek a HST-ről. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1989. dec. B. T. [Bogdán Tamás] [KSZ.]

Évfordulók 1990-ben. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. p. 13. [KSZ.]

SPT [SPÁNYI Péter]: Nemzetközi Ifjúsági Csillagászati Tábor 1990. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. p. 14. 1990 júliusában lesz Jugoszláviában. [KSZ.]

Sötét anyag a Tejútrendszerben. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. p. 14. SkyWeek, 1989. dec. 8. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. p. 14. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Hátsó belső borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. hátsó belső borító. Szeiber Károly felvétele az M31-ről 1989. júl. 7-én. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jan. 1. sz. hátsó külső borító. Az NTT (New Technology Telescope) képe. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. címlap. A Nap és foltjai. [KSZ.]

FISCHER, Daniel: A bolygópályák kaotikus rendszere. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. pp. 1-4. Sterne und Weltraum 1990/1. Fordította -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

A jövő távcsöve. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. pp. 4-5. Sky and Telescope, 1989. szept. Fordította: Balázs Antal. [KSZ.]

A világ legnagyobb csillagkatalógusa. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. pp. 6-8. A 19 millió csillagot tartalmazó GSC. A közeljövőben felbocsátandó HST készíti el. Forrás: Sky and Telescope, 1989. dec. Fordította: Spányi Péter. [KSZ.]

Egy elszigetelt gázfelhő: kialakuló galaxis? = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. pp. 8-9. Astronomy, 1989. nov. Fordította: Berend Zsolt. [KSZ.]

STEINER András: Konferencia a Marsról Sopronban. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. p. 9. 1990 januárjában a COSPAR öt napos konferenciáját szervezte meg a MANT és a KFKI. [KSZ.]

A déli égbolt Rák-köde. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. p. 10. Henize 2-104 a Centaurusban. Forrás: Sky and Telescope, 1989. dec. Fordította: S. P. [Spányi Péter] [KSZ.]

KALMÁR Tamás: MACSIT hírek. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. p. 11. 1990. márc. 4-én lesz a közgyűlés. [KSZ.]

Hogyan születik egy csillag? = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. p. 11. Astronomy, 1989. dec. Fordította: B. T. [Bogdán Tamás] [KSZ.]

Muzikális pulzárok. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. p. 12. Astronomie in der Schule 1989/6. Fordította KT [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

A Kínai Nagy Fal: összeomlik egy mítosz. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. pp. 12-13. Sky and Telescope, 1989. nov. Fordította: KGY [Kudor Gyöngyvér] és SPT [Spányi Péter]. [KSZ.]

A legtávolabbi csillag. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1989. dec. Fordította: Kiss Zsolt [helyesen: Kis Zsolt]. [KSZ.]

SZEIBER Károly: Solar-Screen fólia befogása házilag. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. p. 13. [KSZ.]

Nemzetközi Meteoros Konferencia 1990. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. p. 14. 1990 őszén lesz Bajorországban. [KSZ.]

Új vöröseltolódási rekord. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. p. 14. z = 4,73. Forrás: Sky and Telescope, 1990. jan. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Indításra kész a HST. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1990. jan. -KT- [Kalmár Tamás]. [KSZ.]

Évfordulók 1990. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. p. 14. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. p. 14. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Hátsó belső borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. hátsó belső borító. A Phobos és a Deimos képe. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. febr. 2. sz. hátsó külső borító. Az M33 fényképe. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. márc. 3. sz. címlap. A Hubble Space Telescope (HST) rajza. [KSZ.]

KÁLMÁR Tamás: A MACSIT 1989-es gazdasági tevékenysége. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. márc. 3. sz. p. 1. 1989 végén 250 rendes és pártoló tagja volt a társaságnak. [KSZ.]

STEINER András: Ballonnal a Marson. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. márc. 3. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: A Hubble Űrteleszkóp. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. márc. 3. sz. pp. 5- 7. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: Kötcse - képekben. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. márc. 3. sz. pp. 8-9. Szutor Péter 250/1500 Newton távcsövét Kötcsén helyezte el egy fémkupolás, kör alaprajzú házikóban. A 100/1000-es Zeiss távcsőnek téglalap alaprajzú külön épület épül. [KSZ.]

MOELLER, James: Derült lesz-e ma este? = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. márc. 3. sz. pp. 10-12., hátsó belső borító. Astronomy, 1989. dec. Fordította Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

A legkisebb gravitációs lencse. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. márc. 3. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1990. febr. Fordította: B. Zs. [Berend Zsolt]. [KSZ.]

Egy látványos üstökös? = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. márc. 3. sz. p. 14. Az Austin 1989 c1. Sky and Telescope, 1990. jan. Fordította: K. Gy. [Kudor Gyöngyvér]. [KSZ.]

A Plútóról. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. márc. 3. sz. p. 14. Az Austin 1989 c1. Sky and Telescope, 1990. jan. Fordította: K. Gy. [Kudor Gyöngyvér]. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. márc. 3. sz. p. 14. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. márc. 3. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. címlap. Az NGC 3372 a Carina csillagképben. [KSZ.]

KALMÁR Tamás: A MACSIT negyedik közgyűlése. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. p. 1. 1990. márc. 4-én volt a MACSIT IV. közgyűlése Budapesten, a Lágymányosi Közösségi Házban. Tarnay Kálmánt elnökké, Steiner Andrást elnökhelyettessé, Kalmár Tamást titkárrá választották. [KSZ.]

WESSON, P. S.: Az Olbers-paradoxon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. pp. 2-5. Sky and Telescope, 1989. jún. Fordította: Bogdán Tamás. [KSZ.]

SINNOTT, Roger W.: Egy Foucault próba kiértékelése. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. pp. 5-8. Sky and Telescope, 1990. febr. Fordította: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

Új eredmények a csillagkeletkezés kutatásában. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

Meteorit egy Hold-tengerből. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1990. márc. Fordította: B. Zs. [Berend Zsolt] [KSZ.]

Hermann Oberth 1894-1989. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. pp. 11-12. Sky and Telescope, 1990. márc. Fordította: B. Zs. [Berend Zsolt] [KSZ.]

PG 1550+131: Fedési változó szélsőségesen rövid minimummal. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. p. 12. Die Sterne, 1989/2. Wieszt Krisztián. [KSZ.]

BECK, Rainer: Csillagászati "Top 10". = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. pp. 12-13. Sterne und Weltraum, 1990/2. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

THIMM, G. J.: Galaxishalmazokat összekötő gázhidak. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. p. 13. Sterne und Weltraum, 1990/2. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

A Galaktika középpontja hol látható, hol nem. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1990. jan. K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

Egy újabb Aten-kisbolygó. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1990. márc. B. Zs. [Berend Zsolt] [KSZ.]

Az aktív galaxismagok formái. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1990. jan. S. A. [Steiner András] [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. p. 16. [KSZ.]

Hátsó belső borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. Bernd Flach-Wilken felvétele az NGC 2327 és az IC 2177 objektumokról. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. máj. 5. sz. címlap. Steiner András felvétele az Orion ködről, Szutor Péter 250/1500-as Newton reflektorával. [KSZ.]

SHELDON, Eric: Gyorsabban a fénynél. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. máj. 5. sz. pp. 1-5. Sky and Telescope, 1990. jan. Fordította: Alföldi Attila. [KSZ.]

DAVIES, Paul: Anyag - antianyag. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. máj. 5. sz. pp. 5-9. Sky and Telescope, 1990. márc. Fordította: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

STEINER András: Az Orion-köd. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. máj. 5. sz. p. 9. [KSZ.]

ORHA Zoltán: A 25 éves Föld és Ég. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. máj. 5. sz. p. 10. [KSZ.]

LOVI, George: Kalandozás az égen. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. máj. 5. sz. pp. 11-12. Sky and Telescope, 1989. okt. Fordította: Kondor Csilla. [KSZ.]

STEINER András: A Prágai Bemutató Csillagvizsgáló. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. máj. 5. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

Évfordulók. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. máj. 5. sz. p. 14. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. máj. 5. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. máj. 5. sz. p. 16. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jún-júl. 6-7. sz. címlap. 1990. júl. 22-én napfogyatkozás Finnországban. [KSZ.]

KÁROLYI Gábor: A csillagászati fényképezés alapjai. 1. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jún-júl. 6-7. sz. pp. 1- 5. [KSZ.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁRNÉ Molnár Éva: Fotóanyagok hiperszenzibilizálása hidrogéngázzal. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jún-júl. 6-7. sz. pp. 5-7., hátsó belső borító. [KSZ.]

STEINER András: A digitális képfeldolgozás elemei. 1. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jún-júl. 6-7. sz. pp. 7-9. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: Régi csillagvizsgálók Indiában. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jún-júl. 6-7. sz. pp. 9-11., hátsó külső borító. Az 1720-as években épített Dzsaipur (Jaipur) obszervatóriumát 1989 őszén látogatta meg. [KSZ.]

HOLLAN, Jan: Egy precíz eljárás diffúz objektumok vizuális fényességbecslésére. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jún-júl. 6-7. sz. pp. 11-12., 21. Fordította: Zalezsák Tibor. [KSZ.]

TASS Antal: A magyar csillagászat története. 1. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jún-júl. 6-7. sz. pp. 13-17. A Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 73-127. tanulmány hasonmás közlése. [KSZ.]

Antianyag gyár a galaktikus centrumban? = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jún-júl. 6-7. sz. pp. 18-19. Sky and Telescope, 1990. ápr. Fordította: B. T. [Bogdán Tamás] [KSZ.]

Kaotikus csillagok ... és kaotikus üstökösök. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jún-júl. 6-7. sz. pp. 19-20. Sky and Telescope, 1990. ápr. Fordította: B. T. [Bogdán Tamás] [KSZ.]

Az Europa globális eljegesedése. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jún-júl. 6-7. sz. pp. 20-21. Sky and Telescope, 1990. márc. Fordította: K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jún-júl. 6-7. sz. pp. 22-24. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. jún-júl. 6-7. sz. p. 24. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. címlap. A Perseus ikerhalmaz a 2 m-es tautenburgi Schmidt távcsővel. [KSZ.]

KÁROLYI Gábor: A csillagászati fényképezés alapjai. 2. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. pp. 1-6. [KSZ.]

KANIPE, Jeff: Az Univerzum keresztmetszete. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. pp. 6-8. Astronomy, 1989. nov. Fordította: Csabai László. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: Országos Amatőrcsillagász Biciklitúra ’90. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. p. 8., 14., hátsó külső borító. [KSZ.]

TASS Antal: A magyar csillagászat története. 2. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. pp. 9-11. A Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 73-127. tanulmány hasonmás közlése. [KSZ.]

Bizonyság a Nagy Vonzóról. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. p. 12. Sky and Telescope, 1990. máj. Fordította: P. K. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

Hiányzó üstökösök rejtélye. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. pp. 12-13. Sky and Telescope, 1990. márc. Fordította: A. A. [Alföldi Attila] [KSZ.]

Csillagászat folyékony távcsövekkel. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. p. 13. SkyWeek, 1990. máj. 5. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

KALMÁR Tamás: A német újraegyesítés. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. pp. 13-14. Az NDK-ban működő csillagászati ismeretterjesztő szervezet sora, a csillagászat iskolai oktatásának jövője, és a jénai Zeiss termékek áremelkedése. [KSZ.]

ESA tervek. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. p. 14. A Hipparcos misszió. SkyWeek, 1990. jún. 8. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Evans újabb szupernóvája. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. p. 14. Az NGC 5493-ban. SkyWeek, 1990. jún. 22. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. p. 16. [KSZ.]

Műhold okozta anyagi kár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. p. 16. SkyWeek, 1990. jún. 8. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. aug. 8. sz. hátsó külső borító. A szombathelyi bemutató csillagvizsgáló. Összetett oszlopnapóra Ruszton. Modern napóra Kismartonban a Szövetségi Mértékügyi és Felmérési Intézet falán. A kismartoni bemutató csillagvizsgáló 15 cm-es Zeiss refraktora. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. szept. 9. sz. címlap. J. Harne of Stedman felvétele az Austin üstökösről 1990. máj. 31-én. [KSZ.]

KUDOR Gyöngyvér: Három éves a Courier! = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. szept. 9. sz. p. 1. "Újságunk már egy éve számítógéppel készül, azonban Társaságunknak még mindig nincs számítógépe, és a közeljövőben nem is lesz." [KSZ.]

SILK, Joseph: A kozmikus háttérsugárzás. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. szept. 9. sz. pp. 2-5. Sky and Telescope, 1990. jún. Fordította: Bogdán Tamás. [KSZ.]

A "legendás négy " az égen. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. szept. 9. sz. p. 5. A Lennon, McCartney, Harrison, Starr kisbolygók. Sky and Telescope, 1990. júl. Fordította K. Gy. [Kudor Gyöngyvér] [KSZ.]

BEREND Zsolt: Ulysses. Folytatódnak a Nap északi és déli sarkát feltérképező expedíció előkészületei. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. szept. 9. sz. pp. 6-8. Az ESA Bulletin 1989 novemberi számának felhasználásával. [KSZ.]

TASS Antal: A magyar csillagászat története. 3. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. szept. 9. sz. pp. 9-11., hátsó belső borító, hátsó külső borító. A Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 73-127. tanulmány hasonmás közlése. [KSZ.]

3C 273: Közel a kvazár? = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. szept. 9. sz. pp. 12-13. Sky and Telescope, 1990. júl. Fordította P. K. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

Buborékok, űrök és periodikus vöröseltolódás. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. szept. 9. sz. pp. 13-14. Sky and Telescope, 1990. jún. Fordította P. K. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

A Föld legöregebb kőzetei. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. szept. 9. sz. p. 14. Astronomy. Fordította SPT [Spányi Péter]. [KSZ.]

Radarfelvétel egy kisbolygó felszínéről. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. szept. 9. sz. p. 14. Jet Propulsion Laboratory - Planetary Report. Fordította SPT [Spányi Péter]. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. szept. 9. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. szept. 9. sz. p. 16. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. címlap. A Fiastyúk és egy meteor, Kiss Zsolt [helyesen: Kis Zsolt] felvétele. [KSZ.]

KÁROLYI Gábor: A csillagászati fényképezés alapjai. 3. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. pp. 1-5. [KSZ.]

STEINER András: A digitális képfeldolgozás elemei. 2. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. pp. 6-8. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: Nemzetközi Meteoros Konferencia - IMC ’90. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. pp. 9-10. 1990 szeptemberében volt az Augsburg közeli Violauban. A konferencia előtt egy hónappal került ki a nyomdából a tavalyi, magyarországi IMC anyagát tartalmazó angol nyelvű kiadvány, a "Proceedings" mely a MACSIT és a MMTÉH közös szerkesztésében készült. [KSZ.]

Buborékok és űrök univerzuma. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. pp. 11-12. Sky and Telescope, 1990. szept. Fordította: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

Csillagközi kísértetek. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. pp. 12-13. Sky and Telescope, 1990. okt. Fordította: B. Zs. [Berend Zsolt] [KSZ.]

A Pallas pontos méretei. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. p. 13. SkyWeek, 1990. júl. 13. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Születő planetáris köd. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. p. 13. SkyWeek, 1990. júl. 8. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Meteor csillagászati évkönyv 1991. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. p. 13. [KSZ.]

A Cepheus buborék egy szomszédos szupernóva maradvány? = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1990. aug. K. Gy. [Kudor Gyöngyvér] [KSZ.]

Űrtávcsöves bolygóképek. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. p. 14. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. p. 16. [KSZ.]

[A Levy üstökös fényképe.] = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. hátsó belső borító. Kiss Zsolt [helyesen: Kis Zsolt] felvétele 1990. aug. 18/19-én. [KSZ.]

[A Rozetta köd fényképe.] = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. okt. 10. sz. hátsó külső borító. A kép a tautenburgi 2 m-es távcsővel készült. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. címlap. Az Orion-köd. [KSZ.]

SZALMA Sándor: Amatőrcsillagászokkal Skandináviában. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. pp. 1-2. A Pécsről indult autóbuszos amatőrcsillagász napfogyatkozás-expedíció látnivalóinak leírása 1990. jún. 30. és júl. 28. között. Eljutottak a norvég Vardő szigetére és Finnországban Joenssu közelében élték át a teljes napfogyatkozást. [KSZ.]

STEINER András. Az IAF 41. kongresszusa. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. p. 3. A Nemzetközi Űrhajózási Kongresszus Drezdában 1990. okt. 6-13-ig. [KSZ.]

SPT [SPÁNYI Péter]: Aktív optikájú rádióteleszkóp. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

SPT [SPÁNYI Péter]: MMTÉH Találkozó Kaposvárott. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. p. 4. 1990. nov. 10-én. A találkozón Hevesi Zoltán bemutatta a MMTÉH szépen rendszerezett albumát, amely az elmúlt 16 év során készült 497 meteorfotót tartalmazza. [KSZ.]

RUGGLES, Clive: A Hold és a keresztrefeszítés. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. pp. 5-6. 30. ápr. 7. vagy 33. ápr. 3. a két legvalószínűbb dátum. Forrás: Nature, 1990. jún. Fordította: Spányi Péter. [KSZ.]

SMITH, David H.: A nap-neutrínó rejtély egyre titokzatosabb. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. pp. 6-7. Sky and Telescope, 1990. okt. Fordította: P. K. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

TASS Antal: A magyar csillagászat története. 4. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. pp. 8-10., hátsó belső borító. A Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 73-127. tanulmány hasonmás közlése. [KSZ.]

Fénykép a sötét anyagról. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1990. szept. B. T. [Bogdán Tamás] [KSZ.]

Milyen messze van a Virgo halmaz? = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. p. 12. Sky and Telescope, 1990. nov. P. K. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

Forgás a görbült téridőben. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. pp. 12-13. Sky and Telescope, 1990. okt. Fordította: Csabai László. [KSZ.]

A Szaturnusz új holdja... több is lesz? = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1990. nov. P. K. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

Kisbolygóütközések. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. p. 14. SkyWeek, 1990. jún. 8. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

A rádióégbolt szennyezése. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. p. 14. SkyWeek, 1990. jún. 15. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

A glanerbrugi meteorit. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. p. 14. 1990. ápr. 7-én hullott Hollandiában. SkyWeek, 1990. jún. 22. K. T. [Kalmár Tamás] [KSZ.]

Előtűnt a Szaturnusz nagy fehér foltja. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1990. dec. Sz. S. [Szalma Sándor] [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. nov. 11. sz. p. 16. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. dec. 12. sz. címlap. Kráteregyüttes a Vénuszon. [KSZ.]

KÁROLYI Gábor: A csillagászati fényképezés alapjai. 4. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. dec. 12. sz. pp. 1-4., hátsó belső borító, hátsó külső borító. [KSZ.]

Rossz idők járnak a barna törpékre. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. dec. 12. sz. pp. 4-5. Sky and Telescope, 1990. okt. Fordította: Csabai László. [KSZ.]

BEATTY, J. Kelly: A Magellán a Vénusznál: az első eredmények. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. dec. 12. sz. pp. 6-8. Sky and Telescope, 1990. dec. Fordította: Spányi Péter. [KSZ.]

Újabb és jobb fekete lyukak? = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. dec. 12. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1990. dec. Fordította: Szalma Sándor. [KSZ.]

Azonosították a Galaxis centrumának rádióforrását? = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. dec. 12. sz. p. 10. Sky and Telescope, 1990. dec. Fordította: Szalma Sándor. [KSZ.]

A SETI viszontagságai. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. dec. 12. sz. pp. 10-11. Sky and Telescope, 1990. dec. Fordította: P. K. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

A Tejútrendszer legújabb társa. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. dec. 12. sz. pp. 11-12. Sky and Telescope, 1990. szept. Fordította: B. T. [Bogdán Tamás] [KSZ.]

IAYC 1991. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. dec. 12. sz. p. 12. Nemzetközi Ifjúsági Csillagászati Tábor, 1991. aug. 4-25-ig lesz Németországban. [KSZ.]

Az égboltfelmérések szabályos galaxis-elosztást mutatnak. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. dec. 12. sz. pp. 12-13. Astronomy, 1990. jún. Fordította: Alföldi Attila. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. dec. 12. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 4. 1990. dec. 12. sz. p. 15. [KSZ.]

MURRAY, Bruce C.: Túlélheti-e az űrkutatás a hidegháború végét? = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 1-9. The Planetary Report 1991. 3. számából fordította Szimán Oszkár. [KSZ.]

HUGHES, Sylvia - TORO, Taryn: Európa becsvágya csökkent az űrben. = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 10-17. A New Scientist 1991. aug. 3-i számából fordította Simonffy Géza. [KSZ.]

SÁRHIDAI Gyula: Fejlesztés alatt álló hordozórakéta rendszerek az 1995 utáni időszakra. = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 18-30. [KSZ.]

SZIMÁN Oszkár: Megújuló életfenntartó rendszerek űrutazásoknál. = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 31-37. [KSZ.]

JÉKI László: Milyen a Hold légköre? = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 38-43. [KSZ.]

TÓTH Imre: Kisbolygók radarmegfigyelése és a helyszíni űrszondás vizsgálatok előkészítése. = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 44-59. [KSZ.]

BÁRCZY Pál: A Miskolci Egyetem Fémtani Tanszékének mikrogravitációs kutatásairól. = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 60-65. [KSZ.]

CZIROK András: Hogyan segítheti elő az űrkutatás korunk problémáinak megoldását? = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 66-74. [KSZ.]

SZIMÁN Oszkár: Gondolataim az "Együtt a Marsra" pályázatról. = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 75-78. A Bolygókutató Társaság (Planetary Society) "Együtt a Marsra" (Together to Mars) című ötletpályázatára érkezett 16 magyar pályázat elemzése. [KSZ.]

WEINER Mihály: Egy marsjáró terve. = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 79-104. Első díjat nyert az előzőleg említett pályázaton. [KSZ.]

BÁRCZY Pál: Mikrogravitációs konferencia Miskolcon. = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. p. 105. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Csillagászati műholdak a 90-es években. = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 106-115. Az Astronomy 1990. januári száma alapján. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Szovjet műholdcsaládok. = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 116-122. Spaceflight, 1990. augusztusi száma alapján. [KSZ.]

"A távérzékelés mezőgazdasági és környezeti alkalmazásai" a FAO és az ESA regionális munkaértekezlete. Budapest, 1991. szeptember 23-27. (FM). = Asztronautikai Tájékoztató 1990-1991. 45-46. sz. pp. 123-140. Összeállította: Lászlóffy Gábor és Kocsis Attila. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Aki Szalontát az égboltra helyezte. = Bihari Napló 1. 1990. máj. 11. p. 5. [SRG.]

1990. február havi előadások. = Bökönc-híradó 1990. jan. 15. 3. sz. p. 1. Előadók: Görbics János, Halmi Gábor, Vincze Iván, Keszthelyi Sándor. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1990. jan. 15. 3. sz. pp. 1-2. Fiastyúk-fedés, teljes holdfogyatkozás, korai holdsarló észlelés. [KSZ.]

Erdélyt támogató akció! = Bökönc-híradó 1990. jan. 15. 3. sz. p. 2. 1990. febr. 23-25-én a pécsi amatőrcsillagászok autókkal Temesvárra, Aradra, Újfalura, Nagyszalontára, Nagyváradra látogatnak. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések Pécsre - 1990. február. = Bökönc-híradó 1990. jan. 15. 3. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Mira maximum előrejelzések. = Bökönc-híradó 1990. jan. 15. 3. sz. p. 3. [KSZ.]

Kisbolygó csillagfedése. = Bökönc-híradó 1990. jan. 15. 3. sz. p. 3. [KSZ.]

Recenzió. = Bökönc-híradó 1990. jan. 15. 3. sz. p. 3. Megjelent a Csillagászati évkönyv 1990. [KSZ.]

Eseménynaptár 1990. február. = Bökönc-híradó 1990. jan. 15. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

Lapzárta után érkezett a hír a "Meteor gyorshírek" - jóvoltából. = Bökönc-híradó 1990. jan. 15. 3. sz. p. 5. Comet Skorichenko-George 1989e1.; Comet Austin 1989 c1. [KSZ.]

1990. március havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1990. febr. 15. 4. sz. p. 1. Előadók: Vincze Iván, Gyimesi Lajos, Halmi Gábor, Görbics János. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1990. febr. 15. 4. sz. pp. 1-2. Észlelő-hétvége, MCSE-közgyűlés. [KSZ.]

Holdsarló-előrejelzés. Okkultáció-előrejelzés - 1990. március. Mira-maximum előrejelzések. Kisbolygó-csillagfedések. = Bökönc-híradó 1990. febr. 15. 4. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Üstököskoordináták 1990 márciusra. = Bökönc-híradó 1990. febr. 15. 4. sz. p. 3. Comet Austin 1989c1.; Comet P. Schwassmann-Wachmann 3. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Bökönc-híradó 1990. febr. 15. 4. sz. p. 3. [KSZ.]

1990. április havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1990. márc. 15. 5. sz. p. 1. Előadók: Keszthelyi Sándor, Niesz László, Gyimesi Lajos, Görbics János. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1990. márc. 15. 5. sz. pp. 1-2. Emléktáblaavatás Nagyszalontán. Szakköri kirándulás. [KSZ.]

Korai holdsarló-észlelés. Okkultáció-előrejelzések Budapestre - 1990. április. Mira maximum előrejelzések. Kisbolygó-csillagfedések. Kisbolygó-előrejelzések 1990. áprilisra. Austin-üstökös a hajnali égen. = Bökönc-híradó 1990. márc. 15. 5. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Bökönc-híradó 1990. márc. 15. 5. sz. p. 3. [KSZ.]

1990. május havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1990. ápr. 15. 6. sz. p. 1. Előadók: Keszthelyi Sándor, Niesz László, Higi Anette, Görbics János. [KSZ.]

Észlelőhétvége Püspökszentlászlón. = Bökönc-híradó 1990. ápr. 15. 6. sz. p. 1. 1990. máj. 25-27. [KSZ.]

Korai holdsarló-észlelés. Okkultáció-előrejelzések Budapestre - 1990. május. Mira maximumok 1990. májusra. Kisbolygóokkultáció. Kisbolygó-előrejelzések 1990. májusra. = Bökönc-híradó 1990. ápr. 15. 6. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Az Austin-üstökös koordinátái és keresőtérképe. = Bökönc-híradó 1990. ápr. 15. 6. sz. p. 3. [KSZ.]

1990. június havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1990. máj. 15. 7. sz. p. 1. Előadók: Vincze Iván, Keszthelyi Sándor, Higi Anett, Patacsi Zsolt. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1990. máj. 15. 7. sz. pp. 1-2. Közös munka, évadbúcsuztató, a TIT megyei közgyűlése. [KSZ.]

Holdsarlók. 4 napos szakköri kirándulás. Okkultáció-előrejelzések Budapestre - 1990. június. Mira maximumok 1990. júniusra. Kisbolygó-előrejelzések 1990. júniusra. = Bökönc-híradó 1990. máj. 15. 7. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1990. máj. 15. 7. sz. p. 4. Az Austin 1989c1 keresőtérképe.; A Schwassmann - Wachmann 3 üstökös koordinátái.; A Cernis - Kiuchi - Nakamura 1990b üstökös koordinátái. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények 1990. július - augusztus.] = Bökönc-híradó 1990. jún. 15. 8-9. sz. pp. 1-2. Hétfői vetítések, a finnországi napfogyatkozás-expedíció, észlelőtábor Ráktanyán. [KSZ.]

Holdsarlók. Okkultáció-előrejelzések Budapestre - 1990. július-augusztus. Mira maximumok 1990. július -augusztusra. Kisbolygó-előrejelzések 1990. július-augusztusra. Meteorraj - maximumok 1990. július -augusztus. = Bökönc-híradó 1990. jún. 15. 8-9. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1990. jún. 15. 8-9. sz. p. 4. Comet Levy 1990c. [KSZ.]

1990. szeptember havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1990. aug. 15. 10. sz. p. 1. Előadók: Vincze Iván, Görbics János, Gyimesi Lajos, Higi Anette Réka. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1990. aug. 15. 10. sz. pp. 1-2. Szakköri kirándulás, észlelőéjszaka, észlelőhétvége. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések Pécsre - 1990. szeptember. Mira maximumok 1990. szeptemberre. Kisbolygó-előrejelzések 1990. szeptemberre. Meteorrajok - maximumok 1990. szeptemberre. = Bökönc-híradó 1990. aug. 15. 10. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1990. aug. 15. 10. sz. p. 3. Még egyszer a Levy-üstökösről. [KSZ.]

[HALMI Gábor]: Teljes napfogyatkozás. = Bökönc-híradó 1990. aug. 15. 10. sz. p. 3. "A pécsi expedíció a finnországi Huhmari üdülőhelyen észlelte a jelenséget (62 fok 50’ északi szélesség). Sajnos, a teljesség alatt be volt borulva; a totalitás 10 sec-es halványodás után 01:53:32 UT-kor következett be; a teljesség 01:54:50-ig tartott, majd 10 sec alatt kivilágosodott." [KSZ.]

1990. október havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1990. szept. 15. 11. sz. p. 1. Előadók: Tárnai Mihály, Vincze Iván, Görbics János, Gyimesi Lajos, Keszthelyi Sándor. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1990. szept. 15. 11. sz. pp. 1-2. Szakköri kirándulás, közös meteorészlelés, Csillagászati Hét. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések Pécsre - 1990. október. Mira maximumok 1990. októberre. Kisbolygó-előrejelzések 1990. októberre. Meteorrajok - maximumok 1990. októberre. = Bökönc-híradó 1990. szept. 15. 11. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1990. szept. 15. 11. sz. p. 3., 5. Encke-üstökös. [KSZ.]

Kisbolygó-okkultációk 1990. októberre. = Bökönc-híradó 1990. szept. 15. 11. sz. p. 4. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Teljes napfogyatkozás 1999. aug. 11-én szerdán délben. A teljes árnyék magyarországi sávja. = Bökönc-híradó 1990. szept. 15. 11. sz. p. [5.] Térkép a Kárpát-medencéről. [KSZ.]

1990. november havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1990. okt. 15. 12. sz. p. 1. Előadók: Gyimesi Lajos, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Hoffmann János, Görbics János. [KSZ.]

Csillagászati Hét. = Bökönc-híradó 1990. okt. 15. 12. sz. pp. 1-2. Pécsett, 1990. okt. 29. és nov. 2. között. Görbics János: Lehet-e veszélyben a Föld? Horváth András: Járt-e Gagarin a világűrben - pletykák és igazságok az űrkutatás körül. Tóth László: A csillagászat szépsége és hasznossága. Gyimesi Lajos: Távcsőkészítés gyakorlata - mikor milyen csillagászati távcsövet készítsünk? Halmi Gábor: Felkelt a Nap és elfogyott. Finnországban jártunk. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1990. okt. 15. 12. sz. p. 2. MMTÉH találkozó lesz Kaposváron (1990. nov. 10-én), észlelőhétvége Püspökszentlászlón, PVH országos találkozó lesz Pécsett (1990. nov. 24-én). [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések Pécsre - 1990. november (a számítást Zajácz György készítette). Mira maximumok 1990. novemberre. Kisbolygó-előrejelzések 1990. novemberre. Meteorrajok - maximumok 1990. novemberre. = Bökönc-híradó 1990. okt. 15. 12. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1990. okt. 15. 12. sz. p. 3. Az Encke-üstökös novemberi koordinátái. [KSZ.]

1990. december havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1990. nov. 15. 13. sz. p. 1. Előadók: Tárnai Mihály, Hoffmann János, Vincze Iván. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1990. nov. 15. 13. sz. pp. 1-2. Észlelő hétvége Püspökszentlászlón, közös Geminida meteorraj észlelés, MCSE Országos Találkozó lesz Budapesten (1990. dec. 18.), évzáró szakköri este. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések Budapestre - 1990. december (a számítást Zajácz György készítette). Mira maximumok 1990. decemberre. Kisbolygó-előrejelzések 1990. decemberre. Meteorrajok -maximumok 1990. decemberre. = Bökönc-híradó 1990. nov. 15. 13. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

KSZ [KESZTHELYI Sándor]: Éjszakai ég Pécsett. = Bökönc-híradó 1990. nov. 15. 13. sz. p. [4.] [KSZ.]

1991. január havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1990. dec. 15. 14. sz. p. 1. Előadók: Hoffmann János, Keszthelyi Sándor, Vincze Iván. [KSZ.]

Holdsarlók. Félárnyékos holdfogyatkozás. Okkultáció-előrejelzések Budapestre - 1991. január. Mira maximumok 1991. januárra. Kisbolygó-előrejelzések 1991. januárra. Meteorrajok - maximumok 1991. januárra. = Bökönc-híradó 1990. dec. 15. 14. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

SZÉKELY Balázs: 1990 - a napfoltok éve. = A Céh 1. 1990. ápr. 4. pp. 63-66. [SRG.]

Címkép: Gothard Jenő /1857-1909/, Egyesületünk névadója. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 1. sz. címlap. Az Egyesületi Híradó a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület (székhelye: Szombathely, működési területe: Vas megye) tájékoztatója. 1990-től évente négyszer jelenik meg A5 méretben. A kiadvány arról szólt, ami az egyesületben történt, vagy arról, ami történni fog. Elő nem fizethető, az egyesület tagjai illetménylapként kapják. A lap belső oldalain is közölhettek fényképeket. Első és hátsó borítóinak 4 oldalán a fényképek jobb minőségűek voltak. A 2000. 2. számtól kezdve a borítólapok színesek lettek. Szerkesztője 1990-től 1995-ig Horváth József. 1996-tól az egyesület vezetősége szerkesztette, gyakorlatilag Vértes Ernő, aki a felelős kiadó is volt. A lapnak különszámai is megjelentek. 2001-ben Dr. Tóth György emléke, 2004-ben Regenye Istvánné emléke és 2006-ban a törökországi teljes napfogyatkozás expedíción történtek szolgáltak a különszámok témájaként. [SRG.]

TÓTH György: Beköszöntő. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 1. sz. p. [1.] A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület megalakulásáról. [SRG.]

TÓTH György - VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület Alapszabálya. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 1. sz. pp. 1-10. Készült: 1989. nov. 11-én. [SRG.]

Egyesületünk tagnévsora 1990. január 31-én. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 1. sz. p. 13. Taglétszám: 35 fő. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület munkaterve. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 1. sz. pp. 14-16. [SRG.]

Egyesületi rendezvények. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 1. sz. p. 17. [SRG.]

Jelenségek 1990. január-április. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 1. sz. pp. 18-25. Átvétel a Meteor évkönyv 1990-ből. [SRG.]

Könyvismertetések. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 1. sz. pp. 26-28. Csaba György Gábor: Égitestek. Móra Ferenc Könyvkiadó.; Csillagászati évkönyv az 1990. évre. Gondolat Kiadó.; Meteor évkönyv 1990. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Magyar Csillagászati Egyesület.; Szécsényi-Nagy Gábor: M 45, azaz a Fiastyúk. Gondolat Könyvkiadó.; Clyde W. Tombaugh - Patrick Moore: A sötétség bolygója. Gondolat Könyvkiadó.; Csillagászat. Szerk.: Marik Miklós. Akadémiai Kiadó. [SRG.]

HORVÁTH József: Szerkesztőségi levél. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 1. sz. pp. 28-30. Az Egyesületi Híradó szerkesztője a szerkesztés elveiről és a tervekről. [SRG.]

Vegyes hírek. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 1. sz. pp. 30-32. Az egyesületet a Vas megyei Bíróság 1989. dec. 6-án nyilvántartásba vette. [SRG.]

Címkép: Kis csillagvizsgáló tervrajza a 19. sz. végéről. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 2. sz. címlap. [SRG.]

HORVÁTH József: Gothard Jenő. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 2. sz. pp. 1-2. A Csillagászati Egyesület névadójának életrajza. [SRG.]

Krónika. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 2. sz. pp. 3-6. Az 1990. január - április hónapokban zajlott események. [SRG.]

- tese - [VÉRTES Ernő]: A Földön, vagy a tündérmesék világában? = Egyesületi Híradó 1. 1990. 2. sz. pp. 7-8. Regenye Istvánné hidegkúti amatőrcsillagász életéről. [SRG.]

Rendezvényeink 1990. május - augusztus hónapokra. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 2. sz. pp. 9-10. [SRG.]

Austin üstökös (1989 c1) = Egyesületi Híradó 1. 1990. 2. sz. p. 11. Számította: Tóth György. [SRG.]

Jelenségek 1990. május-július. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 1. sz. pp. 12-17. Átvétel a Meteor évkönyv 1990-ből. [SRG.]

Levelesláda. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 2. sz. p. 18. Tuboly Vince beszámolója az 1990 februári teljes holdfogyatkozás körmendi megfigyeléséről. Csorna János, Horváth Péter, Papp Tamás, Póczek Péter és Tuboly Vince észlelt. [SRG.]

VÉRTES Ernő: UFÓK a láthatáron!? = Egyesületi Híradó 1. 1990. 2. sz. pp. 19-21. [SRG.]

MOLNÁR Iván, ifj.: Távcsőajánlat. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 2. sz. pp. 22-23. Egy 130/1100 mm-es Newton fényképével. [SRG.]

Űrkutatási hírek. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 2. sz. pp. 24-25. [SRG.]

Évforduló. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 2. sz. p. 26. 50 éve hunyt el Terkán Lajos csillagász. [SRG.]

Új könyvek. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 2. sz. p. 27. Marik Miklós: Helyünk a világmindenségben. Budapest, 1989. Tankönyvkiadó.; Pető Gábor Pál: A "repülő csészealjak" rejtélye. Magvető, Budapest, 1990. [SRG.]

Címkép: A Herényi Asztrofizikai Obszervatórium főépülete az 1880-as évek elején. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 3. sz. címlap. [SRG.]

Ó-Gyalla - Herény. Rendhagyó tudósítás egy tanulmányi kirándulásról három tételben. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 3. sz. pp. 1-3. 1990. jún. 30-i kirándulás Ógyallára. [SRG.]

HORVÁTH József: Eltűnt világ. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 3. sz. pp. 4-5. Gothard Jenő csillagdájának építéséről. [SRG.]

HORVÁTH József: Néhány adalék egyesületünk bemutató csillagvizsgálójának történetéhez. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 3. sz. pp. 6-7. [SRG.]

GAE krónika 1990 /május - június - július/. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 3. sz. pp. 8-11. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egy álom amely valósággá válik! ... avagy hol tart az egyesület balatonfelvidéki amatőrcsillagászati oktató-továbbképző-megfigyelő és üdülő táborának létesítése... = Egyesületi Híradó 1. 1990. 3. sz. pp. 12-18. A hidegkúti táborról, térképpel. [SRG.]

- tese - [VÉRTES Ernő]: Mi újság a "végeken" ... ? /avagy, rendhagyó riport egy egyesületi tagunkkal/. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 3. sz. pp. 19-22. Beszélgetés Pálffy István répcelaki amatőrcsillagásszal. [SRG.]

Közművelődési pályázataink eredménye. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 3. sz. p. 23. [SRG.]

Jelenségek 1990. augusztus-október. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 3. sz. pp. 24-29. Átvétel a Meteor évkönyv 1990-ből. [SRG.]

GAE rendezvények 1990. augusztus-szeptember - október hónapokra. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 3. sz. p. 30. [SRG.]

Levelesláda. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 3. sz. p. 31. Beszámoló az Austin (1989 c1) üstökös megfigyeléséről 1990. ápr. 30-án, máj. 6-án, máj. 19-én. [SRG.]

Könyvismertetés. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 3. sz. p. 32. Sombor Judit: Égi vendég. UFÓK Magyarországon. Unió Kiadó. [SRG.]

Címkép: Egyesületünk megfigyelő és bemutató csillagvizsgálója. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 4. sz. címlap. [SRG.]

TÓTH György: Egyesületünk első éve. /Elhangzott a közgyűlés bevezetőjeként./ = Egyesületi Híradó 1. 1990. 4. sz. p. 1. [SRG.]

HORVÁTH József: Jelentés a Gothard Jenő Amatőrcsillagászati Egyesület 1990. évi közgyűléséről. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 4. sz. pp. 2-4. Az 1990. nov. 17-i szombathelyi közgyűlés. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Tisztelt Közgyűlés! Kedves Tagtársak. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 4. sz. pp. 5-8. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1990. évi rendes közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 4. sz. pp. 9-10. Regenye Istvánnét örökös tiszteletbeli taggá választották. [SRG.]

GAE krónika 1990 /augusztus - szeptember - október - november/. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 4. sz. pp. 11-16. [SRG.]

GAE rendezvények 1990 december - 1991 január hónapokra. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 4. sz. p. 17. [SRG.]

Jelenségek 1990. november-1991 január. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 4. sz. pp. 18-23. Átvétel a Meteor évkönyv 1990. és 1991-ből. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgáló létesítése és leírása. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 4. sz. pp. 24-27. Az ünnepélyes átadás 1983. okt. 15-én volt. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Beszámoló a Levy 1990c üstökös észleléséről. = Egyesületi Híradó 1. 1990. 4. sz. p. 28. 1990. júl. 14-től aug. 18-ig. [SRG.]

A Hold idei fényváltozásai. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 45. 1990. jan. 5. 1. sz. p. 27. "Sokan, de leginkább talán az egymás iránt gyengéden érzők kíváncsiak a Hold fényváltozásainak időpontjaira. Ezt a "menetrendet", s - az egyéb érdekességek mellett - az égi jelenségek sok más adatát ismerhetik meg mindazok, akik lapunk éves kalendáriumát forgatják. Reméljük, hogy az alábbi "Holdnaptár", amelyet ismeretterjesztő könyvkiadónk, a Gondolat segítségével készítettünk, nem csupán a kiadó 1990-es zsebnaptárában tévesen megjelent adatokat pontosítja (a hibáért a Gondolat szerkesztői az olvasók elnézését kérik), hanem a mi kalendáriumunk lapozgatásához is kedvet csinál." [HAI.]

Kén-hidrogén az Ión. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. jan. 5. 1. sz. p. 28. "A Jupiter Io nevű holdja több okból is a csillagászok érdeklődésének előterébe került: egyrészt, mert még ma is aktív vulkánjai vannak, másrészt, miközben az anyabolygója körül kering, befolyásolja annak rádiósugárzását. Legújabban pedig azért terelődött rá a figyelem, mert egyesült államokbeli csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy a felszínét vékony kén-hidrogén réteg vonja be. Naprendszerünkben ezt a vegyületet eddig csak Földünkről ismerték. ..." A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Science nyomán. [HAI.]

SÁRHIDAI Gyula: Siker kudarcok nélkül? A szovjet űrkutatás "titkos" adataiból. = Élet és Tudomány 45. 1990. jan. 19. 3. sz. pp. 74-76. "A Szovjetunió - a nemzetközi nyilvántartások szerint - a legelső űrkísérletektől (1957-től) 1987 végéig 2017 hordozórakétával 2373 műholdat, űrszondát és más űreszközt állított Föld, illetőleg Nap körüli pályákra. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanebben az időszakban 1039 hordozórakétával 1301 műholdat és más eszközt juttatott a világűrbe. Az amerikai rakétaindítások közül 129 végződött kudarccal (ennyi hordozórakéta hibásodott vagy semmisült meg az indításakor vagy azt követően), s a rakétákkal együtt veszett el 161 űreszköz (1. táblázat).
A Szovjetunió a maga űrveszteségeiről részletesebben csak a legutóbbi hónapokban tájékoztatta a világot. [...] A tájékoztatásban 1988 fordulatot hozott. Az év elején az űrkutatás vezetői részletesen ismertették az 1970-től indított hordozórakéták főbb adatait, és nemcsak a sikerekről, hanem a kudarcokról is beszámoltak (2. táblázat). ..." Fejezetcímek: A Pentagon "jelenti".; Száznál több áldozat.; Ócskavasként kering. [HAI.]

Szén-dioxid a csillagközi térben! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. jan. 19. 3. sz. p. 91. "A csillagközi térben már számos molekulát fedeztek föl, az olyan egyszerűektől kezdve, mint a hidrogén-molekula (H2), a szén-monoxid (CO) vagy a csillagközi tér porszemein lerakódott, dér formájában jelen lévő víz, az olyan bonyolultakig, amilyen a tizenhárom atom alkotta HC11N. De meglepő módon csak most sikerült két francia kutatónak szén-dioxid ot (CO2) fölfedeznie a csillagközi térben. Az eddigi sikertelenségnek az az oka, hogy a földi légkörben lévő sok szén-dioxid szinte teljesen leárnyékolta a csillagközi térből jövő jeleket. A francia kutatók az IRAS-műhold által 1983-ban készített infravörös felvételeket vizsgálva fedezték föl három kialakuló csillag irányában a szén-dioxidra jellemző 15 mikrométeres elnyelési színképvonalat. ..." A La Recherche nyomán. [HAI.]

Tektonika és vulkanizmus a Vénuszon - a Földről nézve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. jan. 19. 3. sz. p. 91. "...Vénuszt 1990 augusztusában elérő Magellan-szonda, amelynek radarfelvételein - a várakozások szerint - már a 0,25-0,5 kilométeres objektumok is elkülöníthetők lesznek. Közben az Egyesült Államok Puerto Ricóban, Arecibóban lévő rádiótávcsövével, azaz a Földről is radarozzák a tőlünk a legkedvezőbb esetben is legalább 40 millió kilométerre lévő Vénusznak sűrű felhőkkel borított felszínét. Az elmúlt nyáron a 12,6 centiméteres hullámhosszon végzett mérések 1,5-2 kilométeres felbontású képeket adtak. A The Times-nak a Science című tudományos folyóirat közleményére támaszkodó ismertetése szerint az amerikai csillagászok a Vénusz egyenlítője közelében egy Afrika méretű területet vizsgáltak meg, s ott erőteljes vulkáni tevékenység nyomait fedezték föl. Különösen behatóan vizsgálták a hegyes, úgynevezett Béta-övezet Theia Montes nevű vulkánját. ..." [HAI.]

Holdhónap - és gyermekszülés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. jan. 19. 3. sz. p. 92. "Van-e valami igazságtartalma annak a népi hiedelemnek, amely szerint a holdfázisok hatnak a születések gyakoriságára, például akként, hogy telihold idején több gyermek születik, mint máskor? Az Innsbrucki Egyetem Nőgyógyászati Klinikáján világra jött ezernyolcszáz csecsemő adatai alapján egyértelműen megállapították, hogy semmi összefüggés sincs a Hold 29,5 napos hónapja és a maguktól meginduló szülések kezdetének időpontja között. Vitathatatlan, hogy a holdfázisok hatnak állatok biológiai ritmusára, köztük szaporodására. Az ember azonban a jelek szerint ettől a hatástól már függetlenedett, bár meglepő egybeesés mutatkozik a menstruációs ciklus és a holdhónap hossza között. ..." A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. [HAI.]

MAJOR György - VADÁSZ Vilmos: Műhold figyel földre, égre. = Élet és Tudomány 45. 1990. jan. 26. 4. sz. pp. 110-111. A MOS-1 meteorológiai műhold feladata, jellemzői, műszerezettsége. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1989. október-december. = Élet és Tudomány 45. 1990. febr. 2. 5. sz. pp. 140-143., címlapfotó. Összekapcsolás problémákkal. A Kvant-2 óriásmodul. Késve, de eredményesen. Állami és magánrakéták. Űrhírek. [VEJ.]

Gejzír a Tritonon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. febr. 2. 5. sz. p. 157. A Voyager-2 felfedezése a Neptunus legnagyobb holdján. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Sok nátrium és kálium a Merkúr légkörében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. febr. 9. 6. sz. p. 187. Színképelemzéses módszerrel kimutatható. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

SÁRHIDAI Gyula: Hol van Bajkonur? = Élet és Tudomány 45. 1990. febr. 16. 7. sz. pp. 200-202. A szovjet űrkutatás bázisáról. Igazak-e a hírek, hogy titkolják? [VEJ.]

Mi minden vizsgálható egy visszahozott műholdon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. febr. 16. 7. sz. p. 220. A Columbia űrrepülőgép befogott és visszahozott a Földre egy csaknem hat évig keringő műholdat. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

BOTH Előd: Csillagászok a Sarkkörön. A teljes napfogyatkozás. = Élet és Tudomány 45. 1990. febr. 23. 8. sz. pp. 238-239. "Tiszteletadás egy nagy elődnek" alcím alatt megemlékezik Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról. [HAD.]

NÉMETH Géza: Kénvulkánok kicsiben és nagyban. = Élet és Tudomány 45. 1990. márc. 2. 9. sz. pp. 274-275. "A Poás-tűzhányó Közép-Amerikában, a Központi-Kordillerákban emelkedik mintegy 2700 méteres tengerszint feletti magasságba. A történelmi időkben elég csendesen viselkedett. [...] A kutatók 1987 és 1988 folyamán arra lettek figyelmesek, hogy a krátertó vize rohamos apadásnak indult, majd teljesen ki is száradt. [...] Áprilisban két nagyobb, folyékony kénnel kitöltött tó alakult ki a kráterben; egyikük 28X15 méteres volt. [...] Ez a földi viszonyok között mindeddig ismeretlen jelenség - a földi vulkánok kénfolyása - kiváltképp az űrkutatók figyelmét keltette föl. Lapozzunk csak vissza a tudomány évkönyveiben 1979-ig, amikor a Voyager-1 űrszonda a Jupiter közelébe érkezett! Az 1610-ben Galilei által felfedezett, mintegy 3600 kilométer átmérőjű Io a Voyager-expedíció egyik legnagyobb szenzációját szolgáltatta. [...]
Az ellentmondások dacára mégis van valami közös az Io vulkánosságában és a Poás-tűzhányó kéntavaiban: a víz hiánya. Mint említettük, az Io elveszítette vízkészletét, és a Poás kráterében is akkor jelent meg a kénolvadék, amikor a tó kiszáradt. Lehet, hogy egy egész égitest miniatűr modellje működött csendben egy eldugott tűzhányó katlanában?" [HAI.]

Ismeretterjesztő videoprogramok. Uránia Csillagvizsgáló. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 45. 1990. márc. 2. 9. sz. p. 283. "Voyager. A Voyager-2 űrszonda 1989. augusztusban közelítette meg utolsó célpontját, a Neptunuszt. Ebből az alkalomból az Egyesült Államokban működő Planetary Society 2X30 perces videofilmet készített a Voyager-szondák eddigi útjáról, a Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz kutatásában elért eredményekről. Az Uránia Csillagvizsgálóban - a Planetary Society szives engedélyével - elkészült a kazetta magyar nyelvű változata. A kazettához tartozó ismertető a legfőbb tudnivalókat tartalmazza a Voyager-programról. A NASA 25 éve. Az Egyesült Államok Űrhajózási és Légügyi Igazgatósága fennállásának 25. évfordulója alkalmából készült 50 perces film a szervezet tevékenységét mutatja be az első amerikai műholdtól az Apollo-programon keresztül az űrrepülőgépig.
A repüléssel kapcsolatos kutatások rövid ismertetése mellett eredeti felvételeken láthatóak az amerikai űrkutatás legemlékezetesebb eseményei a 80-as évek elejéig. A Mars-nyilatkozat A Planetary Society szorgalmazza, hogy minél hamarabb űrhajósokat küldjünk a Marsra. A vállalkozás mellett érvelő 25 perces film első részében összefoglalja a Mars-kutatás eddigi eseményeit, eredményeit és bemutatja a 90-es évekre tervezett vállalkozásokat. Előkészületben: Expedíció a Holdra (kb. a II. negyedévtől), A két 30 perces film közül az első az Apollo program előkészületeit és az Apollo-9 útját mutatja be, míg a második három holdexpedíció krónikája (Apollo-11, -14 és -16). A kazetták az Uránia Csillagvizsgálóban rendelhetők meg (1016 Bp., Sánc u. 3/B; tel.: 136-9233)." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

Felfújható űrállomások. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. márc. 9. 10. sz. p. 315. Szénszálas műanyagból készülne a Holdon és a Marson felállítandó majdani űrállomás. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Egyenletesen oszlik el a Világegyetem mikrohullámú sugárzása? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. márc. 9. 10. sz. p. 315. A COBE-szonda feladata: mérésekkel igazolni az elméleti feltételezést. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

SZENTPÉTERI László: A kozmikus háttérsugárzás vizsgálata. A Világegyetem első percei. = Élet és Tudomány 45. 1990. márc. 16. 11. sz. pp. 334-335. A COBE háttérkutató műhold. Így kezdődött... [VEJ.]

Új távlatok a röntgencsillagászat előtt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. márc. 16. 11. sz. p. 348. A Rosat nevű nyugatnémet röntgenműhold, melynek műszerei ezerszerte érzékenyebbek lesznek az eddigi röntgencsillagászati műszerektől. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Planetárium (Budapest X., Népliget). Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 45. 1990. márc. 23. 12. sz. p. 379. Műsorrend március 23. péntektől március 29. csütörtökig. [HAI.]

Antianyaggal a csillagokig! A jövő század regéje? = Élet és Tudomány 45. 1990. márc. 30. 13. sz. pp. 387-389. Nálunk csak rövid életűek. Néhány milligramm is elég! Így működne. Bázis a Holdon. Irány a Plútó? A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Rádiósugárzó fekete lyuk? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. márc. 30. 13. sz. p. 414. A Sagittarius A-ról szerzett legfrissebb adatok feldolgozása. A Geo cikke alapján. [VEJ.]

Teljesen üres-e a galaxishalmazok közötti tér? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. márc. 30. 13. sz. p. 414. Tudósok feltételezése, hogy nem üres, csupán egyelőre ismeretlen, mert nincs megfelelő eszközünk a megfigyelésére. A The Times és az Astrophysical Journal írása alapján. [VEJ.]

Kvazárpár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. ápr. 6. 14. sz. p. 444. A PHL 1222 jelű égi objektumot amerikai és német csillagászok két kvazárra bontották. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

SZENTPÉTERI László: Óriástávcső az égen. = Élet és Tudomány 45. 1990. ápr. 13. 15. sz. pp. 451-453. Légkör feletti csillagászat. A Hubble űrtávcső. Tervek, gondok, remények. [VEJ.]

Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Ki volt Edwin P. Hubble? = Élet és Tudomány 45. 1990. ápr. 13. 15. sz. p. 453. Rövid életrajz a csillagászról, akiről az óriástávcsövet elnevezték. [VEJ.]

Feléledt a Giotto - és újabb üstökössel randevúzik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. ápr. 13. 15. sz. p. 475. A NASA felvette a kapcsolatot az eredetileg a Halley-üstököshöz irányított szondával, és most új feladattal a Grigg-Skjellerup-üstököshöz küldik. A New Scientis írása nyomán. [VEJ.]

Akvárium a Columbus-űrállomás részére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. ápr. 13. 15. sz. p. 475. Halak és egyéb vízi élőlények űrben történő megfigyeléséhez. A DUZ nyomán. [VEJ.]

GOGOLA Aladár: Az ég kékje. = Élet és Tudomány 45. 1990. ápr. 20. 16. sz. p. 510. Mi idézi elő a hajnal- és az alkonypírt? Az égbolt színe nagy magasságban és a Holdon. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1990. január-március. = Élet és Tudomány 45. 1990. ápr. 27. 17. sz. pp. 521-524. Egy siker - egy kudarc. Föld felé közeledik a Szaljut-7! Űrséták rakétaszékkel. Személyzetcsere a Mir-en. [VEJ.]

A déli féltekéről is kérdezik: "Van ott valaki?" A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. ápr. 27. 17. sz. p. 540. Az Argentinai Rádiócsillagászati Intézet is kutat az Univerzum-beli élet után. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Kozmikus művészet a SPOT műholddal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. ápr. 4. 18. sz. p. 574. A földfelszínt fényképező műhold különleges felhasználásáról. Mesterséges alakzatok, ábrák kialakítása. A SPOT Newsletter cikke nyomán. [VEJ.]

Elázott űradatok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. ápr. 4. 18. sz. p. 574. Többezer mágnesszalag megsemmisült a NASA-nál tárolt mintegy 1,2 millióból. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Egy újabb vulkán az Ión! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. máj. 11. 19. sz. p. 603. A Hawaii-szigeteken lévő infravörös távcsővel felfedezett tűzhányó a Jupiter holdján. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Fantasztikus! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. máj. 18. 20. sz. p. 635. Egy svájci kutató terve: egy óriási ernyő kifeszítése a Nap és a Föld között, mely ellensúlyozhatná légkörünk 2,5 fokos felmelegedését. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

SÁRHIDAI Gyula: A szovjet Hold-program. Az űrkutatás legnagyobb kudarca. = Élet és Tudomány 45. 1990. máj. 25. 21. sz. pp. 660-662. Erőltetett menetben. Tízmilliárd - semmiért. Törölték a Hold-programot. [VEJ.]

Szaharov utolsó kívánsága. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. máj. 25. 21. sz. p. 668. A Nobel-díjas fizikus együttműködést kért a NASA-tól a Radioasztron rádiótávcső-kísérletekben. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Közelebb az éghez! Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 45. 1990. jún. 1. 22. p. 699. A "Ma éjszaka a Planetáriumban" című rendezvényen Mátis András bemutatója. [VEJ.]

Az ÉT kérdezi: Vöröslámpás ház lesz a Planetárium? = Élet és Tudomány 45. 1990. jún. 8. 23. sz. p. 709. Kérdések dr. Horváth Andráshoz, az intézmény igazgatójához tervekről, értékekről, műsorokról. [VEJ.]

Meteorit a lakásban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. jún. 8. 23. sz. p. 734. Hollandiai esemény: egy kb. 25 cm-es meteorit látványos lehullása. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

N. Sz. I.: A naptevékenység és a térerősség. Kutatóműhelyeinkből. = Élet és Tudomány 45. 1990. jún. 15. 24. sz. p. 760. Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének méréseiről. [VEJ.]

Földrengés- és tűzhányókitörés-előrejelzés műholdakról - rádióhullámokkal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. jún. 15. 24. sz. p. 763. A GPS-holdak földfelszíni megfigyelésének felhasználási területe. A The Times és a Nature cikkei alapján. [VEJ.]

Keresik a 10. bolygót. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. jún. 15. 24. sz. p. 765. Új-Zélandban a Centaurus csillagképről készített fényképfelvételeken keresik egy már régen feltételezett bolygó nyomait. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH Gábor: Remegő, ágaskodó csillagok. A természet arcai. Június. = Élet és Tudomány 45. 1990. jún. 15. 24. sz. p. 766. Van Gogh festményein gyakran visszatérő motívum az égbolt képe, Hold, csillagok, égi jelenségek. [VEJ.]

Az 1987A helyén talált pulzár: méréshiba. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. jún. 22. 25. p. 794. Kínos tévedés beismerése: a csillagászati jelenség nem létezik, a megfigyelő kamera elektronikus meghibásodása idézte azt elő. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Ahol már nem zavar az állatövi fény. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. júl. 6. 27. sz. p. 862. A Pioneer-10 és -11 már több mint 500 millió kilométer távolságban járnak Földünktől. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Navigációs műhold: csak katonáknak! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. júl. 13. 28. sz. p. 981. A Pentagon korlátozta a GPS-holdak vételi lehetőségeit. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Repülő űrrepülőtér. = Élet és Tudomány 45. 1990. júl. 20. 29. sz. pp. 916-917. B-52-es bombázó. Kevesebb energiával. Bárhol és bármikor indítható. Rakétát emel a magasba, az pedig műholdat szállít földkörüli pályára. A Science et Avenir írása nyomán. [VEJ.]

Planetárium (Budapest X., Népliget). Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 45. 1990. júl. 27. 30. sz. p. 955. Műsorrend júius 27. péntektől augusztus 2. csütörtökig. [HAI.]

A világűr mint adattároló. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. aug. 3. 31. p. 988. A világűrben terjedő elektromágneses hullámok "befogása" adattárolás céljára. A távlatok végtelenek. A Byte írása nyomán. [VEJ.]

Élesek a Rosat képei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. aug. 3. 31. sz. p. 988. Lágy röntgensugarak a Nagy Magellán-felhőből. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Új üstökös felé halad a Giotto. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. aug. 3. 31. sz. p. 988. Újabb részletek a szonda felélesztéséről és új feladatáról, a Grigg-Skjellerup-üstökös megközelítéséről. A Neue Zürcher Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Űrtávcső-zűr. = Élet és Tudomány 45. 1990. aug. 10. 32. pp. 995-997. Problémák a Hubble Space Telescope-pal [HST]. Hét év késedelem. Pontatlan csiszolás. Kinek a hibája? Óriási veszteség! Remények - és kétségek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Új rádiótávcső Jodrell Bankben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. aug. 10. 32. p. 1019. A Nagy-Britanniában 225 kilométeres rendszerben épített megfigyelőlánc legújabb tagja. A Neue Zürcher Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Kozmikussugárzás-csúcs. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. aug. 17. 33. sz. p. 1051. Eddig még nem tapasztalt másodlagos részecskesugárzás a Földön. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. Gondok a világűrben. 1990. április-június. = Élet és Tudomány 45. 1990. aug. 24. 34. sz. pp. 1071-1074. A NASA válságos hetei. A Giotto elrepült a Föld mellett. A Mir űrállomás hétköznapjai. A Krisztall technológia módosul. Rendkívüli űrséta újabb problémákkal. [VEJ.]

Szén-monoxid - tőlünk 4 milliárd fényévre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. aug. 24. 34. sz. p. 1086. Francia és amerikai csillagászok felfedezése. A Le Monde írása nyomán. [VEJ.]

Megszűnik a Sarkcsillag lüktetése? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. aug. 31. 35. sz. p. 1115. A Columbiai Egyetem kutatói szerint a csillag pulzálása lassul, 1992-re pedig meg is szűnik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Búcsú a Naprendszertől. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. aug. 31. 35. sz. p. 1115. A Voyager 1 amerikai űrszonda elérte Naprendszerünk határait, még néhány használható felvételt küldött a Földre, majd elindult kifelé a világűrbe. A Neue Zürcher Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH Árpád: A hajózás művészete. = Élet és Tudomány 45. 1990. szept. 7. 36. sz. p. 1151., hátoldal. Az ókori hajósok csillagászati ismereteiről. [VEJ.]

Szovjet-amerikai űrrepülőtér - Ausztráliában? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. szept. 14. 37. sz. p. 1180. Amerikai műholdakat szovjet rakétán a világűrbe juttatni - csak Ausztráliában! Politikai, de műszaki okok is közrejátszanak. [VEJ.]

Planetárium (Budapest X., Népliget). Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 45. 1990. szept. 21. 38. sz. p. 1211. Műsorrend szeptember 21. péntektől szeptember 27. csütörtökig. [HAI.]

Elemek születése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. szept. 21. 38. sz. p. 1212. "Az 1987A jelű híres szupernóva, amely 1987 februárjában a Nagy Magellán-felhőben fellobbant, az Sk-69° 202 jelű csillag felrobbanását követően jött létre. Az akkori színképek ismételt kiértékelése során azt tapasztalták, hogy a robbanás során először nagy mennyiségű hidrogéngáz, azután vas és nátrium keletkezett, majd a robbanás további menetében báriumra, kalciumra, oxigénre, argonra és magnéziumra valló színképek tűntek fel, s az infravörös színképtartományban szén-monoxid és szilícium-oxid-molekulát is fölfedeztek. A csillagászok remélik, hogy majd még olyan nehézfémeknek a színképeire is rábukkannak, amilyen az ólomé és az uráné. A csillagászok e vizsgálatok alapján megerősítve látják azt a régi feltevést, miszerint a periódusos rendszer legtöbb eleme szupernóvarobbanások során keletkezett. ..." A Bild der Wissenschaft és a Chemistry in Britain nyomán. [HAI.]

FODOR L. István: Értelmes Univerzum? = Élet és Tudomány 45. 1990. szept. 28. 39. sz. pp. 1236-1238. Glóbuszunk - zárt rendszer? A Fermi-féle paradoxon. Kardasev és a szupercivilizációk. Isten az égből. [VEJ.]

A naptevékenység "pokoli" éve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. szept. 28. 39. sz. p. 1244. 1989-ben soha nem tapasztalt méretű napfolttevékenységet észleltek, mely komoly zavarokat okozott az űrkutatásban, hírközlésben, energiaellátási rendszerekben. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Óriási gázgyűrű az Orion-ködben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. szept. 28. 39. sz. p. 1246. Csillagok születésének vagyunk tanúi. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Egy repülőgép-szerencsétlenség "hasznosítása" a meteoritkutatásban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. szept. 28. 39. sz. p. 1246. A földfelszínbe csapódó testtömegek szeizmikus vizsgálata új távlatokat nyit a lehulló meteoritok fellelésében. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Nincs pénz idegen civilizációk kutatására. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. okt. 3. 40. sz. p. 1274. A NASA kiterjesztené a kutatást több rádiófrekvenciára, de ez irreálisan magas összegeket igényelne. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Páros kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. okt. 3. 40. sz. p. 1277. Az 1989 PB jelű kisbolygóról kiderült, hogy két részből áll, melyek egymástól legfeljebb száz méterre vannak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Újabb kőzet a Holdról! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. okt. 3. 40. sz. p. 1277. Az Antarktiszon talált kőzetdarab 724 grammot nyom. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Újfajta hővédő pajzs a Hermesen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. okt. 12. 41. sz. p. 1307. Költségkímélő megoldások az ESA űrrepülőgépén tartózkodó személyzet biztonságáért. A Blick durch die Wirtschaft cikke nyomán. [VEJ.]

Csillagászati hét. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 45. 1990. okt. 19. 42. sz. p. 1339. A Budapesti Ismeretterjesztő Társulat heti rendezvénysorozatának programja. [VEJ.]

Narancskímélő rakéta-hajtóanyag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. okt. 19. 42. sz. p. 1341. Floridában minden űrrakéta-indításkor nagymennyiségű savas eső hullik, mely károsítja a narancsültetvényeket. Újfajta hajtóanyag kikísérletezése vált szükségessé. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Planetárium (Budapest X., Népliget). Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 45. 1990. okt. 26. 43. sz. p. 1371. Műsorrend október 26. péntektől november 1. csütörtökig. [HAI.]

Planetárium (Budapest X., Népliget). Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 45. 1990. nov. 2. 44. sz. p. 1403. Műsorrend november 2. péntektől november 9. csütörtökig. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1990. július - szeptember. Mir - Magellán - Gamma - Űrhírek. = Élet és Tudomány 45. 1990. nov. 9. 45. sz. pp. 1423-1426. Személyzetcsere a Miren. A Magellán szonda titokzatos elnémulása. Elindult az Ulysses. Gamma az égen. Az Öböl-válság és az űrtechnika. Hírek. [VEJ.]

SAS Elemér: Tűz az űrben. Élet és Fizika. = Élet és Tudomány 45. 1990. nov. 9. 45. sz. p. 1432. Arkhimédész törvénye a súlytalanságban. Hogyan viselkedik a gyertyaláng? [VEJ.]

Planetárium (Budapest X., Népliget). Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 45. 1990. nov. 16. 46. sz. p. 1463. Műsorrend november 16. péntektől november 22. csütörtökig. [HAI.]

BOTH Előd: Teljes napfogyatkozás ’90. Uránia-expedíció Skandináviában. = Élet és Tudomány 45. 1990. nov. 23. 47. sz. pp. 1490-1491. A jelenséget csak a 17 százalékos részleges fázisig sikerült megfigyelnie a magyar csoportnak, a továbbiakat a kedvezőtlen időjárás meghiúsította. Az expedíció tagjai Vardő szigetén megkoszorúzták Hell Miksa emléktábláit. A Kislexikon rovatban az 1474. oldalon: Hell Miksa címszó. [VEJ.]

H. A. [HORVÁTH András]: A Granat első éve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. nov. 23. 47. sz. p. 1502. Röntgen- és gammacsillagászati műhold. [VEJ.]

Költözik az egyik INMARSAT-hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. nov. 23. 47. sz. p. 1502. A hajóforgalom egyenetlensége, valamint más geostacionárius holdak pozíciója indokolja, hogy máshol helyezzék el. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Vihar a Szaturnuszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. nov. 23. 47. sz. p. 1502. A nagyjából harmincévenként bekövetkező jelenség a földi távcsövekben fehér foltként látszik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Három szemmel az égre... A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. nov. 30. 48. sz. p. 1533. Az ASTRO-1, a csillagok pozícióját meghatározó műszer a Mir űrállomáson. A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

Önműködő nap-színképelemző. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. nov. 30. 48. sz. p. 1533. A Birminghami Egyetem műszere, mely a Nap fotoszférájának ötperces oszcillációját vizsgálja. A London Pictures Service írása alapján. [VEJ.]

Infravörös űrtávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. nov. 30. 48. sz. p. 1533. Az ESA megbízásából német és francia cégek építik az űrobszervatóriumot. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [VEJ.]

SAS Elemér: A gravitáció - Newton gondolatmenete. Élet és Fizika. = Élet és Tudomány 45. 1990. dec. 7. 49. sz. p. 1547. A Newton és Kepler által megfogalmazott, a bolygók mozgásával kapcsolatos törvényekről. [VEJ.]

És mégis működik a Hubble! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. dec. 7. 49. sz. p. 1564. A HST korábban meghatározott főtükör- hibája ellenére - nem kellőképpen fókuszál - számítógépes korrekcióval kiváló minőségű felvételeket készítenek. A Neue Zürcher Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Hasznos jelek 7,5 milliárd kilométeres távolságból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. dec. 7. 49. sz. p. 1565. Az 1972-ben elindított Pioneer-10 még mindig működik. [VEJ.]

Planetárium (Budapest X., Népliget). Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 45. 1990. dec. 14. 50. sz. p. 1565. Műsorrend december 14. péntektől november 20. csütörtökig. [HAI.]

SAS Elemér: Ufók, avagy űrügyek. Élet és Fizika. = Élet és Tudomány 45. 1990. dec. 21. 51. sz. p. 1623. Van-e értelmes élet a földin kívül az Univerzumban, avagy az energiamegmaradás elve a csillagrendszerek kölcsönhatásaiban. [VEJ.]

Szovjet óriás repülőgép + angol űrrepülőgép? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. dec. 21. 51. sz. p. 1628. Az An-225 típusú repülőgép 9000 méterre emelné a HOTOL-t, ahonnan az folytatná útját a pályára állásig. Költségkímélő megoldás. A Bild der Wissenschaft írása alapján. [VEJ.]

Górcső alatt az LDEF hártyái. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. dec. 21. 51. sz. p. 1630. A kozmikus becsapódásokat detektáló műhold érzékelő felületeinek laboratóriumi vizsgálatai. A London Pictures Service cikke nyomán. [VEJ.]

Háttérsugárzás-mérő rendszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. dec. 21. 51. sz. p. 1630. A Cambridge Egyetem kutatói egy nyolc elemből álló rádiótávcső rendszert építettek ki. Az ősrobbanás igazolása. A London Pictures Service írása nyomán. [VEJ.]

Űrállomás-építés gázágyúval? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 45. 1990. dec. 28. 52. sz. p. 1659. Építendő űrállomások alkatrészeit juttatnák fel egy óriáságyú segítségével. A Neue Zürcher Zeitung írása alapján. [VEJ.]

A látható semmi. Szennyezett, jéghegy és repül. = Észak-Magyarország 46. 1990. júl. 23. 171. sz. p. 5. "Az üstökösöket a csillagászok már sokféleképpen próbálták jellemezni. Babinet francia tudóstól származik a látható semmi kifejezés. Voroncov-Veljamimov, szovjet "üstökösvadász" az égbolt kaméleonjának nevezte azokat. Ugyancsak találó, és tudományos szempontból nem kifogásolható a Whipple amerikai csillagásztól származó megjelölés: "a szennyezett jéghegy". De vajon miért tekinthetjük jogosnak e kissé regényesen hangzó elnevezéseket? [...] Mintegy 170 olyan üstököst ismerünk, amely rövidebb-hosszabb idő elmúltával újra visszatér. Vannak azonban olyanok is, amelyeknek a pályája szinte a végtelenbe nyúlik, s egy-egy visszatérésükre tízezer, sőt százezer éves időközökben kerül csak sor. Képünkön: az Austin üstökös volt a legutóbbi látogatónk, április közepén hajnalonként Európában is látható volt. (MTI külföldi képszerkesztőség) [HAI.]

  HORSKY, Zdenek: Kepler és a II. Rudolf-korabeli Prága. = Fizikai Szemle 40. 1990. febr. 2. sz. pp. 61-64. [PIR.]

SZAHAROV, A[ndrej] D.: A világmindenség töltésszimmetriájának megbomlása. = Fizikai Szemle 40. 1990. jún. 6. sz. pp. 189-191. Ford.: Kovács Valéria. [PIR.]

SZABÓ József: Fúziós folyamatok csillagokban és a jövő fúziós reaktoraiban. = Fizikai Szemle 40. 1990. okt. 10. sz. pp. 292-298. [PIR.]

HORVÁTH Ákos - HORVÁTH Gábor: A Kordylewski-féle porholdak kialakulásának számítógépes modellezése. = Fizikai Szemle 40. 1990. nov. 11. sz. pp. 338-344. [PIR.]

SZATMÁRY Károly: Bolygók holdjai a Naprendszerben. = Fizikai Szemle 40. 1990. nov. 11. sz. pp. 350-352. [PIR.]

  BAY Zoltán: A világűrkísérletek jövője. = Fizikai Szemle 40. 1990. dec. 12. sz. pp. 361-368. [PIR.]

ALMÁR Iván: Köszöntő. = Föld és Ég 25. 1990. 1. sz. p. 2. A Föld és Ég 25. évfolyamára. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Pillantás a Neptunuszra. 1. = Föld és Ég 25. 1990. 1. sz. p. 3-7., címoldal. [SRG.]

CSABA György Gábor: Égitestek. = Föld és Ég 25. 1990. 1. sz. p. 7. Könyvismertetés. [SRG.]

A csillagos ég 1990. február hóban. = Föld és Ég 25. 1990. 1. sz. p. 16. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Monoceros (Egyszarvú). = Föld és Ég 24. 1989. 12. sz. pp. 16-19. [SRG.]

Kármán Tódor-emléktábla Budapesten. = Föld és Ég 25. 1990. 1. sz. p. 19. VII. ker. Szentkirályi u. 22. [SRG.]

CSABA György Gábor: Csillagászat az iskolában. = Föld és Ég 25. 1990. 1. sz. pp. 24-25. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Röntgenkettős az M15-ben. = Föld és Ég 25. 1990. 1. sz. p. 26. Sky and Telescope 1988. novemberi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: A Huygens-program. = Föld és Ég 25. 1990. 1. sz. pp. 26-27. Planetary Report 1988/6. száma alapján. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Gázhéj egy gyűrűsköd körül. = Föld és Ég 25. 1990. 1. sz. pp. 27-28. NGC6543. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 25. 1990. 1. sz. p. 29. Budapesti planetárium/1990 február.; Kecskeméti planetárium/1990 február. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Pillantás a Neptunuszra. 2. = Föld és Ég 25. 1990. 2. sz. pp. 38-41. [SRG.]

A csillagos ég 1990. március hóban. = Föld és Ég 25. 1990. 2. sz. p. 48. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: az Északi Vízikígyó (Hydra), és a Szextáns (Sextans). = Föld és Ég 25. 1990. 2. sz. pp. 48-50. [SRG.]

Sz. L.: A Voyager új küldetése. = Föld és Ég 25. 1990. 2. sz. pp. 50-51. Aviation Week and Space Technology 1989. októberi száma alapján. [SRG.]

SCHALK Gyula: Miért nem hiszek az UFO-kban? 1. = Föld és Ég 25. 1990. 2. sz. pp. 52-57. [SRG.]

SZOBOSZLAY Endre: UFO láz (álom) - Két UFO gyanús látvány Debrecenben... = Föld és Ég 25. 1990. 2. sz. p. 57. [SRG.]

MIZSER Attila: Tízéves a PVH. = Föld és Ég 25. 1990. 2. sz. pp. 59-60. 1979. aug. 4-én alakult Pécsett. Több mint 250 000 megfigyelést gyűjtöttek össze az elmúlt 10 év során. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Nagy meteorit az Antarktiszon. = Föld és Ég 25. 1990. 2. sz. p. 60. [SRG.]

CSABA György Gábor: UFO a fizikaórán. = Föld és Ég 25. 1990. 2. sz. pp. 61-62. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Pontosabb extragalaktikus távolságok. = Föld és Ég 25. 1990. 2. sz. p. 62. Sky and Telescope 1988 decemberi száma alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 25. 1990. 2. sz. p. 63. Budapesti planetárium/1990 március.; Kecskeméti planetárium/1990 március. [SRG.]

SCHALK Gyula: Miért nem hiszek az UFO-kban? 2. = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. pp. 66-70. [SRG.]

Sz. L.: Élet a Mars felszíne alatt? = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. p. 70. Sky and Telescope, 1989. nov. [SRG.]

A csillagos ég 1990. április hóban. = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. p. 81. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Holló (Corvus), a Serleg (Crater) és az Északi Vizikígyó (Hydra). = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. pp. 81-83., címoldal. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Amikor a Nap megvadult. = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. p. 83. A Sky and Telescope 1989. júniusi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: Az izraeli műhold. = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. p. 83. Aviation Week and Space Technolog. [SRG.]

TÓTH Zoltán: Titokzatos kőkörök a "Smaragd-szigeten". = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. pp. 90-91. Észak-Írországban. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! "Nemzeti tanterv" és csillagászat. = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. pp. 92-93. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Újjászülető csillag. = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. p. 93. Astronomy 1989. májusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Arecibo fejlesztése. = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. p. 93. Sky and Telescope 1989. májusi száma alapján. [SRG.]

MIZSER Attila: Fényes üstökös a tavaszi égen. = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. p. 94. Austin (1989c1) üstökös. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. p. 95. Budapesti planetárium/1990 április.; Kecskeméti planetárium/1990 április. [SRG.]

SCHALK Gyula: Az 1990. július 22-i teljes napfogyatkozás. = Föld és Ég 25. 1990. 4. sz. pp. 102-105. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Héjak egy elliptikus galaxis körül. = Föld és Ég 25. 1990. 4. sz. p. 105. [SRG.]

A csillagos ég 1990. május hóban. = Föld és Ég 25. 1990. 4. sz. pp. 112-113. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A hónap csillagképe: a Draco (Sárkány). = Föld és Ég 25. 1990. 3. sz. pp. 112-115. [SRG.]

Sz. L: Problémák a Hipparcos-szal. = Föld és Ég 25. 1990. 4. sz. p. 115. Nature 1989. augusztus 24-iki és szeptember 28-iki számai alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Sziliciumvulkánok az Ión. = Föld és Ég 25. 1990. 4. sz. p. 115. Sky and Telescope 1989. áprilisi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Rádiógalaxis = kvazár? = Föld és Ég 25. 1990. 4. sz. p. 121. Sky and Telescope 1989. májusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Egymilliárd csillag katalógusa. = Föld és Ég 25. 1990. 4. sz. p. 121. Sky and Telescope 1989. áprilisi száma alapján. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Petőfi szeme és a napfogyatkozás. = Föld és Ég 25. 1990. 4. sz. pp. 122-124. Az 1842. júl. 8-i teljes napfogyatkozás Magyarországon és Pápán. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! A Föld mint égitest. = Föld és Ég 25. 1990. 4. sz. pp. 124-125. [SRG.]

Sz. L.: Látható-e a Kínai Nagy Fal a világűrből? = Föld és Ég 25. 1990. 4. sz. p. 125. Sky and Telescope 1989. novemberi száma alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 25. 1990. 4. sz. p. 126. Budapesti planetárium/1990 május.; Kecskeméti planetárium/1990 május. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 25. 1990. 4. sz. pp. 124-125., első belső és hátsó borító. Szeiber Károly: Budapest.; Hegyesi Sándor: Budapest. [SRG.]

HORVÁTH András: 1989: a Mir űrállomás negyedik éve. Félbeszakítás és a Kvant-2. = Föld és Ég 25. 1990. 5. sz. pp. 130-134. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Egy napkitörés hatása a - tőzsdére. = Föld és Ég 25. 1990. 5. sz. p. 135. New Scientists 1989. szeptember 9-i száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: Az első üzleti célú Titán indítás. = Föld és Ég 25. 1990. 5. sz. p. 135. Aviation Week and Space Technology 1990. január 8-i száma alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1990. június hóban. = Föld és Ég 25. 1990. 5. sz. p. 144. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Libra (Mérleg). = Föld és Ég 25. 1990. 5. sz. pp. 144-146. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: A harmadik űrobszervatóriumról. = Föld és Ég 25. 1990. 5. sz. p. 146. Astronomy 1988. decemberi száma alapján. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Űrkutatás Indiában. = Föld és Ég 25. 1990. 5. sz. pp. 147-151. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk. Időmérés. = Föld és Ég 25. 1990. 5. sz. pp. 157-158. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Barna törpék? = Föld és Ég 25. 1990. 5. sz. p. 158. Sky and Telescope 1989. júliusi száma alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 25. 1990. 5. sz. p. 159. Budapesti planetárium/1990. június.; Kecskeméti planetárium/1990. június. [SRG.]

SCHALK Gyula: UFO-k nélkül az idegen civilizációkról. Kommunikáció vagy kutatás? = Föld és Ég 25. 1990. 6. sz. pp. 166-169. [SRG.]

Sz. L.: Francia teleszkóp Indiában. = Föld és Ég 25. 1990. 6. sz. p. 169. Nature 1989. március 9-i száma alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1990. július hóban. = Föld és Ég 25. 1990. 6. sz. p. 176. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: Kígyó Feje (Serpens Caput). = Föld és Ég 25. 1990. 6. sz. pp. 176-178. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! A naptár. = Föld és Ég 25. 1990. 6. sz. pp. 178-179. [SRG.]

HORVÁTH András: Hol volt, hol nem volt Bajkonur. = Föld és Ég 25. 1990. 6. sz. pp. 186-190. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Fehér törpék - szépséghibával. = Föld és Ég 25. 1990. 6. sz. p. 190. Sky and Telescope alapján. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: A legújabb vöröseltolódási rekord. = Föld és Ég 25. 1990. 6. sz. p. 190. z = 4,73. Sky and Telescope 1990. jan. [KSZ.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 25. 1990. 6. sz. p. 191. Budapesti planetárium/1990. július.; Kecskeméti planetárium/1990. július. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Árverésre került egy tudományos műkincs. = Föld és Ég 25. 1990. 7. sz. pp. 194-196., címoldal. Asztrolábiumok árverésen. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Feltámadt egy háromszáz éves napóra. = Föld és Ég 25. 1990. 7. sz. pp. 196-197. A londoni "Hét Napóra-oszlop" újjáépítése és felavatása. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: Gyerünk a Plútóhoz! = Föld és Ég 25. 1990. 7. sz. p. 197. Sky and Telescope 1990. januári száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: A Voyager-1 történelmi felvételsorozatot készített. = Föld és Ég 25. 1990. 7. sz. p. 197. Spaceflight 1990. áprilisi és a Science 1990. február 23-i száma alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1990. augusztus hóban. = Föld és Ég 25. 1990. 7. sz. p. 208. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Kígyótartó (Ophiuchus). = Föld és Ég 25. 1990. 7. sz. pp. 208-210. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! Égimechanika. = Föld és Ég 25. 1990. 7. sz. pp. 210-211. [SRG.]

SZABADOS László: Ibolyántúli üzenetek. International Ultraviolet Explorer (IUE). = Föld és Ég 25. 1990. 7. sz. pp. 214 -218. [SRG.]

Sz. L.: Nincs szupergyors pulzár az SN 1987A-ban. = Föld és Ég 25. 1990. 7. sz. pp. 218-219. Sky and Telescope 1990. áprilisi és a Science 1990. február 23-i száma alapján. [SRG.]

BÁLINT D. Pál: A székelyudvarhelyi csillagvizsgáló és csillagászati szakkör felhívása. = Föld és Ég 25. 1990. 7. sz. p. 219. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 25. 1990. 7. sz. p. 223. Budapesti planetárium/1990. augusztus.; Kecskeméti planetárium/1990. augusztus. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: A Solar Maximum Mission 10 éve. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. pp. 231-235. [SRG.]

Sz. L.: A Mount Wilson jövője. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. p. 235. Nature alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1990. szeptember hóban. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. p. 240. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Kígyó Farka (Serpens Cauda). = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. pp. 240-241. [SRG.]

Sz. L.: A Giottót újraélesztették. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. p. 241. Spaceflight 1990. áprilisi és a Sky and Telescope 1990 májusi száma alapján. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! Csillagkeletkezés. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. pp. 242-243. [SRG.]

Szécsényi Nagy Gábor: M45, azaz a Fiastyúk. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. p. 243. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Sarki fényjelenségek Magyarországon. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. pp. 250-251. 1989. okt. 20-án (Budakeszi, Esztergom, Tés, Bodony, Eger, Nagyréde, Tarnaszentmária), 1989. okt. 21-én (Kocsér), 1989. nov. 17-én (Dág, Debrecen, Kecskemét, Mezőfalva, Salgótarján, Tarnaszentmária, Tés), 1989. nov. 24-én (Kistelek, Pápa), 1989. dec. 30-án (Ráktanya) észlelt sarki fények. [KSZ.]

Sz. L.: Mars’94. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. p. 251. EOS 1990. február 13-i száma alapján. [SRG.]

SZOBOSZLAY Endre: Jemen iszlám csillagászatának története. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. pp. 252-253. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. p. 254. Nagy Norbert - Kovács Attila: Kiskunfélegyháza.; Mengyi Zsolt: Pásztó (Emléktábla Tittel Pál szülőházán). [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. p. 255. Budapesti planetárium/1990. szeptember. [SRG.]

Sz. L.: A Galileo a Vénusz mellett. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. p. 255. Spaceflight, 1990. márc. [SRG.]

Sz. L.: Szovjet-amerikai űregyüttműködés. = Föld és Ég 25. 1990. 8. sz. p. 255. Space, 1990. No. 2. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Ismét "nagyüzem" az űrrepülőgépeknél. = Föld és Ég 25. 1990. 9. sz. pp. 258-260. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: A "Nagy Fal". = Föld és Ég 25. 1990. 9. sz. p. 261. Sky and Telescope, 1990. jan. [SRG.]

A csillagos ég 1990. október hóban. = Föld és Ég 25. 1990. 9. sz. p. 272. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Sculptor (Szobrász) és a Piscis Austrinus (Déli Hal). = Föld és Ég 25. 1990. 9. sz. pp. 272-274. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! A csillagok fejlődése. = Föld és Ég 25. 1990. 9. sz. pp. 274-275. [SRG.]

BOTH Előd: Kozmikus becsapódások a földtörténetben. 1. = Föld és Ég 25. 1990. 9. sz. pp. 280-283. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Brit Csillagászati Egyesület centenáriuma. Egy évszázad a műkedvelők szolgálatában. = Föld és Ég 25. 1990. 9. sz. pp. 284-286. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Napszélben főtt kisbolygók. = Föld és Ég 25. 1990. 9. sz. p. 286. Sky and Telescope 1989. áprilisi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: Automatikus teleszkópok a Freedom űrállomáson? = Föld és Ég 25. 1990. 9. sz. p. 286. Sky and Telescope 1989. januári száma alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 25. 1990. 9. sz. p. 287. Budapesti planetárium/1990. október.; Kecskeméti planetárium/1990. október. [SRG.]

Csillagos ég 1990. november hóban. = Föld és Ég 25. 1990. 10. sz. p. 304. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A Hónap csillagképe: az Aries (Kos), a Perseus (Perzeusz) és az Equuleus (Csikó). = Föld és Ég 25. 1990. 10. sz. pp. 304-306. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából . = Föld és Ég 25. 1990. 10. sz. p. 307. Budapesti planetárium/1990 november.; Kecskeméti planetárium/1990 november. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! Távolságmérés a csillagászatban. 1. = Föld és Ég 25. 1990. 10. sz. pp. 308-309. [SRG.]

BOTH Előd: Kozmikus becsapódások a földtörténetben. 2. = Föld és Ég 25. 1990. 10. sz. pp. 310-313. [SRG.]

ORHA Zoltán: Üzenetek a múltból. A meteoritok. = Föld és Ég 25. 1990. 10. sz. pp. 313-315. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Mégsem kisbolygó a Chiron? = Föld és Ég 25. 1990. 10. sz. p. 315. Sky and Telescope 1989 júliusi száma alapján. [SRG.]

MARIK Miklós: Hogyan keletkezett a Naprendszer? = Föld és Ég 25. 1990. 11. sz. pp. 322-325., címoldal. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az Europa hold globális gleccsere. = Föld és Ég 25. 1990. 11. sz. p. 325. Sky and Telescope 1990. márc. száma alapján. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: 1990 Űrodüsszeia - Ulysses utazása a Nap pólusai fölé. = Föld és Ég 25. 1990. 11. sz. pp. 330-333. [SRG.]

Csillagos ég 1990. december hóban. = Föld és Ég 25. 1990. 10. sz. p. 340. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A Hónap csillagképe: a Cassiopeia. = Föld és Ég 25. 1990. 10. sz. pp. 340-342. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! Távolságmérés a csillagászatban. 2. = Föld és Ég 25. 1990. 11. sz. pp. 343-344. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Újabb fekete lyuk jelöltek. = Föld és Ég 25. 1990. 11. sz. pp. 344-345. Sky and Telescope 1989 júliusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Fiatal gyűrűk. = Föld és Ég 25. 1990. 11. sz. p. 345. Sky and Telescope 1989 júliusi száma alapján. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 1991. = Föld és Ég 25. 1990. 11. sz. p. 345. Könyvismertetés. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT Planetáriumok műsorából . = Föld és Ég 25. 1990. 11. sz. p. 351. Budapesti planetárium/1990 december.; Kecskeméti planetárium/1990 december. [SRG.]

SCHALK Gyula: Vannak-e bolygói a Barnard-csillagnak? = Föld és Ég 25. 1990. 12. sz. pp. 360-365. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Planéták a planetárisban? = Föld és Ég 25. 1990. 12. sz. p. 365. Sky and Telescope 1990 márciusi száma alapján. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A kínai csillagászat évezredes emlékei. = Föld és Ég 25. 1990. 12. sz. pp. 366-367. [SRG.]

Csillagos ég 1991. január hóban. = Föld és Ég 25. 1990. 12. sz. p. 368. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Zsiráf (Camelopardalis). = Föld és Ég 25. 1990. 10. sz. pp. 368-369. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! Mire jó a csillagok színképe? = Föld és Ég 25. 1990. 12. sz. pp. 370-371. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Pánsperma? - Igen! = Föld és Ég 25. 1990. 12. sz. pp. 371. Sky and Telescope 1989 szeptemberi száma alapján. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: STS-napló 1990. első fél év. = Föld és Ég 25. 1990. 12. sz. pp. 378-380. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT Planetáriumok műsorából . = Föld és Ég 25. 1990. 12. sz. p. 381. Budapesti planetárium/1991 január.; Kecskeméti planetárium/1991 január. [SRG.]

BARTHA Lajos: Konferencia a föld- és éggömbökről Budapesten. A VII. Nemzetközi Coronelli-szimpózium és kiállítás 1989. augusztus 24-27-én. = Földrajzi Közlemények 38. 1990. 3-4. sz. pp. 201-204. Először tartották Magyarországon. 14 országból több mint ötvenen vettek részt. 19 előadás és egy referátum volt. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A csillagközi űrhajózásról. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 6. 1990. 6. [117.] sz. pp. 57-61. [SRG.]

VÁRKONYI Tibor: Anti-Dyson. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 6. 1990. 7. [118.] sz. pp. 30-31. [HAI.]

GÁLVÖLGYI Judit: A fizika Grál-lovagja. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 6. 1990. 12. [123.] sz. pp. 75-76. Stephen W. Hawking életrajz és egy részlet Hawking 1980. április 29-i beszédéből, amely Cambridge-ben hangzott el professzorrá való beiktatásakor. [HAI.]

ORGOVÁNYI András: Földünk és a világegyetem képe - egy kiállítás margójára. = Geodézia és Kartográfia 42. 1990. 1. sz. pp. 77-81. 1989. júl. 20-án nyílt meg az Iparművészeti Múzeum aulájában a "Föld és ég - föld-, ég és csillagászati gömbök három évszázadából" című kiállítás. [KSZ.]

MC CONNEL, Anita: A VII. Coronelli-szimpózium. Budapest, 1989. VIII. 24-27. = Geodézia és Kartográfia 42. 1990. 1. sz. pp. 82-83. A budapesti ELTE dékáni épületében volt a Coronelli Nemzetközi Glóbus- és Műszertani Társaság és az EKTE Térképtudományi Tanszék közös rendezésében. Fordította: i. Bartha Lajos. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Szakmatörténeti barangolás Bécsben. = Geodézia és Kartográfia 42. 1990. 4. sz. pp. 304-306. Csillagászati emlékek is. [KSZ.]

MUELLER, Ivan I.: Mesterséges holdak a geodézia és a geodinamika szolgálatában: kilátás a jövőre. = Geodézia és Kartográfia 42. 1990. 5. sz. pp. 321-325. [KSZ.]

Az űr-VLBI mérések matematikai-geodéziai modelljének részletes szerkezeti vizsgálata. = Geodézia és Kartográfia 42. 1990. 6. sz. pp. 426-433. [KSZ.]

A Nagy Magellán-felhő. = Heves Megyei Hírlap 1. 1990. okt. 5. 157. sz. p. 5. "...Századunk első negyedében megtörtént a "csoda": egy 2,5 méteres távcső kivételesen jó légköri viszonyok mellett önálló csillagokra bontotta a Nagy Androméda-ködöt. Azóta biztosan tudjuk, hogy az extragalaxisok jó része olyan, mint a mi Tejútrendszerünk. Az Androméda-köd szabad szemmel is látszik a hasonló nevű csillagkép béta jelzésű csillaga felett. Két kisebb és ugyancsak szabad szemmel is látható csillagvárost, a galaxis kísérőit portugál hajósok fedezték fel a Föld körülhajózása közben, és vezetőjükről Magellán-felhőknek nevezték el. Nagy és Kis Magellán-felhők. A fényes óriáscsillagokban bővelkedő nagyobbik felhőben található az S Doradus, az eddig ismert legfényesebb csillag. A Nagy Magellán-felhő Tejútrendszerünk egyik kísérő galaxisa tehát, tőlünk mintegy 155 ezer fényévre fekvő, szabálytalan típusú csillagrendszer.
A chilei Las Campanas obszervatóriumban háromórás expozíciójú felvételt készítettek a Nagy Magellán-felhőről. Különleges szerencséjükre a felvételt még aznap éjjel előhívták és átvizsgálták, így azonnal észrevették egy rendkívüli jelenséget, egy szupernóva-robbanást. Vele egy időben ugyanezen obszervatórium egyik asszisztense szabad szemmel figyelt fel a szupernóvára. A harmadik felfedező egy új-zélandi amatőr csillagász volt. A szupernóva-robbanás a csillagászati jelenségek egyik leglátványosabbika, amikor egy legalább néhány Nap tömegű csillag robbanás formájában tesz pontot életútja végére. A szupernóvarobbanás meglehetősen ritka jelenség. A nagyobb galaxisokban becslések szerint 20 - 50 évenként villan fel egy szupernóva, mégis Tejútrendszerünkhöz tartozó szupernóvát 1604-ben Keplernek sikerült utoljára megfigyelnie. Éppen ezért óriási a jelensége annak, hogy most az egyik, hozzánk legközelebbi extragalaxisban következett be ilyen robbanás." [HAI.]

Csillag-e a Jupiter? Naprendszerünk szegényebb lett egy bolygóval. = Heves Megyei Hírlap 1. 1990. okt. 5. 157. sz. p. 5. "...A tudomány csak azokat az égitesteket nevezi csillagoknak, amelyek nem egy másik égitest sugárzását verik vissza, hanem maguk termelik azt az energiát, amit sugárzás alakjában kibocsátanak. Eszerint a bolygók és azok kísérői - a holdak - nem csillagok, mivel nincs energiatermelésükből eredő saját sugárzásuk. [...] Most azonban az új rendszerű bolométer - amelyet a jelentések szerint Frank Low kaliforniai csillagász sokévi kísérletezés után konstruált - lehetővé tette, hogy pontosan meghatározzák az égitest felszíni hőmérsékletét. Így jöttek rá, hogy a Jupiter felszínén nincs meg az előbb említett egyensúlyi helyzet, mivel a felszíni hőmérsékletnek a napsugárzásból számított, illetve bolométerrel közvetlenül mért értékei nem egyeznek meg. A Jupiter felszínének hőmérséklete ugyanis 25 fokkal magasabb, mint amennyi az elnyelt napsugárzás alapján lehetne.
Ezt a 25 fokos többletet nem lehet másképpen magyarázni, mint hogy a Jupiter saját energiatermeléséből származik. Márpedig, amint a bevezetőben említettük, a saját energiatermeléssel rendelkező égitesteket már csillagoknak kell tekintenünk. ..." [HAI.]

A szemüveggel kezdődött... = Heves Megyei Hírlap 1. 1990. dec. 7. 210. sz. p. 4. "A messzelátók közel négy évszázados kultúrhistóriája a tudomány- és a technikatörténet legmozgalmasabb, talán leglátványosabb fejezete. Az ember az őt körülvevő kozmoszt a távcső segítségével ismerte meg. Történetében - amely a szemüvegkészítéssel kezdődött - megszállott tudósokat, előkelő műkedvelőket, gazdag mecénásokat jegyeztek fel. Mai összeállításunk a távcső történetének jeles pillanatait mutatja be olvasóinknak. Az űrteleszkóp. Először 1962-ben merült fel határozottan az űrteleszkóp terve, amikor az amerikai NASA megbízásából tervezőintézetek tanulmányterveket készítettek. ..." Az obszervatórium pincéjébe került. Talán kevesen tudják, hogy az 1900-as párizsi világkiállításra a Delonde francia csillagász speciális távcsövet tervezett, amely nem mindennapi körülmények között készült el. [...]
A dán távcsőépítő. A 17. századi távcsőépítés, műszerkészítés tudósai között találjuk Olaf Römer világhírű csillagászt is. Nevét manapság inkább a fény terjedési sebességének megállapításával kapcsolatban emlegetik. ..." [HAI.]

A "kőkori komputer". = Heves Megyei Hírlap 1. 1990. dec. 7. 210. sz. p. 4. "A mai Anglia egyik tudományos különlegességének számít a Salisbury-síkságon levő Stonehenge kőköre. Lenyűgöző látvány annak, aki odalátogat, hiszen a sok tonnás kőkoloncok, kőoszlopok, fedőkövek körbe vannak rakva, meghatározott geometriai rendszerbe foglalva. Eredetéről, rendeltetéséről évszázadok óta vitatkoznak a csillagászok, az őstörténészek, a matematikusok, a költők és művészek. "Csillagvártának", "kőkori komputernek" nevezik, amelyben az elfutó árnyékok, a réseken felcsillanó nap és csillagfények a napkeltét, napnyugtát, a tavaszi-őszi napéjegyenlőséget, a napfordulókat jelző fényjátékok a gondos tervezés és a csillagászati ismeretek tanúbizonyságai. ..." [HAI.]

VASNÉ TANA Judit: Milyen csillag gyúlt ki Betlehem felett? = Heves Megyei Hírlap 1. 1990. dec. 23. 224. sz. p. 7. "...néhány ókori, híres személyiség születése vagy elhalálozása idején feljegyzett csillagászati jelenségeket sikerült csillagászati számításokkal igazolni. Ezért van jogunk a betlehemi csillag mögött is valóságban bekövetkezett égi jelenséget feltételezni. Ezért most induljunk el egy kisebb kutatóútra, választ keresve arra a kérdésre: kigyúlt-e a betlehemi csillag, és mi is volt ez egyáltalán? ..." [HAI.]

V. TANA Judit: Féljünk-e a kozmikus katasztrófáktól? = Hírlap 1990. aug. 18. p. 6. A meteorok és kisbolygók becsapódásának valószínűsége. [KSZ.]

A Betlehemi csillag nyomában. = Ifjúsági Magazin 26. 1990. dec. 1. 12. sz. p. 11. "...Csak sok évszázaddal később Kepler találta meg a betlehemi csillag titkát, vagyis az égbolt két legjelentősebbnek ismert csillagának olyan találkozását, melyet az asztrológusok Messiás-konstellációnak hívnak. A Jupiterről és a Szaturnuszról van szó, melyek közül a Jupiter a jog, a törvény, a szeretet, a szerencse, a hatalom jelképe, a Szaturnusz pedig a zsidó nép csillaga. Kit is kerestek a napkeleti bölcsek? "A zsidók királyát. Kepler megállapította, hogy a két bolygó i. e. 7-ben találkozott a Halak jegyének utolsó fokain. Tudta ő, hogy a két égi hatalmasság (Naprendszerünk legnagyobb bolygóiról van szó) húsz évenként találkozik, de ilyen jelentős ponton - közel a tavaszi napéjegyenlőség helye és ilyen tartósan, csak bő kétezer évenként adnak egymásnak randevút. Ne szaporítsuk a szót talán már unod is -, mindenesetre meglepő, hogy Jézus talán Krisztus előtt 7-ben született?
Talán mégsem olyan meglepő! Gondolj bele, hogy akkor még nagyon sokáig senki sem hitte volna, hogy új időszámítás kezdődik. Az ember s az emberek csak később jönnek rá, ha valami fontos dolog történik. ..." [HAI.]

FRENYÓ Zoltán: Szótár és teleszkóp. = IPM Interpress Magazin 16. 1990. jan. pp. 74-79. Hell Miksa asszisztensének, Sajnovics Jánosnak az élete. [NRO.]

FREEDMAN, David H.: Az idő szája. = IPM Interpress Magazin 16. 1990. ápr. pp. 96-102. A térlyuk elmélete. [NRO.]

SORIA, Lorenzo: Az ismeretlen Föld. = IPM Interpress Magazin 16. 1990. máj. p. 181. A NASA felmérése a környezeti ártalmakról. [NRO.]

DEVIS, Paul: Antivilág. = IPM Interpress Magazin 16. 1990. jún. pp. 22-25. Antianyag az univerzumban. [NRO.]

Kozmikus nyomozás. = IPM Interpress Magazin 16. 1990. okt. pp. 12-13. Értelmes élet keresése a NASA szemszögéből. Forrás: Der Spiegel. [NRO.]

A látható semmi. = Kelet-Magyarország 47. 1990. júl. 23. 166. sz. p. 7. "Az üstökösöket a csillagászok már sokféleképpen próbálták jellemezni. Babinet francia tudóstól származik a látható semmi kifejezés. Voroncov-Veljaminov, a híres szovjet "üstökösvadász" az égbolt kaméleonjának nevezte őket. Ugyancsak találó és tudományos szempontból nem kifogásolható a Whipple amerikai csillagásztól származó megjelölés: "a szennyezett jéghegy". De vajon miért tekinthetjük jogosnak e kissé regényesen hangzó elnevezéseket? [...] Az Austin-üstökös volt a legutóbbi látogatónk, április közepén hajnalonként Európában is látható volt. ..." [HAI.]

P. T. A. [PONORI THEWREWK Aurél]: A napkeleti bölcsek csillaga. A Jupiter és a Szaturnusz a Halakban. = Kelet-Magyarország 47. 1990. dec. 18. 296. sz. p. 7. "Az éjszakák égboltja, a maga elérhetetlen messzeségben ragyogó ezernyi csillagával, szabályosan megismétlődő mozgásaival és sohasem látott jelenségeivel állandóan foglalkoztatta a régi emberek és népek képzeletét. Igyekeztek összefüggést találni a földi és égi történések között. Általános volt például az a vélekedés, hogy ha meghal valaki, lehull egy csillag az égről. és úgy gondolták, hogy a nagyon ritkán tapasztalható új csillagok feltűnése egy-egy istenség, félisten, császár, vagy más, rendkívül nagy ember születését jelzi. ..." Fejezetcímek: Üstökös, vagy szupernóva?; Együttállás 800 évente.; Mezopotámiából Betlehembe. [HAI.]

POÓR István: Mechanikai kísérletek a gravitációval és a Föld forgásával kapcsolatban. = Középiskolai Matematikai Lapok 40. 1990. ápr. 4. sz. pp. 177-181. [PIR.]

ZÁCH Alfréd: Első igazgatónk - Dr. Schenzl Guidó - halálának századik évfordulójára. = Légkör 35. 1990. 2. sz. pp. 24-26. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: 100 éve történt. "Holdszivárvány. Ez évi (1890) márczius 7-én, este..." = Légkör 35. 1990. 3. sz. p. 16. Budapesten. Gyűjtötte: Csomor Mihály. [SRG.]

MEZŐSI Miklós: Olvastuk... Műholdas időjárás-kutatás. = Légkör 35. 1990. 3. sz. p. 29. [SRG.]

Híres emberek mondták. Johannes Kepler. = Légkör 35. 1990. 4. sz. p. 9. Közreadta: Zách Aladár. [SRG.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1990. január havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. jan. p. 1. Zajácz György, Szoboszlay Endre, Kiss Sándor, Jurek Zoltán előadásai. [KSZ.]

A Kör jellemző számadatai 1989-ben. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. jan. p. 1. A Bemutató Csillagdát hétfőnként 946-an látogatták meg. A 9 nyílt programra 680 érdeklődő jött. A MAK 41 foglalkozására 528 fő jelent meg. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1990. januárjára. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1990. februári csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. febr. p. 1. Károlyi Gábor, Jurek Zoltán, Zombori Ottó, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1990. februárra. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorrajok. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1990. márciusi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. márc. p. 1. Károlyi Gábor, Elek Ferenc, Zajácz György, Jurek Zoltán előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1990. márciusban. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, az 1989c1 Austin üstökös, fényesebb kisbolygók. [KSZ.]

Meghívó. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. márc. p. 2. Zajácz György 1990. márc. 20-i előadása: Expedíciókkal ókori kultúrák földjén. Egyiptom, Kréta, Görögország. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1990. áprilisi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. ápr. p. 1. Gombos Attila, Fenyvesi András, Tresó Gábor, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1990. áprilisában. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, az 1989c1 Austin üstökös, fényesebb kisbolygók, Merkúr elongáció, meteorraj. [KSZ.]

Meghívó. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. ápr. p. 2. Zajácz György előadása 1990. ápr. 24-én: A nagy bolygó utazó - a Voyager űrszondák eredményei. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1990. májusi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. máj. p. 1. Zajácz György, Tresó Gábor, Jurek Zoltán előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1990. májusában. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, az 1989c1 Austin üstökös, fényesebb kisbolygók, Merkúr elongáció, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1990. júniusi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. jún. p. 1. Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1990. júniusában. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, az 1989c1 Austin üstökös, fényesebb kisbolygók, meteorraj, Magnitúdó hétvége a Vekeri-tónál, holdsarló. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1990. július és augusztus havi programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. júl-aug. p. 1. Megfigyelési program nyárra. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1990. július-augusztus. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, az 1990c Levy üstökös, holdsarlók, meteorrajok, Magnitúdó hétvége a Vekeri-tónál, Merkúr kitérés, együttállás. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Teljes napfogyatkozás expedíció, Finnország, Svédország, Norvégia 1990. július 7 - 30. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. júl-aug. pp. 2-4. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1990. szeptemberi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. szept. p. 1. Czakó István, Szoboszlay Endre előadásai. Komplex csillagászati bemutató. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1990. szeptemberére. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, az 1990c Levy üstökös, holdsarlók, Merkúr elongáció, meteorraj. [KSZ.]

Érdekli önt a csillagos ég? = [Magnitúdó Körlevél] 1990. szept. p. 2. A Kölcsey Művelődési Központ és a TIT Hajdú-Bihar megyei Szervezetének közös fenntartású szakkörének és Bemutató Csillagvizsgálójának ismertetése. [KSZ.]

1990. őszének nyílt programjai. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. szept. p. 2. Csillagászati előadások a Kölcsey Művelődési Központban, 1990. szept. 27. és dec. 13. között. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1990. októberi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. okt. p. 1. Zajácz György, Jurek Zoltán, Zajácz György, Czakó István előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1990. októberére. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj. [KSZ.]

Meghívó. Teljes Napfogyatkozás expedícióval túl a sarkkörön. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. okt. p. 2. Zajácz György előadása 1990. okt. 18-án. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1990. novemberi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. nov. p. 1. Füzesi Zoltán, Zajácz György, Papp Gyula, Kis Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1990. novemberére. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj, Vesta kisbolygó. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1990. decemberi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. dec. p. 1. Tresó Gábor, Czövek Gyula előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1990. decemberére. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj, együttállás. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Iskolai hasznosításra PC Planetárium. = [Magnitúdó Körlevél] 1990. dec. p. 2. 9000 csillagot képes bemutatni. [KSZ.]

Kedves Tagtársunk! = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. p. 1. Az MCSE titkársága adja ki a körlevelet - évente néhány alkalommal - azoknak, akik nem fizetik elő a Meteort. A5-ös méretű, 12 oldalas kiadvány volt. [KSZ.]

Az MCSE 1990. évi közgyűlése. = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. pp. 1-2. 1990. márc. 31-én. [KSZ.]

Az Egyesület 1989. évi gazdálkodása. = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

Az MCSE tisztségviselői. = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. pp. 2-3. Az elnökség tagjai. A tagdíjfizetés rendje. Az MCSE tiszteletbeli tagjai. Az MCSE pártoló tagjai 1990-ben. [KSZ.]

A május 12-dikei elnökségi ülés. = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. p. 4. [KSZ.]

Ráktanya. = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. p. 4. Az Egyesület megkapta a pécsi Mecseki Természettudományi Stúdió 40 cm-es távcsövének mechanikáját. Ápr. 9-13-ig építőtábort szerveztünk Ráktanyán, felújítottuk az MCSE által bérbevett helyiséget. Elkészítettünk egy betonalapot a 40 cm-es műszer számára. A mechanika felújítását a Bakony Művek vállalta. [KSZ.]

Kulin-emléktábla. = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. p. 5. Mintegy tízezer forint adomány érkezett a nagyszalontai emléktábla céljára. 1990. ápr. 22-én szerettük volna elhelyezni, de erre az ismét kedvezőtlenre fordult politikai helyzetben nem kerülhetett sor. Az Egyesület javaslatára a Nemzetközi Csillagászati Unió az 1940 AC jelű kisbolygót Kulin Györgyről nevezte el (3019 Kulin). [KSZ.]

Meteor. = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. pp. 5-6. A szerkesztési munka hatékonyságának növelésére az év elején vásároltunk egy Commodore-64 számítógépet és egy egyszínű monitort. [KSZ.]

Meteor csillagászati évkönyv 1991. = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. p. 6. [KSZ.]

Meteor ’90 észlelőtábor. = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. p. 6. Bakony, Ráktanya, 1990. aug. 17-24-ig lesz. [KSZ.]

Kérések tagjaikhoz. = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. pp. 7-8 [KSZ.]

MCSE titkársági ügyelet. = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. p. 8. Minden hétfő este 18-21 óráig. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület alapszabálya. = A Magyar Csillagászati Egyesület Körlevele 1990. jún. 1. sz. pp. 9-12. [KSZ.]

FRONTÓ András: Újabb mérföldkő az Univerzum távolságskáláján. = Magyar Tudomány 97.(35.) 1990. febr. 2. sz. pp. 204-206. Az MG1113 + 0456 jelzésű gravitációs lencsehatás. Astronomy 1988. 11. száma alapján. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Marik Miklós (szerk.) Csillagászat. = Magyar Tudomány 97.(35.) 1990. márc. 3. sz. pp. 361-363. Akadémiai Kiadó, 1989. 867 o. Könyvismertetés. [ALM.]

VARGA Péter - BARTHA Gábor - FEJES István: A geodézia, a geofizika és a geológia kapcsolata. = Magyar Tudomány 97.(35.) 1990. okt. 10. sz. pp. 1212-1219. A geodézia szerepe.; Geodéziai méréstechnikák: Földi módszerek, Űrtechnikai módszerek - a) VLBI - Hosszú bázisvonalú rádió-interferometria. b) Űr-VLBI, c) Lézeres mérések. d) GPS-technika. e) Altimetria. f) Doppleres mérések. [KSZ.]

Címlapunkon: Lovas Miklós felvétele látható az M31-ről. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. címlap, p. 3. 1974. dec. 15-én készült a 60/90/180 cm-es Schmidt-távcsővel. A képen látható fénycsík feltehetően egy gyorsan mozgó földközeli kisbolygótól származik. [KSZ.]

MIZSER Attila: Kedves Olvasónk! = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 2. [SRG.]

MIZSER Attila: Románia amatőrcsillagászatáért. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 3. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Binokulár Erdélybe. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 3. A Sajtz Andrásnak ajándékozott 10x50-es binokulárról. [SRG.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 4. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: A sarkifény-jelenségek megfigyelése. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 6-10. [SRG.]

SÁRI Gyula: Patkóvillás asztrográf. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Milyen távcső az N-100P? = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

FARKAS László: A Lupus Csillagvizsgáló új műszere. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 13. [SRG.]

A Jupiterhold-fogyatkozások időpont-meghatározása. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 14-16. J. E. Westfall Sky and Telescope, 1984. augusztusi cikke alapján összeállította: Katona János, Szabó Sándor. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A kozmológiai állandó rejtélye. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 17-18. Sky and Telescope, 1989. aug. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Keresik az SN1987A gammasugárzását. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 18. Sky and Telescope, 1989. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Megoldódik a Vela pulzár-rejtélye. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 18-19. Sky and Telescope, 1989. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Ismét a Hold (hold?) felvillanásairól. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 19-20. A Proclus C kráter közelében észlelt 1985. máj. 23-i fényfelvillanás. Sky and Telescope, 1989. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Pótolják az összeomlott rádiótávcsövet. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 20. Green Bank. Astronomy, 1989. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Szárazföldek a Titánon? = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 20. Astronomy, 1989. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1989. november. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1989. november. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Üstökösök 1989. november. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 25. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 26. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok 1989. október. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 27-31. [SRG.]

Hazai részvétel az IMW’89-en. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 31-32. 1989. október 4-7. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Változócsillagok. Szupernóva-kutatás Magyarországon. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 33-35. Interjú Lovas Miklóssal. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Mira Ceti első hazai említése. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 35-36. Apáczai Csere János említi 1653-ban. [SRG.]

SOÓS Zoltán: Mira észlelések 1988. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1989. október - november. Kistávcsöves észlelések. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: A Himalája ege. 1. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

SZAUER Ágoston: János vitéz fogyó holdja. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 46. [SRG.]

Az év üstököse? = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 47. Az Austin (1989c). [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1990. február. = Meteor 20. 1990. jan. 1.(163.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Rumen Sopov hullámos meteornyom fényképe. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. címlap, p. 47. 1985. okt. 13/14-én készült Zenit géppel. [KSZ.]

Emléktáblát Kulin Györgynek! = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. p. 2. [SRG.]

MARSDEN, Brian G.: Az amatőrök és a Csillagászati Táviratok Központi Hivatala. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 3-7. Stargazers. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

DRUCKER Ezra: Izraeli amatőrök. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. p. 8. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás Finnországban - gyakorlati tudnivalók. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 9-12. Összeállította: Szabó Sándor. [SRG.]

SÁGODI Ibolya: Szabadszemes objektumok. Sarkifény-észlelések. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 13-14. 1989. október 20-21-én (Oroszlány, Esztergom, Kocsér). [SRG.]

Üstökösök. Aarseth-Brewington (1989a1). = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. p. 14. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1989. december. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

Pukkanó granulák. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. p. 16. Napjelenség. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1989. december. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 17-19. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Bolygók. Jupiter - november - december. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Perseida rádiós előzetes. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. p. 22-23. [SRG.]

STEYAERT, Christian: Meteormegfigyelés Belgiumban. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 24-27. A mogyorósbányán elhangzott előadása alapján írta: SGR és TEY [Süle Gábor, Tepliczky István]. [SRG.]

FODOR Ferenc: Teleszkópikus nyár ’89. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. p. 27. [SRG.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Könyvismertetés. Meteor Science and Engineering. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. p. 28. Megjelent az angol nyelvű Meteor Channel 3. száma. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1989. november - december. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

NAGY Zoltán: Változócsillagok 1989. november - december. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

FROLOV, M. S.: Az amatőrök és a GCVS. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 34-36. Stargazers. Ford.: Mzs [Mizser Attila].; Mizser Attila kiegészítő írásával. [SRG.]

MIZSER Attila: Hogyan észleljek változócsillagokat? 1. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

BARTHA Lajos: Kedvcsináló füzet napórakészítéshez. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

KLOTZ József: Königsbergiek Esztergomban. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. p. 41. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászattörténeti kiállítás. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. p. 41. Iparművészeti Múzeum, 1989. július 20-tól. [SRG.]

PAPP Sándor: A Siriustól a Hubble-ködig. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: A Himalája ege. 2. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

LEVY, David: Napfogyatkozásaim. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. pp. 46-47. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

KÁPLÁR Béla: Tápiómente 1988-89. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. p. 47. A Tápiómenti CSBK életéről. A tervezett 60 cm-es távcső helyett egy 45 cm-est kívánnak megépíteni. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1990. március. = Meteor 20. 1990. febr. 2.(164.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József napfotója látható. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. címlap, p. 19. 1989. szept. 6-án készült 100/1000-es refraktorral. [KSZ.]

FIDRICH Róbert: Észlelések fényszennyezett helyről. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 2. [SRG.]

Emléktáblát Kulin Györgynek! = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 3. [SRG.]

Románia amatőrcsillagászatáért. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Romániában jártunk. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 4. Látogatás Sajtz Andrásnál. [SRG.]

BÁLINT D. Pál - TÖRÖK Sándor: A székelyudvarhelyi csillagvizsgáló felhívása. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

PAPP Károly: Aki megmutatta a Plejádokat... = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 6. Versszerűen tördelt megemlékezés az 1989 decemberében elhunyt Tibai Lajos halálára. [SRG.]

Meteor ’90 észlelőtábor Ráktanya, augusztus 17-24. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 7. [SRG.]

Napfogyatkozás expedíció. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 8. [SRG.]

CSIBA Márton: Néhány sorban az üvegről. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 9-13. [SRG.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁRNÉ MOLNÁR Éva: Speciális Kodak filmek az asztrofotózásban. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

ISKUM József: Kutter-távcső építésével szerzett tapasztalataim. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 16. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Gejzírek a Tritonon. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 17. Sky and Telescope, 1989. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A világ legnagyobb csillagkatalógusa. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 17-18. GSC (Guide Star Catalog). 19 millió csillag adatait tartalmazza. Sky and Telescope, 1989. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: HST hírek. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 18. Sky and Telescope, 1989. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Az SMM évtizede. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 18-19. Solar Maximum Mission. Sky and Telescope, 1989. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Fotók jegyzéke. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. címlap, hátsó belső és külső borító. [SRG.]

SÁGODI Ibolya: Szabadszemes objektumok. Sarkifény-észlelések - 1989. november. 1. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 20-21. 1989. nov. 17-én: Sárszentlőrinc-Uzd, Veresegyház, Jászberény, Emőd, Salgótarján, Máriahalom, Dág. [SRG.]

[ISKUM József:] Nap 1990. január. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 22. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1990. január. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok 1989. november - december. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 25-29. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Tavaszi meteoros ajánlat. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

KUCINSKAS, Arunas: Az AR Cephei statisztikai analízise. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

PVH-találkozó Baján. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 33. 1990. április 7. [SRG.]

Az AAVSO első európai találkozója. "A változócsillag-kutatás nemzetközi együttműködése és koordinálása" 1990. július 24-28. Vrije Egyetem, Brüsszel. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 34. [SRG.]

JÄGER Zoltán: Fedési változó észlelések (1989 második félév). = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

MIZSER Attila: Magán csillagvizsgálók. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 36. Felhívás. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1989. december - 1990. január. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Jön az üstökös! = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 39-41. Austin 1989c1. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Egy új napóra-egyesület. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 42-43. A British Sundial Society, Brit Napóra Társaság megalakulásáról. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagászati évkönyv anno 1842. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

HOLL András: Egyiptomi csillagok. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. pp. 45-47. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1990. április. = Meteor 20. 1990. márc. 3.(165.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Kulin György távcsöves bemutatás közben. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. címlap. [KSZ.]

CSABA György: Emlékeim Gyurka bácsiról. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

Meteor ’90 észlelőtábor. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. p. 3. 1990. augusztus 17-24. [SRG.]

DELSEMME, Armand H.: Honnan jönnek az üstökösök? = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 5-12. Sky and Telescope 1989. márc. Ford.: Zal [Zalezsák Tamás]. [SRG.]

ISKUM József: Fókusznyújtási tapasztalatok. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. p. 12. [SRG.]

PALKÓ Gyula: Csillagászati körök a Szovjetunióban. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 13-14. [SRG.]

POLYÁK József: Az Alcyone Klub terveiből. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. p. 14. A bajai klubról. [SRG.]

KISS Szabolcs - ZALEZSÁK Tamás: Mikor lesz húsvét? = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. p. 15. Program számítógépre. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Szupernóvagyakoriság. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. p. 16. Sky and Telescope, 1989. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A szupernóvák osztályozása. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 16-17. Sky and Telescope, 1989. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Száloptikák a csillagászatban. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 17-18. Sky and Telescope, 1989. dec. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Csillagvizsgálók a Holdon. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 18-19. Scientific American, 1990. márc. Csillagászati hírek. [KSZ.]

[ISKUM József:] Nap 1990. február. = Meteor 20. 1990.(166.) ápr. 4. sz. p. 20. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Bolygók. Vénusz 1989. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Vénusz-észlelés alsó együttálláskor. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. p. 24. [SRG.]

Csillagfedések. Holdfogyatkozás. 1. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 25-27. 1990. febr. 9-én. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok. MMTÉH ’89. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteoros kedvcsináló - kezdőknek. 2. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1990. január - február. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

NAGY Zoltán: Változócsillagok 1990. január - február. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

MIZSER Attila: Hogyan észleljek változócsillagokat? 2. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 39-42. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Keletnémet napórák. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

BARTHA Lajos: Napórák Burgenlandban. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

PAPP Sándor: Észlelés a tavaszi égen. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1990. május. = Meteor 20. 1990. ápr. 4.(166.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Mogyorósi Imre holdfelvétele látható. = Meteor 20. 1990. máj. 5. sz.(167.) címlap, p. 3. 1990. ápr. 2-án készült 110/1650-es objektívvel. [KSZ.]

CSABA György: Az MCSE 1990. évi közgyűlése. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 2. Budapest, 1990. március 31. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 4-5. Meteor, Meteor évkönyv 1991.; Ráktanya.; MCSE Uránia Csillagvizsgáló Hálózat.; Kulin-emléktábla. [SRG.]

Meteor ’90 észlelőtábor. Ráktanya, augusztus 17-24. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 6. [SRG.]

ORHA Zoltán: A negyedszázadik évfolyam. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 7. A Föld és Ég című folyóiratról. [SRG.]

AGÓCS László: Az ózdi "Elek Imre" Uránia Csillagvizsgáló. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

KISS Szabolcs: Két pont távolságának meghatározása. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

CSATLÓS Géza: Főtükörtartó. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Északi távcső - délen. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 14. Skandináv távcső a Kanári-szigeteken. Sky and Telescope, 1990. jan. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Az utolsó fotó. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 14. 1989. szept. 29-én az utolsó fényképfelvételt készítették az 5 m-es távcsővel. Ezentúl CCD-t használnak. Sky and Telescope, 1990. febr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Csillagközi bűz. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 14-15. Hidrogénszulfid. Sky and Telescope, 1990. febr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A marsholdak pályái. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 15. Sky and Telescope, 1990. febr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Új holdsarló rekord. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 15. 1989. máj. 5-én 13 óra 28 perces holdsarlót látott 11x80 binokulárral Robert C. Viktor. Az új szabadszemes rekordot is ekkor látta meg egy amerikai csoport az új-mexikói Mount Baldy-n, a Hold kora 14 óra 51 perces volt. Sky and Telescope, 1989. szept. Csillagászati hírek. [KSZ.]

DÁN András: Amatőrök nevét viselő kisbolygók. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 15-16. Sky and Telescope, 1990. márc Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Gázáram az Algolban. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 16. Sky and Telescope, 1990. febr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Megalakult az "Univerzum" Csillagászati Egyesület. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 16. Székelyudvarhelyen. Csillagászati hírek. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1990. március. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1990. február. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

SÁGODI Ibolya: Szabadszemes objektumok. Sarkifény-észlelések 1989 novemberében. 2. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 22-25. 1989. nov. 17., 24., 26. (Kecskemét, Nagyszalonta, Gyöngyös, Tata.) [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Üstökösök 1990. március. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 26. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

CSISZÁR Tibor: Hogyan nem fedeztem fel az 1990b üstököst? = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 27. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Holdfogyatkozás. 2., Jupiter-holdak fogyatkozásai., Napfogyatkozás. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

Meteorok 1990. január - február. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

Meteorstatisztika - 1989. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 33-34. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Az IMO vizuális adatbázisa. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

Amatőrtalálkozó Szomolyán - 1990. június 16 - 17. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 35. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 36-37. Tovább "él" a Hipparchos.; Brüsszeli AAVSO-találkozó.; Nóvák a Nagy Magellán Felhőben. [SRG.]

MIZSER Attila: AAVSO 1987/88. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

[SOÓS Zoltán:] Mira-észlelések 1988. 2. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

MIZSER Attila: A PVH 20. találkozója. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 41. Baja, 1990. április 7. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1990. február - március. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Egy múlt századi teljes napfogyatkozás. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. pp. 44-47. 1842. július 8. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1990. június. = Meteor 20. 1990. máj. 5.(167.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: négy Jupiter rajz. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. címlap. Babcsán Gábor, Iskum József, Berente Béla, Papp Sándor rajzai 1990. febr. 20. és márc. 16. között készültek. [KSZ.]

SZOBOSZLAY Endre: Csillagász-ismeretterjesztők lettünk. Híd az amatőr és a szakcsillagászat között. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 2. Az ELTE TTK hároméves levelező képzését 1986. szeptemberétől 1989 júliusáig végül is 12-en végezték el. [SRG.]

SPÁNYI Péter: MCSE hírek. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 3. Nyári észlelőhétvégék a Salgótarjáni Csillagvizsgálóban.; MCSE Biciklitúra. [SRG.]

MIZSER Attila: Giro d’Italia. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 4-5., 48., hátsó belső borító. [SRG.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁRNÉ MOLNÁR Éva: Nagyfelbontású filmek asztrofotózáshoz. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

POSZTOBÁNYI Kálmán - TEPLICZKY István: Erdélyi körtúra. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 8. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Irány a Plútó! = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 9. Sky and Telescope, 1990. jan. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Kozmológiai vagy sem? = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 9. Sky and Telescope, 1990. jan. Csillagászati hírek. [KSZ.]

DÁN András: Kaotikus üstököspályák. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 10. Sky and Telescope, 1990. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Pályára állt a HST. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 10. 1990. ápr. 25-én fellőtték a Hubble Űrtávcsövet. IAU Circular 5000. Csillagászati hírek. [KSZ.]

DÁN András: Űrtávcső program. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 10. Sky and Telescope, 1990. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Meteor ’90 észlelőtábor Ráktanya, augusztus 17-24. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 11. [SRG.]

SCHALK Gyula: Napfogyatkozás-észlelők figyelmébe. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 12-15. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1990. április. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

SÁGODI Ibolya: Szabadszemes objektumok. Sarkifény-megfigyelések 1989. december. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 17-18. Sarki fény 1989. dec. 29-én Ráktanyáról. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: A villámok "hangja". = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 18. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Bolygók. Jupiter - január - március. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

Üstökösök 1990. április. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 23. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A meteorok fizikája. 3. A meteorok felvillanási magasságának diszkrét eloszlása. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 24-28. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 29. Vizuális és tűzgömb IMO-adatok.; A tűzgömbök gyakorisága. A Sky and Telescope, 1990. februári számából: B. E. [Both Előd]. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1990. március - április. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 30-33. [SRG.]

NAGY Zoltán - KOVÁCS István: Változócsillagok 1990. március - április. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A szabálytalan csillagpulzáció - 1. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

FARAGÓ István: A csillagászat és csillagászattörténet külföldi nevezetességei. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 40. [SRG.]

BARTHA Lajos: Napórák Ausztriában. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 41-42. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Könyvajánlat. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 42. Helmut Schramm: Astronomische Instruments. 1989. [SRG.]

PAPP Sándor: Vizuális észlelés a Herculesben. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: A Sombrero-ködtől az Omega Centauriig. 1. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1990. július. = Meteor 20. 1990. jún. 6.(168.) sz. p. 47. [SRG.]

Címlapunkon: Dobson-távcsövek az 1986-os Stellafane-találkozón. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. címoldal, p. 5. Mizser Attila felvétele. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 2. Meteor (Dán András egy új, a távcsőépítés rovat vezetője, Sárneczky Krisztián az üstökös rovatvezető Zalezsák Tamás helyett).; Meteor csillagászati évkönyv 1991.; MCSE-Uránia.; Kulin-emléktábla (az 1940 AC jelű kisbolygó végleges elnevezése 3019 Kulin az MCSE javaslatára). [SRG.]

Meteor ’90 észlelőtábor. Ráktanya, augusztus 17-24. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 3., 13. [SRG.]

DÁN András: Távcsőkészítés. Newton-segédtükör bolygóészlelőknek. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

ISKUM József: Asztrofotós tapasztalataim. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

MIZSER Attila: A szegény ember távcsöve. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 8-11. A Dobson-távcsövek. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1990. május. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

ISKUM József: Napészlelések 1989-ben. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1990. március - május. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 17-20. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1990. április. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 21. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Üstökösök 1990. május. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

A nyár üstököse. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 24. [SRG.]

MIZSER Attila: "Üstököstalálkozó" az Andromédában. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

DÖMÉNY Gábor: Még egyszer a Cernis-Kiuchi-Nakamuráról. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 25. [SRG.]

Meteorok 1990. március - április. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

Tűzgömbészlelések 1990. január - április. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 28. [SRG.]

Meteoros hírek, érdekességek. A forgótükrös meteorfotózás. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 29. Meteor Science And Engineering alapján: Posztobányi Kálmán. [SRG.]

CSIBA Márton: Rádiós meteorozás - olcsón. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

Nyári észlelési ajánlat. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 30. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: A szomolyai amatőrtalálkozóról. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 30-31. MMTÉH-találkozó 1990. június 16 - 17. [SRG.]

Táborajánlat - Bükkalja ’90. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 31. Szomolya, 1990. július 21 - 28. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: UX Draconis 1976 - 1989. Változócsillagok. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 32-36. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 37. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1990. április - május. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 38-41. [SRG.]

CHAPLE, Glenn F.: Kettőscsillagok a Lacertában. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 41. DSM, 1981. nov. Fordította: Koc [Kocsis Antal]. [SRG.]

ELEKES Pál: Erdélyi napórák. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 42. [SRG.]

BARTHA Lajos: Napórát avattunk Kismartonban. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8. sz.(169-170.) pp. 43-44. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: A Sombrero-ködtől az Omega Centauriig. 2. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1990. augusztus - szeptember. = Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

[Fényképfelvételek.]= Meteor 20. 1990. júl-aug. 7-8.(169-170.) sz. p. 48., hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Szeiber Károly felvételei látható a Levy-üstökösről és az M15-ről. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) címlap, p. 19. A két fénykép 1990. aug. 18-án készült Rák-tanyáról 4/300-as teleobjektívvel. [KSZ.]

MIZSER Attila: Meteor ’90 észlelőtábor. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 2-3. Ráktanya, 1990. augusztus 17-20. [SRG.]

Űrtávcső-hírek. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 4-6. A Spaceflight augusztusi száma alapján összeállította: Dán András. [SRG.]

Csillagászati évkönyv 1991. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 7. Könyvismertetés. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Hunyorgásmentes csillagfény. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 8. Sky and Telescope, 1990. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Ultranagy melléfogás. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 8-9. Nem egy pulzárt észleltek az SN 1987A maradványában. Sky and Telescope, 1990. ápr. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Burokba zárt csillagok. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 9. Sky and Telescope, 1990. máj. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Vén tyúk a Fiastyúk? = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 9. Sky and Telescope, 1990. máj. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Pusztító naptevékenység. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 10-11. Sky and Telescope, 1990. jún. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Az új vatikáni távcső. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 11. 1,8 m-es távcső. Arizonában helyezik el. Sky and Telescope, 1990. jún. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Felvillanás a (mű)Holdon. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 11. A Proclus C kráter közelében észlelt 1985. máj. 23-i fényfelvillanás. Sky and Telescope, 1990. jún. Csillagászati hírek. [KSZ.]

MIZSER Attila: Új kiadványok. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 12. Bökönc Híradó.; Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület: Egyesületi Híradó.; Trifid. [SRG.]

CSATAI György: DCF-77 rádiós óra. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 13-14. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Celestron kontra Zeiss. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1990. június - július. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 17-19. [SRG.]

DÖMÉNYNÉ SÁGODI Ibolya: Szabadszemes objektumok. DFB - 1990. II. negyedév. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 19. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Jön a Mars! = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 20. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián - ZALEZSÁK Tamás: Üstökösök 1990. június - július. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1990. június - július. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok 1990. május - június. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteoros ősz. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Gondolatok a meteorészlelések kapcsán. 2. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

NAGY Zoltán: Változócsillagok 1990. május - július. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

Változós hírek, érdekességek. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 32. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A szabálytalan csillagpulzáció - 2. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1990. május - július. A Chaple-ív észlelése. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 36-39. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1990. június - július. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

PAPP Sándor: Őszi észlelés az Andromedában. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 42. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: A Sombrero-ködtől az Omega Centauriig. 3. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 43. [SRG.]

FARAGÓ István: Vardő ’90 expedíció. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. pp. 44-47. Amatőrcsillagászok csillagászattörténeti és napfogyatkozás expedíciója, 1990. június 29 - július 28. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1990. október. = Meteor 20. 1990. szept. 9.(171.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: a chartres-i katedrális középkori napórája látható. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. címlap, p. 2. Mizser Attila felvétele. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. p. 2. MCSE Körlevél 1. sz.; Az MCSE pártoló tagjai: John W. Griese (USA), Aarre Kellomäki (Finnország), QWERTY Kisszövetkezet [később Kft.]. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Egy tábor árnyoldalai. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 3-4. A Meteor ’90 észlelőtáborról. Mizser Attila válaszával. [SRG.]

ZAJÁCZ György: Uránia-expedíció az éjféli Nap birodalmában. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 5-6. Skandináviai látogatás 1990. július 7-30. [SRG.]

DÁN András: Tangenskar tippek. Távcsőkészítés. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 7-9. [SRG.]

SZEIBER Károly: Fekete fehér kidolgozási hibák. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

MMTÉH-találkozó Kaposvárott! = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. p. 11. 1990. november 10-én lesz. [SRG.]

Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. p. 11. [SRG.]

Veszteségeink. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. p. 11. Elhunyt dr. Maria Wahl, Kelemen Attila, Haberl Aladár, dr. Sarlós János, Dieter Lichtenknecker. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. A finnországi napfogyatkozás. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 12-13. A 1990. július 22-i teljes napfogyatkozásról Halmi Gábor, Keszthelyi Sándor, Zajácz György. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1990. augusztus. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1990. június - augusztus. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1990. augusztus. Levy (1990c). = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 18-21. [SRG.]

DÖMÉNYNÉ SÁGODI Ibolya: Szabadszemes objektumok. Állatövi fények 1989-ben. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. p. 21. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Bolygók. Vénusz - 1990. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

Asztrofotós pályázat. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. p. 23. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok 1990. július. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

Észleld az Orionidákat! = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

SPÁNYI Péter: Meteoros találkozó Violauban. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 26-28. 1990. szeptember 6-9. [SRG.]

SÜLE Gábor: Objektívek használhatósága a meteorfotózásban. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

MIZSER Attila Változócsillagok. PVH 1989. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

MIZSER Attila: Az AAVSO Európában. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 33-35. Brüsszel 1990. július 24-28. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1990. május - augusztus. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 36-39. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok. Az NGC 7048 planetáris köd a Cygnusban. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

Csillagászattörténet. Külföldi napóraszervezetek. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 42-43. Ludwik Mucha: Csehszlovákia.; Robert Sagot: Franciaország. Ford.: Havassy Dorottya. [SRG.]

BARTHA Lajos, i.: Könyvajánlat. Ismeretlen napórák: emlékalbum a Baszk-földi gnomonikáról. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

NAGY Zoltán: Észlelőtábor a Gerecsében. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. p. 44. Dág, 1990. július 20-tól. [SRG.]

KÓNYA András: Bükkalja ’90 észlelőtábor. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. p. 45. Szomolya, 1990. július 21-28. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1990. november. = Meteor 20. 1990. okt. 10.(172.) sz. p. 46. [SRG.]

Címlapunkon: Napfoltcsoport. Iskum József felvétele. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) címlap, p. 5. 1990. máj. 19-én készült 100/1000-es refraktorral. [KSZ.]

KELLOGO, Tom: Gyalogút a csillagokhoz. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 2-3. Sky and Telescope. 1990. aug. Ford.: Dán András. [SRG.]

Asztrofotós pályázat. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. p. 3. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Joensuu, a teljes napfogyatkozás városa. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Betelgeuse felszíne. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. p. 6. Sky and Telescope, 1990. júl. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Schmidt rendszerű rádiótávcső. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 6-7. Sky and Telescope, 1990. júl. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Keresik a Kuiper-övet. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. p. 7. Sky and Telescope, 1990. júl. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Villámlás a Titánon? = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 7-8. Sky and Telescope, 1990. aug. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Radarvisszhang a Titánról. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. p. 8. Sky and Telescope, 1990. aug. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A Titán lapult légköre. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 8-9. Sky and Telescope, 1990. aug. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A Chiron kómája. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. p. 9. Sky and Telescope, 1990. aug. Csillagászati hírek. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Az Io vulkánjai. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. p. 9. Sky and Telescope, 1990. aug. Csillagászati hírek. [KSZ.]

DÁN András: Távcsőépítés. Milyen távcső az N-100P. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

MIZSER Attila: Jelentés a távcsőpiacról. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 11-15. [SRG.]

SZARKA Levente - SZÖLLŐSI Attila: A 20x60-as Tento-binokulár. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

Davaku-tengelykereszt. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. p. 17. Kubus Gyula rajza. [SRG.]

CSISZÁR Tibor - CSISZÁRNÉ MOLNÁR Éva: Fortepan filmek hiperszenzibilizálása hidrogéngázzal. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

SÁGODI Ibolya: Szabadszemes objektumok. Holdsarló-megfigyelések 1989-ben. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 20-22. Táblázat a legjobb 20 észlelésről. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás - KISS Szabolcs: Meteorzáporok előrejelzése. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 22-23. Program számítógépre. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1990. szeptember. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. p. 24. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1990. szeptember. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. p. 25. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. p. 26. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Az évtized fogyatkozása (1991. július 11.).; Az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

HAVASSY Dóra - TEPLICZKY István: Meteorok 1990. augusztus. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 29-35. [SRG.]

NAGY Zoltán: Változócsillagok 1990. augusztus - szeptember. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

MIZSER Attila: Az AAVSO Atlasz második kiadása. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

Könyvajánlat. David H. Levy: Observing variable stars. Cambridge University Press, 1989. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. p. 41. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1990. augusztus - szeptember. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Bemutatjuk a Technikatörténeti Szemlét. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. pp. 45-46. Csillagászati cikkei szempontból. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1990. december. = Meteor 20. 1990. nov. 11.(173.) sz. p. 47. [SRG.]

Címlapunkon: Browning-féle Newton-reflektor a múlt század végéről. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. címlap, p. 45. Illusztráció Konkoly Thege Miklós Csillagászat című cikkéből (Atmosphaera, 1904. január). [KSZ.]

MIZSER Attila - TEPLICZKY István: Mindennapos gondjaink. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 2-6. Az MCSE pártoló tagja lett: John R. Percy (Kanada), Porkoláb László (Budapest). [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Felújítják a Harvard-refraktort. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. p. 7. Sky and Telescope, 1990. jan. Csillagászati hírek. [KSZ.]

DÁN András: Fény derült az Űrtávcső hibájára. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 7-8. Sky and Telescope, 1990. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

DÁN András: A HST első tudományos eredményei. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 8-9. Sky and Telescope, 1990. nov. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Nagy fehér folt a Szaturnuszon. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. p. 9. Science News, 1990. okt. 13. Csillagászati hírek. [KSZ.]

DÁN András: Távcsőmechanikai útmutató. 1. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. p. 11. [SRG.]

PAPP Sándor - MIZSER Attila: Űrodüsszeia 1990 őszén. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 12-14. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1990. október. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1990. szeptember - október. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 17-20. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1990. október. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1990. október. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

Meteorok. Augusztusi tűzgömbök. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

MMTÉH-találkozó Kaposvárott. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. p. 26. 1990. november 10. [SRG.]

CZIRBIK Sándor: Meteoritbecsapódások kísérleti vizsgálata. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Sülysápon jártunk - 1990. augusztus 25-30. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

SOÓS Zoltán: Mira maximumok 1989. Változócsillagok. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. p. 31. [SRG.]

MIZSER Attila: Hogyan észleljek változócsillagokat? 3. Változóészlelés távcsővel. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 32-36. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1990. szeptember - október. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Neves csillagászok és a hazai könyvkiadás. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 40-43. Kopernikusz, Giordano Bruno, Kepler, Tycho Brahe, Galilei, Newton, Fontenelle, Mikoviny Sámuel, Hell Miksa, Sajnovics János, Tittel Pál, Nagy Károly, Albert Ferenc, Konkoly Thege Miklós, Fényi Gyula, Gothard Jenő magyar nyelven kiadott alapműveiről.; Csaba György Gábor megjegyzésével. [SRG.]

PAPP Sándor: Az Orion látványosságai. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1991. január. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. p. 47. [SRG.]

Kisbolygók csillagfedései 1991-ben. = Meteor 20. 1990. dec. 12.(174.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Comet Skorichenko-George (1989e1). = Meteor Gyorshírek 1990. 1. sz. p. 1. 1990. jan. 14-i dátummal. Az 1989. dec. 17-én felfedezett üstökös adatai és koordinátái. Az IAU Circular 4925 és 4929 alapján. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Comet Austin (1989c1). = Meteor Gyorshírek 1990. 1. sz. p. 1. Április-május során szabad szemmel is látható lesz. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Románia amatőrcsillagászatáért. = Meteor Gyorshírek 1990. 1. sz. p. 1. Segítségnyújtás erdélyi amatőrtársainknak. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Újabb sarkifény-észlelések. = Meteor Gyorshírek 1990. 1. sz. p. 1. 1989. dec. 29/30-án újabb sarki fényt észleltek Ráktanyán. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Comet Cernis-Kiuchi-Nakamura. (1990b). = Meteor Gyorshírek 1990. 2. sz. p. 1. 1990. márc. 23-i dátummal. Az 1990. márc. 14-én felfedezett üstökös adatai és koordinátái. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Március 31.: MCSE-közgyűlés. = Meteor Gyorshírek 1990. 2. sz. p. 1. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Április 7.: PVH-találkozó Baján. = Meteor Gyorshírek 1990. 2. sz. p. 1. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Április 9-13.: Csillagvizsgáló-építés Ráktanyán. = Meteor Gyorshírek 1990. 2. sz. p. 1. Az MCSE 40 cm-es távcsövének felállításához végzendő betonozás. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Comet Levy (1990c). = Meteor Gyorshírek 1990. 3. sz. p. 1. 1990. jún. 1-i dátummal. Az 1990. máj. 20-án felfedezett üstökös adatai és koordinátái. Forrás: TA EWC 115. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Meteor ’90 észlelőtábor (aug. 17-24.). = Meteor Gyorshírek 1990. 3. sz. p. 1. Ráktanyán. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Jupiter. = Meteor Gyorshírek 1990. 4. sz. p. 1. 1991. nov. 1-i dátummal. A Déli Egyenlítői sáv ismét sötétedik. Az IAU Circular 5079 alapján. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Szaturnusz. = Meteor Gyorshírek 1990. 4. sz. p. 1. Az 1990 szept. 25-én megjelent fehér foltról. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Programajánlat. = Meteor Gyorshírek 1990. 4. sz. p. 1. Nov. 9-én Hold-és bolygóészlelési éjszaka a budapesti Urániában. Nov. 10-11-én MMTÉH-találkozó a kaposvári Urániában. Nov. 24-én PVH-találkozó a Pécsett. Dec. 18-án MCSE-találkozó a Planetáriumban. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: AAVSO Atlasz. = Meteor Gyorshírek 1990. 4. sz. p. 1. A 2. kiadás 178 térképlapjának fénymásolata rendelhető. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Meteor előfizetése. = Meteor Gyorshírek 1990. 4. sz. p. 1. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Egy kis kedvet szeretnénk csinálni a tavaszi meteorozáshoz... = MMTÉH Körlevél 1990. márc. 3. 1. sz. sz. p. 1. Virginidák, Alfa Bootidák, Tau Herculidák, Áprilisi Lyridák. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Szeretettel meghívunk az 1990. július 16/17-én Szomolyán megrendezésre kerülő amatőrtalálkozónkra (MMTÉH-találkozóra). = MMTÉH Körlevél 1990. máj. 31. 2. sz. sz. p. 1. Előadók lesznek: Tepliczky István, Hevesi Zoltán, Csiszár Tibor, Bartha Lajos, Fekete János, Horváth György, Süle Gábor, Szabó Sándor. [KSZ.]

[TEPLICZKY István:] Amatőrtalálkozó (MMTÉH-találkozó) 1990. november 10-11-én Kaposvárott, a bemutató csillagvizsgálóban. = MMTÉH Körlevél 1990. okt. 17. 3. sz. sz. p. 1. [KSZ.]

[TEPLICZKY István:] Leonida-hétvégét szervezünk 1990. november 16-19. között a Bakonyban, Ráktanyán. = MMTÉH Körlevél 1990. okt. 17. 4. sz. sz. p. 1. [KSZ.]

TÓTH Imre: Bolygóközi úton az Ulysses. = Népszava 118. 1990. okt. 8. 230. sz. p. 12. [TIM.]

TÓTH Imre: Napközelben a Levy-üstökös. = Népszava 118. 1990. okt. 24. 249. sz. p. 12. [TIM.]

TÓTH Imre: Jó utat Ulysses! = Népszava 118. 1990. dec. 21. p. 12. [TIM.]

Előszó. = Nova [1990. 1. sz.] p. 1. A fedőlapján "Nova" címmel és "Csillagászati hírek, érdekességek - tallózás természettudományos folyóiratokban" alcímmel megjelent lapnak egyetlen száma jelent meg. Az előszóban részletezik a lap célját: "Kiadványunk alapjául olyan folyóiratok szolgálnak, melyek nem kimondottan csillagászati jellegűek, de majdnem mindig tartalmaznak ilyen témájú cikkeket. Ezek sokszor ismeretlenek maradnak az amatőrök előtt, részben a folyóiratok nem ismerése, valamint ezen lapok ára miatt. Ezért az ilyen folyóiratokban megjelenő csillagászati cikkekből kínálunk válogatást, valamint külföldi lapokból, két hónapnál nem régebbi írások fordítását. Ezek olyanok lesznek, melyek a Meteorban, a Föld és Égben és az Amatőrcsillagászati Courierben nem jelentek meg. Ezzel szeretnénk segíteni amatőrcsillagászainkat, hogy érdekes, hasznos és időszerű ismereteket szerezzenek." - írják a szerkesztők.
Ez számozás nélküli (bevezetője szerint első szám), évszám nélküli. Tekintve a benne lévő cikkek anyagait és forrásait: a lap e számát valószínűleg 1990 nyarán adták ki. Nincs feltüntetve a szerkesztő, összeállító, kiadó neve sem. Glász Gábor 2010-es közlése szerint: az oroszlányi Forgács József és a környei Glász Gábor állította össze, fordította, szerkesztette a lap anyagát és kiadását Tatabányán végezte a Komárom-Esztergom megyei TIT, a TIT nyomdájában. Ez a szám 8 oldalas (fedőlap és 7 számozott oldal), A5 méretű, a tartalma teljes egészében csillagászati. További lapszám nem készült. [KSZ.]

G. A.: Felhők az üvegháztartás ellen. = Nova [1990. 1. sz.] p. 1. Forrás: Bild der Wissenschaft, 1989. szept., Természet Világa. [KSZ.]

Nem üstökös, nem jövevény. = Nova [1990. 1. sz.] p. 2. Az 1908-as tunguz-jelenség és egy tavaly jún. 3-i baskíriai gázvezeték-robbanás összehasonlítása. Forrás. APN., Természet Világa. [KSZ.]

Érzékeny színes kisfilm. = Nova [1990. 1. sz.] p. 2. Forrás: Die Umschau. [KSZ.]

A planetáriumok őse. = Nova p. 3. Egy 1654-1664-ig készült német és egy 1748-1752-ig készült orosz glóbusz, melyekben belül a csillagos ég látszott. Forrás: APN., Élet és Tudomány. [KSZ.]

Voltak-e holdjai a Holdnak? = Nova [1990. 1. sz.] pp. 3-4. Keith Runcorn elmélete. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

"Vasmag" Napunk középpontjában? = Nova [1990. 1. sz.] pp. 4-5. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

Szem az égen. A Hubble Space Telescope. = Nova [1990. 1. sz.] pp. 5-7. A cikk A távcső regénye, az Élet és Tudomány, valamint a Sky and Telescope fordítások felhasználásával készült. A cikk azzal zárul, hogy a HST-t 1990. ápr. 24-én felbocsátották. [KSZ.]

A Galileo első képei. = Nova [1990. 1. sz.] p. 7. Sky and Telescope, 1990. ápr. Fordította: Glász Gábor. [KSZ.]

GESZTESI Albert: UFÓ-láz. 1. = Ország Világ 34. 1990. jan. 17. 3. sz. pp. 12-13. UFO-megfigyelések magyarázata, természetes, földi eredetű és csillagászati jelenségekkel. [SRG.]

GESZTESI Albert: UFÓ-láz. 2. Utazás a Naprendszerben. = Ország Világ 34. 1990. jan. 24. 4. sz. pp. 12-13. [SRG.]

GESZTESI Albert: UFÓ-láz. 3. Hol vagytok csillagtestvérek? = Ország Világ 34. 1990. jan. 31. 5. sz. pp. 12-13. [SRG.]

PÉTER József: Söprögetés a világűrben. = Ország Világ 34. 1990. jún. 20. 25. sz. p. 22. Kumar Ramoalli professzor napenergiával működő, automata kozmikus űr-roncsbegyűjtőt tervezett, a kozmikus "szemét" összegyűjtésére. [SRG.]

Nap és Föld - a Pécsi Csoport összeállítása. = Országépítő 1. 1990. 3. sz. pp. 2-11. Balatonszentgyörgy, Gulya-csárda. Csete György, Sánta Gábor, Nagy Mari és Vidák István, Koppány Imre, Csete Ildikó írásai, csillagászati vonatkozásokkal. A balatonszentgyörgyi Gulya-csárdának, mint alkalmazott passzív napenergia-hasznosító épület ismertetésével. A magyarság világképének és csillagászati ismereteinek rövid bemutatásával.; Az "Országépítő" című folyóiratot 1989-ben alapította a Kós Károly Egyesülés, első száma 1990 nyarán jelent meg. Kiadó az Egyesülés nevében a Kós Károly Alapítvány. Felelős kiadók Zsigmond László és Dévényi Sándor az Egyesülés igazgatói. Évente négy szám lát napvilágot (március, június, szeptember és december) 64 oldalas terjedelemben, 1400 példányban. A folyóirat célja, hogy a magyar organikus építészet és a szerves, holisztikus, vertikális gondolkodás különféle területeiről származó eredményeket nyilvánosságra hozza.
A közlemények tárgykörébe tartoznak többek között a magyar kultúrtörténet jelentős, de kevéssé ismert eredményei, a szerves építészet nemzetközi eseményei, korunk történelmének szellemtudományos értelmezése, a környezet problémáinak átfogó megközelítése. Ezek közé csillagászati világképünk régebbi és későbbi kapcsolódási is belekerülnek. A folyóirat mellékletei alkalmanként egy-egy téma bővebb kifejtésére, a témához illő forma alkalmazására adnak lehetőséget. A folyóirat főszerkesztője Makovecz Imre, felelős szerkesztője Kőszeghy Attila, tipográfusa Makovecz Benjamin. [KSZ.]

  JANKOVICS Marcell: Nap. = Országépítő 1. 1990. 3. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

  SZEMADÁM György: Korona. = Országépítő 1. 1990. 3. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

  BOSNYÁK Sándor: Napkorona, aranyalma, pásztorbot, suba. = Országépítő 1. 1990. 3. sz. pp. 5-11. [KSZ.]

BARTHA Lajos - BUKA Adrien: A rudabányai műemlék templom középkori napórája. = Rudabánya 1. 1990. 1. sz. pp. 7-12. [SRG.]

KALOCSAY Krisztina: Zrínyi csillagai. Az égbolt képe Szigetvár és Csáktornya fölött 1556 nyarán és 1647-48 telén-tavaszán. = Somogy 1990. 4. sz. pp. 3-6. Az első Zrínyi-emlékülés. Szigetvár 1990. április 26-27. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művének csillagászati vonatkozásai. A mitikus világ mitikus égbolt (a görög-latin égbolt és szerepe). Az Ó-és Újszövetség világ-és égboltképe. A magyar "népi égbolt". A Nap. A Hold. A Cometa. Csillagok. Tejút (Az szép tejes-ut). Göncölszekér (Az Göncös szekere). Csillagképek. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Nagyszalonta a csillagos égbolton. = Szalontai Lapok 1. 1990. máj. 4. p. 3. [SRG.]

P [PONORI THEWREWK Aurél]: Naptárzavarok nyomában. = SzemTanú 1. 1990. jún. 1. sz. p. 4. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Rendelet. Roma, anno DCCVII ab Urbe condita, die Cal. Januarii (Kr.e. 46. I. 1.) M. Flavius Scriba senator. = SzemTanú 1. 1990. jún. 1. sz. p. 6. [SRG.]

P [PONORI THEWREWK Aurél]: Megszületett a Messiás? Az Eufrátesz menti Szipparból jelenti a Perpress. = SzemTanú 1. 1990. jún. 1. sz. p. 9. [SRG.]

KSA [KICSI Sándor András]: Eszik a napot? = SzemTanú 1. 1990. jún. 1. sz. p. 45. Napfogyatkozásokról. [SRG.]

G [GAZDA István]: Üstökösök százada. = SzemTanú 1. sz. 1990. szept. 3. sz. p. 14. [SRG.]

P [PONORI THEWREWK Aurél]: Levelek Tycho Brahéhoz. = SzemTanú 1. sz. 1990. szept. 3. sz. p. 18. [SRG.]

P [PONORI THEWREWK Aurél]: Interjú Kopernikusszal. A kanonok másképpen olvassa a Bibliát. = SzemTanú 1. sz. 1990. szept. 3. sz. pp. 26., 37., 42-43. [SRG.]

G [GAZDA István]: A Gergely-naptár magyarországi útja. = SzemTanú 1. sz. 1990. szept. 3. sz. p. 36. [SRG.]

P [PONORI THEWREWK Aurél:] Itt a világvége! = SzemTanú 1. 1990. okt. 4. sz. p. 1., 44. [SRG.]

KSA [KICSI Sándor András]: Mesék a földkorongról. = SzemTanú 1. 1990. okt. 4. sz. p. 12. Az Alb szerzetesek 8. századi és a Beatus-féle (776) térképről (Beatus Liebanensis Benedek-rendi barát). [SRG.]

Időkerék. = SzemTanú 1. 1990. okt. 4. sz. p. 15. Maja időszámításról. [SRG.]

(G. A.): Egy pulzár Einstein mellett szól. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. jan. 1. sz. pp. 22-23. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(B. Z.): A csillagok összeroppanása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. jan. 1. sz. p. 24. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Tervek a Mars-utazásra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. febr. 2. sz. pp. 57-61. "Ember 2011-re szállhat le a Marsra és 2018-ban megkezdődhet az ember első kétéves tartózkodása a Marson". [PIR.]

(B. Z.): Részecskegyorsító egy szupernóvában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. febr. 2. sz. p. 72. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(B. Z.): Kevés neutrínó érkezik a Napból. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. febr. 2. sz. pp. 72-73. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Nem üstökös, nem jövevény... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. febr. 2. sz. p. 73. Hírek Események Érdekességek. A tunguz-jelenség. 1908. jún. 30. [SRG.]

(L. Cs.): Vulkánok a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. febr. 2. sz. p. 73. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kulin György (1905-1989). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. febr. 2. sz. pp. 91-93. A Fizikai Szemle 1989. 9. sz. pp. 349-352. megjelent cikk másodközlése. [KSZ.]

(G. A.): Felfedező úton a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. márc. 3. sz. p. 126. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(B. Z.): Univerzum tágulását mimelő újfajta vöröseltolódás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. márc. 3. sz. p. 126. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

JAKEMAN, E. - PUSEY, P. N. - PIKE, E. R.: Miért pislákolnak a csillagok? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. márc. 3. sz. pp. 131-134. [PIR.]

(N. G.): Szovjetek a Holdon? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. ápr. 4. sz. p. 166. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(B. Z.): Vibráló pulzárt hagyhat hátra a szupernóva. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. ápr. 4. sz. p. 166. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

D. J. [DÜRR János]: Meteor évkönyv 1990 (Csillagászati adatok 1990-re). Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiadja a Magyar Csillagászati Egyesület. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. ápr. 4. sz. p. 173. Új könyvek. Könyvismertetés. [KSZ.]

ABONYI Iván - GYŐRI János: Megjegyzések és helyesbítések "A Naprendszer kozmológiája a 20. században" c. cikkhez. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. ápr. 4. sz. pp. 189-190. [PIR.]

HEGEDÜS Tibor: Távoli napok, idegen világok (avagy kutatás Naprendszerünkön túli bolygók után). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. máj. 5. sz. pp. 204-210. [PIR.]

FEJES István: Mi legyen az űrszeméttel? (A világűr környezetvédelmi problémái). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. máj. 5. sz. pp. 220-221. [PIR.]

Együtt a Marsra! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. máj. 5. sz. p. 221. [SRG.]

(B. Z.): Ikerkvazárok születése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. jún. 6. sz. p. 266. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

RÁSZLAI Tibor: Geographia jesuitica. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. jún. 6. sz. pp. 279-282. [SRG.]

RÁTH Arnold: Újabb nézetek a Nap fizikai alkatáról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. jún. 6. sz. pp. 282-284. A Természettudományi Közlöny 1890. júniusi cikke. [PIR.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Hell Miksa (1720-1792). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. jún. 6. sz. hátsó belső borító. [KSZ.]

DÁVID Gyula: A lakható világegyetem avagy nyomozás egy kozmikus összeesküvés ürügyén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. júl. 7. sz. pp. 297-305. [PIR.]

Napfoltrekord. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. júl. 7. sz. pp. 333-334. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

A I [ABONYI Iván]: Szécsényi-Nagy Gábor: M-45, azaz a Fiastyúk. (Gondolat zsebkönyvek, 1989) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. jún. 7. sz. p. 336. Új könyvek. Könyvismertetés. [KSZ.]

(G. A.): Mikor megállt a Nap. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. aug. 8. sz. p. 357. Hírek Események Érdekességek [SRG.]

(B. Z.): Üstökösök "rövidzárlatot" okozhatnak a neutroncsillagok mágneses terében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. aug. 8. sz. p. 358. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

i. n.: Kozmikus teleszkóppal az ősrobbanás nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. szept. 9. sz. pp. 409-412. [PIR.]

Kozmikus hab. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. szept. 9. sz. pp. 430-431. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Újabb tervek a Mars-utazásra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. okt. 10. sz. pp. 436-444. [PIR.]

(N. G.): A sarkcsillag abbahagyja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. okt. 10. sz. p. 455. [SRG.]

(B. Z.): Nátriumfelhő a Jupiter körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. okt. 10. sz. p. 455. [SRG.]

(W. A.): A Föld melegedésének vizsgálata műholdakról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. okt. 10. sz. p. 456. [SRG.]

WATSON, Alan: Honnan származik a kozmikus sugárzás? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. nov. 11. sz. pp. 492-496. Fordította A*I [Abonyi Iván]. [PIR.]

LAKITS Ferencz: A magyarok honfoglalásának ideje és a csillagászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. nov. 11. sz. pp. 522-523. A Természettudományi Közlöny 1890. novemberi cikke. 100 éve ... [PIR.]

PONORI THEWREWK Aurél: Hozzászólás "A magyarok honfoglalásának ideje és a csillagászat" c., dr. Lakits Ferencz által 100 éve írt cikkhez. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. nov. 11. sz. p. 523. A Természettudományi Közlöny 1890. novemberi újraközölt cikkhez. [PIR.]

Merkúr - az elfelejtett bolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. nov. 11. sz. p. 525. Folyóiratok. A Sky and Telescope cikke alapján. [SRG.]

SZAHAROV, Andrej: Az Univerzum szimmetriája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. dec. 12. sz. pp. 538-540. [PIR.]

(E. I.): Noé bárkájával a csillagokba. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. dec. 12. sz. p. 554. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(B. Z.): Kozmikus katasztrófa észlelése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. dec. 12. sz. p. 553. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SÉNYEI Róbert: Levélváltás a Nap megállítása ügyében. Levélszekrény. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. dec. 12. sz. p. 570. A lap 1990. 8. sz. 357. oldalán közölt cikkre (légtükrözéssel magyarázza amikor Józsua kérésére megállt a Nap) reagál. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Levélváltás a Nap megállítása ügyében. Válasz Sényei Róbert levelére. Levélszekrény. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. dec. 12. sz. p. 570. A lap 1990. 8. sz. 357. oldalán közölt cikkre (légtükrözéssel magyarázzák amikor Józsua kérésére megállt a Nap) reagált. Sényei Róbert. Ponori Thewrewk Aurél válaszcikkében nem ezzel, hanem az i. e. 1223-as 90 %-os részleges napfogyatkozással magyarázza a leírtakat. Válaszában hivatkozik "A csillagászati jelenségek és a kronológia" cikkére is, amely a Természet és Társadalom 63. 1954. aug. 8. sz. pp. 478-479. jelent meg. [KSZ.]

A*I [ABONYI Iván]: Giordano Bruno: A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Fordította Szemere Samu. (Kriterion Könyvkiadó, Téka sorozat, Bukarest, 1990.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. dec. 12. sz. pp. 572-573. Könyvismertetés. [KSZ.]

(N. G.) [NÉMETH Géza]: Donald Goldsmith: Nemezis. A halálcsillag (Háttér Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 1990.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 121. 1990. dec. 12. sz. p. 573. Könyvismertetés. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A napkeleti bölcsek csillaga. = Tolnai Népújság 1. 1990. dec. 18. 218. sz. p. 4. "Az éjszakák égboltja, a maga elérhetetlen messzeségben ragyogó ezernyi csillagával, szabályosan megismétlődő mozgásaival és sohasem látott jelenségeivel állandóan foglalkoztatta a régi emberek és népek képzeletét. Igyekezett összefüggést találni a földi és égi történések között. Általános volt például az a védekezés, hogy ha meghal valaki, lehull egy csillag az égről. És úgy gondolták, hogy a nagyon ritkán tapasztalható új csillagok feltűnése egy-egy istenség, félisten, császár, vagy más, rendkívül nagy ember születését jelzi. Máté evangéliuma szerint Jézus születését is kísérte ilyen égi jelenség. A bibliai leírásban a napkeleti bölcseket egy "csillag" figyelmeztette arra távoli hazájukban, hogy megszületett a zsidók királya. ..." [HAI.]

KOMPÁN Zsolt: A betlehemi csillag titka. = Tolnai Népújság 1. 1990. dec. 23. 223. sz. p. 4. "Máté evangéliumában olvashatunk a betlehemi csillagról, amely a Biblia legismertebb csillagászati eseménye. Sok tudós kutatta az eredetét, de az első elfogadható magyarázatot a nagy csillagász, Kepler adta. 1604. október 10-én, Prágában megfigyelte, hogy a Kígyó csillagképben egy új csillag tűnt fel. Előbb nóvára gyanakodott, tehát egy olyan új csillagra, amely először óriási fényt bocsát ki magából, de aztán fényessége lassan lecsökken. Kepler megállapította, hogy itt a Jupiter és a Szaturnusz együttállásáról van szó. Mivel ez ismerős volt számára, ezért ellenőrizte a Reinhard-féle csillagtáblázat segítségével, és három konstellációt állapított meg a Halak csillagképben a Kr. e. 7. esztendőben. Feltevései közül volt, amit nem fogadtak el az utána következő tudósok, de a két bolygó együttállása később is helyesnek bizonyult. ..." [HAI.]

BÖDŐK Zsigmond: Előszó. = Trifid 1990. jún. 1. sz. p. 1. "Közel hároméves szünet után a dunaszerdahelyi amatőr csillagászok újból lapot indítanak. A korábbi - Asteroid - betöltötte feladatát, az új igényeknek s a kor színvonalának már nem tudott megfelelni. Most megváltozott tartalommal és célokkal indítjuk útjára a Trifid-et." ; Az Asteroid lap 1987 nyarán szűnt meg. Pótlására - közel 3 év szünet után - indították a "Trifid" című folyóiratot 1990 júniusában. A címoldalon feltüntetve a lap alcíme: csillagászati tájékoztató. Kolofonján ez áll: csillagászati tájékoztató a csillagászati szakkörök és amatőr csillagászok számára. Kiadta a Dunaszerdahelyi JNK Csillagászati Kabinetje.
A szerkesztő bizottság tagjai: Sághy József, Török Ferenc, Nagy Sándor, Lukács F., Polák Szilárd, Jávorka Ágoston, Szlanicska Ervin, Bödök Zsigmond. Felelős kiadó: Héger Károly. Az A4 méretű, jól olvasható nyomdatechnikájú folyóirat külső borítóján csillagászati montázs sötétkék-szürke kivitelben, minden számnál azonosan. Elöl egy kinyitott kupola feletti galaxis, hátul a Sagittarius csillagkép figurális ábrázolása. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Ahogy elkezdődött... = Trifid 1990. jún. 1. sz. p. 2. Emlékezés az 1977 júliusa óta rendezett ógyallai táborokra. 1986-ban volt utoljára ott nyári tábor. [KSZ.]

VÖRÖSMARTY Mihály: "...De hát ledöntsük, amit ezredek/Ész napvilága mellett dolgozának?" = Trifid 1990. jún. 1. sz. p. 3. 1987 decemberében lerombolták K. T. Miklós, Közép-Európában is unikumnak számító csillagvizsgálóját Ógyallán. Egy fényképpel, amely a félig elbontott csillagda törmelékeit mutatja. [KSZ.]

Heuréka! = Trifid 1990. jún. 1. sz. p. 4. Matematikai, fizikai és csillagászati feladványok. [KSZ.]

Felvillanó szálkereszt-megvilágító berendezés. = Trifid 1990. jún. 1. sz. p. 5. A Meteor 1978/3. számában megjelent cikk alapján. [KSZ.]

Hírek. Információk. Hirdetések. Előrejelzések. = Trifid 1990. jún. 1. sz. p. 6. [KSZ.]

Az amatőrcsillagászok leggyakoribb távcsöve: a binokulár. = Trifid 1990. jún. 1. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

Bevezető az amatőrcsillagászati optikába. = Trifid 1990. jún. 1. sz. p. 8. [KSZ.]

Optikai lencsék. = Trifid 1990. jún. 1. sz. pp. 9-14. [KSZ.]

Az égitestek kelésének és nyugvásának kiszámítása. = Trifid 1990. jún. 1. sz. pp. 14-19. A példában az Austin-üstökös időpontjainak kiszámítása 1991. máj. 19-én, Dunaszerdahelyre. [KSZ.]

Kisbolygó-okkultációk. = Trifid 1990. jún. 1. sz. p. 20. Előrejelzések 1990. júl. 4. és dec. 31. között. [KSZ.]

Levy (1990c) üstökös. = Trifid 1990. jún. 1. sz. p. 21. Június végétől már amatőr műszerekkel is megfigyelhető lesz. "A nyári pozícióadatokat a Trifid csillagászati körlevélben juttatjuk el az amatőr csillagászoknak." [KSZ.]

Camille Flammarion: Népszerű csillagászat (1900). = Trifid 1990. jún. 1. sz. pp. 22-23. Két oldalas szöveget idéznek a könyvből. [KSZ.]

BZG [BÖDŐK Zsigmond]: Napkerék. = Trifid 1990. aug. 2. sz. p. 1. Napnyugta a Lomnici-csúcsról. [KSZ.]

Fényjelenségek. = Trifid 1990. aug. 2. sz. p. 2. Bevezető a légköroptikai jelenségekhez. [KSZ.]

FODOR L. István: A szivárvány. = Trifid 1990. aug. 2. sz. pp. 3-8. [KSZ.]

BZG [BÖDŐK Zsigmond]: Protuberanciák. = Trifid 1990. aug. 2. sz. p. 8. Két fénykép. [KSZ.]

Tükrök. = Trifid 1990. aug. 2. sz. p. 9. [KSZ.]

Két lencse effektív (eredő) fókusza. = Trifid 1990. aug. 2. sz. pp. 10-13. [KSZ.]

Heuréka! = Trifid 1990. aug. 2. sz. pp. 14-15. Az első szám feladványainak megoldása. [KSZ.]

Levy 1990c. = Trifid 1990. aug. 2. sz. p. 16. Az üstökös útja augusztusban. [KSZ.]

Heuréka! = Trifid 1990. aug. 2. sz. p. 17. Matematikai, fizikai és csillagászati feladványok. [KSZ.]

Atlas Coeli. = Trifid 1990. aug. 2. sz. pp. 18-19. Antonín Becvar az 1947-1948-as években alkotta meg a Skalnate Pleso-i (Kőpataki-tó) csillagvizsgálóban a szakmabeliek és az amatőr csillagászok körében is méltán népszerű csillagatlaszát az Atlas Coelit. [KSZ.]

Megkérdeztük Sághy Józsefet, mit jelent számára az amatőr csillagászat? = Trifid 1990. aug. 2. sz. p. 20. "Az végre teremtette Isten az embert igyenes szép termettel, hogy az egeket szüntelenül szemlélje."- írta Pázmány Péter. [KSZ.]

VIII. Augusztus. IX. Szeptember. = Trifid 1990. aug. 2. sz. pp. 21-22. A csillagászati jelenségek havi naptárai. [KSZ.]

[Néhány napos Hold fényképe.] = Trifid 1990. aug. 2. sz. hátsó belső borító. [KSZ.]

Camille Flammarion: Népszerű csillagászat (1900). = Trifid 1990. szept. 3. sz. pp. 1-2. Idézet a könyvből. [KSZ.]

BÉLL Béla: Gyűrű és "égi kereszt". = Trifid 1990. szept. 3. sz. pp. 3-7. [KSZ.]

JÁV [JÁVORKA Ágoston]: Optika 3. A fókusztávolság nyújtása és rövidítése. = Trifid 1990. szept. 3. sz. pp. 7-11. [KSZ.]

Heuréka! = Trifid 1990. szept. 3. sz. pp. 12-13. A második szám feladványainak megoldása. [KSZ.]

Heuréka! = Trifid 1990. szept. 3. sz. pp. 14-15. Matematikai, fizikai és csillagászati feladványok. [KSZ.]

Égitestek horizontális magasságának megállapítása. = Trifid 1990. szept. 3. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

Barangolás a kettőscsillagok világában. = Trifid 1990. szept. 3. sz. pp. 18-19. Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve II. kötetében megjelent, Berente Béla által írt fejezet alapján. [KSZ.]

Eta Cassiopeiae. = Trifid 1990. szept. 3. sz. p. 19. A Sky and Telescope 1971. jan. számának cikke alapján. [KSZ.]

TOROCZKAI-WIGAND Ede: Öreg csillagok. = Trifid 1990. szept. 3. sz. pp. 20-22. Idézet a könyvből. [KSZ.]

Camille Flammarion: Népszerű csillagászat (1900). Hulló csillagok. = Trifid 1990. szept. 3. sz. p. 23. Idézet a könyvből. Egy mai fényképpel, melyen egy meteor halad a csillagnyomok között. [KSZ.]

Kisbolygók csillagfedései. = Trifid 1990. szept. 3. sz. pp. 24-25. Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve I. kötetében megjelent, Szabó Sándor által írt fejezet alapján. [KSZ.]

19 Fortuna. = Trifid 1990. szept. 3. sz. pp. 26-27. A 11 magnitúdós kisbolygó 1990. szept. 24-én elfed egy 9 magnitúdós csillagot. [KSZ.]

JÁVORKA Ágoston: Egy amatőrcsillagász keservei. = Trifid 1990. nov. 4. sz. pp. 1-4. Távcsőbeszerzés, távcsőkészítés, csillagtérképek, folyóiratok, szervezeti élet. [KSZ.]

A refrakció. = Trifid 1990. nov. 4. sz. pp. 5-12. A refrakció. Az extinció. Fókusz-rövidítés. Képméret, látómező. Nagyítás, felbontóképesség. [KSZ.]

Mira változócsillagok. = Trifid 1990. nov. 4. sz. pp. 13-16. A Meteor 1982/3-4. alapján. [KSZ.]

Konkoly ’90. = Trifid 1990. nov. 4. sz. pp. 17-19. Életképek a dunaszerdahelyi amatőrcsillagászok táborában, Csicsón 1990 nyarán. [KSZ.]

MOLNÁR Zoltán: Makro-kísérlet. = Trifid 1990. nov. 4. sz. p. 20. Csillagászati vers. [KSZ.]

Heuréka! = Trifid 1990. nov. 4. sz. pp. 21-22. Az előző szám feladványainak megoldása. [KSZ.]

Heuréka! = Trifid 1990. nov. 4. sz. p. 23. Matematikai, fizikai és csillagászati feladványok. [KSZ.]

A Jupiter-holdak fogyatkozásai 1990-91-ben. = Trifid 1990. nov. 4. sz. p. 24. [KSZ.]

Okkultációk. = Trifid 1990. nov. 4. sz. p. 24. 1990. nov. 30. és dec. 29. között. [KSZ.]

Alma-elemes óra. = Trifid 1990. nov. 4. sz. pp. 25-26. [KSZ.]

Gamma Virginis. = Trifid 1990. nov. 4. sz. p. 27. [KSZ.]

KINOSHITA, June: A Neptunusz. A Voyager-2 kamerái egy viharos égitestre és egy vulkánosság mintázta fagyott holdra leltek. = Tudomány [6.] 1990. jan. 1. sz. pp. 50-59. [KSZ.]

HUNTON, Donald E.: Az űrrepülőgépek fénylése. = Tudomány [6.] 1990. jan. 1. sz. pp. 60-66., címoldal. [KSZ.]

W. KALMÁR Nóra: A Plútó világa. = Tudomány [6.] 1990. jan. 1. sz. p. 67. C. W. Tombaugh - P. Moore: A sötétség bolygója. Bp. 1989. Gondolat kiadású könyv ismertetése. [KSZ.]

BLOXHAM, Jeremy - GUBBINS, David: A Föld mágneses mezejének változásai. = Tudomány [6.] 1990. febr. 2. sz. pp. 16-23. [KSZ.]

ULANSEY, David: A Mithras-kultusz rejtélyei. = Tudomány [6.] 1990. febr. 2. sz. pp. 70-75. Ezen ókori mediterrán vallás kultikus képei csak egy olyan világkép alapján fejthetők meg, amely az emberi sorsot meghatározó erőket nem a Földön, hanem a csillagokban kereste. A Mithras-kultusz az i. e. I. században terjedt el a Római Birodalom egész területén. A titkos kultusz fő ábrázolása a Bikát ölő hős alakja, amely a Taurus és a Perseus csillagképre vonatkozhat. Mindez egy korábbi korszak elmúltára utal, amikor (i. e. 4200-2000-ig) a tavaszpont a Taurusban volt, és amelynek elmúltát új korszak követ. [KSZ.]

BOTH Előd: Csillagászat alap és felsőfokon. = Tudomány [6.] 1990. márc. 3. sz. pp. 30-31. A Csillagászat. Szerk.: Marik Miklós. Bp. 1989. Akadémiai.; Csaba György Gábor: Égitestek. Bp. 1989. Móra. Búvár zsebkönyvek csillagászati könyvek ismertetése. [KSZ.]

BROECKER, Wallace S. - DENTON, George H.: Mi váltja ki a jégkorszakokat? = Tudomány [6.] 1990. márc. 3. sz. pp. 34-43. Csillagászat: pp. 35-36. A Milankovics elmélet. [KSZ.]

Kétségek a vöröseltolódás körül. = Tudomány [6.] 1990. márc. 3. sz. pp. 62-63. [KSZ.]

GULKIS, Samuel - LUBIN, Philip M. - MEYER, Stephan S. - SILVERBERG, Robert F.: A Cosmic Background Explorer műhold. = Tudomány [6.] 1990. márc. 3. sz. pp. 74-81., címoldal. [Rövídítve a COBE] A NASA új kozmológiai mesterséges holdja az Ősrobbanás sugarzó maradványait tanulmányozza. Temérdek adatából megfejthető a Világegyetem szerkezeti fejlődése. [KSZ.]

FOUKAL, Peter V.: A változó Nap. = Tudomány [6.] 1990. ápr. 4. sz. pp. 20-27., címoldal. [KSZ.]

BURNS, Jack O. - DURIC, Nebojsa - TAYLOR, G. Jeffrey - JOHNSON, Stewart W.: Csillagvizsgálók a Holdon. = Tudomány [6.] 1990. máj. 5. sz. pp. 8-15., címoldal. [KSZ.]

BOTH Előd: A Bika jegyében. = Tudomány [6.] 1990. máj. 5. sz. pp. 33-34. A Szécsényi-Nagy Gábor: M45, azaz a Fiastyúk, Gondolat Zsebkönyvek, Bp., 1989. Gondolat Könyvkiadó.; Csillagászati évkönyv az 1990. évre, Bp., 1989. Gondolat Könyvkiadó könyvek ismertetése. [KSZ.]

Csillagászati újdonságok. = Tudomány [6.] 1990. jún. 6. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

SZOBOSZLAY Endre: Mohamed próféta fiának halála és egy napfogyatkozás. = Tudomány [6.] 1990. jún. 6. sz. p. 5. A 620. szept. 2-án délelőtt bekövetkezett és Mekka környékén 80 %-os részleges napfogyatkozás lehetett az, amely Mohamed egyik fiának halála idején említenek. [KSZ.]

Egy kozmikus felfedezés. = Tudomány [6.] 1990. jún. 6. sz. pp. 10-11. T Tauri csillagok körüli porkorongok és a bolygók kialakulása. [KSZ.]

TOWNES, Charles H. - GENZEL, Reinhard: Mi van a Galaxis középpontjában? = Tudomány [6.] 1990. jún. 6. sz. pp. 22-31. Egy láthatatlan, ám hatalmas tömegvonzású égitest. [KSZ.]

GRIEVE, Richard A. F.: Meteoritkráterek a Földön. = Tudomány [6.] 1990. jún. 6. sz. pp. 40-47. [KSZ.]

SZÉKELY László: Az idő: fizika és filozófia. = Tudomány [6.] 1990. jún. 6. sz. pp. 48-50. Könyvismertetés Stephen Hawking: Az idő rövid története. Bp. 1989. Maecenas. kiadású könyvéről. [KSZ.]

BAHCALL, John N.: Neutrínók a Napból. = Tudomány [6.] 1990. júl. 7. sz. pp. 18-25. [KSZ.]

Lassan a Marsra. = Tudomány [6.] 1990. júl. 7. sz. p. 71. [KSZ.]

Felvillant és eltűnt. = Tudomány [6.] 1990. aug. 8. sz. pp. 8-9. Gammakitörések optikai megfelelőinek kutatása. [KSZ.]

BINZEL, Richard: A Plútó. = Tudomány [6.] 1990. aug. 8. sz. pp. 18-25. [KSZ.]

MIMS, Forrest M. III.: A napfoltok biztonságosan megfigyelhetők. Műkedvelő tudomány. = Tudomány [6.] 1990. aug. 8. sz. pp. 84-87. A napfoltok szabad szemes (főként 14-es hegesztőüveges) rendszeres megfigyelése. A napkép kivetítése kis távcsővel. [KSZ.]

CORCORAN, Elizabeth - BEARDSLEY, Tim: Új verseny a világűrben. = Tudomány [6.] 1990. szept. 9. sz. pp. 60-70. [KSZ.]

BOTH Előd: Tájképek -pasztellszínekkel. = Tudomány [6.] 1990. szept. 9. sz. p. 88. Michael Rowan-Robinson: Kozmikus tájkép. Bp., 1990. Gondolat Könyvkiadó könyvismertetése. [KSZ.]

100 billió üstökös kerestetik. = Tudomány [6.] 1990. okt. 10. sz. pp. 5-6. Az Oort-felhőben. [KSZ.]

MIMS, Forrest M. III.: Hogyan mérhetjük meg a Nap ibolyántúli sugárzását? Műkedvelő tudomány. = Tudomány [6.] 1990. okt. 10. sz. pp. 84-87. A Napból érkező közvetlen ibolyántúli (UV-B) sugárzást mérőműszer elkészítése. [KSZ.]

WEINBERG, Carl. J. - WILLIAMS, Robert H.: Energia a Napból. = Tudomány [6.] 1990. nov. 11. sz. pp. 105-113. [KSZ.]

Bajok a Hubble teleszkóp körül. = Tudomány [6.] 1990. dec. 12. sz. pp. 4-6. [KSZ.]

ALVAREZ, Walter - ASARO, Frank: Egy kozmikus becsapódás. = Tudomány [6.] 1990. dec. 12. sz. pp. 50-56. A kréta kor végén, 65 millió évvel ezelőtt történt kisbolygó vagy üstökös becsapódás irtott ki számtalan fajt. [KSZ.]

HORGAN, John: Világegyetemes igazságok. = Tudomány [6.] 1990. dec. 12. sz. pp. 78-88. Kozmológiai szimpoziumot tartottak 1990. jún. 11-16-ig Svédországban. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = Turista Magazin 101. 1990. 11. sz. pp. 18-19. [SRG.]

ALMÁR Iván: Beköszöntő. = Űr 1. 1990. 1. sz. p. 1. Az "Űr" című (negyedévesre tervezett) lapnak két száma jelent meg, az első 1990 végén (Űr 90/1.), a második 1991 elején (Űr 91/1). Alcíme: Űrhajózás - Űrkutatás volt. A szerkesztőbizottság elnöke Almár Iván, elnökhelyettese Horváth András, a szerkesztőbizottság tagjai: Abonyi Iván, Benkó György, Both Előd, Sárhidai Gyula, Szentpéteri László voltak. A szerkesztőség a Budapesti Planetáriumban működött. A kiadást a Nexus Kiadó Kft. végezte. Jó minőségű nyomdatechnikával, fekete-fehér és színes fényképekkel készült. Előfizethető és utcai hírlapárusító helyeken is vásárolható volt. [SRG.]

A Planetárium műsora. = Űr 1. 1990. 1. sz. p. 2 [SRG.]

A.: Magyar űrkutatók fóruma. Beszélgetés Szabó László űrkutató-mérnökkel a KFKI űrkutatási tevékenységéről. = Űr 1. 1990. 1. sz. pp. 4-7. [SRG.]

BOTH Előd: Űrtávcső - kérdőjelekkel 1. Az ötlettől a felbocsátásig. = Űr 1. 1990. 1. sz. pp. 8-13., címlap. [SRG.]

BENKÓ György: Küldetés a Föld bolygóhoz. Űrtechnika a környezetvédelem szolgálatában. = Űr 1. 1990. 1. sz. pp. 14-16. [SRG.]

GESZTESI Albert: A Mars "arca". = Űr 1. 1990. 1. sz. pp. 17-23. Emberi archoz hasonlító képződmény a Mars Cydonia térségében. [SRG.]

ALMÁR Iván: Kozmikus szénakazal. Kutatás élet és értelem után az Univerzumban. Bioasztronómia ’90. 1. = Űr 1. 1990. 1. sz. pp. 24-30. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Mindennapi űreszközeink. A műholdas navigátor. = Űr 1. 1990. 1. sz. pp. 31-32. [SRG.]

Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Az óriásbolygók kutatása folytatódik. A Galileo és a Cassini program. = Űr 1. 1990. 1. sz. pp. 33-37. [SRG.]

HORVÁTH András: A Spiral felfelé ível? Budapesti beszélgetés a szovjet űrrepülőgépek főtervezőjével. = Űr 1. 1990. 1. sz. pp. 38-41. Gleb Jevgenyevics Lozino-Lozinszkij. [SRG.]

ABONYI Iván: Filatélia az űrkutatás szolgálatában. = Űr 1. 1990. 1. sz. pp. 42-43. 1979-ben is készült már magyar bélyeg Farkas Bertalan űrutazásának tiszteletére. [SRG.]

GUMAN István: Aki megérte álmai megvalósulását. Hermann Oberth a rakétakutatás apostola. = Űr 1. 1990. 1. sz. pp. 44-45. [SRG.]

BÜTTNER György: Űrfelvételek földi hasznosítása. A Kiskörei-víztározó és környéke Landsat felvételen. = Űr 1. 1990. 1. sz. p. 46. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Pioneer-11 is elhagyta a bolygórendszert. = Űr 1. 1990. 1. sz. p. 47. A Spaceflight 1990. jún. szám alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Paradicsom a világűrből. = Űr 1. 1990. 1. sz. p. 47. 12,5 millió paradicsommagot vittek a világűrbe, majd a Földre visszahozva vizsgálták csírázóképességüket iskolások segítségével. A Spaceflight 1990. jún. szám alapján. [SRG.]

Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Gázfelhő kibocsátás a világűrben. = Űr 1. 1990. 1. sz. p. 47. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A bolygók nem csillagok. = Űr 1. 1990. 1. sz. p. 47. A Mi micsoda sorozatban megjelent "A csillagok" című, gyermekek számára készült könyv ismertetése. [SRG.]

Meteor Csillagászati Évkönyv 1991. Kiadja a Magyar Csillagászati Egyesület. = Űr 1. 1990. 1. sz. p. 48. Könyvismertetés. [SRG.]

Értelmező szótár. = Űr 1. 1990. 1. sz. p. 48. [SRG.]

A.: Napvitorlások versenye a Holdig. = Űr 1. 1990. 1. sz. p. 48., hátsó külső borító. [SRG.]

Elindult az Ulysses. = Űr 1. 1990. 1. sz. első belső borító, hátsó belső borító. 1990. okt. 6-án. [SRG.]

Világított a piacnál. - Hatan nézték az ablakból. Ufó Szombathelyen is. = Vas Népe 35. 1990. aug. 3. 181. sz. p. 8. [SRG.]

Az égbolt csodái. Csillagászati hét Cellben is. = Vas Népe 35. 1990. okt. 15. 242. sz. p. 4. A Kemenesaljai Művelődési Központban 1990. okt. 16-20. között. Előadók lesznek: Vértes Ernő, Nemere István, Vincze Ildikó. A hét végén kirándulást szerveznek a Planetáriumba. [SRG.]

          1991.

XX. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományi Szekció. Matematika-Fizika. Összefoglalók. Pécs, 1991. Janus Pannonius Tudományegyetem. 32 p. A XX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Természettudományi Szekciója 1991. ápr. 3-5-ig zajlott Pécsett, a JPTE-n. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Kristályoktól bolygótestekig. Budapest, 1991. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat. 193 p., 16 színes t. Barta György előszavával. [KOC.]

BOGLÁRI Ferenc: A világegyetemet kialakító és fenntartó hatásmechanizmus. [Pécs, 1991.] 70 p. [KSZ.]

CSABA György Gábor - MARIK Miklós - RACSKÓ György: Ifjú csillagászok kézikönyve. Budapest, 1991. Tankönyvkiadó Vállalat, Franklin Nyomda. 122 p., 8 színes t. Bírálta: Mécs Miklós, Szécsényi-Nagy Gábor. [KOC.]

Dokumentumválogatás Kunc Adolf születésének 150. évfordulójára. Összeállította: Horváth József. Szombathely, 1991. Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület, MMIK Rota. 36 p. [SRG.]

Föld és ég. Ford.: Nagy Sándor. Budapest, 1991. Móra Ferenc Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 87 p. /Tudománytár gyermekeknek./ [KOC.]

GÁBRIS Gyula - MARIK Miklós - SZABÓ József: Csillagászati földrajz. Egyetemi tankönyv. Szerk.: Gábris Gyula. 3. kiad. Budapest, 1991. Tankönyvkiadó Vállalat, Franklin Nyomda. 310 p. Lektorok: Borsy Zoltán, Érdi Bálint, Köves József. [KSZ.]

HELEBARNT, J. - HLAD, O. - HOVARKA, F.: MAPPA COELI - HVÉZDNA MAPA. Chomutov, 1991. Egy forgatható csillagtérkép. Mérete: 29 x21,5 cm, a forgó lemez átmérője 18 cm. Préselt keménypapír, kék alapon fehér csillagok, kb. 3,5 magnitúdóig. A forgó égkivágat átlátszó műanyag. A latin és cseh nyelvű főcíme mellett a magyarázó szöveg és a csillagképek latinból fordított nevei: cseh, szlovák, német, angol, francia és magyar nyelven. Magyarul: Égbolt, tetszőleges órákra és napra. Holdfázisok 1991-2009. [IBQ.]

HORVÁTH András - SZABÓ Attila: Űrhajózás - űrkutatás. Budapest, 1991. Közlekedési Múzeum, MSZH Nyomda és Kiadó Kft. 99 p., 2 t. Lektorálta: Almár Iván. [SRG.]

KÁROSSY Csaba: Földrajzi felkészítő feladatgyűjtemény. I. Szombathely, 1991. OSCAR Egyesület, BDTF Nyomda. 221 p. 99 kérdés és felelet középiskolásoknak. A feladatokat összeállította: Károssy Csaba, Puskás János, Veress Márton. A könyv bírálói: Mérő József, Halász János. Csillagászat: A világmindenség és a Föld. (pp. 29-83.) [KSZ.]

Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916). Összeáll.: Bartha Lajos. Budapest, 1991. Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti Csoport, KÖZTI Rota. 23 p. /CSACS közlemények. CSACS Reports. No. 3. 1991./ Szerk.: Tepliczky István. Készült az 1991. máj. 18-án Esztergomban rendezett emlékülésre Konkoly Thege Miklós halálának 75. évfordulóján.; A Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti Szakcsoportja Közlemények megnevezést ez az egy könyv 1991-es és 1992-es kiadása kapta. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Saguaro Astronomy Club kettőscsillag katalógus 1991. március 25. [Balatonfűzfő, 1991.] [192] lev. Ladányi Tamás magyar nyelvű előszavával és magyarázatával (5 levél terjedelem) és 7892 darab kettőscsillag adatait tartalmazó angol nyelvű katalógus (187 levél terjedelem). A magyar kiadás megjelenésében közreműködött: Szabó Sándor és Tepliczky István. [KOC.]

LÓKI József - SZABÓ József: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 4. változatlan kiad. Budapest, 1991. Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó. 77 p. [SZF.]

MAURY, Jean-Pierre: Galilei, a csillagok hirnöke. Ford.: Hamburger Klára. Budapest, 1991. Park Könyvkiadó, Kner Nyomda. 166 p., 11 t. /Kréta könyvek. 3./ Szakmailag ellenőrizte: Both Előd. [SRG.]

  Meteor csillagászati évkönyv 1991. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1990. KÖZTI Nyomda. 158 p. Szakmailag ellenőrizte: Marik Miklós és Szabados László. [SRG.]

MITTON, Simon - MITTON, Jacqueline: Bevezetés a csillagászatba. Ford.: Kun Mária. Budapest, 1991 Gondolat Kiadó, Alföldi Nyomda Debrecen). 234 p. A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Kálmán Béla. [KSZ.]

Planetárium Budapest ’91 december ’92 február. [Budapest, 1991.] [8] p. Hajtogatott lapos műsorfüzet. Előadások rövid ismertetése. Schalk Gyula: A Nap családja.; Lukács László: Az élet bolygója: a Föld.; Lukács László: A Földről a csillagokig.; Lukács László: Égiekkel játszó földi lelemény.; Gesztesi Albert - Lukács László: Az UFO-vadászok csapdája.; Mátis András: Ma éjszaka a planetáriumban.; Ponori Thewrewk Aurél. A betlehemi csillag. [KSZ.]

RIDPATH, Ian -TIRION, Wil: Égi kalauz. Ford.: Szécsényi-Nagy Gábor. Budapest, 1991. Gondolat Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda. 245 p. /Fürkész könyvek./ A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Érdi Bálint. [SRG.]

SMITH, Peter J. - KELLY, P. M. - ANDEL, Jerry van: Bolygónk születése. A Föld enciklopédiája. Ford.: Szilágyi Tibor. Budapest, 1991. Helikon Kiadó Kft., Kossuth Nyomda. 124 p. A fordítást szakmailag ellenőrizte: Lóczy Dénes. Csillagászat: pp. 53-57., 65-68., 105-112. [KSZ.]

SZOBOSZLAY Endre: A Biblia néhány csillagászati eseménye. 2. bőv. kiad. Debrecen, 1991. Kölcsey Ferenc Megyei Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház Bemutató Csillagvizsgálója. 40 p. Lektor: Ponori Thewrewk Aurél. A szerző előszava 1991. szeptemberében kelt. [SRG.]

SZOBOSZLAY Endre: Az iszlám világa és a csillagászat története. Debrecen, 1991. Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, TIT Magnitúdó Amatőrcsillagásza Köre. 72 p. [REZ.]

SZOBOSZLAY Endre - ZAJÁCZ György: Csillagászati érdekességek mindenkinek. (Cikkgyűjtemény). Debrecen, 1991. Kölcsey Művelődési Központ Bemutató Csillagvizsgálója. 101 [3] p., 2 t. Az előszó 1991. májusban kelt. A nyomdai munkák 1991. szeptemberben készültek. [SRG.]

TARACSÁK Gábor: A Tejútrendszer. Budapest, 1991. Uránia Csillagvizsgáló. 54 [2] p. Lektorálta: Both Előd. [SRG.]

Természettudósok arcképcsarnoka. Vas megye. Élettudományok, földtudományok, fizika, csillagászat, határtudományok, honismeret. Szentkozmadombja-Szombathely. 1991. MBT BSZ BDTF SM MTM, TIKETT Nyomdaipari Kft. 16 p. /BIO TÁR. VIII./ Szerkesztette: Szabó T. Attila. Plexi-karc: Simon Gyula. Csillagászattal foglalkozók: Edelmann Sebő, Gothard Jenő, Gothard Sándor, Hollósy Jusztinián, Kuncz Adolf, Mikola Sándor. [SRG.]

TÍMÁR László: Galileo Galilei. Kiad. a Galilei Társaság. Budapest, [1991.] Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 124 [20] p. [KSZ.]

TÓTH György - VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület Alapszabálya. [Szombathely, 1991.] 14 p. /Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület Füzetei. 1./ Az alapszabály teljes szövege, melyet az 1989. nov. 11-es alakuló ülésen fogadtak el.; A "Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület Füzetei" a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület eseti kiadvány volt. A5 méretben készült. Csak ez az egyetlen szám jelent meg. Az egyesületen belüli szerepét 2000-től az "Egyesületi Füzetek" folytatta és vette át. [KSZ.]

Az Uránia Csillagvizsgáló ajánlata az 1991/92-es tanévre. [Budapest, 1991.] Uránia Csillagvizsgáló, [TIT Nyomda] 8 p. [KSZ.]

Változócsillag katalógus. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 1991. Magyar Csillagászati Egyesület Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat, Közti Rota. 48 p. Összeállította: Fidrich Róbert, Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, Kolláth Zoltán, Kovács István, Mizser Attila, Nagy Zoltán, Tepliczky István, Zalezsák Tamás. A katalógus 719 változócsillagot tartalmaz. [SRG.]

ZAJÁCZ György: Égi vándorok, üstökösök, meteorok. Ismeretterjesztő füzet. Kiad. a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ, Debrecen, 1991. 20 p. Az 1981-es kiadás javított, kissé bővített változata. [SRG.]

GÁL János: Fedési kettőscsillagok fénygörbéjének vizsgálata a frekvencia tartományban. In: XX. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományi Szekció. Matematika-Fizika. Összefoglalók. Pécs, 1991. Janus Pannonius Tudományegyetem. p. 18. Témavezetők: Szatmáry Károly, Vinkó József. [KSZ.]

HORVÁTH András: Csillagközi térben lévő, forgó, mágneses izotermikus felhő modellezése. In: XX. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományi Szekció. Matematika-Fizika. Összefoglalók. Pécs, 1991. Janus Pannonius Tudományegyetem. p. 19. Témavezető: Tóth L. Viktor. [KSZ.]

PARAGI Zsolt: Az okulárfotométer. In: XX. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományi Szekció. Matematika-Fizika. Összefoglalók. Pécs, 1991. Janus Pannonius Tudományegyetem. pp. 19-21. Témavezető: Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

STUMPHAUSER Tamás: A fénysebesség mérése Römer módszere alapján. In: XX. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományi Szekció. Matematika-Fizika. Összefoglalók. Pécs, 1991. Janus Pannonius Tudományegyetem. p. 20. Témavezető: Patkó György. [KSZ.]

TÓTH György: Egy különleges kettőspulzár és a gravitációs hullámok. In: XX. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományi Szekció. Matematika-Fizika. Összefoglalók. Pécs, 1991. Janus Pannonius Tudományegyetem. p. 21. A PSR 1913+16 jelű pulzár. Témavezető: Szatmáry Károly. [KSZ.]

TÍMÁR Gábor: Űrfelvételek légköri korrekciójának vizsgálata LANDAT-MSS adatokon. In: XX. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományi Szekció. Matematika-Fizika. Összefoglalók. Pécs, 1991. Janus Pannonius Tudományegyetem. p. 30. Témavezetők: Ferencz Csaba, Tarcsai György. [KSZ.]

STEGENA Lajos - BARTHA Lajos, ifj. - MARIK Miklós - ZÁCH Alfréd: Környezetfizikai Tanszékcsoport. In: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának története 1635-1985. Szerk.: Priszter Szaniszló. Budapest, 1991. ELTE Sokszorosítóüzeme. pp. 57-72. Csillagászat: 57-60., 68. [SRG.]

GAZDA István: Fizikai Tanszékcsoport. In: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának története 1635-1985. Szerk.: Priszter Szaniszló. Budapest, 1991. ELTE Sokszorosítóüzeme. pp. 73-88. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

KARÁSZI István: Az egri csillagda története. In: Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 20. Tanulmányok a földrajztudományok köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova series Tom 20. Sectio Geographiae. Szerk.: Pozder Péter. Eger, 1991. pp. 37-44. [HAI.]

BARTHA Lajos: Johannes Honterus brassói "Kozmográfiája". In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1991. Budapest, 1990. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, Agroprint Nyomda. pp. 111-113. [KSZ.]

Batthyány Ignác és a gyulafehérvári "Batthyaneum". In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1991. Budapest, 1990. pp. 126-129. [SRG.]

PRISZTER Szaniszló: Haynald Lajos. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1991. Budapest, 1990. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, Agroprint Nyomda. pp. 178-179. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Konkoly-Thege Miklós a tudós, mérnök, kultúrpolitikus, szervező és művész. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1991. Budapest, 1990. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, Agroprint Nyomda. pp. 180-183. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Megkerült Sajnovics János arcképe? In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1991. 9. sz. p. 49. [SRG.]

BARTHA Lajos, i.: Weinek László, a csillagász és utazó (1848-1913.) In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1991. 10. sz. pp. 35-40. [SRG.]

BALÁZS Dénes: Magyar utazók emlékhelyei a nagyvilágban. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1991. 10. sz. pp. 53-61. Benne: csillagász-térképészek is. [IBQ.]

BARTHA Lajos, i.: Haynald Lajos emlékezete. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1991. 10. sz. p. 74. [SRG.]

PUSKÁS Katalin: Régi földgömbök a Földrajzi Múzeumban. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1991. 10. sz. pp. 91-92. [IBQ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Űrrepülések 1981-90. Űrszondák 1981-90. In: Horváth András - Szabó Attila: Űrhajózás - űrkutatás. Budapest, 1991. Közlekedési Múzeum, MSZH Nyomda és Kiadó Kft. pp. 87-[100.] [KSZ.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 1991. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1990. KÖZTI Nyomda. pp. 10-99. A táblázatok összeállításában közreműködtek: Fidrich Róbert, Guman István, Jean Meeus, Kovács István, Nagy Zoltán, Szabó Sándor, Weiszt Krisztián, Zalezsák Tamás. [SRG.]

PATKÓS László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Meteor csillagászati évkönyv 1991. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1990. KÖZTI Nyomda. pp. 101-111. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Káosz a csillagászatban In: Meteor csillagászati évkönyv 1991. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1990. KÖZTI Nyomda. pp. 112-124. [SRG.]

ERDÉLYI Róbert - PETROVAY Kristóf: A naptevékenység - mai szemmel. In: Meteor csillagászati évkönyv 1991. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1990. KÖZTI Nyomda. pp. 125-143. [SRG.]

CSABA György Gábor: Mit kell tudni az asztrológiáról? In: Meteor csillagászati évkönyv 1991. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1990. KÖZTI Nyomda. pp. 144-155. [SRG.]

HORVÁTH András: A Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló (1986-89). In: Meteor csillagászati évkönyv 1991. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1990. KÖZTI Nyomda. p. 156. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 1989-1990. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 1991. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor, Tepliczky István. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1990. KÖZTI Nyomda. pp. 157-158. [SRG.]

BARTHA Lajos - BUKA Adrien: A rudabányai műemlék templom középkori napórája. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. Miskolc, 1991. pp. 4-12. [SRG.]

HORVÁTHNÉ BERNÁTH Rózsa: Győri nyelvészek. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerk.: Kiss Jenő és Szűts László. Budapest, 1991. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat. pp. 283-286. /A Magyar Nyelvészek V. Nemzetközi Kongresszusának előadásai./ "Sajnovics János is győri diák volt néhány évig. Édesapja 1742-ban meghalt, édesanyja újra férjhez ment; ezután került nagyapjához, Sajnovics Mátyáshoz, aki győri főjegyző, később alispán volt. Kazinczy utcai, egykori lakhelyét emléktábla jelöli. Sajnovics János a hozzájuk közeli, jezsuita főgimnázium tanulója lett." (p. 284.) [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 1., első külső borító. Szauer Ágoston felvétele az 1990. febr. 9-i holdfogyatkozásról. [KSZ.]

RÓZSA Ferenc: Mély-ég keresőtérképek. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. első belső borító, hátsó belső borító. Tau, Cam, Cnc, Ori, Gem. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 2. Balogi András, Mezei Balázs, Sári Attila, Szauer Ágoston megfigyelései. [KSZ.]

Mars. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 3. Gyenizse Péter, Virág Pál rajzai 1990. okt. 12. és dec. 3. között. [KSZ.]

VIRÁG Pál: Jupiter. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 3. 1990. nov. 7-i észlelése. [KSZ.]

Periodikus üstökösök - 1991. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 3. A Sky and Telescope 1991. januári száma alapján. [KSZ.]

[Keresőtérképek.] = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 3. Uránusz, Neptunusz, Plútó 1991-ben. [KSZ.]

CHAPLE, G. F.: A hónap kettőscsillagai - Lynx. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. pp. 4-5. Deep Sky Monthly, 3/1 és 3/2. számából. Fordította: Szentmártoni Béla. [KSZ.]

PIRITI János: Égitestek nappali megfigyelése. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A holdfogyatkozások és a földi légkör. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 8. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Összefoglaló a holdfogyatkozásokról. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 9. Az 1989. aug. 17-i és az 1990. febr. 9-i teljes holdfogyatkozások hazai megfigyeléseinek elemzése. [KSZ.]

BÖHME, Dietmar: A holdfogyatkozások fényessége. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 10. Astronomie und Raumfahrt, 1989. 5/6. szám. Fordította: Rinfel Mónika és Zsidi Beatrix. [KSZ.]

Nemzetközi Amatőrcsillagász Tábor. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 11. 1991. aug. 4-25-ig lesz Németországban. [KSZ.]

Elektronikus Gyorshírek és Csillagászati Információs Rendszer. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 11. A hazai amatőrcsillagászat történetében egyedülálló szolgáltatást nyújt az Albireo Amatőrcsillagász Klub. Az aktuális csillagászati eseményekről, újonnan feltűnt üstökösökről és egyéb érdekességekről telefonos-számítógépes rendszeren keresztül nyújtunk nyilvános, bárki által hozzáférhető információkat. A Zrínyi Gimnázium és a Deák Ferenc Megyei Könyvtár segítségével léptünk be az IIF (Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program) hálózatba. A hálózat szolgáltatásai között szerepel többek között egy elektronikus levelező rendszer, hozzáférés a különböző adatbázisokhoz, programok és egyéb számítógépes fájlok továbbítása, elektronikus faliújság, stb.
A csillagászati gyorshíreket egyelőre az elektronikus faliújságon, az apróhirdetések rovatban jelentetjük meg. [. . .] Az információk Albireo vagy Csillag néven találhatók meg. Sajnos az elektronikus faliújság csak rövid közlemények hirdetését teszi lehetővé. [. . .] Zala megyében például hat középiskola, öt könyvtár és néhány más cég vesz részt a programban. [KSZ.]

Vénusz - csillag okkultáció. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 11. 1991. ápr. 4-én lesz. [KSZ.]

A gammasugár-források optikai nyoma. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 11. [KSZ.]

Még aktív a Halley-üstökös? = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1991. január. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. pp. 12-14. 1990. október., 1990. november., Bucsi Gábor: Időjárási összefoglaló Békésről., Kósa-Kiss Attila: Délibáb., Felhőszakadás Salgótarjánra 1990. jún. 21-én. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1991. február, március. = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

[A Magellán űrszonda egyik felvétele a Vénuszról.] = Albireo 21. 1991. jan-febr. 1. 202. sz. hátsó külső borító. Astronomy, 1990. december. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 1, első külső borító. Szauer Ágoston felvétele az M 81 és az M 82 galaxisokról. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 1., hátsó külső borító. T. Hallas és J. Mount felvétele az M 101-ről. [KSZ.]

HOUSTON, W. S.: Mély-ég csodák. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 2. Sky and Telescope, 1990. március. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

RÓZSA Ferenc: Mély-ég keresőtérképek. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 3. Leo. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. pp. 4-5. Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Turtóczki József, Gyenizse Péter, Mezei Balázs, Póczek Antal, Szauer Ágoston megfigyelései. [KSZ.]

Algol a fedési észlelők rovata. Észlelések 1990. július - december. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 5. [KSZ.]

THIERING, I.: Tömegvesztés a Zéta Aur rendszerekben. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 6. BAV Rundbrief, 1988. 4. sz. Fordította: Piriti János. [KSZ.]

Binary napok. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 7. Sky and Telescope, 1989. március. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. pp. 8-9. Balogi András, Antalicz Péter, Joó István, Nagy Illés, Aszódi Zoltán, Dankó Csaba, Gyenizse Péter, Póczek Antal, Széles Attila észlelései. [KSZ.]

Kisbolygók. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 9. Ceres és Pallas keresőtérképei. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A hónap kettőscsillagai. Négy csillagkép határán. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. pp. 10-11. Cnc, Lyn, LMi, Leo. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1835. Carrington-rotáció 1990. okt. 25,7 - nov. 21,9. 1836. Carrington-rotáció 1990. nov. 21,9 - dec. 19,3. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 12. Az észlelések szöveges és grafikus elemzése. [KSZ.]

MCINTOSH, Patrick S.: Napfoltmaximum. 89 vagy 91? = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1991. január. Fordította: Beczők Adrienn és Paczona Adrienn. [KSZ.]

RINDLISBACHER, P. - KELLER, H. U.: Zürichi napfolt statisztika. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 14. [KSZ.]

ANTAL Ágnes - JUHÁSZ Tibor: Nap ’90. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

Vesta. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 16. Balogi András, Kósa-Kiss Attila észlelései a kisbolygóról 1990. dec. 3-án és 1991. jan. 2-án. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 16. Virág Pál, Aszódi Zoltán, Mogyorósi Imre rajzai a bolygóról 1990. dec. 5. és 1991. febr. 2. között. [KSZ.]

ASZÓDI Zoltán: Vénusz. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 16. Az 1991. febr. 2-i észlelésének rajza. [KSZ.]

BALOGI András. C/Levy 1990c. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 16. Észlelései az üstökösről 1990. júl. 23. és aug. 29. között. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. pp. 17-19. 1990. december., 1991. január., Mojdisz István: Összefoglaló - 1990., Érdekes jelenségek (Rokonál György, Kósa-Kiss Attila). [KSZ.]

Fedési minimumok 1991. április. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. p. 20. [KSZ.]

Mars. = Albireo 21. 1991. márc. 2. 203. sz. első belső borító, hátsó belső borító. Mogyorósi Imre, Virág Pál rajzai a bolygóról 1990. okt. 12. és 1991. jan. 2. között. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 1., első külső borító. Mogyorósi Imre felvétele a Clavius kráter vidékéről.; Az Albireo négy (1991-es 3., 4., 5., 6.) száma külön szöveggel, de egyszerre, közös borítóval jelent meg. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 2. Alexi Gergely, Dózsa György, Kocsis Antal, Sári Attila megfigyelései. [KSZ.]

HUDAK, Daniel M.: A vitorláscsónak "halmaz". = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 3. Deep Sky, 1988 Summer. [KSZ.]

RÓZSA Ferenc: Mély-ég keresőtérképek. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 3. Com, LMi. [KSZ.]

SKIFF, Brian: A hónap kettőscsillagai. A telehold és a Canes Venatici. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. pp. 4-6. Deep Sky, 1989 Spring. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

Kisbolygó keresőtérképek. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 6. Ceres, Pallas, Nausikaa. [KSZ.]

A pupilla átmérője és az életkor. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 6. Sky and Telescope, 1990. 12. számából. [KSZ.]

BALOGI András: Psyche. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 7. 1990. dec. 3-i észlelése a kisbolygóról. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Hermione. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 7. 1990. dec. 23-i észlelése a kisbolygóról. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: P/Metcalf-Brewington. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 7. 1991. febr. 1-i megfigyelése az üstökösről. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: A Szaturnusz nagy fehér foltja. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 7. 1876 óta mintegy 20 kisebb-nagyobb fehér folt látszott, ezek közül 5 volt valóban nagyobb kiterjedésű és hosszabb élettartalmú. A legutóbbi ilyen 1990. szept. 25-én jelent meg. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1837. Carrington-rotáció 1990. dec. 19,3 - 1991. jan. 15,6. 1838. Carrington-rotáció 1991. jan. 15,6 - febr. 12,0. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. pp. 8-9. Az észlelések szöveges összegzése, grafikonok, részletrajzok. [KSZ.]

Hold. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 10. Czövek Gyula, Jurek Zoltán, Sári Attila, Voith Petra észlelései 1990. okt. 28. és 1991. jan. 26. között. [KSZ.]

MORT, Greg: A Hold pereme. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 10. Sky and Telescope, 1990. április. [KSZ.]

KITT, Michael T.: Vulkánok a Holdon. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. pp. 11-13. Astronomy, 1990. december. [KSZ.]

Felvillanás a Holdon. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 13. 1985. máj. 23-án. A Sky and Telescope, 1989. májusi számából. [KSZ.]

JAMIESON, Harry D.: A holddómok megfigyelése. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 14. Strolling Astronomer, 1989. január. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

PHILLIPS, Jim: A Marius dóm-mező. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 15. Strolling Astronomer, 1990. július. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Minek nevezzelek? - a Holdon. A holdfelszín új nevei és hivatalos nevezékei. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. pp. 16-17., első belső borító, hátsó belső borító. [KSZ.]

Érdekességek a Holdon. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 18. Sky and Telescope, 1989. májusi számból. [KSZ.]

Árapály 650 millió évvel ezelőtt. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 18. Sky and Telescope, 1989. május. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. 19. 1991. február. [KSZ.]

A Hortensius-Milichius dóm-mező a Holdon. = Albireo 21. 1991. ápr. 3. 204. sz. p. [20.] [KSZ.]

[Címlapunkon.] = Albireo 21. 1991. máj. 4. 205. sz. első külső borító. Az Albireo 1971-es, 1. szám fedőlapjának másolata. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 21. 1991. máj. 4. 205. sz. p. 1., hátsó külső borító. Hevesi Zoltán felvétele egy Cumulus Congestus felhőről. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: 20 éves az Albireo! = Albireo 21. 1991. máj. 4. 205. sz. p. 2. A lapba fűzött melléklet: az Albireo írógéppel sokszorosított 1971. áprilisi, 1-es (próba) számának másolata (az eredeti 8 lap kicsinyítve, 4 oldalra): Albireo - 1. Csillagászati megfigyelések. Albireo 1971. ápr. 1. sz. Összeállította Szentmártoni Béla. 6 p. Írógéppel sokszorosítva. A kiadványban állatövi fény, meteorok, Nap, Hold, bolygók és kettőscsillag megfigyelések szerepelnek eredeti ceruza rajzokkal. Észlelők: Szentmártoni Béla, Gombás Géza, Hevesi Zoltán, Hudi László. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Postámból. = Albireo 21. 1991. máj. 4. 205. sz. pp. 2-3. Levélrészletek az Albireo-val kapcsolatban, más hazai amatőrcsillagászati történésekkel együtt. A lap szerkesztőjének címe itt még: Munkásőr u. 8. Zalaegerszeg önkormányzatának döntése alapján a következő számtól már: Nemzetőr u. 8. lesz. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1839. Carrington-rotáció 1991. febr. 12,0 - márc. 11,3. = Albireo 21. 1991. máj. 4. 205. sz. pp. 4-5. Az észlelések szöveges összesítése, grafikonokkal és részletrajzokkal. [KSZ.]

TOMKIN, Jocelyn - LAMBERT, David L.: A Béta Lyr furcsa esete. = Albireo 21. 1991. máj. 4. 205. sz. pp. 6-7. Sky and Telescope, 1987. október. Fordította: Juhász Tibor. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: RZ Cassiopeiae. = Albireo 21. 1991. máj. 4. 205. sz. pp. 8-9. 26 észlelő által 1974-1991-ig végzett, és az Algol-nak beküldött 119 fedési minimum 2043 fénybecslésének értékelése. [KSZ.]

Algol a fedési észlelők rovata. Észlelések 1991. január - március. = Albireo 21. 1991. máj. 4. 205. sz. p. 10. [KSZ.]

PARAGI Zsolt: Az Epszilon Aur szerkezete. = Albireo 21. 1991. máj. 4. 205. sz. p. 10. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 21. 1991. máj. 4. 205. sz. p. 11. 1991. március. [KSZ.]

[A Lagúna- és a Trifid-köd fényképen és térképen.] = Albireo 21. 1991. jún. 5. 206. sz. p. 1. [KSZ.]

EICHER, David: Azok a csodálatos gömbhalmazok. = Albireo 21. 1991. jún. 5. 206. sz. pp. 2-3. Astronomy, 1988. április. [KSZ.]

LOVI, George: Gömbhalmazok. = Albireo 21. 1991. jún. 5. 206. sz. p. 3. Sky and Telescope, 1990. augusztus. [KSZ.]

MEKETA, Jim: Gömbhalmazok az Ophiuchusban. = Albireo 21. 1991. jún. 5. 206. sz. pp. 4-6. Deep Sky, 1984. Summer. [KSZ.]

Gömbhalmazok katalógusa. = Albireo 21. 1991. jún. 5. 206. sz. p. 6., hátsó belső borító. Az 1992-es Astronomical Almanac alapján. [KSZ.]

A gömbhalmazok száma és osztályozása. = Albireo 21. 1991. jún. 5. 206. sz. p. 6. Az Asztronomicseszkij Cirkular alapján. [KSZ.]

MEKETA, Jim: Cepheidák az M 5-ben. = Albireo 21. 1991. jún. 5. 206. sz. p. 7. Deep Sky, 1984 Summer. [KSZ.]

SCHUR, Chris: Az égbolt legfényesebb gömbhalmazai. = Albireo 21. 1991. jún. 5. 206. sz. pp. 8-12. [KSZ.]

Egy régi gömbhalmaz új arca. = Albireo 21. 1991. jún. 5. 206. sz. p. 12., hátsó külső borító. Az M 15, melyet a Hubble űrtávcső teljesen felbontott. Az Astronomy 1991. áprilisi és májusi számai alapján. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. p. 2. Aszódi Zoltán, Csizmadia Szilárd, Deák Tamás, Gyenizse Péter, Sári Attila, Szauer Ágoston észlelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. p. 3. Csizmadia Szilárd, Juhász Tibor, Széles Attila megfigyelései. [KSZ.]

HADHÁZI Csaba: Ceres. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. p. 3. A kisbolygó észlelése 1991. jún. 2. és 10. között. [KSZ.]

Fedési észlelők figyelem! = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. p. 3. Az u Her fedési kettős besorolása. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Kettőscsillag katalógusok. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. p. 6. Kósa-Kiss Attila és Virág Pál rajzai 1991. ápr. 22-én és márc. 24-én. [KSZ.]

Vénusz. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. p. 6. Kósa-Kiss Attila és Virág Pál rajzai 1991. ápr. 22-én és márc. 24-én. [KSZ.]

Okkultációk. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. p. 6. Bucsi Gábor észlelése egy 1990. okt. 25-i csillagfedésről.; Hadházi Csaba 1991. márc. 22-én a Mars és a Hold igen szoros közelségét figyelte. [KSZ.]

Hold. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. pp. 6-7. Csizmadia Szilárd, Bucsi Gábor, Recsek Renáta holdrészlet észlelései 1990. okt. 4. és 1991. máj. 22. között. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1840. Carrington-rotáció 1991. márc. 11,3 - ápr. 7,6. 1841, Carrington-rotáció 1991. ápr. 7,6 - máj. 4,8. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. pp. 8-9. Az észlelések szöveges, grafikus összegzése, részletrajzokkal. [KSZ.]

MALDE, Kjell Inge: A 22. napfoltciklus. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. pp. 10-12. Sonne, 1989. december. Fordította: Szakáll Margit. [KSZ.]

MALDE, Kjell Inge: Napfoltmaximum 1992. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. p. 12. Sonne, 1991. április. [KSZ.]

FORTIER, Edmund: Útikalauz a napfoltokhoz. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. p. 13. Astronomy, 1991. május. [KSZ.]

DVORAK, John: Programajánlat. SimEarth - az élő bolygó. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. p. 14. Astronomy, 1991. augusztus. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Programajánlat. Floppy Almanac - 1992. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. p. 14. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. pp. 15-17. 1991. április., 1991. május., Érdekes jelenségek (Bucsi Gábor, Rokonál György).; Halo-jelenségek (Hadházi Csaba, Virág Pál, Kósa-Kiss Attila). [KSZ.]

Az Albireo XXI. évfolyamának tartalomjegyzéke. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. pp. 18-20. [KSZ.]

RÓZSA Ferenc: Mély-ég keresőtérképek. = Albireo 21. 1991. júl. 6. 207. sz. p. 20. Cyg. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. címlap. Az űrtávcső által készített kép egy kettőscsillagról. [KSZ.]

KUDOR Gyöngyvér: Szerkesztői levél. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. p. 1. [KSZ.]

SZALMA Sándor: A világ nagy obszervatóriumai. 1. Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. pp. 2-4., hátsó külső borító. [KSZ.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Csavargók, szökevények, áramlások, folyamok és hűtőáramlások. Az intergalaktikus tér csillagai. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. pp. 4-8. A Patrick Moore által szerkesztett 1991-es csillagászati évkönyv alapján. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: Az űrtávcső első tudományos eredményei. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. pp. 8-10., címlap. Az ESA Bulletin cikke alapján. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. p. 9. [KSZ.]

STEINER András: A holdjárótól a marsjáróig. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. pp. 11-15. [KSZ.]

WHITE, Raymond E.: Gömbhalmazok: közhelyek és balfogások. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. pp. 15-19. Sky and Telescope, 1991. jan. Fordította: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

Nedves kisbolygók. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. p. 20. Sky and Telescope. Fordította: P. K. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

A Jupiter és a Szaturnusz keletkezése. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. pp. 20-21. Sky and Telescope, 1990. dec. F. F. [Fodor Ferenc] [KSZ.]

A Phaeton és a Geminidák. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. p. 21. Sky and Telescope, 1990. dec. F. F. [Fodor Ferenc] [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. p. 21. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jan-febr. 1-2. sz. pp. 22-24. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. címlap. Az Aristarchus kráter és környéke. [KSZ.]

SZALMA Sándor: A világ nagy obszervatóriumai. 2. Csillagvizsgáló a Palomar-hegyen. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. pp. 1-3., hátsó külső borító. [KSZ.]

CAMERON, Winifred Sawtell: A Hold tranziens jelenségei. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. pp. 3-6. Sky and Telescope, 1991. márc. Fordította: Csabai László. [KSZ.]

"Kozmikus tapéta" az Univerzumban. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 7. New Scientist, 1991. febr. Fordította: SPT [Spányi Péter] [KSZ.]

A Genezis megismételhető? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 7. New Scientist, 1991. febr. Fordította: SPT [Spányi Péter] [KSZ.]

Fényesebb, mint egymillió Nap. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 9. New Scientist, 1991. febr. Fordította: Steiner András. [KSZ.]

Ismét eltelt egy év! = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 9. A MACSIT közgyűlése 1991. ápr. 13-án lesz Budapesten. [KSZ.]

SPT [SPÁNYI Péter]: Újjászületik az óriás rádiótávcső. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 9. Green Bankban. [KSZ.]

Földet súroló tűzgömb Kelet-Európa felett. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 9. 1990. okt. 13-án hajnalban. Forrás: WGN, 1991. febr. SPT [Spányi Péter] [KSZ.]

Kijelölték a VLT helyét. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 9-10. Sky and Telescope, 1991. febr. K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

A legnagyobb kisbolygó megközelítés. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 10. Sky and Telescope, 1991. ápr. Cs. L. [Csabai László] [KSZ.]

Problémák a Pioneer 11-gyel. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 10. Sky and Telescope, 1991. márc. B. Zs. [Berend Zsolt] [KSZ.]

Kinek a lelkén szárad a Hubble tökéletlensége? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1991. febr. K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

További Hubble-bajok. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1991. márc. Cs. L. [Csabai László] [KSZ.]

Fényszennyezett csillagfigyelés. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. pp. 11-12. Sky and Telescope, 1991. febr. K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

Lehet síelni a Marson? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 12. Sky and Telescope, 1991. jan. P. K. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

A Nagy Magellán Felhő szuperhéja. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. pp. 12-13. Sky and Telescope, 1991. jan. P. K. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

Röntgen- és gammasugárzás Ia típusú szupernóvákból. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. pp. 13-14. Sky and Telescope, 1991. jan. P. K. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

Évfordulók. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 14. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 15 [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. márc. 3. sz. p. 16., hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. címlap. Spányi Péter felvétele az Orion csillagképről. [KSZ.]

STEINER András: A MACSIT 1991. évi közgyűléséről. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. p. 1. Az 1991. ápr. 13-i közgyűlésen Steiner Andrást elnökké, Kudor Gyöngyvért elnökhelyettessé, titkárrá Berend Zsoltot választották. A kötcsei ingatlanra felvett kölcsönt visszafizették. [KSZ.]

CROSWELL, Ken: A Galaktikus Birodalom. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. pp. 2-4. New Scientist, 1990. dec. Fordította: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

TOMBAUGH, Clyde W.: A fotólemezek, a Plútó és az ismeretlen bolygók. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. pp. 5-6. Sky and Telescope, 1991. ápr. Fordította: Spányi Péter. [KSZ.]

ARP, Halton C. - BLOCK, David L.: A gigantikus spirálisok mítosza. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. pp. 7-10. Sky and Telescope, 1991. ápr. Fordította: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

Galaktikus és extragalaktikus háttérsugárzás. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. pp. 10-11. Die Sterne, 1990/1. Fordította: Wieszt Krisztián. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. p. 11. [KSZ.]

A szupernóva gyűrű segít az Univerzum megmérésében. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. p. 12. New Scientist, 1991. febr. SPT [Spányi Péter] [KSZ.]

Lehet, hogy végleg befellegzett a rádiócsillagászok számára? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. pp. 12-13. New Scientist, 1991. márc. SPT [Spányi Péter] [KSZ.]

Befelé húzó centrifugális erő! = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1991. márc. B. Zs. [Berend Zsolt] [KSZ.]

A rekordkvazár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. p. 14. A PKS 0558-504 jelzésű kvazár 1989. nov. 13-án 67 %-os fényességnövekedést mutatott 3 perc alatt. Forrás: SkyWeek, 1991/5. WST. [Wieszt Krisztián] [KSZ.]

1990 is "szökőév volt". = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. p. 14. 1 másodpercet toldottak be. Forrás: Astronomy, 1990. dec. K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

Fémszegény csillagok. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. p. 14. SkyWeek, 1991/5. WST. [Wieszt Krisztián] [KSZ.]

SPT [Spányi Péter]: Konkoly-emlékülés. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. p. 14. 1991. máj. 18-án lesz Esztergomban. [KSZ.]

SPT [Spányi Péter]: Nyári biciklitúra. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. p. 14. 1991. júl. 20-27-g lesz a VII. ORACSBITU. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. p. 16. [KSZ.]

Hátsó belső borítónk képe. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. Szutor Péter és Spányi Péter Jupiter-fényképe 1991. márc. 15-én. Spányi Péter Rák-köd, Örvény-köd és M81 - M82 fényképe 1991 márciusában. [KSZ.]

Az M3 képe a tautenburgi 2 m-es Schmidt távcsővel. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. ápr. 4. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. címlap. Az Omega-köd fényképe a tautenburgi 2 m-es Schmidt távcsővel. [KSZ.]

NARLIKAR, Jayant: És ha mégsem volt Ősrobbanás? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. pp. 1-5. 1990-ben öten (Chip Arp, Geoffrey Burbidge, Fred Hoyle, Chandra Wickramasinghe, Jayant Narkilar) tanácskoztak arról, hogy lehet-e más kozmológiai elmélet az Ősrobbanás mellett. New Scientist, 1991. márc. Fordította: Spányi Péter. [KSZ.]

OLSON, Donald W. - DOESCHER, Russel L. - LAIRD, Edgar S.: Kolumbusz és az 1493. január 17-i égbolt. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. pp. 5-7. Kolumbuszról ezt jegyzete fel egy írnok: "Nem hagyta el a kikötőt, mert gyenge szellő fújdogált, amelyik maradásra késztette. Azért szeretett volna minél előbb elindulni, hogy az időjárás viszontagságainak kevésbé kitett, csillagászati megfigyelésekre sokkal alkalmasabb kikötőből nézhesse 1493. jan. 17-én a Hold és a Nap konjukció bekövetkeztét, a Hold és a Jupiter oppozícióját, s a Hold konjukcióját a Merkúrral, valamint a Nap és a Jupiter oppozícióját, amelyek erős szeleket okoznak." Mai számítógépes programmal ellenőrizhető, hogy a Kolumbusz által várt négy égi esemény ekkor valóban bekövetkezett az 1493. jan. 17/18-i éjszakán. A csillagászattörténészek szerint ezt Kolumbusz előre azért tudhatta, mert nála volt Regiomontanus Efemeridák című könyve, amely 1506-ig mutatta a bekövetkező jelenségeket. Forrás: Sky and Telescope, 1991. jan. Fordította: Zajácz György. [KSZ.]

A hatalmas galaktikus kilövellések megközelítik a fény sebességét. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. p. 6. New Scientist, 1991. febr. Fordította: Steiner András. [KSZ.]

A GRANAT Röntgen-obszervatórium első éve. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. p. 9. Zemlja i Vszelennaja, 1991/2. Palkó Gyula. [KSZ.]

TEICHNER Szilárd: Legújabb nóváinkról. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. p. 10. [KSZ.]

Fiatal "gömb" halmazok? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. pp. 10-11. Sky and Telescope, 1991. máj. Pst. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

Kozmikus húr vagy sem? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. pp. 11-12. Sky and Telescope, 1991. máj. Pst. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

Visszhang a Titánról. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. p. 12. Sky and Telescope, 1991. ápr. A. A. [Alföldi Attila] [KSZ.]

Tejútrendszer középpontjának lefényképezése. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. pp. 12-13. Astronomy, 1991. ápr. K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

Könnyebbé válik az Apollók észlelése. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1991. ápr. A. A. [Alföldi Attila] [KSZ.]

Pulzáló Jupiter. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. pp. 13-14. Sky and Telescope, 1991. ápr. A. A. [Alföldi Attila] [KSZ.]

Ismét egy barna törpe jelölt. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. p. 14. SkyWeek, 1991. jan. 4. DRÖ. [Dunai Rezső Ödön] [KSZ.]

Spirális szál az Orion-ködben. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. p. 14. SkyWeek, 1991. jan. 18. DRÖ. [Dunai Rezső Ödön] [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. p. 16. [KSZ.]

Hátsó borítóbkon az SN 1991T látható. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. máj. 5. sz. hátsó külső borító. A szupernóva fényképét Szutor Péter készítette Kötcsén, 1991. máj. 11-én. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. címlap. A szovjet mars-járó élethű makettje a marylandy kiállításon. [KSZ.]

CROSSWELL, Ken: Merkúr - a lehetetlen bolygó? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. pp. 1-4. New Scientist, 1991. jún. Fordította: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

Két lehetőség meteormegfigyelőknek = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. pp. 5-7. Sky and Telescope, 1991, máj. Fordította: Csabai László. [KSZ.]

STEINER András: Kelet-Nyugati Konferencia az USÁ-ban. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. pp. 7-10., címlap. Tudományos és Technológiai Szimpózium és Kiállítás a Marylandi Egyetemen 1991. márc. 18-19-én. [KSZ.]

Napfogyatkozás a világ legjobb távcsöveinek szemeláttára. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. p. 11. Az 1991. júl. 11-i teljes napfogyatkozás középvonala éppen Hawaiin megy át, így a Mauna Kean lévő hat óriástávcsővel vizsgálhatják a Nap külső részét és a napkoronát. A totalitás itt 4 perc 13 másodpercig tart. Forrás: New Scientist, 1991. jún. Fordította: SPT [Spányi Péter] [KSZ.]

SPÁNYI Péter: Küzdelem a Szabadságért. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. p. 12. A Szabadság (Freedom) Űrállomás terve. [KSZ.]

Csillagász konferencia Philadelphiában. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. pp. 12-13. 1991. jan. 13-17-ig. Astronomy, 1991. ápr. Fordította: Kiss Zsolt [helyesen: Kis Zsolt]. [KSZ.]

Felfedezte-e a Galileo a földi életet? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. p. 13. Planetary Report, 1991. márc./ápr. Fordította: SPT [Spányi Péter] [KSZ.]

Évfordulók. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. p. 14. [KSZ.]

HST az égen. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. p. 14. [KSZ.]

Nyári észlelőtáborok. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. p. 14. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. p. 16. [KSZ.]

Hátsó és hátsó belső borítónkon: Vénusz a radar "fényében". = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. jún. 6. sz. Hátsó belső borító, hátsó külső borító [KSZ.]

Címlapunkon Ludmány András felvétele látható a napfogyatkozásról. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. címlap. 1991. júl. 11-én készítette 500 mm-es Zeiss teleobjektívvel. A felvétel helyszíne: a Mauna Kea oldala, kb. 2000 m-es magasságban. [KSZ.]

TALCOTT, Richard: Az Űrtávcső jelenti. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. pp. 1-4. Astronomy. Fordította: Kalmár Tamás. [KSZ.]

DEVITT, Terry: Az Astro-1 misszió. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. pp. 4-6., hátsó belső borító. Astronomy. Fordította: Kalmár Tamás. [KSZ.]

WILKINSON, P. N. - TZIOUMIS, A. K. - BENSON, J. M. - WALKER, R. C. - SIMON, R. S. - KAHN, F. D.: Bolygó kering egy neutroncsillag körül. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. pp. 7-9. Nature, 1991. júl. 25. Fordította: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

Vulkánkitörés zavarta meg az évszázad napfogyatkozását. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. p. 9. A Pinatubo vulkáné. Forrás: New Scientist, 1991. júl. Fordította: SPT [Spányi Péter] [KSZ.]

SZALMA Sándor: Napfogyatkozásnézőben Hawaii szigetén. 1. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. pp. 10-11., hátsó külső borító. Két szakcsillagász (Ludmány András, Szalma Sándor), egy amatőrcsillagász (Zajácz György) és a Magyar Televízió forgatócsoportja alkotta expedíció eseményei 1991. jún. 28-tól aug. 5-ig. Júl. 11-én Hawaii szigetén észlelték a teljes napfogyatkozást. [KSZ.]

KUDOR Gyöngyvér: Észlelőtábor Szomolyán. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. p. 12. 1991. aug. 8-18-ig volt 43 fővel a MMTÉH meteortábora. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: ORACSBITU VII. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. p. 13. 1991. júl. 20-tól volt. [KSZ.]

SZALMA Sándor: Helymeghatározás és üzenetközvetítés műholdakkal. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

A neutrínóvadászok a föld alá mennek. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. p. 16. Sky and Telescope, 1991. júl. Fordította: B. K. [Balázs Katalin] [KSZ.]

A legnagyobb fekete lyuk? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. pp. 16-17. Sky and Telescope, 1991. júl. Fordította: B. K. [Balázs Katalin] [KSZ.]

Egy különleges csillag. Egy magyar felfedezés további története. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. pp. 17-18. A később HM Sge nevű változócsillagra Balázs Béla, Vizi Zsuzsanna és O. D. Dokucsajeva figyelt fel 1976. júl. 3-4-én Piszkéstetőn. Forrás: Zemlja i Vszelennaja, 1991. márc. Fordította: Palkó Gyula. [KSZ.]

Igen távoli csillagok észlelése - lekörözték az Űrtávcsövet. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. p. 18. New Scientist, 1991. júl. 15. Fordította: PST. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

A hideg, sötét anyag visszatérése. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. pp. 18-19. New Scientist, 1991. júl. 15. Fordította: PST. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

Ciángáz kitörés a Chiron felszínén. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. p. 19. Astronomy. Fordította: K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

Káosz a Napon? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. p. 20. Astronomy, 1991. máj. Fordította: K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

Évfordulók. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. p. 20. [KSZ.]

Einstein gyűrűk - talány a csillagászatnak. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. pp. 20-21. New Scientist, 1991. júl. Fordította: S. A. [Steiner András] [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. júl-aug. 7-8. sz. pp. 22-24. [KSZ.]

Címlapunkon a METEOSAT-3 meteorológiai műhold felvétele. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. címlap. A holdárnyék 1991. júl. 11-i mozgásáról Amerikán át. [KSZ.]

CRAWFORD, David L. - HUNTER, Tim B.: Harc a fényszennyezés ellen. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. pp. 1-4. Sky and Telescope, 1990. júl. Fordította: Csabai László. [KSZ.]

BEATTY, J. Kelly: A Galileo meglátogatja a Gasprát. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. pp. 5-6. Sky and Telescope, 1991. okt. Fordította SPT [Spányi Péter]. [KSZ.]

SZALMA Sándor: Napfogyatkozásnézőben Hawaii szigetén. 2. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. pp. 6-9., hátsó külső borító. Hazafelé, Floridában 1991. aug. 2-án megtekintették a Challenger űrrepülőgép fellövését. [KSZ.]

Egy rendkívül nagy tömegű fekete lyuk? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. p. 10. Az NGC 6240-ben. Forrás: Astronomy, 1991. júl. K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

Egy optikai csalódás segíthet az Univerzum megmérésében. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. p. 11. Sky and Telescope, 1991. szept. PST. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

Újabb hírek a Hartley 2 üstökösről. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. p. 11. [KSZ.]

Felfedezték a legtávolabbi "aszteroidát". = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. p. 12. 1991 DA. Forrás: Astronomy, 1991. júl. K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

Megvan a Mildred! = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. p. 12. A (878) Mildred kisbolygót 1916 óta keresték. Forrás: Sky and Telescope, 1991. szept. PST. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

A Charon légköre. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1991. szept. PST. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

Milyen nagyok a gömbhalmazok? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1991. okt. K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

Fogalomzavar a sajtóban - Turista Magazin. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. p. 14. A Turista Magazinból gyűjtötte: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

Hercules A: két galaxis egyben? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1991. szept. PST. [Posztobányi Kálmán] [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. pp. 15-16., hátsó belső borító. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. szept. 9. sz. p. 16. A 40. Csillagászati Hét programja Budapesten, 1991. okt. 13-19-ig. [KSZ.]

Címlapunkon. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. címlap. A Vénusz második legnagyobb hegyének képe. [KSZ.]

KUDOR Gyöngyvér: Szerkesztői levél. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. p. 1. Az Amatőrcsillagászati Courier 1992-ben nem jelenik meg. Ennek elsősorban anyagi okai vannak. Ennek ellenére a MACSIT tovább működik majd, lesznek heti klubestek Budapesten. Kötcsén az észlelőbázis működni fog, lesznek táborok is. [KSZ.]

MCCUSKER, Brain: A Földet bombázó kvarkok. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. pp. 2-6. New Scientist, 1991. júl. Fordította: Posztobányi Kálmán. [KSZ.]

TEICHNER Szilárd: A nóvakeresés gyakorlati tapasztalatai. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. pp. 6-8. [KSZ.]

Gyilkos kráter a Yucatán-félszigeten? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. pp. 8-10. Mexikó Puerto Chicxulub faluja lehetett a 65 millió évvel ezelőtti becsapódás középpontja. Forrás: Sky and Telescope, 1991. júl. Fordította: Alföldi Attila. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: A Magellán aktív vulkánokra talált a Vénuszon. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. p. 10., 20., címlap. [KSZ.]

Mik azok a BL Lacertae objektumok? = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. pp. 12-13. Sky and Telescope, 1991. szept. Z. H. [Zalay Horka] [KSZ.]

Rejtélyes gamma burst-ök. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. p. 13. Sky and Telescope, 1991. dec. SPT [Spányi Péter]. [KSZ.]

Az iker-kvazár röntgen kísérője. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. pp. 13-14. Sky and Telescope, 1991. okt. Z. H. [Zalay Horka] [KSZ.]

A planetáris ködök rejtett titkai. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. pp. 14-15. Sky and Telescope, 1991. okt. Z. H. [Zalay Horka] [KSZ.]

Korai eredmények az ASTRO-1-ről. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. p. 15. Astronomy, 1991. K. Zs. [Kis Zsolt] [KSZ.]

Az égbolt gamma-világítótornya. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. p. 15. Fordította: K. Gy. [Kudor Gyöngyvér] [KSZ.]

Eseménynaptár. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

A Courier 1987-91 tartalomjegyzéke. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. pp. 18-20. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Amatőrcsillagászati Courier 5. 1991. okt-nov-dec. 10-11-12. sz. hátsó külső borító. Az NGC 2264 nyílthalmaz a tautenburgi 2 m-es Schmidt távcsővel.; Az Amatőrcsillagászati Courier ezután nem jelent meg. [KSZ.]

MÁRKY-ZAY Lajos: Az Eötvös Társulat centenáriumi rendezvényeinek zárónapja Gyulán. = Békés Megyei Hírlap 46. 1991. okt. 25. 250. sz. p. 2. "A Holdat ott láttam elsétálni a torony mögött, s azt kérdeztem a felnőttektől: ha felmásznék a toronyra, meg tudnám-e tapogatni a Holdat?" (Bay Zoltán) Október 26-án, szombaton Gyulán ér véget az Eötvös Társulat centenáriumi rendezvénysorozata. Déli 12 óra előtt 5 perccel a gyulaváriak tudománytörténeti szimbólummá vált református templomának hívó harangszavára gyűlnek egybe mindazok, akik egy kedves kis ünnepség keretében avatják fel azt az emléktáblát, amelyet Bay Zoltán emlékére helyeztünk el a parókia templom felé néző falára. Az 1900. július 24-én itt született világhírű tudós mindnyájunk örömére ma is jó egészségnek örvend. A XX. század az emberiség történetének úgy társadalmi, mint tudományos szempontból is az eddigi legviharosabb időszaka. E század egyik kiemelkedő egyénisége, valóságos élő történelme Bay Zoltán. Tipikus magyar tudóssors az övé.
Lélekben mindig itthon volt, és egész eddigi élete során a magyarok hírnevét öregbítette a nagyvilágban. Gondolatban ő is velünk lesz holnap, hazagondolva szeretett szülőhelyére, amely a sok-sok nagy tudományos siker (a holdvisszhang; az elektronsokszorozó; az új méter; ...) mellett is talán élete legszebb és legboldogabb időszakának, az itteni gyermekkornak volt a színtere. Az avatóbeszédet dr. Kedves Ferenc fizikus, a Bródy Imre Kutatóközpont igazgatója mondja, és ő helyezi el ezt követően fél egykor a megemlékezés koszorúját a Bródy-emléktáblánál is. Bródy Imre, aki a kriptontöltésű izzólámpa által vált még a laikusok körében is halhatatlanná, 1891. december 21-én született városunkban.
Fél háromkor a Mogyoróssy Könyvtár dísztermében dr. Marx György akadémikus, az Eötvös Társulat elnöke ismerteti meg a hallgatósággal egy ünnepi előadás keretében Bay Zoltán tudományos munkásságának legkiemelkedőbb eredményeit. Fél négykor a 48-as utcában a Gyulai Közművelődési Egyesület és az Erkel Hotel Kulin György bemutató csillagvizsgálójának lesz a névadó ünnepsége, ahol Ponori Thewrewk Aurél, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló és Planetárium nyugalmazott igazgatója mond rövid beszédet. Kulin György neve először tudományos munkássága révén vált igazán ismertté, hiszen szűkebb kozmikus környezetünknek, a Naprendszernek mind a mai napig az egyik legnagyobb felfedező egyénisége volt. 83 kisbolygó és két üstökös felfedezése fűződik a nevéhez. [SRG.]

ZAJÁCZ György: Jupiter, mint királycsillag. Az a ritka égi látványosság. = Békés Megyei Hírlap 46. 1991. dec. 2. 282. sz. p. 4. "Közelgő ünnepünk, a karácsony felvet egy érdekes gondolatot. A születő kis Jézust egy égi eseménnyel, a betlehemi csillaggal együtt szokták ábrázolni. Mi lehetett ez az égi jelenség? Ezzel a kérdéssel Kepler foglalkozott először. Számításai során egy érdekes bolygóegyüttállásra akadt a kérdéses időpont közelében. Bizonyára sokan csodálták az idén júniusban a három fényes bolygó és a Hold egyszeri találkozását, de ez csak részben hasonlítható arra, amire feltehetően a napkeleti bölcsek is felfigyeltek. Kepler kimutatta, hogy a Halak csillagképben Kr. e. a 7. évben háromszor is megközelítette egymást a Jupiter és a Szaturnusz bolygó. bolygó. Az antik csillaghitben a Jupiter mint királycsillag, a Szaturnusz mint a zsidók bolygója, a Halak pedig a Messiás csillagképeként ismeretes.
Ezt a ritka égi látványosságot a korabeli csillagász-papok előrejelezhették és már várhatták a Messiás eljövetelét, így indulhattak útnak a napkeleti bölcsek is. Ezek szerint naptárrendszerünk kiindulási pontja kissé pontatlan. Több ókori vallásban a leghosszabb éjszakán született a Napisten, amit meg is ünnepeltek, ezért a keresztény egyház a régi római naptár szerinti téli napfordulóra tette a Jézus születésének ünnepét. ..." [HAI.]

FAZEKAS Sándor: A vörös bolygóról. = Bihari Napló 2. 1991. máj. 5. 103. sz. p. 8. "A Naprendszer bolygói közül talán egy sem izgatta fel az emberek fantáziáját úgy, mint a Mars. Vörös bolygónak is becézik a töméntelen vasoxid miatt, ami a felszínén található. Nevét az ókori görögöktől kapta, éppúgy, mint többi bolygónk. ..." [HAI.]

1991. február havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1991. jan. 15. 15. sz. p. 1. Előadók: Hoffmann János, Szőke Balázs, Görbics János. [KSZ.]

Holdsarlók. Fiastyúk-fedés. Okkultáció-előrejelzések Budapestre - 1991. február. Mira maximumok 1991. februárra. Kisbolygó-előrejelzések 1991. februárra. Meteorrajok - maximumok 1991. februárra. = Bökönc-híradó 1991. jan. 15. 15. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1991. jan. 15. 15. sz. p. 3. P. Comet Metcalf-Brewington 1991a.; Levy 1990c. [KSZ.]

A Nap, a Hold és a bolygók a csillagok előtt. = Bökönc-híradó 1991. jan. 15. 15. sz. p. 4. Sky and Telescope, 1991. febr. [KSZ.]

1991. március havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1991. febr. 15. 16. sz. p. 1. Előadók: Kiss József, Nyári György, Görbics János, Keszthelyi Sándor. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1991. febr. 15. 16. sz. pp. 1-2. Észlelő hétvége Püspökszentlászlón, márc. 22-én a Hold érintőlegesen fedi a Marsot. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések Budapestre - 1991. március. Mira maximumok 1991. márciusra. Kisbolygó-előrejelzések 1991. márciusra. Meteorrajok - maximumok 1991. márciusra. = Bökönc-híradó 1991. febr. 15. 16. sz. p. 2. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1991. febr. 15. 16. sz. p. 2. Levy-üstökös 1990c. [KSZ.]

A Nap, a Hold és a bolygók a csillagok előtt. = Bökönc-híradó 1991. febr. 15. 16. sz. p. 3. Sky and Telescope, 1991. márc. [KSZ.]

1991. április havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1991. márc. 15. 17. sz. p. 1. Előadók: Kondorosi Gábor, Halmi Gábor, Hoffmann János, Keszthelyi Sándor. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1991. márc. 15. 17. sz. pp. 1-2. OTDK csillagászati előadások Pécsett ápr. 3-án, észlelő-hétvége Püspökszentlászlón, PVH Országos Találkozó lesz Baján (1991. ápr. 27.). [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések Budapestre - 1991. április. Mira maximumok 1991. áprilisra. Meteorrajok - maximumok 1991. áprilisra. = Bökönc-híradó 1991. márc. 15. 17. sz. p. 2. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1991. márc. 15. 17. sz. p. 2. Levy 1990c. [KSZ.]

1991. május havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1991. ápr. 15. 18. sz. p. 1. Előadók: Vincze Iván, Hoffmann János, Keszthelyi Sándor, Görbics János. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1991. ápr. 15. 18. sz. p. 1. Május 18-án Konkoly-Thege Miklós emlékülés lesz Esztergomban. Holdsarlók, Antares-fedés. [KSZ.]

Értesítés. = Bökönc-híradó 1991. ápr. 15. 18. sz. p. 2. Az MCSE Pécsi Csoportja 2 évig használhatta Püspökszentlászlón a 11. számú ingatlant. Az észlelőbázisként működtetett ház kulcsait 1991. ápr. 19-én leadtuk. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések Budapestre - 1991. május. Mira maximumok 1991. májusra. Bolygók. Meteorrajok - maximumok 1991. májusra. = Bökönc-híradó 1991. ápr. 15. 18. sz. p. 2. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1991. ápr. 15. 18. sz. p. 2. Takamizawa-üstökös. [KSZ.]

Az éjszaki félgömb csillagabrosza. = Bökönc-híradó 1991. ápr. 15. 18. sz. p. 3. Az 1864-ben Pesten nyomtatott csillagabrosz eredetileg Hollósy Jusztinián Népszerű csillagászat című könyvében jelent meg. Csillagképek nyelvújításkori nevei: Nyakorjány, Kecske, Ökrész, Hatodló, Bököly. [KSZ.]

1991. június havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1991. máj. 15. 19. sz. p. 1. Előadók: Hoffmann János, Vincze Iván, Görbics János, Keszthelyi Sándor. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1991. máj. 15. 19. sz. pp. 1-2. Szakköri kirándulás Vasasra, kirándulás vonattal Villányba. Félárnyékos holdfogyatkozás. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések Pécsre - 1991. június (a számítást Zajácz György készítette). Mira maximumok 1991. júniusra. Bolygók. Meteorrajok - maximumok 1991. júniusra. = Bökönc-híradó 1991. máj. 15. 19. sz. p. 2. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1991. máj. 15. 19. sz. p. 2. Takamizawa-üstökös. [KSZ.]

[KESZTHELYI Sándor:] A Pleione Változóészlelő Hálózat számítógépre vitte az 1968. jan. 1. - 1990. dec. 31. közötti 23 esztendőről beérkezett változóészleléseit. = Bökönc-híradó 1991. máj. 15. 19. sz. p. [3.] Táblázat a 18 pécsi észlelő évenkénti észlelésszámáról. A hazai észlelések 6 %-át pécsiek végezték. [KSZ.]

1991. július - augusztus havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1991. jún. 15. 20-21. sz. p. 1. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1991. jún. 15. 20-21. sz. pp. 1-2. Csillagászattörténeti emlékünnepség lesz Kalocsán (1991. júl. 5-én), az MCSE Pécsi Csoport nyári észlelőtábora lesz Pécsváradon (1991. aug. 3-11.), MCSE ’91 észlelőtábor Ráktanyán lesz. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések - 1991. július -augusztus (a számítást Zajácz György készítette). Mira maximumok 1991. július - augusztusra. Bolygók. Meteorrajok - maximumok 1991. július-augusztusra. = Bökönc-híradó 1991. jún. 15. 20-21. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1991. jún. 15. 20-21. sz. p. 3. P/Machholz-üstökös. [KSZ.]

A pécsi szakkör tagjai a Merkúr 1986. évi átvonulását figyelik nov. 13-án. = Bökönc-híradó 1991. jún. 15. 20-21. sz. p. 3. Fénykép. [KSZ.]

1991. szeptember havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1991. aug. 15. 22. sz. p. 1. Előadók: Hoffmann János, Vincze Iván, Halmi Gábor, Keszthelyi Sándor, Görbics János. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1991. aug. 15. 22. sz. pp. 1-2. MCSE Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport V. Országos Találkozója lesz Pécsett (1991. szept. 26-29.). [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések - 1991. szeptember (a számítást Zajácz György készítette). Mira maximumok 1991. szeptemberre. Bolygók. Meteorrajok - maximumok 1991. szeptemberre. = Bökönc-híradó 1991. aug. 15. 22. sz. p. 2. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1991. aug. 15. 22. sz. p. 2. Wirtanen-üstökös. [KSZ.]

[HALMI Gábor:] Kedves Barátaim, Tisztelt Olvasók! = Bökönc-híradó 1991. szept. 15. 23. sz. pp. 1-2. Az 1991. szept. 16-án megbeszélt lapszerkesztési változtatásokról. [KSZ.]

1991. október havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1991. szept. 15. 23. sz. p. 2. Előadók: Görbics János, Halmi Gábor, Láng Miklós, Hoffmann János. [KSZ.]

Holdsarlók. Meteorrajok - maximumok 1991. októberre. = Bökönc-híradó 1991. szept. 15. 23. sz. p. 2. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1991. szept. 15. 23. sz. p. 2. A Faye-üstökös koordinátái. [KSZ.]

1991. november havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1991. okt. 15. 24. sz. p. 1. Előadók: Hoffmann János, Vincze Iván, Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1991. okt. 15. 24. sz. p. 1. Csillagászati Hét lesz Pécsett (1991. nov. 11-15.), holdsarlók. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1991. novemberre (a számítást Zajácz György készítette). Meteorok: Felhívás a Leonidák megfigyelésére! = Bökönc-híradó 1991. okt. 15. 24. sz. p. 2. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1991. okt. 15. 24. sz. p. 2. Hartley-üstökös koordinátái. [KSZ.]

1991. december havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1991. nov. 15. 25. sz. p. 1. Előadók: Keszthelyi Sándor, Vincze Iván, Hoffmann János, Halmi Gábor. [KSZ.]

[Egyéb rendezvények.] = Bökönc-híradó 1991. nov. 15. 25. sz. pp. 1-2. Holdsarlók, évzáró este. [KSZ.]

CSIKÓS Zoltán: Felhívás! = Bökönc-híradó 1991. nov. 15. 25. sz. p. 2. Tervezik a Magyar Asztronautikai Társaság Pécsi Csoportja megalakítását. [KSZ.]

ZALEZSÁK Tamás: Megfigyelési ajánlatok változóészlelőknek. = Bökönc-híradó 1991. nov. 15. 25. sz. p. 2. [KSZ.]

Észlelők, gyűjtők figyelmébe! = Bökönc-híradó 1991. nov. 15. 25. sz. p. 2. Adok-veszek rovat indul a lapban. [KSZ.]

Bejelentés. = Bökönc-híradó 1991. nov. 15. 25. sz. p. 2. 1992. jan. 1-től az MCSE Pécsi Csoportja változóészleléseit számítógépes nyilvántartással tárolják és dolgozzák fel. A koordinálást Nagy Mélykúti Ákos végzi. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1991. decemberre. = Bökönc-híradó 1991. nov. 15. 25. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

[KESZTHELYI Sándor:] Az MCSE Pécsi Csoportjának saját távcsövei. = Bökönc-híradó 1991. nov. 15. 25. sz. p. 3. 11 binokulár, 9 lencsés és 10 tükrös távcső van a tagok birtokában. [KSZ.]

[Számítógéppel készített csillagtérkép az Orionról.] = Bökönc-híradó 1991. nov. 15. 25. sz. p. 4. [KSZ.]

1992. január havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1991. dec. 30. 26. sz. p. 1. Előadók: Keszthelyi Sándor, Vincze Iván, Görbics János. [KSZ.]

[Vegyes hírek.] = Bökönc-híradó 1991. dec. 30. 26. sz. pp. 1-2. Holdsarlók. Megjelent a Meteor Csillagászati Évkönyv 1992-re. MCSE 1992. évi tagdíja. Adok - veszek. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1992. januárra. = Bökönc-híradó 1991. dec. 30. 26. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Vénusz-észlelés a nappali égen. = Bökönc-híradó 1991. dec. 30. 26. sz. p. 3. 1991. nov. 2-án. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Napfoltcsoportok számának változása 1991. augusztus 19 - dec. 8-ig tartó intervallumon. = Bökönc-híradó 1991. dec. 30. 26. sz. p. 3. Szabadszemes megfigyelések, 53 adat. [KSZ.]

Egy kis naptár-történet. = Cibaki Hírek 1. 1991. jan. 1. sz. p. 2. "A régi népeknél vagy a Nap vagy a Hold változásai voltak irányadóak, eszerint különböztettek meg nap- vagy holdévet. Az egyiptomiak már a legrégebbi időben a Napnak az állatöv ugyanazon pontjára való visszatérését számították évnek, és azt 365 napra osztották be, illetve tizenkét 30 napos hónapra, 5 kiegészítő nappal. A hinduk szintén a Nap mozgását vették figyelembe a naptár összeállításánál. A babiloniak, kaldeusok és nyomukban a zsidók holdévet használtak. A holdévet fogadta el Mohamed is. Ez az év 354 napból áll, de 30 évben 11 szökőév van. A rómaiak holdéve 355 napból állt, de minden második évben február 23. után egy 22 vagy 23 napból álló hónapot iktattak közbe. Az éveket Róma építésétől, tehát i.e. 754-től számították. De csakhamar összezavarodott az időszámításuk, és Julius Caesar kénytelen volt rendet teremteni. Sosigenes alexandriai csillagász számítása szerint bevezette a 365 napos évet. Ez i.e. 46-ban volt.
Közhasználatban az év csak 365 napos lehetett, ezért minden 4. évben közbeszúrta a szökőnapot. Eszerint éltek aztán az emberek egészen 1582-ig, amikor XII. Gergely pápa azzal bízott meg egy csillagászt meg egy matematikust, hogy reformálják meg a naptárt, mert Julius Caesar óta a tavaszi napéjegyenlőség 13 nappal lemaradt. Elrendelték tehát, hogy 1582. október 4. után azonnal 15-öt írjanak. Aztán minden néggyel osztható év szökőév lett, így állt helyre a rend, de a Gergely-féle naptárt nem fogadták el mindjárt: Magyarországon 1587-ben, Angliában csak 1752-ben lépett életbe." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Címkép: A Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő- és Bemutató Csillagvizsgáló főműszere a 150/2250-es Zeiss Meniscas-Cassegrain. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 1. sz. címlap. [SRG.]

Tisztelt Olvasónk! = Egyesületi Híradó 2. 1991. 1. sz. pp. 1-2. Felhívás cikkek írására. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület munkaterve az 1991. évre. /Az 1990. november 17-i közgyűlés megtárgyalta és elfogadta./ = Egyesületi Híradó 2. 1991. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Amatőrcsillagászat a Szombathelyi Csillagász Szakkörben és a Gothard Amatőrcsillagász Klubban, 1980-1990 között. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 1. sz. pp. 6-9. [SRG.]

Jelenségek 1991. február-április. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 1. sz. pp. 10-15. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1991-ből. [SRG.]

GAE krónika /1990. december és 1991. január./ = Egyesületi Híradó 2. 1991. 1. sz. p. 16. [SRG.]

GAE rendezvények 1991. február - április. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 1. sz. p. 17. [SRG.]

LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról. 1 rész. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 1. sz. pp. 18-20. Bük, Celldömölk, Ják, Jánosháza, Kőszeg, Irottkő, Kemenesszentmárton, Kőszegdoroszló, Narda, Sárvár, Szombathely. [SRG.]

Figyelem! = Egyesületi Híradó 2. 1991. 1. sz. p. 21. A Gondolat Kiadó beszüntette, viszont a Magyar Csillagászati Egyesület kiadja az éves csillagászati évkönyvet. [SRG.]

TUBOLY Vince: Amatőrcsillagászati mozgalom Körmenden és környékén. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 1. sz. pp. 22-23. [SRG.]

Címkép: Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának 1971/1972-ben emelt kupolaépülete. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 2. sz. címlap. [SRG.]

TÓTH György: Az új herényi csillagvizsgáló 25 éve. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 2. sz. pp. 1-3. [SRG.]

REGENYE Istvánné: Összehasonlító meteorológiai mérések Hidegkút község (Veszprém megye) és Szombathely város között. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 2. sz. pp. 4-5. [SRG.]

LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról 2. rész. Burgenland. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 2. sz. pp. 6-7. Borostyánkő (Bernstein), Felsőlövő (Oberschützen), Felsőőr (Oberwart), Léka vára (Burg Lockenhaus), Ókörtvélyes (Eltendorf), Pinkafő (Pinkafeld). [SRG.]

GAE krónika 1991. április. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 2. sz. p. 8. 1991. ápr. 6-án látogatást tettek a kismartoni csillagvizsgálóban. [SRG.]

GAE rendezvények 1991. május - július. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 2. sz. p. 9. [SRG.]

Jelenségek 1991. május - július. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 2. sz. pp. 10-15. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1991-ből. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egy évtized a csillagászati ismeretterjesztés és az amatőrcsillagászati mozgalom szolgálatában. 1980-1990. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 2. sz. pp. 16-21., 28. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Klub /k/ és a szombathelyi Csillagász Szakkör /sz/ tagnévsora. 1980-1990. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 2. sz. p. 22. Taglétszám: 88 személy. [SRG.]

TUBOLY Vince: Látványos jelenségek a Napon. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 2. sz. pp. 23-25. Rajzai az 1974. júl. 9. és szept. 5. közötti nagy napfoltról. [SRG.]

TÓTH György: Csillagászati és űrkutatási évfordulók 1991 első félévében. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Címkép: Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának főműszere, a 60 cm-es Zeiss gyártmányú Cassegrain teleszkóp. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 3. sz. címlap. [SRG.]

TÓTH György: Az új herényi csillagvizsgáló 25 éve. 2. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 3. sz. pp. 1-3. [SRG.]

HORVÁTH József: Bemutatjuk a Burgenlandi Tartományi Csillagvizsgálót. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 3. sz. pp. 4-6. Kismarton (Eisenstadt). [SRG.]

Közművelődési pályázatok az egyesületért és az amatőrcsillagászatért. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 3. sz. pp. 7-8. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Amatőrcsillagász álmok ... és a valóság? = Egyesületi Híradó 2. 1991. 3. sz. pp. 9-11. A hidegkúti tábor kiépítésének nehézségeiről. [SRG.]

Jelenségek 1991. augusztus-október. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 3. sz. pp. 12-17. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1991-ből. [SRG.]

GAE krónika 1991. május - szeptember. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 3. sz. pp. 18-19. [SRG.]

GAE rendezvények 1991. augusztus - október. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 3. sz. pp. 20-21. [SRG.]

TÓTH György: Csillagászati és űrkutatási évfordulók 1991 második félévében. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 3 sz. pp. 22-24. [SRG.]

Címkép: Kunc Adolf /ül/ Konkoly Thege Miklós és a Gothard-fivérek társaságában. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 4. sz. címlap. [SRG.]

HORVÁTH József: Kunc Adolf emlékezete. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 4. sz. p. 1. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egyesületi létünk első két éve. - Mérleg és beszámoló - = Egyesületi Híradó 2. 1991. 4. sz. pp. 2-6. Elhangzott az 1991. dec. 14-i közgyűlésen. [SRG.]

GAE rendezvények 1991. november-december - 1992. január hónapokra. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 4. sz. p. 7. [SRG.]

Jelenségnaptár 1991. november - 1992. január. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 4. sz. pp. 8-13. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1991. és 1992-ből. [SRG.]

GAE krónika 1991. augusztus - október. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 4. sz. pp. 14-17. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Látogatás a Bécsi Egyetemi Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 2. 1991. 4. sz. pp. 18-20. 1991. okt. 28-án. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Bizánci napfogyatkozás = Élet és Irodalom 35. 1991. ápr. 12. 15. sz. p. 2. Lakits Ferenc említése. [SRG.]

SAS Elemér: Ember a Holdon. Élet és fizika. = Élet és Tudomány 46. 1991. jan. 4. 1. sz. p. 24. A cikk érdekes részleteket közöl David R. Scott visszaemlékezéseiből, a Holdon töltött időről. [VEJ.]

A Szaturnusznak 18 holdja van - és a Tritonból "felhők" emelkednek ki. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. jan. 4. 1. sz. p. 27. A Voyager-2 felvételeit újból átvizsgálva a tudósok új részleteket ismertek meg. A Bild der Wissenschaft és a The Economist cikkei nyomán. [VEJ.]

Súlytalanság - és a mogorva botsáska petéi. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. jan. 18. 3. sz. p. 93. Kísérletek a Biokozmosz-9 jelű műholdon. A Science et Avenir cikke alapján. [VEJ.]

A csillagközi por vörös színének eredete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. jan. 25. 4. sz. p. 124. Laboratóriumi vizsgálatok a HAC - homogénezett amorf szén - felé irányították a tudósok figyelmét. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

25 év óta működő űrszonda. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. jan. 25. 4. sz. p. 126. A Pioneer-6-ot eredetileg hat hónapos élettartamra tervezték! A Bild der Wissenschaft írása nyomán. [VEJ.]

A Voyager-2 utolsó "trófeája". = Élet és Tudomány 46. 1991. febr. 1. 5. sz. pp. 131-133. Mielőtt elhagyta Naprendszerünket... Az utolsó állomás. A Triton "személyi adatai". A felszín. A belső energiaforrás. "Meteorológiai" gejzírek. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1990. október-december. = Élet és Tudomány 46. 1991. febr. 8. 6. sz. pp. 175-178. Mindhárom űrrepülőgép startolt. A Galileo újra földközelben. "Ufo" és űrséta. Japán űrutas. [VEJ.]

Hírek. = Élet és Tudomány 46. 1991. febr. 8. 6. sz. p. 177. Zenit baleset. Víz alatti űrhajóskísérlet Norvégiában. Európa is sikeresen zárta az évet. Új űrhajózási lap - magyarul. Megjelent az Űrhajózás-űrkutatás. [VEJ.]

Az elemek aránya a galaxisok múltjáról árulkodik? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. febr. 8. 6. sz. p. 187. A kutatók az oxigén-vas arányát vizsgálják. A kérdés még nyitott. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

A sötét anyag "fényei"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. febr. 15. 7. sz. p. 220. A Világegyetemben megfigyelhető hatalmas hidrogéngáz-felhők világítása. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Üstökösök újabb molekulái. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. febr. 15. 7. sz. p. 220. Az Austin és a Levy üstökösökből érkező sugárzások vizsgálatának meglepő eredménye. A Science News írása nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: A Nagy Magellán ultraibolyában. A hátlapon. = Élet és Tudomány 46. 1991. febr. 15. 7. sz. p. 223., hátsó külső borító. [VEJ.]

Csodálatos Hubble-felvételek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. febr. 21. 8. sz. p. 252. Tükörhibája ellenére a HST kitűnő minőségű képeket küldött a Szaturnuszról, a Plútóról és a Charonról. A Geo írása nyomán. [VEJ.]

Hol rontották el a Hubble főtükrét? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. febr. 28. 9. sz. p. 283. A gyártás közben használt ellenőrző műszer meghibásodása okozta a végzetes hibát. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Súlyponteltolódás a NASA-nál. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. márc. 8. 10. sz. p. 316. Távlati célok - mint pl. emberes utazás a Marsra - helyett alapkutatások, elsősorban a költségek kímélése céljából. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

Mars-robotot próbáltak ki. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. márc. 8. 10. sz. p. 318. A Robby nevű szerkezetet marsi terephez hasonló körülmények között tesztelték. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

A Nagy Magellán-felhő "új" távolsága. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. márc. 15. 11. sz. p. 347. A HST segítségével pontosították az eddig ismert adatot - 169 000 fényév. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Optikai távcsőóriás a Cerro Paranalon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. márc. 22. 12. sz. p. 379. Teljesítménye azonos lesz egy 16 méteres tükrös távcsőével. A Science et Avenir írása alapján. [VEJ.]

Közös európai röntgentávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. márc. 22. 12. sz. p. 379. A JET-X program. Szibériából bocsátják fel a Spektrum-X műhold fedélzetén. A London Pictures Service írása nyomán. [VEJ.]

Hélium a Holdról? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. márc. 29. 13. sz. p. 412. Csillagközi hajtóanyagként lehetne felhasználni a belőle magfúzióval nyert energiát. A Geo cikke nyomán. [VEJ.]

Feketelyukat fedezett fel a Sigma? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. márc. 29. 13. sz. p. 417. A szovjet Granat műholdon működő, gamma-sugarak észlelésére szakosított űrtávcső által felfedezett objektum. Fotómelléklet. A Science et Avenir írása nyomán. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Furcsa világok. Ahol egy nap hosszabb, mint egy év. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 5. 14. sz. pp. 427-430. A Merkúr a Földről nézve. "Telemerkúr" és "újmerkúr". A Merkúr-nap és a Merkúr-év. Napmozgás a Merkúr egén. A Mariner-10 felvételei. [VEJ.]

Megtorpanás a szovjet űrkutatásban? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 5. 14. sz. p. 443. Négy évtizednyi szakadatlan fejlődés után, gazdasági és politikai okok miatt látványos visszaesés és lemaradás. A Blick durch die Wirtschaft írása alapján. [VEJ.]

A csillagászokat zavarba ejtik az újabb kvazáradatok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 5. 14. sz. p. 443. A vártnál jóval több kvazár-jellegű sugárforrás felbukkanása. A ROSAT műhold mérései. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Űreszközből házi hőmérő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 5. 14. sz. p. 443. Az űrkutatás "mellékterméke". Az ember hőmérsékletének rendkívül gyors és pontos mérése. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Meteoritbecsapódások és a szauruszok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 5. 14. sz. p. 444. Újabb felfedezések megerősítik az elméletet, miszerint 65 millió éve bekövetkezett űrkatasztrófa okozta az óriáshüllők kipusztulását. A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

A Halley talányos felfénylése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 5. 14. sz. p. 445. A mintegy 2 milliárd kilométerre távolodott üstökös váratlanul olyan fényjelenséget produkált - 300 szorosát a vártnak - amit a kutatók egyelőre nem tudnak semmivel magyarázni. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

A műholdak ellehetetlenítik a rádiócsillagászatot? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 5. 14. sz. p. 445. A műholdakkal történő, nélkülözhetetlen rádió-kommunikáció lassan lehetetlenné teszi a rádiócsillagászat érdemi működését. Valóban el kell költöztetni a Földről? A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

A magnetoszférába kiszórt lítiumionok tanúsága. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 12. 15. sz. p. 475. A napszél és a Föld mágneses erővonalainak összefüggéseit vizsgáló műholdas kísérlet. A Science News írása alapján. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Legújabb képünk az Univerzumról. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 19. 16. sz. pp. 493-495. Kozmosz és kozmológiák. Korai világképek. Mai univerzumképek. Ritmikus sűrűsödések. Szalay Sándor kitüntetése. [VEJ.]

Kettéhasadt a Halley-üstökös? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 19. 16. sz. p. 508. A korábban már megfigyelt nagymértékű felfénylés egyik kiváltó oka lehet, hogy összeütközött egy kozmikus testtel. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Negyvenféle infravörös szűrő az űrobszervatórium részére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 26. 17. sz. p. 539. A karlsruhei magkutató központ készíti az ISO részére. A DUZ írása alapján. [VEJ.]

Új adatok a csillagközi nitrogénről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 26. 17. sz. p. 539. A COBE tevékenysége. A Science et Avenir cikke nyomán. [VEJ.]

Neutrínók jégcsapdája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 26. 17. sz. p. 539. A világűrből érkező nagyenergiájú neutrínókat az Antarktisz jegébe telepített detektorokkal észlelik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Sárgarépa súlytalanságban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. ápr. 26. 17. sz. p. 540. Űrlaboratóriumi kísérletek érdekes eredményei a növények fejlődésében. A Bild der Wissenschaft írása alapján. [VEJ.]

Értelmes Univerzum? Kedves ÉT! = Élet és Tudomány 46. 1991. máj. 3. 18. sz. p. 546., 556. Két kritikus hangú olvasói levél Fodor L. István korábban megjelent (Értelmes Univerzum? című) cikkével kapcsolatban. Az első levél aláírása: Egy hűséges olvasójuk (Név és cím a szerkesztőségben), a második levélnek nincs aláírója, de itt is: (Név és cím a szerkesztőségben). [VEJ.]

Chiron: kisbolygó, avagy üstökös? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. máj. 3. 18. sz. p. 571. Kómája furcsán viselkedik... pályája eltér a kisbolygókétól... nyitott kérdés. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

A. J. (!) [ALMÁR Iván]: Mi lesz a Freedom űrállomással? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. máj. 3. 18. sz. p. 571. 30 milliárd dolláros beruházás tervei, amerikai, európai és japán kivitelezés. 1999-re fejeznék be. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1991. január-március. = Élet és Tudomány 46. 1991. máj. 10. 19. sz. pp. 591-594. Gamma-távcső és űrhajtány. Távközlési hold Olaszországnak. Űrséták a Miren. Nem megy a dokkolás. A Szaljut-7 végjátéka. [VEJ.]

Hírek. = Élet és Tudomány 46. 1991. máj. 10. 19. sz. p. 594. Föld körüli pályára állt az Amazon-1 műhold. Hét éve működik a Landsat-5. A CRRES amerikai műhold lítiumfelhőt hozott létre "mesterséges sarki fény" előállítása céljából. [VEJ.]

Kettős törpék - barna törpék. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. máj. 17. 20. sz. p. 636. A 11 fényévnyire lévő Gliese 866 jelű kettős törpe tüzetesebb vizsgálata. Az Astronomy and Astrophysics cikke alapján. [VEJ.]

Atomrakétával a Marsra? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. máj. 31. 22. sz. p. 699. A NASA és az amerikai légi haderő támogatásával a Massachusettsi Műegyetem foglalkozik a témával. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Galaxisok ütközései. = Élet és Tudomány 46. 1991. jún. 14. 24. sz. pp. 752-753. Az Univerzumban folyamatosan végbemenő anyagáramlások során gyakran előforduló események. Színes képmellékletek. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Mikor kel föl a Nap? = Élet és Tudomány 46. 1991. jún. 21. 25. sz. pp. 776-777. A horizonthoz közeli fénytörés mértékéről, méréseinek módszereiről, pontosságáról. Szemléltető ábrák. [VEJ.]

N. Sz. I. [NAGYNÉ SZABÓ Ilona]: A legkorszerűbb űrkemence. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. jún. 21. 25. sz. p. 795. Magyar kifejlesztésű űrkemence, mely kivívta a NASA és az Interkozmosz elismerését. [VEJ.]

Kép az Orion-köd "kémiai összetételéről". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. jún. 21. 25. sz. p. 798. A Hubble-űrtávcső által készített nagyfelbontású fotó. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Csillagászati "ablak". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. jún. 21. 25. sz. p. 798. A Nagy Kutya csillagkép térségében egy területen hiányoznak a semleges gázok. Ez lehetővé teszi a hatalmas távolságokra lévő csillagok megfigyelését. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Meglepő alakzatok a Vénuszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. jún. 28. 26. sz. p. 824. A Magellán nevű amerikai űrszonda szokatlan geológiai képződményekről küldött képeket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

A NASA-t megérintette a katasztrófa szele. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. jún. 28. 26. sz. p. 824. Apró műszaki hibák, melyeket szinte alig, vagy egyáltalán nem lehet észlelni. A véletlenre bízva? A Le Monde írása alapján. [VEJ.]

A nyúl és a Rák. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. júl. 5. 27. sz. p. 861. "Az 1054. évi szupernóva robbanás szülöttéről, a Rák-ködről nemcsak kínai csillagászok készítettek följegyzést, hanem azt egy indián törzs is megörökítette. Robert T. Robbins, a Texasi Egyetem kutatója szerint erről tanúskodik e törzs tagjai által készített, képünkön látható, nemrég előkerült agyagtál. Ezen egy nyúl látható, amint hátsó lábaival megszabadulni igyekszik egy fénylő tárgytól. Az indiánok hitvilágában a nyúl a Holdat jelképezte, a tárgynak pedig huszonhárom sugara van, annyi, ahány napig a szupernóvarobbanás látható volt. A kutató mindebből arra következtet, hogy az indián ábrázolás azt a több mint háromhetes "küzdelmet" szemlélteti, amellyel a Hold megszabadulni igyekezett fénylő "vetélytársától"." Ez a hír teljes szövege. A Science et Vie nyomán. [HAI.]

GAZDAG László: Lakhatóvá tehető-e a Vénusz? = Élet és Tudomány 46. 1991. júl. 12. 28. sz. p. 877. Crick professzornak, a DNS-molekula egyik felfedezőjének újabb meghökkentő ötlete. [VEJ.]

A Vénusz radarképei. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 46. 1991. júl. 12. 28. sz. pp. 878-879. Négy radarfelvétel a bolygó felszínéről. A Sky and Telescope nyomán. [VEJ.]

A Vénusz - amióta a Magellan körülrepüli. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. júl. 12. 28. sz. p. 891. Rengeteg új információ mellett sok még a megválaszolatlan kérdés is. A Science és a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

"Kvarkvadászok" a világegyetem legsűrűbb anyagának nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. júl. 19. 29. sz. p. 924. Norvég és ausztráliai kutatók a kvarkcsillagok nyomában. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Túl minden eddig láthatón... A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. júl. 19. 29. sz. p. 924. A Sextans csillagképben olyan halvány csillagrendszereket fedeztek fel, amilyeneket eddig még soha, semmilyen optikai eszközzel nem láttak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1991. április-június. = Élet és Tudomány 46. 1991. júl. 26. 30. sz. pp. 939-942. Katonai program. Három nő a Spacelabben. A kapszula elveszett. A Juno-program. Helen a Miren. Újabb problémák. [VEJ.]

Ősrobbanáskori fekete lyukak máig látható nyomai? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. júl. 26. 30. sz. p. 955. Eldöntetlen kérdés, vajon milyen anyag alkothatja a világegyetem 90 százalékát, amit máig csupán gravitációs hatása alapján ismerünk. Stephen Hawking elképzelése. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

A változó gravitáció és a kozmológia. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. júl. 26. 30. sz. p. 955. A gravitációs állandó - nem állandó? Paul Steinhardt és Frank Acetta elmélete. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Pályázati felhívás. = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 2. 31. sz. p. 986. A Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályának pályázati felhívása csillagászati és űrkutatási ismeretterjesztő cikkek írására. [VEJ.]

Nagyon távoli galaxisok gravitációs "képe": Einstein-gyűrűk és ívek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 2. 31. sz. p. 990. Gravitációs torzulások a nagyon távoli galaxisok képében az Einstein által megfogalmazott elméletnek megfelelően. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Sokprotonú izotópok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 2. 31. sz. p. 990. Az izotóprendszer stabilitásának a határa a még több protonú atomok irányába tolódott el. A fölfedezés az asztrofizika szempontjából is fontos lehet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Kedves ÉT! = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 9. 32. sz. p. 994. Olvasói kritika az Élet és Tudomány "Mikor kel föl a Nap?" című cikkében leírtakról. Az olvasói levél írója: Kiss Lajos, Jászjákóhalma. [VEJ.]

Újabb Hubble-adatok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 9. 32. sz. p. 1019. Az optikai észlelésen kívül színképelemzésre is képes. Ezzel a módszerrel fedezett fel több hidrogénfelhőt Tejútrendszerünktől nem túl távol. A Nature és a Frankfurter Allgemeine Zeitung írásai alapján. [VEJ.]

Galileo: késleltetett adattovábbítás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 9. 32. sz. p. 1019. A szonda a mérési adatokat átmenetileg tárolja addig, míg meghibásodott antennája újra sugározni képes azokat. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

A. J. (!) - H. A. [ALMÁR Iván - HORVÁTH András]: NASA: Pénzhiány. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 9. 32. sz. p. 1019. Költségvetési gondok miatt több űrkutatási programját módosítani kényszerül. [VEJ.]

(FB): Az "évszázad napfogyatkozása". = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 16. 33. sz. p. 1036. Rövid beszámoló az 1991. július 11-ei eseményről és egy áttekintő térképvázlat. [VEJ.]

JÉKI László: A Vénusz-felszín új részletei. Pályázat. = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 16. 33. sz. p. 1050. A Magellan-misszió felhívása névadási pályázatra az új bolygófelszíni alakzatok elnevezéséhez. [VEJ.]

Hatévi űrutazás hatása, több tízezer mintára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 16. 33. sz. p. 1053. Az LDEF nevű műhold visszaszállítása a Földre, érzékelő műszereinek tüzetes átvizsgálása. A Science és a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Az ózonlyuk földfelszíni hatásainak feltérképezése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 16. 33. sz. p. 1053. A Német Repülési és Űrkutatási intézet új vizsgálati módszerei. A Bild der Wissenschaft írása nyomán. [VEJ.]

BOR Dezső: Kedves ÉT! = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 23. 34. sz. p. 1058. Egy vegyészmérnök Gazdag Lászlónak a Vénusz betelepítéséről szóló cikkére reagál. Levelében Crick ötleteinek megvalósíthatatlanságát bizonyítja. [VEJ.]

BOTH Előd: A világűr öntisztulása. Környezet. = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 23. 34. sz. pp. 1060-1062. Felizzik és megsemmisül. Ami földet ér. A Szaljut-7 esete. Zavar a szinkronpályán. Óvjuk bolygónkat (is)! [VEJ.]

FODOR Lajos István: Egy pulzár bolygója? Vita. = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 30. 35. sz. pp. 1100-1101. Angol rádiócsillagászok felfedezése, mely a tudományos világban nagy vitát robbantott ki. F. B. kiegészítésével, mely a téma felett kibontakozott vitát részletezi. [VEJ.]

Miről ismerszik meg a kvarkcsillag? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. aug. 30. 35. sz. p. 1116. A neutroncsillagokénál nagyobb forgási sebességükről - már ha egyáltalán léteznek kvarkcsillagok. [VEJ.]

HORVÁTH Ákos: Napernyő és hulladéktároló. Környezet. = Élet és Tudomány 46. 1991. szept. 6. 36. sz. pp. 1132-1134. Globális felmelegedés - eltakarni a Napot. Radioaktív hulladékok tárolása - librációs pontokban. [VEJ.]

Librációs pontok. = Élet és Tudomány 46. 1991. szept. 6. 36. sz. p. 1133. Az égi mechanika problémája, a háromtest-probléma. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Csillagnéző. 1991. szeptember. = Élet és Tudomány 46. 1991. szept. 13. 37. sz. pp. 1170-1172., címlapfotó. Égi jelenségek, a bolygók és a Nap mozgása, érdekesebb objektumok, látnivalók bemutatása. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Nem hagyhatom szó nélkül... Kedves ÉT! = Élet és Tudomány 46. 1991. szept. 20. 38. sz. p. 1186. Cikk egy méltatlan újságírói bírálatról, mely a Jodrell Bank csillagászait érte az ÉT 1991/35. számában. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Csillagnéző. 1991. október. = Élet és Tudomány 46. 1991. szept. 27. 39. sz. pp. 1245-1246. Nap, Hold, bolygók, csillagképek állása a hónap folyamán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: A hátlapon. Rádiócsillagászati "hőtérkép". = Élet és Tudomány 46. 1991. okt. 4. 40. sz. p. 1279., hátsó külső borító. A Szaturnusz képe a VLA távcsőrendszer felvételén. Fotó: Sky and Telescope. [VEJ.]

SZENTPÉTERI László: A jaguárok elnyelték a Napot. = Élet és Tudomány 46. 1991. okt. 11. 41. sz. pp. 1295-1296. Napfogyatkozás a Csendes-óceán középső sávjában. Rendkívül ritka jelenség a 6,9 percig tartó teljes sötétség. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Napfogyatkozás "filmen". Beszélő képek. = Élet és Tudomány 46. 1991. okt. 11. 41. sz. pp. 1296-1298. Négy színes felvétel az 1991. júl. 11-ei teljes napfogyatkozásról. Különleges alakzatok a napkoronában. [VEJ.]

N. Sz. I. [NAGYNÉ SZABÓ Ilona]: Térkép a végtelenről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. okt. 18. 42. sz. p. 1338. Az Univerzum minden eddiginél részletesebb feltérképezése. Magyar kutatók az Egyesült Államokban. [VEJ.]

Újabb baj a Hubble-lal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 46. 1991. okt. 18. 42. sz. p. 1339. Megfelelő áramellátás hiányában gyengélkedik a színképelemzője. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A hátlapon. Napunk legújabb röntgenképe. = Élet és Tudomány 46. 1991. okt. 18. 42. sz. p. 1343., hátsó külső borító. A NASA kutatórakétájáról készült Nap-"röntgenkép". Kép: Sky and Telescope. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1991. július-szeptember. Jenki Bajkonurban. = Élet és Tudomány 46. 1991. okt. 25. 43. sz. pp. 1356-1359. "Toronyépítés" A Miren. Kipukkadt a ballonhold. Pályamódosítások. Az ózonlyuk megfigyelése a világűrből. Földfigyelő holdak. [VEJ.]

Hírek. = Élet és Tudomány 46. 1991. okt. 25. 43. sz. p. 1359. A repülőről induló Pegasus hordozórakéta. Szovjet-amerikai közös űrkísérletek. A Joko nevű japán műhold. [VEJ.]

Új űrorvosi laboratórium. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. okt. 25. 43. sz. p. 1371. Az európai Spacelab d-2. részeként juttatják pályára. Az űrutazás pszichológiai hatásainak vizsgálatára hivatott. A l’Unita cikke alapján. [VEJ.]

Hold eredetű meteorit Ausztráliában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. okt. 25. 43. sz. p. 1372. Az első olyan lelet, melyet nem az Antarktiszon találtak. Súlya 19 gramm. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Csillagnéző. 1991. november. = Élet és Tudomány 46. 1991. nov. 1. 44. sz. pp. 1388-1389. Nap, Hold, bolygók, csillagképek állása a hónap folyamán. [VEJ.]

Az ősi Földére emlékeztető légkör a Titánon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. nov. 1. 44. sz. p. 1403. A Voyager-1 mérései és földi megfigyelések alapján megállapítható a hasonlóság. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Chadwick és a neutron. = Élet és Tudomány 46. 1991. nov. 15. 46. pp. 1452-1454. A Nobel-díjas tudós születési centenáriuma. Csillag, anyagvizsgáló szonda, a neutrínó "anyarészecskéje". Az egyik kulcsszó a neutroncsillag. A csillagászok eredményei. [VEJ.]

Fekete lyuk? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. nov. 22. 47. sz. p. 1499. Az ESO munkatársai felfigyeltek egy furcsán viselkedő csillagpárra a Musca csillagképben. A gyanú szerint egyikük fekete lyuk, de ennek megerősítésére még nincs elég bizonyíték. A Nature és a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkei alapján. [VEJ.]

Nyilatkozat. = Élet és Tudomány 46. 1991. nov. 29. 48. sz. p. 1503. "Az utóbbi években számos más tévtan között az asztrológia, magyarán csillagjóslás is tág körben terjed hazánkban. Ennek elmélete abból a rég elavult ókori világképből ered, amely az égitesteket a világ közepének hitt Földtől teljesen különböző, más törvényeknek engedelmeskedő, lélekkel bíró lényeknek, isteneknek képzelte, s mozgásukból, "járásuk"-ból kiolvashatónak vélte a jövőt. Tanítása mintegy 2000 év óta mit sem fejlődött, rengeteg anyagi és szellemi kárt okozott, és csak annyiban szolgálta az emberiség javát, amennyiben a jövendöléshez készült, s följegyzett megfigyelések a mai tudomány számára értékes adatokat is tartalmaznak. Módszerei, eljárásai azonban igen távol állnak attól, hogy tudományosnak tekinthessük őket.
Az égitesteknek - valamirevaló mértékben csak a Napnak, még kimutathatóan a Holdnak, elméletileg a Naprendszer bolygóinak - természetesen vannak fizikai hatásaik Földünkre és a rajta található testekre. Ilyen az évszakok váltakozása. De e hatások semmiféle irányítást vagy információt nem rejtenek magukban tárgyak, személyek vagy társadalmak sorsára vonatkozólag. A horoszkóp különben sem az égitestek relációit tűnteti föl, hanem csak képzelt, valójában nem létező pontokét, ezeknek pedig nyilvánvalóan nem is lehet semmiféle hatásuk. A csillagjóslásnak tehát nincsen tudományos alapja!
Az asztrológia nem tudomány és nem játék, hanem babona, annak is a legkárosabb, mert a hiszékeny embert veszélyesen félrevezető fajtája. (Az asztrológusnak pedig üzlet, hiszen a jóslatok pénzért készülnek.) Ezért a természettudomány művelői azt javasolják: aki nem akarja, hogy becsapják, az ne higgyen az asztrológusoknak, ne kérje tanácsukat, ne olvasson horoszkópokat, hanem saját józan értelmére (szükség esetén pedig szakemberre, például orvosra) hallgatva maga vezesse, irányítsa életét." Ez a Magyar Csillagászati Egyesület nyilatkozatának teljes szövege." [HAI.]

BÖDÖK Zsigmond: A hátlapon. Holdkelte a Lomnici-csúcsról. = Élet és Tudomány 46. 1991. nov. 22. 47. sz. p. 1503., hátsó külső borító. Az asztrofotózásról szóló írás egy látványos holdkelte bemutatásával. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Csillagnéző. 1991 december. = Élet és Tudomány 46. 1991. dec. 6. 49. sz. pp. 1556-1557. Nap, Hold, bolygók, csillagképek állása a hónap folyamán. [VEJ.]

"Fényes" égi metanolmézer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. dec. 13. 50. sz. p. 1596. Elektromágneses hullámokat erősítő égi mézerek, nagyfrekvenciás erősítők. Újonnan született csillagok közelében találhatók. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Jég borítja a Merkúr északi sarkát? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 46. 1991. dec. 13. 50. sz. p. 1597. A Kaliforniai Műegyetem munkatársainak radarkísérletei alapján következtethető. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

MIZSER Attila - SEBŐK György: A hátlapon. Sarki fény a Bakonyban. = Élet és Tudomány 46. 1991. dec. 20. 51. sz. p. 1631., hátsó külső borító. 1991. nov. 8-ról 9-re virradó éjjel, az MCSE ráktanyai megfigyelőhelyén készült Sebők György felvétele, melyhez Mizser Attila írt magyarázó cikket. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Csillagászati Évkönyv, 1992. Új könyvek. = Élet és Tudomány 46. 1991. dec. 27. 52. sz. p. 1655. A Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában megjelent évkönyv bemutatása. [VEJ.]

  KOVÁCS Zoltán: Heinrich László (1910-1985). Arcképcsarnok, tudományok története. = Firka 1. 1991. 1. sz. p. 25. "...Az egyetemes és az erdélyi tudományosság köréből írt könyvei nagy hiányosságokat pótolnak könyvespolcainkon, és a kutatómunka folytatására ösztönöznek. Az első kolozsvári csillagda Hell Miksa kolozsvári éveit eleveníti fel,... Az erdélyi csillagászat történetét felölelő könyvét már nem fejezhette be."; A FIRKA alcíme Fizika - InfoRmatika - Kémia - Alapok a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) kiadványa. A szerkesztőség helye: Cluj - Kolozsvár. Az első szám beköszöntője 1991. márc. 15-én kelt. 1991-től 1992-ig évenként 4, az 1993/1994-es tanévtől tanévenként 6 száma jelent meg. [HAI.]

  KOVÁCS Zoltán: Hogyan hasonlította össze a Föld és a Hold átmérőjét Arisztarkhosz az ókorban? = Firka 1. 1991. 1. sz. pp. 29-30. [HAI.]

  KOVÁCS Zoltán: Hogyan mérte meg a Föld kerületét Eratoszthenész az ókorban? = Firka 1. 1991. 1. sz. p. 30. [HAI.]

  KOVÁCS Zoltán: Nap-Föld-Hold mechanikus modell. Laboratóriumi eszközök készítése. = Firka 1. 1991. 2. sz. pp. 78-79. "...A modellt a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban tervezték és valósították meg, fényképét mellékeltük." [HAI.]

  KOVÁCS Zoltán: Vendégünk volt Marx György. = Firka 1. 1991. 3. sz. pp. 120-121. Az EMT meghívására 1991. máj. 19-20-án Kolozsváron járt Marx György. Az egyetemen máj. 20-án kozmológiai előadást tartott Az univerzum termodinamikai története címmel. [HAI.]

  Kolozsvári interjú dr. Marx György fizikussal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárával, a Magyar Tudományos Akadémia tagjával. = Firka 1. 1991. 3. sz. pp. 121-122. Az interjút Kovács Zoltán készítette 1991. máj. 20-án. [HAI.]

  KOVÁCS Zoltán: Készítsünk napórát és napfénytartammérőt! = Firka 1. 1991. 3. sz. pp. 128-129. [HAI.]

  KOVÁCS Zoltán: Kísérlet, labor, műhely. A fizikatörténet kísérleteiből. Egy tükrös távcső készítése. Készítsünk Kepler távcsövet. = Firka 1. 1991. 4. sz. pp. 172-173. [HAI.]

KOVÁCS István: Mit hallott Galilei a pisai ferdetoronynál? 1. = Fizikai Szemle 41. 1991. febr. 2. sz. pp. 47-49. [SRG.]

KOVÁCS István: Mit hallott Galilei a pisai ferdetoronynál? 2. = Fizikai Szemle 41. 1991. márc. 3. sz. pp. 77-79. [SRG.]

HORVÁTH Gábor: A holdak kötött keringése, az árapály-effektus és az árapályfűtés. = Fizikai Szemle 41. 1991. márc. 3. sz. pp. 79-88. [PIR.]

SCHIDLOWSKI, Manfred: A világűrből származik, vagy a korai Földön jött létre az élet? = Fizikai Szemle 41. 1991. júl. 7. sz. pp. 230-235. [PIR.]

MARX György: ... túl merésznek ítélték az elképzelést. Beszélgetés Ralph Alpherrel a korai forró Univerzum elméletének születéséről. = Fizikai Szemle 41. 1991. júl. 7. sz. pp. 235-238. [PIR.]

  RADNAI Gyula: Az Eötvös-korszak. = Fizikai Szemle 41. 1991. okt. 10. sz. pp. 341-380. Csillagászat: pp. 375-377. (Kövesligethy Radó).; p. 377. (Csillagászati kongresszus Budapesten 1898-ban). [KSZ.]

SZAMOSI Géza: A polifon zene és a klasszikus fizika, a newtoni időfogalom eredete. = Fizikai Szemle 41. 1991. aug. 8. sz. pp. 266-275. [SRG.]

SZEBEHELY Viktor: Áramlástan és égi mechanika. = Fizikai Szemle 41. 1991. aug. 8. sz. pp. 275-278. [SRG.]

FÜSTÖSS László: A modern fizika érkezése (1919-1945). = Fizikai Szemle 41. 1991. nov. 11. sz. pp. 381-401. Kövesligethy Radóról. p. 385., 400. [SRG.]

BOTH Előd: Napfogyatkozás Finnországban. = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. pp. 2-4., címoldal. 1990. július 22-én a budapesti Uránia Csillagvizsgáló által szervezett expedíció tagjai Joensuuból figyelték a teljes napfogyatkozást. A túra során Vardő szigetére is eljutottak, és a magyar csillagászexpedíció tagjai megkoszorúzták Hell Miksa emléktábláit. A Tycho Brahe csillagvizsgálójának helyet adó Hven szigetére is ellátogattak. [SRG.]

Sz. L: Felújították az OVRO teleszkóprendszert. = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. p. 4. Sky and Telescope nyomán. [SRG.]

Az Uránia Csillagvizsgáló ajánlata az 1990/91-es évre. = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. p. 5. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Napfogyatkozás ürügyén Finnországban. = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. pp. 6-7. [SRG.]

A csillagos ég 1991. február hóban. = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. p. 16. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Hajófara (Puppis) és a Kemence (Fornax). = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. pp. 16-18. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! Megfigyelések szabad szemmel. 1. = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. pp. 18-19. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Bolygóközi vándorok. = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. p. 25. Sky and Telescope alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Vandalizmus az obszervatóriumok ellen. = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. p. 25. Sky and Telescope alapján. [SRG.]

TÓTH Imre: A Levy-üstökös újra megfigyelhető lesz. = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. pp. 26-27. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: A bolygók holdjai a Naprendszerben. = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. pp. 28-29. [SRG.]

Sz. L.: Nyugat-Európa részvétele a Mars kutatásában. = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. p. 29. Planetary Report alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Hogy tűnt el a Mars légköre? = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. p. 30. Sky and Telescope alapján. [SRG.]

Sz. L.: A Tejútrendszer legfiatalabb szupernovája? = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. p. 30. Sky and Telescope alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 26. 1991. 1. sz. p. 31. Budapesti planetárium / 1991 február.; Kecskeméti planetárium / 1991 február. [SRG.]

HOLL András: Anyag - antianyag. = Föld és Ég 26. 1991. 2. sz. pp. 40-43. [SRG.]

A csillagos ég 1991. március hóban. = Föld és Ég 26. 1991. 2. sz. pp. 48-49. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Légszivattyú (Antlia) és a Tájoló (Pyxis). = Föld és Ég 26. 1991. 2. sz. pp. 49-50. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! Az égi mozgások. = Föld és Ég 26. 1991. 2. sz. pp. 50-51. [SRG.]

MIZSER Attila: Az év észlelőtábora. = Föld és Ég 26. 1991. 2. sz. pp. 58-59. Ráktanya, 1990. augusztus 17-24. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Miért kétarcú a Japetus? = Föld és Ég 26. 1991. 2. sz. pp. 60-61. Sky and Telescope 1990 februári száma alapján. [SRG.]

DP [DECSY Pál]: Az SN 1987A komplex környezete. = Föld és Ég 26. 1991. 2. sz. p. 61. Sky and Telescope 1990 októberi száma alapján. [SRG.]

Hll [HOLL András]: Óriási fehér folt a Szaturnuszon. = Föld és Ég 26. 1991. 2. sz. p. 61. [SRG.]

Baráti köreink. = Föld és Ég 26. 1991. 2. sz. pp. 62-63. Trupka Zoltán: Székesfehérvár. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 26. 1991. 2. sz. p. 63. Budapesti planetárium / 1991 március. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: A Magellán első eredményei. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. pp. 70-74., hátsó külső borító. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Nincsenek fekete lyukak? = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. pp. 74-75. Sky and Telescope 1989 decemberi száma alapján. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Hordozórakéta volt az UFO. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. p. 75. [SRG.]

A csillagos ég 1991. április hóban. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. pp. 80-81. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Bereniké Haja (Coma Berenices). = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. pp. 81-83. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! Az éggömb. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. pp. 83-84. [SRG.]

A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. p. 63. Budapesti planetárium / 1991 április. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Az új vatikáni távcső. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. p. 85. 1,8 méter átmérőjű tükörrel, az Arizona állambeli Mount Graham csúcson állítják fel. Sky and Telescope 1990 júniusi száma alapján. [SRG.]

KÉRI András: Amikor a Napot megették... Napfogyatkozások Mexikóban. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. p. 90. [SRG.]

Az évezred napfogyatkozása Mexikóban. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. pp. 91-92. 1991. július 11. [SRG.]

Hll [HOLL András]: A Hubble Űrteleszkóp első eredményeiből. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. pp. 92-93. Science News 1990. szeptember 8-i és a Sky and Telescope 1990 novemberi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A COBE vizsgálja az Ősrobbanást. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. pp. 93-94. Sky and Telescope 1989 júniusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A kozmológiai állandó rejtélye. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. p. 94. Sky and Telescope 1989 augusztusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Betelgeuse felszíne. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. p. 95. Sky and Telescope 1989 júliusii száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Tejútrendszer új kísérője. = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. p. 95. Sky and Telescope 1989 szeptemberi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Vén tyúk a Fiastyúk? = Föld és Ég 26. 1991. 3. sz. p. 95. Sky and Telescope 1989 májusi száma alapján. [SRG.]

MAGYARI Béla - SCHUMINSZKY Nándor: Harmincéves az első űrrepülés. = Föld és Ég 26. 1991. 4. sz. pp. 98-102. [SRG.]

Sz. L.: Kiválasztották VLT helyét. = Föld és Ég 26. 1991. 4. sz. p. 102. Nature 1990. december 13-i száma alapján. [SRG.]

A csillagos ég 1991. május hóban. = Föld és Ég 26. 1991. 4. sz. pp. 112-113. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Kis Medve (Ursa Minor) Kis Göncöl. = Föld és Ég 26. 1991. 4. sz. pp. 113-114. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! A csillagászati koordináta-rendszerek. = Föld és Ég 26. 1991. 4. sz. pp. 114-116. [SRG.]

Csaba György Gábor, Marik Miklós, Racskó György: Ifjú csillagászok kézikönyve. = Föld és Ég 26. 1991. 4. sz. p. 116. Könyvismertetés. [SRG.]

Űr 90/1. Űrhajózás-űrkutatás. = Föld és Ég 26. 1991. 4. sz. pp. 116-117. Folyóiratismertetés. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 26. 1991. 4. sz. p. 117. Budapesti planetárium / 1991 május. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Tízéves a Space Shuttle. = Föld és Ég 26. 1991. 4. sz. pp. 125-127., címoldal. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: STS-napló 1990. második fél év. = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. pp. 136-139. [SRG.]

A csillagos ég 1991. június hóban. = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. pp. 144-145. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Gyík (Lacerta). = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. pp. 145-146. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! Szférikus csillagászati feladatok. = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. pp. 146-147. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: A legkorábbi "naptár-obszervatórium". = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. pp. 152-154. Newgrange, Írország. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Nyugodt a Tejútrendszer középpontja? = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. p. 154. Sky and Telescope alapján. [SRG.]

Sz. L.: A COBE megerősíti a Big Bang-elméletet. = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. pp. 154-155. Sky and Telescope 1989 márciusi száma alapján. [SRG.]

SKY [SCHUMINSZKY Nándor]: STS-36 (utóközlés). = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. p. 155. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Voyager és relativitás. = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. p. 155. Sky and Telescope 1989 júnusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Gravitációs távcső. = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. p. 155. Sky and Telescope 1989 júniusi száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: A célpont ismét a Hold. = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. p. 158. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Chiron kómája. = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. pp. 158-159. Sky and Telescope 1989 augusztusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Villámlás a Titánon? = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. p. 159. Sky and Telescope 1989 augusztusi száma alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 26. 1991. 5. sz. p. 159. Budapesti planetárium / 1991 június. [SRG.]

HORVÁTH András: 1990: a Mirűrállomás ötödik éve. A Krisztall és a japán riporter. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. pp. 162-166., címoldal. [SRG.]

Sz. L.: 1990 Űrodüsszeia II: az első jó és rossz hírek. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. pp. 166-167. ESA Bulletin és a Science 1990 december 21-i száma alapján. [SRG.]

Sz. L.: P/Halley a hibernált üstökös. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. p. 167. The Messenger 1990 szeptemberi száma alapján. [SRG.]

Horváth András-Szabó Attila: Űrhajózás-űrkutatás. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. p. 167. Könyvismertetés. [SRG.]

A csillagos ég 1991. július hóban. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. pp. 176-177. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap csillagképe: a Skorpió (Scorpius). = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. pp. 177-178. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! A Hold. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. pp. 179-180. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Megalakult a Magyar Csillagászati Egyesület első vidéki csoportja. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. p. 180. Pécsett, 1991. február 21-én. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. p. 181. Budapesti planetárium / 1991 július. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Radarvisszhang a Titánról. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. pp. 181. Sky and Telescope 1990 augusztusi száma alapján. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Műholdas navigációs rendszer a Föld kutatásának szolgálatában. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. pp. 182-185. [SRG.]

ZAJÁCZ György: Párizsi séta csillagászati vonatkozásokkal. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. pp. 188-190. [SRG.]

Sz. L.: Forró foltokat fedeztek fel az Ión. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. pp. 190-191. Nature 1990. december 13. és az EOS 1991. jnuár 22-i száma alapján. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Új magyar vonatkozású kisbolygó. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. p. 191. 3019 Kulin. [SRG.]

Nyári táborok Ráktanyán. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. pp. 191. 1991. július 12-19. és augusztus 9-11. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A forró ős-Föld. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 199. Sky and Telescope 1991. ápr. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Keck és VLT hírek. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 199. Sky and Telescope, 1991. febr. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Bécsi "csillag túrán". 1. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. pp. 200-203., hátsó külső borító. [SRG.]

A csillagos ég 1991. augusztus hóban. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. pp. 208-209. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! Csillagunk, a Nap. 1. = Föld és Ég 26. 1991. 6. sz. pp. 209-210. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A napneutrínók tényleg a Napból jönnek. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. pp. 210-211. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Titán lapult légköre. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 211. Sky and Telescope 1990 augusztusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Marshoz tartozó trójai kisbolygó? = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 211. 1990 MB. Sky and Telescope 1990 októberi száma alapján. [SRG.]

-th [BARTHA Lajos, ifj.]: Műhold mérések a Föld felmelegedéséről. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 215. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Az üstökösfelfedezők királynője. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 220. Sky and Telescope 1991 májusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Pályázat - névadásra. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 220. Sky and Telescope 1991 júniusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Kitört a Halley-üstökös. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 220. Sky and Telescope 1991 májusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Bart Boknak igaza volt. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 220. Sky and Telescope 1991 májusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Fiatal gömbhalmazok? = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. pp. 220-221. Sky and Telescope 1991 májusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A napszél vizsgálata. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 221. Sky and Telescope 1991 májusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Nem segítenek a földönkívüliek. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. pp. 221-222. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Létezik a Nagy Vonzó. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 222. Sky and Telescope 1990 májusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Pulzárok gömhalmazokban. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 222. Sky and Telescope 1990 márciusi száma alapján. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 223. Budapesti planetárium / 1991 augusztus. [SRG.]

Új csillagászati és űrkutatási videofilmek. = Föld és Ég 26. 1991. 7. sz. p. 223. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Bécsi "csillag túrán". 2. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. pp. 234-237. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Galaxisütközés maradványa. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 238. Sky and Telescope 1991 júniusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Hold magja. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 238. Sky and Telescope 1991 júniusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Új csillagászati tv-sorozat. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 238. Sky and Telescope 1991 márciusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Befelé ható centrifugális erő. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 238. Sky and Telescope 1991 márciusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Pioneer-11 sorsa. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. pp. 238-239. Sky and Telescope 1991 márciusi száma alapján. [SRG.]

A Szaturnusz gyűrűinek kora. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 239. [SRG.]

Simon és Jacqueline Mitton: Bevezetés a csillagászatba. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 239. Könyvismertetés. [SRG.]

A csillagos ég 1991. szeptember hóban. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. pp. 240-241. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! Csillagunk, a Nap. 2. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. pp. 241-242. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 243. Budapesti planetárium / 1991 szeptember. [SRG.]

Asztrofotó pályázat. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 243. [SRG.]

ALMÁR Iván: Indítsunk tisztán! A rakétaindítások környezeti ártalmairól. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. pp. 248-250. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Mikor nyugszik a Nap? = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 250. Sky and Telescope 1991 februárii száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Havazik-e a Marson? = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. pp. 250-251. Sky and Telescope 1991 januári száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Az M15 magja. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 251. Sky and Telescope 1991 júniusi száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Amerikai csillagászok. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 251. Sky and Telescope 1991 júniusi száma alapján. [SRG.]

HORVÁTH András - SCHUMINSZKY Nándor: Ami sikerült, és ami nem... Akik kétszer tértek vissza. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. pp. 252-254. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Nincs intelligens élet a Földön? = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 255. Sterne und Weltraum nyomán. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Ősrobbanás - kérdőjelekkel. = Föld és Ég 26. 1991. 8. sz. p. 255. Sky and Telescope 1991 májusi száma alapján. [SRG.]

FEJES István: A neutroncsillag bolygója. = Föld és Ég 26. 1991. 9. sz. pp. 258-259., címoldal, első belső borító. [SRG.]

A csillagos égbolt 1991. október hóban. = Föld és Ég 26. 1991. 9. sz. p. 270. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! A galaxisok világa. 1. = Föld és Ég 26. 1991. 9. sz. pp. 270-271. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Nem világítanak a gamma viharok? = Föld és Ég 26. 1991. 9. sz. p. 271. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Ami sikerült, és ami nem... Bakik a Mercury-programban. = Föld és Ég 26. 1991. 9. sz. pp. 277-279. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Vírusok az űrben? = Föld és Ég 26. 1991. 9. sz. p. 279. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: "Karnyújtásnyira az angyaloktól". A Vatikáni Obszervatórium múltjáról és jövőjéről. = Föld és Ég 26. 1991. 9. sz. pp. 284-287. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 26. 1991. 9. sz. p. 287. Budapesti planetárium / 1991 október. [SRG.]

HORVÁTH András - SCHUMINSZKY Nándor: Ami sikerült, és ami nem... Az első starthely építése Bajkonur Űrrepülőterén. = Föld és Ég 26. 1991. 10. sz. pp. 300-303. [SRG.]

Bérczi Szaniszló: Kristályoktól bolygótestekig. = Föld és Ég 26. 1991. 10. sz. pp. 303. Könyvismertetés. [SRG.]

A csillagos égbolt 1991. november hóban. = Föld és Ég 26. 1991. 10. sz. pp. 304-305. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! A galaxisok világa. 2. = Föld és Ég 26. 1991. 10. sz. pp. 305-306. [SRG.]

Pályázati felhívás. = Föld és Ég 26. 1991. 10. sz. p. 307. Csillagászati cikkek pályázata. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 26. 1991. 10. sz. p. 319. Budapesti planetárium / 1991 november. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Viszlát, Nagy Vonzó! = Föld és Ég 26. 1991. 10. sz. p. 319. Sky and Telescope 1991 áprilisi száma alapján. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: A Magellan újabb eredményei. = Föld és Ég 26. 1991. 11. sz. pp. 326-329., hátsó külső borító. [SRG.]

A csillagos égbolt 1991. december hóban. = Föld és Ég 26. 1991. 11. sz. pp. 336-337. [SRG.]

CSABA György Gábor: Tanárok figyelmébe ajánljuk! Csillagászat - az óvodában. = Föld és Ég 26. 1991. 11. sz. pp. 337-339. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 26. 1991. 11. sz. p. 339. Budapesti planetárium / 1991 december. [SRG.]

BOTH Előd: Az ötödik erő alkonya. = Föld és Ég 26. 1991. 11. sz. pp. 344-347. [SRG.]

HORVÁTH András - SCHUMINSZKY Nándor: Ami sikerült, és ami nem... Az R-7 indítása. = Föld és Ég 26. 1991. 11. sz. pp. 348-351. [SRG.]

Sz. L.: Szovjet-amerikai űrhajós csere. = Föld és Ég 26. 1991. 11. sz. p. 351. Nature 1991. augusztus 8-i száma alapján. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Elnevezték a Neptunusz új holdjait. = Föld és Ég 26. 1991. 11. sz. pp. 351. Sky and Telescope 1991 januári száma alapján. [SRG.]

MÁRKI-ZAY Lajos: Föld és Ég között. = Föld és Ég 26. 1991. 12. sz., címoldal, első belső borító. Bay Zoltán emléktábla- és Kulin György Bemutató Csillagvizsgáló avatása Gyulán. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: STS-napló 1991. első fél év. = Föld és Ég 26. 1991. 12. sz. pp. 358-362. [SRG.]

PALKÓ Gyula: Jurij Gagarin beszámolója. = Föld és Ég 26. 1991. 12. sz. pp. 362-363. [SRG.]

i. K. B. [KÁLMÁN Béla, ifj.]: A világűr új mélységei. = Föld és Ég 26. 1991. 12. sz. p. 363. [SRG.]

MIZSER Attila: Amatőr észlelési lehetőségek. = Föld és Ég 26. 1991. 12. sz. pp. 368-370. [SRG.]

A csillagos égbolt 1992. január hóban. = Föld és Ég 26. 1991. 12. sz. p. 371. [SRG.]

-pta- [PONORI THEWREWK Aurél]: A TIT planetáriumok műsorából. = Föld és Ég 26. 1991. 12. sz. p. 371. Budapesti planetárium / 1992 január. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Sarki fények Magyarországon. = Föld és Ég 26. 1991. 12. sz. pp. 376-377. 1991. március 24/25-én (Budapest, Szomolya) látott sarki fény. Farkas László napfolt-fényképeivel. [SRG.]

ALMÁR Iván: Dr. Szabó Gyula (1914-1991). = Föld és Ég 26. 1991. 12. sz. pp. 378-379. Ez volt a Föld és Ég folyóirat utolsó száma. A lap 1992 januárjától hasonló nyomdai kivitellel "A Földgömb" címen és nagyrészt földrajzi tartalommal jelent meg. [SRG.]

JAKUCS László: Bérczi Szaniszló: Kristályoktól a bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, 1991. p. 194. 16 színes táblamelléklettel. = Földrajzi Közlemények 39. 1991. 3-4 sz. pp. 228-229. Könyvismertetés. [KSZ.]

VASSY Géza: Lukács Béla: Utazások térben, időben és téridőben. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 7. 1991. 3. [126.] sz. p. 35. Könyvismertetés. [HAI.]

LUKÁCS Béla: Hová mehetünk. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 7. 1991. 6. [129.] sz. pp. 50-51. [HAI.]

ÁDÁM József: A 9. kozmikus geodéziai szeminárium. = Geodézia és Kartográfia 43. 1991. 2. sz. pp. 124-126. Budapest, 1990. nov. 14-én. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Smith, James R.: From Plane to Spheroid. Determining the Figure of the Earth from 3000 B. C. to the 18 th Century Lapland and Peruvian Survey Expeditions. California, 1986. = Geodézia és Kartográfia 43. 1991. 2. sz. pp. 152-153. Könyvismertetés. [SRG.]

DETREKŐI Ákos: Geodézia és űrtechnika. = Geodézia és Kartográfia 43. 1991. 3. sz. pp. 164-171. 1991. ápr. 8-i MTA levelező tagi székfoglaló előadás. [KSZ.]

SZOBOSZLAY Endre: Azon vitatkoznak azóta is, kinek kellett volna az első kalifának lenni. Mohamed próféta fiának halála és egy napfogyatkozás. = Hajdú-Bihari Napló 1991. ápr. 16. A feljegyzések szerint, amikor Mohamed fia meghalt, akkor napfogyatkozás volt. Ennek legvalószínűbb időpontja: 620. szept. 2. Ezen téma bővebb feldolgozását a szerzőtől lásd: a Tudomány 1990. júniusi számában. [KSZ.]

PARDI Anna: Kepler bolygói. = Heti Kis Ujság 1. 1991. aug. 2. 30. sz. p. 10. "Csillagászati vers" [HAI.]

Amit Hell Miksa megálmodott. = Heves Megyei Hírlap (Eger) 2. 1991. aug. 9. 186. sz. p. 4. [HAD.]

Mérései igazolták igazát. = Heves Megyei Hírlap 2. 1991. aug. 09. 186. sz. p. 4. Hell Miksa mérési eredménye a Nap-Föld távolságról. [HAD.]

Terve nem vált valóra. = Heves Megyei Hírlap (Eger) 2. 1991. aug. 9. 186. sz. p. 4. Hell Miksa terve a tudományos akadémiáról. [HAD.]

SZŐCS Géza: Bécsben az egri fizikusok. Hell Miksa évszázados nyomdokain. = Heves Megyei Hírlap 2. 1991. dec. 3. 283. sz. p. 4. Az egri tanárképző főiskola hallgatóinak látogatása a Bécsi Egyetemi Csillagvizsgáló Intézetben, Hell egykori működésének színhelyén. [HAD.]

NOWAK, Christian: Aurora Borealis. = IPM Interpress Magazin 17. 1991. ápr. pp. 129-132. Az északi fény kutatása és legendája. [NRO.]

ASIMOV, Isaac - SHONE, Tom: Mars tan. = IPM Interpress Magazin 17. 1991. jún. pp. 174-179. [NRO.]

FISHER, Artur: Szaljut, Mir, Burán. = IPM Interpress Magazin 17. 1991. aug. pp. 18-23. [NRO.]

ROBREDO, Jean-Francois: A Föld ikertestvére. = IPM Interpress Magazin 17. 1991. dec. pp. 28-31. A Magellán űrszonda küldetése. [NRO.]

SCHILLER István: Bérczi Szaniszló: Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. = Iskolakultúra 1. 1991. 3. sz. p. 55. Könyvismertetés.; Az Iskolakultúra az Országos Közoktatási Intézet folyóirata. A kétheti lap 1991-ben indult. Az egyes számok váltakozó alcímeket is kaptak (Természettudomány, Társadalomtudomány, Matematika - Informatika - Technika) de az évfolyamon belüli számai folyamatosak voltak. Később havi lap lett a pedagógusok szakmai-tudományos folyóirata és a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Intézete, majd a Pécsi Tudományegyetem adta ki. [KSZ.]

JÁKI Szaniszló: Jogosult-e Galilei rehabilitációja? = Jel 3. 1991. 5. sz. pp. 135-140. [SRG.]Ford.: Sághy Marianna. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél - DARAB Ágnes - OJTOZI Eszter: Erasmus Oswaldus Schreckenfuchs köréből származó kézirat a debreceni Egyetemi Könyvtárban. = Könyv és Könyvtár 16. 1991. pp. 59-72. Schreckenfuchs: De relatione annorum antiquorum gentium... Basel, 1576. kötetének elemzése. Az egyházi időszámításról, naptárról. [SRG.]

H. BÓNA Márta: A szoláris és geomágneses táviratokról. 1. rész. = Légkör 36. 1991. 1. sz. pp. 2-4. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Sarkifény ragyogása hazánk felett. = Légkör 36. 1991. 1. sz. p. 4. 1989. okt. 20-án és nov. 17-én. [SRG.]

MEZŐSI Miklós: Olvastuk... Égi kémek figyelik az Öböl térséget avagy: a katonai felderítés erősen időjárás függő. = Légkör 36. 1991. 1. sz. p. 11. Spot műhold. [SRG.]

MEZŐSI Miklós: Olvastuk... Műholdak kutatják a vándormadarak útját. = Légkör 36. 1991. 1. sz. p. 26. [SRG.]

H. BÓNA Márta: A szoláris és geomágneses táviratokról. 2. rész. = Légkör 36. 1991. 2. sz. pp. 11-13. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Az Űrkaleidoszkópban. (5. évf. 7-8. sz.) = Légkör 36. 1991. 2. sz. p. 14. [SRG.]

Részletek Dr. Schenzl Guidó önéletrajzából. = Légkör 36. 1991. 2. sz. pp. 19-23. Közzétette: Zách Alfréd. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Régi, ma már nem használatos időjárásra vonatkozó szavak, mondások. = Légkör 36. 1991. 3-4. sz. p. 33. [SRG.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1991. januári csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. jan. p. 1. Tresó Gábor, Elek Ferenc, Jónás Péter előadásai. [KSZ.]

A Kör jellemző számadatai 1990-ben. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. jan. p. 1. A Bemutató Csillagda 34 hétfői programját 999-en látogatták. A 10 nyílt foglalkozáson 745 érdeklődő jelent meg. A MAK 39 foglalkozására 578-an jöttek. A 2 komplex bemutatót 300-an tekintették meg. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1991. januárjára. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj, Merkúr kitérés. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1991. februári csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. febr. p. 1. Horváth Árpád, Zajácz György, Tresó Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1991. februárjára. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, az 1990c Levy üstökös, meteorrajok, holdsarlók. [KSZ.]

Az 1991a üstökös mozgása az égen. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. febr. p. 2. 2 ábra. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1991. márciusi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. márc. p. 1. Füzesi Zoltán, Jurek Zoltán, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1991. márciusára. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, az 1990c Levy üstökös, holdsarlók, Merkúr elongáció. [KSZ.]

Meghívó. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. márc. p. 2. Az 1991. márc. 21-i Csillagászati Bemutatóra. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1991. áprilisi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. ápr. p. 1. Füzesi Zolán, Szoboszlay Endre, Tresó Gábor, Aszódi Zoltán előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1991. áprilisára. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, együttállás, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1991. májusi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. máj. p. 1. Károlyi Gábor, Fenyvesi András, Zajácz György, Füzesi Zoltán előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1991. májusára. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, meteorraj, együttállás, Merkúr elongáció, holdsarlók. 18-19-én kirándulás az MTA CSKI piszkés-tetői obszervatóriumába. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1991. júniusi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. jún. p. 1. Zajácz György, Jónás Péter, Elek Ferenc előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1991. júniusára. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, Magnitúdó hétvége a Vekeri-tónál, holdsarlók, együttállás, meteorraj. [KSZ.]

Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1991. júliusi és augusztusi ajánlatai. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. júl-aug. p. 1. Megfigyelő programok. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1991. július - augusztus. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, holdsarlók, Merkúr elongáció, meteorrajok. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1991. szeptemberi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. szept. p. 1. Zajácz György előadásai. Komplex Csillagászati Bemutató. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1991. szeptemberében. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a P/Harley 2 üstökös, a P/Wirtanen üstökös, fényesebb kisbolygók, Merkúr elongáció, holdsarlók, együttállás, meteorraj. [KSZ.]

Meghívó. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. szept. p. 2. Csillagászati Bemutató 1991. szept. 19-én Debrecenben. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1991. októberi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. okt. p. 1. Jónás Péter, Zajácz György, Füzesi Zoltán előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1991. októberében. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a P/Wirtanen üstökös, fényesebb kisbolygók, holdsarlók, együttállás, meteorraj. [KSZ.]

Meghívó. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. okt. p. 2. Zajácz György 1991. okt. 17-i előadása: Európa "tetején" Skandináviában, valamint 1991. okt. 31-i előadása: Nappali éjszaka Hawaii-ban. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: PC Planetárium ver4.3 iskolai hasznosításra. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. okt. p. 3. Közel tíz és félezer csillagot jeleníthet meg. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1991. novemberi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. nov. p. 1. Horváth Árpád, Jónás Péter, Papp Gyula előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1991. novemberben. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a P/Faye (1991n) üstökös, fényesebb kisbolygók, Vénusz kitérése, meteorrajok, holdsarlók, Merkúr kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1991. decemberi csütörtöki foglalkozásai. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. dec. p. 1. Horváth Attila, Hámori Tamás, Jurek Zoltán előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1991. decemberben. = [Magnitúdó Körlevél] 1991. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

  TÓTH Sándor: Erdélyi matematikai kéziratok a 14-19. századból. = Magyar Könyvszemle 107. 1991. 3. sz. pp. 175-206. Csillagászati vonatkozásokkal. [ZSE.]

JAKÓ Zsigmond: Batthyány Ignác, a tudós és a tudományszervező. = Magyar Könyvszemle 107. 1991. 4. sz. pp. 353-375. Csak érintőlegesen csillagászat. [SRG.]

ORHA Zoltán: Melyik volt a betlehemi. A Karácsony és a bolygók. = Magyar Nemzet 54. 1991. dec. 21. Ön és... melléklet p. 2. [REZ.]

KUN Mária - SZABADOS László: Változatlan, mint a sarkcsillag? = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. jan. 1. sz. pp. 54-61. A változó fényű Sarkcsillag. A Polaris egy cepheida változócsillag. Fényváltozásának amplitúdója egyre csökken.; A Sarkcsillag kettőscsillag is.; Mi van a Sarkcsillag mögött? [KSZ.]

SEGRE, Michael: Galileo, Viviani és a pizai torony. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. jan. 1. sz. pp. 103-111. Igazán elvégezte Galileo Galilei a ferde toronyból a szabadesési kísérletét? A történet.; Caverni és Wohlwill kételyei.; Favaro válasza.; Cooper.; A jelen kutatás.; Viviani irodalmi környezete.; Viviani közönségének irodalmi ízlése.; A történet igazsága. A Stud. Hist. Phil. Sci. 20. 1989. 4. számában megjelent tanulmány kis mértékben rövidített fordítása. Fordította: Szentgyörgyi Zsuzsa. [KSZ.]

ALPÁR László: Nagy mágneses viharok fenyegetik a Földet. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. febr. 2. sz. pp. 226-228. La Recherche 1990. szept. száma alapján. [KSZ.]

SZABADOS László: Van-e különbség az üstökös és a kisbolygó között? = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. febr. 2. sz. pp. 233-235. Astronomy 1990. aug. száma alapján. [KSZ.]

Űrhajózás - űrkutatás. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. ápr. 4. sz. p. 496. Az új folyóirat ismertetése. Almár Iván a szerkesztőbizottság elnöke. A lap címe: "Űr" volt. [KSZ.]

SZABADOS László: Rövid időállandójú változások a csillagos égen. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. máj. 5. sz. pp. 608-611. A gamma-kitörésekről. Sky and Telescope 1990. aug. száma alapján. [KSZ.]

BECK Mihály: 150 év a tudomány és a művelődés szolgálatában. A Magyar Természettudományi Társulat és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek története. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. máj. 5. sz. pp. 618-627. Az alapítás.; A Társulat működése 1869-ig.; 1868-tól 1945-ig.; A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései 1841-1933.; A Társulat története 1945-től 1953-ig. A rendezvények némelyikén csillagászati előadások is voltak. [KSZ.]

SZABADOS László: Naptevékenység és csillagaktivitás. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. jún. 6. sz. pp. 747-750. Nature 1990. dec. száma alapján. [KSZ.]

SZABADOS László: Asztrológia keleten és nyugaton. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. júl. 7. sz. pp. 859-862. Asztrológiai helyzetkép a Szovjetuniótól az Egyesült Államokon át hazánkig. [KSZ.]

SIPKA László: Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. júl. 7. sz. p. 891. Könyvismertetés. Kiemelve Gothard Jenő és Sándor valamint tanáruk Kunc Adolf kísérleteit a telefon vonal kiépítésével 1880-ban Szombathelyen. [KSZ.]

Az Országos Tudományos Kutatási Alapból (OTKA) támogatott pályázatok. III. Matematikai és Fizikai Tudományok Osztály. Csillagászati Bizottság. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. aug. 9. sz. mell. p. 18. Szeidl Béla: Asztroszeizmológiai kutatások.; Almár Iván: A Mars légkörének vizsgálata a Mars-94 program keretében.; Szegő Károly: Plazmafizikai kutatások a Mars-94 programban.; Marik Miklós: Mozgások és mágneses terek kölcsönhatása a Nap esetében.; Szalay Sándor: Az univerzum szerkezete és keletkezésének mikrofizikai eredete. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla ifj.: Napjaink új tudománya: a Nap-Föld fizika. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. okt. 10. sz. pp. 1177-1190. A kezdetek.; A naptevékenység.; A földi környezet és változásai.; A naptevékenység és a napciklus.; A Nap-Föld Energia Program (STEP).; Eredmények és kételyek. [KSZ.]

VERŐ József - WESZTERGOM Viktor: Fenyegetik-e Magyarországot mágneses viharok? = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. okt. 10. sz. pp. 1191-1195. Az utóbbi idők egyik legnagyobb mágneses vihara volt 1991. március 24-én. [KSZ.]

K. Zs.: A "filozófushajó" csillagász utasa. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. okt. 10. sz. pp. 1254-1255. Vszevolod Viktorovics Sztratonov (1869-1938) asztrofizikus élete és 1922-es száműzetése. Priroda 1991. 1. száma alapján. [KSZ.]

MANDICS György: Carl Sagan: Az Éden sárkányai. Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. okt. 10. sz. pp. 1276-1277. Könyvismertetés. [KSZ.]

SZENTGYÖRGYI Zsuzsa: Lukács Béla: Utazások térben, időben és téridőben. = Magyar Tudomány 98.(36.) 1991. nov. 11. sz. p. 1406. Könyvismertetés. [KSZ.]

danó: Ufó suhant a hon felett. Rakéták és Ufók az égen. = Mai Nap 3. 1991. jan. 20. 16. sz. p. 4. 1991. jan. 18-án 23.30 előtt az osztrák-magyar határvonalon különös jelenséget láttak. A beszámolók alapján tűzgömb lehetett. [SRG.]

Címlapunkon: Szabó Sándor holdfelvétele látható. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. címlap, p. 4. A fénykép a szombathelyi Gothard Obszervatórium 60 cm-es távcsövével készült. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. p. 2. Húszéves a Meteor. [SRG.]

MCSE hírek. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 3-4. MCSE-szoba az Urániában.; Budapesti MCSE-találkozó. (1990. december 18.).; MCSE-embléma.; Közgyűlés-gondok.; MCSE-helyiség Ráktanyán.; Gazdasági ügyek.; Évkönyv-viszontagságok.; Meteor - Romániába. Összeállította: Mizser Attila. [SRG.]

BARTHA Lajos: Két évtized után... = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 5-6. Húszéves a Meteor. [SRG.]

DÁN András: Távcsőmechanikai útmutató. 2. A szilárdságtechnikai elvek alkalmazása a távcsőépítés gyakorlatában. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Vixen kontra Mizar. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Kiegészítő optika az Angol-Ausztrál Távcsőhöz. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Versenyben a HST-vel. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 12-13. Adaptív optika az ESO 3,6 m-es távcsövén. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Keck-próbaészlelés. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Felújítják a McMath-ot. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 13-14. A Kitt Peak-on. Csillagászati hírek. [SRG.]

A Mauna Kea égboltja. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Phaeton és a Geminidák. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Szaturnusz hatszöge. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Szaturnusz új holdja. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Új Neptunusz-holdak. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZOBOSZLAY Endre: Nagyváradon szerepelt a debreceni csillagda. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. p. 16. [SRG.]

MOLNÁR Zoltán: A román amatőrcsillagászok második találkozója. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. p. 16. Arad, 1990. szeptember 1-2. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Bolygók - 1990. Mars. Szaturnusz. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 17-20. [SRG.]

CICCO, Dennis di: Az okkultációk és az amatőr. Több mint Hold és csillagok. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 21-24. Sky and Telescope, 1988. nov. Ford.: Szabó Sándor. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Fiastyúk-fedés február 21-én. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. p. 25. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok 1990. szeptember - október. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

FEKETE János: Gondolatok a rádió-vizuális meteorészlelésről. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

Ne keresd a meteoritot! = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 30-31. Összeállította: tey [Tepliczky István]. [SRG.]

NAGY Zoltán - MIZSER Attila: Változócsillagok 1990. október - november. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

JÄGER Zoltán: Fedési változó észlelések - 1990. I. félév. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

MIZSER Attila: A PVH 21. találkozója. = Meteor 21. 1991.(175.) jan. 1. sz. p. 37. Pécs, 1990. november 22. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1990. október - november. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Régi és mai csillagászati expedíciók. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 40-43. Vénusz-átvonulás expedíciók.; Napfogyatkozás-expedíciók.; Expedíciók a déli ég alá. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. p. 45. [SRG.]

MIZSER Attila: Hegyre fel! = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. p. 46. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár február. = Meteor 21. 1991. jan. 1.(175.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

Címlapunkon: Fernado Paniagiia Sánchez protuberancia-felvétele látható. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. címlap, p. 7. 1989. aug. 15-én készült Madridból egy 15 cm-es refraktorral. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Így kezdődött. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 2-3. Csillagászati egyesületek története. [SRG.]

MIZSER Attila: Évkönyvhistória. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 4-5. Csillagászati évkönyv-kiadás története. [SRG.]

Csillagászsorsok Sztálin alatt. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 6-7. Sky and Telescope 1989. okt. Ford.: Dán András. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 7. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Hol kel fel a Hold? = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 8-10. Program számítógépre. [SRG.]

DÁN András: Egy lépés a léptetőmotoros óramű felé. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 10. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Tapasztalatok egy 20x50-es monokulárral. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 11. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Tejútrendszer új kísérője. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Kép a láthatatlan anyagról? = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 12-13. A sötét anyag. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Mars trójai kisbolygója? = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Buborékok és ürességek világegyeteme. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Csillagközi szárazjég. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Új üstökösök. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1990. november - december. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 15. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1990. november - december. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A 80-as évek üstökösei. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

1991 fényes periodikus üstökösei. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 21. Összeállította: Szabó Sándor. [SRG.]

Csillagfedések. Finn hírek a napfogyatkozásról. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 22. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok. Quadrantida-maximum - rádióval. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

HORVÁTH György: Ha "nyugtalan" Nap süt az antennára... = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 25-28. [SRG.]

Meteoros hírek. Új IMO-kiadvány. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 28. WGN 1990/6. Ford: Spányi Péter. [SRG.]

CHARLE, Philip: A titokzatos SU UMa csillagok. Változócsillagok. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 29-34. Sky and Telescope 1989. jún. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 34. Nova And 1988.; Nova Muscae 1991. [SRG.]

VASKÚTI György: Kettőscsillagok 1990. november - december. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Holdórák és egyéb mechanikus csillagászati óraművek. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

PAPP Sándor: A Gemini vizuális érdekességei. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 41-42. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok az M45-ben. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Tavaszi holdsarló láthatóságok. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. p. 45. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1991. március. = Meteor 21. 1991. febr. 2.(176.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

Címlapunkon: Konkoly Thege Miklós és Johannes Hartmann az ógyallai 25 cm-es refraktor mellett. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. címlap, p. 3. A Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium 14. sz. kiadványából. [KSZ.]

MIZSER Attila - TEPLICZKY István: MCSE-hírek. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

PARIL, Karl: Bemutatkozik... Vereinigung der Österreichischen Amateur Astronomen. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. p. 4. Ford.: i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]. [SRG.]

FÖLDESI Ferenc: Építsünk Dobson-távcsövet! = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

DÁN András: Optikai elemek tisztítása. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

PAPP Sándor: Régi magyar távcsövek. 1. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 9-10. Egy régi Calderoni-refraktor. [SRG.]

MIZSER Attila: Binokulár hírek. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. p. 10. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Keck-teleszkóp felülmúlta a palomarit. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Elkészült a világ legnagyobb távcsőtükre. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 11-12. Egy 8, 6 m-es üvegkorong, az ESO VLT részére. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁGODI Ibolya: Szabadszemes napfoltok 1989-ben. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 13-14. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1991. január. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy új Hold-atlasz. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 17-19. Rükl: Mondatlas. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Holdfázis-számító program. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 19-20. Program számítógépre. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Bolygók. Jupiter. Mars. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 21-25. [SRG.]

MZS [MIZSER Attila]: Könyvajánlat. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 25-26. William Sheenan: Planets and Perception. [SRG.]

JAHN, Jost: 1991 periodikus üstökösei. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 27-28. Sterne und Weltraum, 1991/1. Ford.: Verő Barbara, Kelecsényi Zita. [SRG.]

Meteorok 1990. november - december. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

Meteoros hírek. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

NAGY Zoltán: Változócsillagok 1990. december - 1991. január. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 33-36. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. p. 36. Összeállította: Mizser Attila, Tepliczky István, Kovács István. [SRG.]

MIZSER Attila: Magyar észlelők az 1988-89-es AAVSO-listán. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1990. december - 1991. január. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

Programajánlat. PVH-találkozó Baján. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. p. 41. 1991. április 27. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Konkoly-Thege Miklós és az amatőrök. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. pp. 42-46., hátsó belső borító. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár. 1991. április. = Meteor 21. 1991. márc. 3.(177.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: az R CrB 1985-ös, 1988-as és 1989-es minimuma látható. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. címlap, p. 4. PVH-s észlelések alapján. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. p. 2. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Újabb földsúroló kisbolygók. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. p. 3. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Kitört a Halley-üstökös! = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. p. 4. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSATLÓS Géza: Így építsünk segédtükör-tartót! = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

A Nap adatai. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 8-10. J. Meeus Astronomical Formulae című könyve alapján összeállította: Zalezsák Tamás. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes objektumok. Holdsarló-megfigyelések. 1990-ben. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. p. 10. [SRG.]

CAMERON, W. S.: A Hold tranziens jelenségei. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 11-13. Sky and Telescope, 1991. márc. Ford.: Mizser Attila. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1991. február. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Bolygók. Mars 1991. II. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1991. február.; Üstökösmegfigyelések 1990-ben. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Bolygók, kisbolygók, üstökösök csillagfedései. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 20-26. [SRG.]

TEPLICZKY István: MMTÉH - 1990. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 27-31. [SRG.]

NYZ - TEY [NAGY Zoltán - TEPLICZKY István]: Észlelési ajánlat: Áprilisi Lyridák (avagy: teleszkópikus mini-útmutató). = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

Meteor ’91 észlelőtábor. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. p. 32. Ráktanya, 1991. augusztus 9-11. [SRG.]

VERDENET, Michel: R Coronae Borealis típusú változók. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 33-35. BAFOEV. Ford.: Havassy Dóra. [SRG.]

FIDRICH Róbert: További öt RCB-típusú változócsillag. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1991. január - február. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 38-42. [SRG.]

PAPP Sándor: Vizuális érdekességek a Leo-ban. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Foucault-inga kísérletek Szombathelyen. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

HADOBÁS Sándor: Hell Miksa és Sajnovics János bibliográfiája. 1. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. pp. 45-47. Válogatott irodalomjegyzék, elsősorban életrajzi és csillagászati vonatkozású írásokkal. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1991. május. = Meteor 21. 1991. ápr. 4.(178.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Ábrahám Péter felvétele a 6 Cep és a DG 174 jelű reflexiós ködről. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. címlap, p. 3. Készült a piszkéstetői obszervatórium 60/90/180 cm-es Schmidt-távcsövével. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 2-3. MCSE közgyűlés 1991. március 23-án. Az MCSE tiszteletbeli tagjává választották Szécsy Ilonát. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Megalakult a MCSE Pécsi Csoportja. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. p. 3. 1991. február 21-én. [KSZ.]

[KÁPLÁR Béla:] Tápiómenti hírek. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. p. 3. Elkészült a 60 cm-es amatőrtávcső mechanikája, elvégezték a csillagvizsgáló alapozását a Tápiószele, Abonyi út 3. szám alatt. [KSZ.]

Nyári táborajánlat. Meteor ’91 észlelőtábor. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. p. 4. Ráktanya, 1991. augusztus 9-16. [KSZ.]

PAPP Sándor - BERENTE Béla: Távcsövek, észlelők, teljesítmények. 1. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 5-8. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Green Bank-i tervek. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Tours du Monde, Tours du Ciel. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. p. 9. 10 részes csillagászati film. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: The Astronomers. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 9-10. 6 részes amerikai tévésorozat. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Hubble-hírek. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Group 70 hírek. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. p. 10. Kaliforniában egy 70 inches, azaz 1,8 m-es tükör csiszolásába fogtak amatőrcsillagászok. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Még mindig fényes a Halley-üstökös (20 magnitúdós). = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Jelentés a távcsőpiacról. 2. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 11-13. [KSZ.]

DÁN András: Határoljuk be a diffrakcióhatárolt optika fogalmát! = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 13-14. Sky and Telescope 1990. novemberi száma alapján. [KSZ.]

ZALEZSÁK Tamás: Mikor észlelhetünk? = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 14-16. Program számítógépre. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1991. március. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 17-18. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold 1991. január - február. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 18-20. [KSZ.]

BABCSÁN Gábor: Bolygók. Jupiter 1991. február - március. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 21-23. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Az üstökösök fényessége. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 24-25. A Comet Journal számai alapján. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1990. november - 1991. március. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 26-27. Hold-okkultációk.; Plejádok-fedés.; Kisbolygó-okkultációk.; Félárnyékos holdfogyatkozás (1991. január 30-án).; Jupiter-holdak fogyatkozásai.; Hold-Mars együttállás. [KSZ.]

HORVÁTH György: A rádiós meteorészlelés jelene és jövője. 1. Az észlelés, a feldolgozás és az értékelés problémái. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 28-32. [KSZ.]

NAGY Zoltán - MIZSER Attila: Változócsillagok 1991. február - március. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 33-35. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 36-37. Nova Herculis 1991.; UV Persei. [KSZ.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1991. február - március. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 38-40. [KSZ.]

CHAPLE, Glenn F.: Kettőscsillagok a Coma Berenicesben. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. p. 41. DSM 4/5. Ford.: Kocsis Antal. [KSZ.]

HADOBÁS Sándor: Hell Miksa és Sajnovics János bibliográfiája. 2. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 42-43. Válogatott irodalomjegyzék, elsősorban életrajzi és csillagászati vonatkozású írásokkal. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Könyvajánlat. Oronce Finé’s First Book of Solar Horology. 1990. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. pp. 44-45. Oronce Finé első könyve a nap-órásságról. Az 1560-as latin könyv angol fordítása. [KSZ.]

Az Égbolt Atlasza. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. p. 47. Megjelent a Meteor Atlasz ’82. az Uránia Csillagvizsgáló kiadásában, mely Antonín Becvar Atlas Coeli-jének másolata. [KSZ.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1991. június. = Meteor 21. 1991. máj. 5.(179.) sz. p. 48. [KSZ.]

Címlapunkon: az M15 jelű gömbhalmaz látható. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. címlap, p. 12. A felvételt Oláh Katalin készítette 1978. okt. 8-án a Piszkés-tetői csillagvizsgáló 1 m-es távcsövével. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kulin-emléktábla avatás Nagyszalontán. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 2-3., hátsó belső borító (kép). 1991. április 27-én. [KSZ.]

KULIN György: Egy mozgalom születése. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 3-6. A CSBK 1986-os szombathelyi találkozóján elhangzott előadás szövege. [KSZ.]

Nyári táborajánlat. Meteor ’91 észlelőtábor. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 7. Ráktanya, 1991. augusztus 9-16. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 8. A Számvizsgáló Bizottság jelentése az 1990-es évről.; Tábor-csoportvezetők kerestetnek.; Csillagászati évkönyv. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Nem egyidősek a gömbhalmazok! = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Mars-trójai kisbolygó = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Plútó és a Charon. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Mikor nyugszik a Nap? = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Mégis vannak Kordylewski-holdak? = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Pioneer-11 sorsa. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Szaturnusz-gyűrűinek kora. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Naprendszer legnagyobb objektuma. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 11. A Jupiter körüli nátriumfelhő. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Az LMC pontos távolsága. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Titán forgása. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Születésnapi ajándék. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 12. A Sky and Telescope folyóiratról nevezték el Skytel-nek egy kisbolygót. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Az üstökösfelfedezők királynője. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 12. Carolyn Shoemaker. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Pályázat - névadásra. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 12. A Vénusz alakzataira. Csillagászati hírek. [SRG.]

Új változó az M27 mellett. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: A Nap derékszögű koordinátái. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 13-14. Program számítógépre. Jean Meeus könyve alapján. [KSZ.]

PAPP Sándor - BERENTE Béla - MIZSER Attila: Távcsövek, észlelők, teljesítmények. 2. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 15-18. [KSZ.]

DÁN András: A pontos óramű receptje. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 19-20. [KSZ.]

BABCSÁN Gábor: Négy hüvelyknyi csillagtűz. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 20-23. Első égi élményei, az 1990 őszén vásárolt 102/820 mm-es Starfire objektívvel. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1991. április. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 24-26. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes objektumok. DFB - 1990. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 26. A derült, felhős, borult éjszakák eloszlása. [KSZ.]

CAPEN, Charles F.: Üstökösök színszűrős megfigyelése. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 27. Strolling Astronomer, 1973. okt. [KSZ.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok 1991. január - március. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 28-30. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Meghívó a Perseida ’91 meteorészlelő táborra. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 31. Szomolya, 1991. augusztus 8-18. [KSZ.]

[SZABÓ Sándor:] Csillagfedések 1991. április. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 32. "1991. április 4-én este a Vénusz elfedte a 7,9 magnitúdós SAO 93319-et. Aktívabb észlelőinket levelezőlapon értesítettük a jelenségről." [KSZ.]

TEPLICZKY István: Változócsillagok. Adatbankunk helyzete. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 33-37. Már 353 ezer megfigyelést tartalmaz. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: Változós hírek. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 38., 48. Nova Herculis 1991.; Nóva-dömping a déli égen.; Szupernóva az NGC 4527-ben. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1991. március - április. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 39-42. [KSZ.]

LING, Alister: Planetáris köd az M15-ben. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. pp. 43-44. Deep Sky 32. Ford.: Mizser Attila. [KSZ.]

Az M15 magja. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 44. Sky and Telescope 1991. júniusi számából. Ford.: B. E. [Both Előd]. [KSZ.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1991. június. = Meteor 21. 1991. jún. 6.(180.) sz. p. 47. [KSZ.]

Címlapunkon: Farkas Ernő Hold-felvétele látható. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. címlap, p. 48. A fénykép az Uránia 200/3020-as Heyde-refraktorával készült. [KSZ.]

Meteor ’91 észlelőtábor. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 2, 14. Ráktanya, 1991. augusztus 9-16. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 3-4. Az MCSE-embléma pályázatra küldött rajzok. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Havazik-e a Marson? = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A legnagyobb galaxis. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Más csillagok üstökösei. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Szaturnusz törmelékholdjai. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A napszél vizsgálata. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Bart Boknak igaza volt. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 7. A Bok-glubulák: születőfélben lévő csillagok. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Fiatal gömbhalmazok? = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Ősrobbanás - kérdőjelekkel. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Galaxisütközés maradványa. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Mildred megkerült! = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 9. A 878 Mildred kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Világegyetem végvidékén. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Levy új üstököse. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kiszűrhető-e a fényszennyezés? = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 11-12. Deep-Sky 32. Ford.: szs [Szabó Sándor]. [KSZ.]

GORDON, Roger W.: Kis Hold-részletek megfigyelése. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 13-14. Rewiew of Popular Astronomy No. 549. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1991. május. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 15-16. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes objektumok. Sarki fény Magyarországról. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 17. 1991. március 24-én (Szomolya, Budapest). [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös "leg"-ek. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 18-19. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 19-20. [KSZ.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Hogyan észleljük a Perseidákat? = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 21-26. [KSZ.]

NAGY Zoltán - MIZSER Attila: Változócsillagok 1991. április - május. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 27-29. [KSZ.]

JÄGER Zoltán: Fedési változó észlelések - 1990. II. félév. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 30-31. [KSZ.]

MIZSER Attila: Bajai PVH-IAPPP találkozó. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 32. 1991. április 27-én. [KSZ.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1991. április - május. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 33-35. [KSZ.]

PAPP Sándor: Nyári észlelés a Cygnusban. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 36-37. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Egy régi okkultációs megfigyelés. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 38-42. A Vénusz átvonulása a Nap előtt 1769. június 4-én Vardőn, Hell Miksa szavaival. [KSZ.]

BARTHA Lajos - KESZTHELYI Sándor: Csillagászattörténeti találkozó. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 42. Pécsett, 1991. szeptember 27-29-én lesz. [KSZ.]

HORVÁTH József: Ködbe merült évtized. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. p. 43. Gothard Jenő életének utolsó évtizedéről. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - MIZSER Attila: Magyarországi magáncsillagvizsgálók. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 44-45. 25 magáncsillagda adatai. [KSZ.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1991. augusztus - szeptember. = Meteor 21. 1991. júl-aug. 7-8.(181-182.) sz. pp. 47-48. [KSZ.]

Címlapunkon: Iskum József 100/1000-es refraktora. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. címlap, p. 14. Zeiss AS objektív, Telemator mechanika. [KSZ.]

Nyári táboraink. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 2-5. Mizser Attila: Meteor ’91 (Ráktanya, 1991. augusztus 9-16.).; DIN [Dinnyés István]: Észlelőnevelő tábor ’91 (Ráktanya, 1991. július 12-19.).; Uhrin András: Az 1991. július 12-29. közötti észlelőtáboron... [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Sivatagi meteoritok. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. p. 6. Az Atacama-sivatagban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Még egy 10 méteres! = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

PL [PATKÓS László]: A 47 Tucanae pulzárjai. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

PL [PATKÓS László]: Naprendszeren kívüli bolygó? = Meteor 21. 1991.(183.) szept. 9. sz. p. 7. A PSR 1829-10 pulzár körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Fogyatkozás-hírek. = Meteor 21. 1991. szept. 9. sz.(183.) pp. 7., 47. Csillagászati hírek. [SRG.]

WEST, Roger W.: Egyszerű binokulár teszt. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 8-9. TM 42. Ford.: Dán András. [KSZ.]

MOLNÁR Zoltán: Szinkronmotor változtatható forgásiránnyal. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 9-10. [KSZ.]

NAGLER, Al: Milyen nagyítással észleljünk? = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 11-16. Sky and Telescope 1991. május. Ford.: Mizser Attila. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1991. június. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 17-18. [KSZ.]

[KOCSIS Antal:] Hold 1991. március - július. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 19-22. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1991. június - július. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. p. 23. P/Levy 1991q üstökös. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Amatőr vizuális üstökösfelfedezések (1975-1990). = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 23-24. The Strolling Astronomer 1991. júniusi száma alapján. [KSZ.]

Meteorok 1991. április - június. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 25-26. [KSZ.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Gondolatok a meteorozásról és a MMTÉH-ról. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 27-28. [KSZ.]

Őszi meteoros ajánlat. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 29-30. Az IMO INFO 91/2 alapján összeállította: tey [Tepliczky István]. [KSZ.]

Meteoros hírek. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. p. 30. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változócsillagok. PVH 1990. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 31-33. [KSZ.]

Vizuális észlelési problémák. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 34-36. Az AAVSO változócsillag-észlelő fóruma 1987. október 23-án. Ford.: Mzs [Mizser Attila]. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1991. május - július. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 37-40. [KSZ.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1991. június - július. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 41-43. [KSZ.]

LING, Alister: Még kisebb nagyítást! = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 43-44. Deep Sky 35. Ford.: Mzs [Mizser Attila]. [KSZ.]

-ala- [BARTHA Lajos:] Csillagászati megemlékezések. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. pp. 45-47. Esztergom, 1991. május 18. Konkoly Thege Miklós emlékülés.; Kalocsa, 1991. július 5. Haynald Lajos emlékünnepség. [KSZ.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1991. október. = Meteor 21. 1991. szept. 9.(183.) sz. hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon: a Nizzai Obszervatórium 74 cm-es távcsövének kupolája. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. címlap, p. 47. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. p. 2. Távcsőkölcsönzés.; Oktatási szakcsoport.; 1992-es tagdíjak, előfizetések.; Kérdőív.; Levelezési rovat. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal - MIZSER Attila: Kérdések és válaszok. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 3-5. A közvélemény-kutató kérdőívek kiértékelése. [KSZ.]

Nyári táborok. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 6-7. Szarka Levente - Szöllősi Attila: Szlovákia (Roztoky, 1991. augusztus 6-10.).; Nagy Zoltán Antal: KAK [Kispesti Amatőrcsillagász Klub] ’91 tábor Dágon (1991. július 6-14.). [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1991. július - augusztus. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 8-10. [KSZ.]

BABCSÁN Gábor: Két Jupiter-észlelés. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 10-11. Vicián Zoltán bolygóészleléseiről. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1991. augusztus. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 12-14. P/Levy 1991q.; P/Hartley 2 1991t. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1991. május - augusztus. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 14-16. [KSZ.]

SZOLCSÁNYI György: Időmérés: a magnós módszer. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 16-19. Csillagfedés-megfigyelés magnóval, kiértékelése számítógéppel. [KSZ.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok 1991. július. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 20-21. [KSZ.]

KOSCHACK, Ralf - ROGGEMANS, Paul: A Perseidák 1989-ben. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 22-27. WGN 1991. június. Ford.: Kondorosi Gábor. [KSZ.]

KÁLÓCZY Péter - NAGY Zoltán Antal: Változócsillagok 1991. június - augusztus. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 28-30. [KSZ.]

Változós hírek. Nova Scuti 1991. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. p. 30. [KSZ.]

SOÓS Zoltán: Mira maximumok és minimumok 1990. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 31-33. [KSZ.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok. Két Cygnus-planetáris. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 34-35. NGC 7026.; BD +30 3639. [KSZ.]

HOUSTON, Walter Scott: Két fényes planetáris köd. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. p. 36. M27 és M57. Sky and Telescope, 1984. júl. Fordította: Teichner Szilárd. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok. Az alfa Cas és környéke. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 37-38. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Observatoire de la Cote d’Azur. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 39-40. Autóstoppal barangolva Nizza és Puimichel távcsövei között. [KSZ.]

RIDPATH, Ian: Amatőr paradicsom. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 40-41. Puimichel és az 1 m-es tükrös távcsövének története. Sky and Telescope, 1989. nov. Ford.: Mogyorósi Imre. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Fazekas Mihály, a csillagászat népszerűsítője. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. pp. 42-44. [KSZ.]

Öt éves a TCSBK. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. p. 44., hátsó belső borító (kép) A Tápiómenti CSBK, Tápiószele határában 5 m-es kupolát épít, melybe 60 cm-es tükrös amatőrtávcső kerül. [KSZ.]

Tisztelt Amatőrcsillagászok! = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. p. 46. 1991. szeptember 10-én megkezdte működését a Bajai Obszervatórium Alapítvány. [KSZ.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1991. november. = Meteor 21. 1991. okt. 10.(184.) sz. p. 48. [KSZ.]

Címlapunkon: "Sark körüli csillagzatok". = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. címlap, p. 7. Acélmetszet Molnár József 1865-ben Pécsett megjelent Népszerű csillagászat című könyvéből. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Megméretett és könnyűnek találtatott. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 2-4. Az SS 433 = V1343 Aql. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Olaszországban készülnek a VLT főelemei. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. p. 4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Obszervatórium az Antarktiszon? = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 4-5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Amatőr-profi találkozó. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 5-6. Az IAU argentínai közgyűlésén 1991. júl. 24-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Égi hangok. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. p. 6. A tűzgömbök hangjelenségei. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1991. augusztus. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1991. szeptember. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. p. 12. [SRG.]

STRACH, Erik: A július 11-i nagy napfogyatkozás. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 13-15. The Astronomer 323. Ford.: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Észlelések: ’91. augusztus - szeptember. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. p. 16., 20. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1991. szeptember. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 18-19. 1991 DA - halott üstökös?; A P/d’Arrest és a La Hire (1678) üstökös.; A P/Swift-Tuttle (1862 III) üstökös és a Perseidák. Összeállította: Kereszturi Ákos, Sárneczky Krisztián. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös Gyorshírek. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Bolygók. Vénusz. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

[TEPLICZKY István:] Meteorok 1991. augusztus. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 24-26. Közreműködött: Müller Márta. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Kérés kezdő (és kevésbé kezdő) csoportos megfigyelőinkhez. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 26. [SRG.]

KÓNYA András - TEPLICZKY István: Perseida-tábor a Bükkalján. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 26-29. Szomolya, 1991. augusztus 8-18. [SRG.]

Geminidák: téli meteorzápor! = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. p. 29. 1991. december 12-15. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 30-31. GK Persei.; BAA-észlelések.; Az NGC 2346 központi csillaga. Összeállította Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Y Lyncis 1973-1990. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 31-38. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1991. augusztus - szeptember. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1991. augusztus - szeptember. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 42-45. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1991. december. = Meteor 21. 1991. nov. 11.(185.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

Címlapunkon: Gordon Garcia napfolt-felvétele látható. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. címlap, p. 19. 1991. jún. 8-án készült 120/1003-as refraktorral. [KSZ.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 2-3. Évkönyv.; Új műszer.; Ráktanya.; 1992-es előfizetések. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Van már Kulin György Bemutató Csillagvizsgáló. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 3-4. Gyulán. [SRG.]

MCSE-tagság ’91. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. p. 5. A tagsági díjnál többet fizetők névsora. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A legtávolabbi délibáb? = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. p. 6. A Q1208+1011 kvazár. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Amatőrcsillagászat az űrből. = Meteor 21.(186.) 1991. dec. 12.(186.) sz. p. 7. Jay Apt űrhajós beszámolója az űrhajó ablakából látható csillagos égről. A csillagok fénye színes és nyugodt, az ég sötét. Azonban a határmagnitúdó nem annyira jó, mint például a Mauna Keáról nézve. Ennek oka, hogy az űrhajóbeli 37 perces éjszaka alatt a szem nem alkalmazkodik kellően. Csillagászati hírek. [SRG.]

Bemutatjuk ... a Zenitet. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. A székelyudvarhelyi Univerzum Csillagászati Egyesület negyedéves kiadványa. Az első szám az 1991/1-es, azaz az 1991. július-augusztus-szeptember-i jelzést viseli. [SRG.]

MEPCO ’92 = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. Bolygó- és Üstökösészlelők Európai (és Nemzetközi) Találkozója Violau (Bajorország), 1992. szept. 18-21. [SRG.]

GYARMATI László: Csillagászati BBS-ek. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

GYARMATI László: Csillagászati BBS-ek. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. p. 9. [SRG.]

CSATLÓS Géza: Néhány szóban az ezüstözésről. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Csőgyártás házilag. Távcsőkészítés. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 11-13. [SRG.]

MIZSER Attila - BABCSÁN Gábor: Régi magyar távcsövek. 2. Az Uránia Heyde-refraktora. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 13-16. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1991. október. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1991. október. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Hogyan állnak a Jupiter holdjai? = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

GYARMATI László: A Perseidák és társaik 1991-ben. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

[Az 1991. július 11-i teljes napfogyatkozás fotói.] = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. 4 t. [SRG.]

Augusztus tizenkettedik éjszakája. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 25-27. A WGN 91 októberi és az IAUC számai alapján összeállította: Kereszturi Ákos. [SRG.]

Igen fényes tűzgömb Csehszlovákia felett. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. p. 27. A WGN 1991. júniusi számából ford.: Kondorosi Gábor. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1991. szeptember - október. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal - NAGY MÉLYKÚTI Ákos: A PVH 24. találkozója. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 30-31. Székesfehérvár, 1991. október 26. [SRG.]

MIZSER Attila: Sarki fények éjszakája. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 31-32. Ráktanya, 1991. november 8-9. [SRG.]

SZENTASKÓ László: Egy év az Odyssey-1-gyel. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

HOUSTON, Walter Scott: Nyilthalmaz-matuzsálemek. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 33-35. Sky and Telescope 1990. október. Ford.: Kelley István. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 35-36. A Meteor új rovatáról. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok. "Csak" két észlelés. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

-ala- [BARTHA Lajos]: Az V. Csillagászattörténeti Találkozó. Pécs, 1991. szeptember 27-29. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

CSUPOR Zoltán Mihály: Hell Miksa ismeretlen levele. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 41-43. Az 1764. február 15-én kelt német nyelvű levél magyar szövege.; Bartha Lajos: A közreadó megjegyzései. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 44-45. Dáné Tibor Kálmán [Antoine de Saint-Exupéry: Az ember földje című művének szaharai meteoritokra vonatkozó szövegrésze], Király Tibor, id. Domby György levele, Mizser Attila válaszával. [SRG.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár. 1991. január. = Meteor 21. 1991. dec. 12.(186.) sz. pp. 47-48., hátsó belső borító. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: P. Comet Metcalf-Brewington (1991a). = Meteor Gyorshírek 1991. 1. sz. p. 1. 1991. jan. 18-i dátummal. Az 1991. jan. 7-én felfedezett üstökös adatai és koordinátái. Forrás: TA EWC 119. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Programajánló. = Meteor Gyorshírek 1991. 1. sz. p. 1. Febr. 15-17-én változós észlelő hétvége Ráktanyán. Febr. 23-án Budapest - Eger - Piszkéstető MCSE-buszkirándulás. MCSE-közgyűlés lesz Budapesten. [KSZ.]

Mzs, Szs [MIZSER Attila - SZABÓ Sándor]: Mars - SAO 76660 okkultáció február 21-én! = Meteor Gyorshírek 1991. 2. sz. p. 1. 1991. febr. 16-i dátummal. A Mars egy 9,1 magnitúdós csillagot fed. [KSZ.]

Mzs, Szs [MIZSER Attila - SZABÓ Sándor]: V651 Mon. = Meteor Gyorshírek 1991. 2. sz. p. 1. Az NGC 2346 planetáris köd központi csillaga ismét fényváltozást mutat. Az IAU Circular 5181 alapján. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Nova Her 1991. = Meteor Gyorshírek 1991. 3. sz. p. 1. 1991. márc. 26-i dátummal. Az 1991 márc. 25-én felfedezett nóva adatai és tárképei. Forrás: AAVSO Alert Notice 138. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Comet Levy (1991q). = Meteor Gyorshírek 1991. 4. sz. p. 1. 1991. jún. 25-i dátummal. Az 1991. jún. 14-én felfedezett üstökös adatai és koordinátái. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Programajánlat - nyári táborok. = Meteor Gyorshírek 1991. 4. sz. p. 1. Júl. 12-19-ig észlelőtábor kezdő észlelőknek. Aug. 9-16-ig Meteor ’91 észlelőtábor. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Csillagászati fotókiállítás a Planetáriumban. = Meteor Gyorshírek 1991. 5. sz. p. 1. 1991. aug. 26-i dátummal. A kiállításon Bödők Zsigmond asztrofotóit láthatják 1991. szept. 7-től. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Csillagászattörténeti találkozó. = Meteor Gyorshírek 1991. 5. sz. p. 1. Az MCSE Csillagászattörténeti Szakcsoportja (CSACS) 1991. szept. 27-29-én Pécsett tartja 5. Országos Találkozóját. A rendezvény egyúttal a közép-európai napórakutatók megbeszélése is lesz. [KSZ.]

VIRÁG Pál: Olcsó Zeiss-binokulárok! = Meteor Gyorshírek 1991. 5. sz. p. 1. 8x30-asok, Tápiószecsőn a honvédségi laktanya vadászboltjában. [KSZ.]

Nova Scuti 1991. = Meteor Gyorshírek 1991. 6. sz. p. 1. Az 1991. aug. 30-án felfedezett nóva adatai és keresőtérképe. [KSZ.]

Változócsillag katalógus. = Meteor Gyorshírek 1991. 6. sz. p. 1. Az MCSE új kiadványa 48 oldalas, benne 719 változócsillag adata van. [KSZ.]

Nova 1991 Sct (Scuti). = Meteor Gyorshírek 1991. 6. sz. p. 2. Az AAVSO e-térképe. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: R Coronae Borealis. = Meteor Gyorshírek 1991. 7. sz. p. 1. 1991. dec. 1-i dátummal. Az R CrB 1991. okt. végén halványulni kezdett. Az IAU Circular 5379 alapján. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Észlelő évvége Ráktanyán! = Meteor Gyorshírek 1991. 7. sz. p. 1. Dec. 27-30 között lesz. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: November 8/9-én rendkívül fényes sarki fény volt észlelhető hazánkból. = Meteor Gyorshírek 1991. 7. sz. p. 1. [KSZ.]

ZSERNOVITZKY Tibor: Költségvetésünk és felhasználása. = Mi Újság (A Tótvázsonyi és Hidegkúti Önkormányzatok Lapja) 1991. 1. sz. p. 3. A szombathelyi Gothard csillagászati klub csillagvizsgálót szeretne kialakítani Hidegkúton Regenye Istvánné által adott területen. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Amatőr csillagászati megfigyelőállomás Hidegkúton. = Mi Újság (A Tótvázsonyi és Hidegkúti Önkormányzatok Lapja) 1991. 3. sz. p. 3. A szombathelyi Gothard csillagászati egyesület terve. [SRG.]

SÁNDOR László N.: Kozmikus hazugságok. = Ország Világ 35. 1991. aug. 21. 33. sz. p. 11. Gagarin űrrepüléséről és haláláról. A szovjet űrutazások rejtelmeiről. [SRG.]

SZABÓ Ernő P.: A Napkorszak hajnalán. = Ország Világ 35. 1991. okt. 2. 39. sz. pp. 19-21., 23. Beszélgetés Csete György organikus építésszel. A hazai organikus építészet bizonyos (csekély) csillagászati kapcsolódásáról. [SRG.]

  BUKA László: Kísérlet, avagy tud-e repülni az ember, s ha nem, akkor mégis hogyan? Debrecen 1750-es és 1771-es térképeinek megközelítése. = Országépítő 2. 1991. 4. sz. pp. 4-25., címlapkép. Debrecen városának térképét, tereinek, utcáinak elhelyezkedését és rajzolatát elemzi sokféle hasonlattal. Közöttük csillagászati vonatkozású: p. 9.: Az állatövi jegyek rendszere, a zodiakus.; pp. 17-19.: Az alaprajz hasonlósága erre: "A csodaszarvas a csillagos égen, a tejúton futva."; pp. 23-25.: A város szakrális helyei, nevezetes és fontos épületei a Naprendszer arányainak és tulajdonságainak tükrében: Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars. [KSZ.]

  BUKA László: Az Y-alakú útelágazások. = Országépítő 2. 1991. 4. sz. pp. 26-27. A magyarság csillagos éghez kapcsolódó ismereteinek és hiedelmeinek említésével. [KSZ.]

DALOS Endre: Mit kell tudni az asztrológiáról? = Paksi Hírnök 3. 1991. máj. 22. 7. sz. p. 14. "Az asztrológia csillagjóslást jelent, amely a földi eseményeket az égitestek helyzetéből kívánja megjósolni. Mi a horoszkóp? Az égitestek horizonthoz (látóhatárhoz) viszonyított helyzetének rajza egy bizonyos földrajzi helyre és időpontra vonatkozóan. Legtöbbször az ekliptikára (a Nap egy év alatt látszólag ezen a vonalon halad) vetítve ábrázolja az eget, 12 házra osztja. A horoszkópból az asztrológus bizonyos szabályok szerint a jövőre vonatkozó információkat vél kiolvasni. Ennek a több ezer éves tévtannak még századunkban is sok híve van. Elterjedésének korában meg lehetett érteni mind ismeretelméleti, mind társadalmi gyökereit, de elgondolkodtató, hogy miért találkozunk vele az űrkutatás korában. A tudomány tényekkel bizonyítja, hogy az ember jellemét és sorsát az égitesteknek a Földről látszó geometriai helyzetére visszavezetni teljesen értelmetlen próbálkozás. ..." [HAI.]

A PVH térképarchívum. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1991. márc. 6. 22. sz. pp. 1-15. Változócsillag katalógus csillagképenként, feltüntetve a változó észlelőtérképének helyét. [KSZ.]

[KOVÁCS István:] A PVH térképarchívuma. = PVH (Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat) Körlevél 1991. ápr. 23. 23. sz. pp. 1-16. [KSZ.]

A bajai bemutató csillagvizsgáló kupolája. = Spica 2. 1991. szept. 2. (3.) sz. címlap. A Kispesti Amatőrcsillagász Klub (KAK) 1990 tavaszán alakult, ennek lapja 1990 ősszel indult Spica címmel. 1992 tavaszától (4. számától) a Magyar Csillagászati Egyesület Kispesti Csoportjának (és a Wekerlei Társaskör Egyesület Csillagászati Szakosztályának), majd 1994. ápr. 26-tól a Magyar Csillagászati Egyesület Budapesti Helyi Csoportjának (MCSE-BuCsop-nak) időszakos körlevele volt.
A lapszámok (az évfolyamon belüli számozás mellett) mindvégig egy folyamatos sorszámozást is viseltek. A lap mérete A5 volt. Szövege korán számítógépes szövegszerkesztéssel készült el egy példányban, melyet fénymásolóval sokszorosítottak. Fedőlapjain kisebb ábrák, fényképek, emblémák szerepeltek. A lap készítését 1990-2000-ig vezetők sok elnevezéssel szerepeltek: összeállítók, szerkesztők, főszerkesztők, felelős szerkesztők, felelős kiadók, közreműködők, olvasószerkesztők. A nevük abc-rendben: Bója Nóra, Hollósy Tibor, Kiss Fruzsina, Kovács Zsolt, Lantos Zsolt, Nagy Zoltán Antal, Sárneczky Krisztián, Tepliczky István, Tordai Tamás, Wieszt Krisztián. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Levél Olvasóinkhoz. = Spica 2. 1991. szept. 2. (3.) sz. p. 2. A Spica 2. száma 1990 tavaszán jelent meg. A 3. szám készítése közben elveszett, így új 3-4. összevont szám készült (a 3. szám és a 4. szám egybekötve jelent meg). A Kispesti Amatőrcsillagász Klubból megalakult az MCSE Kispesti Helyi Csoportja. [KSZ.]

A nyári tábor több szemszögből. = Spica 2. 1991. szept. 2. (3.) sz. pp. 3-4. Dágon, 1991. nyarán. [KSZ.]

-nyözö- [NAGY Zoltán Antal]: Fiastyúk legenda a Húsvét-szigetről. = Spica 2. 1991. szept. 2. (3.) sz. p. 5. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Budapesti napórák. = Spica 2. 1991. szept. 2. (3.) sz. p. 6. Keszthelyi Sándor adatai alapján. [KSZ.]

(K)aktuális hírek. = Spica 2. 1991. szept. 2. (3.) sz. p. 7. Távcsöves bemutatások Kispesten. KAK-túra a Pilisben. Napóra tervek. Szakkör és "iskolai szolgáltatások". [KSZ.]

[Címlapképek.] = Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör 1991. [jan.] címlap. Képmontázs, amelyen a megépült távcsőmechanika rácsos tubusának és villás tartóállványának fényképe van. Középen a kupolás csillagvizsgáló tervrajza. Oldalt egy helyi újságcikk töredéke és néhány csillagászati fénykép látható. [KSZ.]

[A Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör története 1984-1990-ig.] = Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör 1991. [jan.] pp. [2-4.] 1984. szept. 13-án kezdte el Káplán Béla, a Kohászati Gyárépítő Vállalat gyáregységének dolgozója hazánk legnagyobb amatőrcsillagászati távcsövének mechanikáját készíteni a gyár területén található fém hulladék- és maradékanyagokból. 1984 őszétől 1986 elejéig elkészült az állvány és a tartóvilla. 1986. júl. 10-én megalakították a Tápiómenti Csillagászati Baráti Kört 21 fővel. Elnöke Káplán Béla lett. Kapcsolatot teremtettek hivatásos csillagászokkal, hogy a 600/3600 mm-es távcső megépítéséhez tapasztalatokat gyűjtsenek. 1987 februárjában összeszerelték a mechanikát alkotó fő elemeket. 1987 áprilisában és júliusában az Uránia Csillagvizsgáló vezetői látogattak Tápiómentére.
1987 augusztusában a TCSBK tagjai az MTA szabadsághelyi obszervatóriumába látogattak, őket Mizser Attila kalauzolta az intézetben. 1988 elején Zombori Ottót, majd Kulin Györgyöt látták vendégül. 1988 decemberében Káplán Béla megvásárolta (később a TCSBK-nak ajándékozta) a Tápiószele, Abonyi u. 3. szám alatti telket, hogy azon épülhessen fel az észlelőbázis és a csillagvizsgáló. 1989 közepén megkezdődött az építkezés, először a csillagvizsgáló alapjait készítették el. Egy kiszolgáló épület is épült vasszerkezetekből. 1990 folyamán a távcső mechanikája teljesen elkészült és Tápiószelére lett szállítva. A kupola elemeit is legyártották és a helyszínre szállították. A 60 cm-es tükör beszerzéséig ideiglenesen egy 45 cm-es tükörrel fog üzemelni a távcső. [KSZ.]

Pillanatképek a BK életéből. = Tápiómenti Csillagászati Baráti Kör 1991. [jan.] p. [4.] A képek aláírásai: A távcső készülő tubusa 1986-ban. Az összeszerelt vázrendszer 1987-ben. A 150/1200-as bemutató műszerrel a Holdról készített kép 1988. okt. 18-án. A Baráti Kör tagok egy csoportja Szoboszlai Endre előadásán 1989. nov. 4-én. A készülő kupola 1990 novemberében. A nagytávcső végleges formája. A Tápiómenti Bemutató Csillagvizsgáló rajza. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Egy reneszánsz éggömb, mint csillagászati műszer. (A Dorn-Bylica glóbusz, 1480-ból). = Technikatörténeti Szemle 18. 1990-1991. pp. 87-96. [SRG.]

TÁPLÁNYI Endre: Dr. Horváth Árpád (1907-1990). = Technikatörténeti Szemle 17. 1990-1991. pp. 211-213. [REZ.]

BARTHA Lajos, i.: D. Howse (összeállította ): The Greenwich List of Observatories: a World List of Astronomical Observatories, Instruments and Clicks, 1670-1850. (Obszervatóriumok greenwichi jegyzéke: a világ csillagvizsgálóinak, műszereinek és óráinak listája, 1670-1850.) = Technikatörténeti Szemle 18. 1990-1991. pp. 217-218. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos, i.: P. Gouk: The Ivory Sundials of Nuremberg, 1500-1700. (Nürnbergi elefántcsont napórák, 1500-1700). Cambridge, 1988. = Technikatörténeti Szemle 18. 1990-1991. pp. 219-220. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos, i.: Mojzes Imre: A kalocsai Haynald Obszervatórium története. Budapest, 1986. = Technikatörténeti Szemle 17. 1990-1991. pp. 221-222. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az első magyarországi fokmérés emléke. = Természet Buvár 46. 1991. 3. sz. p. 23. [SRG.]

SZALAI Tamás: Magánnyomozás Szóthisz-ügyben. Kísérlet az illahuni dátum csillagászati meghatározására. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. jan. 1. sz. pp. 12-17. [PIR.]

(G. A.): A Hubble-távcső kancsít. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. jan. 1. sz. p. 22. [SRG.]

(B. Z.): "Sötét anyag" rejtett csillagokból. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. febr. 2. sz. p. 75. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A *I): Közel-Keleti látkép az égbolton. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. febr. 2. sz. p. 76. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

ABONYI Iván: Ősidők hírnökei, a meteoritok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. febr. 2. sz. pp. 83-85. [PIR.]

A Hubble űrteleszkóp első tükre. A Kitt Peak obszervatórium 3,6 m-es tükre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. márc. 3. sz. első belső borító. A tudomány képeslapjai. [SRG.]

(B. Z.).): Új anyag a kozmikus sugárzásban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. márc. 3. sz. p. 115. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Hubble űrtávcső első felvételei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. márc. 3. sz. p. 115. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(N. G.): Nem a Marsra készültek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. márc. 3. sz. p. 117. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

ORHA Zoltán: Teleszkóptükör készül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. márc. 3. sz. p. 133., első belső borító. A Hubble űrteleszkóp első tükre. A Kitt Peak obszervatórium 3,6 m-es tükre. [KSZ.]

Napszéllel a Világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. márc. 3. sz. pp. 142-143. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

ERDÉLYI Róbert: Kaotikus csillaglégkörök. Miért fortyog a csillag légköre? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. ápr. 4. sz. pp. 167-171. [PIR.]

(G. A.): A röntgenszemű műhold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. ápr. 4. sz. p. 172. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A *I [ABONYI Iván]: A Hubble-űrtávcső a katarzis út(j)án. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. ápr. 4. sz. pp. 179-180. [PIR.]

Ifjú csillagászok kézikönyve. Csaba György Gábor, Marik Miklós, Racskó György. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. ápr. 4. sz. hátsó külső borító. Könyvismertetés. [SRG.]

Címlapon: M82-es "robbanó" galaxisról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. máj. 5. sz. címoldal. [SRG.]

FODOR Lajos István: Tű az univerzumban. Beszélgetés Szalay Sándor professzorral. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. máj. 5. sz. pp. 206-211. [PIR.]

(N. G.): Fellángolt a Halley-üstökös. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. máj. 5. sz. p. 219. Hírek Események Eredmények [SRG.]

(G. A.): Készül a szuper-teleszkóp. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. máj. 5. sz. p. 219. Hírek Események Eredmények [SRG.]

(G. A.): Űrszondák a Szaturnusz és a Titán felé. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. máj. 5. sz. p. 219. Hírek Események Eredmények [SRG.]

Űrhajózás - űrkutatás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. máj. 5. sz. p. 236. Folyóiratok. Az Űr 90/1-es száma cikke alapján. [SRG.]

(N. G.): Egy új "faj" az égen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. jún. 6. sz. p. 266. Hírek Események Eredmények [SRG.]

BŐDY Zoltán: A Magellán űrszonda meglepetései. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. jún. 6. sz. pp. 269-271. [PIR.]

A *I [ABONYI Iván]: Csaba György Gábor - Marik Miklós - Rácskó György: Ifjú csillagászok kézikönyve (Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. jún. 6. sz. p. 288. Új könyvek. Könyvismertetés. [KSZ.]

(B. Z.): A leghalványabb barna törpe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. júl. 7. sz. p. 316. Hírek Események Eredmények [SRG.]

(G. A.): A világ legnagyobb teleszkópja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. júl. 7. sz. p. 316. Hírek Események Eredmények Keck nevű új teleszkóp Hawaii-ban. [SRG.]

(B. Z.): A legfiatalabb csillagembrió. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. aug. 8. sz. p. 361. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: A kisbolygók színképe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. aug. 8. sz. pp. 367-369. [PIR.]

ABONYI Iván: Modellek a Földről és mozgásáról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. aug. 8. sz. pp. 374-376. [PIR.]

A *I: Sarkcsillag-expedíció a Weddell-tengeren. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. okt. 10. sz. pp. 459-460. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

FODOR Lajos István: Új "naprendszer"? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. okt. 10. sz. pp. 471-472. A PSR 1829-10 pulzár. [KSZ.]

(-ozo-) [ORHA Zoltán]: 120 éves az első magyar csillagvizsgáló. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. nov. 11. sz. p. 506. 120 éve alapította Konkoly az ógyallai csillagvizsgálót. Emlékülés a MTA Csillagászati Kutatóintézetében 1991. szept. 5-6-án. [KSZ.]

PERLMAN, Martin: Meg van írva a csillagokban... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. nov. 11. sz. pp. 521. Szkeptikus sarok. Fordította: Bencze Gyula. [SRG.]

A. I. E.: Bérczi Szaniszló: Kristályoktól bolygótestekig. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 122. 1991. nov. 11. sz. p. 528. Új könyvek. Könyvismertetés. Valószínűleg Almár Iván és Almárné Illés Erzsébet közös cikke. [KSZ.]

REES, Martin J.: Fekete lyukak a galaxisok közepén. = Tudomány [7.] 1991. jan. 1. sz. pp. 16-23. [KSZ.]

Hullócsillagok. = Tudomány [7.] 1991. jan. 1. sz. pp. 81-82. Meteorok nyomain keresztül folyó távközlési rendszer az Egyesült Államokban. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla, Ifj.: Földiekkel játszó égi tünemény. = Tudomány [7.] 1991. jan. 1. sz. p. 83. A Nap neutrínók kimutatásának nehézségei. [KSZ.]

SAUNDERS, R. Stephen: A Vénusz felszíne. = Tudomány [7.] 1991. febr. 2. sz. pp. 14-19., címoldal. A Magellan feltérképezési munkája alapján. [KSZ.]

Mióta tart az örökkévalóság? = Tudomány [7.] 1991. febr. 2. sz. pp. 55-58. A világegyetem kora 12-13 milliárd éves lehet. [KSZ.]

BLACK, David C.: Bolygók más csillagok körül. = Tudomány [7.] 1991. márc. 3. sz. pp. 40-46. [KSZ.]

Féreglyukból - cserebogár. = Tudomány [7.] 1991. márc. 3. sz. pp. 70-71. Féreglyukak és az időutazás. A Nature alapján. [KSZ.]

Csillagközi kannibál. = Tudomány [7.] 1991. ápr. 4. sz. p. 77. A PSR 1744-24A pulzár. [KSZ.]

DOMOKOS Györgyné: A hazai légszennyezettség a világűrből nézve. = Tudomány [7.] 1991. ápr. 4. sz. pp. 77-80. [KSZ.]

Röntgenrejtély. = Tudomány [7.] 1991. máj. 5. sz. pp. 32-33. Az égbolt röngentartományban erős, és egyenletes fényben tündököl. [KSZ.]

Felforrósodott helyzetben a hideg anyag elmélete. = Tudomány [7.] 1991. máj. 5. sz. p. 33. A sötét és hideg anyag aránya a világegyetemben. [KSZ.]

   SZAGGYEJEV, Roald Z. - KENNEL, Charles F.: Ütközésmentes lökéshullámok. = Tudomány [7.] 1991. jún. 6. sz. pp. 38-46. A bolygók közötti ritka anyagban képződő lökéshullámok. [KSZ.]

   Nesze semmi, fogd meg jól! = Tudomány [7.] 1991. jún. 6. sz. pp. 55-57. A napneutrínók problémája. [KSZ.]

   KÁLMÁN Béla, ifj.: Van új a Nap (felszíne) alatt. = Tudomány [7.] 1991. jún. 6. sz. p. 56. A Nap belső szerkezete és a naptevékenység ciklusai. [KSZ.]

AFTERGOOD, Steven - HATEMEISTER, David W. - PRILUTSZIJ, Oleg F. - PRIMACK, Joel R. - ROGYIONOV, Sztanyiszlav N.: Atomenergia a világűrben. = Tudomány [7.] 1991. aug. 8. sz. pp. 8-13. [KSZ.]

A 3C 273 kvazár. = Tudomány [7.] 1991. aug. 8. sz. pp. 14-21. [KSZ.]

Miként mozoghat valami látszólag gyorsabban a fénynél? = Tudomány [7.] 1991. aug. 8. sz. p. 21. [KSZ.]

Bitből - mit? = Tudomány [7.] 1991. aug. 8. sz. pp. 44-45. Interjú John Archibald Wheeler fizikussal, kozmológiai kérdésekről is. [KSZ.]

MCCREA, Sir William: Arthur Stanley Eddington. = Tudomány [7.] 1991. aug. 8. sz. pp. 64-69. Élete és kora. Csillagászati munkássága. [KSZ.]

STAHLER, Steven W.: A csillagok ifjúkora. = Tudomány [7.] 1991. szept. 9. sz. pp. 18-25., címoldal. A csillagok kialakulása. [KSZ.]

HORGAN, John: A legnagyobb fekete lyuk? = Tudomány [7.] 1991. szept. 9. sz. p. 59. Az NGC 6240 közelében. [KSZ.]

POVELL, Corey S.: A Nagy Annihilátor. = Tudomány [7.] 1991. szept. 9. sz. pp. 59-60. A 1E1740,7-2942 gammasugárzó forrás a Tejútrendszer közepén. [KSZ.]

Lassan csomósodó Tejútrendszer. = Tudomány [7.] 1991. szept. 9. sz. p. 60. [KSZ.]

STEWART, Ian: Digitális napóra - hát az mi fán terem? Matematikai észjáték. = Tudomány [7.] 1991. okt. 10. sz. pp. 4-6. A napjárás és a különböző irányú redőnyök között bejutó fény. Elméleti kidolgozása egy digitális napórának, mely a fraktálok finomszerkezetén alapulva valósítja meg, hogy tetszőleges alakú és méretű árnyékok jöjjenek létre. [KSZ.]

BARNES, Joshua - HERNQUIST, Lars - SCHWEITZER, Francois: Ütköző galaxisok. = Tudomány [7.] 1991. okt. 10. sz. pp. 16-23. [KSZ.]

BOTH Előd: Csillagnézőben. = Tudomány [7.] 1991. okt. 10. sz. p. 24. Simon és Jacqueline Mitton: Bevezetés a csillagászatba. Bp. 1991. Gondolat Könyvkiadó könyvismertetése. [KSZ.]

POWELL, Corey S.: Új Hold. = Tudomány [7.] 1991. okt. 10. sz. pp. 61-62. A holdkutatás újabb eredményei. [KSZ.]

BOTH Előd: Ahány bolygó, annyiféle. = Tudomány [7.] 1991. dec. 12. sz. pp. 58-59. Bérczi Szaniszló: Kristályoktól bolygótestekig. Bp. 1991. Akadémiai Kiadó könyv ismertetése. [KSZ.]

BINZEL, Richard P. - BARUCCI, M. Antonietta - FULCHIGNONI, Marcello: A kisbolygók természetrajza. = Tudomány [7.] 1991. dec. 12. sz. pp. 63-69. [KSZ.]

TÓTH Ferenc: Művészet. = Űr 2. 1991. 1. sz. első belső borító. Umberto Mastroianni olasz szobrászművész Űrhajós című bronz plasztikája. [SRG.]

A Planetárium műsora. = Űr 2. 1991. 1. sz. p. 2. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula - HORVÁTH András: Gagarin űrrepülése 30 év távlatából. Mítosz helyett a valóság. = Űr 2. 1991. 1. sz. pp. 3-9. [SRG.]

KÁLMÁN Béla, ifj.: Napfizika űreszközökkel. = Űr 2. 1991. 1. sz. pp. 10-15. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az első Magellan-eredmények a Vénuszról. = Űr 2. 1991. 1. sz. pp. 16-21. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: A Space Shuttle tíz éve. = Űr 2. 1991. 1. sz. pp. 22-29., címlapkép. [SRG.]

BOTH Előd: Űrtávcső - kérdőjelekkel 2. Apróbb-nagyobb hibák. = Űr 2. 1991. 1. sz. pp. 30-33. [SRG.]

ALMÁR Iván: Kozmikus szénakazal. Hol a határ természetes és mesterséges között? Bioasztronómia ’90. 2. = Űr 2. 1991. 1. sz. pp. 34-35. [SRG.]

SÁRHIDAI Gyula: Katonai műhold rendszerek és az Öböl-háború. = Űr 2. 1991. 1. sz. pp. 36-39. [SRG.]

Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: A "Nagy Madár" és a "Kulcslyuk". = Űr 2. 1991. 1. sz. p. 38. A Big Bird műholdak és a Key-Hole-11 műhold. [SRG.]

ABONYI Iván: Bélyegeken Jurij Gagarin, az első ember a világűrben. = Űr 2. 1991. 1. sz. p. 40. [SRG.]

FEJES István: Magyar űrkutatók fóruma. Űrtechnika a magyar földmérésben. = Űr 2. 1991. 1. sz. pp. 41-44. [SRG.]

Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Mi a kozmikus geodézia? = Űr 2. 1991. 1. sz. p. 44. [SRG.]

A.: A "hullámlovas". = Űr 2. 1991. 1. sz. p. 45. Repülőgépek tervei más bolygólégkörökben. Forrás: International Spacereport 1990/11. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Japán gyarmatosítja a Marsot? = Űr 2. 1991. 1. sz. p. 45. Forrás: Astronomy, 1990. okt. [SRG.]

H.: Az Enyergija-család új változatai. = Űr 2. 1991. 1. sz. p. 45. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Törmelék az űrben. = Űr 2. 1991. 1. sz. p. 45. Sky and Telescope, 1990. okt. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Szovjet közreműködéssel új életre kel a HOTOL. = Űr 2. 1991. 1. sz. pp. 45-46. Űrrepülőgép terve. Forrás: Spaceflight, 1990. okt. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Biztonságos-e az izotópos energiaforrás? = Űr 2. 1991. 1. sz. p. 46. Forrás: Spaceflight, 1990. szept. [SRG.]

A halált hozó vörös törpe. Goldsmith, Donald: Nemezis. A halálcsillag. Budapest, 1990. Háttér Lap- és Könyvkiadó. = Űr 2. 1991. 1. sz. p. 47. Könyvismertetés. [SRG.]

N. B.: Arthur C. Clarke titokzatos világa. = Űr 2. 1991. 1. sz. p. 48. Könyvismertetés. [SRG.]

BOZÓ Pál: Füstfelhők a Perzsa öböl felett. = Űr 2. 1991. 1. sz. hátsó belső borító, hátsó külső borító. [SRG.]

FEISZT György: Párizs, London, Zürich után. Az első telefon Szombathelyen. = Vas Népe 36. 1991. febr. 2. 28. sz. p. 14. A Gothard család 1878-ban létesített telefonhálózatáról. [SRG.]

Vasi csillagászok Eisenstadtban. = Vas Népe 36. 1991. ápr. 5. 79. sz. p. 16. Ápr. 6-án utazik 10 fő, Tóth György vezetésével. [SRG.]

L. F.: Aktív naptevékenység, "égi tűzijáték". = Vas Népe 36. 1991. aug. 13. 189. sz. p. 4. Vértes Ernő nyilatkozata a Napról és a Perseida meteorrajról. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Tisztelgés dr. Kunc Adolf emlékének. = Vas Népe 36. 1991. szept. 24.224. sz. p. 12. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület emléktúrája Hegyhátsálra és Türjére. [SRG.]

Megyei Csillagászati hetek. Október 14-28. = Vas Népe 36. 1991. okt. 10. 238. sz. p. 12. Előadások Szombathelyen, Celldömölkön, Körmenden, Kőszegen és Sárváron. Előadók: Marik Miklós, Tóth György, Horváth András, Both Előd, Bartha Lajos, Vértes Ernő, Tuboly Vince. [SRG.]

Bemutató az obszervatóriumban. = Vas Népe 36. 1991. okt. 12. 240. sz. p. 16. Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban a csillagászati héten minden este bemutató lesz a megyei csillagászati hetekhez kapcsolódóan. [SRG.]

Egyesületek a tudománytörténetért. Herény-Ógyalla. = Vas Népe 36. 1991. okt. 15. 242. sz. p. 6. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület kapcsolata a szlovákiai Hurbanovói Csillagvizsgálóval. [SRG.]

Mit üzennek a csillagok? = Vas Népe 36. 1991. okt. 21. 247. sz. p. 12. Vértes Ernő ezzel a címmel tart Körmenden előadást ma délután. [SRG.]

HORVÁTH József: 150 éve született Kunc Adolf. Holnap újra ingakísérlet a Székesegyházban. = Vas Népe 36. 1991. nov. 27. 278. sz. p. 5. 1991. nov. 28-29-én Kunc Adolf emléknapokat rendeznek. Neves külföldi és hazai előadók érkeznek. 28-án 14 órától megismétlik a Foucault-féle ingakísérletet a szombathelyi Székesegyház kupolájában. 29-én az Eölbey-házban emlékkiállítás nyílik. [SRG.]

És még mindig mozog! Száztizenegy év után a székesegyházban. = Vas Népe 36. 1991. nov. 29. 280. sz. p. 1. A Kunc-Gothard-féle Foucault ingakísérlet megismétlése. [SRG.]

(pósfai) [PÓSFAI János]: "Ércnél maradandóbb emléket emelt". Emlékezés Kunc Adolfra, a tudós papra. = Vas Népe 36. 1991. nov. 29. 280. sz. p. 4. Beszámoló az emlékülésről. Fotó: Kaczmarski. [SRG.]

hes-: A telefon és a csillagos ég közel volt általa. Kiállítás megyénk polihisztoráról, Kunc Adolfról. = Vas Népe 36. 1991. dec. 5. 285. sz. p. 4. Beszámoló az Eölbey-házban rendezett kiállításról. [SRG.]

via: Nemzetközi csillagászati központ Szombathelyen? = Vas Népe 36. 1991. dec. 6. 286. sz. p. 1. A Gothard Obszervatóriumról. Jankovics István sajtótájékoztatója dec. 5-én. [SRG.]

mondi: Szombaton a Városházán: Megalakult a "Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumért Alapítvány". = Vas Népe 36. 1991. dec. 16. 294. sz. p. 1. [KSZ.]

-töti-: Valami volt az égen. Hangtalanul repült, keletnek tartott. = Vas Népe 36. 1991. dec. 20. 298. sz. p. 1. [SRG.]

NÉMETH Józsefné: Dr. Kurucz Adolfról. = Vas Népe 36. 1991. dec. 20. 298. sz. p. 6. Az olvasók fóruma. Nemrégiben avatták fel Kunc Adolf emléktábláját Hegyhátsálon. 1880-ban Gothard Jenővel együtt bebizonyította, hogy mégis mozog a föld. [KSZ.]

A hét programjából. = Vasvármegye 2. 1991. okt. 13. 41. sz. p. 2. Hétfőn Csillagászati Hét kezdődik a megyében. [SRG.]

Címoldal: Csillagtérkép. = Vega 1. 1991. jún. 1.(1.) sz. p. 1. A VEGA folyóirat a csillagászat iránt érdeklődők tájékoztatását szolgálta Zalaegerszeg környékén, és Zala megyében. Az 1991. márc. 31-én alapított Vega Klub tagjainak körlevele, folyóirata, amatőrcsillagászati tájékoztatója 1991 júniusától. 1993-tól 1996-ig az MCSE-ZVKHCS, azaz a Magyar Csillagászati Egyesület Zalaegerszegi "Vega Klub" Helyi Csoportjának (is) a lapja, mely később MCSE Zalaegerszegi Csoportra egyszerűsödött. A zalai amatőrcsillagászok 1994. aug. 11-én megalakították a Vega Csillagászati Egyesületet, és 1995 májusától a VCSE adta ki a folyóiratot. A cikkek írásának, összeállításának, szerkesztési munkájának legnagyobb részét Csizmadia Szilárd végezte. A főszerkesztők a következők voltak: Csizmadia Szilárd (1-6. számok), Szekeres Tibor (7-12. számok), Csizmadia Szilárd (13-21. számok), Csizmadia Ákos (22-32. számok), Csizmadia Szilárd (33. számtól napjainkig).
Időszakosan részt vállaltak a szerkesztésben, mint társszerkesztők, alszerkesztők, vagy mint technikai munkatársak: Ágoston Zsolt, Bedő Veronika, Bognár Tamás, Csizmadia Ákos, Csizmadia István, Gömbös Zoltán, Kiss Hajnalka, Kiss László Attila (Kiss Z. László), Lantos Zsolt, Mezei Balázs, Nagy Zoltán Antal, Németh Ferenc, Paksa Sebestyén, Simonkay Piroska, Srágli Attila, Szekeres Erzsébet, Szekeres Tibor, Tepliczky István, Zelkó Zoltán. Az amatőrcsillagászati megfigyelések szorgalmazása és közlése folyamatosan a lap jellemzője maradt. Időről-időre hosszabb terjedelmű ismeretterjesztő cikkek is megjelentek benne. A kéthavira tervezett lap: évente 3-8 alkalommal jelent meg. 2007 júniusától 2009 áprilisáig egy 22 és fél hónapos szünete volt a lapnak. Az egyes számok terjedelme és mérete (A4 vagy A5) rendszertelenül változott.
Oldalszámozás általában volt, számonként újra indítva. Csak az 1998-as évfolyam kapott folyamatosan futó oldalszámozást. Kezdetben a szöveg írógéppel és a rajzok kézzel készültek. 1993 decemberétől a számítógépes szövegszerkesztés és fényképes illusztrációkjellemezték. 2003-2006 között (63-73. számok) csak elektronikusan jelent meg a lap, előbb HTML, majd PDF formátumban juttatták el a tagokhoz. Mivel a nyomtatott változatra tovább is szükség volt, 2006-tól, a 74. számtól kezdődően mind elektronikusan (PDF), mint hagyományos módon (papírra sokszorosítva) megjelenik a lap. A lap címe mindvégig nem Vega, hanem VEGA volt.; Az Ursa Maiorról. [KSZ.]

A keleti égbolt augusztusban. = Vega 1. 1991. jún. 1.(1.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

Változócsillagok 1. = Vega 1. 1991. dec. 1.(1.) sz. p. 4. [SRG.]

Címoldal: Orion. = Vega 1. 1991. dec. 2.(2.) sz. p. 1. Csillagtérkép. [SRG.]

Megfigyelések. = Vega 1. 1991. dec. 2.(2.) sz. p. 2. Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd kettőscsillag, mély-ég objektum, Hold észlelései. [SRG.]

A Hold észlelése. = Vega 1. 1991. dec. 2.(2.) sz. p. 3. [SRG.]

A kettőscsillag észlelés problémái. = Vega 1. 1991. dec. 2.(2.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

Az Orion csillagkép. = Vega 1. 1991. dec. 2.(2.) sz. p. 4. [SRG.]

Címlapunkon: Csatlós Géza nem hisz a szemének. = Wakond [1991.] 5. sz. címlap. [KSZ.]

HEV [HEVESI Zoltán]: Ráktanyai naplopók. = Wakond [1991.] 5. sz. pp. 1-2. Rák-tanyán a Zalezsák Tamás által kimért Naprendszer-modellből eltüntették a Napot. [KSZ.]

Lapszemle. 93 másodperc egy csillagász naplójából. Finnországban látta a világvégét dr. Jónás László esztergomi csillagász. = Wakond [1991.] 5. sz. pp. 2-4. 1990 júliusában, Finnországban járt a teljes napfogyatkozás megfigyelése céljából Jónás László. A Komárom-Esztergom megyei "24 Óra" riportere ( - csolnoki - ) vele készített riportját 1990. szeptember elején közölte a lap. A cikk sok humoros elírást tartalmazott. [KSZ.]

Ici-pici lexikon. = Wakond [1991.] 5. sz. p. 4. [KSZ.]

Gojko Mitic: Észlelve a Nagy Medve lányait. = Wakond [1991.] 5. sz. pp. 4-5. Mély-ég észlelések. [KSZ.]

Rádió Kalipszar. = Wakond [1991.] 5. sz. pp. 5-6. B. Tóth László csillagászati jellegű rádióriportja 1990. márc. 8-án. [KSZ.]

Ráktanyázás Cöncörtanyán. = Wakond [1991.] 5. sz. pp. 6-8. Januári észlelő-hétvége Rák-tanyán. [KSZ.]

Szervezkedünk, szervezkedünk? 1. = Wakond [1991.] 5. sz. pp. 8-9. A Stella Csillagászati Egyesület. [KSZ.]

          1992.

ASHPOLE, Edward: A Földön kívüli értelem kutatása. Ford.: Hajdú Gábor. Budapest, 1992. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat. 160 p. [HAI.]

ASIMOV, Isaac: Útikalauz. Elmélkedések a Föld és az űr titkairól. Ford.: Novák Zsófia. Budapest, 1992. Új Vénusz Lap- és Könyvkiadó, Dabasi Nyomda. 252 p. A címlapon még ez is olvasható: "A világhírű sci-fi író utolsó műve." [KOC.]

BOGLÁRI Ferenc: Alapjaiban mi? Miért ilyen? És miként jött létre első pillanatától kezdve a Világegyetem? [Pécs, 1992.] 70 p. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Harmatlegelő. A csillagos ég a néphagyományban. 2. bőv. kiad. Dunaszerdahely, 1992. Nap Kiadó, Lilium Aurum kft. nyomda. 141 p. [KSZ.]

CSABA Györgyné: Csillagászat az óvodában. Budapest, 1992. Kopernikusz Csillagászati Alapítvány, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem házinyomdája. 40 p. Bírálta: Vizy Istvánné és Csaba György Gábor. Technikai szerkesztő: Tepliczky István. [KSZ.]

DUPAS, Alain: A világűr felfedezése. Ford.: Szalontai Ágnes. Budapest, 1992. Venezia Könyvkiadó Kft., TipoArt Kft., Editoriale Libraria Nyomda (Olaszország). [37] p. /Tini enciklopédia. 10./ [KOC.]

EUGENE, Toni: Égitestek. Ford.: Kisné Kálmánczhey Ágnes. Debrecen, 1992. Phoenix Könyvkiadó és Terjesztő Kft. 44 p. /Discover./ Az eredetivel egybevetette: Kókai Sándor. Gyermekeknek szóló csillagászati könyv. [KSZ.]

Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891-1991). Szerk.: Kovács László. Budapest, 1992. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, Font Bt., OKK-Press (Veszprém) nyomda. 294 + xxi p. Lektorálta: Marx György. Sok csillagászati hivatkozással, amelyekből a fontosabbak: Csillagászati kongresszus Budapesten 1898-ban (pp. 71-73.), Debreceni Napfizikai Obszervatórium (p. 193., 203.), Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csillagászati Csoportja (p. 261.), Almár Iván (p. vi.), Balázs Lajos (p. 261.), Detre László (p. 145., 151., 261.), Gothard Jenő (p. 25., 46., 49., 62., 72., 258., 277.), Hell Miksa (p. 208.), Kolláth Zoltán (pp. 260-261.), Konkoly-Thege Miklós (p. 10., 25., 46., 49., 71., 70-73.), Kövesligethy Radó (p. 37., 43., 48., 58., 69., 70-73., 76., 111.), Kunc Adolf (p. 49., 53., 258., 277.), Lassovszky Károly (p. 145., 185.), ifj. Szalay Sándor (p. 163., 183.), Szegő Károly (pp. 182-183., p. ii.), Wodetzky József (p. 84., 193-194., 198.),
Az ELFT Csillagászati Csoportja 1974-ben tett javaslatot a Detre László-díj alapítására, amelyet kétévente ítél oda a társulat akadémikus tagjaiból álló bizottság. A Detre László-díjat "A csillagászati és atomfizikai kutatások elismeréséért" 1975-ben alapították. A díjat kapta 1976-ban Ill Márton, 1977-ben Szeidl Béla, 1978-ban Balázs Lajos és Balázs Béla, 1980-ban ifj. Szalay Sándor, 1981-ben Szabados László, 1982-ben Gombosi Tamás, 1983-ban Kálmán Béla, 1984-ben Paál György, 1989-ben Patkós László, 1991-ben Somorjai Endre (p. 261., p. v.) [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 10. változatlan utánny. Budapest, 1992. Tankönyvkiadó, Dabas-Jegyzet Kft. 94 p., 6 mell. /[A] Tanárképző Főiskolák [kiadványa]/ Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [SRG.]

Haynald bíboros emlékezete. Halálának centenáriuma alkalmából Kalocsán elhangzott előadások 1991. Kalocsa, 1992. Kalocsai Érsekség, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kalocsai Tagszervezete. 82 p. [REZ.]

HERRMANN, Joachim: SH atlasz. Csillagászat. 135 színes oldal, 707 tárgyszó. Ford.: Ill Márton, Patkós László, Orha Zoltán. Budapest Berlin Heidelberg New York London Paris Tokyo Hong Kong Barcelona, 1992. Springer-Verlag - Springer Hungarica Kiadó, Gyomai Kner Nyomda. 288 p. /SH atlasz. 3./ A fordítást szakmailag ellenőrizte és szerkesztette: Both Előd. A 88 csillagkép térképével, 6,5 magnitudós határral. [KSZ.]

JAKUCS László: Általános természeti földrajz. I. A földrajzi burok kozmogén és endogén jelenségei földrajz szakos tanárjelöltek és szakgeográfusok részére. 2. bőv. kiad. [Szeged,] 1992. József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar. JATEPress. 359 p. Borítócím: A földrajzi burok kozmogén és endogén dinamikája.; Lektorálta: Szederkényi Tibor és Szatmáry Károly. A szerző előszava Szegeden kelt, 1990. márciusában.; Csillagászat: pp. 25-57. [KSZ.]

Képes gyermekenciklopédia. Ford.: Ajkai Adrienne, Görgényi Emília, Magyarics Péter, Menich Ádám, Piros Christa, Varga Antal. Budapest, 1992. Park Kiadó, Itex Kft. (Budapest), Brepols Nyomda (Belgium). 643 p. /Szemtanú./ Eredeti főszerkesztő Ann Kramer. A magyar változat főszerkesztője Katona Sándorné. Szakmailag ellenőrizte: Csorba Gábor, Hahner Péter, Lóczy Dénes, Seres Iván, Vég Gábor. 7-14 éveseknek. Csillagászat: Bolygók (pp. 74-75.); Csillagászat (pp. 90-91.); Csillagok (pp. 92-93.); Fizika (p. 170.); Föld (pp. 180-181.); Hold (p. 235.); Idő (p. 244.); Légkör (p. 344.), Mesterséges holdak (p. 375.); Navigációs rendszerek (p. 397.); Nehézkedés (p. 398.); Órák (p. 423.); Távcsövek (p. 523.); Űrhajósok (p. 558.); Űrrepülés (pp. 559-560.); Üstökösök és meteorok (p. 561.); Világegyetem (p. 579.); Csillagtérképek, holdszondák, a Naprendszer bolygói, bolygóközi szondák (pp. 622-623.); Időzónák (p. 627.). [KSZ.]

Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916). Összeáll.: Bartha Lajos. [2. kiad.] Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport, GATE VTI nyomda. 31 p. /CSACS közlemények. CSACS Reports. No. 3. 1991./ Szerk.: Tepliczky István.; A Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti Szakcsoportja Közlemények megnevezést ez az egy könyv 1991-es és 1992-es kiadása kapta. [KSZ.]

KOVÁCS Géza - SÍKOS István: Gothárd Jenő fotokémiai munkássága. Szakdolgozat. BDTF Szombathely. Szombathely, 1992. 50 lev. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok megfigyelése. [Balatonfűzfő,] 1992. 6 p. A kettőscsillagok amatőrcsillagászati megfigyelésének gyakorlati ismertetése. [KSZ.]

Larousse Diákenciklopédia. Szerk.: A. Fodor Ágnes. Budapest, 1992. Glória Kiadó, Athenaeum Nyomda. 376 p. Csillagászat: 62-63., 154-167. [KOC.]

Magyar űrkutatás 1992. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Kiad.: Magyar Űrkutatási Iroda. Budapest, 1993. Nexus Kiadó. 156 p. A Kormány 3/1992. (I. 6.) Korm. rendelete a Magyar Űrkutatási Iroda létrehozásáról. Magyar Űrkutatási Tanács. Magyar Űrkutatási Iroda. Űrkutatási Tudományos Tanács. Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ. Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizika Tanszék Űrkutató Csoport. Országos Meteorológiai Szolgálat. MTA Geodéziai és Geofizikai Intézete. Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Agrofizikai és Agrometeorológiai Tanszék. Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar Fotogrammetriai Tanszék. Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszék Űrkutató Csoport.
Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar Általános Geodéziai Tanszék. Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet FFO. Magyar Állami Földtani Intézet. MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet. MTA Csillagászati Kutatóintézete. Magyar Honvédség Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézet. MH Központi Honvédkórház. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézet. Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Sz. Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézete. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Élettani Intézete. Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézete. MTA Pszichológiai Intézete Pszichofiziológiai Osztály. MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet. MTA Atommagkutató Intézete. Országos Johan Béla Közegészségügyi Intézet Mikrobiológiai Kutatócsoport. Országos Fréderic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézet.
Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Híradástechnikai Tanszék. Magyar Távközlési Rt. PKI Távközlési Intézet. Távközlési Kutató Intézet. KFKI Atomenergia Kutató Intézet Űrelektronikai Csoport. KFKI Atomenergiai Kutató Intézet Sugárvédelmi Laboratórium. Miskolci Egyetem Fémtani Tanszék adatai, külföldi és magyar publikációk, valamint előadások és poszterek, tudományos tevékenységek, eredmények, témapályázatok, nemzetközi együttműködés, támogatás, létszám, egyéb kérdések.; A magyar űrkutatási tevékenységről szóló évkönyv elsőként az 1992-es évre vonatkozóan jelent meg, folyamatosan. A sorozat 1992-től 2000-ig "Magyar űrkutatás [évszám]. Beszámoló.", azután 2001-től 2004-ig "Űrtevékenység Magyarországon [évszám]. Beszámoló." címmel jelentkezett. A 2004-es éves beszámoló volt az utolsó magyar nyelvű kötet, akkor a sorozat megszakadt. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. 164+[4] p. Szakmailag ellenőrizte: Frontó András, Kolláth Zoltán, Ponori Thewrewk Aurél, Szabados László. [SRG.]

MOORE, Patrick - NICHOLSON, Ian: A Nap és bolygói. A Világegyetem enciklopédiája. Ford.: Udvarhelyi László. Budapest, 1992. Helikon Kiadó Kft., Kossuth Nyomda. 127 p. A fordítást szakmailag ellenőrizte: Both Előd. [KSZ.]

MOORE, Patrick - NICHOLSON, Ian: A világűr titkai. A Világegyetem enciklopédiája. Ford.: Udvarhelyi László. Budapest, 1992. Helikon Kiadó Kft., Kossuth Nyomda. 124 p. A fordítást szakmailag ellenőrizte: Both Előd. [KSZ.]

NAGYVÁRADI László: Földgömb gyakorlatok. Pécs, 1992. [Janus Pannonius Tudományegyetem] Természettudományi Kar Természetföldrajzi Tanszék. 53 p. Csillagászati és csillagászati-földrajzi feladatok és megoldások. [KSZ.]

PAP Gábor: A Napút festője. Csontváry Kosztka Tivadar. Debrecen, 1992. Pódium Műhely Egyesület, Alföldi Nyomda. 71 p., 24 színes t. /Varázstükör. 1./ Feltételezhetően a 12 állatövi csillagképet ábrázolta Csontváry több festményén. [KSZ.]

(PVH) Változócsillag Atlasz XIV. rész. Összeáll.: Fidrich Róbert, Nagy Zoltán, Tepliczky István, [Budapest,] 1992. A Magyar Csillagászati Egyesület Változócsillag Szakcsoportja. 22 p. Z And, SX And, RR Aql, TU Aql, WW Aqr, RU Aur, R Boo, TW Cam, EQ Cas, SV Cas, mü Cep, TY Cep, AA Cyg, RU Cyg, SS Cyg, V1070 Cyg, V1668 Cyg, WZ Dra, AQ Eri, SX Eri, SY Eri, VX Gem, KZ Her, Nova Her ’91, R Leo, TU Leo, W LMI, MV Lyr, EF Peg, FO Per, FR Per, SY Per, TW Per, UZ Per, BP Tau, HW Tau, RX Tau, RY Tau, TU Tau, VY Tau, RR UMa, RR Vir változócsillagok térképei. [KSZ.]

SAGAN, Carl: Az Éden sárkányai. Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról. Ford.: Szilágyi Tibor. 2. kiad. Budapest, 1992. Európa Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 303 p. A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Rózsahegyi István. Csillagászat: pp. 285-299. A "Sorsunk a tudás: földi és földön kívüli intelligencia" című fejezet. [KSZ.]

SZOBOSZLAY Endre: Az iszlám csillagászat története. (Vallástörténet, tudománytörténet.) Debrecen, 1992. [1998.] Kölcsey Ferenc Művelődési Központ Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör magánkiadása. 104 p. A szerző előszava 1992. május havában kelt Debrecenben. Feldolgozás az iszlám vallástörténetéről és a 8-15. század klasszikus iszlám csillagászatáról. A budapesti Országos Széchényi Könyvtárban elhelyezett példány belső címlapján ez áll: "Ezen példány fénymásolat! Készült Debrecen, 1998 október hó. ... Ezen kiskiadvány néhány évvel ezelőtt készült, nagyon kis példányszámban, rendkívül egyszerű, írógéppel készült, szerény kivitelben. ... Most - elsősorban könyvtári archiválás céljából - fénymásolat készült az eredeti anyagról a TITÁSZ RT. szíves támogatásával. ...Megjegyzés: a szerző nevének írása helyesen: Szoboszlai Endre - nem Szoboszlay Endre." [KSZ.]

TÁLOSI Valéria: Gothárd Jenő fotográfiai munkássága. Szakdolgozat. BDTF Szombathely. Szombathely, 1992. 35 lev., 9 t. [SRG.]

A TIT Uránia Csillagvizsgáló ajánlata az 1992/93-es tanévre. [Budapest, 1992.] Uránia Csillagvizsgáló. 8 p. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A székesfehérvári amatőrcsillagászat története. Krónika a 30 cm-es távcső első 25 évéről. Székesfehérvár, 1992. Megyei Művelődési Központ és Szabadművelődés Háza közös kiadása. [36] p. Lektorálta: Hudoba György. [SRG.]

ÜBELACKER, Erich: Az idő. Ford.: Varga Csaba. [1. kiad.] Budapest, 1992. Tessloff és Babilon Kiadó. A nyondai szedést készítette: Profi-L Kft. Scan+Graphic Stúdiója (Budapest), "Printed in Germany". 48 p. /Mi micsoda. 13./ Szakmailag ellenőrizte: Orha Zoltán. [KSZ.]

ÜBELACKER, Erich: A Nap. Ford.: Sturmann Ágnes. Budapest, 1992. Tessloff és Babilon Kiadó, Profi-L Kft., Scan&Graphic Stúdió nyomda. 48 p. /Mi micsoda 12./Szakmailag lektorálta: Orha Zoltán. [KSZ.]

VERDET, Jean-Pierre: A csillagos ég titkai. Ford.: Jancsó Júlia. [Budapest,] 1992. Venezia Könyvkiadó Kft., "Készült Olaszországban, az Editoriale Libraria nyomdában". Oldalszámozás nélküli. [18 lap, 36 oldal.] /Tini enciklopédia. 8./ Gyermekeknek szóló csillagászat könyv. [KOC.]

WOLFE, Tom: Az igazak. Az első amerikai űrhajósok története. Ford.: Bartos Tibor. Budapest, 1992. Háttér Kiadó, Nyomdaipari Szolgáltató Kft. (Kaposvár). 381 p. A szerző előszava 1983 augusztusában kelt. A fordítást az eredetivel egybevetette: Simóné Avarosy Éva. Űrhajózás-szakmai szempontból ellenőrizte: Baj Attila. [KSZ.]

GYARMATI Imre: Egy talányos török bolygónév filológiai hátteréhez. In: Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis [Évkönyv] Tomus 2. Szerk.: Büky Béla, Gyárfás Ágnes. 1992. Miskolci Bölcsész Egyesület, Borsodi Nyomda. pp. 243-251. A Vénusz és a Mars elnevezése a régi török és a vele rokon nyelvekben. Egy csagatáj nyelvemlék későbbi elemzésekor összekeverték a két égitestre vonatkozó szavakat, mert azok csak a Vénuszra vonatkoztak. [KSZ.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Almár Iván (Budapest 1932. 04.20.) In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 40. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Asztrofizika. In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 90. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Asztrofotográfia. In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 90. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Balázs Béla csillagász (Rákoshegy 1935. 05. 04.). In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 136. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Bartók kisbolygó (4132. sz. 1988-ban fedezte fel Jeff T. Alu). In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 150. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Bay Zoltán (Gyulavári 1900. 07. 24.) In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 155-156. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Bolyai-kisbolygó (1441. sz. 1937-ben Kulin György fedezte fel). In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 245. [SRG.]

Bolygók. In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 245. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Buda-kisbolygó (908. sz. 1918-ban fedezte fel Max Wolf). In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 280. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Corvina kisbolygó (1442. sz. 1937-ben fedezte fel Kulin György). In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 340. [SRG.]

Csíksomlyói naptárkő. In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 370. Bronzkori csillagászati műszer. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Detre kisbolygó (1538. sz. 1940-ben fedezte fel Kulin György). In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 403. [SRG.]

Detre László csillagász. In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 404. [SRG.]

Esthajnalcsillag. In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 497. [SRG.]

SÁRGA János: Fényi Gyula. In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 570. [SRG.]

Gothard Jenő. In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 640-641. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Gothard-kisbolygó (1710. sz. 1941-ben fedezte fel Kulin György). In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 641. [SRG.]

Hajnalcsillag. In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 687. [SRG.]

SÁRGA János: Hell Miksa. In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 722-723. [SRG.]

Hold. In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 743. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Hunnia kisbolygó (767. sz. 1983-ban fedezte fel Kulin György. In: Encyclopaedia Hungarica. Első kötet A-H. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1992. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 767. [SRG.]

BORSA Gedeon: Az első Magyarországon nyomtatott, magyar nyelvű csíziók. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1992. Budapest, 1991. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, SZTÁV Nyomda Kft. pp. 58-60. Az első magyar nyelvű kéziratos csízió 1462-es keltezésű, míg az első magyar nyelven nyomtatott csíziót Krakkóban adták ki 1537-ben. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Hell Miksa (Selmecbánya, 1720. máj. 15. - Bécs, 1792. ápr. 14.). In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1992. Budapest, 1991. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, SZTÁV Nyomda Kft. pp. 109-112. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Varga Márton. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1992. Budapest, 1991. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, SZTÁV Nyomda Kft. pp. 138-139. [SRG.]

RADNAI Gyula: Az Eötvös-korszak. In: Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891-1991). Szerk.: Kovács László. Budapest, 1992. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, OKK-Press (Veszprém) nyomda. pp. 2-79. Kövesligethy Radó. pp. 37., 43., 47., 58., 69-73., 76.; Fényi Gyula. p. 72.; Fejér Lipót. p. 12., 45., 68., 73., 77.; Gothard Jenő. p. 25., 46., 49., 62., 72.; Harkányi Béla. 73.; Konkoly-Thege Miklós. pp. 10., 25., 46., 49., 70-73. [SRG.]

FÜSTÖSS László: A modern fizika érkezése (1919-1945). In: Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891-1991). Szerk.: Kovács László. Budapest, 1992. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, OKK-Press (Veszprém) nyomda. pp. 80-112. Kövesligethy Radó. pp. 86-87., 111.; Fejér Lipót. p. 83., 87., 111. [SRG.]

PALLÓ Gábor: Századunk második fele. In: Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891-1991). Szerk.: Kovács László. Budapest, 1992. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, OKK-Press (Veszprém) nyomda. pp. 138-188. Detre László. p. 145., 161. [SRG.]

MEDVECZKY László: A fizika Debrecenben. In: Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891-1991). Szerk.: Kovács László. Budapest, 1992. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, OKK-Press (Veszprém) nyomda. pp. 189-207. MTA Napfizikai Obszervatóriuma és az egyetemi csillagvizsgáló p. 193., 199., 203. [SRG.]

GÁBOS Zoltán: A fizika Kolozsváron. In: Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891-1991). Szerk.: Kovács László. Budapest, 1992. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, OKK-Press (Veszprém) nyomda. pp. 207-216. Fejér Lipót. p. 213. [SRG.]

MÓRA László: Bródy Imre, az ember és a feltaláló. In: Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891-1991). Szerk.: Kovács László. Budapest, 1992. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, OKK-Press (Veszprém) nyomda. pp. 241-246. Fejér Lipót pp.241-242. [SRG.]

KOVÁCS László: Az Eötvös Társulat terület csoportjai. In: Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891-1991). Szerk.: Kovács László. Budapest, 1992. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, OKK-Press (Veszprém) nyomda. pp. 247-259. Gothard Jenő. pp. 257-258.; Izsák Imre. p. 259. [KSZ.]

KOVÁCS László: Az Eötvös Társulat szakcsoportjai. In: Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891-1991). Szerk.: Kovács László. Budapest, 1992. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, OKK-Press (Veszprém) nyomda. pp. 260-274. Csillagászati Csoport. p. 261. [KSZ.]

Díjak 1945-1992. Detre László-díj. In: Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891-1991). Szerk.: Kovács László. Budapest, 1992. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, OKK-Press (Veszprém) nyomda. p. v. [KSZ.]

DUKKON Ágnes: A régi kalendáriumok titkaiból. In: Fejezetek a magyar művelődés történetéből. Szerk.: Závodszky Géza. [Budapest,] 1992. ELTE TFK, OPITECH Kft. nyomda. pp. 25-39. "Az első magyar nyelvű naptár még a könyvnyomtatás elterjedése előtti időből maradt ránk a Müncheni Kódex egy hártyalapján, s az 1414-36 közötti időre szól; föltehetően ezt is a Huszita Biblia fordítói készítették ill. fordították." [KSZ.]

HADOBÁS Sándor: Herman Ottó 1888. évi norvégiai kutatóútja. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. sz. Érd, 1992. pp. 29-32. Röviden említi Herman Ottónak Hell Miksa és Sajnovics János vardői csillagászati expedíciójával kapcsolatos kutatásait is. [HAD.]

BALÁZS Dénes: Kiegészítés a Magyar utazók emlékhelyei a nagyvilágban c. összeállításhoz. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. sz. Érd, 1992. pp. 54-56. Hell vardői emléktáblája és kiállítása, ausztriai síremléke. [HAD.]

KOVÁCS Sándor: Hell Miksa és Sajnovics János bibliográfiája. Összeállította: Hadobás Sándor. Rudabánya, 1991. Kézirat. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. sz. Érd, 1992. p. 96. Ismertetés. [HAD.]

GARAMI László: Világegyetem, csillagászat, űrhajózás. In: Garami László: Rejtvényfejtők Nagy Lexikona. 1992. Magyar Világ Kiadó, Dabasi Nyomda. pp. 1-13. Szószedet témakörök szerint csoportosítva, növekvő betűszám szerint. [HAI.]

HEGEDŰS Zsuzsa: "Da mihi animas, caetera tolle" (A tordasi Csupor-gyűjtemény.) In: A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve (Annalas musei Gödöllőiensis) 1992. Szerk.: Varga Kálmán. Gödöllő, 1993. Gödöllői Városi Múzeum. pp. 195-207. Dr. Csupor Zoltán Mihály életének ismertetése (csillagászattal is foglalkozott: "csillagászati távcsövemet pedig saját szórakozásomra használom"). Tordasra került 1958-ban plébánosként, a falu szülöttének, Sajnovics Jánosnak emlékére hozta létre ott a Csupor-gyűjteményt. Ebben Sajnovics Jánossal és Hell Miksával kapcsolatos relikviák is vannak. A gyűjtemény sok más művelődéstörténeti tárgyat is tartalmaz. 1987-ben megállapodott a Gödöllői Városi Múzeummal, hogy hozzájuk kerül gyűjteménye a halálát követően. [KSZ.]

DANKÓ László: Előszó. In: Haynald bíboros emlékezete. Halálának centenáriuma alkalmából Kalocsán elhangzott előadások 1991. Kalocsa, 1992. Kalocsai Érsekség, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kalocsai Tagszervezete. p. 3. [REZ.]

TÖRÖK József: Haynald bíboros emlékezete. In: Haynald bíboros emlékezete. Halálának centenáriuma alkalmából Kalocsán elhangzott előadások 1991. Kalocsa, 1992. Kalocsai Érsekség, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kalocsai Tagszervezete. pp. 5-9. [REZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A Haynald-csillagda alapításának előzményei. In: Haynald bíboros emlékezete. Halálának centenáriuma alkalmából Kalocsán elhangzott előadások 1991. Kalocsa, 1992. Kalocsai Érsekség, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kalocsai Tagszervezete. pp. 11-14. [REZ.]

BARTHA Lajos: A kalocsai Haynald-Obszervatórium és csillagászainak jelentősége. In: Haynald bíboros emlékezete. Halálának centenáriuma alkalmából Kalocsán elhangzott előadások 1991. Kalocsa, 1992. Kalocsai Érsekség, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kalocsai Tagszervezete. pp. 17-38. [REZ.]

MARIK Miklós: Fényi Gyula (1842-1916). In: Haynald bíboros emlékezete. Halálának centenáriuma alkalmából Kalocsán elhangzott előadások 1991. Kalocsa, 1992. Kalocsai Érsekség, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kalocsai Tagszervezete. pp. 40-42. [REZ.]

TIBOR Mátyás S. J.: A Haynald Obszervatórium és a modern csillagászat. In: Haynald bíboros emlékezete. Halálának centenáriuma alkalmából Kalocsán elhangzott előadások 1991. Kalocsa, 1992. Kalocsai Érsekség, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kalocsai Tagszervezete. pp. 43-48. [REZ.]

HORVÁTH Adolf Olivér: Haynald Lajos, a magyar florisztika legbőkezűbb mecénása. In: Haynald bíboros emlékezete. Halálának centenáriuma alkalmából Kalocsán elhangzott előadások 1991. Kalocsa, 1992. Kalocsai Érsekség, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kalocsai Tagszervezete. pp. 49-54. [REZ.]

SZUJKÓ-LACZA Júlia: Haynald Lajos hagyatéka a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában. In: Haynald bíboros emlékezete. Halálának centenáriuma alkalmából Kalocsán elhangzott előadások 1991. Kalocsa, 1992. Kalocsai Érsekség, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kalocsai Tagszervezete. pp. 55-70. [REZ.]

FUSCH Ferenc: Haynald nagy barátja: Liszt Ferenc. In: Haynald bíboros emlékezete. Halálának centenáriuma alkalmából Kalocsán elhangzott előadások 1991. Kalocsa, 1992. Kalocsai Érsekség, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kalocsai Tagszervezete. pp. 77-80. [REZ.]

ILLÉS Erzsébet - ALMÁR Iván - BENCZE Pál - HORVÁTH András: A geomágneses effektus napi változása. In: Ionoszféra és Magnetoszféra Fizika XVII-XVIII. A XVII. és a XVIII. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból. (Szeged; Budapest, 1989.10.30-1989.11.01.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1992. Magyar Asztronautikai Társaság. pp.36-39. [HAI.]

ILLÉS Erzsébet - ALMÁR Iván - BENCZE Pál - HORVÁTH András: A gyűrűáramfűtés hipotézis vizsgálata a 400 km feletti magasságokon. In: Ionoszféra és Magnetoszféra Fizika XVII-XVIII. A XVII. és a XVIII. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium előadásaiból. (Szeged; Budapest, 1989.10.30-1989.11.01.). Szerk.: Bencze Pál. Budapest, 1992. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 112-150. [HAI.]

TÓTH György - HORVÁTH József: Gothard Jenő. In: Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Életrajzi lexikon A-tól Z-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1992. BME, MMÉV, MTA, MTESZ, MVSZ, OMIKK. pp. 177-179. [SRG.]

VARGHA Domokosné - BARTHA Lajos: Hell Miksa. In: Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Életrajzi lexikon A-tól Z-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1992. BME, MMÉV, MTA, MTESZ, MVSZ, OMIKK. pp. 204-206. [HAD.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. pp. 9-101. A táblázatok összeállításában közreműködtek: Jäger Zoltán, Jean Meeus, Sárneczky Krisztián, Tepliczky István, Zalezsák Tamás. [SRG.]

Magyarországi bemutató csillagvizsgálók. In: Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. pp. 102-106. 41 csillagvizsgáló adatai. [SRG.]

PATKÓS László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. pp. 108-123. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Napórákról. In: Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. pp. 124-132. [SRG.]

KUN Mária: A csillagközi anyag és a csillagkeletkezés. In: Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. pp. 133-144. [SRG.]

MARIK Miklós: Konkoly Thege Miklós (1842-1916). In: Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. pp. 145-147. [SRG.]

MIZSER Attila: Helyünk az ég alatt. In: Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. pp. 148-153. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 1990-91. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. pp. 154-155. [SRG.]

FRONTÓ András: Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének 1986-1990. évi tevékenységéről. In: Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. pp. 156-158. [SRG.]

MARIK Miklós: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 1986 és 1990 között. In: Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. pp. 159-160. [SRG.]

HORVÁTH András: A Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló (1990). In: Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. pp. 161-162. [SRG.]

SPÁNYI Péter: Magyar Amatőrcsillagászati Társaság (1987-1990). In: Meteor csillagászati évkönyv 1992. Szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Kiad. a Magyar Csillagászati Egyesület. Budapest, 1991. GATE VTI Nyomda. pp. 163-164. [SRG.]

PETRUCH Antal: Haynald obszervatórium. In: Petruch Antal: Száz év a magyar jezsuiták múltjából. II. Kecskemét, 1992. pp. 125-130. [SRG.]

Newgrange. Kr. e. IV. század [! 4. évezred]. In: Rosemary Burton - Richard Cavendish: A világ száz csodája. Barangolás az építészet lenyűgöző alkotásai között. Ford: Toronyi Attila. [Budapest], 1992. Magyar Könyvklub, Printed in Germany. pp. 10-11. "...Bizonyos dolgokat azonban pontosan tudunk. O’Kelly régészprofesszor fejtette meg a sír tájolását: a téli napfordulón a felkelő Nap sugara a folyosó hosszanti irányában hatol be, s megvilágítja a sírkamrát. Amikor Newgrange-t felépítették, ez a fénysugár a sírkamra végén található egyetlen díszes kőre vetült. A bejáratot eredetileg kőlap fedte, de a napsugár számára a tetőn éppen a megfelelő helyen vágtak nyílást. A jelenséget a téli napforduló körüli időben figyelhetjük meg. Hasonló tájolású a skót Orkney-szigeteken található Maes Howe síremlék is, amelynek keletkezését kb. Kr. e. 2700-ra teszik. Ám ott a téli Nap lemenő sugara világítja meg a sír belsejét. A Nap Newgrange-beli tiszteletéről korai ír források is tanúskodnak.
A síremléket természetfölötti lényekkel hozzák kapcsolatba, különösképpen Dagdával, a "Jóistennel", akit napistenként is tiszteltek." [HAI.]

Stonhenge. Kr. e. IV-II. évezred. In: Rosemary Burton - Richard Cavendish: A világ száz csodája. Barangolás az építészet lenyűgöző alkotásai között. Ford: Toronyi Attila. [Budapest], 1992. Magyar Könyvklub, Printed in Germany. pp. 12-13. "...Gyakran rámutattak arra is, hogy az építők meglepő matematikai ismeretekkel rendelkeztek, s hogy az egész létesítmény feltehetően csillagászati megfigyelőhelyként is használatos lehetett, valószínűleg a holdfogyatkozások kiszámítása céljából. Stonehenge napjainkban is zarándokhely a nyári napforduló idején (a patkó tengelye, valamint egy régi, ide vezető út párhuzamos a felkelő nap sugaraival), s ez is megerősíti a hely misztikus fontosságát. ..." [HAI.]

A Pisai ferde torony. 1173. In: Rosemary Burton - Richard Cavendish: A világ száz csodája. Barangolás az építészet lenyűgöző alkotásai között. Ford: Toronyi Attila. [Budapest], 1992. Magyar Könyvklub, Printed in Germany. pp. 24-25. "...1564-ben született Pisában Galileo Galilei, a tudós. A hagyomány szerint kísérletet hajtott végre a Ferde Toronyból. Tárgyakat engedett el a torony tetejéről, azt bizonyítandó, hogy az esés sebessége független az aláhulló tárgy súlyától. Nem kétséges, hogy Galilei foglalkozott ezzel az elmélettel, de nem biztos, hogy a kísérletet valóban a Ferde Toronyból hajtotta végre. Ugyanakkor persze aligha találhatott volna eszményibb feltételeket a pisai Ferde Toronynál, hogy a nehézségi erővel kísérletezzék." [HAI.]

A Kennedy Űrközpont. 1949-tól. In: Rosemary Burton - Richard Cavendish: A világ száz csodája. Barangolás az építészet lenyűgöző alkotásai között. Ford: Toronyi Attila. [Budapest], 1992. Magyar Könyvklub, Printed in Germany. pp. 190-191. "...A floridai Cape Canaveral területe a hadsereg légierejének támaszpontja; még 1949 májusában választották ki a vidéket katonai rakéták tesztelésére. Közel a tengerhez, lakatlan, mocsaras vidék volt. 1962-ben a Hold-program megvalósításáért a NASA a Merritt-szigeten birtokba vette az 55 600 hektáros területet, s felépítette a Kennedy Űrközpontot. Az ún. Apollo-program tizenegy évig tartott - 1961 októberétől 1972 októberéig -, a rakétákat a Merritt-szigetről indították. Hat sikeres Holdra szállást hajtottak végre. ..." [HAI.]

A Nazcai óriás rajzok. I. század. In: Rosmary Burton - Richard Cavendish: A világ száz csodája. Barangolás az építészet lenyűgöző alkotásai között. Ford: Toronyi Attila. [Budapest], 1992. Magyar Könyvklub, Printed in Germany. pp. 206-207. "...1926-ban fedezték fel a régészek, s azóta magyarázatok egész sora látott napvilágot. Alfred Kroeber és Toribio Mejía eleinte öntözőrendszernek vélte. Mejía a kereszteződéseknél elhelyezett kődarabok miatt arra gondolt, hogy a cequesszel (az inkák szent útjai) hozhatók kapcsolatba. Paul Kosok 1941-ben "a világ legnagyobb csillagászati könyvének" nevezte el. Ő egy olyan ponton állt meg, amely a nyári napfordulón a Nap legmagasabb állását jelezte. Megbízta Maria Reichét, hogy további kutatásaival támassza alá elméletét. A feltételezés, miszerint ez a nagy munkával előállított ábrázolás asztrális jellegű, megalapozott volt.
Minden természeti közelségben élő nép kiváló csillagászati ismerettel rendelkezett, az állandó megfigyeléseik következtében pontos naptárrendszert tudtak felállítani. Erre a tudásra minden földművelő embernek szüksége van és volt. ..." [HAI.]

SZESZTAY Károly - GÁBOR Margit Sz.: Legtágasabb otthonunk: a Világmindenség. In: Szesztay Károly - Gábor Margit Sz.: Bolygónk véges türelme. Meddig terhelhető a bioszféra? Első kiadás. Budapest, 1992. Akadémiai Kiadó. pp. 11-25. Tartalma: Korszakváltások a Világmindenség fejlődésében. pp. 12-17.; A csillagok fizikája és kémiája. pp. 17-21.; Bolygók, holdak és életterek. pp. 22-25. [SRG.]

Címlapunkon. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. p. 1., első külső borító. Kovács Zsolt 10,0 cm-es Newton-távcsövének képe. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. p. 1., hátsó külső borító. Az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó útja a csillagok között 1992-ben. Sky and Telescope alapján. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Albireo. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. p. 2. A lap története az utóbbi években. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Albire - ó. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. p. 2. Javaslatok az Albireo megújítására. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. p. 3. Gyenizse Péter, Szauer Ágoston, Turtóczki József, Virág Pál megfigyelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. p. 4. Gyenizse Péter, Hadházi Csaba, Széles Attila észlelései. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1842. Carrington-rotáció 1991. máj. 4,8 - jún. 1,1. 1843. Carrington-rotáció 1991. jún. 1,1 - jún. 28,3. 1844. Carrington-rotáció 1991. jún. 28,3 - júl. 25,5. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. pp. 5-7., 20. Az észlelések összegzése szövegesen, grafikusan, részletrajzokkal. [KSZ.]

EICHER, David: Okulártípusok. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. pp. 8-9. Astronomy, 1988. október. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Egy érdekes megfigyelés. A Vénusz sarlója. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. p. 9. Érezhető ívként látszott a bolygó szabad szemmel, 1991. szept. 25-én. [KSZ.]

SUITER, Dick: Az optika tesztje. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. pp. 10-14. Astronomy, 1990. május. [KSZ.]

Bérczi Szaniszló: Kristályoktól bolygótestekig. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. p. 14. Könyvismertetés. [KSZ.]

LING, Alister: Tíz távcső-tipp. Nagyobb távcsövet vásárolnál? Várj egy kicsit! Mielőtt kiadnál egy csomó pénzt, próbáld meg jobban kihasználni a már meglévő műszeredet. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. pp. 15-17. Astronomy, 1991. augusztus. [KSZ.]

Rezgéscsillapító alátét. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. p. 17. Astronomy, 1990. februári száma alapján. [KSZ.]

Képjavítás excentrikus maszkokkal. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. p. 17. Astronomy, 1989. februári száma alapján. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. pp. 18-20. 1991. június., 1991. július. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1992. március, április. = Albireo 22. 1992. jan-febr. 1. 208. sz. első belső borító, hátsó belső borító. [KSZ.]

PAINE, Thomas O.: A vörös bolygó betelepítése. A Mars bolygó történelmének első tíz évtizede, 1990-tól 2090-ig. = Asztronautikai Tájékoztató 1992. 47. sz. pp. 1-12. The Planetary Report 1992. szeptember-októberi számából fordította Both Előd. [KSZ.]

CLARKE, Arthur C.: Interjú. = Asztronautikai Tájékoztató 1992. 47. sz. pp. 13-16. A Space News 1992. júl. 6-i 19. számából fordította Jéki László. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: India űrprogramja. = Asztronautikai Tájékoztató 1992. 47. sz. pp. 17-24. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Japán űrprogramja. = Asztronautikai Tájékoztató 1992. 47. sz. pp. 25-36. [KSZ.]

McKAY, Christopher P. - POLLACK, James B. - COURTIN, Régis: Üvegházhatás és antiüvegházhatás a Titánon. = Asztronautikai Tájékoztató 1992. 47. sz. pp. 37-43. The Planetary Report 1992. XII. 3. számából fordította Major György. [KSZ.]

HEGYI Gábor: Műholdas műsorszórás. = Asztronautikai Tájékoztató 1992. 47. sz. pp. 44-54. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Nagy István György. = Asztronautikai Tájékoztató 1992. 47. sz. p. 55. 1992. nov. 3-án, 88 éves korában hunyt el. Nekrológ. [KSZ.]

BÁRCZY Pál: Űrrandevú Miskolcon. = Asztronautikai Tájékoztató 1992. 47. sz. pp. 56-57. Középiskolásoknak rendezett űrkutatási vetélkedő 1992. szept. 26-án. [KSZ.]

BOTH Előd: Gondolatok egy Huntsville-i látogatás kapcsán. = Asztronautikai Tájékoztató 1992. 47. sz. pp. 58-62. [KSZ.]

BARTAI Tamás pannonhalmi bencés gimnáziumi tanuló élménybeszámolója. = Asztronautikai Tájékoztató 1992. 47. sz. pp. 63-65. [KSZ.]

Alapító okirat a "Magyar Űrkutatásért" alapítvány létrehozásáról. = Asztronautikai Tájékoztató 1992. 47. sz. pp. 66-68. Budapest, 1991. máj. 24. [KSZ.]

NÉMETH Csaba - SCHUMINSZKY Nándor: Starttáblázat 1991. = Asztronautikai Tájékoztató 1992. 47. sz. pp. 69-79. [KSZ.]

Jézus csillaga(i). = Békés Megyei Hírlap 47. 1992. dec. 22. 301. sz. p. 7. "Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövünk, hogy tisztességet tegyünk neki...” - mondták a napkeleti bölcsek Heródesnek, Máté evangéliuma szerint. Milyen csillagot láttak a "három királyok", és honnan tudták, hogy az Jézus születését jelzi? Erre a kérdésre, no meg Jézus születésének pontos időpontjára már a középkor és a reneszánsz asztrológusai is keresték a választ. A kutatások alapját azóta is részben a Biblia, másrészt különböző krónikák, történelmi munkák képezik. Krisztus születését valamilyen különleges bolygóállás jelezte. Kepler, az égimechanika nagy mestere számolta ki, hogy Kr. e. 7-ben egy ún. nagy konjunkció (egy olyan helyzet, amelyben két égitest a pályája szerint lehetséges legkisebb távolságra van egymástól) jött létre: a Jupiter és a Szaturnusz rövid időn belül háromszori együttállása a Halak csillagképében.
Miért gondolták mindebből a napkeleti bölcsek, hogy a zsidók királyának születése várható? Egyrészt azért, mert a Szaturnuszt és a Halak jegyét a zsidók bolygójának, illetve jegyének tartották. Másrészt a Jupiter, a "király csillag" együttállása a Szaturnusszal a Halak jegyében a zsidók számára fontos esemény bekövetkezését jelentette. ..." [HAI.]

1992. február havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1992. jan. 26. 27. sz. p. 1. Előadók: Keszthelyi Sándor, Halmi Gábor, Hoffmann János, Vincze Iván. [KSZ.]

[Vegyes hírek.] = Bökönc-híradó 1992. jan. 26. 27. sz. pp. 1-2. Holdsarlók. Együttállások. Adok - veszek. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1992. februárra. = Bökönc-híradó 1992. jan. 26. 27. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1992. jan. 26. 27. sz. p. 2. Mueller 1991 h1.; Faye 1991 n.; Shoemaker-Levy 1991 d. [KSZ.]

1992. március havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1992. febr. 24. 28. sz. p. 1. Előadók: Láng Miklós, Hoffmann János, Boglári Ferenc, Keszthelyi Sándor. [KSZ.]

[Vegyes hírek.] = Bökönc-híradó 1992. febr. 24. 28. sz. pp. 1-2. Holdsarlók. Pécsi buszkirándulás lesz Budapestre, Ógyallára és Selmecbányára (1992. márc. 20-22.). MCSE Közgyűlés lesz márc. 28-án Budapesten. Adok - veszek. [KSZ.]

MANT. = Bökönc-híradó 1992. febr. 24. 28. sz. pp. 1-2. 1992. márc. 19-én megalakul a Magyar Asztronautikai Társaság Pécsi Csoportja a pécsi MTESZ Janus Pannonius utcai Székházban. Az alakuló ülés megnyitóját Almár Iván tartja. Előadást tart Magyari Béla kiképzett űrhajós. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1992. márciusra. = Bökönc-híradó 1992. febr. 24. 28. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

Nova Cygni 1992. = Bökönc-híradó 1992. febr. 24. 28. sz. pp. 2-3. 1992. febr 19-én fedezte fel az amerikai Collins. Febr. 28-án Halmi Gábor és Keszthelyi Sándor észlelte 4,8 magnitúdós fényében. [KSZ.]

1992. április havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1992. márc. 29. 29. sz. p. 1. Előadók: Vincze Iván, Láng Miklós, Görbics János. [KSZ.]

[Vegyes hírek.] = Bökönc-híradó 1992. márc. 29. 29. sz. p. 1. Holdsarlók. 200 éve halt meg Hell Miksa. Lyrida-meteorraj maximuma. PVH Országos Találkozó lesz Baján (1992. ápr. 25-én). Adok-veszek. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzés 1992. áprilisra. = Bökönc-híradó 1992. márc. 29. 29. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

Meteorrajok - maximumok 1992. áprilisra. = Bökönc-híradó 1992. márc. 29. 29. sz. p. 2. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1992. márc. 29. 29. sz. p. 2. Mueller 1991 h1. [KSZ.]

Julián-dátum tizednap. = Bökönc-híradó 1992. márc. 29. 29. sz. p. 2. [KSZ.]

A Mira Cet 25 éves fényváltozása az AAVSO szerint. = Bökönc-híradó 1992. márc. 29. 29. sz. p. [3.] 1967-1992-ig. [KSZ.]

Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás a Sky&Tel-ből. = Bökönc-híradó 1992. márc. 29. 29. sz. p. [3.] Közép-Európa térkép és a teljesség sávja. [KSZ.]

1992. május havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1992. ápr. 26. 30. sz. p. 1. Előadók: Görbics János, Vincze Iván, Láng Miklós, Hoffmann János. [KSZ.]

[Vegyes hírek.] = Bökönc-híradó 1992. ápr. 26. 30. sz. pp. 1-2. Holdsarlók. Űrkutatási Hét lesz Pécsett 1992. máj. 4-től. Adok-veszek. [KSZ.]

Okkultáció előrejelzések 1992. májusra. = Bökönc-híradó 1992. ápr. 26. 30. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1992. ápr. 26. 30. sz. p. 2. Tanaka-Machholz 1992d.; Shoemaker-Levy 1991d. [KSZ.]

NAGY-MÉLYKÚTI Ákos: Az R Sct fénygörbéje = Bökönc-híradó 1992. ápr. 26. 30. sz. p. 2. [KSZ.]

[KESZTHELYI Sándor:] Csillagászati észlelőtábor Pécsváradon. = Bökönc-híradó 1992. ápr. 26. 30. sz. pp. 3-4. Beszámoló az 1991. aug. 2-12-ig tartó táborról, amely az első volt a pécsváradi lőtéren. 48 fő vett rajta részt. A második tábor 1992. aug. 19-30-ig lesz. [KSZ.]

1992. június havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1992. máj. 30. 31. sz. p. 1. Gyenizse Péter, Hoffmann János előadásai. [KSZ.]

[Vegyes hírek.] = Bökönc-híradó 1992. máj. 30. 31. sz. pp. 1-2. Holdsarlók. Csillagfedés. Részleges holdfogyatkozás. A Merkúr fedi a mü Cnc-t. [KSZ.]

Okkultáció előrejelzések 1992. júniusra. = Bökönc-híradó 1992. máj. 30. 31. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1992. máj. 30. 31. sz. p. 2. Shoemaker-Levy 1991a1. [KSZ.]

VII [VINCZE Iván]: Bolygók - 1992. június. = Bökönc-híradó 1992. máj. 30. 31. sz. p. 3. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Szabadszemes napfoltszám változása 1991. dec. 1. - 1992. máj. 31. = Bökönc-híradó 1992. máj. 30. 31. sz. p. 3. 102 észlelés alapján. [KSZ.]

1992. július havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1992. jún. 29. 32. sz. p. 1. [KSZ.]

[Vegyes hírek.] = Bökönc-híradó 1992. jún. 29. 32. sz. pp. 1-2. Uránusz és Neptunusz. Delta Aquaridák meteorraj. Táborok Ráktanyán. Pécsváradi észlelőtábor 1992. aug. 19-30-ig lesz. [KSZ.]

Észlelési felhívás. = Bökönc-híradó 1992. jún. 29. 32. sz. p. 2. Heliákus kelésekre. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1992. júliusra. = Bökönc-híradó 1992. jún. 29. 32. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1992. jún. 29. 32. sz. p. 2. Shoemaker-Levy 1991a1. [KSZ.]

[NAGY-MÉLYKÚTI Ákos: Az R Leo fénygörbéje.] = Bökönc-híradó 1992. jún. 29. 32. sz. p. 3. [KSZ.]

[NAGY-MÉLYKÚTI Ákos: A pécsiek változóészleléseinek számítógépes nyilvántartásából.] = Bökönc-híradó 1992. jún. 29. 32. sz. p. 3. 3873 megfigyelés 235 csillagról. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Az MCSE pécsi csoportjának hírei. = Bökönc-híradó 1992. jún. 29. 32. sz. p. 4. Az 1991. aug. 2-12-i pécsváradi megfigyelőtábor beszámolója. A Meteor 1992. 6. számában megjelent cikk másodközlése. [KSZ.]

1992. augusztus - szeptember havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1992. júl. 26. 33-34. sz. p. 1. Láng Miklós, Hoffmann János, Keszthelyi Sándor előadásai. [KSZ.]

Programok. = Bökönc-híradó 1992. júl. 26. 33-34. sz. pp. 1-2. Perseida-észlelés 1992. aug. 11-én. Vénusz-Jupiter együttállás. Holdsarlók. Autóbusz kirándulás Kassára 1992. szept. 18-19. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1992. augusztus-szeptemberre. = Bökönc-híradó 1992. júl. 26. 33-34. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

VINCZE Iván: Bolygók - 1992. augusztus. = Bökönc-híradó 1992. júl. 26. 33-34. sz. p. 3. [KSZ.]

[KESZTHELYI Sándor:] A nyár üstököse! Shoemaker-Levy 1991a1. = Bökönc-híradó 1992. júl. 26. 33-34. sz. p. 3. [KSZ.]

1992. október havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1992. szept. 30. 35. sz. p. 1. Keszthelyi Sándor, Tárnai Mihály, Ladányi Tamás, Görbics János előadásai. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1992. szept. 30. 35. sz. pp. 1-2. Okt. 6-án Remes Péter előadása: Látogatás a Cape Kennedy Űrközpontban és a Washingtoni Űrkutatási Múzeumban.; Okt. 16-án észlelőéjszaka Pécsváradon.; Orionida-meteorraj.; Holdsarlók.; Hold-Vénusz együttállás.; Csillagászati Hét lesz Pécsett nov. 2-6-ig. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1992. októberre. = Bökönc-híradó 1992. szept. 30. 35. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

[NAGY-MÉLYKÚTI Ákos:] Változócsillagok. = Bökönc-híradó 1992. szept. 30. 35. sz. p. 2. Az RY UMa fénygörbéje. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A szabadszemes napfoltok egy éve (1991. aug. 19. - 1992. szept. 4.). = Bökönc-híradó 1992. szept. 30. 35. sz. p. 3. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: MCSE hírek. Pécsiek Selmecbányán. = Bökönc-híradó 1992. szept. 30. 35. sz. p. 4. A Meteor 1992. 9. sz. pp. 4-5. megjelent cikk másodközlése. [KSZ.]

1992. november havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1992. okt. 27. 36. sz. p. 1. Görbics János, Boglári Ferenc, Gyenizse Péter, Csiszár Tibor előadásai. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1992. okt. 27. 36. sz. pp. 1-2. Csillagászati Hét lesz Pécsett nov. 2-6-ig. Görbics János: Kozmikus környezetszennyezés (védelem). Nagyváradi László: A Föld-típusú bolygók geográfus szemmel. Keszthelyi Sándor: Kolumbusz Kristóf felfedezéseinek geodéziai és csillagászati vonatkozásai. Csiszár Tibor: Csillagászati fényképezés amatőr távcsövekkel. Hoffmann János: Marskutatás - Marsutazás.; Leonidák-meteorraj.; Holdsarlók.; Együttállások. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1992. okt. 27. 36. sz. p. 2. A Swift-Tuttle 1992t periodikus üstökös égi pályája. [KSZ.]

Csuti János pécsi újságíró csillagászati - meteorológiai - ufológiai cikkei a pécsi Dunántúli Napló-ból. = Bökönc-híradó 1992. okt. 27. 36. sz. p. 3. [KSZ.]

1992. december havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1992. nov. 28. 37. sz. p. 1. Keszthelyi Sándor, Láng Miklós. Járosi Péter előadásai. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1992. nov. 28. 37. sz. pp. 1-2. Dec. 9-10-én éjjel teljes holdfogyatkozás.; Geminida-meteorraj.; Holdsarlók.; Dec. 30-án elő-szilveszter amatőrcsillagászoknak. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1992. nov. 28. 37. sz. p. 3. A Swift-Tuttle 1992t üstökös égi pályája. [KSZ.]

1993. január havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1992. dec. 30. 38. sz. p. 1. Keszthelyi Sándor, Járosi Péter, Láng Miklós, Hoffmann János előadásai. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1992. dec. 30. 38. sz. pp. 1-3. Quadrantidák-meteorraj.; Mars szembeállásban.; Vénusz esti kitérésben.; Holdsarlók.; Uránusz-Neptunusz együttállás.; Kozmológiai előadássorozat.; Tagsági díjak. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1993. januárra. = Bökönc-híradó 1992. dec. 30. 38. sz. p. 3. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Észlelőtábor Pécsváradon. = Bökönc-híradó 1992. dec. 30. 38. sz. pp. 3-4. 1992. aug. 19-30-ig. A Meteor 1992. 12. szám pp. 2-3. megjelent cikk másodközlése. [KSZ.]

Címkép: Konkoly Thege Miklós (1842-1916), a modern magyar csillagászat megteremtője. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 1. sz. címlap. [SRG.]

Konkoly Thege Miklós emlékére. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 1. sz. p. 1. [SRG.]

HORVÁTH József: Jegyzőkönyv. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 1. sz. pp. 2-11. Közgyűlés, 1991. dec. 14. [SRG.]

VÉRTES Ernő - TÓTH György: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1991. évi III. (tisztújító) közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 1. sz. pp. 12-13. [SRG.]

HORVÁTH József: Jelentés az egyesületi gazdálkodás két évéről. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 1. sz. p. 14. [SRG.]

LAKATOS Lajos: Jelentés a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1991. évi pénzügyi- és gazdálkodási tevékenységének ellenőrzéséről. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 1. sz. p. 15. [SRG.]

Jelenségnaptár 1992. február-április. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 1. sz. pp. 16-21. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1992-ből. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Munkaterv az 1992. évre. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 1. sz. pp. 22-25. [SRG.]

Együttműködési megállapodás. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 1. sz. pp. 26-27. Együttműködés a szombathelyi Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület és a Konkoly Thege Miklós Egyesület Hurbanovó között. [SRG.]

GAE krónika. 1991 november - 1992 január. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 1. sz. pp. 28-31. [SRG.]

GAE rendezvények 1992. február - április. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 1. sz. p. 32. [SRG.]

Címkép: Szakmai foglalkozás a Bemutató Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 2. sz. címlap. [SRG.]

100 éve történt. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 2. sz. pp. 1-2. Gothard Jenő a Nova Aurigae spektruma összehasonlítva nehány bolygószerű köd spektrumával. Az 1892-es tanulmányt bevezető két oldal hasonmás közlése. [SRG.]

1992. évi közművelődési pályázatok. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 2. sz. pp. 3-4. [SRG.]

GAE krónika 1992. február - május. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 2. sz. p. 5. [SRG.]

Id. Regenye István /1909-1992/. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 2. sz. pp. 6-7. Regenye Istvánné tiszteletbeli tagunk férjének gyászjelentése. [SRG.]

Jelenségnaptár 1992. május - augusztus. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 2. sz. pp. 8-15. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1992-ből. [SRG.]

Csillagászati vetélkedő Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 2. sz. pp. 16-18. [SRG.]

GAE rendezvények 1992. június - július. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 2. sz. p. 19. [SRG.]

Visszapillantó. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 2. sz. p. 20. Vasmegyei Lapok 1873. augusztus 7-i száma egyik cikkének idézése egy égi jelenségről, egy fényes meteorról. [SRG.]

Címkép: Pavilon kupolával és passzázsházzal a herényi obszervatórium parkjában. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 3. sz. címlap. Tancsics György rajza. [SRG.]

HORVÁTH József: Egy rejtély megoldódott. Megjegyzések a címképhez. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 3. sz. p. 1. [SRG.]

BÖRZSÖNYI Zsolt: Válogatás Hold- és mély-ég észleléseimből. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 3. sz. pp. 2-5. [SRG.]

Jelenségnaptár 1992. szeptember - október. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 3. sz. pp. 6-9. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1992-ből. [SRG.]

GAE krónika 1992. június - augusztus. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 3. sz. pp. 10-11. [SRG.]

GAE rendezvények 1992. szeptember - október. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 3. sz. pp. 12-13. [SRG.]

HORVÁTH József: Hell Miksa emlékezete. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 3. sz. p. 14. [SRG.]

HORVÁTH József: Dr. Adalbert Jeszenkowitsch. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 3. sz. p. 15. 1906-1973. [SRG.]

Tagtársaink eszmecseréje a burgenlandi tartományi csillagvizsgáló kupolatermében. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 3. sz. p. 16. Résztvevők: Tuboly Vince, Rónay Viktor, Kaczmarski Róbert, Tancsics György. [SRG.]

Címkép: Konkoly Thege Miklós 26/196 cm-es, Browning gyártmányú Newton-féle reflektora. = Egyesületi Híradó 3.`1992. 4. sz. címlap. [SRG.]

Útközben. Beszámoló az Egyesület 1992. évi munkájáról. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 4. sz. pp. 1-4. [SRG.]

HORVÁTH József: Pénztári kimutatás 1992. január 1-je és október 31-e közti időszakban. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 4. sz. p. 5. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület vezetősége megvitatásra és elfogadásra az alábbi határozattervezetet terjeszti a közgyűlés elé. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 4. sz. pp. 6-7. A Gothard Jenő Emlékérem alapításáról. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Felhívás. Vas megye csillagászati hagyományai, kutatásának koncepciója és terve. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 4. sz. pp. 8-10. [SRG.]

TÓTH György: GAE krónika 1992. szeptember 18-20. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 4. sz. pp. 11-12. Csillagászati összejövetel Pöstyénben. [SRG.]

TÓTH György: GAE krónika 1992. szeptember 26-án. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 4. sz. pp. 12-13. Székesfehérvári csillagász-találkozó. [SRG.]

TÓTH György: GAE krónika 1992. október 5-16. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 4. sz. pp. 14-19. XIII. Vas Megyei Csillagászati Hetekről. Vas Népe cikkel. [SRG.]

TÓTH György: GAE krónika 1992. október 15-16. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 4. sz. pp. 20-21. Részvétel Ógyallán Konkoly Thege Miklós születésének 150. és az Obszervatórium megnyitásának 120. évfordulóján rendezett ünnepségen. [SRG.]

GAE rendezvények (1992 november, december, 1993 január hónapokra). = Egyesületi Híradó 3. 1992. 4. sz. pp. 22-23. [SRG.]

Jelenségnaptár 1992 november - 1993 január. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 4. sz. pp. 24-29. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1992. és 1993-ból. [SRG.]

HORVÁTH József: Weiss Ferenc emlékezete. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 4. sz. p. 30. [SRG.]

BÖRZSÖNYI Zsolt: Az őszi égbolt látványosságai és azok megfigyelése. = Egyesületi Híradó 3. 1992. 4. sz. pp. 31-32. [SRG.]

BÖDŐK Zsigmond: Urania fellegvára. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 47. 1992. jan. 3. 1. sz. pp. 16-18. A Szlovák Tudományos Akadémia Napkutató Állomása a Lomnici-csúcson. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Csillagnéző. 1992. január. = Élet és Tudomány 47. 1992. jan. 3. 1. sz. pp. 24-25. A Nap, a Hold, a bolygók és a csillagképek helyzete, látványa. [VEJ.]

Közelkép egy kisbolygóról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jan. 3. 1. sz. p. 29. A Galileo űrszonda felvétele a Gaspra kisbolygóról 16 200 km távolságból. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Hubble-javítás a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jan. 3. 1. sz. p. 29. A NASA megbízása a Ball Corporation cégnek az új optika elkészítésére, amit a helyszínen szerelnek majd be a régi, rosszul csiszolt helyébe. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

GAZDAG László: Einstein és a gravitáció. = Élet és Tudomány 47. 1992. jan. 10. 2. sz. pp. 40-42. Matematikusi segédlettel. A görbült téridő. Bizonyítékok. A híres egyenletek. [VEJ.]

Épül Európa nagy űrbéli termosza. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jan. 17. 3. sz. p. 92. A világegyetem hideg anyagainak vizsgálatára készül az ISO - Infrared Space Observatory. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Lézer semmisítse meg az űrhulladékot? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jan. 17. 3. sz. p. 92. Kísérletek a Föld körül keringő több mint 70 000 darabból álló űrszemét eltávolítására. A Blick durch die Wirtschaft írása nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: A Cassiopeia A rádióképe. Hátlapon. = Élet és Tudomány 47. 1992. jan. 17. 3. sz. p. 95., hátoldali fotó. A VLA - Very Large Array - felvétele a szupernóva-maradványról. Kép: Sky and Telescope. [VEJ.]

Eredményhírdetés. = Élet és Tudomány 47. 1992. jan. 24. 4. sz. p. 118. A Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztálya 1991-ben kiírt pályázatának eredményhírdetése. [VEJ.]

Egy "új" rendhagyó kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jan. 24. 4. sz. p. 124. Az 1991 DA számmal jelzett kisbolygó pályája messze túlnyúlik az Uránuszon, mindezidáig az egyetlen ebben a kategóriában. A Science et Vie írása nyomán. [VEJ.]

Egy vörös óriás hosszú gázcsóvája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jan. 24. 4. sz. p. 124. Az IRS 17 jelű vörös óriás. A közelében lévő kék halmaz csillagszele "fújja" egy irányba a gázburkát. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

VARGHA Domokosné: Konkoly Thege Miklós. = Élet és Tudomány 47. 1992. jan 31. 5. sz. pp. 139-142. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagnéző. 1992. február. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 7. 6. sz. pp. 168-169. Bolygók, csillagképek, jelenségek az aktuális időszakban. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika (1991. október-december) Egy kisbolygó közelében. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 7. 6. sz. pp. 171-174. ˙(951) Gaspra. Katonai felderítők a világűrben. Műholdak "nyugdíjban". Osztrák és kazah űrhajós a Miren. Hírek. [VEJ.]

Szaturnuszgyűrűk - kérdőjelekkel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 7. 6. sz. p. 190. A bolygókutató műholdak, szondák mérései megingatni látszanak a gyűrűrendszer keletkezésének eddigi teóriáit. A Nature, az Icarus és a FAZ írásai alapján. [VEJ.]

A holdfelszínt borító ásványok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 7. 6. sz. p. 190. A Galileo űrszonda felvételein jól láthatóan elkülönülnek a holdfelszíni ásványok. A Geo írása nyomán. [VEJ.]

Új elnevezések a Naprendszerben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 7. 6. sz. p. 190. Az IAU jóváhagyta a közelmúltban felfedezett naprendszer-beli holdak elnevezéseit. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Fogyó szuperóriás csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 14. 7. sz. p. 220. A Nagy Magellán-felhőben lévő Melnick 42 fiatal csillag rohamosan fogy, anyagvesztesége tízszerese a vele rokonságban állókénak. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Déli fény felülről - az űrrepülőgép fedélzetéről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 14. 7. sz. p. 222. A Discovery fedélzetéről megfigyeltek és lefényképeztek egy csodálatos sarki fényt a déli pólus közelében. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Szenzáció a gamma-csillagászatban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 14. 7. sz. p. 222. A Compton Obszervatórium mérései szerint a gamma-felvillanások - a várakozásoktól eltérően - teljesen egyenletes elosztásúak az égbolton. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Asztrolábium. Kislexikon. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 21. 8. sz. p. 226., 236. Szócikk és fotó. Amerika felfedezésének 500. évfordulója. [VEJ.]

Jákob botja. Kislexikon. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 21. 8. sz. p. 226., 238. Szócikk és illusztráció. Amerika felfedezésének 500. évfordulója. [VEJ.]

Mégsem találtak bolygót a Naprendszeren túl. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 21. 8. sz. p. 253. A Jodrell Bank Obszervatórium csillagászai bejelentették, hogy egy korábban bejelentett bolygó-felfedezés sajnálatos tévedés volt. A PRS 1829-10 jelű pulzár közelében vélték észlelni. A Nature írása alapján. [VEJ.]

Kisbolygó ütközött a Halleynek? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 21. 8. sz. p. 254. A Sheffieldi Egyetem kutatói feltételezik, hogy rendkívüli felfénylését egy aszteroidával történt ütközés idézte elő. Ebben az esetben léteznie kell egy még felfedezetlen távoli kisbolygó-övezetnek. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

JÉKI László: A Sarkcsillag. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 28. 9. sz. pp. 259-261. Arkturosz és a medvék. Az "ég oszlopa". Pulzáló cepheida. [VEJ.]

Japán óriástávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 28. 9. sz. p. 285. A Mauna Keán állítják fel, f/1,8 fényerejű tükre 8 méter átmérőjű, a tervek szerint 100 millió dollárba kerül. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Egy távoli csillag halála. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. febr. 28. 9. sz. p. 286. Amerikai és spanyol rádiócsillagászok kísérik figyelemmel egy az NGC 891 jelű spirálgalaxisban korábban felrobbant szupernóva jelenségeit. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Csillagnéző. 1992. március. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 6. 10. sz. pp. 298-299. A Nap, a Hold, a bolygók és a csillagképek helyzete, látványa. [VEJ.]

A legtávolabbi csillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 6. 10. sz. p. 316. Kanadai csillagászoknak sikerült csillagaira bontani a Virgo halmaz NGC 4571 jelű galaxisát. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Az űrrepülőgépet kísérő fényglória "titka". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 6. 10. sz. p. 318. A különleges fényjelenségek okának kutatása, felderítése immár eredménnyel bíztat. A Nature, Science News és a Science et Vie írásai nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Ahol a Magellán se jár. A Vénusz madártávlatból. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 13. 11. sz. pp. 336-338. A Magellán Vénusz-szonda radarképeit számítógépes szimulációval ötvözve szinte madártávlatból tanulmányozható a bolygó felszíne. Színes domborzati fotómellékletek. [VEJ.]

Távolságmérés gravitációs lencsével. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 13. 11. sz. p. 348. A kvazárok fényváltozásai gravitációs lencsék közelében. A kettőzött képek eltérő idejű fényváltozásai jelentik a kulcsot. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Újabb SETI-kutatás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 13. 11. sz. p. 348. Amerika felfedezésének 500. évfordulójára a NASA új, az eddigieknél sokszorta nagyobb teljesítményű érzékelő műszerrendszert állít üzembe. A The Times írása alapján. [VEJ.]

Szabad út a Keck-II-nek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 13. 11. sz. p. 350. A Keck-I távcsővel készített felvételek oly sikeresek voltak, hogy a NASA hozzájárul a kibővítéséhez, ami hozzávetőlegesen 100 millió dollárt tesz ki. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

NÉMETH Csaba: Fényes szem - földmegfigyelésre. Környezetvédelmi műhold. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 20. 12. sz. pp. 355-357. Az ERS-1, az Európai Távérzékelő Műhold. "Háromdimenziós" radarképek. Éjszaka is. [VEJ.]

A TIROS-1-től a SPOT-2-ig. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 20. 12. sz. p. 357. Óceánkutatás - Seasat. NIMBUS-holdak. Csúcs-felbontóképesség. [VEJ.]

A Crab-pulzár fényváltozása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 20. 12. sz. p. 382. Filmszerűen láthatóvá tett felvillanások a Rák-ködben. Amerikai csillagászok technikai bravúrja. [VEJ.]

PATKÓ György - STUMHAUSER Tamás: Egy elfeledett praktikum. A fénysebesség és Olaf Römer. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 27. 13. pp. 395-396. A dán csillagász. Stopperrel és egyszerű távcsővel. Útkülönbség osztva időkülönbséggel. [VEJ.]

Földünk körül egy harmadik sugárzási öv is van. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 27. 13. sz. p. 412. A NASA elméleti fizikusainak modellje, mely bizonyíték és magyarázat a korábbi feltételezésre. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján. [VEJ.]

Sarki fény a Jupiter felett. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 27. 13. sz. p. 414. A Voyager szondák felfedezése. A Nature és a Recherche írásai nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: A legtávolabbi égitestek. A hátlapon. = Élet és Tudomány 47. 1992. márc. 27. 13. sz. p. 415., hátsó külső borító. A La Silla Obszervatórium felvétele egy 18 milliárd fényévnyire lévő objektumról. Kép: CERN Courier. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Csillagnéző. 1992. április. = Élet és Tudomány 47. 1992. ápr. 3. 14. sz. pp. 425-426. A Nap, a Hold, a bolygók és a csillagképek helyzete, látványa. [VEJ.]

Lizozimkristály-növesztés az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. ápr. 3. 14. sz. p. 444. Biokémiai és gyógyszeripari kísérletek az Atlantis fedélzetén. A Chemical and Engineering News cikke alapján. [VEJ.]

Fekete lyuk a galaxismagokban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. ápr. 3. 14. sz. p. 444. A magok közelében nő a csillagok sebessége, kevesebb fény jut ki a térségből. A gyanú fekete lyukak jelenlétére terelődött. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Láthatatlan galaxisok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. ápr. 3. 14. sz. p. 444. Rendkívül kicsi felületi fényességű galaxis az Oroszlán-ban. Viszonylag kevés születő csillagot tartalmaz. A kutatók több ilyen galaxis létét feltételezik. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Tavaszi csütörtökök az Uránia Csillagvizsgálóban. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 47. 1992. ápr. 10. 15. sz. p. 471. Videóval a Hold-utazások nyomában. Előadássorozat neves csillagászok részvételével. Programajánló. [VEJ.]

FREI Sándor: Űrjárművek. Cél: a Mars. = Élet és Tudomány 47. 1992. ápr. 17. 16. sz. pp. 483-485. Tervek a Mars-járműre. A holdjárművek adatai. Az Apolló-holdjárművek. A Lunohod-család. [VEJ.]

Kanyar a Holdon. = Élet és Tudomány 47. 1992. ápr. 17. 16. sz. p. 485. A holdbéli nehézkedési erő sokkal kisebb a földinél, ezért a járművek mozgatásánál nagyobb gondossággal kell eljárni. [VEJ.]

VADÁSZ Vilmos: A NOAA-hőtérképek. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 47. 1992. ápr. 17. 16. sz. pp. 496-497. Az amerikai NOAA műholdsorozat feladatai a földfelszín megfigyelésében. [VEJ.]

Mekkorák a gömbhalmazok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. ápr. 17. 16. sz. p. 508. A galaxisok közepe felé kisebb, széleinél nagyobb gömbhalmazok találhatók. Az összefüggés magyarázata még ismeretlen. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Gázlencséjű távcső? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. ápr. 17. 16. sz. p. 508. Dél-afrikai kutatók kísérletei. A Nature és a Science News írásai nyomán. [VEJ.]

Repülőgép-helymeghatározás műholdjelekkel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. ápr. 17. 16. sz. p. 510. A földi irányítóközpontoktól független műszer a repülőgépeken, GPS-holdakkal összekötve, amiből 1993-ban már 24 darab kering Földünk körül. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A hátlapon. Égi plazmabuborékok. = Élet és Tudomány 47. 1992. ápr. 17. 16. sz. p. 511., hátsó külső borító. Az Új-Mexikó államban található VLA rádiótávcső-rendszer által készített felvétel a Fornax A-ról. A Sky and Telescope nyomán. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Csillagnéző. 1992. május. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 1. 18. sz. p. 554. A Nap, a Hold, a bolygók és a csillagképek helyzete, látványa. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Bérczi Szaniszló: Kristályoktól bolygótestekig. Új könyvek. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 1. 18. sz. p. 567. "(Akadémiai Kiadó, Budapest 1991. 194 oldal, 585 Ft). Szinte filozófiai mélységekben és igénnyel keresi - és találja meg sok tekintetben - ez a könyv korunk egyes legjellegzetesebb természettudományainak: a bolygókutatásnak, az asztrofizikának, az ásványtannak és a fizikai anyagtudományoknak a szintézisét. Szádeczky Kardoss Elemér "geonómiai szemléletének" értékes továbbfejlesztése, a természetfejlődés csodálatos világának érdekes kalauza Bérczi Szaniszló hosszasan és nagyon elmélyült, széles körű anyaggyűjtéssel megalapozott szemléletformáló könyve." Ez a könyvismertetés teljes szövege. [HAI.]

Új rádióforrás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 1. 18. sz. p. 572. "Új, fluktuáló rádióforrás tűnt fel a Tejútrendszer középpontjától 5 fényév távolságban. A forrást először 1990. december 28-án figyelték meg. 17 nappal korábban még nem volt ott. Az újonnan felfedezett forrást, amelyhez hasonlót még nem figyeltek meg, eddig semmilyen ismert jelenséggel sem sikerült azonosítani." Ez a hír teljes szövege. A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

A Naprendszer leghosszabb árka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 8. 19. sz. p. 604. A Magellán-programban felfedezett 6800 kilométer hosszú folyóvölgy-szerű képződmény a Vénuszon. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1992. január-március. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 15. 20. sz. pp. 620-623. Külföldiek a Shuttle fedélzetén. Mesterséges sarki fény - elektronágyúval. A Miren a helyzet változatlan. [VEJ.]

Űrhírek. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 15. 20. sz. p. 623. Az Ulysses szonda elrepült a Jupiter mellett. Japán JERS-1 nevű műholdja. A Gamma műhold megsemmisült a légkörben. Hold körüli pályán a japán Hiten nevű műhold. [VEJ.]

Új módszer a Föld forgásának mérésére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 15. 20. sz. p. 636. Giroszkóp-elven működő műszer a Tübingeni Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem fejlesztésében. A DUZ cikke alapján. [VEJ.]

Kettőscsillagok gömbhalmazokban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 15. 20. sz. p. 638. A Tejútrendszer gömbhalmazainak központjába is képes betekinteni a Hubble űrteleszkóp. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

GUMAN István: Mikor eshet valami a fejünkre? = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 22. 21. sz. pp. 646-648. Összeállítás az égből hullott tárgyak okozta balesetekről. Csillaghullás, tűzgolyó. Nevezetes becsapódások. Üstökösök, kisbolygók. [VEJ.]

Többszörös csillagok születésének modellezése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 22. 21. sz. p. 670. Négytagú csillagrendszerek születésének megfigyelése a Carnegie Intézetben. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Egy különleges üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 22. 21. sz. p. 670. A Yanaka üstökös különleges tulajdonságai miatt felkeltette a gyanút, hogy új üstököstípust fedeztek fel. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Mars-robot az Antarktiszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 22. 21. sz. p. 670. A NASA kísérlete egy jövőbeni emberes Mars-utazáshoz. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Jég a Merkúron? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 29. 22. sz. p. 699. Az északi sark közelében, kőzetrétegekbe ágyazódva, a Nap által soha el nem érhető helyeken. A Sky and Telescope cikke nyomán [VEJ.]

Szén-monoxid a Tritonon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 29. 22. sz. p. 699. A Hawaii szigeteken működő 3,9 méteres infravörös távcső felfedezése. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása nyomán. [VEJ.]

Még távolabbi kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 29. 22. sz. p. 699. David L. Rabinowitz felfedezése az 1992 AD nevű kisbolygó, a Naptól 8,7 csillagászati egységre. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Gravitációs hullámok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 29. 22. sz. p. 701. A PSR 1534+12 kettős pulzárok mentén a gravitációs hullámok nyomában. Az Astronomy cikke nyomán. [VEJ.]

A legtávolabbi kisbolygó? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. máj. 29. 22. sz. p. 701. Az 1991 DA jelű objektum, mely 1,6 - 22,0 Cs. E.-re kering a Nap körül; kisbolygó vagy üstökösmag? Az Astronomy írása alapján. [VEJ.]

SZABADOS László: Amiről a horoszkópok hallgatnak. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 5. 23. sz. pp. 709-711. "A csillagfejtés hívei azzal vádolják az asztrológiát bíráló szakembereket, hogy "el akarják rejteni az igazságot a nép elől". Ha pedig a csillagászok hallgatnak, azt úgy értékelik, hogy kifogytak az asztrológia elleni érveikből. A tapasztalat azt mutatja, hogy a csillagjóslás elleni küzdelmet állandóan napirenden kell tartani, különben e tudománytalan tan terjedését nem lehet megállítani. Jól példázza ezt a volt Szovjetunió utódállamaiban e téren kialakult helyzet, ahol az elmúlt néhány évben a csillagjóslás kultúrtörténeti kuriózumból a hétköznapok szerves részévé vált. ..." "Világvége" 1982. március 10-én. Tíz kérdés az asztrológiáról. [HAI.]

GESZTESI Albert: Csillagnéző. 1992. június. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 5. 23. sz. p. 725. A Nap, a Hold, a bolygók és a csillagképek helyzete, látványa. [VEJ.]

Az üstökösök és az élet eredete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 5. 23. sz. p. 732. Tudósok között egyre szélesedik a vita, mely szerint az üstökösök hordozzák az élet csíráit jelentő szerves vegyületeket és a vizet. Földünkre is így kerülhetett. Az Astronomy cikke alapján. [VEJ.]

A Nap gravitációs vöröseltolódása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 5. 23. sz. p. 732. Az Einstein által megfogalmazott elméletet a Kitt Peaken lévő naptávcső pontos méréseivel igazolták. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Mik azok a béta-meteoridok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 5. 23. sz. p. 734. A Nap sugárnyomása hatására eredeti pályájukról elsodródó mikroszemcsék. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

A Neptunusz gyűrűívei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 5. 23. sz. p. 734. Mi tartja rendszerben a bolygó legkülső gyűrűjének egymással nem érintkező íveit? A tudósok feltételezése szerint a Galatea nevű hold biztosítja az egyensúlyt. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A hátlapon. Űrtechnológia. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 5. 23. sz. p. 735., hátsó külső borító. Az űrkutatáshoz elengedhetetlen anyag-technológiai kutatások. Az ESA EUREKA űrkutatási programja. [VEJ.]

Az ősrobbanás mikrohullámú képe. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 12. 24. sz. pp. 739-741. A COBE mesterséges hold programja. Az egyre táguló és egyre csökkenő hőmérsékletű világegyetem modellezése. Mikrohullámú égbolttérkép. A Newsweek cikke nyomán. [VEJ.]

Csillagászati tábor Tarjánban. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 12. 24. sz. p. 760. "Középiskolás és általános iskolai felső tagozatos diákok részére izgalmasnak, kellemesnek ígérkező faházas táborozást ajánl az Uránia Csillagvizsgáló. A csillagászati-kultúrtörténeti olvasótábor Salgótarjánban lesz 1992. június 29. és július 7. között. A táborozók nappal kirándulhatnak, előadásokat hallgathatnak meg, az esti órákban pedig a Gedőc-tetői csillagvizsgáló vendégei lehetnek. A részvételi díj (3900 Ft) a szállás és az étkezés költségeit tartalmazza. Részletes felvilágosítást az Uránia Csillagvizsgálótól lehet kérni a 186-9171 és a 186-9233-as telefonszámon." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A Hubble-állandó új értéke. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 12. 24. sz. p. 764. David Robert vezetésével amerikai csillagászok a VLA rádiótávcső-rendszerrel megfigyeltek egy kvazárt. A kapott mérési eredmények bonyolult feldolgozásával pontosították a korábbi értéket. Az Astronomy írása nyomán. [VEJ.]

A legöregebb csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 12. 24. sz. p. 764. Timothy Beers és munkatársai felfedezése: a CS 22876-32 jelű csillag, kora 15-20 milliárd évre tehető. Az Astronomy írása alapján. [VEJ.]

Gyorsan mozgó fiatal pulzár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 12. 24. sz. p. 766. A G 5.4-1.2 köd és a PSR 1757-24 pulzár közötti öszefüggés. Úgynevezett aszimetrikus szupernovarobbanás eredményezte, hogy a pulzár áthaladt saját gázfelhőjén és elhagyta azt. Az Astronomy írása nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A hátlapon. Az infravörös Tejút. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 12. 24. sz. p. 767., hátsó külső borító. A COBE műholdnak két felvétele a Tejútról, infravörös háttérmérések alapján készült. A NASA képei. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: "Űrállomás" a sivatagban. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 19. 25. sz. pp. 783-785. A Bioszféra-2 félidőben. Hosszútávú űrutazások előkészítése. Akár beláthatatlan időtartamú, önfenntartó életközösségek kialakításának gondolata. [VEJ.]

Napneutrínó-hírek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 19. 25. sz. p. 796. Ellentmondás a számított és az észlelt Nap-neutrínók száma között. Új neutrínó-detektor a Kaukázusban. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Szuperóriás fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 19. 25. sz. p. 798. Az eddig ismerteknél tízszer, vagy akár százszor nagyobb objektum a Kígyótartó csillagképben, mintegy 300 millió fényévnyire. A Mauna Kea távcsöve és az IRAS műhold felfedezettje. Az Astronomy cikke alapján. [VEJ.]

A Hold nátriumcsóvája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 26. 26. sz. p. 827. Az üstököscsóvákhoz hasonlóan a napszél irányítja, a nátrium valószínűleg a holdkőzetekből származik. Az Astronomy írása nyomán. [VEJ.]

A Hubble pillanatképe az ősi világegyetemről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. jún. 26. 26. sz. p. 827. Gravitációs lencsék felderítése a HST segítségével. Ezeken keresztül remélnek a tudósok teljes képet alkotni az univerzumról. A Spaceflight cikke nyomán. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Csillagnéző 1992. július. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 3. 27. pp. 844-845. Bolygók, csillagképek, jelenségek az aktuális időszakban. [VEJ.]

Fiatal gömbhalmazokat fedezett fel a Hubble. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 3. 27. sz. p. 860. Az NGC 1275 központi térsége rejti a mintegy 50 gömbhalmazt. A Spaceflight írása nyomán. [VEJ.]

Űrbeli semleges szenet fedeztek föl! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 3. 27. sz. p. 860. A Kölni Csillagvizsgáló nem ionizált szénatomok kis hullámhosszú sugárzását mutatta ki. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

Az Uránusz és a Neptunusz belső szerkezete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 3. 27. sz. p. 862. A Voyager adatainak részletes elemzése a két bolygóról. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Fényes gamma-kvazár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 3. 27. sz. p. 862. A Compton Obszervatórium felfedezte az égbolt legfényesebb gamma-forrását, mely nem más, mint a 3C 279. Az Astronomy cikke nyomán. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: Galilei peréről, 1992-ben. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 10. 28. sz. pp. 882-885. Európai világképek 1633-ban. A kijavításra bevont Kopernikusz. Az egyháznak nincs igazi vetélytársa. Galilei lerombolt egy világképet, Newton felépített egy újat. [VEJ.]

Újdonság a Tejútrendszer közepén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 10. 28. sz. p. 894. Titokzatos rádióforrás. 1990. december 28-án fedezték fel, mibenlétére még nem derült fény. Az Astronomy cikke alapján. [VEJ.]

A Compton Obszervatórium új felfedezései. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 17. 29. sz. p. 924. 10-20 milliárd fényévnyi távolságban új gamma-kvazárokra leltek, melyek energia-kisugárzása 10-100 milliószorosan múlja felül a Tejútrendszer gamma-sugárzását. A Spaceflight írása nyomán. [VEJ.]

A Centaurus A magja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 17. 29. sz. p. 926. A mindeddig ismeretlen központi terület felderítése egy 3,9 méteres angol-ausztrál távcsővel. Két színes fotómelléklet. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1992. április-június. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 24. 30. sz. pp. 940-943. Műholdmentés hármas űrsétával. A leghosszabb Shuttle-repülés. Takarékon a Mir. Amerikai-orosz űrmegállapodások. [VEJ.]

Űrhírek. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 24. 30. sz. p. 943. Orosz kereskedelmi célú űrszállító rendszer, a Sztart-1. India saját hordozórakétáján helyezte pályára műholdját. Használhatatlanná vált a JERS-1 japán műhold. Húsz éve van úton a Pioneer-10. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Csillagnéző. 1992. augusztus. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 31. 31. sz. pp. 971-972. A Nap, a Hold, a bolygók és a csillagképek helyzete, látványa. [VEJ.]

Holdsarló-ábrázolások. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 31. 31. sz. p. 988. Összefüggésbe hozható-e az iszlám országok zászlaján látható Hold-csillag-ábrázolás valamilyen múltbeli csillagászati eseménnyel? A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A Mira alakja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 31. 31. sz. p. 990. Az omikron Ceti vörös óriás nem gömbszimmetrikus, hanem kissé megnyúlt, ezt ellenőrző mérésekkel megerősítették. A jelenség oka ismeretlen. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Fekete lyukat talált a Hubble. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. júl. 31. 31. sz. p. 990. A HST legfontosabb kutatási területe. Ennek során az M87 galaxis magjában mintegy 2,6 milliárd naptömegnyi fekete lyukat fedezett fel, tőlünk 52 millió fényévnyi távolságban. A Spaceflight írása alapján. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: Kolumbusz tévedése. = Élet és Tudomány 47. 1992. aug. 7. 32. sz. pp. 1011-1013., 1018. Csillagászat (p. 1013, p. 1018.): Mekkora a Földgömb? című fejezet. "Már a régi görögök is tudták, hogy Földünk gömb alakú. Sztrabón mondja is, hogy a földrajzot leghelyesebb egy tíz láb méretű gömbön mutogatni. A földgömbön bármely helyet két szöggel adhatunk meg, s ebből a szélesség könnyen mérhető, ellenben a hosszúság csak igen nehezen. A szélességet mutatja a Sarkcsillag; pontosabb méréshez a csillag kis mozgásából átlagot számítunk. A szélesség tehát minden helyen külön-külön mérhető, s a hibák nem összegződnek. A hosszúságot azonban - a csillagos ég napi körforgása miatt - az ég csak akkor mutatja, ha tudjuk, hogy a kezdő délkörön épp most mennyi az idő. Már a görögök is töprengtek azon, hogy miként vihetnék magukkal a "pontos időt". Az órák azonban ehhez a feladathoz még csak kétszázötven éve pontosak eléggé.
A hosszúságot tehát nem mérhették; a megtett út hosszát mérték, s utólag számolták ki, hogy hány fok ez körben. Ez, persze, függött a Föld kerületétől. Azt Eratoszthenész meg is mérte - ki is számította - a Nap magasságából két helyen, és 252 200 sztadionnak találta. Később Poszeidóniosz a Canopus csillagnak a látóhatár fölötti magasságát mérte két helyen, s abból 180 000 sztadiont kapott. Mindkét mérés elvileg tökéletes. Mégis a különbség meglehetősen nagy. Ám azt is tudnunk kell, hogy a sztadion különböző helyeken különböző hosszúságokat jelölt. Bizonyos érvek alapján úgy látszik, hogy Eratoszthenész eredménye 46 000, Poszeidónioszé pedig 33 000 kilométer. A kettő átlaga 1 százalékra jó. ..." [HAI.]

Antiüvegház a Titánon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. aug. 7. 32. sz. p. 1022. A Szaturnusz legnagyobb holdjának légköre sajátságos összetétele miatt nem fűti, hanem hűti a hold felszínét. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L: István]: A hátlapon. Napenergiás villanyóra. = Élet és Tudomány 47. 1992. aug. 7. 32. sz. p. 1023., hátsó külső borító. Tokióban látható villanyóra, mely kizárólag a Nap által termelt elektromos energiával működik. [VEJ.]

BALÁZS András - SZALAI Sándor: Marsjáró a halál völgyében. = Élet és Tudomány 47. 1992. aug. 14. 33. sz. p. 1027-1030. A Mars-96 űrprogram. A jármű. Navigációs műszerek. Eredmények, tanulságok. [VEJ.]

HORVÁTH András: Mi lesz veled Planetárium? = Élet és Tudomány 47. 1992. aug. 14. 33. sz. pp. 1043-1044., címlapkép. Kulin György kitartó harca a létrehozásáért. Másfél évtizedes tündöklése. Reményekkel, gondokkal teli jövője. Anyagi gondok. Ki fizeti a számlát? [VEJ.]

Obszervatórium az Antarktiszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. aug. 14. 33. sz. p. 1052. Földi megfigyelések számára optimális helyszín lehet, mentes számos légköri zavaró tényezőtől. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

"Visszafelé" forgó galaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. aug. 14. 33. sz. p. 1052. A Centaurusban lévő NGC 4622 jelű galaxisnak két, ellentétes forgásirányú spirálkarja van. Ezt a furcsa jelenséget a kutatók egy másik, közeli galaxis hatásának tulajdonítják. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Feltérképezik a sötét anyagot. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. aug. 14. 33. sz. p. 1054. A világegyetem anyagának mintegy 90-99 százaléka láthatatlan. A Bell Laboratóriumok feltáró kísérletei. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Az égbolt feltérképezése a távoli ultraibolyában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. aug. 21. 34. sz. p. 1085. A Rosat röntgencsillagászati obszervatórium feladata. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A Hubble-állandó új értéke. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. aug. 21. 34. sz. p. 1085. A Carnegie Obszervatóriumok munkatársainak legújabb méréseredménye. Az Astronomy írása alapján. [VEJ.]

Szökőmásodperc. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. aug. 21. 34. sz. p. 1085. A Föld forgásának lassulása miatt a június egy másodperccel hosszabb volt a szokásosnál. Az Astronomy cikke alapján. [VEJ.]

Fekete lyuk? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. aug. 28. 35. sz. p. 1116. "Gyanúba került" a V404 Cygni, a Tejútrendszer eddig megismert legkülönlegesebb objektuma. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Galilei lencséi bemérettek - és jónak találtattak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 4. 36. sz. p. 1148. A feltételezésekkel ellentétben Galilei távcsövei, figyelembe véve a kor műszaki lehetőségeit, kiváló minőségűek voltak. A Nature és a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkei nyomán. [VEJ.]

Rendkívül forró csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 4. 36. sz. p. 1150. A HST által megfigyelt NGC 2440 középponti csillaga legalább 200 000 kelvin fokos felszíni hőmérsékletű. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Villámlik-e a Vénuszon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 4. 36. sz. p. 1150. A Galileo, a Pioneer-Venus és a két Venyera olyan rádiójeleket fogott fel a Vénusz közelében, melyek újraélesztették a tudományos vitát. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: Ki fedezte fel az Uránusz bolygót? A felfedező dicsősége. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 11. 37. sz. p. 1172. Az égitestet Herschel felfedezése előtt is látták. A korábbi csillagászok mint állócsillagot jegyezték fel, így bejelentést sem tettek róla. Herschel volt az első aki távcsövében látta, hogy nem csillag. Először ugyan azt hitte üstököst talált, csaj később ismerte fel, hogy új bolygóra bukkant, és ezt közzé is tette. [VEJ.]

Az MMT új tükre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 11. 37. sz. p. 1180. A tükör gyártási technológiájának leírása. MMT = Multi-Mirror Telescope. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Mekkora a Plútó? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992 szept. 11. 37. sz. p. 1180. A korábbi durva becslések helyett most a Plútó és holdja, a Charon kölcsönös fedései pontosabb adatot szolgáltattak: átmérője kb. 2300 kilométer. [VEJ.]

Einstein-gyűrű. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 11. 37. sz. p. 1182. A Gravitációs lencse-jelenség. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Ütközés darabolta fel a Biela-üstököst? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 11. 37. sz. p. 1182. A spontán kettészakadás is elképzelhető, amit a Nap közelsége okozhatott. A kérdés nyitott. Az Astronomy írása nyomán. [VEJ.]

VASNÉ Torma Judit: Kepler és a harmónia. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 18. 38. sz. pp. 1192-1195. Diákévek. Mysterium Cosmographicum. "Komolyan veszem a hitemet". [VEJ.]

A Neptunusz "tiltott" holdjai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 18. 38. sz. p. 1213. A Voyager-2 által felfedezett hat új hold és az égi mechanika "összeférhetetlensége". A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Pulzárok bolygói. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 18. 38. sz. p. 1213. Második generációs bolygók, csak a szupernóva-robbanás után keletkeztek. Az Astronomy cikke nyomán. [VEJ.]

VASNÉ Tana Judit: Kepler és a harmónia. "Kimértem az egeket"... = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 25. 39. sz. pp. 1222-1223. Két év Tycho mellett. Megvan! Kepler 3. törvénye. A szférák zenéje. "Szellemem égi volt". [VEJ.]

Óriás távcsőtükrök Európában... A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 25. 39. sz. p. 1244. Az Európai Déli Obszervatórium főtükrei, átmérőjük 8,2 méter. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

... És Amerikában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 25. 39. sz. p. 1244. Átmérőben kisebb, de fényerőben sokkal jobb, forgatva öntött tükrök. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Naptevékenység és éghajlat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. szept. 25. 39. sz. p. 1244. Dán kutatók pontosították az összefüggést a két fogalom között, s az eredmények optimizmusra adnak okot az üvegházhatás káros voltával szemben. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

BOLYKI János: Kepler Magyar barátai. = Élet és Tudomány 47. 1992. okt. 1. 40. sz. pp. 1256-1258. A "világharmónia" megálmodójának magyar kapcsolatairól. Jeszenszky János sebészorvos, tudós, vértanú. Szenci Molnár Albert zsoltárfordító. Mindketten befolyásolták világképének kialakításában. [VEJ.]

HORVÁTH András: Az üstökösök és a nagybolygók. Jelentés a Naprendszerből. = Élet és Tudomány 47. 1992. okt. 9. 41. sz. pp. 1293-1294. Kozmikus környezetünk bemutatása egy képzeletbeli idegen űrszondának a segítségével. Színes fotóillusztrációk. [VEJ.]

A felhőtlen Vénusz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. okt. 9. 41. sz. p. 1308. A Magellan űrszonda rendkívül jó felbontású radarképei a bolygó teljes felszínéről. Az Astronomy cikke alapján. [VEJ.]

HORVÁTH András: A kisebb bolygók és a Föld. Jelentés a Naprendszerből. = Élet és Tudomány 47. 1992. okt. 16. 42. sz. pp. 1324-1326., címlapkép. További részletek Naprendszerünkről egy képzeletbeli idegen űrszondáról nézve. Az 1992/41. számban megjelent cikk folytatása. Színes fotóillusztrációk. A címképen: A Mars hatalmas, 26400 méter magas vulkánja az Olimpus Mons. [VEJ.]

Ötezer kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. okt. 16. 42. sz. p. 1341. 1801-ben fedezte fel Piazzi a Cerest, az első kisbolygót. Azóta ötezer lajstromozott kisbolygót ismerünk. Rövid statisztika, néhány érdekes adat. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A Tejútrendszer gammasugárzása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. okt. 16. 42. sz. p. 1341. A Compton Obszervatórium összehangolt műszerei a Tejútrendszer teljes gammasugárzás-térképét készítik. A Spaceflight cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván: Földünk és a világűr. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 47. 1992. okt. 23. 43. sz. p. 1368. "Október 20-án a magyar űrkutatók egész napos konferenciát és kiállítást rendeznek Budapesten, a MTESZ Kossuth téri székházában. Bár nemzeti seregszemléről van szó, amelynek elsődleges célja a magyar űrkutatás eddigi eredményeinek, helyzetének és terveinek bemutatása, az alkalom mégis nemzetközi, mert 1992 az ENSZ döntése értelmében a Világűr Nemzetközi Éve, s ehhez csatlakoznak a magyar űrkutatók. A rendezvény címe: Földünk és a világűr arra utal, hogy az űrbeli tevékenység célja mindenekelőtt a Föld értékeinek felmérése, a veszélyek elhárítása, a földrészek közötti gyors és megbízható kapcsolatteremtés. A magyar előadókon kívül erről beszél a délelőtti ülésen a rendezvény vendége, J. Ortner professzor, az Osztrák Űrkutatási Szervezet elnöke is.
A kiállításon megjelennek azok a magyar készítésű műszerek, amelyek már a világűrbe jutottak (beleértve Farkas Bertalan 1980. évi űrutazásának legfontosabb tárgyi emlékeit), továbbá az űrszondákra és mesterséges holdakra készülő berendezések, valamint a Magyarországot ábrázoló űrfelvételek. Az űrkutatás új irányító szervének elgondolásairól dr. Tófalvi Gyula, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója beszél a konferencián. A délutáni rövid beszámolók sorra veszik mindazon kutatási területeket a fizikától, csillagászattól az anyagtudományokon keresztül az űrrepülések lélektani vonatkozásáig, amelyekben a magyar űrkutatók eredményesen tevékenykednek. A rendezvény nyitott minden érdeklődő számára, a rendező szervek, vagyis a Magyar Űrkutatási Szervezetek, az MTA Űrkutatási Komplex Bizottsága és a Magyar Asztronautikai Társaság szeretettel várja az érdeklődőket." [HAI.]

Üstökösszonda - törölve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. okt. 23. 43. sz. p. 1372. A NASA anyagi okokból kénytelen volt törölni a CRAF-programot. Ez lett volna üstököst és kisbolygót megközelítő szonda. Az Astronomy cikke nyomán. [VEJ.]

Napneutrínó-méréshez római kori ólom. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. okt. 23. 43. sz. p. 1372. Kétezer éve elsüllyedt római hajó 50 tonnányi ólomrakománya, ami már megszűnt radioaktívnak lenni. A Science et Vie cikke alapján. [VEJ.]

Az egyik leghalványabb csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. okt. 30. 44. sz. p. 1405. A Halak csillagképben, mintegy 30 fényévnyire található, mindössze 22 magnitúdójú. Lehet, hogy küszöbön áll a barna törpék felfedezése? Az Astronomy írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1992. július-szeptember. Újra indulás a Marsra. = Élet és Tudomány 47. 1992. nov. 6. 45. sz. pp. 1419-1422. Óceánkutatás. Indulás a vörös bolygó felé. "Lógatott" hold és japán ebihalak. Házaspár az űrrepülőgép fedélzetén. Francia vendég a Miren. Hajtóműszerelés Föld körüli pályán. [VEJ.]

Meteorrobbanás Hollandia felett. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. nov. 6. 45. sz. p. 1436. Augusztus 19-én, mintegy 10 km magasságban egy 1 méter átmérőjű porózus kőmeteor robbant fel, hasonlóképpen a Tunguz-meteorhoz, csak sokkal "kisebb kiadásban". A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Gravitációs hullám. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. nov. 6. 45. sz. p. 1438. Forradalmian új csillagászati eszköz épül Amerikában, a LIGO, azaz: lézer interferométer gravitációs hullámok megfigyelésére. Az elméletben már leírt, de mindezidáig nem észlelt jelenség nyomában. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Előadássorozatok az Uránia csillagvizsgálóban. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 47. 1992. nov. 20. 47. sz. p. 1496. "Nagy érdeklődés kíséri az Uránia Csillagvizsgáló keddi és csütörtöki előadás-sorozatait. Az utóbbi témája a csillagászat, s február 11-én fejeződik be. Az előadások éppen úgy 18 órakor kezdődnek, mint az Univerzum történetéről szóló, ugyancsak a Szerencsejáték Rt. támogatásával szervezett sorozat keddi előadásai, amelyeknek hallgatói az Univerzum történetével ismerkedhetnek. Ez utóbbi sorozat az ősrobbanástól az értelemig: - és még egy kicsit tovább - terjedő időszakot tekinti át, miközben kitér a legújabb csillagászati, fizikai felfedezésekre, hipotézisekre, amelyek olykor néhány hónap leforgása alatt megváltoztatják a Kozmoszról alkotott képünket. Az egyes előadások - amelyek után rendszeres konzultációt és távcsöves bemutatót is tartanak az előadások munkatársai - jelképes összegű belépti díj ellenében látogathatók." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A legtávolabbi kvazár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. nov. 27. 48. sz. p. 1533. Amerikai csillagászok a Hubble-állandó felhasználásával megtalálták a PC 1247+3406 jelű, mintegy 12 milliárd fényévnyire lévő kvazárt. A kutatási program folytatódik. Az Astronomy cikke alapján. [VEJ.]

Csillagászati videoprogramok. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 47. 1992. dec. 4. 49. sz. p. 1559. A TIT Uránia Csillagvizsgáló felhívása és éves programjának tematikus ismertetése. [VEJ.]

Teljes holdfogyatkozás. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 47. 1992. dec. 4. 49. sz. p. 1560. Figyelemfelhívás és rövid szöveges bemutató a december 9-ei eseményről. Rendezvény az Uránia Csillagvizsgálóban. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Léggömb a Marson. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 47. 1992. dec. 11. 50. sz. pp. 1584-1585. Intenzív Mars-kutatási program részeként bolygó körüli pályára állítandó Mars Observer. Számos eszköze között egy nagyméretű Mars-léggömb is lesz. [VEJ.]

A Hipparcos folytatja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. dec. 11. 50. sz. p. 1598. "Mint emlékezetes, a Hipparcos csillagászati helymeghatározó (pozíciós) műhold 1989-es startja csak részben volt eredményes, ugyanis a műholdat nem sikerült a tervezett geoszinkronpályára állítani. Így a munka bonyolultabb lett, hiszen nem volt elegendő a németországi Odenwald melletti követőállomás, hanem igénybe kellett venni Ausztráliában és Kaliforniában lévő állomásokat is a kapcsolattartáshoz. Az előzetes aggodalmak ellenére nem okozott zavart a műhold működésében, hogy naponta kétszer áthalad a van Allen-öveken. A júniusi kaliforniai földrengés csak átmeneti fennakadást okozott az adatokat fogadó egyik állomás munkájában. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A hátlapon. "András" az űrből. = Élet és Tudomány 47. 1992. dec. 11. 50. sz. p. 1599, hátsó külső borító. Az idei nyár legpusztítóbb hurrikánjának űrfelvétele és leírása. Kép: Joanneum, Graz. [VEJ.]

A rejtélyes NGC 2346. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 47. 1992. dec. 18. 51. sz. p. 1628. A planetáris köd központi csillagának valószínűleg van egy láthatatlan kísérője, mely észlelhető ciklikus változásokat idéz elő a csillag fényességében. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A hátlapon. A "leleplezett" algák. = Élet és Tudomány 47. 1992. dec. 18. 51. sz. p. 1631., hátsó külső borító. Az űrtávérzékelés ma már mindennapos szolgáltatás. A fotó az Adria térségében található algatelepeket mutatja. Kép: Joanneum, Graz. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Milyen lehetett a betlehemi csillag? = Élet és Tudomány 47. 1992. dec. 25. 52. sz. p. 1646. A karácsonyi történetek mindmáig megfejtetlen mozzanata a betlehemi csillag. Hirtelen feltűnt, egy ideig mozgott, majd megállt egy bizonyos hely felett [?] [VEJ.]

(V. P.): Csillagkép-telenség. Szekér, melynek eltört a rúdja. = Esti Hírlap 37. 1992. jan. 2. 1. sz. p. 3. A horoszkópról, Mizsér (!) Attila az MCSE elnökének nyilatkozata. [SRG.]

VEREBÉLYI Kincső: A magyar csíziók folklorisztikai vizsgálatainak egyik lehetősége. = Etnográfia 103. 1992. 1-2. sz. pp. 89-133. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

  NAGY Mihály: Hatvani István (1718-1786). Arcképcsarnok, tudományok története. = Firka 2. 1992. 2. sz. pp. 72-73. "...A két Bernoullitól tanult matematikát, Leidenben pedig a híres Musschenbrock mellett végzett csillagászati megfigyeléseket." [HAI.]

MILGROM, Mordehai: Newton törvényeinek módosítása mint a kozmikus sötét anyag hipotézisének alternatívája. = Fizikai Szemle 42. 1992. márc. 3. sz. pp. 101-108. [PIR.]

MOLNÁR László: Beszámoló a "Kunc Adolf" Emléknapokról. Szombathely, 1991. nov. 28-29. = Fizikai Szemle 42. 1992. márc. 3. sz. pp. 119-120., hátsó belső borító. [SRG.]

ALPHER, Ralph A.: Az ősrobbanás elméletének kifejlődése és elfogadtatása. = Fizikai Szemle 42. 1992. máj. 5. sz. pp. 161-177. Ford.: Ábrahám Péter. [PIR.]

SCHRAMM, David: A könnyű elemek eredete. = Fizikai Szemle 42. 1992. máj. 5. sz. pp. 178-186. [PIR.]

KOVÁCS István: A magyar spektroszkópia elismerése nyugaton. = Fizikai Szemle 42. 1992. jún. 6. sz. p. 234. [SRG.]

NAGY, Andrew F.: Az égitestek ionoszférája. = Fizikai Szemle 42. 1992. júl. 7. sz. pp. 246-249. [PIR.]

SZATMÁRY Károly - TÓTH F. György - VINKÓ József: Egy különleges kettőspulzár és a gravitációs hullámok. = Fizikai Szemle 42. 1992. júl. 7. sz. pp. 250-256. [PIR.]

KOVÁCS László - KOVÁCSNÉ BURJÁN Gyöngyi: A magyarországi fizikus útikönyv. = Fizikai Szemle 42. 1992. 12. sz. pp. 445-472. Csillagászati emlékek is. [GAI.]

PAPP-VÁRY Árpád: Térképezés a világűrből. = Geodézia és Kartográfia 44. 1992. 4. sz. pp. 254-263. [KSZ.]

NAGY Sándor: A világidő új definíciója. = Geodézia és Kartográfia 44. 1992. 4. sz. pp. 282-283. [KSZ.]

ÁDÁM József: A magyar űrkutatás új szervezete. = Geodézia és Kartográfia 44. 1992. 6. sz. pp. 449-451. A Magyar Űrkutatási Tanács, a Magyar Űrkutatási Iroda, az Űrkutatási Tudományos Tanács. [KSZ.]

ÁDÁM József: "Földünk és a világűr" című konferencia és szakmai kiállítás. = Geodézia és Kartográfia 44. 1992. 6. sz. pp. 453-454. 1992. okt. 20-án Budapesten, a MTESZ székházában. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Csillagászat a földrajzban. = A Földgömb 42. 1992. 1. sz. p. 19. A "Föld és Ég" 1991 végén nem folytatódott tovább. Viszont 1992. elején egy ugyananolyan kivitelű, terjedelmű, nyomdatechnikájú folyóirat kezdődött "A Földgömb" címmel, amelyet a lap megmentésének és folytatódásának szántak. Alcíme szerint: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat folyóirata. Mivel a régi "A Földgömb" 1930-1944-ig 15 évig, a "Föld és Ég" 1966-1991-ig 26 évig szolgálta a tudományos ismeretterjesztést: ezt az elmúlt 41 évet számítva: a lapot a 42. évfolyamként folytatták. A lapnak 1992-ben csak 6 száma jelenthetett meg, majd ismét megszűnt, és majd 1999-ben éledt újra "A Földgömb". [KSZ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] Csillagos ég 1992 február hóban. = A Földgömb 42. 1992. 1. sz. p. 20. [SRG.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A hónap témája: az "új fény" időpontja. = A Földgömb 42. 1992. 1. sz. pp. 20-21. Az újhold első észrevételéről. [KSZ.]

A Budapesti Planetárium műsorából. 1992 február. = A Földgömb 42. 1992. 1. sz. p. 21. [SRG.]

MOLNÁR László: 111 év után ismét: Foucault-inga kísérlet Szombathelyen. = A Földgömb 42. 1992. febr. 2. sz. pp. 41-42., 3 ábra. A Kunc-Gothard-féle 1880. aug. 21-27-i ingakísérletről és 1991. nov. 28-29-i ismétléséről. [SRG.]

CSABA György Gábor: Csillagászat a földrajzban. A világegyetemről alkotott képünk változása. = A Földgömb 42. 1992. febr. 2. sz. pp. 53-54. [KSZ.]

A Budapesti Planetárium műsorából. = A Földgömb 42. 1992. febr. 2. sz. p. 54. [KSZ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A csillagos ég 1992 március hóban. = A Földgömb 42. 1992. febr. 2. sz. pp. 55-56. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A hónap témája: a rövid szürkületek időszaka. = A Földgömb 42. 1992. febr. 2. sz. p. 56. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Csillagászat a földrajzban. Ptolemaiosztól Kopernikuszig. = A Földgömb 42. 1992. márc. 3. sz. pp. 82-83. [KSZ.]

A Budapesti Planetárium műsorából. = A Földgömb 42. 1992. márc. 3. sz. p. 83. [KSZ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A csillagos ég 1992 április hóban. = A Földgömb 42. 1992. márc. 3. sz. p. 84. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A hónap témája: a tavaszi holdtölte. = A Földgömb 42. 1992. márc. 3. sz. pp. 84-85. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Gyűrűk a Föld körül? = A Földgömb 42. 1992. márc. 3. sz. p. 95. [KSZ.]

Sz. L.: A párába burkolódzó Kék Bolygó. = A Földgömb 42. 1992. márc. 3. sz. p. 95. Nature, 1991. aug. 15. alapján. [KSZ.]

-th- [BARTHA Lajos, ifj.]: Napóra a berlini fal darabjából. = A Földgömb 42. 1992. márc. 3. sz. p. 96. A thüringiai Silberhausen községben vertikális napórát készítettek a berlini fal egy teljes magasságú, egy méter széles darabjára. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Egy darabka Hold - Ausztráliában. = A Földgömb 42. 1992. ápr. 4. sz. p. 110. Holdról hullott meteoritok a Nullabar-síkságon. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Csillagászat a földrajzban. A kopernikánusok. = A Földgömb 42. 1992. ápr. 4. sz. pp. 111-112. [KSZ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A csillagos ég 1992 május hónapban. = A Földgömb 42. 1992. ápr. 4. sz. pp. 112-113. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A hónap témája: a kilencedik bolygó a nyolcadik helyen. = A Földgömb 42. 1992. ápr. 4. sz. p. 113. [KSZ.]

A Budapesti Planetárium műsorából. = A Földgömb 42. 1992. ápr. 4. sz. p. 114. [KSZ.]

[BARTHA Lajos, ifj.:] A csillagos ég 1992. június hóban. = A Földgömb 42. 1992. máj. 5. sz. p. 145. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A hónap témája: a legrövidebb nyár-éjszaka. = A Földgömb 42. 1992. máj. 5. sz. pp. 145-146. [KSZ.]

CSABA György Gábor: "És mégis mozog!..." = A Földgömb 42. 1992. máj. 5. sz. pp. 146-147. E szám végén (p. 159.) jelzik a problémát: "Tisztelt Olvasóink! Elnézésüket kérjük folyóiratunk késedelmes megjelenése miatt. Az eddigi kiadó, a Hírlapkiadó Vállalat május elsejétől nem vállalta a folyóirat megjelentetését. Az új kiadói és nyomdai átállás hosszabb időt vesz igénybe. Most pedig az anyagi támogatás előteremtésén fáradozunk. A Szerkesztőség." [KSZ.]

CSABA György Gábor: Csillagászat a földrajzban. Az égimechanika megszületése. = A Földgömb 42. 1992. jún. 6. sz. pp. 181-182. [KSZ.]

i. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: A naptevékenység és a Föld hőmérséklete. = A Földgömb 42. 1992. jún. 6. sz. p. 182. A New Scientist alapján. A 11 évesnél hosszabbra elhúzódó napfolttevékenység idején a Föld északi féltekéjén az évi átlaghőmérséklet 0,2-0,4 fokkal alacsonyabb a sokévi középértéknél. Gyors lefutás esetén 0,1-0,3 fokkal magasabb.; A lap utolsó száma. A Szerkesztőség búcsúja című cikkben (p. 191.) közlik, hogy a megszűnésnek anyagi okai vannak. 1992. áprilisban az eddigi kiadó, a Hírlapkiadó Vállalat mondta fel a megjelentetést. 1992. szeptemberben pedig a lapgazda TIT Ügyvezető Kollégiuma határozott arról, hogy nem támogatja anyagilag a folyóiratot. [KSZ.]

HAJDU Gábor: Ufókról tudományos(abb)an. Edward Ashpole: A Földön kívüli értelem kutatása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. 160 p. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 8. 1992. 3. [138.] sz. pp. 41-42. A kötet fordítója által írt könyvismertetés. A mű első kiadása azonban csak 1992-ben jelent meg. [HAI.]

SZOBOSZLAY Endre: A jezsuita rend, a "rohamcsapat". Inkább a tudományokkal foglalkoztak, mint politikai bajkeveréssel. = Hajdú-Bihari Napló 1992. jan. 25. A jezsuták természettudományokkal és csillagászattal kapcsolatos tevékenységéről is. [KSZ.]

M. J.: Üstökösök fotósa: 1857. május 31-én született Gothard Jenő. = Heti Magyarország 29. 1992. máj. 29. p. 17. [SRG.]

DIÓSZEGI György: Csillagászat a nép szolgálatában. Hell Miksa - Aki "fölnézett" a csillagokra. = Heti Magyarország 29. 1992. júl. 31. 31.(1487.) sz. p. 26. [HAD.]

VASNÉ TANA Judit: Álom Levániáról. = Heves Megyei Hírlap 3. 1992. aug. 1. 181. sz. p. 7. "Johannes Kepler, a nagy csillagász matematikus - nyugodtan elmondhatjuk - a tudósok legszerencsétlenebbike, de közülük ő volt a legzseniálisabb ember. Olyan mozgalmas és kegyetlen korban élt, amikor az emberek az égbe angyalokat képzeltek. A tudomány ekkor még a legkevésbé sem ismerte fel a jelenségek mögött húzódó természeti törvényeket. Kepler volt az emberiség történetében az első, aki helyesen és matematikai formába öntve értelmezte a Naprendszer működését. [...] A három törvényt ugyan néhány sorban meg lehet fogalmazni, de 18 évig tartó fáradságos munka kellett ahhoz, hogy Kepler megajándékozhassa velük az emberiséget. Ily módon ő söpörte tisztára az utat a nagy Newton előtt, hogy felfedezhesse az általános tömegvonzás törvényét. Kepler ezenkívül számos tudományos művet is írt. 1630 novemberében Regensburgban nyomorban és ismeretlenségben hunyt el.
Családjára örökül két inget, csillagászati tábláinak (Tabula Rudolphinae) 73 eladatlan példányát és egy fantasztikus regény kéziratát hagyta. (Egy évszázaddal később II. Katalin vásárolta meg őket, s jelenleg a pulkovói múzeum kincsei közé tartoznak.) Ezt az alkotást 1634-ben "Álom" címmel adták ki latinul. A kézirat és a könyv sorsa azonban olyan keservesnek bizonyult, mint a szerzőé. A megjelentetés után hosszú évszázadokra elfelejtették. Vajon milyen erők késztették a tudóst, hogy életében még a fantasztikus irodalom műfajához is forduljon? Keplert élénken foglalkoztatta az a gondolat, hogy ha értelmes lények laknak a Holdon, s megfigyelik a csillagokat, akkor milyennek látják a Naprendszert, a Földet, és milyennek tűnnek szemükben a kopernikuszi tanítások törvényszerűségei. "Ha elűznek bennünket a Földről, akkor hasznos útmutatóként szolgálhat a Holdra emigrálóknak és zarándokoknak" - írta. Az írás célja a csillagászati ismeretterjesztés a hétköznapi ember számára. ..." [HAI.]

(mentusz): Az északi sarkkörön túl figyelte meg. A Nap tányérján mint "sötét kis korong vonult át ..." = Heves Megyei Hírlap 3. 1992. szept. 11. 215. sz. p. 4. Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról. [HAD.]

TANA Judit: A speculától a csillagászati múzeumig. = Heves Megyei Hírlap 3. 1992. okt. 24-35. 251. sz. p. 7. Hell és az egri csillagvizsgáló. [HAD.]

SZOBOSZLAY Endre: Csillagok Allah egén. = IPM Interpress Magazin 18. 1992. jan. pp. 62-65. A muszlimok csillagászati tudása. Az iszlám csillagászat rövid történetéről képes összefoglaló. [NRO.]

SZMIRNOV, German: Laplace démona. = IPM Interpress Magazin 18. 1992. jan. pp. 172-178. Az idő mérése és csillagászat. [NRO.]

DOPOIS, Francois: A végítélet szikrája. = IPM Interpress Magazin 18. 1992. márc. pp. 184-188. Aszteroida becsapódás lehetősége. [NRO.]

SOBEL, Diva - FARNHAM, Adrian: Gének - sorsok - csillagok. = IPM Interpress Magazin 18. 1992. máj. pp. 155-177. Percy Seymour angol csillagász véleménye az asztrológiáról. [NRO.]

MOSER, Don: Festett egek. = IPM Interpress Magazin 18. 1992. jún. pp. 171-175. Csillagképek ábrázolása a festészetben. [NRO.]

GÜNTHEROTH, Horst: A vén Titán. = IPM Interpress Magazin 18. 1992. júl. p. 145. A Szaturnusz holdjáról. [KOC.]

Bolygó a bolygóban. = IPM Interpress Magazin 18. 1992. szept. pp. 138-139. A Föld felépítése. Der Spiegel alapján. [NRO.]

LEVITAN, J.: Íme a csillag. = IPM Interpress Magazin 18. 1992. dec. 64-67. A betlehemi csillag legendája. [NRO.]

DUKKON Ágnes: Asztrológia és keresztény hit a régi kalendáriumokban. (Frölich Dávid.) = Irodalomtörténeti Közlemények 96. 1992. 5-6. sz. pp. 594-606. [SRG.]

KOVÁCS László: Eppur si muove ... Foucault-inga lengett a szombathelyi székesegyházban. = Iskolakultúra 2. 1992. 2. sz. pp. 13-15. A francia Foucault-nak jutott eszébe az ingalengetési ötlet: első kísérletét Párizsban, 1850-ben a Csillagvizsgálóban, majd 1851-ben a Pantheonban végezte. Hazánkban Kunc Adolf (Gothard Jenő segítségével) a szombathelyi székesegyház kupolájába függesztette fel az ingát és annak lengését figyelték egy órán át 1880. aug. 25-én a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXI. országos nagygyűlésének résztvevői. Kunc Adolf születésének 150 évfordulójára a kísérletet megismételték: 1991. nov. 28-án a szombathelyi székesegyházban 600 érdeklődő előtt. [KSZ.]

BARDÓCZ András: Deo et patriae famulari... = Iskolakultúra 2. 1992. 9. sz. p. 67. Adalékok az 1991. nov. 28-iki szombathelyi Foucault-inga kísérlethez. Az ötletet Molnár László vetette fel, és a tényleges szervezést Molnár László és Horváth József végezte. [KSZ.]

GYARMATI Imre: A Tejút elnevezései a török nyelvekben. = Keletkutatás 1992. tavasz. pp. 75-81. [SRG.]

TÄNCZER Tibor: Lehetőségek és feladatok a műholdmeteorológia terén. = Légkör 37. 1992. 1-2. sz. pp. 7-11. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Temető-pályán a METEOSAT-2. = Légkör 37. 1992. 1-2. sz. p. 16. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Dr. Konkolyi-Thege Miklós születésének 150. évfordulóján. = Légkör 37. 1992. 1-2. sz. pp. 17-23. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: A napfoltok és az időjárási ciklusok kapcsolatának egyes vonatkozásai. = Légkör 37. 1992. 3. sz. pp. 22-25. [SRG.]

MEZŐSI Miklós: Olvastuk... A VAISALA ismét nyert Amerikában. = Légkör 37. 1992. 3. sz. p. 25. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... kikapcsolták az UARS tudományos műszereit. Vége CRRES küldetésnek. = Légkör 37. 1992. 3. sz. p. 28. Űrkaleidoszkóp 1992. szept. 8. sz. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Az Időjárás 95 éves múltra tekint vissza. = Légkör 37. 1992. 3. sz. pp. 29-31. [SRG.]

MEZŐSI Miklós: Olvastuk... Pillantás a Földre. 30 milliárd dolláros költségvetéssel a NASA új programot indít bolygónk légkörének vizsgálatára. = Légkör 37. 1992. 3. sz. p. 32. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Elindult a Mars Observer. = Légkör 37. 1992. 4. sz. p. 11. 1992. szept. 25-én. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Columbia program. = Légkör 37. 1992. 4. sz. p. 36. 1992. okt. 15-17. Űrkaleidoszkóp 1992. 11. sz. [SRG.]

Koszorúzás Ógyallán. Konkolyi-Thege Miklós születésének 150. évfordulója alkalmából. = Légkör 37. 1992. 4. sz. pp. 37-38. 1992. okt. 15-17. [SRG.]

OLÁH György: Emlékezés Nagy Károlyra. = Limes. Komárom-Esztergom megyei tudományos szemle. 1992. 4. sz. pp. 29-36. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1992. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1992. jan. p. 1. Jónás Péter, Marjai Zsolt, Zajácz György, Elek Ferenc előadásai.; A lap innentől kezdve a "Magnitúdó Körlevél" fejléccel jelent meg. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1992. januárjában. = Magnitúdó Körlevél 1992. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1992. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1992. febr. p. 1. Jónás Péter, Károlyi Gábor, Elek Ferenc, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1992. februárjában. = Magnitúdó Körlevél 1992. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, meteorraj, együttállás, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1992. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1992. márc. p. 1. Tamási Csaba, Zajácz György, Jónás Péter, Füzesi Zoltán előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1992. márciusában. = Magnitúdó Körlevél 1992. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Nova Cygni 1992, együttállás, holdsarlók, Merkúr kitérése, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1992. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1992. ápr. p. 1. Nyitrai Zoltán, Fenyvesi András előadásai. Húszéves a MAK. Magnitúdó hétvége a Vekeri-tónál. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1992. áprilisában. = Magnitúdó Körlevél 1992. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállás, meteorraj. [KSZ.]

Meghívó. Húszéves a Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1972 - 1992. = Magnitúdó Körlevél 1992. ápr. pp. 2-4. A rendezvények programja 1992. ápr. 16-án és 17-én. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1992. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1992. máj. p. 1. Jurek Zoltán, Jónás Péter, Elek Ferenc, Tamási Csaba előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1992. májusában. = Magnitúdó Körlevél 1992. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, meteorraj, együttállás. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1992. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1992. jún. p. 1. Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1992. júniusában. = Magnitúdó Körlevél 1992. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállás, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1992. júliusi és augusztusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1992. júl-aug. p. 1. A nyári megfigyelő program ajánlata. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1992. júliusára és augusztusára. = Magnitúdó Körlevél 1992. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállás, Merkúr elongációk, meteorrajok, Magnitúdó hétvégék a Vekeri-tónál. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1992. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1992. szept. p. 1. Balogh Károly, Zajácz György előadásai. Komplex csillagászati bemutató 7-én. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1992. szeptemberre. = Magnitúdó Körlevél 1992. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, holdsarlók, együttállás, Magnitúdó hétvége a Vekeri-tónál. [KSZ.]

Meghívó. = Magnitúdó Körlevél 1992. szept. p. 2. Az 1992. szept. 7-i csillagászati bemutatóra. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1992. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1992. okt. p. 1. Zajácz György, Károlyi Gábor, Papp Gyula előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1992. októberre. = Magnitúdó Körlevél 1992. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, holdsarlók, Merkúr elongáció. [KSZ.]

Középiskolások figyelem! = Magnitúdó Körlevél 1992. okt. pp. 2-3. Zajácz György és Szoboszlay Endre előadásai 1992. okt. 1-én, 15-én, 29-én és nov. 12-én. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1992. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1992. nov. p. 1. Fehér Krisztina, Szoboszlay Endre, Zajácz György, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1992. novemberre. = Magnitúdó Körlevél 1992. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a Swift-Tuttle üstökös (1992t), fényesebb kisbolygók pozíciói, Nova Sgr 1992/3., meteorrajok, holdsarlók, együttállások. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1992. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1992. dec. p. 1. Horváth Attila, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1992. decemberre. = Magnitúdó Körlevél 1992. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a Swift-Tuttle üstökös (1992t), fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr elongáció, teljes holdfogyatkozás 9/10-én, meteorraj, együttállás, holdsarlók. [KSZ.]

[A Swift-Tuttle üstökös (1992t) útja az égen.] = Magnitúdó Körlevél 1992. dec. p. 2. [KSZ.]

SZENTGYÖRGYI Zsuzsa: Az űrt be kell tölteni - de hogyan? = Magyar Tudomány 99.(37.) 1992. márc. 3. sz. pp. 373-374. Az űrkutatási program sorsa a Szovjetunió felbomlása után. A New Scientist 1992. január 11-i sz. alapján. [KSZ.]

SZENTGYÖRGYI Mária: Egy múlt századi reformer - Vállas Antal a magyar oktatásügyről és a Tudós Társaságról. = Magyar Tudomány 99.(37.) 1992. júl. 7. sz. pp. 868-886. Vállas Antal (1809-1869) csillagászattal is foglalkozó tanár élete és tudományszervezési tevékenysége. [KSZ.]

KUN Mária: Újabb adatok Tejútrendszerünk centrumáról. = Magyar Tudomány 99.(37.) 1992. aug. 8. sz. pp. 999-1000. Nature 1992. febr. 6-i száma alapján. [KSZ.]

SZABADOS László: Könnyű elemek, nehéz kérdések. = Magyar Tudomány 99.(37.) 1992. aug. 8. sz. pp. 1000-1002. A berillium és a bór gyakorisága a csillagokban és az ősrobbanás inhomogenitása. New Scientist 1991. nov. 9-i száma alapján. [KSZ.]

K. M. [KUN Mária]: Újra kifényesedik az évszázad szupernóvája. = Magyar Tudomány 99.(37.) 1992. aug. 8. sz. pp. 1002-1004. A Sandualek-69 202. Az Astronomy 1992. febr. száma alapján. [KSZ.]

KOVÁCS György: Edward Ashpole: A földön kívüli értelem kutatása. = Magyar Tudomány 99.(37.) 1992. aug. 8. sz. pp. 1017-1018. Könyvismertetés. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Hogyan kell tudományt teremteni Magyarországon? 150 éve született Konkoly Thege Miklós. = Magyar Tudomány 99.(37.) 1992. dec. 12. sz. pp. 1526-1530. [KSZ.]

[TEPLICZKY István:] Legelőszöris meteorzáporokban gazdag új esztendőt kívánunk! = MCSE-MMT Körlevél 1992. jan. 10. 1. sz. sz. p. 1. A MMTÉH Körlevél a Magyar Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózat időszakosan megjelenő tájékoztatója volt 1984-től. A Meteor lap meteorrovatának munkáját segítette. A5 méretű, nyomdai sokszorosítással készült a budapesti TIT Nyomdában. Sorszámozása folyamatos volt. Az 1990-es évektől A5 méretű lett és egy éven belül kapott sorszámot. A Kötcsén 1991. dec. 11-16. között rendezett Geminida-észlelőtábor alatt 1991. dec. 14/15-én éjfélkor alakult meg a Magyar Csillagászati Egyesület Meteormegfigyelő Csoportja (rövidítésként a MCSE-MMT formát használva). A szakcsoport folytatja a Magyar Meteor és Tűzgömb Észlelő Hálózat (MMTÉH) tevékenységét. 1992-től kezdve a MMTÉH Körlevél-ről MCSE-MMT Körlevél-re változott a lap neve. [KSZ.]

[TEPLICZKY István:] Geminida-észlelőtábor Kötcsén. = MCSE-MMT Körlevél 1992. jan. 10. 1. sz. sz. p. 1. 4 éjszakán 21,7 óra alatt közel 2200 meteort figyeltek meg. [KSZ.]

[TEPLICZKY István:] A Quadrantidák fergeteges meteorzápora. = MCSE-MMT Körlevél 1992. jan. 10. 1. sz. sz. p. 1. Ráktanyán 1992. jan. 3/4 én 8,75 óra alatt 5 észlelő mintegy 1200-1400 meteort jegyzett fel. [KSZ.]

COYNE, George V.: Vallás és tudomány. Hagyomány és aktualitás. = Mérleg 28. 1992. 2. sz. pp. 135-143. "Forrás: "La Civilta Cattolica" (Via di Porta Pinciana, 1, I-00187 Roma), 142. évf., IV. k., 3396. füzet, 1991. december 21., 585-592. o. Kissé rövidített fordítás az olasz szövegből, az elkésve megkapott eredeti angol figyelembevételével. A szerző 1933-ban született Baltimore-ban. Gimnáziumi tanulmányai után belépett a Jézustársaságba, amelynek kiképzési rendje szerint filozófiát és teológiát tanult, majd pappá szentelték. 1958-ban a Fordham Egyetemen matematikából diplomázott, 1962-ben csillagászatból doktorált a Georgetown Egyetemen. 1963-tól 1976-ig az Arizonai Egyetem Hold- és Bolygókutatási Laboratóriumában dolgozott. Négy éven át kutatóként és professzorként működött a Csillagászati Intézetben, 1979-80-ban igazgatóként. 1978-tól 1979-ig a Catalina Obszervatórium igazgatói tisztét is ellátta.
1978 óta áll a castelgandolfói Vatikáni Csillagda élén, ahol főleg a fiatal és születő csillagok atmoszféráját tanulmányozza fényük polarizációját vizsgálva. [...] A tulajdonképpeni probléma a következő körülményből fakadt: a pápa hajlott rá, hogy a feltételezett Big Bang-et - vagyis a rendkívül magas anyagsűrűség, hőmérséklet és nyomás mellett, az akkori vélekedés szerint 1-10 milliárd évvel ezelőtt végbement ősrobbanást - az isteni teremtéssel azonosítja, így beszélt erről: "... A mai tudomány, egyszeriben millió és millió évszázadnyit ugorva vissza az időben, mintha szemtanújává tudott volna válni amaz ősi Fiat lux-nak, melynek során egyszer csak fény- és sugárzástenger tört elő a semmiből (...)." Ez a pápai állásfoglalás kényelmetlen helyzetbe hozta Lemaître-t.
Lemaître híres kozmológus volt ugyan, de katolikus pap is, és minthogy az "ősatom"-ról szóló elmélete ekkoriban még híján volt a szilárd tudományos megalapozottságnak, a pápa állásfoglalása abba a gyanúba keverte őt bírálói szemében, hogy elméletét voltaképp konkordista mentalitással, vagyis azzal a szándékkal alkotta meg, hogy össze tudja valamiképpen egyeztetni a vallásos teremtéseszmével. A Big Bang-elméletet döntően igazoló bizonyítékot ugyanis csak 1965-ben hozta meg a kozmikus háttérsugárzás felfedezése. Lemaître többször is leszögezte, hogy az "ősatom"- vagy ősrobbanás-elméletnek csak a fizika tudományában van értelme, s hogy a teológiai jellegű vélekedéseknek semmi közük hozzá. ..." Barna Imre fordítása. [HAI.]

Szauer Ágoston felvétele az M81 és M 82 objektumokról. = Messier Hírek 1. 1992. máj-jún. 3. sz. p. 1. A "Messier Hírek" az 1991. nov. 4-én alakult "Magyar Csillagászati Egyesület Messier Klub" körlevele volt, az észlelő amatőröknek (később: észlelő amatőrcsillagászoknak) alcím kiegészítéssel. A folyóiratot Nagy Zoltán Antal hívta életre 1992 februárjában. A "Messier Hírek" mély-ég objektumokra specializálódott észlelési körlevél 1992-1995-ig jelent meg, általában kéthavonta. Írógéppel készült, a szövegek közé illesztett rajzos ábrákkal. A 4, 8, 12, 16 oldal terjedelmű anyagot fénymásolással sokszorosították. A kiadvány összeállítói (szerkesztői): Nagy Zoltán Antal, Bakos Gáspár (1993-től Halász Klára is). 1995-től Józsa Sándor is bekapcsolódott a szerkesztésbe, utána egyedüli szerkesztője lett a lapnak. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Tervek és gondolatok. = Messier Hírek 1. 1992. máj-jún. 3. sz. p. 2. Bíztató sorok a Messier észlelések feljegyzése és beküldése érdekében. [KSZ.]

-nyz- [NAGY Zoltán Antal]: Emblémapályázatunkra érkezett. = Messier Hírek 1. 1992. máj-jún. 3. sz. p. 3. Ifj. Bartha Lajos emblématerve, MCSE Messier Klub 1991 felirattal. [KSZ.]

BAKOS Gáspár: Észlelések. "Archív" észleléseinkből. = Messier Hírek 1. 1992. máj-jún. 3. sz. pp. 3-4. M50 (Fülöp József András), M13 (Nagy Zoltán Antal), M51 (Kocsis Antal), M104 (Vicián Zoltán), M3 (Simon Géza). [KSZ.]

Messier-agóra. Agóra az a tér ahol a régi görögök a demokráciát gyakorolták... = Messier Hírek 1. 1992. máj-jún. 3. sz. p. 5. Bakos Gáspár javaslata. Nagy Zoltán Antal válasza. [KSZ.]

Fotografikus észlelések. = Messier Hírek 1. 1992. máj-jún. 3. sz. pp. 6-7. Dóczi Ottó (M13, M57), Csiszár Tibor (M8, M20, M21, M35), Mácsai Attila (M45), Szauer Ágoston (M36, M38) fényképei. [KSZ.]

PAPP Sándor: 1992. nyári mély-ég ajánlat. = Messier Hírek 1. 1992. máj-jún. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Az én Messier albumom. 1. = Messier Hírek 1. 1992. máj-jún. 3. sz. p. 8. 1949-től 1951-ig végzett észlelései látcsövekkel, kis távcsövekkel, nagyobb (18 és 20 cm refraktorokkal) Budapestről. M1-től M17-ig. [KSZ.]

Észlelési útmutató. Különkiadás az MCSE Ifjúsági Táborára. Ráktanya, július 24-31. = Messier Hírek 1. 1992. júl. 4. sz. pp. 1-8. A műszer. Az objektumok megkeresése. A rajzolás. Az észlelőlap. Fotografikus észlelések. Adatbeküldés. A különszámot Vince Iván, Kiss László, Bakos Gáspár rajzai és Csiszár Tibor fényképe illusztrálja. [KSZ.]

Csiszár Tibor (Pécs) fotója. = Messier Hírek 1. 1992. júl-aug. 5. sz. p. 1. Az M33 fényképe és egy 1 magnitúdós meteor. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: A Messier Klub él! = Messier Hírek 1. 1992. júl-aug. 5. sz. p. 2. [KSZ.]

-nyözö- [NAGY Zoltán Antal]: Emblémapályázatunkra érkezett. = Messier Hírek 1. 1992. júl-aug. 5. sz. p. 3. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Messier-agóra. = Messier Hírek 1. 1992. júl-aug. 5. sz. p. 3. [KSZ.]

BAKOS Gáspár - NAGY Zoltán Antal: Észlelések. Nyár. = Messier Hírek 1. 1992. júl-aug. 5. sz. pp. 4-10. M13 (Szalai Attila, Lendvai Balázs, ifj. Hevesi Zoltán, Hajdú Attila, Jankovics Tamás), M92 (Csizmadia Szilárd, Soltész Attila, Pozsgay Gyula), M56 (Darabán László, Szilva Ildikó, Lendvai Balázs), M11 (Ujvári Balázs, Lendvai Balázs, Pataki Zoltán), M31, M32, M110 (Horváth Zsuzsanna, Hajma Miklós) észlelései szövegesen és rajzban. [KSZ.]

Fotografikus észlelések. = Messier Hírek 1. 1992. júl-aug. 5. sz. p. 10. Nagy Zoltán Antal (nyári Tejút messierei), Gyenizse Péter (M5) fényképei. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: "Törzsészlelőink" küldték... = Messier Hírek 1. 1992. júl-aug. 5. sz. p. 11. Bakos Gáspár (M33), Presits Péter (M8) észlelései. [KSZ.]

BAKOS Gáspár: Ajánlatunk: M30. = Messier Hírek 1. 1992. júl-aug. 5. sz. p. 12. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Jövőnkről - röviden... = Messier Hírek 1. 1992. júl-aug. 5. sz. p. 12. [KSZ.]

Címlapunkon. = Messier Hírek 1. 1992. okt. 6. sz. p. 1. Az NGC 5866 fotója. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Előszó. = Messier Hírek 1. 1992. okt. 6. sz. p. 2. Bevezető az 1. számú cikkgyűjteményhez, amely az M102-vel kapcsolatos problémákat taglalja. [KSZ.]

BAKOS Gáspár: Régi könyvek tanúságtétele. = Messier Hírek 1. 1992. okt. 6. sz. pp. 3-4. Az M102 nem létezik. Helen Sawyer Hogg cikke alapján. [KSZ.]

nyözö [NAGY Zoltán Antal]: A kétkedés jogán... = Messier Hírek 1. 1992. okt. 6. sz. p. 4. [KSZ.]

A Mechain levél. = Messier Hírek 1. 1992. okt. 6. sz. pp. 5-6. "...Messier úr 102-es számmal jelölt egy ködöt..., de ez hibás. Ez a köd megegyezik az előzővel, a 101. számúval."Az 1786. évi német csillagászati évkönyvből. Fordította Halász Klára. [KSZ.]

-nyözö- [NAGY Zoltán Antal]: A 103.-on túl... = Messier Hírek 1. 1992. okt. 6. sz. p. 6. Az M104-től az M110-ig. [KSZ.]

Nagy Zoltán Antal: Észlelések. = Messier Hírek 1. 1992. okt. 6. sz. p. 7. Édes Krisztián, Hevesi Zoltán, Szentmártoni Béla, Szentaskó László megfigyelései az M102 (?) objektumról. [KSZ.]

Mély-ég katalógus az NGC 5866 környékéről... = Messier Hírek 1. 1992. okt. 6. sz. p. 8. [KSZ.]

Szeiber Károly fotója az M45-ről. Kocska Tamás M27 fotója. = Messier Hírek 1. 1992. okt. 7. sz. p. 1. [KSZ.]

Nagy Zoltán Antal: Levél. = Messier Hírek 1. 1992. okt. 7. sz. p. 2. [KSZ.]

-nyözö- [NAGY Zoltán Antal]: Messier-agóra. = Messier Hírek 1. 1992. okt. 7. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Tücsök és Messier. = Messier Hírek 1. 1992. okt. 7. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

PAPP Sándor: Mély-ég ajánlat ’92. november - december. = Messier Hírek 1. 1992. okt. 7. sz. p. 4. [KSZ.]

Észlelések. = Messier Hírek 1. 1992. okt. 7. sz. pp. 4-8. M40 (Ladányi Tamás), M31, M32, M110 (Simon Géza), M108 (Simon Géza, Bakos Gáspár), M18 (Bakos Gáspár) vizuálisan. M31 (Kocska Tamás), M45 (Rózsa Ferenc), a Deneb környéke (Szeiber Károly) fényképei. [KSZ.]

Nyözö [NAGY Zoltán Antal]: Messier-agóra. = Messier Hírek 1. 1992. dec. 8. sz. p. 2. Jankovics Gábor és Kocsis Antal hozzászólásával. [KSZ.]

Szavazás az emblémáról. = Messier Hírek 1. 1992. dec. 8. sz. p. 3. [KSZ.]

Tücsök és Messier. = Messier Hírek 1. 1992. dec. 8. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

A legfrissebb anyagból. = Messier Hírek 1. 1992. dec. 8. sz. p. 4. M2 (Bakos Gáspár), M74 (Hevesi Zoltán). [KSZ.]

Címlapunkon: a Copernicus kráter. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. címlap, p. 46. A felvételt Dany Cardoen készítette 1980. szept. 3-án 406/2135-ös Newton-távcsővel. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 2-3. Évkönyv.; Távcsőkölcsönzés.; Ráktanya.; Tagnévsor.; Egyesületünk tagjai (1-100). [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Új nevek a Naprendszerben. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. p. 4. Szaturnusz-hold (Pan), Neptunusz-holdak, Neptunusz-gyűrűk. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Újabb bajok az Űrtávcsővel. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. p. 4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Közelkép a Gaspráról. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 4-5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Sarkifény hangok. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1991. szeptember - október. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 6-8. [KSZ.]

MACROBERT, Alan M.: Napkelte a Ptolemaeuson. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. p. 9. Sky and Telescope, 1991. jún. Ford.: Kiss László. [A Horgoson született, Szegeden fizikusként végzett, Sydneyben kutatóként dolgozó és nagyrészt változócsillagászattal foglalkozó Kiss László általában eredeti nevén (Kiss László) vagy névkódján (Ksl) szerepel szerzőként, ám ugyanő a tudományos-szakmai publikációiban a Kiss L. László nevet használja.] [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1991. november. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. p. 10. [KSZ.]

HILL, Richard: Hogyan jelezhetők előre a flerek nagy napfoltok segítségével? = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 11-13. TPO, 1991. ápr. Ford.: Szabó Sándor. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes objektumok. "Vörös november". = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 14-17. Hazai sarki fény megfigyelések 1991. november 1-én és 8-án (Komoró, Csitár, Körmend, Velence, Rák-tanya, Bóly, Tata, Lepsény). [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös Gyorshírek. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. p. 17. [KSZ.]

- tey - [TEPLICZKY István]: Meteorok 1991 szeptember - október. Augusztusi "pót-észlelések" és a tűzgömbök. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 18-21. [KSZ.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: IMC ’91 Potsdamban. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 22-23. 1991. szeptember 19-22. [KSZ.]

- tey - [TEPLICZKY István]: Megalakult a MCSE Meteormegfigyelő Csoportja (MCSE-MMT). = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. p. 23. 1991. december 14-től a Magyar Meteor- és Tűzgömbészlelő Hálózat (MMTÉH) MCSE-MMT-ként működik tovább. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: RV Tauri változócsillagok. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 24-28. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változós hírek. Az 1989/90-es AAVSO-év. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 28-29. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1991. október - november. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 30-34. [KSZ.]

SZENTASKÓ László: Kutatás az NGC 7331 halvány társai után. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. p. 34. [KSZ.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1991. október - november . = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 35-37. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Könyvajánlat. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. p. 37. Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz (Fürkész könyvek). [KSZ.]

POLAKIS, Tom: A lokális halmaz megfigyelése. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 38-42. Deep Sky 36. Ford.: Kereszturi Ákos. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Tudósportrék festője: Edvi Illés Ödön. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 43-44. 1877-1946-ig élt meteorológus, festőművész, arcképeket festett csillagászokról is. [KSZ.]

KÄSZ László: A dorpati obszervatórium. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 44-45. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Tisztelt Szerkesztőség! = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. p. 46. A Vénusz-sarló szabadszemes láthatósága 1991. szeptember 25-én. [KSZ.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1992. február. = Meteor 22. 1992. jan. 1.(187.) sz. pp. 48-49. [KSZ.]

Címlapunkon: Nyáry János szentesi magáncsillagvizsgálója. = Meteor 22. 1992. febr. 2. sz.(188.) címlap, p. 12. A főműszer 30 cm-es Newton-reflektor. Foto: Szatmári Imre. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Csillagászat az óvodában. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 2-3. [KSZ.]

A Bajai Obszervatórium Alapítvány hírei. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 5-6. Nyilatkozat az asztrológiáról.; Távcsőkölcsönzés.; Ráktanya.; Egyesületünk tagjai (101-200). [KSZ.]

WIESZT Krisztián: Ausztriában jártunk. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 7. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Újabb földsúroló kisbolygó. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 8. 1991 VG objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Charon légköre. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Marsbéli meteoritok. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Újabb marsbéli meteorit. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Új kozmikus mérföldkő. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Neptunusz aktivitása. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Vénusz elveszett tengerei. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos]: A szimeizi obszervatórium új RRC távcsöve. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Szs [SZABÓ Sándor]: Vulkánkitörés a Fülöp-szigeteken. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Szs [SZABÓ Sándor]: Kiadói gondok - Amerikában. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Giotto második üstökösrandevúja. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

JÁVORKA Ágoston: Optikai alapfogalmak. 1. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 13-17. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1991. december. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 18. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold 1991. november - december. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 19-22. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1991. december. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 22-23. Kisbolygó-okkultációk.; Uránusz-okkultáció.; Események 1992-ben. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös hírek. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 24-27. A Szutor-féle üstökösszerű objektum.; Decemberi észlelések.; Nemzetközi kapcsolatok.; Periódikus üstökösök 1992-ben. [KSZ.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok. Fagyos téli csillaghullás. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 28-30. Geminida meteorraj észlelése Kötcsén, 1991. december 11-15. [KSZ.]

Meteoros hírek. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 31. A ’91-es Perseidák Angliából és Szibériából.; Quadrantida-rekord Ráktanyán.; IMO-találkozó. [KSZ.]

SHANKLIN, Jonathan: A Glatton-meteorit. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 32. Meteorithullás Angliában 1991. május 5-én. Ford.: Kondorosi Gábor. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1991. november - december. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 33-35. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 35-37. WZ Draconis.; AFOEV Bulletin.; Köszönetnyilvánítás a HIPPARCOS programtól.; Tovább élnek a térképgondok.; Észlelési ajánlat: SV Cassiopeiae. Összeállította: Fidrich Róbert, Mizser Attila, Nagy Zoltán Antal. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 38-40. A csak Messier-objektumokat feldolgozó rovat első jelentkezése. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Régi magyar távcsövek. 3. A budapesti 20 cm-es Plössl-dialit. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 41-44., hátsó belső borító. Az 1846-ban, Nagy Károly által vásárolt távcső a budapesti Uránia Csillagvizsgáló főműszere volt 1948-1950 között. [KSZ.]

(Ksz) [KESZTHELYI Sándor]: Könyvajánlat. Ponori Thewrewk Aurél: A csillagászat története. Bp. 1988. TIT, 88 o. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 44. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 45. Dáné Tibor Kálmán: Az északi fény hangjelenségeiről [idézet a Tolnai Világlapja 1939. szept. 9-i számából].; Nagy Mélykuti Ákos levele. [KSZ.]

Felhívás a Kozmosz - Ember - Környezet alapítvány támogatására. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. p. 46. [KSZ.]

Észlelőink figyelmébe! Jelenségnaptár 1992. március. = Meteor 22. 1992. febr. 2.(188.) sz. pp. 47-48. [KSZ.]

Címlapunkon: részlet Hevelius 1687-ben megjelent Uranographiájából (a Cetus csillagkép). = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. címlap, p. 9. A Mira Ceti a"szörny" nyakánál látható. [KSZ.]

MIZSER Attila: Föld (és) gömb. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 2-3. A Föld és Ég folyóirat megszűnése. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 3-5. Új rovatvezetők (A bolygórovat vezetését Babcsán Gábor után Vincze Iván folytatja. Messier-objektumok rovat vezetője Nagy Zoltán Antal).; Távcsőkölcsönzés.; Ráktanya.; Egyesületünk tagjai (201-300). [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Merkúr jégsapkái. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A Tejútrendszer küllője. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Spirálkarok az LMC-ben. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: A legnagyobb fekete-lyuk? = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 7. Az NGC 6240 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Neutrínó-obszervatórium. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 7-8. Kanadában. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Rekorder kvazárok. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 8. A legfényesebb kvazár. A legtávolabbi kvazár (z = 4,897). Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Az ősrobbanás színképe. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Újszülött galaxis? = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BOTH Előd]: Megelőzték Penziasékat. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 9. E. Le Roux mérte és 1956-os disszetációjában írt az égbolt 3 K fokos rádiósugárzásáról. Csillagászati hírek. [SRG.]

JÁVORKA Ágoston: Optikai alapfogalmak. 2. Két lencse effektív (eredő) fókusza. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 10-12. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes jelenségek. 1991 szabadszemes napfoltjai. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 13-15. [KSZ.]

BARTHA Lajos, I.: Látható-e a Vénusz sarlója puszta szemmel? = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 16-17. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1992. január. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 18. [KSZ.]

[SÁRNECZKY Krisztián:] Üstökösök 1992. január. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 19-20. Zanotta-Brewington 1991 g1.; P/Faye 1991n. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösészlelések 1991-ben. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 20. [KSZ.]

Még egyszer a Szutor-féle üstökösszerű objektumról. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 21. Brian G. Marsden levele alapján. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1992. január. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 22. [KSZ.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok 1991. november - december. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 23-27. [KSZ.]

1990 meteorészlelései a számok tükrében. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 27-28. [KSZ.]

kru [KERESZTURI Ákos]: A Geminidák rövid története. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 28. W. Kronk: Meteor Showers alapján. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: A mirák védelmében. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 29-30. [KSZ.]

PAPP Sándor: Változózás télen-nyáron. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 31-32. [KSZ.]

GUNTHER, Jean: 100 éves a BAA. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 33. BAFOEV, 58. Ford.: Havassy Dóra. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1991. december - 1992. január. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 34-36. [KSZ.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1991. december - 1992. január. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 37-40. [KSZ.]

BARTHA Lajos, I.: Elődünk Flammarion. 1. 150 éve született Camille Flammarion francia csillagász. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 40-44. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. pp. 45-46. Pteancu Mircea: Az aradi Galaxis Csillagászklub.; Kósa-Kiss Attila: Felhőképek kerestetnek.; V Vulpeculae.; Vojtech Simon Mars-térképe. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: PC Planetárium V4.1. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 47. [KSZ.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1992. április. = Meteor 22. 1992. márc. 3.(189.) sz. p. 48., hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon: Iskum József felvétele látható egy komplex, spirális galaxisra emlékeztető napfoltcsoportról. = Meteor 22. 1992. ápr. 4. (190.) sz. címlap, p. 8. 1991. okt. 27-én készült 100/1000-es refraktorral. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 2-3. Nyári táborok.; Ráktanya.; Halálozások. Szabó Gyula (1914-1991) miskolci és Kárpát József (1936-1991) mosonmagyaróvári amatőrtársak halála.; Egyesületünk tagjai (301-400). [KSZ.]

REMMERT, Elmart: Látogatás a jénai Carl Zeiss Művekben. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 4-5. Sterne und Weltraum, 1992/2. Ford.: Fülöp Botond. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: A legtávolabbi kisbolygó. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. p. 6. Az 1992 AD. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Óriástávcső-tervek. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Hosszú csatorna a Vénuszon. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Az évtized sarki fénye. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. p. 7. 1991. nov. 8-án, Észak-Amerikában. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Hans Vehrenberg (1910-1991). = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

JÁVORKA Ágoston: Optikai alapfogalmak. 3. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 9-12. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Távcsőőrület Japánban. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. p. 13. A Sky and Telescope 1992 márciusi számában megjelent W. Sinnott cikk alapján. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1992. február. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 14-15. [KSZ.]

ISKUM József: Napészlelések 1990-91-ben. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 15-18. [KSZ.]

VINCZE Iván: Bolygók. Jupiter 1992. január - február. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 18-21. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes jelenségek. 1992. februári sarki fények. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 21-22. 1991. nov. 9. (Szeged), 1992. febr. 1/2. (Ráktanya), 1992. febr. 3. (Ráktanya). [KSZ.]

Üstökösök 1992. február. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 23-24. Zanotta-Brewington 1991g1.; Mueller 1991h1. [KSZ.]

Kettészakadt a P/Chernykh (1991o) üstökös. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. p. 24. IAU Circular-ok alapján: Kru - Sky [Kereszturi Ákos, Sárneczky Krisztián]. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Geminida ZHR-ek (1991). = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. p. 25. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián - KERESZTURI Ákos: A Quadrantidák hullócsillag-esője. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 26-28. 1992. január 3/4., Ráktanya. Az 1436 meteorból 1197 quadrantida-rajtag volt. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: A Quadrantidákról. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. p. 29. [KSZ.]

Meteoros rövidhírek. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. p. 30. Nappali tűzgömb Csehszlovákia felett 1991. szeptember 22-én.; A Tunguz-meteor braziliai ikertestvére? (1930 körül, későbbi közlés szerint: 1930. aug. 13-án); Nemzetközi visszhangunk. Összeállította: Kereszturi Ákos. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1992. január - február. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 31-34. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változók és egyebek. 1 . = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 34-35. [KSZ.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1992. január - február. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 36-37. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 37-39. [KSZ.]

BABCSÁN Gábor: Messier-objektumok szabad szemmel. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 39-40. [KSZ.]

BARTHA Lajos, I.: Elődünk Flammarion. 2. 150 éve született Camille Flammarion francia csillagász. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 41-44. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Könyvajánlat. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. p. 44. Jean-Pierre Maury: Galilei, a csillagok hírnöke. 1991.; Dieter B. Herrmann: A Sirius-rejtély. 1988. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. pp. 45-46. Kósa-Kiss Attila: Fényvillanás az éjszakában, 1991. szeptember 8-án.; i. Bartha Lajos: A sarki fény hangjairól.; Keszthelyi Sándor - Sebők György: Vidám percek. [KSZ.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1992. május. = Meteor 22. 1992. ápr. 4.(190.) sz. hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon: a Nova Cygni 1992 és környezete. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. címlap, p. 47. A felvételt Iskum József készítette Ráktanyán, 1992. márc. 1-én 2,8/180-as objektívvel. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Föld a Világmindenség középpontja? = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. p. 2. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 3-8. Az MCSE 1992. évi rendes közgyűlése.; Az MCSE tiszteletbeli tagjává választotta Tibor Mátyást. A Számvizsgáló Bizottság jelentése az 1991-es évről.; Változások a Meteor kiadásában.; A legfontosabb teendők.; Szakcsoportjaink.; Egyesületünk tagjai (401-500).; Meteor ’92 észlelőtábor, július 31 - augusztus 7. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Okkultációk és fiatal csillagok. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Sarki fény a Jupiteren. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újszülött csillagok. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Még nagyobb méretek felé. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legöregebb csillag. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös hírek. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 11-12. [KSZ.]

BABCSÁN Gábor: Tapasztalatok gyári okulárokkal. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 13-14. Zeiss, Celestron, Meade, Tele Vue okulárok összehasonlítása. [KSZ.]

RÓZSA Ferenc: Távcsőbelsők festése. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. p. 15. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes jelenségek. Állatövifény-észlelések 1990-1992. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 16-17. [KSZ.]

VINCZE Iván: Bolygók. Merkúr - 1992. március. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. p. 17. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1992. március. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. p. 18. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold 1992. január - március. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 19-21. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1992. március. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 22-23. Shoemaker-Levy 1991d.; A nyár üstököse.; Új üstökös "leg"-ek. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1992. január - március. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. p. 24. [KSZ.]

Meteorok 1992. január - február . = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 25-26. [KSZ.]

Meteoros rövidhírek. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 26-30. i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: Fényes tűzgömb Ausztria fölött, 1992. január 17-én.; tey [Tepliczky István]: Fényes tűzgömb a Felvidék fölött, 1992. február 2-án.; (Kru) [Kereszturi Ákos]: Görbült meteorpályák?; i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: Az idei Quadrantidák "osztrák szemmel".; Kru [Kereszturi Ákos]: A glanerbrugi meteorithullás, 1990. április 7-én.; (tey) [Tepliczky István]: IMO-VMDB 1988-1990. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly - GÁL János: Z Ursae Majoris 1968-91. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 31-36. 174 észlelő 5338 fénybecslése alapján: a fényesség 6,5 és 9,1 magnitúdó közötti (átlag: 7,93), a fő periódus: 194,8 nap. [KSZ.]

PAPP Sándor - SÁPI Csaba: Mély-ég objektumok 1992. február - március. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 37-40. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok az M45-ben. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 41-44. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. pp. 45-46. Nagy Zoltán Antal: Távcső az utcán.; Kovács István: Kötelező csillagvizsgáló.; Kiss Szabolcs - Kereszturi Ákos - Mizser Attila: Különös felvillanások. [KSZ.]

Észlelők figyelmébe. Jelenségnaptár 1992. június. = Meteor 22. 1992. máj. 5.(191.) sz. p. 48. hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon: a debreceni Napfizikai Obszervatórium 25 cm-es refraktora. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. címlap, p. 9. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Az MCSE pécsi csoportjának hírei. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. p. 2. Megfigyelőtábor Pécsváradon, 1991. augusztus 2-12. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 2-4. Debrecenben jártunk (1992. május 16-án).; MCSE-ügyelet.; Nyári táboraink.; Egyesületünk tagjai (501-600). [KSZ.]

Nyári táborajánlat. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. p. 5. Meteor ’92 észlelőtábor.; Észlelőtábor a Mecsekben.; Nyári ifjúsági táborok Kötcsén. [KSZ.]

-th- [BARTHA Lajos]: Az égbolt új röntgen térképe. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos]: Csillagkörüli porfelhők. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos]: Árverésen a szultán ég- és földgömbje. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 7-8. III. Murád török szultánnak 1579 körül készített glóbuszok. 1.023.000 fontot fizettek értük. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nap gravitációs vöröseltolódása. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Titán hőháztartása. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Cro-Magnon-i szupernóva. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. p. 8. 35.000 évvel ezelőtti szupernóva. Csillagászati hírek. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos]: Csalódás egy óriás tömegű csillagban. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

SCHOLZE, Herbert: Optikai alapfogalmak. 4. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 10-11. Ford.: id. Iskum József. [KSZ.]

PAPP Sándor: Két nagylátómezejű okulár. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 14-15. [KSZ.]

[SZABÓ Sándor:] Csillagfedések 1992. április. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 17-18. Áprilisi észlelések.; Az 1990. augusztus 22-i üstökösokkultáció. Ford.: Havassy Dóra.; Kisbolygó-okkultációk és vizuális asztrometria. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes jelenségek. Februári sarki fények. 2. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 18-19. 1992. február 26-án este négyszer látszott hazánk egén sarki fény (Csitár, Héhalom, Tata, Hegyszentmárton). [KSZ.]

ROOZEN, Robert G.: Az éjszakai ég fénye. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 20-21. Sky and Telescope. Ford.: Kereszturi Ákos. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1992. április. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. p. 21. [KSZ.]

VINCZE Iván: Bolygók. Jupiter - 1992. március - április. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 22-24. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1992 április. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. p. 25. Tanaka-Machholz (1992d). [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: "Földsúroló" kisbolygók. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 25-26. [KSZ.]

A Mueller (1991h1) üstökös halála. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. p. 26. [KSZ.]

Meteorok. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 27-31. (nyz-skr-tey) [Nagy Zoltán Antal, Sárneczky Krisztián, Tepliczky István]: Kedvcsináló az Aquaridák-Capricornidák megfigyelésére.; Kru [Kereszturi Ákos: Quadrantidák - világszerte.; Icarus, 1991 RC és a Nappali Arietidák. Ford.: Gyarmati László. [KSZ.]

Meteoros rövidhírek. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 31-32. Egy holdmeteorit.; Meteoritbecsapódás - emberközelben, 1991. augusztus 31-én.; LDEF és a Föld körüli mikrometeorit-eloszlás. Ford.: Kru [Kereszturi Ákos]. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1992. március - április. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 33-35. [KSZ.]

MIZSER Attila: Az MCSE Változócsillag Szakosztályának működése 1947-49 között. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 35-37. [KSZ.]

MIZSER Attila: Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 37-38. A Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat 1991. október 26-án kimondta az MCSE-hez való csatlakozását, annak Változócsillag Szakcsoportjaként működik. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub 1992. március - április. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 39-41. [KSZ.]

SINNOTT, Roger W.: Mérésre váró kettőscsillagok. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 41-42. Sky and Telescope, 1988. nov. Ford.: Jurek Zoltán. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A magyarországi sarki fények katalógusa. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 43-46. 1523 és 1992 között 158 sarki fényt jegyeztek fel a mai Magyarország területéről. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. pp. 47-48. Antal Géza: Bezárták a miskolci TIT Uránia Csillagvizsgálót 1991. augusztus 31-én.; Szoboszlay Endre: Már egy éve megszűnt a debreceni bemutató csillagvizsgáló (1991. júniusában).; Szoboszlay Endre: Kollégiumi "csillagok" (kilenc debreceni kollégium csillagászati vetélkedője).; Mizser Attila: Covjek i Svemir (a zágrábi csillagvizsgáló csillagászati folyóirata). [KSZ.]

Észlelők figyelmébe! Jelenségnaptár 1992. július. = Meteor 22. 1992. jún. 6.(192.) sz. hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon: Klaus Langer osztrák amatőr felvétele látható a Cirrus-ködről. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. címlap, p. 18. 4,5/300-as objektívvel készült. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 22. 1992. júl-aug 7-8.(193-194.) sz. pp. 2-3. Hírünk a világban.; Új csoportjaink alakultak.; Az ember kozmikus lény.; Egyesületünk tagjai (601 - 700). [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Tibor Mátyás köszöntése. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 1-10. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Túl sok a fény! = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 6-7. Magyarország fényszennyezési térképe. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: 25 éves a székesfehérvári csillagda. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

MIZSER Attila: Bemutató csillagvizsgálók alkonya. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

MIZSER Attila: Hogyan vásároljunk binokulárt? = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 11-13. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Egy régimódi refraktor. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: ... mint a szemed fényére! = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Az MMT új tükre. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

A túlsúlyos Chiron. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Porörödögök a Tritonon? = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Flerek és az aszteroidák. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Ötezer kisbolygó. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 18. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1991. május. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 19. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes jelenségek. A zöld sugár.; DFB - 1991. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Mikor tűnik fel a Szíriusz a hajnali égen? Felhívás a fényes égitestek heliákus kelésének észlelésére. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 23-27. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Vénusz 1991. szeptember - november., Szaturnusz 1991. július - augusztus. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

Bemutató csillagvizsgálók., Dobson-távcsövek. [fotók] = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. 4 t. [SRG.]

Üstökösök 1992. május. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 31. [SRG.]

Az üstökösvadászat bajnoka. William Bradfield. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 32-34. A Sky and Telescope 1988 júniusi száma alapján ford.: Kereszturi Ákos. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok. Vizuális és rádiós meteorészlelők - 1992. március - április. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

Az Alfa és Delta Aurigidák. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 37-38. A WGN 1992/1. száma alapján: Posztobányi Kálmán, Tepliczky István. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Egy igazi észlelési kihívás: az Aurigidák! = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

Meteoros hírek. Az 1992. január 17-i tűzgömb pályaelemei. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 39-40. H. Mucke közleménye alapján: i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]. [SRG.]

Egy rendhagyó meteor. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 40. 1992. február 24-iki Egyesült Államok felett látott tűzgömb. A Bulletin of the G.V.N., 1992/3. Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

MIZSER Attila: Változók és egyebek. 2. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 41-43. A heliákus változócsillag-nyugvások és -kelések programjáról is. [SRG.]

KIDGER, Mark: Nova Cygni 1992. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 45-46. TA 336. Ford.: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1992. április - május. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 47-51. [SRG.]

A finn mély-ég szekció. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 51. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub. Az M102 rejtélye. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 52. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1992. február - május. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 53-56. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. pp. 57-58. Szentaskó László, Király Tibor, Dáné Tibor Kálmán levele.; i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]: Milyen idős a Brit Csillagászati Egyesület.; Palkó Gyula levele. [SRG.]

Jelenségnaptár 1992. augusztus - szeptember. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 59. [SRG.]

Új előfizetőink figyelmébe! Korábbi Meteor-évfolyamok megrendelése. = Meteor 22. 1992. júl-aug. 7-8.(193-194.) sz. p. 60. [SRG.]

Címlapunkon: Az MCSE 40 cm-es Newton-reflektora a ráktanyai Meteor ’92 táboron. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. címlap, p. 10. A távcső korábban Pécsett volt, a TIT Mecseki Természettudományi Stúdió bemutató csillagvizsgálójában. [KSZ.]

MIZSER Attila: Ráktanyai nyár. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 2-4. 1992. július 24 - augusztus 7. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Pécsiek Selmecbányán. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 4-5., 1 t. Az MCSE Pécsi Csoportja kirándulása. 1992. március 20-22. [SRG.]

MÁTIS András: Sajó Péter. (1941-1992) = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 5-6. Az 1992. július 27-én elhunyt amatőrcsillagász nekrológja. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Tábor a jövő észlelőinek. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 6-7. Ifjúsági tábor Ráktanyán. [SRG.]

Vii [VINCZE Iván]: A Mars szeszélyes porviharai. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos ifj.]: Egy valódi "földsúroló" kisbolygó nyomai. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. p. 9. Argentínában. Csillagászati hírek. [SRG.]

-th- [BARTHA Lajos ifj.]: Kráterképződés légköri robbanással. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 9-10. A Vénuszon. Csillagászati hírek. [SRG.]

SKY [SÁRNECZKY Krisztián]: Újabb hírek a legtávolabbi kisbolygóról. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. p. 10. Az 1992 AD kisbolygó, amelyet korábbi felvételeken is megtaláltak.; Az IAU Teller Edéről nevezte el az 5006-os sorszámú kisbolygót, amelyet 1989. ápr. 5-én fedeztek fel. Csillagászati hírek. [SRG.]

VIRÁG Pál: Optikai alapfogalmak. 5. A színszűrők elmélete. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 11-16. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1992. június - július. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1992. június - július. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A Galilei-holdak fogyatkozásai 1991-92-ben. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Jupiter 1992. május - június. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

[Fotók.] = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. 4 t. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes jelenségek. 1991 holdsarlói. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

Meteorok. Vizuális észlelőlista - 1992 május - június.; Tűzgömbök 1992. március - június. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Májusi meteoreső aranyat ér... = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisebb (feltételezett) meteorrajok listája. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1992. május - július. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

NAGY MÉLYKÚTI Ákos - MIZSER Attila: Változós találkozó Baján. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 35-36. 1992. április 25. [SRG.]

MIZSER Attila: Változós hírek. AAVSO Monograph 4. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. p. 37. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1992. június - július. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

Csillagtúra a Herculesben. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 41-42. David Eicher Bakcyard Astronomy című könyvéből ford.: Babcsán Gábor. [SRG.]

Hell és az ifjabb Littrow. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. pp. 43-46. Carl Littrow 1835-ben kiadott könyvének előszava. Ford.: Litvay Zsuzsanna. [SRG.]

Olvasóink írják. i. Bartha Lajos: Egy kis tév-ismeretterjesztés a Rák csillagképéről. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. p. 47. [SRG.]

Jelenségnaptár 1992. október. = Meteor 22. 1992. szept. 9.(195.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Fényi Gyula 1890 augusztusában készült protuberancia-rajzai láthatók. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. címlap, p. 47. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. p. 2. MCSE ’93. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hold csóvája. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. p. 3. Csillagászati hírek. [SRG.]

Stabilizált Zeiss-binokulár. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. p. 3. 20x60S. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: BL Lacertae objektumok gammasugárzása. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. p. 3. Csillagászati hírek. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos ifj.]: "Vizes" meteoritok a Marsról. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 3-4. Csillagászati hírek. [SRG.]

SKY [SÁRNECZKY Krisztián]: A szupernóvakutatás érdekességei. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. p. 4., 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. p. 5. [SRG.]

VIRÁG Pál: Tudósítás az amatőrcsillagászatban használható új naptávcsőről. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

VIRÁG Pál: Lencséink tisztításáról. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. p. 8. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Az időszakos holdjelenségek (TLP-k) megfigyelése. 1. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 9-12. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1992. augusztus. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 13-15. [SRG.]

KERESZTURI Ákos. Szabadszemes jelenségek. Bíbor naplemente. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

Az üstököskeresés "nagyasszonyai". = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 17-19. Összeállította: Kereszturi Ákos, Sárneczky Krisztián. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1992. augusztus. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 21-21. Hold-okkultáció észlelések.; Porviharok a holdi terminátoron?; Új kettőscsillagok. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorok 1992. július. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - SÁRNECZKY Krisztián: Alkonyi "csillageső". = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 25-26. 1992. augusztus 11. [SRG.]

Két észlelési felhívás. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 27-28. A november 5-i aktivitás.; International Leonid Watch. Összeállította: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Változócsillagok. Az MV Lyrae viselt dolgai. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

MIZSER Attila: Hosszú, forró nyár. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok. 1992. július - augusztus. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub (1992. május - augusztus). = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1992. június - augusztus. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 39-42. [SRG.]

HORVÁTH József: A herényi obszervatórium passzázsháza. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

I. B. L. [BARTHA Lajos, ifj.]: Amerika felfedezésének 500. évfordulójára. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

Olvasóink írják! = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. p. 46. Kereszturi Ákos: Az égbolt mindenkié.; Szabó Róbert: 100/1000-es Newton-távcsövemről. [SRG.]

Jelenségnaptár 1992. november. = Meteor 22. 1992. okt. 10.(196.) sz. p. 48., hátsó belső borító. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Címlapunkon: "méhsejtek" a Nagy Magellán Felhőben. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. címlap, p. 9. A H-alfa felvétel 1992. jan. 17-én készült az ESO 3,5 m-es NTT-jével. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 2. [SRG.]

KGY [KUDOR Gyöngyvér]: Flammarion vagy Clarke? = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 3. A geostacionárius holdakról. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Műholdból ismét TLP. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 3 Az 1985. máj. 23-i jelenség. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARTHA Lajos: Új folyóirat műszerekről, csillagdákról. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 4. Srar Observer. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Új csillagvizsgáló Szegeden. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 4-5. Újszeged, Kertész u. Csillagászati hírek. [SRG.]

KGY [KUDOR Gyöngyvér]: Fekete lyuk az M32 szívében. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Még távolabbi kisbolygó. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 5. Az 1992 QB1 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 6. Összeállította: SKY-Mzs [Sárneczky Krisztián, Mizser Attila]. [SRG.]

CHRISTEN, Roland: Egy apokromatikus triplet objektív születése. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 7-11. Sky and Telescope, 1981. okt. Ford.: Mogyorósi Imre. A szerkesztő megjegyzésével. [SRG.]

BARTHA Lajos: Könyvböngészés Bécsben. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1992. szeptember. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 13. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók 1992. augusztus - szeptember. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

Üstökösök. Egy haldokló üstökös. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 16-17. Kru, SKY, Mzs [Kereszturi Ákos, Sárneczky Krisztián, Mizser Attila]. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös Gyorshírek. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 17. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes jelenségek. Zöld sugarak. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Az időszakos holdjelenségek (TLP-k) megfigyelése. 2. A TLP-k típusai. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

Teljes holdfogyatkozás 1992. december 9/10-én. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 23-28. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Mennyire lesz sötét a decemberi holdfogyatkozás? = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 29-30. 1992. december 9/10. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok. Vizuális észlelőlista - 1992. augusztus. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

- Kru - [KERESZTURI Ákos]: Az idei Perseida-kitörés a számok tükrében. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

Elnyomta a telehold fényét! = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 35. Tűzgömb 1985. május 16-án. Proceedings of the IMC Potsdam alapján: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

Meteorithullás a szomszédban? = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 36. 1992. március 9-én. Der Sternbote 1992. 7. szám alapján: i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]. [SRG.]

Holdidák? = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 36. WGN 1992. júniusi száma alapján: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1992. augusztus - szeptember. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 37-41. [SRG.]

SCHWEITZER, Emile: VY Aquarii. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 41-42. BAFOEV, 1991/55. Ford.: Havassy Dóra. [SRG.]

PAPP Sándor - SÁPI Csaba: Mély-ég objektumok 1992. augusztus - szeptember. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. pp. 43-46. [SRG.]

BARTHA Lajos, i.: Messier Klub. A Nagy Orion-köd és színképe. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 46. [SRG.]

Olvasóink írják! = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. p. 47. Csizmadia Szilárd: Népszerűsítés az osztályban. [SRG.]

Jelenségnaptár 1992. december. = Meteor 22. 1992. nov. 11.(197.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József felvétele látható az M41 nyílthalmazról. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. címlap, p. 46. 2,8/180-as teleobjektívvel készült Ráktanyán. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. p. 2. MCSE ’93. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Észlelőtábor Pécsváradon. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 2-3. 1992. augusztus 19-30. [SRG.]

BARTHA Lajos: Jegyzetek a brit csillagászati egyesületekről. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

Kicsorbult a holdkorong. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 8-9. A Sky and Telescope decemberi száma alapján: Kereszturi Ákos. [SRG.]

BÍRÓ József: Sivatagi show. 1. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 10-13. Irány a Mars - de legalábbis Kalifornia.; Pasadena.; Baker, Dumont-dűne. [SRG.]

BARTHA Lajos, i.: Új atlasz a kistávcsöves észlelőknek. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 13-14. Wil Tirion: Cambridge Star Atlas. 1991. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kialakuló naprendszer? = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. p. 15. A béta Pictoris körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szeszélyes napkorona. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A vizes ablak. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 15-16. A SETI kutatásban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Szovjet embert a Holdra! = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Spanyol Sky and Telescope. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Hipparchos tovább folytatja. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1992. október. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. p. 18. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Merkúr 1992. augusztus.; Külső bolygók július - szeptember. = Meteor 22. 1992. dec. 12. (198.)sz. pp. 19-21. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1992. október. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Meteorok. Éjszakáról éjszakára. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

[Fotók.] = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. 4 t. [SRG.]

SZOLCSÁNYI György: Meteorrajok radiánsának meghatározása egyszerű matematikai-statisztikai eszközökkel. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

Meteor(it)os hírek. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 20. Sky and Telescope 1992. decemberi száma alapján: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

Két megfigyelési felhívás. Ursidák.; Quadrantidák. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. p. 29. [SRG.]

ISLES, John: Változócsillagok. A Hyadok és vidéke. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 30-32. Astronomy Now, 1989. nov. Ford.: Farkas Ernő. [SRG.]

MIZSER Attila: Változós találkozó Szegeden. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 32-34. 1992. november 7. [SRG.]

FID-NYZ [FIDRICH Róbert - NAGY Zoltán Antal]: Feltételezett változók észlelése. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

SZENTASKÓ László: Mély-ég objektumok. Szűrők és észlelések. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

BAKOS Gáspár: A Stephan-kvintett. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

Kettőscsillagok. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 40-42. Dieter B. Herrmann: A csillagászat története Herscheltől Hertzsprungig című könyve alapján: Lendvai László. [SRG.]

BARTHA Lajos - PONORI THEWREWK Aurél: Az osztrák Napóra Munkacsoport közgyűlése. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 42-44. Salzburg, 1992. október 2-4. [SRG.]

Olvasóink írják! = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. pp. 45-46. -th- [ifj. Bartha Lajos]: A székesfehérvári amatőrök ünnepségén.; Nagy Rezső: Táborozás a Velencei-hegységben. [SRG.]

Jelenségnaptár 1993. január. = Meteor 22. 1992. dec. 12.(198.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Comet Zanotta-Brewington (1991g1). = Meteor Gyorshírek 1992. 1. sz. p. 1. 1992. jan. 2-i dátummal. Az 1991. dec. 23-án felfedezett üstökös adatai és koordinátái. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Nova Cygni 1992. = Meteor Gyorshírek 1992. 2. sz. p. 1. 1992. febr. 22-i dátummal. Az 1992. febr. 19-én felfedezett nóva adatai és keresőtérképe. Az AAVSO Alert Notice 155. alapján. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: William Liller új nóvát fedezett fel a Sagittariusban. = Meteor Gyorshírek 1992. 2. sz. p. 1. Az 1992. febr. 13-án felfedezett nóva adatai. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: SN 1992G. = Meteor Gyorshírek 1992. 2. sz. p. 1. Az 1992. febr. 9-én felfedezett szupernóva az NGC 3294-ben. [KSZ.]

Nova Sgr 92 (Sagittarii). = Meteor Gyorshírek 1992. 2. sz. p. 2. AAVSO b-térkép. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: P/Comet Swift-Tuttle (1737 II = 1862 III = 1992t). = Meteor Gyorshírek 1992. 3. sz. p. 1. 1992. szept. 28-i dátummal. Az 1992. szept. 26-án újra észrevett üstökös adatai és koordinátái. Az IAU Circular 5620 alapján. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor - ZELKÓ Zoltán: [Bevezető.] = A Nap 1992. júl. 21. 1. sz. p. [1.] "Sajnos hosszú idő óta gondot jelent az Albireo nyomdaköltségének az előteremtése. Szeretnénk, a ha a lap megjelenésének ideiglenes szüneteltetése nem vetné vissza a szépen fejlődő Nap-rovatot. Ezért indítjuk útjára ezt a körlevelet, melyben az eddigiekhez hasonló formában közöljük a megfigyeléseket.";
"A Nap" című és "Az Albireo ideiglenes Nap-rovata" alcímű kiadványnak 4 száma jelent meg: 1992. júl. 21-i, 1992. júl. 24-i, 1992. júl. 27-i és 1993. ápr. 14-i dátummal. Zelkó Zoltán az Albireo Amatőrcsillagász Klub naprovatának vezetője szerkesztette. A napészlelők tájékoztatását segítette azokban az időszakokban, amikor az Albireo lap megjelenése késett. Abból a célból született, hogy amíg az Albireo kiadása gondokkal küszködik, az addig jól működő Nap rovat és az észlelőközösség fennmaradjon. A lap mérete A5-ös volt, terjedelme 4 és 11 oldal között változott. Benne vonalas ábrák, részletes napfoltrajzok, grafikonok is voltak. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. = A Nap 1992. júl. 21. 1. sz. pp. [2-4.] Napészlelések az 1845. és 1846. Carrington-rotációk alatt, 1991. júl. 25-től 1991. szept. 18-ig. Észlelők: Gyenizse Péter, Hadházi Csaba, Presits Péter, Zelkó Zoltán. Szöveges értékelés, részletrajzok, napfoltok helyzete a Napon, relatívszám grafikonok. [KSZ.]

Egy szinte mozdulatlan filament, ahogy elfordul vele a Nap. = A Nap 1992. júl. 24. 2. sz. p. [1.] Ivan Glitsch rajza 1984. jún. 6. és 17. között. Forrás: Sonne 62. sz. 1992. aug. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. = A Nap 1992. júl. 24. 2. sz. pp. 2-3. Napészlelések az 1844. Carrington-rotáció alatt, 1991. jún. 28-től 1991. júl. 25-ig. Észlelő: Presits Péter. Szöveges értékelés, részletrajzok, napfoltok helyzete a Napon, relatívszám grafikon. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. = A Nap 1992. júl. 24. 2. sz. pp. 4-7. Napészlelések az 1847., 1848., 1849. és 1850. Carrington-rotációk alatt, 1991. szept. 18-tól 1992. jan. 5-ig. Észlelők: Gyenizse Péter, Hadházi Csaba, Póczek Antal, Virág Pál. Szöveges értékelés, részletrajzok, napfoltok helyzete a Napon, relatívszám grafikon. [KSZ.]

Neptunusz kontra Nap. = A Nap 1992. júl. 24. 2. sz. p. 8. A Neptunusz fényessége és a naptevékenység. Forrás: Sky and Telescope, 1991. júl. [KSZ.]

Ezt a csodálatos felvételt W. Lille készítette 1989. augusztus 16-án 09:20 UT-kor 18 cm-es távcsővel. = A Nap 1992. júl. 27. 3. sz. p. [1.]. Forrás: Sonne 51. sz. 1989. okt. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap ’91. = A Nap 1992. júl. 27. 3. sz. pp. 2-3. Napészlelések az 1837-1850. Carrington-rotációk alatt, 1990. dec. 19-től 1992. jan. 5-ig. Észlelők: Gyenizse Péter, Hadházi Csaba, Póczek Antal, Presits Péter, Sári Attila, Zelkó Zoltán, Virág Pál. Szöveges értékelés, napfoltok helyzete a Napon, relatívszám grafikonok, umbrák szélesség és hosszúság szerint eloszlása. [KSZ.]

RINDLISBACHER, P. - KELLER, H. U.: Zürichi napfolt statisztika. 1991. = A Nap 1992. júl. 27. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

Meteor és gépkocsi karambolja. = Nemzeti Sport 3. 1992. okt. 12. 282. sz. p. 21. 1992. okt. 9-én New Yorkban 13,3 kilós meteor hullott egy gépkocsira. [SRG.]

ALMÁR Iván: Veszély az űrből: kis holdak nagy haszon. = Népszabadság 50. 1992. márc. 25. p. 9. [ALM.]

KARCAGI László: Észlelési kísérlet. = Népszabadság 50. 1992. márc. 28. p. 18. Az egész oldal terjedelmű cikk a piszkés-tetői csillagvizsgálóban tett látogatáskor készült. A riportert Barcza Szabolcs és Kolláth Zoltán tájékoztatta az intézet munkájáról és a csillagászat hazai körülményeiről. Megmutatták neki a Holdat és a Jupitert az 50 cm-es távcsővel. A szakcsillagászok a SU Draconis változócsillagot figyelték az 1 m-es távcsővel. [KSZ.]

Régi álom Levániáról. = Nógrád Megyei Hírlap 3. 1992. szept. 19-20. 222. sz. p. 6. "Johannes Kepler, a nagy csillagász-matematikus - nyugodtan mondhatjuk - a tudósok legszerencsétlenebbike, de közülük ő volt a legzseniálisabb ember. Mozgalmas és kegyetlen korban élt, amikor az emberek az égbe angyalokat képzeltek. A tudomány ekkor még a legkevésbé sem ismerte fel a jelenségek mögött húzódó természeti törvényeket. Kepler volt az első, aki helyesen és matematikai formába öntve értelmezte a Naprendszer működését. A tudós már régóta arra vágyott, hogy a nagy Tycho Brahe csillagász méltó munkatársa legyen. [...] Az adatok birtokában többévi fáradságos munka árán dolgozta ki az égi mechanika három nagy törvényét, ami egyben betetőzte Kopernikusz művét, vagyis azét a világrendszerét, amelyben a Föld és a rajta élő ember elvesztette kiváltságos helyzetét. [...]
Családjára örökül két inget, csillagászati tábláinak (Tabula Rudolphinae), 73 eladatlan példányt és egy fantasztikus regény kéziratát hagyta. (Egy évszázaddal később II. Katalin vásárolta meg őket, s jelenleg a pulkovói múzeum kincsei közé tartoznak.) Ezt az alkotást 1634-ben "Álom" címmel adták ki latinul. ..." [HAI.]

VASNÉ TANA Judit: Kozmikus merénylet. = Nógrád Megyei Hírlap 3. 1992. szept. 19-20. 222. sz. p. 6. "A szakemberek szerint évente három százalékos [sic! ?] valószínűséggel érhet bennünket meteorittalálat. Ez az érték első pillanatra valószínűtlenül magasnak tűnik, de az esetleges írások gyűjteményét elemezve ez a szám előbb-utóbb mégis elfogadhatónak bizonyul. 1929-ben Belgrád közelében egy esküvőn a menyasszony édesapját, a gépkocsi tetején áthaladó meteorit agyonütötte. Hasonló végzet érte Castiliano tábornokot, aki 1906-ban a felkelők seregét vezette Nicaragua kormánya ellen. Az alig gesztenye nagyságú meteorit pont akkor vágta fejbe, amikor az egyik éjszaka, gondolataiba merülve, üldögélt a sátor előtt. A tábornok azon nyomban meghalt, a felkelők serege pedig hamarosan felbomlott.
Szerencsésebb volt a Birmigham melletti iparváros, Barwell, amikor 1965 karácsonyán heves meteoritzápor vonult végig ezen a területen. Senkit sem ért találat - írta a Sky and Telescope csillagászati ismeretterjesztő folyóirat -, de ezúttal ez valóban csak a szerencsén múlott. A meteoriteső, ablakokat, kirakatokat, háztetőket és egy gépkocsit sodort el. Már nem volt ilyen szerencsés az USA Alabama államában élő Mrs. Hulitt Hodges, amikor 1954-ben a lakása mennyezetét egy majdnem négy kilós meteorit átütötte. A váratlan kozmikus vendég először a rádióhoz csapódott, ahonnan visszapattanva Mrs. Hulitt karját és combját érintve, csúnya égési sebeket okozott. ..." [HAI.]

BARTHA Lajos: Hell Miksa a magyar őstörténeti kutatások úttörője. 200 éve hunyt el Hell Miksa Rudolf, a bécsi egyetem magyar csillagásza. = Nyelvelő - A JATE Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelvészeti Tudományos Diákkörének nyelvészeti-irodalmi folyóirata (Szeged) 1. 1992. 4. sz. pp. 94-97. [KSZ.]

   VÉCSEY Gyula: A csíksomlyói Salvator kápolna szentélyének különleges rései. = Országépítő 3. 1992. 3-4. sz. pp. 63-68. A Csíkszeredán, Csíksomlyón, a Kissomlyó hegy tetején álló két kis kápolna közül a Salvator kápolna a régi székely természetkultúra ünnepjelző réseit őrzi. A kápolna hossztengelyének északtól mért azimutja 54,5 fok. A kápolna régi szentélyén két rés van, egyik ÉNy-ra, a másik DK-re. Az elsőből 2, a másodikból 9 irányzás értelmezhető. A 11 irány között a szept. 23-i napéjegyenlőség fényirányára, a márc. 21-i napéjegyenlőség fényirányára, a dec. 21-i napfordulói napkeltére, a jún. 21-i napforduló napnyugtára, jún. 21-i napkeltére, a júl. 2-i (Sarlós Boldogasszony ünnepe) napkeltére mutató. Egyik irány éppen É-re mutat. További irányok belülről figyelhető csillagokra, csillagképekre (Sirius, Nagy Kutya) mutatók. [KSZ.]

Sir George neves víziónátor világrengető utazásai és egyéb kéteskimenetelű viselt dolgai. = Perseida 2000 1992. 3. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

Az nemes és dicső Perseida 2000 bátor haditette és az gaz Macsit gyaurjainak, gyáva megfutamodása. = Perseida 2000 1992. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

Üzenetek - kívánságok. = Perseida 2000 1992. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

Bazicsek Edömér okleveles obszervátor zseniális, kolosszális, de legalábbis korszakalkotó megállapításai és egyéb perverz közjátékok. = Perseida 2000 1992. 3. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

1991. december péntek 13. avagy a szörnyűségek napja. = Perseida 2000 1992. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

Hofi Tours Iroda legújabb ajánlata. = Perseida 2000 1992. 3. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

Galileo Galilei méltatlanul nempublikált viselt (és kevésbé viselt) dolgai vagy mitől mozog a Föld (föld). = Perseida 2000 1992. 3. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Nyamnyam naiv költészet remekei. = Perseida 2000 1992. 3. sz. p. 12. [KSZ.]

Fellendítjük az amatőrcsillagászatot. = Perseida 2000 1992. 3. sz. pp. 13-14. [KSZ.]

Beszélgetés Kaméleon Ottokárral. = Perseida 2000 1992. 3. sz. p. 15. [KSZ.]

Ráhányás oldal. [Karikatúrák.] = Perseida 2000 1992. 3. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

EMMER János: Magyarországi rádióamatőr műholdasok. = Rádiótechnika 42. 1992. márc. 3. sz. p. 148. [SRG.]

Wieszt Krisztián F. (Dág) meteorfotója. = Spica 3. 1992. júl. 1. (4.) sz. p. 1. 1990 augusztusában készült. [KSZ.]

A változások margójára... = Spica 3. 1992. júl. 1. (4.) sz. p. 2. [KSZ.]

Kispesti helyzetképek. 1991. = Spica 3. 1992. júl. 1. (4.) sz. p. 3. [KSZ.]

-nyözö- [NAGY Zoltán Antal]: Helyi hírek. = Spica 3. 1992. júl. 1. (4.) sz. pp. 4-5. Optikák kedvezményesen. Nyári tábor. Bemutatások. Kirándulások, túrák. Csillagászati estek. Egy néhai kispesti napóráról! [KSZ.]

Most induló sorozatunk: Ahogy a régiek elképzelték. [1.] = Spica 3. 1992. júl. 1. (4.) sz. p. 1., 5. A Cassiopeiae. [KSZ.]

Íme a "kispesti Vénusz"! = Spica 3. 1992. szept. 2. (5.) sz. címlap. Nagy Zoltán Antal fotója az esti égen látható Vénuszról. [KSZ.]

-nyz- [NAGY Zoltán Antal]: Friss hírek. = Spica 3. 1992. szept. 2. (5.) sz. p. 1. Optikai akciók. A Börzsöny-túra. Távcsöves bemutatások. Szakkör. Felhívás! Plakátozás. [KSZ.]

Ahogy a régiek elképzelték. 2. = Spica 3. 1992. szept. 2. (5.) sz. p. 3. Az Ursa Maior. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: A helyi csoport négy első hónapja. = Spica 3. 1992. szept. 2. (5.) sz. p. 4. [KSZ.]

P [PONORI THEWREWK Aurél]: Függő Kő - körtemplom Ködországban. = SzemTanú 3. [1992. máj.] 2. sz. p. 15. [SRG.]

P [PONORI THEWREWK Aurél]: "Sötétséget borít az Úr Egyiptomra..." = SzemTanú 3. [1992. dec.] 4. sz. p. 5. Babilon, Nabu-kudurri-uszur király uralkodásának 20. éve, Addaru hó 2-a (Kr.e. 585. február 4.); Babilon, 20. év, Szimannu hónap 25. [SRG.]

BARTHA Lajos: In memoriam Miklós Konkoly Thege (1842-1916.). = Technikatörténeti Szemle 19. 1992. pp. 63-73. [SRG.]

BARTHA Lajos: Konkoly Thege Miklós fontosabb életrajzai és obszervatóriumi leírásai (bibliográfia). = Technikatörténeti Szemle 19. 1992. pp. 75-77. [SRG.]

Címlapon: A Nap délibábja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jan. 1. sz. címoldal. Bödök Zsigmond felvétele. [SRG.]

A Magellán-űrszonda radarképei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jan. 1. sz. első belső borító. [SRG.]

(D. J.): A Magfúzió - két másodpercig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jan. 1. sz. p. 29. [SRG.]

BÖDÖK Zsigmond: A Nap délibábja. Címképünkhöz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jan. 1. sz. p. 37., címodal. [SRG.]

HORVÁTH András: Rengések és vulkánok a Vénuszon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jan. 1. sz. p. 42., első belső borító. [KSZ.]

ORHA Zoltán: A magyar csillagászat Széchenyije. 150 éve született Konkoly-Thege Miklós. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jan. 1. sz. pp. 43-44., hátsó belső borító. [PIR.]

A Természet Világa Arcképcsarnoka. Konkoly-Thege Miklós (1842-1916 csillagász, az ógyallai csillagda alapítója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jan. 1. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

PATKÓS András: A világegyetem állapotától a világegyetem történetéig. 1. rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. márc. 3. sz. pp. 110-113. [PIR.]

PATKÓS András: A barionszám születésének rejtélye. A világegyetem állapotától a világegyetem történetéig. 2. rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. ápr. 4. sz. pp. 155-158. [PIR.]

GOODE, Philip R.: Mágneses ingaóra a Napban? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. ápr. 4. sz. pp. 164-167. Fordította Abonyi Iván. [PIR.]

(B. Z.): Különös kvarkok a neutroncsillagokban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. ápr. 4. sz. pp. 170. Hírek Érdekességek Események [SRG.]

(A *I) [ABONYI Iván]: Meteor Csillagászati Évkönyv - 1992. Kiadja a Magyar Csillagászati Egyesület, Bp. 1991. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. ápr. 4. sz. p. 192. Új könyvek. Könyvismertetés. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Sarki jég a Merkúron? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. máj. 5. sz. p. 227. [PIR.]

A fekete lyuk megtalálására vezérlő kalauz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. máj. 5. sz. p. 238. Folyóiratok. A Science cikke alapján. [SRG.]

Rádióteleszkópok a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. máj. 5. sz. pp. 238-239. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

(A *I) [ABONYI Iván]: Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz. Fürkész könyvek (Gondolat Kiadó, Budapest, 1991.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. máj. 5. sz. p. 240. Új könyvek. Könyvismertetés. [KSZ.]

A & D.: A felfedezés évtizede. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jún. 6. sz. p. 255. [PIR.]

BOTH Előd: Csillagászat a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jún. 6. sz. pp. 256-259. [PIR.]

B. Z.: Fésületlen galaxis. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jún. 6. sz. p. 268. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

B. Z.: Felülről lefelé építkező világegyetem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jún. 6. sz. p. 268. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(D. B.): Oxigén a Holdról? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jún. 6. sz. p. 268. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Űrarcheológia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. jún. 6. sz. p. 285. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Kozmikus ütközések nyomai (1). Becsapódások a bolygófelszíneken. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. júl. 7. sz. pp. 294-298. [PIR.]

BOTH Előd: A világűrből leselkedő halál. 65 millió éves sebhely. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. júl. 7. sz. pp. 299-302. [PIR.]

B. Z.: Szemünk láttára öregedő csillag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. júl. 7. sz. p. 316. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

ABONYI Iván: Hatszög a csillagászatban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. aug. 8. sz. pp. 350-351. [PIR.]

VEKERDI László: A Galilei-kép változásai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. aug. 8. sz. pp. 352-356. [PIR.]

ILLÉS Erzsébet: Kozmikus ütközések nyomai (2). Becsapódások kráter nélkül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. aug. 8. sz. pp. 361-364. [PIR.]

CZINIEL Szabolcs: Csillagászati kutatásaim. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. szept. 9. sz. melléklete p. XXX-XXXI. Természet-Tudomány Diákpályázat. [SRG.]

A Neptunusz körül keringő gyűrűszeletekről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. szept. 9. sz. p. 413. Rövid hírek. [SRG.]

B. Z.: Az utolsó fényjel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. szept. 9. sz. pp. 414-415. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

HERCZEG János - VEKERDI László: "A sárkányok csavart útján". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. szept. 9. sz. pp. 416-418. [PIR.]

BOTH Előd: Az infravörös csillagászat évtizede. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. szept. 9. sz. pp. 418-421. [PIR.]

ABONYI Iván: Galilei-kép hazai tükörben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. szept. 9. sz. pp. 424-425. [PIR.]

PAP László: "Földünk és a világűr". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. nov. 11. sz. p. 482. [PIR.]

SZEGŐ Károly: Űrkutatás a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. nov. 11. sz. pp. 483-486. [PIR.]

CSORNAI Gábor: Az űrtávérzékelés és haszna. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. nov. 11. sz. pp. 487-489. [PIR.]

REMES Péter: Az űrorvosi kutatások jelentősége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. nov. 11. sz. pp. 490-492. [PIR.]

ALMÁR Iván: A NASA űrkutatási adatbázist telepített Magyarországra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. nov. 11. sz. pp. 492-493. [PIR.]

FEJES István: Rádiócsillagászat a ’90-es években. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. nov. 11. sz. pp. 502-506. [PIR.]

N. Cs. [NÉMETH Csaba]: Tom Wolfe: Az igazak - Az első amerikai űrhajósok története. (Háttér Kiadó, "Repülőskönyvek", Budapest, 1992.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. nov. 11. sz. pp. 523-524. Új könyvek. Könyvismertetés. [KSZ.]

Majdnem súlytalanság. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. nov. 11. sz. p. 527. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

ÉRDI Bálint: A Kirkwood-zónák. Egy évszázados rejtély nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. dec. 12. sz. pp. 556-559. [PIR.]

Bolyongás a pulzárok körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 123. 1992. dec. 12. sz. pp. 572-573. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

CSUKOVITS Enikő: Órahasználat a középkori Magyarországon. = Történelmi Szemle 34. 1992. 3-4. sz. pp. 153-172. [SRG.]

POWELL, Corey S.: Tükörben a Világegyetem. = Tudomány 8. 1992. jan. 1. sz. pp. 80-89., Címoldal. A legújabb és legnagyobb tükrös csillagászati távcsövek. [KSZ.]

HALLIWELL, Jonathan J.: Kvantumkozmológia és a világ keletkezése. = Tudomány 8. 1992. febr. 2. sz. pp. 18-25. [KSZ.]

DOSTROVSKY, Israel: Kémiai tüzelőanyagok a Napból. = Tudomány 8. 1992. febr. 2. sz. pp. 40-45. [KSZ.]

POWELL, Corey S.: Csillagkitörések. = Tudomány 8. 1992. febr. 2. sz. pp. 66-67. A gamma-kitörések vizsgálata műholdakkal. [KSZ.]

CANNIZZO, John K. - KAITCHUCK, Ronald H.: Anyagkorongok a kettőscsillagok körül. = Tudomány 8. 1992. márc. 3. sz. pp. 28-35. [KSF.]

BOTH Előd: J-P. Maury: Galilei a csillagok hírnöke (Kréta Könyvek - 3. Bp., 1991, Park Kiadó). = Tudomány 8. 1992. márc. 3. sz. p. 43. Könyvismertetés. [KSF.]

POWELL, Corey S.: Feltárulkozik a Vénusz. = Tudomány 8. 1992. márc. 3. sz. pp. 54-56. [KSF.]

POWELL, Corey S.: Randevú a sziklával. = Tudomány 8. 1992. márc. 3. sz. p. 56. [KSF.]

ÁBRAHÁM Péter - BALÁZS Lajos - FRONTÓ András - HOLL András - KELEMEN János - KUN Mária: Indukált csillagkeletkezés az intersztelláris por- és gázfelhőkben. = Tudomány 8. 1992. ápr. 4. sz. pp. 10-17. [KSZ.]

SZÉKELY László: A sötét társcsillag és az őshüllők. = Tudomány 8. 1992. ápr. 4. sz. pp. 29-30. Donald Goldsmith: Nemezis. A halálcsillag. Bp., 1990. Háttér Lap- és Könyvkiadó. könyv ismertetése. [KSZ.]

BEARDSLEY, Tim: Egy "kőkorszaki" űreszköz. = Tudomány 8. 1992. ápr. 4. sz. pp. 61-62. Az űrbe juttatás közbeni és a súlytalanság állapotában szaporodó sejttenyészetek biotechnológiája. [KSZ.]

BURBIDGE, Geoffrey: Miért lett volna csak egyetlen Ősrobbanás? = Tudomány 8. 1992. ápr. 4. sz. pp. 62-64. Ellenvélemény a forró Ősrobbanás elméletével kapcsolatban. [KSZ.]

HORGAN, John: Vége a csomósságnak? = Tudomány 8. 1992. ápr. 4. sz. p. 62. Galaxisfelmérési program a Világegyetem nagyléptékű alakzatainak, vagy simaságának felderítésére. [KSZ.]

SPERGEL, David N. - TUROK, Neil G.: Términtázatok és a Világegyetem szerkezete. = Tudomány 8. 1992. máj. 5. sz. pp. 22-29. [KSZ.]

POWELL, Corey S.: Itt a bolygó, hol a bolygó? = Tudomány 8. 1992. máj. 5. sz. pp. 50-51. Bolygók a PSR 1257+12 pulzár körül. [KSZ.]

RZTHEN, Russel: Hullámlesen. = Tudomány 8. 1992. máj. 5. sz. pp. 76-85. Kísérletek a gravitációs hullámok megfigyelésére. [KSZ.]

BOTH Előd: Kozmikus társkeresés. = Tudomány 8. 1992. jún. 6. sz. pp. 43-44. Edward Ashpole: A Földön kívüli értelem kutatása. Bp., 1992. Akadémiai Kiadó könyvismertetése. [KSZ.]

POWELL, Corey S.: Sápatag galaxisok. = Tudomány 8. 1992. jún. 6. sz. pp. 56-57. Kis felületi fényességű LSB-galaxisok. [KSZ.]

SOKER, Noam: Planetáris ködök. = Tudomány 8. 1992. júl. 7. sz. pp. 20-27., címoldal. [KSZ.]

POWELL, Corey S.: Szinte újszülött. = Tudomány 8. 1992. júl. 7. sz. pp. 59-60. A Világegyetem korának kérdéséről. [KSZ.]

KALER, James B.: Messzi Napok végnapjai. = Tudomány 8. 1992. júl. 7. sz. pp. 76-79. Planetáris ködök megfigyelése amatőrcsillagászok által. [KSZ.]

CHAISSON, Eric J.: A Hubble űrtávcső első eredményei. = Tudomány 8. 1992. aug. 8. sz. pp. 6-13., címoldal. [KSZ.]

BOTH Előd: Csillagászat A-től Z-ig. = Tudomány 8. 1992. aug. 8. sz. p. 38. Könyvismertetés: Csaba György Gábor, Marik Miklós, Racskó György: Ifjú csillagászok kézikönyve. Tankönyvkiadó, 1991. Budapest.; Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz. Gondolat Könyvkiadó, Fürkész Könyvek. 1991. Budapest könyvekről. [KSZ.]

POWELL, Corey S.: A kozmológia aranykora. = Tudomány 8. 1992. szept. 9. sz. pp. 35-39., címoldal. A COBE nevű mesterséges hold háttérsugárzás-eloszlási térképe. [KSZ.]

BRUSH, Stephen G.: Hogyan lett tudomány a kozmológiából? = Tudomány 8. 1992. okt. 10. sz. pp. 22-28. [KSZ.]

HORGAN, John: A semmiből a sok is kevés. = Tudomány 8. 1992. okt. 10. sz. p. 41. A Nap-neutrínók kutatása. [KSZ.]

POWELL, Corey S.: Páratlan pillantás a Plútóra. = Tudomány 8. 1992. okt. 10. sz. p. 42. 1985-1990-ig a bolygó és holdja kölcsönösen és sorozatosan fedte egymást, ezek megfigyelése lehetővé téve a felszínűkön lévő foltok térképezését. [KSZ.]

HORGAN, John: Kvantált gravitáció? = Tudomány 8. 1992. nov. 11. sz. pp. 73-75. [KSZ.]

POWELL, Corey S.: Sötét anyagtól görbült fénysugár. = Tudomány 8. 1992. nov. 11. sz. pp. 75-76. [KSZ.]

POWELL, Corey S.: Jót és jókor. = Tudomány 8. 1992. dec. 12. sz. pp. 53-55. A Hubble űrtávcső felfedezései. [KSZ.]

RUTHEN, Russell: Kozmikus és mikrohullámú, de csak délibáb? = Tudomány 8. 1992. dec. 12. sz. p. 54. A kozmikus mikrohullámú sugárzás sűrűségingadozásai. [KSZ.]

HORGAN, John: Aki tüzet lopott a csillagokba. = Tudomány 8. 1992. dec. 12. sz. pp. 55-56. Hans A. Bethe.; 1992-ben már közel tízezer példányban adták el az olcsónak éppen nem mondható folyóiratot. A folyóiratot gondozó Kft. 1992 októberében magyar kézből egy német kiadóvállalat birtokába került, amelynek tulajdonosa - a lap várható veszteségeire tekintettel - 1992 végétől beszüntette Magyarországon a Tudomány megjelenését. Az újjászervezésben és a folytatásban reménykedve búcsúzik el Schlosser Tamás a lap utolsó főszerkesztője, a nyolcvannyolcadik, az utolsó, 1992. decemberi, már csak mintegy ezer példányban megjelenő számban. A magas színvonalú, sok terjedelmes cikket is közlő, a korszerű természettudományos eredményeket frissen bemutató Tudomány havilap: a továbbiakban nem jelent meg. [KSZ.]

BOZSIK L. [László]: Csillagfordulás a Planetáriumban. Zárva a pécsi intézmény, támogatókat keresnek. = Új Dunántúli Napló 3. 1992. aug. 25. p. 5. [SRG.]

DUNAI Imre: A csillagok nem felejtenek. A Jupiter és a Szaturnusz volt a napkeleti bölcsek kalauza. = Új Dunántúli Napló 3. 1992. dec. 24. 354. sz. p. 11. "...A millennium előtt 110 éve a történészek még csak annyit tudtak, hogy a magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe 888 és 900 között történhetett. Csak az volt bizonyos, hogy a honfoglalásra a bolgárokkal vívott háború után kerülhetett sor. Szerencsére abban az időszakban egy bizánci krónikás feljegyzett egy napfogyatkozást, más forrásokból viszont következtetni lehetett arra, hogy ehhez képest öt év telt el a magyar honfoglalásig. [...] A csillagászati táblázatok alapján 891 augusztus 8-án következett be a Bizáncból látható napfogyatkozás. Ebből következően datálható 896 a magyar honfoglalás évének. A példa is érzékelteti, hogy a régmúlt események időponthoz kötésében milyen fontos segédtudományága a históriának a csillagászati kronológia. ..." [HAI.]

BENEDEKNÉ SZŐKE Amália: Magyar csillagászok Norvégiában. = Új Magyar Hírek 1992. febr. 2. sz. pp. 43-43. Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról. [HAD.]

DIÓSZEGI György: Csillagászat a nép szolgálatában. Hell Miksa - aki "fölnézett" a csillagokra. = Új Szó (Pozsony) 45. 1992. aug. 21. 197. sz. p. 9. [HAD.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Zanotta-Brewington (1991g1). = Üstökös Gyorshírek 1992. 1. sz. p. 1. 1992. jan. 8-i dátummal.; Az "Üstökös Gyorshírek" kiadvány az újonnan felfedezett vagy az újra megjelenő üstökösökről adott tájékoztatást. Az 1992-től jelentkező kiadványt Sárneczky Krisztián szerkesztette. 1995-től alcíme: "Az MCSE Üstökös Szakcsoportjának időszakos körlevele". Mindig egyetlen A4-es oldalon jelent meg. Az üstökösök történetét, valamint az előzetes pályaelemeit és az abból számított égi pozícióadatokat tartalmazta. Az adatsorokat írógéppel rögzítették, majd fénymásolóval többszörözték. Az érdeklődők előre elkészített (a saját címükre címzett és bélyeggel ellátott) borítékban postai úton kapták 1992-1998-ig.
A számítógépek és az internet terjedésével az összeállítás az Magyar Csillagászati Egyesület elektronikus hírleveleivel, levelezőlistáin is megjelent és egyre kevesebb került sokszorosításra és postázásra 1999-től 2001-ig. A kiadvány szerkezete azonos formájú maradt mindvégig, de az anyag 2002 elejétől csak az interneten jelent meg. Papír változata nem készült, csak ha a számítógép képernyőjén megjelentet valaki kinyomtatta magának. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Faye (1991n). = Üstökös Gyorshírek 1992. 1. sz. p. 1. 1992. jan. 8-i dátummal [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Shoemaker - Levy (1991d). = Üstökös Gyorshírek 1992. 2. sz. p. 1. 1992. jan. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1991h1). = Üstökös Gyorshírek 1992. 3. sz. p. 1. 1992. jan. 17-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Szerkesztői közlemény. = Üstökös Gyorshírek 1992. 4. sz. p. 1. Az üstökösökről az IAU Circular számaiból szereznek tudomást. Ezentúl a fényes földközeli kisbolygókról is közölnek előrejelzést. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1991h1). = Üstökös Gyorshírek 1992. 4. sz. p. 1. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Tanaka-Machholz (1992d). = Üstökös Gyorshírek 1992. 5. sz. p. 1. 1992. ápr. 10-i dátummal. Az üstökös pályaelemeit és pozícióit az AAVSO központjából telefaxon küldték. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Machholz (1992k). = Üstökös Gyorshírek 1992. 6. sz. p. 1. 1992. júl. 21-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Shoemaker-Levy (1991a1). = Üstökös Gyorshírek 1992. 6. sz. p. 1. 1992. júl. 21-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Brewington (1992p). = Üstökös Gyorshírek 1992. 7. sz. p. 1. 1992. szept. 15-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Tanaka-Machholz (1992d). = Üstökös Gyorshírek 1992. 7. sz. p. 1. 1992. szept. 15-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Swift-Tuttle (1992t). = Üstökös Gyorshírek 1992. 8. sz. p. 1. 1992. szept. 29-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Brewington (1992p). = Üstökös Gyorshírek 1992. 8. sz. p. 1. 1992. szept. 29-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Ciffreo (1992s). = Üstökös Gyorshírek 1992. 9. sz. p. 1. 1992. okt. 12-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Schaumasse (1992x). = Üstökös Gyorshírek 1992. 10. sz. p. 1. 1992. dec. 1-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Ohshita (1992a1). = Üstökös Gyorshírek 1992. 11. sz. p. 1. 1992. dec. 14-i dátummal. [KSZ.]

HORVÁTH József: Régi csillagászati könyvek közt a Gothard Obszervatórium könyvtárában. = Vas megyei Könyvtárak Értesítője 22. 1992. 3. sz. pp. 32-34. [SRG.]

d. cs.: Ufó Szentpéterfa fölött? = Vas Népe 37. 1992. márc. 10. 59. sz. p. 1. Márc. 9-i hajnali jelenség. A beszámolók szerint tűzgömb lehetett. [SRG.]

-töti-: Szentpéterfa fények. Nem szól a Danubius. Ha áramszünet, akkor... Égi fények és vándorok. = Vas Népe 37. 1992. márc. 12. 61. sz. p. 6. Részletesebb beszámoló a szentpéterfai jelenségről. [SRG.]

Oladi árpakör. = Vas Népe 37. 1992. júl. 15. 166. sz. p. 2. Fotó: Kiss T. [SRG.]

-a -s: Terjed a gabona-babona. Légörvény? Villamos töltés? Ufó-üzenet? Tréfa? Csoda? Üzlet? Hisztéria? = Vas Népe 37. 1992. júl. 16. 167. sz. p. 6. Márc. 9-i hajnali jelenség. [SRG.]

Folytatódik az "ufójárás" Fejér megyében. = Vas Népe 37. 1992. júl. 18. 169. sz. p. 14. [SRG.]

(pósfai) [PÓSFAI János]: Ufónézőben Szőcén. Egy idős ember a fényjelenséget is látta egyik este. = Vas Népe 37. 1992. júl. 21. 171. sz. p. 1., 6. Károly Lajos amatőrcsillagász a szőcei gabonakörről. [SRG.]

Csillagászati hét Vasban. = Vas Népe 37. 1992. okt. 6. 236. sz. p. 1. XIII. vasi csillagászhét az MMIK-ban, okt. 5-17-ig. 10-én kirándulást szerveznek az ógyallai csillagvizsgáló és planetárium megtekintésére. [SRG.]

HORVÁTH József: "Csak a láng terjesztheti a lángot..." Kunc Adolf 1841-1909. = Vasi Szemle 46. 1992. 2. sz. p. 247., 252. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd (FRM): A VK új Hold-megfigyelési programja. = Vega 2. 1992. jan-febr. 3.(3.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Meteorrajok tavasszal. Meteor. Mély-ég észlelések. Kettőscsillagok. Nap. = Vega 2. 1992. jan-febr. 3.(3.) sz. pp. 2-3. Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd észlelései. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd (FRM): A Leo (Oroszlán). = Vega 2. 1992. jan-febr. 3.(3.) sz. p. 4. Csillagtérkép. [SRG.]

Címoldal: Csillagtérkép. = Vega 2. 1992. márc. 4.(4.) sz. p. 1. Bootes, Canes Venatici. [SRG.]

Február. Megfigyelések. = Vega 2. 1992. márc. 4.(4.) sz. pp. 2-3. Csizmadia Ákos és Csizmadia Szilárd kettőscsillag, Hold, mélyég és Jupiter észlelései. [SRG.]

Kettőscsillag észlelési ajánlat. = Vega 2. 1992. márc. 4.(4.) sz. p. 3. [SRG.]

Kettőscsillagok a Bootesben. = Vega 2. 1992. márc. 4.(4.) sz. p. 4. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Mélyég észlelési ajánlat. = Vega 2. 1992. márc. 4.(4.) sz. p. 4. CVN, Aur, Gem. [SRG.]

Címoldal: Észlelési ajánlat. M 13 jelű gömbhalmaz. = Vega 2. 1992. szept. 1.(5.) sz. p. 1. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: A Taurus csillagkép. = Vega 2. 1992. szept. 1.(5.) sz. p. 2. [SRG.]

Holdfázisok 1992 szeptember-december. = Vega 2. 1992. szept. 1.(5.) sz. p. 2. [SRG.]

Hold. = Vega 2. 1992. szept. 1.(5.) sz. p. 3. Csizmadia Szilárd 1992. márc. 12. és 17-i rajzos észlelései. [SRG.]

Jupiter. = Vega 2. 1992. szept. 1.(5.) sz. p. 4. Csizmadia Ákos és Csizmadia Szilárd 1992. márc. 1. és máj. 5. közötti észlelései. [SRG.]

Észleléstechnika. = Vega 2. 1992. szept. 1.(5.) sz. p. 5. [SRG.]

Vega klub-hírek. = Vega 2. 1992. szept. 1.(5.) sz. p. 6. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Mély-ég objektumok. = Vega 2. 1992. szept. 1.(5.) sz. pp. 6-8. Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Konkoly Péter észlelései. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Tervek és gondolatok. = Vega 2. 1992. szept. 1.(5.) sz. p. 8. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Meteorészlelés. = Vega 2. 1992. nov-dec. 2.(6.) sz. p. 1. [SRG.]

Holdrajzolás. = Vega 2. 1992. nov-dec. 2.(6.) sz. p. 2. [SRG.]

Holdtérkép. = Vega 2. 1992. nov-dec. 2.(6.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

A csillagászat hírei. = Vega 2. 1992. nov-dec. 2.(6.) sz. p. 5. [SRG.]

Egy színét változtató csillag. = Vega 2. 1992. nov-dec. 2.(6.) sz. p. 6. HD 38451. Albireo 192. sz. p. 31. [SRG.]

BALOGHNÉ SZEMEREI Mária: Johannes Kepler, a hívő csillagász. Egyházi arcképcsarnok - evangélikus szemmel. = Zalai Hírlap 48. 1992. márc.21. 69. sz. p. 4. "...Kepler a csillagok szorgos kutatója, pontos matematikus és bámulatos lexikális tudás birtokosa. Sokan brilliáns tehetsége mellé pöffeszkedő, öntelt, tudására jogosan büszke daliát képzelnek el. Csalódnia kell a kedves olvasónak. Kepler örökké betegeskedő, zaklatott családban felnövő lángelme. Zűrös körülményei (volt a családban epilepsziás, alkoholista, sőt "boszorkány", akit elégettek) egyáltalán nem sugallják lelki békéjét, mennyei derűjét, kiegyensúlyozottságát. Hitét gyakorló, úrvacsorával élő, meggyőződéséért üldözést is vállaló evangélikus. ..." [HAI.]

          1993.

XXI. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományok. Összefoglalók. Szombathely, 1993. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, BDTF Nyomda. 165 p. A XXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Természettudományi Szekciója 1993. ápr. 5-6-án zajlott Szombathelyen, a BDTF-n. [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: Beszélgetés a létezés alapjairól. [Pécs, 1993.] 107 p. [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: Beszélgetés a létezés alapjairól. Pécs, 1993. 109 p. [KSZ.]

BONIFERT Domokosné - HALÁSZ Tibor - MISKOLCZI Józsefné - MOLNÁR Györgyné: Fizika 14 éveseknek. Szeged, 1993. Mozaik Oktatási Stúdió, Dürer Nyomda Kft. 93 p. Fedőlapon: Fizika tizennégy éveseknek. Alkotószerkesztő: Halász Tibor. Bírálók: Takáts Lajos, Tűri László. Csillagászat: pp. 77-93. (fénytan) [KSZ.]

BOTH Előd: A Föld és a csillagok. Budapest, 1993. Calibra Kiadó, Zrínyi Nyomda. 96 p. Szaklektor: Horváth András. A könyv a MKM 109504/1990/XXIV. számú engedélye alapján készült. [KOC.]

BUFFETAUT, Eric -GHEERBRANT, Emmanuel - PAJAUD, Daniel - RAGE, Jean-Claude - SENUT, Brigitte - THOMAS, Herbert - VERDET, Jean-Pierre: Az ősrobbanástól a gondolkodó emberig. A Földről és az életről. Ford.: Katona Sándor. [Budapest,] 1993. Larousse-Officina Nova, Keleti és Társa BT. Güterslohi Mohndruck nyomda. 104 p. /Új képes történelem. 1./ Csillagászat: pp. 5-22. [KSZ.]

CSEREPES László - PETROVAY Kristóf: Kozmikus fizika. Egyetemi jegyzet fizikushallgatók számára. Kézirat. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1993. ELTE. 214 p. [SZF.]

DÁMNÉ ERDEI Gabriella: Csillagászati földrajzi ismeretek és tanításuk a környezetismeret-természetismeret tantárgyban. Jegyzet. Debrecen, 1993. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Természettudományi Tanszék, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola sokszorosító üzeme (Debrecen). 238 p. Szakmai lektor: Szabó József. Anyanyelvi lektor: Szikszainé Nagy Irma. [KSZ.]

ÉRDI Bálint - SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor - TIHANYI László: Csillagászati feladatgyűjtemény. Kézirat. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. 3. változatlan kiad. Budapest, 1993. Nemzeti Tankönyvkiadó, Dabasi-jegyzet KFT. nyomda. 290 p., 1 t. Jelzése: J3-1020. Lektorálta: Balázs Béla és Marik Miklós. Több változatlan utánnyomása volt. Csillagászati feladatok és megoldásaik három témakörben: szférikus csillagászat, asztrofizika, égi mechanika. [KSZ.]

Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából. Szerk.: Horváth József, Molnár László. Kiad. a Szombathelyi Premontrei Diákszövetség, Szombathely, 1993. Sabaria Tipo Kft. 160 p. Előadások: Almási István, Bardócz András, Csekő Árpád, Gál László, Horváth József, Horváth Lóránt Ödön, Jáki László, Konkoly István, Kovács Imre Endre, Molnár László, Sas Elemér, Sill Ferenc Aba, Soós Sándor, Tóth György, Vargha Magdolna, Victor András, Wagner András. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Mesterséges holdak mozgása. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Kézirat. [2.] Változatlan kiadás. [Budapest,] 1993. Nemzeti Tankönyvkiadó, Dabas-Jegyzet Kft. nyomda. 173 p. [SZF.]

GÁBRIS Gyula - MARIK Miklós - SZABÓ József: Csillagászati földrajz. Egyetemi tankönyv. Szerk.: Gábris Gyula. 4. kiad. Budapest, 1993. Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat, Franklin Nyomda. 310 p. Lektorok: Borsy Zoltán, Érdi Bálint, Köves József. [KSZ.]

HADOBÁS Sándor: Hell Miksa és Sajnovics János bibliográfiája. Rudabánya, 1993. 62 p., 9 t. Szakmailag ellenőrizte: Szíj Enikő, Bartha Lajos. A bevezető tanulmányt írta: Bartha Lajos. pp. 3-15. [SRG.]

HORVÁTH Andrea - ZALAVÁRY Miklós: Fizikus emlékhelyek Nyugat-Magyarországon. - Szakdolgozat. - BDTF (Szombathely), 1993. Szombathely, 1993. 122 p. Többek között Vas megyei emlékhelyekről is: Kám, Hegyhátsál, Celldömölk, Szombathely. BDTF H 84/1993. [SRG.]

HAWKING, Stephen W.: Az idő rövid története a Nagy Bummtól a fekete lyukakig. Ford.: Molnár István. 2. kiad. Budapest, 1993. Maecenas Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 189 p. A fordítást szakmailag ellenőrizte: Lux Iván. Carl Sagan előszavával. pp. 8-10. [KSZ.]

HÁM Sándor: Sajnovics János élete és Demonstratioja. Irodalomtörténeti tanulmány. Esztergom, 1889. 49 p. A hasonmás kiadást Hadobás Sándor Rudabányán 1993-ban jelentette meg. [KSZ.]

  ILLÉS Erzsébet: A semleges légköri geomágneses fűtés egyenlítői forrásának kimutatása és vizsgálata. Kandidátusi munkásság tézisszerű összefoglalása. Budapest, 1993. 40 p. A Föld légkörének 200 km feletti tartománya a mesterséges holdak mozgása révén vált tanulmányozhatóvá. Már az első, földkörüli pályára állított mesterséges égitestek fékeződésének vizsgálata megmutatta, hogy Földünk legkülső burka, a termoszféra, sűrűségét illetően nagy változásoknak van alávetve. Néhány év leforgása alatt a legfontosabb változási periódusok és az okok is tisztázódtak. Eszerint a fő hatás a Nap elektromágneses és korpuszkuláris sugárzásának ingadozása, amelynek egy része (11 éves és geomágneses effektusok) a Napon lejátszódó aktivitás következménye, más része (27 napos, féléves, napszakos, szezonális effektusok) a relatív helyzetben bekövetkezett változást tükrözi. ..."
Fejezetcímek: A problémakör áttekintése (pp. 1-2.).; A felhasznált megfigyelési anyag (pp. 2-3.).; A vizsgálat módszere (pp. 3-5.).; Új tudományos eredmények (pp. 5-11.).; Az eredmények jelentősége (p. 11.).; Ábrák (pp. 12-37.).; Köszönetnyilvánítás (p. 38.).; A dolgozat témaköréből készült publikációk jegyzéke (pp. [39-40.]). 36 tétel. A feldolgozott az MTA Könyvtárában lévő példányhoz a mű végén csatolva van e 36 cikk másolata, melyek közül a magyar nyelvűek címei, leírásai szerepelnek a Csimabi-ban is. [HAI.]

JAKUCS László: Általános természeti földrajz. I. A földrajzi burok kozmogén és endogén jelenségei földrajz szakos tanárjelöltek és szakgeográfusok részére. 2. bőv. kiad. [Szeged,] 1993. József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar. JATEPress. 359 p. Borítócím: A földrajzi burok kozmogén és endogén dinamikája.; Lektorálta: Szederkényi Tibor és Szatmáry Károly. A szerző előszava Szegeden kelt, 1990. márciusában.; Csillagászat: pp. 25-57. [KSZ.]

JUNG, Carl Gustav: Titokzatos jelek az égen. Ufókról és földönkívüli jelenségekről. Modern mítosz dolgokról, amelyeket az égen látnak. Ford.: S. Nyírő József. [Budapest,] 1993. Kossuth Könyvkiadó, Gyomai Kner Nyomda. 159 p. A "repülő csészealjak" kérdéskörének vizsgálata egy pszichológus szemével. [KSZ.]

KARSAY Ferenc: Csillagászati és földrajzi helymeghatározás. 5. változatlan kiad. [Budapest,] 1993. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Nemzeti Tankönyvkiadó, Délmagyarországi Könyv- és Lapkiadó KFT. nyomda. 357 p. Jelzése: J 3-1087. A kötet eredetijét 1974-ben írták. Lektorálta: Stegena Lajos és Balázs Béla. 176 ábrával. Szérikus csillagászat. Alapvető tudnivalók a csillagokról, csillagképekről, csillagtérképekről. Az időmérés. Csillagászati műszerek, távcsövek. Földrajzi helymeghatározási példák. A mérések gyakorlata a Földről és az űrből. A navigáció a hajózásban és a repülésben. [KSZ.]

KISBÁN Emil: Hell Miksa a magyar csillagász. Rudabánya, 1993. 20 p. Eredeti kiadás: Kisbán Emil: Hell Miksa a magyar csillagász. Budapest, 1942. Pray Rendtörténetíró Munkaközösség, Stephaneum nyomda. 20 p. /Kiadványok Jézustársasága magyarországi történetéhez. Tanulmányok. 27./ Ennek a hasonmás kiadását Hadobás Sándor Rudabányán 1993-ban jelentette meg. [KSZ.]

KISBÁN Emil: Tordasi és Kálózi Sajnovics János 1733-1785. Rudabánya, 1993. 55 p., 5 t. Eredeti kiadvány: Kisbán Emil: Tordasi és Kálózi Sajnovics János 1733-1785. Debrecen - Budapest, [1942.] Csáthy Ferenc Egyetemi Könyvkereskedés és Irodalmi Vállalat RT. 55 p., 5 t. Ennek a hasonmás kiadását Hadobás Sándor Rudabányán 1993-ban jelentette meg. [KSZ.]

Magyar űrkutatás 1993. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Kiad.: Magyar Űrkutatási Iroda. Budapest, 1994. Nexus Kiadó, Regiszter Kiadó és Nyomda Kft. 135 p. Magyar Űrkutatási Tanács. Űrkutatási Tudományos Tanács. 1993 kérdései és üzenetei (Tófalvi Gyula írása). Magyar Űrkutatási Iroda és Szervezet. Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ. Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizika Tanszék Űrkutató Csoport. Országos Meteorológiai Szolgálat Műholdas Kutatólaboratórium. MTA Geodéziai és Geofizikai Intézete. Budapesti Műszaki Egyetem Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszék Űrkutató Csoport. Budapesti Műszaki Egyetem Általános Geodéziai Tanszék.
Budapesti Műszaki Egyetem Fotogrammetria Tanszék. Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet FFO. MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet. MTA Csillagászati Kutatóintézete. Magyar Honvédség Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézet. Magyar Honvédség Központi Honvédkórház. Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézet. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézete. Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézete. MTA Pszichológiai Intézete Pszichofiziológiai Osztály. MTA Atommagkutató Intézete Röntgenemissziós Analitikai Csoport.
Országos Fréderic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézet. Országos Johan Béla Közegészségügyi Intézet Mikrobiológiai Kutatócsoport. Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnikai Tanszék. MATÁV PKI Távközlésfejlesztési Intézet. Távközlési Kutató Intézet. KFKI Atomenergia Kutató Intézet Űrelektronikai Csoport. KFKI Atomenergiai Kutató Intézet Sugárvédelmi Laboratórium. Miskolci Egyetem Fémtani Tanszék adatai, tudományos tevékenység és eredmények, nemzetközi együttműködés, pénzügyi-gazdasági háttér, egyéb tevékenység, publikációk. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 1993. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. 180 p. Szakmailag ellenőrizte: Frontó András és Szabados László. [SRG.]

MIZSER Attila - SZŐKE Balázs: Változócsillag atlasz 9. rész. (1986.) 2. jav. kiad. Szerk.: Nagy Zoltán Antal. Budapest, 1993. MCSE 24 t. VX And, SZ And, TV And, TY And, AQ And, EH And, UU Aur, UV Aur, V Aqr, V Boo, S Cam, ST Cam, RY Cam, XX Cam, X Cnc, RS Cnc, RT Cnc, V CVn, Y CVn, V Cyg, W Cyg, RZ Cyg, AB Cyg, AF Cyg, AW Cyg, U Del, EU Del, CZ Del, CT Del, S Dra, RY Dra, TX Dra, UX Dra, AH Dra, Y Gem, X Her, ST Her, UW Her, g Her, U Hya, V Hya, FF Hya, S Lac, SX Lac, RX Lac, S LMi, U LMi, Y Lyn, SV Lyn, BQ Ori, RR Peg, RX Peg, TW Peg, Z Psc, RT Psc, Y Tau, Y UMa, Z UMa, ST UMa, RY UMa változócsillagok térképei. [SRG.]

NAGY Vendelné - UDVARHELYI Károly: Földrajz az általános iskola 8. osztálya számára. Budapest, 1993. Nemzeti Tankönyvkiadó, Alföldi Nyomda (Debrecen). 175 p. Készült a művelődési és közoktatási miniszter rendeletére. MM engedélyezési szám: 17442/1984. VIII. sz. Jelzet: 806/3. Az 1985-ös, azonos című tankönyv átdolgozását Szegedi Nándor végezte. Bírálók: Marik Miklós és Fesztóry Tamásné. A szerkesztés lezárva: 1992. ápr. 15. Csillagászat: pp. 136-161. Több utánnyomása volt. [KSZ.]

NAGYVÁRADI László: A csillagászati földrajz és a csillagászat kapcsolata a tanítás módszertan tükrében a planetológia eredményeinek felhasználásával. Doktori értekezés. Szeged, 1993. József Attila Tudományegyetem. 89 p. Fejezetcímek: Témaválasztás indoklása (pp. 1-2.).; Kutatás célkitűzései (pp. 3-4.). A valóság közvetlen bemutatása: A Nap szemléltetése (pp. 5-18.). A Hold szemléltetése (pp. 19-21.). Egyéb csillagászati objektumok (pp. 22-25.).; A közvetett szemléltetés: Tankönyv. (p. 29.). Képek és vetített képek. (pp. 30-31.). Mozgófilm szemléltetés. (pp. 31-33.). Földgömb a csillagászati földrajzban. (pp. 33-39.). Rajzos szemléltetés (pp. 39-40.).;
A csillagászati földrajzi szemléltetés a különböző iskolatípusokban: Általános iskola (pp. 41-46.). Középiskola (pp. 47-50.). Tanárképzés (pp. 51-52.).; Szemléltetés a planetáriumban: A planetárium és a csillagászati oktatás. (pp. 53-64.).; Planetológia: (pp. 65-67.).; Merkúr - Hold (pp. 68-72.). Vénusz - Föld (pp. 73-77.). A Mars (pp. 78-84.). Utószó (p. 85.). Felhasznált irodalom (pp. 86-87.). 24. tétel. Melléklet: Földgömb gyakorlatok. 300 feladat. (pp. [88-118.]). [HAI.]

NAGYVÁRADI László: A szemléltetés és a tanítás módszertan problematikája a csillagászati földrajz oktatásában. Doktori értekezés. Szeged, 1993. József Attila Tudományegyetem. 89 p. Fejezetcímek: Témaválasztás indoklása (pp. 1-2.).; Kutatás célkitűzései (pp. 3-4.). A valóság közvetlen bemutatása: A Nap szemléltetése (pp. 5-18.). A Hold szemléltetése (pp. 19-21.). Egyéb csillagászati objektumok (pp. 22-25.).; Kísérletek (pp. 26-28.).; A közvetett szemléltetés: Tankönyv. (p. 29.). Képek és vetített képek. (pp. 30-31.). Mozgófilm szemléltetés. (pp. 31-33.). Földgömb a csillagászati földrajzban. (pp. 33-39.). Rajzos szemléltetés (pp. 39-40.).; A csillagászati földrajzi szemléltetés a különböző iskolatípusokban: Általános iskola (pp. 41-46.). Középiskola (pp. 47-50.). Tanárképzés (pp. 51-74.).; Szemléltetés a planetáriumban: A planetárium és a csillagászati oktatás. (pp. 75-86.).; Összegzés (p. 87.).; Felhasznált irodalom (pp. 88-89.). 28. tétel. [HAI.]

Okkultációk megfigyelése. Összeáll.: Szabó Sándor. [Budapest, 1993.] Kiadja a Magyar Csillagászati Egyesület Okkultáció-észlelő Szakcsoportja. 22 p. Tartalom: Hold-okkultációk. Súroló fedések. A Hold bolygófedései. Kisbolygóokkultációk. Üstökösök csillagfedései. Bolygók csillagfedései. Jupiter-holdak fogyatkozásai. Időmérés. Észlelőlapok. [TZS.]

PAP Gábor: Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népművészet. Debrecen, 1993. Pódium Műhely Egyesület, Magányos Kiadó, Alföldi Nyomda, Gyomai Kner nyomda. 128 p., [24] t. /Varázstükör. 2./ Fejezetcímek: A magyar népművészet jelrendszerének jelentésrétegei. Népművészetünk téridő-keretei. A jelrendszer működésének próbája. Asztrálmítoszi nyomok a dunántúli magyar pásztorművészetben. A világ képe egy kerek tükörben. A magyar népi műveltség hétköznapja és ünnepi arca. A függelék címei: Isten csillagvára. Ősi természetvallás nyomai a dunántúli népművészetben. Népművészetünk "képírási" jelentésszintjeinek néhány sajátossága. Tájékoztató irodalomjegyzék a képírás témaköréhez. [KSZ.]

PARKER, Steve: Galilei és a világegyetem. Ford.: Ambrus Gergely. Budapest, 1993. Magvető Könyvkiadó, Kossuth Nyomda Rt. 31 p. /Tudományos felfedezések./ A fordítást szakmai szempontból ellenőrizte: Marx György. [KSZ.]

PARKER, Steve: Isaac Newton és a gravitáció. Ford.: Ladányi Katalin. Budapest, 1993. Magvető Könyvkiadó, Kossuth Nyomda Rt. 26 p. /Tudományos felfedezések./ A fordítást szakmai szempontból ellenőrizte: Marx György. [SRG.]

PENROSE, Roger: A császár új elméje. Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei. Ford.: Gálfi László. Budapest, 1993. Akadémiai Kiadó, Franklin Nyomda. 489 p. A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: Einstein általános relativitáselmélete (pp. 227-236.).; Kozmológia és az idő iránya (pp. 330-375.). [HAI.]

  PONORI THEWREWK Aurél: Csillagok a Bibliában. (A Biblia a csillagászat fényében) Budapest, 1993. Tertia Kiadó, Délmagyarország Könyv- és Lapkiadó Kft. 304 p. Lektor: Raj Tamás. [SRG.]

RÁKÓCZI Ferenc: Planetáris meteorológia. Budapest, 1993. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Nemzeti Tankönyvkiadó, Dabas-Jegyzet Kft. 135 p. Jelzet: J 3-1471. [KOC.]

Régi magyar iskolai Georgica-fordítás. Közzéteszi: Borzsák István, Kecskeméti Gábor. Budapest, 1993. Kiad. A Magyar Nyelvtudományi Társaság, László és Tsa BT. /A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 199. sz./ A magyar nyelvemlék, a bevezető tanulmány és a tárgyi jegyzetek szövege változatlan utánközlés a következő kötetből: Római szerzők 17. századi magyar fordításai. Szerk.: Kecskeméti Gábor, Budapest, 1993. /Régi magyar prózai emlékek. 10./. A latin szöveget a jelen kiadás számára gondozta Borzsák István. Az eredeti műnek Vergilius a szerzője. Ennek egy magyar nyelvű leirata készült iskolai célra 1604 és 1641 között. A kéziratos diákjegyzet példányát egy 1641-es nyomtatványból 1854-ben fejtették ki, de csak 1981-ben lett közismertté.
A nagyrészt mezőgazdasági témájú műben van némi csillagászat. Több helyen (főleg: pp. 28-29., pp. 34-41., p. 44-49.) ismerteti évszakonként a csillagok és csillagképek megjelenését az égen, az egyes mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatban. Így sok régi magyar csillagnevet közöl az 1600-as évek elejéről. [KSZ.]

RÉKAI Csaba: A napórakészítés elméleti alapjai. Kézirat. 1993. 200 p. [SRG.]

SAJNOVICS János: Idea astronomiae. A csillagászat alapvető ismertetése. Ford.: id. Nagy Rezső. Kiad. a Szabadművelődés Háza, Székesfehérvár, 1993. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Duna Print Kft. 56 + [28] p. Konzultáns: Nagy Rezső. Lektorálta: Hudoba György. Az 1778-ban kiadott latin nyelvű "Idea astronomiae" 28 oldalának hasonmás közlése és a mű egész szövegének magyar fordítása. [SRG.]

SCHALK Gyula: Idők-korok-naptárak. Naptártörténet és naptárszerkesztés. Kiad. a TIT Uránia Csillagvizsgáló, Kozmosz-ember-környezet-alapítvány. Budapest, 1993. TIT Nyomda. 182 p., 99 t. Lektorálta: Ponori Thewrewk Aurél. [SRG.]

SIMON Bálint - LUDMANN Mihály - VARGA E. Tamás: Természetismeret. Földrajz. 10-11 éveseknek. Budapest, [1993.] Calibra Kiadó, Múzsák Kiadó Kft Nyomda. 64 p. Szakmailag ellenőrizte: Miczek György, Prekop Gézáné. A tankönyv használatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a 40.649/93. VIII. számon engedélyezte. Jelzet CA 0007. Csillagászat: pp. 7-44. [KOC.]

STONIER, Tom: Információ és az univerzum belső szerkezete. Ford.: Ungvárai János, Ungvárainé dr. Nagy Zsuzsanna. Budapest Berlin Heidelberg New York London Paris Tokyo Hong Kong Barcelona, 1993. Springer Hungarica Kiadó Kft., Alföldi Nyomda Rt. 157 p. A fordítást lektorálta: Abonyi Iván. [SRG.]

Tények könyve ’93. Magyar és nemzetközi almanach. Szerk.: Baló György és Lipovecz Iván. Budapest, 1993. Greger Média Kft., Alföldi Nyomda (Debrecen). 707 p. Csillagászat: pp. 107-125. A Föld és a világegyetem. Univerzum, csillagászat, időszámítás. Kozmológia, kozmogónia. A Naprendszer. Időmérés. ["Tények könyve ’91." és a "Tények könyve ’92." nem tartalmazott csillagászati részeket.] [KSZ.]

Az Univerzum. A csillagképek ahogyan a Földről látjuk. Összeáll.: David J. Eicher. Budapest, 1993. GABÓ, Gyomai Kner Nyomda Kft. 188 p. Szakmailag ellenőrizte: Horváth András és Mátis András. [SRG.]

ÜBELACKER, Erich: Modern fizika. Ford.: Szabadi László. Budapest, 1993. Tessloff és Babilon Kiadó. PROFI-L. Kft., Scan&Graphic Stúdió nyomda. 48 p. /Mi micsoda. 15./ A könyvnek több utánnyomása és újabb kiadása volt, például 1998-ban, 2007-ben is. [KSZ.]

Változócsillag atlasz XV. rész. Összeáll: Nagy Zoltán Antal. [Budapest,] 1993. Magyar Csillagászati Egyesület Változócsillag Szakcsoportja. 24 p. X And, DX And, RR Aur, X Aql, AS338 Aql, V865 Aql, S Cas, X Cet, Z Cet, RS Cyg, SX Cyg, AU Cyg, V Del, W Del, Z DEl, R Her, AS Her, X Hya, SX Leo, BL Ori, U Pup, SV Pup, T Sgr, V tau, S Tri, RU Vul térképei. [KSZ.]

Városi Csillagvizsgáló Obszervatórium Kiskunhalas. Kiskunhalas, [1993.] 4 p. A5 méretű 4 oldalas tájékoztató 3 fényképpel a csillagvizsgálóról, amelyet 1983. okt. 4-én avatott fel Kulin György. Műszerei. Távcsöves bemutatók, Videófilm- és diavetítés. Csillagászati Klub. Természettudományi Stúdió. Halasi Misszió Alapítvány. Rendezvény- és Programiroda. [KSZ.]

Vas megye csillagászati emlékei (kamarakiállítás). Szerk: Vértes Ernő. Kiad. a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület, Szombathely, 1993. 8 p. A XIV. Megyei Csillagászati Hetek, a II. Nemzetközi Napóra Szimpozion és a VI. Országos Csillagásztörténeti Tanácskozás tiszteletére készített 1993. okt. 1-15-ig megtekinthető kiállítás katalógusa. [SRG.]

VORONCOV-VELJAMINOV, B. A.: Csillagászat. Tankönyv a középiskolák 11. osztálya számára. Ford.: Palkó Gyula, Sirochman Ferenc. 7. átdolg. kiad. Kijev-Ungvár, 1993. Oszvita Tankönyvkiadó. 156 p. [KOC.]

ZSIRAI Miklós: A modern nyelvtudomány magyar úttörői. 1. Sajnovics és Gyarmathi. Budapest, 1952. Akadémiai Kiadó. 55 p. Sajnovics János pályája, Vardőre utazása, csillagászati és nyelvészeti tevékenysége, a Demonstratio létrejötte, fogadtatása. pp. 18-33. A hasonmás kiadást Hadobás Sándor Rudabányán 1993-ban jelentette meg. [KSZ.]

HINTŐSI Krisztina: A Föld pályaelemeinek szekuláris változásaiból adódó besugárzásváltozások és ezek bizonyítékai. In: XXI. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományok. Összefoglalók. Szombathely, 1993. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, BDTF Nyomda. pp. 118-119. Témavezető: Bottyán Zsolt. [KSZ.]

KISS László - KASZÁS Gábor: Hosszúperiódusú pulzáló változócsillagok fénygörbe és periódusanalízise. In: XXI. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományok. Összefoglalók. Szombathely, 1993. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, BDTF Nyomda. pp. 128-129. Témavezető: Szatmáry Károly. A mira és a szemireguláris típusúakból, a MCSE VCSSZ sok tízezer megfigyelést tartalmazó adatbankját felhasználva a leghosszabb (kb. 20 év) adatsorral rendelkező változókat vizsgálták. [KSZ.]

BORKOVITS Tamás: 19 fedési kettőscsillag periódusváltozásának vizsgálata. In: XXI. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományok. Összefoglalók. Szombathely, 1993. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, BDTF Nyomda. pp. 129-130. Témavezető. Hegedüs Tibor. 19 fedési kettős 9870 minimumidejét elemezte. [KSZ.]

SZAKÁLY Gergely. Napfoltcsoportok méretének vizsgálata. In: XXI. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományok. Összefoglalók. Szombathely, 1993. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, BDTF Nyomda. p. 130. Témavezető: Petrovay Kristóf. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A napfoltok és a holdfelszín vizuális és teleszkópikus megfigyelése. In: XXI. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományok. Összefoglalók. Szombathely, 1993. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, BDTF Nyomda. p. 131. Témavezető. Nagyváradi László. [KSZ.]

BUKA Adrienne: Fejezetek a magyar gnomonika történetéből. In: XXI. Országos Diákköri Konferencia. Természettudományok. Összefoglalók. Szombathely, 1993. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, BDTF Nyomda. p. 132. Témavezetők: Bartha Lajos, Ponori Thewrewk Aurél, Koppány György. "Ez az első dolgozat, amely kísérletet tesz arra, hogy bár vázlatosan, de kiemelve a legfontosabb jellemzőket, megrajzolja a Magyarországon használt napórák fejlődéstörténetét." [KSZ.]

CHOLNOKY Viktor: A Halley. In: Cholnoky Viktor 1868-1912. Válogatás Cholnoky Viktor kevésbé ismert írásaiból. Szerk.: Fenyvesi Ottó, Géczi János, Mátis Lívia. Veszprém, 1993. pp. 52-54. /Vár ucca tizenhét negyedévkönyv I. évfolyam 1993. 1. szám./ Eredetileg megjelent: Beszélgetések. Budapest, 1910. Modern Könyvtár. [SRG.]

MAYER Farkas: Palatin Gergely élete és munkássága. In: Egy fényképező szerzetes. Palatin Gergely. Budapest, 1993. Magyar Fotográfiai Múzeum - Pelikán Kiadó. pp. 10-38. /A magyar fotográfia történetéből. 4./ 1851. aug. 31-én született Kőszegen. A pannonhalmi tanárképző főiskola fizika tanára volt 1881-1927-ig. Gondozta és gyarapította a szertárt. A kolostor udvarára napórát szerkesztett. A Győrben kiadott kalendáriumok csillagászati adatait 1885-1918-ig állította össze. Gothard Jenőt többször meglátogatta Herényben, osztógéppel optikai rácsokat készített neki. Geodéziai és helymeghatározási munkálatokat is végzett. 1927. febr. 22-én hunyt el Pannonhalmán. [KSZ.]

CSAPODI Csaba: Mátyás király és a természettudományok. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993. Budapest, 1992. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, Zrínyi nyomda. pp. 57-59. Csillagászat főként. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Kéri B. Ferenc. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1994. Budapest, 1993. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája, MTESZ Házinyomda. pp. 104-106. [KSZ.]

GAZDA István: Jelitai József. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1994. Budapest, 1993. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája, MTESZ Házinyomda. pp. 142-143. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Hell Miksa Rudolf. In: Magyar utazók lexikona. Szerk.: Balázs Dénes. Budapest, 1993. Panoráma. pp. 154-156., 1 t., 1 térk. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Sajnovics János. In: Magyar utazók lexikona. Szerk.: Balázs Dénes. Budapest, 1993. Panoráma. pp. 330-332., 1 t. [SRG.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 1993. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 10-113. A táblázatok összeállításában közreműködtek: Jäger Zoltán, EAON (Belgium), Jean Meeus (Belgium), Kovács Emese, Sárneczky Krisztián, Tepliczky István, Zalezsák Tamás. [SRG.]

PATKÓS László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Meteor csillagászati évkönyv 1993. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 116-131. [SRG.]

OLÁH Katalin: Csillagfoltok - foltos csillagok. In: Meteor csillagászati évkönyv 1993. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 132-138. [SRG.]

SZABADOS László: Új eredmények - régi változócsillag-megfigyelésekről. In: Meteor csillagászati évkönyv 1993. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 139-146. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Nagy Vörös Folt kutatásának története. In: Meteor csillagászati évkönyv 1993. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 147-153. [SRG.]

BARTHA Lajos, i.: A Mars - a (még mindig) időszerű bolygó. In: Meteor csillagászati évkönyv 1993. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 154-167. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 1991-92. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 1993. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 168-170. [SRG.]

FRONTÓ András: Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének működése 1991-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1993. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 171-173. [SRG.]

ALMÁR Iván: Paál György (1934-1992). In: Meteor csillagászati évkönyv 1993. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. p. 174. [ALM.]

MARIK Miklós: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 1991/92-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1993. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 175-177. [SRG.]

HORVÁTH András: A Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló (1991). In: Meteor csillagászati évkönyv 1993. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1992. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 178-179. [SRG.]

GULYA János: Sajnovics, Gyarmathi, Kőrösi Csoma és Göttinga. In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson - Szeged, 1991. augusztus 12-16. - elhangzott előadások. 3. köt. Szerk. Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit. Budapest - Szeged, 1993. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság - Scriptum Kft., Akadémiai Nyomda. pp. 1287-1294. Némi csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

SCHÜTT, Hans-Werner: Galilei pere. Tévedések tragédiája (1633). In: A történelem nagy perei. Törvény és hatalom. Szerk.: Alexander Demandt. Ford.: Bor Ambrus. Budapest, 1993. Holnap Kiadó Kft., Széchenyi Nyomda Kft. (Győr) pp. 129-151. A fordítást az eredetivel egybevetette: Kiss Zoltán. [KSZ.]

VARGA J. János: A nyugatmagyarországi végvárak 1683 nyarán. In: Végvárak és régiók a XVI-XVII. században. Tudományos tanácskozás előadásai - Noszvaj, 1991. okt. 17-18. Szerk.: Petercsák Tivadar, Szabó Jolán. Eger, 1993. Heves Megyei Múzeumi Szervezet. p. 55. /Studia Agriensia 14./ A Halley-üstökös 1682 késő nyarán jelent meg, baljós előjeleket mutatott a harcok kimenetelésre. [SRG.]

Változatok egy témára. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 1., első külső borító, első belső borító, hátsó belső borító, hátsó külső borító. Szauer Ágoston, Jim Curry, Michael Stecker (Astronomy, 1992. jan.), Balogi András felvételei az Orionról. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Hogyan szerkesszünk folyóiratot? = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 1. [KSZ.]

BUCSI Gábor: Albireo. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 2. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. pp. 3-5. Csizmadia Szilárd, Deák Tamás, Dózsa György, Hadházi Csaba, Gyenizse Péter, Hajdú Attila, Schramm Ottó, Szauer Ágoston észlelései. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: In memoriam Deep Sky. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 5. Megszűnt a Deep Sky magazin. [KSZ.]

Számítógépes katalógusok. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 5. Az arizonai Saguaro Astronomy Club elküldte a számítógépes mély-ég és kettőscsillag katalógusát. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. pp. 6-7. Antalicz Péter, Fodor Antal, Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Horváth Attila, Póczek Antal, Presits Péter, Schramm Ottó megfigyelései. [KSZ.]

IIF-hírek. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 7. Újabb csillagászati hírek, gyorshírek, programok, adatbázisok kerültek fel. Az országos számítógépes hálózatba már 20 Zala megyei intézmény és iskola kapcsolódhat. Sajnos a külföldi szolgáltatások még nem érhetők el. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Magnetométeres mérések. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 7. Elkészítette az Albireo 1990. júniusi számában ismertetett műszert, 1992. jún. 12. óta méri a helyi mágneses tér változását. [KSZ.]

HUNTER, Tim: Az észlelőhely indexe. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 7. Astronomy, 1989. decemberi számából. [KSZ.]

Algol - a fedési észlelők rovata. Észlelések 1991. április - 1992. december. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 8. [KSZ.]

Hold. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 9. Csizmadia Ákos, Hadházi Csaba, Virág Pál holdészlelései 1991. aug. 23. és 1992. febr. 15. között. [KSZ.]

HADHÁZI Csaba: Holdfogyatkozás. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 9. Az 1992. dec. 9/10-i teljes holdfogyatkozás észlelése. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Sári Gyula, kedves amatőrcsillagász társunk és barátunk életének 77. esztendejében elhunyt. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 9. Nekrológ. [KSZ.]

Bolygók. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. pp. 10-11. Vénusz (Csizmadia Szilárd, Presits Péter), Szaturnusz (Gyenizse Péter, Hadházi Csaba), Merkúr (Gyenizse Péter), Jupiter (Mogyorósi Imre), Mars (Gyenizse Péter, Mogyorósi Imre) észlelései 1991. jún. 29. és 1992. dec. 28. között. [KSZ.]

[Hírek különkiadványokról.] = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 11. A "Cygnus" 20. száma: az 1992. decemberi holdfogyatkozásról ír., "A Nap" Ezt a körlevelet a napmegfigyelők gyorsabb tájékoztatása érdekében adtuk ki. Megjelent az 1., a 2. és a 3. szám. [KSZ.]

Üstökösök. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 12. P/Swift-Tuttle 1992t üstökös 1992. nov. 13. és dec. 3. között (Csukás Mátyás).; Levy 1990/c üstökös 1990. aug. 26-án (Presits Péter). [KSZ.]

VIRÁG Pál: Binokulárok - nagy nagyítással. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 13. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. pp. 14-16. 1991. augusztus-december. [KSZ.]

VIRÁG Pál: Világító felhő. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 16. 1992. jan. 2-án este észlelte Ceglédbercel mellől. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1993. március, április, május, június. = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. pp. 17-20. [KSZ.]

[Izsák Imre emléktábla.] = Albireo 23. 1993. jan-febr. 1. [209.] sz. p. 20. Kezdeményezésünkre a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségének Zala Megyei Tanácsa, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Zala Megyei Szervezete és Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Izsák Imre a világhírű magyar csillagász zalaegerszegi szülőházán emléktáblát helyezett el. Az emléktábla felavatására 1993. február 19-én kerül sor, melyet emlékülés fog követni. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 1., első külső borító. Az Észak-Amerika köd a MicroSky sorozat mikrofilmkártyájáról. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 1., hátsó külső borító. Szentmártoni Béla síremléke [a kép a napórás síremlék avatási ünnepségét mutatja, koszorúkkal, ünneplőbe öltözöttekkel, Béla édesanyjával]. [KSZ.]

Belső borítóinkon. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 1., első belső borító, hátsó belső borító. A Cygnus-felhő. Paul Roques felvétele. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Egy magyar amatőr RFT-je. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 2. A saját csiszolású, 150/466 mm-es fényerős reflektorának ismertetése. A Sky and Telescope, 1967. augusztusi számából. [KSZ.]

Változtassanak munkamódszerükön a kaposvári járás vezetői. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 3. Szentmártoni Béla (nem csillagászati jellegű) említése. A Somogyi Néplap, 1954. ápr. 8. számának cikke. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 4. Csizmadia Szilárd, Szauer Ágoston észlelései. [KSZ.]

TIRION, Wil: In memoriam - George Lovi. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 4. 1939. aug. 14-én született Debrecenben. Fiatal gyermekként került az Egyesült Államokba. 1969-től 1993-ig havonta megjelenő rovatot (Rambling Through the Skies. Kóborlás az égbolton) írt a Sky and Telescope-ba. Könyveket, cikkeket írt, csillagtérképeket tervezett. Közreműködött a Sky Atlas 2000.0 és az Uranometria 2000.0 atlaszok kiadásában. Több planetáriumnak volt munkatársa. 1993. febr. 18-án halt meg. [KSZ.]

LOVI, George: Rambling Through the Skies. Galaktikus környezetünk. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 5. Sky and Telescope, 1986. november. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 6. Csizmadia Szilárd, László Krisztina megfigyelései. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Holdfogyatkozás 1992. dec. 9. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 6. Észlelése szövegesen. [KSZ.]

Holdfogyatkozás novemberben. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 6. Az 1993. nov. 29-i jelenség előrejelzése. [KSZ.]

Mars. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 7. Mogyorósi Imre rajzai 1993. jan. 30. és febr. 4. között.; Gyenizse Péter és Láng Miklós 15 észleléséből készített Mars-térkép. [KSZ.]

Jupiter. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 7. Mogyorósi Imre, Gyenizse Péter rajzai 1993. jan. 31-én és márc. 12/13-án. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1851. Carrington-rotáció 1992. jan. 5,2 - febr 1,5. 1852. Carrington-rotáció 1992. febr. 1,5 - febr. 28,9. 1853. Carrington-rotáció 1992. febr. 28,9 - márc. 27,2. 1854. Carrington-rotáció 1992. márc. 27,2 - ápr. 23,4. 1855. Carrington-rotáció 1992. ápr. 23,4 - máj. 20,7. 1856. Carrington-rotáció 1992. máj. 20,7 - jún. 16,9. 1857. Carrington-rotáció 1992. jún. 16,9 - júl. 14,1. 1858. Carrington-rotáció 1992. júl. 14,1 - aug. 10,3. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. pp. 8-13. Az észlelések szöveges összegzése, grafikonokkal, részletrajzokkal. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 14. Gyenizse Péter, Szauer Ágoston észlelései. [KSZ.]

HADHÁZI Csaba: Szaturnusz. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 14. 1991. okt. 14-i észlelése. [KSZ.]

PRESITS Péter: Levy 1990/c. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 14. Észlelése az üstökösről 1990. aug. 26-án. [KSZ.]

Hold. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 15. Virág Pál, Hadházi Csaba, Gyenizse Péter észlelései 1991. máj. 20. és aug. 23. között. [KSZ.]

PRESITS Péter: Vénusz. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 15. Megfigyelései 1991. jún. 29. és júl. 22. között. [KSZ.]

Kisbolygók. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 16. Amphitrite (Horváth Attila), Iris (Hadházi Csaba), Vesta (Deák Tamás, Hadházi Csaba, Szauer Ágoston) észlelések 1991. szept. 9. és 1993. máj. 13. között. [KSZ.]

MOJDISZ István: (Nem csak) meteorológus szemmel Tengizben. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. p. 17. Az amatőrcsillagász Magyarújvárosban (a Kaszpi-tengertől 350 km-re keletre) 1991. nov. 27. és 1992. febr. 17. között dolgozott meteorológusként. Nagyrészt meteorológiai cikk. [KSZ.]

LAKATOS István: Atmoszféra. = Albireo 23. 1993. júl. 2. [210.] sz. pp. 18-21. 1992. január-június. [KSZ.]

Borítón: Az Andromeda-köd. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. címoldal. Az "Andromeda" csillagászati folyóirat 1993 elejétől jelent meg, havonkénti rendszerességgel. Nemcsak előfizethető volt, de utcai hírlapárusító helyeken is vásárolhatták. A4 méretű, nyomdai előállítású volt. Színes fényképeket közölt külső és belső borítólapjain, valamint belső képtábláin. A lap elkészítését Orha Zoltán főszerkesztő, Hajdu Judit, Surek György szerkesztőségi munkatárs, Bodó Klára olvasószerkesztő, Tamás Zsuzsanna felelős kiadó segítette. A folyóiratot a Tertia Kiadói BT. adta ki. A színvonalas tudományos és ismeretterjesztő folyóirat - anyagi okok miatt - 1993 novemberében (a 10. szám megjelenésével) beszüntette megjelenését. [KSZ.]

Borítólapunk belső oldalán: Az "űrfotel". = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. első belső borító. NASA fotó. [KSZ.]

BALÁZS Lajos: Beköszöntő. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 3. "A lap nemcsak a tudományos eredményeket kívánja szakmailag hitelesen emberközelbe hozni, hanem bepillantást szeretne nyújtani a tudomány műhelyeibe is, különös tekintettel a Magyarországon folyó kutatásokra." [KSZ.]

ÁBRAHÁM Péter: Az Andromeda-köd. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. pp. 4-5. [TUV.]

ORHA Zoltán: Az Andromeda. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 5. A csillagkép története. [KSZ.]

ORHA Zoltán: Az Andromeda. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 6. A főszerkesztő bevezetője a folyóirathoz. Rövid ismertetése az eddigi csillagászati folyóiratainknak (Uránia, Stella, Csillagászati Lapok, Csillagok Világa, A Csillagos Ég, Föld és Ég, A Földgömb, Meteor, Űr). [KSZ.]

Új csillagászati szakkönyvek. Válogatás a megrendelhető könyvekből. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 6. [KSZ.]

SZABADOS László: Kettőscsillagokról egy konferencia kapcsán. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. pp. 7-8. [TUV.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Kiűzetés a paradicsomba avagy hogyan kerültek óriástávcsövek a vulkánok tetejére? 1. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. pp. 9-11. [TUV.]

SCHUMINSZKY Nándor: Űrrepülések a világűr nemzetközi évében. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. pp. 12-13. A Spaceflight folyóirat alapján készült cikk. [TUV.]

Az Uránia Csillagvizsgáló ajánlata. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 14. 1993. jan. 28-án Both Előd, febr. 4-én Horváth András, febr. 11-én Almár Iván tart előadást. [KSZ.]

A floridai kilövőállomás ködben és napsütésben. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 15. [KSZ.]

A poszteren: Kilátás a Pic du Midi Obszervatóriumból a Pireneusokra. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. 16-17. Szécsényi-Nagy Gábor felvétele. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília: Archeoasztronómia. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. pp. 18-19. Megalitok Észak- és Nyugat-Európában, csillagászati vonatkozásokkal. [TUV.]

SZATMÁRY Károly: Új csillagvizsgáló Szegeden. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. pp. 20-21. Az Egyetemi Füvészkertben 1991 tavaszán kezdődött az új csillagvizsgáló építése. A főműszere egy 40 cm-es Cassegrain-távcső. [TUV.]

PATKÓS László: Újdonságok régi szupernóvákról. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. pp. 22-23. A Cas A és az SN A. D. 185. [TUV.]

CSABA György Gábor: A hónap égboltja. Januári égbolt. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. pp. 24-26. [PIR.]

HORVÁTH András, ifj.: Fényelhajlási képek számolása. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. pp. 27-28. [TUV.]

Csillagászati laboratórium az asztalon. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 29. Az "Astronomy Lab" számítógépes program. [KSZ.]

Kopernikusz Csillagászati Alapítvány. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 29. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A legfényesebb kvazár. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 30. Astronomy, 1992. jún. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Jég a Tritonon. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 30. Astronomy, 1992. aug. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Mi történt a Halley-szondákkal? = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 30. Spaceflight, 1992. jún. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Irány a Mars! = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 30. Sky and Telescope, 1992. dec. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A SETI program támogatása. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 30. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Évfordulónaptár. Január. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 31. Sky and Telescope, 1992. dec. [KSZ.]

Asztro-totó. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 32. [KSZ.]

TV2 műsorajánlat. Január. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. p. 32. [KSZ.]

A hátsó borító belső oldalán: Az öt esztendeje fellobbant SN 1987A szupernóva. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. hátsó belső borító. [KSZ.]

A hátsó borítón: A szegedi csillagda távcsöve. = Andromeda 1. 1993. jan. 1. sz. hátsó külső borító. Szatmáry Károly fotója. [KSZ.]

Borítón: A Hold. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. címoldal. Szécsényi-Nagy Gábor felvétele. [KSZ.]

Borítólapunk belső oldalán. A Belgrádi Csillagvizsgáló nagy refraktora és napspektrográfja. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. első belső borító. Vincze István felvétele. [KSZ.]

KUN Mária: Csillagok keletkezése a Nap környezetében. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. pp. 3-6. [TUV.]

Új csillagászati szakkönyvek. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. p. 6. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Csillagászat ég és föld között. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. p. 7. [TUV.]

VINCZE István: A belgrádi csillagvizsgáló múltja, jelene. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. pp. 8-11. [TUV.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Kiűzetés a paradicsomba avagy hogyan kerültek óriástávcsövek a vulkánok tetejére? 2. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. pp. 12-16. [TUV.]

A poszteren: Observatorie de Haute Provence 193 cm-es óriásreflektorának épülete. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília: Archeoasztronómia. Stonehenge. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. pp. 18-19. [TUV.]

MIZSER Attila: Ráktanya forró éjszakái. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. pp. 20-21. A Bakonyban rejtőző Ráktanya amatőrcsillagászati észlelőtáborairól, különösen az 1988-1992 közötti Meteor-észlelőtáborokról. [TUV.]

KERESZTURI Ákos: Égi Tűzijáték. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. pp. 21-22. Perseida meteorzápor 1992. aug. 11-én este. [TUV.]

B. E. [BOTH Előd]: Piszkos jég a béta Pictoris körül. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. p. 23. Astronomy, 1992. okt. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Napvitorlások asztrofizikai alkalmazásai. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. p. 23. Spaceflight, 1992. aug. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Mi okozza a napflereket? = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. p. 23. Spaceflight, 1992. okt. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Születőfélben lévő galaxisok. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. pp. 23-24. Astronomy, 1992. nov. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Mégsincs fekete lyuk az SS-433-ban. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. p. 24. Spaceflight, 1992. dec. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Új (kis) bolygó a Naprendszer peremén. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. p. 24. Spaceflight, 1992. dec. [KSZ.]

CSABA György Gábor: A hónap égboltja. Februári égbolt. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. pp. 25-27. [PIR.]

HORVÁTH ANDRÁS, ifj.: Szürkület idejének számolása. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. pp. 29-30. [TUV.]

CSABA György Gábor: Évfordulónaptár. Február. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. p. 31. [KSZ.]

Asztro-totó. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. p. 32. [KSZ.]

TV2 műsorajánlat. Február. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. p. 32. [KSZ.]

A hátsó borító első oldalán: Az MCSE legnagyobb távcsöve Ráktanyán, a 40 cm-es Newton-reflektor. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. hátsó belső borító. Mizser Attila felvétele a Pécsről idekerült 40 cm-es főtükörrel rendelkező távcsőről. [KSZ.]

A hátsó borítón: Az MTA CSKI Schmidt-távcsövének épülete Piszkéstetőn. = Andromeda 1. 1993. febr. 2. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

A borítók: Az M83 jelű extragalaxis az Északi Vizikígyóban. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. címoldal. ESO-felvétel. [KSZ.]

A borítólap belső oldalán: Távcsőkupolák a Roche de los Muchachos Obszervatórium területén = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. első belső borító. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Numerikus megoldások a korlátozott háromtest-problémában. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. pp. 3-5. [TUV.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Kiűzetés a paradicsomba avagy hogyan kerültek óriástávcsövek a vulkánok tetejére? 3. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. pp. 7-10. [TUV.]

Új csillagászati szakkönyvek. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 10. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület programjából. Változócsillag-észlelők találkozója Baján. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 10. 1992. ápr. 24-én lesz. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület programjából. Nyári ráktanyai táborok. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 10. Ifjúsági tábor 1993. júl. 9-16-ig, Meteor ’93 észlelőtábor 1993. júl. 16-23-ig lesz. [KSZ.]

MIZSER Attila: Állókamerás fényképezés. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. pp. 11-12. [TUV.]

SKY [SÁRNECZKY Krisztián]: Olcsó holdűrhajó terv. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 13. Forrás: AWST, 1993. jan. 18. [KSZ.]

SKY [SÁRNECZKY Krisztián]: Felborult az Ariane-program. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 13. Air et Cosmos, 1993. febr. 7. [KSZ.]

SKY [SÁRNECZKY Krisztián]: Orosz egyesített hordozórakéta terve. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 13. Forrás: Interavia/Aerospace W. 1993. jan. [KSZ.]

SKY [SÁRNECZKY Krisztián]: Kínai rakéta vizsgálata. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 13. Forrás: AWST, 1993. jan. 18. [KSZ.]

BÜTTNER György: Változásvizsgálat a Bős-Nagymarosi Vízlépcső területén LANDSAT űrfelvételek felhasználásával. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. pp. 14-19. [TUV.]

A poszteren: A Bős_Nagymarosi Vízlépcső építkezéséről készült LANDSAT felvételek 1981. aug. 6-án és 1990. márc. 8-án. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. 15-18. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Csillagok Világa három élete. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 20. 1944-ben három, 1947-1949-ben tíz, 1956-ban négy száma jelent meg. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília: Archeoasztronómia. Párhuzamos kősorok. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 21. [TUV.]

BARCZA Szabolcs: Az erős ekvivalencia-elv ellenőrzése a Holdon hagyott lézertükörrel. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 22. A The Astrophysical Journal 382, L101, 1991. cikke alapján. [TUV.]

PATKÓS László: Extrém fémszegény csillagok. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. pp. 23-24. [TUV.]

B. E. [BOTH Előd]: Gravitációs lencse az AC114 galaxishalmazban. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 25. Spaceflight és Astronomy, 1993. jan. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A Föld mágnese terének vizsgálata. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 25. Spaceflight, 1993. jan. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Csomók egy távoli galaxisban. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 25. Spaceflight, 1993. jan. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Marsrengések. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 25. Spaceflight, 1993. jan. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Felszíni változások az Ión. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. pp. 25-26. Astronomy, 1993. jan. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Úton a Mars felé. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 26. A Mars Observer amerikai űrszonda. Astronomy, 1993. jan. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Forró csillagok. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 26. Astronomy, 1993. jan. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Évszakos változások a Titánon. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 26. A Hubble-űrtávcső 1990. aug. 26-i készített képei. Astronomy, 1993. jan. [KSZ.]

CSABA György Gábor: A hónap égboltja. Márciusi égbolt. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. pp. 27-29. [PIR.]

Földközpontú világegyetem, avagy mit láthatunk az égen. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 30. Számítógépes program. [KSZ.]

Meteor csillagászati évkönyv, 1993. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 30. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Évfordulónaptár. Március. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 31. [KSZ.]

Asztro-totó. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 32. [KSZ.]

TV2 műsorajánlat. Március - április. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. p. 32. [KSZ.]

A hátsó borító belső oldalán: Sarki fény Ráktanya felett. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. hátsó belső borító. Az 1991. nov. 6-i sarki fény, Sebők György felvétele. [KSZ.]

A hátsó borító belső oldalán: Téli éjszaka Piszkés-tetőn. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. hátsó belső borító. Az 50 cm-es távcső kupoláját mutató kép Mizser Attila felvétele. [KSZ.]

A hátsó borítón: 1991. jún. 15-én koraeste látványos négyest alkotott a Hold, a Vénusz, a Jupiter és a Mars, a Mátyás-templommal az előtérben. = Andromeda 1. 1993. márc. 3. sz. Hátsó külső borító. márc. 3. sz. hátsó belső borító. Mizser Attila felvétele. [KSZ.]

A borítón: Az Orion-köd. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. címlap. Rózsa Ferenc felvétele. [KSZ.]

A borítólap belső oldalán: Alpha Regio a Vénuszon a Magellán radarképén. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. első belső borító. JPL/NASA fotó. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: További Magellan-eredmények a Vénuszról. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. pp. 3-7. [TUV.]

FIES, Brian: Az űr 1893-ban. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. pp. 8-10. Fordította Schalk Gyula a Sky and Telescope 1992 novemberi számából. [PIR.]

HORVÁTH József: Két magyar csillagász Amerika-járása 1893-ban. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. p. 11. Gothard Jenő, Gothard István és Harkányi Béla utazása. 1893. jún. 16-ben érkeztek New Yorkba és két és fél hónapig utaztak az Egyesült Államokban és Kanadában. Ez alatt 480 fényképet készítettek, amelyek megmaradtak. Két csillagvizsgálót látogattak meg: a Lick Obszervatóriumot és az 1890-ben Samuel Langley alapította Smitsonian Intézet csillagvizsgálóját Washingtonban. [TUV.]

GÁL Gyula: Mit szabályoz a világűrjog? = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. pp. 12-13. [TUV.]

CSABAI István: Dzsantár Mantár. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. pp. 14-15. 1992 nyarán látogatta meg Indiában, az 1720-as években épített műszeregyüttest. [TUV.]

A poszteren: A Lavina Platina három nagy krátere a Vénuszon a Magellán radarképén. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Sándor: A Gagarin-sztori avagy egy soha meg nem ismételt űrrepülés. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. pp. 18-21. [TUV.]

MIZSER Attila: Észlelnék én, de hol? A városi amatőrcsillagászat. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. pp. 22-24. A cikket Farkas László, Iskum József, Dóczi Ottó, Lévai Sándor, Sári Gyula, Papp Sándor képei illusztrálják. [TUV.]

B. E. [BOTH Előd]: A döglött patkányok nem hazudnak. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. p. 25. A kozmikus sugárzás 20000 évvel ezelőtti vizsgálata. Astronomy, 1993. febr. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Meteoritkarambol. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. p. 25. 1992. okt. 9-én meteorit hullott az Egyesület Államok keleti partjainál. Egy 13 kg-os darab átszakította egy gépkocsi csomagtartóját és utána 8 cm mélyen a földbe fúródott. Astronomy, 1993. febr. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Arecibo-i fejlesztés. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. p. 25. Spaceflight, 1993. fbr. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Molekuláris ion az Uránuszon. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. p. 25. Astronomy, 1993. febr. [KSZ.]

Irány a Mars! = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. p. 26. Számítógépes program. [KSZ.]

Planetárium. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. p. 26. A Budapesti Planetárium előadásainak ideje és címe. [KSZ.]

CSABA György Gábor: A hónap égboltja. Áprilisi égbolt. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. pp. 27-29. [PIR.]

Országos Amatőrcsillagász Találkozó. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. p. 30. Kiskunhalason lesz 1993. aug. 4-8-ig. [KSZ.]

Csillagászati szakkönyvek. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. p. 30. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Évfordulónaptár. Április. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. p. 31. [KSZ.]

Asztro-totó. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. p. 32. [KSZ.]

TV2 műsorajánlat. Április - május. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. p. 32. [KSZ.]

A hátsó borító belső oldalán: Az 1991. febr. 9-diki teljes holdfogyatkozás totalitása. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. Mizser Attila felvétele. [KSZ.]

A hátsó borító belső oldalán: A Mars, a Jupiter és a Vénusz együttállása a Holddal. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. Mizser Attila felvétele. [KSZ.]

A hátsó borító belső oldalán: Fényszennyezés Ráktanyáról (Veszprém fénybúrája). = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. Rózsa Ferenc felvétele. [KSZ.]

A hátsó borítón: A delhi napóra gnómonja. = Andromeda 1. 1993. ápr. 4. sz. hátsó külső borító. Csabai István fényképe. [KSZ.]

A borítón: A Jupiter bolygó. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. címlap. NASA fotó. [KSZ.]

TÓTH L. Viktor: Csillagkeletkezési helyek sokhullámhosszú észlelése. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. pp. 3-7., első belső borító. [TUV.]

ILLÉS Erzsébet: Planetofizikai táblázatok. Bolygók. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. pp. 8-9. [PIR.]

SZABADOS László: Miért fontos a változócsillagászat? = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. pp. 10-12. [TUV.]

ASTROBASE BBS. Egy új lehetőség Közép-Európa amatőrcsillagászainak. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 12. Fenntartói a Magyar Csillagászati Egyesület és a Bajai Obszervatórium Alapítvány. [KSZ.]

Bay Zoltán 1900-1992. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 13. Nekrológ. 1992. okt. 4-én hunyt el Washingtonban. 1993. ápr. 10-én helyezték végső nyugalomra hamvait Gyulán, a gyulavári református temetőben. [KSZ.]

ALMÁR Iván - SZEIDL Béla: Javaslat arra vonatkozóan, hogy alakzatot nevezzenek el a Hold túlsó oldalán Bay Zoltán professzorról. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 13. Levél az IAU Naprendszer Elnevezések Munkabizottságához. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília: Észak-Európa megalitikus építményei. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. pp. 14-15. [TUV.]

A poszteren: 100 mikrométeres többletintenzitás a Cepheus-Cassiopeia óriásbuborék irányából. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. 16-17. [KSZ.]

NAGY Rezső - NAGY Rezső, id.: Sajnovics János emlékezete. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. pp. 19-20. [TUV.]

MARIK Miklós: Világszemléletünk kialakulása. 1. Az ókor. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. pp. 21-23. [TUV.]

MIZSER Attila: Fényes szupernóva az M81-ben. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. pp. 24-25. 1993. márc. 28-án fedezték fel. [TUV.]

Hol lehet az üstökös? Efemeriszszámítás mindenkinek. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 26. [KSZ.]

Sajnovics János emlékülés. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 26. 1993. máj. 22-én lesz Székesfehérváron. [KSZ.]

Nyári tábor középiskolásoknak. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 26. 1993. júl. 17-25-ig lesz Kötcsén, a MACSIT szervezésében. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Különleges gamma-forrás. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 27. Spaceflight, 1993. febr. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A Halley kifényesedésének magyarázata. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 27. Astronomy, 1993. febr. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Áttörés az űrtávközlésben. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 27. Spaceflight, 1993. febr. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A japán röntgenhold első éve. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 27. Spaceflight, 1993. febr. [KSZ.]

CSABA György Gábor: A hónap égboltja. Májusi égbolt. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. pp. 28-29. [PIR.]

CSABA György Gábor: Évfordulónaptár. Május. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 31. [KSZ.]

Aszto-totó. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 32. [KSZ.]

TV2 műsorajánlat. Május. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. p. 32. [KSZ.]

A hátsó belső borítón: A Föld a Holdról. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. hátsó belső borító. NASA felvétel. [KSZ.]

A hátsó borítón: M31. = Andromeda 1. 1993. máj. 5. sz. hátsó külső borító. Rózsa Ferenc felvétele. [KSZ.]

A borítón: Nyári naplemente. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. címlap. Hevesi Zoltán felvétele. [KSZ.]

Az első borító belső oldalán: Egy COBE-felvétel és a VELA szupernóva maradvány. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. első belső borító. [KSZ.]

ABONYI Iván: Vállalkozás a kozmikus háttérsugárzás pontos kimérésére. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. pp. 3-6. [TUV.]

MARIK Miklós: Világszemléletünk kialakulása. 2. Az ókortól napjainkig. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. pp. 7-8. [TUV.]

Csillagászati táborok. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. p. 8. 1993. júl. 9-16-ig és júl. 16-23-ig lesznek Ráktanyán, az MCSE szervezésében. [KSZ.]

TÓFALVI Gyula: A hazai űrkutatás. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. pp. 9-10. [TUV.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Kiűzetés a paradicsomba avagy kell-e távcső a Nap vizsgálatához? 4. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. pp. 11-15. [TUV.]

A poszteren: Észak-Amerika köd. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. 16-17. Sebők György felvétele. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília: Archeoasztronómia. Orkney-szigetek. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. pp. 18-20. [TUV.]

ILLÉS Erzsébet: Planetofizikai táblázatok. 2. Bolygókutató szondák. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. pp. 22-23. [PIR.]

VIRÁG Pál: Van új a Napon! Az amatőr napmegfigyelésről, a Nap bemutatásáról és egy új magyar találmányról. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. pp. 24-25. [TUV.]

B. E. [BOTH Előd]: Nyíltnak tűnik a világegyetem. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. p. 26. Astronomy, 1993. febr. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Az élet kémiája a Titánon. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. p. 26. Astronomy, 1993. febr. [KSZ.]

K. Z. [KOLLÁTH Zoltán]: A Triton múltja. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. p. 26. Science, 1992. aug. [KSZ.]

Éggömb-Skyglobe. Egy planetárium program, ami mindent tud. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. p. 27. [KSZ.]

Megjelent a Kopernikusz Csillagászati alapítvány első kiadványa, a Csillagászat az óvodában. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. p. 27. Csaba Györgyné: Csillagászat az óvodában. [KSZ.]

CSABA György Gábor: A hónap égboltja. Júniusi égbolt. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. pp. 28-30. [PIR.]

CSABA György Gábor: Évfordulónaptár. Június. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. p. 31. [KSZ.]

Asztro-totó. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. p. 32. [KSZ.]

TV2 műsorajánlat. Június. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. p. 32. [KSZ.]

A hátsó borító belső oldalán: Virág Pál napfotói. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. hátsó belső borító. [KSZ.]

A hátsó borítón: Brodgar kőkör, Orkney-szigetek. = Andromeda 1. 1993. jún. 6. sz. hátsó külső borító. Karáth Imre felvétele. [KSZ.]

A borítón: A Szaturnuszról készült hamisszínes felvétel. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. címlap. Voyager-1 fotó. [KSZ.]

Az első borító belső oldalán: felhőfényképek. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. első belső borító. Szűcs Zsuzsa, Dalos Endre, Márton József képei. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Az emberiség nagy túlélési stratégiája. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 3-6. [PIR.]

BÉRCZI Szaniszló: Anyagvizsgálatok a Naprendszerben. 1. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 7-10. [PIR.]

Sky [SÁRNECZKY Krisztián]: Plútó-szonda már csak a jövő évezredben. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 10. Forrás: Aviation Week and Space Technology, 1993. 02. 15. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: A Mennyei Birodalom csillagászata tegnap és ma. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 11-17. [PIR.]

MARIK Miklós: Világszemléletünk kialakulása. 3. Az ókortól napjainkig. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 18-19. [PIR.]

ILLÉS Erzsébet: Planetofizikai táblázatok. 3. Holdak. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 20-23. [PIR.]

SCHUMINSZKY Nándor: Szigorúan titkos volt, ma már csak keserű emlék. Miért nem lépett eddig szovjet-orosz űrhajós a Holdra? = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 24-27. [PIR.]

MÉSZÁROS Ernő: Ózonlyuk: az emberi tevékenység hatása a légkörre. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 28-30. [PIR.]

Hidegfront felhőzet. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 31. Hevesi Zoltán felvétele. [KSZ.]

Az Antarktisz. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 31. A Galilei-űrszonda képe. [KSZ.]

A poszteren: Altocumulusok hidegfront után. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 32-33. Karászi István felvétele. [KSZ.]

Szivárvány. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 34. Dalos Endre képe. [KSZ.]

Villámok. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 34. Vízi Péter felvétele. [KSZ.]

Cumolonimbus. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 34. Karászi István fotója. [KSZ.]

PÁRTAI Lucia: Víztornyok lebegnek felettünk. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 35-36. [PIR.]

CSATÓ Éva: Légifényképek és műholdképek. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 37-38. [PIR.]

GÁL Gyula: Az űrbiznisz jogi szabályozása. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 39-41. [PIR.]

LÉDERER András: Japán napházak Magyarországon. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 43. [KSZ.]

MARIK Miklós: A Nap. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 43. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos - SÁRNECZKY Krisztián: Nyárvégi meteorzápor. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 44-46. Az 1993 augusztusában várható Perseida meteorrajról. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Újabb katasztrófa nyomai. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 46. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Atombombákkal a kozmikus bombák ellen. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 46., 49. [KSZ.]

A Gaspra kisbolygó. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 47. A Galilei-űrszonda képe. [KSZ.]

A Mundrabila meteorit. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 47. [KSZ.]

Az M 13 jelű gömbhalmaz a Herkulesben. Az M57 jelű planetáris köd. A Cirrus-köd. Az M27 jelű planetáris köd. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 48. Rózsa Ferenc és Sebők György fényképei. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: A Tunguz-kisbolygó. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 49. Sky and Telescope, 1993. ápr. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Az Oort-felhő és a Naprendszer. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 49. Sterne und Weltraum, 1993. jan. [KSZ.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Rohamosan növekszik a karambolveszély bolygónk körül. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 49-50. [PIR.]

HEGEDÜS Tibor: Beszámoló. Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja és az IAPPP Magyar Szárnyának harmadik országos találkozójáról. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 51. Az 1993. ápr. 24-i bajai találkozóról. [KSZ.]

KOCSKA Tamás: Az ózdi Elek Imre Csillagvizsgáló története és jelenlegi munkája. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 52-53. [PIR.]

MIZSER Attila: Észleljük a Holdat binokulárral! = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 54-55. [PIR.]

PÁSZTOR Emília: Mitológia és csillagászat. A germánok holdkultuszáról. 1. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 56-57.

Csillagászati keresztrejtvény. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 58. [KSZ.]

Országos Amatőrcsillagász Találkozó. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 58. Kiskunhalason lesz 1993. aug. 4-8-ig. [KSZ.]

Barangolás a Holdon. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 59. Számítógépes program. [KSZ.]

CSABA György Gábor: A hónap égboltja. Júliusi-augusztusi égbolt. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 60-62. [PIR.]

CSABA György Gábor: Évfordulónaptár. Júl. - Aug. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 63. [KSZ.]

Asztro-totó. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 64. [KSZ.]

TV2 műsorajánlat. Július. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. p. 64. [KSZ.]

A hátsó borító belső oldalán: A Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-kamerája. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. hátsó belső borító. Szécsényi-Nagy Gábor felvétele. [KSZ.]

A hátsó borítón: A Holdról készült hamisszínes felvétel. = Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. hátsó külső borító. A Galilei-űrszonda fotója. [KSZ.]

A borítón: Dale Gardener űrhajós a Westar VI műhold végébe kapaszkodik. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. címlap. NASA fotó. [KSZ.]

Az első borító belső oldalán: A világ legnagyobb Makszutov-rendszerű fényképező kamerája az Abasztumáni Asztrofizikai Obszervatóriumban. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. első belső borító. Szécsényi-Nagy Gábor felvétele. [KSZ.]

Az első borító belső oldalán: Folyékony nitrogénnel hűtött CCD-kamera a Saltsjöbadeni Obszervatóriumban. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. első belső borító. Szécsényi-Nagy Gábor felvétele. [KSZ.]

ABONYI Iván: Folyadékok és gázok viselkedése a súlytalanság állapotában. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. pp. 3-9. [TUV.]

A *I [ABONYI Iván]: Okozhatnak-e mini fekete lyukak földrengést? = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. p. 9. Az 1992 nyara óta folyó mérések még nem hoztak eredményt. Forrás: Science, 1992. szept. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Elfogytak a Hubble Űrtávcső giroszkópjai. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1993. ápr. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: Planetofizikai táblázatok. 4. A 400 km-nél nagyobb, szilárdfelszínű bolygótestek planetofizikai áttekintése. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. pp. 10-11. [PIR.]

MARIK Miklós: Tájékozódás a csillagos égen. A csillagképek. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. pp. 13-15. [TUV.]

A Bika csillagkép. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. p. 15. Fűrész Gábor felvétele. [KSZ.]

A poszteren: Az 1990. július 22-ei teljes napfogyatkozás részleges fázisa. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. pp. 16-17. Kovács Zsolt felvétele Finnországban, Huhmarisvaara-ból. [KSZ.]

MIZSER Attila: Bemutató csillagvizsgálók. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. pp. 18-20. A cikket illusztáló képek: A bajai bemutató csillagvizsgáló, a salgótarjáni csillagda, a komáromi csillagda észlelőházikója a művelődési ház udvarán, a debreceni Bemutató Csillagvizsgáló, a nyíregyházi tanárképző főiskola csillagvizsgálója, Lohrmann Ervin magáncsillagvizsgálója Zircen. [TUV.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Amatőrcsillagászoknak épült CCD-kamerák kelet-európai kutatóintézetekben. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. pp. 20-21. [PIR.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Újraállamosított csillagvizsgálók. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. p. 22. [KSZ.]

HORVÁTH József: A herényi obszervatórium 1918-ban. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. pp. 23-24. [TUV.]

PÁSZTOR Emília: Mitológia és csillagászat. A germánok holdkultuszáról. 2. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. pp. 24-25. [TUV.]

NÉMETH Csaba: MagyarSat. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. p. 26. Az Eutelsat-II-F3 jelű műhold állandó jelleggel 1992. nov. 1-től magyar nyelven sugározza, 24 órán át a Duna TV műsorát. A csatorna éves bérleti díja 300 millió Ft. [KSZ.]

SGy: Az űr mélyén. Csillagok három dimenzióban. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. p. 27. Számítógépes program. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Jupiter és a földi élet. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. p. 27. Sky and Telescope, 1993. máj. [KSZ.]

CSABA György Gábor: A hónap égboltja. Szeptemberi égbolt. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. pp. 28-30. [PIR.]

CSABA György Gábor: Évfordulónaptár. Szeptember. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. p. 31. [KSZ.]

Asztro-totó. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. p. 32. [KSZ.]

A Magyar Televízió ismeretterjesztő műsorai október hónapban. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. p. 32. [KSZ.]

A hátsó borító belső oldalán: Perseida meteorok fényképe. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. pp. Becz Miklós két és Lantos Zsolt egy meteorfényképe 1993. aug. 11/12-én éjjel. [KSZ.]

A hátsó borítón: A h és khi Persei ikerhalmaz. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. hátsó külső borító. Rózsa Ferenc fényképe. [KSZ.]

Az M33 extragalaxis és egy repülőgép nyoma. = Andromeda 1. 1993. szept. 9. sz. hátsó külső borító. Rózsa Ferenc fényképe. [KSZ.]

A borítón: Az Effelsbergi 100 m-es rádiótávcső. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. címlap. [KSZ.]

A borítónap belső oldalán: Edward White űrhajós. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. első belső borító. Taracsák Gábor montázsa a NASA felvétele alapján. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Élet és értelem az univerzumban. A kaliforniai "Bioasztronómia" szimpóziumról. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. pp. 3-7., 17. [TUV.]

NÉMETH Csaba: Az űrvitorlásoktól az űrreklámokig. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. pp. 8-9. [PIR.]

NÉMETH Csaba: Meghalt egy űrhajós. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. p. 9. Donald Kent Slayton. [KSZ.]

MIZSER Attila: Amatőrcsillagász találkozó Kiskunhalason. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. p. 10. Kiskunhalason volt 1993. aug. 4-8-ig. [TUV.]

MARIK Miklós: Csillagászati koordináta-rendszerek. 1. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. pp. 12-14. [TUV.]

TRUPKA Zoltán: "Tekintsétek a csillagos eget a legszebb dolognak a világon". Kulin György emlékverseny Székesfehérváron. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. p. 15. Az 1993. júl. 2-4-i rendezvényről. [KSZ.]

Az Univerzum. A csillagképek, ahogyan a Földről látjuk. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. p. 15. David J. Eicher könyve. [KSZ.]

Kedves Olvasóink, Előfizetőink! = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. p. 16. "Nehéz szívvel írjuk le a hírt: az idei utolsó lapszámot tartják a kezükben. Az Andromeda kiadását átmenetileg szüneteltetnünk kell!" A lapot fenntartó szponzor anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé a kiadást. A lap szerkesztői a folytatásban reménykedve búcsúznak el az olvasótól, de a lap a továbbiakban nem jelent meg. [KSZ.]

A poszteren: A Tejút. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

A poszter hátoldalán: Az M31. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. p. 20. Bödők Zsigmond felvétele. [KSZ.]

SZABADOS László: Kettőscsillagok a cefeida változócsillagok között. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. pp. 20-25. [TUV.]

TÓTH L. Viktor - WALMSLEY, Charles M.: Az első "magyar" galaktikus H2O mézer. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. pp. 25-26. [TUV.]

KERESZTURI Ákos: Perseida tanulságok. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. pp. 27-28. Az 1993 augusztusi meteorhullásról. A cikket Csabai István Perseida tűzgömb fényképe illusztrálja, amelyet 1993. aug. 12-én hajnalban készített Pécsváradon. [TUV.]

SZATMÁRY Károly: Egy különleges kettőscsillag és a gravitációs hullámok - Fizikai Nobel-díj 1993. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. pp. 29-31. [TUV.]

Andromeda Szoftverház. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. p. 31. Az Andromeda lapban ismertetett számítógépes csillagászati programok jegyzéke. [KSZ.]

CSABA György Gábor: A hónap égboltja. Októberi égbolt. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. pp. 32-34. [PIR.]

CSABA György Gábor: Évfordulónaptár. Október. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. p. 35. [KSZ.]

Schalk Gyula: Idők - korok - naptárak. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. p. 35. Híradás a könyv megrendeléséről. [KSZ.]

Aszto-totó. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. p. 32. [KSZ.]

A hátsó borító belső oldalán: Perseida bolida. = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. hátsó belső borító. Lantos Zsolt felvétele 1993. aug. 12-én. [KSZ.]

A hátsó borítón: A téli égbolt egy részlete = Andromeda 1. 1993. okt. 10. sz. hátsó külső borító. Bödők Zsigmond felvétele.; A lap ezt követően nem jelent meg. [KSZ.]

A bolygókutatás jövője. Daniel Goldin és Carl Sagan beszélgetése. = Asztronautikai Tájékoztató 1993. 48. sz. pp. 1-16. 1992. dec. 4-i beszélgetés Pasadenában. A Planetary Report 1993. 4. számából fordította Both Előd. [KSZ.]

BERTÉNYI Elemér: A kanadai TELESAT (TELESAT CANADA) rendszer jövőbeli műholdjaihoz tervezett új műszaki megoldások áttekintése. = Asztronautikai Tájékoztató 1993. 48. sz. pp. 17-24. Elhangzott 1993. okt. 25-én a budapesti ŰRNAP 93 rendezvényen. Fordította Mihály Sándor. [KSZ.]

BOTH Előd: A CESAR műholdprogram. = Asztronautikai Tájékoztató 1993. 48. sz. pp. 25-30. [KSZ.]

GÁL Gyula: Világűrjog - ma és holnap. = Asztronautikai Tájékoztató 1993. 48. sz. pp. 31-48. [KSZ.]

ALMÁR Iván: NASA Csillagászati Adatbázis a Csillagászati Kutatóintézetben. = Asztronautikai Tájékoztató 1993. 48. sz. pp. 49-50. [KSZ.]

WINKLER Péter: ESA munkaállomás a FÖMI-ben. = Asztronautikai Tájékoztató 1993. 48. sz. pp. 51-52. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Nemzetközi Űrtábor 1993. = Asztronautikai Tájékoztató 1993. 48. sz. pp. 53-60. [KSZ.]

NAGY Balázs: Beszámoló a hunstvillei űrtáborról. = Asztronautikai Tájékoztató 1993. 48. sz. pp. 61-65. [KSZ.]

BÜTTNER György: Koreai élménybeszámoló. = Asztronautikai Tájékoztató 1993. 48. sz. pp. 66-67. [KSZ.]

MOLDOVÁNYI Balázs: Dél-Koreában jártam - a Young Astronauts Korea meghívására. = Asztronautikai Tájékoztató 1993. 48. sz. pp. 68-70. [KSZ.]

NÉMETH Csaba - SCHUMINSZKY Nándor: Starttáblázatok 1992. = Asztronautikai Tájékoztató 1993. 48. sz. pp. 71-81. [KSZ.]

Keplernek igaza volt. Mit mond napjaink tudománya a betlehemi csillagról? = Békés Megyei Hírlap 48. 1993. dec. 12. 290. sz. p. 6. "Karácsony napjaiban a világ minden táján felidézik a születés misztériumát, Máté evangéliumának gyönyörű történetét, amely szerint fénylő csillag jelezte a napkeleti királyoknak is Isten fiának Földre érkezését. A jelenség évszázadok óta foglalkoztatja a természettudományok művelőit, már csak azért is, hogy megtalálják a mitikus mese reális magját. [...] Keplernek később volt egy másik hipotézise, amely már a tudomány mai állása szerint is reálisnak tekinthető. Egykori babilóniai följegyzésekből tudta, hogy a Krisztus születése körüli időben két fényes bolygó, a Jupiter és a Saturnus nagyon közel került egymáshoz. A Jupiter a Királyok Csillagának, a Saturnus pedig a Zsidók Csillagának számított. Ráadásul e kettő találkozása a születés jelképeként dicsőített Hal csillagképben jött létre.
Tudnivaló, hogy ez a csillagkép még századokkal később is a közös hit titkos jele volt a római birodalom elnyomott keresztényei között. Az igazság tehát valószínűleg az, hogy a betlehemi csillag voltaképp két bolygó ritka, de hosszabb időközönként ismétlődő randevújának látványa volt. A tudomány mai eszközeivel szinte gyerekjáték kiszámítani, hogy a Jupiter és a Saturnus legközelebb 2238-ban lesz olyan közel egymáshoz, amilyen közelségbe azon a varázslatos éjszakán került a betlehemi jászol fölé borult égbolton." [HAI.]

Alpha Geminorum. = Binary 1993/1. sz. címoldal. A "Binary" az MCSE Kettőscsillag-észlelő szakcsoportjának körlevele volt. Kettőscsillagokkal kapcsolatos cikkeket, fordításokat és észleléseket közöltek a jó nyomdatechnikájú lapszámok. Négy száma jelent meg: 1993/1., 1994/1., 1995. (3. sz.), 1999. (4. sz.). Az első hármat a Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudomány Kara adta ki Pécsett, a negyediket az Magyar Csillagászati Egyesület. A 3. szám A5, a többi A4 méretű volt. Szerkesztette: Ladányi Tamás. Közreműködött (a technikai és a számítógépes szerkesztésben) még: Tepliczky István, Nagyváradi László, Kocsis Antal, Dezső Gábor. [VSK.]

LADÁNYI Tamás: Szerkesztői levél. = Binary 1993/1. sz. p. 1. [VSK.]

LÁNG Miklós: A korszerű lencsékről. = Binary 1993/1. sz. pp. 2-4. Kiegészítésül Babcsán Gábor 102/820 Astro Physics apokromatikus refraktorral végzett kettőscsillag észleléseivel. [VSK.]

BURNHAM, R., Jr.: Az Antares társa. = Binary 1993/1. sz. pp. 5-7. Ford.: Kiss László. Illusztrációként Keszthelyi Sándor és Vince Iván észlelései. Az Antares környéki kettőscsillagokkal, térképük a hátsó külső borítón. [VSK.]

VASKÚTI György - LADÁNYI Tamás: Argelander-kettősök. = Binary 1993/1. sz. pp. 7-10., 19. [VSK.]

   VASKÚTI György: Csillagászati objektumok számítógépes nyilvántartása. = Binary 1993/1. sz. pp. 11-14. [VSK.]

LARARD, John: Az éjszakai égboltról. = Binary 1993/1. sz. p. 14. Forrás: The Astronomer, 1970. november. Ford.: Szentmártoni Béla. [VSK.]

SÁPI Csaba: Kettőscsillagok pozíciószögének egyszerű mérése. = Binary 1993/1. sz. pp. 15-16. [VSK.]

SZABÓ Sándor: Kettőscsillagok és okkultációk. = Binary 1993/1. sz. pp. 17-19. Presits Péter éta Geminorum okkultáció észlelésével 1992. szept. 21-én. [VSK.]

HALEY, Paul: Porrima - a periasztron felé. = Binary 1993/1. sz. pp. 20-21. A J. Br. Astron. Assoc. 1989. 4. sz. alapján összeállította: Horváth Éva és Juhász Tibor. [VSK.]

KOCSIS Antal: Trumpler 2 Per. = Binary 1993/1. sz. p. 22. [VSK.]

Néhány szoros kettőscsillag. = Binary 1993/1. sz. p. 23. Forrás: Sky and Telescope, 1992. február. [VSK.]

Részlet Argelander Uranometria Nova csillagkatalógusából. = Binary 1993/1. sz. p. [25.] A Lacerta. [VSK.]

1993. február havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1993. jan. 29. 39. sz. p. 1. Hoffmann János, Láng Miklós, Keszthelyi Sándor, Gyenizse Péter előadásai. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1993. jan. 29. 39. sz. p. 1. Febr. 19-én, két éve alakult meg az MCSE Pécsi Csoportja.; Holdsarlók. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1993. februárra. = Bökönc-híradó 1993. jan. 29. 39. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1993. jan. 29. 39. sz. p. 2. Comet P/Schaumasse 1992x. [KSZ.]

KSZ [KESZTHELYI Sándor]: Észleld a Lokális Halmazt! = Bökönc-híradó 1993. jan. 29. 39. sz. p. 3. 27 objektum adatai. [KSZ.]

1993. március havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1993. febr. 28. 40. sz. p. 1. Járosi Péter, Láng Miklós. Gyenizse Péter, Boglári Ferenc előadásai. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1993. febr. 28. 40. sz. pp. 1-2. Holdsarlók.; Adok-veszek. Megjelent az Andromeda csillagászati magazin. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1993. márciusra. = Bökönc-híradó 1993. febr. 28. 40. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

Üstökösök. = Bökönc-híradó 1993. febr. 28. 40. sz. pp. 2-3. Comet P/Schaumasse 1992x.; Az üstökös égi útjának térképét KSZ (Keszthelyi Sándor) rajzolta. [KSZ.]

Az emberi szem pupillaátmérője sötétben. = Bökönc-híradó 1993. febr. 28. 40. sz. p. 3. Sky and Telescope 1990. 12. sz. p. 676. alapján. [KSZ.]

1993. április havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1993. márc. 28. 41. sz. p. 1. Boglári Ferenc, Hoffmann János előadásai. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1993. márc. 28. 41. sz. pp. 1-2. Ápr. 18-án MCSE közgyűlés lesz Budapesten.; Holdsarlók.; Lyrida-meteorraj.; Ápr. 24-én MCSE Változócsillag Szakcsoport találkozó lesz Baján. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1993. áprilisra. = Bökönc-híradó 1993. márc. 28. 41. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

[HALMI Gábor:] Irodalom. = Bökönc-híradó 1993. márc. 28. 41. sz. p. 2. 1982-ben ismerkedett meg a csillagászattal. A kezdeteket nagyanyja, Jászai Joli írta meg versben, ez verseskötetében is helyet kapott. [KSZ.]

1993. május havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1993. ápr. 30. 42. sz. p. 1. Keszthelyi Sándor, Láng Miklós, Hoffmann János, Ladányi Tamás előadásai. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1993. ápr. 30. 42. sz. pp. 1-2. Éta Aquaridák meteorraj.; Holdsarlók.; Máj. 22-én Székesfehérváron Sajnovics János emlékülés lesz.; Máj. 29-én túra a Keleti-Mecsekben.; Megjelent az Andromeda 4-es száma. [KSZ.]

Fényes szupernóva. = Bökönc-híradó 1993. ápr. 30. 42. sz. p. 2. Az M81-ben 10,5 magnitúdós szupernóva. [KSZ.]

AAVSO fénygörbe. = Bökönc-híradó 1993. ápr. 30. 42. sz. p. 3. A CH Cyg 1989-1992-ig. [KSZ.]

Megjelent. = Bökönc-híradó 1993. ápr. 30. 42. sz. p. 4. Bödők Zsigmond: Harmatlegelő. A csillagos ég a néphagyományban. Dunaszerdahely. 1992. Nap Kiadó. [KSZ.]

1992. június havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1993. máj. 30. 43. sz. p. 1. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1993. máj. 30. 43. sz. pp. 1-2. Vénusz nyugati kitérése.; Holdsarlók.; Mars-Regulus együttállás. [KSZ.]

Hazai amatőrcsillagászati rendezvények a nyáron. = Bökönc-híradó 1993. máj. 30. 43. sz. p. 2. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzés 1992. júniusra. = Bökönc-híradó 1993. máj. 30. 43. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

Megjelent. = Bökönc-híradó 1993. máj. 30. 43. sz. p. 2. Sajnovics János: Idea Astronomiae (A csillagászat alapvető ismertetése) - Buda 1778, Székesfehérvár, 1993. Duna-Print Kft. [KSZ.]

AAVSO fénygörbe. = Bökönc-híradó 1993. máj. 30. 43. sz. p. 3. Az R Sct 1989-1993-ig. [KSZ.]

1993. július-augusztus havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1993. jún. 30. 44-45. sz. p. 1. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1993. jún. 30. 44-45. sz. pp. 1-2. Júl. 2-án Dr. Kulin György Csillagászati Feladatmegoldó Vetélkedő lesz Székesfehérváron.; Júl. 9-től MCSE ifjúsági tábora lesz Ráktanyán.; Júl. 12-től Mogyorósbányán lesz a Komárom-Esztergom megyei CSBK "Föld és Ég" észlelőtábora.; Júl. 17-től MACSIT-tábor lesz Kötcsén.; Holdsarlók.; Japetus fogyatkozás.; Delta Aquaridák meteorraj. Aug. 4-től lesz Kiskunhalason a Magyar Amatőrcsillagászok XVI. Országos Találkozója.; Aug. 8-tól lesz Pécsváradon az MCSE Pécsi Csoport tábora.; Perseida meteorraj.; Uránusz-Neptunusz együttállás. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1993. július-augusztusra. = Bökönc-híradó 1993. jún. 30. 44-45. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

Meteorrajok - maximumok 1993. július - augusztusra. = Bökönc-híradó 1993. jún. 30. 44-45. sz. p. 2. [KSZ.]

1993. szeptember havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1993. aug. 30. 46. sz. pp. 1-2. Keszthelyi Sándor, Hoffmann János, Gyenizse Péter, Láng Miklós, Járosi Péter, Fekete Imre előadásai. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1993. aug. 30. 46. sz. p. 2. Mars-Jupiter együttállás.; Holdsarlók.; Vénus-Regulus együttállás.; Jupiter-Merkúr-Spica együttállás.; 1993. szept. 30-tól Szombathelyen a CSACS VI. Országos Találkozója és az Osztrák Napóra Egyesület éves konferenciája lesz. [KSZ.]

Okkultáció-előrejelzések 1993. szeptemberre. = Bökönc-híradó 1993. aug. 30. 46. sz. p. 2. A számítást Zajácz György készítette. [KSZ.]

A Pécsi Szakkör részletes programja - 1993. = Bökönc-híradó 1993. aug. 30. 46. sz. p. 3. 1993. szept. 6-tól 1994. jan. 3-ig. [KSZ.]

1993. október havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1993. szept. 30. 47. sz. p. 1. Járosi Péter előadása. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1993. szept. 30. 47. sz. pp. 1-2. Okt. 2-án két napig a budapesti Kongresszusi Központban Országos Meteorit Kiállítás, a pécsi Kondorosi Gábor rendezésében.; Csillagfedés.; Holdsarlók.; Orionida-meteorraj. [KSZ.]

Mueller-üstökös a Kis-Göncöl csillagai között. = Bökönc-híradó 1993. szept. 30. 47. sz. p. 2. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A szabadszemes napfoltok változása 1991 aug. 19-től 1993 szept. 5-ig. = Bökönc-híradó 1993. szept. 30. 47. sz. p. 3. 408 db megfigyelés 162 db foltról. [KSZ.]

1993. november havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1993. okt. 30. 48. sz. p. 1. Gyenizse Péter, Görbics János, Hoffmann János előadásai. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1993. okt. 30. 48. sz. pp. 1-2. Vénusz-Jupiter együttállás.; Holdsarlók.; Leonida-meteorraj.; Nov. 22-26-ig Pécsett Csillagászati Hét: Kondorosi Gábor: Naprendszerünk ősi emlékei - a meteoritek. Nagyváradi László: Más bolygófelszínek vizsgálata. Görbics János: A Mars kutatásának legújabb eredményei. Hoffmann János: Kopernikusz és a napközpontú világkép születése. Kóbor József: Világegyetemünk születése és jövője.; Nov. 29-én teljes holdfogyatkozás. [KSZ.]

1993. november havi előadásaink. = Bökönc-híradó 1993. nov. 26. 49. sz. p. 1. Keszthelyi Sándor, Nagy-Mélykúti Ákos előadásai. [KSZ.]

[Vegyes programok.] = Bökönc-híradó 1993. nov. 26. 49. sz. pp. 1-2. Holdsarlók.; Geminida-meteorraj.; Csillagfedés.; Dec. 29-én csillagász-szilveszter lesz.; MCSE tagdíjfizetés 1994-re. [KSZ.]

Újra észlelhető a 3,3 éves - legrövidebb keringési idejű - periodikus Encke üstökös. = Bökönc-híradó 1993. nov. 26. 49. sz. p. 2. [KSZ.]

GALÁNTAI Zoltán: Machina mundi: idő, óra, teremtett világ. = Café Bábel 8. 1993. 2. nyár pp. 3-14. [SRG.]

KULIK László: Előzetes egy csillagászati sorozat elé. = Cibaki Hírek 3. 1993. jún. 6. sz. p. 19. "Olyan témában szeretnénk sorozatot indítani a "Cibaki Hírek" hasábjain, amely sajnos kevéssé ismert, ám közérdeklődésre tarthat számot. Gondolják csak meg kedves Olvasók, a csillagászat egy olyan tudományág, amely szinte teljesen kiszorult az iskolai oktatásból, még a középiskolákban is csak néhány szóval emlékeznek meg róla, pedig véleményem szerint ennek a fontos tudományágnak az általános műveltség egyik alkotóelemének kellene lennie. Ezen próbál segíteni ez a tervezett sorozat, remélem sikerrel. A csillagászatnak a bevezetőben említett mítikuma hosszú történelmi a fejlődés „eredménye". Ez tudományág mindig is csak kis számú szakmai elit kiváltsága volt. Ennek az okait ez a cikk nem hivatott vizsgálni, az azonban bizonyos, hogy a XX. század vége felé haladva az embereknek egyre kevesebb idejük jut az égi jelenségek vizsgálására. [...]
Látható, hogy aki csillagászattal foglalkozik, annak óhatatlanul közel kell kerülnie a filozófiához is. Ez a cikksorozat a filozófiai kérdésekkel csak olyan mélységben kíván foglalkozni, ami a csillagászati jelenségek megértéséhez szükséges. A filozófiai következtetések levonását az olvasókra bízom, senkit sem szeretnék befolyásolni meggyőződésében. Néhol szükség lesz bizonyos matematikai és fizikai képletekre, amelyek teljes megértéshez szükségesek, ezért előre is elnézést kérek. Aki nem akar ilyen mélységekben elmerülni az ismereteket az ugorja át ezeket a részeket és csak a végkövetkeztetésre koncentráljon. A csillagászat rendkívül sokrétű, fejlett tudomány. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen cikksorozat nem vállalkozhat még csak egy átfogó kép nyújtására sem. Nem is ez a célja. A célja az ismeretterjesztés, a figyelemfelhívás. ..." [HAI.]

kulik [KULIK László]: Csillagászat. Távolságmérés a csillagászatban. 1. = Cibaki Hírek 3. 1993. okt. 10. sz. p. 9. "Az ember ősi vágya és minden tudomány alapja a mérés, így van ez a csillagászatban is. Itt azonban nagyon nehéz végrehajtani a méréseket, hiszen a mérendő tárgyak nagyon nagyok és általában el sem érhetők. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy bizonyos csillagászati távolságokat már az ókori görögök is ismertek. Ismerték pl. a Föld átmérőjét, a Föld-Nap távolságot stb. A fenti nehézségek miatt ezeknél a méréseknél sokkal nagyobb leleményességre van szükség, mint a szokásos méréseknél. A megismerés egyik alapelvét - a közelitől a távoli felé - betartva lássuk előbb, hogyan lehet megmérni a Föld átmérőjét (1. ábra.). ..." [HAI.]

Mikor kezdődik a harmadik évezred? Naptár-történelem. = Déli Hírlap 25. 1993. márc. 29. 72. sz. p. 6. "...Nem nehéz megjósolni, hogy az emberiség fenemód ünnepélyesen köszönti majd a nagy dátumot, 2000 január elsejét. Ezt senki nem vonja kétségbe, a kerek szám - évszám - bűvölete nyilván ellenállhatatlannak bizonyul majd. Más kérdés, hogy a várható ünneplés napja egybeesik-e a tudomány álláspontjával? Mint az életben mindenen, ezen is el lehet - és el is fognak - vitatkozgatni, de a szakemberek többségének határozott válasza: nem. Szerintük ugyanis az új évezred 2001. január elsején kezdődik. Méghozzá azért, mert a VI. század egyik neves személyisége, bizonyos Dionysius Exiguus egyszerűen nem ismerte a nullát, a zérót, mint fogalmat, mint számot.
E derék férfiú a rendelkezésére álló források alapján megpróbálta meghatározni Jézus Krisztus születésének pontos időpontját. Ez az ügy szempontjából azért döntő fontosságú mert közismerten ez az esztendő modern időszámításunk kezdete. ..." [HAI.]

HADOBÁS Sándor: Az éjféli Nap birodalmában. 1-2. = Déli Hírlap - Miskolc 25. 1993. nov. 13. 263. sz. p. 4.; 25. 1993. nov. 15. 264. sz. p. 6. Az 1. rész: Herman Ottó norvégiai expedíciója.; A 2. rész: Herman Ottó kontra Henrik Ibsen. Az utóbbiban röviden a Hell-Sajnovics expedícióról. [HAD.]

SZABÓ Sándor: Előszó az új megjelenéshez. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. p. 1. A Draco folyóirat - 1987-es utolsó megjelenése és szünetelése után - 1993 augusztusában ismét megjelent. Az új szám nem az 1. évf. 1. számot - hanem a 13. évf. 48. számot kapta, jelezve a folyamatosságot. Alcíme szerint: Dalos Endre amatőrcsillagászati lapja, mivel Dalos Endre szerkesztette Pakson. 1996-tól a bólyi "Draco" Csillagászati egyesület amatőrcsillagászati lapja (névváltozatok: Bólyi Csillagászati Egyesület, Bólyi MCSE Helyi Csoport). 2001-től az MCSE Paksi Helyi Csoport lapja is (névváltozatok: Paksi Amatőrcsillagászok Baráti Köre, Paksi CSBK, Paksi MCSE Helyi Csoport).
Évente 4-5 alkalommal jelent meg. 1993-2005-ig A4 méretű volt, 2006-tól A5-ös lett. 2001 januárjától 2005 decemberéig az egyes számokat dupla sorszámmal látták el. 2001 júliusától 2005 decemberéig a fél évente megjelent számokat tekintették évfolyamnak. A Draco-nak voltak olyan mellékletei, amelyek önálló kiadványként készültek, külön terjesztéssel. Voltak a lapba elhelyezett, azzal kiküldött mellékletek, amelyek önálló oldalszámozással készültek. Ezek között voltak több lapszámmal együtt futó sorozatok is. Voltak a lapba helyezett mellékletek (sorozatok is) melyek oldalszámozása illeszkedett a lapszáméhoz. [SRG.]

DALOS Endre - SZABÓ Sándor: Felhívás! Kedves klubtagok és többiek! = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. p. 1. Észleljetek, írjatok. [SRG.]

HERCEG Attila: A Paksi Csillagászati Szakkör. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. p. 2. [SRG.]

KOVÁCS Zsolt: A Vardő-’90 expedíció. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. pp. 2-3. 1990. július 22-i napfogyatkozás expedíció. [1.] [SRG.]

BÖDŐK Zsigmond: Égi - óra. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. pp. 3-4. [SRG.]

KÄSZ László: Csillagászati célú űreszközök. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. pp. 4-6. [SRG.]

Kézi mérések az égbolton. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. p. 6. [SRG.]

45 évvel ezelőtt. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. p. 6. Az MCSE bátaszéki csoportja 1948 évi helyzetéről. [SRG.]

FÜLÖP József András: A Hold rajzolása. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: A Draco (Sárkány) csillagkép. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. p. 8. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: A holdsarló. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. p. 8. [SRG.]

[HEVESI Zoltán:] Csuwip - 1. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. pp. 9-10. 1992. október 23-án Ibafán megalakult az MCSE-KAAKi (Magyar Csillagászati Egyesület - Kaposvári Albireo Amatőrcsillagász Klub). Tagjai: Recsek Renáta, Péterfalvi Judit, Kutrovátz Gábor, Kovács Róbert, Majnik Szabolcs, ifj. Hevesi Zoltán, Hevesi Zoltán. [SRG.]

HEVESI Zoltán: Perseida - ’93. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. p. 10. [SRG.]

Új kisbolygó öv!? = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. p. 11. [SRG.]

Draco előfizetők és klubtagok. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. p. 11. [SRG.]

DANKÓ László: Miért Draco és miért 48? = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. p. 12. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Naprendszer tulajdonságai. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. melléklete p. 2. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Merkúr. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. melléklete pp. 3-4. [SRG.]

DALOS Endre: Feltételezett bolygók. = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. p. 1., 5. [SRG.]

KOVÁCS Zsolt: A Vardő-’90 expedíció. = Draco 13. 1993. aug. 48. sz. pp. 2-3. 1990. július 22-i napfogyatkozás expedíció. [1.] [SRG.]

KÄSZ László: Csillagászati célú űreszközök. 2. = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. p. 3-4. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Nyisd ki az íróasztal fiókodat? = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. p. 4. [SRG.]

MIZSER Attila - KESZTHELYI Sándor: Amatőrcsillagászati lapok. = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. p. 4. Az 1989/2. sz. Meteor cikkének részlete az Atmoszféráról és a Dracoról. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Merkúr-átvonulások. = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. p. 5. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás. = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. p. 6. [SRG.]

TEPLICZKY István: 15 évvel ezelőtt. = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. p. 6. 1978. augusztus 5-ére emlékezve. Az akkor a Föld és Égnek leadott meteorológiai fotók megjelentek: 15 évvel később az Andromeda lapban. [SRG.]

DALOS Endre: Esedékes lenne már egy szupernóva!? = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: Az Ursa Major (Nagy Medve) csillagkép. = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. p. 8. [SRG.]

[HEVESI Zoltán:] Csuwip - 2. = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. pp. 9-10. MCSE KAAKi. P-93 Simonfa 1993. augusztus 9-13. [SRG.]

DALOS Endre: Draco klubtagok (1993. okt. 31-ig.) = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. p. 11. [SRG.]

[HEVESI Zoltán:] Felhasználási javaslat és néhány keresetlen gondolat a "Magyar Mélyég adatbázis" számítógépes változatához. = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. p. 11. Köszönetet mond Szentmártoni Bélának. [SRG.]

DANKÓ László: A régi tagság 1976-1987. években. = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. p. 12. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Vénusz. = Draco 13. 1993. nov. 49. sz. melléklete pp. 5-8. [SRG.]

RÁSZLAI Tibor:Geographia jesuitica. = Dunatáj 14. 1991. nov. 4. sz. pp. pp. 61-72. [SRG.]

Címkép: Csillaggömb a 18. sz. végéről. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 1. sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő - TÓTH György: Jelentés a Gothard Jenő Amatőrcsillagászati Egyesület 1992. évi közgyűléséről. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 1. sz. pp. 1-4. 1992. dec. 12-én. [SRG.]

VÉRTES Ernő - TÓTH György: A Gothard Jenő Amatőrcsillagászati Egyesület 1992. évi IV. rendes évi közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 1. sz. pp. 5-6. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Munkaterv - 1993. évre. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 1. sz. pp. 7-9. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár gömbjeiről. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 1. sz. pp. 10-20. Egy Doppelmayer földgömb és egy Doppelmayer éggömb 1791-ből. Egy csillaggömb (armilláris szféra) valószínűleg D. F. Sotzmann-tól 1790-1810 között. [SRG.]

GAE krónika 1992 november - 1993 január. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 1. sz. p. 21. [SRG.]

Jelenségnaptár 1993. február - április. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 1. sz. pp. 22-27. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1993-ból. [SRG.]

GAE rendezvények 1993. február - április. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 1. sz. p. 28. [SRG.]

TÓTH György: Évfordulók 1993-ban. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 1. sz. pp. 29-33. [SRG.]

Címkép: Napóra a jánosházai várkastély tornyán. /Az ábrázolás a "Vasvármegye" napilap 1931-re kiadott kalendáriumából való./ = Egyesületi Híradó 4. 1993. 2. sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Herény - Ó-gyalla. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 2. sz. p. 1. Ógyallaiak látogatása Herényben, 1992. ápr. 8-án. [SRG.]

1993. évi közművelődési pályázataink. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 2. sz. p. 2. [SRG.]

GAE krónika 1993. február - április. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 2. sz. p. 3. [SRG.]

GAE rendezvények 1993. május - augusztus. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 2. sz. p. 4. [SRG.]

Programok. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 2. sz. pp. 5-6. [SRG.]

Nemzetközi napóra készítő verseny. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 2. sz. p. 7. Brescia, 1993. március 29. [SRG.]

TÓTH György: Univerzális, Julián-dátumot számító program. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 2. sz. pp. 8-11. [SRG.]

Jelenségnaptár 1993. május - augusztus. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 2. sz. pp. 12-19. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1993-ból. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében 1. rész. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 2. sz. pp. 20-31. A napórák általános ismertetése. Fényképekkel Duka, Celldömölk, Kőszeg, Szombathely napóráiról. [SRG.]

Címkép: Az Egyesületünk által adományozandó Gothard Jenő Emlékérem. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 3. sz. címlap. [SRG.]

Tájékoztató. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 3. sz. pp. 1-3. II. Nemzetközi Osztrák-Magyar Napóra Szimpozion és a VI. Országos Csillagászattörténeti Konferencia Szombathely, 1993. október 1-3. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében 2. rész. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 3. sz. pp. 4-25. A megye napóráinak szöveges leírása. Fényképek Kemenesszentmárton, Kőszeg, Sárvár, Szombathely, Táplánszentkereszt napóráiról. [SRG.]

Jelenségnaptár 1993. szeptember - október. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 3. sz. pp. 26-29. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1993-ból. [SRG.]

VÉRTES Ernő, ifj.: "Az égi tűzijáték" elmaradt. (Tudósítás a Perseida-meteorraj augusztus 11/12-i megfigyeléséről.) = Egyesületi Híradó 4. 1993. 3. sz. p. 30. [SRG.]

GAE krónika 1993. május - augusztus. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 3. sz. p. 31. [SRG.]

GAE rendezvények 1993. szeptember - október. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 3. sz. p. 32. [SRG.]

Címkép: Ch. Scheiner egy napészlelése 1626-ból. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 4. sz. címlap. [SRG.]

TÓTH György: Az ötödik közgyűlésünk elé... = Egyesületi Híradó 4. 1993. 4. sz. p. 1. [SRG.]

Felhívás. Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 4. sz. p. 2. Az emlékérmet Tornay Endre András szobrászművész alkotta. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Gömbök Vas megye közgyűjteményeiben. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 4. sz. pp. 3-10. Földgömb a Vasvári Helytörténeti Múzeumban, földgömb a Kőszegi Városi Múzeumban, csillaggömb és éggömb az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudománytörténeti gyűjteményében. [SRG.]

TÓTH György: Szlovák vendégjárás. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 4. sz. p. 11. A Szlovák Amatőrcsillagászati Szövetség 22 fős csoportjának látogatása 1993. szeptember 25-én. [SRG.]

Jelenségnaptár 1993 november - 1994 január. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 4. sz. pp. 12-17. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1993 és 1994-ből. [SRG.]

HORVÁTH József: Beszámoló a 2. Nemzetközi Napóra Szimpozionról és a 6. Országos Csillagászattörténeti Konferenciáról. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 4. sz. pp. 19-21. [SRG.]

GAE krónika 1993. szeptember - október. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 4. sz. p. 22. [SRG.]

GAE rendezvények 1993 november - 1994 január. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 4. sz. p. 23. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Nap észlelés. = Egyesületi Híradó 4. 1993. 4. sz. pp. 24-27. Az észlelései 1993. máj. 31-én, jún. 2-án, 5-én, 6-án készültek 60/700 mm-es távcsővel. [SRG.]

Az éjszaka hője. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 1. 1. sz. p. 30. A Tejútrendszer közepe, a Szaturnusz, a Mars és a Jupiter CCD-detektor segítségével készült hőképe. Az Astronomy cikke nyomán. [VEJ.]

Szupernóva-statisztika. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 8. 2. sz. p. 60. Berkeley-i csillagászok megfigyelései szerint sokkal gyakoribbak a szupernóva-robbanások, mint eddig gondolták. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

India új rádiótávcsöve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 8. 2. sz. p. 60. 30 darab, egyenként 45 méter átmérőjű rendszer Bombaytől keletre. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A nagy energiájú Hyadok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 8. 2. sz. p. 62. A ROSAT csillagászati műhold mérési eredményei a térség röntgensugárzásáról. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Meztelen Vénusz. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 8. 2. sz. p. 63., hátsó borító. A Magellán-szonda által készített képen látható a bolygó felhő alatti felszíne. [VEJ.]

Gyémánt az égből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 15. 3. sz. p. 92. Angol kutatók felfedezése: meteoritban rejtőző gyémánt, melynek kora azonos a Naprendszerével. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Távoli gravitációs lencse. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 15. 3. sz. p. 92. Egy rejtőzködő objektum képének megkettőződése - egymástól 0,95 ívmásodpercre - a Szextáns csillagképben. A világegyetem legtávolabbi részén található. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Az M87 másik gáznyúlványa. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 15. 3. sz. p. 94. Chilében és a Kanári-szigeteken egymástól függetlenül egyszerre figyelték meg az eddig láthatatlan gáznyúlványt. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

FREY Sándor - NÉMETH Csaba: A Giotto "feltámasztása". = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 22. 4. sz. pp. 99-101. "Hibernálják" a szondát. A Grigg - Skjellerup-üstökös. Az újraélesztés. Mi történt a többiekkel? A találkozás és eredményei. [VEJ.]

Porvihar a Vénuszon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 22. 4. sz. p. 124. A Magellán-űrszonda radarképein látható felszíni változások. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Titokzatos kereszt az égen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 22. 4. sz. p. 126. Furcsa alakzat a Vadászebek csillagképben. Lehet, hogy fekete lyuk, de ennek ellentmond néhány részlete. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1992. október-december. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 29. 5. sz. pp. 137. Oroszország az űrben. Pleszecktől Seattle-ig. Napvitorla a Miren. Merre tovább, európai űrkutatás? Űrhírek. [VEJ.]

A Cassini-program. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 29. 5. sz. p. 156. Űrszonda-tervek az 1997-es évben indítandó Szaturnusz-kutatásra. A Spaceflight cikke nyomán. [VEJ.]

Mi történik az ARP-220-ban? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 29. 5. sz. p. 158. A Hubble-űrtávcsőnek a Kígyó csillagképben végzett megfigyelései a kérdőjelek sorát állítják a kutatók elé. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Ismét földközelben a Galileo. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jan. 29. 5. sz. p. 158. A Jupiter térsége felé indított űrszonda mintegy 300 kilométeres magasságban elhaladt a Föld felett, és megkapta a végső lökést az óriásbolygó irányába. Az Astronomy cikke alapján. [VEJ.]

KISS Lajos: Válasz F. L. I.-nak, a betlehemi csillagról szóló cikkére. Pf. 47. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 5. 6. sz. p. 185. Olvasói levél, mely a cikk kritikáját, ill. kiegészítését tartalmazza. [VEJ.]

Fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 5. 6. sz. p. 188. Újabb vizsgálatok megerősítik, hogy a V404 Cygni főkomponense fekete lyuk. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Antianyaggyár a Tejútrendszerben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 5. 6. sz. p. 190. Mexikói és francia rádiócsillagászok megfigyelése megerősíti a korábban már ismert, "Nagy Annihilátor"-nak nevezett égitest létezését. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

A Nap gamma-utófénylése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 5. 6. sz. p. 190. A napkitöréseket követő jelenség okának kutatása. Van Allen-féle mágneses övek. A Spaceflight cikke alapján. [VEJ.]

Titokzatos égitest a Plútón túl. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 12. 7. sz. p. 220. A Mauna Keán lévő távcsővel fedezték fel, távolsága 37-59 csillagászati egység, átmérője 200 km. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Amatőrök és a Hubble-űrtávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 12. 7. sz. p. 222. Amatőrcsillagászok távcsőidőt igényelhetnek a HST-n. Az Astronomy írása alapján. [VEJ.]

Iker szupernóvák. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 12. 7. sz. p. 222. A Sárkány csillagképben felfedezett egyedülálló ritkaság: egy galaxisban, azonos időben, két azonos típusú kifényesedés. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

MARIK Miklós: Tájékozódás: a Földön és az égbolton. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 19. 8. sz. Diákoldal. Az Élet és Tudomány melléklete. pp. [19-20.] Szakcikk, szemléltető ábrákkal és feladvánnyal. [VEJ.]

Lefényképezték a Proteust. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 19. 8. sz. p. 252. A Neptunusz második legnagyobb holdja végre láthatóvá vált; a chilei 2,2 méteres távcső speciális CCD detektora segítségével felvétel készült róla. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A Nagy Vonzó - látszat vagy valóság? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 19. 8. sz. p. 254. Tejútrendszerünk a Centaurus felé halad. Ez az állítás azonban nem minden csillagász előtt állja meg a helyét - számosan vitatják. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A Galileo földközelben. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 26. 9. sz. pp. 272-273. Az 1989-ben pályára állított bolygókutató szonda képei a Holdról és a Földről. [VEJ.]

Kvantált vöröseltolódás? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 26. 9. sz. p. 284. Megmagyarázhatatlan jelenség: a vöröseltolódások nem folyamatosan növekednek a távolságokkal arányosan. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A legnagyobb tömegű kettőscsillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. febr. 26. 9. sz. p. 286. Újabb mérési eredmények a Monocerosban lévő Plaskett-csillagról. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Ki van ott? SETI ’93. = Élet és Tudomány 48. 1993. márc. 5. 10. sz. pp. 298-300. A Földön kívüli értelem keresése programnak a MOP-pal [Microwave Observing Project] a teljes égboltra történő kiterjesztése. [VEJ.]

Átfogó kozmológiai vizsgálat indul. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. márc. 5. 10. sz. p. 316. A világegyetem nagyléptékű szerkezetének tisztázására indított program. Háromdimenziós térkép készítése. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Újabb bizonyíték a nagy becsapódásra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. márc. 5. 10. sz. p. 316. A Yucatan-félsziget alatti óriás kráter anyagának vizsgálati eredményei. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A HST az Iót kutatja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. márc. 12. 11. sz. p. 350. Vizuális megfigyelései kiegészítik az eddigi - ibolyántúli tartományban végzett - eredményeket, a Jupiter Io nevű holdjáról. A Spaceflight írása alapján. [VEJ.]

Csillagászati világnapok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. márc. 19. 12. sz. p. 382. Nagyszabású nemzetközi megfigyelési kampány. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [Fodor Lajos István]: A hátlapon. A Vénusz infravörösben. = Élet és Tudomány 48. 1993. márc. 19. 12. sz. p. 383., hátsó külső borító. A Galileo szonda felvétele a bolygóról 96 ezer kilométer távolságból. Forrás: Sciences et Avenir. [VEJ.]

HORVÁTH András: Napvitorlás helyett űrtükör. = Élet és Tudomány 48. 1993. márc. 26. 13. sz. pp. 402-404. Az orosz űrhajózás vállalkozása: egy 20-22 méter átmérőjű tükörrel, melyet a Progressz-M-15 teherűrhajó orrán nyitottak ki, megvilágították a hajnali Európát. Mintegy négy kilométer átmérőjű fényfolt vonult végig a földrészen. [VEJ.]

A Plútó légköre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. márc. 26. 13. sz. p. 412. Újabb kutatások szerint nitrogén és szén-monoxid alkotja. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Patkányvizelet mint kozmikus-sugárzás-mérő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. márc. 26. 13. sz. p. 413. Kikristályosodott patkányvizeletben évtizezredekre visszamenőleg ki lehet mutatni olyan izotópokat, melyek kozmikus sugárzás révén keletkeznek. A Neue Zürcher Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

ROMÁN József: A hátlapon. Állatöv mozaikpadlón. = Élet és Tudomány 48. 1993. márc. 26. 13. sz. p. 415., hátsó külső borító. IV-VI. században épült zsinagóga maradványai között fedezték fel a zodiákust ábrázoló csodálatos mozaikot egy izraeli kibuc területén. Színes fotó. [VEJ.]

A "szovjet" csillagászokért. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. ápr. 16. 16. sz. p. 510. Az Amerikai Csillagászati Társaság adományokat gyűjt a volt Szovjetunió csillagászainak megsegítésére. Felhívásukra 1992 nyaráig 356 adományozótól 47 000 dollár gyűlt össze. A pénz elosztását két bizottság végzi. Az első tizennégy volt szovjet csillagászból álló bizottság tudományos értékük szerint rangsorolja a beérkező pályázatokat, eddig több mint 570-et. A támogatás odaítéléséről az Amerikai Csillagászati Társaságnak a volt Szovjetunióval foglalkozó bizottsága hoz végleges döntést. 1992 nyaráig kétszáz - egyenként 100 dolláros - ösztöndíjat ítélnek oda. (Az összeg a volt Szovjetunió csillagászainak 50-200 dollárnak megfelelő éves (!) fizetéséhez képest jelentős.) ..." Az Astronomy cikke nyomán. [HAI.]

VARGHA Domokosné: A csillagos ég templomai. = Élet és Tudomány 48. 1993. ápr. 23. 17. sz. pp. 515-517. Naptárépítmények. Újkori kőnaptár. Dürer háza. Fotók: Stonehenge, a Caracol kőtorony, Machu Picchu. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1993. január-március. = Élet és Tudomány 48. 1993. ápr. 30. 18. sz. pp. 563-566. Űr-megtorpanás? Javítások, pályára helyezések. Az Endeavour harmadik útja. A Freedom űrállomás jövője. Űrhírek. [VEJ.]

Teleszkóp: elfújta a szél. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. ápr. 30. 18. sz. p. 572. A Kaliforniai Egyetem Hat Creek nevű rádiótávcsövét a tél végi viharos szelek felborították és szétzúzódott a földön. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Molekuláris meglepetések a Tejútrendszerben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. ápr. 30. 18. sz. p. 572. "A csillagászok eddig úgy gondolták, hogy a molekulafelhők a Tejútrendszeren belül csak egy 60000 fényév átmérőjű és mindössze 400 fényév vastag térrészben helyezkednek el. Most egy új felfedezés nyomán valószínűnek látszik, hogy ezt a képet módosítani kell. [...] a fősíktól 1000 fényév távolságban [...] a középponttól 70000, majd 90000 fényévre is találtak molekulafelhőket. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

VARGHA Domokosné: Királyi obszervatóriumok. Nevezetes csillagvizsgálók. = Élet és Tudomány 48. 1993. máj. 28. 22. sz. pp. 691-693. A párizsi obszervatórium. Uranienburg. Greenvich: a Flamsteed-ház. A meridiánház . [VEJ.]

A Hold ibolyántúli sugárzása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. máj. 28. 22. sz. p. 702. A Hold eme sugárzását a múlt évben felbocsátott EUVE mesterséges hold mérte először. A Science News cikke alapján. [VEJ.]

Radarral vizsgálják a sarki fényt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. máj. 28. 22. sz. p. 702. Észak-Európai országok a Spitzbergákon nagyenergiájú rádiólokátort telepítenek a jelenség rendszeres megfigyelésére. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

FEJES István: A Lageos - 2-program. = Élet és Tudomány 48. 1993. jún. 4. 23. sz. pp. 707-709. Vándorló kontinensek. Műholdpálya mint vonatkozási rendszer. A kvazárok segítenek. Űr-VLBI. Csillagászati technika Földünk még pontosabb megismeréséhez. [VEJ.]

Neutrínócsapda épül a Földközi-tengerben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jún. 4. 23. sz. p. 734. A görög partok közelében, mintegy 4100 méter mélységben tervezik felépítését. Remények szerint nemcsak a Napból, de a csillagrendszerekből érkező részecskéket is detektálni fogja. [VEJ.]

- fodor - [Fodor L. István]: Veszélyeztetik-e Földünket a kisbolygók? = Élet és Tudomány 48. 1993. jún. 11. 24. pp. 750-751. Kozmikus karambolok. Mekkora a valószínűsége? Milyen hatások képzelhetők el? [VEJ.]

Lábra leereszkedő, újrafelhasználható rakéta. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. jún. 11. 24. sz. p. 765. Az amerikai McDonnell Douglas Aerospace belekezdett a DC-X jelű újszerű rakéta létrehozásába. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

SZEIDL Béla: A Hold-visszhangtól a radarcsillagászatig. = Élet és Tudomány 48. 1993. jún. 18. 25. sz. pp. 773-775., címlapfotó. A lehető legrövidebb hullámhosszon. Tizenöt nagyságrend reménytelenség. Az arecibói rádiótávcső. [VEJ.]

SZEIDL Béla: Naprendszerkutatás radarral. = Élet és Tudomány 48. 1993. jún. 25. 26. sz. pp. 818-819. Bolygók - egészen a Szaturnuszig. Kisbolygók. Földünk felszínének letapogatása mesterséges holdról. [VEJ.]

VARGHA Domokosné: Csillagváró tornyok. Nevezetes csillagvizsgálók. = Élet és Tudomány 48. 1993. júl. 2. 27. sz. pp. 850-852. A koppenhágai Kerek Torony. A Kyongju-beli torony. Az oxfordi Radcliffe-obszervatórium. A mannheimi csillagvizsgáló. [VEJ.]

Égi reklám? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. júl. 16. 29. sz. p. 924. 24 kilométer átmérőjű fényvisszaverő szerkezet nyolcszáz kilométeres magasságban. A franciák "gigantikus" ötlete ellen az IAU is tiltakozik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

Minden eddigit felülmúló gamma-kitörés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. júl. 23. 30. sz. p. 956. A NASA Compton űrtávcsöve észlelte a Szűz csillagkép irányából. A gamma-kitörések eredete mindmáig nem tisztázott. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Színképét változtató szupernóva. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. júl. 23. 30. sz. p. 956. "Ez év március végén a Gran Canaria szigetén lévő csillagvizsgáló munkatársai fölfedezték az 1993J jelű szupernóvát. Kezdetben a csillag hidrogén színképvonalai voltak túlsúlyban, ám május 11-én azt találták, hogy ezek elhalványulnak a héliuméi pedig uralkodóvá váltak. A hidrogénkibocsátás a vastag külső hidrogénburokkal bíró II típusú szupernóvákra jellemző, míg a színképben túlnyomóvá váló hélium arra vall, hogy ez az égi objektum "fokozatosan IB típusú szupernóvává változott". ..." A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a New Scientist nyomán. [HAI.]

Az űrbetegek bandzsítanak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. júl. 23. 30. sz. p. 957. Kaliforniai kutatók vizsgálati eredményei bizonyítják. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Folytatódik Moszkva űrprogramja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. júl. 23. 30. sz. p. 958. Súlyos gazdasági helyzete ellenére Oroszország folytatja műholdfelbocsátásait. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1993. április-június. = Élet és Tudomány 48. 1993. júl. 30. 31. sz. pp. 978-981. Csillagháború helyett űrkutatás. Űrlaboratóriumok. Az elrepült irányítókar. Űrhírek. [VEJ.]

Jelek Naprendszerünk határáról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. júl. 30. 31. sz. p. 988. A Voyager-1 és -2 űrszondák kisfrekvenciájú rádiósugárzást mértek. A napszél a heliopauzában hideg gázokba ütközik, ez lehet a forrása. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

A Kuiper-övből ered a Halley? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. júl. 30. 31. sz. p. 988. Amerikai kutatók számítógépes modellezéssel próbálják igazolni mind a Kuiper-öv létét, mind szerepét az üstökös-kitörésekben. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

A Vénusz légkörével fékezik a Magellant. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. júl. 30. 31. sz. p. 990. Az űrszonda életének és működési idejének meghosszabbítására - üzemanyagtakarékossági okokból - felhasználják a bolygó gravitációjának és légkörének pályamódosító hatásait. A New Scientist és a FAZ írásai alapján. [VEJ.]

Abbamarad a Sarkcsillag lüktetése? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 6. 32. sz. p. 1020. A David Dunlop csillagvizsgáló kutatói a Polaris lassú, de folyamatos csökkenését figyelték meg. Az Astrophysical Journal és a New Scientist írásai alapján. [VEJ.]

H. A. [HORVÁTH András]: Orosz-magyar űregyüttműködés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 6. 32. sz. p. 1020. Az Orosz Űrügynökség és az érdekelt kutatóintézetek komoly szerepet szánnak a magyar tudósok és kutatók tapasztalatainak. [VEJ.]

VARGHA Domokosné: Hajós csillagászok, csillagász hajósok. Csillagvizsgálók a déli féltekén. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 13. 33. sz. pp. 1042-1044. Pieter Dirksz Keyzer és Frederick de Houtman holland hajósok. A Dél-Afrikai Csillagászati Obszervatórium. [VEJ.]

Űrállomás féláron. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 13. 33. sz. p. 1052. Amerikai tervek egy olcsóbb, hatékonyabb emberes űrrepülőgép kifejlesztésére. A SPACEFLIGHT híradása. [VEJ.]

Meteorit-látogató. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 13. 33. sz. p. 1054. 1992-ben egy japán házba egy 6,5 kg-os meteorit csapódott be. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Porszóró Jupiter. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 13. 33. sz. p. 1054. Az Ulysses űrszonda intenzív porzáporba került, amikor az óriásbolygó mellet elhaladt. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: Hogyan nincs a világnak vége? A "falak" rejtélye. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 20. 34. sz. pp. 1059-1061. Einstein világa. Falak a világtérben? Érthetetlen szabályosság. A galaxisok eloszlása. Csúcsok a grafikonon. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Európa arcai. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 20. 34. sz. p. 1069. A NOAA meteorológiai műhold és az ERS-1 felvételei a földfelszínről. Az űrkutatás eredményeinek újabb alkalmazásai. [VEJ.]

FREY Sándor - NÉMETH Csaba: Eureca. Európai űrlaboratórium. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 27. 35. sz. pp. 1091-1093. Az Atlantis rakterében. Mikrogravitációs vizsgálatok. Mennyire állandó a napállandó? Kezdődik az értékelés. [VEJ.]

LUKÁCS Béla: Hogyan nincs a világnak vége? A "visszahajló" tér. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 27. 35. sz. pp. 1109-1111. Meglepő magyarázat. A henger nem görbült. Akár a Möbius-szalag. [VEJ.]

L. B. [LUKÁCS Béla]: Paál György. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 27. 35. sz. p. 1111. Nekrológ. A világegyetem titkait kutató tudós bemutatása és méltatása. [VEJ.]

Brit iskolai kísérletek az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 27. 35. sz. p. 1116. Az Endeavour űrrepülőgép juttatta az űrbe a kenti Ashford School diákjai által előkészített kémiai kísérlet anyagát. A Spaceflight cikke nyomán. [VEJ.]

A harmadik van Allen-öv. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. aug. 27. 35. sz. p. 1116. A Sampex német-amerikai műhold 1991-ben közvetlenül kimutatta a harmadik van Allen sugárzási övezetet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása alapján. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Szerintem... = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 3. 36. sz. p. 1122. Az augusztusi csillaghullásról. Csillagászati jelenségek pontos előrejelzése, népszerűsítése. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Mekkora volt az augusztusi "csillaghullás"? = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 3. 36. sz. p. 1125. Média-hírverés - csalódás. Mit láttak a hozzáértők - és mit a laikusok? [VEJ.]

DUKKON Ágnes: Hónaptár. Szeptember Szent Mihály hava. = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 3. 36. sz. p. 1140. [SRG.]

MIR-program 1993-ra A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 3. 36. sz. p. 1148. Három emberes és hat ember nélküli repülés tervei. A Spaceflight cikke nyomán. [VEJ.]

Az első kisbolygókutató űrszonda. = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 3. 36. sz. p. 1148. A NASA 1998-ra tervezi a 4660 Nereus kisbolygót megközelítő szonda indítását. A Spaceflight írása nyomán. [VEJ.]

Lefényképezték 1992 QB1-et. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 3. 36. sz. p. 1148. . A Naprendszer legtávolabbi ismert égitestjét a spanyolországi Calar Alto Csillagvizsgáló teleszkópja fotózta le. A Spaceflight írása alapján. [VEJ.]

Gyakoribbak a fekete lyukak, mint azt gondolták? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 10. 37. sz. p. 1180. Amerikai csillagászok a fekete lyukak keletkezésének újabb kiváltó okait fedezték fel. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Távoli galaxishalmaz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 17. 38. sz. p. 1212. A Hubble űrtávcső segítségével a galaxiskialakulások korai szakasza figyelhető meg. Az Astronomy cikke alapján. [VEJ.]

Új bolygók az IRAS adataiból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 17. 38. sz. p. 1214. "...A NASA Sugárhajtóművek Laboratóriumának két csillagásza az IRAS adatai alapján a Tejútrendszer óriási gáz- és porfelhőkben gazdag vidékét, a Taurus-Auriga-területet vizsgálták át, hogy kistömegű kísérőket keressenek a csillagok körül [...] A kutatók nyolc olyan csillagot találtak, amelyet porkorong vesz körül. [...] A továbbiakban megfigyelték, amint a vizsgált csillagok közül a GK Taurit eltakarta a Hold. A fényességváltozás menetéből megállapították, hogy kísérőcsillaga túlságosan halvány ahhoz, csillag lehessen, így csak bolygóról vagy barna törpéről lehet szó. ..." Az Astronomy nyomán. [HAI.]

VARGHA Domokosné: Nevezetes Csillagvizsgálók. A Újvilág élre tör. = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 24. 39. sz. pp. 1235-1236. 1825-ben Európának 130 csillagvizsgálója volt, Amerikának egy sem. A fejlődés rövid ismertetése. [VEJ.]

Távoli cefeidákat vizsgál az űrtávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 24. 39. sz. p. 1244. E vizsgálódás hozzásegítheti a tudósokat a Hubble-állandó értékének pontosításához, a világegyetem korának meghatározásához. Az Astronomy írása alapján. [VEJ.]

Kisbolygó - csóvával. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 24. 39. sz. p. 1244. A 4015-ös katalógusszámú kisbolygónak egy 1949-ben készült fotón még látható csóvája volt, ami azóta eltűnt. A Spaceflight cikke nyomán. [A (4015) Wilson-Harrington kisbolygó.] [VEJ.]

A Jupiter mágneses tere. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 1. 40. sz. p. 1276. Az Ulysses űrszonda mérési eredményei. A napszél hatása a mágneses térre. A Spaceflight írása nyomán. [VEJ.]

Einstein újabb földi "próbája". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 8. 41. sz. p. 1308. A Hipparcos csillagászati műhold többszázezer méréséből kimutathatják bolygónk fényeltérítő hatását. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Új bolygók az IRAS adataiból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 17. 38. sz. p. 1214. "...A NASA Sugárhajtóművek Laboratóriumának két csillagásza az IRAS adatai alapján a Tejútrendszer óriási gáz- és porfelhőkben gazdag vidékét, a Taurus-Auriga-területet vizsgálták át, hogy kistömegű kísérőket keressenek a csillagok körül [...] A kutatók nyolc olyan csillagot találtak, amelyet porkorong vesz körül. [...] A továbbiakban megfigyelték, amint a vizsgált csillagok közül a GK Taurit eltakarta a Hold. A fényességváltozás menetéből megállapították, hogy kísérőcsillaga túlságosan halvány ahhoz, csillag lehessen, így csak bolygóról vagy barna törpéről lehet szó. ..." Az Astronomy nyomán. [HAI.]

A Tejútrendszer legforróbb csillaga. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 8. 41. sz. p. 1310. A ROSAT műhold a távoli ibolyántúli tartományban (EUV, extrém ultraibolya) is képes az eget vizsgálni, és már 384 pontszerű forrást azonosított (brit csillagászok csoportja segítségével) az EUV tartományban. Ezek között találták a minden eddiginél forróbb, 170000 K felszíni hőmérsékletű csillagot, amely a Tejútrendszer pillanatnyilag ismert legforróbb csillaga. A ROSAT által talált égitestek egyik fajtája a forró fehér törpék csoportja, ezek felszíni hőmérséklete a 100000 K-t is meghaladhatja. Az EUV-források másik csoportja az ún. aktív csillagok, szokatlanul turbulens légkörrel. Utóbbiak általában 50 fényévnél közelebb vannak hozzánk. A Spaceflight cikke nyomán. [VEJ.]

NÉMETH Csaba: A Galileo-program. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 15. 42. sz. pp. 1315-1317. Látogatás a Vénusznál. A Galileo műszeregységei. A Gaspra és az Ida megközelítése. "Hintamanőverek" a holdrendszerben. [VEJ.]

Fehér törpék bolygói? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 15. 42. sz. p. 1340. Neutroncsillagok közelében bolygókat fedeztek fel, de vajon léteznek-e bolygók fehér törpék körül? A Spaceflight írása alapján. [VEJ.]

Fiatal rádiógalaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 15. 42. sz. p. 1340. A 53W003 rádiógalaxist korábban földi rádiótávcsövekkel már feltérképezték. A Hubble űrtávcső által vizsgált galaxis csillagainak korát 500 millió évesre becsülik. [VEJ.]

VARGHA Domokosné: Nevezetes csillagvizsgálók. A Lick és a Yerkes. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 22. 43. sz. pp. 1362-1364. Milliomos a kupola alatt, James Lick. G. E. Hale kérésére, Charles T. Yerkes pénzéből épült a Hale Obszervatórium mindmáig legnagyobb lencsés távcsöve. [VEJ.]

Infragalaxisok energiaforrása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 22. 43. sz. p. 1372. Az IRAS infravörös csillagászati műhold feladata és vizsgálati eredményei. Az Astronomy cikke nyomán. [VEJ.]

Üstököstöredékek gyöngysora. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 22. 43. sz. p. 1374. A Shoemaker-Levy-üstököst 1992-ben a Jupiter tömegvonzása darabokra tépte, ezáltal gyöngyfüzér-szerű csóvája alakult ki. A Science et Vie és a New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1993. július-szeptember. A NASA fekete hónapjai. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 29. 44. sz. pp. 1388-1391. Mi történt a szondával? Az első éjszakai leszállás. Egyetlen ugrással a világűrbe. Új francia vendég a Mir-en. Orvosbiológiai kísérletek. Oszlopok a Mir-en. Űrhírek. A címlapon a Mir űrállomás. [VEJ.]

Fekete lyuk az M32-ben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 29. 44. sz. p. 1404. A Hubble űrtávcsővel végzett megfigyelések szerint az elliptikus galaxis közepe felé sokkal nagyobb a csillagsűrűség, és a csillagok mozgása is gyorsabb. Az Astronomy cikke alapján. [VEJ.]

Új bolygók az IRAS adataiból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. szept. 17. 38. sz. p. 1214. "...A NASA Sugárhajtóművek Laboratóriumának két csillagásza az IRAS adatai alapján a Tejútrendszer óriási gáz- és porfelhőkben gazdag vidékét, a Taurus-Auriga-területet vizsgálták át, hogy kistömegű kísérőket keressenek a csillagok körül [...] A kutatók nyolc olyan csillagot találtak, amelyet porkorong vesz körül. [...] A továbbiakban megfigyelték, amint a vizsgált csillagok közül a GK Taurit eltakarta a Hold. A fényességváltozás menetéből megállapították, hogy kísérőcsillaga túlságosan halvány ahhoz, csillag lehessen, így csak bolygóról vagy barna törpéről lehet szó. ..." Az Astronomy nyomán. [HAI.]

A NASA (nem olyan) nagy obszervatóriumai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 29. 44. sz. p. 1406. Űr-obszervatóriumok. A Hubble és a Compton már üzemel, fejlesztik az AXAF röntgen-obszervatóriumot, és tervezés alatt a SIRTF infravörös csillagászati műhold. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

ROMÁN József: A hátlapon. Csillagok - emberek. = Élet és Tudomány 48. 1993. okt. 29. 44. sz. p. 1407., hátsó külső borító. Egy 1410 és 1430 között készült zodiákus bemutatása. [VEJ.]

PAPARÓ Margit: Csillagrengések és csillagmodellek. Asztroszeizmológia. = Élet és Tudomány 48. 1993. nov. 5. 45. pp. 1411-1413. A középpontba látni. Rezeg, vagy nem rezeg? Pulzáló változócsillagok. A csillagmodellek "pontossága" és az asztroszeizmológia. [VEJ.]

Galaktikus kannibál a szomszédunk? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. nov. 5. 45. sz. p. 1436. Az Androméda galaxis magjában két fekete lyukat találtak. Feltehető, hogy az egyik egy korábban elnyelt kisebb galaxis központi fekete lyukja? A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

PAPARÓ Margit: A hullámok a mélyre látnak. Asztroszeizmológia. = Élet és Tudomány 48. 1993. nov. 12. 46. sz. pp. 1445-1447. Alaprezgés és felharmonikusai. Nyomási és gravitációs módosulás. Rezgésterjedés a csillagokban. A változó változás. [VEJ.]

SÁNDOR Zoltán: Az Androméda kettős magja. = Élet és Tudomány 48. 1993. nov. 12. 46. sz. p. 1452., címlap. A HST által felfedezett kettős mag leírása és bemutatása. A címlapon három fotó-illusztráció. [VEJ.]

A "láthatatlan" anyag első "sugarai"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. nov. 12. 46. sz. p. 1468. A hiányzó anyag nyomában. Barna törpék. Létezésüket gravitációjuk árulja el. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Futball-labda-molekulák - a világűrben is? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. nov. 12. 46. sz. p. 1468. A csillagközi gáz- és porfelhők spektrumának ma még megmagyarázatlan részletei. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Gravitációs lencse a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. nov. 12. 46. sz. p. 1470. A HST felvétele. Egyik kvazár eltakarja a másikat, melynek képe mégis előtűnik mögüle, körkörösen az első mellett. Dr. F. D. Machetto által bemutatott felvétel a Budapesten megrendezett optikai konferencián. [VEJ.]

Űrhajós emberitató. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. nov. 19. 47. sz. p. 1500. Ivóedény, melyet a súlytalanság állapotára fejlesztettek ki, de kiválóan alkalmas földi használatra is, betegeknek, mozgássérülteknek. A Science et Vie írása alapján. [VEJ.]

Marsbéli kőzetdarabkák a Földön? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. nov. 26. 48. sz. p. 1532. Leletek az Antarktisz jegében. Marsbéli aszteroid-becsapódás következtében eljuthatott a Földre. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

PAPARÓ Margit: A fénygörbék titkai. Asztroszeizmológia. = Élet és Tudomány 48. 1993. dec. 3. 49. sz. pp. 1539-1541. Öt összetevő. Csillagok és észlelhetőségük. A Tucanae-kérdés. Fényrend és idő. Század százaléknyi pontossággal. [VEJ.]

A "Nagy Bumm" újabb megerősítése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. dec. 3. 49. p. 1564. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás egyenletes és mindent kitöltő eloszlása. A hőmérséklete mindenhol azonos, fokozatosan hűlő. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

FODOR Lajos István: A kettős pulzárok titka. Fizikai Nobel-díj, 1993. = Élet és Tudomány 48. 1993. dec. 10. 50. sz. pp. 1571-1573. Pörgő neutroncsillagok. Csillagrendszerekben. A csillagrendszer pályaadatai. Gravitációs hullámok. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: A hátlapon. Csillaglemente Japánban. = Élet és Tudomány 48. 1993. dec. 10. 50. sz. p. 1599., hátsó külső borító. Távcső nélküli, állókamerás felvétel a csillagos égről. Fotó: Sky and Telescope. [VEJ.]

Egy tüköróriás odüsszeiája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. dec. 17. 51. sz. p. 1628. Egy 8,6 méter átmérőjű, 45 tonnás tükröt kell eljuttatni Németországból a chilei Cerro Paranal hegységben lévő obszervatóriumba. A Science et Vie cikke nyomán. [VEJ.]

Van-e rádiókapcsolat a gamma-kitörésekkel? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. dec. 17. 51. sz. p. 1628. Kísérletek a gamma-kitörések helyének, forrásának kiderítésére. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

SÁNDOR Zoltán: A Hubble űrteleszkóp nagyjavítása. = Élet és Tudomány 48. 1993. dec. 24. 52. sz. pp. 1635-1637. A hibás főtükör. A korrekció lehetőségei. Egyéb hibák. Eredmények, a hibák ellenére. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: A középkor kozmológiája. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 48. 1993. dec. 24. 52. sz. pp. 1648-1649. Az asztronómia és az asztrológia összefonódása. Mítosz és tudomány. Ma már idegenszerű világkép. [VEJ.]

Mégis magányosan? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. dec. 24. 52. sz. p. 1660. A Proxima Centaurit egy többszörös csillagrendszer tagjának tartották, de egyes elméletek ezt most kétségbe vonják. A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

FREY Sándor - NÉMETH Csaba: Viharvilágtérkép. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 48. 1993. dec. 31. 53. sz. pp. 1680-1681. "Az 1991. július 16-án felbocsátott ERS-1 elnevezésű távérzékelési mesterséges holdról (1. kép), annak feladatairól 1992. évi 12. számunkban már beszámoltunk. Műszerei közül akkor csak az apertúraszintézis-radarról szóltunk. A műholdnak egy másik fontos műszerét, a nagy pontosságú radaros magasságmérőt és az általa készített igen érdekes és látványos radarképeket ezúton mutatjuk be. [...] Az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) és Magyarország együttműködési megállapodást kötött. Ennek keretében az ERS-1 műhold-radarképeinek feldolgozásában - elsőként a kelet-közép-európai országok intézetei közül - a Földmérési Intézet (FÖMI) vesz részt. ..." [HAI.]

Új sugárzási öv. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. dec. 31. 53. sz. p. 1692. "A NASA SAMPEX nevű, a Föld körüli térségben található, különböző eredetű elemi részecskéket kutató műholdja (Solar, Anomalous and Magnetospheric Particle Explorer) igazolta annak a Földet körülvevő sugárzási övnek a létezését, amire először 1991-ben szovjet Kozmosz műholdak mérései alapján gyanakodtak. (Lásd ÉT. 1992/13. szám. - A szerk.). Az új sugárzási övét az 1958-ban felfedezett két Van Allen-övben találhatóktól eltérő részecskék alkotják. A Van Allen-övek nagy energiájú protonokat, illetve elektronokat tartalmaznak, ezzel szemben az új övét úgynevezett anomális kozmikus sugárzás alkotja, amely akkor keletkezik, amikor a napszél kölcsönhatásba lép a ritka csillagközi gázból származó atommagokkal. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

Égi reklámok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 48. 1993. dec. 31. 53. sz. p. 1694. "Ami technikailag megvalósítható, azt az emberiség előbb-utóbb meg is valósítja, akármilyen őrült ötletről legyen is szó. Így csaknem bizonyosak lehetünk benne, hogy hamarosan a Föld körül keringő és a Földről szabad szemmel megfigyelhető reklámtáblák kínálják a legnagyobb multinacionális cégek portékáit. Az újfajta űr-reklámok ötlete számos technikai, pénzügyi és jogi kérdést vet fel. [...] A reklámszakemberek azzal próbálják a tervet a közvélemény és a terv ellen erőteljesen tiltakozó csillagászok számára elfogadhatóvá tenni, hogy a reklám-műholdhoz kapcsolódva egy tudományos műszercsomagot is pályára állítanának. Ez azonban úgy tűnik, nem hatja meg a csillagászokat, akik attól tartanak, hogy az égi reklámok alaposan megzavarják a Föld felszínéről a földi fényszennyezés miatt amúgy is egyre nehezebb körülmények közt végezhető észleléseiket.
Carl Sagan, a Cornell Egyetem csillagásza nemes egyszerűséggel undorítónak nevezte a tervet. A terv ellen az Amerikai Csillagászati Egyesület és a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) végrehajtó bizottsága is tiltakozott. Felmerült az igény a reklámok űrbéli terjedésének törvényi szabályozására is. Jogászok véleménye szerint azonban ez nehezen lenne megvalósítható, mert nem lehet egyértelműen meghúzni a határt az űrben keringő reklámtábla és a műsoridő számottevő részében reklámokat sugárzó műsorszóró műholdak között." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

ZÁGONI Erzsébet: Cicero: Ignoti nulla Cupido. Teremtődnek új értékek, születnek új csillagok. = Fehérvári Hét 5. 1993. máj. 20. 19. sz. p. 38. Riport az 1993. május 22-i székesfehérvári Sajnovics-emlékülésről és Sajnovics Idea Astronomiae című művének az eseményre megjelent magyar fordításáról. [SRG.]

ZÁGONI Erzsébet: Az Idea Astronomiae ismeretterjesztő mű első magyar fordítása. Lehozták nékünk Sajnovics csillagait az égből. = Fejér megyei Hírlap 49. 1993. máj. 19. 115. sz. p. 5. Riport az 1993. május 22-i székesfehérvári Sajnovics-emlékülés szervezőivel, id. és ifj. Nagy Rezsővel. Sajnovics János művét, az Idea Astronomiae-t id. Nagy Dezső fordította magyarra. [SRG.]

GYIMESI Dömötör: A magyar összehasonlító nyelvtudomány megalapítója: Sajnovics János. = Fejér megyei Hírlap 49. 1993. jún. 12. 135. sz. p. 6. [SRG.]

  DIPPONG Károly: Hell Miksa csillagász és matematikus a magyar csillagászat elindítója. = Firka 3. 1993-1994. 5-6. sz. pp. 175-176. [HAI.]

SZALAY A. Sándor - KOO, David C. - ELLMANN, Nancy - KRON, Richard G. - MUNN, Jeffrey A. - BROADHURST, Thomas J. - ELLIS, Richard S.: Az Univerzum nagyléptékű struktúrájának mélységi fölmérése vöröseltolódás alapján. = Fizikai Szemle 43. 1993. júl. 7. sz. pp. 253-256. Ford.: Sinkovics Annamária. [PIR.]

BERCELI Tibor: A Hold-kísérlet ultranagyfrekvenciás technikája. = Fizikai Szemle 43. 1993. nov. 11. sz. pp. 434-437. [PIR.]

SZEIDL Béla: A Hold-echo kísérlettől a modern radarcsillagászatig. = Fizikai Szemle 43. 1993. nov. 11. sz. pp. 438-441. [PIR.]

GÁT Eszter: "Karika Réz kompassus". A Magyar Nemzeti Múzeum gyűrű-zsebnapórái. = Folia Historica (Magyar Nemzeti Múzeum) 18. 1993. pp. 237-254. Fejezetcímek: Azimut gyűrű (egyszerű gyűrűnapóra). Az ekvatoriális gyűrűk (univerzális gyűrűnapórák). A napgyűrű megszerkesztése. A napóra használata. A Magyar Nemzeti Múzeum egyszerű és univerzális gyűrűnapóráinak katalógusa (9 darab). Drágffy Sándor zsebnapóra szabadalma (bejelentés napja 1925. máj. 4.). Jegyzetek. A tanulmányban 8 táblán 18 ábra, illusztrációként. [KSZ.]

JAKUCS László: Földrajzi világképünk megújulása. = A Földrajz Tanítása 1. 1993. jan. 1. sz. pp. 4-6. Csillagászati és űrkutatási vonatkozásokkal. [SRG.]

Kopernikusz arcképe. = Gemma 1993. 1. [1.] sz. címlapkép. A Gemma 1. - 1993 decemberi - száma a Pécsi Amatőrcsillagász Klubnak, a 2. számtól kezdve az Astra Pécsi Csillagászati Egyesületnek a lapja volt. Időszakosan, nagyjából félévente jelent meg. Elméleti cikkeket és a pécsi csoportban történteket vegyesen közölt. Szerkesztette: Hoffmann János. Közreműködtek: Billege Magdolna, Fehérné K. Katalin, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Peitl Tibor. Vegyesen elektromos írógéppel vagy számítógépes szövegszerkesztővel készült. A lapnak négy száma jelent meg (1993/1., 1994/1., 1994/2., 1995/1.). A Gemma történetét és tartalomjegyzékét Hoffmann János ismertette a Bököncben (1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 10.). [KSZ.]

Szerkesztői levél. = Gemma 1993. 1. [1.] sz. p. [1.] [KSZ.]

Rendezvény naptár. = Gemma 1993. 1. [1.] sz. p. [1.] Csillagászati rendezvények 1993. dec. 20. és 1994. febr. 28. között. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Gemma 1993. 1. [1.] sz. pp. [2-3.] Teljes holdfogyatkozás 1993. nov. 29-én. A Schwassmann-Wachmann 2, a West-Kohoutek-Ikemura, az Encke, a Mueller 1993 a üstökösök koordinátái és adatai. [KSZ.]

[HOFFMANN János]: Pécsi csillagászati expedíciók. 1. A pécsi Halley-expedíció. = Gemma 1993. 1. [1.] sz. pp. [4-12.] Autóbuszos túra 1986. márc. 28. és ápr. 19. között Kréta szigetének déli részére. [KSZ.]

H. J. [HOFFMANN János]: Kisbolygók okozta meteorzáporok. = Gemma 1993. 1. [1.] sz. p. [13.] [KSZ.]

A Halley-üstökös rotációs periódusa. = Gemma 1993. 1. [1.] sz. p. [13.] Sky Week alapján. [KSZ.]

Kopernikusz és világképe. = Gemma 1993. 1. [1.] sz. pp. [14-16.] [KSZ.]

Üstökösök a Naprendszer szélén. = Gemma 1993. 1. [1.] sz. pp. [17-21.] Sky and Telescope 1993. jan. NMÁ [Nagy Mélykúti Ákos]. [KSZ.]

Az Uránia kisbolygó. = Gemma 1993. 1. [1.] sz. p. [21.] [KSZ.]

NAGY Sándor: A GPS-jelek terjedése az ionoszférában. = Geodézia és Kartográfia 45. 1993. 5. sz. pp. 288-293. [KSZ.]

KARDOS István - FREY Sándor: Mesterséges holdak helyzetének meghatározása időszinkronizációs mérésekből. = Geodézia és Kartográfia 45. 1993. 5. sz. pp. 293-297. [KSZ.]

TYLER, Christian: Isten a teleszkóp végén. A tudomány híve lett a katolikus egyház? Cikk-böngészde. = Heti Kis Ujság 3. 1993. jún. 18. 25. sz. p. 16. "Az arizonai Thatcher kisváros fölé magasodó csúcson a Vatikán jezsuita csillagászai ütötték fel tanyájukat két új teleszkóp mögött, hogy bepillantsanak a Tejút újabb csillagai körüli térbe. "Célunk nem Földön kívüli élet kutatása - mondja George Coyne atya, a Vatikán obszervatóriumának igazgatója és az Arizonai Egyetem professzora (mely egyetem negyedrészt birtokolja a teleszkópot) -, de lehet, hogy véletlenül rábukkanunk olyan feltételekre, amelyek új égitestek születéséhez szükségesek." A Graham-hegy 10700 láb magas csúcsa, amely egy ritka vörös mókus, az amerikai hörcsög és a fehér hasú cickány hazája, ily módon annak a Specola Vaticanának a tudományos betetőzésévé válik, amelyet XIII. Gergely pápa hozott létre 1582-es naptárreformjának megsegítésére. ..." [HAI.]

Betlehemi csillag. = Heti Kis Ujság 3. 1993. dec. 23. 52-53. sz. p. 11. "A legismertebb bibliai csillagászati esemény. Máté evangéliumában olvashatjuk: "Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat. Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe.” (Ford.: Kosztolányi István, Bp., 1973.) E jelenség - amint azt elsőként Kepler magyarázta - az i.e. 7-ben bekövetkezett Jupiter-Szaturnusz szoros együttállása lehetett, s nem nova vagy üstökös. A bibliai esemény további pontosabb meghatározása a kronológia tudománya körébe tartozik.
Ezt segítendő Otto Neugebauer, a neves tudománytörténész bizonyította, hogy ez az együttállás i. e. 7-ben háromszor is megismétlődött, s hogy ez az ismétlődő esemény - a Halak csillagképben - azelőtt csak i.e. 860-ban fordult elő, ezt követően pedig 1940-ben. Az effajta események az asztrológusok számára különösen fontosak." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

VASNÉ TANA Judit: Égi titkok. A szférák zenéje. = Heves Megyei Hírlap 4. 1993. ápr. 24. 95. sz. p. 7. "...Kepler - Püthagorasszal ellentétben - nemcsak egy-egy hangot tulajdonított az egyes bolygók szféráinak, hanem egész zenei frázisokat, amelyekhez legtöbbször misztikus jelentés is kapcsolódott. Ezek szerint a Föld éneke: mi, fá, mi, amiből az következik, hogy égitestünkön Miseria (szegénység) és Fames (éhség) uralkodik. Keplernek az "égi szférák zenéjével" kapcsolatos eszmefuttatásait nemigen lehet önálló tudományos értékként kezelni. De azt a lehetőséget sem szabad elvetni, hogy meghatározó szerepet játszhatott a híres Kepler törvény megalkotásakor. ..." [HAI.]

VASNÉ TANA Judit: Égi titkok. A szeretettől a harmóniáig. (II/1.) = Heves Megyei Hírlap 4. 1993. júl. 3. 153. sz. p. 7. "Johannes Keplernek sivár gyermekkora volt. Apja kalandkereső zsoldos katona, aki családját sokszor évekig egyedül hagyta, és nem törődött vele. Volt úgy, hogy anyja megsokallta ezt a különélést, és elindult német földre a férjét megkeresni. Ilyenkor Kepler a nagyanyjánál volt, aki megfelelő nevelésben részesítette a gyermeket. A fiú sem apját, sem anyját nem szerette. Ha itthon voltak, akkor állandóan marták egymást. A fiatal Kepler félt a veszekedésektől, sokszor a sarokba bújt, vagy elszaladt otthonról. És ekkor már arra gondolt, hogy mennyivel jobb lenne, ha minden ember szeretné a másikat. br>Később így emlékszik vissza: "Az egész világban szeretetnek kellene uralkodnia, és biztosan létezik egy másik világ, ahol csak szeretet van. Akkor még szeretetnek neveztem, de azóta tudom, hogy ez nem más, mint a harmónia. < És tudom azt is, hogy ez a harmónia itt van a mi világunkban, csak meg kell keresnünk, találnunk." [...] br>Hogy Kepler gondolkodását jobban megérthessük, pillantsunk bele két, az utókor számára megmaradt levelébe: "A valódi misztérium és csoda nem az, hogy a számok befolyásolják a dolgokat (amit nem tesznek), hanem az, hogy képesek kifejezni a dolgok természetét: hogy a világ, amely óriási és változatos, s látszólag a véletlen által uralt, alapvető törvényeiben a matematika szigorú precizitásának és rendjének engedelmeskedik." "Azt is fontosnak tartom, hogy a mennybolt nemcsak a vele született ösztönt váltja ki az emberben, hanem az értelmet is. Aki tudást keres, a természetben mindenütt geometriai összefüggésekkel találkozik, amelyeket Isten a világ teremtésével úgyszólván saját leleményéből állított fel. A természet vizsgálata tehát geometriai összefüggések keresése." ..." [HAI.]

VASNÉ TANA Judit: Égi titkok. A szeretettől a harmóniáig. (II/2.) = Heves Megyei Hírlap 4. 1993. júl. 17. 165. sz. p. 7. "...Kepler végül is eljutott a róla elnevezett három törvényhez. Ez zsenialitásán kívül néhány körülmény szerencsés összejátszásának köszönhető: 1. Kepler rendelkezésére állt - az örökösökkel folytatott némi huzavona után - a történelem addigi legrészletesebb és legpontosabb méréssorozata, Tycho de Brahe összes megfigyelése. 2. Az a tény, hogy a jól megfigyelhető és a jól megfigyelt bolygók közül a Mars az, amelyik elnyúlt ellipszispályán kering, így mozgása jól mérhetően eltér a körmozgástól. 3. Tudománytörténeti szempontból még Tycho de Brahe halálát is pozitív tényezőnek kell tekinteni. Tycho ugyanis azt a feladatot szánta Keplernek, hogy méréseivel igazolja az ő elméletét. Ma már tudjuk, hogy ez teljesen kárba veszett munka lett volna, így viszont Kepler - önállósulva - saját gondolatait követhette.
Mindezzel ő maga is tisztában volt, s a szerencsés véletlent isteni megtiszteltetésnek tekintette: "Egyebekben az az álláspontom, hogy nem a császárt szolgálom, hanem az egész emberiséget és az utókort. Ebben a biztos reményben titkolt büszkeséggel megvetek minden kitüntetést és hivatalt, a velük járó dolgokkal egyetemben. Csak azt az egyet tartom megtiszteltetésnek, hogy Isten rendeléséből a Tycho-féle megfigyelések közelébe kerülhettem." ..." [HAI.]

VASNÉ TANA Judit: Égi titkok. A betlehemi csillag rejtélye. = Heves Megyei Hírlap 4. 1993. dec. 18. 295. sz. p. 7. "...néhány ókori, híres személyiség születése vagy elhalálozása idején feljegyzett csillagászati jelenségeket sikerült csillagászati számításokkal igazolni. Ezért van jogunk a betlehemi csillag mögött is valóságban bekövetkezett égi jelenséget feltételezni. Ezért most induljunk el egy kisebb kutatóútra, választ keresve arra a kérdésre: kigyúlt-e a betlehemi csillag, és mi is volt ez egyáltalán? ..." [HAI.]

BREZOVITS László: Élet az Univerzumban. = Hevesi Napló 3. 1993. 4. sz. pp. 49-55. [SRG.]

LANOY, Patrice: Hangok az űrből. = IPM Interpress Magazin 19. 1993. máj. pp. 16-17. A Puerto Rico-i rádióantenna munkája. [NRO.]

JÁHL Attila: Sir Isaac és a Principia. = IPM Interpress Magazin 19. 1993. júl. pp. 46-49. Newton élete és munkássága. [NRO.]

A Hold születése. = IPM Interpress Magazin 19. 1993. szept. pp. 10-13. Különböző elméletek a Hold kialakulásáról. A Popular Science cikke alapján. [NRO.]

Fényszenny. = IPM Interpress Magazin 19. 1993. szept. pp. 48-49. A fényszennyezésről. [NRO.]

RIPOTA, Peter: Kozmikus porszívó. = IPM Interpress Magazin 19. 1993. szept. pp. 118-121. Fekete lyukak elmélete. Az illusztrációk részben a National Geographic és a Pan című folyóiratból, nagyobb részt a szerkesztőség archívumából valók. Összeállította Dávid Csaba. [NRO.]

VARNUSZ Ágnes: Isten veled, Hold? = IPM Interpress Magazin 19. 1993. okt. pp. 40-43. A Holddal kapcsolatos hiedelmek, legendák, hatások. [KOC.]

Víz. = IPM Interpress Magazin 19. 1993. nov. pp. 146-152. A földi vizek története egyúttal a Naprendszer története. [NRO.]

NATONEK Klára: Nap. = IPM Interpress Magazin 19. 1993. dec. pp. 118-125. A napkultusz. Baktay Ervin nyomán. [NRO.]

GYARMATI Imre: Adalékok a török csillagnevek rétegeinek kérdéseihez. = Keletkutatás 1993. ősz. pp. 96-104. [SRG.]

Sajnovics naplója. Nagy utazás volt. = Kelet-Magyarország (Nyíregyháza) 53. 1993. jan. 13. 10. sz. p. 12. Magyar főiskolások norvégiai Hell-Sajnovics emlékexpedíciójáról. [HAD.]

KÓSA-KISS Attila: Érdekes légköri jelenségek. Ködszivárvány. = Légkör 38. 1993. 1. sz. p. 14. [SRG.]

DRAGOVÁCZ Márk: Az észlelő bére. = Légkör 38. 1993. 1. sz. p. 38. Pollonyi János Jeszenszky János bükkösdi uradalmának gazdatisztje, 1837. dec. 28-tól 1847. jún. 12-ig "Különbféle jegyzékek Napi Könyve" címmel naplót vezetett. Ebből részlet: 1840. dec. 25-én "mai este 6 és 7 óra között Heles fa fölött napnyugot részén az ég megnyilvan, abba egy hold nagyságu Csillag mutatkozott, s nagyobb csóvára onnan ki esvén nagy világossággal tüz formába a templom mellé leszállt és elenyészett". [SRG.]

TÓTH Róbert: 350 éves a higanyos barométer. = Légkör 38. 1993. 2. sz. pp. 34-35. Evangelista Toricelli, Galilei tanítványa 1643-ban fedezte fel. [SRG.]

DUNKEL Zoltán: Meteorológiai múzeum? Meteorológiai múzeum! = Légkör 38. 1993. 3. sz. pp. 14-18. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Dél-Afrikai újdonság: a Greensat. = Légkör 38. 1993. 4. sz. p. 31. Űrkaleidoszkóp 1993. 12. sz. alapján. [SRG.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1993. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1993. jan. p. 1. Zajácz György, Jónás Péter előadásai. [KSZ.]

A kör a számok tükrében 1992-ben. = Magnitúdó Körlevél 1993. jan. p. 1. Az 5 nyílt foglalkozást 165 érdeklődő tekintette meg. A komplex bemutatóra 170-en jöttek el. A 39 MAK foglalkozást 483-en látogatták. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1993. januárra. = Magnitúdó Körlevél 1993. jan. p. 1. Okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, a Vénusz elongációja, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1993. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1993. febr. p. 1. Zajácz György, Nagy Tamás előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1993. februárra. = Magnitúdó Körlevél 1993. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr elongáció, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1993. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1993. márc. p. 1. Zajácz György, Károlyi Gábor, Füzesi Zoltán előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1993. márciusra. = Magnitúdó Körlevél 1993. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, P/Schaumasse-üstökös (1992x), fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1993. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1993. ápr. p. 1. Zajácz György, Károlyi Gábor, Ács Zsolt előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1993. áprilisra. = Magnitúdó Körlevél 1993. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, P/Schaumasse-üstökös (1992x), fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr kitérése, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1993. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1993. máj. p. 1. Zajácz György, Horváth István, Jurek Zoltán előadásai. Magnitúdó-hétvége a Vekeri-tónál. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1993. májusra. = Magnitúdó Körlevél 1993. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, szupernóva az M81-ben, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1993. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1993. jún. p. 1. Zajácz György, Horváth Attila előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1993. júniusra. = Magnitúdó Körlevél 1993. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Nova Aql 1993, együttállások, Vénusz kitérése, Merkúr kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

Kedves Barátom! [A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1993. júliusi és augusztusi foglalkozásai.] = Magnitúdó Körlevél 1993. júl-aug. p. 1. A nyári megfigyelő program ajánlata. A tervezett országos rendezvények: Kiskunhalas, Pécsvárad, Ráktanya helyett Salgótarján. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1993. augusztusára. = Magnitúdó Körlevél 1993. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, Merkúr kitérése, holdsarló, Pallas és Vesta oppozíció. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1993. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1993. szept. p. 1. Károlyi Gábor, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1993. szeptemberére. = Magnitúdó Körlevél 1993. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: PC Planetárium 4.4 verzió iskolai hasznosításra. = Magnitúdó Körlevél 1993. szept. p. 1. IBM PC kompatibilis számítógépre. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Bolygómozgások modellezése személyi számítógéppel. = Magnitúdó Körlevél 1993. szept. p. 1. Előadás kivonat az Informatika a Felsőoktatásban Országos Konferencia anyagából Debrecen, 1993. szept. 1-3. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1993. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1993. okt. p. 1. Zajácz György, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1993. októberére. = Magnitúdó Körlevél 1993. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1993. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1993. nov. p. 1. Nyári Szabolcs, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1993. novemberre. = Magnitúdó Körlevél 1993. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorrajok, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése, részleges holdfogyatkozás 29-én. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1993. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1993. dec. p. 1. Károlyi Gábor, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1993. decemberre. = Magnitúdó Körlevél 1993. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, meteorraj, együttállások. [KSZ.]

BARTA György: Földmágneses kutatások Magyarországon. = Magyar Geofizika 34. 1993. 1. sz. pp. 46-48. Csillagászati vonatkozásokkal. Hell, Sajnovics, Konkoly. [SRG.]

VARGA Péter: Az árapály kutatás fejlődésének története. = Magyar Geofizika 34. 1993. 3. sz. pp. 145-146. [SRG.]

SÁRKÖZY Gyula: "Csillagda" Bicske határában. Hazai kuriózumok. Nagy Károly műve. = Magyar Horizont 15. 1993. 14. sz. p. 37. [SRG.]

ORHA Zoltán: Apolló hűséges társa volt. A forró gyors Merkúr. = Magyar Nemzet 56. 1993. jan. 30. mell. p. 8. [SRG.]

ORHA Zoltán: A Föld távolodik a Naptól. Hullócsillagos esték. = Magyar Nemzet 56. 1993. jan. 30. mell. p. 8. [SRG.]

"Sic itur ad astra" ... Őry Huba a nemzetközi űrhajózási tervekről és kihívásokról. = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. jan. 1. sz. pp. 82-86. Az interjút készítette és lejegyezte: Füzeséri András. [KSZ.]

ALMÁR Iván: NASA adatbázis magyar kutatóintézetben. = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. febr. 2. sz. pp. 217-218. 1992. okt. 9-én MTA Csillagászati Kutatóintézetbe került a NASA planetáris adatbázisának egyik alközpontja. [KSZ.]

MÉSZÁROS Ernő: Gaia hipotézis: tudományos elmélet? = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. márc. 3. sz. pp. 294-300. Az eredeti elképzelés.; A Gaia hipotézis.; A Százszorszép bolygó.; A Gaia hipotézis és korunk nagy környezeti kérdései.; Záró megjegyzések. Az MTA Környezettudományi Bizottsága 1992. dec. 7-i ülésén elhangzott beszéd. Több csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán: Égi káosz. = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. ápr. 4. sz. pp. 415-424. Az égitestek kaotikus mozgása.; Kaotikus csillagpulzáció.; Nap- és csillagaktivitás. [KSZ.]

MARX György: Gaia születése. = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. máj. 5. sz. pp. 612-616. Mészáros Ernő márciusi írására válasz. [KSZ.]

PÓKA Teréz: Bérczi Szaniszló: Kristályoktól a bolygótestekig. = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. júl. 7. sz. pp. 902-903. Könyvismertetés. [KSZ.]

SZABADOS László: Andromeda. = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. júl. 7. sz. pp. 908-909. Egy új csillagászati ismeretterjesztő folyóirat indításáról. [KSZ.]

PATKÓS András: Az Univerzum kezdetének kirajzolódó nyomai. = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. szept. 9. sz. pp. 1060-1070. Bevezetés.; A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás.; A könnyű atommagok elsődleges szintézise.; Az Univerzum protontöbbletének keletkezése.; Következtetések.; Függelék: Néhány fogalom pontosabb kifejtése. [KSZ.]

SZABADOS László: Kozmikus környezetvédelem. Kutatás és környezet. = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. szept. 9. sz. pp. 1096-1100. Az optikai csillagászatot zavaró fényszennyezés. A rádiócsillagászatot veszélyeztető források. Űrszemét. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán: Hasznos káosz. = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. nov. 11. sz. pp. 1384-1385. Az ISEE-3/ICE üstököskutató szonda pályamódosítása. Nature 1993. jún. 3-i száma alapján. [KSZ.]

KUN Mária: A tunguz meteor rejtélye. = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. nov. 11. sz. pp. 1385-1386. A jelenséget kőmeteorit okozta. Nature 1993. jan. 7-i száma alapján. [KSZ.]

K. M. [KUN Mária]: Galaktikus kémények. = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. nov. 11. sz. pp. 1386-1388. A csillagközi gáz szerkezete. A szuperbuborékok. Nature 1993. jún. 3-i száma alapján. [KSZ.]

K. M. [KUN Mária]: Az óriásbolygók nélkül nem lenne fejlett élet a Földön? = Magyar Tudomány 100.(38.) 1993. nov. 11. sz. pp. 1388-1389. New Scientist 1992. nov. 4-i száma alapján. [KSZ.]

WEISSKOPF, Victor: Az univerzum keletkezéséről. = Műhely 16. 1993. 1. sz. pp. 32-37. "Hogyan keletkezett az univerzum mintegy 12 milliárd évvel ezelőtt? E kérdés egyszerre veti fel a tér és a galaxisok, valamint az anyag belső szerkezetének nagy kérdéseit. Ennek az az oka, hogy a világegyetem kezdetben nagyon forró volt és az anyag még elemi alkotórészeiből állt. Ez a két kérdéskör szorosan összetartozik, és éppen ez teszi őket olyannyira érdekessé. ..." (Lettre International, 1989/5.) Tillmann J. A. fordítása. [HAI.]

BALOGH Vilmos Szilárd: A mítoszoktól a felfúvódó világegyetem gondolatáig. Vázlat a kozmológia történetéhez és filozófiájához. = Műhely 16. 1993. 3. sz. pp. 35-41. "A világ, vagy egészében véve a kozmosz kérdése, kezdetei, keletkezésének mikéntje, elpusztulásának lehetősége mindenkor megérintette az embert. A kultúrtörténet kezdeteitől fogva emberek tömegei foglalkoztak e kérdéssel - fizikusok, csillagászok és filozófusok, de sámánok, papok és teológusok is. A téma izgató ereje sokrétű. Az égbolt megfigyelésének kezdetei minden bizonnyal gyakorlati-technikai természetűek voltak: az égitestek periodikus mozgásai a tér- és időbeli tájékozódást szolgálták a hajózásban, valamint naptárak készítésében, az évszakok beosztásában, a termékeny és terméketlen időszakok megkülönböztetésében játszottak fontos szerepet. Ezek jelentik a tapasztalatra építkező, empirikus asztronómia kezdeteit.
Ugyanakkor ugyanazon dolgok mindig ugyanolyan formában való visszatérése az égen az istenek és örök hatalmasságok változatlanságának jeleként jelennek meg: itt lelünk a vallások és mítoszok eredetének bizonyos motívumaira is. ..." Fejezetcímek: Előzetes.; 1. A mitológiától a geocentrikus kozmoszig.; A geocentrikus kozmosztól a heliocentrikusig (15-16. század).; A kozmosz a klasszikus fizika korszakában (17-19. század). [HAI.]

BALOGH Vilmos Szilárd: A mítoszoktól a felfúvódó világegyetem gondolatáig. Vázlat a kozmológia történetéhez és filozófiájához. [2.] = Műhely 16. 1993. 4. sz. pp. 46-50. "...A kozmológiai modellekről csakis a fizikai elméletek, megfigyelések és mérések alapján lehet dönteni. A geo- és heliocentrizmus kérdésében csak az arisztotelészi természetfilozófiával szemben álló newtoni fizika alapján lehetett dönteni. A newtoni fizika kozmológiai paradoxonai csak az Einstein-féle relativisztikus gravitációelmélet feltételezése mellett oldódnak fel. Bizonyos mai lehetséges evolúciós modellek helyességéről nagy valószínűséggel csak akkor dönthetünk, ha egy egyesített kvantum- és relativitáselmélet meg tudja magyarázni a fizika alapvető kölcsönhatásait és az elemi részecskék fejlődését. ..." Fejezetcímek: A kozmosz a modern fizika korában.; Összegzés. [HAI.]

BALOGH Vilmos Szilárd: Galilei és Kopernikusz rehabilitálása. = Mérleg 29. 1993. 4. sz. pp. 345-349. "1992. október 31-én a Pápai Tudományos Akadémián a legfőbb egyházi méltóságok, valamint a Vatikánba akkreditált diplomaták előtt Paul Poupard bíboros ismertette a Galilei-ügy tanulmányozásával megbízott interdiszciplináris szakbizottság jelentését, amely az inkvizíció által elítélt olasz fizikust és csillagászt, Galileo Galileit hivatalosan rehabilitálja (Mérleg, 92/3. 226. o.). Ezt követően II. János Pál pápa elvi jelentőségű előadást tartott a vallás és tudomány kapcsolatáról.
A Német Fizikai Társaság lapjában, a Physikalische Blätterben e dokumentumokat (1. la documentation catholique, 1992. december 20., 1069-1074. o. és fizikai szemle, 93/7., 276. sk. o.) a brémai egyetem elméleti fizika professzora, Peter Richter kommentálta (93/10., 877-878. o.), míg a Galilei-per tudomány- és kultúrtörténeti hátterét, elő- és utótörténetét Volker Bialas professzor, a Bajor Tudományos Akadémia Kepler-Bizottságának neves tagja foglalta össze (879-882. o.). Gondolataikból idézünk. ..." [HAI.]

COYNE, George V.: Az új kozmológiák filozófiai és teológiai vonatkozásai. = Mérleg 29. 1993. 4. sz. pp. 405-413. "Forrás: "La Civiltá Cattolica" (Via di Porta Pinciana 1,100187 Roma), 143. évf. IV. k., 3418. negyedév, 1992. november 21., 343-352. o. Teljes, szöveghű fordítás. A szerző a Vatikáni Csillagda igazgatója (vö. "Mérleg", 92/2. 135. o.). Alábbi tanulmánya a "Tudomány és etika a harmadik évezred közepén" címmel megtartott konferencián (Villa Monastero, Varenna, 1992. szeptember 28-30.) elhangzott előadásának szövegén alapul. A konferencia teljes anyaga megjelent az Olasz Fizikai Társaság (Societá Italiana di Fisica) gondozásában. [...] Először is foglaljuk össze, melyek azok a főbb tényezők ezen a téren, amelyek tudományközi viták forrásai lehetnek.
A rendelkezésünkre álló kísérleti adatok alapján általánosan elterjedt nézet ma az, hogy a világegyetem roppant sűrűségű és hőmérsékletű kezdeti állapot után fokozatosan kitágult, ennek következtében pedig mind a sűrűsége, mind pedig a hőmérséklete fokozatosan csökkenni kezdett. Ez a Nagy Bumm (Big Bang) modellje, a különböző változatok részleteibe most ne menjünk bele. Egy másik látszólag kézenfekvő s csekély fontosságú tény az, hogy mi itt és most létezünk, hogy ennek a mindenségnek a részét képezzük mi magunk is. Az, hogy mint értelmes lények, egyedül vagyunk-e a világegyetemben vagy sem, érdekes és fontos kérdés ugyan, de jelen írásunk témáját nem érinti. Az a lényeg, hogy itt és most vagyunk. Óriási jelentősége van ennek a két egyszerű határozószónak. Térben és időben létező, vagy hogy tudományos szempontból pontosabban fejezzük ki magunkat, a téridőben elhelyezkedő lények vagyunk.
Részei vagyunk a világegyetem sajátos téridő-szerkezetének, amely szerkezet valaha nem létezett, és most létezik, de a mostanihoz képest másfélévé is válhatott volna. Óhatatlanul felmerül tehát bennünk a kérdés, hogy hogyan és miért is jött létre ez a szerkezet, s hogy hogyan és miért is van az, hogy nem másféle, hanem éppen ilyen. ..." Fejezetcímek: Miért épp ilyen a világegyetem?; A kozmológiai modellek igazolhatósága.; A tudományok és a teológia párbeszéde. Barna Imre fordítása. [HAI.]

Kocska Tamás felvétele az M52-ről. = Messier Hírek 2. 1993. febr. 1. (9.) sz. p. 1. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: 1 éves a Messier Hírek. = Messier Hírek 2. 1993. febr. 1. (9.) sz. pp. 2-3. Az MCSE Messier Klubjának körlevele észlelő amatőröknek 1992. februárban jelent meg először. [KSZ.]

Messier-agóra. = Messier Hírek 2. 1993. febr. 1. (9.) sz. p. 3. A klub emblémájáról. [KSZ.]

"Büszkeségeink" ’92. = Messier Hírek 2. 1993. febr. 1. (9.) sz. p. 3. A legtöbb Messier-objektumot észlelők. [KSZ.]

"Csíktalanítás". = Messier Hírek 2. 1993. febr. 1. (9.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

Tücsök és Messier. = Messier Hírek 2. 1993. febr. 1. (9.) sz. p. 4. Szójegyzék. [KSZ.]

Címlapunkon. = Messier Hírek 2. 1993. febr. 2. (10.) sz. p. 1. Az M94 fotója Juhani Salmi térképsorozatából. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Bevezető... = Messier Hírek 2. 1993. febr. 2. (10.) sz. p. 2. Ezen különszámhoz, amely a Messier-galaxisokban szupernóvakereséshez közöl anyagokat. [KSZ.]

Megalakult a Messier Klub SN-kereső szekciója! = Messier Hírek 2. 1993. febr. 2. (10.) sz. p. 3. Vezetője: Szentaskó László. [KSZ.]

Jelen szupernóvakereső füzetünk galaxisai. = Messier Hírek 2. 1993. febr. 2. (10.) sz. pp. 3-9. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Beszámolók és a riasztás. = Messier Hírek 2. 1993. febr. 2. (10.) sz. p. 10. [KSZ.]

SZENTASKÓ László: Használati útmutató... = Messier Hírek 2. 1993. febr. 2. (10.) sz. p. 11. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal - SZENTASKÓ László: Ez a három SN mutatkozott Messier-galaxisban az elmúlt években. = Messier Hírek 2. 1993. febr. 2. (10.) sz. p. 12. Az M58-ban, az M66-ban, és újra az M58-ban. [KSZ.]

Különszám. Szupernóva az M81-ben! = Messier Hírek 2. 1993. ápr. 3. (11.) sz. pp. 1-2. 1993. márc. 28-án fedezték fel. Hírek a felfedezésről és az első észlelésekről. Térképek a szupernóva észleléséhez. [KSZ.]

-nyözö- [NAGY Zoltán Antal]: A Magyar Csillagászati Egyesület Messier Klubja. = Messier Hírek 2. 1993. ápr. 4. (12.) sz. pp. 1-2. Tájékoztató a klub tevékenységéről. [KSZ.]

Címlapunkon: a Taurus csillagkép (és az M45 is!) látható a Hevelius-féle atlaszból... = Messier Hírek 2. 1993. okt. 7. (15.) sz. p. 1. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Levél. = Messier Hírek 2. 1993. okt. 7. (15.) sz. p. 2. Lassan fél éve nem jelentkezett a Messier Hírek. [KSZ.]

Messier-agóra. = Messier Hírek 2. 1993. okt. 7. (15.) sz. pp. 2-5. Hevesi Zoltán levele a Magyar Mélyég Adatbázis számítógépes változatáról. Bakos Gáspár és Nagy Zoltán Antal válaszlevele. [KSZ.]

Észlelések 1993. május-augusztus. = Messier Hírek 2. 1993. okt. 7. (15.) sz. pp. 5-7. M44 (Kárpáti Ádám, Kókai István), M13 (Tóth Éva), M11 (Hajdú Attila) vizuális észlelései. M13 (Rózsa Ferenc), M 33 (Becz Miklós és Csiszár Tibor) fényképek. [KSZ.]

-bkg- [BAKOS Gáspár]: Lord Rosse rajza az M33-ról. = Messier Hírek 2. 1993. okt. 7. (15.) sz. p. 8. [KSZ.]

Címlapunkon: Fényes perseida meteor az M45 közelében. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. címlap, p. 7. Szeiber Károly felvétele 1992. aug. 6-án készült Ráktanyáról 1,8/50-es objektívvel. [KSZ.]

BARTHA Lajos, I.: Tektitet a csillagok gyermekének! = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 2. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 3. [SRG.]

Az MCSE tagok névsora, lakhelye és belépés éve - 701-800. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 4. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb bolygójelöltek. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxis kannibalizmus. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A röntgen-Plejádok. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A "sajátmozgó" Geminga. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 5-6. Csillagászati hírek. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos ifj.]: Jéghold kering a Plútó körül. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kis porfelhő. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 6-7. A Marson. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Erózió a Vénuszon? = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Ha rezeg a távcső... = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

DÁN András: AB-CCD Etyeken. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 11. [SRG.]

BÍRÓ József: Sivatagi show. 2. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 13-15. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1992. szeptember - október. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Mars 1992. augusztus - szeptember. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1992. november. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 18. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1992. november. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 19-22. P/Swift-Tuttle (1992t). [SRG.]

ZAJÁCZ György: Egy rejtély nyitja. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 22-23. Az Altair tükröződése okozhatta a Szutor-féle ködfoltot. [SRG.]

Meteorok 1992. szeptember - október. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

- tey - [TEPLICZKY István]: Találkozó-beszámoló. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 25-27. Az MCSE Meteormegfigyelő Csoportjának I. találkozója, Budapesten. [SRG.]

SPÁNYI Péter: Nemzetközi Meteoros Konferencia - Smolenice. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

A brazíliai "Tunguz-eseményről". = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 29. 1930. aug. 13-án volt. WGN 1992/6. Kru [Kereszturi Ákos]. [KSZ.]

Újabb meteor-kisbolygó kapcsolat. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 29. Astronomy, 1992/12. Kru [Kereszturi Ákos]. [KSZ.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1992. október - november. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

Változócsillag térképek.; Változócsillag katalógus. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 32. Könyvismertetések. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Változós hírek. Változós könyvajánlat. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 33-34. Variable Star Research: An International Perspective. 1992. kötet ismertetése. [SRG.]

PTA [PONORI THEWREWK Aurél]: A német változósok találkozói. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 34. BAV Rundbrief, 1992/3-4. [KSZ.]

VASKÚTI György: Ismeretlen kettősök. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 35-38. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Mély-ég objektumok. Messier Klub. 1992. szeptember - november. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

Megjelent a Kopernikusz Csillagászati Alapítvány első kiadványa, a Csillagászat az óvodában. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 40. Könyvismertetés. [KSZ.]

FLECK Alajos: Az asztronómia felülvizsgálatának alapjait megvető Regiomontanus (1436-1476). = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 41-45. [FLA.]

CSABA György Gábor: Ellen-könyvajánlat. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. pp. 46-47. Az Égitestek című könyv ismertetése. [SRG.]

PTEANCU Mircea: Aradi hírek. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 47. [SRG.]

Jelenségnaptár 1993. február. = Meteor 23. 1993. jan. 1.(199.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: a Nagy Magellán Felhő részlete látható a Tarantula-köddel. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. címlap, p. 26. A fotó az ESA Schmidt-teleszkópjával készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: Szerkesztői levél. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 2. A Meteor 200-dik száma alkalmával. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 3. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Az ausztriai műkedvelő csillagászok találkozóján. Eisenstadt - 1992. május 1-3. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Hogyan válasszuk meg távcsövünket? = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A megkerült jet. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 12-13. Az M87-nél. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legnagyobb tömegű kettős. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb legtávolabbi. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 13. Galaxis. Vöröseltolódása: z = 3,428. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb Comet Watch. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A HST és az amatőrök. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Még több láthatatlan tömeg. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az új családtag. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 14-15. Az 1992 QB1 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Rekorder infravörös galaxis. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Az ózdi Elek Imre Csillagvizsgáló munkájáról. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 16. [SRG.]

A Bajai Obszervatórium Alapítvány 1992-ben. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1992. december. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 18. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Szaturnusz 1992. július - november. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

VINCZE Iván: Jupiter-észlelés és szalagrajz. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 21. Nagy Mélykúti Ákos 1992. ápr. 25-én készített 2,5 órás szalagrajza. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1992. december. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 22-25. P/Swift-Tuttle (1992t). [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes jelenségek. Heliákus kelések. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 27. [SRG.]

- Tey - [TEPLICZKY István]: Quadrantida- "expedíció" a hegyekbe. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 28-29. 1993. január 2-3. Mátra. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Perseidákkal a világ körül. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meteoros hírek. Furcsa meteorok. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 32. [SRG.]

THORPE, Andrew M.: Szupernóvák születése. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 33-36. Astronomy, 1992. dec. Ford.: Nagy-Mélykuti Ákos. [SRG.]

MIZSER Attila: Társszervezeteink munkájáról. 1. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 37. Finn és japán változócsillagászat. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok. 1992 ősz. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1992. november - december. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: MicroSky TM. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 43-44. A Palomar Atlasz mikrofilmkártyákon. [SRG.]

Olvasóink írják! = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. p. 45. Kolován Péter, Hamvai Antal, Kereszturi Ákos, Iskum József levelei. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Négy évszak Ráktanyán. 1. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

Jelenségnaptár 1992. március. = Meteor 23. 1993. febr. 2.(200.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József holdfotója látható. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. címlap, p. 47. 1988. ápr. 24-én készült 10 cm-es refraktorral. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kvantált vöröseltolódás. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 3. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb gravitációs lencse. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 3. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Eltörpülő törpegalaxisok. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 3-4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szuperbuborékok. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kusza spirálkarok. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 4. Az NGC 4622 galaxisnál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újdonság az Algolról. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az ősi Naprendszer. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Szabálytalan" légkör. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 5-6. Az Io hold légköre. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Évszakok a Titánon. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

SKY [SÁRNECZKY Krisztián]: A Chiron csóvája. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Légkör a holdakon. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 6. A Szaturnusz holdjainál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Radarpillantás a Toutatisra. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Éva: Tragikus meteorithullás. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 7. 1993. jan. 19-én hajnalban látták a tűzgömböt Olaszországban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A változó Sky. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 7-8. A Sky and Telescope folyóirat. Csillagászati hírek. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Az 1992-es számítógépes felmérésről. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 10-14. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1993. január. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 14. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Észleljük a hamuszürke fényt! = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

BURNHAM, Robert: A Vénusz, az "egykérgű" bolygó. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 16-17. Astronomy, 1993. jan. Ford.: Nagy Mélykuti Ákos. [SRG.]

FÜLÖP József András: A Hold rajzolása. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 18-20. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1993. január. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 21-24. P/Swift-Tuttle (1992t), P/Schaumasse (1992x).; A 4179 Toutatis kisbolygó. [SRG.]

(Tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok 1992. szeptember - december. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

Készüljünk (már most) az 1993-as Perseida-maximumra! = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 27. [SRG.]

SZENTASKÓ László - MIZSER Attila: Változócsillagok 1992. december - 1993. január. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Fedési kettőscsillagok észlelése (1991-92). = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 31-34. [SRG.]

COLLINS, Peter L.: A Nova Cygni 1992 felfedezése. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 34-35. AAVSO Newsletter, 1993. jan. Ford.: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Észlelőnévkód-korrekciók. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 35. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Mély-ég objektumok. A Messier Klub 1992-ben. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 35-38. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Ki készítette az első távcsövet? = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. pp. 35-38. [SRG.]

MOGYORÓSI Imre: Gyula bácsi órái. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 47. Sári Gyuláról. [SRG.]

VIRÁG Pál: Naptávcső hírek. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 47. [SRG.]

Jelenségnaptár 1993. április. = Meteor 23. 1993. márc. 3.(201.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József felvétele látható az M46 és M47 nyílthalmazok vidékéről. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. címlap, p. 7. 2,8/180-as teleobjektívvel. [KSZ.]

Sári Gyula (1916-1993). = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 2-3., hátsó belső borító. Nekrológ. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxisfejlődés. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Láthatatlan tömeg. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ütköző galaxisok. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 5. Az Apr 220 jelű galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy szupernehéz fekete lyuk. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 5. Az NGC 4261 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sky [SÁRNECZKY Krisztián]: "Nyolcmilliárd éves" szupernóva. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Cygnus X-3. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 5-6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Más Naprendszerek. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Halley kitörése. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Metil-cianid a Titán légkörében. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOGYORÓSI Imre: Áprilisi jótanácsok távcsőépítőknek. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1993. február. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Teljes holdfogyatkozás 1992. december 9/10-én. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 12-14. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Vénusz 1992. szeptember - 1993. január. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1993. február. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 16-17. P/Schaumasse (1992x) üstökös. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Geminidák 1991-es jelentkezése. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 18-20. WGN 1993/1. [SRG.]

SCHULTZ, Peter H. - BEATTY, Kelly J.: Könnycseppek a pampákon. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 20-21. Sky and Telescope, 1992. márc. Ford.: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

Meteoros hírek. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 22. [SRG.]

TEPLICZKY István: Indul az ASTROBASE BBS! = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Változócsillagok. Társszervezeteink munkájáról. 2. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 25. A francia AFOEV. [SRG.]

GÁL János - SZATMÁRY Károly: W Cygni 1971 - 1992. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 26-31. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1993. január - február. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 32-34. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég észlelések 1992-ben. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 35. [SRG.]

BAKOS Gáspár: A Zwicky-triplet. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

BUKA Adrienne: Skicc a falon - a mátraverebélyi napóra. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 38-40. Napóra a középkori templom legrégibb falán, a mai r. k. templom sekrestyéjében. [SRG.]

DÖMÉNY Gábor: Újra működik Szekszárdon bemutató csillagvizsgáló. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 41. [SRG.]

KISS László: Hogyan válasszunk távcsövet? = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 41-42. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Csillagászatról nyolcadikosoknak. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Andromeda kalandjai. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 43. [SRG.]

Csillagászati sületlenségek. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. pp. 43-45. Kereszturi Ákos összeállítása. [SRG.]

Jelenségnaptár 1993. május. = Meteor 23. 1993. ápr. 4.(202.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: az IRAS-Araki-Alcock üstökös 1983. máj. 10-én. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. címlap, p. 1. Lovas Miklós felvétele a 60/90/180 cm-es Schmidt-távcsővel készült. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legtávolabbi galaxis. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. p. 2. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ütközés szülte galaxisok. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. p. 2. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újszülött csillagok. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. p. 3. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Foltos a Proxima Centauri. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. p. 3. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Idegen" anyag a Naprendszerben. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 3-4. Az Ulysses űrszonda intersztelláris erredetű porszemcséket észlelt a Jupiter távolságában. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Gaspra meglepetése. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. p. 4. A kisbolygó mágneses térrel rendelkezik. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Kuiper-öv létezik! = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 4-5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tunguz aszteroida? = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Napfogyatkozás a Marson. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vizgőz a Marson. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1993. március. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. p. 8. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Érdekes Hold-tájak: "híd" a Mare Crisium peremén. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 9-13. [SRG.]

BARTHA Lajos, I.: Hogyan jelezzük a hamuszürke fény erősségét? = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 13-14. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Mit tud a Konica 3200? = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1993. március. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 17-18. P/Schaumasse (1992x). 4179 Toutatis kisbolygó. P/Swift-Tuttle (1991t). [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Egy "földsúroló" üstökös. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 19. IRAS-Araki-Alcock (1983d). [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Mars 1992. október - 1993. február. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Bolygóészlelők paradicsoma. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 23-24. A Pic du Midi obszervatórium. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1993. január - március. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

Meteorok 1993. január - március. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Augusztus 11/12 - a századvég meteorhullása? = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Tulajdonképpen mi is az a meteor? = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

SZENTASKÓ László: Változócsillagok 1993. február - március. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Szupernóva az M81-ben. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Szupernóvakutatás. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1993. január - március. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

BAKOS Gáspár: A Messier Maraton. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 41-42. 1993. márc. 20/21-én éjjel a 109 Messier-objektumból 102-t észlelt Ráktanyáról egy 116/806-os Mizárral és egy 20x60-as binokulárral. [SRG.]

TIHANYI István: Hogyan válasszuk meg távcsövünket? = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Válasz a hozzászólásokra. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

Jelenségnaptár 1993. június. = Meteor 23. 1993. máj. 5.(203.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József napfotója látható. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. címlap, p. 1. 1988. jún. 9-én készült 100/1000-es refraktorral. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 2-3. MCSE-közgyűlés 1993. április 18.; Salgótarjánban jártunk. [SRG.]

Új MCSE tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (801-900). = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. p. 4. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy európai szupernóva. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 5-6., 23. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Becsavarodott" galaxis. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. p. 7. Az M64. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Tejút serdülő évei. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb fekete lyuk? = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. p. 8. A Nova Muscae 1991. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Gitár-köd. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Marsrengések? = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hold hátán hold. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Víz az üstökösmagokban. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos] - Sky [SÁRNECZKY Krisztián]: 1993 HA2. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 12-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

KONDOROSI Gábor: Csúcsforgalom a bolygókutatásban. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEITLER Gábor: Számítástechnika. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 12-14. Az új rovat beköszöntője. [SRG.]

Meteor ’93 észlelőtábor 1993. július 16-23. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. p. 14. Ráktanya. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1993. április. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. p. 15. [SRG.]

ISKUM József: A Nap 1992-ben. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Jupiter 1992. december - 1993. április. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Szabadszemes jelenségek. 1992 holdsarlói. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 22-23. A 20 legkorábbi hazai észlelés táblázatával. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Tűzgömbök égen ... és a földön? = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

Perseida-megfigyelőakciók országszerte! = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. p. 25. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A meteorok hangjelenségei. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: Változócsillag-katalógusok (1815-1860). = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 29-34. [SRG.]

SZENTASKÓ László: Tombaugh halmazai. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub. Észlelések 1993. január - április. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Zéta Aquarii. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

BARTHA Lajos: Régi amatőrök emlékei. Kazay Endre, a sokoldalú gyógyszerész. (1876-1923) = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

- th - [BARTHA Lajos]: Jutalmazott csillagászati OTDK pályamunkák. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. p. 44. Buka Adrienne, Gyenizse Péter, Kiss László, Kaszás Gábor egyetemi hallgatók tudományos diákköri munkáiról. [SRG.]

Hev [HEVESI Zoltán]: Ismét üzemel a Kaposvári Csillagvizsgáló. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. p. 45. [SRG.]

MOGYORÓSI Imre: Pólusraállás - Budakeszi ’93. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy emlékérem harmadik oldala. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. pp. 46. A Zerinváry-emlékéremről. [SRG.]

Jelenségnaptár 1993. július. = Meteor 23. 1993. jún. 6.(204.) sz. p. 48. [SRG.]

Címlapunkon: Dewey Burkes 40 cm-es "trailer-távcsöve". = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 2-5. Nyári rendezvényeink.; Ausztriában jártunk. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Emberközelben a CCD. Azaz: a csillagászat forradalmian új kvantitatív képalkotó eszköze. 1. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 9-17. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus délibábok. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A legfényesebb kettős kvazár. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxishalmazok ütközése. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gammasugár-felvillanások. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxiscsóva és -kóma. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pulzárkollekció. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Tejút születése. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

KONDOROSI Gábor: Csúcsforgalom a bolygókutatásban. 2. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 21., 26. Csillagászati hírek. [SRG.]

VIRÁG Pál: Házi készítésű 120x50-es binokulár. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Észlelési felhívás: asztrofotós őrjárat. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1993. május. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1993. május. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 28-31. P/Schaumasse (1992x).; Mueller (1993a).; P/Shoemaker-Levy 9 (1993e). [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Hold-okkultációk. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 34. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - TEPLICZKY István: Hogyan észleljük a századvég nagy meteorhullását? = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 35-39. [SRG.]

Meteoros hírek. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 39-41. Kőzápor Afrikában.; Tűzgömb - tűz nélkül.; Figyelem! Kitörés július 29-én? Összeállította: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

SZENTASKÓ László: Változócsillagok 1993. április - május. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

MZS [MIZSER Attila]: Változós hírek. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 45. Új változócsillag-elnevezések.; Nova Aquilae 1993. [SRG.]

KASZÁS Gábor - KISS László - SZATMÁRY Károly: Három mira típusú csillag fényváltozása. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 46-53. R Dra (1971-1991).; S UMa (1974-1991).; T UMa (1974-1991). [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1993. április - május. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 54-57. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1993. március - május. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 58-60. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: A fénynek nincs szaga. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. pp. 61-62. [SRG.]

VIRÁG Pál: Ismét a naptávcsőről. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 62. [SRG.]

KISS László: OTDK pályamunkák. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 62. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati tábor. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 63. Pécsvárad 1993. augusztus 19-28. [SRG.]

Napóra Szimpózium. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 63. II. Osztrák-Magyar Nemzetközi Napóra-találkozó Szombathely, 1993. október 1-3. [SRG.]

Változások a Meteor rovataiban. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 64. A távcsőkészítési rovatot Dán Andrástól Rózsa Ferenc veszi át. [SRG.]

Jelenségnaptár 1993. augusztus-szeptember. = Meteor 23. 1993. júl-aug. 7-8.(205-206.) sz. p. 64. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Címlapunkon: a PSR 0540-693 jelű pulzár a Nagy Magellán Felhőben. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. címlap, p. 1., 18. ESO felvétel. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Augusztusi csillaghullás. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 2-3. 1993. aug. 11-12-én éjszaka. Hajnalban 200-220 meteor/óra volt a Perseidák aktivitása. [SRG.]

MIZSER Attila - KERESZTURI Ákos: MCSE-hírek. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 4-7. Ifjúsági tábor - Herenden.; Meteor ’93 észlelőtábor - Salgótarjánban.; Országos Találkozó Kiskunhalason. [SRG.]

Új MCSE Tagok névsora, lakhelye, és a belépés éve (901-1000). = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. p. 8. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Emberközelben a CCD. Azaz: a csillagászat forradalmian új kvantitatív képalkotó eszköze. 2. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 9-14. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Neutrínók és szupernóvák. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxisunk szíve. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Plejádok új oldala. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Lem-kisbolygó. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. p. 16. Stanislaw Lem íróról nevezték el a 3836 kisbolygót. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vízjég az Ión? = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Robbanás az Orion-ködben. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Láthatatlan galaktikus halo. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

SKY [SÁRNECZKY Krisztián]: Még közelebb. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 17-18. Az 1993 KA2 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEITLER Gábor: Planetárium programok. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 19-23. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1993. június - július. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1992. április - 1993. április. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 27-31. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Galilei-holdak fogyatkozásai 1992/93-ban. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

HAJDU Attila: Meteorok 1993. április - június. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. p. 34. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteoros ősz! = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. p. 35., 38. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Állandóan észlelhető üstökösök. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

GÁL János - SZATMÁRY Károly: Változócsillagok. AF Cygni (1967-1992). = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 39-43. [SRG.]

MIZSER Attila: Változós találkozó Baján. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. p. 44. 1993. április 24. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1993. június - július. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub. A Teáskanna csodálatos Messierei. 1. = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

KIRÁLY Tibor: Tisztelt Szerkesztőség! = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. hátsó belső borító. A távcsövek vásárlásáról. [SRG.]

KUTROVÁTZ Gábor: Idegeneknek tilos a bemenet! = Meteor 23. 1993. szept. 9.(207.) sz. hátsó belső borító. A kaposvári Uránia Bemutató Csillagvizsgálóról. [SRG.]

Címlapunkon: az M31 és vidéke - repülőgépek nyomaival. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. címlap, p. 1. Szeiber Károly felvétele 1992. aug. 5-én készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 2-5. Új helyi csoport - Zalaegerszegi Helyi Csoport megalakulása.; Folyóirat- és könyvrendelés.; MCSE ’94.; Távcsöves találkozó Ausztriában. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Kulin György emlékverseny Székesfehérváron. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. p. 6. 1993. július 2-4. [SRG.]

Perseidák országszerte. 1993. augusztus 11. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 7-10. Papp László - Trupka Zoltán: Meteoreső a savanyúvíznél. Székesfehérvár.; Mizser Attila: Jubileumi csillaghullás. Budapest.; Zajácz György: Debrecenben is hullottak a hullók.; Kaszás Gábor: Szegedi csillaghullás. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: George Lovi (1939-93). = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Húsz éves az Astronomy. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

NOSZTICZIUS István - Mzs [MIZSER Attila]: Úton a Mars felé. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. p. 12. A Mars Observer. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A láthatatlan tömegről. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az M31 kettős magja. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fekete lyuk a mérlegen. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Folt az Uránuszon. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEITLER Gábor: Számítástechnika. Mit nevez(z)ünk pontosságnak? = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 15-19. [SRG.]

BECZ Miklós: Szegény ember távcsöve? = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 20-22. A saját 290/1800 mm-es Dobson-távcsövének elkészítéséről. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Asztrofotózás. Bemutatkozás helyett. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1993 augusztus. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. p. 24. [SRG.]

Starwatch - Csillagfigyelés. A magyarországi fényszennyezés felmérése. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1993 augusztus. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

Hold. Észleljük a Mare Nectarist! = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 28-29. Az Astronomy 1993 áprilisi száma alapján: Nagy Mélykuti Ákos. [SRG.]

DÁN András: Bolygóészlelés vizuálisan. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1993 augusztus. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. p. 33. Mueller (1993a) [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok 1993 augusztus. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

(kru-tey) [KERESZTURI Ákos - TEPLICZKY István]: Mi történt augusztus 11/12-én? = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 35-36. A Perseida meteorok észlelése. [SRG.]

Meteoros hírek. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 37-38. Becsavarodott meteor.; Meteorit - kisbolygóból? Összeállította: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 1993 június - augusztus. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

SCHWEITZER, Emile: MCSE - AFOEV. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. p. 42. Levele a magyar változóészlelőkhöz. Ford.: Havassy Dóra. [SRG.]

MIZSER Attila: Változós nők. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 43-44. Nők a változócsillagászat történetében címmel Dorrit Hoffleit könyvét adta ki nemrég az AAVSO. [SRG.]

KISS László: CCD-s tapasztalatszerzés Szegeden. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1993 június - augusztus. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1993 július - augusztus. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. pp. 49-51. [SRG.]

BUKA Adrienne: A fertőrákosi "saroknapóra". = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. p. 52. A hajdani püspöki vízimalom, későbbi turistaszálló falain. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 23. 1993. okt. 10.(208.) sz. p. 53-55. (k. i.): A péterváradi csillagászati obszervatórium.; Bartha Lajos: Hogyan lett Galileiből - Zerinváry Szilárd? [A Zerinváry-emlékéremről.]; Nagy Zoltán Antal: Gondolatok egy találkozó kapcsán [Kiskunhalasról]. [SRG.]

Címlapunkon: Az Ida kisbolygó. A Galileo űrszonda felvétele. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Búcsú dr. Jónás Lászlótól (1925-1993). = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

MIZSER Attila: Felfedezni jó! = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 3-5. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriásfilament a Tejútban. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy binary születése. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nincs X bolygó? = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az SN 1993J típusa. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Naprendszer pereme. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos] - Sky [SÁRNECZKY Krisztián]: Újabb Kuiper-objektumok. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy üstökös haláltusája. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 8-9. A P/Shoemaker-Levy (1993e). Csillagászati hírek. [SRG.]

NAGY Elemér: Felfedezték a barna törpéket. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Befejeződött a Hipparcos küldetése. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újdonságok a szomszédból. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. p. 11. A Proxima Centauri. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gyűrű a Fomalhaut körül. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

KONDOROSI Gábor: Címlapunkon: az Ida kisbolygó. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 12-13., címoldal. Csillagászati hírek. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Segédtükörtartó kézi szerszámokkal. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

SEBŐK György: Légréses objektív foglalása. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

HEITLER Gábor: Számítástechnika. Hardver. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 18-21. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1993 szeptember. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. p. 22. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1993 szeptember. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 23-25. P/Ashbrook-Jackson (1992j), Mueller (1993a), Mueller (1993p). [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösészlelések 1992-ben. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. p. 26., 43. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok 1993 augusztus. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 27-31. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Meteoros konferencia Puimichelben (IMC ’93). = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 31-34. 1993. szeptember. [SRG.]

MIZSER Attila: Változóészleléseink 1991/92-ben. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 35-39. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Mély-ég objektumok. Messier Klub. A Teáskanna csodálatos Messierei. 2. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 40-43. [SRG.]

SZIMÁN Oszkár: Emlékeim a Haynald Obszervatóriumról. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 23. 1993. nov. 11.(209.) sz. pp. 47-48. Presits Péter: Felhívás közvéleménykutatás végzésére.; Forgács József: Videós Perseidák. [SRG.]

Címlapunkon: Perseida-tűzgömb. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. címlap, p. 1. Kovács Sándor felvétele 1993. aug. 12-én készült 2/58-as objektívvel. [KSZ.]

BAKOS Gáspár - MIZSER Attila: Csillagfigyelés - akció a fényszennyezés ellen. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 2-4. [SRG.]

Megfigyelőlap a fényszennyezés vizsgálatára. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

Levél az Andromedáról. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 6-7. Az Andromeda című lap készítői a csillagászati folyóirat anyagi nehézségeiről. [SRG.]

MIZSER Attila: Bemutató csillagvizsgálók találkozója Bresciában. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 8-10. 1993. október 22-24. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikus keringő. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A COBE talált? = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A kvazárok eloszlásáról. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távolabb van a delta Cephei? = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kettős fekete lyuk. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az éta Carianae csillagszele. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új fényes röntgenpulzár. = Meteor 23. dec. 1993. 12.(210.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriás fler. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. p. 14. A Pleiadokban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új sugárzási öv. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 14-15. A Föld körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A jövő csillagászai. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös koordináták. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. p. 15 [SRG.]

KOCSKA Tamás: Asztrofotózás. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1993 október. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1993 augusztus - október. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

PRESITS Péter: Észleljük a teleholdat! = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1993 október. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Vénusz 1993 január - március. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Meteorzápor helyett. Perseida-éjszaka a laikusok szemével. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

Meteoros hírek. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 32-33. (Kru) [Kereszturi Ákos]: Váratlan meteoraktivitás.; (i. B. L.) [ifj. Bartha Lajos]: Két pusztító meteorithullás Japánban. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Észlelési felhívás: Quadrantidák ’94. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. p. 33. [SRG.]

SZENTASKÓ László: Törpe nóvák észlelése. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

SZENTASKÓ László: Új rövidperiódusú törpe nóva. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

Változós hírek. Gázhéj a Nova Cyg 1992 körül. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 37-38. Ford.: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1993 szeptember - október. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: A Kalifornia-köd nyomában. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 41-42. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Deep Space CCD Atlas: North. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. p. 43. Könyvismertetés. [SRG.]

Könyvajánlat. Ponori Thewrewk Aurél: Csillagok a Bibliában. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. p. 45. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 23. 1993. dec. 12.(210.) sz. pp. 47-48. Bartha Lajos: Tizennégy állatövi csillagkép!; Vicián Zoltán: Kifogástalan optika, garanciával.; Kérések szerzőinkhez. [SRG.]

1993. március 27-én a P/Schwassmann-Wachmann-1 üstökös elfed egy 11 magnitúdós csillagot. = Meteor Gyorshírek [1993. 1. sz.] p. 1. Az üstökös legalább 3 magnitúdóval halványabb és a csillagfedés hazánkból 5 másodpercig tarthat. [KSZ.]

Mzs - Tey [MIZSER Attila - TEPLICZKY István]: Szupernóva az M81-ben (NGC 3031). = Meteor Gyorshírek 1993. 2. sz. p. 1. 1993. márc. 31-i dátummal. Az 1993. márc. 28-án felfedezett szupernóva adatai és észlelőtérképe. [KSZ.]

Mzs - Tey [MIZSER Attila - TEPLICZKY István]: 1908+01 Nova Aql 1993. = Meteor Gyorshírek 1993. 3. sz. p. 1. 1993. máj. 25-i dátummal. Az 1993. máj. 14-én felfedezett nóva adatai és térképe. [KSZ.]

1908+01 Nova Aquilae 1993. = Meteor Gyorshírek 1993. 3. sz. p. 2. AFOEV térképek a nóváról. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Nova Cassiopeiae 1993. = Meteor Gyorshírek 1993. 4. sz. p. 1. 1993. dec. 12-i dátummal. Az 1993. dec. 7-én felfedezett nóva adatai. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. = A Nap 1993. ápr. 14. 4. sz. pp. 2-11. Napészlelések az 1851-1858. Carrington-rotációk alatt, 1992. jan. 5-től 1992. aug. 10-ig. Észlelők: Bucsi Gábor, Gyenizse Péter, Hadházi Csaba, Sári Attila, Virág Pál. Szöveges értékelés, napfoltok helyzete a Napon, részletrajzok, relatívszám grafikonok. "A Nap" című kiadványnak ez volt az utolsó száma. [KSZ.]

BOTH Előd: Tudományos Nobel-díjak - 1993. A lüktető csillagok igazolták Einsteint. = Népszabadság 51. 1993. okt. 22. 247. sz. p. 34. Joseph H. Taylor és Russel A. Hulse a pulzárok új típusainak felfedezéseiért kapta a díjat. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A FOCAL-terv - utazás a Naprendszeren túlra. = Népszabadság 51. 1993. dec. 4. Hétvége mell. p. 24. [SRG.]

SZILÁGYI Ferenc: Sajnovics János emlékezete. Nyelvész Kolumbusz. = Pest Megyei Hírlap 37. 1993. máj. 27. 122. sz. p. 8. [HAD.]

HAWKES, Nigel: Műholdtávlatból. A mesterséges égitestek részt vesznek jövőnk alakításában. = Reader’s Digest Válogatás 1993. dec. pp. 105-108. [KSZ.]

Hello Halley! (Galaxy News.) = SzemTanú 4. [1993. máj.] 1. sz. p. 25. Május 6-án érkezik. [SRG.]

P [PONORI THEWREWK Aurél]: Tudós csillag. (Konkoly Thege Miklós nyugállományba vonulására.) = SzemTanú 4. [1993. nov.] 2. sz. p. 15. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy új csillagászattörténeti társulás Németországban. = Technikatörténeti Szemle 20. 1993. pp. 287-288. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagászattörténeti és gnomonikai konferenciák. (Szombathely, 1993. október 1-3.) = Technikatörténeti Szemle 20. 1993. pp. 293-296. [SRG.]

BARTHA Lajos: McConell, Anita: Instrument Makers to the World. A History of Cooke, Troughton et Simms. (Műszerkészítők az egész világnak. A. Cooke, Troughton és Simms története.) York, 1992. = Technikatörténeti Szemle 20. 1993. pp. 299-300. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos: Lloyd, A. Steven: Ivory Diptych Sundials, 1570-1750. The Collection of Historical Scientific Instruments, Harvard University. (Elefántcsont doboznapórák. A Harvard Egyetem tudományos műszergyűjteménye.) Cambridge, 1992. = Technikatörténeti Szemle 20. 1993. pp. 301-302. Könyvismertetés. [SRG.]

HUDOBA György: Beköszöntő. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 1. Bevezető a folyóirathoz. Évente kétszer, esetleg háromszor jelentkezik majd.; A "TELAPO" lap a székesfehérvári Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló időszaki kiadványa volt. A lap címe, elnevezésének angol nyelvre fordításából (Journal of TErkán LAjos Public Observatory, Székesfehérvár) rövidült. Ennek megfelelt a folyóirat indulása: az első szám 1993. dec. 6-án, azaz a Télapó (Mikulás, Szent Miklós) napján jelentkezett. A 11 évfolyam alatt (1993-tól 2003-ig), a lapnak 27 száma jelent meg. Ezeknek egy folyamatos sorszámozása volt. Az évfolyamokat és azon belül az egyes számokat is sorszámozták. Az évi 2-3 szám általában márciusban, szeptemberben és decemberben (utóbbi mindig 6-án) jött napvilágra. A TELAPO szerkesztése és nyomdai kivitele mindvégig egységes volt. A4 mérettel, és általában 8 oldal terjedelemmel jelent meg.
Főszerkesztője végig: Trupka Zoltán. Alszerkesztők: Böhm Felícia, Fűrész Gábor, Moldoványi Balázs, Szabados Péter, Tatai Andrea. Technikai munkatársak: Moldoványi Balázs, Pászik János. A kolofonban 1997-től 2001-ig a Magyar Asztronautikai Társaság Székesfehérvári Csoportja (Technika Háza) és 1998-tól 2003-ig a székesfehérvári Szabadművelődés Háza is feltüntetésre került kiadóként. Az "Észlelőlap" nevével ellentétben nem önálló lap, hanem amint alcíme mutatta "A TELAPO észlelési melléklete" volt. A székesfehérvári amatőrcsillagászok észleléseit mutatta be. Egy-egy TELAPO lapszám közepébe helyezték az Észlelőlapot, esetenként, ha nagyobb megfigyelési akciók történtek.
A TELAPO 9. számába az 1997/1-es, a 12. számába az 1997/2-es, a 13. számába az 1998/1-es, a 18. számába az 1999/1-es, a 22. számába a 2001/1-es, a 26. számába a 2002/1-es, a 27. számába a 2003/1-es Észlelőlap került. Az Észlelőlap általában 2, néha 4 oldal terjedelmű volt, az anyalappal azonos szerkesztéssel, nyomdai eljárással és mérettel készült. Szerkesztője Németh László és Tanárki Tibor volt. Az Észlelőlapot adatbázisunkban nem külön, hanem az adott TELAPO-lapszám végén ismertetjük. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Miért éppen TELAPO? = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 1. A lap nevét Héri Tamás ötlötte ki 1993. aug. 6-án. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: A fehérvári csillagda rövid története. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 2. 1961. dec. 17-án felavatta Kulin György a székesfehérvári József Attila Gimnázium tetején álló védőházikót és a 15 cm-es Newton-távcsövet. 1967. szept. 14-én Kulin György és Róka Gedeon avatta a székesfehérvári Vidám Park 30 cm-es távcsövét, az óriáskerék mellett. 1977. szept. 16-án egy katonai helikopter átemelte a kupolát a jelenlegi helyére, ahol 1977. dec. 9-én avatta fel Kulin György és Ponori Thewrewk Aurél a csillagvizsgálót. Ez 1993. máj. 22-én kapta a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló nevet. [KSZ.]

Névadónkról. Terkán Lajos élete. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 2. Székesfehérváron született. Itt végezte az elemit és a gimnázium első négy osztályát. [KSZ.]

Eredményeink. Fehérvári siker a MANT-pályázaton. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 2. Héri Tamás a GPS-technika gyakorlati lehetőségeiről és Moldoványi Balázs az űrtávközlés hasznáról írt pályázatot. A két székesfehérvári szakkörös 1993. jún. 10-én, a KFKI-ban rendezett első magyar ifjúsági űrtalálkozón megosztott 2. díjat kapott. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Krónika. Sajnovics János emlékülés. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 3. 1993. máj. 22-én volt Székesfehérváron. Ponori Thewrewk Aurél, Hudoba György, id. Nagy Rezső, ifj. Bartha Lajos és Szíj Enikő tartott előadást. [KSZ.]

Részlet az Idea Astronomiae IV. részéből. A csillagászat hasznairól. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 3. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: In memorian SN 1993J. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. pp. 3-4. Megemlékezés az 1993. márc. 28-án felfedezett szupernóváról, mely az M81-ben tört ki. [KSZ.]

F. G. [FŰRÉSZ Gábor]: Csillagásztábor a Mecsekben. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. pp. 4-5. 1993. aug. 11-18-ig tartották a székesfehérvári szakkörösök a Mecsek-hegységben, Óbányán. [KSZ.]

PAPP László - TRUPKA Zoltán. Meteoreső a Savanyúvíznél, avagy Perseida-bemutató Fehérváron. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 5. A Perseida-meteorraj közös figyelése és bemutatása Székesfehérváron 1993. aug. 11-én este. A csillagászati előadással és távcsöves bemutatással kísért rendezvényre 500 érdeklődő jött el. [KSZ.]

MOLDOVÁNYI Balázs: Ifjú asztronauták között - Dél-Koreában. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 6. 1993. aug. 5-13-ig az Ifjú Űrkutatók 6. Nemzetközi Konferenciáján vett részt. [KSZ.]

KISS Attila: Disznóhízlalás ciklotronban, avagy részecskefizika a modern állattenyésztés szolgálatában. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 7. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Könyvajánlat. Hányan voltak a három királyok? = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 7. Ponori Thewrewk Aurél most megjelent könyvének (Csillagok a Bibliában) ismertetése. [KSZ.]

HUDOBA György: TELAPO. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 7. Vers. [KSZ.]

TELAPO-díj 1993. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 8. A szerkesztőség díjat alapított, évente az kapja, aki legtöbbet tett a TELAPO-ért. Hudoba György lett az első kitüntetett. [KSZ.]

Krampusz-díj. = Telapo [1.] 1993. dec. [1.] (1.) sz. p. 8. A díjat annak a cikknek ítélik évente, amelyben a legtöbb csillagászati valótlanság szerepel. Az 1993-as évben a "Szombaton látható lesz a Merkúr" című cikk (Fejér megyei Hírlap, 1993. nov. 5. p. 16.) kapta a díjat. [KSZ.]

A. *I.: Holdjárás és részecskefizika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. febr. 2. sz. p. 74. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

B. Z.: A Tejút csecsemőkora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. febr. 2. sz. p. 74. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: Holdkőzetek az Antarktiszról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. febr. 2. sz. pp. 80-81. [PIR.]

G. A.: Energia az űrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. márc. 3. sz. p. 122. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A *I: Fekete lyukat tápláló porkorong. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. márc. 3. sz. p. 122. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(B. Z.): Neutroncsillag a kiskertben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. márc. 3. sz. pp. 122-123. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BŐDY Zoltán: A lítium leleplezi a barnatörpéket. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. márc. 3. sz. p. 138. [PIR.]

ALMÁR Iván: Kutatás idegen civilizációk után. Napjaink SETI-stratégiája és technikája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. ápr. 4. sz. pp. 156-160. [PIR.]

SZÉKY Pál: A Hold hatása a Föld élővilágára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. ápr. 4. sz. pp. 168-171. [PIR.]

B. Z.: Felsíró vöröstörpebébi a rádió hullámsávjain. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. ápr. 4. sz. p. 172. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Plútón túli kisbolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. ápr. 4. sz. p. 174. Rövid hírek. [SRG.]

FEJES István: Jan Oort és a Tejútrendszer felfedezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. ápr. 4. sz. pp. 180-182. [PIR.]

Címlapon: A Lófej-köd. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. máj. 5. sz. címoldal, [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A kis távcsövek dicsérete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. máj. 5. sz. pp. 215-219. [PIR.]

SÁRNECZKY Krisztián: Alkonyi csillageső. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. máj. 5. sz. melléklete. pp. [33-35.] 1992 augusztusában. Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

A *I: Állhatatlan csillagszomszédunk van? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. máj. 5. sz. p. 220. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A *I: Gamma-sugarak a világ végéről? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. máj. 5. sz. p. 221. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

DÜRR János: Orion sötét lova. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. máj. 5. sz. pp. 228-229. [PIR.]

PONORI THEWREWK Aurél: Ezékiel ufója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. jún. 6. sz. pp. 259-261. [PIR.]

(B. Z.): A legfiatalabb csillag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. jún. 6. sz. p. 269. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(N. G.): Életmentő óriásbolygók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. jún. 6. sz. p. 269. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Vasmeteorit hullott az Uralban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. jún. 6. sz. p. 270. Rövid hírek. 1990. máj. 17. [SRG.]

Egy hordozórakéta robbant fel Bajkonurban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. júl. 7. sz. p. 316. Rövid hírek. [SRG.]

Brazília első műholdját februárban állították pályára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. júl. 7. sz. p. 316. Rövid hírek. [SRG.]

BENCZE Gyula: A bolygóvadászok utolsó mohikánja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. júl. 7. sz. pp. 322-324. Clyde Tombaugh. [PIR.]

BŐDY Zoltán: Szupernóva a világ végén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. júl. 7. sz. p. 333. [PIR.]

A Marsjáró tesztelése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. aug. 8. sz. első belső borító. A tudomány képeslapjai. [SRG.]

BOTH Előd: Vissza a Marsra! A vörös bolygó kutatásának második felvonása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. aug. 8. sz. pp. 349-352. [PIR.]

(E. I.): Madármegfigyelések műholdról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. aug. 8. sz. p. 365. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Gyémánt a csillagközi anyagban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. aug. 8. sz. p. 365. Rövid hírek. [SRG.]

SZALAI Sándor: Címképünk: Marsjáró tesztelése a Mojave sivatagban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. aug. 8. sz. p. 383., első belső borító. Folyóiratok. A La Recherche cikke alapján. [SRG.]

G. A.: Az Io vulkáni pora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. szept. 9. sz. p. 411. [SRG.]

Reaktiválják Edwin Hubble 1917-es távcsövét. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. szept. 9. sz. p. 412. Rövid hírek. [SRG.]

HUDOBA György - NAGY Rezső id. - NAGY Rezső.: Sajnovics János. Matematikus, csillagász, nyelvtudós. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. szept. 9. sz. p. 427. [PIR.]

VEKERDI László: Galilei - jezsuiták tanítványa? 1. rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. okt. 10. sz. pp. 447-449. [PIR.]

BŐDY Zoltán: A múlt árnyéka. Ecsetnyomok az égen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. okt. 10. sz. pp. 450-455. [PIR.]

Figyelmeztetés az űrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. okt. 10. sz. p. 459. Rövid hírek. [SRG.]

(engé): Süss fel, Hold... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. okt. 10. sz. p. 460. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

VEKERDI László: Galilei - jezsuiták tanítványa? 2. rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. nov. 11. sz. pp. 494-496. [PIR.]

Schmidt-rendszerű csillagászati távcsövek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. nov. 11. sz. p. 503. [SRG.]

GUTHY Piroska: Emlékezés Konkoly Thege Miklós csillagászra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. nov. 11. sz. melléklete. p. [75-76.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Nem lesz változó a Sarkcsillag? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. nov. 11. sz. p. 506. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

ALMÁR Iván: A "titokzatos" rádióüzenetek hiteles története. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. nov. 11. sz. p. 524. [PIR.]

ABONYI Iván: Kopernikusz tudományos jelentőségéről halálának 450. évfordulóján. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. nov. 11. sz. pp. 525-526. Tudománytörténet. [PIR.]

A *I [ABONYI Iván]: Kopernikusz előfutára? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. nov. 11. sz. p. 526. Tudománytörténet. [SRG.]

(G. A.): Olcsóbb űrhajózás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 124. 1993. dec. 12. sz. p. 559. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Mit mond napjaink tudománya a betlehemi csillagról? Keplernek valószínűleg igaza volt. = Új Dunántúli Napló 4. 1993. dec. 15. 342. sz. p. 11. "Karácsony napjaiban a világ minden táján felidézik a születés misztériumát, Máté evangéliumának gyönyörű történetét, amely szerint fénylő csillag jelezte a napkeleti királyoknak is Isten fiának Földre érkezését. A jelenség évszázadok óta foglalkoztatja a természettudományok művelőit. [...] Keplernek később volt egy másik hipotézise, amely már a tudomány mai állása szerint is reálisnak tekinthető. Egykori babilóniai feljegyzésekből tudta, hogy a Krisztus születése körüli időben két fényes bolygó, a Jupiter és a Saturnus nagyon közel került egymáshoz. A Jupiter a Királyok Csillagának, a Saturnus pedig a Zsidók Csillagának számított.
Ráadásul e kettő találkozása a születés jelképeként dicsőített Hal csillagképben jött létre. Tudnivaló, hogy ez a csillagkép még századokkal később is a közös hit titkos jele volt a római birodalom elnyomott keresztényei között. Az igazság tehát valószínűleg az, hogy a betlehemi csillag voltaképp két bolygó ritka, de hosszabb időközönként ismétlődő randevújának látványa volt. A tudomány eszközeivel gyerekjáték kiszámítani, hogy a Jupiter és a Saturnus legközelebb 2238-ban lesz olyan közel egymáshoz, amilyen közelségbe azon a varázslatos éjszakán került a betlehemi jászol fölé borult égbolton." [HAI.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Schaumasse (1992x). = Üstökös Gyorshírek 1993. 1. sz. p. 1. 1993. febr. 17-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: (2204) Lyyli kisbolygó. = Üstökös Gyorshírek 1993. 1. sz. p. 1. 1993. febr. 17-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1993a). = Üstökös Gyorshírek 1993. 2. sz. p. 1. 1993. ápr. 14-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Shoemaker-Levy (1993e). = Üstökös Gyorshírek 1993. 2. sz. p. 1. 1993. ápr. 14-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Schaumasse (1992x). = Üstökös Gyorshírek 1993. 3. sz. p. 1. 1993. ápr. 20-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Bus (1993b). = Üstökös Gyorshírek 1993. 3. sz. p. 1. 1993. ápr. 20-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Tempel 1 (1993c). = Üstökös Gyorshírek 1993. 3. sz. p. 1. 1993. ápr. 20-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Ashbrook-Jackson (1992j). = Üstökös Gyorshírek 1993. 4. sz. p. 1. 1993. jún. 3-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Shoemaker-Levy 9 (1993e). = Üstökös Gyorshírek 1993. 4. sz. p. 1. 1993. jún. 3-i dátummal. Az üstökös darabjai 1994. júl. 29-én a Jupiter légkörén fognak áthaladni. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Ashbrook-Jackson (1992j). = Üstökös Gyorshírek 1993. 5. sz. p. 1. 1993. jún. 22-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: 433 Eros kisbolygó. = Üstökös Gyorshírek 1993. 5. sz. p. 1. 1993. jún. 22-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1993a). = Üstökös Gyorshírek 1993. 6. sz. p. 1. 1993. jún. 22-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Forbes (1993f). = Üstökös Gyorshírek 1993. 6. sz. p. 1. 1993. jún. 22-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1993p). = Üstökös Gyorshírek 1993. 7. sz. p. 1. 1993. aug. 31-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Holmes (1993i). = Üstökös Gyorshírek 1993. 7. sz. p. 1. 1993. aug. 31-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Ashbrook-Jackson (1992j). = Üstökös Gyorshírek 1993. 8. sz. p. 1. 1993. szept. 1-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1993a). = Üstökös Gyorshírek 1993. 8. sz. p. 1. 1993. szept. 1-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Schwassmann-Wachmann 2. = Üstökös Gyorshírek 1993. 9. sz. p. 1. 1993. szept. 14-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1993p). = Üstökös Gyorshírek 1993. 9. sz. p. 1. 1993. szept. 14-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/West-Kohoutek-Ikemura (1993o). = Üstökös Gyorshírek 1993. 10. sz. p. 1. 1993. okt. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1993p). = Üstökös Gyorshírek 1993. 10. sz. p. 1. 1993. okt. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1993a). = Üstökös Gyorshírek 1993. 11. sz. p. 1. 1993. okt. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Schwassmann-Wachmann 2. = Üstökös Gyorshírek 1993. 11. sz. p. 1. 1993. okt. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Encke. = Üstökös Gyorshírek 1993. 12. sz. p. 1. 1993. okt. 30-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Neujmin 3 (1993j). = Üstökös Gyorshírek 1993. 12. sz. p. 1. 1993. okt. 30-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Schwassmann-Wachmann 1. = Üstökös Gyorshírek 1993. 13. sz. p. 1. 1993. dec. 5-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Shajn-Schaldach (1993k). = Üstökös Gyorshírek 1993. 13. sz. p. 1. 1993. dec. 5-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Whipple (1993n). = Üstökös Gyorshírek 1993. 13. sz. p. 1. 1993. dec. 5-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Shoemaker-Levy 9 (1993e). = Üstökös Gyorshírek 1993. 14. sz. p. 1. 1993. dec. 5-i dátummal. Az üstökös darabjai 1994. júl. 17-e és 22-e között fognak a Jupiter légkörébe hullani. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Encke. = Üstökös Gyorshírek 1993. 14. sz. p. 1. 1993. dec. 5-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1993a). = Üstökös Gyorshírek 1993. 15. sz. p. 1. 1993. dec. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1993p). = Üstökös Gyorshírek 1993. 15. sz. p. 1. 1993. dec. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/West-Kohoutek-Ikemura (1993o). = Üstökös Gyorshírek 1993. 16. sz. p. 1. 1993. dec. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 1987 XIX P/Schwassmann-Wachmann 2. = Üstökös Gyorshírek 1993. 16. sz. p. 1. 1993. dec. 8-i dátummal. [KSZ.]

Csillagászattörténeti kutatás. = Vas Népe 38. 1993. ápr. 29. 99. sz. p. 16. Bartha Lajos előadása a szombathelyi MMIK-ban ma délután "A csillagászat-történeti kutatás elméleti és gyakorlati kérdései" címmel. [SRG.]

VÉRTES Ernő, ifj.: "Az égi tűzijáték" elmaradt. = Vas Népe 38. 1993. aug. 18. 192. sz. p. 6. A Perseida-meteorraj 1993. aug. 11-ről 12-re virradóra. Részletes beszámoló a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagjai által Szombathelyen és Kőszegen végzett észlelésekről. A meteorok óránkénti száma 37 és 66 között volt. [SRG.]

HORVÁTH Sándor: Kunc Adolf-émlékkönyv. = Vas Népe 38. 1993. nov. 10. p. 7. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár gömbjei. = Vasi Szemle 47. 1993. 2. sz. pp. 250-259. [SRG.]

HORVÁTH József: A magyarországi fizika legutóbbi száz esztendeje. = Vasi Szemle 47. 1993. 2. sz. pp. 295-296. [SRG.]

HORVÁTH József: Gothard Jenő tudományos tárgyhagyatéka. = Vasi Szemle 47. 1993. 4. sz. pp. 555-561. Napóra a Ferences rendházon, az Aréna u. 8. számú és a Hunyadi u. 14. számú lakóházon. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Napórák a történelmi Vas megyében. = Vasi Szemle 47. 1993. 4. sz. pp. 570-583. [SRG.]

Címoldal: Az M 101 jelzésű spirálgalaxis. = Vega 3. 1993. jan. 3.(7.) sz. p. 1. [SRG.]

LOVAS Miklós: Szupernóvakutatás. = Vega 3. 1993. jan. 3.(7.) sz. pp. 2-3., 11-12. Az Élet és Tudomány Kalendáriuma 1973. évi számában megjelent Lovas Miklós cikk újraközlése. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A csillagok születési helye. = Vega 3. 1993. jan. 3.(7.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Hírek. = Vega 3. 1993. jan. 3.(7.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Kölcsönzési lehetőség. = Vega 3. 1993. jan. 3.(7.) sz. pp. 7-8. Könyv- és folyóirat kölcsönzés. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd (FRM): A hamuszürke fény. = Vega 3. 1993. jan. 3.(7.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

Címoldal: Az ógyallai Konkoly Obszervatórium 20 cm-es Heyde-refraktora. = Vega 3. 1993. febr. 4.(8.) sz. p. 1. [SRG.]

LOVAS Miklós: Szupernóvakutatás. Nemzetközi program. = Vega 3. 1993. febr. 4.(8.) sz. pp. 2-7. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Észlelések. = Vega 3. 1993. febr. 4.(8.) sz. pp. 8-9. Csizmadia Szilárd Vénusz észlelése. Meteorészlelők 1991. jún. 1. és 1993. febr. 16. között: Csizmadia Szilárd, Csizmadia Ákos, Konkoly Péter, Illés Anita, Szekeres Tibor. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Mi mindent észlelhetsz egy 48/540-es refraktorral. = Vega 3. 1993. febr. 4.(8.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd - CSIZMADIA Ákos: Hírek. = Vega 3. 1993. febr. 4.(8.) sz. p. 12. [SRG.]

Címoldal: Éta Carinae. = Vega 3. 1993. márc-ápr. 5.(9.) sz. p. 1. [SRG.]

Jég a Tritonon. = Vega 3. 1993. márc-ápr. 5.(9.) sz. p. 2. Astronomy 1992. aug. számából. Fordította: Both Előd. [SRG.]

Új /kis/bolygó. A Naprendszer peremén. = Vega 3. 1993. márc-ápr. 5.(9.) sz. p. 3. Spaceflight 1992. dec. számából. Fordította: Both Előd. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Flercsillagok. = Vega 3. 1993. márc-ápr. 5.(9.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Planetáris-ködök a Vízöntőben. = Vega 3. 1993. márc-ápr. 5.(9.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

Észlelések. = Vega 3. 1993. márc-ápr. 5.(9.) sz. pp. 8-12. Vénusz megfigyelés 1992. júl. és 1993. márc. között. Észlelők: Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Illés Anita, Konkoly Péter, Szekeres Tibor.; Jupiter észlelés 1993. márc-ápr. Észlelők: Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd. [SRG.]

Címoldal: Ursa Maior - Göncölszekér. = Vega 3. 1993. máj-jún. 6.(10.) sz. p. 1. [SRG.]

Változócsillag térképek. = Vega 3. 1993. máj-jún. 6.(10.) sz. pp. 3-8. Delta Cephei, mü Cephei, béta Lyrae, delta2 Lyrae, béta Pegasi, éta Aquilae, béta Persei, rho Persei, gamma Cassiopeiae, alfa Orionis. [SRG.]

Változócsillagok megfigyelése. = Vega 3. 1993. máj-jún. 6.(10.) sz. pp. 9-12. [SRG.]

Címoldal: A Lagúna-köd a Nyilas csillagképben. = Vega 3. 1993. júl. 1.(11.) sz. p. 1. [SRG.]

A Lófej-köd az Orion csillagképben. = Vega 3. 1993. júl. 1.(11.) sz. p. 2. [SRG.]

Észlelések. = Vega 3. 1993. júl. 1.(11.) sz. pp. 3-4. Meteor észlelések 1993. márc-ápr. Észlelők: Illés Anita, Szekeres Tibor. [SRG.]

Hamuszürke fény észlelések /HMF/ = Vega 3. 1993. júl. 1.(11.) sz. pp. 4-5. 1991. márc., 1993. febr. 28. Észlelők: Csizmadia Szilárd, Szekeres Tibor, Illés Anita. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorészlelés. = Vega 3. 1993. júl. 1.(11.) sz. pp. 5-8. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Az extinkció. = Vega 3. 1993. júl. 1.(11.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

VK-hírek. = Vega 3. 1993. júl. 1.(11.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: 2 éves a Vega Klub. = Vega 3. 1993. júl. 1.(11.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

A VK taglistája. = Vega 3. 1993. júl. 1.(11.) sz. p. 12. [SRG.]

Hidrogén a Szaturnuszon. = Vega 3. 1993. júl. 1.(11.) sz. p. 13. Bild der Wissenschaft-ból. [SRG.]

Csillagászat - történelem. Johannes Kepler (1571-1630). = Vega 3. 1993. júl. 1.(11.) sz. pp. 14-16. Összeállította: Szekeres Tibor. [SRG.]

Címoldal: Petavius-kráter. = Vega 3. 1993. aug. 2.(12.) sz. p. 1. Csizmadia Szilárd holdrajza 1993. júl. 4-én. [SRG.]

A Halley-üstökös. = Vega 3. 1993. aug. 2.(12.) sz. p. 2. [SRG.]

A döglött patkányok nem hazudnak. = Vega 3. 1993. aug. 2.(12.) sz. p. 3. A kozmikus sugárzás erősségének mérése a rég elpusztult sivatagi patkányokon. Astronomy 1993. febr. számából. Fordította: Both Előd. [SRG.]

Észlelések. = Vega 3. 1993. aug. 2.(12.) sz. pp. 4-6. Jupiter, Hold, változócsillagok, kettőscsillagok. Észlelők: Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd. [SRG.]

Meteormegfigyelések ’93 július. = Vega 3. 1993. aug. 2.(12.) sz. pp. 7-10. [SRG.]

Hibaigazítások. = Vega 3. 1993. aug. 2.(12.) sz. p. 11. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Egyszerű megfigyelési lehetőségek binokulárral. = Vega 3. 1993. aug. 2.(12.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

Egyre nagyobb gond az űrszemét. = Vega 3. 1993. aug. 2.(12.) sz. p. 14. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd - SZEKERES Tibor: Csillagászat - történelem. 450 éve halt meg Kopernikusz. = Vega 3. 1993. aug. 2.(12.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

LUIF Ibolya: Újra az élen a Gothard Obszervatórium. = Vega 3. 1993. aug. 2.(12.) sz. p. 16. Új számítógépes rendszert helyeztek üzembe. [SRG.]

Címoldal: Csizmadia Natália rajza. = Vega 3. 1993. szept. 3.(13.) sz. p. 1. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Perseidák 1993-as jelentkezése a számok tükrében. = Vega 3. 1993. szept. 3.(13.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

Nyíltnak tűnik a Világegyetem. = Vega 3. 1993. szept. 3.(13.) sz. pp. 6-7. Astronomy-Androméda számaiból. [SRG.]

Szaturnusz észlelések. = Vega 3. 1993. szept. 3.(13.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

Meteorrajok október-november. = Vega 3. 1993. szept. 3.(13.) sz. p. 9. [SRG.]

Vega ’93. = Vega 3. 1993. szept. 3.(13.) sz. p. 10. [SRG.]

A Pioneer-10. = Vega 3. 1993. szept. 3.(13.) sz. p. 10. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Uránusz. = Vega 3. 1993. szept. 3.(13.) sz. pp. 11. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Mélyég objektumok. = Vega 3. 1993. dec. 4.(14.) sz. pp. 2-3. Észlelők: Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Csizmadia Natália. [SRG.]

Kettőscsillagok. = Vega 3. 1993. dec. 4.(14.) sz. pp. 3-4. Észlelők: Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Konkoly Péter, László Krisztina. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteormegfigyelések 1993. aug. = Vega 3. 1993. dec. 4.(14.) sz. pp. 5-8. Vizuális észlelők: Csizmadia Ákos, Csizmadia Nagyezsda, Csizmadia Natália, Csizmadia Szilárd, Furján Gellért, Gránicz István, Illés Anita, Konkoly Péter, László Krisztina, Paksa Sebestyén, Simonkay Ferencné, Simonkay Piroska, Simonkay Veronika, Simonkay Zsuzsanna, Smodics Mónika, Szekeres Tibor.; Fotografikusan észlelő: Szekeres Tibor.; Néhány nyári raj fényességstatisztikája.; Összesen 1.528 meteort láttak, ennek kétharmadát aug. 11/12-én. [SRG.]

LÁSZLÓ Krisztina: Egy szép meteornyom. = Vega 3. 1993. dec. 4.(14.) sz. p. 8. [SRG.]

SMODICS Mónika: Fénygolyó az éjszakában. = Vega 3. 1993. dec. 4.(14.) sz. p. 9. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Furcsa meteorok. = Vega 3. 1993. dec. 4.(14.) sz. p. 9. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Egy szép meteornyom 2. = Vega 3. 1993. dec. 4.(14.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

SZEKERES Tibor: Három meteor megörökítve. = Vega 3. 1993. dec. 4.(14.) sz. p. 10. [SRG.]

VK-hírek. = Vega 3. 1993. dec. 4.(14.) sz. pp. 10-11. Közgyűlés 1993. okt. 23-án.; Klubösszejövetelek.; Sky Atlas 2000.0. [SRG.]

[Madonna és Zalezsák Tamás.] = Wakond [1993.] 6. sz. címlap. Ebben a lapszámban nincs feltüntetve a kiadás ideje. Az 5. szám 1991-es és a 7. szám 1995-ös mediánját: az 1993-as évet írtuk hipotetikusan. [KSZ.]

Dilettantissimo. = Wakond [1993.] 6. sz. [pp. 2-4. ] Néhány hazai (kaposvári, miskolci, székesfehérvári, zalaegerszegi, kiskunhalasi, tatai, ózdi, pécsi, csepeli, salgótarjáni, szombathelyi, gyulai) bemutató csillagvizsgáló sanyarú állapotáról. [KSZ.]

Amatőrcsillagász szemmel Brukszellesben. = Wakond [1993.] 6. sz. [pp. 4-7.] Az 1990-es nyári brüsszeli AAVSO találkozójára látogató magyar amatőrcsillagászok és a külföldiek: Menali, Szakuma-koma, Kellomäki, Grizé Jancsi, Boninsegna, Evansz Robi, Mattei. [KSZ.]

Hogyan nem kaptam meg a Zerinváry-emlékérmet? = Wakond [1993.] 6. sz. [pp. 8-9. ] 1988 nyarán a már elfogyott Zerinváry-emlékérmet, Debrecenben - az ott nem tartózkodó, így az érmet át sem vehető - Mizser Attilának ítélte a CSBK. [KSZ.]

Wakond Lajos fotógalériája. = Wakond [1993.] 6. sz. [pp. 10-11. ] Amatőrcsillagászok (Keszthelyi Sándor, Tepliczky István, Horváth Ferenc, Mizser Attila) extrém képei. [KSZ.]

          1994.

ALLÉGRE, Claude: Bevezetés a természettörténetbe. A nagy bummtól az ember kihalásáig. Ford.: Bognár Zsuzsa. Budapest, 1994. Európa Könyvkiadó, Zenemű Nyomda Kft. 392 p. /Mérleg./ Fizikus szaklektor: Benatos Patroklos.; Fények és kövek., A világegyetem első percei., A káoszból születő rend., Csillagélet., A Nap csillag., Csillagok pora., A portól a planétáig. pp. 7- 147. [SRG.]

BAKOS József: Nagy Károly 1797-1868 reformkori természettudós élete és munkássága. Budapest, 1994. Király Print Budapest. 118 p. Lektorálta: Szabó Péter. A Nagy Károllyal kapcsolatban kézbevett forrásokat lábjegyzetekben részletezi a szerző. [SRG.]

BARROW, John David: A fizika világképe. Ford.: Fejes Erzsébet, Menczel László. Budapest, 1994. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Kiadó és Nyomda. 474 p. Lektorálta: Fehér Márta. Csillagászati részekkel. [KOC.]

BARROW, John David: A Világegyetem eredete. Ford.: Both Előd. Budapest, 1994. Kulturtrade Kiadó Kft., Dabasi Nyomda Rt. 161 p. /Világ-egyetem./ A borítócím: A világegyetem születése. A fordítást ellenőrizte, a jegyzeteket és az irodalomjegyzéket készítette Dávid Gyula. A szerző előszava Brightonban kelt 1994. márciusban. A könyvnek volt egy teljesen azonos utánnyomása 1995-ben. [KSZ.]

BEAUMONT, Émilie - PIMONT, Marie-Renée: Csillagok és bolygók titkai. Ford.: Marczisovszky János. [1. kiad.] [Budapest,] 1994. Venezia Kiadó, Partenaires Fabrication (Franciaország) nyomda. 131 p. Csillagászati képeskönyv gyermekeknek. [KSZ.]

BÍRÓ Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Budapest, 1994. Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, Balassi Kiadó, Hungorient Kft. 446 p. Csillagászat: pp. 319-328. Horváth Ádám (1760-1820) életéről. Csillagászati műveiről: egyrészt az 1787-ben készült, de csak 1790-ben megjelent "A’ leg-rövidebb nyár éjtszaka" csillagászati kötetéről, másrészt a csillagászati vonatkozású "Az esztendő utólsó éjtszakája" című 1788. dec. 31-re dátumozott prózai írása, amely Kazinczy Orpheusában látott napvilágot (I. köt. 404-433.) és a newtoni világképet képviseli (pp. 312-314.). [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: Nem volt ősrobbanás! /Természettudományos híranyag./ Pécs, [1994.] 9 p. [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: A természetben működő újonnan felismert folyamat bizonyítja: nem volt ősrobbanás! Pécs, 1994. 13 p. [KSZ.]

BOTH Előd: A Világmindenség. 77 kérdés bolygókról, csillagokról. Budapest, 1994. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., Kossuth Nyomda Rt. 39 p. /A világ és az ember./ Szakmailag ellenőrizte: Horváth András, Komoróczi Anna, Somogyi Dóra. A könyv hátsó belső borítón: Híres csillagászok, köztük magyarok (Fényi Gyula, Gothard Jenő és Konkoly-Thege Miklós) rövid életrajza. [KSZ.]

Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János. 1-18. köt. Budapest, 1994-2001. Magyar Világ Kiadó. Nyomdai előkészítő munka: Ciceró Kft (Budapest). Nyomdai és kötészeti munkák: Brepols (Turnhort, Belgium) később Milanostampa (Olaszország). 1. köt., A capella - Ashabad. 1994. 763 p.; 2. köt., Ashanti - Bitis. 1995. 763 p.; 3. köt., Bitlis - Chamorro. 1995. 763 p.; 4. köt., Chamorro - Dávid. 1995. 716 p.; 5. köt., David - Emberi. 1996. 664 p.; 6. köt., Emberi - Fodroskel. 1996. 762 p.; 7. köt., Foedus - Gray. 1997. 812 p.; 8. köt., Graz - Holstebro. 1997. 764 p.; 9. köt., Holstein - Kabuki. 1997. 764 p.; 10. köt., Kabul - Körmend. 1998. 765 p.; 11. köt., Körmenet - Luxemburg. 1998. 765 p.; 12. köt., Luxemburg - Mitsiwa. 1998. 764 p.; 13. köt., Mitsubishi - Ocelot. [1999.] 787 p.;
14. köt., Ochino - Pleokroizmus. [1999.] 787 p.; 15. köt., Plesiosaurus - Saivizmus. [2000.] 787 p.; 16. köt., Saivo - Szalicilsav. [2000.] 763 p.; 17. köt., Szálih - Tokelau. 2001. 763 p.; 18. köt., Tokfélék - Zsuzsánna. 2001. 767 p. "A Britannica Hungarica Világenciklopédia a Mikropédiának és a Makropédia jováhagyott részeinek korszerű változata, az Encyclopaedia Brittanicával együttműködésben jelenik meg". A szaklektorok között: Almár Iván, Gazda István, Schlosser Tamás, a fordítók között: Almárné Illés Erzsébet, Jéki László van. A Magyar-Amerikai Felülvizsgálati Szerkesztő Bizottság döntése alapján a magyarországi kiadást néhány magyar vonatkozású címszóval egészítette ki. A 18 kötetes munkában található csillagászati címszavakat egy helyre tettük, az 1994-es évhez. [KSZ.]

CHIS, Gheorghe: Csillagászattan. Tankönyv a XII. osztály számára. Ford.: Pál Árpád. Bukarest, 1994. Editura Didacticá si Pedagogicá. 152 p., 116 ábra, 1 térk. mell. Az 1964-es első kiadást többször újra kiadták. Az 1994-es kiadáskor a szükséges módosításokat, kiegészítéseket Miháilá, Ieronim végezte. [SZF.]

COMINS, Neil F.: Mi lenne a Földön, ha... ? Ford.: Silberer Vera. Budapest, 1994. Panem Kft. - Grafo Kft., Kaposvári Nyomda Kft. 218 p. Mi lenne, ha nem lenne Hold? Mi lenne, ha a Hold közelebb lenne a Földhöz? Mi lenne, ha a Földnek kisebb lenne a tömege? Mi lenne, ha a Föld annyira megdőlne, mint az Uránusz? Mi lenne, ha a Nap tömege nagyobb lenne? Mi lenne, ha egy csillag felrobbanna a Föld közelében? Mi lenne, ha egy csillag elhaladna a Nap közelében? Mi lenne, ha egy fekete lyuk hatolna át a Földön? A világ - infrarózsaszín szemüvegen át. A mi világunk kérdése: mi lenne, ha az ózonréteg kiürülne? [KSZ.]

COOPER, W. A. - WALKER, E. N.: Csillagok távcsővégen. Ford.: Szabados László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó Kft., Kaposvári Nyomda Kft. 278 p. Kontrollszerkesztő, szakmai ellenőr: Kun Mária. [SRG.]

COUPER, Heather - HENBEST, Nigel: A világűr atlasza. Világegyetemünk képes atlasza. Ford.: Both Előd. Budapest, 1994. Gulliver Könyvkiadó Kft., Kossuth Nyomda Rt. 64 p. Szakértő: Almár Iván. [KOC.]

DALOS Endre: Amit a Holdról tudni illik. Paks, 1994. 31 p. A DRACO különkiadása. [SRG.]

DAVIES, Paul: Az utolsó három perc. Feltevések a Világegyetem végső sorsáról. Ford.: Both Előd. Budapest, 1994. Kulturtrade Kiadó, Dabasi Nyomda Rt. 187 p. /Világ - egyetem./ A fordítást ellenőrizte, a jegyzeteket és az irodalomjegyzéket készítette: Dávid Gyula. [SRG.]

EINSTEIN, Albert: Hogyan látom a világot? Budapest, 1994. Gladiátor Kiadó, Alapítvány Kiadó Kft., Dunaújvárosi Nyomda Kft. 197 p. [REZ.]

[Fényszennyezési elleni 12 oldalas tájékoztató anyag.] Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület. 12 p. Bakos Gáspár - Mizser Attila: Csillagfigyelés akció a fényszennyezés ellen. pp. 1-4.; Megfigyelőlap a fényszennyezés vizsgálatára. pp. 4-5.; A binokulár és használata. pp. 6-9.; Mizser Attila: Észleljük a Holdat binokulárral! pp. 10-11. Az Andromeda 1. 1993. júl-aug. 7-8. sz. pp. 54-55. cikk hasonmása.; Andromeda csillagászati-űrkutatási folyóirat. p. 12. [KSZ.]

GÁBRIS Gyula - MARIK Miklós - SZABÓ József: Csillagászati földrajz. Egyetemi tankönyv. Szerk.: Gábris Gyula. 5. kiad. Budapest, 1994. Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat, Franklin Nyomda. 310 p. Lektorok: Borsy Zoltán, Érdi Bálint, Köves József. [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 11. változatlan kiad. Budapest, 1994. Nemzeti Tankönyvkiadó, Dabas-Jegyzet Kft. 94 p., 6 mell. /[A] Tanárképző Főiskolák [kiadványa]/ Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [SRG.]

HERRMANN, Joachim: SH atlasz. Csillagászat. 135 színes oldal, 707 tárgyszó. Ford.: Ill Márton, Patkós László, Orha Zoltán. 2. kiad. Budapest Berlin Heidelberg New York London Paris Tokyo Hong Kong Barcelona, 1994. Springer-Verlag - Springer Hungarica Kiadó, Gyomai Kner Nyomda. 288 p. /SH atlasz. 3./ A fordítást szakmailag ellenőrizte és szerkesztette: Both Előd. A 88 csillagkép térképével, 6,5 magnitúdós határral. [KSZ.]

HOBBS, David: Űrhadviselés. A Föld légkörén kívül vívott háború csúcstechnológiájú fegyverei és alkalmazásuk módszerei. Ford.: Magyar László. Budapest, 1994. Kossuth Könyvkiadó, Athenaeum Nyomda RT. 155 p. /Arzenál Könyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Gömbös János. [KOC.]

HUNYADI László: Csillagászati és általános természeti földrajz. 14-15 évesek számára. Budapest, 1994. CALIBRA KIADÓ. 223 p. E tankönyv használatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 42.861/93. VIII. számon engedélyezte. Jelzet: CA 0906. Szakmailag ellenőrizte: Tánczos-Szabó László és Varajti Károly. [SRG.]

HÜBÉR Magdolna: Fizika a 9-10. osztályok számára. Piliscsaba, [1994.] Konsept-H Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). 140 p. A tankönyv engedélyszáma: 59.400/1994. IX. Jelzet: KT 0209. Csillagászat: pp. 50-88. (fénytan) [KSZ.]

HÜBÉR Magdolna: Fizika az általános iskolák 8. osztálya számára. Piliscsaba, [1994.] Konsept-H Kiadó, G & G Kft. (Pécs) 156 p. Lektorálta: Harka Katalin, Kopcsa József, Kövesdi István, Máté Lászlóné, Pót Mária Szabó Szabolcs, Wiedermann László. A tankönyv engedélyszáma: 59.400/1994. IX. Jelzet: KT 0013. Csillagászat: pp. 105-151. (fénytan) [KSZ.]

Képes gyermekenciklopédia. Ford.: Ajkai Adrienne, Görgényi Emília, Magyarics Péter, Menich Ádám, Piros Christa, Varga Antal. 2. jav. kiad. Budapest, 1994. Park Kiadó, Itex Kft. (Budapest), Brepols Nyomda (Belgium). 643 p. /Szemtanú./ Eredeti főszerkesztő Ann Kramer. A magyar változat főszerkesztője Katona Sándorné. Szakmailag ellenőrizte: Csorba Gábor, Hahner Péter, Lóczy Dénes, Seres Iván, Vég Gábor. 7-14 éveseknek. Csillagászat: Bolygók (pp. 74-75.); Csillagászat (pp. 90-91.); Csillagok (pp. 92-93.); Fizika (p. 170.); Föld (pp. 180-181.); Hold (p. 235.); Idő (p. 244.); Légkör (p. 344.), Mesterséges holdak (p. 375.); Navigáció (p. 397.); Nehézkedés (p. 398.); Órák (p. 423.); Távcsövek (p. 523.); Űrhajósok (p. 558.); Űrrepülés (pp. 559-560.); Üstökösök és meteorok (p. 561.); Világegyetem (p. 579.); Csillagtérképek, holdszondák, a Naprendszer bolygói, bolygóközi szondák (pp. 622-623.); Időzónák (p. 627.). [KSZ.]

MACDONALD, Fiona: Albert Einstein. A különc fizikus, akinek relativitáselmélete forradalmasította a világegyetemről kialakított képünket. Ford.: Magyarics Tamás. [Budapest,] 1994. Tálentum Kft. 64 p. /Tudósok, aki megváltoztatták a világot. 3./ Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

Haáz István Béla (Budapest, 1907. nov. 12. - Budapest, 1979. szept. 28.), geofizikus, a műszaki tudományok doktora (1975). In: Magyar Életrajzi Lexikon. (1978-1991) Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1994. Akadémiai Kiadó. p. 338. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, matematika-fizika középiskolai tanári (1931), majd egyetemi doktori oklevelet (1942) szerzett. Még egyetemi hallgató korában sajtó alá rendezte Ortvay Rudolf mechanika előadásainak anyagát. Az egyetem elvégzése után különböző tanszékeken, és kutató intézetekben kapott ideiglenes megbízásokat (díjazás nélküli gyakornok, fizetésnélküli tanársegéd), majd napidíjas.
1933-ban az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetbe került mint napidíjas, ahol megismerkedett az Eötvös-ingával végzett földmágneses mérésekkel. 1940-1949 között oktatott, az Egyetemi Csillagászati Intézetben tanársegéd, a csillagászati gyakorlatok vezetője. 1949-ben visszakerült a Geofizikai Intézetbe, ahol gravitációs és földmágneses módszerekkel foglalkozott. [SRG.]

Kulin György (Nagyszalonta, 1905. jan. 28. - Budapest, 1989. ápr. 22.), csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon. (1978-1991) Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1994. Akadémiai Kiadó. pp. 535-536. A budapesti tudományegyetemen 1932-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Utána évekig állástalan. 1935-ben a Sváb-hegyi Csillagvizsgáló Intézetbe került, előbb a pontos idő szolgálatot látta el, majd kisbolygó-kutatással és pályaszámítással foglalkozott. Közel száz kisbolygót fedezett fel. Naprendszerünkben 12 égitestnek ő adott nevet. Az ő nevét viseli az a két üstökös, melyek a csillagászattörténetben az első magyar felfedezésű üstökösök. 1943-ban megszervezte a Természettudományi Társulatban az amatőrcsillagászati szakosztályt. A II. világháború után létrehozta a Magyar Csillagászati Egyesületet.
Az 1947-ben létesített első népi csillagvizsgáló, az Uránia vezetője lett. Az Urániában folyó rendezvényeken tudósok, írók, képzőművészek vettek részt (Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Medgyesy Ferenc stb.). 1949-1953-ban Újpesten volt tanár. Tanári munkája közben kitanulta a gyakorlati optika műfogásait. 1953-tól nyugdíjazásáig az Uránia igazgatója volt. 1954-ben létrehozta az Uránia optikai és távcsőépítési műhelyét. Irányításával több tízezer távcső és távcsőoptika készült. Állandó levelezésben állt az amatőr csillagászokkal. Kezdeményezésére alakultak előbb Szentendrén, majd az ország vidékein a bemutató csillagvizsgálók. 1963-ban megalakította a Csillagászat Baráti Körét. Haláláig tagja volt az Élet és Tudomány című folyóirat szerkesztőbizottságának. Számtalan ismeretterjesztő cikk, lexikoncikk szerzője volt.
Szerkesztette Róka Gedeonnal a Csillagászati Kisenciklopédiát (1969). Tudományos-fantasztikus regényeket írt Qu. G. Lynn álnév alatt. SZOT-díjjal tüntették ki (1973). - Fő művei: A távcső világa. Budapest, 1941-től több kiadásban.; Csillagászat- az atom korszakában. Kolbenheyer Tiborral. Budapest, 1946.; A csillagászat problémái. Budapest, 1947.; Az élet csillagászati feltételei. Budapest, 1940.; A kis csillagász távcsöve. Budapest, 1961.; Hogyan készítsünk távcsövet, mikroszkópot? Budapest, 1962.; Az ember és a világmindenség. Budapest, 1963.; Mit mondanak a csillagok? Budapest, 1976. - Irodalom: Beszélgetés Kulin Györgyel. Riporter Dürr János. = Kilátó 1989. 1. sz.; Ponori Thewrewk Aurél: Kulin György. = Élet és Tudomány 1989. 18. sz.; Schalk Gyula: Az amatőr csillagászat hazai "atyja". = Élet és Tudomány 1989. 28. sz. [SRG.]

MAGYARY-KOSSA Gyula: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. I., II., III., IV., V. köt. Budapest, 1994-1995. (az 1929., 1929., 1931., 1940. kiadás reprintje, 1995-es pótkötettel) Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Eggenberger-féle könyvkereskedés (Rényi Károly), Pallas Rt. nyomdája alapján hasonmás kiadás: Hogyf Editio által 3 kötetben, Szegedi Nyomda. 368 p., 337 p., 522 p., 254 p., 340 p. Csillagászat: I. köt. pp. 348-351. (az érvágások és az astrologia medica, azaz a csillagjóslás szerint ajánlott érvágási napok, a csillagászatnak és az asztrológiának összefüggése műtétek idejére, vállalkozások kezdésére, Mátyás király udvari csillagászai és orvosai, Nádasdy Tamás, Bercsényi Miklós, Jókai Mór viszonya az asztrológiai jóslatokhoz);
III. köt. pp. 106-109. (Astrologia medica. 1489-ben Marsilio Ficino - Marsilius Ficinus - csillagászati jóslata jó egészséget és hosszú életet jósol Mátyás királynak - aki a következő évben meghal, további csillagászati-csillagjóslási adalékok az orvostudománnyal összefüggésben, egyéb források az orvosi csillagászat kérdéséhez). [KSZ.]

MARIK Miklós: Fejezetek az elméleti asztrofizikából. Kézirat. 6. változatlan utánnyomás. Kiad.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1994. Nemzeti Tankönyvkiadó, ÁFÉSZ-Nyomda (Vác). 292 p. Jelzése: J 3-816. 68 ábrával. Több változatlan utánnyomása volt. Három fő fejezete: csillaglégkörök fizikája (csillagok fotoszférája, színképvonalak keletkezése, csillagok kémiai összetétele), kozmikus elektrodinamika (sarki fény elmélete, a plazma, a galaxiskarok, a mágneses tér, napfoltok, szupernóva-maradványok), intersztelláris anyag fizikája (gázködök, csillagközi hidrogén, kozmikus gázdinamika, nóva- és szupernóva-héjak). [KSZ.]

MAYNARD, Christopher: A technika nagy enciklopédiája gyermekeknek. Ford.: Fehér György. Budapest, 1994. Aquila Könyvkiadó, Dürer Nyomda és Kiadó Kft. (Gyula.) 182 p. Kolligátum. Csillagászat: pp. 1-32. Csillagok és bolygók. [KOC.]

MEYER, Charles: Holdkőzetek. Kőzettani vizsgálatok a holdi vékonycsiszolat-készleten. Ford.: Bérczi Szaniszló. Budapest, 1994. ELTE TTK, Alfa Kiadó és Nyomdaüzem. 62 p., 8 színes t. [KOC.]

  Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. 214 p. Szakmailag ellenőrizte: Benkő József és Szabados László. Az összeállításban közreműködtek: EAON, Guman István, Holl András, Jean Meeus, Sárneczky Krisztián, Tepliczky István, Tóth Éva, Zajácz György, Zalezsák Tamás. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: A Hold és észlelése. [Budapest,] 1994. Magyar Csillagászati Egyesület. 12 p. A Hold amatőrcsillagászati észlelésének gyakorlati ismertetése. Készült az 1994-es ágasvári ifjúsági amatőrcsillagászati tábor alkalmából. [KSZ.]

  Németh László. Galilei. A dráma "pere" 1952-56. Szerk.: Lengyel György. Debrecen, 1994. Csokonai Színház kiadványa. Onix Nyomda (Debrecen). 110 p. A kötet szerkesztésében munkatárs: Töreki Attila.
Tartalma: Lengyel György: Bevezető (pp. 5-6).; Görömbei András: Németh László két Galileije (pp. 7-14.).; Németh László: Galilei együttesének (pp. 15-30).; A Galilei története Németh László életrajzában (pp. 31-49.).; A Galilei története Németh László levelezésének tükrében (pp. 50-76.).; Illés Endre: Egy vacsora emléke. Németh László Galileije (pp. 76-80).; Szakonyi Károly bevezetője a IV. felvonás elé (p. 81.).; Németh László: Galilei c. történeti drámájának eredeti IV. felvonása (Németh László kézirata szerint.) (pp. 82-98); Tolnay Károly: Galileo Galilei utolsó arcképe (pp. 99-100).; Az egyházi rehabilitáció hivatalos dokumentumai (pp. 101-110. II. János Pál pápa beszéde 1992. okt. 31-én. - L’Osservatore Romano 1992. nov. 13-i közlése). [KSZ.]

RÉKAI Csaba: GNOMONIKA. Csillagászati bevezetővel középiskolák számára és magánhasználatra. Gépirat. [Budapest,] 1994. 131 p. [SRG.]

Romániai magyar irodalmi lexikon. Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés. III. köt. Kh-M. Főszerk.: Dávid Gyula. Bukarest, 1994. Kriterion Könyvkiadó, Imprimeria de Vest (Oradea). 712 p. Benne csillagászati vonatkozású szócikk: M. Gy. [Mauer Gyula]: Matematikai és csillagászati szakirodalom. pp. 517-520. [KSZ.]

RÜKL, Antonín: A világűr képes atlasza. Ford.: Szabados László, Both Előd. Budapest Berlin Heidelberg New York London Paris Tokyo Hong Kong Barcelona, 1994. Springer Hungarica Kft., Printed in Slovakia. 232 p. A fordítást szakmailag ellenőrizte: Horváth András. [SRG.]

SAJNOVICS János: Demonstratio. Sajnovics János Fejér vármegyei tordasi magyarnak a Koppenhágai és a Trondheimi Királyi Tudós Társaság tagjának bizonyítása a magyar és a lapp nyelv azonos. Felolvastatott a Dán Királyi Tudós Társaságban és kinyomattatott Koppenhágában 1770-ben. A nagyszombati kiadást latinból magyarra fordította: Constantinovitsné Vladár Zsuzsa. Szerk.: Szíj Enikő. Budapest, 1994. ELTE, Franklin Nyomda és Kiadó Kft. 157 p. /Bibliotheca Regulyana. 2./ Fedőlapon ez a cím: Demonstratio Sajnovics János bizonyítás a magyar és a lapp nyelv azonos. Az 1770-es nagyszombati kiadás cím röviden: Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. A fordítást az eredetivel egybevetette: Éder Zoltán. Sajnovics Jánosnak az 1769-es vardöi Hell Miksa vezette Vénusz-átvonulásos csillagászati expedíción folytatott anyaggyűjtése tette lehetővé a nyelvrokonság kutatását és a könyv megírását. [REZ.]

SIMON Bálint - LUDMANN Mihály - VARGA E. Tamás: Természetismeret. Földrajz. 10-11 éveseknek. Budapest, [1994.] ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Calibra Kiadó, Kaposvári Nyomda Kft. 64 p. Szakmailag ellenőrizte: Miczek György, Prekop Gézáné. A tankönyv használatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a 40.649/93. VIII. számon engedélyezte. Csillagászat: pp. 7-44. [KOC.]

SIMON Tamás: Csillagászat és természetföldrajz. Kiad. az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány. Budapest, 1994. Szegedi Nyomda Rt. 344 p. /Természettudományok./ Bírálta: Hevesi Attila, Papp Sándor, Szarka András, Zombori Ottó. Csillagászat: pp. 3-120. [SRG.]

SRAGNER Márta: Gothard Jenő. [Bibliográfia.] 3. jav., bőv. kiad. Szombathely, 1994. Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. 95 p. Szakmailag ellenőrizte: Gazda István. Vértes Ernő előszavával. pp. 3-4. A bibliográfia 546 tételt tartalmaz. [KSZ.]

TERES Ágoston: Biblia és asztronómia. Mágusok és a csillag Máté evangéliumában. Springer-Verlag Budapest Berlin Heidelberg New York Barcelona Hong Kong London Milan Paris Santa Clara Singapore Tokyo, 1994. Springer Hungarica Kiadó Kft., Gyomai Kner Nyomda Rt. 339 p. [KSZ.]

TÓTH Béla: Maróthi György. Debrecen, 1994. Print-Plusz Nyomdaipari Bt. 327 p. Lektorálta: Bán Imre és Julow Viktor. A könyvet borító papír belső oldalain Vekerdi László ajánló szövege olvasható. A kötet Maróthi György életének és munkásságának részletes történetét mutatja be. Benne csillagászati vonatkozások is. A debreceni csillagászat kezdeteiről is. pp. 186-188. [KSZ.]

Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 121 p. A szerkesztők bevezetője 1993. júl. 15-én kelt. Szaklektorok: Csaba György és Gazda István. Választható tankönyv. Engedély száma: 42 842 (2)/1993. VIII. Pedagógus Szakma Megújítása Projekt. A szöveggyűjtemény cikkei sok csillagászati részt tartalmaznak. [KSZ.]

UNGER János: Bevezetés a térképészetbe. Javított kiadás. Szeged, 1994. József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar, JATEPress. 142 p. Csillagászat: pp. 9-15 (a Föld alakja, közelítő felületei).; pp. 94-97 (térképezés légi-és űrfelvételekkel). [KSZ.]

Változócsillag Atlasz XVI. Összeáll.: Nagy Zoltán Antal. [Budapest,] 1994. Magyar Csillagászati Egyesület Változócsillag Szakcsoportja. 24 p. GX Aql, GY Aql, AC Aur, RX Cap, Z Cep, RR Cep, U CMi, AL Com, DR Cyg, V503 Cyg, R Equ, RS Eri, RT Eri, AV Eri, GH Gem, IT Gem, V Lyr, Z Lyr, RT Lyr, VZ Lyr, V694 Mon, X Peg, AN Peg, V818 Sco, WW Ser, BG Ser, TV Tau, TX Tau, Y Vir, RS Vir, SU Vir, HV Vir változócsillagok térképei. [KSZ.]

Változócsillagok fénygörbéi 1988-1992. - Light Curves of Variable Stars for 1988-1992. Összeállította: Kiss László. [Budapest,] 1994. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. 72 p. A 140 fénygörbéhez 222 észlelő 106288 megfigyelését használták fel. [SRG.]

VANCLEAVE, Janice: Csillagászat. 101 könnyű és látványos kísérlet a csillagászat játékos megismeréséhez. Izgalmas ötletek, témák és gyakorlatok órákra, szakkörökre és csak úgy! Ford.: Pálvölgyi Endre. Budapest Berlin Heidelberg New York London Paris Tokyo Hong Kong Barcelona, 1994. Springer-Verlag, Széchenyi Nyomda Kft. 239 p. /SH Junior./ A fordítást lektorálta: Both Előd. [SRG.]

VAVCLEAVE, Janice: Földrajz. Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. Ford.: Pálvölgyi Endre. Budapest, 1994. Springer Hungarica Kiadó Kft., Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). 221 p. /SH Junior./ Szakmailag ellenőrizte: Karlovitz Jánosné. Csillagászat: pp. 15-22., 31-52., 135-154. [KOC.]

VEKERDI László: Tudás és tudomány. Szerk.: Terts István. Budapest, 1994. Typotex Kft., Akadémiai Nyomda, 582 p. Lektorálta: Fehér Márta. Vekerdi László tanulmányainak gyűjteménye. Sok helyen van csillagászati vonatkozás, különösen ezekben a fejezetekben: pp. 22-23. Asztronómiatörténet és orvostörténet.; pp. 110-118. Kopernikusz művének filozófiai konzekvenciáiról.; pp. 250-254. Newton (végre) magyarul is olvasható.; pp. 420-429. Newton és a postkuhniánus tudományfilozófia, avagy szelíd kötekedés I. B. Cohen "Newtoni forradalmá"-val. [KSZ.]

  WAGNER, Francis S.: Bay Zoltán atomfizikus, az űrkutatás úttörője. Ford.: Halász Péterné. Budapest, 1994. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat. 100 p. Szent-Györgyi Albert előszavával. Életrajza és tudományos tevékenysége. A radarcsillagászat születése (pp. 30-35.). Bay Zoltán műveinek bibliográfiája. [KSZ.]

WHITE, Michael: Galileo Galilei. "És mégis mozog a Föld..." A modern csillagászat. Ford.: Magyarics Tamás. Budapest, 1994. Talentum Kft. 64 p. /Tudósok, akik megváltoztatták a világot./ [SRG.]

ZSIGRI Mária: Gothard Jenő diákkori fizikai eszközei. Szakdolgozat. BDTF Szombathely. Szombathely, 1994. 35 lev., 9 t. [SRG.]

BORZSÁK István: Sambucus könyvtárának Copernicusa Debrecenben. In: Borzsák István: Dragma - válogatott tanulmányok. I. Budapest, 1994. Telosz Kiadó. pp. 314-319. Zsámboky János Kopernikusz-könyvpéldányáról. A tanulmány eredeti közlése német nyelven volt: Borzsák István: Ein Copernicus-Exemplar aus der Bibliothek des Joannes Sambucus in Debrecen. Megjelent: Magyar Könyvszemle 81. 1965. pp. 133-138. [FGF.]

Bolygó, bolygóközi anyag. In: Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János 3. köt. Bitlis - Chamorro. Budapest, 1995. Magyar Világ Kiadó. pp. 114-116. [SRG.]

Csillagászati kifejezések. In: Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János 4. köt. Chamorro - Dávid. Budapest, 1995. Magyar Világ Kiadó. pp. 563-576. Csillag, csillagászat, csillagászati egység, csillagászati navigáció, csillagászati obszervatórium, csillaghalmaz, csillagidő, csillagkatalógus, csillagkép, csillagközi anyag, csillagpopulációk, csillagtársulás, csillagtérkép. [SRG.]

Gothard Jenő. In: Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János 7. köt. Foedus - Gray. Budapest, 1997. Magyar Világ Kiadó. p. 708. [SRG.]

Greenwich-i Királyi Obszervatórium, greenwichi középidő. In: Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János 8. köt. Graz - Holstebro. Budapest, 1997. Magyar Világ Kiadó. p. 22. [SRG.]

Hell Miksa. In: Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János 8. köt. Graz - Holstebro. Budapest, 1997. Magyar Világ Kiadó. p. 522. [SRG.]

Hold, holdkutatás, holdnaptár. In: Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János 8. köt. Graz - Holstebro. Budapest, 1997. Magyar Világ Kiadó. pp. 741-745. [SRG.]

Julián-naptár. In: Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János 9. köt. Holstein - Kabuki. Budapest, 1997. Magyar Világ Kiadó. p. 735. [SRG.]

Jupiter. In: Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János 9. köt. Holstein - Kabuki. Budapest, 1997. Magyar Világ Kiadó. pp. 743-745 [SRG.]

Konkoly-Thege Miklós. In: Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János 10. köt. Kabul - Körmend. Budapest, 1998. Magyar Világ Kiadó. p. 656. [KSZ.]

Kövesligethy Radó. In: Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János 11. köt. Körmenet - Luxemburg. Budapest, 1998. Magyar Világ Kiadó. p. 21 [KSZ.]

Sajnovics János. In: Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János 16. köt. Saivo - Szalicilsav. Budapest, [2000.] Magyar Világ Kiadó. p. 7. [KSZ.]

Weinek László. In: Britannica Hungarica Világenciklopédia. Főszerk.: Halász György, Széky János 18. köt. Tokfélék - Zsuzsánna. Budapest, 2001. Magyar Világ Kiadó. pp. 592-593. [KSZ.]

Eredetmítosz. Ford. Csongor Barnabás. In: Civilizációk és vallások. Szöveggyűjtemény a civilizációk összehasonlító tanulmányozásához. Szerk. Benkes Mihály. [Budapest, 1994]. Cégér Kiadó. p. 43. A kínaiak egyik teremtésmítosza, amely Pan-ku történetét beszéli el, és amely összefüggésbe hozható a csillagászattal is. [FŐA.]

PAP Gábor: Népmeséink és az évkör. Tudománytörténeti vázlat. In: Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Tanulmányok a népmeséről. Szerk.: Pap Gábor. Budapest, 1994. Pontifex Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 9-55. A magyar népmesekutatás története. Az év, a négy évszak, a tizenkét hónap, a hét bolygó kapcsolódása a névmeséinkhez. [KSZ.]

JANKOVICS Marcell: A népmesék és a csillagos ég. In: Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Tanulmányok a népmeséről. Szerk.: Pap Gábor. Budapest, 1994. Pontifex Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 57-124. [KSZ.]

MAGYAR Adorján: Leányszínű Bálint és gyöngyszínű Ilona. Magyar népmesék és más néprajzi adatok alapján rekonstruálva. In: Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Tanulmányok a népmeséről. Szerk.: Pap Gábor. Budapest, 1994. Pontifex Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 135-142. Mese a Napistenről és a Holdistennőről. [KSZ.]

MAKOLDI Sándor: Az igazság és a hamisság utazása. In: Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Tanulmányok a népmeséről. Szerk.: Pap Gábor. Budapest, 1994. Pontifex Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 143-150. Igazság és hamisság, fény és árnyék, Nap és Hold. Nap-járás, évszakok, a Hold fényváltozásai, fogyatkozások. Ábrák a teljes és gyűrűs napfogyatkozásról, holdfogyatkozásról és a Hold pályájának rajza. [KSZ.]

NAGY Mihály Tibor: Tündér Ilona és a csillagok. In: Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Tanulmányok a népmeséről. Szerk.: Pap Gábor. Budapest, 1994. Pontifex Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 151-158. [KSZ.]

HARKAI István: Árgyélus nyomában. In: Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Tanulmányok a népmeséről. Szerk.: Pap Gábor. Budapest, 1994. Pontifex Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 159-164. Csillagképek a mesékben. [KSZ.]

PAP Gábor: Vízi Péter és Vízi Pál. In: Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Tanulmányok a népmeséről. Szerk.: Pap Gábor. Budapest, 1994. Pontifex Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 165-200. Állatövi jegyek és csillagképek a " Vízi Péter és Vízi Pál" című mesével kapcsolatban. [KSZ.]

KOSZECZ Sándor: Feketeország. In: Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Tanulmányok a népmeséről. Szerk.: Pap Gábor. Budapest, 1994. Pontifex Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 201-228. Az állatövi csillagképek egy magyar népmesében. [KSZ.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Izsák-kisbolygó. (1546. sz. 1941-ben fedezte fel Kulin György). In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 41. [SRG.]

Kalendárium. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 89. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Kemi kisbolygó (1508. sz. 1938-ban fedezte fel Küli). In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 161. A finn-magyar közös bolygókutatás emlékére nevezték el Kemi városáról. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Kéri Borgia Ferenc (Kenyérlő 1702. 10. 10. - Nagyszombat 1768. 12. 01.). In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 178. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Kisbolygó. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 194. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Konkolya kisbolygó. (1445. sz. 1938-ban Kulin György fedezte fel). In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 237. [SRG.]

Konkoly-Thege Miklós. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 237. [SRG.]Kulin György. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 289. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Kulin-kisbolygó (3019. sz. 1941-ben fedezte fel Kulin György). In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 289-290. [SRG.]

UDVARDY Tibor: Lapp Miatyánk. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 314. Hell-Sajnovics útjáról. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Liszt-kisbolygó (3910. sz. 1988-ban fedezte fel E. W. Elst). In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 354. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Magyar csillagászat. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 396-398. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél - SÁRGA János]: Magyar elnevezésű kisbolygók. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 398. [SRG.]

Magyarország - Tudomány. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 470-471. Konkoly-Thege Miklós, Herény, Kövesligethy Radó. [SRG.]

Meteorit. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 551. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Mikoviny Sámuel (Ábelfalva 1700 - Trencsén 1750.). In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 566-567. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Móra kisbolygó (1257. sz. 1932-ben fedezte fel K. Reinmutz). In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 594. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Móra Károly. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 594. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Nagy Károly (Rév-Komárom 1797. 12. 06. - Párizs 1868. 03. 02.) In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 628. [SRG.]

KABA Ákos: Nap. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 640-641. [SRG.]

Nap-kitörések. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 642. [SRG.]

Nap-protuberanciák. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 644. [SRG.]

Ógyalla. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 725. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Ógyalla kisbolygó (1259. sz. 1933-ban fedezte fel K Reinmuth. In: Encyclopaedia Hungarica. Második kötet I-Ö. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1994. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 725. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillaghőmérséklet-meghatározás magyar úttörői. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1994. Budapest, 1993. pp. 110-112. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Lakits Ferenc. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1994. Budapest, 1993. pp. 144-146. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: Androméda-köd. In: Füles Évkönyv 1994. Szerk.: Udvari Gábor. Szikra Lapnyomda Rt. Budapest, pp. 120-121. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Kozmológiáról fizikatanároknak. In: Hit és tudomány. Teológusok és fizikusok párbeszéde. Szerk.: Márki-Zay János. Hódmezővásárhely, 1994. Eötvös Loránd Fizikai Társulat Hódmezővásárhelyi Városi Csoportja, Verzál Nyomda. pp. 101-116. /Vásárhelyi horizont. 1./ Előadáskivonat magnófelvétel alapján. Lejegyezte: Márki-Zay János. [HAI.]

LACZA Tihamér: A Lappföld első magyar kutatója Sajnovics János (1733-1785). In: Kiss László - Ozogány Ernő - Lacza Tihamér: A magyar tudomány évszázadai. Magyar orvosok, mérnökök, tudósok. Tudománytörténeti arcképek és tanulmányok. Pozsony - Bratislava, 1994. Madách-Posonium Kft. kiadó és nyomda. pp. 151-172. [KSZ.]

Angehrn Tivadar (Häggenswil, Svájc, 1872. nov. 25. - Feldkirch, Ausztria, 1952. febr. 29.): r. k. pap, csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon (1978-1991). A-Z. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1994. Akadémiai Kiadó. p. 16. [SRG.]

Kulin György (Pozsony, 1905. jan. 28. - Budapest,1989. ápr. 22.): csillagász. In: Magyar Életrajzi Lexikon (1978-1991). A-Z. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1994. Akadémiai Kiadó. pp. 26-27. [SRG.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 10-126. [SRG.]

PATKÓS László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 128-145. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Működő és tervezett óriástávcsövek. In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 146-147. [SRG.]

JURCSIK Johanna: Tetten ért csillagfejlődés. In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 148-156. [SRG.]

DRIEL-GESZTELYI Lídia van: Milyen a Nap röntgen fényben? In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 157-166. [SRG.]

HOLL András: Számítástechnika a csillagászatban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 167-185. [SRG.]

BARTHA Lajos, i.: Vissza a Holdra! In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 186-199. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 1992-93. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 200-203. [SRG.]

FRONTÓ András: Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének működése 1992-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 204-205. [SRG.]

MARIK Miklós: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 1992-93-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 206-207. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló. In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 208-210. [SRG.]

HORVÁTH András: A Budapesti Planetárium működése 1992-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 211-212. [SRG.]

ZOMBORI Ottó: A TIT Uránia Csillagvizsgáló 1992. évi működése. In: Meteor csillagászati évkönyv 1994. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 213-214. [SRG.]

NEMERKÉNYI Antal: Helyünk a világegyetemben. In: Nemerkényi Antal: Általános természetföldrajz a középiskolák I. osztálya számára. 1. kiad. Budapest, 1994. Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 11-27. A Föld a világegyetemben.; A csillagászat kezdetei.; A Föld mint égitest.; A meteoritkráterek a Föld sebhelyei.; Látogatás Greenwichben.; Űrkutatás a Föld szolgálatában. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Postamúzeum asztali napórájáról. - Portable Sundial in the Postal Museum. In: Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány évkönyve 1994. Budapest, 1995. pp. 98-105., 216-217. A nyilvános és közhasznú napórákról általánosan. A zsebnapórák szerkezete és működése. A Postamúzeum napórája és készítője. A részletesen ismertetett hordozható napóra leltári száma: 84.8.0. Nyolcszögletű alaplemezen van az ekvatoriális napóra gyűrű. Állítható a földrajzi szélesség egy negyedkörrel és az észak-déli irány egy iránytűvel. A napóra 1770 körül készült Augsburgban. [IBQ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: A vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff.) fénycsapdázásának kapcsolata a légköri elektromossággal. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. IX. Természettudományok 4. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1994. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Főiskola Nyomdája. pp. 107-113. [KSZ.]

NOWINSZKY László - EKK István - TÓTH György: Időjárási elemek hatása a fénycsapdás rovargyűjtésre a Rivula sericealis Scop. példáján bemutatva. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. IX. Természettudományok 4. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1994. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Főiskola Nyomdája. pp. 115-125. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György - SZUDÁR Béla: Kártevő téliaraszolók fénycsapdás gyűjtésének eredményessége ionoszféra viharok idején. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. IX. Természettudományok 4. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1994. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Főiskola Nyomdája. pp. 127-133. [KSZ.]

TÓTH György - NOWINSZKY László: Az interplanetáris mágneses téri szektorhatár változásainak összefüggése a fénycsapdás rovargyűjtéssel. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. IX. Természettudományok 4. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1994. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Főiskola Nyomdája. pp. 135-144. [KSZ.]

Kalevala. Első ének. (A világ teremtése). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 7-8. Fordította: Rácz István. Megjelent: Európa, 1980. [KSZ.]

A világ és az ember teremtése. Szigvai vogul monda. In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. p. 11. Megjelent: Munkácsi Bernát Vogul népköltési gyűjteményében. Idézi Vértes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága, Tankönyvkiadó, 1990. [KSZ.]

Anaximandrosz. Töredékek. In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. p. 19. Fordította: Bodor András és Szabó György. Megjelent: Görög gondolkodók I-II. Kossuth, 1992. [KSZ.]

Platón: Timaiosz. (Részletek). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 24-26. A világ teremtése. Létrejön az idő. Fordította: Kövendi Dénes. Megjelent: Platón Összes Művei I-III. Európa, 1984. III. köt. [KSZ.]

Arisztotelész: Az égről. In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 28-29. Fordította: Uhrmann Iván. [KSZ.]

Publius Ovidius Naso: Átváltozások. (Metamorphoses). A világ keletkezése. In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 32-33. Fordította: Devecseri Gábor. Megjelent: Európa, 1982. [KSZ.]

Arkhimédesz: Homokszámítás. (Pszammitész, Arenarius). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 37-38. Fordította: Grosschmid Lajos. Megjelent: Archimedes Arenariusa Budapest, Stephaneum, 1931. [KSZ.]

Gaius Plinius Secundus: A természet históriája. (Historia naturalis). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 38-39. A Föld alakjáról. Vannak-e antipódusok, és a víz gömbölyűségéről. Fordította: Váczy Kálmán. Megjelent: Kriterion, Bukarest, 1973. [KSZ.]

Titus Lucretius Carus: A dolgok természetéről. (De rerum natura). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 40-47. Fordította: Tóth Béla. Megjelent: Alföldi Magvető, 1957. Debrecen. [KSZ.]

Firmicus Maternus: Asztrológia. (Libri matheseos). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 49-50. Fordította: Bollók János. Megjelent: F. Maternus: asztrológia. A pogány vallások tévelygéséről. Helikon, 1984. [KSZ.]

Aurelius Augustinus: Vallomások. (Confessiones). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 51-54. Elszakad a csillagjósok babonáitól. A három különféle idő. Az idő mértékéről. Hogyan van jelen a múlt és a jövő idő? Mi az idő? Fordította: Város István. Megjelent: Gondolat, 1982. [KSZ.]

al-Birúni és Ibn Szína (Avicenna) levelezéséből. In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 56-57. A szférák változatlanságához ahogyan azt Arisztotelész "Az égről" című írásában kifejti. Más világok létezéséhez, amit Arisztotelész kizárt. Forrás: Al as ila... (Kérdések és válaszok). Teherán, 1972. Fordította: Bánkúti Zsuzsa. [KSZ.]

Dante: Vendégség. In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 66-68. Első ének: Paradicsom. Második értekezés: A csillagos égbolt mozgásai. Harmadik értekezés. Fordította: Szabó Mihály. Megjelent: Dante Összes Művei, Magyar Helikon, 1962. [KSZ.]

Nicolaus Cusanus: A tudós tudatlanságáról (Nicolaus von Kues: De docta ignorantia). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 69-70. Fordította: Kapitánffy István. [KSZ.]

Nicolaus Copernicus: De revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 74-75. Hogy a világ gömbölyű. Hogy a Föld is gömbölyű. Az égi körök rendjéről. Latinból fordította: Csaba György Gábor. [KSZ.]

Tycho Brahe: Önéletírás (1546-1601). A Historia coelestis előszavából (1582). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 75-76. Fordította: Csaba György Gábor. Megjelent a Csillagászati Évkönyv 1981-es számában. [KSZ.]

Johannes Kepler: A világ harmóniája. (Harmonices mundi) (Részletek a IV. könyvből). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 76-78. Fordította: Csaba György Gábor. [KSZ.]

Martin Luther (Luther Márton): Asztali beszélgetések. Az asztronómiáról, vagyis a csillagok tudományáról (Minden tudományok legrégebbike). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. p. 78. Fordította: Márton László. Megjelent: Helikon, 1983. [KSZ.]

Dudith András: Rövid kommentár az üstökösök jelentőségéről. (De cometarum significatione commentariolus...) Basel, 1579. In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. p. 79. Fordította: Borzsák István és Mátrai László. Megjelent: A táguló világ magyarországi hírmondói. Gondolat, 1984. [KSZ.]

Galileo Galilei: Levél a Holdról. (Lettera intorno alla Luna). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 84-86. A 20x-os nagyítású távcsöve segítségével végzett észleléseiről a Hold felületén. És: "Ma este felfedeztem például, hogy a Jupitert három állócsillag kíséri, amelyek kicsinységüknél fogva szabad szemmel teljesen láthatatlanok." A levelet 1610. január 7-én írta. Fordította: Csuvár Erzsébet. [KSZ.]

Galileo Galilei: Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról. (1632). (Dialogo dei due Massimi Sistemi del Mondo Tolemaico e Copernicano) (Részletek). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 86-87. Fordította: M. Zemplén Jolán. Megjelent: Kriterion, Bukarest, 1983. [KSZ.]

Galilei: Matematikai érvelések és bizonyítások (Discorsi e Dimostrazioni matematiche) (1638). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 87-91. Fordította: Dávid Gábor. Megjelent: Európa, 1986. [KSZ.]

Isaac Newton: A természetfilozófia matematikai alapjai. (Principia) (Részletek). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 91-92. Fordította Heinrich László. Megjelent: Kriterion/Téka, Bukarest, 1981. [KSZ.]

Isaac Newton: A világ rendszeréről. (Részletek). In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 92-94. Fordította: Fehér Márta. Megjelent: Magyar Helikon, 1977. [KSZ.]

Newton levele dr. Richard Bentley tisztelendő úrnak a worcesteri püspöki palotába, Westminster. In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. p. 94. [KSZ.]

Fazekas Mihály: A debreceni magyar kalendárium. Megjelent 1819-ben, Debrecenben. Előszó. In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. p. 98. [KSZ.]

Fazekas Mihály: Esmerkedés az égitestekkel. Megjelent 1828-ban. In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 98-100. [KSZ.]

Eötvös Loránd: A Föld alakjának kérdése. In: Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Budapest, 1994. Gondolat Könyvkiadó, Franklin Nyomda. pp. 119-121. Eredeti: Természettudományi Közlöny, 1901. Forrás: Eötvös Loránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból. Kriterion/Téka, Bukarest, 1980. [KSZ.]

K. G. [KECSKEMÉTI Gábor]: Hell Miksa. In: Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk.: Péter László. 3. köt. P-Zs. Budapest, 1994. Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, Akadémiai Kiadó, szegedi Somogyi-könyvtár, Akadémiai Kiadó és Nyomda Kft. p. 787. [HAD.]

C. K. [CZIBULA Katalin]: Sajnovics János. In: Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk.: Péter László. 3. köt. P-Zs. Budapest, 1994. Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, Akadémiai Kiadó, szegedi Somogyi-könyvtár, Akadémiai Kiadó és Nyomda Kft. p. 1755. Rövid életrajz, csillagászati és nyelvészeti munkásságával, műveivel, irodalomjegyzékkel. [HAD.]

DORMÁN Helga: A 22. napfoltciklus maximuma. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 1993/1994. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 99. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 1994. június hó. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 18-19. "...A maximum tehát a 13 havi átlagok alapján hivatalosan elfogadott időpontnál egy évvel később következett be! A Nap sajnos nem tudja, hogy a csillagászok 13 havi átlagok alapján határozzák meg az aktivitását, s nem ennek megfelelően viselkedik!..." (Az Izsák Imre pályázaton I. díjat nyert dolgozat alapján). [HAI.]

Ezredvégi beszélgetés Ferencz Csaba űrkutatóval. = 2000. Irodalmi és Társadalmi Havilap 6. 1994. júl. 7. sz. pp. 3-6. A beszélgetést Monory M. András és Tillmann J. A. készítette. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 24. 1994. jan. 1. [211.] sz. p. 1., első külső borító. Szeiber Károly napfelvétele. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Jupiter. = Albireo 24. 1994. jan. 1. [211.] sz. p. 2. 1993. jún. 30-i észlelése. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Hold. = Albireo 24. 1994. jan. 1. [211.] sz. p. 2. 1991. máj. 20-i megfigyelése a Lade kráter környékéről. [KSZ.]

Holdfogyatkozás - 1994. május 25. = Albireo 24. 1994. jan. 1. [211.] sz. p. 2. Előzetes ismertetés. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1859. Carrington-rotáció 1992. aug. 10,3 - szept. 6,5. 1860. Carrington-rotáció 1992. szept. 6,5 - okt. 3,8. 1861. Carrington-rotáció 1992. okt. 3,8 - okt. 31,1. 1862. Carrington-rotáció 1992. okt. 31,1 - nov. 27,4. 1863. Carrington-rotáció 1992. nov. 27,4 - dec. 24,7. = Albireo 24. 1994. jan. 1. [211.] sz. pp. 3-5. Az észlelések szöveges összegzése, szinoptikus térképekkel, részletrajzokkal. [KSZ.]

DORMÁN Helga - JUHÁSZ Tibor: A Nap 1992-ben. = Albireo 24. 1994. jan. 1. [211.] sz. pp. 6-7. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A szabad szemes napfoltok egy éve. 1991. augusztus 19. - 1992. szeptember 4. = Albireo 24. 1994. jan. 1. [211.] sz. p. 6. Az észlelések 80 %-ában látszott szabad szemmel napfolt, gyakran egyszerre több folt is. Az észlelt foltok 21 %-a óriási (kiterjednek látszó), 42 %-a nagy (jól látszó), 37 %-a kicsi (nehezen látszó) volt. [KSZ.]

RINDLISBACHER, P. - KELLER, H. U.: Zürichi napfolt statisztika - 1992. = Albireo 24. 1994. jan. 1. [211.] sz. p. 6. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A 22. napfoltciklus maximuma. = Albireo 24. 1994. jan. 1. [211.] sz. pp. 8-11. A naptevékenység maximuma 1990. második félévben - 1991 elején volt. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Vulkanikus porfátyol. = Albireo 24. 1994. jan. 1. [211.] sz. p. 20. A Pinatubo vulkán porfátyolával kapcsolatos jelenségek, 1991. aug. 16. és okt. 26. között a hajnali és az alkonyi égen. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1994. május, június. = Albireo 24. 1994. jan. 1. [211.] sz. első belső borító, hátsó belső borító. [KSZ.]

W. Lille napfelvétele. = Albireo 24. 1994. jan. 1. [211.] sz. hátsó belső borító. Sonne, 1989. okt. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. p. 1., első külső borító. Akira Fujin felvétele a Tejút centrális vidékéről. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. p. 1., hátsó külső borító. Az alfa Per környéke Vehrenberg csillagatlaszában. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. pp. 2-3. Deák Tamás, Kovács Zsolt megfigyelései. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Az ikerhalmaz árnyéka. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. p. 3. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Az Alfa Per környéke. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Algol. Észlelések 1993. január-december. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. p. 6. [KSZ.]

CSARNAY Noémi - JUHÁSZ Tibor: RZ Cassiopeiae. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. pp. 7-11. A fedési változó eddigi észleléseinek elemzése. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1864. Carrington-rotáció 1992. dec. 24,7 - 1993. jan. 21,1. 1865. Carrington-rotáció 1993. jan. 21,1 - febr. 17,4. 1866. Carrington-rotáció 1993. febr. 17,4 - márc. 16,7. 1867. Carrington-rotáció 1993. márc. 16,7 - ápr. 13,0. 1868. Carrington-rotáció 1993. ápr. 13,0 - máj. 10,3. 1869. Carrington-rotáció 1993. máj. 10,3 - jún. 6,5. 1870. Carrington-rotáció 1993. jún. 6,5 - júl. 3,4. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. pp. 12-15. Az észlelések szöveges összegzése, szinoptikus térképek, részletrajzok, napfolt-relatívszámok grafikonjai. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A Vega Klub bolygóészlelései. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. p. 16. A Zalaegerszegen 1991 óta működő Vega Klub észlelései 1992. júliustól 1993. szeptemberig: Vénusz, Jupiter, Szaturnusz. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Plútó. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. p. 17. 1992. aug. 2-án egy 31,7 cm-es, 1992. aug. 17-én egy 15,5 cm-es távcsővel sikeresen azonosította a bolygót. [KSZ.]

Kisbolygók. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. p. 17. Ceres, Juno, Pallas, Vesta észlelések 1992. dec. 23. és 1993. nov. 7. között (Horváth Attila, Deák Tamás, Szauer Ágoston). [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Fergeteges jégvihar. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. p. 20. Nagyszalontán 1992. júl. 7-én. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1994. november, december. = Albireo 24. 1994. júl. 2. [212.] sz. első belső borító, hátsó belső borító. [KSZ.]

JÉKI László: A Naprendszerkutatás története. = Asztronautikai Tájékoztató 1994-1995. 49-50. sz. pp. 1-23. [KSZ.]

FOLEY, Theresa M.: Alacsonypályás műholdak. = Asztronautikai Tájékoztató 1994-1995. 49-50. sz. pp. 24-30. Forrás: Aerospace America, 1995. szept. pp. 36-41. Fordította: Gödör Éva. [KSZ.]

BORZA Tibor: Nagyító alatt a geodéziai örökségünk. = Asztronautikai Tájékoztató 1994-1995. 49-50. sz. pp. 31-42. A hazai földmérési alapponthálózatok ellenőrzése a műholdas GPS-rendszerrel. Az eltérések az 1-2 cm-es tartományba esnek. A GPS-technika lehetővé teszi a hasonló pontosságú felméréseket, nagyságrendekkel olcsóbban. [KSZ.]

FARQUHAR, Robert - VEVERKA, Joseph: A NEAR-program. Találkozás egy földközeli kisbolygóval. = Asztronautikai Tájékoztató 1994-1995. 49-50. sz. pp. 43-51. Forrás: Planetary Report, 1995. szept-okt. Fordította: Both Előd. [KSZ.]

NOMURA, Tamiya: Japán a jövőbe tekint: Hosszú távú holdkutatási tervek a Szigetországban. = Asztronautikai Tájékoztató 1994-1995. 49-50. sz. pp. 52-56. Planetary Report, 1995. szept-okt. Fordította: Both Előd. [KSZ.]

BOGNÁR László: Orvosbiológiai kísérletek űrállomások fedélzetén és azok földi hasznosításának lehetőségei. = Asztronautikai Tájékoztató 1994-1995. 49-50. sz. pp. 57-63. [KSZ.]

SH Atlasz: Űrtan (Springer Hungarica, Budapest megjelenés tervezett időpontja: 1996. szeptember). = Asztronautikai Tájékoztató 1994-1995. 49-50. sz. p. 64. A könyv előzetes adatai. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Űrtan - bevezetés. = Asztronautikai Tájékoztató 1994-1995. 49-50. sz. pp. 65-71. Részletek az SH Atlasz Űrtan c. kötet bevezetőjéből. [KSZ.]

GAGYI Endre: Euro Space Camp ’94. = Asztronautikai Tájékoztató 1994-1995. 49-50. sz. p. 72. Az Euro Space Camp ’94 tábor 1994. nov. 25-27-ig volt Belgiumban, a résztvevők Brüsszelben megtekintették az Euro Space Centert is. A soproni diák az előbbiről írt beszámolót. [KSZ.]

KÖNYVES Vera: Élménybeszámoló a belgiumi Euro Space Centerről. = Asztronautikai Tájékoztató 1994-1995. 49-50. sz. p. 72. Az Euro Space Camp ’94 tábor 1994. nov. 25-27-ig volt Belgiumban, a résztvevők Brüsszelben megtekintették az Euro Space Centert is. A pécsi diák az utóbbiról írt beszámolót. [KSZ.]

NÉMETH Csaba: Starttáblázat 1993. Starttáblázat 1994. = Asztronautikai Tájékoztató 1994-1995. 49-50. sz. pp. 73-86. [KSZ.]

A betlehemi csillag. = Békés Megyei Hírlap 26. 1994. dec. 24-26. 304. sz. p. 7. "Krisztus előtt hét évvel, szeptember elején a babiloni papcsillagászok furcsa égi tüneményre lettek figyelmesek: a Jupiter és a Szaturnusz egybeolvadni látszott. Az együttálló csillagok megálltak az égen. Mivel a Jupiter a zsidók csillaga, a babiloni csillagászok elindultak Jeruzsálembe. November 12-én azt látták, hogy a csillagegyüttes pontosan a betlehemi út felett megállt, és kúp alakú fényözönt árasztott a Földre. Konradin Ferrari d’Occhieppo osztrák csillagász egész életét a "Bölcsek csillagának" szentelte. A 2000 éves tünemény tudományos magyarázatát azóta a csillagászok elfogadták. A Biblia-magyarázók annak idején legendának tartották a betlehemi csillagot. "Nem hittem, hogy a négy evangélista kitalált volna egy ilyen égi jelenséget" - vélekedett d’Occhieppo. Miután a bécsi Uránia csillagvizsgáló vezetője lett, kutatni kezdte a jelenség okát.
Az úgynevezett "differenciál-diagnózist" alkalmazta. Kizárta, hogy üstökösről lehetett szó, és azt is megállapította, hogy nem egy szupernóva robbant szét, ahogyan egyes tudósok gondolták. Tehát a Szaturnusz és a Jupiter együttállására került sor. Egyébként ezt már Johannes Kepler württembergi csillagász is feltételezte. ..." [HAI.]

A Bika csillagkép. = Binary 1994/1. sz. címoldal, hátsó külső borító. [VSK.]

LADÁNYI Tamás: Szerkesztői levél. = Binary 1994/1. sz. p. 1. [VSK.]

A Francia Csillagászati Egyesület Kettőscsillag-észlelő Szakcsoportja. = Binary 1994/1. sz. pp. 2-4. Edgar Soulie levele. Ford.: Bugya Titusz. [VSK.]

   VASKÚTI György: Az én észlelési módszerem... = Binary 1994/1. sz. pp. 4-7. [VSK.]

VASKÚTI György - LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok - Uranometria 133. oldal. = Binary 1994/1. sz. pp. 7-10. [VSK.]

NAGYVÁRADI László: Szemléltetés napórával. = Binary 1994/1. sz. pp. 10-11. [VSK.]

Észlelések. = Binary 1994/1. sz. pp. 12-13. Kocsis Antal: Zéta CrB, zéta Aqr, MLB Cep, STF 1662. [VSK.]

Észlelések Argelander-kettősökről. = Binary 1994/1. sz. pp. 14-15. [VSK.]

LARARD, John: Az éjszakai égboltról. = Binary 1994/1. sz. pp. 16-17. Forrás: The Astronomer No. 80., 1970. december. Ford.: Szentmártoni Béla. [VSK.]

LADÁNYI Tamás: Mozgások az égen. = Binary 1994/1. sz. pp. 17-20., első belső borító, hátsó belső borító. [VSK.]

BURNHAM, Robert: 61 Cygni. = Binary 1994/1. sz. pp. 21-23. Burnham’s Celestial Handbook. Ford.: Danyi Zoltán, Kiss László. [VSK.]

Soha senki nem járt a Holdon. Az Apollo-program egyik vezető munkatársa szerint. = Blikk 1. 1994. nov. 17. 221. sz. p. 1. [SRG.]

[JÁROSI Péter:] Új köntösben. = Bökönc 1994. jan. 3. 50. sz. p. 1. Halmi Gábortól a lap szerkesztését Járosi Péter vette át, aki ezt ettől kezdve számítógépes szövegszerkesztéssel és nyomtatóval készítette. A lap neve "Bökönc-híradó" helyett "Bökönc" (A Magyar Csillagászati Egyesület Pécsi Csoportjának szakköri levele) lett. A havi lap sorszámozása folyamatos maradt. [KSZ.]

1994. január havi előadásaink. = Bökönc 1994. jan. 3. 50. sz. p. 1. Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Bence, Gyenizse Péter, Nagy Mélykúti Ákos előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1994. jan. 3. 50. sz. p. 1. Érintőleges csillagfedés.; Quadrantida meteorraj.; Holdsarlók.; Az Encke üstökös közös észlelése jan. 17-én.; Csillagfedés. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati hét 1993. = Bökönc 1994. jan. 3. 50. sz. p. 2. Beszámoló az 1993. nov. 22-26-ig megtartott pécsi rendezvényről. [KSZ.]

Hofi [HOFFMANN János]: Boldog új Esztendőt! = Bökönc 1994. jan. 3. 50. sz. p. 2. Az 1993. dec. 29-i évzáró előszilveszterről. [KSZ.]

1994. február havi előadásaink. = Bökönc 1994. febr. 3. 51. sz. p. 1. Kiss József, Tárnai Mihály, Hoffmann János, Halmi Gábor előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1994. febr. 3. 51. sz. p. 1. Szaturnusz-Merkúr együttállás.; Holdsarlók. [KSZ.]

Megfigyelőlap a fényszennyezés vizsgálatára. = Bökönc 1994. febr. 3. 51. sz. p. 1. A Fiastyúk csillagainak láthatósága alapján. [KSZ.]

Cassini Kráter. = Bökönc 1994. febr. 3. 51. sz. p. 2. Harold Hill rajza 1989. jan. 14-én. [KSZ.]

[JÁROSI Péter:] Kedves Barátaink! = Bökönc 1994. febr. 3. 51. sz. p. 2. Sok cikk érkezett, ezért a Bökönc nem kettő, hanem négy oldalas lesz. [KSZ.]

Március havi előadásaink. = Bökönc 1994. márc. 52. sz. p. 1. Boglári Ferenc, Gyimesi Lajos, Tárnai Mihály előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1994. márc. 52. sz. p. 1. Márc. 5-én lesz az Astra alakuló ülése. Ate kisbolygó. Holdsarlók. Együttállás. [KSZ.]

(Gyenizse) [GYENIZSE Péter]: A Barnard - csillag és barátai. [1.] = Bökönc 1994. márc. 52. sz. p. 2. Omikron 2 Eridani. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Akarod havonta a Bököncöt kapni? = Bökönc 1994. márc. 52. sz. p. 2. [KSZ.]

HOFFMANN János: Marokkó ’94 expedíció. = Bökönc 1994. márc. 52. sz. p. 3. [KSZ.]

Rejtvény. = Bökönc 1994. márc. 52. sz. p. 4. [KSZ.]

Április havi előadásaink. = Bökönc 1994. ápr. 53. sz. p. 1. Boglári Ferenc, Gyenizse Péter, Keszthelyi Sándor előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1994. ápr. 53. sz. p. 1. Holdsarlók. MCSE Közgyűlés lesz ápr. 16-án Budapesten. Érintőleges csillagfedés. Lyrida meteorraj maximuma. Ápr. 29-én indul a pécsi expedíció Marokkóba. [KSZ.]

(Gyenizse) [GYENIZSE Péter]: A Barnard - csillag és barátai. 2. = Bökönc 1994. ápr. 53. sz. p. 2. ROSS 619 a Rákban. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Nova Cassiopeiae Pécsről. = Bökönc 1994. ápr. 53. sz. p. 3. Gyenizse Péter és Keszthelyi Sándor észlelte. [KSZ.]

Asztrofotó ’94. = Bökönc 1994. ápr. 53. sz. p. 3. A Meteor asztrofotós rovatának pályázata. [KSZ.]

Az Io elektromos szelleme. = Bökönc 1994. ápr. 53. sz. p. 4. A Sky and Telescope 1994. ápr. száma alapján fordította NMÁ [Nagy Mélykúti Ákos]. [KSZ.]

Május havi előadásaink. = Bökönc 1994. máj. 54. sz. p. 1. Tárnai Mihály, Gyenizse Péter, Hoffmann János előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1994. máj. 54. sz. p. 1. Éta Aquarida meteorraj. Holdsarlók. Máj. 10-én Pécsről részleges napfogyatkozás. Részleges holdfogyatkozás máj. 25-én. [KSZ.]

Bécsi Egyetemi Csillagvizsgáló. = Bökönc 1994. máj. 54. sz. p. 2. [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek. = Bökönc 1994. máj. 54. sz. p. 2. Comet P/Tempel 1 (1993c). Comet McNaught-Russel 1 (1993v). [KSZ.]

Nyári tábor a Mecsekben. = Bökönc 1994. máj. 54. sz. p. 3. 1994. aug. 4-14-ig lesz Pécsváradon. [KSZ.]

A Nagy Üstököskarambol - bolygóészlelők találkozója. = Bökönc 1994. máj. 54. sz. p. 3. MCSE rendezvény lesz máj. 27-29-ig a kaposvári TIT Uránia Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

[A Z UMA fényváltozása.] = Bökönc 1994. máj. 54. sz. p. 4. Az AAVSO fénygörbéje 1991-1993-ban. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Jól sikerült észlelő hétvége. = Bökönc 1994. máj. 54. sz. p. 4. 1994. márc. 19-én Hegyszentmártonban. [KSZ.]

Június havi előadásaink. = Bökönc 1994. jún. 55. sz. p. 1. Peitl Tibor, Keszthelyi Sándor, Nagy Mélykúti Ákos, Hoffmann János előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1994. jún. 55. sz. p. 1. Együttállások. Holdsarlók. Ifjúsági Csillagász Tábor lesz Óbányán jún. 27-től. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A Barnard - csillag és barátai. 3. = Bökönc 1994. jún. 55. sz. p. 2. Lalande 21258. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A Tavasz üstökösei. = Bökönc 1994. jún. 55. sz. p. 4. Észlelései a McNaught-Russel és a Temple 1 üstökösökről. [KSZ.]

Július-augusztus havi előadásaink. = Bökönc 1994. júl-aug. 56-57. sz. p. 1. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1994. júl-aug. 56-57. sz. pp. 1-2. Együttállás. Holdsarlók. Érintőleges csillagfedés. Júl. 17-én távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. A "Holdraszállás 25 éves évfordulója" címmel rendezvénysorozat a pécsi Művészetek Házában. A darabokra szakadt Shoemaker-Levy üstökös belezuhan a Jupiterbe júl. 20-tól. Aquarida meteorraj. Perseida meteorraj. Vénusz kitérésben. [KSZ.]

A lelkes amatőr csapat 1994. május 10-én a pécsi tv toronyban. = Bökönc 1994. júl-aug. 56-57. sz. p. 2. A részleges napfogyatkozást szerették volna figyelni. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Május végi Jupiter. = Bökönc 1994. júl-aug. 56-57. sz. p. 3. 15 észlelésből készített szalagrajza. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A Barnard - csillag és barátai. 4. = Bökönc 1994. júl-aug. 56-57. sz. pp. 3-4. A Groombridge 1830 és a Barnard-csillag. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Kedves Barátunk! = Bökönc 1994. júl-aug. 56-57. sz. p. 4. Felhívás az országos csillagászati táborba, Pécsváradra 1994. aug. 4-14-ig. [KSZ.]

Szeptember havi előadásaink. = Bökönc 1994. szept. 58. sz. p. 1. Keszthelyi Sándor, Vincze Iván, Tárnai Mihály előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1994. szept. 58. sz. p. 1. Szaturnusz oppozíció. Holdsarlók. Együttállások. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Megalakult az ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület. = Bökönc 1994. szept. 58. sz. pp. 2-3. Az Astra nevet Peitl Tibor javasolta. Az egyesület 1994. márc. 5-én 18 óra 23 perckor alakult meg Pécsett, az Apáczai Csere János Nevelési Központ Művelődési Házában, 21 fővel. Az alakuló ülést Dr. Toller László jogász vezette le. A Baranya Megyei Bíróság 1994. máj. 9-én hivatalosan bejegyezte az egyesületet. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A Barnard - csillag és barátai. 5. = Bökönc 1994. szept. 58. sz. p. 4. 61 Cygni. [KSZ.]

GY. P. [GYENIZSE Péter]: Shoemaker - Levy 9. becsapódásnyomai a Jupiteren 1994. július. = Bökönc 1994. szept. 58. sz. p. 4. Nyolc becsapódási foltot észlelt 80 mm-es refraktorával. [KSZ.]

Október havi előadásaink. = Bökönc 1994. okt. 59. sz. p. 1. Hoffmann János, Tárnai Mihály, Keszthelyi Sándor, Láng Miklós előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1994. okt. 59. sz. p. 1. Holdsarlók. Együttállás. Mars áthalad az M44-en, Orionida meteorraj. Csillagfedés. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A Barnard - csillag és barátai. 6. = Bökönc 1994. okt. 59. sz. p. 2. Lacaille 9352. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A Jupiter "feneke". = Bökönc 1994. okt. 59. sz. p. 2. A Jupiter déli féltekéje a becsapódások nyomaival. [KSZ.]

HOFFMANN János: Az ősz nagy üstököse - a Borelly üstökös. = Bökönc 1994. okt. 59. sz. p. 3. [KSZ.]

Csillagászati Hét 1994. = Bökönc 1994. okt. 59. sz. p. 3. 1994. okt. 10-14-ig lesz Pécsett. Kondorosi Gábor - Vincze Iván: Jupiter a megsebzett bolygó. Hoffmann János: Biblia, csillagászat, történelem. Csiszár Tibor: Csillagászati fényképezés. Gyenizse Péter - Vincze Iván: Távcsöves bemutató a Széchenyi téren. Kóbor József: Világegyetem, élet, értelem. Elmélkedések az élet keletkezéséről. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] Ismét észlelhető a Mars! = Bökönc 1994. okt. 59. sz. p. 4. 1994. szept. 25-i rajz és leírás. [KSZ.]

November havi előadásaink. = Bökönc 1994. nov. 60. sz. p. 1. Nagyváradi László, Ladányi Tamás, Gyenizse Péter, Keszthelyi Sándor előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1994. nov. 60. sz. p. 1. Holdsarlók. Vénusz alsó együttállása. Taurida meteorraj. Nov. 10-én távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. Együttállás. Leonida meteorraj. Félárnyékos holdfogyatkozás. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - GYENIZSE Péter: Kedves Bökönc olvasó! = Bökönc 1994. nov. 60. sz. p. 2. Járosi Péter kilenc számot készített és mostantól átadja a szerkesztést Ambrus Attilának. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A Barnard - csillag és barátai. 7. = Bökönc 1994. nov. 60. sz. p. 2. Cordoba 32416. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Egy fényes fehér törpe. = Bökönc 1994. nov. 60. sz. p. 2. A Wolf 28 a Halak csillagképben. Az Univerzum alapján. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] A "felvilágosodott" Európa. = Bökönc 1994. nov. 60. sz. p. 3. A fényszennyezés. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Akarod havonta kapni a Bököncöt? = Bökönc 1994. nov. 60. sz. p. 3. [KSZ.]

December havi előadásaink. = Bökönc 1994. dec. 61. sz. p. 1. Kárpáti Gábor, Keszthelyi Sándor, Hoffmann János előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1994. dec. 61. sz. p. 1. Holdsarlók. Csillagfedés. Dec. 8-án távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. Geminida meteorraj. Óévbúcsúztató. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A "felvilágosodott" Magyarország. = Bökönc 1994. dec. 61. sz. p. 2. A fényszennyezés. [KSZ.]

REINHARDT Tamás: Mit tud egy 48/540-es lencsés távcső? = Bökönc 1994. dec. 61. sz. p. 2. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Barangolás a déli horizont közelében. 1. = Bökönc 1994. dec. 61. sz. p. 3. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Akarod havonta kapni a Bököncöt? = Bökönc 1994. dec. 61. sz. p. 3. [KSZ.]

HOFFMANN János: Comet Machholz (1994). = Bökönc 1994. dec. 61. sz. p. 4. [KSZ.]

[MOLNÁRNÉ FEKETE Irén]: Havi kalendárium - Cibakiaknak. Február. = Cibaki Hírek 4. 1994. febr. 2. sz. p. 3. Fejezetcímek: Minek a hava?; A hónap legjellemzőbb eseményei nevezetességei.; Mit mond a csillagász? "Február a régi római naptárban (Februarius) volt az év utolsó, 12. hónapja, és az egyetlen, amely 28 napos volt. A többi hónap váltakozva, mind 31 és 29 napos volt. Az akkori babona szerint ez szerencsét jelentett. Ez alól csak az utolsó hónap volt a kivétel; ezt a hónapot a bűnbánatnak és a halottakra emlkezésnek szentelték, a halál istenének Februának a nevét viselte, és mint már mondottuk, 28 napból állt. Csak ennek a legsötétebb februáriusnak volt páros számú napja, és a legrövidebb is volt, hogy hamar befejeződjék. ..." Archív kalendáriumi anyagokból.; Tallózás régebbi "Cibaki Hírek"-ben.; Tudod-e, hogy...; Nevezetes napok.; Az orvos tanácsa február hónapra. [HAI.]

KULIK László: Csillagászat. Távolságmérés a csillagászatban. 2. = Cibaki Hírek 4. 1994. febr. 2. sz. p. 23. "Az előző részben a legalapvetőbb csillagászati mérésekkel ismerkedhettünk meg: a figyelmes olvasó megtudhatta, hogyan mérhető meg Föld átmérője, miként határozható meg a Hold távolsága és átmérője. Most újabb méréseken keresztül szeretnénk ismertetni a csillagászat e csöppet sem könnyű és igen nagy leleményességet igénylő területét. Bemutatjuk, hogyan határozható meg a Föld-Nap távolság, hogyan mérhető meg a Nap és a bolygók távolsága és megismerünk egy új hosszúságegységet is: a csillagászati egységet. ..." [HAI.]

MOLNÁRNÉ FEKETE Irén: Havi kalendárium - Cibakiaknak. Február. = Cibaki Hírek 4. 1994. márc. 3. sz. p. 6. Kos hava. Boldogasszony hava. Tavaszelő hava. Tűhegy hava. "...Mit mond a csillagász? Március a régi római naptár első hónapja volt. 31 napból állt és nevét a háború istenéről, Marsról kapta (Martius), akinek meg kell védenie a békés munkát, amelyek ilyentájt kezdődnek a mezőkön. (Ebből már látszik, hogy a rómaiaknál az év tavasszal kezdődött.) Március 21-én kezdődik a tavasz, amelynek az a magyarázata, hogy égi pályája során a Nap ekkor ért az égi egyenlítőre. Ezt a napot tavaszi nap-éj egyenlőségnek is hívják, hiszen ezen a napon az éjszaka és nappal egyaránt 12 órás. Ettől kezdve pedig a nappalok hosszabbak az éjszakáknál, így "törvényszerű", hogy ettől a naptól nagyobb az esélye a jobb időjárásnak, a felmelegedésnek. ..." [HAI.]

KULIK László: Csillagászat. Távolságmérés. 3. = Cibaki Hírek 4. 1994. jún. 6. sz. p. 18. "A sorozat előző két részében a Naprendszeren belüli távolságok mérésével foglalkoztunk. Megismertünk egy új mértékegységet a csillagászati egységet (CSE), amely a földpálya fél nagytengelyével egyezik meg és kb. 150.000.000 km. Ebben a részben távolabb tekintünk, olyan messzire, hogy még ez az előbbi irdatlan nagy távolság is elenyésző. Ezeknek a távolságoknak a mérésére még nagyobb mértékegységekre van szükség. ..." Fejezetcímek: A csillagok mozgása.; Anyagelemzés messziről. [HAI.]

KULIK László: Csillagászat. = Cibaki Hírek 4. 1994. aug. 8. sz. p. 18. "Július hó folyamán olyan jelentős csillagászati esemény történt az égen, amely a csillagászok szerint jó ha ezer évenként egyszer megtörténik, a földi távcsövekkel is megfigyelhető volt, amint egy üstökös darabjai a Jupiter bolygóba csapódnak. Cikkünket e ritka eseménynek szenteljük. ..." [HAI.]

FÁBRI Nándor: A csillagászat és műszereinek fejlődése. Hogyan kezdődött és hol tart ma? = Családi Kör (Újvidék) 5. 1994. okt. 27. 43. sz. p. 30. "Az égi jelenségek megfigyelése és rendszeres vizuális vizsgálata több ezer éve folyik. E megfigyelések során az emberiség eleinte megismerte a Naprendszer fényesebb égitestjeit és a legfényesebb csillagokat. Ezek vizsgálata elvezette az ókor csillagászait olyan szabályszerűségek felismeréséhez, amelyek segítségével évekkel előre meg tudták "jósolni" az egyes objektumok várható helyzetét az égbolton. Az ókor csillagászata ezzel el is érte csúcspontját, hiszen ezeket az eredményeket majd másfél ezer éven át senki sem tudta túlszárnyalni. Ennek oka az volt, hogy a középkorban éppen olyan kezdetleges módszerekkel végezték a vizsgálatokat, mint az ókorban.
Ticho de Brahe volt az a híres csillagász, aki a XV. század vége felé még optikai segédeszköz nélkül végzett évtizedekig bolygómegfigyeléseket, amelynek alapján aztán hatalmas lépéssel vitték előre a természeti törvények megismerésének ügyét. Ezen észlelések alapján jött rá ugyanis Kepler, hogy a Mars ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, és állapította meg a bolygók mozgásának törvényszerűségeit, amelyek Naprendszerünk minden bolygójára érvényesek. A XVI. század végén, Galilei által szerkesztett első teleszkóp a szó szoros értelmében forradalmasította a csillagászatot. ..." [HAI.]

(ETI): A betlehemi csillag. = Családi Kör (Újvidék) 5. 1994. dec. 22. 51. sz. p. 12. "Vajon mit láttak csaknem 2000 évvel ezelőtt az égbolton a bibliai napkeleti bölcsek? Valójában milyen égitest is volt az úgynevezett betlehemi csillag? Milyen természeti jelenségről volt szó Krisztus születésének idején? A kérdés már Johannes Keplert, a XVI. és a XVII. században élt nagy csillagászt is foglalkoztatta, aki Kopernikusszal és Galileivel a tudományos asztronómia első művelői közé tartozott, akárcsak a jelenkor csillagászait, a többi között az amerikai tengerészet washingtoni obszervatóriumának tudományos kutatóit, akik komputerrel végzett számításokkal próbáltak választ találni... " [HAI.]

UMEK Miklós: Elképzelt világok. Univerzum. = Családi Kör (Újvidék) 6. 1995. nov. 2. 44. sz. p. 29. "Gerard O’ Neill, Frank Drake, Sklovszkij, Sagan, Oberth, Braun nem voltak sci-fi-írók, noha a tudományos-fantasztikum sem volt idegen a számukra. Jóformán mindegyiküknek megvolt a sajátos elképzelése a jövő világáról, csodálatos városokról, amelyek nemcsak a Föld körül keringenek, hanem a világmindenség távoli térségében, más égitesteken épültek. Gondolataikat, elképzeléseiket tudományos dolgozatokban vagy olvasmányos művekben közzé is tették. Ritkán fordult elő azonban - jóformán alig-alig találni példát -, hogy képzeletük elkalandozott volna a világmindenség olyan távoli térségeibe, ahol már a képzeletbeli városok léteztek volna. Pedig, ahogyan azt Sklovszkij egyik munkájában írja, "az elképzelés, hogy értelmes élet nemcsak a mi Föld bolygónkon létezik, hanem rajta kívül sok más világban is, igen régi keletű, már akkor feltűnt, amikor a csillagászat még gyermekcipőben járt..." [...]
Mihail Lomonoszov, a zseniális orosz tudós lelkes szószólója volt ennek az elképzelésnek, de Immanuel Kant is, Pierre Laplace és a híres William Herschel is. Még a XIX. század végén is William Pickering, a neves csillagász meggyőződéssel állította, hogy a Hold felszínén rovarok tömeges vándorlása figyelhető meg. Ez a magyarázata a holdtáj egyes részein észlelhető változékonyságnak. Herschel pedig úgy vélte, hogy a Nap is lakott, a napfoltok pedig felhőtlen részek, amelyeken keresztül a Nap lakói gyönyörködhetnek a csillagos égben... Sőt, még a világ egyik legnagyobb tudósa, Isaac Newton is azt tartotta, hogy a Nap lakott égitest. A XIX. század második felében Camille Flammarionnak, a híres francia csillagásznak a Lakott világok sokasága című könyve nagyon népszerű volt. Húsz év alatt harminc kiadást ért meg. Ebben a művében, mint más könyveiben is, Flammarion azt a nézetet vallja, hogy az élet a bolygók teremtésének a célja. ..." [HAI.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcztető. = A Csillagvizsgáló 1. 1994. dec. 5. sz. p. [1.] "A Csillagvizsgáló" a Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány körlevele volt. Egységesen szerkesztették és azonos nyomdatechnikával készült, A4-es méretben. Kezdetben havonta jelentkezett. 1994 augusztusában indult, 1994-ben 5 száma jelent meg. 1995-ben és 1996-ban is 12-12 száma jött napvilágra. 1997 közepén kéthavi lap lett. Később negyedéves gyakorisággal jelent meg.
A lap címlapján mindvégig egy fénykép volt, ez a Salgótarjáni Bemutató Csillagvizsgáló épületét mutatta. 1999. okt. 10-én megalakult a Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre (MACSBK) és akkortól "A Csillagvizsgáló" a MACSBK kiadványa lett. A folyóirat főszerkesztője: Könnyű József volt. A lap rovatvezetői alkották a szerkesztőség tagjait, az évek során: Antal Beáta, Bagyinszki Tamás, Balogh István, Balog László, Csurda Ágnes, Dankó Kornél, Kadlót Ádám, Kiss Gábor, Könnyű Edina, Könnyű Gábor, Kubus Gyula, Mengyi Zsolt, Óvári László, Papdi Tibor, Szabó Zsolt, Szojka Ferenc vett részt a munkában. [KSZ.]

K. J. [KÖNNYŰ József]: Orion. Ori. Orionis. Égi Vadász. Kaszás. Lepke. = A Csillagvizsgáló 1. 1994. dec. 5. sz. pp. [5-11., 16.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 1. 1994. dec. 5. sz. p. [11.] 1994. dec. 1-én Jászapátiban megalakult Alapítványunk csillagászati klubja. Vezetője: Budai Mária.; K. E. [Könnyű Edina]: Az Alapítvány 1995. jan. 3-tól létrehoz egy Természet Tudományi Könyvtárat.; Jelentkezési lehetőség az Alapítvány észlelő hálózatába. [KSZ.]

TARI János - KÖNNYŰ József: Iskolai tanulmányutak, osztálykirándulások, erdei iskolák. = A Csillagvizsgáló 1. 1994. dec. 5. sz. p. [12.] A TIT Nógrád Megyei Egyesülete körlevele az intézményekhez. A programok között szerepel: Távcsöves csillagászati bemutató a csillagvizsgálóban. Kihelyezett földrajz és fizika óra a csillagvizsgálóban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 1. 1994. dec. 5. sz. p. [13.] [KSZ.]

TIT Nógrád Megyei Egyesülete Salgótarján, Gedőcz-tetői Csillagvizsgálója 1995. január havi műsora. = A Csillagvizsgáló 1. 1994. dec. 5. sz. p. [15.] [KSZ.]

Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! = A Csillagvizsgáló 1. 1994. dec. 5. sz. p. [15.] [KSZ.]

Hátsó borítón. Lófejköd az Orionban. = A Csillagvizsgáló 1. 1994. dec. 5. sz. p. [16.] [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A napkeleti bölcsek csillaga. = Déli Hírlap 26. 1994. dec. 24. 302. sz. p. 7. "A Biblia történetei között néhány csillagászati vonatkozású leírást is találhatunk. Ezek között is a legismertebb a betlehemi csillag legendája. Vajon melyik lehetett ez a csodás égitest, amely Máté evangéliuma szerint Jeruzsálemben, majd Betlehemben, a kis Jézus bölcsőjéhez vezetette a napkeleti bölcseket? Kétezer éve igyekeznek feltárni a csillag titkát. ..." [HAI.]

Dél-Magyarország 25 éve. Felhőlakó élőlények a Vénuszon? = Délmagyarország 84. 1994. febr. 25. 47. sz. p. 4. [SRG.]

Dél-Magyarország 25 éve. Az űrhajózás napja. = Délmagyarország 84. 1994. ápr. 12. 84. sz. p. 4. [SRG.]

A pulzár árulkodik. Új bolygórendszer 1300 fényévre. = Délmagyarország 84. 1994. ápr. 12. 84. sz. p. 11. [SRG.]

Magyar napfogyatkozás. = Délmagyarország 84. 1994. máj. 11. 109. sz. p. 1. [SRG.]

És mégis van fekete lyuk. = Délmagyarország 84. 1994. jún. 6. 130. sz. p. 20. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Mit kínál a Szegedi Csillagvizsgáló. Januári "égi események". = Délmagyarország 85. 1995. jan. 7. 6. sz. mell. Stefánia és valami más. p. 4. [SRG.]

VADÁSZ Pál: Az előd jókívánsága a paksi szakkörnek. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 1., 10. [SRG.]

DALOS Endre: Ketten az inkvizíció előtt. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 2. Giordano Bruno, Galileo Galilei. [SRG.]

KÄSZ László: Rakétarepülőterek. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 3. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Merkúr pólussapkája. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 4. [SRG.]

DALOS Endre: A Dracoról általában. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 4. [SRG.]

DALOS Endre: 1994. évi világnaptárja. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. pp. 5-6. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Ritka csillagászati jelenségek 2050-ig. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 5. [SRG.]

DALOS Endre: Mit kell tudni az asztrológiáról? = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: Az Orion csillagkép. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 8. [SRG.]

HEVESI Zoltán: CSUWIP - 3. Az MCSE-KAAKi a Somogy Rádióban. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 9. A képen Szentmártoni Béla. [SRG.]

HEV [HEVESI Zoltán]: Az egyéves évforduló. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 9. 1993. nov. 26/27-én rendezték az első Somogy megyei Amatőrcsillagász Találkozót. [SRG.]

HEVESI Zoltán: MCSE-KAAKi Amatőrcsillagász Adatbázisok. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 10. Mély-ég Adatbázis. Magyar Meteorfotók Adatbázisa. [SRG.]

DANKÓ László: A régi tagság 1976-1987. években. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 12. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Néhány szó a binarykról. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. p. 12. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Mars. = Draco 14. 1994. febr. 50. sz. melléklete pp. 9-12. [SRG.]

DALOS M. Patrick: Röptében a világ körül. = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. pp. 1-2. [SRG.]

KÄSZ László: Az űrkutatás hordozóeszközei. = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. p. 1., 3. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Adalékok az 1961-es napfogyatkozáshoz. = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. p. 1., 4. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT). = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. p. 4. [SRG.]

DALOS Endre: A Leo (Oroszlán) csillagkép. = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. p. 5. [SRG.]

HERCEG Attila: UFO?! Nem!! = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. p. 6. [SRG.]

HEVESI Zoltán: CSUWIP - 4. Simonfán is volt Perseida maximum. = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. p. 7. [SRG.]

HEVESI Zoltán: MCSE-KAAKi Amatőrcsillagász Adatbázisok 2. Meteor fotók adatbázisa -2. = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. pp. 8-9. [SRG.]

SZABÓ Sándor: 9 évvel ezelőtt. Baranya megyei CSBK Találkozó Bólyban. = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. p. 10. 1985. május 18. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd - Sz. T. [SZEKERES Tibor]: Csillagászat - történelem. = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. p. 10. Kopernikusz 450 éve 1543. májusában halt meg. [SRG.]

DALOS Endre: Az 50. számban közölt CSUWIP-DRACO rejtvény megoldása. = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. p. 11. [SRG.]

SZABADI Péter: Az MCSE Paksi Helyi Csoportja. = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. p. 11. 1994. márc. 19-én délután a Paksi Csillagászati Szakkör a MCSE Paksi Helyi Csoportjává vált. Az eseményen előadást tartott Kereszturi Ákos, Sárneczky Krisztián, Mizser Attila, Tepliczky István, Dömény Gábor. [SRG.]

DANKÓ László: A régi tagság 1976-1987. években. = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. p. 12. [SRG.]

DALLOS Endre: Mit írnak még az olvasók? = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. p. 12. Heitler Gábor, Csizmadia Szilárd, Domby György levelei. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A kisbolygók. = Draco 14. 1994. máj. 16. 51. sz. melléklete pp. 13-16. [SRG.]

KÖNNYŰ József: A megsebzett bolygó. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 1., 4. [SRG.]

KÄSZ László: A Hold meghódítása. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 1., 5. Negyedszázados évforduló. [SRG.]

HERCEG Attila: A rejtély megoldódik! = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 1., 7. A Bermuda-háromszögről. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 1. Andromeda csillagkép. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. pp. 2-4. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

KÖNNYŰ József: A Nógrád megyei Csillagászati Alapítvány. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 4. [SRG.]

PETŐ Zsolt: Az éjszakai égbolt állapota. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 4. [SRG.]

DALOS Endre: Népies meteorológia. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 6. [SRG.]

DOMBY György: Matematikai rejtvény. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: A Cygnus (Hattyú) csillagkép. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 8. [SRG.]

HEVESI Zoltán: CSUWIP - 5. Meteor Gyorshírek (különkiadás no. 1.) Alcím: Kicsit sűrű e mese. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 9. Ágasvár 1994. [SRG.]

HEVESI Zoltán: Perseida ’94 MCSE-KAAKi szemmel. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 10. Perseida-meteorozás 1994. aug. 12/13-án, Kaposszentjakabon. [SRG.]

KÖNNYŰ József: Őrjárat az égen. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 10. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: A Svábhegyi Csillagvizsgáló. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 11. [SRG.]

DOMBY György, id.: Játék a számokkal. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 11. [SRG.]

DANKÓ László: A régi tagság 1976-1987. években. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 12. [SRG.]

KÄSZ László - SZABÓ Sándor: A DRACO kiadványok az első 12 évben. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. p. 12. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A kisbolygók. = Draco 14. 1994. szept. 9. 52. sz. melléklete pp. 17-20. [SRG.]

HEVESI Zoltán: Szentmártoni Béla és az ALBIREO AK. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. pp. 1-2. [SRG.]

HERCEG Attila: A Tunguz titok. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. p. 1., 5. [SRG.]

KÄSZ László: A Hold meghódítása. 2. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. pp. 1., 6. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 2. Aquarius csillagkép.; Aquila csillagkép. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. pp. 3-4. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Szabadszemes változók. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. p. 4. [SRG.]

DOMBY György, id.: Játék a számokkal. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: A Gemini (Ikrek) csillagkép. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. p. 8. [SRG.]

HEVESI Zoltán: CSUWIP - 6. 2 éves az MCSE-KAAKi 1994. okt. 23. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. p. 9. Észlelő hétvége 1994. október 7-9. Kaposszentjakab.; Taurida-’94 Simonfa, 1994. november 4-6. [SRG.]

DALOS Endre: A 3427 Szentmártoni kisbolygó. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. p. 10. A magyar vonatkozású kisbolygók jegyzékével és egy fényképpel az 1978. szeptember 16-i, Bólyban tartott Albireo-Draco találkozóról. [SRG.]

DALOS Endre: Számítógépes program. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. p. 11. [SRG.]

DOMBY György: A kőnigsbergi hidak. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. p. 11. Válasz a Draco 52. számában írt matematikai rejtvényre. [SRG.]

DANKÓ László: Egyszer jártam Ógyallán. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. p. 12. 1980. szept. 19-21. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Vénusz sarlója. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. p. 12. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Jupiter. = Draco 14. 1994. dec. 12. 53. sz. melléklete p. 21-24. [SRG.]

-koko- [KOVÁCS Attila]: Bevezető helyett. = Égleső [1994. máj.] 0. sz. pp. [2-3.] Az "Égleső" című folyóirat a váci Madách Imre Művelődési Központ Amatőrcsillagász Szakkör (MIMASZ) kiadvány volt tanulók számára. Időszakosan (nem rendszeresen) jelent meg. Egy száma "Égleső Tábori Különkiadás" és egy másik száma "Tábori Égleső" címváltozattal jelent meg. Felelős szerkesztője Kovács Attila volt, a cikkek nagy részét is ő írhatta. Készült a Madách Imre Művelődési Központ Sokszorosító Üzemében. Az A5 méretű lap oldalszámozást nem kapott. Az első szám "0-dik" számként, évszám feltüntetése nélküli, de a lapszám tartalmából következtethetően 1994. május végén készülhetett. Utolsó számát 1997 augusztusában adták közre. A bő 3 év alatt összesen 10 száma jelent meg. [KSZ.]

-rózsika- [RÓZSA Ferenc]: A távcső története. = Égleső [1994. máj.] 0. sz. pp. [4-5.] [KSZ.]

Tau - Ari. 17. = Égleső [1994. máj.] 0. sz. pp. [6-7.] A Taurus és az Aries csillagképek térképe az RdC atlaszból. [KSZ.]

Mérések a csillagászatban 1. = Égleső [1994. máj.] 0. sz. p. [8.] A Föld átmérőjének meghatározása. [KSZ.]

-koko- [KOVÁCS Attila]: A Naprendszer (p)arányai. = Égleső [1994. máj.] 0. sz. p. [9.] Arányai és parányai (a kisbolygók). [KSZ.]

Megfigyelési javaslat. = Égleső [1994. máj.] 0. sz. p. [10.] A Vénusz esti látványa. [KSZ.]

Rejtvény. = Égleső [1994. máj.] 0. sz. p. [11.] A Hold és a Vénusz. A kiadványban feltett kérdésekre a válaszokat jún. 21-ig kell beküldeni. [KSZ.]

Kepler első törvénye. = Égleső [1994. máj.] 0. sz. p. [12.] [KSZ.]

Szerkesztői üzenet! = Égleső [1994. aug.] 1. sz. p. [2.] [KSZ.]

Mimás!? MIMASZ!!! = Égleső [1994. aug.] 1. sz. p. [3.] Madách Imre Művelődési Központ Amatőrcsillagász Szakkör. [KSZ.]

Kezdők és haladók műszere: a binokli. = Égleső [1994. aug.] 1. sz. pp. [4-5.] [KSZ.]

Mérések a csillagászatban. 2. = Égleső [1994. aug.] 1. sz. p. [6.] A Hold mérete és távolsága. [KSZ.]

... s a döbbenet kiült arcomra! = Égleső [1994. aug.] 1. sz. p. [7.] A távcsöves megfigyelés élményei. [KSZ.]

FRANK, Herbert W.: Harc. = Égleső [1994. aug.] 1. sz. pp. [8-9.] Fantasztikus oldalak. [KSZ.]

A hamuszürke fény. = Égleső [1994. aug.] 1. sz. pp. [10-11.] [KSZ.]

Tábori beszámoló. = Égleső [1994. aug.] 1. sz. p. [11.] A MIMASZ csillagászati tábora Rák-tanyán, 1994. augusztus első felében. [KSZ.]

Térkép történet. = Égleső [1994. aug.] 1. sz. p. [12.] A csillagtérképekről. [KSZ.]

A Nagy Üstököskarambol. = Égleső [1994. aug.] 1. sz. p. [13.] Illusztrálva 1994. júl. 23-án és 25-én készített Jupiter korongrajzokkal. [KSZ.]

Őszi csillagtúra. = Égleső [1994. aug.] 1. sz. p. [14.] [KSZ.]

Rejtvény! = Égleső [1994. aug.] 1. sz. p. [15.] [KSZ.]

Kepler második törvénye. = Égleső [1994. aug.] 1. sz. p. [16.] [KSZ.]

[Címkép: Az Orion csillagkép.] = Egyesületi Híradó 5. 1994. 1. sz. p. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő - TÓTH György: Jelentés a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1994. évi közgyűléséről. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 1. sz. pp. 1-3. 1994. jan. 15. [SRG.]

VÉRTES Ernő - TÓTH György: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1994. évi V. tisztújító közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 1. sz. pp. 4-5. A vezetőség: Fritz Zoltán, Horváth József, Sragner Márta, Tóth György, Vértes Ernő. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Közlemény a Gothard Emlékérem adományozásáról. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 1. sz. pp. 6-7. 1994-ben Dr. Tóth György kapta az emlékérmet. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egyesületi munkaterv - 1994. évre. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 1. sz. pp. 8-10. [SRG.]

A szombathelyi II. Nemzetközi Napóra Szimpozion /1993. október 1-2./ Előadásainak kivonatai. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 1. sz. pp. 11-22. Karl Schwarzinger: Az ausztriai rögzített napórák katalogizálása.; Keszthelyi Sándor: A napórák összeírása és megóvásuk helyzete Magyarországon.; Daniel Roth: Utazás a svájci napórás tájakon.; Buka Adrienne: A magyarországi kerti napórák.; Peter Husty: Napórák a salzburgi múzeumban.; Vilmos Mihály: "Élő napóra" Nagykanizsán.; Norbert Weyss: A legidősebb homlokzati napórák Örményországban.; Norbert Weyss: Létrafok számjegyek.; Franz Vrabec: Egy digitális napóra eszméjéről.; Tóth György: Egyszerű számítások napórák szerkesztéséhez.; Bartha Lajos: A XVI. századi nürnbergi zsebnapórák egyik fontos típusa. [SRG.]

HORVÁTH József: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1993. évi bevételi-kiadási mérlege. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 1. sz. p. 23. [SRG.]

Jelenségnaptár 1994. február-március. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 1. sz. pp. 24-27. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1994-ből. [SRG.]

TÓTH György: A húsvét dátuma. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 1. sz. pp. 28-29. [SRG.]

GAE krónika 1993 november - 1994 január. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 1. sz. p. 30. [SRG.]

GAE rendezvények 1994. február - március. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 1. sz. p. 31. [SRG.]

125 éve született Harkányi Béla. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 1. sz. p. 32. Harkányi Béla (1869-1932) rövid életrajza. L. K. [Lassovszky Károly] cikke eredetileg a Csillagászati lapok 1938. évf. [2. sz. p. 66.] jelent meg. [SRG.]

Címlapkép: Tycho Brahe nagy fali kvadránsa. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 2. sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Audiovizuális fejlesztés a Bemutató Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 2. sz. p. 1. [SRG.]

HORVÁTH József: Dr. Tóth György, a Gothard Emlékérem első kitüntetettje. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 2. sz. pp. 2-6. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati észlelésekről - amatőröknek. 1. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 2. sz. pp. 7-8. [SRG.]

GAE krónika 1994. február - március. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 2. sz. p. 10. [SRG.]

A szombathelyi VI. Országos Csillagászattörténeti Konferencia 1993. október 2-3. Előadásainak kivonatai. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 2. sz. pp. 11-22. Keszthelyi Sándor: A Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport (CSACS) 10 éve.; Reinhard Jaindl: A Burgenlandi Tartományi Csillagvizsgáló Eisenstadtban.; Barlai Katalin: Csillagászati kódexek a Korvina Könyvtárban.; Pál Árpád-Szőcs Géza: Erdélyi csillagvizsgálók.; Puskás Katalin: Felmérő műszerek a Magyar Földrajzi Múzeumban.; Szimán Oszkár: Amatőrcsillagászat a barokk korban.; Horváth József: Gothard Jenő tudományos tárgyhagyatéka.; Tóth György: Húsz éves a Gothard Tudománytörténeti Kiállítás. [SRG.]

GAE rendezvények 1994. április - június. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 2. sz. p. 23. [SRG.]

Jelenségnaptár 1994. április - június. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 2. sz. pp. 24-29. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1994-ből. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Az asztrofotográfia. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 2. sz. pp. 30-32. [SRG.]

A borítólapon: Zsebnapóra az 1780-as évekből. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 3. sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Portatív napórák Vas megye gyűjteményeiben. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 3. sz. pp. 1-6. 9 hordozható napóra leírása. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egyesületünk 1994. évi pályázatai. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 3. sz. p. 7. [SRG.]

Jelenségnaptár 1994. július - szeptember. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 3. sz. pp. 8-13. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1994-ből. [SRG.]

GAE krónika 1994. április - június. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 3. sz. p. 14. [SRG.]

Névadójukra emlékeztek. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 3. sz. p. 15. Újsághír Gothard Jenő halálának 85. évfordulójáról. [SRG.]

Új Gothard Bibliográfia. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 3. sz. p. 16. Sragner Márta könyvéről. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Magánobszervatórium a Vas megyei Daraboshegyen. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 3. sz. pp. 17-18. A bécsi Ladersberger házaspár nyaralójának telkére tervezett magáncsillagvizsgáló. Tervező: Hédi Zoltán. [SRG.]

VÉRTES Ernő, ifj.: Beszámoló egy különös "égi jelenségről". = Egyesületi Híradó 5. 1994. 3. sz. pp. 19-23. 1994. máj. 3-án este, valószínűleg magaslégköri báriumfelhő volt. A jelenséget salgótarjáni amatőrcsillagászok is megfigyelték, és arról máj 7-i számában a Vas Népe lap be is számolt. [SRG.]

GAE rendezvények 1994. július - szeptember. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 3. sz. p. 24. [SRG.]

[Címlapkép: Hollósy Jusztinián bencés csillagász, dömölki apát.] = Egyesületi Híradó 5. 1994. 4. sz. címlap. [SRG.]

HORVÁTH József: Hollósy Jusztinián 1819-1900. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 4. sz. pp. 1-4. [SRG.]

Az Első Megyei Civil Fórum az egyesületekért. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 4. sz. pp. 5-6. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Felhívás tagtársunkhoz! = Egyesületi Híradó 5. 1994. 4. sz. p. 7. Gothard Emlékérem adományozásáról. [SRG.]

Jelenségnaptár 1994. április - június. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 4. sz. pp. 8-13. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1994-ból. [SRG.]

GAE krónika 1994. július - szeptember. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 4. sz. p. 14. [SRG.]

KOROKNAI Anikó: Amatőrcsillagászati megfigyelő tábor Mogyorósbányán. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 4. sz. p. 15. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Perseida megfigyelő tábor ’94. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 4. sz. pp. 16-17. [SRG.]

VÉRTES Ernő, ifj.: A torinói déljelző vonalról. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 4. sz. p. 18. [SRG.]

GAE rendezvények 1994. október - december. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 4. sz. p. 19. [SRG.]

Mégegyszer az új Gothard bibliográfiáról. = Egyesületi Híradó 5. 1994. 4. sz. p. 20. [SRG.]

BAKAY Kornél: Hogyan lettünk finnugorok? = Életünk 32. 1994. 8. sz. pp. 715-741. A pp. 731-734. helyen: Sajnovicsról és a Demonstratióról ír, negatív kontextusban. [HAD.]

VARGHA Domonkosné: Hale obszervatóriumai. Nevezetes csillagvizsgálók. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 7. 1. sz. pp. 18-20. Ott fenn a hegyen... Indulás - kölcsöntávcsővel. Betegséggel küszködve. Az "ötméteres" megszületése. [VEJ.]

Felnagyított kvazárok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 7. 1. sz. p. 28. A gravitációs lencse-hatások és a világegyetem távoli térségeinek látványa. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Kettős fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 7. 1. sz. p. 28. Az 1928 + 738 jelű kvazár körüli hullámzás előidézője. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Újabb neutrínókísérlet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 7. 1. sz. p. 28. "A csillagok energiatermelésének elméleti modelljeit legközvetlenebbül saját Napunkon tanulmányozhatják a kutatók. Erre eddig is felhasználták a Napból a Földre érkező neutrínókat, ebből adódott az évtizedek óta megoldatlan "Nap-neutrínórejtély", amelynek lényege az, hogy jóval kevesebb neutrínó érkezik a Földre, mint az elméletileg számított érték. John Bahcall amerikai asztrofizikus (Princeton, New Jersey), aki 30 évvel ezelőtt elsőként vetette fel, hogy a Nap működésének modelljét a Földre érkező neutrínók fluxusának mérésével lehetne ellenőrizni, most egy újabb neutrínókísérlet ötletével állt elő. Az új neutrínó-teszt azokat a neutrínókat "fogná meg", amelyek a Napban végbemenő egyik speciális magreakcióból származnak: e folyamat során a berillium-7 egy elektron befogásával lítium-7-té alakul, s a folyamat során egy neutrínó is keletkezik. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Igazságtétel Kopernikusznak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 7. 1. sz. p. 30. II. János Pál pápa: "Elmúltak már azok az idők, amikor hit és tudomány összeegyeztethetetlenek voltak." A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

S. Z. [SÁNDOR Zoltán]: Fekete lyuk a Szűz-ben. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 14. 2. sz. pp. 48-49. Első ízben látható a kozmikus anyag fekete lyuk közvetlen közelében. A NASA Hubble Space News nyomán. [VEJ.]

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), a Magyar Űrkutatásért Alapítvány és a Művelődési és Oktatási Minisztérium Pályázatot hirdet. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 14. 2. sz. p. 56. Középiskolások számára, az első Holdra szállás 25. évfordulója alkalmából. [VEJ.]

A világvége ellen - tükörrel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 14. 2. sz. p. 60. A Földet fenyegető aszteroidát egy óriási tükör fókuszált fényével ki lehet téríteni eredeti pályájáról. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

"Megváltozik" a Cefeidák távolsága. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 14. 2. sz. p. 60. A technikai eszközök és a mérési módszerek fejlődésével az eddigieknél pontosabb adatok születnek. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

MORRISON, Philip: Az atomoktól az égitestekig. ÉT-Tv. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 21. 3. sz. pp. 74-75. "A Magyar Televízió a világ hét jeles tudósával készített interjúsorozatot sugároz vasárnap délelőttönként. A műsor nézői és lapunk olvasói e héten Philip Morrisont ismerhetik meg. Philip Morrison a második világháború idején bekapcsolódott a Manhattan-tervbe, amelynek végcélja az atombomba előállítása volt. Az 1960-as évek elején Morrison hívta fel először a tudományos világ figyelmét a Földön kívüli civilizációk kutatásának fontosságára. Ö és kollégája - Giuseppe Cocconi - írta a nevezetes tanulmányt a Nature-ben a csillagközi kommunikáció lehetőségéről. Ez a közlemény alapozta meg a következő évtizedek CETI- és SETI- kutatásait. Philip Morrison jelenleg a híres massaschusetts-i műszaki egyetem (MIT) rektora és fizikaprofesszora. ..." Fordította: Ohra Zoltán. [HAI.]

Van-e élet a Földön? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 21. 3. sz. p. 92. "...Carl Sagan neves csillagász, tudományos író, a Cornell Egyetem professzora 1990 végén a Föld mellett elrepült Galileo-szonda adatait elemezte a fenti szempontból. A Galileo semmiféle olyan geometriai alakzatot nem látott Földünk felszínén, amely mesterséges eredetre, tehát földi életre utalt volna. Egyedül a légkör összetételét, valamint a földfelszín nagy területű zöld foltjait tekinthetjük adataiból a földi élet következményeinek. Sagan szerint azonban azt, hogy a zöld felületek valóban növénytakarók, földi tapasztalataink alapján tudjuk. így nem jelentheti ez azt, hogy az életnek valamely más formáját is felismernénk ugyanezen ismereteink segítségével valahol máshol." A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

Mi lesz veled Jupiter? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 21. 3. sz. p. 94. "Ma még csak találgatják a csillagászok, mi fog történni idén júliusban, amikor a Shoemaker-Levy 9 üstökös mintegy 20 óriási töredéke ismét a Jupiter vonzáskörébe kerül? [...] Az arra vonatkozó feltételezések, hogy valójában mi is fog történni, többek között azért is megoszlanak, mert egyelőre nincsenek pontos adatok arra vonatkozólag, hogy valójában hány és milyen méretű töredék fog az óriásbolygónak ütközni. Egyes feltételezések szerint ezek között lehetnek akár 15 kilométeres átmérőjű töredékek is, ám más - a Hubble űrtávcső méréseire alapozott - becslések szerint egyik töredék átmérője sem haladhatja meg a 4,3 kilométert. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

HAWKING, Stephen: A Világmindenség. ÉT-Tv. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 28. 4. sz. pp. 102-103. "...Az interjúsorozat e heti - és egyúttal utolsó - részében Stephen Hawking beszél életéről, munkájáról. [...] 1974-ben megtettem életem talán legmeglepőbb felfedezését. A fekete lyukak ugyanis nem teljesen feketék. Ha figyelembe vesszük a mikrokozmosz részecskéinek viselkedését, akkor észrevehetjük, hogy a sugárzás kiszabadulhat a fekete lyukból. A fekete lyuk ugyanúgy sugároz, mint egy forró test. 1974 óta dolgozom, hogy összekapcsoljam a relativitás- elméletet és a kvantummechanikát egy ellentmondásmentes elméletbe. Ennek egyik eredménye volt az a hipotézis, amit 1983-ban a Santa Barbara-i Jim Hartle-lal állítottunk fel, miszerint mind a tér, mind az idő véges, de semmilyen határuk vagy szélük nincsen. [...] Ha ez a feltevés helytálló, nincsenek szingularitások, s a tudomány törvényei mindenütt érvényesülnek, beleértve a világegyetem kezdetét is. ..." Fordította: Ohra Zoltán. [HAI.]

SÁNDOR Zoltán: A Hattyú-nova gázgyűrűje. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 28. 4. sz. pp. 116-117. "Két évvel ezelőtt, 1992. február 19-én novakitörés volt a Nova Cygni 1992 jelű csillagkettősben. Ez a csillagkettős egy normál Nap-típusú csillagból és egy Föld-méretű, de Nap-tömegű fehér törpéből állt. A Hattyú csillagképben az utóbbi húsz év legfényesebb novacsillagát láthattuk, amely rövid idejű legnagyobb kifényesedése során szabad szemmel is megfigyelhető volt. Négyszázhatvanhét nappal a kitörést követően a Hubble űrtávcsövei sikerült lefényképezni a nova körül frissen képződött, gyorsan táguló forró gázburkot. A felvételt dr. F. Paresce és kutatócsoportja készítette az UV-hullámtartományban, a halvány égitestek kamerájával. ..." [HAI.]

Idősebb az univerzumnál? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 28. 4. sz. p. 124. "A hat amatőr Sallie Baliunas csillagásznő, a harvardi Smithonian Asztrofizikai Központ kutatónője vezényletével egy olyan kísérletsorozatba kapcsolódott be, amelyben közeli csillagok kalcium kibocsátotta fényét mérték. Ez a színkép azért érdekes a csillagászok számára, mert kapcsolatba hozható a csillag mágneses terének erősségével, ez utóbbi pedig a csillag korával: minél gyengébb a csillag mágneses tere, annál idősebb a vizsgált égitest. Amikor Baliunas és csoportja a tőlünk alig 100 fényévre eső HD 202537 jelzésű csillagot e szempontból megvizsgálta, kiderült, hogy annak mágneses tere mintegy 30-50 százalékkal gyengébb, mint bármely eddigi csillagnál mért mágneses tér. Ez pedig a csillag életkorára átszámítva azt jelentené, hogy a csillag mintegy 19 milliárd éves, ami azért roppant meglepő, mert a csillagászok a világegyetem életkorát 10-15 milliárd évre becsülik. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Csillagbébi bölcső nélkül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jan. 28. 4. sz. p. 126. "Múlt év eleje óta foglalkoztatja a csillagászokat egy különös, magányos csillag, a HD 98800, melyről már az első észlelések során kiderült, hogy viszonylag sok lítiumot tartalmaz - ami főként a fiatal csillagok jellemzője. Ugyanakkor azonban a fiatal csillagokra az is jellemző, hogy rendszerint nagyobb, több száz, sőt több ezer tagot számláló csoportokban figyelhetők meg, a viszonylag sűrűbb csillagközi gáz- és porfelhőkben. A HD 98800 ezzel szemben teljesen magányosnak tűnik, közelében nem figyelhetők meg más, hasonlóan fiatal csillagok. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1993 október-december. = Élet és Tudomány 49. 1994. febr. 4. 5. sz. pp. 146-149. Sikerült az űrtávcső nagyjavítása. "Ismeretlen" objektumot regisztráltak. Ciblijev és Szerebrov rendet teremtett. Amerikai-orosz együttműködés. Európa sikerágazatai. Űrhírek. Bajkonur kölcsönbe. [VEJ.]

A világ legnagyobb rádiótávcső-rendszere. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. febr. 4. 5. sz. p. 156. A VLBA - Very Long Baseline Array - az Egyesült Államok teljes területén szétszórva helyezkedik el. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Mégsem meteoritbecsapódás okozta a dinoszauruszok kihalását? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. febr. 4. 5. sz. p. 157. Amerikai geológusok szerint az adott időszakban a levegő oxigéntartalma 35 százalékról folyamatosan 28 százalékra csökkent. [VEJ.]

A megjavított űrtávcső első képei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. febr. 18. 7. sz. p. 222. Az eredmény felülmúlta a várakozásokat. Két felvétel az M100-ról, egyik a javítás előtt, a másik utána. A Newsweek írása alapján. [VEJ.]

JUHARI Zsuzsanna: Pontosították a C-14-es órát. = Élet és Tudomány 49. 1994. febr. 25. 8. sz. pp. 227-229. A tévedés igazi oka: a Föld mágneses terének változása. A légkörbe érkező kozmikus részecskék hatása. [VEJ.]

VARGHA Domokosné: A hajdani Osztrák Birodalom obszervatóriumai. = Élet és Tudomány 49. 1994. febr. 25. 8. sz. pp. 242-244. [SRG.]

Neutrínók a kozmikus vegykonyhában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. febr. 25. 8. sz. p. 253. Fontos szerepet játszottak egyes - a Földön ritka - elemek létrejöttében. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Ki-be kapcsolgató rádiógalaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. márc. 4. 9. sz. p. 287. A Lyra csillagképben egy rádiógalaxis mintegy tízmillió éves periódussal ki-, illetőleg bekapcsolódik. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Csillagszülő gyűrűk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. márc. 11. 10. sz. p. 318. Az NGC 7552 galaxis körüli gyűrűben fiatal csillagok találhatók. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

A kozmikus sugárzás nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. márc. 11. 10. sz. p. 318. "Neutrínócsillagászat". A fénysebességnél is gyorsabban haladó müonok. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

VARGHA Domokosné: Nevezetes csillagvizsgálók. Elpusztult obszervatóriumok. = Élet és Tudomány 49. 1994. márc. 18. 11. sz. pp. 328-329. [SRG.]

ALBERT Ferenc: A gellérthegyi Csillagda pusztulása. Közread.: Vargha Domokosné. = Élet és Tudomány 49. 1994. 11. sz. pp. 328-330. [SRG.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Idők-korok-naptárak. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 49. 1994. márc. 18. 11. sz. p. 331. ...Schalk Gyula ebben a [...] munkájában a korszerű naptárkészítés alapfogalmainak, főbb módszereinek és a mienktől különböző egyéb naptárrendszereknek gazdag tárházát kínálja az olvasónak. Rendkívüli adatbőséggel és gondosan ügyelve arra, hogy mindaz, amiről könyvében olvasunk, használható is legyen. Egészen odáig, hogy a könyv egyik fejezete nyomán - a szerző részletes utasításai szerint - mi magunk is elkészíthetjük az 1996. év kalendáriumát, [...] Mai naptárrendszerünk elődjei, a csillagászati időszámítás alapkérdésének különféle megoldási kísérletei, a legfontosabb nem gregorián naptárrendszerek, a tőlünk távolabbi művelődési körök időszámításai, a liturgikus naptárak, a legkülönbözőbb naptárreform-tervezetek - és ezzel még nem is soroltuk fel Schalk Gyula minden bizonnyal évekig alapműként szolgáló könyvének valamennyi fontosabb fejezetét. ..." [HAI.]

A Tau Ceti foltjai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. márc. 18. 11. sz. p. 350. Napunkhoz rendkívül hasonló csillag, folttevékenységének ciklusa is megegyezik a Napéval; 11 éves. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Égi óriásgyorsítók. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. márc. 18. 11. sz. p. 350. Részecskék, melyek sebessége milliárdszorosa a Földön előállítható legnagyobb sebességnek. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

SÁNDOR Zoltán: Hubble-galéria. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 49. 1994. márc. 25. 12. sz. pp. 363-365. Távoli galaxisokról készült képek, melyek a távcső nagyjavítása után készültek. [VEJ.]

Távcső - léghajón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. márc. 25. 12. sz. p. 381. A Déli-sark fölött 12 km-re lebegtetett csillagászati megfigyelőtávcső telepítését tervezik amerikai csillagászok. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Van-e víz az Ión? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. márc. 25. 12. sz. p. 381. A NASA kutatócsoportjának feltevése szerint a Jupiter holdján kén-dioxidba ágyazva jég-zárványok lehetnek. Más kutatók ezt vitatják. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Autó karambolja meteorral. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 1. 13. sz. pp. 392-394. 1992. október 9-én a New York állambeli Peekskillben földet ért meteorit. A Nature nyomán. [VEJ.]

Gázhéj az Nova Cygni 1992 körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 1. 13. sz. p. 414. A Hubble űrtávcső két felvétele között hét hónap telt el. A látható változásból sok értékes információ szűrhető ki. A Spaceflight cikke nyomán. [VEJ.]

Egy aktív galaxis középpontja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 1. 13. sz. p. 414. Az NGC 1068-ról készített HST-felvétel egy körülbelül 100 millió naptömegű fekete lyuk jelenlétére utal. A Spaceflight cikke alapján. [VEJ.]

Csillagászati Évkönyv, 1994. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 8. 14. p. 430. Az MCSE kiadásában megjelent kiadvány részletes ismertetése. [VEJ.]

Egy pulzár két bolygóval. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 8. 14. sz. p. 444. Orosz csillagászok megtalálták a második olyan pulzárt, - a PSR 0329 + 54 jelűt - melynek bolygói vannak. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Sarki fény a Jupiteren. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 8. 14. sz. p. 445. A bolygó sarki fényének periódikus váltakozását az Io nevű hold mozgása idézi elő. A Bild der Wissenschaft írása alapján. [VEJ.]

S. Z. [SÁNDOR Zoltán]: Robbanás a Hajógerincben. A hátlapon. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 15. 15. sz. p. 479., hátsó külső borító. A HST felvétele az éta Carinae-ről - eddig megválaszolatlan kérdések sokasága az asztrofizikusoknak. Kép: HST News. [VEJ.]

FEJES István - FODOR Lajos István: A Közép-Európai Geodinamikai Program. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 22. 16. pp. 483-485. Évente nyolc-tíz milliméter. Műholdas helymeghatározás. Észlelési kampány. Mibe kerül? [VEJ.]

BORZA Tibor: GPS. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 22. 16. sz. pp. 484-485. A huszonegy részből álló BAVSTAR műholdrendszer céljai, feladatai. [VEJ.]

Infravörös űrtávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 22. 16. sz. p. 508. Az infravörös űrcsillagászat létjogosultságának tízéves bizonyítéka, az IRAS. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Az igazán nagy távcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 22. 16. sz. p. 508. A skandináv csillagászok gigászi terve, egy 25 méteres átmérőjű tükrös távcső. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Találkozó egy közeli kisbolygóval. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 22. 16. sz. p. 508. 1996 februárjában indul a NEAR-program az 2968 Iliya és az 433 Eros kisbolygók tanulmányozására. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A holdkőzet ára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 22. 16. sz. p. 508. Egy New York-i aukción 442 500 dollárért kelt el a Luna-16 által a Földre szállított holdkőzetnek összesen 0,2 grammnyi három darabkája. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

BOTH Előd: Magyar műszerek a Marsra. Beszélgetés Apáthy István villamosmérnökkel. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 29. 17. sz. pp. 522-523. A KFKI Űrelektronikai Csoportjának műszerfejlesztő és -építő tevékenysége. [VEJ.]

Jellegzetes csillag-e a Nap? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 29. 17. sz. p. 542. A Nap elemeloszlása ugyan teljesen átlagos, némely elem viszont nagyobb mennyiségben fordul elő benne, mint az várható volna. Az ellentmondás feloldásához újabb megfigyelésekre van szükség. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Antarktiszi csillagászat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 29. 17. sz. p. 542. Egy infravörös kutatótávcső és egy neutrínótávcső építését kezdték el az Amundsen-Scott déli-sarki állomáson. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Vissza a vörös bolygóhoz! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 29. 17. sz. p. 542. A kudarccal végződött megfigyelő szonda-kísérlet után a NASA két kisebb felderítő szonda indítását tervezi a Mars felé. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Kozmikus bombázás: három hónapnyira a J-naptól. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. ápr. 29. 17. sz. p. 542. Visszaszámlálás a Shoemaker-Levy-üstökös és a Jupiter összeütközéséhez. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1994. január-március. Az első orosz-amerikai űrrepülőgépen. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 6. 18. sz. pp. 563-566. Anyagtudományi kísérletek. Japán új nagyrakétája. Ütközés a Mirrel. Katonai űrszonda a Hold körül. Kiépült a GPS. Az Ida kísérője. Űrhírek. [VEJ.]

Hol vannak a csillagközi üstökösök? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 6. 18. sz. p. 572. Az Oort-felhőből kisodródhatnak üstökösök a csillagközi térbe. A Naphoz hasonló csillagoknál ugyanez előfordulhat, mégsem találkoztunk még csillagközi üstökössel. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Újabb sötét égitestek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 6. 18. sz. p. 573. R. S. Hawkins angol csillagász szerint a sötét égitestek - a hiányzó anyag - aránya az Univerzumban elérheti akár a 90 százalékot is. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Ötödik dimenziós tűzgömb. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 6. 18. sz. p. 573. Paul S. Wesson (Waterloo Egyetem, Ontario, Kanada) hajlik az Einstein-egyenletet átíró Kaluza-Klein-elmélet felé, mely szerint világunk ötdimenziós, és szerinte ebben rejlik a ma még csak feltételezett "hiányzó anyag" titka. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Távoli gammaviharok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 13. 19. sz. p. 604. A csillagászat legrejtélyesebb jelenségei. Fizikai mibenlétükről is csak feltevéseink vannak. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

A rövid életű SETI. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 13. 19. sz. p. 604. Egy évvel a program megindítása után a kongresszus leszavazta a NASA 12,3 millió dolláros finanszírozási igényét. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A Capella társa. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 13. 19. sz. p. 604. Optikai interferométerek segítségével minden eddiginél jobb felbontást értek el a Capella kettős rendszerében. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

FREY Sándor: A Hipparcos eredményei. A trigonometrikus parallaxis. Asztrometria. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 20. 20. sz. pp. 611-613. Az ESA asztronautikai mesterséges holdja több mint 120 ezer csillag pontos helyét határozta meg. [VEJ.]

Több vagy kevesebb sötét anyag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 20. 20. sz. p. 636. A ROSAT műhold vizsgálatai kevesebb sötét anyag jelenlétére utalnak, mint az elméleti feltételezések voltak. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Haladás a Graham-hegyen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 20. 20. sz. p. 636. Megegyezés született a környezetvédőkkel és a helyi hatóságokkal két, és később majd több csillagászati megfigyelőállomás telepítéséről. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Chiron-fedés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 20. 20. sz. p. 636. Az Arizona-egyetem csillagászai észleltek egy mindössze hét másodpercig tartó jelenséget, amikor a Chiron elfedett egy 14,3 magnitúdós csillagot. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Nincs többé fényév? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 20. 20. sz. p. 636. Hale Brandt, a Massachusetts Műszaki Egyetem munkatársa javasolja, hogy a csillagászatban is térjenek át az SI-rendszerre, minden mértékegységet a méter, kilogramm, másodperc összefüggéseiből adjanak meg. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A XXI. század rakétája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 20. 20. sz. p. 638. Amerikai kísérletek a DC-X és a DC-X2 egylépcsős rakétákkal. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

A Chicxulub-kráter. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 27. 21. sz. p. 646. A Yucatan félszigeten ismert 180 kilométeres kráteren kívül létezik egy másik becsapódási nyom is, ez mintegy 300 kilométer átmérőjű. A dinoszauruszok kihalása. A Science írása nyomán. [VEJ.]

Mennyi meteor érkezik évente a Föld légkörébe? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 27. 21. sz. p. 669. Eugene M. Shoemaker számításai és az amerikai katonai műholdak mérési eredményei. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Röntgencsillagászati műholdak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 27. 21. sz. p. 669. Amerikai és japán fejlesztések, 1998-ra tervezik rendszerbe állításukat. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Éjféli nap Narvik felett. A hátlapon. = Élet és Tudomány 49. 1994. máj. 27. 21. sz. p. 671., hátsó külső borító. Földünk Nap körüli keringésének egyik látványos "eredménye" a sarkkörön évente egyszer megfigyelhető jelenség. Fotó: Zátonyi Szilárd. [VEJ.]

A Plútó különös pályája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jún. 3. 22. sz. p. 701. Mi okozta a Plútónak a többi bolygóétól való jelentős pálya-eltérését? Kétféle elmélet van, a vita még nem dőlt el. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Az SN 1987A fejlődése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jún. 3. 22. sz. p. 701. A Nagy Magellán-felhőben hét éve felrobbant szupernóva látványos változásainak folyamatos megfigyelése. A Spaceflight cikke nyomán. [VEJ.]

Egy pulzár bolygója. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jún. 3. 22. sz. p. 701. A. Wolszczan két évvel ezelőtti bejelentése, miszerint a PSR 1257 + 12 jelű pulzár körül bolygók keringenek, azóta is a viták kereszttüzében áll. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Egy kvazár gáznyúlványának szerkezete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jún. 10. 23. sz. p. 733. A tőlünk 1,8 milliárd fényévnyire lévő 3C 273 kvazár korábban már felfedezett gáznyúlványát a HST a látható tartományban is megörökítette. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A legvörösebb égitest. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jún. 17. 24. sz. p. 764. Két titokzatos égitest, mibenlétüket még nem sikerült meghatározni. Vöröseltolódásuk 3,79. Lehetséges, hogy az Univerzum eddig ismert legtávolabbi objektumai? A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

A Nagy tömegű Charon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jún. 17. 24. sz. p. 764. Újabb megfigyelések alapján a Plútó kísérőjének tömege kétszerese lehet az eddig mértnek. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A Castalia szerkezete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jún. 17. 24. sz. p. 764. A Föld közelében elhaladó kisbolygó szerkezetét radarcsillagászati módszerrel térképezték fel. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

GUMAN István: Oberth tanár úr. A rakétakutatás apostola. = Élet és Tudomány 49. 1994. jún. 24. 25. sz. pp. 773-775. A XX. századi rakétakutatás egyik titánja. Az Űrhajózás, űrkutatás című időszaki kiadványban megjelent cikk nyomán. [VEJ.]

A becsapódás pontos ideje. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jún. 24. 25. sz. p. 797. A Shoemaker-Levy 9 üstökösnek a Jupiterbe csapódását negyven percnyi pontosságra kiszámították. A Spaceflight írása nyomán. [VEJ.]

A Clementine holdtérképe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jún. 24. 25. sz. p. 797. Az amerikai holdszonda által készített holdfelszíni képek. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

A Nap sorsa. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. jún. 24. 25. sz. p. 797. Csillagfejlődése során még legalább 1,1 milliárd "kellemes" évet biztosít a földi élet számára. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

SÍPOS Viktor: Lapjuk ezévi 21. számának Éjféli nap Narvik felett című, [...] cikkéhez szeretnék néhány kiegészítést tenni. Pf. 47. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 1. 26. sz. p. 822. ...fénytörésen kívül ugyanis más tényezők is befolyásolják a nappal és az éjszaka arányát. [...] A világos és sötét időszak arányát lényegesen módosítja - szintén a világos időtartam javára - a szürkület ideje. a sarkokon a szürkület igen hosszú, körülbelül két hét. ..." [HAI.]

Élet és Tudomány Egyesület: Június 24-i számunkkal lezárult az Élet és Tudomány Egyesület által támogatott folyamatos fotópályázat második szakasza. Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 22. 29. sz. p. 822. ...A Pillanatfelvétel kategória 15000 forintos díját Zátonyi Szilárd Éjféli Nap Narvik mellett című felvételének (21. szám) ítéltük. ..." [HAI.]

Megszűnt a Sarkcsillag fényváltozása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 1. 26. sz. p. 827. 1992 óta ez a cefeida típusú csillag - folyamatos csökkenés után - már nem mutat semmilyen pulzálást. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Szürke lyukak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 1. 26. sz. p. 827. Nagy tömegű csillagok, melyek nem omlanak össze eléggé ahhoz, hogy fekete lyukká váljanak. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Üstököslavina. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 1. 26. sz. p. 827. A Centauri-csillagrendszer gravitációs hatása az Oort-felhőre. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

FREY Sándor - NÉMETH Csaba: Az Ulysses-program. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 8. 27. sz. pp. 835-837. A Discovery fedélzetéről indított napkutató szonda az ekliptika síkjára merőleges pályán. A hintamanőver. [VEJ.]

Mikrobecsapódások. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 8. 27. sz. p. 861. Az LDEF műhold felületének megvizsgálása utal a Föld felé irányuló meteoritok mennyiségére. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Felbontották az Algolt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 8. 27. sz. p. 861. Optikai és rádiócsillagászati módszerekkel sikerült elkülöníteni egymástól az égbolt legismertebb változócsillagának tagjait. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A META-program folytatódik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 8. 27. p. 861. A félbemaradt SETI-program néhány részletének folytatása a földön kívüli értelmes élet kutatásában. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A Merkúr belső hője. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 8. 27. sz. p. 861. A bolygó anyagának, valamint keringésének és tengelyforgásának együttes vizsgálata és belső hőjének összefüggései. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

A Wu Wu-napi üstökös visszatért. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 15. 28. sz. p. 892. A kínaiak által Kr. u. 574-ben megfigyelt üstökös először most jelent meg újra, az IAU a McNaught-Russel néven jegyezte be. Az eddig ismert leghosszabb periódus-idejű üstökös. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Földünk legújabb arca. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 15. 28. sz. p. 892. Űrrepülőgépről készült radarleképezések a Föld felszínéről. A növényféleségek is megkülönböztethetők. A Bild der Wissenschaft írása alapján. [VEJ.]

Megtalálták az elveszett üstököst. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 15. 28. sz. p. 894. A több mint 100 éve felfedezett, 7,1 éves keringési idejű Spitaler-üstököst felfedezése óta most látták újra először. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

KUBOVICS Imre - BÉRCZI Szaniszló: A Hold kőzetei. Huszonöt éve a Földön. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 22. 29. sz. pp. 904-906. Kollekciók egyetemi oktatás céljaira. Két nagy szintézis. Anortozitok és bazaltok. Hármas felosztás. Magmaóceán. A becsapódások nyomában. [VEJ.]

Fred Hoyle igazsága. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 22. 29. sz. p. 926. A földi élet gyökereit valahol a világűrben kell keresnünk. Bonyolult szerves molekulák a csillagközi térben. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Az Élet és Tudomány Egyesület és a szerkesztőség: Kedves Olvasóink! = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 29. 30. sz. p. 930. A Kozmikus Krónika születésének 25. évfordulójára megjelent cikk, mely dr. Almár Ivánnak és dr. Horváth Andrásnak az űrhajózással, űrkutatással kapcsolatos munkásságát méltatja. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus Krónika 1994. április-június. Készülő űrkomplexumok. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 29. 30. sz. pp. 947-950. Radarok az űrrepülőgépen. Nemzetközi sorozat a Miren. STS - Mir-szerződés. Mini a divat. Űrhírek. [VEJ.]

Halovány pulzárok népesítik be a tejútrendszert? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 29. 30. sz. p. 957. Kis luminozitású pulzár, mely viszonylag közel, mintegy 280 fényévnyire található. Feltételezett nagyszámú társai után megindult a kutatás. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Fekete lyukak: lítiumgyárak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 29. 30. sz. p. 957. A fekete lyukak közelében ennek az elemnek az előfordulása tízszerese az átlagosénak. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Ifjúnak látszó idős csillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. júl. 29. 30. sz. p. 957. Tejútrendszerünk szélén található "furcsa" csillagok. A jelenség okaira még nincs egyértelmű magyarázat. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Karambol a Jupiterrel. = Élet és Tudomány 49. 1994. aug. 12. 32. pp. 995-997. A Shoemaker-Levy 9-üstökös és a Jupiter találkozása. A darabokra szakadt üstökös 1994. július 16-a és 22-e között zuhant a bolygóra. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Égi tünemények. A hátlapon. = Élet és Tudomány 49. 1994. aug. 12. 32. p. 1023., hátsó külső borító. "Hátlapunk bal felső képén a csodálatos szivárvány az esőcseppek milliárdjain 138 fokkal "visszatérített" napfényből rajzolódik ki az égbolton, [...] A hátlapunk jobb felső képén látható halojelenség-együttest egészen másfajta közegnek, a nagy magasságban kialakult, jégkristályokból álló felhőknek köszönhetjük. A leggyakoribb - hatszögletű - jégkristályokon az eltérítés 22 fokos, ennek megfelelően a Nap körül kirajzolódó 22 fokos halo-gyűrüt áteső fényben figyelhetjük meg, s a szivárvánnyal ellentétben ez nem színes. A képen a jóval ritkább és a gúla alakú jégkristályokon megtörő fényből kirajzolódó 9 fokos gyűrű is látható, s a Nap fölött és mellett is van egy-egy fényfolt. A halojelenségek köre nagyon gazdag, mintegy harminc fajtájukat figyelhetjük meg: különféle "melléknapok"-kal, "ellennapok"-kal, "naposzlopok"-kal is találkozhatunk.
A bal alsó képen egy naplemente alkalmával kialakult, úgynevezett nappillér szerepel, míg a jobb alsókép a nagyon apró vízcseppekből álló felhőn áteső napfény fényelhajlásának köszönhető." Kép: Sky and Telescope. [HAI.]

S. Z. [SÁNDOR Zoltán]: Az 1987A szupernova titokzatos gyűrűi. A hátlapon. = Élet és Tudomány 49. 1994. aug. 19. 33. sz. p. 1049., 1055., hátsó külső borító. A HST felvétele a szupernóváról és az azt övező szimmetrikus gyűrűpárról. Kép és szöveg a HST News nyomán. [VEJ.]

Megmagyarázhatatlan csillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. aug. 19. 33. sz. p. 1053. Túl öreg csillagok tejútrendszerünk olyan részében, ahol csakis fiatal csillagok lehetnének. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [VEJ.]

Mi adja a Virgo vonzerejét? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. aug. 19. 33. sz. p. 1053. Galaxisok mozgása a Virgo irányába. Lehet, hogy a világegyetem tömegeloszlásának egyenetlensége minden eddigi elképzelésnél nagyobb? [VEJ.]

FODOR Lajos István: Új fényben a Tunguz robbanás. = Élet és Tudomány 49. 1994. aug. 26. 34. sz. pp. 1059-1062. Egyre bizonyosabbá válik, hogy a Földet elérő kozmikus test üstökösmag volt, mely a felszín felett 6-7 kilométerre robbant szét. [VEJ.]

NÉMETH Csaba: A világűr atlasza. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 49. 1994. aug. 26. 34. sz. p. 1078. A Gulliver Kiadó által megjelentetett csillagászati atlasz ismertetése. Szerzők: Hearther Couper és Nigel Henbest, fordította Both Előd. [VEJ.]

A világegyetem déli szelete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. aug. 26. 34. sz. p. 1084. A csillagászok a déli égboltra is kiterjesztették a világegyetem nagyléptékű szerkezetének kutatását. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A titokzatos színképvonal "gazdája". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. aug. 26. 34. sz. p. 1084. A diffúz csillagközi színképvonalak eredete. Hosszú szénláncok. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Betolakodók a Tejútrendszerben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. aug. 26. 34. sz. p. 1084. Kis galaxisok összeütközése a Tejútrendszerrel. Galaktikus kannibalizmus. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Fekete lyukat talált az űrtávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. aug. 26. 34. sz. p. 1085. Mi rejlik az M87 jelű óriásgalaxis magjában? A HST felfedezése választ adhat a kérdésre. A Spaceflight cikke nyomán. [VEJ.]

Félúton a Halley. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 2. 35. sz. p. 1117. Optikai műszerrel sikerült megörökíteni a 18,8 csillagászati egységnyire távolodott 26,5 magnitúdós üstököst. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Meteorit a Marsról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 2. 35. sz. p. 1117. Az Atlantiszon talált, immár tizedik olyan meteorit, melynek sikerült bebizonyítani marsi eredetét. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A villogó galaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 2. 35. sz. p. 1117. Az NGC 6814 3,4 óránként változtatja röntgenfényességét. A jelenség okait még nem sikerült egyértelműen tisztázni. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

S. Z. [SÁNDOR Zoltán]: Zuhanás a Jupiterre. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 9. 36. sz. pp. 1136-1137. A Shoemaker-Lévy 9 üstökös megsemmisülése előtti utolsó képsorozat, melyet a HST kamerái rögzítettek. A Hubble News nyomán. [VEJ.]

Plútó-újdonságok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 9. 36. sz. p. 1149. A HST által készített felvételek segítségével 1 százalék pontossággal meghatározták a Plútó és a Charon tömegét. A Spaceflight cikke alapján. [VEJ.]

Hűvösebb réteg a kromoszférában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 9. 36. sz. p. 1149. A legújabb kutatási eredmények alapján a napmodellek alapos átdolgozására lesz szükség. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

A föltételezettnél több a közeli galaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 9. 36. sz. p. 1149. Az Arizona Egyetem csillagászai 516 eddig katalogizálatlan halvány galaxist találtak 300 millió fényévnél közelebbi környezetünkben. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Holdkutatás, magánvállalkozásban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 16. 37. sz. p. 1180. Orosz és amerikai magáncégek 1997-re tervezett vállalkozásai. A Spaceflight cikke alapján. [VEJ.]

Az ősi deutérium nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 16. 37. sz. p. 1180. A Hawaii-szigeteken lévő Keck-távcső meglepő és egyben vitatott felfedezése. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

A Peeksill meteorit. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 16. 37. sz. p. 1182. 1992-ben Amerikában sikerült lefilmezni egy meteorithullást. A felvétel alapján pontosan meghatározták eredeti pályáját. [VEJ.]

Titkos becsapódások. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 23. 38. sz. p. 1192-1193. "Eddig titkosan kezelt Föld-megfigyelési adatokat hozott nyilvánosságra tavaly októberben az Egyesült Államok Nemzetvédelmi Minisztériuma. Eszerint százharminchat 1 kilotonnánál nagyobb energiájú magaslégköri robbanást észleltek 1975 és 1992 között (lásd térképünket). [...] s valamennyi a bolygóközi térből érkező üstökösmag-daraboknak, esetleg könnyebb meteoritoknak tulajdonítható. Az elég nagy sebességgel a Földünkbe ütköző, nem túlontúl nagy sűrűségű tömegek okozhatnak a magaslégkörben ilyenféle robbanásokat. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

Nem mind gyűrűsköd, ami annak látszik... A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 23. 38. sz. p. 1213. Újabb megfigyelések alapján átértelmezik a planetáris ködök keletkezését, mibenlétét. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Óriási gömbhalmaz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 23. 38. sz. p. 1214. Az omega Centauri mérete és tömegtartalma. Gömbhalmaz vagy törpegalaxis? A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

ILLÉS Erzsébet: Mi történt a Jupiteren? = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 30. 39. sz. pp. 1219-1221. A Shoemaker-Lewy 9 és a Jupiter találkozása. Felvillanások és tűzgömbök. A sötét foltok. Kémiai összetétel. Érdekes különbségek. Földünkön is előfordulhat. [VEJ.]

Óriásmeteor. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 30. 39. sz. p. 1245. 1994. febr. 1-jén a meteormegyfigyelő műholdak -25 magnitúdójú tűzgömböt regisztráltak, mely a Csendes-óceán nyugati része fölött felrobbant. A szakemberek a Tunguz-meteor kistestvérének tartják. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

A szupernóva gázburka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 30. 39. sz. p. 1245. A Cassiopeia A néven ismert szupernóva-maradvány. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Jég a Merkúron. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. szept. 30. 39. sz. p. 1245. A pólusok vidékét sohasem éri a napfény, ezért ott megmarad a jég. Vastagsága néhány méter. A Spaceflight írása alapján. [VEJ.]

A legközelebbi galaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 7. 40. sz. p. 1277. Törpe szferikus galaxis, mindössze 50 ezer fényévre tőlünk. A Cambridge Egyetem és a Greenwich-i Királyi Csillagvizsgáló munkatársai fedezték fel. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Ne vádold a flereket! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 7. 40. sz. p. 1277. A legújabb vélekedések szerint a napflerek nem felelősek a földi mágneses zavarokért. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Vaskvazárok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 7. 40. sz. p. 1277. A kvazárok újabban felfedezett osztálya próbára teszi a Világegyetem koráról vallott elképzeléseinket. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

FÜLÖP József: Olvasói levél. Pf. 47. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 14. 41. sz. p. 1305. Bíráló írás az ÉT-ben korábban megjelent "Fekete lyukat talált az űrtávcső" című cikkre, valamint a szerkesztőség szakszerű válasza a levélre. [VEJ.]

Távirányítású csillagászat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 14. 41. sz. p. 1308. Az Egyesült Államokban számítógépes programok segítségével a nagyközönség előtt is meg akarják nyitni a távcsillagászat lehetőségeit. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Nyugat-Európai űrhajós a Miren. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 14. 41. sz. p. 1310. Az EUROMIR-94 és az EUROMIR-95 programok. Az ESA és Oroszország együttműködése. A Spaceflight cikke nyomán. [VEJ.]

NÉMETH Csaba: Könyvismertetés. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 21. 42. sz. p. 1330. A Magyar Könyvklub által kiadott David J. Eicher: Az Univerzum című könyvének bemutatása. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1994. július-szeptember. Világűr-nagyüzem. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 21. 42. sz. pp. 1331-1334. Japán űrhajósnő halakkal. Űrrepülés mentőhátizsákkal. Japán műhold és nagyrakéta. Nehéz dokkolás. Befoltozták az űrkikötőt. Űrhírek. [VEJ.]

A Neptunuszon túli kisbolygók. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 21. 42. sz. p. 1341. Kilenc rendkívül lassú mozgású kisbolygó megfigyelése. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A Mauna Keán épül a második Keck. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 21. 42. sz. p. 1341. A világ jelenlegi legnagyobb távcsövének ikertestvére. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A VLBA első eredményei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 21. 42. sz. p. 1341. A "nagyon hosszú bázisvonalú rendszer"-nek 0,0015 ívmásodperces felbontású felvétele a Perseus galaxishalmaz belsejéből. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Az ősi hélium nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 21. 42. sz. p. 1342. A Hubble űrtávcső ionizált héliumot talált a Cet csillagkép egyik kvazárjának közelében. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

VARGHA Domokosné: Göttingen és Heidelberg. A kutatás fellegvárai. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 28. 43. sz. pp. 1350-1351. A Göttingai Egyetemi Csillagvizsgáló. Josef Durm csillagdája a Heidelberg melletti Königstuhlon. [VEJ.]

Gravitációs hullámok pedig nincsenek? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 28. 43. sz. p. 1372. William Bonnor kísérleti úton próbálja cáfolni az Einstein-féle relativitáselmélet gravitációs hullámokra vonatkozó részét. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Népszerűbb az űrállomás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 28. 43. sz. p. 1374. Közvéleménykutatás az Egyesült Államokban az űrkutatás részleteiről. A Spaceflight írása alapján. [VEJ.]

Szovjet űrereklyék kiárusítása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 28. 43. sz. p. 1374. A szovjet űrkutatás három évtizedének különleges tárgyainak eladásából mintegy 6,82 millió dollár bevétel folyt be. A Spaceflight cikke alapján. [VEJ.]

Lefékeződött a VLT építése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. okt. 28. 43. sz. p. 1374. A Nagyon Nagy Távcső optikájának és interferométerének elkészítése pénzügyi nehézségek miatt egyelőre megtorpant. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

SÁNDOR Zoltán: A csillagörvény magja. = Élet és Tudomány 49. 1994. nov. 4. 44. sz. pp. 1392-1394. A HST-vel sikerült bizonyosságot szerezni arról, hogy az M87-es galaxis magjában fekete lyuk található. [VEJ.]

Fekete lyuk. = Élet és Tudomány 49. 1994. nov. 4. 44. sz. p. 1394. Cikk a fekete lyuk létezésének feltételezéséről, bizonyításáról, és mind pontosabb definíciójáról. Szerző megjelölése nélkül. [VEJ.]

A csaknem észrevétlen szupernóva. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. nov. 4. 44. sz. p. 1405. Az NGC 3690 galaxisban található, 1992-ben fellángolt, majd visszahúzódott. A "Csillaggyár" elmélet hívei találtak rá ismét. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Újabb földközeli kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. nov. 4. 44. sz. p. 1405. Március 13-án az 1994 ES1 jelű, mintegy 10 méter átmérőjű égitest a Föld mellett 160 000 km-re haladt el. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

ISPÁNKI Dávid: A földi távcsövek új nemzedéke. = Élet és Tudomány 49. 1994. nov. 11. 45. sz. pp. 1411-1413. A Keck-I és a Keck-II távcsövek. Harminchat hatszögletű tükör. Alkalmazkodó optikai rendszerek. Intertferometrikus rendszerek. [VEJ.]

Honnan származik a Nagy-medve csillagkép elnevezése? Kérdezz - felelek. = Élet és Tudomány 49. 1994. nov. 11. 45. sz. p. 1434. Halász Helga olvasó kérdésére a rovat válaszol. [VEJ.]

Sízzen a Merkúron! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. nov. 11. 45. sz. p. 1437. Radarképek tanúsága szerint jelentős mennyiségű vízjég található a bolygó sarkvidékén. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Aluminium az ős-naprendszerben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. nov. 11. 45. sz. p. 1437. Egyes meteoritok viszonylag nagymennyiségű Al-26 bomlásterméket tartalmaznak, ez ad alapot a feltételezésre. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Mars-roham a századfordulón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. nov. 18. 46. sz. p. 1469. A századforduló négy indítási ablakában amerikai, orosz és japán kísérletek során összesen tizenegy űrszonda, több, mint 30 űreszköz indítását tervezik a bolygó irányába. A Spaceflight cikke nyomán. [VEJ.]

Japán óriástávcsöve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. nov. 18. 46. sz. p. 1469. A Subaru egyetlen darabból álló, jelenleg a világ legnagyobb nyers tükre 2000-ben kezdheti meg működését. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Óriástükrök készítése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. nov. 25. 47. sz. p. 1502. Az Arizona Egyetem laboratóriumában kidolgozott technológia: a szükséges forgási paraboloid felületet az olvadt anyag egyenletes forgatásával alakítják ki. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Csillagászati űrprogramokról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. nov. 25. 47. sz. p. 1502. A BASTE-, a Plútó szonda-, az ISO- és a SOHO-program tervezése, indítása, működtetése. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

FREY Sándor - NÉMETH Csaba: Az óceánok arca. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 2. 48. pp. 1515-1517. A Topex/Poseidon-projekt. Oceanográfiai műhold. Néhány centiméteres pontosság. [VEJ.]

Távoli víz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 2. 48. sz. p. 1532. A ma ismert legtávolabbi hely, ahol vizet mutattak ki: a Markarjan 1 elnevezésű, 200 millió fényévre levő csillagrendszer. A Maryland Egyetem, az Űrtávcső Tudományos Intézet és a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatói fedezték fel. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Forró napok az Ión. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 2. 48. sz. p. 1532. Voyager szondák legmeglepőbb felfedezése a Jupiter-hold vulkanizmusa. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Bolygókezdemények a Trapézban? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 2. 48. sz. p. 1532. A HST ötvenhat csillag körül azonosított bolygóképződésre alkalmas porkorongokat az Orion Trapéz-halmazában. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Küldetés a Föld bolygóra. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 9. 49. sz. p. 1561. A Magyar Asztronautikai Társaság, a Magyar Űrkutatásért Alapítvány és a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium pályázata 15-17 éves középiskolás fiatalok részére. [VEJ.]

A Coma halmaz felfalja szomszédait. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 9. 49. sz. p. 1565. A Bereniké Haja csillagképben található galaxishalmaz széttépi és magába olvasztja a szomszédos kisebb galaxisokat. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

A Béta Pictoris bolygója? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 9. 49. sz. p. 1565. Francia csillagászok logikusnak tűnő feltételezése, amely azonban még megerősítésre szorul. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Indiai űrsiker. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 9. 49. sz. p. 1565. Távérzékelési műhold, mely áthalad a Déli- és az Északi-sark fölött. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

[sn.]: Mi lenne a Földön, ha... ? Könyvtermés. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 16. 50. sz. p. 1578. A Panem és Grafo Kiadónál megjelent könyv szerzője Neil F. Comings. Könyvismertetés. [VEJ.]

FODOR Lajos István: A Kamiokande-program. Neutrínókutatás. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 16. 50. sz. pp. 1586-1588. Japánban elkezdték a szuper-kamiokande elnevezésű "neutrínótávcső" szerelését. Új remények a szupernóvarobbanások megismerésében. [VEJ.]

A legközelebbi pulzár? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 16. 50. sz. p. 1597. Ausztráliai rádiótávcsővel felfedezett rendkívül kis fényerejű pulzár, mintegy 280 fényévre, a Cet csillagképben lévő J010-1431. [VEJ.]

Rejtőzködő kvazár az Arp 220-ban? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 16. 50. sz. p. 1597. Az IRAS által mért óriási energiájú sugárzás forrásának titka a Kígyó feje csillagkép galaxisában. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Újabb holdkőzet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 16. 50. sz. p. 1597. Az Antarktisz jegében megtalálták a tizenharmadik holdi eredetű meteoritot. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

MIZSER Attila: Négy perc sötétség. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 23. 51. sz. pp. 1608-1610. Az 1994. november 3-án bekövetkezett, Dél-Amerikából megfigyelt teljes napfogyatkozás leírása fotókkal, ábrákkal illusztrálva. [VEJ.]

Rakoncátlan kettős pulzár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 23. 51. sz. p. 1629. A B 1957+20 jelű kettős pulzár keringési periódusa szabálytalan változásokat mutat. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Csillagászati műholdak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec 23. 51. sz. p. 1629. Rövid beszámolók az ALEXIS-ről, az Ulysses űrszondáról és a Hubble űrteleszkópról. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A legtávolabbi galaxishalmaz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 23. 51. sz. p. 1629. A Szobrász csillagképben, a Q 0000-263 jelű kvazár környezetében több mint egy tucat ősgalaxist találtak. A felfedezők között van Szalay A. Sándor akadémikus is. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

CS. LENGYEL Beatrix: Kossuth különös portréja. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 30. 52. sz. pp. 1642-1643. Az öreg Kossuthról készült fotográfia, melyen egy csillagászati távcső is látszik, a cikkben utalás esik Kossuth csillagászati eszközeiről. [VEJ.]

Meteorithullás Kanadában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 30. 52. sz. p. 1659. Június 14-én este egy tűzgömb robbant fel Montreál felett. Tizenegy darabját sikerült fellelni, melyek között volt egy 6,5 kg-os is. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Mégiscsak nyílt a Világegyetem? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 49. 1994. dec. 30. 52. sz. p. 1659. A kozmológusok továbbra sem tudják eldönteni a kérdést: nyílt, vagy zárt-e a Világegyetem? Örökké tágulni fog-e, vagy megáll, és visszahúzódik? A vita még nem zárult le. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

NÉMETH Csaba: A "betlehemi csillag" igazsága. = Észak-Magyarország 50. 1994. dec. 20. 300. sz. p. 10. "A Máté evangéliumának 2.1-12 bekezdésében szereplő csillagot Giotto óta hosszan megnyúló fényes csóvájú üstökösként ábrázolják, amely Jézusnak, a Messiásnak, a zsidók királyának születését hirdette. A három napkeleti bölcs, voltaképpen babiloni csillagászok, azonban nem üstökösről, hanem fényes csillagról beszélnek. Napjaink csillagászai már biztosak abban, hogy az égi tünemény nem üstökös és nem csillag, nem más, mint két bolygó, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt. [...] Mindemellett kétségtelen, hogy a Biblia számos leírása, így a Jézus születéséről szóló mögött is csillagászati esemény húzódik meg, ha mégoly elferdített és eltúlzott formában is. Csillagászati szempontból ugyanis egy "csillag alatti" istállót megtalálni teljességgel lehetetlen!
A "betlehemi csillag" rejtélyének megfejtéséhez viszont jól használhatók az olyan leírások, mint például Husz János ítélőbírájának, Petrus de Alliaco bíborosnak azon kijelentése, hogy Jézus "in gloria Saturni", azaz a Szaturnusz dicsfényében született. [...] Johannes Kepler, német csillagászt az 1603-ban bekövetkezett bolygó együttállás és az 1604-es szupernóva robbanás inspirálta a "betlehemi csillag" rejtélyének kutatására, s csakhamar kiszámította, hogy i.e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz szoros együttállásban volt látható a Halak csillagképben. A zsidó asztrológia elképzelései és szabályai szerint kézenfekvő, sőt valójában szükséges volt az akkori bolygó konstellációt, mely a mondott évben háromszor is bekövetkezett, az alábbi formában magyarázni. A Halak, a Messiás csillagképében feltűnik a Jupiter, a királyi csillag, s konstellációt alkot a Szaturnusszal, a zsidó csillaggal - tehát egy zsidó királyról van szó, aki Amurra országban született. ..." [HAI.]

1941-ben látták utoljára a betlehemi csillagot. = Észak-Magyarország 50. 1994. dec. 21. 301. sz. p. 14. "Bécs (MTI) - Krisztus előtt hét évvel, szeptember elején a babiloni papcsillagászok furcsa égi tüneményre lettek figyelmesek: a Jupiter és a Szaturnusz egybeolvadni látszott. Az együttálló csillagok megálltak az égen. Mivel a Jupiter a zsidók csillaga, a babiloni csillagászok elindultak Jeruzsálembe. November 12-én azt látták, hogy a csillagegyüttes pontosan a betlehemi út felett megállt, és kúp alakú fényözönt árasztott a Földre. Konradin Ferrari d’Occhieppo osztrák csillagász egész életét a "Bölcsek csillagának" szentelte. A 2000 éves tünemény tudományos magyarázatát azóta a csillagászok elfogadták. A Biblia-magyarázók annak idején legendának tartották a betlehemi csillagot. "Nem hittem, hogy a négy evangélista kitalált volna egy ilyen égi jelenséget" - vélekedett d’Occhieppo. Miután a bécsi Uránia csillagvizsgáló vezetője lett, kutatni kezdte a jelenség okát.
Az úgynevezett "differenciál-diagnózist" alkalmazta. Kizárta, hogy üstökösről lehetett szó, és azt is megállapította, hogy nem egy szupernóva robbant szét, ahogyan egyes tudósok gondolták. Tehát a Szaturnusz és a Jupiter együttállására került sor. Egyébként ezt már Johannes Kepler württembergi csillagász is feltételezte. ..." [HAI.]

BALÁZS Katalin: Tordasról indult a tudós polihisztor. Sorsa a csillagokban volt megírva? = Fejér megyei Hírlap 50. 1994. máj. 26. 121. sz. p. 11. Emlékezés Sajnovics Jánosra. [SRG.]

  FERENCZI János: Tudod-e? Az első kozmikus sebesség. = Firka 4. 1994-1995. 4. sz. pp.142-146. Naprendszerünk bolygóinak első kozmikus sebességei. Geosztacionárius műholdak. [HAI.]

REINHARD, R.: Űrkísérlet terve a gravitációs ekvivalencia-elv igazolására. = Fizikai Szemle 44. 1994. jan. 1. sz. pp. 8-14. Ford.: Király Péter. [PIR.]

MASSÓ, Eduard: Sötét anyag a Tejútrendszerben. = Fizikai Szemle 44. 1994. jan. 1. sz. pp. 15-18. Ford.: Abonyi Iván. [PIR.]

WYSE, Rosemary F. G.: Az anyag eloszlása a Tejútrendszerben. = Fizikai Szemle 44. 1994. jan. 1. sz. pp. 18-21. Ford.: Sinkovics Annamária, Varga Emese. [PIR.]

MARX György: A barna törpék felfedezése. = Fizikai Szemle 44. 1994. jan. 1. sz. p. 22. [PIR.]

HORVÁTH Gábor: Kihűl a Nap? A napmodellek, a kihűlő földmodell és az evolúciós elmélet közti polémia a 18-19. században, avagy a gyenge antropikus elv 20. század előtti gyökerei. = Fizikai Szemle 44. 1994. márc. 3. sz. pp. 92-98. [PIR.]

SCHMIDT György Péter: A kozmikus sugárzás vizsgálata középiskolában. = Fizikai Szemle 44. 1994. ápr. 4. sz. pp. 178-181. [PIR.]

PATKÓ György - STUMPHAUSER Tamás: Az Io keringési idejének meghatározása. Römer módszerével. = Fizikai Szemle 44. 1994. szept. 9. sz. pp. 365-367. [PIR.]

JAKUCS László: Impakt jelenségek a Föld felszínén. = A Földrajz Tanítása 2. 1994. május 3. sz. pp. 3-10. Részlet a szerző "Természetföldrajz II. (A Föld külső erői)" című könyvéből. Becsapódásokkal keletkezett krátermedencék a Földön. A szerző szerint ilyen óriáskráter lehet a Fekete-tenger medencéje, amelyet mintegy 27 millió éve robbantott ki egy kisbolygó 1200 km-es átmérőben és 8-10 km mélységben. A kezdetben kör alakú krátert a lemeztektonikai összetorlódás préselte mai alakjára. [KSZ.]

MUSZTA Attila: Léggömb alkalmazása a Világegyetem fogalmának kialakításához. = A Földrajz Tanítása 2. 1994. nov. 5. sz. p. 17. [KSZ.]

HUNYADI László: Csillagászati és általános természeti földrajz a középiskolák számára. = Földrajztanítás 34. 1994. 1-2. sz. pp. 37-38. Könyvismertetés. [KSZ.]

Szaturnusz. = Gemma 1994. 1. [2.] sz. címlapkép. [KSZ.]

Szerkesztői levél. = Gemma 1994. 1. [2.] sz. p. 1. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Gemma 1994. 1. [2.] sz. pp. 1-2. Csillagászati rendezvények 1994. ápr. 9. és jún. 21. között. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Gemma 1994. 1. [2.] sz. pp. 2-3. Részleges napfogyatkozás 1994. máj. 10-én, részleges holdfogyatkozás 1994. máj. 25-én, az 52 Europa kisbolygó csillagfedése, a McNaught-Russel 1993 v és a Tempel 1 üstökös koordinátái és adatai. [KSZ.]

H. J. [HOFFMANN János]: A Bökönc létrejötte. = Gemma 1994. 1. [2.] sz. p. 3. [KSZ.]

Gy. P. [GYENIZSE Péter]: Szabadszemes napfoltok a múltban és ma. = Gemma 1994. 1. [2.] sz. pp. 4-6. Szabad szemes napfoltok a régi korokban. A szerző saját észlelései 1991. aug. 19. és 1993. jan. 30. között. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A Mars 1992-93-as láthatósága - Pécsről. = Gemma 1994. 1. [2.] sz. p. 7. Mars-térkép Láng Miklós 5 db és Gyenizse Péter 10 db legjobb marsrajzaiból. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Zéta Aquarii. = Gemma 1994. 1. [2.] sz. pp. 8-9. [KSZ.]

H. J. [HOFFMANN János]: Pécsi csillagászati expedíciók. 2. A Balkán túra 88-ban. = Gemma 1994. 1. [2.] sz. pp. 9-15. Autóbuszos túra 1988, aug. 1. és aug. 13. között. [KSZ.]

Io vad vulkánjai. = Gemma 1994. 1. [2.] sz. pp. 16-21. Astronomy 1993. máj. Nagy Mélykúti Ákos fordítása. [KSZ.]

HOFFMANN János: Galileo - Siker és kudarc? = Gemma 1994. 1. [2.] sz. p. 22-[KSZ.]

Holdbázis fantáziaképe. = Gemma 1994. 2. [3.] sz. címlapkép. [KSZ.]

Szerkesztői levél. = Gemma 1994. 2. [3.] sz. p. 1. [KSZ.]

Rendezvénynaptár. = Gemma 1994. 2. [3.] sz. p. 1. Csillagászati rendezvények 1994. júl. 16. és szept. 23. között. [KSZ.]

Eseménynaptár. = Gemma 1994. 2. [3.] sz. pp. 2-3. Az 1984. jún. 30. és aug. 24. között várható csillagfedések. 1620 Geographos kisbolygó. 45 Eugenia kisbolygó csillagfedése. Üstökösök nyáron: Takamizawa-Levy 1994 f, Tempel 1 1993 c, Borelly üstökös. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Magyarország rögzített napórái - az adatgyűjtés mai helyzete. = Gemma 1994. 2. [3.] sz. pp. 4-6. Az adatgyűjtés 1978-ban kezdődött. Az 1983-ban kiadott katalógusban 330 napóra volt a Kárpát-medence területéről (az 1918 előtti Magyarországról). 1994 nyarán ugyanitt már 709 napóráról tudunk. 371 a Magyar Köztársaság, 104 Erdély (Románia), 35 Burgenland (Ausztria), 171 Felvidék (Szlovákia), 6 Kárpátalja (Ukrajna), 6 Vajdaság (Szerbia), 2 Vendvidék (Szlovénia), 14 a Horvát Köztársaság területére esik. Közülük 607 napóra létező és 102 már elpusztult. [KSZ.]

Holdra szállás 1969. júl. 20. = Gemma 1994. 2. [3.] sz. pp. 7-8. [KSZ.]

HOFFMANN János: A Holdkutatás jelene és jövője. = Gemma 1994. 2. [3.] sz. pp. 9-10. [KSZ.]

A Clementine-űrszonda kudarca. = Gemma 1994. 2. [3.] sz. p. 10. [KSZ.]

A kor-paradoxon. = Gemma 1994. 2. [3.] sz. pp. 11-15. A ma látszó legöregebb csillagok a gömbhalmazokban találhatók és koruk 16-19 milliárd év. Ez ellentétben van az Univerzumnak a Hubble állandóból számított 7-15 milliárd éves korával. Ray Jayawardhana cikke alapján. [KSZ.]

Pécsi Csillagászati Expedíciók. 3. Galilei 89 Csillagászattörténeti Expedíció (dr. Jónás László emlékére). 1. = Gemma 1994. 2. [3.] sz. pp. 16-18. 1989. ápr. 2-én indult Pécsről. Horvátországon és Szlovénián át értek Velencébe. A cikken belül (pp. 16-18) Magyar napóra katalógus (Horvátország). 11 napóra adatai. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A Kozmikus Geodéziai Szemináriumok történetéből. = Geodézia és Kartográfia 45. 1994. 2. sz. pp. 57-58. [SRG.]

BENCZE Pál: Az ionoszféra hatása a GPS-méréseknél. = Geodézia és Kartográfia 46. 1994. 2. sz. pp. 85-90. [KSZ.]

Nagy Sándor: A GPS jelek terjedése a troposzférában. = Geodézia és Kartográfia 46. 1994. 4. sz. pp. 215-218. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Tanácskozások, kiállítások. A Coronelli Globusztudományi Társaság Nemzetközi Gyűlése. Prága, 1994. szeptember 1-4. = Geodézia és Kartográfia 46. 1994. 5-6. sz. pp. 300-301. [SRG.]

BARTHA Lajos, i.: Erd- und Himmelsgloben. Sammlungskatalog. (Föld-és éggömbök. Összeállító: Wolfram Dolz.) Gyűjteménykatalógus. Staatlicher Mathematisch-Physikalischer Salon. Dresden, Zwinger. 128 old., számos, részben színes ábrával, Dresden. é. n. (1994.) = Geodézia és Kartográfia 46. 1994. 5-6. sz. pp. 311-312. Könyvismertetés. [SRG.]

Ismeretlen földben alussza örök álmát. A tudománynak áldozta vagyonát. = Heves Megyei Hírlap 5. 1994. jan. 21. 17. sz. p. 4. "Az első magyar földgömb készítőjeként tartja számon a hazai tudománytörténet. A matematikus, csillagász, közgazda és publicista Nagy Károly legnagyobb érdemei közé tartozott, hogy a méter elterjesztésére behozta hazánkba az első méter-kilogramm etalonokat Párizsból. A 125 évvel ezelőtt elhunyt tudós Bicskén csillagvizsgálót alapított a hazai matematikusok és csillagászok képzésére. Saját költségén műszerekkel is felszerelte azt. 1849-ben - a szabadságharc leverése után - Nagy Károly említett csillagvizsgálója sem működhetett tovább, miután alapítóját az osztrákok börtönbe vetették, aki emigrációban, a francia fővárosban halt meg. ..." [HAI.]

TANA Judit: Égi titkok. Hell Miksa és a Vénusz-átvonulás. = Heves Megyei Hírlap 5. 1994. márc. 26-27. 72. sz. p. 11. [HAD.]

VASNÉ TANA Judit: A tudós, aki jól tudta, hogy igaza van. = Heves Megyei Hírlap 5. 1994. máj. 21-22. 119. sz. p. 7. "...Galilei a "Csillagok hírnöke" című művében leírta távcsöves megfigyelései eredményeit. A könyv megjelenése után megindultak ellene a támadások. Annak ellenére, hogy befolyásos barátai voltak, csak ideig-óráig volt képes az ostromnak ellenállni. 1632-ben megjelent újabb könyve - amelyben a ptolemaioszi és a kopernikuszi világrendszert hasonlította össze - volt a végső konfliktus kirobbantója. Ugyan minden fejezet után konzultált a pápával - aki régi barátja volt, s aki Barberini bíborosból lett VII. Orbán -, de a befejezés után ellenfelei bebeszélték a Szentatyának, hogy Galilei gúnyt űzött belőle. A könyvet ezért betiltották, és szerzőjét Rómába idézték. ..." [HAI.]

BREZOVITS László: Élet az Univerzumban. Összefoglaló. = Hevesi Napló 4. 1994. 1. sz. pp. 59-66. [SRG.]

Kannibál galaktikák. = IPM Interpress Magazin 20. 1994. máj. pp. 9-11. A National Geographic nyomán. [NRO.]

ELEK László: Űrvilág. = IPM Interpress Magazin 20. 1994. dec. pp. 15-18. Meddig jutott és merre tart az űrtechnika? [NRO.]

LUKÁCSI Béla: Sustorgó világegyetem. = IPM Interpress Magazin 20. 1994. okt. pp. 132-135. Ősrobbanás részecskegyorsítóban. [NRO.]

ELEK László: Űrvilág. = IPM Interpress Magazin 20. 1994. dec. pp. 15-18. Petárdától a rakétáig. [NRO.]

SÁNDOR Zsolt: A Nagy Bummtól a fekete lyukakig. = Iskolakultúra 4. 1994. 10. sz. pp. 74-76. Könyvismertetés Stephen W. Hawking: Az idő rövid története. Maecenas Kiadó, Budapest, 1993. kötetéről. [KSZ.]

NASA Holdkőzetek Magyarországon. = Iskolakultúra 4. 1994. 10. sz. p. 87. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Katasztrófa a Jupiteren. = Jász-Kun Krónika 1994. aug. 5. sz. [SRG.]

CÚTH János: Interjú Bödök Zsigmond csillagásszal. = Kapu 7. 1994. máj. 5. sz. pp. 63-64. "...- Csicsón születtem, Megyeren jártam a Magyar Tannyelvű Gimnáziumba. Kezdettől fogva csillagász szerettem volna lenni. Az elérhetetlen és érthetetlen vonzott, amit persze, meg szerettem volna érteni. Az első nekifutásra nem vettek fel az egyetemre, s mivel csillagászati szak csupán minden harmadik évben nyílt, a köztes időszakot kihasználva, egy éven át magfizikát tanultam, illetve letudtam a katonaságot. A következő ciklusban aztán bejutottam az egyetemre. Ezenközben számtalan publikációm és szakmai jellegű fotóm jelent meg hazai és külföldi szaklapokban egyaránt. 1985-ben végeztem tehát asztrofizikát a pozsonyi Kommensky Egyetem matematikai-fizikai fakultásán. ..." [HAI.]

Csillagda. = Kapu 7. 1994. máj. 5. sz. p. 71. "A Csepeli Munkásotthonban 1969. V. 1. óta működik Magyarország legnagyobb bemutató csillagvizsgálója. Az elmúlt évtizedek alatt folyt kutatómunka is, melyet Magyarország egyik legnagyobb csillagásza, Kulin György irányított. A távcső paraméterei egyedülállóak Európában, az országban a harmadik legnagyobb távcső. A csillagvizsgáló jelenleg működőképes, új angol főoptikával és elektronikával kiegészítve, de a Munkásotthon a csőd szélén állva nem tudja finanszírozni a fél méter átmérőjű és három méter hosszú kupolával és egy külön irodával ellátott helyiségeket. Az obszervatórium szeretné kisiskolások, középiskolások és egyetemisták oktatását vállalni és természetesen bárkinek bemutatót tartani a kupolában. Amennyiben nem kapunk közvetlen anyagi támogatást (adományt), úgy a Csillagvizsgálót bizonytalan időre feltétlenül be kell zárnunk! Előre is megköszönjük esetleges segítségüket.
Csepeli Munkásotthon 1215 Csepel, Árpád u. 1. Csekkszla.: OTP XXI.ker. 218-98213/245129-3." Ez a felhívás teljes szövege. [HAI.]

GYENIZSE Péter: A nyár látványos csillagászati eseményei. = Kolibri - JPTE kollégiumi havilap. 2. 1994. 3-4. sz. p. 9. [SRG.]

MÁTRAI János: Komlón is látható ritka égi jelenségek. = Komló és vidéke 1994. júl. 2. Napfogyatkozás és üstökös karambol-megfigyelésének ismertetése. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Változások a Jupiteren. = Komló és Vidéke 1994. szept. 4. p. 14. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagok a Bibliában. (A Biblia a csillagászat fényében.) Tertia Kiadó. 304 oldal, fűzve. = Könyvvilág 38. 1994. ápr. 4. sz. p. 9. Saját könyvének ismertetése, ajánlása. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... A METEOSAT fényes jövője. = Légkör 39. 1994. 1. sz. p. 7. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Északi fény. = Légkör 39. 1994. 2. sz. pp. 7-9. A magyarországi sarki fényekről általánosságban. Részletesebben az 1957. szept. 29-én Kolozsváron, 1977. júl. 13-án Nagyszalontán, 1979. febr. 21-én Nagyszalontán, 1981. júl. 25-én Bakonyban, 1981. okt. 18-án Kolozsváron, 1981. okt. 20-án Nagyszalontán, 1989. nov. 17-én Nagyszalontán, 1992. nov. 8-án Bakonyban megfigyelt északi fényekről. 5 rajz az egyes jelenségekről. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Egykori észlelőink: Rácz Béla szerepi bognármester (1863-1944). = Légkör 39. 1994. 2. sz. p. 35. Napfogyatkozás, meteor, tűzgömb-megfigyelő. Pontos meteorológiai méréseket végzett, kiegészítve sok csillagászati jelenség (sarki fény, haló, meteor, tűzgömb, üstökös, fogyatkozás) leírásával. 1944. jan. 5-én hunyt el. Szülőhelyén, a Hajdú-Bihar megyei Szerep községben utcát neveztek el róla 1992-ben. [SRG.]

TÓTH Róbert: Olvastuk... Csillagfigyelés - akció a fényszennyezés ellen. = Légkör 39. 1994. 3. sz. p. 25. A Magyar Csillagászati Egyesület (Bakos Gáspár és Mizser Attila által írt) felhívása alapján készített cikk. [KOC.]

ZÁCH Alfréd: Az első grafikusan ábrázolt éghajlati adatok Budapestről 1879-ben. = Légkör 39. 1994. 3. sz. pp. 26-28. [SRG.]

PRÁGER Tamás: Steiner Lajos a meteorológus. = Légkör 39. 1994. 4. sz. pp. 2-4. Életrajz, több csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

SIMON Antal: Az idő, az időszámítás, az idő mérése. = Légkör 39. 1994. 4. sz. pp. 14-18. Elméleti és történeti jellegű cikk. Idő. Az idő mérése. Naptárak. Történelmi jelentőségű naptárak. [KOC.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1994. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1994. jan. p. 1. Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Körünk a számok tükrében 1993-ban. = Magnitúdó Körlevél 1994. jan. p. 1. A komplex bemutatót 200-en tekintették meg. A 39 MAK foglalkozásra 418-an jöttek. Két sikeres Magnitúdó-hétvége volt. A székesfehérvári vetélkedőn egyéniben első, csapatban második helyet értek el a tagok. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1994. január. = Magnitúdó Körlevél 1994. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1994. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1994. febr. p. 1. Gombos Attila, Horváth Attila, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1994. február. = Magnitúdó Körlevél 1994. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1994. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1994. márc. p. 1. Almár Iván, Jónás Péter, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1994. március. = Magnitúdó Körlevél 1994. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1994. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1994. ápr. p. 1. Zajácz György, Ádám Zsolt, Kaposvári Zoltán előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1994. április. = Magnitúdó Körlevél 1994. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállás, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1994. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1994. máj. p. 1. Zajácz György előadásai. Magnitúdó-hétvége a Vekeri-tónál. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1994. május. = Magnitúdó Körlevél 1994. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, holdsarlók, 10-én részleges napfogyatkozás, 25-én részleges holdfogyatkozás, Merkúr kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1994. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1994. jún. p. 1. Gombos Attila, Zajácz György, Fenyvesi András előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1994. június. = Magnitúdó Körlevél 1994. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1994. nyári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1994. nyár. p. 1. A P/Shoemaker-Levy 9 (1993e) üstökös nukleuszainak becsapódása. Magnitúdó-hétvégék tervezett időpontjai. Észlelőtáborok országszerte. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1994. július - augusztus. = Magnitúdó Körlevél 1994. nyár. p. 1. Mira maximum előrejelzések, holdsarlók, együttállások, a Merkúr kitérésben, meteorrajok, a Vénusz kitérése. Tervezet a Perseida meteorraj megfigyelésére. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1994. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1994. szept. p. 1. Zajácz György előadásai. Magnitúdó-hétvége a Vekeri-tónál. Komplex csillagászati bemutató. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1994. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 1994. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, fényesebb üstökösök pozíciói, holdsarlók, együttállások, Merkúr kitérésben. [KSZ.]

Meghívó. = Magnitúdó Körlevél 1994. szept. p. 2. Az Őszi Csillagászati Bemutatóra 1994. szept. 15-re. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1994. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1994. okt. p. 1. Zajácz György előadásai. Magnitúdó-hétvége a Vekeri-tónál. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1994. október. = Magnitúdó Körlevél 1994. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, fényesebb üstökösök pozíciói, holdsarlók, meteorraj, együttállás. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1994. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1994. nov. p. 1. Károlyi Gábor, Szoboszlai Endre, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1994. november. = Magnitúdó Körlevél 1994. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, fényesebb üstökösök pozíciói, holdsarlók, meteorrajok, Merkúr kitérése, félárnyékos holdfogyatkozás 18-án. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1994. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1994. dec. p. 1. Jónás Péter, Zajácz György, Szoboszlai Endre előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1994. december. = Magnitúdó Körlevél 1994. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, fényesebb üstökösök pozíciói, holdsarlók, meteorraj, együttállások. [KSZ.]

BORSA Gedeon: Magyarország számára nyomott naptárak a Mohács előtti évekből. = Magyar Könyvszemle 110. 1994. 2. sz. pp. 187-193. " ...egészségi tanácsok kiszámítása csillagászati alapokra támaszkodott, amelyeknek adatai pontos időpont közlése esetén függtek a nap helyzetétől és így ezek földrajzi délkörétől (meridián). Miután ez városonként más és más lehetett, az akkori tudományosság igényeivel készült érvágónaptárakon nemcsak a tárgyévet, de többnyire annak a városnak nevét is feltüntették, amelynek délkörére kiszámították a tanácsok táblázatait. Kisebb államok esetében a főváros meridiánját az egész országra érvényesnek tekintették.
A hazánk részére készült és legalább részben megmaradt ilyen nyomtatott érvágó-naptárak közül a második legrégibb az 1496. esztendőre szól és az "Almanach iuxta meridianum incliti regni hungariae" címet viseli. Az általános naptári adatokat követő, a telihold és újhold percre pontos idejét havonta tartalmazó táblázat élén olvasható a "super meridiano Budensi" megjelölés... " [HAI.]

VARGHA Domokosné: A Royal Society első három magyar tagjáról. William Herschel magyar barátai. = Magyar Tudomány 101.(39.) 1994. jan. 1. sz. pp. 108-114. Báró Podmaniczky József, Báró Vay Miklós (id.) generális, Zách János Ferenc életútja, hazai tevékenysége. Mindhármuk csillagászati kapcsolódásáról. Személyes kapcsolataik Angliában élő csillagászokkal (Banks, Brühl, Herschel, Ramsden). [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: Egy üstökös találkozása a Jupiterrel. = Magyar Tudomány 101.(39.) 1994. júl. 7. sz. pp. 827-835. A P/Shoemaker-Levy 9 üstökös és a Jupiter találkozása. Az égitestekről szerezhető információk.; Egy különleges üstökös.; Találkozás az óriással.; A várható következmények. [IER.]

BALOGH Vilmos Szilárd: Bibliai teremtéstörténet és fizikai kozmológia. Filozófiai reflexió. = Műhely 17. 1994. 1. sz. pp. 25-31. "Az alcímnek megfelelően a jelen írás filozófiai megközelítés kíván lenni. A filozófia az ókori görög nyomokat követő európai hagyomány alapján a szókratészi visszakérdezést jelenti: megértettem-e, hogy mit mondtam? Ebben az értelemben a filozofálás mindig utólagos, megelőzi azt "a kimondott", lett légyen az a humán- vagy természettudomány, illetve a teológia területét érintő kijelentés. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a filozofálás sohasem szakadhat el a konkrét tudományoktól, azok eredményeitől, hanem éppen azokra kérdez rá, azok megértését lenne hivatott elősegíteni.
Esetünkben ez két területet érint: az ószövetségi egzegézis, szövegértelmezés területét, amely nem választható el saját történetétől, s így a különböző korok teológiai megközelítéseitől; valamint a fizikai kozmológia tudományáét, amely megint csak több speciális területre épít (általános és speciális relativitáselmélet, asztrofizika, kvantumfizika stb.). ..." Fejezetcímek: Evolúció-elmélet vagy teremtés-hit?; Teremtéstörténet vagy teremtés-mítosz?; A két különböző teremtés-elbeszélés.; a) Ter 2,4b-25 (II.) - önmagában tekintve.; b) Ter 1,1-2,4a (I.) - önmagában tekintve.; 4. Teológiai üzenet és I. mitikus jellege.; Tudományos kozmológia és szintézis-keresés.; Tudományos kozmológia és mitikus teremtéstörténet. [HAI.]

Különszám. Észlelj binokulárral! = Messier Hírek 3. 1994. márc. 1. (16.) sz. p. 1. Szerkesztette: Nagy Zoltán Antal. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Bevezető. = Messier Hírek 3. 1994. márc. 1. (16.) sz. p. 2. [KSZ.]

Binokliboncolás. = Messier Hírek 3. 1994. márc. 1. (16.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

Milyen megfigyelések végezhetők binokulárral? = Messier Hírek 3. 1994. márc. 1. (16.) sz. pp. 4-6. [KSZ.]

Mély-egek a binokulárban. = Messier Hírek 3. 1994. márc. 1. (16.) sz. p. 6. [KSZ.]

Észlelések - a teljesség igénye nélkül. = Messier Hírek 3. 1994. márc. 1. (16.) sz. pp. 7-8. M45 (Józsa Sándor), M27 (Sárneczky Krisztián), M29 (Józsa Sándor), M46-M47 (Szabó Rita). [KSZ.]

Szupernóva! M51. = Messier Hírek 3. 1994. 2. (17.) sz. p. 1. [KSZ.]

BAKOS Gáspár: Így fedeztem fel egy szupernóvát... = Messier Hírek 3. 1994. 2. (17.) sz. p. 2. 1994. ápr. 3-án este Ráktanyáról vette észre a 44,5 cm-es távcsővel. A felfedezés az ápr. 2-iki külföldi észlelésektől függetlenül történt. [KSZ.]

Íme a szupernóva észlelőtérképe! = Messier Hírek 3. 1994. 2. (17.) sz. p. 3. [KSZ.]

BAKOS Gáspár: Az M51 az Odyssea-2-ben. = Messier Hírek 3. 1994. 2. (17.) sz. pp. 3-4. 1993. dec. 18/19-i leírása és rajza. [KSZ.]

Címlapunkon: az 1993. nov. 29-i teljes holdfogyatkozás. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. címlap, p. 1. Denis Ward felvétele egy Meade LX 200-as távcsővel készült. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Pécsi Csoport nyári észlelőtábora. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 2-3. Pécsvárad 1993. augusztus 8-21. [SRG.]

HEVESI Zoltán: Kaposvári Csoportunk a Somogy Rádióban. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. p. 3. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: "Égre néző szemek..." = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 4-5. A Bajai Obszervatórium Alapítvány pályázata. [SRG.]

A nagy üstökös-karambol. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 6-9. Kru [Kereszturi Ákos] összeállítása a Jupiterről. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb gravitációs lencsék. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elliptikusban spirális. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. p. 10. Az NGC 7252 galaxis alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagközi üstökösök. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Merkúr röntgenszemmel. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meteoritok szülőanyja. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 11-12. A Boznemcová kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Itt a TELAPO! = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. p. 12. A székesfehérvári Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló új lapja. [SRG.]

KOCSKA Tamás: A fotográfia alapjai. 2. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 13-15. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: A segédoptika elhelyezése Newton-távcsövekben. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Három 5 cm-es akromát. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1993 november. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. p. 19. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Bolygók. Jupiter 1993. május - augusztus. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 20-23. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1993 november. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 24-25. Mueller (1993a), Mueller (1993p).; Üstökös Gyorshírek. Az Üstökös Gyorshírek 1993-ban megjelent számai. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy furcsa véletlen - száz év után megismételve. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 26-27. A P/Spitaler 1890f üstökösről. A Der Sternbote 1993. 12. sz, cikkének felhasználásával. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. p. 28. [SRG.]

Meteorok 1993 szeptember - október. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

Tunguz kisbolygó! = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 32-33. Astronomy 1992. december: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

SZENTASKÓ László - MIZSER Attila: Változócsillagok 1993 szeptember - november. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

MZS [MIZSER Attila]: Változós találkozó Budapesten. = Meteor 24. 1994. jan. 1(211.). sz. pp. 36-37. 1993. dec. 4-én volt Budapesten a BME R-klubjában. p. 37.: Fidrich Róbert egy változós körlevél tervét ismertette. A jelenleg "Fényhatályosság" munkacímen futó kiadvány elsősorban az észlelők közötti jobb információcserét kívánja szolgálni naprakész hírekkel, tapasztalatokkal, ismertetésekkel [a tervezett kiadvány - terv maradt]. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 37-39. Fid [Fidrich Róbert]: HV Virginis.; Mzs [Mizser Attila]: Pislogó nóva.; Nova Cassiopeiae 1993. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Mély-ég objektumok. Messier Klub. Az Auriga három csodája. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 40-43. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. pp. 44-45. Bartha Lajos: Egy tévé-baki margójára.; Mzs [Mizser Attila]: Iskolarádió.; Mzs [Mizser Attila]: Észlelés helyett.; Meteor Gyorshírek. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati expedíció Marokkóba. = Meteor 24. 1994. jan. 1.(211.) sz. p. 47. Az 1994. máj. 10-i gyűrűs napfogyatkozás megfigyelésére, az utazást ápr. 29. és máj. 25. között szervezi az MCSE Pécsi Csoportja. [KSZ.]

Címlapunkon: Kocska Tamás felvétele látható az M46 és az M47 vidékéről. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. címlap, p. 1. 1993. jan. 14-én készült 80/500-as objektívvel. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. p. 2. [SRG.]

Új MCSE tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (1001-1100). = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. p. 3. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az örvény belsejében. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. p. 4. Az M51 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A röntgen háttér. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. p. 4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hyadok távolsága. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 4-5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Io áramai. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Plútó légköre. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 5-6. Csillagászati hírek. [SRG.]

i. B. L. [BARTHA Lajos ifj.]: Már beléptünk a 21. századba? = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. p. 6. Ha Krisztus születésének idejére a Kr. e. 7. évét vesszük. Csillagászati hírek. [SRG.]

Megjavították a HST-t. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOCSKA Tamás: A fotográfia alapjai. 3. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 9-12. [SRG.]

DUCHAJ István: Házi készítésű katadioptrikus távcső. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 13-18. [SRG.]

HEITLER Gábor: Számítástechnika. Távoli Napok. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1993 december. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. p. 22. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1993 október - december. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

Kisbolygó-okkultáció 1994. március 2-án. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1993 december. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 26-28. P/Schwassmann-Wachmann 2.; P/Encke.; Mueller (1993a).; P/West-Kohoutek-Ikemura (1993o).; Mueller (1993p). [SRG.]

(Tey) [TEPLICZKY István]: 1993 augusztusának meteorfotói. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

Egy rejtélyes meteorithullás magyarázata. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. p. 32. A Port Orford meteoritról ifj. Bartha Lajos az Astronomy Now 1993. márciusi száma alapján. [SRG.]

Két sikeres nóva-vadász. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 34-36. A The Messenger 69. és az Astronomy Now 1992 júliusi száma alapján: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

Veszélyben a Sonnebergi Csillagvizsgáló. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 36-37. Zenit 1993. 11. és az Astro-Magazin 1993. 2 száma alapján: i. B. L. [ifj. Bartha Lajos]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1993 november - december. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: A Messier Klub 1993-ban. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Méhek a Jászolban. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1991 - 1993.; Észlelések 1993. szeptember - december. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 24. 1994. febr. 2.(212.) sz. p. 48. Hadházi Csaba: Örökre lehunyta szemét a Bagoly? [SRG.]

Címlapunkon: Bödők Zsigmond felvétele látható a Fiastyúkról. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. címlap, p. 1. 1975. szept. 15-én készült Aero-Xenar kamerával. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Nagy távcsövet a nagyközönségnek! = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

A Bajai Obszervatórium Alapítvány 1993-ban. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

A Vénusz fázisszögének eltérése és a Schröter-effektus. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 6-7. A Journal of the BAA 1993. 6. száma alapján: Bartha Lajos. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gázhéj egy kvazár körül? = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. p. 8. A 3C 273 kvazárnál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Még több barna törpe. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jégkorszakok a Marson. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Merkúr kérge. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Miranda története. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Chiron-okkultáció. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 10-11. 1993. nov. 7-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygóközi por Földünkön. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

FARAGÓ Ottó: Az IOTA-ES találkozója Hannoverben. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. p. 11. 1993. nov. 20-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

EDER, Günther: Az első osztrák CCD-s találkozó. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 11-12. 1993. okt. 15-én. Csillagászati hírek. Ford.: Dán András. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Tovább darabolódott a P/Shoemaker-Levy (1993e). = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 12-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

KASZÁS Gábor: CCD-s képek blink-komparálása. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Távcsőépítés - Trabantból. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 17-19., 29. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Három 8 cm-es refraktor. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1994 január. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. p. 23. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1994 január. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 24-29. P/Schwassmann-Wachmann 1 és 2.; P/Encke.; Mueller (1993a).;P/West-Kohoutek-Ikemura (1993o).; Mueller(1993p).; P/Kushida (1994a). [SRG.]

ESZENYEI Emese - KERESZTURI Ákos - TEPLICZKY István: Meteorok 1993 november - december. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 30-33. Leonidák.; Geminidák.; Ursidák.; Pulzáló tűzgömb. [SRG.]

Meteoros hírek. Szigorúan titkos meteorok. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 34-36. Sky and Telescope 1994. februári száma alapján: Kereszturi Ákos. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1993 december - 1994 január. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 37-40. [SRG.]

SN 1987A - hét évvel később. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 41-42. Összeállította: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég észlelések 1993-ban. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

BAKOS Gáspár: Az Abell 347 galaxishalmaz. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 24. 1994. márc. 3.(213.) sz. pp. 47-48. Nagy Zoltán Antal: Ráktanyai hósivatag.; Mizser Attila: Ráktanyai árvíz. [SRG.]

Címlapunkon: a Hubble Űrtávcső felvétele az éta Carinae-ről. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. címlap, p. 1., 8. [KSZ.]

PATKÓS László: Lehullt a hályog - akcióban a HST. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 2-8. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távoli gammakitörések. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Algol rádiósugárzása. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Könnyebb neutroncsillagok. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Lágy gammaforrások. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygórendszerek mindenfelé. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tipikus csillag-e a Nap? = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Felbontották a Capellát. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Majdnem eltaláltak! = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 11-12. Az 1994 ES1 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

A Castalia nézetei. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. p. 12. A 4769 Castalia kisbolygó radarészlelése. Csillagászati hírek. [SRG.]

Az Idának holdja van? = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Walter Scott Houston (1912-1993.) = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 12-13. Nekrológ. Csillagászati hírek. [SRG.]

Üstökös-koordináták. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Asztrofotózás. Hiperszenzibilizálás. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1994 február. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. p. 17. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Szaturnusz 1993. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

A Nagy Üstököskarambol - bolygóészlelők találkozója. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. p. 20. Kaposvár, 1994. május 27-29. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1994 február. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 21-23. P/Schwassmann-Wachmann 1 és 2.; P/Kushida (1994a). [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösészlelők figyelmébe! = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1994 január - február. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 25-28. Hold-fedések.; Kisbolygó-okkultációk.; Merkúr- és Vénusz-átvonulások.; A Szaturnusz holdjai is el-eltünedeznek. [SRG.]

TEPLICZKY István: Quadrantida-est a Mátrában. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 29-31. 1994. jan. 3. [SRG.]

Egy meteorraj igazi arca. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 31-34. WGN 1993/6. Kereszturi Ákos. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Halálos meteorit-hullások? = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. p. 34. [SRG.]

BARTHA Lajos: A gamma Cassiopeiae története. 1. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 35-38. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1994 január - február. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 41-44. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 45-47. [SRG.]

BARTHA Lajos: Régi amatőrök emlékei. Rácz Béla - a természet-megfigyelő bognármester (1863-1944). = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 48-49. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 24. 1994. ápr. 4.(214.) sz. pp. 50-52., hátsó belső borító. Henshaw, Colin: Botswana ege alatt.; Pteancu Mircea: Az aradi Galaxis Klub.; Székely István: Kedves Meteor! Titokzatos csillag galaxisunk határán.; Viczián Zoltán: 100/500-as gömbtükör? [SRG.]

Címlapunkon: a napkorong 1990. júl. 5-én. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. címlap, p. 1. Iskum József felvétele 100/1000-es refraktorral készült. [KSZ.]

MCSE hírek. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 2-5. Az MCSE 1994. évi rendes közgyűlése, Budapest 1994. április 16.; Az MCSE tiszteletbeli tagjává választotta Bartha Lajost.; A Számvizsgáló Bizottság jelentése.; Az új tisztségviselők (1994-96).; Az MCSE helyi- és szakcsoportjai. [KSZ.]

Új MCSE tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (1101-1200). = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. p. 6. [SRG.]

Meteor ’94 észlelőtábor Ágasvár, 1994. augusztus 5-12. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. p. 7. [SRG.]

A Nagy Üstököskarambol - bolygóészlelők találkozója. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. p. 8. Kaposváron lesz 1994. máj. 27-29-ig. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxisok tánca. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Idősebbek lennénk? = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távoli hidrogénfelhő. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gammakitörések és üstökösök. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Titan felszíne. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legvörösebb égitest. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. p. 10. A PC 1643+463/A jelű kvazár. Csillagászati hírek. [SRG.]

KONDOROSI Gábor: Hold az Ida kisbolygó körül! = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sky [SÁRNECZKY Krisztián]: Kisbolygódömping március idusán. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. p. 13. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Asztrofotózás. Mesterfogások. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

CSATLÓS Géza: Távcsőkészítés. Tükröm, tükröm... avagy tükörteszt házilag. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 17-21. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1994 március. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 21-25. P/Schwassmann-Wachmann 1 és 2.; P/Tempel (1993c).; McNaught-Russel (1993v).; P/Kushida (1994a) [SRG.]

ISKUM József: Nap 1994 március. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

ISKUM József: Napészlelések 1993-ban. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

Meghívó a Perseidák ’94 meteormegfigyelő táborra. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 30-31. Szomolya, 1994. augusztus 8-16. [SRG.]

SZENTASKÓ László: Változócsillagok 1994 február - március. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 32-35. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 35-36. Mzs [Mizser Attila]: Szupernóva az M51-ben. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1994 március. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 37-40. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1994 január - március. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 40-42. [SRG.]

CHAPLE, G. F.: Kettőscsillagok a Leo sarlójában. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 42-43. DSM 2/4. Ford.: Szentmártoni Béla. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Egy erdélyi gróf Greenwichben. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 43-46. Bethlen Mihály (1673-1706) utazása Nyugat-Európában 1691-1695-ig. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. pp. 47-48. Virág Pál: Kanadai hírek.; Kiss György: Nagyszénásiak Szegeden.; Bujdosó Ferenc: Ménteleki távcsövek. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 24. 1994. máj. 5.(215.) sz. p. 50. [SRG.]

Címlapunkon: holdrészlet. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. címlap, p. 1. Farkas László felvétele 110/1650-es refraktorral készült 1994. jan. 19-én. [KSZ.]

CLARK, Tom: Az észlelőtáborok illemtana. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 2-3. Sky and Telescope, 1993. szept. Ford.: Liktor Ferenc. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - SÁRNECZKY Krisztián - ZAJÁCZ György: A becsapódás hete. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 3-7. P/Shoemaker-Levy 9 (1993e) üstökös Jupiterbe csapódása. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. p. 8. Megalakult a Budapesti Helyi Csoport (A Kispesti Csoport megszűnik).; Meteor ’94 észlelőtábor (Ágasvár augusztus 5-7.). [SRG.]

Sky [SÁRNECZKY Krisztián]: A Hubble-állandó nyomában. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Plútó pályája. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

SPÁNYI Péter: Orosz űrkutatási tervek. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szupernóva-jet. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Galapagos-radarképek. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Galaxisba zárt kvazár. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

ISKUM József: A Hold fényképezése. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 14-19. [SRG.]

FARKAS László: A Kodak T-Max Professional film. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

HEITLER Gábor: Számítástechnika. Csillagászati számítások. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1994 április. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. p. 24. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1993. szept. - 1994. márc. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 25-28. [SRG.]

GYENIZSE Péter: A holdbeli híd környéke. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. p. 28. [SRG.]

VINCZE Iván: A Jupiter észlelése. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1994 április. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 32-35. P/Schwassmann-Wachmann 2.; P/Tempel 1 (1993c).; McNaught-Russel (1993v).; Takamizawa-Levy (1994f). [SRG.]

Meteorok 1994 január - március. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

Az 1993-as Perseida-felhő. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 38-39. Összeállította: Kereszturi Ákos. [SRG.]

BARTHA Lajos: Még egyszer a gyilkos meteoritokról. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. p. 39., 47. [SRG.]

BARTHA Lajos: A gamma Cassiopeiae története. 2. A legutóbbi fellángolás és a "röntgen-pár" modell. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 40-44. [SRG.]

MZS [MIZSER Attila]: Változós találkozó Baján. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 44-47. 1994. április 29 - május 1. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1994 április. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 48-50. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 24. 1994. jún. 6.(216.) sz. pp. 51-52. Szabó Gyula: Tisztelt Szerkesztőség!; Nyilas István: Kedves Rendszergazdák!; Mzs [Mizser Attila]: Hajnali rémhírek.; Kru [Kereszturi Ákos]: "Comet Titan-IV Centaur". [SRG.]

Címlapunkon: az 1992. jan. 4-i gyűrűs napfogyatkozás Dél-Kaliforniából. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. p. 2. Meteor ’94 észlelőtábor.; A Nap napja. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pislogó galaxis. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. p. 3. Az NGC 6818 galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Buborékos világ. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. p. 3. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A távolodó Halley. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 3-4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meggyűrűzött szupernóva. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. p. 4. Az SN 1987A maradványa. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb földsúroló. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 4-5. 1994. febr. 1-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

A forgó Ida. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 5-6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sodródó üstökösmagok. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

KONDOROSI Gábor: Visszatérés a Holdhoz. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 7-10. [SRG.]

TÓTH Tamás: Számítástechnika. A SPACE csillagászati oktatóprogram. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 10-12. [SRG.]

ISKUM József: Protuberancia-toldat - házilag. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 13-17. [SRG.]

SZITKAY Gábor: A madárhegyi távcsőcsörte. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 17-20. Ausztriai észlelőhétvége 1994. május 6-8. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1994 május. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Napfogyatkozás 1994. május 10-én. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1994 május. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 25-29. P/Schwassmann-Wachmann 1.; P/Tempel 1 (1993c).; McNaught-Russell (1993v).; Takamizawa-Levy (1994f).; Takamizawa (1994i). [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Bolygóészlelők találkozója. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. p. 29. Kaposvár, 1994. május 27-29. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Jupiter 1993 december - 1994 május. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 30-31., 64. [SRG.]

TEPLICZKY István: Ismét Perseidák! = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 32-34. [SRG.]

HORVÁTH György: Quadrantidák - 1994. Rádiós megfigyelési eredmények és egyebek. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 34-39. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1994 április - május. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 40-43. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 43-47. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1994 április - május. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 47-50. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1994 május. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

BAKOS Gáspár: Gravitáció a távcsőben. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 54-55. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 56-58. [SRG.]

Nyz [NAGY Zoltán Antal]: Nyári ajánlatunk: az M 24. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. p. 58. [SRG.]

BARTHA Lajos: Régi magyarországi távcsövek. Egy eltűnt távcső: "a" Bardou. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 59-61. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászattörténészek Szombathelyen. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 61-63. Szombathely, 1993. szeptember 30 - október 3. [SRG.]

SZOBOSZLAY Endre: Hatszáz éve született Ulug bég. = Meteor 24. 1994. júl-aug. 7-8.(217-218.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Címlapunkon: a HST felvétele a Jupiterről 1994. júl. 17-én, egy nappal a becsapódás után. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. címlap, p. 2. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Becsapódás után. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 2-5. A Jupiter. [SRG.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 5-7. Meteor ’94 észlelőtábor Ágasváron. [SRG.]

A Nagy Üstököskarambol. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 7-8. A Jupiterbe csapódott üstökösdarabok. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Nagy Ferenc (1914-1994). = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. p. 9. Az Uránia gondnokának temetésén elmondott gyászbeszéd. [SRG.]

Amatőrcsillagászati kiadványok ’94. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. p. 10. Binary, Bökönc, Meteor, Meteor Gyorshírek, Messier Hírek, Spica, Üstökös Gyorshírek, Vega, Albireo, A Csillagvizsgáló, Draco, Égleső, Egyesületi Híradó, Gemma, Magnitúdó Körlevél, TELAPO lapok rövid adatsora. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az új kísérő. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. p. 11. A Lokális Halmaz újabb törpegalaxisa. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxisdömping. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Big Bang és a deutérium. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Omega Centauri törpegalaxis? = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fekete Özvegy Pulzár. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kisbolygó egyéniségek. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

SKY [SÁRNECZKY Krisztián]: Megvan a 6000. kisbolygó! = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

KISS László: Számítástechnika. Shareware csillagászati programok. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Asztrofotózás. Az AFU-75 második élete. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 17-20. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Asztrofotó ’94. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. p. 20. Pályázat. [SRG.]

PETRÓ József: Távcsőépítési tapasztalatok. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 21-22., 35. [SRG.]

VINCZE Iván: Az üstököskarambol. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 23-28. A P/Shoemaker-Levy 9 üstökös becsapódása a Jupiterbe. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1994 június - július. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1994 június. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 31-34. P/Tempel 1 (1993c).; McNaught-Russel (1993v).; Takamizawa-Levy (1994f).; Takamizawa (1994i). [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Carolyn "királynő". = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 34-35. Carolyn Shoemaker (31 felfedezésével) vezeti a vizuális üstökösfelfedezések ranglistáját. [SRG.]

TEPLICZKY István: Perseidák ’94 tábor Szomolyán. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 36-40. 1994. augusztus 8-16. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Bábeli rajzavar. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

GÁL János - SZATMÁRY Károly: T Ursae Minoris: egy mira csillag gyorsan csökkenő periódussal. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 42-46. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

PAPP Sándor: Tíz éves a mély-ég rovat. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 49-50. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Halmazparádé a nyári égen. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Könyvajánlat. William Liller: The Cambridge Guide to Astronomical Discovery. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. p. 53. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 24. 1994. szept. 9.(219.) sz. pp. 54-55. Osvald László: A májusi rakétafelhő.; Juhász Tibor: Két Vörös Folt.; Illés Anita: Széchenyi Napok.; Duchaj István: Házi készítésű katadioptrikus távcső. [SRG.]

Címlapunkon: Lantos Zsolt villámfelvétele. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstököskarambol - a becsapódások kronológiája. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 2-5. [SRG.]

MCSE hírek. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 6-9. Mizser Attila: MCSE ’95.; Sárneczky Krisztián: Ifjúsági tábor ’94 (Ágasvár). [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A béta Pictoris bolygója? = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kölcsönható halmazok. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gazdag csillagbölcső. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 11-12. Az Orion-ködben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gyűrű(s) köd. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. p. 12. Az M57 szerkezete. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Aminosavak az űrben? = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szökevény pulzárok. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Merkúr hósapkái. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Plútó-család. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

SRY [SÁRNECZKY Krisztián]: A benépesülő Kuiper-öv. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Miért fényképezzünk? = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 15-18. [SRG.]

KISS László: CLEA: Csillagászat gyakorlatban, számítógéppel. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

ISKUM József: Nap. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Részleges napfogyatkozás 1994. május 10-én.; Kisbolygóokkultációk.; Hold-okkultációk. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

VINCZE Iván: A Szaturnusz észlelése. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1994 július - augusztus. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 29-32. Nakamura-Nishimura-Machholz (1994m).; P/Machholz 2 (1994o). [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok 1994 április - június. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 33-34. Közreműködött Nagy Zoltán Antal. [SRG.]

Fényes tűzgömb az Északi-tenger felett! = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 34-35. 1994. május 29-én. Casper ter Kuile elektronikus levele alapján: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

Perseidák - világszerte. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 35-36. Összeállította: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1994 június - augusztus. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 38-41. [SRG.]

(Ksl) [KISS László]: Változós hírek. Z UMi - téves pozíció, téves térkép! = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. p. 42. A csillag nem mira, hanem R CrB típusú. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1994 június - augusztus. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub. Nyári észlelések között. 1. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1994 június - augusztus. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 48-51. [SRG.]

BARTHA Lajos: Régi amatőrök emlékei. Profiból amatőrcsillagász: Nagy Tamás. 1849-1887. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 24. 1994. okt. 10.(220.) sz. pp. 53-55. Jámbor Viktória: Ismét a rakétafelhőről.; Szabó Sándor: Az első távcső megszerzése.; Szőke Balázs: Volt egyszer egy Mecseki Természettudományi Stúdió... [SRG.]

Címlapunkon: Farkas László 20 cm-es Cassegrain-távcsöve. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. címlap, p. 1. [SRG.]

HEVESI Zoltán: Akiről kisbolygót neveztek el. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 2-4. Emlékezés Szentmártoni Bélára. [SRG.]

SRY [SÁRNECZKY Krisztián]: Béla kisbolygója. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. p. 5. 1938. jan. 6-án fedezett fel egy kisbolygót Kulin György a svábhegyi 60 cm-es reflektorral. Akkor az 1938 AD ideiglenes jelölést kapta, ám nem sikerült pontosan meghatározni a pályáját. Az elveszett kisbolygót később többször is észlelték (1957, 1964, 1971, 1980, 1981), de a megfigyeléseket csak 1986-ban tudták folyamatossá illeszteni, hogy sorszámot (3427) kaphasson az égitest. Szentmártoni Béla 1988-as halála után az MCSE, pontosabban Mizser Attila javaslatára az IAU (Nemzetközi Csillagászati Unió) a kisbolygónak a Szentmártoni nevet adta. Az MPC (The Minor Planet Circular) 23792-es, 1994. júl. 22-i száma tette közzé, hogy "Szentmártoni Béla (1931-1988) kiemelkedő magyar amatőrcsillagász emlékére nevezte el" ezt a kisbolygót. [SRG.]

Új MCSE tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (1201-1300). = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. p. 6. [SRG.]

(i. B. L.) [BARTHA Lajos ifj.]: Kisbolygó-veszély? = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az M81 újdonságai. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kialakuló halmaz. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 8-9. Az NGC 6611 nyílthalmaz. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hidrogénmolekulák jégszemcsékben. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Alumínium az ősködben. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kis küldetés a nagy sziklához. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. p. 10. Az Eros kisbolygóhoz. Csillagászati hírek. [SRG.]

SEBŐK György - MIZSER Attila - RÓZSA Ferenc: Ezt láttuk a tizedik ITT-n. A távcsövek változó világa. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 11-13. [SRG.]

HEITLER Gábor: Számítástechnika. Csillagászati számítások. 2. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

KISS László: Shareware csillagászati programok. 2. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. p. 17. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1994 szeptember. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 18-20. [SRG.]

GYENIZSE Péter: A szabadszemes napfoltok három éve. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 20-23. 1991. aug. 19-től 1994. aug. 19-ig. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1994 szeptember. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 24-28. P/Harrington (1994g).; P/Borrelly (1994l).; Nakamura-Nishimura-Machholz (1994m).; P/Machholz 2 (1994o).; (1620) Geographos kisbolygó. [SRG.]

SRY [SÁRNECZKY Krisztián]: Üstökös hírek. A Mueller (1993p) üstökös hamvai. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. p. 29. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Merkúr 1993 február - 1994 május. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

VASKÚTI György: A Jupiter centrálmeridiánjának jovigrafikus hosszúsága. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorok. Vizuális meteorészlelők (1994 augusztus). = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 34-38. [SRG.]

MIZSER Attila: Változóészleléseink 1993-ban. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 39-42. [SRG.]

KISS László: AG Draconis 1973 - 1994. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub. Nyári észlelések között. 2. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Cirkumpoláris Messierek. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

BARKER, E.: Ködök, csillagok, halmazok. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 48-49. WSQJ, 1976. ápr. Ford.: Szentmártoni Béla. [SRG.]

BARTHA Lajos: A napórakészítő Devecsery István. = Meteor 24. 1994. nov. 11.(221.) sz. pp. 50-52. 1765 - 1854. [SRG.]

Címlapunkon: a 1994. nov. 3-i teljes napfogyatkozás. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. címlap, p. 1. Mizser Attila felvétele Brazíliából egy 6,3/500 mm-es teleobjektívvel. [KSZ.]

TEPLICZKY István: MCSE-hírek. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 2-3. MCSE ’95.; Változások a Meteor szerkesztésében (a változós rovat irányítását Kiss László veszi át Mizser Attilától, szabadszemes rovatot Gyenizse Péter veszi át Kereszturi Ákostól, utóbbi a Csillagászati hírek szerkesztője lesz.).; Az MCSE elektronikus körlevele (MCSEKLEV). [SRG.]

KISS László: Megalakult az MCSE Szegedi Helyi csoportja. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. p. 3. 1994. október 22-én. [SRG.]

MIZSER Attila: SOL NEGRO. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 4-9. Teljes napfogyatkozás Brazíliában 1994. november 3-án. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ősgalaxis? = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tomboló csillagszél. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 10-11. A Tarantula-ködben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Széncsillagok. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "mi" buborékunk? = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hajnali szél a Holdon. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

SRY [SÁRNECZKY Krisztián]: Óvakodj a Neptunusztól! = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A HST felvételei az Uránuszról. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 13-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fehér folt a Szaturnuszon. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. Vicián Zoltán rajza. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Egy éves az Asztrofotó-rovat. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1994 október. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. p. 17. [SRG.]

NAGY Gábor: Szabadszemes jelenségek. 1993 holdsarlói. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. p. 18. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1994 október. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 19-22. P/Borrelly (1994l).; Nakamura-Nishimura-Machholz (1994m).; P/Machholz 2 (1994o).; Machholz (1994r). [SRG.]

Változások az üstökösök jelölésében. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 22-23. MPC 23803 - KRU, SKY [Kereszturi Ákos, Sárneczky Krisztián]. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Szaturnusz 1994 május - szeptember. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

VINCZE Iván: A becsapódásnyomok utóélete. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 26-28. A Jupiterről. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Jupiterhold-jelenségek 1994-ben. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd - TEPLICZKY István: Meteorok. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 32-33. Júliusi észlelések.; Az augusztusi megfigyelésekről. [SRG.]

Nappali tűzgömb az Északi-tenger fölött 1994. május 29. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 32-34. Összeállította: Szabó Rita. [SRG.]

Cs. [CSIZMADIA Szilárd]: Téli meteoros kedvcsináló. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. p. 35. [SRG.]

Meteoritos rövidhírek. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. p. 36. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok. 1994 szeptember - október. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

MIZSER Attila: Búcsúzik a rovatvezető. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. p. 39. Mizser Attila után Kiss László vezeti a változócsillag-rovatot 1995. január 1-től. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1994 szeptember - október. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub észlelések 1994 szeptember - október. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 45-47. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 24. 1994. dec. 12.(222.) sz. pp. 48-50. Virág Pál: Tudósítás az amatőr naptávcső sorsáról.; Mzs [Mizser Attila]: Mátrai képek.; Kovács Attila: Csillagászati hét ’94, Vác. [SRG.]

Mzs - Skr - Tey [MIZSER Attila - SÁRNECZKY Krisztán - TEPLICZKY István]: 1844-21 Nova Sagittarii 1994. = Meteor Gyorshírek 1994. 1. sz. p. 1. 1994. márc. 3-i dátummal. Az 1994. febr. 24-én felfedezett nóva adatai. [KSZ.]

Mzs - Skr - Tey [MIZSER Attila - SÁRNECZKY Krisztán - TEPLICZKY István]: A Nova Cas 1993 gyors elhalványodása. = Meteor Gyorshírek 1994. 1. sz. p. 1. [KSZ.]

Mzs - Skr - Tey [MIZSER Attila - SÁRNECZKY Krisztán - TEPLICZKY István]: Comet McNaught-Russel (1993v). = Meteor Gyorshírek 1994. 1. sz. p. 1. Az 1993. dec. 16-án felfedezett üstökös adatai és koordinátái. [KSZ.]

N Cas 93 (Cassiopeiae). = Meteor Gyorshírek 1994. 1. sz. p. 2. AAVSO e-térkép. Az AAVSO Alert Notice 181. alapján. [KSZ.]

N Sgr 94 (Sagittarii). = Meteor Gyorshírek 1994. 1. sz. p. 2. AAVSO b-térkép. Az AAVSO Alert Notice 181. alapján. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: 1229+08 SN 1994D az NGC 4526-ban. = Meteor Gyorshírek 1994. 2. sz. p. 1. 1994. márc. 16-i dátummal. Az 1994. márc. 7-án felfedezett szupernóva adatai. [KSZ.]

NGC 4526. = Meteor Gyorshírek 1994. 2. sz. p. 2. Thompson-Bryan-féle térkép a szupernóva észleléséhez. Az AAVSO Alert Notice 182. alapján. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: SN 1994l az NGC 5194-ben. = Meteor Gyorshírek 1994. 3. sz. p. 1. 1994. ápr. 5-i dátummal. A szupernóvát 1994. ápr. 2-án világszerte többen is felfedezték. Ápr. 3-án Bakos Gáspár és Szitkay Gábor is felfedezte Ráktanyán. [KSZ.]

NGC 5194. = Meteor Gyorshírek 1994. 3. sz. p. 2. Thompson-Bryan-féle térkép a szupernóva észleléséhez. [KSZ.]

Szs [SZABÓ Sándor]: Üstökösmag-okkultációk. = Meteor Gyorshírek 1994. 4. sz. pp. 1-2. 1994. jún. 13-i dátummal. A Comet P/Shoemaker-Levy 9 (1993e) fed 3 csillagot 1994. jún. 23-án, júl. 3-án és júl. 8-án. Leírás és térképek. [KSZ.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián] - Ksl [KISS László] - Mzs [MIZSER Attila]: Comet P/Shoemaker-Levy 9 (1993e). = Meteor Gyorshírek 1994. 5. sz. p. 1. 1994. júl. 12-i dátummal. Az üstökös 20 darabjának 1994. júl. 16-22-ig bekövetkező Jupiterbe-csapódási időpontjai és adatai. [KSZ.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián] - Ksl [KISS László] - Mzs [MIZSER Attila]: Comet Nakamura-Nishimura-Machholz (1994m). = Meteor Gyorshírek 1994. 5. sz. p. 2. Az 1994. júl. 5-én felfedezett üstökös adatai és koordinátái. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila] - Ksl [KISS László]: Comet P/Shoemaker-Levy 9 (1993e). = Meteor Gyorshírek 1994. 6. sz. pp. 1-4. 1994. júl. 19-i dátummal. A Jupiterbe csapódott első üstökösdarabok okozta sötét foltokról. A foltokat a HST és földi obszervatóriumok is észlelték. Amatőrcsillagászok is látták, köztük magyarok is. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: SN 1994W az NGC 4041-ben. = Meteor Gyorshírek 1994. 7. sz. p. 1. 1994. aug. 4-i dátummal. Az 1994. júl. 29-én felfedezett szupernóva adatai és keresőtérképe. [KSZ.]

Asztrológia és valóság. Be nem vált jóslatok. = A Nap 1. 1994. aug. 26. 93. sz. p. 9. "Nézzük, jogosan hivatkoznak-e a csillagjósok arra, hogy jóslataik beválnak, tehát a módszerük nem lehet alaptalan. Az asztrológusok statisztikáját javítja két lélektani jelenség: a "szelektív emlékezet" és az "önmagukat beteljesítő jóslatok". Az első azt jelenti - Kepler megfogalmazásában -, hogy "a találó válaszokat természetüknél fogva megtartjuk, a tévedést pedig elfelejtjük, mert nem lényeges és az asztrológus tekintélyén nem esik csorba". Vagyis általában csak a bevált jövendölésekre emlékszünk, s ettől támad az az érzésünk, hogy a jóslatok általában beválnak. A másik jelenség pedig abban áll, hogy aki jóslatot kapott, az adott esetben - ha nem is tudatosan - a jóslat értelmében, annak megfelelően dönt, maga teljesítve be a jóslatot. Ha a jövendölés nem hangzott volna el, az események másként alakulnának. A jóslat afféle szuggesztióként hat.
Az is növeli a bevált jóslatok számát, hogy a horoszkópokat elég homályosan értékelik ki, hogy csökkentsék a tévedés lehetőségét. Az általános megfogalmazás következtében egy asztrológiai jellemzést jószerivel mindenki találónak érez önmagára nézve. ..." Részlet Csaba György Csillagjóslás című könyvéből. [HAI.]

ALMÁR Iván: Az űrbeli szereléssel megjavul a Hubble látása! = Népszabadság 52. 1994. jan. 22. p. 24. [SRG.]

Emlékőrző égrenézők. Civil pálya. = Népszabadság 52. 1994. szept. 15. 216. sz. p. 19. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesületről, és névadója Gothard Jenő munkásságáról. [SRG.]

BOKOR Éva: A Magellán utolsó napjai. = Népszabadság 52. 1994. okt. 15. p. 24. [KOC.]

HERNÁDY Gyula: Kepler és a boszorkányság. = Népszava 122. 1994. október 19. 245. sz. p. 6. "Johann Kepler, a nagy csillagász "Világharmónia" című műve, amelyben a bolygómozgás harmadik törvényét fogalmazta meg, évekkel korábban elkészülhetett volna, ha nincsenek boszorkányperek. Kepler hatalmas pénzösszeget és nagyon sok időt volt kénytelen "elfecsérelni", hogy édesanyját mentesítse a boszorkányság gyanúja, illetőleg vádja alól. Katharina Keplert 1615-ben vádolták meg először, és 1621-ben engedték végleg szabadon. Az eljárás tartama szokatlanul hosszú, és maga az ítélet is nagyon szokatlan volt. ..." [HAI.]

PONORI THEWREWK Aurél: A betlehemi csillag. = Nógrádi Krónika 1. 1994. dec. 24. 253. sz. Karácsony 1994. A Nógrádi Krónika melléklete. p. 1. "A Biblia történetei között néhány csillagászati vonatkozású leírást is találhatunk. Ezek között is a legismertebb a betlehemi csillag legendája. Vajon melyik lehetett ez a csodás égitest, amely Máté evangéliuma szerint Jeruzsálembe, majd Betlehembe, a kis Jézus bölcsőjéhez vezette a napkeleti bölcseket? Kétezer éve igyekeznek feltárni a csillag titkát. [...] Egy azonban bizonyos: Heródes Kr. e. 4 tavaszán, röviddel a zsidók húsvétja előtt halt meg. A bölcsek legkésőbb az előző év vége felé érkezhettek Palesztinába, így a csillag feltűnését a Kr. e. 6-7 körüli időkben kereshetjük. Mi lehetett ez a "csillag"? ..." [HAI.]

"Nekem egy kis lépés, de az emberiség számára óriási ugrás". = Nők Lapja 46. 1994. 29. sz. p. 17. [KOC.]

GYENIZSE Péter: A csillagos égbolt januárban. = Pécsi Campus - JPTE 1994. dec. 21. p. 11. [SRG.]

MAYER Judit: Csillagkémlelő. = Savaria Fórum 3. 1994. júl. 8. 33. sz. p. 3. [SRG.]

Lantos Zsolt 80/840 Zeiss refraktora és holdfelvétele. = Spica 5. 1994. aug. 1. (8.) sz. címlap. [KSZ.]

-Nyözö- [NAGY Zoltán Antal]: A kispestiek "hozománya". = Spica 5. 1994. aug. 1. (8.) sz. pp. 2-3. Kispest amatőrcsillagászatának története 1990-1994-ig. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd - KOVÁCS Zsolt - SZALAI Tamás: Megalakult a Budapesti Helyi Csoport! = Spica 5. 1994. aug. 1. (8.) sz. p. 4. 1994. ápr. 26-án Budapesten. A Műegyetem R Klubjában 23 fő írta alá az alapító okiratot: Bakos Gáspár, ifj. Bartha Lajos, Becz Miklós, Csatlós Géza, Csizmadia Szilárd, Forgács Zoltán, Kiss Mária, Kovács Zsolt, Lantos Zsolt, Mátis András, Mizser Attila, Molnár Zoltán Gábor, Nagy Zoltán Antal, Rózsa Balázs, Rózsa Ferenc, Ruff Mihály, Sárneczky Krisztián, Szabó Róbert, Szalai Tamás, Szentaskó László, Tordai Tamás, Tóth Tamás, Wieszt Krisztián. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Csak úgy gondolkodok - az amatőrmozgalomról... = Spica 5. 1994. aug. 1. (8.) sz. pp. 5-7. [KSZ.]

Spica, vagy amit akartok! = Spica 5. 1994. aug. 1. (8.) sz. p. 7. Változzon-e a lap neve? Javaslatok: Nyakorján, CöröBö, BuCsop News, Gemma, Mizar, Arcturus, Deneb. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd - NAGY Zoltán Antal: Helyi Csoportok vándortalálkozója? = Spica 5. 1994. aug. 1. (8.) sz. p. 8. [KSZ.]

nyz [NAGY Zoltán Antal]: Dágról dióhéjban. = Spica 5. 1994. aug. 1. (8.) sz. pp. 8-9. [KSZ.]

NYÖZÖ [NAGY Zoltán Antal]: Hírek, tervek eredmények. = Spica 5. 1994. aug. 1. (8.) sz. pp. 10-12. Készül egy 200/1200 mm-es tükrös távcső. Távcsöves bemutatások. Őszi tábor. Észlelési akciók. Kirándulások. Már 37 tagja van a csoportnak. Dágon elkészült a horizontális napóra 50x50 cm-es betonalapja. Telket alakítottak ki az amatőrcsillagászoknak és a rádióamatőröknek Dágon. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Észleljünk együtt! = Spica 5. 1994. aug. 1. (8.) sz. p. 12. [KSZ.]

Jelenetek a nyári táborból. = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. címlap. Lantos Zsolt fotója. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: A Jupiter-buli. = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. pp. 2-4. Távcsöves bemutatás a budapesti planetárium mellett 1994. július 20-án és 21-én. [KSZ.]

LANTOS Zsolt: Dágon jártunk... = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. pp. 4-6. Közös észlelés és távcsöves bemutatás. [KSZ.]

-nyözö- [NAGY Zoltán Antal]: Közösségi szellem - magyar (?) módra. = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. pp. 6-7. Döntött a BuCSop: a lapjának neve "Spica" marad. [KSZ.]

WIESZT Krisztián: Dág...? Figyelj! = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. pp. 7-8. [KSZ.]

Megalakult a BuCsop Túra Szekciója. = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. p. 8. 1994. szept. 24-én. A 42,6 km-es "Meteor Maraton" gyalogos teljesítménytúra áthaladt a Meteor-szurdokon is. [KSZ.]

LANTOS Zsolt: Dági helyzetjelentés. = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. pp. 8-10. Rádióamatőrök és amatőrcsillagászok egy 4x3 m-es alapterületű, emeletes faházat kaptak támogatóiktól, melyet a dági 243 m magas Károly-hegyen helyeznek el. [KSZ.]

NYZ [NAGY Zoltán Antal]: Kiegészítés az előbbiekhez. = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. p. 10. Egy 350/1750 mm-es tükrös távcső beszerzését tervezik. [KSZ.]

Nyz [NAGY Zoltán Antal]: Perseidák és egyebek. = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. pp. 10-11. 1994. aug. 12/13-i közös perseida-meteorészlelés a Normafánál. [KSZ.]

nyözö [NAGY Zoltán Antal]: Zene, zene, zene... = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. pp. 11-12. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorészleléseink értékéről szólva. = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. pp. 12-13. A magyar amatőrcsillagászok által 1994. augusztusában feljegyzett meteorészlelések változatos formavilága. [KSZ.]

NYÖZÖ [NAGY Zoltán Antal]: A kezdő észlelők védelmében. = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. pp. 13-14. Reagálás az előző cikkre. [KSZ.]

-TTA- [TORDAI Tamás]: Ezt láttam a Jupiteren... = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. pp. 14-15. A Jupiter látványa távcsővel a becsapódások után, 1994. júl. 22. és aug. 22. között. 8 cm-es lencsés távcsővel hét különböző becsapódási foltot figyelt meg. [KSZ.]

Űrtávcsöves képek. = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. pp. 15-16. [KSZ.]

A BuCsop tagsága 1994. október 25-ig. = Spica 5. 1994. nov. 2. (9.) sz. p. 16. 38 tag neve. [KSZ.]

Új üstökös. = SzemTanú 5. [1994. nov.] 1. sz. p. 2. Johannes Misch új üstököst fedezett fel. 1661. febr. 3. [SRG.]

P [PONORI THEWREWK Aurél]: Galileo Galilei levelei ismeretlen barátjához. = SzemTanú 5. [1994. nov.] 1. sz. p. 15. [SRG.]

Galilei kitüntetése. = SzemTanú 5. [1994. nov.] 1. sz. p. 16. Olyan eszközt talált fel "... amelynek segítségével az ember egy 30 mérföldre fekvő helységet is úgy láthat, mintha csak ott lenne a szomszédban..." [SRG.]

Magyarok a mennyekből. (Telepannon.) = SzemTanú 5. [1994. nov.] 1. sz. p. 25. "1692. február 20-án Pécs lakói láthattak valamely különösebb égi tükröződést..." készítettek képet róla..."Látható rajta nem is egy üstökös egyszerre..." [SRG.]

BÓDIZS Mária: A Gothard szellemi öröksége: A "Herényi Műcsarnok" és Csillagvizsgáló. = Szombathelyi Magazin 3. 1994. 1. sz. pp. 6-7. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Krónika. Egy csillagászati vetélkedő tanulságai. = Telapo 2. 1994. máj. 1. (2.) sz. pp. 1-2. Kulin György Országos Csillagászati Feladatmegoldó Verseny a székesfehérvári Szabadművelődés Házában, 1993. júl. 2-4-ig. [KSZ.]

Eredményeink. Pályázati sikerek. = Telapo 2. 1994. máj. 1. (2.) sz. p. 2. A Természet Világa 1993-as pályázatán Hudoba György "A csomóra kötött fény" című munkája dicséretben és Fűrész Gábor "Első szupernóvám története" írása különdíjban részesült. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Lukács-evangéliumok. A természeti törvények evolúciója. 1. Virslik és törvények. = Telapo 2. 1994. máj. 1. (2.) sz. pp. 2-3. A cikk Lukács Béla Kossuth Klubban tartott sorozatának egyik előadása alapján íródott. [KSZ.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Ázsiai mítoszok (szerecsen)dióhéjban. = Telapo 2. 1994. máj. 1. (2.) sz. p. 4. Dél-vietnami, mongol, lapp mítoszok a csillagos égről. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Nők és férfiak - együtt az űrben, avagy a "kozmikus kapcsolatok" problémái. 1. = Telapo 2. 1994. máj. 1. (2.) sz. pp. 4-5. Dr. Bognár László orvos 1994. jan. 25-i székesfehérvári előadása alapján. [KSZ.]

KISS Attila: Miért hamis a szférák zenéje? = Telapo 2. 1994. máj. 1. (2.) sz. pp. 5-6. [KSZ.]

PAPP László: A TELAPO utazási ajánlata. = Telapo 2. 1994. máj. 1. (2.) sz. p. 5. Különböző sebességekkel mennyi idő alatt juthatunk el a Világegyetem egyes objektumaihoz? [KSZ.]

HÉRI Tamás: A jövő csillagászai. = Telapo 2. 1994. máj. 1. (2.) sz. p. 7. Gondolatok az automatizált csillagászati észlelésmódszerekről. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: Hogyan (ne) tanítsuk a csillagászatot. = Telapo 2. 1994. máj. 1. (2.) sz. pp. 7-8. Egy 1992-es fizika tankönyv csillagászati ismereteinek kritikája. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Magyar űrhajós a Holdon?! = Telapo 2. 1994. máj. 1. (2.) sz. p. 8. Egy fehérvári tanárnő szerint Farkas Bertalan űrhajós a Holdon járt. Farkas Bertalan levelet írt neki, arról hogy nem járt a Holdon, "csak" a világűrben töltött 8 napot. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Nők és férfiak - együtt az űrben 2. A "kozmikus kapcsolatok" gyakorlati problémái. = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. pp. 1-2. [KSZ.]

HÉRI Tamás: Gyöngyszemek. Hogyan alakult ki a csillagászat? = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. p. 1. [KSZ.]

MOLDOVÁNYI Balázs: Vendégségben a NASÁ-nál. = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. pp. 2-3. A MANT diákpályázatának legjobb helyezettjeként részt vett Huntsvilleben a Nemzetközi Űrtáborban. [KSZ.]

Eredményeink. TELAPO-s sikerek a MANT pályázaton. = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. p. 3. Az 1994-es diákpályázat értékelése. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Az első magyar ifjúsági űrtábor. = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. p. 3. 1994. aug. 22-26-ig Kiskunhalason. [KSZ.]

PAPP László: Marokkó ’94. Expedíció a gyűrűs napfogyatkozáshoz. 1. = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. p. 3. Az 1994. máj. 10-i gyűrűs napfogyatkozás tengelyére, Marokkóba, a pécsi Hoffmann János által szervezett expedíció eseményei az 1994. ápr. 29-i indulástól. Budapest - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Gorizia - Sirmione - Monaco - Figueras. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Lukács-evangéliumok. A természeti törvények evolúciója. 2. Változó állandók? = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. p. 4. [KSZ.]

NÉMETH László: VEGA tábor Egervárott. = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. pp. 4-5. Az 1994. júl. 4-10-ig tartó amatőrcsillagász tábor történései. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: Az esők, a meteorok és a meteoresők tábora. = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. p. 5. Az 1994. augusztusi mátrai táborok (Ágasvár és Kút-hegy) élményei. [KSZ.]

SZABADOS Péter: Asztropszichológia. A meteorészlelők lélektana. = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. p. 6. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Kampusz-díj ’94. A Hold merev keringésű... = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. pp. 6-7. A Discoverer sorozatban megjelent Égitestek című könyv csillagászati képtelenségei. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: "Űrközpont" Fehérváron. = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. p. 7. 1994. nov. 10-én megalakult a MANT székesfehérvári csoportja. [KSZ.]

Fogyókúra a "súlytalanságban" ? avagy hány kiló lennél más égitesteken. = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. p. 7. [KSZ.]

[TELAPO-díj 1994.] = Telapo 2. 1994. dec. 2. (3.) sz. p. 8. A szerkesztőség díjat alapított, évente az kapja, aki legtöbbet tett a TELAPO-ért. Idén Moldoványi Balázs lett a kitüntetett. [KSZ.]

Minden szem a Jupiteren. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. jan. 1. sz. p. 30. Rövid hírek. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Mondjunk igent az öregebb Világegyetemre! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. febr. 2. sz. pp. 88-89. [PIR.]

(G. A.): Előörs a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. febr. 2. sz. p. 94. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

TÓTH Gábor: Gravitációs mikrolencsék és a sötét anyag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. márc. 3. sz. pp. 103-105. [PIR.]

(B. Gy.): Nehézelemek a csillagközi gázokban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. márc. 3. sz. p. 127. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Van-e élet a Földön? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. márc. 3. sz. p. 128. Rövid hírek. SRG.]

ABONYI Iván: Fizikai Nobel-díj 1993. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. márc. 3. sz. pp. 129-130. R. A. Hulse és J. H. Taylor. [PIR.]

MOLNÁR Mónika - SZITA Magdolna: Herényben lehozták a csillagokat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. ápr. 4. sz. melléklete pp. [30-31.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

BŐDY Zoltán: További tapogatózás a sötét anyag után - avagy micsodák azok a MACHO-k? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. ápr. 4. sz. pp. 179-180. [PIR.]

ZOLETNIK Sándor: Üstökösök a tokamakban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. máj. 5. sz. pp. 226-228. [SRG.]

VEKERDI László: A Szent Hivatal Galilei körmeire néz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. máj. 5. sz. p. 231. Tudománytörténet. [SRG.]

Schalk Gyula: Idők-Korok-Naptárak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. máj. 5. sz. hátsó külső borító. Naptártörténeti és szerkesztési kézikönyv. [SRG.]

Címlapon: Csillagkép-ábrázolások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. jún. 6. sz. címoldal. [SRG.]

SZABADOS László - KUN Mária: "Állatkert" a csillagos égen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. jún. 6. sz. pp. 264-268., címoldal. [PIR.]

FŰRÉSZ Gábor: Első szupernóvám története. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. jún. 6. sz. melléklete pp. [41-42.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

Megvan a hatodik kvark! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. jún. 6. sz. p. 269. Rövid hírek. [SRG.]

Idának holdja van. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. jún. 6. sz. p. 269. Rövid hírek. [SRG.]

A földönkívüliek kutatásáért a gazdagok fizetnek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. jún. 6. sz. p. 269. Rövid hírek. [SRG.]

(B. Z.): Vissza a belső bolygóhoz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. jún. 6. sz. p. 270. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Címlapon: Holdi bazaltminta. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. júl. 7. sz. címoldal. [SRG.]

DÜRR János: Az űrkutatás vonzáskörében. Beszélgetés Almár Ivánnal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. júl. 7. sz. pp. 294-299. [PIR.]

BÉRCZI Szaniszló: Holdkőzetek Magyarországon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. júl. 7. sz. pp. 300-304. [PIR.]

SÁRNECZKY Krisztián: Az üstökösök halála. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. júl. 7. sz. melléklete. pp. [53-54.]. Természet-Tudomány Diákpályázat. [SRG.]

(D. J.): A miskolci űrkemence Amerikába utazik. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. júl. 7. sz. p. 320. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Robbanás az űrszondában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. júl. 7. sz. p. 322. Rövid hírek. [SRG.]

Koccanás a Jupiteren. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. júl. 7. sz. p. 322. Rövid hírek. [SRG.]

Lábnyomok a Holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. júl. 7. sz. p. 334. Folyóiratok. A National Geographic cikke alapján. [SRG.]

ALMÁR Iván: Jövőnk: a Naprendszer. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. aug. 8. sz. p. 374. [PIR.]

HORVÁTH András: Az űrverseny és a Hold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. szept. 9. sz. pp. 409-413. [PIR.]

A Nap vége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. okt. 10. sz. p. 416. Rövid hírek. [SRG.]

A Shoemaker-Levy-show. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. okt. 10. sz. p. 478. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

VARGA Péter: A Föld forgásának története. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. nov. 11. sz. pp. 483-488. [PIR.]

BŐDY Zoltán: Lítiumgyárak az Univerzumban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. nov. 11. sz. p. 518. [PIR.]

Atomok - akkorák mint egy csillag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. nov. 11. sz. p. 527. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaftliche. [SRG.]

Címlapon: A Shoemaker-Levy 9 üstökös becsapódási nyomai a Jupiteren. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. dec. 12. sz. címoldal., p. 535. [SRG.]

BOTH Előd: Kozmikus katasztrófák - a szemünk láttára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. dec. 12. sz. pp. 531-535., címoldal. [PIR.]

KELEMEN János: Címképünk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. dec. 12. sz. p. 535., címoldal. A Shoemaker-Levy 9 üstökös becsapódási nyomai a Jupiteren. [SRG.]

(A *I): Egy szupernóva, amely csaknem észrevétlen maradt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 125. 1994. dec. 12. sz. p. 561. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

HEGEDŰS Géza: Halzsírszagú rokonság. = TV Magazin - A Népszabadság melléklete 4. 1994. dec. 10-16. 49. sz. p. 4. A Hell-Sajnovics expedícióról és a Demonstratióról. [HAD.]

Dr. Tóth [TÓTH László]: Nincs megírva a csillagokban. = Új Dunántúli Napló 5. 1994. szept. 28. 267. sz. p. 11. "Mármint a sorsunk. Sok mindent ki lehet olvasni az égbolt jelenségeiből. Például az évszakok változását, az időjárásra ható sok tényezőt, a Nap felszínéről induló részecskesugárzások következményeit stb. Kétségtelen, hogy ezek a hatások befolyásolják életrendünket, az egyének közérzetét, egészségét. Növelhetik a balesetveszélyt. Ilyen értelemben a Világűr gyerekei vagyunk. Életünket is a Napnak köszönhetjük. Ezt felismerte az ókor embere is. Imádta az égitesteket, mert nem ismerte az égbolton lejátszódó jelenségek, folyamatok okát. Nem ismerte a csillagok, bolygók távolságadatait, fizikai természetét. A Földet vélte a Világ központjának. [...] Megérthetjük, hogy az ókor embere az égbolton lejátszódó eseményekből, változásokból még a jövőre is következtetett. Még a középkor csillagászai - így Kepler is - foglalkoztak jövendőmondásai.
Ma is sokan élnek - jól megélnek - csillagjóslásból, horoszkópkészítésből. Ebben még modern számítógépeket is alkalmaznak. Sajnos nálunk is egyre jobban terjed ez a babonaság. Nem ezt kellett volna átvennünk a Nyugattól! ..." [HAI.]

Z. E.: A csillagok mindenkinek üzennek. = Új Dunántúli Napló 5. 1994. okt. 11. p. 4. A pécsi planetárium megnyitására szükség lenne. [SRG.]

D. I. [DUNAI Imre]: Repülőtértől a csillagvizsgálóig. "Kincstári" /?/ kincsigények a Kincstári Vagyonkezelőtől. = Új Dunántúli Napló 5. 1994. dec. 9. p. 4. A zárt planetáriumról Pécsett. [SRG.]

HEGEDŰS Géza: Halzsírszagú rokonság. = Új Szó (Pozsony) 47. 1994. dec. 17. 291. sz. p. 5. Sajnovics János és a Demonstratio. [HAD.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Kushida (1994a). = Üstökös Gyorshírek 1994. 1. sz. p. 1. 1994. jan. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Schwassmann-Wachmann 1. = Üstökös Gyorshírek 1994. 1. sz. p. 1. 1994. jan. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Shoemaker-Levy 9 (1993e). = Üstökös Gyorshírek 1994. 2. sz. p. 1. 1994. febr. 2-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 1988 XIII P/Helin-Roman-Crockett. = Üstökös Gyorshírek 1994. 2. sz. p. 1. 1994. febr. 2-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Tempel 1 (1993c). = Üstökös Gyorshírek 1994. 3. sz. p. 1. 1994. febr. 3-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 1987 XIX P/Schwassmann-Wachmann 2. = Üstökös Gyorshírek 1994. 3. sz. p. 1. 1994. febr. 3-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet McNaught-Russel (1993v). = Üstökös Gyorshírek 1994. 4. sz. p. 1. 1994. márc. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Urata-Niikima (1993q). = Üstökös Gyorshírek 1994. 4. sz. p. 1. 1994. márc. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Tempel 1 (1993c). = Üstökös Gyorshírek 1994. 5. sz. p. 1. 1994. márc. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 1987 XIX P/Schwassmann-Wachmann 2. = Üstökös Gyorshírek 1994. 5. sz. p. 1. 1994. márc. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Wiseman-Skiff (1993u). = Üstökös Gyorshírek 1994. 5. sz. p. 1. 1994. márc. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Tempel 1 (1993c). = Üstökös Gyorshírek 1994. 6. sz. p. 1. 1994. ápr. 15-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet McNaught-Russel (1993v). = Üstökös Gyorshírek 1994. 6. sz. p. 1. 1994. ápr. 15-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1993a). = Üstökös Gyorshírek 1994. 7. sz. p. 1. 1994. ápr. 15-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Wild 3 (1994b). = Üstökös Gyorshírek 1994. 7. sz. p. 1. 1994. ápr. 15-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Takamizawa-Levy (1994f). = Üstökös Gyorshírek 1994. 8. sz. p. 1. 1994. ápr. 22-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Russell 2 (1994e). = Üstökös Gyorshírek 1994. 8. sz. p. 1. 1994. ápr. 22-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Takamizawa (1994i). = Üstökös Gyorshírek 1994. 9. sz. p. 1. 1994. máj. 12-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Maury (1994h). = Üstökös Gyorshírek 1994. 9. sz. p. 1. 1994. máj. 12-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Takamizawa-Levy (1994f). = Üstökös Gyorshírek 1994. 10. sz. p. 1. 1994. jún. 6-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Takamizawa (1994i). = Üstökös Gyorshírek 1994. 10. sz. p. 1. 1994. jún. 6-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1993a). = Üstökös Gyorshírek 1994. 11. sz. p. 1. 1994. jún. 13-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Tempel 1 (1993c). = Üstökös Gyorshírek 1994. 11. sz. p. 1. 1994. jún. 13-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Mueller (1993p). = Üstökös Gyorshírek 1994. 11. sz. p. 1. 1994. jún. 13-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet McNaught-Russel (1993v). = Üstökös Gyorshírek 1994. 11. sz. p. 1. 1994. jún. 13-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Takamizawa (1994i). = Üstökös Gyorshírek 1994. 11. sz. p. 1. 1994. jún. 13-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Borrelly (1994l). = Üstökös Gyorshírek 1994. 12. sz. p. 1. 1994. júl. 27-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Nakamura-Nishimura-Machholz (1994m). = Üstökös Gyorshírek 1994. 12. sz. p. 1. 1994. júl. 27-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Machholz (1994o). = Üstökös Gyorshírek 1994. 13. sz. p. 1. 1994. aug. 18-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Borrelly (1994l). = Üstökös Gyorshírek 1994. 13. sz. p. 1. 1994. aug. 18-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Harrington (1994g). = Üstökös Gyorshírek 1994. 14. sz. p. 1. 1994. aug. 18-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Brooks 2 (1994j). = Üstökös Gyorshírek 1994. 14. sz. p. 1. 1994. aug. 18-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Machholz 2 (1994o). = Üstökös Gyorshírek 1994. 15. sz. p. 1. 1994. aug. 31-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Machholz 2 (1994o). = Üstökös Gyorshírek 1994. 16. sz. p. 1. 1994. aug. 31-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: (1620) Geographos kisbolygó. = Üstökös Gyorshírek 1994. 16. sz. p. 1. 1994. aug. 31-i dátummal. A kisbolygó 1994. aug. 25-én 0,033306 csillagászati egységre haladt el a Föld mellett. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Machholz 2 (1994o). = Üstökös Gyorshírek 1994. 17. sz. p. 1. 1994. szept. 22-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Brooks 2 (1994j). = Üstökös Gyorshírek 1994. 18. sz. p. 1. 1994. szept. 22-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Schwassmann-Wachmann 1. = Üstökös Gyorshírek 1994. 18. sz. p. 1. 1994. szept. 22-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Machholz (1994r). = Üstökös Gyorshírek 1994. 19. sz. p. 1. 1994. okt. 17-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Reimuth 1 (1994p). = Üstökös Gyorshírek 1994. 19. sz. p. 1. 1994. okt. 17-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Borrelly (1994l). = Üstökös Gyorshírek 1994. 20. sz. p. 1. 1994. okt. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Machholz (1994r). = Üstökös Gyorshírek 1994. 20. sz. p. 1. 1994. okt. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Schwassmann-Wachmann 1. = Üstökös Gyorshírek 1994. 21. sz. p. 1. 1994. nov. 28-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Longmore (1994q). = Üstökös Gyorshírek 1994. 21. sz. p. 1. 1994. nov. 28-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/Borrelly (1994l). = Üstökös Gyorshírek 1994. 22. sz. p. 1. 1994. dec. 20-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet Machholz (1994r). = Üstökös Gyorshírek 1994. 22. sz. p. 1. 1994. dec. 20-i dátummal. [KSZ.]

PÓSFAI János: A napórák üzenete. "Engemet a fényes nap, titeket az árnyék vezérel..." = Vas népe 1994. jan. 6. 4. sz. p. 5. Beszélgetés Vértes Ernővel a napórákról. Egész oldalas, fényképekkel illusztrált cikk. Fotó: Kaczmarski Zoltán. [SRG.]

Rendőrök és a földönkívüli. Titokzatos fényjelenség Lukácsházán. = Vas Népe 39. 1994. ápr. 13. 85. sz. p. 1., 3. [SRG.]

Báriumfelhő volt az ufó. = Vas Népe 39. 1994. máj. 7. 105 sz. Az 1994. máj. 3-án este Salgótarjánból megfigyelt magaslégköri báriumfelhőről. [KSZ.]

Európában egyedülálló csillagászati gyűjtemény Szombathelyen. = Vas Népe 39. 1994. szept. 19. 219. sz.. p. 5. Gothard Jenő hagyatéka az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumában. [SRG.]

Gothard Jenő-bibliográfia. = Vas Népe 39. 1994. okt. 8. 236. sz. p. 20. Megjelent Gothard Jenő bibliográfiájának harmadik, javított és bővített kiadása a GAE kiadásában. Sragner Márta munkája. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A csillagászat ünnepi hete. = Vas Népe 39. 1994. okt. 21. 247. sz. p. 16. Csillagászati Hét a szombathelyi MMIK-ban okt. 24-28-ig. Előadók: Tóth György, Horváth András, Kelemen János, Marik Miklós, Almár Iván. [SRG.]

Távcső a gimnáziumban. = Vas Népe 39. 1994. dec. 1. 282. sz. p. 10. A sárvári Tinódi gimnázium beszerzett egy ezer mm fókusztávolságú tükrös távcsövet. Fotó: Benkő Sándor. [SRG.]

Piramisok az ég tükrei? = Vasárnapi Hírek 10. 1994. ápr. 3. 14. sz. p. 12. Robert Bauval nézete, a piramisok hatalmas csillagtérképnek felelnek meg. [SRG.]

KOVÁCS László: Nemzetközi Fizikatörténeti Konferencia Szombathelyen. = Vasi Szemle 48. 1994. 4. sz. pp. 609-612. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán volt 1994. aug. 28-30-ig. Molnár László (BDTF) és Vincze Ildikó (ELTE Gothard Obszervatórium, Szombathely) előadása a főiskolásaink csillagászat-oktatását ismertette.; Figyelemre méltó ismertetések voltak a herényi Gothard Csillagvizsgálóról, az erdélyi régi és új obszervatóriumokról, a müncheni Deutsches Museum új interaktív csillagászati kiállításáról.;
A Kunc-féle Foucault-inga kísérlet megismétlése modern észlelési technikákkal. 1880, 1991 után a konferencia résztvevőinek tiszteletére újra méltóságteljesen lengett a pompás inga a szombathelyi székesegyházban. Fő szervező: Molnár László, észlelés: Almási István, Soós Sándor, Gál László, ismertetés: Tasnádi Péter.; A Gothard Obszervatóriumban a Gothard-kiállítás és a távcső megtekintése után a modern számítógépes rendszerrel ismerkedhettek a látogatók.; A résztvevők több ajándékot kaptak, köztük Sragner Márta Gothard-bibliográfiáját. [KSZ.]

Csillagászati hírek. = Vega 4. 1994. febr. 1.(15.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Objektumok beállítása a látómezőbe. = Vega 4. 1994. febr. 1.(15.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

Kettőscsillagok. = Vega 4. 1994. febr. 1.(15.) sz. pp. 5-7. Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Pető Zsolt észlelései. [SRG.]

PAKSA Sebestyén: A Shoemaker-Levy vége. = Vega 4. 1994. febr. 1.(15.) sz. p. 7. [SRG.]

Béta Cygni. = Vega 4. 1994. febr. 1.(15.) sz. pp. 7-8. A Vega Klub észlelői szerint. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos - CSIZMADIA Szilárd: A Messier 34 és társai. = Vega 4. 1994. febr. 1.(15.) sz. p. 8. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Egy szép meteornyom. = Vega 4. 1994. febr. 1.(15.) sz. p. 9. 1994. jan. 4-én este. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Mélyég-objektumok. = Vega 4. 1994. febr. 1.(15.) sz. p. 9. [SRG.]

Észlelések. = Vega 4. 1994. febr. 1.(15.) sz. p. 10. László Krisztina, Csizmadia Szilárd mélyég észlelései. [SRG.]

Holdfázisok. = Vega 4. 1994. febr. 1.(15.) sz. p. 11. [SRG.]

VK-hírek. = Vega 4. 1994. febr. 1.(15.) sz. p. 12. [SRG.]

Címoldal: Vela szupernóva-maradvány. = Vega 4. 1994. máj. 2-3.(16-17.) sz. p. 1. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: VEGA ’94. = Vega 4. 1994. máj. 15. 2-3.(16-17.) sz. p. 3. Tábor: Dióskál, 1994. aug. 8-13. [SRG.]

Észlelések, 1994. április. = Vega 4. 1994. máj. 15. 2-3.(16-17.) sz. p. 4. Jupiter, Vénusz észlelések. Észlelők: Becz Miklós, Csizmadia Ákos, Illés Anita, Simonkay Piroska, Smodics Mónika, Srágli Attila, Szekeres Tibor. [SRG.]

PETŐ Zsolt: DFB 1994. = Vega 4. 1994. máj. 15. 2-3.(16-17.) sz. p. 5. Nagyradai észlelések 1994. jan.-febr. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Binary kettősök. = Vega 4. 1994. máj. 15. 2-3.(16-17.) sz. p. 6. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorészlelés. = Vega 4. 1994. máj. 15. 2-3.(16-17.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

PETHŐ(!) Zsolt: Quadrantidák 1994. = Vega 4. 1994. máj. 15. 2-3.(16-17.) sz. p. 7. Az 1994. jan. 3-4-i észlelések feldolgozása. 19 rajmeteort látott. [SRG.]

VK-Hírek. = Vega 4. 1994. máj. 15. 2-3.(16-17.) sz. p. 8. [SRG.]

Az MCSE Zalaegerszegi Csoportjának összejövetelei. = Vega 4. 1994. máj. 15. 2-3.(16-17.) sz. p. 8. [SRG.]

Asztrofotó. = Vega 4. 1994. máj. 15. 2-3.(16-17.) sz. pp. 9-10. Szekeres Tibor felvételei meteorokról, Csizmadia Szilárd fotói a Kalifornia-ködről és az Ursa Maior-ról. [SRG.]

A libráció szabadszemes észlelése. = Vega 4. 1994. máj. 15. 2-3.(16-17.) sz. p. 11. Sky and Telescope 1987. júl. számából. Fordította: Kiss László. [SRG.]

Az MCSE Zalaegerszegi Csoportja tagjainak névsora. = Vega 4. 1994. máj. 15. 2-3.(16-17.) sz. p. 12. [SRG.]

Címoldal: Androméda galaxis. = Vega 4. 1994. aug. 4.(18.) sz. p. 1. [SRG.]

A Fátyol-köd. = Vega 4. 1994. aug. 4.(18.) sz. p. 2. [SRG.]

Vénusz. = Vega 4. 1994. aug. 4.(18.) sz. pp. 3-4. Megfigyelések 1994. jan. 1-júl. 31. Észlelők: Csarnai Noémi, Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Illés Anita, Simonkay Ferenc, Simonkay Piroska, Simonkay Veronika, Srágli Attila, Szekeres Tibor, Zelkó Zoltán. [SRG.]

Jupiter. = Vega 4. 1994. aug. 4.(18.) sz. pp. 4-5. Észlelők: Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Simonkay Piroska, Szekeres Tibor. [SRG.]

Meteorészlelések. = Vega 4. 1994. aug. 4.(18.) sz. pp. 5-6. 1994. júl-aug. Észlelők: Csizmadia Ákos, Pető Zsolt, Szekeres Tibor. [SRG.]

Kettőscsillagok. = Vega 4. 1994. aug. 4.(18.) sz. pp. 6-7. Észlelők: Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Paksa Sebestyén, Smodits Mónia. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: A Cassiopeia. = Vega 4. 1994. aug. 4.(18.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Teleszkopikus meteorozás 1994. július 26. = Vega 4. 1994. aug. 4.(18.) sz. p. 8. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: /Volt/ szerkesztői levél. = Vega 4. 1994. aug. 4.(18.) sz. p. 9. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Messier-katalógus. = Vega 4. 1994. aug. 4.(18.) sz. pp. 10-14. [SRG.]

SZEKERES Tibor: Csillagászat - történelem. Galileo Galilei. = Vega 4. 1994. aug. 4.(18.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

Címoldal: Konkoly Thege Miklós ógyallai csillagvizsgálója, 1879 táján. Fotó. = Vega 4. 1994. okt. 5.(19.) sz. p. 1. [SRG.]

A Vega Csillagászati Egyesület. = Vega 4. 1994. okt. 5.(19.) sz. pp. 3-4. Belépési nyilatkozat. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Neutroncsillagok. = Vega 4. 1994. okt. 5.(19.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

VK-hírek. = Vega 4. 1994. okt. 5.(19.) sz. pp. 5-6. Távcsöves bemutató júl. 21-én.; Egervári észlelőhét júl. 4. és 10. között.; Új tagjaink.; Meghívó 1994. nov. 5-6. Téli észlelőtábor Botfán. [SRG.]

A gömbhalmazok kora. = Vega 4. 1994. okt. 5.(19.) sz. p. 7. [SRG.]

Vega ’94. Kehidakustány aug. 8-13. = Vega 4. 1994. okt. 5.(19.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

Kapcsolataink más egyesületekkel. = Vega 4. 1994. okt. 5.(19.) sz. p. 8. [SRG.]

          1995.

A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. I.-II. köt. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. I. köt 99 p., II. köt. 100-188. p. [KSZ.]

BALÁZS Dénes: Magyar utazók Amerikában. Budapest, 1995. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Szekszárdi Nyomda Kft. 86 p. /Távoli tájak magyar utazói./ Benne (a Tudós utazóink Észak-Amerikában. Nagy Károly, Szabó József, Cholnoky Jenő, Teleki Pál fejezetben pp. 42-43,) röviden említi Nagy Károly 1832-es amerikai utazását. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Fényi Gyula emlékezete (1845-1927). Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület. 40 p. /Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti Szakcsoportja Közleményei. 4./ Szakmailag ellenőrizte: Ponori Thewrewk Aurél. Szerkesztés: Mizser Attila és Csaba György Gábor. A kötet Sopron megyei jogú város Önkormányzata támogatásával készült, Fényi Gyula születésének 150. évfordulójára.; A Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti Szakcsoportja Közleményei megnevezést ez az egyetlen kiadvány kapta. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Planetológia. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1995. Nemzeti Tankönyvkiadó. 225 p. [SZF.]

BÍRÓ Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. 2. kiad. Budapest, 1995. Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, Balassi Kiadó, Korinna Kft., 431 p. Csillagászat: pp. 307-315. Horváth Ádám (1760-1820) életéről. Csillagászati műveiről: egyrészt az 1787-ben készült, de csak 1790-ben megjelent "A’ leg-rövidebb nyár éjtszaka" csillagászati kötetéről, másrészt a csillagászati vonatkozású "Az esztendő utólsó éjtszakája" című 1788. dec. 31-re dátumozott prózai írása, amely Kazinczy Orpheusában látott napvilágot (I. köt. 404-433.) és a newtoni világképet képviseli (pp. 312-314.). [KSZ.]

CSIRE Gabriella - CSIRE Gábor: Csillagregék. Bukarest, 1995. Publistar Könyvkiadó S.R.L., Publistar Societate Editoriala S.R.L. 103 p. A 12 állatövi csillagkép ismertetése a csillagászatra és a mesék világára tekintettel. A könyv néhány szomszédos csillagképet (Hya, CMa, Ori, CMi, Lep, Aql, Sge) is ismertet. [KSZ.]

DAVIES, Paul: Isten gondolatai. Egy racionális világ tudományos magyarázata. Ford.: Béresi Csilla. Jegyz. ell.: Kovács Gyula. Budapest, 1995. Kulturtrade Kiadó Kft., Dabasi Nyomda Rt. 253 p. A fordítást ellenőrizte: Both Előd és Kovács Gyula. A magyar kiadás jegyzeteit és a magyar nyelvű irodalomjegyzéket készítette: Kovács Gyula. [KSZ.]

DAWKINS, Richard: Folyam az Édenkertből. Darwinista elmélkedések az életről. Ford.: Béresi Csilla. Budapest, 1995. Kulturtrade Kiadó Kft., Ma BT., Dabasi Nyomda Rt. 153 p. /Világ - egyetem./ A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte, továbbá a magyar nyelvű ajánlott irodalmat összeállította: Molnár István. Csillagászat: pp. 122-126., 141-143. [KSZ.]

DOMOKOS Katalin: Nagy Károly (1797 - 1868). Bicske, 1995. Nagy Károly Városi Könyvtár. 30 p. Bevezetés (pp. 2-3.). Ki volt Nagy Károly? (pp. 4-5.). Nagy Károly Bicskén (pp. 6-8.). Bibliográfiai tájékoztató. Nagy Károly önállóan megjelent művei. (pp. 9-14.). Nagy Károly cikkei és tanulmányai (pp. 15-18.). Nagy Károlyról szóló irodalom (pp. 19-22.). Nagy Károly a lexikonokban (p. 23.). A Nagy Károly Városi Könyvtárban megtalálható dokumentumok tételszámai (p. 24.). Mutatók (pp. 25-29.). A tanulmány 79 bibliográfiai tételt tartalmaz Nagy Károllyal kapcsolatban. [KSZ.]

EVVA Ferenc: Örök vagy teremtett. A tudomány legújabb vélekedései a Világegyetemről. Szerk.: Arató László. [Budapest,] 1995. Márton Áron Kiadó, Országos Lelkipásztori Intézet, Gödi Print Kiadó. 103 p. [SRG.]

FEHÉR Erzsébet: Magyar nyelvű tankönyvek 1777 - 1848. Budapest, [1995.] Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, OPKM nyomdája. 246 p. Lektorálta: Mészáros István. Országos felmérés az alsó és középszintű tankönyvekről. Csillagászati részeket is tartalmazó tankönyvek katalógusa: pp. 107-124. (földrajztankönyvek); pp. 140-145. (fizikatankönyvek); pp. 170-180. (egyéb tankönyvek); az ilyen tankönyvek általános ismertetése: pp. 218-221. (földrajztankönyvek); pp. 225-227. (fizikatankönyvek). Az itt említett csillagászati vonatkozású tankönyveket folyamatos ellenőrzéssel dolgozzuk be adatbázisunkba. [KSZ.]

GAZDA István: Reáltudományaink történetéből. Jegyzet a felsőoktatási intézmények hallgatói számára. Budapest, 1995. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Szüpex Nyomdai és Grafikai Stúdió. 199 p. Csillagászat: pp. 75-90., 193-194. [SRG.]

GREGOR Zita: A béta Lyrae története. Szakdolgozat. BDTF Szombathely. Szombathely, 1995. 41 lev. [SRG.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 12. változatlan kiad. Budapest, 1995. Nemzeti Tankönyvkiadó, Dabas-Jegyzet Kft. 94 p., 6 mell. /[A] Tanárképző Főiskolák [kiadványa]/ Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [SRG.]

HAHN István: Zsidó ünnepek és népszokások. Budapest, 1995. Makkabi Kiadó, Egyetemi Nyomda. 87 p. Heller Bernát előszavával. Az eredeti (1940-es) kötet hasonmás kiadása. Az ismert történész, kronológus fiatalon, mindössze néhány száz példányban megjelent műve; számtalan naptártörténeti vonatkozással, függelékében zsidó naptárral. [KSZ.]

HAWKING, Stephen W.: Az idő rövid története a Nagy Bummtól a fekete lyukakig. Ford.: Molnár István. 3. kiad. Budapest, 1995. Maecenas Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 189 p. A fordítást szakmailag ellenőrizte: Lux Iván. Carl Sagan előszavával. pp. 8-10. [KSZ.]

HART, Michael H.: 100 híres ember. A kezdetektől napjainkig. Ford.: Tóth Gábor, Németh Orsolya, Dániel Anna, Szopkó Beatrix. 3. kiad. Budapest, 1995. Magyar Könyvklub, Kossuth Nyomda Rt. 360 p. Csillagászat: pp. 27-30. (Isaac Newton); pp. 57-61. (Albert Einstein); pp. 65-68. (Galileo Galilei); pp. 88-89. (Nikolausz Kopernikusz); pp. 260-262. (Johannes Kepler) [KSZ.]

Hordozható napórák. Válogatás magyarországi gyűjteményekből. Szerk.: Bartha Lajos. Budapest, 1995. Iparművészeti Múzeum, Magyar Csillagászati Egyesület, Országos Műszaki Múzeum, Fittpress Kft. nyomda. 68 p. Az IDŐ-MÉRŐ (Iparművészeti Múzeum, 1995. aug. 4. - szept. 24.) és a Mértékem az égbolt (BTM Kiscelli Múzeum, 1995. szept. 12. - nov. 12.) c. kiállítások katalógusa. A kiadvány elkészítésében közreműködött: Buka Adrienne, Csaba György Gábor, Mizser Attila, Nagy Zoltán Antal, Puskás Katalin, Taracsák Gábor, Zirklbach Vilmos. Hazai gyűjteményekben őrzött 106 hordozható napóra leírása. [SRG.]

JAKUCS László - NAGY Gáborné: A Föld amelyen élünk. Természetföldrajzi környezetünk tankönyve. 1. Szeged, 1995. Mozaik Oktatási Stúdió, Dürer Nyomda Kft. 165 p. Csillagászat: pp. 6-35. [KOC.]

  KOVÁCS László: Bay Zoltán, a kísérleti fizikus. Szombathely, 1995. Savaria University Press, nyomdai munkák: Balogh és Társa Kft., 65 p. /Dissertationes Savarienses. 8./ Bay Zoltán szülőházának emléktáblája, emlékkő és dombormű Gyulán, sírja Gyulaváriban, Csillagászati részekkel: radarvisszhang a Holdról, fénysebességre vonatkozó vizsgálatai, egyéb csillagászati tanulmányai. [KSZ.]

LEDERMAN, Leon - TERESI, Dick: Az isteni a-tom. Mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem? Ford.: Vassy Zoltán. 1995. Typotex Elektronikus Kiadó, Dabas-jegyzet Kft. nyomda. 459 p. Szaklektor: Hraskó Péter. [KSZ.]

LOVELL, Jim - KLUGER, Jeffrey: Apolló 13. Ford.: Szilágyi Gábor. [Budapest,] 1995. Bentley Book, Kaposvári Nyomda Kft. 398 p. Az Apollo 13 űrhajó történéseinek regényes krónikája. [KOC.]

  LUCZ Géza: A hálózat használata a csillagászat és az űrkutatás területén. Kiad. a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program Koordinációs Iroda. Budapest, 1995. Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. 32 p. /NIIF Információs Füzetek I. 12.4/ Lektorok: Lucz Attila, Mizser Attila, Tepliczky István, Tóth Krisztián. [SRG.]

Magyar űrkutatás 1995. Beszámoló. Szerk.: Both Előd és Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, Nexus Kiadó. 128 p. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. 204 p. Szakmailag ellenőrizte: Benkő László, Szabados László. Az összeállításban közreműködtek: EAON, Jean Meeus, Sárneczky Krisztián, Tepliczky István, Zalezsák Tamás. [SRG.]

MUCSI László: Műholdas távérzékelés és digitális képfeldolgozás I. köt. A távérzékelés alapjai, szenzorok, műholdprogramok földrajz tanárszakos és geográfus hallgatók számára. 1. kiad. Szeged, 1995. József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar, JATEPress. 172 p. A szerző előszava 1995. ápr. 27-én kelt Szegeden. [KSZ.]

Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Foszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. 393 p. A kötet előszavát (Köszöntjük az Olvasót) 1995 áprilisára keltezték. A könyv szócikkeit maguk az érintettek írták. Szereplő adatok: név, foglalkozás, tudományos minősítések, születési hely, születési idő, szüleinek neve, házastársa neve, gyermekeinek száma és neme, végzettségét melyik egyetemen szerezte, munkahelye és munkaköre, telefonszáma, fax és e-mail címe, szakmai tevékenysége, legjelentősebb szakmai eredménye, publikációk száma /könyv, tudományos közlemény, szabadalom, ismeretterjesztés/, kitüntetései, mely szakmai szervezet tagja, hobbija, levelezési címe. [HAI.]

NAGY Sándor: Régi magyar kalendáriumok. Székesfehérvár, 1995. Mátrix Kft., Dunaújvárosi Nyomda Kft. 124 p. Lektorálta: Farkas Gábor és Janurik Tamás. [KSZ.]

PAP Gábor: Jött éve csodáknak. A magyar csillagmítoszi hagyomány élő Attilája. [Budapest,] 1995. Szabad Tér Kiadó - Design and Quality, TiMac Bt. 72 p. Attila hun vezér életének és a vele kapcsolatos legendák szereplőinek feltételezett kapcsolata a csillagos éggel, csillagképekkel, csillagokkal. [KSZ.]

PATURI, Félix R.: A Föld krónikája. Fordította Bilik István, Frenyó Vilmos, Havasi András, Jaskó Sándor, Nechay Gábor, Stohl Gábor, Végh Sándorné. [Budapest, 1995.] Officina Nova Könyv- és Lapkiadó Kft. 576 p. A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: A világegyetem kialakulása és a Föld keletkezése (pp. 10-13.).; Nagy kiterjedésű vulkáni tevékenység a Holdon (p. 17.).; Más bolygók légköre (p. 27.).; Hogyan működik a Földünk mint geodinamó (p. 55.).; Az égitestek jövője (p. 516.). [HAI.]

ROSTA István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből. Szent István korától a XX. századig. Budapest, 1995. Nemzeti Tankönyvkiadó. 361 p. p. 177. röviden Hell Miksáról. [HAD.]

SAGAN, Carl: Az Éden sárkányai. Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról. Ford.: Szilágyi Tibor. Budapest, 1995. Európa Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen) 303 p. A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte: Rózsahegyi István. 303 p. Csillagászat: pp. 285-299. A "Sorsunk a tudás: földi és földön kívüli intelligencia" című fejezet. [KSZ.]

SAGAN, Carl - DRUYAN, Ann: Elfeledett ősök árnyai. Kutatás önmagunk után. Ford.: Sóskuthy György. Budapest, 1995. Európa Könyvkiadó. Zalai Nyomda RT. (Zalaegerszeg) 591 p. A könyv a Naprendszer, a bolygók, köztük a Föld kialakulásával kezdődik (pp. 23-38. ennyi a csillagászat), majd az élet kezdetével, kialakulásával, fejlődésével foglakozik, végül a főemlősök és az emberszabású majmok viselkedésével zárul. [KSZ.]

SANTILLANA, Giorgio de - DECHEND, Hertha von: Hamlet malma. Értekezés a mítoszokról és az idő szerkezetéről. Ford.: Végvári József. MCMXCV [1995.] Pontifex Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. 455 p. Lektorálta: Czellérné Farkas Mária. Csillagászattörténeti vonatkozásokkal. [KSZ.]

SAS Elemér: Beszélgetések a fizikáról. 2. átdolg. kiad. Budapest, 1995. Scolar Kiadó, Kner nyomda Rt., Dürer nyomda és Kiadó Kft. 285 p. A szerző bevezetése 1995. szeptember havában kelt. Csillagászat: pp. 17-23. (Mozgások leírása), pp. 52-54. (Newton törvényei), pp. 115-142. (Kopernikusztól Newtonig), pp. 167-193. (Optika minden hullámhosszon), pp. 194-210. (Doppler-effektus, Univerzum tágulása), pp. 257-266. (Csillagászat). [KSZ.]

SZÁNTÓ Lajos: Jól felkészültem-e? Fizikai feladatsorok középiskolába készülőknek. Összefoglaló feladatsorok fizikából 14 éveseknek. Szeged, 1995. Mozaik Oktatási Stúdió, Dürer Nyomda Kft. 111 p. A borítón: 13-15 éveseknek. Lektorálta: Juhász Nándorné. Jelzet: MS-2536. Csillagászat: pp. 30-35.; pp. 80-82.; pp. 103-105. (fénytan) [KSZ.]

Tudomány és technika. A modern tudomány világa. A gravitációtól a nukleáris energiáig... A műholdaktól a fekete lyukakig. Ford.: Both Előd, Nagy Elemér. Budapest, 1995. Holló és Társa Könyvkiadó. 160 p. Szakmailag ellenőrizte: Nagy Elemér. Magyar vonatkozású adatokkal kiegészítette: Gazda István. [KOC.]

ÜBELACKER, Erich: A bolygók és az űrkutatás. [1. kiad.] Ford.: Jankovics István. Budapest, 1995. Tessloff és Babilon Kiadó Kft., Profi-L (Austria). 48 p. /Mi micsoda. 27./ Lektorálta: Vincze Ildikó. [KSZ.]

Változócsillag katalógus. Összeállította: Mizser Attila, Kiss László, Fidrich Róbert. 2. bőv., jav. kiad. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft nyomdája. 48 p. A katalógus 942 változót tartalmaz. [SRG.]

VIOLA István - BÓKA Ferenc: Fizika-technika olvasókönyv tudósokról, feltalálókról, találmányokról (10-16 éves tanulóknak). Celldömölk, 1995. Módszertani Kiadó, Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet nyomdaüzeme (Vép). 99 p. Lektorálta: Berkes József, Iglódi Ilona, Viola Zoltán. Csillagászat: pp. 20-21. (Ciolkovszkij); pp. 36-38. (Galilei); pp. 48-50. (Kepler); pp. 58-62. (Newton). [KSZ.]

Webb: Holdalakzat leírások. T. W. Webb: Celestial Objects for Common Telescopes. Ford.: Szentmártoni Béla. Szerk.: Käsz László. [Paks,] 1995. 16 p. /A Draco különszáma./ A Thomas William Webb (1807-1885) által észlelt (először 1859-ben publikált) és ajánlott 146 holdalakzat szöveges ismertetése. [KSZ.]

YOUNG, Joy: És most irány a tudomány. Kalandozások három dimenzióban. Ford.: Vandulek Márta. Budapest, 1995. Bembo Könyvszerkesztőség, Készült: Szingapúr. Multimédia. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szemináriumok története és további lehetőségei. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 1-4. [KSZ.]

HORVÁTH András - ALMÁR Iván - ILLÉS Erzsébet - SZABÓ Attila: Barázda rendszerek kisbolygókon: Gaspra, Ida, Phobos. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 5-11. [KSZ.]

KELEMEN János: A Halley-Vega képfeldolgozó program legújabb eredményei. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 12-14. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: Alba Patera: egy lehetséges koronaszerkezet nyoma a Marson. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 15-23. [KSZ.]

VÖRÖS Zoltán - KOVÁCS Péter: A magnetoszféra mint önszerveződő rendszer. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 24-29. [KSZ.]

ILL Márton: A Vénusz légköre. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 30-55. [KSZ.]

VERŐ József - BENCZE Pál - CZ. MILETITS Judit - HOLLÓ Lajos - MÄRCZ Ferenc - SZENDRŐI Judit - WALLNER Ákos - WESZTERGOM Viktor - ZIEGLER Bertalan: A geomágneses pulzációk és az űridőjárás. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 56-66. [KSZ.]

SÁTORI Gabriella: Schumann-rezonancia megfigyelések a Nagycenk melletti Geofizikai Obszervatóriumban. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 67-75. [KSZ.]

MÄRCZ Ferenc: Ionoszférikus jelenségek és whislerek alapján meghatározott plazmaszférikus paraméterek összefüggése. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 76-84. [KSZ.]

BENCZE Pál: A légköri hullámok keletkezése és terjedése. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 85-99. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: Hullámok létére utaló változások a semleges felsőlégkör sűrűségében. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 100-107. [KSZ.]

BENCZE Pál - SOLÉ, German: Az ionoszféra szporadikus E rétege alapján meghatározott szélnyírás idő-és térbeli változásai az alső termoszférában. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 108-122. [KSZ.]

BARANYI Tünde - LUDMÁNY András: Különböző részecske-effektusok a Nap és az időjárás közötti kapcsolatban. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 123-128. [KSZ.]

BENCZE Pál - SOLÉ, German: Az üvegház gázok hatása a felső légkörben. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 129-138. [KSZ.]

APÁTHY István -DEME Sándor - FEHÉR István - SZEMEREY István: Új termolumineszcens dózismérők fejlesztése a Mir űrállomásra. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 139-142. [KSZ.]

VERES Mihály: Holdkutatás: divat, vagy hosszú távú tudományos cél? In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 143-156. [KSZ.]

SÁTORI Gabriella: Különleges esemény a Schumann-rezonancia jelenségkörben. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 157-160. [KSZ.]

KOVÁCS Károly: Ionoszondás mérések az MTA GGKI Nagycenki Obszervatóriumában. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 179-183. [KSZ.]

A szeminárium programja. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. pp. 184-187. [KSZ.]

Résztvevők jegyzéke. In: A XX. Ionoszféra - Magnetoszférafizikai Szeminárium előadásainak anyagából. Sopron 1995. nov. 6-9. A szeminárium központi témája: A magyar űrkutatás jelene és jövője. [Budapest,] 1995. Magyar Asztronautikai Társaság. p. 188. [KSZ.]

KASZAP András: Bacsák György. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1995. Budapest, 1994. pp. 109-110. [GAI.]

BUKA Adrienne: A napórák múltjából. In: Hordozható napórák. Válogatás magyarországi gyűjteményekből. Szerk.: Bartha Lajos. Budapest, 1995. Iparművészeti Múzeum, Magyar Csillagászati Egyesület, Országos Műszaki Múzeum, Fittpress Kft. nyomda. pp. 6-7. [KSZ.]

JAKUCS László: Impakt jelenségek a Föld felszínén. In: Jakucs László: Természetföldrajz II. A Föld külső erői. Szeged, 1995. Mozaik Oktatási Stúdió. Pp. 10-35. /Középiskolások kézikönyve./ A becsapódásos kráterek keletkezése a Földön.; A meteorkráterek elpusztulása a földrajz burokban. Az asztroblémek felkutatása. Az impakt kráterek képződésének gyakorisága és időbeli eloszlása. A Föld legismertebb asztroblémjei. [SRG.]

KRIZSÁN László: Kutatás a fehér éjszakában. Hell Miksa és Sajnovics János. In: Krizsán László: Korai magyar utazók Európában. Budapest, 1995. Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 78-83., 1 t. /Távoli tájak magyar utazói./ [HAD.]

Bevezetés. In: Magyar űrkutatás 1995. Beszámoló. Szerk.: Both Előd és Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, Nexus Kiadó. pp. 5-28. Előszó (Tófalvi Gyula).; Magyar Űrkutatási Tanács.; Űrkutatási Tudományos Tanács.; A magyar űrkutatás a nemzetközi együttműködésben.; Magyar Űrkutatási Iroda és Szervezet. [KSZ.]

A Föld a világűrből. In: Magyar űrkutatás 1995. Beszámoló. Szerk.: Both Előd és Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, Nexus Kiadó. pp. 29-68. Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ. Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma. ELTE Geofizikai Tanszék, Űrkutató Csoport. Országos Meteorológiai Szolgálat Műholdas Kutató Laboratórium. MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet. Budapesti Műszaki Egyetem Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék Űrkutató Csoport. Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezési Főiskolai Kar Térinformatika Tanszék. Magyar Geológiai Szolgálat, Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Földfizikai Főosztály. Magyar Állami Földtani Intézet Kozmikus Anyag Kutató Csoportja. Budapesti Műszaki Egyetem Felsőgeodéziai Tanszék. [KSZ.]

Űrfizika. In: Magyar űrkutatás 1995. Beszámoló. Szerk.: Both Előd és Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, Nexus Kiadó. pp. 69-86. MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet. MTA Csillagászati Kutatóintézete. ELTE Természettudományi Kar és MTA X. Osztály, Geonómia Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Kutatócsoport. [KSZ.]

Űrélettan. In: Magyar űrkutatás 1995. Beszámoló. Szerk.: Both Előd és Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, Nexus Kiadó. pp. 87-112. Magyar Honvédség Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézet. Magyar Honvédség, Központi Honvédkórház. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézet. Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1. sz. Anatómiai Intézet. MTA Pszichológiai Intézete Pszichofiziológiai Osztály. Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézete. Országos "Johan Béla" Közegészségügyi Intézet Mikrobiológiai Kutatócsoport. Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Nem-ionizáló Sugárzások Önálló Osztálya. [KSZ.]

Űrtechnika és űrtechnológia. In: Magyar űrkutatás 1995. Beszámoló. Szerk.: Both Előd és Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, Nexus Kiadó. pp. 113-127. KFKI Atomenergia Kutató Intézet Űrelektronikai Csoport. Miskolci Egyetem, Anyagtudományi Intézet. Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Híradástechnikai Tanszék. Távközlési Innovációs Rt. Magyar Távközlési Részvénytársaság PKI Távközlésfejlesztési Intézet. [KSZ.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 10-121. [SRG.]

PATKÓS László: A csillagászat legújabb eredményei. In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 125-142. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Egy üstökös pusztulása (In memoriam P/Shoemaker-Levy 9). In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 143-153. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Barna törpecsillagok mint gravitációs lencsék. In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 154-162. [SRG.]

PATKÓS László: A Hubble-állandó. In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 163-168. [SRG.]

TÓTH L. Viktor: Molekuláris rádiócsillagászat. In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 169-183. [SRG.]

GUMAN István: A holdfedések előrejelzése. In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 184-186. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 1993-94. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 187-190. [SRG.]

BALÁZS Lajos - FRONTÓ András: Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének működése 1993-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 191-193. [SRG.]

JANKOVICS István: Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának működése 1992-1993. In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 194-196. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete. In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 197-199. [SRG.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 1993-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1993. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 200-201. [SRG.]

TARACSÁK Gábor: Az Andromeda csillagászati - űrkutatási folyóirat. In: Meteor csillagászati évkönyv 1995. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1994. Magyar Csillagászati Egyesület, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Nyomdája. pp. 202-203. [SRG.]

Dr. Almár Iván csillagász, a fizikai (csillagászati) tud. doktora, címzetes egyetemi tanár. Budapest, 1932. ápr. 21. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. pp. 4-5. [HAI.]

Apáthy István villamosmérnök. Eichstatt, 1945. nov. 21. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest], 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 7. Legjelentősebb szakmai eredménye: plazma-paramétereket mérő műszerek fejlesztése a VEGA és PHOBOS űrszondákra. [HAI.]

Dr. Balázs Béla Árpád alkalmazott matematikus, asztrofizikus, a fizikai tud. doktora. Rákoshegy, 1935. máj. 4. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. pp. 12-13. [HAI.]

Barcza Szabolcs csillagász, geofizikus, a fizikai tud. kandidátusa. Budapest, 1944. jan. 28. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 18. [HAI.]

Csepura György fizikus. Debrecen, 1955. ápr. 10. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 18. Szakmai tevékenysége: napfoltok mozgásai. [HAI.]

Farkas Bertalan gépészmérnök. Gyulaháza, 1949. aug. 2. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 80. Legjelentősebb szakmai eredménye: repülőgép-vezető, aranykoszorús első osztályú vadászrepülő, kutató űrhajós. [HAI.]

Gál János fizikus. Gödöllő, 1968. jún. 26. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 80. Szakmai tevékenysége: numerikus módszerek alkalmazása pulzáló változócsillagok periódusváltozásainak kimutatására. [HAI.]

Hegedüs Tibor csillagász, fizikus. Szeged, 1961. júl. 18. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 120. [HAI.]

Dr. Holló Lajos geofizikus mérnök, a műszaki tud. kandidátusa. Domaháza, 1933. máj. 29. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 125. Szakmai tevékenysége: A bolygóközi térről műholdak által nyert ismeretek alapján történő összefüggések vizsgálata, bolygóközi mágnesestér és a napszél kölcsönhatásai, stb. [HAI.]

Illés Erzsébet csillagász. Szekszárd, 1936. nov. 15. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 134. [HAI.]

Dr. Kása Imre vegyészmérnök, a kémiai tud. kandidátusa. Békéscsaba, 1929. okt. 31. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 152. Legjelentősebb szakmai eredménye: környezetvédelmi és űrdozimetriai célokra alkalmas termolumineszcens doziméterek előállítása, vizsgálata és alkalmazása. [HAI.]

Dr. Lakosi László fizikus, a fizikai tud. kandidátusa. Badacsonytomaj, 1934. jún. 28. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 188. Munkássága többek között a nukleáris asztrofizikához is kötődik. [HAI.]

Lángné dr. Varga Márta csillagász, középiskolai tanár, egyetemi doktor. Miskolc, 1948. nov. 6. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 189. [HAI.]

Dr. Pásztor László fizikatanár, űrkutató, csillagász, egyetemi doktor. Budapest, 1964. nov. 28. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 243. [HAI.]

Dr. Patkós László fizikus-csillagász egyetemi doktor. Győr, 1947. dec. 2. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 243. [HAI.]

Dr. Perjés Zoltán István fizikus, a fizikai tud. doktora. Budapest, 1943. aug. 16. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 248. A gravitációelmélet nemzetközi hírű kutatója volt a 2004-ben elhunyt tudós. [HAI.]

Dr. Somorjai Endre fizikus, a fizikai tud. kandidátusa. Budapest, 1937. júl. 11. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. pp. 285-286. Munkássága többek között a nukleáris asztrofizikához is kötődik. [HAI.]

Dr. Szalai Sándor villamosmérnök, a műszaki tud. doktora. Budapest, 1939. aug. 4. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 297. 1980-tól űrkutatási rendszerek fejlesztésén dolgozik. [HAI.]

Dr. Szatmáry Károly csillagász, matematika-fizika tanár, egyetemi doktor. Szeged, 1956. dec. 21. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. pp. 300-301. [HAI.]

Dr. Szebehely Viktor gépészmérnök, egyetemi doktor. Budapest, 1921. aug. 10. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 301. Szakmai tevékenysége: égi mechanika elmélete és alkalmazása az űrkutatásban. [HAI.]

Szoboszlay Endre, csillagász-ismeretterjesztő, újságíró. Derecske, 1957. aug. 14. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 315. [HAI.]

Dr. Tátrallyay Mariella geofizikus, fizikus, egyetemi doktor, a földtud. kandidátusa. Budapest, 1943. okt. 29. In: Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról. Főszerk.: Hetényi Pálné. [Budapest,] 1995. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, HTSA Kiadó és Nyomda. p. 326. Fő kutatási területe Naprendszerben található plazma vizsgálata. [HAI.]

  BARTHA Lajos: Két elfelejtett természettudományi folyóirat. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Turi Istvánné, Vámos Éva, Kovács Gy. István. Budapest, 1995. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum, Magyar Vegyészeti Múzeum. pp. 35-38. Természetbarát, Urania.; A MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) 1993-tól évenkénti konferenciákat rendezett "Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből" címmel, az OMM (Országos Műszaki Múzeum) és rokon egyesületek közreműködésével.
Az éves konferencia előadásait kötetbe rendezték, és a rákövetkező évben megjelentették: Tanulmányok TTOK (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből) sorozatcímmel. A konferencia címe az előadásokat tartalmazó tanulmányköteteken hol alcímként, hol sorozatcímként jelenik meg. [IBQ.]

  BUKA Adrienne: Magyar csillagászati egyesületek. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Turi Istvánné, Vámos Éva, Kovács Gy. István. Budapest, 1995. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum, Magyar Vegyészeti Múzeum. pp. 43-45. Prof. dr. Bíró Gábor 70. születésnapja tiszteletére. [IBQ.]

  SZIMÁN Oszkár: A csillagspektroszkópia kezdetei Magyarországon. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Turi Istvánné, Vámos Éva, Kovács Gy. István. Budapest, 1995. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum, Magyar Vegyészeti Múzeum. pp. 91-93. [IBQ.]

  CSUPOR Zoltán Mihály: A Csupor-gyűjtemény. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Turi Istvánné, Vámos Éva, Kovács Gy. István. Budapest, 1995. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum, Magyar Vegyészeti Múzeum. pp. 97-100. Sajnovics János emléke körül kialakult kultúrtörténeti gyűjtemény ismertetése. Ma: Gödöllői Városi Múzeumban. [IBQ.]

  RÁKÓCZI Katalin: Az első magyarországi német nyelvű kalendáriumok, almanachok és prognosztikonok. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Turi Istvánné, Vámos Éva, Kovács Gy. István. Budapest, 1995. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum, Magyar Vegyészeti Múzeum. pp. 178-181. [IBQ.]

  TÓTH Béla: Hatvani István. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Turi Istvánné, Vámos Éva, Kovács Gy. István. Budapest, 1995. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum, Magyar Vegyészeti Múzeum. pp. 182-189. Megemlíti a debreceni tanár csillagászati észleléseit. [IBQ.]

Csillagászat és asztrofizika. In: A Tudomány térképe. Kisenciklopédia a tudomány egészéről. Főszerk.: Schranz András. Budapest, 1995. Keraban Kiadó, ÉKP Program Pedagógus Szakma Megújítása Projekt. pp. 20-23., 72-82. Föld és űrtudományok. [SRG.]

Föld- és űrtudományok. In: A Tudomány térképe. Kisenciklopédia a tudomány egészéről. Főszerk.: Schranz András. Budapest, 1995. Keraban Kiadó, ÉKP Program Pedagógus Szakma Megújítása Projekt. pp. 72-82. [SRG.]

NAGY László: A magyar végvári katona és a természet. In: Végvár és környezet. Tudományos tanácskozás előadásai - Noszvaj, 1993. okt. 14-15. Szerk.: Petercsák Tivadar, Pető Ernő. Eger, 1995. Heves Megyei Múzeumi Szervezet. p. 75. /Studia Agriensia 15/ "Az emberek jelentős része hajlott affelé, hogy a csillagok járásával, üstökösök feltünésével magyarázzon minden jelentősebb földi dolog bekövetkezését." "Sokan voltak, akik a háborúk kitörését az üstökösök feltünésével magyarázzák. E nézetekkel száll szembe Dudith András ... Ő egyértelműen tagadja, hogy a háborúknak, ... az üstökösök lennének az okai. Hiszen ezek "már előbb megnyomorították az emberi nemet, mikor még egy üstökös sem tűnt föl az égen". [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: 10 éves a csillagász szakkör. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 1994/1995. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 100. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 1995. június hó. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 21-22. "1985 szeptemberében új színfolttal gazdagodott gimnáziumunk arculata, 15 diák részvételével megalakult a csillagász szakkör..." [HAI.]

BÁNFAI Tímea: Az évezred katasztrófája. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 1994/1995. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 100. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 1995. június hó. Zrínyi Miklós Gimnázium. p. 23. "Az "üstökös-vonat" a Shoemaker- Levy 9 nevet kapta, s darabjait az ábécé nagybetűivel jelölték meg. A későbbiek során egyes darabok szétoszlottak és eltűntek, mások pedig több részre estek szét. A megfigyelések megmutatták, hogy az üstökös 1994 júliusában vissza fog térni a Jupiterhez, és az egyes darabok össze fognak ütközni az óriásbolygóval, sorra belezuhannak a sűrű, vastag légkörébe..." [HAI.]

MIHALICZ Csilla: A múló idő. = 168 óra 7. 1995. 36. sz. pp. 31-32. Napórakiállítás kapcsán Bartha Lajosról. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Jupiter vendége. = 168 óra 7. 1995. dec. 5. 48. sz. p. 47. A Galilei űrszondáról. [ALM.]

Címlapunkon. = Albireo 25. 1995. jan. 1. [213.] sz. p. 1. első külső borító. Becsapódási helyek a Jupiteren. Gyenizse Péter rajza. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 25. 1995. jan. 1. [213.] sz. p. 1., hátsó külső borító. Koordinátahálózatok a Jupiter-térképek készítéséhez. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 25. 1995. jan. 1. [213.] sz. p. 2. Gyenizse Péter, Deák Tamás, Kovács Zsolt megfigyelései. [KSZ.]

HORVÁTH Attila: Ceres - 1994. = Albireo 25. 1995. jan. 1. [213.] sz. p. 3. A kisbolygó megfigyelése 1994. febr. 14. és 27. között. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1871. Carrington-rotáció 1993. júl. 3,7 - júl. 30,9. 1872. Carrington-rotáció 1993. júl. 30,9 - aug. 27,1. 1873. Carrington-rotáció 1993. aug. 27,1 - szept. 23,4. 1874. Carrington-rotáció 1993. szept. 23,4 - okt. 20,7. 1875. Carrington-rotáció 1993. okt. 20,7 - nov. 17,0. 1876. Carrington-rotáció 1993. nov. 17,0 - dec. 14,3. 1877. Carrington-rotáció 1993. dec. 14,3 - 1994. jan. 10,6. = Albireo 25. 1995. jan. 1. [213.] sz. pp. 3-7. Az észlelések összesítése, szinoptikus térképek, részletrajzok, grafikonok. [KSZ.]

JUPITER - Shoemaker-Levy 9. = Albireo 25. 1995. jan. 1. [213.] sz. pp. 8-13. A Jupiter látványa az üstökösdarabok becsapódása után. Gyenizse Péter, Hadházi Csaba, Juhász Tibor észlelései 1994. júl. 21. és szept. 6. között. [KSZ.]

KESZTHELYI Dániel: Kettőscsillagok. = Albireo 25. 1995. jan. 1. [213.] sz. p. 14. Kettőscsillagok egyedi megfigyelései. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1995. április, május. = Albireo 25. 1995. jan. 1. [213.] sz. első belső borító, hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. p. 1., 11., első külső borító. A Tejútrendszer realisztikus képe. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. p. 1., 11., hátsó külső borító. A Nap környezete. [KSZ.]

Algol. Észlelések 1994. január-december. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. p. 2. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: OW Geminorum. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. pp. 2-3. A fedési változóról, és a felfedező Don Kaiser munkásságáról. [KSZ.]

Becsapódási öv a Jupiteren. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. p. 3. Sky and Telescope, 1995. márc. [KSZ.]

DORMÁN Helga - JUHÁSZ Tibor: Geographos - 1994. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. pp. 4-5. A földsúroló kisbolygót 1994. aug. 29. és szept. 1. között figyelték meg. [KSZ.]

Szentmártoni kisbolygó. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. p. 5. A Nemzetközi Csillagászati Unió 1994-ben a 1938 AD (3427) kisbolygót Szentmártoni Béla (1931-1988), a kiemelkedő magyar amatőrcsillagász emlékére nevezte el. A Minor Planet Circular 23792-es száma alapján. [KSZ.]

DORMÁN Helga - TÓTH Krisztina: A Természettudományi Múzeum meteorit gyűjteménye. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. pp. 6-7. 2000 meteoritot őriztek itt a világ minden tájáról. Sajnos az 1956-os forradalom és szabadságharc idején az ásványtár találatot kapott és leégett. A katalógusok és leltárcédulák elégtek. A meteoritok a romok alatt összekeveredtek, a tűz utáni mentésben sokan a saját maguk számára is mentették az értékes darabokat. Most 600 meteorit található a múzeumban. A legutolsó ismertetés Ravasz Csaba tollából származik. [KSZ.]

Magyarországi meteorithullások. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. p. 7. 8 hullás adatai. Koch Sándor: Magyarország ásványai, Akadémiai Kiadó, 1985. alapján. [KSZ.]

Üstökösök - 1994. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. pp. 8-9. P/Tempel 1 (1993c).; C/McNaught-Russell (1993v).; C/Takamizawa-Levy (1994f).; C/Nakamura-Nishimura-Machholz (1994m).; P/Machholz 2 (1994o).; C/Machholz (1994r).; P/Borrelly (1994l) üstökösök hazai megfigyelései 1994. márc. 28. és dec. 30. között. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Vénusz. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. p. 10. 1994. márc. 25. és szept. 6. között készített 8 rajza. [KSZ.]

HORVÁTH Attila: Kisbolygók. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. pp. 10-11. Thalia, Julia észlelései 1993. dec. 8. és 1994. febr. 27. között. [KSZ.]

Két törpe kettős. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. p. 12. Mü Boo, Struve 2398. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Magnetométeres mérések. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. p. 12. 1994. okt. 15-én. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1995. június, július. = Albireo 25. 1995. ápr. 2. [214.] sz. első belső borító, hátsó belső borító. [KSZ.]

A Lick 12 hüvelykes Clark refraktora. = Binary 1995. 3. sz. címoldal. [VSK.]

LADÁNYI Tamás: Szerkesztői levél. = Binary 1995. 3. sz. p. 1 [VSK.]

LARARD, John: Az éjszakai égboltról. = Binary 1995. 3. sz. p. 2. The Astronomer, 1971. január. Ford.: Szentmártoni Béla. [VSK.]

A Zeiss APQ objektívekről. = Binary 1995. 3. sz. pp. 3-4. A Zeiss termékismertetője. Ford.: Bugya Titusz. [VSK.]

LADÁNYI Tamás: Burnham, a sasszemű észlelő. = Binary 1995. 3. sz. pp. 4-6. [VSK.]

Néhány aktuális információ. = Binary 1995. 3. sz. pp. 7-8. Többescsillagok hierarchiája. Les Étoiles Doubles Et Multiples. Ford.: Bugya Titusz. [VSK.]

BURNHAM, Robert, Jr.: Alfa Comae Berenicis. = Binary 1995. 3. sz. pp. 8-9., hátsó külső borító. Forrás: Burnham’s Celestial Handbook. Ford.: Ladányi Tamás. Magyar észlelések az alfa Com-ról. [VSK.]

VASKÚTI György - LADÁNYI Tamás: Tesztkettősök. = Binary 1995. 3. sz. pp. 9-15. [VSK.]

TANGUAY, Ronald C.: F. G. W. Struve. = Binary 1995. 3. sz. pp. 15-16. Double Star Observer 1994. nov-dec. Ford.: Nagyváradi László. [VSK.]

WORLEY, Charles E.: Egy szálmikrométer felépítése. = Binary 1995. 3. sz. pp. 16-19. Ford.: Igaz Antal. [VSK.]

Készen áll a teleszkóp. A Szaturnusz még ismeretlen holdjai. = Blikk 2. 1995. aug. 7. 183. sz. p. 6. [SRG.]

Január havi előadásaink. = Bökönc 1995. jan. 62. sz. p. 1. Vincze Iván, Gyenizse Péter, Gyimesi Lajos, Hoffmann János előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1995. jan. 62. sz. p. 1. Holdsarlók. Jan. 12-én távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. Vénusz legnagyobb kitérésben. Együttállás. A Mars közeledik oppozíciójához. [KSZ.]

(GEN) [GYENIZSE Péter]: Emlékszem... 1. = Bökönc 1995. jan. 62. sz. p. 2. Csuti János csillagászati hírei a Dunántúli Napló hasábjain. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Barangolás a déli horizont közelében. 2. = Bökönc 1995. jan. 62. sz. p. 3. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 1. = Bökönc 1995. jan. 62. sz. p. 4. Az Angliában, majd Itáliában élt Mary Fairfax asszonynevén Somerville. A Vasárnapi Újság 1973. febr. 16-i sz. p. 77. alapján. [KSZ.]

   KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 1-11. rész. = Bökönc 1995. jan. 62. sz. p. 4.; febr. 63. sz. p. 4.; márc. 64. sz. p. 2.; ápr. 65. sz. p. 4.; máj. 66. sz. p. 4.; jún. 67. sz. p. 4.; júl-aug. 68-69. sz. p. 4.; szept. 70. sz. p. 4.; okt. 71. sz. p. 4.; nov. 72. sz. p. 6.; dec. 73. sz. p. 3. [AAJ.]

A periódikus Borelly üstökös még megfigyelhető az Ursa Majorban. = Bökönc 1995. jan. 62. sz. p. 4. [KSZ.]

Február havi előadásaink. = Bökönc 1995. febr. 63. sz. p. 1. Gyenizse Péter, Hoffmann János, Görbics János előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1995. febr. 63. sz. p. 1. Holdsarlók. Febr. 9-én távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. Mars oppozíció. Együttállás. APCSE éves közgyűlése. [KSZ.]

(GEN) [GYENIZSE Péter]: Emlékszem... 2. = Bökönc 1995. febr. 63. sz. p. 2. Tanulhatunk tőle népművelést. Varga Lajos komlói bányász távcsöveivel. A Föld és Ég 1966. május-júniusi számának cikke. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Barnard-csillag és barátai. 8. = Bökönc 1995. febr. 63. sz. p. 2. Lalande 21185. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A legnagyobb magyarországi amatőrtávcsövek. = Bökönc 1995. febr. 63. sz. p. 3. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 2. = Bökönc 1995. febr. 63. sz. p. 4. Caroline Herschel. [KSZ.]

Március havi előadásaink. = Bökönc 1995. márc. 64. sz. p. 1. Görbics János, Hoffmann János, Nagy Mélykúti Ákos, Peitl Tibor előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1995. márc. 64. sz. p. 1. Holdsarlók. Márc. 9-én távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. Spica-fedés. Együttállás. [KSZ.]

Emlékszem... 3. = Bökönc 1995. márc. 64. sz. p. 2. Kis csillagászati hírek napilapokban. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 3. = Bökönc 1995. márc. 64. sz. p. 2. Henrietta Swan Leavitt amerikai csillagásznő. [KSZ.]

A Föld típusú bolygók. [1.] = Bökönc 1995. márc. 64. sz. p. 3. A Merkúr kitérései. [KSZ.]

HOFFMANN János: Miért nem ismerték az északi népek a Merkúrt? = Bökönc 1995. márc. 64. sz. p. 3. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Barnard-csillag és barátai. 9. = Bökönc 1995. márc. 64. sz. p. 4. Wolf 359. [KSZ.]

Április havi előadásaink. = Bökönc 1995. ápr. 65. sz. p. 1. Keszthelyi Sándor, Vida Tibor, Sragner Márta előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1995. ápr. 65. sz. p. 1. Holdsarlók. Ápr. 6-án távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. Súroló csillagfedés. Együttállás. Lyrida meteorraj. [KSZ.]

Emlékszem... 4. = Bökönc 1995. ápr. 65. sz. p. 2. Cikk Láng Miklósról. [KSZ.]

A Föld típusú bolygók. [2.] = Bökönc 1995. ápr. 65. sz. p. 3. A Vénusz helyzete 1995-ben. [KSZ.]

VINCZE Iván: Bolygók a nappali égen. = Bökönc 1995. ápr. 65. sz. p. 3. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Szenzációs holdsarló fotók. = Bökönc 1995. ápr. 65. sz. p. 4. Csabai István (Szolnok) 17 óra 37 perces holdsarló képe 1995. jan. 31-én. Csabai István (Szolnok) 28 óra 41 perces holdsarló képe 1995. jan. 2-án. Gyenizse Péter (Pécs) 29 óra 16 perces holdsarló képe 1995. jan. 2-án. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 4. = Bökönc 1995. ápr. 65. sz. p. 4. Jeanne Dumée francia csillagásznő. [KSZ.]

Május havi előadásaink. = Bökönc 1995. máj. 66. sz. p. 1. Gyenizse Péter, Hoffmann János, Keszthelyi Sándor, Láng Miklós előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1995. máj. 66. sz. p. 1. Súroló csillagfedés. Éta Aquarida meteorraj. Máj. 11-én távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. Együttállás. Éléről látszik a Szaturnusz gyűrűje. Hold fedi a Vénuszt. Holdsarló. [KSZ.]

VINCZE Iván: A Föld típusú bolygók. 3. Közel a Vörös bolygó. = Bökönc 1995. máj. 66. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

HOFFMANN János: A Nap. Napnyugta és kísérőjelenségei. = Bökönc 1995. máj. 66. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 5. = Bökönc 1995. máj. 66. sz. p. 4. Marie Cunitz lengyel csillagásznő. [KSZ.]

Június havi előadásaink. = Bökönc 1995. jún. 67. sz. p. 1. Gyenizse Péter, Járosi Péter, Hoffmann János előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1995. jún. 67. sz. p. 1. Jupiter oppozíció. Jún. 8-án távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. Együttállás. Csillagfedés. Holdsarlók. [KSZ.]

Emlékszem... 5. = Bökönc 1995. jún. 67. sz. p. 2. Föld és Ég 1973. októberi számának cikke: Dömök Mihály komló távcsövei.; A Vasárnapi Újság 1879. jan. 12. sz. p. 26. cikke: Hoitsy Pál: A hold és lakói. (Kéri Katalin gyűjtése.) [KSZ.]

   HOITSY Pál: A Hold és „lakói” – = Bökönc 1995. jún. 67. sz. p. 2. Kéri Katalin szemléje a Vasárnapi Újság 1879. jan. 12. számából. [AAJ.]

GYENIZSE Péter: Amikor a Hold "elnyelte" a Spicát. = Bökönc 1995. jún. 67. sz. p. 3. 1995. márc. 19-én. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A Mars 1995-ben. = Bökönc 1995. jún. 67. sz. p. 3. [KSZ.]

Kettőscsillag észlelési ajánlat: Coma Berenices; az M53 környéke. = Bökönc 1995. jún. 67. sz. p. 4. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 6. = Bökönc 1995. jún. 67. sz. p. 4. Nicole-Reine Hortense Lepaute francia csillagásznő. [KSZ.]

Július havi előadásaink. Augusztus havi előadásaink. = Bökönc 1995. júl-aug. 68-69. sz. p. 1. Vincze Iván, Keszthelyi Sándor, Gyenizse Péter, Láng Miklós előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1995. júl-aug. 68-69. sz. pp. 1-2. Együttállás. Holdsarlók. Aquarida meteorraj. Csillagfedés. Országos csillagász tábor Boldogasszonyfán 1995. aug. 10-től. A Szaturnusz gyűrűje éléről látszik. Perseida meteorraj. Súroló csillagfedés. Aug. 31-én távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. [KSZ.]

Emlékszem... 6. = Bökönc 1995. júl-aug. 68-69. sz. p. 2. Keszthelyi Sándor Vénusz rajzai 1975 tavaszán. (Meteor 1975/4. sz.) [KSZ.]

VIDA Tibor: A kozmikus sugárzás és az evolúció. = Bökönc 1995. júl-aug. 68-69. sz. pp. 3-4. 1995. ápr. 10-én elhangzott előadásának szövege. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 7. = Bökönc 1995. júl-aug. 68-69. sz. p. 4. Marie Margaretha Kirch német csillagásznő. [KSZ.]

Szeptember havi előadásaink. = Bökönc 1995. szept. 70. sz. p. 1. Gyenizse Péter, Keszthelyi Sándor, Hoffmann János, Peitl Tibor előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1995. szept. 70. sz. p. 1. Együttállások. Holdfázisok. Súroló csillagfedés. Holdsarlók. Szept. 28-án távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. [KSZ.]

Emlékszem... 7. = Bökönc 1995. szept. 70. sz. p. 2. Gyenizse Péter Jupiter szalagrajzai 1995. máj. 25-27.; Keszthelyi Sándor Szaturnusz rajza 1975. febr. 4-én (eredeti: Meteor 1975/3.) [KSZ.]

ALEX [AMBRUS Attila]: Számítógép a csillagászatban. [1.] = Bökönc 1995. szept. 70. sz. p. 3. Larry F. Kolinowski: Messier Observer’s Guide 2.0 verziója. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 8. = Bökönc 1995. szept. 70. sz. p. 4. Maria Mitchell amerikai csillagásznő. [KSZ.]

Október havi előadásaink. = Bökönc 1995. okt. 71. sz. p. 1. Gyenizse Péter, Járosi Péter, Hoffmann János, Láng Miklós előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1995. okt. 71. sz. p. 2. Holdfázisok. Félárnyékos holdfogyatkozás. Orionida meteorraj. Holdsarlók. Okt. 28-án az MCSE Változócsillag Szakcsoportja Pécsett tartja éves találkozóját. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Az évtized (évszázad?) üstököse. Comet C/1995 O1 (Hale-Bopp). = Bökönc 1995. okt. 71. sz. p. 2. [KSZ.]

Emlékszem... 8. = Bökönc 1995. okt. 71. sz. p. 2. Fényes meteor Pécsvárad fölött. Csabai István fényképe 1993. aug. 12-én készült. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Csillagásztáborban voltunk... Szaturnusz - 1995. augusztus 11-12. = Bökönc 1995. okt. 71. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

P. P.: Mi újság csillagászok? Árnyékot vetett a Vénusznál fényesebb meteor. = Bökönc 1995. okt. 71. sz. p. 3. Csillagásztábor Boldogasszonyfa kempingjében. Cikk és fénykép a Dunántúli Naplóból. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 9. = Bökönc 1995. okt. 71. sz. p. 3. Marguerite de la Sabliére francia csillagásznő. [KSZ.]

ALEX [AMBRUS Attila]: Számítógép a csillagászatban. 2. = Bökönc 1995. okt. 71. sz. p. 4. Larry F. Kolinowski: Constellation Guide 1.0. [KSZ.]

[HOFFMANN János:] A legelső. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. [1.] A Bököncz Híradó első, 1985. okt. 28-i keltezéssel megjelent egy oldal terjedelmű lapszámának hasonmás közlése. [KSZ.]

November havi előadásaink. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 2. Hoffmann János, Kovács György, Peitl Tibor előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 2. Nov. 2-án távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. Taurida meteorraj. Holdfázisok. Bolygók együttállása. Leonida meteorraj. Holdsarlók. Nov. 30-án távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. [KSZ.]

Csillagászati Hét - 1995. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 2. 1995. nov. 6-10-ig. Gyenizse Péter: Katasztrófák égen és földön. Ladányi Tamás: Európa nagy csillagvizsgálói. Nagy Mélykúti Ákos - Görbics János: Érdekességek, események a csillagos égen. Kóbor József: Ózonlyuk keletkezése és hatása élővilágunkra. Bartha Lajos: Stonehengétől a kronométerig. Az időmérés története. [KSZ.]

HOFFMANN János: Csillagászati jelenségek a jövőben. A következő 10 év. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. pp. 3-5. 1996-2005-ig. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 10. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 6. Williamina Fleming skót származású amerikai csillagásznő. [KSZ.]

ALEX [AMBRUS Attila]: Számítógép a csillagászatban. 3. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 7. SKYMAP 2.0. [KSZ.]

HOFFMANN János: A Merkúr jégsapkái. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 8. [KSZ.]

HOFFMANN János: Lakhatóvá tehetjük-e a Vénuszt? = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 8. [KSZ.]

HOFFMANN János: A kisbolygók. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

ALEX [AMBRUS Attila]: Egy lehetséges időutazás? = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 10. [KSZ.]

HOFFMANN János: Létezett-e a Phaeton? = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 11. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Nemzetközi Távcsöves Találkozó Ausztriában. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 12. 1995. szept. 29. és okt. 1. között Villach mellett. Négy pécsi (Kovács György, Láng Miklós, Peitl Tibor, Gyenizse Péter) is részt vett. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Új közép-európai optikai cég: az ATC. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. pp. 12-14. [KSZ.]

HOFFMANN János: Galileo - a cél közelében. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 13. [KSZ.]

HOFFMANN János: A Bököncben megjelent eddigi cikkek bibliográfiája. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 15. [KSZ.]

[HOFFMANN János:] A Tízéves Bökönc! = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 16. [KSZ.]

A Bökönc eddigi szerkesztői. = Bökönc 1995. nov. 72. sz. p. 16. Hoffmann János, Halmi Gábor, Keszthelyi Sándor, Járosi Péter, Ambrus Attila József. [KSZ.]

December havi előadásaink. = Bökönc 1995. dec. 73. sz. p. 1. Sragner Márta, Görbics János, Keszthelyi Sándor előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1995. dec. 73. sz. p. 1. Holdfázisok, Geminida meteorraj. Holdsarlók. Dec. 28-án távcsöves bemutatás a pécsi Széchenyi-téren. 29-én Csillagász Szilveszter. [KSZ.]

Az 1996-os év látványos csillagászati jelenségei. = Bökönc 1995. dec. 73. sz. p. 1. [KSZ.]

HOFFMANN János: Üstökösök késő ősszel. = Bökönc 1995. dec. 73. sz. p. 2. A de Vico üstökös. Honda-Mrkos-Pajdusakova üstökös. [KSZ.]

HOFFMANN János: Jön a Nagy Üsökös! = Bökönc 1995. dec. 73. sz. p. 2. A Hale-Boop üstökös. [KSZ.]

ALEX [AMBRUS Attila]: Számítógép a csillagászatban. 4. = Bökönc 1995. dec. 73. sz. p. 3. Rick McMullon ASTRO MEEUS v. 1.1. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 11. = Bökönc 1995. dec. 73. sz. p. 3. Mary Watson Whitney amerikai csillagásznő. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] Változócsillag-észlelők találkoztak Pécsett. = Bökönc 1995. dec. 73. sz. p. 4. 1995. okt. 28-án az MCSE Változócsillag Szakcsoport országos találkozója. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Felfényesedett a Nova Cas ’95. = Bökönc 1995. dec. 73. sz. p. 4. 1995 novemberében. [KSZ.]

SZÉKELY László: Mítosz és tudomány a modern kozmológiában. = Café Bábel 15-16. 1995. Tavasz-Nyár. sz. pp. 149-162. [SRG.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcztető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jan. 1. sz. p. [2.] [KSZ.]

A TIT Nógrád Megyei Egyesületének csillagászati szabadegyeteme. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jan. 1. sz. p. [4.] A szabadegyetem előzetes ismertetése, 1995. jan. 9-i dátummal. [KSZ.]

TARI János - KÖNNYŰ József: Iskolai tanulmányutak, osztálykirándulások, erdei iskolák. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jan. 1. sz. p. [4.] A TIT Nógrád Megyei Egyesülete körlevele az intézményekhez. A programok között szerepel: Távcsöves csillagászati bemutató a csillagvizsgálóban. Kihelyezett földrajz és fizika óra a csillagvizsgálóban. [KSZ.]

K. J. [KÖNNYŰ József]: Csillagászati szabadegyetem. [1.] = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jan. 1. sz. pp. [5-6.] 1995. febr. 11-én indul. A csillagászat tudományának és történetének rövid ismertetése a szabadegyetem szempontjából. [KSZ.]

Sz. Zs. [SZABÓ Zsolt]: Van-e élet a Földön kívül? 2. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jan. 1. sz. pp. [7-8.] [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jan. 1. sz. pp. [8-9.] Látnivaló jelenségek január és február hónapban. [KSZ.]

Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jan. 1. sz. p. [9.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jan. 1. sz. p. [10.] Az Alapítvány 1995. jan. 3-tól létrehozott egy Természet Tudományi Könyvtárat.; Jelentkezési lehetőség az Alapítvány észlelő hálózatába.; Előzetesen a nyári amatőrcsillagász táborokról.; A Draco amatőrcsillagászati lap megrendeléséről.; Űrkutatási hírek (MANT alapján). [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jan. 1. sz. p. [11.] [KSZ.]

TIT Nógrád Megyei Egyesülete Salgótarján, Gedőcz-tetői Csillagvizsgáló 1995. február havi műsora. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jan. 1. sz. p. [13.] [KSZ.]

Hátsó borítón: A "telihold". = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jan. 1. sz. p. [14.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcztető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. febr. 2. sz. p. [2.] [KSZ.]

K. J. [KÖNNYŰ József]: Egy február esti csillagkép. Taurusz. Tau. Tauri. Bika. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. febr. 2. sz. pp. [4-9., 16.] [KSZ.]

Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. febr. 2. sz. p. [9.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. febr. 2. sz. p. [10.] 1995. márc. 31-én, ápr. 1-én és 2-án a salgótarjáni csillagvizsgálóban országos észlelőhétvége lesz.; Megjelent Both Előd új, ifjúsági ismeretterjesztő könyve Világmindenség címmel. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. febr. 2. sz. p. [10.] Látnivaló jelenségek március hónapban. [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek 1995/1. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. febr. 2. sz. p. [11.] Sárneczky Krisztián anyagának (Comet 29P/Schwassmann-Wachmann 1., Comet 22P/Kopff = (1994s).) hasonmás közlése. [KSZ.]

A TIT Nógrád Megyei Egyesületének csillagászati szabadegyeteme. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. febr. 2. sz. p. [12.] A szabadegyetem előzetes ismertetése, 1995. jan. 9-i dátummal. [KSZ.]

TARI János - KÖNNYŰ József: Iskolai tanulmányutak, osztálykirándulások, erdei iskolák. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. febr. 2. sz. p. [12.] A TIT Nógrád Megyei Egyesülete körlevele az intézményekhez. A programok között szerepel: Távcsöves csillagászati bemutató a csillagvizsgálóban. Kihelyezett földrajz és fizika óra a csillagvizsgálóban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. febr. 2. sz. p. [13.] [KSZ.]

TIT Nógrád Megyei Egyesülete Salgótarján, Gedőcz-tetői Csillagvizsgáló 1995. március havi műsora. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. febr. 2. sz. p. [15.] [KSZ.]

Hátsó borítón: a Fiastyúk és a Rák-köd. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. febr. 2. sz. p. [16.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcztető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. márc. 3. sz. p. [2.] [KSZ.]

TARI János - KÖNNYŰ József: Iskolai tanulmányutak, osztálykirándulások, erdei iskolák. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. márc. 3. sz. p. [4.] A TIT Nógrád Megyei Egyesülete körlevele az intézményekhez. A programok között szerepel: Távcsöves csillagászati bemutató a csillagvizsgálóban. Kihelyezett földrajz és fizika óra a csillagvizsgálóban. [KSZ.]

K. J. [KÖNNYŰ József]: Csillagászati szabadegyetem. 2. Csillagászati megfigyelések és eszközeik. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. márc. 3. sz. pp. [5-7.] [KSZ.]

MIZSER Attila: A csillagászat napjai. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. márc. 3. sz. pp. [7-8.] A hazai utcai távcsöves bemutatások történetéből. Az USA-ból eredő Csillagászat Napja, amelynek ideje egy olyan áprilisi hétvége, amikor a Hold első negyedben van. [KSZ.]

D. K. [DANKÓ Kornél]: Lapok az asztrofotográfia történetéből. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. márc. 3. sz. pp. [8-9.] A csillagászati fényképezés kezdetei. [KSZ.]

B. L. [BALOGH László]: Tallózás kis távcsövek között. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. márc. 3. sz. pp. [9-10.] [KSZ.]

K. E. [KÖNNYŰ Edina]: Bemutatjuk. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. márc. 3. sz. p. [10.] Az Alapítvány folyamatosan végez csillagászattörténeti kutatásokat Nógrád megye területén élt, élő, vagy származott és a csillagászattal kapcsolatban lévő személyekről. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. márc. 3. sz. p. [11.] 1995. márc. 31-én, ápr. 1-én és 2-án a salgótarjáni csillagvizsgálóban országos észlelőhétvége lesz.; A Csillagászat Napja: 1995. ápr. 9-én lesz.; Hazai rendezvények időpontjai és helyszínei. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. márc. 3. sz. p. [11.] Látnivalók jelenségek április hónapban [KSZ.]

Sz. Zs. [SZABÓ Zsolt]: Egy különös, szombat esti észlelés. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. márc. 3. sz. p. [12.] Észlelés helyett, a csillagvizsgáló közelében, egy kéménybe szorult macskabagoly kiszabadítása. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. márc. 3. sz. p. [13.] [KSZ.]

TIT Nógrád Megyei Egyesülete Salgótarján, Gedőcz-tetői Csillagvizsgáló 1995. április havi műsora. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. márc. 3. sz. p. [15.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcztető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. ápr. 4. sz. p. [2.] [KSZ.]

SCHALK Gyula: A tavaszi napéjegyenlőség és a húsvét. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. ápr. 4. sz. pp. [4-8.] [KSZ.]

Sz. Zs. [SZABÓ Zsolt]: Az űrkutatás történetéről. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. ápr. 4. sz. pp. [8-10.] [KSZ.]

Bolygó világunk: a Merkúr. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. ápr. 4. sz. p. [11.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. ápr. 4. sz. pp. [11-12.] Országos csillagászati tábor lesz Salgótarjánban 1995. júl. 28. és aug. 6. között.; Az IAYC (Európai Ifjúsági Csillagászati Szövetség) háromhetes táborát Besztercebányától 15 km-re tartja.; Bolygóészlelők Találkozója lesz Kaposváron 1995. máj. 5-7-ig.; Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. ápr. 4. sz. p. [12.] Látnivalók, jelenségek május hónapban. [KSZ.]

TARI János - KÖNNYŰ József: Iskolai tanulmányutak, osztálykirándulások, erdei iskolák. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. ápr. 4. sz. p. [12.] A TIT Nógrád Megyei Egyesülete körlevele az intézményekhez. A programok között szerepel: Távcsöves csillagászati bemutató a csillagvizsgálóban. Kihelyezett földrajz és fizika óra a csillagvizsgálóban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. ápr. 4. sz. p. [12.] [KSZ.]

TIT Nógrád Megyei Egyesülete Salgótarján, Gedőcz-tetői Csillagvizsgáló 1995. május havi műsora. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. ápr. 4. sz. p. [15.] [KSZ.]

Hátlapon a Merkúr bolygó felszíne. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. ápr. 4. sz. p. [16.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcztető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. máj. 5. sz. p. [2.] [KSZ.]

Felhívás. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. máj. 5. sz. p. [4.] Az 1995. júl. 28. és aug. 6. közötti Országos Csillagászati Művelődési Táborra, Salgótarjánba. [KSZ.]

K. J. [KÖNNYŰ József]: Csillagászati szabadegyetem. 3. Csillagászati koordináta-rendszerek. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. máj. 5. sz. pp. [5-8.] [KSZ.]

K. J. [KÖNNYŰ József]: Csillagászati szabadegyetem. 4. Az égbolt ismerete. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. máj. 5. sz. pp. [8-11.] [KSZ.]

K. J. [KÖNNYŰ József]: Csillagászati szabadegyetem. 5. Tájékozódás az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. máj. 5. sz. pp. [11-13.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. máj. 5. sz. pp. [13-14.] Országos csillagászati tábor lesz Salgótarjánban 1995. júl. 28. és aug. 6. között.; Budapesti Uránia Csillagvizsgáló csillagászati tábort szervez Velemben 1995. júl. 18-30-ig.; MCSE Ifjúsági Tábora lesz Ráktanyán 1995. júl. 21-28-ig.; Nyári Középiskolai Tehetségkutató Csillagász Tábora lesz Baján 1995. jún. 26-tól júl. 2-ig.; Astra Pécsi Csillagászati Egyesület csillagászati tábora Boldogasszonyfán lesz 1995. aug. 10-20-ig.; Űrkutatási hírek, évfordulók. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. máj. 5. sz. p. [14.] Látnivalók, jelenségek június hónapban. [KSZ.]

CSURDA Ágnes: A Hold. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. máj. 5. sz. p. [15.] Csillagászati vers. [KSZ.]

TARI János - KÖNNYŰ József: Iskolai tanulmányutak, osztálykirándulások, erdei iskolák. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. máj. 5. sz. p. [17.] A TIT Nógrád Megyei Egyesülete körlevele az intézményekhez. A programok között szerepel: Távcsöves csillagászati bemutató a csillagvizsgálóban. Kihelyezett földrajz és fizika óra a csillagvizsgálóban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. máj. 5. sz. p. [17.] [KSZ.]

TIT Nógrád Megyei Egyesülete Salgótarján, Gedőcz-tetői Csillagvizsgáló 1995. június havi műsora. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. máj. 5. sz. p. [19.] [KSZ.]

Hátlapon: a Trifid-köd. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. máj. 5. sz. p. [20.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcztető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. p. [2.] [KSZ.]

Felhívás. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. p. [4.] Az 1995. júl. 28. és aug. 6. közötti Országos Csillagászati Művelődési Táborra, Salgótarjánba. [KSZ.]

Felhívás! Új mikrometeorit és mikroszferulit kutatási program. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. p. [5.] A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány felhívása a témakör megújítására és anyagok központi gyűjtéséra. [KSZ.]

Fogalmak és szempontok a mikrometeoritok gyűjtéséhez és dokumentálásához. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. pp. [5-8.] Meteor. Meteorit. Tektit. Mikrometeoritok keletkezése. Mikrometeoritok gyűjtése, megfigyelése. Észlelési anyag gyűjtése. Észlelt anyag feldolgozása. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. p. [9.] Országos csillagászati tábor lesz Salgótarjánban 1995. júl. 28. és aug. 6. között.; 1995. júl. 18. és aug. 8. között Harmanecben (Besztercebányától 15 km-re) az IAYC háromhetes világtábora. A salgótarjániak júl. 21-23-ig látogatást tesznek a csillagászati táborban.; 1995. jún. 1-én megalakult a Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány Országos Észlelőhálózatának Pásztói Csoportja.; Budapesti Uránia Csillagvizsgáló csillagászati tábort szervez Velemben 1995. júl. 18-30-ig.; MCSE Ifjúsági Tábora lesz Ráktanyán 1995. júl. 21-28-ig.; Nyári Középiskolai Tehetségkutató Csillagász Tábora lesz Baján 1995. jún. 26-tól júl. 2-ig.; Astra Pécsi Csillagászati Egyesület csillagászati tábora Boldogasszonyfán lesz 1995. aug. 10-20-ig. [KSZ.]

A Magyar Csillagászati Egyesület felhívása: Közelebb a csillagokhoz Országos távcsöves bemutatásra. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. pp. [9-10.] 1995. aug. 11-én lesz. [KSZ.]

Vándorló holdkőzetek. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. p. [10.] Forrás: Astronomy, 1995. márc. [KSZ.]

Két figyelemre méltó kisbolygó. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. pp. [10-11.] A Sky and Telescope 1995. márc. száma alapján. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. p. [11.] Látnivalók, jelenségek július hónapban. [KSZ.]

Csillagászattörténeti Konferencia és Napóra Szimpózium Debrecen, 1995. szeptember 29. október 1. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. p. [11.] A tervezett rendezvény nem valósult meg. [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek 1995/2. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. p. [12.] Sárneczky Krisztián anyagának (Comet 6P/d’Arrest) hasonmás közlése. [KSZ.]

TARI János - KÖNNYŰ József: Iskolai tanulmányutak, osztálykirándulások, erdei iskolák. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. p. [13.] A TIT Nógrád Megyei Egyesülete körlevele az intézményekhez. A programok között szerepel: Távcsöves csillagászati bemutató a csillagvizsgálóban. Kihelyezett földrajz és fizika óra a csillagvizsgálóban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. p. [13.] [KSZ.]

TIT Nógrád Megyei Egyesülete Salgótarján, Gedőcz-tetői Csillagvizsgáló 1995. július havi műsora. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. p. [15.] [KSZ.]

Hátlapon: Mikrometeorit formák (Majtényi Zs.). = A Csillagvizsgáló 2. 1995. jún. 6. sz. p. [16.] Keszthelyi Sándor rajzai. Forrás: Keszthelyi Sándor - Majtényi Zsolt: A mikrometeoritek megfigyelése. Meteor 11. 1981. 6-7. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcztető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. júl. 7. sz. p. [2.] [KSZ.]

Felhívás. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. júl. 7. sz. p. [4.] Az 1995. júl. 28. és aug. 6. közötti Országos Csillagászati Művelődési Táborra, Salgótarjánba. [KSZ.]

CARR, Michel H. - KUZMIN, Ruslan O. - MASON, Philippe E.: A Mars geológiája. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. júl. 7. sz. pp. [5-11.] Forrás: Episodes Vol. 16. 1993. No. 1-2. Fordította: Don György. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. júl. 7. sz. p. [12.] Látnivalók, jelenségek augusztus hónapban. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. júl. 7. sz. p. [13.] Országos csillagászati tábor lesz Salgótarjánban 1995. júl. 28. és aug. 6. között.; 1995. júl. 18. és aug. 8. között Harmanecben (Besztercebányától 15 km-re) lesz az IAYC háromhetes világtábora. A salgótarjániak júl. 21-23-ig látogatást tesznek a csillagászati táborban.; Budapesti Uránia Csillagvizsgáló csillagászati tábort szervez Velemben 1995. júl. 18-30-ig.; MCSE Ifjúsági Tábora lesz Ráktanyán 1995. júl. 21-28-ig.; 1995. aug. 11-én távcsöves bemutatásokat terveznek Salgótarján, Gedőcz-tető, Karancskeszi, Kisterenye, Nagybátony, Rákóczi-telep, Pásztó, Jász apáti, Tápiószecső, Miskolc, Fót, Diósjenő településeken.; Idő - Mérő kiállítás nyílik az Iparművészeti Múzeumban 1995. aug. 3-án.; Napóra kiállítás nyílik a Kiscelli Múzeumban 1995. szept. 8-án. [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek 1995/3. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. júl. 7. sz. p. [14.] Sárneczky Krisztián anyagának (Comet 58P/Jackson-Neujmin. Comet 7P/Pons-Winnecke.) hasonmás közlése. [KSZ.]

TIT Nógrád Megyei Egyesülete Salgótarján, Gedőcz-tetői Csillagvizsgáló 1995. augusztus havi műsora. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. júl. 7. sz. p. [15.] [KSZ.]

Hátlapon: Mars térképe. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. júl. 7. sz. p. [16.] A Mars magassági térképe Cailleaux nyomán. [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcztető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. aug. 8. sz. p. [2.] [KSZ.]

A Szaturnusz bolygó augusztusi láthatósága. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. aug. 8. sz. pp. [4-7.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. aug. 8. sz. pp. [7-8.] Szaturnusz-holdakat talált a Hubble.; Napóra kiállítás nyílik a Kiscelli Múzeumban 1995. szept. 8-án.; 1995. okt. 7-én a Szegedi Csillagvizsgálóban országos amatőrcsillagász találkozó lesz.; Mikrometeoritok és globális esetek címmel konferencia lesz Budapesten 1995. nov. 14-16-ig. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. aug. 8. sz. p. [8.] Látnivalók, jelenségek szeptember hónapban. [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek [1995/4 , 1995/5]. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. aug. 8. sz. pp. [8-10.] Sárneczky Krisztián anyagának (Comet C/1995 O1 (Hale-Bopp), Comet 6P/d’Arrest, Comet 41P/Tuttle-Giacobini-Kresák, Comet 57P/du Toit-Neujmin-Delporte.) hasonmás közlése. [KSZ.]

TARI János - KÖNNYŰ József: Iskolai tanulmányutak, osztálykirándulások, erdei iskolák. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. aug. 8. sz. p. [11.] A TIT Nógrád Megyei Egyesülete körlevele az intézményekhez. A programok között szerepel: Távcsöves csillagászati bemutató a csillagvizsgálóban. Kihelyezett földrajz és fizika óra a csillagvizsgálóban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. aug. 8. sz. p. [11.] [KSZ.]

TIT Nógrád Megyei Egyesülete Salgótarján, Gedőcz-tetői Csillagvizsgáló 1995. szeptember havi műsora = A Csillagvizsgáló 2. 1995. aug. 8. sz. p. [15.] [KSZ.]

A hátsó borítón az M81 galaxis. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. aug. 8. sz. p. [16.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcztető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [2.] [KSZ.]

K. J. [KÖNNYŰ József]: Látogatóban az IAYC ’95 nyári képzésén. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [4.] 1995. júl. 21-23-i látogatása 17 salgótarjáni szakkörösnek a Besztercebánya melletti Harmanecben. Itt szervezték a nemzetközi ifjúsági csillagászati tábort a holland szervezők. [KSZ.]

ANTAL Beáta: A felejthetetlen IAYC ’95 tábor. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [5.] Beszámoló a három hetes táborról. [KSZ.]

P. T. [PAPDI Tibor]: Gedőczi csillagok. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [5.] Csillagászati és geológiai tábor 1995. júl. 28-tól aug. 6-ig Salgótarjánban, a Gedőcz-tetői csillagvizsgálóban. A táborban mintegy 40 fő vett részt. [KSZ.]

SZ. ZS. [SZABÓ Zsolt]: Gedőcz-tető ’95. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [6.] Élménybeszámolója a táborról. Előadásokat tartott Ludmány András, Kiss Sándor, Kondorosi Gábor, Kubus Gyula, Papdi Tibor, Zombori Ottó. [KSZ.]

DOBOS Gábor: Tábor a Gedőcz-tetőn. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. pp. [6-7.] Tábori élménybeszámoló. [KSZ.]

K. Á. [KADLÓT Ádám]: "Pannónia csillagai" a Budapesti Uránia Csillagvizsgáló 1995. évi tábora. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [7.] A Vas megyei Velem községben a Hotel Avarban volt, júl. 18-30-ig. Előadást tartott Abonyi Iván, Bajnok László, Csörsz Klára, Kondorosi Gábor, Szathmáry Eörs, Zombori Ottó. [KSZ.]

K. Á. [KADLÓT Ádám]: Astra Pécsi Csillagászati Egyesület. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [8.] Látogatása a pécsi amatőrök országos táborában, amely Keszthelyi Sándor vezetésével, 70 fővel Boldogasszonyfán volt 1995. aug. 10-20-ig. [KSZ.]

K. J. [KÖNNYŰ József]: Közelebb a csillagokhoz. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [8.] Távcsöves bemutatások voltak 1995. aug. 11-én este Jászapátiban, Bátonyterenyén és Salgótarjánban. [KSZ.]

BARABÁS József: A Podmaniczky Géza Csillagászati Kör munkája. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. pp. [8-9.] A kör nemrég alakult Bátonyterenyén. A kisterenyei Váci Mihály Gimnáziumban szeptembertől csillagászati szakkört indítottak. [KSZ.]

M. ZS - K. J. [MENGYI Zsolt - KÖNNYŰ József]: Új észlelő és bemutatóhely Nógrád megyében. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [9.] Pásztón, Mengyi Zsolt vezetésével már több év óta működik a Tittel Pál Csillagászati Baráti Kör. A középiskolai kollégium belső udvarán kialakítottak egy észlelő- és bemutatóhelyet. A pásztói Tittel Pál csillagászati Észlelő és Bemutatóhelynek szeptember elején felavatták alapműszerét, egy 153/1200 mm-es Newton-távcsövet, Dobson-szerelésben. A műszert Kubus Gyula készítette. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. pp. [9-10.] Látnivalók, jelenségek szeptember hónapban. [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló, Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [10.] Október havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [10.] Október havi műsor. [KSZ.]

Bemutatkozom! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [11.] Az Alapítvány számítógépe vagyok és a szeptemberi "A Csillagvizsgáló" már velem készül. Hivatalos adataim: AT 486 DX2/66, 4 MB RAM, 270 MB HDD, 1, 2 és 1,44 MB FDD. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [11.] 1995. okt. 7-én a Szegedi Csillagvizsgálóban országos amatőrcsillagász találkozó lesz.; Mikrometeoritok és globális esetek címmel konferencia lesz Budapesten 1995. nov. 14-16-ig. [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek [1995/7]. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [12.] Sárneczky Krisztián anyagának ((433) Eros kisbolygó, Comet 32P/Comas Solá.) hasonmás közlése. [KSZ.]

TARI János - KÖNNYŰ József: Iskolai tanulmányutak, osztálykirándulások, erdei iskolák. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [13.] A TIT Nógrád Megyei Egyesülete körlevele az intézményekhez. A programok között szerepel: Távcsöves csillagászati bemutató a csillagvizsgálóban. Kihelyezett földrajz és fizika óra a csillagvizsgálóban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [13.] [KSZ.]

Hátsó borítón: tábori képek. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. szept. 9. sz. p. [16.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [2.] [KSZ.]

Európai levegőszennyeződési program. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [4.] Az Alapítvány Meteorológiai Szakcsoportja csatlakozik az európai és hazai Savas Eső Programhoz és a Zuzmó Programhoz. Mindezek kiegészítésként kapcsolódnak a mikrometeorit gyűjtéshez. [KSZ.]

K. E. [KÖNNYŰ Edina]: Arizonai égbolt alatt. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [5.] 1995. szept. 1-18-ig arizonai látogatása alatt eljutott Sun City West-be, a Grand-kanyonba, a Kitt Peak Nemzeti Obszervatóriumba. [KSZ.]

BUDAI Mária: Fekete lyukak. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [5.] [KSZ.]

K. J. [KÖNNYŰ József]: Perzeusz. Perseus. Persei. Per. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. pp. [6-9.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [10.] Vízgőzt találtak napfoltokban.; Mikrometeoritok és globális esetek címmel konferencia lesz Budapesten 1995. nov. 14-16-ig.; 1995. nov. 16-án mikrometeorit kutatók nemzetközi konferenciája lesz. [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek [1995/15]. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [11.] Sárneczky Krisztián anyagának (Comet 122P/de Vico, Comet C/1995 Q1 (Bradfield).)hasonmás közlése. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [12.] Látnivalók, jelenségek november hónapban. [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló, Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [12.] November havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [12.] November havi műsor. [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [12.] November havi műsor. [KSZ.]

CSURDA Ágnes: Csillagásztábor anno ’95. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [13.] Csillagászati vers. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [14.] [KSZ.]

Hátsó borítón: arizonai képek. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. okt. 10. sz. p. [16.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. nov. 11. sz. p. [2.] [KSZ.]

K. J. - CS. Á. [KÖNNYŰ József - CSURDA Ágnes]: Second International Budapest Meeting of Impackt and Extraterrestrial Spherules 1995 november 14-16. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. nov. 11. sz. p. [4.] Magyar nyelvű beszámoló a II. Nemzetközi Mikrometeorit Konferenciáról, amelyet 1995. nov. 14-16-ig rendeztek Budapesten, a Magyar Állami Földtani Intézetben. 26 előadás hangzott el. Előadást tartott - többek között - Detre Csaba, Stegena Lajos, Illés Erzsébet, Solt Péter, Kákay Szabó Orsolya, Könnyű József. [KSZ.]

HUGGEN, Richard: A bombázott Föld. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. nov. 11. sz. pp. [5-10.] Forrás: Geography, 1990. Fordította: Don György. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. nov. 11. sz. p. [11.] Meteorviharok az űrben.; Erősödik a Leonida meteorraj.; 10-re nőtt a marsi meteoritok száma. [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek [1995/17]. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. nov. 11. sz. p. [12.] Sárneczky Krisztián anyagának (Comet 122P/de Vico, Comet C/1995 Q1 (Bradfield).)hasonmás közlése. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. nov. 11. sz. p. [13.] Látnivalók, jelenségek december hónapban. [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló, Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. nov. 11. sz. p. [13.] December havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. nov. 11. sz. p. [13.] December havi műsor. [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. nov. 11. sz. p. [13.] December havi műsor. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. nov. 11. sz. p. [14.] [KSZ.]

Hátsó borítón: Meteorkráter a Földön. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. nov. 11. sz. p. [16.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. dec. 12. sz. p. [2.] [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A "betlehemi csillag". = A Csillagvizsgáló 2. 1995. dec. 12. sz. pp. [4-11.] Az 1981. évi azonos című Planetáriumi Füzet kissé rövidített szövege. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. dec. 12. sz. p. [11.] Látnivalók, jelenségek január hónapban. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. dec. 12. sz. p. [12.] Kisebb felhívások. [KSZ.]

"A Csillagvizsgáló" 1994 és 1995 számaiban megjelent írások. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. dec. 12. sz. p. [12.] [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek [1995/20]. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. dec. 12. sz. p. [13.] Sárneczky Krisztián anyagának (Comet 122P/de Vico, Comet C/1995 Q1 (Bradfield).)hasonmás közlése. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 2. 1995. dec. 12. sz. p. [14.] [KSZ.]

Hátsó borítón: Kora középkori mozaikkép a napkeleti bölcsekről. = A Csillagvizsgáló 2. 1995. dec. 12. sz. p. [16.] [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Változócsillagok az M5-ben. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 1. 1993. máj. 22. és jún. 11. között többször megfigyelte a gömbhalmaz két változócsillagát: a V42 és V84 cepheidát [SRG.]

HERCEG Attila: Ismeretlen ismerős. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 1., 4. A gömbvillámokról. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 3. Auriga csillagkép.; Camelopardalis csillagkép.; Cancer csillagkép. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. pp. 2-3. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

SZABADI Péter: Milyen lehet a gyökkitevő? = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 5. [SRG.]

DALOS Endre: Népies meteorológia. 2. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 6. [SRG.]

DOMBY György: A Ludolph-féle szám. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: A Cancer (Rák) csillagkép. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre: J. C. Adams (1819-1892). = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 8. [SRG.]

HEVESI Zoltán: CSUWIP - 7. Ilyen még nem volt. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 9. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Magyarország eredményei az űrkutatásban. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 10. [SRG.]

KÄSZ László: A Hold meghódítása. 3. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 10. [SRG.]

DALOS Endre: Számítógépes program. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 11. [SRG.]

DALOS Endre: Milyen nagyok a számok. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 11. [SRG.]

SZABADI Péter: Paksi események 1994-ben. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. p. 12. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Jupiter. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. melléklete pp. 25-26. [SRG.]

DALOS Endre: A szabadszemes változócsillagok keresőtérképe. = Draco 15. 1995. febr. 13. 54. sz. melléklete 2 t. [SRG.]

KÄSZ László: A Hold meghódítása. 3. = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 1. Folytatás. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 4. Canes Venatici csillagkép. = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. pp. 2-3. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán, Csavari János. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Rádiócsillagászat. = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 4. [SRG.]

GYENIZSE Péter: A Mars 1995-ös láthatósága. = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 5. 8 cm-es távcsövével készített észleléseket és térképet a Marsról. [SRG.]

DALOS Endre: Dracoról. = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 5. [SRG.]

HERCEG Attila: Mesél a sivatag. = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 6. Nazca-sivatag. [SRG.]

BARTHA Lajos: A negyedik Herschel: Alexander Stewart. = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: A Virgo (Szűz) csillagkép. = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre: U. J. Le Verrier (1811-1877). = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 8. [SRG.]

KISS László: Az MCSE Vidéki Csoportok I. Országos Találkozója. = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 9. Simonfa, 1995. március 25. [SRG.]

SZABADI Péter: Az anyag atomokból épül fel. = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 10. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Volt-e szupernóva 1670-ben vagy sem? = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 11. A mai Casssiopeia A szupernóvamaradványt helyén Flamsteed katalogizált csillagot 1680-ban. [SRG.]

DALOS Endre: 142.857 (Érdekes számok). = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 11. [SRG.]

DALOS Endre: Paksi csillagászati napok. = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. p. 12. 1994. ápr. 6-9. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Szaturnusz. = Draco 15. 1995. máj. 31. 55. sz. melléklet pp. 27-30. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A téli Tejút nyílthalmazai. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 5. Cassiopeiae csillagkép.; Cepheus csillagkép.; Canis Maior csillagkép. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. pp. 2-3. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán, Csavari János. [SRG.]

BARTHA Lajos: 150 évvel ezelőtt született Fényi Gyula. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. pp. 3-4. [SRG.]

HEV, SZA: Szabadszemes változók. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 4. [SRG.]

HERCEG Attila: Különleges csillagok, a Mü Cephei. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 4. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: A Paksi Csillagászati Szakkör. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 4. [SRG.]

GOMBÁS Bálint: Égi csatorna - csak Homo Sapienseknek. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 5. [SRG.]

GREGUS Zoltán: Draco tábor Bólyban. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 5. 1995. júl. 30. és aug. 3. között volt a tábor a majsi erdészházban. [SRG.]

DANKÓ László: A mi Puskás Tivadarunk. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 5. [SRG.]

HERCEG Attila: Teremtő kezek (őseink kultúrája). 1. Rapa-nui a titokzatos Húsvét-sziget. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 6. [SRG.]

KÄSZ László: Tájékoztató a Bólyi "Draco" Amatőrcsillagászati Egyesület megalakulásáról. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 7. [SRG.]

SZABADI Péter: A csillagászat és a fizika kapcsolata. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: A Pegazus csillagkép. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre: J. G. Galle (1812-1910). = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 8. [SRG.]

A csillagok színének meghatározása. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. pp. 9-10. Lassovszky Károly cikke a Természettudományi Közlöny 1923. szeptemberi számából. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Korai holdsarló-észlelések. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 10. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Az évtized ürtököse (?!) = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 10. Hale-Bopp üstökös. [SRG.]

DALOS Endre: 2. sz. Csillag TOTÓ = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 11. [SRG.]

DALOS Endre: Számítógépes program. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 11. [SRG.]

DALOS Endre: Messier hírek. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 11. [SRG.]

DANKÓ László: A slambuc. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 12. Csillagászati Szakkörvezetők I. Országos Találkozója Hajdúnánáson 1975-ben. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Szaturnusz. 2. = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. melléklete pp. 31-34. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagász és/vagy kalandor: Leo Brenner. = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. pp. 1., 3. [SRG.]

JÓZSA Sándor: A Messier gömbhalmazok. = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 6. Cetus csillagkép. = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Nem volt Hold-utazás? = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 2. [SRG.]

ERDEI József, ifj.: "Fénylő szem." = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 3. Ciklonok. [SRG.]

DALOS Endre: A Bika (Taurus) csillagkép. = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 4. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Európából, Észak-Afrikából és Közel-Keletről látszó teljes és gyűrűs napfogyatkozások 1996-2050. = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 5. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Ifjúsági űrtábor Egerben. = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 5. Eger, 1995. augusztus 21-26. [SRG.]

HERCEG Attila: Teremtő kezek (őseink kultúrája). 2. Nem minden csillag ami fénylik... = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 6. Betlehemi csillag. [SRG.]

SZABADI Péter: A csillagászat és a fizika kapcsolata. 2. = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. pp. 7-8. [SRG.]

KÄSZ László: Megalakult a Bólyi "Draco" Csillagászati Egyesület (DCSE). = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 8. 1995. október 7-én. [SRG.]

A csillagok színének meghatározása. 2. = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 9. Lassovszky Károly cikke a Természettudományi Közlöny 1923. szeptemberi számából. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 1996. = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 10. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Az Apolló-13 filmről. = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 11. [SRG.]

DALOS Endre: 3. sz. Csillag TOTÓ = Draco 15. 1995. szept. 30. 56. sz. p. 11. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Draco Klub. = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 11. [SRG.]

DALOS Endre: William Herschel (1738-1822). = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. p. 12. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). Az Uránusz. = Draco 15. 1995. dec. 24. 57. sz. melléklete pp. 35-38. [SRG.]

Megfejtések! = Égleső 1995. [márc.] 2. sz. p. [2.] [KSZ.]

Csillagászati 1/2 7! = Égleső 1995. [márc.] 2. sz. p. [3.] Vácott Csillagászati Hét zajlott 1994. okt. 13-16-ig. A négy este előadói: Sárneczky Krisztián, Nagy Zoltán Antal, Bakos Gáspár, Mizser Attila. [KSZ.]

Mérések a csillagászatban 3. = Égleső 1995. [márc.] 2. sz. p. [4.] A Nap - Föld távolság meghatározása. [KSZ.]

FRANK, Herbert W. - BRANSTNER, Gerhard: Harc. Utópikus anekdoták. A rázókrimi. Az élet bősége. = Égleső 1995. [márc.] 2. sz. p. [5., 8.] Fantasztikus oldalak. [KSZ.]

Lehet-e síelni a Marson? = Égleső 1995. [márc.] 2. sz. p. [6.] A Sky and Telescope 1991-es cikke alapján. [KSZ.]

A Vörös Bolygó nyomában. = Égleső 1995. [márc.] 2. sz. p. [7.] [KSZ.]

Közlekedési tanács. = Égleső 1995. [márc.] 2. sz. p. [8.] Az Astronomy 1995. márciusi száma alapján. [KSZ.]

A tojás alakú látómező esete. = Égleső 1995. [márc.] 2. sz. pp. [9-10.] [KSZ.]

Rejtvény! = Égleső 1995. [márc.] 2. sz. p. [11.] [KSZ.]

Kepler harmadik törvénye. = Égleső 1995. [márc.] 2. sz. p. [12.] [KSZ.]

Megfejtések! = Égleső 1995. jún. 3. sz. p. [2.] [KSZ.]

Tiszta víz a pohárba. = Égleső 1995. jún. 3. sz. p. [3.] A váci csillagászati szakkörrel kapcsolatos tudnivalók. [KSZ.]

Gondolatok az Égleső-olvasóhoz. = Égleső 1995. jún. 3. sz. p. [3.] [KSZ.]

A csillagászat Napja. = Égleső 1995. jún. 3. sz. p. [4.] 1995. ápr. 9-én este tartottak távcsöves bemutatást Vácon a dunaparti zenepavilon előtt egy 8 cm-es távcsővel. [KSZ.]

Csillagászati műszerek. A Gnómon (árnyékvető pálca). = Égleső 1995. jún. 3. sz. pp. [5-6.] [KSZ.]

MCSE Ifjúsági Tábor ’95 - Ráktanya. Meteor ’95 Távcsöves Találkozó. = Égleső 1995. jún. 3. sz. p. [7.] 1995. júl. 21-30-ig lesz. [KSZ.]

Fantasztikus oldalak. Edward D. Hoch: Az állatkert. = Égleső 1995. jún. 3. sz. pp. [8-9.] [KSZ.]

Bemutatkozik a MANT. = Égleső 1995. jún. 3. sz. p. [10.] [KSZ.]

Elindult az Endeavour. = Égleső 1995. jún. 3. sz. p. [11.] 1995. márc. 2-án indult 8-dik útjára az űrrepülőgép. Az Űrkaleidoszkóp 1995. ápr. száma alapján. [KSZ.]

Holdsarló megfigyelés. = Égleső 1995. jún. 3. sz. p. [11.] Előrejelzett időpontok. [KSZ.]

Marsjármű Hawaii egyik kráterében. = Égleső 1995. jún. 3. sz. p. [12.] Az Űrkaleidoszkóp 1995. ápr. száma alapján. [KSZ.]

Fényképek a CCD-ellen. = Égleső 1995. jún. 3. sz. p. [12.] Forrás: Astronomy, 1995. máj. [KSZ.]

Mérések a csillagászatban. 4. = Égleső 1995. jún. 3. sz. pp. [13-14.] A fénysebesség. [KSZ.]

Augusztus 11 - a "Szatyor" fülek nélkül. = Égleső 1995. jún. 3. sz. p. [14.] 1995. aug.11-én este tartottak távcsöves bemutatást Vácon a dunaparti zenepavilon előtt, amikor a Szaturnusz gyűrű nélkülinek látszott. [KSZ.]

Rejtvény! = Égleső 1995. jún. 3. sz. p. [15.] [KSZ.]

Megfejtések! = Égleső 1995. szept. 4. sz. p. [2.] [KSZ.]

Távcsöves bemutatás - augusztus 11. = Égleső 1995. szept. 4. sz. pp. [3-4.] 1995. aug.11-én este tartottak távcsöves bemutatást Vácon a dunaparti zenepavilon előtt. [KSZ.]

Nevezzük át a 3043 számú kisbolygót! = Égleső 1995. szept. 4. sz. p. [4.] San Diego város nevét viseli ez a kisbolygó, azonban a város vezetése a fényszennyezés érdekében hozott döntést, ezért a cikk szerint nem érdemli meg az elnevezést. Az Astronomy, 1995. júliusi száma alapján. [KSZ.]

Amatőrcsillagásztábor ’95 - Ráktanya. = Égleső 1995. szept. 4. sz. p. [5.] 1995. júl. 21-30-ig volt. [KSZ.]

Mi az a CCD? = Égleső 1995. szept. 4. sz. pp. [6-7.] [KSZ.]

Csillagászati Hét ’95. = Égleső 1995. szept. 4. sz. p. [7.] 1995. szept. 26-tól okt. 1-ig lesz. [KSZ.]

DÉVÉNYI Tibor: Szupercuki. = Égleső 1995. szept. 4. sz. pp. [8-9.] Fantasztikus oldalak. [KSZ.]

Kezdeti nehézségek. = Égleső 1995. szept. 4. sz. p. [10.] A csillagászat iránti érdeklődésben. [KSZ.]

Új amerikai rekord. = Égleső 1995. szept. 4. sz. p. [11.] Az űrben töltött időtartam rekord. Sky and Telescope, 1995. szeptember. [KSZ.]

A Hubble Space Telescope szervize. = Égleső 1995. szept. 4. sz. p. [11.] Sky and Telescope, 1995. szeptember. [KSZ.]

A csillagok fényessége. = Égleső 1995. szept. 4. sz. pp. [12-14.] [KSZ.]

Rejtvény! = Égleső 1995. szept. 4. sz. p. [15.] [KSZ.]

Címlapkép: Fényi Gyula /1845-1927/. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 1. sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Zárszámadás. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 1. sz. pp. 1-5. A GAE első 5 éve. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Javaslat a Gothard Emlékérem 1994. évi kitüntetettjére. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 1. sz. pp. 6-7. [SRG.]

Dr. Tóth György csillagász 60 éves. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 1. sz. pp. 8-9. [SRG.]

Jelenségnaptár 1995. január - március. = Egyesületi Híradó 5. 1995. 1. sz. pp. 10-15. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1995-ből. [SRG.]

HORVÁTH József: Fényi Gyula 1845-1927. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 1. sz. pp. 16-17., hátsó külső borító. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A csillagászat ünnepi hete Szombathely, október 24-29. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 1. sz. pp. 18-19. [SRG.]

GAE krónika 1994. október - december. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 1. sz. p. 20. [SRG.]

GAE rendezvények 1995. január - március. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 1. sz. p. 21. [SRG.]

Észleltünk. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 1. sz. pp. 22-23. Fritz Zoltán napfolt észlelése. [SRG.]

Címlapkép: Fritz Zoltán Hold-felvétele. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 2. sz. címlap. Készült a Bemutató Csillagda Zeiss 150/2250 mm-es Meniscas-Cassegrain távcsövének primer fókuszában, 1 s. exp. idővel, 21 DIN-es KONICA színes negatívra. [SRG.]

TÓTH György - VÉRTES Ernő: Jegyzőkönyv a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1995. január 14-i 6. rendes évi közgyűléséről. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 2. sz. pp. 1-5. [SRG.]

TÓTH György - VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1995. január 14-i - 6. rendes évi - közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 2. sz. pp. 6-8. Az 1995. évi Gothard emlékérmet a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (Szombathely) kapta. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Közlemény a Gothard Jenő Emlékérem adományozásáról. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 2. sz. p. 9. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (Szombathely) kapta 1995-ben. [SRG.]

Az Egyesület 1994. évi pénzforgalma. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 2. sz. p. 10. [SRG.]

Jelenségnaptár 1995. április - június. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 2. sz. pp. 12-17. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1995-ből. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület munkaterve 1995. évre. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 2. sz. pp. 18-21. [SRG.]

Két évtized a távcsövek és a csillagok vonzásában. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 2. sz. pp. 22-26. Noszek Tamás amatőrcsillagász bemutatása. [SRG.]

A könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 2. sz. pp. 27-28. A Világegyetem enciklopédiája - Nap és bolygói, Helikon Kft.; A Világegyetem enciklopédiája - A világűr titkai, Helikon Kft.; Mi micsoda - Erich Übelacker: A Nap, Tessloff és Babilon Kiadó.; Mi micsoda - Heinz Haber: A csillagok, Tessloff és Babilon Kiadó.; SH Junior - Csillagászat, Springer-Hungarica Kiadó. [SRG.]

Címlapkép: Konkoly Thege Miklós által 90 esztendeje, 1905-ben létesített nagytagyosi csillagda. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 3. sz. címlap. [SRG.]

GAE krónika 1995. április - június. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 3. sz. pp. 2-5. A Vas Népe 1995. jún. 22-i számának Civil-tér rovatában: Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. A társadalom kicsinyített modellje címmel Tersztyánszky Krisztina tollából az egyesületet részletesen bemutató cikk látott napvilágot (szemelvény a cikkből pp. 4-5.) [SRG.]

GAE rendezvények 1995. július - szeptember. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 3. sz. p. 6. [SRG.]

Emlékezzünk Régiekről. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 3. sz. p. 7. [SRG.]

Jelenségnaptár 1995. július - szeptember. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 3. sz. pp. 8-13. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1995-ből. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Bemutatjuk egyesületünk új tagját: Németh Bencét. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 3. sz. pp. 14-15. [SRG.]

TÓTH György: A Hold befolyása a rovarok repülésére. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 3. sz. pp. 16-20. [SRG.]

Címlapon: Gothard Jenő és az ikervári vízerőmű. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. címlap [SRG.]

HORVÁTH József: Gothard Jenő és a 100 éves Vasmegyei Elektromos Művek Rt. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. pp. 1-3. [SRG.]

GAE krónika 1995. július - szeptember. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. p. 4. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Pannónia csillagai. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. p. 5. Csillagászati tábor Velemben 1995. július 18-30. [SRG.]

Új műszer a Szombathelyi Bemutató Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. pp. 6-7. Tűzgömb észlelő All Sky kamera. [SRG.]

GAE rendezvények 1995. december. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. p. 8. [SRG.]

XVI. Csillagászati Hét. Program. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. p. 9. [SRG.]

Jelenségnaptár 1995. október - december. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. pp. 10-15. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1995-ből. [SRG.]

Emlékőrző csillagnézők. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. pp. 16-17. Csillagászati vetélkedő tanulóknak. [SRG.]

NOWINSZKY László: Az alkonyati fényviszonyok és a Hold befolyása a rovarok repülésére. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. pp. 18-21. [SRG.]

Felhívás a Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. p. 22. [SRG.]

TÓTH György: A csillagászat jelentősebb őszi - téli nemzetközi évfordulói. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. p. 23. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Újabb regisztrált napóra Vas megyében. = Egyesületi Híradó 6. 1995. 4. sz. p. 24. Bük, Thermál Hotel parkjában. [SRG.]

Mit keres Ausztrália a Titánon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jan. 6. 1. sz. p. 28. A Szaturnusz holdján látható alakzat, mely mind kiterjedésében, mind alakjában hasonlít Ausztráliához. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Mégis van tömegük a neutrínóknak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jan. 6. 1. sz. p. 28. "Lehet, hogy egy új-mexikói neutrínókísérlet hamarosan nagymértékben módosítja a fizikusok és az asztrofizikusok eddigi elképzeléseit mind a részecskék világáról, mind a Világegyetem eddigi történetéről. A kérdés akörül forog, hogy vajon az eddig tömeg nélkülinek hitt neutrínóknak van-e tömegük vagy nincs. Ha ugyanis az derülne ki, hogy a neutrínóknak van tömegük, az választ adhatna a mindeddig "Nap-neutrínó rejtély"-ként ismert jelenségre, s arra is, hogy mi alkotja azt a "sötét anyag" nevű tömeget, amely a becslések szerint a jelenlegi Világegyetem tömegének mintegy 90 százalékát teszi ki. ..." [HAI.]

VARGHA Domokosné: Cecilia Payne, a csillagász. Sikertörténet. = Élet és Tudomány 50. 1995. jan. 13. 2. sz. pp. 42-44. Angol csillagász. Orosz férjével, Gaposchkinnal közösen több mint egy- és negyedmillió csillag adatait dolgozták fel. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Meteor Csillagászati Évkönyv, 1995. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 50. 1995. jan. 13. 2. sz. p. 54. Az MCSE évkönyvének bemutatása. [VEJ.]

Kevesebb por, több születő bolygórendszer? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jan. 13. 2. sz. p. 62. Amerikai kutatók vélekedése a csillagközi tér anyag-eloszlásáról. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Jégcsapdában a Ganimédesz oxigénje. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jan. 20. 3. sz. p. 93. Wendy Cavin, amerikai csillagásznő felfedezése. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

A Plútó és a Charon közelről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jan. 20. 3. sz. p. 93. A Hubble űrteleszkóp szenzációs felvételei. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1994. október-december. Űrveteránok. = Élet és Tudomány 50. 1995. jan. 27. 4. sz. pp. 114-117. Mesterséges olajfolt a tengeren. Az ózonlyuk vizsgálata. Személyzetcsere a Miren. Euromir’94. Az Ariane fekete éve. Űrhírek. [VEJ.]

A meghökkentő Vega. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jan. 27. 4. sz. p. 125. Tengelyforgása sokszorosa az eddig ismertnél, méretei és egyéb tulajdonságai is eltérnek a korábbi feltételezésektől. Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Továbbra is megoldatlan a Tunguz-rejtély. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jan. 27. 4. sz. p. 125. Lehetséges, hogy nem üstökösmag, hanem kisbolygó becsapódása volt. Vannak erre utaló nyomok. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Öngyilkos kisbolygók. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jan. 27. 4. sz. p. 125. A Pisai Egyetem munkatársai szerint a Naprendszer kisbolygóit a Nap előbb-utóbb el fogja nyelni. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

SÁNDOR Zoltán: Születő naprendszerek az Orionban. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 3. 5. sz. pp. 140-142. A NASA felfedezései a HST segítségével. A HSTN nyomán. [VEJ.]

Égi jelenségek. Hónaptár. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 3. 5. sz. p. 150. Tavaszi meteorrajok előrejelzései. Fodor L. István rovata. [VEJ.]

Az Útkereső a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 3. 5. sz. p. 157. Az 1997-ben sorra kerülő Pathfinder-küldetés pontos terveinek kidolgozása. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

Rádióhullámokkal a Föld körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 3. 5. sz. p. 157. Az ERS-1 távérzékelő műhold feltérképezte a tengerfenekek domborzatát. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Meteoritok - autók 2:0. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 3. 5. sz. p. 158. Az amerikai meteorit-autó találkozás után Spanyolországban is megtörtént, hogy személyautót talált el egy meteorit. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

A Szaturnusz új foltjai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 3. 5. sz. p. 158. Spanyol és japán csillagászok kialakuló viharok felhőit figyelték meg a bolygón. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Még sincsenek mahók? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 3. 5 sz. p. 158. Mi okozza a Nagy Magellán-felhőben a csillagok átmeneti halványulását és felfényesedését a gravitációs lencse hatására? A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Egyre rejtélyesebb gamma kitörések. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 10. 6. sz. p. 190. A COMPTEL megfigyelései alapján felül kell vizsgálni a gamma kitörésekre vonatkozó elméleteket. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Csillagközi nehéz elemek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 10. 6. sz. p. 190. A Wisconsin Egyetem kutatói a HST segítségével ólom, tallium, germánium, kripton, ón és arzén jelenlétét mutatták ki. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Tömegmérés planetáris ködökkel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 10. 6. sz. p. 190. A Mount Stromolo Obszervatórium csillagászainak sikeres új módszere. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

GONDÁRNÉ Sőregi Katalin - GONDÁR károly: A titokzatos Nazca-vonalak. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 17. 7. sz. pp. 202-205. Csillagtérkép? Rituális ösvények? Isteneknek épített leszállópálya? [VEJ.]

Pf. 47. Barabás Zoltán rovata. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 17. 7. sz. p. 217. Hetesi Zsolt olvasó bíráló írása az ÉT 1995/5. számában megjelent (Sándor Zoltán: Születő naprendszerek az Orionban című) csillagászati témájú írásról. [VEJ.]

Az Ulysses a Nap déli pólusa fölött. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 17. 7. sz. p. 220. Az űrszonda napkörüli, az ekliptika síkjától eltérő pályáján a Nap északi és déli pólusainak vidékeit vizsgálja. A Spaceflight cikke alapján. [VEJ.]

Két jelenség egy forrásból? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 17. 7. sz. p. 220. Gammavihar és optikai felvillanás, vélhetően ugyanabból a forrásból. A GRB 910219 és egy 1905-ben megfigyelt villanás. Két cseh kutató megvizsgálta a GRB 910219 jelű 1991-es gammavihart, és a kapott eredményekből okuk van feltételezni, hogy az ugyanabból a forrásból származik, ahol 1905-ben egy nagyon erős optikai fler villant fel, amit annak idején fel is jegyeztek. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

FODOR Lajos István: A Világegyetem születése. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 24. 8. sz. p. 243. D. Barrow professzor a Kulturtrade Kiadó által megjelentetett könyvének ismertetése. [VEJ.]

A Nap-neutrínók rejtélye egyre izgalmasabb. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 24. 8. sz. p. 253. Miért van olyan nagy különbség a számított és a mért neutrínó-mennyiségek között? A Bild der Wissenschaft cikke nyomán. [VEJ.]

Épül az ESO óriástávcsöve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. febr. 24. 8. sz. p. 253. A chilei Parnal-csúcson épül, négy egymással összekötött egységből áll. A Spaceflight írása nyomán. [VEJ.]

FODOR Lajos István: A csillagok távcsővégen. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 3. 9. sz. p. 272. "W. A. Cooper és W. N. Wolker könyvével a régi jó öreg Gondolat Kiadó méltó módon folytatja hagyományait. A 278 oldal terjedelmű szép kiadvány a mai észlelőcsillagászatnak a változócsillagok megfigyeléséhez szükséges szinte valamennyi tudnivalójába beavatja az érdeklődő amatőröket. De az általánosabb természettudományos érdeklődésű olvasóknak is rengeteg korszerű, új ismeretet kínál a könyv: a csillagok szerkezetének, energiatermelésének, állapothatározóinak, fejlődésének, pulzációinak stb. a kérdéseit a tudomány legújabb eredményeinek tükrében tárja az olvasó elé. A gyakorlatban is jól használható, illetőleg a kérdések mélyebb megértésében segítő függelék, a magyarul is elérhető ajánlott irodalom, valamint Kislexikon segíti az olvasót a könyv használatában. Ára 680 forint." Ez a könyvismertetés teljes szövege. [HAI.]

FODOR Lajos István: A varázslatos idő. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 3. 9. sz. pp. 273-275. A Stonehenge kőépítmény. A céziumóra. [VEJ.]

Égi jelenségek. Hónaptár. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 3. 9. sz. pp. 278-279. Meteorrajok. Nap-és holdváltozások. Fodor L. István rovata. [VEJ.]

Újabb üstökösök szakadtak szét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 3. 9. sz. p. 284. A Shoemaker-Levy 9 széthullása után megfigyelték a Machholz 2 és a Harrington üstökös magjának szétszakadását is. A Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

A Hubble-állandó zavarba ejtő értéke. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 3. 9. sz. p. 284. Vagy az ősrobbanás elmélettel, vagy a csillagfejlődési elméleteinkkel valami nincs rendben. A vizsgálati eredmények jelentős eltérései. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

A legtávolabbi galaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 3. 9. sz. p. 286. A HST lefényképezte az eddig ismert legtávolabbi galaxishalmazt a Szobrász csillagképben, 12 milliárd fényévnyi távolságban. A HST News nyomán. [VEJ.]

Csillagközi kéjgáz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 9. p. 286. Galaxisunk középpontjának közelében dinitrogén-oxidot találtak a csillagászok. A Sky and Telescope cikke alapján. [VEJ.]

Newton csak rosszul rajzolt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 10. 10. sz. p. 316. A tudománytörténeti kutatások bizonyítják, hogy Newton bolygópálya-számításai helyesek voltak, de rajzos ábrázolásaiban tévedett. A Science et Vie cikke nyomán. [VEJ.]

Két rejtélyt egy csapásra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 10. 10. sz. p. 318. A neutrínók tömege nem nulla. Ez a megállapítás segíthet megoldani a Nap-neutrínók számának rejtélyét, valamint az ú. n. hiányzó anyag fellelését. [VEJ.]

Segíthetnek a WIMP-ek is? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 10. 10. sz. p. 318. A gyengén kölcsönható részecskék felfedezése elvezethet a sötét anyag megtalálásához. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

SÁNDOR Zoltán: A galaxisfejlődés filmje. Hubble űrtávcső. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 17. 11. sz. pp. 338-339. A HST felvételei különböző korú galaxisokról. A HST News nyomán. [VEJ.]

MARIK Miklós: Oxigén az Európán. ÉT-TV Kalendárium. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 17. 11. sz. p. 346. Szerves molekulák és az élet kialakulásának lehetőségei a Földön túl. [VEJ.]

Futball-labda molekulák az űrből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 17. 11. sz. p. 349. Hogyan keletkeztek, illetve honnan érkeztek a fullerének? Az Earth cikke nyomán. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Könyvismertető. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 24. 12. sz. p. 359. Paul Davies: Az utolsó három perc c. könyvének bemutatása. [VEJ.]

BARABÁS Zoltán: Könyvismertető. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 24. 12. sz. p. 359. Claude Allegre: Bevezetés a természettörténetbe c. könyvének bemutatása. [VEJ.]

A Föld porárnyéka. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 24. 12. sz. p. 382. A NASA Infravörös Csillagászati Műholdjának észlelése. Egyértelmű magyarázat még nincs. Az Earth írása alapján. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Zöld sugár - napfogyatkozáskor. A hátlapon. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 24. 12. sz. p. 383., hátsó külső borító. "...A hátlapunkon bemutatott kép készítője rendkívül érdekes, egyedülálló formájában "kapta el" a zöld sugár jelenségét. Tomas Cihelka cseh csillagász a tavaly májusi gyűrűs napfogyatkozást fényképezte le Marokkóban. Felvételei között - amelyeket 1/1000 másodperces expozíciós idővel, ötszáz milliméteres teleobjektívvel és kétszeres konverterrel sorozatban készített a napfogyatkozás fázisairól Fuji Velvia filmre - talált egy különlegeset. A Hold által eltakart napkorong "homorú" - konkáv - oldalán tűnt fel egy pillanatra, talán a különleges légköri viszonyoknak köszönhetően, a zöld sugárnak egy nagyon szép villanása." Kép: A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Szemét a Föld körül. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 31. 13. sz. pp. 390-391. Sugárzó hajtóanyag-maradványok, kiégett és felrobbant rakétafokozatok, elkóborolt alkatrészek. A Bild der Wissenschaft nyomán. [VEJ.]

A Föld homokórája. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 31. 13. sz. A Diákoldal melléklet LXXX. [80.] oldalán. A szelek által mozgatott homoktömegek és a forgási sebesség összefüggései. A Denature írása nyomán. [VEJ.]

Égi jelenségek. Hónaptár. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 31. 13. sz. pp. 406-407. Meteorrajok. Nap- és holdváltozások. Fodor. L. István rovata. [VEJ.]

BALOGH Károly: Olvasói kritika. Pf. 47. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 31. 13. sz. p. 409. Az ÉT-nak egy korábbi számában megjelent, a világ keletkezéséről szóló írás bírálata. A szerkesztő válaszol. [VEJ.]

Vulkanikus Vénusz? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. márc. 31. 13. sz. p. 413. A Magellán űrszonda megfigyelései alapján feltételezik, hogy a bolygó intenzív vulkáni tevékenység korszakának kezdetén van. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Sódóm vagy meteoritbecsapódás? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. ápr. 7. 14. sz. p. 445. Utah állam kanyonvidékén látható kőzetkiemelkedés. Okkal feltételezhető, hogy meteoritbecsapódás hozta létre. Az Earth cikke nyomán. [VEJ.]

Jó a Jupiter-szonda. Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. ápr. 7. 14. sz. p. 446. A Galileót 1989 októberében indították útnak a Jupiter felé. A legutóbbi műszerpróbát huszonhét hónappal ezelőtt végezték, s most azért tartottak újabb vizsgálatot, mert az űrszonda december 7-én eléri a bolygót. A Jupiter légkörébe való leszállás minden idők legnehezebb űrművelete lesz, s első ízben végez ott műszer méréseket felhőkről, szelekről és más jelenségekről." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Csillaghalál a Sárkányban. = Élet és Tudomány 50. 1995. ápr. 14. 15. sz. pp. 468-469. A HST két felvétele - leíró szöveg kíséretében - az NGC-6543-ról, melyet korábban planetáris ködnek véltek. A HST News nyomán. [VEJ.]

SELMECZY Béla: Észrevétel Barrow: A világegyetem eredete c. könyvével kapcsolatban. Pf. 47. = Élet és Tudomány 50. 1995. ápr. 14. 15. sz. p. 473. A válasz Both Előd, a könyv fordítója levelének egy részlete. [VEJ.]

Titokzatos fények a légkör határán. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. ápr. 14. 15. sz. p. 477. A Compton Gamma Sugár Obszervatórium felfedezése a Föld magaslégkörében. A sugárzás eredete még nem tisztázott. Az Earth írása alapján. [VEJ.]

A Marson fagy, a Vénuszon tombol a hőség. Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. ápr. 14. 15. sz. p. 478. "Nálunk beköszöntött a tavasz, a Mars egyenlítője körül azonban fagypont és -38 Celsius-fok körül változik a hőmérséklet. A Vénuszon ezzel szemben tombol a forróság: a hőmérséklet 425 Celsius-fok. A Hubble-űrtávcső segítségével a csillagászok megállapították, hogy a Mars és a Vénusz klímája drámaian gyorsan és kiszámíthatatlanul változik." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 1995. január-március. Új űrrekordok. = Élet és Tudomány 50. 1995. ápr. 21. 16. sz. pp. 499-502. A leghosszabb shuttle-repülés. Az első amerikai a Miren. Minden rossz, ha rossz a vége. A Marszohod Hawaiiban. Újabb Pillék. Japán legnagyobb műholdja. [VEJ.]

Az Alpha nemzetközi űrállomás terve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. ápr. 21. 16. sz. p. 508. Amerikai-orosz együttműködésben kezdenék 1997-ben, 2002-es befejezésekor már részese lenne Japán, az ESA és Kanada. (HA, NASA) [VEJ.]

Égi jelenségek. Hónaptár. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 5. 18. sz. pp. 566-567. Meteorrajok. Nap- és holdváltozások. Fodor L. István rovata. [VEJ.]

Térképezés a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 5. 18. sz. p. 573. A Clementine űrszonda minden eddiginél részletesebb térképet készített a Hold felszínéről. Az Earth cikke alapján. [VEJ.]

A Marson fagy, a Vénuszon tombol a hőség. Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. ápr. 14. 15. sz. p. 478. "Nálunk beköszöntött a tavasz, a Mars egyenlítője körül azonban fagypont és -38 Celsius-fok körül változik a hőmérséklet. A Vénuszon ezzel szemben tombol a forróság: a hőmérséklet 425 Celsius-fok. A Hubble-űrtávcső segítségével a csillagászok megállapították, hogy a Mars és a Vénusz klímája drámaian gyorsan és kiszámíthatatlanul változik." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kíváncsi szomszéd. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 12. 19. sz. p. 606. Izrael Ofeq-3 nevű műholdja, mely a földfelszín 1 méteres részleteit is képes megkülönböztetni. Kémhold vagy űrkutatás? A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Indul a SOHO. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 12. 19. sz. p. 606. Az ESA napfizikai kutatások céljára kifejlesztett szondája. Az ABC nyomán. [VEJ.]

Magnitúdó. Kislexikon. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 19. 20. sz. p. 610. Szócikk. Az égi objektumok fényességének egysége. Részletes magyarázat. [VEJ.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 19. 20. sz. Diákoldal+. Az Élet és Tudomány melléklete. p. [86.] "A Magyar Csillagászati Egyesület jelentette meg a Meteor Csillagászati Évkönyvet (1995). Kérjük a könyv három fejezetének címét (vízszintes 1., függőleges 10. és függőleges 26.). Beküldési határidő: május 22-e, hétfő (Élet és Tudomány, Budapest, Pf. 47. 1428, Keresztrejtvény). A megfejtők között e könyv tíz példányát sorsoljuk ki. ..." [HAI.]

Aszteroida-"bajnokok". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 19. 20. sz. p. 636. Két újonnan felfedezett "rekorder". Az 1994XL a leggyorsabban kerüli meg a Napot, az 1994XM a legjobban közelíti meg a Földet. Sky and Telescope cikke nyomán. [VEJ.]

Mennyből a ménkű. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 19. 20. sz. p. 636. Okozott-e halálos kimenetelű balesetet meteorit a Földön? Hiteles kimutatás nincs, a legenda azonban említ néhányat. A Sky and Telescope írása alapján. [VEJ.]

Zöld fény (és némi pénz) a LIGO-nak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 19. 20. sz. p. 638. A gravitációs hullámok kimutatására vállalkozó program jóváhagyása és hathatós támogatása. A Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A hátlapon. A Fátyol-köd új képe. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 19. 20. sz. p. 639., hátsó külső borító. Az égi objektum leírása és színes fotón történő bemutatása. A kép a Sky and Telescope nyomán. [VEJ.]

A marsbéli "lopakodók" titka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 26. 21. sz. p. 670. A Mars felszínén sok olyan felület található, mely nem veri vissza a radarhullámokat. A magyarázat a talaj szerkezetében keresendő. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Az Adhara különleges sugarai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 26. 21. sz. p. 670. A 600 fényévnyire lévő csillag észlelt ultraibolya sugárzása sokszorosa a hozzá hasonlókéhoz. Keresik a jelenség magyarázatát. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 50. 1995. máj. 19. 20. sz. Diákoldal+. Az Élet és Tudomány melléklete. p. [86.] "A Magyar Csillagászati Egyesület jelentette meg a Meteor Csillagászati Évkönyvet (1995). Kérjük a könyv három fejezetének címét (vízszintes 1., függőleges 10. és függőleges 26.). Beküldési határidő: május 22-e, hétfő (Élet és Tudomány, Budapest, Pf. 47. 1428, Keresztrejtvény). A megfejtők között e könyv tíz példányát sorsoljuk ki. ..." [HAI.]

Égi jelenségek. Hónaptár. = Élet és Tudomány 50. 1995. jún. 2. 22. sz. pp. 692-693. Meteorrajok. Nap- és holdváltozások. Fodor. L. István rovata. [HAI.]

Mesebeli tükörhegyek a Vénuszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jún. 2. 22. sz. p. 699. "A Vénusz bolygó hegyeit erősen visszaverő, vékony fémtükörréteg borítja - vélik amerikai asztrofizikusok. A NASA Magellán űrszondája ugyanis nagyon erős radarhullám-visszaverődést (reflexiót) mért a vastag felhőtakarók alatt a Vénusz-felszínről. ..." A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

Éjszakai pótfűtés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jún. 2. 22. sz. p. 699. "Nem csupán a Napnak köszönhetjük, hogy Földünknek hőtartalékai vannak. Bizonyos mértékig a Hold is hozzájárul bolygónk lakhatóbbá tételéhez: telihold idején ugyanis a Holdról visszavert napsugárzás, ha parányi mértékben is, de szintén befolyásolja bolygónk energiamérlegét. Az Arizona Állami Egyetem éghajlatkutatóinak számításai szerint - az elmúlt tizenöt év hőmérsékleti adatai alapján - telihold idején Földünk átlaghőmérséklete 0,03 Celsius-fokkal magasabb, mint újholdkor, amikor hiányzik a Holdtól származó éjszakai energiabevitel-többlet." A Bild der Wissenschaft nyomán. Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Az első igazi űrbébik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jún. 2. 22. sz. p. 699. "Hogy milyenek az első földön-kívüli lények? A viccek szinte pontosan megjósolták a külsejüket. Sokban hasonlítanak az emberhez, van szemük, szájuk, négy végtagjuk, de zöldek, s meglehetősen furcsa hangot adnak ki magukból. Ám megszólalásig olyanok, mint a földi békák. És most megérkeztek. Nem álhír, ezek a lények valóban a Földön kívülről jöttek: ott kezdődött az életük. Igaz, ehhez előbb egy űrhajóban fel kellett juttatni petesejteket és spermiumokat, de mégiscsak megtörtént a csoda: űrben fogant lények érkeztek hozzánk. ..." [HAI.]

A változó Mars. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 50. 1995. jún. 9. 23. sz. pp. 712-714. A Mars oppozíciója alkalmával a Hubble űrteleszkóp nagyfelbontású színes felvételeket készített a bolygóról. Öt fotómelléklet. A HSN és a Sky and Telescope írása nyomán. [VEJ.]

"Palackposta" a jövőbe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jún. 9. 23. sz. p. 733. A NASA és az ESA közös vállalkozása, a Cassini-terv. Kódolt üzenetet tartalmazó gyémántkristály eljuttatása a Titánra. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Ifjúsági csillagásztábor Ráktanyán. = Élet és Tudomány 50. 1995. jún. 23. 25. sz. p. 793. A Magyar Csillagászati Egyesület programajánlata fiatal amatőrcsillagászok és érdeklődők részére. Részletes ismertetés. [VEJ.]

Az ősrobbanás újabb bizonyítéka. Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. jún. 23. 25. sz. p. 797. Amerikai tudósok héliumra bukkantak több mint tízmillió fényévnyi távolságban. Az ÉT és a Petőfi Rádió összeállítása. [VEJ.]

Egy csillag születése. Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. jún. 23. 25. sz. p. 797. A Hubble űrteleszkóp megfigyelése. Az ÉT és a Petőfi Rádió összeállítása. [VEJ.]

Az Androméda titka? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. jún. 30. 26. sz. p. 825. Az óriásgalaxis nem távolodik, hanem közeledik hozzánk. Ennek okát kutatják a csillagászok. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Pf. 47. = Élet és Tudomány 50. 1995. júl. 7. 27. sz. p. 857. Levélváltás Nagy Elek olvasó és a Szerkesztőség között arról, hogyan lehetne beindítani a Szaturnuszon a termonukleáris fúziót, s ezáltal a bolygó nappá válván alkalmassá tehetné a Titánt az élet hordozására. [VEJ.]

Orosz és amerikai űrprogramok pénzügyi nehézségei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. júl. 7. 27. sz. p. 858. Az orosz költségvetés lehetőségei drasztikusan csökkentek, néhány projektet törölni kell, az amerikai űrprogramok költségkeretei - a programok megtartása mellett - komoly mértékben ésszerűsítendők! A Flight International cikke alapján. [VEJ.]

Fektében is "áll". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. júl. 7. 27. sz. p. 858. A világűrben végzett orvosi vizsgálatok figyelmeztetnek néhány, a gravitáció hiányából származó, az emberi szervezetre nézve kedvezőtlen hatásra. Az El País írása nyomán. [VEJ.]

Új amerikai - orosz űrvállalkozás. Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. júl. 7. 27. sz. p. 859. Öt amerikai és két orosz űrhajós az Atlantisz fedélzetén, útban a Mir űrállomásra. [VEJ.]

FODOR L. István: A Vénusz a Nap előtt. = Élet és Tudomány 50. 1995. júl. 14. 28. sz. pp. 872-873. Az 1769. június 3-ai Vénusz-átvonulást Hell Miksa és Sajnovics János az északi sarkkör közeléből, James Cook kapitány a Csendes-óceán szigeteinek térségéből figyelte meg. A bolygó pályájának meghatározása a parallaxis-jelenség segítségével. [VEJ.]

Mi rejtőzik az Abell 2218 mögött? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. júl. 14. 28. sz. p. 892. A gravitációs lencseként működő galaxishalmaz hátteréből származó ívek, melyeket a Hubble űrtávcső tett láthatóvá. A La Recherche cikke nyomán. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Földünk energiamérlege. = Élet és Tudomány 50. 1995. júl. 21. 29. sz. pp. 899-901. Beszélgetés Major György akadémikussal. Sugárzásfizika. A Földre jutó napsugárzás és a Föld által kisugárzott energia mérlege. [VEJ.]

A Magyar Asztronautikai Társaság, az MKM és a Magyar Űrkutatási Alapítvány "Küldetés a Föld bolygóra" című diákpályázatának végeredménye. = Élet és Tudomány 50. 1995. júl. 21. 29. sz. p. 921. A pályázat rövid, emlékeztető leírása és a végeredmény. [VEJ.]

Kameravégen a Kuiper-övezet üstökösei? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. júl. 21. 29. sz. p. 923. A Hubble űrtávcső teljesítménye feljogosítja a kutatókat a reményre, miszerint ezt a térséget tüzetesen átvizsgálhatják. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Új korszak nyitánya. Kozmikus krónika. 1995. április-június. = Élet és Tudomány 50. 1995. júl. 28. 30. sz. pp. 936-939., címlap. "Éppen húsz évvel az Apollo-Szojuz-űrrandevú után újra összekapcsolódott egy orosz és egy amerikai jármű a világűrben. Akkor egy közönséges Szojuz űrhajó találkozott és kapcsolódott össze az utolsó Apollo űrhajóval, majd a randevúnak semmiféle folytatása nem volt. Most, 1995-ben az amerikai űrrepülőgép-flotta egyik tagja úgy kapcsolódott a hatalmasra kiépített orosz űrállomáshoz, hogy ez az esemény egy évtizedes nemzetközi űrállomás-építési programnak a kezdete. ..." Fejezetcímek: Fürjtojások és lézerhold.; Űrszerelések a Miren.; A Szpektr.; Az Atlantis útja.; Az Ariane programja.; Űrhírek. Új típusú amerikai meteorológiai holdak.; Úton a Jupiter felé. "A Galileo amerikai űrszonda csak decemberben éri el a Jupitert, de már július 12-én levált róla az a légköri szonda, amely érkezéskor..." [HAI.]

Új főmotorok az amerikai űrrepülőgép hordozórakétáján. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. júl. 28. 30. sz. p. 954. "Az idén júliusban indult útjára a Discovery űrrepülőgép. Az ötfőnyi személyzet fő feladata egy új távközlési műhold pályára állítása, illetőleg már fennlévő holdak karbantartása. Az út első nyolc perce nagyon fontos az űrrepülőgép-program további sorsa szempontjából. Ekkor ugyanis kipróbálták a főrakétába beépített új folyékonyoxigén-turbószivattyúkat, amelyeket a Pratt and Whitney cég készített. A folyékonyoxigén-, illetőleg a folyékonyhidrogén-szivattyúk az űrrepülőgépek üzemeltetésének kezdete óta kritikus és alig javítható pontoknak látszottak. ..." A Flight International nyomán. [HAI.]

Franciaország "szeme" az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. júl. 28. 30. sz. p. 957. "Júliusban állították pályára egy Ariane rakétával az első francia kémholdat, a Hélios 1A-t. A Föld felszíne fölött mintegy 800 kilométeres magasságban, poláris pályán keringő mesterséges hold bolygónk teljes felületét képes fényképezni, s főként politikai és katonai célú információkat továbbít majd a Földre. A programban három ország érdekelt: Franciaországon kívül Olaszország 14, Spanyolország pedig 7 százalékkal. ..." A Die Welt nyomán. [HAI.]

Meteorrajok. Hónaptár. Fodor L. István rovata. = Élet és Tudomány 50. 1995. aug. 4. 31. sz. p. 978. Az augusztusi meteorrajok pontos "menetrendje". [VEJ.]

S. Z.: A hátlapon. Ütközés a Hattyúban. = Élet és Tudomány 50. 1995. aug. 4. 31. sz. p. 991., hátsó külső borító. Egy 15 000 évvel ezelőtt felrobbant szupernóva gázfelhője és egy korábbi gázfelhő találkozása. A Hubble űrtávcső felvétele. [VEJ.]

Szaturnuszholdakat talált a Hubble. Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. aug. 11. 32. sz. p. 1019. Két - de lehet, hogy négy - eddig ismeretlen hold a Szaturnusz körül. Átmérőjük 11 és 64 km között van. Az adatokat még vizsgálják. [VEJ.]

STOMFAI Róbert: Szerintem. = Élet és Tudomány 50. 1995. aug. 18. 33. sz. p. 1026. ...az esedékes világvégén rég túl vagyunk, ellentétben az Újlaki hegy csúcsán olvasható próféciával. Budapest határát az 1873. évi egyesítés után szép nagy határkövekkel jelölték meg. A fehér felületek vonzzák a firkálókat, de itt az oszlop állításának éve, 1879 alatt nem a városszerte látható SDO betűk láthatók, hanem a 2000 DEATH TO CHRISTIAN jóslat, amely az ezredfordulóra a keresztények pusztulását prognosztizálja. [...] ma már biztosnak látszik, hogy időszámításunk Krisztus születése után 7-ben kezdődik. Így azután idén valójában az Úrnak 2002. évét éljük. Ahhoz képest, hogy a felirat ilyetén olvasata szerint két évvel túl vagyunk a világvégén, elég jól vagyunk." [HAI.]

Az Ulysses a Nap északi pólusa fölött. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. szept. 1. 35. sz. p. 1116. A NASA és az ESA közös szondája, mely az ekliptikából kiemelkedve halad pályáján, hamarosan "felülről" vizsgálhatja a Napot. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Meteorrajok. Hónaptár. Fodor L. István rovata. = Élet és Tudomány 50. 1995. szept. 8. 36. sz. pp. 1140-1141. A szeptemberi meteorrajok pontos "menetrendje". [VEJ.]

Egy "nehéz probléma" megoldása a "kozmikus böffenés"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. szept. 8. 36. sz. p. 1146. Hogyan kerülnek a héliumnál nehezebb elemek a galaxisközi térbe? A fekete lyukak hatása? A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

SÁNDOR Z.: Új holdak a Szaturnusz körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. szept. 8. 36. sz. p. 1146. Az ÉT 1995/35. számában említett felfedezés. A tüzetes vizsgálatok és számítások bizonyosságra vezettek. A HST News nyomán. [VEJ.]

Újjászületik a greenwichi távcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. szept. 8. 36. sz. p. 1147. A Régi Királyi Csillagda távcsöve a maga kategóriájában még mindig a világ nyolcadik legnagyobb távcsöve. Most komoly költségvetési támogatást kap. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Hazudnak a csillagok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. szept. 8. 36. sz. p. 1147. A HST meglepő adattal lepte meg a világot: a Világegyetem életkora kevesebb a benne található legöregebb csillagok koránál. Meg kell kérdőjelezni a kozmológiai modell érvényességét? A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Ausztrália is "beszáll" a gravitációshullám-vadászatba. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. szept. 15. 37. p. 1178. Nedlandban elkészítették a világ legérzékenyebb gravitációshullám-detektorát, mellyel elsőként remélik észlelni az Einstein által leírt jelenséget. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Meteorrajok. Hónaptár. Fodor L. István rovata. = Élet és Tudomány 50. 1995. okt. 6. 40. p. 1267. Az októberi meteorrajok pontos "menetrendje". [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Új Vénusz-portré. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 50. 1995. okt. 13. 41. sz. pp. 1301-1302. A Hubble űrtávcső felvételei. Mi van a felhőtakaró mélyén? [VEJ.]

VARGHA Domokosné: "Így kerültem mellékvágányra". Búcsú Tibor Mátyás csillagásztól. = Élet és Tudomány 50. 1995. okt. 20. 42. sz. pp. 1318-1320. A jezsuita csillagász volt a Haynald Obszervatórium utolsó vezetője. [VEJ.]

A Haynald Obszervatórium története. = Élet és Tudomány 50. 1995. okt. 20. 42. sz. p. 1319. Tibor Mátyás bevezető sorai az MTA 1986-ban megjelent kiadványához. [VEJ.]

Újra leng az inga. Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. okt. 20. 42. sz. p. 1336. " 144 évvel az első bemutató után Párizsban megismételték a Föld forgását kézzelfoghatóan bizonyító kísérletet. A "Tudomány ünnepének" nyitányaként a Panteonban felállították a Foucault-ingát. A 67 méter hosszú fonalon függő - eredeti - inga 16,5 másodperc alatt teszi meg a pályájának két végpontja közötti utat, s hatóránként kell újból meglökni. A homokba karcolt vonalak állandóan "balra tartanak", irányuk - az óra járásával ellentétesen - elfordul, ezzel bizonyítva, hogy a Föld forog. (A híres kísérletet a szombathelyi székesegyházban többször megismételték.)" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1995. július-szeptember. = Élet és Tudomány 50. 1995. okt. 27. 43. sz. pp. 1359-1362. Három űrséta. A leghosszabb ESA űrrepülés. Augusztus, a "fekete hónap". Kristálynövesztés az űrben. Nyolc kilót lefogyva. [VEJ.]

Csillagbolygó. Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. okt. 27. 43. sz. p. 1371. Svájci kutatók a Pegasus csillagkép egyik csillaga közelében Jupiter méretű bolygót azonosítottak. Távolsága mintegy 40 fényév. [VEJ.]

Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. nov. 3. 44. sz. p. 1403. A NASA felrobbant hordozórakétájáról, a Columbia és a houstoni központ közötti újfajta kapcsolatról és az angkori napfogyatkozásról tudósít a lap rovata. Rövid ismertetések. [VEJ.]

Meteorrajok. Hónaptár. Fodor L. István rovata. = Élet és Tudomány 50. 1995. nov. 10. 45. sz. pp. 1418-1419. A novemberi meteorrajok pontos "menetrendje". [VEJ.]

1996: Egy perc = 61 másodperc. Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. nov. 17. 46. sz. p. 1469. A Föld forgásának ingadozása miatt 1996. jan. 2-án egy másodpercre megállítják az atomórát. Szökőmásodperc. [VEJ.]

A hátlapon. A VLT első távcsöve. = Élet és Tudomány 50. 1995. nov. 17. 46. sz. p. 1471., hátsó külső borító. Chilében tervezik felépíteni és a világ legnagyobb teljesítményű földfelszíni távcsöve lesz. Kép és szöveg: az ESO nyomán. [VEJ.]

GAJZÁGÓ Éva: Leptonvadászok. Az 1995. évi Nobel-díj. = Élet és Tudomány 50. 1995. nov. 24. 47. sz. pp. 1475-1478. A neutrínó és a tau-lepton kimutatása. Neutrínódetektor. A Nap-neutrínók rejtélye és a hiányzó tömeg problémája. [VEJ.]

Kétszer nagyobb Hold-atmoszféra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. nov. 24. 47. sz. p. 1499. Egy szuperérzékeny távcsővel a Hold felszínétől 14 ezer kilométer magasságban nátriumatomokat fedeztek fel. Ez a magasság a korábbi észleléseknek a duplája. A Nature cikke nyomán. [VEJ.]

Felbocsátották... Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 1. 48. sz. p. 1531. Az ISO, az első európai csillagvizsgáló műhold. [VEJ.]

A Yucatan-óriáskráter. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 1. 48. sz. p. 1532. Pontosan felmérték a mintegy 65 millió évvel ezelőtt becsapódott óriásmeteorit vagy kisbolygó ütötte kráter helyzetét és méretét. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [VEJ.]

HORVÁTH András: A Galieo célba ért! = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 8. 49. sz. pp. 1551-1554. "December 7-én az amerikai Galileo űrszonda légkörkutató egysége belép a Jupiter sűrű, átlátszatlan légkörébe, és ott helyszíni méréseket végez. Az óriásbolygó mellett elhaladó szonda eközben veszi és rögzíti a mérési adatokat, maid - miután a Jupiter körüli műholdpályára állt - a Földre sugározza őket. ..." Fejezetcímek: A parittyamanőver.; A kisbolygók övezetében.; Szenzációs felvételek.; A végállomás. [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: A Jupiter. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 8. 49. sz. p. 1552. "Naprendszerünk legnagyobb bolygója. A tömege Földünkének a 318-szorosa, térfogata Földünkének az 1300-szorosa, egyenlítői átmérője 142 984 kilométer (Földünké: 12 740 kilométer), Átlagos sűrűsége 1,33 gramm/köbcentiméter. A Jupiterben a kémiai elemek megoszlása nagyjában megegyezik a kozmikus elemgyakorisággal, tehát a csillagok összetételével: 70-80 százalékban hidrogén, 10-20 százalékban hélium, s a maradék a többi elem. Belsejének szerkezetét a hidrogén különböző halmazállapotai, a gáznemű, a folyékony, illetőleg a fémes állapot határozza meg. A hidrogénben dús légkör mélyén folyékony hidrogénóceán, majd a bolygó belsejében fémes hidrogénmag rejtőzhet. Kérdéses hogy legbelül van-e valamiféle Föld típusú, szilárd magja is. A légkör felhőzete a bolygóval együtt gyorsan forog (tengelyforgási ideje: 9 óra 55 perc), s igencsak változatos, övezetes felépítésű felhőalakzatai vannak. ..." [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: A Jupiter holdcsaládja. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 8. 49. sz. p. 1553. "A Jupiternek tizenhat holdja van, Az első négyet Galileo Galilei fedezte fel 1609-ben és 1610-ben, Ezek az Io, az Europa, a Ganymedes és a Callisto. Átmérőjük 3-5 ezer kilométer. Sok tekintetben a Földre is hasonlítanak. A Jupiter árapályhatása belülről fűti őket, ezért a legbelső Ión élénk, a folyékony kén mozgásán alapuló vulkanizmus uralkodik A következőnek, az Europának a mélyben megolvadt óceánburka van, s csak a külső két Galilei-féle hold őrzi jégfelszínén ősi becsapódások nyomait. A Jupiter holdjairól 1979-ben a Voyager űrszondák készítettek közelképeket. Újabban a Hubble űrtávcső is figyelemmel kíséri őket, s a Galileo programjában is szerepelnek majd." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Víz a Holdon. A tudomány világa. Külföldön. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 8. 49. sz. p. 1562. "Sokévi szünet után, 1994-ben egy kisméretű szonda, a Clementine közeli megfigyeléseket végzett a Holddal kapcsolatban. Még mielőtt üzemzavar miatt használhatatlanná vált volna, modern eszközökkel sikerült feltérképeznie az égitest nagy részét. A tudósok most vizsgálják a szonda által küldött adatokat, és úgy vélik, nemsokára megerősíthetik azt a feltevést, amely szerint a Hold felszínén létezik víz, mégpedig jég formájában. ..." Az El País nyomán. [HAI.]

Csillagvizsgálók léggömbön. A tudomány világa. Külföldön. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 8. 49. sz. p. 1562. "...Orosz tervezők most a földfelszíni és az űrtávcsövek közti átmeneti megoldást javasolnak. Tizenöt kilométeres magasságban - az alsó sztratoszférában - a légkörnek már csak olyan csekély hányada van még ennél is nagyobb magasságokban, hogy annak optikailag jóformán semmi zavaró hatása nincsen. Egy 15 kilométeres magasságban működő távcsőnek a felbontóképessége például a hasonló földfelszíni távcsőének a harmincezerszerese lenne. Ezért az ISLA intézet tervezett egy napelemek szolgáltatta energiával működtethető, 15 kilométeres magasságba felbocsátott léghajót, amelyen akár több nagyméretű csillagászati távcső is elhelyezhető, s velük például szomszéd csillagok bolygói megfigyelhetők." A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

Más táj, más ég... A tudomány világa. Külföldön. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 8. 49. sz. p. 1563. "Bizonyos megfigyelések arra utalnak, hogy egy közeli csillagnak bolygórendszere (vagy legalábbis egy bolygója) van. Ugyanezek a megfigyelések megerősítik azt a gyanút is, hogy valami baj van a bolygórendszerek keletkezésére vonatkozó elképzeléseinkkel... Michel Mayor és Didier Queloz, a Genfi Obszervatórium csillagászai egy viszonylag közeli csillag esetében egy nagy, legalább Jupiter-méretű bolygó létezésére utaló bizonyítékokat találtak. A csillag, amely a Pegazus csillagképben, Földünktől mindössze 45 fényévnyire van, tiszta éjszakákon szabad szemmel is látható. A kutatók megfigyeléseiket a Doppler-jelenségre alapozták, amely szerint a hozzánk képest mozgó (közeledő vagy távolodó) hullámforrásból érkező hullám frekvenciája a forrás sebességétől függő mértékben egy kicsit megváltozik, magasabb vagy alacsonyabb lesz. ..." A The Economist nyomán. [HAI.]

Francia hozzájárulás a jövő nemzetközi űrállomásához. A tudomány világa. Külföldön. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 8. 49. sz. p. 1565. "A tervezett német-olasz űrlaboratórium helyett Franciaország egy legénységi szállító- és zsilipelőjárművet épít a nemzetközi űrállomáshoz - így döntöttek legutóbb az ESA (Európai Űrhivatal) illetékesei. ..." A Nature nyomán. [HAI.]

A Föld-dinamó modellje. A tudomány világa. Külföldön. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 15. 50. sz. p. 1596. "Először sikerült számítógéppel szimulálni Földünk összetett mágneses terének keletkezési mechanizmusát az Egyesült Államok Los Alantos Nemzeti Laboratóriumában. A Gary Galtzmaier amerikai geofizikus és munkatársai által készített elméleti modell nem csupán a külső földmagnak a befolyását vette figyelembe Földünk mágneses terére, hanem a belső földmagot is számításba vette. ..." A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

A Szaturnusz "leveti" gyűrűit. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 22. 51. sz. p. 1626. "Mint arról már korábban beszámoltunk (lásd rovatunkat az ez évi 36. számban! - A szerk.), a Szaturnusz az idén olyan látványosságot kínált a csillagászoknak, amilyennel csak átlagosan minden tizenötödik évben szolgálhat: gyűrűit szinte teljesen "levetkőzte", s ezáltal elveszítette megszokott, jól ismert küllemét. Ezt a trükköt három alkalommal is bemutatja, amelyek közül az utolsó még hátravan. ..." A La Recherche nyomán. [HAI.]

Megérkeztek az első adatok a Galileótól. Röviden. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 22. 51. sz. p. 1629. "Az adatok arról a szondáról származnak, amely a Galileóról vált le, és nemrégiben behatolt a Jupiter sűrű atmoszférájába, majd lelassulva, több mint egy órán át utazott. Az adatok értékeléséről bővebben számolunk majd be." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

FODOR Lajos István: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 29. 52. sz. p. 1644. Könyvismertetés. A csillagászati évkönyv tartalmának, szerkezetének ismertetése, részletes bemutatása. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A kozmosz képei. = Élet és Tudomány 50. 1995. dec. 29. 52. sz. p. 1657. A HST felvételei, melyek támpontot nyújtanak az ősrobbanás igazolásához és tanulmányozásához. Az ősrobbanás kvarkmodellje. [VEJ.]

SAJTOS Lajos: Sajnovics János, a finnugor kutató. 210 éve hunyt el a polihisztor csillagász. = Fejér megyei Hírlap 51. 1995. máj. 6. 105. sz. p. 8. [SRG.]

DÖMÖLKI Lajos: Föld és Nap - Magyar és a Lapp. = Fejér Megyei Hírlap 51. 1995. máj. 12. 110. sz. p. 5. Emlékezés Sajnovics Jánosra és a vardői expedícióra. [SRG.]

  HORVÁTH Gabriella: Kémiatörténeti évfordulók. = Firka 5. 1995-1996. 1. sz. pp. 18-19. Csillagászat: "...1870-ben 125 éve történt: ...LOCKYER, N. angol csillagász megállapította, hogy a Jannsen által 1868-ban a Nap színképében észlelt vonal nem származhatott semmilyen, a Földön található, addig ismert elemtől. Az ismeretlen elemet héliumnak nevezte el (görögül: helios = Nap). Ez az "Arcképcsarnok. Tudományok története." című rovat egyetlen csillagászati vonatkozású bekezdésének teljes szövege. [HAI.]

  CSEH Gyopárka: 1995 - évfordulók a fizika világából. = Firka 5. 1995-1996. 2. sz. pp. 61-64. Csillagászat: (p. 61.) "300 éve halt meg Christian HUYGENS (Den Haag, 1629. 4. 14. - Denn Haag, 1695. 7. 8.) : holland fizikus, matematikus és csillagász. Az 1600-as évek közepén nagy volt az érdeklődés a csillagászati távcsövek tökélesítése iránt. 1655-ben Huygens is készített egy távcsövet, amellyel megfigyelte a Szaturnusz gyűrűjét és egyik holdját a Titánt, valamint az Orionködöt. 1656-ban ingaórát készített. A zsebóra készítéséhez ő alkalmazott először billenővel ellátott spirális rugót. Mechanikai ügyességét dicséri az általa készített planetárium..." Ez a Tudománytörténet című rovat egyetlen csillagászati vonatkozású bekezdésének teljes szövege. [HAI.]

  FARKAS Anna: Ötven éves a magyar Hold radar-visszhang kísérlet. = Firka 5. 1995-1996. 3. sz. pp. 97-100. "A magyar Hold-visszhang kísérlet a hosszúidejű jelintegrációval egy lépéssel tovább ment az amerikainál abban az irányban, melyet a modern radarcsillagászat követ." [HAI.]

  FERENCZI János: Ismerd meg! A második kozmikus sebesség. = Firka 5. 1995-1996. 4. sz. pp. 127-133. Függőleges felfelé hajítás homogén gravitációs mezőben. Függőleges felfelé hajítás centrális gravitációs térben. A második kozmikus sebesség. A Schwarzschild sugár. Neutroncsillagok és méreteik. Gravitációs szingularitás. [HAI.]

  FERENCZI János: Ismerd meg! A harmadik kozmikus sebesség. = Firka 5. 1995-1996. 5-6. sz. pp. 171-174. [HAI.]

RESVANIS, L. K.: A nagyenergiájú neutrínó-asztronómia születése. = Fizikai Szemle 45. 1995. okt. 10. sz. pp. 332-341. [PIR.]

KISS Attila: Egy középiskolai földrajztanár gondolatai új földrajz tankönyvekről. = Földrajzi Közlemények 43. 1995. 2. sz. pp. 198-205. Többek között: Hunyadi László: Csillagászat és általános természeti földrajz (Calibra Kiadó), és Simon Tamás: Csillagászat és természetföldrajz (Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány) csillagászati könyvek ismertetése. [KSZ.]

BALOGH János: Hunyadi László: Csillagászat és általános természeti földrajz a középiskolák számára Calibra Kiadó, Budapest, 1994. p. 223. = Földrajzi Közlemények 43. 1995. 2. sz. pp. 215-216. Könyvismertetés. [KSZ.]

ZOMBORI Ottó: A Föld mint égitest. = Galaktika. Tudományos-fantasztikus folyóirat 11. 1995. 2. 173. sz. pp. 37-38. [HAI.]

KARDOS István: A műholdakra végzett lézeres távmérés helyzete a GPS-korszakban. = Geodézia és Kartográfia 47. 1995. 5. sz. pp. 15-19. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Husty, Peter: ZEIT & MASS. SONNENUHREN UND WISSENSCHAFTLICHEN GERÄTE. (Idő és mérték. Napórák és tudományos eszközök.) Salzburger Museum Carolino-Augusteum. Schriftenreihe zu Kunstgewerbe und Volkskunde, Band 2. 96. old., 87 részben színes kép. Salzburg, 1994. = Geodézia és Kartográfia 47. 1995. 5. sz. pp. 46-47. Könyvismertetés. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i. - PUSKÁS Katalin: A debreceni kollégium kéziratos glóbuszai. = Geodézia és Kartográfia 47. 1995. 4. sz. pp. 216-222. [KSZ.]

Atlantis-Mir összekapcsolódás. 1995. Űrodüsszeia. = HVG 17. 1995. júl. 1. 26.(840.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

Képeslap a Vénuszról. = IPM Interpress Magazin. 21. 1995. jan. pp. 14-16. A Bild der Wissenschaft nyomán. [NRO.]

ELEK László: Égi szemek. = IPM Interpress Magazin 21. 1995. jan. pp. 118-123. A műholdak felhasználási lehetőségei. [NRO.]

ELEK László: A Hold. = IPM Interpress Magazin 21. 1995. febr. pp. 145-149. [NRO.]

ELEK László: A Naprendszer. = IPM Interpress Magazin 21. 1995. márc. pp. 10-14. Az IPM lap ezzel (ideiglenesen) megszűnt. Majd csak 2002 júliusában indul el újra, új évfolyamszámozással. [NRO.]

TORÓ Tibor: Megvalósul-e Einstein utolsó álma? "Physica more Geometrico"? = Iskolakultúra 5. 1995. 3-4. sz. pp. 2-16. Elhangzott a 20. század szellemi körképe című konferencián. A fizika geometrizálásának gondolatáról. A nem-euklideszi geometriáktól (Lobacsevszkij, Bolyai, Riemann) a Weyl-féle egységes térelméletig. A Yang-Mills terek, a GUT-model, a 10 dimenziós Kaluza-Klein-típusú szuper-húr elmélet. Mindezek asztrofizikai és kozmológiai kapcsolódásai. [KSZ.]

BOTH Mária - CSORBA F. László: A gravitáció. A körmozgás dinamikája. = Iskolakultúra 5. 1995. 3-4. sz. pp. 107-113. Az égi és földi körmozgások összekapcsolása. Részlet a szerzők Gondolat Kiadónál megjelent Tudománytörténet I. című tankönyvéből. [KSZ.]

A világ rendszeréről. = Iskolakultúra 5. 1995. 3-4. sz. pp. 113-115. Isaac Newton művének részlete. Fordította Fehér Márta. Megjelent: Magyar Helikon, 1977. [KSZ.]

SIMON Tamás: A Vénusz. = Iskolakultúra 5. 1995. 3-4. sz. pp. 115-120. Részlet a Csillagászat és természetföldrajz című, Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány által kiadott tankönyvből. [KSZ.]

BARDÓCZ András: A kozmikus nevelés pedagógiája. = Iskolakultúra 5. 1995. 6-7. sz. pp. 149-151. A kozmikus világképünk tantárgy ismertetése. [KSZ.]

KORMÁNY Gyula: Janice VanCleave: Csillagászat. 101 könnyű és látványos kísérlet a csillagászat játékos megismeréséhez. = Iskolakultúra 5. 1995. 8-9. sz. p. 147. Könyvismertetés VanCleave, Janice: Csillagászat. 101 könnyű és látványos kísérlet a csillagászat játékos megismeréséhez. Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 1994., 239 p. könyvéről. [KSZ.]

B. E. [BORS Edit]: Ritka mesterségek: A napórakészítő. = Lakáskultúra 30. 1995. szept. 9. sz. pp. 16-17. Interjú Marton Géza napórakészítővel. A cikket két napóra fényképe illusztrálja. Mindkettő a Budapest, II. Járóka u. 3. családi ház falára került. [MRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Nemzetközi űrállomás építésének menete. = Légkör 40. 1995. 1. sz. p. 13. [SRG.]

SIMON Antal: Meteorológiai Világnap, 1995. Kitüntetések a Világnap alkalmából. = Légkör 40. 1995. 1. sz. pp. 14-16. Az 1994-ben alapított és Melocco Miklós által készített "Schenzl Guidó emlékérem" leírása. A díjat elsőként 1995. márc. 25-én adták át. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A meteorológus Fényi Gyula. = Légkör 40. 1995. 1. sz. pp. 23-27. Több csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Meteorológiai műholdak rendszere. = Légkör 40. 1995. 1. sz. p. 34. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Elhunyt űrhajósok. = Légkör 40. 1995. 1. sz. p. 34. 1992-ig 54 űrhajós halt meg. 27 amerikai, 26 orosz illetve szovjet és egy vietnami űrhajós. Forrás: Spaceflight. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Halo - tünemények. = Légkör 40. 1995. 1. sz. pp. 35-36. 25 év alatt végzett észleléseinek tapasztalatai. [KSZ.]

MEZŐSI Miklós: Olvastuk... A NASA "Zéró" űrállomása. = Légkör 40. 1995. 1. sz. p. 38. [SRG.]

SCHIROKNÉ KRISTON Ilona: A meteorológia magyar intézetének születése. = Légkör 40. 1995. 2. sz. pp. 6-10. A meteorológiai szervezetek és intézetek 1870-ig. Csillagászati vonatkozások is. [KOC.]

ZÁCH Alfréd: Emléktábla a Fő utca 6. számú ház falán. = Légkör 40. 1995. 2. sz. p. 13. A tábla felirata: E HÁZ I. ÉS III. EMELETÉN MŰKÖDÖTT 1892 ÉS 1910 KÖZÖTT A METEOROLÓGIAI ÉS FÖLDDELEJESSÉGI MAGYAR KIRÁLYI KÖZPONTI INTÉZET KONKOLY-THEGE MIKLÓS IGAZGATÓ VEZETÉSÉVEL. ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT 1995. Az emléktáblát az Országos Meteorológiai Szolgálat 125. évfordulós ünnepsége keretében, 1995. máj. 2-án leplezték le Budapesten. [KSZ.]

AMBRÓZY Pál: Megemlékezés Fényi Gyuláról. = Légkör 40. 1995. 2. sz. p. 36. Fényi születésének 150. évfordulója alkalmából emlékülés volt Sopronban 1995. jún. 2-án, a Magyar Csillagászati Egyesület kezdeményezésére. [KOC.]

RÁKÓCZI Ferenc - PRÁGERNÉ BIHARI Ilona: Bruna Ferenc a matematikus, csillagász és meteorológus (1745-1817). = Légkör 40. 1995. 3. sz. pp. 34-35. 1798. máj. 4-én nevezték ki Pasquich János utódjának a Budán székelő egyetem felsőbb mennyiségtani tanszékére, amelyet 1817. nov. 30-án bekövetkezett haláláig vezetett. [KOC.]

SIMON Antal: Az idő iránya. = Légkör 40. 1995. 3. sz. pp. 35-36. [KSZ.]

AMBRÓZY Pál: Frőhlich Dávid meteorológiai megfigyelései. = Légkör 40. 1995. 4. sz. pp. 23-24. A cikk ismerteti Frőhlich kalendáriumszerkesztői tevékenységét, amelyet 1623-től kezdve több mint 20 éven át végzett. Az Országos Széchenyi Könyvtár három magyar nyelvű kalendáriumát őrzi: az 1637-es, az 1646-os és az 1649-es esztendőre szólókat. Részletezi az 1637-es évre vonatkozó kalendáriumát. [KSZ.]

TÄNCZER Tibor: Olvastuk... Tornádó felismerése műholddal. = Légkör 40. 1995. 4. sz. p. 37. [SRG.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1995. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1995. jan. p. 1. Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Körünk a számok tükrében 1994-ben. = Magnitúdó Körlevél 1995. jan. p. 1. A komplex bemutatót 150-en tekintették meg. A MAK 40 foglalkozására 432-en jöttek. Két sikeres Magnitúdó-hétvége volt a Vekeri-tónál. A Fancsikai-tavaknál két éjszaka 427 Perseidát észleltünk. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1995. január. = Magnitúdó Körlevél 1995. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, meteorraj, Vénusz kitérésben, együttállás, Merkúr kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1995. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1995. febr. p. 1. Nyári Szabolcs, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1995. február. = Magnitúdó Körlevél 1995. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1995. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1995. márc. p. 1. Zajácz György, Koltay Ede, Kaposvári Zoltán, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1995. március. = Magnitúdó Körlevél 1995. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr kitérése, Holdsarlók, Spica-fedés, Nova Aql 1995. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1995. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1995. ápr. p. 1. Nyári Szabolcs, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1995. április. = Magnitúdó Körlevél 1995. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók. "IBM PC-vel rendelkezők figyelem! A számítógépes hálózatokon elérhető közérdekű csillagászati információkat a foglalkozásokon mindenki floppy-n megkaphatja." [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1995. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1995. máj. p. 1. Zajácz György, Józsa Sándor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1995. május. = Magnitúdó Körlevél 1995. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, Merkúr kitérése, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1995. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1995. jún. p. 1. Zajácz György előadásai. Magnitúdó-hétvége a Vekeri-tónál. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1995. június. = Magnitúdó Körlevél 1995. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1995. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1995. szept. p. 1. Nyári Szabolcs, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1995. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 1995. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr kitérése, holdsarlók, együttállások. [KSZ.]

Meghívó. = Magnitúdó Körlevél 1995. szept. p. 1. Őszi Csillagászati Bemutatóra 1995. szept. 7-re. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1995. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1995. okt. p. 1. Nyári Szabolcs, Zajácz György, Kaposvári Zoltán, Szoboszlai Endre előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1995. október. = Magnitúdó Körlevél 1995. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, fényesebb üstökösök pozíciói, Merkúr kitérése, meteorraj, holdsarlók, együttállás. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1995. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1995. nov. p. 1. Ádám Zsolt, Zajácz György, Károlyi Gábor előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1995. november. = Magnitúdó Körlevél 1995. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, fényesebb üstökösök pozíciói, meteorrajok, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

Meghívó. A Taj Mahal sötétségbe borul. Az október 14-i indiai napfogyatkozás élménybeszámolójára. = Magnitúdó Körlevél 1995. nov. p. 1. Zajácz György előadása 1995. nov. 23-án. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1995. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1995. dec. p. 1. Szoboszlai Endre, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1995. december. = Magnitúdó Körlevél 1995. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorrajok, holdsarlók, együttállás. [KSZ.]

WITTMANN Géza - KIS Károly: A MAGSAT mesterséges hold mágneses méréseinek feldolgozása III., az ekvivalens mágneses réteg eloszlása az európai régióban. = Magyar Geofizika 36. 1995. 3. sz. pp. 192-197. [SRG.]

  FARKAS Gábor: Egy lengyel humanista (Jan Dantyszek) könyve. = Magyar Könyvszemle 111. 1995. 1. sz. pp. 76-87. Jan Dantyszek warmiai püspök, Báthory András erdélyi fejedelem, Háportoni Forró Pál történetíró és a nagyszombati jezsuita kollégium 16. századi asztronómiai és asztrológiai kolligátuma. "az eredeti kötet minden tagja asztromómiával foglalkozó munka. Szerzőik között éppúgy megtalálható kiváló humanisták (Camerarius, Pontanus, Regiomontanus) által kiadott arab (Albategnius, Alfraganus, Albubater) vagy görög (Ptolemaiosz) csillagász művei, mint korabeli német asztronómusok (Schöner, Dryander, Werner) munkái." Közlemények. [A tanulmány szerzője Farkas Gábor Farkas néven publikált 1997 után.] [FGF.]

  SZELESTEI N. László: Magyar és német nyelvű kalendáriumtöredékek (1590-1593). = Magyar Könyvszemle 111. 1995. 3. sz. pp. 304-310. "A 16. század második feléből 60 magyar nyelvű kalendáriumkiadást tart számon a Régi magyarországi nyomtatványok (továbbiakban: RMNy) című retrospektív bibliográfiánk." Az említett magyar nyelvű kalendáriumok megjelenési helyei: Bécs, Debrecen, Kolozsvár, Nagyszeben, Bártfa, Nagyszombat, Detrekő, Németújvár, Németlövő, Krakkó. Közlemények. [SRG.]

  H. HUBERT Gabriella: Egy elveszett 16. századi naptárvers másolata. = Magyar Könyvszemle 111. 1995. 3. sz. pp. 310-312. "Dézsi Lajos leírása szerint egy 1593. esztendőre készült, Siczben nyomtatott kalendáriumban (RMNy 701) jelent meg Az újesztendő kezdessék tőled, Úristen kezdetű naptárvers. A naptár eredetileg Körmenden, a Batthyány-család könyvtárában volt, majd elveszett. Az RMNy leírása Dézsi Supplementuma alapján készült. Az elveszett naptár azóta megkerült, de benne nem magyar, hanem latin nyelvű naptárvers található, melynek kezdete: Non tibiprincípium, sed Christo, vendicat anni." Közlemények. [SRG.]

ALMÁR Iván: A szputnyikok megfigyelésével kezdődött. = Magyar Nemzet 58. 1995. máj. 3. p. 15. [ALM.]

HANKÓ Ildikó: Szükségünk van-e magyar űrkutatásra? A holdradarkísérletektől a műholdakig. = Magyar Nemzet 58. 1995. máj. 3. p. 15. [ALM.]

ALMÁR Iván: Akinek sokat köszönhet az űrhajózás. Száz éve született Magyarországon Herman Oberth. = Magyar Tudomány 102.(40.) 1995. jan. 1. sz. pp. 105-108. 1894. jún. 25-én született Nagyszebenben. [ALM.]

VERŐ József - WALLNER Ákos - WESZTERGOM Viktor: Űridőjárás - ahogy az a geomágneses obszervatóriumból látszik. A Nagycenki Geofizikai Obszervatórium INTERMAGNET-állomása. = Magyar Tudomány 102.(40.) 1995. máj. 5. sz. pp. 551-557. Bevezetés.; A geomágneses jelenségek.; A geomágnesség élettani szerepe.; Az űridőjárás felszíni megfigyelése. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Legyen "űrtan" a neve! = Magyar Tudomány 102.(40.) 1995. máj 5. sz. pp. 590-591. Az űrhajózás, űrkutatás, űrtevékenység összefoglaló magyar neve. [ALM.]

BENCZE Gyula: Egyedül nem megy... = Magyar Tudomány 102.(40.) 1995. júl. 7. sz. p. 810., 814. A MTA 1995. máj. 9-i közgyűlésének témája: "A tudomány fejlődésének kényszerű kísérője: az áltudomány." Ádám György vitaindító előadásához hozzászólt Almár Iván. [KSZ.]

SZABADOS László Neil F. Comins: Mi lenne a Földön, ha...? = Magyar Tudomány 102.(40.) 1995. aug. 8. sz. pp. 1008-1009. Könyvismertetés. [KSZ.]

PATKÓS László: Röntgencsillagászat. = Magyar Tudomány 102.(40.) 1995. szept. 9. sz. pp. 1093-1106. A röntgencsillagászat kezdetei.; A röntgen háttérsugárzás.; A röntgensugárzó égitestek.; A pulzálást és fedést mutató (fiatal) röntgenforrások.; Az öreg röntgenforrások.; A röntgenkitörések.; Az égi röntgenforrások két alaptípusa.; Fekete lyukak mint röntgenforrások.; Kvazárok, aktív galaxismagok.; A Hubble-állandó meghatározása röntgencsillagászati módszerekkel.; A röntgencsillagászat mérőműszerei.; Hazai röntgencsillagászat. [KSZ.]

Az M24 rajza Hamvai Antaltól. = Messier Hírek 4. 1995. febr. 1. (19.) sz. p. 1. [KSZ.]

JÓZSA Sándor - NAGY Zoltán Antal: Észlelések ’94 nyár, ősz. = Messier Hírek 4. 1995. febr. 1. (19.) sz. pp. 2-8. Vizuális észlelések szövegesen: M27, M57, M3, M4, M60, M13, M92, M107, M71, M11, M29, M39, M103, M23, M16, M17, M8, M20, M21, M8, M24, M56, M15, M33, M72, M34, M76, M73, rajzokkal illusztrálva. Észlelők: Áldott Gábor, Balaton László, Besenyi Tibor, Janoschitz L., Józsa Sándor, Hamvai Antal, Kárpáti Ádám, Kovács Zsolt, Lantos Zsolt, Moczik Csaba, Pálinkás G., Pteancu Mircea, Szabó Gyula, Szalai Attila. [KSZ.]

JÓZSA Sándor: Észlelések 1994-95 tél. = Messier Hírek 4. 1995. 2. (20.) sz. pp. 1-8. Vizuális észlelések szövegesen: M29, M31, M45, M1, M77, M79, M93, M41, M42, M43, M78, M35, M38, M36, M37, M65, M66, M64, M81, M82, M109, M94, M63, rajzokkal illusztrálva. Észlelők: Csillag Attila, ifj. Erdei József, Fazakas Zoltán, Hamvai Antal, Józsa Sándor, Lantos Zsolt, Szabó Gyula, Szauer Ágoston, Vázsonyi Gábor. [KSZ.]

A galaxisok osztályozása. = Messier Hírek 4. 1995. 3. (21.) sz. p. 1. [KSZ.]

JÓZSA Sándor: Egy és más a galaxisokról. = Messier Hírek 4. 1995. 3. (21.) sz. pp. 2-4. [KSZ.]

JÓZSA Sándor: Észlelések 1995 tavasz. = Messier Hírek 4. 1995. 3. (21.) sz. pp. 5-8. Vizuális észlelések szövegesen: M67, M95, M96, M105, M65, M66, M81, M82, M104, M58, M59, M60, M89, M85, M64, M63, M94, M97, M92, M40, rajzokkal illusztrálva. Észlelők: ifj. Erdei József, Kárpáti Ádám, Kiss Péter, Sárneczky Krisztián, Szabó Gyula. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: M13 CCD-vel. = Messier Hírek 4. 1995. 4. (22.) sz. p. 1. [KSZ.]

JÓZSA Sándor: Egy és más a gömbhalmazokról. = Messier Hírek 4. 1995. 4. (22.) sz. pp. 2-4. [KSZ.]

Messier gömbhalmazai. = Messier Hírek 4. 1995. 4. (22.) sz. p. 4. [KSZ.]

JÓZSA Sándor: Szerkesztői levél. = Messier Hírek 4. 1995. 4. (22.) sz. p. 5. [KSZ.]

Bemutatjuk: Nagy Zoltán Antal ex-rovatvezetőt. = Messier Hírek 4. 1995. 4. (22.) sz. p. 6. [KSZ.]

Észlelések - ’95 jún. - júl. = Messier Hírek 4. 1995. 4. (22.) sz. pp. 7-16. Vizuális észlelések szövegesen: M31, M32, M81, M82, M33, M97, M40, M101, M51, M11, M27, M29, M57, M8, M17, M24, M39, M3. M4, M5, M10, M12, M14, M22, M53, M70, M80, M92, M107, M13, rajzokkal illusztrálva. Észlelők: ifj. Erdei József, Hamvai Antal, Józsa Sándor, Kárpáti Ádám, Lantos Zsolt, Schné Attila, Szabó Gyula, Szalai Tamás. [KSZ.]

JOS [JÓZSA Sándor]: Egy és más a nyílthalmazokról. = Messier Hírek 4. 1995. 5. (23.) sz. pp. 2-4. [KSZ.]

Bemutatkozik... Kárpáti Ádám. = Messier Hírek 4. 1995. 5. (23.) sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Bemutatkozik... Szabó Gyula. = Messier Hírek 4. 1995. 5. (23.) sz. pp. 5-6. [KSZ.]

Észlelések: 1995/ nyárutó-ősz. = Messier Hírek 4. 1995. 5. (23.) sz. pp. 6-9. Vizuális észlelések szövegesen: M15, M50, M34, M42, M43, M11, M25, M29, M103, rajzokkal illusztrálva. Észlelők: Csillag Attila, ifj. Erdei József, Kiss Péter, Kovács Zsolt, Osvald László, Soltész Attila, Szabó Gyula. [KSZ.]

Melléklet. = Messier Hírek 4. 1995. 5. (23.) sz. pp. 10-12. Rajzos nyílthalmaz észlelések a Messier archívumból. Észlelők: Bakos Gáspár, Cziniel Szabolcs, Hamvai Antal, Nagy Zoltán Antal, Simon Géza. [KSZ.]

JÓZSA Sándor: A csillagos ég látványa karácsony este éjfél körül. = Messier Hírek 4. 1995. 5. (23.) sz. p. 12. [KSZ.]

JÓZSA Sándor: Egy távcső apropóján. = Messier Hírek 4. 1995. 6. (24.) sz. p. 1. A Messier-észlelők távcsöveiről, különös tekintettel Szabó Gyula saját készítésű 10 cm-es távcsövéről. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Egy húszfilléres távcső. = Messier Hírek 4. 1995. 6. (24.) sz. pp. 2-4. 10,4 cm-es Jávorka-tükrös, f/4-es Dobson-szerelésű távcsöve. A műszer házilagos szerelése és teljesítőképessége az égen. Rajzok a Fátyol-köd íveiről és az alfa Sco körüli ködökről. [KSZ.]

Címlapunkon: egy 9 milliárd fényévre elhelyezkedő galaxishalmaz. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) címlap, p. 1. A felvételt a HST készítette 1994. jan. 10-én és 12-én. [KSZ.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. p. 2. [SRG.]

Csillagfigyelés - akció a fényszennyezés ellen. Megfigyelőlap a fényszennyezés vizsgálatára. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

Nagyon távol, nagyon régen. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 5-8. címlap. 12 milliárd fényévre lévő galaxisok. Összeállította: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nagyon hiányzó tömeg. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. p. 9. A 0,2 naptömegnél kisebb vörös törpék hiánya. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szupergyors anyagtömegek. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 9-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Két csillagból egy. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. p. 11. Az ER Vul. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Titán és Io: óriások holdjai. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

És egyre közelebb... = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 12-13. Az 1994 XM1 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Kuiper-objektumok mindenfelé. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Zeiss-mechanika szerviz. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 15-18. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1994 november. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. p. 19. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes jelenségek. Heliákus kelések 1993-94. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. p. 20. [SRG.]

GYENIZSE Péter: A Vénusz 1994-es láthatósága. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 21-24. [SRG.]

A Mars észlelése. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1994 november. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 27-29. P/Borrelly (1994l).; Machholz (1994r). [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Ki fedezte fel a legtöbb üstököst? = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 29-31. 1. Carolyn Shoemaker (1983-tól 32 üstököst). 2. Jean-Louis Pons (1801-1827-ig 26 üstököst). 3. David Levy (1984-től 21 üstököst). [SRG.]

(Tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok 1994 szeptember - október. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

Kezdenek aktivizálódni a Leonidák? = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. p. 33., 39. Összeállította: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

GÁL János - SZATMÁRY Károly: Változócsillagok. TX Draconis 1900 - 1994. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 34-39. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Messier Klub. Egy új év elején. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: A Bika és az Orion halmazai között. 1. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. p. 41. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1994 szeptember - november. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

BARTHA Lajos - HOLLÓ Szilvia: Középkori eredetű napóra Ráckevén. = Meteor 25. 1995. jan. 1.(223.) sz. pp. 45-48. Az 1487-ben épült későgótikus ráckevei görögkeleti (szerb) templom támpillérén. [SRG.]

Címlapunkon: a Plato kráter és vidéke. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) címlap, p. 1. Csabai István felvétele 110/750-es objektívvel készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. Egy színesebb Meteorért. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. p. 2. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Milyen világban is élünk? = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 3-5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy kvazár igazi arca. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új galaxis a szomszédban. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 5-6. A Dwingeloo 1 galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vadászat forró bolygókra. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillag a csillagban. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kettős kisbolygók. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Űrszonda a Plútóhoz? = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Messier-maraton asztrofotós módra. 1. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

DÁN András: Távcsőkészítés. Okulárkivetítés - felsőfokon. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 12-14. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1994 december. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. p. 14. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A Hold súroló csillagfedései 1995-ben. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1994 december. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 17-19. 16P/Brooks 2 = (1994j).; 19P/Borrelly = (1994l).; 29P/Schwassmann-Wachmann 1.; Machholz (1994r). [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Észleljünk kisbolygókat! = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

(tey) [TEPLICZKY István]: Meteorok. Quadrantida-maximum - hózáporral. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 22-24. Mátra, 1995. január 4-5. [SRG.]

1994 - rádiós szemmel. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. p. 24. Jónás Károly rádiómeteoros megfigyelései 1994-ben. [SRG.]

VINCZE Iván: Jupiter (1994. június - október). = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 25-28. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes jelenségek. Az elmúlt évek észleléseiből. 1. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 28-29. Állatövi fény.; Együttállások.; Zöld sugár. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1994 november - december . = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

SZENTASKÓ László: EQ UMa (=PG0943+521). = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. p. 33. [SRG.]

KISS László: Változós találkozós Brünnben. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 34-35. 1994. november 11-13. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1994 november - december. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 36-39. [SRG.]

JÓZSA Sándor - NAGY Zoltán Antal: Messier Klub. 1994 - a számok tükrében. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Búcsú a Messier Klubtól. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 41-42. Nagy Zoltán Antal átadja a karmestesi pálcát Józsa Sándornak. [SRG.]

JÓZSA Sándor: Beköszöntő. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. p. 42. A Messier Klub új rovatvezetője Józsa Sándor. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 43-45. Vingler Béla: Egy újjászületett távcső (megvásárolta a mosonmagyaróvári Kárpát József 200/1000-es és 300/1420-as ikertávcsövét és Győrújfalun, házának udvarán egy letolható tetejű észlelőházikóban helyezte el.).; Csillag Attila: Aradi távcsövek.; Papp Sándor: Olcsó okulár, nagy látómező. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 25. 1995. febr. 2.(224.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

Címlapunkon: a Sonnebergi Csillagvizsgáló felvétele látható egy robbanó tűzgömbről. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: A csillagászat napjai. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. p. 3., 9. "Az USA-beli Astronomical League negyedszázada hirdette meg először az Astronomy Day-t, a Csillagászat Napját. Ajánlásukban többnyire egy olyan áprilisi hétvége szerepel, amikor a Hold első negyedben van, így jó távcsöves célpontot szolgál." [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: A szerkesztők kérdeztek - az olvasók válaszoltak. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 4-6. [SRG.]

AT - het [HEGEDÜS Tibor]: Bemutatkozik az AstroTech. Közelebb hozzuk a világot. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 7-9. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus csobbanás. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 10-11. A Kocsikerék-galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Közeli kvazár? = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Titok a Tejútrendszer szívében. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legkisebb csillag. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. p. 13. A Gliese 623. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy törpecsillag dinamója. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 13-14. A Gliese 752A. Csillagászati hírek. [SRG.]

PRESITS Péter: Üstökösbecsapódások a Holdon? = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gáz a galaxisok között. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szupernóvából üstökös. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 15-16. Távol-keleti feljegyzésekben szerepel, i. sz. 185-ben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Naprendszer végvidékein. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Tamás: Távcsőkészítés. Túra asztrográf kapcsolóórából. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1995 január. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. p. 20. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Tavaszi események. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1995 január. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 23-24. 19P/Borrelly = (1994l).; Machholz (1994r). [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes jelenségek. 1994-es holdsarlók. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. p. 27. [SRG.]

VINCZE Iván: Külső bolygók 1993 - 1994. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

FODOR Ferenc: Meteorfotózás 1994-ben.; Milyen halvány meteorokat láthatunk? = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 30-33. 11,5 magnitúdónál halványabb meteorokat nem lehet látni, semmilyen távcsőben sem. [SRG.]

IMC ’94. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 33-34. Bulgária, 1994 szeptember. Sirko Molau WGN-ben megjelent cikke alapján: Spányi Péter. [SRG.]

SZENTASKÓ László: Változócsillagok. Ismét a V930 Cygniről. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

MIZSER Attila: Változós találkozó Székesfehérvárott. (1994. december 10.) = Meteor 25. 1995.(225.) márc. 3. sz. pp. 36-37. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

Mély-ég észlelések 1994-ben. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. p. 40. [SRG.]

BAKOS Gáspár: Vadászat a pólusnál. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1994 december - 1995 január. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 25. 1995. márc. 3.(225.) sz. pp. 46-47. Montvai György: Egy nagy találkozás - amerikai módra [John Dobson-nal].; Mzs [Mizser Attila]: Óragépes "Mizár". [SRG.]

Címlapunkon: H. Bernhard felvétele a Rupes Recta vidékéről. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. címlap, p. 1. Készült 300/5400-as Cassegrain-távcsővel. [KSZ.]

Ráktanya ’95. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. p. 2. [SRG.]

i. B. L. [ifj. BARTHA Lajos]: Közelebb a csillagokhoz. Dr. Kulin György születésének 90. évfordulójára. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. p. 3. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikus "csillagkohó". = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 4-5. Az NGC 253 galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Repeszgránát szupernóvák. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 5-6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillag a csillagok porából. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Európa légköre. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Messier-maraton asztrofotós módra. 2. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

DÁN András: A távcsövek teljesítőképességét befolyásoló tényezők. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 12-16., 29. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Hová lettek a Szatyor fülei? = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 17-21. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1995 február. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. p. 22. [SRG.]

GYENIZSE Péter: A szabadszemes napfoltok és a relatívszám. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

MACHHOLZ, Don: Egy kaliforniai üstökösvadász. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 25-29. ICQ, 1995. jan. Ford.: Srb [Szabó Rita], Sry [Sárneczky Krisztián]. [SRG.]

FODOR Ferenc: Mire jók a teleszkópikus meteorészlelések? = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

Meteoros rövidhírek. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. p. 32. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1995 január - február. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

MIZSER Attila: Változós túra a tavaszi égen. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1995 január - február. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 40-43. [SRG.]

JÓZSA Sándor: Messier Klub. Téli észlelések. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

CCD Technikák a Csillagok Fotometriájában. IAPPP Szimpózium, Baja, 1995. április 28-30. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. p. 46. Előzetes program. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. p. 47. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 25. 1995. ápr. 4.(226.) sz. pp. 49-52., hátsó belső borító. Szabó Gyula: Tapasztalatok egy mély-ég szűrővel.; Noszek Tamás: Kőszegi fények.; Tuza László: Gyöngyöstől délre.; Kocska Tamás: Meteor kocsma.; Habina József: Itt van Amerika! [SRG.]

Címlapunkon: a HST felvétele látható az Abell 2218 galaxishalmaz irányában megfigyelhető gravitációslencse-jelenségről. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

Ráktanya ’95. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. p. 2. [SRG.]

A Csillagászat Napján. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 3-6. Az 1995. április 9-i rendezvényekről. Nagy Zoltán: Balatonfüred.; Kereszturi Ákos: Budapest.; Mécs Miklós: Esztergom.; Barla Sz. Attila - Forgács József - Schweighardt Henrik: Oroszlány.; Trupka Zoltán: Székesfehérvár.; Horváth Ferenc: Veszprém.; Csizmadia Szilárd: Zalaegerszeg. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: MCSE-hírek. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. p. 7. Budapesti hírek. [SRG.]

KISS László: Az MCSE Vidéki Csoportok I. Országos Találkozója. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. p. 8. Simonfa, 1995. március 25. [SRG.]

BAKOS Gáspár: Csillagfigyelés 1993-95. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. p. 9., 22. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus kaleidoszkóp... = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Minikvazár. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Felhőkkel teli Világegyetem? = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Két közeli galaxis. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 11-12. A Dwingeloo 1 és 2. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fagyott csillag. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tavasz a Marson. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tűzfüggönyök égi kísérőnkön. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kuiper-világ. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

STUMPHAUSER Tamás: Számítástechnika. Gravitáció-szimulátorok. 1. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 17-20. Heitler Gábor kiegészítésével. [SRG.]

MOLNÁR Gyula: 70 mm-es binokulár - házilag. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1995 március. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. p. 23. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1994 március - 1995 március. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1995 január - március. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 27-28. Hold-okkultációk.; kisbolygó-okkultációk. [SRG.]

VINCZE Iván: Hogyan készítsünk Mars-térképet? = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 29-32. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1995 február - március. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 33-34. 19P/Borrelly.; 29P/Schwassmann-Wachmann 1. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösészlelések 1993-ban. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorok 1994 november - 1995 február. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

SZABADOS Péter: Meteorészlelő-lélektan. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: Változócsillagok. Az 1886-os "nóva" az Androméda-ködben. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 40-42. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Szupernóvák 1994-ben. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 43-46. [SRG.]

JÓZSA Sándor: Messier Klub 1995 február - március. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 47-49. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Így észleld a Messiereket! 1. rész. Objektumtípusok, műszerek. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 50-51. [SRG.]

FLECK Alajos: A földrajzi hosszúság korabeli problémája és a Pühler javasolta megoldás. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. pp. 52-55. [FLA.]

Olvasóink írják. = Meteor 25. 1995. máj. 5.(227.) sz. p. 56. Szabó Sándor: Nincs több tükör! [a Jávorka Ágoston készítette távcsőtükör-széria vége.] [SRG.]

Címlapunkon: a Magellan űrszonda radarmérési alapján összeállított Vénusz-térkép látható. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

Ráktanya ’95. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. p. 2. [SRG.]

Meteor ’95 Távcsöves Találkozó Ráktanya, július 28-30. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. p. 3. [SRG.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. Közgyűlés ’95. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 4-7. 1995. április 8. [SRG.]

MONTVAI György: A Számvizsgáló Bizottság jelentése. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. p. 7. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Magyarok Marokkóban. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 9-12. Gyűrűs napfogyatkozás expedíció, 1994. április 29 - május 25. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Magellan utolsó útja. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 13-18. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxis-szilánkok. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. p. 20. Az M81, az M82 és az NGC3077. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legfiatalabb szupernóvamaradvány. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 20-21. Az M81-ben feltűnt SN1993J. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Rengő csillagok. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vihar szökött a Neptunuszról. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kitörés az Ión. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A forgó Vesta. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sky [SÁRNECZKY Krisztián] - Kru [KERESZTURI Ákos]: Szemetelő üstökösök. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 23-44. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygóközi meteorok. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. p. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1995 április. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

VINCZE Iván: Mérés a Jupiteren. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Az Áprilisi Lyridák vizuális maximuma. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

FODOR Ferenc: Hány meteort láthatunk távcsövön keresztül? = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1995 március - április. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 33-36. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Könyvajánlat. W. A. Cooper - E. N. Walker: Csillagok távcsővégen. Gondolat Kiadó, 1994. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1995 április. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

SZOBOSZLAI Endre: Százötven éve született Fényi Gyula jezsuita csillagász. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 40-42. [SRG.]

Csillagászattörténeti Konferencia és Napóra Szimpózium. Debrecen, 1995. szeptember 29 - október 1. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. p. 42. A tervezett rendezvény elmaradt. [KSZ.]

A Csillagászat Napja. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. pp. 43-45. 1995. április 9. Gazdag Attila: Nagykanizsa.; Kovács Attila: Vác.; Szabó Róbert: Az első győzelem Ajkán.; Mzs [Mizser Attila]: Gellérthegyi álmok.; Ladányi Tamás: Számítástechnikai segítség.; Szoboszlai Endre: Csillagászati vetélkedő Debrecenben. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 25. 1995. jún. 6.(228.) sz. p. 46. [SRG.]

Címlapunkon: a Hubble Űrtávcső felvétele látható az NGC 6543 jelű planetáris ködről. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

Meteor ’95 Távcsöves Találkozó Ráktanya, 1995. július 28-30. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

MIZSER Attila: Jelképes összeg. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

Új MCSE tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (1301-1400). = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. p. 6. [SRG.]

SZATMÁRI Antal: Dr. Dankó Sándor emlékére. (1922-1995) = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 7-8. Nekrológ. [SRG.]

MIZSER Attila: Távcsöves emberek. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 9-12. ITV ’95. [SRG.]

TÓTH Tamás: Mit észleljünk kis távcsővel? = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 13-17. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Címlapunkon: a Macskaszem-köd. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. p. 18., címoldal. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A gyűrűs bolygó - gyűrű nélkül. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pöfékelő csillagok. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 20-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

HOLL András: Számítástechnika. A digitális égbolt. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Asztrofotózás. Mese a pólusraállásról, az ő hibájáról, no meg az általa okozott bosszúságokról. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 26-27., 40. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1995 május. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

ISKUM József: Napészlelések 1994-ben. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

VINCZE Iván: A külső bolygók megfigyelése. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

(Sry) [SÁRNECZKY Krisztián]: A bolygóészlelők második találkozója. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. p. 33. Kaposvár, 1995. május 6-8. [SRG.]

FODOR Ferenc: Meteorok. Teleszkópikus kedvcsináló. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

Rádiós meteorészlelés - 1995. január - április. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. p. 37. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1995 április - május. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 38-40. Spica-fedés.; Kisbolygó-okkultációk.; Vénusz-fedés a nappali égen május 27-én. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok. 1994-es észleléseink. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 41-45. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1995 március - május. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1995 május. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 49-50. [SRG.]

JÓZSA Sándor: Messier Klub. Észlelések 1995 április - május. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 51-52. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Binokulárral a Scutumban. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. pp. 52-53. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. p. 54. Tuza László: Elkészült az új távcső.; Lantos Zsolt: "Teljes menetfelszerelés". [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 25. 1995. júl-aug. 7-8.(229-230.) sz. p. 55. [SRG.]

Címlapunkon: a székesfehérvári Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló kupolája és 30 cm-es főműszere. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. címlap, p. 1. A képet Fűrész Gábor készítette. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 2-3. Fényi Gyula megemlékezés Sopronban 1995. június 2.; Keszthelyi Sándor: Csillagászati tábor Pécsváradon 1994. augusztus 4-14. [SRG.]

Közelebb a csillagokhoz. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 4-7. Kereszturi Ákos: Budapest.; Kocsis Antal: Balatonfüzfő.; Kiss László: Közelebb a csillagokhoz - Szegeden is.; Hegedüs Tibor: Csillagnézés Baján.; Végh Zoltán: Vértesszőlős. [SRG.]

Új MCSE tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (1401-1500). = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. p. 8. [SRG.]

MIZSER Attila - SÁRNECZKY Krisztián: Ráktanya ’95. Határmagnitúdó: 7,2. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 9-12. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Röntgenhalmaz mint gravitációs lencse. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus szivar. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 14-15. A Geographos kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új Szaturnusz-holdak? = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: A külső Naprendszer. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: C/1995 Q1 (Bradfield). = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Budapesti napóra-kiállítások. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. p. 18. Kiscelli Múzeum: Mértékem az égbolt.; Iparművészeti Múzeum: Idő-mérő. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: A Star Instruments 25,4 cm-es tükre. Tíz hüvelyknyi csillagfény. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

MIZSER Attila: Távcsőpiaci körkép. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1995 június. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Holdsarló-megfigyelések 1995 első félévében. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 26-28. A hazai legkorábbi 20-as lista táblázatával. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösészlelések 1994-ben. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

(Sry) [SÁRNECZKY Krisztián]: Üstökös hírek. C/1995 O1 (Hale-Bopp). = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

A periodikus üstökösök új jelölései. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. p. 32. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1995 május - július. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 33-36. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

BORKOVITS Tamás: IAPPP Szimpózium 1995. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 37-38. Baja, 1995. április 28-30. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1995 június - július. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

JÓZSA Sándor: Messier Klub 1995 június - július. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. p. 45. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. pp. 47-48. Szabó Gyula: Újra a fényszennyezésről.; Gazdag Attila: Nem sarki fény - városfény!; Horváth Ádám: Csillagászati élet Baján. [SRG.]

Égre néző szemek... Országos Csillagászati Kiállítás. 1995. október 16-21., Baja. = Meteor 25. 1995. szept. 9.(231.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Hengernapóra Bártfáról (1745). = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. címlap, p. 1. Sebők György felvétele a Kiscelli Múzeum Mértékem az égbolt című kiállításán készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. p. 2. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Egy hét eső... = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 3. Zalaegerszegi észlelőhét 1995. július 1-7. [SRG.]

Közelebb a csillagokhoz 2. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 4-5. Wieszt Krisztián: Dág.; Mécs Miklós - Nyerges Gyula: Esztergom.; Balku Ferenc - ifj. Balogh Zoltán: Hajdúböszörmény. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagtetemek. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 6-7. Az M4 gömbhalmazban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az éta Carinae kitörése. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Születő planetáris köd. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb barna törpék? = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Föld "porcsóvája". = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mi maradt a szupernóva után? = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. p. 9. Az SN 1987A után maradt pulzárt még nem találják. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos] - Mzs [MIZSER Attila]: Porviharban a Galileo. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

BABCSÁN Gábor - MIZSER Attila: Távcsőkészítés. Öt kicsi távcső. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 11-13. [SRG.]

HEITLER Gábor: Számítástechnika. Gravitáció szimulátorok. 2. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1995 augusztus. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. p. 18. [SRG.]

FARAGÓ Ottó: Csillagfedések. A XIV. ESOP-szimpózium. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. p. 29., 44. Plzen, 1995. augusztus 25-30. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. Szaturnusz. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 20-23. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1995 július - augusztus. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 24-27. 6P/d’Arrest.; C/1995 O1 (Hale-Bopp). [SRG.]

Meteorok 1995 március - június. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

Meteoros hírek. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - GÁL János - KISS László: Egy szemireguláris csillag amplitúdócsökkenése. V Bootis 1915-1995. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 32-39. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Így észleld a Messiereket! 2. A megfigyelések módszertana. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 40-42. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1995 július augusztus. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. p. 45. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 25. 1995. okt. 10.(232.) sz. p. 46. Kelley István: Tisztelt Szerkesztőség!; Tuza László: Hold-térkép kezdőknek. [SRG.]

Címlapunkon: Iskum József Hold-felvétele látható, a Mare Nubium vidékéről. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. címlap, p. 1. 1984. okt. 16-án készült 100/1000-es refraktorral. [KSZ.]

MIZSER Attila: Lagzi Lajcsi meg az ufók. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jupiter-holdak - közelről. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 5-6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Halványul a Nap? = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Sarki fény a Szaturnuszon. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Cefeidák a Magellán-felhőkben. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Térkép a Vestáról. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Pioner-11 sorsa. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Újabb bonyodalom a Galileo körül. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

DÁN András: Első tapasztalataim egy CCD-kamerával. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 10-13. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1995 szeptember. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. p. 14. [SRG.]

ISKUM József: A protuberanciák. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 15-18. [SRG.]

TÓTH Krisztián: Számítástechnika. Az MCSE World Wide Web címlapja. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

VINCZE Iván: Mars - a láthatóság első fele. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1995 szeptember. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 26-28. 58P/Jackson-Neujmin.; 122P/de Vico. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorok 1995 július. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Leonidák ’95: fokozódó aktivitás. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 32-34. [SRG.]

KISS László: Változócsillag 1995 augusztus - szeptember. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1995 augusztus - szeptember. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

   VASKÚTI György: A Barnard-csillag észlelése. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 25. 1995. nov. 11.(233.) sz. pp. 45-46. Réti Lajos: Húsz év a csillagok útján. [SRG.]

Címlapunkon: Voyager-felvétel a Ganymedes Galileo Régiójáról. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Hosszú út a Jupiterig. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 3-7. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Einstein-keresztek. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb cefeidák. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. p. 9. Az M96-ban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriás buborékok. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A napfoltciklus és az időjárás. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Menekülő neutroncsillag. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagközi molekulák. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A kétarcú hold. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. p. 11. A Iapetus. Csillagászati hírek. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Kurta kirándulás az ausztriai Nemzetközi Távcsöves Találkozóra. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 12-15. Villach mellett 1700 m magasban, 1995. szeptember 29 - október 1. Pécsről Gyenizse Péter, Kovács György, Láng Miklós és Peitl Tibor utazott a rendezvényre. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1995 október. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. p. 16., 43. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1995 április - szeptember. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

VINCZE Iván: Szaturnusz - az 1995/96-os láthatóság első fele. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 19-23. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1995 október. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 24-28. 122P/de Vico.; C/1995 O1 (Hale-Bopp).; C/1995 Q1 (Bradfield). [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 29-31. Hold-okkultációk.; Kisbolygó-okkultációk.; Jupiter-hold fogyatkozások. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorok 1995 augusztus. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

Hol van a "nagy" kráter? = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 33-34. A Chicxulub-kráter. A Nature 1995/9 alapján: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

Változócsillagok. Az AL Com törpe nóva 1995-ös szuperkitörése. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 35-38. W. Pych és A. Olech: CCD Photometry of Dwarf Nova AL Com in Superoutburst című cikke alapján: Szabó Róbert. [SRG.]

KISS László: Változós találkozó Pécsett. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 38-40. 1995. október 28. [SRG.]

(Sry) [SÁRNECZKY Krisztián]: Az ezredik extragalaktikus szupernóva. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. p. 40. [SRG.]

JÓZSA Sándor: Messier Klub 1995. augusztus - október. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. p. 44. Osvald László: Határmagnitúdó: 7,2 vagy még jobb? [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. p. 45. [SRG.]

(Mzs) [MIZSER Attila]: Filmajánlat: Apollo 13. = Meteor 25. 1995. dec. 12.(234.) sz. pp. 45-47. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Nova Aqualie 1995. = Meteor Gyorshírek 1995. 1. sz. pp. 1-2. 1995. febr. 9-i dátummal. Az 1995. febr. 7-én felfedezett nóváról leírás és térképek. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: Nova Cassiopeiae 1995 (0059+53). = Meteor Gyorshírek 1995. 2. sz. p. 1. 1995. aug. 28-i dátummal. Az 1995. aug. 24-én felfedezett nóváról leírás és térképek. Forrás: IAU Circular 6213. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: SN 1995a1 az NGC 3021-ben. = Meteor Gyorshírek 1995. nov. 7. 3. sz. p. 1. 1995. nov. 7-i dátummal. Az 1995. nov. 1-én felfedezett szupernóváról leírás és térképek. Az IAU Circular 6255 alapján. [KSZ.]

[FIDRICH Róbert: Friss hírek és érdekességek változócsillagról.] = Mira Hírek 1995. ápr. 9. p. 1. A szerkesztőnek itt még postai címe van.; A "Mira Hírek" című lapot Fidrich Róbert szerkesztette Budapesten az 1990-es évek közepén. A hazai amatőr változócsillag-észlelőknek adott tájékoztatókat, friss híreket, a változócsillagok érdekes és hírtelen változásait a lap első részében, szövegesen. Ezt követően, a körlevél összeállítása előtti 47-76 napos időszakban közölte dekádonként, hogy az egyes változócsillagokról mi volt a fényességészlelések átlaga. Ezen táblázatos részben 188-332 változócsillag szerepelt. Az észlelők bíztatására azt is megjegyezte, hogy mennyire fontos a változócsillag figyelemmel kísérése (jól észlelt, több észlelés kellene, alulészlelt, több észlelés szükséges, észlelése kiemelten fontos).
A kiadvány mérete A5-ös, terjedelme 4-8 oldal közötti volt, általában számozatlanul. A lap egy átmeneti korszakban létezett. A szerkesztő már használt számítógépet, a szöveg Word szövegszerkesztővel, a táblázat Excel-el készítette. A szerkesztő eleinte postacímére kapta az adatokat. 1995 augusztusától már rendelkezett internetes kapcsolattal és az adatokat így szerezte be, külföldről is. Eleinte az olvasóközönség kisebb része kapta digitálisan a lapot. A nagyobb részéhez úgy jutott el, hogy a szerkesztő kinyomtatta, fénymásolóval sokszorosította, és borítékba rakva postán küldte el. Az idő múlásával egyre többen érték el számítógépük, internetes kapcsolatuk, levelezőlisták által a körlevelet. 1996 első felében egyre kevesebb papír alapú szám készült. [KSZ.]

[Változócsillagok átlagfényességei az elmúlt hónapokban, dekádonként.] = Mira Hírek 1995. ápr. 9. pp. 1-5. 182 változócsillag. [KSZ.]

[FIDRICH Róbert: Friss hírek és érdekességek változócsillagról.] = Mira Hírek 1995. júl. 3. 9. sz. p. 1. [KSZ.]

[Változócsillagok átlagfényességei az elmúlt hónapokban, dekádonként.] = Mira Hírek 1995. júl. 3. 9. sz. pp. 1-4. 199 változócsillag. [KSZ.]

[FIDRICH Róbert: Friss hírek és érdekességek változócsillagról.] = Mira Hírek 1995. aug. 16. 9/a. sz. p. 1. A szerkesztőnek itt már e-mail címe van. [KSZ.]

[Változócsillagok átlagfényességei az elmúlt hónapokban, dekádonként.] = Mira Hírek 1995. aug. 16. 9/a. sz. pp. 1-7. 321 változócsillag. [KSZ.]

UV Aurigae. = Mira Hírek 1995. aug. 19. p. 8. A változócsillag térképe. [KSZ.]

[FIDRICH Róbert: Friss hírek és érdekességek változócsillagról.] = Mira Hírek 1995. okt. 2. 10. sz. p. 1. [KSZ.]

[Változócsillagok átlagfényességei az elmúlt hónapokban, dekádonként.] = Mira Hírek 1995. okt. 2. 10. sz. pp. 1-9. 331 változócsillag. [KSZ.]

HAGYMÁS István: Az őrségi sas. Újabb szempontok Aquila János életművének értelmezéséhez. = Muratáj 1995. 1. sz. pp. 83-104. Az Aquila (Sas) csillagkép nyolc legfényesebb csillagának égi elhelyezkedésére hasonlít az Őrség nyolc középkori temlomának földi helyzete. A templomok nagy részét Aquila János festette ki. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A kezdet és a vég. John D. Barrow: A világegyetem születése. Paul Davies: Az utolsó három perc. = Népszabadság 53. 1995. márc. 4. Hétvége mell. p. 6. [SRG.]

NÁDUDVARI Anna: Kívánságok kerámiából. = Népszabadság 53. 1995. ápr. 5. p. 23. Bartha Lajos tanácsot ad napórakészítéshez. [SRG.]

ALMÁR Iván: A rakéták között az Ariane a sztár. Versengés az űrbetartó hordóeszközök piacán. = Népszabadság 53. 1995. szept. 16. Hétvége mell. p. 24. [SRG.]

ALMÁR Iván: Végállomás a Jupiternél. = Népszava 123. 1995. dec. 16. p. 6. [ALM.]

BUKA Adrienne: Három könyvről... és még egy könyvről. = Nyelvelő - A JATE Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelvészeti Tudományos Diákkörének nyelvészeti-irodalmi folyóirata (Szeged) 3. 1995. 6. sz. pp. 110-111. Ismertetés a következő kiadványokról: Hadobás S.: Hell Miksa és Sajnovics János bibliográfiája, 1993.; Hám S.: Sajnovics János élete és Demonstratiója. Reprint, 1993.; Sajnovics J.: Idea astronomiae. A csillagászat alapvető ismertetése, 1993.; Sajnovics J.: Demonstratio... (magyar fordítás), 1994. [HAD.]

MAKOVECZ Benjamin: Alvajárók. Arthur Koestler 1905. szeptember 5. - 1983. március 3. = Országépítő 6. 1995. 3. sz. p. 36. Az írást azt mutatja be, hogy miként szerezte meg és hogyan fordította le Koestler Alvajárók című csillagászattörténeti könyvét. [KSZ.]

  KOESTLER, Arthur: Epilógus. = Országépítő 6. 1995. 3. sz. pp. 36-45. Koestler Alvajárók című csillagászattörténeti kötetének utószava Makovecz Benjamin fordításában. "E könyv elegáns és lenyűgöző epilógusának magyar fordítását adom közre itt." [A közlés az 1996-os első magyar kiadást megelőzően jelent meg.] [KSZ.]

Figyelj. Az Astra Pécsi Csillagászati Egyesület ... = Pécsi Campus 1995. 1. sz. p. 23. Felhívás a hétfői csillagászati összejövetelekre. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Az Aurigidák meteorraj maximuma. = Pécsi Campus 1995. 6. sz. p. 15. [SRG.]

GYENIZSE Péter: A Hold elfedi a Szűz csillagkép legfényesebb csillagát. = Pécsi Campus 1995. 8. sz. [SRG.]

MAKKAY János: Válaszféle Zsirai ügyében. = Pest Megyei Hírlap 39. 1995. jan. 10. 8. sz. p. 8. A finnugor rokonságról, Sajnovics Jánosról is. [HAD.]

CSÁKY Károly: Két Hont megyei jezsuita tudósról. = Remény 6. 1995. 7. sz. p. 4. Éder Xavér Ferenc és Hell Miksa. [HAD.]

NAGY Zoltán A.: Előszó a Spica 10. számához. = Spica 6. [1995.] 1. (10.) sz. p. 2. [KSZ.]

NAGY Zoltán A.: Megalakult a Szegedi Helyi Csoport! = Spica 6. [1995.] 1. (10.) sz. p. 3. [KSZ.]

NAGY Zoltán A.: Az első MCSE végnapjai. = Spica 6. [1995.] 1. (10.) sz. pp. 4-5. Beszámoló a Természettudományi Társulattal folytatott fúziós tárgyalásokról és az Elnöki Tanács határozatáról. Idézetek a Csillagok Világa 1949/2-es, utolsó számából. [KSZ.]

-NYZ [NAGY Zoltán Antal]: Quadrantidák Normafáról. = Spica 6. [1995.] 1. (10.) sz. p. 5. 1995. jan. 3-án este 1 óra alatt 18 meteort látott a 6 észlelő (Fidrich Róbert, Lantos Zsolt, Nagy Zoltán Antal, Porhanda Zsolt, Szalai Tamás, Tordai Tamás). [KSZ.]

NAGY Zoltán A.: Volt (?) egyszer egy kisbolygó-okkultáció. = Spica 6. [1995.] 1. (10.) sz. p. 6. 1995. jan. 27/28-án. [KSZ.]

Hírek, tervek, eredmények. = Spica 6. [1995.] 1. (10.) sz. p. 7. Dági hírek, Nyári tábortervek. Tavaszi észlelőakciók, A BuCsop Túra Szekciójának ajánlata. Távcsöves bemutatások. [KSZ.]

SZABÓ Rita: Rendőrkalandok. 1. = Spica 6. [1995.] 1. (10.) sz. pp. 8-9. Amatőrcsillagászok 1994. nov. 4-i karambolja Dágra menet. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Szevenápp, a hon ifjú védelmezője. = Spica 6. [1995.] 1. (10.) sz. pp. 9-10. Szalai Tamás bemutatása. [KSZ.]

LANTOS Zsolt: Egy megtörtént kisbolygófedés. = Spica 6. [1995.] 1. (10.) sz. p. 10. 1995. febr. 13-án. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Faház szállítás. = Spica 6. [1995.] 1. (10.) sz. pp. 10-11. 1995. márc. 14-16-ig Pilisborosjenőről Dágra került az észlelőknek szánt faház. A házavató ápr. 21-23-án lesz. [KSZ.]

Új BuCsop-tagok. = Spica 6. [1995.] 1. (10.) sz. p. 12. A csoport létszáma 41 fő. [KSZ.]

Vidéki MCSE Helyi Csoportok Találkozója Simonfán! = Spica 6. [1995.] 1. (10.) sz. p. 12. 1995. márc. 24-26-án lesz. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Gondolatok húsvét vasárnapján. = Spica 6. [1995.] 2. (11.) sz. p. 2. Gondolatok az MCSE helyi csoportjairól. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Egy bemutató csillagvizsgáló születése. = Spica 6. [1995.] 2. (11.) sz. pp. 3-5. Az 1946. nov. 11-én megalakult MCSE szervezőmunkája 1946-1947-ben, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló érdekében. [KSZ.]

Hírek, tervek, eredmények. = Spica 6. [1995.] 2. (11.) sz. pp. 5-6. Újabb pártoló tagjaink...; Elkészültek a végleges tagsági igazolványok.; Dr. Veress János jóvoltából újabb optikákkal gyarapodhat műszerparkunk.; Észlelési lehetőség Dágon!; Nyári táborunk 1995. jún. 21-30. között lesz Dágon.; A kék túra egyelőre nem indul.; A pécsiek csillagászati tábora 1995. aug. 10-20. között lesz Boldogasszonyfán.; Pusztaszentlászlón 1995. júl. 1-7. között az MCSE Zalaegerszegi Csoportja nyári amatőrcsillagászati észlelőhetet tart.; Dr. Veress János egy komplett, lenyitható tetejű műszerházikót ajándékozott a BuCsopnak. [KSZ.]

Képriport a faház-akcióról. = Spica 6. [1995.] 2. (11.) sz. pp. 6-7. 1995. márc. 14-16-án Pilisborosjenőn elbontották a faházat és átszállították Dágra. [KSZ.]

LBU [LANTOS Zsolt]: A Spica-fedésről. = Spica 6. [1995.] 2. (11.) sz. p. 8. 1995. márc. 18/19-én. A Hold mögé lépés észlelése sikerült. [KSZ.]

LANTOS Zsolt: Ismét egy kisbolygó-akció. = Spica 6. [1995.] 2. (11.) sz. pp. 8-9. A kisbolygó általi csillagfedések észlelési kísérletei és élményei 1995. jan. 24. és márc. 28. között. [KSZ.]

LANTOS Zsolt - NAGY Zoltán Antal: Dági helyzetjelentés. 3. = Spica 6. [1995.] 2. (11.) sz. p. 9. A dági faház alapozása 1995. ápr. 21-én kezdődött meg. A munkák máj. 7-ig folytak. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Lyridák ’95. = Spica 6. [1995.] 2. (11.) sz. pp. 9-10. 1995. ápr. 22/23-án éjjel 4 észlelő (Lantos Zsolt, Tordai Tamás, Wieszt Krisztián, Nagy Zoltán Antal) észlelt a Károly-hegyen. Az éjszaka első felében változózás közben egy -5 magnitúdós Lyrida-tűzgömböt láttak. Éjfél után 1,4 óra alatt meteorozva 27 meteort láttak, köztük 18 Lyrida-rajtagot. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Táborhagyományok. = Spica 6. [1995.] 2. (11.) sz. p. 10. A dági nyári táborok körülményei és eseményei. [KSZ.]

Címlapunkon a dági faház látható építés közben. = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. p. 1. Nagy Zoltán Antal felvétele. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: És mégis Spica! = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. p. 2. A lap megjelenése folytatódik. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Egy nyári tábor emlékei. = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. pp. 2-4. Az 1995. jún. 21-30-ig tartó, a dági Károly-hegyen lezajlott táborról. 13 állandó résztvevő volt és sok látogató a faluból és a környékről. [KSZ.]

LANTOS Zsolt: Foltok a gyűrűtlen Szaturnuszon. = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. p. 4. 1995. július végén, augusztus elején. [KSZ.]

A BuCsop alapszabály tervezete. = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. pp. 5-6. [KSZ.]

Hírek, tervek, eredmények. = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. p. 7. A dági faház áll.; A BuCsop tavasszal beindította www szerverét.;Péntekenként 10 órától a Callypso rádióban Zorán és Nagy Zoltán Antal beszélget a csillagászatról.; Ősztől utcai távcsöves bemutatásokat tervezünk.; Készítsük el Budapest fény szennyezettségi térképét!; 1995. szept. 8-án nyílik a Kiscelli Múzeumban a Mértékem az Égbolt című napóratörténeti kiállítás, mely nov. 12-ig tekinthető meg. Még egy napórás kiállítás van Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban szept. 24-ig látható az IDŐ-MÉRŐ című tárlat.; Pilisszentlászlón 1995. aug. 17-én előadás és távcsöves bemutatás volt.; Aug. 5-én Budafokon tartottak távcsöves bemutatót. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: A BuCsop anyagi helyzetéről. = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. pp. 8-9. [KSZ.]

-nyz- [NAGY Zoltán Antal]: A Perseidák teliholdas éjszakája. = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. p. 9. 500 fős űrdiszkó a Népligetben, a planetáriumnál. 70-80 fős távcsöveztetés Dágon. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: A Az 1946-os MCSE életéből: Hétköznapok az Urániában 1949-ig. = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. pp. 9-10. [KSZ.]

LANTOS Zsolt - NAGY Zoltán Antal: Dági helyzetjelentés. 4. = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. pp. 11-12. Az alap betonozása 1995. máj. 27-28-án. A faház felépítése június végén, befejezése júliusban. [KSZ.]

Új BuCsop tagok 1995. augusztus 31-ig. = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. p. 12. A taglétszám 48-ra emelkedett. [KSZ.]

Kisbolygófedések iránt érdeklődők figyelmébe! = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. p. 12. [KSZ.]

Megalakult az MCSE Balatonfűzfői Helyi Csoportja! = Spica 6. [1995.] 3. (12.) sz. p. 12. [KSZ.]

KORSÓS Zoltán: A Dél csillagai. = Süni és a Természet 2. 1995. 10. sz. p. 10. Új-Zélandról készített fénykép a déli pólus körüli csillagos égről. Új-Zéland és Ausztrália zászlaja a Dél Keresztjével. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Az első magyarországi Meteorológiai és Csillagászati Múzeum. = Technikatörténeti Szemle 21. 1994-95. pp. 81-99. 1910-ben nyílt meg Budapesten, a II. kerületi Intézet (utóbb Kitaibel Pál) utcai Meteorológiai és Földmágnességi Intézet épületében. [SRG.]

BUKA Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon. = Technikatörténeti Szemle 21. 1994-95. pp. 101-113. Szentendre, Mátraverebély, Rudabánya, Ráckeve. [SRG.]

BARTHA Lajos: Ponori Thewrewk Aurél: Csillagok a Bibliában. (A biblia a csillagászat fényében.) Tertia Kiadó, Budapest, 1993. 304 oldal. 48 ábra. = Technikatörténeti Szemle 21. 1994-95. pp. 238-239. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Krónika. Meade in Székesfehérvár. = Telapo 3. 1995. máj. 1. (4.) sz. pp. 1-2. 1994. dec. 5-én egy hordozható 20 cm-es Meade-távcsövet vettek a székesfehérváriak. Az új műszert 1995. febr. 6-án ünnepélyesen avatták fel. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Mire jók a mítoszok? = Telapo 3. 1995. máj. 1. (4.) sz. pp. 1-2. A csillagképek alakzatainak felismeréséről. [KSZ.]

Eredményeink. A Randi díj ismét Fehérváron. = Telapo 3. 1995. máj. 1. (4.) sz. p. 2. Fűrész Gábor nyerte 1994-ben James Randi díját. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Lukács-evangéliumok. A természeti törvények evolúciója. 3. Ez lenne minden világok legjobbika?! = Telapo 3. 1995. máj. 1. (4.) sz. p. 2. [KSZ.]

MOLDOVÁNYI Balázs: Az űrrepülőgép számítógéprendszere. 1. = Telapo 3. 1995. máj. 1. (4.) sz. p. 3. [KSZ.]

FŰRÉSZ Enikő - TRUPKA Zoltán: Nők, akik lehozták maguknak a csillagokat. 1. = Telapo 3. 1995. máj. 1. (4.) sz. p. 4. Csillagászattal foglalkozó hölgyek a régmúltban. [KSZ.]

NAGY Attila: Amatőrcsillagász voltam hivatásos katonák között. = Telapo 3. 1995. máj. 1. (4.) sz. p. 5. Csillagászati szakkörök a székesfehérvári Nagysándor laktanyában, melyek Kupa Miklós, Trupka Zoltán, Stokinger György, Imre Gábor, Oláh László, Frigyik József vezetésével és aktív részvételével az 1980-as évek elejétől működtek. A laktanya csillagászati szakköréről a "Magyar Honvéd" című lap többször tudósított. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Holdmítoszok 1. = Telapo 3. 1995. máj. 1. (4.) sz. p. 5. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Krónika. Mit csinált a TELAPO ’94-ben? = Telapo 3. 1995. máj. 1. (4.) sz. pp. 6-7. Előadások, bemutatások. Kapcsolatok, kirándulások, táborok. Pályázati sikerek. Propaganda. Az összeállítás Huboba György TIT-nek írt beszámolója alapján készült. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: A kettéfűrészelt kupola esete, avagy ufó a szemeteskosárból. = Telapo 3. 1995. máj. 1. (4.) sz. pp. 7-8. A székesfehérvári csillagvizsgáló kupolájának éjszakai fényképezése közben beégett kép utóélete. A képet ufó-bizonyítéknak értelmezték. Lásd: Esti Hírlap 1993. nov. 3. p. 1.; Esti Hírlap 1994. máj. 24.; Ufomagazin 1994/1. sz. p. 31. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Lukács-evangéliumok. A természeti törvények evolúciója. 4. Véletlen vagy az eleve elrendelt harmónia uralkodik a Világegyetemen? = Telapo 3. 1995. dec. 2. (5.) sz. pp. 1-2. Befejező rész. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Holdmítoszok 2. = Telapo 3. 1995. dec. 2. (5.) sz. pp. 1-2. [KSZ.]

FŰRÉSZ Enikő - TRUPKA Zoltán: Nők, akik lehozták maguknak a csillagokat. 2. = Telapo 3. 1995. dec. 2. (5.) sz. pp. 2-3 [KSZ.]

MOLDOVÁNYI Balázs: Űrakadémia a kenguruk földjén. = Telapo 3. 1995. dec. 2. (5.) sz. pp. 3-4. Látogatás Ausztráliában 1995. júl. 12-19-ig, ahol űrkutatási és csillagászati nevezetességeket tekintettek meg, útitársával a pécsi Kun Józseffel együtt. A nemzetközi űrtábort az Australian International Space School szervezte. [KSZ.]

PAPP László: Marokkó ’94. [Expedíció a gyűrűs napfogyatkozáshoz.] 2. = Telapo 3. 1995. dec. 2. (5.) sz. pp. 4-5. Az 1994. máj. 10-i gyűrűs napfogyatkozás tengelyére, Marokkóba, a pécsi Hoffmann János által szervezett expedíció eseményei. Barcelona - Calar Alto-i Csillagvizsgáló - Granada - Pico Valeta-i rádióteleszkóp. [KSZ.]

Felhívás. Új mikrometeorit és mikroszferulit program. = Telapo 3. 1995. dec. 2. (5.) sz. p. 5. A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány felhívása. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: Jásd - ’95. = Telapo 3. 1995. dec. 2. (5.) sz. pp. 6-7. A székesfehérvári amatőrcsillagászok 12. észlelőtáborát a Bakony keleti részén tartották 1995. júl. 26. és aug. 2. között. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Űrtábor Egerben. = Telapo 3. 1995. dec. 2. (5.) sz. p. 7. A MANT rendezésében, 1995. aug. 21-25-ig. [KSZ.]

PAPP István: Részletek egy esztergályossegéd visszaemlékezéseiből. = Telapo 3. 1995. dec. 2. (5.) sz. pp. 7-8. A szerző 1982-ben a budapesti Uránia Csillagvizsgálóban dolgozott Kulin György mellett 4 órás állásban. [KSZ.]

TELAPO-díj 1995. = Telapo 3. 1995. dec. 2. (5.) sz. p. 8. A szerkesztőség díjat alapított, évente az kapja, aki legtöbbet tett a TELAPO-ért. Idén Tóth László a Szabadművelődés Házának igazgatóhelyettese lett a kitüntetett. [KSZ.]

Sarkifény a Jupiternél. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. jan. 1. sz. p. 28. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Árapály-hajtómű a kettős pulzárban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. jan. 1. sz. p. 28. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Az űrkomp indító-állványa és a rozsda. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. jan. 1. sz. p. 28. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Az Ulysses űrszonda a Nap mágnesesteréről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. febr. 2. sz. p. 74. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

REISZ T. Csaba: Bogdanich Imre Dániel. Az osztrák monarchia első matematikusa. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. febr. 2. sz. pp. 90-93. [PIR.]

Ami 1994-ben történt és folytatása lesz. Élesen lát a "Hubble". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

Az ősrobbanás nyomai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. A Bild der Wissenschaft cikke alapján. [SRG.]

-dns-: Meteor Csillagászati évkönyv 1995. (szerk: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor.) Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest 1994. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. febr. 2. sz. p. 96. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

A Vénusz az özönár után. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. márc. 3. sz. p. 142. Folyóiratok. A Nature cikke alapján. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Bolygótestek tektonikája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. ápr. 4. sz. pp. 152-155. [PIR.]

Füstölgő fekete lyuk az M-87-ben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. ápr. 4. sz. p. 174. M87. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: A Magyar Meteorológiai Szolgálat 125 éve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. máj. 5. sz. 195 p. Gruber Lajos 1886-tól 2 évig vezette az intézetet. [SRG.]

Gyilkos meteorok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. máj. 5. sz. p. 220. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Még sincs fekete lyuk a Tejútrendszer magjában! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. máj. 5. sz. p. 220. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Gemini távcsövek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. máj. 5. sz. p. 220. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Üstökösfelhők a Naprendszer külterületén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. máj. 5. sz. pp. 226-228. [PIR.]

KELEMEN János: A csillagászat alkonya? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. jún. 6. sz. pp. 263-267. A fényszennyezésről. [PIR.]

Két figyelemre méltó kisbolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. jún. 6. sz. p. 271. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A NASA bolygókat keres. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. jún. 6. sz. p. 271. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Vándorló holdkőzetek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. jún. 6. sz. p. 271. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Egy távoli galaktika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. jún. 6. sz. p. 271. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Rejtett csillagrendszer. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. jún. 6. sz. pp. 271-272. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Miért nem "akadozik" a szupernóva "motorja"? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. jún. 6. sz. pp. 274-275. [PIR.]

Baj van a neutroncsillagokkal? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. júl. 7. sz. p. 315. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Oxigén a Jupiter-holdakon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. júl. 7. sz. p. 315. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Hubble űrtávcső galaxisokat lát. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. aug. 8. sz. p. 367. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Csúcstartó kozmikus részecske. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. aug. 8. sz. p. 367. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Kozmikus keresztelő. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. aug. 8. sz. p. 382. Folyóiratok. A Sky and Telescope cikke alapján. [SRG.]

Megtermékenyítés az űrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. szept. 9. sz. p. 416. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Geofizikai műhold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. szept. 9. sz. p. 416. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SIMONYI Károly: Ti jobban féltek ... A kopernikuszi fordulat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. okt. 10. sz. pp. 437-441. [PIR.]

A század üstököse felénk tart. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. okt. 10. sz. p. 462. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Vizes a Nap. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. okt. 10. sz. p. 462. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Mitől aktívak a galaxisok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. okt. 10. sz. p. 463. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SIMONYI Károly: ... én mégis egy könyvet írtam (Galilei, Kepler). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. nov. 11. sz. pp. 482-486. [PIR.]

Hány holdja van a Szaturnusznak? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. nov. 11. sz. p. 540. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SIMONYI Károly: Az én módszerem jobb, mint a szokásos (Descartes, Pascal). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. dec. 12. sz. pp. 540-544. [PIR.]

Hulladék a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. dec. 12. sz. p. 557. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Milyen korú a béta-Pictoris csillagbébi? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. dec. 12. sz. p. 558. Béta Pictoris. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

John Barrow: A Világegyetem születése. Fordította: dr. Both Előd (Kulturtrade Kiadó Kft. Budapest, 1994.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 126. 1995. dec. 12. sz. p. 576. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

Dr. Tóth [TÓTH László]: A Szaturnusz elvesztette gyűrűjét. = Új Dunántúli Napló 6. 1995. júl. 26. 202. sz. p. 8. "Galileo Galilei nagy olasz természettudós 1610-ben, a holland szemüvegkészítő mestereket utánozva, üveglencséket készített, és azokat távcsővé szerkesztette össze. [...] Az ő idejében még a Szaturnuszt vélték a legtávolabbi bolygónak. Ez mozgott leglassabban, 30 év alatt tett meg egy teljes kört az Állatövben. Távcsövével mellette kis fülecskéket vélt látni. A felfedezés elsőségét biztosítani akarta magának. Ezért 1610-ban rejtjelezett levélben közölte Keplerrel latinul: "A legtávolabbi bolygót hármasban szemléltem." Mivel nem volt biztos a dolgában, a betűket összekeverte, s belőlük kettőt ki is hagyott.
Kepler nem boldogult az anagramma megfejtésével, három betű kihagyásával azt olvasta ki belőle, hogy "Üdv néktek ti ikrek, Mars szülöttei". Érdekes, hogy Galilei fel is fedezte a Mars két holdját is. [! valójában Asaph Hall 1877-ben a washingtoni 66 cm-es refraktorral fedezte fel a Mars két holdját.] A Szaturnusz gyűrűjével azonban nem volt szerencséje. Két év múlva hiába kereste, a bolygó mellett nem talált senkit. Azért írható ez a szó így, mert Szaturnuszt az Idő és a Sors istenének tekintették, és Galilei jelképesen úgy vélte, hogy az öreg istent két szolgának már támogatni kell két oldalról. A gyűrű minden tizenötödik évben eltűnik.
Huygens holland tudós tudta csak megmagyarázni azt a jelenséget, hogy a gyűrű évről-évre szélesedik, majd egyre vékonyodik, míg egyszer csak eltűnik, ő tette közzé először - szintén anagrammában - a következő szöveget: "Vékony, sík, sehol sem érinthető, az Ekliptikához hajló gyűrű veszi körül." A 30 éves Nap körüli keringése során fele időben alulról, fele időben felülről látjuk az alakzatot. [...] Most május 22-én haladt át Földünk északról délre a bolygó egyenlítői síkján. Pontosan élével fordul felénk a gyűrű, ezért nem látszik. ..." [HAI.]

DUNAI Imre: Jézus Kr. e. 7. december 12-én született!? A Megváltó horoszkópja: 41,3 év a krisztusi életkor. = Új Dunántúli Napló 6. 1995. dec. 24. 351. sz. p. 4. "Néhány száz éve a Jézus-horoszkóp híre is elegendő lett volna, hogy a Szent Inkvizíció tüzetes vizsgálódását kiváltsa. Hát még, ha ebből olyan következtetés származik, mint amit a Svájcban élő orvos-természetgyógyász-asztrológus házaspár, dr. Keresztúri Endre és dr. Keresztúri Valéria tett közzé. Jézus nem a VI. században rögzített máig hivatalos időpontban, az időszámításunkat megelőző év december 25-én született, s nem 33 évet élt a Földön keresztre feszítéséig, hanem i. e. 7. december 12. születésének dátuma, földi pályája pedig i. u. 36. március 30-ig tartott.
Ám a Jézus igazi horoszkópja című mű először csak néhány éve jelent meg Zürichben német nyelven - magyarul is kiadták nemrégiben - a Vatikán pedig azóta is tanulmányozza, ahogy ezt dr. Keresztúri Endre okkal feltételezi. Ő egyébként a POTE-n szerzett diplomát. Az Evangéliumokban és a történelmi forrásokban Jézus életéről kronológiailag pontosan meghatározott egyértelmű adatok nincsenek. A december 25-ről pedig ismert, hogy a kereszténység átformálva vette át a rómaiak erre a napra eső "Legyőzhetetlen Nap" ünnepét. - mondja dr. Keresztúri Endre a világszenzációt keltett horoszkóp elkészítésének kiindulópontjáról. - Kutatásunk Keplernek arra a megalapozott feltevésére épül, hogy Jézus a Halak jegyében és csillagképében i. e. 7-ben és 6-ban bekövetkezett háromszoros Jupiter-Szaturnusz együttállások idején született. ..." [HAI.]

FLECK Alajos: Tycho Brahe (1546-1601). = Új Földmérő 1995. 2. sz. pp. 31-39. [FLA.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 29P/Schwassmann-Wachmann 1. = Üstökös Gyorshírek 1995. 1. sz. p. 1. 1995. febr. 7-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 22P/Kopff = (1994s). = Üstökös Gyorshírek 1995. 1. sz. p. 1. 1995. febr. 7-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 6P/d’Arrest. = Üstökös Gyorshírek 1995. 2. sz. p. 1. 1995. máj. 31-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 58P/Jackson-Neujmin. = Üstökös Gyorshírek 1995. 3. sz. p. 1. 1995. jún. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 7P/Pons-Winnecke. = Üstökös Gyorshírek 1995. 3. sz. p. 1. 1995. jún. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1995 O1 (Hale-Bopp). = Üstökös Gyorshírek 1995. 4. sz. p. 1. 1995. aug. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 6P/d’Arrest. = Üstökös Gyorshírek 1995. 5. sz. p. 1. 1995. aug. 9-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 41P/Tuttle-Giacobini-Kresák. = Üstökös Gyorshírek 1995. 5. sz. p. 1. 1995. aug. 9-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 41P/Tuttle-Giacobini-Kresák. = Üstökös Gyorshírek 1995. 6. sz. p. 1. 1995. aug. 21-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 57P/du Toit-Neujmin-Delporte. = Üstökös Gyorshírek 1995. 6. sz. p. 1. 1995. aug. 21-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: (433) Eros kisbolygó. = Üstökös Gyorshírek 1995. 7. sz. p. 1. 1995. szept. 4-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 32P/Comas Solá. = Üstökös Gyorshírek 1995. 7. sz. p. 1. 1995. szept. 4-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 73P/Schwassmann-Wachmann 3. = Üstökös Gyorshírek 1995. 8. sz. p. 1. 1995. szept. 4-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 58P/Jackson-Neujmin. = Üstökös Gyorshírek 1995. 8. sz. p. 1. 1995. szept. 4-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1995 Q1 (Bradfield). = Üstökös Gyorshírek 1995. 9. sz. p. 1. 1995. szept. 21-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 118P/Shoemaker-Levy 4. = Üstökös Gyorshírek 1995. 9. sz. p. 1. 1995. szept. 21-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 67P/Churyumov-Gerasimenko. = Üstökös Gyorshírek 1995. 10. sz. p. 1. 1995. szept. 21-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 119P/Parker-Hartley. = Üstökös Gyorshírek 1995. 10. sz. p. 1. 1995. szept. 21-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 122P/de Vico. = Üstökös Gyorshírek 1995. 11. sz. p. 1. 1995. szept. 21-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 122P/de Vico. = Üstökös Gyorshírek 1995. 12. sz. p. 1. 1995. okt. 10-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 120P/Mueller 1. = Üstökös Gyorshírek 1995. 12. sz. p. 1. 1995. okt. 10-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1995 Q1 (Bradfield). = Üstökös Gyorshírek 1995. 13. sz. p. 1. 1995. okt. 10-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 121P/Shoemaker-Holt 2. = Üstökös Gyorshírek 1995. 13. sz. p. 1. 1995. okt. 10-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 29P/Schwassmann-Wachmann 1. = Üstökös Gyorshírek 1995. 14. sz. p. 1. 1995. okt. 10-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: (433) Eros kisbolygó. = Üstökös Gyorshírek 1995. 14. sz. p. 1. 1995. okt. 10-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 122P/de Vico. = Üstökös Gyorshírek 1995. 15. sz. p. 1. 1995. okt. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1995 Q1 (Bradfield). = Üstökös Gyorshírek 1995. 15. sz. p. 1. 1995. okt. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 73P/Schwassmann-Wachmann 3. = Üstökös Gyorshírek 1995. 16. sz. p. 1. 1995. nov. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 122P/de Vico. = Üstökös Gyorshírek 1995. 17. sz. p. 1. 1995. nov. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1995 Q1 (Bradfield). = Üstökös Gyorshírek 1995. 17. sz. p. 1. 1995. nov. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 45P/Honda-Mrkos-Pajdusáková. = Üstökös Gyorshírek 1995. 18. sz. p. 1. 1995. dec. 4-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 29P/Schwassmann-Wachmann 1. = Üstökös Gyorshírek 1995. 18. sz. p. 1. 1995. dec. 4-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 73P/Schwassmann-Wachmann 3. = Üstökös Gyorshírek 1995. 19. sz. p. 1. 1995. dec. 4-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 67P/Churyumov-Gerasimenko. = Üstökös Gyorshírek 1995. 19. sz. p. 1. 1995. dec. 4-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 122P/de Vico. = Üstökös Gyorshírek 1995. 20. sz. p. 1. 1995. dec. 4-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1995 Q1 (Bradfield). = Üstökös Gyorshírek 1995. 20. sz. p. 1. 1995. dec. 4-i dátummal. [KSZ.]

LACZA Tihamér: Aki a világ harmóniáját kereste. Johannes Kepler emlékezete. = Vasárnap. Családi Magazin. 28. 1995. dec. 17. 51. sz. p. 5. "Annak a tudósnak a típusa volt, akiről az írók előszeretettel mintáznak dráma- és regényhősöket, aki a zeneszerzőket operára ihleti, akinek az alakját az idő múlásával egyre több legenda övezi. Kepler sorsa hálás téma, és jelképes is, kétségtelenül. Nem csoda, ha az emberiség történelméről drámai tablót festő Madách Imre felfigyel rá s őt teszi meg a kiszolgáltatott, megalázott, bár jobb sorsra érdemes tudós jelképének. Hendemith Die Harmonieder Welt (A világ harmóniája) című operájában a világ szépségeit és harmóniáját kutató Kepler jelenik meg - egyrészt az örök emberi sóvárgások kifejezőjeként, másrészt a nyugtalan természetű, az atonális zenétől a neobarokkig mindenféle stílust végigpróbáló zeneszerző alteregójaként. ..." [HAI.]

Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. A társadalom kicsinyített modellje. = Vas Népe 40. 1995. jún. 22. 144. sz. p. 9. Gothard Jenőről, a róla elnevezett Amatőrcsillagászati Egyesületről és munkájukról. [SRG.]

Tudományos emlékülés a napkutató csillagászról. = Vas Népe 40. 1995. júl. 6. 156. sz. p. 9. Fényi Gyula emlékülés Sopronban. Előadók: Ponori Thewrewk Aurél, Bertha Lajos, Ambrózy Károly. [SRG.]

Pannónia csillagai. = Vas Népe 40. 1995. júl. 19. 167. sz. p. 16. Pannónia csillagai címmel a budapesti Uránia Csillagvizsgáló júl. 18-30. között Velemben tábort szervez. [SRG.]

Felvillanó tűzgömböket figyel az All Sky. = Vas Népe 40. 1995. szept. 18. 219. sz. p. 4. Az MMIK Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgálójában. [SRG.]

Csillagászati hét. = Vas Népe 40. 1995. okt. 6. 235. sz. p. 7. A szombathelyi MMIK-ban okt. 9-14-ig. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A csillagászat hete. = Vas Népe 40. 1995. okt. 9. 237. sz. p. 16. Előadók: Marik Miklós, Horváth András, Bérczy Szaniszló, Ponori Thewrewk Aurél, Tóth György. [SRG.]

LACZA Tihamér: A magyarországi csillagászat megteremtője. 275 éve született Hell Miksa. = Vasárnap - Az Új Szó melléklete (Pozsony - Bratislava) 28. 1995. 26. sz. p. 4. [HAD.]

Címoldal: Az NGC 221 (M32) jelű extragalaxis az Androméda csillagképben. = Vega 5. 1995. jan. 1.(20.) sz. p. 1. Csizmadia Szilárd: Galaxisok című cikkéhez. [SRG.]

SIMONKAY Ferenc: Köszöntő. = Vega 5. 1995. jan. 1.(20.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Galaxisok. = Vega 5. 1995. jan. 1.(20.) sz. pp. 4-14. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Csillagászati Évkönyv 1995. = Vega 5. 1995. jan. 1.(20.) sz. p. 15. Könyvismertetés. [SRG.]

VEGA ’95 1995. júl. 1-7. = Vega 5. 1995. jan. 1.(20.) sz. p. 15. Felhívás tábori részvételre. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A csillagos ég. = Vega 5. 1995. jan. 1.(20.) sz. p. 16. [SRG.]

Egy Apolló-expedíció felvétele a Holdról. = Vega 5. 1995. márc. 2.(21.) sz. p. 1. [SRG.]

Feladványok. = Vega 5. 1995. márc. 2.(21.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Theta-1 Orionis. = Vega 5. 1995. márc. 2.(21.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

Egyesületi közlemények. = Vega 5. 1995. márc. 2.(21.) sz. pp. 4-5. Hirdetések.; Hibaigazító.; Klubösszejövetel 1995. febr. 4-én.; A Vega előfizetése.; Változások a Vega kiadásában. [SRG.]

Bemutatjuk. = Vega 5. 1995. márc. 2.(21.) sz. pp. 5-6. TELAPO című cserelap bemutatása. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Hogyan mérjük meg a Hold krátereit? = Vega 5. 1995. márc. 2.(21.) sz. pp. 6-7. Kráterek szélességi méretének mérése. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: A Herschelek. = Vega 5. 1995. márc. 2.(21.) sz. pp. 8-10. William Herschel (1738-1822.).; Caroline Herschel (1750-1848.).; John Herschel (1792-1871.).; Alexander Stewart Herschel (1836-1907.). [SRG.]

Címoldal: Az NGC 6543 planetáris-köd a Draco csillagképben. = Vega 5. 1995. máj. 3.(22.) p. 1. Szabó Róbert ajkai amatőrcsillagász felvétele. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd - CSIZMADIA Ákos: Mizser Attila Zalaegerszegen! = Vega 5. 1995. máj. 3.(22.) sz. pp. 3-4. Előadásai 1994. jan. 28. és febr. 19-én. [SRG.]

ZELKÓ Zoltán: Élménybeszámoló a simonfai vidéki MCSE-csoportok találkozójáról. = Vega 5. 1995. máj. 3.(22.) sz. pp. 4-6. 1995. márc. 25. [SRG.]

Egyesületi összejövetelek. = Vega 5. 1995. máj. 3.(22.) sz. p. 6. 1995. márc. és ápr. [SRG.]

Új tagjaink. = Vega 5. 1995. máj. 3.(22.) sz. pp. 6-7. Mizser Attila tiszteletbeli, Péter Virág rendes tag. [SRG.]

Észlelőest 1995. május 6/7. = Vega 5. 1995. máj. 3.(22.) sz. p. 7. Éta Aquarida meteorraj észlelése Botfán. [SRG.]

Meteoros hírek. = Vega 5. 1995. máj. 3.(22.) sz. pp. 7-9. Éta Aquaridák Brazíliából, 1994-ben.; Csizmadia Szilárd: Mi az a ZHR? [SRG.]

SIMONKAY Ferenc: Optikai távcsövekről-röviden 1. A fény - Képalkotás - A refraktorok. = Vega 5. 1995. máj. 3.(22.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

Volt-e szupernóva 1670-ben vagy sem? = Vega 5. 1995. máj. 3.(22.) sz. p. 12. Volt, de csak a 3 Cas jelzésű 6 magnotúdós csillagként katalógizálhatta Flamsteed. Ma a Cas rádióforrás van ott. [SRG.]

Címoldal: Az M1 (Rák-köd). = Vega 5. 1995. júl. 4.(23.) sz. p. 1. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 5. 1995. júl. 4.(23.) sz. pp. 2-3. Az MCSE Közgyűlése ápr. 8-án.; Egyesületi összejövetelek 1995. ápr. 21. és jún. 10. között.; A Vega korábbi számainak megrendelése. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Az Internetről röviden. = Vega 5. 1995. júl. 4.(23.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Lyridák Zalaegerszegről 1995-ben. = Vega 5. 1995. júl. 4.(23.) sz. pp. 4-5. 1995. ápr. 21-22-én 3 fő 4 óra alatt 59 meteort láttak. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Tábori melléklet 1. = Vega 5. 1995. júl. 4.(23.) sz. pp. 6-12. Pusztaszentlászló, 1995. júl. 3-8. A képeket készítette: Szekeres Erzsébet, Csizmadia István. [SRG.]

A Messier 106 újonnan felfedezett jetje. = Vega 5. 1995. júl. 4.(23.) sz. p. 13. Az Astronomy 1995. máj. száma alapján írta Csizmadia Szilárd. [SRG.]

Lehetséges új Szaturnusz-holdak. = Vega 5. 1995. júl. 4.(23.) sz. p. 13. [SRG.]

Észlelések 1994 augusztus - 1995 május. = Vega 5. 1995. júl. 4.(23.) sz. pp. 14-15. Mély-ég objektumok megfigyelése: Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Konkoly Péter (Zalaegerszeg), Pető Zsolt (Nagyrada). [SRG.]

Chiron: kisebb, de fényesebb? = Vega 5. 1995. júl. 4.(23.) sz. p. 16. Astronomy 1995. júl. Fordította: Csizmadia Ákos. [SRG.]

Az Europa oxigénburka. = Vega 5. 1995. júl. 4.(23.) sz. p. 16. Astronomy 1995. júl. Fordította: Csizmadia Ákos. [SRG.]

Címoldal: Szaturnusz bolygó. = Vega 5. 1995. szept. 5.(24.) sz. p. 1. [SRG.]

(-r.zs.-) [CSIZMADIA Szilárd]: Interjú a VCSE elnökével. = Vega 5. 1995. szept. 5.(24.) sz. pp. 3-4. Beszélgetés Simonkay Ferenccel. [SRG.]

Új fényes üstökös az égbolton. = Vega 5. 1995. szept. 5.(24.) sz. p. 5. Hale-Bopp üstökös. [SRG.]

Intergalaktikus szén. = Vega 5. 1995. szept. 5.(24.) sz. p. 5. Astronomy 1995. aug. számából. [SRG.]

Az Iris kisbolygó megfigyelése. = Vega 5. 1995. szept. 5.(24.) sz. p. 6. [SRG.]

25 éve történt... = Vega 5. 1995. szept. 5.(24.) sz. p. 6. A CSBK VI. Országos Találkozója Zalaegerszegen. 1970. aug. 10-14-ig volt. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Megszűnik az Albireo Csillagász Szakkör. = Vega 5. 1995. szept. 5.(24.) sz. p. 7. Zalaegerszegen. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Taurus (Bika) csillagkép nyílthalmazai. = Vega 5. 1995. szept. 5.(24.) sz. pp. 8-10. [SRG.]

Csillagtúrák. = Vega 5. 1995. szept. 5.(24.) sz. pp. 11-15. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Nyári meteorészlelések. = Vega 5. 1995. szept. 5.(24.) sz. p. 16. [SRG.]

Mink mindnyájan az Asztotekktől vettük a távcsövet. = Wakond [1995.] 7. sz. címlap. [KSZ.]

Bevezetés a csillagászatba. = Wakond [1995.] 7. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

Receptortúra ’95. = Wakond [1995.] 7. sz. pp. 4-8. Nyári tábor Herenden és Ráktanyán. [KSZ.]

MZS [MIZSER Attila]: Kis magyar csillagászattörténet. = Wakond [1995.] 7. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

Csillagos versike. = Wakond [1995.] 7. sz. p. 10. [KSZ.]

          1996.

50 éves a magyar űrkutatás. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, NEXUS Kiadó. 160 p. [SRG.]

BALÁZS Béla - ÉRDI Bálint - MARIK Miklós - SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor - VÍZI Zsuzsanna: Bevezetés a csillagászatba. Kézirat. Szerk.: Marik Miklós. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1996. Nemzeti Tankönyvkiadó, Cumania Nyomda. 279 p. [116 ábra] A könyvnek több utánnyomása volt. Az első, 1979-es kiadással egyező szöveg- és ábraanyaggal. [KSZ.]

BALOGH Lászlóné: Fizika II. Elektromágnesség, anyagszerkezet. Középiskolásoknak. Budapest, 1996. Műszaki Könyvkiadó, Oláh Nyomdaipari Kft. 158 p. /Calibra könyvek./ E tankönyv használatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 44.814/96. XI. számon engedélyezte. Azonosító szám: CA 1018. Csillagászat: pp. 129-148. A csillagászati fejezet Horányi Gábor munkája. [KSZ.*]

BEAUMONT, Émilie - PIMONT, Marie-Renée: Csillagok és bolygók titkai. Ford.: Marczisovszky János. 2. kiadás. [Budapest,] 1996. Passage Gyermekkönyvkiadó. 131 p. Csillagászati képeskönyv gyermekeknek. [KSZ.]

BENEDEKNÉ SZŐKE Amália: Erdély és Fennoskandia 1576-1945. Diplomáciai, katonai és művelődési kapcsolatok. Kolozsvár, 1996. Erdélyi Híradó. 220 p. Csillagászat: pp. 122-126. Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról. [HAD.]

BORVENDÉG Márta - JÁMBOR Balázs - SZABÓ Péter: A Föld és bolygótestvérei. Földrajztankönyv az általános iskolák 7. osztályos tanulói számára. Budapest, 1996. Dinasztia Kiadó, Dinasztia-ház Grafikai Nyomda. 166 p. Lektorálta: Bíró Zoltán és Gábris Gyula. Csillagászat: pp. 5-41. [KSZ.]

BOSCHÁN Péter: Fizika III. D, E variáns szakközépiskola. 13. kiad. Budapest, 1996. Nemzeti Tankönyvkiadó. 204 p. Csillagászat: pp. 185-200. [SRG.]

COMENIUS, Johannes Amos: Orbis pictus 1896. Hasonmás kiadás. Budapest, 1996. Eri Kiadó, 285 p. A kiadás és a fordítás az "Orbis pictus" (Praha, Pospísil, Jaroslav, 1896) című kiadás alapján készült. A szöveg hat (latin, angol, német, francia, cseh és magyar) nyelven közölve. Angol fordítás: Bokor Klára. Magyar fordítás: Simkó György. Gazda István "Comenius és Orbis pictusa" című háromoldalas utószavával.; Comenius, minden idők egyik legnagyobb pedagógusa Sárospatakon alkotta meg hamarosan népszerűvé vált képes tankönyvét, a mai illusztrált gyermekenciklopédiák ősét, az Orbis sensualium pictust (A látható világot), amelynek segítségével azután évszázadokon át európai kisdiákok milliói ismerkedtek a világgal. A 19. század felgyorsuló fejlődése szükségessé tette, hogy a művet modernizálják, és mind tematikus, mind nyelvi szempontból ismét élvezetessé tegyék.
Könyvünk alapjául az egyik ilyen módon korszerűsített, 1896-ban megjelent Orbis pictus-változat szolgált, amelynek annak idején újonnan elkészített illusztrációi számunkra is különleges értéket képviselnek. Az eredeti, százéves latin, német, francia és cseh szöveget most először magyar és angol fordítás egészíti ki.; Csillagászat: Az égbolt (pp. 10-11.); A mértan és csillagászat (pp. 214-216.); A nyugati félteke (pp. 221-223.); A keleti félteke (pp. 224-226.); A Hold (pp. 227-229.); A Naprendszer (pp. 230-233.); A mindenség (pp. 234-236.). [KSZ.]

CSIRE Gabriella - CSIRE Gábor: 9 bolygó meg 1 Nap. Bukarest, 1996. Publistar Könyvkiadó, Editura "Publistar" S.R.L. 111. p. Ismeretterjesztő írások mesékkel. A szerzőpáros új könyve a görög mitológiából merített - és újramesélt - történetei életadó csillagunk és a körülötte keringő nagybolygók névadóiról szól, az istenekről. Így mesékkel váltakozva közvetít korszerű csillagászati ismereteket. A nagybolygók holdjainak egy része is szerepel a könyv csillagászati és görög mondavilágbeli tartalmában. [KSZ.]

DÁMNÉ ERDEI Gabriella: Csillagászati földrajzi ismeretek és tanításuk a környezetismeret-természetismeret tantárgyban. Jegyzet. Debrecen, 1996. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Természettudományi Tanszék, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola sokszorosító üzeme (Debrecen). 238 p. Változatlan utánnyomás. Szakmai lektor: Szabó József. Anyanyelvi lektor: Szikszainé Nagy Irma. [KSZ.]

DAVIES, Paul: Egyedül vagyunk a Világegyetemben? A Földön kívüli élet felfedezésének filozófiai következményei. Ford.: Both Előd. Budapest, 1996. Kulturtrade Kiadó Kft., Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. 153 p. /Világ-egyetem./ A fordítást szakmailag Almár Iván ellenőrizte, az eredetivel Béresi Csilla vetette egybe. A magyar kiadás jegyzeteit Almár Iván és Both Előd készítette. A magyar nyelvű ajánlott irodalom jegyzéket Both Előd állította össze. [KSZ.]

DAVIES, Paul: Isten gondolatai. Egy racionális világ tudományos magyarázata. Ford.: Béresi Csilla. Jegyz. ell.: Kovács Gyula. 2. kiad. Budapest, 1996. Kulturtrade Kiadó Kft., Dabasi Nyomda Rt. 253 p. A fordítást ellenőrizte: Both Előd és Kovács Gyula. A magyar kiadás jegyzeteit és a magyar nyelvű irodalomjegyzéket készítette: Kovács Gyula. [KSZ.]

DAWKINS, Richard: Folyam az Édenkertből. Darwinista elmélkedések az életről. Ford.: Béresi Csilla. 2. kiad. Budapest, 1996. Kulturtrade Kiadó Kft., Ma BT., Dabasi Nyomda Rt. 153 p. /Világ - egyetem./ A fordítást az eredetivel egybevetette és szakmailag ellenőrizte, továbbá a magyar nyelvű ajánlott irodalmat összeállította: Molnár István. Csillagászat: pp. 122-126., 141-143. [KSZ.]

ENDRÉDI Lajos: Természetismeret 2. Csillagászati földrajzi, általános természeti földrajzi és biológiai ismeretek. Egységes jegyzet. Kézirat. 2. változatlan kiad. Budapest, 1996. Nemzeti Tankönyvkiadó, Dabasi-Jegyzet Kft. 350 p. /Tanárképző Főiskolák./ Az 1984-es kiadás változatlan utánnyomása. Megjelent a Művelődési Minisztérium 28.057/84. számú megbízása alapján. A szerző előszava Szekszárdon kelt 1984. áprilisában. Csillagászat: pp. 5-42. Lektorálta: Gábris Gyula. Jelzet: J 11-1014. [KOC.]

ÉRDI Bálint: Égi mechanika. 4. kiad. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 1996. Nemzeti Tankönykiadó, ÁFÉSZ nyomda, 429 p. Az 1986-os kiadás változatlan utánnyomása. [HAI.]

A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. 150 p. [KSZ.]

Fizika. Modern fizika. Írta: Gulyás János, Honyek Gyula, Markovits Tibor, Szalóki Dezső, Varga Antal. Szerk.: Tomcsányi Péter. Budapest, 1996. Műszaki Könyvkiadó, Oláh Nyomdaipari Kft. 240 p. /Calibra könyvek./ E tankönyv használatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a 44.609/1/96. számon engedélyezte. Jelzet: CA 0048. Szakmailag ellenőrizte: Gnädig Péter, Szabó Kálmánné. Csillagászat: pp. 179-240. [SRG.]

Fizikai kísérletek gyűjteménye 3. Atomfizika, magfizika, szilárdtestfizika-anyagszerkezet, nemlineáris jelenségek, csillagászat. Egyetemi-főiskolai tankönyv. Szerk.: Juhász András. Budapest, 1996. Arkhimédész Bt. - Tipotex Kiadó. 303 p. Lektorálta: Bérczes György. Csillagászat: pp. 221-260. Csaba György Gábor, S. Tóth László, Molnár László munkája. [KSZ.]

GÁBRIS Gyula - MARIK Miklós - SZABÓ József: Csillagászati földrajz. Egyetemi tankönyv. Szerk.: Gábris Gyula. 6. kiad. Budapest, 1996. Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat, Franklin Nyomda. 310 p. Lektorok: Borsy Zoltán, Érdi Bálint, Köves József. [KSZ.]

GALÁNTAI Zoltán: Marscsatornák, idegen világok, angyalok, földönkívüliek. A földönkívüli élet kutatásának története. Budapest, 1996. Pesti Szalon Kiadó, Franklin nyomda. 255 p. [HAI.]

GARAI István: Sebet kapott a föld szíve. A természet- és környezetvédelem könyve (1953-1996). Budapest, 1996. A szerző kiadása. Script-Card Nyomda. 112 p. A gyűjteményes kötetben csillagászattal kapcsolatos versek is vannak: p. 19.: Földi társbérlet (1969).; p. 20.: Tér és idő földi szemmel (1970).; pp. 21-22.: Csillagnézők (1970). "Egy közvitéze vagyok én is a csillagnézők seregének".; pp. 29-30.: OH 471 (1973). "Az OH 471 jelzésű rádiócsillag Földünktől tizenkétmilliárd fényévnyi távolságra pislog a Hiúz csillagképben".; p. 42.: Kozmoszi találkozás (1975).; pp. 66-67.: Földfelszín műholdtávlatból. Egy mesterséges hold által felvett Föld-kéreg fényképe előtt (1983).; p. 107.: A csillagokhoz (1996).; Garai István költő 1915 és 2008 között élt. [KSZ.]

GAZDA István: Reáltudományaink történetéből. A felsőoktatási intézmények számára. Budapest, 1996. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Szüpex Nyomdai és Grafikai Stúdió. 199 p. Csillagászat: pp. 75-90., 193-194. [SRG.]

Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. 46 p. Az Új Akropolisz Kulturális Egyesület alkalmi kiadványa Giordano Bruno tiszteletére. [REZ.]

GÖNCZI Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. Nyomatott Szabó Lipót Könyvnyomdájában. Hasonmás kiadás. Zalaegerszeg, 1996. Városi Művelődési Központ, Zalai Nyomda Rt. 689 p. Az 1914-es kaposvári kiadás hasonmása 1996-ban. Gönczi Ferenc előszava Kaposváron kelt 1914. márc. 1-én. Németh József előszava Zalaegerszegen kelt 1996-ban Boldogasszony havában. Csillagászat: p. 181. (Teremtési hagyományok. A Föld és Ég. A Föld vagyis a Világ. A Világ vége. Égboltozat.); pp. 186-191. (Az égitestek. A Nap. A napfogyatkozás. Napkelte. Napnyugta. A Hold. "Újhold feljöttekor Göcsejben - 1848. előtt - szent énekek kíséretében megkerülték a templomot. Most pedig némelyek az uj Hold megláttakor kimennek a pitvarba vagy udvarra s letérdepelve imádkoznak."
A Hold fényváltozásai. Holdfogyatkozások. A Hold foltjaihoz fűződő hiedelmek. A csillagokra vonatkozó nagyobb hiedelmek. Esthajnali-csillag. A Sántakatacsillag. A Göncölszekér. A Fiastik. Egyéb csillagnevek. A Tejút. Üstökösök. Hullócsillagok vagyis lidérczek. A szivárvány.); pp. 611-612. (Időjóslások. A csillagok és a hold égi látványa és az időjárás. Az újhold látványa és a szél. csapadék. A Molnárszemű csillag látványa és a várható eső. A napnyugta előtti napnál látszó vaknapok, vagy a vörös napnyugta szeles időt jelez.) [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 13. változatlan kiad. Budapest, 1996. Tanárképző Főiskolák, Tankönyvkiadó Vállalat, Dabasi Nyomda. 93 p., 6 mell. Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

HADOBÁS Sándor: Hell Miksa és Sajnovics János bibliográfiája. 2. jav. és bőv. kiad. Rudabánya, 1996. 70 p., 9 t. [HAD.]

HERRMANN, Joachim: SH atlasz. Csillagászat. 135 színes oldal, 707 tárgyszó. Ford.: Ill Márton, Patkós László, Orha Zoltán. 3. kiad. Budapest Berlin Heidelberg New York London Paris Tokyo Hong Kong Barcelona, 1996. Springer-Verlag - Springer Hungarica Kiadó, Gyomai Kner Nyomda. 288 p. /SH atlasz. 3./ A fordítást szakmailag ellenőrizte és szerkesztette: Both Előd. A 88 csillagkép térképével, 6,5 magnitudós határral. [KSZ.]

HORÁNYI Gábor: Csillagászat. [Budapest, 1996.] Calibra Kiadó, Múzsák Kiadó Kft. nyomda, 138 p. A csillagászat tantárgy tankönyve 13-14 éves, hatosztályos gimnáziumi tanulóknak. Véleményezte: Bankós Csaba, Kovács Miklós, Marik Miklós. [KSZ.]

HUDOBA György: Terkán Lajos (1877-1940) élete és munkássága. Székesfehérvár, 1996. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Szabadművelődés Háza, DunaPrint. 53 p., 27 t. Lektorálta: Nagy Rezső és Torma Judit. A Terkán bibliográfia. pp. 24-38. ifj. Bartha Lajos anyagának felhasználásával készült. A kötet országos bemutatójára egy csillagászattörténeti megemlékezést rendeztek, 1996. febr. 10-én Székesfehérváron. [SRG.]

HUNYADI László: Csillagászati és általános természeti földrajz. 14-15 évesek számára. Budapest, 1996. CALIBRA KIADÓ. 223 p. Az 1994-es első, változatlan kiadása. E tankönyv használatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 42.861/93. VIII. számon engedélyezte. Szakmailag ellenőrizte: Tánczos-Szabó László és Varajti Károly. [SRG.]

JANKOVICS Marcell: Ahol a madár se jár. Hét év tizenkét tanulmánya. [Budapest,] MCMXCVI. [1996.] Pontifex Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. 239 p. Az alcím helyesen: tizenkét év hét tanulmánya. Archaikus világkép a szibériai sámándobokon. Csodaszarvas a csillagos égen. Erósz és Eróé. Árgirus csillagai. Az isteni vendég. Az aranyhajú kertészbojtár. Kényszercselekvés és szabad akarat. [HAI.]

JANKOVICS Marcell: A Nap könyve. [Debrecen,] 1996. Csokonai Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. 351 p. [KSZ.]

KEMENES Lászlóné: Csillagos ég a néphagyományban. Diplomadolgozat. Kaposvár, 1996. 106 p. +9 p mell. [KSZ.]

KLEININGER Tamás: Földrajz az általános iskola 8. osztálya számára. Piliscsaba, [1996.] Konsept-H Kiadó, G&G Kft. 144 p. Csillagászati ismeretek. pp. 104-142. [SRG.]

KOESTLER, Arthur: Alvajárók. Ford.: Makovecz Benjamin. Budapest, 1996. Európa Könyvkiadó, Szekszárdi Nyomda. 811 p. Szakmai szempontból ellenőrizte. Gazda István. Csányi Vilmos előszava a magyar kiadáshoz (pp. 13-19.). Az egyetemes csillagászat története az ókortól Newtonig. [SRG.]

KOROM Gyula: És mégis van éter! (Einstein tévedett, az idő mégsem relatív.) Budapest, 1996. Ars Memorandi Kiadó Kft. 164 p. Lektorálta: Molnár R. Pál. Csillagászat: pp. 41-48., pp.120-128., pp. 143-145., pp. 151-155. [KSZ.]

Kulin György munkássága és a magyarországi amatőrcsillagász mozgalom. Összeállította: Bartha Lajos. Közrem.: Ponori Thewrewk Aurél, Sragner Márta. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print BT. 92 p. Megjelent a Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója alkalmával (Kiskunhalas, 1996. június 20-23.). Szerkesztette: Mizser Attila és Csaba György Gábor. [SRG.]

KUSTÁN Jenő: Gothard Jenő által épített Wimhurst-gép restaurálása és műszaki dokumentációjának elkészítése. Szakdolgozat. BDTF Szombathely. Szombathely, 1996. 82 lev., 1 mell. [SRG.]

LÁSZLÓ Ervin: Kozmikus kapcsolatok. A harmadik évezred világképe. Ford.: Dienes Gedeon. Budapest, 1996. Magyar Könyvklub Kiadó, Szekszárdi Nyomda Kft. 272 p. Csillagászat: pp. 15-217. [KSZ.]

LÓKI József: Távérzékelés. Földrajz tanárszakos és szakgeográfus hallgatók számára. Debrecen, 1996. Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar, Kossuth Egyetemi Kiadó, KLTE sokszorosítóüzeme. 113 p. 4 t. Lektorálta: Büttner György. A földkörüli pályán keringő műholdakról történő távérzékelésről. [KSZ.]

LÓKI József - SZABÓ József: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 8. kiad. Budapest, 1996. Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar - Nemzeti Tankönyvkiadó, Dabas-Jegyzet Kft. 79 p. [KSZ.]

Magyar űrkutatás 1996. Beszámoló. Szerk.: Both Előd és Horváth András. Budapest, 1997. Magyar Űrkutatási Iroda, Nexus Kiadó. 132 p. [SZF.]

MASSON, Claudine - MASSON, Jean-Michel: Csillagok és bolygók. Ford.: Margittai Ágnes. [Budapest,] 1996. Passage Kiadó, Főnix Nyomda. 31 p. /Kis természetbúvár./ Szaklektor: Schlosser Tamás. [KOC.]

MARX György: Atommag-közelben. Szeged, 1996. Mozaik Oktatási Stúdió, Szegedi Nyomda. 246 p. Lektorálta: Sükösd Csaba, Tóth Katalin, Veszprémi Nóra. Csillagászat: pp. 64-106. [KSZ.]

MÉSZÁROS Lajos: Entrópia és Idő az Univerzumban. Metakibernetika a természetbölcseletben. Budapest, 1996. Déry Miksa Műszaki Szakközépiskola, Virtuóz Kft. nyomda. 64 p. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. 205+[7] p. Közreműködők: EAON, Faragó Ottó, Jean Meeus, Sárneczky Krisztián, Szabó Sándor, Tepliczky István. Szakmailag ellenőrizte: Benkő József, Szabados László. [SRG.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: A Hold befolyása a rovarok repülésére. Szombathely, 1996. Savaria University Press, Balogh és Társa Kft. 61 p. /Dissertationes Savarienses. 13./ [SRG.]

PAP Gábor: "Angyali korona, szent csillag". Beszélgtések a magyar Szent Koronáról. A szerző hasonló című, megjelenés előtt álló könyvének első fejezete, kézirat gyanánt. Jászberény, 1996. Jászsági Művésztelep - Tőtevény, BP-TIPO BT. nyomda (Jászberény) 62 p. A könyv két tanulmányt tartalmaz. Az első (pp.3-40.) 1996-re keltezett és címe "Kegyelem néktek és bölcsesség", [ebben lévő csillagászati vonatkozások (pp. 24-29.) a magyar Szent Koronán zomácképeken ábrázolt apostolok és szentek rendszere és névünnepei egész éves naptári rendet alkotnak. Mindig a megfelelő állatövi csillagkép időszakának első 10 napjába esnek az ábrázolt személyek névünnepei]. A második (pp. 41-62.) 1993. nov. 14-re keltezett és címe "Függelék. Rasdi mesél. Gondolatok a szkíta népi-nemzeti szertartásrendről" [ebben lévő csillagászati vonatkozások (pp. 52-53.) az obi-ugor sámánszertartások feltételezett kapcsolata az 12 elemű állatöv (zodiákus) csillagképeivel]. [KSZ.]

Rokonnépek és őshazák. A finnugor népek hagyományos kultúrája. Vezető a nemzetközi együttműködéssel létrejött időszaki kiállításhoz 1996. március 30- október 27. Szövegét összeáll. Kerezsi Ágnes. Szerk.: Selmeczi Kovács Attila. Budapest, 1996. Néprajzi Múzeum, AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 52 p., 14 színes t. Sajnovics Jánosról röviden (20 sorban), a nyelvészeti tevékenységén túl az 1769-es csillagászati jelenség vardői megfigyelésére tett utazásáról is. [KSZ.]

RONAN, Colin: Megmagyarázzuk a Világegyetemet. Kalauz a világűr rejtélyeihez a földlakók számára. Ford.: Ill Márton. Budapest, 1996. Magyar Könyvklub - Helikon Kiadó, "New Interlitho Italia, Milano" nyomda. 192 p. Szakmailag ellenőrizte: Both Előd. [KSZ.]

SIMON Tamás: Csillagászat. Budapest, 1996. Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány Kiadó, TIT Nyomda Rt. 99 p., 8 t. /Természettudományok./ [KSZ.]

SIMON Tamás: Csillagászat - természetföldrajz. 2. átdolg. kiad. Budapest, 1996. AKG Kiadó, Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány Kiadója, TIT Nyomda. 203 p. /Természettudományok./ A tankönyv engedélyszáma: 42.907/1993. VIII. Lektorálta: Hevesi Attila, Papp Sándor, Szarka András, Zombori Ottó. Jelzet: AG 1717. A tankönyv a négy- és hatosztályos gimnáziumok számára készült. A szerző bevezetése 1996. aug. 24-én kelt Budapesten. Csillagászat: pp. 7-99. (a csillagászati részben), pp. 7-8., pp. 194-195. (a földrajzi részben, újra induló oldalszámozással). [KSZ.]

SZABÓ Árpád: Magyar természettudósok. Nyíregyháza, 1996. Bessenyei György Könyvkiadó, Bessenyei György Könyvkiadó Nyomdája. 171 p. /A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Közleménye./ Lektorok: Bánhalmi József és Pintér Ferenc. Útravaló (bevezető): Marx György. Utószó: Gál József. Csillagászat: pp. 30-36. Bay-Zoltán Lajos (1900-1992). [KSZ.]

TÖRÖK Tibor: Istenhit és természettudomány. Egy öreg tanár hitvallása. Budapest, 1996. Kiadja a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója. Egyetemi Nyomda (Budapest). 236 p. Lektorálta: Bolyki János és Gegus Ernő. Rövidebb és hosszabb csillagászati szövegrészek: p. 12., p. 24., pp. 28-31., pp. 33-34., pp. 51-55., pp. 60-61., pp. 83-86., pp. 90-99., pp. 102-107., pp. 157-158. [KSZ.]

Utazás a Naprendszerben. 1. [Budapest,] 1996. Kossuth Kiadó. CD-ROM. Szerkesztette: Szarka Levente.; A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája adatbázisában szerepelnek a magyar nyelvű csillagászati témájú CD-ROM kiadványok, mert azok szövegeket és illusztrációkat tartalmaznak, a nyomtatott anyagokkal egyenértékűen. Viszont nem kerülnek bele a filmeket és zenéket tartalmazó DVD-Video kiadványok. [GYI.]

ÜBELACKER, Erich: Csillagképek és csillagjegyek. Ford.: Orha Zoltán. Budapest, 1996. Tessloff és Babilon Kiadó, PROFI-L. Kft. nyomda. 48 p. /Mi micsoda. 33./ Szakmailag lektorálta: Marik Miklós. [KSZ.]

Űrtan. Budapest, 1996. Springer Hungarica Kiadó, Kner Nyomda. 328 p. /SH atlasz./ Főszerkesztő: Almár Iván. Főszerkesztő-helyettesek: Both Előd, Horváth András. Rajzolta: Szabó Attila. Munkatársak: Bárczy Pál, Büttner György, Fejes István, Gál Gyula, Gödör Éva, Illés Erzsébet, Magyari Béla, Mészáros István, Pap László, Schuminszky Nándor, Szentesi György. Tänczer Tibor. A kötetben 1473 tárgyszó és 163 színesnyomású oldal van. [KSZ.]

VÁGÓ István: Kérdezni (és) tudni kell! 1500 fogas kérdés és válasz. Vetélkedőkhöz, társasjátékhoz, iskoláknak, érettségizőknek, és mindenkinek akinek nem elég az, amit ma tud! Budapest, 1996. Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., Gyomai Kner Nyomda Rt. 217 p. Csillagászat: pp. 120-121., 204-205. [KSZ.]

VEKERDI László - HERCZEG János: A véges végtelen. Szerk.: Terts István. Budapest, 1996. Typtex Kiadó, G-Print Nyomda. 363 p. 1982. dec. 1-én indult a Magyar Rádió Gordiusz Műhelyének gondozásában Herczeg János szerkesztő A véges végtelen című előadás-sorozata, melyben Vekeredi Lászlóval beszélgetett. Az elhangzottak alapján készült ez a kötet, amelyben 1996-ban kiegészítéseket tettek a tudományágakban történt újabb eredmények alapján. Csillagászat: pp. 156-175., 294-300. Az ókori (mezopotámiai, egyiptomi és görög) csillagászat egyes kérdései. [KSZ.]

Virrasztó. Szenzáció. Poszter. Időjárás. Receptek. Horoszkóp. Szex. Sport. Humor. Exkluzív interjúk. [Tatabánya, 1996.] [8] p. Egyedi, humorisztikus kiadvány Komárom megyei amatőrcsillagászatról, az 1996-os mogyorósbányai táborról, személyeiről. A Komárom-Esztergom megyei TIT Egyesület Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Tagszervezete kiadványa. Szerkesztette: Kovaliczky István. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Gondolatok a magyar űrkutatás ötven évéről. In: 50 éves a magyar űrkutatás. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, NEXUS Kiadó. pp. 8-26. [SRG.]

TÓFALVI Gyula - FERENCZ Csaba: A magyar Hold-radar kísérlet. In: 50 éves a magyar űrkutatás. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, NEXUS Kiadó. pp. 28-34. [SRG.]

TÓFALVI Gyula: Ionoszféra-kutatás Magyarországon. In: 50 éves a magyar űrkutatás. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, NEXUS Kiadó. pp. 35-40. [SRG.]

ILL Márton: Műholdak megfigyelése. In: 50 éves a magyar űrkutatás. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, NEXUS Kiadó. pp. 41-52. [SRG.]

FERENCZ Csaba: Magyar rakétakísérletek és közeltér kutatások. In: 50 éves a magyar űrkutatás. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, NEXUS Kiadó. pp. 53-60. [SRG.]

APÁTHY István: Az Interkozmosz együttműködés évtizedei. In: 50 éves a magyar űrkutatás. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, NEXUS Kiadó. pp. 61-77. [SRG.]

REMES Péter: A magyar ürrepülés. In: 50 éves a magyar űrkutatás. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, NEXUS Kiadó. pp. 78-92. [SRG.]

BÜTTNER György - TARCSAI György: Geotér kutatások. In: 50 éves a magyar űrkutatás. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, NEXUS Kiadó. pp. 93-100. [SRG.]

SZEGŐ Károly: A Naprendszer kutatása. In: 50 éves a magyar űrkutatás. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, NEXUS Kiadó. pp. 101-110. [SRG.]

Intézeti beszámolók. In: 50 éves a magyar űrkutatás. Szerk.: Both Előd, Horváth András. Budapest, 1996. Magyar Űrkutatási Iroda, NEXUS Kiadó. pp. 112-159. FÖMI Távérzékelési Központ; FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium; ELTE Geofizikai Tanszék; Országos Meteorológiai Szolgálat; MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet; BME Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék Űrkutató Csoport; EFE Földmérési és Földrendezési Főiskolai Kar; Térinformatika Tanszék; Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet; MTA Csillagászati Kutatóintézete; MTA KFKI Részecske- és Magfizika Kutató Intézet; MTA Csillagászati Kutatóintézete;
MH Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet; MH Központi Honvédkórház; SZAOTE Biokémiai Intézet; MTA Pszichológiai Intézete Pszichofiziológiai Osztály; SOTE 1. sz. Anatómiai Intézet; Országos "Johan Béla" Közegészségügyi Intézet Mikrobiológiai Kutatócsoport; DOTE Kórélettani Intézete; MTA Atommagkutató Intézete; Országos "Frédéric Joliot Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet; SOTE Kórélettani Intézet; MTA KFKI Atomenergia Kutató Intézete; Miskolci Egyetem, Fémtani Tanszék; MATÁV Rt. PKI Távközlésfejlesztési Intézet; Távközlési Kutató Intézet (Távközlési Innovációs Rt.); BME Fotogrammetria Tanszék. [SRG.]

SZABÓ Árpád: Nagy Sándor egyik ütközete és a "helyi idő" fogalma az ókori tudományban. In: Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis [Évkönyv] Tomus 6. Szerk.: Büky Béla, Gyárfás Ágnes. 1996. Miskolci Bölcsész Egyesület, Borsodi Nyomda Kft. pp. 97-103. A görög gondolkodás régi fölismerése volt - legkésőbb a Kr. e. 6. századtól -, hogy a Föld gömbalakú. Ez lehetővé tette a földrajzi szélesség és hosszúság fogalmának kialakítását. Az antik tudomány (a csillagászati-földrajz) a földrajzi szélességet a függőlegesen felállított bot (a gnómon) napéjegyenlőségi árnyékával, a bot és árnyéka hosszának arányával, egy törtszámmal jellemezte.
Viszont, az ókorból nem maradt ránk a földrajzi hosszúságra vonatkozó számítás. Egy holdfogyatkozást említ Ptolemaiosz és Pliniusz, amely Arbelában az ötödik, Karthagoban meg a második órában láttak, és amelyből a két hely földrajzi hosszúságkülönbsége kiszámítható. Nagy Sándor serege éppen ezen jelenség után pár nappal vívta meg Arbelánál csatáját és a modern kronológia az ütközet idejét Kr. e. 331. szept. 20-ra tehette, a holdfogyatkozást figyelembevéve. [KSZ.]

BRECHT, Bertolt: Galilei élete. Ford.: Ungvári Tamás. In: Brecht, Bertolt: Drámák. Kurázsi mama és gyermekei. Galilei élete. A szecsuáni jólélek. Állítsátok meg Arturo Uit! A kaukázusi krétakör. [Kaposvár, 1996.] Holló és Társa Könyvkiadó, Kaposvári Nyomda Kft. pp. 101-224. [KSZ.]

Radarcsillagászat. In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 165. [SRG.]

GYŐRVÁRY Antal -SULYOK Vince - SÁRGA János: Sajnovits János. In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 255-256. Megemlíti csillagászati tevékenységét. [SRG.]

Segner János András (Pozsony 1704. 10. 09. - Halle 1777. 10. 05.). In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 296. [SRG.]

LENGYEL Zoltán: Segner-kráter. In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 296-297. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Tass Antal (Temesrékás 1876. 04. 14. - Budapest 1937. 01. 17.). In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 556-557. [SRG.]

Terkán Lajos (Székesfehérvár 1877. 04. 26. - Budapest, 1940. 03. 26.). In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 590-591. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Tittel Pál (Pásztó 1784. 01. 05. - Buda 1831. 08. 26.). In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 622. [SRG.]

LISZKA László: Űrcsillagászat. In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 720. [SRG.]

LISZKA László: Űrhajós. In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 720. [SRG.]

Űrkutatás. In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 720-721. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Weiss Xavér Ferenc (Nagyszomat 1717. 03. 16. - 1785. 01. 10.). In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 824. [SRG.]

[PONORI THEWREWK Aurél]: Wodetzki József (Versec 1872. 03. 15. - Budapest 1832. 03. 17.). In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 839-840. [SRG.]

Zach János Ferenc (Pozsony 1754. 06. 14. - Párizs 1832. 09. 13.). In: Encyclopaedia Hungarica. Harmadik kötet P-Z. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1996. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 851. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az ógyallai obszervatóriumtól a svábhegyi csillagvizsgálóig. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1996. Budapest, 1995. MTESZ. pp. 111-114. [SRG.]

NOWINSZKY László: Bevezetés. Anyag. Módszerek. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 7-13. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: A naptevékenység és az ionoszféra háborgások. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 15-23. [KSZ.]

TÓTH György - NOWINSZKY László: Az interplanetáris mágneses tér szektorhatár átmenetek. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 25-28. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: A kozmikus sugárzás. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 29-30. [KSZ.]

TÓTH György - NOWINSZKY László: A földmágnesség. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 31-37. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György - JÁRFÁS József: A környezeti megvilágítás, az alkonyati polarizációs jelenségek és a holdfény. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 39-76. [KSZ.]

TÓTH György - NOWINSZKY László: A Hold és a Nap által keltett gravitációs potenciál. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 77-80. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: A légköri elektromosság. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 81-84. [KSZ.]

NOWINSZKY László - EKK István - KÁROSSY Csaba - TÓTH György: Az időjárási elemek. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 85-89. [KSZ.]

KÁROSSY Csaba - NOWINSZKY László - TÓTH György: A Péczely-féle makroszinoptikus időjárási helyzetek. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 91-101. [KSZ.]

NOWINSZKY László - KÁROSSY Csaba - TÓTH György: A Hess-Brezowsky-féle makroszinoptikus időjárási helyzetek. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 103-111. [KSZ.]

KÁROSSY Csaba: A Péczely-féle makroszinoptikus tipizálás és a helyzetek katalógusa (1952-1992.) In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 113-126. [KSZ.]

NOWINSZKY László: Eredmények. Megvitatás. Irodalom. Köszönetnyilvánítás. In: A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. 1. köt. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, [1996.] OSKAR Kiadó. pp. 127-150. [KSZ.]

DEÁK Szilvia: Előszó. In: Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. pp. [3.] [REZ.]

RUSZNÁK György: A 16. század. In: Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. pp. 4-9. [REZ.]

MAYER Márta: Giordano Bruno élete és kora évszámokban. In: Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. pp. 10-11. [REZ.]

LIVRAGA, Jorge A.: A reneszánsz és az újjászületés képessége. In: Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. pp. 12-15. [REZ.]

KÁRPÁTI Gábor: Giordano Bruno erkölcsfilozófiája. In: Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. pp. 16-19. [REZ.]

SZENDRŐ Csaba: Csillagok, bolygók, atomok - az "új filozófia" természetképe. In: Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. pp. 20-23. [REZ.]

MOSER, Franz: Giordano Bruno világképe mai szemszögből. In: Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. pp. 24-27. [REZ.]

DEÁK Szilvia: A hősi megszállottságokról, avagy a szerelemről. In: Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. pp. 28-31. [REZ.]

OHMANN, Isabelle: Az emlékezet és képzelet művészete. In: Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. pp. 32-35. [REZ.]

RUSZNÁK György: Filozófusok életveszélyben. In: Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. pp. 36-40. [REZ.]

BENITS Péter: Giordano Bruno magyar vonatkozásairól. In: Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. 41-44. [REZ.]

Ajánló bibliográfia In: Giordano Bruno (1548-1600). Szerk.: Deák Szilvia. Budapest, 1996. Új Akropolisz Kulturális Egyesület. 45. [REZ.]

PAPP-VÁRY Árpád: Mit adott a magyar térképészet hazánknak és a világnak? In: A Kárpát-medence történeti földrajza. Szerk.: Frisnyák Sándor. Nyíregyháza, 1996. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete - Bessenyei Györyg Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke, Mozgáskorlátozottak PIREMON Kisvállalatának nyomdaüzeme (Debrecen). pp. 239-248. Csillagászat: pp. 240-241. Johannes Honterus.; pp. 242-243. Mikoviny Sámuel.; pp. 243-244. Hell Miksa (közli Hell Miksa 18,5 cm átmérőjű Hold térképét 1764-ből). [KSZ.]

BARTHA Lajos: [Kulin György élete és munkássága.] In: Kulin György munkássága és a magyarországi amatőrcsillagász mozgalom. Összeállította: Bartha Lajos, Ponori Thewrewk Aurél, Sragner Márta. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print BT. pp. 6-58. [SRG.]

SRAGNER Márta: Kulin György köteteinek és jelentősebb írásainak jegyzéke (válogatás). In: Kulin György munkássága és a magyarországi amatőrcsillagász mozgalom. Összeállította: Bartha Lajos, Ponori Thewrewk Aurél, Sragner Márta. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print BT. pp. 59-73. Kulin 319 művének adatai. Az anyaggyűjtésben részt vettek: Bartha Lajos, Keszthelyi Sándor. [SRG.]

Függelék. [Kulin György cikkei.] In: Kulin György munkássága és a magyarországi amatőrcsillagász mozgalom. Összeállította: Bartha Lajos, Ponori Thewrewk Aurél, Sragner Márta. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print BT. pp. 74-90. [SRG.]

GYŐRBÍRÓ Lívia: A felvidéki tudományosság egyik kiválósága, Mikoviny Sámuel. In: A kultúra történetéből. Válogatás a Gábor Dénes Műszaki-Informatikai Főiskola hallgatóinak tanulmányaiból. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 1996. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Szüpex Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 45-50. /A felsőoktatási intézmények hallgatói számára./[KSZ.]

ADAMIK Miklósné: A debreceni Faust, Hatvan István. In: A kultúra történetéből. Válogatás a Gábor Dénes Műszaki-Informatikai Főiskola hallgatóinak tanulmányaiból. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 1996. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Szüpex Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 51-56. /A felsőoktatási intézmények hallgatói számára./[KSZ.]

KOVÁCS András: Egy neves sárospataki enciklopédista, Nyiri István. In: A kultúra történetéből. Válogatás a Gábor Dénes Műszaki-Informatikai Főiskola hallgatóinak tanulmányaiból. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 1996. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Szüpex Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 65-68. /A felsőoktatási intézmények hallgatói számára./[KSZ.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 10-118. [SRG.]

TÓTH Imre: Veszélyes meteoritok. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 123-125. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Neutrínó-fejlemények. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 125. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: Változik a Nap neutrínófluxusa (?) In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 125-126. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A napfolt-sajátmozgások értelmezése a fluxusfeltörési modellekkel. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 127-128. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A Maunder-minimum és a szoláris dinamó. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 128. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: Az Ulysses a Nap "szoknyája" alatt és az űrszondás napkutatás más újdonságai. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 129-130. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: 26Al nemcsak a szupernóvarobbanásban keletkezhet. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 130-131. A csillagászat legújabb eredményei. Az alumínium 26-os izotópja. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Más bolygórendszerek. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 131-132. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: A Hipparcos sikeréről. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 132. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Hidrodinamikai csillaglégkör-modellek. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 133-134. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: Mi történik a Sarkcsillaggal? In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 134. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Új eredmények a Vegáról. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 134-135. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Az R Scuti. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 135. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Az AC Andromedae. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 135-137. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BALÁZS Lajos: A Dwingeloo-i új HI felmérés. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 137. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Fénysebességnél gyorsabb források a Tejútrendszerben? In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 138-140. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Barna törpék. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 140-141. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Hol találhatók a MACHO-k? In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 141. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: Kétmódusú cefeidák a Nagy Magellán Felhőben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 142. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Spirálgalaxist találtak a közelben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 142-143. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Gamma bursterek. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 143-144. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A Szunyajev-Zeldovics-effektus. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 144-145. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Új fejlemények a Hubble-állandó meghatározása körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 145-147. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A Herkules szuperhalmaz szerkezete. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 147-148. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A Lyman-alfa felhők mérete. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 148-149. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Formálódó galaxisok keresése. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 149. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Vasvonalak a távoli kvazárok színképében. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 149-150. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Megjelent az első átfogó kvazár-katalógus. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 150-151. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A Hubble Űrtávcső eredményeiből. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 151-153. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Újdonságok a naprendszerkutatásban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 154-168. [SRG.]

MIZSER Attila - OLÁH Katalin - SZABADOS László: Korunk problémája a fényszennyezés. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 169-177. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: 50 éves az MCSE. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 178-181. [SRG.]

TIBOR Mátyás: Önéletrajz. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 182-185. Vargha Domokosné bevezetőjével. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 1994-95. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 186-190. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének működése 1994-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 191-195. [SRG.]

MARIK Miklós: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 1993-94-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 196-198. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Magyar Asztronautikai Társaság. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 199-203. [SRG.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 1994-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1996. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1995. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 204-205. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Csillagképek és kultúrtörténet. In: Nyelv, nyelvész, társadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára barátaitól, kollégáitól, tanítványaitól. 1. köt. Pécs, 1996. pp. 116-121. [SRG.]

KÁROSSY Csaba - NOWINSZKY László - PUSKÁS János: A fénycsapdázás sikere a megfigyelőhelyre megállapított Péczely-féle makroszinoptikus helyzetekben. In: A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. X. Természettudományok. 5. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1996. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Kőszegi nyomdája. pp. 81-89. [KSZ.]

NOWINSZKY László: A kámoni arborétum Macrolepidoptera együttesének cönológiai vizsgálata fénycsapda adatok alapján. In: A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. X. Természettudományok. 5. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1996. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Kőszegi nyomdája. pp. 91-106. [KSZ.]

NOWINSZKY László - PUSKÁS János: A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn.) fénycsapdás gyűjtése a zivatarokkal összefüggésben. In: A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. X. Természettudományok. 5. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1996. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Kőszegi nyomdája. pp. 107-110. [KSZ.]

PUSKÁS János - NOWINSZKY László - KÁROSSY Csaba - EKK István - KISS Tamás: Lichenofág lepkefajok gyakorisága a Péczely-féle éghajlati körzetekben. In: A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. X. Természettudományok. 5. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1996. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Kőszegi nyomdája. pp. 111-125. Fénycsapdás észlelésekből. [KSZ.]

  BARTHA Lajos - HOLLÓ Szilvia: A gellérthegyi Egyetemi Csillagvizsgáló Pest-Buda életében. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Vámos Éva, Vámosné Vigyázó Lilli, Kovács Gy. István. Budapest, 1996. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum. pp. 139-142. A csillagvizsgáló kulturális és népszórakozási jelentőségéről. [IBQ.]

GERÉBY György: A "semmiből teremtés" a skolasztikában. In: A teremtés. Filozófiatörténeti tanulmányok. Szerk.: Fehér Márta. Budapest, 1996. Áron Kiadó, Alfaprint Kft. nyomda. pp. 9-93. /Tények és Érvek./ [KSZ.]

FEKETE László: Világ, teremtés és idő a 17. századi természetfilozófiában. In: A teremtés. Filozófiatörténeti tanulmányok. Szerk.: Fehér Márta. Budapest, 1996. Áron Kiadó, Alfaprint Kft. nyomda. pp. 95-128. /Tények és Érvek./ [KSZ.]

FEHÉR Márta: A creatio-problematika Leibniznél. In: A teremtés. Filozófiatörténeti tanulmányok. Szerk.: Fehér Márta. Budapest, 1996. Áron Kiadó, Alfaprint Kft. nyomda. pp. 129-149. /Tények és Érvek./ [KSZ.]

SZÉKELY László: A világ keletkezésének eszméje az archaikus kultúrákban és a modern tudományban. In: A teremtés. Filozófiatörténeti tanulmányok. Szerk.: Fehér Márta. Budapest, 1996. Áron Kiadó, Alfaprint Kft. nyomda. pp. 183-216. /Tények és Érvek./ [KSZ.]

ALMÁR Iván: Randevú a vörös bolygó felett. (Mars.) = 168 óra 8. 1996. nov. 19. 46. sz. pp. 34-35. [ALM.]

Beharangozó. = Albireo 26. 1996. jan. 1. [215.] sz. p. 2. Az Albireoban közölt témák sorrendjéről. [KSZ.]

Teljes holdfogyatkozás 1996. április 3/4. = Albireo 26. 1996. jan. 1. [215.] sz. p. 2. Előzetes ismertetés. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1878-1883. Carrington-rotáció. = Albireo 26. 1996. jan. 1. [215.] sz. pp. 3-6. Az 1994. első félévi észlelések ismertetése, a relatívszámok alakulása, szinoptikus térképek, részletrajzok. [KSZ.]

FARKAS Ernő: Vénusz. = Albireo 26. 1996. jan. 1. [215.] sz. p. 16. 1994. nov. 25. és 1995. febr. 23. között 9 alkalommal figyelte a hajnali Vénuszt. [KSZ.]

FARKAS Ernő: Merkúr. = Albireo 26. 1996. jan. 1. [215.] sz. p. 16. 1995. okt. 25-én észlelte a bolygót. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Törékeny holdsugár. = Albireo 26. 1996. jan. 1. [215.] sz. p. 16. 1995. aug. 8-án kettős halo és megtört Tyndall-jelenség. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Üstökösök - 1995. = Albireo 26. 1996. jan. 1. [215.] sz. p. 17. 19P/Borrelly (1994l).; 122P/de Vico.; C/1995 Q1 (Bradfield) üstökösök megfigyelése 1995. jan. 2. és okt. 15. között. [KSZ.]

BARTHA Lajos, i.: Meteorithullások a Kárpát-medencében. = Albireo 26. 1996. jan. 1. [215.] sz. pp. 18-19. 22 olyan hullás, amelynek darabjait egyes gyűjtemények máig őrzik: Hrasina (1751. máj. 26.), Lénár-tó (1814 előtt), Nagy Divina (1837. júl. 2.), Magura-Szlanica (1840 ?), Milena (1842. jún. 26.), Mezőmadaras (1852. szept. 14.), Veresegyháza (1857. okt. 11.), Borkút (1852. okt. 13.), Kaba (1857. ápr. 15.), Temes-Kakova (1858. máj. 19.), Csillagfalva (1866. jún. 9.), Slavetic (1868. máj. 12.), Zsadány (1875. márc. 31.), Mócs (1883. febr. 3.), Nagyvázsony (1890 előtt), Nagy Borove (1895. máj. 9.), Ófehértó (1900. júl. 25.), Kisgyőr ? (1901 ?), Malomháza (1905. máj. 27.), Kisvarsány (1914. máj. 24.), Nyírábrány (1914. júl. 17.), Mike (1944. május). [KSZ.]

A holdfogyatkozások és a földi légkör. = Albireo 26. 1996. jan. 1. [215.] sz. p. 18. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 26. 1996. jan. 1. [215.] sz. p. 20. Kovács Zsolt, Puskás Ferenc, Szauer Ágoston megfigyelései. [KSZ.]

GOLDFINGER Zita: Izsák Imre Gyula élete és munkássága. = Albireo 26. 1996. jan. 1. [215.] sz. pp. 22-24. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1996. április, május. = Albireo 26. 1996. jan. 1. [215.] sz. első belső borító, hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. p. 1., első külső borító. Kósa-Kiss Attila rajza a Hyakutake üstökösről 1996. ápr. 19-én. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. p. 1., hátsó külső borító. Vasile Micu felvétele a Hyakutake üstökösről 1996. márc. 27-én. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1884. Carrington-rotáció 1994. jún. 23,3 - júl. 20,5. 1885. Carrington-rotáció 1994. júl. 20,5 - aug. 16,7. 1886. Carrington-rotáció 1994. aug. 16,7 - szept. 13,0. 1887. Carrington-rotáció 1994. szept. 13,0 - okt. 10,2. 1888. Carrington-rotáció 1994. okt. 10,2 - nov. 6,5. 1889. Carrington-rotáció 1994. nov. 6,5 - dec. 3,8. 1890. Carrington-rotáció 1994. dec. 3,8 - dec. 31,2. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. pp. 2-5. Az észlelések szövegesen, a relatívszámok görbéje, részletrajzok, szinoptikus térképek. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: A naptevékenység és a zord telek. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. pp. 8-9. [KSZ.]

Teljes holdfogyatkozás 1996. szeptember 27. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. p. 9. Előzetes ismertetés a jelenségről. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: Mars - 1995. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. pp. 10-11. Gyenizse Péter 1995. jan. 3. és márc. 28. közötti 12 észlelését dolgozta fel. A felszíni alakzatokról térképet készíthetett. [KSZ.]

Kisbolygók. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. p. 12. Kósa-Kiss Attila 1994. aug. 31-i Geographos észlelése. Horváth Attila 1994. febr. 27. és márc. 8-i Irene, Nysa, Pallas megfigyelése. [KSZ.]

[Plútó keresőtérképe 1996-ra.] = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. p. 13. [KSZ.]

Üstökösök. C/1996 B2 Hyakutake. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. pp. 14-15. Kósa-Kiss Attila, Szauer Ágoston megfigyelései 1996. márc. 19. és ápr. 23. között. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. pp. 16-17. Keszthelyi Dániel, Puskás Ferenc észlelései. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Mély-ég objektumok. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. p. 17. Mély-ég objektum megfigyelései. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Rádiócsillagászat egyszerűen. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. p. 18. Saját antennájával és rádiójával sikeresen észlelte a Jupiter, a Tejút, a Cyg A rádiósugárzását. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Magnetométeres mérések. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. p. 18. 1995. dec. 4-én. [KSZ.]

Algol. Észlelések 1995. január-december. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. p. 19. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1996. június, augusztus, szeptember. = Albireo 26. 1996. máj. 2. [216.] sz. első belső borító, [p. 20.] hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 26. 1996. aug. 3. [217.] sz. p. 1., első külső borító. Horváth Tibor (Hegyhátsál) felvétele a Hyakutake üstökösről 1996. márc. 29-én hajnalban. [KSZ.]

[Hátsó borítónkon.] = Albireo 26. 1996. aug. 3. [217.] sz. hátsó külső borító. A Hyakutake üstökös fényképei. Horváth Tibor 1996. márc. 27-i, Szauer Ágoston 1996. ápr. 6-i képe. [KSZ.]

J. T. [JUHÁSZ Tibor]: 25 éves az Albireo! = Albireo 26. 1996. aug. 3. [217.] sz. p. 2. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Az Albireo A. K. 25 évvel ezelőtt . . . = Albireo 26. 1996. aug. 3. [217.] sz. pp. 2-3. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla. A csillagászati szakkörök programjáról és tevékenységéről. = Albireo 26. 1996. aug. 3. [217.] sz. pp. 4-6. A Csillagos Ég 5. évf. 1963. 1. sz. pp. 36-41. cikkének újraközlése. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Naptevékenység és időjárás. = Albireo 26. 1996. aug. 3. [217.] sz. pp. 6-8. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Vénusz. = Albireo 26. 1996. aug. 3. [217.] sz. p. 9. Megfigyelései 1996. ápr. 8. és máj. 4. között. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 26. 1996. aug. 3. [217.] sz. p. 9. Hevesi Zoltán, Puskás Ferenc észlelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 26. 1996. aug. 3. [217.] sz. p. 10. Hevesi Zoltán, Póczek Antal, Puskás Ferenc megfigyelései. [KSZ.]

Hyakutake album. = Albireo 26. 1996. aug. 3. [217.] sz. pp. 11-19. Csukás Mátyás, Hevesi Zoltán, Horváth Tibor, Kósa-Kiss Attila, Póczek Antal, Tuboly Vince észlelései 1996. márc. 12. és ápr. 23. között. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1996. november, december, 1997. január. = Albireo 26. 1996. aug. 3. [217.] sz. első belső borító, [p. 20.] hátsó belső borító. [KSZ.]

A Nap és az ózonlyuk. = Albireo 26. 1996. nov. 4. [218.] sz. p. 11. [KSZ.]

Üstökösök - 1996. = Albireo 26. 1996. nov. 4. [218.] sz. pp. 12-13. 22P/Kopf (1994s).; C/1995 Y1 Hyakutake., C/1996 N1 Brewington üstökösök megfigyelései 1996. jan. 31. és okt. 1. között (Csukás Mátyás, Horváth Tibor, Tuboly Vince). [KSZ.]

65P/Hale-Bopp 1995 O1. 1. rész. = Albireo 26. 1996. nov. 4. [218.] sz. pp. 14-19. Csukás Mátyás, Hadházi Csaba, Horváth Tibor, Póczek Antal, Puskás Ferenc. Szauer Ágoston, Tuboly Vince észlelései az üstökösről 1996. ápr. 20. és okt. 30. között. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1997. február, március, április. = Albireo 26. 1996. nov. 4. [218.] sz. első belső borító, [p. 20.] hátsó belső borító. [KSZ.]

A Hale-Bopp üstökös útja az égen. = Albireo 26. 1996. nov. 4. [218.] sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

Tíz éves a MANT. = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

ILL Márton: Élet nyomai a Marson? = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. pp. 3-7. [KSZ.]

HARTSFIELD, James - SALISBURY, David: Primitív élet meteorit adta bizonyítéka a korai Marson. = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. pp. 8-13. Fordította: Mészáros István. [KSZ.]

BOTH Előd: Űrhajósok, űrhajók, kisbolygók. = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. pp. 14-17. Az űrkutatással kapcsolatosan elnevezett kisbolygók. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Mikroholdak és kis műholdak. = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. pp. 18-25. [KSZ.]

GSCHWINDT András: Rádióamatőr műholdak, mint oktatási segédeszközök. = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

REMES Péter: Az űrtechnológia klasszifikációja és nómenklatúrája. Mivel foglalkozik az űrbiológia? = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. pp. 28-37. [KSZ.]

JÉKI László: Nukleáris energiaforrások űreszközökön. = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. pp. 38-42. [KSZ.]

GÁL Gyula: Nukleáris energiaforrások az űrtevékenységben - egy ENSZ határozat alapelvei. = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. pp. 43-48. [KSZ.]

JÉKI László: Űrtábori történetek. = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. pp. 49-53. [KSZ.]

KÖNYVES Vera: Euro Space Camp ’95 élménybeszámoló. = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. p. 53. [KSZ.]

HORVÁTH András: A Mir modulűrállomáshoz indított egységek és űrhajók táblázata (1986-1998). = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. pp. 54-65. [KSZ.]

NÉMETH Csaba: Starttáblázatok (1995). = Asztronautikai Tájékoztató 1996. 51. sz. pp. 66-72. [KSZ.]

CS. BENKŐ Judit: A kozmoszban Éva lekörözi Ádámot. Magyar szakember arról, hogy miért nem volt női vetélytársa Farkas Bercinek. = Békés Megyei Hírlap 51. 1996. ápr. 6-8. 82. sz. p. 4. "Az amerikai Atlantis űrrepülőgép, amely eddig háromszor kapcsolódott össze a Mir űrállomással, a legutóbbi - március végi - égi randevúra magával vitte Shannon Lucid biokémikust. Az eddigi legidősebb, 53 éves asztronauta hölgy minden korábbinál több időt, várhatóan 140 napot tölt majd a Mir vendégeként a kozmoszban. - Különleges képességű vállalkozóra találtak kollégái a tengerentúlon? - kérdeztük dr. Pozsgai Attilát, a Kecskeméti Repülőkórház orvos ezredesét. - Szakmailag semmi rendkívüli nincs abban, hogy nem férfi, mi több, nem is a legteherbíróbb korosztályba tartozó űrhajós vállalkozott az útra. ..." [HAI.]

1995-ös tabló. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. pp. 1., 11-12. Fényképes oldalak: tábor Boldogasszonyfán, távcsöves találkozó Ausztriában, kirándulás a kötcsei magáncsillagvizsgálóhoz, csillagvizsgálóban Krétán. [KSZ.]

Január-Február havi előadásaink. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 2. Gyenizse Péter, Görbics János, Hoffmann János, Peitl Tibor, Kóbor János, Keszthelyi Sándor előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 2. Merkúr kitérésben. Quadrantidák meteorraj. Holdsarlók. Csillagfedések. Együttállások. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - HOFFMANN János: Az 1996-os év APCSE és MCSE rendezvényei. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 3. [KSZ.]

Üstökösök a téli időszakban. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 3. Honda-Mrkos-Pajdusakova üstökös. Hale-Boop üstökös. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Az 1995-ös év legszebb bolygóegyüttállása. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 4. Mars-Vénusz-Jupiter együttállás 1995. nov. 21-23-ig. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Ismét "facér a Szatyor". = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 5. 1995. nov. 19-e óta ismét nem látszik a Szaturnusz gyűrűje. [KSZ.]

GÖRBICS János: Őszi Csillagászati Hét - 1995. Várják az érdeklődőket a távcsöves bemutatóra. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 5. A Dunántúli Napló 1995. nov. 6-i számában megjelent cikk hasonmás közlése. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 12. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 5. Sarah (Frances) Whiting amerikai csillagásznő. [KSZ.]

   KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 12-16. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 5.; márc. 76. sz. p. 7.; ápr. 77. sz. p. 2.; máj-jún. 78-79. sz. p. 2.; júl-aug. 80-81. sz. p. 5. [AAJ.]

PETRÓCZI Ernőné: A kalocsai Haynald Obszervatórium. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 6. [KSZ.]

Binokulár Varázs. 1. A Pleiadok. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 7. Sky and Telescope, 1993. jan. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

Binokulár Varázs. 2. M 41. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 7. Sky and Telescope, 1993. febr. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

HOFFMANN János: Hosszú út a Jupiterig. [1.] A Galilei űrszonda 6 éve. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

HOFFMANN János: A Gemma megszűnése. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 10. A Gemma pécsi amatőrcsillagászati lapnak öt száma jelent meg 1993-1995-ig. [KSZ.]

A Bökönc cikkírói. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 10. Gyenizse Péter és Ambrusné Kéri Katalin. [KSZ.]

ALEX [AMBRUS Attila]: Számítógép a csillagászatban. 5. = Bökönc 1996. jan-febr. 74-75. sz. p. 11. Eric Bergman-Terrell ASTRONOMY LAB v. 1.13. [KSZ.]

Március havi előadásaink. = Bökönc 1996. márc. 76. sz. p. 2. Peitl Tibor, Görbics János, Hoffmann János, Keszthelyi Sándor előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1996. márc. 76. sz. p. 2. 2-án MCSE közgyűlés Budaörsön. Holdfázisok. Holdsarlók. Hyakutake-üstökös. [KSZ.]

MCSE Helyi Csoportok II. találkozója és Üstökös Konferencia programja. = Bökönc 1996. márc. 76. sz. p. 2. Pécs, 1996. márc. 23-24. [KSZ.]

HOFFMANN János: Üstökösök a tavaszelőn. Hale-Boop üstökös. = Bökönc 1996. márc. 76. sz. p. 3. [KSZ.]

Binokulár Varázs. [3.] = Bökönc 1996. márc. 76. sz. p. 3. Sky and Telescope, 1993. márc. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

HOFFMANN János: Támadás a Föld ellen. Az Apollo-kisbolygók. = Bökönc 1996. márc. 76. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Hale-Bopp információk az Interneten. = Bökönc 1996. márc. 76. sz. p. 5. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: S.O.S. Univerzum. = Bökönc 1996. márc. 76. sz. p. 6. Csillagászati videokazetta. [KSZ.]

ALEX [AMBRUS Attila]: Számítógép a csillagászatban. 6. Megjelent a DIMENZIÓ című Software Magazin. = Bökönc 1996. márc. 76. sz. p. 6. Az elektronikus újság floppyn terjesztett, és az Interneten is olvasható. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 13. = Bökönc 1996. márc. 76. sz. p. 7. Annie Jump Cannon amerikai csillagásznő. [KSZ.]

HOSTETTER, Clyde: Szabadszemes vénuszsarló. = Bökönc 1996. márc. 76. sz. pp. 7-8. Sky and Telescope 1990. jan. Fordította: Nagy Judit és Gyenizse Péter. [KSZ.]

Emlékszem... = Bökönc 1996. márc. 76. sz. p. 9. Balázsy László csillagászati felvételei: West-üstökös, Orion-köd, Hold. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián - HOFFMANN János: Az év üstököse. = Bökönc 1996. márc. 76. sz. p. 10. A Hyakutake-üstökös. [KSZ.]

[Galilei arcképe.] = Bökönc 1996. ápr. 77. sz. p. 1. [KSZ.]

Április havi előadásaink. = Bökönc 1996. ápr. 77. sz. p. 2. Vida Tibor, Pál Károly, Peitl Tibor, Gyimesi Lajos előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1996. ápr. 77. sz. p. 2. Vénusz kitérése. Ápr. 3-án a Csillagászat Napja Pécsett, este távcsöves bemutatás a pécsi Szent István téren. Teljes holdfogyatkozás. Holdsarlók. Lyrida-meteorraj. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 14. = Bökönc 1996. ápr. 77. sz. p. 2. Antonia Maury amerikai csillagásznő. [KSZ.]

Binokulár Varázs. 4. Széles kettősök az Oroszlán fejében. = Bökönc 1996. ápr. 77. sz. p. 3. Sky and Telescope, 1993. ápr. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

MACROBERT, Alan M.: Fedezzük fel a Hold déli pólusát. = Bökönc 1996. ápr. 77. sz. p. 3. Sky and Telescope, 1993. okt. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Teltházas csillagászati előadás a Nagy Lajos Gimnáziumban. = Bökönc 1996. ápr. 77. sz. p. 4. Károlyházi Frigyes: Mit mond a mai fizika az Univerzum keletkezéséről? című előadása 1996. márc. 13-án Pécsett. [KSZ.]

ALEX [AMBRUS Attila]: Számítógép a csillagászatban. 7. = Bökönc 1996. ápr. 77. sz. p. 4. David J. Lane: Earth Centered Universe programjáról. [KSZ.]

Május-június havi előadásaink. = Bökönc 1996. máj-jún. 78-79. sz. p. 2. Keszthelyi Sándor, Vida Tibor, Peitl Tibor, Hoffmann János, Járosi Péter előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1996. máj-jún. 78-79. sz. p. 2. A Hyakutake-üstökös napközelben. Éta Aquaridák meteorraj. Vesta oppozíció. Holdsarlók. Merkúr kitérésben. Együttállás. Érintőleges csillagfedés. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 15. = Bökönc 1996. máj-jún. 78-79. sz. p. 2. Dorothea Klumpke amerikai csillagásznő. [KSZ.]

Binokulár Varázs. 5. M 3. = Bökönc 1996. máj-jún. 78-79. sz. p. 3. Sky and Telescope, 1993. máj. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

Binokulár Varázs. 6. A Mizar-Alcor kettős. = Bökönc 1996. máj-jún. 78-79. sz. p. 3. Sky and Telescope, 1993. jún. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

HOFFMANN János: Üstökösök a nyár elején. = Bökönc 1996. máj-jún. 78-79. sz. p. 4. A Hale-Bopp üstökös és a Kopff üstökös. [KSZ.]

HOFFMANN János: Naprendszer A-Z-ig! Vesta, a szabadszemes égitest. = Bökönc 1996. máj-jún. 78-79. sz. p. 5. [KSZ.]

FREI Zsolt: A Hubble új galaxisai. A nagy visszanézés. = Bökönc 1996. máj-jún. 78-79. sz. p. 6. Forrás: HVG, 1996. máj. 4., 18. sz. pp. 109-110. [KSZ.]

KÄSZ László - KESZTHELYI Sándor: Nyári tábor Baranyában. = Bökönc 1996. máj-jún. 78-79. sz. p. 7. 1996. aug. 9-12-ig a pécsváradi lőtéren meteorészlelő tábor. 1996. aug. 10-20-ig a bólyi Békáspusztán csillagászati tábor. [KSZ.]

HOFFMANN János: Meteorészlelő tábor Pécsváradon. = Bökönc 1996. máj-jún. 78-79. sz. p. 8. 1996. aug. 9-12-ig [KSZ.]

[AMBRUS Attila]: Számítógép a csillagászatban. 8. = Bökönc 1996. máj-jún. 78-79. sz. p. 8. The Voyager Legacy című CD-ROM. [KSZ.]

Július-augusztus havi előadásaink. = Bökönc 1996. júl-aug. 80-81. sz. p. 2. Keszthelyi Sándor, Hoffmann János, Járosi Péter, Gyimesi Lajos, Peitl Tibor, Gyenizse Péter előadásai. [KSZ.]

Jelenségek, események, rendezvények. = Bökönc 1996. júl-aug. 80-81. sz. p. 2. Hale-Bopp üstökös oppocícióban. Holdsarlók. Neptunusz és Uránusz oppozíció. Együttállások. Táborok. Hold fedi a Vestát. [KSZ.]

HOFFMANN János: Nyári üstökösök. = Bökönc 1996. júl-aug. 80-81. sz. p. 3. A Hale-Bopp üstökös és a Kopff üstökös. [KSZ.]

HOFFMANN János: Naprendszer A-Z-ig! H - Himalia. G - 951 Gaspra kisbolygó. I - 243 Ida kisbolygó. = Bökönc 1996. júl-aug. 80-81. sz. p. 4. [KSZ.]

KÉRI Katalin: Híres nők a csillagászat történetében. 16. = Bökönc 1996. júl-aug. 80-81. sz. p. 5. Eleanor Margaret Burbidge angol csillagásznő. [KSZ.]

[AMBRUS Attila]: Számítógép a csillagászatban. 9. = Bökönc 1996. júl-aug. 80-81. sz. p. 5. Space Simulator - felnőtteknek. The Magic School Bus Explores the Solar System - gyerekeknek. [KSZ.]

HOFFMANN János: Hosszú út a Jupiterig. 2. A Gasprától a Jupiterig. = Bökönc 1996. júl-aug. 80-81. sz. pp. 6-8. [KSZ.]

ALEX [AMBRUS Attila]: Figyelem! = Bökönc 1996. júl-aug. 80-81. sz. p. 8. Az eddig bemutatott csillagászati programok elérhetősége.; A Bökönc lap(sorozat) utolsó száma, ezt követően nem jelent meg. [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jan. 1. sz. p. [2.] [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Ikrek. Gemini. Gem. Geminorum. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jan. 1. sz. pp. [4-7.] [KSZ.]

PAPDI Tibor: Búcsú a Pioneer - 11-től. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jan. 1. sz. p. [8.] [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Kertek alatt járt az UFO. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jan. 1. sz. p. [8.] A Magyar Telvízió 1-es csatornája 1996. jan. 17-én este bemutatott egy videofelvételt, amely a Vénusz bolygó lehetett. [KSZ.]

PAPDI Tibor: A Galileo hat éve. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jan. 1. sz. p. [9.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jan. 1. sz. pp. [10-11.] 1995. okt. 7-én Bólyban megalakult a Draco Csillagászati Egyesület.; Draco - negyedévente megjelenő amatőrcsillagászati lap.; "Gyémánt meteorkráter" - a Ries kráter Nördlingenben.; "50 éves a magyar űrkutatás" -címmel 1996. febr. 9-én kiállítás és konferencia kezdődik Budapesten, a Technika Házában.; "Csillagvizsgáló ’96" Nemzetközi Amatőrcsillagász Tábor lesz 1996. júl. 11-20-ig Salgótarjánban.; "Gedőcz ’96" Országos Észlelőtábor lesz 1996. júl. 21-24-ig Salgótarjánban.; Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója lesz 1996. jún. 20-23-ig Kiskunhalason.; "Ágasvár ’96" Országos Ifjúsági Amatőrcsillagász Tábor lesz 1996. júl. 12-19-ig.; "Meteor ’96" Országos Távcsöves Találkozó lesz Ágasváron 1996. júl. 19-21-ig. [KSZ.]

A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány 1996 évi kutatási programjai. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jan. 1. sz. p. [11.] [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jan. 1. sz. p. [12.] Látnivalók, jelenségek február hónapban. [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek [1996/1]. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jan. 1. sz. p. [13.] Sárneczky Krisztián anyagának (Comet C/1995 Y1 (Hyakutake. Szerkesztői levél.).)hasonmás közlése. [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek [1996/2]. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jan. 1. sz. p. [14.] Sárneczky Krisztián anyagának (Comet 73P/Schwassmann-Wachmann 3, Comet 29P/Schwassmann-Wachmann 1.)hasonmás közlése. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jan. 1. sz. p. [14.] [KSZ.]

Hátsó borítón: A Gemini csillagkép térképe. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jan. 1. sz. p. [16.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. febr. 2. sz. p. 2. Március havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. febr. 2. sz. p. 2. Március havi műsor. [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. febr. 2. sz. p. 2. Március havi műsor. [KSZ.]

KÖNNYŰ Edina: Radar jelek a Holdról. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. febr. 2. sz. pp. 4-6., 16. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: 50 éves a magyar űrkutatás. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. febr. 2. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

PAPDI Tibor: Magyarország űrkutatása - űrkutatás magyar űreszközökkel. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. febr. 2. sz. p. 8. [KSZ.]

CSURDA Ágnes: Magyar fejlesztésű technikai berendezések űreszközök fedélzetén. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. febr. 2. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. febr. 2. sz. pp. 11-12. "Csillagvizsgáló ’96" Nemzetközi Amatőrcsillagász Tábor lesz 1996. júl. 11-20-ig Salgótarjánban.; "Gedőcz ’96" Országos Észlelőtábor lesz 1996. júl. 21-24-ig Salgótarjánban.; Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója lesz 1996. jún. 20-23-ig Kiskunhalason.; "Ágasvár ’96" Országos Ifjúsági Amatőrcsillagász Tábor lesz 1996. júl. 12-19-ig.; "Meteor ’96" Országos Távcsöves Találkozó lesz Ágasváron 1996. júl. 19-21-ig.; "Uránia ’96" a budapesti Uránia Csillagvizsgáló 1996. júl. 11-22-ig Velemben szervez csillagászati tábort.; 1996. ápr. 3 A Csillagászat Napja.; Gothard Jenő élete és művei - a Gothard Amatőrcsillagász Egyesület 1994-es kiadásában, megvásárolható Keszthelyi Sándor címén. [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. febr. 2. sz. p. 13. Sárneczky Krisztián anyagának (Comet C/1996 B2 (Hyakutake), Comet 123P/West-Hartley.)hasonmás közlése. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. febr. 2. sz. p. 14. Látnivalók, jelenségek március hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. febr. 2. sz. p. 15. [KSZ.]

Hátsó borítón: a holdradar berendezés. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. febr. 2. sz. p. 16. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Holdfogyatkozás, 1996 április 3/4. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. márc. 3. sz. pp. [3-6.] Előzetes cikk a jelenség megfigyelése érdekében. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: A véletlen szerencse pillanata. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. márc. 3. sz. pp. [6-7., 16.] 1991. márc. 22-én Salgótarjánból fényképezte a Holdat és a közelében látszó Marsot. Három felvételt készített ugyanarról a részről, ezek közül csak a 17.19 UT-kori utolsón látható a Hold peremén egy "oszlopszerűen felnyúló és visszahajló homokszínű" jelenség. Ezt talán meteorit becsapódása, esetleg holdi gázkitörés, vulkánkitörés, porfelverődés okozhatta a Mare Australe területén. [KSZ.]

SZABÓ Zsolt: Üstökösök (kométák). = A Csillagvizsgáló 3. 1996. márc. 3. sz. pp. [8-11.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. márc. 3. sz. pp. [12-13.] "Csillagvizsgáló ’96" Nemzetközi Amatőrcsillagász Tábor lesz 1996. júl. 11-20-ig Salgótarjánban.; "Gedőcz ’96" Országos Észlelőtábor lesz 1996. júl. 21-24-ig Salgótarjánban.; Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója lesz 1996. jún. 20-23-ig Kiskunhalason.; "Ágasvár ’96" Országos Ifjúsági Amatőrcsillagász Tábor lesz 1996. júl. 12-19-ig.; "Meteor ’96" Országos Távcsöves Találkozó lesz Ágasváron 1996. júl. 19-21-ig.; "Uránia ’96" a budapesti Uránia Csillagvizsgáló 1996. júl. 11-22-ig Velemben szervez csillagászati tábort.; 1996. ápr. 3 A Csillagászat Napja.; Gothard Jenő élete és művei - a Gothard Amatőrcsillagász Egyesület 1994-es kiadásában, megvásárolható Keszthelyi Sándor címén. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. márc. 3. sz. p. [14.] Látnivalók, jelenségek április hónapban. [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. márc. 3. sz. p. [15.] Április havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. márc. 3. sz. p. [15.] Április havi műsor. [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. márc. 3. sz. p. [15.] Április havi műsor. [KSZ.]

Hátsó borítón: a Holdon itt történt valami. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. márc. 3. sz. p. [16.] Az 1991. márc. 22-i jelenség. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Leo. Oroszlán. Leonis. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. ápr. 4. sz. pp. [3-9., 16.] [KSZ.]

KÖNNYŰ Edina: Az Oroszlán a mondák világában. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. ápr. 4. sz. p. [9.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. ápr. 4. sz. pp. [10-11.] "Csillagvizsgáló ’96" Nemzetközi Amatőrcsillagász Tábor lesz 1996. júl. 11-20-ig Salgótarjánban.; "Gedőcz ’96" Országos Észlelőtábor lesz 1996. júl. 21-24-ig Salgótarjánban.; Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója lesz 1996. jún. 20-23-ig Kiskunhalason.; "Ágasvár ’96" Országos Ifjúsági Amatőrcsillagász Tábor lesz 1996. júl. 12-19-ig.; "Meteor ’96" Országos Távcsöves Találkozó lesz Ágasváron 1996. júl. 19-21-ig.; "Uránia ’96" a budapesti Uránia Csillagvizsgáló 1996. júl. 11-22-ig Velemben szervez csillagászati tábort.; Gothard Jenő élete és művei - a Gothard Amatőrcsillagász Egyesület 1994-es kiadásában, megvásárolható Keszthelyi Sándor címén.; A Föld védelméért - terv a meteoritokkal és üstökösökkel való összeütközés elkerülésére Olaszországban. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. ápr. 4. sz. p. [12.] Látnivalók, jelenségek május hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. ápr. 4. sz. p. [13.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. ápr. 4. sz. p. [15.] Május havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. ápr. 4. sz. p. [15.] Május havi műsor. [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. ápr. 4. sz. p. [15.] Május havi műsor. [KSZ.]

Hátsó borítón: az Oroszlán csillagtérképe. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. ápr. 4. sz. p. [16.] [KSZ.]

75. születésnapja alkalmából tisztelettel és megbecsüléssel köszöntjük Ponori Thewrewk Aurélt. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. máj. 5. sz. p. [3.] [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Virgo. Szűz. Vir. Virginis. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. máj. 5. sz. pp. [4-12.,20.] [KSZ.]

KÖNNYŰ Edina: Az Szűz a mondák világában. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. máj. 5. sz. p. [13.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. máj. 5. sz. pp. [14-15.] "Csillagvizsgáló ’96" Nemzetközi Amatőrcsillagász Tábor lesz 1996. júl. 11-20-ig Salgótarjánban.; "Gedőcz ’96" Országos Észlelőtábor lesz 1996. júl. 21-24-ig Salgótarjánban.; Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója lesz 1996. jún. 20-23-ig Kiskunhalason.; "Ágasvár ’96" Országos Ifjúsági Amatőrcsillagász Tábor lesz 1996. júl. 12-19-ig.; "Meteor ’96" Országos Távcsöves Találkozó lesz Ágasváron 1996. júl. 19-21-ig.;
"Uránia ’96" a budapesti Uránia Csillagvizsgáló 1996. júl. 11-22-ig Velemben szervez csillagászati tábort.; Perseida ’96 Országos Meteor Észlelő Tábor lesz 1996. aug. 8-18-ig a Zemplénben - jelentkezni Tepliczky Istvánnál lehet.; Kulin György II. Országos Csillagászati Vetélkedő lesz Székesfehérváron 1996. jún. 14-16-i.; Országos Amatőrcsillagászati Tábor lesz Bóly-Békáspusztán 1996. aug. 10-20-ig - jelentkezni Keszthelyi Sándornál lehet.; Gothard Jenő élete és művei - a Gothard Amatőrcsillagász Egyesület 1994-es kiadásában, megvásárolható Keszthelyi Sándor címén. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. máj. 5. sz. p. [16.] Látnivalók, jelenségek június hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. máj. 5. sz. p. [17.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. máj. 5. sz. p. [19.] Június havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. máj. 5. sz. p. [19.] Június havi műsor. [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. máj. 5. sz. p. [19.] Június havi műsor. [KSZ.]

Hátsó borítón: a Szűz csillagtérképe. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. máj. 5. sz. p. [20.] [KSZ.]

A. B. - CSURDA Ágnes - KUBUS Gyula - KÖNNYŰ József - SZABÓ Zsolt: Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója. Kiskunhalas, 1996. június 20-23. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jún. 6. sz. pp. [3-7.] Az 1988-as salgótarjáni találkozó után 1996-ban Kiskunhalason találkoztak a hazai amatőrcsillagászok. Beszámoló a rendezvényen történtekről és elhangzottakról. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Az "első" MCSE: 1948 - 49. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jún. 6. sz. pp. [3-5.] Visszaemlékezés az 1946. nov. 11-én megalakult Magyar Csillagászati Egyesületre. A Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója (Kiskunhalas, 1996. VI. 20-23.) megnyitó előadása. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jún. 6. sz. pp. [8-11.] "Csillagvizsgáló ’96" Nemzetközi Amatőrcsillagász Tábor lesz 1996. júl. 11-20-ig Salgótarjánban.; "Gedőcz ’96" Országos Észlelőtábor lesz 1996. júl. 21-24-ig Salgótarjánban.; "Ágasvár ’96" Országos Ifjúsági Amatőrcsillagász Tábor lesz 1996. júl. 12-19-ig.; "Meteor ’96" Országos Távcsöves Találkozó lesz Ágasváron 1996. júl. 19-21-ig.; "1100 év Hunnia ege alatt" a budapesti Uránia Csillagvizsgáló 1996. júl. 11-22-ig Velemben szervez csillagászati tábort.; Perseida ’96 Országos Meteor Észlelő Tábor lesz 1996. aug. 8-18-ig a Zemplénben - jelentkezni Tepliczky Istvánnál lehet.;
Országos Amatőrcsillagászati Tábor lesz Bóly-Békáspusztán 1996. aug. 10-20-ig - jelentkezni Keszthelyi Sándornál lehet.; Komárom Megyei Csillagásztábor lesz 1996. aug. 10-20-ig Mogyorósbányán, Kő-hegyen.; Nyári Észlelőhét lesz 1996. aug. 11-19-ig Kehidakustányban - a zalaegerszegi amatőrcsillagászok szervezésében.; "Napfény nélkül semmit sem érek" című napóra-kiállítás látogatható 1996. szept. 1-ig Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumban.; Túlkoros galaxis.; "Harmadik Magyar Ifjúsági Űrtábor" lesz Veszprémben 1996. aug. 26-30-ig.; Mars kutatási tervek.; Űrszemét és meteor veszély.; Gothard Jenő élete és művei - a Gothard Amatőrcsillagász Egyesület 1994-es kiadásában, megvásárolható Keszthelyi Sándor címén. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jún. 6. sz. p. [12.] Látnivalók, jelenségek július hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jún. 6. sz. p. [13.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jún. 6. sz. p. [15.] Július havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jún. 6. sz. p. [15.] [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jún. 6. sz. p. [15.] [KSZ.]

CSURDA Ágnes: Amatőrcsillagászok találkozója ’96. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. jún. 6. sz. p. [16.] Csillagászati vers. [KSZ.]

Táborok a Gedőcz-tetőn. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. júl. 7. sz. p. [3.] "A Csillagvizsgáló ’96" Nemzetközi Amatőrcsillagász Tábor (1996. júl. 11-20.) és a "Gedőcz-tető ’96" Országos Észlelő Tábor (1996. júl. 20-24.) rendezvények összefoglaló ismertetése. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Gedőcz-tető ’96 Országos Észlelőtábor. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. júl. 7. sz. p. [4.] [KSZ.]

CSURDA Ágnes: Bolygónk a Föld és ezen belül ahol élünk! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. júl. 7. sz. p. [4.] [KSZ.]

Környezetgazdálkodási Intézet: Az 1995-96. évi Európai Levegőszennyeződési Projektben résztvevő csoportok részére. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. júl. 7. sz. pp. [5-9.] A Norvég Természetvédelmi Társaság által meghirdetett Európai Levegőszennyeződési Program hazai, a Környezetgazdálkodási Intézet által készített értékelése. A programba a Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány is bekapcsolódott. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. júl. 7. sz. pp. [10-11.] Csillagászati Szabadegyetem indul Salgótarjánban 1996. okt. 1-től.; Országos Amatőrcsillagászati Tábor lesz Bóly-Békáspusztán 1996. aug. 10-20-ig - jelentkezni Keszthelyi Sándornál lehet.; Komárom Megyei Csillagásztábor lesz 1996. aug. 10-20-ig Mogyorósbányán, Kő-hegyen.; Nyári Észlelőhét lesz 1996. aug. 11-19-ig Kehidakustányban - a zalaegerszegi amatőrcsillagászok szervezésében.; "Napfény nélkül semmit sem érek" című napóra-kiállítás látogatható 1996. szept. 1-ig Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumban.; "Harmadik Magyar Ifjúsági Űrtábor" lesz Veszprémben 1996. aug. 26-30-ig.; Gothard Jenő élete és művei - a Gothard Amatőrcsillagász Egyesület 1994-es kiadásában, megvásárolható Keszthelyi Sándor címén.; Eladó műszerek.; Kalinyingrád nevét Koroljovra változtatták a szovjet űrprogram irányítója tiszteletére.; Ózonmérő műhold. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. júl. 7. sz. p. [12.] Látnivalók, jelenségek augusztus hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. júl. 7. sz. p. [14.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. júl. 7. sz. p. [15.] Augusztus havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. júl. 7. sz. p. [15.] [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. júl. 7. sz. p. [15.] [KSZ.]

CSURDA Ágnes: Újra táboroztunk! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. júl. 7. sz. p. [16.] Csillagászati vers. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Holdfogyatkozás 1996 szeptember 26/27. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. p. [3.] A jelenség előzetes ismertetése. [KSZ.]

KÖNNYŰ Edina: Bemutatjuk. Hermann Oberth Társaság. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. p. [4.] A Hermann Oberth Társaság 1990-ben alakult Budapesten. Célja, hogy természettudományos módszerekkel vegyen részt csillagászati és űrkutatási kutatásokban. Terveik között az ismeretterjesztés is nagy hangsúlyt kapott.
A társaság 1996. júl. 1-i közgyűlésén határozták el, hogy a kutatási programok hatékonyabbá tétele érdekében saját Űrkutatási Irodát hoznak létre. Ennek székhelye 1037. Budapest, Laborc u. 2/c., igazgatója Borbíró Mihály lett. Az Óbudán lévő Laborc utcai csillagvizsgálót 1996. első felében az otthonteremtés szellemében helyrehozatta a társaság és így ismét használhatóvá tette. Az Űrkutatási Iroda és Csillagvizsgáló ünnepélyes megnyitója 1996. szept. 1-én lesz - írja a cikk. A csillagvizsgáló igazgatója Papdi Tibor lett. A csillagvizsgálóban a nagyközönség részére pénteki és szombati estéken - derült égbolt esetén - távcsöves bemutatást tartanak. 1996 júniusában a Hermann Oberth Társaság gondozásában megjelent a "Hírlevél" I. évfolyam 1. száma, mely rendszeres tájékoztatást ad tevékenységükről. [KSZ.]

ÓVÁRI László: Új rovat születik?: asztrovideózás. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. pp. [5-6.] [KSZ.]

ANTAL Beáta: Új rovatunk. Szabadszemes jelenségek. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. p. [6.] [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Aquila. Sas. Aql. Aquilae. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. pp. [7-9., 16.] [KSZ.]

CSURDA Ágnes: Csillagászok. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. p. [9.] Csillagászati vers. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. pp. [10-11.] Csillagászati Szabadegyetem indul Salgótarjánban 1996. okt. 1-től.; Országos Amatőrcsillagászati Tábor lesz Bóly-Békáspusztán 1996. aug. 10-20-ig - jelentkezni Keszthelyi Sándornál lehet.; Komárom Megyei Csillagásztábor lesz 1996. aug. 10-20-ig Mogyorósbányán, Kő-hegyen.; Nyári Észlelőhét lesz 1996. aug. 11-19-ig Kehidakustányban - a zalaegerszegi amatőrcsillagászok szervezésében.; "Napfény nélkül semmit sem érek" című napóra-kiállítás látogatható 1996. szept. 1-ig Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumban.; "Harmadik Magyar Ifjúsági Űrtábor" lesz Veszprémben 1996. aug. 26-30-ig.; Gothard Jenő élete és művei - a Gothard Amatőrcsillagász Egyesület 1994-es kiadásában, megvásárolható Keszthelyi Sándor címén.; Eladó műszerek.; Új rádióközlési műhold. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. p. [12.] Látnivalók, jelenségek szeptember hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. p. [13.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. p. [15.] Szeptember havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. p. [15.] Szeptember havi műsor. [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. p. [15.] [KSZ.]

Hátsó borítón: a Sas csillagtérképe. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. aug. 8. sz. p. [16.] [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Napfogyatkozás, 1996 október 12. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. szept. 9. sz. p. [1.] A jelenség előzetes ismertetése. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Tudnivalók a Napról. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. szept. 9. sz. pp. [1-7.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. szept. 9. sz. pp. [8-11.] Csillagászati Szabadegyetem indul Salgótarjánban 1996. okt. 1-től.; Üstökös és, vagy kisbolygó.; Aminosavak a világűrben.; Gothard Jenő élete és művei - a Gothard Amatőrcsillagász Egyesület 1994-es kiadásában, megvásárolható Keszthelyi Sándor címén.; Részleges napfogyatkozás 1996. okt. 12-én.; Szeptikusok II. Országos Találkozója 1996. okt. 26-án Székesfehérváron.; Csillagászati Hét Salgótarjánban 1996. okt. 28-tól nov. 3-ig.; Csillagászati Hét Budapesten 1996. okt. 27-től nov. 2-ig.; Mágneses tér a Ganimédeszen.; Már egyetlen foton is kimutatható.; Fénymolekulák.; Fotonmolekulákat ontó "forrásban lévő" csillagok.; Európai űrhajó.; Sarki fényeredete.; ADEOS japán műhold. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. szept. 9. sz. p. [12.] Látnivalók, jelenségek október hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. szept. 9. sz. p. [14.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. szept. 9. sz. p. [15.] Október havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. szept. 9. sz. p. [15.] Október havi műsor. [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. szept. 9. sz. p. [15.] [KSZ.]

Hátsó borítón: Vonuló holdárnyék. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. szept. 9. sz. p. [16.] Az 1991. évi júniusi teljes fogyatkozáskor a Csendes-óceán térségén végigvonuló holdárnyék. A GOES meteorológiai műhold felvétele. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Cassiopeia. Kassziopeia. Cas. Cassiopeiae. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. okt. 10. sz. pp. [3-7., 12.] [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. okt. 10. sz. p. [8.] Csillagászati Szabadegyetem indul Salgótarjánban 1996. okt. 1-től.; Gothard Jenő élete és művei - a Gothard Amatőrcsillagász Egyesület 1994-es kiadásában, megvásárolható Keszthelyi Sándor címén.; Részleges napfogyatkozás 1996. okt. 12-én.; Szeptikusok II. Országos Találkozója 1996. okt. 26-án Székesfehérváron.; Csillagászati Hét Salgótarjánban 1996. okt. 28-tól nov. 3-ig.; Csillagászati Hét Budapesten 1996. okt. 27-től nov. 2-ig.; [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. okt. 10. sz. p. [9.] Látnivalók, jelenségek november hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. okt. 10. sz. p. [10.] [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. okt. 10. sz. p. [11.] November havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. okt. 10. sz. p. [11.] November havi műsor. [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. okt. 10. sz. p. [11.] [KSZ.]

Hátsó borítón: a Cassiopeia csillagtérképe. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. okt. 10. sz. p. [12.] [KSZ.]

Részleges napfogyatkozás 1996 október 12. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. nov. 11. sz. p. 4. Beszámoló a jelenség salgótarjáni megfigyeléséről. [KSZ.]

Csillagász Szabadegyetem. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. nov. 11. sz. p. 5. A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány és a TIT Nógrád Megyei Egyesület tanfolyama. A tematika és a kérdés csoportok listája. [KSZ.]

KÖNNYŰ Edina: A csillagászat születése. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. nov. 11. sz. pp. 6-7. Csillagászati Szabadegyetem. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. nov. 11. sz. p. 8. Csillagászati Szabadegyetem indul Salgótarjánban 1996. okt. 1-től.; Óévbúcsúztató 1996. dec. 28-án a Gedőcz-tetői csillagvizsgálóban.; Ágasvári Tél ’96 észlelő évvége 1996. dec. 27-31-ig.; Gothard Jenő élete és művei - a Gothard Amatőrcsillagász Egyesület 1994-es kiadásában, megvásárolható Keszthelyi Sándor címén. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. nov. 11. sz. p. 9. Látnivalók, jelenségek december hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. nov. 11. sz. p. 10. [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. nov. 11. sz. p. 11. December havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. nov. 11. sz. p. 11. December havi műsor. [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. nov. 11. sz. p. 11. [KSZ.]

Részletek az 1996 október 12-i részleges napfogyatkozás felvételsorozatából. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. nov. 11. sz. p. 12. Szabó Zsolt és Könnyű Gábor fotói. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Kurländer Ignác: a meteorológus - csillagász. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. dec. 12. sz. pp. 3-4. Évfordulók, események. Kurländer Ignác 150 éve, 1846. dec. 25-én született Balassagyarmaton. [KSZ.]

Égrenéző utódok. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. dec. 12. sz. pp. 4-7. Mai balassagyarmati amatőrcsillagászok bemutatása: Mészáros István, Banda László, Fábián Gábor, Csóri Miklós, Szmorad Csaba. Az összeállítást Könnyű Edina készítette. [KSZ.]

KÖNNYŰ Edina: Csillagászat története. 2. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. dec. 12. sz. pp. 8-9. Csillagászati Szabadegyetem. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. dec. 12. sz. pp. 10-11. Óévbúcsúztató 1996. dec. 28-án a Gedőcz-tetői csillagvizsgálóban.; Ágasvári Tél ’96 észlelő évvége 1996. dec. 27-31-ig.; "Automaták vagy emberek a világűrben?" című MANT pályázat.; Sikertelen űrszonda start (Marsz-8).; December fontosabb űreseményei. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. dec. 12. sz. p. 12. Látnivalók, jelenségek január hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 3. 1996. dec. 12. sz. p. 14. [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. dec. 12. sz. p. 15. Január havi műsor. [KSZ.]

Tittel Pál Észlelő és Bemutatóhely, Pásztó, Rákóczi út. 5. Tittel Pál Kollégium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. dec. 12. sz. p. 15. Január havi műsor. [KSZ.]

Podmaniczky Géza Észlelő és Bemutatóhely, Kisterenye, Váci Mihály Gimnázium. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. dec. 12. sz. p. 15. [KSZ.]

Hátsó borítón: Balassagyarmat térképe. = A Csillagvizsgáló 3. 1996. dec. 12. sz. p. 16. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: 1996 érdekes csillagászati jelenségei. = Data Geographica 1996. 1. sz. p. 40. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Érdekes csillagászati események 1997-ben. = Data Geographica 1997. 1. sz. p. 21. [SRG.]

FEHÉRVÁRI Zita: Történelmi áhítat. Ponori Thewrewk Aurél: A Biblia módosított történelem. = Demokrata 3. 1996. dec. 24. 52. sz. pp. 98-99. Beszélgetés életéről és a Csillagok a Bibliában kötetéről. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Újra megnyílt a bécsi Kuffner-csillagvizsgáló. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 1., 3. [SRG.]

JÓZSA Sándor: Egy és más a galaxisokról. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 7. Coma Berenices csillagkép. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. pp. 2-3. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Holdfogyatkozások 1996-2050. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 4. [SRG.]

DOMBY György: Neil F. Comins: Mi lenne a Földön, ha ... ? = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 4. Könyvszemle. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Tom Hanks űrhajós szerepben. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 5. [SRG.]

DOMBY György, id.: Stephen W. Hawking: Az idő rövid története. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 5. Könyvszemle. [SRG.]

DALOS Edre: Az Ökörhajcsár (Bootes) csillagkép. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. pp. 6. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Szentképek a Miren - békeszerződés Daytonban. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 6. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászati évfordulói 1996. 2. rész. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: Hobbyja a csillagászat és űrkutatás. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 8. Csikós Zoltán, Pécs. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: J. Flamsteed (1646-1719). = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 8. [SRG.]

KÄSZ László: Leon Lederman - Dick Teresi: Az isteni a-tom, avagy Mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 9. Könyvszemle. [SRG.]

KÄSZ László: Csillagászat az Internet-en. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 9. [SRG.]

HERCEG Attila: Teremtő kezek (őseink kultúrája). 4. Csak az emlék maradt (A maják hagyatéka). = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 10. [SRG.]

NÉMETH Csaba: A fejünkre esik egy kínai műhold? = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 11. [SRG.]

DALOS Endre: 4. sz. Csillag-TOTO. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 11. [SRG.]

A csillagok színének meghatározása. 3. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. p. 10. Lassovszky Károly cikke a Természettudományi Közlöny 1923. szeptemberi számából. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Neptunusz. = Draco 16. 1996. febr. 3. 58. sz. melléklete pp. 39-40. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagvizsgáló Pakson. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 1. Szeniczey Géza paksi csillagvizsgálóját említi Konkoly Thege Miklós 1904-ben. [SRG.]

JÓZSA Sándor: Egy és más a nyílthalmazokról. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 8. Cygnus csillagkép. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

BARTHA Lajos: Mozgalmas Csillagászati Ősz. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 3. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Napfogyatkozások 1996-2050. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 4. [SRG.]

HALMI Gábor: Néhány sor a Pécsi Természettudományi Stúdióról. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 4. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: A Szkeptikusok első országos találkozója. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 5. 1995. okt. 28-án Székesfehérváron. A Telapo című újság 1996. január 26-i számából. [SRG.]

HERCEG Attila: Teremtő kezek (őseink kultúrája). 5. A kínai nagy fal. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 6. [SRG.]

DALOS Endre: A Csillagászat Világnapja Pakson. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 6. 1996. március 30. [SRG.]

DOMBY György, id.: Albert Einstein: Hogyan látom a világot? = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 7. Könyvszemle. [SRG.]

BARTHA Lajos: "Híd" a Mare Crisium peremén. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 7. Előadás Pakson 1996. március 30-án. [SRG.]

DALOS Endre: A Skorpió csillagkép. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 8. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: P. Lowell (1855-1916). = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 8. [SRG.]

A csillagok színének meghatározása. 4. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 9. Lassovszky Károly cikke a Természettudományi Közlöny 1923. szeptemberi számából. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Megjelent Sragner Márta: Gothard Jenő élete és művei. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 9. Könyvismertetés. [SRG.]

KÄSZ László: Csillagászat az Internet-en. (2. rész). = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 10. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Megsemmisült egy titkos űrhajó. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 11. Kozmosz-398. [SRG.]

DALOS Endre: 5. sz. Csillag-TOTO. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 11. [SRG.]

PALKÓ Gyula: Kis képtelen csillagászat. (A tanulók aranyköpései.) = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 11. [SRG.]

KÖNNYŰ József: Kertek alatt járt az UFO. = Draco 16. 1996. máj. 1. 59. sz. p. 12. A Csillagvizsgáló című újságból. [SRG.]

KÄSZ László: Csillagászat az Internet-en. (3. rész) Sky Online - avagy a Sky and Telescope a hálózatban. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 1. [SRG.]

JÓZSA Sándor: Egy és más a planetáris ködökről. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 9. Corvus csillagkép.; Delphin csillagkép. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: ifj. Hevesi Zoltán. [SRG.]

BARTHA Lajos: Charles Piazzi Smyth: a fantasztikus csillagász. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. pp. 2-3. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Tíz éves a Mir űrállomás. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 3. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Az Apollo-11. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 4. [SRG.]

DOMBY György, id.: Tornádók. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 4. [SRG.]

ALMÁR Iván: Paks nevű kráter a Marson. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 5. [SRG.]

SZABADI Péter: Élet a Földön kívül? = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 5. [SRG.]

HERCEG Attila: Teremtő kezek (őseink kultúrája). 6. Giza. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 6. [SRG.]

ÓVÁRI László: Új rovat születik? - Asztrovideózás. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: Az Androméda csillagkép. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre: W. H. Pickering (1858-1938). = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 8. [SRG.]

BARTHA Lajos: "Híd" a Mare Crisium peremén. 2. rész. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 9. [SRG.]

VADÁSZ Pál: A Nap környezetének modellje. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 10. [SRG.]

NÉMETH Csaba: MacGyver és egy valódi kémtörténet. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 11. [SRG.]

DALOS Endre: 6. sz. Csillag-TOTO. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 11. [SRG.]

DALOS Endre: A Draco Klubról. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 12. [SRG.]

PALKÓ Gyula: Kis képtelen csillagászat. (A tanulók aranyköpései.) = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. p. 12. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Plútó. = Draco 16. 1996. júl-szept. 60. sz. melléklete pp. 43-46. [SRG.]

Mit tudtunk meg eddig Szeniczey Gézáról. = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. pp. 1-2. Bartha Lajos, Mizser Attila, Dalos Endre, Dömény Gábor cikkei. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Műholdra kerül a TV-2! Hogy érinti ez a nézőket? = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. p. 2. [SRG.]

NÉMETH Csaba: A Föld Napja - csillagász szemmel. = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. p. 3. [SRG.]

KÄSZ László: Draco ’96 Majson. (A 3. Draco Tábor). = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. p. 3. 1996. augusztus 19-23. [SRG.]

HERCEG Attila: Teremtő kezek (őseink kultúrája). 7. Atlantisz. = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. p. 4. [SRG.]

BARTHA Lajos: Aki először pillantotta meg a Neptunuszt H. L. d’Arrest. = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. p. 5. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Telekeladás a Holdon. = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. p. 6. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Az olimpia és a műholdak. = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. p. 6. [SRG.]

PALKÓ Gyula: Kis képtelen csillagászat. (A tanulók aranyköpései.) = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. p. 6. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat és évfordulói 1997-ben. (1. rész). = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. p. 7. [SRG.]

BARTHA Lajos: Münchenben. = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. p. 8. 1996. május 16-21. [SRG.]

DÖMÉNY Gábor: A Tolna megyei Csillagászati Alapítvány. = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre: 7. sz. Csillag TOTÓ. = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Plútón túl. = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. melléklete pp. 47-49. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Naprendszer nagybolygóinak fontosabb adatai. = Draco 16. 1996. okt-dec. 61. sz. melléklete p. 50. [SRG.]

Szerkesztői levél. = Draconida 1. 1996. jan. 1. sz. p. 1. "Észlelési információkat szeretnénk eljuttatni havi rendszerességgel a tagjainkhoz."; A "Draconida" Bólyban jelent meg. Alcíme: A "Draco" Csillagászati Egyesület tájékoztató körlevele. 1996. január hóban indult. Az A4 méretű lapot havonta sokszorosították és osztották ki, vagy küldték szét. Käsz László szerkesztette és ő írta a (szerzői név feltüntetése nélküli) kis cikkeket. Kismértékben közreműködtek: Botlik Péter, Dankó László és Varga György. A terjedelem 2-4 oldal, néha 5-6-8 oldal volt, mert egyes számokba mellékletek is kerültek. Az ilyenek vagy számozatlanok voltak, vagy több lapszámon átívelően független folyamatos oldalszámozást nyertek. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek. Bolygók. Okkultációs jelenségek. Kisbolygó okkultációk. A hónap égboltja. = Draconida 1. 1996. jan. 1. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Csillagászati rendezvények 1996-ban. = Draconida 1. 1996. jan. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

Január havi programunk. = Draconida 1. 1996. jan. 1. sz. p. 2. Szakköri foglalkozás minden péntek este Bólyban. Évnyitó, előadások, észlelőest. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek februárban. Bolygók. A bolygók képe távcsőben. Okkultációs jelenségek. Kisbolygó okkultációk. A hónap égboltja. Kisbolygók. = Draconida 1. 1996. febr. 2. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Február havi programunk. = Draconida 1. 1996. febr. 2. sz. p. 2. Szakköri foglalkozás minden péntek este Bólyban, előadások, észlelőest. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Ismét facér a Szatyor! = Draconida 1. 1996. febr. 2. sz. p. 2. 1995. nov. 15 óta ismét látható a Szaturnusz gyűrűje. [KSZ.]

[Jupiter rajz.] = Draconida 1. 1996. febr. 2. sz. p. 2. 1995. nov. 21-én készítette Gyenizse Péter és Lebedy János egy 102/820 refraktorral. [KSZ.]

Április 3. - A csillagászat napja. = Draconida 1. 1996. márc. 3. sz. p. 1. Távcsöves megfigyelés és bemutatás lesz a hercegi víztorony tövében. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek márciusban. Bolygók. A bolygók képe távcsőben. Okkultációs jelenségek. A hónap égboltja. Kisbolygó okkultációk. Üstökösök. = Draconida 1. 1996. márc. 3. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Március havi programunk. = Draconida 1. 1996. márc. 3. sz. p. 2. Szakköri foglalkozás minden péntek este Bólyban, előadások, észlelőest. [KSZ.]

Országos találkozó Kiskunhalason. = Draconida 1. 1996. aug. 8. sz. p. 1. 1996. jún. 20-23-a között volt Kiskunhalason a Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek augusztusban. Bolygók. A bolygók képe távcsőben. Okkultációs jelenségek. A hónap égboltja. A Hale-Bopp üstökös keresőtérképe. = Draconida 1. 1996. aug. 8. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Augusztus havi programunk. = Draconida 1. 1996. aug. 8. sz. p. 2. Szakköri foglalkozás minden péntek este Bólyban, előadások, észlelőest, csillagászati táborok. [KSZ.]

Draco tábor Majson. = Draconida 1. 1996. aug. 8. sz. p. 2. 1996. aug. 19-23-ig lesz. [KSZ.]

Közelebb a csillagokhoz ’96. = Draconida 1. 1996. aug. 8. sz. p. 2. Távcsöves bemutatás lesz 1996. aug. 23-án este Bólyban. [KSZ.]

Pályázat! = Draconida 1. 1996. aug. 8. sz. p. 2. Az ELTE Csillagászati Tanszék asztrofotó és rajzpályázata a Hyakutake-üstökössel kapcsolatban. [KSZ.]

Nyári kalandozásaink. = Draconida 1. 1996. szept. 9. sz. p. 1. A Corvus ’96 táborban vettek részt a kürti Kis-Duna ág partján aug. 10-12-ig. A pécsváradi tábor keretében aug. 13-án Paksra és Szekszárdra látogattak. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek szeptemberben. Bolygók. A bolygók képe távcsőben. Okkultációs jelenségek. A hónap égboltja. = Draconida 1. 1996. szept. 9. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Szeptember havi programunk. = Draconida 1. 1996. szept. 9. sz. p. 2. Szakköri foglalkozás minden péntek este Bólyban, előadások, észlelőest. [KSZ.]

Teljes holdfogyatkozás 1996. szeptember 27/28-án. Az észlelés során a következő megfigyeléseket végezzük. A Hold útja holdfogyatkozáskor. = Draconida 1. 1996. szept. 9. sz. p. 2. [KSZ.]

Draco ’96 tábor Majson. = Draconida 1. 1996. okt. 10. sz. p. 1. 1996. aug. 19-23-ig volt a majsi erdészházban. Nappal csillagászati előadások voltak, éjszaka észlelni lehetett. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek októberben. Bolygók. Okkultációs jelenségek. A bolygók képe távcsőben. A hónap égboltja. = Draconida 1. 1996. okt. 10. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Október havi programunk. = Draconida 1. 1996. okt. 10. sz. p. 2. Szakköri foglalkozás minden péntek este Bólyban, előadások, észlelőest, csillagászati hét okt. 7-12-ig. [KSZ.]

Részleges napfogyatkozás 1996. október 12-én. = Draconida 1. 1996. okt. 10. sz. pp. 1-2. 60 %-os lesz. [KSZ.]

A 122/P jelű de Vico üstökös felvétele. = Égleső 1996. márc. 5. sz. p. címlap. [KSZ.]

Megfejtések. = Égleső 1996. márc. 5. sz. p. [2.] [KSZ.]

Címlap mese. A periodikus de Vico üstökös. = Égleső 1996. márc. 5. sz. p. [3.] [KSZ.]

Hírek innen-onnan. = Égleső 1996. márc. 5. sz. pp. [4-5.] Autóromboló meteorit.; Egy új bolygó nyomában.; A Pioneer-11 jövője.; A kis herceg bolygója. [KSZ.]

NÉMETH Csaba: Volt egyszer egy Challenger... = Égleső 1996. márc. 5. sz. p. [6.] [KSZ.]

Távcsőmustra. = Égleső 1996. márc. 5. sz. p. [7.] [KSZ.]

SZATHMÁRI Sándor: Hamis jós. = Égleső 1996. márc. 5. sz. pp. [8-9.] Fantasztikus oldalak. [KSZ.]

A Galileo eredményei. = Égleső 1996. márc. 5. sz. pp. [10-11.] A NASA News nyomán. [KSZ.]

Megfigyelési ajánlat. = Égleső 1996. márc. 5. sz. pp. [12-13.] A Fiastyúk. [KSZ.]

1996 április 3. = Égleső 1996. márc. 5. sz. p. [14.] Fényes a Hyakutake üstökös. A Vénusz elhalad a Fiastyúk mellett. [KSZ.]

Rejtvény. = Égleső 1996. márc. 5. sz. p. [15.] [KSZ.]

Üstökös invázió. = Égleső Tábori Különkiadás. 1996. júl. pp. [1-3.] A Hale-Bopp-üstökös és a Hyakutake-üstökös. [KSZ.]

Hírek innen-onnan. = Égleső Tábori Különkiadás. 1996. júl. pp. [4-5.] A Plútó arca.; Kráterlánc Csádban.; Van-e élet a Földön.; Újabb bolygó túl a Naprendszeren. [KSZ.]

Fényszennyezés. = Égleső Tábori Különkiadás. 1996. júl. pp. [6-7.] [KSZ.]

Rajzoljunk radiánst! = Égleső Tábori Különkiadás. 1996. júl. pp. [8-9.] [KSZ.]

BRANSTNER, Gerhard: Utópikus anekdoták. A csillagászati tolvaj. Időkórság. = Égleső Tábori Különkiadás. 1996. júl. pp. [10-11.] Fantasztikus oldalak. [KSZ.]

Tükröm, tükröm. = Égleső Tábori Különkiadás. 1996. júl. pp. [12-13.] [KSZ.]

Megfigyelési ajánlat. = Égleső Tábori Különkiadás. 1996. júl. p. [14.] [KSZ.]

Feladvány. = Égleső Tábori Különkiadás. 1996. júl. p. [15.] Busa Sándor 1996. ápr. 11-én és Szabó Gyula 1996. ápr. 8-án készített rajta a Hyakutake-üstökösről. [KSZ.]

A Hyakutake üstökös központi vidéke az Űrtávcső felvételén. = Égleső 1996. szept. 6. sz. címlap [KSZ.]

Megfejtések. = Égleső 1996. szept. 6. sz. p. [2.] [KSZ.]

Üstökös invázió. = Égleső 1996. szept. 6. sz. p. [3.] A Hale-Bopp-üstökös és a Hyakutake-üstökös. [KSZ.]

Hírek innen-onnan. = Égleső 1996. szept. 6. sz. pp. [4-5.] A Plútó arca.; Irány a Mars.; Van-e élet a Földön.; Újabb bolygó túl a Naprendszeren. Talán még nem késő. [KSZ.]

150 éves a Neptunusz. = Égleső 1996. szept. 6. sz. pp. [6-7.] [KSZ.]

BRANSTNER, Gerhard: Utópikus anekdoták. Fantasztikus oldalak. = Égleső 1996. szept. 6. sz. pp. [8-9.] A csillagászati tolvaj, Időkórság. [KSZ.]

Fényszennyezés. = Égleső 1996. szept. 6. sz. pp. [10-11.] A váci MIMASZ csillagda egyáltalán nem rózsás körülményeinek ismertetésével. [KSZ.]

Tükröm, tükröm. = Égleső 1996. szept. 6. sz. pp. [12-13.] [KSZ.]

Megfigyelési ajánlat. = Égleső 1996. szept. 6. sz. p. [14.] [KSZ.]

Rejtvény. = Égleső 1996. szept. 6. sz. p. [15.] [KSZ.]

A Hyakutake üstökös földközelben. = Égleső 1996. szept. 6. sz. p. [15.] [KSZ.]

Megfejtések. = Égleső 1996. dec. 7. sz. p. [2.] A 6. szám rejtvényének megfejtései. [KSZ.]

Űrszekerek. Pioneer 10-11. = Égleső 1996. dec. 7. sz. p. [3.], címoldal. [KSZ.]

Hírek innen-onnan. = Égleső 1996. dec. 7. sz. pp. [4-5.] Marsi kilövő állás. A legtöbb csillag nem magányos? Az első űrkarambol. Tojás alakú csillagok. Az utolsó lehetőség. [KSZ.]

Változó csillagok. 1. = Égleső 1996. dec. 7. sz. pp. [6-7.] [KSZ.]

PANSHIN, Alexei: Milton Gomrath sorsa. Fantasztikus oldalak. = Égleső 1996. dec. 7. sz. pp. [8-9.] Fordította Kaán Judit. [KSZ.]

A Csiszeráfok otthona. = Égleső 1996. dec. 7. sz. p. [10.] A kvazárokról, azaz a csillagszerű rádióforrásokról. [KSZ.]

Asztrofotográfia. = Égleső 1996. dec. 7. sz. pp. [11-12.] [KSZ.]

A légkör paraméterei. = Égleső 1996. dec. 7. sz. pp. [13-14.] [KSZ.]

Rejtvény. = Égleső 1996. dec. 7. sz. p. [15.] [KSZ.]

[Címlapkép: Egyesületi Híradó 25.] = Egyesületi Híradó 7. 1996. 1. sz. címlap. [SRG.]

TÓTH György: Kezükben az Egyesületi Híradó 25. száma! = Egyesületi Híradó 7. 1996. 1. sz. p. 1. [SRG.]

TÓTH György: Az 1995. évi GAE közgyűlés elé. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 1. sz. p. 2. [SRG.]

GAE krónika 1995. szeptember - december. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 1. sz. pp. 3-4. [SRG.]

GAE rendezvények 1996 január. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 1. sz. p. 4. [SRG.]

VÉRTES Ernő: XVI. Csillagászati Hét Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 1. sz. pp. 5-7. 1995. okt. 9-14-ig. A hét utolsó napján egy emeletes autóbusszal 75 fő látogatott Ógyallára. [SRG.]

Szomszédolás. 25 éves a Veszprémi Csillagász Szakkör. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 1. sz. p. 8. [SRG.]

Jelenségnaptár 1996. január - március. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 1. sz. pp. 9-15. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1996-ból. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Javaslatok az 1995. évi Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 1. sz. pp. 16-17. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Merre jártunk, mit láttunk. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 1. sz. pp. 18-20. Budapesti Történeti Múzeum napóra kiállítása Kis-Cellen. [SRG.]

TÓTH György: Könyvszemle. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 1. sz. p. 21. Ponori Thewrewk Aurél: Csillagok a Bibliában, Budapest, 1993, Tertia Kiadó.; A Meteor csillagászati évkönyv 1996.; Űrtan, Budapest, 1996. [SRG.]

Címképünk: A napóra üzenete: "Tempora mutantur..." = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Köszöntöm az Olvasót. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. p. 1. [SRG.]

KOROKNAI Anikó - VÉRTES Ernő: Jegyzőkönyv. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. pp. 2-11. Az 1996. január 13-iki közgyűlésről. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1996. évi VII. tisztújító közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Közlemény. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. p. 14. A Gothard Emlékérmet a szombathelyi Gothard Általános Iskola kapta 1996-ban. [SRG.]

Munkaterv 1996. évre. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. pp. 15-19. [SRG.]

Krónika. (1996. január - március.) = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. p. 20. [SRG.]

Megfigyelések. Látványos "vendég" a kora tavaszi égbolton. = Egyesületi Híradó 7. 1996.2.(26.) sz. p. 21. Hyakutake üstökös. [SRG.]

TUBOLY Vince: A Hyakutake C/1995 B2 üstökös észlelései. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. pp. 22-23. 1995. márc. 19-30-ig. [SRG.]

Jelenségnaptár 1996. április - június. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. pp. 24-29. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1996-ból. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Emlékezzünk régiekre! Terkán Lajos Emlékülés Székesfehérváron. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. p. 30. 1996. febr. 10-én. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Urbán László (1922-1996). = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. p. 31. A sárvári Sylvester János Könyvtár igazgatója volt 1982-ig. Amatőrcsillagászként távcsöves bemutatásokat valamint ismeretterjesztő előadásokat tartott és szervezett. [SRG.]

Programajánlat 1996 április - június. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. p. 32. [SRG.]

Regenye Istvánné köszöntése 90. születésnapján. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. p. 33. [SRG.]

Gothard Jenő sírja - fénykép. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 2.(26.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címképünk: C/1996 B2 Hyakutake üstökös. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. címlap. Tuboly Vince felvétele 1996. ápr. 6-án Hegyhátsálon. [SRG.]

Az amatőrcsillagászati mozgalom hírei. Ünnepköszöntő. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. pp. 1-4. Beszámoló a Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozójáról, melyet Kiskunhalason 1996. jún. 20-23-ig rendeztek. [SRG.]

Asztropraxis. Az amatőrcsillagászati mozgalom technikai feltételrendszere Vas megyében. (Egy műszerfelmérés tanulságai.) 1. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. pp. 5-14. Kresznerits Ferenc Városi Könyvtár (Celldömölk), Petőfi Sándor Művelődési Ház (Csepreg), Tuboly Vince (Hegyhátsál), Horváth Tibor (Hegyhátsál), Vértes Ernő (Kőszeg), Póczek Antal (Nádasd), Sylvester János Város Könyvtár (Sárvár), Németh Lóránt Bence (Sé), Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgáló (Szombathely), Fritz Zoltán (Szombathely), Szerdahelyi Imre (Vassurány) tulajdonában lévő távcsövek leírása és fényképe. [SRG.]

Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráihoz. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. pp. 15-17. Bük, Vasegerszeg, Sitke. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Lira-gyűrűsköd központi csillagának első fényképei. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. pp. 18-22. Gothard Jenő felvételéről a Lyra-gyűrűsköddel kapcsolatban. A cikk nemcsak címében, de szövegében is Lira-gyűrűsködöt ír. [SRG.]

Krónika 1996. április - szeptember. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

Megfigyelések. Az üstökösparádé folytatódik. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. pp. 26-27. A Hale-Bopp üstökös. [SRG.]

Programajánlat 1996. október - december. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. p. 28. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Felhívás Gothard Emlékérem kitüntetési javaslatokra. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. p. 29. [SRG.]

Jelenségnaptár 1996. október-december. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. pp. 30-35. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1996-ból. [SRG.]

Könyves polcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. pp. 36-37. A Mi micsoda sorozat csillagászati könyvei.; Nowinszky László-Tóth György: A Hold befolyása a rovarok repülésére, Szombathely, 1996.; Bartha Lajos: Hordozható napórák, Budapest, 1995.; Kulin György munkássága és a magyar amatőrcsillagász mozgalom, Budapest, 1996, Magyar Csillagászati Egyesület. [SRG.]

Leveles láda. Szerkesztőségi levél. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. p. 38. [SRG.]

Egyesületünk tagnévsor. (1996. szeptember 1.) = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. pp. 39-40. 43 tag neve és címe. [SRG.]

Tapasztalatcsere Hegyhátsálon. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. hátsó belső borító. Tuboly Vince, Noszek Tamás, ifj. Vértes Ernő. [SRG.]

Napóra a Kőszegi hegységben felépült Ó-ház kilátó falán. = Egyesületi Híradó 7. 1996. 3-4.(27-28.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

F. L. I. - S. Z. [FODOR Lajos István - SÁNDOR Zoltán]: Csillag születik a Sasban. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 5. 1. sz. p. 24., címlapkép. "A Hubble űrtávcsőnek sikerült megfigyelnie három csillag születésének azt a rendkívüli pillanatát, amikor a csillagok körüli maradványfelhőt épp elpárologtatja egy közeli csillag sugárzása. Az 1. képünkön látható három fénylő csúcsú sötét oszlop a Sas-ködben található. Az 1746-ban felfedezett, a Földről csaknem telihold méretűnek látszó Sas-köd, valamint a hozzá tartozó nyílt halmaz a Messier-féle katalógusban a 16-os sorszámot kapta, ezért a csillagászok egyszerűen M16 néven emlegetik. A látványos oszlopoknak pedig "elefántormány", "pillér", újabban egyszerűen "tojás" a nevük. A bizarr formájú alakzatok mintegy 7000 fényévre vannak tőlünk, s címképünk baloldali ormányának a hosszmérete körülbelül 1 fényév. ..." [HAI.]

NÉMETH Csaba: Új infravörös műholdnemzedék. Az ISO és a többiek. = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 12. 2. sz. pp. 40-42. "A világűrből végzett csillagászati kutatások manapság előtérbe kerültek, hiszen mindazt, amit innen a Földről optikai és rádióteleszkópokkal fel lehetett fedezni, meg lehetett figyelni, már - jobbára - elvégezték a csillagászok. Még sok felfedeznivalót tartogathat az infravörös színképtartomány. Tavaly decemberben új csillagászati műholdat bocsátottak pályára, az infravörös színképtartományban működő ISO-t. ..." Fejezetcímek: Mélyhűtött műszer.; Infravörös csillagászati obszervatóriumok (táblázat).; Az utódok. [HAI.]

A "kannibál" Tejút. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 12. 2. sz. p. 57. "Hector Velazquez és Simon White cambridge-i kutatásai szerint galaktikánk, a Tejút tágulóban van, és fokozatosan magába olvasztja legközelebbi szomszédját, a Sagittarius törpegalaxist, amelyet a csillagászok 1994-ben fedeztek fel. Eleve feltételezték, hogy a Tejút tömegvonzásának hatására alakja már elváltozott. Velázquez és White elkészítették a Sagittarius múltjának és jövőjének szimulációját, és ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a törpegalaxis már megosztott, ezért képtelen arra, hogy legyőzze a Tejút által kifejtett hatalmas gravitációs erőket, s így megőrizze saját anyagát. Kisméretű szomszédunk jövője tehát az lesz, hogy majdan beleolvadjon galaktikánk külső régióiba." Ez a hír teljes szövege. Az El País nyomán. [HAI.]

Halszálkában az igazság? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 12. 2. sz. p. 59. "A dinoszauruszok rejtélyes kihalása máig sem hagyja nyugodni a kutatókat. A tudományos közvélemény nagy része elfogadja, hogy egy óriási meteorit becsapódása okozhatta az akkori élővilág java részének hirtelen pusztulását. William Zinsmeister, az Indianában dolgozó őslénykutató azonban ez idáig - hogy finoman fogalmazzunk - nem űrből, hanem légből kapottnak tartotta az elképzelést. Ez év elején a professzor az Antarktiszon dolgozott. A Seymour szigeten több mint 50 négyzetkilométernyi területen található halfosszíliák eloszlását tanulmányozta munkatársaival, amikor felfigyelt arra, hogy közvetlenül a fossziliákban gazdag réteg alatt egy irídiumban dús réteg található. Az irídium feldúsulása pedig - mint azt korábban már bebizonyították -, a 65 millió évvel ezelőtti meteoritbecsapódás következménye. ..." [HAI.]

Ha nagy a nyomás... A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 12. 2. sz. p. 61. "A hidrogén és az oxigén keverékét régóta durranógáznak nevezik, mert e két gáz szobahőmérsékleten nem vegyül, de 500 Celsius-fok felett heves robbanással reagál egymással. Paul Laubeyre és René Le Toullec a Párizsi Egyetemen megállapította, hogy a keverék nagy nyomáson stabil, s bár egyébként robbanékony, ilyenkor még intenzív lézerbesugárzással sem gyújtható meg. [...] hasznosítható lehet a rakétatechnikában, mert a hidrogén és az oxigén keverékét is használhatják hajtóanyagnak, ha igen nagy nyomás alatt valóban veszélytelenül tárolható. [...] lehet, hogy téves az a jelenlegi feltevés, miszerint a kis sűrűségű, szilárd felület nélküli óriásbolygók, mint a Jupiter, nem tartalmazhatnak szabad oxigént, mert ez a bőven jelen levő hidrogénnel már rég elreagált.
A bolygók belsejében uralkodó nagy nyomás következtében ott eddig fizikailag elképzelhetetlennek tartott viszonyok létezhetnek." A Nature nyomán. [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1947. = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 19. 3. sz. pp. 74-75. Csillagászat: "... Kenneth Arnold amerikai pilóta állítólagos megfigyelésével elindul a repülő csészealjak története. Ebben az időben Magyarországon is furcsa dolgok történnek. Nem rakéta volt. Június elsejei számunkban a távoli világok hírnökeiről, a meteorokról adtunk közre ismertetést. A cikk már a szedőteremben volt, amikor egy hazánk égboltozatán tüneményes gyorsasággal lejátszódott meteorfutás különös időszerűséget adott neki. [1947] Május 14- én, este fél 9 óra tájban nagy fényességű tűzgolyó rohant végig az égboltozaton. A jelenség néhány másodperc alatt zajlott le, s a tűzgolyó kialvása után nyoma, hosszú, szürkésfehér csík még negyedóra hosszat fennmaradt. [...] Oh, te nálunk kikötött parányi vándor, aki a világűrből rohantál ide. A Káosz vagy a Kozmosz volt-e a hazád? ..." [Részlet Vándor Zoltán: Tűzgolyó a magyar égen című cikkéből.] Összeállította: Barabás Zoltán. [HAI.]

Magyar csillagászati évkönyv. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 19. 3. sz. p. 85. "Az 1996. évi Csillagászati Évkönyv kapható szerkesztőségünkben is. Az amatőr csillagászat iránt érdeklődők a legfontosabb alapadatokat és táblázatokat, az elmúlt év hazai csillagászati életéről készült beszámolókat és néhány nagyobb tanulmányt tartalmazó évkönyvet naponta 10-től 16 óráig vásárolhatják meg az Élet és Tudomány szerkesztőségében. Az évkönyv a TIT Uránia csillagvizsgálójában (Sánc u. 3/B) és a népligeti Planetáriumban is beszerezhető." Ez a hirdetés teljes szövege. [HAI.]

HORVÁTH Attila: Kedves Szerkesztő úr! Pf. 47. = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 19. 3. sz. p. 88. "Ne vegye zaklatásnak, hogy az óév végén levelet írok önnek, de (vallja be, ezt várta) azért ragadtam tollat, mert 1995. december 29-én délelőtt 10 órakor egy ritka jelenséget tapasztaltam. A keleti égbolton a Napot körülbelül 40-50-szeres átmérőjében, körülbelül 30-40 fokos ívű halo vette körül. A felhőtlen égbolton a jelenség körülbelül 25 percig látszott. A hőmérséklet talajszinten -4 Celsius - fok volt, továbbá szélcsend uralkodott. Örömöt szereznének, ha az ilyen jelenségekről alaposabb tudósítást közölnének. [...] A halo jelenségről szóló beszámolóját örömmel tesszük közzé, s alkalom adtán nagyobb teret is szentelünk a kérdésnek." [HAI.]

Hol szállt le a Galileo légkörkutató szondája? A hátlapon. = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 19. 3. sz. p. 94., hátsó külső borító. "Világszerte nagy érdeklődés kísérte a Galileo Jupiterhez vezető útját. [...] Jóval az odaérkezése előtt a Hubble űrtávcsővel megvizsgálták azt a területet, ahol a Galileóról leváló kutatószonda belép majd az óriásbolygó felhőrétegébe (R. Beebe, Új-Mexikó Egyetem). Ezt a helyet mutatja az űrtávcső október 5-én készült nagylátószögű bolygófényképén a nyíl. [...] A négy kinagyított felvétel a Galileo légkörkutató szondájának a leszállási helyét mutatja az óriásbolygó egyenlítőjének közelében (a kinagyított rész a Jupiter 15 fokos szélességi és hosszúsági körei által határolt területe). A képeken látható kis fehér pötty a szonda elképzelt helyzetét jelzi az óriásbolygót borító felhőzet viharzó változásai közepette, először a belépéskor, majd 10, 20 és 60 órával a felhőzetbe hatolás után. Az első felvétel 1995. október 7-én készült, [...] Kép és szöveg: H. S. T. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Európai űrsikerek. Kozmikus krónika (1995. október-december). = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 26. 4. sz. pp. 106-109., címlapkép. "Az orosz Miren dolgozó ESA-űrhajós, Thomas Reiter kitörő örömmel fogadta az európai miniszteri konferenciának azt a döntését, miszerint az ESA részt vesz az Alpha nemzetközi űrállomás építésében. Az Alpha előkísérleteinek folytatására novemberben újra összekapcsolódott az Atlantis és a Mir. Decemberben leereszkedett a Jupiter légkörébe a Galileo űrszonda mérőegysége. ..." Fejezetcímek: A magyar Pille.; Távirányított űrkutatás.; Négy nemzet űrhajósai.; Tudományos holdak.; A Galileo a Jupiternél. [VEJ.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1948. = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 26. 4. sz. pp. 110-111. "...A fizikai Nobel-díjat P. M. S. Blackett angol fizikus kapja: "magfizikai és kozmikussugárzás-fizikai felfedezéseiért" [...] "Az Élet és Tudomány röviden már beszámolt azokról a kísérletekről, amelyeket Új-Mexikóban folytatnak. Ezeknek a kísérleteknek célja: megállapítani, vajon elérhető-e a földi ember számára a Hold és a többi bolygó? Ezek a kísérletek El Pasában, közvetlen a mexikói határ mellett, a White Sands nevű sivatagszerű pusztaságban folynak már 1947 nyara óta, hogy földerítsék, vajon a Földről elindított irányított rakéta-űrhajók képesek-e kiszabadítani magukat a Föld vonzási köréből, és képesek-e más bolygókra eljutni? Az első űrhajó elhagyta földünk bűvkörét." ..." [Részlet P. B.: Indul-e idén az űrhajó című cikkéből.] Összeállította: Barabás Zoltán. [HAI.]

Az évszázad üstököse veszít anyagából. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 26. 4. sz. p. 124. A Hale-Bopp üstökös még csak mintegy egymilliárd kilométerre van Földünktől, de máris megfigyelhető a kómáját elhagyó, furcsán viselkedő tekintélyes anyagmennyiség. A Hubble Space Telescope News cikke nyomán. [VEJ.]

Japán űrrepülő. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. jan. 26. 4. sz. p. 125. A hangsebességnél tíz-hússzorta gyorsabb repülőgép tervei, mely földi kifutópályáról indulna az űrbe. [VEJ.]

Planetárium - Február. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 2. 5. sz. p. 150. Műsorrend szombattól péntekig. [HAI.]

HORVÁTH András: Milyen színű a Jupiter? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 2. 5. sz. p. 154. A Galileo szondapáros több mint hatévi repülés után elérte az óriásbolygót, leszállóegysége belemerült a légkörébe és megkezdte az adatok továbbítását a Földre. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Kis országban nagy tudomány? Beszélgetés Tófalvi Gyulával. = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 9. 6. sz. pp. 163-165., címlapkép. "Ötven évvel ezelőtt, 1946. február 6-án jelentették be Budapesten, hogy Bay Zoltán és csoportja a Tungsram laboratóriumában sikeresen elérte radarjeleivel a Holdat, s a visszavert jelek beérkezését saját készítésű jelösszegző készülékével minden kétséget kizáróan igazolta. Ötvenéves a magyar űrkutatás - ebből az alkalomból beszélgettünk a Magyar Űrkutatási Tudományos Tanács elnökével, dr. Tófalvi Gyulával. ..." [HAI.]

Hőhalál vagy a polgári uralom halála? Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1950. = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 9. 6. sz. pp. 166-177. "A burzsoá tudósok a természettudomány és a csillagászat eredményei meghamisításának útjára léptek. A kapitalista világ kimélyülő ellentmondásaival, eszmei haldoklásával, a burzsoá tudomány széthullásával tudjuk csak magyarázni és kellően értékelni Jeans angol idealista csillagásznak ezt a kijelentését: "Lehetséges, hogy a világegyetem, amelyet mi oly gondosan tanulmányozunk - csak álom, mi pedig sejtek vagyunk az alvó agyában." Egyedül a Szovjetunióban, a szovjet társadalomban, amelynek nem érdeke az objektív tények elferdítése, csak itt érhetik el a tudósok tudományos tevékenységük legmagasabb fokát. Egyedül a Szovjetunióban válhat a tudomány valóban fegyverré a dolgozók kezében. A marxi-lenini filozófiával felfegyverzett tudósaink mentesek a ferde hagyományoktól és meggyőződtek a tudomány mindent legyőző erejéről.
Azon az állásponton vannak, hogy az egész világmindenség, helyesebben a világmindenséget alkotó anyag örökös." [Részlet I. E. Sevljakov cikkéből. Élet és Tudomány 5. 1950. júl. 16. 29. sz. pp. 70-71.] Összeállította: Barabás Zoltán. [HAI.]

Magyar csillagászati évkönyv. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 9. 6. sz. p. 182. "Az 1996. évi Csillagászati Évkönyv kapható szerkesztőségünkben is. Az amatőr csillagászat iránt érdeklődők a legfontosabb alapadatokat és táblázatokat, az elmúlt év hazai csillagászati életéről készült beszámolókat és néhány nagyobb tanulmányt tartalmazó évkönyvet naponta 10-től 16 óráig vásárolhatják meg az Élet és Tudomány szerkesztőségében. Az évkönyv a TIT Uránia csillagvizsgálójában (Sánc u. 3/B) és a népligeti Planetáriumban is beszerezhető." Ez a hirdetés teljes szövege. [HAI.]

A kisbolygó neve: Pavarotti. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 9. 6. sz. p. 189. "Modenai amatőr csillagászok kisbolygót fedeztek föl nemrég. A Nemzetközi Csillagászati Szövetség 1996.AB2 jelzéssel vette lajstromba, s felfedezői kérésére a város híres szülöttének, az operacsillag Luciano Pavarottinak a nevét kapta." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Challenger - évforduló. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 9. 6. sz. p. 189. "Az Egyesült Államok űrrepülőgépe 10 évvel ezelőtt robbant fel indulásakor, fedélzetén hét asztronautával. A tragédia óta a három amerikai űrrepülőgép - az Atlantis, a Discovery és az Endeavour - összesen negyvenkilenc küldetést teljesített. A félévszázados tervezésű űrrepülőktől az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA szerint talán 2012 táján vehetnek majd végleg búcsút. Az új rakétanemzedéket már évek óta tervezik, a program neve: X-33." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

"Űrbizonyíték". A hátlapon. = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 9. 6. sz. p. 190., hátsó külső borító. "A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) távérzékelési központjában űrfelvételek felhasználásával vizsgálják és követik nyomon a bősi vízerőműrendszer okozta nagyléptékű változásokat. A Hágai Nemzetközi Bíróság is űrfelvételeket kért a szóban forgó területekről állásfoglalása megalapozására. A hátlapon bemutatott kép a Landsat MSS műhold 1976. április 1-jei és 1976. július 18-ai, valamint a Landsat TM műhold 1990. március 8-ai felvételeinek egymásból való kivonásával készült. (A képeket az ESA fucinói vevőállomásán, Olaszországban rögzítették.)A bemutatott terület bal felső sarkában Pozsony, jobbra lent a Mosoni-Duna, az Öreg-Duna és a megépült üzemvízcsatorna alsó vége látható. ..." [HAI.]

Magyar Csillagászati Egyesület. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 16. 7. sz. p. 214. "...Észleljünk együtt Ráktanyán! Ráktanya várja azokat az amatőr csillagászokat, akik már ismerik az égboltot, de akiknek még nincsenek idevágó gyakorlati tapasztalataik. A Bakony sötét ege alatt - tapasztalt amatőrök segítségével - megismerkedhetnek a változócsillag-, a mélyég- és az üstökösészlelés fortélyaival, a 44,5 centiméteres Odyssey-2-vel és több kisebb reflektorral. Lehetőleg mindenki hozza el saját műszerét is! Rossz idő esetén diavetítéssel színesített előadásokat tartunk. A lehetséges időpontok: február 23-25 (Plútó, Chiron, Hyakutale-üstökös, nóvák) és május 10-12 (Jupiter, Plútó, Hale-Bopp és Kopff-üstökös, Virgo- és Leo-galaxishalmaz). Egyeztetés után azonban bármilyen időpontot elfogadunk. Részvételi díj: 250 Ft/fő/éjszaka. Az érdeklődők Sárneczky Krisztiánnal vegyék fel a kapcsolatot! Tel.:(1)153-4902, E-mail: sky@iris.elte.hu" [HAI.]

A Mars felszíne alatt létezhet élet? Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 16. 7. sz. p. 219. "Egy londoni tudományos konferencia résztvevői felvetették: ha az Antarktisz zord éghajlatú völgyeiben a rendkívül kemény, a Marséhoz hasonló időjárási körülmények között is léteznek olyan baktériumok, amelyeknek nincs szükségük a Nap éltető melegére, a sziklák alatt megbújva is életben maradhatnak, a Marson is lehet élet. A tervek szerint 1997 júliusában landol a Marson a Pathfinder űrszonda, és hogy választ adjon a kérdésre 60 méter mélyre lefúr a bolygó talajába." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Új csillaghalmazt fedeztek fel. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 16. 7. sz. p. 221. "...amerikai csillagászok a Szűz csillagkép közelében. A galaxis az eddig ismert Univerzum legtávolabbi szegletében, a Földtől 14 milliárd fényévnyi távolságra, viszonylag fiatal, néhány 10 millió éves állapotában látható." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

FODOR Lajos István: Végre megtaláltuk? Távoli csillagok bolygói. = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 23. 8. sz. pp. 227-230. "Ahogy Galilei számára a Jupiter körül keringő holdak felfedezése volt a bizonyíték, hogy nem csak a Nap körül keringhetnek égitestek, napjainkban egy, a Pegasus csillagkép 51-es csillaga körül keringő, Jupiter nagyságú bolygó felfedezése az első olyan, a miénken kívüli naprendszer, amelyet a szakma immár elfogad. A művelődéstörténeti fontosságú felfedezést tavaly októberben jelentették be (lapunk 49. számának A tudomány világa rovatában, az 1995. oldalon olvashattak róla). Januárban már két újabb naprendszerről is hír érkezett: a 70 Virginisnek és a 47 Ursae Maiorisnak is van bolygója. ..." [HAI.]

S. Z. [SÁNDOR Zoltán]: A Beta Pictoris porgyűrűje. = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 23. 8. sz. p. 228. "...Az alsó kép az 1995-ben, 700 nanométeres vörös szűrővel készült hawaii Mauna Kea obszervatórium 2,2 méteres teleszkópjával felvett képet mutatja. Az űrtávcsővel megvizsgálva a Beta Pictorist (felső kép) AI Schultz, H. Hart, K. Reinhard és munkatársai úgy találják, hogy a csillag körüli porgyűrű vékonyabb, mint azt korábban hitték. A mostani mérések szerint vastagsága nem éri el a 600 millió kilométert, ami mintegy egynegyede a korábban hitt értéknek. Feltehetően sok idő kellett ahhoz, hogy a por ilyen vékony gyűrűvé rendeződjön, amiből az következik, hogy idősebb, mint eddig gondolták. A vékonyabb porkorong megnöveli annak valószínűségét, hogy üstökös méretű (vagy annál nagyobb) testek tömörüljenek benne. Akár múltunk képének is tekinthetjük a felvételt. A Nap körüli ősi anyag- és porkorongra is jellemző kellett legyen ez a sajátosság." [HAI.]

SZABADOS László: És ha változócsillag? = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 23. 8. sz. p. 230. "Az 51 Pegasi körül keringő bolygóra a csillag színképvonalainak periodikus elmozdulásából lehetett következtetni. A színképvonalaknak a Doppler-hatás miatt bekövetkező hullámhosszváltozása a vonalat létrehozó test mozgására utal. A csillagok világában azonban nemcsak a kísérő égitest léte, hanem más fizikai hatás is vezethet a színképvonalak periodikus hullámhosszváltozására. Ilyen például a csillag pulzációja, azaz ritmikus tágulása és összehúzódása, illetve a foltos, azaz nem egyenletes felületi fényességű csillag tengely körüli forgása. Hogyan zárhatók ki ezek az effektusok az 51 Pegasinál megfigyelt jelenség lehetséges magyarázatai közül? ..." [HAI.]

Milyenek a fák a Marson? Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1952. = Élet és Tudomány 51. 1996. febr. 23. 8. sz. pp. 242-243. "A Mars éghajlata igen zord. Télen 60-80 fokos a fagy, a nyári meleg a 10-20 fokot éri el. Az enyhébb nappal is lehűl estére. Hajnalra a már 30-40 fokos fagy csonttá keményíti a talajt. Ez az éghajlat magas fennsíkjaink, például Tibet vagy a Pamir éghajlatára hasonlít, azonban sokkal zordabb. A verhojanszki vagy a jakutföldi átlaghőmérséklet azonban még ennél is jóval alacsonyabb. És mégis a Jakutföldön fák nőnek, és a tudósok mintegy kétszáz fajta növényt tartanak nyilván. Immáron megcáfolhatatlan tudományos tény az, hogy a Marson növényzet létezik. Most azt is tudni akarják a tudósok, milyenek is ezek a növények. ..." [Részlet Kirill Andrejev: Élet a szomszéd bolygón című cikkéből. Élet és Tudomány 7 1952. jan. 30. 5. sz. pp. 137-140.] Összeállította: Barabás Zoltán. [HAI.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: A világűr képes atlasza. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 1. 9. sz. p. 273. "Az először 1988-ban Prágában megjelent csillagászati atlasz - Antonin Rückl munkája - világsiker. Csodálatos képei és korszerű magyarázatai között élmény tájékozódni. Most Szabados László és Both Előd fordításában s Horváth András szakmai ellenőrzésében Berlinnel, Heidelberggel, New Yorkkal, Barcelonával, Hongkonggal, Londonnal, Milánóval, Párizsai és Tokióval egy időben Budapesten is megjelent. ..." [HAI.]

Égre néző szemek. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 1. 9. sz. p. 278. "A Magyar Csillagászati Egyesület és a Bajai Obszervatórium Alapítvány 1996. március 2-ától 10-éig a Jókai Mór Művelődési Központban (Budaörs, Szabadság út 26.) csillagászati kiállítást rendez. A kiállítás a csillagászat legújabb eredményeit mutatja be óriástávcsövek és űreszközök felvételeinek felhasználásával. A március 2-ai, 10 órakor kezdődő megnyitóhoz kapcsolódóan csillagászati könyv- és posztervásárt, továbbá távcsöves Nap-bemutatót szervezünk. Az előtérben csillagászati és űrkutatási számítógépes programok, animációk láthatók. Az egész napos programot csillagászati előadások színesítik: Sötét pillanatok a Kárpát-medencében: a magyarság napfogyatkozásai; Fényes üstökös a tavaszi égen (Sámeczky Krisztián előadása)." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Planetárium - Február [! Március]. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 1. 9. sz. p. 278. Műsorrend szombattól péntekig. [HAI.]

SZÉCSI János: Az LI. évfolyam 3. számának 94. oldalán olvastam a Hol szállt le a Galileo légkörkutató szondája című írást,... Pf. 47. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 1. 9. sz. p. 280. Amely a hátlapon található Jupiterről készült felvételekhez fűz magyarázatokat. A cikkben olvasható a következő, tévedést tartalmazó mondatrész:"...egy-egy... képnek az oldalhosszúsága mintegy a háromszorosa a Föld átmérőjének, csaknem 400 ezer kilométer..." Nos, a Föld igencsak nagy égitest lenne, ha így lenne: az átmérője csaknem 134 ezer kilométer lenne. A Föld egyenlítői átmérője azonban csak 12740 kilométer, azaz csaknem 12800 km, vagyis mintegy tizenegyed része a Jupiter átmérőjének. [...] A hiba forrását keresve mi sem jutottunk más eredményre, mint arra, hogy egy illetéktelen nulla keveredett a 4-es és az ezer közé. A hozzávetőlegesen helyes adat természetesen 40 ezer kilométer. Elnézést a tévedésért." [HAI.]

Japán új űrrepülőgépet bocsátott fel. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 1. 9. sz. p. 283. "Egy 33 méteres rakétával lőtték fel a HIFLEX nevű űrrepülőt, amely 110 kilométeres magasság elérése után visszatért a légtérbe és leszállt a Csendes-óceánon." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Izrael földjére zuhanhat egy kínai kémműhold,... Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 1. 9. sz. p. 283. "...amely letért a pályájáról. Az egytonnás szerkezet becsapódva mintegy 10 méter átmérőjű és 7 méter mély krátert üthet." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1954. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 8. 10. sz. pp. 294-295. "A még egyetemi hallgató Almár Iván a négyezer éve ismert Halley-üstökösről írt (71. o.): "Halley üstökös már túljutott pályájának legtávolabbi pontján, és újra közeledik a naphoz. Az 1986. évben jut hozzánk legközelebb, tehát az Élet és Tudomány olvasóinak nagy része meglátja még a híres üstököst, melyről több mint négyezer éve tud az emberi történelem. A csillagászok pedig felfogják használni ezt az alkalmat is arra, hogy közelebbről megismerkedjenek az üstökösök szerkezetével." ..." [Részlet Almár Iván: A Halley üstökös négyezer éve című cikkéből. Élet és Tudomány 9. 1954. jan. 20. 3. sz. pp. 71-74.] Összeállította: Fodor Lajos István. [HAI.]

Helyreigazítás. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 8. 10. sz. p. 310. "8. számunk 228. oldalán a jobb hasáb 35. sorában az 51 Pegasi távolságadata hibás. Természetesen 40 fényévről van szó. Ugyanennek a cikknek 3. ábráján a vízszintes tengely időléptéke nem óra, hanem nap. Olvasóink szíves elnézését kérjük." [HAI.]

Mégis van élet a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 8. 10. sz. p. 313. "A Marson való élet lehetősége régóta foglalkoztatja az emberiséget. Miután a csillagászok távcsöveikkel felfedezték a vörös bolygó folyómedrekhez és kanyonokhoz hasonló vonulatait, sarki hósapkáit, még azt is elképzelhetőnek tartották, hogy bolygószomszédunkat értelmes lények lakják. Ma már az űrkutatás segítségével megismertük a sivatagos és rendkívül zord időjárású Mars felületét, amely ráadásul erős ibolyántúli sugárzásnak van kitéve. Ott aligha képzelhető el fejlett élet kialakulása. [...] Most egy londoni tudományos konferencia résztvevői felvetették, hogy esetleg a Mars felszíne alatt létezhet az életnek valamilyen kezdetleges formája. [...] A kérdésre a Mars Pathfinder nevű amerikai űrszonda adhat majd választ. A szonda a tervek szerint 1997 júliusában landol a Marson, és képes lesz arra is, hogy 60 méter mélyre lefúrjon a bolygó talajába. ..." (Petőfi rádió, Gordiusz Műhely). [HAI.]

Elszakadt a műholdvontató. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 8. 10. sz. p. 317. "A Columbia űrrepülőgépnek nem sikerült pályára bocsátaniuk a 20 kilométeres vontatókötélen lógó olasz műholdat. A számítások szerint a nejlon és üvegszál borítású, teflon szigetelésű rézhuzalon ötezer volt feszültségű, másfél amperes elektromos áramot lehetett volna fejleszteni azáltal, hogy az űrrepülőgép és a műhold között kifeszített vezető áthalad a Földet körülvevő mágneses mezőn. A kábel röviddel a manőver befejezése előtt elszakadt, és a négyszázmillió dollárt érő műhold elszabadult." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1955. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 15. 11. sz. pp. 330-331. "...A csillagászok számára a színképelemzés feltalálása azt jelentette: megszületett az a módszer, amellyel meg lehet állapítani, hogy valamelyik csillagfényében melyik szín az uralkodó, hogy a szóban forgó csillag melyik színt milyen mértékben sugározza. Ezekből az adatokból pedig következtetni lehet az égitesteket alkotó anyagokra. A világszerte megindult asztrofizikai kutatásokba kapcsolódott bele Kövesligethy Radó. Három év alatt 1048 csillag színkép szerinti osztályozását végezte el... A földrengéseket matematikai alapon tanulmányozta. "A szeizmikus hiszterézisről" című könyvében tudományos alapot adott arra, hogy a földrengések helyét és idejét előre lehessen jelezni, ..." Részlet Barlai Katalin: Kövesligethy Radó című cikkéből. Élet és Tudomány 10. 1955. febr. 2. 5. sz. pp. 131-134. Összeállította: Fodor Lajos István. [HAI.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 15. 11. sz. p. 343. "A Magyar Csillagászati Egyesület jelentette meg a Csillagászati évkönyv 1996.című kiadványt. Kérjük a könyv egyik illusztris szerzőjének nevét (vízszintes 1.), valamint egyik alcímét (függőleges 9.). Beküldési határidő: március 12-e, kedd. (Élet és Tudomány Budapest, Pf. 47.1428 Keresztrejtvény). A helyes megfejtést beküldők között a könyv tíz példányát sorsoljuk ki. ..." [HAI.]

Magyar csillagászati évkönyv. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 22. 12. sz. p. 374. "Az 1996. évi Csillagászati Évkönyv szerkesztőségünkben még kapható. Az amatőr csillagászat iránt érdeklődők a legfontosabb alapadatokat és táblázatokat, az elmúlt év hazai csillagászati eredményeiről készült beszámolókat és néhány nagyobb tanulmányt tartalmazó évkönyvet naponta 10-től 16 óráig vásárolhatják meg az Élet és Tudomány szerkesztőségében. Az évkönyv a TIT Uránia csillagvizsgálójában (Sánc u. 3/B) és a népligeti Planetáriumban is beszerezhető." Ez a hirdetés teljes szövege. [HAI.]

Koboldok az égen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 22. 12. sz. p. 350. "A zivatarok fölött időnként koboldoknak (sprites) nevezett fényoszlopok cikáznak, amelyek sokszor egészen az ionoszféra alsó határáig érnek. E fénytünemények élettartama alig néhány ezredmásodperc. Az Egyesült Államok Colorado államában Fort Collins közelében a Cobold ’95 kutatási program keretében CCD-s, tehát nagyon fényérzékeny digitális videofelvételeket készítettek erről a jelenségről. Közben egy újabb jellegzetes alakzatot fedeztek fel, amelynek a "lidércfény" (elf) nevet adták. A lidércfények nem sokkal a koboldok előtt jelennek meg, 70-105 kilométeres magasságban, tehát a fényoszlopok alatt. A diszkosz formájú lidércfénykorongok vörös színben izzanak - ezt a hullámhosszat az ionizált nitrogén sugározza ki -, s élettartamuk szintén néhány ezredmásodperc. A szóban forgó lidércfény a nagy képen és a bal oldali kis képeken figyelhető meg. ..." A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

Képek egy csillag haláláról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 22. 12. sz. p. 380. "A Max Planck Intézet bonni rádiócsillagászati kutatóinak elsőként sikerült képekben bemutatniuk egy csillag pusztulását. Az M81-es galaxisban, tőlünk 10 millió fényévnyi távolságban 1993. március 23-án fellobbant 1993J jelzésű szupernóváról van szó. ..." A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

Marsról származó, Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 22. 12. sz. p. 381. "...négymilliárd éves kőzetdarabot azonosítottak angol tudósok. A kőzetet valószínűleg egy meteorit szakította le a bolygóról, és irányította a Földre. A holdkataklizma néven ismert időszakban szakadhatott ki a Marsból, amikor a nagy meteorzápor kialakította a Hold jelenlegi "himlőhelyes" felszínét is. A leszakadt kőzet valószínűleg évmilliókig, esetleg évmilliárdokig keringett az űrben, mielőtt meteoritként a Föld vonzereje befogta, és az Antarktiszra zuhant. A kőzetdarab kora és geológiai összetétele azt mutatja, hogy a Mars déli féltekéjéről származik." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

RADNAINÉ SZENDREI Julianna: Április 1. = január 1. = ? Kaleidoszkóp. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 29. 13. sz. p. 390. "Az idén év és hét egyszerre kezdődött: január elseje hétfőre esett. Meglepetéssel láttam azonban, hogy április elseje, sőt július kezdete is, tehát az első három negyedév teljes héttel indul. Ez mintha nem volna jellemző. Persze, hiszen 1996.szökőév, tehát most az első három hónap napjai (31+29+31 = 91) teljes tizenhárom hetet "fogyasztanak el" belőle. Ezért esik az idén április elseje ismét hétfőre. [...] Kerek 400 évvel ezelőtt, 1596-ban mutatta be Johannes Kepler a világmindenségről alkotott modelljét egymásba írt szabályos testek alapján. A Mysterium Cosmographicum ugyancsak játék a számokkal: öt bolygó van (akkor annyit láttak) és öt szabályos test (több nem is lehetséges). [...] De az épp 450 évvel ezelőtt született Tycho de Brahe méréseredményeit örökölve világossá vált Kepler számára, hogy a modell tarthatatlan, ..." [HAI.]

REIMAN István: Mikor lesz húsvét? = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 29. 13. sz. p. 403. "A húsvét az úgynevezett változó ünnepek sorába tartozik: a 325. évi niceai zsinat határozata szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon van. A húsvét napjának (ezen a következőkben húsvétvasárnapot értünk) meghatározásakor a matematikai nehézség abból származik, hogy sem a Föld keringési ideje, sem pedig a két holdtölte közötti idő nem egész számú többszöröse a nap hosszának. A naptárkészítés alapelve az, hogy a tavaszi napéjegyenlőség március 21-éré essék. Ezt az 1582-ben bevezetett Gergely-féle naptár úgy oldja meg, hogy a négyévenkénti szökőévekből minden négy évszázadban hármat elhagy. Ez ugyan több mint három évszázadban biztosítja a tavasz március 21 -ei kezdetét, a húsvétszámítást azonban meglehetősen elbonyolítja.
A régebbi kényelmetlen és hosszadalmas számítások helyett 1800-ban C. F. Gauss, minden idők egyik legnagyobb matematikusa az addigiakhoz képest egy meglepően egyszerű húsvétszámítási módszert tett közzé, amely csupán az egész számok körében végzett alapműveleteket használja fel. Ennek menetét fogjuk most röviden ismertetni. ..." [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1957. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 29. 13. sz. pp. 404-405. "...Ebben az évben a mindent elhomályosító tudományos szenzáció az első mesterséges hold pályára helyezése volt. A várva várt esemény október 4-én következett be, ekkor indult útjára Szputnyik 1. Az Élet és Tudomány a 42. számban reagált rá, a legelső beszámolót Almár Iván írta. (1315. o.): "Földünk második holdja. Megtörtént! 1957. október 4-én éjjel a Szovjetunióból fellőtt lépcsős rakéta útjára indította "Földünk második holdját", a legelső mesterséges égitestet a bennünket környező világegyetem történetében. Kár, hogy a "korszakalkotó" jelző annyira elkopott már, mert igencsak vele jellemezhetnénk legjobban az esemény jelentőségét. Új korszaknak, a mesterséges égitestek korának kezdete ez a nap. Az első kísérletet követi majd a második, a harmadik stb, megnyitva az utat a nagyméretű mesterséges holdak (űrállomások) és rajtuk keresztül a távoli bolygók felé." [...]
Az első hazai bioasztronautikai cikket dr. Galla Emil írta az ÉT-ben (1480. o.): Lajka a világűrben. ..." Összeállította: Fodor Lajos István. [HAI.]

Planetárium - Április. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 29. 13. sz. p. 406. Műsorrend szombattól péntekig. "A Csillagászat Napjának éjszakai rendezvényeire 3-án este 20 órától a Planetárium mellett várják az érdeklődőket távcsöves bemutatóra üstökösmegfigyeléssel, teljes holdfogyatkozással (4-én 00.21-03.59) a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársai. Jelentkezés és információ: 250-66-77." [HAI.]

Kőzabáló ősgolyók a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. márc. 29. 13. sz. p. 410. "Ha a Földön vannak olyan élőlények, amelyek a mélyben magas hőmérséklet mellett is képesek létezni, akkor ez a vörös bolygón is lehetséges. Kari O. Stetter német mikrobiológus professzor elméletét földi expedícióinak eredményeire alapozza. ..." (Petőfi rádió, Gordiusz Műhely). [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1958. = Élet és Tudomány 51. 1996. ápr. 5. 14. sz. pp. 436-437. "...Az első célt ért amerikai műholdat, az Explorer-1-et január 31-én lövik fel, s ezzel végre egyenlítenek az amerikaiak a szovjetekkel szemben. Mellesleg a Van Allen- féle sugárzási övezetet is felfedezik. Az ÉT. - igaz, még tapogatózva, de - így ír erről: "Az elmondottakhoz itt kapcsolódik az az érdekes eredmény, amelyet az Explorer holdak műszerei révén tudott meg a tudományos világ. Az első és a harmadik Explorer számlálócsövei ugyanis 960 km magasságig szabályosan erősödő kozmikus sugárzást jeleztek, de feljebb, 1600 km körül váratlanul elhallgattak, - mintha ott már nem érné sugárzás a műszert. Lehetséges ez? Aligha képzelhető el, hogy a világűr itt sugárzásmentes volna!" ..." Részlet Almár Iván: A Szputnyik-világ új hírei című cikkéből. Élet és Tudomány 13. 1958. aug. 24. 34. sz. pp. 1063-1066. Összeállította: Albert Valéria. [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1959. = Élet és Tudomány 51. 1996. ápr. 12. 15. sz. pp. 454-455. "...az esztendő méltán rászolgált volna a Hold éve címre. Lapunk a holdvulkánok kitöréséről, a kráterek születéséről szóló cikkével (227. o.) hódolt a divatnak. A Felségjog a világűrben című írásunkkal (565. o.) mintha csak megsejtettük volna, hogy a Hold felszínét szeptember 13-án elsőként elérő szovjet holdrakéta szállította eszköz kitűzi a Szovjetunió zászlaját. Az eseményről szinte "rakétasebesség"-gel tudósítottunk, sőt, a szeptember 20-ai dátummal megjelenő lapszámban már a becsapódást követő porfelhőt is bemutattuk [...]: "Az MTA Csillagvizsgáló Intézet 16 cm-es asztrográfján (fényképezésre alkalmas lencsés távcsőn) Lovas Miklós munkatársnak sikerült megfigyelni a becsapódáskor keletkezett nagy porfelhő szétterjedését. A becsapódás helye a 80 km átmérőjű Archimedes-kráter közelében, attól kissé délnyugati irányban fekszik." (1220. o.) ..." Összeállította: Albert Valéria. [HAI.]

KERESZTURI Ákos - SÁRNECZKY Krisztián - NAGY Zoltán Antal: Teljes pompájában a Hyakutake. = Élet és Tudomány 51. 1996. ápr. 12. 15. sz. p. 458. "Húsz év múltán ismét szabad szemmel is jól látható üstökös mutatkozik égboltunkon: a Hyakutake. Az amatőr és hivatásos csillagászok évente öt-tíz új üstököst találnak, a felfedezett új üstökösök közül azonban a legtöbb sohasem lesz olyan fényes, hogy távcső nélkül is megpillanthatnánk. A Hyakutake most ilyen. [...] A most érkező üstököst a japán Yuji Hyakutake január 30-án fedezte fel, ám ekkor még távcsőben is halványan látszott. Az égitest, miközben folyamatosan közeledik a Naphoz, Földünket március 25-én 15 millió kilométernyire közelítette meg. Félni nem kell tőle, mert ez a Föld-Hold-távolság negyvenszerese. A "csekély" távolság miatt a kóma látszó mérete elérheti a Hold látszó méretének többszörösét, a csóva pedig ennél is hosszabb lehet. Megfigyelésre, természetesen, a városok fényözönétől távoli helyek a legalkalmasabbak, ..." [HAI.]

Planetárium. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. ápr. 12. 15. sz. p. 470. Műsorrend hétfőtől vasárnapig. [HAI.]

Japán űrrepülőgép-modell. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. pr. 12. 15. sz. p. 477. 1996.elején egy 6,1 méter hosszú, 760 kilogramm tömegű japán űrrepülőgép-modellt vittek fel helikopterrel 1500 méter magasságra a dél-ausztráliai Woomwera rakétalőtér közelében, majd több sikeres automatikus leszállást hajtottak végre vele." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kínai űrbaleset. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. ápr. 12. 15. sz. p. 477. Hatalmas rakétarobbanás rázta meg az év elején a Hszicsangi Űrrepülőteret. A legnagyobb kínai hordozórakéta, a Hosszú Menetelés III-B éppen egy nagy távközlési holdat indított volna geostacionárius pályára az Intelsat szervezet számára, amikor a hatalmas rakéta alig 100 méter magasságban megdőlt és lezuhant. A sok száz tonnányi üzemanyag robbanása óriási károkat okozott, az áldozatok számáról nincsenek hiteles adatok." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1960. = Élet és Tudomány 51. 1996. ápr. 19. 16. sz. pp. 486-487. "Lapunk - igaz, többnyire jókora késéssel - már az amerikai eredményeket is közli. Noha az első embert csak a következő évben lövik fel az űrbe, az Élet és Tudományban sorra jelennek meg az ezzel kapcsolatos írások. Mennyei divat címmel például az űrhajósruhák első, kezdetleges változatait ismerhetjük meg behatóan (3. o.). Külön cikk foglalkozik a megfelelő testhelyzettel: "1959. május 28-án, ugyancsak agy Jupiter típusú rakéta orr-részében, egyszerre két majmot küldtek fel az amerikaiak a magasba. Egyikük közönséges rhesus majom (Macaca mulattus) volt, amely az Able névre hallgatott, a második ugyancsak kis halálfejes majom volt (Baker nevű). Ezeket az állatokat sikerült a 15 perces repülés után elevenen visszahozni a Földre. A rakéta orrában az állatokat szorosan bekötötték, miután gondosan előkészítették őket a repülés közbeni élettani megfigyelésre." (581. o.) ..." Összeállította: Albert Valéria. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Új bolygókutató program. Kozmikus krónika 1996. január - március. = Élet és Tudomány 51. 1996. ápr. 19. 16. sz. pp. 491-494. "1996.első negyedévében, tíz évvel a Challenger tragédiája után immár havonta került sor egy-egy űrrepülőgépstartra. Tízéves évfordulóját ünnepelte a Mir űrállomás, amely az Atlantisszal összekapcsolva hatalmas űrbázissá nőtte ki magát. Az oroszok mellett vendégkutatók is rendszeresen dolgoznak rajta. Februárban kezdődött a Discovery-program, amely új fejezetet nyitott a naprendszerkutatásban. ..." Fejezetcímek: Japán hold amerikai befogása.; Leszakadt az olasz vontatott hold.; Tízéves a Mir.; Amerikaiak a Dokkolón.; Az új "Felfedező"program. [HAI.]

Kulin György II. országos csillagászati vetélkedő. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. ápr. 19. 16. sz. p. 502. "A Magyar Természettudományi Társulat, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat, a székesfehérvári Szabad Művelődés Háza és a Terkán Lajos bemutató csillagvizsgáló, a TIT Fejér megyei egyesülete, valamint Székesfehérvár önkormányzata csillagászati szakkörök részére Székesfehérvárott megrendezi a Kulin György II. országos csillagászati vetélkedőt. A szakköröket háromfős csapatok, valamint a szakkörvezetők képviselik. A vetélkedőn - magyar nyelven - határainkon kívüli csapatok is részt vehetnek. A vetélkedő három fordulós. Az első forduló feladatait otthon, írásban kell megoldani, míg az elődöntő és a döntő Székesfehérvárott lesz június 11-étől 16-áig. A nevezéseket levélben kérjük a következő címre: Kulin György Csillagászati Vetélkedő, Szabadművelődés Háza, 8000 Székesfehérvár, Fürdő sor 3. ..." [HAI.]

Sikeres start. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. ápr. 19. 16. sz. p. 507. "Április 9-én hajnalban orosz Proton-k hordozórakétával a kazahsztáni Bajkonurból fellőtték az Astra F-1 távközlési műholdat. Ez az Európai Műholdszövetség (SES) megrendelésére készült az Egyesült Államokban. A műhold tömege 3010 kilogramm, várható élettartama tizennégy év. A Proton rakétát készítő Hrunyicsev Űrközpont és a részben amerikai érdekeltségű International Launch Services cég ezzel a művelettel megkezdte az összesen mintegy egymilliárd dollár összértékű, húsz műhold pályára állítását tervező orosz-amerikai közös programot. Az új műhold üzembe helyezésével tovább terjeszkedik keletre az Astra műholdakat működtető luxemburgi Európai Műholdszövetség. A terület kiterjesztésével Közép-Európában is javul a vételi minőség. Az Astra F-1 a digitális műsorszóráson kívül egyéb digitális szolgáltatásokat is kínál majd." [HAI.]

HOLDINGER Emese - RÓZSA Ferenc: Az üstökös földközelben. A hátlapon. = Élet és Tudomány 51. 1996. ápr. 19. 16. sz. p. 510., hátsó külső borító. "A Hyakutake üstökös az utóbbi hetek látványos csillagászati jelensége. Különösképpen azért keltett akkora feltűnést, mert 1976 [a West-üstökös] óta ez a legszebb, szabad szemmel is látható égi vándor, s az utóbbi tíz évben nem volt módunk komolyabb üstökösnek a megfigyelésére. 1976-ban [helyesen: 1986-ban] a Halley üstökös tért vissza 76 éves távoliét után föld- és napközeibe, s kutatásának számos látványos tudományos eredménye is született - annak ellenére, hogy maga a Halley a vártnál lényegesen szegényesebb csóvát fejlesztett, s nem kínált olyan parádés égi látványt, mint 1910-ben. Míg a Halley-t már legalább harminc alkalommal figyelhették meg a történelmi időkben, a mostani Hyakutake üstökös az utóbbi 8000 év óta most került első alkalommal naprendszerünk belső régióiba. így előre nem lehetett tudni, hogy milyen látványosságra számíthatunk.
Mára már kiderült, hogy az 1-3 kilométeres méretű, szabálytalan alakú "szennyezett" jégdarab - az üstökösmag - meglehetősen aktív, a napsugárzás elég nagy mennyiségben csalogatott elő a mélyéből por- és gázrészecskéket, így a Hyakutake csóvája eléggé látványos jelenség, s egyre fejlődik, hiszen az üstökös május 1-jéig még közeledik a Naphoz. Az eddigi mérési adatok szerint a Hyakutake pályája meglehetősen megnyúlt ellipszis, a távolabbi jövőben így majd nagyon eltávolodik Napunktól, új visszatérése mintegy 14 ezer év múlva várható, tehát az úgynevezett hosszú periódusú üstökösök családjába tartozik. A hátlapon bemutatott kép három nappal a legnagyobb földmegközelítés után, 28-29-én éjszaka készült 2,8/20-as nagylátószögű objektívvel, Kodak 400-as színes negatívra, 15 perces expozíciós idővel, Szendehelyen." [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1961. = Élet és Tudomány 51. 1996. ápr. 26. 17. sz. pp. 530-531. "...Az év másik nagy szenzációja Jurij Gagarin volt, az első ember, aki április 12-én 108 perc alatt megkerüli Földünket a Vosztok-1 fedélzetén. "A kísérlet legbonyolultabb és talán legveszélyesebb része az űrhajós visszahozatala a Földre. A másodpercenként 7,8 kilométer sebességgel száguldó űrhajó ugyanis pályájáról csak külső behatásra tér el. Az űrhajót tehát le kell lassítani, hogy ilyen módon a Föld vonzóereje érvényesüljön, és a szputnyikűrhajó lejjebb ereszkedjék. [...] (515. oldal) Gagarin repülésével kapcsolatosan az embereket legjobban talán a súlytalanság állapota foglalkoztatta, lapunkban legalább is ez tükröződik, csak úgy ontottuk az erről szóló cikkeket (500., 502., 516. és 565. oldal). ..." Összeállította: Albert Valéria. [HAI.]

Planetárium. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. ápr. 26. 17. sz. p. 534. Műsorrend hétfőtől vasárnapig. [HAI.]

RÓZSA Ferenc - HOLDINGER Emese: Képek a Hyakutake üstökösről. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 3. 18. sz. pp. 556-557. Írás az asztrofotózásról, négy képillusztrációval. [VEJ.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1962. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 3. 18. sz. pp. 558-559. "...A hidegháborúban megosztott világ azonban egyként még mindig űrlázban ég. A lap tárgyilagosan ismerteti Glenn űrutazását (258. o.), s ez alkalomból részletesen foglalkozik az űrhajóst érő űrbéli fizikai hatásokkal (259. o.) is. Az év végén az első szovjet Marsszonda megalkotása kapcsán írtunk a Mars-kutatásról (1529. o.) [...] Sőt, üstököst is láthattak, akik figyelmesen szemlélték az égboltot, ha nem is olyan fényeset, mint az idén. A Seki-Lines-üstökös április 1-jén jutott napközeibe, a Nap középpontjától 4,42 millió kilométer távolságra (859. o.)." Összeállította: Albert Valéria. [HAI.]

Csillagászati tábor. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 3. 18. sz. p. 566. A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány felhívása amatőrcsillagászok számára a gedőcz-tetői csillagvizsgálóban megrendezendő táborra, részletes programismertetéssel. [VEJ.]

Magyar Csillagászati Évkönyv. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 3. 18. sz. p. 568. "Az 1996. évi Csillagászati Évkönyv szerkesztőségünkben még kapható. Az amatőr csillagászat iránt érdeklődők a legfontosabb alapadatokat és táblázatokat, az elmúlt év hazai csillagászati eredményeiről készült beszámolókat és néhány nagyobb tanulmányt tartalmazó évkönyvet naponta 10-től 1 6 óráig vásárolhatják meg az Élet és Tudomány szerkesztőségében. Az évkönyv a TIT Uránia csillagvizsgálójában (Sánc u. 3/B) és a népligeti Planetáriumban is beszerezhető." Ez a hirdetés teljes szövege. [HAI.]

A Rák csillagképben... Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 3. 18. sz. p. 571. ... új bolygóra akadtak, melynek tömege a Jupiterének 80 százaléka, keringési ideje 14 nap. [VEJ.]

Csillagközi pillangó és műhangyaboly az égen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 3. 18. sz. p. 572. Mark Tilden a NASA kutatója mikrorobotok millióit kívánja az űrbe juttatni, melyek külön-külön feladattal lennének megbízva, de hálózattá szerveződve bonyolult feladatokat is elvégezhetnének. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1963. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 10. 19. sz. p. 583. "Gazdag és hálás téma - azóta is - az űrkutatás. Jellemző, hogy az erre vonatkozó cikkek nemcsak szocialista, hanem "kapitalista" országok sajtóanyagait is lehozzák, sőt, egy kicsit több az amerikai hír. Idegen nyelvi hatás e téren is akad: az űrhajós asztronauta, a műhold szputnyik, a csillagvizsgáló pedig obszervatórium. Ami hiányozhat az olvasónak: ebben az évben hal meg Kármán Tódor az űrkutatás hazai úttörője, ám róla és munkásságáról nem ír az ÉT 1963-ban. Ír viszont - az április 29-ei számban - arról, hogy milyennek látja az űrhajós a Holdról a csillagos eget, ha majd "a távoli jövőben" a felszínére lép. A csillagok látványa a Holdról éppen olyan, mint a Földről, leszámítva, hogy a légkör hiánya miatt sokkal élesebben, nyugodt fénnyel világítanak." Sokkal feltűnőbb látványt nyújt a Föld kékes színben tündöklő korongja.
A telihold a Földről tekintve fél foknyi átmérőjűnek látszik, a Holdról nézve azonban a Föld átmérője ennek csaknem a négyszerese. A Nap sugaraival teljesen megvilágított földkorong (amelyet a telihold elnevezés mintájára "teliföld"-nek is nevezhetünk) körülbelül kilencvenszerte erősebben világít, mint a telihold, s fényénél a Holdon akár olvashatunk is." Összeállította: Kardos Gábor. [HAI.]

SÁLYI András: Az Apor köztől az űrkemencéig. Beszélgetés Bárczy Pál professzorral. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 10. 19. sz. pp. 587-590. Riport a Miskolci Egyetem tanszékvezetőjével, az űrkemence megalkotásának irányítójával. [VEJ.]

B. P.: Az űrkemence. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 10. 19. sz. p. 588. Az űrbeli kristályosodáshoz szükséges berendezés. [VEJ.]

B. P.: Az ejtőtorony. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 10. 19. sz. p. 589. A mikrogravitációs kísérletek földi eszköze. [VEJ.]

B. P.: Kristályosodás a Bremsat-2 fedélzetén. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 10. 19. sz. p. 590. A Brémai Egyetem ZARM Intézetének mindössze 63 kg tömegű műholdja, melyet kísérletei befejeztével vissza kívánnak hozni a Földre. [VEJ.]

Lüktető meglepetés a Tejútrendszer szívében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 10. 19. sz. p. 601. Lüktető röntgenforrás, a feltételezések szerint egy halott csillag, mely éppen most falja fel még működő társát. A Nature cikke nyomán. [VEJ.]

A NASA felkészült a "marslakók" kezelésére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 10. 19. sz. p. 601. Nem alaptalan a félelem, hogy a Marsról visszatérő űrjárművek valamilyen fertőzést vagy csírát hurcolnak a Földre. [VEJ.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1964. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 17. 20. sz. p. 614-615. "...Kétségtelen, az amerikaiakhoz képest lemaradtunk a sport- közvetítések terén, de a lap büszkén nyugtázta a Voszhod-program kapcsán: "...a Voszhod 1964 októberében gyakorlatilag maradéktalanul megvalósította azt, amire az amerikai tervek szerint náluk legkorábban 1966-67 fordulóján kerülhet sor. Ezek szerint az űrkutatásban és a rakétatechnikában a Szovjetunió szilárdan tartja két, két és fél éves előnyét." (2076. o.) [...] Átadták az új, piszkéstetői csillag- vizsgálót (1938. o.)" Összeállította: Juhari Zsuzsanna. [HAI.]

Fényes folt a Betelgeuse atmoszférájában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 17. 20. sz. p. 636. A HST felvétele. A jelenség még magyarázatra vár. A HST News nyomán. [VEJ.]

S. Z.: Egy csillagélet utolsó pillanatai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 17. 20. sz. p. 636. A Hubble űrtávcső lefényképezte egy csillag fehér törpévé válásának utolsó fázisait. A Hattyú csillagképben lévő köd egyik csillaga, mintegy 3000 fényévnyire. A HST News nyomán. [VEJ.]

Hatalmas napkitörések. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 17. 20. sz. p. 637. A SOHO felfedezése, a 11 éves ciklus legnyugodtabb szakaszában. [VEJ.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1965. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 24. 21. sz. pp. 660-661. "...Az űrutazások továbbra is az érdeklődés középpontjában álltak. Több cikkben számoltunk be Leonov (623. o., 786. o.) és White (1687. o.) űrsétájáról. Feltehetően a nagy érdeklődés indokolta, hogy lapunk - szakítva hagyományaival - folytatásos tudományos-fantasztikus novella közlését kezdte meg Ismeretlen lények nyomai a Holdon címmel (374. o.). [...] A kvazárkutatás napjainkban is hoz újabb meg újabb eredményeket. 1965-ben még kvázicsillagoknak neveztük őket, hiszen kutatásuk olyan új volt, hogy még nevet is alig találhattunk nekik:" E különleges távoli objektumok minden korábbi elképzelést felülmúló fényességének magyarázatára azonnal fantasztikusabbnál fantasztikusabb elméletek születtek, de azóta egyre gyarapodik a kvázicsillagokra vonatkozó megfigyelési anyag is, amely végül is majd lehetővé teszi az idevágó érdekes problémák megoldását." (796, o.)" Összeállította: Juhari Zsuzsanna. [HAI.]

Szénkalickába zárt ősanyag a Földön. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj 24. 21. sz. p. 665. "Két amerikai tudós szerint az az üstökös vagy meteorit, amely 1,85 milliárd évvel ezelőtt csapódott be a Földbe, s létrehozta az Ontarió-beli Sudbury krátert, olyan mikroszkopikus anyagmintákat is hozott magával a világűrből, amelyek még a Naprendszer keletkezése előtti időből, egy távoli csillagtól származnak. E különös "időkapszulák" olyan "futball-labda"-, azaz fullerénmolekulák, amelyek belső ürege egy távoli csillag anyagából származó héliumot őrzött meg magában. ..." A Science nyomán. [HAI.]

NÉMETH Csaba: A jövő űrállomása. Ismerkedés az Alphával. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 31. 22. sz. pp. 675-677. "Tavaly Touluse-ban az ESA tizennégy tagállamának miniszterei hosszú vita után elfogadták az Alpha 1996.és 2004 közötti időszakára vonatkozó másfél milliárd dolláros költségvetését. Eszerint másfél év múlva állíthatják pályára a jövő évezred nagy nemzetközi űrállomásának az első elemét. ..." Fejezetcímek: Fokozatos kiépítés.; Amerikai elemek,; Szerelés, személyzet, kutatások. [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1966. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 31. 22. sz. pp. 675-677. "...Az ÉT nagy cikkben számolt be arról, hogy a Gemini-5 ablakain keresztül lefényképezték az állatövi fényt és ellenfényt (188. o.). [...] Az 1966-ost megelőző év végén jelent meg égboltunkon az évszázad egyik legnagyobb üstököse, az Ikeya-Seki, amiről a 330. oldalon közöltünk képeket. Az űrkutatás továbbra is az érdeklődés középpontjában állt. Hírt adtunk arról, hogy amerikai újságírók abakuszt ajándékoztak a Gemini pilótáinak, mivel a Gemini-4 másfél millió dolláros számítógépe felmondta a szolgálatot (378. o.)." Összeállította: Juhari Zsuzsanna. [HAI.]

S. Z. [SÁNDOR Zoltán]: Tojás az égen. A hátlapon. = Élet és Tudomány 51. 1996. máj. 31. 22. sz. p. 702., hátsó külső borító. "A CRL 2688, más néven a Tojás-köd 3000 fényév távolságra található a Földtől. A szimmetrikus, küllőszerű sugarak, amelyeket fényes ívek kereszteznek, egy nagyjában Nap méretű, kihunyó csillagból származnak. A CRL 2688 központi csillaga néhány száz évvel ezelőtt még vörös óriás volt. Maga a köd egy nagyméretű por- és gázfelhő, amelyet a csillag lövellt ki, s jelenleg 20 kilométer/másodperc sebességgel tágul. A csillag a nagyjában gömb alakú felhő közepén helyezkedik el, a képen azonban nem látható, mert a vastag por takarásában van. [...] A CRL 2688-hoz hasonló objektumok ritkák, ez a fázis ugyanis a hasonló csillagok több milliárd éves fejlődésében alig néhány ezer évig tart. Tanulmányozásuk választ adhat arra, miként alakulnak át a vörös óriások csillagközi köddé.
A hátlapon bemutatott kép az első olyan felvétel, amely egy vörös óriásból származó, tízezer éves anyagkilövellés részleteit is feltárja. A héjszerűen elhelyezkedő fényes ívek a porfelhő sűrűbb tartományai, helyzetükből leolvasható az elmúlt 100-500 év alatt a csillagból kilövellt anyagmennyiség időbeli változása. A Hubble felvételén 0,6 fényév sugarú körben sikerült kimutatni a Tojás-köd anyagát, ezúttal pontosabban meghatározva annak teljes tömegét." A HST nyomán. [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1967. = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 7. 23. sz. p. 710. "Január 28-án tűzhalált szenved az Apolló-űrkabin három amerikai űrhajósa. [...] Folyamatosan nyomon követi az ÉT "világűr meghódításának" eseményeit, az "űrhatalmak" együttműködési készségének fejlődését, s beszámol a katasztrófákról is. "Eddig a világűr még nem követelt emberáldozatot. V. Grissom, E. White és R. Chaffee amerikai űrhajósok halála után az egész világ megrendülve fogadta a szovjet Komarov haláláról szóló hírt április 24-én" (973. o.)." Összeállította: Andrássy Péter. [HAI.]

FODOR Lajos István: A barna törpék titka. = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 7. 23. pp. 712-713. "Alig csillagok". A csillaglét határán. Létezésükről már egy ideje tudnak, a világ legjobb műszereivel végre sikerült megfigyelni őket. [VEJ.]

Csillagásztábor. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 7. 23. sz. p. 726. "Ifjúsági Csillagásztábort hirdet Ágasvárra a július 12-e és 19-e között lévő hétre a Magyar Csillagászati Egyesület. Erre június 15-éig lehet jelentkezni. Az elsősorban középiskolásoknak ajánlott tábor résztvevői megismerkedhetnek a nyári égbolt csillagképeivel, a bolygókkal, a ködökkel, a galaxisokkal (csillagvárosokkal), megfigyelhetik a Hale-Bopp-üstököst, különféle előadásokat hallgathatnak, s meglátogathatják a Piszkéstetői Obszervatóriumot. Jelentkezni és további információt kérni az alábbi címen lehet: MCSE Bp., 1461, Pf. 219., ifj. tábor. Tel.: 153-4902 vagy 186-2313." Ez a hirdetés teljes szövege. [HAI.]

Tudományos rendezvények. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 14. 24. sz. p. 757. "Kiskunhalas a helyszíne a Magyar Amatőr Csillagászok XVII. országos találkozójának június 30-a és július 3-a között. A találkozó az ötven éve alakult Magyar Csillagászati Egyesület történetét tűzte napirendjére, és a csillagászat újdonságait kívánja bemutatni." [HAI.]

A Chiron Csipkerózsika-álma. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 14. 24. sz. p. 761. Pályájának a Naphoz közeli szakaszán az eddig észlelt gáz- és porkitörései lelassulnak, megszűnnek. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Az ember a Holdon. Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1969. = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 21. 25. sz. p. 782. Korabeli fotóval illusztrált visszaemlékező cikk az 1969-es esztendő egyik kiemelkedő eseményére. [VEJ.]

Napóra-kiállítás. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 21. 25. sz. p. 790. Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumban. Az Országos Műszaki Múzeum és a Magyar Csillagászati Egyesület rendezésében. [VEJ.]

Van, aki forrón szereti? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 21. 25. sz. p. 797. A NASA új Mars-offenzívája: Mars Global Surveyor, Mars Pathfinder. Az élet nyomainak kutatása melegebb, vulkáni közegekben. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1970. = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 28. 26. sz. p. 806. "A kozmikus történések krónikája alig követhető. Az Apollók, Marinerek és Szojuzok mellett akadnak "francia és japán űrsikerek, indiai oktatóhold az égen". Az igazi nagy hír egy előző évi eseményhez kapcsolódik: "Az Apollo-11 és -12 űrhajók legénységének jóvoltából a Holdról származó kődarabok és porminták birtokába jutott az emberiség. Az első vizsgálatok máris számos, nagyon fontos és érdekes ismerettel gazdagították legközelebbi égi szomszédunkról kialakított ismereteink körét. ... Egy gramm holdanyag - 900 ezer dollár" (1011. o.)." Összeállította: Andrássy Péter. [HAI.]

Túlkoros galaxis. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 28. 26. sz. p. 823. A csillagászok az 53W091 jelű galaxist 35 milliárd évesnek vélik. Alábecsülték volna az Univerzum 16 milliárd évét? [VEJ.]

Leszíjazva, kifeszítve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 28. 26. sz. p. 823. Majmok a műhold fedélzetén. A Bion 11 és Bion 12 nevű orosz-francia közös űrprogram. Az állatvédők tiltakoznak. A New Scientist cikke alapján. [VEJ.]

Űrbéli reklám. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 28. 26. sz. p. 823. "A Pepsi Cola méteres dobozával tett "űrsétát" két orosz kozmonauta, a Mir űrállomást járva körbe. Amerikai kollegájuk az űrállomás belsejéből vette filmre őket öt órás kinttartózkodásuk közben. A reklámfilm csillagászati bevétele talán enyhíti némileg az orosz űrkutatás szorongató pénzügyi gondjait." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Az Ariane 5 hajtóműve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. jún. 28. 26. sz. p. 825. A hordozórakéták nemzetközi versenyében most az ESA vezet. Össztömege 700 tonna, 2,5 tonna hasznos terhet visz az űrbe. A Süddeutsche Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: Színek és cseppek. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 51. 1996. július 5. 27. sz. pp. 848-849. "...A szivárványt mindig a hátunk mögött tartózkodó Nappal szemben látjuk. A szivárvány köríve a Naptól felénk mutató iránnyal leggyakrabban 42 fokos szöget zár be. Pontosabban: egy 42 fok 20 perc és 40 fok 50 perc közötti sávról van szó (1. kép). Ez az úgynevezett főszivárvány vagy elsődleges szivárvány, s benne a színek sorrendje - kívülről befelé haladva - vörös, narancsszín, sárga, zóld, kék, indigó, ibolya. Gyakran előfordul azonban, hogy a főszivárványtól "kifelé" 52 fokos szögben, fordított színsorrendben egy másik, halványabb, úgynevezett mellékszivárvány is megjelenik E két alaptípusnak a magyarázata R. Descartes-nak köszönhető, aki 1637-ben, hét évvel Snellius fölfedezése után alkalmazta a fény úgynevezett szinuszos törési törvényét a szivárvány keletkezésének magyarázatára. ..." [HAI.]

Óriási rádiótávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. júl. 5. 27. sz. p. 857. Az új-mexikói sivatagban állították fel, Y alakú, 27 db 25 méter átmérőjű antennából áll. Az NGC 6946 térségét vizsgálják vele. A Süddeutsche Zeitung írása alapján. [VEJ.]

H. J.: A hátlapon. Tengeri napóra. = Élet és Tudomány 51. 1996. júl. 5. 27. sz. p. 862., hátsó külső borító. Futball-labda alakú, 8 háromszög és 18 négyzet alkotja a felszínét, a XVII. században készült. Leírás és színes fotó. [VEJ.]

Bolygóbukfenc. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. júl. 12. 28. sz. p. 890. A 4179 Toutatis nevű kisbolygó különös tengelyforgása. Nem egyenletes, hanem bukdácsoló mozgás. Magyarázat: nem egy, hanem két különböző tengely körül forog, eltérő ciklusidővel. A Science News cikke nyomán. [VEJ.]

Találkozik-e az Eros a Földdel? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. júl. 12. 28. sz. p. 892. A NEAR szonda, mely megközelíti az aszteroidát, méréseivel és számítógépes szimuláció segítségével választ adhat erre a nyugtalanító kérdésre. A Süddeutsche Zeitung írása alapján. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Isten gondolatai. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 51. 1996. júl. 19. 29. sz. p. 905. Paul Davies: Isten gondolatai c. könyvének (Kulturtrade Kiadó, 1995. 254 oldal) bemutatása. Könyvismertetés. [HAI.]

ILONKA Mária: Radarhullámok a Holdról. (Az utolsó interjú Budincsevits Andorral). = Élet és Tudomány 51. 1996. júl. 19. 29. sz. pp. 909-910. "A maga korában, 1946 elején tudományos világszenzációnak számított, hogy az amerikaiakkal egy időben magyarok is végeztek mikrohullámú hold-visszaverődési kísérleteket. Az idén százéves Tungsram kutatólaboratóriumában, Bay Zoltán híres csoportjában dolgozott Budincsevits Andor. Ő a visszaérkező jeleket érzékelő és összegző műszernek, a hidrogénes elven működő coulombméternek az elkészítésével járult hozzá a kísérlet sikeréhez. Nem sokkal a halála előtt, tavaly júniusban beszélgetett vele cikkünk szerzője. ..." [HAI.]

Bicentenárium - köveknek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. júl. 19. 29. sz. p. 921. "Az ezerhétszázas évek utolsó évtizede az égből hulló kövek nagy időszaka volt. Az angol Királyi Csillagászati Társaság az ásványtan kutatóival közös emlékülésen idézte föl az eseményeket Londonban. 1794. június 16-án este hét óra körül egy nagyon sötét felhő közeledett az itáliai Siena város felé. Ez még nem lett volna különös, de egyszerre csak a felhő belseje vörösen fölfénylett, dörgés hallatszott, és félelmetes fütyüléssel kövek hullottak az addigra már teljesen beijedt bámészkodók körül. [...] A tudomány történetének furcsa fintora, hogy a kőesők pontos tudományos magyarázata már két hónappal a sienai meteorithullás előtt megjelent. Ernst F. F. Chladni német területen adta ki azt a könyvét, amelyben az égi köveket a bolygóközi térből származtatja.
Gondolatainak meg kellett küzdeniük Arisztotelész elméletével, aki a Kr. e. IV. században kimondta, hogy a Holdnál közelebbi világban ilyen kis égitestecskék nem létezhetnek. Sőt, a nagy Newton is így gondolkodott 1700 körül. De bírálták az új elméletet olyan tudós kortársak is, mint Alexander von Humboldt vagy a csillagász Olbers. ..." A Science News cikke nyomán. [HAI.]

A volfrámóra pontosítja a Földmodellt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. júl. 19. 29. sz. p. 922. "Az elképzelések szerint a Föld vasmagja majdnem annyi idős (4,6 milliárd éves), mint maga a Föld. A keletkezésére vonatkozó modellek azonban eltérnek egymástól, mind a kialakulás sebességét, mind annak módját tekintve. A kialakulási időtartam ennek megfelelően meglehetősen bizonytalan, 10 és 100 millió év közötti. Pontosabb meghatározásában újabban ígéretesnek tűnik egy új módszer, a volfrám-hafnium kronometria. Eszerint a mag kialakulása legkésőbb 60 millió év alatt befejeződött. Ezt az eredményt némiképp még módosíthatja, hogy meteorelemzési adatok szerint a korai Naprendszerben a hafnium 182-es izotópja a jelenleginél jóval nagyobb arányban volt jelen. ..." A Nature írása nyomán. [HAI.]

Felgyorsítjuk a Föld forgását? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. júl. 19. 29. sz. p. 925. "Szemet gyönyörködtető módon mutatják be a műkorcsolyázók, hogyan hat a tömegátrendezés a pörgésre. Nyújtott karral kezdenek forogni, majd amikor a karjukat behúzzák, pörgésük hirtelen felgyorsul. Az ember természetátalakító tevékenysége következtében valami hasonló történik a Földdel is. Az utóbbi évtizedekben mind több folyót állítottak meg gátakkal megakadályozva ezzel, hogy visszavezessék vizeiket a tengerekbe és óceánokba, oda, ahonnan a párolgás kiemelte ezeket a víztömegeket. [...] Ez a mesterséges tömegátrendezés arra vezetett, hogy a Föld forgása kicsit, de már kimutathatóan meggyorsult: a negyven évvel korábbi állapothoz viszonyítva egy napnak a hossza körülbelül 8 milliomod másodperccel rövidebb. ..." A Science News írása nyomán. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Elkészült a Mir-komplexum. Kozmikus krónika, 1996. április- június. = Élet és Tudomány 51. 1996. júl. 26. 30. sz. pp. 943-946. "1996 második negyedévében a Priroda modul csatlakoztatásával befejeződött a Föld első modul-űrállomásának - az orosz Mirnek - teljes, 130 tonnás kiépítése. Az amerikaiak kétszer indítottak űrrepülőgépet, s űrhajósuk, Shanon Lucid rekordideig tartózkodik a Miren. Elkészült a magyar Pille legújabb változata. Az ESA új nagyrakétáját, az Ariane-5-öt az első kísérleti indítás során fel kellett robbantani. ..." [HAI.]

Kalinyigrádból Koroljov. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. júl. 26. 30. sz. p. 955. "A szovjet űrprogram atyjának tiszteletére Koroljovra változtatták Kalinyigrád nevét. ..." [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1975. = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 2. 31. sz. pp. 966-967. "...A Nobel-díjasokról szóló cikkek közül ismét a fizika kapta a legnagyobb teret: dr. Fejes István, mindmáig egyetlen itthon élő rádiócsillagászunk négy részben mutatta be az előző év díjazottjait: "Tavaly, 1974-ben történt meg először, hogy a nevezetes Nobel-alapítvány fizikai díját a csillagászat területén dolgozó tudósok kapták. Mégpedig "a rádiócsillagászat terén végzett úttörő kutatásaikért: M. Ryle elsősorban az apertúraszintézis módszerének fölfedezéséért és az ezzel végzett megfigyeléseiért, A. Hewish pedig a pulzárok fölfedezésében betöltött döntő szerepéért". (Igaz, hogy korábban, 1970-ben már egyszer kapott csillagászfizikus is Nobel-díjat - Hannes Alfvén svéd tudós - de nem csillagászati, hanem plazmafizikai, magnetohidrodinamikai kutatásaiért.)" (723.o.)" Összeállította: Fodor Lajos István. [HAI.]

STOMFAI Róbert: Pénz és tudomány. Anno... = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 2. 31. sz. p. 978. "Konkoly Thege Miklós csillagászati kutatómunkájáról híres, gazdag ember volt. Ógyalla környékén fekvő birtokainak jövedelméből fizette a drága teleszkópok előállítását. Megtehette, hogy halála közeledtével Európa-hírű csillagvizsgálóját az országnak ajándékozta. Schentzl Guido nevét alig ismerjük, pedig tudós hírében álló fizikatanár volt. [...] A mágneses méréseket ott helyben, nyugodt körülmények között elvégezhette. Nem voltak még elektromos zavarok, az országok nem voltak még rozsdás vasakkal agyonszennyezve. A körülmények annyira kedvezően alakultak, hogy az egyik nyár végén megmaradt 11 aranyforintját pontos elszámolással visszajuttatta az államkincstárba.
Hírét vette ennek Konkoly, és nagy haragra gerjedt. Jól tudta ő, hogy egy szerzetes szegénységet fogad, és nem vághat csak úgy zsebre pénzt. Itt azonban másról is szó volt. "Visszaadni 11 aranyforintokat, amelyeket a tudomány művelésére egyszer már odaadtak! Meg kell azokkal ott fönt értetni, hogy a tudomány támogatására nemcsak 11 forintok kellenek. Ezreket, sőt, milliókat kell adni a tudományra, hacsak nem akarjuk, hogy a Monarchia lesüllyedjen Albánia színvonalára. ..." [HAI.]

Bolygómilliók egy távoli galaxis körül? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 2. 31. sz. p. 986. "Meglehetősen merész elképzeléssel állt elő a közelmúltban egy amerikai csillagász. Eszerint egy tőlünk mintegy négymilliárd fényévre fekvő, a Nagy Medve csillagképben található névtelen galaxist viszonylag kis, a Föld vagy a Plútó nagyságrendjébe eső bolygók milliói veszik körül. Kollégái ezt az elképzelést egyelőre meglehetősen nagy fenntartásokkal fogadták. Rudy Schild, a massachusettsi Cambridge-ben levő Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatója egy távoli galaxis mögül érkező fény erősségében olyan ingadozásokat figyelt meg, amelyek megítélése szerint a galaxis körül levő bolygóknak tulajdoníthatók. Maga a szóban forgó galaxis túl távol van ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelhető legyen, ám történetesen most éppen a Föld és egy ismert távoli kvazár, a Q0957 +561 közötti látóvonalra esik. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

FODOR Lajos István: Szerintem. = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 9. 32. sz. p. 994. "...egészen biztosra vehető, hogy csak alig néhányan vették észre a hírt, amely szerint a hét évvel ezelőtt - 1989 októberében - útnak indult Galileo kutatószonda néhány hete olyan közel került az Io hoz és a Ganymedeshez, ezekhez a csodálatos holdakhoz, hogy minden korábbinál részletdúsabb, valósághűbb, tehát érvényesebb képet sikerült készítenie róluk. Tevékeny kénvulkánokról az egyiken, a vízjég soha nem látott szépségű és bonyolultságú csodálatos világáról a másikon. Szó szerint és átvitt értelemben is: a szemmel látható és a fogalmi kép egyaránt mérhetetlenül gazdagabb lett a korábbinál.
Magával Galileivel is ez történt 360 évvel ezelőtt. Akkor ő így írt: "Ezen 1610-es esztendő január 1-én az éj első órájában, amikor távcsővel fürkésztem a csillagokat, megmutatkozott nekem a Jupiter... a bolygó mellett észrevettem három égitestet, igaz, kicsik voltak, de nagyon fényesek... január 8-án megismételvén a megfigyelést - nem tudom, mi indított rá - más elhelyezkedésben találtam őket." Hamarosan arra is rájött, hogy négy holdja is van a Jupiternek. Azóta Galilei-féle vagy az ő elnevezésével Medici-holdak-nak nevezzük őket. Akkor Galilei - továbbgondolva e tények következményeit - összeütközésbe került a korabeli ideológusokkal, s 1633-ban a közismert perben el is ítélték. Csak háromszázhatvan évvel később, 1992-ben rehabilitálta őt II. János Pál pápa. ..." [HAI.]

HORVÁTH András: A Ganymedes új világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 9. 32. sz. pp. 995-997. "A Ganymedest - a Jupiter és egész Naprendszerünk legnagyobb holdját - 1610-ben fedezte fel Galilei. Az idei év Naprendszer-kutatási szenzációja, hogy ezt az egészen különleges, földi viszonyainktól markánsan eltérő világot a Galileo szonda is megközelítette, s minden korábbinál részletdúsabb közelképeket közvetített róla a Földre. ..." Benne: A Galileo menetrendje (p. 995.). [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1976. = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 9. 32. sz. pp. 998-999. "...Június 20-án és szeptember 3-án a Viking-1 és -2 szonda sima leszállást hajtott végre a Mars bolygó felszínén. [...] Talán a legnagyobb szenzáció a Viking marskutató szondák leszállása volt a vörös bolygóra, a felvételek készítésével és azoknak a Földre közvetítésével, szerteágazó életkutató kísérletekkel (1606. o. és 1788 o.). A kutatás hazai műhelyeiben járva kétrészes cikkben mutattuk be az akkor elkészült penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumot (1922. és 1988. o.)" Összeállította: Fodor Lajos István. [HAI.]

Maslakók a Földön. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 16. 33. sz. p. 1051. "1984-ben olyan meteoritot találtak a déli sarkvidéken, amelyről azt feltételezik, hogy a Marsról vált le. A meteoritot három-négy milliárd évvel ezelőtt lövellhette ki magából egy marsi vulkán. A hatalmas szikladarab tizenháromezer évvel ezelőtt csapódott a Földbe. A houstoni Johnson-űrközpont munkatársai a meteorit felületén több milliárd évvel ezelőtt élt primitív sejtes élőlények tevékenységének nyomaira bukkantak. A Viking-program keretében 1976-ban a Marson járt két űrszonda az életnek semmi nyomát sem találta." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Kétéltű szonda indul a Titánra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 16. 33. sz. p. 1053. "A Szaturnusz legnagyobb holdját, a Titánt 1655-ben fedezte fel a holland Christian Huygens. Az ESA (Európai Űrhivatal) azt tervezi, hogy 1997-ben egy olyan szondát indít a Merkúrnál nagyobb Titánra, amely a körülményektől függően tengerre és szárazföldre egyaránt le tud szállni. A Naprendszer egyik legérdekesebb égítestjén ugyanis valószínűleg metánóceánok találhatók, amelyeken metánjéghegyek úszkálnak, a felszín pedig vastag narancsszínű ködbe burkolózik. ..." [HAI.]

Holdtalan éjszakák vagy örökös holdfény? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 16. 33. sz. p. 1053. "Amikor ön egy napját az előzőnél hosszabbnak érzi, valójában nem téved. A Hold gravitációs ereje évmilliók óta árapály deformálásával munkát végez Földünkön, s ez lassítja bolygónk forgását, aminek következtében minden egyes nap hosszabb, ha csupán a másodperc parányi törtrészével is. Charles P. Sonett, a tucsoni székhelyű Arizonai Állami Egyetem professzora szerint a bolygónktól ma 386 ezer kilométerre levő Hold 900 millió évvel ezelőtt jóval közelebb volt a Földhöz, s a holdhónap mindössze 25 napig tartott a mai 29,5 nappal szemben, a földi nap pedig nem 24, hanem csupán 18 órából állt. A Hold évi mintegy 4 centiméterrel távolodik a Földtől, ez hosszabbítja meg a holdhónapokat, vagyis a teliholdtól teliholdig tartó időszakokat. ..." A Science nyomán. [HAI.]

Kozmikus tüzijáték. A hátlapon. = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 16. 33. sz. p. 1054, hátsó borító. "Vízöntő csillagképben található Helix (-Csiga)-köd mintegy 450 fényévre van tőlünk, látszólagos mérete 12-15 szögperc (a teliholdé 31), így valóságos átmérője körülbelül 1,5 fényév. A Helix úgynevezett planetáris (bolygószerű, gyengébb távcsövekkel nézve korong alakú) ködfolt, valójában egy központi csillag által körkörösen kidobott gázfelhő. [...] Jobb távcsövekkel nézve - s a Hubble űrtávcső minden idők egyik legtökéletesebb csillagászati távcsöve - a Helix-köd igen izgalmas részletekre bomlik. [...] A felvételt a texasi Houston Egyetem kutatói készítették az űrtávcsővel, s a nitrogén 658, a hidrogén 656,3 és az oxigén 500,7 nanométeres színképvonalában készült képek hamis színes kombinációjaként állították össze. A piros szín nitrogénnek, a zöld hidrogénnek, a kék pedig oxigénnek a jelenlétére utal. Kép és szöveg: HST News." [HAI.]

A Föld szíve gyorsabban forog. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 23. 34. sz. p. 1084. "Amerikai tudósok megállapították, hogy Földünk szíve - belső vasmagja - gyorsabban forog, mint bolygónk egésze. Ezt a következtetést a Földön keresztülhaladó földrengéshullámok terjedésének vizsgálatából vonták le. Az alaszkai Földrengési Obszervatóriumban 1967 óta figyelik az Antarktisz közelében fekvő Déli-Sandwich-szigetekről érkező jeleket. Ez idő alatt a szigeteken harmincnyolc 5,5 magnitúdósnál erősebb földrengés volt. A beérkező hullámok egy része a földköpenyen keresztül érkezett, míg mások a sűrű vasmagon is áthaladtak. Ez utóbbiak 1967-ben az előbbieknél 8 másodperccel hamarabb érkeztek, ám 1995-re ez az időkülönbség további egyharmad másodperccel megnőtt. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a magon áthaladó hullámok most gyorsabban tejednek. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Űrrégészét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 23. 34. sz. p. 1085. "Az orosz Mir űrállomás külső falára a napokban szerelték fel a Németországban készült Moms-02P elnevezésű kamerát. Az optoelektronikus Moms lencséi tányérnyi méretűek, némelyiküknek a tömege eléri a 30 kilót, s a kamera felbontóképessége olyan, hogy a földön lévő ötméteres tárgyak is látszanak a 350 kilométer magasan húzódó Föld körüli pályáról készült felvételeken.
A Mir, ahányszor csak elhalad Ázsia fölött, felvételeket készít a kínai Hszianban lévő mauzóleumokról. A Vej folyó mentén, a 150 kilométer hosszú építménysorban tizennyolc kínai császárt temettek el 618 és 907 között. [...] Ám a Moms nem csupán a már ismert, bár föl nem tárt épületeket térképezi föl, felvételein esetleg új császári sírokat is fölfedezhetnek majd. Egyébként az űrkutatásnak a régészet szolgálatába állítása nem új dolog: 1991-ben Ománban a Challenger űrrepülőgép segítségével találták meg Ubarnak, a legendás tömjénvárosnak a romjait. ..." A Der Spiegel nyomán. [HAI.]

LUKÁCS Béla: "Marslakók" a bazaltkőben? = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 30. 35. sz. pp. 1100-1103., címlapkép. "Augusztus első napjaiban szenzációs híreket közöltek a napilapok. Eszerint életnyomokat találtak (volna) a NASA kutatói az Antarktiszon lelt és a Marsról származó meteoritban. Napjainkban összesen tizenkét marsi eredetű meteoritot ismerünk, közülük hat az Antarktiszon került elő. ..." Fejezetcímek: A kételyekről.; Korábbi életnyomok.; Az ALH84001.; Volt-e és van-e marsi élet? [HAI.]

[LUKÁCS Béla]: Az antarktiszi meteoritkutatás. = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 30. 35. sz. pp. 1100-1101. "...A japán expedíciók 1969-ben indultak, leginkább a Maud Királynő Földjén, az Asuka és Yamato nevű területeken, és mostanra a japán sarkkutató intézet (NIPR) gyűjteményében több mint 8500 antarktiszi meteorit van. [...] Félig-meddig véletlenül kerültem kapcsolatba - termodinamikai vizsgálataim közben - az antarktiszi meteoritkutatással. Bár az USA közelebb van, a NIPR-rel könnyebb együttműködni a mérsékelt anyagi lehetőségekkel küszködő magyar kutatónak: ha az ember a konferencián előadást vállal, és valamilyen pályázati pénzt szerez a repülőjegyre, akkor a rendezők egy hétre vendégül látják. Bérczi Szaniszló kollégám, aki addigra már szerzett kölcsönbe japán meteoritok vékonycsiszolataiból álló mikroszkopizálható gyűjteményt is, három éve hívta fel a figyelmemet a konferenciákra, és a két legutóbbin részt is vettem. ..." [HAI.]

HORVÁTH András: Indulás a Marsra! = Élet és Tudomány 51. 1996. aug. 30. 35. sz. pp. 1103-1105., címlapkép. "Az ALH84001 jelű antarktiszi meteoritban talált ősi szervesanyag illetőleg egysejtűmaradványok marsbeli eredete Clinton elnök szerint is felgyorsítja a Mars bolygó űrszondás kutatását. Ez év végén három űrszonda indul a vörös bolygóhoz, s azok 1997 őszére összesen hat kutatóegységet küldenek a Mars felszínére, kettőt pedig a bolygó körüli pályára. ..." Fejezetcímek: Bolygó körüli pályán.; Az orosz program.; A felderítő. [HAI.]

Nyári tallózó. Látta? Olvasta? = Élet és Tudomány 51. 1996. szept. 6. 36. sz. p. 1141. "...A csillagászathoz vonzódó olvasóink is találhatnak egy érdekes tanulmányt a 32. számunkban. Hogy mi volt ez? A Ganymedest- a Jupiternek és egyáltalán egész Naprendszerünk e legnagyobb holdját -, ezt a földi viszonyoktól élesen elütő világot a Galileo szonda megközelítette, s minden eddiginél részletesebb közelképeket közvetített róla bolygónkra. A múlt heti számunk pedig, az ALH84001-et járta alaposan körbe. A bűvös kód annak az antarktiszi, ám a Marsról származó meteoritnak a jele, amelyben amerikai kutatók élőlénymaradványokat találtak." [HAI.]

A TIT programjából. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 51. 1996. szept. 13. 37. sz. p. 1174. "...A Planetárium csillagászati műsorai - A Nap családja, Az élet bolygója: a Föld, A Földről a csillagokig, Az ufóvadászok csapdája, Kalandozás a naprendszerben, Égiekkel játszó földi lelemény, Magyarország és Budapest - keddtől vasárnapig, naponta öt előadásban láthatók." [HAI.]

A Világegyetem - infravörös szemmel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. szept. 13. 37. sz. p. 1177. "Az ISO európai infravörös műhold már csaknem egy éve, 1995 novemberétől kering Föld körüli pályán. Az első eredményekről a kutatók a közelmúltban egy konferencián számoltak be. Az ISO segítségével egyebek között víz jelenlétét kutatják az Univerzumban. A Földön kívüli víz ugyanis főként a spektrum infravörös tartományában észlelhető, de a földi légkör az infravörös tartományba eső sugárzásokat nem vagy csak erősen csillapítva engedi át. Az ISO mérései szerint a víz éppúgy megtalálható a születő csillagokat körülvevő kozmikus gáz- és porfelhőkben, mint a szupernóvákban. ..." A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. [HAI.]

Sarki fény nappal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. szept. 13. 37. sz. p. 1180. "A kutatóknak mind ez ideig be kellett várniuk a sötétedést, hogy a csodálatos szépségű és mindmáig tudományos szempontból is érdekes sarki fényt tanulmányozhassák. A Nasa Polaris nevű - vagyis az északi és a déli pólus fölött rendszeresen áthaladó - mesterséges holdján most egy olyan ultraibolya-kamerát helyeztek el, amely, különleges színszűrő segítségével, nappal is lehetővé teszi a sarki fény közvetlen tanulmányozását. A szóban forgó mesterséges holdtól azt várják a kutatók, hogy hozzájáruljon a Napból áramló töltött részecskék (az úgynevezett napszél), a felső légkör és a földi mágneses tér kölcsönhatásának a mélyebb megértéséhez.
Mivel Földünk mágneses tere a napszél elektromosan töltött részecskéit elsősorban a mágneses pólusok irányába tereli, azok elsősorban ott találkoznak a magaslégkör molekuláival, s ott gerjesztik fénykibocsátásra a légkört alkotó gázmolekulákat. Ez a sarki fény. ..." A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

HORVÁTH András: Nagy Vörös Folt, jég és vulkán. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 51. 1996. szept. 20. 38. sz. pp. 1200-1201. "Az amerikai Galileo űrszonda Jupiter körüli, elnyúlt ellipszispályáján ez év júniusában került ismét a bolygó közelébe. A Ganymedes holdról készített felvételei közül néhányat már bemutattunk (ÉT 96/32). De a Galileo a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról, a belső holdak közül a repedezett jégfelszínű Európáról meg a kénvulkánokkal borított lóról is továbbított újabb, részletesebb képeket. ..." [HAI.]

Freddie, a csillag. = Élet és Tudomány 51. 1996. szept. 20. 38. sz. pp. 1213. "Születésének 50. évfordulója alkalmából egy csillagot neveztek el a Queen együttes 1991-ben AIDS-ben elhunyt "csillagá"-ról, legendás énekeséről, Freddie Mercuryról. A csillag stílusosan A királynődnek (The Queen) is nevezett Kassziopeia csillagképben található. A névadást egy brit AIDS-segélyszervezet kezdeményezte, amely az énekes halála után alakult. A Nemzetközi Csillagregiszterbe már hivatalosan is bejegyezték az új csillagnevet. (Petőfi rádió, Gordiusz műhely)" [HAI.]

NÉMETH Géza: Szerintem. = Élet és Tudomány 51. 1996. szept. 27. 39. sz. p. 1218. "...nemcsak nálunk, hanem a mienknél sokkal gazdagabb országokban dolgozó tudósok számára is gond. Nos, először is "sírni kell". Ők - Nyugaton - nem azért "sírnak", mert nincs pénz, hanem mert ami van, az nem elég. [...] Talán már ki is találták: hát persze hogy az amerikai Mars-kutatás programjáról van szó! Mit tesz Isten, augusztus 7-én a CNN kamerái előtt az amerikaiak világgá kiabálják a szenzációt: valószínű, hogy ősi életnyomokra bukkantak egy Marsról származó meteoritdarabkában. A bejelentés nyilvánvalóan a Nature lapzártája után hangzott el, tehát a "sírók" már pontosan tisztában voltak vele, hogy nemhiába "sírnak", a hír nagyot fog durranni. Durrant is. A kamerák előtt Clinton elnök is megjelent, és megígért mindent: pénzt, paripát, fegyvert... Tudniillik elnökválasztást is kell nyerni valahogy. ..." [HAI.]

Más ez az üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. szept. 27. 39. sz. p. 1244. "Az év üstököse, a tavasszal egy ideig szabad szemmel is látható Hyakutake már messze jár, de a milliónyi megfigyelés és mérési eredmény elemzése még hosszú ideig elhúzódhat. Az azonban máris bizonyosra vehető, hogy ezek alapján a kutatóknak alaposan át kell értékelniük az üstökösök keletkezésére vonatkozó korábbi elméleteiket, és számot kell vetniük azzal a ténnyel, hogy Naprendszerünkben legalább kétfajta üstökös létezik. [...] A Hyakutake első számú meglepetése a metán és az etán részarányával kapcsolatos: a korábban tanulmányozott üstökösökkel szemben (amelyekben a metánéhoz képest az etán mennyisége elenyésző) benne e két vegyület aránya éppen fordított, azaz jócskán több etánt tartalmaz. [...] A Hyakutake másik nagy meglepetése a felőle érkező röntgensugárzás volt. ..." A La Recherche és a Science et Vie nyomán. [HAI.]

TÓTH Attiláné: Más - világokról. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 51. 1996. okt. 4. 40. sz. p. 1262. Galántai Zoltán: Marscsatornák, idegen világok, angyalok, földönkívüliek c. könyvének (Pesti Szalon Kiadó, 897 forint) ismertetése. Könyvismertetés. [HAI.]

Furcsa (égi) pár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. okt. 4. 40. sz. p. 1276. "Az idén augusztusban két különös égitestre bukkantak a csillagászok: a Naprendszer kisbolygóövezetében egy kisbolygónak látszó üstököst és egy üstökös szerű kisbolygót fedeztek fel. ..." A Qz 1996PW és a P/1996 N2 Elst-Pizarro elnevezésű égitestekről. A Science News cikke nyomán. [HAI.]

A Jupiter-gyürű rejtélye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. okt. 11. 41. sz. p. 1309. "Hosszú időn át a Szaturnusz volt az egyetlen "gyűrűs"- ként ismert bolygó a Naprendszerben, míg a Voyager szondák ki nem mutatták, hogy a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz körül is létezik anyaggyűrű. A Jupiter gyűrűjének átmérője mintegy húszszorosa a Föld átmérőjének, vastagsága pedig a fele, ami körülbelül megfelel egy kerékpártömlő arányainak. A két óriásbolygó gyűrűjét alkotó részecskék méretében is nagy különbség van: a Jupiter-gyűrű anyaga por, a Szaturnusz-gyűrű pedig méteres sziklákból áll. [...] Az újabb ismeretek birtokában két kutató, Horányi Mihály és Thomas Cravens egy modellt dolgozott ki a Jupiter-gyűrű dinamikájára. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a kibombázott részecskék élettartama kevesebb, mint egy év. ..." A Nature nyomán. [HAI.]

SÁNDOR Zoltán: Gyors változások a Rák-ködben. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 51. 1996. okt. 18. 42. sz. pp. 1320-1321. "Palomar-hegyi óriástávcsővel készült felvételen a Rák-ködöt látjuk (1. kép). A zöldes, sárgás és pirosas fonalak a csillag világűrbe szóródó anyagának a maradványait jelzik. A köd átmérője ma 10 fényév. [...] A 2. kép a Hubble WFPC2, nagylátószögű bolygófényképező kamerájával készült a Rák-köd központi részéről. [...] Fekete-fehér képsorozatunk (3. kép) az 1995 decembere és 1996 áprilisa közötti öt hónap alatt bekövetkezett változásokat mutatja (a felvételek szűrővel készültek a részletek jobb kiemelésére, az első képen a pulzárt nyíl jelzi). A csomósodások és a gomolyagszerű képződmények a fénysebesség felével távolodnak a pulzártól, ugyanakkor a képek alsó felén látható, furcsa halo - amely időnként a fényességét is változtatja - lényegében mozdulatlan. ..." (a HST News nyomán). [HAI.]

A Hold déli sarka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. okt. 18. 42. sz. p. 1337. "Az amerikai Clementine űrszonda felvételeiből először készült teljes kép a Hold déli-sarki övezetéről. A képet az Egyesült Államok Geológiai Felügyelete alkotta, számítógéppel kiértékelve az űrszonda által 1994-ben készített és a Földre továbbított mintegy ezerötszáz felvételt. ..." A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [HAI.]

Toulouse a csillagok között. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. okt. 18. 42. sz. p. 1338. "...elutazhatunk a holland Noordwijkba a Space Expóra vagy a belgiumi Redu Euro Space Központba. De hogy még mélyebben átélhessük az égi kaland élményét, jövő év júniusától utazzunk inkább Toulouse égi városába! Addigra ugyanis ez lesz a világ első olyan városa, amely a legmodernebb interaktív múzeumi technikával (virtuális képekkel és szimulátorokkal) a legtökéletesebb illúzióját fogja kelteni annak, hogy úgy érezzük magunkat, mintha valóban a csillagok között járnánk. Az égi városban "beléphetünk" majd egy Föld körül keringő űrállomásba, egy földi irányítóközpontba, egy meteorológiai állomásra, továbbá megtekinthetünk egy üvegszálas technikával készült nagyszerű planetáriumot is." A Science et Vie cikke alapján. [HAI.]

Fizikai Nobel-díj. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. okt. 18. 42. sz. p. 1339. " David Lee, Douglas D. Osheroff és Robert C. Richardson amerikai fizikus kapta a fizikai Nobel-díjat. Azzal érdemelték ki e kitüntetést, hogy felfedezték a hélium 3-as számú izotópjának szuperfolyékonyságát. A hetvenes évek elején még együtt dolgoztak a Cornell Egyetemen, és ottani kutatásaik során fedezték fel, hogy a hélium-3 izotóp 0,002 Kelvin-fokon szuperfolyékonnyá válik. Ez a felismerés áttörést hozott az alacsony hőmérsékletű anyagok fizikájában és a kozmológiai modellezésben." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1987. = Élet és Tudomány 51. 1996. okt. 25. 43. sz. pp. 1352-1353. "A lap egy tekintetben ebben az esztendőben sem változott: változatlanul igyekezett átfogni a tudni érdemesnek tartott ismeretek teljes tárházát. Mekkora a Világegyetem? című cikkében Gajzágó Éva egyebek között ezt a példát hozta fel közvetlen környezetünk és a kozmosz arányainak az érzékeltetésére (37. o.): "Képzeljük el a Világegyetemet egy - a Tejútrendszert körülvevő - kilométer sugarú gömbként olyképp, hogy magát a Tejútrendszert - a maga százmilliárdnyi csillagával - e sötét gömbnek a középpontjában elhelyezett közepes méretű orvosságos tabletta jelképezze. A mi galaktikánk egy viszonylag szegényesen benépesített galaxishalmazhoz, az úgynevezett Lokális Csoporthoz tartozik, amelynek másik fontos tagja az Androméda-köd: ez ebben a modellben a középponttól 13 centiméterre elhelyezett másik tablettával helyettesíthető.
A legközelebbi sűrűn benépesített - mintegy 200 galaxisból álló - Szűz galaxishalmaz a középponttól 3 méterre mintegy futball-labdányi méretű. Még kijjebb haladva - 20-30 méteren túl - egyre nagyobb galaxishalmazokat találunk: a legnagyobbak átmérője a 20 métert is elérheti. A legfényesebb kvazár a 3C273 - ez a középponttól 130 méterre van, az első gravitációslencse-hatás révén fölfedezett kvazár pedig 600 méterre található. Ezen túl - egészen a belátható Világegyetem pereméig - már csak kvazárok pislákolnak az éjszakában." [...] Patachich Iván a Kozmikus kották című cikkében (1193. o.) arról írt, hogy már Arisztotelész is foglalkozott a "szférák zenéjével", azóta pedig zeneszerzők egész seregét ihlette meg a Földön kívüli világ. Sőt, egy francia komponista, Christian Clozier kozmikus rádióhullámokból teremtette meg Quasars című opusát. ..." [HAI.]

Kossuth Klub: Csillagászati hét. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 51. 1996. okt. 25. 43. sz. p. 1366. "Csillagászati hetet rendez a TIT Budapesti Ismeretterjesztő Társulat a Kossuth Klubban (Budapest VIII., Múzeum u. 7.). Az október 27-étól kezdődő rendezvényen neves fizikusok, csillagászok a csillagászat és az úrkutatás legújabb eredményeiről számolnak be. A részletes program: október 27-én 10.30 órakor A marsbeli élet nyomában; 28-án 18.00 órakor Új világ a Ganymedesen és az Ión; 29-én 18.00 órakor Az élet galaktikus öve; 30-án 18.00 órakor Az utak a Naprendszeren túlra vezetnek; 31 -én 18.00 órakor A Nap "szoknyája" alatt; november 1-jén 18.00 órakor A Hyakutake és más üstökösök; 2-án 18.00 órakor "Ha a Teremtő pályát teremtett, akkor biztosan teremtett rá bolygót is" (Kepler)." Ez az ismertető teljes szövege. [HAI.]

Túl a Plútón? "Fölösleges" tudnivalók. = Élet és Tudomány 51. 1996. okt. 25. 43. sz. p. 1367. "A kérdésre nehéz precíz választ adnunk, bár ezt a mintegy 3000 kilométer átmérőjű égitestet úgy szokás említeni, mint a Naprendszer legtávolabbi és leghidegebb bolygóját. Igaz, hogy a Plútó közepes távolsága a Naptól ötmilliárd-kilencszázmillió kilométer, a tömege úgy aránylik a Földéhez, mint 0,002 az 1-hez, de csak időnként a Naprendszer légtávolabbi bolygója. Pályája ugyanis metszi a Neptunuszét, amelynek közepes távolsága "csak" 4,9 milliárd kilométerre esik a Naptól. A Plútó 248 év alatt tesz meg egy fordulatot a Nap körül, de ebből a 248 évből húsz esztendőt a Neptunusz pályáján belül tölt el. Két legtávolabbi bolygószomszédunk pályája legutóbb 1979-ben metszette egymást, amikor a Plútó a Neptunusz pályáján belülre került. 1999-ig tehát a Naprendszer legtávolibb bolygója a Neptunusz lesz.
A "pályametszés" időpontja 1999. március 15-e lesz, attól számítva 228 éven át újra a Plútó lesz távolabb a Naptól." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

A karnaki templom 3922 éves? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. okt. 25. 43. sz. p. 1370. "...Minthogy I. Szeszósztrisz templomát a napkultusznak szentelték, a francia egyiptológus magától értetődőnek tartotta, hogy a Nap állásához tájolták, figyelembe véve azt is, hogyan mozdult el a Föld tengelye az évszázadok során. Rájött, hogy a tájolás szinte teljesen megegyezik a Napnak azzal az állásával, amelyet akkoriban a téli napfordulón napkeltekor elfoglalt. Feltételezte ugyanakkor, hogy a három Szeszósztrisz fáraó közötti uralkodók a számításokban szereplő legrövidebb ideig voltak hatalmon. Ha ez mind igaz, akkor a templomot Kr. e. 1946. december 21-én, a téli napforduló napján, reggel 6 óra 30 perckor alapították. ..." [HAI.]

A Marslakók délről érkeztek? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. okt. 25. 43. sz. pp. 1372-1373. "Az idei nyár tudományos szenzációja volt a NASA kutatóinak az a bejelentése, miszerint egy, az Antarktiszon talált, mintegy 2 kilogrammos, marsi eredetű meteoritban (ALH84001) élet nyomaira bukkantak. [...] Nadine Barlow, aki jelenleg a Floridai Központi Egyetem munkatársa, a nyolcvanas évek közepén a marsbéli meteorit-kráterek feltérképezéséről írta doktori disszertációját, és 42 283 olyan becsapódási krátert vett fel a lajstromba, amelyeknek az átmérője meghaladta az 5 kilométert. Az ALH84001 anyaga bazalt, és mintegy 4,5 milliárd éves. Nagyjából 13 ezer éve csapódhatott be az Antarktiszba. Méretéből és egyéb adataiból pedig arra következtethetnek, hogy mintegy 16 millió évvel ezelőtt ütötte ki a Mars felszínéből egy olyan nagyméretű aszteroid, amelynek a becsapódási krátere legalább 10 kilométer átmérőjű.
Mindezek alapján Barlow olyan krátereket keresett az ősi bazaltfelszínen, amelyek viszonylag fiatalok, és legalább 10 kilométeres átmérőjűek. Az első szűrés után huszonhárom, jelölt maradt, a további pontosításokkal azonban a számukat végül is: sikerült kettőre leszorítani. Mindkét kráternek éles pereme van, s mindkettőt viszonylag fiatalnak látszó törmelékdarabok veszik körbe. ..." [HAI.]

NÉMETH Csaba: Kulin György-emlékfüzet. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 1. 44. sz. p. 1386. "A hazai csillagászat kiemelkedő alakjának, a magyar amatőrcsillagász-mozgalom és a csillagászati ismeretterjesztés megteremtőjének állít emléket ez a füzet formájú életrajzi és bibliográfiai mű. A megjelenés Kulin György születésének 90. és az általa létrehozott Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) alapításának 50. évfordulójához kapcsolódik. Mi sem természetesebb, mint hogy a kötet az egyesület kiadásában, Bartha Lajos életrajzíró szerkesztésében, Ponori Thewrewk Aurél és Sragner Márta közreműködésével és sokak adományai révén készült el. A Kulin György munkássága és a magyarországi amatőrcsillagász mozgalom címet viselő kiadvány életrajzi adatok, visszaemlékezések, dokumentumok és archív fotók közreadásával követi nyomon minden magyar amatőr csillagász "Gyurka bácsijának" küzdelmes, ám ma is példaértékű életét. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Új női űrvilágrekord. Kozmikus krónika, 1996. július-szeptember. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 1. 44. sz. pp. 1387-1390. "1996 harmadik negyedévében minden késve érkezett a Mir űrállomásra: a soron következő teherűrhajó, az új személyzet a francia űrhajósnővel és a Shannon Lucidot "hazaszállító" Atlantis űrrepülőgép, Így lett Luca - "terven kívül" - a női űrrepülés új világrekordere, Az ESA vizsgálata kiderítette, hogy miért robbant fel az Ariane-5 az első kísérleti indításkor. Az amerikaiak, a japánok és az oroszok érdekes kutatóholdakat indítottak. ..." [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1989. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 8. 45. sz. pp. 1414-1415. "Kicsi és nagy meghökkentő kapcsolatáról kaphattunk érdekes példát Lukács Béla Az energiáról - fizikus szemmel című írásában (1094. o.): "A Nap teljesítménye 4,3 szer 10 a 33-on erg másodpercenként, tehát a Nap 2 milliomod másodperc alatt megtermeli a nekünk 1 évre kellő energiát. Van hát itt energia bőven! Persze nagy része kárba megy, szétszóródik az űrben. A Földre eljutó részét abból számíthatjuk ki, hogy a Föld távolságában (1,5 szer 10 a 8-on kilométer) rajzolt képzeletbeli gömbhéjból mennyit fed le az 1,27 szor 10 a 4-en kilométeres átmérőjű Föld. Ebből meghatározhatjuk, hogy a Föld évente 6,1 szer 10 a 31-en erg napenergiát kap. Ez mintegy hétezerszerese a mi energiatermelésünknek." Az energiáról is szó esett A Hold a XXI. században című cikkben (899-901. o.).
Almár Iván arról írt, hogy ugyanakkora teljesítményhez a Holdon csak tizedakkora napelemtáblákat kellene fölszerelni, mint a Földön, s ennek köszönhetően 1 MW teljesítményű energiatermelő egység húsz űrhajós és néhány távirányított robot munkájával - 600 tonnányi helyben talált anyagból - egy alapos tárgyi tudás -, nem úgy, mint azoknak a magukat csillagjósnak, asztrológusnak mondó, évezredekkel ezelőtti és ma élő embertársainknak, akiknek "tudományáról" Csaba György írt Az asztrológia kísértetjárása című cikkében (163-165. o.). ..." [HAI.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: "Ősrobbanás" a CERN-ben. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 8. 45. sz. p. 1427. "A vezető nyugat-európai országok még 1954-ben hívták életre az Európai Részecskefizikai - CERN - Laboratóriumot Genfben, azért, hogy ott a nagy energiájú részecskefizika területén folytatott kutatásokat összehangoltan végezzék. A CERN-beli kísérletek az anyag legbelső szerkezetét kutatják, mintegy mikroszkóppal tekintve be az elektronok és a protonok belsejébe. A felgyorsított részecskék ütközésük során olyan energiasűrűséget valósítanak meg, amely az univerzumban csak keletkezésekor, közvetlenül az "ősrobbanás" után létezett. [...] Minél nagyobb energia sűrűsödik össze valahol, annál ősibb állapotában található ott az anyag. A legősibb állapot a kvarkállapot, ennek földi elérése vagy megközelítése csak óriási energiákat koncentrálva és - ami ezzel egyenértékű - nagyon magas hőmérsékleten képzelhető el. ..." [HAI.]

HORVÁTH András: "Szondazápor" a Marsra. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 15. 46. sz. pp. 1443-1445. "Majdnem harmincöt évvel az első Mars-szonda, a Marsz-1 startja után, 1996. november 16-án indul a Bajkonur űrrepülőtérről a Marsz-96 űrszonda, s 1997 szeptemberében ér majd a Vörös Bolygóhoz. Az anyaszonda Mars műholdja lesz, s róla két, a felszínen működő kis leszállóegység, valamint két, a marstalajba fúródó szonda penetrátor - indul a Marsra. ..." [HAI.]

FODOR Lajos István: Űrtan. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 15. 46. sz. p. 1450. Az SH atlasz sorozatban a Springer Hungarica Kiadó által megjelentetett Űrtan c. mű ismertetése. Könyvismertetés. [HAI.]

Pályázat az űrkutatásról. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 15. 46. sz. p. 1462. "A Magyar Asztronautikai Társaság, a Magyar Űrkutatásért Alapítvány, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdet Automaták vagy emberek a világűrben? címmel az általános iskolák 6-8. osztályosai, valamint a középiskolák I-IV. osztályos diákjainak. ..." [HAI.]

Brit tudósok is találtak marsi életet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 15. 46. sz. p. 1467. "A brit tudományos akadémia kutatói egy hét évvel ezelőtt elvégzett és korábban közzé is tett kísérletet ismételtek meg korszerűbb eszközökkel. A csoport már 1989-ben ismertette gyanúját, azonban a bejelentést akkor kétkedés és érdektelenség fogadta. Az eredmények az EETA 79001 jelű, az Antarktisz jegében lelt marsi meteorit vegyi elemzéséből származtak és származnak." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Importcikk-e az élet? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 22. 47. sz. p. 1497. "A földi élet keletkezésének problémájára fontos, ám meglehetősen körülményes lesz a kimerítő választ megtalálni. Egy vonatkozásban azonban született új eredmény. R. M. de Graaf holland vegyésznek és munkatársainak sikerült foszfonikus észtereket fotokémiai úton, laboratóriumi körülmények között előállítaniuk. Ezeket az észtereket, amelyeket a primitív nukleinsav-molekulák előfutáraiként tartanak számon, már korábban megtalálták a Földre érkező meteoritokban. ..." A La Recherche írása nyomán. [HAI.]

Clementine 2 az aszteroidák ellen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 22. 47. sz. pp. 1500-1501. "Földünkön eddig száznegyven olyan meteoritkrátert térképeztek fel, amelynek az átmérője 100 méternél nagyobb, sőt, egyes esetekben a 100 kilométert is meghaladja. Ennek ismeretében nem is olyan fantáziaszülte az attól való félelem, hogy bármikor belénk ütközhet és katasztrófát okozhat egy hívatlan égi vendég. (Ne feledjük: a szakértők körében elfogadott az a nézet, hogy a hajdan a Földet uraló hatalmas dinoszauruszok kihalását is egy 65 millió évvel ezelőtt becsapódott nagyméretű aszteroida váltotta ki.) A Pentagon ezért komolyan foglalkozik azzal, hogy miként háríthatnánk el egy ilyen katasztrófát.
Az Egyesült Államokban máris három kutatóintézet dolgozik a hadügyminisztérium megbízásából a 120 millió dolláros költségűre becsült Clementine 2 terven, amelynek célja, hogy kipróbálják, vészhelyzet esetén megsemmisíthető, de legalábbis szétrobbantható vagy pályájáról letéríthet6 lenne-e egy, a Föld felé tartó nagyméretű aszteroida. ..." A New Scientist és a Science et Vie nyomán. [HAI.]

MIZSER Attila: Fogyatkozások évadja. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 27. 48. sz. pp. 1515-1517. "Szeptember 27-én a hajnali órákban teljes holdfogyatkozásban gyönyörködhettek a korán kelők (vagy a későn fekvők), míg október 12-én délután sok-sok év után napfogyatkozást láthattunk hazánk egén. ..." [HAI.]

HORVÁTH András: Lezuhant a Marsz-8. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 27. 48. sz. p. 1530. "Az orosz marskutatási remények füstbe mentek, illetve tengerbe fulladtak: a Marsz-96 program nemzetközi együttműködésben felműszerezett űrszondája nem tudott elindulni a vörös bolygó felé. ..." [HAI.]

Leonida-csillaghullás. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 27. 48. sz. p. 1531. "A Leonidák meteorraj néhány órás meteorzáport produkált november közepén. A meteorok az Oroszlán csillagkép irányából érkeztek, a fényesebbek maradandó nyomokat hagytak. A fényjelenségeket a Földünk légkörébe ütköző apró méretű, de igen nagy viszonylagos sebességű (60 km/mp) részecskék okozták. A meteoritok a súrlódástól felhevülve ionizálták a környező ritka levegőt, majd 100 kilométer körüli magasságban szétporladtak és finom porként alászálltak a csapadékképződés rétegeibe." Ez a rövid cikk teljes szövege. [HAI.]

Irány a Mars! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. nov. 27. 48. sz. pp. 1532-1533. "November 7-én útnak indult a Mars felé az amerikai űrszondák új sorozatának első tagja, a Mars Global Surveyor, amely jövő szeptemberben éri el a célját, s rááll a vörös bolygó körüli pályára. A 20 évvel ezelőtt hasonló feladatokat ellátó Viking 1 kameráihoz képest műszereinek több mint tízszeres a felbontóképessége, ami azt jelenti, hogy felvételein 2-3 méteres részletek is jól megfigyelhetők lesznek. ..." A Science News és a New Scientist cikkei nyomán. [HAI.]

Újabb Mars-hírek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. dec. 6. 49. sz. pp. 1564-1565. "Porihar az északi jégsipka határán. A Mars északi féltekéjén a tavasz beköszöntével valóságos ítéletidő tombolt. A Hubble Úrtávcső szeptember 18-ai felvételén (baloldalt) az északi hósipka déli határánál egy nagyjából Texas méretű homokvihar látható. Október 15-ére ez a vihar nagyrészt elült, [...] Nem volt váratlan a Marsz-96 kudarca? Az elektronikus és a napisajtó is bő terjedelemben foglalkozott a november 16-án útnak indított orosz Mars-szonda, a Marsz-96 kudarcával. (Lásd lapunk előző számát is - A szerk.) Ennek ismeretében, sajnos, nagyon is megalapozottnak tűnik a New Scientist című angol tudományos hetilap november 9-ei számában jó egy héttel a felbocsátás előtt lent hír, amely arra figyelmeztet, hogy a szonda sikere legalábbis kétséges, pénzhiány miatt ugyanis számos létfontosságú ellenőrző kísérlet elmaradt. [...]
További életjelek? Amint a Röviden hírrovatban már közöltük angol kutatók is bejelentették, hogy mikrobák nyomaira bukkantak két marsi eredetű meteoritban. A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy már tavasszal észlelték és az amerikai kollégáknak is jelezték az ALH84001-ben lévő furcsa nyomokat, de ezt nem hozták nyilvánosságra, mert még nem zárták ki teljesen a földi eredetű szennyeződés lehetőségét. Most arról számoltak be, hogy egy másik, a 79001 jelű meteoritban is hasonló izotóp-összetételű nyomok találhatók. ..." [HAI.]

Nálunk 1 hét 1 esztendő. 1994. = Élet és Tudomány 51. 1996. dec. 13. 50. sz. pp. 1574-1575. ..."Csillagászok számításai szerint 1994. július 21-e körül egyedülálló kozmikus eseményre kerül sor a Naprendszerben: a mintegy húsz különálló darabra szakadt Shoemaker-Levy-9 üstökös belezuhan a Naprendszer legnagyobb bolygójába, a Jupiterbe." (Űrhírek, 149. o.) [...] a magyar űrkutatók reményei is odalettek: "1994 októberében indítják útnak a háromtonnás MARS-94 űrszondát. A szonda műszereinek az elkészítésében húsz ország szakemberei vesznek részt. A leszállóegységeket és a Mars talajába behatoló két, úgynevezett penetrátort nem számítva, csak a keringő egység fedélzetén két tucat tudományos műszer kap helyet. Ezek közül csoportunk a 11 kilogrammos, MAREMF nevű elektron-, plazma- és mágnestér-vizsgáló berendezés elkészítésében vesz részt." (Magyar műszerek a Marsra, 523. o.) ..." [HAI.]

KÁDÁR Zoltán: Megmagyarázzuk a Világegyetemet. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 51. 1996. dec. 13. 50. sz. p. 1589. "Colin Ronan: Megmagyarázzuk a Világegyetemet című könyvének (Magyar Könyvklub-Helikon Kiadó, 192 oldal, 2580 forint) ismertetése. Könyvismertetés. [HAI.]

"Ki" lopja meg a csillagfényt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. dec. 13. 50. sz. pp. 1596-1597. "Meglehet, hogy egy 75 éves rejtély megoldását találta meg az IBM két kutatója. Az 1920-as évek elején fedezték fel a csillagászok, hogy a fiatal, forró csillagok spektrumában számos olyan színképvonal van, amelynek az intenzitása az átlagosnál sokkal gyengébb. A jelenség a szakirodalomban DIB összefoglaló néven ismert. Kezdettől fogva kézenfekvőnek látszott az a feltételezés, hogy a Föld és a csillagok közötti térben lehetnek olyan anyagok, amelyek a szóban forgó hullámhosszokon erősen elnyelik a fényt. Am eddig valamennyi gyanúsítottról kiderült, hogy legfeljebb részben tehető felelőssé a fényerőcsökkenésért. James Glownia és Peter Sorokin, az IBM kutatói most azzal a feltételezéssel álltak elő, hogy a "fénytolvaj" nem más, mint a csillagközi tér legközönségesebb molekulája, a molekuláris hidrogén. ..." A New Scientist írása nyomán. [HAI.]

Fekete lyuk Tejútrendszerünk szívében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. dec. 13. 50. sz. p. 1597. "A Max Planck Intézet kutatói egy új eljárás segítségével tanulmányozták a Földhöz legközelebb eső nagy tömegű fekete lyuk környezetét. ..." A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [HAI.]

ALMÁR Iván: Idegen naprendszereket keresünk. = Élet és Tudomány 51. 1996. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1605-1608. "Az utóbbi évtizedekben megszoktuk, hogy a csillagászat újabb fölfedezettjei egzotikus, különleges égitestek, például kvazárok, pulzárok, szupernóvák, s ezek a maguk extrém méreteivel, sűrűségével vagy energiatermelésével különböznek a régóta ismert bolygóktól és csillagoktól. Az elmúlt év nagy csillagászati szenzációja azonban nem ilyen jellegű. Az 1995-ben és 1996-ban sorozatosan fölfedezett bolygók nem annyira sajátosságaik, mint inkább helyzetük miatt különlegesek: pályájuk Naprendszerünkön kívül, idegen csillagok körül vezet. ..." Az ÉT jubileumi ülésén elhangzott előadás írásos anyaga. [HAI.]

Egy felettébb excentrikus távoli bolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 51. 1996. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1684-1685. "Lapunk első cikkében leírt "exobolygó" felfedezések sorozatában a legújabb - október végén bejelentett - jelölt egyedülállóan furcsa pályán kering. A mintegy 1,6 Jupiter-tömegű bolygó - amelyet egyébként egymástól függetlenül, egyidejűleg két amerikai kutatócsoport is észlelt - a 16 Cygni B jelű csillag körül kering egy erősen elliptikus (azaz nagy excentricitású) pályán, amelynek napközelpontja 90 millió, naptávolpontja pedig 390 millió kilométer. ..." A New Scientist írása nyomán. [HAI.]

Befagyott tavak vannak a Holdon? Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. dec. 20. 51-52. sz. p. 1685. "A Clementine űrhajó lézersugarakkal vizsgálta a Hold krátereit, s a csontszáraznak ismert égitest egy kráterében jeget talált. A déli sarkon lévő kráter mindig sötét mélyében a hőmérséklet csaknem -230 Celsius-fok, így a feltevések szerint egy 3,6 milliárd évvel ezelőtt becsapódott üstököstől származó víz maradt e "hűtőládában"." Ez a rövid cikk teljes szövege. [HAI.]

A Mars-szonda Bolíviára hullott? Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. dec. 20. 51-52. sz. p. 1685. "Oroszország tájékoztatta a bolíviai kormányt: lehetséges, hogy mégsem a tengerbe, hanem bolíviai területre hullottak a "Mars-96" orosz szonda darabjai, de hangsúlyozták: a törmelékek nem jelentenek radioaktív veszélyt, mivel a szonda energiaellátását biztosító plutóniumreaktorok olyan szuperszilárd anyagból készült tartályokban vannak, amelyekből nem szivároghatnak ki radioaktív anyagok. A bolíviai vezetés ennek ellenére nyugtalanságának adott hangot az orosz féltől kapott tájékoztatás kapcsán." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

Űrmajmok. Röviden. = Élet és Tudomány 51. 1996. dec. 20. 51-52. sz. p. 1689. "Csimpánzok indulnak az űrbe az észak-oroszországi pleszecki űrállomásról. Az amerikai és a francia kutatók közreműködésével végzett kísérlet során a belső fülben az egyensúlyérzékelésért felelős szerv súlytalanságban fellépő funkcionális változásait vizsgálják. Ez közelebb vihet a súlytalanság állapotában jelentkező térérzékelési, illetve mozgáskoordinációs zavarok okának megértéséhez. Az űrhajós majmok egy-egy "munkanapja" több órás kísérletsorozatból áll. Tárgyakat kell felismerniük és különböző jelzésekre egy pedál lenyomásával reagálniuk." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

  GÁBOS Zoltán: Fényes Imre. = Firka 6. 1996-1997. 2. sz. pp. 57-59., hátsó belső borító. 1917-1977. Részletes életrajz a csillagászattal is foglalkozó tanárról és tudósról. "...Doktori tézisének eredményeit (melyeket a Csillagászati Lapokban jelentetett meg 1943-ban és 1944-ben) három, a Múzeumi Füzetekben 1945-ben közölt dolgozatában egészítette ki." [HAI.]

  CSEH Gyopár: 1996 - évfordulók a fizika világából. = Firka 6. 1996-1997. 2. sz. pp. 59-63. Csillagászat: "450 éve született Tycho de BRAHE...; 425 éve született Johannes KEPLER...; 50 éve halt meg Sir James Hopwood JEANS..." Rövid életrajzok. [HAI.]

NÉMETH Judit: Asztrofizika költőknek vagy mit mondanak az atommagok az Univerzumról. = Fizikai Szemle 46. 1996. jan. 1. sz. pp. 6-11. [PIR.]

  SZALAY A. Sándor: Asztrofizika az ezredfordulón. = Fizikai Szemle 46. 1996. márc. 3. sz. pp. 73-75. [PIR.]

  SZEGŐ Károly: Űrfizika az ezredfordulón. = Fizikai Szemle 46. 1996. márc. 3. sz. pp. 76-77. [PIR.]

HARTSFIELD, James - SAISBURY, David: Meteor adja az ősi Marson levő primitív élet bizonyítékát. = Fizikai Szemle 46. 1996. aug. 8. sz. pp. 292-293. [PIR.]

MÉSZÁROS Sándor: A Holdradar kísérletek 50 éves évfordulója. = Fizikai Szemle 46. 1996. szept. 9. sz. pp. 323-328. [PIR.]

TARI László: Élmények a Holdkísérletről. = Fizikai Szemle 46. 1996. szept. 9. sz. pp. 328-329. [PIR.]

PONORI THEWREWK Aurél: Szimán Oszkár. (Nekrológ.) = Fizikai Szemle 46. 1996. nov. 11. sz. p. 382. [PIR.]

E. Kovács Zoltán: Csillagászati szemléltetés a földrajzórán. 1. = A Földrajz Tanítása 4. 1996. nov. 5. sz. pp. 25-29. [KSZ.]

BUKA László: Csillagvizsgálók az Alföldön? (Így is lehetett... ) = Főnix. Történelem - műveltség - hagyomány 1996. 2. sz. pp. 25-32. Kun-halmok (kurgánok) és kisebb halmok (laponyagok) földi elhelyezkedésére próbál égi magyarázatot találni. Szerinte az Orion csillagkép főbb csillagainak megfelelően helyezkedik el néhány Debrecen környéki halom. Régi források Sántakata-ülése névvel illettek egy kunhalmot, a név az égi Síriusra, a Nagy Kutya csillagkép fő csillagára utal. Ennek megfelelő halmot a mai Ebes (Kutyás) település határában keresi a szerző. [KSZ.]

LÁSZLÓFFY Gy.: A Föld-érzékelő szatelliták jövője. = Geodézia és Kartográfia 48. 1996. 8. sz. pp. 35-38. [KSZ.]

A kozmikus harmónia nyomában = Kávéházi Tavasz 3. 1996. szept. 1. sz. pp. 60-66. Kepler törvényeit mindannyian tanultuk. Felfedezőjét, mint embert - érzelmeit, vágyait, babonáktól áthatott korát azonban csak kevesen ismerjük. Balsors kísérte családi életével, az aranyorrú Tychóval való kapcsolatával, a felfedezés örömeivel, majd csalódottságával, s végül a helyes válaszra való rátalálás történetével ismerkedhetünk meg az alábbiakban Carl Sagannek a Kozmosz című sorozatából vett gondolatainak a felidézésével. ..." Szerk: Lazányi János. [HAI.]

KOVÁCS Károly - PUNGER Kálmán: A csillagászat napja. Astronomy Day. = Kunszentmártoni Hírek 9. 1996. márc. 3. sz. p. 12. "A Csillagászat Napja idén április 3-án kerül megrendezésre. [...] Ugyanis ennek a napnak az éjszakáján lesz az idei év első teljes holdfogyatkozása. Ebből az alkalomból távcsöves bemutatást tartunk egy 295 - és egy 170 mm-es Newton-reflektorral. Az mellett természetesen tudásunkhoz mérten válaszolunk minden felmerülő csillagászattal kapcsolatos kérdésre is. A teleszkópok felállítási helye a Turcsányi István utca 25. szám alatti lakóház udvara, ide várunk minden érdeklődőt ezen az estén 20 óra után. Reméljük, az időjárás kedvező lesz, nem takarja el jelentős felhőzet az égboltot. ..." [HAI.]

KOVÁCS Károly - PUNGER Kálmán: Volt egy csillagászat napja. = Kunszentmártoni Hírek 9. 1996. máj. 5. sz. p. 20. "Nagyon igaz az, hogy az előre eltervezett dolgok sohasem sikerülnek olyan jól, mint amik csak úgy "jönnek maguktól". Ezt támasztotta alá április 3-a is. Az a tény, hogy nálunk legalább az időjárás adott kb. másfél órát arra, hogy megpróbáljuk bemutatni milyen szép és fantasztikus az éjszakai égbolt (ez időben az ország nyugati részén havat lapátoltak), nem nagyon derített fel bennünket. Sokan biztosan csalódottan távoztak, mert nem ezt várták. Mi sem. Az időjárás kegyetlen tréfát űzött velünk. Messze nem tudtuk megmutatni mire képesek ezek a műszerek, amik a birtokunkban vannak, így hát csak azt tudjuk javasolni mindenkinek, akit érdekel a csillagászat, hogy ragadjon meg minden alkalmat, jöjjön el hozzánk bátran, ha tisztának, szépnek ígérkezik az éjszakai égbolt. Ha a munkánk és egyéb dolgok engedik, szívesen rendelkezésére állunk mindenkinek.
Biztosan sokan szerettek volna gyönyörködni a holdfogyatkozásban. Talán legközelebb jobban megfigyelhető lesz. Ez az alkalom 1996. szeptember 27-én 04 óra 19-kor lesz. Azoknak is tudunk jó hírekkel szolgálni, akiknek a szabad szemmel is látható Hyakutake-üstököst nem sikerült valamiért megfigyelni. Ez év végétől újra láthatóvá válik egy kométa. Az előrejelzések szerint 1997 márciusában lesz a legfényesebb, felülmúlva a mostanit. Felfedezőiről ez a Hale-Bopp nevet kapta. Nagyon bízunk benne, hogy akadnak olyanok, akik szívesen töltenek el velünk pár órát a titokzatos Univerzum titkainak kifürkészésével." Ez a beszámoló teljes szövege. [HAI.]

MEZŐSI Miklós: 50 éve történt. A magyar Holdradar-kísérlet 1946-ban. = Légkör 41. 1996. 1. sz. pp. 26-27. 1946. febr. 6. a coulométert az első magyar Holdkísérlet legfontosabb egységét Bay Zoltán ötlete alapján készítették. [KOC.]

SIMON Antal: Egy önjelölt időjós áltudós 1905-ből. Dr. Vozáry Pál időjárás előrejelzési elmélete. = Légkör 41. 1996. 1. sz. pp. 30-34. A Győr vármegyei Téthen lakó Vozáry Pál kataszteri főmérnök az időjárást hosszabb távon előrejelző különös elméletéről, a napfoltok és a bolygók állásának figyelembevételével. Csillagászattörténeti és csillagászati vonatkozásokkal. Konkoly-Thege Miklós meteorológusként vizsgáltatta ki az elméletet és azt gyakorlati célra alkalmatlannak találta. Konkoly-Thege Miklós és Vozáry levelezése. A geocentrikus világképtől a heliocentrikus világképig. [KSZ.]

ZÁCH Alfréd: Emlékezzünk nagyjainkra. = Légkör 41. 1996. 2. sz. p. 7. Massány Ernő (1878-1946) meteorológusra, aki 1904-től az ógyallai obszervatóriumban dolgozott, napfolt-megfigyeléseket is végzett. Ekkoriban doktorált fizikai- és csillagászati földrajzból. [KSZ.]

PUSKÁS János - NOWINSZKY László: A vetési bagolylepke (Scotia segetum Schiff.) fénycsapdázásának eredményessége időjárási frontok idején. = Légkör 41. 1996. 2. sz. pp. 29-32. [KSZ.]

SIMON Antal: Egy asztrológus időjóslásai 1913-ból. = Légkör 41. 1996. 3. sz. pp. 31-35. Ludvig Ede a Békéscsaba melletti Gerla község tanítója összefüggéseket vélt észrevenni bizonyos időjárási események (például a május fagyok bekövetkezése) és bolygók együttállásai között. Csillagászati vonatkozások és asztrológiai cáfolatok az áltudós nézeteivel kapcsolatban. [KSZ.]

SIMON Antal: Asztrometeorológia és asztroszeizmológia 1934-ben. = Légkör 41. 1996. 4. sz. pp. 24-28. A pécsi Hankó Márton (korábban a fiumei tengerészeti akadémia, majd később a pécsi főreálgimnázium nyelvtanára) különös elméletének története és bírálata a meteorológus szakma által. Hankó a csillagok és a bolygók állásából jósolta meg a földrengéseket és az időjárás változásait. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Kurländer Ignác - a meteorológus-csillagász. = Légkör 41. 1996. 4. sz. pp. 29-30. Balassagyarmat 1846. dec. 25. - Budapest 1916. szept. 2. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Mitől világos az égbolt a Marson? = Légkör 41. 1996. 4. sz. pp. 30-31. A Mars égboltja nem kék színű, mint nálunk, hanem halvány narancsvörös, sárgás vagy rózsaszínű a levegő magas portartalma miatt. [KSZ.]

HALLAMÁNÉ LÉPP Ildikó - SIMON Antal: Évfordulók, megemlékezések. = Légkör 41. 1996. 4. sz. pp. 36-37. 150 évvel ezelőtt született Kurländer Ignác (1846. dec. 14.-1916. szept. 2.), 145 évvel ezelőtt született Gruber Lajos (1851. máj. 12.-1888. nov. 15.), 50 évvel ezelőtt halt meg Massány Ernő (1878. nov. 26.-1946. jún. 30.) [SRG.]

R. VÁRKONYI Ágnes: Vizek és erdők. Egy ökológiai válság természetrajza. = Liget 9. 1996. 10. sz. pp. 76-89. Hell Miksáról is. [HAD.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1996. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1996. jan. p. 1. Amatőrcsillagász újév. Zajácz György előadásai. 1995-ben a 39 köri foglalkozásra 376-an jöttek el. Három nyílt foglalkozásunkat 180-at látogatták. Három sikeres Magnitúdó-hétvégét szerveztük a Vekerei-tónál. Szeptemberi komplex bemutatónkat 250-en tekintették meg. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1996. január. = Magnitúdó Körlevél 1996. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr kitérés, meteorraj, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1996. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1996. febr. p. 1. Zajácz György, Ádám Zsolt előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1996. február. = Magnitúdó Körlevél 1996. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, Merkúr kitérés, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1996. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1996. márc. p. 1. Ormos Pál, Zajácz György, Marjai Zsolt előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1996. március. = Magnitúdó Körlevél 1996. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/1996 B2 (Hyakutake) üstökös pozíciói, holdsarlók, együttállás.; A szerkesztő 1996. márc. 21. és ápr. 21. közötti indiai utazása miatt a Magnitúdó Körlevélnek áprilisi száma nem készült. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1996. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1996. máj. p. 1. Ádám Zsolt, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1996. május. = Magnitúdó Körlevél 1996. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, holdsarlók, együttállás. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1996. június foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1996. jún. p. 1. Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1996. június. = Magnitúdó Körlevél 1996. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr kitérés, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1996. nyári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1996. nyár. p. 1. A Perseida meteorraj maximumának tervezett megfigyelése. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1996. július - augusztus. = Magnitúdó Körlevél 1996. nyár. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, a C/1995 O1 (Hale-Bopp) üstökös pozíciói, júl. 12-én a Hold elfedi a Vénuszt, holdsarlók, Vénusz kitérés, Merkúr kitérés. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1996. szeptember foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1996. szept. p. 1. Megnyitó, előadások, Magnitúdó-hétvége, Komplex csillagászati bemutató. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1996. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 1996. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/1995 O1 (Hale-Bopp) üstökös pozíciói, együttállás, holdsarlók, teljes holdfogyatkozás 27-én. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1996. október foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1996. okt. p. 1. Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1996. október. = Magnitúdó Körlevél 1996. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/1995 O1 (Hale-Bopp) üstökös pozíciói, a C/1996 Q1 (Tabur) üstökös pozíciói, Merkúr kitérés, holdsarlók, 12-én részleges napfogyatkozás, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1996. november foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1996. nov. p. 1. Zajácz György, Ádám Zsolt, Marjai Zsolt előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1996. november. = Magnitúdó Körlevél 1996. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/1995 O1 (Hale-Bopp) üstökös pozíciói, a C/1996 Q1 (Tabur) üstökös pozíciói, meteorraj, együttállás, holdsarlók, meteorraj, 25-én Aldebaran-fedés. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1996. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1996. dec. p. 1. Károlyi Gábor, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1996. december. = Magnitúdó Körlevél 1996. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/1995 O1 (Hale-Bopp) üstökös pozíciói, holdsarlók, meteorraj, Merkúr kitérés, együttállás. [KSZ.]

  PAVERCSIK Ilona: David Frölich sajátkezű feljegyzései műveiről. 1. = Magyar Könyvszemle 112. 1996. 3. sz. pp. 292-319. "Diarium oder newer auch alter Schreibcalender... auf das Jahr 1623 címmel. A kalendáriumot, amelyet Thököly Istvánnak és a késmárki tanácsnak ajánlott, a Szepességre és különösen Késmárk ősi városára alkalmazta. A Kracker ill. Hancke mintájára kiadott Frölich-féle boroszlói kis naptárról van tehát adatunk az 1627, 1628, 1629, 1630, 1631, 1632, 1633, 1634, 1635, 1636, 1637, 1639, 1640. évre vonatkozóan, tehát bizonyosra vehetjük, hogy a nem említett 1638. esztendőre is kinyomtatták; ugyanígy az 1640-es években is folyamatosan. 1627 előtt viszont semmi nyoma a kisebbik boroszlói Frölich-naptárnak a feljegyzésekben, tehát a Zinner által felsorolt 1627. évi Kalender valóban Frölich első boroszlói kis naptára volt." [ZSE.]

  PAVERCSIK Ilona: David Frölich sajátkezű feljegyzései műveiről. 2. Magyarországi kiadványok 1634-től 1640-ig: Lőcse és Bártfa. = Magyar Könyvszemle 112. 1996. 4. sz. pp. 429-450. [ZSE.]

KUN Mária: Rádiócsillagászat. = Magyar Tudomány 103.(41.) 1996. jan. 1. sz. pp. 12-18. A rádiósugárzás típusai.; A rádiócsillagászat eszközei.; Kozmikus rádióforrások - A Naprendszer. Rádiócsillagok. Pulzárok. Extragalaktikus rádióforrások. Molekulák a csillagközi térben. [KSZ.]

HOLL András: Internet és tudomány. = Magyar Tudomány 103.(41.) 1996. máj. 5. sz. pp. 558-566. Csillagászat az Interneten. Elektronikus könyvtár.; Adatbázisok.; Telefonkönyv és "Yellow Pages".; Elektronikus együttműködés.; Távvezérlés.; Elektronikus kirakat. A szerző a MTA Csillagászati Kutató Intézet rendszergazdája. Saját szakterületéről, a csillagászatból választott példákat mutat be. [KSZ.]

STAAR Gyula: Az ember és a könyve. Simonyi Károly és A fizika kultúrtörténete. = Magyar Tudomány 103.(41.) 1996. jún. 6. sz. pp. 718-726. Interjú Simonyi Károllyal. [KSZ.]

TORÓ Tibor: Egy 1925-ös Einstein-cikk genezistörténete avagy Albert Einstein és Bolyai János első "találkozása". = Magyar Tudomány 103.(41.) 1996. szept. 9. sz. pp. 1145-1146. Kozmológiai vonatkozásokkal. [KSZ.]

KUN Mária: A Világ-Egyetem sorozat három kötetéről. = Magyar Tudomány 103.(41.) 1996. okt. 10. sz. pp. 1292-1295. John D. Barrow: A Világegyetem születése és Paul Davies: Az utolsó három perc című kötetek ismertetése. Valamint: Ian Stewart: A természet számai. A matematikai képzelet irreális realitása. [KSZ.]

Címlapunkon: az M16 "csillagóvodája". = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. címlap, p. 1. A HST felvétele. [KSZ.]

MIZSER Attila: MCSE ’96. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. p. 3. [SRG.]

ZAJÁCZ György: Napfogyatkozás Indiában. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 4-7. 1995. október 24. [SRG.]

Újdonságainkból. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 10-11. Hordozható napórák, Fényi Gyula emlékezete, Konkoly Thege Miklós emlékezete című MCSE kiadványok, Bartha Lajos munkái. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillag születik. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 12-14. Az M16-ban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mini spirálgalaxisok. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egyre barnább törpék. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Előgalaxis". = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távol a láthatatlan. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az 51 Pegasi bolygója? = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pályán a Galileo! = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb feketelyuk-jelöltek. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

KARDOS Mihály: Két távcsőépítési ötlet. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 19-21. Dobson állvány stabilizáló lábakkal.; Binokulár-szék. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Egy húszfilléres távcső. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1995 november. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. p. 23. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Jupiter - az 1994/95-ös láthatóság első fele. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 24-29. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1995 november. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 30-33. 67P/Churyumov-Gerasimenko.;73P/Schwassmann-Wachmann 3 = (1994w).; 122P/de Vico.; C/1995 Q1 (Bradfield). [SRG.]

A DC becslés új definíciója. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 34-35. Az ICQ 1995 júliusi száma alapján: Kru [Kereszturi Ákos], Sry [Sárneczky Krisztián]. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Boldog új eget! = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

TEPLICZKY István: Az Alfa Monocerotidák fergeteges kitörése. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 38-41. 1996. november 21-22. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1995 október - november. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 42-45. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 45-46. (Ksl) [Kiss László]: Delta Ursae Majoris.; Rober Evans: Az 1995V szupernóva vizuális felfedezése (fordította: Szentaskó László).; Mzs [Mizser Attila]: Hírünk a világban. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1996 október - november. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 47-49. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1995 szeptember - október. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 50-52. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. pp. 53-54. Petró József: Távcsövező nagycsaládosok.; Porhanda Zsolt: Kész a távcső!; Kiss László: Amatőrcsillagász találkozó Szegeden (1995. október 7.). [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 26. 1996. jan. 1.(235.) sz. p. 55. [SRG.]

Címlapunkon: a telihold - a Lick Obszervatórium felvétele. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója (50 éves az MCSE - Kulin György öröksége) 1996. június 20-23-ig lesz, Kiskunhalason. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. p. 3. [SRG.]

Közgyűlés! = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. p. 4. Budapesten lesz, 1996. március 2-án. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb bolygók? = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktika, quo vadis? = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 5-6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Becsavarodott galaxisok. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Van-e élet a Földön? = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Forró napok a Pictor A körül. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hol a Nap déli pólusa? = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus Rosette-i kő. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 8-9. A Stardust program. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Rák-pulzár. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Újabb óriás készül. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. p. 10. A 11 m-es HET-távcső Texasban. Csillagászati hírek. [SRG.]

A Csillagászat Napja 1996. április 3. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. p. 11. [SRG.]

Fiatal "csillagászok" az ESO távcsövei mellett - egy oktatási program tudományos melléktermékeiről. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 12-18. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

STEVENS, Nick: Számítógépek világhálózata avagy Internet ízelítő. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 19-22. Ford.: Spányi Péter. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Tapasztalatok egy 127/1140-es Meade ED aprokromatikus refraktorral. Egy olcsó APO. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1995 december. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. p. 26. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Holdsarló-megfigyelések (1995. július - december). = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Teljes holdfogyatkozás április 3/4-én. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 29-32. [SRG.]

Ismét darabokra hullott egy üstökös. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 33-34. A 73P/Schwassmann-Wachmann üstökös. Összeállította: Sry [Sárneczky Krisztián], Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

(Sry, Kru) [SÁRNECZKY Krisztián - KERESZTURI Ákos]: A Hale-Bopp üstökös felfedezése. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

Meteorok. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 37-39. Monocerotidákkal a világ körül.; "Tunguz" robbanások a déli féltekén? Összeállította: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: Az RV Tauri változók periódusváltozásai. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 40-44. [SRG.]

Újjáéledt a Sonnebergi Csillagvizsgáló. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. p. 45. BAV Rundbrief, 1995/4. Cia [Csányi Janek]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég észleléseink 1995-ben. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: A Bika és Orion halmazai között. 2. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. p. 48. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. pp. 49-50. Mzs [Mizser Attila]: A Csillagvizsgáló.; Mécs Miklós: Csillagászati Hónap ’95, Esztergom. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 26. 1996. febr. 2.(236.) sz. p. 51. [SRG.]

Címlapunkon: a Hale-Bopp-üstökös 1996. febr. 9-én. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. címlap, p. 1. Az ESO 3,5 m-es NTT-jével. [KSZ.]

A Csillagászat Napja - szabadszemes üstökössel! 1996. április 3. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. p. 3. [SRG.]

Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója (50 éves az MCSE - Kulin György öröksége) 1996. június 20-23. Kiskunhalas. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. p. 4. [SRG.]

MIZSER Attila: Üstökösváróban. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Hale-Bopp: az ezredvég üstököse? = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 7-11. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tudósítás a Jupiter belsejéből. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: 300 milliárd galaxis... = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Szaturnusz szellemholdjai. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 13-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Piszok az égen. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Tragédia a Fiastyúkban. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 16-17. Tűz ütött ki 1996. jan. 16-án a Mauna Kea 8,3 m-es Subaru (Fiastyúk) távcsőépületében. 3 munkás füstmérgezésben meghalt, 20 fő kórházba került. Csillagászati hírek. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Volt egyszer egy Challenger. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. p. 18. [SRG.]

SZITKAY Gábor: Asztrofotózás. Telehold idejére. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1996 január. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. p. 22. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 23-26. C/1996 B2 (Hyakutake) - egy szabadszemes üstökös!; Észlelések 1995 december.; 45P/Honda-Mrkos-Pajdusáková.; 73P/Schwassmann-Wachmann 3.; 122P/de Vico. [SRG.]

VINCZE Iván: Külső bolygók - 1995. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 27-29. Uránusz, Neptunusz, Plútó. [SRG.]

NAGY FILHO, Ernesto: Egy üstökösbecsapódás vizuális észlelése. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. p. 30. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd - TEPLICZKY István: Meteorok 1995 szeptember - december. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

Nemzetközi Meteoros Konferencia Brandenburgban (IMC ’95). = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 33-34. A WGN alapján: Spányi Péter. [SRG.]

KISS László - FIDRICH Róbert: Változócsillagok 1995 december - 1996 január. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 35-38. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 38-39. Változócsillagok az Interneten.; HD 116475.; Változócsillag Atlasz. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1995 november - 1996 január. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 40-42. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Burnham, a sasszemű észlelő. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 45-47. (Mzs) [Mizser Attila]: Tízéves a Bökönc.; Bakos Gáspár: Közeli csillagok.; A kiskunhalasi Városi Csillagvizsgáló. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Ezerszeres nagyítás? = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 48-49. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. p. 50. [SRG.]

Jelenségnaptár 1996. április 1-30. = Meteor 26. 1996. márc. 3.(237.) sz. pp. 51-52. Nagy Zoltán Antal összeállítása. [SRG.]

Címlapunkon: a Hubble Űrteleszkóp nagyjavítása 1993. decemberében. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója (50 éves az MCSE - Kulin György öröksége) 1996. június 20-23. Kiskunhalas. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. p. 3. [SRG.]

Ágasvár ’96. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. p. 4. [SRG.]

MCSE-hírek. Közgyűlés ’96. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 5-7. Az MCSE tiszteletbeli taggá választotta Szimán Oszkárt. [KSZ.]

Tavaszköszöntő észlelőhétvége Ráktanyán! 1996. május 17-19. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. p. 8. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Plútó felszíne. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fékeveszett pulzár. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Betelgeuse foltja. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Gammafelvillanások" a Földön is. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Távcsőgyártók a pácban. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygók a Naprendszeren kívül. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 12-13. A béta Pictoris körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Becsapódási kráterlánc Csádban - egy üstökös halálának nyomai? = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

KONDOROSI Gábor: NEAR - közel a siker? = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1996 február. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. p. 19. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Észleljük a Vénusz sarlóját! = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 20-21., 35. Sky and Telescope, 1990. jan. alapján. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóészlelések 1995-ben. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1996 február. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 25-28. C/1995 Y1 (Hyakutake).; C/1996 B1 (Szczepanski).; C/1996 B2 (Hyakutake).; 45P/Honda-Mrkos-Pajdusáková. [SRG.]

KISS László: Miért észleljük a Z Cam-típusú törpe nóvákat? = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 29-32. Fred Ringwald VSNET-en közzétett cikke alapján. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 32-33. R Coronae Borealis.; FG Sagittae.; GK Persei. Összeállította Ksl [Kiss László]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég észleléseink 1995 december - 1996 február. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

JÓZSA Sándor: Messier Klub 1995 november - 1996 február. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy elfelejtett holdtérkép. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 39-42. Luigi Ferdinando Marsigli magyarországi holdrajzai 1696-ban. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 43-44. Mzs [Mizser Attila]: A szkeptikus TELAPO.; Németh László - Trupka Zoltán: Tartsunk bemutatót gyermeknapon is!; Arany Gabriella: Rudolftelepi hírek. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. p. 45. [SRG.]

Könyvajánlat a Sky Publishing Corporation 1996-os katalógusa alapján. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. p. 47. [SRG.]

BARTHA Lajos: Térképajánlat. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. p. 48. Az égbolt térképe 2000.0 Praha, 1995. [SRG.]

MIZSER Attila: Magyar embernek magyar eget! = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. pp. 49-51. [SRG.]

Jelenségnaptár 1996. május 1-30. = Meteor 26. 1996. ápr. 4.(238.) sz. p. 52. Összeállította: Nyz [Nagy Zoltán Antal]. [SRG.]

Címlapunkon: a Hyakutake-üstökös 1996. márc. 27-én. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. címlap, p. 1. A képet Herman Mikuz készítette 3,5/20 mm-es objektívvel. [KSZ.]

Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója (50 éves az MCSE - Kulin György öröksége) 1996. június 20-23. Kiskunhalas. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. p. 3. [SRG.]

Ágasvár ’96. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. p. 4. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Köszöntjük a 75 éves Ponori Thewrewk Aurélt! = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. p. 5. [SRG.]

A szamuráj üstököse. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 6-7. Gekkan Tenmon cikke és Yuji Hyakutake sajtóközleménye alapján: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

Astronomy Day. A csillagászat napjai - 1996-ban. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 8-14. Kereszturi Ákos - Mizser Attila: Budapest.; Kovács Károly - Pugner Kálmán: Kunszentmárton.; Csizmadia Szilárd: Zalaegerszeg.; Beretka Imre - Szabó Gábor - Szőke Tibor: Monor.; Horváth Ferenc: Veszprém.;-hev- [Hevesi Zoltán]: Kaposvár.; Fürész Gábor: Hyakutake bemutató Fehérváron.; Kiss László: "Üstökösroham" a Szegedi Csillagvizsgálóban. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jéggerincek az Europán. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nagy Mozgató belsejében. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hol található a Nap? = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagközi "meteorok". = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A láthatatlan tömeg eloszlása. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

BALOGH Zsombor: Fényes gondok. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. p. 18. Fényszennyzés elleni tüntetés Belgiumban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Atlantai fénysiker. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. p. 19. Rendelet az óriásplakátok megvilágítására: csak felülről lefelé mehet a fény. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szálljon a neved a Szaturnuszig! = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

CARUSO, Joe: A legközelebbi csillagok. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 21-24. Deep Sky 29. Ford.: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1996 március. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. p. 25. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1996 március. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 26-31. Comet C/1996 B2 (Hyakutake). [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. p. 31. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 32-33. Észlelések 1995 december - 1996 február.; Jupiterhold-fogyatkozások.; Kisbolygó-okkultációk.; Hold-okkultációk. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorok. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 34-37. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1996 február - március. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

Változós hírek. SN 1996X az NGC 5061-ben. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. p. 41. ESO PR 96/27 alapján: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

BAKOS Gábor: Hét kicsi galaxis. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 45-46. Kiss György: Nagyszénásiak Gádoroson.; Kiss László: Horgosi amatőrök. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A pislogó üstökös. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. pp. 47-48. A Hyakutake-üstökös élménye a Mátra egén és Pécs sétálóutcájából. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. p. 50. [SRG.]

Jelenségnaptár 1996. június 1-30. = Meteor 26. 1996. máj. 5.(239.) sz. p. 51. [SRG.]

Címlapunkon: a G1 jelű gömbhalmaz az Androméda-ködben. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. címlap, p. 1. A Hubble Űrtávcső felvétele. [KSZ.]

Ágasvár ’96. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. p. 3. [SRG.]

Meteor ’96 Távcsöves Találkozó Ágasvár, 1996. július 19-21. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. p. 4. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Találkozásaim dr. Kulin Györggyel. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 7-8. Mzs [Mizser Attila]: Megszínesedtünk!; Keszthelyi Sándor: Perseida-tábor teliholdkor (Boldogasszonyfa, 1995. augusztus 10-20.). [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hatodik éve a világűrben. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 9-10. A Hubble Űrtávcső. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A P/Swift-Tuttle magja. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy törpegalaxis élete. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "Nagy Medence". = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 11-13. A Holdon. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Falak a Nap körül. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Mars az élet ősi színtere? = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A Geminga távolsága. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Az eltemetett Nagy Fal. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH L. Viktor: Rádiócsillagászként a világ tetején. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 16-20. Hawaii, Mauna Kea távcsövei. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1996 április. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. p. 22. [SRG.]

A heilbronni látóteszt. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. p. 23. A szabadszemes napfoltokról. A Sonne 71. száma alapján: Iskum József. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 24-26. Holdfogyatkozás 1996. április 4-én.; Tavaszi észlelések.; Vénusz-fedés a nappali égen. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1996 április. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 27-32. Comet C/1996 B2 (Hyakutake). [SRG.]

KISS László: Változózás a nyár kezdetén. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 33-36. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 36-37. FG Sagittae.; GK Persei. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1996 március - április. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

JÓZSA Sándor: Messier Klub 1996 március - április. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 41-42. [SRG.]

JÓZSA Sándor: Messier Klub 1995. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. p. 43. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1996 március - április. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 46-47. [Mizser Attila:] Draco.; Józsa Sándor: A Csillagászat Napja Debrecenben.; Sárneczky Krisztián: Kétszáz szamuráj a Pillisben. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: A Déli-csúcs. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. pp. 48-49. Pic du Midi de Bigorre. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. p. 50. [SRG.]

Jelenségnaptár. 1996. július - augusztus. = Meteor 26. 1996. jún. 6.(240.) sz. p. 52. Összeállította: Nagy Zoltán Antal. [SRG.]

Címlapunkon: a Helix-köd. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. címlap, p. 1. A Hubble-távcső felvétele. [KSZ.]

Meteor ’96 Távcsöves Találkozó Ágasvár, 1996. július 19-21. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

MIZSER Attila: 25 éves a Meteor. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Miskolcon jártunk. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. p. 7. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Címlapunkon: gázfragmentumok egy haldokló csillag körül. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 9-10., címoldal. Az NGC 7293-ban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hátsó borítónkon: planetárisköd-galéria. Összeállította: = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 10-11., hátsó borító. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jobb mint a HST. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szellemgalaxisok. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

BÓJA Nóra: Barcelonában is megindult a fényszennyezés elleni kampány. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. p. 14. [SRG.]

Egy ritkán látható csillagrobbanás története. A Sakurai-objektum: egy csillag halála. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 15-19., hátsó belső borító. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

MIZSER Attila: Vogelsbergi esőlesők. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 20-24. ITV ’96, 1996. május 15-19. [SRG.]

HEITLER Gábor: Számítástechnika. Efemeriszprogramok. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 25-29. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD technika. CsillagCsapDák amatőrkézben. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 30-32. Kocska Tamás asztrofotós rovatvezető 1996. június 8-án lemondott, rovata helyett CCD-rovat indul, amelyet Fürész Gábor vezet. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1996 májusban. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. p. 33. [SRG.]

ISKUM József: Napészleléseink 1995-ben. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1996 május. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 36-38. C/1995 O1 (Hale-Bopp).; C/1995 Y1 (Hyakutake).; C/1996 B1 (Szczepanski).; C/1996 E1 (NEAT).; C/1996 J1 (Evans-Drinkwater). [SRG.]

SZABÓ Sándor: Két fogyatkozás két hét alatt. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 39-42. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Napfogyatkozás ’99. 1. rész. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 43-46. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1996 április - május. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 47-49. [SRG.]

KISS László: Változócsillag-észleléseink 1995-ben. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 49-52. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Mély-ég objektumok. Planetáris túra Szegeden. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 53-55. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. pp. 56-57. Fűrész Gábor: Nyári Mikulás avagy a gyermeknapi bemutató a TELAPO-ban.; Kiss László: Egységes időszámítást! [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. p. 59. [SRG.]

Jelenségnaptár 1996. szeptember. = Meteor 26. 1996. júl-aug. 7-8.(241-242.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: az eddig ismert legtávolabbi galaxis a HST Deep Field felvételén. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Napórakiállítás Keszthelyen. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 3-4. 1996. június 15-én nyílt meg. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Replika-kupa. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. p. 4. [SRG.]

MIZSER Attila: Magyar Amatőrcsillagászok XVII. Országos Találkozója Kiskunhalas, 1996. június 20-23. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

MIZSER Attila: Ágasvár ’96 1996. július 12-21. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 7-10. [SRG.]

Új MCSE tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (1501-1600). = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. p. 11. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Egy óriásbolygó óriásholdjai. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 12-16. A Jupiter holdjai. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "legmélyebb-ég" objektumok. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygódömping az égen. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Intergalaktikus gömbhalmazok? = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hullámok a Rák-ködben. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Halmazok a Nagy Magellán Felhőben. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Óriás" kisbolygó a Hold távolságában. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. p. 20. Az 1996 JA1 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Távcsőkészítés. Távcsöves tévhitek. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 21-25. T. Dickinson, A. Dyer könyve alapján: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1996 június. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

MIZSER Attila: Hold. Hajózzunk a Derültség tengerén! = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 28-31., 35. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 32-35. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Periodikus üstökösök 1996. január - május. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 36-39. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd - TEPLICZKY István: Meteorok. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 40-44. Áprilisi Lyridák - 1996. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1996 június - július. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 45-49. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 49-50. Ismerd meg a csodálatos csillagokat!; Nova Sagittarii 1996.; Változócsillag Atlasz. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1996 május - június. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 51-52. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1996 május - július. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 53-55. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. pp. 56-57. ifj. Balogh Zoltán: Amatőrcsillagászok a felsőoktatásban.; Trupka Zoltán: Űrpályázat diákoknak. [SRG.]

SZABÓ Lőrinc: Holdfogyatkozás. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. p. 57. "Csillagászati" versek. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. p. 58. [SRG.]

Jelenségnaptár 1996. október. = Meteor 26. 1996. szept. 9.(243.) sz. p. 59. [SRG.]

Címlapunkon: a Mars. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) címlap, p. 1. A Viking-felvételek felhasználásával készült. [KSZ.]

Közelebb a Csillagokhoz ’96. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 3-6. Mizser Attila: Budapest.; Nyerges Gyula: Esztergom.; ifj. Balogh Zoltán: Hajdúböszörmény.; Mécs Miklós - Dudás György: Ópusztaszer.; Kovács Károly - Pugner Kálmán: Kunszentmárton.; Horváth Ferenc: Veszprém. [SRG.]

BARTHA Lajos: In memoriam dr. Szimán Oszkár (1923-1996). = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. p. 7. Nekrológ. [SRG.]

KONDOROSI Gábor: A Mars meghódítása. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 8-14. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Feketelyuk-szörnyek". = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az M33 gömbhalmazai. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Felhőben a Nap. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Törpe galaxis halóval. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szupernóva-visszfények. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 17-18. Az SN1987A-val kapcsolatban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tojás alakú csillagok? = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nova Cygni 1992 reflexiós köde. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEITLER Gábor: Számítástechnika. Egy hazai program: SPAS. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1996 augusztus. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. p. 23. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes észlelések 1995-ben. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 24-26. Együttállások.; Zöld sugár.; Heliákus kelések.; Állatövi fény.; Kiváló átlátszóságú égbolt.; Szabadszemes napfoltok. [SRG.]

VINCZE Iván: Mars - az 1994/95-ös láthatóság második fele. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 27-30. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1996 június - augusztus. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 31-35., 39. C/1995 O1 (Hale-Bopp).; C/1996 E1 (NEAT).; C/1996 N1 (Brewington).; C/1996 P2 (Russel-Watson).; 22P/Kopff.; 57P/du Toit-Neujmin-Delporte.; 65P/Gunn. [SRG.]

Meteorok 1996 május - július. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

TEPLICZKY István: Rövid Perseida-előzetes. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. p. 39. [SRG.]

TEIST JENSEN, Lasse - POYNER, Gary - CAUTERE, Van Paul - VANMUNSTER, Tonny: Az amatőrcsillagászok és a kataklizmikus változók. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 40-45. Ford.: Kiss László. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1996 július - augusztus. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

BAKOS Gáspár: A legtávolabbi mérföldkő. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 48-51. Az NGC 2419 gömbhalmaz. [SRG.]

BARTHA Lajos: Müncheni mozaik. Múzeumok, műszerek, műkedvelők Münchenben. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 52-56. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. pp. 57-59. Ravasz Bálint: Gyopárosfürdő.; Trupka Zoltán: Űrtábor Veszprémben (1996. augusztus 26-30.).; Szabó Gyula: Ráktanyai éjszakák. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. p. 60. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Csillagászat: tankönyv középiskolásoknak. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. p. 61. Simon Tamás: Csillagászat című könyvének ismertetése. [SRG.]

Weöres Sándor: Alkonyfelhők.; Rónay György: Az éjszaka hangjai. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. p. 63. "Csillagászati" versek. [SRG.]

Jelenségnaptár 1996. november. = Meteor 26. 1996. okt. 10.(244.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: a Laguna-köd (M8). = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. címlap, p. 1. Rózsa Ferenc és Holdinger Emese felvétele Ágasváron készült 80/840-es refraktorral, 62 perc expozícióval. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 3-5. Mizser Attila: MCSE ’97.; Keszthelyi Sándor: Csillagászati tábor Pécsváradon (1996. augusztus 8-18.).; Csizmadia Szilárd: Kehidakustány (1996. augusztus 11-18. tábor).; Käsz László: Csillagásztábor a majsi erdőben (1996. augusztus 19-23.). [SRG.]

Új MCSE tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (1601-1700). = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. p. 6. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Kenguruk a kupolák között - avagy csillagászat Ausztráliában. 1. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 7-10. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A Homunculus tágulása. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. p. 11. Az éta Carinae körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikus építőkockák? = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 11-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Üstökös ping-pong. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Anyagcsere a Naprendszerben. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Mizar "közelről". = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Porfelhők és galaxisok. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Egy üstökösszerű kisbolygó és egy kisbolygószerű üstökös. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 14-15., 40. Csillagászati hírek. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Meade LX200: a jövő század távcsöve. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 16-19. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Go to GOTO. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD alapismeretek. 1. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1996 szeptember. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Holdsarló-megfigyelések 1996. január - június. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1995-1996. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 6-4. [SRG.]

VINCZE Iván: Szaturnusz - az 1995/96-os láthatóság második fele. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 33-34. [SRG.]

Bolygós Hírek. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. p. 35. Patak Ákos: A Jupiter az Europával.; Patak Ákos: Újabb folt a Szaturnuszon?; Szitkay Gábor: Leheletnyi Vénusz-sarló. [SRG.]

LANTOS Zsolt: Budapesti kisbolygófedések. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. p. 36. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Napfogyatkozás ’99. 2. rész. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

Meteorok 1996 augusztus. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 41-45. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1996 augusztus - szeptember. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Változógyanús csillag az R Aquilae közelében. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 49-50. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1996 augusztus - szeptember. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

MIZSER Attila: Mediterrán csillagtánc. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 53-56. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. pp. 57-58. Szabó Gábor: Közelebb a csillagokhoz ’96: Monor.; Käsz László: Közelebb a csillagokhoz - Bólyban is.; Trupka Zoltán: Petőfi Sándor: Szemfájásomkor. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. p. 58. [SRG.]

Jelenségnaptár 1996. december. = Meteor 26. 1996. nov. 11.(245.) sz. p. 60. [SRG.]

Címlapunkon: az 1996. szeptember 27-i teljes holdfogyatkozás. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. címlap, p. 1. Mizser Attila állókamerás felvétele. [KSZ.]

A nagy fogyatkozás. 1. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 4-7. Az 1996. október 12-i részleges napfogyatkozás. Mizser Attila: Budapest.; Nemes Gábor: Győr.; Hevesi Zoltán: Kaposvár.; Szabó Judit Nóra: Mogyorósbánya.; Németh Csaba - Óvári László: Miskolc. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Kenguruk a kupolák között - avagy csillagászat Ausztráliában. 2. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 8-12. [SRG.]

SIMON István: A téli égbolt csillagaira. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. p. 12. "Csillagászati" vers. [SRG.]

ZAJÁCZ György: Dél-indiai kalandozás. Beszámoló a "Kolumbusz és India 1996" expedícióról. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 13-14. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Kocka" alakú galaxisok? = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Vénusz fémsapkái. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meglőtt galaxis. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Eső" a Szaturnuszon. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagrengések. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hyakutake harmadik csóvája. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Iker" szupernóvák. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nagy Becsapódás. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. p. 18. A Yucatán-félszigeten. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A változó Betelgeuse. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

KONDOROSI Gábor: A Marsz ’96 kudarca. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 12-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: 10x50-es Brunton-binokulárok. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD alapismeretek. 2. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1996 október. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. p. 26. [SRG.]

VINCZE Iván: Vénusz 1994. november - 1996. június. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

Tavaszi porvihar a Mars északi pólusánál. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 29-30. Összeállította: Vincze Iván. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1996 szeptember - október. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 31-36. C/1995 O1 (Hale-Bopp).; C/1996 E1 (NEAT).; C/1996 N1 (Brewington).; 126P/IRAS.; 96P/Machholz.; C/1996 Q1 (Tabur).; C/1996 R1(Hergenrother-Spahr).; 57P/du Toit-Neujmin-Delporte.; Halvány üstökösök. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Teljes holdfogyatkozás 1996. szeptember 27-én. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 37-42. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

KISS László: Az R Coronae Borealis csillagok. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 45-49. Geoffrey C. Clayton 1996. márciusi cikke alapján. [SRG.]

Ksl [KISS László]: V651 Monocerotis - mély-ég észlelőknek is! = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 49-50. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1996 augusztus - október. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 51-54. [SRG.]

BARTHA Lajos: A magyarországi csillagászat két mérföldköve. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 55-59. 125 éve alapították az ógyallai obszervatóriumot, 75 évvel ezelőtt létesítették a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetet. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. pp. 60-61. Trupka Zoltán: New Age vagy elektronikus középkor? (Szkeptikusok II. Országos Találkozója.).; Szabó Judit Nóra: Hajnali holdfogyatkozás.; Németh Csaba: Űrhajózási tévedések A Függetlenség Napjában. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997. január. = Meteor 26. 1996. dec. 12.(246.) sz. p. 64. [SRG.]

[FIDRICH Róbert: Friss hírek és érdekességek változócsillagról.] = Mira Hírek 1996. jan. 15. 12-13. sz. p. 1. [KSZ.]

[Változócsillagok átlagfényességei az elmúlt hónapokban, dekádonként.] = Mira Hírek 1996. jan. 15. 12-13. sz. pp. 1-8. 332 változócsillag. [KSZ.]

[FIDRICH Róbert: Friss hírek és érdekességek változócsillagról.] = Mira Hírek 1996. febr. 15. 14. sz. p. 1. A mirákkal kapscolatban egy angol nyelvű levelezőlista indult belga, német, amerikai, japán, dán és magyar észlelők részvételével. Ennek egy magyar változata is indult. [KSZ.]

[Változócsillagok átlagfényességei az elmúlt hónapokban, dekádonként.] = Mira Hírek 1996. febr. 15. 14. sz. pp. 1-6. 206 változócsillag. [KSZ.]

Két új bolygót fedeztek fel a Naprendszeren túl. Alkalmasnak tűnnek az emberi életre. = Népszabadság 54. 1996. jan. 19. 16. sz. p. 1. [SRG.]

KUN Mária: Hubble-képek a világegyetem ifjúkorából. = Népszabadság 54. 1996. jan. 27. p. 24. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrkutatásunk ötven éve. = Népszabadság 54. 1996. febr. 10. p. 24. [SRG.]

DANISS Győző: Magyarország ötmilliárd esztendeje. Hosszú históriánkról beszél a csillagász, a geológus és a geofizikus. = Népszabadság 54. 1996. ápr. 20. 93. sz. p. 24. Illés Erzsébet csillagász, Kovács Sándor geológus, Horváth Ferenc geofizikus ismerteti a Földnek, mint égitestnek a történetét. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Volt-e édenkert a Marson? Egy szenzációs NASA-közlemény hátteréről. = Népszabadság 54. 1996. aug. 16. p. 8. [SRG.]

F. J.: A Mars-relé. = Rádiótechnika 46. 1996. ápr. 4. sz. p. 162. A tervek szerint a Mars Global Surveyort 1996. nov. 4-25. között bocsájtják fel. [SRG.]

Szatelliták egymás között. = Rádiótechnika 46. 1996. jún. 6. sz. p. 266. Amerikai és japán kutatók először használtak lézert egy műhold és Föld közötti kétoldalú jeltovábbításra. [SRG.]

LEMNICK, D. Michael - JAROFF, Leon - DAVIES, Paul: Egyedül vagyunk az univerzumban? = Reader’s Digest Válogatás 1996. júl. pp. 48-52. [NRO.]

A névadók, Szombathely kiváló polgárai. A következőkben közöljük azon személyek életrajzát, akikről a szombathelyi kitüntetéseket, díjakat elnevezték. Gothard Jenő. = Savaria Fórum 6. 1996. nov. 8. 45. sz. p. 10. [SRG.]

LÁSZLÓ Endre, N.: Konkoly Thege Miklós. = Somogyi Kultúra 2. 1996. 3. sz. pp. 24-27. [KSZ.]

Holdkelte Budapest belvárosa felett. = Spica 7. 1996. 2. (15.) sz. címlap. Nagy Zoltán Antal fényképe. [KSZ.]

-nyz- [NAGY Zoltán Antal]: Hyakutake - egy igazi üstökös. = Spica 7. 1996. 2. (15.) sz. pp. 2-3. [KSZ.]

A Lyridák 1996-os maximuma. = Spica 7. 1996. 2. (15.) sz. pp. 3-4. Dági meteormegfigyelés 1996. ápr. 22/23-án. 3 óra 15 perc alatt 92 meteort jegyzett fel 5 észlelő. [KSZ.]

Hírek, tervek, eredmények. = Spica 7. 1996. 2. (15.) sz. p. 4. Nyári észlelések. Az 1996-os Perseida maximum. A faház külső festése Dágon. [KSZ.]

TORDAI Tamás - NAGY Zoltán Antal: Faházirend. = Spica 7. 1996. 2. (15.) sz. pp. 5-6. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Egy kis meteorológia. = Spica 7. 1996. 2. (15.) sz. p. 7. [KSZ.]

Új BuCsop tagok 1997. január 7-ig. = Spica 7. 1996. 2. (15.) sz. p. 7. A csoport létszáma 56 fő. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Két múzeumi napóra-kiállításról. = Technikatörténeti Szemle 22. 1996. pp. 259-262. Az Iparművészeti Múzeum (Idő-mérő) valamint az MCSE és az Országos Műszaki Múzeum (Mértékem az Égbolt) kiállításairól. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Hogyan lett szkeptikus a TELAPO? = Telapo 4. 1996. jan. 1. (6.) sz. p. 1. A Szkeptikusok Első Országos Találkozója okán ez a szám tematikusan a szkeptikus témakörrel foglalkozik. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Krónika. A Szkeptikusok első országos találkozója. = Telapo 4. 1996. jan. 1. (6.) sz. pp. 1-2. 1995. okt. 28-án rendezték Székesfehérváron. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Egy természeti jelenség leírásának tanulságai. Az 1954. október 25-i meteorjelenség megfigyelési adatainak feldolgozása. = Telapo 4. 1996. jan. 1. (6.) sz. pp. 3-6. Eredetileg megjelent a Természettudományi Közlöny 1964. októberi számában. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Holdhoroszkóp, pihenésképpen. = Telapo 4. 1996. jan. 1. (6.) sz. pp. 6-7. A Kurír egyik számában megjelent Holdhoroszkóp cikk kritikus elemzése. [KSZ.]

Asztrofizikoterápia. Fekete lyukkal az AIDS ellen! = Telapo 4. 1996. jan. 1. (6.) sz. p. 7. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Honnan jönnek az ufók? 1. = Telapo 4. 1996. jan. 1. (6.) sz. pp. 7-8. [KSZ.]

Programajánlat. = Telapo 4. 1996. jan. 1. (6.) sz. p. 8. Megjelent Hudoba György: Terkán Lajos élete és munkássága című könyve. A kötet országos bemutatója 1996. febr. 10-én lesz Székesfehérváron. [KSZ.]

Krampusz-díj 1995. = Telapo 4. 1996. jan. 1. (6.) sz. p. 8. A díjat annak a cikknek ítélik évente, amelyben a legtöbb csillagászati valótlanság szerepel. Az 1995-ös évben a "Magyarul beszélnek az ufók?" című cikk (Kurír 1995. dec. 16. p. 1.) nyerte el. [KSZ.]

NÉMETH László - TRUPKA Zoltán: Krónika. Vetélkedő alsó tagozatosoknak. = Telapo 4. 1996. aug. 2. (7.) sz. pp. 1-2. 1995. év végén "Utazás a csillagokba" címmel vetélkedőt szerveztek székesfehérvári iskolásoknak. A döntő 1995. dec. 9-én volt. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Igaz történetek Lukács Béláról. = Telapo 4. 1996. aug. 2. (7.) sz. p. 1. 3. [KSZ.]

PAPP László: Marokkó ’94. [Expedíció a gyűrűs napfogyatkozáshoz.] 3. = Telapo 4. 1996. aug. 2. (7.) sz. p. 2. Az 1994. máj. 10-i gyűrűs napfogyatkozás tengelyére, Marokkóba, a pécsi Hoffmann János által szervezett expedíció eseményei. Algeciras - Gibraltár - Ceuta - Sidi Kacem - Meknes - Rabat - Casablanca - a napfogyatkozás tengelyének és az Atlanti-óceán partjának metszéspontjára értünk. [KSZ.]

Lukács evangélium. Hogyan lesz valakiből Lukács Béla? Sarkadi Péter interjúja. 1. = Telapo 4. 1996. aug. 2. (7.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

SZABÓ Dávid: Hogyan kerültem kapcsolatba az amatőrcsillagászattal? 1. = Telapo 4. 1996. aug. 2. (7.) sz. p. 5. Kiskorának csillagászati élményei. 1980-ban került a székesfehérvári csillagászati szakkörbe. Először Engler Nándor, majd Nagy Rezső szakkörébe járt. Megnyerték a pécsi csillagászati vetélkedőt csapatukkal, egyénileg harmadik lett. [KSZ.]

Fejér megyeiek a MANT pályázatán. = Telapo 4. 1996. aug. 2. (7.) sz. pp. 5-6. A MANT hatodik pályázatát "Az ember és a világűr" címmel hirdették meg. Az első két helyezett (a dunaújvárosi Rontó Miklós és a pécsi Somogyi Rita) 1996. június végén a NASA nemzetközi űrtáborába, Huntsville-be utazhatott. [KSZ.]

TOLNAI Leona: Földünk kísérője, a Hold. = Telapo 4. 1996. aug. 2. (7.) sz. p. 6. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Honnan jönnek az ufók? 2. = Telapo 4. 1996. aug. 2. (7.) sz. pp. 6-7. [KSZ.]

Mit csinált a TELAPO 95-ben? = Telapo 4. 1996. aug. 2. (7.) sz. pp. 7-8. Székesfehérvári csillagászati események 1995-ben. [KSZ.]

Szkeptikusok II. Országos Találkozója. = Telapo 4. 1996. aug. 2. (7.) sz. p. 8 1996. okt. 26-án lesz. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Ki volt Székesfehérvári Lázár? = Telapo 4. 1996. dec. 3. (8.) sz. p. 1. A Bécsi Egyetem filozófiai karára 1512. ápr. 14-én beiratkozott egy Lazarus de Stuelweissenburg nevű diák, a "magyar ráció", azaz a magyar diákok közösségének tagja. Talán bizonyos csillagászati tanulmányokat is folytathatott, habár ennek részletei és a diák további tevékenysége nem ismert. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Krónika. Országos csillagászati vetélkedő. = Telapo 4. 1996. dec. 3. (8.) sz. pp. 1-2. A Kulin György emlékére rendezett II. országos csillagászati vetélkedőről, amelyet 1996. okt. 11-13-ig rendeztek Székesfehérváron. A versenyzők megfigyelték az 1996. okt. 12-i részleges napfogyatkozást is. A zsűriben Almár Iván, Both Előd és Marik Miklós is ott ült. Az első helyen a TELAPO csapata szerezte meg: Fűrész Gábor, Moldoványi Balázs és Spindler Szabolcs. [KSZ.]

PAPP László: Marokkó ’94. [Expedíció a gyűrűs napfogyatkozáshoz.] 4. = Telapo 4. 1996. dec. 3. (8.) sz. pp. 2-3. Az 1994. máj. 10-i gyűrűs napfogyatkozás tengelyére, Marokkóba, a pécsi Hoffmann János által szervezett expedíció eseményei. Casablanca - Dar-Bonazza - Marrakesh - Oudouzi - Beni Melall - Fez - Tetouan - Sevilla - Sienes - Avignon - Nizza - Magyarország. [KSZ.]

Lukács evangélium. Hogyan lesz valakiből Lukács Béla? Sarkadi Péter interjúja. 2. = Telapo 4. 1996. dec. 3. (8.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: Űrakadémia Ausztráliában. = Telapo 4. 1996. dec. 3. (8.) sz. pp. 4-6. Részvétel az V. Austral International Space School (AISS, Ausztrál Nemzetközi Űrakadémia) programjaiban, 1996. júl. 18-25-ig. [KSZ.]

SZABÓ Dávid: Hogyan kerültem kapcsolatba az amatőrcsillagászattal? 2. = Telapo 4. 1996. dec. 3. (8.) sz. pp. 6-7. Részvétele és élményei öt különböző Perseida meteorészlelő táborban (Pénzesgyőr, Kút-hegy, Szent György-hegy, stb.) az 1980-as évek elején. [KSZ.]

NÉMETH László: TELAPO ’96 észlelőtábor. = Telapo 4. 1996. dec. 3. (8.) sz. p. 7. A székesfehérvári szakkörösök 13. nyári csillagásztáborát 1996. aug. 7-14-ig rendezték a Vérteskozma mellett. A szervező és táborvezető Nagy Rezső volt. [KSZ.]

TELAPO-díj 1996. = Telapo 4. 1996. dec. 3. (8.) sz. p. 8. A szerkesztőség díjat alapított, évente az kapja, aki legtöbbet tett a TELAPO-ért. Idén Fűrész Gábor lett a kitüntetett. [KSZ.]

RÁKOS Judit: Magányos a csillagász? = Telapo 4. 1996. dec. 3. (8.) sz. p. 8. [KSZ.]

SIMONYI Károly: ... az egek és tengerek minden jelensége (Huygens, Newton). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jan. 1. sz. pp. 10-14. [PIR.]

ALMÁR Iván: Apollo 13 13, 13, 13... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jan. 1. sz. p. 17. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Csillagászati léghajó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jan. 1. sz. p. 30. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Érzékeny búcsú a Pioneertől. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jan. 1. sz. p. 30. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Égi luxus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jan. 1. sz. p. 31. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BŐDY Zoltán: A szupernóvák leszaggatják az Univerzum álruháját. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jan. 1. sz. p. 33. [PIR.]

MÉSZÁROS Sándor: A Hold válaszolt. Bay Zoltán radarvisszhang-kísérlete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. febr. 2. sz. pp. 66-68. [PIR.]

Kozmikus záporok megfigyelése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. febr. 2. sz. p. 78. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Búzával a Marsra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. febr. 2. sz. p. 78. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SIMONYI Károly: Láttam egy üstököst visszatérni... A kopernikuszi fordulat a filozófiában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. márc. 3. sz. pp. 110-114. [SRG.]

Címlapon: A Hold gravitációs térképei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. márc. 3. sz. címoldal. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Hold új arca. A Clementine szonda mérései után. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. márc. 3. sz. pp. 120-123., címoldal. [PIR.]

A NASA új röntgen-megfigyelő műholdja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. márc. 3. sz. p. 126. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

Az évszázad üstököse. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. márc. 3. sz. p. 127. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

KIS Károly - WITTMANN Géza: Földmágneses anomáliák vizsgálata mesterséges holdakkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. márc. 3. sz. pp. 138-140. [PIR.]

MANNO István: A napneutrínók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. ápr. 4. sz. pp. 162-166. [PIR.]

Rejtett hélium fűti a Jupitert. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. ápr. 4. sz. p. 172. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

Csillagközi héliumgáz és az ősrobbanás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. ápr. 4. sz. pp. 172-173. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

WESZELY Tibor: A fény útja a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. ápr. 4. sz. pp. 176-178. [PIR.]

(D. J.): Dr. Hudoba György: Terkán Lajos élete és munkássága. (A Terkán Lajos bemutató csillagvizsgáló és A Szabadművelődés Háza kiadványa, Székesfehérvár, 1995.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. ápr. 4. sz. p. 192. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

SÜTŐ Gabriella: A kabai meteorit eredete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. ápr. 4. sz. melléklete. pp. [33-34.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

Természettudósaink galériája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. Fényi Gyula csillagász, Gothard Jenő fizikus, csillagász. [SRG.]

STAAR Gyula: Földi utakon az égi mechanikához. Beszélgetés Jürgen Moser professzorral. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. máj. 5. sz. pp. 194-199. [PIR.]

STEINER Szabolcs: Tengerjárás és árapály-energia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. máj. 5. sz. pp. 209-212. [PIR.]

Neutrínótömeg mérése napfogyatkozáskor? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. máj. 5. sz. p. 222. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

Címlapon: Események a Naprendszerben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jún. 6. sz. címoldal. [SRG.]

BOTH Előd: Megérkezett a Galileo. 1. rész. A két évtizedes álom. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jún. 6. sz. pp. 246-250. [PIR.]

KOVÁCS Terézia: Hány éves a Föld? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jún. 6. sz. pp. 263-266. [PIR.]

B. E.: Isten veled Pioneer! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jún. 6. sz. p. 268. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

ABONYI Iván: Milyen a fény útja a világűrben? (Gondolatok Weszely Tibor tanulmánya nyomán). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jún. 6. sz. pp. 272-273. [PIR.]

(A *I) [ABONYI Iván]: Antonín Rückl: A világűr képes atlasza. (Fordította: dr. Szabados László és dr. Both Előd, Springer Hungarica Budapest, 1995.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jún. 6. sz. p. 288. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

SIPOS András: Budapest bemutatótávcsöve: a "Heyde". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jún. 6. sz. melléklete. pp. [61-63.] [PIR.]

GUSZMANN Gergely: Hell Miksa, az egri csillagda tervezője. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. jún. 6. sz. melléklete. pp. [71-73.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

BOTH Előd: Megérkezett a Galileo. 2. rész. Váratlan nyitány. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. júl. 7. sz. pp. 314-317. [PIR.]

Űrszonda az Eroshoz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. júl. 7. sz. p. 318. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

Miért szakadt el az űrmadzag? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. júl. 7. sz. p. 335. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

BALOGH Zoltán Miklós: Fehérvár szülötte: Terkán Lajos. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. aug. 8. sz. melléklete. pp. [100-101.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

A Plútó feltérképezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. aug. 8. sz. p. 368. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

Megöregedett műhold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. aug. 8. sz. p. 368. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

Egyfokozatú űrsikló. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. szept. 9. sz. p. 407. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

B. E.: Életnyomok a Marsról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. szept. 9. sz. pp. 407-408. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

BOTH Előd: Minek nevezzelek? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. szept. 9. sz. pp. 418-421. Az égitestek elnevezése. [PIR.]

Lesz-e űrmajom? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. okt. 10. sz. p. 461. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

Mágneses tér a Ganimédeszen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. okt. 10. sz. p. 461. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

Idegen bolygórendszerek megfigyelése 2000 után? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. okt. 10. sz. p. 461. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

Aminosavak is vannak a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. okt. 10. sz. p. 461. Hírek Események Eredmények. [SRG.]

BŐDY Zoltán: "Forrásban lévő" csillagok ontják a fotonbuborékokat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. okt. 10. sz. p. 465. Asztrofizika. [SRG.]

Pulzárok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. okt. 10. sz. p. 465. Asztrofizika. [SRG.]

Neutroncsillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. okt. 10. sz. p. 465. Asztrofizika. [SRG.]

(T. Z.): Galántai Zoltán: Mars-csatornák, idegen világok, angyalok, földönkívüliek. (Pesti szalon, 1996.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. okt. 10. sz. p. 480. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

HUDOBA György: Adaptív optikai rendszerek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. nov. 11. sz. pp. 500-502. [PIR.]

SZABÓ Alexandra: Konkoly-Thege Miklós hagyatéka nemzedékünkre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. nov. 11. sz. melléklete. pp. [104-105]. Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

A NASA Mars-szondái a Kennedy űrközpontban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. nov. 11. sz. p. 511. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Hélium a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. nov. 11. sz. p. 511. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A naprendszer "rázós út" előtt áll! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. nov. 11. sz. p. 513. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BOTH Előd: Galileo-újdonságok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. nov. 11. sz. p. 521. [PIR.]

B. E.: Kisbolygószerű üstökös. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. dec. 12. sz. p. 558. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

B. E.: Ősgalaxisokat figyelt meg az űrtávcső. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. dec. 12. sz. pp. 558-559. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Csapás az európai űrkutatásra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. dec. 12. sz. p. 560. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

ABONYI Iván: A Hold-radarkísérletek és Bay Zoltán megítélése az amerikai tudománytörténetírás tükrében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. dec. 12. sz. pp. 567-568. [PIR.]

MAJOR György: A Föld és légkör sugárzási energiamérlege. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 127. 1996. I. különszáma. pp. 40-43. [SRG.]

  VEKERDI László: Galilei - eretnek vagy udvaronc? = Tiszatáj 50. 1996. márc. 3. sz. pp. 93-109. [HAI.]

CS. BENKŐ Judit: A kozmoszban Éva lekörözi Ádámot. Magyar szakember arról, hogy miért nem volt női vetélytársa Farkas Bercinek. = Új Dunántúli Napló 7. 1996. ápr. 6. 95. sz. p. 8. "Az amerikai Atlantis űrrepülőgép, amely eddig háromszor kapcsolódott össze a Mir űrállomással, a legutóbbi - március végi - égi randevúra magával vitte Shannon Lucid biokémikust. Az eddigi legidősebb, 53 éves asztronauta hölgy minden korábbinál több időt, várhatóan 140 napot tölt majd a Mir vendégeként a kozmoszban. - Különleges képességű vállalkozóra találtak kollégái a tengerentúlon? - kérdeztük dr. Pozsgai Attilát, a Kecskeméti Repülőkórház orvos ezredesét. - Szakmailag semmi rendkívüli nincs abban, hogy nem férfi, mi több, nem is a legteherbíróbb korosztályba tartozó űrhajós vállalkozott az útra. ..." [HAI.]

Őszi Csillagászati Hét. = Új Dunántúli Napló 7. 1996. okt. 5. p. 5. [SRG.]

Csillagászati Hét. = Új Dunántúli Napló 7. 1996. okt. 7. p. 4. [SRG.]

A megsebzett Jupiter. = Új Dunántúli Napló 7. 1996. okt. 8. p. 4. [SRG.]

Őszi csillagászati hét. = Új Dunántúli Napló 7. 1996. okt. 10. p. 4. [SRG.]

Távcsöves bemutató. = Új Dunántúli Napló 7. 1996. okt. 13. p. 4. [SRG.]

Pécsett ... Jupiterről tart előadást ... = Új Dunántúli Napló 7. 1996. okt. 14. p. 4. [SRG.]

GÖRBICS János: Őszi Csillagászati Hét. = Új Dunántúli Napló 7. 1996. okt. 14. p. 4. [SRG.]

A betlehemi csillag. = Új Dunántúli Napló 7. 1996. dec. 5. 332. sz. p. 18. "A Biblia újszövetségi evangéliumaiban írottak szerint a zsidók királyának megszületését egy napkeleti csillag feltűnése adta hírül. A betlehemi csillag vezette aztán a három királyokat, a napkeleti bölcseket, azaz mágusokat, csillagjósokat az újszülött Jézushoz. A megváltó megszületését jelző csillagot valaha üstökösnek gondolták, s ezért ábrázolják azóta is gyakran szép csóvával. Csillagászok utánajártak, valójában mi is volt az, ami közel kétezer éve megjelent az égbolton. Volt olyan elképzelés, amely szerint egy nova vagy szupernóva volt a betlehemi csillag. Ilyenkor arról van szó, hogy egy addig normális, többnyire észrevehetetlen csillag hirtelen fellángol, s szinte lobogni látszik.
Ponori Thewrewk Aurél csillagász szerint Kepler más úton indult el. A két hatalmas bolygóba Jupiter és a Szaturnusz útját követve megállapította, hogy időszámításunk előtt 7-ben a két bolygó olyan közel került egymáshoz, hogy szinte egyetlen, erős fényű csillagnak látszott. Ez a csillagászati jelenség május 29-én, október 3-án és december 4-én volt legintenzívebb. A csillagok ilyen együttállása rendkívül ritka, úgyszólván egyedülálló. De bárhogy is volt, kétségtelen, hogy a betlehemi történet a csodás születéssel ma is az egyik legélőbb történet a világon..." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1995 Y1 (Hyakutake). = Üstökös Gyorshírek 1996. 1. sz. p. 1. 1996. jan. 3-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Szerkesztői levél. = Üstökös Gyorshírek 1996. 1. sz. p. 1. Az elmúlt két évben 42 alkalommal jelentkezett az Üstökös Gyorshírek. Ezentúl a Csillagászati Évkönyvben is megjelent periodikus üstökösöket nem ismerteti a körlevél, csak ha nagy eltérést mutatnának. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 73P/Schwassmann-Wachmann 3. = Üstökös Gyorshírek 1996. 2. sz. p. 1. 1996. jan. 3-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 29P/Schwassmann-Wachmann 1. = Üstökös Gyorshírek 1996. 2. sz. p. 1. 1996. jan. 3-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 E1 (NEAT). = Üstökös Gyorshírek 1996. 10. sz. p. 1. 1996. júl. 1-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 15P/Finlay. = Üstökös Gyorshírek 1996. 10. sz. p. 1. 1996. júl. 1-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 N1 (Brewington). = Üstökös Gyorshírek 1996. 11. sz. p. 1. 1996. júl. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 94P/Russell 4. = Üstökös Gyorshírek 1996. 11. sz. p. 1. 1996. júl. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 N1 (Brewington). = Üstökös Gyorshírek 1996. 12. sz. p. 1. 1996. júl. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 E1 (NEAT). = Üstökös Gyorshírek 1996. 12. sz. p. 1. 1996. júl. 25-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 57P/du Toit-Neujmin-Delporte. = Üstökös Gyorshírek 1996. 13. sz. p. 1. 1996. szept. 2-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 E1 (NEAT). = Üstökös Gyorshírek 1996. 13. sz. p. 1. 1996. szept. 2-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 Q1 (Tabur). = Üstökös Gyorshírek 1996. 14. sz. p. 1. 1996. szept. 2-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 N1 (Brewington). = Üstökös Gyorshírek 1996. 14. sz. p. 1. 1996. szept. 2-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 R1 (Hergenrother-Spahr). = Üstökös Gyorshírek 1996. 15. sz. p. 1. 1996. szept. 12-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 E1 (NEAT). = Üstökös Gyorshírek 1996. 15. sz. p. 1. 1996. szept. 12-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 Q1 (Tabur). = Üstökös Gyorshírek 1996. 16. sz. p. 1. 1996. szept. 12-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 Q1 (Tabur). = Üstökös Gyorshírek 1996. 17. sz. p. 1. 1996. szept. 28-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 R1 (Hergenrother-Spahr). = Üstökös Gyorshírek 1996. 18. sz. p. 1. 1996. szept. 28-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1996 N1 (Brewington). = Üstökös Gyorshírek 1996. 18. sz. p. 1. 1996. szept. 28-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: (4197) 1982 TA kisbolygó. = Üstökös Gyorshírek 1996. 19. sz. p. 1. 1996. szept. 28-i dátummal. [KSZ.]

JOBST Ágnes: Az asztrológia az európai gondolkodás történetében. = Valóság 39. 1996. máj. 5. sz. pp. 40-50. Történelmi szemmel vizsgálja az asztrológia kialakulását, kiemelkedő és háttérbe bújó időszakait és a csillagászathoz való viszonyát az ókortól egészen az 1600-as évek elejéig. [KSZ.]

ANTALÓCZY Zoltán: Giordano Bruno "veszedelmes" tanítása és a filozófus inkvizíciós pere. = Valóság 39. 1996. júl. 7. sz. pp. 85-91. [KSZ.]

Emlékérem a Gotthard(!) Jenő iskolának. = Vas Népe 41. 1996. jún. 4. 129. sz. p. 4. Az 1992-ben alapított Gothard Emlékérem átadásáról. Az emlékérmet Vértes Ernő adta át Andor Ottó iskolaigazgatónak. [SRG.]

Még egyszer a napóráról. = Vas Népe 41. 1996. aug. 14. 190. sz. p. 10. A szombathelyi Hunyadi úti házon (akkoriban Marton-villán) lévő napóra 1936-ban készült. [SRG.]

Részleges napfogyatkozás. = Vas Népe 41. 1996. okt. 12. 239. sz. p. 11. [SRG.]

TREIBER: Szombati napfogyatkozás. = Vas Népe 41. 1996. okt. 14. 240. sz. p. 4. A szerző emlékezése a gyermekkorában látott (csaknem) teljes napfogyatkozásra, valószínűleg az 1961. febr. 15-i jelenségre. Figyelemmel kísérte Vas megyében az 1996. okt. 12-i részleges napfogyatkozást is. [KSZ.]

A XVII. Csillagászati Hét... = Vas Népe 41. 1996. okt. 14. 240. sz. p. 7. Vértes Ernő a napfogyatkozás jelenségéről tart előadást ma. Holnap Illés Erzsébet a naprendszerkutatás eredményeiről számol be. [SRG.]

Címoldal: A Nagy Magellán Felhő. = Vega 6. 1996. márc. 1.(25.) sz. p. 1. [SRG.]

COOMBS, Cassandra: Kulcs az ősi Holdhoz: a Mare Crisium. = Vega 6. 1996. márc. 1.(25.) sz. pp. 3-7. Az Astronomy 1995. okt. számából. Fordította: Csizmadia Ákos. [SRG.]

Észlelések a Holdról. = Vega 6. 1996. márc. 1.(25.) sz. pp. 7-8. Csizmadia Szilárd, Szekeres Tibor, Csizmadia Ákos észlelései. [SRG.]

Új fényes üstökös: Comet C/1996 B 2 (Hyakutake). = Vega 6. 1996. márc. 1.(25.) sz. p. 8. Előrejelzett koordináták. [SRG.]

FORTIER, Edmund: Látogatás a mély-ég állatkertben. = Vega 6. 1996. márc. 1.(25.) sz. pp. 8-12. Az Astronomy 1995. nov. számából. Fordította: Csizmadia Ákos. [SRG.]

Címoldal: A Hold. = Vega 6. 1996. jún. 2.(26.) sz. p. 1. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Asztrofotózás állókamerával. = Vega 6. 1996. jún. 2.(26.) sz. p. 3. [SRG.]

Észlelések 1996. január 5 - február 24. = Vega 6. 1996. jún. 2.(26.) sz. pp. 4-5. Szaturnusz és Vénusz észlelők: Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Zelkó Zoltán (Zalaegerszeg), Szekeres Tibor (Zalalövő). [SRG.]

Csillagászati újdonságok 1995-ben. = Vega 6. 1996. jún. 2.(26.) sz. pp. 6-9. Áttekintés.; A Neptunusz viharai.; Az 51 Pegasi bolygója.; A Hale-Bopp üstökös.; A delta Ursae Maioris fényváltozása.; A Szaturnusz gyűrűjének átfordulásai.; Csizmadia Szilárd: Új eredmények a napkutatásban. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 6. 1996. jún. 2.(26.) sz. pp. 10-12. Közgyűlés febr. 3-án.; Egyesületi összejövetelek 1995. júl. 3. és 1996. febr. 24. között.; Egyesületi távcső (200/1500-as). [SRG.]

Címoldal: A Comet C/1996 B2 (Hyakutake) üstökös. = Vega 6. 1996. aug. 3.(27.) sz. p. 1. Horváth Tibor (Hegyhátsál) 1996. márc. 27-i felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Egerszegi szép napok. = Vega 6. 1996. aug. 3.(27.) sz. pp. 3-4. 1980-81 évi katonai és csillagászati élményeiről, Zalaegerszegen. [SRG.]

SZEKERES Tibor: Tycho de Brahe (1546-1601). = Vega 6. 1996. aug. 3.(27.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

EICHER, J. David: A galaxisok arcai. = Vega 6. 1996. aug. 3.(27.) sz. pp. 7-9. Astronomy 1995 dec. Fordította: Csizmadia Ákos. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Egyesületi hírek. = Vega 6. 1996. aug. 3.(27.) sz. pp. 10-11. Egyesületi összejövetelek 1996. márc. 15. és júl. 6. között.; Új tagtársaink.; Miért kellett a tagdíjakat emelni?; Egyesületi programok. [SRG.]

A Hyakutake-üstökös. = Vega 6. 1996. aug. 3.(27.) sz. p. 12. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Extraszoláris bolygórendszerek. = Vega 6. 1996. aug. 3.(27.) sz. pp. 13-16. [SRG.]

Még mindig nincs pulzár az SN 1987 A-ban. = Vega 6. 1996. aug. 3.(27.) sz. p. 16. [SRG.]

Címoldal: A 30 Doradus körüli köd. = Vega 6. 1996. okt. 4.(28.) sz. p. 1. [SRG.]

Őszi esték üstököse. A Hale-Bopp a hideg őszi esték látványossága lesz... = Vega 6. 1996. okt. 4.(28.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Évforduló - a Neptunusz 150 éve. = Vega 6. 1996. okt. 4.(28.) sz. p. 6. [SRG.]

Egy új bolygó az Ökörhajcsárban. = Vega 6. 1996. okt. 4.(28.) sz. p. 7. Astronomy 1996. szept. számából. Fordította: Csizmadia Szilárd. [SRG.]

Újabb hírek az extraszoláris bolygókról. = Vega 6. 1996. okt. 4.(28.) sz. p. 7., 9. Astronomy 1996. szept. számából. Fordította: Csizmadia Szilárd. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Optikai távcsövekről - röviden. 2. = Vega 6. 1996. okt. 4.(28.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

Észlelések. = Vega 6. 1996. okt. 4.(28.) sz. pp. 10-14. Kisbolygó (Pető Zsolt), meteor (Csarnai Noémi, Csizmadia Szilárd, Konkoly Péter, Simonkay Piroska, Széll Tamás), üstökös (Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Pető Zsolt), mély-ég (Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd) észlelések. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: VCSE-hírek. = Vega 6. 1996. okt. 4.(28.) sz. pp. 15-16. A Vega Csillagászati Egyesület 1996. aug. 17-i közgyűlése.; VEGA ’96 tábor Kehidakustányban. [SRG.]

Címoldal: Az üstököscsóvák fontosabb alakjai. = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. p. 1. Üstökösészlelési útmutató című cikkhez. [SRG.]

Meghitt találkozás... = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. p. 2. A Föld közelében az 1996 JA1 jelű aszteroida 1996. máj. 19-én. [SRG.]

A Rák-köd szívében. = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. p. 3. [SRG.]

Újabb bolygók már megint. = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. p. 3. Üpszilon Andromedae és rho Cancri mellett. [SRG.]

Üstökösészlelési útmutató. = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

A Comet C/1995/01 (Hale-Bopp) üstökös koordinátái 1997. január 2-től február 11-ig. = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Távolságmérés a csillagászatban. Arisztarkhosztól Besselig. = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. pp. 9-12. [SRG.]

Jupiter-rajzok. = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. p. 11. Csizmadia Ákos rajzai 1995. júl. 13. és 1996. okt. 13. között. [SRG.]

Rajzok az októberi 12-i napfogyatkozásról. = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. p. 13. A rajzokat Csizmadia Szilárd és Simonkay Ferenc készítette a részleges napfogyatkozásról. [SRG.]

Közlemény a VCSE tagjai számára. = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. p. 13. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. pp. 14-15. Kiss Hajnalka: Holdfogyatkozás szept. 27-én.; Csizmadia Szilárd: Napfogyatkozás okt. 12-én.; Egyesületi összejövetelek 1996. aug. 11. és dec. 14. között. [SRG.]

1997. évi Csillagászati Évkönyv megrendelése. = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. p. 16. [SRG.]

Helyi Csoportok III. Országos Találkozója. = Vega 6. 1996. dec. 5.(29.) sz. p. 16. Zalaegerszegen lesz, 1997. febr. 22-én. [SRG.]

          1997.

"VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. 261 p. [KSZ.]

A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] 163 p., 8 t. A szeminárium központi témája: A Nap földi hatásai és a felső légköri folyamatok. [KOC.]

ALMÁR IVÁN - HORVÁTH András: Újra a Marson. Budapest, 1997. Springer Hungarica Kiadó Kft., Exmayer Bt., Alföldi Nyomda. 108 p. [KSZ.]

ASIMOV, Isaac: Ameddig a szem ellát. Ford.: Füssi-Nagy Géza. Szeged, 1997. Szukits Könyvkiadó, Kemprint Kft. 216 p. Szaklektor: Mesterházi Márton, Kemény Rezső. A 17 tudományos esszé közül az utolsó hat csillagászati témájú: A kizökkent idő (pp. 143-155.). Az űr felfedezése (pp. 156-167.). Űrvegyészet (pp. 168-178.). A nagyszámú parány törvénye (pp. 179-190.). Szupercsillag (pp. 191-203.). Ameddig a szem ellát (pp. 204-215.). [HAI.]

BARCZA Szabolcs: Csillaglégkörök fizikája. Csillagszínképek kiértékelésének asztrofizikai alapjai. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1997. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, ELTE Eötvös Kiadó, ANTIKVA Nyomda KKT. 103 p. Lektorálta: Kolláth Zoltán. [SZF.]

BARROW, John David: A Világegyetem eredete. Ford.: Both Előd. 2. kiad. Budapest, 1997. Kulturtrade Kiadó Kft., Dabasi Nyomda Rt. 161 p. /Világ-egyetem./ A borítócím: A világegyetem születése. A fordítást ellenőrizte, a jegyzeteket és az irodalomjegyzéket készítette Dávid Gyula. A szerző előszava Brightonban kelt 1994. márciusban. [KSZ.]

BEAUMONT, Émilie - PIMONT, Marie-Renée: Csillagok és bolygók titkai. Ford.: Marczisovszky János. 3. kiadás. [Budapest,] 1997. Passage Gyermekkönyvkiadó, Szegedi Kossuth Nyomda. 131 p. Csillagászati képeskönyv gyermekeknek. [KSZ.]

BORVENDÉG Márta - JÁMBOR Balázs - SZABÓ Péter: A Föld és bolygótestvérei. Földrajzi praktikum a 7. évfolyam tanulói számára. Budapest, 1997. Dinasztia Kiadó-ház RT., Dinasztia-ház Grafika Nyomda. 110 p. Csillagászat: pp. 3-21. [KSZ.]

A csillagász Hell Miksa írásaiból. Összeállította: Csaba György Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT Kft. nyomdája. 62 p., 1 t. /Magyar csillagászattörténet./ [SRG.]

A csillagászat és az űrkutatás története. Az őskortól napjainkig. Budapest, 1997. Interaktív multimédia, Multimédia Holding. CD-ROM. Ez az anyag 2003-ban, másodszor is megjelent. [KSZ.]

A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. 186 p. Szerkesztette: Horányi Gábor, Szegedi Mónika. Diákszerkesztő: Illés Márton. Szakmai lektor: Horányi Gábor. Karikatúrák: Sajdik Ferenc. A 61 (13-14 éves) szerző 71 csillagászati tanulmánya az 1994-1995-ös tanévben készült. [KSZ.]

Csodálatos univerzum. A csillagászat és az űrkutatás története az őskortól napjainkig. 1997. CyberstonE Entertainment. CD-ROM. [GYI.]

CSÜLLÖG Gábor - PAVLICS Károlyné: Csillagászatföldrajzi feladatok. Főiskolai jegyzet. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar. 1. kiad. Budapest, 1997. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., PROSPEKTOP nyomda. 90 p. Lektorálta: Horváth András. [KSZ.]

DÁMNÉ ERDEI Gabriella: Csillagászati földrajzi ismeretek és tanításuk a környezetismeret-természetismeret tantárgyban. Jegyzet. Debrecen, 1997. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Természettudományi Tanszék, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola sokszorosító üzeme (Debrecen). 238 p. Változatlan utánnyomás. Szakmai lektor: Szabó József. Anyanyelvi lektor: Szikszainé Nagy Irma. [KSZ.]

DAVIES, Paul: Az utolsó három perc. Feltevések a Világegyetem végső sorsáról. 2. kiad. Ford.: Both Előd. Budapest, 1997. Kulturtrade Kiadó, Dabasi Nyomda Rt. 187 p. /Világ - egyetem./ A fordítást ellenőrizte, a jegyzeteket és az irodalomjegyzéket készítette: Dávid Gyula. [KSZ.]

Földrajzi és csillagászati fogalomtár. Ford.: Balázs Lajosné, Barlai Katalin, Jankovics István, Jókay László, Kaszap András, Koppány György, Lábody Imréné, Lukács Ernőné, Nagy Imre, Scharniczky Viktor, Stohl Gábor, Vándor Ferenc. [Budapest, 1997.] INTERMIX M. D. kiadó, Multipress 2000 Kft. nyomda. 230 p. Az 1975-ben, 1983-ban, és 1987-ben kiadott "Természettudományi kisenciklopédia" csillagászati és földrajzi részeinek 4. kiadása, változatlan szöveg- és ábraanyaggal. [KSZ.]

GAZDA István: Magyar tudománytörténet. Piliscsaba, 1997. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Szüpex Nyomdai és Grafikai Stúdió. 199 p. /Jegyzet a felsőoktatási intézmények hallgatói számára./ A csillagászat magyarországi történetéből: pp. 51-63.; Kronológia, ajánlott irodalom: pp. 63-64. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagászati földrajz. Jegyzet. Budapest, 1997. Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar. 243 p. Lektorálta: Illés Erzsébet. [KSZ.]

A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. 81 p. Lektorálta Gyimesi Endre. Életrajz, visszaemlékezések, fotók, bibliográfia. [REZ.]

GÖŐZ Lajos: Csillagászati földrajzi gyakorlatok. Kézirat. 14. változatlan kiad. Budapest, 1997. Nemzeti Tankönyvkiadó, Dabas-Jegyzet Kft. 94 p., 6 mell. /[A] Tanárképző Főiskolák [kiadványa]/ Tanárképző Főiskolai tankönyv. Megjelent a Művelődési Minisztérium 35050/77. sz. megbízása alapján. Több változatlan utánnyomása volt. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Hale-Bopp - az ezredvég üstököse. Pécs, 1997. pp. 13-19. /Közlemények a Janus Pannonius Tudományegyetem Általános Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékéről. 13./ [SRG.]

HAHN István: Zsidó ünnepek és népszokások. Budapest, 1997. Makkabi Kiadó, Egyetemi Nyomda. 87 p. Heller Bernát előszavával. Az ismert történész és kronológus fiatalon, 1940-ben, mindössze néhány száz példányban megjelent művének újrakiadása; számtalan naptártörténeti vonatkozással, függelékében zsidó naptárral. [REZ.]

HAIMANN György - MUSZKA Erzsébet - BORSA Gedeon: A nagyszombati jezsuita kollégium és az egyetemi nyomda leltára, 1773. Budapest, 1997. [SRG.]

HAJDÚ-MOHAROS József - VIDÉKI Imre - JUHÁSZ Bernadett: Földünk - környezetünk. Földrajztankönyv 13-14 éveseknek. Budapest, 1997. Műszaki Könyvkiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. 149 p. Lektorálták: Frisnyák Sándor, Pál Ágnes, Sevecsekné Hosszú Mária. Jelzet: MK-08051. Csillagászat: pp. 16-21. [KSZ.]

HARRIS, Nicholas - TURNER, Joanna - DAY, Trevor: Hihetetlen utazás az atom belsejébe. Hihetetlen utazás az univerzum végtelenjébe. Tizenhárom óriás lépés az Univerzum végtelenjéből az atom elképzelhetetlenül kicsiny részecskéinek világába. 2 könyv egyben. Ford.: Gyenge László. Budapest, 1997. Cser Kiadó. Nyomtatás és kötészet: Szingapúr. [28] p. Lektorálta: Barabás Zoltán. Az album a gyermekeknek mutatja be világunk felépítését és méretarányait az elemi részektől a csillagászat legnagyobb méretű objektumaiig. A könyvnek két címlapja van, így elölről is, megfordítva is olvasható. [KSZ.]

A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. 295 p. Felelős kiadó: Cseri József. Felelős szerkesztő: Buga László. [KSZ.]

HERRMANN, Joachim: Csillagok. A csillagos ég Európából nézve. Ford.: Ill Márton. Budapest, 1997. Magyar Könyvklub, Omigráf Kft., Graphisher Grossbetreib Pössneck nyomda. 287 p. /Természetkalauz./ Szakmailag ellenőrizte: Patkós László. 58 csillagtérképpel, 6,0 magnitudós határral. [KSZ.]

HORÁNYI Gábor: Csillagászat tanterv a nyolcosztályos gimnáziumok számára. Budapest, [1997.] Calibra Kiadó, Múzsák Nyomda. 8 p. /Calibra könyvek./ Jelzet: CAE 190. Horányi Gábor bevezetője (pp. 3-4.).; Csillagászati tanterv (pp. 5-8.). [KSZ.]

JAKUCS László: Általános természeti földrajz. I. A földrajzi burok kozmogén és endogén jelenségei földrajz szakos tanárjelöltek és szakgeográfusok részére. 2. bőv. kiad. [Szeged,] 1997. József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar. JATEPress. 359 p. Borítócím: A földrajzi burok kozmogén és endogén dinamikája.; Lektorálta: Szederkényi Tibor és Szatmáry Károly. A szerző előszava Szegeden kelt, 1990. márciusában.; Csillagászat: pp. 25-57. [KSZ.]

JANKOVICS Marcell: Jelkép-kalendárium. 2. bőv. átdolg. kiad. [Debrecen,] 1997. Csokonai Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. 384 p. [KSZ.]

KALLÓS Károly: Csillagászati feladatgyűjtemény és segédlet. [Győr, 1997.] Novadat Bt. kiadó, Text-Print nyomda. 145 p., 1 mell. Lektorálta: Horváth András. 100 csillagászati feladat és megoldása. Győr amatőrcsillagászati életének bemutatása. [KSZ.]

Képes gyermekenciklopédia. Ford.: Ajkai Adrienne, Görgényi Emília, Magyarics Péter, Menich Ádám, Piros Christa, Varga Antal. 3. jav. kiad. Budapest, 1997. Park Könyvkiadó, ITEX Kft. (Budapest), Kossuth Nyomda. 648 p. /Szemtanú./ Eredeti főszerkesztő Ann Kramer. A magyar változat főszerkesztője Katona Sándorné. Szakmailag ellenőrizte: Csorba Gábor, Hahner Péter, Lóczy Dénes, Seres Iván, Vég Gábor. 7-14 éveseknek. Csillagászat: Bolygók (pp. 74-75.); Csillagászat (pp. 90-91.); Csillagok (pp. 92-93.); Fizika (p. 170.); Föld (pp. 180-181.); Hold (p. 235.); Idő (p. 244.); Légkör (p. 344.), Mesterséges holdak (p. 375.); Navigációs rendszerek (p. 397.); Nehézkedés (p. 398.); Órák (p. 423.); Távcsövek (p. 523.); Űrhajósok (p. 558.); Űrrepülés (pp. 559-560.); Üstökösök és meteorok (p. 561.); Világegyetem (p. 579.); Csillagtérképek, holdszondák, a Naprendszer bolygói, bolygóközi szondák (pp. 622-623.); Időzónák (p. 627.). [KSZ.]

KOVÁCS László: Mikola Sándor. Szerk.: Kelemen Elemér. 4. kiadás. Budapest, 1997. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. p. 79. /Magyar pedagógusok./ [REZ.]

KULIN György: Az ember kozmikus lény... Budapest, 1997. G-PRINT BT nyomdája. 218 p. Kulin György előszava 1988. novemberben kelt. A szerző örököseinek kiadása. Felelős kiadó: Kulin Eszter. A kötetet szakmailag ellenőrizte: Bartha Lajos. [SRG.]

LEDERMAN, Leon - TERESI, Dick: Az isteni a-tom. Mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem? Ford.: Vassy Zoltán. 2. kiad. 1997. Typotex Elektronikus Kiadó, Dabas-jegyzet Kft. nyomda. 459 p. Szaklektor: Hraskó Péter. [KSZ.]

Magyar űrkutatás 1997. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Ungvárai János. Budapest, 1998. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. 200 p. Intézeti beszámolók (alapadatok, kutatók, tudományos tevékenység és eredmények, nemzetközi együttműködés, egyéb tevékenységek, publikációk): Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ; Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma; Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszék, Űrkutató Csoport; Országos Meteorológiai Szolgálat Műholdas Kutató Laboratórium; MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet; BME Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszék Űrkutató Csoport; Soproni Egyetem Földmérési és Földrendezési Főiskolai Kar Térinformatikai Tanszék; Magyar Geológiai Szolgálat Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet FFO; Magyar Állami Földtani Intézet Kozmikus Anyag Kutató Csoport; BME Felsőgeodéziai Tanszék;
MTA KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézete; MTA Csillagászati Kutatóintézete; ELTE TTK és MTA X. Osztály Geonómia Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Kutatócsoport; Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház; Magyar Honvédség Központi Honvédkórház; Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézet; Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézet; MTA Pszichológiai Intézete Pszichofiziológiai Osztály; Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézete; Országos "Johan Béla" Közegészségügyi Intézet Mikrobiológiai Kutatócsoport; MTA TTKL Biofizikai Kutatólaboratórium; MTA KFKI Atomenergia Kutató Intézet Űrelektronikai Csoport; Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet; MATÁV PKI Távközlésfejlesztési Intézet; Távközlési Innovációs Rt. Távközlési Kutatócsoport. [KSZ.]

MAGYARY-KOSSA Gyula: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. I., II. köt. 2. reprint kiad. Budapest, 1997. (az 1929. kiadás reprintje) Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Eggenberger-féle könyvkereskedés (Rényi Károly), Pallas Rt. nyomdája alapján hasonmás kiadás: Hogyf Editio által a 2 kötet egybekötve, Szegedi Kossuth Nyomda Kft. 368 p., 337 p. Csillagászat: I. köt. pp. 348-351. (az érvágások és az astrologia medica, azaz a csillagjóslás szerint ajánlott érvágási napok, a csillagászatnak és az asztrológiának összefüggése műtétek idejére, vállalkozások kezdésére, Mátyás király udvari csillagászai és orvosai, Nádasdy Tamás, Bercsényi Miklós, Jókai Mór viszonya az asztrológiai jóslatokhoz). [KSZ.]

MAKÁDI Mariann: A Föld, amelyen élünk. Természetföldrajzi környezetünk. 1. köt. Szeged, 1997. Mozaik Oktatási Stúdió, Imosoft Kft. 47 p. /Tudásszintmérő feladatlapok./ Jelzet: MS-2771. Csillagászat: pp. 3-12. (Tájékozódás térben és időben.); pp. 26-38. (A légköri jelenségek és hatásuk. - egyes részei.) [KSZ.]

Mars útikalauz. Összeáll.: Juhász Tibor, Dzsurzsák Gergely. [Zalaegerszeg,] 1997. Albireo Amatőrcsillagász Klub. CD-ROM. Tartalom: A CD-ROM szövegkönyve. A vörös bolygó. A Mars földrajza. Vulkánok a Marson. Becsapódási kráterek. A szél felszínformáló hatása. Kövek a Marsról: az SNC meteoritok. Több, mint 150 nagyfelbontású gif kép a Mars krátereiről, vulkánjairól és egyéb felszíni formáiról. A szövegkönyvet a marsi alakzatok elnevezésének rendszere, a Mariner és Viking felvételek jelölésének magyarázata és egy kislexikon egészíti ki. [KSZ.]

Melanchthon Fülöp. Levelek Európának. Nemzetközi vándorkiállítás Melanchthon Fülöp születésének 500. évfordulója alkalmából. [A cím németül is megadva.] [1997.] Melanchthonhaus Bretten, Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya. 74 p. Az evangélikus reformátor és humanista csillagászati tevékenységéről is. [REZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. 223 [14] p. Közreműködtek: EAON, IOTA/ES, Jean Meeus, Sárneczky Krisztián, Szabó Sándor. Szakmailag ellenőrizte: Benkő József, Szabados László. [SRG.]

MUIRDEN, James: Csillagok és bolygók. Ford.: Seres Iván. Budapest, 1997. Elektra Kiadóház. 92 p. /Elektra Tudománytár./ [KOC.]

NAGYVÁRADI László: Földgömbgyakorlatok. Pécs, 1997. Janus Pannonius Tudományegyetem Természetföldrajz Tanszék, [Bornus Nyomda]. 48 p. [SRG.]

NÁDLER Andrea: Napozz Holddal! Természetismeret munkatankönyv. Budapest, 1997. Tan-Grafix Művészeti Szolgáltató és Kiadó Kft., AduPrint Kiadó és Nyomda Kft. 199 p. /Gyermekek Háza./ Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program. Feladatgyűjtemény differenciált feladatsorokkal 9-10 éves gyermekeknek. Lektorálta Kulin Eszter. A könyv a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 44.935/7/1996. XI. számú engedélye alapján az oktatásban használható. Teljes egészében csillagászati könyv. [KSZ.]

Négyjegyű függvénytáblázat matematika, fizika, kémia, informatika általános iskolák számára. Szerk.: Kocsis Sándorné, Szücs Sándorné, Zólyominé Székely Gyöngyi. Debrecen, 1997. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Alföldi Nyomda Rt. 159 p. A kiadványt az Oktatási Minisztérium oktatáshoz szükséges segédkönyvvé nyilvánította. Raktári szám: TH-0242. Csillagászat: p. 68. (A bolygók mozgása, Kepler törvényei); p. 70. (Newton törvényei); pp. 82-85. (fénytan); pp. 87-88. (A Föld, a Nap és a Hold adatai. A Naprendszer bolygói); pp. 109-110. (A Nap összetétele. Az elemek gyakorisága az univerzumban. A holdkőzet összetétele. [KSZ.]

ÖRDÖG Tibor: Régi magyar csillagok és csillagképek. [Szakdolgozat.] [Szombathely,] 1997. [Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola.] 49 p. Konzulens: Molnár László. 15 melléklet számozatlan lapon. Fejezetcímek: Bevezető. Mi a csillagászat és miért alakult ki. Néhány ókori nép csillagászat. A sumérok kozmológiája. A görögök kozmológiája a homéroszi hősköltemények végleges kialakulása idején. Egyiptom kozmológiája. Kína kozmológiája. A régi magyar hitvilág, világkép. Az ősi magyar csillagászat. Csillagok, csillagképek, hónapok és régi elnevezéseik. A régi hitvilág, a régi mondák, mesék kapcsolata a csillagokkal. Összefoglalás. Irodalomjegyzék. Mellékletek. [KSZ.]

PAP Gábor: Karácsony a magyar csillagos égen. Debrecen, 1997. Palocsa Természetvédő és Hagyományőrző Egyesület (Zalkod), Hektográf Nyomda (Püspökladány). 92 p. /Főnix könyvek. 5./ A debreceni Kölcsy Ferenc Tanítóképző Intézet "Népismeret, magyarságismeret" szakkollégiumának keretében 1993 januárjában elhangzott előadás szövege. A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsoló magyar népszokások kapcsolata a csillagos éggel. [KSZ.]

PETŐ Mária: A Csillagvizsgáló. A Gellérthegy története az őshazától napjainkig. Budapest, 1997. pp. 49-51. [SRG.]

Pleione csillagatlasz. [Budapest, 1997.] Magyar Csillagászati Egyesület. 41 t. Több, változatlan utánnyomása volt. [SRG.]

RONAN, Colin A.: Megmagyarázzuk a tudományt. Kalauz a tudomány rejtélyeihez. Ford.: Pákozdi Tivadar. Budapest, 1997. Magyar Könyvklub, Helikon Kiadó, New Interlitho-Italia, Milano. 240 p. Szakmailag ellenőrizte: Greguss Ferenc. Csillagászat: pp. 10-45. [KOC.]

SIMON Tamás: Csillagászat. 3. jav., bőv. kiad. Budapest, 1997. Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány Kiadó, TIT Nyomda Rt. 134 p. /Természettudományok./ Lektorálta: Csaba György, Ponori Thewrewk Aurél, Zombori Ottó. [KSZ.]

SOBEL, Dava: Hosszúsági fok. Egy magányos géniusz igaz története, aki megoldotta kora legnagyobb tudományos problémáját. Ford.: Babits Péter. [Pécs, 1997.] Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Alföldi Nyomda Rt. 255 p. John Harrison (1693-1776) és a földrajzi hosszúságmérés története. [SRG.]

STEWART, Ian: A természet számai. A matematikai képletek irreális realitása. Ford.: Bacsó Gábor. Budapest, 1997. Kulturtrade Kiadó. Dabasi Nyomda. 140 p. /Világ-Egyetem./ [SZF.]

  SZABADOS László: Új aspektusok a klasszikus cefeidák időbeli változásainak vizsgálatában. Értekezés az MTA doktora cím megszerzéséért. Budapest, 1997. 94 p. Bevezetés (pp. 1-3.).; A cefeidák - helyzetkép J.D. 2450000 epochára (pp. 4-13.).; 3. A stacionárius pulzációból meghatározható mennyiségek és tulajdonságok (pp. 14-20.).; 4. Eredmények a pulzációs amplitúdó vizsgálata alapján (pp. 21-40.).;. 5. A cefeidák kettősségével kapcsolatos új eredmények (pp. 41-52.).; 6. A Hipparcos asztrometriai mesterséges hold méréseiből meghatározott cefeida-parallaxisok és a cefeidák kettőssége (pp. 53-61.).; 7. A kutatás további lehetséges irányai (pp. 62-64.).; Köszönetnyilvánítás (p.65.).; Irodalomjegyzék (pp. 66-72).; Függelék 1. táblázat (pp. 73-84.).; 2. táblázat (pp. 85-94.). [HAI.]

SZECSKÓ Károly: Ezen a napon... Heves megye jeles személyiségeinek naptára. Eger, 1997. Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár. 116 p. Hell Miksa: p. 37. [HAD.]

SZÉKELY László: Az emberarcú kozmosz. Az antropikus kozmológiai elv. Budapest, 1997. Áron Kiadó, SOTE nyomda. 292 p. /Tények és érvek./ [KSZ.]

Tények könyve ’97. Magyar és nemzetközi almanach. Szerk.: Kereszty András. Budapest, 1997. Greger-Delacroix Kiadó., Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). 735 p. Csillagászat: pp. 162-188. A Föld és a Világegyetem. Univerzum, csillagászat, időszámítás. Kozmológia, kozmogónia. A Naprendszer. Időmérés. Teljes napfogyatkozások 1940-2000. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Okkultáció előrejelzések 1997. Hegyhátsál, 1997. 14 p. Csillagfedések adatai Hegyhátsálra vonatkozóan. "Az előrejelzéseket számította és a kiadványt összeállította: Tuboly Vince." [KSZ.]

ÜBELACKER, Erich: A Nap. Ford.: Sturmann Ágnes. Budapest, 1997. Tessloff és Babilon Kiadó, Profi-L Kft. Scan&Graphic Stúdió nyomda. 52 p. /Mi micsoda. 12./ Az 1992-es első kiadás bővített változata. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás alkalmából kiegészítve. pp. 49-52. [KSZ.]

ÜBELACKER, Erich: Otthonunk a világegyetem, a végtelen térben és időben. Ford.: Jankovics István. Budapest, 1997. Tessloff és Babilon Kiadó, "Printed in Germany" nyomdai munkák. 47 p. /Mi micsoda. 41./ Szakmai lektor: Vincze Ildikó. [KSZ.]

VEKERDI László: Így él Galilei. Budapest, 1997. Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, G-Print nyomda. 408 p. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A Landsat korszak huszonötödik évében. Gondolatok a VII. Földfotó ankét megnyitása alkalmából. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 1-3. Eddigi Földfotó ankétok: I. Budapest 1974. febr. 21-22.; II. Budapest 1976. febr. 2-3.; III. Budapest 1978. márc. 2-3.; IV. Vác-Penc 1980. ápr. 22-23.; V. Budapest 1984. máj. 23-24.; VI. Budapest 1990. okt. 18-19. [KSZ.]

REMETEY F. Gábor - WINKLER Péter: A magyar és nemzetközi távérzékelési tudományos szervezetek kapcsolatai. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 4-9. [KSZ.]

CSORNAI Gábor - KOCSIS Attila - NÁDOR Gizella - SOMOGYI Pál - SUBA Zsuzsanna - TIKÁSZ László - TARCSAI Borbála - WIRNHARDT Csaba: Országos szántóföldi növényterület felmérés távérzékeléssel. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 10-25. [KSZ.]

PUTSAY Mária: Operatív meteorológiai műholdak felhasználása a felszín albedó becslésében és a korrigált vegetációs index számításában. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 26-33. [KSZ.]

KÁKONYI Gábor: GEOGRAPHIC IMAGING avagy TÉR-KÉP-ezés az ERDAS IMAGINE-nél. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 34-43. [KSZ.]

KISS János - GULYÁS Ágnes - VÉRTESY László: Távérzékelés a földtani kutatásban. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 44-50. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: A PCI távérzékelési szoftverei. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 51-54. [KSZ.]

KERÉNYI Judit: Felszínhőmérséklet meghatározása műholdas adatok alapján. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 55-62. [KSZ.]

WINKLER Gusztáv: A távérzékelés az egyetemi oktatásban. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 63-66. [KSZ.]

BOZSOKI István - GÖDÖR Éva - MIHÁLY Sándor - SELLER Rudolf: Távérzékelés oktatása a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 67-69. [KSZ.]

VERŐNÉ WOJTASZEK Malgorzata - ENGLER Péter: A távérzékelés oktatása a SE EFFK-n. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 70-75. Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kara. [KSZ.]

ZELENKA Tibor: Paleovulkáni szerkezetek felismerése és azonosítása űrfotók alapján magyarországi példákon. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 76-82. [KSZ.]

BÜTTNER György: A műholdas távérzékelés környezetvédelmi és környezetgazdálkodási alkalmazásai a Földmérési és Távérzékelési Intézetben. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 83-90. [KSZ.]

MAUCHA Gergely: Foszfor-terhelés modellezése a Zagyva vízgyűjtőben. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 91-97. [KSZ.]

CSISZÁR Iván: Az alacsonyszíntű rétegfelhőzet mikrofizikai jellemzőinek műholdas sugárzásmérésekből történő meghatározása. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 98-103. [KSZ.]

CZIMBER Kornél: Az erdőterületek térképezése és monitorozása távérzékelési módszerek És GIS alkalmazásával. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 104-106. [KSZ.]

WIRNHARDT Csaba - SOMOGYI Pál - SUBA Zsuzsanna - NÁDOR Gizella: A haszonnövény területfelmérés hatékonyságának növelése multitemporális űrfelvételekkel. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 107-111. [KSZ.]

SOMOGYI Pál - CSORNAI Gábor - TIKÁSZ László - WIRNHARDT Csaba - SUBA Zsuzsanna: Távérzékelésen alapuló megyei, országos növénymonitoring és hozambecslő eljárás. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 112-119. [KSZ.]

MIHÁLY Sándor - WINKLER Péter - PETRIK Ottó - GÖDÖR Éva - VÁMOSI Judit: Növénykultúrák megjelenésének vizsgálata radarképek segítségével. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 120-125. [KSZ.]

PÁSZTOR László - SUBA Zsuzsanna - SZABÓ József - VÁRALLYAY György: A térinformatika és a távérzékelés alkalmazása talajdegradációs folyamatok térképezésében. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 126-133. [KSZ.]

MAJOR György: A meteorológiai műholdak adatainak néhány alkalmazása. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 134-140. [KSZ.]

BORBÁS Éva: A GNSS alkalmazása a meteorológiában. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 141-147. A GPS rendszerről. [KSZ.]

MOLNÁR Gábor - FERENCZ Csaba - LICHTENBERGER János - TARCSAI György - TÍMÁR Gábor: A VHRR adatok előfeldolgozása kvantitatív értékeléshez. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 148-155. [KSZ.]

ANGYAL Jolán - ROTTERNÉ KULCSÁR Anikó: Kőzetformációk spektrális vizsgálata laboratórimi körülmények között. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 156-162. [KSZ.]

LICHTENBERGER János - FERENCZ Csaba - TARCSAI György - MOLNÁR Gábor - SZÉKELY Balázs - TÍMÁR Gábor: Nagyfelbontású Landsat TM adatok légköri korrekciója. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 163-170. [KSZ.]

BRISSON, Alain - DIÓSZEGHY Mária - LE BORGNE, Pierre - MARSOUIN, Anne - PUTSAY Mária : A megvilágítási viszonyok korrekciója látható sávban készült műholdképeken. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 171-176. [KSZ.]

MARSI István - SÍKHEGYI Ferenc: Magyarország negyedidőszakában süllyedő és emelkedő területei távérzékelési és földtani adatokból. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 177-184. [KSZ.]

MÁRKUS István: A magyar-osztrák Fertő-Hanság Nemzeti Park biotóp-térképezése távérzékelési és földrajzi információs rendszer alkalmazásával. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 185-191. [KSZ.]

TIKÁSZ László - SUBA Zsuzsanna - KOGAN, Felix: Szubregionális szárazság kimutatás NOAA AVHRR űrfelvételekkel. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 192-197. [KSZ.]

NÁDOR Gizella - CSORNAI Gábor - KOCSIS Attila: A tematikus pontosság mérésének módszerei a távérzékeléses növényterület felmérésében. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 198-205. [KSZ.]

SUBA Zsuzsanna - CSORNAI Gábor - FARKASFALVY Judit - WIRNHARDT Csaba - TIKÁSZ László - KOCSIS Attila - TARCSAI Borbála -ZELEI Gyula: A termőföld reprivatizáció néhány paraméterének monitorozása távérzékeléssel. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 206-212. [KSZ.]

RIMÓCZINÉ PAÁL Anikó - MIKA János - DOBI Ildikó - NAGY Zoltán - RANDRIAMAMPIANINA, Roger - SZENTIMREY Tamás: A felszín sugárzásmérlegének meghatározása műholdas mérések felhasználásával. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 213-220. [KSZ.]

MIKA János - WANTUCHNÉ DOBI Ildikó - GRÓBNÉ SZENYÁN Ildikó - NAGY Zoltán - RANDRIAMAMPIANINA, Roger - RIMÓCZINÉ PAÁL Anikó: Műholdas méréseken alapuló felszíni globálsugárzás napi összegeinek előállítása, verifikációja és térbeli analízise. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 221-228. [KSZ.]

BORBÁS Éva - CSISZÁR Iván - SZENYÁN Ildikó - TÓTH Zoltán - ZSOLDOS Erzsébet: Az ITPPS produktumok operatív használata és kiértékelése az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 229-233. [KSZ.]

GYARMATI Györgyi: Radarral becsült csapadékmennyiség összehasonlítása csapadékmérők méréseivel. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 234-237. [KSZ.]

BÜTTHER György - CSATÓ Éva - BÍRÓ Mária - ZELEI Gyula - KOLLÁR László: Az Isztriai félsziget CORINE felszínborítási térképezése. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 238-244. [KSZ.]

WINKLER Péter: A távérzékelés térképészeti alkalmazásai a XXI. század küszöbén. In: "VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből" szeminárium előadásanyagai Budapest, 1997. március 13-14. [Budapest,] 1997. Magyar Asztronautikai Társaság, Boncza Kiadó és Nyomda Kft. pp. 245-254. [KSZ.]

DÓBÉ Zoltán - SZEGŐ Károly: A Vénusz plazmaköpenyének modellezése részecskeszimulációs módszerrel. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 1-11. [KOC.]

JUHÁSZ Antal - SZEGŐ Károly: Töltött porrészecskék dinamikája Naptól távoli üstökösmagok környezetében. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 12-27. [KOC.]

ILLÉS Erzsébet: A semleges légköri hullámmező változásának vizsgálata a San Marco V hold mérései alapján. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 28-42. [KOC.]

BENCZE Pál: A modell korrigált felső légköri semleges sűrűség maradványértékeinek értelmezése. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 43-54. [KOC.]

VERŐ József - BENCZE Pál - HOLLÓ Lajos - MÄRCZ Ferenc: Kapcsolat Whistlerek és pulzációk között. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 55-71. [KOC.]

KOVÁCS Péter - KÖRMENDI Alpár: Magyarország mágneses alaphálózatmérés 1994-95 folyamán. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 72-81. [KOC.]

HEGYMEGI László: Jelenlegi fejlesztések az INTERMAGNET Obszervatóriumi világhálózatban. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 82-87. [KOC.]

BARANYI Tünde: Újabb eredmények a szoláris részecskesugárzás hatásával kapcsolatban. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 94-104. [KOC.]

BENCZE Pál - SOLÉ, German: Üvegház gázok hatása a felső légkörben. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 105-115. [KOC.]

MÄRCZ Ferenc - SÁTORI Gabriella - ZIEGLER Bertalan: Változások a légköri elektromosságban és a Schumann-rezonanciákban. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 116-134. [KOC.]

SÁTORI Gabriella - ZIEGLER Bertalan: A Schumann-rezonanciák, mint globális troposzférikus (termális) hatások indikátorai. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 135-143. [KOC.]

HÉJA István - APÁTHY István - DEME Sándor: Űrdozimetriai mérési eredmények a Pille berendezéssel az EUROMIR/NASAMIR repülések során. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 144-151. [KOC.]

SZENLER András - GSCHWINDT András - BÁNFALVI Antal - SZABÓ József: A Rosetta Lander energiaellátó rendszerének tanulmánya. In: A XXI. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai szeminárium előadásainak anyagából. Veszprém, 1997. november 4-7. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest, 1997.] pp. 152-163. [KOC.]

Hell Miksa. In: Britannica Hungarica. Világenciklopédia. 8. köt. Budapest, 1997. Magyar Világ. p. 522. [HAD.]

HORVÁTH Ádám: Az ember és az űr. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 9-10. [KSZ.]

VÉN Geergely: Véneis. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 11-14. [KSZ.]

BERTÓTY Eszter: Már besötétedett. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 15. [KSZ.]

BŐSZE Nóra: A csillagászat fejlődésének rövid története (Kr. e. 5000 - Kr. u. 1600-ig). In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 17-18. [KSZ.]

SZENTIVÁNYI Nóra: Galileo Galilei "És mégis mozog a Föld". In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 19-21. [KSZ.]

FÁBIÁN Anikó: Az állatövi jegyek mitológiája. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 22-23. [KSZ.]

FLAMM Eszter: Az aranycsinálás művészete. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 24-25. [KSZ.]

DÓCZY Gergely: Ikercsillagok. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 26-27. [KSZ.]

NAGY Zsolt: Elődeink és a csillagok. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 28. [KSZ.]

TORDAS Adél: A csillagok múltja és jelene. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 29-31. [KSZ.]

GYOVAI Gábor: Égi mozgások a földi időszámításban. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 32-33. [KSZ.]

MILUTINOVITS László: Stonehenge, az "Óriások tánca". In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 34-36. [KSZ.]

BÉRES Melinda: Négy vérbeli magyar Írországban. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 37-38. [KSZ.]

SOÓS Gyula: A naptár története. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 39-40. [KSZ.]

SEBESTYÉN Júlia: A csillagképek. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 41-42. [KSZ.]

MAGYAR Zsófia: Milyennek látták őseink az égtesteket? In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 43-45. [KSZ.]

KAPOSI Réka: Externsteine. Gyilkosság a kápolnában. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 46-48. [KSZ.]

SZÉPLAKI Gábor: Asztrológia. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 49-50. [KSZ.]

KALLÓ Ágnes: Csillagászati műszerek. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 51-52. [KSZ.]

ILLÉS Márton: Üzenet az űrbe avagy vannak-e földönkívüliek? In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 53-54. [KSZ.]

GÖNCI Balázs: A negyedik dimenzió. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 55-56. [KSZ.]

BANUTA Zsófia: Üzenet. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 57. [KSZ.]

SOÓKI Péter: A nappali csillag, In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 59-60. [KSZ.]

SIMON Balázs: A Nap. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 61-64. [KSZ.]

PALES Eszter: Utazás a Napon keresztül. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 65-67. [KSZ.]

MATTYASOVSZKY ZSOLNAY Mihály: Egy "őrült" ember naplója. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 68-71. [KSZ.]

SCHNEIDER Zita: Sugárzások. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 72-73. [KSZ.]

BORÓK Dávid: Airport 3000. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 74. [KSZ.]

MUCSI Ágnes: A Merkúr. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 75. [KSZ.]

SZENTIRMAY Tibor: Élet a Merkúro In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. n. pp. 76-77. [KSZ.]

MÁNDI Péter: Kronadan. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 78-79. [KSZ.]

MILLINGHOFFER András: Az élő bolygó. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 80-81. [KSZ.]

PINTÉR Ildikó: A Vénusz. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 82-86. [KSZ.]

KOCH Piroska: Vénuszi vitaest. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 87-91. [KSZ.]

VÁSÁRHELYI Péter: Élet más bolygón? In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 92-93. [KSZ.]

SZATMÁRI Zita: Élet az űrben. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 94-95. [KSZ.]

VARSÁNYI Dániel: Az élet eredete. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 96. [KSZ.]

MAYER Ágnes: Föld. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 97-98. [KSZ.]

BORZA Ildikó: A napsütötte Föld. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 99-100. [KSZ.]

CZIKORA Zoltán: Az emberiség kezdete és bukása. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 101-102. [KSZ.]

KÓS Eszter: A meteorológia tudománya. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 103-104. [KSZ.]

ARI Eszter: A mindok. Feljegyzés egy író-olvasó találkozóról. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 105-106. [KSZ.]

BÖRCSÖK Erika: A Hold. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 107-109. [KSZ.]

KAJLA Gergely: Élet a Marson. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 111-114. [KSZ.]

NAGY Zsolt: A marslakók. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 115. [KSZ.]

ILLÉS Márton: Az M-1027-ek útja avagy élet a Marson. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 116-117. [KSZ.]

FEHÉR Gábor: Kisbolygók. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 118. [KSZ.]

WINDISCH Mária: A Kék. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 119-123. [KSZ.]

DRASCHITZ Gábor: A Jupiter. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 124-125. [KSZ.]

GÖNCI Balázs: A Jupiter lakói. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 126-128. [KSZ.]

VÉN Gergely: A krucsoák. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 129-130. [KSZ.]

BARTSCH Ákos: A Jupiter holdjai. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 131-132. [KSZ.]

KAPOSI Réka: A Szaturnusz. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 133-134. [KSZ.]

HAVAS István: Johnes halála. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 135-136. [KSZ.]

HÖRCHER Gábor: A Khraszt. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 137. [KSZ.]

BORZA Ildikó: Érdekességek az Uránuszról. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 138. [KSZ.]

SZÖGI András: A robotok bolygója. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 139-141. [KSZ.]

BÉRES Melinda: A Neptunusz. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 142. [KSZ.]

MUKA Gergely: Trax bolygója. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 143-144. [KSZ.]

NOVÁK Dániel: A Plútó. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 145-146. [KSZ.]

TÓTH Patrícia: Morzsák az űrből. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 147-148. [KSZ.]

HORVÁTH Ádám: Meteorok és üstökösök. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 149-150. [KSZ.]

SZENTIRMAY Tibor: Arrakis. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 151-152. [KSZ.]

BALOGH Orsi: Az üstökösök. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 153-154. [KSZ.]

BÉRES Melinda: A padlás kincsei. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 155-161. [KSZ.]

NOVÁK Dániel: A szupernóva. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 163. [KSZ.]

TURCSÁNYI Tamás: A fekete lyuk. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 164-165. [KSZ.]

ŐSZ András: Egy új Föld. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 166-169. [KSZ.]

BORÓK Dávid: Valójában nem is létezünk? In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 170. [KSZ.]

SÁRMÁNY Domonkos: Az idő. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 171. [KSZ.]

TANÁRKI István: Az időutazás. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 172-173. [KSZ.]

SZENTIRMAY Tibor: Az ősrobbanás-elmélet. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. p. 174, [KSZ.]

ZENTAI Gábor: A magyar űrkutatás. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 175-176. [KSZ.]

MUKA Gergely: A péklapátágyú. In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 177-178. [KSZ.]

MAYER Ágnes: És mégis forog a Föld... In: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga. Írták a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium 8. E. és F. osztályos tanulói. Összeállította: Horányi Gábor, Szabó Pap Edit. Budapest, 1997. Tordas és Társa Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. pp. 179-180. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Hale-Bopp - az ezredvég üstököse. In: Dolgozatok a Baranya Megyei Földrajzi Nap alkalmából. Szerk.: Trócsányi András. Pécs, 1997. pp. 13-19. /Közlemények a Janus Pannonius Tudományegyetem Általános Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékéről./ [KSZ.]

Az időszámításról. In: Európai Idő Évkönyv 1997. Sepsiszentgyörgy, 1996. Európai Idő Kiadó, Garamond Nyomda - Kolozsvár. p. 5. "...Ma érvényes naptárunk (gregorián naptár) a XIII. Gergely pápa által 1582-ben elrendelt naptárreform eredménye. Annak idején a - Julián naptár szerinti - 1582. X. 4. utáni napot 1582. X. 15-nek jelölték. A tavasz kezdetét március 21-re tették. A szökőévek beiktatásának új szabálya: minden év, amelynek a két utolsó számjegye maradék nélkül osztható 4-gyel, 366 napos szökőévnek minősül, de nem szökőév az a valahány százra végződő év, amely nem osztható maradék nélkül 400-zal (mint pl. 1700, 1800, 1900, de szökőév lesz 2000), így a gregorián naptári év átlagos hossza 365,2425 nap. S ez csak 0,0003 nappal több, mint a valódi (tropikus) év hossza, amely 365,2422 nap. Ilyenformán a gregorián naptár hibája csak 3000 év után (4582-ben) lesz 1 (egy) nap! ..." [HAI.]

(keztyüs): Mióta társunk a Hold? Élet & tudomány. In: Európai Idő Évkönyv 1997. Sepsiszentgyörgy, 1996. Európai Idő Kiadó, Garamond Nyomda - Kolozsvár. pp. 88-89. "Naprendszer - jelenlegi tudásunk szerint - négy és fél milliárd éves. A Föld és a Hold feltehetőleg egyidős a Naprendszerrel: a Holdról például négymilliárd évvel is régebbi kőzetmintákat hoztak az űrhajók. Ha nem, mikor csatlakozott hozzánk hűséges kísérőnk? A Hold-Föld kapcsolat kialakulására három elképzelés létezik. Az egyik szerint a Hold a Földből szakadt ki. Ez meglehetősen valószínűtlen. Egyrészt ilyen óriási tömeg "kilövéséhez” elképzelhetetlen mennyiségű energiára lett volna szükség, másrészt pedig a Föld felszínén nincs olyan méretű "sebhely", amely ekkora tömeg hiányáról árulkodna. Egy másik elmélet értelmében a Hold és a Föld együtt keletkeztek, és ősidők óta együtt róják útjukat.
A harmadik feltevés szerint a Hold kisbolygóként mozgott a Naprendszerben és egy "óvatlan pillanatban" a Föld közelébe került, amely aztán befogta őt és arra kényszerítette, hogy körülötte keringjen. ..." Fejezetcímek: Együtt járt-e mindig a két égitest?; Mit "mondanak" a korallok?; Miért forog még a Föld? [HAI.]

BARTHA Lajos: AZ ELTE Csillagászati Intézet három évfordulós úttörője. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1997. Budapest, 1996. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, DIAMANT NYOMDA Kft. pp. 115-117. Kondor Gusztáv, Lassovszky Károly és Wodetzky József emlékezete. [KSZ.]

NAGY Ferenc: Honfoglalás és holdautó. A lovaktól a csillagokig. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1997. Budapest, 1996. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, DIAMANT NYOMDA Kft. pp. 138-140. A Pavlics Ferenc vezetésével kifejlesztett holdautó. [KSZ.]

BÉNYI Zoltán: Bevezető. In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. p. 3. [KSZ.]

GYIMESI Endre: Izsák Imre Gyula (1929-1965). égi mechanikus, csillagász életrajza. In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 4-8. [KSZ.]

DARVASNÉ IZSÁK Magdolna: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 9-16. [KSZ.]

SCHLEMMER Tamás: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 17-18. [KSZ.]

HEGEDÜS Gyula: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. p. 19. [KSZ.]

SZMODIS Lóránt: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 21-24. [KSZ.]

FÜLÖP Miklós: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 25-27. [KSZ.]

PÁL László: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 29-31. [KSZ.]

IZSÁK János: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 33-34. [KSZ.]

GEFFERTH Károly: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 35-36. [KSZ.]

ELTER Dezső: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. p. 37. [KSZ.]

DETRE Csaba: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 39-40. [KSZ.]

BARLAI Katalin: Az MTA Csillagvizsgáló Intézete az 50-es évek első felében. In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 41-45. [KSZ.]

SCHUBART, Joachim: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 47-50. Fordította: Dänhardtné Csizmadia Piroska. [KSZ.]

KOZAI, Yoshihide: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 51-52. Fordította: Megadja Mária. [KSZ.]

ILL Márton: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 53-56. [KSZ.]

WHIPPLE: Fred. L.: [Emlékezés Izsák Imrére.] In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. p. 57. Fordította: Megadja Mária. [KSZ.]

BÉNYI Zoltán: Ecce homo. In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 59-60. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Izsák Imre égi mechanikai munkássága. In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 61-71. [KSZ.]

Izsák Imre munkái (Bibliográfia). A bibliográfiát összeállította Vöröss László Zsigmond és Érdi Bálint. In: A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1965). Bényi Zoltán szerk. Zalaegerszeg, 1997. Izsák Imre Alapítvány, Szentmihályi Nyomda Kft. pp. 75-79. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Trendek az űrkutatásban és a kozmikus geodéziában. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 4-10. [KSZ.]

FEJES István: 20 éves a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 11-19. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Honnan hová? - avagy a GPS-technológia fejlődése. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 20-37. [KSZ.]

BORZA Tibor: A háromdimenziós geodézia hazai alaphálózata. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 38-48. [KSZ.]

KENYERES Ambrus: Magasságmeghatározás az OGPSH-ban. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 49-59. [KSZ.]

CSAPÓ Géza - GAZSÓ Miklós - KENYERES Ambrus: Összefüggés a magyarországi lokális geoid megbízhatósága és a gravitációs mérések terület sűrűsége között. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 60-79. [KSZ.]

ÁDÁM József - RÓZSA Szabolcs: Gravimetriai mérések terepi korrekcióinak meghatározása Magyarországon a szélső pontosságú geoidmeghatározás céljából. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 80-87. [KSZ.]

SIMON Ágnes - FEJES István: A magyar GPS mozgásvizsgálati program helyzete. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 88-99. [KSZ.]

KENYERES Ambrus - BORZA Tibor: Az első hazai permanens állomás: PENC. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 100-112. [KSZ.]

KRAUTER András: A műholdas helymeghatározás geometriai pontossága. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 113-124. [KSZ.]

VARGA Márta: Modern időskálák és időszolgálatok. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 125-132. [KSZ.]

FREY Sándor - FEJES István: Az űr-VLBI geodéziai jelentősége. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 133-143. [KSZ.]

BÁNYAI László: TrimbleSSi és TurboRogue SNR-8000 GPS-vevők ionoszferikus kalibrációja. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 144-153. [KSZ.]

BORBÁS Éva: A GPS-mérések felhasználásának lehetőségei a meteorológiában. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 154-163. [KSZ.]

GRACZKA Gyula: A GPS-mérések metrikája optikai analógiák alapján. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 164-174. [KSZ.]

VARGA Márta - SZABÓ Miklós: Differenciális GPS és járműnavigáció. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 175-186. [KSZ.]

HAJNAL István: Járműkövetés a gyakorlatban. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 187-193. [KSZ.]

TARJÁN Iván: Nemzetközi tapasztalatok a differenciális GPS-szolgáltatásokról. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 194-201. [KSZ.]

BARKÓCZI Attila: A GPS-alkalmazása a légi fényképezésen. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 202-211. [KSZ.]

HARGITAI Róbert: Az Országos Differenciális GPS Korrekciós Jelszolgáltatás rendszere. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 212-222. [KSZ.]

FEJES István - BORZA Tibor - KENYERES Ambrus: GPS mozgásvizsgálati vaktesztmérések és kiértékelésük. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 223-234. [KSZ.]

BÁNYAI László- HORVÁTH Attila - ORBÁN Aladár - PAPP Gábor - SZÁDECZKY-KARDOSS Gyula: A Paksi Geodinamikai Hálózat ismételt mérése GPS-technikával. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 235-243. [KSZ.]

ÓDOR Károly - TÓTH János: Terepdeformáció vizsgálata GPS-sel. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 244-254. [KSZ.]

BUSICS György: Hossz-szelvények felvétele kinematikus GPS-mérésekkel. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 255-263. [KSZ.]

SZŰCS László: Térinformatikai GPS-mérések feldolgozási lehetőségei. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 264-272. [KSZ.]

VIRÁG Gábor - LICHTENEGGER, Herbert: GPS mérési eredmények dátumtranszformációja térinformatikai alkalmazásokhoz. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 273-276. [KSZ.]

PAPP Erik: GPS és geomatika. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 277-288. [KSZ.]

LÉVAI Pál - ZÁVOTI József - SAJTOS Szilvia: GPS-GIS-rendszerek erdészeti alkalmazásai. In: A hazai kozmikus geodézia az ezredforduló küszöbén. 11. Kozmikus Geodéziai Szeminárium 1996. november 11-12. Budapest, 1997. MH Térképészeti Hivatal, MH Térképészeti Hivatal nyomdája. pp. 289-295. [KSZ.]

KALLÓS Károly: Függelék 1. Gyakorlati napóra szerkesztés. In: Kallós Károly: Csillagászati feladatgyűjtemény és segédlet. [Győr, 1997.] Novadat Bt. kiadó, Text-Print nyomda. pp. 80-84., 144. Pannonhalmi házának falára tervezett napóra kivitelezéséről. [KSZ.]

KALLÓS Károly: Függelék 2. Az asztrológiáról. In: Kallós Károly: Csillagászati feladatgyűjtemény és segédlet. [Győr, 1997.] Novadat Bt. kiadó, Text-Print nyomda. pp. 85-91. A napi horoszkópokról, és csillagjegyekről, természettudományos szemmel. [KSZ.]

KALLÓS Károly: A csillagidő számító korong leírása és használata. In: Kallós Károly: Csillagászati feladatgyűjtemény és segédlet. [Győr, 1997.] Novadat Bt. kiadó, Text-Print nyomda. pp. 95-97., 1 mell. A szerző által tervezett (és a könyv mellé csatolt) "Astrum" csillagidő számító korong ismertetése. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagrendszerek, csillagok, bolygók. In: Kulin György: Az ember kozmikus lény... Budapest, 1997. G-PRINT BT nyomdája. 171-184. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Közelebb a csillagokhoz. Dr. Kulin György (1905-1989). In: Kulin György: Az ember kozmikus lény... Budapest, 1997. G-PRINT BT nyomdája. 185-191. [KSZ.]

[KESZTHELYI Sándor:] dr. Kulin György könyveinek bibliográfiája. In: Az ember kozmikus lény... Budapest, 1997. Felelős kiadó: Kulin Eszter. G-PRINT BT nyomdája. pp. 192-194. Ennek a bibliográfiának az eredeti megjelenése: Meteor 19. 1989. szept. 9.(159.) sz. pp. 49-51. Ott feltüntették a szerzőt: Keszthelyi Sándort. Itt nem. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Albert Ferenc. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 117-118. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Bárány Nándor. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 149-150. Tervezett prizma- és tükör foglalásokat, új megoldású prizmát, okulárlencsét, szálkereszt megvilágítást. [SRG.]

MAKRA Zsigmond - NAGY Ferenc: Bay Zoltán. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 159-161. [SRG.]

BARTHA Lajos: Bogdanich Imre Dániel. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 191-193. [SRG.]

PATKÓS László: Detre László. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. p. 248. [SRG.]

TÓTH György - HORVÁTH József: Gothard Jenő. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 338-399. [SRG.]

BARTHA Lajos: Harkányi Béla. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 366-367. [SRG.]

VARGHA Domokosné - BARTHA Lajos: Hell Miksa. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 376-378. [SRG.]

VÖRÖSS László Zsigmond: Izsák Imre. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 407-408. [SRG.]

BARTHA Lajos: Kéri B. Ferenc. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 455-456. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Konkoly-Thege Miklós. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 480-481. [SRG.]

BARTA György - BARTHA Lajos: Kövesligethy Radó. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 503-504. [SRG.]

BARTHA Lajos: Krúdy Jenő. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 506-507. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Kulin György. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 510-511. [SRG.]

BARTHA Lajos: Lakits Ferenc. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 517-519. [SRG.]

LASSOVSZKY Péter - PONORI THEWREWK Aurél: Lassovszky Károly. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 524-526. [SRG.]

MOLNÁR László: Mikoviny Sámuel. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 581-582. [SRG.]

OLÁH György: Nagy Károly. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. p. 594. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Oberth Hermann. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 607-608. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Pasquich János. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 626-627. [SRG.]

CSUPOR Zoltán Mihály: Sajnovics János. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 693-694. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Schenzl Guidó. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 700-702. [SRG.]

BARTHA Lajos: Schulhof Lipót. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 710-712. [SRG.]

BARTHA Lajos: Tass Antal. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 796-797. [SRG.]

BARTHA Lajos: Terkán Lajos. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. p. 802. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Tittel Pál. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 812-813. [SRG.]

BARTHA Lajos: Vállas Antal. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 834-835. [SRG.]

BARTHA Lajos: Weinek László. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 863-864. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Weiss Ferenc. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. p. 864. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Wodetzky József. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 874-875. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Zách Ferenc Xavér. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Budapest, 1997. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 880-881. [SRG.]

In memoriam prof. dr. Bodó György (1922-1997). In: Magyar űrkutatás 1997. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Ungvárai János. Budapest, 1998. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. pp. 9-10. [KSZ.]

In memorian dr. Tarcsai György (1943-1998). In: Magyar űrkutatás 1997. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Ungvárai János. Budapest, 1998. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. pp. 11-13. [KSZ.]

A magyar űrkutatás 1997. évi tevékenysége. In: Magyar űrkutatás 1997. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Ungvárai János. Budapest, 1998. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. pp. 15-32. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: Az űrtevékenység helyzete és trendje (1998). In: Magyar űrkutatás 1997. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Ungvárai János. Budapest, 1998. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. pp. 33-96. [KSZ.]

NEMERKÉNYI Antal: Új módszerek a hazai földtudományokban. Távérzékelés. In: Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Főszerk.: Karátson Dávid. Budapest, [1997.] Kertek 2000 Könyvkiadó, Kaloprint Nyomda. /Pannon enciklopédia. 6./ pp. 428-431. [KSZ.]

MARIK Miklós: A csillagos égbolt fölöttünk. In: Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Főszerk.: Karátson Dávid. Budapest, [1997.] Kertek 2000 Könyvkiadó, Kaloprint Nyomda. /Pannon enciklopédia. 6./ pp. 480-482. [KSZ.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 10-122. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Az új napciklus első foltjai. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 125-126. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A napciklus hatásai a földi klímára. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 126. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Fehér fler a Maunder-minimum idején. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 127. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Új technikák a napfizikai megfigyelésekben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 127-128. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Nap-tomográfia a konvektív zóna felderítésére. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 129. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Becsapódásnyom-sorozat a Földön is? In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 130. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Sók szerepe a Vénuszon és a jeges holdakon. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 131-132. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Galileo a Jupiternél. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 132-133. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Iapetus sötét oldala. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 133-134. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Porkilövellések a Chironnál. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 134-136. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Hyakutake-üstökös röntgensugárzása. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 136. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A Nap távolsága a Tejútrendszer fősíkjától. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 136. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Előzetes eredmények a HIPPARCOS adataiból. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 137. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Az 1993J szupernóva elődje. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 137-138. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Az SN 1993J. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 138. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Flerkitörés a VB 10B felszínén. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 139. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A fehér törpék tömege a Hyadokban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 139-140. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Új változócsillagok a MACHO program eredményeként. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 141-142. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Csillagkomplexumok és asszociációk. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 142-143. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Az M92 gömbhalmaz és az Univerzum kora. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 143-144. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Távoli gömbhalmaz a Pyxis csillagképben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 144-145. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A Lokális Csoport térbeli mozgása. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 145-146. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Sötét anyag távoli spirálgalaxisokban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 146-147. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Az M106 és kísérői. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 147-148. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A higanytükrös távcsövek jövője. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 148-149. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Új amerikai SETI berendezés: a BETA. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. p. 149. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Az ezredvég üstököse. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 150-159. A Hale-Bopp-üstökös. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Más csillagok bolygóinak felfedezése. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 160-168. [SRG.]

HOLL András: Az Internet a csillagászatban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 169-179. [KSZ.]

GUZSIK Tamás: A középkori keresztény templomok keleteléséről. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 180-191. [SRG.]

BARLAI Katalin - BORONKAI Ágnes: Csillagászati kódexek a Corvina Könyvtárban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 192-199. [SRG.]

SEBŐK György: Komáromi Kacz Endre. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 200-208. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 1995/96. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 209-212. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének működése 1995-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 213-217. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - KISS László: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 1993-1995. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 218-220. [SRG.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 1995-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1997. Szerk.: Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1996. Magyar Csillagászati Egyesület, Fittpress Kft. nyomdája. pp. 221-223. [SRG.]

A Nap és a Hold. [eszperantóból] Ford.: Abonyi Árpád. In: Négy világtáj népmeséi. Abonyi Árpád fordítás-gyűjteménye. Budapest, 1997. Littera Nova Kiadó. pp. 15-18. [FŐA.]

MAHLER Ede: Az ókor keleti népeinek művészete. In: Sebestyén Gyula - Mahler Ede - Láng Nándor - Zsámboki Gyula - Kuzsinszky Bálint: A művészetek története. A legrégibb időktől a XIX. század végéig. I. kötet. Ó-kor. Szerk.: Beöthy Zsolt. Budapest, 1997. Anno Kiadó, Multipress 2000 Kft. pp. 25-118. Az 1906-ban Budapesten, a Lampel R. könyvkereskedés kiadásában megjelent könyv reprintje. A borítón "Az ókor művészete. Egyiptomi, babiloni, asszír, perzsa, görög és római építészet, szobrászat, festészet" címmel. Az említett fejezetet a neves kronológus és csillagászattörténész, Mahler Ede jegyezte. [REZ.]

BOGNÁR Zsuzsanna: Beszélgetések a NASA-val. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 1996/1997. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 102. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 1997. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 28-29. ...Magyar Asztronautikai Társaság által meghirdetett Automaták vagy emberek a világűrben pályázatra. [...] Nagyszerű lehetőséget jelentett számomra a pályázat anyagának összegyűjtése közben az Internet használata. A forrásmunkák legnagyobb részét a hálózatról töltöttük le. A NASA Live from Mars programjának keretében pedig részt vettem több élőwebchat beszélgetésen is a Mars-szondák készítőivel, irányítóival..." (a II. díjat nyert pályázat alapján). [HAI.]

- schäffer -: 3,2 milliárd fényévre látnak el. A kupola várja az érdeklődőket - Planetárium a város szélén. = 24 óra 8. 1997. márc. 29. 74. sz. p. 6. "A Péch Antal Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziumban szép csendesen ismét működésbe helyezték a régi-új csillagvizsgálót. A tatabányai TIT-szervezet az átalakult úttörőház tetejéről menekítette a fényben szegényebb, új otthonába a csillagdát. Kovaliczky Istvánnal és lelkes - csaknem megszállott - csapatával a kupolában beszélgettünk. ..." [HAI.]

TÓTH Vali: Az évszázad lelete. = 168 óra 1997. 49. sz. pp. 42-43. Az angliai Stanton Drew fatemplomáról, amelynek koncentrikus körben elhelyezett, Stonehengéhez hasonló kövei fennmaradtak. [SRG.]

Stonehenge. = 168 óra 1997. 49. sz. p. 43. [SRG.]

Robotol. Bemutató: Sojourner Rover. = A2 Autó Kettő 5. 1997. szept. 9. sz. pp. 30-33. Forrás: NASA. [KOC.]

ALMÁR Iván: Az élet és az üstökösök. = Akadémia 1. 1997. ősz. 2. sz. pp. 61-62. [ALM.]

Címlapunkon. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 1., első külső borító. A Meade 18 cm-es LX200-as Makszutov távcső. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1905. Carrington-rotáció 1996. jan. 17,1 - febr. 13,4., 1906. Carrington-rotáció 1996. febr. 13,4 - márc. 11,7., 1907. Carrington-rotáció 1996. márc. 11,7 - ápr. 8,0., 1908. Carrington-rotáció 1996. ápr. 8,0 - máj. 5,3. 1909. Carrington-rotáció 1996. máj. 5,3 - jún. 1,5. 1910. Carrington-rotáció 1996. jún. 1,5 - jún. 28,7. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. pp. 2-3. Az észlelések összegzése, relatívszámok, Horváth Tibor 1996. máj. 11-i részletrajza. [KSZ.]

Részleges napfogyatkozás 1996. okt. 12. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 3. [KSZ.]

Teljes holdfogyatkozás - 1996. szeptember 27. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 6. Puskás Ferenc, Varga Zoltán, Szauer Ágoston észlelései. [KSZ.]

Holdfogyatkozások és vulkánok. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 7. A Sky and Telescope alapján. [KSZ.]

Részleges holdfogyatkozás 1997. március 24. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 7. Előzetesen a jelenségről. [KSZ.]

KARKOSCHKA, Erich: A földárnyék-növekedés. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. pp. 8-11. A teljes fogyatkozások umbrája kb. 2 %-kal nagyobb, a légköri fénytörés miatt. Sky and Telescope, 1996. szept. cikke. Juhász Tibor megjegyzéseivel, az adatsorok kiegészítésével. [KSZ.]

Clyde William Tombaugh 1906. febr. 4. - 1997. jan. 17. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 12. Nekrológ. [KSZ.]

Carl Edward Sagan 1934. nov. 9. - 1996. dec. 20. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 12. Nekrológ. [KSZ.]

A Hale-Bopp üstökös pályája a Naprendszerben. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 12. [KSZ.]

FARKAS Ernő: Vénusz-dichotómia. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 13. 1996. augusztus 31,8-kor következett be. [KSZ.]

Üstökösök. C/1996 Q1 Tabur. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 13. Csukás Mátyás, Károly Lajos, Tuboly Vince észlelései 1996. szept. 30. és nov. 4. között. [KSZ.]

Hale-Bopp. 2. rész. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. pp. 14-15. Csukás Mátyás, Károly Lajos, Póczek Antal, Tuboly Vince megfigyelései 1996. nov. 3. és dec. 3 között. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 16. Deák Tamás, Horváth Tibor észlelései. [KSZ.]

HORVÁTH Attila: Kisbolygók. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 16. A Massalia és a Herculina megfigyelései 1996. ápr. 1. és 22. között. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Mély-ég észlelések egy 30 cm-es Meade távcsővel. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 17. 1996. jún. 7-én és 8-án este az ausztriai Windisch-Minihof-ban részt vett a burgenlandi amatőrcsillagászok éves találkozóján. Egy Meade LX200-as márkájú, 30 cm-es f/10-es beépített számítógépes programozású, automatikusan beálló távcsővel nézte az M 13, az M 51, az M 57, az M 81 és 82, a Cirrus-köd, az M 27 mély-ég objektumokat. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 18. Horváth Tibor, Kovács Zsolt, Puskás Ferenc észlelései. [KSZ.]

Kettőscsillagok az M 44-ben. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. p. 19. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1997. május, június, július. = Albireo 27. 1997. jan. 1. [219.] sz. első belső borító, [p. 20.] hátsó belső borító. [KSZ.]

A Mars geológiai története. = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. pp. 2-4. Impact Craters and Volcanoes, Planetary Society, 1996. [KSZ.]

SHIRLEY, Donna: Start a Marsra. Elindult a Mars Global Surveyor. 1996. november 11. = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. pp. 4-6., hátsó külső borító. Live from Mars, 1996. nov. 14. Fordította: Bán Levente. [KSZ.]

A MGS napelemtáblája. = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. p. 7. [KSZ.]

A Mars Global Surveyor műszerei. = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. p. 8. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: A termálemissziós spektrométer (TES) = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. p. 9., első belső borító. [KSZ.]

GOLOMBEK, Matthew: A Mars Pathfinder Misszió. = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. pp. 10-14. EOS, Vol. 77. No 49., 1996. dec. 3. [KSZ.]

A Pathfinder leszállási helye. = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. p. 15. [KSZ.]

Mikrorover: Sojourner. = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. p. 15. [KSZ.]

VAUGHAN, Robin: A Mars Pathfinder navigációs rendszere. = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. pp. 16-20. Fordította: Bán Levente. [KSZ.]

Albireo Amatőrcsillagász Klub Mars útikalauz CD-ROM. = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. p. 20. Több mint 150 nagy felbontású képet tartalmaz a Mars alakzatairól. WinWord 2.0-es dokumentum részletes magyar nyelvű magyarázatot ad minden felvételhez. [KSZ.]

Krónika. Mars Global Surveyor. Mars Pathfinder. = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. pp. 21-23. 1996. nov. 7. és 1997. febr. 7. között. [KSZ.]

A Marsz ’96 kudarca. = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. p. 23. US SpaceCom Release, 1996. nov. 29. [KSZ.]

Mars szondák. = Albireo 27. 1997. márc. 2. [220.] sz. p. 24., hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 27. 1997. júl. 3. [221.] sz. p. 1., első külső borító. Sajtz András rajza a Hale-Bopp üstökösről, 1997. március 31-én. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Albireo 27. 1997. júl. 3. [221.] sz. p. 1., hátsó külső borító. Sajtz András rajza a Hale-Bopp üstökösről, 1997. ápr. 27-én. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1911. Carrington-rotáció 1996. jún. 28,7 - júl. 25,9. 1912. Carrington-rotáció 1996. júl. 25,9 - aug. 22,1. 1913. Carrington-rotáció 1996. aug. 22,1 - szept. 18,4. 1914. Carrington-rotáció 1996. szept. 18,4 - okt. 15,7. 1915. Carrington-rotáció 1996. szept. okt. 15,7 - nov. 12,0. 1916. Carrington-rotáció 1996. nov. 12,0 - dec. 9,3. = Albireo 27. 1997. júl. 3. [221.] sz. pp. 2-3. Az észlelések összegzése, a relatívszámok görbéje, részletrajzok. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Földárnyék észlelések. = Albireo 27. 1997. júl. 3. [221.] sz. pp. 4-6. A teljes holdfogyatkozások alkalmával észlelhető földárnyék nagyobbodás elemzése. Kiegészítése saját és mások adataival: 1957. máj. 13., 1961. aug. 26., 1971. aug. 6. Magyar krónikák történelmi holdfogyatkozásai: 1056. szept. 26., 1563. jún. 5., 1680. dec. 9. Földárnyék megfigyelések 1950. szept. 30. és 1974. jún. 4. között. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 27. 1997. júl. 3. [221.] sz. p. 6. Kovács Zsolt, Tuboly Vince megfigyelései. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Állatövi fény. = Albireo 27. 1997. júl. 3. [221.] sz. p. 6. Észlelése 1997. január 29-én este. [KSZ.]

Hale-Bopp - 3. rész. = Albireo 27. 1997. júl. 3. [221.] sz. pp. 7-19. Csukás Mátyás, Horváth Tibor, Juhász Tibor, Károly Lajos, Kovács Zsolt, Póczek Antal, Sajtz András, Tuboly Vince megfigyelései 1996. máj. 17. és 1997. febr. 28. között. [KSZ.]

Albireo - az Interneten. = Albireo 27. 1997. júl. 3. [221.] sz. p. 10. Elkészült az Albireo Web-lapja az Interneten. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 27. 1997. júl. 3. [221.] sz. p. 20. Kovács Zsolt, Puskás Ferenc, Tuboly Vince egyéni leírásai. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1998. január, február. = Albireo 27. 1997. júl. 3. [221.] sz. első belső borító, hátsó belső borító. [KSZ.]

Kápé [KOVÁCS Péter]: Halmaz-híradó. = Argo Navis 1. 1997. tavasz. p. 3. Közös megfigyelések, utazások, a Csillagászat Napja, távcsöves bemutatások, csoportgyűlések.;
Az "Argo Navis" a Magyar Csillagászati Egyesület Monori Csoportjának körlevele volt. Nagyjából negyedévente jelentkezett. A kiadvány szövege számítógépes szerkesztéssel, jó minőségű fénymásolással készült A4 méretben. Rajzokat, térképeket, egyszerűbb fényképeket is közölt. Számos jó színvonalú amatőrcsillagászati megfigyelést is közzé tett, de a csoport életét oldottabb formában ismertették. Ilyen volt a címlapon feltüntetett "Kiadja a Lokális Halmaz" kitétel is. Közreműködők: Ackermann Ádám, Beretka Imre, Csák Balázs, Epres Zoltán, Kernya János Gábor, Kovács Péter, Matíz Iván, Nagy Melinda, Szabó Gábor, Zlinszky Zsolt. A szerkesztést Kovács Péter végezte, a legtöbb cikket Szabó Gábor írta. A lapszámok sorszámot nem viseltek, de Szabó Gábor 2011-es közlése szerint összesen 6 lapszám volt, éspedig ezek: 1997. tavasz, 1997. nyár, 1997. ősz, 1997-1998. tél, 1998. tavasz, 1998. késő ősz. [KSZ.]

-balázs-[CSÁK Balázs]: Zalaegerszegi és budaörsi MCSE-találkozók. = Argo Navis 1. 1997. tavasz. pp. 3-4. 1997. febr. 22-én és 1997. márc. 1-én. [KSZ.]

Kápé [KOVÁCS Péter]: Észlelő-éj a Bakonyban. = Argo Navis 1. 1997. tavasz. pp. 4-5. 1997. március első hétvégéjén a Rák-tanyán észleltek, főként a Hale-Bopp-üstököst. [KSZ.]

RITSCHEL, Kevin: Észlelés binokulárral. = Argo Navis 1. 1997. tavasz. pp. 5-6. Forrás: Albireo. [KSZ.]

RICHARDSON, Don: A binokulár-észlelésekről. = Argo Navis 1. 1997. tavasz. p. 6. Forrás: Albireo. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Saját binoklis tapasztalataim. = Argo Navis 1. 1997. tavasz. pp. 7-8. [KSZ.]

Reflexiós naptávcsövem története, avagy az írásvetítő-lencse evolúciója. = Argo Navis 1. 1997. tavasz. p. 8. Egy 90 mm átmérőjű, 600 mm fókuszú írásvetítő-lencséből készített távcső és az ezzel tett észlelések. Epres Zoltán elbeszéléseiből összeállította: Kápé. [KSZ.]

MATÍZ Iván: A tavaszi égbolt látványosságai. = Argo Navis 1. 1997. tavasz. pp. 8-10. [KSZ.]

Kápé [KOVÁCS Péter]: A tavaszi csillagképekhez kapcsolódó csillaglegendák. = Argo Navis 1. 1997. tavasz. pp. 10-11. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Egzotikus csillagképek. = Argo Navis 1. 1997. tavasz. p. 11. Pyxis, Antlia, Centaurus. [KSZ.]

KáPé [KOVÁCS Péter]: Halmaz Híradó. = Argo Navis 1. 1997. nyár. p. 3. Csoportgyűlések, észlelések, kirándulások. [KSZ.]

Sz. G. [SZABÓ Gábor]: Argo Navis. = Argo Navis 1. 1997. nyár. p. 3. A lap a nevét a régi "Argonauták Hajója" csillagképről kapta, melyet utóbb több részre osztottak. [KSZ.]

K.P. [KOVÁCS Péter]: Adathalmaz. = Argo Navis 1. 1997. nyár. p. 3. Egyes tagok adatai, a csoportgyűlések tervezett időpontja. [KSZ.]

-balázs- [CSÁK Balázs]: Az első Star Party, vagy mifene. Avagy: állítólag nincs rossz ég, csak rossz észlelő! = Argo Navis 1. 1997. nyár. pp. 4-5. Csoportos észlelés 1997. máj. 2/3-án a monori Strázsa-hegyen. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Észak és Dél. = Argo Navis 1. 1997. nyár. pp. 5-8. Égi élményei 1997. március elején, a Sri Lankán töltött 10 nap alatt. Egy 15 cm-es tükrös távcsővel nézte a leglátványosabb déli objektumokat. [KSZ.]

Sz. G. [SZABÓ Gábor]: Egy üllői nem csillagász buli. = Argo Navis 1. 1997. nyár. p. 8. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

KáPé [KOVÁCS Péter]: Rendkívüli csögyö egy rendkívüli sztárpartival. = Argo Navis 1. 1997. nyár. pp. 8-9. Csoportgyűlés és közös észlelés 1997. máj. 30-án. [KSZ.]

MATÍZ Iván: Az évszak égboltja. Nyári csillagképek. = Argo Navis 1. 1997. nyár. pp. 9-12. A Lant. A Hattyú, Kígyótartó. A Kígyó. A Sas. A Skorpió. A Nyilas. [KSZ.]

KOVÁCS Péter: A nyári csillagképekhez kapcsolódó csillaglegendák. = Argo Navis 1. 1997. nyár. p. 12. Kulin György gyűjtése nyomán, szabadon. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Az első asztrofotóm. = Argo Navis 1. 1997. nyár. p. 13. A Hale-Bopp-üstökös lefényképezése 1997. ápr. 9-én. [KSZ.]

HEALY, David: Mély-ég asztrofotográfia. = Argo Navis 1. 1997. nyár. pp. 13-14. Forrás: Albireo. [KSZ.]

BRYANT, Tom: A kis távcső dicsérete. = Argo Navis 1. 1997. nyár. pp. 14-15. Forrás: Albireo. [KSZ.]

EPRES Zoltán. Kedvenc objektumaim. A Messier-nyílthalmazok. = Argo Navis 1. 1997. nyár. p. 15. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Megfigyeltünk... Sri Lankai észlelések. = Argo Navis 1. 1997. nyár. pp. 16-18. A szerző mély-ég megfigyelései a Pup, Vel, Cru, Car, Cen, Ara, Lyn csillagképekben. Szöveges leírások mellett 14 objektum rajza. [KSZ.]

KáPé [KOVÁCS Péter]: Halmaz-híradó. = Argo Navis 1. 1997. ősz. p. 3-4. Összejövetelek, rendezvények, észlelések. [KSZ.]

KáPé [KOVÁCS Péter]: Adathalmaz. = Argo Navis 1. 1997. ősz. pp. 4-5. A tagok név- és címjegyzéke. [KSZ.]

&roo [HAJDU András]: Élménybeszámolók. Négy vitéz igaz és dicsőséges kalandjai Baja városában. = Argo Navis 1. 1997. ősz. pp. 6-8. Monoriak látogatása a Bajai Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

SzG [SZABÓ Gábor]: Egy kis távcsövezés és poénkodás (élménybeszámoló). = Argo Navis 1. 1997. ősz. pp. 8-9. Közös távcsövezés 1997 jún. 25-én. [KSZ.]

-AKA-[ACKERMANN Ádám]: Hej halászok, halászok, mit fogott a hálótok. Avagy a bajai szimpatizánsok megjelenése Monoron. = Argo Navis 1. 1997. ősz. pp. 9-10. Bajai és monori amatőrcsillagászok találkozója, távcsövezése. [KSZ.]

Szabógé [SZABÓ Gábor]: Kvázi egy csillagász tábor - Ágasvár. = Argo Navis 1. 1997. ősz. pp. 10-11. Mély-ég észlelések nagy távcsövekkel Ágasvárról. [KSZ.]

Szabógé [SZABÓ Gábor]: A bajai halászlé. (’97. 08. 22-24.) = Argo Navis 1. 1997. ősz. pp. 11-12. A szerző élményei a Bajai Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

BERETKA Imre - SZABÓ Gábor: Az évszak égboltja. = Argo Navis 1. 1997. ősz. pp. 13-15. Az őszi égbolt. [KSZ.]

Csillaglegendák. = Argo Navis 1. 1997. ősz. p. 15. [KSZ.]

Cikkek innen-onnan. = Argo Navis 1. 1997. ősz. pp. 15-19. Mágneses mező a Mars körül!; 2001 - Jég-Odüsszeia.; A WOW! - jel rejtélye (WOW! signal).; Mars Global Surveyor - egy újabb lépés a Mars felé.; Életveszélyes a MIR űrállomás?; Gondok voltak a Cassini-szonda körül. A híreket &roo [Hajdu András] mazsolázta a webről. [KSZ.]

BERETKA Imre: Kedvenc objektumaim. A galaxisok. = Argo Navis 1. 1997. ősz. pp. 20-21. Látványos galaxisok a 20 cm-es Dobsonban. [KSZ.]

EPRES Zoltán: Megfigyeltünk... A Nap. = Argo Navis 1. 1997. ősz. pp. 21-23. Az 1997. máj. 13. és aug. 12. között, egy 75/1420 mm-es tükrös távcsővel végzett napmegfigyelései, szövegesen. [KSZ.]

1 éves a Lokális Halmaz. 1998. január 25-én készül az ünnepi vacsora Braun Feriék tanyáján. = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. címlapkép. [KSZ.]

Kápé [KOVÁCS Péter]: Halmaz-híradó. = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. p. 3. [KSZ.]

[SZABÓ Gábor]: Egy éves (volt, lesz valamikor) a monori Helyi Csoport. Szeretett elnökünk egyszuszra elmondott rendkívüli Halmaz-Híradója a monori Helyi Csoport egy évéről. = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. pp. 4-8. [KSZ.]

/AKA [ACKERMANN Ádám]: Élménybeszámolók. És ismét Baja. = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. pp. 8-9. [KSZ.]

ZLINSZKY Zsolt: Tűzgömb Monorierdő egén november 15-én? = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. pp. 9-10. Egy -4 magnitúdó fényű meteor leírása. [KSZ.]

KERNYA János Gábor: Az évszak égboltja. A téli égbolt. = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. pp. 10-13. [KSZ.]

KáPé [KOVÁCS Péter]: Csillaglegendák. = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. p. 13. Orion, Canis Maior. Kulin György gyűjteményéből. [KSZ.]

SzG [SZABÓ Balázs]: Az Új Pest Megyei Hírlapban megjelent egy cikk "Új tagokat várnak a monori csillagászok" címmel a Monori Helyi Csoportról. = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. pp. 14-15. Huszthy Balázs, az Új Pest Megyei Hírlap újságírója interjút készített a csoport három tagjával: Beretka Imrével, Kovács Péterrel és Szabó Gáborral. [KSZ.]

ZLINSZKY Zsolt: Hogyan lássunk elfordítva? = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. pp. 15-16. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Kedvenc objektumaink... Diffúz ködök és szupernóva maradványok. = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. pp. 16-20. [KSZ.]

SzG [SZABÓ Gábor]: Az 50/540-es Zeiss objektív. = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. p. 21. [KSZ.]

Cikkek innen-onnan. = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. pp. 22-30. A "37" halmaz [az NGC 2169].; Kevin Ritscel: Fényes diffúz ködök mérete és fényessége.; A meteorok 50 éve [Forrás: Astronomy 1997. dec.].; Sasszem az űrben [a Trumpet űrobjektum].; A NEAR és a Mathilde randevúja.; Újszülött csillagok a láthatáron!; A Hold a Föld gyermeke lenne?; Óriás távcső Chilében.; A tér is kavarog, akár a víz.; Bye,bye, Pathfinder...; Vulkanikus tevékenység az Io-n.; Valósággá vált sci-fi álom: az ion-hajtómű. Kovács Péter és Hajdu András gyűjtése. [KSZ.]

A LOkális HAlmaz tagjai 1998-ban. = Argo Navis 1. 1997-1998. tél. p. [21.] 18 tag neve és címe. [KSZ.]

Jelenségnaptár (január - február). = Astra 1. 1997. jan-febr. 1. sz. p. 1. Az "Astra" 1997-től az APCSE (Astra Pécsi Csillagászati Egyesület) és az MCSE (Magyar Csillagászati Egyesület) Pécsi Csoportjának (1999-től még a Pécs-Baranyai TIT-nek is) a kéthavi híradója volt. A három szervezet csillagászati tevékenységének adott programot és beszámolt a történtekről. 1997-1998-ban csak az APCSE, 1999-től az APCSE és a Pécs-Baranyai TIT adta ki. A kiadvány sokszorosítását és terjesztését Keszthelyi Sándor végezte. A lapot Gyenizse Péter szerkesztette, és ő írta azokat a cikkeket is, ahol a szerzői név nincs feltüntetve.
A lap 1997 elejétől 2002 közepéig jelent meg. 1997-től 2001-ig évente 6, a 2002-es évben már csak 3, így összesen 33 száma jött napvilágra. A számítógéppel szerkesztett, fénymásolóval sokszorosított A5 méretű lapszámok 4-28 oldalasak voltak. Mellékletek is készültek 1998 októberéig, nagyobb részt a holdsarlók előrejelzésének tárgyában, ezeket a 2-4 oldalas mellékleteket a lapszámokba tették. Ezen kívül készültek különkiadványok is (a Hale-Bopp üstökösről, a Csillagászat Napjáról, a nyári észlelőtáborról, az egyesület csillagászati naptáráról). [KSZ.]

A Hale-Bopp-üstökös februári láthatósága. = Astra 1. 1997. jan-febr. 1. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] A beköszöntő előszava. = Astra 1. 1997. jan-febr. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

Felhívás a pécsi műkedvelő csillagászokhoz. = Astra 1. 1997. jan-febr. 1. sz. p. 2. A személyi jövedelemadó 1 %-áról. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Ismét itt a Mars! = Astra 1. 1997. jan-febr. 1. sz. pp. 2-3. A Mars 1997. márc. 20-i földközelségéről. Illusztráció: 1997. febr. 2-i marsrajza egy 102/830 mm-es refraktorral. [KSZ.]

Az MCSE felhívása a pécsi amatőrcsillagászokhoz. = Astra 1. 1997. jan-febr. 1. sz. p. 3. A személyi jövedelemadó 1 %-áról. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Az Albireo levele a szerkesztőhöz. = Astra 1. 1997. jan-febr. 1. sz. p. 4. Az Albireo folyóirat még évente négyszer jelentkezik. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 1. 1997. márc-ápr. 2. sz. p. 1. 1997. március és április. [KSZ.]

APCSE közgyűlés! = Astra 1. 1997. márc-ápr. 2. sz. p. 1. 1997. ápr. 12-én lesz. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Bevezető szavak az új lapunkhoz. = Astra 1. 1997. márc-ápr. 2. sz. p. 2. [KSZ.]

A Hale-Bopp üstökös március és április hónapban. = Astra 1. 1997. márc-ápr. 2. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Aldebaran-fedés - 1997. március 14. = Astra 1. 1997. márc-ápr. 2. sz. p. 3. A jelenség előrejelzése. [KSZ.]

Részleges holdfogyatkozás 1997 március 23/24-én. = Astra 1. 1997. márc-ápr. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Zalaegerszegről jöttem, mesterségem címere: távcső. = Astra 1. 1997. márc-ápr. 2. sz. p. 4. MCSE helyi csoportok találkozója Zalaegerszegen, 1997. febr. 22-én. [KSZ.]

/KSZ/ [KESZTHELYI Sándor]: Könyvújdonságok: Űrtan. = Astra 1. 1997. márc-ápr. 2. sz. p. 4. Könyvismertetés az 1996-os kötetről. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Az Astra 1997. március-áprilisi számának melléklete. = Astra 1. 1997. márc-ápr. 2. sz. melléklet. pp. 1-4. Holdsarló előrejelzések 1997. március és április. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. p. 1. 1997. május és június. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: 31h 8m korú holdsarló a Jakab-hegy felett. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. p. 1. 1997. ápr. 8-án készült felvétel. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: APCSE-krónika - 1996. Az Astra Pécsi Csillagászati Egyesület tevékenysége az 1996-os évben. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Csillagászat Napja - 1997. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. p. 4. Pécsett 1997. márc. 27-én, 29-én és 31-én távcsöves bemutatást tartottak. A legszebb látványt a Hale-Bopp üstökös jelentette. Az Astra az üstökösről 8 oldalas különkiadványt készített. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Pécsi amatőrcsillagászati e-mail lista. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. p. 4. 12 főnek volt e-mailja. [KSZ.]

GYENIZSE Péter - NAGY Judit: 15h 54m korú holdsarló megfigyelése 1997. 03. 09-én. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. p. 5. Pécstől délre. 4 percig szabad szemmel, 10 percig 20x60 B-vel látták. [KSZ.]

M25 okkultáció. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. p. 6. Előrejelzés. Forrás: Meteor 1997/4. [KSZ.]

A Hale-Bopp üstökös májusban. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. p. 6. [KSZ.]

Felhívás heliákus nyugvások megfigyelésére. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. p. 6. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Jegyzőkönyv. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. p. 7. Az APCSE 1997. ápr. 12-i közgyűléséről. [KSZ.]

/KSZ/ [KESZTHELYI Sándor]: Könyvújdonságok: Galántai Zoltán: Marscsatornák, idegen világok, angyalok, földönkívüliek. A földönkívüli élet kutatásának története.; Davies, Paul: Egyedül vagyunk a világegyetemben? A Földön kívüli életfelfedezésének filozófiai következményei. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Haló a távcső körül. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. p. 8. Távcsöves bemutatás 1997. febr. 18-án. [KSZ.]

Ifjúsági csillagászati tábor 1997. nyarán. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. p. 8. 1997. júl. 6-13-ig tervezik Pécsváradon. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] Az Astra 1997. májusi-júniusi számának melléklete. = Astra 1. 1997. máj-jún. 3. sz. melléklet. pp. 1-4. Holdsarló előrejelzések 1997. május és június. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 1. 1997. júl-aug. 4. sz. p. 1. 1997. július és augusztus. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: MCSE közgyűlésen jártunk. = Astra 1. 1997. júl-aug. 4. sz. p. 2. 1997. márc. 1-én. [KSZ.]

Hová menjünk a nyáron? (programajánló) = Astra 1. 1997. júl-aug. 4. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Elmarad a pécsváradi ifjúsági tábor. = Astra 1. 1997. júl-aug. 4. sz. p. 3. [KSZ.]

Konferencia a csillagászat tanításáról. = Astra 1. 1997. júl-aug. 4. sz. p. 3. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Teraszról észleltük a vonuló felhőket. = Astra 1. 1997. júl-aug. 4. sz. pp. 3-4. Távcsövezés 1997. jún. 4-én [KSZ.]

Pécsi Hale-Bopp észlelések. = Astra 1. 1997. júl-aug. 4. sz. pp. 4-8. Keszthelyi Sándor, Gyenizse Péter, Csiszár Tibor, Keszthelyiné Sragner Márta, Nagyváradi László, Peitl Tibor, Radó Ágnes, Shenyola Anett, Fejes Gabriella észlelései (rajzai és fényképei) a Hale-Bopp üstökösről 1996. aug. 14. és 1997. ápr. 9. között. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 1. 1997. szept-okt. 5. sz. p. 1. 1997. szeptember és október. [KSZ.]

Teljes holdfogyatkozás szeptember közepén. = Astra 1. 1997. szept-okt. 5. sz. p. 2. Az 1997. szept. 16-i jelenség előzetese. Forrás: Meteor 1997/7-8. [KSZ.]

Súrló csillagfedés 1997. szeptember 19-én. = Astra 1. 1997. szept-okt. 5. sz. p. 2. [KSZ.]

VINCZE Iván: A Hédervári-kráter észlelése. = Astra 1. 1997. szept-okt. 5. sz. pp. 2-3. A Hédervári Péterről 1994-ben elnevezett krátert 1997. aug. 13-a és 15-e között három alkalommal észlelte. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Ágasvári táborban jártunk. = Astra 1. 1997. szept-okt. 5. sz. p. 3. 1997. aug. 1-10-ig. [KSZ.]

VINCZE Iván: Hol van a Vörös Folt? = Astra 1. 1997. szept-okt. 5. sz. p. 4. 1997. júl. 27. és aug. 25. közötti észleléseinek elemzése. [KSZ.]

Látszik-e még a Hale-Bopp üstökös az ősszel? = Astra 1. 1997. szept-okt. 5. sz. p. 4. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] Az Astra 1997. szeptemberi-októberi számának melléklete. = Astra 1. 1997. szept-okt. 5. sz. melléklet. pp. 1-3. Holdsarló előrejelzések 1997. szeptember és október. [KSZ.]

A Hale-Bopp üstökös útja a csillagok között szeptember és október folyamán. = Astra 1. 1997. szept-okt. 5. sz. melléklet. p. 4. Forrás: Sky and Telescope 1997. aug. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] A Hold északi része 1997. augusztus 13-án. = Astra 1. 1997. szept-okt. 5. sz. melléklet. p. 4. Fénykép. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 1. 1997. nov-dec. 6. sz. p. 1. 1997. november és december. [KSZ.]

November 12. - a Hold elfedi a Gyűrűs Bolygót. = Astra 1. 1997. nov-dec. 6. sz. p. 2. Forrás: Meteor 1997/10. [KSZ.]

Ismét Aldebaran-fedés. = Astra 1. 1997. nov-dec. 6. sz. p. 2. Forrás: Meteor 1997/10. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Csillagászati Hét (1997. október 6-10.) = Astra 1. 1997. nov-dec. 6. sz. p. 2. Zombori Ottó, Horváth András, Kóbor József, Nagyváradi László, Somogyi Rita előadásai Pécsett. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Teljes holdfogyatkozás bemutatása. = Astra 1. 1997. nov-dec. 6. sz. p. 3. Pécsett, 1997. szept. 16-án este. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes október. = Astra 1. 1997. nov-dec. 6. sz. pp. 3-4. Szabadszemes megfigyelések. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] Az Astra 1997. november-decemberi számának melléklete. = Astra 1. 1997. nov-dec. 6. sz. melléklet. pp. 1-4. Holdsarló előrejelzések 1997. november és december [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Sztárvendég: a Hale-Bopp üstökös. = Astra 1. 1997. Csillagászat Napja Pécsett 1997. március 27. különszám. pp. [1-5.] Hale-Bopp - az ezredvég üstököse. Miért fontosak a csillagászok számára az üstökösök? Mozgása, fényessége, anyagi összetétele. Az üstökös magyarországi látványáról. [KSZ.]

Érdekes csillagászati események 1997-ben. = Astra 1. 1997. Csillagászat Napja Pécsett 1997. március 27. különszám. p. [6.] [KSZ.]

Astra Pécsi Csillagászati Egyesület. = Astra 1. 1997. Csillagászat Napja Pécsett 1997. március 27. különszám. pp. [7-8] [KSZ.]

Társegyesületek. = Astra 1. 1997. Csillagászat Napja Pécsett 1997. március 27. különszám. p. [8.] [KSZ.]

VALLERANI, E.: Az űrkorszak: Az elmúlt negyven év és a jövőbeli kilátások. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 1-6. Fordította Veres Mihály. [KSZ.]

ZIELINSKY, Janusz B. - JAROSINSKY, Józef - KLOS, Zbigniew - KRAWCZYK, Zigmunt: A repülési és űrrepülési technika fejlődése és alkalmazása Lengyelországban. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 7-12. Fordította Ill Márton. [KSZ.]

NICOGOSSIAN, Arnauld E.: Az űrtechnika előnyei, távérzékelés és globális egészségügy. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 13-14. Fordította Ill Márton. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Az űripar. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 15-21. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Föld-közeli égitestek, avagy mennyire veszélyeztetik a kisbolygók és üstökösök életünket. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 22-28. [KSZ.]

JAKOVSKY, B.: Élet a Marson? ... Egy évvel később. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 29-35. Fordította Ill Márton. [KSZ.]

GÁL Gyula: A funkcionalizmus harminc éve. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 36-42. Világűrjogi előadás. [KSZ.]

HÉJJA István - APÁTHY István - DEME Sándor: Űrdozimetriai mérési eredmények a Pille berendezéssel az EUROMIR/NASAMIR repülések során. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 43-50. [KSZ.]

REMES Péter - BOGNÁRLászló - KARMOS György: Pszichológiai tényezők a hosszúidejű űrrepüléseknél. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 51-57. [KSZ.]

KURODA, Takaji - KOIZUMI, Shinkichi: Világméretű környezet- és katasztrófamegfigyelő műholdas rendszer és alkalmazásai. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 58-63. Fordította Jéki László. [KSZ.]

OVCHINNIKOV, Michael Yu: Kis műholdak program Oroszországban. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 64-67. Fordította Jéki László. [KSZ.]

JÉKI László: Űrkutatási diákpályázatok. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 68-74. 1991-től 1997-ig. A díjazottak névsoraival. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Nyolc nap a Nemzetközi Űrtáborban. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 75-84. 1997-ben. [KSZ.]

SIPOS András Árpád: A fekete doboz. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 85-92. Űrkutatási novella. [KSZ.]

ZAKARIÁS Ildikó: Automaták vagy emberek a Marsra? = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 93-107. [KSZ.]

SIPOS András Árpád: International Space Camp 1997. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 108-113. [KSZ.]

VERES Mihály: Úti (és élmény) beszámoló, avagy részvétel az EURISY 6. Information Forum for Young Europeans rendezvényén. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 114-115. [KSZ.]

NÉMETH Csaba: Starttáblázat 1996. = Asztronautikai Tájékoztató 1997. 52. sz. pp. 116-125. [KSZ.]

GALÁNTAI Zoltán: A tudomány álma. = Beszélő 2. 1997. júl. 7. sz. pp. 100-103. Főként Koestler Alvajárók című regénye alapján: elmélkedés Kepler, Galilei és a modern természettudomány módszertanáról. [KSZ.]

Keresztrejtvény. = Cibaki Hírek 7. 1997. dec. 12. sz. p. 28. "A karácsony a békesség, a szeretet és a család ünnepe. Az újesztendő viszont egy jobb élet megvalósulásának reményét adja az emberiségnek. Rejtvényünkben Johannes Kepler (1571-1630) német csillagász ünnephez illő gondolatát a vízszintes 1., valamint a függőleges 16. és a 21. számú sorokban találják meg az érdeklődők. ..." Bensőmben keresem az Istent, akit a külső világban mindenütt találok. [HAI.]

MAIER, Hans: A keresztény időszámítás. = Communio. Nemzetközi katolikus folyóirat 5. 1997. 4. sz. pp. 12-22. Fordította: Gál Ferenc. Részletes leírása a keresztények Krisztus születésétől való évszámításának és ennek elterjedésének. [KSZ.]

U. M. [UMEK Miklós]: Csillagok és Emberek. Vélemények és nézetek a horoszkópokról. Univerzum. = Családi Kör (Újvidék) 8. 1997. jan. 9. 2. sz. p. 51. "Jóformán nincs olyan hírlap, heti magazin, amelynek hasábjain ne találkoznánk a jövőnket jósoló horoszkópokkal. Lehet-e hinni, szabad-e hinni a csillagjóslásban? A vélemények kétségtelenül megoszlanak. Tagadhatatlan azonban, hogy többnyire még azok is elolvassák a horoszkópokban rájuk vonatkozó sorokat, akik nem hisznek bennük... Vajon miként vélekedtek a csillagjóslásról, a jövendőmondásról a tudomány jeles képviselői? ..." Johannes Kepler, Galileo Galilei, Jean Jacques Rousseau, Ticho Brahe, Martin Luther, Friedrich Nietzsche, Brutus János Mihály, Suetonius (75-160), Firmicus Maternus (IV. század) és Heinrich Rolf német csillagász gondolatai a témával kapcsolatban. [HAI.]

U. M. [UMEK Miklós]: A betlehemi csillag nyomában. (1. rész). Univerzum. = Családi Kör (Újvidék) 8. 1997. dec. 18. 51. sz. p. 26. "...A betlehemi csillaggal kapcsolatos vélemények igen sokfélék. A Biblia-magyarázók egy része szerint a leírás annak az egész ókoron áthúzódó hiedelemnek a kifejezése, amely szerint minden jelentős személy megszületésekor egy - sőt néha több - csillag tűnik fel az égen. Eszerint a betlehemi csillag nem egy, egykor valóságosan feltűnt jelenség, mint a keresztény hívők vallják, hanem csak a krónikásnak, az evangélistának jámbor hozzátoldása az eseményekhez, hogy ezzel is kiemelje Jézus születésének rendkívüli jelentőségét. Mások szerint csak szimbólum, hiszen a "csillag" elnevezést a Biblia sokféle értelemben használja. Lehet csillag egy bolygó, egy üstökös, vagy egy gyorsan eltűnő meteor is.
Némelyik ószövetségi jövendölés a majdani Messiást is csillagnak nevezi. Ha az egész leírást a legendák közé soroljuk, a csillagászoknak nincs semmi keresnivalójuk a kérdés körül. Meggondolandó azonban, hogy némelyik ókori nagy személyiség születése idején említett égi jelenséget a csillagászat az újabb korokban igazolni tudott. Ezért van jogossága annak, hogy a betlehemi csillag mögött is valóságosan bekövetkezett égi jelenséget tételezzünk fel, amelyet már akkor, vagy később kapcsolatba hoztak a kortársak a Messiásnak tekintett gyermek születésével. ..." [HAI.]

U. M. [UMEK Miklós]: A betlehemi csillag nyomában. (2. rész). Univerzum. = Családi Kör (Újvidék) 8. 1997. dec. 25. 52. sz. p. 24. "Csaknem ezer évnek kellett eltelnie, hogy a tudósok a ma is elfogadott magyarázatot adják, hogy tulajdonképpen mi is volt a Jézus Krisztus születését jelző égi tünemény, amelyet az ősrégi képeken üstökösként tüntettek fel. A tanulmányozások során megállapították, hogy kométa vagy nova - olyan csillag, amelynek fellángolásakor a százezerszeresére is növekedhet a fényessége - nem lehetett, mivel abban az időszakban, amikor Krisztus született, ilyen jelenségeket nem jegyeztek fel. Másfelé kellett tehát keresni a magyarázatot. [...] Petrus de Alliaco bíboros, aki szomorú hírnévre tett szert azzal, hogy Husz János vizsgáló- és ítélőbírája volt, azt állította, hogy Krisztus "in gloria Saturni", azaz Szaturnusz dicsfényében született, mivel a Szaturnusz a zsidók uralkodó csillaga. Ezt egyébként a csillagjóslásban járatos zsidók is megerősítették.
Ámosz zsidó próféta a VIII. században magyarázza törzsrokonainak, hogy a Kevan, vagyis a Szaturnusz "az ő képük, az ő istenük csillaga"... Johannes Kepler, a nagy csillagász nagymértékben járult hozzá a kérdés tisztázásához. Harminc évvel azután, hogy Tycho Brahe a betlehemi csillaggal kapcsolatos találgatásokból kizárta az üstököst és a nóvát, Kepler megállapította, hogy időszámításunk előtt 7-ben egy nagy konjukció jött létre, a Jupiter és a Szaturnusz együtt álltak a Halak csillagképében. ..." [HAI.]

Kutatási programok 1997. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jan. 1. sz. pp. 3-4. Nemzetközi mikrometeorit és szferula kutatási program. "Solaris" kutatási program. Alfaceti-projekt. Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány kutatási programjai (Hold kutatás. Üstökös kutatási program. Fogyatkozások. "Spektrum" program. Mély-ég. Kettős csillagok. Természeti jelenségek. Csillagászat történet). [KSZ.]

KÖNNYŰ Edina: Csillagászat története. 3. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jan. 1. sz. pp. 4-8. Csillagászati Szabadegyetem. [KSZ.]

Megtörtént esetek. ... "Van esernyőnk"... = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jan. 1. sz. p. 8. Földrajzszakos pedagógusok látogatása a salgótarjáni csillagvizsgálóban, egy esős délelőtt. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jan. 1. sz. pp. 9-11. "Automaták vagy emberek a világűrben?" című MANT pályázat.; "Nógrád csillagai" címmel a fennállásának 5. évfordulóját ünneplő Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány csillagász tábort rendez 1997. júl. 4-13-ig Salgótarjánban.; "VII. Földfelszíni és Meteorológiai megfigyelések a világűrből (Földfotó)" címmel szemináriumot szervez a MANT 1997. márc. 12-13-án Budapesten, az MTA Székházában.; Carl Sagan 1996. dec. 20-án elhunyt.; Vihar a Marson.; Kisbolygószerű üstökösök. [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jan. 1. sz. p. 11. Február havi műsor. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jan. 1. sz. p. 12. Látnivalók, jelenségek február hónapban. [KSZ.]

Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány: Tisztelt Szponzoraink, kedves Barátaink! = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jan. 1. sz. p. 13. A személyi jövedelemadó 1 %-ának lehetősége. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jan. 1. sz. p. 15. [KSZ.]

CSURDA Ágnes: Hópelyhecske. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jan. 1. sz. p. 16. Csillagászati vers. [KSZ.]

Újabb aszteroida, vagy üstökös becsapódás várható. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. febr-márc. 2-3. sz. p. 3. Vitatható tudósítás. [KSZ.]

Geológiai folyamatoknak köszönhető az oxigén. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. febr-márc. 2-3. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

Új módszer a földrengések vizsgálatára. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. febr-márc. 2-3. sz. p. 4 GPS módszerrel. [KSZ.]

A Ganymedes mágneses tere. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. febr-márc. 2-3. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Összeroppanó előcsillag. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. febr-márc. 2-3. sz. p. 5. Az NGC 1333-ban. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. febr-márc. 2-3. sz. pp. 6-10. "Automaták vagy emberek a világűrben?" című MANT pályázat.; "Nógrád csillagai" címmel a fennállásának 5. évfordulóját ünneplő Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány csillagász tábort rendez 1997. júl. 4-13-ig Salgótarjánban.; Ágasvár ’97 MCSE Ifjúsági Tábor lesz 1997. aug. 1-8-ig.; Meteor ’97 Távcsöves Találkozó lesz 1997. aug. 8-10-ig.;
"VII. Földfelszíni és Meteorológiai megfigyelések a világűrből (Földfotó)" címmel szemináriumot szervez a MANT 1997. márc. 12-13-án Budapesten, az MTA Székházában.; MANT Közgyűlés lesz 1997. ápr. 28-án Budapesten.; MCSE Közgyűlés lesz 1997. márc. 1-ém Budaörsön.; Konferencia a csillagászat tanításáról rendezvény lesz 1997. ápr. 19-én Budapesten.; Fontosabb űresemények februárban.; Antarktiszi obszervatórium.; A Hélium-3 felelős a nap-neutrínók hiányáért.; Újabb élet feltételek az űrben.; Az üstökös zápor a galaktikus dagállyal érkezik?; Üstököselőd a Jupiteren?; Becsapódási krátersorozatok a Földön? A Világegyetem kora. [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Salgótarján - Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. febr-márc. 2-3. sz. p. 10 Március havi műsor. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. febr-márc. 2-3. sz. p. 11. Látnivalók, jelenségek március hónapban. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. febr-márc. 2-3. sz. p. 12. Látnivalók, jelenségek április hónapban. [KSZ.]

Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány: Tisztelt Szponzoraink, kedves Barátaink! = A Csillagvizsgáló 4. 1997. febr-márc. 2-3. sz. p. 13. A személyi jövedelemadó 1 %-ának lehetősége. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 4. 1997. febr-márc. 2-3. sz. p. 15. [KSZ.]

A Hale-Bopp üstökös útja az égen. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. febr-márc. 2-3. sz. p. 16. [KSZ.]

"Nógrád csillagai ’97" Országos Amatőrcsillagász Tábor. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. ápr. 4. sz. p. 3. 1997. júl. 4-13-ig lesz Salgótarjánban. [KSZ.]

Országos Észlelő Hétvége. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. ápr. 4. sz. p. 3. 1997. júl. 4-6-ig lesz Salgótarjánban. [KSZ.]

Amatőr Kozmikus Anyag Kutatók Első Országos Találkozója. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. ápr. 4. sz. p. 3. 1997. júl. 12-én lesz Salgótarjánban. [KSZ.]

Országos Észlelő Hétvége. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. ápr. 4. sz. p. 3. 1997. júl. 11-13-ig lesz Salgótarjánban. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Csillagászok lexikonja. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. ápr. 4. sz. p. 4. Tervezik a Magyarországhoz kapcsolódott csillagászok lexikonját kiadni. Főszerkesztője: Bartha Lajos. Szerkesztői: Könnyű Edina és Könnyű József. Ennek megjelenése előtt a folyóirat közzéteszi részletekben az anyagot. Az összeállítás alapját a Technikatörténeti Szemle VIII. (1975/76. évi) és a XI. (1979. évi) köteteiben közzétett gyűjtés jelenti az alapját. [KSZ.]

Magyarországi csillagászok életrajzi lexikonja. 1. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. ápr. 4. sz. pp. 4-8. Albert Ferenc. Andrássy István. Angehrn (Theodor) Tivadar. Apáczai Csere János. Bacsák György. Balázs Júlia (Detre Lászlóné). Barnóthy Jenő. Batthyány Ignác. Bay Zoltán. Bayer János. Bártfay József Árpád. Bede József. Bodócs István. Bogdanich Dániel Imre. Braun Karl (Károly). Bruna Ferenc Xavér. [KSZ.]

ÓVÁRI László - KÖNNYŰ József: Sikeres asztrovideós kísérlet 1997 március 15 este. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. ápr. 4. sz. p. 8. A salgótarjáni távcsőre szerelt videokamerával felvételeket készítettek a Holdról és a Hale-Bopp-üstökösről. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. ápr. 4. sz. pp. 9-13. "Automaták vagy emberek a világűrben?" című MANT pályázat.; "Nógrád csillagai" címmel a fennállásának 5. évfordulóját ünneplő Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány csillagász tábort rendez 1997. júl. 4-13-ig Salgótarjánban.; Országos Észlelő Hétvége lesz 1997. júl. 4-6-ig Salgótarjánban.; Amatőr Kozmikus Anyag Kutatók Első Országos Találkozója lesz 1997. júl. 12-én Salgótarjánban.; Országos Észlelő Hétvége lesz 1997. júl. 11-13-ig Salgótarjánban.;
Ágasvár ’97 MCSE Ifjúsági Tábor lesz 1997. aug. 1-8-ig.; Meteor ’97 Távcsöves Találkozó lesz 1997. aug. 8-10-ig.; Vega ’97 Amatőrcsillagász Megfigyelő Tábor lesz 1997. aug. 25-31-ig Kehidakustányban.; IV. Magyar Ifjúsági Űrtábor lesz 1997. aug. 17-22-ig Veszprémben.; MANT Közgyűlés lesz 1997. ápr. 28-án Budapesten.; Konferencia a csillagászat tanításáról rendezvény lesz 1997. ápr. 19-én Budapesten.; Melegít a telihold.; "Űrszemétnek" ütközött a műhold.; A globális felmelegedés korai tavaszt hoz?; Mélyhűtött kamerával a csillagszületés titkai nyomában.; Hullámtartomány melyben fényesebb a Napnál a Hold.; Fényszennyezés.;Újra működik! (1997. ápr. 19-től Kazincbarcikán, Rudolftelepen lévő csillagvizsgáló); Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló Salgótarján, Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. ápr. 4. sz. p. 13. Május havi műsor. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. ápr. 4. sz. p. 14. Látnivalók, jelenségek május hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 4. 1997. ápr. 4. sz. p. 15. [KSZ.]

Hátsó borítón: Mars felszín részlet. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. ápr. 4. sz. p. 16. [KSZ.]

"Nógrád csillagai ’97" Országos Amatőrcsillagász Tábor. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. p. 3. 1997. júl. 4-13-ig lesz Salgótarjánban. [KSZ.]

Országos Észlelő Hétvége. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. p. 3. 1997. júl. 4-6-ig lesz Salgótarjánban. [KSZ.]

Amatőr Kozmikus Anyag Kutatók Első Országos Találkozója. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. p. 3. 1997. júl. 12-én lesz Salgótarjánban. [KSZ.]

Országos Észlelő Hétvége. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. p. 3. 1997. júl. 11-13-ig lesz Salgótarjánban. [KSZ.]

ARANY Gabriella: Ismét működik egy csillagvizsgáló! = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. p. 4. Kazincbarcika Rudolftelepen 1997. ápr. 19-én újra nyílt a csillagvizsgáló. Avató beszédet mondott Németh Csaba, id. Gregó János, Óvári László. A Mikoviny Sámuel Általános Iskola iskolaszéke 1995 őszétől szervezte a felújítást. A csillagda főműszerét Kubus Gyula készítette, Süttő Ferenc magánvállalkozó anyagi támogatásával. [KSZ.]

CSURDA Ágnes: 1997. április 18. Salgótarján. Európa Nap programja. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. p. 5. A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány is pályázott és részt vett: távcsöves bemutatásokkal, tablókkal, kiadványokkal. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Indul a naptevékenység. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. p. 6. [KSZ.]

KOVÁCS Gábor: A Csillagászat Napja 1997 március 29. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. p. 6. Részletesen a salgótarjáni bemutatóról Ugyanekkor Pásztón, Balassagyarmaton, Bátonyterenyén és Jászapátiban is voltak távcsöves bemutatások. [KSZ.]

Magyarországi csillagászok életrajzi lexikonja. 2. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. pp. 7-9. Calcagnini Celio. Czuczy Emil. Csada Imre. Degenfeld - Schomburg Berta Klára Matilda. Dáciai Miklós (Nicolaus de Dacia). Darvai Móric. Detre László. Devecsery István. Dezső Loránt. Dorn Hans (Dorn, Joannes de). Dudith (Dudics) András. Durcsák János. Elekes István. Endrei Elemér. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. pp. 10-13. "Nógrád csillagai" címmel a fennállásának 5. évfordulóját ünneplő Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány csillagász tábort rendez 1997. júl. 4-13-ig Salgótarjánban.; Országos Észlelő Hétvége lesz 1997. júl. 4-6-ig Salgótarjánban.; Amatőr Kozmikus Anyag Kutatók Első Országos Találkozója lesz 1997. júl. 12-én Salgótarjánban.; Országos Észlelő Hétvége lesz 1997. júl. 11-13-ig Salgótarjánban.; Astra Ifjúsági Csillagásztábor lesz Pécsváradon 1997. júl. 6-13-ig.; Ágasvár ’97 MCSE Ifjúsági Tábor lesz 1997. aug. 1-8-ig.; Meteor ’97 Távcsöves Találkozó lesz 1997. aug. 8-10-ig.; Vega ’97 Amatőrcsillagász Megfigyelő Tábor lesz 1997. aug. 25-31-ig Kehidakustányban.; IV. Magyar Ifjúsági Űrtábor lesz 1997. aug. 17-22-ig Veszprémben.; Új kozmikus "méterrúd".; Halálos UFO rajongás.; Elsötétítés az üstökös tiszteletére [Japánban].; Befejezte küldetését a Pioneer-10.; Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló Salgótarján, Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. p. 13. Június havi műsor. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. p. 14. Látnivalók, jelenségek június hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. p. 15. [KSZ.]

Hátsó borítón: Rudolf-telepi csillagvizsgáló. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. máj. 5. sz. p. 16. [KSZ.]

"Nógrád csillagai ’97" Országos Amatőrcsillagász Tábor. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. p. 3. 1997. júl. 4-13-ig lesz Salgótarjánban. [KSZ.]

Országos Észlelő Hétvége. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. p. 3. 1997. júl. 4-6-ig lesz Salgótarjánban. [KSZ.]

Amatőr Kozmikus Anyag Kutatók Első Országos Találkozója. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. p. 3. 1997. júl. 12-én lesz Salgótarjánban. [KSZ.]

Országos Észlelő Hétvége. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. p. 3. 1997. júl. 11-13-ig lesz Salgótarjánban. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Milyen fényes volt a "Nagy Üstökös" ? = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. p. 6. A Hale-Bopp-üstökös 1997 márciusában és áprilisában -0,8 magnitúdós látszó fényességű volt. Ennél fényesebbet csak az 1882-ben, 1402-ben, 1744-ben, 1577-ben, 1532-ben láttak. [KSZ.]

Magyarországi csillagászok életrajzi lexikonja. 3. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. pp. 7-9. Farkas Ede. Fejes Zsigmond. Fényi Gyula. Földes István. Frölich (Fröhlich) Dávid. Galeotto Marzio. Gauser Károly. Gegó József Adolf. Magyarországi Gergely (Gregorio de Ungheria). Joannes Glogau. Gothard Jenő. Gothard Sándor. [KSZ.]

BUDAI Mária: Holdkráter észlelések. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. p. 9. Rajzok a Braocius és az Albategnius kráterről egy 75/700 mm-es távcsővel. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. pp. 10-12. "Nógrád csillagai" címmel a fennállásának 5. évfordulóját ünneplő Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány csillagász tábort rendez 1997. júl. 4-13-ig Salgótarjánban.; Országos Észlelő Hétvége lesz 1997. júl. 4-6-ig Salgótarjánban.; Amatőr Kozmikus Anyag Kutatók Első Országos Találkozója lesz 1997. júl. 12-én Salgótarjánban.; Országos Észlelő Hétvége lesz 1997. júl. 11-13-ig Salgótarjánban.; Astra Ifjúsági Csillagásztábor lesz Pécsváradon 1997. júl. 6-13-ig.; Ágasvár ’97 MCSE Ifjúsági Tábor lesz 1997. aug. 1-8-ig.; Meteor ’97 Távcsöves Találkozó lesz 1997. aug. 8-10-ig.; Vega ’97 Amatőrcsillagász Megfigyelő Tábor lesz 1997. aug. 25-31-ig Kehidakustányban.; IV. Magyar Ifjúsági Űrtábor lesz 1997. aug. 17-22-ig Veszprémben.; Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló Salgótarján, Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. p. 12. Július havi műsor. Augusztus havi műsor. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. p. 13. Látnivalók, jelenségek július hónapban. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. p. 14. Látnivalók, jelenségek augusztus hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. p. 15. [KSZ.]

Hátsó borítón: Q-bus féle Dobson távcső. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. jún. 6. sz. p. 16. [KSZ.]

K. J. [KÖNNYŰ József]: A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány elmúlt 5 éve. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. júl-aug. 7-8. sz. p. 3. 1992. júl. 23-án alapították. [KSZ.]

Teljes holdfogyatkozás 1997 szeptember 16-án. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. júl-aug. 7-8. sz. p. 3. Előzetes ismertetés. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Bártfay József Árpád (1865. XII. 15. - 1937. VII. 14.). Egy elfeledett magyar csillagász emlékezete. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. júl-aug. 7-8. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

FEJES Imre: Égi kézi készülék. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. júl-aug. 7-8. sz. pp. 5-6. Az égbolt forgását követő, hosszú expozíciós felvételekre használható szerkezet. [KSZ.]

Magyarországi csillagászok életrajzi lexikonja. 4. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. júl-aug. 7-8. sz. pp. 6-8. Gruber Lajos. Guman István. Harkányi Béla. Hartmann Nándor vagy Ferdinánd. Hasenauer Andor. Haynald Lajos. Hédervári Péter. Hell Miksa Rudolf. Heller Ágost. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. júl-aug. 7-8. sz. pp. 9-12. Ágasvár ’97 MCSE Ifjúsági Tábor lesz 1997. aug. 1-8-ig.; Meteor ’97 Távcsöves Találkozó lesz 1997. aug. 8-10-ig.; Vega ’97 Amatőrcsillagász Megfigyelő Tábor lesz 1997. aug. 25-31-ig Kehidakustányban.; IV. Magyar Ifjúsági Űrtábor lesz 1997. aug. 17-22-ig Veszprémben.; Szkeptikusok III. Országos Találkozója lesz 1997. okt. 25-én, Székesfehérváron.; Hale-Bopp-meglepetések.; A Hale-Bopp üstökös harmadik csóvája.; "Földig érő Vénusz csóva". Ujjszerű antianyag felhő galaxisunk szívében.; Repülő csillagvizsgáló.; Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló Salgótarján, Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. júl-aug. 7-8. sz. p. 12. Szeptember havi műsor. Október havi műsor. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. júl-aug. 7-8. sz. p. 13. Látnivalók, jelenségek szeptember hónapban. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. júl-aug. 7-8. sz. p. 14. Látnivalók, jelenségek október hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 4. 1997. júl-aug. 7-8. sz. p. 15. [KSZ.]

Hátsó borítón: Óvári László (Miskolc) csillagászati távcsőre szerelt CCD videokamerás Hold felvételei. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. júl-aug. 7-8. sz. p. 16. [KSZ.]

KÖNNYŰ Edina: Ötven éves a Budapesti Uránia Csillagvizsgáló. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. nov-dec. 11-12. sz. p. 3. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Egy elfelejtett ismeretterjesztő: Hoffmann Ottó. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. nov-dec. 11-12. sz. p. 4. 1870-ben született. A bankszakmában dolgozott. Csillagászati ismeretterjesztő cikkei jelentek meg az Ország - Világ (1896-1898), a Pesti Hírlap (1896-1900), a Pester Lloyd, a Pesti napló (1896-1901), a Vasárnapi Újság (1897-1902) és az Uránia (1900-1903) hasábjain. Balassagyarmaton hunyt el 1929. dec. 6-án. [KSZ.]

Casimir-effektus az asztrofizikában? = A Csillagvizsgáló 4. 1997. nov-dec. 11-12. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Fényi Gyula emlékezete. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. nov-dec. 11-12. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

Magyarországi csillagászok életrajzi lexikonja. 6. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. nov-dec. 11-12. sz. pp. 6-9. Hüninger Adolf. Ilkusz Márton (Marcin Olkusz z Bylica). Izsák Imre. János (Joannes) prépost. Jánosi Imre. Jánossi Miklós. Janus Pannonius. Káldy Ádám. Kalmár László. Kelényi Béla Ottó. Kenessey Kálmán. Kéry Borgia Ferenc. Keserű Mózes. Klingensor (Clinsor), Magyarországi. Kmeth Dániel. Kobold, Hermann Albrecht. Kolbenheyer Tibor. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. nov-dec. 11-12. sz. pp. 10-11. Félmilliárd éves meteoritleletek.; Törpe bolygó törpe holdja.; Vándorcsillagok.;Porkorongot észleltek érett korú csillagoknál. Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló Salgótarján, Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. nov-dec. 11-12. sz. p. 12. Január havi műsor. Február havi műsor. [KSZ.]

"A Csillagvizsgáló" 1997 évi számaiban megjelent írások. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. nov-dec. 11-12. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. nov-dec. 11-12. sz. p. 13. Látnivalók, jelenségek január hónapban. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. nov-dec. 11-12. sz. p. 14. Látnivalók, jelenségek február hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 4. 1997. nov-dec. 11-12. sz. p. 15. [KSZ.]

Hátsó borítón a februári égbolt. = A Csillagvizsgáló 4. 1997. nov-dec. 11-12. sz. p. 16. [KSZ.]

NÉMETH Csaba: A honfoglalás dátuma és a napfogyatkozás. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 1. Tévesen Lakits Ferenc helyett Mahler Ede nevét írja a cikkben a szerző. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy páratlan türelmű észlelő: S. H. Schwabe. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 1-2. [SRG.]

SOMOGYI Rita: Amerikából jöttem. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. pp. 2-3. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 1997-ben. (2. rész). = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. pp. 4-5. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Ufókatasztrófa Magyarországon? = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 5. [SRG.]

DALOS Endre: id. Domby György levelei. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 5. [SRG.]

DOMBY György, id.: Űrszonda az Eroszhoz. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 6. A Természet Világa 1996. júliusi száma alapján. [SRG.]

DOMBY György, id.: Mitől fénylenek a földrengések? = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 6. A Természet Világa 1996. júliusi száma alapján. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Marscsatornák. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 7. [SRG.]

NÉMETH Csaba: A roswelli UFÓ - kételyek és cáfolatok. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: A Nagykutya (Canis Maior) csillagkép. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre: E. Halley (1658-1742). = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 8. [SRG.]

HERCEG Attila: A Krakatau. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 9. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Utazás a Holdba? - avagy Verne tévedései. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 9. [SRG.]

DALOS Endre: 8. sz. Csillag TOTÓ. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 10. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Jég a Holdon. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. p. 10. [SRG.]

DRACO ’76 észlelőtábor 1976. július 18-23. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. melléklete pp. 1-4. Tepliczky István, Dalos Endre összeállítása. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). Az üstökösök. = Draco 17. 1997. jan-márc. 62. sz. melléklete pp. 51-56. [SRG.]

BARTHA Lajos: 100 éves a világ legnagyobb lencsés távcsöve. = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 1. Yerkes Csillagvizsgáló. [SRG.]

ERDEI József, ifj. - SZENTMÁRTONI Béla: Az NGC 7789 NY. = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 2. [SRG.]

BARTHA Lajos: Aki kiszámította a honfoglalás napfogyatkozását. (Egy kis helyreigazítás.) = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 2. Lakits Ferencről. [SRG.]

DOMBY György, id.: Gyorsabban forog a földmag. = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 3. A Népszabadság 1996. augusztus 10-i száma alapján. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Az első rakéta a világűrben. = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 3. [SRG.]

BARTHA Lajos: A legkitartóbb adatgyűjtő Rudolf Wolf. = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. pp. 4-5. Napészlelő. [SRG.]

NÉMETH Csaba: The Mir Story - CD-ROM ajánló. = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 5. [SRG.]

SZABADI Péter: Csillagászati jelenségek 1996-ban. = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 6. [SRG.]

BARTHA Lajos: Arthur Koestler: Alvajárók. Bp. 1996. 812 oldal. = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 7. Könyvajánlat. [SRG.]

T-né DOMBY Mária: A zene és a csillagászat (Elgar és Holst). = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: A Herkules csillagkép. = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre: J. G. Palitzsch (1723-1788). = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 9. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Egy régi terv: planetárium Miskolcon. (Mai valóság: se csillagvizsgáló se planetárium.) = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 9. [SRG.]

DOMBY György: Vulkánok az óceánok mélyén. = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 10. [SRG.]

DALOS Endre: 9. sz. Csillag TOTÓ. = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. p. 10. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Meteorok. = Draco 17. 1997. ápr-jún. 63. sz. melléklete pp. 57-60. [SRG.]

BARTHA Lajos: Ógyalla. = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. p. 1. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Hale-Bopp vizsgálatok. = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. p. 1. [SRG.]

DOMBY György, id.: Miért szakadt el az űrmadzag? = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. p. 2. A Természet Világa 1996. júliusi száma alapján. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat "ezermester": P. Carl Braun S. J. = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. pp. 3-4. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Műholdra kerül a TV2 - költözik a Duna TV. = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. p. 5. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Még egyszer Mahler Edéről... = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. p. 5. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Egy új óriástávcsőről. = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. p. 6. Texasi 11 m-es HET. [SRG.]

DALOS Endre: 10. sz. Csillag TOTÓ. = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. p. 6. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Az én világom (a Naprendszer). A Merkúr pólussapkája. = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. melléklete p. 4a. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Az én világom (a Naprendszer). A Merkúr vulkanizmusa. = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. melléklete p. 4a. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az én világom (a Naprendszer). Vulkánusz - a sosem volt bolygó = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. melléklete pp. 4b-4d. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Hold. = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. pp. 61-65. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Stonehenge: egy kőkori naptár-obszervatórium. = Draco 17. 1997. júl-szept. 64. sz. melléklete pp. 1-8. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Szojuz-Apollo. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 1. [SRG.]

DOMBY György, id.: A Galilei űrszonda... = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 1. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Carl Sagan: Kapcsolat. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. pp. 9-12. Könyvismertetés. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 10. Draco csillagkép.; Fornax csillagkép.; Gemini csillagkép. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. pp. 2-3. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy amatőr aki "nemzeti intézmény" volt: J. Tebbutt. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. pp. 4-5. [SRG.]

DALOS Endre: Carl Edward Sagan 1934. nov. 9. - 1996. dec. 20. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 4. [SRG.]

KESZTHELYI Dániel: A greenwich-i csillagvizsgáló. (1. rész). = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. pp. 5-6. [SRG.]

DALOS Endre: Clyde William Tombaugh 1906. febr. 4. - 1997. jan. 17. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 6. [SRG.]

SZABADI Péter: Holdfogyatkozások. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 7. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Hazánk az űrből nézve. "Ki gépen száll fölébe..." = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 8. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Temetés a világűrben. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 8. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 1998-ban. (1. rész). = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 9. [SRG.]

ÓVÁRI László: CCD-alapú szerkezetek. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 10. [SRG.]

SZABADI Péter: Kutyák jelezték a harmadik kontaktust (az 1997. szept. 16-i teljes holdfogyatkozás). = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 11. [SRG.]

BQ [BARTHA Lajos]: A legközelebbi csillagok pontos távolsága. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 12. A Zenit 1997. 7-8. száma alapján. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Űrnap ’97 - űrhajósokkal. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 13. [SRG.]

BQ [BARTHA Lajos]: A Vénusz csóvája. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 13. [SRG.]

B.Q. [BARTHA Lajos]: A Naprendszer tömegközéppontja és a meteorrajok. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. p. 14. A Zenit 1997. 6. száma alapján. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Hold. = Draco 17. 1997. okt-dec. 65. sz. melléklete pp. 65-66. [SRG.]

A márciusról. = Draconida 2. 1997. márc. 3. sz. p. 1. Csillagászatilag mozgalmas márciusunk lesz: közgyűlés, Hale-Bopp-üstökös, csillagfedések, 24-én részleges holdfogyatkozás, 29-én a Csillagászat Napja. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek. Bolygók. A bolygók képe távcsőben. Okkultációs jelenségek. A hónap égboltja. Részleges holdfogyatkozás 1997. március 24-én. Aldebaran és Hyadok fedés 1997. március 14-én. A Hale-Bopp üstökös pályája. = Draconida 2. 1997. márc. 3. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Márciusi programunk. = Draconida 2. 1997. márc. 3. sz. p. 1. Szakköri foglalkozás minden szombat este Bólyban, előadások, észlelőest, Csillagászat Napja. [KSZ.]

Az üstökös. = Draconida 2. 1997. ápr. 4. sz. p. 1. A Hale-Bopp-üstökösről: "Már a vízcsapból is az ezredvég üstököse folyik. Minden média teli van a szokatlanul fényes égi jelenség hírével." [KSZ.]

Bolygók. Okkultációs jelenségek. Csillagászati jelenségek. A hónap égboltja. A bolygók képe távcsőben. A Hale-Bopp-üstökös. = Draconida 2. 1997. ápr. 4. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Áprilisi programunk. = Draconida 2. 1997. ápr. 4. sz. p. 2. Szakköri foglalkozás minden szombat este Bólyban, észlelőest, előadások. [KSZ.]

Itt járt a Hale-Bopp üstökös. = Égleső - Tábori Égleső 1997. aug. pp. [2-3.] [KSZ.]

Hírek innen-onnan. = Égleső - Tábori Égleső 1997. aug. pp. [4-7.] Nagy excentricitású bolygó. Előrejelzési problémák. A csillagközi Hyakutake üstökös. Legek. [KSZ.]

Találmány. = Égleső - Tábori Égleső 1997. aug. pp. [8-9.] Fantasztikus oldalak. [KSZ.]

Holdfázis és Öröknaptár. = Égleső - Tábori Égleső 1997. aug. pp. [10-11.] [KSZ.]

MIZSER Attila: Kis magyar "Csillagászattörténet". = Égleső - Tábori Égleső 1997. aug. pp. [12-14.] [KSZ.]

MIZSER Attila: A Piszkés-tetői csillagvizsgáló. = Égleső - Tábori Égleső 1997. aug. pp. [15-16.] [KSZ.]

Megfigyelési ajánlat. A Nagy Nyári Háromszög. = Égleső - Tábori Égleső 1997. aug. pp. [17-19.] [KSZ.]

Címképünk: Az Ó-gyallai csillagvizsgáló az 1890-es években. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Ógyalla 1871 - Hurbanovó 1996. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. pp. 1-3. [SRG.]

Krónika. Csillagászati Hét ’96 október 12-20. Szombathely. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráiról. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. pp. 8-11. Ják római katolikus templomán barokk napóra volt a torony déli oldalán 6-7 m magasan. 1896 körül távolították el (Keszthelyi Sándor közlése).; Szombathely, Kőszeg, Vasvár napóráiról. [SRG.]

XII. IPDC. International Planetarium Director’s Conference. November 5-12, 1996. Budapest - Wien - Praha. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. p. 12. A Planetáriumigazgatók Világkonferenciája résztvevői 1996. nov. 7-én Szombathelyre látogattak. Megtekintették a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumot és a Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgálót is. [SRG.]

Egyesületi krónika 1996. október - december. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. p. 13. [SRG.]

Újabb adatok a Vas megyei amatőrcsillagászati műszerekről. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. p. 14. Mersich Gábor (Kőszeg), Szauer Ágoston (Szombathely) műszereinek leírása és fényképei. [SRG.]

BARTHA Lajos: Levelezés Gothard Jenő beszámolóiról az angol Királyi Csillagászati Társasággal. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. pp. 15-19. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997. január - március. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. pp. 20-25. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1997-ből. [SRG.]

Összeállítás az Egyesület dokumentumtáráról. Könyvek és folyóiratok. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. pp. 28-31. Meteor csillagászati évkönyv 1997.; Ronan, Collin: Megmagyarázzuk a Világegyetemet, Budapest, 1996, Helikon Kiadó.; SH Atlasz 18. Űrtan, Budapest, 1996.; 50 éves a magyar űrkutatás, Budapest, 1996, Magyar Űrkutatási Hivatal.; Eicher, J. David: Az Univerzum, Budapest, 1994, Talentum Kft. [SRG.]

Programajánlat 1997. január - március. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. p. 32. [SRG.]

Szauer Ágoston felvétele az 1996. október 12-i részleges napfogyatkozásról. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 1.(29.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címképünk: Hale-Bopp üstökös, 1997. márc. 27. Horváth Tibor felvétele. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. címlap. [SRG.]

KOROKNAI Anikó - FRITZ Zoltán: Jegyzőkönyv. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. pp. 1-5. 1997. január 25-i közgyűlésről. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1997. évi 8. rendes évi közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. p. 6. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Közlemény. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. p. 7. 1997-ben Sragner Márta kapta a Gothard Emlékérmet. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Munkaprogram az 1997. évre. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. pp. 8-10. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Az amatőrcsillagászati mozgalom hírei. Magyar Csillagászati Egyesület Helyi Csoportjai III. Országos Találkozója Zalaegerszeg, 1997. február 22. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

BARTHA Lajos: Emlékezzünk régiekre. Isaac Roberts - a ködfényképezés mestere. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. pp. 13-15. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997. április - június. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. pp. 16-21. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1997-ből. [SRG.]

TÓTH György: Évfordulók 1997. első félévében. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

Krónika 1997. január - május. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

TUBOLY Vince: Megfigyelések. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. pp. 27-29. Hale-Bopp üstökös felvétele.; Jupiterhold fedések megfigyelése.; Az 1997. májusi nagy napfolt. [SRG.]

Újabb adatok a vas megyei amatőrcsillagászati műszerekről. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. pp. 30-31. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke (Szombathely), Molnár László (Szombathely), Geguss Zoltán (Velem), Pálffy István (Nick) távcsöveinek adatai. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Lapszemle. Bemutatjuk az Albireót. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. p. 32. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Szenzáció. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. p. 33. 1997. márc. 8-i fényképe a Hale-Bopp-üstökösről. [SRG.]

Tuboly Vince Hale-Bopp üstökös felvétele. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 2.(30.) sz. hátsó külső borító. 1997. márc. 1-én. [SRG.]

A címlapon: Gothard Jenő csillagász (1857-1909). = Egyesületi Híradó 8. 1997. 3.(31.) sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: 140 éve született Gothard Jenő. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 3.(31.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

SZILY Kálmán: Csillagászati obszervatórium Vasmegyében. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 3.(31.) sz. pp. 3-4. Természettudományi Közlöny 1882. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Megemlékezés Gothard Jenőről. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 3.(31.) sz. pp. 5-12. Nekrológ. Forrás: Természettudományi Közlöny 1909. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Herényi Gothard Jenő. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 3.(31.) sz. pp. 13-17. Nekrológ. Forrás: Az Időjárás 1909. [SRG.]

BARTHA Lajos: Gothard Jenő 1902. évi németországi tanulmányútja. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 3.(31.) sz. pp. 18-25. Berlin, Jéna, Drezda csillagászati nevezetességeit is meglátogatta Konkoly Thege Miklós útitársaként. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997. július - szeptember. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 3.(31.) sz. pp. 26-31. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1997-ből. [SRG.]

Programajánlat 1997. július - szeptember. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 3.(31.) sz. p. 32. [SRG.]

Németh Lóránt Bence Hale-Bopp felvétele 1997. ápr. 27-én. 200/1400 mm-es műszerének képe. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 3.(31.) sz. hátsó belső és külső borító. [SRG.]

A címlapon: Noszek Tamás kőszegi amatőrcsillagász 114/1000-es Bresser-Tanzutsu reflektora. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 4.(32.) sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Az amatőrcsillagászati mozgalom Dunántúlon 1996/97. évben (Egy felmérés tapasztalatai). = Egyesületi Híradó 8. 1997. 4.(32.) sz. pp. 1-13. Baranya megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye csillagászati egyesületei, szakkörei, klubjai, helyi csoportjai, bemutató csillagvizsgálói, magáncsillagvizsgálói. [SRG.]

Egyesületi krónika 1997. július - szeptember. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 4.(32.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

Házunk tája. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 4.(32.) sz. p. 16. Új tagtársak. Egy százalék. [SRG.]

VÉRTES Ernő, ifj.: Perseida tábor ’97. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 4.(32.) sz. pp. 17-18. A Perseida meteorraj megfigyelése a Kőszegi-hegységből. 1997. aug. 11-12-én éjjel 3 észlelő (Noszek Tamás, ifj. Vértes Ernő, Vértes Ernő) 304 meteort figyelt meg. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997. október-december. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 4.(32.) sz. pp. 20-25. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1997-ből. [SRG.]

BONYHÁDI KLIEGL József: Emlékezzünk régiekre. Herényi Gothard Jenő az ember. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 4.(32.) sz. pp. 26-30. A szerző Gothard Jenő személyes ismerőse volt, cikkét 1936-ban írta és közölte Szombathelyen. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Felhívás! Javaslat Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 4.(32.) sz. p. 31. [SRG.]

Programajánlat 1997. október - december. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 4.(32.) sz. p. 32. [SRG.]

Noszek Tamás Hale-Bopp felvétele. = Egyesületi Híradó 8. 1997. 4.(32.) sz. hátsó belső borító. 1997. márc. 12-én. [SRG.]

(G.É.) [GAJZÁGÓ Éva]: Hale-Bopp: az évszázad üstököse? Mélyhűtött tűzgolyó az Oort-felhőből. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 3. 1. sz. pp. 16-17. "A Hyakutake tavaly némi csalódást okozott, de az idén tavasszal talán egy "igazi" fényes üstökösben gyönyörködhetünk. Az 1995 júliusában két amatőr csillagász, Alan Hale és Thomas Bopp által fölfedezett Hale-Bopp üstökös ez év tavaszán eléri a napközelséget. Sok csillagász szerint századunk legfeltűnőbb égi tüneménye lehet majd jól észlelhető csóválóval és "fejének" a legragyogóbb csillagokat is túlszárnyaló fényerejével. ..." [HAI.]

Részecskegyorsítók a világűrben? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 3. 1. sz. p. 26. "Japán kutatók harminchat kozmikus sugárzási esemény elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy vannak bizonyos kitüntetett irányok az extrém nagy energiájú kozmikus részecskesugárzásban. A vizsgálatokat 1990 és 1995 között végezték, olyan "részecskezáporok" elemzésével, amelyeknek a primer energiái (vagyis a záport kiváltó elsődleges részecskék energiái) 4 x 10 [a tízediken] GeV-nél nagyobbak voltak. Három olyan részecskepárt figyeltek meg, amelyeknek a térbeli eloszlása 2,5 fokon belül megegyezett. Annak a valószínűsége, hogy egy ilyen eloszlás létrejöjjön, 2,9 százalék.
A három eseménypár közül kettőt a szupergalaktikus síkban - vagyis az északi félgömbről látható fényes, közeli galaxishalmaz irányából - azonosítottak. A japán kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az adott irányokban valamilyen gyorsító mechanizmus hat a világűrben a részecskékre." A Physics Today cikke nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Űrrégészet: a Jupiter légköre mint "időszelence". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 3. 1. sz. p. 29. "A kozmológia ma elfogadott elmélete szerint az ősrobbanás során csak a három legkönnyebb kémiai elem: a hidrogén (és annak nehezebb izotópja, a deutérium), a hélium és a lítium jött létre. Minden más, nehezebb elem csak jóval később, a csillagokban végbemenő energiatermelő atommagfúzióban keletkezett. Az ősrobbanásban kialakult deutérium mennyisége a kozmológiában kulcsfontosságú adat; ismeretében ugyanis meghatározható, hogy a Világegyetem keletkezésekor mekkora volt a magrészecskék (a protonok és a neutronok) részaránya a fotonokéhoz képest. [...] Nevezetesen a Jupiter légkörének deutériumgyakoriságáról van szó, amely a Galileo úrszonda eszközeivel közvetlen közelről, de a Hubble űrtávcső segítségével is nagy pontossággal meghatározható. [...] mindkettő szerint a Jupiteren minden tízezer hidrogénatomra hat deutérium-atom jut.
Ez azért nagyon fontos eredmény, mert a Jupiter légköre jó 4,5 milliárd éve - a Naprendszer keletkezése óta - el van szigetelve a csillagközi tértől, s összetétele az akkori viszonyokat őrzi. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

Ecet a Tejútban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 10. 2. sz. p. 58. "Galaxisunk középpontjának közelében, tőlünk 25 000 fényév távolságban a gáz- és porfelhőben az Illinois Egyetem rádiócsillagászai ecetsav-molekulákat találtak. Az egyik felfedező, Lewis Snyder szerint ez az anyag lehetett az első lépés a szerves élet kialakulása felé: a már korábban jelen levő ammóniának és az ecetsavnak a reakciójából jöhettek létre a különféle fehérjék és a DNS építőkövei." A Bild der Wissenschaft nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: Arizona űröröksége. A hátlapon. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 10. 2. sz. p. 62., hátsó külső borító. "Az Egyesült Államok délnyugati részén, Arizonában, Flagstaff városától úgy 60 kilométerre keletre található egy nagyon furcsa képződmény. A sivatagos pusztaságban 30-40 méter magasságú, 1300 méter átmérőjű, csaknem kör alakú hegygyűrű bukkan elénk, amely egy - a síksághoz viszonyítva - nagyjából 175 méter mélységű gödröt övez. Régebben "Mosómedve bérc"-nek nevezték, a századforduló után Barringer kráter néven vált híressé, a mai térképeken arizonai meteoritkráter néven szerepel. ..." Kép: D. Y. Roddy. [HAI.]

BARABÁS Zoltán: Szerintem. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 17. 3. sz. p. 66., 87. "...sok néző ült tátott szájal január első hétfőjén este a közszolgálati tévé előtt Juszt László vitaműsorát, a Nyitott szájat nézve. Magam is így tettem, de nem tudtam eldönteni, min csodálkozzak jobban. Azon-e, hogy Hernádi Gyulának a vita első felében kiszaladt a száján: az itt megjelent pojácákkal nem lehet vitatkozni, és szemlátomást távozni készült? Aztán maradt. Vagy azon kellett volna jobban csodálkoznom, hogy Beck Mihály vegyészprofesszor, jobb érveivel nem jutva szóhoz, a műsor nagy részében a hasát fogva röhögött, végül leesett a székről? Netán azon, hogy ezután megkérdezte, ugyan melyik csillagjós tudta előre, vele itt ez fog történni? Vagy azon, hogy a buddhista misszió képviselője vallásnak, Hernádi Gyula művészetnek, az asztrológusok többsége ezzel szemben következetesen tudománynak nevezte az asztrológiát?
Az "akadémiai tudományok" képviselői - lettek volt vegyészek vagy csillagászok ezzel szemben kitartottak amellett, hogy az asztrológia úgy, ahogy van, áltudomány, sőt, szemfényvesztés. ..." [HAI.]

Makákók űrutazása. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 17. 3. sz. p. 91. "Lápik és Multyik december 24-én startolt a pleszecki űrrepülőtérről, és január 7-én szerencsésen visszatért a Földre. Először egy tábori kórházban gyors egészségügyi vizsgálaton estek át, majd Orenburgba szállították őket, ahonnan ismét felszálltak, de már csak repülőn, hogy Moszkvában alaposabban tanulmányozhassák az orosz, amerikai és francia szakértők, miként hatott a szervezetükre a Bion-11 fedélzetén súlytalanságban töltött két hét." [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Mars, Mir, Holdi jég. Kozmikus krónika, 1996 október - december. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 24. 4. sz. pp. 111-114. "Az év utolsó űrrepülőgép-repülésén - az űrsétákat kivéve - a Columbia sikerrel végrehajtotta feladatait. A Mir űrállomáson két orosz űrséta kapcsolódott a harmadik hosszú idejű amerikai-orosz űrrepüléshez. Az amerikaiaknak sikerült újabb Mars-szondát indítaniuk, az oroszoknak nem. A Galileo űrszonda folytatta igen eredményes kutatásait. ..." Fejezetcímek: A legöregebb.; Kábel a napelemhez.; Autó a Marsra.; Pegasus-kudarc. Külön keretben: Űrhírek. [HAI.]

Nosza, fogjunk össze, építsünk galaxist. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 24. 4. sz. p. 124. "Négy amerikai csillagász szerint a Hubble űrtávcső itt látható felvételei tizennyolc kisebb (átlagosan 2000 fényévnyi átmérőjű) csillaghalmazt mutatnak be, amelyek egy legfeljebb 2 millió fényév kiterjedésű térrészben nagyon közel kerültek egymáshoz, s így kölcsönös tömegvonzásuk révén elkerülhetetlenné vált, hogy galaxissá álljanak össze. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

A hélium-3 felelős a Nap-neutrínók hiányáért? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 24. 4. sz. p. 125. "...Arról van szó, hogy a Napból a Földre érkező neutrínók mennyisége jóval kisebb annál, mint amennyi az úgynevezett sztenderd Nap-modellen alapuló számításokból adódik. A rejtély magyarázatára az egyik lehetőség az, hogy a Nap egy kicsit másképpen működik, mint eddig gondolták. Két angol fizikus ezen az úton próbálta megmagyarázni a Nap-neutrínók hiányát. Azt feltételezték, hogy a Nap hűvösebb tartományaiból a konvekciós áramlások állandóan hélium-3-utánpótlást juttatnak a Nap szívébe, ahol a fúzió végbemegy. Ennek következtében a hélium-3 - hélium-3 reakciók gyakorisága megnő a hélium-3 - hélium-4 reakciók rovására. Az előbbi azonban nem termel neutrínókat, azok száma tehát csökken, és a paraméterek megfelelő megválasztásával elérhető, hogy a számított és a megfigyelt értékek éppen fedésbe kerüljenek." A La Recherche nyomán. [HAI.]

Küldj aláírást a világűrbe! Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 24. 4. sz. p. 125. "Az Európai Úrügynökség, az ESA az idén októberben induló, a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak feltérképezését szolgáló műholdján, a Huygensen egy számítógépes adattárolót, egy CD-romot is elhelyez. Azt az érdeklődő európai lakosok nevével, üzeneteivel töltik majd meg. A szervezet március elsejéig fogadja a jelentkezéseket az interneten keresztül a http://www.huygens.com címen." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Űrmajomhalál. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 24. 4. sz. p. 125. "A Bion-ll űrhajó két úrmajom utasáról a múlt héten már írtunk. Noha jól sikerültek az állatokkal végzett űrkísérletek, az egyik 4 éves rézuszmajom sajnos elpusztult - a halál okát még nem tudni. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

VILLÁNYI Péter: A jégkorszakok kialakulásának okai. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 31. 5. sz. Diákoldal. Az Élet és Tudomány melléklete. p. [4.] "...Földünk pályaelemei - [...] A keringés síkjának alakja - az ellipszis excentricitása - 92 ezer éves periódusú változást mutat: hol körhöz, hol elnyújtott ellipszishez hasonlít. Ettől függ, hogy milyen távolságra vagyunk a Naptól keringésünk során, tehát mennyi ideig mennyi energiát kapunk tőle. Az ekliptika ferdeségének változása 40 ezer éves periódusú, és szintén kihat a globális éghajlat jellegére: ha értéke 23,5 fokról csökken (maximálisan 22 fokra), akkor Földünkön a tél és a nyár közti hőmérséklet-különbség kisebb lesz, a tél enyhévé, a nyár pedig hűvössé válik. Végül a perihélium helye és ideje szintén állandó változásban van, így bolygónk különböző évszakokban kerülhet közelebb a Naphoz. Mivel ilyenkor gyorsabban mozog, nem mindegy, hogy a téli vagy a nyári félév lesz-e rövidebb vagy hosszabb. ..." [HAI.]

Újabb életjel az űrből? Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 31. 5. sz. p. 155. "Akár kezdetleges élő szervezetek is lehetnek a Nagy Medve és a Hattyú csillagkép két csillaga körül keringő nemrég felfedezett bolygókon - amerikai csillagászok szerint. Feltételezésük alapja: e bolygókon megfelelő a sugárzás ahhoz, hogy az élet kialakulhasson." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Marsi élet: halálos csapások. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jan. 31. 5. sz. pp. 156-157. "A tavalyi év egyik legnagyobb tudományos szenzációja a NASA egyik bejelentése volt, miszerint az Antarktiszon talált marsi eredetű, ALH84001 jelzésű meteoritban életnyomokra, pontosabban marsi mikrobákra utaló jelekre bukkantak. Erről, majd az ekörül kialakult vitáról lapunkban is többször írtunk. (Lásd az ÉT tavalyi 35., 43., 48. és 49. számait. - A szerk.) Most ismét két olyan tanulmányról számolunk be, amelyek igencsak megkérdőjelezik a nyomok biológiai eredetét, sőt, talán végső, halálos csapást mérnek az elképzelésre. ..." [HAI.]

BARABÁS Zoltán: A földönkívüliekről. Beszélgetés a paratudományokról. 1. = Élet és Tudomány 52. 1997. febr. 7. 6. sz. pp. 171-173. "Néhány hete az MTV 1-es csatornáján a Nyitott száj című műsorban egymás mellé ültették az asztrológia híveit és ellenzőit. Az érdekesnek ígérkező beszélgetés - mondhatni - botrányba fulladt. A megjelentek szóhoz jutni sem igen engedték egymást, és érvek helyett jobbára egymást ócsárolták. Nagy lehetőség maradt kihasználatlanul, hiszen az eltérő vélemények képviselői indulatok nélkül is kifejthetik gondolataikat. Ez történt az elmúlt év szeptemberében, amikor a Pécsi Városi Könyvtár meghívására pódiumbeszélgetésre ültek össze az Élet és Tudomány (Herczeg János, Vassy Zoltán, Barabás Zoltán), az Elixir Magazin (Árokszállásy Eva, dr. Szentgyörgyvári Ágnes, dr. Nagy Róbert), a Kritika (Balogh Ernő) és az UFO-Magazin (Pusztai Sándor) munkatársai. A dr. Bánáti Ferenc vezette beszélgetésbe a közönség soraiból is bekapcsolódtak. ..." [HAI.]

Üstököselőd a Jupiteren? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. febr. 7. 6. sz. p. 187. "Shoemaker-Levy 9 üstökösnek, amely 1994. július 16-a és 22-e között csapódott be a Jupiterre, valószínűleg volt elődje a XVII. században. Ezt állapította meg egy japán műkedvelő csillagász, a párizsi obszervatórium archívumában található régi rajzokat tanulmányozva. Feltételezését arra alapozza, hogy 1690-ben hasonló fekete folt volt látható Naprendszerünk legnagyobb bolygójának felszínén, mint két éve, a Shoemaker-Levy 9 becsapódása után. [...] Mint az egykori adatok tanúsítják, Giovanni-Dominique Cassini csillagász (1625-1712) feljegyezte, hogy 1690. december 5-én hirtelen egy sötét kerek folt tűnt fel a Jupiteren. Mai számítások szerint a folt átmérője kereken 7500 kilométer lehetett. A feltételezett becsapódás nyomai ezt követően 18 napon át jól láthatók voltak. ..." [HAI.]

Összeroppanó előcsillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. febr. 7. 6. sz. p. 188. "Először 1983-ban sikerült az IRAS (Infrared Astronomical Satellite: infravörös csillagászati mesterséges hold) műszereinek néhány objektumra bukkanniuk a Kos és a Perszeusz csillagkép határán, amelyek egy csillagközi felhőben (az NGC 1333-ban) mint infravörös energiaforrások közvetlenül utaltak csillagok születésének legkorábbi előjeleire, legelső eseményeire, az egyre növekvő hőmérsékletre. A csillagok általában csillagközi molekulafelhőkben keletkeznek, amikor e felhők anyagának valamely helyi tömörülése kezdi magába szippantani a környező tömegeket, e gravitációs "összeroppanásnak" köszönhetően lassan kialakul a majdani csillag magja. ..." [HAI.]

Becsapódási krátersorozatok a Földön? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. febr. 7. 6. sz. pp. 188-189. "Shoemaker-Levy 9 üstökös szétdarabolódott magjának látványos becsapódási sorozata a Jupiteren szinte magától értetődően veti fel a kérdést: érhetett-e más bolygókat is - netán Földünket vagy Holdunkat - a múltban hasonló eseménysorozat? A Hold Mare Nubium (Nubiai tenger) tartományának északkeleti szélén megfigyelhető 1-3 kilométeres átmérőjű "parányi" kráterekből álló lánc minden bizonnyal csak ilyen becsapódássorozatként értelmezhető. [...] Most Adriana C. Ocampo (Jet Propulsion Laboratory) és Kevin O. Pope (Geo Eco Arc Research) mégis úgy véli, hogy az Aroungától északra megfigyelhető 17 kilométeres átmérőjű, mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett őskráternek is vannak társai (bal oldali kép). A képet 1994-ben készítették az űrrepülőgépen elhelyezett pásztázó radarberendezéssel. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

Egy termékeny törpegalaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. febr. 7. 6. sz. p. 189. "Kicsi a bors, de erős - mintha csak a népi bölcsességet példázná az NGC 2366 jelű törpegalaxis, amelynek átmérője alig egyhetede a Tejútrendszerének, mégis olyan szapora "csillagtermő" tartomány van benne, amely tízszer akkora és tízszerte olyan fényes, mint galaxisunk legnagyobb hasonlóan aktív része. A Hubble űrtávcső a közelmúltban tüzetesebben is megvizsgálta ezt a hatalmas "csillagbölcsődét" amelyről ezúttal először készültek nagy felbontású felvételek, s ezeken már egyes csillagok is megkülönböztethetők. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

Különös kisbolygók a Naprendszer szélén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. febr. 28. 9. sz. p. 189. "...a rövid periódusú [...] üstökösök a [...] Kuiper-övezetetből származnak. [...] Az 1996 TL66 jelű égitest tavaly októberben fedezte fel David Jewitt, a Honolului Egyetem csillagásza, és Jane Luu, a cambridge-i Harvard-Smithonian Center munkatársa. A kisbolygó átmérője 500 kilométer, pályája a Naptól a Neptunuszéhoz képest négy-hatszoros távolságra esik. Az 1996 RQ20 jelű objektumot a pasadenai Eleanor Helin vezette kutatócsoport fedezte fel, ennek átmérője valamivel kisebb, pályájának sugara pedig mintegy feleakkora, mint az előbbié. A két objektum nagyobb, és pályájában is különbözik a korábban megfigyelt harminckilenc égitesttől, amelyeknek az átmérője 100-200 kilométer közötti, s a Naprendszer síkjába eső pályájuk nagyjából kör alakú. A két újonnan felfedezett kisbolygó pályasíkja viszont legalább 20 fokos szöget zár be a Naprendszerével." A New Science nyomán. [HAI.]

BORZA Tibor: Helymeghatározás felsőfokon. Korszakváltás a geodéziában. = Élet és Tudomány 52. 1997. febr. 14. 7. sz. pp. 195-197. "A geodézia több ezer éves történetében eddig még nem volt olyan technika, amelynek pontossága és hatékonysága akár csak megközelítette volna az új műholdas helymeghatározási rendszer (GPS = Global Positioning System) képességeit. ..." Fejezetcímek: A térképek "csontváza".; Kinőttük a Földet.; Átalakul a földmérés.; Kontinentális és országos GPS-hálózat.; Aktív hálózatok. [HAI.]

BARABÁS Zoltán: Az asztrológiáról. Beszélgetés a paratudományokról. 2. = Élet és Tudomány 52. 1997. febr. 14. 7. sz. pp. 206-208. "Az Élet és Tudomány, az Elixir Magazin, a Kritika és az UFO-Magazin munkatársainak pódiumbeszélgetéséből múlt héten az ufókutatással foglalkozó részt adtuk közre. Most az asztrológia "állásáról" folyik a vita. Az egymással alig kibékíthető nézetek képviselői a beszélgetés után is köszönő viszonyban maradtak egymással. Sőt, talán azt is sikerült tisztázni, kinek hol a helye a Nap alatt - vagy legalább a tömegkommunikáció palettáján. ..." [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: Meteor Csillagászati Évkönyv 1997. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 52. 1997. febr. 14. 7. sz. pp. 209. "Néhány éves bizonytalanság és vajúdás után - sajnos, monoton áremelkedés mellett - az elmúlt egykét évben már megszokott, klasszikus minőségében jut el kedvelőihez a Magyar Csillagászati Kalendárium. Az amatőr csillagászok és az érdeklődők számára nélkülözhetetlen táblázatok az égi események "forgatókönyveivel" mindenkinek megadják a szükséges alapinformációkat, aki így vagy úgy találkozni szeretne az idei érdekesebb csillagászati eseményekkel. ..." [HAI.]

HORVÁTH András: A Galilei-holdak szuperközelben. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 52. 1997. febr. 21. 8. sz. pp. 231-233. "A Jupiter körül keringő Galileo űrszonda az elmúlt egy év alatt fantasztikus képeket küldött a Földre. Most abból az interneten elérhető több mint száz felvételből válogattunk, amelyek a négy Galilei-holdról készültek. ..." [HAI.]

Geológiai óra a földforgás lassulásának mérésére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. febr. 21. 8. sz. p. 249. "...Az apály és a dagály váltakozásának köszönhető ősi üledékrétegsorok vizsgálata nemrégiben meglepő új adatokat tárt fel az ősi Hold és Föld mozgásáról. Azt már régóta tudjuk, hogy Holdunk egykor a mainál jóval közelebb keringett a Földhöz, ezért a holdhónap - vagyis egy keringésnek az időtartama - is rövidebb volt, mint a mai 27,3 nap. A közelmúltban Charles P. Sonett (Arizona Egyetem) és Erik P. Kvale (Indianai Geológiai Szolgálat) amerikai kutató és munkatársaik 900 millió évvel ezelőtt keletkezett üledékes kőzeteket vizsgáltak, amelyeken jól tanulmányozhatták - és mérhették - a hajdani árapálymozgások periódusát. Képünkön egy 5 centiméter hosszúságú fúrási magminta látható, [...]
A kutatók mindezek alapján - a sávok egymástól való távolságának és vastagságának értékelésével - minden korábbinál pontosabban meghatározták a 900 millió évvel ezelőtti holdhónap hosszát: az eredmény 23,4 nap! Ez azt jelenti, hogy a Hold keringési időtartamának a növekedése - s azzal együtt járó távolodása - az elmúlt 900 millió évben nagyjában a kétszerese annak, mint eddig vélték. ..." A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

Az üstököszápor a galaktikus dagállyal érkezik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. febr. 21. 8. sz. p. 250. "A Földön található becsapódási kráterek korának elemzéséből megállapítható, hogy szabályszerű gyakorisággal, átlagosan 30 millió évenként hatalmas üstököszápor zúdul bolygónkra. [...] Két amerikai fizikus most úgy véli, megtalálta a magyarázatot. Az üstökösök túlnyomó része az Oort-felhőben kering, amely a Naptól mintegy százezerszer olyan messze esik, mint Földünk.
Innen általában csak akkor indulnak el a Naprendszer belső vidékei felé, ha valamilyen külső hatás erre kényszeríti őket. [...] A Nap - s vele együtt a Naprendszer egésze - maga is mozog a Tejútrendszeren belül, s ennek során a galaxis fősíkjához képest olyasféle mozgást végez, mint a varrógép tűje az anyaghoz viszonyítva, azaz hol alá, hol fölé kerül: a Tejútrendszer síkját 30 millió évenként metszi. E mozgás következtében a Tejútrendszer Naprendszeren kívüli tömege árapályszerű erővel hat a Naprendszerre. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

SÁNDOR Zoltán: Csillag születik. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 52. 1997. márc. 7. 10. sz. pp. 295-297. "Az ötvenes évek elején George Herbig amerikai és Guillermo Haro mexikói csillagász - egymástól függetlenül - több ismeretlen felhőcsomót figyelt meg (és vett katalógusba) az Orion-ködben. Ilyen, úgynevezett Herbig-Haro-, azaz HH-obiektumot ma már csaknem háromszázat ismerünk. Csupán az utóbbi húsz évben derült fény arra, hogy a HH-objektumok a születő csillagokból (protocsillagból) származó, nagy sebességű gázkilövellések. ..." A HST News nyomán. [HAI.]

FŐZŐ Attila László: Csillagászat a World Wide Weben. "Letöltöm neked a csillagokat is... az Internetről". = Élet és Tudomány 52. 1997. márc. 7. 10. sz. Diákoldal. Az Élet és Tudomány melléklete. p. [46.] "...A csillagászat iránt érdeklődők az Interneten is legjobb, ha a Magyar Csillagászati Egyesülethez (MCSE) (iris.elte.hu/mcse/) fordul. Ezeken az oldalakon számos kapcsolódási pontot (link) talál a bolyongó, s a rendszeresen frissített címlista révén kapcsolatba léphet sok magyarországi amatőr csillagásszal. Megnézheti az MCSE budapesti csoportjának oldalait, és olvashat a csillagászat egyik mai problémájáról, a fényszennyezésről is. Ezen az oldalon egy megfigyelőlapot is talál, amelyet a fényszennyezés mértékének vizsgálatára használhat. ..." [HAI.]

Kozmikus gyűjtemény a jégben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. márc. 7. 10. sz. pp. 316-317. "Az Egyesült Államok Amundsen-Scott kutatóállomásán, az Antarktiszon, a Déli-sark közelében ötletes ivóvíznyerő rendszer működik. 1992/93 fordulóján - az antarktiszi nyár idején - az ottani "örök jégbe" 60 méteres fúrást mélyítettek, majd a lyukba meleg vizet pumpáltak, amíg az alján egy olvadékvíz-buborék nem keletkezett.
Azóta is egy állandóan működésben levő szivattyú tartja körforgásban a felszíni állomás és a mélybeli "jégciszterna" között a vizet. [...] A kezdetben 60 méteres mélységben kialakult üregnek az alja például évenként több mint 10 méterrel süllyed a jégben. Susan Taylor, a Sarkvidéki Területek Kutatási és Műszaki Intézetének (Hannover, New Hampshire) a munkatársa gondolt először arra, hogy az "ivóvíztisztaságú", óriási, jég alatti tartályok kiváló lelőhelyei lehetnek az Antarktisz jegére hulló különféle "Földön kívüli" leleteknek - elsősorban a mikrometeoritoknak. ..." A Geo nyomán. [HAI.]

A világ első űrhajósnője. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. márc. 14. 11. sz. p. 347. "...hatvanéves. Valentyina Tyereskova, az egykori szövőnő 1963 júniusában három napon át keringett a Föld körül a Vosztok-6 fedélzetén. Az utazása óta eltelt 33 évben harmincegy nő járt az űrben. Honfitársnője, Jelena Kondakova 169 napos rekordját nemrég szárnyalta túl 18 nappal az amerikai Shannon Lucid." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: A jég-12 és társai. = Élet és Tudomány 52. 1997. márc. 21. 12. sz. pp. 360-361. "...Ha a közönséges, a hópelyhekben és a frizsiderekben föllelhető kristályos, megfagyott vizet jég-1-nek nevezzük, akkor a tavalyi szakfolyóiratokban leírt két módosulat a jég-11 és a jég-12 jelölést kaphatja. [...] Benoit és munkatársai szerint a Jupiter-típusú - hidrogénből, metánból és vízből álló - óriásbolygóknak vagy holdjaiknak a belsejében számíthatunk egyik-másik vízjég-módosulatra. Vannak, akik arra gondolnak, hogy a Jupiternek, illetőleg bizonyos Jupiter-holdaknak - az Europának vagy a Ganymedesnek - a mélye a jégmódosulatok széles, esetleg teljes skáláját rejti magában. A Naprendszert vagy a távoli naprendszerek bolygórendszereit kutatóknak is lehet még dolguk a vízjég különféle módosulataival." Az American Scientist nyomán. [HAI.]

Hanghullámok szőtték a galaxishalmazok hálóját? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. márc. 21. 12. sz. pp. 378-379. "A világegyetem nagyléptékű szerkezetéről már régóta tudjuk, hogy az anyag nem egyenletesen oszlik el benne. Inkább egy óriási hálóhoz hasonlítható, amelynek "szálaiban" többszáz millió fényév kiterjedésű galaxishalmazok, "lyukaiban" pedig puszta, üres tér található. A közelmúltban egy finn kutatócsoport közzétette, hogy megfigyeléseik alapján ez a szerkezet nem véletlenszerűen szabálytalan, [...], hanem szabályos térbeli periodicitást mutat. A felfedezést szakmai körökben egyelőre sokan fenntartásokkal fogadják, mások viszont máris elméleti magyarázatot keresnek rá. Közéjük tartozik a jelenleg a baltimore-i John Hopkins Egyetemen dolgozó Szalay Sándor professzor is, a kozmológiai kutatások világszerte elismert hazai szaktekintélye, aki egyszerű, ám igen eredeti elméleti modellt javasolt a szerkezet kialakulásának lehetséges mechanizmusára. ..." Science News nyomán. [HAI.]

FREY Sándor: Japán űrkísérlet magyar részvétellel. = Élet és Tudomány 52. 1997. márc. 28. 13. sz. pp. 403-405. "Hosszú előkészületek után, ez év februárjában Japánban bocsátották fel az első rádiócsillagászati mesterséges holdat, a VSOP-ot, Ezzel új korszak kezdődött a rádiócsillagászat történetében. Az eddig földi léptékekben működő összetett rádiótávcső-rendszerek egyik tagja most kikerült a világűrbe. Ezzel, ugrásszerűen, egy-két nagyságrenddel megnövekedhet e műszer-együttesek felbontóképessége. A korszakalkotó vállalkozásban hazánk szakemberei is közreműködtek. ..." Fejezetcímek: Kontinensek elmozdulása.; Kilépés az űrbe.; A VSOP.; Magyar részvétel.; Galaxisok és kvazárok. Külön keretben : A RADIOASZTRON. [HAI.]

Fényesebb a Napnál a Hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. márc. 28. 13. sz. p. 412. "Bármily meglepően hangzik is, valóban van egy olyan hullámhossztartomány, amelyben a Hold fénye elhomályosítja a Napét. Igaz, e jelenség nem a látható fény frekvenciáin, csak megfelelő "gammaszem" közbeiktatásával észlelhető: jól megfigyelhető például a Compton gammasugárzásmérő műhold legújabb felvételein. ..." A Science News[HAI.]

Fényszennyezés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. márc. 28. 13. sz. pp. 412-413. "Bár még nem nyilvánították hivatalosan környezetszennyezőnek, a városokból és az ipari központokból áradó erőteljes fény évek óta zavarja a külvárosi és a falusi éjszaka nyugalmát. Az európai fényszennyezés, a mesterséges világítás okozta vakító ragyogás elhomályosítja az éjszakai égboltot. A hatalmas kiterjedésű agglomerációkból 100 kilométerre is ellátszik a mesterséges fény. Ez az oka annak, hogy a városközpontokban mindössze húsz, a külső kerületekből csak kétszáz látható abból a mintegy kétezer csillagból, amely a tiszta vidéki égbolton Észak-Európában megfigyelhető. ..." A Time közlése nyomán. [HAI.]

Meteoritszámlálás akusztikus érzékelőkkel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. márc. 28. 13. sz. p. 413. "Évente tíz-tizenegy, 2 méter körüli átmérőjű és egy 6 méteres meteorit zuhan a Földre. Becsapódásukkor 1, illetve 15 kilotonna TNT robbanóerejének megfelelő energia szabadul fel. Legalábbis ilyen adatokhoz jutottak az amerikai Los Alamosban levő akusztikai mér6állomások sokéves vizsgálati eredményeiből. Ezek a mérőállomások érzékelik az emberi füllel nem észlelhető, kisfrekvenciájú hang- és nyomáshullámokat, amelyek akkor keletkeznek, amikor a meteoritok áthatolnak a légkörön. Az eredmények megegyeztek a korábbi számításokkal. ..." A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. [HAI.]

Égi áldás országunknak. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. márc. 28. 13. sz. p. 413. "Március 9-én 18 óra táján Északkelet-Magyarország fölött száguldó, majd több részre szétváló fényes égi jelenséget figyeltek meg. Martfű és Tiszaföldvár térségében azt is látták, amint egy izzó tárgy "darabja" lezuhant, s nyomában avartűz keletkezett. Hazánkban 1932-ben észleltek tüzet okozó meteorithullást, meteoritdarabot pedig 1944-ben leltek utoljára. A Magyar Csillagászati Egyesület (1461 Bp., Pf. 219) kéri a megfigyelőket, hogy segítsenek felkutatni e mostani meteorit darabjait: észrevételeiket juttassák el a címükre." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

FODOR Lajos István: Az évszázad üstököse. A hátlapon. = Élet és Tudomány 52. 1997. márc. 28. 13. sz. p. 414., hátsó külső borító. "...Hátlapunk képeit szakcsillagászok készítették, még az üstökös hajnali fenntartózkodása idején. A nagy, s a színes képénél jóval erősebb nagyítású felvételt Lovas Miklós - több régi, róla elnevezett üstökösnek a felfedezője - készítette az MTA Csillagvizsgáló Intézetének piszkéstetői obszervatóriumában 1997. március 8-án, 3 óra 54 perces kezdettel, öt perces expozícióval. [...] A kisebb - inzertként közölt - színes képen, Kelemen János 500 milliméteres fókusztávolságú egyszerű fotóoptikával készült felvételén együtt látható a Hale-Bopp üstökös, valamint a kupola a nagy felvételhez használt Schmidt távcsővel. Ez a kép március 10-én hajnali 4 órakor készült, az üstökös teljes csóvája látható rajta, s jól megfigyelhetjük a görbült, fehéres színű porcsóva és a hosszabb, kékes ioncsóva különválását. ..." [HAI.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Teljes pompájában a Hale-Bopp. Itt az üstökös! = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 4. 14. sz. pp. 419-422. "Sok-sok évtized múltán egy káprázatos üstökös tűnt föl a korán kelők szeme előtt minden derült hajnalon az ég keleti-északkeleti részén. Eleinte még keresni kellett, s csak a csillagászat iránt különös vonzalmat érzők törődtek vele, ők kémlelték - térképek segítségével, kisebb-nagyobb távcsöveikkel - a keleti horizont környékét. Nemrég azonban eltűnt a hajnali égboltról, s mostanában az esti égbolton pompázik, nyugati-északnyugati irányban. ..." Fejezetcímek: Profik és amatőrök.; Üstököskeresztelő.; A fényesség alakulása.; Miből áll?; A csóva színjátékai. [HAI.]

G. ETÉNYI Nóra: Csodás égi jelek. Micsoda magyarázatja lészen ennek. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 4. 14. sz. pp. 422-424. "Mint minden korszakban, az emberek a kora újkorban is nagy fontosságot tulajdonítottak a csodás égi jeleknek. Például röplapok tucatjai terjesztették a hírét annak, hogy a Nap és a Hold megsokszorozódtak, hogy különös állatok, égő városok, furcsa nőalakok, lovas hírnökök jelentek meg az égen, hogy nagy seregek csaptak össze egymással... [...] Angol csillagászok és kalendáriumok feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1663-ban és 1664 decemberében valóban volt az égen üstökös, 1664 januárjában pedig 1 egy részleges napfogyatkozást jegyeztek fel, tehát valós alapja volt a sok égi jelről szóló beszámolónak. ..." [HAI.]

JÉKI László: Csontsűrűségmérés az űrben. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 4. 14. sz. pp. 431-432. "Thomas Reiter, az Európai Űrügynökség (ESA) német űrhajósa az orosz Mir űrállomás fedélzetén hónapokon át olyan orvosi vizsgálatokat végzett, amelyeknek az eredményei nemcsak a hosszú űrutazások káros élettani hatásainak a kiküszöbölését vagy mérséklését, hanem a népbetegséggé vált csontritkulás kórismézését is segíthetik. ..." [HAI.]

FODOR Lajos István: Egyedül vagyunk a világegyetemben? Könyvtermés. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 4. 14. sz. p. 433. "A szóban forgó témáról már számos értékes és érdekes összefoglaló munka jelent meg magyar nyelven is. Paul Davies könyve azonban minden bizonnyal a legátfogóbb, legmélyenszántóbb és talán legmerészebb mind közül. Nem csupán tájékoztat, ismertet, hanem orientál is. Alapfeltevése, hogy bár ténykérdésekről van szó, nem elégedhetünk meg az egyszerű szakmai - szakszerű - megközelítésekkel, hiszen a kérdéskörnek általános emberi, filozófiai és kulturális dimenziói is vannak. Davies egyébként a könyv alcímében - A Földön kívüli élet felfedezésének filozófiai következményei - is utal erre. ..." [HAI.]

A Plútó felszíne. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 4. 14. sz. p. 442. "Íme, az első számítógépes feldolgozással készített képek Naprendszerünk legtávolabbi bolygójának felszínéről, amelyek több mint egy tucat űrtávcsőfelvétel felhasználásával készültek, és a bolygó felületének 85 százalékát mutatják. A felső képeken a bolygó két félgömbje látható, felül van észak. A felvételek a bolygó egy - 6,4 földi napnak megfelelő - tengely körüli fordulatával megegyező időszakot dolgoznak fel, és sokkal több felszíni alakzat figyelhető meg rajtuk, mint Naprendszerünk többi külső bolygóján. ..." A HST News nyomán. [HAI.]

Üstökösfigyelés az égből. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 4. 14. sz. p. 443. "Egy élelmes belga cég Boeing 737-es utasszállító különgéppel viszi a Hale-Bopp üstökös iránt érdeklődőket a felhők fölé, mintegy 10 000 méteres magasságba. A zavartalan látvány közben szakavatott csillagászok tartanak előadást az utasoknak az égi jelenségről." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A láthatatlan anyag a kozmikus délibábban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 4. 14. sz. p. 444. "A kozmológusok egyetértenek abban, hogy a világegyetem anyagának túlnyomó része valamilyen láthatatlan s talán eleddig ismeretlen formában rejtőzködik előlünk. Mivel semmiféle sugárzással nem árulja el magát - hacsak nem az egyelőre szintén kimutathatatlan gravitációs hullámokkal -, létezésére eddig csak közvetve, az égi objektumok mozgását meghatározó tömegvonzásából következtettek. Most azonban egy amerikai kutatócsoport egy szellemes trükkel leleplezte ennek az anyagnak az eloszlását egy távoli galaxishalmazban. Greg Kochanski és munkatársai (Bell Labs, Murray Hill, New Yersey) egy olyan felvételből indultak ki, amelyet a Hubble űrtávcső készített egy távoli galaxisról. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

A telihold melegíti a sarkvidékeket? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 4. 14. sz. p. 444. "Amikor a szibériai sztyeppeken vagy Kanada sarkvidéki tájain teliholdas éjszakákon üvöltenek a farkasok, azt mondjuk, "farkasordító hideg van". Tán még arra is gondolunk, hogy ilyenkor a szokásosnál is fagyosabb a levegő. Pedig 17 évre visszamenő, több mint kétszáz holdciklust magukban foglaló meteorológiai megfigyelések ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják: a Föld sarkvidékein teliholdkor átlagosan 0,55 Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet, mint újhold idején. Ez a különbség az Egyenlítő felé haladva egyre mérséklődik, s a trópuson már szinte teljesen elenyészik. [...] Egyelőre azonban még nincs magyarázat arra, hogy valójában miért is van ez így. Gyanítják csupán, hogy a nagy légkörzési rendszerekre lehet valamilyen hatása a Hold ciklusváltozásainak, de hogy miképpen, annak kiderítése még további kutatásokra van szükség." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Vákuumenergia és égi kataklizmák. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 4. 14. sz. p. 445. "Az, hogy a vákuumban ténylegesen óriási energia feszül, olyan jelenségekben is megnyilvánulhat, amelyekben még csak nem is gyanították, így például a szupernóvarobbanásokban vagy a távoli kvazárok rendkívüli fényességében. Legalábbis egy ilyen elmélettel állt elő Igor Sokolov orosz fizikus, a Torontói Egyetem professzora (Physics Letters A, vol 223, p 163). ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Korrupció földön-égen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 11. 15. sz. p. 474. "Mind többen alkalmazzák azt a globális helymeghatározó rendszert (GPS Global Positioning System), amelyet eredetileg az amerikai légierő kezdeményezésére hoztak létre. A Föld körüli pályára állított huszonnégy műhold azt a célt szolgálja, hogy a földgolyó bármelyik pontján állva gyorsan, biztonságosan megtudhassuk földrajzi koordinátáinkat. A műholdak folyamatosan sugározzák saját pályaadataikat. Ezek a jelek egy egyszerű kis antennával foghatók, és egy kisebb számítógép kell ahhoz, hogy a beérkező jelek alapján a helykoordinátákat megismerhessük. A meglepően pontos helymeghatározó rendszer elsősorban katonai célokat szolgál. [...] A műholdak olyan jeleket is sugároznak, amelyeket bárki foghat, érthet és fölhasználhat. Ezeket nem kódolják, hanem "korrumpálják". A korrupció abból áll, hogy szándékosan pontatlanná teszik a jeleket. A műhold tervszerűen hazudik. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

Befejezte küldetését a Pioneer-10. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 11. 15. sz. pp. 412-413. "Az első ember alkotta űreszközt, amely kilépett a bolygóközi térbe 1972. március 2-án indították útjára, s küldetése során főként a Jupiter óriásbolygóról juttatott el a Földre tudományos adatokat. Az űrszonda, amely jelenleg 10 milliárd kilométerre a Földtől mintegy 45 ezer kilométer/óra sebességgel halad kifelé a Naprendszerből, elküldte utolsó "üzenetét" és mostantól lemerült telepekkel, némán távolodik a kozmosz végetlenjében. Fedélzetén mindenesetre elhelyeztek egy olyan lemezt is, amely az emberről és műveltségünkről néhány érdekes adatot tartalmaz." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Szimulátor műholdaknak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 18. 16. sz. p. 506. "Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) szakemberei Nordwijkban levő műszaki központjukban 5,5 méteres átmérőjű rázóasztalt készítettek, amelyre ráállíthatják a műholdjaikat, és kitehetik őket mindazoknak a rázkódási igénybevételeknek, amelyek a fellövéskor kialakulnak. A Hydra elnevezésű rázóasztalon a rezgések frekvenciája 0,1 és 100 hertz között állítható. Elsőként a 8 tonna súlyú, 10 méter hosszú Envi-sat-l műholdat próbálják ki a rázóasztalon, amelyet tíz műszerrel a fedélzetén 1999-ben akarnak Föld körüli pályára állítani." A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Új kozmikus "méterrúd". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 18. 16. sz. p. 507. "Az Európai űrkutatási Szervezet (ESA) Hipparcos nevű mesterséges holdjának mérései olyan hibát tártak fel, amely miatt a csillagászoknak valószínűleg át kell értékelniük azt az egyébként nagy becsben tartott eljárást, amelyet eddig a kozmikus távolságok meghatározására használtak. [...] Az újra mért, százezernél is több csillagból dél-afrikai kutatók Michael Feast vezette csoportja kettőszázhúsz cefeidának az adatait vizsgálta át, s arra a következtetésre jutott, hogy eddig alábecsülték a távolságukat, vagyis azok messzebb vannak és fényesebbek is, mint eddig gondolták. A távolságmérő-rendszer újraskálázása viszont, úgy látszik, végre megoldja a csillagászok egyik régi dilemmáját. Nevezetesen azt, hogy egyes csillagok idősebbnek látszottak a világegyetem becsült életkoránál. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

Elsötétítés az üstökös tiszteletére. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 18. 16. sz. p. 507. "Japánban arra kérték a lakosságot, hogy a magasabb épületekben, és különösen a fényvillanásokkal "dolgozó" intézményben - például a játéktermekben - napnyugtától számítva két órán át kapcsolják ki a fényeket, hogy a városlakók jobban gyönyörködhessenek a Hale-Bopp üstökös szabad szemmel is élvezhető látványában." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Űrállomástűz és távcsőnagyjavítás. Kozmikus krónika, 1997. január - március. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 25. 17. sz. pp. 529-532. "A negyedév űreseményei két nagy vállalkozás körül összpontosultak. Januárban az Atlantis űrrepülögép, februárban pedig a Szojuz-TM-25 űrhajó kereste fel gazdag programmal az egyre jobban "lerobbanó" Mir űrállomást, s ezzel szinte egy időben - még februárban - sikeresen befejezték a Hubble űrtávcsö újabb nagyiavítását. ..." Fejezetcímek: Legénységcsere.; Ég a gyertya...; Hibára hiba.; Sikeres űrtávcsőszervíz.; 4+1 űrséta. Rakétalőtérből űrrepülőtér.; Egy kudarc - egy siker.; Kükön keretben: Űrhírek. [HAI.]

A "sosemvolt" planéta? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 25. 17. sz. p. 537. "Az 1995-ös esztendő legnagyobb csillagászati szenzációja az első Naprendszeren kívüli bolygók felfedezése volt. (Erről részletes összefoglalót legutóbb tavalyi 51-52. számunkban közöltünk. - A szerk.) Közülük is elsőként az 51 Pegasi - egy szabad szemmel még éppen látható, Nap típusú csillag a Pegazus csillagképben - körül keringő bolygót fedezték fel. Egy kanadai csillagász legújabb megállapítása szerint azonban ez a hír nagy valószínűséggel csak vaklárma volt, s a jelek félreértelmezésén alapult. [...] David Gray a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója az adatokat újra megvizsgálva felfigyelt arra, hogy ez a periodikus változás a spektrumvonalaknak nemcsak a helyzetében, hanem egyidejűleg az alakjában is bekövetkezik. Ez a típusú változás viszont akkor várható, ha azt nem egy másik objektum árapályhatása, hanem magának a csillagnak a pulzálása okozza.
Michel Mayor és Didier Queloz, a Genfi Obszervatórium kutatói - az 51 Pegasi rendszer felfedezői - ugyanakkor vitába szállnak Grayjel, ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Szerves molekulák a Jupiter-holdakon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 25. 17. sz. p. 537. "Galileo űrszonda szént és nitrogént tartalmazó szerves molekulák jeleit észlelte a Jupiter Ganymedes és Callisto nevű holdjain. A kutatók ezt a következtetést a szondának azokból az adataiból vonták le, amelyeket a közeli infravörösben érzékelő spektrométere a holdak felületéről visszaverődő sugárzásról gyűjtött. A két holdon kimutatható víztartalmú ásványok, vízjég és kén-dioxid mellett a legnagyobb izgalmat a ciáncsoportot (CN) tartalmazó szerves nitrilvegyületek váltották ki. A kutatók ezek után még nagyobb kíváncsisággal várják, hogy a Galileo megközelítse az Europa holdat is, amely sokak várakozása szerint a Földön kívüli élet egyik lehetséges otthona a Naprendszerben." A Science News nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

"Világnagy" rádiótávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 25. 17. sz. pp. 540-541. "Az idén februárban Föld körüli pályára állított japán rádiótávcső beláthatatlan távlatokat nyithat meg a csillagászok előtt. A [...] 8 méter átmérőjű antenna egymagában, persze, nem volna különleges, azzá teszi viszont az elhelyezése, amelynek révén megsokszorozhatja nagyobb, földi telepítésű "testvéreinek" éleslátását. Egyes becslések szerint az új rendszer felbontóképessége ezerszerese lesz a Hubble űrtávcsőének - igaz, nem a látható tény, hanem a rádióhullámok frekvenciatartományában. Egy másik összehasonlítás szerint az új eszköz egy több mint kétszeres Föld-átmérőjű rádiótávcsővel lesz egyenértékű. Ez az ugrásszerű javulás olyan "trükknek" köszönhető, amelyet a rádiócsillagászat földi körülmények között már régóta alkalmaz: az úgynevezett VLBI-módszernek (Very Long Baseline Interferometry nagyon hosszú bázisvonalú interferometria). ..." A Science News nyomán. [HAI.]

Mágneses felhőbe burkolózott a Föld. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 25. 17. sz. p. 541. "Egy erőteljes napkitörés következtében mágnes vihar érte el bolygónkat. A jelenség az emberekre semmiféle veszélyt nem jelentett, de a távközlési hálózatokat megzavarhatta, kárt okozhatott a műholdakban, s nagyfeszültségű vezetékeket tehetett tönkre. A napvihar központja elkerülte a Földet." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A Kocsikerék-galaxis. A hátlapon. = Élet és Tudomány 52. 1997. ápr. 25. 17. sz. p. 542., hátsó külső borító. "A nyári égbolton, a déli égi szélesség mínusz 25. és mínusz 40. foka közötti Sculptor (Szobrász) csillagképben látható egy - találó elnevezésű - objektum: a Kocsikerék-galaxis. Érdekessége, hogy - bár már régebben is felfigyeltek rá a csillagászok - érdembeli tanulmányozását csak az 1993 decemberében első alkalommal megjavított űrtávcső tette lehetővé. A nagyobb - a Messier vagy a NGC - csillagászati katalógusokban sem szerepelt, 0035-324 jelölése volt csupán. Vöröseltolódásából mért távolodási sebessége 8900 kilométer/másodperc, s körülbelül 500 millió fényévnyire van tőlünk. A központi, narancssárga színű spirális galaxist övező kékes gyűrűnek az átmérője mintegy 150 ezer fényév, tehát akár egész galaxisunk, a Tejút is elférne benne. A Kocsikerék-galaxis gyűrűje óriási, s nagyjában 300 kilométer/másodperces sebességgel tágul. ..." A HST NEWS nyomán. [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: Kétféle csillagászat. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 2. 18. sz. p. 563. "Az általános iskolák 5-8. osztálya vagy a nyolcosztályos gimnáziumok 1-4. osztálya számára még 1990-ben tankönyvként engedélyezték dr. Both Elődnek A Föld és a csillagok című könyvét. Ismeretterjesztő kiadványként is érdekes és korszerű könyv ez, s kiadója, a Calibra ebben az évben is újra megjelentette. [...] Horányi Gábor könyve, a Csillagászat ellenben formabontó módon - tudományos-fantasztikus kerettörténetbe ágyazva - adja elő, szinte az előbbivel azonos olvasói korosztályra gondolva, a klasszikus csillagászatot. Az újszerűbb tárgyalásmód érdekes módon ez esetben hagyományosabb, kevésbé XXI. századi ismerettartományokba kalauzolja az olvasót, mint Both Előd könyve. ..." [HAI.]

Új távcsötükör-világcsúcs. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 2. 18. sz. pp. 572-573. "Palomar-hegyi 508 centiméteres átmérőjű óriástükör évtizedekig világcsúcstartó volt. A hatalmas saját súly okozta deformációk miatt azonban ezt a méretet már aligha lehet sokkal meghaladni. A Zelencsuki orosz távcső sohasem lett tökéletes, a legújabb, 1993-ban felállított világcsúcstartó, a Subaru óriástükör sem több 8.3 méteresnél. Az ennél nagyobb távcsövek - így például a 10 méteres Keck-óriástükör - már merőben más elv szerint, egymástól független résztükrök közösen szabályozott rendszereként működnek. Ez év januárjától az arizonai Tucsonban a Steward Obszervatórium Tükörintézetében új optikai világcsúcs van születőben: 500 Celsius-fokos hőmérsékleten most végzik a Mount Graham egyik csúcsán felállítandó Large Binocular Telescope számára a helyben öntött óriástükör hőkezelését, lassú hűtését. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

Leleplezett planetáris ködök. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 2. 18. sz. pp. 572-573. "Az úgynevezett planetáris (bolygószerű) ködök nevüket jó kétszáz éve arról kapták, hogy képük az egykori távcsövekben erősen emlékeztetett az Uránusz bolygó látványára, kis kerek foltnak tűnt csupán. A planetáris ködökről már azt is régóta tudjuk, hogy bizonyos típusú csillagok körül keletkeztek, s a másodpercenként 15-50 kilométeres sebességgel táguló óriási gázködök a központi csillagok robbanásszerű gázkibocsátásával, "vetkőzésével" jönnek létre. Az egyik legismertebb planetáris köd a Lyra gyűrűsköd, amelynek magyar vonatkozása is van: Gothard Jenő magyar csillagász Herényben - még a múlt század végén - fotografikus úton, fényképekkel bizonyította, hogy a köd közepében halvány központi csillag található.
Ez év januárjában az Amerikai Csillagászati Társaság Torontóban rendezett tudományos konferenciáján két kutató, Reghvendra Sahai és John T. Tauger, a Jet Propulsion Laboratory munkatársai fiatal planetáris ködökről készült felvételeket értékeltek. A képeket a Hubble űrtávcső készítette [...] a bal oldali, PK358-00 2 jelű planetáns köd alig 2000, a másik pedig mintegy 4000 éves. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

Második szupernóva az NGC 664-ben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 2. 18. sz. pp. 572-573. "Halak csillagképben található NGC 664 jelű, 14 magnitúdós fényességű közönséges spirális galaxisban kilenc héten belül már második alkalommal fedeztek fel szupernóvát. Az SN 1997 W jelölésű szupernóvát a Whipple csillagvizsgáló 1,2 méteres tükrös távcsövével ez év február 1-jén készült elektronikus felvételen vette észre Perry Berlint, az obszervatórium kutatója és Peter Garnđvich, a Harward-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa. A képet azért készítették, hogy ellenőrizzék a kínai Peking Obszervatóriumban tavaly november 30-án ugyanebben a galaxisban talált SN 1996 bw jelű szupernóva időközben bekövetkezett fényességváltozását, s az új szupernóvakitörést a tavalyitól délnyugati irányban mintegy 3 szögmásodperces távolságban találták. Jelenleg a két szupernóva fényessége nagyjában egyenlő, mindkettőjüké körülbelül + 18 magnitúdó. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

HORVÁTH András: Europa: Jég, víz, élet? Beszélő képek. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 9. 19. sz. pp. 593-595. "Az amerikai Galileo űrszonda 1989 októberében indult a Földről, és 1995. december 7-én állt Jupiter körüli pólyára. Azóta részletesen vizsgálja az óriásbolygót, annak Galilei holdjait és a Jupiter kiterjedt mágneses terét. Az Europáról készült legújabb felvételek - ezek az interneten is elérhetők: http://www.ipl.nasa.gov/galileo - merőben új színben tüntetik fel e rejtélyes holdat. ..." [HAI.]

Viszlát Hale-Bopp. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 9. 19. sz. p. 603. "Az ezredvég legfényesebb üstököse hazánkban május első napjaiban még látható az alkonyat utáni percekben, de egyre jobban eltűnik a Nap sugaraiban. A következő hónapokban lassan "átköltözik" a déli féltekére, miközben fényessége rohamosan csökken." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A világ legnagyobb matematikai eseménye. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 9. 19. sz. p. 603. "A világ legnagyobb matematikai eseménye címmel büszkélkedő rendezvényt idén először tartották Budapesten. Az április 30-án sorra került találkozó témája: Matematika, a világegyetem nyelve. A programot az NCTM, az amerikai matematikatanárok nagy múltú egyesülete dolgozta ki. A rendezvényen a diákok olyan fogalmakhoz kapcsolódó problémákkal foglalkoznak, mint az idő, a tér, valamint naprendszerünk bolygói." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Gravitációs lencse. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 9. 19. sz. p. 604. "A felvételen látható kék színű, körkörösen elhelyezkedő alakzat valójában egyetlen távoli galaxis képe. A sajátos ábra a kép közepén látható sárga színű, 0024+1654 jelű elliptikus és spirálgalaxisokból álló halmaz gravitációs terének hatására, gravitációs lencsehatással jött létre. ..." A HST News nyomán. [HAI.]

Üstökösszerű felhők a Kocsikerékben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 9. 19. sz. p. 604. "Curtis Struck és munkatársai (Iowai Állami Egyetem) a Hubble űrtávcsőnek a Kocsikerék-galaxisról készült felvételét (lásd ez évi 17. számunk hátlapját a hozzá tartozó magyarázattal) elektronikus úton részletesebben elemezték, s új felismerésekre jutottak. Az Astronomical Journal 1996 novemberi számában beszámolnak arról, hogy a galaxis "szívében" - a fényesebb, sűrűbb központi részen - üstökösszerű formációkat találtak. Létrejöttünkre a legkézenfekvőbb magyarázat, a sűrűbb, nagyobb tömegű felhőknek a környező ritkább gázba való szuperszonikus (az ottani hangsebességnél gyorsabb) behatolása. Állításuk szerint a szóban forgó tömegek egy régebbi galaxisütközés nyomán kilökődött gázgyűrűben szántottak maguknak üstökösszerű nyomot. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

Mi táplálja a zivatarfelhők lidérceit?. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 16. 20. sz. pp. 632-633. "Kaliforniai kutatók szerint a zivatarfelhők fölött időnként megjelenő különös, gyűrű alakú fénytünemények valami módon a villámokból merítik energiájukat. Pilóták beszámolóiból már régebb óta ismeretes volt, de hitelt érdemlően először csak nyolc éve figyelték meg, hogy a zivatarfelhők fölött különös fényjelenségek tűnnek fel. Közvetlenül a felhőkből, mintegy 15 fokos kúpszögben időnként kékes színű, fényes nyalábok törnek ki, amelyek csaknem 30 kilométeres magasságig, a sztratoszféra felső határáig emelkedhetnek. Még magasabban, a mezoszférában magasba nyúló fényoszlopok tűnnek fel, amelyek sárgás-vöröses színben pompáznak, és sokszor egészen az ionoszféra alsó határáig (90 kilométer) érnek. Élettartamuk alig néhány ezredmásodperc. Az utóbbi, "koboldok"-nak elnevezett ténytüneményeket tanulmányozva aztán további jellegzetes alakzatokat fedeztek fel.
Ezek a szintén csak néhány ezredmásodpercig fennmaradó, vöröses színben izzó fénygyűrűk - amelyek a "lidérc(fény)" nevet kapták - a koboldok felett, többnyire már az ionoszférában jelennek meg. Egy pontból kiindulva úgy gyűrűznek tova, mint a tóba dobott kavics körül a vízhullámok. ..." A Science News és a New Scientist nyomán. [HAI.]

Elfújta a Nap. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 16. 20. sz. pp. 632-633. "Az idén januárban egy erőteljes napkitörés több milliárd tonnás gázfelhőt lövellt ki a Föld felé, amely néhány nap múlva elérte bolygónk magnetoszféráját, s nagy zavarokat okozott, többek között tönkretett egy 200 millió dollár értékű távközlési műholdat. Jóllehet nem ez volt az eddig megfigyelt legerősebb napkitörés, s az efféle zavarok meglehetősen gyakoriak (sőt, közeledve a 2000-ben várható napfoltmaximum idejéhez, egyre sűrűbbé és erőteljesebbé válnak), az esemény mégis egyedülálló abból a szempontból, hogy most először követte nyomon. a kezdetétől egészen a végkifejletig, egy valóságos "égi armada". [...] valószínűleg örökre elnémult a Telstar 401 nevű távközlési műhold. ..." A SOHO, a Geotail és az Interball-Tail, valamint a SAMPEX műholddal tett megfigyelések. A Science News nyomán. [HAI.]

FODOR Lajos István: Alvajárók. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 23. 21. sz. p. 647. "A szerző - Arthur Koestler - nevét a Sötétség délben című regényéből sokan ismerjük: egyik rendszerváltási irodalmi alapélményünk ez a bolsevizmust kegyetlenül átvilágító igaz és őszinte alkotás. [...] Az Alvajárók ugyanis tudomány- és művelődéstörténetként, tudományfilozófiaként, természettudományi és világnézeti esszéként, forrásértékű dokumentum-gyűjteményként vagy akár éppen izgalmas regényként szintén olvasható. A babiloni és az egyiptomi csillagászattól és mitológiától az Isaac Newtonig ívelő jeles mű a mai természettudomány megszületésének a krónikája. [...] Koestler számára az óriások csarnokában bevallottan a legkedvesebb, a kulcsember, a hősök hőse - Johannes Kepler. ..." [HAI.]

ILLÉS Erzsébet: Naprendszerünk Hamupipőkéje: Az ezerarcú Europa. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 23. 21. sz. pp. 657-659. "Az űrkutatás történetében voltak már nagy meglepetések a bolygókutatásban, de a mostani esettől eltérően mindig az első felvételek hatottak szenzációként. Hogy a Voyager szondák ottjártakor az Europát az Io jelenleg is aktív vulkanizmusának szenzációja halványította-e el, vagy eleve elkerülte a kutatók figyelmét, azt ma már nehéz volna megmondani. ..." Fejezetcímek: Árapályfűtés.; Vonalak, rácsok, pettyek.; Feltoluló sötétebb anyag.; Jégtektonika. [SRG.]

Magányos csillagnomádok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 23. 21. sz. pp. 668-669. "Amerikai csillagászok a Hubble űrtávcső különböző kameráinak a felvételeit összehasonlítva nagyszámú magányos csillagot találtak a tőlünk 60 millió fényévre eső Virgo galaxishalmazban. Olyan csillagok ezek, amelyek a galaxishalmaz egészéhez kötődnek, de nem tartoznak a halmaz 2500 galaxisának egyikéhez sem: afféle "égi nomádok"-ként kóborolnak a köztük lévő térben. A kutatók szerint teljes számuk milliárdokra rúghat, s a Virgo halmaz tömegének legalább 10, de egyes becslések szerint akár a 40 százalékát is kitehetik. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

ILLÉS Erzsébet: Naprendszerünk Hamupipőkéje: Az "élő" Europa. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 30. 22. sz. pp. 675-677. "A Galileo szonda képei bizonyítják, hogy az Europa jégburkának mélyén vízóceán rejtőzik. Hol van vajon ennek az óceánnak az energiaforrása? Cikkünkben nem csupán az Europát "éltető" árapály-fütéssel ismerkedhetünk meg, hanem e hold furcsa oxigénlégkörével is. ..." Fejezetcímek: Vékony jégkéreg.; Egy teremnyi oxigén-"légkör".; Mágneses ionszállítás.; Alkalmas élettér? Külön keretben: Árapályfűtés. [SRG.]

Ujjszerű antianyagfelhő galaxisunk szívében. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 30. 22. sz. p. 701. "Amerikai csillagászok egy hatalmas több mint 3000 fényévnyi kiterjedésű, elnyúlt antianyagfelhőt fedeztek fel, amely Tejútrendszerünk szívéből óriási ujjként mutat a galaxis síkjából kifelé. A felhő pozitronokból áll, s eredete egyelőre ismeretlen. Lehet, hogy egy a Galaktika szívében rejtőzködő hatalmas fekete lyuk bocsátja ki az intenzív részecskezáport, de az is elképzelhető, hogy egy szupernóvarobbanás törmelékeiből származik. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Próbafelvételek a Marsról. = Élet és Tudomány 52. 1997. máj. 30. 22. sz. p. 702., hátsó külső borító. "A februári Hubble-misszió - az űrtávcső legújabb nagyjavítása - a minden részletre kiterjedő, alapos átvizsgálás mellett új műszereket is telepített az űrtávcső fedélzetére. A Shuttle legénysége a várakozásokhoz képest jobb állapotban találta a Hubble műszereit, s a szükséges javításokkal és cserékkel reményeink szerint több évre meghosszabbították az úrtávcső élettartamát. A megújult műszerrel végzett első tesztek során, március 10-én a Mars felé fordították az űrtávcsövet, és a WF/PC 2 Wide Field Planetary Camera (2-es számé nagylátószögű kamera) segítségével felvett képek alapján végezték el a tükrök finombeállítását. A legelső teszt alkalmával a felvételek hatórás időközönként készültek a Marsról, hozzáigazítva a fényképezés időpontjait a marsi nap 24 óra 39 perces időtartamához. (Két felvétel között nagyjában 90 fokkal fordult el a bolygó.) ..." A HST News nyomán. [HAI.]

HORVÁTH András: A párizsi csodák palotái. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 6. 23. sz. pp. 719-720. "Franciaország már e század első felében kitűnt a különleges múzeumok kialakításával: egy párizsi kiállítóhelyből épült ki a tudományokat népszerűsítő Felfedezések Palotája, a hetvenes évek végén pedig létrehozták a jövő századi Tudomány és Ipar Városát La Villette-ben. TIT Budapesti Ismeretterjesztő Társulatának szervezésében francia-magyar-szlovák együttműködésben - 1997. április 22-étől 27-éig egy autóbusznyi TIT-munkatárs járt Párizsban. A tudományos és műszaki ismeretterjesztés két francia fellegvárát, a klasszikus Palais de la Decuverte-t (a Felfedezések Palotáját) és a hipermodern Cité des Sciences et de l’Industric-t (a Tudomány és Ipar Városát) látogattuk meg. ..." Mindkét helyszínen működik egy-egy planetárium. [HAI.]

GROÁK Lajos: Április 2-án Princetonban meghalt Lyman Spitzer fizikus és csillagász,... Pf. 47. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 6. 23. sz. p. 728. "akiben 1947-ben megszületett az űrteleszkóp ötlete és aki sokat tett azért, hogy az 1990-ben végre meg is valósuljon. Valószínűleg a haláleset adta az indíttatást a BBC World tv-nek, hogy néhány hete meghökkentően érdekes műsort sugározzon a Hubble úrteleszkóppal elért eredményekről. Amerikai és európai kozmológusok és csillagászok eredeti felvételekkel és számítógépes szimulációval mutatták be ezeket. Különösen megkapó volt látni azokat a több százezer fényévnyi hosszúságú, nyílegyenes anyagfonalakat, amelyek a galaxisok centrumából, a síkra merőlegesen törnek ki. Azt is meglepő volt hallani, hogy a Hubble felvételei alapján a legtávolabbi galaxisok eddig 10-15 milliárd fényévre becsült távolsága lehet ennél sokkal több vagy kevesebb is. Sok szó esett a fekete lyukakról is. ..." [HAI.]

Vízcsepp az űrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 6. 23. sz. p. 729. "...A szabadon lebegő vízcsepp érdekes jelenségét vizsgálta tudományos módszerekkel a Columbia űrsikló legénysége. A kísérlet során egy pingponglabda nagyságú vízcseppet deformáltak négy nagy teljesítményű hangszóró között. A kezdeti deformáció után kikapcsolták a hangszórókat, és megvizsgálták a csepp szabad rezgéseit. [...] A csökkentett felületi feszültségű vízcsepp alakjának tanulmányozása alapján a kutatók azt remélik, hogy következtetéseket vonhatnak majd le a robbanó csillagok és a hiperdeformált atommagok viselkedéséről is." A Nature nyomán. [HAI.]

"Balkezes" Világegyetem? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 6. 23. sz. p. 730. "...Az Arizonai Egyetem két kutatója, John R. Cronin és Sandra Pizzarello a közelmúltban újra megvizsgálta a Murchinson meteoritból vett mintát. Hogy a földi eredetű szennyeződés lehetőségét kizárják, eleve olyan aminosavakat kerestek benne, amelyek a Földön vagy nagyon ritkák, vagy eddigi ismereteink szerint egyáltalán nem fordulnak elő. Négy ilyet sikerült találniuk, s mindegyiküknél azt az eredményt kapták, hogy a balkezes változatok részaránya 7 - 9 százalékkal meghaladja a jobbkezesekét. ..." A Scientific American nyomán. [HAI.]

Skorpió 18: a Nap ikerpárja? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 6. 23. sz. p. 730. "A Skorpió csillagképben van egy csillag, amely brazil csillagászok most közzétett elemzése szerint jobban hasonlít Napunkhoz, mint bármely más, korábban vizsgált égitest. Ebből egyúttal azt a következtetést is leszűrik, hogy a Földön kívüli bolygókat és életet kereső programoknak feltétlenül érdemes lenne ezt az égitestet megcélozniuk. [...] A Nap G típusú, fősorozatbeli sárga csillag, amelynek belsejében hidrogénnek héliummá való fúziója termeli az energiát: Galaxisunk csillagainak mintegy 4 százaléka sorolható ebbe az osztályba. A Skorpió 18 szabad szemmel még éppen látható sárga csillag, Földünktől 46 fényévnyi távolságra van. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Az európai űrszonda megelőzi az amerikait? Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 13. 24. sz. p. 763. "Az európai űrkutatók azt tervezik, hogy megelőzik amerikai társaikat: egy Ariane rakétával indítanának útnak 2003-ban egy kisméretű kutató-laboratóriumot, amely az új eredményeket 2004-ben továbbítaná a Földre. A tavaly decemberben útnak indított amerikai Pathfinder űrszonda már most júliusban éri el a Marsot." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kozmikus sugárzás: egy halott csillag üzenete? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 13. 24. sz. pp. 764-765. "A kozmikus sugárzás eredetének kérdése régóta foglalkoztatja a csillagászokat és a fizikusokat. Ez a világűrből a földi légkörbe érkező ionizáló sugárzás nagy energiájú, csaknem fénysebességgel száguldó részecskékből - túlnyomórészt protonokból (87 %), kisebb részben alfa-részecskékből (12 %) és nehezebb atommagokból (1 %) - áll. Angol és orosz csillagászok szerint e sugárzás bizonyos hányada egy hajdani szupernóvarobbanás tőlünk néhány száz fényévnyire levő maradványaitól származik. Arnold Wolfendale (Durhami Egyetem) és Tolja Erlikin (moszkvai Lebegyev Intézet) a kiterjedt kozmikus záporok adatainak az elemzéséből jutottak a fenti következtetésre. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Jól vizsgázott a NICMOS. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 13. 24. sz. p. 764. "Dacára annak, hogy az első újsághírek némi fanyalgással számoltak be a Hubble űrtávcső új, NICMOS (Near Infrared Camera and Multiobject Spectrometer = közeli infravörös kamera és többcélú spektrométer) nevű berendezéséről és a tőle várható eredményekről - mondván, hogy az egyik kamerát nem sikerült élesre állítani -, a NICMOS első felvételei igen jól sikerültek, és valóságos csemegét jelentenek a csillagászoknak. A két felvétel az Orion-felhőnek egy-egy részletét mutatja, ahol már korábban is megfigyeltek születőben levő csillagokat. A bal oldali kép azt mutatja, ahogyan a Hubble űrtávcső a látható fény tartományában lefényképezte azt a por- és gázfelhőt, amely a most születő csillagok bölcsője. A NICMOS most elkészítette az ezen a képen vékony kék kerettel jelzett tartomány infravörös képét (jobb oldalt, kinagyítva). ..." A Science News nyomán. [HAI.]

A bestoppolt Mir-űrállomás. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 20. 25. sz. p. 795. "Több hónapos keresés után a Kvant-1 modul hűtőberendezésén találták meg azokat a lyukakat, amelyeken keresztül a kiszivárgó hűtőfolyadék megszökött, s ezért az űrkabin túlmelegedett. A lyukakat elzárva magát az űrállomást megfordították, hogy ne érjék közvetlenül a napsugarak a modult, mégjobban "befűtve" annak." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Víz a Marson: nem is oly rég? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 20. 25. sz. p. 796. "A West Lafayette-i Purdue Egyetem geológia tanszékén ’1931-ben egy kutató szinte véletlenül bukkant rá egy asztalfiókban árválkodó kődarabra, amely utóbb Lafayette meteorit néven vált ismertté. Hírnevét - legalábbis szakmai körökben - az alapozta meg, hogy az egyik első olyan meteorit volt, amelyről a tudósoknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a Marsról származik. A kődarabot a közelmúltban ismét megvizsgálták, s a kutatók szerint az eredmények arra mutatnak, hogy a vörös bolygó felszínén vagy alig valamivel a talajszint alatt kevesebb mint 700 millió éve még víz folyhatott. Timothy D. Swindle és munkatársai (Arizonai Egyetem, Tucson) a meteoritot elemezve megállapították, hogy nagy mennyiségben tartalmaz olyan, vasoxidokkal szennyezett agyagásványokat, amelyek csakis víz jelenlétében keletkezhetnek. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

A Vénusz csóvája meg-megcsiklandozza Földünket. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 20. 25. sz. pp. 796-797. "Úgy látszik, még egy olyan közeli bolygószomszéd is, mint a Vénusz, számos meglepetést tartogathat számunkra. A Nap megfigyelésére a Földtől 1,5 millió kilométerre pályára állított SOHO űrszonda adatai szerint, amikor a Nap, a Vénusz és a Föld egy egyenesbe esik, a Vénusz hatalmas, ionokkal teli csóvája olyan közel kerülhet hozzánk, hogy mintegy "megcsiklandozza" bolygónkat. [...] A kutatók szerint annak, hogy a Vénusz légköre ilyen heves kölcsönhatásba léphet a napszéllel, elsősorban az az oka, hogy e bolygót - a Földdel vagy például a Jupiterrel ellentétben - nem védi, nem árnyékolja le erős mágneses tér. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

HORVÁTH András: Új utak a Marson. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 27. 26. sz. pp. 803-806. "Az elkövetkező hetekben Mars-invázió várható a Földön. Hosszú és keserves kudarcsorozat után - ha végre megtörik a jég - július 4-étől újra adatfolyam zúdul ránk a vörös bolygóról. A Pathfinder (felderítő) nevű amerikai űrszonda és a róla legördülő alig 11,5 kilogramm tömegű marsautó fáradhatatlanul méri, értékeli és fényképezi maid az egykori marsi folyó, az Ares Vallis torkolatvidékét. ..." Fejezetcímek: A csatornáktól az üreges holdig.; Az óriás völgy titka.; Látogatók a vörös bolygón. [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: Bolygóközi anyagcsere? = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 27. 26. sz. p. 806. "Több marsszonda kudarca után - a Marsról hozott vizsgálati anyagok híján - a kutatók legújabban földi Mars-leletek vizsgálatával értek el szenzációs eredményeket (lásd ÉT 1996/35., Lukács Béla: "Marslakók" a bazaltkőben?; 1996/49, A tudomány világa). Vajon mennyire hiteles, hogy némely, az Antarktiszon gyűjtött meteorit - így például a nevezetes ALH 84 001 - valóban a Marsról származik? A Cornel Egyetem kutatói olyan égimechanikai modellt szerkesztettek, amelyből kiszámítható, hogy ha egy naprendszerbeli bolygóba vagy holdba idegen test csapódik, a szétfröccsenő törmelék mekkora hányada éri el az ottani kozmikus határsebességet, vagyis válik kilőtt űrrakétaként hosszabb-rövidebb időre Naprendszerünk önálló kisbolygójává, netán bolygóközi meteoritjává. ..." [HAI.]

Európai marsautó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 27. 26. sz. p. 821. "Német Repülési és Űrhajózási Kutatóintézetben (DNR) most próbálják ki - laboratóriumban létrehozott marsi környezetben - a jövő évezred elején amerikai eszközökkel a célbolygóra juttatandó európai marsautót. A 7 kilogramm tömegű, négykerekű "jármű" alig nagyobb egy cipősdoboznál, s minden idők legkisebb mérőrobotja lesz majd: feladata, hogy a marsi talaj kémiai és ásványi összetételét pontosan, részletesen elemezze, a különféle egyéb mérőeszközöket eljuttassa a legérdekesebb pontokra, valamint a mérési adatokat összegyűjtse és továbbítsa a vevőközpontokba. ..." A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

Az évszázad üstökösének három csóvája volt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 27. 26. sz. p. 821. "Az "évszázad üstököse", a valóban káprázatos látványt nyújtó Hale-Bopp már messze jár tőlünk, ám a csillagászok távolodóban is nyomon követik a még mindig meglepetéseket tartogató égi vándort. Gabriele Cremonese padovai csillagász vizsgálatai nyomán például kiderült, hogy a más üstökösöknél régebben is megfigyelt, jól kivehető por- és ioncsóva mellett a Hale-Boppnak egy harmadik, igen keskeny és egyenes vonalú, nátriumatomokból álló csóvája is volt. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Ingalengetés Foucault nyomán. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. jún. 27. 26. sz. p. 823. "A firenzei dómban megismétlik a francia fizikus 1851. évi párizsi ingakísérletét, amellyel bebizonyította, hogy Földünk a saját tengelye körül is forog. A firenzei papok 1866-ban és 1929-ben már megismételték a kísérletet. Ezúttal a 90 méter magas kupolában 100 kilós ingát lógatnak alá 34 és fél órán át." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

HORVÁTH András: A Marsfelderítő. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 4. 27. sz. pp. 843-845. "Huszonegy évvel a Viking-űrszondák sima leszállása és többévi igen sikeres kutatómunkája után - a tervek szerint - ezen a héten, július 4-én ismét egy amerikai űrszonda, a Mars Pathfinder (marsfelderítő) ereszkedik le a bolygó északi féltekéiének egy ősi tengeri öblében, a kiszáradt marsi folyó, az Ares Vallis torkolatvidékén. ..." Fejezetcímek: A Pathfinder-program.; Alulról és felülről.; A tervezett leszállóhely.; Külön táblázatban: A leszállás eseményei. [HAI.]

KOÓS Árpád: Miután pénteken, május 8-án megérkezett az Élet és Tudomány 1997/19. száma, rögtön újabb írnivalóm akadt. Pf. 47. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 4. 27. sz. p. 856. "A 604. oldalon levő érdekes cikk a gravitációs lencséről pontosan tájékoztat, hogy a kék galaxis "öt részre bontva jelenik meg előttiink: egy középen, a többi 6, 7, 8 és 2 óránál található". Ez igaz is lenne, ha az ábrát nem 90 fokkal elfordítva, jobb oldalára fektetve tördelték volna a lapba! Így az órairányokra való hivatkozás helyesen: 5, 9, 10 és 11. ..." [HAI.]

Tízszer nagyobb lesz a felbontó képesség. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 4. 27. sz. p. 857. "Májusban vizsgálták be a Huntsville-ben lévő Marshall Űrkutató Központban az AXAF (Advanced X-ray Astrophysics facility) jelzésű csillagászati röntgenobszervatórium tükörrendszerét. Minősége megfelelt a kutatók várakozásainak. Ez lesz a lelke annak az új röntgentávcsőnek, amelynek a felbontóképessége az eddigi legjobbnak, a német Rosat műholdénak a tízszerese lesz. Az új röntgenobszervatóriumot a NASA 1998 augusztusában szándékozik az űrbe juttatni. A röntgencsillagászatban nem használhatók közönséges tükrök. A leképezőoptika négy, koncentrikusan elhelyezett, nagy pontosságú tükröző felületű hengerből áll, amelyek üvegét a német Schott cégnél öntötték." Az Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Újjászülető szupercsillag. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 4. 27. sz. p. 860. "Tavaly februárban egy japán amatőr csillagász gyorsan kifényesedő csillagot fedezett fel a Sagittarius csillagképben. A felfedezőjéről Sakurai Objektumnak elnevezett csillag változását, fejlődését azóta folyamatosan nyomon követik a csillagászok. [...] Egyébként nem a Sakurai objektum az első olyan csillag, amelynél a fehér törpévé zsugorodás megáll: mintegy féltucat csillagról sikerült megállapítani már, hogy hasonló fejlődésen ment keresztül. Ugyanakkor a Sakurai Objektum mindenképpen egyedülálló abban a tekintetben, hogy nála sikerült ezt a folyamatot "tetten érni", s valószínűleg abban is, hogy benne ezek a folyamatok hihetetlenül gyorsan játszódtak le." A New Scientist nyomán. [HAI.]

H. J. [HERCZEG János]: Tycho Brahe. A hátlapon. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 4. 27. sz. p. 862., hátsó külső borító. "...De Tycho Brahe (1546-1601) öt és fél méteres óriás kvadránssal is dolgozott. A hátlapunkon látható metszeten inkább csak utalásként dughatta a rajzoló a mester hóna alá a műszert, hogy jelezze: ez volt munkásságában a legfontosabb, mármint az észlelés, ami a távcső előtt az irányok minél pontosabb meghatározásából állt. Tycho nagyon hitt ezeknek a robusztus eszközöknek, és azért nem fogadta el a Föld keringésének kopernikuszi gondolatát, mert az állócsillagok irányában az év során nem észlelt semmiféle változást. Hiába jelentették hatalmas szögmérői a kor csúcstechnikáját, a csillagok parallaxisát még nem tudta velük kimutatni. (Erre a negatív tapasztalatra alapozta saját, "a két nagy világrendszer" kompilációjából alkotott elképzelését, amelyben a Föld ugyan áll, s körülötte kering a Nap, de a bolygók a Nap körül.) ..." [HAI.]

Egy távoli csillag mágneses tere. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 11. 28. sz. pp. 892-893. "Most először sikerült a csillagászoknak feltérképezniük egy távoli csillag mágneses terét. A TX Camelopardalis mintegy 1000 fényévnyi távolságra van Földünktől, s a mérések szerint mágneses tere jellegében nagyon hasonló a Nap és a Föld mágneses teréhez, azaz lényegében olyan, mint egy rúdmágnes jól ismert tere. Az eredmény a kutatók szerint egyáltalán nem meglepő, mégis rendkívül figyelemre méltó, ugyanis először sikerült egy Napunktól különböző csillag esetében is mérni a mágneses teret: a mellékelt, számítógéppel készített képen a kék vonalkák jelzik a térerősség adott pontbeli irányát és nagyságát. ..." [HAI.]

Üstökösök termékenyítették meg a Földet? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 11. 28. sz. p. 893. "Időről időre felmerül az az elképzelés, hogy az élet csíráját, de legalábbis az első összetettebb szerves molekulákat a világűrből érkező, a Földbe becsapódó kisebb égitestek (meteoritok, üstökösök) hozhatták el bolygónkra. Ezt látszik alátámasztani az üstökösök anyagában fellelhető molekulák egyre pontosabb feltérképezése éppúgy, mint az a tény, hogy jó négymilliárd évvel ezelőtt az efféle becsapódások a mainál legalább ezerszer gyakoribbak voltak. [...] az üstökösök szerepet játszhattak a földi élet kialakulásában, még akkor is, ha netán nem hoztak magukkal "kész", összetett szerves molekulákat. Az utóbbiak ugyanis nagy valószínűséggel létrejöhettek a Földbe való becsapódás során is." A La Recherche nyomán. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Marsra szállás és űrkarambol. Kozmikus krónika, 1997. április - június. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 18. 29. sz. pp. 899-902. "Az 1996-ban indított két amerikai űrszonda első eredményei: a NEAR június végén megközelítette a Mathilde kisbolygót és közelképeket készített róla, a Mars Pathfinder pedig július 4-én leszállt a Marsra. A Mir űrállomáson a korábbi hibákat sikerült kijavítani, végrehajtották az első amerikai-orosz űrsétát, június végén azonban a Mir súlyos ütközéses balesetet szenvedett. Nem sikerült befejezni a Columbia űrrepülőgép áprilisi űrtechnológiai programját sem, mert egyik energiaforrásának hibája miatt négy nap múlva vissza kellett térnie a Földre. ..." Fejezetcímek: A Mathilde meglátogatása.; Sikerült a leszállás.; Ismétlésre utasítva.; Javítások a Miren.; Súlyos MIR-baleset.; Késik az Alpha. [HAI.]

Még sincs jég a Holdon?. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 18. 29. sz. p. 921. "Lapunk tavalyi 42. számában beszámoltunk arról, hogy az amerikai Clementine űrszonda felvételeiből a Hold déli-sarki övezetéről számítógépes kiértékeléssel készült képen a Hold déli sarkánál egy nagy árnyék figyelhető meg. Ez a mintegy 300 kilométeres átmérőjű, több ezer méter mély bemélyedés valószínűleg egy ősi becsapódási kráter. A Clementine radarjeleit ez a terület erősen visszaverte, s a visszavert sugárzás elemzéséből a kutatók arra következtettek, hogy a területet jég boríthatja. [...] Ezt a tetszetős elképzelést most cáfolni látszik az a közelmúltbeli bejelentés, miszerint az adatok további elemzéséből kiderült, hogy hasonló radarvisszhangot adnak olyan holdkráterek is, amelyeket gyakorta ér napfény, tehát amelyek az imént leírt mechanizmus útján aligha gyűjthettek magukba nagy mennyiségű vizet vagy jeget." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Van-e "fent" és "lent" a Világegyetemben? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 18. 29. sz. pp. 924-925. "...létezik-e kitüntetett irány a Világegyetemben? A válasz erre eddig egyértelműen ez volt: nincsen, s minden megfigyelés azt támasztotta alá, hogy a Világegyetem teljesen homogén és izotróp. Ám két amerikai fizikus nemrégiben megjelent közleményében (Physical Reviews Irtters, 78, 3043, 1997) az a szenzációs állítás olvasható, hogy igenis van ilyen kitüntetett irány, igenis van egy tengely, amelyet a Földhöz viszonyítva egyfelől a Sas (Aquila), másfelől a Szeksztáns (Sextans) csillagkép tűz ki. A következtetést máris számos szakértő hevesen támadja, [...] B. Nodland és J. P. Ralston régebbi rádiócsillagászati mérések adatait összegyűjtve 160 távoli rádiógalaxis sugárzásának polarizációját elemezte. ..." [HAI.]

HORVÁTH András: Kővadászat a Sagan-állomásról. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 25. 30. sz. pp. 931-933. "Ez év július 4-e a Mars-kutatás piros betűs napja. Az amerikai Mars Pathfinder úrszonda simán leszállt az Ares Vallis torkolatvidékén, és óriási sikerrel működik. Már túl van a hivatalosan hétnaposra tervezett programján: rengeteg panorámaképet készített, sok meteorológiai és talajmérést végzett és küldött a Földre. A legfrissebb és a régi képek, valamint a kiértékelt mérési adatok az interneten is elérhetők: ..." [HAI.]

Kentaurok vörös ősanyag köpenyben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 25. 30. sz. p. 953. "A Nashville-i Vanderbilt Egyetem csillagászainak David Weintraub vezette csoportja szerint a Naprendszer külső övezetében keringő "kentaur"-nak is nevezett kisbolygókat olyan kéreg burkolja, amely szinte változatlanul őrzi annak az ősi por- és gázfelhőnek az anyagát, amelyből bolygórendszerünk létrejött. (Ezek a 100 és 400 kilométer közti átmérőjű kicsi, fénytávcsővel kékes színűnek látszó égitestek nevüket onnan kapták, hogy mintegy átmenetet képeznek a kisbolygók és a Kuiper - Belt-övezet rövid - 200 évnél kisebb - periódusidejű üstökösei között. A csillagászok eddig hét ilyen kisbolygót fedeztek föl. - Lásd szomszédos hírünket. - A szerk.) ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

A hetedik kentaur. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 25. 30. sz. p. 953. "Amerikai csillagászok fölfedezték a kentaur kisbolygócsalád legújabb tagját (lásd szomszédos hírünket. - A szerk.). Az égitest az 1997 CU26 jelet kapta, s vele az ismert kentaurok száma hétre nőtt. Az eddigi megfigyelések szerint a CU26 valóságos óriás: méretét ugyan még nem sikerült meghatározni, de az máris bizonyos, hogy az jócskán meghaladja az eddigi csúcstartó Chiron kisbolygóét. Az 1977-ben fölfedezett Chiron átmérője 200 kilométer." A Science News nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A. I. - H. A. [ALMÁR Iván - HORVÁTH András]: Öt Iridium hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 25. 30. sz. p. 953. "Május 5-én Delta 2 rakétával az amerikai Vandenberg légitámaszpontról sikeresen felbocsátották az első öt Irídium nevű holdat. A Motorola cégnek hatvanhat ilyen holdból álló hálózata lesz az első kísérlet arra, hogy a marok-, azaz mobiltelefonokat a világűrön keresztül bárhol működtethető, világméretű rendszerré kapcsolják össze. A holdakat különböző országokból bocsátják fel, így az orosz Proton rakéták is fontos szerephez jutnak. A tervek szerint 1998 végére pályán lesz mind a hatvanhat hold. A költség: mintegy 5 milliárd dollár." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Irány a Szaturnusz! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 25. 30. sz. pp. 956-957. "...a laboratóriumokban már az utolsó simításokat végzik azon a Szaturnuszt megcélzó Cassini-Huygens űrszondán és berendezésein, amelyet október elején bocsátanak majd fel. Az amerikai űrszonda hétévnyi utazás után, 2004 novemberében fogja elérni a Szaturnuszt. A küldetés célja valójában kettős: a Cassini szonda a tervek szerint 2008 júniusáig vizsgálja majd a Szaturnusz bolygót és annak gyűrűrendszerét, míg a róla leváló másik egység, az Európai Űrkutatási Szervezettel (ESA) szoros együttműködésben készült Huygens, a Szaturnusz Titán nevű holdját veszi majd közelebbről szemügyre. ..." A Ca m’intéresse nyomán. [HAI.]

A Föld kicsi nővére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 25. 30. sz. p. 957. "Amerikai kutatók nemrég közzétett tanulmánya szerint (Nature, 387, 685, 1997) a Földnek nem a Hold az egyetlen természetes kísérője, hanem van egy másik - igaz, jóval kisebb és meglehetősen bonyolult pályán keringő - "holdacskája" is. A 3753 jelű, alig 5 kilométeres átmérőjű kisbolygót 1986-ban fedezték fel, és eleddig nem találtak rajta semmi különlegeset. Most is szinte a véletlennek köszönhető, hogy kiderült: szorosan kötődik a Földhöz. Paul Wiegert (York Egyetem, Ontario) és két kollégája olyan kisbolygók pályáit rajzoltatta fel számítógépes szimulációval, amelyek keringésük során keresztezik a Föld pályáját. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy mozgását a 3753 jelű kisbolygó valójában a Föld körül végzi. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Újabb idegen planéták. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. júl. 25. 30. sz. p. 957. "Amerikai csillagászok újabb két csillagot találtak, amelyek körül valószínűleg bolygók keringenek. Ezzel egy tucat fölé nőtt a Naprendszeren kívüli bolygórendszerek száma. Az arizonai Mount Hopkins 1,5 méteres távcsövével a tőlünk 50 fényévnyire levő [?] Corona Borealis nevű csillag (az Északi korona csillagképben) látóirányunkba eső mozgásában észleltek egy olyan 40 nap periódusidejű ingadozást, amely bolygó(k) jelenlétére utalhat. [...] A másik lehetséges jelöltre a Bostoni Egyetem kutatói bukkantak rá a Geminga nevű pulzár körül, amely nagy valószínűséggel egy 300 ezer évvel ezelőtti szupernóvarobbanás maradványa. A Geminga mozgásának fluktuációjából kísérőjének keringési ideje 5 évnek adódik. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

NAGY Ferenc: A holdautótól a marsautóig. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 1. 31. sz. pp. 968-970. "Július 4-én, Amerika legnagyobb ünnepén, a Függetlenség Napján landolt a Marson a "Nyomkereső", maid kezdte meg kutatóútját a "Jövevény". A hír rögtön világszenzáció lett, a címlapokra került. Július 8-án az MTESZ Tudomány és Technika Házában rendezett telekonferencia a Mars-kutatás történelmi távlatairól és magyar vonatkozásairól adott új ismereteket. ..." [HAI.]

KISS Csongor: Budapest-Monterey Mars-konferencia. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 1. 31. sz. p. 970. "... július 7-én három napos monstre konferencia kezdődött a Kaliforniai Montereyben. Az ICAR ’97 konferencián több mint 150 előadáson tekintették át az "advanced robotics", "advanced automation" kérdéseit, ahol már a Mars-autó "testvéreire" és az űrkutatás jövő évszázadi távlataira tekintettek előre. Július 8-án a MTESZ Tudomány és Technika Házában a Bolyai János Alapítvány. az Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány, a Magyar Mozgókép Alapítvány, az MTESZ és további intézmények széles körének együttműködésével Budapesten is Mars-konferenciát rendeztek. A konferencián Vizi E. Szilveszter, az MTA alelnöke, Kovács Kálmán, a KHVM politikai államtitkára, Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója és Nagy Ferenc, a Bolyai János Alapítvány kuratóriumának elnöke tartott előadást.
Majd a résztvevők megtekintették a Márton Géza (Omnicolor Stúdió) és Nagy Ferenc készítette A Mars-misszió és a magyarok című filmösszeállítást. Végül az MTESZ akkor üzembe helyezett ISDN központjának segítségével a két konferenciát összekapcsolták. Ennek a Budapest-Monterey tele-konferenciának a munkanyelve a magyar volt. A kaliforniai konferenciát ugyanis a NASA-díjas Bejczy Antal szervezte és egyik rangos előadójaként szerepelt a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, az ugyancsak NASA-díjas Greguss Pál. ..." [HAI.]

Antianyag-kitörés a Tejútrendszer szívéből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 1. 31. sz. pp. 988-989. "Nemrégiben már beszámoltunk arról, hogy amerikai csillagászok egy olyan hatalmas - több mint 3000 fényév kiterjedésű, elnyúlt - antianyagfelhőt fedeztek föl, amely óriási szökőkútként lövell ki Tejútrendszerünk szívéből, s magasan e rendszer fősíkja fölé emelkedik A főként pozitronokból álló felhő eredete egyelőre ismeretlen. A William Purcell vezette kutatócsoport a NASA Compton Gammasugárzás-mérő műholdjának segítségével, közvetett úton, a pozitronok szétsugárzásakor keletkező fotonok észlelésével fedezte fel az óriási pozitronfelhőt. Megfigyelték, hogy a sugárzás főként olyan fotonokból áll, amelyeknek az energiája jellegzetesen 511 keV körül van, azaz egyenlő az elektron (és a pozitron) nyugalmi tömegével. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

A Darwin-terv. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 1. 31. sz. p. 988. "A Naprendszerünkön kívüli - eddig mintegy tucatnyi - bolygó(rendszer) fölfedezése alaposan föllendítette ezt a kutatási ágat, s minden bizonnyal nem kis szerepet játszott abban, most az Európai Űrkutatási Szervezet (ESA) is egy olyan űrtávcsőrendszert tervez Darwin néven, amelynek fő célja ezeknek a kutatásoknak a kiterjesztése. A képünkön látható hat, egymással radarösszeköttetésben lévő infravörös távcsőből álló rendszernek - amelyet a tervek szerint 2015-ben állítanak majd pályára - a felbontóképessége egy 100 méteres átmérőjű távcsőével lesz egyenlő értékű. ..." A Science et Vie nyomán. [HAI.]

Az űrszemét veszélyei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 8. 32. sz. p. 1019. "Általános értelemben űrszemétnek nevezik mindazokat a világűrben lebegő mesterséges eredetű tárgyakat, amelyeknek már nincs semmiféle hasznuk. A Föld körüli pályán keringő űrszemét főképp a 800 és 1200 kilométer közötti magasságban veszélyes az űrhajókra és űrrepülőgépekre, az űrállomásokra, továbbá a különféle műholdakra. Különösen veszélyesek az apró, 5-10 centiméteres darabok, mert azokat a radar sem jelzi, és ezért nem kerülhetők el. A Fraunhofer Társaság freiburgi Ernst Mach Intézetének laboratóriumában különleges fototechnikával megvizsgálták, mi játszódik le akkor, ha egy 5 milliméteres alumíniumgolyócska másodpercenként 5,2 kilométeres sebességgel nekiütközik egy másfél milliméter vastag alumíniumlemeznek. ..." Az Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. [HAI.]

A leghidegebb felhő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 8. 32. sz. p. 1020. "Valószínűleg a Világegyetem egyik leghidegebb felhőjét fedezte föl egy amerikai és egy svéd csillagász. A két kutató a chilei rádióobszervatórium távcsövével a Bumeráng nevű felhőt tanulmányozta, és arra következtetésre jutott, hogy annak külső rétegei még az egész Univerzumot betöltő kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás 3 kelvines hőmérsékleténél is hidegebbek. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Ha eljő az üstökös... A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 8. 32. sz. p. 1020. "Már egy viszonylag kicsi, a Földünkbe becsapódó üstökös is akár tízszer olyan erejű pusztítást végezhet, mint a hidegháború tombolásának csúcsán az arzenálokban lapuló összes tömegpusztító fegyver együttvéve végezhetett volna. Erre a megdöbbentő következtetésre jutottak számítógépes szimulálással kaliforniai kutatók. David Crawford, a Livermore-i Sandia Nemzeti Laboratórium munkatársa az intézet új szuperszámítógépével, a másodpercenként "terá"-nyi, azaz milliószor millió műveletre képes Intel Teraflopsszal azt modellezte, hogy mi történne akkor, ha egy mondjuk - egymilliárd tonnás üstökös csapódna az óceánba. A szuperszámítógép 48 órányi számolás után adta meg a választ. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

BEDE István: Ezüsthíd a Balatonon. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 15. 33. sz. pp. 1027-1029. "Az ezüsthíd a Balaton egyik legszebb fénytüneménye. A kelő telehold fénye hosszú, keskeny csíkban visszatükröződik a hullámokon, mintha híd kötné Össze a két partot. Romantikusan hangulatos a látványa, de különösképpen akkor érdekes, ha kialakulásának okát, ha tulajdonságait és méreteit ismerjük, s ha azt is tudjuk, hogy mikor, honnan és mennyi ideig láthatjuk. ..." [HAI.]

H. J. - V. L. [HERCZEG János - VEKERDI László]: Az égbolt szappanbuborék. A véges végtelen. Jegyzetek egy rádiósorozathoz. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 15. 33. sz. pp. 1030-1031. "...A gnómon valójában egy függőlegesen felállított pálca, amelynek a vízszintes síkra vetett árnyékával mérhetjük az időt. Mindennap a déli árnyék a legkisebb, s az év folyamán a déli árnyékok között van egy legrövidebb és egy leghosszabb, nevezetesen a nyári, illetőleg a téli napfordulókor. Ezek könnyűszerrel megmérhetők. ..." Külön keretben: Árnyék délben - napéjegyenlőségkor. Szabó Árpád rekonstrukciója. [HAI.]

Asszonyokat a Vénuszra! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 15. 33. sz. p. 1051. "Nemzetközi Csillagászati Unió soron következő, a japán Kyotóban megrendezendő ülésének egyik fontos napirendi pontja lesz, hogy hivatalosan nevet adjanak a már feltérképezett vénuszi krátereknek. A csillagászatban gyakori szokás szerint elsősorban személyek lesznek a névadók ám ezúttal egy némileg szokatlan szempontot is figyelembe kívánnak venni. Az elképzelések szerint ugyanis a Vénusz krátereit híres asszonyokról - elsősorban, persze, a tudományokban jeleskedőkről - nevezik majd el. Előzetesen egyetlen kizáró okot jelöltek meg: a jelölt nem lehet élő személy (már legalább három éve elhunytnak kell lennie). Ez alól egyetlen kivételt tesznek - az űrhajósnők esetében: ők már életükben is felkerülhetnek az Esthajnalcsillagra." Ez a hír teljes szövege. A Ca m’intéresse nyomán. [HAI.]

HORVÁTH András: Húszéves a Budapesti Planetárium. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 22. 34. sz. pp. 1071-1073. "Húsz éve, 1977. augusztus 20-án nyílt meg az első budapesti nagyplanetárium. Előtörténete már akkor negyven évre nyúlt vissza. A harmadik planetáriumműszer, amely hazánkba érkezett, azóta a TIT Budapesti Planetáriumában folyamatosan működik és érdekes műsorok bemutatását teszi lehetővé. ..." [SRG.]

Korséta a dualizmusban. Nyári rejtvényjátékunk 7. fordulója. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 22. 34. sz. p. 1077. "Főszereplőnk a "táblabírák korában" született, ám Ő nem a jogi pályát választotta, mint az idő tájt a legtöbb nemes ifjú. A mai nevén hurbanovoi földbirtokának, uradalmának gyarapítására és igazgatására sem igazán fűlött a foga. [...] Legnagyobb szenvedélye a csillagászat volt, így aztán a családi kastély erkélyén egyre több, az égbolt kémlelését szolgáló műszer sorakozott, egy idő után pedig egy csillagdát építtetett a kastély tetejére. A matematikai okfejtéseket nem szerette, nem bajlódott soha pályaszámításokkal, helyette az asztrofizikai megfigyelések vonzották, s azokhoz igyekezett tökéletesíteni a műszereket. ..." Konkoly-Thege Miklós élete és munkássága köré csoportosulnak a rejtvényjáték kérdései. [HAI.]

Hogyan született a Hold? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 22. 34. sz. pp. 1084-1085. "...Az Amerikai Asztronómiai Társaság nemrég megrendezett konferenciáján azonban a coloradói Boulder Egyetem Robin Canup asztrofizikusnő vezette kutatócsoportja bejelentette, hogy az általuk végzett számítógépes szimulációk arra mutatnak, hogy a Földdel karambolozó égitestnek a Marsnál jóval termetesebbnek kellett lennie, mert csak így képzelhető el az a hatalmas energiafelszabadulás, amely képes volt a Föld körüli pályára repíteni a hatalmas mennyiségű anyagot. [...] A számítógépes szimuláció szerint azonban ez meglehetősen anyagpazarló folyamat: az eredetileg kilövellt tömegnek - a körülményektől függően - legfeljebb 20-50 százaléka alkothatja így a Holdat, míg a többi visszahullik a Földre. Ezért a Földnek ütköző égitest mérete a Marshoz viszonyítva két és fél- háromszoros kell legyen. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

VARGHA Domokosné: Mátyás király csillagásza. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 29. 35. sz. pp. 1103-1105. "...A sárospataki református kollégiumból a II. világháborúban elhurcolt könyvek között volt a Magyarországon készült első csillagászati kézirat is. Ezt az Ilkus Márton-féle dolgozatot Kazinczy Ferenc ajándékozta az iskolának annak idején, hálából az ott tanultakért. ..." [SRG.]

Háznyi jégtömbök potyognak az égből? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. aug. 29. 35. sz. pp. 1116-1117. "Amikor Lnuis A. Frank, az Iowai Egyetem asztrofizikusa először tette közzé azt a feltételezését, hogy a Föld légkörét állandó, sűrű "jégzápor" éri a világűrből, többen megtudakolták: ugye, csak áprilisi tréfáról van szó? (A tanulmány a Geophysical Research Letters 1986. április 1-jei számában jelent meg.) A kutató hiába bizonygatta, hogy szó sincs erről, nem vették komolyan: a szakma Frank észlelését mérési hibaként, műszerek zajaként könyvelte el. Több mint 11 év után azonban, úgy tetszik, a NASA Polar műholdjának mérései őt igazolják. Igaz, ez sokaknak ma sem tetszik. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

SÁNDOR Zoltán: Kvazárlesen. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 52. 1997. szept. 12. 37. sz. pp. 1167-1169. "A kvazárok a Világegyetem rejtélyes objektumai, s felfedezésük óta intenzíven kutatják őket. Mostanáig úgy vélték, hogy a fekete lyukak, illetve a kvazárok galaxisok ütközésekor keletkeznek. Az űrtávcső legújabb felvételein azonban kvazárokat találtak háborítatlan galaxisok középpontjában is, s ez úi megvilágításba helyezi az eddigi elgondolásokat. [...] Az egyik végkövetkeztetés szerint az Univerzum korai szakaszában több olyan kvazár jött létre, amelyek ma már 1-2 milliárd fényévre vannak Földünktől, s galaxis övezi őket. Így például a PG 0052+251 kvazár (1,4 milliárd fényévre van a Földtől) egy "szokványos" spirálgalaxis (1. kép) magjában, míg a PHL 909 jelű kvazár, amely egy elliptikus galaxis (2. kép) középpontjában található, 1,5 milliárd fényévre tőlünk. ..." A HST nyomán. [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: Csillagszerű rádióforrások. = Élet és Tudomány 52. 1997. szept. 12. 37. sz. p. 1167. "A kvazár kifejezés a quasistellar radio sources (csillagszerű rádióforrások) angol elnevezés összevont alakja. Az 1940-es években kialakuló rádiócsillagászat a kezdeti durva felbontású rádióképeket egyre finomította, egyre javult a felbontóképesség. Hamarosan kiderült, hogy bizonyos erős rádióforrások kék fényű csillagoknak tűnő objektumokkal esnek egybe - nyilván azonosak velük -, a mért rádiósugárzás erőssége azonban túlságosan nagy volt az optikai fényességhez viszonyítva. Az átlagos csillagoktól általában csak eléggé gyönge rádiósugárzást várhatunk. 1962-ben Cyril Hazard angol rádiócsillagász a Hold által ideiglenesen elfedett rádióforrások vizsgálatával a korábbinál jóval pontosabban, egyértelműbben kapcsolta össze a különleges rádió- és optikai forrásoknak a képét, magyarázatot azonban nem talált e furcsa források természetére. ..." [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: Megrázó események. = Élet és Tudomány 52. 1997. szept. 12. 37. sz. p. 1168. "Nem pusztán a galaxisoknak a szó szoros értelmében vett ütközéséről, hanem olyan megközelítésekről is szó lehet, amelyekben már elég erős gravitációs hatást fejt ki egymásra két galaxis. Az ilyen találkozásoknak az esélye egyébként jóval nagyobb, mint két csillag összeütközésének: a galaxisok mérete egymástól való átlagos távolságukhoz viszonyítva jóval nagyobb, mint a csillagoké. A galaxisütközés, persze - éppen nagyobb méretük és viszonylagos gyakoriságuk miatt kevésbé drámai esemény, mint két csillagé volna. Esetenként az is előfordulhat, hogy a két ütköző galaxis csillagai úgy átrepülnek egymás között, mint két szúnyogfelhő. Ha azonban a galaxisok fekete lyukat tartalmaznak, akkor mindjárt más a helyzet, s jóval "megrázóbb" események várhatók." Ez a külön keretben elhelyezett írás teljes szövege. [HAI.]

FREY Sándor: A japán űr-rádiótávcső első képei. = Élet és Tudomány 52. 1997. szept. 12. 37. sz. p. 1170. "Az új generációs rádiócsillagászati műszer, a Japánban felbocsátott VSOP mesterséges hold segítségével - magyar közreműködéssel - elkészültek a legelső, minden eddiginél jobb felbontású felvételek. Közülük első alkalommal egy kvazárnak a "hagyományos" és a VSOP-rádióképét mutatjuk be. ..." [HAI.]

Kengurukvazár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. szept. 12. 37. sz. p. 1180., címlapkép. "Amióta Einstein megalkotta az általános relativitáselméletet, tudjuk, hogy a görbült téridő sokféle "trükkre" képes. A csillagászatban ennek az egyik leglátványosabb következménye az úgynevezett kozmikus délibábok megjelenése, azaz a gravitációs lencsehatás. Lényege, hogy például a távoli kvazárokról érkező fényt (vagy más elektromágneses sugárzást) a Föld és a kvazár között levő galaxisok gravitációs vonzása eltéríti, s így torzított és gyakran sokszoros képet hoznak róla létre. Joachim Warbsganns, a Potsdami Asztrofizikai Intézet kutatója azt vizsgálta számítógépes szimulációval, hogy egy bizonyos tömegeloszlás (a jobb alsó képen látható vörös pontok) miként képez le gravitációsan egy tárgyat, esetünkben egy sárga, kenguru formájú alakzatot (balra fent). ..." A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

Mathilde viharos múltja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. szept. 19. 38. sz. p. 1170. "Földhöz közeli kisbolygók megközelítésére és vizsgálatára útnak indított NEAR űrszonda június végén 1200 kilométerre megközelítette a 253 Mathilde nevű kisbolygót, s több mint 500 felvételt készített róla a látható és az Infravörös tartományban. Ezek a legközelebbi képek, amelyek eddig egy aszteroidáról készültek. ..." [HAI.]

SZABADOS László: A közös égbolt összetart. Csillagászok világtalálkozója. = Élet és Tudomány 52. 1997. szept. 26. 39. sz. p. 1223-1225. "Kétszáz évvel ezelőtt még hetekig tartó utazás várt arra a tudósra, aki más földrészen dolgozó kollégáival akart találkozni - ha ugyan tudott róluk. Egy évszázada már kiterjedt levelezést folytattak egymással a kutatók, sőt, mások eredményeiről már szakmai folyóiratokból is értesülhettek. Manapság a számítógépes világhálózat segítségével nagyon rövid idő alatt bármilyen tetszőleges tárgyé információ megszerezhető. Mi szükség van akkor a nemzetközi konferenciákra? [...] Az idei közgyűlését (a sorban a huszonharmadikat) ez év augusztusában Kiotóban rendezték. Közgyűlésre háromévenként kerül sor, mindig más földrészen. Ázsiában legutóbb tizenkét éve volt ilyen rendezvény. ..." [HAI.]

Új sokaság Naprendszerünk peremén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. szept. 26. 39. sz. p. 1242. "Amikor tavaly októberben Jane Lou és munkatársai (Harvard-Smithonian Asztrofizikai Kutatóközpont) felfedezték az 1996 TL66 jelű égitestet, amely a Plútón túli terület eddig ismert legnagyobb és legfényesebb objektuma, nem nagyon lepődtek meg, sőt, inkább elégedettek voltak. Berendezésük ugyanis éppen arra a célra készült, hogy - ha egyáltalán léteznek - kimutassák a Plútón túli égitesteket. [...] Több mint féléves megfigyelés után ugyanis bebizonyosodott, hogy az eredetileg a Kuiper-övezetbe sorolt, mintegy 500 kilométer átmérőjű kisbolygó pályája jóval excentrikusabb, mint gondolták, s messze túlnyúlik a Plútó pályáján. Sőt, pályasíkja sem esik egybe az ekliptika síkjával, hanem mintegy 26 fokos szöget zár be vele. A TL66 pályájának fel-nagytengelye 84 csillagászati egység [...], keringési ideje 800 év. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

A neutrinó színeváltozásai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. szept. 26. 39. sz. pp. 1242-1243. "Angol és amerikai asztrofizikusok szerint neutrínó-ügyben perdöntő lehet az az új kísérleti eredmény, amely szerint a magas légkörben keletkező neutrínók számottevő része megváltoztatja identitását míg a Föld felszínére ér, azaz a neutrínók egyik fajtájából egy másikba alakul át. A közelmúltban Capriban rendezett konferencián bejelentett szenzáció az észak-minnesotai Soudan 2 neutrínódetektor hatéves megfigyeléssorozatán alapul. Maga a berendezés egy már kitermelt vasbánya mélyén található, érzékelőanyaga jó 1000 tonnányi hullámvas lemez. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

Pályára állt a Mars műholdja. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. szept. 26. 39. sz. p. 1243. "A 150 millió dollárt érő Mars Global Surveyor tízhónapos út és csaknem 700 millió kilométer megtétele után ért a Mars térségébe. Az űrszonda 4 hónapig átmeneti pályán keringve, éri el a Mars felszínétől hozzávetőleg 370 kilométer magasságban lévő "munkapályát". Feladata, hogy feltérképezze a Mars felszínét, méréseket végezzen a bolygó légköréről és mágneses teréről, rögzítse az időjárási viszonyokat. Ezek alapján kijelölhető lesz a legtökéletesebb leszálló körzet egy ember vezette expedíció számára." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

VARGHA Domokosné: Csillagda a budai várban. Weiss Ferenc hagyatéka. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 3. 40. sz. pp. 1266-1268. "Kétszáz évvel ezelőtt a Várhegy teteién épült palotát holdtalan éjszakákon csak a csillagok fénye világította meg. Ezt az eget pillantotta meg esténként Weiss Ferenc budai csillagász a várépület tetején levő kupolából. Az ő vezetésével épült fel 1780-ban az első budai csillagvizsgáló. Ezt 1829-ben lebontották, a maradványait is hiába keresnénk. ..." [SRG.]

Veszedelmes csillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 3. 40. sz. pp. 1276-1277. "Lehetséges, hogy mintegy 1 millió év múlva egy idegen csillag olyan közel kerül Naprendszerünkhöz, hogy szinte belép az üstökösökkel teli Oort-felhőbe. Erre a következtetésre jutott Joan García-Sanchez és Robert A. Preston (Jet Propulsion Laboratory) azt vizsgálva, hogy mennyire közelíthették meg Naprendszerünket idegen csillagok a legutóbbi néhány millió évben, illetőleg mekkora az esélye egy hasonló találkozásnak az eljövendő évmilliók során. A szóban forgó csillag a tőlünk most 63 fényévnyire levő Gliese 710 nevű vörös törpe. Tömege mintegy százezerszerese Földünkének, és az ESA Hipparcos műholdjának legújabb adatai szerint 14 kilométeres másodpercenkénti sebességgel közeledik a Naprendszer felé, amelyet 1 millió év múlva 1 fényévnyire (mintegy 63 ezer csillagászati egységnyire) közelít meg. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Egy "szemérmetlen" fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 3. 40. sz. p. 1277. "A fekete lyukak gravitációs vonzásuk révén magukhoz vonzzák a közelükben levő anyagot, amely korongszerűen veszi őket körül, amíg spirálozva bele nem hullanak. Ezért érthető, hogy az eddig felfedezett fekete lyukak egyik közös jellemzője, hogy szalagos fánk formájú por- és gázfelhő burkolja be őket. [...] A "szemérmetlen" fekete lyuk egy tőlünk mintegy 300 millió fényévnyire levő galaxis középpontjában található. [...] A Hubble űrtávcső segítségével most Phillipe Crane és Jol Vernet (Európai Déli Obszervatórium, Garching) felfedezte, hogy a szóban forgó fekete lyuk esetében ez másként van: az ultraibolya sugárzás egy része kiszabadul, s ez arra mutat, hogy a fekete lyukat nem veszi körül a szokásos por- és gázgyűrű, amely elnyelné azt." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Meddig viselhető el a súlytalanság? = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 17. 42. sz. pp. 1315-1317. "Thomas Reiter űrhajóst, aki a nyugati - nem orosz - űrhajósok repülési időtartam-rekordereként 179 nap múltán alig másfél éve jött vissza a Mir űrállomásról, arról kérdeztük: vajon vállalható-e még fél évnél is jóval hosszabb ideig a világűrben való tartózkodós? Végső soron meddig viselhető el a súlytalanság? Hol lehet a felső határ? ..." [HAI.]

FODOR Lajos István: "Űrnap" a műegyetemen. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 17. 42. sz. pp. 1315-1317. "Szeptember 24-én a Budapesti Műszaki Egyetem központi épületének dísztermében a Szputnyik-1 felbocsátásának közelgő 40. évfordulója alkalmából rendezett "űrnap"-on öt neves űrhajós találkozásának, eszmecseréjének és bemutatkozásának lehettek tanúi az űrkutatás barátai. [...] Jellemző, hogy az űrhajósok között Farkas Bertalan volt a "veterán", Ő repült a jelenlevők közül a legrégebben. [...] J. A. Hoffman (1944) és G. M. Sztrekalov (1940) amerikai és orosz űrhajós veterán egyaránt a világ legtapasztaltabb űrhajósai közé tartozik, mindketten öt-öt alkalommal jártak már a világűrben. Hoffman asztrofizikus, a különféle csillagászati űrműszerek és műholdak szakértője, tervezője, legújabban a Hubble űrtávcső nagyjavításának az egyik hőse. [...] L. Chiao az űrhajósvendégek benjáminja kínai származású, ám Kaliforniában született, 1960-ban s eredetileg vegyészmérnöknek tanult 1991 óta űrhajós, [...]
A frankfurti születésű Thomas Reiter (1958) az ESA űrhajósaként vett részt a találkozón, eredetileg pilóta volt, majd űrhajós, fejlesztő-, illetve fedélzeti mérnök lett. ..." [HAI.]

Vándorcsillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 17. 42. sz. p. 1339. "Egy amerikai csillagász meteoritok vizsgálatából arra a következtetésre jutott, hogy a Nap olyan régebbi csillagok hamujából (is) keletkezett, amelyek valaha a Tejútrendszer középpontjának a közelében keringtek. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Azok a titokzatos gamma-kitörések. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 17. 42. sz. pp. 1340-1341. "Sokasodnak a bizonyítékok arra vonatkozólag, hogy a Földön is észlelhető és mindeddig megfejthetetlen eredetű nagy energiájú gamma-kitörések forrásai tőlünk több milliárd fényévnyire lehetnek. Ez egyúttal arra is utal, hogy hatalmas energiakitörések hozhatják létre az irdatlan távolság megtétele után is meglepően nagy energiájú sugárzást. ..." A Sky and Telescope és a Scientific American nyomán. [HAI.]

Árulkodó kozmikus mézerek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 17. 42. sz. pp. 1340-1341. "Szupemagy tömegű fekete lyukra bukkant a távoli NGC 4258 spirálgalaxis szívében Jim Moran, a Cambridge-i Asztrofizikai Központ (Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok) csillagásza. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

Törpe bolygó törpe holdja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 17. 42. sz. p. 1341. "Az alig 1 kilométer átmérőjű Dionysus nevű kisbolygónak holdja van. Ezt állapították meg német csillagászok, amikor az idén júliusban a kisbolygó mindössze 17 millió kilométerre megközelítette Földünket. A berlini Német Űrkutatási Intézet szakemberei, Stefano Mottola és Gerhard Hahn arra figyeltek fel, hogy a kisbolygó fényessége periodikusan változik, ami általában arra utal, hogy egy sötétebb objektum kering körülötte. A Mauna Kea (Hawaii) infravörös teleszkópjával aztán Alan Harris és kollégái megállapították, hogy a Dionysus átmérője alig hatvanadrésze az Idáének - ez volt korábban az egyetlen kisbolygó, amelyről kiderült, hogy holdja van. Harris szerint az, hogy immár két kisbolygó esetében is sikerült ezt felfedezni, arra mutat, hogy a jelenség sokkal általánosabb lehet körükben, mint feltételezték." A Science News nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Félmilliárd éves meteoritleletek. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 17. 42. sz. p. 1341. "Svédország dél-nyugati részén, egy egykori tengerfenéken, ma a tengerszint fölött mintegy 200 méterrel, mészköbe ágyazva bukkantak rá a meteoritokra. A nagy mennyiségű irídiumot és nyomokban krómércet tartalmazó kőzetdarabok egy körülbelül 500 millió évvel ezelőtti űrbéli ütközés újabb bizonyítékát szolgáltatják." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kristályszívű fehér törpék. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 24. 43. sz. p. 1371. "... Don Winget, a texas-i Austin egyetemének kutatója, aki a világegyetem legöregebb csillagai közé tartozó fehér törpék egyik lehetséges végállapotára dolgozott ki új modellt, amelynek hitelességét jövő márciusban ellenőrizheti majd a Hubble űrtávcső. [...] Winget szerint a hűlés során bekövetkezhet egy olyan állapot, amikor az atommagok és az elektronok közti elektromos vonzóerő nagyobbá válik, mint a részecskék hőmozgásának energiája, s ekkor a magban egyfajta kristályosodási folyamat indul meg: az atommagok és az elektronok szilárd kristályrácsba rendeződnek. A kristályosodás energiát igényel, ezért az ilyen csillag gyorsabban emészti fel maradék energiáját, mintha egyszerűen csak a hőmérsékleti sugárzása révén veszítene abból. Ezek a csillagok tehát gyorsabban hűlnek és halványodnak, s emiatt "öregebbnek" látszanak valóságos koruknál. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

A lehetséges világok legjobbika. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 24. 43. sz. pp. 1372-1373. "Lehet, hogy Voltaire-nek igaza volt, és világunk valóban a lehetséges világok legjobbika - állítja egy svéd fizikus. Ez a kijelentés, persze, igen általánosan értendő: a kutató valójában azt vizsgálta, hogy hány idő- és térdimenzió mellett alakulhatnak ki egyáltalán stabil atomok és ezen keresztül még összetettebb stabil szerveződések, végső soron az élőlények, sőt maga az ember is. [...] Max Tegmark svéd fizikus, aki jelenleg a Princetone-i Egyetemen dolgozik (hosszú ideig itt volt professzor Einstein is), azt vizsgálta, milyen fizikai világok építhetők fel olyan téridőkben, amelyek négynél több dimenziósak. Eredményeit a mellékelt grafikonon foglalta össze. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Vörös, kihalt és jégszívű. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 24. 43. sz. p. 1372. "A szeptember közepén a Marsot megközelítő és egyre szűkülő "sugarú" (mint ábránkon látható, valójában csökkenő nagytengelyű és excentricitású pályára álló amerikai Mars-szonda, a Global Surveyor első mérései szerint a vörös bolygónak van mágneses tere, bár igen gyenge: a térerősség alig nyolc század része a földinek. Ez magyarázatot adhat arra, miért látszik ma a bolygó barátságtalan vidéknek az élet számára. ..." [HAI.]

A Szaturnusz űrszonda másodszori startja. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 24. 43. sz. p. 1373. "A NASA október 16-án útnak indította a Cassini nevű amerikai űrszondát és a hozzá kapcsolódó, Huygens nevű európai leszállóegységet. A plutónium belső energiaforrású űrszonda hét évig utazik a Szaturnusz felé." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Gondok és lehetőségek. Kozmikus krónika, 1997. július - Szeptember. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 31. 44. sz. pp. 1383-1386. "Mind a Mir űrállomás-komplexum, mind a Sagan Mars-állomás esetében kulcskérdéssé vált az élettartam. A Mir űrállomás és a Sojourner marsautó egyaránt jóval túllépte már tervezett működési idejét, s mind a két "csúcsvállalkozás" hallatlanul gazdag eredményekkel dicsekedhet. ..." Fejezetcímek: Pénzbüntetés az ütközésért.; Számítógép-gondok a Miren.; Búcsú a Mirtől.; Az amerikai Mars-szondák sikerei.; Új műhold a Mars körül. [Mars Global Surveyor].; A Lewis hold kudarca.; Külön keretben: Űrhírek. [HAI.]

Kisbolygó mint nyersanyagforrás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 31. 44. sz. p. 1403. "...Egy amerikai cég azt tervezi, hogy 1999-ben személyzet nélküli űrhajót küld egy Földünktől nem túl távoli kisbolygóra annak felderítésére, vannak-e ott olyan nyersanyagok, amelyeket egyszer érdemes lesz kitermelni. A mintegy ötvenmillió dolláros programot az összegyűjtött tudományos adatok értékesítéséből fedeznék, ha ezeket a kutatóintézetek vagy olyan állami szervezetek, mint a NASA, megvásárolnák. Ez még kérdéses. Az űrhajón a kisbolygó felületéről képeket készítő színes kamerán kívül olyan spektrométer is lenne, mint amelyik már jól bevált a Marson működő Pathfinderen. Ezzel vizsgálnák meg a talaj kémiai összetételét. Az űrhajó egy neutronspektrométert is vinne, hogy felderítsék, van-e nyoma a víznek a kisbolygó felülete alatt. ..." A Neue Zürcher Zeitung nyomán. [HAI.]

Az "Egri csillagok" vallatója. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. okt. 31. 44. sz. p. 1405. "Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola 50. tanévének megnyitójához kapcsolódva Zétényi Endre ünnepséget rendezett október 24-én. A főiskola egykori tanára újította fel a Líceumban a Csillagászati Múzeumot, s azt több évig vezette. Egyebek között felújította benne a délvonalat, a linea meridionalist." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

DOMOKOS Imre: Az ÉT ez évi 38. számából (1207. oldal) értesültem arról,... Pf. 47. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 7. 45. sz. p. 1432. "hogy az űrkorszak kezdetének 40. évfordulója alkalmából hazánkat érte a megtiszteltetés, hogy itt tartsák a kiállításokkal egybekötött úrkutatási ünnepnapot. Örömmel élve az alkalommal, részt vettem a vetítéssel kísért előadásokon. [...] Jómagam érdeklődésemből eredően kétnyelvű - magyar és eszperantó - verssel köszöntöttem a 40. évfordulót. Minden űrhajósnak és az elnökség tagjainak részben közvetlenül, részben Almár Iván és Farkas Bertalan urak közvetítésével átadtam versem egy-egy példányát. Emlékül mellékelek egy kópiát a tényleges, valamint az általam tiszteletbelinek tekintett űrhajósok autogramjairól." AZ ELSŐ SZPUTNYIK (1957. október 4-e negyvenedik évfordulójára) Bip, bip, itt vagyok! Fenn az égen csipogok: Most bújtam ki éppen Rakétámból épen. Bip, bip, keringek, Mint láncán a szelindek; Megvalósult álom: A világűrt járom! ..." [HAI.]

NASA erőművek az űrben. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 7. 45. sz. p. 1435. "Az amerikai űrkutatási szakemberek szerint húsz éven belül olyan erőművek telepíthetők az űrbe, amelyek az összegyűjtött napenergiát rádióhullámhosszon elektromos áramként továbbíthatják Földünkre. Ehhez 36 ezer kilométernyire az Egyenlítő fölött Föld-körüli pályára telepítenének "naptornyokat", s azokra egyenként 200-400 megawatt teljesítményű napelemeket szerelnének föl. Egy másik terv alapján naplemeznek nevezett műholdakat juttatnának föl az előbbieknél sokkalta magasabbra. Ezek bolygónknak csak egy adott körzetére szolgáltatnának energiát, ám teljesítményük 5 gigawatt!" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Láthatatlan galaxisok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 7. 45. sz. pp. 1436-1437. "Skót csillagászok szerint a Világegyetemet legalább annyi láthatatlan "sötét" galaxis népesíti be, mint látható. Ha ez valóban így van, akkor egyszerre két rejtély is megoldódhat. Az egyik: miért többszöröződik meg és torzul el egyes távoli kvazárok képe olyan esetekben is, amikor nincsen látható objektum köztük és a Föld között? A másik: hová tűntek a Világegyetemet régebben benépesítő fényes kék galaxisok? ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Nincs új a Nap (felszíne) alatt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 14. 46. sz. p. 1466. "A Földtől egy millió kilométerre kifejezetten a Nap megfigyelésére pályára állított SOHO űrszonda mérései alapján brit csillagászok arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a Nap látható felszíne alatt levő forró gázban a földi időjáráséhoz hasonlóan jönnek-mennek a frontok. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

Rejtőzködő csillaggyárak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 14. 46. sz. p. 1466. "A Föld körüli pályáról infravörös tartományban megfigyeléseket végző ISO (Infrared Space Observatory) műhold olyan fiatal galaxisokat kapott "lencsevégre", amelyekben eddig nem látott szaporasággal születnek a csillagok. A galaxisok fénye a távoli múltból, mintegy 7 milliárd fényévnyi távolságból érkezik hozzánk; akkor a Világegyetem is éppen ennyi évvel volt fiatalabb. Michael Rowan-Robinson, a londoni Imperial College kutatója vezeti azt a nemzetközi európai kutatócsoportot, amely kiértékeli az ISO méréseit az égbolt egy kis tartományában. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

"Szárnyaszegett" Mars-misszió? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 14. 46. sz. pp. 1466-1467. Bajba került a NASA legújabb Mars-missziója. A Global Suweyor - miként erről mi is beszámoltunk (lásd lapunk ez évi 43. és 44. számait. - A szerk.) - szeptember derekán közelítette meg a vörös bolygót, s kezdte meg körülötte egyre szűkülő sugarú körözését, ám a földi irányítóközpontnak - legalábbis átmenetileg - le kellett állítania a manővert, mert a Mars-szonda egyik napelempanelja kezdett veszélyesen "kihajolni". ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

A gammasugarak hatása a Tejútra. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 14. 46. sz. p. 1467. "A Föld körül keringő Compton Gammasugár Obszervatórium (CGRO) által a Földre juttatott adatokból az derült ki, hogy titokzatos gammasugár-felhő veszi körül a Tejutat. A témával foglalkozó asztrofizikus csoportnak eddig nem sikerült kiderítenie, honnan erednek a sugarak. David Dixon, a kutatócsoport vezetője szerint a gamma-sugaraknak nincs semmilyen látható forrásuk. A sugarak az első jelei lehetnek annak, hogy valamilyen nagy energiájú folyamat játszódik ott le. Lehetségesnek tartják, hogy az úgynevezett sötét anyag hozza létre a sugárzást." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Szenzációs Pisztoly az égen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 14. 46. sz. p. 1468. "Hubble űrtávcső legújabb szenzációs felfedezése egy ragyogóan fényes csillag és az azt körülvevő kiterjedt gázfelhő. Ezek az infravörös hullámhosszon készült, hamisszínes képen jól kivehető forma alapján kapták a találó Pisztoly (Pistol) nevet. A Napnál mintegy hatvanszor nagyobb tömegű és tízmilliószor akkora teljesítményű Pisztoly ma a legerősebben sugárzó ismert csillag az égen. A keletkezésekor pedig - amikor tömege nagyjából kétszázszorosa lehetett a Napénak valószínűleg a legnagyobb tömegű is volt. A Földtől mintegy 25 ezer fényévre levő csillag ragyogását a környező por- és gázfelhők miatt látható fényben nem figyelhetjük meg az égen. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

FŰRÉSZ Gábor: Spanyol csillagnyomok. A hátlapon. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 14. 46. sz. p. 1470., hátsó külső borító. "A Calar Alto Európa egyik legnagyobb csillagászati obszervatóriuma. Felépítésének ötlete a hatvanas évek végén vetődött fel, és hamarosan keresni kezdték neki a megfelelő helyet. Végül a szakértők választása a spanyolországi Sierra de los Filabres 2160 méter magas csúcsára esett. A kezdeményező Max Planck Csillagászati Intézet (Németország, Heidelberg) 1972-ben vette föl a kapcsolatot a Spanyol Csillagászati s közös megállapodásuk megszületése után csakhamar - 1975-ben - fel is épült az első kupola. Ez egy 1,2 méter tükörátmérőjű távcsőnek ad otthont. Aztán 1979-ben egy 2,2 méteres, majd öt évvel később egy 3,5 méteres távcsövet állítottak a csillagászoknak és a tudománynak a szolgálatába. Ez utóbbi távcsőóriás olyan pontos kidolgozású, hogy a 4 méter átmérőjű, 12 méter hosszú távcsövet mozgató 130 tonnás (!) mechanikát akár kézzel is el tudja mozgatni egy ember!
A hatalmas csarnok, amelyben ez a műszer helyet kapott, egy 35 méteres átmérőjű kupola, s teteje 42 méterrel emelkedik a Calar Alto fölé. Képünkön ezt a hatalmas építményt láthatják olvasóink. Az állványra rögzített fényképezőgépet (Zenit 12XP, 2,8/20 Flektogon objektív f/5,6-ra blendézve, Kodak Gold 100-as film) a kupolától nem messze állították fel, s a felvétel körülbelül 2 órás expozíciós idővel készült. Amint a Föld - az exponálás során - elfordult, a filmen a csillagok köríveket húztak. Jól látható, hogy a Sarkcsillag - a legkisebb sugarú, fényes ív okozója - nem pontszerű nyomot hagy maga után, tehát nincs az égbolt északi pólusában. Ha megkeressük a középpontot, és megmérünk egy jól látható ívhez tartozó szöget, akkor azt 360-nal elosztva, majd az eredményt 24-gyel megszorozva pontosan megkapjuk a felvétel készítésének időtartamát órákban." [HAI.]

Fekete lyukas égbolt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 21. 47. sz. pp. 1500-1501. "Ha megkérdezünk egy asztrofizikust, hogy mi is az a fekete lyuk, azt a választ kapjuk, hogy egy Napnál nagyobb tömegű csillag összezsugorodott maradványa, amely úgy szippantja magába az anyagot, mint valamiféle kozmikus porszívó. Mike Hawkins, az Edinburghi Királyi Obszervatónum csillagásza azonban már évek óta azt állítja, hogy a Világegyetem tele van olyan apró fekete lyukakkal, amelyek nem csillagok fejlődésének végállapotai, hanem még jóval az első csillagok születését megelőzően, magában az ősrobbanásban keletkeztek. Most úgy látszik, egy szokatlanul kis fekete lyuk felfedezése a Tejútrendszer közepe táján új lendületet ad ennek a feltételezésnek, s egyúttal megoldást kínál a Világegyetem hiányzó tömegének a rejtélyére is. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Kráter a Vesztán. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 21. 47. sz. pp. 1500-1501. "Amerikai csillagászok a Hubble űrtávcső felvételein egy óriási krátert fedeztek fel a Vesta kisbolygó déli pólusán. A Jupiter és a Szaturnusz közötti kisbolygóövezet negyedik legnagyobb tagjának, a 260 kilométernyi sugarú Vestának ez az újonnan felfedezett krátere csaknem 425 kilométer átmérőjű, mélysége pedig mintegy 12 kilométer. ..." [HAI.]

Ganymedes hívja a Földet, Föld válaszolj. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 21. 47. sz. p. 1501. "Jupiter Ganymedes nevű holdja rádiójeleket sugároz - állapították meg a Galileo űrszonda adatait elemző egyik kutatócsoport tagjai. Amikor a Galileo tavaly elhaladt a Ganymedes mellett, váratlan felfedezést tett: a holdnak mágneses tere van. A kutatók ebből már gyanították, hogy a Naprendszer mágneses térrel rendelkező bolygóihoz hasonlóan a Ganymedes is sugározhat rádiójeleket (a napszél töltött részecskéi a mágneses tér fogságába esve szinkrotronsugárzást bocsátanak ki, köztük rádióhullámokat is). ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Égi lézerkapcsolat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. nov. 28. 48. sz. p. 1529. "Jó tizenöt évnyi kutató- és fejlesztőmunka eredményeként a jövő évben lézerkommunikációs műholdat bocsátanak fel az Egyesült Államokban, hogy lézeres rádiókapcsolatot hozzanak vele létre a világűrön keresztül. ..." Az Aerospace America nyomán. [HAI.]

Kozmikus körhinta, avagy a "felcsavart" téridő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. dec. 5. 49. sz. p. 1564. "Több mint nyolcvan évvel azután, hogy Einstein megalkotta az általános relativitáselméletet, a csillagászoknak végre sikerült megerősíteniük a teóriának egy újabb, kísérletileg még nem bizonyított jóslatát. Két kutatócsoport egymástól független vizsgálatokkal kétségbevonhatatlan jeleket talált arra, hogy a forgó fekete lyukak és neutroncsillagok magukkal húzzák, mintegy "feltekerik" maguk körül a téridőt - miként azt az általános relativitáselmélet megjósolta. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Sikerült befogni a Spartant. Röviden. = Élet és Tudomány 52. 1997. dec. 12. 50. sz. p. 1594. "A Columbia űrrepülőgép két asztronautájának űrsétájuk során sikerült befogni a Spartan műholdat. A 10 millió dollár értékű műszer az űrrepülőgép robotkarja elől szabadult el, és azóta együtt keringett a Columbiával. A többször felhasználható műhold a földi időjárást, valamint a műholdak és a távközlés működését befolyásoló napkitöréseket és a napszelet vizsgálja majd." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Köpködő vulkán az Ión. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. dec. 12. 50. sz. p. 1596. "Hogy a Jupiter Io nevű holdján ma is igen élénk a vulkáni tevékenység, az már jó ideje ismeretes. Ennek hevességét és elképesztő méreteit azonban csak mostanában leplezte le a Galileo amerikai űrszonda, [...] Az itt látható képeken jól kivehető, hogy az Io egyik hatalmas vulkánja alig öt hónap leforgása alatt egy nagyjából akkora területet borított be a magából kidobott törmelékkel, mint Arizona állam. A bal oldali felvételt a Galileo ez év április 4-én készítette. A későbbiek során az űrszonda hatalmas vulkáni kitörést észlelt, amelynek során a mélyből kidobott por és törmelék mintegy 120 kilométeres magasságig emelkedett. A jobb oldali, szeptember 29-ei felvételen a kráter körül látható óriási fekete folt nem más, mint az a nagyjából 400 kilométernyi átmérőjű terület, amelyet a vulkánból származó törmelék elborított." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Víztartálya fejünk fölött? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. dec. 12. 50. sz. pp. 1596-1597. "Föld felső légköre, amelyet eddig a szaharai sivatagnál is szárazabbnak hittek, meghökkentően nagy mennyiségben tartalmaz vízgőzt - állapították meg amerikai kutatók két műhold legújabb adatai alapján. Úgy látszik, az eredmény megerősíti Louis A. Frank amerikai asztrofizikusnak azt a sokak által vitatott feltételezését, miszerint Földünket a világűrből 10-20 méteres átmérőjű apró jégüstökösök állandó zápora éri. Mint arról rovatunkban is beszámoltunk (Lásd lapunk ez évi 35. számát. - A szerk.), Frank és munkatársai szerint ezek elpárolgásából eredően a sztratoszférában nagy kiterjedésű vízgőzfelhők vannak. Robert R. Conway és munkatársai a washingtoni Tengerészeti Kutatólaboratóriumban a MAHRS és a HALOE műholdak adatait elemezve most ugyanerre a megállapításra jutottak. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

Régvolt csillagok szellemképei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. dec. 12. 50. sz. p. 1597. "...Russ Taylor, a kanadai Calgary Egyetem csillagásza és munkatársai egy mintegy 40 000 fényévnyire levő gömbhéjszerű, táguló gázfelhőt vizsgáltak meg. A tágulás sebességéből és a felhő méretéből megállapították, hogy egy nagyjából 1 millió éve felrobbant szupernóva maradványáról van szó. Ez cáfolja azt az eddig elfogadott nézetet, amely szerint a szupernóvarobbanásban lelökött gázburkok ennél jóval rövidebb idő - 100-200 ezer év - alatt elhalványodnak és teljesen szétfoszlanak. A mostani felfedezés viszont arra mutat, hogy a robbanás utóélete a korábban feltételezettnél legalább ötszörte hosszabb ideig tanulmányozható." A New Scientist nyomán. [HAI.]

MIZSER Attila: Csillagbölcső az Orionban. A hátlapon. = Élet és Tudomány 52. 1997. dec. 12. 50. sz. p. 1598., hátsó külső borító. "...Az utóbbi időben a Hubble űrteleszkóppal úgynevezett protoplanetáris korongokat is sikerült megfigyelni az Orion-ködben, ezek születőfélben levő bolygórendszerek. Az ilyen egzotikus objektumokat, sajnos, nem tudjuk megfigyelni a hátsó borító jóval egyszerűbb eszközökkel készült képén. A hátlap hazai viszonylatban egyedülálló felvétele egy kicsi, mindössze 10 centiméter lencseátmérőjű teleszkóp segítségével készült a Magyar Csillagászati Egyesület ágasvári megfigyelőhelyén, a Mátrában. Az expozíciós idő hatvan perc volt. A felvétel során, természetesen, korrigálni kellett az égbolt látszólagos elfordulását, amit globálisan a távcső óragépe biztosít, de a felvétel magas színvonalát a műszer finommozgatása segítségével sikerült megvalósítani." Kép: Rózsa Ferenc. [HAI.]

KUN Mária - SZABADOS László: Évmilliárdok egy emberöltő alatt. Evolúció a csillagok világában. = Élet és Tudomány 52. 1997. dec. 19. 51-52. sz. pp. 1603-10606. "A csillagfejlődés kezdetén van egy rövid - mindössze néhány millió évig tartó - szakasz, amelynek időbeli lefolyását közvetlenül, szinte az egyes fázisokat filmkockánként elénk vetítve láthatjuk az égbolton. Olyan csillagok csoportjairól van szó, amelyek fejlődési sorba rendezhetők. ..." Fejezetcímek: Begyullad a hidrogén fúzió...; Megfigyelhető a fejlődés.; A cefeida változók. Elkülönítve: A csillagok állapothatározói.; Kislexikon. A cikk az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), és Élet és Tudomány közös kutatásismertető pályázatán II. díjat nyert. [HAI.]

HORVÁTH András: Homokvilág... Mars-felderítés felsőfokon. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 52. 1997. dec. 19. 51-52. sz. pp. 1610-1611. "Az 1997. esztendőről minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a Mars bolygónak az éve volt az űrkutatásban. Az alig 10 kilogrammnyi Sojourner marsautó a Mars Pathfinder ("Nyomkereső") mozgékony alállomásaként korszakalkotó képekkel és mérési adatok tömegével ajándékozott meg bennünket. Míg a marsautócska béka-perspektívából vizsgálgatta az útjába akadt kőzeteket, az 1996. november 7-én útnak induló és 1997. szeptember 12-én Mars körüli pályára álló Mars Global Surveyor (MGS) fantasztikusan részletes felvételei más nézetből gazdagítják a sivatagos, nagyon száraz, de egykor "jobb napokat látott" testvérbolygóról kialakított képet. ..." [HAI.]

HORVÁTH András: ...Kősivatag. Mars-felderítés felsőfokon. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 52. 1997. dec. 19. 51-52. sz. pp. 1612-1613. [HAI.]

Egy nap a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 52. 1997. dec. 19. 51-52. sz. pp. 1656-1657. "Amikor a marsi Carl Sagan-állomáson huszonötödik alkalommal is felkelt a Nap, a jelenséget gyönyörű sorozaton örökítette meg az állomás képfelvevője. A Mars bolygón két napfelkelte vagy a Nap két delelése között eltelt időt, amely nem egyezik meg a bolygó tengelyforgási idejével, hanem - akárcsak a földi valódi nap a csillagnappal szemben - hosszabb annál, solnak nevezik. A Mars forgási ideje - vagyis csillagdeleléstől csillagdelelésig tartó napjának a hossza - 24,6229 óra, tehát 24 óra 37 perc 23 másodperc, míg a valódi marsi napnak, a solnak a hossza 24,6586 óra, vagyis 24 óra 39 perc 31 másodperc. ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

ALBERT Valéria: Az volt az év. = Élet és Tudomány 52. 1997. dec. 19. 51-52. sz. pp. 1660-1661. "Két csillagász alig két éve. 1995 nyarán fedezte föl "az évszázad üstökösét", s azon mód el is nevezték róluk Hale-Bopp-üstökösnek. [...] Ez év januárjában már a korán kelők akár szabad szemmel megfigyelhették a hajnali égbolton (1. kép). Földünket legjobban - 197 millió kilométerre - március 22-én közelítette meg, s az ezt követő napokban "fényesedett ki" legerősebben, immár az esti égbolton (2. kép). [...] A Marsra szállást a tévéképernyőn követhettük nyomon. [...] Az egykori folyómederben, az Ares Vallisban landoló Pathfinder űrszonda, pontosabban a belőle kigördülő marsautó (3. kép) ugyanis az amerikai Ízlésvilágot tükröző nevű dombok: a Kagyló Vili, a Maci Laci és társai között bukdácsolt. Drukkoltunk, hogy a magyar származású kutató közreműködésével megépített autó minél több kőzet- és talajmintát gyűjtsön be számunkra, s minél tovább működőképes maradjon.
Mars-lázban égve, egy kicsit háttérbe szorult a harmadik idei nagy csillagászati eseményünk, Galileónak az Europáról készített - 10-20 méteres felbontású - képsorozata, amely merőben új megvilágításba helyezte a Jupiter e holdját. Kiderült, hogy az Europát borító vékony jégréteg alatt víz van (4. kép), s ez arra utal, hogy e holdon hasonló életre van talán lehetőség, mint amilyent Földünk mélytengeri kürtőinek környezetében lelhetünk fel. ..." [HAI.]

KLOTZ József: Készítsünk napórát! [I. rész] = Esztergom és Vidéke 1997. júl. 10. 28-29. sz. p. 10. Az időmérésről és a napórákról általánosan. A napórakészítés világszerte a reneszánszát éli. A napóráknak három fajtája van (ekvatoriális, horizontális és vertikális) ezekről szólnak a következő számokban megjelenő írások. [KSZ.]

KLOTZ József: Készítsünk napórát! (II. rész) = Esztergom és Vidéke 1997. aug. 7. 32-33. sz. p. 12. A kertben felállítható ekvatoriális napórákról. "Nagyon szép ekvatoriális napórát láthatunk a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola partjában" - közlik ennek fényképét. [KSZ.]

KLOTZ József: A horizontális napóra. = Esztergom és Vidéke 1997. szept. 4. p. 8. A horizontális napórák szerkesztés és készítése. "A képen látható horizontális napóra Sárváron, a Thermal Hotel előtt látható. A szobor Nádasdy Ferencet, a híres "fekete béget" ábrázolja, jobb kezében földhöz érintett dárdát tart. A dárda csúcsa a Sarkcsillag felé mutat" [KSZ.]

KLOTZ József: A vertikális napóra. = Esztergom és Vidéke 1997. szept. 11. p. 8. A fali vagy vertikális napórák szerkesztése és készítése. "Az 1994. évi adatok szerint hazánkban összesen 371 rögzített napóra van. (A múzeumokban ezeken kívül több mint 200 zseb- és dísznapórát tartanak számon.) Keszthelyi Sándor kiváló napóra-kutató gyűjti még a rögzített napórák adatait, ő állítja össze a közeljövőben megjelenő új magyar napóra-katalógust." [KSZ.]

DÖMÖLKI Lajos: Csillagászati örökség. A mai nap krónikája. = Fejér Megyei Hírlap 53. 1997. okt. 21. 246. sz. p. 5. "1601-ben, ezen a napon hunyt el Tycho Brahe cseh csillagász, akinek az emberiség és a tudomány rendkívül sokat köszönhet. Tudományos értékein túl egyet mindenképpen, hogy ő volt Kepler mentora, aki a katolikus egyház üldözöttjét kellő rangban és súllyal tudta protezsálni, majd hagyatékát is reáhagyni. Különös kapcsolat volt az övéké, mert Tycho Brahe táblázatai és számításai nélkül valószínűleg Johannes Kepler sem válhatott volna azzá, mint aki lett a tudomány nagy panteonjában. ..." [HAI.]

  TÉGER Ferenc - BALLA Róbert: Új felfedezések Naprendszerünkben. = Firka 7. 1997-1998. 1. sz. pp. 21-22. Kuiper-objektumok. Plútinók. [HAI.]

  PUSKÁS Ferenc: Mit tudunk az üstökösökről. = Firka 7. 1997-1998. 1. sz. pp. 27-30. [HAI.]

  FERENCZI János: A kozmikus sebességek megvalósítása. = Firka 7. 1997-1998. 2. sz. pp. 51-55. Meszcserszkij és Levi-Civita egyenlet. A Ciolkovszkij-formula. A kozmikus sebességek létrehozásának feltételei. A rakéta hatásfoka. [HAI.]

  PUSKÁS Ferenc: Elektromágneses sugárözönben élünk. 1. = Firka 7. 1997-1998. 3. sz. pp. 91-95. [HAI.]

  KOVÁCS Zoltán: Brassai Sámuel (1800-1897). = Firka 7. 1997-1998. 3. sz. pp. 107-108. [HAI.]

  TÉGER Ferenc - BALLA Róbert: Utazás a Naprendszerben. = Firka 7. 1997-1998. 3. sz. pp. 117-119. [HAI.]

  PUSKÁS Ferenc: Elektromágneses sugárözönben élünk. 2. = Firka 7. 1997-1998. 4. sz. pp. 135-138. [HAI.]

  VASTAGH György: A fénysebesség mérése számítógéppel. = Firka 7. 1997-1998. 4. sz. pp. 162-163. Megmérte a hagyományos földi adókról és a geostacionárius műholdakon át jövő műsoroknak az időkülönbségét (0,26 sec). Kiszámítva a műhold aktuális távolságát (76360 km) adódott a 293.692,3 km/sec sebesség, ami a hivatalos 299.792,5 km/sec értéktől 2 %-kal tér el. A számítógépes programozást a balatonfüredi Pomykala Balázs segítette. [HAI.]

  BALLA Róbert Ferenc - TÉGER Ferenc: Naprendszerünk egyik nagy rejtélye: a kisbolygóövezet. = Firka 7. 1997-1998. 6. sz. pp. 244-248. [HAI.]

  CSEH Gyopárka: Évfordulók a fizika világából - 1998. = Firka 7. 1997-1998. 6. sz. pp. 248-253. Csillagászat: "2425 éve született PLATON... Az egyik elmélete a geocentrikus világkép volt...; 525 éve született Nikolausz KOPERNIKUSZ...; 450 éve született Giordano BRUNO...; 300 éve halt meg Erasmus BARTHOLIN (BARTHOLINUS vagy BERTHELSEN)... Kevés orvosi munkája mellett számos csillagászati, matematikai és fizikai közleménye jelent meg.; 275 éve halt meg Cristopher WREN...; 225 éve született Thomas YOUNG...; 150 éve született Henry Augustus ROWLAND... 1886 és 1889 között a napszínképről fotográfiai atlaszt állított elő.; 150 éve született báró EÖTVÖS Loránd..." Rövid életrajzok. [HAI.]

  TAKÁCS Lajos: Holdvisszhang 1946. február 6-án. = Fizikai Szemle 47. 1997. jan. 1. sz. pp. 20-21. [PIR.]

PONORI THEWREWK Aurél: Lassovszky Károly 1897-1961. = Fizikai Szemle 47. 1997. febr. 2. sz. pp. 54-55. [PIR.]

  MIZSER Attila: Megérkezett a Hale-Bopp üstökös. = Fizikai Szemle 47. 1997. febr. 2. sz. p. 58. [PIR.]

BARLAI Katalin: Őskori napsugarak. = Fizikai Szemle 47. 1997. máj-jún. 5-6. sz. pp. 152-154. [PIR.]

  FREI Zsolt: 12 milliárd éves galaxisok. A "Hubble Deep Field." = Fizikai Szemle 47. 1997. máj-jún. 5-6. sz. pp. 154-157. [PIR.]

  NÉMETH Judit: Szupernóva robbanás. = Fizikai Szemle 47. 1997. máj-jún. 5-6. sz. pp. 167-169. [PIR.]

SZALAY A. Sándor: Hanghullámok a galaxisok között. = Fizikai Szemle 47. 1997. máj-jún. 5-6. sz. pp. 174-176. [PIR.]

  BEJCZY Antal: Azt akarjuk tudni, hogy mi mik vagyunk. = Fizikai Szemle 47. 1997. aug. 8. sz. pp. 263-266. Beszélgetés a Duna TV "Bejczy Antal és a Marsbolygó" című műsorából. [PIR.]

  SZEGŐ Károly: Űrmisszió a 21. századba. = Fizikai Szemle 47. 1997. nov. 11. sz. pp. 380-381. A Cassini-űrszonda. [PIR.]

E. Kovács Zoltán: Csillagászati szemléltetés a földrajzórán. 2. = A Földrajz Tanítása 5. 1997. jan. 1. sz. pp. 6-10. [KSZ.]

A határ a csillagos ég. Rejtvény. = Füles 1997. márc. 4. 10. sz. pp. 42-43. [SRG.]

ALMÁR Iván: Pegasus, Sojourner, X-díj. = Füles 1997. márc. 4. 10. sz. p. 43. <[ALM.]

ALMÁR Iván: Mi történik a Naprendszerben? = Füles 1997. ápr. 8. 15. sz. p. 16. [ALM.]

JOÓ István: A geodézia történetének emlékei Egyiptomban. = Geodézia és Kartográfia 49. 1997. 1. sz. pp. 36-37. Eratosthenés földméret meghatározásáról is. [KSZ.]

ÁDÁM József: Magyar űrkutatás 1996. = Geodézia és Kartográfia 49. 1997. 11. sz. pp. 46-47. Könyvismertetés. [KSZ.]

R. Z.: Arthur Koestler: Alvajárók. A Fáma könyvkereskedés ajánlata. = Gödöllői Szolgálat 6. 1997. febr. 21. 4. sz. p. 12. "Manapság ha valakit arról kérdeznek, mi az oka a nappalok és az éjszakák váltakozásának, miért esik a földre az a tárgy, amit elengedünk, könnyűszerrel tud rá válaszolni, hiszen már az általános iskolában is tanítják e jelenségek magyarázatát. Tudásunkat természetesnek vesszük, s lassan meg sem fordul a fejünkben, hogyan, mi módon okoskodtak azok, akiknek ezek a felfedezések köszönhetők. A magyar származású szerző tudománytörténeti-tudomány filozófiai műve az univerzumról alkotott kép változását, a csillagászat és a fizika kialakulását vizsgálja a babiloniaktól Newtonig. ..." Könyvismertetés. [HAI.]

MANDICS György: Mars-tények és Mars-fantáziák. = Heti Új Szó 3. 1997. júl. 18. 29. sz. pp. 32-33. 1997. július 4-én temesvári idő szerint nyolc óra után a pasadenai irányítóközpontban a NASA vezérkara örömujjongásban tört ki: simán talajra ért a Nyomkereső (Pathfinder) elnevezésű Marsszonda. Ezzel új korszak kezdődik a Marskutatásban, hiszen a Nyomkereső belsejében található egy mini Marsjármű, amelyik autonóm is, meg távvezérelhető is, így a legjobb lehetőséget nyújtja arra, hogy megtudjuk mi is található a Mars felszínének legalább egy kis darabján. Sorozatunk célja hogy bemutassuk azokat a tényeket, amelyeket a Marsról tudunk, s azokat a fantáziákat, feltevéseket, amelyeket az adott korokban gyártottak a Marssal kapcsolatban. ..." Fejezetcímek: A Mars a tankönyvekben.; A Marsszondák útja és célja. [HAI.]

MANDICS György: Mars-tények és Mars-fantáziák. 2. = Heti Új Szó 3. 1997. júl. 25. 30. sz. pp. 6-7. Fejezetcímek: A Pathfinder programról.; A Mars az ókorban. [HAI.]

MANDICS György: Mars-tények és Mars-fantáziák. 3. = Heti Új Szó 3. 1997. aug. 8. 32. sz. pp. 6-7. Fejezetcímek: Egy félresikerült betűrejtvény.; A Mars holdak keresése.; Honnan tudta Swift a Mars Holdak adatait? [HAI.]

MANDICS György: Mars-tények és Mars-fantáziák. 4. = Heti Új Szó 3. 1997. aug. 15. 33. sz. pp. 6-7. Fejezetcímek: A "laputaiak" a Mars holdjairól.; [HAI.]

MANDICS György: Mars-tények és Mars-fantáziák. 5. = Heti Új Szó 3. 1997. aug. 22. 34. sz. pp. 30-31. Fejezetcímek: Jonathan Swift, a szerencsés.; Az ősi teleszkóp feltevése.; Swift és a titkos tudás.; Földönkívüli tudás.; Swiftet eltérítették a földönkívüliek?; Swift Marslakó?; Vissza a Földre: Swift és a részeg informátor.; Zárszó: avagy a parodista halála. [HAI.]

MANDICS György: Mars-tények és Mars-fantáziák. 6. = Heti Új Szó 3. 1997. szept. 5. 36. sz. pp. 30-31. Fejezetcímek: Kővadászat és ami mögötte van.; Mit tudtunk meg?; A Mars-autó mint reklámhordozó. [HAI.]

Tóth Imre: Égi vándorok és hiedelmek. Üstökösökről a Hale-Bopp kapcsán. = História 19. 1997. 4. sz. pp. 12-15. [TIM.]

Frei Zsolt: Múltunk vagy jövőnk? Expedíció a vörös bolygón. = HVG 19. 1997. júl. 12. 28. sz. pp. 63-64., címlapkép. [KOC.]

SZÖRÉNYI László: Nyelvrokonság, őstörténet és epika a 18. századi magyarországi jezsuita latin irodalomban. = Irodalomtörténeti Közlemények 101. 1997. 1-2. sz. pp. 16-24. Említi a Vénusz átvonulást, Hell Miksát, Sajnovics Jánost és a Demonstratiót. p. 19., 23. [SRG.]

ZALÁN: Én láttam az üstököst. = Iskolakultúra 7. 1997. máj. 5. sz. p. 136. Elmélkedés egy üstökös szabad szemes látványáról. Feltehetően a Hale-Bopp-üstökösről. [KSZ.]

OROSS Gabriella: Csillagászat és természetföldrajz. Simon Tamás könyvéről. = Iskolakultúra 7. 1997. okt. 10. sz. pp. 121-124. Könyvismertetés Simon Tamás: Csillagászat és természetföldrajz. Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány, Bp. 1996. kötetéről. [KSZ.]

JÁKI Szaniszló: Más világok üzengetnek? Vagy inkább figyeljünk a Holdra? = Jel 9. 1997. nov. 9. sz. pp. 262-265. [SRG.]

Belina: Kivirágzó száraz fa. = Képes Újság 38. 1997. aug. 23. 34. sz. p. 3. Marton Géza és napórái. [MRG.]

CSABA György Gábor: Csillagászati újdonságok, érdekességek. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 47. 1997. nov. 8. sz. pp. 496-497. Az aktuális tartalmak a Meteor cikkei alapján. [HOR.]

SIMON Tamás: Gammakitörések. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 47. 1997. nov. 8. sz. p. 497. Gamma Ray Bursts. Internetes források felsorolásával. [PIR.]

CSABA György Gábor: Fényi Gyula. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 47. 1997. dec. 9. sz. pp. 559-560. [PIR.]

SIMON Tamás: Gravitációs lencsék - egy fontos érv Einstein általános relativitáselmélete mellett. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 47. 1997. dec. 9. sz. pp. 560-561. Internetes források bőséges felsorolásával. [PIR.]

ALMÁR Iván: Paul Davies: Egyedül vagyunk a világegyetemben. = Kritika 1997. febr. 2. sz. pp. 44-45. Könyvismertetés. [ALM.]

Űrjövő. Beszélgetés Almár Ivánnal. = Kritika 1997. aug. 8. sz. pp. 11-13. Riporter: Palugyai István. [SRG.]

KOVÁCS Károly: Felhívás. = Kunszentmártoni Hírek 10. 1997. jan. 20. 1. sz. p. 22. "A megalakulóban lévő Magyar Csillagászati Egyesület kunszentmártoni Csoportja várja tagjai sorába azokat, akik a csillagászat iránt érdeklődnek, vagy amatőrként a csillagászattal foglalkoznak. A csoport céljai, tevékenysége: - egységbe tömöríteni Kunszentmárton város és vonzáskörzetének amatőrcsillagászait; - népszerűsíteni a csillagászat és más tudományok csillagászattal kapcsolatos eredményeit; - segíteni a csillagászati ismeretek iskolai és iskolán kívüli oktatását; - távcsöves csillagászati bemutatók szervezése és lebonyolítása; - segítségnyújtás csillagászati műszerek, távcsövek, tartozékok beszerzéséhez ill. készítéséhez.
A csoport tagja lehet minden 12 évesnél idősebb magánszemély, aki már tagja, vagy tagja kíván lenni a Magyar Csillagászati Egyesületnek. Jelentkezni lehet vagy további, bővebb információk kérhetők az alábbi címen: 5440 Kunszentmárton, Turcsányi István u. 25." Ez a felhívás teljes szövege. [HAI.]

A Csillagászat Napja 1997. március 29. Astronomy Day. Hale-Bopp - Az évszázad üstököse! = Kunszentmártoni Hírek 10. 1997. márc. 20. 5. sz. p. 11. "A Magyar Csillagászati Egyesület Kunszentmártoni Csoportja 1997. március 29- én, 16 órától /a Nap bemutatásával kezdődő/ távcsöves bemutatást tart a Turcsányi István u. 25. számú lakóház udvarán felállított csillagászati távcsövekkel. … Derült égbolt esetén minden érdeklődőt sok szeretettel várunk egész éjszaka." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

PINTÉR Edit: Csillagok a felhők fölött. = Kunszentmártoni Hírek 10. 1997. máj. 20. 9. sz. p. 19. "...Semmi nem olyan biztos, mint az északi irány, amit a Sarkcsillag mutat. Vannak fönn sok ezer éves hősök, akik vagy jutalomból, vagy büntetésből kerültek az égboltra, de mindenképpen halhatatlanná váltak. Történetükből mindig tanulhatunk. Ha valaki nem tanulni akar, az is örömét lelheti a csillagokban, mert az égbolt fölöttünk olyan, mint egy hatalmas mesekönyv, amelyet bárki olvashat, ha ismeri az éjszaka ABC-jét. Ez az ABC azonban nem sajátítható el az iskolai tankönyvekből. Olyan embereket kell keresni, akik otthon vannak a világegyetemben. Én megtaláltam őket a Magyar Csillagászati Egyesület Kunszentmártoni Csoportjában. Tudom, hogy nehéz idegen emberekkel szóba elegyedni és olyan témáról kérdezni őket, amellyel mi sem vagyunk teljesen tisztában, de a csoport tagjai olyan emberek, akik átsegítenek a kezdeti nehézségeken.
Mindenkit szívesen fogadnak, minden kérdésre igyekeznek feleletet adni, és ritkán fordul elő, hogy valamire nem tudnak válaszolni. Ezt bebizonyították 1997. április 30-án is a "Szakiban", ahol mintegy harminc érdeklődő gyűlt össze, hogy előadásukat meghallgassa. Bár az ég borult volt, sőt még egy hirtelen jött zápor is rontott a helyzeten, a "rögtönzött csillagászati tanfolyam" az estébe nyúlott. A vendégek két iskola, a Veress János Középiskola és a Széchenyi István Á. I. diákjai voltak. Az előadás rövid bevezető után azonban már inkább párbeszéd volt, amely a vendégek és az előadó, Kurucz János között folyt. Sok minden szóba került, többek között a Nap, bolygóink, az üstökösök és az égbolt más jelenségei. ..." [HAI.]

TÄNCZER Tibor: A felhőzet analízise műholdfelvételeken. = Légkör 42. 1997. 1. sz. pp. 11-15. [KSZ.]

ZÁCH Alfréd: Visszaemlékezés két rendkívüli időjárási eseményre. = Légkör 42. 1997. 1. sz. p. 15. Az egyik: az 1938. jan. 25-én este feltűnt, igen erős sarki fény, melyet Budapestről észlelt. [KSZ.]

MEZŐSI Miklós: 100 éve történt... Ezredévi Kiállítás. = Légkör 42. 1997. 1. sz. pp. 24-26., hátsó külső borító. Az 1896. máj. 2-án megnyitott Ezredévi Kiállítás a budapesti Városligetben. Az egyik pavilonban a M. Kir. Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet állított ki műszereket, köztük sok csillagászatit is. Róna Zsigmond és ifj. Tolnay Lajos közreműködésével és Konkoly Miklós szerkesztésében kiállítási katalógus készült. A cikkben hasonmás formában közlik a katalógus Konkoly Miklós által írt előszavát és három csillagászati műszer rajzát. A kiállítás anyagából hozta létre Konkoly 1900-ban a Meteorológiai és Csillagászati Múzeumot Ógyallán, melyet 1908-ban Budapestre költöztetett. [KSZ.]

FENYŐ Tünde: Önszabályozó mechanizmusok a Földön. Része-e a légkör a bioszférának. = Légkör 42. 1997. 1. sz. pp. 31-35. [SRG.]

BARTHA Lajos: Háromszáz éve létesült az első közép-európai kísérleti időjárás észlelő állomás. = Légkör 42. 1997. 1. sz. pp. 34-36. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... A Toulous-i Űrváros. = Légkör 42. 1997. 1. sz. p. 35. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... A METEOSAT második generációja. = Légkör 42. 1997. 1. sz. p. 35. [SRG.]

Héjjas Endre a meteorológus, lapszerkesztő és méhészeti szakember. = Légkör 42. 1997. 2. sz. pp. 2-6. Az 1867. máj. 16-án Zádorban (Somogy megye) született Héjjas Endre önéletírása, amelyet 1947. márc. 12-én (három hónappal 1947. jún. 6-i elhunyta előtt) írt maga magáról, egyes szám harmadik személyben. Héjjas nagyobbrészt meteorológiával és kevésbé csillagászattal foglalkozott. Konkoly munkatársa, és "Az Időjárás" című folyóirat alapítója és 28 éven át szerkesztője volt. A cikk több csillagászati adalékkal is szolgál. [KSZ.]

BODOLAINÉ JAKUS Emma: Héjjas Endre a meteorológus és "Az Időjárás" alapító szerkesztője. 1. rész. = Légkör 42. 1997. 2. sz. pp. 7-14. [SRG.]

BODOLAINÉ JAKUS Emma: Héjjas Endre a meteorológus és "Az Időjárás" alapító szerkesztője. 2. rész. = Légkör 42. 1997. 3. sz. pp. 9-20. [SRG.]

BARTHA Lajos: Háromszáz éve létesült az első közép-európai kisérleti időjárás észlelő állomás. = Légkör 42. 1997. 3. sz. pp. 34-36., első belső borító. Luigi Ferdinando Marsigli munkássága. [SRG.]

SIMON Antal: Évfordulók ’97. = Légkör 42. 1997. 4. sz. pp. 35-37. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Emlékezzünk nagyjainkra. = Légkör 42. 1997. 3. sz. p. 37. 50 éve halt meg Fraunhoffer Lajos. Ógyallán másfél évtizeden keresztül Gothard-féle műszeren végezte az időmeghatározást. [SRG.]

SIMON Antal: Évfordulók ’97. = Légkör 42. 1997. 4. sz. pp. 35-37. 160 éve született, 125 éve hunyt el Murmann Ágoston (1837-1872. okt. 22.), 155 éve született Konkoly-Thege Miklós (1842. jan. 20.-1916. febr. 17.), 50 éve halt meg, 132 éve született Fraunhoffer Lajos (1865. jan. 9.-1947. dec. 17.), 125 éve született, 45 éve hunyt el Anghern Tivadar (1872-1952. febr. 29.), 60 éve halt meg, 132 éve született Bártfay (Paczona) József (1865. dec. 15-1937. júl. 14.), 130 éve született, 50 éve halt meg Héjjas Endre (1867-1947), 110 éve született Bodócs István (1887. jún. 6.-1965. jan. 23.). [SRG.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1997. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1997. jan. p. 1. Zajácz György előadásai. 1996-ben 40 köri foglalkozásunkra 442-en jöttek el, 5 nyílt foglalkozásunkat 340-en látogatták, 2 komplex bemutatónkat 380-an tekintették meg, 3 Magnitúdó-hétvégét szerveztünk a Vekeri-tónál. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1997. január. = Magnitúdó Körlevél 1997. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/1995 O1 (Hale-Bopp) üstökös pozíciói, meteorraj, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérés. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1997. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1997. febr. p. 1. Nyári Szabolcs, Marjai Zsolt, Szoboszlai Endre előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1997. február. = Magnitúdó Körlevél 1997. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/1995 O1 (Hale-Bopp) üstökös pozíciói, holdsarlók, együttállások. A májusra tervezett piszkéstetői kirárdulásról. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Az egyhónapos észak-kelet indiai expedícióról. = Magnitúdó Körlevél 1997. febr. p. 1. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1997. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1997. márc. p. 1. Zajácz György, Fenyvesi András előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1997. március. = Magnitúdó Körlevél 1997. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, 14-én Aldebaran-fedés, 24-én részleges holdfogyatkozás. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1997. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1997. ápr. p. 1. Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1997. április. = Magnitúdó Körlevél 1997. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, Merkúr kitérés, együttállás, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1997. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1997. máj. p. 1. Zajácz György, Kaposvári Zoltán, Marjai Zsolt előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1997. május. = Magnitúdó Körlevél 1997. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, holdsarlók, 8-án Aldebaran-fedés, Merkúr kitérés. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1997. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1997. jún. p. 1. Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1997. június. = Magnitúdó Körlevél 1997. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1997. nyári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1997. nyár. p. 1. Perseida maximum egész éjszakás észlelése, Magnitúdó-hétvégék. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1997. július - augusztus. = Magnitúdó Körlevél 1997. nyár. p. 1. Mira maximum előrejelzések, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, meteorrajok, Merkúr kitérés. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1997. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1997. szept. p. 1. Zajácz György, Nyári Szabolcs előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1997. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 1997. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, az 1978CA földsúroló kisbolygó, együttállás, 16-án teljes holdfogyatkozás, Merkúr kitérés. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1997. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1997. okt. p. 1. Zajácz György, Ádám Zsolt, Marjai Zsolt előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1997. október. = Magnitúdó Körlevél 1997. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarló. meteorraj, együttállás. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1997. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1997. nov. p. 1. Zajácz György, Marjai Zsolt előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1997. november. = Magnitúdó Körlevél 1997. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, Vénusz kitérés, 12-én Szaturnusz fedés, 15-én Aldebaran fedés, meteorraj, Merkúr kitérés, holdsarló. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1997. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1997. dec. p. 1. Zajácz György, Marjai Zsolt előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1997. december. = Magnitúdó Körlevél 1997. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, együttállás, holdsarlók. [KSZ.]

FARKAS Adrienne: Ponori Thewrewk Aurél csillagász. = Magyar Demokrata 1. 1997. okt. 30. 7. sz. pp. 52-55. Fotó: Tóth Tibor. [SRG.]

  HAJÓS József: Frölich Dávid. = Magyar Könyvszemle 113. 1997. 1. sz. pp. 16-32. [ZSE.]

  NÉMETH S. Katalin: Ismeretlen német kalendárium Thökölyről (1693). = Magyar Könyvszemle 113. 1997. 4. sz. pp. 414-417. Alter und Neuer / Gesprächs-Calender, Auf das Jahr nach Jesu Christi Geburt, / M. DC. XCIV. / Worinnen. [SRG.]

Hamarosan látható. Jön az "ezredvég üstököse". = Magyar Nemzet 60. 1997. febr. 10. 34. sz. p. 16. Hale-Bopp üstökös. [SRG.]

KESZTHELYI Lajos: Űrbiológia - az élet eredete. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. jan. 1. sz. pp. 15-21. Az MTA 1996. évi közgyűlésén elhangzott előadás. Az élet keletkezése a Földön.; Intelligens lények a Galaxisban.; Élő organizmusok keresése a Mars bolygón.; Biomolekulák elemei. [KSZ.]

SZABADOS László: A gyűrű harmadik oldala. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. febr. 2. sz. pp. 225-227. A Szaturnusz gyűrűrendszere 1995-1996-ban élével fordult felénk. Holdakat és anyagcsomókat fedeztek fel a csillagászok. Science 1996. ápr. 26-i szám alapján. [KSZ.]

Szatmáry Károly: Más bolygórendszerek. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. márc. 3. sz. pp. 296-302. Bolygók, bolygórendszerek felfedezése.; Pulzárok bolygói.; Születőben lévő bolygórendszerek.; Végre kimutatták a barna törpéket?; Gravitációs lencsék. [KSZ.]

BERÉNYI Dénes: Marx György: Atommagközelben. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. márc. 3. sz. pp. 368-369. Könyvismertetés. [KSZ.]

SZABADOS László: SH Atlasz - Űrtan. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. máj. 5. sz. pp. 638-639. Könyvismertetés. [KSZ.]

ALMÁR Iván: "Az ítéletalkotás jogáról nem kellene lemondanunk!" = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. aug. 8. sz. pp. 985-988. Asztrológia és csillagászat. [ALM.]

MARX György: Arthur Koestler: Alvajárók. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. aug. 8. sz. pp. 1009-1011. Konyvismertetés. [KSZ.]

ÁDÁM József: A Föld dinamikai folyamatainak nyomon követése kozmikus geodéziai módszerekkel. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. okt. 10. sz. pp. 1202-1216. Bevezetés.; Korszerű kozmikus geodéziai méréstechnikák.; A Föld dinamikai folyamatainak megfigyelésével nyert fontosabb eredmények.; A közeljövő fontosabb geodéziai-geodinamikai űrprogramjai. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A Föld mint égitest. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. okt. 10. sz. pp. 1225-1232. A Naprendszer mint kozmikus laboratórium.; A légkörök laboratóriuma.; A mágneses terek és a légkörök kölcsönhatásának laboratóriuma.; A kérgek és köpenyek "laboratóriuma".; Az árapályfűtés szerepe.; Miért jó, ha a többi bolygót is ismerjük? [IER.]

MARX György: Lakható-e a Föld? = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. okt. 10. sz. pp. 1233-1243. Naprendszer.; Vénusz.; Mars.; Föld.; Gaia.; Gaia költözik.; Gaia hideglelést kap.; Gaia belázasodik.; Gaia halandósága. [KSZ.]

JÉKI László: Vörös koboldok és kék jetek. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. okt. 10. sz. pp. 1268-1270. Az 1995. áprilisában pályára állított NASA OTD műholdjának felfedezései az ionoszférában. EOS Transactions of American Geophysical Union 1994. jún. 7. és 1997. jan. 2. száma , COSPAR Information Bulletin 1995. dec. számai alapján. [KSZ.]

KUN Mária: Fekete lyukak - elméletben és valóságban. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. okt. 10. sz. pp. 1270-1272. Science 1997. jan. száma alapján. [KSZ.]

BENCZE Pál: Az ionoszféra mint a magnetoszféra és a semleges légkör közötti átmeneti tartomány. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. nov. 11. sz. pp. 1321-1331. Az ionoszféra kialakulása.; Az elektronsűrűség tér- és időbeli változása.; Az ionoszféra és a magnetoszféra közötti plazmacsere.; Az ionoszféra-viharok és a semleges légkör.; Az ionoszférakutatás és a többi földtudomány kapcsolata. [KSZ.]

KISS Dezső: Atomi részecskék. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. dec. 12. sz. pp. 1462-1479. Az Univerzum fejlődése.: pp. 1474-1475. [KSZ.]

Akadémiai tagajánlások - 1998. Fizikai Tudományok Osztálya. Levelező tagságra. = Magyar Tudomány 104.(42.) 1997. dec. 12. sz. mell. pp. T 89-90., 95-96. Dörnyeiné Németh Judit, Szeidl Béla, Szegő Károly. [KSZ.]

Címlapunkon: Rózsa Ferenc ágasvári felvétele látható az M42-ről. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) címlap,p. 1. 100/1000-es refraktorral. [KSZ.]

MIZSER Attila: 1997: az Üstökös Éve. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. p. 3. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Ganymedes, az óriáshold. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 5-11., hátsó belső borító. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Marskutatás űrszondákkal. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 12-14. [SRG.]

NÉMETH Csaba: A Mars meghódításához. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. p. 15. Hozzászólás a Meteor 1996. 10-es számában található Kondorosi Gábor cikkhez. [SRG.]

A Nagy fogyatkozás. 2. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 16-18., 40. Az 1996. október 12-i részleges napfogyatkozás. Kóbor József: Pécs.; Szabó Sándor: Sopron.; Kiss László: Szeged.; Németh László: Székesfehérvár.; Kovács Attila: Vác.; Horváth Ferenc: Veszprém. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vulkánok az Europán? = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A mi gyilkos galaxisunk. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygóközi keringő. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Csillagpor" a Földön. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ütköző üstökösök. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szelet az Univerzumból. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. p. 22 Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD alapismeretek. 3. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 23-26. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: A Mir-sztori CD-ROM-on. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. p. 26. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1996 november. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Hosszú foltmentes időszak - és egy kétséges folt. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. p. 28. Napfolt 1996. okt. 20-án. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1996 szeptember - október. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

GYENIZSE Péter: A Jupiter 1994/95. évi láthatóságának második fele. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 32-35. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Részleges napfogyatkozás 1996. október 12-én. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 36-40. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1996 november. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 41-45. C/1995 O1 (Hale-Bopp).; A/1996 Q1 (Tabur).; 81P/Wild 2.; 118P/Shoemaker-Levy 4.; 126P/IRAS.; Halvány üstökösök. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1996 október - november. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 47-49. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 49-50. DO Draconis.; Kérések észlelőinkhez: az elektronikus adatbeküldésről.; Változócsillag Atlasz. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1996 október - november. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 52-54. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Szupernóva-maradványok a téli égen. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 55-56. [SRG.]

BARTHA Lajos: Magyar üstököskrónika. [1.] = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 57-62. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. p. 63. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 64-65. Trupka Zoltán: II. Kulin György Országos Csillagászati Vetélkedő (Székesfehérvár 1996. október 11-13.).; Bartha Lajos: Ki számolta a honfoglalás napfogyatkozását? (Lakits Ferenc) [SRG.]

SZOKOLAY Ágnes: A hosszú alkonyat Napja. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 65-66. [SRG.]

MOLNÁR Miklós: Tunéziai útinapló. részlet. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. pp. 66-67. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997. február. = Meteor 27. 1997. jan. 1.(247.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: a Hubble Űrteleszkóp 1995 februárjában készült felvétele látható a Jupiterről. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 3-5. 1%-ot az MCSE-nek!; Mizser Attila: Ágasvári tél ’96.; Új helyi csoportok alakultak (Esztergom, Bóly, Hajdúböszörmény, Kunszentmárton).; Közgyűlés!; Ágasvár ’97. [SRG.]

PATKÓS László: A gamma bursterek. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 6-14. [SRG.]

MIZSER Attila: Fotózzunk üstököst! = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 15-19. [SRG.]

PAPP István: Pólusraállás könnyen, gyorsan. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

Égre nyíló ajtó. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. p. 20. Astrum 112 - Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

Ksl [KISS László]: SN 1987A - 10 év után. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 21-22., hátsó külső borító. Csillagászati hírek. [SRG.]

Elhunyt Carl Sagan. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hol a Jupiter vize? = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillaggenerációk nyomában. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csuszamlások a Holdon? = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. p. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy távoli bolygó. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. p. 24. A 16 Cygni körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ősi szénmonoxid. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 24-25. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hale-Bopp-okkultáció. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. p. 25. Csillagászati hírek. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Távcsőkészítés. Melyiket szeressem? = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

FARKAS László: Korszerűsített Zeiss IB mechanika. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 29., 54. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1996 december. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. p. 30. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes Vénusz-észlelések. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk - 1996. II. félév. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 34-38. Vénusz-fedés 1996. júl. 12-én.; Vesta-fedés 1996. aug. 21-én.; Aldebaran-fedés 1996. okt. 1-én.; Hold-okkultációk.; Kisbolygó-okkultációk.; "Időközben útjára indult az Okkultációs Körlevél, amely a legaktívabb észlelőket kívánja összefogni. Tavaly három száma jelent meg. A néhány oldalas körlevélben olyan anyagok jelentek meg, amelyek a Meteorból kimaradtak, továbbá itt hívjuk fel a figyelmet egy-egy érdekesebb eseményre a fedés előtt néhány nappal. Lehetőség van okkultáció-számító programok küldésére is." Szabó Sándor 2007-ben így emlékezett erre vissza: "az Okkultációs Körlevél létezett, előrejelzések, feldolgozások voltak benne. Nagyon kis példányszámban jelent meg, az 5-10 aktívabb észlelő kapott belőle. Csak az említett 3-4 szám jelent meg 1996-1997-ben, majd az e-mail korszak beköszöntével hamar meg is szűnt. Inkább sokszorosított magánlevének tekinthető, és nem folyóiratnak." [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Ráktanyai üstökösmaraton. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

BARTHA Lajos: Milyen fényesek a fényes üstökösök? = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

RÁKOSI Miklós: Így kezdődött... A változócsillagok megfigyelése ötven évvel ezelőtt. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 46-49. EG Cancri.; VV Cephei.; Szupernóvadömping.; Az SN 1996bk felfedezése. Összeállította: Ksl [Kiss László], Sry [Sárneczky Krisztián], Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

   VASKÚTI György: Kettőscsillagok az NGC 1502 Cam nyílthalmazban. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 50-52. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég észlelések 1996-ban. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 53-54. [SRG.]

Ksz [KESZTHELYI Sándor]: Könyvajánlat. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. p. 55. Űrtan (SH Atlasz) Főszerk.: Almár Iván.; Horányi Gábor: Csillagászat. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. pp. 56-58. Egyesületi Híradó - A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója.; Zajácz György: Debreceni bemutató.; Szutor Péter: Egy nyugdíjas amatőrcsillagász. [SRG.]

BABITS Mihály: Esti megérkezés. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. p. 58. "Csillagászati" vers. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. p. 59. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997. március. = Meteor 27. 1997. febr. 2.(248.) sz. p. 60. [SRG.]

Címlapunkon: részlet az M8-ból. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. címlap, p. 1. A Hubble Űrteleszkóp felvétele. [KSZ.]

Astronomy Day. A Csillagászat Napja 1997. március 29. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 3. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Miért is láthatta Galilei a Neptunuszt? A Neptunusz felfedezésének krónikája. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 4-10. Galilei 1612. december 28 - 1613. január 28 között látta (csillagként) a Neptunuszt. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus forgószél. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 11. Az M8-ban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kettős galaxismag. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 11. Az NGC 4486B. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Veszélyes napkitörés. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 12. 1997. jan. 11-én érte el a Földet. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távolságrekorderek. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Merkúr vulkanizmusa. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Jupiter szelei. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szuperóriás galaxisok. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Felhők a Tejút egén. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Röntgensugárzó üstökösök. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Napkorona, Tejút, üstökös. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD alapismeretek. 4. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 17-20., 35. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1997 január. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 21. [SRG.]

ISKUM József: A minimum éve. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 21. [SRG.]

ÁLDOTT Gábor: Még egyszer a kétséges napfoltról. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 22. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Holdsarló-észlelések 1996 második felében. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

[GYENIZSE Péter:] Holdsarló észlelőlap. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 25. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Napfogyatkozás ’99. 3. rész. Az égbolt a totalitás alatt. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

VINCZE Iván: Merkúr 1994. június - 1996. december. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 28. [SRG.]

VINCZE Iván: Külső bolygók - 1996. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 29. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1996 december - 1997 január. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 30-32. C/1995 O1 (Hale-Bopp).; 81P/Wild 2. [SRG.]

KISS László - SÁRNECZKY Krisztián: A Hale-Bopp ikertestvére: A Flaugergues-üstökös. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 33-35. Gary W. Kronk Cometography című műve felhasználásával. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1996 december - 1997 január. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 38-39. Mzs [Mizser Attila]: SN 1997X az NGC 4691-ben. [SRG.]

BORKOVITS Tamás: IAPPP Szimpózium ’96, Baja. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 40. 1996. okt. 25-27. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1996 december - 1997 január. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillag vadászat: Andromeda. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Binary pályarajzok. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 47. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Vajda János üstököse. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 48-50. [SRG.]

BARTHA Lajos: Köszöntjük a száz éves Időjárást! = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 51-52. [SRG.]

(KSZ) [KESZTHELYI Sándor]: Könyvajánlat. Arthur Koestler: Alvajárók. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 52. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. pp. 55-56. Mátis András: Nepolár flexár opakop Cé.; Mécs Miklós: Csillagászati hónap ’96, Esztergom. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 57. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997. április. = Meteor 27. 1997. márc. 3.(249.) sz. p. 60. [SRG.]

Címlapunkon: a Jupiter Europa nevű holdja. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. címlap, p. 1. A Galileo űrszonda felvétele. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Nyitott száj - csukott fül. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

Ágasvár ’97 1997. augusztus 1-10. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. p. 5. [SRG.]

MACROBERT, Alan M.: A csillagok spektráltípusa. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 3-8., 19. Sky and Telescope, 1996/10. Ford.: Kiss László. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vulkánok az Europán! = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kráterlánc a Callistón. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elemgyártás a világűrben. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

A kvazárok fénykora? = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 11-12. A legtöbb kvazár 2-3 millárd évvel az Ősrobbanás után keletkezett. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fényesebb a Napnál a Hold... = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Megoldódott a szökevény csillagok titka. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Föld lassuló forgása. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Barátságos "fénykupak". = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 13-14. Fényszennyezést kevéssé okozó Skycap lámpabúrák. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD alapismeretek. 5. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 15-19. [SRG.]

PALKÓ Gyula: Segédtükör vagy prizma? = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

PALKÓ Gyula: Két távcsőépítési ötlet. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. p. 21. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1997 február. = Meteor 27. 1997. ápr. 4. sz.(250.) p. 22. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1997 február. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 23-27. C/1995 O1 (Hale-Bopp). [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok. Márciusi tűzgömbök! = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

KOSCHNY, Detlef: Az 1996. évi Nemzetközi Meteoros Konferencia. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 30-31. WGN, 1996. okt. Ford.: Csizmadia Szilárd. [SRG.]

MIZSER Attila: Nóvakitörések 1988-1996. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 32-36. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1997 február. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

DÁN András: Az LPR szűrő dicsérete. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. p. 39. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Élükről látható galaxisok. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 40-42. Az Astronomy 1996. áprilisi száma felhasználásával. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1996 december - 1997 március. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

BARTHA Lajos: Üstököscsillagok. Magyar üstököskrónika. [2.] = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 46-50. [SRG.]Á

KESZTHELYI Sándor: Egy csillagászati könyvritkaság 1834-ből. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 50-51. Staut József: "A Halley nevü szép üstökösrül..." című könyv ismertetése. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 52-53. Iskum József: Az ember kínjában mit ki nem talál!; B. L. [Bartha Lajos]: A kis napfolt is folt.; Kovács Attila: Égleső.; Malustyik János: Mélykúti hírek. [SRG.]

Csillagászati anekdoták. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 54-56. Hell Miksa, Fényi Gyula, Konkoly Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Otto Struve, Kulin György. Összeállította: Csaba György Gábor. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. p. 58. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997. május. = Meteor 27. 1997. ápr. 4.(250.) sz. pp. 59-60. [SRG.]

Címlapunkon: a Hale-Bopp-üstökös 1997. márc. 29-én. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. címlap, p. 1. Rózsa Ferenc felvétele 2,8/135 mm-es teleobjektívvel. [KSZ.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. Közgyűlés ’97. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 3-5. Rákosi Miklóst az MCSE tiszteletbeli tagjává választották. [SRG.]

Ágasvár ’97 1997. augusztus 1-10. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. p. 6. [SRG.]

SPÁNYI Péter: Űrszondákkal az üstökösök nyomában. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 7-17., 28. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos] - Ksl [KISS László]: Milyen idősek a csillagok? = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

PATKÓS László: Távoli gammafelvillanás. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Születő bolygórendszerek? = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hajléktalan csillagok. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hold pólussapkája. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új ion a csillagközi térben. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tiltott kisbolygópályák. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Hale-Bopp nátriumcsóvája. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

ADY Endre: A fogyó Hold. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. p. 23. "Csillagászati" vers. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD alapismeretek. 6. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 24-28. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes észlelések 1996-ban. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 29-32 Hold, bolygók, csillagok együttállása.; Szabadszemes napfoltok.; Bolygók és csillagok a nappali égen.; Állatövi fény.; Állatövi ellenfény.; Világító felhők.; Zöld sugár. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1997 március. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. p. 32. [SRG.]

VINCZE Iván: A Jupiter 1995-97-es láthatósága. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1997 március. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 36-42. C/1995 O1 (Hale-Bopp). [SRG.]

BARTHA Lajos: Tűzgömbzápor március elején. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 43-46. [SRG.]

SÁNCHEZ, O. B.: Tűzgömbök nyomában. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. p. 47. METEORS, 1995. szept-okt. Ford.: Bója Nóra. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1997 február - március. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 48-51. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 51-52. Sakurai objektuma.; SN 1997bp az NGC 4680-ban. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1997 március. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 53-55. [SRG.]

BARTHA Lajos: Pályaszámítók és asztrofizikusok. Magyar üstököskrónika. [3.] = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 56-60. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. p. 62. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997. június. = Meteor 27. 1997. máj. 5.(251.) sz. pp. 63-64. (Ksl) [Kiss László]: A hónap változója: V Bootis. [SRG.]

Címlapunkon: a Jupiter Nagy Vörös Foltja. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. címlap, p. 1. A Galileo űrszonda 1996 júniusi képe. [KSZ.]

MIZSER Attila: Könyves Bandi, hol vagy? = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

Ágasvár ’97 1997. augusztus 1-10. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. p. 5. [SRG.]

Astronomy Day. A Csillagászat Napja és a Hale-Bopp-üstökös (1997. március 29). = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 6-12. Mizser Attila: Budapest.; Hegedüs Tibor: Baja.; Mécs Miklós: Esztergom.; ifj. Balogh Zoltán: Hajdúböszörmény.; Csák Balázs: Monor.; Kovács Károly - Nagy József: Kunszentmárton és Cserkeszőlő.; Kiss László: Szeged.; Görgei Zoltán: Tamási.; Romhányi Attila: Dunaújváros.; Kaszab Dénes: Gyöngyös.; Pócsai Sándor: Dávod. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Üstököskarambol észlelése két évszázaddal ezelőtt! = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 13-17. 1785. október - november. [SRG.]

Üstökösbecsapódás 1690-ben is? = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. p. 17.`Science, 1997/1/18. Összeállította: Kru [Kereszturi Ákos]. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ha a Nap kialszik. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újdonságok a Lokális Halmazban. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szupernóva a jégben. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kompakt égitestek. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Óriás Kuiper-objektum. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Melyik az égbolt legnagyobb látszó átmérőjű csillaga? = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távol a Naptól. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 21-22. A Pioneer-10 űrszonda. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Hale-Bopp érdekességek. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD alapismeretek. 7. Még néhány "elmaradt" alapismeret. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Szegedi amatőr CCD-megfigyelések. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Távcsöves-CCD-s hétvégék. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 27-28. BANACAT (Bajai Nagytávcsöves és CCD Amatőrcsillagász Találkozók). [SRG.]

FEJES Imre: Asztrofotózás. Vezetett fotózás - egyszerűen. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

(KSZ) [KESZTHELYI Sándor]: Könyvajánlat. Übelacker, Erich: Csillagképek és csillagjegyek. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. p. 31. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1997 április. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. p. 32. [SRG.]

VINCZE Iván: A Szaturnusz 1996/97-es láthatósága. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygós hírek. Mars előzetes. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1997 április. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 37-40. C/1995 O1 (Hale-Bopp) [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös hírek. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 42-45. Aldebaran-fedés 1997. március 14-én.; Részleges holdfogyatkozás 1997. március 24-én.; Kisbolygó-okkultációk.; Hold-okkultációk.; Jupiterhold-fogyatkozások 1996-ban.; A Jupiter nyara. [SRG.]

KISS László: Változócsillag-észlelés: mit, hogyan, miért? 1. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 49-50. SN 1997bq.; AFOEV 1996. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

SZABÓ Gábor: Mély-ég objektumok. Pillantás a déli égre. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Változások a Messier Klubban. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. p. 54. A Messier-rovatot Józsa Sándor után Szabó Gyula vezeti tovább. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. pp. 55-56. Montvai György: Sok nyitott száj.; Arany Gabriella: Felújították a rudolftelepi csillagvizsgálót. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. p. 57. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997. július - augusztus. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. p. 59. [SRG.]

KISS László: A hónap változója: R Ursae Maioris. = Meteor 27. 1997. jún. 6.(252.) sz. p. 60. [SRG.]

Címlapunkon: a Mars "négy arca". = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. címlap, p. 1. A Hubble Űrteleszkóp 1997 márciusi képei. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 3. MCSE-csoport alakult Monoron. [SRG.]

Ágasvár ’97 Távcsöves Találkozó. Ágasvár, 1997. augusztus 8-10. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 4. [SRG.]

Békességben Ágasváron. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

BAKONDI Gábor: Ötletek szakkörszervezéshez. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

Könyvajánlat. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 8. Horányi Gábor: A Csillagok könyve avagy a Könyvek csillaga. [SRG.]

CROSSEN, Craig: Galaxisunk szerkezete - binokulárral. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 9-17. Astronomy, 1983. júl., nov. Ford.: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jön a "Halálcsillag"? = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 18. A Barnard-csillag és a Gliese 710. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Két új bolygó a távolban. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 18-19. Extraszoláris bolygók. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Mini" üstököszápor a Földre? = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Felhő láthatatlan tömegből. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Vénusz csóvája. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kölcsönható csillagok. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meddig él egy gömbhalmaz? = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "legkisebb" meteor. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 21-22. Egymilliomod gramm körül lehetett. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Torzszülött" csillagpopuláció? = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

NWH [NEUWITH Csaba]: SOFIA - repülő obszervatórium. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Europa Orbiter. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Elérhető kamerák amatőrök számára? = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 24-28. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1997 május. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

ISKUM József: Napészlelések 1996-ban. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

SZARKA Levente: CD ROM ajánlat: Utazás a Naprendszerben. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 8. A Kossuth Kiadó CD-ROM kiadványa. [SRG.]

MIZSER Attila: Észleljük a Hédervári-krátert (ha tudjuk)! = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 32-35. Hédervári Péter nevét az 1994-es IAU Közgyűlése óta viseli holdkráter, nem mesze a Hold déli pólusához. [SRG.]

Magyar nevek a Holdon. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 35. Bolyai, Eötvös, Fényi, Hédervári, Izsák, Petzval, Szilárd, Kármán, Neumann, Hell, Zsigmondy, Weinek, Zách. Összeállította: Kocsis Antal. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes jelenségek. Az összetett halók észlelése. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1997 május. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 39-41. C/1995 O1 (Hale-Bopp).; C/1997 D1 (Mueller).; C/1997 J2 (Meunier-Dupouy). [SRG.]

SZABÓ Sándor: Nyári-őszi esték a Jupiter holdjai között. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

Kisbolygók és üstökösök feltételezett radiánsai. A fodrozódás vagy hullám effektus - avagy hogyan észleljünk nappal meteorokat? = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 45-47. Alastair McBeath WGN-beli cikkei alapján összeállította: Gyarmati László. [SRG.]

PALKÓ Gyula: Még egyszer a Tunguz-robbanásról. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 47-51. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1997 április - május. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 52-54. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 54-56. Ksl [Kiss László]: Z Andromedae.; Nova Scorpii 1997.; Mizser Attila: Változós találkozó Esztergomban. 1997. május 10. [SRG.]

KISS László: Változócsillag-észlelés: mit, hogyan, miért? 2. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 56-58. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1997 április - május. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 59-62. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1997 március - május. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 65-67. Németh László: A Csillagászat Hete Székesfehérváron.; Busa Sándor - Posztpisl Györgyi: Maratoni észlelés a halasi csillagvizsgálóban.; Sebők György: ITV ’97.; Kiss György: Nagyszénás. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. p. 69. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997 szeptember. = Meteor 27. 1997. júl-aug. 7-8.(253-254.) sz. pp. 71-72. [SRG.]

Címlapunkon: a Mars Pathfinder felvétele a "Maci Laci" szikláról. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KONDOROSI Gábor: Marsi krónika. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

WELCH, Douglas L.: Amatőrcsillagászok a Hipparcos-érában. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 7-8. Sky and Telescope, 1997. júl. Ford.: Kiss László. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Közelképek a Mathilde kisbolygóról. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. p. 9 Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Anyagáramlás a Mira Cetinél? = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Magasabb az Olympus Monsnál. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Táguló szupernóva-maradvány. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. p. 10. Az 1572-es szupernóváé. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ózon a Rheán és a Dionén. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mini spirálkarok? = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Vénusz csatornái. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 11-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távoli üstökös. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. p. 13. A 18,7 csillagászati egységre járó Shoemaker (C/1987 H1) üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Üstököszápor a Nap közelében. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Elhunyt Clyde Tombaugh (1906-1997). = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Het [HEGEDÜS Tibor]:= Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hadüzenet a színi aberrációnak - dapromat lencsék a láthatáron! = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 12-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Magyar amatőr, magyar kamera - magyar szoftver! = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 16-20., 32. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1997 június. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. p. 21., 25. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 1996 november - 1997 június. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Holdsarló megfigyelések 1997 első felében. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 26-30. A hazai legjobb 20 holdsarló észlelések táblázatával. [SRG.]

VINCZE Iván: A Vénusz 1996/97. évi hajnali láthatósága. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 33-35. 29P/Schwassmann-Wachmann 1.; 46P/Wirtanen.; 81P/Wild 2.; 118P/Shoemaker-Levy 4.; 121P/Shoemaker-Holt 2. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. p. 35. [SRG.]

   VASKÚTI György: Okkultáció-észlelés 1997. május 10-én. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

KISS László: Új távlatok a változócsillagászatban: az AAVSO II. Európai Találkozója. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 39-43. Svájc, 1997. május 26-31. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1997 június - július. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 44-46., 50. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 47-50. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Két "új" középkori napóra. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 51-54. Narda rk. templomán és Sopron Szent Mihály templomán lévő középkori napórák. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. pp. 55-57. Gieler Zoltán: 33x70-es óriásbinokulár.; Horváth Marcell: Győri csillagvizsgálók. 1. Széchenyi István Műszaki Főiskola. 2. Vingler Béla Győrújfalu. 3. Horváth Marcell, Győrszentiván-kertváros. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. p. 58. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997 október. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. p. 59. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: TX Draconis. = Meteor 27. 1997. szept. 9.(255.) sz. p. 60. [SRG.]

Címlapunkon: a Calar Alto-i 2,2 m-es távcső kupolája a Tejúttal. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. címlap, p. 1. Fűrész Gábor felvétele. [KSZ.]

MCSE ’98. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. p. 3. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - MIZSER Attila: Ágasvár ’97. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 4-6. [SRG.]

Ágasvári ősz ’97.; Ágasvári tél ’97. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. p. 7. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Calar Alto ’97. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 8-14. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Új magyar vonatkozású kisbolygók: (7317) Cobot és (7383) Lassovszky. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 15-16. Táblázat 40 magyar vonatkozású kisbolygóról. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kísérő a Dionysus kisbolygó körül. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Honnan származik az Eros? = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Földsúroló kisbolygót fedezett fel egy amatőrcsillagász. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 18-19. Az arizonai Roy Tucker, az 1997 MW1 kisbolygót. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Föld második "holdja". = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Világegyetem leghidegebb helye. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 19-20. A Bumeráng-köd. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az F gyűrű rejtélye. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Világegyetem "tengelye"? = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fiatal csillagok a közelben. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Váratlan felfénylés. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. p. 22. A 47 Tucanae gömbhalmazban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Szuperóriás távcsövek. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Betörtek a Sváb-hegyi Csillagvizsgálóba. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 23-24. 1997. szeptember elején. Ellopták a 60 cm-es távcső kupolájának rézborítását, a távcsövek sok réz alkatrészét és egy 10 cm-es keresőtávcsövet. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARÁT Éva: Eugene Merle Shoemaker (1928-1997). = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. p. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

Het [HEGEDÜS Tibor]:Miniatűr "plug-and-play" komplett fotométer! = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. p. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1997 júliusban. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Könyvajánlat: Christoph Scheiner, az első napkutató. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

BUCZYNSKI, D. G.: A Hold feltérképezése. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 28-30. Reflection, 1981. febr. Ford.: Szentmártoni Béla. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kráterek a hamuszürke fényben. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

VINCZE Iván: Jupiter-előzetes.; A szembenállás felé tartó Szaturnusz. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

ROTH, Günther D.: Gondolatok a bolygóészlelésekről. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 35-36. Ford.: B. L. [Bartha Lajos]. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóészlelések 1996-ban. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 37-40. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. p. 41. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 42-45. Kisbolygó-okkultációk.; Hold okkultációk.; Részleges holdfogyatkozás 1997. március 24-én.; A Jupiter csillagfedései.; November 15-én Aldebaran súroló fedés!; Szaturnusz-fedés november 12-én hajnalban. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1997 június - augusztus. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 46-50. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1997 július - augusztus. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Őszi észlelési ajánlat: mély-ég objektumok az Andromeda-galaxisban. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 54-55. [SRG.]

   VASKÚTI György: Kettőscsillagok. Egy este a 20 Geminorumtól délkeletre... = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 56-58. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: A pest-budai csillagászat krónikása: Kelényi B. Ottó. Születése 100. évfordulójára. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. pp. 59-60. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. p. 62. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997 november. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: W Cygni. = Meteor 27. 1997. okt. 10.(256.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: a Cassini űrszonda. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: 40 éve az űrben. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

Ágasvári tél ’97. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. p. 4. [SRG.]

SPÁNYI Péter: A Nagy Utazás - jó utat, Cassini! = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 5-13., címlap. [SRG.]

Közelebb a csillagokhoz ’97. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 14-18. Mizser Attila: Budapest.; Egri József: Baja.; Tuza László: Gyöngyös.; ifj. Balogh Zoltán: Hajdúböszörmény.; Horváth Tibor: Hegyhátsál.; Nyerges Gyula - Mécs Miklós: Esztergom.; Szabó Gábor: Monor.; Posztpisl Györgyi: Kiskunhalas.; Hamvai Antal: Nagyhalász. [SRG.]

LÉGRÁDY Lajos: A felújított Heyde-refraktor. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 19-21. A budapesti Uránia Csillagvizsgáló 200 mm-es távcsöve. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az alfa Centauri bolygói. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vörös törpe, barna törpe. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Rodeó" egy kisbolygón. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A csillagok nyomában. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. p. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

IBQ [BARTHA Lajos]: A legfényesebb csillagok. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 24-25. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Megérkezett a Mars Global Surveyor. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. p. 25. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Építsünk Holdat! = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 25-26. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Élet a Holdon. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. p. 26. 1777-ben volt Joseph Haydn Élet a Holdon operájának ősbemutatója a fertődi Esterházy-kastélyban. 1997. szept. 16-án a kismartoni Haydn-napokon újra bemutatták az operát, a teljes holdfogyatkozás kíséretében. Forrás: Új Magyarország. Csillagászati hírek. [SRG.]

Amatőrcsillagászati kiadványok ’97. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. p. 27. Argo Navis, Astra, Binary, Meteor, Meteor Gyorshírek, Üstökös Gyorshírek, Albireo, A Csillagvizsgáló, Draco, Égleső, Egyesületi Híradó, Magnitúdó Körlevél, TELAPO, Vega, Űrkaleidoszkóp kiadványok alapvető adatai. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1997 július - szeptember. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 28-30. C/1995 O1 (Hale-Bopp).; C/1996 J1 (Evans-Drinkwater).; C/1997 J2 (Meunier-Dupouy).; 103P/Hartley 2. [SRG.]

A Hale-Bopp-üstökös magyar amatőrök felvételein. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. p. 30., 4 színes t. [SRG.]

RYBSKI, Paul M.: Mire képes egy CCD kamera? = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 31-34. A CCD Astronomy 1996 nyári és őszi számaiban megjelent cikkek alapján: Fűrész Gábor. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1997 szeptember. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 35-38. [SRG.]

KISS László: Változócsillag-észleléseink 1996-ban. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 39-43. [SRG.]

A hónap változója: R Arietis. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. p. 43. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1997 augusztus - szeptember. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

HAMVAI Antal: Két diffúz köd az Orionban. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub szeptember. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 49-51. [SRG.]

MIZSER Attila: Posztoczky Károly (1882-1963). Régi amatőrök emlékei. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 52-56. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Sírrablók Krakópusztán. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. p. 56. Nógrád megyében, Lucfalva közelében, a krakópusztai temetőben Podmaniczky Géza és Dégenfeld-Schomburg Berta síremlékének megrongálása. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. pp. 57-58. Virág Pál: Kanadai tudósítás.; Példamutató távcső (Péntek Kálmán refraktora).; Könyvajánlat: Simon Tamás: Csillagászat. 3. kiadás. [SRG.]

Jelenségnaptár 1997. december. = Meteor 27. 1997. nov. 11.(257.) sz. p. 60. [SRG.]

Címlapunkon: az M56 hamisszínes felvétele. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. címlap, p. 1. Fűrész Gábor fényképe a Calar Alto-i 1,23 m-es teleszkóppal, CCD kamerával készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: Köszönjük! = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. p. 3. Az 1%-ról. [SRG.]

Új MCSE tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (1801-1900). = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. p. 4. [SRG.]

BORKOVITSNÉ JÓZSEF Rita: Hollandia és a csillagászat. Kalandozások a "fejlett" Nyugaton. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

BARTHA Lajos: Vallonföld csillagfényben. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 7-9. [SRG.]

Űrgolyhók, avagy egy nóva öröksége. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 10-11, 28. STScI-PR97-29. - Ksl [Kiss László]. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Van új a Nap felett. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy törpecsillag élete. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Anyag-antianyag 1:0. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Új holdak az Uránusz körül. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriáskráter a Vestán. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Már csak a Ceres nagyobb! = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Lelassult a Mars ostroma. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Haldoklik az éta Carinae? = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. p. 17 Csillagászati hírek. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy három évszázados intézmény megszüntetése. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 19-20. A Greenwich-i Királyi Csillagvizsgáló megszüntetéséről. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD Technika. Sötétkép - világoskép. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 21-26. CCD Astronomy 1996-os cikkei alapján. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1997 október. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

VINCZE Iván: Mars - az 1996-98-as láthatóság első fele. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1997 október. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 32-34. C/1997 J2 (Meunier-Dupouy).; C/1997 T1 (Utsunomiya).; 78P/Gehrels 2.; 103P/Hartley 2.; Halvány üstökösök. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földsúroló kisbolygók nyomában. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 35-38. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 39-43. Teljes holdfogyatkozás 1997. szeptember 16-án.; A félárnyék láthatósága.; Belépés az árnyékba.; A totalitás kezdete.; Danjon-becslések a fogyatkozás közepén.; Fotometria.; A totalitás látványa.; A teljes fogyatkozás vége.; A részleges fogyatkozás vége.; Az umbra határvonala.; A penumbra láthatósága.; Kráterkontaktusok. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok 1997 január -június. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

ARLT, Rainer - RENDTEL, Jürgen: Az 1997-es Perseidák első elemzése. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. p. 46. WGN, 1997. okt. cikkeiből fordította: Gyarmati László. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1997 szeptember - október. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 47-50. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. p. 51. EF Pegasi.; SN 1997dq az NGC 3810-ben.; Változócsillag Atlasz. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1997 október. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 52-55. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1997 június - október. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 56-59. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. pp. 60-62. Trupka Zoltán: A fehérvári csillagászat évtizedei.; Kónya Béla: Új magáncsillagvizsgáló Hajdúszováton.; Mzs [Mizser Attila]: Csillagmorzsák. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. p. 64. [SRG.]

Jelenségnaptár 1998. január. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. p. 67. [SRG.]

KISS László: A hónap változója: U Orionis. = Meteor 27. 1997. dec. 12.(258.) sz. p. 68. [SRG.]

Csúcsmodell a Marson. = Modellezés 2. 1997. júl. 4. sz. pp. 18-19. A Sojourner mikroterepjáró. [KOC.]

HORVÁTH András: Bip-bip, avagy az űrkorszak kezdete. Negyven éve állt Föld körüli pályára az első Szputnyik. = Népszabadság 55. 1997. szept. 27. p. 26. [KOC.]

T. TÓTH Sándor: Az erdélyi matematika kezdetei. = Művelődés 1997. 11. sz. pp. 36-40. A tanulmány nagyrészt a matematika története, de több helyen a középkori csillagászat is szerepel. Egyes hazai csillagászati vonatkozok: Tapolcai Bertalan, Gellért püspök, Georg Purbach, Johannes Regiomontanus munkásságában. Megemlít néhány régi matematikai kéziratot, ezek némelyike csillagászati vonatkozású: Ptolemaiosz Almagestje, naptárszámítási tudnivalók és időszámítási táblázatok. a legrégibb magyar vonatkozású csízió, a Hold járásával foglalkozó kéziratok. A legrégibb magyar nyelvű csíziót az 1462-ről keletkezett latin nyelvű Thuróczy-kódexhez kötve találjuk. [KSZ.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Szputnyikles a felhők felett. = Népszabadság 55. 1997. szept. 27. p. 26. [KOC.]

HARGITAI Miklós: A magyar "űrkém". = Népszabadság 55. 1997. szept. 27. p. 26. [KOC.]

A Hold csak egy darab Föld. = Népszabadság 55. 1997. nov. 11. 263. sz. p. 1. Both Előd nyilatkozata a Science cikke alapján. [SRG.]

FÜZES Oszkár: Ki locsolja az űrpáfrányt? A Hold túloldalán atombunker is bérelhető. = Népszabadság 55. 997. dec. 27. p. 15. [KOC.]

M. LENGYEL László: Kozmikus nyakék ajándékba. Oroszország nem adja fel a technika fejlesztését. = Népszabadság 55. 1997. dec. 27. p. 15. [KOC.]

SZEGŐ Gábor: Az Ariane-program üzletnek is jó. Tizenkét hónap kellett a kouroni csorba kiköszörüléséhez. = Népszabadság 55. 1997. dec. 27. p. 15. [KOC.]

ERTSEY Attila: Az üstökösök üzenete. = Országépítő 8. 1997. 2. sz. p. 32. A Hale-Bopp üstökös látványával kapcsolatos gondolatok. Benne a Magyar Csillagászati Egyesület brosúrájának idevonatkozó része "Hale-Bopp - az évezred üstököse" címmel. [KSZ.]

  MEEKS, John: Az üstökösök üzenete. - részletek - = Országépítő 8. 1997. 2. sz. pp. 32-35. A Hale-Bopp üstökösről, amely 1997. ápr. 11-én éppen a Perseus csillagkép Meduza-fejénél látszott. A Perseus mondakör, a Medusa és Gorgó fej története ezzel kapcsolatos ismertetése. [KSZ.]

Kert László 1945-1997. = Pécsi Extra 9. 1997. jún. 26. p. 1. Nekrológ. Egy ideig a pécsi planetárium vezetője volt. [SRG.]

DESONIE, Dana: Fenyegetés az űrből. = Reader’s Digest Válogatás 1997. febr. pp. 130-136. Kisbolygóval vagy üstökössel történő ütközés lehetősége. [NRO.]

RENNICKE, Jeff: Hol látható a szivárvány? = Reader’s Digest Válogatás 1997. jún. pp. 30-33. [NRO.]

SWARTZ, Mimi: A világűrből érkezett. = Reader’s Digest Válogatás 1997. jún. pp. 74-80. Az antarktiszi jégmezőn talált, Marsról származó meteorit története. [NRO.]

NÉMETHNÉ FEHÉR Katalin: Kunc Adolf (1841-1905). = Savaria fórum 7. 1997. febr. 20. 8. sz. p. 17. Gothard Jenő is. [SRG.]

M. J.: Amikor a Napba nézni nem szabad. Egy fantasztikus esemény veszélyei. = Savaria fórum 9. 1997. aug. 5. 31. sz. p. 4. [SRG.]

BERTA Sándor: Föld és űr között menetrend szerint. A V-1-től a Space Shuttle-ig. = Technika 1997. jún-júl. pp. 39-43. Az Air International alapján. [KOC.]

STAAR Gyula - TRUPKA Zoltán: A hazai szkeptikus mozgalom történetéről. = Telapo 5. 1997. márc. 1. (9.) sz. pp. 1-2. A mozgalom története a Tényeket Tisztelők Társasága 1992. márc. 19-i megalakulásától kezdve. [KSZ.]

NÉMETH Csaba: Paravilág. = Telapo 5. 1997. márc. 1. (9.) sz. pp. 1-2. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: New Age vagy elektronikus középkor? Szkeptikusok II. Országos Találkozója 1996. = Telapo 5. 1997. márc. 1. (9.) sz. pp. 3-4. Beszámoló a székesfehérvári találkozóról. [KSZ.]

Lukács evangéliumok. Hogyan lesz valakiből Lukács Béla? Sarkadi Péter interjúja. 3. = Telapo 5. 1997. márc. 1. (9.) sz. pp. 4-5. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: Teadélután - ufókkal. = Telapo 5. 1997. márc. 1. (9.) sz. pp. 5- 6. Egy szegedi általános iskolában lezajlott vita. [KSZ.]

RADÓ Tamás: A tömegtájékoztatás és az ufók. = Telapo 5. 1997. márc. 1. (9.) sz. p. 6 [KSZ.]

Krónika. Mit csinált a TELAPO 96-ban? = Telapo 5. 1997. márc. 1. (9.) sz. p. 7. Székesfehérvári csillagászati események 1996-ban. [KSZ.]

Amiről a vendégkönyv mesél. 1. = Telapo 5. 1997. márc. 1. (9.) sz. pp. 7-8. Idézetek a székesfehérvári csillagvizsgáló vendégkönyvébe írt bejegyzésekből, az 1977. dec. 9-i avatástól 1979. jún. 15-ig. [KSZ.]

Meteor Csillagászati évkönyv 1997. = Telapo 5. 1997. márc. 1. (9.) sz. p. 8. Az MCSE kiadványa. [KSZ.]

NÉMETH László: Beköszöntő. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 1997. 1. sz. p. 1. A TELAPO lap észlelési rovata, belső melléklete bevezetője.; Az "Észlelőlap" nevével ellentétben nem önálló lap, hanem amint alcíme mutatta "A TELAPO észlelési melléklete" volt. A székesfehérvári amatőrcsillagászok észleléseit mutatta be. Egy-egy TELAPO lapszám közepébe helyezték az Észlelőlapot, esetenként, ha nagyobb megfigyelési akciók történtek. A TELAPO 9. számába az 1997/1-es, a 12. számába az 1997/2-es, a 13. számába az 1998/1-es, a 18. számába az 1999/1-es, a 22. számába a 2001/1-es, a 26. számába a 2002/1-es, a 27. számába a 2003/1-es Észlelőlap került. Az Észlelőlap általában 2, néha 4 oldal terjedelmű volt, az anyalappal azonos szerkesztéssel, nyomdai eljárással és mérettel készült. Szerkesztője Németh László és Tanárki Tibor volt. Az Észlelőlapot adatbázisunkban nem külön, hanem az adott TELAPO-lapszám végén ismertetjük. [KSZ.]

NÉMETH László: Megjött az ezredvég üstököse. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 1997. 1. sz. pp. 1-2. A Hale-Bopp-üstökös felfedezésének története. [KSZ.]

NÉMETH László: Székesfehérvári észlelések. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 1997. 1. sz. p. 2. Dobra Szabolcs, Fűrész Gábor, Németh László észlelései a Hale-Bopp-üstökösről 1996-1997-ben. [KSZ.]

ZAKARIÁS Ildikó: Automaták vagy emberek a Marsra? [1.] = Telapo 5. 1997. jún. 2. (10.) sz. pp. 1-2. Miért éppen a Mars? Automaták vagy emberek. Mesterséges intelligencia? Ember a Marson. És/vagy? Automaták vagy emberek? [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Űrpályázat fehérvári sikerrel. = Telapo 5. 1997. jún. 2. (10.) sz. p. 1. A székesfehérvári csillagda szakköröse, Zakariás Ildikó űrkutatási diákpályázatot nyert. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: A NASA és az LPI 28. Holdi és Planetáris Konferenciájáról. = Telapo 5. 1997. jún. 2. (10.) sz. pp. 3-4. 1997. márc. 17-21-ig tartották Houstonban. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Csillagászat az óvodában? = Telapo 5. 1997. jún. 2. (10.) sz. p. 4. [KSZ.]

SZARKA Andrea: Csillagászat az óvodában! Beszámoló a székesfehérvári Tulipános Óvoda nagycsoportosainak körében megtartott csillagászati foglalkozások tapasztalatairól. = Telapo 5. 1997. jún. 2. (10.) sz. pp. 4-5. [KSZ.]

TANÁRKI Tibor - NÉMETH László: Észlelőtábor a la Ráktanya. = Telapo 5. 1997. jún. 2. (10.) sz. pp. 5-6. A székesfehérvári észlelők élményei Ráktanyán 1997. ápr. 4-7-ig. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Évfordulók a TELAPO-ban. = Telapo 5. 1997. jún. 2. (10.) sz. pp. 6-7. Székesfehérvári csillagászbarátok találkozója 1997. ápr. 5-én. [KSZ.]

Fehérváron járt a Hale-Bopp üstökös. = Telapo 5. 1997. jún. 2. (10.) sz. pp. 7-8. Ezt a lapszámot az üstökösről készített rajzok illusztrálták (p. 1., 2., 3., 4., 5., 6.). Ezeket 1997. márc. 12. és ápr. 8. között készítették székesfehérváriak: Dobra Szabolcs, Szarka Andrea, Tanárki Tibor. [KSZ.]

Kulin-emlékfüzet. = Telapo 5. 1997. jún. 2. (10.) sz. p. 8. Az MCSE kiadásában. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Honnan jönnek az ufók? Útmutató csillagász szakkörök számára. = Telapo 5. 1997. szept. 3. (11.) sz. pp. 1-7. Bevezetés. Nem minden ufó, ami fénylik. A Természet feltételeket szab. A csillagközi utazás problémái. Mi történne, ha idejönnének? Akkor mit láttak annyian? A félrevezetés veszélyessé válhat! Mekkorák az ufók? Mit mond a "Hivatalos Tudomány"? Összefoglalás. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Szenzációs felfedezés. Fekete lyuk a Vénuszon! = Telapo 5. 1997. szept. 3. (11.) sz. pp. 7-8. [KSZ.]

Szkeptikusok III. Országos Találkozója. = Telapo 5. 1997. szept. 3. (11.) sz. p. 8. 1997. okt. 25-én lesz Székesfehérváron. [KSZ.]

ZAKARIÁS Ildikó: Kétszer "haltam meg" Huntsville-ben! = Telapo 5. 1997. dec. 4. (12.) sz. pp. 1-2. A NASA Huntsville-ben rendezett nemzetközi űrtáborában, 1997. júl. 25-től aug. 3-ig. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Veszélyeztetett jövőnk. Beszámoló a Szkeptikusok III. Országos Találkozójáról. = Telapo 5. 1997. dec. 4. (12.) sz. pp. 1-3. [KSZ.]

MOLDOVÁNYI Balázs: Kommentár nélkül. = Telapo 5. 1997. dec. 4. (12.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

ZAKARIÁS Ildikó: Automaták vagy emberek a Marsra? 2. = Telapo 5. 1997. dec. 4. (12.) sz. pp. 4-5. A Marsutazás - megoldás a társadalmi problémákra? Politikai hatások. A jövő. Az emberes űrprogramok gyakorlati haszna. [KSZ.]

Űrnap - űrhajósokkal. = Telapo 5. 1997. dec. 4. (12.) sz. pp. 5-6. 1997. szept. 24-én Budapesten. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: A fehérvári csillagászat évtizedei. = Telapo 5. 1997. dec. 4. (12.) sz. p. 7. Székesfehérvári csillagászbarátok találkozója 1997. szept. 27-én. [KSZ.]

SZARKA Andrea: Megalakult a TeleCsiPa. = Telapo 5. 1997. dec. 4. (12.) sz. p. 7. A Telekis Csillagász Palánták, vagyis a Teleki Blanka Gimnázium amatőrcsillagász köre. A TeleCsiPa 1997. szept. 16-án alakult meg, a teljes holdfogyatkozás észlelése idején. [KSZ.]

Krampusz-díj. "... van esernyőnk...". = Telapo 5. 1997. dec. 4. (12.) sz. pp. 7-8. Földrajzszakos pedagógusok látogatása a csillagvizsgálóban, egy esős délelőtt. A salgótarjáni "A Csillagvizsgáló" című lap 1997. jan. számából. [KSZ.]

TELAPO-díj 1997. = Telapo 5. 1997. dec. 4. (12.) sz. p. 8. A szerkesztőség díjat alapított, évente az kapja, aki legtöbbet tett a TELAPO-ért. Idén a Szabadművelődés Háza lett a kitüntetett. [KSZ.]

Meteor csillagászati évkönyv 1998. = Telapo 5. 1997. dec. 4. (12.) sz. p. 8. Az MCSE kiadásában. [KSZ.]

NÉMETH László: Bevezető. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 1997. 2. sz. p. 1. [KSZ.]

In memoriam Hale-Bopp. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 1997. 2. sz. pp. 1-4. Bajor Péter, Dobra Szabolcs, Kiss Réka, Németh László, Pintér András, Szarka Andrea, Tanárki Tibor észlelései a Hale-Bopp-üstökösről 1997. febr. 2. és máj. 10. között. [KSZ.]

PARAGI Zsolt: Rádiócsillagászat a világűrből. Magyar részvétel a kutatásokban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. jan. 1. sz. pp. 15-18. [PIR.]

ORHA Zoltán: Szerencsés csillagzat alatt. Beszélgetés Ponori Thewrewk Aurél csillagászattörténésszel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. jan. 1. sz. pp. 25-28. Orha Zoltán tévéinterjúja alapján. - MTV Korkép-sorozat 1996. január 14. [PIR.]

Kettős fekete lyukak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. jan. 1. sz. pp. 30-31. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

GRANDPIERRE Attila: Új típusú energiatermelés a Nap magjában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. febr. 2. sz. pp. 54-58. [PIR.]

Hogyan működik a csillagmag? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. jan. 1. sz. p. 57. [SRG.]

MANNO István: A Borexino-kísérlet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. febr. 2. sz. pp. 59-61. Kísérlet a napneutrínók kimutatásával kapcsolatban. [PIR.]

Hubble-mérföldkő. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. febr. 2. sz. p. 80. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Egyetértés a világegyetem korát illetően? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. febr. 2. sz. p. 80. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Mágneses tere van a Ganymedesnek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. febr. 2. sz. pp. 94-95. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

VARGHA Magda - PATKÓS László: St Gellert’s Hill Observatory’s Chronicle. (The Correspondence of Johann Pasquich and Paul Tittel) - A Szent Gellért-hegyi csillagvizsgáló krónikája (Pasquich János és Tittel Pál levelezése). (Az MTA Konkoly obszervatórium monográfiáinak második kötete, Budapest, 1996) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. febr. 2. sz. p. 95. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

-bgy-: Carl Sagan (1934-1996). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. márc. 3. sz. p. 115. Nekrológ. [SRG.]

Szoftverhiba okozta az Ariane-5 kudarcát. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. márc. 3. sz. p. 125. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Melegít a telihold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. márc. 3. sz. p. 125. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Kartácstámadás műhold ellen? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. márc. 3. sz. p. 125. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Kikapcsolják az IUE-t. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. márc. 3. sz. p. 126. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Mélyhűtött kamerával a csillagszületés titkai nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. márc. 3. sz. p. 126. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

NÉMETH Csaba: A 21. század űrtávközlési rendszerei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. márc. 3. sz. pp. 133-134. [PIR.]

(T. Z.) [TRUPKA Zoltán]: Meteor Csillagászati évkönyv 1997 (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 1996) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. márc. 3. sz. p. 143. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

ALMÁR Iván: Természetvédelem a Naprendszerben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. ápr. 4. sz. pp. 165-167. [PIR.]

N. Cs. [NÉMETH Csaba]: Az ID4 űrhajózási hibái. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. ápr. 4. sz. p. 178. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Nagy tömegű fekete lyuk lakozik a legtöbb galaxisban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. ápr. 4. sz. p. 178. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BOTH Előd: Újabb Galileo-újdonságok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. ápr. 4. sz. pp. 185-186. [PIR.]

EMBEY-ISZTIN Antal: Ősmaradványok a Marsról? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. máj. 5. sz. pp. 204-206. [PIR.]

HRASKÓ Péter: Látogatóban Hipparkhosznál. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. máj. 5. sz. pp. 211-214. [PIR.]

Repülő csillagvizsgáló. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. máj. 5. sz. p. 223. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BOTH Előd: A Hubble-űrtávcső második nagyjavítása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. máj. 5. sz. pp. 227-228. [PIR.]

VARGA Péter: A Föld alakjáról és hegyeinek magasságáról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. jún. 6. sz. pp. 242-247. [PIR.]

Hale-Bopp-meglepetések. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. jún. 6. sz. pp. 269-270. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Negyedszázad a naprendszer peremén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. jún. 6. sz. pp. 270-271. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A csillagközi kémia hiányzó láncszeme. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. jún. 6. sz. p. 271. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Eltávozott az utolsó "bolygóvadász". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. jún. 6. sz. p. 271. Hírek Események Érdekességek. Clyde Tombaugh nekrológ. [SRG.]

BOTH Előd: Égi harmóniák. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. jún. 6. sz. pp. 275-277. [SRG.]

(t. Z.) [TRUPKA Zoltán]: A csillagok könyve (Tordas és Társa Kft. 1997, Budapest). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. jún. 6. sz. p. 286. Új könyve. Könyvismertetés. [SRG.]

DELIN, Martac: A háromszéki napórák. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. jún. 6. sz. melléklete. pp. [84-88.] [PIR.]

FARKAS Gyula: A Galilei-ünnep Páduában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. júl. 7. sz. pp. 295-296. A Természettudományi Közlöny 1893. áprilisi számából. [PIR.]

A NASA új repülő obszervatóriuma. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. júl. 7. sz. p. 321. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Újabb magyar név a Holdon. Hédervári Péter. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. júl. 7. sz. pp. 321-322. Hírek Események Érdekességek. [KSZ.]

A *I [ABONYI Iván]: Horányi Gábor: Csillagászat (Calibra Kiadó, Budapest, 1996) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. júl. 7. sz. p. 336. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

BOTH Előd: Az "évszázad üstököse": a Hale-Bopp. 1. rész. Az üstökös felfedezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. aug. 8. sz. pp. 357-360., hátsó belső borító. [PIR.]

SZÁNTÓ Tibor - VANEK József: Az égbolt fotózása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. aug. 8. sz. p. 361. [PIR.]

A Tejútrendszer korának mérése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. aug. 8. sz. p. 367. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A menekülő csillagok rejtélye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. aug. 8. sz. p. 367. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Hétvége a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. aug. 8. sz. p. 368. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Hale-Bopp üstökös napközelben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. aug. 8. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

BOTH Előd: Az "évszázad üstököse": a Hale-Bopp. 2. rész. Hale-Bopp látványa. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. szept. 9. sz. pp. 400-402. [PIR.]

Újabb molekulafajták fiatal csillagok porkorongjában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. szept. 9. sz. p. 412. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Kozmikus ütközés Afrikában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. szept. 9. sz. p. 412. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Új minibolygó a naprendszerben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. szept. 9. sz. p. 412. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BOTH Előd: Munkában a Nyomkereső. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. szept. 9. sz. pp. 413-414. Hírek Események Érdekességek. Mars Pathfinder. [PIR.]

Az asztrológus és az űrhajós. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. szept. 9. sz. p. 415. Schiller Róbert rovata. [SRG.]

Verne víziói. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. szept. 9. sz. pp. 416-417. Irodalom-tudomány. Ford. és összeáll.: Németh Géza. [SRG.]

Szokatlan műholdpálya. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. szept. 9. sz. p. 414. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

VARGHA Domokosné: A három bukott angyal. Magyar csillagászok a 18-19. század fordulóján. 1. Zách János Ferenc (1754-1832), a zseniális szervező. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. szept. 9. sz. pp. 418-419. [PIR.]

SIPOS András Árpád: A fekete doboz. Automaták vagy emberek a világűrben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. szept. 9. sz. melléklete. pp. 130-134. Természet-Tudomány Diákpályázat. [SRG.]

ZAKARIÁS Ildikó: Automaták vagy emberek a Marson? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. szept. 9. sz. melléklete. pp. [134-138.] [PIR.]

B. E.: Intergalaktikus csillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. okt. 10. sz. pp. 463-464. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Porkorongot észleltek érett korú csillagoknál. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. okt. 10. sz. p. 464. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

VARGHA Domokosné: A három bukott angyal. Magyar csillagászok a 18-19. század fordulóján. 2. Pasquich János, az örök szenvedő (1754-1829). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. okt. 10. sz. pp. 471-474. [PIR.]

Galileo-újdonságok - III. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. okt. 10. sz. pp. 475-477. Fordította és összeállította: Both Előd. [PIR.]

NÉMETH Géza: Utazás a Marsra - 1971. Visszapillantás egy történelmi űrexpedícióra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. okt. 10. sz. p. 478. [PIR.]

BALÁZS Béla: Kronosz meghódított birodalma. Az idő és mérése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. nov. 11. sz. pp. 485-490. [PIR.]

Két új földkutató NASA-program. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. nov. 11. sz. pp. 512-513. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Bizonyíték a neutrínóoszcilláció mellett. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. nov. 11. sz. pp. 516. [SRG.]

Viriáltömeg, fénylő tömeg, ill. a "sötét anyag" tömege. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. nov. 11. sz. p. 516. [SRG.]

A neutrínóoszcilláció. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. nov. 11. sz. p. 516. [SRG.]

VARGHA Domokosné: A három bukott angyal. Magyar csillagászok a 18-19. század fordulóján. 3. Tittel Péter Pál (1784-1831) aki magyar csillagász akart lenni. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. nov. 11. sz. pp. 521-524. [PIR.]

KISS Árpád - PERJÉS Zoltán: A gravitációs hullámok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. dec. 12. sz. pp. 539-541. [PIR.]

Űrkikötő építése Ausztráliában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. dec. 12. sz. p. 560. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Idegen világ. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. dec. 12. sz. p. 560. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BOTH Előd: Naprendszeren kívüli bolygók, vagy oszcillációk? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. dec. 12. sz. pp. 564-565. [PIR.]

(A *I)[ABONYI Iván]: Paul Davies: Egyedül vagyunk a világegyetemben?A Földön kívüli élet felfedezésének filozófiai következményei. Fordította: dr. Both Előd. (Kulturtrade Kidó, Budapest, 1996). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 128. 1997. dec. 12. sz. p. 576. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Űrkutatási múzeum Pécsett? = Új Dunántúli Napló 8. 1997. márc. 3. p. 11. Múzeum terve a pécsi planetáriumban. Nem valósult meg. [SRG.]

TROSZT E.: Parkolópályás planetárium. = Új Dunántúli Napló 8. 1997. jún. 30. p. 5. Pécsett. [SRG.]

Egyhetes csillagászattan. = Új Dunántúli Napló 8. 1997. okt. 1. p. 14. [SRG.]

Csillagászok. = Új Dunántúli Napló 8. 1997. okt. 6. p. 5. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1997 H2 (SOHO). = Üstökös Gyorshírek 1997. 2. sz. p. 1. [KSZ.]

BENCZE Balázs: Az Uránia csillagvizsgáló ötven éve. = Várnegyed. Az I. ker. lapja. 1997. p. 9. [SRG.]

Csillagászati hét Szombathelyen. = Vas Népe 42. 1997. okt. 4. 232. sz. p. 20. Az MMIK-ban. Előadók: Csaba György, Bartha Lajos, Horváth András, Both Előd, Mizser Attila. Szombaton budapesti kiránduláson (MTA Csillagászati Kutató Intézet, Planetárium) vehetnek részt az érdeklődők. [SRG.]

TREIBER Mária: Csillagda-háló. = Vas Népe 42. 1997. okt. 8. p. 5. [SRG.]

VÉRTES Ernő: 140 éve született Gothard Jenő. = Vasi Honismereti Közlemények 15. 1997. 2. sz. pp. 18-20. [SRG.]

Címoldal: A delta Cephei típusú változócsillagok periódus-fényesség relációjának első ábrázolása. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. p. 1. A táblázat Henrietta Lewitt mérései alapján készült. [SRG.]

Extrém keringésű bolygó a Cygnusban. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. p. 2. Astronomy 1997. jan. [SRG.]

Nem is olyan öreg csillagok? = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. p. 3. Astronomy 1997. jan. [SRG.]

"Skizofrén" égitestek. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. p. 3. Astronomy 1997. jan. [SRG.]

A Föld jövőjének része: a 433 Eros kisbolygó. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. p. 4. Astronomy 1996. dec. [SRG.]

A mesterséges Jupiter sávjai. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. p. 4. Astronomy 1996. dec. [SRG.]

Összeütközések a Kuiper-övben. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. p. 4. Astronomy 1996. dec. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Távolságmérés a csillagászatban - távoli világok. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

Hamuszürke fény-észlelések. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. pp. 7-9. Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Illés Anita, Pető Zsolt, Szekeres Tibor észlelései 1991-1996 között. [SRG.]

Csillagfedés megfigyelése. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. p. 9. Horváth Tibor, Póczek Antal, Tuboly Vince (Hegyhátsál) megfigyelése 1996. okt. 1-én. [SRG.]

Vénusz-észlelések. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. p. 10. Csizmadia Szilárd (Zalaegerszeg), Horváth Tibor (Hegyhátsál) megfigyelése 1996. szept. 27-én., ápr. 7-én és 21-én. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Tapasztalatok a 200/100-as távcsővel. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. pp. 10-11. Az egyesület távcsövével. [SRG.]

Kettőscsillag-észlelések. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. pp. 11-13. Csizmadia Ákos (Zalaegerszeg), Kovács Zsolt (Vecsés), Pető Zsolt (Nagyrada) 1996 aug.-nov. [SRG.]

Kalendárium (Március). = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. pp. 13-14. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. pp. 15-17. Tagnévsor.; Egyesületi programok májusig.; Közgyűlés máj. 3-án.; Tagdíjbefizetés. [SRG.]

Csillagászati Évkönyv megrendelése. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. p. 17. [SRG.]

The Spine of Cygnus. = Vega 7. 1997. febr. 1.(30.) sz. p. 18. Tony és Daphne Hallas felvétele. [SRG.]

Egyesületi programok. = Vega 7. 1997. máj. 2.(31.) sz. p. 1. VEGA ’97 nyári amatőrcsillagász megfigyelő tábor 1997. aug. 25-31. Kehidakustány. [SRG.]

Újabb Kuiper-objektumok. = Vega 7. 1997. máj. 2.(31.) sz. p. 1. Astronomy 1997. febr. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 7. 1997. máj. 2.(31.) sz. p. 2. [SRG.]

Helyi Csoportok III. Országos Találkozója. = Vega 7. 1997. máj. 2.(31.) sz. pp. 2-4. Zalaegerszegen volt, 1997. febr. 22-én. 39 résztvevő volt. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Jég a Holdon. = Vega 7. 1997. máj. 2.(31.) sz. p. 4. [SRG.]

Nagyobb összegű tagdíjak. = Vega 7. 1997. máj. 2.(31.) sz. p. 5. [SRG.]

Új tagjaink. = Vega 7. 1997. máj. 2.(31.) sz. p. 5. [SRG.]

Pénzügyi jelentés az 1996. évről. = Vega 7. 1997. máj. 2.(31.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

Eladó csillagászati évkönyvek. = Vega 7. 1997. máj. 2.(31.) sz. p. 6. [SRG.]

SIMONKAY Ferenc: Bemutató Lovásziban. = Vega 7. 1997. máj. 2.(31.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

Kalendárium (június, július, augusztus). = Vega 7. 1997. máj. 2.(31.) sz. pp. 7-8. Összeállította: Csizmadia Szilárd. [SRG.]

Egyesületi programok. = Vega 7. 1997. jún. 3.(32.) sz. p. 1. 1997. július 5.; Kehidakustány Vega’97 nyári tábor 1997. aug. 25-31. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Nyári csillagképek között. = Vega 7. 1997. jún. 3.(32.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: M87 extragalaxis. = Vega 7. 1997. jún. 3.(32.) sz. p. 4. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Nyugat fényei. = Vega 7. 1997. jún. 3.(32.) sz. p. 5. [SRG.]

Észlelések. = Vega 7. 1997. jún. 3.(32.) sz. pp. 6-10. Részleges holdfogyatkozás 1997. márc. 24. Kovács Zsolt (Vecsés).; Hamuszürke fény-észlelések - 1997. febr. Csizmadia Ákos (Zalaegerszeg), 1997. máj. Kovács Zsolt (Vecsés).; Comet C/1995 01 (Hale Bopp) - 1997. febr.-márc. Kiss Hajnalka, Csizmadia Szilárd (Székesfehérvár), Kovács Zsolt (Vecsés).; Mélyég-észlelések - Csizmadia Szilárd (Zalaegerszeg), Kovács Zsolt (Vecsés).; Csillagfedés megfigyelése - Kovács Zsolt (Vecsés).; Kettőscsillag-észlelés - Kovács Zsolt (Vecsés). [SRG.]

STEPHENS, Sally: Csillagászati rekorderek - 1. = Vega 7. 1997. jún. 3.(32.) sz. pp. 10-11. A legnehezebb csillag.; A legnagyobb szupernóvamaradvány.; A leggyorsabban mozgó csillag.; A legelnyúltabb alakú égitest a Naprendszerben. Astronomy 1997. jún. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 7. 1997. jún. 3.(32.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

Hale-Bopp üstökös. = Vega 7. 1997. jún. 3.(32.) sz. p. 12. Simonkay Ferenc felvétele 1997. ápr. 6-án. [SRG.]

Egyesületi programok. = Vega 7. 1997. aug. 4.(33.) sz. p. 1. [SRG.]

JOHNSTON, Tom: Ablak a mélybe. = Vega 7. 1997. aug. 4.(33.) sz. pp. 2-3. Fordította: Csizmadia Ákos. [SRG.]

A Rusthawelia egy 8,7 magnitúdós csillagot fed el. = Vega 7. 1997. aug. 4.(33.) sz. pp. 3-4. 1997. szept. 3/4. [SRG.]

Új bolygó az Északi Koronában. = Vega 7. 1997. aug. 4.(33.) sz. p. 5. Rho Coronae Borealis csillag körül. Astronomy 1997 aug. Fordította: Csizmadia Szilárd. [SRG.]

Kalendárium (szeptember, október). = Vega 7. 1997. aug. 4.(33.) sz. pp. 6-7. Összeállította: Csizmadia Szilárd. [SRG.]

Egy új fekete lyuk? = Vega 7. 1997. aug. 4.(33.) sz. p. 7. Astronomy 1997. aug. Fordította: Csizmadia Szilárd. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Aquarida és Capricornida megfigyelések. = Vega 7. 1997. aug. 4.(33.) sz. pp. 7-10. [SRG.]

A Centaur kisbolygócsalád új tagja. = Vega 7. 1997. aug. 4.(33.) sz. p. 11. Astronomy 1997. aug. Fordította: Csizmadia Szilárd. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 7. 1997. aug. 4.(33.) sz. p. 12. Egyesületi összejövetelek febr. és júl. között.; NGC és IC katalógus.; Gratulálunk diplomát szerző tagjainknak. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 7. 1997. okt. 5.(34.) sz. pp. 1-2. Egyesületi program októberben.; Egyesületi események 1997. júl. 25. és szept. 16. között.; Adományok. [SRG.]

A Mars legnagyobb hegye. = Vega 7. 1997. okt. 5.(34.) sz. p. 2. Astronomy 1997. júl. [SRG.]

Mély-ég objektumok megfigyelése. = Vega 7. 1997. okt. 5.(34.) sz. pp. 3-8. [SRG.]

STEPHENS, Sally: Csillagászati rekorderek - 2. = Vega 7. 1997. okt. 5.(34.) sz. pp. 9-10. A legnagyobb meteorraj.; A legnagyobb csillag.; A Földet legjobban megközelítő kisbolygó.; A legtávolabbi galaxis.; A legforróbb csillag.; A legtávolabbi objektum a Naprendszerben.; ... és a legtávolabbi objektum az Univerzumban... Astronomy 1997. aug. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Észlelés az 1m-es RCC teleszkóppal. = Vega 7. 1997. okt. 5.(34.) sz. pp. 10-11. Piszkéstetőn. [SRG.]

Ózon a Szaturnusz két holdján. = Vega 7. 1997. okt. 5.(34.) sz. p. 11. Nature 1997. nyomán. [SRG.]

Meteorészlelési eredmények. = Vega 7. 1997. okt. 5.(34.) sz. p. 12. Csizmadia Szilárd feldolgozása 1997. júl. 27-31. [SRG.]

PETHŐ Sándor: Egy antik kozmogóniai elmélet. Szüsztászisz és diasztászisz. - Adalék Diodórosz Bibliothéké 1,7 magyarázatához. = Világosság 38. 1997. júl. 7. sz. pp. 5-19. [SRG.]

UTKE, Allen R.: A Szivárvány mint végső értelem és a valóság egyetemes és időtlen jele. = Világosság 38. 1997. júl. 7. sz. pp. 49-59. Mítikus szivárvány.; A newtoni tudományos szivárvány.; A kortárs tudományos szivárvány. Fordította: Berkovits Balázs. [SRG.]

FEHÉR Márta: Érvelésminták Galilei Discorsijában. = Világosság 38. 1997. júl. 7. sz. pp. 20-26. [SRG.]

          1998.

BADINY JÓS Ferenc: Jézus király a pártus herceg. Budapest, 1998. Ősi Örökségünk Alapítvány, Gyomai Kner Nyomda Rt. 346 p. Csillagászat: pp. 67-71. (a betlehemi csillag); 143-149 (Jézus születési dátumának csillagászati vonatkozásai); 168-177. (Jézus születési dátumának csillagászati vonatkozásai; az 1999-es teljes napfogyatkozás). [REZ.]

BALOGH Lászlóné: Fizika II. Elektromágnesség, anyagszerkezet középiskolásoknak. Budapest, [1998.] Műszaki Könyvkiadó, Offset és Játékkártya Nyomda Rt. 158 p. /Calibra könyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Csákány Antalné, Flórik György, Holics László, Szalóki Dezső. E tankönyv használatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a 44.814/96. XI. számon engedélyezte. Jelzet: CA 1018. Csillagászat: pp. 129-148. A csillagászati fejezet Horányi Gábor munkája. [KSZ.]

BALOGH Lászlóné - HORÁNYI Gábor: Fizika II. Elektromágnesség, részecskefizika, atomfizika, csillagászat középiskolásoknak. Munkafüzet. Budapest, [1998.] Calibra Kiadó, Múzsák Nyomda Rt. 87 p. /Calibra könyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Szalóki Dezső. Jelzet: CA 1019. Csillagászat: pp. 53-64., 87. [KSZ.]

BALOGH Lászlóné - HORÁNYI Gábor: Fizika II. Munkafüzet. Elektromágnesség, részecskefizika, atomfizika, csillagászat középiskolásoknak. Budapest, [1998.] Calibra Kiadó, Múzsák Nyomda 87 p. /Calibra könyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Szalóki Dezső. Jelzet: CA 1019. Fedőlapon: Elektromágnesség, anyagszerkezet. Csillagászat: pp. 53-64. (csillagászat); pp. 61-84. (optika). [KSZ.]

BALOGH Zoltán: Csillagszínház. A kozmológia kritikája. Történetek és esszék. Budapest, 1998. A szerző kiadása. Agro-Lingua Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., Dabasi nyomda. 208 p. Faludy György előszavával. Csillagászat: pp. 107-159. [SRG.]

BARROW, John David: A művészi Világegyetem. Ford.: Béresi Csilla, Both Előd, Abonyi Iván. Budapest, 1998. Kulturtrade Kiadó, MA Bt., Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. 304 p. [KSZ.]

BÍRÓ Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. 3. jav., bőv. kiad. Budapest, 1998. Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, Balassi Kiadó, ETO-PRINT Nyomdaipari Kft., 453 p. Csillagászat: pp. 304-314. Horváth Ádám (1760-1820) életéről. Csillagászati műveiről: egyrészt az 1787-ben készült, de csak 1790-ben megjelent "A’ leg-rövidebb nyár éjtszaka" csillagászati kötetéről, másrészt a csillagászati vonatkozású "Az esztendő utólsó éjtszakája" című 1788. dec. 31-re dátumozott prózai írása, amely Kazinczy Orpheusában látott napvilágot (I. köt. 404-433.) és a newtoni világképet képviseli (pp. 310-312.). [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: Beszélgetés a létezés alapjairól. [Pécs, 1998.] 32 p. [KSZ.]

BOJTOS Ferenc: Égrenéző. Kiad. a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE), Szeged, 1998. Officina Nyomda Kft. 35 p. /Bugaci füzetek. 5./ Lektorálta: Fűzné Kószó Mária és Ilosvay György. Csillagképismertető gyermekeknek. [SRG.]

BÖDŐK Zsigmond: Az ezredvég napfogyatkozása. 1999. augusztus 11. Amit az 1999-es magyarországi napfogyatkozásról tudni kell. Budapest - Dunaszerdahely, 1998. Nemzeti Tankönyvkiadó - NAP Kiadó, GRAFIS Kft., Valeur Kft. Nagymegyer nyomda. 54 p., 8 t., 1 térk. [SRG.]

Cholnoky Jenő (1870-1950). Szerk.: Géczi János. Veszprém, 1998. Művészet Háza kiadása, Veszprémi Nyomda Rt. (Kapolcs). 380 p. /Vár ucca tizenhét. VI. évf. 2. sz. 1998/2./ Tartalma: Cholnoky Jenő munkáiból. Cholnoky Jenő önéletrajza. Cholnoky Jenőről. Bibliográfia.; Csillagászati vonatkozások: pp. 107-114.: A Balaton színei. (légköroptikai jelenségek).; p. 209.: "Mint első gimnazista írtam egy "Csillagászattant" is, kedves emlékként őrzöm a kéziratot. Persze Littow és Flammarion hatása alatt."; pp. 217-218.: Csillagképek bámulása. Eszményképe Galilei és Newton.; p. 231., 233., 234., 264., 276., 276.: Kövesligethy Radó.; p. 233., 247., 295., 296.: Konkoly Thege Miklós.; p. 274.: A budapesti Kozmográfiai intézetről. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Szentiványi Márton csillagászati nézetei a "Miscellanea"-ban. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT Kft. 76 p. /Magyar csillagászattörténet./ A nyomda 1978-as kiadási évszámot tüntetett fel, forgalomba a korrigált (felülragasztott) 1998. évszámmal került. [SRG.]

Csillagászati és űrkutatási fogalomtár, adattár. Összeállította: Balogh László. Debrecen, 1998. Glória Könyvkiadó. 78 p. Szerkesztette: L.imi. [SRG.]

Csillagászati kislexikon. Ford. átdolg.: Schalk Gyula. [Budapest, 1998.] Fiesta-Saxum, Szekszárdi Nyomda Kft. 236+[3] p. /A Tudás Könyvtára./ Dictionary of Astronomy, 1995. évi skóciai kiadása alapján. [SRG.]

Erős Zoltán: Rejtvényböngészde. Bőv. kiad. [Budapest, 1998.] K.u.K. Kiadó, Kinizsi Nyomda. 624 p. Szószedet témakörök szerint csoportosítva növekvő betűszám szerint. Csillagászat: Állatövi jegyek, csillagképek (pp. 179-182).; A csillagászat úttörői (pp. 182-183.).; Naprendszerünk bolygói. A bolygók holdjai (p. 183.).; Űrhajósok 1961-1986. (pp. 184-188.). [HAI.]

D. TÓTH Judit: XVII-XVIII. századi kalendáriumok a debreceni könyvtárakban. Debrecen, 1998. Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára, KLTE Könyvtárának sokszorosító üzeme. 183 p. /Régi tiszántúli könyvtárak. 9./ Debrecenben található kalendáriumok ismertetése, amelyeket az 1606. és 1800. közötti évekre vonatkoznak. [KSZ.]

FISCHER, Ernst Peter: Arisztotelész, Einstein és a többiek. Kis tudománytörténet portrékban elmesélve. Ford.: Rónaszegi Éva, Csokonai Attila. [Budapest, 1998.] Saxum Kft., Kaposvári Nyomda Kft. 388 p. Csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: Arisztotelész, avagy a mozdulatlan mozgató (pp. 10-23.).; Almageszt és alkímia, avagy az ezeréves hiány (pp. 24-33.).; Nikolausz Kopernikusz, avagy az első kiűzetés a középpontból (pp. 60-71.).; Galileo Galilei, avagy "és mégis mozog az egyház" (pp. 87-102.).; Johannes Kepler, avagy a szent "háromság" első képviselője (pp. 103-118.).; Isaac Newton, avagy egy alkimista hajlamú forradalmár (pp. 134-149.).; Albert Einstein, avagy a gondolkodás kellemes tevékenysége (pp. 296-309.). [HAI.]

Észlelési útmutató kettőscsillagok, meteorok és mély-ég objektumok megfigyeléséhez. Szerk.: Csizmadia Szilárd. Kiad. a Vega Csillagászati Egyesület, Zalaegerszeg, 1997-1998. 28 p. [SRG.]

Fizika. Mechanika. Írta: Gulyás János, Honyek Gyula, Markovits Tibor, Szalóki Dezső, Varga Antal. Szerk.: Tomcsányi Péter. Budapest, 1998. Műszaki Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). 296 p. /Calibra könyvek./ E tankönyv használatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az 44.609/94.IX. számon engedélyezte. Jelzet: CA 0034. Szakmailag ellenőrizte: Gnädig Péter, Rácz Mihály, Szabó Kálmánné. Csillagászat: pp. pp. 32-40. (Newton törvényei, a nehézségi erő); pp. 216-226. (Newton munkássága, az általános tömegvonzás, bolygók mozgása, Kepler törvényei, mesterséges égitestek mozgása) [KSZ.]

Fizika. Modern fizika. Írta: Gulyás János, Honyek Gyula, Markovits Tibor, Szalóki Dezső, Varga Antal. Szerk.: Tomcsányi Péter. Budapest, 1998. Műszaki Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). 240 p. /Calibra könyvek./ E tankönyv használatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a 44.609/1/96. számon engedélyezte. Jelzet: CA 0048. Szakmailag ellenőrizte: Gnädig Péter, Szabó Kálmánné. Csillagászat: pp. 179-240. [SRG.]

Fizika. Optika, hőtan. Írta: Gulyás János, Honyek Gyula, Markovits Tibor, Szalóki Dezső, Varga Antal. Szerk.: Tomcsányi Péter. 3. kiad. Budapest, 1998. Műszaki Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). 206 p. /Calibra könyvek./ E tankönyv használatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az 59.415/94.IX. számon engedélyezte. Jelzet: CA 0035. Szakmailag ellenőrizte: Gnädig Péter, Szabó Kálmánné. Csillagászat: pp. 7-71. (fénytan). [SRG.]

GÁBRIS Gyula - MARIK Miklós - SZABÓ József: Csillagászati földrajz. Egyetemi tankönyv. Szerk.: Gábris Gyula. 7. bőv. kiad. Budapest, 1998. Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat, Franklin Nyomda. 338 p. Lektorok: Borsy Zoltán, Érdi Bálint, Köves József. [KSZ.]

GAZDA István: Kis magyar tudománytörténet. Piliscsaba, 1998. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Szüpex Nyomdai és Grafikai Stúdió. 117 p. /Tudóra könyvtár. 1./ Csillagászat: pp. 11-12., 51-64. [SRG.]

GAZDA István: Magyar tudománytörténet. Piliscsaba, 1998. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Szüpex Nyomdai és Grafikai Stúdió. 200 p. /A felsőoktatási intézmények hallgatói számára./ "Az 1997-ben megjelent munka második, bővített kiadása." Csillagászat: A csillagászat magyarországi történetéből: pp. 51-61.; Kronológia, ajánlott irodalom: pp. 61-64. [KSZ.]

Gothard Jenő levelei Konkoly Thege Miklóshoz (1880-1883). Szerk. jegyz. ell.: Horváth József. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, Szombathely, 1998. Sylvester János Kiadó és Nyomda Kft. 112 p. 31 korabeli levél szöveghű közlése. Vargha Domokosné előszavával (pp. 5-6.). [SRG.]

HAHN István: Naptári rendszerek és időszámítás. [Budapest,] 1998. FILUM Kiadó, Kaloprint Nyomda. 166 p. A könyv szövege ugyanaz, mint az 1983-as kiadásé, az akkori színes ábrák nélkül. [KSZ.]

HAWKING, Stephen W.: Az idő rövid története a Nagy Bummtól a fekete lyukakig. Ford.: Molnár István. 4. kiad. Budapest, 1998. Maecenas Könyvkiadó, Franklin Nyomda. 189 p. A fordítást szakmailag ellenőrizte: Lux Iván. Carl Sagan előszavával. pp. 8-10. [KSZ.]

JAKUBINYI György: Éveid nem érnek véget. Rövid időszámítástan. [1. kiad.] Gyulafehérvár, 1998. 51 p. A szerző előszava Gyulafehérvárt kelt 1998. márc. 25-én. Csillagászathoz kapcsolódó, az időszámítás, a naptár és a kronológia történetéről szóló könyv. [REZ.]

KARÁCSONY Rezső: Fizika. Modern fizika, Csillagászat a humán érdeklődésű középiskolások számára. Budapest, 1998. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Kaposvári Nyomda Kft. 179 p. Bírálók: Kedves Ferenc, Kövesdi István, Kopcsa József, Molnár Gábor. Raktári szám: 13590. Csillagászat: pp. 141-168., 175., 177-178. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Magyarország napórái. A rögzített napórák katalógusa. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. Nyomdája. 128 p. Szakmailag ellenőrizte: Ponori Thewrewk Aurél. Szerkesztette: Mizser Attila. 405 napóra adatai, 14 színes és 73 fekete-fehér képpel. [HAI.]

KLINGHAMMER István: A föld- és éggömbök története. Budapest, 1998. ELTE Eötvös Kiadó, mondAT Kft. nyomda. 103 p. Lektorálta V. Fehér Katalin. [KSZ.]

KRASZNAI István: Bolygóvilágunk csodálatos titkai. 2. bőv. kiad. Budapest, 1998. METROPOLIS PRESS Kft. Kiadó, Kossuth Nyomda Rt. 279 p. [56 t.] Lektorálta: Vörös Attila, Fischer Lajos, Kelemen Ferenc. Csillagászat: pp. 11-119. A természeti katasztrófák (földrengések, vulkánkitörések, ciklontevékenységek) esetleges kozmikus okai. [KSZ.]

Magyar nagylexikon. 6. kötet. Csen-Ec. Budapest, 1998. Magyar Nagylexikon Kiadó, Kner Nyomda Rt. pp. 86-105. Csillagászati szócikkek magyarázata. [SRG.]

Magyar űrkutatás 1998. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Lukácsi Béla. Budapest, 1999. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. 149 p. Intézeti beszámolók (alapadatok, kutatók, tudományos tevékenység és eredmények, nemzetközi együttműködés, egyéb tevékenységek, publikációk): Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ; Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma; Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszék, Űrkutató Csoport; Országos Meteorológiai Szolgálat Műholdas Kutató Laboratórium; MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet; BME Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszék Űrkutató Csoport; Soproni Egyetem Földmérési és Földrendezési Főiskolai Kar Térinformatikai Tanszék; Magyar Geológiai Szolgálat Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet FFO; Magyar Állami Földtani Intézet Kozmikus Anyag Kutató Csoport; BME Felsőgeodéziai Tanszék;
MTA KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézete; MTA Csillagászati Kutatóintézete; ELTE TTK és MTA X. Osztály Geonómia Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Kutatócsoport; Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház; Magyar Honvédség Központi Honvédkórház; Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézet; Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézet; MTA Pszichológiai Intézete Pszichofiziológiai Osztály; Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézete; Országos "Johan Béla" Közegészségügyi Intézet Mikrobiológiai Kutatócsoport; MTA TTKL Biofizikai Kutatólaboratórium; MTA KFKI Atomenergia Kutató Intézet Űrelektronikai Csoport; Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet; MATÁV PKI Távközlésfejlesztési Intézet; Távközlési Innovációs Rt. Távközlési Kutatócsoport. [KSZ.]

MARKOVITS Tibor: Fizika. Modern fizika. Témazáró feladatlapok. Budapest, 1998. Műszaki Könyvkiadó, Dabas-Jegyzet Kft. 58 p. /Calibra könyvek./ Lektor: Rácz Mihály. Jelzet: CA 0048. Csillagászat: pp. 53-58. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. 276 [8] p., 4 t. Közreműködtek: Jean Meeus, Sárneczky Krisztián. Szakmailag ellenőrizte: Csaba György Gábor, Szabados László. [SRG.]

MITTON, Simon - MITTON, Jacqueline: Csillagászat. Ford.: Váradi Judit. [Kaposvár, 1998.] Holló és Társa könyvkiadó, 160 p. /Fiatalok Oxford könyvtára./ A fordítás az 1994-es eredetiből készült. Szakmailag ellenőrizte: Nagyváradi László. Gyermekeknek szóló csillagászat könyv. [KSZ.]

MOSER Miklós: Körforgások a természetben és a társadalomban. Korunk világképének alapjai. Budapest, 1997. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Dűrer Nyomda, Gyula, 1998. 240 p. Csillagászat: A Nap ciklusai (pp. 70-71.).; A Nap-Föld ciklusok, az évszakok (pp. 72-73.).; A Föld-Hold ciklusok (pp. 74-75.).; A Föld mágneses tere (pp. 84-85.). A fejezetek végén angol nyelvű kivonat található. [HAI.]

NASA. Az űrkutatás története. Interaktív multimédia. Budapest, 1998. Cyberstone Entertainment. 2 darab CD-ROM. /Digitális könyvek./ A korai űrutazások. A Holdraszállás története. Az Apolló 13 balesete. Állomás az űrben. A távoli űr vizsgálata. Űrrepülőgép program. A Challenger katasztrófája. Van-e élet a Földön kívül? A Világegyetem. A Naprendszer. Űrhajósok, űreszközök. Űrközpontok, űrállomások. [SRG.]

NEMERKÉNYI Antal: Általános természetföldrajz a középiskolák I. osztálya számára. 4. kiad. Budapest, 1998. Nemzeti Tankönyvkiadó, Kossuth Nyomda Rt. 246 p. Csillagászat: Helyünk a világegyetemben. pp. 11-27. [SRG.]

NÉMETH László: Galilei. II. József. Budapest, 1998. Európa Könyvkiadó, Kaposvári Nyomda. 203 p. /Európa diákkönyvtár./ A jegyzeteket készítette és az utószót írta Ruttkay Zsófia. Csillagászat: Galilei. 1953. pp. 5-108. [KSZ.]

NOWINSZKY László: A fénycsapda szerepe az entomológiai kutatásokban és a növényvédelmi prognosztikában. Szombathely, 1998. Szombathelyi Tudományos Társaság. Savaria University Press, Balogh és Társa Kft. 40 p. /Habilitationes Savariense. 5./ [SRG.]

PAÁL Tamás: Fizika. Modern fizika, Csillagászat. A gimnáziumok reál érdeklődésű tanulói számára. Budapest, 1998. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Szekszárdi Nyomda Kft. 155 p. Bírálók: Kedves Ferenc, Kövesdi István, Túri László. Raktári szám: 13589. 47.593/97.XV. számon tankönyvvé minősítették. Csillagászat: pp. 133-135., 148., 151. [KSZ.]

SIMON Tamás: Természetföldrajz. 3. kiad. Budapest, 1998. AKG Kiadó, Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány Kiadója, Lévay Nyomda. 203 p. /Természettudományok./ A tankönyv engedélyszáma: 42.907/193. VIII. Lektorálta: Hevesi Attila, Papp Sándor, Szarka András. "Ez a tankönyv az 1994-ben megjelent Csillagászat - Természetföldrajz című tankönyv második részének javított, új kiadása." Jelzet: AG 17212. Csillagászat: pp. 7-8., pp. 194-195. [KSZ.]

SIMONYI Károly: A fizika kultúrtörténete a kezdetektől 1990-ig. 4. átdolg. kiad. Budapest, 1998. Akadémiai Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. 582 p. Lektorálta: Mátrai László és Vekerdi László. Csillagászat: pp. 49-53., 79-85., 97-102., 153-162., 157-171., 179-212., 249-269., 528-548. [KSZ.]

SNEDDEN, Robert: Az energia. Ford.: Greguss Ferenc. Budapest, 1998. Magyar Könyvklub. Nyomta: Tlaciarne Banska Bistrica, Szlovákia. 47 p. /A tudomány látóhatárai./ Csillagászat: pp. 8-19., 42-43. [KOC.]

SNEDDEN, Robert: Az idő. Ford.: Greguss Ferenc. Budapest, 1998. Magyar Könyvklub, Tlaciarne Banská Bystrica, Szlovákia. 47 p. /A tudomány látóhatárai./ [SRG.]

SRAGNER Márta: Gothard Sándor 1859-1939 természettudós. [Bibliográfia.] Szombathely, 1998. Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület, MAEDINFO Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Nyomda. 182 p. Szakmailag ellenőrizte: Gazda István. Vértes Ernő előszavával (pp. 3-4.). [SRG.]

SZABÓ Árpád: Antik csillagászati világkép. Árnyék - naptár - földrajz - geometria. [Budapest,] 1998. Typotex Kiadó, Váci ÁFÉSZ nyomda. 234 p. A könyv végén mellékletek: kihajtható lapokon 29 ábra. [KSZ.]

SZABÓNÉ ZAVACZKI Andrea: Titkok, rejtélyek a földrajz világában. Debrecen, [1998.] Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Alföldi Nyomda Rt. 96 p. Csillagászat: pp. 3-25. [KSZ.]

SZAKÁCS László - SIPOS Norbert: Csillagászat kicsiknek. Kisújszállás, [1998.] Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft., Alföldi Nyomda Rt. 63 p. /Szalay könyvek./ Írta és szerkesztette: Szakács László. Illusztrálta: Sipos Norbert. [SRG.]

SZALÓKI Dezső: Fizika. Optika, hőtan. Témazáró feladatlapok. Budapest, 1998. Műszaki Könyvkiadó, Dabas-Jegyzet Kft. 44 p. /Calibra könyvek./ Lektor: Rácz Mihály. Jelzet: CA 0084. Csillagászat: pp. 5-16. (optika). [KSZ.]

SZOBOSZLAY Endre: Az iszlám csillagászat története. (Vallástörténet, tudománytörténet.) Debrecen, 1992. [1998.] Kölcsey Ferenc Művelődési Központ Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör magánkiadása. 104 p. A szerző előszava 1992. május havában kelt Debrecenben. Feldolgozás az iszlám vallástörténetéről és a 8-15. század klasszikus iszlám csillagászatáról. A budapesti Országos Széchényi Könyvtárban elhelyezett példány belső címlapján ez áll: "Ezen példány fénymásolat! Készült Debrecen, 1998 október hó. ... Ezen kiskiadvány néhány évvel ezelőtt készült, nagyon kis példányszámban, rendkívül egyszerű, írógéppel készült, szerény kivitelben. ... Most - elsősorban könyvtári archiválás céljából - fénymásolat készült az eredeti anyagról a TITÁSZ RT. szíves támogatásával. ...Megjegyzés: a szerző nevének írása helyesen: Szoboszlai Endre - nem Szoboszlay Endre." [KSZ.]

TERES Ágoston: Biblia és asztronómia. Mágusok és a csillag Máté evangéliumában. 2. jav., bőv. kiad. Springer-Verlag Budapest Berlin Heidelberg New York Barcelona Hong Kong London Milan Paris Santa Clara Singapore Tokyo, 1998. Springer Orvosi Kiadó Kft., Alföldi Nyomda Rt. 339 p. [KSZ.]

TOROCZKAI-WIGAND Ede: Öreg csillagok. Zalkod, 1998. Palocsa Természetvédő és Hagyományőrző Egyesület, Hektográf Nyomda (Püspökladány). 37 p. /Főnix könyvek. 7./ A hasonmás kiadás végén az eredeti szerzői megjegyzés: "Írásom megjelent a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya Értesítőjében, a XV. évf. 3-4. füzetében. E kiadást előszóval és több adattal bővítettem." [KSZ.]

Utazás a csillagok között. [Budapest,] 1998. Kossuth Kiadó Rt. Ismeretterjesztő CD-ROM. Szerzők: Békési Zsolt, Dömötörfy Zsolt, Simon Tamás. Programfejlesztés: Szarka Levente. A kiadvány a Magyar Csillagászati Egyesület és az Uránia Csillagvizsgáló ajánlásával jelent meg. Szakmailag ellenőrizte: Ponori Thewrewk Aurél. Az "Utazás a Naprendszerben" folytatásának tekinthető. Főbb fejezetek: Nyitó oldal. Világegyetem. Csillagképek. Galéria. Kislexikon. Kozmológia. [GYI.]

ÜBELACKER, Erich: Csillagképek és csillagjegyek. Ford.: Orha Zoltán. 2. kiad. Budapest, 1998. Tessloff és Babilon Kiadó, PROFI-L. Kft. nyomda. 48 p. /Mi micsoda 33./Szakmailag lektorálta: Marik Miklós. [KSZ.]

ÜBELACKER, Erich: Modern fizika. Ford.: Szabadi László. [2. kiad.] Budapest, 1998. Tessloff és Babilon Kiadó. PROFI-L. Kft., Scan&Graphic Stúdió nyomda. 48 p. /Mi micsoda. 15./ Lektorálta: Orha Zoltán. [KSZ.]

VEKERDI László: Így él Galilei. [2. kiad.] Budapest, 1998. Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, G-Print nyomda. 408 p. [HAI.]

A világegyetem titkai. Ford.: Kocsis Éva. [Szeged, 1998.] Novum Kiadó és Szolgáltató Kft., Novum Kft. nyomda. 64 p. /Fedezzük fel együtt a világot!/ A külső borítón: 202 kérdés és válasz. Világegyetem. Föld. A hátlapon: Tarka enciklopédia a kicsik számára, vonzó, valósághű színes képekkel.; Keményfedelű, színes képekkel teli könyv gyermekeknek a csillagászatról (pp. 1-32.) és a Földről (pp. 33-64). A könyv eredetileg 1995-ben jelent meg Belgiumban. [KSZ.]

VirusBuster CD extra mellékletekkel. A Magyar Csillagászati Egyesület exluzív válogatásával. Zene. Művészet. Utazás. Hasznos programok. [Budapest, 1998.] CD-ROM. Hungarian VirusBuster Team. A tartalomban: Magyar Csillagászati Egyesület. Információk az Egyesületről. A Magyar Csillagászati Egyesület tájékoztatója 1998 (Meteor, évkönyv, táborok, egyéb kiadványok, helyi csoportok, szakcsoportok).; Egy amatőrcsillagász hitvallása (Ladányi Tamás: Észleléseink szépségéről, értelméről).; "A csillagok útján": a Magyar Csillagászati Egyesület.;
A Magyar Csillagászati Egyesület taglistája [az 1998. márc. 10-ig jelentkezett 2373 tag neve].; Tagtársaink elektronikus címjegyzéke [319 tag e-mail címe].; Az Egyesület szakcsoportjai.; Az Egyesület helyi csoportjai.; InterNet-es csillagászati "lelőhelyek" gyűjteményei: Magyarországi linkek (Szatmáry Károly gyűjtése).; Csillagászati információforrások szerte a világon (Magyarics Zoltán).; A "régi" MCSE-web linkgyűjteménye (Faragó Zsolt).; Aktuális Meteosat-műholdfelvételek. [KSZ.]

ZÁTONYI Sándor - ZÁTONYI Sándor ifj.: Fizika 6/6. Optika. Modern fizika. Csillagászat. Tankönyv a 18 évesek számára. Budapest, 1998. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Szekszárdi Nyomda Kft. 170 p. Bírálók: Kedves Ferenc, Sebestyén Zoltán, Simon Imréné, Flórik György. Jelzet: 13457. Csillagászat: pp. 139-170. [KSZ.]

ZEMPLÉN Jolán M.: A felvidéki fizika története 1850-ig. Sajtó alá rend.: Gazda István. Piliscsaba, 1998. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Szüpex nyomdai és grafikai stúdió. 390 p. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 8./ Szakszerkesztő: Scharnitzky Viktor. Csillagászat: pp. 23-50., 52-60., 90-101., 301-303. [SRG.]

CSÁKY Károly: Hell Miksa (1720-1792). In: Csáky Károly: Honti arcképcsarnok. Jeles szülöttek kisportréi. Dunaszerdahely, 1998. Lilium Aurum. pp. 24-26. [HAD.]

Apollo. In: Encyclopaedia Hungarica. Negyedik kötet. Kiegészítés. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1998. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 17-18. [SRG.]

GÁL István: Bay Zoltán (Gyulavári 1900. 07. 24. - Washington 1992. 10. 04.). In: Encyclopaedia Hungarica. Negyedik kötet. Kiegészítés. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1998. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 29. [SRG.]

SZÉKELY Gábor: Esthajnalcsillag. In: Encyclopaedia Hungarica. Negyedik kötet. Kiegészítés. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1998. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 75. [SRG.]

Fényi Gyula (Sopron 1845. 01. 08. - 1927. 12. 21.). In: Encyclopaedia Hungarica. Negyedik kötet. Kiegészítés. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1998. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. pp. 86-87. [SRG.]

Galeotto, Marzio (Narni 1427 táján - Csehország 1497.). In: Encyclopaedia Hungarica. Negyedik kötet. Kiegészítés. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1998. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 91. Elsők között ismerte fel a Nap központi helyzetét bolygórendszerünkben. [SRG.]

SIMON Zoltán: Gergely-naptár. In: Encyclopaedia Hungarica. Negyedik kötet. Kiegészítés. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1998. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 94. [SRG.]

Mesterséges bolygók. In: Encyclopaedia Hungarica. Negyedik kötet. Kiegészítés. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1998. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 149. [SRG.]

Pál Árpád (Hodgya 1929. 06. 25.). matematikus, csillagász. In: Encyclopaedia Hungarica. Negyedik kötet. Kiegészítés. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1998. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 165. [SRG.]

Pioneer kutatóbolygók. In: Encyclopaedia Hungarica. Negyedik kötet. Kiegészítés. Főszerk.: Bagossy László. Calgary, 1998. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Magyarságtudat Lexikon Alapítvány. p. 167. [SRG.]

-il: Égi jelenségek. Élet & tudomány. In: Európai Idő Évkönyv 1998. Sepsiszentgyörgy, 1997. Európai Idő Kiadó, Garamond Nyomda - Kolozsvár. p. 53. "...Az atmoszféra magasabb rétegeiben keletkező kisüléseket sajátos fényhatások kísérik. Mivelhogy a fent említett magasságban már ritkább a levegő, a kutatók ennek tulajdonítják a szabad szemmel gyengén látható piros fény keletkezését. A nagyobb magasságban zajló elektromos jelenségeket még mindig nem ismerik eléggé, még mindig bizonyos titokzatosság övezi őket. A nemrég felfedezett jelenségeket négy csoportba sorolják, s megnevezésük is inkább meseszerű, mintsem tudományos igényű. Az első két csoportba a koboldok (1-es kép) és a törpék (2-es kép) tartoznak, a másik két csoportba a kék fény (3-as kép) és a gammasugár (4-es kép) jelenségek, az utóbbiakról nagyon keveset tud még a tudományos világ." [HAI.]

mer: Felfedezték a kozmosz forgástengelyét? Élet & tudomány. In: Európai Idő Évkönyv 1998. Sepsiszentgyörgy, 1997. Európai Idő Kiadó, Garamond Nyomda - Kolozsvár. p. 68. "A rádióhullámok rezgés egyenese észrevehetően elfordul világűr-átszelő útján. Az Univerzumban a bal az jobb, a fent pedig lenn, legalábbis így hitték mindeddig a kozmológusok. Borge Nodland amerikai fizikus és kollégája, John Ralston megfigyelései kételyt ébresztettek ezzel a felfogással szemben: a két fizikus felfedezte, hogy az egyenes, amelynek mentén a rádióhullámok rezegnek, kozmikus útján minden magyarázható külső ok nélkül elhajlik, irányt változtat. A tudósok legnagyobb megdöbbenésére a mindeddig ismeretlen hatás erősebben jelentkezett egy bizonyos térirányban, mint az összes többiben. 160 rádiógalaxia kisugárzásának analízise során a két fizikus ennek az iránypreferenciának a tengelyét a Szextáns és a Sas (? Adler) csillagképek közt húzódó összekötő vonalon fedezték fel.
A kozmosznak ezzel saját külső irányultságot tulajdonítanak - egyfajta fenn-lenn meghatározottságot, ami zavarba hozza az asztrofizikusokat. Talán Einstein relativitáselmélete mégsem volna helytálló? Vagy: világegyetemünk forgástengellyel rendelkezik?" Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

BARTHA Lajos: Száz éve tartottak először nemzetközi csillagászati találkozót hazánkban. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998. Budapest, 1997. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, MTESZ Házinyomda. pp. 124-126. 1898. szeptemberében Budapesten. [KSZ.]

KUBASSEK János: A Felvidék magyar feltárói, felvidéki származású jeles magyar utazók eredményei öt világrészben. In: A Felvidék történeti földrajza. A Nyíregyházán 1998. április 1-3-án megtartott tudományos konferencia előadásai. Szerk.: Frisnyák Sándor. Nyíregyháza, 1998. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete, Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke. pp. 201-215. Csillagászati vonatkozások: p. 202.: Fröchlich Dávid.; pp. 209-210.: Mikoviny Sámuel.; p. 210.: Lipszky János.; p. 211.: Bertalanfy Pál.; p. 211.: Weiss Ferenc.; p. 211.: Hell és Sajnovics. "Selmecbányai születésű volt Hell Miksa (1720-1792), aki a norvégiai Vardö szigetén 1768-ban Nap-Föld középtávolságának meghatározást végezte a nagyszombati egyetem másodcsillagászával, Sajnovics Jánossal. Utazásuk az első magyar tudományos célkitűzéssel útnak induló expedícióként került a köztudatba." [KSZ.]

PAPP-VÁRY Árpád: Lipszky János élete és életműve. In: A Felvidék történeti földrajza. A Nyíregyházán 1998. április 1-3-án megtartott tudományos konferencia előadásai. Szerk.: Frisnyák Sándor. Nyíregyháza, 1998. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete, Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke. pp. 235-241. Lipszky János (1766-1826) élete és térképészeti munkássága. Csillagászati vonatkozásokkal: p. 235.: "A Felvidéken fogalmazta meg Mikoviny Sámuel elképzelését, a franciák után a világon másodikként, a földrajzi helyzetmeghatározásokkal ellenőrzött, háromszögelésen alapuló, egységes szerkezetű és tartalmú országtérképezés megvalósítására. Javaslata a felmérés pontos módját is rögzítette (1732)";
p. 235.: "Felvidéki magyar ember készítette az egyetlen magyarországi holdtérképet (Hell Miksa, 1764)"; p. 237.: Lipszky János 1797 és 1805 között ... "Bogdanich Imre Dániel (1762-1802) csillagásszal a budai Egyetemi Csillagvizsgáló munkatársával kijelölték a térképi tartalom vázát képező alappontokat. Az alappontok megállapításánál figyelembe vették Hell Miksa 1797. évi 11 földrajzi szélesség mérését, Leisganig Szeged környéki fokmérésének 11 pontját, Mikoviny Sámuel, Balla Antal és néhány más földmérő s az országban lévő négy csillagvizsgáló (Buda, Eger, Gyulafehérvár, Nagyszombat) adatait is." [KSZ.]

BALÁZS Lajos: Ezredvégi számadás a real talentumokról. In: Hivatás és hitvallás. Magyar mérnökök, orvosok, természettudósok írásai. 1. köt. Szerk.: Fasang Árpád ifj., Fodor András. Budapest, 1998. Mundus Kiadó Magyar Egyetemi Kiadó, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Mundus Press. pp. 52-61. /Az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság Évkönyvei. 8-9./ A csillagász, fizikus írása Budapesten kelt 1998. januárban. Nagy Károlyról, Konkoly-Thege Miklósról. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A (magyar) (reál)értelmiség hivatása. In: Hivatás és hitvallás. Magyar mérnökök, orvosok, természettudósok írásai. Szerk.: ifj. Fasang Árpád és Fodor András. 1. köt. Budapest, 1998. Mundus Kiadó Magyar Egyetemi Kiadó, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Mundus Press. pp. 517-520. /Az Antall József Emlékbizottság és Baráti Társaság évkönyvei. 8-9./ A csillagász írása Budapesten,1997. dec. 29-én kelt. Szép szavakkal szól a hazai észlelő amatőrcsillagászok munkájáról is. [KSZ.]

DUKKON Ágnes: Álom a tengeren. A káosz és kozmosz témája Tyutcsev korai lírájában. In: Irodalomtörténeti, kultúratörténeti és nyelvészeti tanulmányok Zöldhelyi Zsuzsa c. egyetemi tanár születésnapja tiszteletére. Szerk.: Hetényi Zsuzsa. Budapest, 1998. ELTE Btk. pp. 25-36. /Dolce Filologia 1./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: Albert Ferenc. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 117-118. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Bárány Nándor. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 149-150. [SRG.]

MAKRA Zsigmond - NAGY Ferenc: Bay Zoltán. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 159-161. [SRG.]

BARTHA Lajos: Bogdanich Imre Dániel. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 191-193. [SRG.]

PATKÓS László: Detre László. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. p. 248. [SRG.]

TÓTH György - HORVÁTH József: Gothard Jenő. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 338-339. [SRG.]

BARTHA Lajos: Harkányi Béla. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 366-367. [SRG.]

VARGHA Domokosné - BARTHA Lajos: Hell Miksa. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 376-378. [SRG.]

VÖRÖSS László Zsigmond: Izsák Imre. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 407-408. [SRG.]

BARTHA Lajos: Kéri B. Ferenc. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 455-456. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Konkoly-Thege Miklós. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 480-481. [SRG.]

BARTA György - BARTHA Lajos: Kövesligethy Radó. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 503-504. [SRG.]

BARTHA Lajos: Krúdy Jenő. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 506-507. [SRG.]

BARTHA Lajos, ifj.: Kulin György. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 510-511. [SRG.]

BARTHA Lajos: Lakits Ferenc. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 517-519. [SRG.]

LASSOVSZKY Péter - PONORI THEWREWK Aurél: Lassovszky Károly. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 524-526. [SRG.]

MOLNÁR László: Mikoviny Sámuel. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 581-582. [SRG.]

OLÁH György: Nagy Károly. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. p. 594. [SRG.]

MAKRA Zsigmond: Oberth Hermann. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 607-608. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Pasquich János. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 626-627. [SRG.]

CSUPOR Zoltán Mihály: Sajnovics János. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 693-694. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: Schenzl Guidó. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 700-702. [SRG.]

BARTHA Lajos: Schulhof Lipót. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 710-712. [SRG.]

BARTHA Lajos: Tass Antal. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 796-797. [SRG.]

BARTHA Lajos: Terkán Lajos. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. p. 802. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Tittel Pál. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 812-813. [SRG.]

BARTHA Lajos: Vállas Antal. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 834-835. [SRG.]

BARTHA Lajos: Weinek László. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 863-864. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Weiss Ferenc. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. p. 864. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Wodetzky József. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 874-875. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Zách Ferenc Xavér. In: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk.: Nagy Ferenc. Utánnyomás. Budapest, 1998. BETTER MTESZ OMIKK, BETTER Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. pp. 880-881. [SRG.]

A magyar űrkutatás 1998. évi tevékenysége. In: Magyar űrkutatás 1998. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Lukácsi Béla. Budapest, 1999. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. pp. 11-32. [KSZ.]

MAHLER Ede: Ókori Egyiptom. [Budapest, 1998.] Anno Kiadó, Multipress 2000 Kft. 432 p. A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában 1909-ben megjelent kötet változatlan utánnyomása. Csillagászat: pp. 250-274., 345-380. [REZ.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 10-117. [SRG.]

PATKÓS László: Tovább lassul a Föld. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 121. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Balloncsillagászat. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 121-122. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Hullócsillag-veszély novemberben? In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 122. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Amatőr távcső és a műholdak képei. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 122-123. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Japán űr-VLBI holdja. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 123-124. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Víz a Holdon? In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 124. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Vannak-e fluxuscsövek a Nap fotoszférájában? In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 125-126. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A SOHO első eredményeiből. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 126-128. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A Nap hőmérsékletváltozásai. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 128-129. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Hőmérsékletek a napkoronában. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 129-130. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Űr-időjárás előrejelzés. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 131-132. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla:. Rádiójelek a helioszféra külső határáról. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 132. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Lágylemez-tektonika a Vénuszon. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 132-134. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Mathilde és Mars. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 134-136. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Nem esik egybe a Mars geometriai és tömegközpontja. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 136. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Galileo eredmények. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 137-139. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Shomaker-Levy 9 üstökös nyomai a Jupiteren. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 139. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az Io és az Europa "lábnyoma" a Jupiter légkörében. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 139-140. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Csillagközi ecetsav. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 140. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Miért nem látunk csillaggá zuhanást? In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 141-143. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Mik azok a proplidok? In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 143. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A legnagyobb látszó átmérőjű csillag. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 144. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A Betelgeuse és az R Cassiopeiae alakja. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 144-146. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Korona a Naphoz hasonló csillagok körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 146. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Hol van a csillagok első generációja? In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 147. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A J1012+5307 pulzár kísérője. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 148. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A Tejútrendszer középpontja. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 148-149. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Új eredmények a gamma-felvillanásokról. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 150-151. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A fény nem "fárad el." In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 152. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A HST deep field. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 152-153. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Magányos csillagok a Virgo-halmazban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 153-154. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: Búcsú az IUE-től. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 155-166. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán - BEAULIEU, Jean-Philippe: A mikrolencse programok néhány változócsillagászati eredménye. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 167-177. [SRG.]

FREY Sándor: Rádiógalaxisok és kvazárok: égi háromszögelési pontok. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. 178-187. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Új eredmények a Naprendszer égi mechanikájában. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 188-203. [SRG.]

VINKÓ József - SZATMÁRY Károly - KASZÁS Gábor - KISS László: A csillagok színképe. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 204-221. [SRG.]

BARTHA Lajos: A távcsővilág dinoszauruszai: az óriásrefraktorok. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. 222-251. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 1996/97. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 252-257. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének működése 1996-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 258-264. [SRG.]

MARIK Miklós: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 1995-96-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 265-267. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete 1995-1997. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 268-271. [SRG.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 1996-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 272-276. [SRG.]

NOWINSZKY László - TÓTH György - JÁRFÁS József: A hold és a babinet-pont szerepe a rovarok tájékozódásában. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. XI. Természettudományok. 6. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1998. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Balogh és Társa Kft. pp. 49-51. [KSZ.]

NOWINSZKY László - BÜRGÉS György - TÓTH György - HERCZIG Béla - PUSKÁS János: Fénycsapdával gyűjtött vándorlepkék vertikális eloszlása a holdfázisokkal összefüggésben. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. XI. Természettudományok. 6. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 1998. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Balogh és Társa Kft. pp. 69-78. [KSZ.]

  BARTHA Lajos: Régi feljegyzések és ábrázolások felhasználási lehetőségei a csillagászat történetének kutatásában. In: Tanulmányok a természettudományok, technika és az orvoslás történetéből. Újabb eredmények a hazai-, technika- és orvostörténet köréből. A természettudomány, technika és az orvoslás tárgyi, képi és írott forrásai (az 1997. évi ankét anyaga). Prof. Dr. Heckenast Gusztáv tiszteletére. Szerk.: Vámos Éva, Vámosné Vigyázó Lilly. Kiadja a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága. Budapest, 1998. MTESZ Házinyomda. pp. 45-49. [IBQ.]

  HOLLÓ Szilvia - BARTHA Lajos: Csillagászati műszerkészítők Magyarországon 1730 és 1850 között. In: Tanulmányok a természettudományok, technika és az orvoslás történetéből. Újabb eredmények a hazai-, technika- és orvostörténet köréből. A természettudomány, technika és az orvoslás tárgyi, képi és írott forrásai (az 1997. évi ankét anyaga). Prof. Dr. Heckenast Gusztáv tiszteletére. Szerk.: Vámos Éva, Vámosné Vigyázó Lilly. Kiadja a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága. Budapest, 1998. MTESZ Házinyomda. pp. 113-115. [IBQ.]

VÁLAS Péter: Az eltűnt idő nyomában. 175 éve született Schenzl Guidó. In: A Toldy Ferenc Gimnázium évkönyve az 1997/98-as iskolai évről. Szerk.: Makra Tamás. [Budapest, 1998.] Toldy Ferenc Gimnázium, TerraPrint Kft. nyomdaüzeme. pp. 5-6. [KSZ.]

VERESS Márton: A Föld a Naprendszerben. In: Veress Márton: Általános természeti földrajz. Fejezetek az általános természeti földrajzból. Szombathely, 1998. Savaria University Press. pp. 16-21. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Irány a Szaturnusz... és a Mars. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 1997/1998. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 103. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 1998. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 36-38. "1997. október 15-én a hajnali szürkületben feldübörögtek a motorok, és a Titan IV hordozórakéta fedélzetén felemelkedett a Cassini űrszonda, hogy megkezdje hét évig tartó útját a gyűrűs bolygó felé. Ez a hír azonban az űrhajózás mindennapi eseményeinél jóval többet jelent a számunkra. A Cassini ugyanis zrínyis diákok és tanárok aláírásait is magával viszi a Szaturnuszhoz! [...]
A Cassini nem száll le a Szaturnuszra, így a DVD-n lévő aláírások kint maradnak a világűrben. A Mars Polar Lander azonban landolni fog bolygószomszédunk felszínén, fedélzetén azzal a CD-vel, ami több mint egy millió ember nevét viszi el a Marsra. Természetesen köztük vannak csillagász szakköröseink is, akik ebből az alkalomból szép emléklapot kaptak a NASA-tól. [...] Úgy látszik, ez az év már az aláírások éve. A csillagász szakkörösök névsora a Mars és a Szaturnusz mellett a Wild-2 üstököshöz is el fog jutni..." [HAI.]

ALMÁR Iván: Az Európa színei. = 168 óra 10. 1998. jan. 20. 3. sz. pp. 40-41. Galilei űrszonda a Jupiteren. [ALM.]

HORVÁTH András: Magyar napfogyatkozások. = 168 óra 10. 1998. aug. 25. p. 42. [SRG.]

Címlapunkon. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 1., első külső borító. Perseidák. Tuboly Vince rajza 1997. aug. 1/12-én készült. [KSZ.]

1998. május. 28-án emlékezünk meg Szentmártoni Béla halálának 10. évfordulójáról. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 2. Kérés fényképek, levelek, visszaemlékezések gyűjtésére. [KSZ.]

Holdfogyatkozás - 1997. szept. 16. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. pp. 2-4. Bartha Lajos, Puskás Ferenc, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

Hale-Bopp - 4. rész. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. pp. 5-13. Csukás Mátyás, Horváth Tibor, Juhász Tibor, Károly Lajos, Kovács Zsolt, Póczek Antal, Sajtz András, Szauer Ágoston, Tuboly Vince megfigyelései 1997. márc. 1. és ápr. 28. között. [KSZ.]

Szaturnusz fedés. 1997. november 12. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 14. Hadházi Csaba, Hevesi Zoltán, Horváth Tibor, Póczek Antal, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

TUBOLY Vince: SAO 95953 okkultáció. 1997. május 10. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 14. [KSZ.]

Hold-Aldebaran okkultáció. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 14. 1996. okt. 1. (Horváth Tibor, Póczek Antal, Tuboly Vince), 1997. márc. 14. (Gyenizse Péter), 1998. febr. 5. (Hadházi Csaba, Horváth Tibor, Tuboly Vince). [KSZ.]

Aldebaran súroló fedés. 1997. november 15. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 15. Hevesi Zoltán, Miklós Teréz, Horváth Tibor, Károly Lajos, Molnár Gyula, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

TUBOLY Vince - HORVÁTH Tibor: Jupiterholdak fedései. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 16. 1997. máj. 13-án. és 29-én. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince: Kisbolygó okkultáció. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 16. 1997. szept. 3-án. Fénycsökkenést nem láttak. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince: Tűzgömbök. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 18. 1997. márc. 6-án este egy -7 mg-os tűzgömböt láttak Hegyhátsálról. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Uránusz. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 17. Megfigyelése 1997. szept. 23. és okt. 27. között. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Mély-ég objektumok. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 18. Mély-ég megfigyelései szövegesen. [KSZ.]

KOCSIS Antal. Kisbolygók. Vesta. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 18. 1997. okt. 27-i észlelése. [KSZ.]

KOVÁCS Zsolt: Kettőscsillagok. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. p. 19. Észlelései egy 10,6 cm-es f/5,7 refraktorral. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1998. május, június, július, augusztus. = Albireo 28. 1998. márc. 1. [222.] sz. első belső borító, p. [20.], hátsó belső borító, hátsó külső borító. [KSZ.]

Címlapunkon. = Albireo 28. 1998. aug. 2. [223.] sz. p. 1., első külső borító. Ferdi Gross rajzai az 1997. szeptemberi nagy napfoltcsoportokról. Sonne, No. 83. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1917. Carrington-rotáció 1996. dec. 9,3 - 1997. jan. 5,6. 1918. Carrington-rotáció 1997. jan. 5,6 - febr. 2,0. 1919. Carrington-rotáció 1997. febr. 2,0 - márc. 1,3. 1920. Carrington-rotáció 1997. márc. 1,3 - márc. 28,6. 1921. Carrington-rotáció 1997. márc. 28,6 - ápr. 24,9. 1922. Carrington-rotáció 1997. ápr. 24,9 - máj. 22,1. 1923. Carrington-rotáció 1997. máj. 22,1 - jún. 18,3. = Albireo 28. 1998. aug. 2. [223.] sz. pp. 2-3. Az észlelések szöveges összegzése, részletrajzok, relatívszámok alakulása. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince: Üstökösök. = Albireo 28. 1998. aug. 2. [223.] sz. pp. 14-17. Kopf/22P, C/1996 N1 Brewington, 1996 Q1 Tabur, C/1997 F2 Meunier-Dupouy, C/1997 T1 Utsunomiya üstökösök leírásai és rajzai 1996. júl. 14. és 1997. nov. 2. között. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Holdfogyatkozás 1997. szept. 16. = Albireo 28. 1998. aug. 2. [223.] sz. p. 17. Megfigyelése Hegyhátsál határából. [KSZ.]

FARKAS Ernő: Vénusz dichotómia. = Albireo 28. 1998. aug. 2. [223.] sz. p. 17. 1997. okt. 21-én és 1998. márc. 28-án észlelte a bekövetkezését. [KSZ.]

Mély-ég objektumok. = Albireo 28. 1998. aug. 2. [223.] sz. pp. 18-19. Deák Tamás, Horváth Tibor, Noszek Tamás, Puskás Ferenc, Tuboly Vince észlelései. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1999. február, március, április, május. = Albireo 28. 1998. aug. 2. [223.] sz. első belső borító, p. 20., hátsó belső borító, hátsó külső borító. [KSZ.]

BALIUNAS, Sallie - SOON, Willie: A Nap hatása az éghajlatra. 1. = Albireo 28. 1998. nov. 3. [224.] sz. pp. 2-4. Sky and Telescope, 1996. december. [KSZ.]

Napfogyatkozás konferencia. Amatőrcsillagászati kutatások a VLT korszakban. = Albireo 28. 1998. nov. 3. [224.] sz. p. 4. 1999. aug. 7-13-ig München közelében. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 28. 1998. nov. 3. [224.] sz. pp. 12-13. Horváth Tibor, Kovács Zsolt, Noszek Tamás leírásai. [KSZ.]

1998. október 23-án meghitt ünnepségre került sor Hegyhátsálon. = Albireo 28. 1998. nov. 3. [224.] sz. p. 14. Felavatták Horváth Tibor csillagdáját, a Scutum Csillagvizsgálót. [KSZ.]

MACROBERT, Alan M.: Csillagtúra az Aurigában. = Albireo 28. 1998. nov. 3. [224.] sz. pp. 14-20., első külső borító. Sky and Telescope, 1990. decemberi cikke. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1999. június, július, augusztus. = Albireo 28. 1998. nov. 3. [224.] sz. első belső borító, hátsó belső borító, hátsó külső borító. [KSZ.]

Kápé [KOVÁCS Péter]: Halmaz-híradó. = Argo Navis 2. 1998. tavasz. p. 3. [KSZ.]

Már megint AKA [ACKERMANN Ádám]: Az Esztergomi Helyi Kiscsoportos Találkozó Hiteles Története (Végre Nem Baja). = Argo Navis 2. 1998. tavasz. pp. 4-5. [KSZ.]

E. Z. [EPRES Zoltán]: Az évszak égboltja. = Argo Navis 2. 1998. tavasz. p. 6. A gömbhalmazokról. [KSZ.]

SzG [SZABÓ Gábor]: Edward Emerson Barnard - és az ő sötét ködjei. = Argo Navis 2. 1998. tavasz. pp. 7-8. Forrás: Albireo. [KSZ.]

ZLINSZKY Zsolt: Binokulár házilag (kukker by home). = Argo Navis 2. 1998. tavasz. pp. 8-11. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Miért nem készítenek horoszkópot a csillagászok? = Argo Navis 2. 1998. tavasz. pp. 11-12. [KSZ.]

EPRES Zoltán: Szabad szemmel megfigyelhető csillagászati jelenségek. = Argo Navis 2. 1998. tavasz. pp. 12-14. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Szabadszemes mély-ég objektumok. = Argo Navis 2. 1998. tavasz. pp. 14-16. [KSZ.]

ZLINSZKY Zsolt: Kislexikon. = Argo Navis 2. 1998. tavasz. pp. 16-17. [KSZ.]

EPRES Zoltán: A kettőscsillagokról. = Argo Navis 2. 1998. tavasz. pp. 17-18. [KSZ.]

AKA [ACKERMANN Ádám]: FOMA. = Argo Navis 2. 1998. tavasz. pp. 18-19. Oknyomozó riport Vonnegut utánérzéssel. [KSZ.]

Itt a nyár... a planetárisok... a diffúzok...a gömbhalmazok...egy egyebek időszakai. = Argo Navis 2. 1998. tavasz. p. [20.]. Az M27, az M8 és az M13 fényképével. [KSZ.]

KáPé [KOVÁCS Péter]: Halmaz-híradó. = Argo Navis 2. 1998. késő ősz. p. 3. Az 1988. május és nov. 7. között történtek. [KSZ.]

/AKA [ACKERMANN Ádám]: Élménybeszámolók... Egyszer volt... csúcség Ágasváron. = Argo Navis 2. 1998. késő ősz. p. 4. Az Omega-köd észlelése. [KSZ.]

ZLINSZKY Zsolt: Az 1998. április 23-i Hold - Vénusz - Jupiter együttállás fotografikus megörökítésének csudálatos kalandjai, avagy az első asztrofotóim története. = Argo Navis 2. 1998. késő ősz. p. 5. [KSZ.]

Cikkek innen-onnan. = Argo Navis 2. 1998. késő ősz. pp. 6-8. A VLT első képei.; Egy megcsípett napkitörés.; A Hold eredete. A cikkeket Nagy Melinda fordította az Astronomy folyóiratból. [KSZ.]

/AKA [ACKERMANN Ádám]: Lexikon. = Argo Navis 2. 1998. késő ősz. p. 9. A csillagászat szakterületei. [KSZ.]

/AKA [ACKERMANN Ádám]: Szki-fi. Vadiúj(?) rovat. A Szkifi rovat elé. = Argo Navis 2. 1998. késő ősz. p. 9. Csillagászat és science-fiction. [KSZ.]

Asztrofotográfia. A Monori Helyi Csoport tagjai által készített asztrofotográfiák. = Argo Navis 2. 1998. késő ősz. pp. 10-11. Zlinszky Zsolt, Szabó Gábor, Csák Balázs, Kovács Péter, Ackermann Ádám csillagászati fényképei. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 2. 1998. jan-febr. 1. sz. p. 1. 1998. január és február. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Az Astra első éve. = Astra 2. 1998. jan-febr. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

A Tempel-Tuttle üstökös adatai. A Hartley 2 üstökös adatai. = Astra 2. 1998. jan-febr. 1. sz. p. 3. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Aldebaran fedése a Hold által - 1997. november 15. este. = Astra 2. 1998. jan-febr. 1. sz. p. 3. Közös észlelés a pécsi planetárium csillagvizsgálójából. [KSZ.]

VIDA Tibor: Emléktöredékeim. = Astra 2. 1998. jan-febr. 1. sz. p. 4. Visszaemlékezése a csillagászat iránt érdeklődők pécsi csoportjára, és az 1960-as évekre. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] Az Astra 1998. január-februári számának melléklete. = Astra 2. 1998. jan-febr. 1. sz. melléklet. pp. 1-3. Holdsarló előrejelzések 1998. január és február. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: [Csillagászati fényképek 1997. nov. 12-én.] = Astra 2. 1998. jan-febr. 1. sz. melléklet. pp. 3-4. A Hold félbevágta a Szaturnuszt. Az M 45, azaz a "Fiastyúk". Az M 35 nyílthalmaz. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 2. 1998. márc-ápr. 2. sz. pp. 1-2. 1998. március és április. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Pécs városa és a csillagászat. 1. = Astra 2. 1998. márc-ápr. 2. sz. p. 2. A Pécsett született Fejér Lipót matematikus csillagászati vonatkozásai. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Pécs napórái. 1. = Astra 2. 1998. márc-ápr. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

/KSZ/ [KESZTHELYI Sándor]: Könyvajánlat. = Astra 2. 1998. márc-ápr. 2. sz. p. 4. Könyvismertetés: A csillagok könyve avagy a könyvek csillaga című kötetről. [KSZ.]

GÖRBICS János: Magyar Amatőrcsillagászati Fotópályázat. = Astra 2. 1998. márc-ápr. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] Az Astra 1998. március-áprilisi számának melléklete. = Astra 2. 1998. márc-ápr. 2. sz. melléklet. pp. 1-3. Holdsarló előrejelzések 1998. március és április. [KSZ.]

Görbics János szenzáció Hold és Vénuszsarló fényképe. = Astra 2. 1998. márc-ápr. 2. sz. melléklet. p. 4. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: 1998. január 3-án szemléletesen kirajzolta ... az ekliptikát. = Astra 2. 1998. márc-ápr. 2. sz. melléklet. p. 4. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. p. 2. 1998. május és június. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Meghalt Peitl Tibor! = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. pp. 2-3. Az 1959-1998-ig élt pécsi amatőrcsillagász nekrológja. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A TIT Planetárium és Csillagvizsgáló sorsáról. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. pp. 3-4. 1998. máj. 1-től újra nyit az intézmény Pécsett. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Csillagászat Napja - Pécsett. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. p. 5. 1998. ápr. 28-án volt. [KSZ.]

Kedvezmény APCSE Tagoknak. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. p. 5. [KSZ.]

VIDA Tibor: Tűzgömb megfigyelés - 1998. március 29. 19h 35m. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. p. 5. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Észlelések egy C-11-essel. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. p. 6. Pál Károly új, 28 cm-es Celestron tükrös távcsövével. [KSZ.]

GERESDI Attila: Az 1997. szeptember 16-i holdfogyatkozás megfigyelése. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. p. 6. 5 rajz. [KSZ.]

Binokulár-túra halvány csillagképekben. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. pp. 6-8. 1998. ápr. 20-án. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Holdfázis-becslési program. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

SRAGNER Márta: Pécs városa és a csillagászat. 2. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. p. 9. A Pécsett tanító Darvai Móric csillagászati munkássága. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Pécs napórái. 2. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Áttörés a kettős-kvazárok kutatásában? = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. p. 10. Sky and Telescope 1998/2. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

A Kuiper-objektumok száma. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. pp. 10-11. Sky and Telescope 1998/2. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

A SOHO és a napkorona titka. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. pp. 11-12. Sky and Telescope 1998/2. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

Egy barna törpe kémiája. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. p. 12. Sky and Telescope 1998/2. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

(KSZ) [KESZTHELYI Sándor]: Könyvajánlat. Földrajzi és csillagászati fogalomtár. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. p. 12. Könyvismertetés az 1997-es kötetről. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] Az Astra 1998. május-júniusi számának melléklete. = Astra 2. 1998. máj-jún. 3. sz. melléklet. pp. [1-2.] Holdsarló előrejelzések 1998. május és június. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. pp. 1-2. 1998. július és augusztus. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Pécs városa és a csillagászat. 3. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. pp. 2-3. A Pécsett tanító Gorka Sándor csillagászati vonatkozásai. [KSZ.]

GÖRBICS János: Az első Országos Amatőrcsillagászati Fotópályázat díjazottjai. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. p. 3. Csabai István, Gyenizse Péter, Gieler Zoltán, Rózsa Ferenc, Lutz Zsolt, Peitl Tibor. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Benett-üstökös. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. p. 4. 1970 tavaszán. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Ismét beindult az élet a pécsi Planetárium és csillagvizsgálóban. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. p. 5. [KSZ.]

A pécsváradi nyári táborról. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. pp. 5-6. 1998. aug. 14-től 23-ig lesz. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Megjelent: Keszthelyi Sándor: Magyarország napórái. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Pénzügyi jelentés. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. p. 7. Az APCSE 1997-es évéről. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A SOHO-üstökösről. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

SOMOGYI Rita: Szeptikusok III. Országos Találkozója. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. pp. 8-9. 1997. okt. 25-én, Székesfehérváron. [KSZ.]

LEBEDY János: Középkori magyar írásos csillagászati emlékek. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Deep Impact. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. pp. 10-11. Az amerikai film ismertetése. [KSZ.]

Törpecsillag a Proxima körül? = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. p. 11. Sky and Telescope 1998/5. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

Teremtő összeütközés a Coma-halmazban. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. pp. 11-12. Sky and Telescope 1998/6. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

Újabb bizonyíték az örökké táguló Világegyetemre. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. p. 12. Sky and Telescope 1998/6. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] Az Astra 1998. július-augusztusi számának melléklete. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. melléklet. p. [1., 4.] Holdsarló előrejelzések 1998. július és augusztus. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Az Astra 1998. július-augusztusi számának melléklete. = Astra 2. 1998. júl-aug. 4. sz. melléklet. pp. [2-3.] Éjszakai ég Pécsett. A napnyugta, a napkelte, a navigációs és a csillagászati szürkület, valamint a Tejút láthatóságának kezdete és vége. Közreműködött: Keszthelyi Dániel és Zajácz György. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 2. 1998. szept-okt. 5. sz. pp. 1-2. 1998. szeptember és október. [KSZ.]

BOGNÁR Zsófia: Toll és távcső - ifjúsági csillagásztábor Baján 1998 július 13-19. = Astra 2. 1998. szept-okt. 5. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Táborunkba látogatott a Telescopium Kft. = Astra 2. 1998. szept-okt. 5. sz. p. 3. Babcsán Gábor és Mizser Attila Pécsváradon. [KSZ.]

Megint Iridium. = Astra 2. 1998. szept-okt. 5. sz. p. 4. Sky and Telescope 1998/6. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

Egy különös röntgen-nóva élete. = Astra 2. 1998. szept-okt. 5. sz. pp. 4-5. Sky and Telescope 1998/8. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

A Betelgeuse forró légköre. = Astra 2. 1998. szept-okt. 5. sz. p. 5. Sky and Telescope 1998/8. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

Egyszerű gömbhalmazok? = Astra 2. 1998. szept-okt. 5. sz. p. 5. Sky and Telescope 1998/8. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

A pécsváradi tábor képekben. = Astra 2. 1998. szept-okt. 5. sz. pp. 6-8. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] Az Astra 1998. szeptember-októberi számának melléklete. = Astra 2. 1998. szept-okt. 5. sz. melléklet. pp. 1-2. Holdsarló előrejelzések 1998. szeptember és október. [KSZ.]

KOVÁCS Zsolt: Az Astra 1998. szeptember-októberi számának melléklete. = Astra 2. 1998. szept-okt. 5. sz. melléklet. pp. 3-4. A Hale-Bopp üstökös két fényképe 1997. márc. 9-én. [KSZ.]

Az Astra Pécsi Csillagászati Egyesület 200/1200-as dobson távcsöve. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. címlap. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. pp. 2-3. 1998. november és december. [KSZ.]

[GYENIZSE Péter:] Megújult az Astra. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. p. 3. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: APCSE-krónika - 1997. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. pp. 3-5. [KSZ.]

Az APCSE távcsövéről. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. p. 5. A közös 200/1200 mm-es távcsőről. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Pécs csillagászattörténete. 4. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. pp. 5-6. A Pécsett született Gruber Lajos csillagászati munkássága [KSZ.]

GYENIZSE Péter: TIT Csillagászati Hét - 1998. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. p. 6. 1998. okt. 26-31-ig tartották. Zombori Ottó, Horváth András, Gyenizse Péter, Keszthelyi Sándor, Görbics János, Kóbor József tartott előadást Pécsett. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: "3 centis" távcsövek tesztje. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. pp. 7-8. A csillagászatilag tesztelt három kis műszer: 8x25 B, 7x35 B, 10x30 M. [KSZ.]

Megvásárolható olcsó okulárok. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. p. 8. [KSZ.]

A Giacobini-Zinner-üstökös adatai. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. p. 8. [KSZ.]

(GEN) [GYENIZSE Péter]: A Leonidák meteorraj. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. p. 8. [KSZ.]

Játék a nevekkel. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1998/10. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

Bolygó a Herkulesben? = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1998/10. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

(GEN) [GYENIZSE Péter]: Novemberi és decemberi holdsarlók. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. pp. 10-11. A holdsarló lehetőségeket mutató ábrák és leírások ezentúl nem mellékletben, hanem a lapba szerkesztve jelennek meg. [KSZ.]

(GEN) [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 2. 1998. nov-dec. 6. sz. p. 12. 1998. dec. 1-én este. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Astronomy Day. Csillagászat Napja Pécsett - 1998. = Astra 2. 1998. Csillagászat Napja Pécsett - 1998. különszám. pp. 1-4. Mit láthatunk 1998. április 28-án este? A megfigyelés menetéről. Mi az az okkultáció? Az Aldebaranról és a Hyadok csillaghalmazról. Astra Pécsi Csillagászati Egyesület. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Astra tábori különszám. Pécsvárad - 1998. augusztus 14-23. = Astra 2. 1998. különszám pp. 1-8. Köszöntő. A tábor tervezett előadásai és programjai. A Nap, a Hold és a bolygók láthatósága. Megfigyelhető csillagászati jelenségek a tábor időtartama alatt. A Jupiter-holdak jelenségei. Fényes kisbolygók adatai. Meteorrajok. Üstökösök. Térképek a helyszínről. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Az űrállomás mint gondolat. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

BOGNÁR László: A MIR űrállomáson végrehajtott orvosbiológiai és pszichológiai kísérletek tapasztalatai. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 4-9. [KSZ.]

GÁL Gyula: Az űrállomásokkal folytatott kereskedelmi űrtevékenységre irányadó jogok kérdése. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 10-13. [KSZ.]

DRÁGÁN László: Az X-33 demonstrátorvonalas és a Ventaure Star űrrepülőgép-vonalas gáznyaláb hajtóműve. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 14-28. [KSZ.]

DRÁGÁN László: KISTLER K-1 többször felhasználható hordozóeszköz. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 29-31. [KSZ.]

NASHIDA, A.: Japán programok a Naprendszer kutatásására. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 32-34. Fordította: Rontó Miklós. [KSZ.]

SCHNEIDER Henrik: Belső bolygók nehézségi erőtere. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 35-48. [KSZ.]

CUTTS, J. A. - KERZHANOVICH, V. V.: Kutatások aerobotokkal. avagy új út új világokhoz. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 49-51. Fordította: Zakariás Ildikó. [KSZ.]

Az űrnemzedék nyilatkozata. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 52-53. Bécs, 1999. júl. 19-30. Fordította: Rontó Miklós. [KSZ.]

ABONYI Ivánné: A hazai űrtáborok története. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 54-64. [KSZ.]

BICSÁK Mátyás. Holdközelben. Egy nemzetközi holdbázis létesítésének terve. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 65-82. [KSZ.]

BOGNÁR Zsófia: Hajónapló. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 83-91. [KSZ.]

FÜLEP Dániel: Vegetation Surveyor Satellite. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 92-103. [KSZ.]

DÖME Veronika: A Szaturnusz rendszere. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 104-123. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Egy csodálatos utazás Toulouse-ba(n). = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 124-125. 1998. szept. 20-25. [KSZ.]

BICSÁK Mátyás: Hunstville-ben jártunk 1999-ben. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 126-127. [KSZ.]

APGYI Katinka Jolán: Space Festival ’99. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 128-131. [KSZ.]

NÉMETH Csaba: Indítási táblázatok 1997-1998. = Asztronautikai Tájékoztató 1998-1999. 53-54. sz. pp. 132-144. [KSZ.]

GALÁNTAI Zoltán: Darwin, Galilei, Däniken. = Beszélő 3. 1998. ápr. 4. sz. pp. 122-127. Csillagászat: pp. 124-126. (Galilei és a természet geometriája.) [KSZ.]

GALÁNTAI Zoltán: Gaia és a világegyetem. = Beszélő 3. 1998. máj. 5. sz. pp. 123-127. A földi Gaia-hipotéziséről. Más bolygókon esetleg élők ottani Gaia-hipotéziseiről. [KSZ.]

YATES, Frances A.: Giordano Bruno: Visszatérés Itáliába. = Café Bábel 32. 1998. 2. Nyár. sz. pp. 25-34. Fordította: Miklósi Zoltán. [SRG.]

(u. m.) [UMEK Miklós]: Keresztény és pogány ünnepek. Mikor született Jézus Krisztus? Univerzum. = Családi Kör (Újvidék) 9. 1998. dec. 17. 51. sz. p. 31. "Krisztus születésének dátumát rendkívül nehéz pontosan megállapítani. A nagy esemény idejét ugyanis csak utólag, körülbelül 500 évvel a Megváltó világrajötte után számították ki. Erre a 6. század első felében egy római apát, bizonyos Dionysius Exiguus vállalkozott, aki azt javasolta, hogy az éveket azontúl ne Róma alapítása vagy a keresztényüldöző Diocletianus császár idejétől számlálják, hanem "az Úr megtestesülése" (ab incarnatione Domini), vagyis Jézus fogantatásának évétől kiindulva. Az apát szerint ez az esztendő Augustus császár uralkodásának 28. éve volt. A szerzetes azonban számításai során, bizonyíthatóan, legalább két hibát követett el: nem vette figyelembe, hogy Augustus császár az általa uralkodása kezdetének vett esztendőt megelőzően is négy évig uralkodott, igaz, Octavianus néven.
Továbbá, Dionysius apát ezen felül az időszámításunk kezdetét megelőző első, és az időszámításunk szerinti első év között figyelmen kívül hagyott egy esztendőt, a nulladikat. Ő ugyanis még a római rendszer szerint számolt, amely nem ismerte a nullát! Mindebből az következik, hogy Jézus születési éve legalább öt esztendővel megelőzi az időszámításunk első évét. ..." [HAI.]

(u. m.) [UMEK Miklós]: Keresztény és pogány ünnepek. Mikor született Jézus Krisztus? (2.). Univerzum. = Családi Kör (Újvidék) 9. 1998. dec. 24. 52. sz. p. 31. "...Különös, hogy a kereszténység első századaiban nem fordítottak gondot Jézus születésnapjának megünneplésére. Ha meg is emlékeztek róla, más és más dátumot emlegettek, így olvashatunk azokban az időkben március 25-éről, április 20-áról vagy május 20-áról. Milyen támpontot ad erre nézve a Biblia? Lukács evangéliumában - amely különben nem ír a betlehemi csillagról - ezt olvashatjuk: "Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájuk mellett." A téli napforduló idején - állapítják meg a kutatók - már Palesztinában is túl hűvösek voltak az éjszakák ahhoz, hogy állataikkal együtt a pásztorok állandóan a szabad ég alatt tartózkodjanak. Egész éjjel csak ellés idején őrizték a pásztorok a nyájat, ez az időszak pedig tavaszra esik. [...]
Ami Krisztus születésének évét illeti, a kutatók java része azt tartja, hogy a dátumot az időszámításunk előtti 8. és 4. esztendő közé kell tenni. A legvalószínűbb a 7. év. Hogy Krisztus születésnapját az egyház a régi római naptár szerint miért tette december 25-ére, vagyis az akkori téli napforduló idejére, az egyik indok az is lehetett, hogy a téli napforduló már a régi népek körében is ünnep volt. ..." [HAI.]

"A Csillagvizsgáló" - ’98. Országos Amatőrcsillagász Tábor 1998. július 24. - augusztus 2. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. jan-febr. 1-2. sz. p. 3. [KSZ.]

Országos Észlelő Hétvége. Salgótarján, Gedőcz-tetői csillagvizsgáló 1998. július 24-26. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. jan-febr. 1-2. sz. p. 3. [KSZ.]

Amatőr Kozmikus Anyag Kutatók Országos Találkozója. Salgótarján, 1998 augusztus 1. szombat. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. jan-febr. 1-2. sz. p. 3. [KSZ.]

Országos Észlelő Hétvége. Salgótarján, Gedőcz-tetői csillagvizsgáló 1998. július 31. - augusztus 2. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. jan-febr. 1-2. sz. p. 3. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Különös meteorit zárványok, - mégkülönösebb feledékenységgel. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. jan-febr. 1-2. sz. p. 4. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Tűzgömbök - meteorok. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. jan-febr. 1-2. sz. pp. 4-6. 1997. júl. 12-én Salgótarjánban tartott előadásának szövege. [KSZ.]

Magyarországi csillagászok életrajzi lexikonja. 7. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. jan-febr. 1-2. sz. pp. 8-10. Komáromi Csipkés György. Komáromi Kacz Endre. Kondor Gusztáv. Konkoly Thege Miklós. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. jan-febr. 1-2. sz. pp. 10-12. "A Csillagvizsgáló" - ’98. Országos Amatőrcsillagász Tábor 1998. júl. 24. és aug. 2. között lesz Salgótarjánban.; Észlelő hétvégék 1998. júl. 24-26-ig és júl. 31. - aug. 2. lesznek Salgótarjánban.; Amatőr Kozmikus Anyag Kutatók Országos Találkozója lesz 1998. aug. 1-én Salgótarjánban.; Űrtudományi Szabadegyetemet szervez a Hermann Oberth Társaság Budapesten.; MCSE Ifjúsági Csillagásztábor lesz Ágasváron 1998. júl. 24-31-ig.; Meteor ’98 Távcsöves Találkozó lesz Ágasváron 1998. júl. 31-től aug. 2-ig.; "Kedvenc bolygóm" címmel pályázatot hirdet a Magyar Asztronautikai Társaság.; Galaxis a világ végén?; Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló Salgótarján, Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. jan-febr. 1-2. sz. p. 12. Március havi műsor. Április havi műsor. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. jan-febr. 1-2. sz. p. 13. Látnivalók, jelenségek március és április hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 5. 1998. jan-febr. 1-2. sz. p. 15. [KSZ.]

Hátsó borítón: a márciusi és áprilisi égbolt. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. jan-febr. 1-2. sz. p. 16. [KSZ.]

"A Csillagvizsgáló" - ’98. Országos Amatőrcsillagász Tábor 1998. július 24. - augusztus 2. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. márc-ápr. 3-4. sz. p. 3. [KSZ.]

Országos Észlelő Hétvége. Salgótarján, Gedőcz-tetői csillagvizsgáló 1998. július 24-26. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. márc-ápr. 3-4. sz. p. 3. [KSZ.]

Amatőr Kozmikus Anyag Kutatók Országos Találkozója. Salgótarján, 1998 augusztus 1. szombat. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. márc-ápr. 3-4. sz. p. 3. [KSZ.]

Országos Észlelő Hétvége. Salgótarján, Gedőcz-tetői csillagvizsgáló 1998. július 31. - augusztus 2. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. márc-ápr. 3-4. sz. p. 3. [KSZ.]

H. DETRE Csaba: Kozmikus anyag kutatás. Az IGCP 384. projekt hazai szferula kutatásának eredményei. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. márc-ápr. 3-4. sz. pp. 4-5. A Földön található kozmikus porszemcsék vizsgálata. A nemzetközi kutatás központi szerve a Magyar Állami Földtani Intézet lett. Az 1996. és 2000. közötti projekt 38 ország 70 intézményét fogja össze. Hazai résztvevők: MÁFI, ATOMKI, KFKI, MBE Nukleáris Technikai Intézete, KLTE Ásvány- és Kőzettani Tanszéke, Esterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszéke, Magyar Űrkutatási Iroda, OTKA, Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány Kozmikus anyagkutató csoportja. [KSZ.]

Magyarországi csillagászok életrajzi lexikonja. 8. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. márc-ápr. 3-4. sz. pp. 6-8. Kováts-Martiny Gábor Pál. Könnyű József. Köpeczi János. Kövesligethy Radó. Krakkói András (Andreas Cracovia). Krudy Jenő. Krziz, August. Kulin György. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. márc-ápr. 3-4. sz. pp. 8-11. "A Csillagvizsgáló" - ’98. Országos Amatőrcsillagász Tábor 1998. júl. 24. és aug. 2. között lesz Salgótarjánban.; ALFA Kozmikus Megfigyelő és Kutató Állomás (1998. febr. 21-én megkezdte működését a Salgótarján közelében lévő Medves - Rónai-fennsík délnyugati peremén).; Sikeres kísérlet sorozat (1998. febr. 25-én a Gedőcz-tetői csillagvizsgálóban beüzemelték az Óvári-féle CCD analóg okulár video kamerát).; Észlelő hétvégék 1998. júl. 24-26-ig és júl. 31. - aug. 2. lesznek Salgótarjánban.; Amatőr Kozmikus Anyag Kutatók Országos Találkozója lesz 1998. aug. 1-én Salgótarjánban.;
MCSE Ifjúsági Csillagásztábor lesz Ágasváron 1998. júl. 24-31-ig.; A Csillagászat Napja: 1998. ápr. 4.; Meteor ’98 Távcsöves Találkozó lesz Ágasváron 1998. júl. 31-től aug. 2-ig.; "Kedvenc bolygóm" címmel pályázatot hirdet a Magyar Asztronautikai Társaság.; Vega ’98 Amatőrcsillagász Megfigyelő Tábor lesz 1998. aug. 18-24-ig Kehidakustányban.; Ki lesz az ász csillagász? "Az év ifjú csillagászai" címmel országos vetélkedőt szervez az MCSE Esztergomi Csoportja.; Kozmikus anyag kutatók hazai konferenciája lesz 1998. ápr. 16-án Budapesten.; "Környezetem csillagászati emlékei" címmel pályázatot hirdet a Sky Magic Alapítvány.; Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló Salgótarján, Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. márc-ápr. 3-4. sz. p. 11. Május havi műsor. Június havi műsor. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. márc-ápr. 3-4. sz. p. 12. Látnivalók, jelenségek május és június hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 5. 1998. márc-ápr. 3-4. sz. p. 13. [KSZ.]

Hátsó borítón: a májusi és júniusi égbolt. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. márc-ápr. 3-4. sz. p. 16. [KSZ.]

"A Csillagvizsgáló" - ’98. Országos Amatőrcsillagász Tábor 1998. július 24. - augusztus 2. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. máj-jún. 5-6. sz. p. 3. [KSZ.]

Országos Észlelő Hétvége. Salgótarján, Gedőcz-tetői csillagvizsgáló 1998. július 24-26. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. máj-jún. 5-6. sz. p. 3. [KSZ.]

Amatőr Kozmikus Anyag Kutatók Országos Találkozója. Salgótarján, 1998 augusztus 1. szombat. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. máj-jún. 5-6. sz. p. 3. [KSZ.]

Országos Észlelő Hétvége. Salgótarján, Gedőcz-tetői csillagvizsgáló 1998. július 31. - augusztus 2. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. máj-jún. 5-6. sz. p. 3. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Kozmikus katasztrófák Földünk életében. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. máj-jún. 5-6. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Q - BUS [KUBUS Gyula]: Innen - onnan; Távcsövekről. A binokulár. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. máj-jún. 5-6. sz. pp. 5-7. Kevin Ritschel nyomán. [KSZ.]

Magyarországi csillagászok életrajzi lexikonja. 9. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. máj-jún. 5-6. sz. pp. 7-9. Láczi Jakab, Erdélyi (Lacuius Iacobus Transsylvanus). Lakits Ferenc. Lassovszky Károly. Lipsics (Lipsicz) Mihály. Littrow, Johan Josef Edler v. Littrow, Karl Ludwig v. Loew Moritz (Lőv Móric). Loewy Maurice (Lőwy Mór). Löschard Ferdinánd. Madarassy János. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. máj-jún. 5-6. sz. pp. 10-12. "A Csillagvizsgáló" - ’98. Országos Amatőrcsillagász Tábor 1998. júl. 24. és aug. 2. között lesz Salgótarjánban.; Észlelő hétvégék 1998. júl. 24-26-ig és júl. 31. - aug. 2. lesznek Salgótarjánban.; Amatőr Kozmikus Anyag Kutatók Országos Találkozója lesz 1998. aug. 1-én Salgótarjánban.; MCSE Ifjúsági Csillagásztábor lesz Ágasváron 1998. júl. 24-31-ig.; Meteor ’98 Távcsöves Találkozó lesz Ágasváron 1998. júl. 31-től aug. 2-ig.; Vega ’98 Amatőrcsillagász Megfigyelő Tábor lesz 1998. aug. 18-24-ig Kehidakustányban.; Ki lesz az ász csillagász? "Az év ifjú csillagászai" címmel országos vetélkedőt szervez az MCSE Esztergomi Csoportja.; Látványos porkorong 220 fényév távolságban (Fomalhaut).; Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! [KSZ.]

TIT Uránia Észlelő és Bemutató Csillagvizsgáló Salgótarján, Gedőcz-tető. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. máj-jún. 5-6. sz. p. 12. Július havi műsor. Augusztus havi műsor. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. máj-jún. 5-6. sz. p 13. Látnivalók, jelenségek július és augusztus hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 5. 1998. máj-jún. 5-6. sz. p. 15. [KSZ.]

Hátsó borítón: a júliusi és augusztusi égbolt. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. máj-jún. 5-6. sz. p. 16. [KSZ.]

Értesítés. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. júl-aug. 7-8. sz. p. 3. A salgótarjáni Gedőcz-tetői Csillagvizsgálót 1998. jún. 22-ről 23-ra virradóan ismeretlen tettesek erőszakos módon feltörték és kirabolták. A betörők 1.007.000.- Ft értékű technikai felszerelést (TV-k, video, csillagászati távcsövek, okulárok, stb.) vittek magukkal. A csillagda működésképtelenné válása miatt az 1998. júl. 24-én kezdődő 10 napos "A Csillagvizsgáló" - ’98. Országos Amatőrcsillagász Tábor elmarad. Az amatőr kozmikus anyagkutatók II. országos találkozója is elmarad 1998. aug. 1-én. [KSZ.]

Észlelő hétvégék. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. júl-aug. 7-8. sz. p. 3. 1998. júl. 24-26-ig és 1998. júl. 31.- aug. 2-ig más helyszínen, az ALFA Kozmikus Megfigyelő és Kutató Állomáson lesznek. 1998. aug. 1-én itt avatják fel a Magyarországon eddig készült legnagyobb Dobson-távcsövet. A "Botond" nevű 325/1350 mm-es műszer Kubus Gyula munkája. [KSZ.]

Magyarországi csillagászok életrajzi lexikonja. 10. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. júl-aug. 7-8. sz. pp. 4-9. Mahler Ede. Marik Miklós. Marsigli, Luigi Ferdinand. Mártonfi (Mártonffy) Antal. Mártonfi (Mártonffy) József. Massányi Ernő. Mayer - Lambert Ferenc. Menyhért Miklós, szebeni (Nicolaus Melchior Cibiniensis). Mikoviny Sámuel. Misch, Johannes. Móra (Moravecz) Károly. Murmann Ágoston (August). Nagy Károly. Nagy Tamás, Kövendi. Neubart Kristóf. Nihil (Nihili), Johannes de. Ozsváth István. Paál György. Pasquich János. Pater Pál. Peitl Tibor. Petzval József. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. júl-aug. 7-8. sz. pp. 10-12. Marik Miklós 1998. jún. 23-án váratlanul elhunyt. Kényszerszünet a salgótarjáni csillagvizsgálóban.; Észlelő hétvégék 1998. júl. 24-26-ig és júl. 31. - aug. 2. lesznek Salgótarjánban.; Új meteoritkráter (Grönland déli részén).; "Teljes napfogyatkozás 1999" Országos Konferencia lesz 1998. okt. 2-3-án Szombathelyen.; MCSE Ifjúsági Csillagásztábor lesz Ágasváron 1998. júl. 24-31-ig.; Meteor ’98 Távcsöves Találkozó lesz Ágasváron 1998. júl. 31-től aug. 2-ig.; "Teljes napfogyatkozás éve" címmel 1998. aug. 11-én rendezvény lesz a Budapesti Planetáriumban.; Vega ’98 Amatőrcsillagász Megfigyelő Tábor lesz 1998. aug. 18-24-ig Kehidakustányban.; Ki lesz az ász csillagász? "Az év ifjú csillagászai" címmel országos vetélkedőt szervez az MCSE Esztergomi Csoportja.; Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! [KSZ.]

ALFA Csillagászati Megfigyelő és Kutató Állomás Salgótarján, - Rónafalu, Medves - Rónai fennsík. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. júl-aug. 7-8. sz. p. 12. Szeptember havi műsor. Október havi műsor. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. júl-aug. 7-8. sz. p. 13. Látnivalók, jelenségek szeptember és október hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 5. 1998. júl-aug. 7-8. sz. p. 15. [KSZ.]

Hátsó borítón: a szeptemberi és októberi égbolt. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. júl-aug. 7-8. sz. p. 16. [KSZ.]

ALFA Csillagászati Megfigyelő és Kutató Állomás. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. szept-okt. 9-10. sz. p. 3., 15. 1998. aug. 1-én avatták fel a Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány új csillagvizsgálóját. Egy évek óta üzemen kívül helyezett URH állomás épületének megvásárlásával és csillagászati célú átalakításával létesítették. A 600 m magasban lévő intézmény főműszere egy 325 mm-es Dobson távcső. [KSZ.]

KÖNNYŰ Gábor: A Karancs - Medves vidéke. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. szept-okt. 9-10. sz. p. 4. [KSZ.]

Magyarországi csillagászok életrajzi lexikonja. 11. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. szept-okt. 9-10. sz. pp. 5-8. Petzval Ottó. Peuerbach, Georg. Podmaniczky Géza (Geiza). Polikeit Károly. Posztoczky Károly. Pühler Kristóf (Puehler Christoff von Siclas). Rákosi Boldizsár. Regiomontanus, Johannes. Rhodius György. Róka Gedeon. Roller Mátyás. Rössel Ferenc Tamás. Sajnovics Nepomuki János. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. szept-okt. 9-10. sz. pp. 8-10. Kényszerszünet a salgótarjáni csillagvizsgálóban.; "Teljes napfogyatkozás 1999" Országos Konferencia lesz 1998. okt. 2-3-án Szombathelyen.; Ki lesz az ász csillagász? "Az év ifjú csillagászai" címmel országos vetélkedőt szervez az MCSE Esztergomi Csoportja.; Újabb adatok a Titán légköréről.; Újfajta porgyűrű a Jupiter körül.; Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! [KSZ.]

ALFA Csillagászati Megfigyelő és Kutató Állomás Salgótarján, - Rónafalu, Medves - Rónai fennsík. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. szept-okt. 9-10. sz. p. 10. November havi műsor. December havi műsor. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. szept-okt. 9-10. sz. p. 12. Látnivalók, jelenségek november és december hónapban. [KSZ.]

A november és a decemberi égbolt. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. szept-okt. 9-10. sz. p. 13. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 5. 1998. szept-okt. 9-10. sz. p. 14. [KSZ.]

Hátsó borítón: a salgótarjáni csillagászati objektumok térképe. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. szept-okt. 9-10. sz. p. 16. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Napfogyatkozás feljegyzések a történelmi Magyarországon. 1. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. nov-dec. 11-12. sz. pp. 3-6. Szombathelyen, a "Teljes napfogyatkozás 1999" országos konferencián elhangzott előadása. [KSZ.]

Magyarországi csillagászok életrajzi lexikonja. 12. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. nov-dec. 11-12. sz. pp. 6-8. Schenzl, Guidó. Schnitzler Jakab. Schrader, Carl Wilhelm Ottó. Schulhof Lipót (Leopold). Schwab, Friedrich. Steiner Lajos. Szabó Gyula. Szeniczey Géza. Szentiványi Márton. [KSZ.]

Megtörtént esetek. A teljes napfogyatkozás a magyar sajtóban. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. nov-dec. 11-12. sz. p. 8. "Az Első Magyar Napvadász Kft. Magyarország területén napfogyatkozást rendez. A tudósok állítása szerint a jelenség akkor jön létre, amikor a Nap és a Hold egyvonalba esik. A jelenséget Szombathelyen, Székesfehérváron és Szegeden figyelhetik meg legjobban az érdeklődő amatőrcsillagászok. Rossz idő esetén a napfogyatkozás a Planetáriumban látható". [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. nov-dec. 11-12. sz. pp. 9-12. Kényszerszünet a salgótarjáni csillagvizsgálóban.; Veszélyes kisbolygók.; Vigyázó szemetek az égre vessétek.; A Magyar Tudomány Napja lesz 1998. nov. 3-án.; Meteoritbecsapódás formálta sziklák (Utah államban).; Üstökös becsapódás a bronzkor végén? (a Kr. e. 2354 és 2345 közötti időszakban); Sivatagi Mars-szikla.; Ritka holdlégkör nyomában.; Ha érdekel a csillagászat jelentkezz! [KSZ.]

ALFA Csillagászati Megfigyelő és Kutató Állomás Salgótarján, - Rónafalu, Medves - Rónai fennsík. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. nov-dec. 11-12. sz. p. 12. Január havi műsor. Február havi műsor. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. nov-dec. 11-12. sz. p. 13. Látnivalók, jelenségek január és február hónapban. [KSZ.]

Támogassa! Legyen Ön is a szponzora! A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítványnak! = A Csillagvizsgáló 5. 1998. nov-dec. 11-12. sz. p. 15. [KSZ.]

Hátsó borítón: a januári és februári égbolt. = A Csillagvizsgáló 5. 1998. nov-dec. 11-12. sz. p. 16. [KSZ.]

PANEK József: Alvajárók. Könyvespolc. = Délmagyarország 88. 1998. márc. 24. 70. sz. p. 8. "Ha Arthur Koestlert valamelyik magyar történetösszegző géniuszhoz kellene hasonlítani az ember habozás nélkül Szerb Antalt választaná. Kínálja magát az összehasonlítás. Szerb Antal kitűnő világirodalom-története rokon mű Koestler Alvajárók című természettudomány- és természetfilozófiatörténetével, még ha a két könyv nem is ugyanabból a célból született. [...] Az Európa Kiadónál megjelent mű kicsit szokatlan a tankönyvszagú életrajzi leírások mellett. Koestler igazi egyéniség, aki egy kicsit saját, szemlélődő tekintetén keresztül látja a tudománytörténet halhatatlanjait, Arisztotelészt, Kopernikuszt, Tychót, Keplert, vagy Galileit. Nemcsak az a szikár felfedezés elevenedik meg előttünk, miszerint a Föld kering a Nap körül, hanem a gondolatot kiváltó szikrát is meglátjuk; ..." Könyvismertetés. [HAI.]

SOMOGYI Rita: "Feldobom: hidrogén, leesik: nincs is - mi az? Fekete lyuk. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 1., 7. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 11. Hercules csillagkép. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagászok a Gulágban: B. P. Gereszimovics. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. pp. 3-4. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Paksi hírek. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 3. 1997. nov. 15-én Pakson MCSE Csoport alakult 18 fővel. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: A Mars ellenáll? = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 4. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 1998-ban. (2. rész). = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 5. [SRG.]

NÉMETH Csaba: A 21. század űrtávközlési rendszerei. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 6. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Periódikus légköri folyamat a Neptunuszon? = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 6. [SRG.]

DOMBY György, id.: Egy új típusú kettős távcső. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 8. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: A Hubble űrteleszkóp. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 9. [SRG.]

NÉMETH Csaba: 1957 - az űrkorszak - 1997. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 9. [SRG.]

BARTHA Lajos: Lakits kontra Mahler - és még valami. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 10. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Pécsett született Lakits Ferenc... = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 10. [SRG.]

NCS [NÉMETH Csaba]: A Mars Pathfinder és a Sojourner napelemei és telepei. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 10. [SRG.]

KESZTHELYI Dániel: A greenwich-i csillagvizsgáló. (2. rész). = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 11. [SRG.]

BARTHA Lajos: A 23. napfoltciklus kezdetén. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 12. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Betörtek a NASA-hoz. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. p. 12. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Hold. = Draco 18. 1998. jan-márc. 66. sz. melléklete pp. 67-70. [SRG.]

A Béla. = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. p. 1., 3., 5., 7., 9., 11. Juhász Tibor interjúja Szentmártoni Bélával. Megjelent az Albireo 1986. májusi számában. [SRG.]

B.Q. [BARTHA Lajos]: Új Plútón túli bolygó csoport? = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. p. 1. A Sterne und Weltraum 1990. 10. száma alapján. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 12. Hydra csillagkép. = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. pp. 2-3. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. Szentmártoni Béla fényképével. [SRG.]

BARTHA Lajos: Mahler Ede, az ókori kelet kutatója. = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. pp. 3-4. [SRG.]

NÉMETH Csaba: A Duna TV is költözik. = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. p. 4. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Az űrrepülés története. = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. pp. 5-6. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 1998-ban (bef. rész). = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. p. 7. [SRG.]

SOMOGYI Rita: Szkeptikusok III. Országos Találkozója. = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. p. 8. 1997. okt. 25-én. [SRG.]

DOMBY György, id.: A Földnél idősebb kapszula. = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. p. 8. [SRG.]

BARTHA Lajos: Hamisítás vagy balszerencse: D’ Angos lovag. = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. pp. 9-10. [SRG.]

NCS [NÉMETH Csaba]: Filmforgatás a világűrben. Sztárok a Miren. = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. p. 10. [SRG.]

KESZTHELYI Dániel: A greenwich-i csillagvizsgáló bef. rész. = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. p. 11. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Nyugdíjazzák az űrmajmokat. = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. p. 12. [SRG.]

B.Q. [BARTHA Lajos]: Porfelhők a csillagrendszerek között. = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. p. 12. A Sterne und Weltraum 1981. 1. száma alapján. [SRG.]

HEVESI Zoltán: Az amatőrök megfigyelései. (Avagy 119 ember - 110 objektum.) = Draco 18. 1998. ápr-jún. 67. sz. melléklete pp. 1-16. Hazai Messier-észlelések. Az észlelők névsorával. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Farkas Bertalanról (két dokumentumban). = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. p. 1. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Farkas Berci nyugdíjas. = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 13. Leo csillagkép.; Lynx csillagkép. = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagászat szervezők: A két Littrow. (1. rész). = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. pp. 3-4. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Víz a Holdon! = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. p. 3. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Magyar űrjárművek! = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. p. 4. [SRG.]

KÄSZ László: Halojelenségek. = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. p. 5. [SRG.]

BARTHA Lajos: Negyedszer Greenwichről. = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. p. 6. [SRG.]

BARTHA Lajos: És ötödször is Greenwichről. = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. p. 7. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Az STS-91 repülés adatai. = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. p. 7. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Poloska a Marson. = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre: Apró hírek. = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. p. 8. Rövid csillagászati közlések. Szigetszentmiklós (id. Domby György), Pécs: tízévi szünet után újra megnyílt a Mecseki Természettudományi Stúdió Pécsett. (Gyenizse Péter), Salgótarján (Könnyű József), Budapest (Bartha Lajos). [SRG.]

NÉMETH Csaba: Új amerikai űrhajósók. = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. p. 8. Kathryn P. (Kay) Hire., Jan Clark Buckey Jr. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Hold. = Draco 18. 1998. júl-aug. 68. sz. melléklete pp. 71-74. [SRG.]

NÉMETH Csaba: "A Mars-arc". = Draco 18. 1998. szept-okt. 69. sz. p. 1. [SRG.]

B.Q. [BARTHA Lajos]: Változócsillagnak álcázott kvazárok. = Draco 18. 1998. szept-okt. 69. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései 14. Lepus csillagkép.; Lyra csillagkép. = Draco 18. 1998. szept-okt. 69. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Hermann Oberth. = Draco 18. 1998. szept-okt. 69. sz. p. 2. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagászat szervezők: A két Littrow. (2. rész). = Draco 18. 1998. szept-okt. 69. sz. p. 3. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Távérzékelő holdak 1998. = Draco 18. 1998. szept-okt. 69. sz. p. 4. [SRG.]

NÉMETH Csaba: A 3. űrpályázat nyertesei. = Draco 18. 1998. szept-okt. 69. sz. p. 4. [SRG.]

Alika K. Herring Holdészlelései. = Draco 18. 1998. szept-okt. 69. sz. melléklete pp. 1-16. 32 holdi objektumról. A Sky and Telescope 1962-67 évi számaiból fordította: Szentmártoni Béla 1981-ben. Rajzokkal és fényképekkel illusztrálva. [SRG.]

SOMOGYI Rita: Kisbolygóvadászat. = Draco 18. 1998. nov-dec. 70. sz. p. 1. [SRG.]

B.Q. [BARTHA Lajos]: Emelkedő naptevékenység (1997. I. félév). = Draco 18. 1998. nov-dec. 70. sz. p. 1. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Vöröseltolódása: 5,34. = Draco 18. 1998. nov-dec. 70. sz. p. 1. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Apróhírek. = Draco 18. 1998. nov-dec. 70. sz. p. 2. Kínai űrhajósok.; A Deep Space program.; Távérzékelő műholdak 1999-ben.; Mars Surveyor ’98.; A Stardust-csillagporgyűjtő űrszonda. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 1999. 1. rész. = Draco 18. 1998. nov-dec. 70. sz. p. 3. [SRG.]

DALOS Endre: Bejczy Antal Pakson. = Draco 18. 1998. nov-dec. 70. sz. p. 4. [SRG.]

SOMOGYI Rita: Bizonyíték a "vízre." = Draco 18. 1998. nov-dec. 70. sz. p. 4. A Marson. [SRG.]

TUBOLY Vince: 1998. július havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1998. 1. sz. pp. [1-4.] Beköszöntő. A Hold fázisai. Bolygók. A Hold csillagfedései. Meteorrajok. A Jupiter holdjainak jelenségei. Kettőscsillag-ajánlat. Mély-ég ajánlat. Változócsillag-ajánlat. Kisbolygók láthatósága. (Ez az 1. száma nem külön, hanem az Egyesületi Híradó 1998. 3. számában jelent meg).; Az "Égi Kalendárium" a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület körlevele volt. 1998 júliusában indult és abban az évben 6 száma jelent meg. 1999-től havonta jelent meg, évente 12 alkalommal. Esetenként a GAE Egyesületi Híradóba téve, nagyobbrészt külön postázták. Az adott hónapban várható érdekesebb égi látnivalókat közölte. A5 alakú, általában 4 oldal terjedelmű, oldalszámozás nélküli volt. Összeállította és szerkesztette: Tuboly Vince (Hegyhátsál). Az utolsóként kiküldött száma a 2005. 9. szám volt. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 1998. augusztus havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1998. 2. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Bolygók. A Hold csillagfedései. Változócsillag-ajánlat. Meteorrajok. Kettőscsillag-ajánlat. Mély-ég ajánlat. A Jupiter holdjainak jelenségei. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 1998. szeptember havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1998. 3. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Bolygók. Kisbolygók. A Hold csillagfedései. Meteorrajok. A Jupiter holdjainak jelenségei. Jelenségek a Jupiteren. Kettőscsillag-ajánlat. Mély-ég ajánlat. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1998. október havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1998. 4. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Bolygók. Kisbolygók. A Jupiter holdjainak jelenségei. A Hold csillagfedései. Meteorrajok. Jelenségek a Jupiteren. Mély-ég és kettőscsillag ajánlat. Változócsillagok. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1998. november havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1998. 5. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Bolygók. Kisbolygók. Mély-ég és kettőscsillag ajánlat. A Hold csillagfedései. Meteorrajok. A Jupiter holdjainak jelenségei. Jelenségek a Jupiteren. Iridium távközlési műholdak napelemtábláinak tükröződései (felfénylései). [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1998. december havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1998. 6. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Mély-ég ajánlat. Meteorrajok. A Hold csillagfedései. Aldebaran okkultáció 1998. december 30/31-én. Jelenségek a Jupiteren. A Jupiter holdjainak jelenségei. Iridium-holdak nappali felfénylései. [KSZ.]

A címlapon: Meteorológiai állomás a Bemutató Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Kedves Tagtársunk! = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. p. 1. Előzetes gondolatok a közgyűléshez. [SRG.]

BARTHA Lajos: Hírünk a világban: Gothard Jenő és a magyarországi csillagászok nemzetközi hírneve. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. pp. 3-13. A Csillagászati Héten, 1997. okt. 7-én elhangzott előadás szövege. [SRG.]

KÁNTOR Károly: Emlékezzünk régiekre. Fél évszázada történt. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. pp. 14-15. A Csillagok Világa folyóiratban megjelent két cikk (1948. február és április), amely a szombathelyi amatőrcsillagászok munkáját ismertette a premontrei Szent Norbert Gimnáziumban. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Az évszázad utolsó teljes holdfogyatkozása. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. p. 16. Hegyhátsálon észlelt Fritz Zoltán, Horváth Tibor, Póczek Antal, Tuboly Vince, id. Vértes Ernő, ifj. Vértes Ernő. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Naptevékenység 1997. január-augusztus. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

NÉMETH Lóránt Bence: Ágasvár ’97. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. pp. 19-20. A Magyar Csillagászati Egyesület ifjúsági tábora és a Meteor Távcsöves Találkozója élményei. [SRG.]

VÉRTES Ernő: "50 éve az ég felé" Az Uránia Csillagvizsgáló félévszázados jubileuma. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. pp. 20-22. Az Urániában 1997. okt. 17-én rendezett szakmai konferencia és ünnepség leírása. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Szkeptikusok III. Országos Találkozója 1997. október 25., Székesfehérvár. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. pp. 24-25. Davies, Paul: Az utolsó három perc, Budapest, 1994.; Barrow, John D.: A Világegyetem születése, Budapest. 1994. [SRG.]

Egyesületünk a Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgálóért. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

Egyesületünk tagnévsora (1997. december 1.) = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. p. 28. [SRG.]

Egyesületi krónika 1997. október - november - december. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. p. 29. [SRG.]

GÖRBICS János - NAGYVÁRADI László: Csillagászati fotópályázat. Pályázati kiírás. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. pp. 30-31. A Pécs-Baranyai TIT pályázata. [SRG.]

Programajánlat 1998. január - február - március. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. p. 32. [SRG.]

Teljes holdfogyatkozás Hegyhátsálon. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. hátsó belső borító. 1997. szept. 16. [SRG.]

Noszek Tamás Newton reflektora. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 1.(33.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

A címlapon: Esztergomi látkép napórával. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. címlap. [SRG.]

9. rendes évi tisztújító közgyűlés Szombathely, 1998. január 17. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. pp. 1-3. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1998. január 17-i 9. rendes évi tisztújító közgyűlés határozata. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. p. 4. [SRG.]

BARTHA Lajos: Gázfelhő vagy fényudvar: A fotografikus aureoláról. Gothard Jenő vizsgálata egy tévesen értelmezett optikai jelenségről. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. pp. 5-9. [SRG.]

VÉRTES Ernő: MCSE Helyi Csoportok IV. Országos Találkozója Esztergom, 1998. február 6-8. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

VÉRTES Ernő, ifj.: Vasi-Zalai Amatőrcsillagászati "csúcstalálkozó". = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. pp. 12-13. Hegyhátsál, 1998. márc. 21. [SRG.]

Amatőrcsillagászat. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. pp. 14-16. Fritz Zoltán 1998. jan. 15-i holdfelvétele. Horváth Tibor és Tuboly Vince 1998. febr. 27-i holdsarló észlelése. Tuboly Vince 1998. ápr. 28-i Aldebaran okkultáció megfigyelése. [SRG.]

Programajánlat 1998. április - május - június. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. p. 17. [SRG.]

Jelenségnaptár 1998. április - június. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. pp. 18-23. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1998-ből. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: "Új" középkori napóra Vas megyében. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. pp. 24-25. Narda r. k. templom. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. pp. 26-27. Meteor csillagászati évkönyv 1998.; Almár Iván-Horváth András: Újra a Marson, Budapest, 1997. [SRG.]

Egyesületi krónika 1998. január - február - március. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás Vas megyében 1999. augusztus 11. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. pp. 30-33. Beköszöntő. Országos Napfogyatkozás ’99 Bizottság (Solar Eclipse ’99 Committee). Vas megyében tervezett előkészítő konferencia amatőrcsillagászok számára a teljes napfogyatkozás megfigyelésére, 1998. okt. 2-3. [SRG.]

[VÉRTES Ernő:] Kőszeg legújabb napórája. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 2.(34.) sz. hátsó külső borító. Kiss János lakótelep garázssorán. [SRG.]

A címlapon: Látogatóban a zalaegerszegi bemutató csillavizsgálóban. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. címlap. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1998. évi főfeladatai. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Vasi-zalai észlelő hétvége Hegyhátsálon. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. pp. 3-4. 1998. ápr. 25-26. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Naptevékenység 1997. szeptember-december hónapokban. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

VÉRTES Ernő: 400 éve történt. Johannes Kepler Vas megyében. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. pp. 7-8. hátsó külső borító. A Grazból menekülő Kepler 1598. szeptember végétől egy hónapot töltött a (tudománypártoló Nádasdy család birtokához tartozó) Vas megyei Petáncon. Ma ez a település a Szlovén Köztársaság területén van, neve Petanjci, és a Keplernek menedéket adó épületnek már semmi nyoma. [SRG.]

BOTH Előd: Mi következünk... = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. pp. 9-10. Teljes napfogyatkozás Vas megyében 1999. augusztus 11. A [Természet Világa] Természettudományi Közlöny 129. [1998. máj.] 5. sz. megjelent írás rövidített változata. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A visszaszámlálás megkezdődött. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. pp. 11-15. Teljes napfogyatkozás Vas megyében 1999. augusztus 11. [SRG.]

TUBOLY Vince: A teljes napfogyatkozás fotografikus észlelése. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. pp. 16-20. Teljes napfogyatkozás Vas megyében 1999. augusztus 11. [SRG.]

Egyesületi krónika 1998. április - május - június. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. p. 21. [SRG.]

TUBOLY Vince: Égi Kalendárium 1998/1 A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület körlevele. Beköszöntő. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

Jelenségnaptár 1998. július-szeptember. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. pp. 26-31. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1998-ből. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. p. 32. Kulin György: Az ember kozmikus lény, Budapest, 1997. [SRG.]

Programajánlat 1998. július - augusztus - szeptember. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. p. 33. [SRG.]

Hátsó borítónk: 400 éve történt. Johannes Kepler a Vasvármegyei Petáncon járt. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 3.(35.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

A címlapon: 15 éves a Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgáló. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. címlap. [SRG.]

TÓTH György: Marik Miklós emlékezete (1936-1998). = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

Egyesületi krónika 1998. július - augusztus - szeptember. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Amatőrcsillagász észlelőtábor Kőszeghegyalján. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. p. 9. Velem, 1998. július 24-26. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Naptevékenység 1998. január-június. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. pp. 10-11. Bartha Lajos, Fritz Zoltán, Tuboly Vince megfigyelései alapján. [SRG.]

TUBOLY Vince: Jönnek a Leonidák! (rövid történeti visszapillantás). = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

Jelenségnaptár 1998. október-december. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. pp. 14-19. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1998-ből. [SRG.]

TÓTH György: Hozzászólás a Kepler problémához. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. pp. 20-22. Keplernek Széchénykúton (Petanc, Petanjci, kisközség Vas vármegye Muraszombati járásában) tartózkodását többen említették, de erre konkrét bizonyítékokat nem talált a szerző. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. pp. 23-27. Gothard Sándor bibliográfia. Szerk.: Sragner Márta, Szombathely, 1998. GAE.; A csillagász Hell Miksa írásaiból. Összeállította: Csaba György Gábor, Budapest, 1997. MCSE.; Keszthelyi Sándor: Magyarország napórái, Budapest, 1998. MCSE.; Vekerdi László: Így él Galilei, Budapest, 1998. [SRG.]

Lapszemle. ’98 Vas Nyugat. "A sötétség nyugatról érkezik..." = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. pp. 28-29. MTI híre az 1999. évi napfogyatkozásról tartott tanácskozásról. Ennek hatására született a teljes napfogyatkozás lefolyásának és körülményeinek humoros ismertetését bemutató cikk. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Felhívás. Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. p. 30. [SRG.]

Programajánlat 1998. október - november - december. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

[VÉRTES Ernő:] Újabb napóra adat Vas megyében. = Egyesületi Híradó 9. 1998. 4.(36.) sz. hátsó külső borító. Csehimindszent - Potypuszta - Pénzesdomb, volt Mesterházi kastély. [SRG.]

SZÉCSÉNYI NAGY Gábor: Búcsú az évszázad üstökösétől. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 3. 1. sz. pp. 19-22. "Talán sok-sok emberöltőnek kell ismét eltelnie, amíg újabb hasonló látványosságban lehet majd részünk, mint az elmúlt év tavaszától. A váratlanul érkezett, "sosem látott" Hale-Bopp-üstökös több mint egy esztendőn át velünk maradt. Bátran elmondhatjuk: még a legöregebb csillagászok sem emlékeznek hasonlóra. Nem volt még példa olyan újonnan fölfedezett üstökösre, amely egy évnél is jóval tovább megfigyelhető maradt az észlelőhelyüket kellő gondossággal kiválasztó szabad szemmel vizsgálódók számára. ..." [HAI.]

FODOR Lajos István: Mars-autó vagy marsautó? Nyelv és Élet. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 3. 1. sz. p. 22. "Az elmúlt esztendőben elég sok szó esett a Mars bolygóról, annak is ilyen-olyan tereptárgyairól, kutatási eszközeiről, jelenségeiről. Azt várná az ember, hogy - akárcsak Holdunk esetében a hetvenes évek elején - a gyakrabban használt tulajdonneves összetételek, az "otthonossá vált" fogalmak ez esetben is előbb-utóbb köznevesülnek. Mert Földünk hűséges kísérőjének, Holdunknak a "bejárásaiból" immár jó három évtizede megszületett a holdszonda, a holdkutatás, a holdbázis, a holdkomp, a holdkőzet, a holdtenger, a holdkráter, a holdautó stb. Ugyanolyan úton-módon, mint a dízelmotor, az ádámcsutka vagy akár a makadámút. [...] de az esetek többségében visszaköszön a múlt, az egykori "szabályos", tulajdonneves-kötőjeles "távolító" helyesírás. Sajtóban, kézikönyvekben, de még a helyesírási szótárakban is. [...]
Tehát ahogyan - hála H. G. Wellsnek - már régen elfogadtuk a marslakókat, ugyanúgy fogadjuk el lassacskán a marslégkört, a marskrátert, a marsdűnét vagy akár a marsautót is!" [HAI.]

25 éve írtuk. Múltidéző. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 3. 1. sz. p. 24. "A Mars-holdakról való gyér ismereteinket a távcsöves megfigyelések már nem szaporíthatták. Erre csak a Mars-szondák adtak módot. Az 1969-ben pályára küldött Mariner-7 Mars-szonda néhány felvételén a Fobosz olyan jól látható volt, hogy alakjára, nagyságára és fényvisszaverő képességére vonatkozóan bizonyos becsléseket lehetett tenni. Még sokkal eredményesebb volt az 1971 novemberében Mars körüli pályára állt Mariner-9. Televíziós kameráit földi paranccsal többször a Mars holdjára irányították, mégpedig olyan távolságból, amely már felületi részletek leképezését is lehetővé tette. Dr. Szimán Oszkár - A Mars holdjai (1973. január 5.)" Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Könnyű magú Föld. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 3. 1. sz. p. 25. "Egy japán geokémikus szerint legalább részben megoldódhat az a rejtély, hogy a Föld magja mintegy 10 százalékkal könnyebb, mint azt elméleti számítások alapján várnák. Takun Okuchi, a Tokiói Műszaki Egyetem professzora szerint a főként olvadt vasból álló sűrű mag nagy mennyiségben tartalmazhat oldott hidrogént, amely csökkenti a mag fajsúlyát. A kutató laboratóriumi kísérletekkel próbálta reprodukálni azokat a folyamatokat, amelyek a Föld keletkezése során végbemehettek, s ennek során figyelt fel arra, hogy ha vas és szilícium keverékét nagy nyomáson és magas hőmérsékleten víz hatásának teszi ki, akkor a vasatomok mintegy 25 százaléka hidrogént köt meg. Korábban ezt a lehetőséget a hidrogén illékonysága miatt kizárták." A New Scientist nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Egy zavarba ejtő kvazár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 3. 1. sz. pp. 28-29. "Ausztrál csillagászok egy minden eddig megfigyeltnél kisebb kvazárra bukkantak, amely feltételezésük szerint elképesztő, a fényét szorosan megközelítő sebességgel közeledik felénk. A kvazárok általában nem sokkal nagyobbak mint a Naprendszer, a belőlük kisugárzott energia mégis több százmilliárdszorosa lehet a Nap kibocsátotta energiának. A dél-afrikai és ausztrál csillagászok által tavaly júniusban felfedezett PKS 0405-385 jelű kvazár rögtön felhívta magára a figyelmet azzal, hogy a belőle érkező rádiósugárzás intenzitása rendkívül gyors ütemben, 1 óránál rövidebb periódussal változott. Ebből a szapora lüktetésből arra lehet következtetni, hogy átmérője kevesebb mintegy fényóra - ami nagyságrendileg a Jupiternek a Naptól mért távolságával egyezik meg. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Csillagbehemót. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 3. 1. sz. p. 28. "A chilei La Silla távcsövével bukkant rá egy nemzetközi kutatócsoport az Aranyhal (Dorado) csillagképben erre a csillagra, amelynek átmérője mintegy 370-szerese Napunkénak. Az R. Doradus egy vörös óriás, amely csupán a déli féltekéről figyelhető meg, s fényereje még az eddigi csúcstartóét, az északi féltekén az Orion csillagképben látható Betelgeuse-ét is túlszárnyalja. Az R. Doradus nincs túl messze tőlünk, mindössze 200 fényévnyi távolságra van a Földtől. Változó csillagként katalogizálták, a változás periódus 338 nap. Jóllehet tömege nagyjából a Napéval egyezik meg, fényereje mégis száznyolcvanszorosa annak. Az átmérője is nagyságrendekkel nagyobb: ha Napunk helyébe képzelnénk, tüzes légköre még a Mars pályáján is túlnyúlna. ..." A Science et Vie nyomán. [HAI.]

Az első fénykép egy neutroncsillagról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 3. 1. sz. pp. 28-29. "...Most a Hubble "éles szemével" sikerült lefényképezni az első neutroncsillagot (a képen egy apró fehér pont a nyíllal jelölt helyen), amelynek a tömege nagyjából háromszorosa a Napének, míg átmérője mindössze 28 kilométer, azaz a Nap átmérőjének csupán mintegy húszmilliomod része." A Science et Vie nyomán. [HAI.]

VARGHA Domokosné: A Mappa Hungariae csillagásza. Bogdanich Imre Dániel. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 9. 2. sz. pp. 43-46. "1972. június 23-án a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete emlékművet avatott fel a Gellért-hegyen, az egykori csillagvizsgáló helyén. "Bogdanich Imre Dániel csillagász tudományos vizsgálatai alapján készült el hazánk első szabatos térképe" - olvashattuk a piroxénandezit oszlopon. Az arra sétáló az emlékműnek ma már csak megcsonkított maradékát találja. ..." [KSZ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Újra a Marson. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 9. 2. sz. p. 51. "A legutóbbi éveknek talán legnaprakészebb Springer-könyvét veheti kezébe az olvasó, hála a szakértő szerzőknek: Almár Ivánnak és Horváth Andrásnak, valamint a kiadó szerkesztőinek. Az 1997. esztendő Mars-kutatási eseményeinek információáradatában nagyon jó kalauz, az érdeklődők számára fölöttébb hasznos segítőtárs. Lapunk olvasói számára pedig külön öröm Kozmikus Krónika című rovatunk közkedvelt szerzőpárosának ez a legújabb munkája. A történeti előzmények és az alapismeretek "kötelező" feldolgozása a könyvnek csupán a kisebbik hányada. Már a Viking-űrszondák 1975-beli óriási, látványos sikere is történelemnek számít ebben a könyvben. [...] (Springer Hungarica Kiadó Kft., 1997, 108 oldal, 490 forint. A Planetárium pénztárában csak 390 forint.)" [HAI.]

A Planetárium programjából. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 16. 3. sz. p. 86. "Hétfő kivételével mindennap öt előadást kínál a budapesti Planetárium (X. kerület, Népliget) óvodásoknak, iskolásoknak és felnőtteknek. Olyan csillagászati műsorokat láthatnak, mint a Magyar csillagmondák, A Nap családja, Kalandozás a Naprendszerben, a Kozmikus katasztrófák, Az égbolt csodái. A legújabb műsor a betlehemi csillagról szól: a bibliai leírások legismertebb legendáját járja körül, s azt kutatja, vajon égi jelenség volt-e a csillag megjelenése, vagy azt csak a legendák teremtették meg. A planetáriumi előadások mellett a Lézer Színház látványos zenés műsorai is látogathatók ugyanitt (például a Queen, a Beatles, a Hipnotix, a Pink Floyd)." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Az üstökösök röntgenfénye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 16. 3. sz. pp. 92-93. "Az 1996-os év üstököse, a tavasszal egy ideig szabad szemmel is látható Hyakutake sok fejtörést okozott a csillagászok számára. Az egyik meglepetése a felőle érkező röntgensugárzás volt, amelyhez hasonlót addig egyetlen üstökösnél sem figyeltek meg. A sugárzást amerikai és német csillagászok fedezték fel a német Rosat röntgencsillagászati műhold adataiból. Nyilvánvaló volt, hogy az üstökösnek a felépítése nem ad semmiféle magyarázatot e sugárzásra, így a választ minden bizonnyal a Nappal való kölcsönhatásban kell keresni.[...] Az "évszázad üstökösének", az 1997-ben itt járt Hale-Boppnak a megjelenésekor szintén megfigyeltek ultraibolya-és röntgensugárzást, ..." A Sky and Telescope nyomán. [HAI.]

Furcsa (csillag)pár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 16. 3. sz. p. 93. "A kettős csillagok életének eddig ismeretlen szakaszát érték tetten a csillagászok a tőlünk 720 fényévnyire levő Phi Persei nevű kettősnél: a páros egyik tagja rohamosan veszít tömegéből, miközben társa a ledobott tömeget elnyelve sebesen hízik. ..." A Science Daily nyomán. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: "Felügyelők" több-kevesebb sikerrel. Kozmikus krónika, 1997 október - december. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 23. 4. sz. pp. 107-110. "1997 utolsó negyedévét a megelőző látványos, nagy sikerek - a bolygókutatás "nagy aratása" - után mintha az egyre szélesedő skála, a sokoldalúság, az új utakat próbálgató kisebb kezdeményezések növekvő száma jellemezte volna. Ilyen volt az Inspektor (Felügyelő) kamerák kipróbálása a Mir űrállomás és a Columbia űrrepülőgép környezetében, illetőleg a japán és a francia rakétaindítások. Egyébként a "nagy programok" sincsenek befejezve, s folyamatosan tartanak a Nemzetközi űrállomás építkezésének az előkészületei is. ..." Fejezetcímek: Mir-naptár.; Műsoron kívüli műholdvadászat.; Japán utóvizsga - fél sikerrel.; Ariane-események.; Brazil kudarc. Külön keretben: Űrhírek. [HAI.]

Oxigén a Callisto felszínén, kén-dioxid az Ión. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 23. 4. sz. pp. 122-123. "A címben megfogalmazott megállapításokat vonták le a kutatók a coloradói Boulder Egyetemnek a Galileo űrszondán levő műszerének legújabb adatai alapján. ..." A Science Daily Magazine nyomán. [HAI.]

Napunk jövője - ahogy a Hubble látja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 23. 4. sz. pp. 124-125. "A Naphoz hasonló csillagok alkonyát régebben igen egyszerűnek - s kissé unalmasnak - gondolták: a fűtőanyagát felemésztő csillag egy utolsó békés sóhajjal leveti magáról izzó gázburkát, majd kiégett fehér törpeként bevonul az örök változatlanságba. A Hubble űrtávcső legújabb káprázatos felvételei azonban ennél jóval változatosabb eseményekről tanúskodnak: az öregedő csillagokról leszakadó gázfelhők felettébb változatos, egymástól merőben eltérő alakokat ölthetnek: hol papírforgóhoz, hol legyezőként szétterülő vízpermethez, hol meg elegáns serleghez hasonlíthatnak. ..." A Science Daily Magazine nyomán. [HAI.]

"Lopakodó" a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 23. 4. sz. pp. 124-125. "Mars felszínén van egy nagyjából Skandinávia méretű tartomány, amely nem ad radarvisszhangot. Ezt 1991-ben fedezte fel az új-mexikói Socorro Rádiócsillagászati Obszervatóriumának Bryan J. Butler vezette kutatócsoportja. A területet - a hasonló tulajdonsággal bíró harci gép közkeletű neve nyomán - "Lopakodó"-nak nevezték el. ..." [HAI.]

Gyarapodott az Uránusz családja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 23. 4. sz. pp. 124-125. "A kaliforniai Palomar csillagvizsgáló csillagász kutatói két új Uránusz-holdat fedeztek fel. Ezzel az Uránusz ismert kísérőinek a száma immár tizenhétre emelkedett. A két új kísérő átmérője 80 és 160 kilométer között van, s mindketten erősen lapult, megnyúlt pályán keringenek az Uránusz körül. Lehetséges, hogy eredetileg Napunk kisbolygó-övezetébe tartoztak, tehát a Nap körül keringtek, s az Uránusz - gravitációs vonzóerejével - csupán később "fogta be" őket." Ez a hír teljes szövege. A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

A nap-neutrinók "holdciklusa". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 30. 5. sz. p. 154. "Stanfordi kutatók a Napból a Földre érkező neutrínók számának változásában 28 napos ciklust mutattak ki. A jelenség egyik lehetséges magyarázata szerint ez megerősíti azt a feltételezést, hogy a neutrínóknak mégiscsak van nyugalmi tömegük. ..." A Science Daily Magazine nyomán. [HAI.]

Űrkutatás magyar ésszel. Röviden. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 30. 5. sz. p. 155. "Hazánk is csatlakozott az Európai Űrügynökségnek (az ESA-nak) a tudományos együttműködést koordináló programjához, a PRODEX-hez (Programme de Développement d’ Expériences Scientifiques). Legelőször az ESA üstököskutató szondájának, a Rosettának az elkészítésében vesz részt három intézetünk: a BME mikrohullámú híradástechnikai tanszéke, a KFKI Atomenergia Kutatóintézete és a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Földi piszok a Mars-darabkán. Röviden. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 30. 5. sz. p. 155. "A Déli-sark vidékén lelt Mars-meteoriton - a NASA szakértőinek tavaly előtti szenzációs bejelentésével ellentétben - nem csupán a vörös bolygó nyomai lelhetők fel. Az Arizonai Egyetem és a Scripps Oceanográfiai Intézet kutatói egymástól függetlenül jutottak a következő megállapításra: a kezdetleges életre utaló szennyeződésnek mintegy a 80 százaléka nagy valószínűséggel már a sarkkörön tapadt rá a meteoritdarabkára." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Tejútrendszerünk titokzatos gamma-udvara. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 30. 5. sz. p. 156. "Nagy energiájú gammasugárzásból álló "korona" övezi Tejútrendszerünket, amely több ezer fényévnyi távolságra is megtalálható galaxisunktól (diszkosz formájú Tejútrendszerünk jellegzetes méretei: 15 ezer fényéves vastagság és 100 ezer fényéves átmérő). Tejútrendszerünk gamma-sugárzó halóját amerikai vendégkutatók fedezték fel a Max Planck Intézet űrfizikai részlegében (Garching) végzett munkájuk során. Az Egyesült Államokból érkező csillagászok a Compton gamma-érzékelő műhold megfigyelési adatait elemezték, s a mérési eredményeiből gondosan levonták a már ismert gamma-források intenzitásértékeit. ..." A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

Óriási geizír az égen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 30. 5. sz. p. 156. "Egy, a Tejútrendszerben levő fekete lyuk körüli akkréciós korong megfigyelése során amerikai kutatók felfedezték, hogy a korong anyaga időről időre szétszakad, és két, egymással ellentétes irányban csaknem fénysebességgel távozó anyagcsóvát lövell ki magából. Ezután a fekete lyuk egy közeli kísérőjétől elszívott anyaggal feltölti a kiürült térrészt, majd az akkréciós korong megint szétszakad, s ez alig félóránként újra és újra megismétlődik. ..." A Science Daily Magazine nyomán. [HAI.]

Barna törpék a láthatáron? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jan. 30. 5. sz. p. 157. "A piciny, legfeljebb halványvörösen izzó, de többnyire csak hőt kisugárzó, csillagszerű objektumok, az úgynevezett barna törpék, ha elég nagy számban vannak jelen, számottevően hozzájárulhatnak "a világegyetem hiányzó anyaga" rejtélyének megoldásához. Chris Tinney és munkatársai, az Ausztrál Csillagászati Obszervatórium kutatói a közelmúltban arról számoltak be, hogy az infravörös színképtartományban végzett méréseik során, a déli égbolt alig egy százalékának átvizsgálása után máris három lehetséges jelöltre bukkantak, s ez a vártnál több barna törpe jelenlétére utal. A DENIS nevű kutatóprogram célja a teljes déli égbolt feltérképezése az infravörös színképtartományban. ..." A Nature nyomán. [HAI.]

Weinek László csillagász,... Krónika. = Élet és Tudomány 53. 1998. febr. 6. 6. sz. p. 184. "Egyetemi tanár 150 éve, 1848. február 13-án született Budán. Középiskolai tanulmányait az I. kerületi főgimnáziumban folytatta, majd Eötvös József alapítványával 1865-1869 között a bécsi egyetemen, 1870-tól magyar állami ösztöndíjjal a berlini és lipcsei egyetemen tanult. 1874-ben a Kerguélen-szigetekre küldött német Vénusz-észlelő expedíció helyettes vezetőjeként 61 fényképet készített a Vénusz bolygó napkorong előtti átvonulásáról.[...] 1879-ben a jénai egyetemen doktorrá habilitálták, ugyanebben az évben az MTA levelező tagjává választotta. 1883. október 1-jén kinevezték a prágai Cs. Kir. Csillagvizsgáló igazgatójává és a Károly Egyetem csillagászat professzorává. [...]
Prágában megkezdte a Hold felszínének térképezését. Aprólékos rajzokat készített a holdfelszín több száz részletéről, majd a párizsi és a Lick obszervatóriumok óriástávcsöveivel készített fényképekkel kombinálva 1897 és 1907 között elkészítette a 200 részletlapból álló (3,3 méter átmérőjű) "prágai holdtérkép"-et. 1889-ben bekapcsolódott a Föld pólusingadozását észlelő nemzetközi hálózat munkájába, s ehhez rövidesen perdöntő mérési adatokkal szolgált. ..." [SRG.]

Újabb "gyűrődés" a béta Pictoris körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. febr. 6. 6. sz. pp. 188-189. "A Hubble űrtávcső nagy látószögű kamerája újabb "gyűrődést" fedezett fel a [béta] Pictoris körül örvénylő vékony porkorong eddig csak homályosan kivehető peremvidékén, mintegy 10 milliárd kilométerre a központi csillagtól. A csillagászok szerint a gyűrődést vagy egy a rendszer közelében elvonuló csillag, vagy egy barna törpe kísérő gravitációs vonzása okozhatta. ..." A HST News nyomán. [HAI.]

A Világegyetem parázsló háttere. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. febr. 6. 6. sz. p. 188. "A Világegyetem porfelhői úgy gyűjtik magukba a létező és valaha létezett csillagok hősugárzását, ahogy a szivacs szívja magába a vizet. A csillagászoknak most sikerült feltérképezniük a világegyetem infravörös háttérsugárzását, amely az ekként felmelegedő porfelhőktől származik. Ez a "maradványsugárzás" is segítheti a szakembereket abban, hogy pontosabban megbecsülhessék a Világegyetem anyagmennyiségét, amely a különféle kozmológiai modellek egyik kulcsparamétere. Az adatok megerősítik azt a feltételezést, amely szerint a világegyetem anyaga jóval több annál, mint amennyiről a ma látható fénykisugárzás árulkodik. [...] Miután a zavarforrások infravörös sugárzásának hatását megszüntették, a kutatók már el tudták készíteni a Világegyetem infravörös háttérsugárzásának a térképét, amely - mint az képünkön is látható - meglehetősen egyenletes eloszlást mutat." A HST News nyomán. [HAI.]

A NEAR megkapta a végső lökést a Földtől. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. febr. 13. 7. sz. pp. 220-221. "A NASA 1996 februárjában pályára állított NEAR (Near Earth Asteroid Rendezvous = Földhöz közeli kisbolygóval való találkozás) űrszondája január 22-23-án újra megközelítette a Földet, hogy megkapja annak gravitációs terétől az utolsó nagy lökést, amely végső célpontja, az Erosz kisbolygó felé röpíti. (A NEAR eközben olyan közel került a Földhöz, hogy a világ számos olyan pontján, amely felett éjszaka vonult át, szabad szemmel is észlelhető, sőt fényképezhető volt a napelemeiről visszaverődő napfény - lásd képünket.) ..." A Johns Hopkins University, Applied Physics Liboratory közlése nyomán. [HAI.]

Szupernóva-"fészek" az Arp 220-ban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. febr. 13. 7. sz. pp. 220-221. "Legalább tucatnyi szupernóvát fedeztek fel a csillagászok a tőlünk mintegy 250 fényévnyire levő Arp 220 elnevezésű objektumban, amelynek pontos mibenlétére most talán fény derül. A tizenhét európai és amerikai rádiótávcsövet magában foglaló hálózat felvételeinek elemzése arra mutat, hogy az objektumban évente átlagosan két szupernóvarobbanás történik. (Tejútrendszerünkben évszázadonként egy.) ..." Az Astrophysical Journal Letters nyomán. [HAI.]

"Csőlakók" az űrállomáson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. febr. 13. 7. sz. p. 221. "Lehetséges, hogy az ezredfordulón üzembe álló nemzetközi űrállomás lakói az eredeti tervektől eltérően végül is felfújható modulokban fognak lakni. [...] A henger alakú TransHab modul külső hőszigetelése, valamint a meteoritok és az űrszemét becsapódásait felfogó védőburka egymást váltogató kevlar- és műanyag hab rétegekből áll. Fémburkolata csupán a 3 méteres átmérőjű belső csőnek, a tulajdonképpeni lakótérnek van. Az első kísérleti mintapéldány gyártása most indult meg: a külső átmérője 7, a hossza 3 méter lesz. A 7 méteres végső változat súlya feleakkora, hasznos térfogata viszont két és félszerese a Boeing tervezte eredeti modulénak, amelynek munkálatai a tervekhez képest máris hónapokat késnek. Ezért is kerülhetett előtérbe a Mars-modul, amely a már említett előnyei mellett jóval olcsóbb is." A New Scientist nyomán. [HAI.]

A MIR-t felváltó Alfa-űrbázis. Röviden. = Élet és Tudomány 53. 1998. febr. 13. 7. sz. p. 221. "Új megállapodás született arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Japán és az Európai Űrügynökségbe tömörült országok közül melyik állam mennyiben vesz részt a kutatóállomás felépítésében, működtetésében és fejlesztésében. A labdarúgópálya nagyságú és négyszázhetven tonnát nyomó űrbázis létrehozásához legkevesebb negyven "rakétajárat" indítására és több mint száz részelem beszerelésére lesz szükség. Az első szerkezeti elemet júniusban bocsátják föl, ám a hatvanmilliárd dollárba kerülő monstrum csak 2002-re lesz teljesen kész." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

V. P. [VARGYAS Péter]: A csillagászati naplók. = Élet és Tudomány 53. 1998. febr. 20. 8. sz. p. 242. "A csillagászati naplók több ezer ékírásos agyagtáblán maradtak fenn. [...] Néhányat közülük már korábban publikáltak, de zömük egészen 1955-ig érintetlenül feküdt a raktárban. Ekkor A. J. Sach egy részüket közzétette, ám a szövegek kiadása még ma sem zárult le. E táblák - a számításokat tartalmazó matematikai csillagászati táblákkal ellentétben - megfigyeléseket tartalmaznak. A naplók napi feljegyzések alapján általában hat (hold)hónap adatait összegzik. Megemlítik az újhold első feltűnését, a holdnak a bolygókhoz és a csillagokhoz viszonyított égi útját, utolsó láthatóságát, a holdfogyatkozásokat és a napéjegyenlőségeket, az üstökösök és a meteorok feltűnését. E gondos megfigyelések napra pontosan datálhatók, feltéve, hogy a tábla nem törött. A legelső feljegyzés Kr. e. 652-ból maradt ránk (de a megfigyelések legalább száz évvel korábban kezdődtek), az utolsó pedig Kr. e. 61 -ból való.
E hosszú időszak alatt összegyűlt anyag és az erre épülő csillagászati tudás már az ókorban messze földön híressé tette a "kaldeus" csillagjósokat. ..." [HAI.]

Az első egység. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. febr. 20. 8. sz. p. 253. "Január végén vasúton indult Bajkonurba a 2003-ra kiépítendő nemzetközi űrállomás első, Moszkvában készült központi egysége. A 20 tonnás funkciós blokk mindenekelőtt a jövendő űrállomás áramellátó rendszerét tartalmazza, továbbá hajtóműveket a szereléskor szükséges manőverekhez, dokkolóberendezést és az első lakóhelyeket. Úgy tervezik, hogy az egyébként az Egyesült Államok által finanszírozott egységet a Bajkonurban végzendő végső próbák és ellenőrzések után decemberben állítják pályára. Előtte azonban az amerikai űrrepülőgép egy másik egységet visz fel az űrbe, s ahhoz fogják kapcsolni. A tervek szerint a teljes űrállomás tömege 415 tonna lesz, és 2003-ra készül el." A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A Planetárium műsorából. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 53. 1998. febr. 27. 9. sz. p. 278. "A Budapesti Planetáriumban hétfő kivételével mindennap délelőtt és délután is érdekes csillagászati műsorokat mutatnak be. Az érdeklődők az alábbi témák közül válogathatnak: Az élet bolygója: a Föld, A Nap családja, A Földről a csillagokig, Az ufóvadászok csapdája, Magyar csillagmondák, Kalandozás a Naprendszerben, Kozmikus katasztrófák, Az égbolt csodái." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Hol vannak az antianyagból álló galaxisok? = Élet és Tudomány 53. 1998. febr. 27. 9. sz. p. 281. "...Három elméleti fizikus (Andy Cohen, a Bostoni Egyetem, Alvaro de Rújula, a CERN, valamint Sheldon Glashow, a Harvard Egyetem munkatársa) arra kereste a választ, hogy a természet miért részesíti előnyben az anyagot az antianyaggal szemben. Mivel környezetünkben nem észlelhető olyan tartomány, ahol az anyag nagy mennyiségben találkozna az antianyaggal, erre az egyik lehetséges magyarázat az, hogy közvetlenül az ősrobbanás után aszimmetria alakult ki az anyag és az antianyag térbeli eloszlásában, s az annihilációs folyamatok lezajlása után térségünkben egyszerűen elfogyott az antianyag. Egy másik lehetséges magyarázat az, hogy kezdetben összességében ugyanannyi anyag és antianyag keletkezett több, egymástól elkülönült tartományban, úgy, hogy az egyes tartományokban vagy az anyag, vagy az antianyag volt túlsúlyban.
A gyors tágulás során a határterületeken az annihiláció teljesen végbement, és így a Világegyetem ma üres tartományokkal elválasztott anyag-antianyag doménekből áll. Az antigalaxisok és -halmazok ugyanúgy néznek ki, mint a többi galaxis, csak a határterületekről árulkodhat kismértékű annihiláció, amely megfelelő érzékenységű műszerekkel észlelhető. [...] Egy amerikai részecskefizikus, Sam Ting 1995-ben épített egy olyan detektort, amellyel mérhető az antianyag annihilációjából származó gammasugárzás. A kísérletre tavaly májusban került sor egy űrsikló fedélzetén, ez azonban nem hozott eredményt. Igaz, a fenti elképzelést sem cáfolja véglegesen, mivel az elméletbe "belefér", hogy a Világegyetem tágulásával az egyes domének olyan távol kerülhettek egymástól, hogy mostanra minimálisra csökkent az annihilációk száma." A Science nyomán. [HAI.]

S. Z. [SÁNDOR Zoltán]: Ütköző galaxisok, születő csillagok. A hátlapon. = Élet és Tudomány 53. 1998. febr. 27. 9. sz. p. 286., hátsó külső borító. "Földünktől 63 millió fényév távolságra, a déli égbolton a Corvus csillagképben található az Antenna galaxis. A különös alakú objektum két galaxis (az NGC 4038, valamint az NGC 4039) összeütközése nyomán jött létre, nevét két csápszerű nyúlványáról kapta (fekete-fehér, földi távcsővel készült felvétel). A Hubble űrtávcső több mint ezer különösen fényes, születő csillagokból álló halmazt talált a két ütköző galaxis magjának a környezetében. ..." A HST nyomán. [HAI.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 53. 1998. márc. 6. 10. sz. p. 311. "A Magyar Csillagászati Egyesület jelentette meg a Meteor Csillagászati Évkönyv 1998 című kiadványt. A könyv két alcímét kérjük (vízszintes 1.; illetőleg függőleges 24.). Beküldési határidő a lap megjelenését követő kedd (Élet és Tudomány, 1428 Budapest, Pf. 47., Keresztrejtvény). A megfejtők között a sorozat egy-egy kötetét sorsoljuk ki." [HAI.]

Betolakodók a Tejútrendszerben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. márc. 6. 10. sz. pp. 314-315. "Bár egy másik galaxis nyomul be a Tejútrendszerbe, aggodalomra semmi ok: a miénk a nagyobb. Mindazonáltal a legújabb vizsgálatok szerint a "támadó" robusztusabb, mint vélték: minden bizonnyal a benne rejtőzködő sötét anyag óvta meg eddig attól, hogy a Tejútrendszer gravitációs tere szétszaggassa. [...] A Sagittarius törpegalaxis - nevét arról a csillagképről kapta, amelynek irányában látszik - a Tejútrendszerhez viszonyítva nagyjából tizedakkora átmérőjű, és alig ezredannyi tömegű gömbhalmaz. ..." A Johns Hopkins University közlése nyomán. [HAI.]

A Mars delejes titkai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. márc. 6. 10. sz. p. 316. "A Marsot tavaly elérő két amerikai szonda egyebek mellett a vörös bolygó mágneses teréről is addig ismeretlen részleteket tárt fel. A Mars Global Surveyor a bolygóhoz közeledve kimutatta annak gyenge globális mágneses terét, majd több fordulat megtétele után eddig nyolc, néhány száz kilométeres átmérőjű, önálló helyi mágneses mezőjű tartományt azonosított. ..." A Science News nyomán. [HAI.]

VARGHA Domokosné: Magyarország rendbetételéért. Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly. 1. = Élet és Tudomány 53. 1998. márc. 13. 11. sz. pp. 323-325. "A reformkor kevéssé ismert, de egyik legszínesebb és legsokoldalúbb egyéniségének, Nagy Károlynak (1797-1868) az életútját és tudományos pályáját az 1848/49-es szabadságharc bukása derékba törte. A minden újra fogékony, szabadelvű fiatalember vegyészként, gazdasági és pénzügyi szakértőként, földrajztudósként és tudománypolitikusként is mint színvonalas szakértő, sót tudós - később mint akadémikus - a magyar tudományos élet és oktatás élvonalában tevékenykedett. Férfikorba fordult élete fő műve az éppen 1848-ban elkészülő és a maga korában világszínvonalú bicskei csillagvizsgáló lett volna. Az egykori nagy reményű csillagda helyén ma már csak néhány omladozó falmaradvány árválkodik, Nagy Károly sokoldalú munkássága azonban beépült közművelődésünk alapjaiba. ..." [KSZ.]

Rovar méretű műholdak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. márc. 13. 11. sz. p. 349. "A NASA-nál is a "kisebb, gyorsabb, olcsóbb" rendszerek elérése a cél. A NASA új jelszavát a Los Alamos Nemzeti Laboratórium kutatói olyannyira magukévá tették, hogy rovar méretű műholdak fejlesztésébe fogtak. Az olyan műholdak tervezésekor, amelyek az űr viszontagságai között előforduló minden lehetséges meghibásodás ellen védettek, rendkívül kifinomult és nagyfokú párhuzamosságokat tartalmazó rendszert kell kialakítani, amely terjedelmes és költséges. De a mai korszerű hardver és szoftver már olyan sokféle módon elromolhat, hogy egyszerűen nem is lehet mindenre előre gondolni. Így hát a kutatók a természethez fordultak ötletekért. A rovarok és más apró élőlények idegrendszere rendkívül egyszerű, mégis bonyolult feladatok végzésére képesek. ..." A Business Week nyomán. [HAI.]

Számítógépes "inkubátorban" a Világegyetem. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. márc. 20. 12. sz. pp. 380-381. "Max Planck Intézet csillagászai a Virgo elnevezésű nemzetközi együttműködés keretében - brit, amerikai és kanadai asztrofizikusokat bevonva - szuperszámítógépre vitték a Világegyetem fejlődését. A minden korábbi próbálkozást messze túlszárnyalóan részletes modell meglepő hűséggel adja vissza a Világegyetem eddig feltárt nagyléptékű szerkezetét. A szimulációhoz a kutatók a Max Planck Társaság garchingi Számítástechnikai Központjának 688 processzoros CRAY T3E párhuzamos működésű szuperszámítógépét használták, amely a világ tíz legnagyobb teljesítményű hasonló berendezése közé tartozik. A modell az egész megfigyelhető Világegyetemre (az úgynevezett Hubble-térfogatra) kiterjed, és ezáltal százszorosan felülmúlja a Világegyetem valóságos feltérképezésének legambiciózusabb tervezeteit is. ..." A Max Planck Institute of Astrophysics közlése nyomán. [HAI.]

Teljes napfogyatkozás, műholdszemmel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. márc. 20. 12. sz. pp. 380-381. "A február 26-ai teljes napfogyatkozást, pontosabban a Hold Földre vetett árnyékának mozgását ezúttal éber (műszer-) szemek vigyázták a világűrből. (A jelenséget napkeltétől kezdve a Csendes-óceán középső vidékén, majd Dél-Amerika északi részén, a Karibtengeren, az Atlanti-óceánon, egészen napnyugtáig Afrika északnyugati partjainál láthatták -, hazánkból nem volt észlelhető. - A szerk.) [...] Az 1996-ban felbocsátott Polar műholdat olyan műszerekkel szerelték fel, amelyekkel a Föld és a közeli világűr kölcsönhatásai tanulmányozhatók. ..." A NASA, Marshall space Flight Center közlése nyomán. [HAI.]

Egy öregedő csillag kései gyermekei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. márc. 20. 12. sz. p. 381. "Az Amszterdami Egyetem kutatói szerint egy a Monoceros csillagképben levő, s már élete vége felé közeledő csillag agóniája közben bolygórendszernek ad életet, s ez merőben különbözik a bolygók szokásos születésétől. Bolygórendszerek általában az újonnan keletkezett csillagok körül örvénylő gáz- és porkorongból sűrűsödnek össze. A szóban forgó csillag ezzel szemben már túljutott a vörös óriás állapoton, s eközben levetette magáról külső gázburkait, amelyek normálisan kilökődnek a világűrbe. Ez esetben viszont, mivel a csillagnak van egy kísérője is, a lelökött por- és gázfelhő bent maradt a rendszerben. Az amszterdami kutatók megfigyelései szerint a porkorong nagyobb mennyiségben tartalmaz a szilárd bolygók fő alkotóelemeit adó szilikátszemcséket is." A New Scientist nyomán. Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Űrbázisok a Föld körül. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 53. 1998. márc. 27. 13. sz. p. 406. "Még az idén fellövik a nagy nemzetközi űrállomás első egységét, amelyen a tudományos kutatások mellett "iparszerű termelés" is folyik majd. Az emberiség legnagyobb úrvállalkozása lesz ez, amiről lapunk már többször beszámolt. A TIT Fejér Megyei Egyesületének csillagászati és űrkutatási szakosztálya a TIT Barátság Házában, Székesfehérváron, a Marx tér 1-ben március 31-én, kedden 17 órakor Élet és Tudomány-estet rendez. Az est vendégei: dr. Horváth András csillagász, a Planetárium igazgatója, Herczeg János, az Élet és Tudomány főszerkesztője és Barabás Zoltán főmunkatárs." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Világvége elhalasztva. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. márc. 27. 13. sz. pp. 380-381. "Az 1997 XFII nevű kisbolygó, amely 2028 októberében éri el pályájának a Földhöz legközelebbi pontját, mintegy 960.000 kilométeres távolságban, jóval a Hold pályáján túl halad majd el, s így a Földbe való becsapódásának a valószínűsége nulla - jelentették be a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumának munkatársai. Az 1997-ben felfedezett kisbolygóról a korábbi számítások azt valószínűsítették, hogy van esély arra, hogy a Földnek ütközzék. Most a Palomar-hegyi obszervatórium archívumában sikerült azonosítani a kisbolygót egy 1990-es márciusi felvételen, s a számításokat akkori helyzetének figyelembevételével pontosítva kiderült, hogy a katasztrofális becsapódás elmarad." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

VARGHA Domokosné: Országmegváltó tervek. Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly. 2. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 3. 14. sz. pp. 428-429, 431. "A Magyar Tudós Társaság 1836-ban választotta rendes tagjává Nagy Károlyt. Sorozatunk március 15-ére megjelent első részében eddig követtük nyomon a világot járt, több nyelven beszélő s rendkívül művelt és sokoldalú tudós munkásságát. Az Akadémia felkérésére Nagy Károly már a következő esztendőben elkészítette a hazai gazdasági és kulturális élet átalakításának átfogó tervezetét. Ez a munka szerény előjele annak a hallatlanul sokoldalú és gazdag tevékenységnek, amelyet tudósunk az elkövetkező tíz esztendőben a tudományok és a közélet szinte minden területén kifejtett. ..." Fejezetcímek: Demográfia, statisztika, mérésügy.; Könyvek.; Az első magyar földteke.; Politika. Külön keretben: A méter-kilogramm-rendszer magyarországi meghonosításáért (p. 428.). [KSZ.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: Arithmetika kontra Tentamen? = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 3. 14. sz. p. 430. "A Tudós Társaság ítéletén, amely a Tentamen mellőzésével Nagy Károly Arithmetikáját jutalmazta 200 arany pályadíjjal, Bolyai Farkas - szakmai szempontból - joggal háborodott fel. Hiszen a latin nyelven írt Tentamen értékes, eredeti tudományos alkotás, nem is beszélve a függelékről, Bolyai János Appendixéről. Bolyai Farkas 1836. október 3-án így írt barátjának, Gaussnak: "[...] Jele annak, hogy miként áll nálunk a matematika ügye a következő: a Tudós Társaság mostanában kétszáz arannyal jutalmazott egy magyar nyelven kiadott, az arithmetika és algebra elemeiről szóló munkát (szerzője Nagy Károly) bár e műnek nincs más érdeme mint az, hogy szépen és pontosan nyomtatták Bécsben. [...] És mégis örvendek neki, mert már lépés az első lépcsőfokra: egy évszázad s az elsőből ezredik lesz (vagy legalábbis lehet)." [...]
Az Arithmetika és a Tentamen tehát más minőség, más célt szolgál, így összemérhetetlenek. Az nem Nagy Károly bűne, hogy nem akadt tudós az országban, aki észrevette volna, hogy hol született meg hazánkban az igazi matematika. Túl magas volt a Bolyaiak színvonala a kor honi matematikai közélete számára." [HAI.]

H. J. [HERCZEG János]: A’ kis geometra. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 3. 14. sz. p. 430. "...A nap’ átmérője majd 4 szerte akkora, mekkora a’ hold távola a’ földtől; a napból tehát csak közel egy negyedrészt kivésvén, ha földünk a középpontjában van, a’ hold kényelmesen megteheti útját az üregben. (Térfogatilag persze a negyedsugárnyi gömbbel egy hatvannegyedrészt "vésnénk" ki. Máig szokásos bizonytalanság a lineáris és térfogati arány megfogalmazásában. Az ismeretterjesztéssel összekötött gyakorló feladat viszont követendő példa lehet ma is.)" [Az átmérő negyede a sugár fele! Ha a megadott adatokat elfogadjuk, és ezekkel számolunk - a Nap sugara egyenlő a Hold pálya sugarának kétszeresével - akkor egynegyed Nap térfogathoz közelítőleg 1,259921 szoros Hold pálya sugár tartozik tehát: "a’ hold kényelmesen megteheti útját az üregben".] [HAI.]

(Csúcs)közelképek az Europáról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 3. 14. sz. pp. 444-445. "A NASA március elején hozta nyilvánosságra a Galileo űrszonda legújabb felvételeit, amelyek minden eddiginél részletesebben mutatják a Jupiter Europa nevű holdjának felszínét, s tovább erősítik azt a régebbi feltételezést, miszerint a hold jégpáncélja alatt cseppfolyós víz van. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Amerikai búcsú a Mirtől. Kozmikus krónika, 1998. január - március. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 10. 15. sz. pp. 455-458. "A NASA közzétette a Lunar Prospector és a Mars Global Surveyor első, igen izgalmas tudományos eredményeit, valamint hivatalosan is lezárta a Mars Pathfinder-programot. A Mir űrállomáson ismét kicserélték az amerikai és az orosz személyzetet, és tovább halasztották a Nemzetközi Űrállomás első egységeinek indítását. ..." Fejezetcímek: Minek nevezzelek, ISS?; Az űrsétaajtó hibája.; Ruhacsere bonyodalmakkal.; Francia vendég, hetvenhét éves veterán.; Holdbéli jégmezők.; A Mars meglepetései.; Új távérzékelési holdak. Külön keretben: Űrhírek. [HAI.]

Indul-e idén az űrhajó? 1948. április 11. 50 éve írtuk. Múltidéző. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 10. 15. sz. p. 472. "Mikor indulnak az utasok? A White Sands-sivatagban, az Egyesült Államok déli határán 118 tudós dolgozik már egy éve, hogy ezt a fantasztikus tervet megvalósítsa. Már kitervezték az űrhajó menetrendjét is. Eszerint 1948-ban még utas nélkül, csak különböző, a megfigyeléseket automatikusan végző és feljegyző műszerekkel és automatikus fényképezőgépekkel felszerelt űrhajót szándékoznak a Hold felé indítani, amelyet innen a Földről rádióval irányítanának. De egészen komolyan tervezik azt is, hogy néhány év - esetleg évtized - múlva már utasokat is vihet magával az űrhajó. Hogy ez a terv utópia marad-e, vagy valósággá válik, azt majd a jövő fogja megmutatni." Ez a cikk idézett részének teljes szövege. [HAI.]

Egy haldokló csillag leveti lepleit. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 10. 15. sz. p. 476. "Az NGC 7027 planetáris köd tőlünk mintegy 3000 fényévnyire, a Hattyú csillagkép irányában fekszik. Itt látható "mozaikképét" a Hubble űrtávcső három felvételéből másolták össze. Közülük kettő különböző hullámhosszakon készült az űrtávcső infravörös kamerájával (NICMOS), a harmadikat pedig a nagy látószögű planetáris kamerával (WFPC2) vették fel látható fényben. A felvételek ilyetén összegzése minden eddiginél áttekinthetőbb, átfogóbb látványt nyújt a planetáris köd fejlődésének egyes szakaszairól. A felvételeken a kék szín a WFPC2, a zöld és a vörös pedig a NICMOS kamerától származik. A különféle színű tartományok a fejlődés más-más szakaszainak felelnek meg: ..." A Space Telescope Science Institute közlése nyomán. [HAI.]

Kisbolygókutatók kincsestára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 10. 15. sz. pp. 476-477. " Hubble űrtávcső felvételeinek archívuma valóságos kincsesbánya a kisbolygókutatóknak, állítja a NASA Jet Propulsion Laboratóriumának két csillagásza, Robin Evans és Karl Stapelfeldt. Előzetes becsléseik szerint a több tízezernyi felvétel mintegy 300 000 apró kisbolygó (többségük mindössze 1-3 kilométer átmérőjű szikla) jelenlétére utal a Mars és a Jupiter közti kisbolygó-övezetben. Közülük eddig 8319-et vettek lajstromba, s nagyjából mégegyszer ennyit észleltek. ..." Az Ikarus nyomán [HAI.]

HORVÁTH Adrás: A tizenkét éves Mir. A hátlapon. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 10. 15. sz. p. 478., hátsó külső borító. "A hátoldali fotót a Mir űrállomás-komplexumról levált Endeavaur űrrepülőgép képfelvevői készítették 1998. január 29-én. Alul látható a Szpektr-modul (1995), amelynek a jobb felső napeleme sérült meg (1.) az 1997-es ütközéskor. Ezt szeretnék áprilisban kijavítani. Középen jobbra a legutolsónak - 1996-ban - felküldött 20 tonnás Priroda modul figyelhető meg (2.). Mögötte alig látható, csaknem teljes takarásban van az 1986-ban pályára helyezett legrégibb egység, az alapmodul (3.), amelytől jobbra az 1987-ben felbocsátott Kvant-1 csillagászati modul helyezkedik el (4.). [...] A tizenkét év alatt a Mirhez 91 űrhajó csatlakozott, és a fedélzeten tizenegy országból 96 űrhajós dolgozott" [HAI.]

KOCZA Zoltán: Vízkutató "varázstubus". Hold-kutatás, 1998. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 17. 16. sz. pp. 483-484. "Alig négy esztendeje terjedt el a Clementine-1 nevű Hold-kutató szonda mérései alapján az a feltevés, hogy a Holdunk déli pólusának közelében, néhány mély kráter alján, igen valószínű, hogy vízjég is található. Most a Lunar Prospector nevű, januárban felbocsátott, kifejezetten "vízkutató" feladatokkal is megbízott szonda megerősítette ezt. De honnan tudhatja a Hold körül keringő műszer, hogy a talaj vizet rejt magában? ..." Fejezetcímek: Radaradó a szondán.; Jégbe fulladt neutronok.; Javítható felbontás. [HAI.]

HORVÁTH Adrás: Jég a Hold északi sarkán is! Hold-kutatás, 1998. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 17. 16. sz. pp. 485-486. "Az eddigi negyedév legnagyobb űrszenzációja, hogy a Lunar Prospector amerikai űrszonda megerősítette a Clementine katonai űrszondának a Holdon levő vízjégre vonatkozó eredményeit. Mi több, nem csak a déli, hanem az északi sarkvidékén is sikerült találnia vízjeget. ..." [HAI.]

SZALAI Sándor: Önjáró űrrobot a rover. Magyar közreműködéssel készül. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 17. 16. sz. pp. 499-500. "...A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének (RMKI) a kutatói a bolygók és üstökösök, valamint azok környezetének megismerésével foglalkoznak, de - az EURÉKA* keretében - részt vesznek egy önjáró űrrobotnak, a Rovernek a kifejlesztésében is. ..." Fejezetcímek: Önálló döntésre képes.; Felismeri a vészhelyzetet.; 2002-ben a Holdon. Külön keretben: Hat keréken... [HAI.]

KISS Csongor: Frölich Dávid... Krónika. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 17. 16. sz. pp. 504. "geográfus, matematikus, csillagász és kalendáriumkészítő 350 éve, 1648. április 24-én hunyt el Lőcsén. 1595-ben született Késmárkon, tanulmányait az Odera melletti Frankfurtban végezte, és tizenkét esztendőt külföldi utazásokkal töltött. Hazatérve Késmárkon élt, irodalmi tevékenysége mellett magántanítóként történelmet és matematikát adott elő. A XVII. század egyik legtermékenyebb kalendáriumszerzője volt. 1623-tól évente adta ki e munkáit latinul, magyarul (Froelich Dávid késmárki Astronomus Kalendáriumát) és németül. ..." [HAI.]

Krátersor a Földön. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 17. 16. sz. p. 506. "Egy égitesten akkor keletkeznek krátersorok, vagyis három vagy több egymáshoz közel levő, egyidős becsapódási kráter, ha egy nagy test több részre szakadva csapódik be a felszínre. A Földön nehéz az efféle eseménysorokat azonosítani, mert az évmilliók során eltávolodhatnak egymástól a becsapódási helyek. John G. Spray és munkatársai egy ilyen eseményt azonosítottak. A krátersor legalább öt kráterből áll, amelyek több mint 4000 kilométerre találhatók egymástól, és mintegy 214 millió évvel ezelőtt keletkeztek. A három legnagyobb kráter a St. Martin, a Manicouagan és a Rochechouart az északi féltekén. A keletkezésük idején még azonos szélességi fokon voltak. Hasonló jelenség játszódott 1994-ben, amikor a Shoemaker-Levy 9 üstökös a Jupiter árapálykeltő hatására darabokra törött, és a következő találkozáskor a töredékek egymás után ütköztek a bolygóval. ..." A Nature nyomán. [HAI.]

Vulkánosság a Vénuszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 17. 16. sz. p. 506., címlapkép. "Az évtized elejének sikeres Vénusz-szondája, a Magellán mérései alapján amerikai kutatók új modellt dolgoztak ki a Vénusz felszíni alakzatainak keletkezésére, olyan mechanizmusokat feltételezve, amilyenek a Föld egyes pontjain (például a Hawaii-szigeteknél) jelenleg is működnek. ..." A Science nyomán. [HAI.]

Mennyből a gyémánt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 17. 16. sz. p. 507. "A meteoritok olyan időkapszulák, amelyek kialakulásuk óta elvileg változatlan állapotban keringenek a bolygóközi térben. Ezek az anyagdarabkák időnként apró gyémántokat tartalmaznak, amelyek valószínűleg öregebbek még a Naprendszernél is. Anja Andersen és munkatársai tüzetes vizsgálat alá vették az 1969 Allende meteoritot és a benne talált gyémántszemcséket. ..." A Nature nyomán. [HAI.]

HORVÁTH András: Mars-arc? A hátlapon. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 17. 16. sz. p. 510., hátsó külső borító. "E területről egy 1976-ban készített felvételen egy emberi archoz hasonlító, 1,5 kilométer hosszú alakzatot fedezték fel (lásd a hátoldal betétképét). Most a Mars Global Surveyor a Cydonia egy 4,4 x 83 kilométeres sávjáról közvetített képet a Földre. E felvételnek egy darabját terítettük írásunk alá. A felső részen a nevezetes arc, alul pedig a D-M piramis egy része található. A piramis nem más, mint egy marsi tanúhegy, s ugyanez mondható el az arcról is. [...] az arcot kinagyítottuk a hátlapon. Az alakzat körvonala a Kossuth-címerre vagy egy honfoglalás kori tarsolylemezre emlékeztet. Az arc - a száj, a szem és az orr - helyén egy 600 méter átmérőjű kráterszerű valamit látunk." [HAI.]

VARGHA Domokosné: A "Nagy Ábránd" Bicskei Csillagvizsgáló. Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly. 3. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 24. 17. sz. pp. 518-521. "A szabadságharcot megelőző két-három évet Nagy Károly életében maradéktalanul betöltötte a Bicskei Csillagvizsgáló építkezése. Világszínvonalú obszervatóriumot álmodott Magyarországra, s még az anyagi eszközöket is sikerült előteremtenie. Batthyány Kázmér bőkezű mecénása volt, s a kor is kedvezett a vállalkozásnak. Szinte már teljesen készen állt az intézmény, amikor az 1849-es nemzeti tragédiával együtt ennek a sorsa is megpecsételődött, a magyarországi csillagászatot, meglehet, egy emberöltővel visszavetve. ..." [KSZ.]

OSVÁTH Zsolt: Osztozkodás. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 24. 17. sz. p. 519. "Tóth Imre helytartótanácsi tisztviselő 1862. április 22-én felkéri Sztoczek József mérnököt, fizikust, a Műegyetem igazgatóját, hogy vegyen részt annak a bizottmánynak a munkájában, amely elosztja a bicskei csillagda gyűjteményeit a hazai tudományos és oktatási intézetek között. Sztoczek József május 26-a és 28-a között a bizottság többi tagjával együtt helyszíni szemlét tartott. A testület tizenegy oldalas jelentésében leszögezi, hogy mind a csillagda eszközeit, mind pedig a könyvtárát rendben és kitűnő állapotban találta. ..." [HAI.]

O. Z. - B. B.: A "galagonyás". = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 24. 17. sz. p. 520. "A Batthyány-kastélyparknak nevezett területet Nagy Károly vásárolta meg 1847-ben Batthyány Kázmértól mint legelőt. A vevő egy csillagászati obszervatórium helyéül választotta a galagonyás nevű "kies dombot". 1847 és 1849 között a következő épületeket építtette a területen. I. kapus-, II. kertészlakás, III. üvegház, IV. emeletes lakóház (a csillagda személyzetének), V. kocsiszín, VI. istálló, VII. földszintes kis Obszervatórium, kéziműszerekkel, VIII. nagy obszervatórium, IX. mauzóleum. A klasszicista épület romjai ma is láthatók. A nagy csillagdát és a mauzóleumot Pollack Mihály tervezte. Az utóbbit Nagy Károly Mihály nevű öccse számára építtette, s úgy gondolta, hogy öt is itt temetik majd el. Az épületeket fokozatosan tönkretette a szabadságharc utáni fosztogatás, a második világháború és az azt követő rablás, valamint a területen végzett sok hadgyakorlat." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: Meteor Csillagászati Évkönyv, 1998. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 24. 17. sz. p. 531. "Az idei csillagászati évkönyv új minőséget képvisel. A megszokott megbízhatóságon, sokoldalúságon, a több célra is hasznosítható csillagászati táblázatokon és adatbázisokon kívül ebben az esztendőben különösképp a cikkek és a beszámolók, valamint a csodálatosan szép színes képek kínálnak maradandó élményt és gazdag ismeretforrást. A csillagászat legújabb, 1997-beli eredményeit szinte a teljesség igényével tárják elénk a - nem is olyan rövid - közlemények. ..." [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: Gömbhalmaz-csecsemők. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 24. 17. sz. pp. 532-533. "Képeinken az NGC 4038 és az NGC 4039 spirális galaxis ütközésének néhány finomabb részletét tanulmányozhatjuk a Hubble űrtávcső jóvoltából. Olyan képek ezek. amelyek az utóbbi hetekben nem csupán a tudományos világlapok legszebb oldalait adják, hanem például a Newsweek képes heti magazin címoldalára is felkerültek. ..." [HAI.]

Megalitokat találtak a sivatagban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 24. 17. sz. p. 539. "Nemrégiben Egyiptomban óriási kőoszlopokat találtak. A 6000-6500 éves megalitok a világon a legrégebbiek - állapították meg a felfedező amerikai régészek. [...] Nabta a legősibb csillagászati megfigyelőhely az amerikai kutatók szerint. Egyúttal, persze, kultuszszertartásokra is szolgált, s a köveket bonyolultan szervezett munkával kellett felállítani. Az oszlopok elhelyezése olyan geometriai formára emlékeztet, amely a halál, a víz és a nap jelképe. A köveket úgy helyezték el, hogy soha ne vessenek árnyékot egymásra. Az egyik amerikai kutató, Malville szerint a nabtai köveket annak a népességnek az előfutárai emelhették, amely később a Nílus mentén az első piramisokat építette körülbelül 4700 évvel ezelőtt. A szakértők szerint a nabtai kultúra az első lépés lehetett Egyiptomban az összetett társadalom kialakulása felé, amely aztán elvezetett a fáraók világába." Az ABC Magazine nyomán. [HAI.]

Einstein "gyűrűje" az égen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. ápr. 24. 17. sz. pp. 540-541. "Brit csillagászok a MERLIN rádiótávcső-hálózat és a Hubble űrtávcső segítségével egy tökéletes "Einstein-gyűrűt" fedeztek fel. Bár az Einstein-féle általános relativitáselmélet által megjósolt gravitációs lencsehatásnak már csaknem kéttucatnyi példáját ismerik, most először sikerült azt torzításmentesen, teljes tökéletességében megfigyelni. ..." Az MERLIN Press Release nyomán. [HAI.]

Hold Hilton. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 1. 18. sz. p. 569. "Holdon is szeretne szállodát építeni a Hilton. A 325 méter magas Hold Hilton 5 ezer ágyas lenne, a működéshez az energiát napelemek biztosítanák, ez éltetné a gazdasági udvart is, ahol a napi étkeztetés nyersanyagainak egy részét termelnék. A vendégeket a NASA, azaz az amerikai űrkutatási hivatal járművei szállítanák. A vizet a fürdőszobákhoz és a medencékhez azonban a Holdon kellene fakasztani. Az építés csak ezt követően kezdődhet. Eddig százezer font körüli összeget, közel félmilliárd forintot költött már a cég a tervek kimunkálására. Sietniük kell azonban, mert egy japán cég ugyanerre a célra már 250-szer ennyit áldozott." A Sunday Times nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Ismeretlen meteoritkráter. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 1. 18. sz. p. 569. "Egy amerikai időjárás-megfigyelő műhold olyan területet észlelt, ahol valószínűleg nemrégen egy meteorit csapódott be a grönlandi hómezőbe. A műholdak rendszerint évmilliókkal ezelőtt kialakult krátereket szoktak észlelni, ez viszont egy kráter "valósidejű" kialakulásának megfigyelése volt. A Grönland déli partjainál cirkáló halászhajók legénységének elbeszélése alapján tavaly december 9-én reggel 5 óra után egy meteor csapódott be arrafelé. Norvégiában észlelték is a becsapódás által keltett rengéshullámokat, sőt, egy videofelvételen meg is örökítették a meteor útját a levegőben. [...] Egy amerikai meteorológus, Hank Brandli azonban nemrégen bejelentette, hogy megtalálta a becsapódás helyét egy meteorológiai műhold felvételén. A NOAA 14 jelű műhold infravörös felvételén egy sötét terület látható Grönland déli partjainál. ..." Az Aviation Week nyomán. [HAI.]

A Titán rejti a választ? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 1. 18. sz. pp. 572-573. "Az Európai Űrkutatási szervezet (ESA) Infravörös Űrobszervatóriumának (az ISO-nak) a legújabb mérései megerősítették azt a régebbi gyanút, hogy a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a légkörében nagy mennyiségű vízpára van. A kutatók szerint a hold mai állapota nagyban hasonlít ahhoz, amilyen Földünk lehetett mintegy négymilliárd éve, s ez is tovább erősíti azt a hitet, hogy nem vagyunk egyedül a Világegyetemben: számtalan helyen jöhettek létre olyan feltételek, amelyek kedveztek az élet kialakulásának. ..." Az BBC News nyomán. [HAI.]

"Vegyigyáróriás" a csillagközi térben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 1. 18. sz. pp. 572-573. "Egy amerikai csillagászcsoport nagy mennyiségű vízgőzt fedezett fel az Orion-ködhöz közeli egyik csillagközi gázfelhőben. A kutatók szerint a felfedezés sokat segíthet a Naprendszerben levő víz eredetének a kiderítésében. A szóban forgó hatalmas gázfelhő mintegy ezermilliárd kilométer átmérőjű, s főként hidrogénmolekulákból áll. A benne levő víz részaránya azonban mintegy húszszor akkora, mint a Tejútrendszer hasonló csillagközi gázfelhőié. A csillagászok az 1995-ben pályára állított infravörös űrobszervatórium (ISO Infrared Space Observatory) hosszú hullámhosszú spektrométerének a megfigyeléseiből következtettek erre: az elektromágneses színkép távoli infravörös tartományában egyértelműen sikerült azonosítaniuk a vízgőz jellegzetes színképvonalait. ..." Az Astrophysical Journal Letters nyomán. [HAI.]

Újfajta porgyűrű a Jupiter körül. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 1. 18. sz. pp. 572-573. "Jupiter körül A bouicleri Colorado Egyetem egy kutatócsoportja újabb halvány, bolygó- és csillagközi porból álló, fánk alakú, mintegy millió kilométer átmérőjű gyűrűt fedezett fel a Jupiter körül. A Voyager 2 már 1979-ben észrevett egy egyenetlen, 300 és 5000 kilométer közti vastagságú porgyűrűt a bolygó körül, amelynek az eredetét a Jupiter-rendszer apró holdacskáinak és mikrometeoritjainak az ütközésére vezették vissza. Joshua Colwell csillagász szerint azonban a most felfedezett gyűrű sokkal nagyobb kiterjedésű és sokkal ritkább is: nagyon valószínű, hogy a forrása nem a Jupiter rendszerén belül, hanem valahol azon túl található. Erre utal az is, hogy meglepő módon a gyűrűt alkotó porszemcsék túlnyomó része "retrográd" pályán kering, ..." A Science nyomán. [HAI.]

A Betelgeuse egyszerre fúj meleget és "hideget". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 8. 19. sz. p. 602. "A fényes csillagként már az ókorban is ismert Betelgeuse egy mintegy 900 millió kilométeres átmérőjű vörös óriás: Naprendszerünk középpontjába helyezve nagyjából a Mars és a Jupiter közti kisbolygóövezetig nyúlna. Az új-mexikói VLA rádiótávcső-rendszerrel végzett legújabb megfigyelések szerint a csillagnak sűrű légköre van, amely ennek a távolságnak is sokszorosáig terjed. A légkör meglehetősen nyugtalan: a csillag felszínéről kiinduló hatalmas konvektív anyagáramlások táplálják. Bár földi mértékkel mérve a kifelé áramló gáz nagyon forró, mégis, nagyobb hányadának a hőmérséklete csupán feleakkora, mint amekkorára számítottak. ..." Az BBC News nyomán. [HAI.]

"Chicxulub-koktél" a kréta- és a harmadkor határáról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 8. 19. sz. p. 602. "A mintegy 65 millió évvel ezelőtt Földünknek ütköző hatalmas meteorit milliónyi atombomba robbanásának erejével rázta meg bolygónkat. Ma már a legtöbb tudós egyetért abban, hogy ez a becsapódás, illetőleg az ennek következtében beálló éghajlatváltozás okozta a Földet akkoriban uraló dinoszauruszok és számos más állatfaj hirtelen kipusztulását. A legújabb geológiai vizsgálatok pedig feltárták, hogy olyan mélyreható geológiai változások is végbementek, amelyeknek a nyomai ma is kimutathatók. ..." A UENC-CH News Services közlése nyomán. [HAI.]

Sarki fény az óriásbolygókon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 15. 20. sz. p. 636. "Hubble űrtávcső nemrég üzembe helyezett ultraibolya kamerájának köszönhető felvételeken jól láthatók Naprendszerünk két óriásbolygójának, a Jupiternek és a Szaturnusznak a sarkvidékein kialakuló sarkifény-zónák. A Földünkön megfigyelhető fényjelenséggel szemben a Jupiteren és a Szaturnuszon a sarki fény a látható fény tartományában nem, csupán a spektrum ultraibolya tartományában észlelhető. A jelenség eredete azonban hasonló a földiéhez: ..." A La Recherche nyomán. [HAI.]

Egyre tágul Világegyetemünk látóhatára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 15. 20. sz. p. 637. "A hawaii 10-méteres átmérőjű Keck II, a világ legnagyobb optikai és infravörös távcsöve segítségével a csillagászok egy olyan fiatal galaxisra bukkantak, amely a Világegyetem eddig ismert legtávolabbi objektuma. Az efféle megfigyelések különösen az asztrofizikusok számára becsesek, hiszen a mai napig nem tisztázódott egyértelműen, hogy hogyan és mikor keletkeztek a galaxisok. Közvetlen megfigyelések nélkül pedig a különféle ellentétek sem erősíthetők, vagy cáfolhatók meg. A köztünk levő nagy távolság miatt a csillagászok most abban az állapotában látják a galaxist, amilyenben mintegy 820 millió évvel az Ősrobbanást követően lehetett. [...] A most felfedezett, 0140+326RD1 (röviden: RD1) jelet kapott galaxis vöröseltolódása 5,34, s ezzel a csillagászok először lépték át az eddig bűvösnek tartott 5-ös határt. ..." A John Hopkins University közlése nyomán. [HAI.]

BÉRCZI Szaniszló - CECH Vilmos - HEGYI Sándor - Drommer Bálint - DIÓSY Tamás - TÓTH Szabolcs - BORBOLA Tamás - KÖLLŐ Zoltán - HORVÁTH Tamás: A Hunveyor. Technika. Anyagok és Technológiák (4.). = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 22. 21. sz. Diákoldal. Az Élet és Tudomány melléklete. p. [118.] "...Tekintettel a kiindulási gondolatokat sugalló Surveyor űrszondára, a mi egyetemi gyakorló űrszondánkat a Hunveyor névre kereszteltük. ..." [HAI.]

HORVÁTH András: Az Europa nagy "útkereszteződése". Jégmezők, jégfolyók. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 22. 21. sz. pp. 659-660., címlapkép. "Az amerikaiak Galileo űrszondája az 1989-beli földi start után még hat évig keringőzött a Naprendszer belsejében, mígnem eljutott a Jupiterhez, és annak első mesterséges holdja lett. A műhold műszaki hibája ellenére - az antennája nem nyílt ki - ma is küldi a kívülállók és a szakemberek érdeklődését egyaránt felcsigázó képeket az Io vulkánjairól, a jeges Europáról, a repedezett Ganymedesről, a kráterekkel zsúfolt Callistóról, a a Nagy Vörös Foltról és a törmelék holdakról. Most - egyre közelebb ereszkedve a hold fantasztikus felszínéhez - az Europa szürke sávjairól számolunk be képes krónikánkban. ..." [HAI.]

Szuperfolyékony pulzárok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 22. 21. sz. p. 666. "A csillagászok sokáig nem találtak magyarázatot az óraműként forgó pulzárok időnkénti "csuklására". Ilyenkor a forgás periódusa kismértékben hirtelen felgyorsul, majd lassan visszaáll az eredeti értékre. A tudósok gyanították, hogy a jelenség a csillag belsejében található szuperfolyékony állapotú neutronanyaggal van kapcsolatban, de csak az utóbbi időben sikerült tisztázni a pontos mechanizmust. ..." A Physics World nyomán. [HAI.]

DNS a csillagközi térbe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 22. 21. sz. p. 667. "...Két amerikai cég ugyanis egy olyan szondát akar a Jupiteren túlra küldeni, amely emberek millióinak hajmintáit és egyben DNS-ét tartalmazza. [...] Az Encounter 2001 űrszondát Ariane 5 rakétával indítják 2001-ben Francia-Guineából, [...] A fő szervezők - a Celestis és az AeroAstro cég - bíznak abban, hogy összegyűlik a 75-225 millió dollár. A résztvevőknek hajmintánként 50 dollárt kell beadniuk a közösbe, ebben benne foglaltatik egy digitalizált színes fénykép és egy rövid üzenet is a szerencsés földönkívüliek számára. ..." Az Aviation Week nyomán. [HAI.]

A görbült téridő "tiszta hangjai" A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 22. 21. sz. pp. 668-669. "A Rossi röntgencsillagászati műhold gyors ütemű, csaknem periodikus változásokat figyelt meg olyan csillagkettősökhöz tartozó neutroncsillagok röntgensugárzásában, amelyekben a neutroncsillagnak egy "közönséges" kísérője van. A szapora, alig ezredmásodperces periódusidejű lüktetés újabb bizonyítékkal támasztja alá Einstein általános relativitáselméletét, s egyúttal új vizsgálati módszert kínál az ilyen csillagok tanulmányozásra. ..." A Physics News Update nyomán. [HAI.]

FODOR Lajos István: Földünk és a gamma-felvillanások. Újabb katasztrófa-forgatókönyv? = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 29. 22. sz. pp. 675-677. "Az utóbbi néhány évtizedben a műholdas csillagászat légkörön kívüli észlelései és mérései új ablakokat nyitottak az Univerzumra. Az ultraibolya-, a röntgen- és a gamma-csillagászat megszületésével olyasféleképpen újult meg a tudomány, mint annak ideién Galilei távcsöve nyomán. Csakhogy napjainkban az egyes állomások, az új fölfedezések elméleteket romboló, építő megrázkódtatásai jóval gyorsabban követik egymást. ..." Fejezetcímek: Földközelben vagy milliárd fényévnyire.; Ha két neutroncsillag találkozik.; Ha a közelben robban.; Többféle változat. Külön keretben: A Compton űrtávcső.; Kislexikon. [HAI.]

"Excentrikus tél" indította meg a dinók pusztulását? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 29. 22. sz. p. 697. "Két amerikai kutató új elmélete szerint a dinoszauruszok alkonya azelőtt megkezdődött, hogy a végső csapást hozó kisbolygó a Földnek ütközött volna. A földpálya változása miatt ugyanis bolygónk egy bolygóközi porfelhőbe került, s emiatt egy fokozatos, lassú lehűlés kezdődött. A Yucatán-félszigetnél később becsapódó meteorit csak felerősítette és gyorsabbá tette a már megindult éghajlati változásokat. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

A Nagy Bumm után az első. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. máj. 29. 22. sz. pp. 700-701. "Egy óriási robbanás a belátható Világegyetem peremén egyetlen másodperc alatt több energiát szabadított fel, mint az Univerzum összes többi objektuma együttvéve. A kutatók szerint a világunkat megteremtő Nagy Bumm óta ez volt az eddig megfigyelt legnagyobb robbanás, amelyet éppen ezért Nagy Bumm 2-nek neveztek el. Az eseményt tavaly december 14-én nagy energiájú gamma-kitörésként (Gamma Ray Burst GRB) észlelte az ilyen jelenségek megfigyelésére pályára állított olasz-német BeppoSAX műhold, és a NASA Gammasugárzásmérő műholdja. Jó négy hónappal később a Hubble úrtávcsővel sikerült lencsevégre kapni a GRB 971214 jelzésű robbanás izzó maradványait, ..." A NASA News Release nyomán. [HAI.]

BÉRCZI Szaniszló: Holdkőzetek, közelről. Pályázat. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 5. 23. sz. Diákoldal. Az Élet és Tudomány melléklete. p. [134.] "Márciusban kapta kölcsön az Eötvös Egyetem a NASA Johnson Úrközponttól a holdkőzeteknek azt a készletét, amely egy hat mintából álló korongot és egy tizenkét mintából álló vékonycsiszolat-készletet foglal magában. Holdkőzetkészlet harmadszor került el hazánkba, és azt szeretném, ha középiskolás diákok is eljuthatnának a megtekintésére, tanulmányozására. Mód azonban csak arra van, hogy a legjobbak, a legszorgalmasabbak nézhessék meg és tanulmányozhassák őket, hiszen kevés az alkalom az ilyen találkozásra. Ezért kérem, hogy azok a diákok, akik geológusi, anyagtudományi szakemberi vagy a kőzetekkel és anyagvizsgálatokkal kapcsolatos pályákra készülnek, írjanak egy dolgozatot. ..." [HAI.]

[MIKUS Ferenc]: Lesz-e utazás a Holdba? - 1948. június 6. 50 éve írtuk. Múltidéző. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 5. 23. sz. p. 728. "A Holdat a rakéták talán el fogják érni, sőt ez valószínű is, de élő ember aligha. Gondoljunk csak a mindenen áthatoló kozmikus sugárzásra, amely a világűrben nagyobb, és szervezetünket megölné. Továbbá a Nap sugarai, ha már az ózon-gáz rétegén túl vagyunk, szintén gyilkos hatással vannak az emberi szervezetre. Bár védekezni tudunk ezek ellen (pl. a Nap ellen), úgy, hogy a Föld árnyékában indulunk a Holdba, de ekkor már a rakéta szerkezete olyan komplikált kellene hogy legyen, hogy már a rakéta üzembiztonságát veszélyeztetné. Továbbá a rakétamotor időnkénti működtetése is nagy hőmérséklet-változást idézhet elő, ami ember számára elviselhetetlen lenne. Tehát egyelőre semmi kilátás sincs arra, hogy az embernek sikerül a Holdba jutni.
Különösen ha tekintetbe vesszük azt, hogy a Hold hőmérséklete a fénylő (napos) részén 110° és a nem látható, sötét részén pedig a mínusz 100°-ot is eléri." Ez a cikk idézett részének teljes szövege. [HAI.]

Magnetárok és "csillagrengések". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 5. 23. sz. p. 731. "Minden eddig megfigyeltnél erősebb mágneses mezőt mutattak ki a NASA Marshall Űrkutatási Központjának csillagászai egy tőlünk mintegy 40 ezer fényévre levő neutroncsillagnál. A felfedezés megerősítheti azokat az elméletileg már régebben feltételezett úgynevezett magnetároknak a létezését: ezeknél a mágneses tér erőssége milliószor milliárdszorosa (10 a 15-ikenszöröse) a földiének, s legalább százszorosan múlja felül egy átlagos neutroncsillagét. Dr. Chryssa Kouveliotou, a nemzetközi kutatócsoport vezetője szerint "a mágneses tér olyan hihetetlen erejű, hogy a csillag anyagával való kölcsönhatása folyamatosan lassítja a forgás sebességét." [...] A szóban forgó neutroncsillag, az SGR 1806-20, a megfigyelések szerint jelenleg 7,5 másodpercenként fordul meg a tengelye körül, s ez évente mintegy 3 ezredmásodperccel csökken. ..." A Nature nyomán. [HAI.]

El Nino, a Földfék. Röviden. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 5. 23. sz. p. 731. "Az Amerikai Geofizikai Társaság bostoni találkozóján arról számoltak be a NASA-kutatók, hogy az El Nino jelenség lelassítja Földünk forgását, igaz, csupán 800 mikromásodperccel hosszabbak a napok a megszokottól. A lassulást azzal magyarázzák, hogy a felmelegedés során a földfelszínhez közeli energia az atmoszférába áramlik. A La Nina, az El Ninot követő, azzal ellentétes jelenség viszont ősztől várhatóan kissé felgyorsítja majd golyóbisunkat. A legutóbbi hasonlóan erős El Nino során (1982-1983-ban) ugyancsak észlelték ezt a változást a tudósok, ám korántsem ilyen "nagy" mértékben." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Galaktikus kannibalizmus. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 5. 23. sz. pp. 732-733. "Az eddiginél több bepillantást nyertek a csillagászok a galaktikus kannibalizmus működésébe: szemtanúivá váltak annak, amint egy viszonylag közeli óriásgalaxis szívében rejtőzködő fekete lyuk egy látványos ütközést követően bekebelez egy kisebb galaxist. Az efféle "tűzijátékok" igen gyakoriak lehettek a korai Világegyetemben, ám mára meglehetősen megritkultak. Jóllehet az ok-okozati összefüggés még nem teljesen világos, a NASA Hubble űrobszervatóriuma két berendezésének egymást kiegészítő felvételei új betekintést engednek a csillagászoknak e kataklizmába. A Hubble széles látószögű kamerájának a látható fény tartományában készült képén az elnyeletés közben levő Centaurus A (más néven NGC 5128) galaxist sötét porgyűrű övezi. ..." A Space Science Update, NASA közlése nyomán. [HAI.]

Minden ezer évben egyszer (ha) látható. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 5. 23. sz. p. 732. "Egy arizonai és négy brazil csillagász olyan égi jelenséget kapott lencsevégre, amely ezerévenként egyszer ha látható Földünkről: április 23-án Brazília keleti partjainál, Recifétől 100 kilométerre északra a Hold, a Vénusz és a Jupiter együttállása volt megfigyelhető. ..." A UniSci Science and Research News nyomán. [HAI.]

Galilei kézirata az interneten. Röviden. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 5. 23. sz. p. 733. "A nagy tudós egy eredeti, a mechanikai mozgásról szóló elméletét kifejtő kézirata olvasható ezentúl a világhálón, a http://www.mpiwg-berlin.mpg.de címen. A több mint háromszáz oldalas, latin és olasz nyelvű szöveget, valamint rajzokat, vázlatokat és számításokat a firenzei székhelyű Olasz Nemzeti Könyvtár és a Tudománytörténeti Intézet és Múzeum meg a Max Planck Kutatóhálózat berlini Tudománytörténeti intézete közösen tette hozzáférhetővé." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kitaszítva és elhagyatva. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 12. 24. sz. pp. 762-763. "A Hubble űrtávcső most először kapott lencsevégre egy olyan objektumot, amely nagy valószínűséggel egy Naprendszeren kívüli bolygó, amelyet "szülőcsillagai" messze ellöktek maguktól a dermesztő csillagközi térbe. Susan Terebey pasadenai csillagász és munkatársai a Hubble közeli infravörös kamerája (NICMOS) segítségével a Bika csillagképben, egy új csillagok "szülőhelyeként" már régebben ismert térségben fedezték fel a TMR-1C nevű objektumot, amelyet egy furcsa "fény-köldökzsinór" kapcsol egy frissen született kettőscsillaghoz, amelytől csak nemrégiben szakadhatott el. ..." A Space Science Update nyomán. [HAI.]

ZÉTÉNYI Endre: A csillagásztorony emeletei. Az egri meridián. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 19. 25. sz. pp. 775-777. "Eger város főtengelyének a közepén emelkedik ki a főiskola (volt Lyceum) 59 méter magas csillagászati tornya. Ebben található az 1776-ban létesített és Hell Miksa udvari csillagász által pontosan kimért nevezetes Linea Meridionalis, azaz délvonal. ..." Dr. Zétényi Endre visszaemlékezése 1986-ból. [TIM.]

Zétényi Endre emlékezete. "Engem a fénylő Nap, titeket kormányoz az árnyék." = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 19. 25. sz. p. 775. ...Az Egri Tanárképző Főiskola toronyépületében megszervezte a Csillagászati Múzeumot, s visszaszerezte az Egerből elvitt muzeális tárgyakat. Helyreállíttatta a Csillagda nyugati termében föllelt délvonalat, a linea meridionalist, megjavíttatta a kupola tükrös távcsövét, és számos technikatörténeti tárggyal - főként napórával - gazdagította a múzeum gyűjteményét. ..." Az előző cikkhez kapcsolódó külön keretben elhelyezett írás. [TIM.]

Az egri Lyceum. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 19. 25. sz. p. 777. Dr. Zétényi Endre visszaemlékezéséhez kapcsolódó külön keretben elhelyezett írás. [HAI.]

Üstökösbecsapódás a bronzkor végén? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 19. 25. sz. pp. 796-797. "Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a feltételezést, miszerint mintegy négyezer évvel ezelőtt egy hatalmas üstökös hasadt szét a Föld közelében (vagy ütközött a Földnek), s ez okozhatta számos bronzkori civilizáció összeomlását. Ezt erősíti meg például az írországi fák évgyűrűinek tanulmányozása: a Kr. e. 2354 és 2345 közötti években hirtelen tartós és erős lehűlés következett be, [...] Dr. Bill Napier, az angol Armagh Obszervatórium csillagásza szerint nagyon valószínű, hogy ebben az ütközésben egy eredetileg óriási üstökös széthasadt: egy nagyobb, egészben maradt darabja az először 1786-ban feljegyzett Encke-üstökös, míg kisebb, szétszórt darabjai ma a Tauridák meteorraját alkotják. Az időjárás-változást azonban a még apróbb törmelékdarabkák Földre hulló zápora válthatta ki. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

S. Z. [SÁNDOR Zoltán]: Óriás méretű szívótölcsér (twister) a Lagúna-ködben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 19. 25. sz. p. 796. "A januárban készült Hubble-felvétel a Lagúna-ködöt mutatja (Messier 8), amely 5000 fényév távolságra a Nyilas csillagképben látható. Az "űrbéli vegykonyhának" nevezett terület új csillagok születési helye, a kutatók régóta tanulmányozzák a csillagokból származó csillagszél és az intersztelláris porfelhő kölcsönhatását. ..." A HST nyomán. [HAI.]

És mégis reng... a Nap. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 19. 25. sz. pp. 796-797. "...a napkitörések hasonló szeizmikus hullámokat gerjesztenek a Nap belsejében, mint amilyenek a földrengések során keletkeznek: [...] Az árulkodó adatokra, amelyek közvetlenül egy 1996. július 9-ei, viszonylag gyenge napkitörés után készültek, dr. Alexander G. Kosovichev és dr. Valentina V. Zharkova bukkant rá a , SOHO Nap-megfigyelő műhold Doppler-érzékelőjének a feljegyzései között. Az adatok alapján készült képek a megtévesztésig hasonlítanak egy vízbe dobott kő körül kifelé gyűrűző hullámra, csak éppen a naprengés hullámai 1 óra alatt tíz Föld-átmérőnyi utat tettek meg, mielőtt eltűntek volna a Nap fotoszférájának tüzes hátterében. További különbség, hogy az egyenletes sebességgel haladó vízhullámokkal ellentétben a naprengés hullámai a kezdeti mintegy 30 000 kilométeres óránkénti sebességről eltűnésükig ennek több mint a tízszeresére gyorsultak fel. ..." A Nature nyomán. [HAI.]

S. Z. [SÁNDOR Zoltán]: "Vetkőző" csillagok. Hubble galéria. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 26. 26. sz. pp. 815-817. "A Nap típusú csillagok életpályájuk végén felfúvódnak, s az óriási gázgömbök vörös óriássá, maid fehér törpévé alakulnak át. Közben felszíni rétegeiket többször is levetik magukról, s óriási, egyre táguló gázgömbökként figyelhetjük meg őket. Képeinken ilyen típusú gázgömbök (planetáris ködök) felvételeit tanulmányozhatjuk, eddig nem látott részletességgel. Izgalmas kérdést vet fel a robbanás után létrejött gázgömb sajátos alakja, amelyből akár láthatatlan kísérők jelenlétére is következtethetünk. ..." A bemutatott objektumok: IRAS 17150-3224, IRAS 17441-2411, IC 3568, NGC 7009, NGC 3918; Hubble 5, NGC 5307, NGC 7027, NGC 6826. A HST nyomán. [HAI.]

Neutrínók a mérlegen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 26. 26. sz. pp. 828-829. "A japán Takayamában júniusban megrendezett Neutrínó ’98 konferencián számolt be egy nemzetközi kutatócsoport a japán Super-Kamiokande neutrinódetektorral végzett mérések eredményeiről. Ezek szerint a neutrínóknak mégiscsak van tömegük. [...] A neutrínó nyugalmi tömege azért "súlyos" kérdés, mert meghatározó szerepe van nemcsak az elemi részecskék viselkedését leíró modellekben, hanem az asztrofizikai és a kozmológiai elméletekben is. [...] a neutrínók tömege két régóta ismeretes rejtélyt is megoldhat, nevezetesen az "eltűnt" napneutrínóknak és a Világegyetem hiányzó (vagy "sötét") anyagának kérdését.
Az előbbi azt jelenti, hogy a Napból a Földre érkező (elektron)neutrínók száma alig a fele annak, mint amennyi a Nap működési modellje alapján várható. "Eltűnésüket" viszont megmagyarázhatja, hogy egy részük a Föld felé tartva más fajtájú neutrínóvá alakul át. A Világegyetem láthatatlan ("sötét") anyagának rejtélyét szintén megvilágíthatja, hogy azt (vagy annak számottevő részét) a "tömeges" neutrínók alkotják, amelyek befolyásolhatják a Világegyetem fejlődését és további sorsának alakulását is." A Boston University News nyomán. [HAI.]

Visszatért a Discovery. Röviden. = Élet és Tudomány 53. 1998. jún. 26. 26. sz. p. 817. "Az amerikai űrrepülőgép visszahozta a Mir űrállomásról Andrew Thomas amerikai űrhajóst. Ezzel befejeződött az a három éves amerikai-orosz együttműködési program, amelynek célja egy nemzetközi űrállomás létesítésének előkészítése volt." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

SARKADI Péter: Földünk és a szupernóvák. Beszélgetés dr. Detre Csaba geológussal. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 3. 27. sz. pp. 835-838. "Detre Csaba geológus neve az utóbbi időben egyaránt ismerősen cseng a földtudományok és a csillagászat művelőinek körében. Ő és munkatársai a perm és a triász földtörténeti kor közötti átmenet mintegy 270-250 millió évvel ezelőtt keletkezett rétegeiben mikronnyi méretű, nagy vastartalmú, jól azonosítható ásványgömböcskéket, úgynevezett szferulákat kerestek és találtak. Ezek egy, a földi életet csaknem teljesen kipusztító, közeli szupernóva-robbanás lehetőségét vetik fel. Detre Csaba legutóbb június 12-én a tokiói Országos Sarkkutatási Intézet (National Institute of Polar Research) szimpóziumán számolt be eredményeiről. ..." [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: A csillagok végpusztulása. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 3. 27. sz. p. 836. "A csillagok fizikájával foglalkozó asztrofizikusok ma már alapvonásaiban egységesen látják a csillagok fejlődését és ezzel összefüggésben a kémiai elemek létrejöttének, vagyis hidrogénből való felépülésének a folyamatát. Ebben a néhány millió évtől több mint tízmilliárd évig tartó folyamatban a fejlődés sebességét az indulási tömeg határozza meg: a nagy tömegéi csillagok gyorsan, a kicsik lassabban járják be útjukat. ..." [HAI.]

Egy üstököspár Nap-áldozata. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 3. 27. sz. p. 860. "Ritka égi eseményt sikerült lencsevégre kapni június 1-jén és 2-án: gyors egymásutánban két üstökös csapódott a Napba, s ezt egy óriási, forró gáz- és mágnesesenergia-kitörés követte. A megfigyelést a SOHO Nap-megfigyelő műhold fedélzetén elhelyezett nagylátószögű koronagráf végezte. A két üstökös a "Kreutz-féle Nap-súroló üstökösök" csoportjába tartozik, amelyek arról nevezetesek, hogy 50 000 kilométernél jobban megközelítik a Nap felszínét. [...] Az üstökösök becsapódásáról és a napkitörésről további felvételek az interneten a http://umbra.nascom.nasa.gov/comets/SOHO_sungrazers.html címen tekinthetők meg." A NASA Goddard Space Flight Center közlése nyomán. [HAI.]

Víz a Callistón is? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 3. 27. sz. p. 861. "A Jupiter Callisto nevű holdja [...] nagy mennyiségű vizet rejteget fagyos kérge alatt - állítja Margaret Kivelson, kaliforniai csillagász. [...] ezt a következtetést a Galileo Jupiter-szonda adataiból vonta le, amelyek szerint a Callisto mágneses terét nem maga a hold hozza létre, azt csupán a Jupiter Callistón keresztülsöprő mágneses tere indukálja. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a Callisto belsejében elektromosan vezető közeg van. [...] az a feltételezés, hogy mintegy 10 kilométer mélyen a felszín alatt egy - a földi tengerekéhez hasonlóan sós vizű - óceán van, meglepően jól illeszkedik a megfigyelt adatokhoz. [...] ellentmondani látszik, hogy a Callisto felszínén semmi jele sincs víz jelenlétének, s modellszámítások szerint is legfeljebb a felszín alatt 200 kilométerre lehetnek olyan hőmérsékleti és nyomásviszonyok, amelyek mellett víz jelenléte elképzelhető." A New Scientist nyomán. [HAI.]

TAKÁCS Zoltán: "Néhány hete a televízióban volt egy műsor a napfogyatkozásról... Pf. 47. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 10. 28. sz. p. 888. "A műsorvezető kifejtette, hogy augusztus folyamán (de melyik napon?) teljes napfogyatkozás lesz megfigyelhető Magyarországon. Szeretnék e jelenségről többet tudni. Kérem, segítsenek. Van még ideje tájékozódni, a legközelebbi teljes napfogyatkozás 1999 augusztusának második felében vonul át Európa középső része fölött. Budapest nem, de Kecskeméttől délre egészen sötét lesz. Ilyen napfogyatkozás egy-egy területen 100 évenként egyszer fordul elő. Lapunk több cikkben is tájékoztatja olvasóinkat, hogy minél felkészültebben kerüljünk a Nap-Hold-egyenesbe." [A megnyugtató válasz nem volt egészen pontos, hiszen az 1999. augusztus 11-kén bekövetkezett napfogyatkozás nem a hónap második felében volt!] [HAI.]

Jól rajtolt a Sloan-program. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 10. 28. sz. p. 890. "Az amerikai Csillagászati Társaság júniusi, San Diegóban tartott nyári találkozóján mutatták be egy 10 méter hosszú és 1 méter széles papírtekercsen az első olyan képet, amely a Sloan Digitális Csillagtérkép program keretében, az új-mexikói Apache Point Obszervatórium alig egy hónapja üzembe helyezett óriástávcsövével készült. (A lenyűgöző méretű kép egyébként alig 1 százaléka a teljes felvételnek.) Az Alfred P. Sloan Alapítvány által támogatott Sloan-program célja az (mint arról lapunk idei 10. számában már szóltunk - A szerk.), hogy az elkövetkező 5-7 évben elkészítse az égbolt egynegyedének (pontosabban: az északi égbolt felének) részletes, háromdimenziós térképét, pontosan meghatározva mintegy százmillió csillag és ugyanennyi távoli galaxis hozzánk és egymáshoz viszonyított helyzetét. ..." Az ABC News nyomán. [HAI.]

Megoldódik a berillium-rejtély? = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 10. 28. sz. pp. 892-893. "Kaliforniai Egyetem asztrofizikusai felállították a kozmikus sugárzás keletkezésének új elméletét, amely egyúttal megmagyarázhatja az igen öreg csillagok nagy berilliumtartalmának eddig megfejthetetlen rejtélyét is. Régebben úgy gondolták, a kozmikus sugárzás nagy energiájú részecskéi úgy keletkeznek, hogy a szupernóvarobbanásokat követő lökéshullámok felgyorsítják a csillagközi térben levő gáz- és porrészecskéket Az új elképzelés szerint viszont e sugárzás részecskéinek túlnyomó többsége nem a már jelen levő ritka por- és gázfelhőkből, hanem magából a szupernóvából kidobott anyagból származik. Mint azt Richard Lingenfelter, a csoport vezetője elmondta, az új elmélettel magyarázatot kerestek arra is, honnan ered az ilyen öreg csillagok viszonylag nagy berilliumtartalma. ..." Az Astrophysical Journal Letters nyomán. [HAI.]

Melegszik a Triton. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 17. 29. sz. pp. 922. "A Hubble űrtávcső mérései szerint a Neptunusz legnagyobb holdjának, a Tritonnak a felszíni hőmérséklete mintegy 2 fokkal emelkedett az elmúlt tíz évben. Ennek hatására az ottani fagyott állapotú nitrogén egy része elpárolgott, s ezáltal dúsította a hold meglehetősen ritka légkörét. ..." A Narure nyomán. [HAI.]

Vészjelek a Világegyetem pereméről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 17. 29. sz. pp. 923. "Kaliforniai Egyetem asztrofizikusai szerint a tavaly december 14-én észlelt óriási, GRB 971214 jelzésű gamma-kitörés (lásd lapunk 22. számát. - A szerk.), amelynek erejét csak maga az Ősrobbanás (a Nagy bumm) múlta felül, több (száz)ezernyi csillag utolsó jelzése lehetett azt megelőzően, hogy egy gigantikus fekete lyukká olvadtak össze a Világegyetem peremén, mintegy 12 milliárd fényévnyire tőlünk. ..." A University of California, News Release nyomán. [HAI.]

"Kalapos" fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 17. 29. sz. pp. 924. "Óriási, 3700 fényév átmérőjű, kalapkarimára emlékeztető porkorongot talált a Hubble űrtávcső egy 300 millió naptömegnyi hatalmas fekete lyuk körül, amely a Kis Róka (Vulpecula) csillagképben levő NGC 7052 elliptikus galaxis szívében, tőlünk 191 millió fényévre van. A porkorongot - feltehetőleg egy régebbi galaxisütközés maradványaiból - több milliárd év alatt gyűjthette maga köré a fekete lyuk. ..." A Space Telescope Science Institute közlése nyomán. [HAI.]

Gyűrű alakú csillagbölcső egy galaxismag körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 17. 29. sz. pp. 924. "Az Amerikai Csillagászati Társaságnak a kaliforniai San Diegóban júniusban megrendezett évi rendes közgyűlésén mutatták be a Hubble úrtávcső itt látható felvételét, amelyen az NGC [4314] spirális galaxis maga körül gyűrű alakban elhelyezkedő fényes, fiatal csillagok láthatók. A csillagbölcső valamennyi "lakója" legfeljebb 5 millió éves, ugyanakkor a galaxisban sehol másutt nincsenek ilyen fiatal csillagok." A Space Telescope Science Institute közlése nyomán." Ez a hír teljes szövege, amelyből hiányzott a galaxis katalógusbeli sorszáma. [HAI.]

Az űrtávcsövek következő nemzedéke. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 17. 29. sz. pp. 924-925. "A NASA hivatalos bejelentése szerint a Baltimore-i Űrtávcső Tudományos Intézet (STScI) nyerte el a megbízást az űrtávcsövek következő nemzedékének (NGST Next Generation of Space Telescopes) tervezésével kapcsolatos munkálatok összehangolására és irányítására. ..." A NASA közlése nyomán. [HAI.]

Teljes napfogyatkozás, 1973. július 27. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 24. 30. sz. p. 952. "Végül francia, angol és amerikai kutatók egy kisebb csoportja a 001 számú Concorde szuperszonikus gépen végzett vizsgálatokat A gép Las Palmasból indult, s rárepült arra a sávra, amelyen a Hold teljes árnyéka végigsöpörte a földfelszínt. A gép mintegy 16,5 kilométer magasságban száguldott óránként 2025 kilométeres sebességgel (a Hold árnyéka pedig óránként 2090 kilométeres sebességgel haladt, úgyhogy a gép alig maradt el tőle). Ily módon sikerült a teljes napfogyatkozás megfigyelhetőségi idejét több mint 70 percre növelni! Ezt megelőzően, a korábbi napfogyatkozások alkalmával csupán 10 perces növelést tudtak elérni. 70 percnyi teljes napfogyatkozást egyetlen csillagász sem láthatott még soha, egyetlen emberöltő kevés ugyanis ahhoz, hogy az összes megfigyelhető teljes fogyatkozás idejét összeadva 70 percet kapjunk." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Egy szomszédos bolygórendszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 24. 30. sz. p. 953. "A San Franciscó-i Állami Egyetem csillagászai bolygót fedeztek fel az egyik legközelebbi csillag körül. A Naprendszerünktől mintegy 15 fényévnyire levő Gliese 876 tömege mintegy harmada Napunkénak, és az, hogy bolygója van, nagyban növeli annak valószínűségét, hogy bolygórendszerekre bukkanjunk akár a Tejútrendszer hozzánk közelebbi térségeiben is. ..." A San Francisco State University közlése nyomán. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Politikus a világűrben. Kozmikus krónika, 1998 április - június. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 31. 31. sz. pp. 971-973. "Az utolsó amerikai már elhagyta a Mirt, s az oroszok is készülnek az űrállomásnak az 1999 és 2000 fordulóidra tervezett megsemmisítésére. Addig azonban még gazdag az orosz program: egy politikust is kiválasztottak az űrhajósjelöltek közé. A Neurolabre keresztelt űrlaboratóriumban az amerikaiak számos súlytalansági kísérletet végeztek, egy érdekes műholdmanővert hajtottak végre a Hold segítségével, s a legújabb Galileo-felvételek ezúttal is szenzációsak." Fejezetcímek: Napelemjavítás a Miren.; Veteránok találkozója.; Thomas hazatérése.; Baturin jutalma.; A Hold segített a holdnak. Külön keretben: Űrhírek. [HAI.]

Földön járó "Mars-expedíció". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 31. 31. sz. p. 986. "Az idén júliusban a NASA - több más kutatóintézettel közösen húszfős tudományos expedíciót indított az északi Sarkköri Devon-sziget Haughton meteoritbecsapódási kráterének és környékének tanulmányozására. A több mint egy hónaposra tervezett vizsgálatok elsődleges célja az, hogy kipróbálják a Mars közvetlen kutatására kifejlesztett robotokat, műszereket és technológiákat. Dr. Pascal Lee, a NASA Ames Kutatóközpontjának szakértője szerint a környék zord természeti feltételei és felszíni alakzatai sokban hasonlítanak a Mars kezdeti viszonyaira, amikor még a vörös bolygó éghajlata a mainál melegebb és nedvesebb volt. ..." A NASA közlése nyomán. [HAI.]

Veszélyes kisbolygók. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 31. 31. sz. p. 987. "A Hawaii Egyetem csillagászai a kisbolygók egy olyan új osztályát fedezték fel, amelyeknek a pályája - a régebben ismert kisbolygókéval ellentétben - teljes egészében a Föld pályáján belül fekszik. Ezért érthető, hogy eddig rejtve maradhattak, hiszen a kisbolygókutatás túlnyomórészt az éjszakai égboltra, azaz a Nappal ellentétes irányra terjed ki. [...] Tholen és tanítványa, Robert Whiteley a Hawaii Egyetem Mauna Kea-i 2,24 méteres távcsövére szerelt speciális kamerával fedezte fel a kisbolygót még februárban. A hajnali és az alkonyati égboltot kutatva - a Föld pályáján belül keringő égitestek, a Merkúrhoz és a Vénuszhoz hasonlóan, elongációjuk nagyságától függően legfeljebb ilyenkor észlelhetők - kapták lencsevégre az azóta 1998 DK36 névre keresztelt Objektumot. ..." Az ExoScience nyomán. [HAI.]

Fehér nappalok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 31. 31. sz. p. 988. "A legendás fehér éjszakák a nyári napforduló időszakában az északi félgömb 60. szélességi köre fölött köszöntenek be: ilyenkor éjszaka is szinte nappali világosság uralkodik a szóban forgó területeken. A dolog árnyoldaláról, azaz a téli napforduló körüli rövid, sötét nappalokról már ritkábban hallunk. Ha megvalósul az a nagyra törő orosz program, amelynek első kísérleti próbáját novemberre tervezik, akkor az északi borongós téli nappalokat is felválthatják a fehér nappalok. [...] A tervek szerint a Znamja 25 kísérletben a november 9-én a Mirről visszainduló Progressz szállítórakéta egy 25 méteres átmérőjű, alumíniumbevonatú műanyag tükröt feszít ki a rakéta orránál, amelynek állását a Miren tartózkodó űrhajósok irányítják majd a távolból. Az elkövetkező 24 óra során a Progressz tizenhat fordulatot tesz meg a Föld körül, és eközben a tükörről visszaverődő napfény sorra megvilágítja a képen megjelölt nagyvárosokat.
Fénye (a helytől függően) nagyjából a telihold fényességének öt-tízszerese lesz. [...] Határozottan fellépnek a tervezet ellen a csillagászok is, akik szerint a tükrök okozta "fényszennyezés" megvakítaná távcsöveiket, és az érintett területeken végképp becsukhatnák a földi csillagászati obszervatóriumok kapuját." A New Scientist nyomán. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Marsi körpanoráma felülről. A hátlapon. = Élet és Tudomány 53. 1998. júl. 31. 31. sz. p. 990., hátsó külső borító. "Mars Global Surveyor (MGS) szonda részletes felvételt készített a Mars Pathfinder (MPF), azaz a Sagan-emlékállomás és a Sojourner autócska leszállási körzetéről. A 25603-as kép 800 kilométer távolságból készült, felbontása 5 méter, ezért látunk rajta sok, kicsi, lapos krátert, illetve dűnevonulatot. Sajnos a mintegy 3 méter átmérőjű Pathfinder nem látszik. ..." [HAI.]

Napfogyatkozás a Planetáriumban. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 7. 32. sz. p. 1014. "1999. augusztus 11-én a teljes napfogyatkozás sávja szeli át Magyarországot a nyári időszámítás szerinti 12 óra 48 és 55 perc között. A Budapesti Planetárium kupolatermében most megnyitják a Teljes napfogyatkozás éve című rendezvényt. Az augusztus 11-én 11 órakor kezdődő előadás-sorozaton ismert hivatásos és amatőr csillagászok beszélnek az egy-egy országból évszázadonként csak egyszer látható különleges égi jelenségről, a Nap látszólagos eltűnéséről, azaz a napfogyatkozásról, annak tudományos és ismeretszerzési jelentőségéről." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Megvan a SOHO-űrszonda! Röviden. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 7. 32. sz. p. 1019. "Mint múlt héten a Kozmikus Krónikában megírtuk, a NASA szakembereinek június 24-én megszűnt a kapcsolatuk az amerikai és európai közös munkával megépített szondával. Kaliforniai csillagászok rádióhullámokkal meglelték az "eltévedt bárányt", ám még nem tudni, miként tudják ismét helyes irányba állítani a tengelye körül lassan forgó szerkezet napelemeit." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Film a Challenger-tragédiáról. Röviden. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 7. 32. sz. p. 1019. "A tizenkét évvel ezelőtt, a felbocsátását követő 73. másodpercben felrobbanó amerikai űrsiklón hat asztronauta és egy "kívülálló", egy tanárnő halt szörnyet. A most készülő film cselekményének központi figurái azonban nem ők, hanem az a Roger Boisjoly mérnök lesz, aki előre tartott a robbanás bekövetkeztétől, és kérte a NASÁt, hogy halasszák el a Challenger indítását." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Rejtőzködő Világegyetem. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 7. 32. sz. pp. 1020-1021. "Valószínűleg a Világegyetemet benépesítő csillagok első nemzedékének a nyomaira bukkant egy csillagászokból álló nemzetközi kutatócsoport a hawaii James Clarke Maxwell távcső segítségével. Az emberi szem számára láthatatlan, szubmilliméteres hullámhosszú sugárzási tartományban távoli, fiatal és porban gazdag galaxisokat találtak, amelyek nagy valószínűséggel az Univerzum első csillagainak a bölcsőjéül szolgáltak. ..." A The James Clarke Maxwell Telescope nyomán [HAI.]

ALMÁR Iván: Exobolygók, 1998. Idegen naprendszerek. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 14. 33. sz. pp. 1027-1031. "Még 1996 végén, az ET decemberi ünnepi számában jelent meg az Idegen naprendszereket keresünk című összefoglaló cikk a más csillagok körül 1995-96-ban felfedezett exobolygókról, a barna törpékről és az új, izgalmas téma akkori helyzetéről. Azóta másfél év telt el, és bár a felfedezések folytatódtak (ezekről időről időre A tudomány világa rovatunk is hírt adott), jó néhány kérdés továbbra is nyitott maradt. Indokolt hát, hogy a téma neves csillagász szakértője, lapunk háziszerzője most ismét áttekintse az exobolygók kutatásának helyzetét. ..." Fejezetcímek: "Sosemvolt planéta"?; A bolygórendszerek listája.; Az exobolygók "magyarázata".; A bolygóvadászat jövője. Külön keretben: Kislexikon. [HAI.]

Óriás bolygó, 1973. augusztus 17. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 14. 33. sz. p. 1048. "Amerikai csillagászok már 1967-ben megállapították, hogy a Naptól 10,7 fényévnyi távolságra levő, és a Nappal azonos színképű Epszilon Eridani nevű csillag égi helyzetében periodikus ingadozások mutatkoznak, amelyeket csak egy kísérőbolygó okozhat. Pontosabb elemzésre az akkori adatok nem voltak elegendőek. Az évek során azután több mint 800 felvételt készítettek e csillagról, s a felvételeket gondosan elemezték. A számítások azt mutatták, hogy a láthatatlan kísérő mintegy 1,2 milliárd kilométer távolságban kering a központi csillag körül. Egy megkerüléshez 25 évre van szüksége. A tömegére hatszoros Jupiter-tömeg adódott, és így ez az égitest normál bolygónak túl nagy tömegű, másrészt azonban csillagnak sem tekinthető, mivel a tömege nem elegendő ahhoz, hogy belsejében magfúziós reakciók indulhatnak meg." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

A Ganimédész elveszett óceánja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 14. 33. sz. p. 1051. "A Jupiter körül keringő Galileo űrszonda nemrég nyilvánosságra hozott felvételei arról árulkodnak, hogy a hold jégkérge alatt - csakúgy, mint a Jupiter egy másik holdján, az Europán - valaha egy óceán lehetett. Jóllehet a Marsnál alig kisebb hold ma teljesen halott világ, a fényképek jóval viharosabb múltról árulkodnak. ..." A NASA Science News nyomán. [HAI.]

"Nyugdíjas" űrmajmok. Röviden. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 14. 33. sz. p. 1051. "Amerikai űrhajósok egy csoportja dollármilliókat gyűjtött össze, hogy az űrhajózási programot kiszolgált 142 csimpánz békés öregkort élhessen egy megkülönböztetett taxasi rezervátumban. Amióta az amerikai légierő űrhajózási programjában nincsen szükség e majmokra, a tudósok különféle kísérletekhez használják fel az állatokat. Legtöbbjük jelenleg az állatkínzással gyanúsított Couston Alapítvány laboratóriumaiban tengeti napjait." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Üstökösgyűrű az Epsilon Eridani körül? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 14. 33. sz. pp. 1052-1053. "Egy csillagászokból álló nemzetközi kutatócsoport a hawaii Mauna Kea Obszervatórium 15 méteres James Clerk Maxwell távcsövének JCMT) szubmilliméteres hullámhosszakra érzékeny kamerájával olyan porgyűrűt fedezett fel a közeli Epsilon Eridani csillag körül, amely kísértetiesen hasonlít Naprendszerünk külső üstököszónájához. A felvételen egy másik feltűnően fényes tartomány is látható: ez a kutatócsoport vezetője, Jane Greaves szerint egy fiatal bolygó körül felgyülemlett kisebb porfelhő lehet. Bár az elmúlt években tucatnyinál is több Földön kívüli naprendszert fedeztek fel (Lásd cikkünket lapunk 1027. oldalán. - A szerk.), közülük ez a mostani az első, amely valóban hasonlít a mi bolygórendszerünkhöz. ..." Az Astrophysical Journal Letters nyomán. [HAI.]

Bolygórendszerünk legforróbb pontjai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 14. 33. sz. pp. 1052-1053. "Amerikai csillagászok legújabb mérései szerint, magától a Naptól eltekintve, a Jupiter Io nevű holdjának vulkánjaiban rejtőznek Naprendszerünk legforróbb pontjai. Az már régóta ismeretes, hogy a Naptól csaknem 2 millió kilométerre levő, mínusz 160 Celsius-fok körüli felszíni hőmérsékletű Ión heves vulkáni tevékenység zajlik. Ám csak most derült ki, hogy az ennek során kiszabaduló láva hőmérséklete mintegy kétszeresen túlszárnyalja a Voyager űrszonda 1979-es méréseire és az azóta végzett földi távcsöves megfigyelésekre alapozott eddigi becsléseket. Mint azt Alfred McEwen, az Arizonai Egyetem professzora elmondta, a Galileo űrszonda legújabb mérései alapján végzett számítások szerint az Ión legalább tizenkét vulkánból 1200 Celsius-fokosnál forróbb láva tör a felszínre, sőt, egyiküknek a hőmérséklete még az 1800 Celsius-fokot is meghaladja. ..." A Sciense nyomán. [HAI.]

Csillagvizsgáló avatás. Röviden. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 14. 33. sz. p. 1053. "Alfa néven kozmikus megfigyelő- és kutatóállomást avattak Salgótarjánban, a Medves-fennsík egy elhagyatott bányaépületében, 600 méter magasságban. A mélységi objektumok, galaxisok, ködök, megfigyelésére alkalmas csillagászati távcső az eddigi legnagyobb, hazai műhelyben készült Dobson-távcső." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Milyen húrokon "pendül" a Világegyetem?. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 21. 34. sz. p. 1082. "A Lawrence Berkeley Nennzeti Laboratórium páratlanul nagy teljesítményű Cray T 3E szuperszámítógépének köszönhetően Julian Borrill angol asztrofizikus olyan "filmet" készíthetett, amely meghökkentő részletességgel mutatja be a Világegyetem fejlődését az Ősrobbanást követő első százmilliárdod-billiomod-billiomod (10 [a mínusz 35-en) másodpercben. A számítógéppel készült térhatású filmkockákon (az interneten a http://cfpa.berkeley.edu/~borrill/defects/semilocal.html. címen érhetők el) a kvantumterek kölcsönhatásából már e parányi időtartam alatt féregszerű, izgő-mozgó mágneses energiatömlők, úgynevezett szemilokális húrok születnek. Ezek egy része idővel növekedni kezd, majd egyre szerteágazóbb, hosszabb csövekké kapcsolódik össze, míg egy kisebb hányaduk a saját farkába harapó kígyóhoz hasonlóan - felfalja önmagát, és semmivé foszlik. [...]
Borrill szerint talán már az Ősrobbanás ősi maradványsugárzásának (a mikrohullámú háttérsugárzásnak) a fluktuációiban is tetten érhető, hogy a Világegyetem fejlődésében a kozmikus vagy a szemilokális húrok játszottak-e szerepet." A Physical Review Letters nyomán. [HAI.]

A csillagvilág "fekete özvegyei". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 21. 34. sz. pp. 1084-1085. "Több mint 12 ezer fényévnyi távolságban, a Nyilas csillagképben egy olyan sebesen forgó neutroncsillagra bukkantak, amely a csillagfejlődés egyik régóta gyanított "hiányzó láncszeme" lehet - állítják amerikai és holland csillagászok. A NASA Rossi röntgensugarzás-mérő műholdja (RXTE) által felfedezett, másodpercenként négyszázszor körbeforduló csillag minden bizonnyal egy kialakulóban levő ezredmásodperces rádiópulzár. [...] Ez év áprilisában a Rossi műhold egy mintegy egy hónapig tartó röntgensugárzás-kitörést fedezett fel, amely a SAX J1808.4-3658 jelet kapta. Az interneten haladéktalanul közzétett adatok elemzéséből Van der Klis és Rudy Wijnands, az Amszterdami Egyetem kutatói megállapították, hogy a röntgenimpulzusok szabályos ütemben, 2,5 ezredmásodperces szünetekkel érkeznek. ..." A MIT Research News nyomán. [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: A Nap koronája. A hátlapon. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 21. 34. sz. p. 1086., hátsó külső borító. "Jövő augusztus 11 -én [...] néhány percre eltűnik a Nap az égről.[...] éjszakai sötétség lesz, megjelennek a csillagok, elhallgatnak a madarak, kissé - akár néhány fokkal is - csökken a levegő hőmérséklete, s feltűnik a napkorona. A korona gyönyörű, szálas szerkezete Napunk mágneses erőterét szemlélteti, a kitakart napkorong peremén pedig megfigyelhetjük - ha szerencsénk van, le is fényképezhetjük - a gyorsan változó óriási napkitöréseket, a protuberanciákat. Hátlapunk képét 1991. július 11-én készítette Shigemi Numazawa japán asztrofotográfus a Csendes-óceán közepétől Mexikón át Brazília északi vidékéig vonuló, a maga nemében rekorder teljes napfogyatkozáskor. Ez volt ugyanis évszázadunk "legtartósabb" fogyatkozása, akadt olyan hely a vonulás sávjában, ahol az elsötétülés 6 perc 55 másodpercig tartott! ..." [HAI.]

Újjáéled a SOHO! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. aug. 28. 35. sz. pp. 1116-1117. "Hat héttel azután, hogy a kutatók elvesztettek minden kapcsolatot a SOHO Nap-megfigyelő műholddal (Lásd Kozmikus Krónika rovatunkat a 31. számban! - A szerk.), és már-már teljesen lemondtak róla, augusztus 3-án éjjel gyenge jelzések érkeztek a műholdról, amelynek pontos helyzetét egyébként radarcsillagászati módszerekkel már július végén sikerült meghatározni. A kutatók most bíznak abban, hogy amint a SOHO elemei újra feltöltődnek, helyreállíthatják a kapcsolatot, és ismét az irányításuk alá vonhatják a műholdat. ..." A ESA/NASA közlés nyomán. [HAI.]

Sivatagi Mars-szikla. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 4. 36. sz. p. 1148. "Angol meteoritszakértők vizsgálatai szerint marsi eredetű az a Szahara-sivatagban nemrég talált szikladarab, amely a Lucky 13 (Szerencsés 13.) nevet kapta. (Megtalálójának mindenesetre már szerencsét hozott a mázlista nevű kő, hiszen csaknem másfél millió fontért adta el azt a briteknek!) A 2,2 kilogrammos szikladarab egyébként az eddig föllelt mintegy húszezer meteorit közül a tizenharmadik, amely bizonyíthatóan marsi eredetű. Korát egyelőre nem sikerült pontosabban behatárolni: 1 millió és 4,5 milliárd év közöttire becsülik. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

Halló, Föld! Itt a Pioneer 10... A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 4. 36. sz. pp. 1148-1149. "Lunar Prospector földi irányítóközpontjának munkatársai ismét fogták a Földtől immár csaknem 20 fényórányira járó Pioneer 10 rádiójeleit. Az 1972. március 2-án felbocsátott űrszonda nevéhez híven valóban úttörő volt: elsőként szelte át a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövezetet, megközelítette a Jupitert, majd 1983. június 13-án a Plútót is elhagyva kilépett a Naprendszer bolygóövezetéből. Ám azóta is rendületlenül küldi jelzéseit, miközben egyre közelebb kerül az úgynevezett heliopauzához, ahhoz a határhoz, ahol a Nap hatása semmivé foszlik, és az igazi csillagközi tér kezdődik. Ezt még egyetlen ember készítette eszköz sem érte el. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

Leonardo robotja a Marsra megy? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 4. 36. sz. pp. 1148-1149. "Több mint öt évszázaddal azután, hogy Leonardo da Vinci papírra álmodta az újkori civilizáció első emberszerű robotját, a NASA kutatói az ő tervrajzai alapján szerkesztik az első humanoid robotokat, amelyek valószínűleg a 2003-ban üzembe állítandó Freedom nemzetközi űrállomás első lakói, és a jövő évszázad első Mars-expedíciónak résztvevői lesznek. Mark Rosheim, a NASA robotszakértője [...] tavaly ajánlotta fel terveit a NASÁ-nak, ahol most vizsgálják azokat. A hivatalnak nincs túl sok ideje a döntésre, hiszen szándékai szerint a 2003-ban pályára állítandó nemzetközi űrállomást (amely a haldokló orosz Mirt váltja majd le) először robotok próbálnák ki, és a Marsra is szívesen küldenének mihamarabb emberszerű robotokat." A BBC News nyomán. [HAI.]

Süllyedő műholdak - süllyedő hőmérséklet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 11. 37. sz. p. 1178. "A globális fölmelegedéssel foglalkozó kutatók évek óta küszködtek azzal az ellentmondással, hogy miközben a Föld felszínének a hőmérséklete az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedik, addig a műholdas megfigyelések szerint az a troposzféra egyre hűvösebbé válik. Frank Wentz és Matthias Schabel amerikai kutatóknak nemrég a Nature-ben megjelent tanulmánya végre megoldani látszik ezt a kérdést. Eszerint mindeddig tévesen elemezték a műholdak mérési adatait, mert figyelmen kívül hagyták hogy azok pályája fokozatosan egyre közelebb kerül a felszínhez. A műholdak süllyedését is számításba véve viszont az adódik, hogy a troposzférában szintén lassú fölmelegedés megy végbe. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

Megkerült a "hiányzó tömeg" fele? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 11. 37. sz. pp. 1178-1179. "A csillagászok évtizedek óta keresik a Világegyetem "hiányzó tömegét". Így nevezik azt a láthatatlan anyagmennyiséget, amelynek mértékére a galaxisok összetartásához szükséges gravitációs erő nagyságából következtethetünk. [...] Például a neutrínók, amelyekről nemrég mutatták ki, hogy mégis van egy piciny tömegük [...], szintén ehhez járulnak hozzá, bár a becslések szerint legföljebb 1 százalékban. Amerikai és ausztrál csillagászok azonban úgy vélik: rábukkantak egy sokkal számottevőbb összetevőre, amely a "hiányzó tömeg"-nek akár a felét is kiteheti. Megfigyeléseikből arra következtetnek, hogy a Tejútrendszert körülvevő halo csordultig teli van sötét, csillag méretű objektumokkal, úgynevezett MACHO-kkal (MAssive Compact Halo Objects nagy tömegű tömör halo-objektumok), amelyek a Tejútrendszer hiányzó tömegének mintegy a felét tehetik ki. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

A kozmikus sugárzás világtérképe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 11. 37. sz. pp. 1179. "Ha legközelebb a számítógépében megmagyarázhatatlan eredetű memóriazavar támad, lehet, hogy azt a világűrből érkező hívatlan látogatók okozták - állítja James E Ziegler, az IBM tudományos kutatója. Másodpercenként százezernyi nagy energiájú kozmikus részecske éri Földünk minden négyzetméterét, s ezek némelyike a számítógépekben is zavart okozhat. Az IBM kutatói már húsz éve vizsgálják, hogy a kozmikus és egyéb sugárzások hogyan hatnak a számítógépekre. Most egy olyan világtérképet készítettek, amely azt mutatja, miképpen változik e sugárzás erőssége a Föld felszínén. Ez hasznos útmutatóként szolgálhat arra, hogy hol tanácsos "kozmikus védőernyő"-vel is ellátni a számítógépeket. ..." A Nature nyomán. [HAI.]

Millió(ka)t egy üstökösért! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 11. 37. sz. pp. 1180-1181. "Már nem ér fel egy lottófőnyereménnyel, mégis szép summát nyerhetnek el azok az amatőr csillagászok. akik felfedeznek egy eddig még ismeretlen üstököst. A Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium meghirdette pályázaton évente 20 ezer dollárt (több mint 4 millió forintot) osztanak szét a szerencsés üstökösvadászok között. Az Edgar Wilson-díj a nevét alapítójáról, egy kentuckyi üzletemberről kapta, aki maga is műkedvelő csillagász volt. Az ő hagyatéka az alapja a kizárólag amatőrök számára létrehozott díjnak, s ezt első ízben 1999 júliusában fogják kiosztani. ..." A ABC News nyomán. [HAI.]

Naprendszeren kívüli meteorit? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 11. 37. sz. p. 1181. "Egy tavaly decemberben Grönlandba becsapódott meteorit nagy valószínűséggel a Naprendszeren túlról érkezett - állítja egy dán csillagász. A helyszínre érkezett expedíció több mint kétszáz pormintát gyűjtött, amelynek elemzése igazolhatja a csillagász feltételezését. A meteorit zuhanásáról készített videofelvételek alapján megállapítható, hogy a meteorit sebessége a másodpercenkénti 50 kilométert is meghaladta - ez másfélszer akkora, mint a Naprendszerből származó leggyorsabb meteoritoké. Ha a minták a Naprendszer 4,5 milliárd éves koránál idősebbek, akkor egyértelmű, hogy a meteorit a Naprendszeren túli csillagközi térből érkezett állítja a kutató." Az exoScience nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A Kohoutek-üstökös, az évszázad üstököse, 1973. szeptember 28. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 25. 39. sz. p. 1240. "Amint erről lapunk ez évi 33. száma hírt adott, a márciusban fölfedezett Kohoutek-üstököst az év végén és a jövő év elején szabad szemmel is megfigyelhetjük. A legújabb adatok alapján úgy látszik, hogy a Kohoutek-üstökös "az évszázad üstököse" lesz, s fényességében még a híres és 1986-ra visszavárt Halley-üstököst is felülmúlhatja - mondta Brien Marsden, a világhírű üstökösszakértő, aki az eddigi adatok alapján kiszámította az üstökös várható pályáját. A fényessége tekintetében maga a felfedező minden esetre óvatosságra int. A különös vendéget 1973. március 7-én észlelte először dr. Lubo Kohoutek a hamburgi csillagvizsgálóban." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Húszszor annyi víz a Holdon! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 25. 39. sz. pp. 1244-1245. "Húszszor annyi víz a Holdon! Hold északi és déli sarkvidékeinek árnyékos kráterei a Lunar Prospector legújabb adatai szerint csaknem 6 milliárd tonnányi jeget rejtenek: ez mintegy hússzorosa a korábbi becsléseknek. ..." A Science nyomán. [HAI.]

"Holdlakók" a Földön. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 25. 39. sz. pp. 1244-1245. "Nem az Apollo program űrhajósai az egyedüli élőlények, akik megjárták a Holdat, s épségben visszatértek a Földre. Egy közönséges baktériumfaj, a Streptococcus mitis teljesítménye messze túlszárnyalja az űrhajósokét: mindenfajta védőburok nélkül csaknem három évig élt a zord holdi körülmények közt. Bár maga a tény 1969 óta ismeretes - jóllehet a köztudatban nemigen terjedt el - mégis majdnem három évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a biológusok immár komolyan foglalkozzanak azzal, milyen genetikai alapjai lehetnek annak, hogy ezek a baktériumok átvészelhették a holdutazást és a hosszas ott-tartózkodást. A dolog elsősorban az exobiológusokat (a Földön kívüli életformákat kutató tudósokat) izgatja. ..." A Space Science Mews nyomán. [HAI.]

A ritka holdlégkör nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 25. 39. sz. p. 1245. "...felszín közelében nem légüres tér van, hanem gyér mennyiségben, de különféle gázok mutathatók ki benne. Az Apollo-program során hélium- és argonatomokat találtak, majd 1988-ban földi megfigyelésekkel nátrium- és ólomionokat fedeztek fel. A már kimutatott négy elem azonban csupán a légkör sűrűségének 10 százalékáról ad számot, és eddig kudarcot vallott minden olyan próbálkozás, amely a hiányzó 90 százalékot próbálta azonosítani. [...] Egy, a Geophysical Research Lettersben nemrég megjelent cikkben a Max Planck Intézet egy kutatócsoportja arról számol be, hogy a WIND műhold fedélzetén elhelyezett ionspektrométer (Suprathermal Ion Spectrometer - STICS) segítségével több elem - köztük oxigén, szilícium és alumínium - ionjait sikerült azonosítaniuk, igaz, rendkívül csekély mennyiségben. ..." Az exoScience nyomán. [HAI.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: Négyszemű óriás. A hátlapon. = Élet és Tudomány 53. 1998. szept. 25. 39. sz. p. 1246., hátsó külső borító. "Földünk legnagyobb teljesítőképességű és méretű optikai óriástávcső-rendszerét 1990-ben kezdték építeni Chilében, az Atacama-sivatag szélén, 2600 méteres magasságban, a Cerro Paranalon. A megrendelő, tervező és kivitelező az ESO (European South Observatory), nyolc nyugat-európai ország közös csillagászati tudományos vállalkozása. [...] Hátlapunk a Cerro Paranal-csúcs építkezésének a jelenlegi állapotát mutatja az első távcső próbafelvételeinek készítése alkalmából, a betétkép a déli égbolt Kentaur csillagképe egyik gömbhalmazának a középponti részéről készült felvétel. Már ez a "negyedteljesítménnyel" készült kép is a maga kategóriájában minden eddiginél jobb felbontású, a Hubble űrtávcsövével vetekszik. ..." A Bild der Wissenschaft nyomán. [HAI.]

BÉRCZI Szaniszló: Százötven éves titok. Üzenet egy kisbolygóról? A kabai meteorit. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 2. 40. sz. pp. 1251-1253. "Nekünk csaknem százötven éve nemzeti kincsünk, de már több milliárd éves, és születésétől egészen 1857 tavaszáig a hideg világűr lakója volt. A bonyolult szerkezetébe "írt üzeneteket" még a mai napig sem mind tudták megfejteni a tudósok. A nevezetes kabai meteorit a következő évezred kíváncsi kutatói számára is bizonnyal rejteget még újdonságokat. ..." [HAI.]

TÖRÖK József: Értesítés a kaba-debreceni lebköről. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 2. 40. sz. p. 1253. "Török József akadémiai tag, a Református Kollégium természetrajztanára volt az első szakember, aki a követ kézbe vette. Fenti című dolgozatában így adja elő a meteorhullás és a megtalálás körülményeit: "A múlt 1857-ik április 15-én estveli 10 óra tájban Kaba helységnek egyik jómódú és értelmes lakosa Szilágyi Gábor aludta álmát a háza előtt, tehát a szabadég alatt, midőn így egy sajátságos zörej által, mely az Ő kifejezése szerint a mennydörgéstől egészen különböző volt, álmából felriasztatott. s ekkor látott egyébként felhőtlen ég és szélcsendes idő mellett egy szerinte kocsi nagyságú, vakító fénnyel világító tüzes testet, mely Földes helység felől, tehát délkeleti irányból jőve, ívképű útját mintegy 4 másodperc alatt bevégezte. Ezen körülményt több szomszéd, sőt távolabbi helységek lakosai is észlelték, nevezetesen pedig debreczeni és karcagi lakosok is. ..." [HAI.]

NAGY Mihály: Új kutatás Debrecenben. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 2. 40. sz. p. 1254. "Az 1857. április 17-én Kaba község határában megtalált meteorit a község elöljáróinak jóvoltából néhány nap múlva a Református Kollégiumba került, jelenleg is ott őrzik. A kollégium mindig fontosnak tartotta és elősegítette a meteorit tudományos vizsgálatát. ..." [HAI.]

T. A.: Kié a kő? = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 2. 40. sz. p. 1254. "A meteorit megmentése, Debrecenben tartása nem volt egyszerű. A bécsi udvar minerológiai kabinetje az újságokból értesült az eseményről, azonnal intézkedett, hogy a meteorit Bécsbe kerüljön, A császári múzeum azonban az erőfeszítések ellenére sem kapta meg a követ. 1857. augusztus 17-én Csorba János debreceni polgármester felsőbb utasításra felszólította a kollégium igazgatóját, hogy a követ vagy egy darabját "Bécsbe leenedő juttatása végett" adja át egy illetékes személynek. A tanári kar közgyűlése annyit megszavazott, hogy küldjenek egy apró darabot a kőből. Hörnes Móric, a minerológiai kabinet igazgatója azonban nem érte be ezzel, és a püspöknél szorgalmazta a követ. A tanári kar nem vállalta a felküldést. Ekkor Hörnes 1858 júliusában fenyegető levelet írt a püspökhöz. "Törvényeink szerint minden ilyenféle lelet leadandó a Koronának." ..." [HAI.]

KISS Csongor: Schenzl Guido... Krónika. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 2. 40. sz. p. 1272. "...osztrák bencés szerzetes, meteorológus, akadémikus, a Magyar Meteorológiai és Föld-delejességi Intézet létrehozója és első igazgatója 175 éve, 1823. szeptember 28-án született a felső-ausztriai Hauzban. Pappá szentelését követően a grazi egyetemen tanult, matematikából, fizikából és bölcseletből doktorált. 1851-ben Budára költözött, s 1855-ben az akkor felállított budai reáliskola igazgatójává nevezték ki. 1859-ben, amikor felépült a Toldy-reáliskola, annak fizikai részlegében meteorológiai megfigyelőállomást létesített. 1861-től pontos meteorológiai feljegyzések készültek ott, amelyeket maga Schenzl dolgozott fel. 1866-ban rendszeresítette a déli pontosidő-jelzést (akkor még puskalövéssel). ..." [SRG.]

Vigyázó szemetek az égre vessétek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 2. 40. sz. p. 1273. "A NASA Földközeli Objektum Programiroda néven új hivatalt hozott létre, hogy összehangolja a Földet veszélyeztető kisbolygók felkutatására irányuló, világszerte folyó megfigyeléseket. Legalább a 90 százalékát szeretnék megtalálni annak a - becslések szerint - mintegy kétezernyi kisbolygónak, amely 1 kilométernél nagyobb átmérőjű, és veszélyesen megközelítheti Földünket. "Az ütközés valószínűsége csekély, de létező. A Föld tele van régebbi kozmikus becsapódások nyomaival. Egy alig 100 méteres kisbolygó egy atombomba erejével pusztítana el egy közepes várost. Ennél nagyobb test becsapódása pedig már világméretű hatásokkal, például kedvezőtlen éghajlatváltozással járna" - állítja dr. Donald Yeomans, a NASA Jet Propulsion Laboratóriumának munkatársa. A BBC News nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Nem ismerjük elég jól a gravitációt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 2. 40. sz. pp. 1276-1277. "A Naprendszerből kifelé tartó, már a Plútót is messze maga mögött hagyó Pioneer 10 űrszonda olyan különösen viselkedik, hogy a tudósok már-már úgy vélik: talán nem ismerjük elég pontosan a tömegvonzás törvényeit. Az 1972-ben felbocsátott Pioneer 10 mozgását több mint negyedszázadon át követték nyomon. A Földről utánaküldött, maid az űrszondáról visszaverődő rádiójelek Doppler-jelenség miatti vöröseltolódásából a NASA kutatói folyamatosan meghatározták a szonda sebességét. Az adatok már régóta arra mutattak, hogy a Pioneer 10 a vártnál erősebben lassul, jóllehet a kutatók igyekeztek számításba venni minden lehetséges zavaró tényezőt: ..." Az exoScience nyomán. [HAI.]

"Véreskezű" galaxisunk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 2. 40. sz. p. 1276. "Ausztrál rádiócsillagászok "tetten érték" Tejútrendszerünket, amint éppen széthasogatja legközelebbi szomszédait. Az "áldozatok": a Kis és a Nagy Magellán-felhó, amelyek alig tizedakkorák, mint a mi galaxisunk. Mindössze 160 ezer, illetőleg 190 ezer fényévnyi távolságban keringenek a Tejútrendszer körül, amelynek tömegvonzása lassan, de biztosan széttépi őket, mivel a galaxisok felénk eső oldalára nagyobb gravitációs erő hat, mint a távolabb esőre. A Felhőkből ennek következtében hidrogéngáztömegek áramlanak kifelé, felénk, illetőleg éppen átellenes irányba. Az ezt leleplező felvételt az ausztrál Mount Stromlo Obszervatónum Parkes rádiótávcsövének új, többcsatornás berendezésével készítették, amely a galaxisokban levő hidrogén kimutatására készült, és a maga nemében ma a legjobb a világon. ..." A Nature nyomán. [HAI.]

Kráterláncok a Ganymedesen. A Jupiter világa. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 9. 41. sz. pp. 1288-1289. "Csaknem három éve küldi felvételeit és méréseit a névadója által felfedezett "csaknem Naprendszerről" a Galileo űrszonda, a Jupiter első műholdja. A szakembereket is meglepetésként érő képeket az Io vulkánjairól, a jéggel borított Európáról már bemutattuk, most a Naprendszer legnagyobb holdjáról, a barázdált, fekete-fehér Ganymedesről számolunk be a Galileo közelképeinek segítségével. ..." [HAI.]

Mágneses katapulttal a világűrbe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 16. 42. sz. p. 1336., címlapkép. "NASA űrszállítás-fejlesztési programjának keretében a Marshall Űrrepülési Központ (MSFC) munkatársai mágneses lebegtetésen alapuló technológiát dolgoznak ki, amely az előzetes becslések szerint olyan drámai mértékben csökkentheti az űrutazás költségeit, hogy az 20-25 éven belül a hétköznapi emberek számára is elérhetővé válik. Mint azt Garry Lyles programmenedzser elmondta, a Föld körüli pályára juttatásnak a legköltségesebb szakasza az első néhány másodperc, azaz a Földtől való elrugaszkodás. A mágneses levitáción alapuló maglev rendszer a pályára juttatandó eszközt még a felszíni kifutópályán felgyorsítja, majd mintegy 1000 kilométer/órás sebességgel katapultálja: ezt követően indulnak be a pályára állításhoz szükséges segédrakéták. ..." A NASA - Marshall Space Flight Center nyomán. [HAI.]

Távoli galaxishalmazok a Világegyetem sorsáról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 16. 42. sz. p. 1336. "Hubble űrtávcső felvételeinek feldolgozása során minden eddiginél távolabbi galaxishalmazokra bukkantak. Amennyiben a távolságokat és a galaxishalmazok tömegére vonatkozó becsléseket más mérések is megerősítik, egy lépéssel közelebb kerülünk annak megválaszolásához, hogy az Ősrobbanást követően milyen gyorsan alakult ki a Világegyetem nagyléptékű szerkezete, továbbá hogy miként alakul az Univerzum jövője. [...] A Hubble hat éve tartó, úgynevezett Közepesen Mély Felmérése (Medium Deep Survey), amelyet a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem csillagászai végeztek Richard Griffiths professzor vezetésével, kilencvenkét eddig ismeretlen távoli galaxishalmazt tárt fel. A feltérképezett terület ugyan kicsiny, ám ezen belül háromszáz véletlenül megválasztott irányra terjed ki." A Space Telescope Science Institute közlése nyomán. [HAI.]

A "világnagy" rádiótávcső-rendszer első képei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 16. 42. sz. pp. 1336-1337. "Közzétették a világ legnagyobb rádiótávcső-rendszerének első felvételeit. A több milliárd fényévre levő kvazárokról a Science-ben megjelent négy felvétel a szerint minden eddiginél nagyobb betekintést enged a kvazárok természetrajzába. A tavaly februárban japán műholddal pályára állított űrrádiótávcsővel összekapcsolt földi rádiótávcsövek rendszere a világ legnagyobb csillagászati eszköze: bázisvonalának hossza a Föld átmérőjének két és félszerese. (Lásd lapunk tavalyi 37. számát - A szerk.) Felbontóképessége a rádióhullámok tartományában mintegy százszor akkora, mint a Hubble űrtávcsőé a látható fénytartományban. ..." A NASA Space Science News nyomán. [HAI.]

FODOR Lajos István: Az ezredvég napfogyatkozása. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 23. 43. sz. p. 1358. "Számos bizonytalanság közepette egyvalami egészen bizonyos az elkövetkező - 1999. esztendőben: augusztus 11-én 11 óra 46 perctől mintegy tizenegy perc alatt Szombathelytől Makóig végigszáguld hazánkon a teljes napfogyatkozás. A majdnem 100 kilométer széles sáv középvonalában valamivel több mint két percen át tart a csodálatos esemény: előtűnnek a csillagok, felragyog a Nap koronája, s éjszakai sötétség borul a tájra. Magyarország területén utoljára 1842-ben volt, legközelebb 2075-ben [!] lesz teljes napfogyatkozás, tehát valóban ritka és különleges eseményről van szó. ..." Bödök Zsigmond: Az ezredvég napfogyatkozása. 1999. augusztus 11. című könyvének (Nemzeti Tankönyvkiadó - NAP Kiadó, 1998. 55 oldal) bemutatása. Könyvismertetés. [HAI.]

Bolygó születik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 23. 43. sz. pp. 1372-1373. "Kaliforniai Egyetem két csillagásza, Michael Jura és Jean Turner egy titokzatos porcsomót fedezett fel a Vörös Négyszög nevű gázködben. A kutatók szerint valószínűleg egy éppen kialakulóban levő bolygó kezdeti állapotát sikerült "távcsővégre" kapni. ..." A Discovery nyomán. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Negyvenéves a NASA. Kozmikus krónika, 1998. Július - szeptember. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 30. 44. sz. pp. 1379-1382. "A 40 éves Amerikai Űrügynökség a 77 éves Glenn űrhajóst ismét Föld körüli pályára küldi. Baturin orosz politikus a Miren látottak alapján kijelentette, hogy szeretné, ha az orosz űrállomás még évekig üzemben maradhatna, jelenleg azonban csak egy új személyűrhajóra telik. A japán Nozomi Mars-szonda megkezdte keringését a Föld-Hold rendszerben, és szép képeket is készített. Sikerült újra felvenni a kapcsolatot az elvesztettnek hitt SOHO európai napszondával. A Mars Global Surveyor minden eddiginél részletesebb képeket készített a Mars Phobos holdidról. ..." Fejezetcímek: Az űrveterán.; "Zárás előtt" a MIR.; Japán "keringő".; A SOHO felélesztése.; A Phobos kövei.; Felrobbant hordozó rakéták.; Új ausztrál indítóhely. Külön keretben: Űrhírek. [HAI.]

Születő ikerbolygórendszerek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 30. 44. sz. p. 1401. "A Bika csillagképben látható Lynds 1551 csillagközi gáz- és porfelhő méhében új csillagok és bolygórendszerek vannak születőben. Az új-mexikói Socorro melletti VLA rádiótávcső-rendszer új, nagyobb felbontóképességű berendezéseivel most világosan láthatóvá váltak a fiatal csillagok körüli, rádióhullámhosszakon "világító" protoplanetáris porkorongok. ..." A NASA Space News nyomán. [HAI.]

Meteoritbecsapódás formálta sziklák? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. okt. 30. 44. sz. p. 1402. "Amerikai geológusok szerint Utah délkeleti részén, az Archen Nemzeti Parkban és környékén látható meghökkentő, különös ráncokba gyűrődött és hatalmas íveket alkotó sziklaképződmények (lásd címlapunkat!) alighanem egy meteorit becsapódásának az eredményeként jöttek létre. Marjorie A. Chan az Utah Egyetem és Walter Alvarez a California-BerkeJey Egyetem kutatói úgy vélik, ez a nagyerejű ütközés még a jura korszakban történhetett, a sziklaparktól mintegy 30 kilométerre fekvő Upheaval Dome nevű területen. ..." A Geology nyomán. [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillageső novemberben?! Égi tűzijáték. = Élet és Tudomány 53. 1998. nov. 6. 45. sz. pp. 1414-1415., címlapkép. "A hatalmas meteorzáporok a legszebb természeti jelenségek közé tartoznak. Az égen egymás után tűnnek fel a hullócsillagok, néha olyan sűrűn, hogy meg sem számolhatók. Ha szerencsénk lesz, már az idén, de különösképpen jövő novemberben e ritka tüneménynek, esetünkben a Leonida meteorraj "kitörésének", meteorzáporának lehetünk tanúi. ..." Fejezetcímek: Meteorok, üstökösök.; Meteorcsillagászat.; Űreszközök veszélyben!? [HAI.]

Megcsapta a (gamma-)szél. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. nov. 6. 45. sz. pp. 1436-1437. "Augusztus 27-én egy tőlünk 15 ezer fényévnyire levő csillag szele csapta meg Földünk légkörét: a mintegy 5 percig tartó, nagy erejű gamma-sugár-impulzus több rádióadást megszakított, és az útjába eső műholdak számos érzékeny műszerét is megzavarta. A "csapás" a Föld éjszakai oldalát érte, és a felső légkör molekuláinak az ionizációját a nappali szintre emelte. Ezt az ionizációt észlelte a stanfordi Umran Inan professzor, aki szerint "most első ízben sikerült kimutatni, hogy egy Naprendszeren kívüli csillag ekkora zavarokat okozhat a földi légkörben." A kutatóknak utóbb sikerült kideríteniük, hogy a zavar forrása az idén júniusban a Sas csillagképben felfedezett SGRI 900+14 jelű magnetár volt. (Lásd lapunk idei 2. számát. - A szerk.) ..." A National Science Foundation közlése nyomán. [HAI.]

Inka "trükkök". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. nov. 6. 45. sz. pp. 1436-1437. "Amerikai archeológusok a Titicaca-tóban levő Nap-szigeten két kőpillér alapjait tárták fel. Ezáltal nemcsak arra derült fény, hogyan követték nyomon a Nap mozgását a hajdani inkák, hanem arra is, miként állították ezt a tudást a napimádó szertartásokon annak szolgálatába, hogy fenntartsák a nép babonás rettegését és feltétlen hódolatát az inka és az uralkodó elit iránt. Brian Bauer chicagói archeológus és munkatársai emellett még egy tágas kilátóhely nyomait is megtalálták a sziget szentélyének falain kívül. A feltárt maradványok arra utalnak, hogy az inkák olyan "kétszintes szertartásokat" rendeztek, amelyekben az előkelőségek és a nép más-más szerepet játszott. ..." A UniSci News nyomán. [HAI.]

Tucatnyira nőtt az exobolygók száma. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. nov. 6. 45. sz. p. 1437. "Az idegen csillagok körül keringő úgynevezett exobolygók felfedezésében eddig is legeredményesebb két csillagászkutató, Geoffrey Marcy (San Francisco Állami Egyetem) és Paul Butler (Anglo-Ausztrál Obszervatórium) két újabb Nap-típusú csillag körül talált bolygó(ka)t: ezzel a Naprendszeren kívüli bolygók száma éppen tizenkettőre nőtt. [...] Az új exobolygók egyike a tőlünk 68 fényévnyire levő HD210277 jelzésű csillag körül kering. Ez az első olyan Naprendszeren kívüli bolygó, amelynek a napjától mért átlagos távolsága nagyjából megegyezik a Föld és a Nap távolságával. Ugyanakkor a bolygó sokkal nagyobb, mint a Föld, tömege legalább 1,36-szorosa a Jupiterének. [...] A másik új exobolygót a Földtől 156 fényévre levő HD187123 jelzésű csillag körül fedezték fel. ..." A San Francisco State University közlése nyomán. [HAI.]

A Deep Space 1 küldetése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. nov. 13. 46. sz. pp. 1468-1469. "Október 25-én egy Delta-2 típusú hordozórakétával felbocsátották a Deep Space 1 űrszondát, amely az első tagja a NASA egyik új programjának. A cél az, hogy kipróbálják azokat az ígéretes új eszközöket és berendezéseket, amelyektől a jövőben a Naprendszer robotberendezésekkel való beható tanulmányozása várható. (Büszkék lehetünk arra, hogy a fedélzeten egy magyar műszer is helyet kapott: Greguss Pálnak, a Budapesti Műszaki Egyetem tanárának teljes körlátást nyújtó optikai rendszere, az úgynevezett PAL-optika is az első tizenkét kipróbálandó berendezés között van. - A szerk.) [...] Mint azt Fran Bagenal professzor, a Colorado Egyetem asztrofizikai és bolygórendszer-kutatási tanszékének munkatársa elmondta, a mostani kísérlet legizgalmasabb része a forradalmian új ionhajtómű első űrpróbája. ..." A University of Colorado közlése nyomán. [HAI.]

Napfolttevékenység - előrejelzés szerint. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. nov. 13. 46. sz. pp. 1468-1469. "NASA Marshall Űrrepülési Központjának kutatói 1996 szeptemberében tették közzé a jelenlegi napfoltciklusra vonatkozó előrejelzéseiket. Mint azt most, két év elteltével dr. Hathaway, a napfizikusok vezetője nagy megelégedéssel nyugtázta, néhány naptól eltekintve az előrejelzés igen pontosan bevált. ..." A Space Science News nyomán. [HAI.]

Tejútrendszer a laboratóriumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. nov. 13. 46. sz. p. 1469. "Japán kutatók laboratóriumban olyan stabil sűrűségeloszlást hoztak létre forró plazmában, amely a spirális galaxisokéhoz (amelyek közé a mi Tejútrendszerünk is tartozik) hasonló szerkezetet mutat. Az Ibaraki Egyetem professzora, Takashi Ikehata szerint a kísérlet azt sugallja, hogy a galaxisok spirális szerkezetének létrehozásában a magnetohidrodinamikai hatások nagyobb szerepet játszhatnak, mint maga a gravitáció. ..." A Physical Review Letters nyomán. [HAI.]

Csillaghatárvidék. A hátlapon. = Élet és Tudomány 53. 1998. nov. 13. 46. sz. p. 1470., hátsó külső borító. "...Hátlapunk bal alsó sarkában a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, a vörös színű Antares (alfa Scorpii) uralja a képet. E csillag átmérője mintegy a hétszázszorosa Napunkénak, míg tömege "alig" a tizenötszöröse; hideg, ritka, idős szuperóriás csillagról van szó. S különösképpen széppé teszi a látványt a szintén vöröses fényű közeli reflexiós köd. Az Antarestól jobbra az M4 gömbhalmaz 23 szögperces átmérőjével, gazdagságával, tízezernyi csillagával szintén az égbolt egyik legszebb objektuma. Mintegy tízezer fényév távolságra van tőlünk, ez az egyik legközelebbi gömbhalmaz. Különlegesség, s jól felismerhető hátlapunkon középen fent a Kígyótartó csillagkép egyik halvány tagja, a Rho Ophiuchi. Ez a fiatal, három forró, kékes színű csillagból álló csillagrendszer egy ugyancsak kékes színű, fényes emissziós ködbe, az IC 4604-be ágyazódik. ..." [HAI.]

HORVÁTH András: A Jupiter új ködgyűrűi. Határzónák és terelőholdak. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 53. 1998. nov. 27. 48. sz. pp. 1512-1513. "A Galileo űrszondának egyik legújabb és talán legfontosabb eredménye, hogy a Naprendszer óriásbolygója, a Jupiter körül az alig két évtizede ismert vékony gyűrűn kívül további ködgyűrűket fedeztek fel. ..." [HAI.]

"Nagy csobbanás" a Callistón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. nov. 27. 48. sz. p. 1531. "Mostanáig a kutatók úgy vélték, hogy a Jupiter második legnagyobb holdja, a Callisto halott és unalmas világ, örök változatlanságba dermedt szikla- és jégsivatag. A Galileo űrszonda legújabb mérései azonban arra utalnak, hogy a fagyos felszín alatt - a Jupiter egy másik holdjához, az Europához hasonlóan - egy sós óceán rejtőzik, amelyben az élő anyag legfontosabb építőelemei is megtalálhatók. Az első erre utaló jelzések a Galileo űrszondának a Callisto mágneses terét kutató méréseiből adódtak. Dr. Krishan K. Khurana, a Kalifornia Egyetem professzora és munkatársai felfedezték, hogy a hold mágneses tere a Jupiter forgásához igazodva ingadozik. ..." A Space Science News nyomán. [HAI.]

Elszámított Leonidák. Röviden. = Élet és Tudomány 53. 1998. nov. 27. 48. sz. pp. 1531. "A Leonidák meteorzáporára várva emberek százezrei kémlelték az égboltot múlt szerdára virradóra. A csillagászok azonban mintegy 16 órával elszámították magukat: a meteoritraj sűrűje közép-európai idő szerint kedden hajnalban érkezett. A meteoreső egyébként is ritkább volt a vártnál." [HAI.]

Űrben nőtt kristályok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. dec. 4. 49. sz. pp. 1564. "Discoveryn folytatódtak a mikrogravitációs körülmények közötti kristálynövesztési kísérletek. Az űrsikló legutóbbi küldetése során a legénység ismét működésbe hozta a fehérje-kristályosító (Protein Crystallization Apparatus for Microgravity, PCAM) és a gőzdiffúziós kristálynövesztő (Vapor Diffusion Apparatus, VDA-2) berendezést, amelyek már több meglepő eredménnyel szolgáltak. Most főként olyan kristályok előállítását vették be a programba, amelyek a gyógyszerfejlesztésben, majd a gyógyításban juthatnak majd szerephez. ..." [HAI.]

STOMFAI Róbert - SZABÓ Zoltán: Árnyékolható-e a gravitáció? Eötvös emlékkönyv. 4. = Élet és Tudomány 53. 1998. dec. 11. 50. sz. pp. 1580-1581. "H. G. Wells egyik fantasztikus regényében - Emberek a Holdon - feltalálnak egy olyan anyagot, amely a gravitációs erőhatást tökéletesen elnyeli. A regényben minden elveszti a súlyát, ami alá ebből a valamiből egy réteget tesznek. A valóságban nem ismerünk ehhez fogható anyagot, de azt nem lehet kizárni, hogy ha csak kis mértékben is, esetleg létezik a tömegvonzás abszorpciója. Ezt a kérdést már Eötvös is vizsgálta, de még napjaink fizikája sem válaszolta meg. ..." [HAI.]

Földi és "égi" tüzek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. dec. 11. 50. sz. pp. 1596-1597. "...Érdekes véletlen, hogy e kísérletekkel szinte egyidejűleg a NASA kutatói is egy kísérletsorozatba kezdtek az űrsikló fedélzetén. A céljuk az volt, hogy megvizsgálják a tűz terjedését a súlytalanság körülményei között. Meghökkenve tapasztalták, hogy a tűz lassan, de biztosan, ágas-bogas úton terjed. Kapcsolatba léptek az izraeli kutatókkal, akik egyszerű magyarázatot adtak a rejtélyesnek tetsző jelenségre: az űrhajósok ugyanazt a mintázatot figyelték meg a világűrben, amely az ő laboratóriumi kísérleteikben is kialakult. Mindkét esetben a magyarázat kulcsa a konvekció hiánya. ..." A Physical Review Focus nyomán. [HAI.]

700 éve, 700 fényévre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. dec. 11. 50. sz. pp. 1596-1597. "A garchingi Max Planck Intézet röntgen- és gamma-csillagászai egy fiatal, alig 700 éves szupernóva-maradványt fedeztek fel a déli égbolt Vela (Vitorlás) csillagképében, tőlünk mindössze 700 fényévnyi távolságra. [...] A mostani felfedezés német ROSAT amerikai COMPTON röntgencsillagászati műhold adatain alapul.
Dr. Bernd Aschenbach, Max Planck Intézet munkatársa a Vela szupernóva-maradványt ROSAT által észlelhető legnagyobb energiájú fotonok tartományában vizsgálta, s a kép drámaian megváltozott. Az 1300 elektronvoltnál nagyobb energiákon Vela szupernóvától eredő járulék eltűnt, és egy addig ismeretlen, csaknem kör alakú fényes folt jelent meg maradvány helyének délkeleti sarkában. Ennek átmérője mintegy 2 fokos szögben látható (ez körülbelül négyszerese a telihold látószögének). Az objektum az RX J0852.0-4622 nevet kapta. ..." A Max Planck Institute for Extraterrestrial Physics nyomán. [HAI.]

ALMÁR Iván: Indulás a Naprendszerbe. Apollo-program - harminc év távlatából. = Élet és Tudomány 53. 1998. dec. 18. 51-52. sz. pp. 1616-1617. "Nem kétséges, hogy az első holdraszállás történelmi esemény volt és marad is mindaddig, amíg ember él a Földön. Sőt, valószínűleg ez az egyetlen olyan igazán jelentős mozzanata az emberiség történelmének, amelynek nemcsak az időpontja ismeretes, hanem minden egyes részlete filmen és írásban is pontosan dokumentálva van. Az Apollo-program eseményei valósággal a szemünk előtt játszódtak le, megjelentek az egész világ tévéképernyőin, ezért mi, az idősebb nemzedék tagjai közvetlen, személyes élményként emlékezhetünk a holdraszállásokra. ..." Fejezetcímek: Sikertörténet kérdőjelekkel.; 1968 karácsonya: először a Holdig,; Új földrész - a Hold.
Külön keretben: Az elfelejtett fénykép. "...Robert Zimmerman, aki nemrég könyvet írt az Apollo-8 útjáról, elhatározta, hogy utánajár a rejtélynek. Szorgos detektívmunkát végzett a NASA archívumában, amíg sikerült kiderítenie, hogy tulajdonképpen mindkét űrhajósnak igaza van. Andersnek azért, mert az Apollo-8 hivatalos fényképészeként valóban ő készítette a közismert, híressé vált színes fényképeket, miután fényképezőgépébe egy új tekercs színes filmet töltött. Igen, de Zimmerman talált a NASA raktárában egy fekete-fehér filmtekercset is, amelynek utolsó kockáján rajta van a kelő Föld félig megvilágított korongja, ezt az elfelejtett képet mutatjuk most be. Minden bizonnyal Borman készítette, még mielőtt Anders kicserélte volna gépében a filmet. Ezen a képen a Föld közelebb van a Hold pereméhez, mint a közismert színes felvételeken, vagyis időben tényleg megelőzi azokat. ..." [HAI.]

HEZCZEG János: Visszalapozó. = Élet és Tudomány 53. 1998. dec. 18. 51-52. sz. p. 1652. "Azokat a cikkeinket válogatom, amelyek az évre is, lapunk évfolyamára is jellemzők. Gondoltam, kiemelek tízet, de az első visszalapozáskor csaknem kétszáz írást jelöltem meg. Többszöri és több szempontú szűrés után végül mintegy húszat sorolok itt el, lemondva arról, hogy toplistát közöljünk, ez inkább asszociációk vezérelte barangolás. [...] Csillag és bolygója. A nyáron egy kép járta be a világsajtót: először sikerült egy csillag, a TMR-1C mellett bolygót lefényképezni. A hírt A tudomány világa rovatunk távolságtartó tárgyilagossággal közölte (24. számunkban), ugyanakkor elérkezettnek látszott az idő, hogy - másfél év elteltével - ismét összefoglaló cikket közöljünk az idegen "naprendszerekéről (33.), hiszen közvetett módszerekkel immár több exobolygót fedeztek fel, mint ahány nagybolygóját ismerjük Naprendszerünknek. [...];
Jég van a Holdon a két pólusvidék árnyékos aljú krátereiben megbújva. Ezt a jégszemcsézett regolitos térségek felett elhúzó Lunar Prospector az űrben röpködő neutronok energiájának és koncentrációjának mérésével igazolta (16.).; Önjáró űrrobot közvetlenül tanulmányozza majd 2002-ben e kráterek talaját az Európai Űrügynökség tervei szerint. A hold- és marsjáró önálló döntésekre képes, osztott intelligenciájú vezérlő számítógéprendszerét a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében fejlesztik - az EURÉKA program keretében (16.).; [...] Szupernóva-eredetű szferulák parányi gömböcskéi a megfelelő geológiai rétegekben egy világszerte feltűnést keltő elmélet alapjául szolgálnak. E kozmikus porréteg egy közeli robbanás nyoma, esetleg ez a csillagkatasztrófa okozta a földi élet 250 millió évvel ezelőtti nagy krízisét (27.)." [HAI.]

A fehér törpék blues-a A tudomány világa. = Élet és Tudomány 53. 1998. dec. 18. 51-52. sz. p. 1660 "Egy új elméleti modell szerint a legöregebb fehér törpék kékek. Az elmélet megalkotója, Brad Hansen szerint ez segíthet a Tejútrendszer körüli halo összetételének tisztázásában, valamint a Világegyetem korának megállapításában. ..." A Nature nyomán. [HAI.]

Robottávcső kutatja a déli égboltot. = Élet és Tudomány 53. 1998. dec. 18. 51-52. sz. pp. 1660-1661. "A chilei Cerro Tololo Obszervatórium robottávcsöve immár csaknem egy éve folyamatosan, előre megadott program szerint, teljesen automatikus méréseket végez a hidrogén alfa-vonalának hullámhosszán. "A méréseknek az a céljuk, hogy galaxisunkban újabb kis felszíni fényességű objektumokat azonosítsunk, és módot találjunk arra, hogy a kozmikus háttérsugárzást elválasszuk más eredetű sugárzásoktól" - mondja Peter McCullough, a Illinois Egyetem csillagásza. ..." Forrás: University of Illinois. [HAI.]

RÉZ Kata: Nostradamustól a modern csillagászatig. Ezredvégi félelmek: kódolt üzenetek, mitológiai jóslatok. = Esti Hírlap 1998. márc. 20. p. 19. [SRG.]

KLOTZ József: Magyarország napórái. = Esztergom és Vidéke 1998. szept. 3. p. 8. Könyvismertetés Keszthelyi Sándor Magyarország napórái című 1998-as kötetéről. A 405 napórából 19 van Komárom-Esztergom megyében. Klotz József röviden ismerteti a 12 esztergomi napóra adatait a katalógus (171-től 182-ig jelölt sorszámai) alapján. [KSZ.]

  ABONYI Iván: Eötvös Loránd az általános relativitáselmélet bölcsőjénél. = Firka 8. 1998-1999. 3. sz. pp. 91-95. Természet Világa, 1998. június. [HAI.]

  FERENCZI János: Ismerd meg! Űrhajópályák a Föld térségében. 1. = Firka 8. 1998-1999. 4. sz. pp. 135-138. Vízszintes hajítás homogén gravitációs mezőben. Vízszintes hajítás centrális gravitációs mezőben. Elliptikus pályák a Föld körül. [HAI.]

  Az Űrszondák méréseredményeinek újdonságai mind előbb visznek a Világegyetem anyagi minőségének megismerésében. = Firka 8. 1998-1999. 4. sz. p. 158. Oxigén a Hold felszíne közelében. Az Io hold. A Callisto hold. Naprendszerünkön kívüli csillagok körül keringő bolygók. Források: New Science, Természet Világa, Élet és Tudomány, Science. [HAI.]

  FERENCZI János: Ismerd meg! Űrhajópályák a Föld térségében. 2. = Firka 8. 1998-1999. 5. sz. pp. 179-182. A Föld első műholdja. Szinkron műholdak a Föld körül. Utazás a Holdra. [HAI.]

  ZSAKÓ János: 1999 - évfordulók a fizika világából. 1. = Firka 8. 1998-1999. 5. sz. pp. 195-198. Csillagászat: "325 éve, 1674-ben fogalmazta meg Hooke a hipotézisét a tömegvonzásról.; 250 éve született Pierre Simon Marquis de LAPLACE... 225 éve született Jean Baptiste BIOT... 175 éve született Gustav Robert KRICHHOFF... 125 éve halt meg Anders Jonas ANGSTROM... 100 éve halt meg Robert Wilhelm BUNSEN." Rövid életrajzok. [HAI.]

  CSEH Gyopár: Évfordulók a fizika világából - 1999. 2. = Firka 8. 1998-1999. 6. sz. pp. 240-241. Csillagászat: "75 éve született Antony HEWISH...(p. 240.)" Rövid életrajz. [HAI.]

  CSILLIK Iharka - SZENKOVITS Ferenc: Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás. = Firka 8. 1998-1999. 6. sz. pp. 242-247. A jelenség előrejelzése. "...egy szerdai napon, tanúi lehetünk egy csodálatos csillagászati jelenségnek... A NASA már 1997 márciusában közölte a fogyatkozás adatait és a megfigyelésre legalkalmasabb vidékeket, amelyek Romániában Magyarországon és Törökországban lesznek. A bukaresti és temesvári csillagvizsgálók az egyedüli olyan csillagdák, amelyek a teljes napfogyatkozás vonalán helyezkednek el. Így egy igen ritka lehetőség adódik arra, hogy stabil, álló eszközökkel megfigyeljék a jelenséget..." A Tudod-e? című rovat cikke. [HAI.]

  NAGY Antal: Miként mozoghat valami látszólag gyorsabban a fénynél? = Firka 8. 1998-1999. 6. sz. pp. 247-249. "...a GRS1915+105 "minikvazár"? esetében, amely ráadásul a mi Tejútrendszerünkben van (kb.12,5 +/- 1,5 pc-re),... sikerült meghatározni az anyagkilövellés geometriáját... Így a kidobódás látszó sebessége 0,87 fényév/0,7 év = 1,27c nagyobb a fény sebességénél!..." [HAI.]

  TÓTH Imre: Az üstökösök lágy röntgensugárzása. - Új felfedezés a Hyakutake és a Hale-Bopp kapcsán. = Fizikai Szemle 48. 1998. júl. 7. sz. pp. 218-225. [PIR.]

  BALÁZS Béla: Marik Miklós 1936-1998. = Fizikai Szemle 48. 1998. aug. 8. sz. p. 269. [PIR.]

MARX György: Az Univerzum súlya - az Eötvös-ingától a béta-spektroszkópiáig a 70 éves Berényi Dénes tiszteletére. = Fizikai Szemle 48. 1998. nov. 11. sz. pp. 379-385. [PIR.]

JÉKI László: Közeledik a Cassini. = Fizikai Szemle 48. 1998. nov. 11. sz. pp. 395-396. [PIR.]

ALMÁR Iván: Város épül az űrben. = Füles 1998. máj. 12. 20. sz. pp. 16-17. [ALM.]

Nézzünk az égre. Rejtvény. = Füles 1998. aug. 18. 34. sz. pp. 42-43. [SRG.]

ALMÁR Iván: Kisbolygók magyar neve.; Mars-felszíni magyar nevek.; Magyar nevek a Merkúron és a Holdon. = Füles 1998. aug. 18. 34. sz. p. 43. [ALM.]

[STAUSZ Csaba:] Napórát a házakba, udvarokba! Indul a napóra mozgalom. = Háznéző 1998. okt-nov. pp. 28-29. A napórákról általában. A napórák készítésének egyszerű módszeréről. A Pécs, Báthory utca 11. számú ház déli falán lévő napóra elkészítése szövegben és képekben. [KSZ.]

SZŐKE Balázs: Volt egyszer egy Mecseki Természettudományi Stúdió... 1-2. = HetedHéthatár 2. 1998. 3. sz. p. 5.; 4. sz. p. 5. Pécsett. [SRG.]

HÁRSFAI István: Právicz a planetárius. = HetedHéthatár 2. 1998. 3. sz. p. 18. A TIT hajdani megyei titkárának nekrológja, aki sokat tett a pécsi planetárium létrehozásáért. [SRG.]

Gyengélkedő Mir. = HVG 20. 1998. jún. 6. p. 21. A fedélzeti számítógép hibája. [KOC.]

PAVERCSIK Ilona: "Az ilyen eszelős speciális jóslatoktól a legnagyobb mértékben irtózom" (David Frölich prognosztikonkritikája). = Irodalomtörténeti Közlemények 102. 1998. 1-2. sz. pp. 10-30. [ZSE.]

  LOVASI Balázs: Téridő. = Iskolakultúra 8. 1998. febr. 2. sz. pp. 38-46. Fejezet címek: A tér- és időfogalom fejlődése Einsteinig.; Relatív kozmológia. "...A galaxishalmazok eloszlásában 1993-1994 között felfedezett megdöbbentő periodicitás magyar kutatók szerint csak egy olyan univerzumban lehetséges, ahol a kozmológiai állandó értéke nem nulla. A mérési adatok a kozmológiai modell eddig meghatározatlan paramétereinek pontos illesztését is lehetővé teszik, s egyszer - talán nem is olyan sokára - pontot tehetünk a sok találgatás végére, s megtudhatjuk, milyen igazából Einstein rettegett, táguló Világegyeteme." [HAI.]

GRANDPIERRE Attila: A Világegyetem mindnyájunkat érintő, megfejtetlen talányai. = Kapu 1998. 3. sz. pp. 10-16. [SRG.]

Űrnap ’98 Konferencia. Ha béke lesz, a XXI. század biztosan az űrkutatás körül fog forogni. = Közéleti Havi Krónika 7. 1998. nov. 11. sz. p. 11. [SRG.]

SIMON Tamás: Fekete lyukak. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. jan. 1. sz. pp. 53-54. Internetes források bőséges felsorolásával. [PIR.]

MAKK Péter - SZEREDI Pál: Újdonságok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. febr. 2. sz. pp. 117-118. Újabb Uránusz-holdak.; "Kék csellengők".; Miért forró a napkorona? [HOR.]

SIMON Tamás: Kvazárok - a Kozmosz kannibáljai. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. febr. 2. sz. pp. 118-119. Internetes források bőséges felsorolásával. [PIR.]

CSABA György Gábor: A csillagok fényessége. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. márc. 3. sz. p. 187. [PIR.]

CSABA György Gábor: Újdonságok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. márc. 3. sz. pp. 188-189. A Kuiper-öv.; Mi újság a Marson.; Elméletek a Hold keletkezéséről.; Fényes, nappali tűzgömb Amerika felett. [HOR.]

SIMON Tamás: Infravörös csillagászat. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. márc. 3. sz. pp. 189-190. Internetes források bőséges felsorolásával. [PIR.]

SIMON Tamás: A szupernóvák. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. ápr. 4. sz. pp. 251-252. Internetes források bőséges felsorolásával. [PIR.]

MAKK Péter - SZEREDI Pál: Újdonságok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. ápr. 4. sz. pp. 252-253. Élet a Marson?; A Tempel-Tuttle üstökös és a Leonidák.; A NEAR szonda földközelben.; Megérkezett a lökéshullám (A Nagy Magellán felhőben 1987-ben felrobbant csillag maradványainak észlelése). [HOR.]

MAKK Péter - SZEREDI Pál: Újdonságok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. máj. 5. sz. pp. 316-317. Víz a Holdon.; Nyugtalanító földsúroló kisbolygó.; Ősi kráterlánc a Földön.; A legtávolabbi objektum. [HOR.]

SIMON Tamás: Naprendszerkutatás. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. máj. 5. sz. pp. 317-318. A témával kapcsolatos honlapok ismertetése. [PIR.]

MAKK Péter - CSABA György Gábor: Újdonságok, érdekességek. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. okt. 7. sz. pp. 441-442. Az új Uránusz-holdak "keresztelője".; Új csillagtávolság-rekord.; A Leonida-meteoreső.; A VLT "fényrebocsátása". [HOR.]

SIMON Tamás: Naprendszeren kívüli bolygók. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. okt. 7. sz. pp. 442-444. Internetes források bőséges felsorolásával. [PIR.]

CSABA György Gábor: A szférikus csillagászat alapfogalmai. 1. A csillagászati koordináta-rendszerek. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. nov. 8. sz. pp. 494-496. [PIR.]

MAKK Péter - CSABA György Gábor: Újdonságok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. nov. 8. sz. pp. 496-497. Új kisbolygó-osztály.; Galaxisunk magja.; Új színképosztály. [HOR.]

CSABA György Gábor: A szférikus csillagászat alapfogalmai. 2. Az idő mérése. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. dec. 9. sz. pp. 553-555. [PIR.]

MAKK Péter - CSABA György Gábor: Újdonságok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. dec. 9. sz. pp. 555-556. A Hold sarki vízkészlete,; A rádiócsillagászat megmaradása. [HOR.]

Visszapillantó tükör. Összeáll.: Horányi Gábor. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 48. 1998. dec. 9. sz. pp. 556-557. Az Égi Testek’ Influxusairól (Szemelvények Mátyus István az Ó és Új Diatetica c. könyvéből - Pozsony, 1787). [HOR.]

A teljes napfogyatkozás időadatai a totalitás sávjában elhelyezkedő településekre, 1999. aug. 11. = Légkör 43. 1998. 3. sz. p. első belső borító. [KSZ.]

ZÁCH Alfréd: 60 éve történt: Az évszázad eddigi legerősebb sarki fénye hazánkban. = Légkör 43. 1998. 3. sz. p. 32. Az 1938. jan. 25-i sarki fényről. Ismerteti, hogy Olofsson Placid pannonhalmi szerzetes Pannonhalmán egy színes festményt készített a jelenségről. A festményt színes mellékletben közölte a Természettudományi Közlöny 1938-as évfolyama. ("A festmény alkotóját 1946 szeptemberében szovjetellenes szervezkedés vádjával hadbíróság elé állították, majd a Szovjetunióba az egyik Gulág-ra szállították."). Az 1938. jan. 25-i sarki fényt Tóth Géza, Flórián Endre, Bucsy József és Zách Alfréd látta Budapestről, a meteorológiai intézet tornyából. A folyóiratba később egy 1999-es előfizetési felhívást helyeztek, a papírlap hátoldalára egy 1999. febr. 7-én kelt hozzászólást nyomtattak az 1938-as jelenségre vonatkozóan: "Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam Dr. Zách Alfréd: "60 éve történt: Az évszázad eddigi legerősebb sarki fénye hazánkban" c. közleményét a Légkör 1998. 3. számában. E ritka égi tüneményt 16 éves diákként magam is csodálhattam. Az északi horizont felett több napon át volt látható a félelmetes erőt sugárzó haragos-vörös, lebegő-lobogó, óriás méretű tüzes függöny. A lenyűgöző látvány titokzatos hatalmat sejtetett. A jelenség kiterjedése szélessége kb. 100-120, magasságban kb. 10-40 fok között váltakozott. "Háború lesz" - mondogatták. Sajnos igazuk lett. Dr. Kollár Lajos ny. körzeti orvos. Kaposvár." [KSZ.]

MEZŐSI Miklós: Teljes napfogyatkozás Magyarországon 1999. augusztus 11-én. = Légkör 43. 1998. 3. sz. pp. 34-35. Előzetes tudnivalók a jelenségről. [KOC.]

Az augusztus 11-i teljes napfogyatkozás térképe. = Légkör 43. 1998. 4. sz. p. első belső borító. [KSZ.]

HALLAMÁNÉ LÉPP Ildikó - SIMON Antal: Évfordulók 1998. = Légkör 43. 1998. 4. sz. p. 36. 175 éve született Schenzl Guidó. [SRG.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1998. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1998. jan. p. 1. Zajácz György, Marjai Zsolt előadásai. [KSZ.]

Körünk a számok tükrében 1997-ben. = Magnitúdó Körlevél 1997. jan. p. 1. A MAK 41 foglalkozására 593-an jöttek. A 25 éves jubileumon 35 régi tag gyűlt össze. A két nyílt foglalkozást 200-an látogatták. Az áprilisi Hale-Bopp üstökös bemutatáson 165 vendég volt. Augusztusban csoportosan 215 Perseida észlelés történt. A szeptemberi komplex bemutatót 500-an tekintették meg. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1998. január. = Magnitúdó Körlevél 1998. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, Merkúr kitérése, együttállás, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1998. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1998. febr. p. 1. Zajácz György, Marjai Zsolt előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1998. február. = Magnitúdó Körlevél 1998. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, holdsarlók [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1998. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1998. márc. p. 1. Marjai Zsolt előadása és más rendezvények. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1998. március. = Magnitúdó Körlevél 1998. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, 13-én félárnyékos holdfogyatkozás, Merkúr kitérésben, holdsarlók, Vénusz kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1998. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1998. ápr. p. 1. Zajácz György, Marjai Zsolt előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1998. április. = Magnitúdó Körlevél 1998. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, együttállások, meteorraj, holdsarlók, Aldebaran-fedés. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1998. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1998. máj. p. 1. Marjai Zsolt, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1998. május. = Magnitúdó Körlevél 1998. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, meteorraj, Merkúr kitérése, holdsarlók, Magnitúdó-hétvége a Vekeri-tónál. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1998. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1998. jún. p. 1. Marjai Zsolt, Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1998. június. = Magnitúdó Körlevél 1998. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, együttállás, Aldebaran-fedés, holdsarlók. Magnitúdó-hétvége a Vekeri-tónál. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1998. júliusi és augusztusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1998. júl-aug. p. 1. Perseida meteorraj maximumának közös észlelése a Fancsikai tavaknál aug. 11/12-én. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1998. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1998. szept. p. 1. Zajácz György előadása és egyéb rendezvények. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1998. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 1998. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1998. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1998. okt. p. 1. Zajácz György előadása és egyéb rendezvények. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1998. október. = Magnitúdó Körlevél 1998. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1998. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1998. nov. p. 1. Zajácz György, Szabó Gyöngyi előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1998. november. = Magnitúdó Körlevél 1998. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, meteorrajok, csillagfedések, Merkúr kitérés, holdsarlók, Magnitúdó-hétvége a Vekeri-tónál. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1998. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1998. dec. p. 1. Zajácz György előadása és más rendezvények. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1998. december. = Magnitúdó Körlevél 1998. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, meteorraj, holdsarlók, Merkúr kitérés, Aldebaran-fedés. [KSZ.]

WEINBERG, Steven: Az ősrobbanás és az inflálódó világegyetem. = Magyar Lettre Internationale 31. 1998-99 tél pp. 60-63. Fordította Karádi Éva. [SRG.]

JANÁKY István: Időkerék leírás egy Budapesten felállítandó műtárgyról. = Magyar Műhely 37. 1998. 2.(107.) sz. pp. 32-35. [SRG.]

TESLA, Nikola: A világegyetem örök energiaforrása. A kozmikus sugarak eredete és intenzitása. = Magyar Műhely 37. 1998. 2.(107.) sz. pp. 60-63. [SRG.]Fordította: Kovács Zsuzsanna. [SRG.]

ABRAMOVICS, Velimir: Energia és idő. = Magyar Műhely 37. 1998. 2.(107.) sz. pp. 64-67. [SRG.]Nikola Tesláról. Fordította: Kovács Zsuzsanna. [SRG.]

ABRAMOVICS, Velimir: Tesla szellemi álláspontja. = Magyar Műhely 37. 1998. 2.(107.) sz. pp. 68-77. [SRG.]Fordította: Kovács Zsuzsanna. [SRG.]

JÉKI László: Becsapódásaik és hatásaik. = Magyar Tudomány 105.(43.) 1998. jan. 1. sz. pp. 79-83. Kisbolygók és üstökösmagok becsapódásának hatásai a Föld történetében. A Rewiews of Geophysics 1997. februári sz. alapján. [KSZ.]

TÓTH Imre: Fényes üstökösök 1996-1997-ben. A Hyakutake és a Hale-Bopp üzenete. = Magyar Tudomány 105.(43.) 1998. ápr. 4. sz. pp. 411-424. Bevezetés.; Az üstökös vizsgálatának új szempontjai.; Csillagportól az üstökösökig.; A Hyakutake-üstökös üzenete.; Hale-Bopp-üstökös üzenete.; Napjaink"kultúrszintje" és a Hale-Bopp-üstökös. [KSZ.]

DEMETER Katalin: A századelő két filozófusa Madách tragédiájának Kepler-alakjáról. = Magyar Tudomány 105.(43.) 1998. ápr. 4. sz. pp. 497-501. Palágyi Menyhért és Mikola Sándor elemzései Az ember tragédiájának Keplerjéről. [KSZ.]

TÓTH Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat. = Magyar Tudomány 105.(43.) 1998. máj. 5. sz. pp. 602-617. A tudomány fogalmának néhány tartalmi megközelítése.; Hogyan működik a tudomány?; Tudomány és hit.; Alternatív világmagyarázatok.; Záró gondolatok. Csillagászati utalásokkal is. [KSZ.]

MÁRTON Péter: Eötvös Loránd földmágneses vizsgálatairól. = Magyar Tudomány 105.(43.) 1998. júl. 7. sz. pp. 796-803. [KSZ.]

BENCZE Gyula: Vége van-e a tudománynak? = Magyar Tudomány 105.(43.) 1998. júl. 7. sz. pp. 842-845. Több csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Szebehely Győző 1921-1997. = Magyar Tudomány 105.(43.) 1998. júl. 7. sz. pp. 877-879. Égimechanikus, az amerikai űrkutatás neves alakja. Életrajz és nekrológ. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Carl Friedrich Gauss magyar csillagászbarátai. Zách János Ferenc, Pasquich János és Tittel Péter Pál. = Magyar Tudomány 105.(43.) 1998. szept. 9. sz. pp. 1108-1121. Zách vándorlásai.; Pasquich János.; Pasquich a Gellérthegy tetején.; Pasquich és Littrow.; Zách halálának körülményei.; Tittel Péter Pál. [KSZ.]

SZABADOS László: Lehet néhány évmilliárddal kevesebb. = Magyar Tudomány 105.(43.) 1998. okt. 10. sz. pp. 1245-1247. Science 1998. febr. 13. száma alapján. [KSZ.]

Címlapunkon: a Mir űrállomás a Csendes-óceán fölött. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: A sztár és a csillagok. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 3-4. Zorán Sztevanovity csillagászati érdeklődése. [KSZ.]

KONDOROSI Gábor: Marsi krónika. 2. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 5-8. [KSZ.]

Tornádók a Marson. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 8-9. Összeállította: Kru [Kereszturi Ákos], a Sky and Telescope cikkei alapján. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Anyagáramlás a Napban. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Célpont: az Europa! = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 10-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hol várhatók civilizációk? = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gammasugarak a jetekből? = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Könyvajánlat. Újra a Marson. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Könyvajánlat. Újra a Marson. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. p. 14. Almár Iván és Horváth András könyvének ismertetése. [KSZ.]

Kulin György: Az ember kozmikus lény. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. p. 15. Könyvismertetés. [KSZ.]

Csillagközi cserebere: űrtávcsővégen a fí Persei. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 16-17. Külföldi cikkek alapján összeállította: Ksl [Kiss László]. [KSZ.]

SIMON Dóra: Távolságmérés CCD-vel. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 18-24. Az NGC 129 és NGC 7790 nyílthalmazok távolságmérése. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1997 november. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. p. 25. [KSZ.]

VINCZE Iván: Jupiter - az 1997/98-as láthatóság első fele. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 26-28., 38. [KSZ.]

Üstökösök 1998-ban. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 29-31. Az International Comet Quarterlyhez (ICQ) történő adatküldésről. Az 1992-1997 közötti 88 magyar megfigyelő üstökös-névkódja. [KSZ.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Könyvajánlat. The Archive of The Amateur Observation Network of The International Halley Watch, Vol. 1-2. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. p. 32. A Halley-üstökös 11641 vizuális megfigyelési adata 1985. január 23 -1988. február 23. között. A megfigyelők között 2 magyarországi és 3 erdélyi amatőrcsillagász van. [KSZ.]

GYARMATI László: Meteorok 1997 június.; Az 1997-as Leonidák nyugat-európai és amerikai szemmel. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 33-34. A Leonida meteorraj maximuma 1997. november 17-én 11.00 UT körül volt. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Okkultációs eseménynaptár ’98. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 35-38. [KSZ.]

KISS László: Változócsillag-észlelés: mit, hogyan, miért? 3. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 39-43. [KSZ.]

PAPP Sándor: Rejtélyes (?) galaxisok a delta Ceti vidékén. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 44-47. [KSZ.]

GÖRBICS János: Csillagászati fotópályázat 1998. Magyar Amatőrcsillagászati Fotópályázat. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. p. 47. A Pécs-Baranyai TIT Csillagászati Szakosztálya szervezésében. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub 1997 október - november. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 48-50. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: A tájolásról. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. p. 50. Égtájak feltüntetése mély-ég rajzoknál. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 51-53. Mizser Attila: Osztrák távcsöves találkozó. 1997. szeptember 26-28.; Kiss László: Szegedi amatőrtalálkozó. 1997. november 8.; Bartos Bálint Dániel: Ágasvári ősz ’97. [KSZ.]

Programajánlat. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. p. 55. [KSZ.]

Jelenségnaptár 1998. február. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. p. 56. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: RR Tauri. = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. p. 57. [KSZ.]

Kisbolygók csillagfedései 1998-ban (az EAON előrejelzései). = Meteor 28. 1998. jan. 1.(259.) sz. pp. 58-60. [KSZ.]

Címlapunkon: a Szaturnusz sarki fényei. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. címlap, p. 1. A Hubble Űrtávcső felvétele ultraibolya fényben készült. [KSZ.]

MCSE-hírek. Ismét egy százalék! = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 3. [KSZ.]

Új MCSE tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (1901-2000). = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 4. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Szervizben az Űrtávcső. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 5-10. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Szomszédolás. Egy hónap Lengyelországban. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 11-14. Varsó, Poznan, Kórnik, Torun csillagászati látnivalóiról, 1997. novemberében. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Veszélyeztetett jövőnk. A Szkeptikusok III. Országos Találkozója. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 15-17. Székesfehérvár, 1997. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Analemmatikus napóra szerkesztése. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 18-21. Vandalizmustól védett, mutató nélküli, köztéri napóra szerkesztési elvei. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Könyvajánlat. Astronomy before the Telescope (Csillagászat a távcső előtt). = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 21. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Aktív galaxismagok. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Tejútrendszer gamma-udvara. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A galaxishalmazok eloszlása. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 23-24. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A lítium eloszlásáról. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 24-25. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fiatal és idős halmazok. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 25. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Titán(ok) ébredése. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 25-26. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Jupiter részecskezápora. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 26. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Előrejelezhetők-e a becsapódások? = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 26. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meteorit-tolvajok. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 27. Csillagászati hírek. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 27-28. [KSZ.]

ORBÁN Károly: Ötletek Dobson-távcsőhöz. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 29-30. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1997 december. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 31. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 1997 augusztus - december. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 32-33. Kisbolygó-okkultációk.; Hold-fedések.; Szaturnusz-fedés 1997. november 12-én. [KSZ.]

KISS László: Változócsillagok 1997 november - december. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 34-37. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: Változós hírek. AAVSO Journal Vol. 25. No. 2. 1997. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 37-38. [KSZ.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1997 november - december. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 39-41. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Egy igazi trófea: a Lófej-köd. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 41-42, 50. 1997. december 30-án egy 200/1200-as Dobsonnal, mély-ég szűrővel is nehezen látszott. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Messier-észlelések 1997-ben. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 43-45. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: A Messier-maratonról. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 45. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok binokulárral. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 46-47. 28 kettőst tartalmazó táblázattal. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A pozsonyi távcsőépítő: Kovács-Martiny Gábor. Régi amatőrök emlékei. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 48-50. 1782-1845-ig élt, a pozsonyi evangélikus Líceum mennyiségtani és fizikai tanára volt, fémtükrös távcsöveket készített. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 51-52. Malustyik János: Bácsalmás - Mélykút.; Mülbacher Ottó: A Monori és a Bácskai MCSE csoportok találkozója. [KSZ.]

TÓTH Árpád: Lélektől lélekig. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 52. "Csillagászati" vers. [KSZ.]

MIZSER Attila: Egy korszak jelképe: a "dióverő". = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. pp. 53-56. Az 1970-es évekbeli 40/1000 mm-es lencsés távcső akkori, és mai élményei. [KSZ.]

Programajánlat. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 58. [KSZ.]

Jelenségnaptár 1998. március. = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 59. [KSZ.]

A hónap változója: U Monocerotis . = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 60. [KSZ.]

Észleljük az 55P/Tempel-Tuttle üstököst! = Meteor 28. 1998. febr. 2.(260.) sz. p. 60. [KSZ.]

Címlapunkon: a VLT (Very Large Telescope) távcsőépületei a chilei Paranal-hegyen. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

Astronomy Day. A Csillagászat Napja 1998. április 4.; Április 28.: a csillagfedés napja.; Közgyűlés 1998. március 28. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Címlapunkon: a Paranal. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. 5., címoldal. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Földközelben a NEAR. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 5-6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Hale-Bopp-üstökös különleges csóvái. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

BQ [BARTHA Lajos]: Nincs üstököszápor - csak műszaki hiba. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

BQ [BARTHA Lajos]: A Lexell-üstökös sorsa. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Frg [FŰRÉSZ Gábor]: A legtávolabbi szonda. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 8-9. A Voyager-1. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az R Monocerotis ködössége. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Milyen idős a Hold? = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. 9. A holdkőzetek alapján: 4,51 milliárd éves. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián - KISS László: CCD technika. Asztrometria. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 10-15. A kisbolygók, változócsillagok, kettőscsillagok asztrometriája. [KSZ.]

DUCHAJ István: Segédtükörtartó Cassegrain- és katadioptikus rendszerekhez. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 16-18. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1998 január. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 19-20. [KSZ.]

GÖRBICS János: Csillagászati fotópályázat 1998. Magyar Amatőrcsillagászati Fotópályázat. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. 20. A Pécs-Baranyai TIT Csillagászati Szakosztálya szervezésében. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold 1997 július - december. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 21-26. A Hédervári-kráter (Amundsen A.) észleléseivel. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Nappali bolygóészlelések. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 27-29. Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1997. november - 1998. január. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 30-33. C/1997 D1 (Mueller), C/1997 J2 (Meunier-Dupouy), C/1997 T1 (Utsunomiya), 55P/Tempel-Tuttle, 65P/ Taylor, 78P/Gehrels 2, 103P/Hartley 2. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Tavaszi szabadszemes fedések. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. 34 [KSZ.]

GYARMATI László: Meteorok 1997 július. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 35-36. [KSZ.]

GYARMATI László: Meteoros észlelési ajánlat. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. 36. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Tunguz-jelenség hatása Közép-Európában. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. 37. 1908. június 30-án este különös fénylést látott egy magyar meteorológus is (Szabó Gyula, Bátyok). [KSZ.]

KISS László: Lökéshullám, vagy amit akartok. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 38-41. A Nagy Magellán Felhő-beli SN1987A krónikája. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. 41. Szupernóva a Nagy Magellán Felhő mögött.; A halványabbnál is halványabb. Összeállította: Sry [Sárneczky Krisztián]. [KSZ.]

MIZSER Attila: Észlelőink "hatásfoka". = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 41-43. Az MCSE-tagok életkorának statisztikája. A hazai észlelők aktív és passzív időszakai. [KSZ.]

PAPP Sándor: Mély-ég észlelések 1997-ben. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 44, 48. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub 1998 január. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 45-48. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1997 november - 1998. január. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 49-52. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagászatunk a reformkorban. Csillagvizsgáló a Gellérthegyen. 1. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 53-57. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. 58. Zsohár Viktor: Székesfehérvári távcső.; Ladányi Tamás: Észleléseink szépségéről, értelméről... [KSZ.]

Programajánlat. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. 59. [KSZ.]

MIZSER Attila: Csillagmorzsák. "Gustav Heyde, Dresden 1928". = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. pp. 61-62. A svábhegyi 60 cm-es reflektorról. [KSZ.]

Jelenségnaptár 1998. április. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. v3-0. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: U Geminorum. = Meteor 28. 1998. márc. 3.(261.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: az NGC604 az M33 jelű galaxisban. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. címlap, p. 1. A Hubble Űrteleszkóp felvétele. [KSZ.]

SIMON Tamás - PONORI THEWREWK Ajtony: Égi hírek. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

Ágasvár ’98. 1998. június 24 - augusztus 2. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. p. 7. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hold vízjégkészlete. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az égbolt röntgensugárzása. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: SETI "szcintilláció". = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szép, fényes jövő. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygó a Proxima Centauri körül? = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gömbhalmaz születik? = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Veszélyben az égbolt? = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Becsapódás elhalasztva! = Meteor 28. 1998.(262.) ápr. 4. sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Az első női "űrparancsnok". = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Űrmentőcsónak. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Elhunyt Robert Burnham. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Címlapunkon: az NGC 604. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. p. 14., címoldal. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Ismerd meg az égboltot. 1. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 15-20. [SRG.]

SZABÓ Gyula: CCD technika. Kisbolygó-fotometria. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 21-24. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1998 február. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

ISKUM József: Napészleléseink 1997-ben. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. p. 26. [SRG.]

VINCZE Iván: A Vénusz 1997/98-as esti láthatósága. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóészlelések 1997-ben. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 29-31. (37) Fides.; (68) Leto.; (1980) Tezcatlipoca.; (4179) Toutatis. [SRG.]

Az 1996-os Leonida maximum végső eredményei. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 32-33. A WGN 1997. októberi száma alapján összeállította: Gyarmati László. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1998 január - február. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 36-37., 42. SN 1998R az UGC 2671-ben.; SN 1998S az NGC 3877-ben.; SN 1998V az NGC 6627-ben.; SN 1998T az IC 694-ben. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

   VASKÚTI György: Kettősészlelés a januári tavaszban. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 38-42. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1998 január - február. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

TÓTH Zoltán: Messier Klub. Galaxis-ékkövek Bereniké hajfürtjeiben. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csodacsillagok: a Vénusz a nappali égen. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 49-53. Hazai Vénusz feljegyzések az 1192., 1462., 1569., 1635., 1724-es évekből. [SRG.]

SZITKAY Gábor: Hihetetlen történetek, avagy nappali csillagászat. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 54-55. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 56-59. Kiss László: Észleléseink( értelmé)ről.; Hegedüs Tibor: Súrolva fedődtünk... [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. p. 61. [SRG.]

Jelenségnaptár 1998. május. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. p. 62. [SRG.]

GYARMATI László: Májusi meteorészlelési ajánlat. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. p. 63. [SRG.]

A hónap változója: szupernóva az NGC 3877-ben. = Meteor 28. 1998. ápr. 4.(262.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Címlapunkon: a Nagy Orion-köd. Fűrész Gábor felvétele 28 cm-es Schmidt-Cassegrain-távcsővel készült. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

Astronomy Day. A Csillagászat Napja - 1998. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 3-5. ifj. Balogh Zoltán: A Csillagászat Napja Hajdúböszörményben.; Trupka Zoltán: A Csillagászat Napja Székesfehérvár.; Mizser Attila: A Csillagászat Napja Budapesten.; Mécs Miklós: Esztergomiak a Naprendszerben. [SRG.]

Ágasvár ’98. 1998. július 24 - augusztus 2. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 6. [SRG.]

MIZSER Attila - KERESZTURI Ákos: Ismerd meg az égboltot. 2. A Göncölszekér és a cirkumpoláris csillagképek. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 7-12. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Planetárisköd-anatómia. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Intergalaktikus planetárisok. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy marsbéli kanyon. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Észrevétlen galaxisok. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hány kilós egy kisbolygó? = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ősi kráterlánc? = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fiatal pulzár. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Űrszondatervek. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 16-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]:Hírek az Uránusz új holdjairól. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD-s "érdekességek". = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 19-22. Címlapon a Nagy-Orion-köd. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: A MEADE Pictor 216 - hogyan tegyünk tönkre egy kamerát? = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 22-23., 30. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1998 március. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

VINCZE Iván: Külső bolygók - 1997. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösmegfigyelések (1993 - 1994). = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - MIZSER Attila: A Merkúr. Az "új" Naprendszer. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 32-33., 4 t. Képszerkesztő: Taracsák Gábor. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorészlelések - 1997. augusztus - december. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

SÁNTA Gábor - WILLAND Péter: Elhanyagolt változók: alulészlelt mirák megfigyelése. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A rovatvezető néhány megjegyzése. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 39. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 39-41. SN 1998S az NGC 3877-ben.; SN 1998ab az NGC 4704-ben.; SN 1998aq az NGC 3982-ben.; Nova Sgr 1998. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

Szupernóva! Észlelőhétvége Ágasváron 1998. május 22-24. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 42. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1998 március. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 43-46. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub 1998 január - február. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 47-50. [SRG.]

   PAPP Sándor - VASKÚTI György: Kettőscsillagok és nyilthalmazok a 27 Cygni vidékén. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 51-54. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagászatunk a reformkorban. Csillagvizsgáló a Gellérthegyen. 2. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. pp. 55-59. [SRG.]

VÖRÖSMARTY Mihály: Tittel halálakor. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 59. "Csillagászati" vers. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 60. Dudás Imre: Új generáció. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 62. [SRG.]

Jelenségnaptár 1998. június. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 63. [SRG.]

A hónap változója: szupernóva az NGC 3982-ben. = Meteor 28. 1998. máj. 5.(263.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: a SOHO napkutató műhold felvétele. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. címlap, p. 1. 1998. máj. 4-én. [KSZ.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. Közgyűlés’98. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 3-6. Budaörs, 1998. március 28. [SRG.]

Új MCSE tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (2001-2100). = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. p. 7. [SRG.]

Ágasvár ’98. 1998. július 24 - augusztus 2. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. p. 8. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Porba burkolózó csillagok. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

BQ [BARTHA Lajos]: A legszorosabb csillagpár. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Azonosított üstököspor? = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxisdarabok. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A kozmikus sugarak hatása. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Naprengések. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kisbolygóészlelés a HST-vel. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Rekorder galaxis. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 12-13. A 6C140+326 galaxis, z = 5,34. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Üstökös az alkonypírban. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: AMA-KAM és CCDMaster hírek. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1998 április. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 18., 21. [SRG.]

ISKUM József: A 22. napfoltciklus 1986 - 1996. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes jelenségek 1997-ben. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 22-26. Állatövi fény.; Állatövi ellenfény.; Együttállások.; Világító felhők.; Szabadszemes napfoltok.; Zöld sugár.; Bolygók a nappali égen.; Heliákus nyugvások és kelések. [SRG.]

VINCZE Iván: Jupiter: az 1997/98-as láthatóság második fele. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 27-30. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - MIZSER Attila: A Vénusz. Az "új" Naprendszer. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 32-33. Képszerkesztő: Taracsák Gábor. [SRG.]

Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás vonalán várható időjárás. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 34-35. Jay Anderson cikke felhasználásával: Szabó Sándor. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1998 február - április. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 36-38. C/1997 J2 (Meunier-Dupouy).; C/1997 T1 (Utsunomiya.; C/1998 H1 (Stonehouse).; 55P/Tempel-Tuttle.; 69P/Taylor.; 103P/Hartley 2.; 29P/Schwassmann-Wachmann 1.; Halvány üstökösök. [SRG.]

GYARMATI László Meteorok 1998 január - március. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

Meteoros hírek. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. p. 40. Kru [Kereszturi Ákos]: Frissen talált meteorit.; Hoi [Horváth István]: Grönlandi bolida. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1998 március - április. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 41-44. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 44-45. SN 1998bn az NGC 4462-ben.; SN 1998bu az M96-ban. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1998 április. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Az M101 mély-ég objektumai. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 49-50. [SRG.]

Előkészületben: Magyarország napórái. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. p. 50. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1998 február - március. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

MÁRTON József: Csillagászatunk a reformkorban. Egy elfeledett tudós: Nagy Károly. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 54-56. A bicskei csillagvizsgáló építtetője. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 58-59. Ismét észleléseink értelméről: Botánovics Andrea, Sziráki Tibor, Vaskúti György. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. p. 60. [SRG.]

Jelenségnaptár 1998. július. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. p. 62. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: T Cephei. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

GYARMATI László: Meteoros észlelési ajánlat. = Meteor 28. 1998. jún. 6.(264.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: a Cassini szonda indítása. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 3-4. Farkas Erzsébet: MCSE helyi csoportok találkozója Esztergomban (1998. február 6-8.).; Kovács Károly: A Csillagászat Napja Kunszentmártonban. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Peitl Tibor (1959-1998). = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 5-6. Nekrológ a pécsi amatőrcsillagászról. [SRG.]

Ágasvár ’98 - hasznos tudnivalók. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal - TEPLICZKY István: A Magyar Csillagászati Egyesület az Interneten. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Csillagászati konferencián Kiotóban. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 12-15. 1997. augusztus 17-30. [SRG.]

MIZSER Attila: Ismerd meg az égboltot! 3. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 16-22. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás 1999. augusztus 11. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 22. [SRG.]

MIZSER Attila: A Millennium Star Atlas. Az ezredforduló csillagatlasza. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 23-27. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Meteoritkráter a Bakony nyugati peremén? 1. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 28-32. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Extraszoláris hírek. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 33-34. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Torz és kompakt galaxisok. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 34-35. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Színes" Kuiper-objektumok. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 35. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Zabolátlan csillag. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 35-37. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nap aktivitása. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 37. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Teljes Einstein-gyűrű. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 37. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Chicxulub-kráter. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 37. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Idős csillag - fiatal korong. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 37-38. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Tejútrendszer magjának parallaxisa. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 38. Csillagászati hírek. [SRG.]

TRUPKA Zoltán:Kedvenc bolygóm: az űrpályázat végeredménye. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 38. Csillagászati hírek. [SRG.]

DUCHAJ István: Távcsőkupola - házilag. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 39-43. Pilis településen. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1998 május. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

BARTHA Lajos: Fénylő hidak a napfoltokban. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 50-51. Összeállította: Sárneczky Krisztián. [SRG.]

TUBOLY Vince - SZABÓ Sándor: Okkultáció-előrejelzés "házilag". = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 52-56. [SRG.]

TEPLICZKY István: Meteorok. Leköszönő. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 57. A meteor-rovat vezetője ezentúl Gyarmati László lesz. [SRG.]

A meteoritok begyűjtése és azonosítása. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 58-60. Külföldi tanulmányok alapján. Összeállította: Bója Nóra. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteoros WEB-oldalak. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 61. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: Mira, a’ Tzethal’ Tsudása. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 62-70. [SRG.]

SZABÓ Gyula - FŰRÉSZ Gábor: A Magyar Messier Albumról. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 71-73. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Szupernóva az M96-ban. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 74. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1998 május. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 75. [SRG.]

MIZSER Attila: A bicskei csillagvizsgáló - ma. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 76-77. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 78. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 81-84. Az "MCSE-CD"-ről: Brlás Pál, Buti Balázs.; Szabó Gyula: Messier-hétvége 1998.; Csatlós Géza: Házi készítésű Nasmyth-reflektor.; Horváth Tibor: Vasi-Zalai Amatőrcsillagász Észlelőhétvége 1998. április 25/26.; Ravasz Bálint: Egy vérbeli "dióverő".; Mizser Attila: Csillagmorzsák. A Pathfinder kudarca. [SRG.]

Jelenségnaptár 1998. augusztus - szeptember. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 85. [SRG.]

TUBOLY Vince: Uránusz - PPM 237981 okkultáció 1998. augusztus 27-én. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. pp. 86. [SRG.]

A hónap változója: SS Cygni. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 87. [SRG.]

GYARMATI László: Meteoros ajánlat. = Meteor 28. 1998. júl-aug. 7-8.(265-266.) sz. p. 88. [SRG.]

Címlapunkon: az IC 4406 jelű planetáris köd a Lupus csillagképben. = Meteor 28. 1998. szept. 9. sz.(267.) címlap, p. 1. Az ESO VLT 1. sz. távcsövével készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: Ismerd meg az égboltot! 4. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Melegszik a Triton. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Gyilkos" spirálkarok? = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Callisto szerkezete. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A neutroncsillagok forgása. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Séta a Marson. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legfényesebb objektum. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vízjég egy Kentauron. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSERAttila]: Vizuális észlelés a Keck II teleszkóppal. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagrengés és gammasugár. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kisbolygó építés és rombolás. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legnagyobb robbanás. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. p. 12. Gamma felvillanás 1997. dec. 14-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elhúzzuk a téridőt. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Magyarország napórái. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

PALKÓ Gyula: Adalékok távcsőtükrök csiszolásához. 1. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

PIROS Zoltán: Ébrentartó szálkereszt-megvilágítás. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: BANACAT: nagy távcsövek és CCD-k Baján. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 19-20., 26. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1998 június. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Holdsarló-megfigyelések 1997. második felében. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok 1998 április - június. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

Őszi meteoros ajánlat. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Hold. Az "új" Naprendszer. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 32-33., 4 t. Képszerkesztő: Taracsák Gábor. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Aldebaran-fedések. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 34-40. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1998 május - július. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 41-44., 51. C/1997 J2 (Meunier-Dupouy).; C/1998 H1 (Stonehouse).; C/1998 J1 (SOHO).; C/1998 K5 (LINEAR).; C/1998 M2 (LINEAR).; C/1998 M5 (LINEAR).; Halvány üstökösök. [SRG.]

SÁNTA Gábor - KISS László: Változócsillagok 1998 május - július. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 45-48. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 48-49. Fényes nóva az M31-ben.; Nova Oph 1998.; SN 1998dh az NGC 7541-ben.; "SN 1998di". Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1998 június - július. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 50-51. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub 1998 május - július. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 52-54. [SRG.]

   VASKÚTI György: Távcsővégen: a Lacerta. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 55-58. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. pp. 59-60. Kiss László: Ágasvári szupernóvák.; Somogyi Rita: A II. Monory Star Party. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. p. 62. [SRG.]

Jelenségnaptár 1998. október. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. p. 63. [SRG.]

Snt - Ksl [SÁNTA Gábor - KISS László]: A hónap változója: R Pegasi. = Meteor 28. 1998. szept. 9.(267.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: a Hold a nappali égen. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. címlap, p. 1. Mizser Attila felvétele 2,8/135-ös teleobjektívvel készült. [KSZ.]

MCSE ’99. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 3. [SRG.]

MIZSER Attila - SÁRNECZKY Krisztián: Ágasvár ’98.; Meteor ’98 Távcsöves Találkozó. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 4-8. Benne: Keszthelyi Sándor és Keszthelyi Dániel felmérése a táborban található távcsövek adatairól. [SRG.]

VINCZE István: A Belgrádi Csillagvizsgáló. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 9-13. Szomszédolás. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Sós víz az Europán? = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hale-Bopp holdak? = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egyedi gömbhalmazok. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A holdpálya fejlődése. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Felpörgő neutroncsillag. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 16 Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Caliban és Sycorax. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 16. Uránusz-holdak. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A"leghidegebb" csillag. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az epszilon Eridani üstökösei? = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Alkonypír a Holdon. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távolságmérés kettősökkel. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Üstököszápor 35 millió évvel ezelőtt? = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Én és a CCD. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

PALKÓ Gyula: Adalékok a távcsőtükrök csiszolásához. 2. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 22-27. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1998 augusztus. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

Kráterészlelés - szabad szemmel. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 31., 34. Sky and Telescope, 1998. febr. Ford.: Keszthelyi Dániel. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - MIZSER Attila: A Mars. Az "új" Naprendszer. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 32-33., 4 t. Képszerkesztő: Taracsák Gábor. [SRG.]

GYARMATI László: Leonidák 1998. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 35., 41. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A NASA napfogyatkozás kézikönyve. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 36-41. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Rövidperiódusú üstökösök. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 42-43., 47. 21P/Giacobini-Zinner.; 52P/Harrington-Abell.; 88P/Howell.; (2060) Chiron = 95P/Chiron.; Halvány üstökösök. [SRG.]

KISS László: Az MCSE Változócsillag Szakcsoport 1997-ben. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1998 április - augusztus. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 48-50. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1998 augusztus. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 51-54. [SRG.]

SZABÓ Gábor: Diffúz ködök az őszi égbolton. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 55-58. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 59. [SRG.]

Jelenségnaptár 1998. november. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: RX Andromedae. = Meteor 28. 1998. okt. 10.(268.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Címlapunkon: az M27 (Dumbbell-köd). = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. címlap, p. 1. A kép a 8,2 m-es VLT első távcsőegységével készült. [KSZ.]

Rendkívüli MCSE-közgyűlés! = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 3. 1998. december 8. [SRG.]

Nyári táborok. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 4-6. Kovács Károly: Körösparti Csillagparty.; Csizmadia Szilárd: Tábor Kehidakustányban.; Németh Gergely: Corvus ’98 Csillagásztábor, Eperjes. [SRG.]

MIZSER Attila: Észleljünk a városból (is)! = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 7-11. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távoli galaxisok. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hold magja. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: 13 milliárd éves csillag. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Siet a Galatea? = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Gliese 229B. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygó vagy porfelhő? = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óceán a Callistón? = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Törpegalaxis kísérőink. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Láthatatlan plazmafelhők. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Csillagászat a Természet Világában. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 17. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Én és a CCD. 2. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 18-21. [SRG.]

Belső borítónkon: Dán András CCD felvételei. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 21., első belső borító. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1998 szeptember. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

VINCZE Iván: A Szaturnusz 1997/98-as láthatósága. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygós hírek. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 26. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösmegfigyelések 1995-ben. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

BARÁT Éva - SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösvadászok figyelem: a tét 20 000 dollár! = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Az óriásbolygók gyűrűi. Az "új" Naprendszer. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 32-33. Képszerkesztő: Taracsák Gábor. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Egy szeles éjszaka a 8 cm-es Vixen fluorit refraktorral. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Galilei-holdak fogyatkozásai 1997-ben.; Galilei-holdak kölcsönös fogyatkozásai 1997-ben. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1998 augusztus - szeptember. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 38-41. [SRG.]

Változós hírek. V592 Herculis. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 41. VSNET-es anyagok alapján: Kiss László. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Elhanyagolt változók - beszerezhető térképek avagy az MCSE VCSSZ Térképarchívumáról. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 42. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1998 szeptember. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Mély-ég objektumok Messier objektumokban. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

   VASKÚTI György: A Barnard-csillag és szomszédai. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 49. [SRG.]

BARTHA Lajos: Zerinváry Szilárd (1915-1958). Aki "berobbant" a műkedvelő csillagászatba. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 50-52. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 53-56. Bakos Gáspár: Határmagnitúdó.; Zalezsák Tamás: Ausztráliai levél. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagmorzsák. Leleményes amatőrök. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 56. [SRG.]

Hol található ez a napóra? = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 57. Megtudhatja a Magyarország napórái című kiadványból. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 58. [SRG.]

MONTVAI György: Napvadászat 1998 - 1999. Teljes napfogyatkozás Magyarországon. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 59. [SRG.]

Jelenségnaptár 1998. december. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 62. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: S Persei. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. pp. 62-63. [SRG.]

Kisbolygó-okkultáció december 3-án. = Meteor 28. 1998. nov. 11.(269.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: otthonunk a Föld. A Galileo űrszonda felvétele. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

FARKAS László: Nem félünk a Farkastól! = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 3-4. Emlékezés Kulin Györgyre. [SRG.]

A Leonidák korábban érkeztek! Meglepetés világszerte. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 5-8. Összeállította: Nagy Zoltán Antal. [SRG.]

MIZSER Attila: Ismerd meg az égboltot! 5. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 9-12. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az 55 Cancri bolygója. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygó a Gliese 876 körül? = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Titán időjárása. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygók nyomában. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Forgó Kuiper-objektum. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Trifid-köd csillagai. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hírek a Holdról. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új Discovery szondák. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Friss" meteoritok. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 1999. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MONTVAI György: Napvadászat 1998 - 1999. Teljes napfogyatkozás Magyarországon. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 18. [SRG.]

ISKUM József: CCD videokamera napészleléshez. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1998 október. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

ORHA Zoltán: A napfogyatkozás a Magyar Televízióban. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 22. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök augusztus - október. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 23-26. C/1997 J2 (Meunier-Dupouy).; C/1998 K5 (LINEAR).; C/1998 M5 (LINEAR).; P/1998 U3 (Jäger).; 21P/Giacobini-Zinner.; 52P/Harrington-Abell. [SRG.]

KISS László - SZATMÁRY Károly: Vörös változócsillagok - feketén-fehéren. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 27-31., 34. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - MIZSER Attila: Meteoritkráterek a Földön. Az "új" Naprendszer. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 32-33., 4 t. Képszerkesztő: Taracsák Gábor. [SRG.]

A mély ég észlelés kezdetei. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 35-39. Deep Sky 29. Ray Harris cikke alapján: Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

PAPP Sándor: Változás a mély-ég rovat vezetésében. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 39. Berkó Ernő veszi át a rovat vezetését. [SRG.]

PAPP Sándor: Külvárosi észlelés az M76-tól az IP Pegasiig. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1998 szeptember - október. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 42-45. [SRG.]

   VASKÚTI György: Burnham-kettősök nyomában. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

FLECK Alajos: 575 éve született Georgius de Peuerbach. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 50-53. Élt: 1423-1461-ig. [FLA.]

Olvasóink írják. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 54-55. Bozsoky János: Kaposvári orionidák.; Nemes Győző: Marosvásárhely. [SRG.]

MIZSER Attila: Becsap(ód)ós filmek. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 56-57. Bruce Willis Deep Impact és Armageddon filmjeiről. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 59. [SRG.]

Jelenségnaptár. 1999. január. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. p. 63. [SRG.]

KISS László: A hónap változója: SS Aurigae. = Meteor 28. 1998. dec. 12.(270.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: SN 1998S az NGC 3877-ben. = Meteor Gyorshírek 1998. 1. sz. p. 1. 1988. márc. 15-i dátummal. Az 1998. márc. 3-án felfedezett szupernóva adatai. [KSZ.]

NGC 3877 (UMa). = Meteor Gyorshírek 1998. 1. sz. p. 2. AAVSO e-térkép. Az AAVSO Alert Notice 244. alapján. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: SN 1998aq az NGC 3982-ben. = Meteor Gyorshírek 1998. 2. sz. p. 1. 1998. ápr. 20-i dátummal. Az 1998. ápr. 13-án felfedezett szupernóva adatai. Az IAU Circular 6875 alapján. [KSZ.]

NGC 3982 (UMa). = Meteor Gyorshírek 1998. 2. sz. p. 2. AAVSO e-térkép [KSZ.]

Veszélyes űrszemét. = Napi Magyarország 2. 1998. máj. 27. p. 15. [SRG.]

Galilei az interneten. Most semmit nem kell visszavonnia. = Napi Magyarország 2. 1998. máj. 27. p. 15. [SRG.]

Hold-felügyelő útnak indult. = Népszabadság 56. 1998. jan. 8. 6. sz. p. 1. A Lunar Prospector nevű űrszonda fellövéséről. [SRG.]

FÜZES Oszkár: John Glenn ismét az űrbe megy. = Népszabadság 56. 1998. jan. 24. p. 24. [KOC.]

FÜZES Oszkár: Nem lesz nagy Reccs? = Népszabadság 56. 1998. jan. 31. 26. sz. p. 24. A világegyetem tágulásáról. [SRG.]

Karanténba kerül a Marskőzet. Mikrobaveszélytől tartanak a kutatók. = Népszabadság 56. 1998. febr. 17. 40. sz. p. 20. [SRG.]

JÉKI László: Különös kvarkok. = Népszabadság 56. 1998. márc. 7. 56 sz. p. 28. A kvarkokból álló csillagok feltételezése. [SRG.]

H. M.: A világ legtávolabbi galaxisa? = Népszabadság 56. 1998. márc. 14. 62. sz. p. 18. Almár Iván magyarázata az RD-1 névre keresztelt csillagrendszerről. [SRG.]

SZŰCS László: Műholdbázison a dzsungelben. Munkatársunk jelenti Francia Guyanából, ahonnan az Ariane rajtol. = Népszabadság 56. 1998. márc. 26. p. 6. Az Ariane rakéták kilövőhelyéről. [KOC.]

S. K.: Ki ad ki egymilliót egy ritka bélyegpárért? = Népszabadság 1998. ápr. 14. 87. sz. p. 1. 1959. szeptemberében nyomott tévnyomatos bélyeg a Lunyik-2 Holdra érésének köszöntésére. [SRG.]

JÉKI László: Elmarad az űrkarambol. = Népszabadság 1998. ápr. 18. 91. sz. p. 32. Az 1997X F11 jelű kisbolygó földközelségéről. 2028. okt. 26. délután fél kettőkor 40 ezer kilométerre közelíti meg a Földet. [SRG.]

FÜZES Oszkár: Űrbéli boncolás a Columbián. Két biológus és egy pszichológus végzi a kísérleteket. = Népszabadság 56. 1998. ápr. 20. p. 28. [KOC.]

Clementine vizet talált. Önjáró robot kutat majd a holdi jég után. = Népszabadság 56. 1998. máj. 2. p. 32. [KOC.]

SCHMIDT Gábor: Magyar atlasz űrfotók alapján. Még meg sem jelent a térkép, a szakemberek egy része máris vitatja. = Népszabadság 56. 1998. máj. 4. p. 5. [KOC.]

KOCZA Zoltán: Gravitációs parittya a Taurus-ködben. Lefényképezték az első Naprendszeren kívüli bolygót. = Népszabadság 56. 1998. jún. 20. 143. sz. p. 32. TMR-1 System. [SRG.]

Gravitációs parittya a Taurus-ködben. Lefényképezték az első Naprendszeren kívüli bolygót. = Népszabadság 56. 1998. jún. 20. p. 32. [KOC.]

MIKLÓS Gábor: Vissza az űrbe! = Népszabadság 56. 1998. okt. 17. 244. sz. p. 32. John Glenn újbóli űrutazásáról. [KSZ.]

KIS Tibor: Voks az Ariane-ra. A franciák előretörést remélnek a hordozórakéták piacán. = Népszabadság 56. 1998. nov. 14. p. 30. [KOC.]

H. M.: Csalódást okozott a csillaghullás. = Népszabadság 56. 1998. nov. 19. 271. sz. p. 21. Leonida meteorraj, Tóth Imre magyarázatával. [SRG.]

JÉKI László: Porgyűrű a Jupiter körül. = Népszabadság 56. 1998. nov. 28. p. 32. [KOC.]

Csillagászati hét. = Pécsi Hét 8. 1998. okt. 31. p. 2. [SRG.]

A Paksi-dunakömlődi Faluház Csillagászati Szakkör beindítását hirdeti. = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. szept. 30. 6. sz. p. 1. "A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója" időszakos kiadványt írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. 1997. okt. 20-án jelent meg az 1. száma. Később (2002-2004 körül) "A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója" néven jelent meg. 2010-es névváltozata: "A Paksi Amatőr Csillagászok Baráti Köre (MCSE Helyi Csoportja) Tájékoztatója". [KSZ.]

MCSE Csoportunk szabadtéri foglalkozásai. = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. szept. 30. 6. sz. pp. 1-2. Az 1998. jún. 25. és szept. 23. között tervezett események. [KSZ.]

Előzetes a jövő évi napfogyatkozásról. = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. szept. 30. 6. sz. pp. 3-5. [KSZ.]

Jupiter-hold együttállások UT-ban. = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. szept. 30. 6. sz. p. 6. [KSZ.]

A Hold fényesebb csillagfedései. = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. szept. 30. 6. sz. p. 6. Előrejelzések, időpontok Paksra számítva. [KSZ.]

Az égbolt drágakövei a kettőscsillagok. = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. szept. 30. 6. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

Az égbolt csodái a mély-ég objektumok. [1.] = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. szept. 30. 6. sz. p. 8. [KSZ.]

November 19-én csütörtökön a dunakömlődi Faluházban létrejött és beindult a Csillagászati Szakkör. = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. nov. 22. 7. sz. p. 1. [KSZ.]

Programok tavaszig. = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. nov. 22. 7. sz. pp. 1-2. 1998. nov. 23. és 1999. márc. 25. között. [KSZ.]

Az elmúlt időszak eseményei. = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. nov. 22. 7. sz. pp. 2-4. 1998. szept. 24. és nov. 20. között. [KSZ.]

A jövő évi aug. 11-i teljes napfogyatkozásról. = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. nov. 22. 7. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Jupiter-hold együttállások UT-ban. = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. nov. 22. 7. sz. p. 5. [KSZ.]

A Hold fényesebb csillagfedései. = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. nov. 22. 7. sz. p. 6. Előrejelzések 1998. nov. 24. és 1999. jan. 15. között, Paksra számítva. [KSZ.]

Az égbolt csodái a mély-ég objektumok. [2.] = A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója 1998. nov. 22. 7. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

F. D.: A csodás Pioneer 10. = Rádiótechnika 48. 1998. máj. 5. sz. p. 214. 1973. márc. 2-án bocsátották fel és több mint 26 év múlva is segít a csillagászoknak az univerzum fényképezésében. [SRG.]

Címlapunkon: Nagy Zoltán mozaikfotója látható ébredező meteorészlelőinkről. = Spica 9. 1998. júl-aug. 1. (16.) sz. címlap. [KSZ.]

nyz [NAGY Zoltán Antal]: Új erőre kapott a BuCsop. = Spica 9. 1998. júl-aug. 1. (16.) sz. p. 2. [KSZ.]

Tisztújító közgyűlés az R Klub-ban. = Spica 9. 1998. júl-aug. 1. (16.) sz. p. 3. 1998. ápr. 21-én volt az MCSE BuCsop éves rendes közgyűlése. Megválasztották Kovács Zsoltot csoportvezetőnek, Nagy Zoltán Antalt ügyvivőnek, Bója Nórát pénztárosnak. [KSZ.]

Buszmenetrend. = Spica 9. 1998. júl-aug. 1. (16.) sz. p. 3. Budapest és Dág között. Az őszi időszak dági észlelőhétvégéinek dátumai. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Földrajzi pozíciómérés GPS-el. = Spica 9. 1998. júl-aug. 1. (16.) sz. p. 4. A GPS készülék ismertetése. Néhány dági pont koordinátái. [KSZ.]

BuCsop hangposta. = Spica 9. 1998. júl-aug. 1. (16.) sz. p. 4. [KSZ.]

Nyári táborok 1998-ban. = Spica 9. 1998. júl-aug. 1. (16.) sz. p. 5. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal - WIESZT Krisztián: Meghívó. = Spica 9. 1998. júl-aug. 1. (16.) sz. pp. 5-7. Az 1998. aug. 20-29-ig tervezett MCSE Budapesti Helyi Csoport tábora, Dágon. [KSZ.]

Hátsó borítónkon Wieszt Krisztán tábori fotói láthatók. = Spica 9. 1998. júl-aug. 1. (16.) sz. p. 8. 1990-es, 1991-es, 1994-es, 1996-os táborképek. [KSZ.]

Címlapunk Wieszt Krisztián fotóinak felhasználásával készült, egy távcsöves Hold-bemutatón. = Spica 9. 1998. szept. 2. (17.) sz. címlap. [KSZ.]

Nyözö [NAGY Zoltán Antal]: BuCsop hírek. = Spica 9. 1998. szept. 2. (17.) sz. pp. 2-3. 1998. szept. 25-től kéthetente klubest Óbudán (Miklós tér. 1.). [KSZ.]

Fényszennyezés ellenes rendelet Dágon! = Spica 9. 1998. szept. 2. (17.) sz. pp. 4-6. 1998. aug. végén lépett életbe [KSZ.]

Kirándulás 1998. október 10-én. = Spica 9. 1998. szept. 2. (17.) sz. pp. 6-7. Tervezett útvonal: Nagymaros - Visegrád - Pilisszentlászló - Dömös. [KSZ.]

Leonida észlelőakció. = Spica 9. 1998. szept. 2. (17.) sz. p. 7., 11. 1998. nov. 14-18-ig tervezik a Börzsöny Nagy Hideg-hegyi turistaházába. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Észleljük a Holdat! 1. Miért érdemes holdazni? = Spica 9. 1998. szept. 2. (17.) sz. pp. 8-9., 12. Óra András 1998. jan. 5-i holdfényképe, Nagy Zoltán Antal 199. jún. 16-i holdrajza. [KSZ.]

Fotósarok. Óra András asztrofotóiból. = Spica 9. 1998. szept. 2. (17.) sz. p. 10. Három holdfotó egy 215/4400 mm-es reflektorral. [KSZ.]

Nyözö [NAGY Zoltán Antal]: A BuCsop az interneten. = Spica 9. 1998. szept. 2. (17.) sz. p. 11. A BuCsop már 1995-ben rendelkezett honlapokkal, melyeket most felújítottak. Például a Spica korábbi számai is találhatók rajta. 1998. szept. 12-én útjára indult egy elektronikus levelezőlista Spica névvel. [KSZ.]

Hátsó borítónkon az A. Rükl-féle holdatlasz egy jellegzetes lapja. = Spica 9. 1998. szept. 2. (17.) sz. p. 12. [KSZ.]

Címlapunkon: facsemete ültetés a Károly-hegyen. = Spica 9. 1998. okt. 3. (18.) sz. címlap. 1997. aug. [KSZ.]

Bemutatkozik a csoportvezető. = Spica 9. 1998. okt. 3. (18.) sz. p. 2. Kovács Zsolt. [KSZ.]

KOVÁCS Zsolt: Ismét elmúlt egy nyár - tábor nélkül... = Spica 9. 1998. okt. 3. (18.) sz. p. 3. Az 1998. aug. 20-29-ig tervezett MCSE Budapesti Helyi Csoport tábora, Dágon elmaradt. [KSZ.]

KOVÁCS Zsolt: A faházról. = Spica 9. 1998. okt. 3. (18.) sz. pp. 3-4. A dági észlelőhely faházának elvégzett és tervezett munkái. [KSZ.]

Messier objektumok. = Spica 9. 1998. okt. 3. (18.) sz. pp. 4-5. Bevezetés. [KSZ.]

Észlelési ajánlat az 1998. november 20-22-i BuCsop hétvégére. = Spica 9. 1998. okt. 3. (18.) sz. p. 5. Meteorrajok. Kisbolygó okkultációk. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Észleljük a Holdat! 2. A Hold rajzolásának technikái. = Spica 9. 1998. okt. 3. (18.) sz. pp. 6-8. Illusztrálva 3 holdrajzzal. [KSZ.]

Programajánlat. = Spica 9. 1998. okt. 3. (18.) sz. p. 9. 1998. okt. 31-én távcsöves bemutatás lesz a budapesti planetáriumnál. 1998. nov. 5/6-án a Hold fedi az Aldebarant és a Hyadok egyes csillagait. [KSZ.]

Nyözö [NAGY Zoltán Antal]: Az őszi kirándulásról. = Spica 9. 1998. okt. 3. (18.) sz. p. 9. Az 1998. okt. 10-i kirándulásról. [KSZ.]

FORGÁCS Zoltán: Igaz, de hihetetlen amatőr-történetek. Nagy kalandok északon. = Spica 9. 1998. okt. 3. (18.) sz. pp. 10-11. A Mátrában. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Spica 9. 1998. okt. 3. (18.) sz. p. 12. Életképek a dági faház körül. [KSZ.]

Címlapunkon: a Mars Global Surveyor felvétele. = Spica 9. 1998. nov-dec. 4-5. (19.) sz. címlap. [KSZ.]

Nyözö [NAGY Zoltán Antal]: Szerkesztői levél. = Spica 9. 1998. nov-dec. 4-5. (19.) sz. p. 2. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Faátjáróház? = Spica 9. 1998. nov-dec. 4-5. (19.) sz. p. 3. [KSZ.]

CHIEN, Philip: Láttál-e már felvillanó Iridiumot? = Spica 9. 1998. nov-dec. 4-5. (19.) sz. pp. 4-5. Az első öt Iridium-műholdat 1997. máj. 5-én állították pályára. Sky and Telescope 1998. máj. Fordította: Forgács Zoltán. [KSZ.]

KOVÁCS Zsolt - NAGY Zoltán Antal: Rendkívüli csoportgyűlés az R Klubban. 1998. december 8. = Spica 9. 1998. nov-dec. 4-5. (19.) sz. pp. 5-6. Alapszabály módosítás. Tagdíj bevezetés. [KSZ.]

KOVÁCS Zsolt - NAGY Zoltán Antal: Észlelőhétvégék 1999-ben. = Spica 9. 1998. nov-dec. 4-5. (19.) sz. p. 6. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Igaz, de hihetetlen amatőr-történetek. Simonfa-Ráktanya stopposverseny. = Spica 9. 1998. nov-dec. 4-5. (19.) sz. pp. 7-8. 1989. ápr. 4-én. [KSZ.]

Művelődési és Ifjúsági Központ. Október. XIX. Megyei csillagászati hetek. = Szombathelyi Műsor (Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiadványa) 1998. okt. p. 10. A csillagászati hetek részletes programja Vas megyében, 1998. okt. 1. és 11. között. [KSZ.]

VESZTRÓCZY László: Napóra Nyíregyházán. = Technika az iskolában 3. 1998. jan. 1. sz. pp. 32-33. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola kertjében álló ekvatoriális napóra ismertetése. Tervezte: Göőz Lajos. [KOC.]

BUKA Adrienne: Magyarországi kerti napórák. = Technikatörténeti Szemle 23. 1997-98. pp. 97-99. [SRG.]

BARTHA Lajos: Astronomy before the Telescope. London, 1996. = Technikatörténeti Szemle 23. 1997-98. p. 194-197. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az első holdvillanás-észlelések. A magyarországi holdészlelések kezdetéről. = Telapo 6. 1998. márc. 1. (13.) sz. pp. 1-2. A budapesti TIT Uránia Csillagvizsgálóban 1949. ápr. 1-én,a 3 napos Hold hamuszürke fényében igen erős fényűnek látták az Aristarchos-krátert. 1958. nov. 22-től Az Alphonsus-kráter középső részén láttak időszakosan foltok megjelenését és eltűnését. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: Élet a Holdon. = Telapo 6. 1998. márc. 1. (13.) sz. pp. 1-3. Az írás először az Uránia című folyóirat 1904-es évfolyamában jelent meg. A közlés a "Halhatatlan holdlakók" című kötetből vették. [KSZ.]

HUDOBA György: A Julián-dátum rendszerének eredete. = Telapo 6. 1998. márc. 1. (13.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Hogyan csinálják az űrhajósok? Kis- és nagydolgok a világűrben? = Telapo 6. 1998. márc. 1. (13.) sz. pp. 4-5. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Ufólógusok a szkeptikus találkozón. = Telapo 6. 1998. márc. 1. (13.) sz. p. 5. [KSZ.]

Mit csinált a TELAPO 97-ben? = Telapo 6. 1998. márc. 1. (13.) sz. p. 6. Székesfehérvári csillagászati események 1997-ben. [KSZ.]

TANÁRKI Tibor: A Jupiter légköre, szerkezete. = Telapo 6. 1998. márc. 1. (13.) sz. pp. 6-7. [KSZ.]

Az ember kozmikus lény. Kulin György posztumusz könyve. = Telapo 6. 1998. márc. 1. (13.) sz. pp. 7-8. [KSZ.]

Ki lesz az ász csillagász? = Telapo 6. 1998. márc. 1. (13.) sz. p. 8. "Az év ifjú csillagászai" címmel országos csillagászati vetélkedő lesz az 1998-1999-es tanévben a 12-14 éves korúaknak. [KSZ.]

TANÁRKI Tibor: [Észlelések.] = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 1998. 1. sz. pp. 1-2. A Nagy Orion Köd, a Szaturnusz, az M51, az NGC 4565, az M63, az M81, a Jupiter, az M65-M66 megfigyelésének szövege. Egyes rajzok a TELAPO 13. számában (p. 3., 4., 5.) jelentek meg. [KSZ.]

Nem "működött" a Hungarian Salami Ausztráliában. Űrakadémia Sydney-ben. = Telapo 6. 1998. szept. 2. (14.) sz. pp. 1-2. A VII. Australian International Space School (AISS) rendezvényén 1998. júl. 16-23-ig. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A fehérvári gabonakörről - hat év után. = Telapo 6. 1998. szept. 2. (14.) sz. pp. 1-3. [KSZ.]

NAGY Rezső: Az égi mechanika történetéről. 1. Az égi mechanika születése. = Telapo 6. 1998. szept. 2. (14.) sz. pp. 3-5. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Napfogyatkozások Fehérváron a 19-22. században. = Telapo 6. 1998. szept. 2. (14.) sz. p. 4 85 %-osnál nagyobb fázisú napfogyatkozások 1842-től 2187-ig. [KSZ.]

PINTÉR András: Galileitől a Galileo-ig. = Telapo 6. 1998. szept. 2. (14.) sz. pp. 5-7. [KSZ.]

DOBRA Szabolcs - SZABÓ Anna: Tavaszi hétvége Ráktanyán. = Telapo 6. 1998. szept. 2. (14.) sz. p. 7. A Bakonyban, Ráktanyán átélt észlelési élmények 1998. április utolsó hétvégéjén. [KSZ.]

Lapzárta után érkezett. Magyar siker az EURISY-n. = Telapo 6. 1998. szept. 2. (14.) sz. p. 8. Bicsák Mátyás (Székesfehérvár) 2. helyezést ért el az űrkutatási rendezvényen,1998. szept. 17-20-ig Grazban. [KSZ.]

A Tudomány határain innen és túl. Szkeptikusok IV. Országos Találkozója. = Telapo 6. 1998. szept. 2. (14.) sz. p. 8. 1998. okt. 17-én lesz Székesfehérváron. [KSZ.]

NAGY Rezső: Marik Miklós (1936-1998). = Telapo 6. 1998. szept. 2. (14.) sz. p. 8. Nekrológ. [KSZ.]

BICSÁK Mátyás: EURISY ’98. Beszámoló a Fiatal Európaiak VII. Információs Fórumáról. = Telapo 6. 1998. dec. 3. (15.) sz. pp. 1-2. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A Tudomány határain innen és túl. Szkeptikusok IV. Országos Találkozója. = Telapo 6. 1998. dec. 3. (15.) sz. pp. 1-3. 1998. okt. 17-én volt Székesfehérváron. [KSZ.]

NAGY Rezső: Az égi mechanika történetéről. 2. Az első látványos sikerek. = Telapo 6. 1998. dec. 3. (15.) sz. pp. 4-5. [KSZ.]

FARKAS Gergely - TARI Anna: Nógrádsipek ’98. = Telapo 6. 1998. dec. 3. (15.) sz. p. 5. A Cserhátban, Nógrádsipeken volt a székesfehérváriak nyári észlelőtábora. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: A neutrínó tömege és a Világegyetem jövője. = Telapo 6. 1998. dec. 3. (15.) sz. p. 6. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Interjú Marx György professzorral. = Telapo 6. 1998. dec. 3. (15.) sz. p. 6. Marx György rövid tájékoztatása a neutrínó nyugalmi tömegéről. [KSZ.]

PINTÉR György: Űrtábor Győrben. = Telapo 6. 1998. dec. 3. (15.) sz. pp. 6-7. Az V. Magyar Ifjúsági Űrtáborról, amely 1998. aug. 17-22-ig volt Győrben. [KSZ.]

Nyözö [NAGY Zoltán Antal]: Hogyan nem tudtam észlelni a Whoto kisbolygó csillagfedését? = Telapo 6. 1998. dec. 3. (15.) sz. p. 7. 1998. júl. 17-én. [KSZ.]

FARKAS Gergely: Jézus vagy Armstrong? = Telapo 6. 1998. dec. 3. (15.) sz. p. 7. [KSZ.]

TELAPO-díj 1998. = Telapo 6. 1998. dec. 3. (15.) sz. p. 8. A szerkesztőség díjat alapított, évente az kapja, aki legtöbbet tett a TELAPO-ért. Idén Dr. Nagy Rezső lett a kitüntetett. [KSZ.]

Krampusz-díj ’98. A teljes napfogyatkozás a magyar sajtóban. = Telapo 6. 1998. dec. 3. (15.) sz. p. 8. "Az Első Magyar Napvadász Kft. Magyarország területén napfogyatkozást rendez. A tudósok állítása szerint a jelenség akkor jön létre, amikor a Nap és a Hold egyvonalba esik. A jelenséget Szombathelyen, Székesfehérváron és Szegeden figyelhetik meg legjobban az érdeklődő amatőrcsillagászok. Rossz idő esetén a napfogyatkozás a Planetáriumban látható". [KSZ.]

Galaxis a világ végén? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. jan. 1. sz. p. 33. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Dionysius: a második kisbolygó, amelynek holdja van. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. jan. 1. sz. p. 33. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A legnagyobb csillag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. jan. 1. sz. p. 35. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

VERŐ József: A Hell-Sajnovics-expedíció naplója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. jan. 1. sz. pp. 42-43. Cáfolja ifj. Littrow könyvének rosszindulatú megjegyzéseit, feltételezéseit Hell vardői megfigyeléseivel kapcsolatban. [PIR.]

DETRE Csaba: A szferulák. Kozmikus események hírnökei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. febr. 2. sz. pp. 71-73. [SRG.]

A "borzalmak háza" a MIR űrállomás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. febr. 2. sz. p. 79. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Merkúr, az elfelejtett bolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. febr. 2. sz. pp. 94-95. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

VARGA Péter: Bolygónk belsejének globális képe: a földmodell. Első rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. márc. 3. sz. pp. 102-105. [PIR.]

A legfényesebb csillag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. márc. 3. sz. p. 130. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Két új Uránusz-hold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. márc. 3. sz. p. 131. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Gallium-üzlet vagy asztrofizika? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. márc. 3. sz. p. 132. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Csalfa fények. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. márc. 3. sz. p. 132. Hírek Események Érdekességek. Mesterséges holdak. [SRG.]

(T. Z.) [TRUPKA Zoltán]: Almár Iván - Horváth András: Újra a Marson. (Springer Hungarica kiadó, 1997) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. márc. 3. sz. p. 144. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

GÁL József - HORVÁTH Gábor - POMOZI István - WEHNER, Rüdiger: Az égbolt polarizálatlan pontjai avagy amit már Arago, Babinet és Brewster is ismert, de eddig közvetlenül még senki sem látott. Első rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. ápr. 4. sz. pp. 151-154. [PIR.]

VARGA Péter: Bolygónk belsejének globális képe: a földmodell. 2. rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. ápr. 4. sz. pp. 159-162. [PIR.]

SIMON Tamás: Sikeres visszatérés a Holdhoz - pályán a Lunar Prospector. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. ápr. 4. sz. pp. 180-182. [PIR.]

A küldetés eddigi eseményeinek rövid összefoglalója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. ápr. 4. sz. p. 181. [SRG.]

Víz a Holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. ápr. 4. sz. p. 181. [SRG.]

Lehet-e víz a Holdon? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. ápr. 4. sz. p. 182. [SRG.]

FEHÉR Márta: A velünk élő Galilei. Vekerdi László Így él Galilei című könyvéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. ápr. 4. sz. p. 191. Új könyv. Könyvismertetés. [SRG.]

BORKOVITSNÉ József Rita: A Marsigli-rejtély. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. máj. 5. sz. pp. 203-206. [GAI.]

GÁL József - HORVÁTH Gábor - POMOZI István - WEHNER, Rüdiger: Az égbolt polarizálatlan pontjai. 2. rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. máj. 5. sz. pp. 212-215. [PIR.]

BOTH Előd: Mi következünk... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. máj. 5. sz. pp. 232-233. Teljes napfogyatkozás 1999. aug. 11. [SRG.]

(T. Z.) [TRUPKA Zoltán]: Kulin György munkássága és a magyarországi amatőrcsillagász-mozgalom. Összeállította: Bartha Lajos, Ponori Thewrewk Aurél és Sragner Márta közreműködésével (Magyar Csillagászati Egyesület, 1996) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. máj. 5. sz. p. 240. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

BACSÁRDI László - FRIEDL Zita: Közel a csillagos éghez avagy egy csillagvizsgáló története. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. jún. 6. sz. melléklete. pp. [93-94.] Természet-Tudomány Diákpályázat. A soproni csillagásztorony. [PIR.]

Naprendszerünk stabilitása és a káosz-elmélet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. jún. 6. sz. p. 269. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

Címlapon: A Vela szupernóvamaradvány részlete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. júl. 7. sz. címoldal. [SRG.]

DETRE Csaba - TÓTH Imre: Mi történt a perm-triász határon? Lehetséges közeli szupernóvarobbanás nyomai a szferulákban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. júl. 7. sz. pp. 290-294. [PIR.]

Iridium-villanások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. júl. 7. sz. p. 317. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

Telefonösszeköttetés műholdak segítségével - verseny a világűrben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. júl. 7. sz. pp. 317-318. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

Vasatommagok a kozmikus sugárzásban? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. júl. 7. sz. p. 319. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

FARCZÁDY Róbert: Segesvártól a csillagokig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. júl. 7. sz. pp. 327-328. Hermann Oberth. [PIR.]

JÉKI László: Hermann Oberth az álomgyárban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. júl. 7. sz. pp. 328-329. [PIR.]

(T. Z.) [TRUPKA Zoltán]: Kulin György: Az ember kozmikus lény. (Föld Gyümölcse Bt., Budapest, 1997) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. júl. 7. sz. p. 335. Új könyvek. Könyvismertetések. [SRG.]

Honnan származik a kozmikus por? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. júl. 7. sz. p. 371. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

BŐDY Zoltán: A világegyetem sötét kora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. aug. 8. sz. pp. 374-375. [PIR.]

Milyen meleg van a Jupiter holdján. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. szept. 9. sz. p. 415. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

Összefogás a "milliméteres" csillagászatban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. szept. 9. sz. pp. 415-416. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

Új rokon a fullerének családjában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. szept. 9. sz. p. 416. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

Hat új bolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. szept. 9. sz. p. 416. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

Véges tömegű neutrínók a Hold árnyékában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. szept. 9. sz. p. 416. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

A Nap (is) felelős? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. szept. 9. sz. pp. 432. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

Megalakult az Első Magyar Napvadász Kft. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. okt. 10. sz. p. 463. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

Japán Mars-kutató szonda. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. okt. 10. sz. p. 464. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

B. E.: 40 éves a NASA. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. okt. 10. sz. p. 465. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

BICSÁK Mátyás: Az Europa titkai nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. okt. 10. sz. melléklete. pp. [156-158.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

A Mars hangja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. nov. 11. sz. p. 513. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

Tetten ért összeütköző galaxisok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. nov. 11. sz. p. 514. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

BOTH Előd: Meteorveszély. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. nov. 11. sz. pp. 520-522. [PIR.]

Ütköző galaxisok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. nov. 11. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

CSEKE Henrietta: Eratoszthenész modern követői. Beszélgetés Ponori Thewrewk Aurél csillagászattörténésszel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. dec. 12. sz. pp. 553-555. [PIR.]

"Űrkutató" diákjaink sikere. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. dec. 12. sz. p. 560 [SRG.]

Jövőre teljes napfogyatkozás! De milyen lesz az idő? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. dec. 12. sz. p. 573. Folyóiratok. A Meteor cikke alapján. [SRG.]

(T. Z.) [TRUPKA Zoltán]: Keszthelyi Sándor: Magyarország napórái, A rögzített napórák katalógusa. (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 1998) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. dec. 12. sz. pp. 574-575. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

BAJOR Péter - DOBRA Szabolcs: A Hale-Bopp-üstökös krónikája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. dec. 12. sz. melléklete. pp. [189-191.] [PIR.]

KERÉNYI Judit: Műholdas adatok az időjárás előrejelzésében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. I. különszám pp. 28-30. [SRG.]

Mégis van fekete lyuk. Színhely: a Tejút közepén. = Új Dunántúli Napló 9. 1998. aug. 22. 229. sz. p. 2. "...garchingeni Max Planck Intézet űrfizikai kutató részlegének munkatársai igazolták: saját galaxisunk, a Tejút középpontjában található egy ilyen mindent elnyelő fekete szörny. [...] Genzel és Reinhardt professzor nemrég konkrét mérési adatokkal állt a nyilvánosság elé. Nagy felbontó képességű infravörös kamerájukkal a Chile déli csücskén berendezett megfigyelő állomásról több mint 200 olyan csillag pályáját kísérték figyelemmel, melyek a Tejút középpontja körül keringenek. Ahhoz, hogy egyáltalán beláthassanak ide, kisebb forradalomnak kellett történnie a csillagászati megfigyelési technikák világában. A Tejút centrumában lévő objektumok ugyanis gáz- és porfelhőbe burkolódznak. Az infravörös sugarakkal működő kamera azonban átlátott ezen a ködburkon. ..." [HAI.]

A XXI. század űrprogramjai. Csillagászati hét Pécsett. = Új Dunántúli Napló. 9. 1998. okt. 27. p. 9. Az első csillagászati hét az újra megnyílt planetáriumban. [SRG.]

DUNAI Imre: A legyőzhetetlen születésnap. = Új Dunántúli Napló 9. 1998. dec. 7. 335. sz. p. 12. "...A Legyőzhetetlen Nap olyan szimbólum, hogy a kereszténységben aligha lett véletlenül összekapcsolva a Megváltóval, a világ világosságával. A legtöbb újszövetségi irat azonban csak kevés adatot tartalmaz a történeti Jézus életéről. Kifejezetten életrajzi tartalmú csupán a négy evangélium. Ám ezek és a korai keresztény tudósok nagyvonalú adatkezelését mutatja, hogy az évezredes hagyományú „Kr. e.” időszámítás-jelölés pontatlanra sikeredett általuk. A csillagászati kronológia bebizonyította: a Dionysius Exiguus római apát javaslatára a VI. században bevezetett évszámítási éránk - amely a keresztény időszámítás első évét Róma alapításához kötve i. e 753. március 25-től indítja és Jézus születése előtti és utáni évekre osztja a történelmet - éppen Jézus születésének megjelölt időpontja miatt nem helyes. Az evangéliumok szerint Jézus születésekor Heródes még élt.
A történelmi adatok szerint viszont az uralmának vége felé - nem sokkal halála előtt - lázadás tört ki ellene. Annak elfogatott vezetőit a zsarnok egy éjjel megégettette. Ugyanezen az éjjel holdfogyatkozás volt. A kronológiai számítások szerint az az égi jelenség i. e. 4. március 13-án történt. Vagyis Jézus ezt megelőzően született. Annál is inkább, mert az evangéliumok szerint Heródes minden két évesnél fiatalabb fiúgyermek megölésére adott parancsot, miután a napkeleti bölcsektől értesült az "új zsidókirály" megszületéséről. Másik határpontról behatárolja Jézus születésének évét a három napkeleti bölcset (fejedelmet) a betlehemi jászolhoz vezérlő csillagászati jelenség. A rendszerint üstökösként ábrázolt betlehemi csillagról már a 16. században megállapította Tycho Brahe, majd nyomában Kepler is, hogy az sem üstökös, sem új csillag (szupernóva) fellobbanása nem lehetett.
Kepler viszont később kiszámította, hogy i. e. 7-ben asztrológiai különlegességként háromszor ismétlődő együttállás jött létre a Halak csillagképében a Jupiter és a Szaturnusz bolygó között. Babiloni ékírásos bizonyítéka is előkerült 1925-ben annak, hogy ez a rendkívül ritka, csak sok száz évenként megismétlődő bolygóegyüttállás mély megrendüléssel foglalkoztatta az ókori embereket. Különösképpen az asztrológus bölcseket. ..." [HAI.]

DUNAI Imre: A betlehemi "üstökös". = Új Dunántúli Napló 9. 1998. dec. 24. 352. sz. p. 18. "...Az üstökös egyike a legfeltűnőbb égi jelenségeknek. A kronológusok hajdan keresték az ókori feljegyzésekben azt az üstököst, amely a felbukkanási idejével megfelelne betlehemi csillagnak, és ezzel Jézus születésének dátumára is fény derülne. [...] Az időszámításunk kezdete körüli időből azonban semmi hír nem maradt fenn. [...] Tulajdonképpen a csillagászati rejtély kulcsa már igen korán megvolt, csak nem éltek vele. Tertullianus egyházatya i. sz. 200 körül úgy nyilatkozott, hogy nem lát a betlehemi csillagban csodát, csak a bolygóknak Jézus születését hirdető különleges társulását, amelyben különös szerepet vitt a Szaturnusz és a Mars. Ám újabb ezer évet kellett várni arra, amikor az 1150-es évek derekán Manuel Kommenosz bizánci császár - egyébként a mi Szent László királyunk unokája - buzgón vitatkozni kezdett udvari filozófusával, Glükasz Mihállyal a csillagjóslásról.
Glükasz makacsul azt állította, hogy a betlehemi csillag csodás égi tünemény volt, nem lehet tehát a világi asztrológia szabályaival magyarázni. Ezzel szemben a császár szentül meg volt győződve arról, hogy a napkeleti bölcsek a bolygók kölcsönös állásának jelentőségét, és a betlehemi csillag feljöttéből meg az állatövi csillagképekből, ahol a csillag megjelent, rátaláltak Jézus születésének a helyére. [...] Két és fél évszázaddal később Petrus de Albaco bíboros - aki Husz János vizsgáló- és ítélőbírája volt - azt áhítottja, hogy Krisztus "in gloria Saturni", azaz Szaturnusz dicsfényében született. Az üstökösként ábrázolt betlehemi csillagról a 16. században Tycho Brahe, majd Kepler is megállapította, hogy az sem üstökös, sem új csillag fellobbanása nem lehetett. Harminc esztendővel később aztán hajdani "szárnysegédje", az örökébe lépő Kepler viszont kiszámította, hogy i. e. 7-ben háromszor ismétlődő együttállás jött létre a Halak csillagképében a Jupiter és a Szaturnusz között.
Ez ezért nevezetes, mert i. e. 1800 és i. sz. 400 közötti 2200 évben mindössze kétszer fordult elő: i. e. 860-ban és i. e. 7-ben. Legutóbb ez a háromszori együttállás 1940. augusztus 15. és 1941. február 20. között ismétlődött meg. Századunkban babiloni ékírásos bizonyítéka is előkerült annak, hogy ez a rendkívül ritka bolygóegyüttállás mély megrendüléssel foglalkoztatta az ókori bölcseket. ..." [HAI.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 52P/Harrington-Abell. = Üstökös Gyorshírek 1998. 7. sz. p. 1. 1998. júl. 24-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1998 M5 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 1998. 7. sz. p. 1. 1998. júl. 24-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/1998 U3 (Jager). = Üstökös Gyorshírek 1998. 12. sz. p. 1. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1998 M5 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 1998. 12. sz. p. 1. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet/1998 U5 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 1998. 13. sz. p. 1. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1998 P1 (Williams). = Üstökös Gyorshírek 1998. 14. sz. p. 1. 1998. nov. 16-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 52P/Harrington-Abell. = Üstökös Gyorshírek 1998. 14. sz. p. 1. 1998. nov. 16-i dátummal. [KSZ.]

   KÉRI Katalin: Nők a csillagászat történetében = Valóság 41. 1998. 2. sz. pp. 84-98. [AAJ.]

PÖLÖSKEY H. János: A tenyérbe fogott Nap. = Vas Népe 43. 1998. febr. 21. 44. sz. p. 8. Beszélgetés Horváth Tibor és Tuboly Vince hegyhátsáli amatőrcsillagászokkal. [SRG.]

Amikor Gothard trombitált. Ikerváron úgy volt, hogy még a parasztok is villanyvasalót használhattak. = Vas Népe 43. 1998. jún. 15. p. 10. [SRG.]

Kepler Vas megyei menedéke Petáncon. = Vas Népe 43. 1998. aug. 18. 193. sz. p. 13. [SRG.]

Ezt mindenkinek látni kell. = Vas Népe 43. 1998. aug. 26. 199. sz. p. 8. Az 1999-i napfogyatkozásról Vértes Ernő. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás. = Vas Népe 43. 1998. aug. 28. 201. sz. p. 5. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület az MMIK-ban 1998. okt. 2-3-án "Teljes napfogyatkozás 1999" címmel konferenciát rendez. [SRG.]

Mától csillagászati hetek megyénkben. = Vas Népe 43. 1998. szept. 28. 227. sz. p. 3. A 19-dik Csillagászati hét szept. 28. és okt. 2. között. Előadói: Zombori Ottó, Both Előd, Bartha Lajos, Horváth András, Theodor Pintér, Vértes Ernő. Szombaton tanulmányi kirándulás lesz Ógyallára. Sragner Márta Gothard Sándor bibliográfiáját a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban mutatják be okt. 1-én. [SRG.]

Tizenöt éves a csillagvizsgáló. = Vas Népe 43. 1998. szept. 30. 229. sz. p. 1. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület csillagvizsgálójáról. [SRG.]

CSALA Péter: Teljes napfogyatkozás lesz. = Vas Népe 43. 1998. okt. 5. 233. sz. p. 12. Az 1999. aug. 11-i napfogyatkozásról. [SRG.]

A 8. évfolyam elé. = Vega 8. 1998. márc. 1.(35.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

Programajánlat áprilisra. = Vega 8. 1998. márc. 1.(35.) sz. p. 2. [SRG.]

Egyesületi események. = Vega 8. 1998. márc. 1.(35.) sz. p. 2. [SRG.]

A VCSE 8. közgyűlése. = Vega 8. 1998. márc. 1.(35.) sz. pp. 2-3. 1998. jan. 10. [SRG.]

VEGA ’98 Nyári amatőrcsillagász megfigyelőtábor. = Vega 8. 1998. márc. 1.(35.) sz. p. 3. Kehidakustányban lesz, 1998. aug. 18-24-ig. [SRG.]

Újdonságok a Lexell-üstökösről. = Vega 8. 1998. márc. 1.(35.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

A Hale-Bopp üstökös fényessége. = Vega 8. 1998. márc. 1.(35.) sz. p. 4. [SRG.]

Periodicitások a kvazárok színképében. = Vega 8. 1998. márc. 1.(35.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

SN 1950 E = egy ismeretlen kisbolygó? = Vega 8. 1998. márc. 1.(35.) sz. p. 5. [SRG.]

Észlelések. = Vega 8. 1998. márc. 1.(35.) sz. pp. 5-8. Fedési kettőscsillag 1997. nov. 15/16 IM Aur Csizmadia Szilárd (Zalaegerszeg).; Kettőscsillagok 1997. máj. 19/20. Kovács Zsolt (Vecsés).; Tuboly Vince: Csillagfedés. Aldebaran 1997. nov. 15/16. Horváth Tibor, Károly Lajos, Molnár Gyula, Tuboly Vince (Hahót). [SRG.]

Belépés a Vega Csillagászati Egyesületbe. = Vega 8. 1998. márc. 1.(35.) sz. p. 8. [SRG.]

Nyílthalmazok (M44 és M67). = Vega 8. 1998. márc. 1.(35.) sz. p. 8. [SRG.]

VCSE hírek. = Vega 8. 1998. ápr. 2.(36.) sz. p. 10. Csizmadia Szilárd: Pénzügyek - 1997.; Amatőrcsillagász múltunk.; Programajánlat 1997. ápr. 25-aug. 24. [SRG.]

Az amatőrcsillagász mozgalom hírei. = Vega 8. 1998. ápr. 2.(36.) sz. pp. 11-12. Zala megyei csillagászati, amatőrcsillagászati szervezetek.; Csizmadia Ákos - Csizmadia Szilárd: MCSE Helyi Csoportok IV. Országos Találkozója Esztergomban 1998. febr. 6-8.; VCSE - GAE vezetőségi találkozó Hegyhátsál, 1998. márc. 21. [SRG.]

Csillagászati ismeretek. = Vega 8. 1998. ápr. 2.(36.) sz. pp. 12-18. Csizmadia Szilárd: Csillagképekről.; Mekkorák a fekete lyukak? [SRG.]

BARTHA Lajos: Isaac Roberts - a ködfényképezés mestere. Mások írták... = Vega 8. 1998. ápr. 2.(36.) sz. pp. 18-20. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Fedési kettőscsillagok. Észlelési ajánlat. = Vega 8. 1998. ápr. 2.(36.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Vega 8. 1998. ápr. 2.(36.) sz. p. 24. A csillagos égbolt május-júniusban. Holdfázisok, Jelenségek, Bolygók, Meteorrajok. [SRG.]

Észlelések. = Vega 8. 1998. aug. 3.(37.) sz. pp. 26-29. Mély-ég objektumok Csizmadia Szilárd, Forgács Péter, Huszti András, Kasza Ferenc, Mikics Károly, Molnár Gábor, Oroszi Zsuzsanna, Zelkó Zoltán (Kehidakustány).; Kettőscsillagok 1997. júl. 10/11. Kovács Zsolt (Vecsés).; Észlelőink figyelmébe - Fedési kettőscsillagok körlevél, Észlelési útmutató című kiadványok ismertetése. [SRG.]

VCSE hírek. = Vega 8. 1998. aug. 3.(37.) sz. pp. 30-31. Pályázati felhívás - cikkírói pályázat.; Csizmadia Szilárd: Események.; Rendkívüli közgyűlés máj. 30-án.; Mi kérdeztünk, Önök válaszoltak. [SRG.]

Az amatőrcsillagász mozgalom hírei. = Vega 8. 1998. aug. 3.(37.) sz. pp. 31-32. Csizmadia Szilárd: Vasi-Zalai Amatőrcsillagász Találkozó 1998. ápr. 25-26. Hegyhátsál.; Csizmadia Ákos: Szakkör született.; Csizmadia Szilárd: Megyei csillagász tábor Kehidakustányban 1998. júl. 19-25. [SRG.]

Csillagászati ismeretek. = Vega 8. 1998. aug. 3.(37.) sz. pp. 32-33. Szabó Róbert: Hozzászólás a fekete lyukak témájához.; Helyesbítés.; Az égbolt legfényesebb csillagai - Sky and Telescope 1998 ápr. [SRG.]

Észlelési ajánlat. = Vega 8. 1998. aug. 3.(37.) sz. pp. 34-35. -n n.- [Csizmadia Szilárd]: Az Ophiuchus.; Három fedési változó csillag.; Holdfázisok (1998. szept-dec.).; Bolygók.; Jelentősebb meteorrajok.; Jelenségek 1998. szept. 6-dec. 31. [SRG.]

VCSE hírek. = Vega 8. 1998. okt. 4.(38.) sz. pp. 38-40. Belépés a Vega Csillagászati Egyesületbe.; Szerkesztői üzenetek.; Újra Albireo!; Személyi jövedelemadó 1 %-a.; SZJA - 1999.; Felhívás!; Események 1998. márc. 21-okt. 3.; Programajánlat 1998. okt. 23-dec. 5.; Zalaegerszegi Városi Csillagászati Szakkör. [SRG.]

BARTHA Lajos: Zala Megyei Amatőrcsillagászok 1923-1944 között. Csillagászat történet. = Vega 8. 1998. okt. 4.(38.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

Az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás rovata. = Vega 8. 1998. okt. 4.(38.) sz. pp. 42-46. Csizmadia Szilárd: Napfogyatkozások. (Távcső világa és Vértes Ernő előadása nyomán.); Fedési változó minimumok (1998. okt. 15-1998. dec. 31.).; A Vega ’98 tábor résztvevői (fotó - Simonkay Ferenc.) [SRG.]

A Revue des Constellations csillagtérkép 1-2. oldala. = Vega 8. 1998. okt. 4.(38.) sz. pp. 47-48. UMi, Dra, Cam. [SRG.]

VCSE hírek. = Vega 8. 1998. nov. 5.(39.) sz. pp. 50-52. Csizmadia Szilárd: E számunkról.; Zelkó Zoltán: A Magyar Királyi Posta teljesítményéről.; 1999. évi tagdíjak.; Programajánlat.; -n n.- [Csizmadia Szilárd]: A Scutum Csillagvizsgáló avatása 1998. okt. 23. [SRG.]

Az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás rovata. = Vega 8. 1998. nov. 5.(39.) sz. p. 53. A napfogyatkozások megfigyelése. (J. Muirden: Astronomy for Amateurs, London, 1969. Az eredeti megjelent magyarul: Albireo 1990/márc. 14-15. oldal.) [SRG.]

TUBOLY Vince: Jönnek a Leonidák! A Leonida meteorraj és a Tempel-Tuttle üstökös kapcsolata. = Vega 8. 1998. nov. 5.(39.) sz. pp. 54-64. [SRG.]

FARKAS János László: Galilei mintaszerű érvelése. = Világosság 39. 1998. jan. 1. sz. pp. 50-77. Vita. [SRG.]

FEHÉR Márta: Galilei mintaszerű tévedése. = Világosság 39. 1998. jan. 1. sz. pp. 78-82. Vita. [SRG.]

          1999.

XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció I. Élettelen természettudományok. Debrecen, 1999. március 31. - április 2. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem. 321 p. Szerkesztők: Szabó József, Mészáros Ilona, Sümegi Pál. Bazsa György 1999. márc. 19-én kelt előszavával.; A XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Természettudományi Szekciója 1999. márc. 31. és ápr. 2. között zajlott Debrecenben, a KLTE-n. A résztvevők száma már 1000 körül volt és összesen 482 pályamunkát nyújtottak be. 217 az élő és 265 az élettelen természettudományi tárgyköréből íródott. Itt elhatározták az OTDK Természettudományi Szekció kettéválasztását. A következő rendezvényre már két szekcióban, az élő természettel foglalkozó Biológiai Szekcióban és az élettelen természettudományokat magában foglaló Fizika, Földtudományok és Matematikai (FIFOMA) Szekcióban folytatódott a munka. [KSZ.]

  ALMÁR Iván: A SETI szépsége. Kutatás Földön kívüli civilizációk után. Budapest, 1999. Vince Kiadó, Szekszárdi Nyomda Kft. 195 [5] p. /Tudomány - Egyetem./ A kötet szaklektora: Fejes István. [SRG.]

ALMÁR Iván: Teljes napfogyatkozás 1999. augusztus 11. Kiad. a Honvéd Vezérkar Humán Főcsoportfőnökség. Budapest, 1999. Honvéd Kiadó, MH TMK Nyomda. 13+[3] p., 1 t. Szerk.: Tömbölné Cirfusz Loretta. [SRG.]

Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. 490 p., 8 t. Szakmailag ellenőrizte: Szatmáry Károly és Kiss László. [SRG.]

BATTA ISTVÁN: A magyar fizikai szaknyelv fejlődése. A fizikai tudományok hazai irodalmának története 1867-ig. Sajtó alá rend.: Gazda István. 1. kiad. Piliscsaba, 1999. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. 115 p. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 10/1./ Dr. Batta István (1882-1926) fizikatanár által 1918-21-ben Sárospatakon írt munka. 1922. máj. 10-én pályadíjat nyert az anyag, de akkoriban kéziratban maradt. Ez a munka első nyomtatott változata. [SRG.]

Beszélgetések az idők végezetéről. Jean-Claude Carriére, Jean Delumeau, Umberto Eco, Stephen Jay Gould beszélgetése Catherine David, Frédéric Lenoir, Jean-Philippe de Tonnac újságírókkal. Ford.: Kamocsay Ildikó. Budapest, 1999. Európa Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Rt. 293 p. /Memoria Mundi./ A 2000-ik év és az idő szakaszokra bontása.; Az apokalipszis új értelme.; A szfinx kérdései.; Minden eshetőségre készen. [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: Alapjaiban mi az Univerzum, az ember és az Isten? Pécs, 1999. 26 p. [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: A természetben működő újonnan felismert folyamat bizonyítja: nem volt ősrobbanás! Kutatási eredmények összegzése az Univerzum kialakulásáról és fennállásáról. [Pécs, 1999.] 11 p. [KSZ.]

BOJKÓ Béla: A kémiai elemek új termodinamikai rendszere: a T-modell és a Világegyetem. Budapest, 1999. Püski Kiadó Kft., Gyomai Kner Nyomda Rt. 210 p. [KSZ.]

BUFFETAUT, Eric -GHEERBRANT, Emmanuel - PAJAUD, Daniel - RAGE, Jean-Claude - SENUT, Brigitte - THOMAS, Herbert - VERDET, Jean-Pierre: Az ősrobbanástól a gondolkodó emberig. A Földről és az életről. Ford.: Katona Sándor. Budapest, 1999. Larousse - Magyar Könyvklub, Nyomta a Mohndruck GmbH. (Németország). 104 p. /Új képes történelem. 1./ Alapkiadás: Officina Nova 1993. Csillagászat: pp. 5-22. [KSZ.]

CORNELIUS, Geoffrey: Csillagképek kézikönyv. Útmutató az éjszakai égbolt megfigyeléséhez, a csillagképek szimbolikája és mítoszai. Ford.: Béresi Csilla. Budapest, 1999. Magyar Könyvklub, Médiaprint Budapest, Tlaciarne Bansky Bystrica nyomda. 176 p. [SRG.]

CUSANUS, Nicolaus: A tudós tudatlanság [De Docta Ignorantia.] Ford.: Erdő Péter. Felelős kiad.: A Szent-Domonkosrend magyarországi tartományfőnöksége, Pucilowski József vikárius. [Budapest, 1999.] Paulus Hungaria - Kairosz. III + 206 p. A tekintélyes középkori teológus-filozófus, Nicolaus Cusanus (Cryffts, 1401-1464) nézete a tudományos megismerés céljáról és a világ szerkezetéről. A 120. oldaltól kozmogóniai nézeteit fejti ki, a 127. oldalon a Föld helyéről értekezik. [IBQ.]

Csillagászat. Fogalmak, magyarázatok. Összeállította: Kereszturi Ákos. [Budapest,] 1999. Diáktéka Kiadó, Megapress 2000 Kft. 96 p. /Diák-Kiskönyvtár. 13./ [SRG.]

DÖBRÖNTE Zoltánné: Földünk és környezetünk. Európa. Csillagászati földrajz. Az általános iskola 8. osztálya és a 14 éves korosztály számára. Celldömölk, 1999. Apáczai Kiadó, Kaloprint Nyomda Kft. 120 p. (Kalocsa) Lektorálta: Hajnal Lajos. Bírálta: Lakotár Katalin. Jelzet: AP 853/1. Csillagászat: pp. 90-109. [KSZ.]

Előadások Szombathelyen és Vas megyében a teljes napfogyatkozásról (1999). Kiad. a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület (TIT), ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma, Szombathely, 1999. Szignatúra Nyomda és Kiadó Kft. 16 p. Jankovics István előszavával. pp. 3-4. [SRG.]

Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. 123 p. [SRG.]

ENGELHARDT, Wolfgang: A Mars. A vörös bolygó titka. Ford.: Varga Csaba. Budapest, 1999. Tessloff és Babilon Kiadó, "Printed in Germany" nyomdai munkák. 64 p. /Mi micsoda. Space./ Lektorálta: Orha Zoltán. [KSZ.]

Erős Zoltán: Rejtvényböngészde. 2. kiadás, változatlan utánnyomás. 1999. K.u.K. Kiadó, Kinizsi Nyomda. 624 p. Szószedet témakörök szerint csoportosítva, növekvő betűszám szerint. Csillagászat: Állatövi jegyek, csillagképek (pp. 179-182).; A csillagászat úttörői(pp. 182-183.).; Naprendszerünk bolygói. A bolygók holdjai (p. 183.).; Űrhajósok 1961-1986. (pp. 184-188.). [HAI.]

FORGÁCS József: Teljes napfogyatkozás Magyarországon. Kiad. AKG Kiadó. [Budapest,] 1999. GenerálCOMP nyomda. 90 p., 6 t. Szakmailag ellenőrizte: Ponori Thewrewk Aurél. Szerkesztette: Simon Tamás. Az 1842. júl. 8-i teljes napfogyatkozás korabeli beszámolói: pp. 6-66. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozásról előzetesen: pp. 67-90. [SRG.]

Földünk tájai és a csillagok. 1999. /Ezt fedezd fel!/ CD-ROM. [GYI.]

Földünk tájai és a csillagok. 1999. /Kérdezz - felelek!/ CD-ROM. [GYI.]

GAZDA István: Magyar tudománytörténet. Piliscsaba, 1999. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Szüpex Nyomdai és Grafikai Stúdió. 200 p. /A felsőoktatási intézmények hallgatói számára./ A csillagászat magyarországi történetéből: pp. 51-61.; Kronológia, ajánlott irodalom: pp. 61-64. [KSZ.]

GLEICK, James: Káosz. Egy új tudomány születése. Ford.: Szegedi Péter. Budapest, 1999. Göncöl Kiadó. Széchenyi Nyomda Kft. (Győr) 359 p. Szerkesztette és a fordítást az eredetivel egybevetette: Seres Iván. Több csillagászati vonatkozással. Például: pp. 69-71. (A Jupiter nagy vörös foltja); pp. 173-181. (égimechanika, gömbhalmazok, galaxisok). [KSZ.]

Gothard Asztrofizikai Obszervatórium. Szerk.: Vincze Ildikó. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, Szombathely, 1999. Sylvester János Kiadó és Nyomda Kft. 31 p. A szöveg angol nyelven is. [SRG.]

GÖŐZ Lajos: Szabolcs - Szatmár - Bereg megye természeti erőforrásai. Nyíregyháza, 1999. Grafit Nyomda "R" Kft. (Nyíregyháza) 374 p. /A természeti erőforrásokról./ Lektorálta: Perczel György és Rétvári László. Pécsi Márton előszava 1999. jan. 31-én kelt. Csillagászati vonatkozásokkal: pp. 194-226. (A szoláris energia hasznosítási lehetőségei. A napsugárzás fizikája, geometriája. A globális sugárzás. A napenergia hasznosítása. Napkollektorok. A hazai és a megyei napsugárzási viszonyok. A havi és éves napfényes órák száma és a globális sugárzás havi összegei. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A Planetárium - ismertető anyag a pécsi és a magyar planetáriumokról. [Pécs,] 1999. Pécs-Baranyai TIT. 4 p. Szóróanyag. [SRG.]

HAUER Erich: Csillagok útján. Csillagászat alapfokon. Déva, 1999. Corvin Kiadó, Grapho Tipex. 207 p., 75 ábra, 5 t., 32 színes t. /Corvin Természetjárók. 2./ [SZF.]

HAWKING, Stephen: Einstein álma és egyéb írások. Ford.: Ungvárainé Nagy Zsuzsanna, Ungvárai János. Budapest, 1999. Vince Kiadó, Reálszisztéma Dabasi nyomda Rt. 179 p. A fordítást ellenőrizte és a magyar nyelvű ajánlott irodalom jegyzéket összeállította: Abonyi Iván. [KSZ.]

HAWKING, Stephen W. - PENROSE, Roger: A tér és az idő természete. Ford.: Both Előd. Budapest, 1999. Talentum Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. 191 p. /Isaac Newton Intézet előadás-sorozatok./ Lektorálta és szerkesztette: Abonyi Iván. [KSZ.]

HORÁNYI Gábor: Beszélgetések a kvantummechanikáról, a relativitáselméletről és a megértés útjairól. Budapest, 1999. Műszaki könyvkiadó, Zrínyi Nyomda Rt. 246 p. [SRG.]

HORÁNYI Gábor: Csillagászat. Kalandozások térben és időben. Budapest, [1999.] Műszaki Könyvkiadó, Oláh Nyomda és Kiadó Kft. 138 p. Jelzet: CA 0710. Csillagászat a 13-14 éves korosztály számára. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince: Volt egyszer egy napfogyatkozás... Teljes napfogyatkozás Hegyhátsál, 1999. augusztus 11. Hegyhátsál, [1999.] Garas Fotostúdió, Kincses Fotó nyomda. 81 p., 4 t. A szerzők előszava 1999. szept. 1-én kelt.; A napfogyatkozás leészlelésének technikai előkészítése.; Távcsövek fényképezőgépek, CCD-kamerák...; A hőmérséklet változása.; Légnedvesség mérések.; A fényerő, a megvilágítás változása.; Szélsebesség mérések.; Teljes napfogyatkozás déli határvonalának megállapítása.; A fények és a színek változása.; A protuberanciák láthatósága a totalitás alatt.; Polarizációs szűrővel végzett megfigyelések.; Színes felvételek. [SRG.]

JÓNÁS Ilona - KOVÁCS Lászlóné - VÍZVÁRI Albertné: Földrajz. 8. A Föld a világegyetemben. Európa országai és a FÁK. Szeged, 1999. Mozaik Oktatási Stúdió, Dürer Nyomda és Kiadó Kft. 176 p. /A természetről tizenéveseknek./ Bírálók: Szatmáry Károly, Abonyiné Palotás Jolán. Raktári szám: MS-2613. Csillagászat: pp. 9-40. [KSZ.]

KERESZTY Péter - NEMERKÉNYI Antal: Lakóhelyünk, a Föld. Budapest, 1999. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Dürer Nyomda és Kiadó Kft (Gyula). 184 p. Bírálta: Dusek László, Szabados László. Raktári szám: 00858. Csillagászat: pp. 5-39. [KSZ.]

KLEININGER Tamás: Földrajz. Csillagászati ismeretek, általános természetföldrajz. Piliscsaba, [1999.] Konsept-H Kiadó, G & G Kft. nyomda. 128 p. Lektorálta: Fügedi Péter, Fürst József, Lovizer Ferencné. Csillagászat: pp. 3-32. [KSZ.]

LITTMANN, Mark - WILLCOX, Ken - ESPENAK, Fred: Napfogyatkozás a maga teljességében. Ford.: Kun Mária. Kiad. a Napvadász Kft. Budapest,1999. OOK-Press Kft. nyomda. 267 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: Szabados László. Mizser Attila utószavával (hátsó külső borító). [SRG.]

Kozmológia és kozmogónia. Összeáll.: Juhász Tibor. [Zalaegerszeg,] 1999. Albireo Amatőrcsillagász Klub. CD-ROM. [KSZ.]

Magyar űrkutatás 1999. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Sztojanovics Péter. Budapest, 2000. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. 167 p. Intézeti beszámolók (alapadatok, kutatók, tudományos tevékenység és eredmények, nemzetközi együttműködés, egyéb tevékenységek, publikációk): Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ; Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma; Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszék, Űrkutató Csoport; Országos Meteorológiai Szolgálat Műholdas Kutató Laboratórium; MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet; BME Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszék Űrkutató Csoport; Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet FFO; Magyar Állami Földtani Intézet Kozmikus Anyag Kutató Csoport; BME Felsőgeodéziai Tanszék; MTA KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézet; MTA Csillagászati Kutatóintézete; ELTE TTK és MTA X. Osztály Geonómia Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport;
Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház; Magyar Honvédség Központi Honvédkórház; Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézet; Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézet; MTA Pszichológiai Intézete Pszichofiziológiai Részlegek; Debreceni Orvos-és Egészségtudományi Centrum Immunológiai Intézet; "Johan Béla" Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoport; MTA-Semmelweis Egyetem Biofizikai Kutatólaboratórium; MTA KFKI Atomenergia Kutató Intézet Űrdozimetriai Csoport; Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet; MATÁV PKI Távközlésfejlesztési Intézet; Távközlési Innovációs Rt. Távközlési Kutatócsoport. [KSZ.]

MENDÖL Tibor: A földrajztudomány az ókortól napjainkig. Budapest, 1999. ELTE Eötvös Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. 274 p. Az 1905-1966-ig élt Mendöl Tibor, 1950-es években írt, de kéziratban maradt művéből. Csillagászat: pp. 22-24.,134-136., 147-150. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. 298 p., 4 t. Közreműködött: Jean Meeus, Eberhard Riedel, Sárneczky Krisztián, Szabados László, Szabó Sándor, Tuboly Vince. Szakmailag ellenőrizte: Csaba György Gábor, Szabados László. [SRG.]

MILES, Lisa - SMITH, Alastair: Csillagászat és a világűr. Ford.: Both Előd. Budapest, 1999. Park Kiadó. 96 p. Szakmailag ellenőrizte és szerkesztette: Simon Tamás. [KSZ.]

A modern technika kézikönyve. Videotechnológia. Mikrosebészet. Időmérés. Űrkutatás. Atomenergia. Sugárhajtóművek. Ford.: Both Előd, Ungváriné Nagy Zsuzsanna, Ungvári János. Budapest, 1999. Magyar Könyvklub, Omigráf Kft., Mohndruck GmbH, Germany nyomda. 287 p. Előszó: John Durant. Szakmailag ellenőrizte: Dürr János. Csillagászat: pp. 138-139. (Csillagvizsgálás. A csillagászati távcsövekkel a világűr egyre távolabbi részei vizsgálhatók); pp. 148-149. (Tik-tak. Az idő fogalma és mérése); pp. 161-181. (A világűr. Hordozórakéták. Az űrrepülőgép felszállása. Az űrrepülőgép működése. Űrséta. Élet a világűrben. A műholdak pályái. Földmegfigyelő műholdak. Csillagászat a világűrből. Bolygókutató szondák. Újdonságok az űrrepülésben). [KSZ.]

MÓDOS Tibor: Fizikakönyv. A nyolcadik évfolyam és a 14 éves korosztály számára. 3. kiad. Celldömölk, 1999. Apáczai Kiadó, Letter-Print Nyomda Kft (Budapest). 96 p. Az Oktatási Minisztérium a kiadványt 44.532/31/96.XI. szám alatt jóváhagyta és segédkönyvvé nyilvánította. Jelzet: AP 881/3. Bírálta: Pál Andrásné. Lektorálta: Almási István. Csillagászat: pp. 28-39. (Az általános tömegvonzás. A bolygókról. Kepler törvényei. Mesterséges égitestek); p. 96. (A bolygók néhány adata) [KSZ.]

NÁDLER Andrea: Napozz Holddal! Természetismeret munkatankönyv. Piliscsaba, [1999.] Konsept-H Könyvkiadó, Stílus-Print Kft. 196 p. /Gyermekek Háza./ Csillagászati munkatankönyv differenciált feladatsorokkal 9-10 éves gyerekeknek. A könyvet az Oktatási Miniszter T512.167/1999 számon tankönyvvé nyilvánította. Jelzése: KT-0716. Lektorálta: Czigléné Farkas Katalin, Kulin Eszter, Majorné Szathmári Erzsébet. [KSZ.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: Az ezredvég napfogyatkozása. Kiad. a Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pécs, 1999. Bornus Kft. nyomda. 24 p. /Planetáriumi Füzetek. 1./ [SRG.]

Napfogyatkozás ’99 Csillagtérkép. Budapest, 1999. AGÁT Kft., TOP-O-GRÁF Térképészeti Iroda. 2 térk. /ZsebTop Vágja zsebre a világot!/ Kiterítve 240 x 280 mm-es, 48 x 80 mm-re hajtogatva. Egyik oldala csillagtérkép az 1999. augusztus 11. 12:50-kori időpontban. Másik oldala Magyarország útjainak térképe a teljes fogyatkozás sávjával. [SRG.]

Napfogyatkozások. Összeáll.: Juhász Tibor. [Zalaegerszeg,] 1999. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Zrínyi Miklós Gimnázium. CD-ROM. A bemutató teljes anyaga közel 500 képet, számos animációt, videóbejátszást, táblázatot, magyarázatot tartalmaz. Tartalma: Teljes napfogyatkozás - 1999. Fényképek a napfogyatkozásról [Bertók Zsófia, Czotter Edina, Dömötör Andrea, Farkas Ernő, Gazdag Attila, Gál Melinda, Gróf Katalin, Juhászné Illés Zsuzsanna, Kormos Péter, Kovács Bálint, Móricz Anna, Szauer Ágoston, Tuboly Vince fényképei a jelenségről]. Napfogyatkozás mérések. Az állatok viselkedése. Csillagunk a Nap. Fogyatkozások az égbolton. Történelmi napfogyatkozások. A napfogyatkozások megfigyelése. Az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás. Napfogyatkozások más égitesteken. [KSZ.]

Naptártörténeti kislexikon. Naptártörténet és kronológia. Összeáll.: Schalk Gyula. Budapest, 1999. FIESTA - SAXUM, Szekszárdi Nyomda Kft. 183 [8] p. /A Tudás Könyvtára./ [SRG.]

Pesti Est. Napfogyatkozás. Szerk.: Első Magyar Napvadász Kft. Budapest, 1999. Pesti Est Kft., Révai Nyomda Kft. 21 p. A Pesti Est 3. évfolyamának 25. különszáma az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozásra: csillagászati háttérrel, megfigyelési tanácsokkal és napfogyatkozáshoz kapcsolódó programokkal. [REZ.]

REES, Martin: A kezdetek kezdete. Világegyetemek titkai. Ford.: Márkus János. Budapest, 1999. Athenaeum 2000 Kiadó Kft., Gyomai Kner Nyomda Rt. 201 p. Stephen Hawking előszavával. [KSZ.]

RIDPATH, Ian: Bolygók és csillagok. Ford.: Schalk Gyula. Budapest, 1999. Panemex Kft., Grafo Kft., Egyetemi Nyomda Kft. 231 p. /Határozó kézikönyvek./ Szaklektor: Horváth András. Csillagképek térképatlasza és ismertetője. pp. 64-141. [SRG.]

RÓZSA Endre: 500 kérdés és válasz a földrajz köréből. Kisújszállás, 1999. Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft., START Rehabilitációs Vállalat és Intézményei Nyírségi Nyomda Üzeme. 172 p. Földrajz az általános iskola felső tagozatos és a középiskolás tanulóknak, földrajztanároknak, földrajz iránt érdeklődőknek, földrajzi vetélkedők résztvevőinek. Csillagászat: pp. 5-39. (105 csillagászati kérdés és felelet.) [KSZ.]

SAGAN, Carl: Korok és démonok. Ford.: Hraskó Péter. [Budapest], 1999. TYPOTEX Kiadó, Dabas Jegyzet Kft. nyomda. 443 p. /Szkeptikus könyvek./ A természettudományos (benne a csillagászati) ismeretterjesztés kérdéseiről. [KSZ.]

SIMMONS, John: 100 tudós. Ford.: Bihari György. Budapest, 1999. Magyar Könyvklub, Szekszárdi Nyomda Kft. 399 p. Csillagászathoz kötődő életrajzi fejezetek: 1. Isaac Newton és a newtoni forradalom (pp. 13-16.).; 2. Albert Einstein és a huszadik századi tudomány (pp. 17-22.).; 7. Galileo Galilei és az új tudomány (pp. 44-47.).; 9. Johannes Kepler és a bolygók mozgása (pp. 52-55.).; 10. Nikolausz Kopernikusz és a heliocentrikus világegyetem (pp. 56-58.).; 22. Tycho Brahe és az új csillagászat (pp. 102-104.).; 27. William Herschel és az égbolt fölfedezése (pp. 119-122.).;
29. Pierre Simon de Laplace és a newtoni mechanika (pp. 126-128.).; 30. Edwin Hubble és a modern teleszkóp (pp. 129-132.).; 35. Leonhard Euler és a tizennyolcadik századi matematika (pp. 149-151.).; 37. Arthur Eddington és a modern csillagászat (pp. 155-158.).; 40. Christiaan Huygens és a fény hullámtermészetének elmélete (pp. 165-167.).; 41. Carl Gauss és a matematikai zsenialitás (pp. 168-171.).; 54. Stephen Hawking és a kvantumkozmológia (pp. 220-223.).; 57. Gustav Kirchhoff és a színképelemzés (pp. 231-234.).; 58. Hans Bethe és a napenergia (pp. 235-238.). [HAI.]

SINGH, Simon: A nagy Fermat-sejtés. A világot 350 éven keresztül lázban tartó matematikai probléma szenzációs megoldásának lebilincselő története. Ford.: Pappné Kovács Katalin. Budapest, 1999. Park Könyvkiadó, Szegedi Kossuth Nyomda Kft. 362 p. John Lynch előszava 1997 márciusában kelt. A könyv matematikai és matematikatörténeti, de néhány csillagász illetve csillagászati vonatkozás szerepel benne: Euler (pp. 81-82.); Olbers (pp. 112-113.); Gauss (pp. 112-116.); Kepler (pp. 310-318.). [KSZ.]

SZABÓ Árpád: Magyar természettudósok. Fizikusok. 2. átdolg. kiad. Budapest, 1999. Akadémiai Kiadó Rt., Bessenyei György Könyvkiadó Nyomdaüzeme. 200. p. Szakmai lektorok: Pintér Ferenc és Szabó Tímea. Útravaló (bevezető): Marx György. Csillagászat: Bay Zoltán Lajos (1900-1992). pp. 13-21. [KSZ.]

SZÉKELY László: A nap magyar kutatója. Fényi Gyula és a jezsuita természettudomány. Megjelenik az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás alkalmából. Kiad. a MTA Filozófiai Intézete. Budapest, 1999. 58 p., 2 t. [SRG.]

SZILI István: Földön innen - Földön túl. Földrajz tankönyv 14 éves tanulók részére. 8. évfolyam. 2. jav. kiad. Celldömölk, 1999. Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft. 128 p. Lektorálta: Tánczos Szabó László. Engedélyszám: 35.248/./1998. Raktári szám: PK 00608/1. Csillagászat: pp. 6- 41. [KSZ.]

SZUNYOGH Gábor: Fejezetek a dinamikus földrajz tárgyköréből. Szombathely, 1999. Oskar Kiadó, Halló Print Kft. (Dozmat). 201 p. /Változó valóság. 1./ Lektorálta: Tasnádi Péter és Veress Márton. Károssy Csaba sorozatszerkesztő és kiadó utószavával. Csillagászati vonatkozású fejezetek: A gravitációs erőtér szerkezete a Föld belsejében és a Föld felett (pp. 6-14.); A Föld gömbhéjas szerkezetének hatásai a Föld gravitációs erőterére (pp. 15-20.); A földfelszín kiemelkedéseinek hatásai a Föld gravitációs erőterére (pp. 21-28.); A tengerjárást kiváltó erők földgömbi eloszlása (pp. 90-102.) [KSZ.]

Teljes napfogyatkozás Magyarországon - 1999 augusztus 11. - Kép és szöveg: Fürész Gábor. Kiad. az AGÁT Kft. TOP-O-GRÁF Térképészeti Irodája. Budapest, 1999. 2 térk. Kiterítve 580 x 820 mm-es, 116 x 205 mm-re hajtogatva. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás Magyarországon. 1999. augusztus 11. [Budapest, 1999.] Első Magyar Napvadász KFT., Eravis Hotels, Hunguest Hotels, AV Média Kft., Telescopium Távcsőbolt. 8 c. 295x222 mm-es felület két oldalára nyomott képes és szöveges szórólap a napfogyatkozásról. Fejezetcímek: Napfogyatkozás-turizmus. A teljesség sávja. Rendezvények országszerte. Információ. Mit láthatunk 1999. augusztus 11-én? A részleges szakasz. A totalitás varázsa. Felragyog a gyöngyházfényű napkorona. A totalitás után. [KSZ.]

Az univerzum története. 1999. Typotex. AlmaMater Zala Bt. CD-ROM. [GYI.]

Utazás a Naprendszerben. 2. átdolg. és bőv. kiad. [Budapest,] 1999. Kossuth Kiadó. Ismereterjesztő CD-ROM. A kiadvány a Magyar Csillagászati Egyesület és Budapesti Planetárium ajánlásával jelent meg. Szakmailag ellenőrizte Gesztesi Albert. Főmenü: Nap, bolygók, holdak. Tudta-e, hogy... Űrszekerek menü. Érdekességek innen-onnan. Felfedezők élete. Jelenségnaptár. Lexikon. Naprendszer szimulátor. Programfejlesztés: Szarka Levente. [GYI.]

Változócsillagok fénygörbéi 1993 -1997. Összeállította: Bebesi Zsófia, Csák Balázs, Kiss László. [Budapest,] 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. 56 p. 193 csillag fénygörbéje 205 amatőrcsillagász 117038 észlelése alapján. A szöveg angol nyelven is. [SRG.]

  VERŐ József: Hullámok a bolygóközi térből, vagy csak a magnetoszférából? A geomágneses pulzációk eredete. Akadémiai székfoglaló, 1996. október. Budapest, 1999. Akadémiai Kiadó, AKAPRINT Nyomda Kft. 68 p. /Értekezések, emlékezések./A geomágneses pulzációkat 1840 óta ismerik. A bolygóközi térből származnak, de a magnetoszféra miatt a periódusuk a földrajzi szélesség függvénye. A napaktivitásnak megfelelően is változnak a pulzációk. Nagycenk mellett az MTA Geofizikai Kutató Laboratóriumában 1957 óta folynak észlelések. [KSZ.]

A Világegyetem. Ford.: Szabó Attila. Budapest, 1999. Park Könyvkiadó, Oázis. 127 p. /Time Life Nagyító./ Szakmailag ellenőrizte: Gesztesi Albert. [KOC.]

ZOMBORI Ottó - GRÉTSY Zsombor: Napfogyatkozás 1999. [Budapest,] 1999. Vindex Magnus BT., Print Pack Nyomda. 23 p., 1 térk. Nyelvi lektor: Grétsy László. [SRG.]

ZSIGMOND Győző: Égitest és néphagyomány. Égitestmagyarázás a romániai magyaroknál. Csíkszereda, 1999. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Gutenberg Kft., Altus Rt. 239 p. [SZF.]

RICSÓKA Ticia: Idősoranalízis használata a nap földi hatásának vizsgálatában. In: XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció I. Élettelen természettudományok. Debrecen, 1999. március 31. - április 2. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem. p. 76. Témavezetők: Baranyi Tünde, Terdik György. [KSZ.]

APAI Dániel: Az M56 gömbhalmaz CCD-fotometriája. In: XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció I. Élettelen természettudományok. Debrecen, 1999. március 31. - április 2. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem. p. 77. Témavezető: Vinkó József. [KSZ.]

CSÁK Balázs: Két rövid periódusú Hipparcos-változó fotometriai és spektroszkópiai vizsgálata. In: XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció I. Élettelen természettudományok. Debrecen, 1999. március 31. - április 2. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem. p. 78. Témavezetők: Kiss L. László, Szatmáry Károly. [KSZ.]

SZABÓ Gyula - SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók asztrometriája és fotometriája. In: XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció I. Élettelen természettudományok. Debrecen, 1999. március 31. - április 2. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem. p. 79. Témavezető: Szatmáry Károly. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: Rövid időskálájú változócsillagok keresése galaktikus nyílthalmazokban. In: XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció I. Élettelen természettudományok. Debrecen, 1999. március 31. - április 2. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem. p. 80. Témavezetők: Kaszás Gábor, Vinkó József. [KSZ.]

CSILLIK Iharka Magdolna: Az 1999 augusztus 11-i teljes napfogyatkozás. In: XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció I. Élettelen természettudományok. Debrecen, 1999. március 31. - április 2. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem. p. 81. Témavezető: Pál Árpád. [KSZ.]

DIÓSY Tamás - TÓTH Szabolcs - BORBOLA Tamás: Hunveyorkísérleti űrszonda: a váz, a fedélzeti elektronika és a műszerek. In: XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció I. Élettelen természettudományok. Debrecen, 1999. március 31. - április 2. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem. p. 82. Témavezetők: Bérczi Szaniszló, Cech Vilmos, Drommer Bálint. [KSZ.]

BAKOS Gáspár: Gömbhalmazok fotometriai vizsgálata. In: XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció I. Élettelen természettudományok. Debrecen, 1999. március 31. - április 2. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem. p. 83. Vinkó József. [KSZ.]

NYÍRI Ágnes: Csillagok számítógépes modellezése. In: XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció I. Élettelen természettudományok. Debrecen, 1999. március 31. - április 2. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem. p. 84. Lovas István. [KSZ.]

MEZŐ György: Szoláris aktív vidékek morfológiai aszimmetriája. In: XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció I. Élettelen természettudományok. Debrecen, 1999. március 31. - április 2. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem. p. 85. Témavezető: Ludmány András. [KSZ.]

HARGITAI Henrik: Az Io hegyeinek eloszlása és morfológiája. In: XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szekció I. Élettelen természettudományok. Debrecen, 1999. március 31. - április 2. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem. p. 244. Témavezetők: Bérczi Szaniszló, Illés Erzsébet. [KSZ.]

A. DEZSŐ Károly: Napfogyatkozás. (1999. augusztus 11.) In: Add, hogy lehessek. [1999.] Napos Oldal Sérült Emberekért Alapítvány, Szemimpex Kiadó, Dürer Nyomda és Kiadó Kft. p. 14. Vers. Kelt: Külsővat, 1999. október. [REZ.]

Kulin György előszava. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 7-8. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - MIZSER Attila: Észleljünk! In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 9-26. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes jelenségek. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 27-49. [SRG.]

BABCSÁN Gábor - MIZSER Attila - RÓZSA Ferenc: Távcsöves tudnivalók. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 51-87. [SRG.]

MIZSER Attila: A binokulár: "majdnem" távcső. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 89-102. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Asztrofotózás. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 103-121. [SRG.]

DÁN András: A CCD a csillagászatban. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 123-143. [SRG.]

ISKUM József: A Nap. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 145-167. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Hold. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 169-214. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Fogyatkozások, csillagfedések. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 215-253. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygók. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 255-288. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 289-313. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 315-324. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Meteorok. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 325-358. [SRG.]

BAKOS Gábor: A mély-ég világa. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. 359-403. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 405-422. [SRG.]

KISS László - MIZSER Attila: Változócsillagok. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 423-463. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Látványos és érdekes csillagászati jelenségek 1999-től 2050-ig. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 465-470. [SRG.]

A csillagászati "civil szféra" Magyarországon. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 471-480. [SRG.]

ÉDER Zoltán: Újabb szempontok a "Demonstratio" hazai fogadtatásának kérdéséhez. In: Éder Zoltán: Túl a Duna-tájon. Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből. Budapest, 1999. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Lauer Nyomda. pp. 47-61. /Mundus - új irodalom. 9./ Főleg nyelvtörténetei, de benne kevés csillagászati vonatkozás is Hell Miksa és Sajnovics János tevékenységével kapcsolatban. [KSZ.]

MOLNÁR László: Ember és ég. In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. pp. 7-24. [SRG.]

ILON Gábor: A Nap és az idő a régi kultúrákban. In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. pp. 25-41. [SRG.]

VAJDA János: Napfogyatkozáskor. [Vers.] In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. p. 42. [SRG.]

LŐRINCZ Zoltán: "... A Nap elsötétedett." In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. pp. 43-57. [SRG.]

PETŐFI Sándor: A négyökrös szekér. [Vers.] In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. p. 58. [SRG.]

FŰZFA Balázs: A magyar költészet néhány égi pillanata. In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. pp. 59-67. [SRG.]

TÖRÖK Gábor: Az elsötétedés mozgóképi lenyomatai. In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. pp. 68-79. [SRG.]

TÓTH Árpád: Esti sugárkoszorú. [Vers.] In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. p. 80. [SRG.]

KÁROLYI Pál: Himnusz Aton napisten tiszteletére. In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. pp. 81-88. [SRG.]

Himnusz Aton Napisten tiszteletére. Ehnaton fáraó verse. In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. pp. 89-96. Ford.: Molnár Imre. [SRG.]

HORVÁTH József: Csillagoknak tündöklő barátja. In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. pp. 97-107. Gothard Jenő élete. [SRG.]

TÓTH Árpád: Lélektől lélekig. [Vers.] In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. p. 108. [SRG.]

KOVÁCS József: Teljes napfogyatkozás - 1999. In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. pp. 109-121. [SRG.]

PETŐFI Sándor: Képzetem. [Vers.] In: Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs, Molnár László. Celldömölk, 1999. PAUZ - Westermann Kiadó, G&G Nyomda. hátsó külső borító. [KSZ.]

SOMOGYI Antal - FENYVES Ervin - KISS Dezső - KIRÁLY Péter - VARGA Péter: Jánossy Lajos (1912-1978). Elhangzott: 1998. április 29. Budapest, 1999. Magyar Tudományos Akadémia. 23 p. /Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett./ In: Emlékbeszédek 1998. Szerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 1999. Magyar Tudományos Akadémia, AKAPRINT Nyomdaipari Kft. /Akadémiai műhely./ Életrajz. Legfontosabb publikációi. Somogyi Antal: Húsz év után... Fenyves Ervin: Jánossy és Blackett. Kiss Dezső: Emlékképek Jánossyról. Király Péter: Jánossy Lajos a kutató. Varga Péter: Jánossy-kísérletek. [KSZ.]

kacsó: Napfogyatkozás 1999. Az évezred utolsó teljes napfogyatkozása: Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás. In: Európai Idő Évkönyv 1999. Sepsiszentgyörgy, 1998. Európai Idő Kiadó, Garamond Nyomda - Kolozsvár. pp. 29-34. "Az évezred legutolsó és egyik legérdekesebb csillagászati jelenségének lehetünk tanúi 1999. augusztus 11-én, amely talán csak a Halley-üstökös feltűnéséhez hasonlítható. Ezen a napon eltűnik a Nap, egy gonosz fekete bolygó ejti foglyul, de az égbe borult világ fölött nem világít majd a Hold... A teljes napfogyatkozás rendkívül ritka esemény, egy adott földrajzi helyről átlagosan csak 400 évente figyelhető meg.
Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Nap, a Hold és a Föld egy vonalban helyezkedik el. Ilyenkor az újhold fázisban lévő Hold eltakarja előlünk a Napot. ..." Fejezetcímek: Amikor egyszer csak eltűnik a Nap.; Az esemény lezajlása.; A napfogyatkozás típusai.; Petőfi is tanúja volt.; Szegedről jól látható.; A fogyatkozás Romániában tetőzik.; Milyen is egy napfogyatkozás?; Napfogyatkozás Kelet-Erdélyben: Baróton. [HAI.]

Amikor elfogy a Nap. Élet & tudomány. In: Európai Idő Évkönyv 1999. Sepsiszentgyörgy, 1998. Európai Idő Kiadó, Garamond Nyomda - Kolozsvár. p. 78. "A világ minden részén számos kultúrában megtalálhatóak a nap- és holdfogyatkozásról szóló mítoszok és legendák. Sok helyen hiszik, hogy a napfogyatkozások valamely természeti katasztrófa vagy egy vezető halálának ill. bukásának az előhírnöke. Van olyan legenda is, mely szerint láthatatlan sárkány vagy más démon falja fel ilyenkor a Napot. S természetesen, megszülettek azok a babonák is, melyek megmondják, hogyan lehet kivédeni a napfogyatkozások átkait. [...] Maga Kolumbusz Kristóf is kihasználta a holdfogyatkozáshoz kötődő hiedelmeket és félelmeket. 1503-ban Jamaica szigetén ragadt a csapatával, hajójuk tönkrement, s élelmiszerkészleteik kezdtek kifogyni. [...] Tudta, hogy 1504. február 29-én teljes holdfogyatkozás lesz, s erre az estére össze is hívott egy találkozót a bennszülöttekkel.
Bejelentette, hogy az isteneknek nem tetszik, ahogyan bánnak a csapatával, s úgy döntöttek, hogy nemtetszésük kinyilvánításaként elmozdítják a Holdat a helyéről. Alighogy ezt kijelentette, elkezdődött a holdfogyatkozás. ..." [HAI.]

BARTHA Lajos: 100 éve hozták létre a Csillagászati Kutató Intézetet. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1999. Budapest, 1998. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, MTESZ Házinyomda. pp. 134-137. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Az első magyarországi meteorológiai obszervatóriumok. In: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1999. Budapest, 1998. Műszaki és természettudományi Egyesületek Szövetsége, MTESZ Házinyomda. pp. 153-156. Nagyszombat, Buda, Kalocsa, Herény, Ógyalla. Csillagászok közreműködésével létesültek. [KSZ.]

MATICSÁK Sándor: A vogul napnevek rendszere. In: Folia Uralica Debreceniensia. 6. köt. Szerk.: Keresztes László, Maticsák Sándor. Debrecen, 1999. Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának sokszorosító üzeme. /A Kossuth Lajos Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének kiadványai. 6./ pp. 101-112. A napnevek rendszere, tipológiája. Asztrologikus elnevezés. Mitologikus elnevezések. Sorszám-elv. "Jeles napok". A vogul napnevek rendszere. "A napok elnevezésére egy-egy nyelven belül is többféle lehetőség adódik, példaként megemlíthetjük a magyar napnevek rendszerét, amelyben a szláv jövevényszavak (szerda, csütörtök, péntek, szombat) mellett szláv hatásra alkotott nevek (hétfő, kedd), illetve saját, belső fejlemény (vasárnap) is előfordul." [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Megtörtént velünk a csoda! Élménybeszámoló a látványról. In: Horváth Tibor - Tuboly Vince: Volt egyszer egy napfogyatkozás... Teljes napfogyatkozás Hegyhátsál, 1999. augusztus 11. Hegyhátsál, [1999.] Garas Fotostúdió, Kincses Fotó nyomda. p. 13. [KSZ.]

PESTI László: Növénytani megfigyelések. In: Horváth Tibor - Tuboly Vince: Volt egyszer egy napfogyatkozás... Teljes napfogyatkozás Hegyhátsál, 1999. augusztus 11. Hegyhátsál, [1999.] Garas Fotostúdió, Kincses Fotó nyomda. pp. 22-24. [KSZ.]

TÓTH György: Egyéb mérések. In: Horváth Tibor - Tuboly Vince: Volt egyszer egy napfogyatkozás... Teljes napfogyatkozás Hegyhátsál, 1999. augusztus 11. Hegyhátsál, [1999.] Garas Fotostúdió, Kincses Fotó nyomda. pp. 25-30. [KSZ.]

JENE Sándor: Állattani megfigyelések. In: Horváth Tibor - Tuboly Vince: Volt egyszer egy napfogyatkozás... Teljes napfogyatkozás Hegyhátsál, 1999. augusztus 11. Hegyhátsál, [1999.] Garas Fotostúdió, Kincses Fotó nyomda. pp. 43-45. [KSZ.]

Hell Miksa. In: Magyar Nagylexikon. 9. köt. Gyer - Iq. Budapest, 1999. Magyar Nagylexikon Kiadó. p. 355. Hell jelentőségéhez képest rendkívül szűkszavú életrajz. [HAD.]

Sajnovics János. In: Magyar Nagylexikon. 15. köt. Pon - Sek. Budapest, 1999. Magyar Nagylexikon Kiadó. p. 724. Sajnovics jelentőségéhez képest rendkívül szűkszavú életrajz. [HAD.]

BALÁZS Lajos: Csillagászat. In: Magyarország a XX. században. 4. Tudomány. 1. Műszaki és természettudományok. Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szerk.: Fábry György. Szekszárd, 1999. Babits Kiadó. Szekszárdi nyomda KFT. pp. 45-57. [NRO.]

BALÁZS Lajos: Űrtan. In: Magyarország a XX. században. 4. Tudomány. 1. Műszaki és természettudományok. Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szerk.: Fábry György. Szekszárd, 1999. Babits Kiadó. Szekszárdi nyomda KFT. pp. 59-69. [HAI.]

LORENCZ Kinga: Űrfizika. In: Magyarország a XX. században. 4. Tudomány. 1. Műszaki és természettudományok. Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szerk.: Fábry György. Szekszárd, 1999. Babits Kiadó. Szekszárdi nyomda KFT. pp. 98-99. [HAI.]

A magyar űrkutatás 1999. évi tevékenysége. In: Magyar űrkutatás 1999. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Sztojanovics Péter. Budapest, 2000. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. pp. 10-29. [KSZ.]

Az űrkutatás évezredei: a Bécsi Nyilatkozat a világűrről és az emberi fejlődésről. In: Magyar űrkutatás 1999. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Sztojanovics Péter. Budapest, 2000. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. pp. 30-38. [KSZ.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 10-133. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Clavius napfogyatkozásai, 1560 és 1567. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 137-138. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Új holland naptávcső. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 138-139. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Az új napciklus kezdete és várható nagysága. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 139-141. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A SOHO első eredményeiből 2. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 141-143. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Áramlások a napfoltokban. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 143-144. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Nap-neutrínó periódusok. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 144. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Hold ütközéses keletkezése. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 144-146. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az 1986 TO: A Föld második természetes kísérője. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 146-147. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Lunar Prospector és a Hold jege. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 147-148. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Mars Pathfinder eredmények. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 148-150. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Mars Global Surveyor első eredményei. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 151-153. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A kén-dioxid az ősi Mars "ózonja"? In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 153. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A hidrogén nagy nyomáson. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 153-154. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Galileo eredmények 2. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 154-156. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az Uránusz két új holdja. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 156-157. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Triton alsólégkörének szerkezete. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 157-159. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Kisbolygó ütközése a Földdel? In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 159-160. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Mathilde kisbolygó. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 160. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Vesta kisbolygó és meteorcsalád. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 161. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az 1996 PW egy Oort-felhőbeli kisbolygó? In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 161. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrkutatási eredmények a Hale-Bopp-üstökösről. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 162. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az üstökösök aktív-alvó átmenete. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 162-163. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A Nap közelében elhaladó csillagok. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 163-164. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A CM Draconis. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 164-165. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: TW Hydrae. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 165-166. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: CC Bootis - egy BL Lacertae objektum. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 166. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: A Hipparcos eredményeiről - mértéktartó lelkesedéssel. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 166-171. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: A csillagelőtti felhők finomszerkezete. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 171-172. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A fehér törpék tömege és forgási sebessége. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 172-173. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A planetáris ködök He3 gyakorisága. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 174. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Kis tömegű csillagok fejlődése. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 174-176. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Alsó korlát a szupernóvák tömegére. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 176. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A gömbhalmazok kora. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 177. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Az Univerzum legtávolabbi (ismert) égitestjei. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 177-178. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A napfogyatkozások tudományos jelentősége. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 179-192. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 193-210. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél - BARTHA Lajos: "Magyar" napfogyatkozások. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 211-224. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Jönnek a Leonidák! In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 225-232. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók a Naprendszer peremén. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 233-248. [SRG.]

NAGY Sándor: A csillagászati időmérés száz éve. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 249-268. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 1997/98. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 269-274. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének működése 1997-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 275-285. [SRG.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 1997-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 286-287. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Marik Miklós (1936-1998). In: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1998. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 288-289. [SRG.]

SZABÓ András: Joachim Georg Rheticus, Kopernikusz tanítványa Magyarországon. In: Szabó András: Respublica litteraria. Budapest, 1999. Balassi Kiadó. pp. 91-100. /Régi Magyar Könyvtár Tanulmányok. 2./ [ZSE.]

NOWINSZKY László - PUSKÁS János - TÓTH György: Kártevő macrolepidoptera fajok fényre repülésének cirkadián ritmusa. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Természettudományi Füzetek 4. Szerk.: Veress Márton, Puskás János. Szombathely, 1999. pp. 55-62. [SRG.]

  BARTHA Lajos: Egy magyarországi obszervatórium pusztulása. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és orvostudományok történetéből 6. A természettudósok, a mérnökök, orvosok az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban (az 1998. évi ankét anyaga). Szerk.: Vámos Éva, Vámosné Vigyázó Lilli. Budapest, 1999. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága. pp. 185-188. Buda, Gellérthegyi csillagvizsgáló. [GAI.]

Holdacska és csillagocska. [O-Tsuki O-Hoshi]. [népmese]. Ford.: Maróczy Magda. In: A Távol-Kelet varázsa. Népmesék, legendák, történetek. [Budapest,] 1999. Gazella Könyvkiadó. pp. 21-24. [FŐA.]

JUHÁSZ Tibor: Teljes napfogyatkozás - 1999. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 1998/1999. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 104. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 1999. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 36-37. "...Reggelre aztán kiderült az ég, és akadálytalanul csodálhattuk az egész jelenséget. (Mint később megtudtuk, Zalaegerszegen igen szerencsés helyzetben voltunk. Szombathelytől Szegedig sehol sem volt zavartalan a napfogyatkozás megfigyelése, időnként kisebb-nagyobb felhők vonultak át a Nap előtt.)..." [HAI.]

Nemzetközi űrállomás. = Aero Magazin [1.] 1999. jan. 1. sz. poszter. 87x56 cm-es "Megaposzter". Grafika: NASA. [HAI.]

GARZÓ Ferenc: Egy úr az űrből. John Glenn második repülése. = Aero Magazin [1.] 1999. jan. 1. sz. pp. 44-46. [HAI.]

ALMÁR Iván: Gondolatok a nemzetközi űrállomásról. Új időszámítás kezdődik - indul az ISS program. = Aero Magazin [1.] 1999. jan. 1. sz. pp. 47-48. [HAI.]

HORVÁTH András: A Zarjával kezdődött. Indul az ISS program - A nagy nemzetközi űrállomás építése. = Aero Magazin [1.] 1999. jan. 1. sz. pp. 49-51. Benne: A létező [MIR] és az építendő [ISS] modulűrállomás adatainak összevetése [táblázat]. [HAI.]

H. A. [Horváth András]: Nemzetközi űrállomás: Új korszak az asztronautikában. = Aero Magazin [1.] 1999. jan. 1. sz. p. 51. Benne: A nemzetközi űrállomás kezdeti szerelési űrrepüléseinek menetrendje [táblázat]. [HAI.]

M. J.: Űrtan - felső fokon. = Aero Magazin [1.] 1999. jan. 1. sz. p. 77. Az Űrtan SH Atlasz könyvismertetése. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Lesz-e Mars-utazás? = Aero Magazin [1.] 1999. febr. 2. sz. pp. 42-43. [HAI.]

HORVÁTH András: A Mars érdekes alakzatai. = Aero Magazin [1.] 1999. febr. 2. sz. pp. 44-47. [HAI.]

DEME Sándor - APÁTHY István: A Pille-sztori. Magyarok az űrkutatásban. = Aero Magazin [1.] 1999. febr. 2. sz. pp. 48-51. [HAI.]

(meruk): Krónika az életjelekről. = Aero Magazin [1.] 1999. febr. 2. sz. p. 79. Újra a Marson című könyv ismertetése. [KSZ.]

A Lunar Prospector. = Aero Magazin [1.] 1999. márc. 3. sz. p. 8. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Az űrkutatás alkonya? = Aero Magazin [1.] 1999. márc. 3. sz. pp. 42-43. [HAI.]

HORVÁTH András: Az Almaztól a Szaljutig. Űrállomás-történelem. 1. = Aero Magazin [1.] 1999. márc. 3. sz. pp. 44-46. [HAI.]

H. A. [Horváth András]: A Szojuz űrhajó. = Aero Magazin [1.] 1999. márc. 3. sz. p. 47. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Űrhajósjelöltek(?) voltunk. Nyolc nap az űrtáborban. [1.] = Aero Magazin [1.] 1999. márc. 3. sz. pp. 48-51. [HAI.]

Az Atlantis űrrepülőgép indítása. = Aero Magazin [1.] 1999. ápr. 4. sz. poszter. 87x56 cm-es "Megaposzter". Fotó: Boeing. [HAI.]

ALMÁR Iván: Sétahajózás a világűrben. = Aero Magazin [1.] 1999. ápr. 4. sz. pp. 42-43. [HAI.]

HORVÁTH András: Szovjet katonai és tudományos űrállomások. Űrállomás-történelem. 2. = Aero Magazin [1.] 1999. ápr. 4. sz. pp. 43-47. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: A kiképzés. Nyolc nap a nemzetközi űrtáborban. 2. = Aero Magazin [1.] 1999. ápr. 4. sz. pp. 48-51. [HAI.]

HORVÁTH András: Űrhajósok Budapesten. ISS-konferencia a Magyar Tudományos Akadémián. = Aero Magazin [1.] 1999. ápr. 4. sz. p. 52. [HAI.]

Houston, baj van. Apollo 12. = Aero Magazin [1.] 1999. ápr. 4. sz. p. 78. Video-könyv ismertetése. [KSZ.]

Első idei repülés a Nemzetközi Űrállomáshoz. = Aero Magazin [1.] 1999. máj. 5. sz. p. 8. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Az űrtávcső ontja a szenzációs képeket. Egy egy csillagászati sikertörténet. = Aero Magazin [1.] 1999. máj. 5. sz. pp. 42-43. A Hubble űrtávcső története, eredményei. [HAI.]

HORVÁTH András: Szaljut-6: az első nemzetközi űrrepülések. Űrállomás-történelem. 3. = Aero Magazin [1.] 1999. máj. 5. sz. pp. 44-50. Benne: A Szaljut-6 űrállomáshoz repült űrhajók és modulok (Föld körüli pályán 1977. 09. 29. - 1982. 07. 29.: 1764 napig, lakott időtartama 671 nap). Táblázat (p. 49.). [HAI.]

H. A. [Horváth András]: A Progressz teherűrhajó. = Aero Magazin [1.] 1999. máj. 5. sz. p. 50. [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor: Az űrruha foltjai. Svájciak hímzik az űremblémákat. = Aero Magazin [1.] 1999. máj. 5. sz. p. 51. [HAI.]

ALMÁR Iván: A repülést segítő és zavaró műholdak. = Aero Magazin [1.] 1999. jún. 6. sz. pp. 44-45. [HAI.]

MÉSZÁROS István: Pókháló az űrállomáson. A Skylab űrprogram. = Aero Magazin [1.] 1999. jún. 6. sz. pp. 45-47. [HAI.]

M. I. [MÉSZÁROS István]: A Skylab fő egységei. = Aero Magazin [1.] 1999. jún. 6. sz. pp. 47-48. [HAI.]

HORVÁTH András: Szovjet hold-expedíciós tervek. Holdverseny harminc év távlatából. = Aero Magazin [1.] 1999. jún. 6. sz. pp. 49-53. [HAI.]

Aldrin a hold-komp mellett. = Aero Magazin [1.] 1999. júl. 7. sz. poszter. 87x56 cm-es "Megaposzter" Foto: NASA, Neil Armstrong. [HAI.]

ALMÁR Iván: Járt ember a Holdon! Apollo-program. = Aero Magazin [1.] 1999. júl. 7. sz. pp. 42-43. [ALM.]

MÉSZÁROS István: Apollo-11: Utazás a Holdra. A holdexpedíciók története. 1. = Aero Magazin [1.] 1999. júl. 7. sz. pp. 44-47. A szerzőt itt M. I. jelezte a helyes M. L. helyett. [SRG.]

M. I. [MÉSZÁROS István]: Az Apollo űrhajó. = Aero Magazin [1.] 1999. júl. 7. sz. p. 47. [HAI.]

HORVÁTH András: Szaljut-7: a megfagyott űrállomás. Űrállomás-történelem. 4. = Aero Magazin [1.] 1999. júl. 7. sz. pp. 48-51. [SRG.]

HORVÁTH András: Unispace 3. Világ-űrkiállítás 1999. = Aero Magazin [1.] 1999. aug. 8. sz. pp. 40-43. "... az ENSZ által szervezett nagyszabású űrhasznosítási konferenciát és a hozzákapcsolódó űrkiállítást 1999. július 12-30. között tartották az Austria Centerben, a bécsi ENSZ-városban." [HAI.]

ALMÁR Iván: A hordozórakéták és űrrepülőgépek lehetséges utódai. Űrjárművek. = Aero Magazin [1.] 1999. aug. 8. sz. pp. 44-45. [HAI.]

HORVÁTH András: A Rosetta-program. Magyar műszerek indulnak a Wirtanen-űstökös felszínére. = Aero Magazin [1.] 1999. aug. 8. sz. pp. 46-49. [HAI.]

ALMÁR Iván: Űrutazás és természeti veszélyek. Űrszemét. = Aero Magazin [1.] 1999. szept. 9. sz. pp. 44-45. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Mikor indul a kínai űrhajós? Kínai űrprogram. 1. = Aero Magazin [1.] 1999. szept. 9. sz. pp. 46-48. [HAI.]

HORVÁTH András: Az első modulűrállomás. A MIR-sztori. 1.: 1986-87. = Aero Magazin [1.] 1999. szept. 9. sz. pp. 49-53. [HAI.]

FEJES István: Kutatás földön kívüli civilizációk után. A SETI szépsége. = Aero Magazin [1.] 1999. szept. 9. sz. p. 77. Könyvismertetés a SETI szépsége című kötetről. [KSZ.]

Kereskedelmi repülés a vörös bolygóra. = Aero Magazin [1.] 1999. okt. 10. sz. p. 6. [KSZ.]

A Mars Polar Lander leszállóhelye. = Aero Magazin [1.] 1999. okt. 10. sz. p. 6. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Az űrkorszak emlékei. Űrgyűjtemények. = Aero Magazin [1.] 1999. okt. 10. sz. pp. 44-45. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Nem eszik olyan forrón a rizst. Kínai űrprogram. 2. = Aero Magazin [1.] 1999. okt. 10. sz. pp. 46-48. [HAI.]

HORVÁTH András: Kényszerszünet az űrállomáson. A MIR- sztori folytatódik: 1988-89. = Aero Magazin [1.] 1999. okt. 10. sz. pp. 48-53. [HAI.]

ALMÁR Iván: Ez a Galileo nem az a Galileo! = Aero Magazin [1.] 1999. nov. 11. sz. pp. 44-45. [HAI.]

HORVÁTH András: Krisztall és Szofora. A MIR-sztori folytatódik: 1990-91. = Aero Magazin [1.] 1999. nov. 11. sz. pp. 45-50. [HAI.]

MÉSZÁROS István: Apollo-12: látogatás a "hóembernél". A Hold-expediciók története. 2. = Aero Magazin [1.] 1999. nov. 11. sz. pp. 51-53. [HAI.]

Fenn járt az első kínai űrhajó. = Aero Magazin [1-2.] 1999. 12. sz. - 2000. 1. sz. p. 10. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Egy ostoba hiba és következményei. Mars Climate Orbiter. = Aero Magazin [1-2.] 1999. 12. sz. - 2000. 1. sz. pp. 48-49. Összevont szám. [HAI.]

HORVÁTH András: Csillagvizsgálók. XIII. IPDC: Planetáriumigazgatók világkonferenciája. = Aero Magazin [1-2.] 1999. 12. sz. - 2000. 1. sz. pp. 49-53. Összevont szám. [HAI.]

S. Z.: Az Aeromagazinnal Floridában. Kalandok az űrközpontban. = Aero Magazin [1-2.] 1999. 12. sz. - 2000. 1. sz. pp. 54-55. Összevont szám. [HAI.]

HORVÁTH András: Naptükör és "Űrmotoros". A MIR-sztori folytatódik: 1992-93. = Aero Magazin [1-2.] 1999. 12. sz. - 2000. 1. sz. pp. 56-59. Összevont szám. [HAI.]

RÓZSA Ferenc: Keresőtérképek a Cygnus mély-ég objektumaihoz. = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. p. 1. első külső borító. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1924. Carrington-rotáció 1997. jún. 18,3 - júl. 15,5. 1925. Carrington-rotáció 1997. júl. 15,5 - aug. 11,7. 1926. Carrington-rotáció 1997. aug. 11,7 - szept. 8,0. 1927. Carrington-rotáció 1997. szept. 8,0 - okt. 5,2. 1928. Carrington-rotáció 1997. okt. 5,2 - nov. 1,5. 1929. Carrington-rotáció 1997. nov. 1,5 - nov. 28,8. 1930. Carrington-rotáció 1997. nov. 28,8 - dec. 26,2. = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. p. 2., 4-5. Az észlelések szöveges összegzése, relatívszámok grafikonja, szinoptikus térképek. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Még egyszer, de remélhetőleg utoljára, az észlelésekről . . . = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. pp. 3-4. A napészlelések tájolásáról. [KSZ.]

BALIUNAS, Sallie - SOON, Willie: A Nap hatása az éghajlatra. 2. = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. pp. 6-7. [KSZ.]

A Nap az Interneten. = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. p. 7. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Pallas. = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. p. 12. A kisbolygó észlelése 1998. szept. 23-án. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: Eunomia. = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. p. 12. A kisbolygó megfigyelése 1998. nov. 17-én. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: Ceres. = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. pp. 12-13. A kisbolygó fotografikus megfigyelése 1998. nov. 12-13-ig. [KSZ.]

Üstökösök. = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. pp. 14-15. Csukás Mátyás, Kocsis Antal, Tuboly Vince megfigyelései a 103P/Harley, 55P/Tempel-Tuttle, C/1998 M5 Linear, C/1998 U5 Linear, 21P/Giacobini-Zinner üstökösökről 1997. dec. 18. és 1998. nov. 19. között. [KSZ.]

Kvazárok a tavaszi égen. = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. pp. 16-17. Az Astronomy 1999. márciusi száma alapján. [KSZ.]

KOVÁCS Zsolt: Mély-ég objektumok. = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. p. 17. Megfigyelések szövegesen. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. pp. 18-20. Kocsis Antal, Kovács Zsolt, Noszek Tamás, Póczek Antal egyéni észlelései. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1999. szeptember, október, november. = Albireo 29. 1999. márc. 1. [225.] sz. első belső borító, hátsó belső borító, hátsó külső borító. [KSZ.]

ZELKÓ Zoltán: Nap. 1931. Carrington-rotáció 1997. dec. 26,2 - 1998. jan. 22,5. 1932. Carrington-rotáció 1998. jan. 22,5 - febr. 18,9. 1933. Carrington-rotáció 1998. febr. 18,9 - márc. 18,2. 1934. Carrington-rotáció 1998. márc. 18,2 - ápr. 14,5. 1935. Carrington-rotáció 1998. ápr. 14,5 - máj. 11,7. 1936. Carrington-rotáció 1998. máj. 11,7 - jún. 7,9. 1937. Carrington-rotáció 1998. jún. 7,9 - júl. 5,1. = Albireo 29. 1999. jún. 2. [226.] sz. pp. 2-5. Az észlelések szöveges összegzése, relatívszám grafikon, részletrajok, szinoptikus térképek. [KSZ.]

WOOD, Charles A.: A Plato titkai. = Albireo 29. 1999. jún. 2. [226.] sz. p. 11., hátsó külső borító. Sky and Telescope, 1999. július. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Üstökösök. C/1998 U5 Linear üstökös. = Albireo 29. 1999. jún. 2. [226.] sz. p. 12. Észlelései 1998. nov. 12. és dec. 7. között. [KSZ.]

HARRINGTON, Philip: Kedvenc aszterizmusaim. = Albireo 29. 1999. jún. 2. [226.] sz. pp. 13-15. A Csillagkapu. Az Állkapcsok. Az Eltört Jegygyűrű. A Vörösnyakú Emu. A Lópatkó. A Kis Királynő. A Mini-Ruhaakasztó. A Delfin-Gyémántok. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Baseball-pálya a Cygnus-ban. = Albireo 29. 1999. jún. 2. [226.] sz. pp. 16-17. [KSZ.]

MACROBERT, Alan: Csillagtúra a Cygnus-ban. = Albireo 29. 1999. jún. 2. [226.] sz. pp. 18-20., első külső borító, első belső borító. Sky and Telescope, 1991. októberi számából. [KSZ.]

Kettőscsillagok. = Albireo 29. 1999. jún. 2. [226.] sz. p. 20. Kovács Zsolt, Póczek Antal megfigyelései. [KSZ.]

Fedési minimumok - 1999. december. = Albireo 29. 1999. jún. 2. [226.] sz. hátsó belső borító. Az Albireo folyóirat utolsó közleménye, 1999 után a lap szünetelt. 2013-ban a megjelenés folytatódott. [KSZ.]

Bemutatkozunk! = Armilla 1. 1999. 1. sz. p. 1. Az "Armilla" az Armilla Csillagászattörténeti Kutatócsoport lapja volt. Az alcíme: Időszakos csillagászattörténeti hírlevél. Szerkesztette: Bartha Lajos és Holló Szilvia Andrea. Műszaki szerkesztő: Dalos Endre. A5 mérettel, 8 oldalon, két nyelven (magyarul és angolul) jelentkezett. Ez az egyetlen száma jelent meg. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Magyar csillagászati évforduló 1999-ben. = Armilla 1. 1999. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Szemle - Könyvek, publikációk. = Armilla 1. 1999. 1. sz. p. 4. Keszthelyi Sándor: Magyarország napórái. A rögzített napórák katalógusa. Budapest, 1998.; Beiträge zur Astronomie Geschichte. Frankfurt a. M. 1998.; Astronomy before the telescope. London, 1996. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: In Memoriam - Dr. Marik Miklós. = Armilla 1. 1999. 1. sz. p. 4. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Egy új állandó kiállítás Budapesten. = Armilla 1. 1999. 1. sz. p. 6. Eötvös Loránd emlékkiállítás a Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (Budapest, XIV. Columbus u. 17-23.) épületében. [KSZ.]

DALOS Endre: Forgó mérleg a Föld forgásának kimutatására. = Armilla 1. 1999. 1. sz. p. 6. [KSZ.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Tudományos találkozók. = Armilla 1. 1999. 1. sz. p. 7. Az 1999-re tervezett rendezvények. [KSZ.]

Könyvek és publikációk. = Armilla 1. 1999. 1. sz. p. 8. 1998-ban megjelent könyvek: Csaba György Gábor: Szentiványi Márton csillagászati nézetei a "Miscellanea"-ban.; Keszthelyi Sándor: Magyarország napórái. A rögzített napórák katalógusa.; Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon. I. köt. 1801-1900. Szerk.: Simon Antal.; Szabó Árpád: Antik csillagászati világkép. Árnyék - naptár - földrajz - geometria.; Vekerdi László: Így él Galilei. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Az Astra Pécsi Csillagászati Egyesület 1999 évi naptára. = Astra 3. 1999. különszám. pp. 1-8. [KSZ.]

Jelenségnaptár. Előadások. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. p. 2. 1999. január és február. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Öt éves az Astra Pécsi Csillagászati Egyesület. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. pp. 3-7., címoldal. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Az Astra Pécsi Csillagászati Egyesület gazdálkodásának 5 éve. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. p. 8. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta - KESZTHELYI Sándor: Az Astra Pécsi Csillagászati Egyesület tagjainak névsora (1994-1999). = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Jegyzőkönyv. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. pp. 10-11. 1998. nov. 30-án az APCSE rendkívüli közgyűlésén. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Az Astra második éve. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

"A Jövő Apollói" - 30 éve lépett ember a Holdra. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. p. 12. [KSZ.]

VIDA Tibor: A súlytalanság érdekességei és problémái. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. p. 13. [KSZ.]

VIDA Tibor: A marsutazásról. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. p. 13. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Dr. Marik Miklós 1936-1998. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. p. 14. [KSZ.]

LŐKI Péterné: A "betlehemi csillagról " röviden. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. pp. 15-16. Az 1998. dec. 21-i előadásának vázlata. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Egy igen szép őszi holdhaló. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. pp. 16-17. 1998. okt. 4-én. [KSZ.]

VIDA Tibor: Első megfigyeléseim az Egyesület távcsövével. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. p. 17. 1998. dec. 7-én. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A 20 centis dobsont próbálgatva. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

Tervezett és folyamatban lévő SETI kutatások. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. pp. 19-20. Sky and Telescope 1998/12. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

Binokulár varázs: A Hyadok. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. p. 21. Sky and Telescope 1995/1. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

Binokulár varázs: A Pleiadok. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. p. 22. Sky and Telescope 1993/1. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

Januári és februári holdsarlók. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. p. 23. [KSZ.]

(GEN) [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 3. 1999. jan-febr. 1. sz. p. 24. 1999. febr. 1-én este. [KSZ.]

Dr. Pál Károly 28 centis Celestron távcsöve és a Perseus Ikerhalmaz. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. címlap. Gyenizse Péter fotója. [KSZ.]

Jelenségnaptár. Előadások. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. p. 2. 1999. március és április. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Pécs csillagászattörténete. 5. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. p. 3. Fejérváry Géza Gyula a pécsi egyetem tanárának csillagászati munkái. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A legprofibb pécsi távcső és tulajdonosa. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. pp. 4-5. Interjú Pál Károly pécsi amatőrcsillagásszal. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A vetélkedő végeredménye. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. p. 5. A másfél éven át tartó és Hoffmann János által szervezett pécsi csillagászati vetélkedő. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes Hold-térkép. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. pp. 6-8. 1998. júl. 8. és dec. 26. közötti észleléseinek összegzése. [KSZ.]

PATAK Ákos: Egy kicsit mélyebb ég. 1. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. pp. 9-11. Mély-ég megfigyelések a 305/1525 mm-es Newton reflektorával. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Egy érdekes csillagkupac a Lepusban. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. p. 12. A HJ 3780 kettőscsillag. [KSZ.]

Sziget-univerzumok. Két évszázad kutatásai a galaxisok nyomában. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. pp. 13-16. Sky and Telescope 1999/1. Fordította: Bognár Zsófia. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Látványos csillagászati jelenségek 1999-ben, Pécsett. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. p. 16. [KSZ.]

Binokulár varázs: Halmazok az Aurigában. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. p. 17. Sky and Telescope 1994/2. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

Binokulár varázs: M 44. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. p. 18. Sky and Telescope 1993/3. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

Márciusi és áprilisi holdsarlók. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. p. 19. [KSZ.]

(GEN) [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 3. 1999. márc-ápr. 2. sz. p. 20. 1999. ápr. 1-én este. [KSZ.]

Az első pécsi CCD felvételek. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. címlap. Gyenizse Péter AmaKam CCD kamerás képei. [KSZ.]

Jelenségnaptár. Előadások. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. p. 2. 1999. május és június. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Pécs csillagászattörténete. 6. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. pp. 3-4. Lambrecht Kálmán Pécsett elhunyt egyetemi tanár csillagászati vonatkozásai. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Az APCSE első öt éves nyertes pályázatai. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

VIDA Tibor: Csillagászati megfigyeléseim 1999. február-március hónapokban. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. p. 5. [KSZ.]

PÁL Károly: Holdbéli kalandozások avagy: Nyílás a Cassini-kráter falában? = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. pp. 5-7. [KSZ.]

Horváth Gábor fényképe a Hale-Bopp üstökösről. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. p. 7. 1997. márc. 24-én. [KSZ.]

PATAK Ákos: Egy kicsit mélyebb ég. 2. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Az Astra kis oppozíciós Mars-térképe. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. pp. 10-11. 42 marsrajzából, amelyet 1993-ban, 1995-ben és 1997-ben készített. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Az első pécsi CCD felvételek. 1. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. p. 12. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Az NGC 2017 csillagairól még egyszer. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. pp. 12-13. Reagálás az "Egy érdekes csillagkupac a Lepusban" című írásra. [KSZ.]

LEBEDY János: Naprendszerünk kémiai felépítése. 1. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. pp. 14-15. 1999. ápr. 3-án tartott előadása. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: "Perseida 1999" - Országos Napfogyatkozás Tábor. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. pp. 15-16. 1999. aug. 6-14-ig lesz Pakson. [KSZ.]

Széles kettősök az Oroszlán fejében. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. p. 17. Sky and Telescope 1993. április. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

Coma Berenices. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. p. 18. Sky and Telescope 1994. május. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

Májusi és júniusi holdsarlók. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. p. 19. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 3. 1999. máj-jún. 3. sz. p. 20. 1999. jún. 1-én este. [KSZ.]

LŐRINCZ Edit: A "markoláb" megeszi a Napot fogyatkozáskor. = Astra 3. 1999. júl-aug. 4. sz. címlap. [KSZ.]

Pécsi amatőrcsillagászok ... az egyik dunakömlődi napfogyatkozás-plakát előtt. = Astra 3. 1999. júl-aug. 4. sz. címlap [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 3. 1999. júl-aug. 4. sz. 2. 1999. július és augusztus. [KSZ.]

Nyári Csillagászati Hét a napfogyatkozás jegyében. = Astra 3. 1999. júl-aug. 4. sz. p. 2. 1999. júl. 26-30. Keszthelyi Sándor, Nagyváradi László, Nagy Mélykúti Ákos, Gyenizse Péter, Keszthelyiné Sragner Márta előadásai Pécsett. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Napfogyatkozás sátortábor Pakson. = Astra 3. 1999. júl-aug. 4. sz. pp. 3-4. 1999. aug. 8-12-ig. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Az Ógyallai Csillagvizsgáló története. 1. = Astra 3. 1999. júl-aug. 4. sz. p. 4., 25. Az 1999. ápr. 26-i előadásának vázlata. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozásról és annak megfigyeléséről. = Astra 3. 1999. júl-aug. 4. sz. pp. 5-23. A napfogyatkozásról, mint csillagászati jelenségről. Honnan figyelhető meg a napfogyatkozás? A fogyatkozás élménye. Mit figyeljünk meg? Hogyan? Miért? Mivel? A várható időjárás a napfogyatkozás alatt. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Nyári táborajánló. = Astra 3. 1999. júl-aug. 4. sz. p. 24. [KSZ.]

Messierek közel a "Teáskannához". = Astra 3. 1999. júl-aug. 4. sz. p. 26. Sky and Telescope 1993. augusztus. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Júliusi és augusztusi holdsarlók. = Astra 3. 1999. júl-aug. 4. sz. p. 27. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 3. 1999. júl-aug. 4. sz. p. 28. 1999. aug. 1-én este. [KSZ.]

A Hold északi és déli krátermezeje, valamint az M13 gömbhalmaz. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. címlap. Gyenizse Péter CCD fotói. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. p. 2. 1999. szeptember és október. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: "Perseida ’98" Észlelőtábor Pécsváradon. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. p. 3. 1998. aug. 14-23-ig volt. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Pécsi rendezvények a napfogyatkozás jegyében. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. p. 4. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Az első pécsi CCD felvételek. 2. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. p. 5., címlap. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Az Ógyallai Csillagvizsgáló története. 2. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

A C/1999h1 (Lee) üstökös adatai. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. p. 7, 12. [KSZ.]

LEBEDY János: Naprendszerünk kémiai felépítése. 2. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. pp. 8-9. 1999. ápr. 3-án tartott előadása. [KSZ.]

TELLER Józsefné: Ciolkovszkij és társai. 1. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. pp. 9-11. 1999. febr. 8-án tartott előadásának vázlata. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Olvasói levél. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. pp. 11-12. Proctor: Más világok mint a mienk című könyvéről. [KSZ.]

Binokulár varázs: Halmazok a Hattyúban. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. p. 13. Sky and Telescope 1994. október. Fordította: Nagy Mélykúti Ákos. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Szeptemberi és októberi holdsarlók. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 3. 1999. szept-okt. 5. sz. p. 16. 1999. okt. 1-én este. [KSZ.]

"Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Tábor. = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. címlap A tábor emblémája és egy csoportkép. [KSZ.]

Jelenségnaptár. Előadások. = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. p. 2. 1999. november és december. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Tábor Pakson. 1. Előkészítés, szervezés. = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. pp. 3-5. Országos Napfogyatkozás Tábor 1999. aug. 6-14-ig. Napfogyatkozás Konferencia aug. 7-10-ig. Amatőrcsillagász Sátortábor aug. 8-13. Teljes napfogyatkozás aug. 11. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Tábor Pakson. 2. A tábor krónikája a fogyatkozásig. = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. pp. 5-9. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Tábor Pakson. 3. A "Nagy Nap" hajnala, reggele, délelőttje Pakson. = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. pp. 9-10. Keszthelyi Dániel, Lukács Attila, Keszthelyi Sándor, Balogh János élménybeszámolói. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Tábor Pakson. 4. Az 1999 augusztus 11-i napfogyatkozás jelenségének megfigyelése. = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Tábor Pakson. 5. Az 1999 augusztus 11-i teljes napfogyatkozás magnetofon felvétele. = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. pp. 12-20. A hangfelvételt Ignátkó Imre készítette, a szövegét Keszthelyi Sándor jegyezte le. A magnetofon egyrészt a paksi Kilátódombon lévő hangjait és a kihangosított ismertetők szövegeit vette fel, másrészt a Kossuth Rádió által a déli órákban sugárzott adást rögzítette. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Tábor Pakson. 6. A napfogyatkozás kontaktusai távcsővel és szabad szemmel Pakson. = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. pp. 20-21. U1, U2, U3, U4 kontaktusok időadatai másodpercre több észlelő által. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Tábor Pakson. 7. Országos Napfogyatkozás Tábor a napfogyatkozás után. = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. pp. 21-22. Két autóbusszal kirándulás Kalocsára, Kiskunhalasra, Kecskemétre. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Tábor Pakson. 8. Köszönetnyilvánítások. = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Tábor Pakson. 9. Kedves "Paksiak"! = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. pp. 23. "Megtörtént velünk a csoda!" ... "Csak álltunk és bámultuk a csodát, amely velünk történt meg, amelyet a mi szemeink láttak, ami a mi emlékezetünkben ott van és lesz is amíg csak élünk, ezt már tőlünk nem veheti el senki." ... Ezért az egy jelenségért érdemes volt a XX. század végén élni és magyar amatőrcsillagásznak lenni!" [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Novemberi és decemberi holdsarlók. = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 3. 1999. nov-dec. 6. sz. p. 28. 1999. dec. 1-én este. [KSZ.]

400 éves horoszkóp. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. márc. 9. 57. sz. p. 2. "Kaliforniában megtalálták azt a horoszkópot, amelyet Johannes Kepler készített négyszáz évvel ezelőtt egy osztrák nemesember, Hans von Huttershofen számára. A szerencsés megtaláló Anthony Misch csillagász, aki a Santa Cruz Egyetem egyik szekrényében lelt rá a XVI-XVII. században élt német tudós kéziratára. Időközben berlini szakértők megállapították, hogy valóban Kepler keze írásáról van szó. Szakmai körökben még vitatkoznak a hiányos kézirat szövegén. Annyi bizonyos, hogy II. Rudolf császár udvari matematikusa és csillagásza azt tanácsolja honfitársának, akinek születési adatait pontosan följegyezte a papírra, hogy "pénzét ne bízza a Római Birodalomra", de "holnap szedje be jobbágyaitól az adókat". Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MÉHES Károly: Húsz év után is hős maradt. Farkas Bertalan akár hatvankilenc évesen is újrarepülne. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. júl. 3-4. 153. sz. hétvégi mell. p. 9. [SRG.]

1999. augusztus 11. teljes napfogyatkozás. Hirdetés. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. júl. 30. 176. sz. p. 1. A lap hirdetésfelvételi irodájában újra kapható védőszemüveg. [SRG.]

(sts): Mégis jobb a kormozott üveg? = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. júl. 30. 176. sz. p. 4. Hummel Zoltán biofizikus nyilatkozata, hogy legjobb a kormozott üveg a napfogyatkozáskor. [SRG.]

BORSOS Gabriella: A látni vágyó a Napba nem tekint. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. júl. 30. 176. sz. p. 5. Pelle Zsuzsanna szemész főorvos nyilatkozata szerint mindenféle napfogyatkozás-védő eszköz ártalmas, sőt totalitáskor egyáltalán nem szabad a Nap felé nézni. [SRG.]

(h. gy.): Napfogyatkozás Ópusztaszeren. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 2. 178. sz. p. 4. [SRG.]

FRANKÓ Marianna: Ne nézz a Napba! = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 3. 179. sz. p. 5. Frankó László szemész nyilatkozata. [SRG.]

KULCSÁR László: Napfogyatkozás-láz világszerte. Leonidák-meteorzápor és egyéb közelgő égi jelenségek. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 4. 180. sz. p. 2. [SRG.]

Figyelem! Déli sötétség! = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 4. 180. sz. p. 8. [SRG.]

A MÁV különvonatokat indít. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 4. 180. sz. p. 8. [SRG.]

FRANKÓ Marianna: A világvége ezúttal is elmarad? Nem pusztán csillagászati csemege - a honfoglalás óta ez lesz a hatodik. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 4. 180. sz. p. 9. [SRG.]

Szemünk világa a tét! = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 7-8. 183. sz. p. 4. [SRG.]

Néhányan egy-két órára "lehúzzák a rolót". Intézményi nyitva tartás a napfogyatkozáskor. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 1. [SRG.]

Szemünk világa a tét! = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 4. [SRG.]

BARACSI Magdolna: Gyémántfény és gyöngyfüzér. Ha beborul az égbolt, akkor sem maradunk látnivaló nélkül. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 1. [SRG.]

Napfogyatkozás. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 1. [SRG.]

Napfogyatkozásra várva. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 2. [SRG.]

Zsúfoltságra kell számítanunk. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 3. [SRG.]

TAKÁCS Marianna: Zavartalan lesz a napmegfigyelés. meteorológusok szerint kevés az esélye a borús időnek. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 4. [SRG.]

Megkérdeztük olvasóinkat. Nem tart a világvégétől? = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 5. [SRG.]

Napfogyatkozás Gyopárosfürdőn. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 5. [SRG.]

B. G. - B. I. - Cs. I. - Cs. R. - H. M.: Nap és Hold randevúja a felhők között. Porvihar, zivatar, borús idő ellenére sem maradt el a felejthetetlen élmény. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 1., 3. [SRG.]

B. PÁRKÁNYI Adrienn: Nem tartanak a világvégétől. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 3. [SRG.]

Napfogyatkozás miatt zárva! Nálunk legközelebb 82 év múlva áll a Hold a Nap elé. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 4. [SRG.]

Viták az űrkutatásról. = Békés Megyei Hírlap 54. 1999. dec. 21. 297. sz. p. 2. "Amikor a közelmúltban egymás után két amerikai Mars-kísérlet is kudarccal végződött, sokan felvetették: érdemes-e milliárdokat fordítani űrkutatásra, amikor az eredmények annyira bizonytalanok? A vitában megszólalt valaki, aki tudja, miről beszél: Ulf Merbold, egykori német asztronauta, aki az űrhajósok kiképzését vezeti az Európai Űrhajózási Ügynökségnél. Szerinte nem kell meglepődni azon, hogy a két Marsszonda expedíciója nem sikerült, hihetetlenül bonyolult feladatról van ugyanis szó. A kudarcokból nem szabad azt a tanulságot levonni, hogy abba kellene hagyni a kísérleteket. A tudomány feladata, hogy fáradhatatlanul keresse a választ a nyitott kérdésekre, s ne azzal törődjék, hogy mennyi pénzt hoz a kutatás a konyhára - fejtegette a volt űrhajós.
Amikor Kepler a 17. században éveken át vizsgálta, milyen pályán mozognak a bolygók, semmi haszna nem származott a munkából, ám felfedezése véget vetett a középkori világképnek. [...] Az ismételt kudarc ellenére az amerikaiaknak most mégis van miért örülniük. Többszöri halasztás után hétfő hajnalban sikerrel indították útjára a Discovery űrrepülőgépet: a személyzet feladatul kapta, hogy javítsa meg a Hubble űrteleszkópot. A késedelmes indulás miatt a világűrben töltik a karácsonyt az űrhajósok. ..." [HAI.]

Őrületes holdtölte. 16 óra 12-kor kel a Hold. 133 év óta nem volt ilyen közel egymáshoz a két égitest. = Blikk 6. 1999. dec. 22. 349. sz. p. 1., 3. [KOC.]

A nizzai 50 cm-es refraktor. = Binary 1999. 4. sz. címoldal. [VSK.]

LADÁNYI Tamás: Szerkesztői levél. = Binary 1999. 4. sz. p. 1. [VSK.]

BERKÓ Ernő: Halvány kettősök észlelése. = Binary 1999. 4. sz. pp. 2-8. [VSK.]

LADÁNYI Tamás: Egy figyelemre méltó binary: a Castor. = Binary 1999. 4. sz. pp. 8-10. [VSK.]

   VASKÚTI György: Lynx kettősök észlelése. = Binary 1999. 4. sz. pp. 10-11. [VSK.]

   SZENTMÁRTONI Béla: A Lynx kettőscsillag halmaza. = Binary 1999. 4. sz. pp. 12-13. [VSK.]

LADÁNYI Tamás: Beszélgetés Paul Couteau-val. = Binary 1999. 4. sz. pp. 14-15. [VSK.]

LADÁNYI Tamás: A Kettőscsillagok Sherlock Holmessza: Jean-Claude Thorel. = Binary 1999. 4. sz. pp. 16-17. [VSK.]

LARARD, John: Az éjszakai égboltról. = Binary 1999. 4. sz. p. 18. The Astronomer, 1971. július. Ford.: Szentmártoni Béla. [VSK.]

FRENCH, Sue: A rókalyuk felderítése. = Binary 1999. 4. sz. pp. 19-20. A Vulpecula (Róka) csillagkép kettősei. Sky and Telescope, 1999. szeptember. Ford.: Kocsis Antal.; Ez volt a Binary folyóirat utolsóként megjelent száma. [VSK.]

Menetrend szerinti űrjárat indul a Marsra. = Blikk 6. 1999. febr. 22. 52. sz. p. 16. Robert Zubrin szerint 20 éven belül. [SRG.]

2039-ben aszteroida csapódhat a Földbe. = Blikk 6. 1999. ápr. 25. 119. sz. p. 9. 1999 AN10 kisbolygó 2027-ben és 2039-ben közelíti meg a Földet. [SRG.]

SZÉKELY Imre: "Hamar eljár egy-két óra, minden percét használd jóra!" Napórák. = Budai Polgár (A II. kerületi Önkormányzat lapja) 8. 1999. júl. 8. 14. sz. p. 13. Ismerteti a napórákat általában és Keszthelyi Zoltán [helyesen Keszthelyi Sándor] Magyarország napórái című 1998-as könyvét. Ismerteti a címben említett napóra feliratát: a Balatonszentgyörgy, Csillagvár utca 8. r.k. templomon. A II. kerületben ismertet hat napórát (Csalán u. 29., Járóka u. 3., Keleti Károly u. 35., Pasaréti u. 127., Pinceszer u. 12., Vérhalom u. 44.) szövegesen és közli a Vérhalom utcai napóra fényképét. Fotó: Molnár Beatrix. A napóra cikk Bartha Lajos javaslatára és segítségével készült, neve említése nélkül. [KSZ.]

SÁGI Ferenc: Napfogyatkozás Bükön. = Büki Újság 1. 1999. júl. 30. 5. sz. p. 4. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás. Bükfürdő, 1999. augusztus 11. = Büki Újság 1. 1999. júl. 30. 5. sz. p. 4. [SRG.]

A Planetáris Vízió Fesztivál programja. Festival der Planetaren Vision. 1999. augusztus augusztus 7-től 11-ig. = Büki Újság 1. 1999. júl. 30. 5. sz. p. 5. Napfogyatkozás programja. [SRG.]

GALÁNTAI Zoltán: Silentium Universi: evolúció, szem, értelem. = Café Bábel 1.(31.) 1999. Tavasz Föld. sz. pp. 11-20. A léptéksovinizmus - avagy mi van, ha a Hold nincsen a helyén. pp. 15-17.; "Ha a földönkívüliek léteznek, akkor már itt kellene lenniük." pp. 17-19.; Jegyzetek. pp. 19-20. [SRG.]

VAJL, Pjotr - GENISZ, Alexandr: Az utópia alapja. A piramis útján. Kozmosz. = Café Bábel 4.(34.) 1999. Tél Levegő. sz. pp. 61-68. Fordította: Kemény Vagyim. [SRG.]

SMITH, Michael L.: Adjuk el a Holdat! = Café Bábel 4.(34.) 1999. Tél Levegő. sz. pp. 69-83. Fordította: Miklósi Zoltán. [SRG.]

Hell Miksa csillagász és garabonciás tábor. A lakiteleki Népfőiskola nyári ajánlata. = Cibaki Hírek 7. 1999. júl. 7. sz. p. 17. "A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány a Magyar Garabonciás Szövetség együttműködésével idén nyáron is meghirdeti csillagászati, kultúrtörténeti és magyarságismereti táborát 14-25 éves fiatalok számára 1999. augusztus 8-16. között. A tábort Zombori Ottó, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója, a Magyar Garabonciás Szövetség elnöke és Lukács László garabonciás mentor vezeti. Elhelyezés mongol jurtában vagy saját sátorban. A tábor kedvezményes részvételi díja teljes ellátással: 13.600,- Ft/fő. Jelentkezési határidő: 1999. július 25." Ez a hirdetés teljes szövege. [HAI.]

G. M.: Ha "teljesen elfogy" a Nap. = Computer technika. 1999. júl. 27. p. 7. [KOC.]

(u. m.) [UMEK Miklós]: A könyvek könyve. Évezredes talányok. Univerzum. = Családi Kör (Újvidék) 10. 1999. dec. 9. 49. sz. p. 31. "...a Biblia is nélkülözhetetlen, hatalmas jelentőségű történelmi dokumentum a kétezer év kultúrtörténetének megértéséhez. [...] A Messiás születését jelző csillag, égitest jelenségét sokféleképpen magyarázzák a kutatók. Az egyik bibliográfia például több mint 300, a karácsonyi csillaghoz kapcsolódó publikációt sorol fel. A planetáriumok év végi programjai közül sehol a világon nem hiányzik a betlehemi csillag, hol szerényebb, hol tündöklőbb köntösben megjelenve, a szerény vetített képes előadásoktól kezdve egészen a pompás élő színre vitelig. A képeken a betlehemi csillag többnyire csóvás üstökösként ismerhető fel, sokan azonban "új csillagnak", nóvának vagy szupernóvának, két bolygó együttállásának, vagy valamilyen más égitestnek vélik. Vajon valójában milyen égi jelenség, milyen tündöklő égitest volt a betlehemi csillag?" [HAI.]

(u. m.) [UMEK Miklós]: Mit láttak a háromkirályok? Évezredes talányok (2.). Univerzum. = Családi Kör (Újvidék) 10. 1999. dec. 16. 50. sz. p. 31. "A kérdéssel számos hírneves csillagász és történész foglalkozott, és sok elképzelés hangzott el, különösen abban az időben, amikor még nem rendelkeztek fejlett csillagászati eszközökkel. Az égi jelenségek közös tulajdonsága, hogy látványosak, a betlehemi csillag pedig még különös kozmikus ragyogást is szolgáltatott, amikor Jézus születésekor tündöklött. ..." Fejezetcímek: Üstökös vagy nova?; Újabb kételyek. [HAI.]

(u. m.) [UMEK Miklós]: A Messiás-csillag ragyogása. Évezredes talányok (3.). Univerzum. = Családi Kör (Újvidék) 10. 1999. dec. 23. 51. sz. p. 31. "...Ferrari d’ Occhieppo, a neves csillagász és történész, még egy rendkívüli tényre hívja fel a figyelmet. A babiloni csillagászok által megfigyelt eseményhez egy előre nem látott tünemény is társult, ami azt látszatot keltette, hogy a betlehemi csillag nemcsak rövid ideig, hanem órákig mozdulatlanul állt a Föld egy meghatározott pontja fölött. A Jupitertől és a Szaturnusztól kiindulva ugyanis valamiféle "túlvilági" fénysugár, akárha a Messiáscsillag fényszórója lett volna, egyenesen a Földre mutatott! A jeles asztronómus ennek a jelenségnek az eredetét is megmagyarázta. Az úgynevezett állatövi fény a déli szélességi körökön jól megfigyelhető, ámbár gyenge fényjelenség, amelyet az állatöv egész hosszában szétszórt parányi részecskék okoznak.
Utólag megvizsgálták a fény pontos helyzetét a Jupiter és a Szaturnusz harmadik együttállásakor, időszámításunk előtt 7-ben, és kiderült, hogy a halvány derengés tengelye órákon át a horizont egyazon pontjára irányult, úgyhogy az az észak felől érkező háromkirályoknak csakugyan úgy látszott, hogy arra a pontra, kunyhóra mutat, amelyben aztán meglelték a gyermeket..." [HAI.]

(u. m.) [UMEK Miklós]: Hol lakik az Idő? Évezredes talányok (4.). Univerzum. = Családi Kör (Újvidék) 10. 1999. dec. 30. 52. sz. p. 31. "Ha senki sem kérdezi, tudom, ha kérdezik, és meg akarom magyarázni, nem tudom!" Az emberek már jól megtanulták az idő mérését, de mibenlétének, természetének a kérdésére nehezen tudnak választ adni: beszélünk csillagászati időről, fizikai időről, biológiai időről, társadalmi időről stb. - de mégsem tudjuk, mi módon ragadhatnánk meg a sokarcú idő lényegét... [...] Általánosan elterjedt hiedelem, hogy az időbeosztásban az ember első segédeszköze a Hold volt. A legtöbb csillagász, történész szerint azonban már az ókori közösségek is sokkal gyakrabban igazodtak a csillagokhoz az idő meghatározásában, mint a változó arcú égi kísérőnkhöz.
Pl. az egyiptomi papok a Sziriusz heliakus (a Nappal együtt történő) keléséből határozták meg a Nílus évenként ismétlődő áradásának idejét, a brazíliai tukano indiánok a jól ismert Fiastyúk csillaghalmaz lenyugvásának idejéből következtetnek arra, hogy elérkezett a vetés ideje, egy primitív ausztráliai törzs pedig a termeszvadászat időszakát ma is úgy állapítja meg, hogy megfigyeli az Acturus helyzetét az esti égbolton. ..." Fejezetcímek: Ketyeg az óra.; A napóráktól a toronyórákig.; Mechanikai csodák. [HAI.]

Napfogyatkozás, avagy holdárnyék Csepregen 1999. augusztus 11-én. = Csepregi Promenád 8. 1999. jún. 6. sz. p. 13. [SRG.]

Programajánlat. Napfogyatkozás 1999. = Csepregi Promenád 8. 1999. aug. 7-8. sz. p. 18. [SRG.]

DÓRA György: Napfogyatkozás Csepreg felett. 1999. augusztus 11. 11:24 - 14:10. = Csepregi Promenád 8. 1999. szept. 9. sz. p. 9. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: A napfoltszámokról. = Draco 19. 1999. jan-febr. 71. sz. p. 1. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Újabb lelőhelyek a dinoszauruszokat kipusztító becsapódás lerakódásaiból. = Draco 19. 1999. jan-febr. 71. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 15. Lyra csillagkép. = Draco 19. 1999. jan-febr. 71. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Űrrepülőterek, űrközpontok. = Draco 19. 1999. jan-febr. 71. sz. p. 3. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Föld felé tart a kisbolygó. = Draco 19. 1999. jan-febr. 71. sz. p. 3. 1997XF11. [SRG.]

BARTHA Lajos: Dr. Marik Miklós emlékezete (1936-1998). = Draco 19. 1999. jan-febr. 71. sz. p. 4. Nekrológ. [SRG.]

KÄSZ László: A szivárvány. = Draco 19. 1999. jan-febr. 71. sz. pp. 5-6. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 1999. 2. rész. = Draco 19. 1999. jan-febr. 71. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: A Draco. = Draco 19. 1999. jan-febr. 71. sz. p. 8. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Meteoritok. = Draco 19. 1999. jan-febr. 71. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Hold., A Nap. = Draco 19. 1999. jan-febr. 71. sz. melléklete pp. 75-82. [SRG.]

NÉMETH Csaba: 370 millió éve is a Földnek ütközött egy üstökös vagy egy kisbolygó. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 1. [SRG.]

KÄSZ László: Újra felhasználható kozmikus szállítórendszer. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 1. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: A naptevékenység emelkedőben (1997. június-december). = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 16. A Planetáris-ködök. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Kiegészítés Hermann Oberthről. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 3. [SRG.]

KÄSZ László: Robotkísérlet. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 2. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Naprendszer "újra felfedezője": Schiaparelli. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. pp. 3-4. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Az Univerzum tágulása nem lassul? = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 5. [SRG.]

BARTHA Lajos: Berlini csillagvizsgálók. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 5. [SRG.]

BARTHA Lajos: Eötvös Loránd: Forgó mérleg a Föld forgásának kimutatására. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 6. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Szentiványi Márton csillagászati nézetei a "Miscellanea"-ban. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 6. Könyvismertetés. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 1999. 3. bef. rész. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: Katalógus. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 7. Pleione Kettőscsillag és Mély-ég Katalógus ismertetése. [SRG.]

BARTHA Lajos: Új vöröseltolódási rekord. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 8. z = 6,68. [SRG.]

BARTHA Lajos: Bemutatkozunk! = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. p. 8. Az Armilla Csillagászattörténeti Kutató Csoport 1998-as megalakulása. [SRG.]

DALOS Endre - CSIKÓS Zoltán: Az űrkutatás jövője. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. melléklete pp. 1-4. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). Az Európa. = Draco 19. 1999. márc-ápr. 72. sz. melléklete pp. 26a-26d. [SRG.]

NÉMETH Csaba: GPS műholdak elemzik a Föld kéreglemezeinek deformációit. = Draco 19. 1999. máj-jún. 73. sz. p. 1. [SRG.]

B.Q. [BARTHA Lajos]: A naptevékenység, 1998. jan-jún. = Draco 19. 1999. máj-jún. 73. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 17. Monoceros csillagkép. 1. rész. = Draco 19. 1999. máj-jún. 73. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

KÄSZ László: Japánok a Holdra fenik a fogukat. = Draco 19. 1999. máj-jún. 73. sz. pp. 3-4. [SRG.]

NÉMETH Csaba: A Voyager-1 a legtávolabbi ember készítette objektum. = Draco 19. 1999. máj-jún. 73. sz. p. 4. [SRG.]

DALOS Endre: Keszthelyi Dániel és a változócsillagok. = Draco 19. 1999. máj-jún. 73. sz. p. 5. A g Her változócsillag feldolgozása 1993. dec. 22-től 1998. aug. 1-ig. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az Eros (433) közelről. = Draco 19. 1999. máj-jún. 73. sz. p. 6. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Fantasztikus intenzitású gammakitörés. = Draco 19. 1999. máj-jún. 73. sz. p. 6. [SRG.]

VADÁSZ Pál: A környezetünkben található galaxisokat bemutató modell. = Draco 19. 1999. máj-jún. 73. sz. p. 7. Elkészítette a Lokális Rendszer térbeli modelljét. [SRG.]

KOVÁCS Károly: MCSE Helyi Csoportok V. Országos Találkozója. = Draco 19. 1999. máj-jún. 73. sz. p. 8. Kunszentmárton, 1999. március 26-28. [SRG.]

DALOS Endre: A Dracoról és mellékleteiről. = Draco 19. 1999. máj-jún. 73. sz. p. 8. [SRG.]

GOMBÁS Géza: Az amatőrök kettőscsillag megfigyelései. (Avagy 85 ember - 92 objektum.) = Draco 19. 1999. máj-jún. 73. sz. melléklete pp. 1-8. Az észlelők névsorával. [SRG.]

SZABADI Péter: Napfogyatkozás - geometriai szemmel. = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. p. 1., 3. [SRG.]

BOGNÁR PAPP Irén: Pillantás az univerzumba. = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. p. 1. Vers. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 18. Monoceros csillagkép. 2. rész. = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Kármán Tódor (1881-1963). = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. p. 4. Az Ezredvég 1998. dec. száma alapján. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Bay Zoltán (1900-1992). = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. p. 4. Az Ezredvég 1998. 4. száma alapján. [SRG.]

NÉMETH Csaba: A Naprendszer keletkezésének új elmélete megmagyarázza a kondrit meteoritok furcsa összetételét. = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. p. 5. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Becsapódási kráterlánc a triász végéről. = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. p. 5. [SRG.]

BARTHA Lajos: Ógyalla. = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. p. 6. [SRG.]

BARTHA Lajos: Glóbusz. = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. p. 6. Beszámoló a Coronelli Nemzetközi Glóbusz- és Műszertani Társaság IX. nemzetközi szimpóziumáról. Berlin, 1999. okt. 4-7. [SRG.]

SZABADI Péter: Miért különleges nap 1999. augusztus 11-dike? = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. p. 7. Teljes napfogyatkozás Magyarországon is. [SRG.]

NÉMETH Csaba: A Nap "mágneses szőnyege" és a korona magas hőmérséklete. = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. p. 7. [SRG.]

SZABADI Péter: A nyári időszámítás - költségek és hasznok. (1. rész.) = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. p. 8. 1. Bevezető. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom (a Naprendszer). A Nap. = Draco 19. 1999. júl-szept. 74. sz. pp. 83-90. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Kedves "Paksiak." = Draco 19. 1999. okt-dec. 75. sz. p. 1. "Megtörtént velünk a csoda! ... Csak álltunk és bámultuk a csodát, amely velünk történt meg, amelyet a mi szemeink láttak, ami a mi emlékezetünkben ott van és lesz is amíg csak élünk, ezt már tőlünk nem veheti el senki. ... Ezért az egy jelenségért érdemes volt a XX. század végén élni és magyar amatőrcsillagásznak lenni!". [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Napfogyatkozás Konferencia Pakson. = Draco 19. 1999. okt-dec. 75. sz. p. 1. [SRG.]

Napfogyatkozás - Paks 1999. augusztus 11. = Draco 19. 1999. okt-dec. 75. sz. p. 2. Egyed József felvételei a Napról a fogyatkozáskor. [SRG.]

DALOS Endre: 300 évenként a földfelszín ugyanazon helyén ismét napfogyatkozás történik. A napfogyatkozások gyakorisága, számítása. = Draco 19. 1999. okt-dec. 75. sz. p. 3. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Novobátzky Károly (1884-1967). = Draco 19. 1999. okt-dec. 75. sz. p. 4. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Útban a Szaturnusz és Titán felé. (Úton az égi Föld felé.) = Draco 19. 1999. okt-dec. 75. sz. p. 4. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Greenwichi képek. = Draco 19. 1999. okt-dec. 75. sz. p. 5. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Jupiterhold jelenségek. = Draco 19. 1999. okt-dec. 75. sz. p. 6. [SRG.]

NÉMETH Csaba: További adatok az NGST-ról. = Draco 19. 1999. okt-dec. 75. sz. p. 7. [SRG.]

SZABADI Péter: A nyári időszámítás - költségek és hasznok. (2. rész.) = Draco 19. 1999. okt-dec. 75. sz. pp. 7-8. 2. A nyári időszámítás elve. [SRG.]

Pleione (RDC) Katalógus. Kettőscsillag és Mély-ég objektumok. = Draco 19. 1999. okt-dec. 75. sz. melléklete pp. 1-16. Összeállította 1973-ban és 1986-ban Szentmártoni Béla, 1999-ben Dalos Endre. [SRG.]

Éjszaka. = Draconida 4. 1999. okt. 10. sz. p. 1. Az esti bólyi csillagászati észlelések és bemutatások körülményei. [KSZ.]

Október havi programunk. = Draconida 4. 1999. okt. 10. sz. p. 1. Szakköri foglalkozás minden csütörtök este Bólyban, észlelőest, előadások. [KSZ.]

A csillagos ég látványa október 15-én 20:00 órakor. = Draconida 4. 1999. okt. 10. sz. p. 1. [KSZ.]

[Kislexikon. Nemzetközi Űrállomás építés. Űrsikló.] 13. repülés: 5. építőrepülés. Start: 2000. július STS 104 (Endeavour). = Draconida 4. 1999. okt. 10. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

BOTLIK Péter - KÄSZ László: Uránusz, Neptunusz okkultáció megfigyelés. = Draconida 4. 1999. okt. 10. sz. p. 4. A Neptunusz fedése előtt 7 perccel beborult. Az Uránusz fedés belépését sikerült megfigyelni 1999. okt. 20-án este. [KSZ.]

Okkutációs jelenségek októberben. A bolygók láthatóság októberben. A bolygók képe távcsőben. Csillagászati jelenségek októberben. = Draconida 4. 1999. okt. 10. sz. p. 4. [KSZ.]

Leonidák. = Draconida 4. 1999. nov. 11. sz. p. 1. A Leonida-meteorraj idei maximuma 1999. nov. 18-án várható. [KSZ.]

November havi programunk. = Draconida 4. 1999. nov. 11. sz. p 1. Szakköri foglalkozás minden csütörtök este Bólyban, észlelőest, előadások, közgyűlés. [KSZ.]

A csillagos ég látványa november 15-én 20:00 órakor. = Draconida 4. 1999. nov. 11. sz. p. 1. [KSZ.]

[Kislexikon.] Szojuz - Egy legenda története. = Draconida 4. 1999. nov. 11. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

KÄSZ László: Holdsarló megfigyelés. = Draconida 4. 1999. nov. 11. sz. p. 4. 1999. okt. 8-án hajnalban 29 óra 57 perces holdsarlót észlelt. [KSZ.]

Okkultációs jelenségek novemberben. A bolygók láthatósága novemberben. A bolygók képe távcsőben. Csillagászati jelenségek novemberben. = Draconida 4. 1999. nov. 11. sz. p. 4. [KSZ.]

Az Egyesületről. = Draconida 4. 1999. dec. 12. sz. p. 1. A Draco Csillagászati Egyesület 1999. nov. 20-i közgyűlésének határozatai. [KSZ.]

December havi programunk. = Draconida 4. 1999. dec. 12. sz. p. 1. Szakköri foglalkozás minden csütörtök este Bólyban, észlelőest, előadások. [KSZ.]

A csillagos ég látványa december 15-én 20:00 órakor. = Draconida 4. 1999. dec. 12. sz. p. 1. [KSZ.]

[Kislexikon.] Harc a Progressz űrhajó körül. A Mir és az ISS űrhajói. A Chandra röntgenobszervatórium első eredményei. Katonai Szojuz verziók. Szojuz holdexpedíciós komplexum. Civil Szojuz űrhajók. = Draconida 4. 1999. dec. 12. sz. pp. 2-5. [KSZ.]

Okkultációs jelenségek decemberben. A bolygók láthatósága decemberben. A bolygók képe távcsőben. Csillagászati jelenségek decemberben. = Draconida 4. 1999. dec. 12. sz. p. 6. [KSZ.]

Napvadászat 1999. = Dunaferr (A Dunai Vasmű Hetilapja) 48. 1999. aug. 19. 33. sz. pp. 2-3. Az 1999. aug. 11-i napfogyatkozásról kétoldalas, színes fényképekkel illusztrált beszámoló. A Dunaferr szervezőbizottsága egésznapos programmal várta a dunaújvárosiakat. Pásztor Emília csillagász tartott előadást. A kisapostagi repülőtéren "Napvadászat" program volt. Császár Péter felvétele a fekete holdkorongról és a napkoronáról. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1999. január havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1999. 1. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Meteorrajok. A Hold csillagfedései. Jelenségek a Jupiteren. A Jupiter holdjainak jelenségei. A Nemzetközi Űrállomás láthatósága. (4) Vesta égi útja. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1999. február havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1999. 2. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Meteorrajok. A Hold csillagfedései. Jelenségek a Jupiteren. A Jupiter holdjainak jelenségei. Egy látványos fedési változó, az RZ Cassiopeiae. A Nemzetközi Űrállomás láthatósága. A (1069) Planckia kisbolygó okkultációja a PPM 122773 jelű csillaggal 1999. febr. 25-én. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 1999. március havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1999. 3. sz. pp. [1-3.] A Hold fázisai. Meteorrajok. A Hold csillagfedései. A Jupiter holdjainak jelenségei. Napészlelők figyelmébe! Vénusz - Szaturnusz konjukció. Vénusz-dichotómia 1999 június 11. [KSZ.]

TÓTH György: Hányadikára esik Húsvét vasárnapja? = Égi Kalendárium 1999. 3. sz. p. [4.] Számítógépes program. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1999. április havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1999. 4. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Meteorrajok. Áprilisi Lyridák radiánspontjának vándorlása. A Hold csillagfedései. Regulus-fedés április 24-én. Comet C/1998 M5 (Linear). Észleljünk Messier - objektumokat. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1999. május havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1999. 5. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Meteorrajok. A Hold csillagfedései. 1999 május 5-én a (4) Vesta kisbolygó (7,7 mg) a Rák csillagképben, az NGC 2441 és NGC 2442 közelében. Vénusz - PPM 96931 okkultáció. A Nemzetközi Űrállomás égi útja a csillagok között. M 63. M 64. NGC 5653. NGC 5466. keresőtérképei. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1999. június havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1999. 6. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Meteorrajok. Kisbolygó csillagfedése. Comet Lee C/1999H1. P1994 P1 Machholz 2. 10P/Tempel 2. üstökösök égi útja. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1999. július havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1999. 7. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Meteorrajok. A Jupiter holdjainak jelenségei. Iridium Flares. A Lunar Prospector befejezi pályafutását... [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1999. augusztus havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1999. 8. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Teljes napfogyatkozás 1999. augusztus 11-én. A Hold csillagfedései. Meteorrajok. A Perseidák radiánspontjának vándorlása. A Jupiter holdjainak jelenségei. Daytime Iridium Flares. Iridium Flares. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1999. szeptember havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1999. 9. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Meteorrajok. A Jupiter holdjainak jelenségei. Comet Lee C/1999H1. 709 Fringilla kisbolygó okkultáció. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1999. november havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1999. 11. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Meteorrajok. A Leonida meteorraj találkozása a Földdel 1999. november 18-án 2 óra UT-kor. A Leonida meteorraj radiánsa és határmagnitúdó meghatározó térkép csillagszámlálás segítségével. A Jupiter holdjainak jelenségei. A (640) Brambilla kisbolygó elfedi a HIP 40106 jelű 9,2 mg-s csillagot mintegy 10 másodpercre. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 1999. december havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 1999. 12. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Meteorrajok. A Jupiter holdjainak jelenségei. A Jupiter Nagy Vörös Foltjának CM-átmenetei. Szaturnusz - SAO 93040 közelítés. Iridium-hold felfénylések. [KSZ.]

A címlapon: Horváth Tibor hegyhátsáli tagtársunk magáncsillagvizsgálója avatásának ünnepélyes pillanata - Vértes Ernő egyesületi elnök elismerő oklevelet nyújt át az intézmény boldog tulajdonosának. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 1.(37.) sz. címlap. 1998. október 23-án. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A tizedik év elé. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 1.(37.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

FRITZ Zoltán: III. Vasi-zalai amatőrcsillagász találkozó. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 1.(37.) sz. pp. 3-4. Hegyhátsál, 1998. október 23. [SRG.]

BARTHA Lajos - PONORI THEWREWK Aurél: Napfogyatkozás feljegyzések a történelmi Magyarországon. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 1.(37.) sz. pp. 5-25. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Tizenkilencedszer - Megyei Csillagászati Hetek Vas megyében. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 1.(37.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

Egyesületi krónika 1998. október - november - december. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 1.(37.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

Jelenségnaptár 1999. január-március. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 1.(37.) sz. pp. 30-35. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1999-ből. [SRG.]

Programajánlat 1999. január - február - március. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 1.(37.) sz. p. 36., hátsó belső borító. 10. rendes évi közgyűlés 1999. január 16-án lesz. [SRG.]

Egyesületünk 1998. okt. 9-i rendkívüli ünnepi közgyűlésének résztvevői az MMIK-ban. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 1.(37.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Hátsó borítón: Csoportkép a vasi-zalai amatőrcsillagászokról a hegyhátsáli magáncsillagvizsgáló felavatása után. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 1.(37.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

A címlapon: A Hegyhátsáli Scutum Csillagvizsgáló fő műszere. 260/3200 mm-es Makszutov Cassegrain reflektor. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. címlap. Foto: Horváth Tibor. [SRG.]

VÉRTES Ernő - FRITZ Zoltán: Jegyzőkönyv. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. pp. 1-5. Az 1999. január 16-i közgyűlésről. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 1999. január 16-i 10. rendes évi közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

NOSZEK Tamás: A számvizsgáló bizottság jelentése. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. p. 8. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Izsák Imre csillagász, matematikus. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. pp. 9-10. Az összeállítás Németh János: Izsák Imre Gyula az alig ismert zseni című cikke felhasználásával készült. [SRG.]

BARTHA Lajos: Gothard Jenő - az asztrofotográfusok példaképe. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. pp. 11-15. [SRG.]

TÓTH György: Évfordulók 1999. év első felében. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egyesületi - csoportos és egyéni - tervek az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás megfigyelésére. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. pp. 19-23. Teljes napfogyatkozás Vas megyében 1999. augusztus 11. [SRG.]

Jelenségnaptár 1999. április-június. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. pp. 24-29. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1999-ből. [SRG.]

Egyesületi krónika 1999. január - február - március. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

Programajánlat 1999. április - május - június. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. p. 32. [SRG.]

Felhívás. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. p. 33. Csillagászati tábor Velemben 1999. június 21-25 között. [SRG.]

Amatőrcsillagászati együttműködés Vas és Zala megye között. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 2.(38.) sz. hátsó külső borító. Vértes Ernő (GAE), Bánfalvi Péter (VCSE) Zalaegerszegen 1999. március 12-én. [SRG.]

A címlapon: A Duna Televízió stábja felvételt készít Hegyhátsálon az egyesületi szakmai megbeszélésről 1999. május 17-én. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 3.(39.) sz. címlap. Foto: Horváth Tibor. [SRG.]

Egyesületi munkaprogram 1999. évre. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 3.(39.) sz. pp. 1-3. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati tanulmányi kirándulás Budapestre. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 3.(39.) sz. pp. 4-5. 1999. ápr. 16-án. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Csillagászati vetélkedő a teljes napfogyatkozás jegyében. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 3.(39.) sz. pp. 6-7. A döntő 1999. ápr. 22-én volt a szombathelyi Gothard Jenő Általános Iskolában. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A Vas megyei települések földrajzi koordinátái és a jelenség időpontadatai. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 3.(39.) sz. pp. 8-18. Teljes napfogyatkozás Vas megyében 1999. augusztus 11. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Kisbolygó okkultáció sikeres észlelése. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 3.(39.) sz. pp. 19-20. 492 Gismonda kisbolygó 1999. május 16-án fedett egy csillagot. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: A Vénusz 1999-es dichotómiája. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 3.(39.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

Egyesületi krónika 1999. április - május - június. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 3.(39.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 3.(39.) sz. pp. 25-26. Gothard Jenő levelei Konkoly Thege Miklóshoz. Szerk.: Horváth József, Szombathely, 1998.; Meteor csillagászati évkönyv 1999.; Bödők Zsigmond: Az ezredvég napfogyatkozása 1999. augusztus 11. Budapest - Dunaszerdahely, 1998.; Ember és ég. Napfogyatkozás 1999. Szerk.: Fűzfa Balázs és Molnár László, Celldömölk, 1999.; Simon Mitton - Jacqueline Mitton: Csillagászat, Budapest, 1998.; Geoffrey Cornelius: Csillagképek kézikönyve. Budapest, 1998. [SRG.]

Programajánlat 1999. július- augusztus - szeptember. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 3.(39.) sz. p. 27. [SRG.]

Jelenségnaptár 1999. július-szeptember. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 3.(39.) sz. pp. 28-33. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1999-ből. [SRG.]

90 éve - 1909-ben hunyt el Gothard Jenő csillagász a Herényi Asztrofizikai Obszervatórium megalapítója. Időskori arcképe 1900-ból. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 3.(39.) sz. hátsó külső borító. A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Gyűjteményéből. Reprodukció: Németh Attila. [SRG.]

A címlapon: Total Solar Eclipse 1999. aug. 11. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. címlap. Foto: Tuboly Vince Hegyhátsál. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Jubileumi közgyűlésünk elé. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. p. 1. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Két évtized a csillagászati ismeretterjesztés szolgálatában. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. pp. 2-4. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Új magán csillagvizsgáló Gencsapátiban. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. pp. 5-8. Szendrői Gáborék csillagvizsgálója. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: A teljes napfogyatkozás észlelés szervezési és technikai előkészületei Hegyhátsálon. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. pp. 9-12. [SRG.]

SÁGI Ferenc: A teljes napfogyatkozás Bükön. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. pp. 13-14. [SRG.]

Krónika 1999. július - augusztus - szeptember. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

TÓTH György: Csillagászati évfordulók 1999. II. félévben. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. pp. 18-20. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. p. 19. Almár Iván: A SETI szépsége. Budapest, 1999.; Mark Littmann - Ken Willcox - Fred Espenak: A napfogyatkozás a maga teljességében. Budapest, 1999. [SRG.]

Jelenségnaptár 1999. október-december. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. pp. 22-27. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 1999-ből. [SRG.]

Programajánlat 1999. október - november - december. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. pp. 28-33. XX. Megyei Csillagászati Hetek 1999. október 11-22. [SRG.]

Szendrői Gábor magáncsillagvizsgálójában. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

A Velemi Népművészeti Stúdió fafaragói a teljes napfogyatkozást figyelik. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Újabb napóra Vas megyében. = Egyesületi Híradó 10. 1999. 4.(40.) sz. hátsó külső borító. Csepreg, Bene-hegy. Horváth Antal présházának falán. Foto: Sági Ferenc. [SRG.]

A jövő Apollói. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 1. 1. sz. p. 23. "A Magyar Asztronautikai Társaság, a Magyar Űrkutatásért Alapítvány és az Oktatási Minisztérium pályázatot hirdet A jövő Apollói címmel az úrkutatás iránt érdeklődő tanulók, az általános iskolák VI-VIII. és a középiskolák I-IV. osztályos diákjai számára. A pályázatot a MANT Titkárságára (1027 Budapest, Fő utca 68., postacím: 1371 Budapest, Pf. 433.) kell benyújtani, ugyanitt adunk részletesebb felvilágosítást az (1) 201-8443 telefonszámon. Beküldési határidő: 1999. április 15-e. 1999-ben lesz harminc éve annak, hogy az Apollo-program keretében ember lépett a Holdra. Ennek az izgalmas, történelmi jellegű vállalkozásnak azóta sem volt folytatása; de mi lesz harminc év múlva, 2029-ben? ..." [HAI.]

Műholdak "áramlopóval". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 8. 2. sz. pp. 60-61. "A műholdak következő nemzedékének keringési magasságát pótlólagos üzemanyag-felhasználás nélkül, olcsón módosíthatják, ha sikeresen vizsgázik a NASA Marshall Űrrepülési Központjának ProSEDS-rendszere. Sőt, a tervezők reményei szerint a jövő évezred épülő nemzetközi Alpha űrállomását (amelynek első két modulját most decemberben szerelték össze) szintén ezzel az elvvel tarthatják majd állandó magasságú pályán - az eredetileg tervezett összeg töredékéért. A ProSEDS lényegében az elektromos generátorokhoz hasonlóan egy mágneses térben mozgó vezetékben indukálódó áram energiáját hasznosítja majd. A műholdról "leeresztett", a Föld mágneses terében másodpercenként 8 kilométeres sebességgel mozgó vezetőben keletkező áram kivételével a tér mágneses energiáját "csapolják meg", és az így szerzett energiát felhasználhatják a műhold fékezésére vagy gyorsítására. ..." A Space Science News nyomán. [HAI.]

Napkitörés - földi laboratóriumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 8. 2. sz. pp. 60-61. "Kevés félelmetesebb és gyönyörűbb látvány van, mint a Nap felszínéről felemelkedő hatalmas tűzcsóvák, a nemritkán több száz kilométert is átívelő napkitörések. Átütő hatásukat többnyire itt a Földön is megérezzük: a forró plazmakitöréssel egyidejűleg kilökött töltött részecskék zápora bolygónkat elérve rádiózavarokat és áramkimaradásokat okozhat. A földi és az űrbe telepített Nap-megfigyelő obszervatóriumok jóvoltából a kutatók már nagyon sokat tudnak a kitörések keletkezéséről és az őket létrehozó kölcsönhatásokról. Ám vannak, akik nem érik be csupán ennyivel, hanem utánozni akarják a jelenséget itt a Földön is. Egy új tudományág van születőben, a laboratóriumi asztrofizika, amely nemcsak a napkitöréseket, hanem a csillagok és a galaxisok születését és fejlődését is laboratóriumi körülmények között kívánja tanulmányozni. ..." A California Institute of Technology News nyomán. [HAI.]

[VÉCSEY Zoltán]: Miért hosszabbodik a nappal délután?, 1949. január 16. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 15. 3. sz. p. 88. "A valódi és a középnapidő közti különbséget időegyenlítésnek nevezzük. A napóra ideje egyszer megelőzi óránk idejét, másszor elmarad mögötte. Csak négy ízben, április 16-án, június 15-én, szeptember 2-án és december 26-án esik egybe a valódi és a középnapidő. Minden más napon különbség van a kettő között. Ennek a különbségnek egyik következménye, hogy óránk idejét véve alapul a napfelkeltétől a delelésig (12 óra) eltelt idő nem egyezik meg a deleléstől a napnyugtáig terjedő időközzel. A napóra azonban mindig akkor mutat delet, amikor a nap a legmagasabbra jutott az égboltozaton, és ezzel napi útjának pontosan a felét tette meg. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy mivel nem a nap járásához, hanem a mesterséges időszámításhoz alkalmazkodunk, a négy említett nap kivételével a délelőtti napfény időtartama nem egyezik meg a délutáni napfény időtartamával.
Vagyis óránk szerint a valódi délelőtt és délután nem egyenlő hosszú." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Energiát közvetítő mesterséges hold, 1973. január 18. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 15. 3. sz. p. 88. "A növekedő energiaszükséglet következtében állandóan nő az erőművek száma is. Az ezzel kapcsolatban felmerülő környezeti problémák megoldása végett az erőműveket távol eső vidékeken kell majd megépíteni, például a Jeges-tenger partján. Az amerikai kutató azt javasolja, juttassák az elektromosságot mikrohullámokkal egy mesterséges holdhoz, amely azt azután az ipari központokhoz továbbítaná. A mesterséges reléhold antennájának átmérője mintegy 1 kilométer lenne. A Földön négyzetes vevőantennát kellene építeni, amelynek minden oldala 10 kilométer hosszú lenne. Az új módszerű energiaátvitel költségei kb. kétszer akkorák lennének, mint a hagyományos; a mesterséges reléholddal azonban a világ minden részébe lehetne villamos energiát juttatni." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Kombinált hajtómű. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 15. 3. sz. p. 90. "NASA Huntsville-ben működő Űrhajózási Központjában két év után a próbapadig jutott egy kombinált hajtómű legfontosabb komponense, amely az űrrepüléseknél jelentős költségcsökkentést tenne lehetővé. Normális körülmények közt egy rakétának az üzemanyagon kívül magával kell vinnie az elégetéshez szükséges oxigént is. A repülők meghajtására szolgáló sugárhajtómű viszont az égéshez szükséges oxigént a levegőből veszi. Az új rakétahajtómű a kettőt kombinálja oly módon, hogy amíg az űrhajó, vagy űrrepülő a légkörön áthalad, a levegő oxigénjét használja. ..." A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. [HAI.]

Plazmaszökőkutak a sarki ionoszférában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 15. 3. sz. pp. 92-93. "NASA Polar műholdjának adatait elemezve a kutatóknak most először sikerült közvetlenül kimutatniuk, hogy a Nap energiakitörései oxigént és más gázokat szakítanak ki Földünk felső légköréből. A tavaly szeptember 24-25-én a Földet "megcsapó" napszél (Lásd lapunk tavalyi 45. számát. - A szerk.), "elpárologtatta és magával ragadta ionoszféránk egy darabkáját" - mondja dr. Thomas E. Moore, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa. ..." A Space Science News nyomán. [HAI.]

A Föld mágneses csóvája a virtuális valóságban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 15. 3. sz. p. 92. "A Warwick Egyetem asztrofizikusai a Föld mágneses csóvájának tanulmányozására mostantól a háromdimenziós virtuális valóság eszköztárát vethetik be. [...] Dr. Sandra Chapman és munkatársai a mágneses csóvában végbemenő folyamatokat a benne levő töltött részecskék mozgásával modellezik. Miután minden olyan próbálkozásuk csődöt mondott, amely a részecskék pályáját két dimenzióban próbálta leírni, a kutatók egy olyan matematikai felületre tértek át, amelynek tulajdonságai jól ismertek és viszonylag egyszerűek. A Möbius-szalagon mozgó részecskék pályája már sokkal közelebb állt a valósághoz, s ez arra mutatott, hogy a részecskék olyan bonyolult háromdimenziós pályákon mozognak, amelyeket lehetetlen egy papírlapon vagy egy sík képernyőn modellezni. ..." A University of Warwick közélése nyomán. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Az ezredforduló űrépítkezése. Kozmikus krónika, 1998. október-december. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 22. 4. sz. p. 111-114. "Glenn, az első amerikai űrhajós 36 év után ismét a világűrben járt. Elkezdődött az asztronautika korszakváltó programja, a Nemzetközi Űrállomás építése. Amerikai és japán űrszondák indultak a Mars felé. ..." Fejezetcímek: Öregedés és súlytalanság.; Ariane-kísérletek.; Deep Space 1.; Készül a Nemzetközi Űrállomás.; Mir-események.; Új űrszondák a Mars felé. Mozomi, Mars Climate Orbiter, Mars Polar Lander, Deep Space 2. [HAI.]

Üdüljön a Föld körül! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 22. 4. sz. p. 122. "Ha egy amerikai társaság kezdeményezése megvalósul, akár öt éven belül emberek százai élvezhetik Földünk páratlan látványát a világűrből, és kóstolhatnak bele a súlytalanságba. A kaliforniai Space Island Group forgó űrszállodáját űrsikló kiürült üzemanyagtartályaiból építenék meg. Az ötlet megvalósításához megpróbálják megnyerni a British Airwayst és a Hilton szállodaláncot is. [...] Arthur C. Clarke, aki egy hasonló űrszállodát írt le a 2001: Űrodüsszea című könyvében, pártolja az ötletet. Ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az űrhotel biztonságához nélkülözhetetlen lenne egy alapos űrnagytakarítás, amely legalább a tervezett pályáról eltüntetné a roncsokból összegyűlt űrszemetet. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

Jeget kristályosító napfény. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 22. 4. sz. p. 125. "Svéd kutatók vizsgálatai szerint a napfény nemcsak megolvaszthatja a jeget, hanem bizonyos körülmények között a Nap ultraibolya sugárzása a grafitszemcsékre ráfagyott vékony jégréteg rendezetlen molekuláit - hőmérséklet-változás nélkül - szabályos jégkristályba is rendezheti. Az eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogyan jöhetnek létre például az üstökösök csóvájában levő vagy a földi légkörben az ózonpajzs elvékonyításában is fontos szerepet játszó parányi jégkristályok. ..." A Physical Review Focus nyomán. [HAI.]

HORVÁTH András: Zarja és Unity. A hátlapon. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 22. 4. sz. p. 126., hátsó külső borító. "Mir űrállomás Krisztall moduljából fejlesztett Zarja (Hajnal) teljes hossza 12,6 méter, átmérője 4,1 méter, tömege 20 tonna. A modultesthez kívülről két, automatikusan a Nap felé forduló napelemtábla kapcsolódik (a "fesztávolság"-uk 24 méter). Ezek a modulban elhelyezett hat Ni-Ca akkumulátorral együtt összesen 3 kW teljesítményre képesek. [...] A Zarja modul a kezdeti az űrállomás-konfiguráció energiaellátására, irányítására és pályamódosításaira, valamint az üzemanyagok és a szerelési anyagok tárolására szolgál. A Unity (Egység) modult régebben Node 1-nek (Csomópontnak) nevezték. Egy hengeres kikötő-átszálló zsilipkabinból és a két csonka kúp alakú, zsilipes dokkolóból (PMA-I, PMA-2) áll. [...] A Unity hossza a két zsilipes dokkolóval együtt 10,1 méter, átmérője 4,6 méter, tömege 11,5 tonna. ..." [HAI.]

Ősi sziklanaptárak. Archeoasztronómia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 29. 5. sz. pp. 131. "Az Amerikai Csillagászati Társaság legutóbbi ülésén ketten is beszámoltak sziklákra vésett ősi naptárakról. Az elsőt Texasban találták. San Antoniótól 24 kilométerre keletre, Paint Rock (festett szikla) nevű farmján Fred Campbell és felesége különös sziklarajz-félékre lett figyelmes, amelyek - attól függően, hogy milyen szögben érte őket a fény - változtak. Értesítették R. Robert Robbinst, a Texas Egyetem archaeoasztronómusát, aki - a napállástól függően - felvételeket készített a rajzokról. [...] A Csendes-óceáni sziget, Guam északi partjainál, a chamorro indiánok egyik rajzokkal díszített barlangjában felfedeztek tizenhat festett pöttyöt, amelyek bizonyos rendszer szerint voltak vízszintesen, illetve függőlegesen csoportosítva.
Rosina Iping professzor, a guami egyetem munkatársa úgy véli, hogy egy különböző hosszúságú hónapokra, szám szerint tizenhatra osztott naptárt találtak meg. (A közeli Puluwat- sziget bennszülött hajósai manapság is használják a tizenhat hónapos beosztást.) Különös, hogy ezt a beosztást valószínűleg az éjszakai égbolt konstellációira alapozták, és nem a hold járására. Feltehetően főként a navigáció volt fontos. ..." [HAI.]

"Buborékfújó" fekete lyuk az M87-ben. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 29. 5. sz. pp. 156-157. "A nagy bázisvonalú rádiótávcsőrendszer (Very Large Array, VLA) legújabb felvételei látványos és bonyolult szerkezetet tártak fel a mintegy 50 millió fényévre levő Virgo galaxishalmaz legnagyobb galaxisában, az M87-ben. Már régebben gyanították, hogy a galaxis szívében van egy szupernehéz fekete lyuk, amelynek irányából csaknem fénysebességű részecskékből álló nyalábok indulnak ki. A minden korábbinál részletgazdagabb felvételek elemzése azt sugallja, hogy felül kell vizsgálni az eddigi elképzeléseket arról, milyen fizikai folyamatok okozhatják a galaxishalmazok magjának erőteljes röntgensugárzását. ..." A National Radio Astronomy Observatory nyomán. [HAI.]

HORVÁTH András: A Mars jégsapkája. A hátlapon. = Élet és Tudomány 54. 1999. jan. 29. 5. sz. p. 158, hátsó külső borító. "A poláris jégsapka 3 kilométer magas szigetként emelkedik ki a környezetből. (A szemléletesség kedvéért a kép és a grafikon 100-szoros magassági nyújtással készült.) A Science 1998. december 11-ei számában közzétették a Mars Global Surveyor (MGS) űrszonda MOLA jelzésű lézeres magasságmérőjének eredményeit. ..." [HAI.]

HORVÁTH András: Verseny a Holdért. Kozmikus történelem. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 5. 6. sz. pp. 174-178. "Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió nagy vetélkedése a Hold meghódításáért már 1957-ben kezdődött, de az amerikaiakat végérvényesen Gagarin űrrepülése rázta fel. Kennedy elnök ezután hirdette meg az Apollo-Saturn-programot: az oroszokat meg kell előzni a Holdon! Bár az első élőlényeket szovjet űrhajó vitte a Holdhoz, és csak a véletlenen múlott, hogy nem a Luna-15 hozott először holdi talajmintát, végül a versenyt mégis az amerikaiak fölényesen nyerték meg. ..." Fejezetcímek: Mars, Vénusz, Hold.; Zond-Apollo-verseny.; A Szovjet Hold-terv bukása.; Kompenzáció: szovjet holdrobotok. Külön keretben: Szergej Pavlovics Koroljov (1907-1966) p. 174.; Wernher von Braun (1912-1977) p. 175. Amerikai és szovjet Hold-verseny, 1957-69 [Táblázat]. [HAI.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 5. 6. sz. p. 182. "A Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában jelent meg a Meteor Csillagászati Évkönyv 1999. Két címet kérünk (vízszintes 1 ., illetve függőleges 1 .). Beküldési határidő a lap megjelenését követő kedd (Élet és Tudomány, 1428 Budapest, Pf. 47., Keresztrejtvény). A megfejtők között a könyv tíz példányát sorsoljuk ki." [HAI.]

KŐVÁGÓ Gábor: Egy apró hibát találtam az ÉT idei 4. számában. ... Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 5. 6. sz. p. 184. "Aktív meteorosként a szívemen viselem a parányi objektumok sorsát. [...] Válasz a felvetett kérdésekre: "Sajnos, az idei 4. számunkban tévesen írtuk, hogy másodpercenként kellett volna negyven felvillanást látni, ennél 3600-szor kevesebbet, óránként negyvenet. A másik kérdésben az eredeti állításunk a helyes: eszerint a kitörés, pontosabban a háttérkomponens megjelenésének időpontja a vártnál 16 órával korábban következett be. " [HAI.]

Megoldódott a kozmológia "tyúk-tojás rejtélye"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 5. 6. sz. pp. 186. "Mi volt előbb, a galaxisok vagy a galaxishalmazok? - Elméletileg eddig mindkét változat elképzelhető volt. A kozmológia egyik irányzata szerint a Világegyetem nagyléptékű szerkezete "alulról felfelé" (a korábban keletkezett, kisebb objektumok csoportosulásával), míg a másik szerint "felülről lefelé" (a kezdetben létrejött, nagyléptékű szerkezet feldarabolódásával) alakult ki. A Birminghami Egyetem csillagászai most azt állítják, sikerült perdöntő bizonyítékot találniuk arra, hogy a galaxisok kialakulása megelőzte a galaxis-halmazokét. A ROSAT röntgenműhold megfigyeléseit elemezve a kutatók felfedezték, hogy a galaxisok közti forró gáztömegekben ma is felfedezhető a galaxisok keletkezésének utófenylése. ..." A Royal Astronomical Society közlése nyomán. [HAI.]

Ultranagy energiájú kozmikus zápor. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 5. 6. sz. p. 186. "A kozmikus sugárzás olyan részecskék zápora, amelyeknek az energiája százmilliószorosa is lehet a jelenlegi részecskegyorsítókban elérhető legnagyobb energiának. A kutatók a legutóbbi időkig meg voltak győződve arról, hogy ezeknek a részecskéknek van egy "levágási" energiájuk, az úgynevezett Greisen-Zatsepin-Kuzmin- (GZK-) határ (mintegy 5 ször 10 a mínusz 19-en eV), amely fölött csak a mikrohullámú háttérsugárzás fotonjai észlelhetők. A legújabb japán AGASA- (Akeno Giant Air Shower Array) mérések több olyan nagy energiájú eseményt észleltek, amely megkérdőjelezi ennek a maximális energiának a létét. ..." A Science nyomán. [HAI.]

Melyiket a három közül? Válasszon! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 5. 6. sz. pp. 188-189. "Hubble Örökség Tervezet (HHP, : Hubble Heritage Project) tavaly októberben néhány lelkes csillagász és asztrofizikus fejében fogant meg. Célja az, hogy felébressze a minden emberben ott szunnyadó kíváncsiságot a Világegyetem titkai iránt, s egyúttal hidat építsen a kutatók és a nagyközönség között. A HHP kis csapata ennek érdekében egy külön web-oldalt hozott létre (internetcíme: http://heritage.stsci.edu/), ..." [HAI.]

Távjavitás a Galileón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 5. 6. sz. p. 189. Az USA szakemberei a Galileo hibájának kiküszöbölésén dolgoznak. A probléma akkor jelentkezett, amikor a Jupiter Europa nevű holdja mellett repült el az űrszonda. A következő találkozás februárban esedékes. Az előző elrepülés során, tavaly november 22-én a szonda hirtelen biztonsági üzemmódra állt át az Europától 2300 kilométer távolságban, és ezzel meggátolta a további adatgyűjtést. ..." A Nature nyomán. [HAI.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 12. 7. sz. p. 214. "A Magyar Csillagászati Egyesület jelentette meg Keszthelyi Sándor Magyarország napórái című könyvét. A mű bevezetéséből idézzük Arthur C. Clarke gondolatát (vízszintes 1. és függőleges 1 ., folytatólag). Beküldési határidő a lap megjelenését követő kedd (Élet és Tudomány, 1428 Budapest; Pf. 47., Keresztrejtvény). A megfejtők között a könyv tíz példányát sorsoljuk ki." [HAI.]

Új barázdát szánt ... a bolygó? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 12. 7. sz. p. 218. A Mérleg csillagkép HD 141569 jelű csillaga körüli porkorongban különös fekete gyűrűt talált a Hubble űrtávcső. A Space Telescope Science Institute írása nyomán. [VEJ.]

A galaxisok ütközése gyakoribb, mint gondolták. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 12. 7. sz. p. 219. A HST segítségével egyre több gyűrű alakú galaxist találnak. Ezek az alakzatok két galaxis egymáson történő áthaladásakor keletkeznek. Az Iowa State University írása alapján. [VEJ.]

Hány galaxis van a Világegyetemben? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 12. 7. sz. pp. 220-221. A Hubble űrtávcső vizsgálatai alapján ezt a számot ma mintegy 125 milliárdra becsülik. [VEJ.]

HORVÁTH Gábor - WEHNER, Rüdiger- GÁL József - POMOZI István: Az égboltpolarizáció és az állatok. Sarkított világ. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 19. 8. sz. pp. 235-237. "A természetben előforduló egyik legfeltűnőbb fénypolarizációs jelenség a tiszta égbolton látható egy egyszerű lineáris polárszűrővel. Számos polarizációra érzékeny szemű állat tájékozódásra használja e mintázatot. Ma már videópolarimetriával a spektrum tetszőleges tartományában mérhető és látványosan meg is jeleníthető az egész égboltra kiterjedő polarizációs mintázat. ..." Fejezetcímek: Rayleigh és az E-vektor.; Chandrasekhar és a többszörös szóródás.; Az aranyásó hangyák titka. [HAI.]

MÉSZÁROS István: Kis lépés egy embernek... Apollo-program 1. Kozmikus történelem. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 19. 8. sz. pp. 239-243. "John Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én bejelentette minden idők addigi legnagyobb űrkutatási vállalkozását: az Egyesült Államok nyolc-kilenc éven belül embert kíván eljuttatni a Holdra! Az alig tíz évre tervezett kutatási programra 25 milliárd dollárt irányoztak elő. Hatalmas szervezőmunka indult meg, a munkálatokban huszonötezer vállalat és kutatóintézet vett részt, mintegy négyszázezer ember közreműködésével. A feladat nagyságára és bonyolultságára jellemző, hogy csak az Apollo parancsnoki kabinja több mint kétmillió alkatrészből állt!"
Fejezetcímek: Menetrendváltozatok.; Az Apollo-1: katasztrófa a próbapadon.; Próbák földközelben.; Apollo-7: az anyaűrhajó berepülése.; Apollo-8: indulás a Naprendszerbe.; Apollo-9: főpróba a Föld körül.; Apollo-10: főpróba a Hold körül.; A Holdra lépés jelöltjei.; Apollo-11: a Nyugalom tengere-bázis.; Ember a Holdon! [HAI.]

A Világegyetem dimenziói. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 19. 8. sz. p. 253. "A Világegyetem szerkezete különféle léptékekben vizsgálva eltérő jellegzetességeket mutat. A galaxisok vagy galaxishalmazok szintjén "csomósnak" látszik, sokkal nagyobb skálán viszont teljesen kisimul. De vajon hol van az a határ, ahol ez az átmenet megtörténik? Martin Rees és munkatársai az angol Cambridge-i Egyetemen a kérdést tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy a Világegyetem kisimulása csak 300-400 megaparszeknél nagyobb skálán mutatkozik meg. De hogyan határozható meg matematikailag a "csomósság", a "simaság" és a "skála" a Világegyetemre vonatkozóan? A kutatók a fraktálokat hívták segítségül. ..." [HAI.]

Mi fénylik az NGC 5907 halójában? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 26. 9. sz. p. 259. "...Az NGC 5907 egy tőlünk 40 millió fényévre, a Sárkány (Draco) csillagképben fekvő spirális galaxis. 1994-ben a galaxis körül a csillagászok egy vörösen derengő, közel gömb alakú halót fedeztek fel, amelyben a tömeg eloszlása nagyjából megfelelt annak, amire a sötét anyag esetében számítottak. Ezért arra gondoltak, hogy az itt levő sötét anyag talán nem is annyira sötét, és végre "nyakoncsíphető". Egy nemzetközi csillagászcsoport a Hubble űrtávcsővel vette célba az NGC 5907-et, hogy feltárják, mi rejlik a vörös derengés mögött, megszámolják a benne levő csillagokat, és meghatározzák milyen típusokhoz tartoznak. [...] a csillagászok arra számítottak, hogy a Hubble űrtávcső több száz fényes csillagot fedez fel majd elszórtan benne. Ám meglepetésükre, egyet sem láttak. ..." [HAI.]

MÉSZÁROS István: ...nagy ugrás az emberiségnek. Apollo-program. 2. Kozmikus történelem. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 26. 9. sz. pp. 271-275. "...az amerikai közvélemény érdeklődése csökkenni és ennek következtében a politikusok támogatása csappanni kezdett. A demokrata Kennedy és Johnson után a republikánus Nixon került hatalomra, akinek nem volt szívügye a korábbi kormányzat sikerprogramja. Már 1969-ben bejelentették, hogy az Apollo-20-szal befejezik. Később további három repülést töröltek, és így az Apollo-17 lett az utolsó holdexpedíció." Fejezetcímek: Az ALSEP.; Apollo-12: a Surveyor-3 meglátogatása.; Apollo-13: az elveszett Hold.; Apollo-14: a Fra Mauro-felföld és a Cone-kráter.; J típusú expedíciók.; Apollo-15: a Hadley-árok partján.; Apollo-16: a Descartes-króternél.; Apollo-17: a Taurus-Littrow-völgy. [HAI.]

Egy gamma-kitörés látlelete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 26. 9. sz. pp. 284-285. "Az idén január 23-án először sikerük a kutatóknak egy gamma-kitörést kísérő látható fényfelvillanást földi távcsövekkel megfigyelniük. Pedig a fény olyan erős volt, hogy akár egy közönséges kézitávcsővel is észlelhető lett volna - ha tudjuk, hogy éppen mikor és merre keressük. Ennek lehetőségét eddig példátlan módon műholdas és földi megfigyelők széles körű nemzetközi együttműködése és a számítógépes világháló teremtette meg. [...] A mostani, GRB 990123 kitörést a NASA Compton Gamma-sugárzásmérő műholdja (GRO), a német-olasz BeppoSAX műhold és a Los Alamosi Nemzeti Laboratórium tranziens fényjelenségeket vizsgáló robottávcsöve (ROTSE) figyelte meg. ..." A Space Science News nyomán. [HAI.]

Honnan fúj a napszél? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 26. 9. sz. p. 284. "Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült pontosan meghatároznia, honnan ered a napszél. A SOHO napmegfigyelő műhold ultraibolya kamerájának adatait feldolgozva megállapították, hogy a Nap mágneses terének a felszínen is megfigyelhető, méhsejtalakú mintázatának peremvonalairól indul ki. ..." A Max Planck Society közlése nyomán. [HAI.]

Hiába várjuk E. T.-t? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 26. 9. sz. p. 285. "Egy amerikai asztrofizikus szerint lehetséges, hogy a gamma-kitörések adják meg a választ arra a rejtélyre, miért nem találkoztunk még Földön kívüli civilizációkkal. [...] Persze, lehetséges, hogy más civilizációk nem osztják az emberiségnek a világűr felfedezésére irányuló törekvéseit. De más okok is elképzelhetők. A közelmúltban eredeti elképzeléssel állt elő James Annis, a Fermi Laboratórium asztrofizikusa. Szerinte az időről időre kataklizmaszerűen bekövetkező gamma-kitörések rendszeresen "sterilizálják" a galaxisokat, azaz elpusztítják a bennük fejlődő életformákat, még mielőtt azok olyan szintre jutnának, hogy elhagyhatnák bolygójukat. ..." [HAI.]

Születő bolygórendszerek nyomában. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 26. [! márc. 5.] 10. sz. pp. 292-293. "A Hubble űrtávcsőnek fiatal csillagok körül kavargó porfelhőkről készített legújabb felvételei a bolygórendszerek születésének korai szakaszára vetnek fényt. Jóllehet, ezek a képek nem mutatnak bolygókat, az "élből" látható porkorongok minden eddiginél tisztább képet adnak a keletkező bolygóövezetekről, és nagyjából azt mutatják, ami 4,5 milliárd éve saját Naprendszerünkben is végbemehetett, amikor a Föld és a többi bolygó elkezdett kicsomósodni a fiatal Nap körüli lapos, palacsintaszerű porkorongból. ..." [HAI.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Magyarország napórái. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 54. 1999. febr. 26. [! márc. 5.] 10. sz. p. 302. "Könyvünk igazában leírásgyűjtemény és szakmai katalógus. A Magyarországon föllelhető négyszáz- négy - helyhez rögzített - napórának adja meg a pontos helyét, típusát (horizontális, vertikális és ekvatoriális), árnyékvetőjének és számlapjának jellegzetességeit, állapotát, készítésének idejét és a rá vonatkozó irodalmat. Emellett a legszebbekről és a legértékesebbekről még szép fotót is találunk a könyvecskében. [...] Szerkesztette Mizser Attila, szakmailag ellenőrizte Thewrewk Aurél, az adatokat Keszthelyi Sándor gyűjtötte össze. [...] Kiadta a Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 1998, 128 oldal." [HAI.]

S. Z.: Három csillagrobbanás. Szép világegyetemünket járva. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 54. 1999. márc. 12. 11. sz. pp. 340-341. "Még korántsem fejeződött be minden idők egyik legsikeresebb csillagászati műszeregyüttesének, a Hubble űrtávcsőnek a működése. Az elképzelések szerint még jó egy évtizeden át számíthatnak rá a csillagászok, az asztrofizikusok és számos más tudományterület képviselői, valamint a csillagok világának szerelmesei. Az intézmény szakemberei most mégis elérkezettnek látták az időt arra, hogy összefoglalják az űrtávcső eddigi termésének a legjavát, mégpedig - érdekes módon - esztétikai szempontok alapján. A Hubble öröksége című sorozat három nagyon szép és izgalmas képét ez alkalomból tesszük közzé. Igazi égi tűzijáték alakult ki a Nyíl csillagképbeli M1-61 köd WR124 jelű központi csillaga körül. A felvétel már csak azért is érdekes, mert az úgynevezett WR (Wolf-Rayet) csillagok nagyon ritkák. [...]
Más típusú alakzat a NGC-3132 jelzésű planetáris köd. A déli égbolton látható, ezért Dél gyűrűjének is nevezik. [...] z NGC-7635 jelű úgynevezett buborékköd is galaxisunkban található, a bal szélén látható nagy tömegű, forró csillag leszármazottja. ..." A HST News nyomán. [HAI.]

"Párolgó" gömbhalmazok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. márc. 12. 11. sz. pp. 348-349. "Tejútrendszer egyik gömbhalmaza egyre inkább "elpárolog": ennek következtében könnyebb csillagainak jó részét már elvesztette, és azok szétszóródtak a galaxis halójában - erre a következtetésre jutott egy csillagászcsoport az ESO (European Southern Observatory) új, 8,2 méteres UTI távcsövével végzett első megfigyelésekből. [...] A kutatók az új távcsővel a déli égbolt Pajzs (Scutum) csillagképében a tőlünk 23 000 fényévre levő NGC 6712 gömbhalmazt vették célba, amelyben mintegy egymillió, a Napnál kisebb tömegű csillag van. [...] A kutatók meglepve tapasztalták, hogy a kis tömegű, halvány csillagok részaránya az NGC 6712-ben jóval kisebb, mint azt más gömbhalmazok korábbi megfigyelései alapján várták. ..." [HAI.]

Egy morzsányi Hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. márc. 12. 11. sz. p. 349. "Idén februárban amatőr csillagászok egy mintegy 50 méteres átmérőjű szikladarabot fedeztek fel. A kicsinyke égitest, amely az 1999 CG9 nevet kapta, csaknem kör alakú pályán kering a Nap körül, pályája mindössze 9 millió kilométerrel nyúlik túl a Földén, keringési ideje pedig 1,09 év. A bolygócska eredetére a legvalószínűbb magyarázat, hogy az a Holdból kiszakadt sziklarög lehet. Mivel a Hold kicsi, gravitációja gyenge, s ezért viszonylag könnyen leszakadhatnak róla kisebb-nagyobb törmelékek. A Földön is tucatnyi, a Holdról származó meteoritdarabkát találtak. A holdi eredetet legmeggyőzőbben a kis égitest összetétele igazolhatná. Ezt egyelőre még nem sikerült meghatározni, de a csillagászok remélik, hogy ez hamarosan megtörténhet." A New Scientist nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Ismeretlen Kepler-horoszkóp. Tudománytörténet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. márc. 19. 12. sz. p. 355. "A 400 éves, vázlatos rajzokkal kiegészített kéziratot Johannes Kepler (1571-1630), a modern csillagászat megalapozója készítette, s véletlenül bukkantak rá a Kaliforniai Egyetem csillagászati gyűjteményében. Anthony Misch, a Lick Obszervatórium csillagásza akkor találta meg a körülbelül 15 x 20 centiméteres papírt, amikor napfogyatkozási expedíciók után kutatott. [...] A most előkerült horoszkópot Kepler egy osztrák nemes, egy bizonyos Hans Hannibal Hütter von Hütterhofen számára készítette, aki 1586-ban született. Legalábbis ez áll a lap tetején. [...] A papírlapon későbbi korokból származó feljegyzések is olvashatók három különböző kézírással. A legutolsó 1864-ben kelteződött, s alá is van írva: "W Struve". Feltehetően a neves német csillagásztól, Wilhelm Struvétól, vagy a fiától származik. ..." [HAI.]

Közelebb az eredethez. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. márc. 19. 12. sz. p. 379. "NASA Ames Kutatóközpontjának asztrobiológusai és a Stanford Egyetem vegyészei a világűr környezeti feltételeit utánzó laboratóriumi körülmények között olyan vegyületeket állítottak elő, amelyek nélkülözhetetlenek lehettek a földi élet kialakulásában. A kísérletekben a csillagközi por- és gázfelhőkben kimutatott, leggyakrabban előforduló széntartalmú vegyületeket (ilyenek például a csillagok légkörében keletkező egyszerű és policiklikus aromás szénhidrogének) előbb lefagyasztották, majd sugárzásnak tették ki, végül elemezték a keletkező reakciótermékeket. A keletkező molekulák között a kutatók kinonokat, aromás ketonokat, alkoholokat és étereket mutattak ki - azaz olyan vegyületeket, amelyekből a Földön megjelenő első, legegyszerűbb élőlények kialakulhattak. ..." A NASA Ames Research Center közlése nyomán. [HAI.]

Marsi szén-dioxidból - oxigén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. márc. 19. 12. sz. p. 380. "Már próbapadon van az a berendezés, amely 2002 januárjában éri majd el a Marsot, mélyet szippant a légkörből, és az annak túlnyomó részét kitevő szén-dioxidból tiszta oxigént termel. Ezzel kezdetét veszi az űrkorszak új ipari forradalma: a Földön kívüli nyersanyagforrások kiaknázása. K. R. Sridhar professzor és húszfős csapata az Arizonai Egyetemen már készíti az oxigént fejlesztő rendszer (Oxygen Generating Subsystem, OGS) első egységeit. A rendszer által termelt oxigén felhasználható lesz rakéta-üzemanyagként, később pedig a Marsra érkező emberek oxigénforrásaként. Az OGS igazi főpróbája a 2003-as Mars Surveyor-expedíció lesz: a tervek szerint ekkor a marsi szén-dioxidból előállított oxigén-üzemanyaggal vagy egy kisebb rakétát bocsátanak fel, vagy egy mintagyűjtő fúrószerkezetet működtetnek. ..." A UniSci Science and Research News nyomán. [HAI.]

Marsbéli homokdűnék. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. márc. 19. 12. sz. pp. 380-381. "Mars Surveyor több száz felvételét elemezve a Cornell Egyetem kutatócsoportja megállapította, hogy a Mars felszínén a szél a földi sivatagok homokdűnéire emlékeztető alakzatokat hozott létre. Ezek a néhány kilométeres kiterjedésű dűnék a kutatók szerint főként szulfitokat tartalmaznak, és a képeken a szemcsék fényszórása miatt fényesen jelennek meg, ellentétben a régebben megfigyelt nagyobb, néhányszor 10 kilométeres, sötét árnyalatú dűnékkel, amelyek valószínűleg hajdani lávafolyások eróziójával keletkeztek. ..." A Cornell News nyomán. [HAI.]

Marsi színek - marsi víz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. márc. 19. 12. sz. pp. 380-381. "Hubble űrtávcsőnek a látható és az infravörös színképtartományban a Marsról készült felvételei gazdag "földtörténeti" múltról árulkodnak, és megerősítik azt a gyanút, hogy a bolygó felszínén nagyobb víztartalmú ásványok is találhatók. A bal oldali valódi színes felvétel olyannak mutatja a Marsot, amilyennek emberi szemmel is látnánk. Szembeötlő, hogy a vörös bolygó így sokkal földszínűbb, mint általában a csillagászati képeken [...] A jobb oldali hamis színes felvétel olyan részleteket is feltár, amelyek a látható színképtartományban nem észlelhetők. A Hubble egyedülálló infravörös felvételei kiemelik a bolygó ismeretlen összetételű, ám nagy víztartalmú ásványainak eloszlását a felszínen. ..." A Space Telescope Science Institute közlése nyomán. [HAI.]

"Izmos" űrrobotok. Robotika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. márc. 26. 13. sz. p. 387. "Egy kisbolygóra induló piciny terepjárón próbálják ki először azokat a mesterséges "izmokat" amelyek a várakozások szerint az élőlényekéhez hasonló rugalmasságot és manipulálóképességet adnak a robotoknak. Dr. Yoseph Bar-Cohen és munkatársai a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumában elektromos feszültség hatására zsugorodó vagy megnyúló, rendkívül rugalmas és könnyű műanyagokból - úgynevezett elektroaktív polimerekből (EAP-okból) olyan vékony szalagokat állítottak elő, amelyek elektromos feszültség hatására az emberi ujjhoz hasonlóan megfeszülnek, begörbülnek, vagy kinyúlnak, ellazulnak. A polimer olcsó, tartós, és kis teljesítménnyel üzemeltethető. ..." [HAI.]

BÉRCZI Szaniszló: Miből van a Hold? Kozmikus történelem. = Élet és Tudomány 54. 1999. márc. 26. 13. sz. pp. 391-394. "Régebben csak a meteoritokat tanulmányozhattuk mint idegen égitestről származó, kézbe is vehető anyagokat. az Apollo-expedíciók óta viszont "kezünkben van" a Hold. A Hold felszínén található kőzetek két fontos okból is mások, mint a földiek: 1. más volt a Holdnak a belső története, amely a kőzeteket "kitermelte"; 2. mások voltak a kőzeteket átalakító holdi felszíni viszonyok. ..." Fejezetcímek: Bazaltok és anortozitok.; Vékonycsiszolatok Magyarországon.; A Hold "emeletei".; Holdunk fejlődéstörténete.; Három talajösszetevő. Külön keretben: Rengések, Hunveyor, Io-kutatás. [HAI.]

ALMÁR Iván: A 22. szám 696. oldalán dr. Koós Arpád olvasói levele számos hibát sorol fel, ... Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. márc. 26. 13. sz. pp. 408. "amelyek az ÉT néhány utóbbi cikkében fordultak elő. Többek között gúnyolódik azon, hogy a 15. szám 455. oldalán, Kozmikus Krónika rovatunkban "az Endeavourban elhelyezett Spacehab"-ról írtunk, hozzátéve, hogy "eddig az űrből nem vertek habot!" Nos hibáról ez esetben szó sincs. A Spacehab egy jól ismert amerikai modul, amely "tetőtérbeépítés" gyanánt kerül rendszeresen az űrrepülőgépekre, amelyről többször tettünk már említést krónikáinkban. Nem azonos az európai eredetű Spacelab modullal! A névnek több köze van a habitathoz, mint a magyar habhoz. Sajnos a rovatvezető úr által adott válasz elárulja, hogy Ő sem fogta fel, hogy ez esetben nem történt hiba. Kár, hogy sem az olvasó, sem a szerkesztő előzőleg nem fordult szakemberhez vagy szakkönyvhöz..." [HAI.]

Ha "S" akkor napkitörés. Napfizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. ápr. 2. 14. sz. pp. 420-421. "Egy-egy erőteljesebb, a Föld irányába mutató napkitörés károsíthatja a műholdak berendezéseit, az általa keltett mágneses vihar zavarokat okozhat a földi távközlési és energiaellátó-rendszerekben. Régi törekvése a csillagászoknak, hogy megpróbálják előre jelezni őket. A japán Yohkoh műhold mérései alapján a NASA kutatói most kapcsolatot fedeztek fel az erőteljes, több milliárd nukleáris robbantással felérő energiájú kromoszférikus kitörések és a kitörés helyén ezt megelőzően kialakuló felszíni alakzatok között. ..." [HAI.]

Rejtett dimenziók nyomában. Részecskefizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. ápr. 2. 14. sz. p. 421. "...A kozmológia leginkább elfogadott Ősrobbanás modellje szerint, a kezdeti sűrű és forró "őslevesben" még mind a négy alapvető kölcsönhatás (az erős, a gyenge, az elektromágneses és a gravitációs) egyformán erős volt, s csak később, a tágulás és lehűlés során váltak különböző erejűvé. Ezzel párhuzamosan az addig tízdimenziós téridő hat térbeli dimenziója is "bezáródott", míg a fennmaradó négy azóta is tágul: ezek adják a mai Világegyetem tér- és időbeli kereteit, miközben a többi rejtve marad. [...] Az elmúlt évtizedben azonban a szuperhúrmodellekkel foglalkozó elméleti fizikusok egyre inkább arra a meggyőződésre jutottak, hogy a rejtett dimenziók közül legalább egy már a mai gyorsítóenergiákkal is kimutatható, és a mérete megközelítheti akár az 1 millimétert is. ..." [HAI.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Meteor csillagászati évkönyv 1999. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 54. 1999. ápr. 2. 14. sz. p. 425. "Az évkönyv hét nagyobb cikke közül három foglalkozik az év hazai - de Európa és Ázsia legsűrűbben lakott vidékeit is érintő - ritka csillagászati eseményével, az augusztus 11-ei teljes napfogyatkozással. Kálmán Béla a napfogyatkozások tudományos fontosságáról, Szabó Sándor az idei teljes napfogyatkozás részleteiről, a megfigyelés, a fotózás és a videófelvétel-készítés fogásairól, míg Ponori Thewrewk Aurél és Bartha Lajos az elmúlt évezred "magyar" (vonatkozású) napfogyatkozásairól ír, kezdve a 891. évi, tőlünk délre elvonult, de a honfoglalással kapcsolatba hozható gyűrűs napfogyatkozással egészen az 1842. július 8-ai fogyatkozásig, amelynek Pápán Petőfi Sándor is tanúja volt. Az évkönyv Fogyatkozások-fedések című részében az észleléshez szükséges adatsorokat, térképeket és láthatósági táblázatokat is megtaláljuk. ..." [HAI.]

HORVÁTH András: Földlakók a Marson. Húsz év múlva. = Élet és Tudomány 54. 1999. ápr. 9. 15. sz. pp. 459-462. "A XX. században az ember elindult a világűrbe. Harminc éve eljutott égi kísérőnk, a Hold felszínére. A negyvenedik évfordulóra talán újra űrhajósok léphetnek a Holdra, és az ötvenediken megkezdődhetnek az emberes Mars-expedíciók is. NASA-elképzelésekre támaszkodva tervezzünk el közösen egy öt expedícióból álló, húsz évre elosztott nagy Mars-programot (MAREX), amely az Apollo méltó utóda lehet a XXI. században! ..." [HAI.]

BALOGH Gábor: Az idei 13. számában a Miből van a Hold című cikkben említik, hogy az Apolló-programban a Földre hozott holdkőzeteken kívül nem ismerünk Hold-meteoritokat. Ez tévedés, ... Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. ápr. 9. 15. sz. p. 472. "számos holdi eredetű meteoritról van tudomásunk. Íme a lista: 1. QUE93069/94269 highlands regolith breccia Antarctica, 2. Dar al Gani 400 highlands regolith breccia Libya, 3. MAC88104/88105 high-lands regolith breccia Antarctica, 4. Dar al Gani 262 highlands regolith breccia Libya. 5. ALHA81005 highlands regolith breccia Antarctica, 6. Yamat0-82192/82193/86032 highlands fragmental/regolith breccia 37+27+Antarctica, 7. Yamato-791197 highlands regolith breccia Antarctica, 8. Calcalong Creek mostly highlands regolith breccia; KREEPy Australia, 9. QUE94281 highlands/mare regolith breccia Antarctica, 10. Yamat0-793274 highlands /mare regolith breccia Antarctica,
11. EET87521/96008 mare polymict breccia Antarctica, 12. Yamato-793169 mare basalt Antarctica, 13. Asuka-881757 mare basalt "ortho" cumulate Antarctica. Forrás: Department of Earth and Planetary Sciences, Washington University, St. Duis, MO 63130, e-mail: rlk@evee.wustl.edu. A listát 1999. január 29-én frissítették utoljára." IGAZA VAN, köszönjük a kiegészítést. A fogalmazás félreérthető: a Földön előkerült meteoritok némelyikéről az Apolló-programban gyűjtött holdkőzetek elemzése után derült ki, hogy a Holdról való. A minták a kezünkben voltak, de nem tudtuk, honnan valók." Ez a közölt levélrészlet és a rá adott válasz teljes szövege. [HAI.]

GÓDOR Éva: ÉT február 19-ei számában megjelent hír, A Plútó trónfosztása egyelőre elmarad, korrekcióra szorul... Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. ápr. 9. 15. sz. p. 472. "1979. januárja és 1999. február 11-e között igaz volt, hogy a Plútó közelebb volt a Naphoz, mint a Neptun, de február 11-e után újra a Plútó lett a legtávolabbi bolygó. Hogy el ne feledjük, a legközelebbi pályakereszteződés 2231. április 5-étől esedékes. Addig sok adatot kapunk a Pluto-Kuiper Express NASA-űrszondáról, amely a tetvek szerint 2012 decemberében halad el a Plútó és a Charon mellett." Köszönjük a pontosítását. A szöveg nyomdába adásakor még megfelelt a valóságnak, és csupán 232 évet kell várni, hogy újra igaz legyen. Erre a kérdésre az ÉT CCLXXXVI. évfolyamában visszatérünk - ha el nem felejtjük." Ez a közölt levélrészlet és a rá adott válasz teljes szövege. [HAI.]

BOGYÓ Dávid: Az ÉT tavalyi 44. számában a Negyvenéves a NASA című cikkben írtak a 77 éves John Glenn vállalkozásáról... Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. ápr. 9. 15. sz. p. 472. "A fellövést a CNN televízió közvetítette. Megdöbbentő volt az azt kísérő gáz- és porfelhő, illetve, hogy a kommentátor szerint a két elsőként leváló hordozórakéta az óceánba zuhan. Mi történik ezek- kel, kíváncsi lennék, milyen égéstermékek szabadulnak fel az üzemanyagból, és mennyire környezetkárosítók?" A két tartályt kihalásszák, és ha nem sérül meg, akár húsz-harminc alkalommal is felhasználják. Az égéstermékek más rakétákéhoz, a sugárhajtású repülőgépekéhez, sőt a belső égésű motorokéhoz hasonlóan túlnyomórészt víz, szén-dioxid, nitrogén-oxid. Környezetkárosító hatásuk ismert, de a mennyiségük az egyéb forrásokéhoz képest elhanyagolható." Ez a közölt levélrészlet és a rá adott válasz teljes szövege. [HAI.]

HORVÁTH András: Mariner-kráter (1965, 1978, 1999). A hátlapon. = Élet és Tudomány 54. 1999. ápr. 9. 15. sz. p. 478., hátsó külső borító. "Mariner-4 űrszonda 1965. július 15-én 13300-9200 kilométerről készítette el 21 közelfelvételét a Marsról. A hátoldalon bemutatott képen (balra fent) a később Mariner-káternek elnevezett, 155 kilométeres átmérőjű óriási becsapódási nyom látható, s benne fiatalabb, kisebb kráterek. Az idén márciusban a Mars Global Surveyor már 400 kilométer magasságú poláris pályáról fotózta le a terület egy részletét, fantasztikus, 1,5 méteres (!) felbontással. Ezeken az új képeken már kereshetők a XXI. század Mars-expedícióinak leszállóhelyei. ..." [HAI.]

Egy körbeforgó spirálcsillag. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. ápr. 30. 18. sz. p. 548. "...Egy amerikai kutatócsoport a hawaii Keck I távcsővel nemrég egy körbeforgó spirálishoz (vagy papírforgóhoz) hasonlítható csillagot fedezett fel: a spirál átmérője mintegy 160 csillagászati egység (Nap-Föld távolság), ami mintegy kétszerese a Plútó pálya-átmérőjének. A WR 104 a Wolf-Rayet csillagok (nevüket az őket felfedező két csillagászról kapták) csoportjába tartozik. Ezek forró, nagy tömegű, fényes objektumok, galaxisunkban mintegy kétszázat ismernek belőlük. Viszonylag ritkák, mert a csillagfejlődésnek egy rövid időtartamú szakaszában vannak. Átlagosan háromszor akkora sugarúak, és huszonötször nehezebbek mint a Nap, amelynek fényét mintegy százezerszeresen ragyognák túl. A csillagról különleges interferometrikus eljárással sikerült olyan felvételt készíteni, amelyen felismerhető volt a lassan körbeforduló spirális forma. ..." [HAI.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 54. 1999. ápr. 30. 18. sz. p. 568. "A Magyar Csillagászati Egyesület jelentette meg Csaba György Gábomak a Szentiványi Márton csillagászati nézetei a "Miscellanea"-ban című könyvét. Szentiványi egyik tanulmányának teljes címét kérjük (vízszintes 3., vízszintes 28. és függőleges 1. folytatólag). Beküldési határidő a lap megjelenését követő kedd (Élet és Tudomány, 1428 Budapest, Pf. 47. Keresztrejtvény). A megfejtők között a könyv tíz példányát sorsoljuk ki." [HAI.]

"Közlekedési dugó" az Andromédában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. ápr. 30. 18. sz. p. 571. "...A kutatók már évekkel ezelőtt megfigyelték, hogy az Androméda magjában két fénylő "csomó" van. Thomas Statler, az Ohiói Egyetem csillagásza és munkatársai a Hubble űrtávcső halványobjektum-kamerájával közelebbről is szemügyre vették ezeket a fénycsomókat, és mindkettőnek a fényét összetevőire bontották. Megfigyeléseikből arra következtettek, hogy a központi fekete lyuk körül erősen elnyúlt ellipszis alakú pályán nagy számú csillag kering, amelyek a pálya távolabbi végén összetorlódnak, nemritkán összeütköznek, vagy anyagot szipkáznak el egymástól. Ezt a feltételezést elméletileg Scott Tremaine kanadai csillagász fogalmazta meg még 1995-ben, de Statler csoportja volt az első, amely közvetlen méréssel is igazolta az elképzelést. ..." A FOX News nyomán. [HAI.]

Mérőműszer az űrszeméthez. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. ápr. 30. 18. sz. p. 573. "Az Argos tudományos kutató műhold fedélzetében egyebek közt egy, az űrszemét vizsgálatára alkalmas műszer is helyet kapott. A Spadust (Space Dust Instrument) a Chicagói Egyetemen fejlesztették ki és segítségével mérhető a vele ütköző részecskék tömege, sebessége és pályája. Ez az első műszer, amellyel meg lehet különböztetni a mesterséges eredetű űrszilánkokat a természetes, például az üstökösökből származó portól. Eredményei jobban becsülhetővé teszik az űrhajóknak a Földről nem észlelhető, apró részecskékkel történő ütközésének kockázatát." Forrás: FAZ. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Naprendszeren kívüli bolygótrió. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 7. 19. sz. pp. 580-581. "Most első ízben számoltak be több kutatóintézet egybe hangzóan olyan, Naprendszerünkön kívüli bolygórendszerről, amelyben minden bizonnyal több bolygó is található. A bejelentés szerint az Upsilon Andromedae körül három, a Jupiter nagyságrendjébe eső méretű planéta kering. Közülük a csillaghoz legközelebbit Geofrey Marcy és R. Paul Butler, a San Franciscói Állami Egyetem csillagászai már 1996-ban felfedezték. Most a Lick Obszervatórium 11 éven át folyamatosan gyűjtött adatainak elemzéséből sikerült kihámozni ugyanebben a rendszerben a további két - a csillagtól távolabbi pályákon keringő - óriásbolygóra utaló jeleket. A bizonyítékokat a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ és a boulderi Nagymagasságú Obszervatórium csillagászai egymástól függetlenül találták meg. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Űrállomásváltás előtt. Kozmikus krónika 1999. január - március. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 7. 19. sz. pp. 583-586. "A Mir űrállomás - 13 éves tevékenységének végéhez közeledvén - búcsúzóul egy szlovák és egy francia űrhajóst is fogadott. Többszöri halasztás után megtörtént az első indítás a Sea Launch nemzetközi tengeri indítóhelyről. A Chandra röntgenhold startja tovább késik. Előrehozzák a Hubble űrtávcső javítását. A NEAR űrszonda közeiről fényképezte az Eros kisbolygót, de nem tudott műholdpályára állni. A Mars Global Surveyor szonda térképezési pályára állt, és fantasztikus képeket közvetít a Földre. ..." Külön keretben: Űrhírek (pp. 584-585.). A NEAR az Erosnál.; A WIRE működésképtelen.; Diákkísérletek a Marsra.; A Mars Global Surveyor (MGS) antennanyitása.; Mars Express. [HAI.]

Vad tavaszi szelek az Uránuszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 7. 19. sz. pp. 604-605. "Hubble űrtávcsőnek az Uránuszról készített felvételeiből az évszakok váltakozásáról készített mozgófilmet Erich Karkoschka, az Anzonai Egyetem csillagásza. (A film megtekinthető az interneten, a http://oposite.stsci.edu/pubinfo/pr/1999/11 /animatons.html címen. - A szerk.) ..." [HAI.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Alkalmazkodó óriástükör. A hátlapon. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 7. 19. sz. p. 606., hátsó külső borító. "...A hátlapon az arizonai Kitt Peak Obszervatórium 3,5 méteres átmérőjű óriástükrének a szerelését látjuk. A sárga korongok a teleszkóp számítógép vezérelte "bélyegei"; az óriástükör felületére ragasztják őket, s a számítógéptől kapott utasításokra képesek nagyon finoman módosítani a tükör felszínét. A betétképen (fent) az arizonai összetett tükrös teleszkópnak a gamma Draconis csillagról hagyományos módon készült felvételét látjuk, míg lent az ugyanezen csillagról ugyanennek a távcsőnek az adaptív optikai rendszerével készült képét. (A Bild der Wissenschaft és a Sky and Telescope nyomán)" [HAI.]

Szénhidrogénekkel teli a Világegyetem. Asztrokémia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 14. 20. sz. pp. 612-613. "Egy német-amerikai kutatócsoport kimutatta, hogy szerte a Világegyetemben nagy mennyiségben találhatók olyan szerves vegyületek, amelyeknek a jelenléte nélkülözhetetlen a szén-alapú élet keletkezéséhez. A Thomas Henning, a jénai Asztrofizikai Intézet és Farid Salama a NASA Ames Kutatóközpont irányításával dolgozó csoport policiklusos aromás szénhidrogéneket azonosított a csillagközi anyagban, amelyek egyúttal magyarázatot adnak bizonyos, eddig értelmezhetetlen színképvonalaknak az eredetére is. ..." [HAI.]

BALÁZS Lajos: A csillagdaalapító földbirtokos. Százéves kutatóintézet. 1. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 14. 20. sz. pp. 622-624. "Szinte szimbolikus, hogy a szabadságharc leáldoztával a magyar csillagászat is kihunyt. Az európai mércével mérve is jelentős, 1815 óta észlelő Gellért-hegyi csillagvizsgáló 1849-ben Budavár ostroma alatt (éppen 150 éve) megsemmisült. Nagy Károly Bicske határában épített, a kor színvonalán álló modern intézete a szabadságharc alatt szintén hadműveleti terület lett, és sohasem kezdhette meg rendszeres működését. A tudományos igényű csillagászati kutatások újraindítása Konkoly Thege Miklós érdeme. Neki köszönhetjük, hogy a magyar csillagászatnak sok elvetélt próbálkozás után végül sikertörténete is lett. ..." Fejezetcímek: Konkoly és Ógyalla.; Ajándék az államnak.; "Égi apróságok".; Külön keretben: A fotometriától a fotográfiáig. [SRG.]

Százéves kutatóintézet. Figyelmébe ajánljuk! = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 14. 20. sz. p. 633. "Az MTA Csillagászati Kutatóintézetében május 18-án 10-től 18 óráig nyílt nap lesz a századik évforduló alkalmából (telefonos jelentkezést kérünk: 375-4122). Az Akadémia főépületében 19-én 10 órakor emlékülés kezdődik, 20-án 11 órakor pedig emléktábla-avatás lesz a Konkoly Thege Miklós úton, a Csillagászati Kutatóintézetben." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Fény hátán repülő "csészealjak". = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 14. 20. sz. pp. 636-637. "...Leik N. Myrabo, a Rensselaer Műszaki Egyetem fizikaprofesszora a NASA és a légierő hathatós anyagi támogatásával olyan meghajtással kísérletezik, amely olcsón és biztonságosan, a felszínen telepített nagy teljesítményű lézer- vagy mikrohullámforrás energiájával juttatna pályára műholdakat és egyéb űreszközöket. A kutató reményei szerint a nevezett hordozóeszközzel az első kis műhold öt, az embereket is szállító űrjármű pedig tíz éven belül indulhat el. Nem Myrabo volt az első, aki erre a megoldásra gondolt, de ő jutott eddig a legmesszebbre: 13 év után az első szabad ég alatti modellkísérletekig. A légierő 10 kilowattos szén-dioxid-lézerével az új-mexikói White Sands rakétakísérleti telepen Myrabo több százszor is kipróbálta álmai egyelőre csupán 15 centiméteres átmérőjű modelljét, amely a fény hátán alig 3 másodperc alatt mintegy 30 méter magasra emelkedett. ..." Az ABC News nyomán. [HAI.]

A szemeteskirály űrállomása. Röviden. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 14. 20. sz. p. 637. "Egy brit magánbefektető pénzéből üzemelhet még egy fél évig az orosz Mir űrállomás. A szemétfeldolgozással foglalkozó amerikai Microlife cég tulajdonosa, Peter Llevellin cserébe egy hetet tölt a Miren augusztusban. A Microlife 100 millió dollárral szállt be a Mir-programba. Az orosz űrkutatás vezetői azt remélik, hogy a "kukamilliomos" példája nyomán újabb magánbefektetők kapnak kedvet a Mir további finanszírozásához." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A Mars és a Föld mágneses terét összehasonlító grafika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 21. 21. sz. p. 644. Grafikus ábrákkal illusztrált írás. [VEJ.]

"Középsúlyú" fekete lyukak. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 21. 21. sz. pp. 644-645. Új, eddig ismeretlen osztálya a fekete lyukaknak. A tömegkülönbségek nagyságrendekben mérhetők. [VEJ.]

BALÁZS Lajos: Korszakváltás a Svábhegyen. Százéves kutatóintézet. 2. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 21. 21. sz. pp. 659-662. Építkezés. Változócsillag-program. Nehéz idők. A Detre-korszak. [VEJ.]

Cepheida és RR Lyrae csillagok. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 21. 21. sz. p. 662. Diagram-ábrákkal illusztrált ismertető leírás. [VEJ.]

Fotoelektron-sokszorozó a 60 centiméteresen. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 21. 21. sz. p. 662. Az Egyesült Izzó által gyártott műszer a svábhegyi 60 cm-es távcsövön. [VEJ.]

Történelem előtti Hold-térképek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 21. 21. sz. p. 667. Ötezer éves sírban találtak olyan ábrázolásokat, melyeken világosan felismerhetők a Hold felszíni alakzatai. Írország, Nowth. A BBC News cikke alapján. [VEJ.]

Jégmezők a pokolban. A tudomány új eredményei. Első kézből. Bolygókutatás. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 28. 22. sz. p. 675-676. A Merkúron a hőmérséklet eléri a 427 Celsius-fokot, ám a sarkok közelében mégis található vízjég. [VEJ.]

Rózsaszínű fekete lyukak. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 28. 22. sz. p. 676. Ausztrál csillagászok megfigyelték, hogy a fekete lyukak által beszippantott gázok utolsó felfénylése rózsaszín ragyogás. [VEJ.]

BALÁZS Lajos: Piszkéstető. Százéves kutatóintézet. 3. = Élet és Tudomány 54. 1999. máj. 28. 22. sz. pp. 689-691. Döntés egy új megfigyelőállomásról. Építkezés a Mátrában. Nemzedékváltás. Napfizika Debrecenben. Számítógépek, űrcsillagászat. [VEJ.]

Földközeli kisbolygóövezet? A tudomány új eredményei. Első kézből. Kisbolygókutatás. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 4. 23. sz. p. 707. A kutatók feltételeznek egy a Föld és a Mars pályája közötti stabil kisbolygóövezetet. [VEJ.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 4. 23. sz. p. 707. "A Springer Kiadó jelentette meg Almár Iván és Horváth András űrkutatási könyvét Újra a Marson címmel. A könyv két fejezetcímét kérjük (vízszintes 1., illetve függőleges 10.). Beküldési határidő a lap megjelenését követő kedd (Élet és Tudomány, 1428 Budapest, Pf. 47., Keresztrejtvény). A megfejtők között a könyv tíz példányát sorsoljuk ki. ..." [HAI.]

Csillagporban fogantattak. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrokémia. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 4. 23. sz. pp. 707-708. Hidrogénmolekulák keletkezése a csillagközi por szemcséin. A Syracuse Egyetem modellkísérletei. [VEJ.]

Einstein "legnagyobb baklövése"? Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 11. 24. sz. pp. 739-740. "Maga Einstein "élete legnagyobb baklövésének" nevezte, hogy a kozmológiai állandót bevezette a Világegyetem téridő-szerkezetét leíró egyenleteibe. Ennek járuléka nagyon nagy távolságokra egy taszítóerőt hozna létre, amely kiegyensúlyozná a tömegvonzás hatását. Eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a Világegyetem időben állandó legyen, de amikor Edwin Hubble 1924-ben felfedezte az Univerzum tágulását, már fölöslegesnek tűnt. Einsteint egyébként is zavarta, mert sértette az egyenlet "eleganciáját". Az elmúlt másfél évben azonban egyre több olyan bizonyíték gyűlt össze, amely arra mutat, hogy valami efféle hatás valóban létezik. Lehet, hogy Einstein legnagyobb melléfogása valójában az volt, hogy baklövésnek minősítette, s túl gyorsan elvetette a kozmológiai állandó bevezetését?
A Szupernóva Kozmológiai Projekt (Supernova Cosmology Project) keretében Saul Perlmutter vezetésével egy csillagászokból és fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumban távoli szupenóvarobbanások összehasonlító vizsgálatából tavaly arra a következtetésre jutott, hogy a Világegyetem egyre gyorsuló ütemben tágul - ez pedig arra enged következtetni, hogy az Univerzumban egy eddig ismeretlen, taszító jellegű hatás működik az egymástól nagy távolságban levő objektumok között. A Világegyetemet leíró téregyenletekben egy ilyen hatás a kozmológiai állandóval arányos taggal írható le. (Igaz, Einstein az állandó értékét illetően valóban melléfogott, hiszen azt úgy választotta meg, hogy az Univerzum időben állandó legyen.) ..." [HAI.]

FODOR Lajos István - HERCZEG János: Magas hegyről messzire látni. Százéves kutatóintézet. 4. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 11. 24. sz. pp. 742-745. "Előző számainkban az idén május 20-án éppen százesztendős legidősebb akadémiai intézetnek, az MTA Csillagászati Kutatóintézetének a centenáriumáról emlékeztünk meg. Most az intézet előző és mostani vezetője - Szeidl Béla, aki 1975 és 1997 között irányította, valamint Balázs Lajos, aki ma irányítja az intézményt - a "Csillagda" mai helyzetét értékeli, és a hazai csillagászat lehetőségeit próbálja körvonalazni. ..." [SRG.]

Nagy csobbanás" a Holdon? Holdkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 18. 25. sz. p. 771. "A NASA Lunar Prospector missziója idén július 31-én befejeződik: a földi irányítók azt tervezik, hogy a szondát a Hold déli sarkvidékének egyik örökös árnyékban fekvő kráterébe ütköztetik. A cél: még több tudományos adatot nyerni a Hold összetételéről, különös tekintettel az ottani vízjég mennyiségére. ..." [HAI.]

A célpont. Holdkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 18. 25. sz. p. 771. "Radarmegfigyelések alapján a Cornell Egyetem és a Jet Propulsion Laboratórium munkatársai elkészítették a Hold sarkvidékeinek első részletes, háromdimenziós, a lehetséges nagyobb "jégcsapdák" helyét is megjelölő térképét. Ez is segített annak a kráternek a kiválasztásában, ahová a Lunar Prospector július 31-ei becsapódását tervezik. ..." [HAI.]

A Mars domborművű képe. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 18. 25. sz. pp. 772-773. "A Mars most elkészült teljes domborzati térképe évekre meghatározza majd a vörös bolygóról való tudományos ismereteinket. A Global Surveyorön elhelyezett lézeres magasságmérő műsze (Mars Orbiter Laser Altimeter, MOLA) 1998-ban és 1999-ben összegyűjtött 27 millió mérésének adatait egy az egész bolygót lefedő koordinátahálózatra illesztették, amelynek szomszédos rácspontjai az egyenlítőn egymástól 60 kilométerre, máshol, visszavetítve a bolygó felületére azokat, természetesen ennél közelebb vannak. ..." [HAI.]

GUMAN István: Mikor kezdődik a harmadik. Ezredforduló előtt. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 18. 25. sz. pp. 777-779. "Időszámításunkat először egyszerű rendszernek véljük, de minél jobban megvizsgáljuk, annál több kérdés vetődik fel. E cikknek az a célja, hogy egy kis kalandos utazást tegyünk időszámításunk dzsungelében, csak a legalapvetőbb kérdéseket érintve. ..." Fejezetcímek: Tizedforduló, századforduló, ezredforduló.; Történeti és matematikai évszámlálás.; Mikor élt Ovidius?; A Julián-nap. [HAI.]

Naplánc. Röviden. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 18. 25. sz. p. 797. "Magyar kezdeményezésre 3-5 millió emberből álló élőláncot szerveznek az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig a teljes napfogyatkozás sávjában. A részt venni szándékozóknak 10 euróért (2500 forintért) csomagot kell vásárolniuk, amelyben egy póló, egy fáklya és a részvételt igazoló oklevél lesz. A tervek szerint augusztus 8-án este a résztvevők felsorakoznak a kijelölt utak mentén egymástól 1-3 méteres távolságra kezükben fáklyával. Az akció magyarországi szakaszának teljes bevételét az ár- és belvízkárosultak megsegítésére fordítják." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: Hogyan mozognak a napfoltok? A kutatás csúcsteljesítményei. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 25. 26. sz. pp. 820-822. "Az idén két okból is az átlagosnál többet foglalkozunk a Nappal: az első természetesen a közelgő augusztus 11-ei teljes napfogyatkozás; számunkra azonban az sem kevésbé fontos, hogy a most százesztendős hazai akadémiai csillagászat egyik hagyományos és sikeres területe a napfizika. Ezeknek a kutatásoknak a fellegvára immár negyven éve - 1958 óta - Debrecenben van. ..." [HAI.]

LUDMÁNY András: Pontosságrekord Debrecenben. A kutatás csúcsteljesítményei. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 25. 26. sz. p. 822. "Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének Napfizikai Obszervatóriuma az 1950-es évek óta napi rendszerességgel gyűjti a fotoheliogramokat, a teljes napkorong fehér fényben készített fotografikus észleléseit. Ez a magyar csillagászat legnagyobb hagyományú észlelési programja. Konkoly Thege Miklós már 1873-tól, majd Fényi Gyula 1880-tól végzett grafikusan rögzített, rajzolt (!) észleléseket, egészen 1920-ig. A rajzok és a későbbi fotografikus anyag együttvéve világszerte is az elsők közé tartozik az időtartam hosszát tekintve. ..." [HAI.]

Óriási ciklon a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 25. 26. sz. pp. 828-829. "A NASA Hubble űrtávcsövének széles látószögű bolygófényképező kamerája április 27-én gigantikus méretű ciklont kapott lencsevégre a Mars északi sarkvidékén. A Texas állam területének négyszeresére kiterjedő hatalmas viharrendszer, a Marsra jellemző porviharoktól eltérően, vízjégfelhőkből állt, és hasonlított a Viking Orbiter által több mint 20 éve megörökített "spirális" viharokhoz, de legalább háromszor akkora volt, mint azok legnagyobbika. ..." Az ABC News nyomán. [HAI.]

A Hold föld alatti árnyéka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. jún. 25. 26. sz. p. 828. A minnesotai Soudan bányában, 700 éter mélyen a felszín alatt levő müondetektorok a Föld légköréből érkező kozmikus részecskék záporában kimutatták a Hold árnyékát. A detektorokba az elmúlt tíz év során beérkező összességében 33 millió müon térbeli eloszlásában ez az árnyéknak megfelelő területen "hiányként", azaz 120 müonnal kevesebb becsapódásaként jelentkezett. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

Metántörpék: Napunk leghűvösebb szomszédai. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 2. 27. sz. p. 837. "Az eddig látott leghidegebb barna törpéket észlelték kaliforniai csillagászok két, közeli infravörös hullámhosszon működő távcsővel. Ezek a köztes állapotú - se nem csillag, se nem bolygó - égi objektumok a feltételezések szerint olyan "félresikerült csillagok", amelyek belsejében sosem alakul ki olyan nagy nyomás és hőmérséklet, hogy a csillagok energiáját adó termonukleáris fúzió beindulhasson. A bolygóknál viszont nagyobb tömegűek, és többnyire nem is csillagok körül, hanem magányosan keletkeznek. A Tucsoni és a Cerro Tololoi Obszervatóriumok 1,3 méteres infravörös távcsöveinek felvételein Davy Kirkpatrick és munkatársai, a Kaliforniai Műszaki Egyetemen négy barna törpét fedeztek fel, a Nagy Medve (Ursa Major), az Oroszlán (Leo), a Szűz (Virgo) és a Holló (Corvus) csillagképekben.
A két távcső a 2 mikronos teljes égbolt-megfigyelési program, betűszóval: 2MASS (2-Micron All Sky Survey) eszközeként, a 2 mikronos hősugárzás hullámhosszán módszeresen kutatja a csak hősugárzásuk révén kimutatható objektumokat is. ..." [HAI.]

"A jövő Apollói"-pályázat. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 2. 27. sz. p. 856. "A helyezettek és az Élet és Tudomány egyéves előfizetését nyert pályamunkák. A NASA űrtáborozásán Bicsák Mátyás és Bognár Zsófia vesz részt. ..." Eredményhirdetés. [HAI.]

Születő csillagok a "Pillangó"-ban. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 9. 28. sz. pp. 868-869. "A NASA Hubble űrtávcsöve a Tejútrendszertől 170 ezer fényévnyire levő kísérő galaxisunkban, a Nagy Magellán Felhőben egy olyan tartományt kapott lencsevégre, amelyben jelenleg is erőteljes csillagképződés folyik. A 150 fényévnyi átmérőjű Ni 59 csillagközi ködben a születő forró csillagokból eredő viharos erejű csillagszelek bonyolult mintázatokat hoznak létre. Tejútrendszerünkön kívül most először sikerült egy ilyen ritka típusú ionizált "ködfoltot" olyan felbontással megvizsgálni, hogy a sötét por- és a fénylő gázfelhők örvénylő kavargásából előtűnt egy lepke alakú, alig 2 fényév (az égbolton 2 ívmásodperc) kiterjedésű szerkezet, a "Pillangó"-köd, amely a mellékelt felvétel kinagyított részletén látható. A valódi színezésű képen a vörös szín a hidrogénatomoktól, a sárga erősen ionizált oxigénatomoktól származik. ..." [HAI.]

P. T.: Vakít a Nap! Beszélgetés Dr. Süveges Ildikó szemészprofesszorral. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 9. 28. sz. pp. 873-874. "Az augusztus 11-ei teljes napfogyatkozás 2081-ben ismétlődik meg újra hazánkban, ezért seregnyien lesznek kíváncsiak rá. A nap nézegetése azonban nem veszélytelen, hiszen maradandó szemkárosodás származhat belőle. Milyen bajt okozhat, ha a napba nézünk, s ez miképp előzhető meg? Erről beszélgettünk dr. Süveges Ildikó egyetemi tanárral, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú Szemészeti Klinikájának igazgatójával. ..." [HAI.]

RANDRIAMAMPIANINA Roger - RIMÓCZINÉ PAÁL Anikó - PUTSAY Mária: Borultságbecslés műholdakról. Az évszázad napfogyatkozása. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 9. 28. sz. pp. 885-887. "Tudjuk-e majd élvezni a napfogyatkozást teljes pompájában, vagy kénytelenek leszünk beérni a déli sötétedés-világosodás élményével, amelyre az esetleges felhőtakaró kárhoztat majd bennünket? Augusztus elején és közepén a Kárpát-medence időjárását az esetek 60-70 százalékában leszálló légmozgások határozzák meg. Ennek következtében többnyire kevés a felhő, a napsütést csak kevés gomolyfelhő zavarja meg. Ugyanakkor előfordul ebben az időszakban is, hogy a térségünktől északabbra vonuló frontok pályája délebbre helyeződik. Ekkor átmenetileg hazánkban is több a felhő, és a frontok átvonulását akár heves záporok, zivatarok is kísérhetik. Hogy augusztus 11-én milyen égképre számíthatunk, a számítógépes előrejelzések alapján erre legkorábban 4-5 nappal a napfogyatkozás előtt kísérelhetünk meg választ adni. ..." [HAI.]

GYURÓ György: Tizenegy hazai állomás adataiból. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 9. 28. sz. pp. 886-887. "Augusztus 11-én 5 óra 35 perckor kel fel a Nap, 12 óra 49 perckor delel, majd 20 óra 2 perckor nyugszik le. A napfogyatkozás éppen a delelés körüli időszakban lesz. A teljes napfogyatkozást hazánk területének csaknem egynegyedéről lehet majd megfigyelni, de a napkorong takarása az országban mindenütt nagyobb lesz 94-95 százaléknál. Legutóbb 1842. július 8-án láthattak teljes napfogyatkozást a Kárpát-medence lakói. A jelenség akkor a Dunántúl északi felét és a Felvidéket érintette. A következő hasonló eseményre egészen 2081. szeptember 3-áig kell várni, [...] Ugyanazon a földrajzi helyen átlagosan 410 évenként fordul elő teljes napfogyatkozás. Az alábbi összeállítás tizenegy olyan hazai város éghajlati adataiból készült, amelyek a teljes napfogyatkozás, vagyis a totalitás zónájába esnek. Vizsgálataink a városok utóbbi 30-40 évi megfigyelési adataira támaszkodnak. ..." [HAI.]

Amíg a Nap körbejár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 9. 28. sz. p. 891. "Amerikai csillagászoknak sikerült minden eddiginél pontosabban megmérniük, mennyi idő alatt kerüli meg Napunk a Tejútrendszer középpontját. Az eredmény (6 százalékos hibahatáron belül): 226 millió év, vagyis amikor a Nap legutóbb galaktikus pályájának ugyanezen a pontján járt, akkor Földünket még a dinoszauruszok uralták. [...] Mark Reid, a Harvard-Smithsoni- an Intézet csillagásza és munkatársai a mérést a nagyon hosszú bázisvonalú rádiótávcső-rendszerrel (Very Long Baseline Array, VLBA) végezték el. [...] A mérést a kutatók a Sagittarius A* csillag látszólagos elmozdulásának meghatározására alapozták. ..." Az ABC News nyomán [HAI.]

Keresztejtvény. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 16. 29. sz. p. 891. "A Magyar Csillagászati Egyesület jelentetett meg Csaba György Gábor válogatásában egy gyűjteményt. A mű teljes címét kérjük (vízszintes 1., vízszintes 41. és függőleges 15. folytatólag). Beküldési határidő a lap megjelenését követő kedd (Élet és Tudomány, 1428 Budapest, Pf. 47., Keresztrejtvény). A megfejtők között a könyv öt példányát sorsoljuk ki." A keresett cím: A csillagász Hell Miksa írásaiból. [HAI.]

K. B. [KÁLMÁN Béla]: Fény és árnyjáték az égbolton. Napfizika. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 23. 29. sz. pp. 899-900. "A [...] SOHO újabb váratlan lehetőséggel lepte meg a napfizikusokat. Egyik műszerével megállapítható, hogy mi van a Nap túlsó, a Földről nem látható oldalán..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos - NAGY Zoltán Antal: Ahol az árnyék végig söpör. Az évszázad napfogyatkozása. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 23. 29. sz. pp. 911-914. Fejezett címek: "A fogyatkozás geometriája. Az árnyék útja. Az Atlanti-óceántól a Bengáli-öbölig. Magyarországi láthatóság. Mikor lesz?" Látványos térkép és táblázat: Teljes napfogyatkozás Magyarországon, 1999. augusztus 11. (pp. 912-913.). [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Einstein álma és egyéb írások. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 23. 29. sz. p. 919. Stephen Hawking könyvének (Vince Kiadó, 1999, 176 oldal.) ismertetése. [HAI.]

Szív küldi a Marsról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 23. 29. sz. p. 923. A Mars Golobal Surveyor által készített két felvétel melyen "mosolygó arc" illetve szív alakú természetes kráter képződmény látható. [HAI.]

Nostradamus újra? Röviden. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 23. 29. sz. p. 925. Elmar Gruber müncheni pszichológus és Nostradamus szakértő véleménye arról, hogy Nostradamus egyik négysorosa az 1999-es teljes napfogyatkozásra utal. [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Égi színjáték. Az évszázad napfogyatkozása. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 30. 30. sz. pp. 938-943. Fejezet címek: Gyöngyfüzér. A csodálatos napkorona. Protuberanciák, kromoszféra. A megfigyelés eszközei. [HAI.]

FŰRÉSZ Gábor: Megfigyelés és fotózás. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 30. 30. sz. pp. 940-941. Ez a keretes írás a teljes napfogyatkozás megörökítéséhez ad tanácsokat. [HAI.]

SZABADOS László: Napfogyatkozás a maga teljességében. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 30. 30. sz. p. 942. Mark Littmann - Ken Willcox - Fred Espenak amerikai szerzőhármas művének (Első Magyar Napvadász Kft. 1999, 268 oldal.) ismertetése. [HAI.]

OLÁH Róbert: Az ÉT idei évfolyamának 779. oldalán található Julián-dátum táblázatában több hibát is észrevettem. Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 30. 30. sz. p. 954. Olvasói levél. [HAI.]

BARTA-BERÉNYI Attila: A Julián-naptárról szóló fejezet számítását magam is elvégeztem [...] az én eredményeim eltérnek az önökétől. Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 30. 30. sz. p. 954. Olvasói levél és a ráadott válasz, amelyben közlik a helyes táblázatot. [HAI.]

Kelet-nyugati neutrínók. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 30. 30. sz. pp. 956-957. A "...japán Super-Kamiokande detektorban [...] befejeződött egy másik méréssorozat, amely első ízben mutatta ki a kozmikus sugárzásból származó légköri neutrínók beérkezésének a kelet-nyugati iránytól való függését..." Forrás: Phisics News Update. [HAI.]

Égi kollázs. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 30. 30. sz. pp. 956-957. Hubble felvétel az NGC 3603 galaktikus ködről. Forrás: UniSci. [HAI.]

Hatalmas meteor az égen. Röviden. = Élet és Tudomány 54. 1999. júl. 30. 30. sz. p. 957. Óriás meteor tűnt fel Új-Zéland égboltján. [HAI.]

Galaxisok fonta "pókháló" a számítógépben. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 31. sz. pp. 963-964. [HAI.]

KRIZSÁN László: Kialudt a Nap. Egy elfeledett Afrika-kutató. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 31. sz. pp. 969-971. A magyar Afrika-utazó, néprajzi kutató Torday Emil az 1900-as évek elején derített fényt az afrikai népek történelmére az 1680. március 30-án Busongó felett beállt teljes napfogyatkozás segítségével, rögzítve ezzel a történeti kronológiát. "Amikor a törzs vénei elsorolták, hogy a különböző uralkodók alatt milyen nagy események zajlottak le, s elérkeztünk a kilencvennyolcadik törzsfőnökhöz, név szerint Bo-Kama-Bomancsalához, kijelentették, hogy az ő uralkodása alatt semmi említésre méltó dolog nem történt kivéve, hogy egy nap déltájban egyszerre csak kialudt a Nap, s rövid ideig vaksötétség honolt..." [HAI.]

BARTHA Lajos: "A Duna kényeső folyónak látszott..." = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 31. sz. pp. 972-974. Az 1842. évi napfogyatkozásról. [KSZ.]

Baljós felhők Colorado felett. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 31. sz. p. 988. Az éjszakai világító felhők és a légköri metán és a szén-dioxid kapcsolatáról. [HAI.]

HERCZEG János: Visszalapozó. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 32. sz. p. 994. "Miközben e sorokat írom, a telihold néz be az ablakon, s amikor Önök e sorokat olvassák, már csak a keskenyedő holdsarló lesz látható hajnalórán. "Hamuszürke fényben" derengő gömbje elliptikus íven suhan a kivételes konstelláció felé: ahol - néhány nap múltán - keresztezi a földpálya síkját, egyszersmind a "vezérsugár", a Nap-Föld-szakasz is épp ott söpör majd át, s így a három égitest egy kis időre gyakorlatilag egy egyenesbe esik. ..." [HAI.]

CSABA György Gábor: Mikor volt a honfoglalás. Az évszázad napfogyatkozása. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 32. sz. pp. 1007-1008., címlapkép. "Az égi mechanika a történettudományoknak - pontosabban: a kronológiának - legalább olyannyira segédtudománya, mint a radioaktív bomlások kínálta abszolút kormeghatározással a magfizika. A teljes napfogyatkozások vonulási sávjainak és időpontjainak "visszaszámlálása" bizonyos esetekben az abszolút kormeghatározás legfontosabb eszköze. Cikkünk képeskönyvszerűen mutat be néhány történelmi jelentőségű napfogyatkozást. ..." [KSZ.]

K. Á. [KERESZTURI Ákos]: Szárosz-ciklus. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 32. sz. p. 1008. "Évszázadokon át gyűjtött feljegyzéseikből tapasztalati alapon már a babiloni kaldeus csillagászok ki tudták számítani a nap- és a holdfogyatkozások várható időpontjait. A Szárosz-ciklus vagy Szárosz-periódus ősi babiloni időkör. fogyatkozási periódusnak azért szokás nevezni, mert eltelte után a fogyatkozások ugyanolyan sorrendben ismétlődnek. Egy cikluson belül átlagosan 41 nap- és 24 holdfogyatkozás van. Évente kétszer 37,5 napig tart a fogyatkozási ablak, amikor napfogyatkozásra sor kerülhet. [HAI.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Az évszázad napfogyatkozása. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 32. sz. p. 1009. "Több cikkünkben is foglalkoztunk a közelmúltban a hazai "napszínjáték" tudnivalóival. Képes összefoglalónkban - néhány egyéb ismeret és érdekesség mellett - idézzük fel most őket! ..." [HAI.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Napfogyatkozás - 1999. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 32. sz. p. 1015. "Hasznos térképek, szakszerű, de szemléletes magyarázatok, mindenkiben megfogalmazódó alapkérdésekre adott világos válaszok, majd gyönyörű fotók követik egymást Zombori Ottó és dr. Grétsy Zsombor igen értékes, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a Topográf támogatásával készült napfogyatkozás-könyvecskéjében. Külön érdekessége a munkának az a magyarázat, hogy földrajzilag miért van ezen a jelenlegi fogyatkozáson belül sajátos helyzete hazánknak. ..." [HAI.]

Napfogyatkozási videópályázat. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 32. sz. p. 1016. "A teljes napfogyatkozásokról szóló beszámolók szerint az elsötétülés táján és alatt az állatok nyugtalanul viselkednek, bizonyos virágok nyílásának menete megváltozik, a fák leveleinek állása rendellenes lesz stb. Most diákok számára pályázatot hirdet a Budapesti Műszaki Egyetem: készítsenek a teljes napfogyatkozás sávjában, tetszés szerinti helyen - lehetőleg a szabadban - felállított, állványon rögzített kamerával a teljes napfogyatkozás előtt, alatt és után összesen mintegy kétórás videófelvételt, s azt értékeljék is ki. [...] A felvételt és a jegyzőkönyvet jeligésen kérjük beküldeni, legkésőbb 1999. szeptember 15-éig az alábbi címre: Dr. Greguss Pál, BME Gépgyártástechnológiai Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. E ép. III. em. 1.13. Első díj: egy 30x40 centiméter méretű fehér fénnyel rekonstruálható hologram; ..." [HAI.]

BALOGH Károly: Einstein legnagyobb baklövése című cikkükhöz szólok hozzá. Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 32. sz. p. 1018. "...E cikkben a tudománynak ismét azzal a problémájával találkozunk, hogy miképpen értelmezhető a fénysebességet megközelítő távolodási sebesség, és sajnos még mindig anélkül alkalmazza - a nagy távolságok esetében is - az elektromágneses hullámokkal való méréseket, hogy meggyőződése lenne annak változhatatlanságáról, esetleges frekvenciacsökkenéséről. Szerintem nem hagyható figyelmen kívül, hogy e hullámokat erős gravitáció és intersztelláris részecskék gyengítik. [...] Doppler-elv szerinti méréseket csak korrekcióval szabad figyelembe venni. E felvetésemet már 1994-ben publikáltam Feljebb minden egeknél című kiadványomban, [...]Megírtam azt is, miképp lehet vizsgálni a frekvencia csökkenését: a nagyobb energiájú hullámok később halnak el, tehát kisebb vöröseltolódást szenvednek, mint a gyengébbek.
Javaslom, vizsgálják meg olyan távoli objektumok esetében, amelyek széles spektrumban sugároznak. [...] Ha figyelmesen olvasta a cikkünket, láthatta, abban mi is fölvetettük ennek lehetőségét. Természetesen a szakértők is ezt tették, sőt, időközben kísérleti bizonyítékot is találtak - ellene. Erről talán később írunk." [HAI.]

A Nimrud-lencse távcső része volt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 32. sz. p. 1019. "A Római Egyetem professzora, Giovanni Pettinato azt állítja, hogy a távcsövet nem holland optikusok találták fel elsőként a XVI. században, hanem azt már jól ismerték az asszír csillagászok is, mintegy háromezer évvel ezelőtt. A jelenleg a British Museumban kiállított asszír kristálylencse a professzor szerint átírhatja a tudománytörténetet, egyúttal bizonyítja, milyen mélyek voltak az asszírok csillagászati ismeretei. Az asszirológusok azonban egyáltalán nincsenek meggyőződve az olasz professzor igazáról: azzal érvelnek ellene, hogy a lencse csiszolása olyan gyenge minőségű, hogy az aligha segíthette a csillagászati megfigyelést...." [HAI.]

Napfogyatkozás. Röviden. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 6. 32. sz. p. 1021. "...a Malév menetrend szerint jár. A Malév illetékesei szerint a ritka csillagászati jelenség nem igényel különösebb készültséget, mivel a repülők az érintett sávon gyorsan áthaladnak. A Malév gépei már többször is átrepültek olyan területen, ahol részleges vagy teljes napfogyatkozás volt." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: EUMETSAT-szerződés. Meteorológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 13. 33. sz. p. 1027. "...Országos Meteorológiai Szolgálatunk a közelmúltban csatlakozott az Európai Műholdmeteorológiai Szervezethez, a EUMETSAt-hoz. [...] Az 1986-ban az Európai Űrügynökségből (az ESA-ból) kivált EUMETSAT tizenhét tagállamának közössége júliusban a hazánkkal egyidőben csatlakozó Szlovákiával együtt két új társult taggal bővült. [...] A EUMETSAT-rendszer egyik fő adatforrása az 1977-től folyamatosan pályára helyezett, részben már megszűnt, részben ma is működő geostacionárius meteorológiai (Meteosat-) műholdak. [...] Az EUMETSAT másik fő adatforrása a poláris (a sarkok fölött elhaladó pályán keringő) a műholdak - 1992-től már szintén digitális - felvételeinek sorozata. ..." [HAI.]

Ütköző galaxisok. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 13. 33. sz. pp. 1027-1028. "A Hubble űrtávcső felvételein holland csillagászok tucatnál is több ütköző galaxist fedeztek fel egy nagyon távoli galaxishalmazban. Bár hasonló folyamatokat már korábban is észleltek más, közelebbi galaxishalmazokban, a mostani megfigyelés kiemelkedik közülük az események nagy számával, és tovább erősíti azokat az elképzeléseket, amelyek szerint a nagy tömegű elliptikus galaxisok kisebb galaxisok ütközéseit követő egybeovadásának máig is tartó láncolatán keresztül jöttek létre. A Hubble űrtávcső az MS1054-03 galaxishalmaz nyolcvanegy galaxisát vizsgálta, amelyeket a Keck távcső korábbi megfigyelései alapján választottak ki. Maga a galaxishalmaz az egyik legtávolabbi ilyen ismert objektum, 8 milliárd fényévnyire van tőlünk, ..." [HAI.]

A Nap mágneses hullámain szörfölve. Napfizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 13. 33. sz. pp. 1028-1029. "Idestova négy évtizede foglalkoztatja a napfizikusokat az a rejtély, hogy napszél nagy sebességű részecskéi az elméletileg várhatónál kétszerte gyorsabban (a másodpercenkénti 900 kilométert is elérve) száguldanak. Ezt először a Mariner 2 űrszonda napszélmérő berendezései mutatták ki, még 1962-ben. A legújabb megfigyelések és elméleti számítások most meglepő magyarázattal szolgálnak a rejtélyre: a részecskék a napkorona mágneses hullámain szörfölve tesznek szert e meghökkentő sebességre. A megfigyeléseket az STS-95 misszió során az űrrepülőgépből kibocsátott Spartan 201, valamint a SOHO napmegfigyelő szonda végezte. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Korszakváltás vajúdással. Kozmikus krónika 1999. április-július. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 13. 33. sz. pp. 1039-1042. "Az űrkutatásban minden bizonnyal - akárcsak életünk oly sok területén - korszakváltás előtt állunk. A régi módon már nem megy, sorakoznak a válságjelek. Ugyanakkor a jövő új lehetőségei is nyilván alakulóban vannak, csak fel kell ismernünk azokat, ki kell találnunk, meg kell teremtenünk őket... A Mirt fel kell váltani a Nemzetközi Űrállomással, új hordozórakétákra és kis űrszondákra van szükség. ..." Fejezetcímek: Látogatás a Nemzetközi Űrállomáson.; Mi lesz veled, Mir?; "Fekete hónap".; Űrszondák égitestközeiben. Külön keretben: Űrhírek (p. 41.). Homok-"folyás" a Marson? Felfújható modul a Nemzetközi Űrállomásra? Napóra a Marson. Díj kisrakétáknak. Kazahsztáni tiltás. Conrad halála. Elindult a Chandra. A Lunar Prospector. [HAI.]

BEDE István: Majdnem teljes... Fogyatkozási kaleidoszkóp. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 13. 33. sz. pp. 1046-1047. "Az ország kétharmad részéről nem teljes, csak részleges a napfogyatkozás. Azért ne becsüljük le, mert a 95-99 százalékos fedést már érdemes megfigyelni, ehhez nyújt segítséget két egyszerű eszköz. Nem kell hozzá drága védőszemüveg, a Napot ötször-nyolcszor nagyobbnak látjuk, mint közvetlenül az égen, és le is tudjuk rajzolni, így az egész jelenséget folyamatában meg tudjuk örökíteni. Akik nem utaztak a totalitás sávjába, hanem otthon nézegetik a szerdán már a standokon lévő ET-t, még összeállíthatják az eszközeiket: mindössze egy sötét kartonlap és egy rúd vagy egy zsebtükör kell hozzá. ..." [HAI.]

Fotopályázat. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 13. 33. sz. pp. 1047. "Azoknak az Olvasóinknak, akik felvételeket készítettek a fogyatkozás eseményeiről, megjelenési lehetőséget kívánunk biztosítani. Szeptember 1-jéig beküldött képeikből - napfotók, táj- és zsánerképek, valamint egyéb kategóriákban - Beszélő képek válogatást állítunk össze kiemelt honoráriummal. A képeket színes diapozitív vagy fényes papírkép, illetve lemez formájában (tif kiterjesztés) fogadjuk el. Fel nem használás esetén két héten belül, közlés esetén a megjelenés után a képeket visszaküldjük. Kérjük a szerző és a felvétel pontos adatait (név, postai cím, hely, időpont, film- és géptípus, expozíciós és objektívadatok), valamint néhány soros képaláírást mellékelni. A szerkesztőség." Ez a felhívás teljes szövege. [HAI.]

Fogyatkozási kaleidoszkóp. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 13. 33. sz. pp. 1047. "A napfogyatkozás igencsak serkentő hatással volt az egyébként az ismeretterjesztéssel szemben tartózkodó sajtóra. Maradandó emléknek és tudományos dokumentumként a következő magyar nyelven kapható kiadványokat ajánljuk szives figyelmükbe. Meteor Csillagászati Évkönyv 1999. [...] M. Littmann-K. Willcox - F. Espenak: Napfogyatkozás a maga teljességében. [...] Zombori Ottó, és Dr. Grétsy Zsombor: Napfogyatkozás 1999. Augusztus 11 Magyarország. [...] Bödők Zsigmond: Az ezredvég napfogyatkozása, 1999. augusztus 11. [...] Teljes napfogyatkozás Magyarországon - 1999. augusztus 11. Kép és szöveg: Fűrész Gábor. [...]
A Természet Világa augusztusi tematikus számában a legjobb hazai Napszakértőink, illetve tudományos közíróink - Ludmány András, Pintér Teodor Péter, Verő József, Ponori Thewrewk Aurél, Abonyi Iván, Fűrész Gábor, Kéri András és Tóth László - foglalják össze korszerű nap-ismereteinket és a napfogyatkozási események lényegét. Az Élet és Tudomány ez évi 26. számában a debreceni napkutatásokról, 28. számunkban a fogyatkozás látnivalóiról, és a napba nézés veszélyeiről, 29. számunkban a fogyatkozás honi és európai térképéről 30. számunkban az elsötétülő Nap látnivalóiról, és megörökítésük néhány fogásáról, 31. számunkban az 1842 július 8-ai hazai napfogyatkozásról, míg 32. számunkban a napfogyatkozás kronológiák néhány érdekességéről, valamint a hazai fogyatkozási események néhány gyakorlati tudnivalójáról olvashattak tájékoztatót." [HAI.]

DALOS János: Az ÉT-t a szüleim adták a kezembe, ... Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 13. 33. sz. p. 1050. "...Érdeklődésem alapvetően természettudományi, különösen a csillagászat vonz, a sorsom mégis úgy hozta, hogy jogász lettem [...] 2. Olvastam, hogy eddig a Naprendszernek többnyire csak azokat a kisbolygóit tudták katalogizálni és a Földre való veszélyességüket vizsgálni, amelyek pályája nem a Nap és a Föld között van. A kérdésem ez: a napfogyatkozások alkalmát méréstechnikai szempontból fel lehet-e használni ilyen célra? 3. Gravitációs hullámok keltése révén veszíthet-e annyi energiát egy fekete lyuk, hogy az anyagát már nem híja összetartani? [...] 2. A kisbolygókat hosszú idejű felvételeken hagyott nyomaik alapján találják meg. Ebből a szempontból a Föld egy-egy keskeny sávját néhány percig érő napfogyatkozásnak nincs szerepe. 3. Az úgynevezett nagy fekete lyukak feloszlására vonatkozólag sem elméleti meggondolások sem gyakorlati bizonyítékok nincsenek.
A kis fekete lyukakból Hawking feltevése szerint kvantummechanikai alagúthatás révén "párologhatnak" részecskék, és akár fel is oszolhat a fekete lyuk. ..." [HAI.]

Újabb óriásbolygó. Röviden. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 13. 33. sz. p. 1051. "A chilei La Sillában lévő csillagvizsgálóban felfedeztek egy óriásbolygót, amelynek pályája a Földéhez hasonló, és amely a Naphoz hasonló csillag körül kering. Az exonaprendszer a miénktől 56 fényévnyire található. Az utóbbi négy hónapban a csillagászok 21 exobolygót fedeztek föl, amely távoli csillagok körül kering." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Mir-űrállomás tartalék irányítórendszeren. Röviden. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 13. 33. sz. p. 1053. "A Miren meghibásodott az űrállomás pályán tartását irányító számítógép. A tartalék irányítórendszert július közepén a Progressz teherűrhajó vitte a Mirre azért, hogy majd a személyzet nélküli automatikus repülés alatt irányítsa a pályán tartást, de az űrhajósoknak a meghibásodás miatt a tervezettnél előbb kellett azt telepíteniük. (Lásd bővebben a Kozmikus Krónika című cikkünkben a 1039. oldalon.)" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Chandra, a "röntgenszemű" űrtávcső. Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 20. 34. sz. pp. 1059-1061. "Július végén a Columbia űrrepülőgéppel pályára állították a Chandra Röntgenobszervatóriumot (Lásd lapunk múlt heti számát. - A szerk.), amely nevét az indiai származású Nobel-díjas amerikai csillagászról, Subrahmanyan Chandrasekharról kapta. Ez a Hubble űrtávcső és a Compton Gammatávcső után a NASA harmadik nagy űrobszervatóriuma, amely a röntgensugarak hullámhosszán ígér minden eddiginél élesebb betekintést a Világegyetem titkaiba. Ez a hullámhossztartomány - mivel a röntgensugarakat a Föld légköre elnyeli - jószerivel csak az űrbe telepített eszközökkel vizsgálható. ..." [HAI.]

Csillagpor az óceánfenéken. Archeoasztronómia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 20. 34. sz. pp. 1059-1061. "Egy közeli szupernóvarobbanás komoly katasztrófát okozhat, sőt, akár teljesen letörölheti az életet a Föld színéről. Ilyen váratlan csapás ellen aligha tud még védekezni az emberiség, ezért is indokolt a kérdés: érték-e ilyen hatások bolygónkat a múltban, és ha igen, milyen gyakran? Német kutatók most egy mérési eljárást dolgoztak ki, amellyel kimutathatók a közeli szupernóvarobbanások ujjlenyomatai - az óceánok mélyén. ..." [HAI.]

BUKA Adrienne: A mesterséges írás művésze. Johannes Honterus (1498 - 1549). = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 20. 34. sz. pp. 1059-1061. "Johannes Honterus 450 éve hunyt el. Teológus, kozmográfus, nyomdász, fametsző, pedagógus, filológus és jogász volt. Luther a magyarok apostolának, Szekfű Gyula történész a magyar reformáció legharmonikusabb személyiségének nevezte. De benne tisztelhetjük az erdélyi szász irodalom első nagy alakját is. [...] Két nyomdász, Hieronymus Frobenius és Henrich Petri mellett dolgozott. Utóbbinak két fametszetes térképet is készített az északi és a déli félteke csillagairól. E térképekkel Klaudiosz Ptolemaiosz műveinek összkiadását illusztrálták (1541; /1551).
Sokáig úgy tartották, hogy ezek Albrecht Dürer égboltképeinek utánzatai, és ő csak az ekliptikát és a hozzá tartozó hosszúsági vonalakat tüntette fel. Valóban, Honterus Dürer alapján dolgozott, de nem szolgaian másolta le a csillagok helyzetét, s hogy megkönnyítse a tájékozódást, megrajzolta a további fontosabb égi köröket is: az égi egyenlítőt, a Ráktérítőt és a Baktérítőt, valamint az északi és a déli sarkköröket. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: "Nem szokásom kritizálni az ÉT-t, Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 20. 34. sz. p. 1082. "...de az idei 30. számban (957. oldal) a laphoz méltatlanul összekeverték a meteort és a meteoritot. Gondolom nem kell magyarázni a különbséget, és biztos vagyok benne, hogy csak a sietség lehetett az oka annak, hogy becsúszott a hiba. Egyébként nagyon jó volt a lapban a napfogyatkozás sorozat, általa az újság sokkal naprakészebb volt, mint bármikor történetének 53 éve alatt. "Természetesen tudjuk, hogy a meteoritok a meteorok földre hulló darabjai, az MTI-től átvett hírben mégis kissé félreérthetőre sikerült a fogalmazás - elnézést kérünk. A napfogyatkozással foglalkozó cikkeink sora nem ér véget magával az eseménnyel, beszámolunk a jelenség utóhatásairól és más érdekességekről - reméljük, napfogyatkozásra készen." Ez a közölt levélrészlet és a rá adott válasz teljes szövege. [HAI.]

Napfoltmaximum után: több antiproton. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 20. 34. sz. p. 1084. "A Delaware-i Egyetem kutatóinak számításai szerint a jövő évezred első évtizedében jóval több antiproton érkezik majd Földünk légkörébe a Napból, mint mostanában. Ennek oka, hogy a Nap mágneses terének polaritása megfordul, és ezért a napszélben a negatív elektromos töltésű részecskék részaránya megnő. ..." A Physics News Graphics nyomán. [HAI.]

A Világegyetem "dó"-ja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 20. 34. sz. p. 1084. "Ha a Világegyetemet egyetlen hangjegybe akarnánk sűríteni, akkor az egy "dó" volna. Legalábbis ezt állítja Jean-Philíppe Fontanille, a gitárművészet professzora, zeneszerző és amatőr természettudós. Szemet szúrt neki, hogy a Világegyetemet létrehozó Ősrobbanásból fennmaradt, az egész Univerzumot kitöltő maradványsugárzás spektrumában van egy kiemelkedő csúcs a 280 gigahertz frekvenciának megfelelő hullámhossznál. ..." A Science et Vie nyomán. [HAI.]

A legrégebbi Hold festmény? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 20. 34. sz. p. 1085. "Nemrégiben mi is beszámoltunk arról (lásd lapunk 21. számát. - A szerk.), hogy egy 5000 éves írországi neolitikus sírkamrában olyan sziklába vésett rajzokra bukkantak, amelyek a Hold legrégebbi ábrázolásainak tűnnek. E kőbe vésett "Hold-térképek" fölfedezése előtt (amelyeknek a mibenléte azonban még kérdéses), a Hold legrégibb ábrázolásaiként Leonardo da Vinci 1504 körüli évekből származó vázlatait tartották számon. Most egy amerikai kutató, Scott Montgomery ennél mintegy száz évvel korábbi Hold-ábrázolásokat talált a holland Jan van Eyck mester (1385?-1441) jó 600 évvel ezelőtt festett művein. Jan van Eyck a maga - bizonyos szempontokból forradalminak tekinthető festményein négyszer is megfestette a Holdat, mégpedig nagyon valósághűen. Égi kísérőnk ábrázolása talán a Keresztrefeszítés című festményén sikerült a legtökéletesebbre. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

Régmúlt idők röntgenvisszhangja. Archeoasztronómia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 27. 35. sz. pp. 1091-1092. "Ha vasat tartalmazó semleges anyagmintát laboratóriumban kemény röntgensugarakkal világítanak meg, az utánfénylés spektrumában 6,4 keV energiánál egy fényes színképvonal figyelhető meg, a semleges vasatom úgynevezett K alfa-vonala. Ha ezt a színképvonalat egy csillagászati objektum spektrumában találják meg, az arra utal, hogy egy hűvös, vasatomokat is tartalmazó gázfelhő van egy forró, erős röntgensugarakat kibocsátó tartomány szomszédságában. A japán ASCA műhold legfrissebb megfigyelései szerint Tejútrendszerünk középső tájai felől, több ezer fényéves távolságokból, nagyon erős K alfa-sugárzás érkezik hozzánk. Ez valójában nem meglepő, mivel már régebb óta ismeretes, hogy ebben a tartományban hatalmas molekuláris gázfelhők és erős röntgenforrások találhatók. ..." [HAI.]

Zavaró napfolttevékenység. Röviden. = Élet és Tudomány 54. 1999. aug. 27. 35. sz. p. 1117. "Gyakran a Napban végbemenő robbanások a felelősek azért, ha a maroktelefonok megbolondulnak, az áramszolgáltatás szünetel, vagy a műholdak "önállósulnak". A Max-Planck Intézet kutatói szerint a fokozott naptevékenység 11 éves ciklusonként robbanásokat idéz elő, amelyekből óriási plazmafelhő szabadulhat el. Ennek tömege a tíz milliárd tonnát is meghaladhatja. Ez a plazmafelhő némelykor "frontot" képez, amely akár másodpercenként 1000 kilométeres sebességgel is száguldhat a világűrön át. Az ilyen viharok veszélyeztetik az Északi- és a Déli-sark közelében húzódó magasfeszültségű hálózatok üzemelését." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Szénhidrogén-óceánok a Titánon. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 3. 36. sz. p. 1124. "A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) és a Kaliforniai Egyetem kutatói minden eddiginél jobb felbontású képeket készítettek a Szaturnusz titokzatos holdjáról, a Titánról. Claire Max, az LLNL asztrofizikusa szerint az új felvételeken kirajzolódó sötét tartományok folyékony szénhidrogén-tengerek, míg a fényesebbek jeges-sziklás szárazföldek vagy fennsíkok lehetnek. ..." [HAI.]

Földön kívüli gyémántok. Geológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 3. 36. sz. pp. 1124-1125. "A Massachusetts-i egyetem geológusa, Stephen Haggerty azt állítja, hogy a gyémántokat alkotó szén számottevő része a világűrből került Földünkre. Ez ellentmond annak az eddig elfogadott elméletnek, amely szerint a gyémántok azoknak a régen elpusztult növényeknek és tengeri állatoknak a bomlástermékeiből jöttek létre, amelyek a szárazföldi táblák egymásra csúszása során (szubdukció) kerültek a Föld mélyebb rétegeibe, majd az ott uralkodó irdatlan nyomás és pokoli hőmérséklet hatására több millió év alatt kristályosodtak ki. Ám az őslényleletek és a gyémántok kormeghatározása egyaránt arra mutat, hogy a gyémántokban levő szén több milliárd évvel régebbi, mint az állati és a növényi élet elterjedése a Földön.
Haggerty gyanúja szerint a gyémántokban kikristályosodott szén egy része szupernóva-robbanásokból, míg egy másik számottevő hányada a Földbe becsapódó, szénben gazdag meteoritokkal került bolygónkra. ..." [HAI.]

"Égi "nagyhalak". Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 3. 36. sz. p. 1125., címlapkép. "A mondás, miszerint "a nagyhalak felfalják a kishalakat", gyakran a csillagok és bolygóik viszonylatában is igaz. Az Űrtávcső Tudományos Kutatóintézet két csillagásza, Mario Livio és Lionel Siess szerint Tejútrendszerünkben mintegy 100 millió Napunkhoz hasonló csillag lehet, amelyek körül viszonylag közeli pályán Jupiter-szerű óriásbolygók vagy soha be nem gyulladt aprócska csillagkezdemények (barna törpék) keringenek, amelyek arra ítéltettek, hogy anyacsillagaik előbb-utóbb felfalják őket. Ez az elképzelés egyébként nem új: John Alexander, az angol Royal Green Obszervatórium csillagásza már 1967-ben felvetette, hogy egyes vörös óriások szokatlanul erős ragyogását a lítium hullámhosszán Jupiter-szerű óriásbolygók bekebelezése okozhatja. ..." [HAI.]

KELEMEN János: A jövő Apollói. Egy pályázat tanulságai. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 3. 36. sz. pp. 1138-1140. "A hagyományoknak megfelelően az idén is kiírta ifjúsági pályázatát a Magyar Asztronautikai Társaság. Minthogy az ember Holdra szállásának 1999. július 21-én volt a harmincadik évfordulója, a pályázat "A Jövő Apollói" címet kapta. (A pályázat eredményét ez évi 27. számunk 856. oldalán tettük közzé. - A szerk.) Sok jó és kiváló színvonalú dolgozat érkezett. Ez igencsak megnehezítette a két zsűri munkáját. Külön bíráltuk el az általános iskolai és külön a középiskolás korosztály munkáit. Cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a legsikerültebb dolgozatokat, s kiválasszuk mindazt, ami közös bennük; elgondolkozzunk a leírtakon, de azon is, amiről valami miatt nem esett szó. ..." Fejezetcímek: A Holdtól a kisbolygókig.; Marsbéli tervek. A Jupiter és családja.; Túl a Szaturnuszon: évekig. [HAI.]

Részletek a diákpályázatokból. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 3. 36. sz. p. 1139. Bicsák Mátyás: "Holdközelben".; Szilos Gergely: "2029 A földön kívüli valóság".; Halász Attila: "Egy űrutazás naplója".; Oroszlány László: "Egy hosszú misszió problémái." [HAI.]

Vándorló homokdűnék a Marson. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 10. 37. sz. p. 1157. "A Mars Global Surveyor MOC- kamerája által az elmúlt hónapokban készített felvételek meggyőzően bizonyítják, hogy a Mars homokdűnéi a bolygón fújó szelek hatására folyamatosan elmozdulnak - állítja Peter Thomas, a Cornell Egyetem csillagásza. Az először a hetvenes években a Mariner 9 űrszonda felvételein felbukkanó homokdűnék felfedezésük óta foglalkoztatják a csillagászokat, de eddig nem sikerült kimutatni már régebb óta gyanított mozgásukat. ..." [HAI.]

BENCZES Istvánné: A családom és én tudatosan készültünk az augusztus 11-ei napon Balatonra... Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 10. 37. sz. p. 1178. "Ez a nap, amelyet ott tölthettünk, sok mindenért kárpótolt bennünket. Már hajnalban letáboroztunk Balatonfenyvesen, s öt és fél éves Benjamin nevű kutyánkat is magunkkal vittük. Ahogy a Hold folyamatosan takarta el a Napot, az emberek egyre izgatottabbak lettek. Egyszerre figyeltem az embereket, a Napot és Benjit. Ahogy csökkent a fény, a kutyánk egyre közelebb húzódott napernyőnk rúdjához. Valószínűleg azért, mert a családunkban a kutya számára a férjem a "falkavezér", és ő a napernyő alatt volt. ..." [HAI.]

Több mint egymillióian a SETI-programban! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 10. 37. sz. p. 1179. "Májusi meghirdetése óta több mint egymillióan csatlakoztak a SETI@home képernyővédő-programhoz, amelynek futtatásával bárki, egy személyi számítógéppel bekapcsolódhat a földönkívüli civilizációk keresésébe. (Lapunk ez évi 27. számában mi is közzétettük azt az interneteimet, amelyről a program letölthető. Sajnos, az akkor még létező magyar nyelvű ismertetést időközben hol levették, hol visszatették, ezért ezúttal inkább a letöltési hely központi címét ismételjük meg: http://seti- athome.ssl.berkeley.edu - A szerk.) A SETI@home ma az emberiség legnagyobb közös számítógépes vállakózása. Ám az így felhalmozódott mintegy 50 ezer évnyi gépidő ellenére sem sikerült eddig idegen civilizációk jeleire bukkanni. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

BUKA Andrienne: Szerintem. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 17. 38. sz. p. 1186. "...az évezred utolsó egyessel kezdődő esztendejének nyarára napfogyatkozást hirdettek meg Európa derekán, s annak színtere az egész fölénk boruló végtelen égi kupola volt. [...] A Nap és a Hold keskenyedő résében már csak a Bailey-gyöngysor, majd a gyémántgyűrű ragyogott, azután az ég fejedelme végre megmutatta koronáját. (Úgy látszik a csillagászok a kontaktus minden szakszavát az ékszerboltban vették.) A párás levegő csak Vénuszt engedte látni az acélfényű boltozaton. [...] "Le a kalappal a csillagászok előtt! - szólt egy parasztbácsi a járatra várva. - Már évtizedekkel ezelőtt is másodpercnyi pontossággal megmondták, mikor és hol lesz napfogyatkozás." Lám egyetlen helyes csillagászati számítás többet nyom a latban a józan embereknél, mint Nostradamus összes jóslata." [HAI.]

Mágnesbuborékban a napszél szárnyán. Űrtechnika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 17. 38. sz. pp. 1187-1188., címlapkép. "Egy új elven működő "hajtómű" megsokszorozhatja az űrszondák sebességét, állítják a Washingtoni Egyetem kutatói. A NASA fejlesztőintézete félmillió dollárral támogatja a Robert Winglee geofizikus professzor vezette kutatócsoport további kísérleteit a napszélen vitorlázó, mágneses buborékba zárt űrszonda kifejlesztésére. Ha az M2P2 (Mini-Magnetospheric Plasma Propulsion) laboratóriumi, majd űrbéli tesztjei sikerülnek, egy ilyen elven működő szonda lehet az első, amely elhagyja Naprendszerünket. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, ha számításba vesszük, hogy a nagyjából 10 év múlva felbocsátandó szondának utol kell érnie és le kell hagynia az 1977-ben útnak indított Voyager 1-et, amely most még ugyan a Naprendszer határain belül, de már mintegy tízmilliárd kilométerre jár tőlünk. ..." [HAI.]

Ősi baktériumok "emlékműve" a Marson? Geológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 17. 38. sz. p. 1189. "Egy új geológiai felfedezés tartja izgalomban a marsi élet lehetőségeivel foglalkozó kutatókat. Geológusok nemrég tett felfedezése szerint lehetséges, hogy a Mars egyenlítőjéhez közeli Terra Sabaea egyik névtelen kráterében mintegy 200 négyzetkilométernyi területet beborító fehér sziklatömeg a földi sztromatolitokhoz hasonló, a hajdan a vörös bolygón élt baktériumok monumentális emlékműve. A Földön egyébként jól ismert, ciano-baktériumok által már jó 3 milliárd éve épített, főként karbonátokból álló életnyomok jellegzetes szerkezetét a mikroorganizmusok a vízben oldott kalcium-karbonát kivonásával alakítják ki rétegről-rétegre. ..." [HAI.]

Kialakítható-e a Hold köré légkör?, 1974. szeptember 20. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 17. 38. sz. p. 1210. "A holdra való sorozatos leszállás után természetesen került előtérbe az a kérdés, hogyan lehetne biztosítani a leszállók és a majdan letelepedők számára a Holdon az élethez szükséges levegőt. A szakemberek számítása szerint, ha nagyon rövid idő alatt kb. 100 ezer tonna gázt lehetne a Hold köré vonni, akkor ez a viszonylag vékony légkör már megmaradna, különösen ha oxigénből állna. Ez az oxigénmennyiség már ellent tudna állni a napszél romboló erejének. A lassan zajló gázszökést pedig megfelelő utánpótlással pótolni lehetne. Mindez persze egyelőre csak elvi elgondolás. A Hold még sokáig arra szolgál a kutatóknak, hogy olyan világot tanulmányozhassanak, amilyent a Földön nem ismertek eddig." Visszatekintő részlet a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Több milliárd éves életjelek? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 17. 38. sz. pp. 1212-1213. "...Roger Summons, az Ausztrál Geológiai Megfigyelőszolgálat biogeokémikusa és munkatársai nemrégiben egy olyan molekulát azonosítottak, amely egyértelmű kapcsolatba hozható bizonyos életformákkal, és évmilliárdokon keresztül megmaradhatott a sziklákban. Ez az "életjelző" (biomarker) molekula (kémiai nevén a 2-methylhopanoid) áttörést hozhat a földi élet kezdeteinek kutatásában. [...] Bizonyos teóriák szerint a Mars ma azért látszik halott világnak, mert a lemeztektonikai tevékenység nagyon hamar megszűnt rajta. Ám abban a kezdeti időszakban, amikor bolygónkat még a baktériumok uralták, a Föld és a Mars sokkal inkább hasonlíthatott egymásra. [...] "Lehetséges, hogy a földivel párhuzamosan a Marson is kicsírázott az élet, amely még ma is ott rejtőzhet a bolygó felszíne alatt" - mondta Michael Meyers, a NASA egyik asztrobiológusa. ..." A Fox News nyomán. [HAI.]

Két csillag bolygója. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 17. 38. sz. pp. 1212-1213. "Egy nemzetközi csillagászcsoportnak most először sikerült olyan Jupiter-szerű, Naprendszeren kívüli bolygó (exobolygó) nyomára bukkannia, amely két csillagot körülölelő pályán kering. Az amerikai, izraeli és ausztrál kutatók az ausztráliai Mount Stromlo Obszervatóriumban végzett megfigyelések alapján jutottak a fenti felfedezésre. A bolygót az úgynevezett mikrolencsehatás alapján észlelték, ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

A galaxisfejlődés nagy képeskönyve. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 24. 39. sz. pp. 1220-1221. "Cambridge-i csillagászok, a Hubble űrtávcsőnek nagyon távoli galaxisokról készített felvételei alapján több, a galaxisok kialakulásával kapcsolatos kérdést vizsgáltak. A Richard Ellis professzor vezette kutatócsoport új módszert dolgozott ki a felvételeken belül megfigyelhető szerkezetek színárnyalatainak feldolgozására, amellyel a galaxisokban levő csillagok típusára és eloszlására következtethetnek. Eredményeik alátámasztják, hogy a galaxisok kisebb csillagtársulások és gáztömegek sorozatos összeolvadásával jöttek létre, és az egyes spirális galaxisokban ma megfigyelhető sávos szerkezet csak viszonylag nemrég alakulhatott ki. ..." [HAI.]

HERCZEG János: Unispace III. - Bécs. Beszélgetés Almár Iván és Both Előd űrkutatókkal. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 24. 39. sz. pp. 1232-1235. "Az emberiség, miután belakta a Földet, kezdi a világűrt is nemcsak a kutatás, hanem a mindennapi műszaki tevékenység színterévé is tenni. A ráfordítások összességükben hétszeres-tízszeres hasznot hoznak, ebből azonban nem mindenki részesül. Ráadásul a véges erőforrásokat a mai fejlett országok kisajátíthatják. Jelentősek az eredmények, óriásiak a lehetőségek, ugyanakkor a gátlástalan és szabályozatlan űrtevékenység visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el. Indokolt, hogy az ENSZ figyelemmel kíséri mindezt. A nyár derekán tartott világkonferenciáról kérdeztük Almár Ivánt, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnökét és Both Elődöt, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját. ..." [HAI.]

BALOGH Károly: "Sajnálattal panaszolom,... PF. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 24. 39. sz. p. 1242. "hogy az ÉT idei 32. számában az Einstein legnagyobb baklövése című cikkel kapcsolatos javaslataimat durván visszautasították ilyen kioktatóan: "Ha figyelmesen olvasta, ... láthatta, ... mi is felvetettük," stb. [...] Megtettük. A kioktató szándék távol áll tőlünk, sőt, sajnáljuk, hogy az MTA Csillagászati Kutatóintézete, és a KFKI után mi sem méltathattuk az írását az Öntől elvárt figyelemre - talán az illetékességünk sem terjed addig." [HAI.]

A fekete lyukak fizikája, 1974. szeptember 24. = Élet és Tudomány 54. 1999. szept. 24. 39. sz. p. 1242. "A szingularitás a téridőnek egy olyan tartománya, amelyhez közeledve az árapályerők minden határon túl megnövekednek. A szingularitás helyén minden szilárd anyagdarab összemorzsolódik, egymásba olvad - itt az anyag szerkezetéről, elemi részeiről sem beszélhetünk, jelenlegi fizikai elméleteink itt már nem használhatók. Régebben azt gondolták a kutatók, hogy a szingularitás csak gömbszimmetria esetében, tehát tökéletesen gömb alakú csillag vagy más égi objektum összeomlása során keletkezhet. Minthogy a valóságos csillag sohasem teljesen gömbszimmetrikus, az összeomló csillag részecskéi sem találkoznak pontosan a középpontban. S. Hawking és R. Penrose megmutatták, hogy ez a feltevés nem helyes. Ma már bizonyosan állíthatjuk, hogy a szimmetriaviszonyoktól függetlenül létrejön a téridő szingularitása, valahányszor olyan felület van jelen, amelyet kifelé nem hagyhat el fényjel."
Visszatekintő részlet a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

"Világrengető" ütközések. Relativitáselmélet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 1. 40. sz. pp. 1251-1253., címlapkép. "A fekete lyukak anyaga olyan sűrű, hogy gravitációs mezőjük még a fényt is csapdában tartja. Ezért nehéz észlelni őket, bár közvetett utakon kimutathatók. A jövő évezred küszöbén több, a gravitációs hullámok detektálására alkalmas nagyberendezés is üzembe áll majd, amelyekkel például fekete lyukak ütközésekor keletkező gravitációs hullámok kimutathatók.
Ennek jegyében számítógépes szimulációval több kutatócsoport is vizsgálja, milyen hullámok keletkeznek ilyenkor, vagyis milyen jeleket keressenek majd az új berendezésekkel. A Max Planck Gravitációs Fizikai (Albert Einstein) Intézetben egy nemzetközi kutatócsoport számítógéppel azt szimulálta, hogy mi történik akkor, ha egy kisebb fekete lyuk pályája súrolja egy nagyobbét, és ennek eredményeként az utóbbi azt magába szippantja. Ez sokkal gyakrabban fordul elő, mint a korábban ugyanitt vizsgált frontális ütközés. ..." [HAI.]

Atomok szabadesése. Kvantumoptika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 1. 40. sz. p. 1253. "A XVI. században Galilei a pisai ferde toronyból leejtett fa- és fémgolyóbisok esésének az összehasonlításával bizonyította, hogy a tömegvonzás (a gravitáció) egyformán hat a különféle anyagokból készült tárgyakra, azaz a g gravitációs gyorsulás független az anyagi minőségtől. Stanfordi fizikusok a Nobel-díjas Steven Chu vezetésével most egy minden eddiginél pontosabb kísérletben szabadon eső atomok gyorsulását mérték meg: eredményük szerint a tömegvonzás az atomokra is ugyanúgy hat, mint a nagy méretű testek körében. ..." [HAI.]

ANTARES: neutrínótávcső a tengerfenéken. Neutrínócsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 8. 41. sz. pp. 1283-1284. "Idén szeptemberben Marseille-től 40 kilométerre délkeletre, 2,4 kilométerrel a tengerszint alatt megkezdődött egy új neutrínótávcső, az ANTARES telepítése, amely rendhagyó módon nem az ég felé, hanem a Föld mélye felé fordulva fogja tanulmányozni az égboltot a világűrből érkező neutrínók segítségével. A befejezésekor 1 köbkilométeres térfogatú lesz az óriási detektor, mellette 130 tagú nemzetközi - angol, francia, holland, orosz és spanyol munkatársakból álló - kutatócsoport dolgozik majd. A neutrínócsillagászat "születése" 1987-ra tehető: ekkor észlelték először neutrínódetektorral egy távoli szupernóva (az 1987A) robbanását. ..." [HAI.]

Kozmikus "Richter-skála". Kisbolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 8. 41. sz. pp. 1284-1285. "Egy új kisbolygó vagy üstökös felfedezésekor többnyire csak igen bizonytalanul lehet megjósolni, hol lesz az objektum hónapok vagy évek múlva. Ez természetes következménye annak, hogy ilyenkor az égitest pályájának még csak nagyon rövid szakaszát ismerik, és azt is csak némi pontatlansággal. Szerencsére a legtöbb objektum esetében már ennek alapján is nagy biztonsággal kizárható, hogy az égitest a következő évszázadban túlságosan közel kerül Földünkhöz. Vannak azonban olyan kisbolygók, amelyeknél kisebb-nagyobb mértékben, de fennáll ez a veszély. Éppen ezért a Nemzetközi Csillagászati Szövetség (International Astronomical Union, IAU) már évek óta fontolgatja, hogy az új felfedezések révén rohamosan gyarapodó számban ismert Földhöz közeli kis égitesteket veszélyességük mértéke szerint csoportosítsa.
Több éves előkészítés után idén nyáron végre megszületett az úgynevezett Torinói-skála. [...] A 0-tól 10-ig terjedő beosztású skála kezdőpontja értelemszerűen a nulla vagy elhanyagolhatóan kis valószínűséggel a Földnek ütköző kisbolygókat jelzi, továbbá ide sorolja azokat az apró objektumokat is, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy áthatoljanak bolygónk légkörén. A másik, 10-es végponthoz tartoznak a biztosan a Földnek ütköző olyan nagyméretű kisbolygók, amelyeknek a becsapódása globális éghajlati vagy egyéb katasztrófát okoz. A Torinói-skálához - mint az a mellékelt táblázaton látható - színkódot is rendeltek: az emelkedő számoknak a sárgától a narancson át a vörösig más és más színek felelnek meg. ..." [HAI.]

FODOR Lajos István: Anyacsillagunk. Volt egyszer egy napfogyatkozás, 1999. Augusztus 11. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 15. 42. sz. pp. 1327-1329., címlapkép. "Köszönjük tudománykedvelő és Nap-barát olvasóinknak, hogy oly szép számmal küldték el augusztus 11 -én készült kitűnő felvételeiket. Ígéretünkhöz híven beszélő képekben mutatunk be néhány legszebbet közülük. Ez alkalommal a főszereplő maga a Hold mögé elrejtőző Nap, a jövő héten a természeti csodát átélő tájak és emberek kerülnek sorra. ..." [HAI.]

Galaktikus menüett. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 15. 42. sz. pp. 1340-1341. "A Hubble Örökség program, mint arról már korábban beszámoltunk (lásd lapunk 6. számát. - A szerk.), lehetőséget kínál a nagyközönség számára is, hogy részt vegyen a Hubble űrtávcső által megvizsgálandó objektumok kiválasztásában. A legutóbbi ilyen "közkívánatra" készült felvétel célpontját azok a szavazók választották, akik májusban a Hubble Örökség weboldalán (http://heritage.stsci. edu) leadták voksukat. A kép egy négy galaxisból álló "tánccsoportot" örökít meg. Az úgynevezett HCG 87 (Hickson Compact Group 87) csoport tagjai a köztük ható bonyolult tömegvonzási erők "zenéjére" lassú, méltóságteljes menüettet lejtenek, immár több száz millió éve. ..." [HAI.]

H. J. [HERCZEG János]: Kedves olvasónk! = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 22. 43. sz. p. 1346. "Nem tudom, hogy Ön fényképezte-e a napfogyatkozást. A többség (köztük magam is) nem, hiszen hallhattuk, olvashattuk, alapoptikával csak úgy odalőni nem érdemes. Kicsi is lesz, be is mozdul, amatőrnek kár erre fecsérelnie e számunkra soha vissza nem térő másodperceket. [...] Ezért is volt különlegesen nagy öröm a szerkesztőségbe érkezett sok-sok kép nézegetése, válogatása, csoportosítása. Itt van mindaz, amit láttam. És amit nem láttam, nem így láttam, azt érdekes módon - annak tudatában, hogy ugyanarról a jelenségről van szó - szintén a saját élményemnek érzem. Remélem, Ön is így érzi, kedves Olvasónk. Talán évtizedek múlva is visszaidézik e képek ama napot, s gyerekének, unokájának mutatja majd: ha szerencséd lesz, te is láthatsz ilyet 2081-ben." [HAI.]

Ragyogó röntgengyűrű a Rák-ködben. Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 22. 43. sz. pp. 1347-1349. "Alig két hónappal pályára állítása után a NASA Chandra Röntgensugárzási Obszervatóriuma (lásd lapunk 34. számát) pompás felvételeket készített a Rák-ködről, amelyeken eddig sosem látott, ragyogó gyűrű látható az objektum szívében. Ezek a képek a Hubble űrtávcső megfigyeléseivel összevetve fontos részletekkel szolgálnak arról, hogy a középpontban rejlő pulzáló neutroncsillag, mint egy "kozmikus generátor", hogyan látja el folyamatos energiautánpótlással a ködöt, amely ennek köszönhetően még csaknem ezer évvel az őt létrehozó nagy szupemóvarobbanás után is hetvenötezer Nap fényével ragyog. ..." [HAI.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Tájak és emberek. Volt egyszer egy napfogyatkozás, 1999. Augusztus 11. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 22. 43. sz. pp. 1359-1361. "Mi tagadás, azokban a percekben sokan meghatódtunk. Nem mindenki számított rá, hogy ennyire hat ránk az égi csoda. Az előkészületek, a várakozás izgalmai közepette alig vettük észre az idő múlását, meghökkentünk a táj gyorsuló színeváltozásán, majd megilletődve néztük a világ különös átlényegülését. [...] Most a Föld felé fordítjuk tekintetünket. A felhők takarta Nap látványa ez alkalommal a kezdet; a képek szerzői egy-kettőre a látóhatárt kezdik figyelni, s a tájban, a horizont csodálatos színjátékában, majd a napfogyatkozást átélő emberekben gyönyörködnek. ..." [HAI.]

Kicsike távcső, de erős! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 22. 43. sz. pp. 1372-1373. "Egy tudományos szempontból már "leírt" műholdon elhelyezett kicsiny űrtávcső lett az első, amelynek sikerült csillagrengést megfigyelni egy a Naptól különböző, de hozzá hasonló csillagon. Az idén pályára állított WIRE (Wide-Field Infrared Explorer) műholdat egy 30 centiméteres, infravörös távcsővel látták el, azonban már március 8-án, alig négy nappal felbocsátása után bejelentették, hogy a berendezés hűtését biztosító hidrogén hűtőgáz elszökött, és így esély sincs a tudományos program teljesítésére. Ám volt valami a fedélzeten, ami még működött: egy 5 centiméteres kicsi távcső, amelynek az volt az eredeti feladata, hogy a műhold iránytartásához szolgáltasson adatokat. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

MOLNÁR Miklós: A napfogyatkozás "filmje". A hátlapon. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 22. 43. sz. p. 1374., hátsó külső borító. "A teljes napfogyatkozás fázisait és a Pataji Múzeum fatornyát együtt bemutató kompozíciót két 6-szor 9-es fekete-fehér negatívról (szendvicsnegatívról) egyszerre nagyítottam. Az egyik negatívra készült a Nap-sorozata (12 óra 42 perctől 13 óra 41 percig) napszűrő fólián keresztül - 50 ASA érzékenységű filmre, 1/100 másodperces expozícióval 11-es blendével (a Nap keskeny sarlójáé 8-assal). A totalitás szűrő nélküli expozíciója - 1/5 mp, 5,6-es blende. ..." [HAI.]

TARNAI Csaba: E rovatban válaszoltak a SETI magyar lapja felől érdeklődő olvasónak... Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 22. 43. sz. p. 1370. " Miért került le az "anyahonlap"-ról? Nos, valaki elkészítette, majd - mivel az eredeti folytonosan megújul -, elévülés miatt az amerikai házigazdák levették a honlapról. A honlap új címe: http:// seti.index, hu. Ezt a SETI Hungary nevű SETI-klub néhány lelkes tagja készítette, újrafordítva az eredetit." Vártunk néhány hetet, hogy ez is elévül-e, aztán meglátogattuk a honlapot. Ezt találtuk: "A SETI@ home egy tudományos kísérlet, mely több százezer Internetre kapcsolt számítógép kapacitását hasznosítja a Földönkívüli Intelligencia Kutatásában (SETI). Ha szeretnél résztvenni, egy programot kell futtatnod a számítógépeden, amely letölti és elemzi az arecibói rádiótávcső által rögzített adatokat. Az esély csekély, de mégis elragadó: lehet, hogy pont a te számítógéped fogja felfedezni egy Földön túli civilizáció halk moraját." Kattintsanak oda!" [HAI.]

Gyémánteső az Uránuszon és a Neptunuszon? Asztokémia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 29. 44. sz. pp. 1379-1380. "A Kaliforniai Egyetem egyik Berkeley-i laboratóriumában elvégzett kísérletek alapján igen valószínű, hogy Naprendszerünk két külső bolygóján, az Uránuszon és a Neptunuszon valóságos gyémánteső hullik. Ezeknek a bolygóknak a légköre nagy mennyiségben tartalmaz metánt (CH4-et) és egyéb, bonyolultabb szénhidrogéneket, amelyekből a bolygó belsejében uralkodó magas hőmérsékleten és nagy nyomáson a bolygók magja felé záporozó gyémántszemcsék keletkezhetnek. Valószínűleg ugyanez megtörténhet az óriási gázbolygóknál alig nagyobb barna törpékben is, olyan kicsi csillagkezdemények, amelyekben sosem indult be a nukleáris fúzió. Mostanra a kémiai technológia elérte azt a fejlettséget, hogy utánozni tudja az ilyen környezetben uralkodó feltételeket és a bennük végbemenő kémiai folyamatokat. ..." [HAI.]

Valami bujkál az Oort-felhőben... Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. okt. 29. 44. sz. pp. 1380-1381. "A hosszú periódusú (200 évnél nagyobb keringési idejű) üstökösök pálya-megfigyeléséből egymástól függetlenül két kutató is hasonló következtetésre jutott: Naprendszerünk peremvidékén egy eddig ismeretlen, a Jupiternél nagyobb tömegű égitest - óriásbolygó vagy barna törpe - rejtőzködik. Állításukat mindketten a Naprendszer belső övezeteibe látogató, hosszú periódusú üstökösök pályáiban megfigyelhető rendellenes irányfüggésre alapozzák. John Murray, a londoni Open University kutatója az említett üstökösök pályáit vizsgálva arra figyelt fel, hogy ezek nem véletlenszerű irányításúak, mint korábban hitték, hanem egy kitüntetett irány körül csoportosulnak. [...] Az előbbihez lényegében hasonló, bár kisebb részleteiben eltérő következtetésre jutott John J. Matese, a Lafayettee-i Louisiana Egyetem csillagásza is, ..." [HAI.]

Lézervillámokat szóró "halálcsillag"? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 54. 1999. nov. 5. 45. sz. pp. 1412-1413. A Hubble és a Chandra űrtávcsövek egymást kiegészítő, meghökkentő felvételei. Mi rejlik az éta Carinae felhőben? [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A SETI szépsége. Élet a csillagok között. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 54. 1999. nov. 5. 45. sz. pp. 1430-1431. Csillagászatról, űrtudományról, SETI-kutatásokról szóló írás, valamint Almár Iván "A SETI szépsége" című könyvének részletes bemutatása. [VEJ.]

A "nagy csobbanás" elmaradt. A tudomány új eredményei. Első kézből. Holdkutatás. = Élet és Tudomány 54. 1999. nov. 12. 46. sz. p. 1443. A Lunar Prospector holdszonda becsapódásakor a feltételezett víznek a legcsekélyebb nyomait sem tapasztalták. [VEJ.]

Miről árulkodnak a holdkráterek? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 54. 1999. nov. 12. 46. sz. pp. 1444-1445. A bolygórendszer kialakulása utáni maradék anyag fokozatosan eltűnt a térségből. Bolygók, holdak gravitációs hatásai. [VEJ.]

[RÓKA Gedeon]: Utazás a Holdba 80 nap alatt?, 1949. november 13. = Élet és Tudomány 54. 1999. nov. 12. 46. sz. p. 1466. "Említettük már, hogy a Holdnak nincsen légköre. Nem véletlen, hogy nincs, mert ha valaha volt is, a Földénél hatszorta kisebb vonzóereje nem tudta megtartani a nagy sebességgel mozgó levegőrészecskéket, és azok elillantak a világűrbe. Hiányzik a Holdon a víz is. Régebben tengereknek gondolták a szabad szemmel is látható nagy síkságot és azok az elnevezések máig is fennmaradtak, de ma már csak a tájékozódást szolgálják. A Hold kopár hegyei, a légkör mérséklő hatása nélkül kapják a Nap melegét. Van olyan érzékeny műszerünk, amellyel meg tudjuk mérni, hogy a Hold közepén a hőség eléri a 110 fokot is. Ha meg lemegy a Nap, a hőmérséklet hirtelen mínusz 150 fokra hűl. Mindezek semmiféle feltételét nem nyújtják az általunk ismert életnek, minden valószínűség szerint élőlény nem lakja a Holdat." Visszatekintő részlet az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

A Chandra kikémlelte a Centaurus A-t. A tudomány új eredményei. Első kézből. Röntgencsillagászat. = Élet és Tudomány 54. 1999. nov. 19. 47. sz. pp. 1476-1477. Az új műszer segítségével a kutatók bepillanthattak a tőlünk 11 millió fényévnyire lévő galaxis magjába. Színes fotómellékletek. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Leonidák. Lesz-e meteorzápor a héten? = Élet és Tudomány 54. 1999. nov. 19. 47. sz. p. 1497. A kérdés felvetése jogos; az inkább hírhedt, mint híres raj okozott már csalódást a várakozóknak. [VEJ.]

Gigantikus kozmikus részecskegyorsító. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. nov. 26. 48. sz. pp. 1507-1509. "Első ízben sikerült rádiócsillagászati módszerekkel egy távoli galaxis szívében levő fekete lyuk környezetét olyan pontossággal megvizsgálni, hogy a kutatók képet alkothassanak az ott végbemenő folyamatokról. Egy páratlan műszeregyüttesnek, az egész Észak-Amerikán átívelő VLBA (nagyon nagy bázisvonalú) távcsőrendszernek, a socorrói VLA-nak és több európai rádiótávcsőnek a tőlünk 50 millió fényévre levő M87 galaxisról összegyűjtött adatainak egyesítése olyan hihetetlen felbontóképességet eredményezett, amely egy Föld méretű rádiótávcső teljesítményének felel meg. Ezeket az adatokat elemezve a csillagászoknak sikerült feltérképezniük azt az eddig rejtélyes tartományt, amelyben a fekete lyuk környezetéből csaknem fénysebességgel kiáramló részecskék kezdetben széles sugárnyalábja keskeny, egyenes sugárrá (Jetté) szűkül, ..." [HAI.]

MIZSER Attila: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 54. 1999. nov. 26. 48. sz. p. 1527. "Több mint tíz évvel ezelőtt jelent meg Az észlelő amatőr csillagász kézikönyve című kétkötetes munka. Az eltelt bő egy évtizedben sokat fejlődött a hazai amatőr csillagászat, az addigiaknál nagyobb teljesítményű műszerek, új észlelési módszerek váltak elérhetővé a magyar amatőrök számára is. Ez a nagy változás tükröződik a közelmúltban megjelent kiadványon, amely Az észlelő amatőr csillagász kézikönyvének örökébe kíván lépni. Az új kézikönyv számtalan megfigyelési programot ismertet. Haszonnal forgathatják mindazok, akik még csak most teszik "első lépéseiket" a csillagok világában, de azoknak is hasznos lehet, akik alaposabb csillagászati megfigyelésekre törekednek. ..." [HAI.]

A Phobos árnyéka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. nov. 26. 48. sz. p. 1531. "A Mars Global Surveyor (MGS) széles látószögű kamerája augusztus végén lefényképezte a Mars egyik holdjának, a Phobosnak a vörös bolygóra vetett árnyékát. A NASA Mars-szondája jelenleg a bolygó körül kering, és fő feladata a felszín pontos feltérképezése, valamint az időjárás-változások nyomon követése. Széles látószögű kamerája kiváltképp alkalmas arra, hogy lencsevégre kapja a Marson gyakori napfogyatkozásokat, amelynek oka a bolygó nagyobbik holdjának, a Phobosnak a Nap előtti elvonulása. Az itt látható felvétel augusztus 26-án készült képen, amelynek nagyobbik kiterjedése mintegy 250 kilométer, a Xanthe Terra nevű terület látható. ..." A BBC nyomán. [HAI.]

Vén csillag is lehet kék. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 54. 1999. nov. 26. 48. sz. p. 1532. "A Hubble űrtávcső rendkívüli felbontóképességének köszönhetően a csillagászok most először figyelhettek meg forró kék csillagokat egy elliptikus galaxis szívében. A tőlünk 2,5 millió fényévre levő, az Androméda csillagképben látható M32 galaxisban felfedezett, mintegy nyolcezer kék csillagból álló "raj" az ultraibolya hullámhosszon készült felvételen a mag körül kavargó hóviharra emlékeztet. ..." A NASA Space Science News nyomán. [HAI.]

"Túlsúlyos szupernóvák": a kollapszárok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 3. 49. sz. p. 1540. Szuperszámítógépes modellezés segítségével tanulmányozott "virtuális Világegyetem". Egy az összeomlás határán álló óriáscsillag anyagában kavargó mozgások megfigyelése. [VEJ.]

CSIKÓS Zoltán: "Mint a Magyar Asztronautikai Társaság tagja, tájékoztatom Önöket, hogy szervezetünk a Magyar Űrkutatásért Alapítvánnyal közösen diákok részére Találkozunk a Nemzetközi űrállomáson címmel pályázatot hirdet,... Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 3. 49. sz. p. 1562. "amelyet szerkesztőségük is minden bizonnyal felkarol. Ennek kapcsán nem csak személyes intellektuális élményem lenne, ha legutóbbi, a 39. szám Unispace III-Bécs cikkel kapcsolatos levelemet közölnék, mert segítene a pályázóknak. Egyben sajnálatosnak tartom, hogy a magyar Nobel-díjasok írásom sem keltette fel figyelmüket." Amikor a kiírás megjelenik, a pályázatot szándékunkban áll felkarolni, és alkalom adtán az Ön levelét is közöljük, de azt továbbra sem ígérhetjük, hogy minden levelét megjelentetjük a Pf. rovatban." [HAI.]

Egy exobolygó árnyéka. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 10. 50. sz. pp. 1571-1572. "Csillagászok most első ízben váltak szemtanúivá egy Naprendszeren kívüli bolygó (exobolygó) anyacsillaga előtti elvonulásának, amely végre közvetlen és az eddigi megfigyelésektől független megerősítése annak, hogy ezek a bolygók valóban léteznek. "Eddig csupán közvetve, a bolygónak napjára gyakorolt zavaró hatásából következtethettünk az exobolygók jelenlétére, s elvileg fennállt az esélye annak, hogy van valami más magyarázat" - magyarázta Geoffrey Marcy, a Kalifornia Egyetem (Berkeley) csillagászprofesszora, aki munkatársaival eddig tizennyolc Földön kívüli bolygórendszert fedezett fel. Idén novemberben a HD 209458 jelzésű csillag mozgásának rendellenességét is ők észlelték elsőként. ..." A NASA Space Science News nyomán. [HAI.]

GYÚRÓ György: Sarki fény, gyöngyházfényű felhők, halók. A tél csodái. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 10. 50. sz. pp. 1583-1585., címlapkép. "Ki ne gyönyörködött volna már a nappali égbolt színes fénycsodáiban? De vajon az alkonypír, a holdudvar, a szivárvány vagy a különféle halotünemények előjelei-e valamilyen légköri eseménynek? Noha bizonyos fényjelenségek közvetlen kapcsolatban vannak a légkör pillanatnyi fizikai állapotával, a várható időjárást alapvetően meghatározó nagy térségű meteorológiai helyzettel már jóval kevésbé függenek össze. Ezért a biztosnak vélt "időjós" regulák időnként megcsalnak bennünket. A következőkben néhány olyan légköri optikai jelenséget mutatunk be, amelyeket az őszi vagy - még gyakrabban - a téli égbolton lehet megfigyelni. ..." Fejezetcímek: Naptevékenység és éghajlat-ingadozás,; Éjszakai világító felhők.; Fénytörés jégkristályokban. [HAI.]

Mi termékenyíti meg a galaxisokat? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 17. 51. sz. pp. 1603-1604. Nagysebességű gázfelhőknek a galaxisokba hulló anyaga indítja meg új csillagok születését. [VEJ.]

F. L. I. [FODOR L. István]: A Debreceni Szemle. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 17. 51. sz. pp. 1613-1614. A negyedévenként megjelenő folyóiratot bemutató írás, valamint annak 1999/3. számában megjelent "Az Univerzum és a civilizációnk jövőjéről rendezett tudományos világkonferencia szatellit rendezvénye" című előadás ismertetése. [VEJ.]

CSIKÓS Zoltán: "Az ÉT 36/1124 oldalán számol be Szénhidrogénóceánok a Titánon című írásában a legújabb információkról... Pf. 47. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 17. 51. sz. p. 1626. "A Hold, a Mars, és a Jupiter Európa holdja mellett a Szaturnusz Titán nevű holdja lesz az űrkutatók szerint a távlati emberes űrutazások célpontja, a mainál modernebb, például atommeghajtású űreszközökkel, a mai 7 év repülési idő rövidítendő. A NASA (Cassini) és az ESA (Huygens) nagyszabású vállalkozása útközben kétszer közelíti meg a Vénuszt, egyszeregyszer a Földet, illetve a Jupitert, hogy ellendítő hatásuk segítségével éljék el céljukat. Az orbiter másfél tonnás, amely Szaturnusz körüli pályára áll, és közvetíti a Huygens Titánról készülő felvételeit a Földre. A leszálló- egység 370 kg-os és két óra alatt ereszkedik alá. A magyar RMKI szimulátorokkal és földi ellenőrző egységekkel vesz részt a Cassini-Huygens programban. [...] Köszönjük a kiegészítést, ..." [HAI.]

Rész és egész: "belső" és "külső tér". A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia/részecskefizika. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 24. 52-53. sz. pp. 1635-1636. Kozmikus genezis és fizikai alapkutatás. A részecskék világa és a Világegyetem egésze. [VEJ.]

És mégis "lapos" a Világegyetem? A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 24. 52-53. sz. p. 1637. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás mind teljesebb feltérképezése ezt az elméletet támasztja alá. [VEJ.]

Láthatatlan dimenzió? A tudomány új eredményei. Első kézből. Világmodellek. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 24. 52-53. sz. pp. 1637-1638. A Princeton Egyetem és a Stanford Egyetem munkatársai szerint egy négydimenziós világnak háromdimenziós alterében élünk, ahonnan a negyedik dimenziót hagyományos tapasztalással nem észleljük. A Psychical Review Letters írása nyomán. [VEJ.]

TRUPKA Zoltán: Napfogyatkozás - gyermekszemmel. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 24. 52-53. sz. pp. 1664-1665. A Székesfehérvári Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló gyermekrajzpályázatának kiértékelése néhány mű bemutatásával. [VEJ.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: 20 "leg" a XX. századból. Dátuma: 19.. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 24. 52-53. sz. pp. 1692-1693. Színes kis mozaik az 1900-as évek tudományos eredményeiből. Az Einstein-féle speciális és általános relativitáselmélet. Kvantummechanika. Az ősrobbanás. A kvazárok felfedezése. A fekete lyukak. Az első szputnyik. Ember a Holdon. A legmesszebbre jutott ember alkotta űreszköz, a Pioneer 11. [VEJ.]

GAJZÁGÓ Éva: A hátlapon. Egy kortynyi Világegyetem. = Élet és Tudomány 54. 1999. dec. 24. 52-53. sz. p. 1695., hátsó külső borító. A Világegyetem története az ősrobbanástól napjainkig, időarányosan bemutatva egy évbúcsúztató rövid írásban és fantáziaképpel. [VEJ.]

ZOMBORI Lajos: Százéves a magyar naptárérem. = Éremtani Lapok 10. 1999. aug. 56. sz. pp. 12-15. Farkas Vince 1899. nov. 21-én bejegyzett szabadalmának az "Örökös naptár" elnevezésű naptáréremnek a bemutatása. Az elmés kis szerkezetű naptárérem korabeli szabadalmi leírása: pp. 13-15. Képpel és rajzzal. [MAT.]

FERENCZ Csaba: Az űrtevékenység jelene és jövője. = Ezredforduló 1999. 3. sz. pp. 3-8. [SRG.]

KARDOS István: Úttörő szerepe vitathatatlan a radarcsillagászatban. Bay Zoltán (1900-1992.) = Ezredvég 9. 1999. ápr. 4. sz. pp. 72-73. [SRG.]

Nézd velünk a csillagokat! = FilaTboy. A Magyar Posta filatéliai tájékoztató lapja, gyerekeknek. 2. 1999. jún. 1. sz. pp. 1-10. Eltűnik a Nap és lehullanak a csillagok 1999. augusztus (p. 3.) /Az augusztus 11-i teljes napfogyatkozásról és a Perseida meteorrajról hírt adó kis írás./.; A napfogyatkozások (p. 5.).; Hol, mikor, meddig?! /táblázat/ (p. 6.).; "Petőfi napfogyatkozása" (p. 7.).; Mit fogunk látni? Mit figyeljünk meg? Hogyan készüljünk fel előre? (p. 8.). A dr. Horváth András közreműködésével készült bekeretezett írásokon kívül még ismertetést találhatunk a napfogyatkozást bemutató bélyegblokkról. Számos csillagászati és űrkutatási bélyeg reprodukciója látható illusztrációként a lapban. [HAI.]

  HORVÁTH Emőke: A változócsillagok jelentősége. = Firka 9. 1999-2000. 1. sz. pp. 20-22. A Tudod-e? című rovat cikke. [HAI.]

  CSEH Gyopár: 2000. - évfordulók a fizika világából. 1. = Firka 9. 1999-2000. 6. sz. pp. 241-242. "2250 éve halt meg Arisztarkhosz...; 425 éve született és 350 éve halt meg Christoph SCHEINER...; 400 éve született az eszméiért mártírhalált szenvedett Giordano Bruno... [valójában 2000-ben volt 400 éve annak, hogy meghalt 1600. 2. 17-én.]; 200 éve, 1800-ban: - Herschel felfedezi az infravörös sugárzást..." Rövid életrajzok. [HAI.]

  WOLFENDALE, Sir Arnold: Kozmikus sugárzás és csillagászat. = Fizikai Szemle 49. 1999. jan. 1. sz. pp. 19-24. [PIR.]

  DETRE Csaba - TÓTH Imre: Közeli szupernóva-robbanások földtörténeti hatásai. = Fizikai Szemle 49. 1999. febr. 2. sz. pp. 33-39. [PIR.]

FORGÁCSNÉ DAJKA Emese: Szupernóvák és neutrínók. = Fizikai Szemle 49. 1999. febr. 2. sz. pp. 49-56. [PIR.]

HAIMAN Zoltán: Hogyan ért véget a kozmológiai sötétkor? Az első csillagok és kvazárok születése. = Fizikai Szemle 49. 1999. jún. 6. sz. pp. 229-237. [PIR.]

KSANFOMALITY, L. V.: A Naprendszer kialakulása és összehasonlítása extraplanetáris rendszerekkel. = Fizikai Szemle 49. 1999. aug. 8. sz. pp. 291-293. [PIR.]

WOLFENDALE, Sir Arnold W. - KIRÁLY Péter: Veszélyforrások és védőrendszerek kozmikus környezetünkben. = Fizikai Szemle 49. 1999. aug. 8. sz. pp. 294-296. [PIR.]

PATKÓ György - STUMPHAUSER Tamás - STUMPHAUSER Ildikó - LEHOCZKY Alfréd: A napfogyatkozás fizikai paramétereinek mérése Egerben. = Fizikai Szemle 49. 1999. szept. 9. sz. p. 337. [PIR.]

  BALÁZS Lajos: Egy centenárium margójára. = Fizikai Szemle 49. 1999. dec. 12. sz. pp. 425-433. Az MTA CSKI 100-éves évfordulójáról. [PIR.]

  KUN Mária: Naptípusú csillagok keletkezése. = Fizikai Szemle 49. 1999. dec. 12. sz. pp. 434-438. [PIR.]

KOLLÁTH Zoltán: Csillagpulzáció numerikus modellezése. = Fizikai Szemle 49. 1999. dec. 12. sz. pp. 438-441. [PIR.]

KŐVÁRI Zsolt - OLÁH Katalin: Rekonstrukciós módszerek a csillagaktivitás kutatásában. = Fizikai Szemle 49. 1999. dec. 12. sz. pp. 442-448. [PIR.]

  BARLAI Katalin - JURCSIK Johanna: Gömbhalmazkutatás. = Fizikai Szemle 49. 1999. dec. 12. sz. pp. 448-451. [PIR.]

BENKŐ József: Csillaglégkörök "szupererős" mágneses térrel. = Fizikai Szemle 49. 1999. dec. 12. sz. pp. 452-456. [PIR.]

BARLAI Katalin: A 2000. év. Szubjektív vélemény világvégéről és az ezredfordulóról. = Fizikai Szemle 49. 1999. dec. 12. sz. pp. 462-463. [PIR.]

MOLNÁR Miklós: Készüljünk a teljes napfogyatkozásra! = Fotográfia 1999. június 2. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

Szatmáry Károly: Teljes napfogyatkozás -1999. = A Földrajz Tanítása 7. 1999. máj. 3. sz. pp. 3-6. [KSZ.]

KARSAY Ferenc: Klinghammer István: A föld és éggömbök története ELTE Eötvös Kiadó, 1998. 104 p., 134 kép. = Földrajzi Közlemények 47. 1999. 1-2. sz. p. 105. Könyvismertetés. [KSZ.]

SZABÓ Gergely: Égi csoda földi szemmel. Felkészülés az ezredvég napfogyatkozására. = Földrajztanítás 38. 1999. 1-2. sz. pp. 31-32. [KSZ.]

JOÓ István, ifj.: 100 éves az MTA Csillagászati Kutatóintézete. = Geodézia és Kartográfia 51. 1999. 6. sz. pp. 37-41., első külső, első belső, hátsó belső, hátsó külső színes borítók (Konkoly-Thege Miklós (1842-1916), az Ógyallai Csillagda alapítója, Az 1 m-es távcső kupolája Piszkéstetőn, Az 1 m átmérőjű Ritchey-Chrétien teleszkóp Piszkéstetőn, A 60 cm-es távcső kupolája (Budapest, Svábhegy, Csillagda). 1999. máj. 19-én egésznapos emlékülésre került sor az MTA Székház nagytermében, abból az alkalomból, hogy 1899 májusában Konkoly-Thege Miklós felajánlotta az általa alapított ógyallai magáncsillagdát a kincstárnak. [KSZ.]

KARSAY Ferenc: Klinghammer István: A föld- és éggömbök története. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1998. 104 oldal, 134 kép, 1941 Ft. = Geodézia és Kartográfia 51. 1999. 8. sz. p. 48. Könyvismertetés. [KSZ.]

BUSICS György: Kozmikus geodéziai szeminárium Székesfehérváron. = Geodézia és Kartográfia 51. 1999. 11. sz. pp. 33-35. 1999. okt. 14-15. [KSZ.]

JOÓ István: A pólusvándorlás újabb vizsgálata. = Geodézia és Kartográfia 51. 1999. 12. sz. p. 39. [KSZ.]

Napfogyatkozás, 1999. augusztus 11. Paks, csillagászkonferencia. = HetedHéthatár 3. 1999. aug. 27. p. 8. Kiss István 5 képből álló fényképsorozata a rendezvényről. [KSZ.]

BOKRÉTÁS András: Az Napnak az ő megfogyatkozásárul. = HetedHéthatár 3. 1999. aug. 27. p. 8. [KSZ.]

SZEPESI János: Napfogyatkozások. Magyar vonatkozású napfogyatkozások. = Honismeret 27. 1999. 4. sz. pp. 75-76. [KSZ.]

Kínai űrhajó. = HVG 21. 1999. nov. 27. 47.(1070.). sz. p. 18. Kína fellőtte első űrhajóját A Hosszú Menetelés hordozórakétát, amely 21 órát töltött az űrben. [SRG.]

  FÓRIS Ágota: A Galilei-per megítélése. = Iskolakultúra 9. 1999. máj. 5. sz. pp. 20-28. Galilei élete, nézetei: Perének lefolyása és utóélete. [KSZ.]

KM - L. Gy.: Csak biztonságos szemüveggel nézzük. Látását kockáztatja, aki "barkácsolt" alkalmatossággal várja a napfogyatkozást. = Kelet-Magyarország 1999. aug. 7. p. 5. [KSZ.]

MARIK Sándor: Várjuk a ritka égi tüneményt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 95 százalékos lesz a napfogyatkozás. = Kelet-Magyarország 1999. aug. 7. p. 8. A napfogyatkozásról Göőz Lajos főiskolai tanár ad részletes tájékoztatást. [KSZ.]

T. M.: A pinnyei napóra pontos. Nizzai mérnök ajándéka. = Kisalföld 54. 1999. máj. 29. p. 6. A Pinnye község központjában felállított kettős napóra szöveges ismertetése. A cikket fénykép illusztrálja. Fotó: Hajdú László. "A felvételünkön látható, maga alkotta pompázatos napórát a nagylózsi születésű Németh Gusztáv elektromérnök ajándékozta szülőfaluja szomszédságában lévő, alig négyszáz lelket számláló Pinnye település polgárságának." Két évvel ezelőtt maga szállította ide. A napóra nyáron nem a nyári időszámítást mutatja. [KSZ.]

VÉRTES Ernő: Nappali "éjszaka" augusztus 11-én. A nyár szenzációja. = Körmendi Figyelő 7. 1999. 3. sz. p. 1., 4. Előadás a teljes napfogyatkozásról. [SRG.]

TUSKÁN Mária: Mostanság zűrzavar van az időjárásban. Nostradamus jóslata beteljesedni látszik. = Kőrösi Hírek 6. 1999. júl. 23. 15. sz. p. 6. Interjú Szakács Lászlóval, az első MCSE tagjával csillagászatról, meteorológiáról. [REZ.]

Programok augusztusban. = Kőszeg és Vidéke 12. 1999. júl. 30. 15. sz. p. 12. Teljes napfogyatkozás 11-én. Szórakoztató programok a belvárosban. [SRG.]

Először Kőszegen fogyott el a Nap. = Kőszeg és Vidéke 12. 1999. aug. 13. 16. sz. p. 1. [SRG.]

MAKK Péter - CSABA György Gábor: Újdonságok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. jan. 1. sz. p. 54. A Hubble Űrtávcső "távolsági rekordja".; A Neptunusz ívei.; Új óriás folt a Jupiteren. [HOR.]

SIMON Tamás: Új típusú neutroncsillagok: a magnetárok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. jan. 1. sz. pp. 55-56. Internetes források bőséges felsorolásával. [PIR.]

Visszapillantó tükör. Összeáll.: Horányi Gábor. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. jan. 1. sz. pp. 55-57. A gyönyörű természet tudománya. Szemelvények Varga Márton 1808-ban Nagyváradon megjelent könyvéből - Az Uránusz és holdjai felfedezéséről. [HOR.]

HORÁNYI Gábor: Lekéstem a csillaghullást. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. febr. 2. sz. pp. 124-125. A cikk az 1998-as Leonida-raj kapcsán idézetekkel ismerteti a csillaghullással kapcsolatos 18-19. századi elképzeléseket. [HOR.]

SIMON Tamás: Központban a Nap. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. febr. 2. sz. pp. 125-127. Internetes források bőséges felsorolásával. [PIR.]

MAKK Péter - SZEREDI Pál: Újdonságok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. márc. 3. sz. p. 182. Víz mindenütt.; Üzemel az ionhajtómű. [HOR.]

SIMON Tamás: Rádiócsillagászat. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. márc. 3. sz. pp. 183-185. internetes források bőséges felsorolásával. [PIR.]

MAKK Péter - CSABA György Gábor: Újdonságok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. ápr. 4. sz. pp. 241-242. Gamma sugarakban fürdött a Föld.; Új bolygók naptípusú csillagok körül.; Baj van a gravitációs törvénnyel? [HOR.]

MÜNZ Márton: Kozmológia. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. ápr. 4. sz. pp. 242-243. [PIR.]

MAKK Péter - SZEREDI Pál: Újdonságok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. máj. 5. sz. pp. 301-302. Megoldódott a Jupiter gyűrűinek rejtélye.; Szerves anyagok a Neptunuszon.; A Hale-Bopp üstökös. [HOR.]

SELMECZI Anna, SIMON Tamás: Teljes napfogyatkozás - 1999. augusztus 11. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. máj. 5. sz. pp. 302-304. Internetes források bőséges felsorolásával. [PIR.]

CSABA György: Fogyatkoztunk! = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. okt. 7. sz. pp. 437-438. [PIR.]

GNÄDIG Péter: A természet camera obscurája. A napfogyatkozás leképeződése a falevelek között. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. okt. 7. sz. pp. 438-439. [HOR.]

CSABA György: Újdonságok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. okt. 7. sz. pp. 439-440. Antiprotonok a kozmikus sugárzásban.; A Cassini-űrszonda sikeres elrepülése a Föld mellett. [HOR.]

CSABA György Gábor: Újdonságok. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. nov. 8. sz. pp. 502-503. Szupernóva-nyomok a tenger fenekén?; A marskutatás híreiből. [PIR.]

CSABA György Gábor: Újdonságok = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 49. 1999. dec. 9. sz. pp. 555-557. Mikor kezdődik a 21. század?; Új eredmények a Titán kutatásában. [HOR.]

KURUCZ János - PINTÉR Edit: Csillagászat mindenkinek. = Kunszentmártoni Hírek 12. 1999. jan. 20. 1. sz. p. 8. "...Aki tudós szemmel közelít a csillagok világa felé, annak a romantikus fénylő pontok atommáglyákká válnak, fizikai, kémiai folyamatok színterévé. A mi célunk, hogy ezt a megközelítési módot megismertessük az olvasóval, utat mutassunk a csillagok felé. Szándékaink szerint minden hónapban bemutatnánk az égbolt aktuális eseményeit, a szabad szemmel, vagy kétcsövű lencsés távcsővel (binokulárral) megfigyelhető égi jelenségeket. Amennyiben sikerül az önök érdeklődését felkeltenünk, később speciális kérdésekre is kitérünk, pl. hogyan építsünk távcsövet, mit, hogyan érdemes megfigyelni, stb. Kezdetnek jó, ha az érdeklődők beszereznek egy egyszerű csillagtérképet, ilyen már a középiskolai földrajzi atlaszokban is található. Akinek ez nem áll rendelkezésére, annak a későbbiekben - kérésre - segítséget tudunk nyújtani. ..." [HAI.]

KURUCZ János - PINTÉR Edit: Csillagászat mindenkinek. = Kunszentmártoni Hírek 12. 1999. febr. 20. 3. sz. p. 12. "Eltelt egy hónap. Akik figyelemmel kísérték a Jupiter és a Szaturnusz mozgását, máris közelebb kerültek az égbolthoz. A tavasz közeledte újabb érdekes látnivalókat tartogat. Ebben a hónapban a bolygóknak egy másik családjával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Az esti nyugati égbolton egyre feltűnőbb a Vénusz bolygó, mely Földünk testvérbolygójának tekinthető. Átmérője 600 km-rel kisebb a Föld-átmérőnél (12756 km). A szépség és a szerelem istennőjéről elnevezett planéta sokak által - hibásan - Esthajnalcsillagként ismert. [...] Aki elég türelmes, az éjszaka 1/21 után a keleti horizont közelében megpillanthatja a szintén feltűnő, vörös színű Marsot. Mérete mindössze fele a Földének. A földpályán kívül kering, fázisváltozása csekély. Jellegzetes vöröses színét a felszíni kőzetek vasvegyületei okozzák. ..." [HAI.]

VASS Zoltánné TASI Gabriella: A Magyar Csillagászati Egyesület Kunszentmártoni Csoportja. = Kunszentmártoni Hírek 12. 1999. márc. 5. 4. sz. pp. 15-16. "Március 26-28-án egy fontos esemény színhelye lesz városunk. A Magyar Csillagászati Egyesület Helyi Csoportjainak V. országos találkozóját Kunszentmártonban rendezik. Az országos rendezvény megszervezését természetesen a helybeli amatőr csillagászok szervezetének tagjai vállalták magukra. A civil szervezeteket bemutató sorozatunkban ebből az apropóból is az ő működésüket tekintjük át és ismertetjük meg olvasóinkkal. [...] 1994-ben Kunszentmártonban az amatőr csillagászok összefogtak, hogy a városnak megmutassák, mit is csinálnak ők. Egy-egy érdekes égi jelenség megfigyelésekor összepakolták műszereiket egy helyre, saját zsebből meghívókat, plakátokat készítettek, és meghívták az érdeklődőket egy kis vizsgálódásra.
Ekkor már mindannyian tagjai voltak az Magyar Csillagászati Egyesületnek. Majd miután már önmaguk nem tudták tovább finanszírozni ezeket a rendezvényeket, 1996. december 6-án megalakították a helyi csoportot 5 fővel (Kovács Károly, Nagy József, Imre Kálmán, Kocsis László, Kurucz János) Akkor még nem volt limitálva létszám. Az elmúlt évben döntött úgy az egyesület közgyűlése, hogy minimum 10 főnek lenni kell egy helyi csoportnak, így hozzáfogtak a toborzáshoz, és jelenleg 11 fővel, legálisan működnek. ..." Fejezetcímek: Megalakulás.; A műszerpark.; Kik is az amatőr csillagászok és mik a céljaik.; Szereplések!; Tervek. Külön keretben: "A csoportvezetője: Kovács Károly 32 éves, kunszentmártoni lakos. ..." Képaláírások: Együtt a kunszentmártoni csoport.; Pugner Kálmán, Nagy József, Kovács Károly és a 295/1850 mm-es Newton-reflektor. [HAI.]

KOVÁCS Károly: Volt egy találkozó... = Kunszentmártoni Hírek 12. 1999. ápr. 20. 7. sz. p. 10. "1999. március 26-28-a között immár ötödik alkalommal került megrendezésre a Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportjainak találkozójára, ebben az évben nálunk, Kunszentmártonban. [...] A találkozó gerincét adó programok szombaton délelőtt 10 órától voltak. [...] Már rögtön a kezdésnél nem várt esemény következett be. A Telescopium Kft. ajándékaként a kezembe nyomott Babcsán Gábor és Mizser Attila egy Vixen 80M 80/910-es komplett refraktor tubust. Ha jól emlékszem nagyon megköszönni sem tudtam a meglepetéstől csoportunk nevében a nem várt ajándékot. De szerencsére a délelőtti előadókban nem akadt benn a szó úgy, mint bennem, így Mizser Attila és Csizmadia Szilárd előadásai gördülékenyen követték egymást. ..." [HAI.]

KURUCZ János - PINTÉR Edit: Csillagászat mindenkinek. = Kunszentmártoni Hírek 12. 1999. ápr. 20. 7. sz. p. 10. "A Hold. Minden ember ismeri. Minden ember ismeri? Az első távcsöves megfigyelések 1610-1620 között Galilei korában készültek róla. Szabad szemmel sötétebb és világosabb foltokat láthatunk, amelyeket hajdan tengereknek és kontinenseknek képzeltek. A távcsöves megfigyelések azonban megállapították, hogy ezek foltok csak a szintkülönbségből adódnak. A Holdról az első használható térképet J. Hevelius készítette 1647-ben. Ő adta a holdbéli tájaknak földi tengerek és hegységek nevét, melyeket a mai napig is használunk. Ezután több mint háromszáz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ember léphessen a Holdra. Erre 1969. július 20-án került sor, amikor Armstrong és Aldrin amerikai űrhajósok az Apollo fedélzetén eljutottak legközelebbi égi szomszédunkra. ..." [HAI.]

KURUCZ János - PINTÉR Edit: Csillagászat mindenkinek. = Kunszentmártoni Hírek 12. 1999. máj. 20. 9. sz. p. 7. "Reméljük, a legutóbbi jelentkezésünk óta eltelt idő alatt minden olvasónk közelebb került ehhez a misztikusnak hitt tudományhoz. A hónap tündöklő látványossága, a Vénusz egyre magasabbra emelkedik a nyugati horizont fölött. A szépség planétáját az esti égbolton csak a Holdfénye ragyoghatja túl. A délkeleti égbolton sötétedés után egy feltűnően vöröses égitest, a Mars bolygó jelenik meg. Már néhány nap alatt észrevehetjük elmozdulását a pályája mentén. A Mars megfigyelése során jött rá Johannes Kepler (1571-1630) is arra, hogy a bolygók ellipszis-pályán keringenek, amelynek egyik gyújtópontjában a Nap tartózkodik (Kepler I. törvénye). Eddig mélyen hallgattunk a csillagokkal telehintett égi háttérről. Leírás alapján ezeket a csillagokat vagy csillagképeket azonosítani nagyon nehéz, ezért keressünk egy olyan objektumot, amely mindenki számára ismert.
Legyen kiindulópontunk az Északi Sarkcsillag, a Polaris! Ez az égitest évszaktól és napszaktól függetlenül látszólagos helyéről sohasem mozdul el, legalábbis szabad szemmel láthatóan nem. Kétféleképpen tudjuk megkeresni: ..." [HAI.]

KURUCZ János - PINTÉR Edit: Csillagászat mindenkinek. = Kunszentmártoni Hírek 12. 1999. jún. 20. 11. sz. p. 16. "A nyári szünet előtti utolsó cikkünkben az évszázad csillagászati eseménye - az augusztus 11-én bekövetkező teljes napfogyatkozás lesz a témánk. Részleges napfogyatkozás egy ember életében általában többször is megfigyelhető, teljes napfogyatkozásra azonban egy-egy földrajzi helyen igen ritkán kerül sor. Mint az köztudott, ilyen esetben a Hold elfedi a Napot. Augusztus 11-én a déli órákban szinte házhoz jön e ritka jelenség. [...] A mellékelt térképen a középső vonalon állva bárhol több mint két percig takarásban lesz a Nap. A két szélső vonal között bárhonnan nézve teljes lesz a napfogyatkozás, de a szélek felé egyre rövidebb ideig tart a teljesség. A két szélső vonalon kívülről csak részleges napfogyatkozás figyelhető meg. ..." [HAI.]

KURUCZ János - PINTÉR Edit: Csillagászat mindenkinek. = Kunszentmártoni Hírek 12. 1999. szept. 20. 15. sz. p. 20. "Kedves Olvasóink! Reméljük, mindenki kellemesen töltötte a nyarat, és a csillagos ég látványa sok örömet szerzett éjszakánként. Augusztus 11-én a napfogyatkozással az évszázad csillagászati eseménye lezajlott. Mivel Kunszentmárton a totalitás északi határának közelében volt, a teljesség csak néhány másodpercig tartott. Emiatt sokan igen csalódottak voltak. Valójában azok jártak jól, akik a centrális vonalon helyezkedtek el, ők több mint két percig élvezhették ezt a rendkívüli eseményt. Ilyen település volt pl. Kiskunmajsa, ahol a mellékelt felvétel készült. Reméljük, Önök közül sokan utaztak a jobb láthatóság kedvéért más városokba, és a jelenség maradandó élményt okozott. Az ősz is kínál azonban további kevésbé tünékeny látnivalókat. A bolygók közül a Naprendszer óriásai, a Jupiter és a Szaturnusz igyekszik elkápráztatni a közönséget. ..." [HAI.]

KURUCZ János - PINTÉR Edit: Csillagászat mindenkinek. = Kunszentmártoni Hírek 12. 1999. okt. 20. 17. sz. p. 19. "Aki olvassa cikkeinket, reméljük, lassan kezd eligazodni a csillagászattudományában. E tudomány mellett azonban az évezredek során számos hamis világkép is kialakult, melyek sajnos még a XX. sz. végén is léteznek. Néha csak mosolyogni való perceket, néha pedig öngyilkos pánikot hagynak maguk után. [...] Ismerkedjünk meg most két újabb csillagképpel! Mindkettő a Sarkcsillag közvetlen közelében található, tehát egész évben láthatóak, bár nem mindig egyformán jól. A Kassziopeia (Cas) jellegzetes "W" alakzata a Nagymedvéhez képest majdnem pontosan a Polaris túlsó oldalán található. Nevét egy etióp királynőről kapta, aki azzal dicsekedett, hogy lányai még az istennőknél is szebbek. Öt fényes csillaga pontosan a Tejút sávjában fekszik. Bár található "benne" néhány érdekes csillagcsoportosulás, ezek többnyire csak a közepes amatőrcsillagász-távcsövek számára elérhető célpontok.
A Kassziopeia mellett - a Kisgöncöl felé haladva - szintén a Tejút sávjában található egy másik alakzat, mely szintén öt csillagból áll. Ezek halványabb csillagok, és leginkább egy házikóra emlékeztetnek. A "tető" csillaga áll legközelebb a Sarkcsillaghoz. Ez a csillagkép a Cefeusz (Cef), a mondabeli Kasszopeia királynő férje. Kisebb távcsövek számára ebben a csillagképben sincs látnivaló. A már bemutatott csillagképekhez viszonyítva ezeket is könnyen megtalálhatjuk. Közben a bolygók is folytatták égi útjukat. ..." [HAI.]

KURUCZ János - PINTÉR Edit: Csillagászat mindenkinek. = Kunszentmártoni Hírek 12. 1999. nov. 20. 19. sz. p. 16. "Ismerkedjünk meg ebben a hónapban két újabb csillagképpel! Aki biztosan azonosította a Polaris környéki csillagképeket, az messzebbre "merészkedhet" a Sarkcsillagtól, és két jellegzetes téli aszterizmust fedezhet fel. Az egyik a 12 állatövi csillagkép tagja, a Bika (Taurus/TAU). Kiterjedése nagy, s azon kivételes csillagképek közé tartozik, melyek hasonlítanak arra, amiről elnevezték őket. Az elnevezésnek több magyarázata van. Az egyik, hogy Zeusz bika alakjában csábította el Europét, és ennek a kalandnak az emlékére került fel a bika csillagkép formájában az égboltra. Az aszterizmus magában foglalja az égbolt két legfényesebb csillaghalmazát, a Pleiádokat (Fiastyúk/M45) és a Hyadokat.[...]
Ugyanebben az időben a Bikától keletre találjuk a téli égbolt összességében legfényesebb és legkönnyebben azonosítható csillagképét, az Oriont (ORI), vagy magyar népies nevén a Kaszást/Vadászt. ..." [HAI.]

[KURUCZ János - PINTÉR Edit]: Csillagászat mindenkinek. = Kunszentmártoni Hírek 12. 1999. dec. 20. 21. sz. p. 16. "Az év során sokat írtunk már csillagokról, csillagképekről, s most, karácsony közeledtével időszerűvé vált egy mintegy 2000 évvel ezelőtt észlelt jelenség, a betlehemi csillag feltételezett keletkezésének leírása. Abban az időben valóban látható volt egy különös, csillagnak látszó tünemény az égbolton. Említettük már, hogy egyes égitestek látszólagos együttállása a mai kor csillagász-társadalmának számára is izgalmas és értékes tudományos történés. A híres betlehemi csillag valószínűleg az olvasóink által már jól ismert két bolygó, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt. [...] Addig is mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk a most megismert betlehemi "csillag" alatt, és 2000. jan. 21-ére pedig derűs égboltot, hiszen ezen a napon hajnali 04 [óra] 01 perctől teljes holdfogyatkozást figyelhetünk meg!" [HAI.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Szökik a légkör. = Légkör 44. 1999. 1. sz. p. 18. Űrkaleidoszkóp 13. 2. sz. alapján. [SRG.]

GYURÓ György: Láthatjuk-e a napfogyatkozást? Mit mutatnak a meteorológiai statisztikák? = Légkör 44. 1999. 1. sz. pp. 31-33. "Legnagyobb valószínűséggel a napfogyatkozás magyarországi sávjának középső szakaszán lehet számítani zavartalan napsütésre. Mind északnyugat, mint délkelet felé haladva ez a valószínűség csökken. Északnyugat felé minden bizonnyal azért, mert a domborzat elősegíti a gomolyfelhők képződését, délkelet felé azért, mert a déli országrészre jellemző erősebb besugárzás miatt hamarabb indul meg a termik-aktivitás és a gomolyfelhő-képződés." [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Függő felhőtölcsér - tromba - Nagyszalonta fölött. = Légkör 44. 1999. 1. sz. p. 37. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. A Jupiter fehér oválisainak összeolvadása. = Légkör 44. 1999. 2. sz. p. 37. Űrkaleidoszkóp 13. évf. 9. sz. H. A. [KOC.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. Óceánok a Titánon? = Légkör 44. 1999. 2. sz. p. 37. Űrkaleidoszkóp 13. évf. 9. sz., Kru [Kereszturi Ákos] Meteor-ban megjelent cikke alapján. [KOC.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. Ciklon a Marson. = Légkör 44. 1999. 2. sz. p. 37. Űrkaleidoszkóp 13. évf. 9. sz., Kru [Kereszturi Ákos] Meteor-ban megjelent cikke alapján. [KOC.]

Napfogyatkozás, 1999. = Légkör 44. 1999. 3. sz. p. 6., címlapkép. [KOC.]

JENKI Szilvia: Időjárási helyzet augusztus 10-11-én. = Légkör 44. 1999. 3. sz. pp. 6-7. [KOC.]

MAKRA László - SÓDAR István - HORVÁTH Szilvia - PUSKÁS János: Teljes napfogyatkozások a múltban és ma. = Légkör 44. 1999. 3. sz. pp. 8-12. [KOC.]

DOMONKOS Péter: Ezt láttuk 1999. augusztus 11-én. = Légkör 44. 1999. 3. sz. pp. 13-20. Soós Gábor (Keszthely), Bonta Imre (Zánka), Ambrózy Pál (Csopak), Domonkos Péter (Sárbogárd), Nyitrai László (Gárdony), Kövesdi László (Szeged) beszámolói. [KOC.]

HUNKÁR Márta - MAJOR György: Magyarország társult tagként csatlakozott az EUMESAT-hoz. = Légkör 44. 1999. 3. sz. pp. 27-28. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Romboló gömbvillám Nagyszalontán. = Légkör 44. 1999. 3. sz. p. 39. 1999. júl. 10-én este. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1999. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1999. jan. p. 1. [KSZ.]

Körünk a számok tükrében 1998-ban. = Magnitúdó Körlevél 1999. jan. p. 1. A 43 köri foglalkozásra 566-an jöttek el. 4 nyílt foglalkozásra 216-am látogattak. A szeptemberi komplex bemutatót 180-an tekintették meg. Májusban sikeres Magnitúdó-hétvége volt a Vekeri-tónál. Augusztusban 103 Perseidát észlelt a csoport. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1999. január. = Magnitúdó Körlevél 1999. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, holdsarlók, 31-én félárnyékos holdfogyatkozás. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1999. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1999. febr. p. 1. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1999. február. = Magnitúdó Körlevél 1999. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, súroló csillagfedés, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1999. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1999. márc. p. 1. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1999. március. = Magnitúdó Körlevél 1999. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr kitérése, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1999. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1999. ápr. p. 1. Zajácz György, Nyári Szabolcs előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1999. április. = Magnitúdó Körlevél 1999. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, holdsarlók, Merkúr kitérése, meteorraj, súroló csillagfedés. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1999. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1999. máj. p. 1. Zajácz György előadásai. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1999. május. = Magnitúdó Körlevél 1999. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, meteorraj, holdsarlók. 14/15-én Magnitúdó-hétvége a Vekeri-tónál. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1999. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1999. jún. p. 1. Zajácz György előadásai és egyéb rendezvények. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1999. június. = Magnitúdó Körlevél 1999. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, súroló csillagfedés, együttállások, 11/12-én Magnitúdó-hétvége a Vekeri-tónál, Vénusz kitérése, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1999. júliusi és augusztusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1999. júl-aug. p. 1. Nyári rendezvények a teljes napfogyatkozás jegyében. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1999. július és augusztus. = Magnitúdó Körlevél 1999. júl-aug. p. 1. Holdsarlók, együttállások, meteorrajok, holdsarlók, aug. 11-én teljes napfogyatkozás, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1999. szeptember foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1999. szept. p. 1. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1999. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 1999. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/1999 J3 (LINEAR) üstökös pozíciói, együttállások, holdsarlók, 20-án Neptunusz-fedés, 21-én Uránusz-fedés. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1999. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1999. okt. p. 1. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1999. október. = Magnitúdó Körlevél 1999. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, meteorraj, Merkúr kitérése, együttállás, Vénusz kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1999. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1999. nov. p. 1. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1999. november. = Magnitúdó Körlevél 1999. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorrajok, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör 1999. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 1999. dec. p. 1. 1999. dec. 9-én a Magnitúdó Amatőrcsillagász Kör egyesületté alakulás lehetősége a Kölcsey Művelődési Központ Hatvani termében. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 1999. december. = Magnitúdó Körlevél 1999. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr-kitérése, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

LÁNG Benedek: Asztrológia a késő középkori tudományos diskurzusban. = Magyar Filozófiai Szemle 43. 1999. 6. sz. pp. 747-774. Az asztrológia és az asztronómia részbeni egysége, részbeni elkülönülése a középkorban. Különös tekintettel a 15. század elejei francia teológusokra és nevezetesen Jean Charlier Gersonra a párizsi egyetem kancellárjára. "A vallás - mágia - tudomány trichotómia és a racionalitás - irracionalitás dichotómia a későközépkorban is léteztek, és akkor is megfogalmazást nyertek, de határaik máshol húzódtak, és e fogalmak alatt is mást értettek, mint amit manapság értünk." [KSZ.]

  HANGODI Ágnes: Kalendáriumok Nagy Péter Oroszországában. = Magyar Könyvszemle 115. 1999. 4. sz. pp. 438-446. [ZSE.]

Milliók csodálták az évszázad napfogyatkozását. Csak az utakon volt a szokásosnál nagyobb forgalom, a szemészeteken szerencsére nem. = Magyar Nemzet 62. 1999. aug. 12. p. 1. [KOC.]

"Földiekkel játszó égi tünemény" Megmozgatta az országot az évszázad napfogyatkozása. = Magyar Nemzet 62. 1999. aug. 12. p. 4. (v.f.): Kocsilopások két perc alatt. ; (g.j.a.): Orbán Viktor a Balatonnál.; (r.h.): Felhőmustra a Budai Várban.; (halász-zsohár): Csillagászok találkozója Szegeden.; (botlik-nyiri): Japán vendégek Sopronban. [KOC.]

(f.c.): Estére visszaállt a rend. Nem volt rendkívüli forgalom a szemklinikákon. = Magyar Nemzet 62. 1999. aug. 12. p. 5. [KOC.]

A világot lenyűgözte a látványosság. Több országban közbeszólt az időjárás. = Magyar Nemzet 62. 1999. aug. 12. p. 5. [KOC.]

SZENDREI Lőrinc: Esthajnalcsillag délben. Lehet, hogy most kezdődik az új évezred. = Magyar Nemzet 62. 1999. aug. 12. p. 5. [KOC.]

SZABADOS László: Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete. = Magyar Tudomány 106.(44.) 1999. ápr. 4. sz. pp. 493-495. Könyvismertetés. [KSZ.]

  SZABADOS László: Az égbolt több figyelmet kíván. = Magyar Tudomány 106.(44.) 1999. jún. 6. sz. pp. 731-734. Nyilatkozat a csillagászatot fenyegető környezeti veszélyekről. (1. Fényszennyezés a földi világítás fényének szórása révén. 2. A humán eredetű rádiózajjal való interferencia. 3. Űrhulladék. 4. Technológiai kísérletek, művészeti és reklámtevékenység az űrben.); Állásfoglalás a Földet megközelítő égitestek kutatásáról. Az IAU Information Bulletin 1999. 83. sz. alapján. [KSZ.]

  KÁLMÁN Béla: Az elmúlt napciklus tanulságai. = Magyar Tudomány 106.(44.) 1999. júl. 7. sz. pp. 797-807. A 22. napciklus lefolyása 1986 és 1996 között. A naptevékenység maximuma 1989 közepén volt. A naptevékenység.; A napszolgálat.; A napfoltok mozgásának mérése.; Néhány komplex foltcsoport 1989-91-ből.; A napfoltok és napfoltcsoportok szerkezete.; Tanulságok. [KSZ.]

  MÁRTON József: Egy elfelejtett tudós, Nagy Károly reformtörekvései. = Magyar Tudomány 106.(44.) 1999. júl. 7. sz. pp. 866-870. Előzmények.; A tudós.; A reformer.; A politikus közíró. [KSZ.]

  SZABADVÁRY Ferenc: Természettudományok a magyar barokk korában. = Magyar Tudomány 106.(44.) 1999. aug. 8. sz. pp. 909-913. Csillagászati vonatkozásokkal: Apáczai Csere János, Fröhlich Dávid, Simándi István, Szentiványi Márton, Segner János András, Mikoviny Sámuel. [KSZ.]

  Beérkezett könyvek. Csaba György Gábor: Szentiványi Márton csillagászati nézetei a "Miscellanea"-ban. MCSE Budapest, 1998. 76 o. = Magyar Tudomány 106.(44.) 1999. aug. 8. sz. pp. 1021-1022. Rövid könyvismertetés. [KSZ.]

  Stop Cassini? Válaszol: Almár Iván, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke. = Magyar Tudomány 106.(44.) 1999. okt. 10. sz. pp. 1206-1207. Környezetvédők tiltakozása a radioaktív plutónium energiaforrású Szaturnuszt-kutató űrszonda ellen. [KSZ.]

  FERENCZ Csaba: Űrtevékenységi helyzetkép. = Magyar Tudomány 106.(44.) 1999. dec. 12. sz. pp. 1433-1446. Az MTA Távközlési Rendszerek Bizottsága helyzetképe az űrtevékenységről a világgazdaságban és Magyarországon. Bevezető áttekintés.; A civilizációt áttekintő űrtevékenység - Az űrtevékenység szervezeti-működési szabályzata, Az űrtevékenység alapvető gazdasági tényező, Összegzés.; Az űrkutatás - A kutatás technikai fejlődése, A kutatás várható fő irányai.; Az általános célú űrtevékenység fő területei - Űrhírközlés, Helymeghatározás, Távérzékelés, Egyebek, Sajátos gond, az űrszemét.; A magyar űrtevékenység helyzetéről. [KSZ.]

  RADNAI Gyula: A "sors bona" tudója. 250 éve született Pierre Simon Laplace. = Magyar Tudomány 106.(44.) 1999. dec. 12. sz. pp. 1512-1514. 200 éve jelent meg Laplace fő csillagászati műve, az Égi mechanikának első két kötete. [KSZ.]

Elfogyott a nap Európában. = Mai nap 1999. aug. 12. p. 2. [KOC.]

Sötétben repültek. A Concorde követte a holdárnyékot. = Mai nap 1999. aug. 12. p. 2. [KOC.]

(fazekas á): Egy hajóban bámészkodtak. = Mai nap 1999. aug. 12. p. 3. Politikusok Kenesén. [KOC.]

Kormányfő rocsóval. = Mai nap 1999. aug. 12. p. 3. Orbán Viktor és családja Siófokon nézi a napfogyatkozást. [KOC.]

z.: Kiszakadt belőle. S. Nagy Istvánt megihlette a természeti tünemény. = Mai nap 1999. aug. 12. p. 3. [KOC.]

s. e.: Aludni indult az elefánt. = Mai nap 1999. aug. 12. p. 5. Napfogyatkozás a Fővárosi Állatkertben. [KOC.]

BUSI Zsuzsa: Csevegés Halmai Istvánnal a csillagászatról. = MÁS. Közéleti lap. Martfűi Állampolgárok Sajtója 10. 1999. márc. 25. 12. sz. pp. 10-11. Mottóként Benjámin László: Mi van a Hold túlsó felén című verséből egy részlet olvasható. A riport alanya olyan kérdésekre próbál röviden válaszolni, hogy számíthat-e hírnévre egy amatőr csillagász, vagy mivel foglalkoznak a szolnoki TIT csillagászati szakkörében. Előkerül UFO kérdés is (A Hermann Oberth Társaság negatív eredményű vizsgálatai) és természetesen az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás valamint egyéb csillagászati jelenségek az év folyamán. Téves információ: a legközelebbi teljes napfogyatkozás nem 2082-ben hanem 2081-ben lesz Magyarországon. [HAI.]

A vasi amatőrcsillagászok készülnek a teljes napfogyatkozásra. (Interjú Vértes Ernővel, a Megyei Önkormányzati Hivatal főtanácsosával, a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület elnökével.) = Megyeházi Tájékoztató 1. 1999. aug. 5. 12. sz. pp. 4-8. [SRG.]

Címlapunkon: a Buborék-köd (NGC 7635). = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. címlap, p. 1. A Hubble Űrtávcső felvétele. [KSZ.]

Közelebb a csillagokhoz ’98. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 3-5. Kiss Hajnalka: Budapest.; ifj. Balogh Zoltán: Hajdúböszörmény.; Kovács Károly: Kunszentmárton.; Pócsai Sándor: Dávod.; Zlinszky Zsolt: Monor. [SRG.]

Helyi csoportjaink. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 5. Balatonfűzfő, Bácskai Csoport, Bóly, Esztergom, Hajdúböszörmény, Kunszentmárton, Monor, Pécs, Szeged, Szolnok, Zalaegerszeg. [SRG.]

BARTHA Lajos: Mi (ki) eszi meg a Napot? Hiedelmek és legendák a napfogyatkozásokról. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 6-11. [SRG.]

GÖRBICS János: II. Országos Csillagászati Fotópályázat. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 11. A Pécs-Baranyai TIT Csillagászati Szakosztálya szervezésében. [KSZ.]

SZABÓ Gergely: A pontos idő. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 12-13. A Régi Királyi Obszervatórium Greenwichben. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új színképtípus? = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 14. Javaslat egy L spektrális osztály bevezetésére. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pozitronok a jetekben. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 14. A kvazároknál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Lakhatók-e" a holdak? = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 14-15. A Naprendszeren kívüli bolygóknál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "legtávolabbi" galaxisok? = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Taurus csillagembriói. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy fehér törpe bolygója. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kisbolygóvadászat. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szökik a légkör. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 17. A Földről. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Több balos aminosav? = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb marsbéli meteorit. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 17-18. A Szahara líbiai részén 1998. máj. 1-én talált meteorit. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az M67 fehér törpéi és koruk. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Az Eros közelről. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Leáldozóban az adaptív optikák csillaga? avagy a seeing javítása speciális CCD kamerával. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 19-23. [SRG.]

PALKÓ Gyula: Adalékok távcsőtükrök készítéséhez. 3. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

Csillagász szak Szegeden. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 27. A JATE Kísérleti Fizikai Tanszékének új szakáról, mely 1999 szeptemberétől indul. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1998 november. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Holdsarló megfigyelések 1998 első felében. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 30-31., 33-34. [SRG.]

Piszkés-tetői CCD felvételek. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

VINCZE Iván: A Mars 1996-98-as láthatósága. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

VINCZE Iván: Bolygós hírek. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 37. Vincze Iván 1998. nov. 13-i Szaturnusz-rajzával. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok 1998 szeptember - október. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 38-40. Leonidák 1998. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Előzetes eredmények a Leonidák 1998-as jelentkezéséről. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 41-45. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Teljes napfogyatkozás 1999. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 46., 58. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1998 október - november. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 47-49. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 50. SN 1998eg az UGC 12133-ban.; Nova Scorpii 1998.; SN 1998S az NGC 3877-ben.; SN 1998 az NGC 632-ben. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

PAPP Sándor: Mély-ég objektumok 1998 október - november. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 51. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Beköszöntő. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 52. Berkó Ernő a mély-ég-rovat új vezetője. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub 1998 szeptember - október. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 53-55., 58. [SRG.]

   VASKÚTI György: Kettőscsillagok. Aitken-kettősök nyomában. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. pp. 56-58. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 59. [SRG.]

Jelenségnaptár 1999. február. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 63. [SRG.]

KISS László: A hónap változója: VY Canis Maioris. = Meteor 29. 1999. jan. 1.(271.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: az M3 gömbhalmaz. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. címlap, p. 1. A kép Jurcsik Johanna és Bakos Gáspár CCD felvételei alapján készült az 1 m-es RCC teleszkóppal. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: 2000? 2001? = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 3-4. Mikor kezdődik az évezred? [SRG.]

KISS László: Szegedi amatőrtalálkozó. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 5. 1998. október 10. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Scutum Csillagvizsgáló avatása. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 6., 25. Horváth Tibor hegyhátsáli csillagdájának avatása 1998. október 23-án. [SRG.]

MIZSER Attila: A csillagok rögös útján: MCSE 1989-1999. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 5-11. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Gyorsul" a Világegyetem? = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxis a galaxisban. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 13. A Centaurus A galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Öt új bolygó. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 13-14. Naprendszeren kívüli bolygók. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Coma-halmaz belseje. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gyémánt csillagokból. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Baj" az éta Carinae körül. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Megnyúzott galaxis. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 15. A Sagittarius-törpe. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hale-Bopp még mindig aktív. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Andromeda-köd jövője. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fényszennyező műholdak. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Üstökösből kisbolygó. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 16-17. A Kulin György által 1940. jan. 6-án felfedezett égitest, amelyet 24 napig követett és üstökösnek vélt, de üstökös volta nem bizonyosodott be. Később az 1940 AB kisbolygó jelölést kapott Marsdentől és 1988-1989-ben többen is észrevették az 5,61 éves kereingési idejű kisbolygót. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Kisbolygóból üstökös. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 17. Az 1939 TN kisbolygó 1998-ban újra észlelték és üstökösnek találták, ez a 139P/Väisälä-Oterma üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Megvan a keresett rezonancia! = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 17-18. A Kuiper-övben. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD technika. Az OTTCD. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD lovagok Várgesztesen. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Kiforrott AMA-KAM: Jobb: Mint az ST-6?! = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 22. [SRG.]

LŐRINCZ Imre: Távcsőépítés. Vixen Spotting 80S túratávcső. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 23. [SRG.]

KOVÁCS Károly: A dióverőtől a Nagyágyúig. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 24-25. Egy 295/1850-es tükrös távcső Kunszentmártonban. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1998 december. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

BARTHA Lajos: Éghajlat és naptevékenység. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

Becsüljük meg a Nap forgási periódusát szabad szemmel! = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 30. Sky and Telescope, 1994. júl. Ford.: Bognár Zsófia. [SRG.]

Ágasvár ’99. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 31. [SRG.]

10 éves a Magyar Csillagászati Egyesület. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1998 november - december. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 33-36. C/1998 P1 (Williams).; C/1998 M5 (LINEAR).; P/1998 U3 (Jäger).; C/1998 U5 (LINERAR).; 21P/Giacobini-Zinner.; Halvány üstökösök. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Kisbolygó-okkultáció megfigyelések 1998-ban. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

NYÁRI Szabolcs: Tapasztalataim az évi szökőmásodperccel kapcsolatban. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 40. [SRG.]

Közelkép a VY Canis Maiorisról. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 41-44. Joel Kastner és Dawid Weintraub cikke alapján: Kiss László. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 45. SN 1999A az NGC 5874-ben.; Mira maximumok 1999-ben. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

MIZSER Attila: Soós Zoltán (1958-1998). = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 46-47. Nekrológ. [SRG.]

GÖRBICS János: II. Országos Csillagászati Fotópályázat. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 47. A Pécs-Baranyai TIT Csillagászati Szakosztálya szervezésében. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub 1998 ősze. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 48-50. [SRG.]

   VASKÚTI György: Otto Struve-kettősök nyomában. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 51-54. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 55-56. Bojtos Attila: Nagykőrösi Dobson.; Szabó Sándor: Lehet városból észlelni!; Kósa-Kiss Attila: Edmond Halley? [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagmorzsák. Teljes napfogyatkozás. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 57. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 59. [SRG.]

Jelenségnaptár 1999. március. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. p. 63. [SRG.]

KISS László: A hónap változója: Z Aurigae. = Meteor 29. 1999. febr. 2.(272.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Címlapunkon: az M57, a Lyra-gyűrűsköd. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. címlap, p. 1. HST felvétel. [KSZ.]

Közgyűlés! = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 3. 1999. április 24-én lesz. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Hány év egy évezred? = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 4. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: A Bajai Obszervatórium Alapítvány 1998-99-ben. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 5. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Késik a randevú. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 6-7. A NAER és az Eros. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szavazz a Plútóra! = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Androméda-galaxis magja. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új galaxis a közelben. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 8. A Cepheus 1. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Neptunusz gyűrűívei. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Europa vizei. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Jupiter pora. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "Gamma-akció". = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 9-10. Gamma felvillanás 1999. jan. 23-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hipernóvák? = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kvazárok kontra galaxisok. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szunnyadó üstökös. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 11. A Pholus. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSIPAI Norbert: Útnak indult a Stardust. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 12-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

LÁZÁR József: CCD technika. Digitális "sötétkamra". = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 13-16. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1999 január. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 18-19. [KSZ.]

Astronomy Day. A Csillagászat Napja. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 19. 1999. április 24-én lesz. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóészlelések 1998-ban. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 20-22. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Regulus-okkultáció 1999. április 24-én. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 23-24. Előzetes ismertetés. [KSZ.]

GYARMATI László: Meteorok 1998 július. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 25-26. [KSZ.]

GYARMATI László: Draconidák 1998. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 27-28. [KSZ.]

Sky Magic Alapítvány. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 28. Pályázati felhívás fiataloknak. [KSZ.]

A Hubble Űrtávcső eredményeiből. 1998 március-december. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 29-39.; címlap, képmelléklet: színes 4 t. A Hubble Űrtávcső honlapjáról fordították: Simon Tamás, Kiss Marcell, Kristóf Júlia, Münz Márton, Radnai Zoltán, Selmeci Anna. [KSZ.]

KISS László: Változócsillagok 1998 december - 1999 január. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 40-43. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: 1522+45 GRB 990123: a hónap változója. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 43-44., 64. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Szupernóvák 1998-ban. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 44-45. [KSZ.]

PAPP Sándor: Mély-ég észlelések 1998-ban. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 46-47. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Planetárisok között. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 47-49. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: A Messier Klub 1998-ban. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 50-51. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Régi magyar Messier-észlelések. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 51-52. M42, M51, M57, M31 leírások 1886-ból. [KSZ.]

   VASKÚTI György: William Herschel-kettősök nyomában. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 53-55. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: [Kettőscsillagok] 1988 november - 1999 január. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. pp. 56-58. [KSZ.]

Programajánlat. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 59. [KSZ.]

Jelenségnaptár 1999 április. = Meteor 29. 1999. márc. 3.(273.) sz. p. 63. [KSZ.]

Címlapunkon: a Jupiter Io holdja. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

Közgyűlés! = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 3. 1999. április 24-én lesz. [KSZ.]

Ágasvár ’99. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 4. 1999. július 9-16-ig lesz. [KSZ.]

Nemzetközi Napfogyatkozás Tábor, Ópusztaszer. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 4. 1999. augusztus 9-15-ig lesz. [KSZ.]

A Csillagászat Napja. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 5. 1999. április 24-én lesz. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Mikor lesz Krisztus 2000 éves? = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 6. 2000. jan. 1-én. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Mikor végződik az évezred(vita)? = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 7. [KSZ.]

"A Távol Közelében" csillagászati hálózat. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 8-11. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Széthulló gömbhalmaz. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 12. Az NGC 6712. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Sterilizáló gammavillanások? = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az 1996 FG3 holdja. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A láthatatlan tömeg nyomában. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Honnan fúj a napszél? = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygók "kéznyoma". = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az ezredik pulzár. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Oxigéngyártás a Marson. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Flerek óriásbolygóktól? = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hold erőforrásai. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az M87 anyagsugara. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygóvadászati stratégiák. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 16-17. Naprendszeren kívüli bolygók keresése. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Észrevétlen szupernóva? = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 17. A Vela csillagképben kb. Kr. u. 1320 körül robbanhatott és fénye a Vénuszéval vetekedhetett. Csillagászati hírek. [SRG.]

Napfogyatkozás diasorozat. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

PAPP István: Az AmaKam kamerák története. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 18-21. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1999 február. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 22., 29. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Mi látható a Holdon szabad szemmel? = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 23-29. [KSZ.]

HARGITAI Henrik: Ösztöndíjjal az Io hegyei között. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 30-35, címlap. [KSZ.]

A Jupiter Io holdja. Az "új" Naprendszer. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 32., 4 színes t. [KSZ.]

GYARMATI László: Meteorok 1998 augusztus. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 36-37. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 38-40. Kitört a GK Persei!; Kitört az U Scorpii.; Szakcsoportunk honlapja.; SN 1999aa az NGC 2595-ben. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Ki volt Argelander? Friedrich Wilhelm August Argelander (1799-1875). = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 41-47. [KSZ.]

   VASKÚTI György: John Herschel-kettősök nyomában. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 48-50. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 1999 január - február. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 51-54. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 55-57. Bartha Lajos: Hogyan írjuk - és hogyan ejtsük Halley nevét?; Wieszt Krisztián: Fényszennyezés-ellenes rendelet [Dágon].; Mocsán Mihály: Az Aquila Csillagvizsgáló pusztulása [Pápán, 1998. nov. 13-án]. [KSZ.]

["Csillagászati" versek.] = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 57. Kiss Anna: A mese születése.; Szilágyi Domokos: Ballada éjjel.; Vas István: Tavaszi éjszaka. [KSZ.]

Programajánlat. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. pp. 58-59. [KSZ.]

Jelenségnaptár 1999 május. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 63. [KSZ.]

[KISS László:] A hónap változója: GK Persei. = Meteor 29. 1999. ápr. 4.(274.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: az NGC 4945 galaxis. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. címlap, p. 1. A felvétel az ESO 2,2 m-es teleszkópjával készült. [KSZ.]

Ágasvár ’99. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 3. 1999. július 9-16-ig lesz. [KSZ.]

Nemzetközi Napfogyatkozás Tábor, Ópusztaszer. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 3. 1999. augusztus 9-15-ig lesz. [KSZ.]

SILVA, Nuno: Csillagászat Portugáliában. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 4-5. [KSZ.]

Napfogyatkozás pályázat. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 5. Az MCSE pályázata. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Az évezred(vita) vége felé... = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 6. [KSZ.]

KOVÁCS Károly: MCSE Helyi Csoportok V. Országos Találkozója. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 7. Kunszentmárton, 1999. március 26-28. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 8. 1992. július 23-a óta működik. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus csatorna. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 9. Az NGC 1097 galaxisnál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ne igyál a Marson! = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Robbanó törpegalaxisok. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "dinogyilkos" darabja? = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A kvazárok stabilitása. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hale-Bopp vizei. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: W-R csillagok nyomában. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb "marsbaktériumok"? = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fényszennyezés elleni törvény. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 12. Új-Mexikóban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Eros tömege. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Plejádok össztömege. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vesszen a Znamja! = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nedves csillagbölcsők. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD technika. Határmagnitúdó verseny! = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 13-15. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1999 március. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 16-17. [KSZ.]

ISKUM József: Napészleléseink 1998-ban. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 18-20. [KSZ.]

[KOCSIS Antal:] Hold. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 21-25. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1999 január - március. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 26-28. C/1998 P1 (Williams).; C/1998 M5 (LINEAR).; P/1999 U3 (Jäger).; 52P/Harringon-Abell.; Halvány üstökösök. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 28-29. Összeállította: Sárneczky Krisztián. [KSZ.]

KISS László: Változócsillagok 1999 február - március. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 30-34. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 1999 március. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 35-38. [KSZ.]

KERNYA János Gábor - SZABÓ Gábor: Dolidze-Dzimselejsvili halmazok. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 39-40., 43. Nyílthalmazok. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub 1999 január - március. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 41-43. [KSZ.]

VAJDA János: Napfogyatkozáskor. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 43. "Csillagászati" vers 1858-ból. [KSZ.]

   VASKÚTI György: South-kettősök nyomában. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 44-47. Sir James South (1785-1867) kettőscsillagai. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A gellérthegyi csillagvizsgáló pusztulása 1849 májusában. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 48-52., 55. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 53-55. Virág Pál: Kanadai tudósítás. [KSZ.]

FARKASRÉTI György: Egy 346/1775-ös Newton-reflektor mély-eges próbája. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 57-58. Bakony, Középső Hajag, 1999. február 6-án. [KSZ.]

Programajánlat. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 59. [KSZ.]

Jelenségnaptár 1999. június. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. p. 63. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: V Coronae Borealis. = Meteor 29. 1999. máj. 5.(275.) sz. pp. 63-64. [KSZ.]

Címlapunkon: a Mars Global Surveyor felvétele. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Az SN 1999by szupernóva felfedezése. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 3-5. 1999. április 30-án az NGC 2841 galaxisban. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: A Mars új arca. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 6-10. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az üpszilon Andromedae bolygói. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új kisbolygóöv? = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Középsúlyú fekete lyuk. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hipernóvarobbanások? = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Callisto légköre. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A nagy villanás. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 13. Az 1999. jan. 23-i gamma-felvillanás. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Dupla galaxismag. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 13-14. Az Arp 220. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A P Cygni felhői. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A HST-vel a Holdat. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vöröseltolódás: z = 6,68. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 14. Egy rekorder galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Extragalaktikus kék vándorok. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 15. A Kis Magellán Felhőben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ágasvár ’99. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. Ifjúsági Tábor Ágasvár, 1999. júl. 9-16. [SRG.]

Új helyszínen! Nemzetközi Napfogyatkozás Tábor. Szatymaz 1999. augusztus 9-15. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 16. [KSZ.]

PALKÓ Gyula: Adalékok távcsőtükrök készítéséhez. 4. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 17-20. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1999 április. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 21-22. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A napfogyatkozás megfigyeléséről. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 22. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 23-24. [KSZ.]

GYARMATI László: Lyridák 1999. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 25-26. Külföldi megfigyelések. [KSZ.]

A Lyridák története. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 26-27. Az IMO Visual Handbook alapján összeállította: Gyarmati László. [KSZ.]

Napfogyatkozás pályázat. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 27. Az MCSE pályázata. [KSZ.]

Tavaszi szupernóvák. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 28-31. Összeállította: Kiss László. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: A Mars Global Surveyor felvételeiből. Az "új" Naprendszer. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 32., 4 színes t. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 1999 április. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 33-35. [KSZ.]

SZABÓ Gábor - SZABÓ Gyula: Távcsővégen a Lokális Halmaz. 1. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 36-39. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Az M33 mély-ég objektumai. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 40., 47. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1999 február - április. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 41-44. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Espin-kettősök nyomában. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 45-47. Thomas Henry Espinall Compton Espin (1858-1934) kettőscsillagai. [KSZ.]

BARTHA Lajos - HOLLÓ Szilvia: Régi műszereket keresünk! = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 48-50. Az ELTE Csillagászati Tanszékének 125 mm-es refraktora.; A kalocsai Haynald Obszervatórium 88 mm-es üstököskeresője.; Bardou gyártmányú 98 mm-es bemutató távcső. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Splény Béla reformkori csillagászati élményei. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 50-53. Splény Béla naplójának csillagászati részletei 1828-1858 között. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: 2000! 2001! = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 54. Olvasóink írják. "A sok száz éves vita szerintem eldöntetlen. Felfogás kérdése, hogy a kezdődő vagy a befejezett év számát, netán az addig évek tartamát, vagy elnevezését vesszük alapul. Ezért a 2000. I. 1-je éppoly jogosan tekinthető a 21. század - és a 3. évezred - első napjának, mint a 2001. I. 1-je." ... A Szentszék járt el bölcsen, amikor mindkét év kezdetének megadja az esélyt "Jézus születése kétezredik évfordulójának" 1999 karácsonyától 2001 Vízkeresztjéig (I. 6.) tartó szent "év"-ében való megünneplésére. Ne akarjunk okosabbak lenni: ünnepeljük meg a század- és ezredfordulót mindkét alkalommal! [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászok az évezred fordulóján. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 54-55. Olvasóink írják. Balázs Béla, Schalk Gyula, Kulin György, Szentpéteri Imre könyveinek évszámítási részeit idézi, majd azt írja, hogy: "Látjuk, hogy kétféle időszámítási , évszámlálási mód van: a történeti és a csillagászati. ... A kronológiával foglalkozó csillagászok viszont matematikai alapon állva természetesen ismerték a nullát ... a csillagászati évek tényleg úgy következnek, miként a számegyenesen az egész számok: -5, -4, -3, -2, -1, 0, +1, +2, +3, +4 ... A történészeti Krisztusnak nem volt 0-dik éve ...A csillagászati Krisztusnak ... volt 0-dik éve. Születése 0. jan. 1-jén volt. 2000. jan. 1-én fogja 2000-dik születésnapját ünnepelni." ... vajon mi, a Meteor olvasói, csillagászok, amatőrcsillagászok, csillagászati ismeretterjesztők, a csillagászat kedvelői mikor is ünnepeljük az új évezred kezdetét? A történészek vagy a csillagászok szerint? [KSZ.]

MIZSER Attila: Csillagmorzsák. Az ufók köztünk vannak. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 55-56. Az Ufómagazinról. [KSZ.]

Programajánlat. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 58. [KSZ.]

Jelenségnaptár 1999. július. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. pp. 62-63. [KSZ.]

A hónap változója: SN 1999by az NGC 2841-ben. = Meteor 29. 1999. jún. 6.(276.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: az Apollo-11 indítása 1969. júl. 16-án. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Fekete Nap. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 3-5. Teljes napfogyatkozás élménye 1994. november 3-án. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Akiknek sikerült... Harminc éve lépett először ember a Holdra. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 6-9. [KSZ.]

Égig érő fénytorony. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 10-12. Cseri Péter: Grandiózus fénytorony.; Bakos Gáspár: Tisztelt Szerkesztőség! [KSZ.]

Napfogyatkozás pályázat. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 12. Az MCSE pályázata. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ciklon a Marson. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Vénusz vulkanizmusa. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szuperszonikus szelek. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 13-14. A Jupiteren. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Leonidák és a Hold. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Lunar Prospector végzete. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új uránuszhold. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb barna törpék. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Fél jupiternyi" bolygó. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egyszeri csillagkeletkezés. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Rák-pulzár mozgása. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: SETI @ home. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Tejútrendszer centruma. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új gömbhalmaz? = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: 13 milliárd éves a Világegyetem? = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vörös óriás hiány. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD spektroszkópia - profi megfigyelések amatőr eszközökkel. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 19-22. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 1999 május. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 23-25. CCD videokamerával készített 6 képpel. [KSZ.]

Meteorok. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 26. Perseidák 1999.; Tűzgömbök 1999. május 26-án és június 7-én. Összeállította: Gyarmati László [KSZ.]

LITTMAN, Mark: A Perseida meteorok felfedezése. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 27-31. Locke 1834-ben, Quetelet 1837-ben, Herrick 1838-ban jelentette meg az augusztusi meteorraj megfigyelését. Felkutattak évszázadokkal korábbi beszámolókat is. A Sky and Telescope 1996. augusztusi cikkéből ford.: Gyarmati László. [KSZ.]

Apollo-11. 30 évvel ezelőtt lépett először ember a Hold felszínére. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 32., 4 színes t. [KSZ.]

VINCZE Iván: A Jupiter 1998/99-es láthatóságának első fele. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 33-35. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Finisben. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 36-38. Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás megfigyelési lehetőségei. [KSZ.]

KISS László: Változócsillagok 1999 április - május. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 39-41. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 42-43. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [KSZ.]

KISS László: Változós barangolás a Hattyú szárnyai alatt. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 43-45. Az R, RT, TU, AF, AW, U, V, W, SS, WY, S, CH Cyg változócsillagokról. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Hussey-kettősök nyomában. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 46-48. William Joseph Hussey (1862-1926) kettőscsillagairól. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 1999 május. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 49-54. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 55-56. Taracsák Gábor: Hozzászólás az ezredvég vitához. [KSZ.]

Nemzetközi Napfogyatkozás Tábor. Szatymaz. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 58. 1999. augusztus 9-15-ig lesz. [KSZ.]

Programajánlat. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 59. [KSZ.]

Jelenségnaptár 1999 augusztus - szeptember. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. pp. 62-63. [KSZ.]

A hónap változója: U Cygni. = Meteor 29. 1999. júl-aug. 7-8.(277-278.) sz. p. 66. [KSZ.]

Címlapunkon: a SOHO űrszonda felvétele. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. címlap, p. 1. A Napról. [KSZ.]

1999. augusztus 11. 1. rész. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 3-5. [Napfogyatkozás beszámolók:] Csizmadia Szilárd: A Hold árnyéka átrobogott Zalán is.; Trupka Zoltán: Napfogyatkozás Nagyvázsonyban. [KSZ.]

Napfogyatkozás-találkozó október 2-án! = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 6. 1999. október 2-án lesz Budaörsön. [KSZ.]

LANDIS, Bob: Akiknek nem sikerült... Szovjet embert a Holdra! = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 7-13. Griffith Observer 1993. okt. számából fordította: Mizser Attila. [KSZ.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: A 10 000. kisbolygó. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Újabb magyar vonatkozású kisbolygó: (6817) Pest. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus motolla. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 15. Az 1998 KY26 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Extraszoláris bolygó földszerű pályával. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 15-16. Az iota Horologii körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pöfékelő csillag. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Napszél és napaktivitás. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Etánjég a Plútón. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Asztrobiológiai kutatások a Földön. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új közeli galaxis. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kölcsönható galaxisok. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az M80 belseje. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygók születése. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 19. Az AB Aurigae körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: További uránuszholdak. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Megvan a Hold magja. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Csillagászhalál a hegyi felvonóban. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 20. 1999. júl. 1-én a francia Alpokban egy leszakadt felvonó kabinjában 20-an haltak meg, a rádiócsillagászati obszervatórium csillagászai és technikai személyzete. Csillagászati hírek. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1999 június - július. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 21-24. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1999 április - június. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 25-27. C/1998 M5 (LINEAR).; P/1998 U3 (Jäger).; C/1999 H1 (Lee).; C/1999 H3 (LINEAR).; 10P/Tempel 2. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: A SOHO eredményei és problémái. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 28-31. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: A Nap a SOHO űrszonda felvételein. Az "új" Naprendszer. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 32-33., 4 színes t. [KSZ.]

KERESZTY Zsolt: Rejtély a külső Naprendszerben. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 34-35. A Plútó fényessége változik. [KSZ.]

Földiekkel játszó égi tünemény. Egy különleges csillagrendszer VLT-s észlelései. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 36-39. Az NN Serpentis. Forrás: ESO-PR 11/99. Fordította: Ksl [Kiss László]. [KSZ.]

Nova Aquilae 1999 = V1493 Aql. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 40. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 1999 június - július. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 41-47. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1999 május - július. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 48-50. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Hough-kettősök nyomában. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 51-52. G. W. Hough (1836-1909) kettőscsillagai. [KSZ.]

(Mzs) [MIZSER Attila]: MCSE-hírek. Közgyűlés ’99. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 53-54. Budaörs, 1999. április 14. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 55-56. Babcsán Gábor: Okkultáció.; Bartha Lajos: Ufológia kiskorúak számára. [KSZ.]

MIZSER Attila: Napfogyatkozás: az árnyékos oldal. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. pp. 57-59. [KSZ.]

Programajánlat. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 61. [KSZ.]

Jelenségnaptár 1999. október. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 63. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: RS Cygni. = Meteor 29. 1999. szept. 9.(279.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: a Hale-Bopp-üstökös 1997. április 4-én. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. címlap, p. 1. Herman Mikuz felvétele 20 cm-es f/2-es Baker-Schmidt-kamerával. [KSZ.]

MCSE 2000. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. p. 3. [KSZ.]

Amatőrcsillagász találkozó Szegeden. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. p. 3. 1999. október 30-án lesz. [KSZ.]

1999. augusztus 11. 2. rész. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 4-18. [Napfogyatkozás beszámolók:] Horváth Tibor: Hegyhátsál: és eljött a nagy nap!; Szabó Sándor: Ság-hegy: teljes siker.; Spányi Péter: Kötcse: a Nap megkoronázása.; Keszthelyi Sándor: Paks: Napfogyatkozás Konferencia (1999. augusztus 7-10.).; Keszthelyi Sándor: Paks: Perseida 1999 Országos Napfogyatkozás Tábor (1999. augusztus 6-14.).; Bakos Gáspár: Szatymaz: egy igazi napvadászat.; Horváth Edit: Szatymaz: napfogyatkozás-tábor egy kezdő amatőr szemével.; Kósa-Kiss Attila: Arad: felhők, felhők! [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vízcsepp az űrből. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. p. 19. 1998. márc. 22-én a nyugat-texasi Monahans területén hullott meteoritban vízcseppeket találtak. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Falánk fekete lyuk. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 19-20. Az NGC 3516 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: 1999 JM8. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Földközelben a Cassini. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Akcióban a Chandra. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mars-invázió. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 21-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Sós az Io? = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szokatlan spektrum. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

CCD technika. Határmagnitúdó verseny. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

Nóvakeresés: CCD vagy fotó? = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 25-26. William Liller AAVSO Journal 1999-es cikke alapján: Fűrész Gábor. [SRG.]

Leonidák 1999. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 27-30. Az IMO információi alapján összeállította: Gyarmati László. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök. Az "új" Naprendszer. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 32-33., 39., 4 színes t. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1999 augusztus. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1999 június - augusztus. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 40-46. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 1999 augusztus. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 47-53. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub 1999 május - július. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 54-56., 59. [SRG.]

   VASKÚTI György: Kettőscsillagok. Baillaud-kettősök nyomában. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. pp. 57-59. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. p. 60. [SRG.]

Újdonságainkból. Amatőrcsillagászok kézikönyve. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. p. 62. Könyvismertetés. [SRG.]

Jelenségnaptár 1999. november. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: X Andromedae. = Meteor 29. 1999. okt. 10.(280.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: az Io átvonulása a Jupiter előtt. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. címlap, p. 1. A Hubble Űrtávcső felvétele. [KSZ.]

1997 XF11 - az elmaradt tűzijáték. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 3-5. G. Sitarski, 1999. Acta Astron. 49. 103-112. alapján: Szabó Gyula. [SRG.]

Újabb kisbolygó-közelítés a 2020-as években! = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. p. 5. MPEC számok alapján: Sárneczky Krisztián. [SRG.]

1999. augusztus 11. 3. rész. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 6-10. [Napfogyatkozás beszámolók:] Nagy Zoltán Antal: Somló-hegy: árnyék fény nélkül.; Posztpisl Györgyi: Kiskunhalas: napfogyatkozás a csillagvizsgálóban.; ifj. Balogh Zoltán: Csólyospálos: "a Hold felfalta a Napot".; Osváth László: Rimnieu Vilcea. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Déli Rák-köd. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. p. 11. A He-104 ködösség a Centaurusban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]:Hale-Bopp, vagy Hale és Bopp? = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elveszett a Mars Climate Orbiter. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nincs ősi tengerpart. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. p. 13. A Marson. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Két halmaz a magban. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb uránuszhold. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Lehulló csillagburok. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygók gerjesztette csillagok. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Vénusz hőciklusai. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor: Új magáncsillagvizsgáló Gencsapátiban. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1999 szeptember. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 18-19., 21. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: A Vénusz 1999-es dichotómiája. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1999 július - szeptember. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 22-27. C/1999 H1 (Lee).; C/1999 H3 (LINEAR).; C/1999 J3 (LINEAR).; C/1999 K8 (LINEAR).; C/1999 N2 (Lynn).; 10P/Tempel 2.; 37P/Forbes. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorészlelések 1999 január - július. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Holdsarló-megfigyelések 1998 második felében. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

Asztrofotós galéria. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

TÓTH Zoltán - SZABÓ Sándor: Teljes napfogyatkozás 1999. augusztus 11-én. 1. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 33-37. [SRG.]

KISS László: Változós érdekességek innen-onnan. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 38-42. A khí Cygni évszázados periódusváltozása.; A HM Sagittae és V1016 Cygni csillagkörüli anyagfelhője.; Újdonságok az SN 1987A-ról. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Messierek az Ophiuchusban. 1. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 1999 szeptember. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 46-51. [SRG.]

PAPP Sándor: Késő őszi böngészés a Taurusban. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 51-52. [SRG.]

Kettőscsillagok 1999 augusztus - szeptember. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 53-57. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy régi napóra újjászületése. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. pp. 58-59., hátsó külső borító. A csákvári napóra felújítása. [SRG.]

Jelenségnaptár 1999. december. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: R Trianguli. = Meteor 29. 1999. nov. 11.(281.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: az augusztus 11-i napfogyatkozás. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. címlap, p. 1. Fűrész Gábor képe 90/1200-as Yulin Makszutov-Cassegrain távcsővel készült az M5-ös autópálya 100-as kilométerénél. [KSZ.]

1999. augusztus 11. 4. rész. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 3-7. [Napfogyatkozás beszámolók:] Ujvárosy Antal: Bugaci pillanatok.; Mizser Attila: A napfogyatkozás pályázat eredménye.; Juhász Ernő: Beszélgetés egy damaszkuszi csillagásszal a napfogyatkozásról és a magyar-szír csillagászati együttműködésről. [SRG.]

BARTHA Lajos: Berlin felett az égbolt... = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 8-12. A potsdami csillagvizsgálók. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Száraz" becsapódás. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. p. 13. A Lunar Prospector becsapódása a Holdba 1999. júl. 31-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fekete lyuk szupernóvától. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szilárd vagy laza kisbolygók? = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kőeső a Marson. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Földi élet a Marsra? = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Ganymedes aurórája. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Könnyű és nehéz csillagok. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fler az Algolnál. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ión innen, Ión túl. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

PAPP Sándor: Az R200SS Newton-reflektor. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 18-21. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD technika. Újabb detektorok a láthatáron. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1999 október. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

TÓTH Zoltán: Teljes napfogyatkozás 1999. augusztus 11-én. 2. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 27-30. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációs eseménynaptár 2000-re. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 31., 33-34. [SRG.]

Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösmegfigyelések 1996-ban. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 1999 szeptember - október. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 37-40. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 40-41. SN 1999eb az NGC 664-ben.; SN 1999em az NGC 1637-ben.; S Sextantis. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 1999 október. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 42-46. [SRG.]

   VASKÚTI György: "Obszervatóriumi" kettősök nyomában. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 47-51. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Régi magyarországi Leonida-záporok. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 52-56. 1698. november 9., 1765. november 11-12., 1832. november 13., 1833, 1834, 1837. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 57-58. Csatlós Géza: 25 cm-es Cassegrain-távcső.; Bakos Gáspár: Látott már ön mikrolencsét?; Vingler Béla: Győrújfalu. [SRG.]

ILLYÉS Gyula: Esti dal otthon. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. p. 58. "Csillagászati" vers. [SRG.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek Ifjúsági tábor Ágasváron. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. pp. 59-60. Július 9-16. [SRG.]

Jelenségnaptár 2000. január. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: T Arietis. = Meteor 29. 1999. dec. 12.(282.) sz. p. 64. [SRG.]

És hamarosan a sötétség... = Napi Magyarország 3. 1999. aug. 7. p. 1., 5. [KOC.]

És hamarosan a sötétség ... Már csak négyet kell aludni - Lehet, hogy borús lesz az idő? = Napi Magyarország 3. 1999. aug. 7. p. 5. [KOC.]

KISS Irén: Margit, a Nap és a Hold leánya. Ősmagyar hagyományokat és keresztény misztikát ötvöztek egybe szent királyaink. = Napi Magyarország 3. 1999. aug. 7. p. 30. [SRG.]

Döbbent csend, majd örömujjongás. Siófokon négyszázezren nézték végig a napfogyatkozást. - A vártnál kisebb volt a közlekedési káosz. = Napi Magyarország 3. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 1. [KOC.]

LUKÁCS Csaba: Szemüveg a szamáron. = Napi Magyarország 3. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 4. [KOC.]

A balatoni napvadászok fele magyar. = Napi Magyarország 3. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 4. [KOC.]

A kakasok kukorékolni kezdtek. = Napi Magyarország 3. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 4. [KOC.]

DOMBRÁDI Krisztián: Beborult az ég Budapest felett. A villamosvezető volt a legboldogabb. Hullámzó közlekedés. = Napi Magyarország 3. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 5. [KOC.]

Berek-Gidró: Visszatért a nap és a rend. = Napi Magyarország 3. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 5. [KOC.]

Berek: A pápa helikopterről nézte. Nincs rendkívüli egészségügyi esemény. Totális baba Veszprémben. = Napi Magyarország 3. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 5. [KOC.]

BÁLINT József: Amatőrfilmesek Szepesen. = Napi Magyarország 3. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 5. [KOC.]

GRANDPIERRE Attila: A mindenség együtthatói. Az Ember és a Világegyetem. 1. = Napút 1. 1999. júl-aug. 6. sz. pp. 8-26. Az 1999 óta, évente tízszer megjelenő "Napút" című, "irodalom, művészet, környezet" alcímű folyóirat Fazekas Mihálynak ezt a csillagászati vonatkozású idézetét tünteti fel fedőlapjain: "A szélességet az ég derekán keresztül méltán nevezhetjük tehát Napútnak". [KSZ.]

HAGYMÁS István: A Napútfestő pillangói. = Napút 1. 1999. júl-aug. 6. sz. pp. 29-41. Csontváry Kosztka Tivadar "Pillangók" című 1893-ban festett képét elemzi. Ezen rejtett csillagászati utalásokat ismer fel. Az egyes lepkefajtákat állatövi csillagképekkel hozza kapcsolatba. A magát Napútfestőnek tekintő Csontváry sok képén tűnik fel az "éjjeli Nap", azaz a Hold is, mindig telihold formájában ("Visszatekintő nap Trauban", "Holdtölte Taorminában", "Az Olajfák hegye Jeruzsálemben", "A Jupiter-templom romjai Athénban", "Kis Taormina", "Mária kútja Názáretben").
Egy kivétel akad, amikor korai fázisú Holdat látni Csontváry képen: ez az 1904-ben festett "Sétakocsizás Athénben újholdnál" [helyesen: "Kocsizás újholdnál Athénban"] címűn látszik. A festő a képet Athén óvárosából készítette, déli irányba tekintve, hiszen az Akropolisz dombján valósághűen ábrázolta a Parthenon és a Propülaia romos épületeit. Az égitest kissé jobbra, azaz nyugatra-délnyugatra látszik, megfelel egy pár napos korai holdsarlónak és hamuszürke fényének. Hagymás István a címbeli "újholdnál" kifejezést szó szerint értve (az újhold mindig láthatatlan, kivéve napfogyatkozáskor) úgy véli, hogy Csontváry e képén a "fénylő kifli" nem sarlóhold, hanem a Nap sarló alakú fázisa, egy teljes napfogyatkozás előtti [helyesen: utáni] percekben látszó alakzat. A kép fényviszonyait sem az alkonyat, hanem a napfogyatkozás okozza.
Ezt az elméletet azonban az égi jelenségek nem igazolják. [Kaposvári Zoltán számítása szerint 1904-ben nem látszott sem teljes, sem sarlóként látszó napfogyatkozás Athénból. 1900. máj. 28-án délután volt egy 78,5 %-os részleges fogyatkozás, de az nem elég vékony sarlót mutatott, és jóval korábban történt. 1901. nov. 11-én nagyobb, 84,2 %-os volt a részleges fogyatkozás, ám az napkelte után zajlott és fordított napsarlót mutathatott. 1905. aug. 30-án délután valóban volt egy nagyfokú, 81,4 %-os fogyatkozás Athénban, de akkor a festmény már egy éve készen volt.] [KSZ.]

TÁNCZOS Krisztina: Létfélelmek és megfigyelők. A napfogyatkozás megjelenítése irodalmi művekben. = Napút 1. 1999. júl-aug. 6. sz. pp. 87-90. [KSZ.]

napstop.hu. = Napút 1. 1999. júl-aug. 6. sz. hátsó külső borító. A lap pályázatot hirdetett olyan írásművekre, amely bármi módon a Magyarország területéről 1999. aug. 11-én megfigyelhető teljes napfogyatkozás alkalmi témájával foglalkozik. A jelenség előtt 98 pályamű érkezett be a tanulmányokból, szépirodalmi novellákból, versekből. A legjobb műveket a következő lapszámokban közlik le. [KSZ.]

GRANDPIERRE Attila: A mindenség együtthatói. Az Ember és a Világegyetem. 2. = Napút 1. 1999. szept. 7. sz. pp. 79-95. [KSZ.]

DUKAI István: Periklész álma. = Napút 1. 1999. okt. 8. sz. pp. 67-69. Az ókori Görögországban, Periklész idejében lejátszódó napfogyatkozásról szóló novella. [KSZ.]

GYULAI Pál: Ismét napfogyatkozás. = Napút 1. 1999. okt. 8. sz. pp. 70-73. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás Siófokon átélt látványa és a körülmények leírása. [KSZ.]

FÖLDVÁRI István: A Nap festője. = Napút 1. 1999. nov. 9. sz. pp. 63-78. Párizsban, Lajos király idejében zajlott teljes napfogyatkozás regényes története. A jelenségre "öt óra után három perccel" került sor. A 2 perces sötétség alatt megrémült tömeg százakat agyontaposott és a zűrzavarban egy merénylő a király ellen követett el sikertelen merényletet. [KSZ.]

JÉKI László: Aerogél porszívó az űrszondán. = Népszabadság 57. 1999. febr. 6. 31. sz. p. 28. A Stardust űrszondáról. [SRG.]

K. Z. P.: Mars-klíma a Földön. = Népszabadság 57. 1999. febr. 27. p. 26. [KOC.]

SZENTGYÖRGYI Zsuzsa: Roton, az ördögkerék. = Népszabadság 57. 1999. ápr. 3. 78. sz. p. 32. A Roton-rakétáról. [SRG.]

JÉKI László: Vizsgázik az ionhajtómű. Távoli bolygókhoz induló szondákon alkalmazzák majd. = Népszabadság 57. 1999. ápr. 17. 89. sz. p. 30. [SRG.]

Mi történt 250 millió éve? Magyar tudósok katasztrófamagyarázata. = Népszabadság 57. 1999. máj. 2. 187. sz. p. 1. [SRG.]

SZŰCS László: A kihajtogatott Mars-repülő. Centenáriumi szárnyalás a Valis Marinaris fölött. = Népszabadság 57. 1999. máj. 29. p. 29. [KOC.]

ALMÁR Iván: A holdra szállás, 30 év után. = Népszabadság 57. 1999. júl. 24. p. 26. [SRG.]

E. L. P.: Napfogyatkozásra vár Siófok. = Népszabadság 57. 1999. júl. 27. p. 20. [KOC.]

SZÁSZI Júlia: Salzburgban balesetektől és betörésektől tartanak. = Népszabadság 57. 1999. júl. 27. p. 20. A napfogyatkozás idején. [KOC.]

MAJOROS Sándor: Fekete szivárvány. Kelemen János csillagász a napfogyatkozásról. = Népszabadság 57. 1999. aug. 7. p. 27. [KOC.]

eMeS: És lőn sötétség. = Népszabadság 57. 1999. aug. 7. p. 27. [KOC.]

Tegnap képszer virradt. Csodálkozott az ország. A népvándorlás nem okozott tumultust, nagyobb rendbontást. A teljes napfogyatkozásról, hazánkban és külföldön. = Népszabadság 57. 1999. aug. 12. 187. sz. pp. 1., 6-7. [SRG.]

NAGY N. Péter: Ajándék ez a nap. = Népszabadság 57. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 3. A teljes napfogyatkozásról. [SRG.]

PALUGYAI István: Az égi jelenség adatait szeptemberben Firenzében összegzik. = Népszabadság 57. 1999. aug. 12. p. 6. [KOC.]

F. K.: A teljesség zónájában. = Népszabadság 57. 1999. aug. 12. p. 6. Repülővel a napfogyatkozás vonalán. [KOC.]

T. Sz. Z.: Felhők is takarták a Napot Erdély felett. = Népszabadság 57. 1999. aug. 12. p. 7. [KOC.]

Fejüket a szárnyuk alá dugták. = Népszabadság 57. 1999. aug. 12. p. 7. Állatok viselkedése a Fővárosi Állatkertben. [KOC.]

POGÁR Demeter: Irán: az isteni jel és a kémek. = Népszabadság 57. 1999. aug. 12. p. 7. [KOC.]

DANISS Győző: A csillagokban a tudás a csoda. A nagyszénásiak távcsöve jobb, mint Galileié volt. = Népszabadság 57. 1999. aug. 26. 198. sz. p. 8. Kiss György bemutató csillagdája és távcsöve Nagyszénáson. Főműszer egy 300 mm-es tükrös távcső. Zahorecz István távcsővéről, amelynek tükre 200 mm-es. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Új óriásbolygót fedeztek fel. = Népszabadság 57. 1999. aug. 28. 200. sz. p. 26. [SRG.]

Sikeresen leszállt a Szojuz. = Népszabadság 57. 1999. aug. 30. 201. sz. p. 16. A MIR űrállomás története. [SRG.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Űrszálloda tartályokból. = Népszabadság 57. 1999. nov. 13. 265. sz. p. 20. [SRG.]

JÉKI László: Őszi hullócsillagzápor. = Népszabadság 57. 1999. nov. 13. 265. sz. p. 30. A Leonida meteorrajról. [SRG.]

Csillageső a sivatagban. = Népszabadság 57. 1999. nov. 19. 270. sz. p. 24. Leonida meteorzápor Jordániában. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Esély az űrkarambolra. = Népszabadság 57. 1999. nov. 27. p. 30. [KOC.]

FERENCZ Gábor: A Hold-projekt valósága. = Népszabadság 57. 1999. nov. 27. p. 37. Papp-Váry Árpád (szerk.): Atlasz Verne Gyula hősei nyomán. [KOC.]

M. G.: Műhold nélkül a Polar Lander. = Népszabadság 57. 1999. dec. 4. p. 21. [KOC.]

JÉKI László: Jeget kutat a Polar Lander. A vörös bolygó déli sarkvidékén az új Mars-szonda. = Népszabadság 57. 1999. dec. 4. p. 34. [KOC.]

Magyarország a "fekete Nap" lázában ég. = Népszava 127. 1999. aug. 6. p. 6. [SRG.]

BUS István: Ha elfogy a Nap. = Nők Lapja 50. 1999. márc. 24. 12. sz. pp. 34-35. Az évszázad csillagászati eseménye. 1999. aug. 11. [SRG.]

AIGNER Szilárd: Derűs napfogyatkozást! = Nők Lapja 50. 1999. aug. 4. 31. sz. címlapkép. [KSZ.]

NAGY Emőke: Kedves napimádók! = Nők Lapja 50. 1999. aug. 4. 31. sz. p. 3. [KSZ.]

VARGA Zsuzsa: Teljes napfogyatkozás. = Nők Lapja 50. 1999. aug. 4. 31. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

Körkérdés. Érdekli a napfogyatkozás? = Nők Lapja 50. 1999. aug. 4. 31. sz. pp. 34-35. Válaszol: Huszárik katra, Növényi Norbert,Koltai Róbert, Eperjes Károly, Jancsó Miklós. [KSZ.]

B. R.: Védőszemüveg kötelező! = Nők Lapja 50. 1999. aug. 4. 31. sz. p. 18. [KSZ.]

Eljön a világvége? Hogyan hat ránk? Miért szorongunk? = Nők Lapja 50. 1999. aug. 4. 31. sz. pp. 19-20. [KSZ.]

1655. Christian Huygens felfedezi a Szaturnusz legnagyobb holdját, a Titánt, és kiszámítja keringési idejét. = Nők Lapja 50. 1999. nov. 13. 46. sz. p. 40. Kisenciklopédia. [SRG.]

1682. Edmund Halley, a greenwichi csillagvizsgáló igazgatója felfedezi a róla elnevezett üstököst. = Nők Lapja 50. 1999. nov. 13. 46. sz. p. 41. Newton elméletét alkalmazza az üstökösök mozgásának megfigyelésénél. Kisenciklopédia. [SRG.]

A csillagos ég április 19-25. között. = Pécsi Hét 9. 1999. ápr. 17. p. 11. [SRG.]

KÁRPÁTI Gábor: LAUDATOR TEMPORIS ACTI - letűnt idők dicsérője - Művelődéstörténeti gondolatok egy zsebóra kapcsán. = Pécsi Szemle 2. 1999. tavasz pp. 17-22. 1980-ban Wagner László tanár a bükkösdi iskola egyik szekrényének a tetején találta a hordozható napórát és a pécsi múzeumnak ajándékozta. A napórán lévő évszám alapján 1465-ben készítették. A szerző feltételezése szerint Janus Pannoniusé lehetett. [SRG.]

Hogy is van ez? Mikor lesz az ezredforduló. = Répcelaki hírmondó 5. 1999. dec. 4. p. 4. [SRG.]

Könyv a napfogyatkozásról. = Savaria Fórum 9. 1999. jún. 10. 23. sz. p. 13. Az ember és ég című kötet ismertetése. [SRG.]

Csillagkémlelő. Dr. Jankovics István, asztrofizikus. = Savaria Fórum 9. 1999. júl. 8. 27. sz. p. 3. [SRG.]

Fesztivál a Napfogyatkozás apropóján. = Savaria Fórum 9. 1999. aug. 5. 31. sz. címlap., p. 1., 11. Planetáris Vízió Fesztivál napfogyatkozáskor. [SRG.]

M. J.: Amikor Napba nézni nem szabad. Egy fantasztikus esemény veszélyei. = Savaria Fórum 9. 1999. aug. 5. 31. sz. p. 4. [SRG.]

A napfogyatkozás programja. = Savaria Fórum 9. 1999. aug. 5. 31. sz. pp. 6-7. Részletes, órára lebontott kulturális és tudományos programok Szombathelyen. [SRG.]

Ügyfélfogadás napfogyatkozáskor. = Savaria Fórum 9. 1999. aug. 5. 31. sz. p. 7. [SRG.]

Felhívás. = Savaria Fórum 9. 1999. aug. 5. 31. sz. p. 7. Vasi Volán Rt. járatai napfogyatkozáskor. [SRG.]

Ylahim: Ezredvég=világvég? = Savaria Fórum 9. 1999. aug. 5. 31. sz. p. 13. [SRG.]

Szoboravatás a "csillagdában." = Savaria Fórum 9. 1999. aug. 19. 33. sz. p. 2. Gothard Jenő szobra, Tóth István alkotása. [SRG.]

C. D.: Az állatok viselkedése. Égi csinnadratta után. = Savaria fórum 9. 1999. aug. 19. 33. sz. p. 3. [SRG.]

M. R.: Ha felveszem a szemüvegem. Petőfinek hogyan sikerült? = Savaria fórum 9. 1999. aug. 19. 33. sz. p. 3. [SRG.]

Interjú. Az égi szekértől a kozmikus ökológiáig - beszélgetés Kiszel Vilmossal, a Göncöl Alapítvány és Szövetség megalapítójával, tiszteletbeli elnökével. = [Süni] Természet 6. 1999. 4. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

KOVÁCS Zsolt. Ha elfogy a Nap. = [Süni] Természet 6. 1999. 7-8. sz. p. 5. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozást említő cikk. [KSZ.]

Elfogyott a Nap! - egy égi esemény utórezgései. = [Süni] Természet 6. 1999. 9-10. sz. pp. 26-27. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozásról. Benne Mirtse Zsuzsa: A növények. Az emberek. Kovács Zsolt: Nem bőgtek a bőgőmajmok. Kiszel Vilmos: A csillagász szemével. [KSZ.]

Napfogyi. = Szombathelyi Est 1. 1999. júl. 29-szept. 9. 1. sz. pp. 12-14., 16. Napfogyatkozás eseményei a megyében. [SRG.]

-ódri-: "Két zászló leng a mi hajónkon". Az obszervatórium új fénykora. = Szombathelyi Magazin 6. 1999. 3. sz. pp. 3-6. Gothard Jenőről, a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumról. Beszélgetés Jankovics István csillagásszal. [SRG.]

KOMONDI Gábor: Sötétség délben? = Szombathelyi Magazin 6. 1999. 4. sz. pp. 24-25. Napfogyatkozás a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Miért nem készítenek horoszkópot a csillagászok? = Telapo 7. 1999. ápr. 1. (16.) sz. pp. 1-3. [KSZ.]

NAGY Rezső: Marik Miklós két története Sklovszkijról. = Telapo 7. 1999. ápr. 1. (16.) sz. p. 1., 3. Sklovszkij és a cukorbaj. Sklovszkij és a Phobos. - Marik Miklós a Szovjetunióban a híres asztrofizikus Sklovszkij mellett volt aspiráns. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Nem minden intelligens, ami fénylik. Székesfehérvár és a Randi-díj. = Telapo 7. 1999. ápr. 1. (16.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

PAPP László: Nemzetközi Űrállomás - az új évezred küszöbén. = Telapo 7. 1999. ápr. 1. (16.) sz. pp. 4-5. Konferencia volt az MTA-n a Nemzetközi Űrállomásról, 1999. márc. 3-án. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Kell-e nekünk az Űrállomás? = Telapo 7. 1999. ápr. 1. (16.) sz. p. 5. [KSZ.]

SZARKA Andrea: Hogyan fejlődnek a Palánták? = Telapo 7. 1999. ápr. 1. (16.) sz. pp. 5-6. A Teleki Blanka Gimnáziumban működő Csillagász Palánták szakkörének másfél éves története. [KSZ.]

Mit csinált a TELAPO 98-ban? = Telapo 7. 1999. ápr. 1. (16.) sz. pp. 6-7. Székesfehérvári csillagászati események 1998-ban. [KSZ.]

PINTÉR András: Ufót észleltem a nyáron! = Telapo 7. 1999. ápr. 1. (16.) sz. p. 7. A nátriumgőz lámpák fényében kötelékben röpülő három galamb látványa. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: A napfogyatkozás megfigyeléséről. = Telapo 7. 1999. ápr. 1. (16.) sz. p. 7. [KSZ.]

Mire tanít a csillagos ég? "A távol közelében" csillagászati hálózat II. országos konferenciája. = Telapo 7. 1999. ápr. 1. (16.) sz. p. 8. 1999. ápr. 17-én lesz Székesfehérváron. [KSZ.]

Szkeptikusok V. Országos Találkozója. = Telapo 7. 1999. ápr. 1. (16.) sz. p. 8. 1999. nov. 13-án lesz Székesfehérváron. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Holdi telkek jutányos áron ?! = Telapo 7. 1999. szept. 2. (17.) sz. pp. 1-2. Beszélgetés Gál Gyula világűrjogásszal. [KSZ.]

Bicsák Mátyás és a TELAPO. = Telapo 7. 1999. szept. 2. (17.) sz. p. 1. [KSZ.]

Nincs új a Nap alatt. = Telapo 7. 1999. szept. 2. (17.) sz. p. 2. Telekvásárlási lehetőség a Merkúron. Kulin György cikke az Orion című svájci csillagászati lap 1975. ápr. számának alapján, amelyet a Föld és Égben (1975. 4. sz. p. 101.) közölt le. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Irány a XXI. század avagy holdi telkek a BNV-n is! = Telapo 7. 1999. szept. 2. (17.) sz. p. 2. [KSZ.]

PINTÉR András: Nem minden ufó, ami fénylik. = Telapo 7. 1999. szept. 2. (17.) sz. pp. 3-5. Honnan jönnek az ufók? Plazmagömbök. Plazmagömb-észlelési kísérleteim. A plazma(?)gömbök tudományos kutatásának lehetőségei. A kritikai szemlélet fontossága. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Fehérvári diák az európai űrközpontban. Beszélgetés Bicsák Mátyással. = Telapo 7. 1999. szept. 2. (17.) sz. pp. 5-6. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Mire tanít a csillagos ég? = Telapo 7. 1999. szept. 2. (17.) sz. p. 6. "A távol közelében" csillagászati hálózat II. országos konferenciája. 1999. ápr. 17-én volt Székesfehérváron. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Hogyan készül a személyre szabott horoszkóp? = Telapo 7. 1999. szept. 2. (17.) sz. pp. 6-7 Részvétele az RTL Klub televízió Fókusz című műsorában. [KSZ.]

NÉMETH László: Csak néhány gondolat... = Telapo 7. 1999. szept. 2. (17.) sz. p. 7. A csillagos ég látványáról. [KSZ.]

Alapító okirat. TELAPO díj / Krampusz díj. = Telapo 7. 1999. szept. 2. (17.) sz. p. 8. A két díj kiírásának és odaítélésének szövege, 1993. dec. 1-i keltezéssel. [KSZ.]

Szkeptikusok V. Országos Találkozója. = Telapo 7. 1999. szept. 2. (17.) sz. p. 8. 1999. nov. 13-án lesz Székesfehérváron. [KSZ.]

HUDOBA György: Az augusztus 11-i napfogyatkozás tapasztalatai. = Telapo 7. 1999. dec. 3. (18.) sz. pp. 1-2. A teljes napfogyatkozás észlelésének programja. Az elvégzett megfigyelések Székesfehérváron és Fejér megye több településén. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Napfogyatkozás gyermekszemmel. = Telapo 7. 1999. dec. 3. (18.) sz. p. 1., 3. Gyermekrajz-pályázatot szerveztek Székesfehérváron. 50 rajz érkezett, ebből 20 pályázót díjaztak. [KSZ.]

BICSÁK Mátyás: Huntsville 1999. = Telapo 7. 1999. dec. 3. (18.) sz. pp. 3-4. A NASA Huntsville-i nemzetközi űrtáboráról, melyet 1999. júl. 29. és aug. 5. között rendeztek. A MANT ifjúsági pályázatának két nyertesét (Bognár Zsófiát és Bicsák Mátyást) Gesztesi Albert kísérte el az Egyesület Államokba. [KSZ.]

HUDOBA György: AISS 99. = Telapo 7. 1999. dec. 3. (18.) sz. pp. 4-5. Részvétele a VIII. Australian International Space School űrakadémián, amelyet 1999. júl. 10-15-ig rendeztek. [KSZ.]

LEDNECZKI István: A Mir Magyarországon. = Telapo 7. 1999. dec. 3. (18.) sz. pp. 5-6. A Mir és a Nemzetközi Űrállomás égi láthatóságáról. [KSZ.]

PAPP László: Űrnap 99 - a hagyományok jegyében. = Telapo 7. 1999. dec. 3. (18.) sz. pp. 6-7. 1999. okt. 11-én rendezték a Budapesti Műszaki Egyetemen. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Krampusz-díj 1999. = Telapo 7. 1999. dec. 3. (18.) sz. p. 7. A Blikk lap cikk kapta, mely a Leonidákról szólt. [KSZ.]

fifi-P. R.-V. M.: Az évszázad meteorhullása tisztán látható lesz Fejér megyében. Fényes fejjel, rövid farokkal közeledik Leonida. = Telapo 7. 1999. dec. 3. (18.) sz. p. 8. A Blikk 1999. nov. 5. p. 4. cikkének újraközlése. [KSZ.]

TELAPO-díj 1999. = Telapo 7. 1999. dec. 3. (18.) sz. p. 8. A szerkesztőség díjat alapított, évente az kapja, aki legtöbbet tett a TELAPO-ért. Idén Nyirati Zsolt webmester lett a kitüntetett. [KSZ.]

Meteor csillagászati évkönyv 2000. = Telapo 7. 1999. dec. 3. (18.) sz. p. 8. Megjelent az MCSE kiadásában. [KSZ.]

NÉMETH László: Bevezető. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 1999. 1. sz. p. 1. [KSZ.]

N. L. [NÉMETH László]: Napfogyatkozás-tábor Jásdon. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 1999. 1. sz. pp. 1-2. A székesfehérváriak táborozása 1999. aug. 7-14-ig. [KSZ.]

N. L. [NÉMETH László]: Jásdi "Nap-lopók". = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 1999. 1. sz. pp. 2-3. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás élménye Jásdon. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Napfogyatkozás Nagyvázsonyban. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 1999. 1. sz. pp. 3-4. "Ez maga volt a csoda". "Hátborzongatóan gyönyörű volt". [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Leonida-hózápor Fehérváron. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 1999. 1. sz. p. 4. 1999. nov. 17-én. [KSZ.]

MIRTSE Zsuzsa: Az égi szekértől a kozmikus ökológiáig. = Természet 6. 1999. 4. sz. pp. 10-12. Interjú Kiszel Vilmossal a Göncöl Alapítvány és Szövetség megalapítójával. [SRG.]

MIRTSE Zsuzsa: Elfogyott a Nap? - egy égi esemény utórezgései. Növények. Emberek. = Természet 6. 1999. 9-10. sz. pp. 26-27. Kürtös Márton, Konkoly-Thege György fotóival. [SRG.]

KISZEL Vilmos: Elfogyott a Nap? - egy égi esemény utórezgései. A csillagász szemével. = Természet 6. 1999. 9-10. sz. p. 27. Kürtös Márton, Konkoly-Thege György fotóival. [SRG.]

KOVÁCS Zsolt: Elfogyott a Nap? - egy égi esemény utórezgései. Nem bőgtek a bőgőmajmok. = Természet 6. 1999. 9-10. sz. p. 27. Kürtös Márton, Konkoly-Thege György fotóival. [SRG.]

Galaktikus meglepetések. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. jan. 1. sz. p. 31. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

Földközeli kisbolygók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. jan. 1. sz. p. 31. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

Kísérlet a bolygóközi tér történetének feltárására. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. jan. 1. sz. p. 33. Hírek Események Évfordulók [SRG.]

EMBEY-ISZTIN Antal: Mit tudunk a Föld egykori olvadt állapotáról? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. jan. 1. sz. pp. 36-37. [PIR.]

(T. Z.) [TRUPKA Zoltán]: A csillagász Hell Miksa írásaiból. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. 1. sz. p. 48. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

Címlapon: az Orion-köd. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. febr. 2. sz. címoldal, p. 91. [SRG.]

SIMON Tamás - SIK András: A Galileo-űrszonda legújabb eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. febr. 2. sz. pp. 73-76. Sik András földrajz - hidrológus - geográfus végzettségű szakember nevét némely helyen tévesen: Sík András formában nyomtatták. Adatbázisunkban vezetéknevét ilyenkor is helyesen, rövid i-vel írtuk le. [PIR.]

FŰRÉSZ Gábor: Égi utakon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. febr. 2. sz. pp. 90-91. [PIR.]

(T. Z.) [TRUPKA Zoltán]: Meteor Csillagászati Évkönyv 1999 (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 1998) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. febr. 2. sz. pp. 95-96. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

Égi ösvények. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. febr. 2. sz. hátsó belső borító, p. 91. Fűrész Gábor felvételei. [SRG.]

A Mars északi pólussapkája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. márc. 3. sz. p. 128. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Elszalasztott kisbolygó-randevú. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. márc. 3. sz. pp. 128-129. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BOTH Előd - MÉSZÁROS István: Nem csak a húszéveseké a világűr! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. márc. 3. sz. pp. 132-134. [PIR.]

Biomorf robotokkal a Marsra? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. márc. 3. sz. p. 142. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

ALMÁR Iván: A technikai civilizációk sorsa. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. ápr. 4. sz. pp. 156-161. [PIR.]

SIMON Tamás: Kozmikus délibáb. A Földhöz hasonló bolygó a Naprendszeren kívül? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. ápr. 4. sz. p. 162. [PIR.]

BOTH Előd: Épül a nemzetközi űrállomás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. ápr. 4. sz. pp. 163-167. [PIR.]

HORVÁTH Ádám: Végtelen csillagok kietlen világa. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. ápr. 4. sz. melléklete. pp. [59-62]. Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

OLÁH György: A reformkor gondolkodója: Nagy Károly. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. ápr. 4. sz. pp. 188-190. [PIR.]

(PTA) [PONORI THEWREWK Aurél]: Szabó Árpád: Antik csillagászati világkép.(Typotex, Budapest, 1998) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. ápr. 4. sz. p. 192. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

A világegyetem kódolt életkora? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. máj. 5. sz. p. 228. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Csillag- és üstökösporszívó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. máj. 5. sz. p. 228. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SIK András - SIMON Tamás: Holdunk tartogat még meglepetéseket! A Lunar Prospector-űrszonda eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. máj. 5. sz. pp. 229-232. [PIR.]

Leltár Herschel kertjében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. 5. sz. pp. 239-240. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

ABONYI Iván - DÜRR János: Őfelsége II. Erzsébet királyi csillagásza. Beszélgetés Sir Arnold Wolfendale professzorral. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. jún. 6. sz. pp. 246-249. [PIR.]

CZELNAI Rudolf: Műholdas oceanográfiai mérések. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. jún. 6. sz. pp. 249-252. [PIR.]

Az első bolygórendszer a naprendszeren kívül! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. júl. 7. sz. p. 318. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

"Kozmikus karusszel". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. júl. 7. sz. p. 320. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

CZELNAI Rudolf: Műholdas oceanográfiai mérések. Második rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. júl. 7. sz. pp. 321-323. [PIR.]

BŐDY Zoltán: Hányféle világegyetem létezik? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. júl. 7. sz. pp. 325-327. [PIR.]

Címlapon: Az égbolt látványa teljes napfogyatkozás idején. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. címoldal. 1999. aug. 11-én. [SRG.]

A teljes napfogyatkozás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. első belső borító. [SRG.]

LUDMÁNY András: Napfizika az ezredfordulón. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. pp. 338-341. [PIR.]

PINTÉR Teodor Péter: A napkorona. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. pp. 342-345. [PIR.]

VERŐ József: Napszélmérés a Föld felszínén. Geomágneses pulzációk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. pp. 346-350. [PIR.]

PONORI THEWREWK Aurél: Napfogyatkozások és a történelem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. pp. 350-354. [PIR.]

ABONYI Iván: Égi mechanika - ókori történelem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. pp. 355-357. [PIR.]

FŰRÉSZ Gábor: Teljes napfogyatkozás Magyarországon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. pp. 358-363. [PIR.]

KÉRI András: Napharapás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. pp. 363-365. [PIR.]

A napfogyatkozás élménye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. p. 365. A Magyar Csillagászati Egyesület pályázati felhívása. [SRG.]

TÓTH László: Napfogyatkozás és népművészet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. pp. 366-367. [PIR.]

Jellemző időjárás augusztus 11-e körül a teljes napfogyatkozás sávjában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. p. 368. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Nap nap után. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. p. 369. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Seti "otthon". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. pp. 369-370. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Ne nézz a Napba! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. p. 370. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Az űrpályázat eredménye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. 8. sz. p. 370. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Klímaváltozás a Vénuszon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. pp. 383-384. Folyóiratok. A Scientific American cikke alapján. [SRG.]

Egy lap a napfogyatkozások bélyeggyűjteményéből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

NAAL Alexander - RAFFAI Péter: Napfogyatkozás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. aug. 8. sz. melléklete. pp. [113-114.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

Új japán teleszkóp kezdte meg működését: a Subaru. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. szept. 9. sz. p. 415. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Magyar felfedezésű szupernóva. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. okt. 10. sz. p. 466. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Hideg por ősi galaxisok forró gázanyagában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. okt. 10. sz. p. 467. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(A *I)[ABONYI Iván]: Almár Iván: A SETI szépsége (Kutatás a Földön kívüli civilizációk után.) Kiadta a Tudomány-Egyetem sorozatában a Vince Kiadó, Budapest, 1999. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. okt. 10. sz. p. 480. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

Címlapon: A Mars aktív vulkáni területei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. nov. 11. sz. címoldal. [SRG.]

SIMON Tamás - SIK András: A Mars-kutatás legújabb eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. nov. 11. sz. pp. 494-498. [PIR.]

HOLL András: Információs robbanás a pulzáló változócsillagok kutatásában. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) kollokviuma Budapesten. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. nov. 11. sz. p. 510. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Világvége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. nov. 11. sz. p. 511. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Hubble híres bolygóképe csak háttércsillag? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. nov. 11. sz. p. 511. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Kozmikus kristályok? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. nov. 11. sz. pp. 515-516. [PIR.]

BOTH Előd: A Mars kutatása folytatódik. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. dec. 12. sz. pp. 539-543. [PIR.]

Hideg törpék. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. dec. 12. sz. p. 561. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Fekete lyuk ette meg a bolygómat? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. dec. 12. sz. pp. 564-565. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Kozmoszteremtés amatőröknek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 130. 1999. dec. 12. sz. p. 565. [SRG.]

  KOVÁCS Sándor Iván: "Egy magyar faust". Molnár, Kepler, Tőzsér. Örökség. = Tiszatáj 53. 1999. okt. 10. sz. pp. 71-77. "...Madách és Arany 1860-ban még nem tudhatta, hogy amikor Szenczi Molnár Albert 1604. szeptember 25. és november 25. között Prágában időzött, Kepleréknél lakott. [...] A két Konrad: Rhumel (1604. október 23.) és Rittershausen (október 28.) leveleket küld neki Prágába mindenféle üzenetekkel, s ezekből derül ki, hogy Kepler és Bachaček prágai rektor volt a szállásadója. Dézsi levélkivonata szerint (1898) Rhumel "Szerencsét kíván Molnárnak prágai útja sikeréhez s a vendégszeretethez, amelyre Kepler János házánál talált." [...] Mikor kitől kihez ment át, jött vissza Molnár Prágában, nem egészen világos, de hogy ott töltött jó hatvan napja nagy részét Kepleréknél múlatta el, valószínűnek látszik.
Hogy barátságuk egymást becsülő kiváló szakemberek kapcsolata volt, azt Szenczi Molnárnak Prága után Keplerhez írt levele tanúsíthatná, ezekről azonban csak Kepler Molnárhoz intézett latin leveléből értesülünk (kelt Prágában, 1605. február 13- án): "Megkaptam, Molinarius, mindkét igen kedves leveledet, a másodikat a magyar szótárral egyetemben. Ez drága nekem a szerző miatt, ámbár azt kívántam volna, hogy nagyobb hasznodra fordítsd. De ha a magad hasznára is van mit fordítanod, úgy hálával megtartom." [...] és Kepler biztosan szívesen mutatta meg neki "császár őfelsége matematikához való szerszámos házát". Hogy Molnár járt az ily szépen megnevezett prágai udvari csillagdában, azt a Psalterium Ungaricum három évvel későbbi ajánlásában említi; éppen Hesseni Móric csillagászai voltak ott valami tapasztalatcserén. ..." (pp. 74-75.). [HAI.]

-rákosi-: Hogyan fotózzuk a napfogyatkozást? Amatőrök ne kísérletezzenek! = Tolnai Népújság 10. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 3. Hevesi Zoltán előadása Pakson, a Napfogyatkozás Konferencián. [HEV.]

Út az űrbe. = A Tudás fája. Ember az űrben. A holdraszállás 30. jubileumi különkiadás 1999. pp. 2-9. [Kiadó: Marshall Cavendish Magyarország Fióktelep. Szerkesztőség: PressCon Kiadó. Szerkesztő: T. Balla Gizella. ] Világűr: a végső határ. A Holdtól a Marsig - és azon túl. A Föld körül. Az Apollo indulása. A sikeres Ariane. Mit csinálnak most az Apollo-11 utasai? Műholdak. Űrkrónika: az űrkorszak mérföldkövei. [KSZ.]

A Naprendszer. = A Tudás fája. Ember az űrben. A holdraszállás 30. jubileumi különkiadás 1999. pp. 10-17. Világok az űrben. A nappali csillag. Bolygók közelről. Irány a Mars. [KSZ.]

Repülés az űrbe. = A Tudás fája. Ember az űrben. A holdraszállás 30. jubileumi különkiadás 1999. pp. 18-25. Hogyan lesz valaki űrhajós? Űrrepülés. Öltözködés. [KSZ.]

Irány a Hold. = A Tudás fája. Ember az űrben. A holdraszállás 30. jubileumi különkiadás 1999. pp. 26-33. Holdutasok. Expedíciók. Erőjáték. Az Apollo kincsestára. [KSZ.]

Az űr hasznosítása. = A Tudás fája. Ember az űrben. A holdraszállás 30. jubileumi különkiadás 1999. pp. 34-38. Alattunk a Föld. Időjárás-előrejelzés. Kémek az űrből. Távcsövek az űrben. [KSZ.]

Az űrkutatás jövője. = A Tudás fája. Ember az űrben. A holdraszállás 30. jubileumi különkiadás 1999. pp. 39-45. Orosz űrbázis. Űrtábor. Égi városok. Hold-bázis. [KSZ.]

Rakéták. = A Tudás fája. Érdekes tudnivalók mindenkinek 1999. 28. sz. pp. 291-294. Űrtechnika is. [KOC.]

Csillagfejlődés. = A Tudás fája. Érdekes tudnivalók mindenkinek 1999. 29. sz. pp. 7-8. [KOC.]

Csillagrendszerek. = A Tudás fája. Érdekes tudnivalók mindenkinek 1999. 36. sz. pp. 9-10. [KOC.]

A Tudás Fája. Amit a Napról és a napfogyatkozásról tudni kell. Különszám! A napfogyatkozás. 1999. augusztus 11. Napfogyatkozás Magyarországon. A Naprendszer. Hogyan működik a teleszkóp? Budapest, 1999. Kiadó: Marshall Cavendish Magyarország Fióktelep. Szerkesztőség: PressCon Kiadó. 23 p. /Marshall Cavendish Enciklopédia./Fejezetcímek: A Nap. A távcsövek. A Naprendszer. A napfogyatkozás. Európa-térkép. Megfigyelési helyek. Amatőrcsillagászati műszerek. Napmítoszok, napistenek. Az asztrológia. Kérdések/Válaszok. [KSZ.]

Ember az űrben. A holdraszállás 30. jubileuma különkiadás. = Tudás Fája 1999. Különszám. pp. 1-45. [KOC.]

CS [CSUTI János]: Államalapításunk ezredik évfordulójára... /Hír/ = Új Dunántúli Napló 10. 1999. jan. 5. p. 4. Csikós Zoltán űrkutatási anyagából kiállítás nyílik a pécsi planetáriumban. [SRG.]

400 éves horoszkóp. = Új Dunántúli Napló 10. 1999. márc. 9. 67. sz. p. 2. "Kaliforniában megtalálták azt a horoszkópot, amelyet Johannes Kepler készített négyszáz évvel ezelőtt egy osztrák nemesember, Hans von Huttershofen számára. A szerencsés megtaláló Anthony Misch csillagász, aki a Santa Cruz Egyetem egyik szekrényében lelt rá a XVI-XVII. században élt német tudós kéziratára. Időközben berlini szakértők megállapították, hogy valóban Kepler keze írásáról van szó. Szakmai körökben még vitatkoznak a hiányos kézirat szövegén. Annyi bizonyos, hogy II. Rudolf császár udvari matematikusa és csillagásza azt tanácsolja honfitársának, akinek születési adatait pontosan följegyezte a papírra, hogy "pénzét ne bízza a Római Birodalomra", de "holnap szedje be jobbágyaitól az adókat". Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A történelmi Magyarország csillagvizsgálóiról ... = Új Dunántúli Napló 10. 1999. máj. 4. p. 5. [SRG.]

Napfogyatkozás: ezt látni kell. = Új Dunántúli Napló 10. 1999. júl. 26. p. 3. [SRG.]

Jobb napot váró planetárium. = Új Dunántúli Napló 10. 1999. júl. 27. p. 5. Pécsett. [SRG.]

KOZMA Ferenc: A napfogyatkozás úgy közeledik, akár a hang nélküli vihar. = Új Dunántúli Napló 10. 1999. aug. 9. p. 7. [SRG.]

T. G. [TIBAY Gábor]: Ha délben eltűnik a nap. = Új Dunántúli Napló 10. 1999. aug. 11. p. 4. [SRG.]

CS. J. [CSUTI János] - K. F. [KOZMA Ferenc] - T. G. [TIBAY Gábor]: Sötétség délben. = Új Dunántúli Napló 10. 1999. aug. 12. p. 1. [SRG.]

Viták az űrkutatásról. = Új Dunántúli Napló 10. 1999. dec. 21. 349. sz. p. 2. "Amikor a közelmúltban egymás után két amerikai Mars-kísérlet is kudarccal végződött, sokan felvetették: érdemes-e milliárdokat fordítani űrkutatásra, amikor az eredmények annyira bizonytalanok? A vitában megszólalt valaki, aki tudja, miről beszél: Ulf Merbold, egykori német asztronauta, aki az űrhajósok kiképzését vezeti az Európai Űrhajózási Ügynökségnél. Szerinte nem kell meglepődni azon, hogy a két Marsszonda expedíciója nem sikerült, hihetetlenül bonyolult feladatról van ugyanis szó. A kudarcokból nem szabad azt a tanulságot levonni, hogy abba kellene hagyni a kísérleteket. A tudomány feladata, hogy fáradhatatlanul keresse a választ a nyitott kérdésekre, s ne azzal törődjék, hogy mennyi pénzt hoz a kutatás a konyhára - fejtegette a volt űrhajós.
Amikor Kepler a 17. században éveken át vizsgálta, milyen pályán mozognak a bolygók, semmi haszna nem származott a munkából, ám felfedezése véget vetett a középkori világképnek. [...] Az ismételt kudarc ellenére az amerikaiaknak most mégis van miért örülniük. Többszöri halasztás után hétfő hajnalban sikerrel indították útjára a Discovery űrrepülőgépet: a személyzet feladatul kapta, hogy javítsa meg a Hubble űrteleszkópot. A késedelmes indulás miatt a világűrben töltik a karácsonyt az űrhajósok. ..." [HAI.]

Tacito pede. = Új Dunántúli Napló 10. 1999. dec. 30. p. 4. A Pécs, Bethlen Gábor utca 8. napórája szövegben és fényképen. Fotó: T. L. [Tóth László]. A szöveg: "Tacito pede - Hangtalan lépésekkel száll az idő, olvasható latinul a Vasasért Egyesület megálmodta napórán, mely szeretett városrészük gyógyszertár előtti terecskéjén díszeleg majd 2000 tiszteletére. A társadalmi munkában készült és az időt is mutató (a nyári időszámítás szerint van beállítva) köztéri szobor - Ragács György és Pálhegyi Imre alkotása - ünnepélyes avatására holnap tizenhárom órakor kerül sor." [KSZ.]

HERCZEG János - STAAR Gyula: Egy könyvtáros könyvei. Beszélgetés Vekerdi Lászlóval. = Új Forrás 31. 1999. jún. 6. sz. pp. 30-42. Riport, Így él Galilei című könyve kapcsán. [SRG.]

FEHÉR János: A csillagász. Helyi dolgaink. = Újszászi Híradó 9. 1999. szept. 9. sz. pp. 8-9. "Kasza Józsefet sokan ismerik Újszászon. 20 évvel ezelőtt a futballcsapat erőssége volt, manapság a kispályás derbik állandó résztvevője. Diszkóiban is szinte mindenki megfordult, nosztalgia diszkói most is nagy közönséget vonzanak. Szerdánként a Rádió 2000 lemezlovasaként hallhatjuk válogatásait. Aki mostanában felkeresi, új oldaláról ismerheti meg. Ha nincs éppen focimeccs a televízióban, akkor általában a távcsöve mellett található. Sokszor érdeklődők gyűrűje veszi körül, akik mindig szakszerű magyarázatot kapnak a távcsövek felépítéséről, az égbolton látható bolygókról, csillagokról, a világ keletkezéséről. - Mióta vonzódik a csillagokhoz? - 1969-ben, másodikos középiskolás koromban készülődött az emberiség a Holdra. Kulin György könyvéből és a Delta Magazin cikkeiből tájékozódtunk efelől. Voltunk négyen-öten, akik csillagászati lázban égtünk.
A gimnáziumban Nagy Ilona fizikatanár foglalkozott ezzel a területtel. Az ő irányításával csillagászkodtunk. A csillagászattal azonban csak műszer nélkül, elméletben foglalkoztunk. A Föld és Ég című folyóirat vásárlói - közéjük tartoztam én is - amatőr csillagászigazolványt kaptak, még most is őrzöm. Attól kezdve folyamatosan figyelemmel kísértem a szakirodalmat. Gondolkodásra késztetett Däniken: A jövő emlékei című filmje. A 90-es évek elején Stephen Hawking kozmológiai elméleteinek megjelenése adott újabb lökést. Kisebb saját építésű távcsövem volt már korábban is. Egy éve sikerült egy komolyabb műszert beszereznem. A jelenlegi műszerparkom: Schmidt-Cassegrain rendszerű tükrös teleszkóp (20 cm tükör átmérő, 1600 mm fókusszal), Newton-távcső 18 cm tükörrel, 1600-as fókusszal, 8x24x40-es refraktor, 8x40-es binokular. [...]
- Hogyan sikerült megfigyelni a teljes napfogyatkozást? - Augusztus 11-e a napfogyatkozás idején Újszászon felhőmentes volt, így ha nem is volt 100 %-os a Hold fedése (98 %), nagyszerűen meg lehetett figyelni a ritka égi eseményt. Mylar szűrővel fénykép- és videofelvételt is készítettem, és büszke vagyok a saját termésre. - Mik a csillagásztávolabbi tervei? - Szeretnék még komolyabb műszerparkot (CCD rendszer) létrehozni, és kedvelt területemen (mélyég objektum kutatás) bekapcsolódni Interneten keresztül a nagy megfigyelői hálózatokba." [HAI.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1998 T1 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 1999. 4. sz. p. 1. 1999. jún. 3-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 37P/Forbes. = Üstökös Gyorshírek 1999. 5. sz. p. 1. 1999. jún. 26-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1999 H3 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 1999. 6. sz. p. 1. 1999. jún. 26-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1999 J3 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 1999. 7. sz. p. 1. 1999. júl. 31-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1999 N2 (Lynn). = Üstökös Gyorshírek 1999. 8. sz. p. 1. 1999. júl. 31-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1999 N2 (Lynn). = Üstökös Gyorshírek 1999. 9. sz. p. 1. 1999. szept. 3-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 10P/Tempel 2. = Üstökös Gyorshírek 1999. 9. sz. p. 1. 1999. szept. 3-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1999 H1 (Lee). = Üstökös Gyorshírek 1999. 10. sz. p. 1. 1999. okt. 1-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1999 J3 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 1999. 11. sz. p. 1. 1999. okt. 1-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/1999 S3 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 1999. 12. sz. p. 1. 1999. okt. 14-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 141P/Machholz 2. = Üstökös Gyorshírek 1999. 13. sz. p. 1. 1999. nov. 5-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1999 N2 (Lynn). = Üstökös Gyorshírek 1999. 14. sz. p. 1. 1999. nov. 5-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 141P-A/Machholz 2. = Üstökös Gyorshírek 1999. 15. sz. p. 1. 1999. dec. 8-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 141P-D/Machholz 2. = Üstökös Gyorshírek 1999. 16. sz. p. 1. 1999. dec. 8-i dátummal. [KSZ.]

MAGYAR László András: A napfogyatkozás jelentései. = Valóság 42. 1999. 12. sz. pp. 68-82. [KSZ.]

2100 tonna szemét kering a világűrben. Évente gyarapszik odafönt a hulladékállomány. = Vasárnapi Blikk 1999. ápr. 25. p. 18. [KOC.]

G. N.: Harminc évvel ezelőtt járt ... először ember a Holdon. A telepesek készen állnak a Föld égi kísérőjének benépesítésére. = Vasárnapi Blikk 1999. júl. 11. pp. 20-21. [KOC.]

Felhívás. = Vas Népe 44. 1999. jan. 13. 10. sz. p. 12. Az 1999. aug. 11-i napfogyatkozás megfigyelésére és rendezvényeire. [SRG.]

- ódri -: Az évezred utolsó déli éjszakája. = Vas Megyei Maraton 10. 1999. júl. 28. 17. sz. p. 1., 4. Napfogyatkozás a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban. [SRG.]

A napfogyatkozás eseménysorai. = Vas Megyei Maraton 10. 1999. júl. 28. 17. sz. p. 2. [SRG.]

Napfogyatkozás. = Vas Megyei Maraton 10. 1999. aug. 11. 18. sz. p. 1. Fő téren a Naprendszer modellje látható. [SRG.]

ódri: A világ ahol élünk. = Vas Megyei Maraton 10. 1999. okt. 20. 25. sz. p. 6. Vértes Ernő az idei Csillagászati Hétről. [SRG.]

Készülődés a napfogyatkozásra. = Vas Népe 44. 1999. jan. 14. 11. sz. p. 4. Szombathely városa sokféle rendezvénnyel készül a teljes napfogyatkozásra. [SRG.]

KOZMA Gábor: Két perc sötétség délben. = Vas Népe 44. 1999. febr. 6. 31. sz. p. 8. Beszélgetés Vértes Ernővel a napfogyatkozásról. [SRG.]

Az idén hunyt el a kiváló tudós, Gothard Jenő. = Vas Népe 44. 1999. febr. 20. p. 9. 90 éve. [SRG.]

KOZMA G[ábor]: Napfogyatkozás, tévén. = Vas Népe 44. 1999. febr. 24. 46. sz. p. 12. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársainak készülődése a teljes napfogyatkozásra. [SRG.]

Cziprián: Ha a sárkány megeszi a Napot. = Vas Népe 44. 1999. márc. 17. 63. sz. p. 8. Jankovics István előadása a napfogyatkozásról. Gothard Jenőről is. [SRG.]

Idegenforgalmi program készül. = Vas Népe 44. 1999. márc. 19. 65. sz. p. 3. A közgyűlés idegenforgalmi bizottsága az augusztusi napfogyatkozásról, az arra való felkészülésről is tárgyalt. A jelenségről Vértes Ernő tartott előadást. [SRG.]

"Csillagász" diákok. = Vas Népe 44. 1999. ápr. 23. 94. sz. p. 16. Csillagászati vetélkedő a Gothard Jenő Általános Iskolában. [SRG.]

A napfogyatkozásról. = Vas Népe 44. 1999. máj. 3. 101. sz. p. 4. Vértes Ernő a körmendi Hagyományőrzők Baráti Körében tart előadást máj. 4-én. [SRG.]

Csillaglánc Vasváron. = Vas Népe 44. 1999. máj. 11. 108. sz. p. 3. Vasváron ünnepli Tolcsvay Béla a napfogyatkozást. Csillaglánc címmel önálló műsort ad. [SRG.]

Valaki mondja meg. Készül a napfogyatkozásra? = Vas Népe 44. 1999. jún. 29. 149. p. 5. Kérdez: Németh Marietta. Válaszol: Mágócsy Bence, Hamvas Ildikó, Kovács András, Horváth Zsuzsanna. Fotó: Kaczmarski Zoltán. [SRG.]

A napfogyatkozásról gyermekeknek. = Vas Népe 44. 1999. júl. 24. 171. sz. p. 8. Vetítsd ki a napot!; Figyeld meg a természetet!; A sötétség perceiben.; Kis Tudós lehetsz.; A camera obscura elvén. [SRG.]

Amikor elvész a nap. = Vas Népe 44. 1999. júl. 26. 172. sz. p. 12. Napfogyatkozás 1999. aug. 11-én. [SRG.]

Csak a speciális szűrőszemüveg véd. = Vas Népe 44. 1999. júl. 29. 175. sz. p. 16. Napfogyatkozás 1999. aug. 11-én. [SRG.]

Krilov: A déli sötétség és a közlekedők. = Vas Népe 44. 1999. júl. 30. 176. sz. p. 4. Napfogyatkozás 1999. aug. 11-én. Dr. Varga Ferenc közlekedésrendész tanácsai. [SRG.]

Napfogyatkozás Körmenden. = Vas Népe 44. 1999. júl. 30. 176. sz. p. 4. 1999. aug. 11-én, kulturális programokkal együtt. [SRG.]

Óvatos autózást napfogyatkozáskor. = Vas Népe 44. 1999. aug. 3. 179. sz. p. 2. [SRG.]

Nézze velünk biztonságosan! = Vas Népe 44. 1999. aug. 3. 179. sz. p. 12. Napfogyatkozás szűrőszemüveg-reklám. [SRG.]

Élő internetes közvetítés a napfogyatkozásról. = Vas Népe 44. 1999. aug. 4. 180. sz. p. 6. [SRG.]

Bükön is elfogy a Nap... = Vas Népe 44. 1999. aug. 4. 180. sz. p. 9. Sokféle kulturális program lesz Bükön aug. 11-én. [SRG.]

Csepregi vigasságok. = Vas Népe 44. 1999. aug. 4. 180. sz. p. 9. A napfogyatkozást a horgásztónál és a szőlőhegyen is megtekinthetik. [SRG.]

A Naprendszer a Fő téren. = Vas Népe 44. 1999. aug. 5. 181. sz. p. 1., 3. A szombathelyi Fő-téren aug. 4-től láthatóak a Naprendszer bolygóinak nagyméretű modelljei. Molnár László szombathelyi fizikatanár kezdeményezte a szabadtéri kiállítást. [SRG.]

Teherforgalmi tiltás. = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 2. "Tilos Magyarország egész úthálózatán a 7,5 tonnát meghaladó járművek közlekedése augusztus 11-én délelőtt 11 és délután fél 3 között a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közleménye szerint." [SRG.]

Asztrológiáról. = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 4. A napfogyatkozás kapcsán. [SRG.]

KOZMA G[ábor]: Szerdán kétszer kel és kétszer nyugszik a Nap. "Mintha két pénzérmét csúsztatnánk egymásra" - mondja dr. Jankovics István csillagász. = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 10. 1999. aug. 11-én. [SRG.]

Szűrőszemüveggel! = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 10. Napfogyatkozásról dr. Rácz Péter szemész. [SRG.]

Sok vendég várható. = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 10. 1999. aug. 11-én. [SRG.]

TERSZTYÁNSZKY K[risztina]: Csillagvizsgáló az Ady téren. = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 11. Akár több ezer ember is jelen lehet. - Ingyenes látványosság az MMIK-nál. 1999. aug. 11-én. Tuboly Vince, Szakály Gábor, Póczek Antal hegyhátsáli fényképével. [SRG.]

Ne vezessünk védőszemüvegben. = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 11. 1999. aug. 11-én. "Napfogyatkozáskor - lakott területen is - kötelező lesz a világítás használata." "Lovas kocsival ne közlekedjünk a napfogyatkozás ideje alatt, mivel az állatok vélhetően megvadulhatnak." "Az autósoknak ügyelniük kell a vadakra is, amelyek egészen bizonyosan kimerészkednek majd az erdőkből." [SRG.]

Bizonyos lámpák bekapcsolódhatnak. = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 11. 1999. aug. 11-én. [SRG.]

Nézze velünk biztonságosan! = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 11. Szűrőszemüveg reklám. [SRG.]

Hol mikor kezdődik pontosan? = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 12. Napfogyatkozás 1999. aug. 11-én. A jelenség időadatai Vas megye összes településén, Tóth György számításai alapján. [SRG.]

Világvége vagy új korszak? = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 12. Napfogyatkozás asztrológus szemmel. [SRG.]

Programok Szombathelyen. = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 13. Vasváron, Bükön, Kőszegen, Celldömölkön, Körmenden, Szentgotthárdon, Csepregen 1999. aug. 11-én. [SRG.]

"Naplopó" sárkányok. = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 13. 1999. aug. 11-én. [SRG.]

A pénztárcánkra is figyeljünk! = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 13. 1999. aug. 11-én. [SRG.]

A szemünk világ a tét! Az Egészségügyi Minisztérium felhívása. = Vas Népe 44. 1999. aug. 6. 182. sz. p. 13. 1999. aug. 11-én. [SRG.]

Kettős szoboravató Szombathelyen. = Vas Népe 44. 1999. aug. 7. 183. sz. p. 1. Gothard Jenő bronz mellszobrának (Tóth István) és az Atrelios napfogyatkozás szobornak (Elizabeth Ledersberger-Lehoczky) avatása. [SRG.]

Hegyhátsálon a napfogyatkozásról. = Vas Népe 44. 1999. aug. 7. 183. sz. p. 4. Zombori Ottó tart előadást aug. 10-én délután a művelődési házban. [KSZ.]

Beborul a napfogyatkozás idejére? = Vas Népe 44. 1999. aug. 7. 183. sz. p. 4. Németh Lajos meteorológus szerint Magyarország felett nem lesz zavartalanul derűs és tiszta az ég a napfogyatkozás idején. [KSZ.]

TREIBER M[ária]: Népvándorlás vonatokkal. = Vas Népe 44. 1999. aug. 7. 183. sz. p. 4. 1999. aug. 11-én. [SRG.]

Napfogyatkozáskor. = Vas Népe 44. 1999. aug. 8. 184. sz. p. 4. Aug. 11-én 8-tól 18 óráig Szombathelyen központi orvosi ügyelet látja el a vendégeket, turistákat a Wesselényi u. 4-ben. A Vas Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál és a Vas Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon aug. 11-én 11-től 14 óráig az ügyfélfogadás szünetel. [KSZ.]

Napfogyatkozás (2.) = Vas Népe 44. 1999. aug. 9. 184. sz. p. 3. Lakatos Ferenc karikatúrája. [SRG.]

TREIBER Mária: Nyugtalanná válnak az állatok. = Vas Népe 44. 1999. aug. 9. 184. sz. p. 4. [SRG.]

Napfogyatkozáskor. = Vas Népe 44. 1999. aug. 9. 184. sz. p. 4. Hírek. [SRG.]

KOZMA G[ábor]: Kettős szoboravató Szombathelyen. = Vas Népe 44. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 1., 7. Gothard Jenő bronz mellszobrának (Tóth István) és az Atrelios napfogyatkozás szobornak (Elizabeth Ledersberger-Lehoczky) avatása. [SRG.]

Ingyen szemüveg. = Vas Népe 44. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 2. Az SZDSZ 4 ezer védőszemüveget és tájékoztatót osztott ki a napfogyatkozás előtt a legrászorultabbak között. [KSZ.]

török: Napfogyi. = Vas Népe 44. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 3. Glossza. [SRG.]

Napfogyatkozás (3.) = Vas Népe 44. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 3. Lakatos Ferenc karikatúrája. [SRG.]

TREIBER M[ária]: Megnőtt-e már a forgalom a vasi határátkelőkön. = Vas Népe 44. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 3. [SRG.]

Napfogyatkozás: utolsó figyelmeztetés. = Vas Népe 44. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 4. A közlekedésről. [SRG.]

Forgalomkorlátozás Szombathelyen. = Vas Népe 44. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 4. Egyes utcákat a napfogyatkozás napján egyirányúvá tesznek. [SRG.]

Különjárat a Sugár útra. = Vas Népe 44. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 4. [SRG.]

Valaki mondja meg! Tart a napfogyatkozástól? = Vas Népe 44. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 5. Kérdez: Sipos Attila.Válaszol: Tüske Zsófia, Kosaras László, Horváth Szilvia, Horváth Zoltánné. Fotó: Kaczmarski Zoltán. [SRG.]

MERKLIN T[ímea]: Planetáris Vízió Fesztivál - ma: japán nap a képtárban. Program a Felkelő Nap Országával való kapcsolattartás jegyében. = Vas Népe 44. 1999. aug. 10. 185. sz. p. 7. [SRG.]

Napszobrok, Dali, tea a képtárban. Tegnap véget ért a Planetáris Vízió Fesztivál. = Vas Népe 44. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 1. Fotó: Benkő Sándor. [SRG.]

TREIBER M[ária]: Néznek a dolgozók. Napba nézők munkaideje. = Vas Népe 44. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 1., 4. Fotó: Benkő Sándor. [SRG.]

Bevizsgált. = Vas Népe 44. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 3. Glossza. [SRG.]

Bozzai: Hajléktalanok a Fő téren. = Vas Népe 44. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 4. Várják a napfogyatkozást. [SRG.]

Napfogyatkozás-programok. = Vas Népe 44. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 7. Szombathelyen, Vasváron, Káldon, Körmenden, Bükfürdőn. [SRG.]

SIPOS Attila: Fő téri séta a sötétség előtt. Sokasodnak a napfogyatkozás jelei. = Vas Népe 44. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 8. [SRG.]

Napos büki programok. = Vas Népe 44. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 9. Napfogyatkozás a büki gyógyfürdő parkjában. [SRG.]

Bozzai J.: Csőre tölts! Napfogyatkozás az objektíven keresztül. = Vas Népe 44. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 12. [SRG.]

Talán tiszta lesz az égbolt. Óriási forgalmi dugó az M7-esen, jókora tumultus a Déli pályaudvaron. = Vas Népe 44. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 16. Fotó: Benkő Sándor. [SRG.]

Napfogyatkozás (4.) = Vas Népe 44. 1999. aug. 11. 186. sz. p. 16. Lakatos Ferenc karikatúrája. [SRG.]

Elvesztettük és visszakaptuk a Napot. = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. pp. 1., 3-4. Napfogyatkozás 1999. aug. 11. [SRG.]

Csigalépcsős kilátó. A Cukrosdomb tetején áll a Hegyhát új látványossága. = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 1. Avatása a napfogyatkozás idején volt Vasváron. [SRG.]

Százmilliók lesték a világon. = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 2. A teljes napfogyatkozást. [KSZ.]

Kaiser E.: Megkérdeztük. Mennyi dolguk volt tegnap az orvosoknak, a rendőröknek? = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 3. [SRG.]

szenkovits: Végre! = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 3. Glossza. A napfogyatkozásról. [SRG.]

Zsúfolt vonatok indultak. = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 4. [SRG.]

Megérhetik a következőt. = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 4. A most születendő gyerekek. [SRG.]

Falvakban is figyelték. Az állatok is érzékelték a jelenséget, de nem volt gond velük. = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 4. [SRG.]

Bükön a medencéből nézték. = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 4. [SRG.]

Valaki mondja meg! Erre számított? = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 5. Kérdez: Sipos Attila. Válaszol: Maros Gábor, Balikó Nóra, Major Katalin, Horváth Tibor. Fotó: Kiss Teodóra. [SRG.]

MERKLIN T[ímea]: Indiai táncok imádkozáshoz. = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 7. A napfogyatkozás előtti percekben adtak műsort. [SRG.]

TREIBER M[ária]: Fényköszöntő, zöld derengésben. Tolcsvay Béla varázslatai a vasvári tónál. = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 7. Napfogyatkozáskor. [SRG.]

Elégetett sötétség nyomában. = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 7. A Körmendi Amatőr Színjátszó Társaság a napfogyatkozás előtt bemutatta Sántha Imre: Az ember, aki elégette a sötétséget című tanmesét. [SRG.]

NÉMETH Marietta: Akik puskával köszöntik a Napot. A Memmingeni Muskétások 17. századi ruhában vonultak a Fő térre. = Vas Népe 44. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 7. Fotó: Benkő Sándor. [SRG.]

Sokan jelentkeztek a szemészeten. = Vas Népe 44. 1999. aug. 13. 188. sz. p. 1. A napfogyatkozás után. [SRG.]

Volt egyszer egy napfogyatkozás. = Vas Népe 44. 1999. aug. 13. 188. sz. p. 8. Fotó: Benkő Sándor, Horváth Csaba, Kaczmarski Zoltán. [SRG.]

NÉMETHY M[ária]: Veszélyes okulárék? A szűrőszemüvegeket nem gyűjti senki Magyarországon. = Vas Népe 44. 1999. aug. 14. 189. sz. p. 4. [SRG.]

TREIBER Mária: Vasváron beálltam az égi rendbe. = Vas Népe Hétvége 44. 1999. aug. 14. 189. sz. p. 5. Tolcsvay Béla műsora. Fotó: Kiss Teodóra. [SRG.]

kozma: Maradhat a Nap? = Vas Népe 44. 1999. aug. 16. 190. sz. p. 3. Glossza. Ma kezdik bontani a Fő téren a Naprendszer-modellt, amely hihetetlen népszerűségre tett szert. [SRG.]

Azon a napon, a Napon... = Vas Népe 44. 1999. aug. 18. 192. sz. p. 8. 1999. aug. 11-én Kozma Gábor felvételei a napfogyatkozásról a szombathelyi Fő téren. [SRG.]

Eltűnt a Fő téri naprendszer. = Vas Népe 44. 1999. szept. 1. 203. sz. p. 8. Molnár László fizikatanár ötlete alapján készített Naprendszer-modell. 60-70 ezer ember tekintette meg. [SRG.]

Új magáncsillagda Gencsapátiban. = Vas Népe 44. 1999. szept. 1. 203. sz. p. 16. Idős és ifjabb Szendrői Gábor amatőrcsillagászok csillagdájáról. [SRG.]

Csillagászati hét Szombathelyen. = Vas Népe 44. 1999. okt. 9. 236. sz. p. 16. Október 11-22. között a szombathelyi MMIK-ban. Előadók: Vértes Ernő, Horváth András, Ponori Thewrewk Aurél, Both Előd. [SRG.]

Csillagászati hét. = Vas Népe 44. 1999. okt. 11. 237. sz. p. 7. Csillagászati hét kezdődik ma. [SRG.]

KOZMA Gábor: Fotókiállítás nyílt a csillagászati héten. Csillagászati hét a megyében. = Vas Népe 44. 1999. okt. 12. 238. sz. p. 1., 4. Csillagászati hét kezdődik ma. [SRG.]

Az űrhajózásról az MMIK-ban. = Vas Népe 44. 1999. okt. 13. 239. sz. p. 9. Horváth András előadása. [SRG.]

KOZMA G[ábor]: Kizárólagos a földi élet? Népszerű a jubileumi, XX. Megyei Csillagászati Hét. = Vas Népe 44. 1999. okt. 18. 243. sz. p. 3. Both Előd előadása. Fotó: Kaczmarski Zoltán. [SRG.]

Az Apolló-programról. = Vas Népe 44. 1999. okt. 25. 248. sz. p. 16. Kiállítás a Bercsényi Miklós Általános Iskola aulájában. Parányi Endre rendezte tárlat. [SRG.]

Kiállítás a holdra szállásról. Rajzpályázat és fotótárlat a szombathelyi Bercsényi iskolában. = Vas Népe 44. 1999. okt. 26. 249. sz. p. 16. [SRG.]

TERSZTYÁNSZKY K[risztina]: Megkérdeztük. Mit kell tudni a héten várható meteorzáporról? = Vas Népe 44. 1999. nov. 15. 266. sz. p. 3. Vértes Ernő nyilatkozata a Leonidákról. [SRG.]

TERSZTYÁNSZKY K[risztina]: Amatőr csillagászok számvetése. = Vas Népe 44. 1999. nov. 17. 268. sz. p. 4. Vértes Ernő nyilatkozata a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 10 évéről. A Gothard-emlékérmet Bartha Lajos kapta az évben. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Gothard Jenő levelei Konkoly Thege Miklóshoz, 1880-1883. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 1999. 2. sz. pp. 89-90. Könyvismertetés. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: VEGA és ALPHECCA. = Vega 9. 1999. febr. 10. 1.(40.) sz. pp. 1-2. Első Magyar Elektronikus Csillagászati Folyóirat. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Közgyűlés 1999. január 16-án. = Vega 9. 1999. febr. 10. 1.(40.) sz. p. 2. [SRG.]

1999. februári-márciusi égi jelenségek. = Vega 9. 1999. febr. 10. 1.(40.) sz. p. 4. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 9. 1999. márc. 2.(41.) sz. pp. 2-4. Programajánlat 1999. ápr. 17-aug. 11.; Egyesületi hírek 1999. febr. 7-márc. 12.; Csizmadia Szilárd: Pénzügyek - 1998. [SRG.]

Félszabályos változócsillagok a Göncölszekérben kis távcsövekkel rendelkezőknek. = Vega 9. 1999. márc. 2.(41.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

Egyesületi összejövetelek minden pénteken. = Vega 9. 1999. márc. 2.(41.) sz. p. 6. [SRG.]

Napfogyatkozások előrejelzések Zala megye néhány településére. = Vega 9. 1999. márc. 2.(41.) sz. pp. 6-7. Készítette: Csizmadia Szilárd, Zelkó Zoltán. [SRG.]

Észlelések. = Vega 9. 1999. márc. 2.(41.) sz. pp. 8-9. Fedési változócsillagok (1997-1998). [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Az O-C diagramról. 1. Csillagászati ismeretek. = Vega 9. 1999. márc. 2.(41.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

Áprilisi égbolt. = Vega 9. 1999. márc. 2.(41.) sz. p. 12. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 9. 1999. ápr. 3.(42.) sz. pp. 2-12. Programajánlat 1999. máj. 7-21.; Végre egy derült este.; Csizmadia Szilárd - Németh Andrea: Jegyzőkönyv. A VCSE 1999. jan. 16-i közgyűléséről.; A Vega Csillagászati Egyesület 1998. évi közhasznúsági jelentése és éves beszámolója. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Julián dátumról. = Vega 9. 1999. ápr. 3.(42.) sz. p. 12. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Vadászebek csillagkép. Észlelési ajánlat. = Vega 9. 1999. ápr. 3.(42.) sz. pp. 13-16. [SRG.]

Csillagászati újdonságok. = Vega 9. 1999. ápr. 3.(42.) sz. pp. 17-18. Az ezredik pulzár.; Űrszondák a Marshoz, a Szaturnuszhoz és a Plutóhoz.; A Lokális Galaxiscsoport újabb tagjai. [SRG.]

Észlelések. = Vega 9. 1999. ápr. 3.(42.) sz. pp. 19-20. Kettőscsillagok.; Bartha Lajos: Az M15 kis távcsővel. [SRG.]

PRESITS Péter: A Neptunusz felfedezése. Csillagászati ismeretek. = Vega 9. 1999. ápr. 3.(42.) sz. pp. 20-25. [SRG.]

Naptár - május. = Vega 9. 1999. ápr. 3.(42.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

A VEGA által közölt cikkek és szerzőik. = Vega 9. 1999. ápr. 3.(42.) sz. p. 28. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Az olvasóhoz. = Vega 9. 1999. júl. 4.(43.) sz. p. 2. [SRG.]

NÉMETH Ádám: A csillagok születése, élete és halála. = Vega 9. 1999. júl. 4.(43.) sz. pp. 3-9. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Kis lépés... 30 éve lépett ember a Holdra. = Vega 9. 1999. júl. 4.(43.) sz. pp. 10-12. [SRG.]

Napfogyatkozás programok Zalaegerszegen. = Vega 9. 1999. aug. 5.(44.) sz. p. 2. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Teljes napfogyatkozás 1999. augusztus 11-én, szerdán. = Vega 9. 1999. aug. 5.(44.) sz. p. 3. [SRG.]

Irodalomjegyzék a teljes napfogyatkozás témaköréhez. = Vega 9. 1999. aug. 5.(44.) sz. p. 4. A Vega korábbi cikkei. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Perseidák. Észlelési ajánlat. = Vega 9. 1999. aug. 5.(44.) sz. p. 5. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Fedési minimum észlelés kiértékelése. Észlelések. = Vega 9. 1999. aug. 5.(44.) sz. pp. 6-11. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Öt éves a VCSE. = Vega 9. 1999. aug. 5.(44.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

Egyesületi programok. = Vega 9. 1999. aug. 5.(44.) sz. p. 12. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Égi színjáték. = Vega 9. 1999. szept-okt. 6-7.(45-46.) sz. p. 2. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Az O-C diagramm. 2. A TV Cas példája. = Vega 9. 1999. szept-okt. 6-7.(45-46) sz. pp. 3-7. [SRG.]

Alphecca, az elektronikus VEGA. = Vega 9. 1999. szept-okt. 6-7.(45-46.) sz. p. 7. [SRG.]

HEALY, David: Egy hamis nóvafelfedezés. = Vega 9. 1999. szept-okt. 6-7.(45-46.) sz. pp. 8-10. Sky and Telescope 1979. febr. Fordította: Papp János. [SRG.]

Közgyűlés 2000. január 15.; Új amatőrcsillagvizsgáló Vas megyében (Gencsapáti).; Összevont VEGA-számok. = Vega 9. 1999. szept-okt. 6-7.(45-46.) sz. p. 10. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Gondolatok a fényszennyezésről 1. Faludy György gondolata. = Vega 9. 1999. szept-okt. 6-7.(45-46.) sz. pp. 11-13. Faludy György: Földi szállásunk című versében. [SRG.]

Könyvtárunk gyarapodása. = Vega 9. 1999. szept-okt. 6-7.(45-46.) sz. p. 13. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: 21 őszi-téli célpont binokulároknak. = Vega 9. 1999. szept-okt. 6-7.(45-46.) sz. pp. 14-19. [SRG.]

A "tizedik bolygó" nem létezik. = Vega 9. 1999. szept-okt. 6-7.(45-46.) sz. p. 20. [SRG.]

Elnökségi ülés szeptember 4-én. = Vega 9. 1999. szept-okt. 6-7.(45-46.) sz. p. 20. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Teljes holdfogyatkozás 2000. január 20/21-én. = Vega 9. 1999. nov-dec. 8-9.(47-48.) sz. pp. 2-11. Előzetes. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Magas Leonida-aktivitás 1999. november 17/18-án. = Vega 9. 1999. nov-dec. 8-9.(47-48.) sz. p. 11. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: A 2000. január 20/21-i teljes holdfogyatkozás kráterkontaktusainak előrejelzései. = Vega 9. 1999. nov-dec. 8-9.(47-48.) sz. p. 12. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Egy születő meteorraj pályája. = Vega 9. 1999. nov-dec. 8-9.(47-48.) sz. pp. 13-15. [SRG.]

Fekete lyuk az SW Cygni-ben. = Vega 9. 1999. nov-dec. 8-9.(47-48.) sz. p. 15. ICPS ’96 Proceedings. Szerkesztette: Boldizsár L. [SRG.]

VCSE hírek. = Vega 9. 1999. nov-dec. 8-9.(47-48.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

A Hold árnyéka átrobogott Zalán is. = Zalai Hírlap 55. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 1. A teljes napfogyatkozás eseménye Zala megyében. A képen a megyeszékhely a Hold árnyékában. A Vega csillagászati Egyesület Zalaegerszegen a sportcsarnok előtt szervezett egész napos programot. Keszthelyen a belvárosi sétálóutcát és a hajókikötőt választották. A Hotel Helikonba érkezett 60 fős japán csoport reggel Tihanyba utazott a napfogyatkozás kémlelésére. Hahóton kerti pikniken, a felsőfakospusztai hegytetőn több csoport nézte a jelenséget. A napfogyatkozásokkal kapcsolatos híreket, interjúkat, képeket készítette: Arató Lajos, Gyuricza Ferenc, Horányi Árpád, Katona Tibor, László Mária, Magyar Hajnalka, Pezzetta Umberto, Péter Gyöngyi, Rózsa Zsuzsa, Sinkovics Eta, Szakony Attila, Szalabán Attila, Takáts Sándor, Varga Andor, Virrasztó Zsolt. [KSZ.]

Milyennek látta az ezredvégi csodát? = Zalai Hírlap 55. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 1., 5 Járókelők véleménye a teljes napfogyatkozás látványáról. [KSZ.]

Déli éj Zalaegerszegen. = Zalai Hírlap 55. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 3. A Vega Csillagászati Egyesület által szervezett egész napos programról. Csizmadia Szilárd és Bánfalvi Péter szakértők az alkalmi szabadtéri színpadon. A sportcsarnok előtt összegyűltek ovációval fogadták a páratlan látványt. Tombi Lajos Zalaegerszeg alpolgármesterének nyilatkozata. Életképek a fogyatkozás alatti városból. [KSZ.]

Árnyékból, árnyékba. = Zalai Hírlap 55. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 3. Kutyák, lovak, tehenek, birkák, tyúkok. Háziállatok viselkedés a teljes napfogyatkozáskor. [KSZ.]

Égi csodák a Balatonnál. = Zalai Hírlap 55. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 4. A keszthelyi hajókikötő környékén volt a legnagyobb tömeg. A Csobánc sétahajó 11 órakor indult kétórás balatoni útjára, rajta egy 30 fős angol csoport volt. Az utasokat pezsgővel várta a személyzet. A Hotel Helikon külföldi vendégei a teraszokról nézték az égi tüneményt. A Danubius Rt. hévízi szállodáiban telt ház volt. Hévízen a Tófürdőt 1999. aug. 11-én a teljes napfogyatkozás alatt zárva tartották, csak 14 órakor nyitottak ki. Ennek életvédelmi biztonsági okai voltak. [KSZ.]

Részleges betegfogyatkozás. = Zalai Hírlap 55. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 4. Zalaegerszegen a Megyei Kórház különleges készenlétben állt, de beteglétszáma nem nőtt. Még az előjegyzettek közül is sokan lemondták a napfogyatkozás napján az érkezésüket. A mentőszolgálat 11 órára minden kocsiját berendelte, de a napfogyatkozás ideje alatt egyetlen riasztás sem érkezett. Zalaegerszegen egyetlen szülés zajlott, az újszülött már 11 órára napvilágra jött. A Megyei Kórház szemészeti osztályára délután hatan mentek vizsgálatara, mert óvatlanul belenéztek a Napba. Maradandó szemkárosodás egyik esetben sem történt. [KSZ.]

Kívánság Lentiből. = Zalai Hírlap 55. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 4. A rédicsi határátkelőn 30-40 %-os forgalomnövekedés volt, rengeteg szlovén tartott Zalaegerszeg és Szombathely irányában. Lenti lakosai is útra keltek a teljesség sávja felé. Lenti belvárosában egy 20 fős csoport közösen nézte és fényképezte a fogyatkozást. [KSZ.]

A gyerekek nem hagyták ki. = Zalai Hírlap 55. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 4. Részletes napfogyatkozás-beszámoló Zalaszentbalázs, Hahót, Felsőfakospuszta településekről. [KSZ.]

A megye legészakibb "fokán". = Zalai Hírlap 55. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 5. Zalavég lakosságának napfogyatkozás-élménye. [KSZ.]

Lehetne mindennap. = Zalai Hírlap 55. 1999. aug. 12. 187. sz. p. 5. A rendőrség is teljes készültségben állt a napfogyatkozás idején. A rendezvényeken egyen- és civilruhás munkatársaik is vigyázták a rendet. Egyetlen alkalommal sem kellett beavatkozniuk, így a rendőrök is kémlelhették a természeti jelenséget. Szakszerveztük ellátta őket napfogyatkozás-néző védőszemüveggel. [KSZ.]

          2000.

ÁGH István: A képzelet emléke. Versek. [Budapest,] 2000. Nap Kiadó Bt., Váci ÁFÉSZ Nyomda. 143 p. Csillagászati vonatkozású versek: pp. 22-23.: Campo dei Fiori. [Rómában, Giordano Bruno szobránál]; pp. 65-66.: Az üstökös éve. ["... talán mint a kométa, roppant mélységéből a földre lobbant, e baljós kéve minden időt magába foglal, egyetlen keringésbe kötve az emberiség történelme..."]; pp. 112-113.: Szindbádi nyár napfogyatkozással [a költő 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás élménye a Balatonról]. [KSZ.]

BADINY JÓS Ferenc: A sorsdöntő államalapítás. Budapest, 2000. Ősi Örökségünk Alapítvány. 299 p. Csillagászat: pp. 287-299. Függelék. 3. Az ősmagyar népi csillag- és csillagképnevek. [KSZ.]

  BALÁZS Lajos: Csillagászati Kutatóintézet. Budapest, 2000. Magyar Tudományos Akadémia, Akaprint Nyomdaipari Kft. 18 p. /A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei./ A M. Kir. Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium, a Sváb-hegyi Csillagvizsgáló Intézet, az MTA Csillagvizsgáló Intézete, a piszkés-tetői megfigyelőállomás, a Napfizikai Obszervatórium Debrecenben intézmények történetének lényeges adatai. Glatz Ferenc 2000. októberben kelt utószavával. [KSZ.]

BALOGH Lászlóné: Fizika II. Elektromágnesség, anyagszerkezet. Középiskolásoknak. 4. kiad. Budapest, 2000. Műszaki Könyvkiadó, Oláh Nyomdaipari Kft. 158 p. /Calibra könyvek./ E tankönyv használatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 44.814/96. XI. számon engedélyezte. Azonosító szám: CA 1018. Csillagászat: pp. 129-148. A csillagászati fejezet Horányi Gábor munkája. [KSZ.]

BALOGH Zoltán: Tudomány és kozmológia. Budapest, 2000. Agro-Lingua Kiadó, Dabas Jegyzet Kft. 48 p. [SRG.]

BARROW, John David: A művészi Világegyetem. Ford.: Béresi Csilla, Both Előd, Abonyi Iván. 2. kiad. Budapest, 2000. Vince Kiadó, MA Bt., Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. 312 p. [KSZ.]

BEAUMONT, Émilie: Világegyetem. Ford.: Margittai Ágnes. Budapest, 2000. Passage Kiadó, Sylvester János Kiadó és Nyomda Kft. 124 p. /Kép-tár. A világ felfedezése./ Szakmailag ellenőrizte: Zombori Ottó. [KOC.]

BEAUREGARD, Diane Costa de - DENIAU, Clarisse - FARRÉ, Marie - HENNING, Anne de - KRAFFT, Maurice - OTTENHEIMER-MAQUET, Laurence - VERDET, Jean-Pierre: Bolygónk a világegyetemben. Ford.: Margittai Ágnes. [Budapest,] 2000. Passage Kiadó, Gödi Print Kft. 75 p. /Felfedezőúton./ Szakmailag ellenőrizte: Simon Tamás. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Kis atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris- és anyagtérképek a holdkőzetekről, meteoritekről. Budapest, 2000. UNICONSTANT Kiadó (Püspökladány) [számozatlan 24 p., 4 t.]. A Naprendszer anyagai, főként a meteoritek és a holdkőzetek anyagai. Vékonycsiszolatok a NASA hold mintáiból és antarktiszi meteoritokból. A Magyarországon hullott vagy talált meteoritek listája: 23 hullás adatai. [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: Alapjaiban mi az Univerzum, az ember és az Isten? Egy új szempont szerinti vizsgálat eredményeinek összegzése. Pécs, 2000. A szerző magánkiadása, Temporg Nyomda. 32 p. Bárdi László előszavával. [KSZ.]

BON, Pierre: Világegyetem. Szerk.: Émilie Beaumont. Ford.: Margittai Ágnes. [Budapest,] 2000. Passage Kiadó, Sylvester János Kiadó és Nyomda Kft. (Szombathely). 124 p. /Kép-tár. A világ felfedezése./ Szakmailag ellenőrizte: Zombori Ottó. Gyermekeknek szóló csillagászat könyv. [KSZ.]

BORVENDÉG Márta - DÁVID János - HARAG Ferenc - JÁMBOR Balázs - SZABÓ Péter: Általános természeti földrajz. Főiskolai jegyzet a tanító- és óvóképzés számára. Kézirat. Kaposvár, 2000. Dávid Oktatói és Kiadói BT., Pethő és Társa Nyomda. 249 p. Dávid János előszava 2000. máj. 19-én kelt Kaposváron. Csillagászat: pp. 13-64. Ezt a részt Borvendég Márta írta. [KSZ.]

CORNWELL, Bernard: Stonehenge. Krisztus előtt 2000. Ford.: Babits Péter. Pécs, 2000. Alexandra Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. 461 p. [KSZ.]

Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. 185 p. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

CSURDA Ágnes: "Ha felnézel az égre." Válogatott verseim 2000. 1. kiad. [Salgótarján,] 2000. Magyar Csillagászok Baráti Köre, Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány. 21 p. /"A Csillagvizsgáló" kiskönyvtára. 2./ [SRG.]

DAVIES, Paul: Isten gondolatai. Egy racionális világ tudományos magyarázata. Ford.: Béresi Csilla. Jegyz. ell.: Kovács Gyula. 3. kiad. Budapest, 2000. Vince Kiadó, Dabasi Nyomda Rt. 253 p. A fordítást ellenőrizte: Both Előd és Kovács Gyula. A magyar kiadás jegyzeteit és a magyar nyelvű irodalomjegyzéket készítette: Kovács Gyula. [KSZ.]

DAVIES, Paul: Az ötödik csoda. Az élet eredetének nyomában. Ford.: Kertész Balázs. Jegyz. ell., a magyar nyelvű ajánlott irodalomjegyzéket összeállította: Almár Iván. Budapest, 2000. Vince Kiadó, Szekszárdi Nyomda Kft. 294 p. [SRG.]

ENDRÉDI Lajos: Földrajzi ismeretek. 1. kiad. Budapest, 2000. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.. Kaloprint Nyomda Kft (Kalocsa). 335 p. /Természetismeret II. tanítóképzési tankönyvsorozat I. köt./ Főiskolai tankönyv. Jelzet: 42530. Lektorálta: Gábris Gyula. Csillagászat: pp. 17-82. Csillagászati földrajzi ismeretek. [KSZ.]

ENDRÉDI Lajos - BENKE János - HARAG Ferenc: Földrajzi gyakorlatok. Főiskolai segédtankönyv. Szerk.: Endrédi Lajos. Budapest, 2000. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Kaloprint Nyomda Kft. (Kalocsa). 202 p. Természetismeret II. tanítóképzési tankönyvsorozat II. köt. Főiskolai segédtankönyv. Jelzet: 42531. Lektorálta: Gábris Gyula. A csillagászati részt (pp. 13-37.) Endrédi Lajos írta. [KSZ.]

Ezredforduló - Tanulmányok a dátumváltásról. Szerk.: Mojzes Imre. Budapest, 2000. Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kht. 225 p. Borítócím: Tanulmányok a dátumváltásról és az ezredfordulóról.; Mojzes Imre (évszámkezelési kormánybiztos) bevezetője 2000. máj. 25-én kelt. Lektorok: Babay Béláné, Bordán Dezsőné, Soós Péterné. [KSZ.]

FARKAS Henrik: IgaZ-akták. Világegyetemek titkai. Budapest [2000.] Athenaeum 2000 Kiadó, Gyomai Kner Nyomda. 163 p. Szaklektor: Fehér György. [KSZ.]

FEYNMAN, Richard P.: Hat könnyed előadás. A fizika alapjainak magyarázata. Ford.: Ill Márton. Budapest, 2000. Park Könyvkiadó - Akkord Könyvkiadó, Dürer Nyomda és Kiadó Kft (Gyula). 160 p. A szerző 1963 júniusában kelt előszavával. David L Goodstein és Gerry Neugebauer 1989 áprilisában kelt különleges előszavával. Paul Davies 1994 szeptemberében kelt bevezetőjével. Első előadás: Atomok mozgásban.; Második előadás: A fizika alapjai.; Harmadik előadás: A fizika és más tudományok viszonya. (Csillagászat: p. 80-82. A csillagászat.); Negyedik előadás: Az energia megmaradása.; Ötödik előadás: A gravitáció elmélete. (Csillagászat: pp. 107-130. A bolygók mozgása. Kepler törvényei. A dinamika fejlődése. Newton gravitációs törvénye. Az általános tömegvonzás. Cavendish kísérlete. Mi a gravitáció? Gravitáció és relativitás.); Hatodik előadás: A kvantumos viselkedés. [KSZ.]

GLEICK, James: Káosz. Egy új tudomány születése. Ford.: Szegedi Péter. 2. kiad. Budapest, 2000. Göncöl Kiadó. Széchenyi Nyomda Kft. (Győr) 359 p. Szerkesztette és a fordítást az eredetivel egybevetette: Seres Iván. Az 1999-es kiadással teljesen azonos, lényegében utánnyomás 2000. évszámmal. Több csillagászati vonatkozással. Például: pp. 69-71. (A Jupiter nagy vörös foltja); pp. 173-181. (égimechanika, gömbhalmazok, galaxisok). [KSZ.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület alapszabálya. Szerk.: Vértes Ernő. Szombathely, 2000. Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. 16 p. /Egyesületi füzetek. 1./ Az "Egyesületi Füzetek" a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület kiadványa. Általános és közérdekű információkat adva, csak ritkán, a szükséges esetben jelent meg. Az 1. száma 2000 májusában a GAE alapszabályát tartalmazta. A 2. száma 2002 szeptemberében Dr. Tóth György csillagászati hagyatékát ismertette. A 3. száma 2004 tavaszán készült el a 2004. jún. 4-i Vénusz-átvonulás megfigyelésének szakmai előkészítésére. A 4. száma 2005 októberében jelent meg. Bartha Lajos: "Kövesligethy Radó emlékezete - két tudományterület magyar úttörője" című tanulmányát tartalmazta. [KSZ.]

GRABARITS István: A kalocsai ásványgyűjtemény. (A kalocsai Viski Károly Múzeum ásványtani állandó kiállításának vezetője.) Szerk.: Romsics Imre. 2. jav. és bőv. kiad. Kalocsa, 2000. Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Viski Károly Múzeum, PRINT 2000 Nyomda Kft. 132 p. /Kalocsai Múzeumi Kiskönyvtár. 5./ Lektorálta. Dr. Embey-Isztin Antal. Az ásványtárat létrehozó, asztrofotózással is foglalkozó polihisztor, Tóth Mike életéről és szakmai munkásságáról is. [REZ.]

GRIBBIN, John: Az idő születése. Hogyan mérjük meg a világegyetem korát? Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2000. Akkord Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. 223 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektorálta: Abonyi Iván. [KSZ.]

HORVÁTH József - MOLNÁR László: Kunc Adolf. Budapest, 2000. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum - XII. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ. 106 p. /Tudós tanárok - tanár tudósok./ Kunc Adolf (1841-1905) csillagászattal is foglalkozó premontrei szerzetes, gimnáziumi tanár életpályája. [KSZ.]

HUYGHE, Edit - HUYGHE, Francois-Bernard: Világképek. Az Univerzum ezeregy meséje Galilei előtt. Ford.: Vaszócsyk Crista. Budapest, 2000. Európa Könyvkiadó, Reálszisztéma Dabasi nyomda Rt. 294 p. Szakmailag ellenőrizte: Makovecz Benjamin. [KSZ.]

Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. 195 p. Mojzes Imre évszámkezelési kormánybiztos előszava 2000. máj. 12-én kelt Budapesten. [KSZ.]

ILLÉS Virág Fédra: A természettudományos világkép egyetemes fejlődésének matematikai és csillagászati vonatkozásai. Szakdolgozat. Szombathely, 2000. Berzsenyi Dániel Főiskola Matematika Tanszék. 78 p. Konzulens: Péntek Kálmán. Fejezetcím: Bevezetés. A csillagászat születése. Az ókori civilizációk csillagászata. A "sötét középkor". A XV.-XVIII. századi fejlődés és a napközéppontú világképek. A dinamikus világkép modernizálódásától napjainkig. Összegzés. Felhasznált irodalom. Képjegyzék. [KSZ.]

JUNG, Karl Gustav: Titokzatos jelek az égen. Ufókról és földön kívüli jelenségekről. Ford.: S. Nyíró József. 2. kiadás: Budapest, 2000. Kossuth Kiadó Rt., Szekszárdi Nyomda Kft. 162 p. A "repülő csészealjak" kérdéskörének vizsgálata egy pszichológus szemével. [KSZ.]

KÁDÁR Ágnes: Gothard Jenő munkássága 1881-től 1883-ig. Szakdolgozat. BDTF Szombathely. Szombathely, 2000. 47 lev. [SRG.]

KÉRI András: Indiánok világa. Debrecen, [2000.] Anno Kiadó, 216 p. Két könyv egy kötetben. A kiadás évszáma nincs feltüntetve, de az előszó alapján a 2000. lehet. Lektorálta Luisa Solyomvary. Csillagászat: 1. Az azték naptár. pp. 11-100. [Az első rész az aztékok csillagászati ismereteivel, a számolási módjukkal, az időszámításukkal, világképükkel és asztrológiai nézeteikkel foglalkozik.]; 2. Az Antillák népe. pp. 101-213. A szerző hiányos csillagászati ismeretei következtében egyes leírásai és közlései nehezen értelmezhetők. [IBQ.]

KIDGER, Mark: A betlehemi csillag. A legújabb kutatások fényében. Ford.: Békési József. [Debrecen, 2000.] Gold Book Kft. kiadása, Alföldi Nyomda Rt. 286 p. /GOLD BOOK./ [KSZ.]

KISZELY István: A magyarok eredete és ősi kultúrája. 2. bőv. kiad. Budapest, 2000. Püski, Gyomai Kner Nyomda. 1483 p. Csillagászat: Az égitestek. pp. 848-851.; A Nap-jel. pp. 1038-1041. [SRG.]

KORDA András - TOLNAI Domonkos: Ez a mi Napunk. Nap és napismeret. Budapest, 2000. Athenaeum 2000 Kiadó, Gyomai Kner Nyomda. 358 p., 32 t. Szakmailag ellenőrizte: Zombori Ottó és Pastorek László. [SRG.]

LEDERMAN, Leon - TERESI, Dick: Az isteni a-tom. Mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem? Ford.: Vassy Zoltán. 3. kiad. 2000. Typotex Elektronikus Kiadó, Dabas-jegyzet Kft. nyomda. 459 p. Szaklektor: Hraskó Péter. [KSZ.]

LIVRAGA, Jorge Angel: Az alkimista. Giordano Bruno nyomában. Ford.: Rusznák György. Budapest, 2000. Új Akropolisz Kiadó. 206 p. /Az Új Akropolisz Könyvtára./ Lektor: Deák Szilvia. A 16. századi történet főhőse egy fiatal kémiatanár, aki kapcsolatba kerül az akkoriban titokban működő okkult páholyok egyikével. Attól a perctől kezdve, hogy új mesterei fokozatosan bevezetik tudásukba, új élet kezdődik Pablo Simon számára. Kémiatanárból alkimistává válik, akinek nagy műve - az ólom arannyá változtatása - saját lelkében készül csodákkal teli, kalandos élete során.
Az olvasó elkísérheti a Távol-Keletre, ahol több évig indiai mesterénél tanul, és ahonnan majd Giordani Bruno, a csodált és üldözött filozófus társaságában tér vissza Egyiptomon át Európába, hogy sorsa beteljesedjen. Egy rendkívüli szerelemnek is tanúi lehetünk, amelyet nem rengethetett meg sem a távolság, sem a halál. Az alkimista egy csodálatos szintézis: bemutatja, hogy a nagy igazságok Keleten és Nyugaton azonosak, és minden korban tudást és magasztos erkölcsi példát adnak az önmaga rejtélyeit kutató embernek, megerősítést és választ nyújtanak mindennapi útkereséséhez. [REZ.]

MADDOX, John: Ami a tudományban még felfedezésre vár. Feltérképezzük a Világegyetem titkait, az élet eredetét és az emberi faj jövőjét. Ford.: Bencze Gyula. Budapest, 2000. Vince Kiadó, Szekszárdi Nyomda Kft. 401 p. Közreműködött: Staar Gyula. [KSZ.]

Magyar csillagversek. Szerk.: Forgács József. Oroszlány, 2000. Halley Csillagászati Egyesület, MONTÁZS PRESS Kft. 96 p. Ady Endre, Arany János, Áprily Lajos, Babits Mihály, Balassi Bálint, Földi János, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Vajda János, Vörösmarty Mihály, Urania múzsa ihlette 60 verse. Közreműködött: Szauer Ágoston. [SRG.]

A magyar matematika történetéből. A klasszikus századok számolómesterei. Összeáll.: Gazda István. Piliscsaba, 2000. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. 319 p. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 15., Tudománytörténeti Breviárium. 3./ Segédkönyv a felsőfokú oktatási intézmények számára. Szakszerkesztő: Scharnitzky Viktor. [SRG.]

Magyar űrkutatás 2000. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Sztojanovics Péter. Budapest, 2001. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. 144 p. Borítócím: Űrtevékenység Magyarországon. Intézeti beszámolók (alapadatok, kutatók, tudományos tevékenység és eredmények, nemzetközi együttműködés, egyéb tevékenységek, publikációk): Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ; Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma; Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszék, Űrkutató Csoport; Országos Meteorológiai Szolgálat Műholdas Kutató Laboratórium; MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet; BME Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszék Űrkutató Csoport; Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet FFO; Magyar Állami Földtani Intézet Kozmikus Anyag Kutató Csoport; BME Felsőgeodéziai Tanszék; MTA KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézet; MTA Csillagászati Kutatóintézete;
ELTE TTK és MTA X. Osztály Geonómia Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport; Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház; Magyar Honvédség Központi Honvédkórház; Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet; Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai Intézet Szenzomotoros Adaptációs Labor; MTA Pszichológiai Kutatóintézet Pszichofiziológiai Részlegek; Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Immunológiai Intézet; "Johan Béla" Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoport; MTA-Semmelweis Egyetem Biofizikai Kutatólaboratórium; Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő-és Űrorvosi Tanszék; MTA KFKI Atomenergia Kutató Intézet Környezetfizikai Laboratórium Űrdozimetriai Csoport; Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet; MTA KFKI Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet. [KSZ.]

Magyarországi Csillagászok Életrajzi Lexikonja. Szerk.: Bartha Lajos, Könnyű József, Pischné Könnyű Edina. 1. kiad. [Salgótarján,] 2000. Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre, Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány. 103+[4] p. [SRG.]

A magyarországi fizika klasszikus századai 1590-1890. Összeáll.: Gazda István. Piliscsaba, 2000. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. 259 p. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 16., Tudománytörténeti Breviárium. 2./ Segédkönyv a felsőfokú oktatási intézmények számára. [SRG.]

MÁNDOKI László: Érdekességek a népköltészet világából. Válogatás dr. Mándoki Lászlónak a Hetedhéthatár magazinban megjelent írásaiból. Pécs, 2000. Héthatár BT. 59 p. /Hetedhéthatár füzetek - Néprajz. 2./ 26 képpel. Sorozatszerkesztő és felelős kiadó: L. Csépány Katalin. A kötetben: Csillagmondák. A Tejút (pp. 39-41.); Szitáslyuk (pp. 42-44.); Orion (pp. 45-47.); Csanakcsillag (pp. 48-50.); A holdfoltok népi magyarázatáról (pp. 51-52.); Mégegyszer a holdfoltokról (pp. 53-55.). Mándoki László dr. (1935-2000.) néprajzkutató, művelődéstörténész, muzeológus. Egyetemi tanár, a pécsi Janus Pannonius Múzeum vezető beosztású munkatársa. Egyetemei évitől egyik fontos kutatási területe a népi csillagismeret és csillagmitológia korszerű kutatása volt, e téren nemzetközi viszonylatban is úttörő - de sajnos csonkán maradt - munkát végzett. [IBQ.]

Meteorológiai csillagászati földrajzi értelmező szótár. Összeállította: Gerencsér Ferenc. [Budapest, 2000.] Inter M. D. kiadó, MULTIPRESS 2000 Kft. nyomda. 315 p. Munkatársak: Mihályi Gabriella, Oláh Károly. Csillagászat: pp. 1-160. [KSZ.]

MITTON, Jacqueline - MITTON, Simon: Csillagászat. Ford.: Nagy György. Budapest, 2000. Scolar Kiadó, Polygraf Print Presov, Szlovákia. 80 p. /Scolar kalauz gyermekeknek./ Lektorálta Vámosi Róbert. [SRG.]

MÓDOS Tibor: Fizikakönyv. A hatodik évfolyam és a 12 éves korosztály számára. 4. kiad. Celldömölk, 2000. Apáczai Kiadó, MESTERPRINT Kft. 79 p. Az Oktatási Minisztérium a kiadványt T 511.650/1999. szám alatt jóváhagyta és segédkönyvvé nyilvánította. Jelzet: AP 681/4. Bírálta: Pál Andrásné és Almási István. Csillagászat: pp. 9-10. (Az idő mérése, napórák); pp. 24-25. (Newton II. törvénye, mozgások a Naprendszerben); pp. 34-45. (fénytan, optikai eszközök) [KSZ.]

MÓDOS Tibor: Fizikakönyv. A nyolcadik évfolyam és a 14 éves korosztály számára. 4. kiad. Celldömölk, 2000. Apáczai Kiadó. 96 p. Az Oktatási Minisztérium a kiadványt T 511.650/49/1999. szám alatt jóváhagyta és segédkönyvvé nyilvánította. Jelzet: AP 881/4. Bírálta: Pál Andrásné. Lektorálta: Almási István. Csillagászat: pp. 28-39. (Az általános tömegvonzás. A bolygókról. Kepler törvényei. Mesterséges égitestek); p. 95. (A bolygók néhány adata) [KSZ.]

Napfogyatkozás 1999. Kiad. a Guards Rt. Budapest, 2000. Guards Távközlési Szolgáltató Rt. Magyar Csillagászati Egyesület. Multimédia CD-ROM. A borítón lévő tartalom: 15 eredeti videó felvétel, hanganyagok. Több mint 700 fotó a jelenségről. Csillagászati Jelenségnaptár 2025-ig. A jelenség teljeskörű bemutatása. Ismertető a résztvevőkről: A Nap és a Hold. Csillagképek. Program és kiadványajánlók. Régi napfogyatkozások. Rengeteg témához kapcsoló link az internetezőknek.; A lemezre írva: 2. kiadás: Kövi Szabolcs zenéjével.; A CD-ROM-on lévő tartalom: A jelenség háttere. Napfogyatkozás galéria (fényképek, videók). Jelenségnaptár 2025-ig. A napfogyatkozás sajtója (Magyar Nemzet, Közéleti Havi Krónika, Kelet-Magyarország, Kisalföld, Hetek, HVG, Fejér Megyei Hírlap, Halasi Tükör, Népszava, Tarjáni Acél, RTV, TTG Hungary, Békés Megyei Nap, Karaván, Blikk, Mai Nap, Dunaújvárosi Hírlap, Metro sajtótermékek cikkei a napfogyatkozással kapcsolatban).
Régi napfogyatkozások (Magyarország 1843, Finnország 1990, Hawaii 1991, Brazília 1994, India 1995). A fogyatkozás, mint múzsa (gyermekrajzok, versek, zenei kiadványok, a Meteor folyóiratban megjelent írások). Csillagképek és térképek. Csillagászati programtár. Kiadványajánló (könyvek, térképek, diasorozat, CD, bélyegblokk, emléktárgyak). Internetes források. Zenék. Guards Rt. - Polaris Csillagvizsgáló - Magyar Csillagászati Egyesület, GUARDS & MCSE Produkció 2002. A technikai alkotók: Vitéz Norbert, Posta Miklós, Szigeti Gábor, Protzner György. Csillagászati szakértők: Nagy Zoltán Antal, Kereszturi Ákos, Tepliczky István, Keszthelyi Sándor. Borítóképen: Pócsai Sándor fényképe. [KSZ.]

Napfogyatkozás és honfoglalás. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomdája. 76 p. /Magyar csillagászattörténet./ Keszthelyi Sándor: Lakits Ferenc csillagász élete. pp. 6-41.; Sragner Márta: Lakits Ferenc bibliográfia. pp. 43-76. Lektorálta: Gazda István. A bibliográfia 625 tételt tartalmaz. [SRG.]

NÉMETH László: VII. Gergely. Galilei. Vál., utószó: Domonkos Mátyás. Budapest, 2000. Osiris Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. 197 p. /Milleneumi könyvtár./ Csillagászat: pp. 79-190. Galilei. Történeti dráma. 1953. [KSZ.]

NOWINSZKY László: Fénycsapdázás. Szombathely, 2000. Savaria University Press, BETŰVETŐ nyomda. 184 p. Lektorálta: Mészáros Zoltán, Sáringer Gyula. [SRG.]

PÁLFY József: Kihaltak és túlélők. Félmilliárd év nagy fajpusztulásai. Budapest 2000. Vince Kiadó Kft., Szekszárdi Nyomda Kft. 222 p. /Tudomány - egyetem./ Szaklektor: Géczy Barnabás. Csillagászat: pp. 40-42., 96., 109., 124-133., 149-152. [KSZ.]

A "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Tábor rendezvényei és megfigyelési eredményei. Szerk.: Gyenizse Péter. Pécs, 2000. ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület, Magyar Csillagászati Egyesület Pécsi Csoportja, Pécs-Baranyai TIT Csillagászati Szakosztálya. 47 p. Szerzők: Keszthelyi Sándor, Balogh János, Bartha Lajos, Gyenizse Péter, Ignátkó Imre, Keszthelyiné Sragner Márta. [SRG.]

POSKITT, Kjartan: Irány az űr! Ford.: Nagyfejeő Rita. Budapest, MM. [2000.] Egmont Hungary Kiadó Kft., Vel Kft. 159 p. /Tudástár./ [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz X. rész. Összeáll.: Kovács István. Kiad.: TIT Uránia Csillagvizsgáló. 1987. Változatlan utánnyomás. [Budapest,] 2000. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 24 p. T And, U And, V And, RV And, RR And, RW And, ST And, UZ And, EK And, R Ari, U Ari, U Aur, RW Aur, R CVn, T CVn, V Cnc, T Cas, S Cyg, TY Cyg, TZ Cyg, WY Cyg, BG Cyg, CN Cyg, FF Cyg, V1016 Cyg, SU Gem, SW Gem, RU Her, V Vul, YZ Vul, BD Vul változócsillagok térképei. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz XI. rész. Összeáll.: Kovács István. Változatlan utánnyomás. [Budapest,] 2000. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 24 p. R And, RX And, Z Aql, R Aqr, Z Aur, T Cam, RR Cam, W Cnc, VY CMa, SS Cas, S Cep, R Com, S Del, T Del, R Dra, RS Gem, U Her, AH Her, R Hya, V Mon, TT Oph, TX Oph, RU Per, R Psc, R Ser, tau-4 Ser, W Tau, S UMa, T UMa, RS UMa, RX UMa, R Vir változócsillagok térképei. [KSZ.]

REDFERN, Martin: Bolygónk, a Föld. Ford.: Dobrás Zsófia. Budapest, 2000. Tessloff és Babilon Kiadó . 96 p. Lektorálta: Orha Zoltán. Csillagászat: pp. 6-10.; pp. 18-21.; p. 90. [KSZ.]

SAGAN, Carl: Korok és démonok. Ford.: Hraskó Péter. 2. jav. utánnyomás. [Budapest], 2000. TYPOTEX Kiadó, Dabas Jegyzet Kft. nyomda. 443 p. /Szkeptikus könyvek./ A természettudományos (benne a csillagászati) ismeretterjesztés kérdéseiről. [KSZ.]

SAGAN, Carl: Milliárdok és milliárdok. Gondolatok az ezredfordulón életről és halálról. Ford.: Both Előd. Budapest, 2000. Akkord Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. 279 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektorálta: Abonyi Iván. Részben csillagászati részekkel. [KSZ.]

STACE, Alexa: A Föld atlasza. Ford.: Kállai Tibor. Budapest, 2000. "Nyomtatták Spanyolországban". 95 p. /A világ felfedezése 1./ Tudományos szerkesztő: Dixon, Dongal. [SRG.]

STRATHERN, Paul: Einstein. E = mc2. Ford.: Piróth Attila. [Budapest,] 2000. Elektra Kiadóház, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). 75 p. /HeurékA./ [KSZ.]

STRATHERN, Paul: Hawking. Ford.: T. Szilágyi Katalin. [Budapest,] 2000. Elektra Kiadóház, Széchenyi Nyomda Kft. 71 p. /Heuréka./ [KSZ.]

TERES Ágoston: Biblia és asztronómia. Mágusok és a csillag Máté evangéliumában. 3. jav., bőv. kiad. Springer-Verlag Budapest Berlin Heidelberg New York Barcelona Hong Kong London Milan Paris Santa Clara Singapore Tokyo, 2000. Springer Orvosi Kiadó Kft., Alföldi Nyomda Rt. 339 p. [KSZ.]

A tudományos gondolkodás története. Előadások a természettudományok és a matematika történetéből az ókortól a XIX. századig. Szerk.: Ropolyi László, Szegedi Péter. Budapest, 2000. ELTE Eötvös Kiadó. 477. p. A csillagászattal kapcsolatos részeket Székely László írta: Székely László: A harmonikus kozmosz püthagoreus eszménye és a görög matematikai csillagászat. pp. 95-126.; Székely László: A csillagászat története Ptolemaisztól Keplerig. pp. 243-273.; Székely László: A Bruno-féle világegyetem és a XIX. századi természettudomány. pp. 399-409. [KSZ.]

Univerzum. Mars - üzenet az idegenektől. 2000. Informania Digitalmedia. CD-ROM. [GYI.]

Változócsillag Atlasz I. rész. Válogatás az Albireo Amatőrcsillagász Klub "Változócsillag Térképek" című sorozatából. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Mizser Attila. Változatlan utánnyomás. [Budapest,] 2000. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 20 p. VX And, RS Aur, SV Aur, V Boo, VZ Cas, AA Cas, GG Cas, V CrB, U Cyg, RV Cyg, AF Cyg, AW Cyg, V460 Cyg, S Dra, V Dra, Y Dra, TX Dra, VW Dra, AH Dra, R Lep, RX Lep, Y Lyn, SW Mon, U Ori, W Peg, EZ Peg, S Per, T Per, SU Per, AD Per, KK Per, HM Sge, R Sct, S Sct, T Sct, RV Tau, S UMa, T UMa, SS Vir, 3C 273 változócsillagok térképei. [KSZ.]

Változócsillag Atlasz II. rész. Válogatás az Albireo Amatőrcsillagász Klub "Változócsillag Térképek" című sorozatából. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Mizser Attila. Változatlan utánnyomás. [Budapest,] 2000. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 20 p. RS And, SU And, SV And, TU And, TY And, TZ And, EE And, GL And, R Aql, R Aur, TV Aur, U Cam, RY Cam, ST Cam, UV Cam, UX Cam, XX Cam, ZZ Cam, R Cnc, TX CVn, X Cas, UV Cas, CT Del, CZ Del, RY Dra, X Her, UW Her, RT Hya, VZ Hya, R Oph, X Oph, FX Ori, GT Ori, V351 Ori, TW Peg, U Per, Y Tau, CP Tau, Y UMa, Z UMa, RY UMa változócsillagok térképei. [KSZ.]

Változócsillag Atlasz III. rész. Válogatás az Albireo Amatőrcsillagász Klub "Változócsillag Térképek" című sorozatából. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Mizser Attila. Változatlan utánnyomás. [Budapest,] 2000. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 20 p. W And, S Aur, V Aur, X Aur, SS Aur, S Boo, U Boo, Z Cam, S CMi, W Cas, R Cet, Z Cyg, RX Lyr, T Dra, AB Dra, R Gem, X Gem, U Lyr, Z Peg, Y Per, TZ Per, GK Per, R Sgr, U Ser, S UMi, U UMi, WW Vul változócsillagok térképei. [KSZ.]

Változócsillag Atlasz IV. rész. Válogatás az Albireo Amatőrcsillagász Klub és a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat térképanyagából. Összeáll.: Hevesi Zoltán, Mizser Attila. [Budapest,] 2000. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 20 p. Az 1983-as kiadás változatlan utánnyomása. RU Cyg, R LMi, R Lyn, W Lyr, Z Oph, RS Oph, RY Oph, S Ori, R Peg, S Peg, RT Peg, RZ Peg, S Ser, V UMa, SU UMa, SW UMa, R UMi, T UMi, V Vir, U Vir, RU Vir, R Vul változócsillagok térképei. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz V. rész. Összeáll.: Mezősi Csaba, Mizser Attila, Szőke Balázs, Zalezsák Tamás. Kiad.: TIT Uránia Csillagvizsgáló. [Budapest,] 2000. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 20 p. Az 1984-es kiadás változatlan utánnyomása.
T Aqr, Y Aqr, W Aqr, T Ari, TT Boo, R Cas, U Cas, V Cas, Y Cas, Z Cas, RR Cas, RV Cas, IZ Cas, S CrB, R Cyg, RT Cyg, TU Cyg, WX Cyg, EM Cyg, SS Her, R Lac, Orion-köd változói (HU Ori, RZ Ori, IN Ori, IS Ori, IU Ori, IX Ori, IY Ori, V372 Ori,KM Ori, KN Ori, KO Ori, KQ Ori, KR Ori, KS Ori, KZ Ori, LL Ori, LP Ori, V356 Ori, LQ Ori, LR Ori, LS Ori, AA Ori, LT Ori, LU Ori, LV Ori, LM Ori, BM Ori, AC Ori, MP Ori, AE Ori, AF Ori, TU Ori, MX Ori, V377 Ori, V358 Ori, AH Ori, NP Ori, NQ Ori, AI Ori, AK Ori, NU Ori, V360 Ori, V361 Ori, NV Ori, TV Ori, NZ Ori, AN Ori, T Ori, AQ Ori, AZ Ori, MR Ori, MS Ori, AD Ori, MT Ori, MV Ori, V566 Ori, Theta-1A Ori, NSV 2271), W Per, KT Per, Perseus-ikerhalmaz változói (BU Per, T Per, AD Per, FZ Per, SU Per, S Per, KK Per, PR Per, PP Per), R Tri, W Tri, R UMa, CH UMa változócsillagok térképei. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz VI. rész. Összeáll.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Kiad.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. [Budapest,] 2000. 20 p. Az 1984-es kiadás változatlan utánnyomása. SU Aur, AB Aur, RT Cap, WZ Cas, V451 Cas, W Cep, RW Cep, VZ Cep, DM Cep, U Cet, W Cet, Mira Cet, U Del, EU Del, S Gem, T Gem, SS Gem, S Her, T Her, W Her, RS Her, RV Her, TV Her, UU Her, AC Her, AM Her, R Mon, U Mon, X Mon, X Per, RZ Sge, SV Sge, R Tau, S Tau, V Vul, BD Vul változócsillagok térképei. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz VII. rész. 2. jav. kiad. Összeáll.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Változatlan utánnyomás. [Budapest,] 2000. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 24 p. Y And, RU And, AR And, UU Aql, PX Aql, VZ Aqr, VY Aqr, KR Aur, T Cnc, YZ Cnc, OJ+287, CI Cyg, V482 Cyg, khí Cyg, U Gem, KN Gem, BR Gem, IR Gem, BL Lac, T Leo, AY Lyr, CN Ori, CZ Ori, UV Per, TY Psc, WZ Sge, RR Tau, TW Vir, VW Vul változócsillagok térképei. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz VIII. rész. Összeáll.: Mizser Attila, Szőke Balázs. Kiad.: TIT Csillagászati és Űrkutatási Választmánya. [Budapest,] 2000. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 20 p. Az 1985-ös kiadás változatlan utánnyomása. S Aql, V Aql, RT Aql, TT Ari, R Cam, X Cam, T Cep, W CrB, SV Cyg, DF Cyg, W Dra, X Dra, 3C 371 (Dra), NGC 6543 központi csillaga, V Leo, EG Lyr, EP Lyr, V Oph, UZ Oph, R Ori, R Per, R Sge, VX Sgr, V348 Sgr, R Sct, S Sct, T Tau, S Vir változócsillagok térképei. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz IX. rész. Összeáll.: Mizser Attila, Szőke Balázs (1986). 2. jav. kiad. Átdolg.: Nagy Zoltán Antal. [Budapest,] 2000. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 24 p. Az 1986-os kiadás változatlan utánnyomása. VX And, SZ And, TV And, TY And, AQ And, EH And, UU Aur, UV Aur, V Aqr, V Boo, S Cam, ST Cam, RY Cam, XX Cam, X Cnc, RS Cnc, RT Cnc, V CVn, Y CVn, V Cyg, W Cyg, RZ Cyg, AB Cyg, AF Cyg, AW Cyg, U Del, EU Del, CZ Del, CT Del, S Dra, RY Dra, TX Dra, UX Dra, AH Dra, Y Gem, X Her, ST Her, UW Her, g Her, U Hya, V Hya, FF Hya, S Lac, SX Lac, RX Lac, S LMi, U LMi, Y Lyn, SV Lyn, BQ Ori, RR Peg, RX Peg, TW Peg, Z Psc, RT Psc, Y Tau, Y UMa, Z UMa, ST UMa, RY UMa változócsillagok térképei. [KSZ.]

Változócsillag Atlasz XIV. Összeáll.: Fidrich Róbert, Nagy Zoltán, Tepliczky István, Kovács Gábor. [Budapest,] 2000. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 24 p. Z And, SX And, RR Aql, TU Aql, WW Aqr, RU Aur, R Boo, TW Cam, EQ Cas, SV Cas, mü Cep, TY Cep, AA Cyg, RU Cyg, SS Cyg, V1070 Cyg, V1668 Cyg, WZ Dra, AQ Eri, SX Eri, SY Eri, VX Gem, KZ Her, Nova Her ’91, R Leo, TU Leo, W LMI, MV Lyr, EF Peg, FO Per, FR Per, SY Per, TW Per, UZ Per, BP Tau, HW Tau, RX Tau, RY Tau, TU Tau, VY Tau, RR UMa, RR Vir változócsillagok térképei. [KSZ.]

Változócsillag Atlasz XVI. Összeáll.: Nagy Zoltán Antal. [Budapest,] 2000. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 24 p. GX Aql, GY Aql, AC Aur, RX Cap, Z Cep, RR Cep, U CMi, AL Com, DR Cyg, V503 Cyg, R Equ, RS Eri, RT Eri, AV Eri, GH Gem, IT Gem, V Lyr, Z Lyr, RT Lyr, VZ Lyr, V694 Mon, X Peg, AN Peg, V818 Sco, WW Ser, BG Ser, TV Tau, TX Tau, Y Vir, RS Vir, SU Vir, HV Vir változócsillagok térképei. [KSZ.]

VÉRTES Ernő: A teljes napfogyatkozás Vas megyében 1999. augusztus 11-én. Jelentés. Szombathely, 2000. Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület, LogoMOTIV - Ellátó Nyomda. 127 p., 10 t. Szakmailag ellenőrizte: Tóth György. [SRG.]

WHITE, Michael - GRIBBIN, John: Stephen W. Hawking. Élete a tudomány. Ford.: M. Szabó Csilla, Seres Iván. Budapest, 2000. Szakálos Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Rt. 221 p. [KSZ.]

ZÁTONYI Sándor: Középiskolába készülök fizikából. Összefoglaló fizikából nyolcadikosok számára. Celldömölk, [2000.] Apáczai Kiadó, Zalai Nyomda Rt. 124 p. Lektorálta: Kedves Ferenc, Hegyi Dániel, Varga László. Jelzet: AP-883. Csillagászat: pp. 69-75., pp. 118-119. (fénytan) [KSZ.]

BORBÁS Mihály: Előszó. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. p. 1. /Ártér könyvek. 6./ Kelt 1996. augusztusában. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Borbás Mihály emlékére. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. p. 2. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

BORBÁS Mihály - VASKÚTI György - ILL Márton - HEGEDÜS Tibor: A bajai csillagvizsgáló története. (1947-1997.) In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 3-71. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

A tudományos munkáról. Az intézet munkatársainak publikációi. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 72-79. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

ILL Márton - ALMÁR Iván: A felsőlégkör sűrűségének meghatározása az űrkutatás eszközeivel. 1-2. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 80-104. /Ártér könyvek. 6./ Az első rész megjelent a Fizikai Szemle 1970. 2. számában, a 46-52 oldalon. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Kérdőjelek az általános relativitáselmélet körül. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 105-114. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

   ALMÁR Iván: Az 1113-as megfigyelőállomás történetéhez. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 115-121. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

   BOTH Előd: Öt év Baján. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 121-125. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

NAGY Sándor: Bajai emlékek. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 125-127. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

   SÜTŐ Károly: Visszaemlékezés a bajai csillagvizsgálóban végzett tevékenységre 1960-1969-ig. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 128-134. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

BORKOVITSNÉ JÓZSEF Rita: Egy olasz polihisztor és egy német térképész látogatása Baján. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 135-142. /Ártér könyvek. 6./ Luigi Ferdinando Marsigli és Johann Christoph Müller. [SRG.]

BÁNÁTI Tibor: Schulhoff Lipót (1847-1921) In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 143-148. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

Csillagászat a Délvidéken A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 149-159. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

A Bajai Bemutató Csillagvizsgáló. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 160-164. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

A Bajai Obszervatórium Alapítvány. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 164-170. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 170-175. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

E. KOVÁCS Zoltán: Kecskeméti Planetárium. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 175-177. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

BALOGH István: Kiskunhalasi Városi Csillagvizsgáló. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 177-179. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

A kalocsai Haynald Obszervatórium. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 179-180. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

DÖMÉNY Gábor: TIT Szekszárdi Bemutató Csillagvizsgáló. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 180-181. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Napórák Bács-Kiskun megyében. In: Csillagászat Baján. A bajai csillagászat 50 éve. Szerk.: Hegedüs Tibor, Jäger Zoltán, József Rita, Vaskúti György. Kiad. az Ártér Alapítvány, Baja, 2000. Bajapress Kft. pp. 181-185. /Ártér könyvek. 6./ [SRG.]

BALÁZS Lajos: Csillagászat és űrfizika. In: Fizikai tudományok az ezredfordulón. Szerk.: Nagy Károly. Budapest, 2000. Magyar Tudományos Akadémia, Áldási és Németh Nyomda Bt. pp. 83-96. /Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Műhelytanulmányok./ A szakterület meghatározása. Kapcsolat más tudományterületekkel. Főbb nemzetközi kutatási irányzatok. Hazai helyzet. Összefoglalás. [KSZ.]

MOJZES Imre: Előszó. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 5-8. [KSZ.]

KISS József - KLIMKÓ Gábor: A dátumváltás műszaki tartalma. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 13-20. [KSZ.]

MOJZES Imre: Időszámítás és informatika. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 21-29. [KSZ.]

KISS József - KLIMKÓ Gábor: Megoldási módszertanok. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 31-40. [KSZ.]

PAPP György: Nemzetközi felkészülés, együttműködés. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 41-52. [KSZ.]

KRAMMER Balázs: Kormányzati dokumentumok. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 53-65. [KSZ.]

Az Y2K felkészülés eseményei. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 67-86. [KSZ.]

KOVÁCS NAGY Erzsébet: A 2000. évszámmal összefüggő feladatok megoldásának kommunikációs stratégiája és végrehajtásának főbb állomásai. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 87-96. [KSZ.]

TÓTH Gyula: Kapcsolat a főhatóságokkal. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 97-100. [KSZ.]

PATONAI István: Szolgáltatások felkészítése a 2000. év dátumváltására. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 101-110. [KSZ.]

SZÉCSI Gábor: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szerepe. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 111-116. [KSZ.]

HANUSOVSZKY Andrásné: A Világbank szerepe a dátumváltásban. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 117-121. [KSZ.]

DÉNES Gábor - KOVÁCS András: Y2K sajtóvisszhang. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 123-132. [KSZ.]

MOJZES Imre - BODNÁR Zoltán: A dátumváltással kapcsolatos lakossági vélekedések változása 1999. május-december között. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 133-140. [KSZ.]

KIRÁLY László - MEDVECZKY Mihály: Védelmi aspektusok. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 141-144. [KSZ.]

MOJZES Imre - PAPP György - TÓTH Gyula - SZTILKOVICS Szávó: Kormányzati információs központ az évszámváltás kezelésére. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 145-182. [KSZ.]

MOJZES Imre: Közvéleménykutatás a dátumváltásról. In: Így történt... A dátumváltás Magyarországon. Szerk. Mojzes Imre. Budapest, 2000. Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kft. pp. 183-195. [KSZ.]

ECSEDY Ildikó: Csillagok a Selyemút fölött Kínától a Római Birodalomig. In: Mítoszok és vallások Kínában. Szerk. Hamar Imre. Budapest, 2000. Balassi Kiadó. pp. 17-21. Csillagászattal foglalkozó tanulmány. [FŐA.]

Víz a meteoritokban. Élet & tudomány. In: Európai Idő Évkönyv 2000. Szerk.: Bokor Gábor, Csala Klára, Horváth Alpár. Sepsiszentgyörgy, 1999. Európai Idő Kiadó, Garamond Nyomda - Kolozsvár. p. 68. "Egy 1998-as texasi meteoritban vizet találtak a kutatók, és ezzel tovább növekedett annak a valószínűsége, hogy a Földön kívül is lehetséges a miénkhez hasonló szerves élet. Ez az első eset, hogy nem földi objektumból víz került elő. A meteor lezuhanását a Nyugat-Texas-i Monahans-ban észlelték 1998. március 22-én, és egy nap múlva már a NASA Johnson Space Center-ének laboratóriumában volt, ahol Dr. Michael Zolensky kutatócsoportja mutatta ki benne a kozmikus eredetű víz mikroszkopikus mennyiségét, alig 3 mm-es speciális sókristályokban. ..." [HAI.]

A földet kozmikus katasztrófa hozta létre? Élet & tudomány. In: Európai Idő Évkönyv 2000. Szerk.: Bokor Gábor, Csala Klára, Horváth Alpár. Sepsiszentgyörgy, 1999. Európai Idő Kiadó, Garamond Nyomda - Kolozsvár. p. 69. "Két ír csillagász szerint Naprendszer hatalmas energia kitörésnek köszönhetően jött létre, és ezért valószínűsíthető, hogy a földihez hasonló, értelmes élet legalábbis rendkívül ritka. Brian McBreen és Lorraine Hanlon (University College, Dublin) szerint egy tőlünk legfeljebb 300 fényévre levő, nagy energiájú GRB (Gamma Ray Bursts, azaz gammasugár-kitörés) hatására a megolvadt porból jöttek létre az ún. kondritmeteoritok, és hozzájárult a mai bolygórendszer kialakulásához is. ..." [HAI.]

Fraktáluniverzum. Élet & tudomány. In: Európai Idő Évkönyv 2000. Szerk.: Bokor Gábor, Csala Klára, Horváth Alpár. Sepsiszentgyörgy, 1999. Európai Idő Kiadó, Garamond Nyomda - Kolozsvár. pp. 69-70. "Egyes kutatók szerint a világmindenség nem olyan egyenletes anyageloszlású, homogén hely, mint ahogyan Einstein óta mindenki hitte, és ez forradalmasíthatja az univerzum keletkezésével és fejlődésével foglalkozó kozmológiát. A csillagászok 95 százaléka jelenleg úgy gondolja, hogy megfelelően nagy léptekben szemlélve az anyageloszlás ugyanúgy egyenletesnek bizonyul, mint ahogy több km magasságból simának látszik a szél fodrozta tenger felszíne is (ahol a fodrozódásnak a nyalábokba tömörülő galaxisok felelnek meg). Az általánosan elfogadott kozmológiai elv szerint a világmindenséget homogénnek (azaz egyenletes anyageloszlásúnak) és izotropnak (vagyis minden irányba egyformának) kell tekinteni. Néhány európai kutató szerint viszont az anyageloszlás minden szinten fraktáltermészetű. ..." [HAI.]

Tengeralatti távcső. Élet & tudomány. In: Európai Idő Évkönyv 2000. Szerk.: Bokor Gábor, Csala Klára, Horváth Alpár. Sepsiszentgyörgy, 1999. Európai Idő Kiadó, Garamond Nyomda - Kolozsvár. p. 78. " Tízmillió fontot érő űrteleszkóp kerül hamarosan helyére a Földközi tenger fenekén. A szerkezet nem felfelé, hanem lefelé irányul, ugyanis a világ egyik legrejtélyesebb részecskéjét, a neutrínót hivatott megfigyelni, ehhez azonban szükség van a víz és a tengerfenék zavarszűrő tulajdonságaira. A neutrínóknak szinte nincs sem kiterjedésük, sem tömegük, könnyedén áthatolnak a különböző anyagokon, és megfigyelésükkel rengeteg információt, lehet nyerni az univerzummal kapcsolatosan. Ha egy neutrínó ütközik egy atommal (ami igen ritkán fordul elő), akkor egy müon nevű részecske keletkezik, és ez a vízben vagy a jégben fénykibocsátással jár.
Ezeket a felvillanásokat érzékeli majd a Toulon melletti tengerfenék fölött mintegy 400 méterre, 2,4 km-es mélységben lebegő 260 darab, futball labda méretű fotodetektor az Antares teleszkópban. A világon már több hasonló műszer működik, ám ez az első, mely a tenger mélyére épül, és szintén az egyedüli, mely déli irányba, a galaxisunk közepének irányába néz." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

ANTAL Z. László: Ezredfordulós várakozások. In: Ezredforduló - Tanulmányok a dátumváltásról. Szerk.: Mojzes Imre. Budapest, 2000. Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kht. pp. 7-41. A tanulmány mellékletei: Fehér Márta: Ezredfordulós kihívásaink.; Czakó Gábor: Mi a helyzet az ezredfordulón?; Barna Gábor: A világvégével, a világ elmúlásával, a 2000. évvel kapcsolatos képzetek.; Hankiss Elemér: Haláltánc.; Moser Miklós: A világmodell szabályszerű működése.; Végh László: Átmenet vagy összeomlás?; Almási Miklós: Napóra a Times Square-en.; Hal Lindsey: Földbolygó -2000. Túl éli-e az emberiség? [KSZ.]

BARNA Gábor: A Mária-jelenések és üzenetek apokaliptikus vonatkozásai. In: Ezredforduló - Tanulmányok a dátumváltásról. Szerk.: Mojzes Imre. Budapest, 2000. Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kht. pp. 45-61. [KSZ.]

FÁBIÁN Gabriella: "Nem azért jöttem, hogy megijesszem a népet... " - Mária-jelenések Szőkefalván. In: Ezredforduló - Tanulmányok a dátumváltásról. Szerk.: Mojzes Imre. Budapest, 2000. Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kht. pp. 65-84. Melléklet: A Szűzanya üzenete, 1999. jún. 17.; A Szűzanya jelenése - 1999. nov. 4.; Ez az írás nem csillagászati, de kiegészíti a többi - részben - csillagászati tanulmányt. [KSZ.]

SZILÁRDFY Zoltán: Szent István király lelkiségének motívumai az első évezred fordulóján. In: Ezredforduló - Tanulmányok a dátumváltásról. Szerk.: Mojzes Imre. Budapest, 2000. Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kht. pp. 87-96. [KSZ.]

ROPOLYI László: Tudomány- és technikafilozófiai megjegyzések a számítógépes-dátumkezelés "2000. év" problémájának társadalmi hatásaihoz. In: Ezredforduló - Tanulmányok a dátumváltásról. Szerk.: Mojzes Imre. Budapest, 2000. Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kht. pp. 97-120. [KSZ.]

GŐGH Zsolt: Ezredfordulós jövendölések népi hagyományunkban. In: Ezredforduló - Tanulmányok a dátumváltásról. Szerk.: Mojzes Imre. Budapest, 2000. Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kht. pp. 123-138. [KSZ.]

NAGY Zoltán: Az y2k aggodalmak és az interneten megjelenő keresztény válaszok. In: Ezredforduló - Tanulmányok a dátumváltásról. Szerk.: Mojzes Imre. Budapest, 2000. Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kht. pp. 141-145. Ez az írás nem csillagászati, de kiegészíti a többi - részben - csillagászati tanulmányt. [KSZ.]

NAGY Zoltán: Michael Drosmin: A Biblia kódja - kivonat. In: Ezredforduló - Tanulmányok a dátumváltásról. Szerk.: Mojzes Imre. Budapest, 2000. Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kht. pp. 149-158. [KSZ.]

PAPP István: "A 2000. év problematika" Japánban. In: Ezredforduló - Tanulmányok a dátumváltásról. Szerk.: Mojzes Imre. Budapest, 2000. Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kht. pp. 161-179. Ez az írás nem csillagászati, de kiegészíti a többi - részben - csillagászati tanulmányt. [KSZ.]

PLATTHY István: A jövő egy archaikus világkép tükrében. In: Ezredforduló - Tanulmányok a dátumváltásról. Szerk.: Mojzes Imre. Budapest, 2000. Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kht. pp. 181-196. Jánó Ilona lészpedi látó leány látomásairól is.; Ez az írás nem csillagászati, de kiegészíti a többi - részben - csillagászati tanulmányt. [KSZ.]

ROZGONYI Tamás: A vízgazdálkodás hangsúlyeltolódásai, az ivóvízbázisok védelme és a szennyezés veszélyei az ezredfordulón. In: Ezredforduló - Tanulmányok a dátumváltásról. Szerk.: Mojzes Imre. Budapest, 2000. Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal Évszámkezelési Kormánybiztos Titkársága, Alfaprint Kht. pp. 199-225. Ez az írás nem csillagászati, de kiegészíti a többi - részben - csillagászati tanulmányt. [KSZ.]

FEISZT György: Gothard Jenő, csillagász, természettudós. (Herény, 1857 - Herény 1909) In: Feiszt György: Szombathely a XXI. század küszöbén. Budapest, 2000. Ceba Kiadó. pp. 126., 128-129. [SRG.]

MATICSÁK Sándor: Napnevek a volgai finnugor nyelvekben. In: Folia Uralica Debreceniensia 7. Szerk.: Keresztes László, Maticsák Sándor. Debrecen, 2000. Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszék, Debreceni Egyetem Könyvtárának sokszorosító üzeme. pp. 89-98. A hét napjait (hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap) jelentő szavak egyetemes elnevezéseinek rövid áttekintése. A mordvin és cseremisz után a volgai finnugor napneveket mutatja be. Ezekben a törökös, de még az iszlám előtti pogány névadás elemei találhatók. [KSZ.]

HORÁNYI Gábor - PIVÁRCSI István: Hell Miksa és Sajnovics János. In: Horányi Gábor - Pivárcsi István: Magyar világjárók kalandjai. Budapest, 2000-2001. Palatinus Könyvkiadó. pp. 60-63. A vardői expedíció rövid története. Képekkel. [HAD.]

JOBST Ágnes: Tizenhatodik századi kalendáriumaink egészségügyi előírásai. In: Orvostörténeti közlemények. 45. 2000. 1-4. sz. pp. 29-50. [KSZ.]

SZALAI Edit: Hell Miksa szerepe a finnugor nyelvrokonságkutatásának előmozdításában. In: Líceum a szakemberképzésért. Az ... 1999. november 19-én megtartott tudományos emlékülés előadásai. Szerk. és a bev. írta Nagy József. Eger, 2000. EKF Líceum Kiadó. pp. 43-47. A borítócím: 225 éves az oktatás az egri Líceumban. [HAD.]

TÓTH Sándor T. - SZABÓ Árpád: Régi mértanok és a csillagászathoz használatos matematikai számítások. In: A magyar matematika történetéből. A klasszikus századok számolómesterei. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2000. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 52-63. A szöveg forrása: T. Tóth Sándor - Szabó Árpád: Matematikai műveltségünk keretei. Budapest, 1988. pp. 72-85. [SRG.]

TÓTH Sándor T.: Az erdélyi matematika kezdetei. In: A magyar matematika történetéből. A klasszikus századok számolómesterei. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2000. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 64-72. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 15.,Tudománytörténeti Breviárium 3./ A szöveg forrása: T. Tóth Sándor: Az erdélyi matematika kezdetei. = Művelődés 1997. 11. sz. pp. 36-40. [SRG.]

PORONYI Zoltán - FLECK Alajos: Pühler Kristóf: A geometria hasznáról. (1563) In: A magyar matematika történetéből. A klasszikus századok számolómesterei. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2000. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 109-113. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 15., Tudománytörténeti Breviárium 3./ A szöveg forrása: Poronyi Zoltán - Fleck Alajos: Pühler geomatria practicája 1563-ból. Pécs, 1974. pp. 66-68, 78-80. [SRG.]

A magyar űrkutatás 2000. évi tevékenysége. In: Magyar űrkutatás 2000. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Sztojanovics Péter. Budapest, 2001. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. pp. 11-29. [KSZ.]

CSORNAI Gábor: Az űrtechnika alkalmazása az ár-és belvízvédelemben. In: Magyar űrkutatás 2000. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Sztojanovics Péter. Budapest, 2001. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. pp. 32-40. [KSZ.]

FEJES István: Tektonikai mozgások követése űrtechnikával. In: Magyar űrkutatás 2000. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Sztojanovics Péter. Budapest, 2001. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. pp. 41-47. [KSZ.]

BALÁZS László - CZIGLER István - GRÓSZ Andor - KARMOS György - SZABÓ Sándor - TÓTKA Zsolt: Az oxigénhiány hatása az agyműködésre: barokamrai vizsgálatok. In: Magyar űrkutatás 2000. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Sztojanovics Péter. Budapest, 2001. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. pp. 48-54. [KSZ.]

GÁL Gyula: A világűrtevékenység állami törvényeinek főbb vonásai. In: Magyar űrkutatás 2000. Beszámoló. Szerk.: Both Előd, Sztojanovics Péter. Budapest, 2001. Magyar Űrkutatási Iroda, PESZTO Kft. pp. 55-64. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. 296 p., 4 t. Közreműködött: Csaba György, Eberhard Riedel, Jean Meeus, Sárneczky Krisztián. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [SRG.]

SZABÓ Attila: A repülés és az űrhajózás története. Repüljünk! Olvasókönyv. In: Menczi Miklós - Koltai Györgyné - Bálint Sándor - Valkár István - Szabó Attila: Közlekedéstörténeti olvasókönyv. Városi. Vasúti. Gépkocsi. Kerékpár. Hajózás. Repülés. Az általános iskolák 1-8. osztálya számára. Szerk.: Csóti Ferenc. 4. összevont kiad. [Budapest, 2000.] Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, Navitas Kft. pp. 103-128. Szakmai lektor: Katona András. Pedagógiai lektor: Binder Károly. Az űrhajózás repüléstörténete. pp. 122-125. A korábbi kiadásokat külön füzetekben adták ki, ez az első összevont kötet. [KSZ.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 15-139. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Fényes tűzgömb Itália felett. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 143. 1998. január 19-én. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Egy távoli csillagkitörés hatása Földre. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 143-144. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Mégis van vasmagja a Holdnak? In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 144. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Erős lokális mágneses terek a Holdon. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 145. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A SOHO problémái. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 145-146. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Hol tart a napciklus? In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 146-149. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Fler által kiváltott naprengés. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 149-150. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Új űreszközök a Nap kutatására. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 150-151. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A relativitáselmélet új bizonyítéka. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 151-152. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Mars Global Surveyor eredményei 2. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 152-156. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Galileo eredményei 3. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 156-157. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Felhőmegfigyelések a HST-vel és az ISO-val. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 158. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Neptunusz gyűrűívei. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 158. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Globális felmelegedés a Tritonon? In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 159. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A víz fémes állapota. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 159-160. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: A NEAR szonda az Eros kisbolygónál. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 160-161. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A Kulin 1940 AB kisbolygó. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 161. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Pholus kentaur összetétele. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 161-162. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A Naprendszere "rejtett tömege". In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 162. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Bolygórendszer az üpszilon And körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 162-164. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az exobolygók készülő katalógusa. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 164-167. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: A csillagkeletkezés kémiája. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 167-168. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Az RR Lyrae csillagok légkörének sebességprofilja. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 168-169. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Csillagközi aromás szénhidrogének infravörös színképe. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 169-170. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Hogyan szed szét egy csillagot egy fekete lyuk? In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 170-171. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Intergalaktikus csillagok a Virgo galaxishalmazban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 171-172. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Új hírek a gamma-felvillanásokról. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 172-174. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Egy közeli kvazár felfedezése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 174-175. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A kozmológiai tag szerepe az Univerzum tágulásában. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 175-176. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

FREY Sándor: Az első űr-VLBI eredmények. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 176-177. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PARAGI Zsolt: Szupergyors kozmikus anyagnyaláb "falnak" ütközik. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 178-179. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A legújabb távolságrekord. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 179. z = 6,68. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Bezárt az Greenwichi Obszervatórium. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 179-180. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

TARACSÁK Gábor: Mi kezdődik 2000-ben? In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 181-187. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - SÁRNECZKY Krisztián: Célpont a Föld - kisbolygók a láthatáron. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 188-214. [SRG.]

BARTHA Lajos: Régi égbolt-megfigyelések szerepe a mai kutatásban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 215-244. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 1998/99. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 245-249. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének működése 1998-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 250-258. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 1997-1998-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 259-264. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - KISS László: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 1996-1998. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 265-268. [SRG.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 1998-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 269-271. [SRG.]

TARACSÁK Gábor: A csillagászati évkönyv 1986-1999 köteteinek tartalomjegyzéke. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 272-287. [SRG.]

Színes képek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2000. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 296., 5 színes t. Benne: Az SN 1999by CCD felvétele 1999. máj. 15-én (Tóth Imre, Piszkéstetö, 1 m-es teleszkóp). [KSZ.]

NÉMETH Judit: A nehézion-fizika és asztrofizikai alkalmazásai. Elhangzott 1999. március 2-án. In: Székfoglalók 1995-1998. V. köt. Szerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2000. Magyar Tudományos Akadémia, AKAPRINT Nyomdaipari Kft. /Akadémiai Műhely. Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián./ 14 p. [KSZ.]

NOWINSZKY László - PUSKÁS János: A kukoricamoly (Ostrinia Nubilaris Hbn.) fénycsapdázása a flerek intenzitását kifejező Q-index eltérő értékein. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola tudományos közleményei XII. Természettudományok 7. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 2000. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola, Balogh és Társa Kft nyomda. pp. 37-43. [KSZ.]

NOWINSZKY László - KÁROSSY Csaba - PUSKÁS János - TÓTH Zoltán - NÉMETH Péter: A Nap UV-B sugárzása a Péczely-féle makroszinoptikus időjárási helyzetekkel összefüggésben. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola tudományos közleményei XII. Természettudományok 7. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 2000. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola, Balogh és Társa Kft nyomda. pp. 69-72. [KSZ.]

PUSKÁS János - NOWINSZKY László: A májusi cserebogár (Melolontha melolontha L.) fénycsapdázása a tropopauza jellemzőivel összefüggésben. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei. Természettudományi füzetek. 5. Szerk.: Veress Márton, Puskás János. Szombathely, 2000. pp. 5-8. [SRG.]

NOWINSZKY László - KÁROSSY Csaba - PUSKÁS János - TÓTH Zoltán - NÉMETH Péter: A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hb.) fénycsapdás fogása a Nap UV-B sugárzásával összefüggésben. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei. Természettudományi füzetek. 5. Szerk.: Veress Márton, Puskás János. Szombathely, 2000. pp. 29-32. [SRG.]

DOMONKOS Péter: Ezt láttuk a teljes napfogyatkozáskor 1999. augusztus 11-én. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei. Természettudományi füzetek. 6. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 2000. pp. 25-32. Soós Gábor (Keszthely), Bonta Imre (Zánka), Ambrózy Pál (Csopak), Domonkos Péter (Sárbogárd), Nyitrai László (Gárdony) Kövesdi László (Szeged) meterológusok megfigyelései. A napfogyatkozás befolyása az időjárás alakulására. [SRG.]

NOWINSZKY László - PUSKÁS János - FARKAS István - MOLNÁR László - TÓTH György - HERCZIG Béla - KISS Miklós: Az éjszakai rovarok viselkedése napfogyatkozáskor. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei. Természettudományi füzetek. 6. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 2000. pp. 33-36. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás alatt, a megelőző és a követő éjszakán végzett fénycsapdázás Tanakajd, Celldömöld, Oszkó, Hegyhátsál észlelőhelyeken. [SRG.]

  BARTHA Lajos: Magyar asztrofizikusok eredménye egy alapvető csillagászati probléma megoldásában. A csillag-hőmérséklet meghatározás úttörői. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Útkereső évszázadok (az 1999. évi ankét anyaga). Szerk.: Vámos Éva, V. Vigyázó Lilli. Budapest, 2000. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum. pp. 85-88. [IBQ.]

HORVÁTH András: Régi és új medencék a Holdon. = Aero Magazin 2. 2000. febr. 2. sz. pp. 42-43. 43,5x28,5 cm-es "Miniposzter". A Clementine holdszonda mérései alapján készült térképek a Hold mindkét oldaláról egy-egy 19,5 cm-es átmérővel. [HAI.]

[HORVÁTH András]: Űrnaptár 2000. január. = Aero Magazin 2. 2000. febr. 2. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: STS-103. HST-javítás. = Aero Magazin 2. 2000. febr. 2. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Húszéves az Ariane. = Aero Magazin 2. 2000. febr. 2. sz. pp. 44-45. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Mentőkötelet a Mirnek? Vita az orosz űrállomás sorsáról. = Aero Magazin 2. 2000. febr. 2. sz. pp. 45-46. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Sea Launch-start. Beszédes képek a Boeingtől. = Aero Magazin 2. 2000. febr. 2. sz. pp. 47-49. [HAI.]

HORVÁTH András: A leghosszabb űrrepülés. A Mir-sztori folytatódik: 1994-95. = Aero Magazin 2. 2000. febr. 2. sz. pp. 50-53. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2000. február. = Aero Magazin 2. 2000. márc. 3. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Terra: komplex Föld-kutatás. = Aero Magazin 2. 2000. márc. 3. sz. p. 44. "A Terra (Föld) amerikai óriási műholdat tavaly decemberben állították Föld körüli pályára..." Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: NEAR az Eros körül.; MirCorp.; Szojuz-Fregat és Proton. = Aero Magazin 2. 2000. márc. 3. sz. pp. 44-46. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Lesznek-e fegyverek a világűrben? Űrpolitika. = Aero Magazin 2. 2000. márc. 3. sz. pp. 46-47. [HAI.]

TURÁNYI Tamás: Miért nem ették meg Leonovot a farkasok? A Voszhod programról 35 év után. = Aero Magazin 2. 2000. márc. 3. sz. pp. 48-50. [HAI.]

HORVÁTH András: Amerikai "invázió". A Mir-sztori: 1995. = Aero Magazin 2. 2000. márc. 3. sz. pp. 50-53. Benne: 1995-ben a Mir űrállomáshoz repült űrhajók és modulok. Táblázat (p. 53.). [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2000. március. = Aero Magazin 2. 2000. ápr. 4. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: A Föld radartérképe. = Aero Magazin 2. 2000. ápr. 4. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: MTI kísérleti képkészítő hold. = Aero Magazin 2. 2000. ápr. 4. sz. p. 45. "...Föld-fotózó és Nap-kutató holdat indítottak az amerikaiak MTI jelzéssel március 12-én..." Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Fobosz-Grunt. = Aero Magazin 2. 2000. ápr. 4. sz. pp. 45-46. "Az oroszok jelenleg egyetlen űrszondatervvel foglalkoznak, amelynek célja, hogy a Mars Phobos nevű holdjáról talajmintát hozzanak a Földre a 21. század első évtizedének közepén." Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Az űrállomások privatizációja. Űrhasznosítás. = Aero Magazin 2. 2000. ápr. 4. sz. pp. 46-47. [HAI.]

MÉSZÁROS István: Apollo-13: hajótöröttek az űrben. A Holdexpediciók története. 3. = Aero Magazin 2. 2000. ápr. 4. sz. pp. 48-50. [HAI.]

HORVÁTH András: A Priroda fogadása. A Mir-sztori: 1996. = Aero Magazin 2. 2000. ápr. 4. sz. pp. 50-53. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2000. április. = Aero Magazin 2. 2000. máj. 5. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

Sz. G.: Stevart űrhajós Budapesten. = Aero Magazin 2. 2000. máj. 5. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Irány a Hold. = Aero Magazin 2. 2000. máj. 5. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Szojuz-MT-30. = Aero Magazin 2. 2000. máj. 5. sz. p. 45. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Cassini-Huygens a kisbolygóövben. = Aero Magazin 2. 2000. máj. 5. sz. p. 45. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Húsz év múltán. A magyar űrrepülésről. = Aero Magazin 2. 2000. máj. 5. sz. pp. 46-49. [HAI.]

HORVÁTH András: Ütközés a Szpektr modullal. A Mir-sztori: 1997. = Aero Magazin 2. 2000. máj. 5. sz. pp. 50-52. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2000. május. = Aero Magazin 2. 2000. jún. 6. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

A. I. - H. A. [ALMÁR Iván - HORVÁTH András]: Szerves molekulák a csillagszélben. = Aero Magazin 2. 2000. jún. 6. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrséta a Miren. = Aero Magazin 2. 2000. jún. 6. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Rokot és Delta-3A. = Aero Magazin 2. 2000. jún. 6. sz. pp. 44-45. "2000 májusában két új kereskedelmi hordozórakétát próbáltak ki sikerrel..." Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: A nagyfelbontású űrfelvételek veszélyei. Távérzékelés. = Aero Magazin 2. 2000. jún. 6. sz. pp. 45-46. [HAI.]

ILLÉS Erzsébet: A Galileo félidei eredményei. 1. Az első Jupiter-műhold. = Aero Magazin 2. 2000. jún. 6. sz. pp. 47-49. [HAI.]

HORVÁTH András: Lyukkeresés. A Mir-sztori. 9. = Aero Magazin 2. 2000. jún. 6. sz. pp. 49-51. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2000. június. = Aero Magazin 2. 2000. júl. 7. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Látogató űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson.; A magyar repülés 20. évfordulója. = Aero Magazin 2. 2000. júl. 7. sz. pp. 44-45. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Egy lépés előre, egy hátra. Korlátozások a világűrben. = Aero Magazin 2. 2000. júl. 7. sz. pp. 45-46. [HAI.]

HORVÁTH András: Búcsú az űrrepülőgépektől. A Mir-sztori. 10. = Aero Magazin 2. 2000. júl. 7. sz. pp. 47-49. [HAI.]

MÉSZÁROS István: Kézfogás a világűrben. 25 éve: Apollo-Szojuz űrrepülés. Deke Slayton emlékének. = Aero Magazin 2. 2000. júl. 7. sz. pp. 49-50. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2000. július. = Aero Magazin 2. 2000. aug. 8. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: TSX-5: az amerikai légierő kísérleti holdja. = Aero Magazin 2. 2000. aug. 8. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Leszállt a Szojuz-TM-30.; A Zvezda startja.; Három nemzet holdja egy rakétával. = Aero Magazin 2. 2000. aug. 8. sz. pp. 44-45. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: A világűrből vett ötletek. Spinoff. = Aero Magazin 2. 2000. aug. 8. sz. pp. 45-46. [HAI.]

ILLÉS Erzsébet: A Jupiter gyűrűje és a kis holdak. A Galileo félidei eredményei. 2. = Aero Magazin 2. 2000. aug. 8. sz. pp. 47-48. [HAI.]

HORVÁTH András: A Mir-program vége. A Mir-sztori. 11. = Aero Magazin 2. 2000. aug. 8. sz. pp. 48-50. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2000. augusztus. = Aero Magazin 2. 2000. szept. 9. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

F. S.: Elindult a CHAMP. = Aero Magazin 2. 2000. szept. 9. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Cluster-II. = Aero Magazin 2. 2000. szept. 9. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Vigyázat, napkitörés! Sugárveszély. = Aero Magazin 2. 2000. szept. 9. sz. pp. 45-46. [HAI.]

HORVÁTH András: Vízmosások és foltok. Beszédes képek a Marsról. = Aero Magazin 2. 2000. szept. 9. sz. pp. 47-50. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2000. szeptember. = Aero Magazin 2. 2000. okt. 10. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Nemzetközi űrhét. = Aero Magazin 2. 2000. okt. 10. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Meghalt German Tyitov űrhajós.; Az első teherűrhajó az ISS-nél. = Aero Magazin 2. 2000. okt. 10. sz. pp. 44-45. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Startok a Nemzetközi Űrállomáshoz. = Aero Magazin 2. 2000. okt. 10. sz. pp. 44-45. Táblázat. [HAI.]

ALMÁR Iván: Az első lépés a csillagok felé. Csillagközi utak. = Aero Magazin 2. 2000. okt. 10. sz. pp. 46-47. [HAI.]

ILLÉS Erzsébet: Io, a vulkánok holdja. A Galileo félidei eredményei. 3. = Aero Magazin 2. 2000. okt. 10. sz. pp. 48-50. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2000. október. = Aero Magazin 2. 2000. nov. 11. sz. p. 46. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: ISS-Pille.; ISS-toronyépítők. = Aero Magazin 2. 2000. nov. 11. sz. pp. 46-47. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Emberbarát világűr. Katasztrófaelhárítás. = Aero Magazin 2. 2000. nov. 11. sz. pp. 48-49. [HAI.]

HORVÁTH András: Benépesül az űrbázis. Képek az ISS lakómoduljáról. = Aero Magazin 2. 2000. nov. 11. sz. pp. 50-51. [HAI.]

ALMÁR Iván: Astrium - EADS. Európai szuperkonzorcium az űriparban. = Aero Magazin 2. 2000. nov. 11. sz. p. 52. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2000. november. = Aero Magazin 2-[3]. 2000. dec. 12. sz. - 2001. jan. 1. sz. p. 50. Összevont szám. Táblázat. [HAI.]

Meghosszabbítják a Mir-űrrepülést? = Aero Magazin 2-[3]. 2000. dec. 12. sz. - 2001. jan. 1. sz. p. 50. Összevont szám. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Dr. Gerald Soffen (1926-2000). = Aero Magazin 2-[3]. 2000. dec. 12. sz. - 2001. jan. 1. sz. p. 50. "November 22-én washingtoni egyetemi kórházban, 74 éves korában meghalt dr. Gerald Soffen a Marson életet kereső Viking űrszondák tudományos programjának vezetője,..." Űrhírek. [HAI.]

HORVÁTH András: ISS: Szojuz-TM-31, Progressz-M1, STS-97. = Aero Magazin 2-[3]. 2000. dec. 12. sz. - 2001. jan. 1. sz. pp. 50-51. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Mi baj van az űrturizmussal? = Aero Magazin 2-[3]. 2000. dec. 12. sz. - 2001. jan. 1. sz. pp. 51-53. Fejezet címek: Dennis Tito, az első űrturista?; Ugrás a világűrbe.; Űrhotelek a Föld körül és a Holdon. [HAI.]

ILLÉS Erzsébet: A Galileo félidei eredményei 4. Az Európa hold, a jégvilág. = Aero Magazin 2-[3]. 2000. dec. 12. sz. - 2001. jan. 1. sz. pp. 54-56. [HAI.]

GYENIZSE Péter: A napkorona főbb, látszólagos szerkezeti vonalai. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. címlap. 1999. aug. 11-én. [KSZ.]

KISS István: Fénykép készül! = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. címlap. 1999. aug. 11-én. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. p. 2. 2000. január és február. [KSZ.]

Az Astra harmadik éve. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

Balogh János jegyzete a teljes napfogyatkozásról. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. pp. 5-7. Lejegyezte: Keszthelyi Sándor- [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Miként jött a teljes árnyék a paksi Kilátódombra? = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. pp. 7-8. Deák Róbert, Karsai Brigitta, Keszthelyi Bernadett, Keszthelyi Dániel, Lukács Attila, Szemán László leírása. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A totalitáskor a Napon látott jelenségek - Pakson. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. pp. 9-10. Protuberanciák, kromoszféra, korona, gyémántgyűrűk látványa több észlelő leírásában. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A totalitás jelenségeinek értékelése fotók alapján. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. pp. 10-13. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Bolygók és csillagok látványa a fogyatkozás alatt. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. pp. 13-14. A paksi résztvevők által szabad szemmel látott 7 objektum: Vénusz, Sirius, Capella, Procyon, Betelgeuse, Merkúr, Regulus. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Meteorológiai mérések Pakson (a Kilátódombon) 1999. augusztus 11-én - a napfogyatkozás idején. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. pp. 14-16. Hőmérséklet napon, árnyékban, talajban. A levegő pártartalma, légnyomása. A szél iránya és erőssége. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Az élővilág viselkedése Pakson a napfogyatkozás alatt. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. pp. 17-19. Állatok (szöcskék, rovarok, fecskék, szúnyogok, birkák, madarak, galambok, kiscsibék, kakas, kotlós) és emberek viselkedése. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A paksi "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Tábor bibliográfiája. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. p. 20. [KSZ.]

VIDA Tibor: Olvasói levél. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. p. 21. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Januári és februári holdsarlók. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

A 141P / Machholz 2üstökös adatai. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. p. 23. . [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 4. 2000. jan-febr. 1. sz. p. 24. 2000. febr. 1-én este. [KSZ.]

Grastyán-díjasok 2000-ben. = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. címlap. Tóth László, Tóth József, Bécsy Tamás. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. p. 2. 2000. március és április. [KSZ.]

SCHMIDT Erzsébet: Grastyán-díjas csillagász. = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. pp. 3-4. A 75 éves Dr. Tóth László jogászt, pécsi csillagászati ismeretterjesztőt, szakkörvezetőt, távcsöves bemutatót a Pécs-Baranyai TIT Grastyán-díjjal tüntette ki 2000. febr. 25-én. [KSZ.]

NAGYVÁRADI László - GYENIZSE Péter: Meghívó a Pécs-Baranyai TIT Csillagászati Szakosztályának rendes évi közgyűlésére. = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. p. 4. 2000. márc. 20-ra. [KSZ.]

MCSE Helyi Csoportok VI. Országos Találkozója. = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. p. 4. 2000. márc. 24-26-ig lesz Baján. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Meghalt Uszléber István. = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. p. 5. Nekrológ. Élt 1929. júl. 18. és 1999. dec. 21. között. A pécsi amatőrcsillagász élet aktív tagja volt az 1980-1990-es években. [KSZ.]

Meghívó. = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. p. 6. Az APCSE 2000. márc. 27-i rendes közgyűlésére. [KSZ.]

Magyar Amatőrcsillagászok XVIII. Országos Találkozója 2000 május 5-7-ig Villányban. = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Lakits Ferenc csillagász (Pécs, 1959 - Pécs, 1919). = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. pp. 7-11. [KSZ.]

Csillagászat Napja Pécsett. = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. p. 11. 2000. márc. 11-én lesz. [KSZ.]

TELLER Józsefné: Ciolkovszkij és társai. 2. = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. pp. 12-103. [KSZ.]

GÖRGEI Zoltán: Fedezzük fel a Hold titkait! = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. pp. 13-14. A Catena Davy 2000. febr. 13-i észlelése. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Márciusi és áprilisi holdsarlók. = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. p. 15. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 4. 2000. márc-ápr. 2. sz. p. 16. 2000. ápr. 1-én este. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 4. 2000. máj-jún. 3. sz. p. 2. 2000. május és június. [KSZ.]

KSZ [KESZTHELYI Sándor]: Magyar Amatőrcsillagászok XVIII. Országos Találkozója 2000 május 5-7. - Villány. = Astra 4. 2000. máj-jún. 3. sz. pp. 3-5. A részletes program. [KSZ.]

KSZ [KESZTHELYI Sándor]: "Aquarida 2000" - Amatőrcsillagász tábor Kovácsszénáján 2000 július 21-30. = Astra 4. 2000. máj-jún. 3. sz. p. 5. Tervezet volt, nem került megrendezésre. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Évkezdés a 25 éves Pécsi Planetáriumban. = Astra 4. 2000. máj-jún. 3. sz. p. 6. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Két kép az április 6-i együttállásról. = Astra 4. 2000. máj-jún. 3. sz. p. 6. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A május 4-i együttállás jelensége és hatása a Földre. = Astra 4. 2000. máj-jún. 3. sz. pp. 7-9. címlap. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Néhány gondolat az asztrológiáról. = Astra 4. 2000. máj-jún. 3. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Pécsiek napfogyatkozás megfigyelései - nem a "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Táborból. 1. = Astra 4. 2000. máj-jún. 3. sz. pp. 11-12. A pécsi Széchenyi-téri időjárásjelző házikó adatai (hőmérséklet, relatív páratartalom, légnyomás). Vida Tibor pécsi fotói. [KSZ.]

GÖRGEI Zoltán: Beer-Feuillée kráterpáros, valamint dóm és kráterlánc. = Astra 4. 2000. máj-jún. 3. sz. p. 13. 1999. márc. 25-i észlelése. [KSZ.]

A Mizar-Alcor kettős környéke. = Astra 4. 2000. máj-jún. 3. sz. p. 14. Sky and Telescope, 1993. jún. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Májusi és júniusi holdsarlók. = Astra 4. 2000. máj-jún. 3. sz. p. 15. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 4. 2000. máj-jún. 3. sz. p. 16. 2000. jún. 1-én este. [KSZ.]

A C/1999 S4 (LINEAR) üstökös égi útja július első felében. = Astra 4. 2000. júl-aug. 4. sz. címlap. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 4. 2000. júl-aug. 4. sz. p. 2. 2000. július és augusztus. [KSZ.]

VIDA Tibor: Szerencsénk volt! = Astra 4. 2000. júl-aug. 4. sz. p. 3. Észlelőéjszaka 2000. jún. 3-án a Mecsekben. Este a Merkúrt és a 30 óra 30 perces holdsarlót is látták. [KSZ.]

A C/1999 S4 (LINEAR) üstökös égi útja július 20-augusztus 14. között. = Astra 4. 2000. júl-aug. 4. sz. p. 3. [KSZ.]

Pécsiek napfogyatkozás megfigyelései - nem a "Perseida 1999" Országos Napfogyatkozás Táborból. 2. = Astra 4. 2000. júl-aug. 4. sz. pp. 4-5. Illés Elek 1999. aug. 11-i megfigyelése a 99,69 %-os részleges napfogyatkozásról, Kővágószőlősön. [KSZ.]

GÖRGEI Zoltán: Az Arago alfa és a Maclear kráter között fekvő dómok. = Astra 4. 2000. júl-aug. 4. sz. p. 6. 2000. máj. 9-i észlelése. [KSZ.]

Az Antares és környéke. = Astra 4. 2000. júl-aug. 4. sz. p. 7. Sky and Telescope, 1993. júl. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. [KSZ.]

A skorpió fullánkja. = Astra 4. 2000. júl-aug. 4. sz. p. 8. Sky and Telescope, 1995. júl. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. [KSZ.]

A Vállfa-halmaz. = Astra 4. 2000. júl-aug. 4. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1994. aug. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Júliusi és augusztusi holdsarlók. = Astra 4. 2000. júl-aug. 4. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 4. 2000. júl-aug. 4. sz. p. 12. 2000. aug. 1-én este. [KSZ.]

A Hold 2000. augusztus 08-án. = Astra 4. 2000. szept-okt. 5. sz. címlap. Patak Ákos felvétele 200/1200-as Newton-távcsővel és digitális fényképezőgéppel készült. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 4. 2000. szept-okt. 5. sz. p. 2. 2000. szeptember és október. [KSZ.]

Meghívó. = Astra 4. 2000. szept-okt. 5. sz. p. 3. A pécsi Csillagászati Hétre, 2000. szept. 18-22-ig. Az előadók: Balogh János, Hegedüs Tibor, Sárneczky Krisztián, Keszthelyi Sándor, Csizmadia Szilárd. [KSZ.]

BALOGH János: Első megfigyeléseim az Egyesület Dobson-távcsövével. = Astra 4. 2000. szept-okt. 5. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Pécsiek megfigyelései a C/1999 S4 LINEAR üstökösről. = Astra 4. 2000. szept-okt. 5. sz. pp. 5-6. Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Sragner Márta, Gyenizse Péter, Vida Tibor, Áts Gellért, Áts György, Ignátkó Imre észlelései 2000. jún. 10. és júl. 29. között. [KSZ.]

PÁL Károly: Holdbéli kalandozások [1.] ... barangolások csak úgy, a látvány kedvéért, és egy kis csevegés a holdfelszínt alakító tényezőkről. = Astra 4. 2000. szept-okt. 5. sz. pp. 7-12. [KSZ.]

Patak Ákos digitális fényképei a Holdról. = Astra 4. 2000. szept-okt. 5. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

GÖRGEI Zoltán: A Bürg kráter és a Lacus Mortis nyugati része. = Astra 4. 2000. szept-okt. 5. sz. p. 13. 2000. máj. 9-i észlelése. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Szeptemberi és októberi holdsarlók. = Astra 4. 2000. szept-okt. 5. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 4. 2000. szept-okt. 5. sz. p. 16. 2000. okt. 1-én este. [KSZ.]

1975-2000. Negyedszázada nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Pécs-Baranyai TIT Mecseki Planetáriuma. = Astra 4. 2000. nov-dec. 6. sz. címlap. [KSZ.]

Jelenségnaptár. Előadások. = Astra 4. 2000. nov-dec. 6. sz. p. 2. 2000. november és december. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Negyedszázada nyitotta meg kapuit Magyarország első planetáriuma! = Astra 4. 2000. nov-dec. 6. sz. p. 3. [KSZ.]

PÁL Károly: Holdbéli kalandozások. 2. Fehér foltok a Holdon. = Astra 4. 2000. nov-dec. 6. sz. pp. 4-9. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Novemberi és decemberi holdsarlók. = Astra 4. 2000. nov-dec. 6. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 4. 2000. nov-dec. 6. sz. p. 12. 2000. dec. 1-én este. [KSZ.]

Keszthelyiné [SRAGNER Márta]: Napfogyatkozás és honfoglalás. = Baranyai Könyvtári INFO 2. 2000. 12. sz. pp. 8-10. Könyvismertetés. [KSZ.]

Szerző [OROSZI Zoltán]: Bevezető helyett! Rövid ismertető a lap kiadásáról. = Betelgeuse 1. 2000. jan. 1. sz. p. 1. A Betelgeuse lapot az MCSE Kiskun Csoportja és a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör adta ki. Alapította Oroszi Zoltán 2000. januárjában. Eleinte havonta jelent meg, 2000. januártól júniusig, majd a 7. szám szeptemberben, mind Oroszi Zoltán szerkesztésében. 2000. novemberétől Balaton László vette át a szerkesztői feladatot (a szerkesztőváltás téves sorszámozást okozott: valójában a 8., 9., 10. sorszámok kimaradtak!). A 11-12-es számtól a lap kéthavonta jelent meg: egy lapszámot kettős számmal és kettős hónapnévvel jeleztek. 2002. júliustól már négy-, vagy háromhavi összevonás is volt. A szerkesztői, 2001. májustól a főszerkesztői munkát: Balaton László végezte végig. Idővel a folyóirat anyagai egyre inkább az internetes honlapra tevődtek át. Az utolsó nyomtatott szám a 37-39. számozású volt, 2003 elején. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Egy kép a Neptunuszról. A Neptunusz felfedezése. = Betelgeuse 1. 2000. jan. 1. sz. p. 1. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Levél vagy újság? = Betelgeuse 1. 2000. jan. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Most következzen az eseménykrónika. = Betelgeuse 1. 2000. jan. 1. sz. p. 2. 1999. februárában alakult meg a hartai csillagász kör, Neptunusz néven. 1999. április 17-én volt az első nyilvános találkozó. 1999. május 15-én Csizmadia Szilárd tartott előadást. 1999. június 19 - július 17. között összejövetelek, észlelések. 1999. augusztus 11. A Nagy Nap! A teljes napfogyatkozás. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Programajánlat és eseménykrónika a 2000. évre. = Betelgeuse 1. 2000. jan. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Bevezető helyett. Röviden a lapról. = Betelgeuse 1. 2000. febr. 2. sz. p. 1. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Egy kép a Szaturnuszról. A Szaturnusz gyűrűi. = Betelgeuse 1. 2000. febr. 2. sz. p. 2. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Fejezetek a hartai amatőrcsillagászat történetéből. = Betelgeuse 1. 2000. febr. 2. sz. p. 2. 1946-tól 1999-ig. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Önkormányzati döntés. = Betelgeuse 1. 2000. febr. 2. sz. pp. 2-3. Önkormányzati pénzügyi támogatás 2000-re. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Csillagászati jelenségek 2000. márciusában. = Betelgeuse 1. 2000. febr. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Csillagtérkép. = Betelgeuse 1. 2000. febr. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

A szerk. [OROSZI Zoltán]: Bevezető helyett! = Betelgeuse 1. 2000. márc. 3. sz. p. 1. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Egy kép a Napról. = Betelgeuse 1. 2000. márc. 3. sz. p. 1. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Neptunusz januári összejövetelén történt. = Betelgeuse 1. 2000. márc. 3. sz. p. 2. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Neptunusz februári összejövetelén történt. = Betelgeuse 1. 2000. márc. 3. sz. p. 2. [KSZ.]

A szerk. [OROSZI Zoltán]: Felhívás! = Betelgeuse 1. 2000. márc. 3. sz. p. 2. [KSZ.]

A szerk. [OROSZI Zoltán]: Üstökösök 2000-ben. = Betelgeuse 1. 2000. márc. 3. sz. p. 3. Fényes hosszúperiódusú üstökös: C/1999 S4 (LINEAR). A Meteor 2000/1. száma után. [KSZ.]

A szerk. [OROSZI Zoltán]: Csillagászati jelenségek 2000. áprilisában. = Betelgeuse 1. 2000. márc. 3. sz. p. 3. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Melléklet. = Betelgeuse 1. 2000. márc. 3. sz. p. 4. Csillagtérkép. [KSZ.]

A szerk. [OROSZI Zoltán]: Aurora boreális. = Betelgeuse 1. 2000. ápr. 4. sz. p. 1. [KSZ.]

A szerk. [OROSZI Zoltán]: Bevezető helyett! = Betelgeuse 1. 2000. ápr. 4. sz. pp. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Világvége 2000-ben! (?) = Betelgeuse 1. 2000. ápr. 4. sz. pp. 2-3. Az egyvonalban álló bolygók okán. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Melléklet. = Betelgeuse 1. 2000. ápr. 4. sz. p. 4. Csillagtérkép. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Bevezető helyett! = Betelgeuse 1. 2000. máj. 5. sz. p. 2. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Egy kép az M 16-ról. = Betelgeuse 1. 2000. máj. 5. sz. p. 2., címlapkép. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Csillagtérkép. = Betelgeuse 1. 2000. máj. 5. sz. pp. 2-3., 8. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Neptunusz márciusi összejövetelén történt. 1. = Betelgeuse 1. 2000. máj. 5. sz. pp. [3-4.] Fidrich Róbert előadása a változócsillagokról 2000. március 25-én. [KSZ.]

Panka [TORNYAI Nikolett]: A Neptunusz márciusi összejövetelén történt. 2. = Betelgeuse 1. 2000. máj. 5. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

WÉBER Helga: Házi planetáriumom. = Betelgeuse 1. 2000. máj. 5. sz. pp. [KSZ.]

[OROSZI Zoltán:] Csillagászati jelenségek 2000. júniusában. = Betelgeuse 1. 2000. máj. 5. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

[Trifid-köd fényképe. Csillagtérkép.] = Betelgeuse 1. 2000. máj. 5. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

A szerk. [OROSZI Zoltán]: Bevezető helyett! = Betelgeuse 1. 2000. jún-júl. 6. sz. p. 2. Jól sikerült a kirándulás a Kiskunhalasi Napfizikai Obszervatóriumba.; Közös észleléssel avatták fel Vén István új távcsövét. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: "új" Neptunusz kelt fel. = Betelgeuse 1. 2000. jún-júl. 6. sz. pp. [2-3.] Felvetés az MCSE Kiskun Csoport megalakításáról. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Neptunusz áprilisi összejövetelén történt. = Betelgeuse 1. 2000. jún-júl. 6. sz. pp. [3-4.] [KSZ.]

ROMSICS Bence: Csillagda a panel tetején. = Betelgeuse 1. 2000. jún-júl. 6. sz. p. 4. A kiskunhalasi kirándulásról. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Változócsillag-megfigyelések. = Betelgeuse 1. 2000. jún-júl. 6. sz. p. [5., 8.] Az R CrB 2000. február 25-e és május 13-a között. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: "Messier". = Betelgeuse 1. 2000. jún-júl. 6. sz. pp. 5-7. Messier objektumok az Albireo 1971 és 1977 közötti számaiban. 4800 észlelés végzett 119 észlelő. [KSZ.]

A szerk. [OROSZI Zoltán]: A nagy égi rombusz. = Betelgeuse 1. 2000. jún-júl. 6. sz. pp. 7., címoldal. A 2000. május 10-i esti tűzgömb-nyomot Hartán is többen látták. [KSZ.]

[Csillagtérkép.; A LINEAR S4 üstökös keresőtérképe.] = Betelgeuse 1. 2000. jún-júl. 6. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

a szerk. [OROSZI Zoltán]: Bevezető helyett! = Betelgeuse 1. 2000. szept. 7. sz. pp. 2-3. Határozat született, hogy MCSE helyi csoport alakuljon a Kiskunságban. [KSZ.]

[HEVESI Zoltán:] Messier. = Betelgeuse 1. 2000. szept. 7. sz. pp. 3-5. M1, M2, M3, M4, M5. [KSZ.]

WÉBER Katalin: Ókori csillagászat. = Betelgeuse 1. 2000. szept. 7. sz. pp. 5-8. Iskolai dolgozat közlése. [KSZ.]

[REZSABEK Nándor:] ... és mégis láttam az üstököst. = Betelgeuse 1. 2000. szept. 7. sz. p. [7.] A szerző 2000. július 26-án nem látta az S4 LINEAR üstököst, viszont: 2000. július 30-án 19.55 UT-kor megszületett a kisfia, Rezsabek Levente! [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Szabadszemes napfoltmegfigyelések 1999-2000-ben. = Betelgeuse 1. 2000. szept. 7. sz. pp. [7., 9-10.]. [KSZ.]

VÁRHEGYI Péter: Az amatőrcsillagász 13+fél ismérve. = Betelgeuse 1. 2000. szept. 7. sz. p. 9. [KSZ.]

BALATON László: Megalakult a Kiskun Csoport! = Betelgeuse 1. 2000. nov-dec. 11-12. sz. p. 2. 2000. okt. 21-én. [KSZ.]

Októberi észleléseink. = Betelgeuse 1. 2000. nov-dec. 11-12. sz. p. 2. Mély-ég objektumok. Vinczúr Balázs Jupiter-észlelésével. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az augusztusi és szeptemberi összejövetelünkön történt - a Neptunusz a zenitben delel! = Betelgeuse 1. 2000. nov-dec. 11-12. sz. p. 3. Összejövetelek Hartán az Egyesületek Házában. [KSZ.]

VÁRHEGYI Péter: Harta volt a nyerő. = Betelgeuse 1. 2000. nov-dec. 11-12. sz. p. 4. A budapesti szerző Hartán, a Duna-parton észlelte a teljes napfogyatkozást 1999. aug. 11-én. [KSZ.]

NAGY Attila: Amatőrcsillagász voltam hivatásos katonák között. = Betelgeuse 1. 2000. nov-dec. 11-12. sz. pp. 5-6. Csillagászati szakkör működik a székesfehérvári Nagysándor József laktanyában az 1980-as évek eleje óta. Vezetők: Kupa Miklós, Trupka Zoltán, Oláh László. [KSZ.]

REZSABEK NÁNDORNÉ TORNYAI Krisztina: Álom. = Betelgeuse 1. 2000. nov-dec. 11-12. sz. p. 7. Végtelen-e a világegyetem, és van-e célja létünknek? [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Rezsabek-féle "Messier-adatbankról". = Betelgeuse 1. 2000. nov-dec. 11-12. sz. pp. 7-10. 18 Messier-objektumról, többféle műszerrel végzett észlelési leírás 1996-2000-ig. [KSZ.]

BALATON László: November-december havi észlelési ajánlat. = Betelgeuse 1. 2000. nov-dec. 11-12. sz. pp. 11-15. [KSZ.]

Érdekli a csillagászat és szeretne vele aktívan foglalkozni? = Betelgeuse 1. 2000. nov-dec. 11-12. sz. p. 16. [KSZ.]

BOCHMANN Tamás: Saját készítésű távcsövekkel fürkészi a világűrt az amatőr pécsi csillagász. Kemenes László először a feleségébe, majd a bolygókba szeretett bele. = Blikk 7. 2000. ápr. 21. p. 5. [SRG.]

HORVÁTH István - MÉSZÁROS Péter: A gammakitörések fizikája és statisztikus analízise. = Bolyai Szemle 9. 2000. 2. sz. pp. 71-88. A Bolyai Szemle folyóirat: a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar negyedévenkénti kiadványa. [KSZ.]

EBERLEIN, Hermann-Peter: Más mint reformátor. Giordano Bruno viszonya a protestantizmushoz. Máglyahalálának négyszázadik évfordulójára. = Confessio 24. 2000. 2. sz. pp. 76-81. Eredeti megjelenés: Reformierte KirchenZeitung folyóirat 2000. 2. sz. pp. 5-9. Fordította: Pap Ferenc. Bruno életrajza és nézetei részletesen. Viszonya kora protestánsaihoz és utóhatása az európai tudományosságra. [KSZ.]

(u. m.) [UMEK Miklós]: Százszor a világűrben. = Családi Kör (Újvidék) 11. 2000. szept. 28. 39. sz. p. 31. "Az utóbbi csaknem két évtized alatt száz alkalommal riasztotta szét a floridai mocsárvilág madarait valamelyik, a világűrbe induló űrrepülőgép hajtóműveinek dübörgése. 1981. április 12-én a floridai Cape Canaveralról indult első útjára a Columbia elnevezésű amerikai űrrepülőgép, a Space Shuttle program most sorra kerülő századik, jubileumi űrvállalkozására pedig a NASA a Discovery űrsiklót jelölte ki. ..." [HAI.]

(u. m.) [UMEK Miklós]: Százszor a világűrben. (2. rész). = Családi Kör (Újvidék) 11. 2000. okt. 5. 40. sz. p. 31. "Pontosan húsz éves Gagarin történelmi repülése után, 1981 áprilisában indult első útjára amerikai űrrepülőgép, és csaknem két évtized múlva már a századik Space Shuttle-vállalkozásra kerül sor. A húsz év alatt az űrrepülőgépek kétségtelenül az amerikai űrkutatás meghatározó eszközei lettek. A Columbia, a Challenger, a Discovery, az Atlantis és a legújabb űrgép, az Endeavour fedélzetén több száz amerikai asztronaután kívül német, francia, kanadai, orosz, holland, mexikói, szaúd-arábiai és japán űrhajós végzett kutatómunkát. ..." Fejezetcímek: Drága hordozórakéták.; Megszületett az űrtaxi.; Indulnak az űrszondák.; A Föld szolgálatában.; Elkerülhetetlen módosítások.; Új űrrepülőgép. [HAI.]

(u. m.) [UMEK Miklós]: Miért nem jelentkeznek? Univerzum. = Családi Kör (Újvidék) 11. 2000. nov. 30. 48. sz. p. 31. "Abban már jóformán senki sem kételkedik, hogy a Földön kívül másutt is lehet élet, arról azonban már megoszlanak a vélemények - mi több, a tudósok java része kizárja a lehetőséget, hogy a földihez hasonló intelligenciák bárhol létrejöhettek. Ez ideig ugyanis még egyetlen tudományosan alátámasztott bizonyíték nincs erről. A kutatók tehát csak feltételezésekre, találgatásokra szorítkozhatnak. ..." Fejezetcímek: Egyedül lennénk?; Egyedülálló feltételek.; A természet "találmányai".; Miért "hallgat" az univerzum? [HAI.]

BÓDI Ildikó: Sikerrel zárult a IX. Salgótarjáni HungaroCon. = A Csillagvizsgáló 7. 2000. 4. sz. p. 3. A tudományos-fantasztikus műfaj kedvelőinek országos találkozója 2000. júl. 20-23-ig volt. A rendezvényen a salgótarjáni amatőrcsillagászok is részt vettek. [KSZ.]

Újabb üstökös "halála". = A Csillagvizsgáló 7. 2000. 4. sz. p. 4. A C/1999 S4 - LINEAR-üstökös, 2000 júliusában. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán: Fényszennyezés - csillagászat. = A Csillagvizsgáló 7. 2000. 4. sz. pp. 4-6. Az Élet és Tudomány 2000/27. számából. [KSZ.]

NIZALOWSKI Attila: Hogyan védhető a tiszta égbolt? = A Csillagvizsgáló 7. 2000. 4. sz. pp. 7-10. Az Élet és Tudomány 2000/27. számából. [KSZ.]

KUBUS Gyula: Béta 2000, amatőrcsillagász tábor. 2000. aug. 4-13. = A Csillagvizsgáló 7. 2000. 4. sz. pp. 10-11. A Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre első észlelőtábora, a Salgótarján központjától 10 km-re északra a 600 m-es Szilváskőn levő (Takács Sándor tanya) Béta Csillagászati Észlelő és Állandó Táborhelyen. A résztvevők létszáma 21 fő volt. [KSZ.]

Hírek. Információk. Felhívások. = A Csillagvizsgáló 7. 2000. 4. sz. pp. 11-13. "Ágasvári Ősz 2000" lesz 2000. okt. 20-23-ig Ágasváron az MCSE szervezésében.; Magyar Tudomány Napja alkalmából csillagászati rendezvények lesznek Salgótarjánban 2000. nov. 3-7-ig.; Országos Észlelőhétvége lesz 2000. nov. 17-18-án Salgótarjánban a MACSBK szervezésében.; Német "Stonehenge" (Lipcsétől északra).; Szkeptikusok VI. Országos Konferenciája lesz 2000. nov. 11-én Székesfehérváron. [KSZ.]

Őrjárat az égen. = A Csillagvizsgáló 7. 2000. 4. sz. p. 14. Látnivalók, jelenségek január, február és március hónapban. [KSZ.]

Programajánlatunk. = A Csillagvizsgáló 7. 2000. 4. sz. p. 14. Gedőcz-tetői Csillagvizsgáló. [KSZ.]

Kiss Gábor 25 cm-es Cassegrain távcsövével, digitális fényképezőgéppel készített felvétele a Holdról. = A Csillagvizsgáló 7. 2000. 4. sz. p. 15. [KSZ.]

Még egy utolsó pontosítás, aztán indulhat a mély-ég megfigyelés. = A Csillagvizsgáló 7. 2000. 4. sz. p. 16. A fényképen: Könnyű Gábor, Kubus Gyula és Kiss Gábor a távcső mögött. [KSZ.]

HORVÁTH Katalin: A Nap és a biológia kapcsolata. = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. pp. 1-2. [SRG.]

NÉMETH Csaba: A SETI új korszaka. = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. pp. 1-2. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Az élet keletkezéséről. = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. p. 1. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Az őssejtről. = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. p. 2. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Az Iridium vizsgálja a hidroxil-vonalat. = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. p. 2. [SRG.]

VADÁSZ Pál: A paksi téglagyár löszfalának ismertetése. = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. p. 3. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás Pakson. = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. p. 4. A szabadszemmel látható bolygók és csillagok a totalitáskor. [SRG.]

BARTHA Lajos: Naplégkör az 1999. aug. 11-i teljes fogyatkozás idején. = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. p. 5. Gyenizse Péter fotói alapján készített napkorona-rajzzal. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Hullámzó naptevékenység: 1998. II. félév. = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. p. 5. [SRG.]

VIGH Lajos: Napfogyatkozás és rádiós csillagászat. (Hullámterjedés és rövidhullámú sávokban.) = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. p. 6. [SRG.]

DALOS Endre: Ismét a Dracoról. = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. p. 7. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Két szabad szemes üstökös közeledik. = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. p. 7. A Csilla 1999. október 21-i számából. [SRG.]

SZABADI Péter: A nyári időszámítás - költségek és hasznok. (3. rész.) = Draco 20. 2000. jan-febr. 76. sz. pp. 7-8. 3. A nyári időszámítás rövid története és múltbeli tapasztalatai. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy napfogyatkozás tanulságai: Amit nem láttunk. = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. pp. 1., 4-5. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - BALOGH János: Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás Pakson. = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. p. 1., 3. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 19. Ophiuchus csillagkép. = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A totalitáskor a Napon látott jelenségek Pakson. = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. p. 3. Protuberanciák. Kromoszféra. Korona. Gyémántgyűrű. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Hamuszürke fény a Holdon teljes napfogyatkozás alatt. A gyámántgyűrű kilépéskor. = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. p. 5. [SRG.]

KISS László: Colinder 399. = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. p. 5. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Egy figyelemre méltó binary: a Castor. = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. p. 6. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 2000-ben. 1. rész. = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. p. 7. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Meteorológiai mérések Pakson 1999. aug. 11-én a napfogyatkozás idején. = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. p. 8. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Radó Sándor (1899-1981). = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. p. 9. [SRG.]

DALOS Endre: A Csillából. = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. p. 9. Tűzgömbök fénybecslése. Piriti János kérdésére válaszol Kiss László, Keszthelyi Sándor és Dalos Endre. [SRG.]

HORVÁTH Imre: A Nap sugárfizikája. (Alapismeretek 1. rész.) = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. p. 10. [SRG.]

SZABADI Péter: A nyári időszámítás - költségek és hasznok. (4. rész.) = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. pp. 11-12. 4. Hazai energetika előnyei. [SRG.]

KOCSIS Antal: Holdrajzok. = Draco 20. 2000. márc-ápr. 77. sz. melléklete pp. 1-8. Kocsis Antal holdrajzai és leírásai egy 50/540 mm-es lencsés távcsővel. [SRG.]

VIGH Lajos: Astronomy Day 2000. = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 1. A Csillagászat Napja Pakson, 2000. márc. 11-én. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Miként jött a teljes árnyék a paksi Kilátódombra 1999. augusztus 11-én? = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 20. Ophiuchus csillagkép. 2. rész. = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

DALOS Endre: Sötét ködök. = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 2. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor - KISS Fruzsina: A Lost City Meteorit. = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 3. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az élővilág viselkedése Pakson 1999. aug. 11-én a napfogyatkozás alatt. = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 4. [SRG.]

MIZSER Attila: Anti-könyvajánlat: Járt-e ember Holdon? = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 5. [SRG.]

TUBOLY Vince: A 2000. január 21-i teljes holdfogyatkozás. = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 5. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Magyar részvétel a Nemzetközi Űrállomáson. = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 5. [SRG.]

HORVÁTH Imre: A Nap sugárfizikája 2. rész (alapismeretek). = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 6. [SRG.]

TUBOLY Vince: Az 5 Tauri súroló fedése. = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 6. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 2000-ben. 2. rész. = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. pp. 7-8. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Geleji Sándor (1898-1967). (A kisdiák, aki Edisonnal levelezett.) = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 9. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Könyvajánlat. = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 9. Almár Iván: A SETI szépsége.; Barnes, John - Aldrin, Buzz: A csillagok fiai.; Sagan, Carl: Korok és démonok. [SRG.]

DALOS Endre: Ismét a Dracoról néhány sorban. = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. p. 8. [SRG.]

SZABADI Péter: A nyári időszámítás - költségek és hasznok. (5. rész.) = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. pp. 11-12. 4. Hazai energetika előnyei.; 5. Időszámítás és közlekedés. [SRG.]

CSABA György Gábor: Hazudnak-e a csillagok? = Draco 20. 2000. máj-jún. 78. sz. melléklete pp. 1-4. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Újabb magyar vonatkozású kisbolygó: (14181) Koromházi. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 1. Édesanyja: Koromházi Beáta neve után. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Naptevékenység emelkedőben (1999. 1. félév). = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 21. Orion csillagkép. (1. rész.) = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: 1999. aug. 11-i napfogyatkozás jelensége Paksról. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 3. A totalitás élménye. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Paksi Országos Napfogyatkozás Tábor a napfogyatkozás után. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. pp. 3-4. [SRG.]

ÓVÁRI László: Szabó Gyula Csillagvizsgáló Miskolc. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 4. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Húsz éve járt magyar az űrben. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 5. [SRG.]

KOCSIS Antal: Két rajz a Linné kráterről. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 5. [SRG.]

HORVÁTH Imre: A Nap sugárfizikája, 3. rész. A sugárzás tulajdonságai. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 6. [SRG.]

Cikkek a Csillából. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 6. Kiss László: Csillagok száma.; Piriti János: A csillagász fia. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az égbolt fényképész mesterei: a Henry-fivérek. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 7. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Eötvös Loránd (1848-1919). = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 8. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Földön kívüliek kutatása akár otthon is. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 8. [SRG.]

VIGH Lajos: Az ultrarövid hullámok visszaverődése meteornyomvonalakról (meteorscatter). = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 9. [SRG.]

VIGH Lajos: Az ultrarövid hullámok visszaverődése a sarki fényről. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 9. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Régi magyar sarki fények. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 9. Az 1957. jan. 21. és 2000. ápr. 6/7. közötti hazai sarki fények. A Csilla 2000. április 14-i számából. [SRG.]

DALOS Endre: A (2) Pallas kisbolygó. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 10. [SRG.]

DALOS Endre: Hold megfigyelések a Dracoban. = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. p. 10. [SRG.]

SZABADI Péter: A nyári időszámítás - költségek és hasznok. (6. rész.) = Draco 20. 2000. júl-szept. 79. sz. pp. 11-12. 6. Bevezetésének munkaügyi vonatkozásai.; 7. Az órák átállítása.; 8. Kiterjesztésének hatásai.; 9. Nyári időszámítás vagy kelet-európai idő. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Hogyan tovább? = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 1. A Dracoról. [SRG.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: A vákuum energiasűrűségéről. = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 1, 7. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 22. Orion csillagkép. (2. rész.) = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. pp. 2-3. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Hevesi Gyula (1890-1970). = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 3. [SRG.]

CSABA György Gábor: Filozófus a máglyán. = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 4. Giordano Bruno. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Paksi Napfogyatkozás Tábor Résztvevői 1999. aug. 6-14. között. = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 5. 380 résztvevő neve és települése. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Bolygóészlelések: 1. A Merkúr. = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 6. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Magyar holdsarló rekordok. = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 7. A Csilla 2000. augusztus 30-i számából. [SRG.]

SIMON Tamás: Folyékony víz a Marson! = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 8. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Goldmark Péter Károly (1906-1977). = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 8. [SRG.]

VIGH Lajos: A Csillából. = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 9. Paksi észlelések. [SRG.]

SZABADI Péter: Augusztus eleji észlelések Pakson. = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. pp. 9-10. [SRG.]

SZABADI Péter: Perseida-éjszaka. = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 10. 2000. augusztus 11-12. Észlelők: Herger Zsolt, Radnóti Éva, Radnóti Gergely, Szabadi Ágnes, Szabadi Péter. [SRG.]

GYARMATI László: A zöld sugár. = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 10. A Csilla 2000. augusztus 10-i számából. [SRG.]

SZABADI Péter: A nyári időszámítás - költségek és hasznok. (7. rész.) = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. pp. 11-12. 9. Nyári időszámítás vagy kelet-európai idő (bef.).; 10. A világosság hasznosságának maximalizálása. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Bajkonurért fizetnek az oroszok. = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. p. 12. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Barnard objektumok. (Sötét-ködök.) = Draco 20. 2000. okt-dec. 80. sz. melléklete pp. 1-4. [SRG.]

Új. Új? = Draconida 5. 2000. jan. 1. sz. p. 1. Az új évezredről. [KSZ.]

Január havi programunk. = Draconida 5. 2000. jan. 1. sz. p. 1. Szakköri foglalkozás minden csütörtök este Bólyban, észlelőest, előadások. [KSZ.]

A csillagos ég látványa január 15-én 20:00 órakor. = Draconida 5. 2000. jan. 1. sz. p. 1. [KSZ.]

Teljes holdfogyatkozás 2000. 01. 21-én. A fogyatkozáskor vizuális módon a következő észleléseket (lehet) elvégezni. A fogyatkozás alapadatai. A kráterkontaktusok. Danjon-skála. = Draconida 5. 2000. jan. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

KÄSZ László: Holdsarló megfigyelés. = Draconida 5. 2000. jan. 1. sz. p. 3. 1999. dec. 6-án hajnalban 40 óra 4 perces, 1999. dec. 7-én hajnalban 17 óra 21 perces holdsarlót látott meg Bólyból. [KSZ.]

BOTLIK Péter - KÄSZ László: Nova Aql 1999/2. = Draconida 5. 2000. jan. 1. sz. p. 3. A szabadszemes nóvát 1999. dec. 3-án és 4-én észlelték. Éppen a szabadszemesség határán volt a fénye, így binokulárral észlelték, és 5,8-6,0 magnitúdósnak becsülték. [KSZ.]

Okkultációs jelenségek januárban. A bolygók láthatósága januárban. A bolygók képe távcsőben. Csillagászati jelenségek januárban. = Draconida 5. 2000. jan. 1. sz. p. 4. [KSZ.]

Új beruházás. = Draconida 5. 2000. febr. 2. sz. p. 1. Egy óragépes mechanika beszerzése. [KSZ.]

Február havi programunk. = Draconida 5. 2000. febr. 2. sz. p. 1. Szakköri foglalkozás minden csütörtök este Bólyban, észlelőest, előadások. [KSZ.]

A csillagos ég látványa február 15-én 20:00 órakor. = Draconida 5. 2000. febr. 2. sz. p. 1. [KSZ.]

Okkultációs jelenségek februárban. A bolygók láthatósága februárban. A bolygók képe távcsőben. Csillagászati jelenségek februárban. = Draconida 5. 2000. febr. 2. sz. p. 2. [KSZ.]

A bemutatkozás. = Draconida 5. 2000. márc. 3. sz. p. 1. Az új távcsőállvány, óraművel, elektromos finommozgatással bemutatkozása a Csillagászat Napján, 2000. márc. 11-én lesz [KSZ.]

Március havi programunk. = Draconida 5. 2000. márc. 3. sz. p. 1. Szakköri foglalkozás minden csütörtök este Bólyban, észlelőest, előadások. [KSZ.]

A csillagos ég látványa március 15-én 20:00 órakor. = Draconida 5. 2000. márc. 3. sz. p. 1. [KSZ.]

Okkultációs jelenségek márciusban. A bolygók láthatósága márciusban. A bolygók képe távcsőben. Csillagászati jelenségek márciusban. = Draconida 5. 2000. márc. 3. sz. p. 2. [KSZ.]

Beszámoló. = Draconida 5. 2000. ápr. 4. sz. p. 1. 2000. ápr. 11-én, a Csillagászat Napján távcsöves bemutatás volt Bólyban.; Ennek a lapszámnak a szerkesztője Botlik Péter volt. [KSZ.]

Április havi programunk. = Draconida 5. 2000. ápr. 4. sz. p. 1. Szakköri foglalkozás minden csütörtök este Bólyban, észlelőest. [KSZ.]

A csillagos ég látványa április 15-én 20:00 órakor. = Draconida 5. 2000. ápr. 4. sz. p. 1. [KSZ.]

Okkultációs jelenségek áprilisban. A bolygók láthatósága áprilisban. A bolygók képe távcsőben. Csillagászati jelenségek áprilisban. = Draconida 5. 2000. ápr. 4. sz. p. 2. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 2000. január havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2000. 1. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Teljes holdfogyatkozás 2000. január 21-én hajnalban. Üstökös - galaxis találkozó. A teljes holdfogyatkozás alatti csillagfedések. A Jupiter holdjainak jelenségei. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2000. február havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2000. 2. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Az Orion csillagkép és környékének térképe. A Jupiter holdjainak jelenségei. A Nagy Vörös Fölt (GRS) centrálmeridián - átmenetinek időpontjai. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2000. március havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2000. 3. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Az (51) Nemausa kisbolygó 2,5 ívpercre halad el a gamma VIR kettőscsillagtól. Iridium-holdak felfénylései. Az (51) Nemausa kisbolygó (10,3 mg) 4,5 ívpercre halad el az NGC 4691 (11,2 mg) galaxis mellett. (1) Ceres és M91 közelítés. A Jupiter holdjainak jelenségei. A Nagy Vörös Folt (GRS) centrálmeridián- átmeneteinek időpontjai. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2000. április havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2000. 4. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Jupiter holdjainak jelenségei. A Nagy Vörös Folt (GRS) centrálmeridián - átmeneteinek időpontjai. A Plutó bolygó útja a csillagok között. Tavaszi észlelési ajánlat: A Bootes és a Canes Venatici csillagképek halmazai, galaxisai és kettőscsillagai. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2000. május havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2000. 5. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A C/1999 S4 (LINEAR) üstökös közeledik. A (192) Nausikaa kisbolygó az IC 1464 közelében. A (101) Helena kisbolygó az NGC 5556 galaxis közelében. A Virgo galaxishalmaz. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2000. június havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2000. 6. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Jupiter holdjainak jelenségei. A Merkúr bolygó esti láthatósága. A C/1999 S4 (LINEAR) üstökös napi pozíciója 0h UT-kor. A Nemzetközi Űrállomás láthatósága. A csillagos ég látványa június közepén az esti órákban. Júniusi Bootidák meteorraj. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 2000. július havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2000. 7. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Fontosabb meteorrajok. A Jupiter holdjainak jelenségei. A (4) Vesta kisbolygó efemerisei 2000 nyarán. A C/1999 S4 (LINEAR) üstökös efemerisei 0h UT-kor. C/1999 S4 (LINEAR) üstökös égi útja 2000 nyarán. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2000. augusztus havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2000. 8. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Jupiter holdjainak jelenségei. A Harmonia kisbolygó az NGC 6638 gömbhalmaz mellett. C/1999 S4 (LINEAR) üstökös égi útja. A Perseida-meteorraj radiánsának vándorlása. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 2000. szeptember havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2000. 9. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Gömbhalmazok az Androméda-ködben. A Jupiter holdjainak jelenségei. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2000. október havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2000. 10. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Perseus - szuperhalmaz galaxisai. A Jupiter holdjainak jelenségei. Az R Cyg AAVSO (b) térképe. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2000. november havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2000. 11. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Leonida meteorraj maximuma 2000. november 17/18-án éjszaka, hajnalban várható. Jupiter csillagfedése 2000. november 4/5-én. A (346) Hermentaria az NGC 2420 nyílthalmaz csillagai között. A Jupiter holdjainak jelenségei. A Nagy Vörös Folt (GRS) centrálmeridián-átmeneteinek időpontjai UT-ben. A SAO 984 (6,5 mg) súroló fedése november 14/15-én. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 2000. december havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2000. 12. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Jupiter holdjainak jelenségei. A Jupiter Nagy Vörös Foltjának (GRS) CM-átmenetei UT-ben. A Vénusz bolygó csillagfedése 2000. december 28-án. Jön a C/1999 T1 McNaught-Hartley üstökös. A Geminida meteorraj radiánsa. [KSZ.]

Címképünk: Látogatóban a Szlovák Központi Csillagvizsgálóban 1999. október 16-án. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 1.(41.) sz. címlap. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Az 1999. évi napfogyatkozáskor mért hőmérsékleti adatok elemzése. Ábrahámhegy - Magyarország. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 1.(41.) sz. pp. 6-18. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor, ifj. - SZENDRŐI Gábor: Levelesláda. Tisztelt Szerkesztőség! = Egyesületi Híradó 11. 2000. 1.(41.) sz. p. 19. Híradás csillagvizsgálójukról. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor: Égi vándorok nyomában a gencsapáti kupolából. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 1.(41.) sz. p. 20. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Naptevékenység 1999. január-október. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 1.(41.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

Jelenségnaptár 2000. január-március. = Egyesületi Híradó 10. 2000. 1.(41.) sz. pp. 24-29. Átvétel a Meteor csillagászati évkönyv 2000-ből. [SRG.]

Egyesületünk tagnévsora 2000. január 1. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 1.(41.) sz. pp. 30-31. 41 tag neve és címe. [SRG.]

Krónika 1999. október - november - december. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 1.(41.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

Boros Gábor és Kaczmarski Róbert egyesületi tagok a Szlovák Központi Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 1.(41.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címképünk: Gothard Jenő csillagász (1857-1909) bronz szobra, Tóth István szobrászművész 1920-ban készült alkotása a Gothard kis kúria előkertjében, Szombathely, szent Imre herceg út 112. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. címlap. [SRG.]

FRITZ Zoltán - VÉRTES Ernő: 11. rendes évi tisztújító közgyűlés Szombathely, 2000. február 5. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. pp. 1-6. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2000. február 5-i 11. rendes évi tisztújító közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. p. 7. [SRG.]

Közlemény. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. pp. 8-9. Vértes Ernő kapta a 2000. évi Gothard Emlékérmet. [SRG.]

Egyesületi munkaprogram a 2000. évre. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

TÓTH György: Emlékezzünk régiekre. Csillagászati évfordulók 2000. első félévében. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. pp. 12-14. [SRG.]

VÉRTES Ernő - FRITZ Zoltán: Újabb amatőr-csillagászati távcsövek Vas megyében. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. pp. 15-17. Matisz Attila (Szombathely), Károly Lajos (Szőce), ifj. Vértes Ernő (Kőszeg) távcsöveinek adatai és fényképei. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Nova Aquila 1999 No. 2. = V1494 AQL. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. p. 18. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: A Jupiter déli egyenlítői sávjának eltűnése. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

TUBOLY Vince: 5 TAURI súroló fedése 2000. január 16-án. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. pp. 21-25. Tuboly László, Fritz Zoltán, Vértes Ernő, Horváth Tibor, Póczek Antal, Tuboly Vince, Fint Ágota, Károly Lajos, Szakály Gábor megfigyelései. [SRG.]

TUBOLY Vince: Teljes holdfogyatkozás 2000. január 21. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. pp. 26-27. Szendrői Gábor fényképeivel. [SRG.]

Levelesláda. Szerkesztőségi levél az Egyesületi Híradóról. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. p. 30. Meteor csillagászati évkönyv 1999. ismertetése. [SRG.]

Krónika 2000. január - február - március. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. p. 31. [SRG.]

Programajánlat 2000. április - május - június. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

A történelmi Vasvármegye legújabb napórája. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 2.(42.) sz. hátsó külső borító. Írott-kő kilátótornyon. Tervezője: Erich Imrek. [SRG.]

Címképünk: A SOHO műhold fotoszféra felvétele az aktív Napról 2000. 05. 20-án. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Az égbolt titkai. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. pp. 1-2. Általános iskolai tanulók csillagászati vetélkedője Szombathelyen. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Tanulmányút a Szlovák Központi Csillagvizsgálóba. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. pp. 3-4. 2000. ápr. 7-én. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Magyar Amatőrcsillagászok XVIII. Országos Találkozója 2000. május 5-7. Villány. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. pp. 5-12. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Látogatóban Szentmártoni Béla amatőrcsillagász sírjánál. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. p. 13. Hencse, 2000. máj. 5. [SRG.]

PÓCZEK Antal: Látogatóban Balatonfűzfőn. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. p. 14. 2000. márc. 11-én. [SRG.]

TUBOLY Vince: Kettőscsillagok nyomában. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

TUBOLY Vince: A Trapézium megfigyelése. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

TUBOLY Vince: Barnard "nyílcsillaga". = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

TUBOLY Vince: A HYDRA-1 (Abell 1060) galaxishalmaz. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. p. 22. [SRG.]

TUBOLY Vince: A Gassendi kráter és környéke. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. p. 23. [SRG.]

TUBOLY Vince: A nyári égbolt látványosnak ígérkező üstököse a C/1999 S4 (LINEAR) üstökös. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. pp. 24-30. [SRG.]

Krónika 2000. április - május - június. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. p. 31. [SRG.]

Házunk tája. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. p. 32. Az egyesületi tagokkal kapcsolatos események. [SRG.]

Programajánlat 2000. július - augusztus - szeptember. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. p. 33. [SRG.]

Sanóczky József a Villányi Andromeda Amatőrcsillagászati Szakkör vezetője, saját készítésű távcsöve mellett, az Országos Találkozó megnyitóján. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 3.(43.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címképünk: Holdsarló. 2000. augusztus 1. 18.12 UT. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. címlap. A fényképet Horváth Tibor Hegyhátsálon készítette. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Felhívás. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. p. 1. Javaslat Gothard Emlékérem adományozására. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Naptevékenység 2000 I. félévében. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Megfigyelő hétvégék a Kőszegi hegységben. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

TUBOLY Vince: Jött, láttuk, szétesett... Utoljára járt napközelben a C/1999 S4 (LINEAR) üstökös. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

TUBOLY Vince: Perseidák 2000. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. p. 12. 2000. aug. 11/12-én éjjel Hegyhátsálról 3 óra 35 perc alatt 108 Perseida meteort figyeltek meg. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Meteor 2000. Távcsöves Találkozó. Ágasvár, 2000. július 21-30. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. pp. 13-14. [SRG.]

PÓCZEK Antal: Astro piknik 2000. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. p. 15. Hegyhátsálon. [SRG.]

HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince: Bajai CCD-s hétvége. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. pp. 16-18. 2000. augusztus 18-19. [SRG.]

TUBOLY Vince: Emlékezzünk régiekre. Űrkutatási évfordulók 2000. második felében. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati évfordulók 2000. második felében. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

TUBOLY Vince: "Háló" hírek. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. pp. 23-25. E-mail címek. Magyarországi amatőrcsillagászati honlapok. Ajánlás profi csillagászati honlapok közül. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Lapszemle. Bemutatjuk laptársunkat a pécsi Astrát. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor, ifj. - SZENDRŐI Gábor: Tisztelt szerkesztőség. Levelesláda. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. pp. 28-29. Felvételek a C/1999 S4 (LINEAR) üstökösről. Egy felvétel a Napról. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2000. július - augusztus - szeptember. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. p. 30. [SRG.]

Programajánlat 2000. október - november - december. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. p. 31. [SRG.]

[VÉRTES Ernő:] Újabb napóra adatok Vas megyéből. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. p. 32., hátsó belső és külső borító. Őriszentpéter Siska szer, Szombathely kerti napóra számlap. [SRG.]

Hátsó borítón: Az őriszentpéteri napóra az Őrségi Tájvédelmi Körzet Központi épületén. 2000. aug. 5. = Egyesületi Híradó 11. 2000. 4.(44.) sz. hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

A Mars óceánjai. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 7. 1. sz. pp. 3-4. A Mars Global Surveyor műszerei valaha létezett hatalmas óceánok nyomait találták a bolygó felszínén. [VEJ.]

Amikor két napra elült a napszél. Napfizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 7. 1. sz. pp. 4-5. A napszél és a Föld magnetoszférájának kölcsönhatása. [VEJ.]

Kérdőjelek a Jupiter körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 7. 1. sz. p. 28. A Galileo leszállóegységének vegyelemzése meglepő eredményekre vezetett. Felül kell vizsgálni a négy óriásbolygó keletkezésének eddigi elméletét? A BBC News cikke nyomán. [VEJ.]

Egy exobolygó fénye. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 14. 2. sz. pp. 35-36. "...Anyacsillaga a tau Bootis tőlünk 55 fényévnyire van, és szabad szemmel is jól látható. Az angol St. Andrerws Egyetem Andrew Collier Cameron vezette kutatócsoportja most a kanári-szigeteki La Palma 4,2 méteres William Herschel távcsövével vizsgálta meg a tau Bootis irányából érkező fényt..." [HAI.]

Többes galaxis ütközések. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 14. 2. sz. pp. 36-37. [HAI.]

A Hipparcos már 8 éve látta... = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 14. 2. sz. p. 60. "...az ESA Hipparcos nevű műholdja már négy évvel az első exobolygó felfedezése előtt (!) észlelte a HD 209458 bolygójának napjára vetett "árnyékát",..." [HAI.]

A Cassiopeia A vegykonyhája. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 21. 3. sz. pp. 67-68. A Chandra röntgenobszervatórium legújabb vizsgálati eredményei a Cas A belsejében végbemenő szupernóva-folyamatokról. [VEJ.]

Földi csillagpoklok. Atomfizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 21. 3. sz. pp. 68-69. Földi laboratóriumi környezetben vizsgálják a neutroncsillag vagy fekete lyuk vonzáskörzetébe került vasatomok viselkedését. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Az éjszakai égbolt. Január. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 21. 3. sz. p. 75. Csillagtérkép és a hozzá tartozó szöveges ismertető. [VEJ.]

A Hold vulkánkatasztrófákat okozott? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 21. 3. sz. p. 92. A Hold árapálykeltő hatásával okozhatott tektonikus katasztrófákat, mivel régebben közelebb volt a Földhöz. A kutatók három ilyen időszakot vizsgálnak. A BBC News cikke alapján. [VEJ.]

Földi pokol. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 21. 3. sz. p. 93. Lehet, hogy a dinoszauruszok elevenen megsültek? A 65 millió éve történt meteoritbecsapódás következményei. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: A hátlapon. Csillagbölcső az Orionban. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 21. 3. sz. p. 94., hátsó borító. A Hubble űrteleszkóp felvételén tisztán látható a köd belsejében lévő por- és gázkoncentráció, mely csillagok és bolygórendszerek kialakulását megelőző állapotban vannak. [VEJ.]

A fekete lyuknak az "árnyéka" is fekete. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 28. 4. sz. pp. 99-100. "A Johns Hopkins Egyetem, a Max Planck Rádiócsillagászati Intézet és az Arizonai Egyetem Kutatóinak számítógépes szimulációja szerint a galaxisunk szívéből érkező sugárzás spektrumában a fekete lyuk eseményhorizontján belül egy köralakú árnyék lesz megfigyelhető ott, ahol a sugárzás a gravitációs elhajlás miatt a horizont alá kerül..." [HAI.]

SZABADOS László: A kozmosz kilométerkövei. Cefeida változócsillagok. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 28. 4. sz. pp. 102-105. A cefeidák Hipparcos-méréseinek elemzése. [HAI.]

F. L. I. [FODOR L. István]: Meteor Csillagászati évkönyv. = Élet és Tudomány 55. 2000. jan. 28. 4. sz. p. 119. Könyvismertetés. [HAI.]

Műholdakkal a piramisok nyomában. Űrrégészet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 4. 5. sz. p. 131. A jövő feltárási módszere a nagy távolságban érzékelő mikrohullám lesz. [VEJ.]

Magányosan vándorló fekete lyukak. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 4. 5. sz. pp. 131-132. A gravitációs mikrolencse-hatás segítségével fellelt objektumok, melyek az eddig ismertekkel ellentétben nem egy-egy csillag közelében helyezkednek el. [VEJ.]

HORVÁTH András: Mars helyett a Földön. Asztronautika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 4. 5. sz. p. 133. Felfújt fékezőernyő-kísérlet egy majdani Marsra történő leszálláshoz. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika. 1999. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 4. 5. sz. pp. 142-146. Zárás a Miren. STS-repülések. Kínai űrhajó. A hordozórakéták piaca. Az űrtechnika békés alkalmazásai. Mars-kudarcok, röntgenhold-sikerek. [VEJ.]

Az USA kiviteli korlátozásai. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 4. 5. sz. p. 143. Az amerikai űrkutatás törvénysértést követ el, amikor űrtechnológiáját összekapcsolja más országok űrkutatásával. Legalábbis a jelenlegi, a szabad versenyt korlátozó törvények szerint. [VEJ.]

Hiperhajtómű-álmok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 4. 5. sz. p. 156. A NASA Marshall Űrrepülési Központjának tervei a fúziós energia, lézermeghajtás, napszél-vitorlás, antianyaghajtómű lehetőségeiről. A Space Science News írása nyomán. [VEJ.]

Mit rejteget a Beta Piktoris? = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 11. 6. sz. p. 164. "A Beta Piktoris körüli planetáris porgyűrű még ma is dinamikusan reng..." [HAI.]

BANNER Benedek: Auróra Siberiális. "Világosság a rabság éjszakájában". = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 11. 6. sz. pp. 172-174. "Az 1917. december 16-áról 17-ére virradóra Krasznojarszkban megfigyelt északi fényről." Eredeti megjelenés a békéscsabai Lórántffi Zsuzsánna Leányliceum 1937-38. évi Értesítőjében. Közreadta: Szabjár Péter. [HAI.]

HORVÁTH András: A NEAR az Eros kisbolygónál. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 18. 7. sz. pp. 196-197. [HAI.]

GESZTESI Albert: Az éjszakai égbolt. Február. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 18. 7. sz. pp. 201-202. Csillagtérkép és a hozzá tartozó szöveges ismertető. A téli háromszög. A Fiastyúk. Bolygók. [HAI.]

GESZTESI Albert: A hátlapon. Csillagközi angyalhaj. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 18. 7. sz. p. 222, hátsó borító. "A Fiastyúk - hivatalos nevén: Pleiadok (galambok) - nagyon fiatal és forró csillagok alkotta úgynevezett nyílt halmaz..." [HAI.]

Hűvös fekete lyuk az Andromédában. Röntgencsillagászat. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 25. 8. sz. pp. 227-228. A NASA Chandra röntgenobszervatóriumának eredményei. [HAI.]

PERJÉS Zoltán: Az XMM Röntgenműhold. Fekete lyukak Nyomában. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 25. 8. sz. pp. 230-233., címlap. "...Talán éppen az XMM műhold szolgáltatja majd az végső bizonyítékot arra, Hogy a természetben valóban keletkeznek fekete lyukak..."[HAI.]

KISS Csongor: Lakits Ferenc matematikus, csillagász. Krónika. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 25. 8. sz. p. 250. [KSZ.]

A Föld magányossága. = Élet és Tudomány 55. 2000. febr. 25. 8. sz. p. 253. "A miénkhez hasonló bolygórendszerek kisebb tömegű por- és gázgyűrűkből keletkeznek, ilyenek azonban úgy tűnik, sokkal ritkábbak a világegyetemben..." [HAI.]

HORÁNYI Gábor: Csillag-fürkész kör. Budapesti Evangélikus Gimnázium. Beszámoló a Space Festival ’99-ről. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 3. 9. sz. Diákoldal melléklete. p. [51.] [HAI.]

GESZTESI Albert: Az éjszakai égbolt. Március. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 3. 9. sz. pp. 201-202. Csillagtérkép és a hozzá tartozó szöveges ismertető. A bolygók. Tavaszkezdet. Újhold, holdtölte, húsvét. [HAI.]

Kevesebb a közeli kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 3. 9. sz. p. 283. A legalább 1 km átmérőjű és a Föld közelébe jutó kisbolygók száma ötszáz és ezer között lehet. [HAI.]

Fényes tűzijáték az SN1987A körül. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 10. 10. sz. pp. 291-292. A Hubble űrtávcsővel végzett megfigyelések a szupernóva maradványról. [HAI.]

HORVÁTH András: Egy kudarc tanulságai. Eltünt a Mars Polar Lander. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 10. 10. sz. pp. 309-310. [HAI.]

Holdunk születése. Holdkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 17. 11. sz. pp. 323-324. [HAI.]

Beteljesedett jóslatok. Gionardo Bruno négyszáz éve, 1600. február 17-én halt máglyahalált. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 17. 11. sz. Diákoldal melléklete. pp. [57-58.] Összeállítás Bruno verseiből és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról című művéből. [HAI.]

H. J.: 2000 szökőév. Legközelebb 2400-ban. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 17. 11. sz. Diákoldal melléklete. pp. [59-60.] [HAI.]

Közelképek az Eroszról. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 17. 11. sz. p. 348. A NEAR első közelképei Erosz körüli pályáról, 330 kilométeres magasságból. A képek felbontás 30 méteres. [HAI.]

Kozmikus hidegfront. Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 24. 12. sz. pp. 355-356. "A NASA Chandra röntgenobszervatórium két óriási galaxishalmaz ütközésében keletkezett hatalmas kozmikus "időjárási frontrendszert" kapott lencsevégre..." [HAI.]

Sikerrel indult a csillagporgyüjtés. Üstököskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 24. 12. sz. pp. 356-357. A Stardust (csillagpor) üstökösszonda porkollektora a csillagközi porból vett mintákat. [HAI.]

A Hubble földi vetélytársa? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 24. 12. sz. p. 380. "Az Andokban épülő Paranal Obszervatórium nemrég üzembe helyezett harmadik nagy távcsöve páratlanul éles képet készített a Szombréró galaxisról.." [HAI.]

Üstököszápor okozta a kambriumi népességrobbanást? Asztrobiológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 31. 13. sz. pp. 387-388. A fokozott stresszállapot az élőlényeket a korábbinál sokoldalúbb és rugalmasabb alkalmazkodásra kényszerítheti. A fajok sokfélesége, a diverzitás ugrásszerűen megnőhet. [VEJ.]

A SOHO átnézett a Napon. Napfizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 31. 13. sz. pp. 388-389. Hanghullámok terjedése a Nap belsejében. A napszeizmikus holográfia. Napkitörések észlelése a túlsó oldalon. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Az éjszakai égbolt. Április. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 31. 13. sz. pp. 404-405. Csillagtérkép és a hozzá tartozó szöveges ismertető. Csillagörvény: az M51. Bolygók. [VEJ.]

DEÁK Ferenc: Örömmel olvastam az ÉT idei 8. számának Krónika rovatában a nagyapámról, dr. Lakits Ferencről, korának egyik kiváló csillagászáról írt rövid megemlékezést. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 31. 13. sz. p. 410. Olvasói levél PF. 47. című rovatban. Kiegészítő, helyesbítő írás Lakits Ferenc csillagász életrajzához. [KSZ.]

SRAGNER Márta: Amatőr csillagász és Lakits-kutató vagyok, ezért nem tudom szó nélkül hagyni az ÉT 2000. február 25-ei számának 250. oldalán olvasható rövid életrajzot. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 31. 13. sz. p. 410. Olvasói levél PF. 47. című rovatban. Kiegészítő, helyesbítő írás Lakits Ferenc csillagász életrajzához. [KSZ.]

HORVÁTH András: A hátlapon. Az IKONOS képei. = Élet és Tudomány 55. 2000. márc. 31. 13. sz. p. 414., hátsó borító. Az amerikai földfotózó magánműhold felvételei és szöveges bemutatásuk. [VEJ.]

A Yukon-meteorit. Meteoritkutatás. = Élet és Tudomány 55. 2000. ápr. 7. 14. sz. pp. 419-420. A 2000. január 18-án lezuhant a szenes kondritok csoportjába tartozó meteorit megkezdett vizsgálatairól. [HAI.]

Hogyan menekült meg bolygónk a fagyhaláltól. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. ápr. 7. 14. sz. pp. 444-445. [HAI.]

"Grafitik" a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. ápr. 7. 14. sz. pp. 444-445. "A pordémonok forgó légoszlopok, amelyek parányi tornádóként söpörnek végig a felszínen - magyarázta Ken Edgett az egyik kutató. - Sikerült egyet tetten érnünk, amint éppen elsöpri a homokot, és egy sötét csíkot hagyott maga után..." [HAI.]

"Földönkívüliek" földi kalickákban. Geokémia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. ápr. 14. 15. sz. p. 451. Fullerénmolekulákba záródott nemesgázok - főként hélium izotópok arányait vizsgálták a 65 millió éves kőzetrétegben. [HAI.]

A "súly" a korral jár. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. ápr. 14. 15. sz. pp. 451-452. "...a galaxisok magjában lapuló szupernehéz fekete lyukak az idő előrehaladtával "híznak",..." [HAI.]

HORVÁTH András: Eros, a barázdás törmelék kisbolygó. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 55. 2000. ápr. 14. 15. sz. pp. 467-469. [HAI.]

Barna törpék és "kóbor bolygók" az Orion-ködben. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. ápr. 21. 16. sz. pp. 483-484. [HAI.]

Egyre "Föld-szerűbb" idegen világok. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. ápr. 21. 16. sz. pp. 484-485. [HAI.]

Mégsem bolygó. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. ápr. 28. 17. sz. pp. 515-516. "...a TMR-1C egy háttérben lévő csillag, amelynek képe véletlenül éppen a kettőscsillag közelébe vetül." [HAI.]

Keresztül az üstököscsóván. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. ápr. 28. 17. sz. pp. 516-517. Az Ulysses űrszonda áthaladt a Hyakutake-üstökös csóváján. [HAI.]

GESZTESI Albert: Az éjszakai égbolt. Május. = Élet és Tudomány 55. 2000. ápr. 28. 17. sz. pp. 532-533. Csillagtérkép és a hozzá tartozó szöveges ismertető. Bolygók. Együttállás és gravitáció. [HAI.]

Megoldódott a kozmikus sugárzás rejtélye? A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 5. 18. sz. pp. 549-550. "...az ultranagy energiájú kozmikus sugárzás részecskéinek legvalószínűbb forrása az M87 aktív galaxismagja lehet..." [HAI.]

Az M82 bíborló szuperszelei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 5. 18. sz. p. 572. A Subaru távcső felvétele. [HAI.]

GESZTESI Albert: Az égi katasztrófa elmaradt. Árapályerők a Napon? = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 12. 19. sz. pp. 582-584. "...Néhány bulvárszerző azt állította, hogy az égitestek május 5-ei együttállása példátlan dagályt fog okozni a nap felszínén, felerősítve ezzel aktivitását, ez pedig óriási flerek, napkitörések kialakulására vezet majd..." [HAI.]

Szép új galaxisunk. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 19. 20. sz. pp. 611-612. A Tejútrendszer és az Androméda-galaxis összeütközésének az IBM "Blue Horizon" elnevezésű szuperszámítógépével elvégzett szimulációjának eredményei. [HAI.]

Óriási mágneses buborék egy közeli galaxisban. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 19. 20. sz. pp. 612-613. Az M82-ben felfedezett képződményről. [HAI.]

DEÁK Antal András: Mikoviny Sámuel, a polihisztor. Két nemzet büszkesége. = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 19. 20. sz. pp. 628-631. [HAI.]

Új védőréteg műholdakra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 19. 20. sz. p. 636. [HAI.]

A Világegyetem legtávolabbi objektuma? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 19. 20. sz. p. 637. "A Hubble űrtávcső egy 1998-as felvételén egy rejtélyes objektumra bukkantak,... Ha az értelmezés helytálló, akkora galaxis vöröseltolódása 12..." [HAI.]

Új kozmikus "méterrúd". Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 26. 21. sz. pp. 644-645. "A röntgensugaraknak a csillagközi porszemcsékről való szórósán alapuló új, az eddigiektől független módszert dolgoztak ki amerikai és német kutatók a kozmikus távolságok meghatározására..." [HAI.]

Kátrányszerű makromolekulák a "csillagporban". Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 26. 21. sz. p. 645. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Tegnap veled ugyanitt!? Lukak a téridőben. = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 26. 21. sz. pp. 652-655. Szergej V. Krasnyikov a Szentpétervár melletti Pulkovói Obszervatórium elméleti fizikusa egy nemzetközi konferencián... makroszkopikus méretű, stabil féreglyukak létezésének lehetőségét vázolja fel..." [HAI.]

GESZTESI Albert: Az éjszakai égbolt. Június. = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 26. 21. sz. pp. 660-661. Csillagtérkép és a hozzá tartozó szöveges ismertető. Bolygók. [HAI.]

A Sas "szeme". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. máj. 26. 21. sz. pp. 668-669. A Hubble űrtávcső felvétele a Sas (Aquila) csillagképben található NGC 6751 planetáris ködről. [HAI.]

Egy Világegyetem gyermekkora. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 2. 22. sz. pp. 675-676. A COBE és a BOOMERANG programokkal feltérképezett teljes égbolt. A Világegyetem geometriája. Téridő szerkezet. [VEJ.]

Forróbb a fazék, mint a tűzhely? Űrfizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 2. 22. sz. p. 677. Lokális túlhevülés. Francia-amerikai közös kísérlet a Mir űrállomáson. A Physical Review Letters írása nyomán. [VEJ.]

Pf. 47. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 2. 22. sz. p. 698. Stomfai Róbert olvasói levele, mely az ÉT 2000/19 számában megjelent "Az égi katasztrófa elmaradt" című cikknek a kiegészítése, egyes állításainak helyesbítése. [VEJ.]

Pf. 47. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 2. 22. sz. p. 698. Gaál László olvasói levele Gesztesi Albertnek az éjszakai égboltot bemutató cikkéről. [VEJ.]

Óriás a rádióteleszkópok közt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 2. 22. sz. p. 699. Green Bankben épül a világ legnagyobb rádióteleszkópja. Parabolaantennája 100x110 méteres. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

A sötét anyag fényre kerül. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 9. 23. sz. pp. 707-708. Korunk legnagyobb tudományos kihívása. A Bell Laboratórium munkatársainak sikerei. [VEJ.]

SZABADOS László: Ez a mi Napunk. Nap és napismeret. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 9. 23. sz. p. 727. Könyvismertetés a Korda András-Tolnai Domonkos középiskolás szerzőpáros "Ez a mi Napunk" című, Athenaeum 2000 Kiadónál megjelent művéről, kritikai megjegyzésekkel. [VEJ.]

Megkerült az eltűnt hidrogén. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 16. 24. sz. pp. 739-740. "...A galaxisok közötti térben megfigyelhető erősen ionizált oxigén jelenléte arra utal, hogy a Világegyetemben óriási mennyiségben van olyan forró hidrogén, amely a jelenlegi megfigyelési módszerekkel közvetlenül nem mutatható ki..." [HAI.]

GRANDPIERRE Attila: Honnan ered a Nap melege? A napneutrínók rejtélye folytatódik. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 16. 24. sz. pp. 748-751. Elveszett neutrínók. Egymásba alakuló részecskék? Árulkodó naptevékenység. Robbanásos energiatermelés? [HAI.]

Hogyan élte túl az élet a "mélyfagyasztást"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 16. 24. sz. pp. 764-765. "A nagy eljegesedések valószínűleg két hatás összjátékának tulajdoníthatók: Egyfelől a Napnak a mainál mintegy 6 százalékkal kisebb teljesítményének, másfelől az üvegházhatást kiváltó szén-dioxid alacsonyabb légköri szintjének..." [HAI.]

Tejútmentes égbolt. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 23. 25. sz. pp. 771-772. A HIPASS felméréssorozat eredményei. [HAI.]

Föld-dinamó laboratóriumban. Geokémia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 23. 25. sz. pp. 772-773. Folyadékdinamó laboratóriumi előállítása. "...nem csupán a Föld, hanem más bolygók és a csillagok mágneses terének eredetét is magyarázza..." [HAI.]

Sós víz a Naprendszer ősanyagában. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 23. 25. sz. p. 773. [HAI.]

HORVÁTH András: Az új Atlantis. Látogatás a Nemzetközi Űrállomáson. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 23. 25. sz. pp. 783-786. A Nemzetközi Űrállomás. A Zvezda [HAI.]

Marsbéli tájképek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 23. 25. sz. pp. 796-797. A Mars Global Surveyor által készített két felvétel a Mars déli sarkvidékéről. [HAI.]

Szigorú "diétán" felnövő fekete lyukak. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 30. 26. sz. pp. 804-805. [HAI.]

GESZTESI Albert: Az éjszakai égbolt. Július. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 30. 26. sz. pp. 820-821. Csillagtérkép és a hozzá tartozó szöveges ismertető. Külön keresőtérkép a Nagy Nyári Háromszög vidékéről. [HAI.]

Pillantás a Rák-köd szívébe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 30. 26. sz. pp. 828-829. [HAI.]

GESZTESI Albert: A hátlapon. Égi ékszerek. = Élet és Tudomány 55. 2000. jún. 30. 26. sz. p. 830., hátsó borító. Észak-amerika-köd, Pelikán-köd, Fátyol-köd, és a M57, a Gyűrű- vagy Gyűrűs-köd. [HAI.]

Beindult az RHIC: a világvége (eddig) elmaradt. Részecskefizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 7. 27. sz. pp. 836-837. "...A kísérletek célja a Világegyetem egyik legkorábbi szakaszában uralkodó fifikai viszonyok "újrateremtése", és az úgynevezett kvark-gluon plazma élőállítása és vizsgálata..." [HAI.]

KOLLÁTH Zoltán: Csillagászgondok Magyarországon. A fényszennyezés. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 7. 27. sz. pp. 847-848. A Csillagászati Unió álláspontja. A Svábhegy és Piszkéstető. Törvényi szabályozást! [HAI.]

NIZALOWSKI Attila: Hogyan védhető a tiszta égbolt. A fényszennyezés. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 7. 27. sz. pp. 848-850. Tucson példája. Hazai helyzet. Merre tovább? [HAI.]

Cukros egek. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 14. 28. sz. pp. 867-868. "...A glikolaldehidet Tejútrendszerünk középpontjához közel, egy óriási gázfelhőben sikerült kimutatni, az arizonai Kitt Peak Obszervatórium 12 méteres rádiótávcsövével..." [HAI.]

Tetten ért kannibál. Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 21. 29. sz. pp. 899-900. "A NASA Chandra Röntgensugárzási Obszervatóriumának felvétele egy galaxis halmaz közepén fekvő óriás galaxisról, a Perseus A-ról..." [HAI.]

Hová lesz az árapály ereje? Energiakutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 21. 29. sz. pp. 900-901. [HAI.]

A radarcsillagászattól a fényre szabott méterig. Emlékezés Bay Zoltánra születésének centenáriumán. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 21. 29. sz. pp. 911-912. Összeállította: Kiss Csongor. [HAI.]

Neutroncsillagok "rakétahajtóművei". Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 28. 30. sz. pp. 931-932. Az összeroppanás pillanatában a neutroncsillag óriási sebességgel száguldani kezd. De honnan származik az erő, mely beindítja? [VEJ.]

Szétszóródó elemek. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 28. 30. sz. pp. 932-933. A csillagok belsejében lévő nehéz elemek akkor kerülnek a szabad térbe, amikor a csillag szupernóvaként felrobban. [VEJ.]

Kozmikus fényszóró. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 28. 30. sz. pp. 932-933. A Virgo halmazban lévő M87 galaxis fénycsóvája, melyet már 1918-ban felfedeztek. A Chandra és a Hubble vizsgálati eredményei. [VEJ.]

HORVÁTH András: Víznyomok a Marson. Szenzáció az MGS képein. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 28. 30. sz. pp. 940-942. Újabb keletű talajvízszivárgások és felszíni lefolyások bizonyítéka. Marsi horhosok. A lejtők irányának titka. Nagyfelbontású színes és fekete-fehér fotók a bolygó felszínéről. [VEJ.]

Böfögő fekete lyukak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 28. 30. sz. p. 956. A Hubble űrteleszkóp felvételei. Figyelemreméltó jelenségek a fekete lyukak működésében. Forrás: NBC. [VEJ.]

Deutériumeső áztatja Tejútrendszerünket. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. júl. 28. 30. sz. p. 957. Közvetlenül az ősrobbanás után keletkezett deutériumfelhők áramlása figyelhető meg, melynek iránya a Tejút közepén található óriási fekete lyuk. A BBC News írása alapján. [VEJ.]

Röntgenvillámokat szóró barna törpe. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 4. 31. sz. pp. 963-964. A NASA Chandra röntgenobszervatóriummal észlelték az LP 944-20 elnevezésű barna törpe röntgenkitörését. [HAI.]

GESZTESI Albert: Az éjszakai égbolt. Augusztus. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 4. 31. sz. pp. 972-974. Csillagtérképek és a hozzájuk tartozó szöveges ismertető. "Csillaghullás". Bolygók. [HAI.]

"Földön kívüli" jegyek földi kőzetekben. Geokémia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 11. 32. sz. p. 996. "A Kaliforniai Egyetem (San Diego) kutatói földi szulfát ásványokban olyan izotópanomáliát fedeztek fel, amelyről eddig úgy vélték, hogy a meteoritok és a földön kívüli kőzetek egyedülálló jellemzője..." [HAI.]

Kozmikus fényszennyezés. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 11. 32. sz. pp. 996-997. A NASA Goddard Űrrepülési Központjának és a Utahi Egyetemnek (Salt Lake City) léggömbös kutatási programja az éjszakai ultraibolya háttérsugárzásról gyűjt adatokat. [HAI.]

POMOZI István - GÁL József - Horváth Gábor - WEHNER, Rüdiger: Égbolt-polarizáció teljes napfogyatkozáskor. Sarkított világ. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 11. 32. sz. pp. 1003-1006., 1015. [HAI.]

GÁL József - HORVÁTH Gábor - HAIMANN Ottó - MEYER-ROCHOW, Viktor Benno - WEHNER, Rüdiger: "Poláros pillantás" a teljes égboltra. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 11. 32. sz. pp. 1003., 1005-1006. [HAI.]

Az óceán okozza a Föld imbolygását. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 11. 32. sz. pp. 1020-1021. "...A jelenséget egy amerikai üzletemberből lett csillagász, Seth Carlo Chandler jr. fedezte fel 1891-ben..."[HAI.]

Egy üstökös halála. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 18. 33. sz. p. 1029. A Hubble űrtávcső megfigyelési a Linear-üstökös (C/1999 S4) széteséséről. [HAI.]

"Keveredő" neutrínóhipotézisek. Neutrínófizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 25. 34. sz. p. 1059. "Újabb számítások szerint két, a napneutrínók rejtélyének feloldására született modell nem annyira független egymástól, mint eddig gondolták..." [HAI.]

Naprendszeren kívüli bolygószomszédunk. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 25. 34. sz. pp. 1059-1060. Az Epsilon Eridani körül keringő gázóriás kimutatásáról. [HAI.]

Pillantás egy neutroncsillag belsejébe. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 25. 34. sz. pp. 1059-1060. A PSR B1828-11 jelű pulzár precesszál. [HAI.]

KISS Dezső: "Bizarr" részecskék: A neutrínók. Egy szenzáció háttere. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 25. 34. sz. pp. 1064-1069. "Kitaláció" vagy valódi részecske? A neutrínó közvetlen kimutatása. Van-e a neutrínónak tömege? Neutrínócsillagászat. Óriás detektorok. Epilógus. [HAI.]

HORVÁTH András: A Mars-tó titka. A vörös bolygó rejtélyes foltjai. = Élet és Tudomány 55. 2000. aug. 25. 34. sz. pp. 1077-1079. [HAI.]

Lebegő porszemcsék. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. szept. 1. 35. sz. p. 1091. [HAI.]

GESZTESI Albert: Csillagos égbolt. Szeptember. = Élet és Tudomány 55. 2000. szept. 1. 35. sz. pp. 1103-1105. Csillagtérképek és a hozzájuk tartozó szöveges ismertető. Galaxisok. Őszkezdet. [HAI.]

Film a Nap jövőjéről. Rádiócsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. szept. 8. 36. sz. pp. 1123-1124. A Zsiráf (Camelopardalis) csillagkép tőlünk csaknem 1000 fényévre lévő TX Cam nevű csillagának vizsgálata. [HAI.]

KÖRTVÉLYESI László: Egy óriásfler képei. Hogyan működik a Nap? = Élet és Tudomány 55. 2000. szept. 8. 36. sz. pp. 1132-1133. "...július 14-én 11 óra 12 perckor az egzakt észlelések kezdete óta eltelt időszak legnagyobb kitörését (flerjét) figyelték meg anyacsillagunkon..."[HAI.]

"Űrugró" mikrobák. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. szept. 8. 36. sz. p. 1148. "Bizonyos elképzelések szerint a mikrobális élet meteoritokkal érkezhetett a Földre. Idén nyáron a NASA olyan kísérletsorozatba kezdett, amely eldöntheti, egyáltalán túlélhetnek-e bizonyos mikroorganizmusok ilyen veszélyes utazást..."[HAI.]

E. T. "illata". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. szept. 8. 36. sz. p. 1149. "Marilin Fogel, a washingtoni Carnegie Intézet asztrobiológusa az "élet katalógusának" összeállításán dolgozik: ez tartalmazná mindazokat a makromolekulákat (köztük fehérjéket), amelyek a természetben csakis biológiai folyamatok állítanak elő..." [HAI.]

"Röntgenforró" jéggolyó. Üstökös kutatás. = Élet és Tudomány 55. 2000. szept. 8. 37. sz. pp. 1156-1157. A Chandra egyik felvétele a Linear-üstökösról. [HAI.]

Galaktikus kondenzátumok. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. szept. 22. 38. sz. pp. 1188-1189. A Világegyetem anyaga túlnyomó többségének, a hideg sötét anyagnak a nyomában. Elmélet és szimulációs próbálkozások. Forrás: Phys. Rev. Lett. 85, 1158 [2000] [VEJ.]

Égigérő lift. Űrtechnika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. szept. 29. 39. sz. pp. 1220-1221. Geostacionárius hold és a Föld között létesítendő felvonó, mely elektromágneses meghajtású kabinokból állna. A mai technikával már megoldható, de vajon gazdaságos-e? [VEJ.]

Páratlan minta a bolygók ősanyagából. Meteoritkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. szept. 29. 39. sz. p. 1221. 2000 januárjába Kanada észak-nyugati Yukon tartományában becsapódott Tagish Lake névre keresztelt meteorit vizsgálatának eredményei. [HAI.]

GESZTESI Albert: Az éjszakai égbolt. Október. = Élet és Tudomány 55. 2000. okt. 6. 40. sz. pp. 1272-1273. Csillagtérkép és a hozzá tartozó szöveges ismertető. Halmazok. [VEJ.]

MAXIM a maximális. Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. okt. 13. 41. sz. pp. 1284-1285. "A MAXIM elnevezésű új röntgentávcsőrendszerre azonban csaknem egy évtizedet kell várni. A NASA tervei szerint 2010 körül állhat pályára a MAXIM Pathfinder,..." [HAI.]

"Porcicák" a születő Naprendszerben. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. okt. 20. 42. sz. p. 1315. A Kozmikus Porcsomósodási Kísérlet (CODAG) program eredményei. [HAI.]

A barna törpék sokan vannak, de magányosak. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. okt. 20. 42. sz. pp. 1315-1316. A Hubble űrtávcsőnek a Perzeusz csillagképben található fial, IC348 csillaghalmazban végzett felmérése. [HAI.]

Kóborló "szuperjupiterek." = Élet és Tudomány 55. 2000. okt. 27. 43. sz. pp. 1347-1348. A szigma Orionis csillaghalmazban azonosított 18 objektum vizsgálati eredményei. [HAI.]

GESZTESI Albert: Az éjszakai égbolt. November. = Élet és Tudomány 55. 2000. okt. 27. 43. sz. pp. 1362-1363. Csillagtérképek és a hozzájuk tartozó szöveges ismertető. Bolygók. A leonida-raj. [HAI.]

A Cassini első felvételei a Jupiterről. Röviden. = Élet és Tudomány 55. 2000. okt. 27. 43. sz. p. 1371. [HAI.]

Porvihar a Marson és a Földön. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. okt. 27. 43. sz. p. 1373. NASA felvételek. [HAI.]

"Gombostűhegyen" galaxisunk monstruma. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. nov. 3. 44. sz. pp. 1380-1381. "...A három megfigyelt csillag a Sagittarius A* néven ismert rádióforrás körül kering, amelyről már régóta gyanítják, hogy azonos a Tejútrendszer szívében rejlő fekete lyukkal..."[HAI.]

Meteorokat terelő parányi erő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. nov. 3. 44. sz. p. 1404. "...a szabálytalan alakú törmelékdarabok egyenetlen felmelegedéséből eredő parányi erőhatás..." [HAI.]

LENKEI Tibor: Még egyszer a Napfogyatkozásról. = Élet és Tudomány 55. 2000. nov. 10. 45. sz. p. 1421. [HAI.]

Utazhatott élet a Mars-meteoritban. Meteorkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. nov. 17. 46. sz. pp. 1443-1444. Az ALH84001 elnevezésű Mars-meteorit mágneses mikroszkópos vizsgálata azt mutatja, "hogy a meteorit belseje még az ütközés során sem melegedhetett 40 Celsius-fok fölé." [HAI.]

Két évtized Mars-menetrendje. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. nov. 17. 46. sz. p. 1445. [HAI.]

Naprendszerünk pereme. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. nov. 24. 47. sz. p. 1475. A Kuiper-övezet és a benne lévő kis objektumok (Kuiper Belt Objects, KBO-k) felfedezéséről. [HAI.]

Piramisépítők vezérlő csillagai. Archeoasztronómia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 1. 48. sz. pp. 1508-1509. A Kheopsz-piramist Kr. e. 2485 és 2475 között kezdték építeni Kate Spence egyiptológus új elmélete szerint, amely a Mizar és a Kochab nevű csillagoknak a meridiánon való szimultán áthaladásán alapszik. [HAI.]

GESZTESI Albert: Csillagos égbolt. December. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 1. 48. sz. pp. 1524-1526. Csillagtérképek és a hozzájuk tartozó szöveges ismertető. A Lófej-köd az Orionban. Bolygók. [HAI.]

Kisbolygók és párjaik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 1. 48. sz. p. 1531. A Pulcova kisbolygó és holdja. Az Antiópe valójában egy kisbolygó-pár. [HAI.]

Még pontosabb "kozmikus méterrudak". Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 8. 49. sz. pp. 1539-1540. "...most első ízben sikerült egy cefeida, a Zeta Geminorum (a Gemini vagy Ikrek csillagkép Mekbuda nevű csillaga) szögátmérőjének változásait megmérni..." [HAI.]

HORVÁTH András: Élet az Űrállomáson. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 8. 49. sz. pp. 1552-1554. [HAI.]

Kettős csillag álruhában? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 8. 49. sz. p. 1564. He2-90 elnevezésű égi objektumon a Hubble űrtávcsővel végzett vizsgálat eredményei. [HAI.]

Száguldó neutroncsillag. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 15. 50. sz. pp. 1571-1572. "Valószínűleg a hozzánk legközelebbi neutroncsillagot fedezte fel a Hubble űrtávcső..." Az RXJ185635-3754 a Déli Korona (Corona Australis)csillagképben található. [HAI.]

És "felsírnak" a csillagok. Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 15. 50. sz. pp. 1572-1573. "...a Chandra segítségével sikerült tizenhét I osztályú protocsillag röntgensugárzását azonosítania tőlünk mintegy 500 fényévnyire, a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben látható Rho-Ophiuchi molekuláris felhőben... az Orion csillagképben , tőlünk mintegy 1400 fényévnyire még fiatalabb, a 0 osztályba tartozó protocsillag aktivitását sikerült megfigyelni..." [HAI.]

Űrhomokozó. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 22. 51-52. sz. p. 1606. A NASA kísérletei szemcsés talajokkal; hogyan viselkednek a súlytalanságban, csökkent gravitációban, különféle rezgések közepette. [VEJ.]

SZABADOS László: Kozmikus világörökség. Csodálatos Világegyetem. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 22. 51-52. pp. 1627-1629. A természet nem ér véget a Földön. Mi ellen kell védeni a csillagos eget? A Naprendszer apraja-nagyja. A HST három színes felvétele. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 2000. Új évezredbe lépve. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 22. 51-52. pp. 1632-1636. Bővülő űrköltségvetés. Mindennapi űrtechnika. Űrfelvételek és űrnavigáció. Négyes a Föld körül. Haldoklik a Mir. "Belakják" a Nemzetközi Űrállomást. Jupiter-, Mars- és Eros-kutatás. [VEJ.]

SZILÁGYI András: Az asztrológia tudományos vizsgálata. Parajfaló klub. 1. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 22. 51-52. sz. pp. 1646-1648. [HAI.]

A hely, ahol élünk I. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 55. 2000. dec. 22. 51-52. sz. p. 1656. Az Arizonai Állami Egyetem kutatója, Jim Klemaszewsky által összeállított fotómontázs, melyen Világegyetemünk objektumai láthatók művészi korrelációban, és szöveges ismertetés. [VEJ.]

  FERENCZI János: A IV. kozmikus sebesség. = Firka 10. 2000-2001. 2. sz. pp. 62-65. A IV kozmikus sebesség meghatározása. A negyedik kozmikus sebesség kiszámítása [ = 290 km/s]. Galaxisok. "...az a minimális sebesség, amellyel indítani kellene egy űrhajót a Földről, hogy a Galaktika nehézségi erőteréből kiszabadulhasson." A Tudod-e? című rovat cikke. [HAI.]

  CSEH Gyopár: 2000. - évfordulók a fizika világából. 2. = Firka 10. 2000-2001. 3. sz. pp. 107-109. "150 éve született Eugen GOLDSTEIN... 1872-től a berlini egyetemen dolgozott, majd a potsdami csillagvizsgáló intézetben,...; 100 éve született BAY Zoltán Lajos... A második világháború alatt az általa vezetett csoport kifejleszti a légvédelmi radart, és ezzel párhuzamosan épül meg a Holdradar, amellyel 1946. február 6-án sikeres holdvisszhang kísérletet végzett és felfedezte a Nap mikrohullámú sugárzását...; 50 éve született Russel HULSE... volt tanárával, Joseph Tailorral 1974-ben felfedezte az első bináris pulzárt, mely egyenlőtlen időközönként bocsát ki impulzusokat és megmagyarázta az egyenlőtlen időközök okát is,... gravitációs hullámokat bocsát ki, amely mint energiaveszteség jelentkezik..." Rövid életrajzok. [HAI.]

  SZABÓ Árpád: Tisztelgés a világhírű fizikus, Bay Zoltán emléke előtt születésének 100-ik évfordulója alkalmával. = Firka 10. 2000-2001. 4. sz. pp. 135-136. "...sikerült hold-visszhangot észlelnie az általa kidolgozott jelösszegezés módszerével." [HAI.]

  GOMBOSI Tamás: Hogyan lettem űrkutató? = Fizikai Szemle 50. 2000. febr. 2. sz.

FARKAS Henrik - HILD Erzsébet: A napfogyatkozás kétdimenziós modellje. = Fizikai Szemle 50. 2000. márc. 3. sz. pp. 97-98. [PIR.]

FORGÁCSNÉ DAJKA Emese: A Nap és a neutrínók. = Fizikai Szemle 50. 2000. ápr. 4. sz. pp. 124-130. [PIR.]

MARX György: Földi élet megértése a világűrből. Beszélgetés Bejczy Antallal. = Fizikai Szemle 50. 2000. máj. 5. sz. pp. 167-168. [PIR.]

  VÉGH László: Az élet keletkezése és a Világegyetem emberarcúsága. Gondolatok Paul Davies: The Fifth Miracle és Székely László: Az emberarcú Világegyetem című könyvekben írottakról. = Fizikai Szemle 50. 2000. máj. 5. sz. pp. 178-181. [PIR.]

  KECSKEMÉTY Károly - SZEGŐ Károly: A Nap stereoban. = Fizikai Szemle 50. 2000. aug. 8. sz. pp. 272-275. [PIR.]

  BEJCZY Antal: Mi dolgunk az űrben? = Fizikai Szemle 50. 2000. aug. 8. sz. pp. 276-278. [PIR.]

BALOGH, André: Mágneses mezők a Naprendszerben. = Fizikai Szemle 50. 2000. aug. 8. sz. pp. 279-285. [PIR.]

HORÁNYI Mihály: "Poros" plazmák a Naprendszerben. = Fizikai Szemle 50. 2000. aug. 8. sz. pp. 285-287. [PIR.]

MENDE, S. B. - FREY, H. U.: Új megközelítés a sarki fény leképezésére a távoli ultraibolya színképtartományban. = Fizikai Szemle 50. 2000. aug. 8. sz. pp. 287-291. [PIR.]

  MARX György: Mennyire tipikus vagy specifikus az élet a Földön? Beszélgetés Gombosi Tamással. = Fizikai Szemle 50. 2000. aug. 8. sz. pp. 292-293. [PIR.]

  MARX György: Aki otthonos az egész Naprendszerben. Beszélgetés André Balogh-gal. = Fizikai Szemle 50. 2000. aug. 8. sz. pp. 293-294. [PIR.]

  MARX György: Tatáról Arizonába, majd a naprendszer határáig. = Fizikai Szemle 50. 2000. aug. 8. sz. p. 295. "Kóta József az Arizonai Egyetem Űrkutatási Intézetének hold-bolygó-kutató laboratóriumában dolgozik. A Bay Zoltán Centenárium során a Magyar Űrkutatók Világtalálkozójára jött Budapestre." [HAI.]

NÉMETH Judit: Kozmológia az ezredfordulón. = Fizikai Szemle 50. 2000. szept. 9. sz. pp. 297-302. [PIR.]

MAIANI, Luciano: Hideg sötét anyag és nehéz neutrínók az Univerzumban és a laboratóriumban. = Fizikai Szemle 50. 2000. okt. 10. sz. pp. 333-336. [PIR.]

  MARX György: Szubjektív világtörténelem. = Fizikai Szemle 50. 2000. nov. 11. sz. pp. 362-370. [PIR.]

SÜKÖSD Csaba: Csillagfolyamatok laboratóriumban. = Fizikai Szemle 50. 2000. nov. 11. sz. pp. 371-373. [PIR.]

SZEGŐ Károly: Mini-magnetoszféra űrhajók hajtására. = Fizikai Szemle 50. 2000. nov. 11. sz. pp. 408-410. [PIR.]

KERESZTURI Ákos - SIK András: Mars a Földről - avagy pillantás a "Földgömb"-ön túlra. = A Földgömb 2.(18.) 2000. szept-okt. 5.(177.) sz. pp. 50-59. "A Földgömb" folyóiratot 1999 szeptemberében élesztették fel újra. Az 1930-1944-ig megjelent 15 évfolyamot folytatták és beszámították, így a legújabb folyóirat 1. évfolyamát 1999-ben egyúttal 16. évfolyamnak is jelölték. Azután még beszámították a Föld és Ég-et 1992-ben folytató "A Földgömb" fél éven át megjelent folyóiratot is. Ezért az 1999-es év a 17. évfolyam lett. Így az 2. évfolyamot 2000-ben egyúttal 18. évfolyamnak is jelölték, és nem 17-diknek. Az első csillagászati cikk ennek 5. számában jelent meg. [KSZ.]

HRENKÓ Pál: "Hogy használhassak, javára lehessek hazának!" Mikoviny Sámuel térképészeti munkássága, csillagászati vonatkozásokkal. = A Földgömb 2.(18.) 2000. nov-dec. 6.(178.) sz. pp. 50-59. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - SIK András: Mars a Földről. 2. Folyóvölgyek, jégmezők, sivatagok. = A Földgömb 2.(18.) 2000. nov-dec. 6.(178.) sz. pp. 60-67. [SRG.]

MAKRA László - SÓDAR István - HORVÁTH Szilvia - PUSKÁS János: Teljes napfogyatkozások a múltban és ma - meteorológiai vonatkozásokkal. = A Földrajz Tanítása 8. 2000. jan. 1. sz. pp. 3-12. Meteorológiai mérések adatsorai az 1999. aug. 11-i napfogyatkozás alatt néhány hazai (Hegyhátsál, Keszthely, Szombathely, Tanakajd) településről. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: Csillagászat földrajzórán 1. A Himalájától a csillagokig. = A Földrajz Tanítása 8. 2000. máj. 3. sz. pp. 8-15. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: Csillagászat földrajzórán. 2. A Föld keringése és az évszakok. = A Földrajz Tanítása 8. 2000. nov. 5. sz. pp. 9-17. [KSZ.]

KLINGHAMMER István: Egy "eurokonform" földrajzi tankönyv és iskolai zsebatlasz a XVI. századi Magyarországról - Johannes Honter: Rudimenta Cosmographica (1530/1542) és Atlas Minor (1542). = Földrajzi Közlemények 48. 2000. 1-4. sz. pp. 131-140. A brassói Honterus "Rudimentorum Cosmographiae libri duo" című könyve először Krakkóban jelent meg 1530-ban. A latin nyelvű, kétrészes könyv első része csillagászati, a második földrajzi. Olyan fogalmakat definiál, mint az asztronómia, asztrológia, geográfia, zodiákus, egyenlítő, pólus, térítőkör, meridián, horizont, stb. Olyan jelzéseket, mint a bolygók és az állatöv jelei. Közli az állócsillagok neveit, az égi és a földi koordinátarendszert, a 11 égi és földi kör, zóna, és 29 csillagkép nevét. Az égi hosszúságok kezdete az Aries csillagkép, a szélességeké az ekliptika. Még a Kopernikusz előtti világképet ismerteti. A könyvet csillagtérképek egészítik ki.
Művének 1530 és 1692 között latin, német, francia és olasz nyelven összesen 126 kiadása, vagy más kötetekben utánnyomása volt. Johannes Honter: Rudimenta Cosmographica (1530/1541) és Atlas Minor (1542). A krakkói és a brassói kiadás ismertetése. [KSZ.]

JOÓ István: A földi légkör hatása a műholdas távmérésekre. = Geodézia és Kartográfia 52. 2000. 2. sz. pp. 14-21. [KSZ.]

PAPP-VÁRY Árpád: Elly Decker: Globes at Greenwich. A Catalogue of the Globes and Armillary Spheres int he National Maritime Museum. (Glóbuszok Greenwichben. A Nemzeti Tengeri Múzeum glóbusainak és armilláris szféráinak katalógusa). Oxford University Press és National Maritime Museum. Oxford, 1999. 592 o. Ára: 90 angol font. = Geodézia és Kartográfia 52. 2000. 4. sz. pp. 45-50. Könyvismertetés. [KSZ.]

GLATZ Ferenc: Űrkutatás, közgondolkodás, történettudomány. = História 22. 2000. 7. sz. pp. 3., 23-25. [SRG.]

P. Á.: Stonehenge [Függő kövek"]. = História 22. 2000. 7. sz. p. 4. [SRG.]

SOÓS István: A világkép változásai. = História 22. 2000. 7. sz. p. 5. [SRG.]

FERENCZ Csaba: Az űrtevékenység kezdetei. = História 22. 2000. 7. sz. pp. 4., 6-8. [SRG.]

B. K.: Kronológia. = História 22. 2000. 7. sz. p. 6., 8. [SRG.]

B. K.: Van Allen-övezetek. = História 22. 2000. 7. sz. p. 8. [SRG.]

B. K.: Kronológia. = História 22. 2000. 7. sz. pp. 9-10., 12. [SRG.]

FERENCZ Csaba: Kutatás és alkalmazás. Űrkutatás, 1957-2000. = História 22. 2000. 7. sz. pp. 9-10., 12-13. [SRG.]

F. CS. [FERENCZ Csaba]: Űrbalesetek. = História 22. 2000. 7. sz. p. 13. [SRG.]

SIMONYI Károly: [1916-] = História 22. 2000. 7. sz. p. 14. [SRG.]

FERENCZ Csaba: Magyar űrtevékenység. = História 22. 2000. 7. sz. p. 14. [SRG.]

P. Á.: Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. = História 22. 2000. 7. sz. p. 15. Interjú. [SRG.]

SZEGŐ Károly: A végső válaszokat kutatva... = História 22. 2000. 7. sz. pp. 18-20. [SRG.]

B. K.: Interkozmosz. = História 22. 2000. 7. sz. p. 19. [SRG.]

Sz. K. [SZEGŐ Károly]: A napszél. = História 22. 2000. 7. sz. p. 20. [SRG.]

VAJNA Tamás: Merről fúj az űrszél? = HVG 22. 2000. ápr. 22. pp. 96-97. [KOC.]

MURÁNYI Gábor: Egy fenn, egy lenn. Magyar űrrepülés, anno 1980. = HVG 22. 2000. máj. 20. p. 95., 97., 100. [KOC.]

GERLÓCZY Ferenc: Kő kövön nem maradt. Stonehenge-i rejtvényfejtések. = HVG 22. 2000. máj. 20. p. 107., 109. [KOC.]

KOCZA Zoltán: Slamperáj az űrben. Kozmosszemét. = HVG 22. 2000. jún. 3. 1097. sz. pp. 87-88. [SRG.]

-erg- [GERGELY György]: Az időmester. = Iparos Ujság 44. 2000. aug. 19. p. 2. Marton Gézáról és a napórákról. [SRG.]

RADNÓTI Katalin: Az induktív módszer zavarai az oktatásban. = Iskolakultúra 10. 2000. okt. 10. sz. pp. 34-44. Csillagászat: pp. 36-39. "...Az olyan tapasztalatszerzés esetében, melyeket mérőeszközök segítségével végzünk, felmerül az éppen használt műszer működését leíró elmélet is. Amikor Galilei be akarta mutatni a Jupiter holdjait távcsövén keresztül, akadt, aki nem is volt hajlandó belenézni a távcsőbe, hiszen ami nincs leírva Arisztotelész könyveiben, az nem is létezik. Néhányan a belenézők közül azt állították, hogy amit látnak, annak semmi köze sincs az égi jelenségekhez, az csak optikai csalódás lehet. Galileit kortársai joggal figyelmeztették, hogy megfigyelései közben egy olyan optikai elméletre támaszkodott, mely annak idején valóban nem volt világosan kifejtve. [...] Néhány tudománytörténeti példa. A mozgással kapcsolatos elképzelések változásának főbb állomásai különösen érdekesek filozófiai, ismeretelméleti szempontból.
Öt kardinális kérdés fogalmazható meg, melyen túl kellett jutniuk a tudomány hőseinek, hogy megalkossák számunkra a természettudomány alapjait: - a világ két szférára való felosztása, égire és földire; - a geocentrikus felfogás; - a mozgás leírása az egyenletes sebességű körmozgások dogmájára épül; - a tudomány nem kapcsolódott össze a matematikával; - dinamikai szempontból a testek természetes állapota a nyugalom. Az öt dogma ledöntése a következő személyekhez fűződik: - égen és földön egy fizika van - Galilei és Newton; - napközéppontú világrendszer - Kopernikusz, - a bolygók ellipszis pályákon mozognak - Kepler, - a matematika a természet nyelve - Galilei; - dinamikai szempontból nem a nyugalom, hanem a mozgás a természetes állapot - Galilei. Egy adott korban a tudósok látásmódját erősen befolyásolja az adott korszak uralkodó ideológiája, amelytől nagyon nehezen tudnak csak megszabadulni.
Erre kiváló példa a ragaszkodás az egyenletes körmozgáshoz, amelyet Platón vezetett be, majd Arisztotelész emelt "dogmává". Hosszú évekkel később Ptolemaiosz egyenletes körmozgásokból próbálja összerakni a bolygók pályáját, a defferensek mellett számtalan segédkört, epiciklust felhasználva. Évszázadok múlva Kopernikusz is addig helyezi a köröket, amíg végül a bolygók mozgását ő is le tudja írni egyenletes körmozgások eredőjeként. Aki hosszú évekig tartó szellemi erőfeszítések árán megszabadul a köröktől, az Kepler, a Mars pályájának vizsgálatakor. A következőkben ezt a példát elemezzük kicsit részletesebben. ..." [HAI.]

Johannes Kepler. Évforduló. = Kelet-Magyarország 57. 2000. nov. 15. 267. sz. p. 13. "Regensburgban 370 éve halt meg a német csillagász és matematikus, egyetemi tanár. Rudolf császár udvari csillagászaként 1601-ben tette közzé Az asztrológia megbízhatóbb alapjairól című kötetét. 1609-ben az Astronomia Nova művében ismertette első két törvényét, melyek nevét halhatatlanná tették. Harmadik törvényével együtt előkészítette Newton általános tömegvonzási elméletét." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

BIRKÁS Gábor: Csillagászati bemutató Kiskőrösön. = Kis Kőrösi Lap 2000. nov. 17. p. 12. Interjú Nagy Attilával az MCSE Kiskun Csoport és a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör által szervezett távcsöves bemutatásáról, a szervezetek működéséről. [REZ.]

HORÁNYI Gábor: Kepler egyenlete. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 50. 2000. febr. 2. sz. pp. 110-112. [PIR.]

CSABA György Gábor: A refrakció. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 50. 2000. máj. 5. sz. pp. 303-304. [PIR.]

CSABA György Gábor: A csillagok tömege. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 50. 2000. dec. 9. sz. pp. 555-558. [PIR.]

GYURÓ György: "Üdvözlégy tarka hírnök" Meteorológiai jelenségek Shakespeare műveiben. = Légkör 45. 2000. 1. sz. pp. 12-15. Meteorológiai, légköroptikai és csillagászati jelenségek. Felhők, eső, hó, jégeső, köd, szivárvány, vöröslő égalja, meteor, halójelenségek, különös égi jelek ("tűzfarkú csillag", "homály a napban", "a sápadt hold vérben tekint a földre"). [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Hurrikán figyelő hold startja. = Légkör 45. 2000. 2. sz. p. 10. Az Űrkaleidoszkóp 14. évf. 5. sz. M. Gy. [SRG.]

SIMON Antal: Emléktábla avatás Dr. Flórián Endre volt lakóháza falán. = Légkör 45. 2000. 2. sz. pp. 29-30. Flórián Endre (1910-1984) részletes életrajza. Csillagászati vonatkozású cikkeket is írt. Az emléktáblát 2000. jún. 29-én avatták fel a Budapest, XI. ker. Györök u. 8. szám alatt. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Villámlás a Jupiteren. = Légkör 45. 2000. 2. sz. p. 32. Az Űrkaleidoszkóp XIV. évf. 5. sz. alapján. [KSZ.]

GURÓ György: Jövendölés, jóslás, előrejelzés. = Légkör 45. 2000. 3. sz. pp. 14-20. [SRG.]

A címlapon: METEOSAT kompozit kép 2000. november 28-án. = Légkör 45. 2000. 4. sz. címlap. [KSZ.]

AMBRÓZY Pál: Réthly Antal a sokoldalú természettudós. = Légkör 45. 2000. 4. sz. pp. 2-4. Budapest, 2000. szept. 21. Réthly Antal emlékülés. [SRG.]

SIMON Antal: Réthly Antal meteorológiai szakirodalmi hagyatéka. = Légkör 45. 2000. 4. sz. pp. 5-6. Budapest, 2000. szept. 21. Réthly Antal emlékülés. [SRG.]

SOMOGYI Sándor: Réthly Antal életművének földrajztudományi értékei. = Légkör 45. 2000. 4. sz. pp. 7-8. Budapest, 2000. szept. 21. Réthly Antal emlékülés. [SRG.]

MÉSZÁROS István: Réthly Antal a Szent István Akadémián és a Szent István Társulatban. = Légkör 45. 2000. 4. sz. pp. 9-11. Budapest, 2000. szept. 21. Réthly Antal emlékülés. [SRG.]

SARBAK Gábor: Kiegészítések Réthly Antal középkori időjárási adataihoz. = Légkör 45. 2000. 4. sz. pp. 11-13. Budapest, 2000. szept. 21. Réthly Antal emlékülés. [SRG.]

PUTSAY Mária: A műholdképek operatív feldolgozása és a KHOROS képfeldolgozó programcsomag ismertetése. = Légkör 45. 2000. 4. sz. pp. 23-28. [KSZ.]

MEZŐSI Miklós: 100 éve történt... = Légkör 45. 2000. 4. sz. pp. 33-36. Az ógyallai m. kir. Meteorológiai obszervatórium első jelentésének megjelenése és az obszervatórium avatása (1900. szept. 30-án) és munkája. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Augusztusi fények. = Légkör 45. 2000. 4. sz. p. 38. Az 1970-s évek végén Nagyszalontáról 120 km-es távolságban látta az Erdélyi Szigethegység csúcsait. 2000. aug. 19-én este látta a 85 km-re lévő debreceni tűzijáték fényeit. 2000. aug. 17-31-ig figyelte a 70 km-re, Pusztaszőlősön lévő gázkitörés okozta fényléseket. [KSZ.]

SIMON Antal: Évfordulók 2000. = Légkör 45. 2000. 4. sz. p. 40. 110 éve született Kenessey Kálmán (1890-1966.). [SRG.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2000. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2000. jan. p. 1. A múlt év decemberében megalakult a Magnitúdó Csillagászati Egyesület. [KSZ.]

Körünk a számok tükrében 1999-ben. = Magnitúdó Körlevél 2000. jan. p. 1. A 45 köri foglalkozásra 559-en jöttek el. A 4 nyílt foglalkozást 320-an látogatták. A 2 komplex bemutatót 400-an tekintették meg. A megyében 16 nyilvános előadást tartottak a napfogyatkozásról. Augusztusban 18 helyszínen észlelték a napfogyatkozást. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2000. január. = Magnitúdó Körlevél 2000. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók, súroló csillagfedés, 21-én teljes holdfogyatkozás. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2000. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2000. febr. p. 1. Februártól a csütörtökönkénti foglalkozások új helyen lesznek: az Ujkerti Közösségi Házban. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2000. február. = Magnitúdó Körlevél 2000. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2000. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2000. márc. p. 1. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2000. március. = Magnitúdó Körlevél 2000. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2000. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2000. ápr. p. 1. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2000. április. = Magnitúdó Körlevél 2000. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2000. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2000. máj. p. 1. 13-15-én a penci obszervatórium látogatása, börzsönyi kirándulással. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2000. május. = Magnitúdó Körlevél 2000. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2000. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2000. jún. p. 1. Látogatás az MTA CSKI Napfizikai Obszervatóriumában. 10/11-én éjjel Magnitúdó-hétvége. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2000. június. = Magnitúdó Körlevél 2000. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2000. július. = Magnitúdó Körlevél 2000. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, Merkúr kitérése, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2000. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2000. szept. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2000. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2000. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, súroló csillagfedés, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2000. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2000. okt. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2000. október. = Magnitúdó Körlevél 2000. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr kitérése, együttállások, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2000. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2000. nov. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2000. november. = Magnitúdó Körlevél 2000. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, együttállások, Merkúr kitérése, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2000. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2000. dec. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2000. december. = Magnitúdó Körlevél 2000. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, súroló fedés, holdsarlók. [KSZ.]

MÁRTON Péter: Konkoly-Thege Miklós sírjának megkoszorúzása. = Magyar Geofizika 41. 2000. 3. sz. p. 107. [SRG.]

  SZELESTEI N. László: D. Tóth Judit: XVII-XVIII. századi kalendáriumok a debreceni könyvtárakban - Kalendarien aus dem XVII-XVIII. Jahrhundert in den Bibliotheken zu Debrecen. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára, 1998. 182 l. /Régi tiszántúli könyvtárak, 9./ = Magyar Könyvszemle 116. 2000. 1. sz. pp. 108-111. [SRG.]

  JÉKI László: Változó fénysebesség? = Magyar Tudomány 107.(45.) 2000. jan. 1. sz. pp. 83-85. New Scientist 1999. júl. 24. száma alapján. [KSZ.]

  BERÉNYI Dénes: Einstein álma. = Magyar Tudomány 107.(45.) 2000. máj. 5. sz. pp. 642-644. Stephen Hawking: Einstein álma könyvének ismertetése. [KSZ.]

  BENCZE Gyula: Viaskodás a démonokkal. = Magyar Tudomány 107.(45.) 2000. máj. 5. sz. pp. 644-647. Carl Sagan: Korok és démonok könyvének ismertetése. [KSZ.]

  SZABADOS László: A Tudomány-Egyetem másik alsorozatáról. = Magyar Tudomány 107.(45.) 2000. aug. 8. sz. pp. 1055-1060. Több könyv között Almár Iván: A SETI szépsége. Kutatás Földön kívüli civilizációk után könyvének ismertetése. pp. 1058-1059. [KSZ.]

  BERÉNYI Dénes: Fizikai tudományok az ezredfordulón. = Magyar Tudomány 107.(45.) 2000. nov. 11. sz. pp. 1414-1418. Fizikai tudományok az ezredfordulón. Szerk.: Nagy Károly. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2000., 119 o. Könyvismertetés. A könyv "A csillagászat- és űrfizika" fejezetét Balázs Lajos írta. [KSZ.]

Akadémiai tagajánlások - 2001. Fizikai Tudományok Osztálya. Levelező tagságra. = Magyar Tudomány 107.(45.) 2000. dec. 12. sz. mell. pp. T 112-115. Patkós László (szakterülete az elméleti részecskefizika, melyet a forró univerzum legkorábbi szakaszába visszaszámítva vizsgál. Az ELTE Atomfizikai Tanszékének vezetője), Szegő Károly (szűkebb szakterülete a részecskefizika és az űrfizika. Az 1980-as években kibontakoztatta, majd folytatta a magyar részvételt a Naprendszer kutatásában (Halley-üstökös, Vénusz, Mars, Szaturnusz). Az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet igazgatója). [KSZ.]

DÉVÉNYI István: Giordano Bruno (1548-1600). = Mérleg 36. 2000. 2. sz. pp. 74-82. [KSZ.]

SALE, Giovanni: Giordano Bruno: "filozófus" "eretnek" és "mágus". = Mérleg 36. 2000. 2. sz. pp. 163-176. [KSZ.]

Címlapunkon: az M1 az ESO VLT 1. sz. távcsöve felvételén. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KERESZTY Zsolt: 33 év múlva együtt, újra ugyanitt... = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 3-5. Kereszty Zsolt, Kőrössy Árpád, Kővágó Gábor "Nagy Leonida Zápor" megfigyelése a horvát hegyekben 1999. november 17/18-án. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Beszélgetés Maksa Zoltánnal. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 6-7. A humoristát érdekli a csillagászat és egy 15 cm-es Newton-távcső tulajdonosa. [SRG.]

WINN, J.: Egy neutroncsillag élete. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 8-14. Sky and Telescope, 1999. júl. Ford.: Kiss László. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mégis volt óceán? = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 15. A Marson. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az üpszilon Andromedae mozgása. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távoli galaxisok. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Leonidák a Holdon. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagfedés - bolygóátvonulás. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 16-17. A Naprendszeren kívüli bolygók, azaz az exobolygók. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hideg ősköd? = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 17. A Naprendszer korai állapotának ősköde. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Polar Lander is elveszett. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Sötét bolygó. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 17-18. A tau Bootis körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Láthatatlan hidrogén. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 18. Az NGC 891 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új halmaz a szomszédban. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 18. Közeli nyílthalmaz a Chamaeleon csillagképben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagpor a tengerfenékről. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A napciklus és az ózonréteg. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Könnyű és nehéz csillagok. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus sugarak eredete. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 19. Döntően a csillagközi térből származnak. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Átalakuló galaxisok. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Hvy [HAVASSY Dóra]: A Tündérhajó útja. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 20. Kínai űrhajó kísérlet, még ember nélkül. Csillagászati hírek. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1999 november. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Holdsarló-megfigyelések 1999 első felében. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes jelenségek megfigyelése 1998-ban. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 26-28. Szabadszemes napfoltmegfigyelések.; Hold, bolygók és csillagok együttállása.; Csillagok heliákus nyugvása.; Bolygók a nappali égen.; Állatövi fény.; Kráter észlelése szabad szemmel. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2000-ben. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 29-31. Fényes hosszúperiódusú üstökösök.; Halvány hosszúperiódusú üstökösök.; Rövidperiódusú üstökösök. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 31., 33-34. Összeállította: Sárneczky Krisztián. [SRG.]

Képmelléklet. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

ZALEZSÁK Tamás: Ausztrália: üstökösparadicsom? = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

VINCZE Iván: Mars - az 1998-2000-es láthatóság első fele. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Bolygóóra. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 40-42. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 43-45. Nova Aquilae 1999 No. 2 (=V1494 Aql).; SN 1999gn az M61-ben. Összeállította Ksl [Kiss László]. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok a mediterrán égen. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

   VASKÚTI György: "Egyéb" kettősök nyomában. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 48-52. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 1999 november. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 53-56. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. pp. 57-59. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 60. Gulyás Krisztián: Az ufók a Marson vannak?; Degrell László: A Jupiter és az Io. [SRG.]

Jelenségnaptár 2000. február. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: T Camelopardalis. = Meteor 30. 2000. jan. 1.(283.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: a Rozetta-köd, a KPNO felvétele. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

Ismét egy százalék! = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. p. 3. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: "Kuiper-kavalkád". = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 4-6. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ráadás a Galileótól. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ajándék a HST-nek. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Amikor eláll a napszél. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kuiper-családok? = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nincsenek "mini üstökösök". = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szupernóva-robbanás röntgenfényben. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. p. 9. 1999. okt. 29-én az NGC 1637-ben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nap és a jövőnk. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elfújjuk a galaktikus port. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Intergalaktikus áramlások. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A fekete lyukak "árnyéka". = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Halmazgenerációk. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]:Az éta Carinae kettőssége. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy "Kentaur-Kuiper" - objektum. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: BANACAT-9. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 13-14. Baja, 1999. október 22-24. [SRG.]

UJVÁROSY Antal: A szegény ember ekvatoriális mechanikája avagy a pajtaajtó reneszánsza. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 15-20. Távcsőkészítés. [SRG.]

WADE, Peter: Szabadszemes napfoltok 1982-1992 között. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 21-23. J. Br. Astron. Assoc. 1994/2. Ford.: Nagy Mélykuti Ákos. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 1999 október - december. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 24-29. C/1999 H1 (Lee).; C/1999 J3 (LINEAR).; C/1999 S3 (LINEAR).; C/1999 S4 (LINEAR).; 10P/Tempel 2.; 106P/Schuster.; 114P/Wiseman-Skiff.; 141P/Machholz.; Halvány üstökösök. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

Képmelléklet. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

Változócsillagok 1999 november - december. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

KISS László: A Nova Aquilae 1999/2 (=V1494 Aql) korai spektroszkópiája és fénygörbéje. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 36-40. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 40-41. Az AAVSO 1998/1999-es éve.; Alfredo Pereira: A Nova Aquilae 1999/2 vizuális felfedezése. Összeállította és fordította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

Mély-ég objektumok 1999 november - december. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 42-48. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 1999 október - december. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 49-52. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 53-55. Fekete János: Felsőzsolca.; Habina József: Kicsi, de nagyon jó: a Vixen 80/720-as ED refraktora.; Nagy Dávid: A rudolftelepi csillagvizsgáló újjászületése. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 56-59. Kocsis Antal: Az MCSE Balatonfűzfői Csoportja (1995. július 7-én alakult meg).; Kiss László: A Szegedi Csoport találkozója (1999. október 30-án). [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Vendégségben sógoréknál. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. pp. 58-59. Szomszédolás. Ausztria, 1999. május 15-16. N. Ö. Teleskoptreffen. [SRG.]

Jelenségnaptár 2000. március= Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. p. 62., 64. [SRG.]

(Sag-Ksl) [SZABÓ Gábor - KISS László]: A hónap változója: R Monocerotis. = Meteor 30. 2000. febr. 2.(284.) sz. p. 63. [SRG.]

Címlapunkon: az NGC 2392, az Eszkimó-köd. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. címlap, p. 1. A HST felvétele. [KSZ.]

Közgyűlés 2000. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 3. 2000. április 8-án. [SRG.]

HORVAI Ferenc: A szovjet holdprogram. 1. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Kisbolygók üstököspályán. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kevesebb földsúroló? = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Melipal - a Dél Keresztje... = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kölcsönhatások a Stephan-kvintettben. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hideg fehér törpék. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jégkristályok a Charonon. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriásbuborék. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 12. Az NGC 3079 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Magányos fekete lyukak. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fiatal halmaz a szomszédban. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 13. A TW Hydrae asszociáció. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legnagyobb adaptív optika. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 13-14. A 10 m-es Keck II. teleszkóp. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Visszatért a Hubble Űrtávcső. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gyűrűk a béta Pictoris körül. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fejleszd a SETI-det! = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Célhoz ért a NEAR. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEITLER Gábor: Fogyatkozó számítástechnika. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 16-18. Irodalom: Jean Meeus cikke. [SRG.]

ISKUM József: Nap 1999 december. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 19., 22. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok 1999 augusztus. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

Meteoros hírek. A Yukon-tűzgömb. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 23. 2000. január 18-án. A NASA Science News január 25-i hírlevele alapján összeállította: Gyarmati László. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösmegfigyelések 1997-ben. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

KISS László: Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja 1998-ban. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 27-30. Az észlelőlistával. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 31. http:// www.mcse.hu/vcssz.; V1494 Aquilae.; Nova Sagittarii 2000. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Jupiter Europa holdja. Az "új" Naprendszer. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 32-33., 4 színes t. [SRG.]

TUBOLY Vince: Az 5 Tauri súroló fedése 2000. január 16-án. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

VINCZE Iván: A Jupiter 1998/99-es láthatóságának második és 1999/2000-es láthatóságának első fele. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 37-40. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2000 január. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 41-44. [SRG.]

SZABÓ Gábor: A déli horizont közelében. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 45-48. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég észlelések 1999-ben. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 49-50. [SRG.]

SZABÓ Gyula: A Messier Klub 1999-ben. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 51-52. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Bartók Béla csillagai. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 53-55. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. pp. 56-57. Ménich Jakab: Szendehelyi távcsövek.; Szokolay Ágnes: Luna rossa.; Zsohár Viktor: Székesfehérvár. [SRG.]

Magyar Amatőrcsillagászok XVIII. Országos Találkozója 2000 május 5-7., Villány. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 59. [SRG.]

Amatőrcsillagász találkozó Dágon 2000. április 28 - május 1. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 60. [SRG.]

Jelenségnaptár 2000. április. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: T Cancri. = Meteor 30. 2000. márc. 3.(285.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: az Eros a NEAR űrszonda február 23-ai felvételén. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: A szovjet holdprogram. 2. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 3-8. [KSZ.]

Ágasvár 2000. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 9. MCSE Ifjúsági Tábor 2000. július 21-29.; Meteor 2000 Távcsöves Találkozó. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Célzott" gammasugár? = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az SN 1987A gyűrűje. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Hóhatár" a Ganymedesen. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriásbolygó az Oort-felhőben? = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sau [SZABÓ Gyula]. A jó "öreg" Oort-felhő. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Irányított jetek. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A gömbhalmazok születése. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az XMM-Newton első képei. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nehéz elemek neutroncsillagoktól? = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Lokális hírek. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egyidős spirálgalaxisok. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A 2685 Masursky kisbolygó. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Galileo folytatja. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tűzgömb Kanada felett. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 15. 2000. jan. 18-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb rekorder kvazár. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 16. Vöröseltolódása: z = 5,5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új marsmeteorit. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Verekedés egy meteoritért. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 16. 1999. dec. 3-án Ausztráliában. Csillagászati hírek. [SRG.]

PAPP István: Koordinátor 2000, avagy a magyar LX200. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 17-19. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: Digitális fényképezőgépek, panelkamerák. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 20-21. [KSZ.]

HEITLER Gábor: Számítástechnika. Fogyatkozások. 2. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 22-23. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 2000 január. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 24-25. [KSZ.]

SZABÓ Sándor - TÓTH Zoltán: Csillagfedések. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 26-27. A Hold csillagfedései 1998-ban.; Galilei-holdak fogyatkozásai 1998-ban.; Merkúr-átvonulás a Nap előtt 1999. november 15-én.; A (49) Pales pozitív okkultációja (2000. január 17-én). [KSZ.]

Bolygós hírek. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 30-31. Merkúr (2000. február 4-6.).; Galéria (Szaturnusz és Jupiter rajzok, 1998-1999). [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók. Az "új" Naprendszer. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 32-33., 4 színes t. [KSZ.]

KISS László: Változócsillagok 2000 január - február. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 34-37. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 38. SN 1999gi az NGC 3184-ben.; SN 1999el/2000E az NGC 6951-ben. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2000. január - február. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 39-42. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2000 február. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 43-47. [KSZ.]

SZABÓ Gyula - SZABÓ Gábor: Távcsővégen a Lokális Halmaz. 2. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 48-52. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 53-55. Földesi Ferenc: Még egyszer az R200SS-ről.; Hadházi Csaba: A kék villám (160/1000 Newton). [KSZ.]

TÓTH Árpád: Kaszáscsillag. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 54. "Csillagászati" vers. [KSZ.]

Új MCSE-tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (2101-2200). = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 56. [KSZ.]

Új MCSE-tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (2201-2300). = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. p. 57. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2000. május. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 62-63. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: R Virginis. = Meteor 30. 2000. ápr. 4.(286.) sz. pp. 63-64. [KSZ.]

Címlapunkon: az M104 (Sombrero-galaxis). = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. címlap, p. 1. A felvétel az ESO VLT Anta nevű, 8,2 m-es távcsövével készült. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Világvége 2000-ben! (?) = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 3-4. 2000. május 5-re jelzik. [KSZ.]

Közgyűlés 2000. 1. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 5-7. Beszélgetés Szabados Lászlóval, az MCSE új elnökével.; Beszélgetés Ponori Thewrewk Auréllal, az MCSE örökös tiszteletbeli elnökével. Összeállította: Trupka Zoltán. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A láthatatlan halók mérete. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Merkúr légköre. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygók az "Orionban"? = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A CGRO program vége. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Yukon-meteorit. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 10. 2000. jan. 18-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Cseréljünk meteoritot! = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Erős meteorbombázás? = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Villámlás a Jupiteren. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygó helyett csillag? = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Extraszoláris Szaturnuszok. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fekete lyuk minden galaxisban? = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: NEAR, azaz NEAR-Shoemaker. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Szem-köd. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 13. Az NGC 6751 plantáris köd. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksz [KESZTHELYI Sándor]: Ismét sarki fény látszott hazánkból! = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 13-14. 2000. április 6/7-én. A megfigyelők helyei: Tápiószecső, Pomáz, Fót, Budapest, Nagyvenyim, Hosszúhetény. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ágasvár 2000. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 16. MCSE Ifjúsági Tábor 2000. július 21-28.; Meteor 2000 Távcsöves Találkozó 2000. július 28-30. [KSZ.]

HEITLER Gábor: Számítástechnika. Csodálatos Univerzum. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 17-20. [KSZ.]

VIRÁG Pál: A Bűvös Doboz naptávcső. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 21-26. A Sky and Telescope, 2000. januári számából fordította GyRos [Rosanics György]. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 2000 március. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 27-28. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóészlelések 1999-ben. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 29-31. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: A Mars, az aktív bolygó. Az "új" Naprendszer. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 32-33., 38., 4 színes t. [KSZ.]

GYARMATI László: Meteorok. Észlelések (1999. szeptember - november). = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 34-38. 1999 szeptember-októberi észlelések.; Novemberi észlelések.; Leonidák.; A Leonidák - magyar szemmel. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold 1999 május - december. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 39-44. [KSZ.]

KISS László: Változócsillag-észlelések 1999-ben. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 45-48. [KSZ.]

KOVÁCS István: Változós adatrögzítő programok. 1. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 49., 52. Vobs: Változócsillag Észlelések. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 50-52. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2000 március. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 53-56. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub 2000 január - február. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 57-59. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2000. június. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 62. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: 3C 273. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. pp. 63-64. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: A hónap kettőscsillaga: delta Corvi. = Meteor 30. 2000. máj. 5.(287.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: a Hubble Űrtávcső 1999. decemberi szervizelésekor készült kép. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

SMITH, Robert W.: A Hubble Űrtávcső tíz éve. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 3-9., címlap. Sky and Telescope, 2000. ápr. Ford.: Kiss László. [KSZ.]

Ágasvár 2000. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. p. 10. MCSE Ifjúsági Tábor 2000. július 21-28.; Meteor 2000 Távcsöves Találkozó 2000. július 28-30. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Sík Világegyetem? = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Csontos" kisbolygó. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 11-12. 216 Kleopatra. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A hiányzó tömeg nyomában. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Mars vulkanizmusa. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elliptikus és spirális. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 13-14. Az IC 3328. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hírek a fekete lyukakról. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hyakutake csóvája. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hold és az éghajlat. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Porzik az Io. = Meteor 30. 2000. jún. 6. sz. p. 16.(288.) Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az M82 mágneses tere. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2000 április. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 17-18., 25. [KSZ.]

GÖRGEI Zoltán: Barangolás az Oceanus Procellarumban. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 19-22. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösmegfigyelések 1998-ban. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 23-25. [KSZ.]

GYL [GYARMATI László]: Meteorok 1999 december. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 26-27. Geminidák 1999. [KSZ.]

GYARMATI László: Meteoros ajánlat június-júliusra. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. p. 27. [KSZ.]

KISS László: Változócsillagok 2000 március - április. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 28-31. [KSZ.]

KISS László: 10 éves a Hubble Űrtávcső. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 32., 4 színes t. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: Nova Aquilae 1917, 2000 = CI Aquilae. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. p. 33. Az 1917-es nóva ismét kitört: 2000 május elején 9,0 magnitúdós maximumot ért el. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2000 április. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 34-37. [KSZ.]

PAPP Sándor: Kora nyári böngészés a Cygnusban. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 38-40. [KSZ.]

SÁNTA Gábor: Messierek az Ophiuchusban. 2. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 41-44. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2000 március - április. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 45-48. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában 2. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 49-50. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Friedrich Schwab: műszerész, csillagász és entomológus Erdélyben. = Meteor 30. 2000. jún. 6. (288.)sz. pp. 51-56. A cikk címe helyesen: Friedrich Schwab: műszerész, csillagász és bogarász Erdélyben. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 57-58. Berkó Ernő: Különös éjszaka volt...; Bozsoky János: Kaposvári távcsövek. [KSZ.]

"Csillagnéző" A Magyar Csillagászati Egyesület különdíja a Természet Világa Diákpályázatára. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. p. 59. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2000. július. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. p. 62. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: RS Ophiuchi. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. pp. 63-64. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: A hónap kettőscsillaga: éta Coronae Borealis. = Meteor 30. 2000. jún. 6.(288.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: otthonunk, a Föld. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. címlap, p. 1., 21. [KSZ.]

KISS László: Csillaghalál: planetáris ködök közelről. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 3-10., 127-128., 2 színes t. [KSZ.]

Meteor 2000 Távcsöves Találkozó (Ágasvár). = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 11-13. 2000. július 28-30-ig lesz. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Húsz éves a magyar űrhajózás. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 14-19. Farkas Bertalan 1980. május 26-án jutott az űrbe. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Beszélgetés dr. Magyari Bélával. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 20-21. Kiskora óta érdekli a csillagászat. Alapító tagja volt 1989-ben az újjáalakult MCSE-nek. [KSZ.]

KISS László - SÁRNECZKY Krisztián: Piszkés-tetői éjszakák. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 22-29. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: És mégis forog! - kisbolygók vizuális fotometriája. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 30-33. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meteorit-zsákmány. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 34. 2000. jan. 18-án a kanadai Yukon tartományban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az SN 1987A röntgensugárzása. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 34. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Észrevétlen" üstökös. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 35. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meglesett protocsillag. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 35. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fotózzuk a Merkúrt! = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 35-36. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Katasztrófa-szimuláció. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 36. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nem halmaz az M73. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 36. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mozgó vulkán az Ión? = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 36-37. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Készül az új űrteleszkóp. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 37. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hány fokos a Plútó? = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 37. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fekete lyukak akcióban. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 37-38. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagközi zárványok. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 38. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A heliopauza "fénye". = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 38. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Albert megkerült. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 38. 719 Albert kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Születő gömbhalmazok. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 38-39. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Öntik a 8,4 m-es tükröt. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 39. A Nagy Binokulár Teleszkóphoz. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tágul a légkör. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 39-40. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRECZKY Krisztián]: A nagy égi rombusz. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 40. 2000. május 10-én este -10 magnitúdós tűzgömböt, Magyarországról nézve két órás nyomjelenség követett. Csillagászati hírek. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Csillagászati képernyővédők. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 41. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Az Eros sziklái. Az "új" Naprendszer. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 42-43., 128., 2 színes t. [KSZ.]

JACZKÓ Imre: Csillagvizsgáló-névadás Miskolcon. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 44-48. 2000. május 24-én. Dr. Szabó Gyula Csillagvizsgáló. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: CCD technika. AmaKam-facsaró. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 49-53. [KSZ.]

BERENTE Béla: Az apokromátok alternatívája: a ferdetükrös távcső. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 54-57. A Kutter és a Yolo távcsövek. [KSZ.]

PAPP Sándor: Észlelés a kocséri 210/2130-as Yolo-távcsővel. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 58-59. 2000. február 28-án. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Merkúr 1997 - 1999. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 60-63. [KSZ.]

Bolygós hírek. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 63. Görgei Zoltán Jupiter-szalagrajza 2000. február 6-án. [KSZ.]

VINCZE Iván: Szaturnusz 1998 - 2000. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 64-67. [KSZ.]

GYARMATI László: Júliusi meteorrajok. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 68-72. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Teljes holdfogyatkozás 2000. január 21-én. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 73-75. [KSZ.]

PAPP Sándor: Nyári változóészlelés az R Corona Borealistól a khí Cygniig. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 76-78. [KSZ.]

KISS László - SZATMÁRY Károly - SZABÓ Gyula: Az Y Persei és RY Ursae Maioris fényváltozása. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 79-86. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 87-88. Földesi Ferenc: Változós adatrögzítő programok. 2.: Valt_esz. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2000 május. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 89-91. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Diffúz ködök: Camelopardalis, Perseus, Auriga. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 92-96. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Messier-objektumok CCD-vel. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 97-99. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 3. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 100-104. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Jókai csillagászata. 1. 175 éve született a 19. sz. nagy prózaírója. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 105-110. [KSZ.]

MIZSER Attila: Napfogyatkozás előtt, napfogyatkozás után. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 111-115. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 116-121. Az MCSE rendes közgyűlése (Budapest, 2000. április 8-án).; Az MCSE 1999. évi tevékenysége (közhasznúsági jelentés).; Mécs Miklós: Csillagászati hónap Esztergomban (1999. október 26 - december 7).; ifj. Balogh Zoltán: A Csillagászat Napja Hajdúböszörményben (2000. március 11). [KSZ.]

Új MCSE-tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (2301-2400). = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 122. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2000. augusztus - szeptember. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 124-125. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: AH Herculis. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. pp. 125-126. [KSZ.]

Lat [LADÁNYI Tamás]: A hónap kettőscsillaga: 95 Herculis. = Meteor 30. 2000. júl-aug. 7-8.(289-290.) sz. p. 125. [KSZ.]

Címlapunkon: az M101 spirálgalaxis. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. címlap, p. 1. A felvételt Csák Balázs, Sárneczky Krisztián és Szabó Gyula készítette a Calar Alto Obszervatórium 123 cm-es távcsövével. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly: Óriástávcsövek: jelen és jövő. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 3-9., 32., 4 színes t. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az epszilon Eridani bolygója. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Növekvő fekete lyukak. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriásfler. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 10-11. 2000. júl. 14-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Új " jupiterhold. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "legnagyobb" térkép. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 11-12. A galaxisok eloszlásáról. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Argon a Hale-Bopp-ban. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nagy Magellán-felhő távolsága. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Barna törpe kitörés. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Idős meteorit. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. p. 13. Az 1998 augusztusában Marokkóban hullott Zag meteorit. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egyéni pulzárok. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Chandler-periódus. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Helyesbítés és kiegészítés... = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Kalandozások a Mare Crisium peremén. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 15-18. [KSZ.]

TÓTH Zoltán - SZABÓ Sándor: Okkultáció-észlelések. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 19-20. Kisbolygó-okkultáció megfigyelések 1999-ben.; Aldebaran-fedés 1998. november 6-án.; Aldebaran-fedés 1999. március 22-én.; Galilei-holdak fogyatkozásai az 1999/2000-as láthatóság során. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2000 január - július. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 21-24. C/1999 L3 (LINEAR).; C/1999 S4 (LINEAR).; Halvány üstökösök. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Elillanó dicsőség: a LINEAR-üstökös széthullása. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 15-27. [KSZ.]

KISS László: Változócsillagok 2000 május - július. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 28-35. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: Kérések észlelőinkhez: az elektronikus adatküldésről. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 34-35. A változócsillag-észlelések e-mailben küldése. [KSZ.]

SN 2000cx az NGC 524-ben. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. p. 35. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2000. május - július. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 36-41. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: A Dél Keresztje alatt. 1. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 42-44. Mély-ég észlelések Green Kalaháriban (Dél-Afrika) 2000 júliusában. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 4. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 45-47. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Jókai csillagászata. 2. 175 éve született a 19. sz. nagy prózaírója. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 48-55. [KSZ.]

Ksz [KESZTHELYI Sándor]: Könyvajánlat. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. p. 55. Napfogyatkozás és honfoglalás (Keszthelyi Sándor: Lakits Ferenc csillagász élete.; Sragner Márta: Lakits Ferenc bibliográfia) 2000. MCSE. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 56-58. Babcsán Gábor: Yolo vagy apo?; Bacsárdi László: A Meteor Japánban. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Amatőrcsillagászok találkozója Villányban. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 59-60. 2000. május 5-7. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2000. október. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. p. 63. [KSZ.]

Lat [LADÁNYI Tamás]: A hónap kettőscsillaga: epszilon Equlei. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. pp. 63-64. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: UW Herculis. = Meteor 30. 2000. szept. 9.(291.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: a Centaurus A rádiógalaxis. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. címlap, p. 1. A felvétel az ESO 8,2 m-es VLT Kueyen teleszkópjával készült. [KSZ.]

MCSE 2001. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 3. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Andalúziai kupolák között. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 4-8. Magyar észlelők a Calar Alto Obszervatóriumban 2000. június 29 - július 10-ig. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: A "sáros" bolygó. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 9-11. A Mars. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Europa óceánja. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Felhők a Titánon. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Műholdas kisbolygóvadászat. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elnevezett uránuszholdak. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A kozmikus kakukktojás. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 13. A Plútó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meteorit a Holdról. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 13. 1999. nov. 29-én találták az Ománi Szultánságban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Célpont az 1998 SF36! = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A kozmikus erózióról. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elkészült a Yepun. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Green Bank-i óriás. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legfiatalabb pulzár. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

ÁCS Zsolt: Csillagászati programok Linux-ra. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 16-19. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 2000 május - augusztus. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 20-24. [KSZ.]

GÖRGEI Zoltán: Rianások 1. Fedezzük fel a Holdat! = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 25-27. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Hold a Jászolban! = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 28-30. 2000. október 20/21-én a Hold fedi az M44-et. [KSZ.]

GYARMATI László: Meteorok. Észlelések 2000 január - június. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 31., 33-34. [KSZ.]

Képmelléklet. Ágasvár 2000. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 32., 4 színes t. A Távcsöves Találkozó képei.; Ifjúsági tábor: kirándulás Egerbe. [KSZ.]

KERESZTY Zsolt: A külső bolygók 1998-1999-es láthatósága. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 35-37. Bolygók: Uránusz, Neptunusz, Plútó. Észlelt holdak: Ariel, Oberon, Umbriel, Titania, Triton. [KSZ.]

KISS László - SZILÁDI Katalin: Halmazváltozók. 1. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 38-43. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2000 május - augusztus. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 44-47. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 5. Paul Muller felfedezései. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 47-49. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2000 augusztus. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 50-53. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Egzotikus galaxisok. A Dél Keresztje alatt. 2. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 54-56. [KSZ.]

MIZSER Attila: Ágasvár 2000. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 57-59. 2000. július 21-30. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor - CSIZMADIA Szilárd: "Helyi típusú találkozások" Beszámoló az MCSE helyi csoportok VI. Országos Találkozójáról. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. pp. 60-61. Baja, 2000. március 24-26. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2000. november. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 63. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változói: a Perseus Ikerhalmaz környéke. = Meteor 30. 2000. okt. 10.(292.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: a szeptemberi nagy napfoltcsoport Ray Gralak felvételén. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KILBURN, Kevin J.: Üstökösvadászat az Interneten. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 3-6. Sky and Telescope, 2000. okt. Ford.: GyRos [Rosanics György]. [SRG.]

Találtál valamit? = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. p. 6. Sky and Telescope, 2000. okt. Ford.: GyRos [Rosanics György]. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: SOHO napsúrolók. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jéghegyek a Titánon? = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kráter egy kentauron. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. p. 9. A 8405 Asbolus kentaur. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy barna törpe légköre. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pontosabb cefeida távolság. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: HD 168443: egy bolygó és egy barna törpe? = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legfiatalabb törpe. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A napkorona hevítése. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Táguló felhő. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. p. 12. Az XZ Tauri körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Napsúroló kisbolygó. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 12. A 2000 BD19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Kozmikus keringő. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

CZIRBIK Sándor: Holovízió, avagy hogyan helyettesítheti az amatőrcsillagász szeme a blink-komparátort? = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2000 szeptember. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Jupiter 1999/2000-es láthatóságának második fele. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Teljes holdfogyatkozás 2001. január 9-én. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

KISS László: Egy csillagfedés krónikája. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 25-26. 2000. október 15. (360) Carlova - HIP 9975 okkultáció. [SRG.]

GYARMATI László: Mit várhatunk a Leonidáktól 2000-ben? = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 6. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 30-31., 34. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Callisto és a Ganymedes. Az "új" Naprendszer. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 32-33., 4 színes t. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Edgar Soulié látogatása Balatonfűzfőn. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. p. 35. 2000. szeptember 18. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 2000 augusztus - szeptember. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 36-39. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2000 szeptember. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 40-42. [SRG.]

LŐRINCZ Imre: Az Észak-Amerika-köd. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

SZABÓ Gábor: Galaxisok az esti égen. A Dél Keresztje alatt. 3. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub 2000 május - augusztus. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 47-49. [SRG.]

BARTHA Lajos: Jókai csillagászata. 3. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 50-56. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. pp. 57-58. Mizser Attila: Csillagmorzsák. Találkozásaim a Vénusszal. [SRG.]

Új MCSE-tagok névsora, lakhelye és belépés éve (2401-2500). = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. p. 60. [SRG.]

ZAHORECZ István: Kiss György (1923-2000). = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. p. 61. Nekrológ. [SRG.]

Jelenségnaptár 2000. december. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. p. 62, 64. [SRG.]

Lat [LADÁNYI Tamás]: A hónap kettőscsillaga: alfa Piscium. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. p. 62. [SRG.]

[KISS László:] A hónap változója: Z Andromedae. = Meteor 30. 2000. nov. 11.(293.) sz. p. 63. [SRG.]

Címlapunkon: az Andromeda-köd és a Hold. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. címlap, p. 1. A montázs a Kitt Peak Burrell Schmidt-teleszkóp felvételi alapján készült. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Űrállomások. 1. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 3-9. [SRG.]

MIZSER Attila: Távcsőpiac 2000-ben. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 10-14. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Száguldó neutroncsillag. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az ióta Horologii porkorongja. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kettős a Praesepe? = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egyet fizet, négyet lát. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 16. Kvazár négyes képe. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Középsúlyú fekete lyukak. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 16-17. Az NGC 4395 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Folytonos anyagsugár. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 17. A 3C273-nál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Seti @ home 3.0. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Extraterresztikus hélium. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus sugarak az M87-től? = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Egyre több" víz a Marson. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hírek exobolygókról. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nap pulzusa. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Átadták a Magellan I-et. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Újabb kettős kisbolygó. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 20. 762 Pulcova. Csillagászati hírek. [SRG.]

BERINGER Pál: Színhelyes CCD-képek készítése. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 21-25. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2000 október. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Rianások. 2. Fedezzük fel a Holdat! = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok. Észlelések - 2000 július. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 31., 33. [SRG.]

Asztrofotó melléklet. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

GYARMATI László: Meteoros találkozó Zalaegerszegen. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 34-36. 2000. október 14-15. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös hírek. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

KISS László: A CI Aquilae 2000. évi kitörése. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 39-44. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2000 október. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 45-49. [SRG.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 7. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 50-53. [SRG.]

KOVÁCS Károly: A IV. Körös-parti Csillagparti. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 54-55. Csillagász tábor, 2000. augusztus 4-10. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Megalakult az MCSE legújabb helyi csoportja, a Kiskun Csoport! = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 56. 2000. október 21. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A III. Országos Kulin György Csillagászati Emlékverseny. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 57-59. Baja, 2001. április 17-19. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. pp. 60-61. Schné Attila: Yolo vagy apo?; Illés Tibor: Távcső Almanach 2001. [SRG.]

Jelenségnaptár 2001. január. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: RV Tauri. = Meteor 30. 2000. dec. 12.(294.) sz. p. 64. [SRG.]

K. Z. P.: Szerelőrobot az űrben. = Népszabadság 58. 2000. jan. 29. p. 30. [KOC.]

GESZTESI Albert: Szökik az év! 1582 októberében tizenegy nap kimaradt a történelemből. = Népszabadság 58. 2000. febr. 26. p. 27. [KOC.]

HORVAI Ferenc: Zöld ember a Rák-ködben. Munkában a Chandra és a Newton űrtávcső. = Népszabadság 58. 2000. máj. 6. p. 105. sz. p. 34. [SRG.]

MIKLÓS Gábor: Ismét úton az Atlantis. = Népszabadság 58. 2000. máj. 20. 117. sz. p. 23. [SRG.]

JÉKI László: Földön kívüli fullerének. Széngömböcskék bizonyítják a sárkányölő kisbolygó létét. = Népszabadság 58. 2000. máj. 27. p. 30. [KOC.]

B.B.K.: Ismét áll az óriás teleszkóp. = Népszabadság 58. 2000. máj. 27. p. 30. Green Bank-i Nemzetközi Rádiócsillagászati Obszervatórium 110 m átmérőjű teleszkópjának felállításáról. [KOC.]

HORVAI Ferenc: Kísérlettervek az űrállomáson. Az Atlantis folytatja az építkezést. = Népszabadság 58. 2000. jún. 10. p. 32. [KOC.]

HORVAI Ferenc: Megváltozott Mars-program. = Népszabadság 58. 2000. szept. 9. p. 26. [KOC.]

JÉKI László: Poros a világ. = Népszabadság 58. 2000. szept. 16. p. 28. [SRG.]

H. M.: Magyar űrfejlesztések. = Népszabadság 58. 2000. szept. 30. p. 1., 16. [KOC.]

MÁTÉ József: Krumpli, répa, rénszarvas. Munkatársunk riportja Lappföldről, az éjféli nap honából. = Népszabadság 58. 2000. szept. 30. p. 27. Sarki fény-jelenségről. [KOC.]

HORVAI Ferenc: Nagytakarítás a világűrben. = Népszabadság 58. 2000. okt. 7. p. 26. [KOC.]

HORVAI Ferenc: Súlytalan élet a Föld körül. = Népszabadság 58. 2000. nov. 11. p. 28. [KOC.]

K. Z. P.: Brokkoli mint űrétel. = Népszabadság 58. 2000. nov. 18. p. 28. [KOC.]

FARKAS József György: Magyar emlékek a világűrben. = Népszabadság 58. 2000. dec. 30. 304. sz. p. 3. Nyerges Gyula összeállítása magyarokról elnevezett kráterekről és kisbolygókról. [SRG.]

Hírvilág. Nyaraló sztárok. Az Adriától Malibuig. = Nők Lapja 51. 2000. aug. 23. 34. sz. p. 11. Farkas Bertalan űrhajós családjával a horvát tengerparton nyaral. [SRG.]

BUS István: Élet a Földön kívül. = Nők Lapja 51. 2000. szept. 13. 27. sz. pp. 28-29. Földön kívüli életlehetőségek és civilizációk és az esetleges kapcsolatfelvétel. [KSZ.]

BUS István: Valaki valahol. Egy úr az űrből. = Nők Lapja 51. 2000. okt. 18. 42. sz. pp. 48-49. 1997. júl 4-én a Pathfinder űrszonda leszállt a Marson, a Sojourner Marsjárót vitte. Egy magyar származású tudós is ott volt az űrhajó születésénél dr. Bejczy Antal. Vele készült riport. [SRG.]

Johannes Kepler - az udvari csillagász. = Nők Lapja 51. 2000. nov. 15. 45. sz. p. 11. Kisenciklopédia. [SRG.]

HALAVÁTS Gyula: A középkori templomok keleteléséről. = Országépítő 11. 2000. 1-2. sz. p. 76. Az 1912-ben írt cikk újraközlése. [KSZ.]

GUZSIK Tamás: Tájolási rendellenességek a középkori templomépítészetben. = Országépítő 11. 2000. 1-2. sz. p. 76. Részletek egy korábbi (az Építés - Építészettudomány 1975. 1-2. számában) megjelent cikkéből. [KSZ.]

JOBST Ágnes: Tizenhatodik századi kalendáriumaink egészségügyi előírásai. = Orvostörténeti közlemények 45. 2000. 1-4. sz. pp. 29-50. A kalendárium kialakulása.; "Az következendö ieleknec magyarázattya".; Naptárversek.; "Az dög halálrol, es egyéb betegségekröl". [KSZ.]

Planetáriumi Nyár 2000. = Pécsi Hét 10. 2000. ápr. 29. p. 2. [SRG.]

Grastyán-díjasok: Dr. Tóth László. = Pécsi Hét 10. 2000. ápr. 29. p. 9. Csillagászati ismeretjesztő munkájáért. [SRG.]

Kalmár László Országos Matematika Verseny Baranya Megyei Döntő Díjkiosztó Ünnepsége. = Péntek 6. 2000. ápr. 28. p. 6. Díjkiosztó ünnepség helyszíne a Mecseki Planetárium, Pécsett. [SRG.]

Lehozom Neked a csillagokat az égről - eredeti hatású csillagos égbolt otthonra? = Polgári Otthon. Lakberendezés, házépítés, stílus, elegancia. 7. 2000. nov-dec. 6. sz. p. 49. A "Csillagvarázsló" cég lakásokba telepíti a csillagos ég azon látványát, amelyet a megrendelő óhajt. 2005 elején kezdték meg a munkát és 3,5 év alatt pontosan 1000 lakásba telepítették a csillagos ég valósághű mását. A munkálatok 1,5-2,0 óra alatt elkészülnek. [KSZ.]

pais: Csillagvárás. Váradi Gábor és csapata új filmmel jelentkezett. = Savaria Fórum 10. 2000. márc. 30. 13. sz. pp. 6-7. Csillagvárók című film bemutatója. Interjú a film készítőivel: Váradi Gábor, Balogh József, Szabolcs Károly. [SRG.]

BALATON László: Bemutatkozik a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportja. = Solti Hírlap 9. 2000. 9. sz. p. 11. [REZ.]

Címlapunkon: A nyári Tejút egy részlete. = Spica 11. 2000. márc. 1. (20.) sz. címlap. Lantos Zsolt felvétele. [KSZ.]

-nyz- [NAGY Zoltán Antal]: Kirándulások 1999 őszén. = Spica 11. 2000. márc. 1. (20.) sz. pp. 3-4. A Börzsönyben. A Zempléni-hegységben. [KSZ.]

-NYZ- [NAGY Zoltán Antal]: Csoportvezető kerestetik! = Spica 11. 2000. márc. 1. (20.) sz. pp. 5-7. A BuCsop-ban történtek az elmúlt 5 év alatt. [KSZ.]

BuCsop-Hírek. = Spica 11. 2000. márc. 1. (20.) sz. p. 8. 2000-es tagdíjak. BuCSop-CD 1. Amatőrtalálkozó Dágon. Távcsöves bemutató [200. ápr. 8.]. Észlelőhétvégék Dágon. [KSZ.]

BÓJA Nóra: A BuCsop pénzügyei 1997-1999 között. = Spica 11. 2000. márc. 1. (20.) sz. p. 8. [KSZ.]

TORDAI Tamás - NAGY Zoltán Antal: Mit tud egy CCD-kamera Budapestről? = Spica 11. 2000. márc. 1. (20.) sz. pp. 9-10. Első próbák egy AMA-KAM CCD-kamerával. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Amatőrcsillagász találkozó Dágon. 2000. április 28. - május 1. = Spica 11. 2000. márc. 1. (20.) sz. p. 11. [KSZ.]

Hátsó borítónkon Lantos Zsolt látványos villámfotója. = Spica 11. 2000. márc. 1. (20.) sz. p. 12. [KSZ.]

Címlapunkon: A telihold a Lánchíd felett. = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. címlap. Tordai Tamás fényképe. [KSZ.]

Nyözö [NAGY Zoltán Antal]: Változások a BuCsop életében. = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. p. 3. 2000. máj. 1-én Hollósy Tibort választották csoportvezetőnek. Az új pénztáros Tóth Éva lett. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Az elmúlt időszak eseményei. = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. pp. 3-7. Elöljáróban. Néhány szóban a faházról. A faház használatáról. A BuCsop tagok névsora. A tagdíjról és más bevételi forrásokról. További terveikről. Néhány szóban a Spicáról. Köszönetnyilvánítás. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Nyári programterv, 2000. június-augusztus. = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. pp. 7-8. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: A Merkúr észlelése. = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. pp. 9-11. [KSZ.]

HLT [HOLLÓSY Tibor]: Felhívás a Merkúr hosszú távú észlelésére. = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. p. 11. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Hogyan észleljünk kisbolygófedést? = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. pp. 11- 14. [KSZ.]

Kisbolygó okkultációk 2000. június-augusztus. = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. pp. 12-13. [KSZ.]

-nyz- [NAGY Zoltán Antal]: Itt a Lineár! = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. pp. 15-16., 24. A C/1999 S4 (LINEAR) üstökös. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: W UMa csillagok fotometriája. = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. pp. 16-17. [KSZ.]

BÓJA Nóra - TORDAI Tamás: Átéltük... = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. pp. 18-19. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozást a Somló-hegyen. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: A II. dági amatőrcsillagász találkozó. = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. pp. 20-23. 2000. április végén, több mint 50 fővel. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Tiszai vízitúra. = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. p. 23. 2000. júl. 17-27-ig lesz. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: BuCsop 2000 tábor: Dág, augusztus 24-31. = Spica 11. 2000. máj-jún. 2. (21.) sz. p. 23. [KSZ.]

Címlapunkon: az NGC 891 galaxis. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. címlap. Nagy Zoltán Antal és Tordai Tamás felvétele. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Az elmúlt időszak eseményei. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: (Fa)házirend. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. pp. 5-7. [KSZ.]

A BuCsop észlelési anyagaiból. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. p. 7. [KSZ.]

Nyz [NAGY Zoltán Antal]: C/1999 S4 (Linear) megfigyeléseink. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. pp. 7-8. [KSZ.]

Nyözö [NAGY Zoltán Antal]: Csillagok pizsamában. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. pp. 8-9 2000. jún. 3/4-i éjszaka Dágon, amikor a határmagnitúdó 7,2 volt. [KSZ.]

Valahol messze délen. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. p. 9. A -36 fokos deklináción lévő NGC 6723 halmaz látványa. [KSZ.]

-nyz- [NAGY Zoltán Antal]: A Hold esete a 80 Virginis-el. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. p. 10. A 2000. jún. 11-i csillagfedés. [KSZ.]

Corvus [HOLLÓSY Tibor]: Bolygóészlelések. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. pp. 10-11. Egy Merkúr, két Jupiter, három Szaturnusz rajz 2000 jún. 3. és szept. 9. között. [KSZ.]

TORDAI Tamás: Tapasztalatok egy CCD-kamerával. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. pp. 12-13. Illusztrációk: M2, M27, M76, NGC 3877. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Fűthető optikák. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. pp. 14-15. Házilag készített fűtőszál elektromos ellenállásból. A Sky and Telescope 1995. jún. számának Alan M. Mac Robert cikke alapján. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: A Yulin 80/720-as akromatikus objektív. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. pp. 16-17. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Múltidézés az őszi meteoros találkozó előtt. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. p. 17., 22. Meteorészlelési élmények 1988 novemberében. Az 1988. dec. 10-i sülysápi meteoros találkozó. [KSZ.]

RZ Cas. Egy látványos változócsillag. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. pp. 18-19. [KSZ.]

Nyözö [NAGY Zoltán Antal]: Észleljünk magas színvonalon! = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. p. 19. Magasan: a Bükkben. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Sopron és a csillagok. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. pp. 20-21. A 2000. márc. 29-én megalakult MCSE Soproni csoportról. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. p. 21. Keszthelyi Sándortól megkapták a pécsi csoport Astra című lapját. [KSZ.]

Programnaptár szeptember - október. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. p. 23. [KSZ.]

A hátsó borító holdrajzai. = Spica 11. 2000. júl-aug. 3. (22.) sz. pp. 23-24. Copernicus (Kiss Zsombor). Atlas (Hollósy Tibor). Híd a Mare Crisium peremén (Hollósy Tibor). [KSZ.]

TÖLGYESI József: Bemutatjuk: A magyarországi fizika klasszikus századai. = Technika az iskolában 7. 2002. jan. 1. sz. pp. 39-42. Könyvismertetés Gazda István összeáll.: A magyarországi fizika klasszikus századai 1590-1890. Bp.: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2000. - 259 p. kötetéről. [KOC.]

MANDICS Endre: Az időmérés történetéből. 1. rész. = Technika az iskolában 7. 2002. szept. 4. sz. pp. 8-19. [KOC.]

BARTHA Lajos: Az elmaradt világvégék története. = Telapo 8. 2000. márc. 1. (19.) sz. pp. 1-3. [KSZ.]

PÁNCZEL Gábor: Beszélgetés Hudoba Györggyel. = Telapo 8. 2000. márc. 1. (19.) sz. pp. 1., 3-4. Fehérvári csillagnézők. "Új sorozatunkban a csillagászat fehérvári művelőit mutatjuk be." [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Szkeptikus találkozó - belülről. = Telapo 8. 2000. márc. 1. (19.) sz. pp. 4-5. Szkeptikusok V. Országos Találkozójáról, amely 1999. nov. 13-án volt Székesfehérváron. [KSZ.]

LEDNECZKI István: Mi van fölöttünk? = Telapo 8. 2000. márc. 1. (19.) sz. pp. 5-6. Műholdak megfigyelhetőségét mutató honlapokról. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Lehet-e az űrben sörözni? = Telapo 8. 2000. márc. 1. (19.) sz. p. 6. [KSZ.]

Mit csinált a TELAPO 1999-ben? = Telapo 8. 2000. márc. 1. (19.) sz. pp. 6-7. Székesfehérvári csillagászati események 1999-ben. [KSZ.]

A TELAPO az Interneten. = Telapo 8. 2000. márc. 1. (19.) sz. p. 7. A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló honlapján. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Holdfogyatkozás Fehérváron. = Telapo 8. 2000. márc. 1. (19.) sz. pp. 7-8. Holdfogyatkozás megfigyelési kísérletek több helyszínen, 2000. jan. 20/21-én éjjel. [KSZ.]

Konferencia a magyar csillagászat történetéről. = Telapo 8. 2000. márc. 1. (19.) sz. p. 8. 2000. szept. 30-án lesz Székesfehérváron. [KSZ.]

Szkeptikusok VI. Országos Konferenciája. = Telapo 8. 2000. márc. 1. (19.) sz. p. 8. 2000. nov. 11-én lesz Székesfehérváron. [KSZ.]

Eladó telkek - már a Marson is. = Telapo 8. 2000. márc. 1. (19.) sz. p. 8. [KSZ.]

BICSÁK Mátyás: Holdközelben. 1. = Telapo 8. 2000. júl. 2. (20.) sz. pp. 1-3. Holdkutatás - az Apollók után. Mit várunk a jövő holdprogramjáról? [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: "Úgy látszik, nem bírom ki, hogy ne csináljam." Beszélgetés dr. Nagy Rezsővel. = Telapo 8. 2000. júl. 2. (20.) sz. pp. 1., 3-4. Fehérvári csillagnézők. [KSZ.]

PAPP László: Megemlékezés a magyar űrrepülés 20. évfordulóján. = Telapo 8. 2000. júl. 2. (20.) sz. pp. 4-5. Tudományos emlékülést tartottak Kecskeméten 2000. jún. 2-án. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Kulin György emlékverseny. = Telapo 8. 2000. júl. 2. (20.) sz. pp. 5-6. 2000. ápr. 17-19-ig rendezték Baján a Kulin György III. Országos Csillagászati Vetélkedőt. [KSZ.]

HUDOBA György: Versenyfelhívás. TELAPO csillagászati webtélkedő. = Telapo 8. 2000. júl. 2. (20.) sz. p. 6. A döntő 2000. dec. 9-én lesz Székesfehérváron. [KSZ.]

Szkeptikusok VI. Országos Konferenciája. = Telapo 8. 2000. júl. 2. (20.) sz. p. 6. A döntő 2000. nov. 11-én lesz Székesfehérváron. [KSZ.]

A Természet Világa Diákpályázata. = Telapo 8. 2000. júl. 2. (20.) sz. pp. 6-7. [KSZ.]

Randi díj 2000. = Telapo 8. 2000. júl. 2. (20.) sz. p. 7. [KSZ.]

Interjú a Randi-díjas Fűrész Gáborral. = Telapo 8. 2000. júl. 2. (20.) sz. pp. 7-8. [KSZ.]

ASZTALOS Tibor: Holdsarló és birkapörkölt. Egy (két) észlelés története. = Telapo 8. 2000. júl. 2. (20.) sz. p. 8. Forrás: Csilla levelezési lista 1757. száma. [A Hold 2000. jún. 3. 19.58 KözEI-kori észrevétele 30 óra 44 perces sarlót jelentett.] [KSZ.]

PINTÉR András: Földsúroló kisbolygók kutatása - emberekkel. = Telapo 8. 2000. dec. 3. (21.) sz. pp. 1-2. Egy jövőbeli emberes űrutazás egy kisbolygóhoz. Daniel D. Durde-nak a Planetary Society 2000. 3. számában megjelent cikke nyomán. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Mi mással foglalkozhatnék, mint csillagászattal? Rendhagyó interjú Szarka Andreával. = Telapo 8. 2000. dec. 3. (21.) sz. pp. 1-3. Fehérvári csillagnézők. [KSZ.]

BICSÁK Mátyás: Bázis a Holdon. = Telapo 8. 2000. dec. 3. (21.) sz. pp. 4-5. A MANT "A jövő Apollói" diákpályázatán első helyet elért írása. [KSZ.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Mi a helyzet a Holddal? = Telapo 8. 2000. dec. 3. (21.) sz. pp. 5-6. [KSZ.]

LEDNECZKI István: STS-mennyi? = Telapo 8. 2000. dec. 3. (21.) sz. pp. 6-7. Az űrrepülőgép-programok számozási rendszere. [KSZ.]

Űrtábor Sopronban, diákszemmel. = Telapo 8. 2000. dec. 3. (21.) sz. pp. 7-8. A VII. Magyar Ifjúsági Űrtábor eseményei 2000. aug. 14-21-ig. [KSZ.]

TELAPO-díj 2000. = Telapo 8. 2000. dec. 3. (21.) sz. p. 8. A szerkesztőség díjat alapított, évente az kapja, aki legtöbbet tett a TELAPO-ért. Idén Szarka Andrea lett a kitüntetett. [KSZ.]

Címlapon: A Yohkoh mesterséges hold felvétele a Napról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. jan. 1. sz. címoldal. [SRG.]

HARGITAI Henrik István: Iográfia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. jan. 1. sz. pp. 25-29. A Jupiter Io nevű holdjáról. [PIR.]

LUDMÁNY András: Az augusztusi napfogyatkozás mérlege. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. jan. 1. sz. pp. 30-31. [PIR.]

Kozmikus őrködők. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. jan. 1. sz. p. 33. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Elveszett a Mars Polar Lander is. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. jan. 1. sz. pp. 33-34. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Nap képei - 1999. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. jan. 1. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

KUN Mária: Búcsú a csillagászati fényképezéstől. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. febr. 2. sz. pp. 64-67. [PIR.]

PARAGI Zsolt - FREY Sándor: A "legforróbb" kvazárok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. márc. 3. sz. pp. 125-128. [PIR.]

(Trupka) [TRUPKA Zoltán]: Az apokalipszis keresztje? Magyar asztrológusok a napfogyatkozásról (Sindbad Kiadó, 1999.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. márc. 3. sz. pp. 143-144. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

Rádiócsillagászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. márc. 3. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

BOTH Előd: Mit vonz a Hold? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. ápr. 4. sz. pp. 172-176. [PIR.]

Ajándék a Marsról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. ápr. 4. sz. p. 178. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A jéghideg Charon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. ápr. 4. sz. p. 178. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A világ vége (2000. május 5-én?) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. máj. 5. sz. pp. 202-205. [PIR.]

Az indiánok visszakérik a meteoritot. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. máj. 5. sz. p. 227. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

ALMÁR Iván: Közel- és távolhatások. Kozmikus veszélyek Földünk életében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. jún. 6. sz. pp. 246-250. [PIR.]

BACSÁRDI László - FRIEDL Zita: Versenyfutás az árnyékkal avagy az 1999. augusztus 11-ei napfogyatkozás hiteles története. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. jún. 6. sz. melléklete. pp. [87-89.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

"Csillagnéző". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. jún. 46. sz. melléklete. p. [95.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [SRG.]

(W. A.): EUMETSAT-fórum Budapesten. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. jún. 6. sz. p. 271. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Kihunyó fény. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. jún. 6. sz. p. 272. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Címlapon: A rejtélyes neutroncsillag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. jún. 6. sz. címoldal. [SRG.]

BOTH Előd: A rejtélyes neutroncsillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. júl. 7. sz. pp. 294-299., címoldal. [PIR.]

BAY Zoltán: Az ember és világa. A kozmológia mai problémái. (Természet Világa, 1981. május.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. aug. 8. sz. pp. 345-346. [SRG.]

Napciklus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. aug. 8. sz. p. 369. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(T. Z.) [TRUPKA Zoltán]: Csak háttércsillag az első idegen bolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. aug. 8. sz. p. 369. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(T. Z.) [TRUPKA Zoltán]: Napfogyatkozás és honfoglalás. Keszthelyi Sándor: Lakits Ferenc csillagász élete. Sranger(!) Márta: Lakits Ferenc bibliográfia (Magyar Csillagászati Egyesület 2000.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. aug. 8. sz. p. 383. A név helyesen: Sragner Márta. Új könyvek. Könyvismertetés. [SRG.]

Az iridium vége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. okt. 10. sz. p. 462. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Fekete lyukak - kicsik és nagyok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. okt. 10. sz. pp. 467-468. [PIR.]

SZABADOS László: Mit lát a röntgenszemű Chandra? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. nov. 11. sz. pp. 495-498. [PIR.]

A becsapódási idő. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. nov. 11. sz. p. 509. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Feltámadt a DEEP SPACE-1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. nov. 11. sz. p. 510. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BENCZE Pál - KOVÁCS Károly: A teljes napfogyatkozás hatása az ionoszférában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. dec. 12. sz. pp. 518-520. [PIR.]

Gaia megvédi magát. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. dec. 12. sz. p. 561. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Sambra az űrben - magyar közreműködéssel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. dec. 12. sz. p. 563. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Invázió az űrből? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. dec. 12. sz. p. 573. Folyóiratok. New Scientist. [SRG.]

(T. Z.) [TRUPKA Zoltán]: Magyarországi csillagászok életrajzi lexikona 2000. (Nógrád megyei Csillagászati Alapítvány) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. dec. 12. sz. p. 575. Könyvszemle. [SRG.]

FODOR Zoltán: Az anyag eredete a világegyetemben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. III. Különszám (Mikrovilág) pp. 20-24. [KSZ.]

PATKÓS András: Az éter titkaitól a szupergyors adatfeldolgozásig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. III. Különszám (Mikrovilág) pp. 24-26. [KSZ.]

CSÖRGŐ Tamás: Részecskemikroszkópok és pionlézerek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. III. Különszám (Mikrovilág) pp. 71-74. [KSZ.]

MANNO István: "Csendes fizika". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. III. Különszám (Mikrovilág) pp. 85-88. Csillagászati vonatkozásokkal, napneutrínók, szupernóvák. [KSZ.]

DOMOKOS Gábor - KÖVESDI-DOMOKOS Zsuzsa: Részecskebombák a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 131. 2000. III. Különszám (Mikrovilág) pp. 89-94. A legnagyobb energiájú kozmikus sugárzásról. [KSZ.]

B. R.: Átadták az idei Grastyán-díjakat. = Új Dunántúli Napló 11. 2000. febr. 26. p. 5. [SRG.]

Újra nyílik a planetárium. = Új Dunántúli Napló 11. 2000. ápr. 29. p. 5. Pécsett. [SRG.]

Jubileumi csillagok. Huszonöt éves a Mecseki Planetárium. = Új Dunántúli Napló 11. 2000. jún. 5. p. 9. Pécsett. [SRG.]

SCHMIDT Erzsébet: Az ünnepre is várjuk a segítőket. = Új Dunántúli Napló 11. 2000. szept. 15. p. 13. A pécsi planetáriumba. [SRG.]

NYAKA Szabolcs: Kettős jubileum a planetáriumban. Az elmúlt években tízezrek látták a csillagászati bemutatókat. = Új Dunántúli Napló 11. 2000. szept. 16. p. 4. Pécsett. [SRG.]

DUNAI Imre: A világegyetem szerénységre int. = Új Dunántúli Napló 11. 2000. december 14. p. 7. Riport Gyenizse Péterrel: hogyan kezdett csillagászkodni, mi a véleménye a csillagászati műveltségről? [SRG.]

LACZA Tihamér: Selmecbányán 280 évvel ezelőtt született Hell Miksa, a magyarországi csillagá-szat legjelesebb úttörője. A Nap bűvkörében élt. = Új Szó (Pozsony) 53. 2000. máj. 13. 109. sz. p. 8. [HAD.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 141P/Machholz 2-A. = Üstökös Gyorshírek 2000. 1. sz. p. 1. 2000. jan. 24-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/1999 S4 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 2000. 1. sz. p. 1. 2000. jan. 24-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/1999 S4 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 2000. 3. sz. p. 1. 2000. máj. 23-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1999 T1 (McNaught-Hartley). = Üstökös Gyorshírek 2000. 5. sz. p. 1. 2000. dec. 6-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 41P/Tuttle-Giacobini-Kresák. = Üstökös Gyorshírek 2000. 5. sz. p. 1. 2000. dec. 6-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/1999 T2 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 2000. 6. sz. p. 1. 2000. dec. 6-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet P/1999 Y1 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 2000. 6. sz. p. 1. 2000. dec. 6-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 41P/Tuttle-Giacobini-Kresák. = Üstökös Gyorshírek 2000. 7. sz. p. 1. 2000. dec. 19-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 110P/Hartley 3. = Üstökös Gyorshírek 2000. 8. sz. p. 1. 2000. dec. 19-i dátummal. [KSZ.]

SZAKÁCS László: Soltvadkert időjárása 2000. év szeptember hónapban. = Vadkerti Újság 2000. okt. p. 16. Az első MCSE tagja, a mai MCSE Kiskun Csoportjának tiszteletbeli vezetője, meteorológiai megfigyelő az MCSE Kiskun Csoport és a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör által szervezett távcsöves bemutatásáról is ír. [REZ.]

Csillagászati Hét. = Vas Megyei Maraton 11. 2000. okt. 4. 27. sz. p. 4. Csillagászati Hét 2000. okt. 9-20. Előadók többek között Magyari Béla, Horváth András. [SRG.]

KÓSA T.: Titkok és varázslatok. A "kényelmetlen" Newgrange. = Vas Népe 45. 2000. jan. 15. 12. sz. p. 10. Dublintól 50 kilométerrre lévő ősi építmény, a világ száz építészeti csodájának egyike. A "műbarlang" 18 méter hosszú folyosója felett van egy lyuk, amelyiken csak december 21-én süt be a Nap. A földtengely változása miatt már nem süti végig a folyosót. Visszakorrigálva a tengelyváltozást megállapítható, hogy Kr. e. 5134-ben építhették és akkor 17 percig sütötte a Nap a folyosót. [SRG.]

KÓSA T.: Titkok és varázslatok. Világvégegyártás futószalagon. = Vas Népe 45. 2000. febr. 7. 31. sz. p. 13. Meteor becsapódásokról, bolygónk összeütközéséről egy Androméda-galaxissal, 3 milliárd év múlva. [SRG.]

Gothard Sándor természettudós. 1000 - Millennium - 2000. = Vas Népe 45. 2000. febr. 9. 33. sz. p. 5. [SRG.]

Kunc Adolf, a tanár és természettudós. 1000 - Millennium - 2000. = Vas Népe 45. 2000. márc. 1. 51. sz. p. 14. [SRG.]

ÖLBEI L[ívia]: Szombathelyi Csillagvárók. A 2D Hagyományőrző Filmegylet vasárnapi bemutatása elé. = Vas Népe 45. 2000. márc. 25. 71. sz. p. 6. Film készül Gothard Jenő tevékenységéről. [SRG.]

Film az égi előszobáról. = Vas Népe 45. 2000. márc. 28. p. 6. Csillagvárók című film Gothard Jenőről. [SRG.]

KÓSA T.: Bennünk is van árapály? = Vas Népe 45. 2000. ápr. 10. 84. sz. p. 13. Titkok és varázslatok. [SRG.]

Napfogyatkozás. = Vas Népe 45. 2000. ápr. 11. 85. sz. p. 7. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület kiadásában megjelent Vértes Ernő könyve "A teljes napfogyatkozás Vas megyében" címmel. [SRG.]

Emléktábla az apát tiszteletére. = Vas Népe 45. 2000. ápr. 15. 89. sz. p. 8. Hollósy Jusztinián dömölki apát életéről. Népszerű csillagászat című munkája említése. Celldömölkön 2000. ápr. 8-án Hollósy Jusztinián emléktáblát avattak a volt bencés rendház falán. [SRG.]

Augusztusi hullócsillagok. = Vas Népe 45. 2000. aug. 25. 199. sz. p. 16. [SRG.]

A telefon megjelenése Szombathelyen. 1000 - Millennium - 2000. = Vas Népe 45. 2000. szept. 13. 215. sz. p. 5. Kunc Adolf, Gothard Jenő. [SRG.]

Csillagászati hetek. = Vas Népe 45. 2000. okt. 5. 234. sz. p. 6. Csillagászati Hét a szombathelyi MMIK-ban 2000. okt. 9-20. között. Előadók: Magyari Béla, Horváth András, Bartha Lajos, Vértes Ernő, Gesztesi Albert. [SRG.]

CSALA P.: Csillagász és űrhajós. Magyari Béla mérnök ezredes előadása a művelődési központban. = Vas Népe 45. 2000. okt. 11. 239. sz. p. 3. Magyari Béla előadása. XXI. Csillagászati Hét 2000. okt. 9-20. között. [SRG.]

A napfogyatkozásról. = Vas Népe 45. 2000. okt. 11. 239. sz. p. 9. Mától október 19-éig a csepregi Petőfi Sándor Művelődési Házban látható a Napfogyatkozás 1999 című vándorkiállítás. [SRG.]

BARISKA István: "Mindenhol lehet tisztességesnek maradni" - Beszélgetés Vértes Ernő amatőr csillagásszal. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2000. 4. sz. pp. 5-13. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászattörténeti kutatások Vas megyében. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2000. 4. sz. pp. 14-30. [SRG.]

MAKRA László - HORVÁTH Szilvia - PUSKÁS János - SÓDAR István: Az 1999. évi teljes napfogyatkozás meteorológiai vonatkozásai Vas megyében. = Vasi Szemle 54. 2000. 5. sz. pp. 704-714. [TUV.]

NOWINSZKY László - PUSKÁS János - FARKAS István - MOLNÁR László - TÓTH György - HERCZIG Béla - KISS Miklós: Fénycsapdázási kísérlet a teljes napfogyatkozás idején, 1999. augusztus 11-én. = Vasi Szemle 54. 2000. 5. sz. pp. 715-720. Benne Póczek Sándor, Horváth Tibor, Tuboly Vince, Tóth György, Puskás János mérései. [TUV.]

VCSE-hírek. = Vega 10. 2000. jan-febr. 1.(49.) sz. pp. 2-4., 7-9. Csizmadia Szilárd: Pénzügyek - 1999.; Egyesületi események 1999. ápr. és 2000. jan. 28. között.; MCSE-MMT Találkozó 2000. okt. 14-én.; Hibaigazító.; SZJA 1%; Programok 2000. febr. 19. és máj. 13. között.; Csizmadia Ákos - Csizmadia Szilárd: Jegyzőkönyv. A VCSE megismételt közgyűléséről 2000. jan. 15. [SRG.]

KOCSIS Antal: Összeállítás az M46-ról. = Vega 10. 2000. jan-febr. 1.(49.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

Újabb extraszoláris bolygó. = Vega 10. 2000. jan-febr. 1.(49.) sz. p. 9. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Változó fényű AGB-csillagok. = Vega 10. 2000. jan-febr. 1.(49.) sz. pp. 10-15. Iota Horologii. [SRG.]

A Plutó és a Charon külön. = Vega 10. 2000. jan-febr. 1.(49.) sz. p. 15. [SRG.]

Mikics Károly (Nagykutas) felvétele az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozásról. = Vega 10. 2000. jan-febr. 30. 1.(49.) sz. p. 15. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Tudomány és etika. = Vega 10. 2000. jan-febr. 1.(49.) sz. pp. 16-19. [SRG.]

A csillagos égbolt 2000. márciusában és áprilisában. = Vega 10. 2000. jan-febr. 1.(49.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

Fedési változócsillagok szelektált minimumidőpontjai. = Vega 10. 2000. jan-febr. 1.(49.) sz. p. 24. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 10. 2000. márc-ápr. 2.(50.) sz. p. 2. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 10. 2000. márc-ápr. 2.(50.) sz. pp. 3-4. Csizmadia Ákos: Csillagászati szakkör az Ady Iskolában.; Egyesületi események 2000. febr. 19-ápr. 22.; MCSE-MMT Találkozó 2000. okt. 14-én.; Programok 2000. máj. 13. és júl. 27. között. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Milyen idős az Univerzum? = Vega 10. 2000. márc-ápr. 2.(50.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: T Vulpeculae. = Vega 10. 2000. márc-ápr. 2.(50.) sz. pp. 8-10. [SRG.]

MIKICS Károly: Kettőscsillagok. A megfigyelések történeti áttekintése. = Vega 10. 2000. márc-ápr. 2.(50.) sz. pp. 10-14. [SRG.]

A csillagos égbolt 2000. májusában és júniusában. = Vega 10. 2000. márc-ápr. 2.(50.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 10. 2000. máj-júl. 3.(51.) sz. p. 2. [SRG.]

Közgyűlés. = Vega 10. 2000. máj-júl. 3.(51.) sz. p. 3. 2000. júl. 29-re meghívó. [SRG.]

MCSE-MMT Találkozó. = Vega 10. 2000. máj-júl. 3.(51.) sz. p. 4. 2000. okt. 14-15-én lesz Zalaegerszegen. [SRG.]

VCSE programok (2000. szeptember-december). = Vega 10. 2000. máj-júl. 3.(51.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 10. 2000. máj-júl. 3.(51.) sz. pp. 7-8. Pályázati eredmény.; Közhasznúsági jelentés elfogadása.; Elnökségi ülés.; Egyesületi események 2000. máj. 13. és jún. 24. között. [SRG.]

A csillagászat hírei. = Vega 10. 2000. máj-júl. 3.(51.) sz. pp. 8-11. Az Uránusz és a Neptunusz születése. Astronomy 2000. ápr. Fordította: Csizmadia Ákos.; Nincsenek fenyegető kisbolygók. Astronomy 2000. ápr. Fordította: Csizmadia Ákos.; Csizmadia Szilárd: Nincs újabb nóva az Aquilában.; Átmeneti objektum a csillagok és a bolygók között. Astronomy 2000. máj. Fordította: Csizmadia Szilárd. [SRG.]

VEGA-2000 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor. = Vega 10. 2000. máj-júl. 3.(51.) sz. p. 12. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Vega Csillagászati Egyesület 1999. évi közhasznúsági jelentése és éves beszámolója. = Vega 10. 2000. máj-júl. 3.(51.) sz. pp. 13-17. [SRG.]

NÉMETH Andrea: Nova Aquilae 1999/2 (=V1494 Aql) felfedezése. = Vega 10. 2000. máj-júl. 3.(51.) sz. p. 18. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: V1494 Aql gyors fényváltozásai. = Vega 10. 2000. máj-júl. 3.(51.) sz. p. 19., 24. [SRG.]

Planetáris ködök adatai. = Vega 10. 2000. máj-júl. 3.(51.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

Az égbolt július - szeptemberben. = Vega 10. 2000. máj-júl. 3.(51.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 10. 2000. aug-szept. 4.(52.) sz. p. 2. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 10. 2000. aug-szept. 4.(52.) sz. pp. 3-11. Egyesületi események 2000. júl. 27. és júl. 29. között.; Új tagjaink.; Nyári tábor júl. 27-aug. 3.; Srágli Attila - Csizmadia Szilárd: Jegyzőkönyv. A VCSE 2000. júl. 29-i közgyűléséről.; Közgyűlési határozatok szövege.; Csarnai Noémi: Ellenőri jelentés. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorészlelések. 1. = Vega 10. 2000. aug-szept. 4.(52.) sz. pp. 12-20. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Egy fényes tűzgömb. = Vega 10. 2000. aug-szept. 4.(52.) sz. p. 20. 2000. aug. 2/3-án hajnalban. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 10. 2000. szept-okt. 5.(53.) sz. pp. 2-5. MCSE - MMT Találkozó Zalaegerszegen 2000. okt. 14-15.; SZJA 1%-ok.; Tagdíj - 2001.; Leonida-észlelőakció. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Nap és a földi technika. = Vega 10. 2000. szept-okt. 5.(53.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

Holdak új nevei. = Vega 10. 2000. szept-okt. 5.(53.) sz. p. 8. Uránusznál. [SRG.]

Az égbolt 2000. november - december. = Vega 10. 2000. szept-okt. 5.(53.) sz. p. 9. [SRG.]

Így észleld a Leonidákat! = Vega 10. 2000. szept-okt. 5.(53.) sz. pp. 10-14. [SRG.]

Teljes holdfogyatkozás lesz 2001. január 9/10-én. = Vega 10. 2000. szept-okt. 5.(53.) sz. p. 14. [SRG.]

MIKICS Károly: Mély-ég megfigyelések. = Vega 10. 2000. szept-okt. 5.(53.) sz. pp. 15-16. [SRG.]

KOVÁCS Zsolt: Hamuszürke-fény megfigyelés. = Vega 10. 2000. szept-okt. 5.(53.) sz. p. 16. [SRG.]

          2001.

XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. 249 p. A XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció 2001. ápr. 17-19-ig zajlott Pécsett, a Pécsi Tudományegyetemen. Az előző, 1999-es OTDK Természettudományi Szekción a résztvevők száma már 1000 körül volt és összesen 482 pályamunkát nyújtottak be. 217 az élő és 265 az élettelen természettudományi tárgyköréből íródott. Itt elhatározták az OTDK Természettudományi Szekció kettéválasztását. Így Pécsett már két szekcióban, az élő természettel foglalkozó Biológiai Szekcióban és az élettelen természettudományokat magában foglaló Fizika, Földtudományok és Matematikai (FIFOMA) Szekcióban folytatódott a munka. [KSZ.]

XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára a Berzsenyi Dániel Főiskolán készült tudományos diákköri pályamunkák összefoglaló kötete. Szerk.: Kővári Istvánné. Szombathely, 2001. Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Bizottsága, Balogh és Társa Kft. nyomda (Szombathely). 77 p. [KSZ.]

BALOGH Zoltán: Tudomány és kozmológia. A kozmológia kritikája. 2. jav. és bőv. kiad. Budapest, 2001. Agro-Lingua Bt. kiadásában, Dabas Jegyzet Kft. 49 p. [KSZ.]

BENZ, Arnold: Az univerzum jövője. Véletlen, káosz, Isten? Ford.: Gromon András. Budapest, 2001. A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Kaposvári Nyomda Kft. 211 p. Lektorálta és az ajánlást (előszót) írta: Bolyki János. Csillagászat: pp. 17-38., pp. 61-64., pp. 94-114., pp. 123-130., pp. 161-168., pp. 172-184. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló - HARGITAI Henrik - KERESZTURI Ákos - SIK András: Kis atlasz a Naprendszerről (3): Bolygótestek atlasza. Budapest, 2001. UNICONSTANT Kiadó (Püspökladány), PIREMON Kisvállalat vámospércsi nyomdaüzeme [számozatlan 24 p., 4 t.]. A kőzetbolygók: Hold, Mars, Vénusz, Föld. A Galilei holdak: Callisto, Ganimedes, Europa, Io. Kis égitestek: kisbolygók, kis holdak, távoli jeges kis égitestek. [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: Az Univerzum kialakulásának története. Egy új szempont szerinti vizsgálat eredményeinek összegzése az Univerzumról. Pécs, 2001. A szerző magánkiadása, Temporg Nyomda. 24 p. [KSZ.]

BORHY László: Pannoniai falfestmény. A Négy Évszak, az Idő és a Csillagok ábrázolása egy brigetiói falfestményen (Harsányi Eszter, Kriston László és Kurovszky Zsófia tanulmányával). Budapest, 2001. Enciklopédia Kiadó, MULTISZOLG Nyomda (Vác). 144 p. A szerző előszava Budapesten kelt 2000 augusztusában. 1993 júniusában Szőny-Vásártéren (a pannoniai Brigetióban) régészek tártak fel egy római kori mennyezetfestmény romjait. A Kr. u. II-III-dik századi mennyezetfestménynek csillagászati vonatkozásai vannak. A Négy Évszak, az Idő, az Ég, a Levegő, az Aether, az Andromeda csillagkép, a Pegazus csillagkép allegorikus ábrázolása ismerhető fel. [KSZ.]

BRAHIC, André: A Nap gyermekei. Eredetünk története. Ford.: Piróth Attila. Budapest, 2001. Typotex Kiadó, Agroprint Nyomda. 340 p., 16 t. [SRG.]

CAVELOS, Jeanne: A csillagok útján. Világegyetemek titkai. Egy asztrofizikus független kutatásai az űrutazásról, az idegenekről, a bolygókról és a robotokról különös tekintettel a Csillagok háborúja című film és könyv állításaira. Ford.: Steinbach Júlia, Micsik Tamás. Budapest, [2001.] Athenaeum 2000 Kiadó, Szekszárdi Nyomda. 217 p. Szakmailag ellenőrizte: Fehér György. [KSZ.]

CSEREPES László - PETROVAY Kristóf: Kozmikus fizika. Egyetemi jegyzet fizikus- és csillagászhallgatók számára. 2., átdolg. kiad. Kézirat. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 2001. ELTE. 226 p. [HAI.]

DAVIES, Paul: Egyedül vagyunk a Világegyetemben? A Földön kívüli élet felfedezésének filozófiai következményei. Ford.: Both Előd. Jegyz. ell.: Almár Iván. 2. kiad. Budapest, 2001. Vince Kiadó, Reálszisztéma Dabasi Nyomda Kft. 153 p. [SRG.]

DAVIES, Paul: Az utolsó három perc. Feltevések a Világegyetem végső sorsáról. Ford.: Both Előd. 3. kiad. Budapest, 2001. Vince Kiadó, Dabasi Nyomda Rt. 187 p. /Világ - egyetem./ A fordítást ellenőrizte, a jegyzeteket és az irodalomjegyzéket készítette: Dávid Gyula. [KSZ.]

DAWKINS, Richard: Szivárványbontás. Tudomány, szemfényvesztés és a csoda igézete. Ford.: Kertész Balázs. Budapest, 2001. Vince Kiadó Kft., Szekszárdi Nyomda Kft. 326 p. A fordítást ellenőrite: Vida Gábor. A könyv a természettudományok védelmében, az áltudományok, a szemfényvesztések és a parajelenségek bírálatára íródott. Csillagászati vonatkozások: pp. 54-75. (szivárvány, Newton, spektrum, színképelemzés, színlátás, Doppler-effektus, vöröseltolódás, bolygók más csillagok körül); pp. 120-130. (az asztrológia mai köznapi változatának káros volta). [KSZ.]

DELANO, Marfé Ferguson: Az ég. Ford.: Bánföldi Tibor. Budapest, 2001. National Geographic Society, Egmont-Hungary Kft. Nyomdai előkészítés: P. R. S. Bt. Nyomta és kötötte: DeAgostini, Italy. 60 p. /National Geographic a természet könyvtára./ Szaklektor: Csaba György Gábor. Meteorológia és csillagászat diákoknak. [KSZ.]

DEMÉNY-DITTEL Lajos: Magyarok a göttingeni Georg August Tudományegyetemen: Tittel Pál csillagász emlékére. Hatvan, 2001. 19 p., 6 mell. Az egyetem alapításától, 1737-től az első száz évben, 1837-ig összesen 494 magyarországi diák tanult Göttingenben. Fejér Lipót p. 6. (3 soros ismertetése); Hell Miksa p. 7. (3 soros ismertetése) "Hell Miksa csillagász (1720-1792). Tagja a göttingeni, stokholmi, trondheimi, koppenhágai és bolgnai akadémiáknak. A Bécsi Tudományos Akadémia szervezője, életének nagyobb részét az osztrák fővárosban élte. Megírta Anonymus nyomán Magyarország régi földrajzát."; Lakits Ferenc. p. 8. (7 soros ismertetés); Pasquich János. p. 9. (7 soros ismertetés); Tittel Pál: pp. 13-14. (19 soros ismertetés) arcképe: p. 5/a.; Képek: A göttingeni régi csillagvizsgáló. A göttingeni új csillagvizsgáló. p. 11/a.; Képek: Az Eötvös, a Kármán, a Zsigmondy kráterek a Holdon. p. 15/a. [KSZ.]

Az én világom 1. A Naprendszer. Írta és összeállította: Dalos Endre. Bóly - Paks, 2001. Paksi Duna Center Therm, Duna Beton Kft. "Kupola" Nyomda. 159 p. A DRACO különkiadása. A kötet magyar szerzői: Bartha Lajos, Dalos Endre, Kereszturi Ákos, Kiss László, Posztobányi Kálmán. Ellenőrizték: Szabadi Péter, Vigh Lajos. Az előszó Pakson kelt, 2001. november havában. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Mesterséges holdak mozgása. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Kézirat. 3. kiadás. [Budapest,] 2001. Nemzeti Tankönyvkiadó, Dabas-Jegyzet Kft. nyomda. 173 p. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: A Naprendszer dinamikája. Egyetemi jegyzet. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 2001. ELTE Eötvös Kiadó. 272 p. Lektorálta: Petrovay Kristóf. [SZF.]

FARKAS László: Csillagok a lelkemben. [Budapest, 2001.] Move Me Records, FHM Kft., Nyomdacoop Kft. 117 p., CD mell. A szöveg angol nyelven is. A könyv melléklete egy CD-ROM. Felirata: Csillagok a lelkemben. Stars on my mind. CD-ROM. 2001. MOVE ME RECORDS. Ezen JPG fájlokban 108 fénykép van, melyek részleges és teljes napfogyatkozást, teljes holdfogyatkozást, napfoltokat, holdrészleteket, a Fiastyúk és az Orion-köd mélyég felvételeit, a Halley-üstököst, valamint a szerző távcsöveit mutatják. [KSZ.]

Fizika. Modern fizika. Írta: Gulyás János, Honyek Gyula, Markovits Tibor, Szalóki Dezső, Varga Antal. Szerk: Tomcsányi Péter. Budapest, 2001. Műszaki Könyvkiadó, Oláh Nyomdaipari Kft. 240 p. /Calibra könyvek./ Szakmailag ellenőrizte: Gnädig Péter, Szabó Kálmánné. Csillagászat: pp. 179-240. [SRG.]

FURNISS, Tim: Az űrkutatás atlasza. Ford. szakmailag ell.: Gesztesi Albert. Budapest, 2001. Passage Kiadó. Készült Spanyolországban. 96 p. /A világ felfedezése./ [KOC.]

GÁBRIS Gyula - MARIK Miklós - SZABÓ József: Csillagászati földrajz. Egyetemi tankönyv. Szerk.: Gábris Gyula. 8. bőv. kiad. Budapest, 2001. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Korrekt Nyomdaipari Kft. 338 p. Lektorok: Borsy Zoltán, Érdi Bálint, Köves József. [KSZ.]

GALAMBOS Erika: A csillagászat és a vallás összefonódásai. Szakdolgozat. Szombathely, 2001. Berzsenyi Dániel Főiskola Matematikai Tanszék. 50 p. Konzulens: Péntek Kálmán. Fejezetcímek: Bevezetés. Babilónia. Egyiptom. Kína és India. Amerikai indiánok. Görög és római világ. Arabok. Kereszténység. Befejezés. Jegyzetek és bibliográfia. [KSZ.]

GRIBBIN, John: Schrödinger macskája. Kvantumfizika és valóság. Ford.: Both Előd. Budapest, 2001. Akkord Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. 268 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektorálta: Abonyi Iván. [KSZ.]

HABER, Heinz: A csillagok. Ford.: Sturmann Ágnes, Német Mária. 7. átdolg. kiad. Budapest, 2001. Tessloff és Babilon Kiadó Kft., Profi-L Kft., Scan&Draphic Stúdiója nyomda. 48 p. /Mi micsoda. 3./ Szakmailag lektorálta és átdolgozta: Orha Zoltán. A könyvnek több utánnyomása volt, például 2007-ben is. [KSZ.]

HAJNAL László: Az ember élete a világegyetemben. A tudomány és a teológia útjain a világegyetem felé. (A tudomány és a teológia útjain a Végtelen felé.) Budapest, 2001. Márton Áron Kiadó, Virtuóz Nyomdaipari Kft. 60 p. A csillagászat és a csillagvilág kapcsolata: az emberrel és az istennel. [KSZ.]

HAWKING, Stephen: Einstein álma és egyéb írások. Ford.: Ungvárainé Nagy Zsuzsanna, Ungvárai János. Budapest, 2001. Vince Kiadó, Reálszisztéma Dabasi nyomda Rt. 179 p. A fordítást ellenőrizte és a magyar nyelvű ajánlott irodalom jegyzéket összeállította: Abonyi Iván. Az 1999-es első kiadás, változatlan utánnyomása. [KSZ.]

HAWKING, Stephen W.: Az idő rövid története a Nagy Bummtól a fekete lyukakig. Ford.: Molnár István. 5. kiad. Budapest, 2001. Maecenas Kiadó - Talentum Kiadó, Franklin Nyomda. 189 p. A fordítást szakmailag ellenőrizte: Lux Iván. Carl Sagan előszavával. pp. 8-10. [KSZ.]

HELD József: Csillagok forradalma. Nyugat-Európa szellemi fejlődése Kopernikusztól Locke-ig. Budapest, 2001. História - MTA Történettudományi Intézete, Akaprint Nyomdaipari Kft. 204 p. Glatz Ferenc előszavával. pp. 7-9. [SRG.]

HORTOBÁGYI István - RAJKOVITS Zsuzsanna - WAJAND Judit: Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések. Négyjegyű függvénytáblázatok. Piliscsaba, 2001. Konsept-H Könyvkiadó, Széchenyi Nyomda (Győr). 368 p. Bírálták: Ambrus András, Csányi Csilla, Gerőcs László, Holics László, Rózsahegyi Márta, Skrapits Lajos. A tankönyv engedélyszáma: XXVIII/4700/EKT/2001. Raktári szám: KT/0319. Csillagászat: pp. 91-92. (Newton törvényei); pp. 94-95. (A nehézségi erő, tömegvonzás. A gravitációs erő, bolygómozgás); pp. 107-111. (Általános tömegvonzás. A bolygók mozgása. A bolygómozgás dinamikája. A mesterséges holdak mozgása. Nehézségi erő. Súly, súlytalanság. A galaxisok távolodási sebessége a Földtől. A Nap adatai. A Föld adati. A Hold adatai. A Naprendszer bolygói.; pp. 207-216. (Fénytan); p. 274. (Az elemek gyakorisága az univerzumban. A holdkőzet összetétele. A Nap összetétele.) [KSZ.]

HORVÁTH Edit: Gothard Jenő, a premontrei diák. Szakdolgozat. BDTF Szombathely 2001. Szombathely, 2001. 56 lev. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: 100 éves villámjelzők. Magyar tudósok itthon és világszerte fellelhető készülékei. Budapest, 2001. Magyar Elektrotechnikai Múzeum, Haász Nyomdász Bt. 16 p. Kiállításvezető "A 100 éves villámjelzők" kiállításhoz, amelyet Horváth Tibor és Jeszenszky Sándor tervezett. Lektorálta: Jeszenszky Sándor. A szombathelyi Gothard Obszervatórium készüléke (első belső borító).; A Gothard-féle készülék (első belső borító).; Fényi Gyula (p. 3., 4., 5., 6., 7., 11., 12., 13., 14., 15.) és Gothard Jenő (p. 3., 6., 7., 11.) villámjelző készülékeinek története. [KSZ.]

  HORVÁTH Zalán - NAGY Károly - TOMPA Kálmán: Fizika. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia, Áldási és Németh Nyomda Bt. 38 p. /Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Tudománypolitika Magyarországon II. A diszciplínák művelése./ Programvezető, szerkesztő és az utószó írója: Glatz Ferenc. Csillagászat: pp. 26-30. (Csillagászat és űrfizika.) [KSZ.]

JÁKI Szaniszló: Földöntúliak a Világegyetemben. A Holdunk válasza. Ford.: Vági Barnabás. Budapest, 2001. ValóVilág Alapítvány kiadása. 60 p. Az élet-hordozó bolygók gyakoriságának valószínűsége, az intelligens élet valószínűsége a Világegyetemben, a SETI program kritikája. [IBQ.]

Kalendárium 2001. [2000.] Commenthal Kép-Stúdió Kft. [13] p. Falinaptár, amely a hónaplapjain a Naprendszer bolygóit és holdjait mutatja be adatokkal, színes fényképekkel. [KOC.]

Kis atlasz a Naprendszerről (2): Planetáris felszínek vizsgálata a Surveyor - alapján megépített - Hunveyor kísérleti gyakorló űrszondával. Szerk.: Bérczi Szaniszló. Budapest - Pécs - Szombathely, 2001. UNICONSTANT Kiadó (Püspökladány), [számozatlan 24 p., 4 t.]. Közreműködtek: Bérczi Szaniszló, Hegyi Sándor, Kovács Zsolt, Fabriczy Anikó, Földi Tivadar, Keresztesi Miklós, Cech Vilmos, Drommer Bálint, Gránicz Katalin, Hevesi László, Borbola Tamás, Tóth Szabolcs, Németh István, Horváth Csaba, Diósy Tamás, Kovács Barna, Bordás Ferenc, Köllő Zoltán, Roskó Farkas. A NASA Surveyor-7 holdi szondájanak és a magyarországi (budapesti, pécsi, szombathelyi) Hunveyor gyakorló űrszondáknak a leírása. [KSZ.]

  A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. 159 p. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

KOWALSKI, Kathyann M.: A csillagászat mindentudó nagykönyve gyerekeknek. Minden, amit az univerzumról tudni kell! Az összes fontos tudnivaló rakétákról, Holdra szállásról, a Marsról és még sok egyébről, + otthon is elvégezhető űrkísérletek! Ford.: Lehmann Magdolna. [Pécs, 2001.] Pécsi Direkt Kft., Alexandra Kiadója, Kinizsi Nyomda Kft. (Debrecen) 139 p. [KSZ.]

KULIN György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. 227 p., 16 t. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

Kühn Raymund. Szerk.: Bányai Mátyás. Budapest, 2001. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum - XII. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ. 91 p. /Tudós tanárok - tanár tudósok./ Kühn Raymund (1828-1884), csillagászattal is foglalkozó fizikatanár, a fizikaszertár alapítója és őre Esztergomban. Életrajzíró: Mattyasovszky Kasszián. Utószó: Nádasi András. [KSZ.]

Map of Mars. A Mars térképe. Mapa Marsu. Karta Marsa. Mapa Marsa. Lambert-féle azimutális területtartó síkvetület 1: 25 000 000. Domborzatárnyékolásos térkép. L. S. Oresina, L. Ju. Baeva, B. V. Krasnopevceva, K. B. Singereva; Moszkvai Állami Geodéziai és Térképészeti Egyetem. Közrem.: Bérczi Szaniszló, Hargitai Henrik, Kereszturi Ákos, Sik András. [Budapest, 2001.] Printed in Hungary. [2 p.] A leírás eredeti magyar változata az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport Planetológiai Körében készült 2001 őszén. A 97 x 62 cm-es méretű és 16 részre hajtogatott lap egyik oldalán a Mars általános és részletes jellemzői vannak magyar, lengyel, horvát, cseh nyelven. A hátoldalon van a Mars két féltekéjének a térképe 1:25 000 000-es léptékkel. [KSZ.]

MÉSZÁROS Ernő: A Föld rövid története. Múlt, jelen, jövő. Budapest, 2001. Vince Kiadó Kft., Szekszárdi Nyomda Kft. 167 p. /Tudomány - egyetem./ Szaklektor: Géczy Barnabás. Kevés csillagászattal: pp. 11-12., 19-20., 76-78., 139-140. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. 326 p., 4 t. Közreműködött: Eberhard Riedel, Jean Meeus, Kocsis Antal, Sárneczky Krisztián. Szakmailag ellenőrizte: Benkő József, Holl András. [SRG.]

NÁNDORI Ottó: A Mindenség üzenete. Örök csak az, ami nem születik. Budapest, 2001. Kornétás Kiadó, Barabás Druck Bt. 191 p. Alternatív világmagyarázat, annak kozmológiai vonatkozásával egyetemben. [KSZ.]

NEMERKÉNYI Antal - SÁRFALVI Béla: Általános természetföldrajz a gimnáziumok 9. évfolyama számára. 1. kiad. Budapest, 2001. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Kossuth Nyomda Rt. 256 p. A tankönyv engedélyszáma: TTI-37141-KT/2001. Raktári száma: 15133/1. Csillagászat: Helyünk a világegyetemben. pp. 11-26., 30-34. [SRG.]

  PONORI THEWREWK Aurél: Divina Astronomia. Csillagászat Dante műveiben. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület. 96 p. [SRG.]

POÓR István: Fizika 9. A szakiskolák számára. Budapest, 2001. Korona Kiadó Kft., Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). 163 p. Bírálta: Schuszter Ferenc. Engedélyezési szám: XXVIII/4383/KT/2001. Jelzet: KO 0133. Csillagászat: pp. 54-60. (A bolygók mozgása, a gravitáció törvénye, a mesterséges égitestek). [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz VI. Összeáll.: Mizser Attila, Szőke Balázs. [Budapest,] 2001. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 20 p. Az 1984-es és 2000-es kiadás változatlan utánnyomása. SU Aur, AB Aur, RT Cap, WZ Cas, V451 Cas, W Cep, RW Cep, VZ Cep, DM Cep, U Cet, W Cet, Mira Cet, U Del, EU Del, S Gem, T Gem, SS Gem, S Her, T Her, W Her, RS Her, RV Her, TV Her, UU Her, AC Her, AM Her, R Mon, U Mon, X Mon, X Per, RZ Sge, SV Sge, R Tau, S Tau, V Vul, BD Vul változócsillagok térképei. [KSZ.]

PVH Változócsillag Atlasz IX. Összeáll.: Mizser Attila, Szőke Balázs, Nagy Zoltán Antal, Kovács Gábor. [Budapest,] 2001. MCSE Változócsillag Szakcsoport. 24 p. Az 1986-os és 2000-es kiadás nyomán. VX And, SZ And, TV And, TY And, AQ And, EH And, UU Aur, UV Aur, V Aqr, V Boo, S Cam, ST Cam, RY Cam, XX Cam, X Cnc, RS Cnc, RT Cnc, V CVn, Y CVn, V Cyg, W Cyg, RZ Cyg, AB Cyg, AF Cyg, AW Cyg, U Del, EU Del, CZ Del, CT Del, S Dra, RY Dra, TX Dra, UX Dra, AH Dra, Y Gem, X Her, ST Her, UW Her, g Her, U Hya, V Hya, FF Hya, S Lac, SX Lac, RX Lac, S LMi, U LMi, Y Lyn, SV Lyn, BQ Ori, RR Peg, RX Peg, TW Peg, Z Psc, RT Psc, Y Tau, Y UMa, Z UMa, ST UMa, RY UMa változócsillagok térképei. [KSZ.]

RÁCZ Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. Szeged, 2001. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 303 p. A történeti éghajlatkutatás módszerének és forrásainak bő leírása. Európa éghajlati változásai az elmúlt két évezredben. Magyarország éghajlati változása 1000 év alatt. Csillagászati vonatkozásokban is tanulságos munka. [IBQ.]

RÁCZ Mihály - SZÉKELY György: Fizika. Csillagászat. Budapest, 2001. Panemex Kiadó. 64 p. /Tesco-tanár./ CD-ROM melléklettel. Ennek címe: "Tesco tanár. Fizika. Csillagászat. 2003. Panemex. /Tesco-könyvtár./" [KOC.]

REES, Martin: Csak hat szám. Az Univerzumot kialakító erők. Ford.: Gajzágó Éva. Budapest, 2001. Vince Kiadó, Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. 188 p. /Világ - egyetem./ A fordítást ellenőrizte és a magyar nyelvű ajánlott irodalom jegyzéket összeállította: Mary György. [KSZ.]

SAGAN, Carl: Broca agya. Gondolatok a tudomány romantikájáról. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2001. Akkord Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. 343 p. /Talentum tudományos könyvtár./ 1974-1978 közötti, csillagászati- és űrkutatási témájú, ismeretterjesztő tanulmányai és előadásai. A magyar fordítást lektorálta: Abonyi Iván. [KSZ.]

SCAGELL, Robin: Világűr. Egy könyv, amely valóban bemutatja az univerzumot. Ford.: Békési József. [Szeged,] 2001. Szukits Könyvkiadó. 69 p. /Bemutatjuk a világot./ Lektor: Szőts Katalin. Szaklektor: Jászai János. Csillagászatról a gyermekeknek és az ifjúságnak. [KSZ.]

SHERMER, Michael: Hogyan hiszünk. Istenkeresés a tudomány korában. Ford.: Soós Sándor. Budapest, 2001. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., Dabas Jegyzet Nyomda. 228 p. /Szkeptikus könyvek./ Csillagászat: pp. 103-113.: Kozmológiai vonatkozások. Isten fogalma Stephen Hawking, Paul Davies, Frank Tipler számára. [KSZ.]

STRATHERN, Paul: Newton. Ford.: Piróth Attila. [Budapest,] 2001. Elektra Kiadóház, Szegedi Kossuth Nyomda Kft. 88 p. /Heuréka./ [KSZ.]

Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. 96 p. CD-melléklettel is terjesztve. Illés Tibor előszava 2001. aug. 17-én kelt. [ITI.]

Távcső Almanach 1. Távcső Almanach 2001 CD. Készítette: ITBooks DTP Stúdió. Szeged. [2001.] Összeállította: Illés Tibor. Tartalom: A Távcső Almanach hivatalos weboldalának offline változata. Rükl Holdatlasz. Messier Atlasz. William Herschel Deep Sky Catalog. Kettőscsillag észlelőlapok és térképek. NGC-objektum keresőtérképek. A MEADE és BRESSER termékek hivatalos oldalai. A CELESTRON hivatalos oldalai. Teleskop Service termékkatalógus. Intercon Spacetec hivatalos oldala. Programok. 20 cm-es Dobson refraktor építési terve. Fényszennyezés Európában. A Magyar Csillagászati Egyesület internet elérése. A Távcső Almanach internet elérése. Előzetes könyvbemutatók. [KSZ.]

TAYLOR, Barbara: Földünk. Egy könyv, amely valóban bemutatja bolygónkat. Ford.: Vándor Judit. [Szeged,] 2001. Szukits Könyvkiadó. 69 p. /Bemutatjuk a világot./ Lektor: Szőts Katalin. Benne: A Nap családja. pp. 12-18. [SRG.]

TÓTH József - TRÓCSÁNYI András: Ki kicsoda a magyar geográfiában? [Pécs,] 2001. Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete, Rotary Nyomda (Komló) 205 p. A könyvben a csillagászattal részben foglalkozó személyek adatsorai is megtalálhatóak: Gábris Gyula pp. 53-54.; Göőz Lajos pp. 57-58.; Gyenizse Péter pp. 59-60.; Jakucs László pp. 73-74.; Juhász Árpád pp. 75-76.; Karászi István pp. 77-78.; Károssy Csaba p. 79.; Klinghammer István pp. 87-88.; Nagyváradi László p. 130.; Nemerkényi Antal p. 131.; Papp-Váry Árpád p. 141.; Puskás János pp. 148-149.; Tózsa István p. 188.; Veress Márton pp. 194-195. [KSZ.]

Tudomány és technika évről évre. Felfedezések és találmányok az elmúlt száz évből, melyek életünket átalakították. Főszerk.: Robert Dinwiddie. Ford.: Sümegi Balázs, Micsik Tamás, Steinbach Júlia, Fazekas András, Fejérvári Boldizsár. Szerk. és kieg.: Reviczky Béla. Budapest, 2001. Athenaeum 2000 Kiadó, Art-is Kft. (Szentendre). Printed in Slovakia. 240 p. Nyolcszáz cikk az évszázad korszakos természettudományos és technikai felfedezéseiről, találmányairól, érdekességeiről. Csillagászat és űrkutatás: pp. 102-103., 146-147., 150-151., 164-165., 214-215. és sok más helyen. [KSZ.]

ÜBELACKER, Erich: Otthonunk a világegyetem, a végtelen térben és időben. Ford.: Jankovics István. Új, [2.] átdolg kiad. Budapest, 2001. Tessloff és Babilon Kiadó, "Printed in Germany" nyomdai munkák. 47 p. /Mi micsoda. 41./ Szakmai lektor: Vincze Ildikó. [KSZ.]

Űrtevékenység Magyarországon 2001. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2002. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. 167 p. Intézeti beszámolók (alapadatok, kutatók, tudományos tevékenység és eredmények, nemzetközi együttműködés, egyéb tevékenységek, publikációk): Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ; Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma; Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport; Országos Meteorológiai Szolgálat Műholdmeteorológiai Kutató Laboratórium; MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet; BME Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszék Űrkutató Csoport; Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Földfizikai Főosztály; Magyar Állami Földtani Intézet Kozmikus Anyag Kutató Csoport; BME Általános-és Felsőgeodéziai Tanszék; MTA KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézet; MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete; ELTE TTK / MTA Geonómia Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport; Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház; Magyar Honvédség Központi Honvédkórház Vesztibuláris és Pszichológiai Kutatócsoport; Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet; Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai Intézet Szenzomotoros Adaptációs Labor; MTA Pszichológiai Kutatóintézet Pszichofiziológiai Részlegek; Debreceni Orvos-és Egészségtudományi Centrum Immunológiai Intézet; Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoport; MTA-Semmelweis Egyetem Biofizikai Kutatólaboratórium; Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő-és Űrorvosi Tanszék; Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézet;
KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi és Környezetfizikai Laboratórium Űrdozimetriai Csoport/ Sugárvédelmi Kutatócsoport; Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet; Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet; Űripari Vállalatok. [KSZ.]

Vas megye csillagászati emlékei c. kamara kiállítás katalógusa. 2001. augusztus 13 - szeptember 9. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Szombathely. Szerk.: Vértes Ernő. Szombathely, 2001. Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület, Ellátó Nyomda. 40 p. A kiállítás "A magyarországi csillagászat 1000 esztendeje" című csillagászattörténeti konferencia tiszteletére készült. [SRG.]

VASNÉ TANA Judit: Albert Ferenc és az egri csillagásztorony. Kiad. az Egri Csillagásztorony Védelmében Alapítvány. [Eger, 2001.] Lovász M. nyomda. 16 p. Lektor: Bartha Lajos. [SRG.]

VASNÉ TANA Judit: Az egri csillagásztorony. Kiállításvezető. Kiad. az Egri Csillagásztorony Védelmében Alapítvány. [Eger, 2001.] 4 PONT Nyomdaipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 19 p. Lektor: Bartha Lajos. [SRG.]

"A végtelenség kezdete" Szerencsés és szerencsétlen napok egy óegyiptomi naptárban a mitológia tükrében. Kairói 86637. sz. papirusz. Ford., jegyz. ell. Vanek Zsuzsanna. Budapest, 2001. Mahler Ede Művészettörténet Kör - Szikomor Alapítvány, 70 p., 1 mell. Az óegyiptomi időszámításról, naptárról, naponkénti jótanácsokról. [KSZ.]

HARGITAI Henrik: Földrajzi információk kinyerése idegen égitestekről készített űrfelvételekről: az Io, a Titan és a Plútó/Charon rendszer. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 38. Témavezetők: Paul Schenk, Gábris Gyula, Bérczi Szaniszló, Illés Erzsébet. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos - SIK András: Marsi felszínalaktan. A víz és a szél felszínformáló munkája. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 39. Témavezetők: Bérczi Szaniszló, Gábris Gyula, Illés Erzsébet. [KSZ.]

KRISTA Larisza Diana: 2000. augusztusi naptevékenységek elemzése. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 40. [KSZ.]

NAGY Imre: Az Interball pályájának vizsgálata. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 41. Témavezető: Érdi Bálint. [KSZ.]

OPITZ Andrea: Változó napállandó. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 42. Témavezető: Baranyi Tünde. [KSZ.]

SZABÓ Gyula - SÁRNECZKY Krisztián: A Naprendszer apró égitestjeinek vizsgálata a digitális képfeldolgozás módszereivel. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 43. Témavezető: Kiss L. László. [KSZ.]

CSÁK Balázs: Rövidperiódusú mező változócsillagok felfedezése. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 44. Témavezető: Kiss L. László. [KSZ.]

HEINER Zsuzsanna: Kontakt kettőscsillagok fizikai paramétereinek meghatározása. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 45. Témavezető: Vinkó József. [KSZ.]

KATONA Gergely - SIPOS Balázs: Automatikus előtércsillag-kivonás galaxisképekből. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 46. Témavezető: Frei Zsolt. [KSZ.]

KISS Zoltán Tamás - EREDICS Mária: Presztelláris magok a Cepheus flerben. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 47. Témavezető: Tóth L. Viktor. [KSZ.]

KÖNYVES Vera: Infravörös buborékok, avagy a Galaxis "sajtszerkezete". In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 48. Témavezető: Tóth L. Viktor, Kiss Csaba. [KSZ.]

MOLNÁR Attila: V861 Herculis: egy pekuláris fénygörbéjű W Ursae Maioris csillag fotometriai analízise. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 49. Témavezető: Csizmadia Szilárd. [KSZ.]

RATKAI Ferenc: Kompakt jelek VLBI térképezése. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 50. Témavezető: Paragi Zsolt. A szövegben: VLBA. [KSZ.]

SZILÁDI Katalin - SZABÓ Gyula: Változócsillagok keresése az M37 nyílthalmazban. In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Pécs, 2001. április 17-19. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Temporg Nyomda. p. 51. Témavezető: Kiss L. László. [KSZ.]

KÚTI Zsuzsanna: Hogyan hat a rovarokra az időjárás és a napfogyatkozás? In: XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára a Berzsenyi Dániel Főiskolán készült tudományos diákköri pályamunkák összefoglaló kötete. Szerk.: Kővári Istvánné. Szombathely, 2001. Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Bizottsága, Balogh és Társa Kft. nyomda (Szombathely). p. 7. Témavezető: Puskás János. "Az adatok felvételére 1998 és 1999 nyarán került sor Balatongyörökön (Paphegyen). ... Az éjjel repülő rovarok napi ritmusát befolyásolják a környezet megvilágítási viszonyai. Felmerült a kérdés, vajon a déli órákban fokozatosan elsötétülő égbolt megváltoztatja-e az éjszaka folyamán fényre repülő rovarok nappali nyugalmát, illetve repülésre serkenti-e őket?" [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: A csillagászati fotográfia magyar úttörői. In: Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók. 1. Magyarok a fotográfia történetében. Dunaszerdahely, 2001. Nap Kiadó, VALEUR Kft. nyomda. pp. 81-90. /Magyar talentum./ Löwy Mór, Weinek László, Konkoly-Thege Miklós, Gothard Jenő. [KSZ.]

DÁNIELISZ Endre: Kulin György csillagász, tudománynépszerűsítő. In: Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei. 2. bőv. kiad. Gyula, 2001. pp. 48-50. [KSZ.]

Jeles tizenkettő. Az évezred személyiségei. In: Európai Idő Évkönyv 2001. Sepsiszentgyörgy, 2000. Mercurius Kiadói Társaság, Garamond Nyomda - Kolozsvár. pp. 74-78. Csillagászat: Albert Einstein (1879-1955) (p. 76.).; Galileo Galilei (1564-1642) (p. 76.).; Edwin P. Hubble (1889-1953) (p. 78.). "...A XX. század első felének talán legjelesebb csillagásza. 1924-ben felfedezte az Andromedát [sic !], az Andromeda ködöt amely a Tejút határain túl található, ezzel bebizonyította a Tejútrendszeren kívüli galaxisok létezését. [...] Edwin Powell Hubble kimutatta, hogy a galaxisok egymás útjából elmozdulnak ("kinyúlnak") [sic ?], így a világegyetem dimenziói is folyamatosan változnak, kiterjednek. 1929-ben nyilvánosságra hozott elmélete a Hubble-effektus elnevezést viseli, ennek lényege az, hogy a galaxisok színképének vöröseltolódása a távolságukkal arányos. ..." [HAI.]

Kráter név az emlékéért. Hypatia, az első ismert csillagásznő. In: Európai Idő Évkönyv 2001. Sepsiszentgyörgy, 2000. Mercurius Kiadói Társaság, Garamond Nyomda - Kolozsvár. p. 79. "Hypatiát (370-415) úgy említették, mint rendkívül művelt asszonyt, kortársai úgy hívták: a "Filozófus". Követőinek ő volt a tudomány fénylő csillaga, ellenfeleinek pedig a legveszedelmesebb sötét és gonosz erő. Apja, Theón, matematikus volt, valószínűleg ő keltette fel lánya érdeklődését is e tudomány iránt. Hypatia Athénbe ment, ahol matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott, csillagászattal foglalkozott. Szülővárosába visszatérve maga is tanítani kezdett és könyveket írt. [...] Egy keresztény tanítványának, Synesiusnak hozzá írott leveleiből kiderül, hogy értett az asztrolábium készítéséhez, és a folyadékok "fajsúlyának" mérésére hydrométert használt. Asztronómiai kánont állított össze tanítványai számára. ..." [HAI.]

A Húsvét időpontja. In: Európai Idő Évkönyv 2001. Sepsiszentgyörgy, 2000. Mercurius Kiadói Társaság, Garamond Nyomda - Kolozsvár. p. 95. "Egy hagyományosan, bár valószínűleg tévesen, a nicaeai zsinatnak (325) tulajdonított szabály szerint a húsvétot a március 21-re eső, vagy közvetlenül utána jövő holdhónap 14. éjszakáját (vagy, ami végül is ugyanaz, a telihold napját) követő vasárnap ünnepeljük. Ebből következik, hogy húsvét legkorábban március 22-re, legkésőbb pedig április 25-re eshet. ..." [HAI.]

Neves asztrológusok tesztelései. Az asztrológia tudományos vizsgálatai. In: Európai Idő Évkönyv 2001. Sepsiszentgyörgy, 2000. Mercurius Kiadói Társaság, Garamond Nyomda - Kolozsvár. pp. 95-96. "Culver és Ianna (1988) egy John McCall nevű híres asztrológust tesztelt kettős vak módszerrel a Virginia Egyetemen. McCall azt állította, hogy ha bemutatnak neki valakit, és odaadnak neki négy horoszkópot, amelyek közül az egyik a bemutatott személyé, a másik három pedig teljesen másoké, akkor ő 80%-os biztonsággal ki tudja választani a bemutatott személy horoszkópját a négy közül. [...] McCall a 28 esetből 7 alkalommal találta el a megfelelő horoszkópot, tehát a véletlen találgatással pontosan megegyező gyakorisággal. Carlson (1985) komplex vizsgálatot végzett, melynek eredményét a világ legtekintélyesebb tudományos hetilapja, a Nature közölte. A vizsgálat során 116 felnőtt személy kitöltötte a California Personality Index (CPI) személyiségtesztet, és megadta születési adatait.
Ezután a születési adatokat neves asztrológusoknak adták át, és minden születési adathoz három CPI-teszteredményt is adtak; a három CPI-teszteredmény közül az egyik azé a személyé volt, akihez a születési adat tartozott, a másik kettő véletlenszerűen kiválasztott más személyeké volt. [...] A vizsgálatban 28 asztrológus vett részt, mindegyiküket a National Council for Geocosmic Research (az asztrológusok legtekintélyesebb szakmai egyesülete az USA-ban) San Francisco-i tagozata ajánlotta. [...] Az eredmény: a 116 próbából az asztrológusok 34 esetben tudták kiválasztani a megfelelő CPI- profilt. Ez megegyezik a véletlen találgatás esetén várható 1:3 aránnyal. (Részlet Szilágyi András tanulmányából)" [HAI.]

GALÁNTAI Zoltán: Élet a Marson? A Vörös Bolygó meghódítása. In: Európai Idő Évkönyv 2001. Sepsiszentgyörgy, 2000. Mercurius Kiadói Társaság, Garamond Nyomda - Kolozsvár. pp. 127-129. "A korai Amerika benépesítése annak idején, a 16-17. században egyes szakértők szerint ugyanolyan technikai kihívást jelentett, mint ma emberi kolóniát létrehozni és fenntartani a Marson. Állítólag évente nagyjából ugyannyi telepest lehetne eljuttatni a Vörös Bolygóra, mint annak idején egy esztendő leforgása alatt Amerikába. De azért a hasonlatok fontosságát sem szabad túlbecsülni. A korai amerikai hódítókat ugyanis víz, ehető táplálék, valamint friss levegő várta odaát: csupa olyan dolog, ami a Marsról kezdetben hiányozni fog. Ezért is nem lehet a közeli jövőben kolonizációra számítani - ha eltekintünk is attól, hogy a Vörös Bolygó meghódítása - legalábbis kezdetben - végtelenül költséges kaland lesz. ..." [HAI.]

Sir Arthur C. Clarke. In: Európai Idő Évkönyv 2001. Sepsiszentgyörgy, 2000. Mercurius Kiadói Társaság, Garamond Nyomda - Kolozsvár. pp. 164-165. "Kétezer egyik legfontosabb eseménye minden bizonnyal Arthur C. Clarke lovaggá ütése volt. Az eseményre a tudományos világ, az írói társadalom és a tudományos-fantasztikus novellák kedvelői is felfigyeltek. Sir Arthur C. Clarke élete során mindezeken a területeken tevékenykedett. A 82 éves angol tudós, a távközlési műhold atyjaként korunk forradalmasító felfedezését mondhatja magáénak. Talán nem túlozunk, ha azt mondjuk, neki köszönhető az információs társadalom létrejötte. [...] területein.
Több mint húsz évvel az első műholdak fellövése előtt írta le egyik tanulmányában a geostacionárius pályákról szóló elméletét, és vázolta a kihelyezett „reléállomások“, azaz a kommunikációs műholdak előnyeit. De korát megelőző részletességgel írt egy űrrakéta fellövéséről, a megvalósult mesterséges gravitáció egyetlen, általunk ismert módszeréről is. ..." [HAI.]

HARGITAI Henrik: Az Io földrajzának felderítése az űrtávérzékelés módszereivel. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged, 2001. okt. 25-27. Szerk.: Domány G., Kovács F., Péti M., Rakonczai János. Szeged, 2001. SzTE TTK Természetföldrajzi Tanszék. pp. 1-6. CD-ROM-kiadvány. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A víz felszínformálása a Marson. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged, 2001. október 25-27. Szerk.: Domány G., Kovács F., Péti M., Rakonczai János. Szeged, 2001. SZTE TTK Természetföldrajzi Tanszék. pp. 1-4. CD-ROM-kiadvány. [SRG.]

MARI László - MATTÁNYI Zsolt - MAUCHA Gergely: Űrfelvételek alapján szerkesztett, különböző méretarányú felszínborítású térképek összehasonlítása a CORINE Land Cover program alapján. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged, 2001. okt. 25-27. Szerk.: Domány G., Kovács F., Péti M., Rakonczai János. Szeged, 2001. SzTE TTK Természetföldrajzi Tanszék. pp. 1-14. CD-ROM-kiadvány. [SRG.]

SIK András: Kozmikus környezetünk földrajza. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged, 2001. okt. 25-27. Szerk.: Domány G., Kovács F., Péti M., Rakonczai János. Szeged, 2001. SzTE TTK Természetföldrajzi Tanszék. pp. 1-15. CD-ROM-kiadvány. [SRG.]

VASS Tibor: Az Odüsszeia helyszínének földrajzi meghatározása és útvonal számítógépes modellezése meteorológiai, tengerrajzi, csillagászati és hajózási ismérvek alapján. (Odüsszeusz útvonalának hajózási elmélete.) In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged, 2001. október 25-27. Szerk.: Domány G., Kovács F., Péti M., Rakonczai János. Szeged, 2001. SZTE TTK Természetföldrajzi Tanszék. pp. 1-41. CD-ROM-kiadvány. [SRG.]

TÖRÖK Zsolt: Honterus: Rudimenta Cosmographica (1542) - Kozmográfia és/vagy geográfia? In: Honterus-emlékkönyv. Emlékülés és kiállítás Johannes Honterus halálának 450. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban, 1999. Szerk.: W. Salgó Ágnes, Stemler Ágnes. Budapest, 2001. Országos Széchényi Könyvtár - Osiris Kiadó, Dürer Nyomda Kft. pp. 57-70. /Libri de libris./ Honterus főművének előzményeiről, kiadásairól, csillagászati és földrajzi tartalmáról. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Johannes Honterus égbolttérképe. In: Honterus-emlékkönyv. Emlékülés és kiállítás Johannes Honterus halálának 450. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban, 1999. Szerk.: W. Salgó Ágnes, Stemler Ágnes. Budapest, 2001. Országos Széchényi Könyvtár - Osiris Kiadó, Dürer Nyomda Kft. pp. 101-116. /Libri de libris./ Az éggömbök és csillagtérképek előtörténete. Az 1515-ös Dürer-Stabius és az 1532-es Honterus fametszetek az északi és a déli éggömbről. Utóbbi 48 csillagképben 809 csillagot ábrázol. A későbbi kiadások és utánnyomások története. [KSZ.]

Johannes Honterus 1498-1549. Válogatott képek az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában rendezett kiállítás anyagából (1999. május 10. - július 26.) összeállította: W. Salgó Ágnes, Velenczei Katalin. In: Honterus-emlékkönyv. Emlékülés és kiállítás Johannes Honterus halálának 450. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban, 1999. Szerk.: W. Salgó Ágnes, Stemler Ágnes. Budapest, 2001. Országos Széchényi Könyvtár - Osiris Kiadó, Dürer Nyomda Kft. pp. 191-199. /Libri de libris./ Honterus élete és tudományos tevékenysége. [KSZ.]

BALÁZS Lajos: Az emberi tényező. In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 7-8. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: Konkoly Thege Miklós élete és munkássága. In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 11-19. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium történetének rövid vázlata. In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 21-23. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A/ [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: A csillag-physikai observatórium Potsdamban. In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 40-41. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

KONKOLY Miklós: Útijelentés néhány európai obszervatóriumban. (1894) (részletek). In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 44-45. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Konkoly külföldi levelezésének fennmaradt darabjai. In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 46-47. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

A Konkoly-obszervatórium új otthona a Svábhegyen. In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 75-81. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

TASS Antal: Az 1928. évi csillagász-kongresszusok. In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 93-96. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

Az "Astronomische Gesellschaft" 29. kongresszusa Budapest, 1930. augusztus 8-13. (részletek) In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 97-100. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

DETRE László: A göttingeni Kollokvium. In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. p. 101. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

BALÁZS Júlia D.: Múzeumi hírek - Mit nézzünk meg? In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 102-103. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

Vargha Magda beszélgetése Szeidl Béla igazgatóval ( 1975-1997). In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 127-135. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

KULIN György: Tass Antal (1876-1937). In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. p. 140. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

PATKÓS László: Detre László (1906-1974). In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. p. 145. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

Személyes gondolatok. In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 149-157. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ A szerzők: Ábrahám Péter, Almár Iván, Barcza Szabolcs, Grandpierre Attila, Illés Erzsébet, Kolláth Zoltán, Ludmány András, Paparó Margit, Szabó Róbert, Tóth Imre. [SRG.]

DETRE Csaba: Néhány kiragadott emlékem és gondolatom apámról, Detre Lászlóról. In: A Konkoly-obszervatórium krónikája. Emlékek az elmúlt száz esztendőből. Összeállította: Vargha Domokosné, Csaba József, Vida Róbert. Budapest, 2001. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 158-159. /Konkoly Observatory Monographs No. 3/A./ [SRG.]

KUBASSEK János: "Vendégség" Vardőn. In: Kubassek János: Jeles világjárók nyomdokain. 1. Érd, 2001. Dénes Natúr Műhely. pp. 161-165. Hell és Sajnovics vardői expedíciójának rövid története. [HAD.]

BARTHA Lajos: In memoriam dr. Kulin György (1905-1989). In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 7-12. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

KULIN György: Mit mondanak a csillagok? (Önvallomás) In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 13-32. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Az ember a helyét keresi. Indíték és fogadtatás. Hit és világnézet. Két élmény. A kozmikus tudat. A csillagászat ígérete. [KSZ.]

KULIN György: Csillagászat mindenki számára. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 34-39. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Csillagászati évkönyv 1947. évre 2-4. old. (Csillagok Világa) [KSZ.]

KULIN György: A Budapesti Uránia Csillagvizsgáló. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 40-43. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Az alapítás indítékai. A fogadtatás. A tennivalók. Munkánk keretei. A kinőtt keret. Föld és Ég, 8. évf. 2. sz. 1973. ápr. [KSZ.]

KULIN György: Csillagász szemmel Lengyelországon át. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 44-48. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Felkereste Varsó, Torun, Poznan, Krakkó, Lublin, Katowice csillagászati nevezetességeit. Föld és Ég, 2. évf. 1. sz. 1967. jan-febr. [KSZ.]

KULIN György: A jénai csoda. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 49-53. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Júniusi látogatása a Jénai Planetáriumban, amelynek 25 méter átmérőjű kupolája alatt dr. Werner Helmut előadását nézhette. A világ planetáriumairól írja: "Budapestté lesz a huszonnyolcadik planetárium s ha felépül, minden bizonnyal a külföldi példákhoz hasonló módon százezrek számára végzi majd tudományos értékű ismereterjesztő munkáját." Csillagok Világa, 1944. júl. I. évf. 2. sz. [KSZ.]

KULIN György: Idegen lények nyomai a Földön? Repülő csészealjak? Világ vége? Holdjárás és fogamzás? Fiú vagy lány? In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 54-57. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Föld és Ég, I. évf. 5. sz., 1966. nov-dec. [KSZ.]

KULIN György: Egy mozgalom születése (A CSBK 1986-os szombathelyi találkozóján elhangzott előadás szövege). In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 58-62. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

KULIN György: Hobbim a csillagos ég? In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 63-65. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Föld és Ég, 5. évf. 3. sz. 1970. máj-jún. [KSZ.]

KULIN György: Hét üstökös látható az égen. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 68-70. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Természettudományi Közlöny, 73. köt. 116. füz. 1941. [KSZ.]

KULIN György: Vulcan, Phaeton, Hades. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 71-75. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Föld és Ég, 10. évf. 2. sz. 1975. febr. [KSZ.]

KULIN György: A Bernasconi-Kulin (1942/A) üstökös. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 76-79. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Természettudományi Közlöny, 74. köt. 1129. 1942. [KSZ.]

KULIN György: Az október 25-i meteorjelenség. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 80-81. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Az 1954. okt. 25-én reggel 6 óra 18 perckor országosan látott tűzgömbről. Fizikai Szemle, 5. évf. 1. sz. 1955. [KSZ.]

KULIN György: A Hermes kisbolygó. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 81-82. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Csillagászati Lapok. 1. sz. [KSZ.]

KULIN György: A Jupiter és Saturnus együttállása. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 84-88. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Természettudományi Közlöny, 72. köt. 1110. füz. 1940. aug. [KSZ.]

KULIN György: A sarki fény. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 89-92. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Búvár, 4. évf. 2. sz. 1938. [KSZ.]

KULIN György: A súlytalanságról. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 92-95. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Föld és Ég, 2. évf. 4. sz. 1967. júl-aug. [KSZ.]

KULIN György: Milyen legyen a kozmikus érintkezés nyelve. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 96-100. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Föld és Ég, 2. évf. 3. sz. 1967. máj-jún. [KSZ.]

KULIN György: Az űrkutatás az ember szolgálatában. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 101-103. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Föld és Ég, 8. évf. 2. sz. 1973. ápr. [KSZ.]

KULIN György: A csillagászat új korszakának küszöbén. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 104-107. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Csillagok Világa, Rádió-Radar-Rakéta, 1947. [KSZ.]

KULIN György: Az ember kozmikus lény (Részletek). In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 108-168. /"Könyves" - Könyvek. 5./ Az élet kozmikus jelenség. A világegyetem energiájából élünk. Kozmikus védettségünk. A Föld helye a Naprendszerben. A Nap és a Föld várható életkora. A Föld pályaelemeinek változása. A földi légkör védelmében. Kozmikus fenyegetettségünk. Égitestek összeütközése. Jégkorszakok. Mágneses pólusváltások. Az ózonréteg szerepe. A légkör megváltozása. Egyéb csillagászati veszélyek. [KSZ.]

KULIN György: A feltaláló. (Sci-fi novella). In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 169-180. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kulin György (1905-1989). In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 182-183. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

HACK Frigyes: Vezérlő csillagom. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 183-193. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

CSABA György: Emlékeim Gyurka bácsiról. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 193-195. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

BERZEVICZY Gedeon (Róka): Emlékezés Kulin Gyuri bácsira. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 196-197. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

PAÁL Zoltán: Szubjektív emlékezés Kulin György tanár úrra. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 198-200. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: Találkozásom Kulin Györggyel. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 200-203. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

VIZVÁRY Vilmos: "Hiszek a szeretet megtisztító erejében" "...Hiszek a közösségért való áldozatvállalás értelmében..." In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 204-214. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

KULIN Enikő: Emléktöredék édesapámról. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 215-218. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

Kulin György sorszámozott és névvel jelölt kisbolygó felfedezései (1997-ig). In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. p. 220. /"Könyves" - Könyvek. 5./ [KSZ.]

Kulin György válogatott bibliográfiája. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. 221-227. /"Könyves" - Könyvek. 5./ 1. Könyvek, monográfiák, gyűjteményes kötetekben megjelent írások. 2. Cikkek, tanulmányok (válogatás). 3. Tudományos-fantasztikus írások. 4. Riportok, nekrológok, visszaemlékezések. Bartha Lajos és Sragner Márta gyűjtése. [KSZ.]

Dokumentumok. In: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Szerk: Kulin Eszter, Bartha Lajos. Budapest - Újpest, 2001. N. J. Pro Homine Alapítvány, ETO-Print Kft. pp. [229-244.] /"Könyves" - Könyvek. 5./ Fényképek, okmányok, cikkek, emléktáblák. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Hell Miksa. In: Magyar géniusz. Sajtó alá rend.: Gazda István. Szerk.: Rácz Árpád. Budapest, 2001. Rubicon Kiadó. pp. 24-25. /Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. 2./ [HAD.]

BARTHA Lajos: Bogdanich Imre Dániel felsőgeodéziai méréseinek eredményei Lipszky Magyarország-térképének tükrében. In: A magyar térképészet nagyjai. Lipszky János (1766-1826). Mikoviny Sámuel (1700-1750). Tudományos emlékülések előadásai és kiállítási katalógus. Budapest, 2001. Országos Széchényi Könyvtár - Osiris Kiadó, Dürer Nyomda Kft. pp. 27-34. /Libri de libris./ Az emlékülés 1998. dec. 14-én volt, Lipszky János: A gondolattól a megvalósulásig címmel. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Zach János Ferenc szerepe Lipszky Magyarország térképének megszületésében. In: A magyar térképészet nagyjai. Lipszky János (1766-1826). Mikoviny Sámuel (1700-1750). Tudományos emlékülések előadásai és kiállítási katalógus. Budapest, 2001. Országos Széchényi Könyvtár - Osiris Kiadó, Dürer Nyomda Kft. pp. 62-73. /Libri de libris./ Zach János Ferenc, Lipszky János, Schedius Lajos, Bogdanich Dániel, Taucher Ferenc 20 korabeli levelének részletével. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Mikoviny Sámuel asztrogeodéziai méréseiről. In: A magyar térképészet nagyjai. Lipszky János (1766-1826). Mikoviny Sámuel (1700-1750). Tudományos emlékülések előadásai és kiállítási katalógus. Budapest, 2001. Országos Széchényi Könyvtár - Osiris Kiadó, Dürer Nyomda Kft. pp. 204-213. /Libri de libris./ Az emlékülés 2000. márc. 23-án volt, Mikoviny Sámuel: " ... a haza szeretete hajt minket előre" címmel. [KSZ.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 14-154. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Földi éghajlatváltozás. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 157. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A naptevékenység 2000-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 157-159. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A Nap túloldalának megfigyelési lehetőségei. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 159-160. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A TRACE eredményei. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 161-162. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Mágneses mérések a napkoronában. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 163-164. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Mit csinál a napszél, amikor nem fúj? In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 165. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Lemeztektonika nyomai a Marson? In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 165-166. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Jupiter. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 166-167. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az Io magmaóceánja. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 167. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Europa. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 168-170. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Triton felszíne még fiatalabb. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 170. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Plútó és a Charon. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 171. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: A második kisbolygó, amelynek holdja van. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 171-172. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: A NEAR az Eros kisbolygó körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 172-174. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóveszély. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 174-176. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók üstököspályán. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 176-177. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Újabb magyar vonatkozású kisbolygók. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 177-178. Lassovszky, Cabot, Pest. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A Naprendszer legtávolabbi objektuma. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 178-179. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Napba zuhanó üstökösök. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 179. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Egy exobolygó átvonulásainak megfigyelése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 179-181. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Képek távoli bolygókról? In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 181-182. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

APAI Dániel: Porkorongok fiatal és idősebb csillagok körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 182-183. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Hol észlelhető a csillaggá zuhanás? In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 183-184. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: A csillagkeletkezés gyors folyamat. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 184-185. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Röntgensugárzás "hideg" protocsillagokból. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 185-186. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

DOMSA István: Kis tömegű csillagok egy "csillagontó" régióban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 186. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Gravitációs mikrolencsék. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 187. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Új törpecsillag-típusok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 187-189. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

APAI Dániel: Mi van a spirál végén? In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 189-190. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Molekulahéjak félszabályos vörös változócsillagok körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 191. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Zakatoló csillagfejlődés: Sakurai objektuma. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 192-193. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Deutérium az Orion-ködben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 194-195. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: 1999 fényes nóvái. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 195. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

APAI Dániel: Az M80 kék kincse. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 195-197. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: A legközelebbi csillagtársulások. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 197. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

APAI Dániel: Szuperhalmazok a Tejútrendszer centrumában? In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 198. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: VLT-hírek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 199-202. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Halmazközi objektumok a Comában. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 202. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Kis protogalaxisok nagy vöröseltolódással. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 203. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Hélium ősrobbanás nélkül? In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 203-204. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

DOMSA István: A Hubble délre tekint. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 204-205. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Természetes gyorsító fekete lyukak körül? In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 205-206. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABÓ Róbert: Bolygóegyüttállások. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 207-217. [SRG.]

VINKÓ József - KISS László - SÁRNECZKY Krisztián - FÜRÉSZ Gábor - CSÁK Balázs - SZATMÁRY Károly: Szupernovák. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 218-236. [SRG.]

SZABADOS László: A mikrováltozó-csillagászat és a mega-változócsillagászat felé. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 237-248. [SRG.]

APAI Dániel - DOMSA István - MOÓR Attila: Barnard 335: a csillagkeletkezés Szent Grálja. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 249-259. [SRG.]

TÓTH L. Viktor: A "hideg tekintetű" ISOPHOT. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 260-275. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: A P Cygni 400 éve. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 276-284. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 1999/2000. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 285-290. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének működése 1999-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 291-301. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 1999-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 1999. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 302-307. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete 1997-1999. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 308-312. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Az ELFT Csillagászati Szakcsoport működése 1986-99 között. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 313-314. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. [SRG.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 1999-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2001. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2000. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 315-317. [SRG.]

Holdacska és Csillagocska. [népmese]. [japán eredetiből] Ford.: Lestyán Anita. In: Momotaró, a barackfiú. Budapest, 2001. Alfabéta Kiadó. pp. 147-151. [FŐA.]

PUSKÁS János: "Az ultraibolya sugárzás mérése, modellek és hatások a Földön és az Űrben" konferencia San Diego, 2001. júl. 29 - aug. 3. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei. Természettudományi füzetek. 8. Szerk.: Veress Márton, Puskás János. Szombathely, 2001. pp. 5-6. A konferencián elhangzott előadás szövege angolul ugyanitt. pp. 7-10. [KSZ.]

REIDER Imréné - NOWINSZKY László - PUSKÁS János: A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella Deschka et Dimic) fénycsapdás fogása a holdfázisokkal összefüggésben. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei. Természettudományi füzetek. 8. Szerk.: Veress Márton, Puskás János. Szombathely, 2001. pp. 19-22. [KSZ.]

  BARTHA Lajos: Kövesligethy Radó és a földrengéskutatás "magyar iskola"-ja. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Ezer év innováció Magyarországon (a 2000. évi ankét anyaga). Szerk.: Vámos Éva és Vámosné Vigyázó Lilli. Budapest, 2001. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága. pp. 285-288. [HAI.]

HORVÁTH Tibor: Palatin Gergely 100. éves villámjelzője. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Ezer év innováció Magyarországon (a 2000. évi ankét anyaga). Szerk.: Vámos Éva és Vámosné Vigyázó Lilli. Budapest, 2001. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága. [IBQ.]

SCHNÉ Attila: A távcsőtükör csiszolása. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 3-29. [ITI.]

MIZSER Attila: Távcsöves tévhitek. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 30-33. [ITI.]

MOGYORÓSI Imre: Okulárok. Segítség a választáshoz. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 34-39. Az Astronomy 1993. júniusi száma alapján. [ITI.]

FARKAS István: Földi távcsövekről, kezdőknek. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 46-53. [ITI.]

Milyen távcsövet vegyünk? Praktikus tanácsok ajándékvásárlóknak és ajándékkérőknek. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 54-57. [ITI.]

FARKAS István: Binokulárok, monokulárok. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 58-66. [ITI.]

FARKAS István: Állványokról, kezdőknek. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 66-68. [ITI.]

FŰRÉSZ Gábor - ZALEZSÁK Tamás: Meade LX200: a jövő század távcsöve. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 69-72. A tesztelt távcső a 20. században (1994. dec. 6-án) érkezett Székesfehérvárra. [ITI.]

Pontos pólusraállás avagy a Scheiner módszer. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. p. 73. [ITI.]

BERINGER Pál: Pólusra állás digitális osztottkör segítségével. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 74-75. [ITI.]

BERENTE Béla: Versenyben az apokromátokkal. Az apokromátok alternatívája a ferdetükrös távcső. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 76-78. [ITI.]

SCHNÉ Attila: Saját tapasztalataim a Yolo-távcsővel. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. p. 79. Berente Béla segítségével (útmutatásával) maga készített el egy 172/1863 mm-es Yolo távcsövet. [ITI.]

KELLEY István - LŐRINCZ Imre - PAPP Sándor - BABCSÁN GáboR. Vixen-parádé avagy Vixen távcsövek az észlelők kezében. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 80-85. [ITI.]

ÓVÁRI László: Jusztírozzunk egyszerűen. Kollimátorok házilag. In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 85-88. [ITI.]

SZABÓ Sándor: Hogyan válasszuk meg távcsövünket? In: Távcső Almanach 2001. Időszaki kiadvány amatőrcsillagászoknak, távcsőtulajdonosoknak, távcsőépítőknek. Szerk. Összeállította: Illés Tibor. [Szeged,] 2001. Magánkiadás. ITBooks DPT Stúdió. pp. 89-91. [ITI.]

[PUSKÁS Béla:] Hencse. Szentmártoni Béla szerkesztő, amatőr csillagász. Hencsei temető III. 1. 1. In: Temetők üzenete. Puskás Béla szerk. [Kaposvár,] 2001. p. 235. Szentmártoni Béla életrajza. A színes képillusztráció Szentmártoni József (1902-1987) sírját mutatja, amely Béla édesapjáé, amely itt a szomszédos sír. [KSZ.]

Fejér Lipót. In: Új magyar Életrajzi Lexikon. II. köt. Főszerk.: Markó László. Budapest, 2001. Magyar Könyvklub, Szekszárdi Nyomda. pp. 568-569. [SRG.]

Gothard Jenő. In: Új magyar Életrajzi Lexikon. II. köt. Főszerk.: Markó László. Budapest, 2001. Magyar Könyvklub, Szekszárdi Nyomda. pp. 1057-1058. [SRG.]

Gothard Sándor. In: Új magyar Életrajzi Lexikon. II. köt. Főszerk.: Markó László. Budapest, 2001. Magyar Könyvklub, Szekszárdi Nyomda. p. 1058. [SRG.]

In memoriam Dr. Bognár László (1941-2001). In: Űrtevékenység Magyarországon 2001. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2002. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 10-11. [KSZ.]

A magyar űrkutatás 2001. évi tevékenysége. In: Űrtevékenység Magyarországon 2001. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2002. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 12-29. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: A SAS. In: Űrtevékenység Magyarországon 2001. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2002. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 31-40. Signal Analyzer and Sampler. [KSZ.]

BOTH Előd: Tízéves a Magyar Űrkutatási Iroda. In: Űrtevékenység Magyarországon 2001. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2002. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 41-50. [KSZ.]

SZEGŐ Károly: Statégiai célunk: tagság az Európai Űrügynökségben. In: Űrtevékenység Magyarországon 2001. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2002. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 51-54. [KSZ.]

APÁTHY István: A PILLE története. In: Űrtevékenység Magyarországon 2001. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2002. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 55-62. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Űrállomás a fejünk felett. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2000/2001. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 106. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 2001. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 39-41. "...Az űrállomás mintegy 400 km magasságban, 92 perc alatt kerüli meg a földet. Mivel bolygónk közben elfordul alatta, mindig más és más területek fölött halad el. Magyarország "űrterét" napjában többször is keresztezi. (Pályahajlása miatt csak az 55 foknál alacsonyabb szélességi körökről látható.) [...] Az űrállomás viszonylag sötét helyről, ahonnan látjuk a fényes csillagokat, könnyen megfigyelhető. Pontosan kell azonban tudnunk, hogy mikor és hova nézzünk. Ehhez a NASA web-lapján kapunk segítséget. A hosszú cím miatt célszerű a következő weblapról indulni: http://www.zmgzeg.sulinet.hu/csillag" [HAI.]

Ezeréves történelmünk néhány cseppje. Napóraszobrot az emlékparkban, skanzent a szabadtéri múzeumban avatnak. = 24 óra 12. 2001. máj. 18. 115. sz. p. 4. "- Még nem volt szobrom városunkban, nagyszerű érzés, megtisztelő számomra, hogy negyvenöt éves koromban, a megnyert pályázat eredményeként, május 20-án felavatják napóra-szobromat a Millenniumi Emlékpark szigetén - mondta Szunyogh László tatabányai szobrászművész. - Kovaliczky István csillagásszal együtt dolgoztunk, ő alkotta meg a nagy térben elhelyezett napórát, én pedig felöltöztettem. Alkotásomon apa fiával látható, szándékaim szerint átfűztem ezeréves történelmünket: egyszerre fejezheti ki múltunk magját, mondjuk az apa Géza fejedelmet fiával, Istvánnal, ugyanakkor a kortárs emberpár már a jövőbe tekint. A férfi fejének árnyéka - mely nyáron a kőlapokra, télen az oszlopokra, ősszel és tavasszal pedig az őket összekötő egyenesre vetülve mutatja az időt. A napóra a pontos időtől legfeljebb 16 perccel tér el. ..." [HAI.]

TÓTH Ilona: A napóra pontosan mutatja az időt. Egy művészi kaland végén új szobrot avattak. = 24 óra 12. 2001. máj. 21. 117. sz. p. "Vasárnap délelőtt nem kellett karóra, mégis tudtuk a pontos időt a Millenniumi Emlékparkban. Fél tízkor kezdődött el ugyanis a szigeten a napóra-kompozíció avatása. ..." [HAI.]

ALBERTI Ágnes: Segít felfogni a felfoghatatlant. A nap portréja: Kovaliczky István műkedvelő csillagász. = 24 óra 12. 2001. nov. 3. 256. sz. p. 5. "Ma van a magyar tudomány napja. Ez alkalomból Kovaliczky Istvánnal, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságmegyei ügyvezető elnökével, műkedvelő csillagásszal beszélgettünk. Megyei információ. - Van jelene és jövője a tudományos ismeretterjesztésnek? - Hogyne lenne? Úgy gondolom, az emberek alapvetően érdeklődőek, és ha sikerül felébreszteni a bennük megbúvó természetes tudásvágyat, nyert ügyünk van. Nem tudom, hallott-e arról, hogy a statisztikai adatok szerint a színvonalas dokumentumfilmeket sugárzó csatornák nézettsége is jó. [...] - Apropó, Nap. Ha jól tudom, köze van a sárberki Napóra létrehozásához is... - Igen. Én voltam az ötletgazda. Igazán szép a szoborkompozíció - Szunyogh László alkotása -, amely az Istvánt karjaiban tartó Géza fejedelmet ábrázolja. Az álló Géza fejének árnyéka jelzi a múló időt. ..."
Külön raszteren: Névjegy. Kovaliczky István 1961-ben született Miskolcon. Először a nyíregyházi tanárképző főiskolán, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett általános illetve középiskolai fizikatanári diplomát. Felesége tanár. Egy gyermeke van, nyolcadikos a tatabányai Árpád-gimnáziumban. 1984 óta él Tatabányán. Hobbija a csillagászat." [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2000. december. = Aero Magazin 3. 2001. febr. 2. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2001. január. = Aero Magazin 3. 2001. febr. 2. p. 44. [SRG.]

Sztp. L. [SZENTPÉTERI László]: Űrhírek. Eros A1: izraeli polgári távérzékelő hold. = Aero Magazin 3. 2001. febr. 2. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 3. 2001. febr. 2. pp. 44-45. [SRG.]

ALMÁR Iván: A bölcsek Európáról és a világűrről. Az ESA jövője. = Aero Magazin 3. 2001. febr. 2. pp. 46-47. [SRG.]

MÉSZÁROS István: Apollo-14: Fra Mauro. A Hold-expedíciók története. IV. rész. = Aero Magazin 3. 2001. febr. 2. pp. 48-50. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2001. február. = Aero Magazin 3. 2001. márc. 3. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 3. 2001. márc. 3. pp. 44-45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Plútó vagy Europa? Naprendszer-kutatás. = Aero Magazin 3. 2001. márc. 3. pp. 46-47. [ALM.]

ILLÉS Erzsébet: A Ganymedes és a Callisto. A Galileo félidei eredményei V. = Aero Magazin 3. 2001. márc. 3. pp. 48-50. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2001. március. = Aero Magazin 3. 2001. ápr. 4. sz. p. 44. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 3. 2001. ápr. 4. sz. pp. 44-45. Összeállította: Horváth András. Magyar delegáció a Pille startján.; ISS: STS-102, Discovery+Leonardo.; 32. LPSC, Houston.; Búcsú a Mirtől. [SRG.]

ALMÁR Iván: Gagarin- és STS-évforduló. A Vosztok 40. az első Space Shuttle 20 éve repült. = Aero Magazin 3. 2001. ápr. 4. sz. pp. 46-47. [SRG.]

GAÁL Bernadett: A Mars vonzásában. Egy nagy amerikai utazás. = Aero Magazin 3. 2001. ápr. 4. sz. pp. 48-50. Mars-kutatási pályázat nyertesei Amerikában Bodó Zsófia és Gaál Bernadett. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2001. április. = Aero Magazin 3. 2001. máj. 5. sz. p. 44. [SRG.]

HORVÁTH András: Űrhírek. 2001 Mars Odyssey.; Moszkvai űrkonferenciák. = Aero Magazin 3. 2001. máj. 5. pp. 44-45. [SRG.]

MAGYARI Béla: Gagarin-évforduló Budapesten. = Aero Magazin 3. 2001. máj. 5. sz. p. 45. Űrhírek. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: ISS: STS-100, Endeavour + Raffaello. = Aero Magazin 3. 2001. máj. 5. sz. p. 45. Űrhírek. [SRG.]

HORVÁTH András: Szojuz-TM-32: Tito, az első űrturista. = Aero Magazin 3. 2001. máj. 5. sz. p. 46. Denis Tito. Űrhírek. [SRG.]

ALMÁR Iván: Művészet a súlytalanságban. Űrart. = Aero Magazin 3. 2001. máj. 5. sz. pp. 46-47. [SRG.]

SIK András: Űrkutatók, itt Houston. Egy konferencia és ami mögötte van. = Aero Magazin 3. 2001. máj. 5. sz. pp. 48-50. 2001. márc. 12-16. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2001. május. = Aero Magazin 3. 2001. jún. 6. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Amerikai-magyar űrszerződés.; ISS: késéssel szált le az Endeavour.; ISS: visszatért a Szojuz-TM-31.; Megszólalt a Pioneer-10. = Aero Magazin 3. 2001. jún. 6. sz. pp. 44-46. Űrhírek. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: A hatodik űrnagyhatalom. India az elit klubban. = Aero Magazin 3. 2001. jún. 6. sz. pp. 46-48. [HAI.]

ALMÁR Iván: Űreszközök nyilvántartása. Űrregiszter. = Aero Magazin 3. 2001. jún. 6. sz. pp. 49-50. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2001. június. = Aero Magazin 3. 2001. júl. 7. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

(tardos): Az Airbus az űrprogrambanban.; A hordozórakéták új generációja. = Aero Magazin 3. 2001. júl. 7. sz. pp. 44-45. Tudósítás a Le bourget 2001. repülő- és űrkiállításról. [HAI.]

S. Z. [SAJTOS Zoltán]: A szárnyas rakéta. Bajkál-probram. = Aero Magazin 3. 2001. júl. 7. sz. p. 46. Tudósítás a Le bourget 2001. repülő- és űrkiállításról. [HAI.]

ALMÁR Iván: Veszélyes tengerszorosban. Hajók űrnavigációja. = Aero Magazin 3. 2001. júl. 7. sz. pp. 47-48. [HAI.]

MÉSZÁROS István: Autóval a holdon. A J-típusú Apollo űrhajók felszerelése. = Aero Magazin 3. 2001. júl. 7. sz. pp. 49-50. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2001. július. = Aero Magazin 3. 2001. aug. 8. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

APÁTHY István: Az ISS-Pille jól működik. = Aero Magazin 3. 2001. aug. 8. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: A MAP a Lagrange-pont felé tart.; ISS: STS-104, a zsilipmodul szállítása.; A Prisz az ISS-hez készülődik. = Aero Magazin 3. 2001. aug. 8. sz. pp. 44-45. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Az űrrepülőgép átalakul. A Shuttle új arca. = Aero Magazin 3. 2001. aug. 8. sz. pp. 46-47. [HAI.]

MÉSZÁROS István: Apollo-15: Hadley-Apenninek. David Scott tiszteletére. A Hold-expedíciók története. 5. = Aero Magazin 3. 2001. aug. 8. sz. pp. 48-50. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2001. augusztus. = Aero Magazin 3. 2001. szept. 9. p. 44. [SRG.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Űrhírek. Az Ariane 5 újabb kudarca. = Aero Magazin 3. 2001. szept. 9. p. 44. [SRG.]

HORVÁTH András: Űrhírek. = Aero Magazin 3. 2001. szept. 9. pp. 44-45. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: A magyar űrkutatás fő irányai. Hazai űrtevékenység I. = Aero Magazin 3. 2001. szept. 9. pp. 46-48. [SRG.]

[ALMÁR Iván]: Föld körüli repülés. Múlt és jövő. = Aero Magazin 3. 2001. szept. 9. pp. 48-49. [SRG.]

ALMÁR Iván: Újra az űrturizmusról. Űrhotelek? = Aero Magazin 3. 2001. szept. 9. p. 49. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2001. szeptember. = Aero Magazin 3. 2001. okt. 10. p. 50. [SRG.]

HORVÁTH András: Űrhírek. = Aero Magazin 3. 2001. okt. 10. pp. 50-51. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: A magyar űrkutatás fő irányai. Hazai űrtevékenység I. = Aero Magazin 3. 2001. okt. 10. pp. 52-54. [SRG.]

ALMÁR Iván: Ukrajna, az űrhatalom. Űrkutatás a szomszédban. = Aero Magazin 3. 2001. okt. 10. pp. 55-56. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2001. október. = Aero Magazin 3. 2001. nov. 11. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Űrkongresszus Toulouse-ban. = Aero Magazin 3. 2001. nov. 11. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: IAA-könyvdíj űrszótárért.; ISS: űrséták és Szojuz-TM-33. = Aero Magazin 3. 2001. nov. 11. sz. pp. 44-45. Almár Ivánt tüntették ki az általa szerkesztett 16 nyelvű űrszótárért. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Az IAF első 50 éve. Űrtörténelem. = Aero Magazin 3. 2001. nov. 11. sz. pp. 45-47. [HAI.]

CHICARRO, Augustin - HORVÁTH András - SZENTPÉTERI László: Mars Express. Európa a vörös bolygóhoz indít. = Aero Magazin 3. 2001. nov. 11. sz. p. 47-50. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2001. november. = Aero Magazin 3. 2001. dec. 12. sz. p. 42. Táblázat. [HAI.]

Sztp. L. [SZENTPÉTERI László]: QuickBird. = Aero Magazin 3. 2001. dec. 12. sz. p. 42. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Vízkereső Mars Odyssey.; ISS: Szojuz-taxicsere, űrséta, indul az Endeavour. = Aero Magazin 3. 2001. dec. 12. sz. pp. 42-43. Űrhírek. [HAI.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Űrhírek. Űrnap 2001. = Aero Magazin 3. 2001. dec. 12. p. 43. [SRG.]

ALMÁR Iván: A NASA Goldin alatt és után. Őrségváltás. = Aero Magazin 3. 2001. dec. 12. sz. pp. 43-44. "Daniel Goldin, a NASA vezetője november 17-én távozott posztjáról." [HAI.]

(sajtos) [SAJTOS Zoltán]: A nagy találkozás. Visszatérés Csillagvárosba. = Aero Magazin 3. 2001. dec. 12. sz. pp. 45-46. Magyari Béla és Farkas Bertalan látogatása a kiképzésének helyszínére két évtized elmúltával. [HAI.]

SAJTOS Zoltán: Aprócska pontok vagyunk. Találkozás húsz év után. = Aero Magazin 3. 2001. dec. 12. sz. pp. 47-49. Interjú Valerij Kubaszovval. Magyari Béla és Farkas Bertalan találkozása Valerij Kubaszovval. [HAI.]

Dán András CCD felvételei a Hyginus és Triesnecker repedésrendszerről. = Astra 5. 2001. jan-febr. 1. sz. címlap. Készültek 250/1250-es newtonnal. [KSZ.]

Jelenségnaptár. Előadások. = Astra 5. 2001. jan-febr. 1. sz. p. 2. 2001. január és február. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Ötödik évfolyam, 25. szám. = Astra 5. 2001. jan-febr. 1. sz. p. 3. A szerkesztő üdvözlő sorai. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Az Astra negyedik éve. = Astra 5. 2001. jan-febr. 1. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A Soligor MT-910/4,5"E távcső tesztje. = Astra 5. 2001. jan-febr. 1. sz. p. 5. Egy 114/910 mm-es Newton-távcső tesztje 2000. nov. 22-én. [KSZ.]

CZIGÁNY Szabolcs: Egy pécsi megfigyelés az évezred utolsó részleges napfogyatkozásáról. = Astra 5. 2001. jan-febr. 1. sz. p. 5. 2000. dec. 25-én, az USA, New York államából, Pullmann településről nézte és fényképezte a napkelte utáni részleges fogyatkozást. [KSZ.]

PÁL Károly: Holdbéli kalandozások. 3. Holddómok. = Astra 5. 2001. jan-febr. 1. sz. pp. 6-14. [KSZ.]

Phil Harrington (Smithtown, NY) felvétele az évezred utolsó részleges napfogyatkozásáról. = Astra 5. 2001. jan-febr. 1. sz. p. 14. 2000. dec. 25-én. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Januári és februári holdsarlók. = Astra 5. 2001. jan-febr. 1. sz. p. 13. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 5. 2001. jan-febr. 1. sz. p. 14. 2001. febr. 1-én este. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A Sombrero-galaxis (M 104) és az M 46 nyílthalmaz látványa. = Astra 5. 2001. márc-ápr. 2. sz. címlap. Rajzok egy 150/750-es távcsővel. [KSZ.]

Jelenségnaptár. Előadások. = Astra 5. 2001. márc-ápr. 2. sz. p. 2. 2001. március és április. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Grastyán-díjat kapott a Pécs-Baranyai TIT Csillagászati Szakosztálya. = Astra 5. 2001. márc-ápr. 2. sz. p. 3. 2001. febr. 27-én. [KSZ.]

ROPOLI László: Egy kora tavaszi észlelés története... = Astra 5. 2001. márc-ápr. 2. sz. p. 4., címlap. 2001. febr. 10-én 20 mély-ég objektumot észlelt Áts Gellért, Gyenizse Péter és Ropoli László. [KSZ.]

VINCZE Iván: Holdfogyatkozás - 2001. január 9. = Astra 5. 2001. márc-ápr. 2. sz. p. 5. Észlelésének részletes leírása. [KSZ.]

PÁL Károly: Holdbéli kalandozások. 4. Holdbéli völgyek. = Astra 5. 2001. márc-ápr. 2. sz. pp. 6-12. [KSZ.]

ROPOLI László: Nemzetközi Űrállomás. = Astra 5. 2001. márc-ápr. 2. sz. pp. 13-17. [KSZ.]

Az M 46 és az M 47. = Astra 5. 2001. márc-ápr. 2. sz. p. 18. Sky and Telescope, 1994. márc. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. [KSZ.]

A Corvus és az M 104. = Astra 5. 2001. márc-ápr. 2. sz. p. 18. Sky and Telescope, 1995. máj. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Márciusi és áprilisi holdsarlók. = Astra 5. 2001. márc-ápr. 2. sz. p. 19. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 5. 2001. márc-ápr. 2. sz. p. 20. 2001. ápr. 1-én este. [KSZ.]

Dán András CCD felvételei a Naprendszer óriásairól. = Astra 5. 2001. máj-jún. 3. sz. címlap. A Szaturnusz és a Jupiter. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 5. 2001. máj-jún. 3. sz. p. 2. 2001. május és június. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Teljes holdfogyatkozás megfigyelése. 2001. január 09. este. = Astra 5. 2001. máj-jún. 3. sz. pp. 3-5. [KSZ.]

PÁL Károly: Holdbéli kalandozások. 5. Hatszögletű kráterek. = Astra 5. 2001. máj-jún. 3. sz. pp. 6-14. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Májusi és júniusi holdsarlók. = Astra 5. 2001. máj-jún. 3. sz. p. 15. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 5. 2001. máj-jún. 3. sz. p. 16. 2001. jún. 1-én este. [KSZ.]

A MIR űrállomás fénykorában. = Astra 5. 2001. júl-aug. 4. sz. címlap. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 5. 2001. júl-aug. 4. sz. p. 2. Július és augusztus. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Mars! (... ki az ég alá!) = Astra 5. 2001. júl-aug. 4. sz. p. 3. A 2001-es Mars-földközelségről. [KSZ.]

ROPOLI László: MIR. = Astra 5. 2001. júl-aug. 4. sz. pp. 4-11. A MIR űrállomás részletes ismertetése. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A nyár üstököse. = Astra 5. 2001. júl-aug. 4. sz. p. 12. A C/2001 LINEAR A2 keresőtérképe. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Ceres az M54 mellett. = Astra 5. 2001. júl-aug. 4. sz. p. 13. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Júliusi és augusztusi holdsarlók. = Astra 5. 2001. júl-aug. 4. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 5. 2001. júl-aug. 4. sz. p. 16. 2001. aug. 1-én este. [KSZ.]

Néhány pécsi műkedvelő csillagász az egyik szentléleki melléképület előtt. = Astra 5. 2001. szept-okt. 5. sz. címlap. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 5. 2001. szept-okt. 5. sz. p. 2. 2001. szeptember és október. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Távcsöves találkozó a Bükkben. = Astra 5. 2001. szept-okt. 5. sz. pp. 3-4. 2001. aug. 17-20. [KSZ.]

Csillagászati hét (2001. 09. 24. - 30.) = Astra 5. 2001. szept-okt. 5. sz. p. 4. Pécsett előadást tartanak: Bugya Titusz, Hegedüs Tibor, Käsz László, Kőszegi Levente. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Mire jó egy mini dobson? = Astra 5. 2001. szept-okt. 5. sz. p. 5. 150 mm-es f/3,5-ös tükrös távcsövéről. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Szentléleki 23 órás holdsarló megfigyelése 2001. augusztus 18-án hajnalban. = Astra 5. 2001. szept-okt. 5. sz. pp. 6-7. A szentléleki táborból 11 fő (Balogh János, Bánrévi Imre, Berente Béla, Csík Dániel, Éder Iván, Farkas Ernő, Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Sragner Márta, Mizsér Csaba, Simon Antal, Szitkay Gábor) látta a hajnali holdsarlót. Utolsó szabadszemes látásakor 23 óra 33 perces volt. [KSZ.]

Az M 15 és az M 2. = Astra 5. 2001. szept-okt. 5. sz. p. 7. Sky and Telescope, 1993. okt. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. [KSZ.]

A Delfin. = Astra 5. 2001. szept-okt. 5. sz. p. 8. Sky and Telescope, 1993. szept. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. [KSZ.]

Körív a Piscesben. = Astra 5. 2001. szept-okt. 5. sz. p. 9. Sky and Telescope, 1993. nov. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. [KSZ.]

A Hold elfedi a Jupitert. = Astra 5. 2001. szept-okt. 5. sz. p. 9. A jelenség 2001. szept. 12-én lesz. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Szeptemberi és októberi holdsarlók. = Astra 5. 2001. szept-okt. 5. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 5. 2001. szept-okt. 5. sz. p. 12. 2001. okt. 1-én este. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Az ezredforduló égboltja. = Astra 5. 2001. nov-dec. 6. sz. címlap. Csíkhúzós felvétel 10 perces expozíciója, amely 2000. dec. 31. utolsó 5 percén és a 2001. jan. 1. első 5 percén át tartott. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 5. 2001. nov-dec. 6. sz. p. 2. 2001. november és december. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Ismét sikeres volt a Csillagászati Hét. = Astra 5. 2001. nov-dec. 6. sz. p. 3. Pécsett. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Hogyan nem láttuk a 15 órás holdsarlót? = Astra 5. 2001. nov-dec. 6. sz. p. 3. 2001. okt. 16-án hajnalban. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Tágul-e a Hold? A gravitáció állandó csökkenéséről. = Astra 5. 2001. nov-dec. 6. sz. pp. 4-7. [KSZ.]

PÁL Károly: [Holdbéli kalandozások. 6.] Nyári holdbéli kalandozások. = Astra 5. 2001. nov-dec. 6. sz. pp. 7-15. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 5. 2001. nov-dec. 6. sz. p. 16. 2001. dec. 1-én este. [KSZ.]

SRAGNER Márta - KESZTHELYI Sándor: A könyvtárosok védőszentje alexandriai Szent Katalin. = Baranyai Könyvtári INFO 3. 2001. dec. 12. sz. pp. 16-17. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

A betlehemi csillag. = Békés Megyei Hírlap 56. 2001. dec. 24. 299. sz. "Adjon Isten Jézusunk, Jézusunk! / Három király mi vagyunk, / Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk mert siettünk, / kis juhocska mondta - biztos / itt lakik a Jézus Krisztus..." Mint annyi mást, József Attilát is megihlette a Megváltó születése. A költő a legkézenfekvőbb dokumentumra, a Bibliára hivatkozva írt a lángos csillagról. Máté evangéliuma szerint a napkeleti csillag mutatta az irányt a három királynak, hogy Betlehemben megtalálják a gyermek Jézust. Johannes Kepler, Rudolf prágai császár udvari csillagásza fejtette meg a lángos csillag rejtélyét. Akkoriban már Dionysos Exigus római apát javaslata alapján az éveket az "Úr megtestesülése", vagyis Jézus megfogantatásának évéből kiindulva számították. Ez pedig az apát szerint Augustus uralkodásának 28. éve volt. A szentéletű római azonban kétszer is tévedett.
Először is nem vette figyelembe, hogy a szóban forgó császár korábban, hozzávetőlegesen négy esztendeig, Octavianus néven már uralkodott. A második tévedése, hogy a régi római számrendszerben még nem ismerték a nullát, és az apát ezt elfelejtette. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Októberi összejövetelünkön történt - megalakult az Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportja! = Betelgeuse 2. 2001. jan-febr. 13-14. sz. p. 2. 2000. október 21-én, Hartán 16 fő alakította meg a csoportot. [KSZ.]

NAGY Attila: Közelebb a csillagokhoz - Petőfi szülőföldjén. = Betelgeuse 2. 2001. jan-febr. 13-14. sz. pp. 3-4. Rendezvény Kiskőrösön 2000. november 4-én. [KSZ.]

HOLLÓSI Botond: Amatőrcsillagász találkozó Szegeden. = Betelgeuse 2. 2001. jan-febr. 13-14. sz. p. 4. 2000. november 11-én. [KSZ.]

BALATON László: Szkeptikusok VI. Országos Konferenciája Székesfehérváron. = Betelgeuse 2. 2001. jan-febr. 13-14. sz. p. 5. 2000. november 11-én. [KSZ.]

JÁRDI MIHÁLY: Bartha Lajos csillagász előadása "Szomszédunk, a Hold" címmel. = Betelgeuse 2. 2001. jan-febr. 13-14. sz. pp. 6-7. 2000. november 25-én Hartán. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Betelgeuse-ről. = Betelgeuse 2. 2001. jan-febr. 13-14. sz. pp. 7-9., címoldal. A csillagról. [KSZ.]

[BALATON László:] Novemberi észleléseink. = Betelgeuse 2. 2001. jan-febr. 13-14. sz. pp. 9-11. Leonida összefoglaló. Vida István Hold-észlelése. Hold-Vénusz együttállás. [KSZ.]

A NASA átdolgozta Mars-felderítési programját. = Betelgeuse 2. 2001. jan-febr. 13-14. sz. pp. 11-12. Ford.: Hollósi Botond. [KSZ.]

Élet a Marson? = Betelgeuse 2. 2001. jan-febr. 13-14. sz. p. 12. Ford.: Hollósi Botond. [KSZ.]

BALATON László: Január-február havi észlelési ajánlat. = Betelgeuse 2. 2001. jan-febr. 13-14. sz. pp. 13-19. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A 2000. decemberi összejövetelünkön történt. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. p. 2. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Észleléseink az AAVSO Newsletterben. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. p. 2. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Megszületett az MCSE kiskunsági regionális bázisa. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. p. 2. [KSZ.]

BALATON László: Megújult honlapunk. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. p. 2. [KSZ.]

DOSTYICZA Illés: Az üstökösökről. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. p. 3. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagcsokor a Rákban. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. pp. 4-7. Az M44 (Praesepe, Jászol) ismertetése. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Holdi telkek jutányos áron? = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. pp. 8-9., címoldal. Interjú Gál Gyula világűrjogásszal. [KSZ.]

SZAKÁCS László: Csillagászati gondolatok. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. p. 10. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Ki az amatőrcsillagász? = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. pp. 11-12 Profi, amatőr, észlelő, nem-észlelő kategóriák. [KSZ.]

Kuiper-övi óriás. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. p. 12. Ford.: Hollósi Botond. [KSZ.]

JÁRDI Mihály: Bartha Lajos csillagász előadása "Csillagunk, a Nap" címmel. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. pp. 13-14. 2001. február 3-án Solton. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A korai holdsarló megfigyelése. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. pp. 15-17. 1998-2000-ben végzett 8 észlelésének leírása. [KSZ.]

[BALATON László:] Téli észleléseink. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. pp. 18-22. Holdfogyatkozás 2001. január 9-én.; LTP- és zöldsugár észlelés. Szabadszemes észlelések. [KSZ.]

BOZSOKY János: Aquarius távcső árlista. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

BALATON László: Március-április havi észlelési ajánlat. = Betelgeuse 2. 2001. márc-ápr. 15-16. sz. pp. 24-27. [KSZ.]

NAGY Attila: Vendégünk volt Mizser Attila. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. p. 2. Hartán 2001. február 24-én. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Stratégiai partnerség a Kecskeméti Planetáriummal. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. p. 3. [KSZ.]

NAGY Attila: A Csillagászat Napja - Kiskőrösön. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. pp. 3-4., címoldal. 2001. március 31-én. [KSZ.]

SIMON Attila: MCSE Közgyűlés Budapesten. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Emlékkiállítás Gagarin repülésének 40. évfordulója alkalmából az Orosz Kultúra Házában. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. p. 5. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A pécsi Planetárium. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. pp. 6-7. Az 1961-től Budapesten, 1975-től Pécsett működő vetítőműszer története. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Mir utolsó fél évtizede - ahogy a saját szememmel láttam. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

BALATON László: A fényszennyezésről. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. pp. 8-10. Részben Bacsárdi László anyagai alapján. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: 40 éve történt - az első ember az űrben. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Hogyan készül a személyre szabott horoszkóp? = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. pp. 12-13. Másodközlés a TELAPO című lapból. [KSZ.]

VÁLAS Péter: Betelgeuse - hogyan ejtsük? = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. pp. 13-14. Csaknem úgy, ahogy írjuk: Betelgeuze. [KSZ.]

Mars Odyssey űrszonda: úton a Mars felé. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. p. 14. Ford.: Balaton László. [KSZ.]

Szabadszemes becsapódás a Holdon 1178-ban? = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. p. 15. 1178. június 18-án este egy angol krónikás beszámolója szerint. Ford.: Hollósi Botond. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Holdkráterek észlelése szabad szemmel. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

ROMSICS Bence: A blendézésről. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. p. 17. Távcsövek elé rakott szűkítők képjavításáról. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: A bolygóészlelés haszna. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

[BALATON László:] Tavaszi észleléseink. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. p. 20. Nap-észlelés 2001. március 26-án. [KSZ.]

VINCZÚR Balázs: Május-június havi észlelési ajánlat. = Betelgeuse 2. 2001. máj-jún. 17-18. sz. pp. 21-23. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Hol tart a Kiskun Csoport és a Neptunusz Kör? = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

VINCZÚR Balázs: MCSE-kirándulás a Rám-szakadékban. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. p. 4. 2001. április 29-én. [KSZ.]

BALATON László: Csillagászati bemutató és előadás Kecskeméten. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. p. 5. 2001. május 2-án. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Nagyszalontán felavatták Kulin György szobrát. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. p. 5. 2001. június 9-én. [KSZ.]

BALATON László: Megbeszélés és észlelés június 16-án. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. p. 5. [KSZ.]

SIMON Attila: Prágai kirándulásom csillagászati vonatkozásai. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. p. 6., címoldal. Az Orloy csillagászati óra, a prágai bemutató csillagvizsgáló. [KSZ.]

VÁRHEGYI Péter: Országútja. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. pp. 7-8. A Tejút elnevezései a magyar népnyelvben. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Herkules kokárdája (M 13). = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. pp. 9-13. [KSZ.]

PAPP Éva: Emlékképek általános iskolai éveimből. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. pp. 13-14. A szerző tanítója Szakács László amatőrcsillagász, a Kiskun Csoport tiszteletbeli vezetője volt. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Egy régi "Napkelte" emléke - a Voszhod űrhajó. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. pp. 15-16. A Voszhod űrhajók története 1964-1966-ig. [KSZ.]

Genetikailag módosított növények a Marson. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. pp. 17-18. Ford.: Hollósi Botond. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Könyvismertetés. Székely László: A nap magyar kutatója. Fényi Gyula és a jezsuita természettudomány. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. pp. 18-19. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Látványos és érdekes csillagászati jelenségek 2050-ig. 1. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. pp. 19-22. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Csillagászati távcsövek nagyításáról. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. pp. 23-25. [KSZ.]

BAGÓ Balázs: Hasznos tippek a változócsillagok "házilagos" észleléséhez. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. pp. 25-29. [KSZ.]

ROMSICS Bence: Április-júniusi észleléseink. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. pp. 29-33. Szabadszemes napfoltok. Változócsillagok. Holdsarló. Közös észlelések 2001. május 13-án és május 26-án. [KSZ.]

VINCZÚR Balázs: Július-augusztus havi észlelési ajánlat. = Betelgeuse 2. 2001. júl-aug. 19-20. sz. pp. 34-35. [KSZ.]

BALATON László: Csillagászati bemutató Fülöpházán. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. p. 2. 2001. július 6-án. [KSZ.]

BALATON László: Látogatás a Kecskeméti Planetáriumban. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. p. 2. 2001. július 7-én. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A hartai Kiskun-Neptunusz Klubhelyiség várja a csillagászat barátait! = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. p. 2. [KSZ.]

BALATON László: I. Kiskun-Neptunusz Csillagászati Észlelőtábor. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 3-6., címoldal. Kalimajor, 2001. július 13-16. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Tovább bővült honlapunk kínálata. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. p. 6. [KSZ.]

LANG Péter: Távcsöves bemutató Kalimajorban. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. p. 7. 2001. augusztus 3-án. [KSZ.]

BALATON László: Távcsöves bemutató Fülöpszálláson. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. p. 7. [KSZ.]

BALATON László: Csillagásztábor Szentléleken. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A kalocsai székesegyház rejtélye. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 8-11. A 11. századi első templomot a 12-13. század fordulóján újjáépítették, de hossztengelyét 20,6 fokos szöggel elfordítva. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A Kecskeméti Planetárium. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 11-15. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Veszélyes kaland a kozmoszban. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 15-17. Leonov 1965. márciusi űrsétájáról. [KSZ.]

SZAKÁCS László: Hogyan lettem amatőrcsillagász... = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

SIMON Attila: Csillagászati tapasztalataim a Szent István Gimnáziumban - a Haynald Obszervatórium mindennapjai. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 19-20. 1998-tól 2000-ig. [KSZ.]

Fényszennyezési törvény. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. p. 20. Az amerikai Connecticut államban. Ford.: Hollósi Botond. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Látványos és érdekes csillagászati jelenségek 2050-ig. 2. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 20-24. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Szabadszemes napfoltmegfigyelések 1999-2001. március-júniusi időszakban. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 24-25. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Amatőr kettőscsillag észlelés 1. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 25-28. [KSZ.]

ROMHÁNYI Attila: Rianások megfigyelése a Holdon. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 28-29. 2001. augusztus 1-én Ferenczi Béla, Farkas István távcsöveivel. [KSZ.]

BALATON László: Nyári észleléseink. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 29-36. Hold, C/2001 A2 üstökös, tűzgömb- és meteormegfigyelés, Messier-megfigyelés, NGC 7331, Mars, változócsillagok, Perseida-megfigyelés, holdfotók. [KSZ.]

VINCZÚR Balázs: Szeptember-október havi észlelési ajánlat. = Betelgeuse 2. 2001. szept-okt. 21-22. sz. pp. 37-39. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Összejövetel Hartán. = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. p. 2. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Rendezzük MCSE-tagdíjunkat! = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. p. 2. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Észlelőink figyelmébe! = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. p. 2. [KSZ.]

[BALATON László:] Szerzői helyreigazítás. = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. p. 2. [KSZ.]

A TIT Budapesti Planetáriuma. Összeáll.: Mátis András. = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. pp. 3-6. [KSZ.]

VÁRHEGYI Péter: Karácsony haván. = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. pp. 6-7. Régi magyar csillagnevek a téli égen. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: A Challenger-hangszalag. = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

HATHAWAY, James: A cyanobaktériumokról. = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. p. 9. Ford.: Hollósi Botond. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Kereső és osztott körök nélkül. = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. pp. 10-12. Gyakorlati módszerek távcsövek beállításához. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Fényes gömbhalmazok a nyári égen. = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. pp. 12-13., címoldal. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Amatőr kettőscsillag észlelés 2. = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. pp. 14-17. [KSZ.]

Nyári észleléseink. = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. pp. 17-22. Az R CrB eruptív változócsillag fénygörbéi. Szabadszemes jelenségek. Melléknap-megfigyelés. Napészlelés. [KSZ.]

Balaton László: November-december havi észlelési ajánlat. = Betelgeuse 2. 2001. nov-dec. 23-24. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

DALOS Endre: Hogyan tovább? (2.) = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 1. Innentől kettős sorszámmal jelent meg a Draco egy-egy száma. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Anno 2000-2001. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 1. A dátumváltástól az új évezredig. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 23. Pegazus csillagkép. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Teszt: A Yulin 80/720-as akromatikus objektív. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. pp. 2-3. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Neumann János 1903-1957. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 3. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Űrkutatás 2000 után. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 4. [SRG.]

BARTHA Lajos: A 23. naptevékenységi ciklus előmaximuma? (1999. II. félév.) = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 5. [SRG.]

PIRITI János: Bolygók és napok. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 5. A hét napjainak elnevezése latin, francia, olasz, angol, német nyelven. [SRG.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Aki elvezette Amerikát a Holdra, 80 éve született Szebehely Győző. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 6. [SRG.]

Csillagászattörténeti találkozó 2001-ben. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 7. Szombathelyen. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Újabb hét bolygó-holdat fedeztek fel. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 7. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A fogyatkozási periódusokról. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 8. [SRG.]

BARTHA Lajos: Kik (voltak hát) az akadémikus csillagászok? = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 8. [SRG.]

Térkép a Pleione Kettőscsillag és Mély-ég obj. Katalógushoz. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 9. [SRG.]

DALOS Endre: Paksi oldal. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. pp. 10-12. Részletek: A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 1. (1997. okt. 20.) és A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 2. (1998. jan. 1.) korábbi kiadványokból. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: CSBK/MACSOT Találkozók és Zerinváry díjasok. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 12. [SRG.]

MUNTÁG András: A brazil zászló csillagai. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 12. [SRG.]

Észlelések, fotók (diák), leírások, megfigyelések, rajzok, CCD-k. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 13. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 2001-ben, 1. rész. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. pp. 14-15. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Űrbalesetek. Tisztelet a halottaknak. = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 15. [SRG.]

SZABADI Péter: A nyári időszámítás - költségek és hasznok. (8. rész.) = Draco 21. 2001. jan-márc. 81-82. sz. p. 15. 10. A világosság hasznosságának maximalizálása (bef.).; 11. Összegzés és felhasznált irodalom. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati lapok. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 1. 1988-2000-ig Magyarországon. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Csúcson a 23. naptevékenységi ciklus? = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 1., 15. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 24. Pegazus csillagkép. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. pp. 2-3. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Árgus szemmel figyelnek bennünket... = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 3. A Draco szemlézi a Csilla-levelezőlistát. A Csilla 2000. december 13-i számából. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Hallgat a Mars! = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 4. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: A vörös bolygó kozmikus krónikája. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 5. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Fidesz volt az utolsó. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 5. A Fidesz kisbolygó kapott utoljára asztrológiai jelet. A Csilla 2000. december 8-i számából. [SRG.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Észlelt-e Kepler? = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 5. A Csilla 2000. december 17-i számából. [SRG.]

HEVESI Zoltán: Draco-lista. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 5. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Szilárd Leó. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 6. [SRG.]

David Allen: Amatőr és szakcsillagászat. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 6. A The Astronomer 1974. júniusi számának cikkét fordította: Szentmártoni Béla. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az enciklopédikus csillagász: Lalande. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 7. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Asztrobarkács - objektív melegítő. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre: Melyek a tavaszi csillagképek? A tavaszi csillagképek tavaszi estéken az UMA, a CVN és a DRA csillagképek "alatt" láthatók. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 9. [SRG.]

DALOS Endre: Paksi oldal. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. pp. 10-11. Részletek: A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 3. (1998. jan. 25.) és A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 4. (1998. márc. 22.) korábbi kiadványokból. [SRG.]

DALOS Endre: Holdhíd. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 11. [SRG.]

SZABADI Péter: Jubileumi holdfogyatkozás. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 11. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 2001-ben 2. bef. rész. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. pp. 12-13. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Az első űrállomás. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 13. [SRG.]

Észlelések, fotók (diák), leírások, megfigyelések, rajzok, CCD-k. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. pp. 14-15. [SRG.]

DALOS Endre: 10 hold egy estén. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. p. 16. Megfigyelte a Jupiter 4, a Szaturnusz 5 és a Föld 1 holdját. [SRG.]

DALOS Endre - NÉMETH Csaba: Draco Újság 1976-2000. évi 1-80 sz. számainak Tartalomjegyzéke. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. melléklete pp. 1-8. Akik a Draco cikkeit írták 1976 és 2000 között. [SRG.]

Bolygók és holdak. Cikkgyűjtemény külföldi folyóiratokból. = Draco 21. 2001. ápr-jún. 83-84. sz. melléklete pp. 1-8. Tartalma: R. G. Hodgson: Merkúr észlelési tervezet. Forrás: Strolling Astronomer, 1967. 1-2. sz.; J. H. Robinson: Érdemes-e észlelni a Vénuszt? Forrás: The Astronomer, 1968. júl.; W. J. Fies: Vénusz észlelés alsó együttállás közelében. Forrás: Sky and Telescope, 1961. dec.; K. R. Brasch: A Mars megfigyeléséről. Forrás: Strolling Astronomer, 1969. 7-8. sz.; R. E. Wendt: Jupiter az aktív bolygó. Forrás: Review of Popular Astronomy, 1968. 550. sz.;
D. B. Williams: A bolygó fogantyúkkal. Forrás: Review of Popular Astronomy, 1967. 547. sz.; L. B. Abbey: Uránusz megfigyelés 1967-ben. Forrás: Strolling Astronomer, 1967. márc.; S. M. Shartle: Az Uránusz elliptikussága. Forrás: Strolling Astronomer, 1967. 11-12. sz.; E. W. Cross: Alakzatok vizuális észlelése az Uránuszon. Forrás: Strolling Astronomer, 1969. 9-10. sz.; R. G. Hodgson: Az Uránusz 1969 elején. Forrás: Strolling Astronomer, 1969. 9-10. sz.; D. Allen: Amatőr- és szakcsillagászat. Forrás: The Astronomer, 1974. jún.; John Elk, III.: Észlelve a bolygók holdjait. Forrás: Sky and Telescope, 1968. márc. A cikkeket Szentmártoni Béla fordította. [SRG.]

HEVESI Zoltán: 30 éves az Albireo. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 1. Szentmártoni Béla Albireot ismertető e cikke megjelent a Föld és Ég 1971. évi 5. számában, Kulin György kiegészítő soraival.; A Draco lap 2001 első felében a 21-dik, a második félévében a 22-dik évfolyamát jelezte. 2001. júliustól a lap fél évente növelte évfolyam-számozását. Ezért innentől a folyóirat évszámozása és évfolyam-számozása egymástól elcsúszik. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: 30 éves a Meteor. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 1. A Csilla 2001. február 9-i számából. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 25. Pisces csillagkép. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

DAE - HEV [DALOS Endre - HEVESI Zoltán]: Csillagászat bélyegeken. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 2. [SRG.]

HEVESI Zoltán: Perseidák 2001. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 3. [SRG.]

BOGNÁR PAPP Irén: Üzenet (A III. évezred embereihez). = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 3. Vers. [SRG.]

PIRITI János: Draco a Révai Lexikonban. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 3. Révai Új Lexikon V. kötet (Babits Kiadó, Szekszárd, 2000.), 733. old. [SRG.]

PIRITI János: Csillagász Nobel-díjak. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 3. Victor Franz Hess - 1936., Sir Anthony Hewish és Sir Martin Ryle - 1974., Arno Allan Penzias és Rober Woodrow Wilson - 1978., Subrahmanyan Chandrasekhar és William Alfred Fowler - 1983., Russel Alan Hulse és Joseph Hooton Taylor - 1993. [SRG.]

DALOS Endre: Az én világom 1. A Naprendszer. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 5. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Kitekintés a Naprendszer kutatására. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 4. [SRG.]

CSIKÓS Zoltán: Az évezred asszonya. Valentyina Tyereskova. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 5. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Az égbolt drágakövei a kettőscsillagok. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 5. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Bolyai János (1802-1860). = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 5. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Feketelyuk a Földön? Leállították a fizikusok kísérletét. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 6. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: A Hold mozgása. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 6. A Csilla 2001. február 13-i számából. [SRG.]

BARTHA Lajos: A parsonstowni Leviathan és készítője: Lord Rosse. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. pp. 7-8. [SRG.]

DALOS Endre: Melyek a nyári csillagképek? A nyári csillagképek nyári estéken a DRA és a CEP csillagképek "alatt" láthatók. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 9. [SRG.]

DALOS Endre: Paksi oldal. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. pp. 10-11. Részletek: A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 5. (1998. jún. 14.) és A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 6. (1998. szept. 30.) korábbi kiadványokból. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Az égbolt drágakövei a kettőscsillagok. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 11. [SRG.]

BOLESKA Gábor: Nyári binokuláros kalandozások. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 12. [SRG.]

SZABADI Péter: A Csillagászat Napja Pakson. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 12. 2001. márc. 31-én. A távcsöves bemutatás végén: sarki fény jelent meg és 20 percen át tündökölt az északi látóhatár közelében. [SRG.]

VINCZE Iván: Holdfogyatkozás - 2001. január 9. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 13. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Sarki fény volt a Csillagászat Napján! = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. pp. 13-14. 2001. március 31-én, látták: Pakson, Bólyban, Debrecenben, Pécsen, Kiskőrösön. [SRG.]

DALOS Endre: Csillagfedések. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. pp. 13-14. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Bolygóészlelések: 2. A Vénusz. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 15. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Rövid cikkei. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 16. Űrszavazás., EU - Új Kutatási és fejlesztési keretprogram., Indiai rakéta., Ukrajna - Putyin-látogatás., Sztart-1 start - svéd műhold. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Draco 1-47 és 48-80. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 16. Németh Csaba (Miskolc) szkennelte a Draco folyóirat első 80 számát JPG formátumban. [SRG.]

A Mély-ég világából. Cikkek külföldi folyóiratokból. = Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. melléklete pp. 1-8. Tartalma: Walter Scott Houston: Észlelve a mély-eget. Forrás: Sky and Telecope, 1980. dec.; Walter Scott Houston: Az 50 leglátványosabb égi objektum. Forrás: Sky and Telescope, 1981. jan.; G. F. Chaple: A DSM riportja Walter Scott Houstonnal. Forrás: Deep Sky Magazine, 1982. winter.; Ken Irving: Néhány érdekes vizuálisan megnyúlt galaxis. Forrás: The Salford Astronomer, 1978.; Robert Brooks: Hibák az "Atlas Coeli"-ben. Forrás: Deep-Sky Monthly, 1979. márc.; Chris Clayton: A Messier-katalóguson túl. Forrás: WSQJ, 1980. júl. Fordította: Szentmártoni Béla 1983-ban. [SRG.]

Néhány apró érdekesség. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 1. Mikor ült Petőfi "A négyökrös szekér"-en?; Milyen irányba néznek hazánk középkori templomai?; Hogyan került a Draco a Révai-lexikonba? [SRG.]

SZABADI Péter: Milyen napra esik? = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 1., 3. Az öröknaptárról. [SRG.]

BARTHA Lajos: A bürokrata lelkű csillagász: J. B. Airy. 1. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. pp. 1., 3-4. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 26. Puppis csillagkép. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

BARTHA Lajos: Tájékoztató a 2001. aug. 24-26-i szombathelyi Csillagászattörténeti Konferencia megbeszéléseiről. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 4. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: Hold megfigyelési program. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 5. Dalos Endre rövid kiegészítésével. [SRG.]

BÜHRKE, Thomas: Az extraszoláris bolygók rejtélye. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 6. Fordította: Käsz László. [SRG.]

KÄSZ László: A második "Kuiperoid", amelyiknek holdja van. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 6. [SRG.]

BOZSOKY János: 150/600-as RFT. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 7. [SRG.]

NÉMETH Csaba: Amerikai űrrepülések 2000-2001. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 8. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Lánczos Kornél (1893-1974). = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre: Melyek a téli csillagképek? A téli csillagképek téli estéken a CAM csillagkép "alatt" láthatók. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 9. [SRG.]

DALOS Endre: Paksi oldal. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. pp. 10-11. Részletek: A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 7. (1998. nov. 22.) és A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 8. (1999. febr. 6.) korábbi kiadványokból. [SRG.]

BOLESKA Gábor: Téli nyílthalmazok 15x70-es binokulárral. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 12. [SRG.]

DALOS Endre: Paksi megfigyelések 2001. márc. 31. után. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 12. [SRG.]

VADÁSZ Pál: Ismét paripák közt a Hadakútján. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. pp. 13-14. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Naptevékenység 245 évre visszamenően. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 14. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy törpe nova új kitörése, a WZ Sagittae. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 14. [SRG.]

Ki mit küldött az elmúlt időszakban. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. p. 15. Farkas Ernő, Berkó Ernő, Hollósy Tibor, Bozsoky János észlelései. [SRG.]

A kettőscsillagok világából. Cikkek külföldi folyóiratokból. A Balatonkenesei Albireo Amatőrcsillagász Klub keretében. Ford.: Szentmártoni Béla és Farkas Ernő 1983-ban. Szerk.: Dalos Endre, Kocsis Antal. = Draco 22. 2001. okt-dec. 87-88. sz. melléklete pp. 1-8. Tartalom: Szentmártoni Béla: A kettőscsillagokról.; Houston, Walter Scott: "Deep Sky Wonders" című rovata. (Kettőscsillag észlelési cikkei.) pp. 1-4. A Sky and Telescope 1961. febr., máj., nov., 1969. szept., 1970. febr. számaiból [Fordította: Szentmártoni Béla.].;
R. W. Argyle: Binary csillagok nagy pályahajlással. [Fordította: Szentmártoni Béla.] pp. 4-5. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1971. szept.; Roger W. Sinnott: Érdekes kettős és hármas csillagok. [Fordította: Farkas Ernő.] pp. 5-8. Forrás: Sky and Telescope, 1982. szept.; Ian Genner: Az M 40 aszterizmus. [Fordította: Szentmártoni Béla.] p. 8. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1972. ápr.; M. Poxon: Binokulár-kettősök. [Fordította: Szentmártoni Béla.] p. 9. Forrás: The Astronomer, 1972. jún.; D. J. Bamber: Gamma Virginis. [Fordította: Szentmártoni Béla.] p. 9. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1969. márc.; Dalos Endre: Az Albireo. [SRG.]

Újra 1 %. = Draconida 6. 2001. febr. 2. sz. p. 1. A tavalyi 1 %-ot a Bólyi városi könyvtárban természettudományos kiskönyvtár létrehozására fordították. [KSZ.]

Tájékoztató - A Draco Csillagászati Egyesület tevékenysége 2000-ben. = Draconida 6. 2001. febr. 2. sz. p. 1. 2001-es tervek. 2005-ig tervek (álmok). [KSZ.]

Február havi programunk. = Draconida 6. 2001. febr. 2. sz. p. 1. Szakköri foglalkozás minden péntek este Bólyban, észlelőest, előadások. [KSZ.]

A csillagos ég látványa november [!] 15-én 20:00 órakor. = Draconida 6. 2001. febr. 2. sz. p. 2. [KSZ.]

A bolygók láthatósága februárban. = Draconida 6. 2001. febr. 2. sz. p. 2. [KSZ.]

KÄSZ László - DANKÓ László: Tudománypártolók! = Draconida 6. 2001. febr. 2. sz. p. 3. Felhívás az adó 1 % csillagászati célra juttatására. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek februárban. = Draconida 6. 2001. febr. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

Pályázat. A MANT pályázatot hirdet "Jövőnk a Naprendszerben" címmel. = Draconida 6. 2001. febr. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

15 éve történt: Az űrhajózás történetének legnagyobb katasztrófája. = Draconida 6. 2001. febr. 2. sz. p. 4. 1986. jan. 28-án robbant fel a Challenger űrsikló és 7 űrhajósa. [KSZ.]

Okkultációs jelenségek februárban. A hónap csillagképe (a Gemini csillagkép). = Draconida 6. 2001. febr. 2. sz. p. 5. [KSZ.]

Sima leszállás az Eroson. = Draconida 6. 2001. márc. 3. sz. p. 1. A NEAR febr. 14-i leszállása az Eros kisbolygón. [KSZ.]

A csillagos ég látványa március 15-én 20:00 órakor. = Draconida 6. 2001. márc. 3. sz. p. 1. [KSZ.]

[Kislexikon.] = Draconida 6. 2001. márc. 3. sz. pp. 2-3. Konjukció. Antares. Napéjegyenlőség. Deklináció. Okkultáció. Világidő. Z.C. SAO. Jelenség. Fázis. PA. [KSZ.]

Márciusi programok. = Draconida 6. 2001. márc. 3. sz. p. 2. Szakköri foglalkozás minden péntek este Bólyban, észlelőest, előadások. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek márciusban. A bolygók láthatósága. Okkultációk. = Draconida 6. 2001. márc. 3. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

BOTLIK Péter: Csillagászati ismeretterjesztés. = Draconida 6. 2001. márc. 3. sz. p. 3. Távcsöves bemutatás Nagynyárádon 2001. febr. 17-én. [KSZ.]

A hónap csillagképei (a Monoceros és a Canis Minor csillagképek). = Draconida 6. 2001. márc. 3. sz. p. 4. [KSZ.]

[Kislexikon.] = Draconida 6. 2001. márc. 3. sz. pp. 30-33. L, Ly, M betűs csillagászati szakszavak magyarázata. [KSZ.]

Itt a vége... = Draconida 6. 2001. máj. 5. sz. p. 1 A Mir űrállomás befejezte pályafutását és 15 évnyi szolgálata után hullámsírjába tért. [KSZ.]

A csillagos ég látványa május 15-én 20:00 órakor. = Draconida 6. 2001. máj. 5. sz. p. 1. [KSZ.]

[Kislexikon.] = Draconida 6. 2001. máj. 5. sz. pp. 2-5. Kisbolygó. Ceres. Vesta. Kuiper-öv. Oort-felhő. Plútó. Sarki fény. Napfolt. [KSZ.]

Májusi programunk. = Draconida 6. 2001. máj. 5. sz. p. 2. Szakköri foglalkozás minden péntek este Bólyban, észlelőest, előadások. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek májusban. A bolygók láthatósága. Okkultációk. = Draconida 6. 2001. máj. 5. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Új kisbolygók a Naprendszer peremén. = Draconida 6. 2001. máj. 5. sz. p. 3. Forrás: Meteor - Origo. [KSZ.]

KÄSZ László: Csillagászat napja Bólyban. = Draconida 6. 2001. máj. 5. sz. p. 4. 2001. máj. 31-én este tartották a Csillagászat Napját, amely távcsöves bemutatást jelentett a nagyközönségnek, amelynek végeztével sarki fényt is láttak Bóly északi égalján. [KSZ.]

Okkultációk megfigyelése a Csillagászat Napján. = Draconida 6. 2001. máj. 5. sz. p. 5. Botlik Péter és Varga György megfigyelései. [KSZ.]

Csillagászati Hét Bólyban. = Draconida 6. 2001. máj. 5. sz. p. 5. 2001 májusára tervezik. [KSZ.]

Ha én csillagász lennék... = Draconida 6. 2001. máj. 5. sz. p. 5. A Természet Világa és a Magyar Csillagászati Egyesület pályázati felhívása. [KSZ.]

A hónap csillagképe (a Virgo csillagkép). = Draconida 6. 2001. máj. 5. sz. p. 6. [KSZ.]

Új tanév indul. = Draconida 6. 2001. szept. 9. sz. p. 1. Újra indul a csillagászati szakkör. [KSZ.]

A csillagos ég látványa augusztus 15-én 22:00 órakor = Draconida 6. 2001. szept. 9. sz. p. 1. [KSZ.]

[Kislexikon.] = Draconida 6. 2001. szept. 9. sz. pp. 2-3. Változócsillagok. UV Ceti változócsillagok. T Tauri változócsillagok. Mira változók. Cepheidák. Gömbhalmaz. [KSZ.]

Szeptemberi programok. = Draconida 6. 2001. szept. 9. sz. p. 2. Szakköri foglalkozás minden péntek este Bólyban, észlelőest, előadások. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek szeptemberben. A bolygók láthatósága. Okkultációk. A görög betűk. = Draconida 6. 2001. szept. 9. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

VARGA György: Corvus tábor Sárréten. = Draconida 6. 2001. szept. 9. sz. p. 3. Dunaszerdahelytől északra, Sárrét üres focipályáján volt a meteorészlelő tábor 2001. aug. 11-19-ig. [KSZ.]

A hónap csillagképe (a Pegasus csillagkép). = Draconida 6. 2001. szept. 9. sz. p. 4. [KSZ.]

[Kislexikon.] = Draconida 6. 2001. szept. 9. sz. pp. 45-47. Sz (Színkép - Szürkület), T, Ty betűs csillagászati szakszavak magyarázata. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2001. január havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2001. 1. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Teljes holdfogyatkozás 2001. január 9-én. A Jupiter holdjainak jelenségei. A Jupiter Nagy Vörös Foltjának (GRS) CM-átmenetei UT-ben. A Szaturnusz távcsőbeli képe. A C/1999 T1 McNaught-Hartley üstökös. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2001. február havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2001. 2. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Mars elfed egy 9,5 mg-os csillagot február 2-án hajnalban. A Jupiter Nagy Vörös Foltjának (GRS) CM-átmenetei UT-ben. A Jupiter holdjainak jelenségei. A (372) Palma kisbolygó az M 34 jelű nyílthalmaz csillagai között halad. Próbálkozzunk az Orion ködös objektumaival. A C/1999 T1 (McNaught-Hartley) üstökös (8 mg) égi útja. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2001. március havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2001. 3. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Jupiter holdjának jelenségei. A Jupiter Nagy Vörös Foltjának (GRS) CM-átmenetei UT-ben. Az (532) Herculina kisbolygó égi útja 2001 első felében. A (2) Pallas kisbolygó égi útja a Herkules csillagképben. Állatövi fény. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2001. április havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2001. 4. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Jupiter Nagy Vörös Foltjának (GRS) CM-átmenetei UT-ben. A (42) Isis kisbolygó április 7/8-án áthalad az NGC 6356 gömbhalmazon az Ophiuchusban. Ismét közeledik egy földsúroló! A 2000 XG47 jelű földsúroló kisbolygó koordinátái. Delta Geminorum fedés 2001. április 01/02-án. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 2001. május havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2001. 5. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Merkúr bolygó legnagyobb keleti kitérésben május 22-én. Uránusz égi útja 2001-ben. Neptunusz égi útja 2001-ben. A (760) Messinga kisbolygó 2001. május 21 - 23 között elhalad az M 83 galaxis előtt. A Sagittaridák meteorraj maximuma május 19/20-án várható. A nemzetközi űrállomás láthatósága. Észleld! Anyagkidobódás az M 87 galaxis magjából. Megfigyelési adatok, leírások beküldése. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 2001. június havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2001. 6. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Földközelben a Mars. Kiterített Mars-térkép. Abell 39 planetárisköd. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2001. július havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2001. 7. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Visszatér a C/2001 A2 (LINEAR) üstökös. C/2001 A2 (LINEAR) üstökös égi útja. Déli Delta Aquaridák ütközése a Holddal 2001. júl. 28-án. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 2001. augusztus havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2001. 8. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Perseida maximum augusztus 12/13-án. A Jupiter holdjainak jelenségei. Maximumban a Mira Ceti. Földközelben a magyar vonatkozású (3103) Eger kisbolygó. 2002 fényes üstököse közeledik... [C/2000 WM1 (LINEAR)]. Nova Cygni 2001 (V2274 Cyg). [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2001. szeptember havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2001. 9. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Jupiter - fedés 2001. szeptember 12-én a nappali égen. Állatövi fény. C/2001 A2 (LINEAR) térkép. N Cyg 01-2 Cygni térkép. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2001. október havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2001. 10. sz. pp. [1-6.] A Hold fázisai. A (1) Ceres kisbolygó 2001. október 1-én az M 54 gömbhalmaz közelében halad el. A (15) Eunomia kisbolygó áthalad az M 4 gömbhalmazon 2001. október 2/3-án. A Hold csillagfedései. 19P/Borrelly térképe. A Laguna - köd (M8, NGC 6530) fedése. A Jupiter holdjainak jelenségei. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2001. november havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2001. 11. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Szaturnusz - fedés november 3-án este. A Jupiter holdjainak jelenségei. C/2000 WM1 (LINEAR) térkép. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2001. december havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2001. 12. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Jupiter holdjainak jelenségei. Ismét egy fényes földsúroló... az 1998 WT24-es. C/2000 WM1 (LINEAR) keresőtérképe. [KSZ.]

Címképünk: A fogyatkozásban kelő Hold. 1997. szept. 16. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. címlap. Foto: Tuboly Vince Hegyhátsál. [SRG.]

VÉRTES Ernő - VERESS Márton: Összefogás a csillagászat oktatásáért és az ismeretterjesztésért. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 1-2. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi Intézete és a GAE között aláírt megállapodás. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Két évtized a csillagászati ismeretterjesztés szolgálatában. Sikerrel zárult az évszázad utolsó Csillagászati Hete. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

Házunk tája. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 5-6., hátsó külső borító. Köszöntjük új tagtársainkat!; Új amatőrcsillagász csoport Répcelakon.; Újabb amatőr-csillagászati távcső Vas megyében: Péntek Kálmán 80/1200-as refraktora. [SRG.]

Egyesületünk tagnévsora 2000. december 31-én. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. p. 7. 37 tag neve és címe. [SRG.]

TUBOLY Vince: A SAO 79846 súroló fedésének megfigyelése 2000. szeptember 23-án. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 8-9. Fritz Zoltán, Vértes Ernő, Tuboly Vince, Szakály Gábor, Horváth Tibor, Póczek Antal a 86-os főút mellett elhelyezkedve figyelték a 7,7 magnitúdós csillag többszöri el-és feltűnését. [SRG.]

TUBOLY Vince: A Praesepe csillaghalmaz (Messier 44) fedése 2000. október 20/21-én. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. p. 10. Horváth Tibor és Tuboly Vince 260/3200 mm-es távcsővel észlelt a Scutum Csillagvizsgálóból. [SRG.]

BARTHA Lajos: Napórás találkozó az Alpok között. (2000. 09. 15-16.) = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 11-12. Mariapfrarr-ban, Salzburgtól 60 km-re. [SRG.]

VÉRTES Ernő: MCSE Meteor Megfigyelő Csoport 2. Találkozója Zalaegerszeg, 2000. október 14-15. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 13-15. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Látogatás a Szlovák Központi Csillagvizsgálóban. 2000. október 20. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 16-17. Ógyallán. [SRG.]

Egyesületi krónika 2000. október - november - december. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

REGENYE Istvánné: Levelesláda. Kedves Tagtársak! = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. p. 20. Szombathelyen járt és részt vett a Csillagászati Hét előadásain. [SRG.]

BARTHA Lajos: Emlékezzünk régiekre. 100 éve történt. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

TUBOLY Vince: Űrkutatási évfordulók 2001. első felében. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

Újabb értékes csillagászattörténeti emlék Vas megyében. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 24-25. Földgömb leírása (Rába Helytörténeti Múzeum, Körmend). [SRG.]

MATISZ Attila: Újabb napóra adatok Vas megyéből. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. p. 26. Szombathely, Matisz Attila kertjében. A napórát 1985-ben gyártották Hollandiában. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 27-29. Vértes Ernő: A teljes napfogyatkozás Vas megyében 1999. augusztus 11-én. Jelentés, Szombathely, 2000. GAE.; Meteor Csillagászati Évkönyv 2001. [SRG.]

Adok - veszek. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

Programajánlat 2001. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. p. 32. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Dr. Péntek Kálmán tagtársunk távcsöve. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 1.(45.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címképünk: M 45 (Pleiades) 2000. 12. 30. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. címlap. Foto: Horváth Tibor, Hegyhátsál. [SRG.]

VÉRTES Ernő - MATISZ Attila: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 12. rendes évi közgyűlése, Szombathely, 2001. január 27. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. pp. 1-12. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2001. január 27-i. 12. rendes évi közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. pp. 13-14. [SRG.]

HORVÁTH György - VÉRTES Ernő: Megállapodás. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. pp. 15-16. Az MMIK és a GAE között. [SRG.]

Egyesületi munkaprogram a 2001. évre. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Naptevékenység 2000. II. félévében. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Ez az évszázad is jól kezdődött! Teljes holdfogyatkozás 2001. január 9-én. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. pp. 22-24. Megfigyelés és bemutatás a szombathelyi Bemutató Csillagvizsgálóban. [SRG.]

TUBOLY Vince: A harmadik évezred első teljes holdfogyatkozása. 2001. január 9. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

TUBOLY Vince: A hét nővér. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. pp. 28-29., címlap. Pleiadok vagy Fiastyúk megfigyelése. [SRG.]

Egyesületi krónika 2001. január - február - március. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. pp. 30-31. 2001. febr. 24-én Acsádon 67 éves korában elhunyt Dr. Tóth György csillagász. Márc. 9-én temették el Szombathelyen a herényi temetőben. [SRG.]

TUBOLY Vince: "Háló" hírek. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. p. 32. Csillagászati honlapok. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. pp. 33-35. Horváth József - Molnár László: Kunc Adolf. Budapest, 2000. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.; Cooper - Walker: Csillagok távcsővégen. Budapest, 1994. Gondolat Kiadó.; Meteorológiai, csillagászati, földrajzi értelmező szótár. Összeállította: Gerencsér Ferenc. Budapest, 2000. [SRG.]

Adok - veszek. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. p. 36. [SRG.]

Programajánlat 2001. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. p. 37. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Teljes holdfogyatkozás 2000. 01. 09. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 2.(46.) sz. hátsó külső borító. Foto: Szendrői Gábor, Szendrői Magán csillagvizsgáló, Gencsapáti. [SRG.]

Címképünk: Az Orion-köd 2001. január 3-án. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. címlap. Foto: Szendrői Gábor, Gencsapáti. [SRG.]

Egyesületi élet. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. p. 1. [SRG.]

Egyesületi krónika 2001. április - május - június. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: A Vénusz 2001. évi dichotómiája. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. pp. 4-5. 2001. jan. 11-12-én következett be. [SRG.]

TUBOLY Vince: A 68 TAURI (ZC 658) súroló fedésének megfigyelése 2001. március 2-án. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. pp. 6-7. Károly Lajos, Fritz Zoltán, Póczek Antal, Szakály Gábor, Tuboly Vince észlelte. [SRG.]

TUBOLY Vince: A 2000 XG47-es földsúroló kisbolygó megfigyelése a Scutum Csillagvizsgálóból. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Magyar-szlovák együttműködés a tudományos kutatásban és a felsőoktatásban. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. pp. 10-11. Megállapodás a Szlovák Központi Csillagvizsgáló (Ógyalla, Hurbanovo) és a Berzsenyi Dániel Főiskola (Szombathely) között. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászat-történeti séta Herényben. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. p. 12. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Az égbolt titkai. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. p. 13. Csillagászati előadássorozat és vetélkedő 7-8. osztályos tanulóknak. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Látogatás az osztrák távcsöves találkozón. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. pp. 14-15. Kleinzell, 2001. május 25-27. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Napóraavatás a Dunántúl "tetején". = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. pp. 15-16. Írott-kő 2001. június 10. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Millenniumi napóraavatás Nádasdon. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. pp. 18-20. A nádasdi római katolikus templom falára helyezett napóra avatása, 2001. június 24-én. [SRG.]

TUBOLY Vince: Űrkutatási évfordulók 2001. második félévében. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. p. 21. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati évfordulók 2001. második félévében. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

TUBOLY Vince: Csillagászat bélyegeken. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. pp. 26-31. Megemlékezés csillagászokról.; Nagy távcsövek, csillagászati felvételek, jelenségek bélyegeken. [SRG.]

Programajánlat 2001. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. p. 32. [SRG.]

TUBOLY Vince: "Háló" hírek. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. p. 33. Csillagászati honlapok. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Látogatóban a Máriacell-i Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 3.(47.) sz. hátsó külső borító. A képen: Dán András, Fritz Zoltán, Horváth Tibor, Tuboly Vince, Günther Eder. [SRG.]

Címképünk: Emlékkép az oszkói asztropiknikről. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A magyarországi csillagászat 1000 esztendeje. Csillagászattörténeti konferencia. Szombathely, 2001. augusztus 24-26. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. pp. 1-13. A konferencia résztvevőinek névsorával. [SRG.]

Egyesületi élet. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. pp. 14-20. Tagfelvétel. Pályázatok. Adomány (Regenye Istvánné könyv és folyóirat adománya). Napóra terv a hidegkúti templomra (nem valósult meg). Az Egyesületi Híradó régebbi számainak újra nyomása. Tükörcsiszoló tanfolyam. Csillagászati kalendárium a 2002. évre (szlovák nyelven). Egy százalék. Szlovák barátaink látogatása a szombathelyi bemutató csillagvizsgálóban és a hegyhátsáli Scutum magán csillagvizsgálóban. Épül a nemzetközi űrállomás. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Felhívás tagtársainkhoz! = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. p. 21. Gothard Emlékérem adományozására. [SRG.]

MATISZ Attila: Magán csillagvizsgáló Oszkón. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. pp. 22-23. Kovács György házi csillagvizsgálója, lehajtható tetőszerkezettel. A főműszer egy 170/1225 mm-es Newton-távcső. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Látogatás Horvátországban a Hvar-szigeti csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. pp. 24-25. 2001. augusztus 2. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Meteor 2001. Távcsöves Találkozó. Szentlélek 2001. augusztus 17-20. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Perseida 2001 tábor a Kőszegi hegységben augusztus 10-12. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

TUBOLY Vince: Perseidák - 2001. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

TUBOLY Vince: Asztropiknik - 2001, Oszkó. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. p. 33. 2001. július 20-22. [SRG.]

Egyesületi krónika 2001. július - augusztus - szeptember. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. p. 36. Távcső Almanach 2001. Szerk.: Illés Tibor. Szeged, 2001.; Vas megye csillagászati emlékei. Kiállítási katalógus. Szerk.: Vértes Ernő. Szombathely, 2001. GAE. [SRG.]

TUBOLY Vince: "Háló" hírek. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. p. 37. Csillagászati honlapok. [SRG.]

Adok - veszek. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. p. 38. [SRG.]

Programajánlat 2001. október - november - december. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

Hátsó, belső borítólapon: A Hvar-szigeti Obszervatórium 65 cm-es Zeiss-Cassegrain teleszkópja. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. hátsó belső borító. Foto: Horváth Tibor. [SRG.]

Hátsó, külső borítólapon: Emlékkép a Csillagászattörténeti Konferencia résztvevőinek egy csoportjáról. Szombathely, 2001. augusztus 25. = Egyesületi Híradó 12. 2001. 4.(48.) sz. hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Címképünk: Dr. Tóth György csillagász ... 1999. november 13-án. = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám címlap. A lap ezen különszáma Dr. Tóth György emlékére készült. [SRG.]

CSANÁDI Imre: Csillagforgó. (Egy elhunyt csillagász emlékére) [Vers.] = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám pp. 1-6. [SRG.]

VÉRTES Ernő: In memoriam Tóth György. (1934-2001) = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám pp. 7-9. [SRG.]

BARTHA Lajos: Emlékek a hőskorból... (Tóth György a Budapesti Uránia Csillagvizsgálóban.) = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám pp. 10-13. [SRG.]

KULCSÁR János: Itt nálunk, vidéken. = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám pp. 14-17. Tóth Györgyről. Ez az írás teljes terjedelmében - eredetileg - az Életünk című irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat 1970. 2. számában jelent meg. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Dr. Tóth György csillagász emlékére. = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám pp. 18-19. [SRG.]

NOWINSZKY László: Dr. Tóth György csillagász, a kutatótárs. = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám pp. 21-21. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Dr. Tóth György csillagász (1934-2001) irodalmi munkásága. (Válogatott bibliográfia a megjelenés időrendjében.) = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám pp. 22-28. Írásai 1966. és 2000. között jelentek meg. [SRG.]

Végső búcsú Dr. Tóth Györgytől. = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám p. 29. A herényi temetőben 2001. márc. 9-én. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Megalakult a Dr. Tóth György Emlékbizottság. = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám pp. 30-31. [SRG.]

A Gothard Tudománytörténeti Emlékmúzeum. Létesült 1973-ban. = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám hátsó belső borító. Fénykép. [SRG.]

A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium 6 m-es kupolája. Épült 1972-ben. = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám hátsó belső borító. Fénykép. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgáló. Épült 1983-ban. = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám hátsó külső borító. Fénykép. [SRG.]

A Bemutató Csillagvizsgáló avatása 1983. október. = Egyesületi Híradó 12. 2001. különszám hátsó külső borító. Fénykép. Dr. Tóth György, Zsámboki Árpád, Dr. Kulin György, Vértes Ernő. [SRG.]

PODMANICZKY Szilárd: A macskákat lelövik ugye? = Élet és Irodalom 45. 2001. márc. 16. p. 24. Stephen Hawkins: Einstein álma és egyéb írások című kötetének ismertetése. [SRG.]

SZILÁGYI András: Az asztrológia tudományos vizsgálata. Parajfaló klub. 2. = Élet és Tudomány 56. 2001. jan. 5. 1. sz. pp. 18-20. [HAI.]

HORÁNYI Gábor: Kupola a gimnázium tetején. Csillagász kör a Petőfi Gimnáziumban. = Élet és Tudomány 56. 2001. jan. 5. 1. sz. Diákoldal melléklet. 10. 6. sz. p. 47. Fejezet címek: A szakkör. "A Petőfi Gimnázium csillagász szakköre 1988 tavaszán alakult. A szakkör alapítója és vezetője Bakondi Gábor..."; Fel Ráktanyára!; Egy éjszaka az iskolában.; Az észlelőtorony. [HAI.]

Biomagnetit a Marsról? = Élet és Tudomány 56. 2001. jan. 12. 2. sz. pp. 35-36. Az ALH 84001 meteorit belsejében lévő mikroszkopikus méretű magnetitkristályoknak legalább egy része pontosan olyan, mint bizonyos földi baktériumok által előállított biogén kristályok. [HAI.]

Az árapály legrégebbi nyomai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. jan. 12. 2. sz. p. 60. "Egy ausztrál és egy amerikai geofizikus árapály okozta erózió eddigi legrégebbi, mintegy 3,2 milliárd éves nyomaira bukkant a dél-afrikai Sheba folyó felső szakaszának sziklaágyában. [...] a Hold keringési ideje akkoriban még mindössze 20 nap lehetett..." Forrás: Science et Vie. [HAI.]

Óceánt rejteget a Ganimedes is? Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. jan. 19. 3. sz. p. 67. [HAI.]

Mágneses ernyők óvják a légkört? Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. jan. 19. 3. sz. pp. 67-68. "Jóllehet a Mars már régóta elveszítette a Földéhez hasonló globális mágneses terét, a marskéreg szikláiba bevésődött erős helyi jellegű mágnesezettség a legújabb megfigyelések szerint hatékonyan védi a légkört a napszél eróziós hatásaival szemben..." [HAI.]

Világ képernyővédői, egyesüljetek. Internet. A tudomány új eredményei. Első kézből.. = Élet és Tudomány 56. 2001. jan. 19. 3. sz. pp. 68-69. "..az elmúlt három évben a SETI@home program keretében annyi adatot sikerült feldolgozni, amely egyetlen átlagos géppel 400 ezer évet vett volna igénybe..." [HAI.]

GESZTESI Albert: Kheopsz-piramis tájolása. Merre van észak? = Élet és Tudomány 56. 2001. jan. 19. 3. sz. pp. 72-74. [HAI.]

HORVÁTH András: Fosszilis rétegek a Marson? Beszélő képek. = Élet és Tudomány 56. 2001. jan. 26. 4. sz. pp. 116-117. A Mars Global Surveyor képei a bolygó felszínéről, számítások és következtetések a képek alapján. [VEJ.]

Sötét árnyékgalaxisok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. jan. 26. 4. sz. p. 124. Az UGC 10214 galaxisból kiinduló anyaghíd, mely látszólag a semmibe vezet. Vagy inkább egy sötétanyag-galaxishoz? A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Két hét alatt a Marsra? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. jan. 26. 4. sz. pp. 124-125. Az izraeli Ben Gurion Egyetem kutatói atommaghasadáson alapuló, lényegében ionhajtóművek alkalmazását javasolják. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Meteor Csillagászati Évkönyv 2001. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 2. 5. sz. pp. 124-125. Könyvismertetés. [HAI.]

Távoli földek vasjelei. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 2. 5. sz. pp. 156-157. "...a vizsgált több mint hatszáz csillag 80-90 százaléka tartalmaz a környezetéből felvett vasat, vagyis a körülötte lévő por- és gázfelhőben, amelyből bolygói kialakulhattak, volt olyan "anyagkészlet", amely alkalmas Föld-típusú felépítésére." Forrás: New Scientist. [HAI.]

"Halálforgás" egy fekete lyuk körül. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 9. 6. sz. pp. 163-164. [HAI.]

Galaxisunk utolsó nagy lakomája. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 9. 6. sz. pp. 164-165. "Egy új, a Tejútrendszerben végzett csillag-népesség felmérés első részeredményei arra mutatnak, hogy a csillagászok egy kisebb galaxis maradványaira bukkantak, amelyet a Tejútrendszer valószínűleg néhány milliárd évvel ezelőtt "falt fel"..." [HAI.]

GESZTESI Albert: Az Orion és környéke. Mesél a csillagos égbolt: Tél 1. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 9. 6. sz. pp. 175-177. [HAI.]

Két bizarr bolygórendszer. Exobolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 16. 7. sz. p. 196. "...Az egyik rendszer tőlünk 123 fényévre, a Kígyó (Serpens) csillagképben lévő, a Naphoz nagyon hasonló HD 168443 csillag körül található. [...] A másik bolygópáros tőlünk mindössze 15 fényévre, a Vízöntő (Aquarius) csillagképben, a Gliese 876 nevű halvány vörös törpecsillag körül kering..." [HAI.]

GESZTESI Albert: A Bikától a Szekeresig. Mesél a csillagos égbolt: Tél 2. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 16. 7. sz. pp. 204-205. [HAI.]

Újabb történelmi pulzárt azonosítottak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 16. 7. sz. p. 220. "...egy már régebb óta ismert pulzár egy kínai csillagászati feljegyzésekben szereplő, a mai Nyilas (Sagittarius) csillagkép irányában Kr. u. 386-ban bekövetkezett szupernóvarobbanás maradványa..." [HAI.]

Széngyűrűk a csillagközi térben. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 23. 8. sz. pp. 227-228. "...Egy spanyol csillagászcsoport most az ESA Infravörös Űrobszervatóriumának (Infrared Space Observatory, ISO) megfigyeléseit tanulmányozva felfedezte, hogy a csillagközi térben a széngyűrűs vegyületek legegyszerűbb molekulája, a benzol is megtalálható..." [HAI.]

Sejtfalak a világűrből? Asztrobiológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 23. 8. sz. pp. 228-229. "...az egyszerű jégszemcsékben ultraibolya sugárzás hatására keletkező több száz vegyület némelyike vízzel kölcsönhatva, minden külső behatás nélkül, önmagától apró hólyagokat alkot..." [HAI.]

KAPOSI Márton: A vándorhumanista. Giordano Bruno. 1. rész. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 23. 8. sz. pp. 230-232. [HAI.]

SZABADOS László: Csillagnézőben. Csodálatos világegyetem. 2. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 23. 8. sz. pp. 240-241. Hubble felvételek. [HAI.]

Leszállt a NEAR. Röviden. = Élet és Tudomány 56. 2001. febr. 23. 8. sz. p. 251. "Elérte az Erosz nevű kisbolygó felszínét a NEAR Shoemaker nevű amerikai űrszonda..." [HAI.]

Földünk mágneses uszálya. Geofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 2. 9. sz. p. 261. A NASA IMAGE (Imager for Magnetopause to Auora Global Exploration) űrszondájának eredményei. [HAI.]

KAPOSI Márton: Egy szekularizált eszmerendszer. Giordano Bruno. 2. rész. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 2. 9. sz. pp. 268-271. [HAI.]

GÁL Gyula: Eladó az egész világ? Világűrjog. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 2. 9. sz. címkép., pp. 276-277. "...Kinek a felségjoga érvényesülhet a Földön kívül, lehet-e valakinek tulajdonában is nem földi ingatlan?..." A címkép felirata: Eladó? (Németh János montázsa). [HAI.]

FODOR Lajos István: Világegyetem. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 2. 9. sz. p. 279. Könyvismertetés Émilie Beaumont és Pierre Bon szerzőpáros Világegyetem című művéről. [HAI.]

"Ementáli"-galaxis. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 9. 10. sz. p. 293. "...Az MC 1331+170 kvazár és az előtte fekvő, ementáli sajtra emlékeztető szerkezetű galaxis az északi égbolton a Bereniké haja (Coma Berenices) csillagkép irányában, az Ökörhajcsárban ragyogó fényes Arcturus csillag közelében található..." [HAI.]

Kozmikus katasztrófa 250 millió éve? Röviden. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 9. 10. sz. p. 315. Kisbolygóval vagy üstökössel ütközhetett a Föld. [HAI.]

Ütköző galaxisok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 9. 10. sz. p. 317. Az NGC 1410 és NGC 1409 kölcsönható galaxisokról a Hubble űrtávcső készített felvételt. Forrás: HST News. [HAI.]

Apokalipszis tegnap. Földtörténet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 16. 11. sz. pp. 323-324. "...Ameikai kutatók újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy egy nagy méretű égitest becsapódása okozhatta a földi élet legnagyobb tömegkihalását, amely 250 millió évvel ezelőtt letörölte a Föld színéről a tengeri élőlények 90 és a szárazföldi gerincesek 70 százalékát. A katasztrófáért nem közvetlenül a becsapódás, hanem az általa kiváltott eseménysorozat felelős..." [HAI.]

GESZTESI Albert: Az Oroszlán, a Herkules, a Szűz és a Hidra. Mesél a csillagos égbolt: Tavasz. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 16. 11. sz. pp. 335-338. [HAI.]

Rejtélyes fények a Vénusz egén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 16. 11. sz. pp. 348-349. "...gerjesztett oxigénatomoktól származó halvány derengést észleltek a bolygó éjszakai oldalán..." Forrás: The New York Times. [HAI.]

Mekkorák lehetnek a rejtett dimenziók? A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 23. 12. sz. pp. 355-356. "A Washington Egyetem kutatói gravitációs mérésekkel új felső korlátot határoztak meg bizonyos részecskefizikai modellekben feltételezett többlet (extra) térdimenziók kiterjedésére. [...] azok mérete nem haladhatja meg a 0,2 millimétert..." [HAI.]

Hány éves a Világegyetem. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 23. 12. sz. pp. 355-356. A Tejútrendszerünk galaktikus halojában található CS 31082-001 jelű óriáscsillag életkora az ionizált urán és tórium elnyelési színképvonalai a lapján 12,5 milliárd évnek adódott, ennek bizonytalansága 3 milliárd év. Ez az első olyan csillag, amelynek korát sikerült radioaktív kormeghatározással pontosan megállapítani. [HAI.]

HORVÁTH András: A NEAR-Shoemaker szonda az Eros kisbolygón. Az első kisbolygó-leszállás. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 23. 12. sz. pp. 373-375. [HAI.]

Ma is születhetnek új bolygók. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 30. 13. sz. pp. 387-388. A Béta Pictoris, a 49 Ceti és a HD 135344 körül por- és gázkorongot és ezekben számottevő mennyiségű molekuláris hidrogént sikerült kimutatni. [HAI.]

Hogyan "földiesítsük" a Marsot? Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 30. 13. sz. pp. 389. "...már most érdemes azon töprengeni, hogyan tehető a Mars "Föld-szerűbbé" - véli Imre Friedmann, a NASA Asztrobiológiai Intézetének mikrobiológusa." Termőtalaj előállítására alkalmasnak látszik a Chroococcidiopsis elnevezésű cianobaktérium. [HAI.]

KOVÁCS Győző: Új időszámítás. = Élet és Tudomány 56. 2001. márc. 30. 13. sz. Diákoldal melléklet. 10. 12. sz. pp. 89-92. Fejezet címek: Naptárváltozatok.; Holdév, napév.; A reformerek.; Helymeghatározás a tengeren [Keretes írás].; A különutas Franciák.; Biel Mean Time.; Hány az óra...?; Időzónák, zónaidők [Keretes írás].; Biel a világ közepe. [HAI.]

HORVÁTH András: A Mirt elsüllyesztették a Csendes-óceánban. Búcsú a szovjet-orosz űrhajózástól? Beszélő képek. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 6. 14. sz. pp. 425-427. [HAI.]

FODOR Lajos István: Milliárdok és milliárdok. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 6. 14. sz. p. 439. Carl Sagan könyvének (Akkord Kiadó, Talentum Tudományos Könyvtár, 2000, 279 oldal) ismertetése. [HAI.]

Jégolvasztó Mars-vulkánok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 6. 14. sz. p. 443. A Tyrrhena Patera és a Hadriaca Patera vulkánok körül figyelhető meg a legtöbb és legszélesebb vízfolyásnyom [HAI.]

Bosenova, a zsebszupernova. Anyagtudomány. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 13. 15. sz. pp. 452-453. "A Bose-Einstein-kondenzátum (BEC) bizonyos körülmények között aprócska szupernóvaként robban szét,..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Az idő születése. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 13. 15. sz. p. 457. John Gribbin művének (Akkord Kiadó, 2000, 312 oldal) ismertetése. [HAI.]

KISS Csongor: Tass Antal. Krónika. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 13. 15. sz. p. 471. "csillagász és fizikus 125 éve, 1876. április 14-én született Temesváron..." [HAI.]

Vándorló kis égitestek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 13. 15. sz. p. 476. "A japán Subaru távcső éles, nagy felbontású infravörös képet készített a Földtől mintegy 2000 fényévre lévő S106 nevű csillagképződési tartományról, [...] A felvétel alaposabb tanulmányozása során több száz fiatal, halvány objektumot fedeztek fel az IRS4 körül és az őt övező felhőben. [...] Mivel a legkisebb ilyen objektumok tömege inkább az óriásbolygókénak felel meg, barna törpének nem minősíthetők, mivel azonban csillaghoz sem kötődnek, nem is bolygók. A csoport ezért új név - "vándorló kis égitestek" - bevezetését javasolja..." [HAI.]

Naptornyok a világűrben? Energetika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 20. 16. sz. pp. 484-485. A napenergia hasznosításának lehetőségeiről. [HAI.]

[SINKA József]: Válasz csillagászati pályára készülő olvasóknak, 1951 április 19. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 20. 16. sz. p. 503. "A rakéta kilövésénél tekintetbe kell venni bizonyos tényezőket, melyeknek számítása igen nagy pontosságot követel meg. Az alatt az idő alatt, míg a rakéta a Földről a Holdra eljut, a Hold pályáján mint egy 480-500 ezer kilométert mozdul el nyugatról keletre..." Visszatekintő részlet az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Mars űrodüsszeia 2001. Röviden. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 20. 16. sz. p. 507. "A floridai Cape Canaveralról egy Delta-II hordozórakétával útnak indították a 2001 Mars Odyssey nevű szondát a vörös bolygóhoz..." [HAI.]

Negyven éve az űrben. Röviden. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 20. 16. sz. p. 507. "Az első címmel kiállítás nyílt az űrhajózás napján, a budapesti Orosz Kulturális Központban abból az alkalomból, hogy Jurij Gagarin - a világon elsőként - negyven éve hajtott végre űrrepülést..." [HAI.]

Van Gogh és a csillagok állása. Röviden. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 20. 16. sz. p. 507. "A tragikus sorsú festő kedvelte az éjszakai eget és a csillagokat, de csak mostanában derült ki, hogy azokat "csillagászati" pontossággal festette meg..." [HAI.]

A csillagképződés bozóttűzként terjed. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 20. 16. sz. p. 508. "Egy angol, ausztrál és spanyol csillagászokból álló csoport megfigyelései szerint a csillagképződés helyről helyre terjed a galaxisokban. A kutatók Hubble űrtávcső és földi távcsövek segítségével vizsgálták a tőlünk 25 millió fényévre lévő, és Tejútrendszerünkhöz nagyon hasonló NGC 2903 galaxist..." [HAI.]

Üvegházhatás fűthette a Marsot? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 20. 16. sz. p. 508. [HAI.]

Űstökösstoppal a Földre. Bioasztronómia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 27. 17. sz. p. 515. "...az élet nyersanyagai, köztük a bonyolultabb szerves molekulák, üstökösökkel érkezhettek a még éppen csak megszületett Földre. [...] Jeninifer J. Blank, a Kaliforniai Egyetem geokémikusa és munkatársai acéllövedékekkel bombáztak aminosavakat tartalmazó vízcseppet magába záró fém céltárgyat. [...] az aminosavak nem csupán túlélték a heves ütközést, hanem közülük sok két-, három- vagy négyágú peptidlánccá állt össze..." [HAI.]

"Atomcsillag" az abszolút fagy határán. Alacsony hőmérsékletek fizikája . A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 27. 17. sz. pp. 515-516. "...a hőmérséklet csökkenésével [...] a fermiongáz összehúzódása egy bizonyos méretnél megáll. Ez az állapot az úgynevezett "Fermi-elfajulás" [...] (Ugyanez az effektus stabilizálja a fehér törpéket egy bizonyos méretnél a gravitációs összehúzódás során.)..." [HAI.]

A múlt fuvallata leleplezi a sötét energiát. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 27. 17. sz. pp. 516-517. "A Hubble űrtávcső egy minden eddiginél távolabbi, mintegy 10 milliárd fényévre lévő szupernóvarobbanás fényét kapta lencsevégre. [...] A Hubble mostani felfedezése azonban nem csupán a sötét energia létezését erősíti meg, hanem azt a sejtést is, hogy a világegyetem tágulásának üteme csak bizonyos idő elteltével kezdett gyorsulni..." [HAI.]

PROKOB Tibor - BUZA Tibor: Radarvisszhang a Holdról. Bay Zoltán kísérlete - mai eszközökkel. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 27. 17. sz. pp. 530-532. [HAI.]

A fekete lyukak is elfáradnak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. ápr. 27. 17. sz. p. 541. "A NASA Chandra röntgenobszervatóriumának a világegyetem legtávolabbi mélységeibe hatoló megfigyelései megerősítik azt a gyanút, hogy valaha mindenféle rendű és rangú fekete lyukak uralhatták a világegyetemet..." Forrás: NASA Science News. [HAI.]

Kis zöld űrhajósok. Űrkertészet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 4. 18. sz. p. 547. "A NASA már évek óta több kutatóprogramot futtat az űrbéli növénytermesztés lehetőséginek kidolgozására..." [HAI.]

"Csillagrengés" a laboratóriumban. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 4. 18. sz. p. 549. "Amerikai kutatóknak sikerült ultrahideg nátriumgáz forgatásával kerekded ementáli sajttömbhöz hasonló atomfelhőt létrehozni, amelyben a "lyukak" ahhoz hasonló - bár persze nagyságrendekkel kisebb - örvények, amilyenek a sebesen pörgő pulzárok csillagrengéseit okozzák..." [HAI.]

SZABADOS László: A múlt és a jövő csillagai. Csodálatos világegyetem. 3. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 4. 18. sz. pp. 564-565. A Hubble űrtávcső két felvételének egyikén a 32-es számú Herbig-Haro-objektum a másikon az NGC 6093 jelű gömbhalmaz látható. [HAI.]

Nagy tavaszi vendégjárás a világűrben. Röviden. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 4. 18. sz. p. 571. Hírek a Nemzetközi Űrállomásról. [HAI.]

Égi aranycsinálók. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 11. 19. sz. pp. 579-580. "...Stephan Roswog és munkatársai a Lichesteri és a Bázeli Egyetemről, új modelljükben a nehéz elemek kialakulásának egy újabb lehetőségét, nevezetesen neutroncsillagok heves ütközéseit vették számításba..." [HAI.]

Sarki fényjáték a Jupiteren. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 11. 19. sz. pp. 604-605. Forrás: Nature Science Update. [HAI.]

"Kanada karja" az űrállomáson. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 11. 19. sz. p. 604. Forrás: Canadian Space Agency. [HAI.]

A sivatag inspirálta a piramis építőket. Archeoasztronómia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 18. 20. sz. pp. 611-612. Nomád ősöktől örökölhették az ősi egyiptomiak az asztronómiai ismereteiket. [HAI.]

GAÁL Bernadett: Új leszállóhelyek a vörös bolygón. Amerikában jártunk, a Marsot tanulmányoztuk. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 18. 20. sz. pp. 628-630. "A The Planetary Society (Bolygókutató Társaság) nevű amerikai székhelyű szervezet [...] 1999-ben diákpályázatot hirdetett, s annak témája a 2001-re tervezett amerikai Mars-szonda leszállóegységének tudományos programja volt. Negyvennégy országnak több mint tízezer diákja adta be pályamunkáját. Végül kilenc diák került be a végleges Student Scientist (Diáktudós) csapatba, köztük cikkünk szerzője, Gaál Bernadett..." [HAI.]

KISS Csongor: Nyíry István. Krónika. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 18. 20. sz. p. 631. "...természettudós, a sárospataki főiskola tanára, akadémikus 225 éve, 1776 május 9-én született a Heves megyei Atányban. [...] Érdekesek hidrodinamikai vizsgálatai, csillagászati elgondolásai is. Nyíry fő művének, egy több kötetre tervezett enciklopédiának, sajnos csak az első három kötete jelent meg a A tudományok öszvessége címmel 1829 és 1836 között. A negyedik rész, amely korának kitűnő fizikai-földrajzi-csillagászati kézikönyve lehetett volna, kéziratban maradt..." [HAI.]

Kettősbolygó a Naprendszer peremén? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 18. 20. sz. p. 636. "...A furcsa párt a Plútó pályáján túli Kuiper-övezetben fedezték fel, [...] az 1998 WW 31-et akarták megvizsgálni. [...] a felvételeken a korábban egyetlen égitestnek vélt fényfolt megkettőződött..." [HAI.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: A hátlapon. Candor Chasma. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 18. 20. sz. p. 638., hátsó borító. A Mars felszínén a Valles Marineris északkeleti részén található Candor Chasma (Csillogó kanyon) nevezetű völgyrendszerről 1976 nyarán a Viking szondák keringő egysége által készített felvételekből összeállított távlati hatású mozaikképnek egy részlete. [HAI.]

Pörgő fekete lyuk. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. máj. 25. 21. sz. pp. 643-645. "Csillagászoknak most első ízben sikerült megfigyelni, hogy egy fekete lyuk pörög a tengelye körül, s eközben felcsavarja és magával vonszolja a téridőt..." [HAI.]

Kannibál anyacsillagok. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 1. 22. sz. pp. 675-676. A tőlünk 78 fényévre lévő Napunkhoz hasonló HD 82943 jelű csillag, amely körül ma is legalább két bolygó kering, alig 20-30 millió éves korában valószínűleg elnyelte egyik bolygóját. [HAI.]

A Világegyetem "göröngyösebb", mint gondolták. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 8. 23. sz. p. 707. "Angol és ausztrál csillagászok a kelet-ausztráliai Angol-Ausztrál Távcsővel mintegy 11 ezer kvazár vöröseltolódását mérték meg: az égbolt 2 szögfokos tartományára kiterjedő (2-degre field, 2dF) megfigyeléssorozat az eddigi legnagyobb és legrészletesebb ilyen jellegű felmérés,...". [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A Kezdetek kezdete - A világegyetem titkai. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 8. 23. sz. p. 723. Martin Rees könyvének (Athenaeum Kiadó, 2000, 201 oldal.) ismertetése. [HAI.]

A Galileo űrszonda elrepült a Callisto mellett. Röviden. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 8. 23. sz. p. 733. [HAI.]

Valóban üstökösök termékenyítették meg a Földet? Üstököskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 15. 24. sz. pp. 739-740. "...a Nap megközelítése után látványosan szétszakadó Linear-üstökös (C/1999 S4 LINEAR.) új életet lehelt abba az elméletbe, mely szerint a földi óceánok vizének túlnyomó része üstökösökkel érkezhetett a Földre. Az üstökösről és szétszakadásáról rögzített csillagászati adatok részletes elemzése emellett azt a feltételezést is megerősíti, miszerint üstökösbecsapódások hozhatták bolygónkra azoknak a szerves molekuláknak a számottevő részét is, amelyekből később kifejlődött az élet..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Mars és művészet. Nemzetközi pályázat. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 15. 24. sz. pp. 756-757. "Az amerikai székhelyű Planatary Society vezetői szerint a világűr nem csak a tudósoké. [...] A jelentkezőknek le kellett rajzolniuk, milyen egy marsbeli leszállóhely most, és milyen lesz száz év múlva..." [HAI.]

A Hold mint a klímakutatás eszköze. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 15. 24. sz. p. 763. A Föld albedojának meghatározása úgy, hogy tiszta éjszakákon, amikor nincs telihold, megmérték a Hold sötét részének fényességét. Forrás: Neue Zürcher Zeitung. [HAI.]

A napkorona ultraibolyában. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 22. 25. sz. p. [769.] Címkép. A TRACE napkorona kutató japán műhold felvétele. A "Hol tart most a naptevékenység?" című cikkhez. [HAI.]

JUHARI Zsuzsa: Megfejtették Európa legrégibb naptárát. Régészet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 22. 25. sz. p. 771. "...Alekszandr Durman a csillagszerű motívumokkal díszített edényeket még 1978-ban találta egy pincében, ahol egy egykori kemencét tártak fel Vukovar közelében, Vinkovci városában. Az egyiken az év teljes naptára fedezhető fel. [...] Az általa megtaláltak Kr. e. 2600-ból származnak, [...] Az eddig ismert ókori naptárak a Nap és a Hold járását követik, a vinkovci edényen azonban az éjszakai égbolt csillagképei láthatók..." [HAI.]

Bolygónak születni nehéz. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 22. 25. sz. pp. 772-773. "...Az Orionban és az NGC 3603-ban megfigyelteken túl eddig mindössze két további proplidot sikerült felfedezni..." [HAI.]

KÁLMÁN Béla: Hol tart most a naptevékenység? Nyári napforduló. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 22. 25. sz. pp. 780-782. "...Mostanában van ugyanis a naptevékenységi maximum, amely jól megfigyelhető zavarokat okoz Földünk kozmikus környezetében, az úgynevezett űridőjárásban. különösen kiemelkedő volt ebben a tekintetben az idei április..." Fejezet címek: Mikor van a maximum?; Foltok, flerek, mágneses viharok.; Állandó nemzetközi megfigyelés. [HAI.]

P. T.: Marsi élet. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 22. 25. sz. Diákoldal. Az Élet és Tudomány melléklete 10. 18. sz. p. [143]. Fejezet címek: Magnetitkristályok.; Pánspermia. [HAI.]

A Nap végzett a majákkal? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 22. 25. sz. p. 796. "...Az éghajlatváltozások történetét feltáró legújabb vizsgálatok szerint az időről időre bekövetkező, néha évtizedekig elhúzódó aszályok, amelyek közül a legsúlyosabb (amely mintegy 150 évig tarthatott) valószínűleg a maják hanyatlását okozta, egy 206 éves napciklussal hozhatók kapcsolatba..." A cikk további részében több helyen is 208 éves napciklusról írnak. Forrás: BBc News. [HAI.]

GESZTESI Albert: Nyári barangolás a tejúton. Mesél a csillagos égbolt. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 29. 26. sz. pp. 815-818. [HAI.]

A Hold mint óriásdetektor. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. jún. 29. 26. sz. p. 827. "...úgy becsülik, hogy a Holdra irányított rádiótávcsövek évente 400-600 10 a 20-dikon eV-nál nagyobb energiájú kozmikus sugárzási részecske becsapódását észlelhetik..." Forrás. New Scientist. [HAI.]

Víz nem sokkal a felszín alatt? Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. júl. 6. 27. sz. p. 837. "...a Szahara nyugati részén talált NWA 817 meteoritban közvetlenül a Mars felszíne alól származó víz nyomai mutathatók ki. [...] anyaga egy jellegzetes marsi ásvány a nakhlit..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Az Univerzum szövedéke. A virtuális és a valódi. = Élet és Tudomány 56. 2001. júl. 6. 27. sz. pp. 847-849. "...az optikai óriástávcsövek legújabb nemzedékével a kísérleti kozmológia kezdi utolérni az elméletet..." Fejezet címek: Virtuális világok.; Árulkodó hidrogénvonal.; Az első ősi anyagszál.; Az ősrobbanás moraja. [HAI.]

Kisbolygó övezet egy közeli csillag körül. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. júl. 13. 28. sz. p. 868. "...A csillag, a zeta Leporis (HR 1998) a Nyúl (Lepus) csillagképben, a Földtől mintegy 70 fényévre található..." [HAI.]

Megoldódott a napneutrínók rejtélye. Neutrínófizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. júl. 13. 28. sz. pp. 868-869. "A kanadai Sudbury Neutrínó Obszervatórium (SNO) első méréssorozatának kiértékelése [...] megoldotta a hiányzó napneutrínók immár több mint 30 éves rejtélyét. [...] a magyarázat egyértelműen a Napból a Földre érkező neutrínók egymás közti átalakulásaiban, nem pedig a napmodellek esetleges hiányosságaiban rejlik..." [HAI.]

WRITH Endre: A TERRA figyel bennünket. Éghajlatkutatás. = Élet és Tudomány 56. 2001. júl. 13. 28. sz. pp. 884-885. "... TERRÁ-ra, amely a NASA Földmegfigyelő Rendszerének (az EOS-nak) negyedik tagja, s amelyet további tizenöt műhold követ majd,..." [HAI.]

Elindult a MAP. Röviden. = Élet és Tudomány 56. 2001. júl. 13. 28. sz. p. 893. "...A MAP (Microwave Anisitropy Probe) nevű űreszköz minden eddiginél részletesebben térképezi a kozmikus mikrohullámú sugárzást..." [HAI.]

Magányos vándor bolygók? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. júl. 20. 29. sz. pp. 900-901. "Amerikai csillagászok a Hubble űrtávcsővel magányosan sodródó (csillaghoz nem köthető) kis égitesteket fedeztek fel az M22 gömbhalmazban. A Nature-ben megjelent cikkben Kailash Sahu és munkatársai (Űrtávcső Tudományos Intézet) hat szokatlan, gravitációs mikrolencse-hatással magyarázható jelenségről számoltak be,..." [HAI.]

SZABADOS László: Nagy tömegű csillagok szomszédságában. Csodálatos világegyetem. 4. = Élet és Tudomány 56. 2001. júl. 20. 29. sz. pp. 916-917. Hubble felvételek. [HAI.]

Az alfa Centauri "szívdobbanásai". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. júl. 20. 29. sz. p. 924. "A Nap után most először sikerült hanghullámokat észlelni egy másik csillagban, [...] 7 perces periódusú lüktetést mutattak ki,..." [HAI.]

Mágneses "téridő-vasaló". Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. júl. 27. 30. sz. p. 932. "...Christos Tsagas, a Portsmouth-i Egyetem fizikusa. [...] hogy megtudja, miként befolyásolhatták a mágneses terek a Világegyetem kezdeti fejlődését, az általános relativitáselmélet téregyenleteinek olyan megoldását kereste, amely e terek hatását is figyelembe veszi. [...] a tér meggörbülésével szemben fellépő mágneses "feszültség" a téridő kisimítására törekszik. [...] a nagy térgörbületet létrehozó, s ráadásul többnyire erős mágneses térrel is rendelkező neutroncsillagok vagy fekete lyukak modellezésében a mágneses terek szerepe aligha hagyható figyelmen kívül." [HAI.]

SZEGEDI Gyula: Két optikai természeti jelenségről írnék. = Élet és Tudomány 56. 2001. júl. 27. 30. sz. p. 951. "...1994-ben egyszerre négy [szivárványt] láttam, csak a főszivárvány-ív volt a szokásos helyén, [...] A másik jelenséget [...] 1999. június 29-én 18 [óra] 12 [perc] - 18 [óra] 22 [perc] között láttam a Kelenföldi-pályaudvaron. Akkor két szivárványív volt látható, bennük a Nap látszólagos tükörképeivel. [...] fénytünemény minden bizonnyal a halojelenségek körébe tartozó, úgynevezett melléknap volt..." [HAI.]

Újabb Szaturnusz-holdak. Röviden. = Élet és Tudomány 56. 2001. júl. 27. 30. sz. p. 955. "Egy kutatócsoport újabb tizenkét Szaturnusz-holdat fedezett fel, és ezzel harmincra emelkedett az óriásbolygó ismert égi kísérőinek a száma..." [HAI.]

Párává foszló üstökös raj egy idegen nap körül. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 3. 31. sz. pp. 964-965. "Amerikai kutatók egy végső agóniájában perzselő lángokkal lobogó csillag körül hatalmas vízgőzfelhőt fedeztek fel, amely minden bizonnyal egy a csillag körül keringő űstökösraj párává foszlásából keletkezett. A Nature-ben nemrég közzétett megfigyelést a NASA 1998 decemberében pályára állított szubmilliméteres hullámhosszú rádióobszervatóriuma (Submillimeter Wave Astronomy Satellite, SWAS) tette lehetővé. [...] A szóban forgó csillag egy vörös óriás, az IRC+10216, vagy más néven CW Leonis, A Földtől 500 fényévre, az Oroszlán csillagkép irányában látható..." [HAI.]

A Földre lopja a Nap tüzét. Napkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 10. 32. sz. pp. 996-997. "A NASA augusztus elején útnak indítandórobotszondája, a Genesis küldetésének célja, hogy mintát vegyen a Nap anyagából, s azt eljuttassa a Földre..." [HAI.]

Gyűrűs csillagok. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 10. 32. sz. p. 997. "...Kiderült, hogy legalább kétszer annyi ilyen csillag lehet, mint korábban feltételeztük: a gyűrűket valamennyiüknél az erős, állandó mágneses tér hozza létre és tartja fenn..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A Hubble csúcsfelvétele a Marsról. A hátlapon. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 10. 32. sz. p. 1022., hátsó borító. "1988 óta idén június 26-án került a Mars legközelebb (mindössze 68 millió kilométerre) a Földhöz: a Hubble űrtávcső (HST) ekkor minden eddiginél jobb felvételt készített a vörös bolygóról..." a hátlap képaláírása: Mars: 2001 évi szembenállás. [HAI.]

Az első "lyukatlan" galaxis? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 17. 33. sz. p. 1027. "A Rutgers Egyetem csillagászai felfedezték, hogy egy közeli galaxis szívében nincs szupernehéz fekete lyuk, vagy ha még is van benne, akkor az messze a legkisebb, amelyet eddig galaxis közepében ismernek. [...] a mindössze 3 millió fényévre levő M33 galaxist vizsgálták, eredményüket a Science-ban tették közzé..." [HAI.]

SETI: fényüzeneteket keresnek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 17. 33. sz. p. 1051. "Kaliforniai csillagászok a SETI (Földön kívüli civilizációk keresése) program keretében új megfigyelés sorozatba kezdtek: idegen értelmes lényektől eredő intenzív fényinpulzusokat keresnek..." [HAI.]

Térgyűrődések egy pulzár körül. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 24. 34. sz. pp. 1059-1060. "...A kutatóknak az ausztráliai Parkes rádiótávcsővel végzett és a Nature-ben közzétett megfigyelései teljes összhangban állnak Einstein általános relativitáselméletének jóslataival. [...] a J0437-4715 jelű pulzárt vizsgálták, amely egyike a hozzánk legközelebb eső és legfényesebb pulzároknak..." [HAI.]

Galaxis forró "glóriával". A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 24. 34. sz. pp. 1060-1061. "...A Chandra felvételei szerint az NGC 4631-et körülvevő forró gáz halója mintegy 25 ezer fényévvel emelkedik a galaxis korongja fölé..." [HAI.]

HORÁNYI Gábor: Az értelem eredetét a sziklák nem árulják el! Beszélgetés Bejczy Antal professzorral. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 24. 34. sz. pp. 1062-1064. "Bejczy Antal nevét Magyarországon a marsautó tette ismerté: e különleges jármű létrehozásában az elmúlt néhány évtizedben a NASA robottechnika fejlesztőjeként vett részt. Robottechnikai munkája hozzájárult a már fellőtt "Stardust" üstököskutató űrszonda létrejöttéhez is. 1956-hagyta el Magyarországot, 1966 óta Kaliforniában dolgozik. Az utóbbi időben gyakran megfordul Budapesten. Magyar kollégáival együttműködve nemzetközi robottechnikai konferenciát készít elő, amelynek Budapest ad otthont 2001. augusztus 21-25 között..." [HAI.]

SZABADOS László: Köd előtte, köd mögötte. Csodálatos világegyetem. 5. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 24. 34. sz. pp. 1076-1077. "...Az NGC 1999 reflexiós köd (1. kép) [...] A 2. képen Hubble változó fényességű ködét, az NGC 2261 jelű reflexiós ködöt mutatjuk be. [...] Az 1600 fényévre lévő Lófej-ködről csak egy nagyjában két fényév méretű tartomány fért az űrtávcső látómezejébe..." [HAI.]

A kozmikus "sötétség kora"... Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 31. 35. sz. pp. 1091-1092. "Az eddig ismert legtávolabbi, a Földtől mintegy 14,5 milliárd fényévre lévő kvazár fényében sikerült kimutatni a Világegyetem első atomjainak nyomait..." [HAI.]

...és az első fények. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 31. 35. sz. pp. 1092-1093. " ...A NASA Távoli Ultraibolya Spektroszkópiai kutatóműholdja (Far Ultaviolet Spectroscopic Explorer, FUSE) [...] segítségével kimutatható a Nagy Bummból visszamaradt héliumatomok nagyon finom, vékony szálú hálója az intergalaktikus térben..." [HAI.]

HORVÁTH András: Befejeződött az építés első szakasza. Nemzetközi Űrállomás. = Élet és Tudomány 56. 2001. aug. 31. 35. sz. pp. 1100-1102. [HAI.]

Naprendszerünk párja a Göncölszekérben. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. szept. 7. 36. sz. pp. 1123-1124. "A Kaliforniai egyetem (Berkeley) bolygóvadászai egy közeli csillag körül nagyjából Jupiter méretű, és közelítőleg a Jupiter naprendszerbeli pályasugarának megfelelő távolságban keringő bolygót fedeztek fel. [...] a mintegy háromnegyed Jupiter tömegű bolygót a 47 Ursae Majoris (47 UMa) csillag körül [...] fedezték fel..." [HAI.]

Nagy vízkészlet a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. szept. 7. 36. sz. p. 1148. "...még ma is nagyobb mennyiségű víz lelet alig néhány méterrel a vörös bolygó felszíne alatt. A Mars Global Surveyor (MGS) legújabb képeinek elemzése tovább erősíti ezt a feltételezést. Mind az északi, mind a déli félteke közepes szélességein olyan " páratlanul fiatal felszíni talajrétegeket" fedeztek fel amelyek a jelek szerint vízjéggel összetapasztott porszemcsékből állnak. Becslések szerint a jég össztérfogata mintegy 40 ezer köbkilométer lehet..." [HAI.]

Hová tűnt a hidrogén a béta Pictorisból? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. szept. 14. 37. sz. pp. 1156-1157. "A NASA távoli ultraibolya tartományban működő kutatóműholdja a FUSE (Far Ultaviolet Spectroscopic Explorer) egy viszonylag közeli fiatal csillag körül születő és részben elpárolgó üstökösök millióit fedezte fel..." [HAI.]

GESZTESI Albert: "Görög csillagképek" ősszel. Mesél a csillagos égbolt. = Élet és Tudomány 56. 2001. szept. 14. 37. sz. pp. 1167-1170. [HAI.]

GESZTESI Albert: Őszi csillagképek. A hátlapon. = Élet és Tudomány 56. 2001. szept. 14. 37. sz. p. 1182., hátsó borító. [HAI.]

Meghatszorozott háttérgalaxis. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. szept. 21. 38. sz. pp. 1187-1188. "...A B1359+154 elnevezésű gravitációs lencserendszerben egy tőlünk több mint 11 milliárd fényévre, az Ökörhajcsár (Bootes) csillagképben lévő galaxist képez le egy ugyanarra a látóvonalra eső, mintegy 7 milliárd fényévre lévő galaxis..." [HAI.]

A fekete lyuk lakomája. Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. szept. 28. 39. sz. pp. 1220-1221. "A NASA Chandra Röntgenobszervatóriuma (Chandra X-ray Observatory, CXO) különös kitörést figyelt meg Tejútrendszerünk szívében - árulkodó jelét annak, hogy az ott rejtőzködő szupernagy tömegű ("szupernehéz") fekete lyuk valószínűleg éppen elnyelt egy objektumot, amely túl közel került hozzá. [...] a Sagitarius A* röntgenvizsgálata valóban eddig páratlan lehetőséget kínál a fekete lyuk közvetlen közelébe eső, már erősen görbült téridőtartományok vizsgálatára..." [HAI.]

F. L. I. - H. A. [FODOR Lajos István - HORVÁTH András]: Naprendszer-látogatás a Népligetben. Egy a tízmillárdhoz méretarány. = Élet és Tudomány 56. 2001. szept. 28. 39. sz. pp. 1228-1229. "A Népliget barátai, akik a csillagászatot is szeretik - Pesti László, Mátis András, Galgóczy István, Sarkady Sándor, ifj. Lazányi János és mások - érdekes meglepetést készítettek a TIT Budapesti Planetáriuma látogatóinak. Elkészítették a Naprendszerünk tízmillárdod részre kicsinyített modelljét (térképét)..." [HAI.]

HORVÁTH András: Búcsú a Mars-arctól. A hátlapon. = Élet és Tudomány 56. 2001. szept. 28. 39. sz. p. 1246., hátsó borító. "...Az 1976-beli Viking-képről (070A13) kinagyított alakzat (bal felső kép) erősen emlékeztet egy emberi arcra, [...] A MGS űrszonda azóta már mintegy nyolcvanezer 1,5-5,5 méteres felbontású képet továbbított a Mars különböző területeiről. A "Mars-arcról" készült két kép - az 1998. április 5-ei (SPI-22003, felül jobbra), de még inkább az alsó, nagy, 2001- április 8-ai felvétel (E03-00824, ennek 1.5 méteres a felbontása!) - meggyőzően mutatja hogy természetes alakzatról van szó. A Földön az efféle formációkat tanúhegynek nevezik..." [HAI.]

Fekete lyuk "vándortarisznyával". Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. okt. 5. 40. sz. pp. 1251-1252. "...Az XTE J1118+480-at a Rossi röntgenműhold fedezte fel 2000 március 29-én..." [HAI.]

SZABADOS László: Változatok gyűrűsködre. Csodálatos Világegyetem. 6. = Élet és Tudomány 56. 2001. okt. 12. 41. sz. pp. 1296-1297. A Lyra-gyűrűsköd, az NGC 2346, az NGC 2440, az NGC 3132, és az NGC 6751 elnevezésű planetáris ködök bemutatása. [HAI.]

A kozmikus sugárzás is rombolhatja az ózonpajzsot. Légkörfizika. = Élet és Tudomány 56. 2001. okt. 19. 42. sz. pp. 1315-1316. [HAI.]

Kékes "portócsák" az Eroszon. Kisbolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. okt. 26. 43. sz. pp. 1347-1348. "A NASA NEAR (Near Earth Asteorid Rendezdous: találka egy Földhöz közeli kisbolygóval) űrszondája idén februárban sikeresen leszállt az Erosz (433 Eros) kisbolygón, amely körül már egy éve keringet. [...] eredményeiket a kutatók három a Nature-ben megjelent cikkben adták közre..." [HAI.]

Felfelé csapó répa alakú villámok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. okt. 26. 43. sz. p. 1372. "...vannak egészen másféle villámok is, amelyek a zivatarfelhőből felfelé csaknem 100 kilométer magasságig haladnak és amelyeket angolul sprite-nak, koboldnak neveztek el..." [HAI.]

Az Omega-köd infravörös képe. A hátlapon. = Élet és Tudomány 56. 2001. okt. 26. 43. sz. p. 1374., hátsó borító. "Patkó-ködnek is nevezik a Tejút legsűrűbb vidékén a Nyilas (Sagitarius) csillagképben megfigyelhető fényes, nagykiterjedésű (46’ X 37’-es) objektumot. Charles Messier írta le először 1764-ben, s tizenhetes sorszámmal sorolta be nevezetes katalógusába, csillagászati neve ezért M17. Az Omega-köd nevet 1833 után kapta, John Herschel rajzai nyomán..." [HAI.]

Több bizalmat a Napnak. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. nov. 2. 44. sz. pp. 1379-1380. "A kutatók eddig úgy vélték, hogy bizonyos, már születőfélben lévő Naprendszerben is jelen lévő egzotikus izotópokkal egy viszonylag közeli csillag szórta be bolygórendszerünk ősanyagát. [...] az Orion-felhő fiatal csillagainak röntgenvizsgálata felveti annak lehetőségét, hogy ezek az izotópok nem külső forrásból, hanem a még nagyon fiatal Nap mainál sokkal erőteljesebb röntgenkitöréseiből származnak. A szóban forgó izotópok- például a berillium-10, az alumínium-26, a kalcium-41 és a mangán-53..." [HAI.]

Csendesül a Marsot elkendőző porvihar. Maskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. nov. 2. 44. sz. pp. 138-1381. [HAI.]

Csillagászatpolitika, 1951. november 7. = Élet és Tudomány 56. 2001. nov. 9. 45. sz. p. 1431. "A szovjet csillagászok átvették azt a feladatot, hogy összeállítsák az összes változó csillagok katalógusát. [...] 1948-ban Kukarkin és Parenago moszkvai tanárok kiadták ezt a katalógust, amelynek összeállításában sok csillagász dolgozott. A Nemzetközi Csillagászati Társaság Zürichben tartott 7. Kongresszusán a szovjet csillagászoknak ezt a művét rendkívül nagyra értékelték..." Visszatekintő részlet az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Mars körüli pályán a 2001 Marsodyssey. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. nov. 9. 45. sz. p. 1436. "...október 24-én elérte a Marsot. [...] az egyelőre még távoli, elnyúlt elliptikus pályán keringő szonda az ezt követő hetekben többször belemerül a Mars légkörébe, s addig fékeződik, amíg el nem éri végleges, nagyjából 400 kilométer magasságú, 2 órás keringési idejű pályáját..." [HAI.]

Lyukas fekete lyuk. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. nov. 16. 46. sz. pp. Címkép., 1443-1444. Az MCG-6-30-15 spirális galaxisban lévő fekete lyukból energia szökik el. Az elmélet szerint mágneses térben forgó fekete lyukból az energia az akkréciós korong belső övezeteibe áramlik. A címkép felirata: Lyuk a lyukon. Szökevény energiaáramok egy fekete lyuk körül - A NASA fantáziarajza. [HAI.]

Gravitációs nagyítólencse alatt a galaxisok építőkövei. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. nov. 23. 47. sz. pp. 1476-1477. "Az Abell 2218 galaxishalmaz a Hubble űrtávcső felvételén. A kinagyított részletben a távoli kis galaxisról létrehozott kettős kép." [HAI.]

Dollármilliók a NASA-nak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. nov. 30. 48. sz. p. 1532. "Az amerikai űrkutatás vezetői szakemberei megkönnyebbülve és örömmel fogadták, hogy az Egyesült Államok képviselőháza és szenátusa 30 millió dollárt szavazott meg a Plútó-misszió előkészítésére, és támogatja a Jupiter Europa nevű holdjára (amelynek jégkérge alatt életet sejtenek) küldendő szonda tervét is..." [HAI.]

Mit rejtenek a napfoltok? Napfizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 7. 49. sz. pp. Címkép., 1539-1541. "A Napban terjedő hanghullámok megfigyelésén alapuló (némiképp az orvosi ultrahangos vizsgálathoz hasonló) helioszeizmikus módszerrel amerikai kutatóknak sikerült kideríteni, mi rejtőzik a napfoltok alatt. Eszerint a Nap felszínén látható sötét "szeplők" meglehetősen sekélyek, és hatalmas, a Földet is magukba fogadni képes plazmatornádók tetején ülnek..." A címkép felirata: Naptornádók. Gajzágó Éva montázsa. [HAI.]

SZABADOS László: Az ezeréves Rák-köd. Csodálatos Világegyetem. 7. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 7. 49. sz. pp. 1552-1553. Két a Hubble és egy a Chandra űrtávcsövel készült felvétel elemzése. [HAI.]

Játék. ÉT matúra. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 7. 49. sz. Diákoldal melléklet. 11. 4. sz. p. 32. Az ősi gázfelhő darabjai. Üstökös-vadászok munkában. Ha máskép nem megy ragadd meg az üstökét. Plusz 4 kérdés az olvasónak. [HAI.]

Miniműholdak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 7. 49. sz. pp. 1564-1565. [HAI.]

Az első csillagok. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 14. 50. sz. pp. 1572-1573. "Kozmológiai modellek szuperszámítógépes szimulációjával amerikai asztrofizikusoknak sikerült minden eddiginél pontosabb képet felvázolniuk a világegyetem első fényeinek kigyúlásáról. A Science-ben megjelent közleményük szerint az első csillagok magányos óriások lehettek, amelyek legalább száz naptömegnyi, tisztán molekuláris hidrogénből és héliumból álló protogalaktikus felhőben születhettek, miközben azok saját gravitációs terük hatása alatt összehúzódtak..." [HAI.]

Gravitációs hullámokra vadászik a Cassini. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1603-1604. "...A NASA földi telepítésű rádiótávcső-hálózata, a Deep Space Network a november végén kezdődő, 40 napig tartó méréssorozatban nyomon követi a szondát, méri a sebességének parányi ingadozásait, amelyekből a kutatók reményei szerint kimutatható a jelenség..." [HAI.]

Idegen légkör. Exobolygó-kutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1605-1607. "A NASA Hubble űrtávcsövével most először sikerült közvetlenül észlelni egy, a Naprendszeren kívüli, idegen nap körül keringő exobolygó légkörét, és nátrium jelenlétére utaló nyomokat kimutatni benne. [...] A szóban forgó bolygó a Földtől 150 fényévre, a Pegazus csillagképben kering, egy, Naphoz hasonló, kisebb távcsővel látható (hetes magnitúdójú) csillag, a HD 209458 körül..." [HAI.]

TAKÁCS Endre: Földre hozott csillagok. A nagy energiájú égbolt. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1631-1634. Fejezet címek: Forró plazmák.; Röntgenszemek a világűrben.; Szupernóva a laborban.; Elektromágneses csésze.; Röntgen-mikrokaloriméter.; A jövő detektora. Atomokon keresztül a Világegyetemhez. [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Űrodisszeia 2001 - a valóságban. Kozmikus krónika, 2001. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1636-1640. [HAI.]

Az Univerzum illata. Beszélgetés Jonathan Tennyson fizikussal. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1641-1643. [HAI.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Divina astronomia. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 21. 51-52. sz. p. 1650. Ponori Thewrewk Aurél: Divina Astronomia - Csillagászat Dante műveiben című művének (Magyar Csillagászati Egyesület, 2001, 96 p.) ismertetése. [HAI.]

Szöcskerobotok a Marsra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 21. 51-52. sz. p. 1658. "Túl van az első sikeres próbákon a az új rakétahajtómű, amely a marsi légkörből állíthatja elő üzemanyagát, és a vele működtetett robot óriásszöcskeként szökdécselve járhatja be és derítheti fel a vörös bolygó felszínét. [...] sikeresen tesztelték az oxigén és szén-monoxid elégetésével működő hajtómű prototípusát..." [HAI.]

Újra működik a japán neutrínó-obszervatórium. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. dec. 21. 51-52. sz. p. 1660. "...Kamioka város közelében egy réz-nikkel bányában 1000 méteres mélységben 1996-ban létesített Super Kamiokande elnevezésű neutrínómegfigyelő állomás. [...] A javítás csaknem egy évig tartott." [HAI.]

Johannes Kepler. Kalendárium. = Észak-Magyarország 57. 2001. dec. 27. 300. sz. p. 13. "430 éve született a német csillagász és matematikus, egyetemi tanár. 1600-tól Prágában Tycho Brache mellett dolgozott. Felfogása átmenetet képviselt az égbolt ősi, geometriai leírás és a modern, dinamikai csillagászat között, ő vezette be az asztronómiába az erő fogalmát. 1609-ben Astronomia Nova című művében ismertette első két törvényét." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

  SZENKOVITS Ferenc: Kozmológia. 1. = Firka 11. 2001-2002. 1. sz. pp. 12-17. Az ókori babiloni, egyiptomi, hindu világkép, A korai görög filozófusok elképzelései. Thalész, Anaximandrosz, Xenophanész, Püthagorasz, Anaxagorasz, Platón, Eudoxosz. Az arisztotelészi világkép. Hérakleidész. Az ókori heliocentrikus rendszer. Számoszi Arisztarkhosz. [HAI.]

  Sz. F. [SZENKOVITS Ferenc]: Csillagászati programok az internetről. Star Calc. = Firka 11. 2001-2002. 1. sz. pp. 17-18. "A StarCalc program szerzője, Alexander E. Zavalishin szerint, a jelenleg létező leggyorsabb planetárium és csillagtérkép program, ami Windows 95-98-NT alatt fut." [HAI.]

  SZENKOVITS Ferenc: Kozmológia. 2. = Firka 11. 2001-2002. 2. sz. pp. 54-57. A mechanikus világkép. Hipparkhosz és Ptolemaiosz rendszere. A középkori Európa csillagászata. Az arab-perzsa csillagászat. [HAI.]

  Sz. F. [SZENKOVITS Ferenc]: Csillagászati programok az internetről 2. A Moon Calculator program. = Firka 11. 2001-2002. 2. sz. pp. 57-58. "A DOS operációs rendszer alatt futó MoonCalc program információkat szolgáltat a Hold helyzetére, fázisára, láthatóságára és megjelenésére vonatkozóan a Föld bármely pontján elhelyezkedő megfigyelő számára, tetszőlegesen választott időpillanatra." [HAI.]

  SZENKOVITS Ferenc: Kozmológia 3. = Firka 11. 2001-2002. 3. sz. pp. 94-88. Fejezetcímek: A felvilágosodás korának kozmológiája. Kopernikusz és a heliosztatikus világmodell. Tycho Brache geoheliocentrikus világképe. [HAI.]

  Sz. F. [SZENKOVITS Ferenc]: Csillagászati programok az internetről. 3. A Julián-dátum. = Firka 11. 2001-2002. 3. sz. pp. 98-99. "Egy közönséges naptári dátumot alakít módosított Julián-dátummá az alábbi Pascal nyelven leírt eljárás, amely érvényes tetszőleges i. e. 4713 utáni dátumra." [HAI.]

  SZENKOVITS Ferenc: Kozmológia. 4. = Firka 11. 2001-2002. 4. sz. pp. 139-143. Fejezetcímek: Kepler "geometrikus" világa. Bruno - a térben és időben végtelen Univerzum hirdetője. Galilei és a távcső szerepe a világképalkotásban. Az egységes heliodinamikus világkép. [HAI.]

  SZENKOVITS Ferenc: Kozmológia. 5. A modern csillagászati világkép kialakulásának főbb előzményei. A klasszikus csillagászat eredményei. = Firka 11. 2001-2002. 5. sz. pp. 184-185. [HAI.]

  KESZTHELYI Sándor: Látványos és érdekes csillagászati jelenségek 2020-ig. = Firka 11. 2001-2002. 5. sz. pp. 188-191. Jelenségek időrendben 2002. ápr. 16-tól 2020. dec. 21-ig. [HAI.]

  SZENKOVITS Ferenc: Kozmológia. 6. = Firka 11. 2001-2002. 6. sz. pp. 228-231. Fejezetcímek: Az asztrofizika térhódítása. A térelmélet fejlődése a matematikában. [HAI.]

BALÁZS Béla: Miért kutassuk a földönkívüli intelligenciát? A SETI interdiszciplináris előnyei. = Fizikai Szemle 51. 2001. jan. 1. sz. pp. 12-14. [PIR.]

MARX György: Quintesszencia. = Fizikai Szemle 51. 2001. jan. 1. sz. pp. 15-18. [PIR.]

KUTROVÁTZ Gábor: Az Univerzum jövője és a hőhalál. = Fizikai Szemle 51. 2001. jan. 1. sz. pp. 19-25. [PIR.]

  PROKOB Tibor - BUZA Tibor: A Föld-Hold távolság megmérése. Bay Zoltán születésének 100. és a HTI megalakulásának 80. évfordulójára. - Az 1946-os Holdradar-kísérlet megismétlése mai eszközökkel. = Fizikai Szemle 51. 2001. márc. 3. sz. pp. 94-96. [PIR.]

SZALAY András - SZALAY Sándor: Távolsági beszélgetés. Galaxisok Kolumbusza. = Fizikai Szemle 51. 2001. ápr. 4. sz. pp. 127-129. Elhangzott a "Milleniumi Mesék" sorozatban a Magyar Televízióban. [PIR.]

  NEMÉNYI Márta: Akadémiai osztályközlemények. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. = Fizikai Szemle 51. 2001. júl. 7. sz. pp. 217-218. 2001. máj. 7-én. Patkós Andrást az MTA levelező tagjává választotta. Kolláth Zoltán az MTA Fizikai Osztály díját kapta. [KSZ.]

BERÉNYI Dénes: Ernst Peter Fischer: Arisztotelész, Einstein és a többiek. Saxum, Budapest, 1998. 388 oldal. = Fizikai Szemle 51. 2001. júl. 7. sz. hátsó belső borító. Könyvismertetés. [KSZ.]

Az amerikai Hubble-űrteleszkóp által készített, eddigi legélesebb felvétel a Marsról. = Fizikai Szemle 51. 2001. júl. 7. sz. hátsó külső borító. 2001. jún. 25-i marskép. [KSZ.]

  HORVÁTH Gábor - GÁL József - POMOZI István - KRISKA György - WEHNER, Rüdiger: Poláros pillantás az égre teljes napfogyatkozáskor. Az égbolt és a napkorona különös polarizációs mintázata 1999. augusztus 11-én. = Fizikai Szemle 51. 2001. aug. 8. sz. pp. 229-238. [PIR.]

KIRÁLY Péter: Szoláris, helioszférikus és kozmikus részecskesugárzás. = Fizikai Szemle 51. 2001. aug. 8. sz. pp. 238-245. [PIR.]

VÍZVÁRY Vilmos - SÖMJÉN Gábor: Megemlékezések Kulin Györgyről. = Fizikai Szemle 51. 2001. 9. sz. pp. 296-297. Szoboravató Nagyszalontán. Emlékezés egy tudós tanárra Újpesten 2001. szeptember 2-án. [SRG.]

CSABAI István - SZALAY Sándor - BUDAVÁRI Tamás: Extragalaktikus távolságmérés fotometriai adatokból. = Fizikai Szemle 51. 2001. okt. 10. sz. pp. 312-315. [PIR.]

  Bejczy Antal - az űrrobotika atyja. = Fizikai Szemle 51. 2001. nov. 11. sz. pp. 352-354. Elhangzott a "Milleniumi Mesék" sorozatban a Magyar Televízióban. [PIR.]

  SZALAY Sándor - GRAY, Jim: Világtávcső. = Fizikai Szemle 51. 2001. dec. 12. sz. pp. 388-392. [PIR.]

BALÁZS Béla: Földönkívüli paradigma, végső antropikus elv és az univerzumok "családfája." = Fizikai Szemle 51. 2001. dec. 12. sz. pp. 393-396. [PIR.]

HERCZEG Tamás: Mars a Földről. = A Földgömb 3.(19.) 2001. sz. jan-febr. 1.(179.) sz. p. 3. Kérdés a Mars és a Föld forgástengely ferdeségének hasonlóságáról. Sik András válaszával. [SRG.]

LERNER János: Expedíció az eltűnt Nap nyomában. = A Földgömb 3.(19.) 2001. szept-okt. 5.(183.) sz. p. 74. A Magyar Földrajzi Társaság, a Földgömb és a Vista Utazási Központ expedíciója Zambiába a 2001. jún. 21-iki teljes napfogyatkozás megfigyelésére. A 13 óra körül beálló 3,5 perces totalitást Lusakától északra, a középvonaltól 1 km-re 13 fős magyar csapat figyelte meg.; "A Földgömb" folyóiratot 1999 szeptemberében élesztették fel újra. Az 1930-1944-ig megjelent 15 évfolyamot folytatva a kéthavonta megjelenő folyóirat az 1. évfolyamát 1999-ben egyúttal 16. évfolyamnak is jelölte. [KSZ.]

NEMERKÉNYI Antal: Hol található Európa legdélebbi csillagvizsgálója? = A Földgömb 3.(19.) 2001. nov-dec. 6.(184.) sz. p. 2. Chilében. [KSZ.]

LERNER János: Expedíció az eltűnt Nap nyomában. Zambiai útinapló-részletek. = A Földgömb 3.(19.) 2001. nov-dec. 6.(184.) sz. pp. 56-66. Részletes beszámoló a 2001. jún. 15-28 közötti expedícióról, melynek során a 13 magyar is észlelte a jún. 21-iki teljes napfogyatkozást. A fogyatkozás körülményeinek, hangulatának leírása. Zambia a teljes napfogyatkozás napját munkaszüneti- és ünnepnappá nyilvánította. [KSZ.]

HEVESI Attila: Frőhlich Dávid (1595-1648). = Földrajzi Közlemények 49. 2001. 3-4. sz. pp. 235-248. Frőhlich, természettudományunk (főleg a fizika, a csillagászat, és a földrajz) korai művelője Késmárkon született. 1620-1623 között az Odera menti Frankfurt egyetemén számtant és csillagászatot is hallgatott és itt adta ki első kalendáriumát 1623-ban. További egyetemjárásai után, 1629-1631-ben Erdélyben, utána 1648-ig Késmárkon élt. 1643-ban kapta a "császári és királyi matematikus" címet és évjáradékot III. Ferdinándtól. Nyolcvan könyvet írt (főleg sok csillagászati adattal tarkított kalendáriumokat és évkönyveket), melyeket német, magyar, latin és szlovák nyelven nyomtattatott ki. A tanulmány a korabeli hazai művelődési helyzetet, Frőhlich életét, munkásságát és kalendáriumkiadási tevékenységét mutatja be. Első tudósunk, aki ismerteti a kopernikuszi Nap-központú világrendszert is. [KSZ.]

GERCSÁK Gábor: W. Salgó Ágnes - Stemler Ágnes (szerk.): Honterus-emlékkönyv Országos Széchényi Könyvtár - Osiris Kiadó. Budapest, 2001. 244 p.; Plihál Katalin, Reisz T. Csaba, Török Enikő (szerk.): A magyar térképészet nagyjai. Lipszky János (1766-1826), Mikoviny Sámuel (1700-1750) Tudományos emlékülések előadásai és kiállítási katalógus Országos Széchényi Könyvtár - Osiris Kiadó. Budapest, 2001. 305 p. = Földrajzi Közlemények 49. 2001. 3-4. sz. pp. 333-335. Csillagászati tanulmányokat is tartalmazó könyvek ismertetése. [KSZ.]

KÖVES József: Nevelés és képzés a csillagászati földrajzi ismeretek alapfokon történő feldolgozása során. = Földrajztanítás 40. 2001. 1-2. sz. pp. 14-18. [KSZ.]

FEJES István: 25 éves a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. = Geodézia és Kartográfia 53. 2001. 11. sz. pp. 3-9., hátsó belső és hátsó külső színes borítók. [KSZ.]

BORZA Tibor: Megjelent a Természet Világa "Világűr" című külön száma. = Geodézia és Kartográfia 53. 2001. 12. sz. p. 47. [KSZ.]

SZABÓ Attila: Látogatás Cape Canaveralben. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 35. 2001. 1. pp. 45-46., 51. [FŐA.]

POWELL, Joel W.: A Draco program, "titkos" rakétaindítások Cape Canaveralből 1959-ben. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 35. 2001. 1. pp. 51-53. Draco : The "Secret" Launches at Cape Canaveral. Fordította: Aranyi László. [FŐA.]

Az X-34 technológiai demonstrátor. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos ismeretterjesztő folyóirata 35. 2001. 2. pp. 42-44. Fordította: Aranyi László. [FŐA.]

ARANYI László: Célegyenesben a Roton, a világ első magánfejlesztésű, egyfokozatú, személyzettel ellátott kereskedelmi űrhajója. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 35. 2001. 3. sz. pp. 54-61. [FŐA.]

SCHUMINSZKY Nándor: A Jupiter család rakétáinak indításai. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 35. 2001. 3. sz. p. 62. [FŐA.]

Mentőcsónak a nemzetközi űrállomáshoz : Az X-38 program. = Haditechnika - Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 35. 2001. 4. sz. pp. 45-47. Fordította: Aranyi László. Forrás: NASA. [FŐA.]

Millenniumi napóraavatás Nádasdon. = Hétdombi hírek 5. 2001. aug. 8. sz. pp. 4-5. Az r. k. templom falán 2001. jún. 24-én. [SRG.]

FREI Zsolt: Repülés a nehéz kőre. Leszállás az Eros kisbolygón. = HVG 23. 2001. febr. 24. pp. 69-70. [KOC.]

Űrállomásvég. = HVG 23. 2001. márc. 31. 13.(1140) sz. p. 16. A Mir megsemmisítéséről 2001. márc. 23-án. [SRG.]

ILLÉNYI Balázs: Urak az űrben. Asztronautabiológia. = HVG 23. 2001. ápr. 7. pp. 77-81. [KOC.]

PONORI THEWREWK Aurél: Mikor ült Petőfi a négyökrös szekéren? = Irodalomismeret 11. 2001. 1-2. sz. pp. 107-109. A csillagászati számítás szerint: valószínűleg 1845. szeptember 15-én hétfőn este. [KSZ.]

  TIMÁR Borbála: "Petőfi csillaga". "A négyökrös szekér" című vers mint a kultusz tárgya. = Iskolakultúra 11. 2001. ápr. 4. sz. pp. 3-8. Petőfi Sándor versének elemzése, keletkezési körülményeinek és időpontjának vizsgálata, nagyobb részt irodalomtörténeti, kisebb részt csillagászati szempontból. [SRG.]

KULIN György: Idegen lények nyomai a Földön? Repülő csészealjak? Világ vége? Holdjárás és fogamzás? Fiú vagy lány? = Jel. Spirituális és kulturális folyóirat. 13. 2001. ápr. 4. sz. pp. 24-25. A Föld és Ég 1966. 5. sz. pp. 141-142. cikkének újraközlése. [SRG.]

TUBOLY Vince: A harmadik évezred első teljes holdfogyatkozása. = Körmendi Figyelő 9. 2001. 1. sz. pp. 1-2. Teljes holdfogyatkozás 2001. jan. 9-én. [SRG.]

TUBOLY Vince: A harmadik évezred első teljes holdfogyatkozása. = Körmendi Figyelő 9. 2001. febr. 1. sz. 28. pp. 1-2. [TUV.]

Amikor elfogyott a Nap. = Kőszeg és Vidéke 14. 2001. aug. 10. 16. sz. pp. 6-7. Az 1999. aug. 11-i napfogyatkozás eseményeit Vértes Ernő könyvben jelentette meg. Részlet a könyvből. [SRG.]

ZÁCH Alfréd: A néphit meg az időjárás. Összeállította: Szabó Lajos. = Légkör 46. 2001. 1. sz. p. 37. Könyvismertetés. [SRG.]

AMBRÓZY Pál: Verses meteorológia 150 évvel ezelőtt. = Légkör 46. 2001. 1. sz. p. 38. Guthy Károly: Légtünemények. Alsóbb tanulók számára. Az 1853-ban megjelent kötet ismertetése. A korabeli kiadvány címe: Lég-Tünemények alsóbb tanulók számára röviden kivonta és vers alaku sorokban kiadta Guthy Károly.. [SRG.]

MEZŐSI Miklós: Olvastuk... Egy korszak vége. = Légkör 46. 2001. 2. sz. p. 11. A Pioneer 10-ről. [SRG.]

MEZŐSI Miklós: 100 éves magyar villámjelzők. = Légkör 46. 2001. 2. sz. p. 34., 39., első belső borító. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. Ütköző koronakitörések. = Légkör 46. 2001. 3. sz. p. 8. Űrkaleidoszkóp 15. évf. 6. sz., Kru. [Kereszturi Ákos] Meteor 2001. 5. sz. cikke alapján. [KOC.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. Óceán a Ganymedesen? = Légkör 46. 2001. 3. sz. p. 8. Űrkaleidoszkóp 15. évf. 6. sz., Kru. [Kereszturi Ákos] Meteor 2001. 5. sz. cikke alapján. [KOC.]

SIMON Antal: Évfordulók 2001-ben. = Légkör 46. 2001. 4. sz. pp. 34-36. 345 évvel ezelőtt született Hevenessy Gábor (1656-1715), 150 évvel ezelőtt született Gruber Lajos (1851-1888), 155 évvel ezelőtt született Kurländer Ignác (1846. dec. 14.-1916. szept. 2.). [SRG.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2001. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2001. jan. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Egyesületünk a számok tükrében 2000-ben. = Magnitúdó Körlevél 2001. jan. p. 1. A MAK 42 foglalkozására 434-en jöttek el. Debrecenben és a megyében 35 nyilvános rendezvényt tartottunk 1937 látogatónak, ebből 3 komplex bemutatót 282 érdeklődőnek és 8 távcsöves bemutatót 390 vendégnek. 6 beadott pályázatból 4 lett sikeres. A VsNet-ről 153 ezer megfigyelést gyűjtöttünk le. Elkészült az Internetes honlap. Májusban a Penci Obszervatóriumba, júniusban az MTA CSKI Napfizikai Obszervatóriumába látogattunk. Júniusban Magnitúdó-hétvége volt. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2001. január. = Magnitúdó Körlevél 2001. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, együttállások, 9-én teljes holdfogyatkozás, Vénusz kitérése, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2001. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2001. febr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2001. február. = Magnitúdó Körlevél 2001. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2001. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2001. márc. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2001. márc. = Magnitúdó Körlevél 2001. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, súroló fedés, Merkúr kitérés, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2001. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2001. ápr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2001. április. = Magnitúdó Körlevél 2001. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2001. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2001. máj. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 11-13-ig látogatás Egerbe és a Bükkbe. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2001. május. = Magnitúdó Körlevél 2001. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, együttállások, Merkúr kitérés, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2001. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2001. jún. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 22/23-án Magnitúdó-hétvége a Vekeri-tónál. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2001. június. = Magnitúdó Körlevél 2001. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Vénusz kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2001. júliusi és augusztusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2001. júl-aug. p. 1. Egész éjszakás észlelés a Perseidák maximumakor a Fancsikai-tavaknál. Magnitúdó-hétvége a Vekeri-tónál. A C/2001 A2 (Linear) üstökös észlelése. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2001. július. = Magnitúdó Körlevél 2001. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr kitérés, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2001. augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2001. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2001. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2001. szept. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2001. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2001. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérés. Az idei nyár visszatérő nóvái. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2001. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2001. okt. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2001. október. = Magnitúdó Körlevél 2001. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj, Merkúr kitérés. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2001. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2001. nov. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2001. november. = Magnitúdó Körlevél 2001. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorrajok, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2001. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2001. dec. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2001. december. = Magnitúdó Körlevél 2001. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, meteorraj, együttállások. [KSZ.]

HOBBES, Thomas: A világ rendszeréről. Dokumentum. = Magyar Filozófiai Szemle 45. 2001. 1-2. sz. pp. 163-175. A fordítás alapjául szolgáló szövegkiadás: The English Works of Thomas Hobbes, London 1845, Vol. VII. 95-107. [HAI.]

Marson kertészkedő robotot készítenek. = Magyar Hírlap 34. 2001. jún. 7. 131. sz. p. 21. Chris McKay NASA kutató szerint 2007-ben a Marson üvegházban robotok fognak kertészkedni. [SRG.]

Szobrot állítanak Kulin Györgynek. = Magyar Nemzet Kultúra mell. 64. 2001. ápr. 24. p. 14. [SRG.]

  SZABÓ Róbert: (Friss) víz a Marson! = Magyar Tudomány 108.(46.) 2001. márc. 3. sz. pp. 340-342. A Science 2000. június 30. sz. alapján. [KSZ.]

  SZABÓ Róbert: Sötét anyag a Tejútrendszer halójában. = Magyar Tudomány 108.(46.) 2001. márc. 3. sz. pp. 349-352. A CERN Courier 2000. májusi száma alapján. [KSZ.]

  VARGHA Domokosné: Konkoly Thege Miklós magyar nyelvű írásai. = Magyar Tudomány 108.(46.) 2001. júl. 7. sz. pp. 867-880. Érdekességek a csillagász magyar nyelvű kiadványaiból, külföldi csillagvizsgálókban (Greenwich, Párizs, Brüsszel, Utrech) tett utazásainak úti-jelentéseiből, kézirataiból, leveleiből. Utóbbiak a Kalocsai Érseki Levéltárban, MTA Könyvtárának Kézirattárában, Pannonhalmi Gyűjteményben. [SRG.]

  Az MTA új levelező tagjai. = Magyar Tudomány 108.(46.) 2001. nov. 11. sz. p. 1380. Patkós András nyilatkozott megválasztása után, életútjáról, és tudományos munkásságáról. [KSZ.]

F. J. [FORGÁCS József]: Kuris Zsuzsi rajza a legjobbak között. = Mercurius 8. 2001. szept. 6.(30.) sz. p. 1. Megnyerte az amerikai székhelyű Planetary Society (Bolygókutató Társaság) által hirdetett nemzetközi Mars-rajzverseny 11-18 éves korosztályának első helyét. Az Élet és Tudomány jún. 15-i számában is bemutatták két olajpasztellkrétás rajzát, amely az 1997-ben Marson ért Pathfinder szondát ábrázolja.;
A "Mercurius" a Halley Csillagászati Egyesület és a TIT Konkoly Thege Miklós tagegyesülete havonta (valójában ritkábban) megjelenő ismeretterjesztő kiadványa volt. 4-6 számozott oldalán A4-es méretben egyesületi híreket, tudományos újdonságokat, régi újsághíreket, saját észleléseket, fényképeket közölt. Felelős szerkesztője az oroszlányi Forgács József volt és az oroszlányi Montázs Press Kft. végezte a nyomdai munkákat, a 150 példány megjelenése érdekében. Folyamatosan futó év-, évfolyam- és lap-számozása volt. A "Mercurius" cím mellett néha az "Új Mercurius" szerepelt a címlapon, de az utóbbiak belső oldalain is csak a "Mercurius" olvasható. 1994-ben indult a lap és 2002 júliusáig 33 száma jelent meg. [KSZ.]

HORVÁTH Bálint - POZSGAY Gyula: Tábor Mogyorósbányán. Grandiózus visszaemlékezés a nyári mogyorósbányai táborra. = Mercurius 8. 2001. szept. 6.(30.) sz. p. 1., 3. 2001. júl. 20-29-ig volta tábor, mintegy 60 résztvevővel. [KSZ.]

Újabb óriás kisbolygó. = Mercurius 8. 2001. szept. 6.(30.) sz. p. 2. 2001 KX76. Érdekességek innen-onnan. Forrás: Origo. [KSZ.]

Ígéretes bolygórendszer a szomszédban. = Mercurius 8. 2001. szept. 6.(30.) sz. p. 2. A 47 UMa mellett. Érdekességek innen-onnan. [KSZ.]

A "Big Bang" atyja halott. = Mercurius 8. 2001. szept. 6.(30.) sz. p. 2. Sir Fred Hoyle nekrológja. Érdekességek innen-onnan. [KSZ.]

EREDICS Mária. Észlelés előtt Piszkéstetőn. = Mercurius 8. 2001. szept. 6.(30.) sz. p. 3. [KSZ.]

M. Cs. [MOCZIK Csaba]: Első látásra - Piszkéstetőn. = Mercurius 8. 2001. szept. 6.(30.) sz. p. 3. [KSZ.]

Mogyorósi hangulat. = Mercurius 8. 2001. szept. 6.(30.) sz. p. 4. Egy kis nosztalgia. Tábori lexikon 1989. A bosz (boss). Mátis szomszéd. Mogyorósi sziklák (Zene és szöveg: Kolbert Sándor). [KSZ.]

S. T.: A marsi élet MAGYAR elmélete. = Mercurius 8. 2001. szept. 6.(30.) sz. p. 5. Horváth András, Gánti Tibor, Gesztesi Albert, Szathmáry Eörs vizsgálatai a marsi sötét dűne foltokról. [KSZ.]

Természettudományi Közlöny, havonkint egyszer megjelenő folyóirat közérdekű ismeretek terjesztésére LVII. kötet. 1925. februárius. 816. füzet. = Mercurius 8. 2001. szept. 6.(30.) sz. p. 5. A helyi idő alakulása nagy sebességgel kelet felé haladó repüléskor. A Brenndörfer János által közzé tett cikkhez Kovaliczky István írt megjegyzést. [KSZ.]

TÓTH Krisztián: A római lovak fara és az űrrepülő segédrakétái. = Mercurius 8. 2001. szept. 6.(30.) sz. p. 6. A 143,5 cm-es vasúti nyomtáv története és űrhajózási kapcsolata. [KSZ.]

-f [FORGÁCS József]: Csillagászati vetélkedő 2001. = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 1. A Halley Csillagászati Egyesület csillagászati versenye az oroszlányi általános iskolák 7-8. osztályos tanulóinak. [KSZ.]

-for [FORGÁCS József]: Hold-Szaturnusz bújócska. = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 1. A Szaturnusz fedés Oroszlányból nézve. [KSZ.]

HAGA László: Leonida-maximum a Kékesről. = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 1. A Leonida meteorraj figyelése 2001. nov. 16-tól 18-ig. [KSZ.]

MOCZIK Csaba. ÉSZleljünk! = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 2. Szabad szemmel végezhető csillagászati megfigyelések. [KSZ.]

FORGÁCS József: Lajtorja. = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 2. Csillagászati vers. [KSZ.]

Keresd meg a bolygók holdjait a betűhalmazban! = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 2. Rejtvény. [KSZ.]

-for [FORGÁCS József]: Zombori és Lukács Tatabányán. = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 2. [KSZ.]

Milyen messze van E. T.? Hány fényévre lehet a legközelebbi idegen civilizáció. = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 3. [KSZ.]

ALNITAK: Szkeptikus konferencia Székesfehérváron, = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 3. 2001. nov. 17-én. [KSZ.]

Természettudományi Közlöny, havonkint egyszer megjelenő ismeretterjesztő folyóirat 1926. október. = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 4. Az álló csillagokról. [KSZ.]

Csillagütközések nyomai a Hubble-képen. = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 4. Az omega Centauri vizsgálata. Fordította: E. M. CS. a Sky and Telescope nyomán. [KSZ.]

MEGYESI Dániel: Visszatekintés az augusztusi perseidákra. = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 5. 2001. aug. 12-13-án éjjel este 11 órától hajnali fél 3-ig egy nyolctagú csoporttal 283 meteort észlelt. Éjfél után 10 perccel egy kitörés volt: 21 másodpercen belül 25 meteor villant fel. Egy -7,5 magnitúdós tűzgömb felvillanásakor: furcsa, sziszegéshez hasonló sercegő hanghatást hallott mind a 8 észlelő. [KSZ.]

GLÁSZ József: Meteor-becsapódás Környén. = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 5. "Szemem a nyugati égboltra tévedt, amely felhőtlen volt, s abban a pillanatban felcsillant egy szikra, ami közeledve kialudt, majd újra felvillant és ismeét csak közeledve hosszú, fényes csíkot hagyva maga után száguldott. Úgy éreztem engem vett célba. Fokozódó szorongás, félelem fogott el, mivel zúgó, süvítő hangot is hallottam. Ekkor a sziporkázó fény hirtelen vörösre változott és nagy csattanással a földbe csapódott..." - így írta le az 1935. augusztus végi alkonyatkor látott tűzgömböt Glász József. A jelenséget a felnőtt Vargyai Sándor, a gyermek Glász József és Vargyai Kálmán, valamint tőlük függetlenül Kurucz János helyi kántortanító látta.
A vélt becsapódás irányában meleg rögöket találtak, majd másnap újra kimentek további égből hullott köveket keresni. Amit találtak azt az iskola kőzetgyűjteményébe helyezték el, de 1964-ben már hiába kereste ott: eltűnt. Egy öklömnyi meteoritdarabot megtartott, de az is elkallódott. ["A darabkát az 1980-as években Bartha Lajosnak is bemutatta, aki a mintát megvizsgáltatta és azt kohósalaknak minősítette. Glász József fiának, Glász Gábornak 2010-es közlése szerint: 1935-ben a gyermekek valóban tűzgömböt észlelhettek, mert a jelenséget később sokszor, egyezően, mindig ugyanúgy beszélték el. Viszont mivel a darabokat egy vasúti töltés mellett találták, ahol akkoriban gőzmozdony járt: valószínűleg nem égből eredhettek a forró kövek."] [KSZ.]

-f [FORGÁCS József]: Leonidák a ködös messzeségben. = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 5. A Lavrentyev krónika 1202. évben "valamennyi csillag a Földre taszíttatott" 1533-ban "a csillagok az égből lerázattak, mint a harmat" és "angyalok sokaságának lövöldözése tüzes nyilakkal, mintha felhőből tűzeső esett volna" szavakkal írják le a jelenséget. [KSZ.]

Mindent a szemnek! Csillagászati szakkör Tatabányán. = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 6. A Péch Antal Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziumban 1996 óta működik a csillagászati szakkör minden szerda este. Egy 150/2250 Zeiss Meniscas és egy 250/2500-as Schmidt-Cassegrain távcsővel lehet észlelni. [KSZ.]

Feléleszthető a Mars? = Mercurius 8. 2001. dec. 7.(31.) sz. p. 6. Forrás: space.com - a Meteor cikke nyomán - kru. [KSZ.]

Címlapunkon: a Jupiter és a Ganymedes 2000. nov. 18-án. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: 30 éves a Meteor. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 3. [SRG.]

MARÓTI Tamás: Csillagászati motívumok érméken és bankjegyeken. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 4-11., hátsó belső borító. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tónyomok a Marson. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Plútó 2? = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pillangó születik. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hírek az exobolygókról. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A meteorbombázás és az élet. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Kevés" a láthatatlan tömeg. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A gyűrűk anyaga. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 15. A Szaturnusznál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikus filament. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Közeli törpecsillag. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bomló felhő. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 16. Az IC 349 a Pleiadokban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gamma hírek. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nagy Magellán-felhő rádiósugárzása. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSÁK Balázs: CCD technika. Képfeldolgozás felsőfokon: az IRAF. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 18-21. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2000 november. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

ROPOLI László: Holdsarló-megfigyelések 1999 második felében. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

A hónap meteorraja. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 27-29. Az IMO Visual Handbook alapján összeállította: Gyarmati László. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A 360 Carlova - HIP 9975 okkultáció sikeres megfigyelése. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Észleljük a Ganymedes fogyatkozásait! = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 31., 34. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Jupiter. Az "új" Naprendszer. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 32-33., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2000 augusztus - október. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 35-37. C/1999 T2 (LINEAR).; C/1999 Y1 (LINEAR).; C/2000 K2 (LINEAR).; 2P/Encke. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 37. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Mars - az 1999-es láthatóság második fele. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 38-41. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 2000 október - november. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 42-45. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 45-46. XTE J1118+480. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2000 november. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 47-49. [SRG.]

SZABÓ Gábor: A Carina csodái. A Dél Keresztje alatt. 4. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 50-52. [SRG.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 8. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 53-55. [SRG.]

OSVALD László: A Balatonfűzfői Csoport az ITT 2000-en. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. pp. 56-57. Szomszédolás. Nemzetközi Távcsöves Találkozó, Ausztria, 2000. szeptember 29 - október 1. [SRG.]

Új MCSE-tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (2501-2600). = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 58. [SRG.]

Jelenségnaptár 2001. február. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 62., 64. [SRG.]

A hónap változója: R Geminorum. = Meteor 31. 2001. jan. 1.(295.) sz. p. 63. [SRG.]

Címlapunkon: a 2001. jan. 9-i teljes holdfogyatkozás. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. címlap, p. 1. Éder Iván felvétele a Polaris Csillagvizsgálóban készült egy 150/900-as reflektorral. [KSZ.]

Egy százalékot az MCSE-nek! = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 3. [SRG.]

BARTHA Lajos: 200 éve fedezték fel az első kisbolygót. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 4-8. 1801-ben Giuseppe Piazzi. [SRG.]

Utolérték a Cerest. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 9. Összeállította: SRY [Sárneczky Krisztián]. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Űrállomások. 2. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 10-17. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: A Szegedi Csillagvizsgáló 40 cm-es távcsöveinek újjászületése. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 18-19., hátsó külső borító. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jupiter: Szaturnusz = 28:30. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Földközelben a Stardust. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Sarki fény a Jupiteren. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óceán a Ganymedesen? = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szokatlan bolygórendszer. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 21. A HD 168443 csillag körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Feléled a Pluto Express? = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Forró, fiatal Világegyetem. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillag születik. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 22. A Barnard 68 ködösségben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Intergalaktikus vezeték. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 23. Az NGC 1410 és NGC 1409 között. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legnehezebb spirálgalaxis. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legnagyobb struktúra? = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy nehéz csillag korongja. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 23-24. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az M33 felhői. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: George Alcock (1912-2000). = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 24. Nekrológ. Csillagászati hírek. [SRG.]

DÁN András: Bolygómegfigyelés CCD kamerával. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Szálka a szemünkben... = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 27-29. CCD-s találkozó, Szálka, 2000. október 27-29. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Kicsi a könyv, de hasznos. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 29. Csillagászat. Összeállította: Kereszturi Ákos. Könyvismertetés. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2000 december. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Néhány szóban a Polaris Csillagvizsgálóról. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 31. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Teljes holdfogyatkozás január 9-én. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 32. Budapest, Polaris Csillagvizsgáló 2001. január 9. [SRG.]

Képmelléklet. Holdfogyatkozás. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Hold. A Hédervári-kráter három arca. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 33-34. [SRG.]

KISS László: A változócsillagászat mérföldkövei a 20. században. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 35-42. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2000 december. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég észlelések 2000-ben. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

SZABÓ Gábor: Óriások a déli égen. A Dél Keresztje alatt. 5. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 50-52. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2000 őszi hónapjaiban... = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 53-55. [SRG.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 9. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 55-57. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. pp. 58-60. Dömény Gábor: In memoriam Ruzsinka István (1976-2000).; Szabó Gyula: Csillagforgácsok. [SRG.]

ILLYÉS Gyula: Csillaghullás. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 60. "Csillagászati" vers. [SRG.]

Új MCSE-tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (2601-2700). = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 61. [SRG.]

Jelenségnaptár 2001. márciusa. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: R Leonis. = Meteor 31. 2001. febr. 2.(296.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: a Lófej-köd. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. címlap, p. 1. Éder Iván felvétele Ágasváron készült egy 150/900-as reflektorral, 2000. okt. 22-én. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: A 20. század fényes üstökösei. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 3-8., 32., 4 színes t. [SRG.]

Közgyűlés 2001. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. p. 9. 2001. április 7-én lesz. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Űrállomások. 3. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 10-16. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az első kisbolygó-leszállás. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 17-18. Az Erosra. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Erodált" csillagok. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Tejútrendszer kora. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. p. 19. 12 milliárd év. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Zsúfolt ősi Naprendszer. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hangya-köd. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Virtuális Obszervatórium. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Valóban fekete lyukak. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]:Energiaválság - kültéri fénycsökkentés Kaliforniában. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Távcsőkészítés. Üstököskövetés indirekt módon. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2001 január. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. p. 25., 30. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok. Észlelések 2000 augusztusában. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

GYARMATI László: Az észlelések beküldéséről. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 28-30. Meteorészlelések. [SRG.]

Üstökösök 2001-ben. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 31., 33-34. Alan Hale cikke lapján: Sárneczky Krisztián. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 2000. május - december. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 35-39. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A Merkúr 2000-ben. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 40-43. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 2000 december - 2001 január. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

PAPP Sándor: Változós tavasz a télben. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 10. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 49-51. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2001. január. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 52-54. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Hegyi kalandok apo-refraktorokkal. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 54-57. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. pp. 58-59. Keszthelyi Sándor: Meteor a lóistállóban. (30 éve jelent meg a Meteor első száma).; Horváth Katalin - Horváth Imre: Kapuvár. [SRG.]

Új MCSE-tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (2701-2800). = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. p. 60. [SRG.]

Jelenségnaptár 2001. április. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. p. 63. [SRG.]

A hónap változója: RY Leonis. = Meteor 31. 2001. márc. 3.(297.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: az NGC 4013 galaxis. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. címlap, p. 1. A Hubble Űrtávcső felvétele. [KSZ.]

MÉSZÁROS Szabolcs: Galileo krónika. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 3-8. [SRG.]

Ágasvár 2001. július 20-27. MCSE Ifjúsági Tábor. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 9. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Űrállomások. 4. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 10-14. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Csillagnézőnk. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 15. Csillagászati pályázat diákoknak. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hale-Bopp még mindig aktív. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Újabb" életnyomok? = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 16. Marsmeteoritokban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Két hét az Eroson. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Sylvia holdja. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Perm/Triász határ. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Marsbéli" tó a Földön. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: 2001 DO47 = Wind. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fermi-nyomás a Földön. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Halmazok az M82-ben. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Törpék egy gömbhalmazban. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 19. Az NGC 6752-ben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A 2 dF program. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Porkorong "üreggel". = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb fekete lyukak. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Alapanyag csillagkeletkezéshez. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 20. Az NGC 2903-ban. Csillagászati hírek. [SRG.]

VÉRTES Ernő: In memoriam Tóth György (1934-2001). = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 21-22. Nekrológ. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2001 február. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 23., 26. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hármas szimultán holdrajzolás Balatonfűzfőn. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

Bolygók. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 27-31. Hollósy Tibor: A külső bolygók 2000-es láthatósága. Uránusz, Neptunusz, Plútó.; A külső bolygók megfigyelése.; Hollósy Tibor: Bolygós hírek. Vénusz, Mars, Jupiter. [SRG.]

MÉSZÁROS Szabolcs: A Galilei űrszonda a Jupiternél. Az "új" Naprendszer. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 32-33., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2000 november - 2001 február. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 34-36. C/1999 Y1 (LINEAR).; 41P/Tuttle-Giacobini-Kresak.; 97P/Metcalf-Brewington.; Halvány üstökösök. [SRG.]

TUBOLY Vince: A SAO 79846 súroló fedésének megfigyelése 2000. szeptember 23-án. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

SZABÓ Sándor: M44 fedés 2000. október 20/21-én. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Így kezdtem el (újra) változózni! = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 40-42. [SRG.]

Változós hírek. A VY CMa ködössége. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 42-43. Nathan Smith és munkatársai cikke alapján: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2001 február. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 44-48. [SRG.]

KISS Péter: Mély-ég Odyssey 2000. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 49-51. [SRG.]

SZABÓ Gyula: A Messier Klub 2000-ben. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 52-53. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2001 január - február. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 54-57. [SRG.]

BARTHA Lajos: Könyvajánlat. Vasné Tana Judit: Albert Ferenc és az egri Csillagásztorony. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 57. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. pp. 58-59. Pete Gábor: A győriek csillagvizsgálója.; Jaczkó Imre: Az I. Miskolci Csillagparty. 2000. december 9-én. [SRG.]

Jelenségnaptár 2001. május. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: T Coronae Borealis. = Meteor 31. 2001. ápr. 4.(298.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: a Nemzetközi Űrállomás, az argentínai Rio Negro fölött. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: Minden eladó! = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Űrállomások. 5. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 5-9., 32., 4 színes t. [SRG.]

Ágasvár 2001. július 20-27. MCSE ifjúsági Tábor. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. p. 10. [SRG.]

Meteor 2001 Távcsöves Találkozó Szentlélek, augusztus 17-20. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. p. 10. [SRG.]

Ha én csillagász lennék... = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. p. 11. Diákpályázat. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legtávolabbi szupernóva. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kék fehér törpék. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Orion-köd ikertestvére. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. p. 13. Az NGC 1748 köd a Nagy Magellán-felhőben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távoli fekete lyukak. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tizenegy új exobolygó. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Io hegyei. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óceán a Ganymedesen? = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Galileo utolsó útja. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Camilla holdja. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Coma Berenicidák: igen, üstökös-kapcsolat: nem. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. Csizmadia Szilárd Brian Marsden levele alapján. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2001 március. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Farkas László: Csillagok a lelkemben. Budapest, 2001. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. p. 19. Könyvajánlat. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 2001 március. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Egy holdas éj a Polarisban. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 23-24. 2001. április 1/2. [SRG.]

ROPOLI László: Holdsarló-megfigyelések 2000 első felében. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A Vénusz 2000/2001. évi keleti elongánciója. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Fedési kettőscsillagok. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 33-36. [SRG.]

KISS László: Változócsillag-észlelések (2001 február - március). = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

PAPP Sándor: Változózás egy nagy Dobsonnal. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 39-41. 353/1470 mm-essel. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2001 február. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 43-46. [SRG.]

SIPŐCZ Brigitta - SZABÓ Gábor: A Lokális Halmaz déli galaxisai. A Dél Keresztje alatt. 6. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub 2001 március. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 50-52. [SRG.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 11. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 53-55. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Göncölszekér nyomában. 1. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 56-60. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. pp. 61-62. Hegedüs Tibor: Egy korszak vége... (2000. október 4-5-én szétszerelték, eltávolították a bajai csillagvizsgáló 50 cm-es bemutató távcsövét [és elszállították Villányba]). [SRG.]

Jelenségnaptár 2001. május. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: U Serpentis. = Meteor 31. 2001. máj. 5.(299.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: az S106 IRS4 jelű csillagkeletkezési terület a 8,3 m-es Szubaru teleszkóp felvételén. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - MIZSER Attila: Csillagászati lapok Magyarországon 1988-2000. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 3-8. Föld és Ég, Földgömb, Meteor, Albireo, PVH Körlevél, Magnitúdó Körlevél, Pleione, Komárom-Esztergom Megyei CSBK Híradó, Bökönc Híradó, Bökönc, Wakond, Amatőrcsillagászati Courier, Meteor Channel, GAE Egyesületi Híradó, GAE Egyesületi füzetek, Spica, Űr, Perseida-2000, Vega, Messier Hírek, Andromeda, Üstökös Gyorshírek, Draco, Binary, Gemma, TELAPO, Meteor Gyorshírek, A Csillagvizsgáló, Égleső, Mercurius, Draconida, Argo Navis, Astra, Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója, Égi Kalendárium, Armilla, Betelgeuse lapok ismertetése. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Meteor - Albireo Emlékív. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 9. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Az Eros, az "üreges" kisbolygó. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 10-11. [KSZ.]

MIZSER Attila: Csillagászat Visnjanban. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 12-14. Szomszédolás. Horvátország, Isztria, Visnjani Obszervatórium. [KSZ.]

Ágasvár 2001. MCSE Ifjúsági Tábor. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 15. 2001. július 20-27-ig lesz. [KSZ.]

Meteor 2001 Távcsöves Találkozó. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 15. 2001. augusztus 17-20-ig lesz Szentléleken. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Születő bolygók az Orionban. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

A Capodimonte mély-ég felvétel. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kettős mikrolencse jelenség. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Forgó fekete lyuk. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "bolygófaló". = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 18. A HD 82943. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Idős csillagszív lassan ver. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 18. A béta Hydri. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kuiper újdonságok. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hamuszürke fény és éghajlat. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ütköző koronakitörések. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elindult a Mars Odyssey. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A pánspermia új virágkora? = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Életjel a Pioneer-10-től. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZÁNTHÓ Lajos: A távcsőtükrök optikai minőségéről. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 21-25. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 2001 április. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 20-21. [KSZ.]

ISKUM József: Fehér fler áprilisban? = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 27. Áldott Gábor figyelte meg 2001. április 15-én. [KSZ.]

A Szaturnusz 2000/2001. évi láthatósága. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 28-31. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Az Eros kisbolygó. Az "új" Naprendszer. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 32-33., 4 színes t. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Bolygós hírek. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 34. Nyugati elongációban a Vénusz.; Oppozícióban a Mars!; Szimultán Mars-észlelési időpontok június-július hónapban.; Július 6.: bolygós nap a Polarisban. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóészlelések 2000-ben. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 35-39. [KSZ.]

Lyridák 2001. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 40-41. Az IMO SHOWER CIRCULAR alapján: Gyarmati László. [KSZ.]

BAKOS Gáspár: Halmazváltozók. 2. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 42-45. [KSZ.]

PAPP Sándor: Nyárelő változós szemmel. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 45-47. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Könyvajánlat: Csillagászat Baján. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 47. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2001 április. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 48-51. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Spirálkarok Messier-galaxisokban. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 52-55. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 12. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 56-58. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor - MIZSER Attila: Polaris hírek. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. pp. 58-59. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2001. július. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 63. [KSZ.]

A hónap változócsillagai: S, T, RS Ursae Maioris. = Meteor 31. 2001. jún. 6.(300.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: a Szaturnusz - a Hubble Űrtávcső felvétele. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: Kulin György és az amatőrök. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 3-5. Nagyszalontán, 2001. június 9-én, a Kulin-szobor avatását megelőző konferencián elhangzott előadása. [KSZ.]

Meteor 2001 Távcsöves Találkozó. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 6-8. Szentlélek, Turistapark, 2001. augusztus 17-20-ig lesz. [KSZ.]

Ágasvár 2001. MCSE Ifjúsági Tábor. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. p. 8. 2001. július 20-27-ig lesz. [KSZ.]

Távcső Almanach 2001. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. p. 9. Könyv- és CD-ismertetés. [KSZ.]

KISS László: Polaris, az mindenségnek tengelye. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 10-13. [KSZ.]

Ponori Thewrewk Aurél 80 éves. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 14-19. Összeállította: Trupka Zoltán. [KSZ.]

Új napórák. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 20-24. Bartha Lajos: Az írott-kői napóra. A rákosligeti napóra.; Kovaliczky István: Millenniumi napórakompozíció Tatabányán. [KSZ.]

KISS László: Távolságmérés a galaxisok között. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 25-32. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Fényszennyezés-ellenes siker. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. p. 33. Olaszországban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az 1999 KW4. Exo(kis)bolygók. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. p. 33. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Exo(kis)bolygók. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 33-34. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy aktív halmaz. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. p. 34. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kétfajta spirálkar? = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 34-35. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kvazár hírek. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 35-36. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Különös kitörés. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. p. 36. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Barna törpék bolygói? = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 36-37. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Amatőr exobolygó vadászat. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. p. 37. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb Hold és Mars meteoritok. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. p. 37. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagközi molekulák. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. p. 37. Csillagászati hírek. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Lézerkollimátor. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 38-40. Tükrös távcsövek jusztírozásának eszköze. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: Távcsöves tapaszTALatok: a régi-új Mizar. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 41-45. [KSZ.]

ÁLDOTT Gábor: Napmegfigyelés CCD kamerával. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 46-48. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Ahol a seeing az úr... = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 49-56. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 2001 május. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 57-58. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: A Jupiter 2000/2001. évi láthatósága. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 59-68. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösmegfigyelések 1999-ben. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 66-68. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 69-70, 73. 72P/Schwassmann-Wachmann 3.; C/2001 A2 (LINEAR). Összeállította: SRY [Sárneczky Krisztián]. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Sarki fényt láttunk a Csillagászat Napján! = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 71-72. 2001. március 31. Paks, Bóly, Debrecen, Pécs. [KSZ.]

ZALEZSÁK Tamás: Sarki fény Queenslandből. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 72-73. Ausztrália, 2001. március 31. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Teljes holdfogyatkozás 2001. január 9-én. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 74-82. [KSZ.]

SZABÓ Gyula - SZILÁDI Katalin - KISS László: Az M37 változócsillagai. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 83-89. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: Változós hírek. Nova Aquilae 2001 = V1548 Aql. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. p. 89. [KSZ.]

SÁNTA Gábor: A világegyetem torzszülöttjei. Pekuláris galaxisok megfigyelése. 1. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 90-98. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Napnyugtától napkeltéig. A Dél Keresztje alatt. 7. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 99-104. [KSZ.]

SZABÓ Gyula: Messier Klub. CCD kamerával 2000/2001-ben. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 105-107. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 13. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 108-110. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Göncölszekér nyomában 2. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 111-115. A Göncöl elnevezés nem személynév, hanem egy 8-9. századi méltóságnév: Künde vagy Kündü. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. p. 116. Kósa-Kiss Attila: Szeplők.; Mizser Attila: Budapest büszkesége. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2001. augusztus - szeptember. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 119-120. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változócsillagai: U, EU, CZ, CT Del. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 120-121. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: "Tócsák" a Marson. Az "új" Naprendszer. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 122-124., 3 színes t. [KSZ.]

SZABADOS László: Csillagászat képes-levelezőlapokon. Gyűjtők figyelmébe. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 125-126., 4 színes t. Képmelléklet. Csillagászat képeslapokon. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Csillagászat bélyegeken. Gyűjtök figyelmébe. = Meteor 31. 2001. júl-aug. 7-8.(301-302.) sz. pp. 127-128., 2 színes t. Képmelléklet. Csillagászat bélyegeken. [KSZ.]

Címlapunkon: a Mars június 26-án a Hubble Űrtávcső felvételén. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

SCHILLING, Govert: Út az epszilon Eridaniig. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 3-6. Sky and Telescope 2001. június. Ford.: Mészáros Szabolcs. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kettős gömbhalmaz. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 7. Az NGC 1850. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy haldokló csillag üstökösei. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 7. A CW Leo széncsillag körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nagyon "mikro" lencsék. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Zengő csillag. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 8. Az alfa Centauri A. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Görbült fősík. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikus halo. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 8. Az NGC 4631 körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy aktív halmaz. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Mira kísérője. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Készülődő szupernóva? = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 9. A HD 179281 a Lyrában. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Huygens-program. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fordul a Szaturnusz. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Vénusz tengelyforgása. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Porvihar a Marson. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb óriás Kuiper-objektum. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tűzgömb Észak-Amerika felett. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 11. 2001. július 23-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elindult a MAP. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJVÁROSY Antal: Ekvatoriális Dobson-távcső? = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 12-14. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 2001 június - július. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 15-16., 20. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes jelenségek 1999-2000-ben. 1. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 17-20. Szabadszemes napfoltok.; Zöld sugár.; Állatövi fény.; Heliákus nyugvás.; Azonosítatlan objektum. [KSZ.]

LANTOS Zsolt: 2000: a kisbolygófedések éve. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 21-22. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Okkultáció-megfigyelések 2000-ben. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 22-24. Csillagfedések.; Bolygófedések.; A 68 Tauri (ZC 658) súroló fedésének megfigyelése 2001. március 2-án. [KSZ.]

ZALEZSÁK Tamás: Ausztráliai csillagfogyatkozás. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 24. 2001. május 30-án. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Merkúr 2001 - első félév. Bolygós hírek. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 25-27. [KSZ.]

GYARMATI László: Meteorok. Észlelések 2000 augusztusában. 2. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 28-31., 33-34. [KSZ.]

Asztrofotó galéria. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 32., 4 színes t. [KSZ.]

KISS László: Változócsillagok 2001 április - július. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 35-39. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 38-39. Nova Cygni 2001 = V2274 Cygni.; AL Comae Berenicis.; WZ Sagittae. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2001 március - május. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 41-42. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 14. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 43-45. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2001 május - június. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 46-52. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 53-54. Sepa Zoltán: Nyíregyháza (160/1000-es Newton).; Ladányi Tamás: Meteorral a világ körül.; Dán András: A távcsőtükrök optikai minőségéről.; Hadházi Csaba: Hajdúhadház.; Tóth Gábor: Maglód. [KSZ.]

MCSE-közgyűlés [2001.] április 7-én. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 55-58. Összeállította: Mizser Attila. [KSZ.]

DÁN András: Alsó-ausztriai Távcsöves Találkozó. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. pp. 59-60. Szomszédolás. Ebenwaldhöhe, 2001. május 24-27.; Bemutató csillagvizsgáló Mariacellben. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2001. október. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 63. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változócsillaga: AG Pegasi. = Meteor 31. 2001. szept. 9.(303.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: részlet az Andromeda-ködből. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. címlap, p. 1. A felvétel a japánok 8,3 m-es Szubaru teleszkópjával készült. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Rák-köd helyett üstökös. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 3-4. Petriew vizuális üstökös-felfedezése 2001. augusztus 18-án. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Róka Gedeon, az amatőrmozgalom "szürke eminenciása". = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 5-9. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nagyobb a Ceresnél. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 10. A 2001 KX76. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: 200 km-rel az Io felett. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygók körpályán. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az exobolygók éghajlata. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]:Hold a (22) Kalliope körül. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Szétszakadó" kettős. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Ólmos" csillagok. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Korona az optikai színképben. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Atomból molekulafelhő. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Tejút röntgensugárzása. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: 2,6 millió naptömeg. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

A World Trade Center a világűrből. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

PETE Gábor: Győri Dobson-távcsövek. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 15-16. [KSZ.]

CSÁK Balázs: Idősorok apertúra fotometriája. Képfeldolgozás felsőfokon: Az IRAF II. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 17-21. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes jelenségek 1999-2000-ben. 2. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 22-24. Világító felhők. [KSZ.]

ISKUM József: A Nap aktivitása (1999-2000). = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 25-26. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2001 március - április. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 27-30. C/1999 T1 (McNaught-Hartley).; C/2001 A2 (LINEAR).; 24P/Schaumasse.; 45P/Honda-Mrkos-Pajdusáková.; Halvány üstökösök. [KSZ.]

GYARMATI László: Leonidák 2001 - előzetesen. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 31., 33-34. [KSZ.]

Képmelléklet. Ágasvár - Szentlélek. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 32., 4 színes t. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Mira típusú változócsillagok fénygörbéi. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 35-38. 97 mira fénygörbéjének elemzése. Fázisdiagrammok szerint: ötféle osztályba csoportosításuk. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 38-39. Nova Cygni 2001/2 = V2275 Cygni.; Nova Sagittarii 2001/2 = V4739 Sagittarii.; Nova Sagittarii 2001/3 = V4740 Sagittarii.; CI Aquilae. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 15. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 40-42. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2001 július - augusztus. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 43-46. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Csillaghalmazok az Andromeda-ködben. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 47-49. Messier Klub. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Göncölszekér = Forgatószekér? = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 50-52. A göncöl elnevezés igei és melléknévi (forog illetve forgó) értelmű szó, mely a reformkorig használatos volt. [KSZ.]

Ha én csillagász lennék... = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 53. Az MCSE különdíja a Természet Világa Diákpályázatára. [KSZ.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Ifjúsági tábor Ágasváron. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 54-55. Mátra, 2001. július 20-27. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Meteor 2001 Távcsöves Találkozó. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. pp. 55-56. Bükk, 2001. augusztus 17-20. [KSZ.]

Helyi csoportjaink. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 56. A kaposvári csoport megszűnt. Dunaújvárosban új helyi csoport alakult. Kereszty Zsolt helyett Braskó Sándor a miskolci csoport vezetője. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2001. november. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 62. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változócsillaga: W Andromedae. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 63. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M78. = Meteor 31. 2001. okt. 10.(304.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: a Deep Space-1 üstökösszonda startja 1998. okt. 24-én. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Közelkép a Borrelly-üstökösről. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 3-4. 2001. szeptember 22-én a Deep Space-1 (DS-1) szonda közelítése. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Borrelly üstököse. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 4. 1904. december 28-án történt a felfedezése. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Fred Hoyle (1915-2001). = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 5-6. Nekrológ. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A magyarországi csillagászat ezer esztendeje. Csillagászattörténeti konferencia Szombathelyen. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 7-9. 2001. augusztus 24-26. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Könyvajánlat. Vértes Ernő: Vas megye csillagászati emlékei. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 10. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikus építőkocka. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hatszoros gravitációs lencse. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jetek kvazárok körül. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az ősi hélium nyomában. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az omega Centauri belseje. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új csillagok az NGC 3310-ben. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vándorló fekete lyuk. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Túlpörgő csillag. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hidrogéncianid gyártás. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Kidobott" barna törpék. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Keresztül a vulkáni felhőn. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 13-14. Az Io holdnál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Feléleszteni" a Marsot? = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Kutyafej" az Eroson. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 115. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Ceres felszíne. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szeptember 11. emlékére. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A (22) Kalliope holdja. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Hármaskép. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 17-22. Zeiss, Pentax, Meade. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: A 2001. évi Mars-oppozíció. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 23-28. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2001 május - augusztus. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 2-31, 34. C/1999 T1 (McNaught-Hartley).; C/1999 T2 (LINEAR).; C/2001 A2 (LINEAR).; C/2001 Q2 (Petriew).; 19P/Borrelly.; 24P/Schaumasse.; Halvány üstökösök. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: A Szaturnusz. Az "új" Naprendszer. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 32-33., 4 színes t. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2001 június - szeptember. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 35-38. [KSZ.]

KISS László: Változócsillagok 2001 augusztus - szeptember. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 39-42. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal - VARGA János: A WZ Sagittae rendszere. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 43-44. Kitörései: 1913. november 22., 1946. június 28., 1978. november 30., 2001. július 22. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2001 szeptember. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 45-49. [KSZ.]

SZALMA Zsolt: A Herschel 400 program. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 50-51. A Messier-objektumok után következő 400 mély-ég objektum. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Régi csillagászati képeslapok. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. pp. 52-54. Hazai csillagvizsgálókhoz kapcsolódó képeslapok. [KSZ.]

SZAUER Ágoston: E. A. Poe és az elfordított látás. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 55. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 56. Szeiber Károly: Naptávcsövem, a 90/1000-es refraktor. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2001. december. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 62. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változócsillaga: Y Persei. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 63. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M50 nyílthalmaz. = Meteor 31. 2001. nov. 11.(305.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: az AE Aurigae és ködössége a Kitt Peak-i 91 cm-es távcső felvételén. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: "Aki megnyitotta a Kozmosz kapuját...". = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 3-7. Gagarin 1961. április 12-i űrrepüléséről. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az állandó nem állandó. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikus gyűrű. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 8. Az NGC 6782 körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Központi fekete lyukak. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hiány az M87 magjában. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Oxigéntermelő szupernóvák. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Energiatermelő" fekete lyuk. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gömbhalmaz-hírek. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Furcsa filament. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A napfoltok belsejében. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kevesebb kisbolygó? = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Europa jégpáncélja. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Napszélnyomok a Holdon. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

KISS Gábor: Digitális asztrofotózás. 1. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 12-18., 1 t. Csillagászati fényképezés digitális fényképezőgéppel. [KSZ.]

BOZSOKY János: Egy 150/600-as RFT. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 19-21. [KSZ.]

ISKUM József - KRISTA Larisza: Nap 2001 szeptember. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 22-23. Iskum József helyett 2002 januárjától Krista Larisza a naprovat vezetője. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold 2001 április - október. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 24-26. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Sávrajzok és mérések a Jupiteren. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 27-30. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: A külső bolygók 2001-ben. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 30-31. Uránusz, Neptunusz, Plútó. Észlelt holdak: Ariel, Miranda, Oberon, Titania, Umbriel, Triton [KSZ.]

Asztrofotó galéria. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 32., 4 színes t. [KSZ.]

EGRI József: Meteorok. Antennaerdő Baján. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 33-34. Rádiós meteorészlelő bázist építettek. [KSZ.]

GYARMATI László: Észlelési ajánlat. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 34-35. Geminidák, Coma Berenicidák, Ursidák. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösmegfigyelések 2000-ben. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 36-37. [KSZ.]

Üstökös Gyorshírek. Észlelőlapok. Üstökös hírek. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 37-38. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes jelenségek 1999-2000-ben. 3. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 39-41. Együttállások.; Bolygók különleges megfigyelései. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd - KISS László: Változó kettőscsillagok - kettős változócsillagok. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 42-45. [KSZ.]

KISS László: Címlapunkon: az AE Aurigae. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 45-46., 1 színes t. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2001 október. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 47-50. [KSZ.]

LŐRINCZ Imre: Binokulárral Görögországban. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 51-52. 10x44-es B-vel, 8 fokkal délebbre, 2001 júniusában. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Az Orion-köd évszázadai. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 53-55. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 16. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. pp. 56-57. [KSZ.]

MCSE-hírek . = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 60. Az MCSE Dunaújvárosi Csoportja: Az égbolt szépségei (asztrofotós kiállítás).; Kocsis Beáta: Távcsőtároló Ágasváron. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2002. január. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 62. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változócsillaga: OW Geminorum. = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 63. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: a Praesepe (M44). = Meteor 31. 2001. dec. 12.(306.) sz. p. 64. [KSZ.]

Teljes holdfogyatkozás lesz január 9-én. = Népszabadság 59. 2001. jan. 8. 6. sz. p. 17. [SRG.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Teljes holdfogyatkozás lesz ma este. = Népszabadság 59. 2001. jan. 9. 7. sz. p. 18. [SRG.]

MIKLÓS Gábor: Fellőtték Floridában a Discoveryt. = Népszabadság 59. 2001. márc. 9. 58. sz. p. 19. [SRG.]

DUNAI Péter: Fizet-e a német casco a Mirre? = Népszabadság 59. 2001. márc. 14. 62. sz. p. 2. A lezuhanó Mir okozta károkról. [SRG.]

D. Z.: Őskori naptár. = Népszabadság 59. 2001. márc. 27. 72. sz. p. 23. A horvátországi Vucced környékén kiásott agyagedény Kr. e. 2600 körüli naptár. A négy évszak, az Orion, a Hattyú, a Pegazus, a Halak és a Pleiádok ismerhetők fel. [SRG.]

SZENDREI Lőrinc: Vadászat az égitestekre. Élményt kínáltak a csillagászat napján az Óbudai Solarisban. = Népszabadság 59. 2001. ápr. 2. p. 25. A Polaris Csillagvizsgálóról szóló cikk. [KOC.]

MIKLÓS Gábor: Elindult a Mars Odyssey. A háromszáz millió dolláros műhold elsősorban vizet keres majd. = Népszabadság 59. 2001. ápr. 9. 83. sz. p. 16. [SRG.]

Űrszonda a Nagy Bummhoz. = Népszabadság 59. 2001. júl. 2. 152. sz. p. 19. [SRG.]

MIKLÓS Gábor: Késve szállt le az Atlantis. = Népszabadság 2001. júl. 26. 173. sz. p. 18. [SRG.]

JÉKI László: A Genesis a Napról hoz hírt. = Népszabadság 2001. aug. 18. 193. sz. p. 30. Az aug. 8-án elindult Genesis űrszondáról. [SRG.]

GAZDA István: Elhunyt Szabó Árpád. = Népszabadság 59. 2001. szept. 15. 216. sz. p. 9. [SRG.]

Galileo Galilei - a tudomány merész úttörője. = Nők Lapja 52. 2001. febr. 14. 7. sz. p. 11. Kisenciklopédia. [SRG.]

Claudie a kozmoszban. = Nők Lapja 52. 2001. nov. 7. 45. sz. p. 8. A francia Claudie André Haigneré az Androméda-misszió keretében az új típusú Szojuz-űrhajó fedélzeti mérnöke. [SRG.]

Anders Celsius - a hőmérsékleti skála atyja. = Nők Lapja 52. 2001. nov. 28. sz. p. 48. Háromszáz éve, 1701. nov. 27-én született. Az uppsalai egyetem csillagászatprofesszora volt. Ő vezette be 1742-ben a százfokos hőmérsékleti skálát. 1744. ápr. 15-én halt meg. Kisenciklopédia. [SRG.]

Csillagok nyomában. = Pécsi Hét 11. 2001. máj. 4. p. 2. [SRG.]

Őszi Csillagászati Hét. = Pécsi Hét 11. 2001. szept. 21. p. 4. [SRG.]

Címtár. Planetárium. = Pécsi Lapok 2001. szept. 13-23. p. 2. Pécsett. [SRG.]

Canis Maior Csillagvizsgáló. = Planéta 1. 2001. jan. 1. sz. címoldal. A bemutató csillagvizsgáló fényképe.; A "Planéta" című lap, alcíme szerint csillagászati ismeretterjesztő folyóirat, a 2000. júl. 14-én alakított Nagykanizsai Amatőrcsillagász Klub (NAK) lapja volt. Csaknem havonta jelent meg. 2001. januári volt az 1. száma, és 2002. május-júniusi 5-6. számban búcsúztak el a szerkesztők. 2001-ben 9 száma, 2002-ben 5 száma volt, így összesen 14 lapszáma jelent meg. Alapvető csillagászati ismereteket, valamint a helyi híreket, észleléseket közölte. Számítógépes szövegszerkesztéssel, rajzokkal, fényképekkel készült. A Hevesi Sándor Művelődési Központban fénymásolatként sokszorosították, A5 méretben, 16 oldal terjedelemben. A szerkesztők (főszerkesztők) névsora: Erdődi Balázs, Gazdag Attila, Kanizsai László, Perkó Zsolt, Vilmos Mihály. A lapot a csillagvizsgálóban, művelődési házban, fotószaküzletben és benzinkutaknál terjesztették. [KSZ.]

[ERDŐDI Balázs:] Bemutatkozik a nagykanizsai Canis Maior Csillagász Szakkör. = Planéta 1. 2001. jan. 1. sz. p. 1. A szakkör 1970-ban indult. Kezdetben Vilmos Mihály vezette. 1999-től Gazdag Attila a szakkörvezető. A Zemplén Győző Általános Iskolában működik a szakkör. [KSZ.]

[ERDŐDI Balázs:] Bemutatkozik a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Klub. = Planéta 1. 2001. jan. 1. sz. p. 2. 2000. júl. 14-én alakította 7 amatőrcsillagász: Vilmos Mihály, Gazdag Attila, Erdődi Balázs, Kanizsai László, Ferincz Gergely, Harcz Balázs, Rácz Zoltán. [KSZ.]

A csillagászat legújabb eredményei. = Planéta 1. 2001. jan. 1. sz. p. 3. A Plútó és a Charon.; A második kisbolygó, amelynek holdja van [az Eugenia]. Forrás: Meteor. [KSZ.]

[ERDŐDI Balázs:] Ismeretterjesztés: a holdfogyatkozások és a Canis Maior csillagkép. = Planéta 1. 2001. jan. 1. sz. pp. 4-5. A holdfogyatkozások általános ismertetése. [KSZ.]Ismerkedés az égbolttal: a Canis Maior csillagkép. = Planéta 1. 2001. jan. 1. sz. p. 6. [KSZ.]

Aktuális jelenségnaptár: január. = Planéta 1. 2001. jan. 1. sz. p. 7. Hold. Fogyatkozások. Bolygók. [KSZ.]

Ajándék és ajánló: Kisplanetárium. = Planéta 1. 2001. jan. 1. sz. p. 8., 10. Papírra nyomott, kivágható és összeragasztható kis égbolt makett. [KSZ.]

Fogalomtár. = Planéta 1. 2001. jan. 1. sz. p. 9. Néhány csillagászati szó magyarázata. [KSZ.]

Háttérben az Orion csillagkép és környéke. = Planéta 1. 2001. febr. 2. sz. címoldal. [KSZ.]

Bemutatkozik a Canis Maior csillagvizsgáló. = Planéta 1. 2001. febr. 2. sz. pp. 1-2. 1981-ben adták át az akkori nagykanizsai Úttörőház udvarán. Főműszere egy 150/750/2200 mm-es Newton-távcső. A mechanikát Sajó Péter készítette. Van 80/500 mm-es és 56/500 mm-es lencsés távcső is. [KSZ.]

Hogy minden világos legyen. = Planéta 1. 2001. febr. 2. sz. p. 2. Csillagászati kislexikon. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Beszámoló a 2001. január 9-i teljes holdfogyatkozásról. = Planéta 1. 2001. febr. 2. sz. p. 3. A felhőmentes égen sikerült megfigyelni, fényképezni és bemutatni a fogyatkozást. [KSZ.]

A csillagászat legfrissebb hírei. = Planéta 1. 2001. febr. 2. sz. pp. 4-5. Tónyomok a Marson.; Plútó 2? [2000 WR 106]; A meteorbombázás és az élet. [KSZ.]

[ERDŐDI Balázs:] Ismeretterjesztés: a napfogyatkozás. = Planéta 1. 2001. febr. 2. sz. pp. 6-7. A napfogyatkozások általános ismertetése. [KSZ.]

Ismerkedés az égbolttal: az Orion csillagkép. = Planéta 1. 2001. febr. 2. sz. p. 8. [KSZ.]

Aktuális jelenségnaptár: február hónap. = Planéta 1. 2001. febr. 2. sz. pp. 9-10. Hold. Csillagászati események. Bolygók. A Nap és a Hold havi adatai. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Ismerkedés a csillagászattal. 1. Bevezetés. = Planéta 1. 2001. febr. 2. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Égi jelenségek és észlelésük. 1. Bevezetés. = Planéta 1. 2001. febr. 2. sz. p. 13. [KSZ.]

Ajándék és ajánló: Napóra. = Planéta 1. 2001. febr. 2. sz. p. 14. Papírra nyomott, kivágható és összeragasztható kis napóra makett. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Holdkráter. = Planéta 1. 2001. márc. 3. sz. címoldal. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Csillagászat az interneten. 1. = Planéta 1. 2001. márc. 3. sz. p. 2. Honlapot készítettek, amely a csillagászati szakkört, a klubot és a csillagvizsgálót mutatja be. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A csillagászat és az űrkutatás hírei. = Planéta 1. 2001. márc. 3. sz. pp. 3-4. Találkozás egy "kísértettel" [az üstökösök kutatása].; Úton a Szaturnusz felé [A Cassini-szonda]. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Elképesztő! Pár meghökkentő tény, röviden. = Planéta 1. 2001. márc. 3. sz. p. 4. Csillagászati és űrkutatási érdekességek. [KSZ.]

GAZDAG Attila: UFO-k, avagy zűr az űrben. = Planéta 1. 2001. márc. 3. sz. pp. 5-6. Az UFO folyóiratokban közölt jelenségek csillagászati magyarázata. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Űrkutatás. 1. Bevezetés, avagy ahogyan kezdődött. = Planéta 1. 2001. márc. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Ismerkedés a csillagászattal. 2. Az ősrobbanás. = Planéta 1. 2001. márc. 3. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Égi jelenségek és észlelések. 2. A meteorok. = Planéta 1. 2001. márc. 3. sz. p. 10. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Ismerkedés az égbolttal. A Bika csillagkép és környéke. = Planéta 1. 2001. márc. 3. sz. pp. 11-12., 16. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Aktuális jelenségnaptár. Március hónap. = Planéta 1. 2001. márc. 3. sz. pp. 13-14. Csillagászati események. Bolygók. A Nap és a Hold havi adatai. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Az Ida kisbolygó és holdja. = Planéta 1. 2001. ápr. 4. sz. címlap. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Csillagászat az interneten. 2. = Planéta 1. 2001. ápr. 4. sz. p. 2. A szakköri honlap továbbfejlesztése. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A csillagászat és az űrkutatás hírei. Az első kisbolygó-leszállás. = Planéta 1. 2001. ápr. 4. sz. pp. 3-4. Az Eros kisbolygóra 2001. febr. 12-én leszállt NEAR szondáról. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Asztronómia : asztrológia (0 : 0). = Planéta 1. 2001. ápr. 4. sz. p. 5. A csillagászat és a csillagjóslás közötti különbség. különös tekintettel a napjainkban népszerű asztrológiára. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Űrkutatás. 2. Az űrrepülés és a képzelet. = Planéta 1. 2001. ápr. 4. sz. p. 6. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Ismerkedés az égbolttal. Az Ikrek csillagkép. = Planéta 1. 2001. ápr. 4. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Asztrofotózás. 1. = Planéta 1. 2001. ápr. 4. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Meteorhullás ajánlat áprilisra és májusra. = Planéta 1. 2001. ápr. 4. sz. p. 10. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Égi jelenségek és észlelésük. 3. A meteorrajok. = Planéta 1. 2001. ápr. 4. sz. p. 11. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Kozmikus karambolok. = Planéta 1. 2001. ápr. 4. sz. p. 12. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Aktuális jelenségnaptár. Április hónap. = Planéta 1. 2001. ápr. 4. sz. pp. 13-14. Csillagászati események. Bolygók. A Nap és a Hold áprilisi adatai. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Otthonunk a Föld bolygó. = Planéta 1. 2001. ápr. 4. sz. p. 16. [KSZ.]

GAZDAG Attila: A Whirlpool spirálgalaxis. = Planéta 1. 2001. máj. 5. sz. címlap. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A csillagászat és az űrkutatás hírei. = Planéta 1. 2001. máj. 5. sz. pp. 2-3. A Hale-Bopp még mindig aktív.; A Perm/Triász határ.; "Újabb" életnyomok? [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Űrkutatás. 3. Az űrhajózás-űrkutatás kezdete. = Planéta 1. 2001. máj. 5. sz. p. 4. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Ismerkedés az égbolttal. Az Oroszlán csillagképe. = Planéta 1. 2001. máj. 5. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Ismerkedés a csillagászattal. 3. A csillagok. = Planéta 1. 2001. máj. 5. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Égi jelenségek és észlelésük. 3. Az üstökösök. = Planéta 1. 2001. máj. 5. sz. pp. 9-11. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Asztrofotózás. 2. = Planéta 1. 2001. máj. 5. sz. p. 11. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Aktuális jelenségnaptár. = Planéta 1. 2001. máj. 5. sz. pp. 12-13. Csillagászati események. Bolygók havi információi. Meteorhullás ajánlat. A Nap és a Hold adatai. Mély-ég objektumok. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Keresztrejtvény. = Planéta 1. 2001. máj. 5. sz. p. 14. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Szomszédos csillagrendszerünk az Andromeda galaxis. = Planéta 1. 2001. máj. 5. sz. p. 16. [KSZ.]

A Szaturnusz. = Planéta 1. 2001. jún-júl-aug. 6. sz. címlap. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A csillagászat és az űrkutatás legfrissebb hírei. = Planéta 1. 2001. jún-júl-aug. 6. sz. pp. 2-3 Az Io hold hegyei.; Óceán a Jupiter Ganymedes holdján?; A Galileo utolsó útja.; Alapanyag csillagkeletkezéshez. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A hatodik hónapban. = Planéta 1. 2001. jún-júl-aug. 6. sz. p. 4. Fél éves a Planéta lap. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Csillagászattörténet. A csillagnevek eredete és fejlődése. = Planéta 1. 2001. jún-júl-aug. 6. sz. p. 5. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Űrkutatás. 4. Az első űreszközök és űrhajósok. = Planéta 1. 2001. jún-júl-aug. 6. sz. p. 6. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Ismerkedés az égbolttal. A Nagy Nyári Háromszög és alkotói. = Planéta 1. 2001. jún-júl-aug. 6. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Kis cikkek, nagy igazságok. = Planéta 1. 2001. jún-júl-aug. 6. sz. pp. 9-10. A távcső és a bóvli közti különbség. Nyári ajánlat mindenkinek. Ez már fanatizmus, avagy ismét támadnak az ufók. Jó tanácsok megfigyelőknek. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A nyár planétája, a Mars. = Planéta 1. 2001. jún-júl-aug. 6. sz. p. 11. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Látcsövek és távcsövek. = Planéta 1. 2001. jún-júl-aug. 6. sz. p. 12. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Aktuális jelenségnaptár. = Planéta 1. 2001. jún-júl-aug. 6. sz. pp. 13-14. Csillagképek. Bolygók. Nyári meteorhullások. A nap és a Hold adatai. Mély-ég objektumok. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A Mir űrállomás. = Planéta 1. 2001. jún-júl-aug. 6. sz. p. 16. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Ember az űrben. = Planéta 1. 2001. szept-okt. 7. sz. címlap. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A csillagászat és az űrkutatás legfrissebb hírei. = Planéta 1. 2001. szept-okt. 7. sz. pp. 2-3. Fényszennyezés elleni siker.; Újabb Hold és Mars meteoritek.; Elindult a Mars Odyssey.; Életjel a Pioneer-10-től.; Távoli fekete lyukak. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Perseidák meteorhullás 2001. = Planéta 1. 2001. szept-okt. 7. sz. pp. 4-5. 2001. aug. 11/12-én 197, 23/13-án 147 meteort észleltek a Zalakaros melletti hegyen. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Égi jelenségek és észlelésük. A Szaturnusz-Hold fedések. = Planéta 1. 2001. szept-okt. 7. sz. p. 6. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Ismerkedés a csillagászattal. 4. A Tejútrendszer. = Planéta 1. 2001. szept-okt. 7. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Egy éves múlt a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Klub. = Planéta 1. 2001. szept-okt. 7. sz. p. 9. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Űrhajózás-űrkutatás. 5. Az első űreszközök és űrhajósok. = Planéta 1. 2001. szept-okt. 7. sz. p. 10. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Ismerkedés az égbolttal. A Nagy Medve csillagképe. = Planéta 1. 2001. szept-okt. 7. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Aktuális jelenségnaptár. = Planéta 1. 2001. szept-okt. 7. sz. pp. 13-14. Az esti égbolt. Planéták. Meteorhullás ajánló. A Nap és a Hold adatai (IX-X. hó). Mély-ég objektumok. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Űrrepülőgép (Discovery). = Planéta 1. 2001. szept-okt. 7. sz. p. 16. [KSZ.]

A csillagászat és az űrkutatás legfrissebb hírei. = Planéta 1. 2001. nov. 8. sz. p. 2. Nagyobb a Ceresnél.; 200 km-rel az Io felett. [KSZ.]

A "Starshine 3" projekt. = Planéta 1. 2001. nov. 8. sz. p. 3. Fordította: Perkó Zsolt. [KSZ.]

[ERDŐDI Balázs:] Óriásbolygónk, a Jupiter. = Planéta 1. 2001. nov. 8. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

[GAZDAG Attila:] Ismerkedés a csillagászattal. 5. A Naprendszer. = Planéta 1. 2001. nov. 8. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

[GAZDAG Attila:] Égi jelenségek és észlelésük. 5. A Leonida meteorhullás. = Planéta 1. 2001. nov. 8. sz. p. 8 [KSZ.]

[GAZDAG Attila:] Műholdak megfigyelése. = Planéta 1. 2001. nov. 8. sz. p. 9. [KSZ.]

Ismerkedés az égbolttal. A Cassiopeia csillagkép. = Planéta 1. 2001. nov. 8. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Aktuális jelenségnaptár. = Planéta 1. 2001. nov. 8. sz. pp. 12-13. A novemberi égbolt. Bolygók. Novemberi meteorok. A Nap és a Hold adatai. Mély-ég objektumok. Decemberi előzetes. [KSZ.]

Űrhajózás - űrkutatás. Verseny a Holdért. 1. = Planéta 1. 2001. nov. 8. sz. p. 14. [KSZ.]

A nagykanizsai Canis Maior Csillagvizsgáló tükrös távcsöve. = Planéta 1. 2001. nov. 8. sz. p. 16. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A Hale-Bopp üstökös. = Planéta 1. 2001. dec. 9. sz. címlap. Ez a lapszám tartalmazott egy A4 méretű 2002-re szóló naptárat "Planéta Csillagászati ismeretterjesztő folyóirat. Nagykanizsai Amatőrcsillagász Klub" feliratokkal. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A csillagászat és az űrkutatás legfrissebb hírei. = Planéta 1. 2001. dec. 9. sz. pp. 2-3. "Feléleszteni" a Marsot?; Túlpörgő csillag.; Keresztül a vulkáni felhőn. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Leonida meteorhullás 2001. november 17-18. = Planéta 1. 2001. dec. 9. sz. pp. 4-5. Az 5 fős csoport a Nagykanizsa és Nagyrécse közötti szántóföldön 392 meteort látott 5 óra alatt. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Égi jelenségek és észlelésük. 6. A Szaturnusz-Hold fedés megfigyelése. = Planéta 1. 2001. dec. 9. sz. pp. 6-7. Sikeres megfigyelés és fényképezés a Canis Maior Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Mit észleljünk a télen? = Planéta 1. 2001. dec. 9. sz. p. 7. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A Naprendszer ékessége, a Szaturnusz bolygó. = Planéta 1. 2001. dec. 9. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Ismerkedés az égbolttal. Az Orion csillagkép. = Planéta 1. 2001. dec. 9. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Aktuális jelenségnaptár. = Planéta 1. 2001. dec. 9. sz. pp.12-13. A decemberi égbolt. Bolygók. Meteorhullás ajánló. További említésre méltók. A Nap és a Hold adatai. Messier-objektumok. Észlelési jótanácsok télre. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Jövőbeli terveink. = Planéta 1. 2001. dec. 9. sz. p. 14. Legnagyobb tervük, céljuk bejelentése: egy új csillagvizsgáló alapítása. Valószínű helye a Nagykanizsától 20 km-re fekvő Becsehely szőlőhegyén lesz. A leendő Canis Minor Csillagvizsgáló hátratolható tetővel épül majd meg. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A Planéta első évfolyamának számai. Kilenc alkalommal jelentünk meg 2001-ben. = Planéta 1. 2001. dec. 9. sz. p. 16. [KSZ.]

KATAFAI NÉMETH József: A herényi Gothard kastély (3.) = Sárvári Hírlap 13. 2001. dec. 7. p. 11. [SRG.]

Önkormányzati iskolák A-tól Z-ig. Gothard János Általános Iskola. = Savaria Fórum 11. 2001. márc. 16. 9. sz. p. 6. [SRG.]

ÓVÁRI Gábor: Séta a kastélytól az obszervatóriumig. Közel a csillagokhoz. = Savaria Fórum 11. 2001. ápr. 28. 15. sz. p. 15. Vértes Ernő csillagász vezetésével. [SRG.]

Iskolai szoboravató. = Savaria Fórum 11. 2001. máj. 24. p. 8. Gothard Jenő mellszobrának avatása május 17-én. [SRG.]

BALATON László: Csillagászati érdekességek. = Solti Hírlap 10. 2001. 1. sz. p. 16. [REZ.]

BALATON László: A fényszennyezésről. = Solti Hírlap 10. 2001. 3. sz. p. [15.] [REZ.]

BODOKY Tamás: Szűz kézzel a Marson. = Találkozások. Az emberi kapcsolatok magazinja 5. 2001. júl-aug. 7. sz. pp. 52-53. A Planetary Society 1999-ben kiírt pályázatán két magyar diáklány nyert: Bodó Zsófia és Gaál Bernadett. [KOC.]

Látható-e még a Tejút? = Tejútikalauz 2001. dec. p. 1. A fényszennyezésről.; A "Tejútikalauz" című periodika az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport Planetológiai Köre ingyenes oktatási segédanyaga volt. Havonta jelent meg az oktatási időszakban. A kiadványt a középiskoláknak, csillagászati szakköröknek, könyvtáraknak, tanároknak, diákoknak küldték el postán, de egyúttal az Internetről is elérhető és kinyomtatható volt. Szerkesztette: Hargitai Henrik és Kereszturi Ákos, az MCSE támogatásával. A lapszámok terjesztésé az MCSE Meteor folyóiratának számaival együtt is történt. Egy A4-es lapból állt, amelynek mindkét oldalára nyomtattak tartalmat. Az egyik oldalon az adott hónap égboltjának látványa volt egy csillagtérképen, ami mellé egy cikk került. A másik oldalon aktuális események, előadások időpontjai és bolygókkal kapcsolatos írások voltak. Első száma a 2001. decemberi volt. [KSZ.]

Az égbolt látványa. = Tejútikalauz 2001. dec. p. 1. [KSZ.]

Események. Évfordulók. A Hold fázisai. Csuszamlások. A legfényesebb csillagok. Csillagok megfigyelése. A hónap kérdése: az Io hegyei. Csillagászati előadások. A bolygók és a Nap decemberben. = Tejútikalauz 2001. dec. p. 2. [KSZ.]

TANÁRKI Tibor - TRUPKA Zoltán: 2001 - akkor és most. Bevezető. = Telapo 9. 2001. márc. 1. (22.) sz. p. 1. Arthur C. Clarke "Űrodisszeia" című, 1968-ban írt könyvének és film-forgatókönyvének témáival foglalkozik ez a lapszám. [KSZ.]

Az Űrodisszeia írója. = Telapo 9. 2001. márc. 1. (22.) sz. pp. 1-2. Arthur C. Clarke életrajza. [KSZ.]

Az elmúlt jövő. = Telapo 9. 2001. márc. 1. (22.) sz. pp. 2-3. Interjú Arthur C. Clark-al. Forrás: Newsweek 2001. 1. sz. Fordította Pintér András. [KSZ.]

2001 - akkor és most. = Telapo 9. 2001. márc. 1. (22.) sz. pp. 3-7. Út a kihalás felé. Az űrverseny igérete. A TMA-1. Űrodisszeia - akkor és most. Csillagkapun inne és túl. [KSZ.]

2001 típusú találkozások. = Telapo 9. 2001. márc. 1. (22.) sz. pp. 7-8. [KSZ.]

Európa - élet tűz és jég között? = Telapo 9. 2001. márc. 1. (22.) sz. pp. 8-10. [KSZ.]

HELT Tímea: Űrnap 2000. = Telapo 9. 2001. márc. 1. (22.) sz. pp. 10-12. Budapesten rendezték 2000. okt. 5-én. [KSZ.]

SETI programok 2020-ig. = Telapo 9. 2001. márc. 1. (22.) sz. p. 8. [KSZ.]

NÉMETH László: Bevezető. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 2001. 1. sz. p. 1. [KSZ.]

CSORVÁSI Róbert: Holdfogyatkozás mínuszok között. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 2001. 1. sz. p. 1. A jan. 9-i holdfogyatkozás megfigyelése és bemutatása Székesfehérváron. [KSZ.]

NÉMETH László: Távcsővégen az ezredforduló. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 2001. 1. sz. pp. 1-2. Hét székesfehérvári Ráktanyán észlelve töltötte a 2000. dec. 30/31. és 2000. dec. 31/2001. jan. 1. éjszakáját. [KSZ.]

NÉMETH László: Észleljünk! = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 2001. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

PINTÉR András: Szkepticizmus Az ember tragédiájában. = Telapo 9. 2001. szept. 2. (23.) sz. pp. 1-2. Madách Imre főművében. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Kulin-szobor Nagyszalontán. = Telapo 9. 2001. szept. 2. (23.) sz. pp. 1-3. Kulin György nagyszalontai szobrát Domonkos Béla készítette. 2001. jún. 9-én volt az ünnepélyes avatása.; Budapesten, az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium csillagvizsgálója 2001. szept. 2-án vette fel a "Kulin György Bemutató Csillagvizsgáló" nevet. Ekkor itt egy emléktáblát avattak Kulin György tiszteletére. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Új évezred - régi babonákkal. = Telapo 9. 2001. szept. 2. (23.) sz. pp. 3-4. A Szkeptikusok VI. Országos Konferenciája eseményei. A rendezvény 2000. nov. 11-én tartották Székesfehérváron. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Mit csinált a TELAPO 2000-ben? = Telapo 9. 2001. szept. 2. (23.) sz. pp. 4-5 Székesfehérvári csillagászati események 2000-ben. [KSZ.]

SIPŐCZ Brigitta: Webtélkedő a versenyző szemével. = Telapo 9. 2001. szept. 2. (23.) sz. pp. 5-6. Számítógépes csillagászati vetélkedősorozat. A döntő 2000. dec. 8-9-én volt Székesfehérváron. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: A Webtélkedő eredménye. = Telapo 9. 2001. szept. 2. (23.) sz. p. 6. Máhr András és Sipőcz Brigitta egyaránt első helyen végzett, a harmadik Kozák Máté lett. [KSZ.]

SIK András: Terraformálható-e a Mars légköre? = Telapo 9. 2001. szept. 2. (23.) sz. p. 6. [KSZ.]

KISS Attila: Merre görbül a tér? Univerzum, ferde szemmel. = Telapo 9. 2001. szept. 2. (23.) sz. pp. 6-7. [KSZ.]

A Földön belüli élettől a Földön belüli életig. A Tényeket Tisztelők Társaságának VII. Országos Konferenciája. = Telapo 9. 2001. szept. 2. (23.) sz. p. 8. 2001. nov. 17-én lesz Székesfehérváron. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Dr. Bognár László 1941-2001. = Telapo 9. 2001. szept. 2. (23.) sz. p. 8. Nekrológ. [KSZ.]

BICSÁK Mátyás: A 10. Űrakadémia Ausztráliában. = Telapo 9. 2001. dec. 3. (24.) sz. pp. 1-2. 2001. júl. 15-20-ig rendezték. Papp László és Bicsák Mátyás képviselte Székesfehérvárt. [KSZ.]

BALOGH Zoltán: Beszélgetés Torma Károllyal. = Telapo 9. 2001. dec. 3. (24.) sz. pp. 1-3. Fehérvári csillagnézők. [KSZ.]

CSÁKI Melinda - TRUPKA Zoltán: A japán naptári rendszerekről. = Telapo 9. 2001. dec. 3. (24.) sz. pp. 3-4. A korai kelet-ázsiai (kínai, japán) naptárak története. Japán 1873. jan. 1-én vezette be a Gregorián-naptárt, azóta a nyugati és a japán időszámítási rendszer között nincs különbség. [KSZ.]

VEREB Viktória: Krónika. Csillagásztábor 2001. = Telapo 9. 2001. dec. 3. (24.) sz. pp. 4-5. 2001. júl. 20-27-ig volt Noszvajon. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Asztrobiológia a Szkeptikus Konferencián. = Telapo 9. 2001. dec. 3. (24.) sz. pp. 5-7. 2001. nov. 17-én volt Székesfehérváron. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A csillagászat védőszentje. = Telapo 9. 2001. dec. 3. (24.) sz. pp. 7-8. Alexandriai Szent Katalin, akinek vértanúságának napja: nov. 25. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Kulin György: Fénycsóva lobban. = Telapo 9. 2001. dec. 3. (24.) sz. p. 8. Könyvismertetés. [KSZ.]

PONORI Thewrewk Aurél: Halálom és feltámadásom története. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. jan. 1. sz. p. 27. [SRG.]

Kétszáz üstökösnél tart a SOHO! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. jan. 1. sz. pp. 29-30. [SRG.]

Űrdoktorok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. jan. 1. sz. pp. 46-47. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

Arany az űrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. febr. 2. sz. p. 80. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Az ősrobbanás előtt. Hogyan kezdődött a Világegyetem? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. febr. 2. sz. pp. 90-91. [PIR.]

TRUPKA Zoltán: A modern kor romantikája. Apáthy István űrkutató-mérnök vallomása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. márc. 3. sz. pp. 102-105. [PIR.]

VERŐ József: Földön kívüli geofizika. Első rész. A Nap-Föld-fizika létrejötte. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. márc. 3. sz. pp. 106-109. [PIR.]

Mars, víz, élet... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. febr. 2. sz. pp. 128-129. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

VERŐ József: Földön kívüli geofizika. Második rész. Az Akadémia Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma Nagycenken. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. ápr. 4. sz. pp. 171-174. [PIR.]

Az első leszállás egy kisbolygóra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. ápr. 4. sz. p. 175. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Óceán a Ganymedesen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. ápr. 4. sz. p. 175. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Űrzöldségek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. ápr. 4. sz. pp. 190-191. Folyóiratok. New Scientist. [SRG.]

LAKITS Ferencz: A magyarok honfoglalásának ideje és a csillagászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. máj. 5. sz. pp. 202-205. Az 1890-ben megjelent cikk. [PIR.]

PONORI THEWREWK Aurél: Mikor legyen a millennium? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. máj. 5. sz. p. 205. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

EÖTVÖS Loránd: A Föld alakjának kérdése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. máj. 5. sz. pp. 207-209. Az 1901-ben megjelent cikk. [PIR.]

EGYED László: Új elmélet a Föld szerkezetéről és fejlődéséről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. máj. 5. sz. pp. 223-225. Az 1957-ben megjelent cikk. [PIR.]

SIPŐCZ Brigitta: Az ég mélyén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. máj. 5. sz. melléklete. pp. [74-77.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

SZABÓ Gyula: Miért fedezzünk fel kisbolygókat? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. jún. 6. sz. pp. 266-269. [PIR.]

A Hubble-űrtávcső kutatja az eseményhorizontot. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. jún. 6. sz. p. 272. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A fekete lyuk sosem éhes. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. júl. 7. sz. p. 320. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A piramisok együtt fordultak az égbolttal? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. júl. 6. sz. pp. 318-319. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Jártunk-e a Holdon? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. júl. 7. sz. p. 334. Folyóiratok. Scientific American. [SRG.]

(T. Z.)[TRUPKA Zoltán]: Magyar csillagversek. Szerkesztő: Forgács Józse (Halley Csillagászati Egyesület, Oroszlány, 2000) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. júl. 7. sz. p. 336. Könyvszemle. [SRG.]

Címlapon: Extragalaktikus csillaghalmazok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. aug. 8. sz. címoldal. [SRG.]

Üstökösök vizét isszuk? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. aug. 8. sz. p. 368. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Különös csillaghalmazok a Hubble-űrtávcső felvételén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. aug. 8. sz. p. 370., címoldal. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Kulin György-szobor Nagyszalontán. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. aug. 8. sz. pp. 368-369. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

HARGITAI Henrik: Irány a Titán! A Titánról alkotott képünk változása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. szept. 9. sz. pp. 401-405. [PIR.]

MANNO István: Megoldották a napneutrínók problémáját. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. szept. 9. sz. pp. 406-408. [PIR.]

Fekete lyuk pörgésben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. szept. 9. sz. p. 414. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Kvazárok születése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. szept. 9. sz. p. 414. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Új világok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. szept. 9. sz. p. 415. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

INZELT György: Az űreszközök áramforrásai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. okt. 10. sz. pp. 442-445. [PIR.]

Naprendszeren kívüli kisbolygók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. okt. 10. sz. p. 465. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Az ég kékje. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. okt. 10. sz. p. 466. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

(B. D.): Martin Rees: A kezdetek kezdete - Világegyetemek titkai (Athenaeum Kiadó Kft., Budapest, 1999) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. okt. 10. sz. pp. 479-480. Könyvszemle. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Föld a Naprendszer tükrében. Első rész. Becsapódással kapcsolatos gondolatok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. nov. 11. sz. pp. 494-497. [PIR.]

Űrszondák eredetvizsgálata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. nov. 11. sz. pp. 513-514. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Irodalmi művek és a kronológia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. dec. 12. sz. pp. 554-556. Debóra éneke.; Dante verse Pietra asszonyhoz.; Petőfi a négyökrös szekéren. [PIR.]

ILLÉS Erzsébet: A Föld a Naprendszer tükrében. Második rész. A lemeztektonikával kapcsolatos gondolatok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. dec. 12. sz. pp. 557-561. [PIR.]

A Szaturnusz vörös gyűrűi. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. dec. 12. sz. p. 562. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Los Alamos neutron spektrométere a Mars közelében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. dec. 12. sz. p. 563. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BAK Árpád: Internet a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. dec. 12. sz. pp. 570-571. [PIR.]

BŐDY Zoltán: Csillagszerű fekete lyukak keresése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. dec. 12. sz. p. 573. [PIR.]

GIBER Kristóf: Vasbaktériumok tenyésztése a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. dec. 12. sz. melléklete. MANT-diákpályázat. pp. [186-190.] [KSZ.]

BOTH Előd: A magyar űrkutatás tevékenysége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 2-4. [PIR.]

CSORNAI Gábor: Termésbecslés űrfelvételekkel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 5-8. [PIR.]

WINKLER Péter: A távérzékelés térképészeti alkalmazásai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 9-12. [PIR.]

RANDRIAMAMPIANINA, Roger: Műholdak a számítógépes időjárás-előrejelzésben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 16-20. [PIR.]

PUTSAY Mária: A felszín fizikai sajátosságainak meghatározása meteorológiai műholdas adatokalapján. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 24-26. [PIR.]

DIÓSZEGHY Márta: Meteorológiai műholdképek az időjárás néhány órás előrejelzésében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 26-30. [PIR.]

KÁSA István: Műholdak a korszerű távközlésben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 30-33. [PIR.]

BORZA Tibor - SZENTPÉTERI László: Műholdas navigáció ma, holnap, holnapután. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 34-36. [PIR.]

SZEGŐ Károly: Ipar az űrtevékenységben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 54-56. [PIR.]

APÁTHY István - DEME Sándor - FEHÉR István: Az űrdozimetria és a PILLE. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 57-59. [PIR.]

BÉRCZI Szaniszló: Az űrkutatás és az űrtechnológiák oktatása az ELTE TTK-n. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 64-67. [PIR.]

ALMÁR Iván: Hangsúlyok a világűrben a XXI. században. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 67-69. [PIR.]

SZATMÁRY Károly: Magyar nyelvű űrkutatási irodalom és internetcímek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 132. 2001. II. Különszám (Világűr) pp. 69-72. [KSZ.]

DUNAI Imre: Tükrök és lencsék hídja az égre. = Új Dunántúli Napló 12. 2001. február 6. p. 7. Riport a pécsi csillagászati szakkör tagjaival (Keszthelyi Sándor, Pál Károly és Gyenizse Péter). [SRG.]

D. I. [DUNAI Imre]: A főszerepben: Gagarin. Hétvégén nyit a planetárium. = Új Dunántúli Napló 12. 2001. máj. 5. p. 5. Pécsett. [SRG.]

M. A. [MÜLLER Andrea]: Nyitott égbolt. (Fotó) = Új Dunántúli Napló 12. 2001. máj. 7. p. 5. [SRG.]

DUNAI I. [Imre]: Önfenntartó lett a TIT. = Új Dunántúli Napló 12. 2001. jún. 19. p. 7. Pécsett. [SRG.]

DUNAI I. [Imre]: Költözik a pécsi planetárium. = Új Dunántúli Napló 12. 2001. júl. 22. p. 1., 3. [SRG.]

LACZA Tihamér: Egy csillagász, akinek nem volt távcsöve. = Új Szó 54. 2001. nov. 3. 253. sz. p. 13.

"400 éve, 1601. október 24-én hunyt el Prágában Tycho de Brahe dán csillagász, aki sajátos ötvözete volt az öntörvényű értelmiséginek és a posztreneszánsz (vagy inkább manierista) udvaroncnak. Összeállítás. ..." Külön keretben: Brahe világképe. [HAI.]

Előadás. Planetáriumi vasárnapok. = UNIV Pécs 2. 2001. szept. 11. p. 18. Pécsett. [SRG.]

S. P. [SPIEGLER Patrícia]: Göncöl vagy merőkanál. = UNIV Pécs 2. 2001. szept. 25. p. 7. [SRG.]

-ani-: Amatőr kovács és csillagász. Aki az üllő és a távcső előtt is feltalálta magát. = Vas Megyei Vasárnap 2. 2001. szept. 9. 36. sz. p. 1., 3. Beszélgetés Vértes Ernővel. [SRG.]

KOZMA Gábor: Ma este elfogy a Hold. Narancssárga pompa. A csillagdában figyelik. = Vas Népe 46. 2001. jan. 9. p. 4. [SRG.]

Lenyűgöző volt a holdjáték. A csillagvizsgálóban is élénk érdeklődés kísérte az égi jelenséget. = Vas Népe 46. 2001. jan. 11. 9. sz. p. 4. Teljes holdfogyatkozás bemutató volt az ELTE Gothard Jenő Csillagvizsgálóban. Sok érdeklődő nézte végig a holdfogyatkozást. Fotó: Kiss Teodóra. Beszélgetés Jankovics István csillagásszal. [SRG.]

Csillagászati verseny gyerekeknek. = Vas népe 46. 2001. jan 13. p. 8. [SRG.]

Amatőr csillagász távcsöve. Felvétel a teljes holdfogyatkozásról. - Tudományos megfigyelések. = Vas Népe 46. 2001. jan. 17. 14. sz. p. 9. A 2001. jan. 9-i holdfogyatkozáskor készült a kép a gencsapáti Szendrői magáncsillagda 355/1500-as Newton tükrös távcsövével. [SRG.]

Csillagos felvételek a közelmúltból. = Vas Népe 46. 2001. jan. 19. 16. sz. p. 7. Csillagászati képkiállítás az MMIK előterében. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2001. jan. 27-én tartja éves rendes közgyűlését. [SRG.]

Messzeszóló, reklámkampány. A Művészetek Háza tárlata korjelenségeket regisztrál. = Vas Népe 46. 2001. jan. 19. 16. sz. p. 7. A "Telefónia" című interaktív multimédia CD-ROM Nagy Róbert munkája. A média relikviák megidézik Kuncz Adolf és Gothard Jenő telefonkísérleteit. [SRG.]

Kitüntetések. Másodszor, a magyar kultúra napja alkalmából. = Vas Népe 46. 2001. jan. 23. 19. sz. p. 7. Kiemelkedő Kulturális Munkáért-díj I. fokozatát Vértes Ernő amatőr csillagász a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület elnöke. [SRG.]

MERKLIN Tímea: Nem nyugalmazott amatőr csillagász. Vértes Ernő hobbija holtáiglan hivatás, főállás lesz. = Vas Népe 46. 2001. febr. 17. 41. sz. p. 6. Beszélgetés Vértes Ernővel a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület elnökével. [SRG.]

Lesz kis planetárium. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület vállalásai. = Vas Népe 46. 2001. febr. 27. 49. sz. p. 10. Terv az MMIK-ban egy kisplanetárium elhelyezésére. Megállapodás a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület, az MMIK és a Berzsenyi Dániel Főiskolával. [SRG.]

KÓSA T.: Megkérdeztük. A középiskolások mit tanulhatnak a csillagdában. = Vas Népe 46. 2001. márc. 22. p. 3. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumában előadásokat, távcsöves bemutatókat tartanak a középiskolásoknak. [SRG.]

Planetáriummal bővülhet. Számvetés a Csillagdában. - Egyetemi képzés. = Vas Népe 46. 2001. ápr. 12. 86. sz. p. 1., 4. A megyei közgyűlés tudományos szakbizottsága ülése az ELTE Gothard Jenő Asztrofizikai Obszervatóriumban. [SRG.]

Séták a városban. Szombathely. = Vas Népe 46. 2001. ápr. 19. 91. sz. p. 7. Vértes Ernő vezeti a sétát, amelynek alkalmával az érdeklődők Herényben csillagászattörténeti kirándulást tehetnek. [SRG.]

Az égbolt titkairól. = Vas Népe 46. 2001. máj. 10. 108. sz. p. 10. A szombathelyi Gyermekek Háza 2000/2001-es tanévi csillagászati programja, előadássorozat, vetélkedő. [SRG.]

A csillagász mellszobra. = Vas Népe 46. 2001. máj. 14. 111. sz. p. 7. Gothard Jenő Általános Iskolában (a Benczúr utcában) Gothard Jenő szobrát avatták fel 2001. máj. 17-én. [SRG.]

KERTÉSZ Mónika: Szoboravató és vetélkedő. Valóra vált a Gothard Jenő Általános Iskola régi vágya. = Vas Népe 46. 2001. máj. 18. p. 4. [SRG.]

(fb): Nádasd. Napóra a templomfalon. = Vas Népe 46. 2001. jún. 28. p. 4. A Nádasd, Kossuth u. 112. plébániatemplom új napórájáról. "A múlt hét végén avatták fel azt a napórát, melyet Bártfai Ervin Németországban élő és alkotó kőfaragó készített és ajánlott fel a falunak. Az óra beosztása Bartha Lajos tudománytörténész munkája. A fehérmárvány-órát - melyet Takács László helyi plébános tervezett - középen napkorong díszíti, árnyékvetőn mutatja az időt a templom falán." - írja cikk. A fényképen látható a napóra, és a napórát megszentelő Takács László plébános. Fotó: Szendi P. [KSZ.]

A világegyetem sorsát kutatja. Az amerikai űrszonda a Földtől másfél millió kilométerre vizsgálódik. = Vas Népe 46. 2001. júl. 2. 152. sz. p. 16. [SRG.]

Oktató csillagvizsgáló a főiskolának. Magyar-szlovák megállapodás tudományos kutatásra. = Vas Népe 46. 2001. júl. 20. 168. sz. p. 8. A Berzsenyi Dániel Főiskola, a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület és a Szlovák Központi Csillagvizsgáló (Ógyalla) megállapodása. Gothard és Konkoly (Herény és Ógyalla) több mint 120 éves szakmai kapcsolatáról. [SRG.]

A magyarországi csillagászat ezer esztendeje. = Vas Népe 46. 2001. aug. 1. 178. sz. p. 3. 2001. aug. 24-26-án háromnapos rendezvény lesz az MMIK-ban. [SRG.]

Valaki mondja meg! Szokta-e figyelni az égboltot? = Vas Népe 46. 2001. aug. 24. 197. sz. p. 5. Kérdez: Forgács Bernadett. Válaszol: Szajkó Ildikó, Koncz József, Nagy András, Alasz Eszter. Fotó: Horváth Csaba. [SRG.]

Csillagászat. = Vas Népe 46. 2001. aug. 24. 197. sz. p. 7. A magyar csillagászat ezer esztendeje címmel konferencia kezdődik az MMIK-ban ma délután. [SRG.]

Sikeresen földet értek. A legénység között volt a nemzetközi űrállomás első női lakója. = Vas Népe 46. 2001. aug. 24. 197. sz. p. 24. A magyar csillagászat ezer esztendeje címmel konferencia kezdődik az MMIK-ban ma délután. [SRG.]

Vasi csillagászat. = Vas Népe 46. 2001. aug. 27. 199. sz. p. 7. Vas megye csillagászati emlékei címmel látható kiállítás az MMIK-ban aug. 30-ig. [SRG.]

Csillagászat Vasban. Eszközök és dokumentumok mesélnek a múltról. = Vas Népe 46. 2001. aug. 28. 200. sz. p. 3. A magyarországi csillagászat 1000 esztendeje rendezvény alkalmából készült kiállítás az MMIM Médium Galériájában. Gothard néhány csillagászati eszközének bemutatása. [SRG.]

TERSZTYÁNSZKY Krisztina: Csillagok és csillagászok. Csillagászattörténet: két tudomány határmezsgyéjén. A szombathelyi amatőrök vállalnák a kutatómunka összehangolását. = Vas Népe 46. 2001. szept. 1. 204. sz. p. 1., 5. Magyarország 1000 esztendeje címmel tartottak konferenciát a magyar csillagászattörténészek, az MCSE, a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület és az Armilla Kutatócsoport rendezésében. [SRG.]

Épül az űrállomás. Kőszeg. = Vas Népe 46. 2001. szept. 8. 210. sz. p. 20. Ifj. Vértes Ernő a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagja űreszközök makettjeinek készítésével és gyűjtésével foglalkozik. Munkáiból okt. 8-20 között kiállítás nyílik az MMIK előcsarnokában. [SRG.]

-ani-: Amatőr kovács és csillagász. Aki az üllő és a távcső előtt is feltalálja magát. = Vas Népe 46. 2001. szept. 9. p. 1. [SRG.]

MERKLIN Tímea: Ugyanazt ugyanúgy? A felére csökkentett létszámú MMIK kísérleti félév előtt. = Vas Népe 46. 2001. szept. 15. 216. sz. p. 7. Úgy tervezik, hogy a szombathelyi MMIK lapostetejére újabb szintet, tetőteret építenek. A tervezett tetőtérben kap helyet a planetárium. [SRG.]

Csillagászok, kertbarátok. = Vas Népe 46. 2001. szept. 20. 220. sz. p. 4. Környezetünkért címet viselő rendezvény következő programja a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület bemutató a csillagvizsgálóban. [SRG.]

Az ég titkai. = Vas Népe 46. 2001. okt. 6. 234. sz. p. 4. 2001. okt. 8-20. között rendezi meg a csillagászati heteket a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület, az MMIK és a TIT megyei és városi szervezete. [SRG.]

Tisztelet Gothard Jenőnek. Megkezdődtek a csillagászati hetek rendezvényei. = Vas Népe 46. 2001. okt. 9. 236. sz. p. 6. Csillagászati Hét okt. 8-20. között. [SRG.]

TERSZTYÁNSZKY Krisztina: Megkérdeztük. Hogyan segíti a csillagászat a régészeti kutatásokat? = Vas Népe 46. 2001. okt. 24. 248. sz. p. 3. A XXII. Csillagászati Hetek vendégeként Szombathelyen tartózkodó dr. Pásztor Emília archeasztronónus (régész-csillagász) válaszol. [SRG.]

Archeasztronómia. = Vas Népe 46. 2001. okt. 24. 248. sz. p. 4. [SRG.]

Az Odyssey elérte a Marsot. Az űrszonda a bolygófelszínt kutatja és fagyott víz nyomait keresi. = Vas Népe 46. 2001. okt. 25. 249. p. 20. [SRG.]

"Megeszi" a Hold a Szaturnuszt. = Vas Népe 46. 2001. nov. 2. 255. sz. p. 2. 2001. nov. 3-án. [SRG.]

Mérnökképzés a főiskolán. Az MTESZ fórumán kitüntették a megye legkiválóbb műszaki szakembereit. = Vas Népe 46. 2001. nov. 12. 263. sz. p. 6. A MTESZ 2001. évi díját Vértes Ernő a Gothard Jenő Amatőr Csillagászati Egyesület elnöke kapta. [SRG.]

Meteorraj húzott el a Föld felett. Harminchárom évenként szolgálnak látványukkal a Leonidák. = Vas Népe 46. 2001. nov. 20. 270. sz. p. 16. A felvétel Tokióban készült 2001. nov. 19-re virradó éjszaka. [SRG.]

Gyermekkönyvhét. = Vas Népe 46. 2001. nov. 26. 275. sz. p. 7. Vértes Ernő a meteoritokról és a Holdról beszél ma Szentgotthárdon a gimnáziumban. [SRG.]

Gyermekkönyvhét. = Vas Népe 46. 2001. nov. 29. 278. sz. p. 7. Vértes Ernő Utazás a Holdba című előadása ma a Chernel Kálmán Városi Könyvtárban. [SRG.]

Esély a Földön kívüli életre. Új bolygót fedeztek fel, melynek légköre nátriumot tartalmaz. = Vas Népe 46. 2001. nov. 29. 278. sz. p. 16. A Hubble űrteleszkóp fedezte fel a HD 209458 körül keringő bolygót. [SRG.]

Műhold az űrben. = Vas Népe 46. 2001. nov. 29. 278. sz. p. 16. Ariane-4. [SRG.]

A várható időjárásról. = Vas Népe 46. 2001. dec. 5. 283. sz. p. 16. MMIK Kertbarát Klubjában előadást tart Vértes Ernő amatőr csillagász. [SRG.]

G. N.: Méregkapszulákat kaptak az első holdraszállók. Nixon elnök előre megíratta az űrhajósok gyászbeszédét. Senki se tudta, mi vár rájuk a landolás után. = Vasárnapi Blikk 2001. júl. 22. p. 16. [KOC.]

SZÉLL Kálmán: Ifj. Gothard Sándor ismeretlen verseskötete és ami mögötte van. = Vasi Szemle 55. 2001. 5. sz. pp. 531-551. A herényi Gothard család története, leszármazási rendszere, családfája, hagyatéka. [SRG.]

Címoldal: A Hold. = Vega 11. 2001. febr. 1.(54.) sz. p. 1. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 11. 2001. febr. 1.(54.) sz. p. 3. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Izsák-kultusz Zalaegerszegen. = Vega 11. 2001. febr. 1.(54.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

Közgyűlés! = Vega 11. 2001. febr. 1.(54.) sz. p. 7. Felhívás a 2001. márc. 24-i rendezvényre. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 11. 2001. febr. 1.(54.) sz. pp. 8-11. Pénzügyek - 2000.; Új tagjaink.; Egyesületi események 2000. szept. 9. és 2001. jan. 27. között. [SRG.]

Kisbolygók elnevezéseiről. = Vega 11. 2001. febr. 1.(54.) sz. p. 11. [SRG.]

A csillagászat hírei. = Vega 11. 2001. febr. 1.(54.) sz. pp. 12-17. A fullerének és az élet története. Astronomy 2000. szept.; A Hale-Bopp szülőhelye. Astronomy 2000. szept.; A LINEAR üstökös szétesése. Astronomy 2000. nov.; Hírek új holdakról. Astronomy 2000. nov.; Mini-hold. Astronomy 2000. okt. Összeállította: Srágli Attila.; A szerkesztők kiegészítése. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorészlelések. 2. = Vega 11. 2001. febr. 1.(54.) sz. pp. 18-19. A 2000-es nyári tábor meterészlelői és észlelései. 12 fő, 91 óra alatt 283 meteort látott. [SRG.]

KOVÁCS Zsolt: Kettőscsillag észlelések. = Vega 11. 2001. febr. 1.(54.) sz. pp. 20-21. Vecsés, 2000. máj. 21/22., 22/23., jún. 2/3. [SRG.]

Napmegfigyelések. = Vega 11. 2001. febr. 1.(54.) sz. pp. 22-23. Nagyváradi Anett (Siófok), Németh Andrea (Zalaegerszeg), Srágli Attila (Egervár), Szekeres Tibor (Zalalövő). [SRG.]

Címoldal: A CS31082-001 csillag színképének részlete. = Vega 11. 2001. máj. 2.(55.) sz. p. 1. Csillagok korának mérése uránbomlás segítségével című cikkhez. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Látómező. = Vega 11. 2001. máj. 2.(55.) sz. p. 3. [SRG.]

Dr. Tóth György (1934-2001). = Vega 11. 2001. máj. 2.(55.) sz. p. 3. Halálhírének és temetésének közlése. [SRG.]

VEGA ’01 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor. = Vega 11. 2001. máj. 2.(55.) sz. p. 5. Gutorfölde, Boli erdészház 2001. aug. 10-20. [SRG.]

MIKICS Károly - CSIZMADIA Szilárd: Jegyzőkönyv. = Vega 11. 2001. máj. 2.(55.) sz. pp. 6-10. Vega Csillagászati Egyesület közgyűlése 2001. márc. 24. [SRG.]

Magyarok az égbolton. = Vega 11. 2001. máj. 2.(55.) sz. pp. 11-13. [SRG.]

KISS Csaba: Nyolc új exobolygó. = Vega 11. 2001. máj. 2.(55.) sz. p. 14. [SRG.]

Csillagok korának mérése uránbomlás segítségével. = Vega 11. 2001. máj. 2.(55.) sz. p. 1., 14. [SRG.]

Naprendszeren kívüli Szaturnuszok. = Vega 11. 2001. máj. 2.(55.) sz. p. 15. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd - CSIZMADIA Ákos: A Magyar Csillagászati Egyesület Keszthelyi Helyi Csoportjának dokumentumai 1946-1949-ből. = Vega 11. 2001. máj. 2.(55.) sz. pp. 16-21. [REZ.]

CSIZMADIA Szilárd - MIKICS Károly -CSIZMADIA Ákos: A 68 u Herculis Algol-kettős minimuma. = Vega 11. 2001. máj. 2.(55.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

Címoldal: Messier 29 nyílthalmaz. = Vega 11. 2001. júl. 3.(56) sz. p. 1. Csizmadia Ákos: A nyár zenitében című cikkéhez. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Látómező. = Vega 11. 2001. júl. 3.(56) sz. p. 3. [SRG.]

A VCSE új távcsöve. = Vega 11. 2001. júl. 3.(56) sz. p. 4. [SRG.]

Gamma-csillagászat: rejtély az égbolton. = Vega 11. 2001. júl. 3.(56) sz. pp. 5-8. [SRG.]

Megjegyzések a július-augusztusi égboltról. = Vega 11. 2001. júl. 3.(56) sz. pp. 9-10. [SRG.]

A meteorok radiánsáról. = Vega 11. 2001. júl. 3.(56) sz. pp. 11-14. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: A nyár zenitében. = Vega 11. 2001. júl. 3.(56) sz. p. 15. [SRG.]

A VEGA 2001 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor részletes programtervezete. = Vega 11. 2001. júl. 3.(56) sz. p. 16. [SRG.]

Címoldal: Az NGC 864 (felül) és az NGC 884 (alul) nyílthalmazok. = Vega 11. 2001. okt. 4.(57.) sz. p. 1. Egyívású halmazok: a h és khí Persei című cikkhez. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 11. 2001. okt. 4.(57.) sz. p. 3. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 11. 2001. okt. 4.(57.) sz. pp. 4-5. Új tagjaink.; Egyesületi események 2001. máj. 12. és okt. 2. között.; Csillagászati szakkörök Zalaegerszegen. [SRG.]

KERTÉSZ Viktor - CSIZMADIA Ákos: Napfogyatkozás a veszprémi állatkertben. = Vega 11. 2001. okt. 4.(57.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

FALUDY György: Mozi után megálltunk. = Vega 11. 2001. okt. 4.(57.) sz. pp. 7-8. New York 1968. [SRG.]

Kettős kisbolygó a Kuiper-övben. = Vega 11. 2001. okt. 4.(57.) sz. p. 8. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Egyívású halmazok: a h és khí Persei. = Vega 11. 2001. okt. 4.(57.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

Cs. Á. [CSIZMADIA Ákos]: Jegyzetek az Izsák-kultuszról. = Vega 11. 2001. okt. 4.(57.) sz. p. 10. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd - CSIZMADIA Ákos: "Álmélkodva néztem a kupolát. Mi lehet alatta?" A VCSE tagjai. 1. - Szutor Péter. = Vega 11. 2001. okt. 4.(57.) sz. pp. 11-13. Interjú Szutor Péterrel Zalaszabarban. [SRG.]

FISHMAN, G. J. - HENDEN, A. A. - MATTEI, J. A.: Gamma-kitörések és az amatőrcsillagászok. = Vega 11. 2001. okt. 4.(57.) sz. pp. 13-22. Sky and Telescope 2001. jan. Fordította: Srágli Antal. [SRG.]

TÓTH Imre: A Borrelly üstökös meglátogatása. = Vega 11. 2001. okt. 4.(57.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

E-mail hírlevél. = Vega 11. 2001. okt. 4.(57.) sz. p. 24. A VCSE elektronikus hírleveléről. [SRG.]

          2002.

Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk.: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. 536 p., 8 t. [SRG.]

Ámulatba ejtő valóság. Képes kalauz gyermekeknek. Szerk. és átdolg.: Falcsik Márta. Ford.: Ásmány Lilla, Szalai Gábor, Szieberth Ádám. Budapest, 2002. Reader’s Digest Kiadó Kft., WOW graphic Kft., Printed in France by Partenaires Livres. 400 p. Szaklektorok: Mester Zsolt, Szabon Márta, Száray Miklós, Szieberth Máté, Vásárhelyi Barna. Csillagászat: pp. 10-23. pp. 180-181., pp. 192-193., pp. 264-273. [KSZ.]

BALOGH Lászlóné: Fizika II. Elektromágnesség, részecskefizika és atomfizika, csillagászat. Szakközépiskolásoknak. Budapest, [2002.] Műszaki Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Rt. 160 p. Szakmailag ellenőrizte: Csákány Antalné, Flórik György, Holics László, Szalóki Dezső. Jelzet: MK-2765-9. Csillagászat: pp. 128-150. A csillagászati fejezet Horányi Gábor munkája. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló - HARGITAI Henrik - ILLÉS Erzsébet - KERESZTURI Ákos - OPITZ Andrea - SIK András - WEIDINGER Tamás: Kis atlasz a Naprendszerről (4): Bolygólégkörök atlasza. Budapest - Püspökladány, 2002. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Uniconstant Kiadó. [számozatlan 28 p., 4 t.]. Leginkább a Föld és a Jupiter légkörét ismerteti, de a kötet tárgyalja a Vénusz, a Titán, a Mars, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és néhány nagyon ritka légkörű bolygó vagy hold körülményeit. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló - KABAI Sándor: Kis atlasz sorozat a Naprendszerről (5): Űrkutatás és geometria. Budapest-Püspökladány, 2002. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, ELTE TTK/ MTA Geonómiai Bizottság, Uniconstant Kiadó. [számozatlan 24 p., 4 t.]. Adalékokkal és kapcsolatokkal szolgál a csillagos ég, a középkori templomok díszítése, a Szent László legenda ábrázolásai, a földi és a marsi koordinátarendszerek, a honfoglaláskori tarsolylemezek, az űrállomásépítés, a platoni testek között. [KSZ.]

BERNEK Ágnes - NEMERKÉNYI Antal - SÁRFALVI Béla: Földrajz a szakiskolák számára. Budapest, 2002. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Szekszárdi Nyomda Kft. 200 p. Bírálta:Nyíri Zsolt, Vizy Zsolt. Raktári szám: 12559. Csillagászat: pp. 5-16. [KSZ.]

BERTA Tibor: Az időkód. Ókori naptárak a Kheopsz piramis Stonehenge és a Magyar Szent Korona szerkezetében. Budapest, 2002. Felelős kiadó: AAS-H, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). 157 p. Lektor: Tóth László. Tanácsadók: Hunyadi László, Ludwig Rezső. Csillagászati fejezetek: pp. 11-29. (Időszámításunk kezdetei), 31-81. (Ókori naptári rendszerek). [KSZ.]

BOURDIAL, Isabelle: A világűr és a világegyetem. Ford.: Takács Mária. Budapest, 2002. Magyar Könyvklub, Pytheas Kft., Tlaciarne Banská Bystrica (Szlovákia) nyomda. 143 p. Borítócím: A világűr és a Világegyetem. Szerkesztette és sajtó alá rendezte: Ill Márton. Szakmailag ellenőrizte: Both Előd. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Látványos égi jelenségek 2003-2004. Dunaszerdahely, 2002. NAP Kiadó, Valeur Kft. nyomda. 71 p. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Magyar feltalálók a repülés történetében. Dunaszerdahely, 2002. Nap Kiadó, VALEUR KFT (Dumaszerdahely). 144 p. /Magyar talentum./ Csillagászat (űrkutatás): Fonó Albert (pp. 99-101.); Kármán Tódor (pp. 105-111.); Hoff Miklós (pp. 112-116.); Springer György (pp. 117-120.); Őry Huba (pp. 121-125.); Izsák Imre (pp. 129-135.); Szebehely Győző (pp. 136-141.). [KSZ.]

COLES, Peter: Einstein és a napfogyatkozás. Ford.: Kodaj Dániel. [Pécs, 2002.] Alexandra, Kinizsi Nyomda. 81 p. /Posztmodern találkozások./ Szakmailag ellenőrizte: Gacsályi Gabriella. [SRG.]

CSÁSZÁR Ottó: Horoszkópok, parajelenségek, ufók és egyéb ámítások. Budapest, 2002. A szerző magánkiadása, Accordia Kiadó Kft., Eto-Print Kft. nyomda. 156 p. Csillagászat (az asztrológia és az ufónia kritikája): pp. 64-136. [KSZ.]

Csillagászat. [Orosháza,] 2002. CD-ROM. Korunk csillagászati ismereteit képekkel, filmekkel és mozgó modellekkel mutatja be. Minden iskolatípusban jól alkalmazható. [KSZ.]

A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeáll.: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. 287 p. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ Borítócím: A magyar csillagászat történetéből. Segédkönyv a felsőfokú oktatási intézmények számára. Szakszerkesztő: Scharnitzky Viktor. A szerkesztésben közreműködött: Sragner Márta és Keszthelyi Sándor. Szaklektorok: Vargha Domokosné, Zsoldos Endre. [SRG.]

Csillagászati földrajz I. [Dozmat, 2002. Oskar Kiadó,] Hallo Print Informatikai és Nyomdai Kft. 155 p. Készült: Gábris Gyula - Marik Miklós - Szabó József: Csillagászati földrajz és Donald H. Menzel: Csillagászat című könyvek alapján. Tartalom: Az emberiség világképszemléleteinek fejlődése. Szférikus csillagászat. A Föld mint égitest. [SRG.]

Csillagászati földrajz II. [Dozmat, 2002.] Hallo Print Informatikai és Nyomdai Kft. 157 p. Készült: Gábris Gyula - Marik Miklós - Szabó József: Csillagászati földrajz és Donald H. Menzel: Csillagászat című könyvek alapján. Tartalom: A Naprendszer. A Nap. A bolygók. A bolygók holdjai. Az üstökösök. [SRG.]

DAVIES, Paul: Hogyan készítsünk időgépet? Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2002. Vince Kiadó, Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. 157 p. [KSZ.]

  van DRIEL-GESZTELYI Lídia: A naptevékenység három dimenzióban. Akadémiai doktori értekezés. Budapest, 2002. 108 p. Fejezetcímek: Bevezetés: A Nap felépítésének áttekintése. Napaktivitás (pp. 3-26.).; 2. A kutatás során alkalmazott módszerek (pp. 27-28.).; 3. A napfolt sajátmozgások értelmezése (pp. 29-49.).; 4. A mágneses átkötődés szerepe a flerekben (pp. 50-68.).; 5. Koronakitörések vizsgálata (pp. 69-76.).; 6. Egy aktív vidék hosszú távú fejlődése (pp. 77-92.).; Köszönetnyilvánítás (p. 92.).; Irodalomjegyzék (pp. 92-108.). [HAI.]

Az én világom 2. A Tejútrendszer. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly - Paks, 2002. Paksi Duna Center Therm (Paks), Új Faváz KFt Nyomda (Bóly). 160 p. A DRACO különkiadása. Ellenőrizték: Szabadi Péter, Vigh Lajos. További segítők: Dalos Ildikó, Fleisz Krisztuna, Imre Erzsébet, Käsz László, Rózsás József. Az előszó Pakson kelt, 2002. november havában. [KSZ.]

FEHÉR Katalin: Hatvani István és tanítványai. Budapest, 2002. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. 139 p. /Mesterek és tanítványok./ Hatvan István 1748. júl. 25-én holdfogyatkozást figyelt meg Leidenben, a csillagvizsgálóban "Musschenbroek, Lulof és Aleman franeckeri tanár társaságában. Lulos Newton-féle távcsővel, Hatvani pedig Hevel-féle távcsővel végzett a Hold fázisaira és az elsötétedés mozzanataira vonatkozó megfigyeléseket" (p. 21.); Hatvani István 1757-ben megjelent Introductio könyvével kapcsolatban... "A munkához Hatvani függeléket csatolt Observatio elevationis poli Debrecinensis címmel (a Sarkcsillag debreceni magasságának kísérleti úton való meghatározása). Debrecen földrajzi szélességét határozta meg máig érvényes pontossággal (47 fok 25 perc)." (p. 43.);
A mérnök-költő Pálóczi Horváth Ádám 1773-1780-ig Debrecenben tanult. A csillagászat iránti mély érdeklődés is feltehetően Hatvani előadásai nyomán alakult ki benne. 1787-ben csillagászati tankölteményt írt a Leg-rövidebb nyári éjszaka... címmel, mely csak 1791-ben jelenhetett meg Pozsonyban. A mű fogadtatása kortársai körében: Ráday Gedeon, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály kedvezően fogadta a művét (pp. 105-108.). [KSZ.]

FORGÁCS József: Egy létnyivel a világ vége előtt. Oroszlány, 2002. MONTÁZS PRESS KFT. Kiadó. 81 p. A hátlapon Raimund Stolcz ajánló szövegével. A kötet válogatás Forgács József saját csillagászati jellegű verseiből. [KSZ.]

GAZDA István: Tudás és tudomány a millenniumi Magyarországon. Budapest, 2002. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Szegedi Kossuth Nyomda Kft. 211 p. /A magyar műveltség 1100 éve.; Mundus - tankönyv/szakkönyv program./Csillagászat: A millenniumi törvény, Lakits Ferenc, a Bizáncban látott napfogyatkozás, a honfoglalás időpontjának meghatározása 895-re, törvénykezés 1896-ra (pp. 11-12.); Csillagászaink a századfordulón, Konkoly-Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Harkányi Béla, Haynald Lajos, Fényi Gyula, Polikeit Károly, Gothard Jenő, Fejér Lipót, Terkán Lajos, Tass Antal, Móra Károly, Posztóczky Károly (pp. 76-77.).; Tudósaink a millennium évtizedében, egyes csillagászok tevékenysége pár sorban: Fényi Gyula (p. 149.), Gothard Jenő (p. 154.), Gothard Sándor (p. 154.), Harkányi Béla (p. 156.), Haynald Lajos (p. 156.), Konkoly-Thege Miklós (p. 168.), Kövesligethy Radó (p. 169.), Weinek László (p. 189.). [KSZ.]

GRANDPIERRE Attila: Az élő Világegyetem könyve. Budapest, 2002. Válasz Könyvkiadó, Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., Alföldi Nyomda Rt. 311 p. /Élet - világ. 2./ [KSZ.]

GRIBBIN, John - GRIBBIN, Mary: A természettudományokról mindenkinek. A világmindenség, az élet meg minden. Ford.: Münz Márton, Simon Tamás. [Budapest,] 2002. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 254 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Csillagászat: pp. 180-245. [KSZ.]

GRIBBIN, John: Világűr. Végső határaink. Ford.: Dienes István. Pécs, [2002.] BBC, Alexandra Kiadó. 240 p. Borítócím: Végső határunk. Szakmailag ellenőrizte: Bihari Gábor. [KSZ.]

GULYÁS János - HONYEK Gyula - MARKOVITS Tibor - SZALÓKI Dezső - TOMCSÁNYI Péter - VARGA Antal: Fizika 8. Budapest, 2002. Műszaki Könyvkiadó Kft., Alföldi Nyomda Rt. 143 p. Alkotószerkesztő: Tomcsányi Péter. Szakmailag ellenőrizte: Chikán Éva, Lévainé Kovács Róza, Vargáné Pogány Antónia. OM engedélyszáma: TTI-28418-EKT/2001. Csillagászat: pp. 115-143. (fénytan). [KSZ.]

HACK Frigyes: Nem vagyok méltó. Válogatott írások. Budapest - Újpest, 2002. N, J. Pro Homine. ETO-Print. 243 p. /"Könyves"- könyvek. 10./ [KSZ.]

HAWKING, Stephen: A Világegyetem dióhéjban. Az idő rövid történetének folytatása. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2002. Akkord Kiadó, Kocsis és Szabó Grafikai Stúdió és Nyomdaipari Kft., Alföldi Nyomda Rt. 215 p. Szaklektor: Abonyi Iván. [KSZ.]

HERRMANN, Joachim: Atlasz. Csillagászat. 135 színes oldal, 707 tárgyszó. Ford.: Ill Márton, Patkós László, Orha Zoltán. 4. átdolg. kiad. Budapest, 2002. Athenaeum 2000 Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. 288 p. /Atlasz. 9./ A fordítást szakmailag ellenőrizte és szerkesztette: Both Előd. A 88 csillagkép térképével, 6,5 magnitudós határral. [KSZ.]

HORVÁTH Miklós - MOLNÁR László - SZENTIRMAINÉ BRECSOK Mária: Tanári kézikönyv a Természetismeret tanításához. 6 évfolyam. Celldömölk, 2002. Apáczai Kiadó. Média Color Kft. (Győr), Mesterprint Kft. 230 p. Jelzet: AP-640. Csillagászat: 72-108. [KSZ.]

HRASKÓ Péter: Relativitáselmélet. Budapest, 2002. Typotex Kiadó. 435 p. A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: A Nap körüli metrika a geodetikus hipotézis alapján (pp. 248-255.).; A magányos csillag térideje (pp. 305-366.).; A gravitációs sugárzás (pp. 367- 383.).; Valamint a jegyzetek 23-24. (pp. 407-409.); 30-36. (pp. 416-422.) pontjai. [HAI.]

HUNNIVÁRI Zoltán: Hungár naptár [H. C.] Jézus Krisztus Kr. u. 194-ben született. Budapest, 2002. (A Gergely naptár szerint), 1802. H. C. (Hungarian Calender) Transtrading kiadás. 144 p., 1 t. A könyv egy része csillagászati, naptártörténeti: Az idő fogalma és annak mérése. Az időszámítás rendje, a naptár. A régi római naptár. A Julián naptár. A Gergely-naptár. A szökőévek rendszerének logikája és matematikája (pp. 29-64.), a további részeiben annak a hipotézise van, hogy időszámításunkba 200 fiktív (meg nem történt) évet betoldottak 600 és 1000 közé. Mindehhez régi krónikákban leírt napfogyatkozásokat elemez (pp. 91-131.). [KSZ.]

HUNNIVÁRI Zoltán: Liudprand és az i. sz. 968-as esztendő. A szigorú forráskritika talaján álló 19-20. századi történelemtudomány esete a Gergely-naptárral. A megkerült Szoszigenész instrukció a Julián-naptárhoz. Dráma egy felvonásban. Budapest, 2002. Transtrading Kiadás. 123 p. /Nagy történelemhamisítások - sorozat./ A könyv nagyrészt azzal a teljes napfogyatkozással foglalkozik, amely 968. dec. 22-én történt és amelyet a bizánci követjárásából hazafelé tartó Liudprand cremonai püspök látott és jegyzett fel Korfun. A kötet további részei a naptár történetét, az idő fogalmát, a mérését, a naptárkészítést ismerteti. [KSZ.]

IPOLYI Arnold: Magyar mythologia. Második kiadás. Budapest, 1929. Kiadja Zajti Ferencz. eredeti könyv hasonmás kiadása. 1-2. köt. Budapest, 2002. Horizont Press Kft., Arrabona Print 2002. Kft. (Győr) 335 p. (1. köt), 368 p. (2. köt.) Ipolyi előszava 1853. februárban kelt. Csillagászat: II. kötet. pp. 3-80. IX. Égi testek, természeti tünemények.; IX. Világ. [KSZ.]

Képes gyermekenciklopédia. Ford.: Ajkai Adrienne, Görgényi Emília, Magyarics Péter, Menich Ádám, Piros Christa, Varga Antal. 4. jav. kiad. Budapest, 2002. Park Kiadó, Kossuth Nyomda Rt. 648 p. /Szemtanú./ Eredeti főszerkesztő Ann Kramer. A magyar változat főszerkesztője Katona Sándorné. Szakmailag ellenőrizte: Csorba Gábor, Hahner Péter, Lóczy Dénes, Seres Iván, Vég Gábor. 7-14 éveseknek. Csillagászat: Bolygók (pp. 74-75.); Csillagászat (pp. 90-91.); Csillagok (pp. 92-93.); Fizika (p. 170.); Föld (pp. 180-181.); Hold (p. 235.); Idő (p. 244.); Légkör (p. 344.), Mesterséges holdak (p. 375.); Navigációs rendszerek (p. 397.); Nehézkedés (p. 398.); Órák (p. 423.); Távcsövek (p. 523.); Űrhajósok (p. 558.); Űrrepülés (pp. 559-560.); Üstökösök és meteorok (p. 561.); Világegyetem (p. 579.); Csillagtérképek, holdszondák, a Naprendszer bolygói, bolygóközi szondák (pp. 622-623.); Időzónák (p. 627.). [KSZ.]

KESZTHELYI Dániel: A téridő szintfelbontása és kvantálása. Térörvények. Az időérzet. Információ-mechanika. Budapest, 2001, 2002. SERIART Nyomdaipari Stúdió. 129 p. [SRG.]

Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002. Néprajzi Múzeum. 212 p., 6 t. /Tabula könyvek. 3./ [SRG.]

Kvízió. Földünk és a világegyetem. A játékvezető: Vágó István. 2002. Műszaki Könyváruház. Automex. CD-ROM. [GYI.]

LEONARDO DA VINCI: Válogatott írások. Izelítő a polihisztor életművéből. Vál.: Csorba F. László. Ford.: Krivácsi Anikó. Budapest, 2002. Typotex. 231 p. Csillagászat: pp. 62-67. [SRG.]

LEM, Stanislaw: Szempillantás. Az emberi civilizáció perspektívái. Ford.: Körner Gábor. Budapest, 2002. Typotex Kiadó, Dabas Jegyzet Kft. nyomda. 195 p. [KSZ.]

LIPPINCOTT, Kristen - ECO, Umberto - GOMBRICH, H. E.: Az idő története. Ford.: Soproni András, Árvai Alica, Bódis Helga. [Budapest,] 2002. PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Széchenyi Nyomda Kft. 304 p. Lektorálta: Gesztesi Albert, Kéri András, Tóth Ferenc, Vályi Huba. Fejezetcímek: A naptár alapelvei és használata.; Művészet és idő.; Az idő gyógyít?; Időmérés és naptárak Közép-Amerikában és az Andokban.; A modern időmérés fejlődése.; Idő és portré.; Szférák és árnyékok.; Idők.; A zene és az idő.; Idő és történelem.; Virágzás és enyészet.; Az évfordulók története. Ciklusok, évszakok, életszakaszok. Az idő és a tér az iszlámban. Ciklikus és lineáris időfelfogás Kínában.; Az inuit idő.; Az ausztrál bennszülöttek időfelfogása.; A prehisztorikus és korai civilizációk csillagászata.; Ezeket a töredékeket gyűjtöttem romlásom elllen.; A kezdet és a vég megértése.; A geológiai idő.; Az egyiptomiak időfogalma. [KSZ.]

MEDGYES Sándorné: Fizika. 10. évfolyam. Szakközépiskola. Budapest, 2002. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Széchenyi Nyomda Kft. (Győr) 159 p. Bírálók: Kedves Ferenc, Póta Mária. A tankönyv engedélyszáma: TTI-29688-EKT/2001. Raktári szám: 14223. Csillagászat: pp. 151-154. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. 336 p., 4 t. Közreműködött: Jean Meeus, Sárnectky Krisztián. Szakmailag ellenőrizte: Benkő József, Holl András, Kun Mária. [SRG.]

MITTON, Jacqueline - MITTON, Simon: Csillagászat. Ford.: Nagy György. 2. kiad. Budapest, 2002. Scolar Kiadó. Nyomdai munkák: Szlovákia. 80 p. /Scolar kalauz gyerekeknek./ Lektorálta: Vámosi Róbert. [KSZ.]

MURGULY György: Az idő nem múlik. Albert Einstein speciális relativitáselméletének cáfolata. Gondolatok az emberről és a Mindenségről. Békéscsaba, 2002. "ÚJ KÉKSZALAG" Könyvkiadó. 347 p. Molnár Pál előszavával és szakmai lektorálásával. [KSZ.]

NÁDLER Andrea: Napozz Holddal! Természetismeret munkatankönyv. Piliscsaba, [2002.] Konsept-H Kiadó, Stílus-Print Kft. 196 p. /Gyermekek Háza./ Munkatankönyv differenciált feladatsorokkal 9-10 éves gyerekeknek. A könyvet az Oktatási Miniszter T512.167/1999 számon tankönyvvé nyilvánította. Jelzése: KT-0716. Lektorálta: Czigléné Farkas Katalin, Kulin Eszter, Majorné Szathmári Erzsébet. Teljes egészében csillagászati tankönyv. [KSZ.]

"Napóra (barátok) a határon". III. Nemzetközi Napóra Szimpózium. Kőszeg, 2002. szeptember 27-29. Konferencia kiadvány. Szerk.: Vértes Ernő. Szombathely, 2002. Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület, Ellátó Nyomda. 73 p. Német nyelven is. [SRG.]

NEMERKÉNYI Antal - SÁRFALVI Béla: Általános természetföldrajz a gimnáziumok 9. évfolyama számára. 2. kiad. Budapest, 2002. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Kossuth Nyomda Rt. A tankönyv engedélyszáma: TTI-37141-KT/2001. Raktári száma: 15133/1. Csillagászat: pp. 11-26., 30-34. [SRG.*]

NÉMETH Judith - REGÁLY Zsolt: Fejezetek az asztrofizikából. Egyetemi jegyzet. Kiad. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Budapest, 2002. ELTE TTK. 216 p. [SZF.]

OZOGÁNY Ernő: Lajtától Keletre. Pozsony szerepe a természettudományok és a műszaki haladás területén. Pozsony, 2002. Madách-Posonium. 133 p. Csillagászat: pp. 92-94. Polikeit Károly. [ZSE.]

PAÁL Tamás: Fizika. 9. évfolyam. A gimnáziumok reál érdeklődésű tanulói számára. Mechanika. Budapest, 2002. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Szekszárdi Nyomda Kft. 216 p. Lektorálta: Bánkuti Zsuzsa és Póta Mária. A tankönyv engedélyszáma: TTI-29685-EKT/2001. Raktári szám: 16189. Csillagászat: pp. 140-145., 151-164. [KSZ.]

PÁLFY Ferenc: Másként nézve. Az Univerzum múltja, jelene, és jövője. Budapest, 2002. Béda Books Kiadó, Komp Kft Nyomda 117 p., 1 t. Kiss P. Zoltán előszavával. [KSZ.]

POÓR István - POÓR István, ifj. - SCHUSZTER Ferenc: Fizika 10. a szakiskolák számára. Budapest, 2002., Korona Kiadó Kft, Széchenyi Nyomda Kft (Győr). 171 p. Bírálta: Kulcsár András. Jelzet: KO 0170. Csillagászat: pp. 48-87. (fénytan); pp. 152-169. (A Naprendszer, bolygók, csillagok, galaxisok, a világegyetem fejlődése) [KSZ.]

RADNIK, Miro: A világmindenség. Pécs, [2002.] Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Alföldi Nyomda (Debrecen). 51 p. Meseszerű formában, az állatok által előadott csillagászati történetek, gyermekeknek. [KSZ.]

RANZANI, Gianluca: Az Univerzum atlasza. Naprendszer. Galaxisok. Csillagképek. Ford.: Zalai Edvin. [Budapest,] 2002. Kossuth Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. 216 p. Lektorálta: Gesztesi Albert. A 88 csillagképet bemutató csillagtérképeken: 5,5-6,0 magnitudó a határfényesség. [KSZ.]

REISZ T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében. Budapest, 2002. Cartofil. 512 p. Hell Miksáról: p. 53., 101., 103., 154., 271., 273-274., 329., 420., 425. [HAD.]

SINGH, Simon: A nagy Fermat-sejtés. A világot 350 éven keresztül lázban tartó matematikai probléma szenzációs megoldásának lebilincselő története. Ford.: Pappné Kovács Katalin. 3. kiad. Budapest, 2002. Park Könyvkiadó, Szegedi Kossuth Nyomda Kft. 362 p. John Lynch előszava 1997 márciusában kelt. A könyv matematikai és matematikatörténeti, de néhány csillagász illetve csillagászati vonatkozás szerepel benne: Euler (pp. 81-82.); Olbers (pp. 112-113.); Gauss (pp. 112-116.); Kepler (pp. 310-318.). [KSZ.]

SIPOS Richárd - SIPOS Norbert: A csillagászat atlasza. [Kisújszállás,] 2002. Szalay Könykiadó, Kossuth Nyomda Rt. 95 p. Szakmailag ellenőrizte: Keszthelyi Sándor. [SRG.]

SPARROW, Giles: Az Univerzum közelről. Gyakorlati útmutató az éjszakai égbolt jelenségeihez és értelmezésükhöz. Ford.: Both Előd, Simon Tamás, Sik András. [Budapest,] 2002. GABO Könyvkiadó, Alinea Kft. nyomda. 224 p. Lektorálta: Almár Iván. [KSZ.]

SZABÓ Árpád: Magyar természettudósok. Fizikusok. 3. átdolg. kiad. Budapest, 2002. Akadémiai Kiadó Rt. Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. Nyomdaüzeme (Debrecen). 237. p. Szakmai lektorok: Pintér Ferenc és Szabó Tímea. Útravaló (bevezető): Marx György. Csillagászat: Bay Zoltán Lajos (1900-1992). pp. 15-24. [KSZ.]

SZABÓ Árpád - SZABÓ Tímea - SZEMRÁD Emil: A fizika és a kémia története. Nyíregyháza, 2002. Bessenyei György Könyvkiadó. 233 p. A szerzők előszava kelt: 2002. február. Szakmai lektorok. Balogh József, Tarr Ferenc. Csillagászat: pp. 18-21., 27-28., 35-42., 52-62., 65-66., 139-141. (Szabó Árpád és Szabó Tímea munkája.) [KSZ.]

Távcső Almanach 2. Távcső Almanach 2 CD. Készítette: ITBooks DTP Stúdió. Szeged. [2002.] Összeállította: Illés Tibor. Tartalom: Kulin György - Róka Gedeon: A távcső világa (1980) teljes anyaga (953 oldal) lapozható, interaktív kiadásban.; Fotografikus holdatlasz (António Cidadáo - Illés Tibor 2002) a Hold felszínéről (több mint 300 fotóval), interaktív formában.; Keszthelyi Sándor: Csillagászati könyvismertetések (150 csillagászati témájú könyv adata és ismertetése 2002).; Magyar csillagászok életrajzi lexikona (2002).; Távcső Almanach weboldala (2002).; Távcső Szolgáltató Bt. weboldala (2002).; Távcsődiszkont teljes weboldala (2002).; Milyen minőségű lakóhelyünk égboltja? (Fényszennyezés vizsgálati útmutató).;
Csillagászat (szerkesztette: Marik Miklós 1989.; Kulin György - Zerinváry Szilárd: A távcső világa (1958).; Donald H. Menzel: Csillagászat (1980).; Richard Berry: Építsd meg saját távcsövedet (1994). A CD nyitóoldalán a 2001-es évszám van nyomtatva, a tartalom szerint a kiadás év valójában: 2002. [KSZ.]

TOKAJI Zsolt: Kínai jelképtár. [Szeged,] 2002. Szukits Könyvkiadó. p. 212. A kínaiak egyik teremtésmítosza, amely Pan-ku történetét beszéli el, és amely összefüggésbe hozható a csillagászattal is. Pangu címszó alatt a történet kivonata található. [FŐA.]

TOKAJI Zsolt: Kínai jelképtár. [Szeged,] 2002. Szukits Könyvkiadó. pp. 214-215. Egy ősi csillagászati vonatkozású mítosz (az Égi szövőlány és a Pásztorfiú története) leírása. [FŐA.]

Dr. Tóth György csillagász, ny. intézeti igazgató hagyatéka. 1. Könyvek. Kiad.: Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. Szombathely, 2002. 71 p. /Egyesületi füzetek. 2./ Felelős kiadó: Vértes Ernő. Szakmailag ellenőrizte: Ladislav Druga, Péntek Kálmán, Péntek Kálmánné, Keszthelyiné Sragner Márta. Vértes Ernő bevezetője (pp. 1-6.) Kőszegen kelt 2002. szeptemberben. [KSZ.]

TÖRÖK Tibor: Természettudomány, világkép, világnézet, istenhit. 2. bőv., jav. kiad. Budapest, 2002. Evangéliumi Kiadó és Iratmisszó, Fotogold Nyomda (Gyál). 28 p. Tóth Tibor előszava 2002. februárban kelt. Csillagászat: pp. 11-13., pp. 17-23. Első kiadása (előzménye): Török Tibor: Istenhit és természettudomány. Egy öreg tanár hitvallása. Budapest, 1996. [KSZ.]

TREFIL, James: Távoli világok. A Kozmosz képe Földünkről és a világűrből. Ford.: Schlosser Tamás. Budapest, 2002. Geographia Kiadó, Jet Set Tipográfiai Műhely, Printed in Italy. 255 p. Szakmailag ellenőrizte: Horváth András. David H. Levy előszavával. [KSZ.]

ÜBELACKER, Erich: A Hold. Ford.: Gulázsi Aurélia. Budapest, 2002. Tessloff és Babilon Kiadó, a nyomdai szedést készítette: Keleti Marcell. Printed in Germany. 48 p. /Mi micsoda. 72./ Szakmailag lektorálta: Orha Zoltán. [KSZ.]

Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. 176 p. Intézeti beszámolók (alapadatok, kutatók, tudományos tevékenység és eredmények, nemzetközi együttműködés, egyéb tevékenységek, publikációk): Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ; Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma; Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport és MTA Geoinformatikai és Űrtudományi Kutatócsoport; Országos Meteorológiai Szolgálat Műholdmeteorológiai Kutató Laboratórium; MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet; BME Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszék Űrkutató Csoport; Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Földfizikai Főosztály; Magyar Állami Földtani Intézet Kozmikus Anyag Kutató Csoportja; BME Általános- és Felsőgeodéziai Tanszék;
MTA KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézet; MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet; ELTE TTK / MTA Geonómia Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport; Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház; Magyar Honvédség Központi Honvédkórház Vesztibuláris és Pszichológiai Kutatócsoport; Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet; Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai Intézet Szenzomotoros Adaptációs Labor; MTA Pszichológiai Kutatóintézet Pszichofiziológiai Részlegek; Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum-EFK Mozgászervi Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék; Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoport; MTA-Semmelweis Egyetem Biofizikai Kutatócsoport; Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszék; Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézet;
Szegedi Tudományegyetem ÁOK Élettani Intézet; KFKI Atomenergia Kutatóintézet Sugárvédelmi és Környezetfizikai Laboratórium Űrdozimetriai Kutatócsoport/ Sugárvédelmi Kutatócsoport; Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet; Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet; Űripari Vállalatok. [KSZ.]

VÁRNAGY István: Fizika. Szakiskola 10. évfolyam. Budapest, 2002. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. 158 p. Bírálta: Olbrich Jánosné. Ez a könyv a 12651. r. sz. fizikatankönyv átdolgozása. Raktári szám: 12625. Csillagászat: pp. 117-128. [KSZ.]

VERMES Miklós: Fizika II. Elektromosságtan. Optika. Modern Fizika. Csillagászat. Budapest, 2002. Jedlik Oktatási Stúdió, LAGrade Kft. nyomda. 248 p. Csillagászat: pp. 116-146., 222-246. [KSZ.]

WEEKS, Jeffrey R.: A tér alakja. Felületek és háromdimenziós alakzatok ábrázolása. Ford.: Szilárd Ágnes és Stipsicz András. Budapest, 2002. Typotex Kiadó, Naszály Print Kft.. 216 p. Lektorálta: Szűcs András. Csillagászat: IV. rész. A Világegyetem (pp. 165-180.). [KSZ.]

Kulin György előszava. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 9-10. Szakmailag ellenőrizte: Szatmáry Károly és Kiss László. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - MIZSER Attila: Észleljünk! In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 11-28. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes jelenségek. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 29-51. [SRG.]

BABCSÁN Gábor - MIZSER Attila - RÓZSA Ferenc: Távcsöves tudnivalók. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 53-90. [SRG.]

MIZSER Attila: A binokulár: "majdnem" távcső. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 91-104. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Csillagászati képrögzítés. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 105-182. [SRG.]

ISKUM József: A Nap. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 183-203. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Hold. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 205-244. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Fogyatkozások, csillagfedések. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 245-289. [SRG.]

VINCZE Iván - HOLLÓSY Tibor: Bolygók. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 291-320. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 321-345. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 347-356. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - TEPLICZKY István: Meteorok. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 357-390. [SRG.]

BAKOS Gábor: A mély-ég világa. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. 391-435. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 437-465. [SRG.]

KISS László - MIZSER Attila - CSIZMADIA Szilárd: Változócsillagok. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 467-508. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Látványos és érdekes csillagászati jelenségek 2050-ig. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 509-515. [SRG.]

A csillagászati "civil szféra" Magyarországon. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. Szerk: Mizser Attila. 2. jav., bőv. kiad. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomdája. pp. 517-524. [SRG.]

NEMERKÉNYI Antal: Otthonunk a Föld és a világegyetem. In: Bernek Ágnes - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla: Földrajz a szakiskolák számára. 1. kiad. Budapest, 2002. Nemzeti Tankönyvkiadó, Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 5-16. [SRG.]

BÍRÓ Tamás Sándor: Ősrobbanás. In: Bevezetés a térelméletbe. [Budapest,] 2002. Műegyetemi Kiadó, Műegyetemi Nyomda. pp. 259-286. Egyetemi jegyzet. Lektorálta: Fodor Zoltán. A fejezetek: A kozmológiai standard modell. Benne: Táguló világegyetem. Fázisátmenetek. Robbanások. (pp. 260-263.); Kvark-gluon plazma. Benne: Rács QCD eredmények. Szignatúrák, nehézion kísérletek. Magas hőmérsékletű térelmélet. Árnyékolási hosszok hierarchiája. (pp. 264-271.); Bariogenezis. Benne: A sphaleron mechanizmus. Rácseredmények. (pp. 272-274.); Túl a [részecske fizikai] Standard Modellen. Benne: Nagy egyesítések. Szuperszimmetria. Szupergravitáció. Elemi húrelmélet. A húrelmélet közelebbről. (pp. 275-286.). [HAI.]

ZINNER, Ernst: Regiomontanus Magyarországon. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 9-14. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: Mátyás király csillagásza Ilkus Márton. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 15-17. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

BALOGH Jolán: Adatok a Mátyás-kori magyarországi csillagászokról. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 18-19. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

HÁRS János: Erdélyi Láczi Jakab, egy régi magyar csillagász. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 20-21. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

KELÉNYI B. Ottó: A magyar csillagászat a 15-17. században. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 22-24. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

KELECSÉNYI Gábor: Északi fény a középkori Erdélyben. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 25-28. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: Csillagászat Magyarországon a török hódoltság idején. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 29-31. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Marsigli magyarországi csillagászati megfigyelései. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 32-39. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

RAPAICS Raymund: A magyar naptár. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 40-50. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Régi magyarországi napórák. Hét régi magyarországi napóra. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 51-58. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ Kőszeg, Mátraverebély, Narda, Ráckeve, Rudabánya, Sopron, Szentendre középkori napórái. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Csillagászat a nagyszombati jezsuita egyetemen. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 59-60. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

MUSZKA Erzsébet: A csillagászati torony és gyűjteménye. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 61-67. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

KELÉNYI B. Ottó: Az egyetemi csillagvizsgáló a budai királyi várban. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 68-70. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: Weiss Ferenc. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 71-73. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: A Mappa Hungariae csillagásza, Bogdanich Imre Dániel. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 74-77. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

HEINRICH László: A csillagászat hajszálgyökerei Erdélyben. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 78-81. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

HEINRICH László: A tudományos csillagászat kezdete Erdélyben. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 82-85. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

PINZGER Ferenc: Hell Miksa. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 86-97. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

SZIMÁN Oszkár - BARLAI Katalin: Hell Miksa a Vénusz holdjáról. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 98-99. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

CSABA György Gábor: A Hell Miksa-iratokról. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 100-108. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

KELÉNYI B. Ottó: Az egri püspöki líceumi és a gyulafehérvári püspöki csillagvizsgálók. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 109-115. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VÖRÖS Imre: A newtoniánus kozmológiai felfogás diadala. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 116-120. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

ÁCS Tivadar: Szentmártony Ignác, a braziliai magyar csillagász. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 121-123. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: Zách János Ferenc, a zseniális szervező. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 124-129. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagásztorony. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 130-140. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: Pasquich János, az örök szenvedő. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 141-148. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: Tittel Péter Pál, aki magyar csillagász akart lenni. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 149-157. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VÖRÖSMARTY Mihály: Tittel halálakor. [Vers.] In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. p. 157. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: Montedegoi Albert Ferenc, az első professzor. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 158-166. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

ALBERT Ferenc: A gellérthegyi csillagda pusztulása. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 167-170. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

JELITAI József: Nagy Károly és bicskei csillagvizsgálója. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 171-183. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

KELÉNYI B. Ottó: Kalocsa, Herény, Kiskartal, Ógyalla, Nagytagyos, Erdőtagyos. = A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 184-193. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Gothard Jenő. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 194-198. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: Gothard hazai csillagászati kapcsolatai. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 199-206. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai obszervatórium történetének rövid vázlata. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 207-213. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: Konkoly Thege Miklós. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 214-227. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

MOJZES Imre: A kalocsai csillagdáról. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 228-229. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

ANGEHRN Tivadar: Fényi Gyula. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 230-235. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

VARGHA Domokosné: Magyar csillagászat a 20. században. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 236-242. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ [SRG.]

Válogatás a magyar csillagászattörténet magyar nyelvű irodalmából. Összeáll.: Sragner Márta, Keszthelyi Sándor, Gazda István. In: A csillagászat magyarországi történetéből. A klasszikus századok asztronómusai. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 243-269. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 12./ 1. A magyar csillagászat történetéhez kapcsolódó általános művek; 2. Csillagászok élete és működése; 3. Magyar csillagvizsgálók története. A kiadvány ezen része 365 tételt tartalmaz, ezeket beillesztettük ebbe az adatbázisba, azaz A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiájába. [SRG.]

Mikola Sándor. In: DOBOS Krisztina - GAZDA István - KOVÁCS László: A fasori csoda. Rátz László; Mikola Sándor; Wigner Jenő; Neumann János. Szerk.: Jáki László. Budapest, 2002. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. pp. 46-65. /Mesterek és tanítványok./ [REZ.]

A csillagászati ismeretek tanára. In: Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2002. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. p. 450. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 25./ Négy rövid részlet Bolyai Farkas Gausshoz írt leveleiből, amelyben csillagászattal kapcsolatos kéréseket, kérdéseket fogalmaz meg. Valamint Koncz Józseftől és Szénássy Banától vett egy-egy rövid idézet Bolyai Farkas csillagászattal kapcsolatos tevékenységéről. [HAI.]

A fizikaóráján készült diákjegyzet néhány csillagászati fejezete. "A világot a Földről nézzük". In: Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2002. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 451-452. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 25./ Bolyai Farkas kézirataiból válogatta: Gündischné Gajzágó Mária. [HAI.]

GYENIZSE Péter - NAGYVÁRADI László - PIRKHOFFER Ervin: A feltételezett bakonyi meteoritkráter vizsgálata. In: Földrajzi tanulmányok a Pécsi Doktoriskolából. 3. Szerk.: Czuppon Veronika, Gerendás Róbert, Kopári László, Tóth József. Pécs, 2002. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Agora Nyomda. pp. 46-67. A Veszprém megyei, Magyarpolány központú, 23 km átmérőjű terület geológiai, morfológiai, hidrológiai vizsgálata. A tanulmány következtetése: nem bizonyítható a térség meteoritkráter volta. Az úgynevezett "benyomatos kavicsok" kialakulása kozmikus becsapódás nélkül is magyarázható. [KSZ.]

Ajánlott irodalom. A tudományok és a technika egyetemes története témakörében megjelent magyar nyelvű kiadványokból. Összeáll.: Gazda István. In: Gribbin, John - Gribbin, Mary: A természettudományokról mindenkinek. A világmindenség, az élet meg minden. Ford.: Münz Márton, Simon Tamás. [Budapest,] 2002. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. pp. 571-577. Ebben csillagászattörténet is. pp. 574-575. [KSZ.]

Hack Frigyes. In: Hack Frigyes: Nem vagyok méltó. Válogatott írások. Budapest - Újpest, 2002. N, J. Pro Homine. ETO-Print. pp. 6-7. /"Könyves"- könyvek. 10./ Az 1933. jan. 15-én Újpesten született Hack Frigyes életrajza. Szócikk a készülő "Könyves" Lexikonból. [KSZ.]

SCHOPPER János: Hack tanár úr. In: Hack Frigyes: Nem vagyok méltó. Válogatott írások. Budapest - Újpest, 2002. N, J. Pro Homine. ETO-Print. pp. 8-10. /"Könyves"- könyvek. 10./ Csillagászati érdeklődése. Találkozása Kulin Györggyel. Ikerfiai közül Hack Róbert fényképész lett, Hack Péter jogász, országgyűlési képviselő. [KSZ.]

HACK Frigyes: Hic fui (Itt jártam). In: Hack Frigyes: Nem vagyok méltó. Válogatott írások. Budapest - Újpest, 2002. N, J. Pro Homine. ETO-Print. pp. 20-37. /"Könyves"- könyvek. 10./ Kulin Györgyről, aki 1950 februárjában került a Könyvesbe fizika tanárnak. Hack Frigyes az Uránia Csillagvizsgálóban 1950-1955-ig. 1955 decemberétől Szombathelyre került a TIT Vas megyei szervezetéhez és a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium bemutató csillagvizsgálóba. 1956 szeptemberében került vissza Újpestre. (pp. 30-32.) [KSZ.]

HACK Frigyes: Hogyan mérik a csillagok hőmérsékletét. In: Hack Frigyes: Nem vagyok méltó. Válogatott írások. Budapest - Újpest, 2002. N, J. Pro Homine. ETO-Print. pp. 56-57. /"Könyves"- könyvek. 10./ Megjelent: 1953. Természet és Technika "Válaszolunk olvasóinknak" rovat. [KSZ.]

HACK Frigyes: A Szaturnusz. In: Hack Frigyes: Nem vagyok méltó. Válogatott írások. Budapest - Újpest, 2002. N, J. Pro Homine. ETO-Print. pp. 58-65. /"Könyves"- könyvek. 10./ Megjelent: 1954-ben a Népszava vasárnapi mellékletében. [KSZ.]

HACK Frigyes: A relativitás elmélete. In: Hack Frigyes: Nem vagyok méltó. Válogatott írások. Budapest - Újpest, 2002. N, J. Pro Homine. ETO-Print. pp. 66-78. /"Könyves"- könyvek. 10./ 1954 februárban az Urániában tartott három előadás vázlata. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

HACK Frigyes: Változócsillagok. In: Hack Frigyes: Nem vagyok méltó. Válogatott írások. Budapest - Újpest, 2002. N, J. Pro Homine. ETO-Print. pp. 79-88. /"Könyves"- könyvek. 10./ Megjelent: 1955. Gyakorlati csillagászat - cikkgyűjtemény. A szerzőtárs ifj. Bartha Lajos által írt középső rész nélkül. [KSZ.]

HACK Frigyes: Aki először mérte meg a csillagok távolságát (Bessel 1784-1846). In: Hack Frigyes: Nem vagyok méltó. Válogatott írások. Budapest - Újpest, 2002. N, J. Pro Homine. ETO-Print. pp. 89-96. /"Könyves"- könyvek. 10./ 1959 februárjában a Kossuth Klubban tartott emlékülésen hangzott el előadásként, majd az 1959-ben a Csillagos Ég című periodikában, s végül 1984-ben az Élet és Tudományban jelent meg egy változata. [KSZ.]

HACK Frigyes: Bibliográfia. In: Hack Frigyes: Nem vagyok méltó. Válogatott írások. Budapest - Újpest, 2002. N, J. Pro Homine. ETO-Print. pp. 195-200. /"Könyves"- könyvek. 10./ Hack Frigyes által készített 88 tanulmány jegyzéke. Ezek között 12 csillagászati témájú. [KSZ.]

VIZVÁRY Vilmos. Ki méltó? In: Hack Frigyes: Nem vagyok méltó. Válogatott írások. Budapest - Újpest, 2002. N, J. Pro Homine. ETO-Print. pp. 223-227. /"Könyves"- könyvek. 10./ Kulin György említésével (p. 223., 225., 226., 227.). [KSZ.]

NAGYVÁRADI László: A turisztikai oktatást segítő "Térképészet a turizmus szakos hallgatók részére" című készülő egyetemi jegyzet bemutatása. In: Kutatás a turizmusban. A turizmus aktuális kérdései Magyarországon. Országos Turisztikai Konferencia 2002. 02. 22.- 23. Pécs. Szerk.: Aubert Antal. Pécs, [2002.] Universitas Quinqueecclesiensis, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar. Földrajzi Intézet Turizmus Tanszék, Nyomda: Bornus Kft. pp. 101-120. Csillagászat: pp. 101-107. Tájékozódás. A Föld, mint égitest. Miért vannak évszakok? Stonehenge. Kultikus templom - csillagászati obszervatórium - idegenforgalmi vonzerő. A Föld alakja. Földrajzi fokhálózat. Időzónák és a dátumválasztó. Távérzékelés a térképészetben. [KSZ.]

LUFT, Ulrich: Az idő Egyiptomban. In: Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002. Néprajzi Múzeum. pp. 7-15. /Tabula könyvek. 3./ [SRG.]

KALLA Gábor: Időszámítás és történeti emlékezet Mezopotámiában. In: Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002. Néprajzi Múzeum. pp. 16-33. /Tabula könyvek, 3./ [SRG.]

FRÖHLICH Ida: Idő és történelem az ókori Izraelben. In: Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002. Néprajzi Múzeum. pp. 34-45. /Tabula könyvek. 3./ [SRG.]

HAMMOND, Norman: Időszámítás és írás az ősi majáknál. In: Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002. Néprajzi Múzeum. pp. 46-56. /Tabula könyvek. 3./ Ford.: Gyarmati János. [SRG.]

FERENCZY Mária: Időszámítás és ünnepkör a hagyományos kínai világban. In: Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002. Néprajzi Múzeum. pp. 57-73. /Tabula könyvek. 3./ [SRG.]

KELÉNYI Béla: A teremtés ideje a tibeti asztrológiában - a Kozmikus Teknős mítosza. In: Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002. Néprajzi Múzeum. pp. 74-94. /Tabula könyvek. 3./ [SRG.]

WILHELM Gábor: Ázsiai időképek - birodalmak peremén. In: Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002. Néprajzi Múzeum. pp. 95-118. /Tabula könyvek. 3./ [SRG.]

VOIGT Vilmos: Az idő szerepe a magyar folklórban. In: Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002. Néprajzi Múzeum. pp. 119-133. /Tabula könyvek. 3./ [SRG.]

PÓCS Éva: Ünnep, rítus és időszemlélet a parasztság hagyományos kultúrájában. In: Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002. Néprajzi Múzeum. pp. 134-151. /Tabula könyvek. 3./ [SRG.]

BARNA Gábor: Idő és emlékezet. In: Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002. Néprajzi Múzeum. pp. 152-171. /Tabula könyvek. 3./ [SRG.]

KESZEG Vilmos: A genealógiai emlékezet szervezése. In: Közelítések az időhöz. Tanulmányok. Szerk.: Árva Judit, Gyarmati János. Budapest, 2002. Néprajzi Múzeum. pp. 172-198. /Tabula könyvek. 3./ [SRG.]

HUBAI Péter: Mahler Ede. In.: Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Budapest, 2002. Pulszky Társaság, Tarsoly Kiadó. pp. 580-582. [REZ.]

NEMERKÉNYI Antal: Új módszerek a hazai földtudományokban. Távérzékelés. In: Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. 2. jav., bőv. kiad. Főszerk.: Karátson Dávid. 2002. Magyar Könyvklub, Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. pp. 464-467. [KSZ.]

MARIK Miklós: A csillagos égbolt fölöttünk. In: Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. 2. jav., bőv. kiad. Főszerk.: Karátson Dávid. 2002. Magyar Könyvklub, Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. pp. 526-528. [KSZ.]

HARGITAI Henrik: Napfogyatkozások a Kárpát-medencében. In: Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. 2. jav., bőv. kiad. Főszerk.: Karátson Dávid. 2002. Magyar Könyvklub, Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. p. 529. Nagy Zoltán, Hingyi Gábor, Kolláth Zoltán, Óra András fényképeivel, az 1999. aug. 11-i napfogyatkozásról. [KSZ.]

MÁRAI Sándor: Erősítő. In: Márai Sándor: Történelmi regények. 1-2. köt. Rómában történt valami. Harminc ezüstpénz. Erősítő. Ítélet Canudosban. [Budapest,] 2002. Helikon Kiadó, Sylvester János Nyomda Kft. 2. köt. pp. 5-181. Regény Giordano Brunoról, melyet Márai Salernoban írt 1974-ben. Első magyarországi kiadás. [KSZ.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 16-152. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Honnan származik a földi óceánok vize? In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 155. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A napneutrínó-probléma megoldása. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 155-157. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A szoláris tachoklina vastagsága. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 157-158. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A naptevékenység 2000-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 159. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A Nap forgási sebességének ingadozásai. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 159-160. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: Az IMAGE űrszonda és a Föld plazmafarka. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 160-161. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Meteoritok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 161. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Életnyomok marsi meteoritokban? In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 162-164. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Víz és élet lehetősége a Marson. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 164-166. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Két tucat új hold. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 166-168. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Kisbolygók. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 168-169. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A NEAR űrszonda leszállt az Erosra. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 169-172. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösaktivitás egy Kuiper-objektumon? In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 172-173. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Ceres méretű Kuiper-objektum. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 174-175. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Üstökösmegfigyelések a SOHO-val. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 175-176. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Halley típusú üstökösök forrásvidéke. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 176. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A Naprendszer külső határa? In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 177-178. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: A Naprendszer közelében elhaladó csillagok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 178-180. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: A Naprendszer új szomszédja. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 180-181. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Távoli bolygórendszerek kutatása. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 181-182. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

APAI Dániel: Magányos bolygók az Orionban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 182-183. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

APAI Dániel: Mikor jön el a gázbolygók ideje? In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 183-184. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Nincs harmadik komponense a Siriusnak. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 184-186. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Kettőscsillag az éta Carinae. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 186-187. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Urán és tórium egy csillag légkörében. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 187-188. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Gyűrűk a Macskaszem-köd körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 188-189. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Törpe nóvák közelről. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 189-190. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

APAI Dániel: Szupernóvák nyomában. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 190. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

APAI Dániel: Felhők barna törpéken? In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 191. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A PSR B1620-26 hármas rendszer. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 191-192. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Bizonyíték a fekete lyukak forgására. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 192-193. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A Tejútrendszer szerkezete. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 193-194. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Törpegalaxisok, gömbhalmazok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 194-195. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: "Új" gömbhalmazok a Tejútrendszerben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 195-196. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Fehér törpék a Hubble-mélyvizsgálat felvételein. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 196-197. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Fekete lyukak galaxisok közepén. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 197-198. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: A Hubble-állandó közvetlen mérése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 198-199. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

DÁVID Gyula: Az Univerzum digitális térképe. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 199-202. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

MÉSZÁROS Attila: Napjaink kozmológiája. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 203-243. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - KISS László - MÉSZÁROS Szabolcs - VINKÓ József: Röntgen- és gammacsillagászat. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 244-265. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD-kamerák a csillagászatban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 266-290. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 2000/2001. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 291-296. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA Csillagászati Kutatóintézetének működése 2000-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 297-308. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2000-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 309-314. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - KISS László: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 1999-2000. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 315-321. [SRG.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 2000-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2002. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2001. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 322-324. [SRG.]

ZSIGMOND Győző: Égitestek a romániai magyar néphagyományban. In: Mikrokozmosz-makrokozmosz. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerk.: Pócs Éva. Budapest, 2002. Balassi Kiadó, DANÁR Nyomda. pp. 57-77. /Tanulmányok a transzcendensről. 3./ [KSZ.]

TÓTH Álmos: A hazai történeti földrajz gyökerei. 200 éve jelent meg Hell Miksa Anonymus-térképe. In: A Nyírség és a Felső-Tiszavidék történeti földrajza. A Nyíregyházán 2001. október 29-30-án megtartott tudományos konferencia előadásai. Szerk.: Frisnyák Sándor. Nyíregyháza, 2002. Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszéke, OPTIME Nyomda. pp. 17-22. [HAD.]

PÉNTEK Kálmán: Az 1999. évi napfogyatkozáskor mért hőmérsékleti adatok matematikai elemzése (Ábrahámhegy - Magyarország). In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola tudományos közleményei XIII. Természettudományok 8. Szerk.: Veress Márton. Szombathely, 2002. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola, Balogh és Társa Kft. nyomda. pp. 99-113. [KSZ.]

KÚTI Zsuzsanna: A flerek hatása a fénycsapdázott lepkékre. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei. Természettudományi Füzetek. 9. Szerk: Veress Márton, Puskás János. Szombathely, 2002. pp. 49-52. [SRG.]

HORVÁTH József - MOLNÁR László: Kunc Adolf (1841-1905). In: Szombathelyi tudós tanárok. 2. Szerk.: Köbölkuti Katalin. Szombathely, 2002. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, SÁBA DRUCK Nyomda (Sárvár). pp. 12-39. Lektorálta: Abonyi Iván. Szabó T. Attila előszavával. [KSZ.]

  BARTHA Lajos: Magyarországi csillagászok nemzetközi együttműködései. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Vámos Éva, V. Vigyázó Lilli. Budapest, 2002. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum. pp. 61-66. [IBQ.]

  HORVÁTH Tibor: 100 éves magyar villámjelzőkről. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Vámos Éva, V. Vigyázó Lilli. Budapest, 2002. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum. pp. 131-134. [IBQ.]

Fejünk felett az ég. In: A természet ezernyi csodája. Főszerk.: Csaba Emese. Budapest, 2002. Reader’s Digest Kiadó Kft. pp. 359-384. [HAI.]

Hell Miksa. In: Új magyar Életrajzi Lexikon. III. köt. Főszerk.: Markó László. Budapest, 2002. Magyar Könyvklub, Szekszárdi Nyomda. pp. 212-213. [HAD.]

Konkoly-Thege Miklós. In: Új magyar Életrajzi Lexikon. III. köt. Főszerk.: Markó László. Budapest, 2002. Magyar Könyvklub, Szekszárdi Nyomda. pp. 1061-1062. [SRG.]

Kövesligethy Radó. In: Új magyar Életrajzi Lexikon. III. köt. Főszerk.: Markó László. Budapest, 2002. Magyar Könyvklub, Szekszárdi Nyomda. pp. 1201-1202. [SRG.]

A magyar űrkutatás 2002. évi tevékenysége. In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 10-28. [KSZ.]

FERENCZ Csaba - LICHTENBERGER János: HRPT és SAS műholdas vevőállomás az ELTE-n. In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 29-33. [KSZ.]

BÁRCZY Pál: A miskolci űrkemence története. Az ABC projekttől az UMC24 MT54-30-ig. In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 34-40. [KSZ.]

FEJES István: Merre tart a műholdas helymeghatározás? In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 41-46. [KSZ.]

Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 144-146. [KSZ.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium asztronautikai ismeretterjesztő tevékenysége 2002-ben. In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. p. 147. [KSZ.]

SZABÓ Attila: A Közlekedési Múzeum űrhajózási gyűjteménye. In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 148-149. [KSZ.]

A csillagászat és az űrtan oktatása Magyarországon. Összeállította: Hargitai Henrik. In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 150-151. [KSZ.]

CSATÓ Éva: Űrfelvételek bevezetése a középiskolai földrajzoktatásba. In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. p. 152. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: A Hunveyor kísérleti gyakorló egyetemi űrszonda építésének jelentősége az oktatásban. In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 153-155. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: A NASA holdkőzetek az űrkutatása és az anyagtudományok oktatásában. In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 156-158. [KSZ.]

DIÓSZEGHY Mária: Operatív automatikus felhőosztályozás Meteosat meteorológiai műholdképeken. In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. p. 159. [KSZ.]

BABCSÁN Norbert: Kerámiarészecske stabilizált alumíniumhabok. In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 160-161. [KSZ.]

CSEKŐ Árpád: Árvíz- és belvízfelmérés radarfelvételekkel. In: Űrtevékenység Magyarországon 2002. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 162-163. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán: Fényszennyezés - a mesterséges fény környezetei ártalmai. In: Világítástechnikai évkönyv 2002-2003. Szerk.: Jáni Józsefné. [Budapest], [2002.] Világítástechnikai Társaság, Media-Press Nyomdai Stúdió. pp. 109-115. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Kövek az égből. Látogatás a bécsi Természettudományi Múzeumban. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2001/2002. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 107. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 2002. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 31-41. "...A bécsi múzeum rendelkezik a világ egyik legnagyobb meteorit-gyűjteményével (több mint 4500 darab) és legnagyobb állandó kiállításával (1500 darab). Érdemes tehát körbejárni ezt a termet is. Első sétánkat kezdjük a múzeum legnagyobb darabjánál, a 909 kg-os Youndegin meteoritnál..." [HAI.]

KOCSIS Tamás: Havel Kepler szerepében. Csehországban törvény védi a csillagos égboltot. = 24 óra 13. 2002. ápr. 8. 81. sz. p. 2. "A világon egyedülálló törvényt hozott a prágai parlament, és írt alá Václav Havel cseh köztársasági elnök: a rendelkezés a csillagos ég védelméről gondoskodik. Az író államfő emlékeztet arra: nem véletlen, hogy éppen annak az országnak a törvényhozása tett merőben szokatlan lépést az égboltra fordítva figyelmét a környezetvédelmi jog területén, amely a XVII. század elején hazát és működési lehetőséget adott Johannes Keplernek. A szigorú állami rendelkezések csomagja június 1-jén lép hatályba. Alkotóitól - éppen Kepler nyomán, aki először emlegette "az égbolt fényszennyeződését" - találóan a "fényszennyezési törvény" nevet kapta, s feladata, hogy megvédelmezze az éjszakai égbolt természetes sötétségét a csillagok fényét elhomályosító, sőt zömüket örök láthatatlansággal sújtó mesterséges megvilágítások különböző fajtáitól. ..." [HAI.]

Üstökösök a csillagok között. = 24 óra 13. 2002. ápr. 26. 97. sz. p. 16. "Égbolt és távcső címmel országos csillagászati tanulmányi versenyt hirdetett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és az Uránia Csillagvizsgáló, valamint a Telescopium Távcsőbolt. A csillagászattal és űrkutatással kapcsolatos többfordulós verseny döntőjébe végül 3 tatabányai csapat került. Ez igazán szép sikernek számít, a csaknem 500 résztvevő együttest is figyelembe véve. A Budapesten lebonyolított döntőben a Péch Antal Műszaki Gimnázium és Szakközépiskola csapatának számító Orion Team a 6. helyezést érte el. A csoport tagjai: Szvitek István, Gulyás Péter és Már András, felkészítő: Moczik Csaba. Hetedik lett a Bárdos László Gimnázium Harmadik Alapítvány nevű csapata: Szilágyi Gergely, Kiss András, Honvéd Dániel.
Nyolcadik helyen végzett az ugyancsak Bárdos gimnazistákból álló Kepler Tanítványa elnevezésű csoport: Csík Réka, Megyesi Dániel, Tóth Gergely. Az utóbbi két csapat felkészítő tanára: Kovaliczky István. A legtöbb pontot érő szóbeli kiselőadást Megyesi Dániel tartotta az üstökösökről, ám sajnos ez nem volt elég a dobogós helyezéshez." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2001. december. = Aero Magazin 4. 2002. jan. 1. sz. p. 46. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 4. 2002. jan. 1. sz. pp. 46-47. Összeállította: H. A. [Horváth András]. ISS, STS-108: személyzetváltás.; Földrengés-előrejelzési űrkísérlet.; Elnökválasztás a MANT-ban. Dr. Magyari Béla az új elnök. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrprivatizáció. Szükség van-e még kormányzati jelenlétre a világűrben? = Aero Magazin 4. 2002. jan. 1. sz. pp. 47-48. [SRG.]

(sajtos) [SAJTOS Zoltán]: Gyakorló űrkínzóeszközök. A centrifugától a szkafanderig. = Aero Magazin 4. 2002. jan. 1. sz. pp. 49-51. [SRG.]

SAJTOS Zoltán: Tartalékos űrlegenda. Exkluzív interjú Vlagyimir Dzsanibekov űrhajóssal. = Aero Magazin 4. 2002. jan. 1. sz. pp. 52-53. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2002. január. = Aero Magazin 4. 2002. febr. 2. p. 44. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 4. 2002. febr. 2. sz. pp. 44-45. Összeállította: Horváth András. Az X-38-as sikeres repülése.; Tűzvész az űrből.; ISS: sikeres űrséták.; 200-es ISS-tervek. [SRG.]

ALMÁR Iván: Mikor megyünk a Marsra? Mars-expedíció. = Aero Magazin 4. 2002. febr. 2. sz. pp. 46-47. [SRG.]

S. Z. [SAJTOS Zoltán]: Irány az űr. Interjú a kiképzési főnökkel. = Aero Magazin 4. 2002. febr. 2. sz. pp. 48-50. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2002. február. = Aero Magazin 4. 2002. márc. 3. sz. p. 44. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 4. 2002. márc. 3. sz. pp. 44-45. Összeállította: Horváth András. H-2A-start.; HESSI.; Lucid a NASA vezető tudósa.; Hírességek csarnoka. Budapesti kiállítás. [SRG.]

ALMÁR Iván: Kicsi a hold, de erős. Mini- és mikroholdak. = Aero Magazin 4. 2002. márc. 3. sz. pp. 45-46. [SRG.]

S. Z. [SAJTOS Zoltán]: Egészségesen bárki repülhet. Interjú Csillagváros főorvosával. = Aero Magazin 4. 2002. márc. 3. sz. pp. 48-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2002. március. = Aero Magazin 4. 2002. ápr. 4. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

HORVÁTH András: ISS: új űrhajók, STS-110.; Houston: LPSC XXXIII.; STS-109: HST- felújítás. = Aero Magazin 4. 2002. ápr. 4. sz. pp. 44-45. Űrhírek. [HAI.]

MÉSZÁROS István: Apollo-16: Descartes. John Young tiszteletére. A Hold-expedíciók története. 6. = Aero Magazin 4. 2002. ápr. 4. sz. pp. 46-48. [HAI.]

ALMÁR Iván: A japán űrprogram keserves évei. Űrkutatás a felkelő nap szigetén. = Aero Magazin 4. 2002. ápr. 4. sz. pp. 49-50. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2002. április. = Aero Magazin 4. 2002. máj. 5. sz. p. 44. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 4. 2002. máj. 5. sz. p. 44. A harmadik kínai űrhajó.; ISS: toronyépítés. Fotó: Horváth András. [SRG.]

HORVÁTH András: Almár Iván köszöntése. = Aero Magazin 4. 2002. máj. 5. sz. p. 45. 2002. ápr. 21-én volt 70 éves. [SRG.]

ALMÁR Iván: Rejtélyes fékeződés. Pioneer-10. = Aero Magazin 4. 2002. máj. 5. sz. pp. 45-47. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: A Liberty Bell 7 visszatért! Űrtörténelem. = Aero Magazin 4. 2002. máj. 5. sz. pp. 47-49. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2002. május. = Aero Magazin 4. 2002. jún. 6. sz. p. 45. [SRG.]

A második űrturista. = Aero Magazin 4. 2002. jún. 6. sz. p. 46. Mark Shuttleworth. Űrhírek. [SRG.]

HORVÁTH András: ISS: személyzetcsere. = Aero Magazin 4. 2002. jún. 6. sz. pp. 46-47. Űrhírek. [SRG.]

HORVÁTH András: Bajkonuri tragédia. = Aero Magazin 4. 2002. jún. 6. sz. p. 48. 2002. máj. 12. Űrhírek. [SRG.]

T. J. - Zs. F.: EADS: európai sikerek. A berlini ILA egyik sztárja az űrtechnika volt. = Aero Magazin 4. 2002. jún. 6. sz. pp. 50-51. Űrhírek. [SRG.]

ALMÁR Iván: India tervei a világűrben. = Aero Magazin 4. 2002. jún. 6. sz. pp. 52-53. Űrhírek. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2002. június. = Aero Magazin 4. 2002. júl. 7. sz. p. 46. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: ISS: STS-111 űrrepülés. = Aero Magazin 4. 2002. júl. 7. sz. pp. 46-47. Űrhírek. [SRG.]

BÉRCZY Szaniszló: Új marsi meteoritok. 27. Antarktiszi Meteorit-szimpózium. = Aero Magazin 4. 2002. júl. 7. sz. pp. 47-50. 2002. jún. 11-13. Tokió. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az "Eredet" visszatér. Genesis. = Aero Magazin 4. 2002. júl. 7. sz. pp. 51-52. Űrhírek. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2002. július. = Aero Magazin 4. 2002. aug. 8. sz. p. 46. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 4. 2002. aug. 8. sz. pp. 46-47. Összeállította: Horváth András. Contour.; Bass űrturista lesz?; Orosz kezdeményezés egy 2015-ös Mars-expedícióra. [SRG.]

ALMÁR Iván: Lépéseink és a relativitáselmélet. GPS-GAlileo. = Aero Magazin 4. 2002. aug. 8. sz. pp. 48-50. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Az osztrák űrrepülésről. Interjú Franz Viehböckkel. = Aero Magazin 4. 2002. aug. 8. sz. pp. 50-52. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2002. augusztus. = Aero Magazin 4. 2002. szept. 9. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Venus Express. = Aero Magazin 4. 2002. szept. 9. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Startok a Nemzetközi Űrállomáshoz. = Aero Magazin 4. 2002. szept. 9. sz. pp. 44-45. 2000. október és 2002. december közötti indításokról. Táblázat. [HAI.]

ALMÁR Iván: Közösen könnyebb. Japán és Franciaország. = Aero Magazin 4. 2002. szept. 9. sz. pp. 45-47. A francia-japán űregyüttműködés eddigi története és további tervei. [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor: A hamis legendák sosem halnak meg? Iljusin nem volt űrrepülő. = Aero Magazin 4. 2002. szept. 9. sz. pp. 47-50. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2002. szeptember. = Aero Magazin 4. 2002. okt. 10. sz. p. 44. [SRG.]

HORVÁTH András: STS, ISS: űrséták és starthalasztások. = Aero Magazin 4. 2002. okt. 10. sz. pp. 44-45. Űrhírek. [SRG.]

Eltűnt a Contour. = Aero Magazin 4. 2002. okt. 10. sz. p. 45. Űrhírek. [SRG.]

APAGYI Katinka: Az amerikai holdautó. Magyar tervezés. = Aero Magazin 4. 2002. okt. 10. sz. pp. 46-47. [SRG.]

ALMÁR Iván: Segítség a világűrön át. = Aero Magazin 4. 2002. okt. 10. sz. pp. 48-49. [SRG.]

Címlapon: Rajtra kész az Endeavour. Újabb ISS-küldetés. = Aero Magazin 4. 2002. nov. 11. sz. címoldal. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 4. 2002. nov. 11. sz. pp. 44-45. Összeállította: Horváth András. ISS: megkezdődött a nagy építkezés.; Felrobbant egy Szojuz.; INTEGRAL: európai csillagászati hold. [SRG.]

HORVÁTH András: Bolygókutatási konferencia Moszkvában. = Aero Magazin 4. 2002. nov. 11. sz. p. 46. Űrhírek. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2002. október. = Aero Magazin 4. 2002. nov. 11. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrhajósok a Lagrange-pontokban? A kozmikus utazás jövője. = Aero Magazin 4. 2002. nov. 11. sz. pp. 48-49. [SRG.]

BÉRCZY Szaniszló - HORVÁTH András: Madridi látogatás. Képes beszámoló az Asztrobiológiai Központból. = Aero Magazin 4. 2002. nov. 11. sz. pp. 50-51. [SRG.]

SAJTOS Zoltán: Az űrugrástól az Apollo 13-ig. Látogatás a Kennedy űrközpontban. 1. = Aero Magazin 4. 2002. dec. 12. sz. pp. 44-48. [SRG.]

MÉSZÁROS István: Apollo-17. A Hold-expedíciók története. 7. = Aero Magazin 4. 2002. dec. 12. sz. pp. 50-51. [SRG.]

ALMÁR Iván: A fő téma: az űrhajózás jövője. Űrvilágkongresszus. 1. = Aero Magazin 4. 2002. dec. 12. sz. pp. 52-53. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: Kövesligethy Radó, Jókai Mór és az Androméda-köd. = Aetas 17. 2002. 2-3. sz. pp. 206-211. [ZSE.]

A 150/1200-as fluoritos Takahasi refraktor. = Astra 6. 2002. jan-febr. 1. sz. címlap. Csaba István fényképe. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 6. 2002. jan-febr. 1. sz. p. 2. 2002. január és február. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Az Astra ötödik éve. = Astra 6. 2002. jan-febr. 1. sz. p. 3. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Néhány érdekes megfigyelés az utóbbi évekből. = Astra 6. 2002. jan-febr. 1. sz. pp. 4-5. Egy igen erős Tyndal-sugár 1999. szept. 26-án. Fényes meteor (?) napnyugtakor 1999. okt. 8-án. A III. évezred első Jupiter megfigyelése 2001. jan. 1-én. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Hold-Szaturnusz fedések 2001-ben. = Astra 6. 2002. jan-febr. 1. sz. p. 6. 2001. nov. 3-i és dec. 1-i megfigyelései. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Januári és februári holdsarlók. = Astra 6. 2002. jan-febr. 1. sz. p. 6. [KSZ.]

Vénusz tükre. = Astra 6. 2002. jan-febr. 1. sz. p. 7. Sky and Telescope, 1994. jan. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. [KSZ.]

M 41. = Astra 6. 2002. jan-febr. 1. sz. p. 7. Sky and Telescope, 1993. febr. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 6. 2002. jan-febr. 1. sz. p. 8. 2002. febr. 1-én este. [KSZ.]

Holdsarló megfigyelési kísérlet 2001. október 16-án Pogány mellől. = Astra 6. 2002. márc-ápr. 2. sz. címlap. A csoportképet Keszthelyiné Sragner Márta fényképezte. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 6. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 2. 2002. március és április. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A planetáriumi előadások és a távcsöves bemutatások idei rendjéről. = Astra 6. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Klimó György Pécsre tervezett csillagvizsgálója 1770 körül. = Astra 6. 2002. márc-ápr. 2. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A tavasz üstökösei. = Astra 6. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 5. A C/2002 C1 Ikeya-Zhang üstökös sikeres észlelése 2002. márc. 5-én. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: A régi magyar világképről és a kozmogóniáról röviden. = Astra 6. 2002. márc-ápr. 2. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Márciusi és áprilisi holdsarlók. = Astra 6. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 7. [KSZ.]

Március 23. - Csillagászat Napja. = Astra 6. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 7. Rendezvény lesz Pécsett, a Szőlő utcában. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 6. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 8. 2002. ápr. 1-én este. [KSZ.]

Goddard és az első folyékony hajtóanyagú rakéta fényképe. = Astra 6. 2002. máj-jún. 3. sz. címlap. 1926. márc. 16-án. [KSZ.]

Jelenségnaptár. = Astra 6. 2002. máj-jún. 3. sz. p. 2. 2002. május és június. [KSZ.]

GYENIZSE Péter - ROPOLI László: Szemelvények az űrhajózás történetéből. 1. = Astra 6. 2002. máj-jún. 3. sz. pp. 3-7. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: Májusi és júniusi holdsarlók. = Astra 6. 2002. máj-jún. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

Meghívó. = Astra 6. 2002. máj-jún. 3. sz. p7. A pécsi Planetáriumi Nyár 2002 programjaira, 2002. máj. 4-re. [KSZ.]

GEN [GYENIZSE Péter]: A csillagos ég felettünk. = Astra 6. 2002. máj-jún. 3. sz. p. 8. 2002. jún. 1-én este.; Az "Astra" lap a továbbiakban nem jelent meg. [KSZ.]

KOCSIS Tamás: Havel Kepler szerepében. Csehországban törvény védi a csillagos égboltot. = Békés Megyei Hírlap 57. 2002. ápr. 8. 81. sz. p. 2. "A világon egyedülálló törvényt hozott a prágai parlament, és írt alá Václav Havel cseh köztársasági elnök: a rendelkezés a csillagos ég védelméről gondoskodik. Az író államfő emlékeztet arra: nem véletlen, hogy éppen annak az országnak a törvényhozása tett merőben szokatlan lépést az égboltra fordítva figyelmét a környezetvédelmi jog területén, amely a XVII. század elején hazát és működési lehetőséget adott Johannes Keplernek. A szigorú állami rendelkezések csomagja június 1-jén lép hatályba. Alkotóitól - éppen Kepler nyomán, aki először emlegette "az égbolt fényszennyeződését" - találóan a "fényszennyezési törvény" nevet kapta, s feladata, hogy megvédelmezze az éjszakai égbolt természetes sötétségét a csillagok fényét elhomályosító, sőt zömüket örök láthatatlansággal sújtó mesterséges megvilágítások különböző fajtáitól. ..." [HAI.]

A Nap és Jézus születésnapja. A Messiás még az asztrológia szerint is korábban látta meg a napvilágot. = Békés Megyei Hírlap 57. 2002. dec. 24. 299. sz. melléklet. Karácsony 2002. p. 4. "A karácsonyesti gyertyagyújtás szokásában több évezredes rítus él tovább. A lobbanó láng a nap, a fény születését is jelképezi. A téli napforduló ősidők óta ünnep, és nemcsak a bibliai tájakon volt az. Az északi féltekén minden nép életében az újjászületés reményét jelképezte. A kereszténység számára kétezer éve a Megváltó születését. Ehhez képest ugyan mellékes, de a pontos dátumot kronológiai gondok övezik. ..." [HAI.]

KASZT Ákos: Csillagászati előadás Géderlakon. = Betelgeuse 3. 2002. jan-febr. 25-26. sz. p. 2. 2001. október 13-án. [KSZ.]

NAGY Attila: Közelebb a csillagokhoz - Kiskőrösön. = Betelgeuse 3. 2002. jan-febr. 25-26. sz. pp. 2-4. 2001. november 3-án. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Kiskun-Neptunusz-tagrevízió. = Betelgeuse 3. 2002. jan-febr. 25-26. sz. p. 4. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Űrnap 2001. = Betelgeuse 3. 2002. jan-febr. 25-26. sz. pp. 5-6. 2001. november 8-án, Budapesten. [KSZ.]

BALATON László: VII. Szkeptikus Konferencia Székesfehérváron. = Betelgeuse 3. 2002. jan-febr. 25-26. sz. pp. 6-8. 2001. november 17-én. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: A magyar űrhajó. = Betelgeuse 3. 2002. jan-febr. 25-26. sz. pp. 8-10. A Szojuz-36. [KSZ.]

A trükkös fény: más látvány egy galaxisról. = Betelgeuse 3. 2002. jan-febr. 25-26. sz. pp. 10-12. Ford.: Hollósi Botond. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Három nevezetes változó. 1. = Betelgeuse 3. 2002. jan-febr. 25-26. sz. pp. 12-15. Algol - "A démon csillaga". [KSZ.]

BARTHA Lajos: Könyvismertetés - Kulin György: Fénycsóva lobban. = Betelgeuse 3. 2002. jan-febr. 25-26. sz. pp. 15-17. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Gamma Cas, a mozdulatlan változó. = Betelgeuse 3. 2002. jan-febr. 25-26. sz. pp. 17-19. Megfigyelései szerint 2001. szept. 16. és nov. 16. között 2,2 magnitúdón állt. [KSZ.]

Őszi-téli észleléseink. = Betelgeuse 3. 2002. jan-febr. 25-26. sz. pp. 20-25., címoldal. Változócsillagok. Mély-ég objektumok. Sarki fény beszámoló [2001. okt. 22-én Géderlakról Simon Attila]. Tűzgömb beszámolók. Szaturnusz-fedés 2001. november 3-án. A C/2000 WM1 (LINEAR) üstökös észlelése. [KSZ.]

VINCZÚR Balázs - BALATON László: Január-február havi észlelési ajánlat. = Betelgeuse 3. 2002. jan-febr. 25-26. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Összejövetel Hartán 2002. január 26-án. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. p. 2. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Magyarok az AAVSO adatbázisában. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. p. 2. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Lezárult a Kiskun-Neptunusz-tagrevízió. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

KASZT Ákos: Kecskeméten ünnepelte a NACSK harmadik születésnapján. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. pp. 3-4., címoldal. 2002. február 23-án. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Fekete-fehér televízió. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. p. 4. Mónika - A kibeszélő show kontra Századfordító magyarok - Konkoly-Thege Miklós. [KSZ.]

BÁN András: Bemutatkozik a Magyar Asztronautikai Társaság. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

VÁRHEGYI Péter: Világraszóló magyarok - egy kiállítás képei. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. pp. 6-7. A Millenáris-park kiállításának csillagászati része. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Három nevezetes változó. 2. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. pp. 8-12. Mérföldkövek a kozmoszban: a delta Cephei.; Mira - A Cet csodája. [KSZ.]

NAGY Zoltán Antal: Öt kicsi halmaz - télbúcsúztató csillagtúra a Szíriusz árnyékában. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. pp. 12-14. A Canis Maior és a Puppis látnivalóiból. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Egy elhanyagolt szabadszemes fedési változó: a beta Lyrae. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. pp. 14-16. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Miért nem készítenek horoszkópot a csillagászok? = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. pp. 17-19. A TELAPO 16. számában megjelent cikk utánközlése. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Az űrhajós is csak ember. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. pp. 20-23. [KSZ.]

Észleléseink. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. pp. 24-26. Változócsillagok. Hold-Szaturnusz együttállás. Mesterséges holdak. Holdhalo. Hold-Jupiter együttállás. Szaturnusz-Aldebaran együttállás. Tűzgömb 2002. január 29-én este. [KSZ.]

VINCZÚR Balázs - BALATON László: Március-április havi észlelési ajánlat. = Betelgeuse 3. 2002. márc-ápr. 27-28. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Rádiós szereplés. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. p. 2. 2002. március 12-én és április 9-én. [KSZ.]

BALATON László: A Csillagászat Napja - Solton. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. p. 3. 2002. március 23-án. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: MCSE Közgyűlés 2002. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. p. 4. 2002. április 6-án. [KSZ.]

BALATON László: Űrhajózási kiállítás Kiskőrösön. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 4-5. 2002. áprilisában. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Divina Aurelia - az isteni csillagász. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 5-6. A Divina Astronomia könyv bemutatója 2002. április 16-án. Ponori Thewrewk Aurél új könyve Dante csillagászati vonatkozásairól szól. [REZ.]

BALATON László: Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 6-7. 2002. április 18-án, Almár Iván 70. születésnapja alkalmából. [KSZ.]

MOJZES Imre: A csillagda nem került Pécsre. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 7-8. Zichy Gyula (korábban pécsi püspök, 1925-től kalocsai érsek) kísérletet tett a kalocsai csillagvizsgáló Pécsre telepítésére 1928-ban. A Magyar Nemzet 1985. szept. 6-i számában megjelent cikk utánközlése. [KSZ.]

BALATON László - REZSABEK Nándor: Bemutatkozik a magyar űrhajós - interjú dr. Magyari Bélával. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 8-10. 1949-ben Kiskunfélegyházán született, az általános és középiskolát is itt végezte. [KSZ.]

Csillagászati hírek a nagyvilágból. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 10-11. Aminosavak keletkezése a csillagközi űrben.; Új őrszem irányul a Napra!; Az R Corona Borealis eredete.; Új rendszer méri az aszteroida becsapódásának valószínűségét.; Cseh törvény a fényszennyezés ellen. Ford.: Hollósi Botond. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége a Kiskunságban 1946-49 között. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 12-18. Az ős-MCSE káderlapja. A kiskunsági vonal. Vitéz Imreh Géza és a hartai kezdetek. Szakács László és a Soltvadkerti Helyicsoport. A Soltvadkerti Helyicsoport II. rész. Műkedvelők Apostagon, Dunavecsén, Foktőn és Fülöpszálláson. Idealizmus és materializmus Kalocsán - a Főszékesegyházi Könyvtár. Az utódok öröksége. [REZ.]

JABLONCZAY Attila: Adatok a gamma Cassiopeiae változócsillagról. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 19-20. A Meteor 1953. március 6-i számában megjelent cikk alapján. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Mégsem Gagarin volt az első? = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 20-24. A német III. Birodalom rakétaprogramjának kronológiája 1929-től. A hihetetlen történet szerint: Peenemündéről egy A-4 rakétával 1945. február 14-én egy német pilóta kijutott az űrbe, egy nagyjából 350 km-es körpályára, a visszatérés esélye nélkül. [KSZ.]

KASZT Ákos: A közös távcsövünkről. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 24-25. A 65/800 mm-es refraktorról. [KSZ.]

Észleléseink. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 25-30. Változócsillagok. Mély-ég objektumok. Hold-Jupiter együttállás. Mesterséges holdak. Tűzgömb. Beszámolók az Ikeya-Zhang üstökös észleléséről. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A változóészlelés hasznáról. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 31-32., 34. [KSZ.]

BALATON László: Május-június havi észlelési ajánlat. = Betelgeuse 3. 2002. máj-jún. 29-30. sz. pp. 32., 34. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Kiskun-Neptunusz információs vonal. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. p. 2. [KSZ.]

BALATON László: "Hartai égbolt" távcsöves bemutató. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. pp. 2-3. 2002. május 18-án. [KSZ.]

BALATON László: II. Kiskunsági Csillagászati Észlelőtábor. 2002. augusztus 2-5., Kalimajor. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. pp. 3-4., címoldal. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Kiskun Csoport tisztújító csoportülésén történt. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. p. 4. 2002. augusztus 4-én. Balaton Lászlót választották a csoport vezetőjévé. [KSZ.]

GRECS Anita: A Kiskun-tábor - ahogy én láttam... = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. p. 5. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Élményeink a Kiskun Táborban. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. pp. 5-7. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Létrejött a Kiskun-Neptunusz Változós Szekció. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. p. 7. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Simon Attila tagtársunk szakcsillagásznak tanul. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. p. 7. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Szakköri foglalkozás Hartán. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. p. 8. 2002. szeptember 28-án. [KSZ.]

VÁRHEGYI Péter: Távoli Nap. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. pp. 8-10. Hol melegebb a nyár, az északi vagy a déli féltekén? Mikor van a Föld naptávolban? [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége a Kiskunságban 1946-49 között. Lehoczki János életútja. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. pp. 10-11. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Az asztronómia tudománya az ókori Babilonban. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. pp. 11-16. [KSZ.]

Észleléseink. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. pp. 17-21. Változócsillagok. Együttállások. Mesterséges holdak. Tűzgömb 2002. július 27/28-án éjjel. [KSZ.]

Hogy csodálkozna Galilei... - A Magyar Csillagászati Egyesület különdíja a Természet Világa Diákpályázatára. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. p. 21. [KSZ.]

Észlelési ajánlat. = Betelgeuse 3. 2002. júl-okt. 31-34. sz. p. 22. Változócsillagok. ST Uma, Y CVn, V CVn. [KSZ.]

LENGYEL Dávid: Szentléleki élményeim. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. pp. 2-3. 2002. augusztus 8 és 11-e között. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Űrnap 2002 szakmai konferencia az ELTÉ-n. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. p. 4. 2002. november 20-án. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Képriport a kalocsai Haynald-Fényi-évfordulós előadásról és kiállításról. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. pp. 4-6. 2002. november 2-án. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Köszönetnyilvánítás a Neptunuszt támogató hartai vállalkozóknak. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. p. 6. [KSZ.]

BALATON László: Szakköri foglalkozás Hartán - számos fontos döntéssel. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. pp. 6-7. 2002. december 14-én. [KSZ.]

BALATON László: Döntés a Kiskun-NACSK közös tagdíjról. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. p. 8. [KSZ.]

BALATON László: Eseménynaptár a 2003-as év első félévére. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. p. 8. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Magyar Csillagászati Egyesület levelezőlistái. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. p. 9. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Nem hiábavaló a gamma Cas észlelése! = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Növénytermesztés az űrben. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. pp. 12-13. Ford.: Hollósi Botond. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Űrkutatás. Pofonok a Holdról. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. pp. 14-20. [KSZ.]

Észleléseink. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. pp. 21-23. Változócsillagok. Holdészlelés. Vénusz-észlelés. Tűzgömb 2002. dec. 14-én este. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Leonidák 2002. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. pp. 23-24. [KSZ.]

OROSZI Zoltán: Asztrofotók. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. p. 24. [KSZ.]

Változócsillagok. = Betelgeuse 3. 2002. nov-dec. 35-36. sz. pp. 25-26. BU Tau. [KSZ.]

UMEK Miklós: Különös égi tünemény. A betlehemi csillag nyomában. Univerzum. = Családi Kör (Újvidék) 13. 2002. dec. 26. 52. sz. p. 31. "...Kepler Tycho Brahe örökébe lépett, mint II. Rudolf udvari matematikusa. Jól ismerte a spanyol zsidó tudós és államférfi, Isaak Abarbanel írásait, aki a Szentföldön önálló zsidó állam megalapítását tűzte ki célul. Abarbanel a Jupiter és a Szaturnusz együttállásából, amelyre a Halak csillagképében kerül sor, messzemenő következtetéseket vont le. Azt állította, hogy ez az égi jel a Messiás közeli megjelenésére utal. Kepler - Abarbanel próféciájára célozva - feltette magának a kérdést: vajon adott esetben nem lehet-e kimutatni az afféle jövendölések "tradícióját", vagy pontosabban fogalmazva, nem lehet-e, hogy Jézus születésének idejében is Jupiter-Szaturnusz konjunkció volt, amely talán együtt járt egy új csillag, egy nova születésével?
Visszamenőleges számítások igazolták, hogy i. e. 7-ben csakugyan sor került a Halak csillagképében a Jupiter és a Szaturnusz háromszoros együttállására, méghozzá röpke hat hónap leforgása alatt. ..." [HAI.]

BARTHA Lajos: A delta Scorpii fellángolásáról. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 1. [SRG.]

BARTHA Lajos: Mikor lángolt fel a Bika csillagkép szupernóvája? = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 1. 1054. április-május. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 27. Sagitta csillagkép.; Sagittarius csillagkép. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 2., 9. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

SZÖLLŐSI Attila: Az első Kulin emlékérmes. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 3. Ponori Thewrewk Aurél. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Kudranyik Zoltán élt 35 évet. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 3. Bólyi amatőrcsillagász halála. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Ezeket tervezem megnézni 2252-ig. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 3. A Csilla 2002. február 11-i számából. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Milyen messze van a legtávolabbi objektum. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 3. z = 6,74. A Csilla 2002. január 2-i számából. [SRG.]

KLEINHEINRICH, Martina: Barna törpecsillag egy hármas csillagrendszerben. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 4. Sterne und Weltraum, 2001. 4-5. sz. Fordította: Käsz László. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Nobel-díjasokról őszintén. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 4. [SRG.]

BARTHA Lajos: A bürokrata lelkű csillagász: J. B. Airy. 2. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 5. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Wigner Jenő 1902-1995. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 6. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Kis üstökös történelem. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 6. [SRG.]

DALOS Endre: Melyek a cirkumpoláris (égipólus-körül-járó) csillagképek? E csillagképek "mindig" láthatók. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: Paksi oldal. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. pp. 8-9. Részletek: A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 9. (1999. ápr. 5.), A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 10. (1999. jún. 30.), A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 11. (1999. szept. 8.), A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 12. (2000. jan. 11.), A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 13. (2000. febr. 17.), A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 14. (2000. máj. 14.) korábbi kiadványokból. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 2002-ben. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. pp. 10-12. [SRG.]

A változócsillagok világából. Cikkek a hazai változócsillag (amatőr) irodalmából. Szerk.: Dalos Endre. = Draco 23. 2002. jan-márc. 89-90. sz. melléklete pp. 1-8. Tartalom: BU Tauri.; Táblázat a legelőször felfedezett 17 változócsillagról.; Rákosi Miklós: A változócsillagok ismertetése (Csillagok Világa 1948.).; Mezősi Csaba: A változócsillagok megfigyelése (Albireo 1976.).; Szőke Balázs: Az R Trianguli (Meteor 1980.).; Juhász Tibor: Az Epszilon Aurigae (Algol 1982.).; Mizser Attila - Kiss László - Fridrich Róbert: Változócsillag típusok (Meteor 1995.).; Szabó Sándor: A Draco szabadszemes változói, 11 változó és 4 keresőtérkép (Draco 1994.). [SRG.]

HORVÁTH Imre: Kardos István interjúja a Draco olvasóinak... részt vettem 18 nyugati nobeldíjas tanácskozásán... = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 28. Sagittarius csillagkép. = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

BARTHA Lajos: A napkutatás atyja: Christoph Scheiner. = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. pp. 3-5. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Nagybátyám a kisbolygó. Emlékeim Szentmártoni Béláról. = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. p. 5. A visszaemlékezés bevezetője. A Csilla 2002. március 14-i számából. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Kis üstökös történelem. 2. rész. = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. p. 6. [SRG.]

KÄSZ László: Két aszteroida-hold, egy duplatest. = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. p. 6. [SRG.]

DALOS Endre: Melyek az őszi csillagképek? Az őszi csillagképek őszi estéken a Cassiopeiae csillagkép alatt láthatók. = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. p. 7. [SRG.]

DALOS Endre: Paksi oldal. = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. pp. 8-9. Részletek: A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 15. (2000. jún. 24.), A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója No. 16. (2000. okt. 1.) korábbi kiadványokból. [SRG.]

SZABADI Péter: A 2002. évi csillagászat napja Pakson. = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. p. 9. 2002. márc. 23-án. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Kempelen Farkas (1734-1804). = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. p. 10. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati kö(szö)nyv ismertetések 130. = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. p. 10. Dalos Endre: Az én világom. 1. Naprendszer. A Csilla 2002. április 12-i számából. [SRG.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Aberráció. = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. p. 10. A Csilla 2002. március 23-i számából. [SRG.]

Észlelések, fotók (diák), leírások, megfigyelések, rajzok, CCD-k. = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. p. 11. Hollósy Tibor, Farkas Ernő, Puskás Ferenc, Dalos Endre, Szabadi Péter, Vigh Lajos, Völgyi Vince észlelései. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Mars kutatás - Föld ökológiája. = Draco 23. 2002. ápr-jún. 91-92. sz. pp. 1-4. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Hold-tengely precessziója. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 1. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Kempelen kisbolygó. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 29. Sagittarius csillagkép. (3. folytatás.) = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

BARTHA Lajos: Elhúzódó maximumban: 2000. július - 2001. december. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 3. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: A naptevékenység szélsőségei. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 4. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Jupiter rejtélyes forró foltja. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 4. [SRG.]

KÄSZ László: Egy transzneptun "tiltott" pályával. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 5. Sterne und Weltraum 2001. 6. sz. alapján. [SRG.]

MÜHLBAUER, Gerhard: Vörös objektumok a Kuiper-övben. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 5. A Sterne und Weltraum 2001. 4-5. számából fordította: Käsz László. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy bolygórendszer a szomszédban. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 5. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: Normálcsillagok felvillanásai. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 6. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Jedlik Ányos (1800-1895). = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 6. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Berecz Antal 1836-1908. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 6. [SRG.]

BARTHA Lajos: A változócsillagászat úttörője: J. Goodricke. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 7. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A legrégebbi mélyég megfigyelések. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 8. A Csilla 2000. november 23-i számából. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A legrégebbi napórák. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 8. A Csilla 2002. május 3-i számából. [SRG.]

DALOS Endre: Irányok a Nagygöncöl és Polaris körül. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 9. [SRG.]

KÄSZ László: Nagy aszteroida száguldott el a Föld mellett. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 10. 2001 BC kisbolygó 2001. febr. 26-án. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy nagyon földsúroló kisbolygó. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 10. 2002 MN kisbolygó 2002. jún. 14-én. [SRG.]

B . Q. [BARTHA Lajos]: Tizenegy új Jupiter-hold. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 10. [SRG.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: 200 éve. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 11. Az első kisbolygó felfedezése. A Csilla 2001. január 1-i számából. [SRG.]

BOLESKA Gábor: Szabadjegy akárhova. (2002. június 14-én pénteken Csákváron.) = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 11. Észlelések a nyári égbolton. [SRG.]

DALOS Endre: Észlelések, fotók (diák), leírások, megfigyelések, rajzok, CCD-k. 2002-05-02-től 07-06-ig. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 12. Dalos Endre, Kocsis Antal, Presits Péter, Völgyi Vince, Szabadi Péter észlelései. [SRG.]

VIGH Lajos: Látogatás a Scutumban. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 12. Hegyhátsálon. [SRG.]

DALOS Endre: Id. Domby György élt 70 évet. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 12. Nekrológ. A szigetszentmiklósi amatőrcsillagász 2002. júl. 14-én hunyt el. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: A sötét ködök világából. Cikkek a hazai sötét ködök (Barnard objektumok) irodalmából. = Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. melléklete pp. 1-8. Az 1981-es kiadvány újraközlése. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Neptunusz az "élő" bolygó. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 1. [SRG.]

BARTHA Lajos: Milyen régiek a legrégebbi napórák? = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 1., 5. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: A Chandra-műhold röntgen képei. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 1., 12. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 30. Sagittarius csillagkép. (4. folytatás.) = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

KÄSZ László: Égbolt és Távcső (436 résztvevő - V. hely). = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 3. Országos csillagászati tanulmányi verseny. [SRG.]

TOWNSEND, Charles: Az ég drágakövei. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 4. Fordította: Szentmártoni Béla. Deep Sky Monthly 1980. februári számából. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Szeretnék holnaptól újra alfa Orit észlelni! = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 4. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Julián-dátum szépségei és gyötrelmei. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 6. A Csilla 2000. október 3-i számából. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Zsigmondy Richárd (1865-1929). = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 6. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: 47,38N 16,55E. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 6. 2002. szept. 29-én Kőszegen megalakult az MCSE Napóra Szakcsoportja. [SRG.]

BARTHA Lajos: Azok a fránya marslakók. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 7. [SRG.]

HORVÁTH Imre: A magyar atomkutatás megalapítója Aschner Lipót (1872-1952). = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 7. [SRG.]

BARTHA Lajos: Nóvák, szupernóvák, hipernóvák. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. pp. 8-11. [SRG.]

DALOS Endre: Hol is van a Polaris Csillagvizsgáló. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 11. [SRG.]

BARTHA Lajos: Nemzetközi napóra találkozó Kőszegen. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 12. 2002. szeptember 26-29. [SRG.]

DALOS Endre: Paksi oldal. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 13. [SRG.]

Észlelések, fotók (diák), leírások, megfigyelések, rajzok, CCD-k. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 14. Hollósy Tibor, Bozsoky János, Tuboly Vince, Völgyi Vince észlelései. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Lent délen... (két üstökös). = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 15. C/2001 Q4 (NEAT), C/2002 T7 (LINEAR). A Csilla 2002. október 30-i számából. [SRG.]

ILLÉS Tibor: Távcső Almanach kiadvány ajánló. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 16. [SRG.]

Ködök, halmazok, galaxisok. Cikkgyűjtemény külföldi folyóiratokból. Fordította: Szentmártoni Béla 1978-ban. A 2002. szeptember 6-8-i paksi Csillagászati Tábor segédanyaga. Szerk.: Dalos Endre, Hevesi Zoltán. = Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. melléklete pp. 1-8. Tartalom: S. J. Hynes: A "New General Catalogue"-ről. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1977. júl.; L. J. Robinson: Túl az NGC-katalóguson. Forrás: Sky and Telescope, 1970. febr.; E. S. Barker: Galaxisok külső határai. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1978. jan.; M. J. Thomson: Spirál szerkezetet mutató galaxisok. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1977. jan.; P. Brennan: Az eltűnt nyílthalmazok esete. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1976. júl.; D. A. Allen: Planetárisködök vizuális fényessége. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1976. ápr.; O. Struve: E. E. Barnard és a Tejút fényképezése. Forrás: Sky and Telescope, 1961. júl. [SRG.]

Újra 1%. = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 1. Az adózók által csillagászati célra felajánlott összeget tavaly a bólyi Városi könyvtár természettudományos kiskönyvtárának fejlesztésére fordították. [KSZ.]

Az égbolt április 1-én 21 órakor. = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 1. [KSZ.]

[Kislexikon.] = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. pp. 2-4. Üstökös. Halley-üstökös. Encke-üstökös. Napszél. Oort-felhő. Kuiper-öv. Kisbolygók. [KSZ.]

Márciusi programjaink. = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 2. Szakköri foglalkozás minden péntek este Bólyban, észlelőest, előadások. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek márciusban. A bolygók láthatósága márciusban. = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 2. [KSZ.]

Áprilisi programunk. = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 3. Szakköri foglalkozás minden péntek este Bólyban, észlelőest, előadások. [KSZ.]

Csillagászati jelenségek áprilisban. A bolygók láthatósága áprilisban. A Nap és a Hold kelése, nyugvása. = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 3. [KSZ.]

Okkultációk márciusban. Okkultációk áprilisban. = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

Az Ikeya-Zhang üstökös mozgása márciusban. = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 4. [KSZ.]

Észlelések. Ami még 2001-ben történt. = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 5. [KSZ.]

Észlelések. Január. = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 5. A Hold és a Jupiter 0,2 fokos közelsége 2002. jan. 26-án. [KSZ.]

VARGA György: Rajzok. = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 5. Három bolygórajz (a Mars 2001. jún. 30-án és 2001. júl. 6-án, a Jupiter 2002. febr. 19-én). [KSZ.]

A hónap csillagképe (a Hydra csillagkép). = Draconida 7. 2002. márc-ápr. 2. sz. p. 6. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2002. január havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2002. 1. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A csillagos ég látványa 2002. január 22-én este. Észleljük a Rozetta-ködöt és az NGC 2244 nyílthalmazt. Iridium műholdak napelemszárnyainak felfénylései, tükröződései. A (4) Vesta kisbolygó útja a Hyadokban 2002 tavaszán. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2002. február havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2002. 2. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Jupiter - fedés 2002. február 23-án hajnalban. Visszatér a C/2000 WM1 (LINEAR) üstökös. Az üstökös keresőtérképei. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2002. március havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2002. 3. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Észleljük a Jupitert! C/2002 C1 Ikeya - Zhang üstökös az alkonyati égen. Szaturnusz - Vesta együttállás. C/2002 C1 (Ikeya-Zhang) térkép. C/2000 WM1 (LINEAR) térkép. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2002. április havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2002. 4. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A nyugvó Hold elfedi a Szaturnusz bolygót 2002. április 16-án. Észleld: Planetáris köd az M 46 nyílthalmazban. C/2002 E2 (Snyder-Murakami) térkép. Comet Ikeya-Zhang C2002 C1 térkép. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 2002. május havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2002. 5. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Súroló csillagfedések Hegyhátsál közelében. A Jupiter - holdak együttállásai. Holdsarló észlelési időpont: május 13. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2002. június havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2002. 6. sz. pp. [1-4.] A nyugati égbolt 2002. június 12-én este. Holdsarló észlelési időpontok. A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Nagy Fal - Rupes Recta a Holdon. C/2002 C1 (Ikeya-Zhang) térkép. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2002. július havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2002. 7. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Holdsarló láthatóságok. Meteorrajok maximuma. Változócsillagok. A Hold csillagfedései. Kettőscsillag észlelési ajánlat: Az M57 környéke. Iridium-holdak felfénylései az oszkói asztropiknik idején. A Nemzetközi Űrállomás láthatósága az oszkói asztropiknik idején. Delta Sco AAVSO (a) térképe. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2002. augusztus havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2002. 8. sz. p. [1.] A Hold fázisai. Holdsarló láthatóságok. A Hold csillagfedései. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd - TUBOLY Vince: Perseida észlelő - akció. = Égi Kalendárium 2002. 8. sz. pp. [2-4.] [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2002. szeptember havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2002. 9. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Holdsarló láthatóságok. A Hold csillagfedései. C/2002 O4 (SWAN) térkép. 46P/Wirtanen térkép. Epszilon Geminorum súroló fedése 2002. szeptember 29-én. C/2002 O4 (Hoenig) térkép. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2002. október havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2002. 10. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Holdsarló láthatóságok. A Hold csillagfedései. A Jupiter holdjainak fedései. Binokuláris kisbolygók. A Föld második "holdjának" [J002E2 jelű objektum = Apollo-12 egyik rakétafokozata] október pozíciói. Draconida meteorraj maximuma: október 8-án 21:30 UT-kor. Nova Sagittarii 2002 #3 térkép. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2002. november havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2002. 11. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Holdsarló láthatóságok. A Hold csillagfedései. A Jupiter holdjainak együttállásai és fedései. Jönnek a Leonidák... Napfoltok megfigyelése. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2002. december havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2002. 12. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Holdsarló láthatóságok. A Hold csillagfedései. A Jupiter holdjainak együttállásai és fedései. C/2001 RX14 (LINEAR) térkép. [KSZ.]

Címképünk: Látogatás a Szentgotthárd-Farkasfa-i Radarmeteorológiai Obszervatóriumban. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. címlap. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Köszöntő a 13. rendes évi közgyűlésünk és az Egyesületi Híradónk 13. évfolyama elé. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. p. 1. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A XXII. Vas Megyei Csillagászati Hetek. 2001. október 8-20. (Tények, tanulságok, teendők.) = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. pp. 2-5. [SRG.]

Egyesületi élet. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. pp. 6-10. MMIK-GAE-CSIP (Csillagászati Információs Pont).; Virágok a herényi temetőbe (Dr. Tóth György sírjára).; Napóra a hidegkúti templomra.; Az Egyesületi Híradó régebbi számainak újra nyomása.; Kitüntetés ("Vas Megye Műszaki Fejlesztéséért" Vértes Ernőnek).; Tükörcsiszoló tanfolyam.; Csillagászati kalendárium a 2002. évre. [SRG.]

Csillagászati témájú szakdolgozatok a Berzsenyi Dániel Főiskolán. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. pp. 6-10. Amota Éva: A napmegfigyelés története.; Felker Bernadett: Az 1999. évi teljes napfogyatkozás, és a légköri hőmérsékleti változások matematikai elemzése.; Horváth Ágnes: A naptevékenység földi hatásainak kimutatása egyes fenyőfajták évgyűrűiben.; Joó Barbara: Egy csillagászati távcsőtükör elkészítése, a tükrök fizikai vizsgálata.; Mészáros Anna: Az egyház szerepe a naptárkészítésben és a naptárreformokban.; Molnár Katalin: A Naprendszer szabad szemmel nem látható égitestjeinek kutatása és felfedezése. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagnévsora 2001. december 31-én. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. p. 11. 36 tag neve és címe. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Látogatás a Szentgotthárd - Farkasfa-i Radarmeteorológiai Obszervatóriumban. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. p. 12. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Szkeptikusok VII. Országos Konferenciája. Székesfehérvár, 2001. november 17. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. pp. 12-14. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Szaturnusz-fedés megfigyelése 2001. november 3-án. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. pp. 15-16. Szombathelyen. [SRG.]

TUBOLY Vince: CCD-s felvételek a C/2000 WM1 (LINEAR) üstökösről. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. p. 16. Hegyhátsálon, 2001. nov. 4-én, nov. 15-én, dec. 9-én. [SRG.]

TUBOLY Vince: Szaturnusz okkultáció megfigyelése a Scutum Csillagvizsgálóból. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. p. 17. 2001. nov. 3-án és dec. 1-én. [SRG.]

Szaturnusz - Hold okkultáció, 2001. december 1. Hegyhátsál, Scutum magán-csillagvizsgáló. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. p. 18. Foto: Horváth Tibor, Tuboly Vince. [SRG.]

TUBOLY Vince: A Leonida meteorraj megfigyelése 2001. november 17/18-án. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. pp. 19-20. 5 észlelő 3,5 óra alatt 53 Leonida-meteort látott. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Meteorit-gyanús lelet vizsgálata. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. pp. 21-22. A vizsgálatok szerint nem meteorit. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati évfordulók 2002. első félévében. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. p. 23. [SRG.]

TUBOLY Vince: Űrkutatási évfordulók 2002 első félévében. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Képzelt bejegyzés egy könyv margójára. 60 éve jelent meg "A távcső világa." = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. pp. 25-27. Kulin György könyvének ismertetése, a szerző 1969-1970-es amatőrcsillagászati pályakezdésével. [SRG.]

Egyesületi krónika 2001. október - november - december. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. pp. 30-31. Magyar csillagversek (antológia). Szerk.: Forgács József. Oroszlány, 2000.; Ponori Thewrewk Aurél: Divina Astronomia - Csillagászat Dante műveiben. Budapest, 2001. MCSE.; Paul Davies: Az utolsó három perc. Budapest, 2001. Vince Kiadó.; Paul Davies: Egyedül vagyunk a világegyetemben? Budapest, 2001. Vince Kiadó. [SRG.]

Programajánlat 2002. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. p. 32. [SRG.]

A székesfehérvári TELAPO Bemutató Csillagvizsgáló fő műszere a Kulin-Orgoványi féle 300/2500-as Newton reflektor. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 1.(49.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címképünk: 2002. év első felfedezettje a XVIII. századi szombathelyi napóra. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. címlap. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Beköszöntő az Egyesületi Híradó 50. száma elé. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Jegyzőkönyv. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. pp. 3-21. A 2002. január 19-i 13. közgyűlésről. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2002. január 19.-i, 13. rendes évi tisztújító közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. p. 22. [SRG.]

Egyesületi élet. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. pp. 23-26. Létrejött egyesületünk szakkönyvtára.; Virágok a herényi temetőbe (Dr. Tóth György sírjára).; Napóra a hidegkúti templomra.; Az Egyesületi Híradó régebbi számainak újra nyomása.; Tükörcsiszoló tanfolyam.; Csillagászati kalendárium a 2002. évre.; Segítség az idős embereknek.; Szombathely városi csillagászati vetélkedő.; A Nemzetközi Napóra-szimpózium előkészítése. [SRG.]

Csillagászati témájú szakdolgozatok a Berzsenyi Dániel Főiskolán. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. p. 25. Amota Éva: A napmegfigyelés története.; Felker Bernadett: Az 1999. évi teljes napfogyatkozás, és a légköri hőmérsékleti változások matematikai elemzése.; Horváth Ágnes: A naptevékenység földi hatásainak kimutatása egyes fenyőfajták évgyűrűiben.; Joó Barbara: Egy csillagászati távcsőtükör elkészítése, a tükrök fizikai vizsgálata.; Mészáros Anna: Az egyház szerepe a naptárkészítésben és a naptárreformokban.; Molnár Katalin: A Naprendszer szabad szemmel nem látható égitestjeinek kutatása és felfedezése. [SRG.]

Egyesületi krónika 2002. január - február - március. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászatilag tájolt ősi kultikus hely a Kőszegi hegységben? = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. p. 29. A Bozsok közelében lévő Kalapos-kő és környéke. 2002. febr. 2-án felmérték a fél négyzetkilométeres területet, a rajta lévő kő képződményeket, azt az úgynevezett felvonulási útvonalat, amely néhány fokos pontossággal kelet-nyugati tájolású és melynek végén a Kalaposkő tömbje van. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Kódolt kozmikus üzenetek. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. pp. 30-32. A naptevékenység földi hatásainak kimutatása a fák évgyűrűiben, a Kőszegi-hegységben kivágott 100 éves fenyőfák metszeteiből. [SRG.]

TUBOLY Vince: Kozmikus lövedék suhant el mellettünk. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. pp. 33-36. Az 1998 WT24 jelű aszteroida megfigyelése 2001. december 14-én Hegyhátsálon. [SRG.]

TUBOLY Vince: Lófej-köd az Orionban. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. pp. 37-38. A sötétködöt 2002. febr. 1-én lefényképezték a hegyhátsáli Scutum Csillagvizsgálóból. [SRG.]

BARTHA Lajos: A delta Scorpii fellángolása. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. p. 39. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A 2002-es esztendő első Vas megyei napóra felfedezése. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. pp. 40-41., címlap, hátsó külső borító. Szombathely, Aréna u. 8. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Az Orion övének csillagai és a gizai piramisok közötti lehetséges kapcsolatról. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. pp. 42-54. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. p. 55. Kulin György: Fénycsóva lobbant. Válogatott írások. Budapest - Újpest, 2001. [SRG.]

Adok - veszek. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. p. 56. [SRG.]

Programajánlat 2002. április - május - június. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. p. 57. [SRG.]

Hátsó borítólapon: Fritz Zoltán egyesületi titkár az Aréna úti napóra felmérését végzi. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 2.(50.) sz. hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Címképünk: Angol amatőrcsillagász látogatása a Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgálóban Szombathelyen, 2002. május 17-én. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. címlap. Douglas E. Renton-Cooper. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Egyesületi élet. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. pp. 1-9., 15. Köszöntjük 100. tagtársunkat (Joó Barbara).; Kitüntetés (Arany Katedra-díj Péntek Kálmánnak).; A tükörcsiszoló tanfolyam záróünnepsége.; Egyesületi támogatás az Ógyallai Konkoly Thege Miklós szoborhoz.; Szombathely városi csillagászati vetélkedő.; A Nemzetközi Napóra-szimpózium előkészítése.; Pályázatok az egyesületi munka anyagi alapjainak megteremtésére.; Baráti-szakmai segítség az AQUA-NÍVÓ Kft-től.; Főiskolások látogatásai a Vas megyei magán csillagvizsgálókban.; Változások az egyesületi tagságban.; Új könyv és folyóirat adományok egyesületi könyvtárunk számára. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor - SZENDRŐI Gábor, ifj.: Egy "lámpaügy" tanulságai. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. pp. 10-12. A Gencsapátiban, 2001 novemberében felszerelt új közvilágítás fényszennyezése magáncsillagvizsgálójuktól 60 m-re. Horganyzott acéllemezből bádogossal árnyékolót készíttettek, melyet a lámpaoszlopra szerelt az áramszolgáltató munkatársa. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Külföldi vendégek a hegyhátsáli csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. pp. 13-14. Douglas E. Renton-Cooper angol és Alberto Luigi olasz amatőrcsillagászok. [SRG.]

Egyesületi krónika 2002. április - május - június. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

FRITZ Zoltán: A Nap fotoszféra jelenségei a XX. században. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. pp. 18-22. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Vasi-Zalai amatőrcsillagászati találkozó. 2002. július 22. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. pp. 23-24. Zalaegerszegen. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati évfordulók 2002. második félévében. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. pp. 25-28. [SRG.]

TUBOLY Vince: Űrkutatási évfordulók 2002. második félévében. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

VÉRTES Ernő: 2002. a Vas megyei villámjelzés centenáriuma. (Megemlékezés egy elfeledett Vas megyei tudósról, Palatin Gergelyről.) = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. pp. 30-36. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. p. 37. James Trefil: Távoli világok. A Kozmosz képe földünkről és a világűrből. Budapest. 2002. Geographia Kiadó. [SRG.]

TUBOLY Vince: "Háló" hírek. Hazai internetes újdonságok. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. p. 38. [SRG.]

Adok - veszek. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. p. 39. [SRG.]

Programajánlat 2002. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. p. 40. [SRG.]

SÁGI Ferenc: Új napórák Bükön. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. p. 41., hátsó külső borító. Bük, Dózsa György u. 2. és Gyár u. 46. [SRG.]

Hátsó borítólapon: Új napórák Bükön. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 3.(51.) sz. hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő. Bük, Dózsa György u. 2. és Gyár u. 46. [SRG.]

Címképünk: Elkészült Vas megye legújabb napórája. Vértes Ernő tervei alapján a számlapot Királyné Vértes Ildikó festette. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. címlap. Az elkészült napóra-számlap nem került közterületi elhelyezésre. Foto: Horváth Tibor. [SRG.]

Egyesületi élet. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. pp. 1-7. További egyesületi támogatási lehetőség a Konkoly Thege Miklós szoborhoz (Ógyallára).; Új Szombathely városi csillagászati vetélkedősorozat indult.; Eredményes pályázat az egyesületi tervek megvalósításához.; Elkészült a hidegkúti napóra.; Oszkói Asztropiknik. 2002. július 12-14.; Vértes Ernő: Jelentős támogatás a személyi jövedelemadók 1 %-ából. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Felhívás tagtársainkhoz! Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. p. 8. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Látogatóban, egy Bakony-hegységi észlelőtáborban, Rák tanyán. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. pp. 9-13. 2002. júl. 9-én. [SRG.]

Egyesületi krónika 2002. július - augusztus - szeptember. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Új távcső a megyében. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. p. 17., hátsó külső borító. Fritz Zoltán 153/1208-as Newton reflektora. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Egy szabadszemes napfoltcsoport megfigyelése. Ábrahámhegy, 2002. augusztus 17-21. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. pp. 18-21. [SRG.]

TUBOLY Vince: Kalandozások "Messier-Tours"-al. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. pp. 22-27. M11, M26, M20, M4. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Palackpósta (Fejezetek a XX. századi magyarországi amatőrcsillagászati mozgalom történetéből.) "DMH" avagy, egy regionális amatőrcsillagászati megfigyelési program története és tanulságai. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. pp. 28-42. "A ma élő fiatal, aktív, hazai amatőrcsillagászokkal találkozva és beszélgetve az embernek egyre másra az a benyomása támad, hogy szinte semmit sem tudnak az elmúlt (XX.) század hazai amatőrcsillagászati mozgalmáról. Mentségükre legyen mondva, ezért egyedül és kizárólag csak azok tehetők felelőssé, akik aktív részesei, és nagy idők nagy tanúi voltak, de hallgatnak. Rosszul értelmezett szerénységből, talán szégyenlősségből, netán restségből nem keresik elő, nem rendezik össze a harminc - negyven - ötven évvel ezelőtt küldött vagy kapott leveleiket, irataikat, fényképeiket, nem gondolják újra egykori gondolataikat, nem szakítanak időt az egykori események - a krónikás hitelességével történő - leírására. Így aztán a mozgalom "mikro-történelme" majd egykor velük (velünk) együtt sírba száll, és egyszer s mindenkorra kihull a társadalom kollektív emlékezetéből." A Dunántúli Meteorészlelő Hálózat részletes története. [SRG.]

VÉRTES Ernő: "DMH" avagy, egy regionális amatőrcsillagászati megfigyelési program története és tanulságai. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. pp. 30-42. A Dunántúli Meteorészlelő Hálózat részletes története. [SRG.]

Adok - veszek. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. p. 43. [SRG.]

Az Ógyallai - Szlovák Központi Csillagvizsgáló nap-protuberancia távcsöve a felújított Heyde-kupolában. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. p. 44. Foto: Gadányi Péter, 2001. [SRG.]

Programajánlat 2002. október-december hónap. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. p. 45. [SRG.]

Hátsó borítólapon: Fritz Zoltán egyesületi tikárunk új távcsövével a 153/1208-as Newton reflektorral. = Egyesületi Híradó 13. 2002. 4.(52.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Az első azonosított MACHO a tejútrendszerben. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. jan. 4. 1. sz. pp. 3-4. "A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) csillagászainak egy nemzetközi együttműködés keretében most először sikerült közvetlenül meghatározni egy, a Tejútrendszerben lévő, gravitációs mikrolencsehatással kimutatható "sötét" objektum tulajdonságit..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Emberre szabott Univerzum. Gondviselés, véletlen, vagy...? = Élet és Tudomány 57. 2002. jan. 4. 1. sz. pp. 12-15. [KSZ.]

Feketelyukak mérlegen. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. jan. 11. 2. sz. pp. 36-37. A galaxisokban a csillagok koncentrációja összefüggésbe hozható a központi fekete lyuk tömegével. [HAI.]

Miért csavarodik balra az élet spirálja? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. jan. 18. 3. sz. p. 67. "...a Naprendszer formálódásának idejéből származó Murchison- és Murray-meteoritban az aminosavaknak szintén a balkezes változata van túlsúlyban: ez azt sugallja, hogy már jóval az élet keletkezése előtt, bolygórendszerünk ősanyagában létezett e preferencia..." [HAI.]

FREY Sándor: A legmesszebbre, a legélesebben. Távoli aktív galaxismagok vizsgálata. = Élet és Tudomány 57. 2002. jan. 18. 3. sz. pp. 83-86. [KSZ.]

KELEMEN János: Veszélyes kisbolygó? A Föld közelében elszáguldó hegyek. = Élet és Tudomány 57. 2002. jan. 25. 4. sz. p. 102. A Piszkéstetőn 2001. dec. 16-án lefényképezett 1998 WT24 kisbolygó. [KSZ.]

SZABADOS László: A Nagy Magellán-felhőjáték. Csodálatos világegyetem. 8. = Élet és Tudomány 57. 2002. jan. 25. 4. sz. pp. 116-117. [KSZ.]

KISS Csongor: Bogdanich Imre Dániel. = Élet és Tudomány 57. 2002. jan. 25. 4. sz. p. 120. Geodéta és csillagász 200 éve, 1802. jan. 31-én hunyt el Pesten. [KSZ.]

Európa fénytérképe. A hátlapon. = Élet és Tudomány 57. 2002. jan. 25. 4. sz. p. 126., hátsó külső borító. "Európa népességének 99 százaléka napjainkban soha nem látja zavartalanul, teljes szépségében az éjszakai égboltot. Ez az adat a világ első, fényszennyezéssel foglalkozó atlaszából való, amely nemrégiben jelent meg. A szerzők, R Conzano, F. Falchi és C. D. Elvidge az angol légierő katonai meteorológiai műholdjának látható fénytartományban készült nagy felbontású képeit (lásd erről részletesen lapunk 2000/27. számában - A szerk.) elemezték. Kivonták az "átmeneti" fényeket, mint például az erdőtüzeket, majd összevetették az összesített adatokat egy-egy terület népsűrűségével. Mint látható, az eredmény meghökkentő. "Szeretnénk megvédeni a profi és az amatőr csillagászokat munkájuk gyakorlásában, de minden európai lakost is, mert joguk van a csillagos égboltot anélkül szemlélni, hogy a földi fények zavarnák a látvány élvezetét.
Ezenkívül szeretnénk felhívni a figyelmet az energiatakarékosságra, az energia és a pénz pocsékolására" - nyilatkozták a szerzők. A Nemzetközi Csillagászati Unió XXIII. közgyűlése még 1997-ben állást foglalt az éjszakai égbolt védelmében: "A csillagos ég az egész emberiség öröksége, ezért érintetlenül meg kell őrizni. A csillagos ég kapjon legalább annyi védelmet, amennyit a világörökség részévé vált helyek kaptak a Földön." ..." [HAI.]

Játék. ÉT matúra. = Élet és Tudomány 57. 2002. febr. 1. 5. sz. Diákoldal melléklet. 11. 7. sz. p. 56. Mitológia a csillagos égbolton. Fejünk felett a testvéri szeretet. Plusz 4 kérdés az olvasónak. [HAI.]

Kozmikus tűzijáték. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. febr. 1. 5. sz. pp. 131-133. "...a Hubble űrtávcső legtávolabbra hatoló felvételeit tanulmányozva jutottak arra az előzetes következtetésre, hogy a Világegyetem csillagainak számottevő része a Nagy Bumm után néhány száz millió évvel, robbanásszerű hevességgel keletkezett..." [HAI.]

Élet a szomszéd bolygón, 1952. január 30. = Élet és Tudomány 57. 2002. febr. 1. 5. sz. p. 152. "A Mars éghajlata igen zord. Télen 60-80 fokos a fagy, a nyári meleg a 10-20 fokot éri el. Az enyhébb nappal is gyorsan lehűl estére. Hajnalra már 30-40 fokos fagy csonttá keményíti a talajt. Ez az éghajlat magas fennsíkjaink, például Tibet vagy a Pamír éghajlatára hasonlít, azonban sokkal zordabb. A jövő év tavaszán a vörös bolygó ismét közel kerül a Földhöz. A szovjet tudósok tevékenyen készülnek erre az oppozícióra. Újabb kísérletek, újabb expedíciók, újabb megfigyelések következnek sorra. Immáron megcáfolhatatlan tudományos tény az, hogy a Marson növényzet létezik. Most azonban azt is tudni akarják a tudósok, milyenek is ezek a növények. Előbb vagy utóbb majd elérkezik a nap, amikor az ember saját lábával lép a Mars felületére, és bejárja annak a Földtől sokmillió kilométernyire fekvő lapályait." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 57. 2002. febr. 1. 5. sz. p. 154. "A Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában jelent meg a Meteor csillagászati évkönyv 2002. Két csillagászati fogalmat kérünk (vízszintes 1., illetve függőleges 1.). A megfejtők között a könyv öt példányát sorsoljuk ki." [HAI.]

Nem működött a Galileo az Iónál. Röviden. = Élet és Tudomány 57. 2002. febr. 1. 5. sz. p. 154. "Minden eddiginél közelebb - mindössze 101 kilométeres távolságra - került a Galileo űrszonda a Jupiter legbelső nagy holdjához, az Ióhoz, de fényképeket nem tudott készíteni róla, mert az erős radioaktív sugárzás miatti számítógépzavar működésbe hozta a berendezéseket védő automata rendszert. A Galileót még 1989-ben indították útjára a Jupiter és holdjainak vizsgálatára, és bár kutatótevékenységét - az 1995-ös pályára állástól - eredetileg két évre tervezték, küldetését azóta több ízben meghosszabbították. Várhatóan a jövő év szeptemberében semmisül majd meg a Jupiter légkörében." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Vasból van a Nap? Napfizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. febr. 15. 7. sz. p. 195. Oliver Manuel elmélete szerint a Naprendszer egy katasztrofális, mintegy 5 milliárd éve történt szupernóvarobbanást követően jött létre a szétrobbant csillag maradványaiból. E meglepő feltételezést a xenon különféle izotópjainak a Napban és a Naprendszerben megfigyelhető eloszlására alapozza. [HAI.]

A Világegyetem színe. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. febr. 15. 7. sz. pp. 196-197. "A Johns Hopkins Egyetem csillagászai meghatározták a Világegyetem színét: azt a színt értve ezen, amelyet akkor látnánk, ha valami módon - erősségük arányában súlyozva - egyszerre tudnánk érzékelni a világűrből felénk érkező összes fényt. "Eszerint az univerzum színe kissé zöldbe hajló halvány türkiz." [HAI.]

E.T. lehelete. Bioasztronómia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. febr. 22. 8. sz. pp. 227-229. Oxigén és metán kimutatása a tervezett PTF (Terrestrial Planet Finder)és az ESA hasonló Darwin-műholdja segítségével. [HAI.]

KISS L. László: A kisbolygóktól a csillaghalmazokig. A CCD-technikával. = Élet és Tudomány 57. 2002. febr. 22. 8. sz. pp. 239-243. [KSZ.]

F.L.I. [FODOR Lajos István]: Kulin György-emlékérem Ponori Thewrewk Aurélnak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. febr. 22. 8. sz. p. 251. [HAI.]

Biszextilis naptár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. febr. 22. 8. sz. p. 252. "...Felső-Egyiptomban egy olyan sztélét találtak, amelyre egy 2200 éves királyi dekrétumot véstek. Az uralkodó rendelete kimondta: az egyiptomi naptárban biszextilis éveket kell bevezetni. [...] III. Ptolemaiosz Kr. e. 238-ban bevezette a biszextilis naptárt, vagyis a 365 napos egyiptomi naptárhoz minden negyedik évben egy kiegészítő napot csatolt. ..." Forrás: La Recherche. [HAI.]

Sosem halványuló kozmikus jelzőfények. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. febr. 22. 8. sz. p. 253. "...Dan Schwartz, a Harward-Smithonian Asztrofizikai Központ munkatársa szerint a kvazárok közepében lévő szupernehéz feketelyukból kiinduló vékony plazmanyaláboktól (jetektől) származó röntgensugárzás (röviden: röntgenjet) ilyen kozmikus jelzőfény..." Forrás: New Scientist. [HAI.]

GEO-600: a gravitációs hullámok nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. márc. 1. 9. sz. p. 284. "...A német-angol GEO-600 program keretében 1995 óta épülő berendezés egy óriási lézerinterferométer..." Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung. [HAI.]

Olvadt holdköpeny. Holdkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. márc. 8. 10. sz. p. 293. "A Love-féle számoknak a legújabb mérések alapján számított értékei arra engednek következtetni, hogy a Hold magja körül a köpeny legalább részben olvadt állapotban van..." [HAI.]

Az élet meteoritháton érkezett? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. márc. 8. 10. sz. p. 316. "...A Föld és a Mars fejlődésének korábbi szakaszában, amikor mindkét bolygót a mainál nagyságrendekkel több üstökös és meteoritbecsapódás érte, számottevő fizikai anyagcsere ment végbe köztük. S ha bármelyiken kialakultak mikroorganizmusok, akkor azok el is juthattak egyikről a másikra..." Forrás: New Scientist. [HAI.]

FODOR Lajos István: Meteor csillagászati évkönyv 2002. = Élet és Tudomány 57. 2002. márc. 15. 11. sz. p. 331. Könyvismertetés. [KSZ.]

Tüzes kozmikus tangó. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 57. 2002. márc. 22. 12. sz. pp. 355-356. A nagy energiájú gamma-kitörések forgó fekete lyukak és kísérőik táncából származhatnak. [VEJ.]

Mégis bézs az ég? Röviden. = Élet és Tudomány 57. 2002. márc. 22. 12. sz. p. 379. A világegyetemben a csillagok által kibocsátott fénymennyiség átlagértéke az eddigi halványtürkizzel szemben bézs színű, ismerte el Ivan Baldry, amerikai kutató. [VEJ.]

Digitális Mars-térkép. Röviden. = Élet és Tudomány 57. 2002. márc. 22. 12. sz. p. 379. A Mars Global Surveyor felvételei alapján készült minden idők legrészletesebb térképe a vörös bolygóról. [VEJ.]

A Jupiter röntgenvillámai. Jupiterkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. márc. 29. 13. sz. pp. 387-388. "...a hatalmas, gigawattos teljesítményű inpulzusok szabályos, 45 perces időközökben, és pontosan a Jupiter északi mágneses pólusa fölül érkeznek..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Március - április. = Élet és Tudomány 57. 2002. márc. 29. 13. sz. p. 396. A lap új, havi rovata az aktuális csillagászati jelenségekről és az égbolt leglátványosabb objektumairól. [KSZ.]

Oázisok a Marson? Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 5. 14. sz. pp. 419-420. [HAI.]

A legtávolabbi galaxis. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 12. 15. sz. pp. 452-453. "Egy nemzetközi kutatócsoport minden eddiginél távolabbi galaxist fedezett fel: csillagai az elsők között lehettek, amelyeknek kigyúló fényei véget vetettek a kozmikus sötétség korának. A Hawaii Egyetem csillagászprofesszora, Esther Hu vezette csoport által fölfedezett galaxis tőlünk 15,5 milliárd fényévre van, s fénye a Bumm után mintegy 780 millió évvel indult el felénk. ..." [HAI.]

FODOR Lajos István: Holdautó születik. Beszélgetés Pavlics Ferenc professzorral. 1. = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 12. 15. sz. pp. 457-458. Az Apollo-program holdautójának tervezője. [KSZ.]

KISS Csongor: Terkán Lajos. = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 12. 15. sz. p. 471. Csillagász, egyetemi magántanár, főobszervátor 125 éve, 1877. ápr. 28-án született Székesfehérváron. [KSZ.]

SZABADOS László: Csillagkeletkezés galaktikus méretekben Csodálatos világegyetem. 9. = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 12. 15. sz. pp. 472-473. [KSZ.]

Gyilkos szupernóva. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 12. 15. sz. pp. 476-477. "Mintegy 2 millió éve egy robbanó csillagból érkező kozmikus sugárzás legalább részben megsemmisítette a Földet védő ózonréteget, s ezzel számos tengeri faj pusztulását okozta - állítják amerikai kutatók, akik úgy vélik, sikerült a "tettest" is azonosítaniuk..." Forrás: New Scientist. [HAI.]

Gravitációs-hullám-vadászat - potom áron. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 12. 15. sz. pp. 476-477. Ezredmásodperces pulzárok jeleiben kimutathatók lehetnek a fekete lyukak ütközésekor és összeolvadásakor keletkező gravitációs hullámok. Forrás: New Scientist. [HAI.]

Kozmikus hullámverés. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 19. 16. sz. pp. 483-484. "A Gemini adatai a galaktikus jetek eddig kevésbé ismert jellegzetességeit tárják fel..." [HAI.]

"Halvány bolyhok" két közeli galaxisban. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 19. 16. sz. p. 486. "Egy közeli galaxisban gömbhalmazok után kutató csillagászok eddig ismeretlen fajta csillaghalmazokat fedeztek fel. A jellegzetes gömbhalmazoknál sokkal nagyobb kiterjedésű és halványabb csillagcsoportosulások először a Hubble űrtávcsőnek a NGC 1023 lencseszerű galaxisról készült felvételin bukkantak fel..." [HAI.]

Fergeteges égi tánc. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 26. 17. sz. p. 515. Az RX J0806.3+1527 kettőscsillag az egyenlítőtől északra a Rák csillagképben található, és először mint változó fényességű röntgenforrást fedeztek fel, amely minden 5 percben rövid időre elsötétül..." [HAI.]

FODOR Lajos István: Expedíciók a Holdon. Beszélgetés Pavlics Ferenc professzorral. 2. = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 26. 17. sz. pp. 522-524. [KSZ.]

Hogyan keressünk idegen "Földeket"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 26. 17. sz. pp. 540-541. Forrás: New Scientist. [HAI.]

Fekete lyukak "Brown-tánca"? = Élet és Tudomány 57. 2002. ápr. 26. 17. sz. p. 540. Forrás: New Scientist. [HAI.]

Ősi csillaghamu. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 3. 18. sz. p. 547. 5-6 körüli vöröseltolódású kvazárok vizsgálati eredményei. [HAI.]

A fekete lyukak dala. Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 3. 18. sz. pp. 548-549. "...az óriás méretbeli különbség ellenére az aktív galaxismagok és a feketelyukakat tartalmazó bináris rendszerek legbelső tartományaiban lényegében nagyon hasonló folyamatok nagyon hasonló eredményekre vezetnek..." [HAI.]

HORVÁTH András: Az űrtávcső felújítása. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 3. 18. sz. pp. 556-558. 2002. márc. 4-8-ig az űrben felújították a Hubble űrteleszkópot. [KSZ.]

A ma és a holnap csillagászata, 1952. április 30. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 3. 18. sz. p. 567. Visszatekintő részlet az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

A csillagfizika kulcsábrája, 1977. május 6. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 3. 18. sz. p. 567. Visszatekintő részlet az 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Április - május. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 3. 18. sz. p. 568. [KSZ.]

Ütköző galaxisok röntgenképe. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 10. 19. sz. pp. 580-581. [HAI.]

SZABADOS László: Kölcsönható galaxisok. Csodálatos világegyetem. 10. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 10. 19. sz. pp. 592-593. [KSZ.]

Játék. ÉT matúra. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 10. 19. sz. Diákoldal p. [112.] Aki először pásztázta az eget távcsővel. Hogyan mérhető meg a fény sebessége. A fénysebesség és a Galilei-holdak. Plusz 4 kérdés az olvasónak. [HAI.]

FODOR Lajos István: A marsjárók. Beszélgetés Pavlics Ferenc professzorral. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 10. 19. sz. pp. 595-597. Közreműködött az 1997-ben Marsra érkezett Sojourner marsautó tervezésében. [KSZ.]

Egyre satnyább kvazárok? Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 17. 20. sz. p. 612. "...a hozzánk közelebb eső, fiatalabb aktív galaxismagokban jóval kisebb tömegű fekete lyukak vannak, mint amilyeneket a nagyon távoli múlt kvazáraiban láthatunk..." [HAI.]

A tejútrendszer legöregebb "órái". Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 24. 21. sz. pp. 643-644. "...ősi fehér törpék kora 12 és 13 milliárd közötti." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A Hubble káprázatos új világa. Nagyjavítás után. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 24. 21. sz. pp. 648-650. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Május - június. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 31. 22. sz. p. 680. [KSZ.]

Holdfogyatkozás - távcsővel. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 31. 22. sz. p. 683. "Június 24-én részleges (vagy félárnyékos) holdfogyatkozást figyelhetnek meg az eget kémlelők." [HAI.]

Újabb Jupiter-holdak. Röviden. = Élet és Tudomány 57. 2002. máj. 31. 22. sz. p. 701. "A Jupiter újabb 11 holdját fedezték fel amerikai tudósok, s ezzel 39-re nőtt az óriásbolygó ismert útitársinak száma." [HAI.]

Fiatal csillagok "talpig zűrben". A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 7. 23. sz. pp. 708-709. Fiatal csillagok csoportosulása és rendkívül bonyolult, egymásra ható mozgásrendszerük Matthew Bate, az Exeteri Egyetem csillagászának számítógépes szimulációjában. [VEJ.]

SUHAI Bence - HORVÁTH Gábor - BERNÁTH Balázs - BARTA András - BAOS Attila - WEHNER, Rüdiger: Hőlégballonos fényvadászat. Az utolsó polarizálatlan pont. = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 7. 23. sz. pp. 715-718. "Elsőként sikerült megfigyelnünk a légköri polarizáció utolsó, eddig még senki által sem észlelt neutrális pontját. Hőlégballonról 1800 látószögű képalkotó polarimetriával vizsgáltuk a földfény színképi és polarizációs tulajdonságait, és elméletileg várt helyén sikerült kísérletileg igazolnunk a negyedik neutrális pont létezését. ..." [HAI.]

Meteorit a Merkúrról. Röviden. = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 7. 23. sz. p. 731. Az NWA 011 jelű meteorit nem a Vestáról, hanem a Merkúrról került a Földre, vélik a szakemberek. [VEJ.]

Játék. ÉT matúra. = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 7. 23. sz. Diákoldal melléklet. 11. 16. sz. p. 128. "Égbolt polarizáció. [...] Negatív minta. A normál égboltfény (zöld, illetve kék színárnyalatokkal jelzett) "pozitív polarizációja" dominál, azaz a szórt égboltfény polarizációs iránya többé-kevésbé merőleges a megfigyelőn, a Napon és az égbolt megfigyelt pontján átmenő szóródási síkra. Teljes napfogyatkozáskor megfordult a helyzet, és az égboltfény (sárga, illetve vörös színárnyalatokkal jelzett) "negatív polarizációja" vált dominánssá." Plusz 4 kérdés az olvasónak. Köztük az első: "Mikor vonult végig hazánkon utoljára a teljes napfogyatkozás? A. 1990. augusztus 12.; B. 1999. augusztus 26.; C. 2000. augusztus 12." Nincs köztük a helyes válasz! (1999. augusztus 11.) A hozzá legközelebb eső B-t fogadták el helyesnek. [HAI.]

Csírák a Nagy Bumm parazsában. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 14. 24. sz. pp. 739-741. Az első egyenetlenségek, sűrűségingadozások, melyek az ősrobbanás utáni állapotban felismerhetők, mintegy 14 milliárd évesek. [VEJ.]

Öreg kvazár nem vén kvazár. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 14. 24. sz. pp. 741-742. Évmilliárdok után sem passzívak a kvazárok; valószínűleg ők a forrásai az ultranagy energiájú kozmikus sugaraknak. [VEJ.]

HORVÁTH András: Foltok a Marson. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 14. 24. sz. pp. 748-750. A Mars Odyssey és a Mars Global Surveyor képei és adatai a bolygó felszínéről. Merész reményekre jogosító, de még vitatott elméletek a jelenségek eredetéről. A Mars Global Surveyor képein feltételezhetően biológiai eredetű foltokat találtak magyar kutatók, Bérczi Szaniszló, Gesztesi Albert, Horváth András, Gánti Tibor, Szathmári Eörs. [VEJ.]

WIRTH Endre: Az Aqua. Új időjárási műhold. = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 14. 24. sz. pp. 759-760. Meridionális pályán kering, 705 km-es magasságban. Feladata a víz körforgásával kapcsolatos folyamatok figyelése. A NASA közleményei nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH András: A hátlapon. Marsi vízfolyások. = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 14. 24. sz. p. 799., hátsó külső borító. A Mars déli féltekéjének víztérképe és egy fotó, amely friss vízfolyásnyomokra emlékeztető alakzatokat mutat. [VEJ.]

MUNKÁCSY Katalin: Nyári napfordulón mérjük meg a Föld sugarát! = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 21. 25. sz. Diákoldal pp. [129-131.] [KSZ.]

Új anyagformák? Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 28. 26. sz. pp. 804-805. "Két különleges csillagra bukkant a NASA Chandra röntgen űrobszervatóriuma - az egyik túlságosan kicsi a másik túlságosan hideg..." Az RXJ1856.5-3754 és a 3C58 csillagok megfigyelési eredményeiből levont következtetések. [HAI.]

Juliusi égi szépségek. = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 28. 26. sz. p. 819. A Telescopium Távcsőbolt fizetett hirdetésében (x) mélyégobjektumok észlelésére buzdít, kiemelve az M57 gyűrűs ködöt és az M13 gömbhalmazt. [HAI.]

KERESZTURI Ákos. Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 57. 2002. jún. 28. 26. sz. p. 824. [KSZ.]

Egy "otthonos" exobolygórendszer. Exobolygókutataás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. júl. 5. 27. sz. p. 837. Az 55 Cancri bolygórendszeréről. [HAI.]

Hunyorgó csillag, születő bolygó? Röviden. = Élet és Tudomány 57. 2002. júl. 5. 27. sz. p. 859. "Az Unicornis csillagkép KH 15D jelű csillagának fényét szabályos időközönként eltakarja valami..." [HAI.]

Kisbolygóütközés - a veszély elmúlt. Röviden. = Élet és Tudomány 57. 2002. júl. 5. 27. sz. p. 859. "Mindössze 120 ezer kilométer távolságban süvített el a Föld mellett június 14-én egy kisbolygó [...] a 2002 MN névre keresztelt égitest..." [HAI.]

Lyukakat fog fúrni a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. júl. 5. 27. sz. p. 861. "2003. május végére tervezik egy űrszonda felbocsájtását a Mars tanulmányozására, s azt egy hónappal később egy második Mars-szonda követi majd. A leszállás után kilépő marsjárókhoz már most elkészült az a kis fúrógép, amely egy robotkar végén lyukakat fog fúrni a felületi sziklákba..." [HAI.]

Elemek "újraelosztása" a Világegyetemben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 57. 2002. júl. 12. 28. sz. pp. 867-868. Szupernóvarobbanások alkalmával óriási anyagtömegek szóródnak szét nagy sebességgel a térbe, s játszanak új szerepet az Univerzum életében. [VEJ.]

Krakkó visszakapta a Cosmographiát. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. júl. 12. 28. sz. p. 892. "Németország visszaad Lengyelországnak 18 könyvritkaságot, amelyeket korábban az egyik legnevesebb lengyel könyvtárból loptak el. [...] A művek a közül a 94 kötet közül valók, amelyeknek az eltűnését 1999 áprilisában fedezték fel a krakkói, 3,5 millió kötetes Jagelló Könyvtárban. (A 600 éves intézményben tanult Copernicus, de II. János Pál pápa is.) [...] A könyveket egy königsteini aukciós ház kínálatában fedezték fel, s miután a lengyelek beperelték az aukciós házat, egy német bíróság a kötetek visszaadását rendelte el. A kötetek között van a görög csillagász, Ptolemaiosz Cosmographiájának egy XV. századi kiadása is, amely 570 ezer dollárt ér. ..." A Warsaw Daily nyomán. [HAI.]

Ifjú csillagok egy ősi galaxisban. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 57. 2002. júl. 19. 29. sz. pp. 900-901. A Hubble és az ESO nagyon nagy távcsövének [VLT] felfedezése: az NGC 4365 öreg, "nyugodt" galaxis belsejében meglepően fiatal csillaghalmazok, csillagok találhatók. [VEJ.]

SZABADOS László: Az Orionban vadászva. Csodálatos Világegyetem. 11. = Élet és Tudomány 57. 2002. júl. 19. 29. sz. pp. 916-917. A Hubble-örökségben tallózva. Az űrtávcső által készített felvételek: porkorong a csillagok körül, a Trapéz-halmaz, a Lófej-köd. A felvételek részletes leírása. [VEJ.]

Üzenet a Naprendszer pereméről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. júl. 19. 29. sz. p. 923. A több mint 30 éve felbocsátott Pioneer 10 űrszonda, jóval túl a Plútó pályáján, még mindig sugároz adatokat a Földre. A BBC írása alapján. [VEJ.]

Menekülő fény. A tudomány új eredményei. Első kézből. Röntgencsillagászat. = Élet és Tudomány 57. 2002. júl. 26. 30. sz. p. 931. A Chandra és az XMM-Newton röntgenobszervatórium feltérképezi a fekete lyukak körül kaotikusan örvénylő gáztömegeket. [VEJ.]

Miből van a neutroncsillag? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 2. 31. sz. p. 965. A Chandra röntgenobszervatórium megfigyelései választ adhatnak arra a kérdésre, hogy tartalmaznak-e a neutroncsillagok olyan egzotikus anyagformákat, amiket még nem ismerünk. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 2. 31. sz. p. 972. Csillagtérkép és szöveges leírás. Meteorraj, bolygók, jelenségek. [VEJ.]

Rovarrobot a Marsra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 2. 31. sz. p. 988. K. M. Isaac, a Missouri-Rolla Egyetem professzora Entomopter néven különös kutatórobot kifejlesztését javasolja. A BBC News cikke nyomán. [VEJ.]

Bolygóközi Szuperúthálózat. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 9. 32. sz. p. 995. "...A Nap és a bolygók körül és között a gravitációs erők összjátéka csőlabirintushoz hasonlóan kanyargó virtuális alagutak rendszerét hozza létre, amelynek járataiban nemcsak mesterséges űrszondák, hanem üstökösök és kisbolygók is meglepően kevés energia befektetésével "közlekedhetnek"..." [HAI.]

HORVÁTH András: Égi kövek kutatói. Üzenetek a Marsról. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 9. 32. sz. pp. 1010-1012. Beszámoló a június 11-e és 13-a között a tokiói Nemzeti Sarkkutató Intézetben megtartott 27. Antarktiszi Meteoritszimpóziumról, ahol több mint nyolcvan japán és néhány amerikai, angol, magyar, német és indiai kutató vett részt. A tanácskozás szenzációja a legfrissebb, Marsról származó meteoritok bemutatása volt. Féléves időtartamra megkapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató csoportja a japán intézet holdi és marsi mintákat is tartalmazó egyik meteoritvékonycsiszolat-gyüjteményét. [HAI.]

Távoli értelmes lények. Röviden. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 9. 32. sz. p. 1019. "Seth Shostak, a kaliforniai SETI Intézet egyik vezető csillagásza szerint nem kizárt, hogy 25 éven belül választ kapunk a nagy kérdésre, vannak-e Földön kívüli értelmes lények valahol a világegyetemben. A bizakodás alapja, hogy szédületes fejlődés előtt állnak a távoli csillagok kutatására alkalmas eszközök, ezzel látványosan nő az esélye annak, hogy a kozmikus szénakazalban megtaláljuk az értelmes élet gombostűit." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kisbolygónézőben. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 16. 33. sz. pp. 1028-1029. A 2002 NY40 jelzésű aszteroidáról, amely 2002 augusztus 18-án a Föld-Hold távolság 1,3-szeresére közelítette meg a Földet. [HAI.]

SZABADOS László: A szépség faggatása. Csodálatos világegyetem. 12. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 16. 33. sz. pp. 1044-1045. Planetáris ködök. [KSZ.]

Nyári rejtvényjáték. 7. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 16. 33. sz. p. 1048. A képen Kossuth Lajos ül egy asztalnál, amelyen lencsés távcsöve van. [KSZ.]

Rejtélyes "vasgyár" a korai Világegyetemben. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 23. 34. sz. pp. 1059-1060. ..."a Napnál sok milliárd évvel öregebb APM 08279+5255 kvazárban, amelynek fénye a Nagy Bumm utáni 1,5 milliárd évről érkezik hozzánk, arányait tekintve háromszor annyi vas van, mint az ősrobbanás után 9 milliárd évvel kialakult Naprendszerben..." [HAI.]

Csillagászkodás - nappal. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 23. 34. sz. p. 1078. A Telescopium Távcsőbolt fizetett hirdetésében (x) a Nap észlelésére buzdít. [HAI.]

CS. LENGYEL Beatrix - JUHARI Zsuzsa: Ki ő? 7. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 23. 34. sz. p. 1081. A képen Kossuth Lajos ül egy asztalnál, amelyen lencsés távcsöve van. [KSZ.]

Űrburger. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. aug. 23. 34. sz. p. 1084. "A Hubble űrtávcső egyik legújabb felvételén hatalmas égi hamburger látható. A "Gomez Hamburgere " nevű objektum valójában egy, az élete végén járó Nap-szerű csillag, mely már nagymennyiségű gáz- és porburkát vetkőzte le, s idővel színpompás, fénylő planetáris köddé foszlik szét..." [HAI.]

"Hasasodik" a Föld. Geodézia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. szept. 6. 36. sz. p. 1125. "Műholdas adatok már 1998 óta jelzik, hogy a Föld gravitációsterének "kihasasodása" az Egyenlítőn egyre nő..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos. Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 57. 2002. szept. 6. 36. sz. p. 1140. [KSZ.]

Világkatasztrófa 3,5 milliárd éve. Geológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. szept. 13. 37. sz. pp. 1155-1157. "Egy geológuscsoport az eddig ismert legrégebbi meteorit becsapódás bizonyítékaira bukkant: a Science-ben megjelent tanulmány szerint mintegy 3,47 milliárd évvel ezelőtt hatalmas katasztrófa sújtotta a Földet..." [HAI.]

KISS Csongor: Heller Ágost. Krónika. = Élet és Tudomány 57. 2002. szept. 13. 37. sz. p. 1175. "...fizikus, fizikatörténész 100 éve, 1902. szeptember 4-én hunyt el Budapesten. [...] Akusztikával, csillagászattal és rokontudományokkal foglalkozott, 1878-ban Eötvös Loránd felkérésére megírta az Egyetem 1849-ben elpusztult gellérthegyi csillagvizsgálójának történetét..." [HAI.]

A Tunguz-meteor "titkának" megfejtése, 1977. szeptember 16. = Élet és Tudomány 57. 2002. szept. 13. 37. sz. p. 1175. "1908. június végén egy tekintélyes méretű, de nem túl nagy tömegű kozmikus eredetű test - ilyenek az üstökösök magjai - ütközött a Földnek. A test a felső légkörben lefékeződött, mozgási energiája hőenergiává alakult, s ez az óriási energiamennyiség pillanatok alatt elpárologtatta a kozmikus jövevény anyagát. Óriási lökéshullám keletkezett, s amikor a gőz az üstökös magja előtt összesűrűsödött, a tűzgolyó felrobbant, s a robbanás után lehűlő gőz- és gázfelhőből lassan kicsapódtak a mikroszkopikus méretű maradványok. Ezek sokáig lebegtek a levegőben, majd 1-2 óra, illetőleg nap után a felszínre hullottak, ahol elsősorban a tajga tőzegláp növényei építették be őket a testükbe, s ott, illetőleg a keletkező tőzegrétegben időben és térben jól azonosíthatóan mindmáig megmaradtak." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Lebegő tűzgolyók. Űrfizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. szept. 20. 38. sz. pp. 1188-1189. "A lángok súlytalanságban különösen viselkednek: piciny, sejtelmesen derengő golyókká hasadnak, amelyek könnyedén tovalibegnek: viselkedésük tanulmányozása segíthet abban, hogy a kutatók megfejtsék az égés folyamatának még létező titkait itt a Földön is. [...] Több év szünet után ez év végén és a jövő év elején a Columbia űrrepülőgép fedélzetén ismét repülni fog a feljavított s immár SOFBALL-2-nek elnevezett kísérletsorozat, amelyben a tűzgolyókat 25-167 percen át engedik égni. Eközben műszerek mérik majd hőmérsékletüket, fényességüket, hőleadásukat, továbbá az égés végtermékeinek összetételét. ..." [HAI.]

FREY Sándor: Az égre nézve a Földet "látni". Űrgeodézia. = Élet és Tudomány 57. 2002. szept. 20. 38. sz. pp. 1192-1194. [KSZ.]

SCHMIDT Antal: Volt élet a Marson. Beszélgetés Dr. Friedmann Imre akadémikussal. = Élet és Tudomány 57. 2002. szept. 27. 39. sz. pp. 1237-1239. [KSZ.]

SZABADOS László: Extragalaktikus csillagbölcsők. Csodálatos világegyetem. 13. = Élet és Tudomány 57. 2002. szept. 27. 39. sz. pp. 1240-1241. [KSZ.]

KORPÁSSY Péter: "Téli álomba vonul" A Nap. A hátlapon. = Élet és Tudomány 57. 2002. szept. 27. 39. sz. p. 1246., hátsó külső borító. "Hátlapunk fotói mind ugyanazon a helyen készültek a lenyugvó napról, mégpedig a balatonszemesi móló végéről. Az első felvétel az őszi napéjegyenlőség napján, szeptember 23-án készült, az utolsó november 12-én, és valamennyi nem sokkal naplemente előtt. A képek az elmúlt két-három évben születtek. Jól látható, hogy október folyamán hogyan "kel át" a nap a Balatonon. Novembertől a naplemente már a déli partra kerül át. Ott is marad egész télen. Kora tavasszal a nap megint "átkel" a Balatonon, és a naplementék visszakerülnek az északi partra. A jelenség időbelileg szimmetrikus a téli napforduló dátumához képest. December 22 + x nap elteltével ugyanott megy le a nap, mint december 22 - x nap esetén. ..." [HAI.]

Stein-henge? Röviden. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 4. 40. sz. p. 1275. "Az emberiség legrégebbi csillagászai "obszervatóriumára" bukkantak - saját értékelésük szerint - a németországi Szász-Anhalt tartomány régész és csillagász szakértői..." [HAI.]

Gyűrű a gyűrűben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 4. 40. sz. pp. 1276-1277. A Hoag-Objektum képe, melyet a HST készített. Új feladat a kutatóknak: hogyan jöhetnek létre ilyen alakzatok? Forrás: NASA/The Hubble Heritage Team [STScl/AURA] [VEJ.]

Orosz lesz a harmadik űrturista. Röviden. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 4. 40. sz. p. 1277. Szergej Polonszkij üzletember megkezdte a felkészülést a nemzetközi űrállomásra történő utazáshoz. [VEJ.]

"Átmeneti" fekete lyukak - váratlan környezetben. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 11. 41. sz. pp. 1283-1285. "A NASA Hubble űrtávcsövével közepes méretű fekete lyukakat mutattak ki olyan csillaghalmazokban, ahol nem is számítottak a jelenlétükre..." [HAI.]

Októberi csillagászkodás. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 11. 41. sz. p. 1288. >A Telescopium Távcsőbolt hirdetésében észlelésére ajánl néhány októberben megfigyelhető égi objektumot. [HAI.]

KISS Csongor: Kéri B. Ferenc. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 11. 41. sz. p. 1304. Jezsuita természettudós, csillagász, műszerkészítő 300 éve, 1702. október 10-én született Kenézlőn. [KSZ.]

Infravörös teleszkóp repülőgépen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 11. 41. sz. p. 1308. "Egy 2,5 méteres infravörös távcső lesz annak a repülő obszervatóriumnak a fő műszere, amelyet a csillagászok 2004 őszén szándékoznak felküldeni, s amely a spektrum infravörös tartományában vizsgálódik majd. A műszert egy e célra átépített Boeing 747SP fedélzetén helyezik el, amely 12 ezer méteres magasságban fog repülni. ..." [HAI.]

Az inflációs modell újabb bizonyítéka. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 18. 42. sz. pp. 1316-1317. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás kutatása. A "felfúvódó" Világegyetem bizonyítéka lehet. [VEJ.]

BÉRCZI Szaniszló: Miért gyűjtjük a meteoritokat? Vékony csiszolatok Japánból. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 18. 42. sz. pp. 1328-1330. A kisbolygók anyagtörténeti kutatása. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 18. 42. sz. p. 1337. Csillagtérkép, bolygók, jelenségek. [VEJ.]

A legérzékenyebb Cserenkov-távcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 18. 42. sz. p. 1339. A namíbiai Gamsbergben helyezték üzembe a kozmikus sugárzást vizsgáló műszert. [VEJ.]

Vasfelhők úsznak az égen. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 25. 43. sz. pp. 1348-1349. A barna törpék légkörében is végbemennek időjárási változások, ám ott a felhők nem vízpárát, hanem vascseppeket tartalmaznak. A HST legújabb felfedezettjei. [VEJ.]

"Nehézammónia" a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. okt. 25. 43. sz. p. 1372. Amikor a nitrogénhez három deutériumatom kapcsolódik. Mintegy 500-1000 fényévnyi távolságban, mínusz 263 Celsius fokú felhőkben találták a Perseus csillagképben. A Max Planck Society cikke alapján. [VEJ.]

Jet-történet: bölcsőtől a sírig. A tudomány új eredményei. Első kézből. Röntgencsillagászat. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 1. 44. sz. pp. 1380-1381. Plazmacsóvák születése és elhalása egy-egy csillag összeomlásakor. [VEJ.]

Változó fénysebesség? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 1. 44. sz. p. 1404. Paul Davies ausztrál asztrofizika-professzor állítása szerint a fény sebessége a Világegyetem fejlődése során változott - lassult. "A fénysebesség a Nagy Bumm idején akár végtelen is lehetett, ami sok mindent megmagyarázna, amit ma nem értünk." A Nature cikke nyomán. [VEJ.]

Csillag a fekete lyuk peremvidékén. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 8. 45. pp. 1412-1413. A Max Planck Institute kutatói Tejútrendszerünk közepe táján megfigyeltek egy csillagot, mely pályája mentén egy óriási fekete lyukhoz közelít. A SgrA S2 jelű csillaga. [VEJ.]

SZABADOS László: Ahol a Naprendszer nem ér véget. A legkülső bolygó. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 8. 45. pp. 1429-1431. Befogott üstökösök. A Kuiper-öv "lakói". A Plútó és rokonai. Kentaurok, Quaoar. Kuiper-övek - messziről. [VEJ.]

Földrögök a Holdon. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrobiológia. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 15. 46. sz. pp. 1444-1445. A Föld kialakulása után még az űr tele volt kisbolygónyi szikladarabokkal, ezért az ütközések mindennaposak voltak. A szilánkok messzire repültek. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 15. 46. sz. p. 1464. Csillagtérkép, bolygók, jelenségek. [VEJ.]

Lajka nem akkor és nem úgy halt meg. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 15. 46. sz. p. 1468. Az első élőlény, mely az űrbe utazott, korábban, és fájdalmasabb körülmények között múlt ki, mint azt a korabeli híradások állították. A BBC News cikke alapján. [VEJ.]

Neutrínók "galaxismérlegen". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 15. 46. sz. pp. 1468-1469. Kozmológusok erőfeszítései az Univerzumban található neutrínók mennyiségének, arányának meghatározásában. A Physical Rewiev Focus cikke nyomán. [VEJ.]

Könyvtermés. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 22. 47. p. 1491. Könyvismertetés. James Trefil "Távoli világok" című gyönyörű fotóalbumát R. S. N. mutatja be részletes írásában. [VEJ.]

SZABADOS László: Gömbhalmazok belülről és kívülről. Csodálatos világegyetem. 14. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 22. 47. pp. 1492-1493. A NASA/STSCI/AURA látványos felvételeit bemutató ismertető írás Tejútrendszerünk objektumairól. [VEJ.]

Sikeres űrtalálka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 22. 47. sz. p. 1501. A NASA Stardust űrszondája sikeresen megközelítette az Annefrank kisbolygót. Végső célja a Wild 2 üstökös. A BBC News írása nyomán. [VEJ.]

Csillag a világegyetem hajnaláról. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 29. 48. sz. pp. 1507-1508. "...A HE 0107-5240 jelzésű csillagban a nehezebb elemek részaránya minden eddig látottnál kevesebb: mindössze kétszázezred része a Napban mérhetőnek,..."[HAI.]

PERJÉS Zoltán: Új ablakok a világegyetemre: röntgenképek. Fizikai Nobel-díj, 2002. [1.] = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 29. 48. sz. pp. 1519-1522. Riccardo Giacconi fizikus kapta a fizikai Nobel-díjat egyik felét, röntgencsillagászati kutatásaiért. [KSZ.]

Hidrogénfelhők a Tejútrendszer fölött. = Élet és Tudomány 57. 2002. nov. 29. 48. sz. p. 1532. "Csillagászok hatalmas, mintegy 100 fényév kiterjedésű hidrogénfelhőket fedeztek fel magasan a Tejútrendszer fölött..." Forrás: Scientific American. [HAI.]

Két szupernehéz fekete lyuk egy galaxisban. A tudomány új eredményei. Első kézből. Röntgencsillagászat. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 6. 49. sz. pp. 1539-1540. Első ízben sikerült két egymás melletti objektumot azonosítani, melyek néhány száz millió év múlva összeolvadnak. Az NGC 6240 magja. [VEJ.]

Száguldó mikrokvazár. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 6. 49. sz. pp. 1540-1541. A GRO J1655-40 fekete lyuk, látható kísérőcsillagát magával vonszolva 400 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguld keresztül Tejútrendszerünkön. [VEJ.]

GAJZÁGÓ Éva: Új ablakok a világegyetemre: neutrínócsillagászat. Fizikai Nobel-díj, 2002. 2. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 6. 49. sz. pp. 1551-1554. Az eltűnt napneutrínók. Van-e Nap az égen? Átalakuló neutrínók? Az 1987A szupernóva. Marx György professzor kezdeményezése. Raymond Davis Jr. és Masatoshi Koshiba kapta a fizikai Nobel-díjat másik felét, az asztrofizikában végzett munkásságukért, különös tekintettel a kozmikus neutrínók kimutatására. [HAI.]

Kvarkrögök ütköztek a Földnek? A tudomány új eredményei. Első kézből. Geofizika. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 13. 50. sz. pp. 1572-1573. Szeizmikus mérések fölkeltették annak gyanúját, hogy a Földön kvarkrögök, ún. nukleáritok száguldottak át. A világűrből érkező kvarkrög olyan sűrű, hogy egy vörösvértest méretű darab akár egy tonna tömegű is lehet. [HAI.]

SZABLYÁR Péter: Kossuth Lajos, az amatőr csillagász. Az óriásbolygó színeiről. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 13. 50. sz. pp. 1574-1576. "A csillagok színváltozásáról". A színképelemzés fejlődéséről. A "Jupiter vegyalkata". A Jupiter - mai szemmel. [VEJ.]

KOSSUTH [Lajos]: A csillagok színváltozásáról. - Levél Mednyánszky Sándorhoz - = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 13. 50. sz. p. 1575. Részletek egy Turinban, 1871. febr. 21-én kelt leveléből. A Nap fényével, az általános fényvisszaverődéssel foglalkozik. [VEJ.]

Csillagászat anno 1871. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 13. 50. sz. p. 1576. Ebben az időben Naprendszerünk égimechanikai feltérképezése nagy vonalakban befejeződött. [VEJ.]

Váltás a Nemzetközi Űrállomáson. Röviden. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 13. 50. sz. p. 1595. Az Endeavour űrsikló két amerikai és egy orosz űrhajóssal váltotta le az űrállomás két orosz és egy amerikai személyzetét. [VEJ.]

Kozmikus elektrongyorsítók. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 20. 51-52. sz. p. 1607. Az ESO nagyon nagy távcsőrendszere [VLT] lélegzetelállító felvételei a mintegy egymilliárd fényévnyire lévő 3C 445 rádiógalaxisról. [VEJ.]

KISS L. László: A vörös óriásoktól a fehér törpékig. Óriáscsillagok fényváltozásai. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1622-1625. Harmadik díjat nyert cikk az Élet és Tudomány és az OTKA 2002. évi pályázatán. Amatőrök adatainak megbízhatósága. Rezgő csillagok. Az Y Persei, a típusváltó csillag. Úton a káosz felé... Az X Her, az Y Per és az R Cyg változócsillagok fénygörbéivel. [VEJ.]

Amatőrök égen-földön. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 20. 51-52. sz. p. 1623. Változócsillag-megfigyelés. Az amatőrök "speciális" szerepe a hivatásos csillagászoké mellett. [VEJ.]

Mira-típusú változócsillagok. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 20. 51-52. sz. p. 1623. Felfedezésük története, a jelenség leírása. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. December - január. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1626-1627. Csillagtérképek, bolygók, jelenségek. [VEJ.]

[x]: Amatőrcsillagászok karácsonya. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 20. 51-52. sz. p. 1627. A reklám a Telescopium Távcsőboltot ismerteti. Kedvcsináló írás az ezidőtájt megfigyelhető égi objektumokról és az ezt lehetővé tevő optikai eszközökről. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika, 2002. Tovább épül az űrállomás. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1632-1636. Merre tovább, űrhajózás? Űrturizmus és egyéb újítások. Emberek a világűrben, 2002. Naprendszerkutatás. Gyakorlati űrtevékenység. [VEJ.]

Törpecsillag óriásbolygóval. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 20. 51-52. pp. 1656-1657. Az exobolygó-kutatás egyik jelentős eredménye: sikerült megmérni a Gliese 876 rendszer - tőlünk 15 fényévre - két bolygójának tömegét. A Discovery News cikke nyomán. [VEJ.]

A Marsról könnyű volt kiszakadni. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 57. 2002. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1660-1661. Mars-meteoritok a Földön. Kisebb kozmikus ütközések is előidézhették a kicsapódást. A Scientific American írása alapján. [VEJ.]

MARÓTI Tamás: Csillagászati események az Árpád-kori uralkodók pénzein. = Az érem. 58. 2002. 2. sz. pp. 43-51. [KSZ.]

  BERINDE, Stefan: A Földet megközelítő kisbolygókról. Űrbeli látogatóinkról. = Firka 12. 2002-2003. 2. sz. pp. 58-61. Föld-közeli kisbolygók ABC-je. A Földdel való ütközésre "jelölt" égitestek. A 2002 NT7 kisbolygó esete. [HAI.]

  KESZTHELYI Sándor: Látványos és érdekes csillagászati jelenségek 2021-tól 2040-ig. = Firka 12. 2002-2003. 2. sz. pp. 61-63. Jelenségek időrendben 2021. jún. 10-től 2040. nov. 18-ig. [HAI.]

  SZENKOVITS Ferenc: Kozmológia. 7. = Firka 12. 2002-2003. 3. sz. pp. 96-100. Anyagformák a Metagalaxisban. "...barionos anyag, elektromágneses sugárzás, neutrínók, fekete lyukak, hideg sötét anyag , kozmikus "zárványok"." [HAI.]

  SZENKOVITS Ferenc: Kozmológia. 8. = Firka 12. 2002-2003. 4. sz. pp. 139-144. Fejezetcímek: A belátható világ általános jellemzői. Izotrópia. Homogenitás. A Metagalaxis tágulása. [HAI.]

  KOCSIS Edit: Naprendszerünkön kívüli bolygók felkutatása. = Firka 12. 2002-2003. 5. sz. pp. 191-193. "A megismert exobolygó-rendszerek nagyon különböznek saját bolygórendszerünktől és ez a tény megingatta a bolygók kialakulásának eddig ismert elméletét..." [HAI.]

  SZENKOVITS Ferenc: Kozmológia. 8. [! 9.] = Firka 12. 2002-2003. 6. sz. pp. 232-233. Fejezetcímek: A Világegyetem kora. Az elemek gyakorisága. Ez a rész is a 8. sorszámot kapta, mint az előbbi. [HAI.]

GELL-MANN, Murray: Szuperhúrokból áll az Univerzum? = Fizikai Szemle 52. 2002. jan. 1. sz. pp. 5-11. [PIR.]

SZALAY A. Sándor: Gitártól a galaxisokig. = Fizikai Szemle 52. 2002. ápr. 4. sz. pp. 123-124. [PIR.]

SIMON Tamás - SIK András: Jutalomúton az Andok távcsöveinél. = Fizikai Szemle 52. 2002. ápr. 4. sz. pp. 129-130. [PIR.]

  NÉMETH Judit: Marx György és a magyar kozmológia. = Fizikai Szemle 52. 2002. máj. 5. sz. p. 139. [HAI.]

  SZEGŐ Károly: Új eredmények az üstökösök fizikájából. = Fizikai Szemle 52. 2002. máj. 5. sz. pp. 149-151. [PIR.]

  SZENTESI György: Kármán Tódor és a rakétatechnika. = Fizikai Szemle 52. 2002. jún. 6. sz. pp. 180-183. [PIR.]

  ALMÁR Iván: Kármán és az űrhajózás. = Fizikai Szemle 52. 2002. jún. 6. sz. pp. 183-185. [PIR.]

  VÉRTESSY Sándor: Aki megtapogatta a Holdat. Rádió-dokumentumműsor Bay Zoltánról. = Fizikai Szemle 52. 2002. júl. 7. sz. pp. 217-223. [PIR.]

OBERHUMMER, Heinz: Testreszabott Univerzum. = Fizikai Szemle 52. 2002. szept. 9. sz. pp. 257-258. [PIR.]

SIK András: Keresztül az Egyesült Államokon. = A Földgömb 4.(20.) 2002. máj-jún. 3.(187.) sz. pp. 46-55. "Négy hét alatt persze csak pillanatnyi benyomások szerezhetők, ezért hosszabb megállóimat igyekeztem a természeti látnivalókhoz, illetve a bolygó- és űrkutatás központjaihoz igazítani." Mars Yard. p. 49.; Lowell Obszervatórium. p. 51.; Barringer-kráter. p. 53.; Kennedi-űrközpont. pp. 54-55. [RON.]

PUSZTAY Sándor: A misztikus Bretagne. = A Földgömb 4.(20.) 2002. júl-aug. 4.(188.). sz. pp. 78-79. A Carnac térségében található több mint 3000 megalitikus emlékről, dolmenek, menhírek, alignementek. [SRG.]

KESZEI Balázs: Az Alpok lehelete. Az Irottkő Naturpark természeti értékei. Magyarország természeti értékei. = A Földgömb 4.(20.) 2002. szept-okt. 5.(189.). sz. pp. 20-29. Napóra az Irottkő-i kilátón. p. 28. [SRG.]

FÁBIÁN Tamás: Maja ösvényeken Mexikóban és Guatemalában. 3. = A Földrajz tanítása 10. 2002. szept. 4. sz. pp. 22-24. Maja csillagászatról és naptárról. [SRG.]

SZÉKELY Domokos: 225 éve született K. Fr. Gauss, a világhírű matematikus és geodéta. = Geodézia és Kartográfia 54. 2002. 3. sz. pp. 42-43. [KSZ.]

GERCSÁK Gábor: Honterus-emlékkönyv. Kiadta az Országos Széchényi Könyvtár és az Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 244 oldal. Ár: 2000 Ft. = Geodézia és Kartográfia 54. 2002. 5. sz. pp. 43-44., címoldal (Honterus planiszférájának a déli félgömb csillagképeit ábrázoló lapja az 1551. évi bázeli Ptolemaiosz-kiadás nyomán). Könyvismertetés. [KSZ.]

GERCSÁK Gábor: A magyar térképészet nagyjai. Lipszky János (1766-1828), Mikoviny Sámuel (1700-1750). Tudományos emlékülések előadásai és kiállítási katalógus. Kiadta az Országos Széchényi Könyvtár és az Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 305 odal. Ár: 2700 Ft. = Geodézia és Kartográfia 54. 2002. 5. sz. pp. 44-45. Könyvismertetés. [KSZ.]

HARGITAI Henrik - KERESZTURI Ákos: Javaslat magyar bolygótudományi szaknyelvi norma létrehozására. = Geodézia és Kartográfia 54. 2002. 9. sz. pp. 26-32., címoldal. [KSZ.]

TÖRÖK Zsolt: 50 éves a Nemzetközi Coronelli Társaság. = Geodézia és Kartográfia 54. 2002. 10. sz. pp. 45-46. Az Internationale Coronelli Gesselschaft für Globenkunde 2002. júl. 11-i ünnepi ülése Bécsben. [KSZ.]

KLINGHAMMER István: A földrajzi szemléltetés korai története. Iskolai térképek, atlaszok, föld-és éggömbök az egykori magyar iskolákban. = Geodézia és Kartográfia 54. 2002. 12. sz. pp. 8-14. "1681-ből való az a feljegyzés, amely szerint a nyugati egyetemeken korábban tanulmányokat folytató Szilágyi Tönkő Márton tanár Debrecenben éggömböket, földgömböt, mágnesvasat mutatott be, melyet Apafi Mihály fejedelem is megcsodált és 50 arannyal jutalmazott." [KSZ.]

FEJES István: Rádiócsillagászati megaprojektek. = Geodézia és Kartográfia 54. 2002. 12. sz. pp. 34-35. [KSZ.]

APAGYI Géza: Űrnap - 2002. = Geodézia és Kartográfia 54. 2002. 12. sz. pp. 40-41. 1992 óta minden évben Űrkutatási Napot rendez a Magyar Űrkutatási Iroda és a Magyar Asztronautikai Társaság. Az idei űrnapot 2002. nov. 20-án rendezték Budapesten. [KSZ.]

"Vadászmenyét" és radarfelderítő mesterséges holdak az amerikai katonai felderítés hajnalán. = Haditechnika - Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 36. 2002. 2. sz. pp. 39-45. Fordította: Aranyi László. A Spaceflight 2001. júl. sz. nyomán. [FŐA.]

SCHUMINSZKY Nándor: A szovjet űrhajózás kulisszatitkaiból : A Zvezda űrhajó. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 36. 2002. 3. sz. p. 48., pp. 53-55. [FŐA.]

GRONDINE, E. P.: Kína emberes űrprogramjának titkos fejezeteiből. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos ismeretterjesztő folyóirata 36. 2002. 4. sz. pp. 43-53. [FŐA.]

ARANYI László: Kína emberes űrprogramjának titkos fejezeteiből. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos ismeretterjesztő folyóirata 36. 2002. 4. sz. pp. 43-53. A cikk E. P. Grondine veterán űrszakértő kutatásainak felhasználásával készült. [FŐA.]

Nukleáris rakétahajtómű. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 36. 2002. 4. sz. p. 48., pp. 53-55. Fordította: Szabó Miklós. [FŐA.]

TAKÁCS László: Napsugár és csillagfény. = Hétdombi Hírek 6. 2002. nov. 11. sz. pp. 1., 6-7. A teljes napfogyatkozás emlékművének felavatása 2002. okt. 23-án, Hegyhátsálon. [KSZ.]

KOCSIS Tamás: Havel Kepler szerepében. Csehországban törvény védi a csillagos égboltot. = Heves Megyei Hírlap 13. 2002. ápr. 8. 81. sz. p. 2. "A világon egyedülálló törvényt hozott a prágai parlament, és írt alá Václav Havel cseh köztársasági elnök: a rendelkezés a csillagos ég védelméről gondoskodik. Az író államfő emlékeztet arra: nem véletlen, hogy éppen annak az országnak a törvényhozása tett merőben szokatlan lépést az égboltra fordítva figyelmét a környezetvédelmi jog területén, amely a XVII. század elején hazát és működési lehetőséget adott Johannes Keplernek. A szigorú állami rendelkezések csomagja június 1-jén lép hatályba. Alkotóitól - éppen Kepler nyomán, aki először emlegette "az égbolt fényszennyeződését" - találóan a "fényszennyezési törvény" nevet kapta, s feladata, hogy megvédelmezze az éjszakai égbolt természetes sötétségét a csillagok fényét elhomályosító, sőt zömüket örök láthatatlansággal sújtó mesterséges megvilágítások különböző fajtáitól. ..." [HAI.]

GRANPIERRE Attila: Az élő Nap. A Nap élő természete és hatása életünkre. = IPM Interpress Magazin 1. 2002. júl. pp. 96-101., címlap. A havi folyóirat a 2002. júliusi számmal indult újra. Az évfolyamszámozását újra kezdték az 1. évfolyammal. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Fenyegető meteorok. = IPM Interpress Magazin 1. 2002. aug. pp. 22-24., címlap. [KSZ.]

Mennyire veszélyes a Mars pora? = IPM Interpress Magazin 1. 2002. aug. p. 91. [KSZ.]

GRANPIERRE Attila: A Világegyetem gyermekei. = IPM Interpress Magazin 1. 2002. aug. pp. 94-101. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Hány holdunk van? = IPM Interpress Magazin 1. 2002. szept. pp. 70-73. [KSZ.]

Aszteroida-veszély? = IPM Interpress Magazin 1. 2002. dec. p. 16. [KSZ.]

Irány a Mars. = IPM Interpress Magazin 1. 2002. dec. p. 16. [KSZ.]

Lifttel a világűrbe. = IPM Interpress Magazin 1. 2002. dec. p. 17. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Három-királyok. = IPM Interpress Magazin 1. 2002. dec. pp. 32-36. Jézus születésének időpontja és a csillagászat. [KSZ.]

GRANDPIERRE Attila: Kvantum-világegyetem. = IPM Interpress Magazin 1. 2002. dec. pp. 82-85. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Ne szemetelj az űrben! = IPM Interpress Magazin 1. 2002. dec. pp. 101-103. [KSZ.]

  MARÓTH Miklós: A hellenisztikus kor kozmológiái. = Iskolakultúra 12. 2002. jan. 1. sz. pp. 3-18. Fejezetcímek: A platóni alapok. Arisztotelész és a Mozdulatlan Mozgató. Arisztotelész utáni módosulások. A sztoikusok. Alexandrosz Aphrodiszeusz. Proklosz, Philoponosz és a világ örökkévalósága. Az epikureusok nézetei. [SRG.]

L: Szojuzokon a Föld körül. Kiállítás ajánló. = Kecskeméti Est 4. 2002. ápr. 4-17. 7. sz. p. 18. Az MCSE Kiskun Csoport és a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör az Űrhajózás Napja kapcsán Magyari Béla és Schuminszky Nándor főszereplésével rendezett kiállításáról. [REZ.]

KÓSA-KISS Attila: Sivatagi porfelhő az égen. = Légkör 47. 2002. 2. sz. p. 23. 2002. ápr. 13-15-én figyelte meg Nagyszalontáról. [KSZ.]

HUNKÁR Mária: Olvastuk. Új generációs műhold. = Légkör 47. 2002. 2. sz. p. 34. MSG-I. meteorológiai műhold. EUMETSAT sajtóközlemény alapján. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. HESSI, a NASA új napfizikai holdja. = Légkör 47. 2002. 2. sz. p. 35. Űrkaleidoszkóp 16. évf. 4. sz. alapján. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. MARS: víz, víz, víz! = Légkör 47. 2002. 2. sz. p. 35. Űrkaleidoszkóp 16. évf. 4. sz. alapján. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. QuickScat szélsebesség és szélirány adatok a globális időjárási-modellekben. = Légkör 47. 2002. 2. sz. p. 35. Űrkaleidoszkóp 16. évf. 4. sz. alapján. [KSZ.]

AMBRÓZY Pál: Olvastuk. Fellőtték a MSG-1-et. = Légkör 47. 2002. 3. sz. p. 13. EUMETSAT, OMSZ közlemény alapján. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. "A Föld hívja a Pioneert... " = Légkör 47. 2002. 3. sz. p. 13. Űrkaleidoszkóp 2002. 7-8. sz., Kru. [Kereszturi Ákos] Meteor cikke alapján. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. "Európa-tűrő" baktérium? = Légkör 47. 2002. 3. sz. p. 13. Űrkaleidoszkóp 2002. 7-8. sz., Kru. [Kereszturi Ákos] Meteor cikke alapján. [KSZ.]

MEZŐSI Miklós: 100 éve történt... = Légkör 47. 2002. 3. sz. pp. 32-35. "III. Jelentés a M. Kir. Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet és az Ó-Gyallai Observatorium 1902. évi működéséről." Összeállította: Réthly Antal. Budapest, 1903. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Tornádótölcsér Nagyszalonta határában. = Légkör 47. 2002. 4. sz. p. 13. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

SIMON Antal: Évfordulók 2002. = Légkör 47. 2002. 4. sz. pp. 32., 34-35. 210 éve született Balla Károly (1792. ápr. 2.-1873. máj. 16.), 160 éve született Konkoly-Thege Miklós (1842. jan. 20.-1916. febr. 17.), 130 éve született P. Anghern Tivadar (1872. nov. 25.-1932. dec. 6.). [KOC.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. Milyen forró lehet a Vénusz? = Légkör 47. 2002. 4. sz. p. 35. Űrkaleidoszkóp 2002. 7-8. sz., Kru. [Kereszturi Ákos] Meteor cikke alapján. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. Az aszimmetrikus bolygó. = Légkör 47. 2002. 4. sz. p. 35. Űrkaleidoszkóp 2002. 7-8. sz., Kru. [Kereszturi Ákos] Meteor cikke alapján. [SRG.]

HUNKÁR Mária: Olvastuk. Szmogriadó az űrből. = Légkör 47. 2002. 4. sz. p. 36. [SRG.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2002. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2002. jan. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Egyesületünk a számok tükrében 2001-ben. = Magnitúdó Körlevél 2002. jan. p. 1. A 40 foglalkozásra 342-en jöttek el. Debrecenben és a megyében 31 nyilvános rendezvényt tartottak 1727 látogatónak, ebből 3 komplex bemutatón 330 érdeklődő és 3 távcsöves bemutató 100 fő vett részt. A beadott 7 pályázatból 6 lett sikeres. A honlapot tovább fejlesztették. Májusban látogatást szerveztek az egri Speculába. A VsNet-ről 145 ezer megfigyelést gyűjtöttek le. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2002. január. = Magnitúdó Körlevél 2002. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, holdsarlók, Merkúr kitérés, együttállások. [KSZ.]

2002 Debrecen. = Magnitúdó Körlevél 2002. jan. p. 2. A 2002. év csillagászati adatai. A Nap kelte, delelése, nyugta. Holdfázisok. Főbb csillagászati jelenségek. [KSZ.]

Harmincéves Debrecen amatőrcsillagász közössége. Érdekességek, újdonságok a közösség életéből. = Magnitúdó Körlevél 2002. jan. p. 3. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2002. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2002. febr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2002. február. = Magnitúdó Körlevél 2002. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, Merkúr kitérés. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2002. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2002. márc. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 4-9-ig az ATOMKI-ban a XXIII. Fizikusnapok "A Föld, amelyen élünk" címmel. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2002. március. = Magnitúdó Körlevél 2002. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/2002 C1 Ikeya-Zhang üstökös, együttállások, holdsarlók, súroló fedés. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2002. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2002. ápr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2002. április. = Magnitúdó Körlevél 2002. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/2002 C1 Ikeya-Zhang üstökös, holdsarlók, együttállások, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2002. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2002. máj. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2002. május. = Magnitúdó Körlevél 2002. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/2002 C1 Ikeya-Zhang üstökös, a C/2002 F1 Utsunomiya üstökös, Merkúr kitérése, együttállások, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

Bolygók együttállása. Tavaszi Csillagászati Bemutatót rendezünk. = Magnitúdó Körlevél 2002. máj. p. 2. 2002. máj. 9-én. [KSZ.]

30 éve együtt, a csillagászati tudományok népszerűsítésén. Meghívó. A Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére megrendezésre kerülő ünnepi estre. = Magnitúdó Körlevél 2002. máj. p. 3. 2002. máj. 16. [KSZ.]

ZAJÁCZ György: Bemutatkozik a Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen. Rövid áttekintés: 1972-2002. = Magnitúdó Körlevél 2002. máj. pp. 4-5. [KSZ.]

2002. A Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen. = Magnitúdó Körlevél 2002. máj. p. 6. Látványos csillagászati jelenségek 2002-ben. Egész éves naptárral. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2002. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2002. jún. p. 1. A csütörtöki előadások címei. Máj. 31. és jún. 2. között salgótarjáni és gedőcz-tetői kirándulás. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2002. június. = Magnitúdó Körlevél 2002. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése, 24-én részleges félárnyékos holdfogyatkozás. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2002. július és augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2002. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, együttállások, holdsarlók, meteorrajok, Pallas kisbolygó, Vénusz kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2002. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2002. szept. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2002. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2002. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr kitérése, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2002. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2002. okt. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2002. október. = Magnitúdó Körlevél 2002. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a Saggitariusban szeptemberben felfedezett két nóva, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2002. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2002. nov. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2002. november. = Magnitúdó Körlevél 2002. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorrajok, holdsarlók, együttállások, súroló fedés, 20-án félárnyékos holdfogyatkozás. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2002. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2002. dec. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2002. december. = Magnitúdó Körlevél 2002. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj, Merkúr kitérés. [KSZ.]

HANKÓ Ildikó: Amikor Józsué megállította a Napot. Beszélgetés Ponori Thewrewk Aurél csillagásszal. = Magyar Demokrata 6. 2002. febr. 14. 7. sz. pp. 14-15. [SRG.]

KISS Károly - WITTMANN Géza: A Naprendszer bolygóinak és néhány holdjának mágneses tere. = Magyar Geofizika 43. 2002. 2. sz. pp. 80-92. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Kinyomozták az Ikeya-Zhang rejtelmes történetét. = Magyar Hírlap 35. 2002. ápr. 5. p. 14. Azonos az 1661 februárjában látszó üstökössel, melyet Nagyszombatból is megfigyeltek. [KSZ.]

JANKOVICS Marcell: A Nap születése. Ünnepi jelképtár. = Magyar Nemzet 65. 2002. dec. 21. p. 36. A karácsony jelképrendszere és a téli csillagos ég. [KSZ.]

  KUTROVÁTZ Gábor: Szabó Árpád 1913-2001. Megemlékezés. = Magyar Tudomány 108.(47.) 2002. 6. sz. pp. 828-831. Nekrológ. [KSZ.]

  SZABADOS László: Elektromágneses sugárzás a kozmoszból. = Magyar Tudomány 108.(47.) 2002. 8. sz. pp. 988-999. A látható fény tartománya.; Rádiócsillagászat.; A kozmikus infravörös sugárzás.; Nagy energiájú fotonok.; Röviden a Nap földi hatásairól. [SRG.]

  KOLLÁTH Zoltán: Káosz a szférák zenéjében. = Magyar Tudomány 108.(47.) 2002. 10. sz. pp. 1344-1353. Káosz és a csillagászat (csillagpulzáció, változócsillagok, naptevékenység). Globális fázistér-rekonstrukció.; A csillagpulzáció kaotikus jelenségei.; A naptevékenység kaotikus jellege. [SRG.]

Címlapunkon: Chen Huang-Ming tajvani amatőr halszemoptikás felvétele a november 19-i Leonida-záporról. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. címlap, p. 1. [SRG.]

BARTHA Lajos: Hipernóvák. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2002. szept. 25. 22. sz. pp. 1-2. Ez a lapszám a Cseresznyéspusztán, 2002. szept. 6-8-án zajlott tábor előadásait és észleléseit ismerteti.; A lap előzménye: "A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója", későbbi címváltozata: "A Paksi Amatőr Csillagászok Baráti Köre (MCSE Helyi Csoportja) Tájékoztatója". [KSZ.]

DALOS Endre: Észlelések. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2002. szept. 25. 22. sz. pp. 1-5. 2002. szept. 5-8-ig. [KSZ.]

SZABADI Péter: Tűzijáték novemberben? = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2002. szept. 25. 22. sz. pp. 1., 7-8. A Leonida meteorraj. [KSZ.]

SZÉKELY Péter: Piszkési kisbolygók. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2002. szept. 25. 22. sz. p. 1., 6., 8. A kisbolygók fotometriája Piszkés-tetőn. [KSZ.]

VADÁSZ Pál: Paksi löszfal. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2002. szept. 25. 22. sz. p. 1., 5. [KSZ.]

VIGH Lajos: TIT csillagászat. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2002. szept. 25. 22. sz. p. 1., 8. A TIT Levelező Feladatmegoldó versenyen a csillagászati témakörben Vigh Noémi 3-ik helyezést ért el. Jutalma egy párizsi út volt. [KSZ.]

FARKAS Ernő: Csillagászati könyvlistám. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2002. szept. 25. 22. sz. p. 8. [KSZ.]

-for [FORGÁCS József]: Szendőfi Pál a transzcendentális tájképfestészet mestere. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 1. Az 1939-ben született és 1963 óta alkotó festőművész csillagászati vonatkozású képeiből állított ki Oroszlányban 2002. márc. 15-től. [KSZ.]

-f [FORGÁCS József]: Csillagászati napok Oroszlányon. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 1. [KSZ.]

Az Ikeya-Zhang üstökös. A hónap látványossága: C/2002 C1 Ikeya-Zhang üstökös. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 1., 3-4. [KSZ.]

Mars: Víz! Víz! Víz! = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 2. A Mars Odyssey mérései. Forrás: Origo - S. T. [KSZ.]

Újabb marsmeteorit. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 2. Az Antarktiszon. Forrás: Origo. [KSZ.]

Természettudományi Közlöny 58. kötet, 838. füzet, 1926. december. Fényesebb égitestek megfigyelésére alkalmas távcső. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 2. Tass Antal cikkéhez Kovaliczky István fűzött megjegyzést. [KSZ.]

FORGÁCS József: Ikeya-Zhang. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 2. Csillagászati vers. [KSZ.]

Észlelési ajánlat. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 3. A cikket az M51 és az M104 galaxisokról készített képeke illusztrálják, melyeket Beringer Pál készített Tatabányán a 25 cm-es Meade távcsővel. [KSZ.]

Szíriusz megfigyelés. Útmutató az éjszakai égbolt legfényesebb csillagának kereséséhez. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 4. [KSZ.]

Új próbálkozás a Yucatán kráterben. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 4. [KSZ.]

GLÁSZ Gábor: 120 éve született: Posztóczky Károly a környei csillagász. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 5. Részletes életrajz. [KSZ.]

MOCZIK Csaba: Új teleszkóp Tatabányán. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 6. A 25 cm-es Meade. [KSZ.]

NEMES NAGY Ágnes: A Kohoutek üstökös feltűnésekor, 1974. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 6. Csillagászati vers. A teljes szöveg: Hát már ezentúl nem ragyognak? / Vagy ragyognak, de nem nekünk? / A bölcsek vették át a posztot, / s mi költők skartba tétetünk? // De hisz marad a hold, a csillag,/ ez a berendezés marad, / s miénk marad az ősi szakma, / a mindig új: az ámulat. [KSZ.]

Előadás és bemutató Kecskéden. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 6. 2012. márc. 12-én tartott csillagászati előadást Forgács József és Kis Gergő. [KSZ.]

HCSE közgyűlés volt. = Mercurius 9. 2002. márc. 1.(32.) sz. p. 6. [KSZ.]

Kis Gergő MANT-os sikere. = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 1. Magyarország és a világűr című MANT-pályázaton nyert a magyarok által kifejlesztett Pille sugárdózis-mérőről írt pályamunkájával. [KSZ.]

Barlangok és csillagok. = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 1. Az oroszlányi csillagászati szakkör április elejei látogatása Budapesten. A Millenáris Parkban az Álmok álmodói - világraszóló magyarok kiállítást, a Pálvölgyi-barlangot és a planetárium egyik előadását nézték meg. [KSZ.]

for) [FORGÁCS József]: Meteortábor a bányatónál. = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 1. Csillagászkodás az Oroszlány közelében levő mindszenti bányatónál, július elején. [KSZ.]

Újra látványshowra készülünk! = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 1. 2002. aug. 31-én lesz Oroszlányban, a művelődési házban. [KSZ.]

HORVÁTH András: A Hold-csarnok beomlása. = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 2. Forrás: Origo. [KSZ.]

Természettudományi Közlöny 62. kötet 905 füzet, 1930 április 1. = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 2. A napfoltok szabad szemes észrevételéről. Tass Antal cikkét Kovaliczky István kommentálta. [KSZ.]

Az üstököshajsza újabb vadászai. = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 2. Contour, Stardust, Rosetta űrszondák. Forrás: Origo. [KSZ.]

Mogyorósbánya 2002. = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 3. Előzetesen a táborban észlelhető objektumokról. A cikket az M13, NGC 40, M27, M8, M63 fényképek illusztrálják. [KSZ.]

MOCZIK Csaba: Kisbolygók. = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 4. Képillusztráció: a Juno kisbolygó a tatabányai csillagvizsgálóból 2002. márc. 30-án. [KSZ.]

KIS Gergely: A Pille. = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 4. [KSZ.]

Űrhotel és űrtaxi. = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 4. Forrás: Origo. [KSZ.]

FORGÁCS József: Kezdőknek. Mi mesél a csillagokról? = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 5. [KSZ.]

TURNING, Joseph: A fekete lyuk csapdája. = Mercurius 9. 2002. júl. 2.(33.) sz. p. 6. Csillagászati vonatkozású tudományos-fantasztikus novella. [KSZ.]

BAUBERGER, Stefan: Teremtés vagy ősrobbanás? = Mérleg 38. 2002. 4. sz. pp. 405-419. "Forrás: "Stimmen der Zeit" (Zuccallstraße 16, D-80639 München), 218. kötet, 125. évf. 10. szám, 2000. október, 688-702. l. Teljes, szöveghű fordítás. A szerző 1960-ban Münchenben született, 1979-ben a matematikai-természettudományi Gizella-gimnáziumban érettségizett. 1979 és 1981 között az ATD (Aide a Tonte Détresse) nevű francia társadalomgondozó szervezet keretében, Rastattban társadalmilag hátrányos helyzetűek lakótelepein működött. 1981-ben belépett a Jezsuita Rendbe. 1981-től 1983-ig noviciátusát végezte Nürnbergben. 1983-tól 1985-ig filozófiát tanult a rend müncheni filozófiai főiskoláján. 1985-től 1986-ig Malajziában vietnámi menekülteket (Boat people) gondozott. 1986-tól 1989-ig a frankfurti St. Georgenben teológiát tanult. Egy évvel később pappá szentelték. Würzburgban folytatta korábban megkezdett fizikai tanulmányait, 1997-ben részecskefizikai témával elméleti fizikából doktorált. [...]
A természettudomány és a vallásos hit viszonyáról folytatott vita az utóbbi időben igencsak felerősödött a nyilvánosságban. A német vitát sokban ösztönözte egy az USA-ban természettudósok vallási meggyőződését vizsgáló felmérést is: ehhez csatlakozva a Bild der Wissenschaft című tudományos ismeretterjesztő folyóirat 1999. decemberi számában, arról az eszmecseréről számol be, amely Steven Weinberg Nobel-díjas fizikus és John Polkinghorne anglikán lelkész között zajlott, aki Weinberghez hasonlóan sokáig részecskefizikusként dolgozott. A vita arról folyt, hogy a Teremtőbe vetett hit összeegyeztethető-e a modern természettudománnyal, illetve ez utóbbi szolgál-e jelzésekkel Isten léte mellett. A teremtés kérdése régtől fogva a természettudományok és a teológia érintkezési pontjának számít. A teológiának és a filozófiai istentannak ma is szembe kell néznie az ezen a területen nyert kutatási eredményekkel.
Az alábbiakban röviden ismertetjük a legfontosabb természettudományos eredményeket, majd filozófiai és teológiai szempontból reflektálunk ezekre. ..." Fejezetcímek: A kozmológia standard modellje.; Az univerzum korai története.; Nyitott kérdések.; Teremtés.; Az ősrobbanás természettudományos magyarázatai.; A teremtés fogalma.; Az antropikus elv.; Kilátások. Szabó Gábor fordítása. [HAI.]

MÉSZÁROS Szabolcs: Gravitációs lencsék. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

MIZSER Attila: Internet u Keplera. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 7-10. Szomszédolás. Prága csillagászati nevezetességei. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy küllős spirális galaxis. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. p. 11. Az M83. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az első "exolégkör" megfigyelés. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 11-12. A HD 209458b-nél. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillaggyár. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. p. 12. Az NGC 6822. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legnehezebb mikrokvazár. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy MACHO színképe. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Napba hulló felhők. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Röntgenfelvétel a Vénuszról. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Mars mágneses "buborékai". = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Globális felmelegedés a Marson. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Milyen forró lehet a Vénusz? = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

KISS Gábor: CCD technika. Digitális asztrofotózás. 2. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2001 október. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

ROPOLI László: Holdsarló-megfigyelések 2000 második felében. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Merkúr - Vénusz - Mars. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 26-29. Merkúr 2001. második félév.; Vénusz - 2001/2002. évi nyugati elongáció.; A Mars-oppozíciót követő időszak. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 30-31. Összeállította: Sárneczky Krisztián. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Az Uránusz és a Neptunusz. Az "új" Naprendszer. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 32-33., 4 színes t. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 2001 október - november. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

KISS László - KOVÁCS István: Változócsillag-észlelések 2000-ben. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 36-40. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 41-45. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Messier Klub 2001 augusztus - október. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 17. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 48-51. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Az ég meghódítója: Ulug bég, a muszlim csillagász. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 52-54. [SRG.]

MIZSER Attila - HOLLÓSY Tibor: Egy év a Polarisban. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. pp. 55-58. [SRG.]

Jelenségnaptár 2002. február. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. p. 61. [SRG.]

KISS László: A hónap változója: UU Aurigae. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. p. 62. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M76. = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. p. 63. [SRG.]

A Hold érintőleges csillagfedései 2002-ben (IOTA/ES). = Meteor 32. 2002. jan. 1.(307.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: az 1991. június 15-i Hold-Vénusz-Jupiter-Mars együttállás és a Mátyás templom. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) címlap, p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: Naprendszer a Népligetben. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 3-4. 1:1,5 milliárd méretarányú naprendszer-modell készült a Planetáriumtól kezdődően. [SRG.]

Egy százalékot az MCSE-nek! = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 5. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriások és törpék bolygói. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: 77%-nyi láthatatlan tömeg? = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gammavillanás 5 milliárd fényévre. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Intergalaktikus buborék. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Orkán erejű csillagszél. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb közeli csillagok. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygó a Vega körül? = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Korai csillagkeletkezés. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Barna törpe bolygó pályán. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 8-9. A 15 Sge körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy összetett napkitörés. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 9. 2002. jan. 1-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Föld spektruma. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Zsugorodik a Nagy Vörös Folt. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legsötétebb égitest. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 9-10. A Borrelly-üstökös magja. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: 1998 WT24. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hány földsúroló kisbolygó van? = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Kettős kisbolygók közel s távol. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meteorzápor a Holdon. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 11. 2001. nov. 18. környékén, a Leonidák-meteorraj idején. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Üstökös a Nap mellett. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 11. Az 56P/Machholz 1-üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Fonálkeresztes pók. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 12-16. Okulárszálkereszt készítése pókfonálból. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Számítástechnika. Szakcikkek mindenkinek: az ADS. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

ISKUM József - KRISTA Larisza: Nap 2001 december. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

KRISTA Larisza: Kedves amatőrcsillagász társaim! = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 20. Az új rovatvezető beköszöntője. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Szaturnusz-fedés 2001. november 3-án és decemberi 1-jén. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok. Észlelések 2000. szeptember - december. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

GYARMATI László: Leonidák 2000. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2001 szeptember - december. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 29-31., 35-36. C/2000 SV74 (LINEAR).; C/2000 WM1 (LINEAR).; C/2001 A2 (LINEAR).; P/2001 Q6 (NEAT).; C/2001 W2 (BATTeRS).; 19P/Borrelly.; 29P/Schwassmann-Wachmann 1. [SRG.]

MIZSER Attila: Képmelléklet. A város és a csillagok. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 32-33., 4 színes t. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A bolygórajzolás technikája. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 37-41. [SRG.]

Bolygóészlelők Találkozója 2002. március 9-10., Polaris Csillagvizsgáló. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 41. [SRG.]

KISS László: Változós találkozón Brnóban. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 42-45. 2001. november 8-11. [SRG.]

Hosszú periódusú változócsillagok vizuális és fotoelektromos adatainak összehasonlítása. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 45-47. Kiss L., Lebzelter, T., Sobotka, P. posztere alapján: Kiss László. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2001. szeptember - december. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 48-50. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2001 november - december. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 51-55. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Messier Klub. Az M96 csoport. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 56-58. [SRG.]

KISS László: Szegedi találkozó 2001. október 6-án. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 59. [SRG.]

Jelenségnaptár 2002. március. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 62. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változócsillaga: SU Tauri. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Jupiter-fedés február 23-án hajnalban. = Meteor 32. 2002. febr. 2.(308.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: a Triangulum-galaxis (M33). = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. címlap, p. 1. Éder Iván felvétele 150/900-as Makszutov-Newton-reflektorral. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán - MIZSER Attila: Kulin-emlékérem. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 3. Ponori Thewrewk Aurél kapta a meg elsőként a Kulin-emlékérmet, 2002. január 29-én. [KSZ.]

Közgyűlés 2002. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 4. 2002. április 6-án lesz. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fordítva tekeredő spirálkar. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 5. Az NGC 4622 galaxisnál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újszülött milliszekundumos pulzár. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szupernóva kétmillió évvel ezelőtt? = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzGy [SZABÓ Gyula]:Új szupernóvamaradvány-jelölt a Cygnusban. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A centrum röntgensugárzása. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "legszebb" globula. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Rádiósugárzás porszemektől. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Formálódó bolygórendszer? = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kristályok egy csillag körül. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Iapetus radar arca. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az utolsó közelítés. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Europatűrő" baktérium? = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Földsúroló-vadászat délről. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A pólussapkák lumineszcenciája. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Jön az évtized üstököse? = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 10. A C/2001 Q4 (NEAT). Csillagászati hírek. [SRG.]

KRISTA Larisza: Nap 2002 január. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

KRISTA Larisza: Galileo Galilei. Régi idők napészlelői. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 13-14. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A Jupiter 2001/2002. évi láthatósága. 1. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 15-19. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Bolygós hírek. 2001. évi munkánkról. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 19. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2002-ben. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 20-23. Hosszúperiódusú üstökösök.; Rövidperiódusú üstökösök.; Halvány üstökösök 2001-ben. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok 2001 december - 2002 január. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 26-27. V838 Monocerotis.; Nova Ophiuchi 2002 = V2540 Oph.; SN 2002ap az M74-ben. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Az OW Geminorum 2002-es főminimuma. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

Változóészlelő olvasóink írták. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 30-31. Hadházi Csaba: A változócsillagászat szépsége.; Puskás Ferenc: Néhány gondolat a változózásról.; Változós találkozó május 25-én, a Polaris Csillagvizsgálóban. [SRG.]

Képmelléklet. Piszkés-tetői képek. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2002 január. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 33-36. [SRG.]

BERKÓ Ernő: A mély-ég rovat 2001-ben. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 38. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A Messier Klub 2001-ben. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 18. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 41-45. [SRG.]

FEJES Imre: Galilei távcsöve. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

Csillagászati innovációs pályázat 2001/2002! = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 49-51. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 52. Csizmadia Béla: Érsekújvári Newton. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Amatőrtársunk, Sajtz András. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. pp. 53-55. [SRG.]

A Meteor szerkesztősége: Miben segíthetnénk Sajtz Andrásnak? = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 55. [SRG.]

Jelenségnaptár 2002. április. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 60., 64. [SRG.]

Szs [SZABÓ Sándor]: Szaturnusz-fedés 2002. április 16-án. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 61. [SRG.]

SzGy [SZABÓ M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M102. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 62. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: a V838 Monocerotis. = Meteor 32. 2002. márc. 3.(309.) sz. p. 63. [SRG.]

Címlapunkon: a Columbia űrrepülőgép indítása 1992. jún. 25-én. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Ostrom alatt a vörös bolygó. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 3-5. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Hullámok egy fiatal csillag körül. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 6. Az LL Orionis. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A harmadik szerviz. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 6. A Hubble Űrtávcsőnél. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Világegyetem színe. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legtávolabbi galaxis. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legfiatalabb szuperhalmaz. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Portermelő kettős. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A halo áramlásai. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Lassan forgó Ősköd. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy kép hat távcsőből. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ötödik Föld-típusú bolygó? = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fiatal kráter a Merkúron. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Mars-vita. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 9-10. Az ALH 84001 Mars-meteorittal kapcsolatban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Miből van a Hold magja? = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy nagy Mars-meteorit. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Naptávolban a Wirtanen-üstökös. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb "visszavont" űrszonda. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 10. A FAME. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: CCD-spektroszkópia amatőrcsillagászoknak. 1. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 11-15. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Távcsőkészítés. Változtatható központi kitakarás. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

ROPOLI László: Holdsarló-megfigyelések 2001 első felében. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

KRISTA Larisza: Nap 2002 február. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

KRISTA Larisza: A relatívszámról. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

KRISTA Larisza: Februári napészlelés. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 22. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A Szaturnusz 2001/2002. évi láthatósága. 1. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 23-26. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Bolygóészlelők Találkozója (2002. március 9-10.) = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 26. Polaris Csillagvizsgálóban. [SRG.]

Változós találkozó 2002. május 25-én, a Polaris Csillagvizsgálóban. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 27. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóészlelések 2001-ben. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

HARGITAI Henrik: Képmelléklet. Bolygótérképezés. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 32., 4 színes t. Hold, Mars, Vénusz. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Hipernóvák és megfigyelésük. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 33-38. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2002 január - február. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 39-44. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Messier Klub 2002 január - február. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 45-47. [SRG.]

Napórák két ország határán. II. Osztrák-Magyar (III. Nemzetközi) Napórás Találkozó Kőszeg, 2002. szeptember 27-29. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 47. Előzetes program. [SRG.]

Charles Edmund Worley (1935-1997). = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 48-50. Ford.: Berente Béla. [SRG.]

   VASKÚTI György: A Worley-kettősökről. Ritkán észlelt kettősök nyomában. 19. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 50-51. [SRG.]

KERTÉSZ Andrea: Csillagász csillagvizsgáló nélkül: Kondor Gusztáv. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 52-55. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 56. Szabó M. Gyula: A fehér holló esete. [SRG.]

Új MCSE-tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (2801-2900). = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 57. [SRG.]

Jelenségnaptár 2002. május. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. p. 61. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: a V Canum Venaticorum. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 62-63. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M109. = Meteor 32. 2002. ápr. 4.(310.) sz. pp. 63. [SRG.]

Címlapunkon: az Ikeya-Zhang-üstökös 2002. márc. 11-én. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. címlap, p. 1. Herman Mikuz és Bojan Dintinjana felvétele. [KSZ.]

Ágasvár 2002 MCSE Ifjúsági Tábor. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 3. 2002. július 5-12-ig lesz. [KSZ.]

Meteor 2002 Távcsöves Találkozó. Szentlélek. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 3. 2002. augusztus 8-11-ig lesz. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legtávolabbi galaxishalmaz. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 4. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzGy [SZABÓ M. Gyula]: GRB, másként szupernóva. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Formálódó elliptikus galaxisok. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 4-5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Neutrínók a láthatatlan tömegben. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kvarkcsillagok? = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 5. Az 1181-es szupernóva-robbanás nyomán keletkezett 3C 58 jelzésű objektum a Cassiopeia csillagképben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Még több planetáris köd. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Aminosavak az űrben. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Furcsaságok a Jupiteren. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Kettős kisbolygók. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kisbolygóhírek. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elhunyt Yuji Hyakutake. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az aszimmetrikus bolygó. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 8-9. A Mars. Csillagászati hírek. [SRG.]

KRISTA L[arisza]: "Föld hívja Pioneert..." = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tartós koronalyuk. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Fényszennyezés elleni törvény Csehországban. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Csillagfénybarát lámpák a MÁV-állomásokon. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Hol látható ez a napóra? = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 10. A "Magyarország napórái" című kötetről. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Akik csillagászok szeretnének lenni. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 11. Györffi Lilla Anna és Szalai Tamás. A Természet Világa 2001/2002-es diákpályázatának eredményhirdetése 2002. március 2-án. [KSZ.]

Hogy csodálkozna Galilei... = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 12. A Természet Világa 2002-es diákpályázata. [KSZ.]

ORGOVÁNYI János: A Könyves Kálmán Gimnázium távcsöve. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 13-14. A távcső és a kupola építésének története 1950 - 1962-ig. [KSZ.]

SCHNÉ Attila: Kilenc hüvelyk tiszta fény. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 15-16. 230/2585 mm-es Yolo-távcső készítése. [KSZ.]

KRISTA Larisza: Nap 2002 március. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 17-19. [KSZ.]

GYARMATI László: Leonidák 2001. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 20-24. Magyar Leonida megfigyelések 2001. november 15 - 25-ig. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Régi magyarországi Ikeya-Zhang-észlelések. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 26-27. A C/2002 C1 Ikeya-Zhang üstökös azonos Hevelius 1661-es üstökösével, melyet megfigyeltek hazánkból is. [KSZ.]

Üstökös hírek. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 27-30. Összeállította: Sárneczky Krisztián. [KSZ.]

Asztrofotó melléklet. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 32, 4 színes t. [KSZ.]

KISS László: Változócsillagok 2002 február - március. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 33-37. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 37-39. V838 Monocerotis.; A legrövidebb keringési idejű kettőscsillag: RX J0806.3+1527.; SN 2002bo az NGC 3190-ben.; Változós találkozó május 25-én: előzetes programajánlat. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2002 március. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 40-47. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Messier-hírek. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 48-49. Messier-maraton Szegeden.; Rovatvezetői találkozó és Messier-nap a Polaris Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillag-mérések publikációja. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 50-51. [KSZ.]

   WONASZEK VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 20. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 51-52. [KSZ.]

A Csillagászat Napja március 23-án. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 53-56. Mizser Attila: Budapest.; Szabadi Péter: Paks.; Balaton László: Solt.; Keszthelyi Sándor: Pécs.; Pete Gábor: Győr. [KSZ.]

Az új MCSE-tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (2901-3000). = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 57. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2002. június. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 62. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M58. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. pp. 63-64. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: TT Bootis. = Meteor 32. 2002. máj. 5.(311.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: az UGC 10214 jelű galaxis a Hubble Űrtávcső felvételén. = Meteor 32. 2002. jún. 6. sz.(312.) címlap, p. 1. [KSZ.]

KISS László: Berente Béla, a tükörcsiszoló. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

Ágasvár 2002. július 5-12. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 7. MCSE Ifjúsági Tábor. [SRG.]

Meteor 2002 Távcsöves Találkozó Szentlélek, augusztus 8-11. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 7. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új képek a HST-től. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A láthatatlan tömeg térképe. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: 10 milliárd éves csillagközi anyag. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Energikus kozmikus sugarak. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Születő bolygórendszer. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 10. A rho Oph csillagkeletkezési régióban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gyártsunk milliszekundumos pulzárt! = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Koros fehér törpék. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 11. Az M4 gömbhalmazban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Neptunusz gyűrűívei. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Száraz a Borrelly magja. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új bazaltos meteorit. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ki találja meg az ötszázadik SOHO-üstököst? = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

KISS László: A delta Scorpii - a Skorpió alfája? = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Regionális IDA-találkozó Velencében. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 14-15. Nemzetközi Sötét-ég Egyesület találkozója 2002. május 3-án. [SRG.]

SZÖLLŐSI István: Így is lehet Dobson-távcsövet készíteni. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

KRISTA Larisza: Nap 2002 május. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok. Észlelések 2001 január - június. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Nagy Vörös Folt története. A Jupiter bujkáló foltja. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 24-28. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Plútó-okkultáció 2002. július 1-jén. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Képmelléklet. Az Ikeya-Zhang-üstökös. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2002 január - április. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 33-38. C/2002 C1 (Ikeya-Zhang). [SRG.]

KISS László: Változós érdekességek innen-onnan. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 39-44. RX Andromedae, a letörő kitörő.; V2275 Cygni = Nova Cygni 2001/2.; Nanokvazárok nyomában: CH Cygni és V694 Monocerotis.; Az S Orionis periódusváltozásai. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok. A 35 Comae Berenices. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 21. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2002 április. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 49-54. [SRG.]

BARTHA Lajos: Kiskun amatőrök ünnepségén. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 55-56. A Neptunusz-kör harmadik évfordulója megünneplése 2002. február 23. [SRG.]

Új MCSE-tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (3001-3100). = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 57. [SRG.]

Vega-tábor. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 59. Kustánszeg, 2002. augusztus 8-13. [SRG.]

Bajai tábor. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 59. 2002. július 15-22. [SRG.]

Jelenségnaptár 2002. július. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 62. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M106. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: az SY Herculis. = Meteor 32. 2002. jún. 6.(312.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Címlapunkon: a VLT 8,2 m-es Kueyen távcsőegysége. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

ORBÁN Ádám: Chilei távcsövek között. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 3-7. [SRG.]

Meteor 2002 Távcsöves Találkozó Szentlélek, Turistapark, 2002. augusztus 8-11. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Az amatőrcsillagászat világa - MACE 2002. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 10-13. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Vizuális üstökös-felfedezések a LINEAR korában. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 14-21. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Láthatatlan tömeg és energia. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A baj nem jár egyedül... = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. p. 22. Kettős égitestek becsapódásnyomai a Földön. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Stabil "Földek"? = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Víznyomok a Marson. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hűvösebb csillagok? = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 23-24. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: A kaotikus Albert. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 24-25. A (719) Albert kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: Mégsem gyorsulva tágul az Univerzum? = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 25-26. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: Fekete lyukak fényképezése. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 26-27. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: CCD-spektroszkópia amatőrcsillagászoknak. 2. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 28-33. [SRG.]

   BERKÓ Ernő: Kettőscsillagok CCD-s észlelése. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 34-38. [SRG.]

ISKUM József: A napaktivitás 2001-ben. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

Változás a rovat élén. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. p. 40. 2002. június 1-jétől Iskum József veszi át a naprovat vezetését. Krista Larisza megköszöni az eddigi munkát. [SRG.]

ISKUM József: Nap. Észlelések 2002 május. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 41-42. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 2001 november - 2002 március. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 43-44. Clavius, Mercator, Beer és Fuillée melletti krátersor, Brayley, Petavius. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Egy szezon - három meteorraj. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 45-53. Leonidák, Geminidák, Quadrantidák. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2002 január - április. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 54-57. C/2000 WM1 (LINEAR).; C/2000 MD7 (LINEAR).; C/2001 OG108 (LONEOS).; C/2002 E2 (Snyder-Murakami).; 19P/Borrelly.; 65P/Gunn.; Halvány üstökösök. [SRG.]

BARTHA Lajos: Wonaszek Antal, az elfeledett bolygóészlelő. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 58-63. [SRG.]

KISS László: Az amatőrcsillagászok szerepe a változócsillagászati kutatásokban. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 64-70. [SRG.]

KISS László: Változós találkozó a Polaris Csillagvizsgálóban. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 71-73. 2002. május 25. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Hipernóva a Polarisban! = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. p. 74. [SRG.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 22. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 75-78. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 79-86. [SRG.]

TÓTH Zoltán: A Világegyetem peremén. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 86-90. Kvazárok észlelése. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula - BERKÓ Ernő: Messier Klub. A titokzatos M102. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 91-94. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Az asztronómia tudománya az ókori Babilonban. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 95-99. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Nagybátyám a kisbolygó. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 100-104. Az 1973. március 15-iki budapesti események és Szentmártoni Béla. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Új napóra Baján. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 105-106. [SRG.]

MIZSER Attila: Bolygók, sorakozó! = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 107. [SRG.]

BRASKÓ Sándor: A III. Miskolci Csillagparti. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 107-108. 2002. május 17. [SRG.]

MIZSER Attila: Közgyűlés 2002. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 109-113. Óbuda, 2002. április 6. [SRG.]

OSVALD László - LADÁNYI Tamás: A FÜCSOP az NTT-n. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 114-115. A Balatonfűzfői Csoport látogatása Ausztriában 2002. május 10-12-én. [SRG.]

Új MCSE-tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (3101-3200). = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. p. 117. [SRG.]

Jelenségnaptár 2002. augusztus - szeptember. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 121-122. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Messier-ajánlat: M69, M70. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 122-123. [SRG.]

KISS László: A hónap változói: R, RT, TU Cygni. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 123-124. [SRG.]

GYARMATI László: Meteoros észlelési ajánlat. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. p. 125. [SRG.]

Színes melléklet. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. p. 126., 3 színes t. Távcsöves bemutatás a várban.; Tavaszi bolygósorakozó. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Napórák. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. pp. 127-128., 4 színes t. Tizennégy újabb hazai napóra ismertetése szövegben és fényképük a képmelléklet négy oldalán. Az ismertetett napórák: Budapest, XIII., Westend Citycenter Bevásárlóközpont; Balatonfenyves,Vachott Sándor u 1.; Tatabánya, Réti u. 62. Turul óvoda; Kismaros, Ciszterci Apátság; Ajka, Hild park; Bergamo, szabadtéri délvonal; Fót, CORA körforgalom; Szada, Ősz u. - Dózsa György u.; Tát, Móricz Zsigmond u. Kultúrház; Őriszentpéter, Őrségi Tájvédelmi Központ; Zánka, Vérkúti u. 126.; Baja, Árpád tér 1. József Attila Művelődési Központ; Budapest, VIII., Horváth Mihály tér 8. Fazekas Gyakorló Gimnázium; Balatonlelle, Tünde utca 15. nyaraló; Pomáz, Jankovics Gyula u. 2. patika. [KSZ.]

Bolygórajzok egykor és ma. = Meteor 32. 2002. júl-aug. 7-8.(313-314.) sz. p. 128., 2 színes t. [SRG.]

Címlapképünk: az UGC 7883 jelű spirálgalaxis. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. címoldal, p. 1., 8. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Yang Li madártól a spektroszkópiáig. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 3-8. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Címlapunkon: egy kép Sloan Digital Sky Survey-ből. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 8., 1 színes t. [SRG.]

BOROS-OLÁH Mónika - MÓD Melinda: Ifjúsági tábor Ágasváron. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

MIZSER Attila: Távcsöves találkozó Szentléleken. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 11-13. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagközi gyémántok? = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szétszakadó gömbhalmaz. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 14-15. A Palomar 5 gömbhalmaz. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fiatal csillagok idős galaxisban. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 15. Az NGC 4365 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A HST a hősugarak nyomában. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A láthatatlan tömeg. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A századik exobolygó. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy robbanás anatómiája. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kettős Kuiper-objektum. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 16-17. Az 1998 WW31. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Betelgeuse légköre. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Időjárás" a Napban. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mekkora tsunami várható? = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nap röntgensugárzása. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: 39 jupiterhold. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: CCD technika. Változócsillagok megfigyelése. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2002 júniusban. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Bolygók. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 26-28. Merkúr, Mars, Szaturnusz.; Bolygós hírek. Új észlelőlapok. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az epszilon Geminorum súroló fedése szeptember 29-én., A Galilei-holdak kölcsönös fedései a 2002/2003-as időszakban. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

MIZSER Attila: Képmelléklet. Ágasvár 2002. Szentlélek 2002. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

KISS László: Az R Cygni kaotikus pulzációja. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 33-39. Az R Cyg 1901-2001 közötti fényességváltozásának elemzése. [SRG.]

KISS László: V838 Monocerotis. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 40. Munari és társai anyagai alapján. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 23. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 41-44. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2002. május - július. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 45-48. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Elhanyagolt szépségek. 1. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 49-51. PK (Perek-Kohoutek) planetáris ködök észlelése. [KSZ.]

BOLESKA Gábor: Égi szabadjegy. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 52. Mély-ég megfigyelések. [KSZ.]

TUBOLY Vince: CCD-kamerával Hegyhátsálon. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 53-54. Messier Klub. Szabó M. Gyula bevezetőjével.; Horváth Tibor és Tuboly Vince Messier-felvételeiből. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 55. Hadházi Csaba: A Világegyetem ablaka kitárult. [KSZ.]

KISS László: Levél Spanyolországból. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. pp. 56-57. A granadai Instituto de Astrofísica de Andalucía intézetben 2002. június 15 - szeptember 15. [KSZ.]

MIZSER Attila: Könyvajánlat. James Trefil: Távoli világok. A Kozmosz képe Földünkről és a világűrből. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 58. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2002. október. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 62. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Messier-ajánlat: az M15. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 63. [KSZ.]

KISS László: A hónap változója: IP Pegasi. = Meteor 32. 2002. szept. 9.(315.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: az SDSS program 2,5 m-es teleszkópja. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A Nagy Vizsgálat: az SDSS közelről. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 3-9., címlap. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Uránusz, az ismeretlen bolygó. 1. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 10-14. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hiányzó "kiégett" üstökösök? = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az omega Centauri múltja. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb szétdarabolódó üstökös. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 16. Az 57P/du Toit-Neujmin-Delporte-üstökös darabjai. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula] - VÁRADI Mihály: Naptávolban darabolódó üstökösök. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legidősebb becsapódás. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 17. 3,470 milliárd éves becsapódás nyomai az üledékekben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: SETI @ home II. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb holdunk akadt? = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gyűrűs galaxis. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meteorit tolvajok. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gyorsabb bolygókeletkezés? = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula] - VÁRADI Mihály: GRB 011211: kvarknóva? = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

ADLER, Alan: Távcsőkészítés. Közelebb a refraktorokhoz. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 20-24. Sky and Telescope, 2002. jan. Ford.: Rosanics György. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 2002 augusztus. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 25-27. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold 2002 április - július. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 28-31. [KSZ.]

Hogy csodálkozna Galilei... A Magyar Csillagászati Egyesület különdíja a Természet Világa Diákpályázatára. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 32. [KSZ.]

Asztrofotó melléklet. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 34., 3 színes t. [KSZ.]

Válogatás Rosanics György CCD-felvételeiből. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 32., 2 színes t. [KSZ.]

GYARMATI László: Meteorok. Észlelések 2001. július, 2002. január - június. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 35-37. [KSZ.]

KISS László: Változócsillagok 2002 április - június. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 38-40. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 41-42. IM Normae, a "legújabb" visszatérő nóva.; V4641 Sagittarii: egy galaktikus mikrokvazár látványos kitörése. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2002 nyara. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 43-46. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2002 augusztus. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 47-50. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Elhanyagolt szépségek. 2. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 51-53. Planetáris ködök észlelése. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Specola Astronomica Vaticana - a pápai állam csillagvizsgálója. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 54-58. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. pp. 59-60. Munkácsi Tibor: Variáció Dobson-témára.; Fűrész Gábor: Meteorral a világ körül. [KSZ.]

Új MCSE-tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (3201-3300). = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 65. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2002. november. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 66. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M77. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 67. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változói: Y és RU Andromedae. = Meteor 32. 2002. okt. 10.(316.) sz. p. 68. [KSZ.]

Címlapunkon: napóra a budapesti Osztrák-Magyar Iskola délkeleti falán. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. címlap, p. 1. Marton Géza 1997-es napórája. [KSZ.]

MÁTIS András: 25 éves a TIT Budapesti Planetáriuma. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 3-6. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Uránusz, az ismeretlen bolygó. 2. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 7-14. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fontos törpegalaxisok. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 15. Az NGC 1569. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gömbhalmaz központi fekete lyukkal? = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 15. Az M15 belső részén. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nincsenek "kvarkcsillagok"? = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Októberi gammavillanás. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Lökéshullámok a Rák-ködben. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hold óriástávcsővel. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Földi kőzetek a Holdon? = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriás Kuiper-objektum. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 17. A Quaoar. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagpor gyűjtés. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 17-18. A Stardust űrszonda. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Mars jégrétegei. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új uránuszhold. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hermione kisbolygó holdja. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Webb Űrteleszkóp. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

E. KOVÁCS Zoltán: Naprendszer-túra Kecskeméten. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 18-19. Elkészült a "Kecskeméti Naprendszer", azaz a Napnak és bolygóinak a modellje 1:3,3 milliárszoros kicsinyítésben. A városházától a planetáriumig láthatóak az objektumok. 2002. szept. 27-én avatták fel a modelleket, Lakatos Pál Sándor szobrászművész alkotásait. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila] - Tey [TEPLICZKY István]: Új iskolai csillagvizsgáló Dabason. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 19. A Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola tetetjén. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagvizsgáló a sziklafal tövében. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 20-23. Horvátország Brac-szigetén Nikola Milicevic csillagvizsgálója. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Csökkent a fényszennyezés Nagykanizsán. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 24. [KSZ.]

Csillagfénybarát térvilágítás a MÁV-nál. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 25. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 2002 szeptember. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 26-27. [KSZ.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 24. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 28-31. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Az Uránusz és holdjai. Az "új" Naprendszer. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 32., 4 színes t. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: A Jupiter 2001/2002. évi láthatósága. 2. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 33-37. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Bolygós hírek. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 37. [KSZ.]

GYARMATI László: Meteorok. Lesz-e tűzijáték novemberben? = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 38-40. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2002. május - július. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 41-46., hátsó belső borító. C/2001 OG108 (LONEOS).; C/2001 K5 (LINEAR).; C/2002 C1 (Ikeya-Zhang)= 153P.; C/2002 E2 (Snyder-Murakami).; C/2002 F1 (Utsunomiya).; C/2002 H2 (LINEAR).; Halvány üstökösök. [KSZ.]

KISS László: Változócsillagok 2002 július - szeptember. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 47-50. [KSZ.]

NÉMETH Péter: A GK Persei körüli gázfelhő tágulásának mérése. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 54-51. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Messier Klub. Archív rajzokból. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 55-57. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 58-59. Jaczkó Imre: Új amatőrcsillagász szerveződés Miskolcon.; Kósa-Kiss Attila: Húszéves a binoklim. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2002. december. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. pp. 62-63. [KSZ.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M74. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 63. [KSZ.]

GYARMATI László: Meteorraj-ajánlat: a Geminidák. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 63. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: az AG Draconis. = Meteor 32. 2002. nov. 11.(317.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: az M35 nyílthalmaz. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. címlap, p. 1. A Kitt Peak-i Burrell Schmidt-távcső felvétele. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földsúrolók nyara. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 3-5. [KSZ.]

Kru [KERESZTURI Ákos] - Ksl [KISS László]: Az "első" csillag. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A központi fekete lyuk. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Kis Szellem-köd. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 6. Az NGC 6369 planetáris köd. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy kettőscsillag bolygója. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 6-7. A gamma Cephei főcsillaga körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jupiterszerű bolygó Jupiter-távolságban. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Neutroncsillag-szerkezet. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új gamma műhold. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus sugarak a Kuiper-övből? = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az utolsó közelítés. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az első kép a Szaturnuszról. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 8. A Cassini űrszonda első képe, 2002. okt. 21-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Hermes: az elveszett kisbolygó. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Annefrank kisbolygó. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Nem hold, csak műhold. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új jupiterhold nevek. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Mars térképe. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A napfogyatkozás emlékére. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 11., hátsó belső borító. Napfogyatkozás-szobor avatása Hegyhátsálon, 2002. október 23-án. Hegyhátsál beleesett az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás sávjába és a ritka tünemény emlékére egy művészi alkotást emeltek. Ez Ledersberger-Lehoczky Erzsébet szobrászművész "Remember To Solar Eclipse" című kompozíciója. Az ünnepség során avattak fel egy új napórát Tuboly Vince lakóházának falán. [KSZ.]

UJVÁROSY Antal: A pajtaajtó evolúciója: ekvatoriális platform Dobson-távcsövekhez. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 12-17., 1 színes t. [KSZ.]

ISKUM József: Nap 2002 október. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 18-19. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2002 augusztus - szeptember. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 20-24. C/2002 O4 (Hoenig).; C/2002 O6 (SWAN).; 29P/Schwassmann-Wachmann 1. [KSZ.]

GYARMATI László: Meteorok. Szokatlan jelenség Bajorország egén. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 25-27. Meteorithullás 2002. április 6-án. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 2002. január - szeptember. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 28-31. [KSZ.]

Képmelléklet. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 34., 3 színes t. Újdonságok.; Piszkés-tetői felvételek.; Ekvatoriális platform. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: A Vénusz 2002. évi keleti elongációja. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 35-37. [KSZ.]

KISS László: Változós találkozó Bourbon-Lancy-ban. AFOEV 2002. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 38-39. A francia társzervezet, az Association Francaise des Observateurs d’Etoiles Variables rendezvénye 2002. augusztus 26-28. [KSZ.]

KISS László - KOVÁCS István: Változások az adatküldésben és rovatvezetésben. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 40-42. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 42-43. V838 Monocerotis.; Az elektronikus Változócsillag Atlasz. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila]: Távcsövet Kósa-Kiss Attilának! = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 43. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2002 szeptember - október. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 44-50. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Messier Klub 2002 május - szeptember. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 51-53. [KSZ.]

Olvasóink írják. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 54. Szabó M. Gyula: Két estvéli arcképvázlat. [KSZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 55-56. Farkas Boglárka: Új helyi csoportunk alakult (Győrben).; Kiss László: Őrségváltás az MCSE szegedi csoportjánál. [KSZ.]

MACZINKÓ István: Egy éj az Ikrekben. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 57-59., címlap. [KSZ.]

A Meteor 2002-es (XXXII.) évfolyamának tartalomjegyzéke. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 60-62. [KSZ.]

Jelenségnaptár 2003. január. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 66. [KSZ.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M52. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 67. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorraj-ajánlat: a Quadrantidák. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. p. 67. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: R Cassiopeiae. = Meteor 32. 2002. dec. 12.(318.) sz. pp. 67-68. [SRG.]

(Metro): Távcsövön át figyelhetik az eget. = Metro 5. 2002. okt. 11. p. 5. Pécs bemutató csillagdájából. [SRG.]

GRANDPIERRE Attila: A Világegyetem természete és végső szerveződés elve. 1. = Napút 4. 2002. ápr. 3. sz. pp. 63-70. [KSZ.]

GRANDPIERRE Attila: A Világegyetem természete és végső szerveződés elve. 2. = Napút 4. 2002. máj. 4. sz. pp. 61-68. [KSZ.]

GRANDPIERRE Attila: A Világegyetem természete és végső szerveződés elve. 3. = Napút 4. 2002. jún. 5. sz. pp. 37-48. [KSZ.]

ZOMBORI Ottó: "Itt minden kődarabhoz az évek kötnek". = Napút 4. 2002. okt. 8. sz. pp. 3-8. Zombori Ottó beszéli el életrajzát, ismeretterjesztői tevékenységét, gondolatait. Lejegyezte: Solymosy Zsuzsanna. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Az égbolt képeskönyve. Csillagképek ábrázolása az évezredek tükrében. = Napút 4. 2002. okt. 8. sz. pp. 9-23. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A hozzánk legközelebbi csillag. = Napút 4. 2002. okt. 8. sz. pp. 24-32. A Nap asztrofizikája és kultúrtörténete. [KSZ.]

RUDNAI Gábor: Az űrkutatás Ikaroszai. Rendezői útmutató Ébert Tibor Challenger című oratóriumához. = Napút 4. 2002. okt. 8. sz. pp. 44-45. [KSZ.]

ÉBERT Tibor: Challenger oratórium. = Napút 4. 2002. okt. 8. sz. pp. 45-46. [KSZ.]

BOZSIK László: Eladó a pécsi planetárium. = Népszabadság 60. 2002. szept. 20. p. 25. Fotó: Márton András. [SRG.]

Csillagok között. = Pécsi Hét 12. 2002. 38. sz. okt. 11. p. 2. [SRG.]

KOCSIS Tamás: Havel Kepler szerepében. Csehországban törvény védi a csillagos égboltot. = Nógrád Megyei Hírlap 13. 2002. ápr. 8. 81. sz. p. 7. "A világon egyedülálló törvényt hozott a prágai parlament, és írt alá Václav Havel cseh köztársasági elnök: a rendelkezés a csillagos ég védelméről gondoskodik. Az író államfő emlékeztet arra: nem véletlen, hogy éppen annak az országnak a törvényhozása tett merőben szokatlan lépést az égboltra fordítva figyelmét a környezetvédelmi jog területén, amely a XVII. század elején hazát és működési lehetőséget adott Johannes Keplernek. A szigorú állami rendelkezések csomagja június 1-jén lép hatályba. Alkotóitól - éppen Kepler nyomán, aki először emlegette "az égbolt fényszennyeződését" - találóan a "fényszennyezési törvény" nevet kapta, s feladata, hogy megvédelmezze az éjszakai égbolt természetes sötétségét a csillagok fényét elhomályosító, sőt zömüket örök láthatatlansággal sújtó mesterséges megvilágítások különböző fajtáitól. ..." [HAI.]

BOSNYÁK János: Az égbolt titkait fürkészik. = Petőfi Népe 57. 2002. febr. 26. p. 5. Interjú Rezsabek Nándorral a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör harmadik születésnapja kapcsán a Kecskeméti Planetáriumban rendezett ünnepségről. [REZ.]

ERDŐDI Balázs: Egy Leonida-meteor. = Planéta 2. 2002. jan. 1. sz. címlap. Fotó: Perkó Zsolt. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: 1 éves a Planéta! = Planéta 2. 2002. jan. 1. sz. p. 1. Az elmúlt egy év alatt kb. 11.000 oldalt fénymásoltak, így kb. 1300 Planétát állítottak elő. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A csillagászat és az űrkutatás aktuális hírei. = Planéta 2. 2002. jan. 1. sz. pp. 3-4. Kevesebb kisbolygó?; Az Európa jégpáncélja.; Gömbhalmaz-hírek. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Jó évet zártunk. = Planéta 2. 2002. jan. 1. sz. p. 5. 2001 végén megvásárolták Becsehelyen a telket, ahol az új csillagvizsgálót tervezik építeni. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Ismerkedés a csillagászattal. 6. A Nap. = Planéta 2. 2002. jan. 1. sz. pp. 6-8. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Sarki fény a földről... ...és az űrből. = Planéta 2. 2002. jan. 1. sz. p. 9. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Érted??? Fogalomtár. = Planéta 2. 2002. jan. 1. sz. p. 9. Csillagászati kifejezések magyarázata. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Ismerkedés az égbottal. A Canis Maior csillagkép. = Planéta 2. 2002. jan. 1. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Aktuális jelenségnaptár. = Planéta 2. 2002. jan. 1. sz. pp. 12-13. A januári égbolt. Bolygók. Meteorhullás ajánló. A Nap és a Hold adatai. Messier-objektumok. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Játsz és nyerj! = Planéta 2. 2002. jan. 1. sz. p. 14. Csillagászati kvíz kérdések. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A nagykanizsai Canis Maior Csillagvizsgáló. = Planéta 2. 2002. jan. 1. sz. p. 16. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Az egykori MIR űrállomás. = Planéta 2. 2002. febr. 2. sz. címlap. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A csillagászat és az űrkutatás hírei. = Planéta 2. 2002. febr. 2. sz. pp. 2-4. Egy küllős spirális galaxis.; Csillaggyár.; Napba hulló felhők.; Globális felmelegedés a Marson.; Milyen forró lehet a Vénusz?; Röntgenfelvétel a Vénuszról. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Égi jelenségek és észlelésük. 7. Az állatövi fény és ellenfény. = Planéta 2. 2002. febr. 2. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Érted??? Fogalomtár. = Planéta 2. 2002. febr. 2. sz. p. 6. Csillagászati kislexikon. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Mit és hol találunk a februári égbolton? = Planéta 2. 2002. febr. 2. sz. p. 7. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A Mir űrállomás története. 1. = Planéta 2. 2002. febr. 2. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Lássunk tisztán! Az ufológia és a valóság. = Planéta 2. 2002. febr. 2. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Aktuális jelenségnaptár. = Planéta 2. 2002. febr. 2. sz. pp. 12-13. A februári égbolt. Bolygók. A Téli háromszög. A Nap és a Hold adatai. Mély-ég objektumok. Továbbá... [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Játsz és nyerj! = Planéta 2. 2002. febr. 2. sz. p. 14. Csillagászati tesztkérdések. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Központi csillagunk, a Nap. A felszínén jól megfigyelhetők a napfoltok. = Planéta 2. 2002. febr. 2. sz. p. 16. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Az Orion-köd. = Planéta 2. 2002. márc. 3. sz. címlap. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A csillagászat és az űrkutatás hírei. = Planéta 2. 2002. márc. 3. sz. pp. 2-4. Bolygó a Vega csillag körül?; Zsugorodik a Nagy Vörös Folt.; Újabb közeli csillagok.; Meteorzápor a Holdon.; Óriások és törpék bolygói.; Hány földsúroló kisbolygó van? [KSZ.]

A fényszennyezés problémája. = Planéta 2. 2002. márc. 3. sz. p. 5. Fordította: Perkó Zsolt. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Ismerkedés a csillagászattal. 7. A csillagok halála. = Planéta 2. 2002. márc. 3. sz. pp. 6-8. [KSZ.]

Amikre büszkék vagyunk. = Planéta 2. 2002. márc. 3. sz. p. 9. A csillagda. Távcsöveink. Folyóiratunk. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Érted??? Fogalomtár. = Planéta 2. 2002. márc. 3. sz. p. 9. Csillagászati szavak magyarázata. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Ismerkedés az égbolttal. A Herkules csillagkép. = Planéta 2. 2002. márc. 3. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Aktuális jelenségnaptár. = Planéta 2. 2002. márc. 3. sz. pp. 12-13. A márciusi égbolt. Bolygók. A Téli háromszög. A Nap és a Hold adatai. Mély-ég objektumok. Időszámítás. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Játsz és nyerj! = Planéta 2. 2002. márc. 3. sz. p. 14. Csillagászati totó. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Az Eros kisbolygó = Planéta 2. 2002. márc. 3. sz. p. 16. A betétképeken az Eros legérdekesebb alakzatai. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Egy gyönyörű gázköd. = Planéta 2. 2002. ápr. 4. sz. címlap. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A csillagászat és az űrkutatás aktuális hírei. = Planéta 2. 2002. ápr. 4. sz. pp. 2-3. Jön az évtized üstököse.; Földsúroló-vadászat délről.; Az utolsó közelítés. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A Mir űrállomás története. 2. "A haldokló Mir". = Planéta 2. 2002. ápr. 4. sz. p. 4. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Ismerkedés a Naprendszerrel. 1. A Vénusz bolygó. = Planéta 2. 2002. ápr. 4. sz. p. 5. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Égi jelenségek és észlelésük. Az Ikeya-Zhang üstökös. = Planéta 2. 2002. ápr. 4. sz. p. 6. Megfigyelése 2002. márc. 8-án és 28-án. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Napról-napra közelebb a cél. = Planéta 2. 2002. ápr. 4. sz. pp. 7-8. A Becsehelyen vásárolt telek, a 335 méter magasan lévő hegytető csillagászati körülményei. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Amit a távcsövekről tudni kell. 1. = Planéta 2. 2002. ápr. 4. sz. p. 9. [KSZ.]

Érted??? Fogalomtár. = Planéta 2. 2002. ápr. 4. sz. p. 9. Csillagászati szakkifejezések magyarázata. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Egy kis statisztika az eddig megjelent cikkekről. = Planéta 2. 2002. ápr. 4. sz. pp. 10-11. Az előző számokban megjelent cikkek. Egyes szerzői neveket itt azonosíthattuk, ha korábban nem tüntették fel. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Aktuális jelenségnaptár. = Planéta 2. 2002. ápr. 4. sz. pp. 12-13. Az áprilisi égbolt. Bolygók. Meteorhullás ajánló. A Nap és a Hold adatai. Mély-ég objektumok (haladóknak). Szaturnusz-Hold fedés. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: "Hogy állnak a csillagok" áprilisban? = Planéta 2. 2002. ápr. 4. sz. p. 14. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A hegyhátsáli Scutum Csillagvizsgáló távcsöve. = Planéta 2. 2002. ápr. 4. sz. p. 16. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A Hold. = Planéta 2. 2002. máj-jún. 5-6. sz. címlap. A folyóirat címlapján ez olvasható: Utolsó kiadás! [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A csillagászat és az űrkutatás aktuális hírei. = Planéta 2. 2002. máj-jún. 5-6. sz. pp. 2-4. Ötödik Föld-típusú bolygó.; Fiatal kráter a Merkúron.; A harmadik szerviz [a Hubble Űrtávcsőnél].; A Világegyetem színe.; Egy nagy Mars-meteorit.; Miből van a Hold magja. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs - GAZDAG Attila - PERKÓ Zsolt: Búcsuzunk! = Planéta 2. 2002. máj-jún. 5-6. sz. p. 4. A Planéta megjelenése szünetelni fog, az olvasóktól elköszönnek. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Amit a távcsövekről tudni kell. 2. = Planéta 2. 2002. máj-jún. 5-6. sz. pp. 5-8. [KSZ.]

GAZDAG Attila: Kozmikus karambolok. = Planéta 2. 2002. máj-jún. 5-6. sz. p. 9.. [KSZ.]

Mesterséges csillag segíti a Keck-távcső látását. = Planéta 2. 2002. máj-jún. 5-6. sz. p. 10. Fordította: Perkó Zsolt. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Ismerkedés az égbolttal: a Szűz csillagkép. = Planéta 2. 2002. máj-jún. 5-6. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: Aktuális jelenségnaptár. = Planéta 2. 2002. máj-jún. 5-6. sz. pp. 13-14. Az égbolt. Bolygók. Meteorhullás ajánló. A Nap és a Hold adatai május-június. Mély-ég objektumok. Holdfogyatkozás jún. 24-én. [KSZ.]

ERDŐDI Balázs: A Hubble Space Telescope (HST). = Planéta 2. 2002. máj-jún. 5-6. sz. p. 16. A folyóirat a továbbiakban nem jelent meg. [KSZ.]

BUGLYA Gergely: Mars 2002 az űrodüsszeia folytatódik. = Playboy Magyar Kiadás 4. 2002. márc. 3. sz. pp. 66-69. A Mars kutatásnak története és a legújabb marsi tevékenységek. A cikk magyar vonatkozásokról is ír: Friedman Imre, Pósfai Mihály, Horváth András nevének említésével. "Az amerikai űrkutatás illetékes vezetői szerint ... 2007-ben végre sikeresen is leszállhat egy precíziós, utas nélküli űrhajó a Marson. 2009 és 2010 között megérkezhetnek az első kőzetminták a vörös bolygó felszínéről. 2020-ban pedig az első ember is megvetheti a lábát a titokzatos vörös planétán." Szakértő: Süli Áron csillagász. [KSZ.]

-Pá-: A világ legkisebb amatőrműholdja. = Rádiótechnika 52. 2002. ápr. 4. sz. p. 162. 1999 szeptemberében bocsátották fel 750 km-es magasságú poláris napszinkron pályára a Stensat nevű holdacskát, amelyet washingtoni rádióamatőrök alkottak. [SRG.]

Fedezzék fel az éjszakai égboltot! = Reader’s Digest. Válogatás külföldről és itthonról. 2002. júl. p. 131. [HAI.]

RENICKE, Jeff: Csodás égi tűz. = Reader’s Digest. Válogatás külföldről és itthonról. 2002. szept. pp. 54-59. A sarki fény jelenségről szóló írás. [HAI.]

Expedíció Hell és Herman nyomában. = Romániai Magyar Szó 14. 2002. jún. 22-23. 4162. sz. p. 9. Bécsy László és Egyed István kéthónapos norvégiai útra indul Hell Miksa és Herman Ottó útját követve. [HAD.]

GESZTESI Albert: Süni és a csillagok. = Süni 18. 2002. 3. sz. pp. 40-42. Cepheus, Szűz, Orion, Kisnedve, Nagymedve. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Süni és a csillagok. = Süni 18. 2002. 4. sz. pp. 40-43. Égtájak. A Föld forgása. A Nap járása. [KSZ.]

BARTA István: Hova tűnik a Hold nappal? = Süni 18. 2002. 5. sz. p. 12. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Süni és a csillagok. = Süni 18. 2002. 5. sz. pp. 33-35. A bolygók. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Süni és a csillagok. = Süni 18. 2002. 6. sz. pp. 36-39. A téli égbolt csillagai. [KSZ.]

CSUKOVITS Anita: Honterus emlékkönyv. Emlékülés és kiállítás Johannes Honterus halálának 450. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban, 1999. Szerkesztette: W. Salgó Ágnes, Stemler Ágnes Libri de libris, Országos Széchényi Könyvtár-Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 244 o. + 52 kép. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 136. 2002. 3. sz. pp. 691-692. Könyvismertetés. [KSZ.]

BARTHA Lajos - HOLLÓ Szilvia Andrea: Csillagászati és felmérő műszergyártás Magyarországon a 18. századtól a reformkorig. = Technikatörténeti Szemle 25. 2001-2002. pp. 41-47. [KSZ.]

BARTHA Lajos: 1. Sragner Márta: Gothard Sándor, 1859-1939, természettudós. Az életrajzi bevezetőt írta Vértes Ernő. Szombathely, Gothard Jenő Amatőrcsillagászati Egyesület, 1998. 182 old.; 2. Keszthelyi Sándor - Sragner Márta: Napfogyatkozás és honfoglalás. Lakits Ferenc csillagász élete - Lakits Ferenc bibliográfiája. Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület, 2000. 76 old. 9 kép. = Technikatörténeti Szemle 25. 2001-2002. pp. 249-251. A két könyv ismertetése. [KSZ.]

BARTHA Lajos: 1. Vasné Tana Judit: Az egri csillagásztorony - Kiállításvezető. Eger, Egri Csillagásztorony Védelmében Alapítvány, [2001.] 19 old, 22 kép (2 színes).; 2. Vasné Tana Judit: Albert Ferenc és az egri Csillagásztorony. Eger, Egri Csillagásztorony védelmében Alapítvány, [2000], 16 old, 17 kép (5 színes). = Technikatörténeti Szemle 25. 2001-2002. p. 252. A két könyv ismertetése. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Székely László: A nap magyar kutatója. Fényi Gyula és a jezsuita természettudomány. Budapest, MTA Filozófiai Intézete, 1999. 60 old, 10 kép. = Technikatörténeti Szemle 25. 2001-2002. p. 253. Könyvismertetés. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csaba György Gábor: Szentiványi Márton csillagászati nézetei a "Miscellanea"-ban. Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület, 1998. 76 old., 6 ábra. = Technikatörténeti Szemle 25. 2001-2002. pp. 254-255. [KSZ.]

15 éves az 1987A szupernóva. = Tejútikalauz 2002. febr. p. 1. [KSZ.]

Az égbolt látványa. = Tejútikalauz 2002. febr. p. 1. [KSZ.]

Események. Évfordulók. A Hold fázisai. Csillagpor a Földön (a Stardust űrszonda). A legfényesebb csillagok. Csillagok megfigyelése. Az Orion-köd. Csillagászati előadások. A bolygók és a Nap februárban. = Tejútikalauz 2002. febr. p. 2. [KSZ.]

Csillaghalmazok a tavaszi égen. A legfényesebb csillagok. A bolygók és a Nap. A Hold. = Tejútikalauz 2002. márc. p. 1. [KSZ.]

Az égbolt látványa. = Tejútikalauz 2002. márc. p. 1. [KSZ.]

Események. Évfordulók. A Hold látható oldala. Csillagászati előadások. Rádiótávcső (csillagászati előadás a Fiksz Rádióban). A Mars térképe. = Tejútikalauz 2002. márc. p. 2. [KSZ.]

(K. Á.) [KERESZTURI Ákos]: Az áprilisi meteorok. = Tejútikalauz 2002. ápr. p. 1. [KSZ.]

Az égbolt látványa. = Tejútikalauz 2002. ápr. p. 1. [KSZ.]

A legfényesebb csillagok. A bolygók és a Nap. Hold. = Tejútikalauz 2002. ápr. p. 1. [KSZ.]

Események. Évfordulók. Időjárási helyzetkép a Marson. Csillagászati előadások. Amatőrcsillagászok kézikönyve. Rádiótávcső (csillagászati előadás a Fiksz Rádióban). A Mars térképe. = Tejútikalauz 2002. ápr. p. 2. [KSZ.]

Üstökös az égbolton! = Tejútikalauz 2002. ápr. p. 2. Az Ikeya-Zhang-üstökösről. Trupka Zoltán cikke alapján. [KSZ.]

Az égbolt látványa. = Tejútikalauz 2002. máj. p. 1. [KSZ.]

K. Á. - H. H. [KERESZTURI Ákos - HARGITAI Henrik]: Bolygók sorakozó! = Tejútikalauz 2002. máj. p. 1. Májusi első felében feltűnő bolygóegyüttállás az esti égen. [KSZ.]

Események. Évfordulók. Amatőrcsillagászok kézikönyve. Rádiótávcső (csillagászati előadás a Fiksz Rádióban). A Mars térképe. A Polaris Csillagvizsgáló programjai. = Tejútikalauz 2002. máj. p. 2. [KSZ.]

Sokszor esik szó az egyes égitesteken látható szerkezetek (kráterek, völgyek, vulkánok, stb.) koráról. Mit jelent az, hogy milyen idős egy ilyen képződmény? = Tejútikalauz 2002. máj. p. 2. [KSZ.]

Az égbolt látványa. = Tejútikalauz 2002. szept. p. 1. [KSZ.]

HH [HARGITAI Henrik]: Magyar nevek kerestetnek! = Tejútikalauz 2002. szept. pp. 1-2. Magyar nevek kerestetnek idegen égitestek, Földről ismeretlen formáinak, képződményeinek. [KSZ.]

Hol vannak a bolygók? Űrhírek. Csillagászati előadások. Amatőrcsillagászok kézikönyve. Rádiótávcső (csillagászati előadás a Fiksz Rádióban). A Mars térképe. = Tejútikalauz 2002. szept. p. 2. [KSZ.]

Az égbolt látványa. = Tejútikalauz 2002. okt. p. 1. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A Naprendszer Kecskeméten. = Tejútikalauz 2002. okt. p. 1. Bolygórendszerünk modellje 1:3,3 milliárdszoros kicsinyítésben. Avatása 2002. szept. 27-én volt. [KSZ.]

Hol vannak a bolygók? Mi újság a Naprendszerben? Csillagászati előadások. A kutató naptára. Rádiótávcső (csillagászati előadás a Fiksz Rádióban). A Mars térképe. = Tejútikalauz 2002. okt. p. 2. [KSZ.]

A Vénusz (Esthajnalcsillag) földrajza. = Tejútikalauz 2002. okt. p. 2. [KSZ.]

CSORVÁSI Róbert: Ha én SETI-kutató lennék... = Telapo 10. 2002. máj. 1. (25.) sz. pp. 1-2. [KSZ.]

PINTÉR András: Krónika. Égi est. Az első fehérvári csillagda megnyitásának 40. évfordulója tiszteletére. = Telapo 10. 2002. máj. 1. (25.) sz. pp. 1-3. Ünnepi est a 40 évvel ezelőtt, a József Attila Gimnázium tetején létrehozott első székesfehérvári csillagda emlékére.; A szerkesztőség díjat alapított, évente az kapja, aki legtöbbet tett a TELAPO-ért. 2001-ben Trupka Zoltán lett a TELAPO-díjjal kitüntetett. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Almár Iván első 70 éve. = Telapo 10. 2002. máj. 1. (25.) sz. pp. 3-4. Az 1932. ápr. 21-én született Almár Iván életrajza és munkássága, valamint a vele készített interjú rövidített változata. [KSZ.]

LEDNECZKI István: A NASA TV. = Telapo 10. 2002. máj. 1. (25.) sz. pp. 4-6. [KSZ.]

Égbolt és távcső. = Telapo 10. 2002. máj. 1. (25.) sz. p. 6. Országos csillagászati vetélkedő középiskolásoknak. Induláskor 438 csapat regisztráltatta magát. A döntőt 11 csapattal rendezték 2002. ápr. 19-én az Uránia Csillagvizsgálóban. Az Origo cikke alapján. [KSZ.]

CSORVÁSI Róbert: Égbolt és távcső - a fehérvári versenyzők szemével. Másodikak lettünk! = Telapo 10. 2002. máj. 1. (25.) sz. pp. 6-7. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Esthajnal az Égbolton. = Telapo 10. 2002. máj. 1. (25.) sz. p. 7. A székesfehérvári Esthajnal csapat részvétele a vetélkedőn. [KSZ.]

VEREB Viktória: Szilveszter az ég alatt. = Telapo 10. 2002. máj. 1. (25.) sz. p. 7. Székesfehérváriak szilveszterezése Ráktanyán, 2001. dec. 29. és 2002. jan. 1. között. [KSZ.]

Hogy csodálkozna Galilei. A Magyar Csillagászati Egyesület különdíja a Természet Világa Diákpályázata. = Telapo 10. 2002. máj. 1. (25.) sz. p. 8. A 2002-es pályázat kiírása. [KSZ.]

RÓKA Gedeon: A Csillagászat Baráti Köre VII. Országos Találkozója Székesfehérvárott. = Telapo 10. 2002. dec. 2. (26.) sz. pp. 1-2. A rendezvény 1972. júl. 6-9-ig volt. 327 főt tudtak elszállásolni, így a megnyitón 400 fő volt jelen. Az 1974-es Csillagászati évkönyvben megjelent cikk újraközlése. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: "Így néz ki a Világ". Beszélgetés Papp Lászlóval, a MANT Székesfehérvári Csoportjának elnökével. = Telapo 10. 2002. dec. 2. (26.) sz. pp. 1-4. Fehérvári csillagnézők. [KSZ.]

PINTÉR András - SIK András: Természet és gyógyászat. Szkeptikusok VIII. Országos Konferenciája. = Telapo 10. 2002. dec. 2. (26.) sz. pp. 4-5. 2002. nov. 23-án tartották a rendezvényt Székesfehérváron. [KSZ.]

BENKŐ Andrea: Mesteri álarcok. = Telapo 10. 2002. dec. 2. (26.) sz. pp. 5-7. A budapesti Kossuth Rádió tudósítójának és a székesfehérvári Vörösmarty Rádió munkatársának tapasztalatai az áltudományokkal kapcsolatban. [KSZ.]

PAPP László: Űrtábor Fehérváron. = Telapo 10. 2002. dec. 2. (26.) sz. pp. 7-8. 2002. aug. 12-19-ig rendezték Székesfehérváron. [KSZ.]

Rendezvényeink 2003-ban. = Telapo 10. 2002. dec. 2. (26.) sz. p. 8. [KSZ.]

SZÉLL Tamás: Egy tábor Tizenhét Pillanata. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 2002. 1. sz. pp. 1-2. A székesfehérváriak csillagászati táborának történései 2002. aug. 7-14-ig Igal közelében. [KSZ.]

A Tábor Tudományos és Kulturális estjének részletes programja. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 2002. 1. sz. p. 2. [KSZ.]

WEINBERG, Steven: Megtervezett Világegyetem? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. jan. 1. sz. pp. 4-7. [PIR.]

Találkozzunk a Föld teremtőjével! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. jan. 1. sz. p. 36. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Pislákolás a Tejút sötét szívéből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. jan. 1. sz. p. 36. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A szuperszimmetria nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. jan. 1. sz. p. 36. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Szökik az anyag a fekete lyukból. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. jan. 1. sz. p. 36. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SIK András: Top 10 az űrből. Válogatás a hold- és bolygótudományi konferencia eredményeiből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. jan. 1. sz. pp. 39-41. [PIR.]

Potyautasok a Miren. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. jan. 1. sz. p. 47. Folyóirat. A Bild der Wissenschaft. [SRG.]

A Mars kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. jan. 1. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

H. F.: Tíz újabb Mars-szonda. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. febr. 2. sz. p. 80. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Légkör egy naprendszeren kívüli bolygón. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. febr. 2. sz. p. 82. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Az űrhajósok nem horkolnak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. febr. 2. sz. p. 82. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SIK András: Top 10 az űrből. Második rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. febr. 2. sz. pp. 83-85. [PIR.]

Az űrmissziónak vége, a kutatás folytatódik. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. márc. 3. sz. p. 124. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Magyar berendezés a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. márc. 3. sz. p. 124. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SIK András: Top 10 az űrből. Harmadik rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. márc. 3. sz. pp. 134-135. [PIR.]

TRUPKA Zoltán: Kulin-emlékérem Ponori Thewrewk Aurélnak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. márc. 3. sz. p. 144. [KSZ.]

"Rossz" irányban forgó spirális galaxis. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. ápr. 4. sz. p. 174. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Kulin György: Fénycsóva lobbant (Budapest-Újpest. 2001., N. J. Pro Homine). Farkas László: Csillagok a lelkemben (Move Me Records, 2001.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. ápr. 4. sz. p. 192. Könyvszemle. Két könyvismertetés. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Kallódó világok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. máj. 5. sz. p. 223. [PIR.]

Alkohol a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. máj. 5. sz. p. 225. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Gravitációs mérések műholdakkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. máj. 5. sz. p. 225. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Átfúrják a Chicxulub-krátert. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. máj. 5. sz. p. 226. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Naprendszerünk testvérei. Kutatás idegen bolygórendszerek után. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. máj. 5. sz. melléklete. pp. [74-77.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

A Mars Odyssey (víz)jég jelenlétét jelzik = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. jún. 6. sz. p. 272. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Alkohol a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. aug. 7. sz. pp. 321-322. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

KŐVÁRI Zsolt: Foltos változócsillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. júl. 7. sz. pp. 326-328. [PIR.]

A. I.: André Brahic: A Nap gyermekei - Eredetünk története. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. júl. 7. sz. pp. 335-336. Könyvismertetés [KSZ.]

Hogy csodálkozna Galilei...! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. aug. 8. sz. melléklete. p. [124.] A Magyar Csillagászati Egyesület pályázata. [SRG.]

SZOMBATI Máté: A naptevékenység és az időjárás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. aug. 8. sz. melléklete. pp. [140-141.] [PIR.]

Az Univerzum legerősebb mágnese. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. aug. 8. sz. p. 367. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Keck távcső szemmel tartja a Jupiter Io holdját. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. aug. 8. sz. p. 367. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Új marskőzetek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. aug. 8. sz. pp. 367-368. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Újfajta rakéta-üzemanyag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. aug. 8. sz. p. 369. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A nedves bolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. szept. 9. sz. p. 417. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Oroszok a Marsra? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. szept. 9. sz. p. 417. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Az első lépések. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. szept. 9. sz. p. 430. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján.1969. júl. 21-i holdralépés. [SRG.]

Négymilliárd éves meteoritzápor. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. okt. 10. sz. p. 463. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Bolygóvadászverseny. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. okt. 10. sz. p. 463. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Szonda egy kisbolygóra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. okt. 10. sz. p. 463. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Ötszáz üstökös. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. okt. 10. sz. p. 464. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

RANDI, James: Negyvenkilenc be nem teljesült jóslat a világvégéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. okt. 10. sz. pp. 466-468. [SRG.]

BOTH Előd: Rémhírkeltés vagy híradás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. okt. 10. sz. p. 469. A média híradásai kisbolygó-becsapódás lehetőségéről. [PIR.]

GYÖRFI Lilla Anna: Az élet múltja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. nov. 11. sz. mell. pp. [161-163.] Természet-Tudomány Diákpályázat. A csillagászat szubjektív áttekintése. [KSZ.]

A legkorábbi meteoritbecsapódás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. nov. 11. sz. p. 513. Hírek Események Érdekességek. 3,5 milliárd éve. [SRG.]

Kozmikus légzsák. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. nov. 11. sz. p. 514. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BOTH Előd: A Webb-űrtávcső. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. nov. 11. sz. p. 522. [KSZ.]

Meleg üdvözlet a Plútótól. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 133. 2002. dec. 12. sz. p. 561. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

DUNAI Imre: A Nap és Jézus születésnapja. A Messiás még az asztrológia szerint is korábban látta meg a napvilágot. = Tolnai Népújság 13. 2002. dec. 24. 299. sz. Karácsony 2002. p. 4. "A karácsonyesti gyertyagyújtás szokásában több évezredes rítus él tovább. A lobbanó láng a nap, a fény születését is jelképezi. A téli napforduló ősidők óta ünnep, és nemcsak a bibliai tájakon volt az. Az északi féltekén minden nép életében az újjászületés reményét jelképezte. A kereszténység számára kétezer éve a Megváltó születését. Ehhez képest ugyan mellékes, de a pontos dátumot kronológiai gondok övezik. ..." [HAI.]

Digitális távolbalátás. = Új Alaplap 20. 2002. 1. sz. p. 3. [KSZ.]

BENKŐ József: Távcső és monitor. = Új Alaplap 20. 2002. 1. sz. pp. 4-7. [KSZ.]

HOLL András: Világháló a világegyetemhez. = Új Alaplap 20. 2002. 1. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

BENKŐ József: Keresd az adatbázisban. = Új Alaplap 20. 2002. 1. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

Égi szimuláció. = Új Alaplap 20. 2002. 1. sz. p. 12. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán: A szférák zenéje. = Új Alaplap 20. 2002. 1. sz. pp. 13-16. [KSZ.]

GYENIZSE Pál: Bányászat az adatrengetegben. = Új Alaplap 20. 2002. 1. sz. pp. 17-19. [KSZ.]

BARANYAI László: Képkeresés a tartalom alapján. = Új Alaplap 20. 2002. 1. sz. p. 20. A lapszám első része az előbb felsorolt csillagászati cikkeket közölte. "A hónap témája: Égből kapott információk" címmel Jakab Ágnes összeállításában. A laphoz egy CD-ROM melléklet is tartozott. Ez "Fókuszban az égből kapott információkhoz" címmel tartalmazta a következőket: Benkő József: Adatbázisok a tájékozódáshoz.; Skycat 2.7.2, képmegjelenítő és csillagászati adatbázisok elérését lehetővé tevő program.; XEphem 3.5.2, csillagászati program.; Gyenizse Pál: Bányászat az adatrengetegben.; DataScope 5.0, adatbányászati program.; Kolláth Zoltán: A szférák zenéje.; Animációk és effektusok.; Benkő József: Távcső és monitor.; FITSview, FITS formátumú képeket kezelő program különböző platformokra.; FV 3.0, FITS formátumú képeket kezelő program különböző platformokra.; A Smithsonian Astrophysical Observatory (SAO) által fejlesztett, FITS formátumú képeket kezelő programok. [KSZ.]

KOCSIS Tamás: Havel Kepler szerepében. Csehországban törvény védi a csillagos égboltot. = Új Dunántúli Napló 13. 2002. ápr. 8. 95. sz. p. 2. "A világon egyedülálló törvényt hozott a prágai parlament, és írt alá Václav Havel cseh köztársasági elnök: a rendelkezés a csillagos ég védelméről gondoskodik. Az író államfő emlékeztet arra: nem véletlen, hogy éppen annak az országnak a törvényhozása tett merőben szokatlan lépést az égboltra fordítva figyelmét a környezetvédelmi jog területén, amely a XVII. század elején hazát és működési lehetőséget adott Johannes Keplernek. A szigorú állami rendelkezések csomagja június 1-jén lép hatályba. Alkotóitól - éppen Kepler nyomán, aki először emlegette "az égbolt fényszennyeződését" - találóan a "fényszennyezési törvény" nevet kapta, s feladata, hogy megvédelmezze az éjszakai égbolt természetes sötétségét a csillagok fényét elhomályosító, sőt zömüket örök láthatatlansággal sújtó mesterséges megvilágítások különböző fajtáitól. ..." [HAI.]

BEBESI K.: A határ: a csillagos ég. = Új Dunántúli Napló 13. 2002. április 26. p. 9. A csillagászati fotózásról és a bakonyi meteorit kráterről készített riport. [SRG.]

B. Z.: TIT: hagyomány és innováció. = Új Dunántúli Napló 13. 2002. szept. 9. p. 7. Pécs-Baranyai TIT. [SRG.]

(sa): Pécsett ismét megnyitja kapuit... /Hír/ = Új Dunántúli Napló 13. 2002. okt. 12. p. 5. [SRG.]

Őszi csillagászati hét. = Új Dunántúli Napló 13. 2002. okt. 15. p. 7. [SRG.]

DUNAI I. [Imre]: Űrkutatás és csillagászat-hullás. Már megint nem divat a természettudományos műveltség. = Új Dunántúli Napló 13. 2002. okt. 26. p. 7. [SRG.]

B. Z.: Eladják a Planetáriumot. = Új Dunántúli Napló 13. 2002. nov. 4. p. 4. Pécsett. [SRG.]

A Nap és Jézus születésnapja. A Messiás még az asztrológia szerint is korábban látta meg a napvilágot. = Új Dunántúli Napló 13. 2002. dec. 24. 350. sz. melléklet. Karácsony 2002. p. 4. "A karácsonyesti gyertyagyújtás szokásában több évezredes rítus él tovább. A lobbanó láng a nap, a fény születését is jelképezi. A téli napforduló ősidők óta ünnep, és nemcsak a bibliai tájakon volt az. Az északi féltekén minden nép életében az újjászületés reményét jelképezte. A kereszténység számára kétezer éve a Megváltó születését. Ehhez képest ugyan mellékes, de a pontos dátumot kronológiai gondok övezik. ..." [HAI.]

KOCSIS Tamás: Havel Kepler szerepében. Csehországban törvény védi a csillagos égboltot. = Új Néplap 13. 2002. ápr. 8. 81. sz. p. 2. "A világon egyedülálló törvényt hozott a prágai parlament, és írt alá Václav Havel cseh köztársasági elnök: a rendelkezés a csillagos ég védelméről gondoskodik. Az író államfő emlékeztet arra: nem véletlen, hogy éppen annak az országnak a törvényhozása tett merőben szokatlan lépést az égboltra fordítva figyelmét a környezetvédelmi jog területén, amely a XVII. század elején hazát és működési lehetőséget adott Johannes Keplernek. A szigorú állami rendelkezések csomagja június 1-jén lép hatályba. Alkotóitól - éppen Kepler nyomán, aki először emlegette "az égbolt fényszennyeződését" - találóan a "fényszennyezési törvény" nevet kapta, s feladata, hogy megvédelmezze az éjszakai égbolt természetes sötétségét a csillagok fényét elhomályosító, sőt zömüket örök láthatatlansággal sújtó mesterséges megvilágítások különböző fajtáitól. ..." [HAI.]

- szikora -: Űrhajózás és természetismeret. A rákoskeresztúri katolikus iskola díjnyertes diákjairól. = Új Ember 58. 2002. okt. 13. 41. sz. p. 7. Kozma János, a rákoskeresztúri Pál Apostol Általános Iskola és Gimnázium érettségi előtt álló diákja a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) pályázatának egyik nyerteseként az elmúlt nyáron tíz napot tölthetett az amerikai Huntsville-ben, az űrkutatás jelentős központjában. A másik magyar résztvevő Bodó Zsófia volt az Óbudai Alternatív Közgazdasági Gimnáziumból és kísérőjük Magyari Béla kiképzett magyar űrhajós volt. [KSZ.]

Csillagászat. A csillagászat magyarországi történetéből (Összeáll. Gazda István), Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2002. 287 p. = Új könyvek 2002. 20. jegyzék. pp. 46-47. A könyv ismertetése könyvtárosoknak. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/2002 E2 (Snyder-Murakami). = Üstökös Gyorshírek 2002. 9. sz. p. 1. 2002. máj. 15-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/2002 O4 (Hoenig). = Üstökös Gyorshírek 2002. 12. sz. p. 1. 2002. szept. 1-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/2002 O6 (SWAN). = Üstökös Gyorshírek 2002. 13. sz. p. 1. 2002. szept. 1-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet 92P/Sanguin. = Üstökös Gyorshírek 2002. 14. sz. p. 1. 2002. szept. 1-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/2002 V1 (NAET). = Üstökös Gyorshírek 2002. 17. sz. p. 1. 2002. nov. 10-i dátummal. [KSZ.]

ZSIKLÁNÉ SZARKA Judit: Száz éve figyelik az időjárást. Szakács Laci bácsi a természet szeretetére nevelt. = Vadkerti Újság 2002. jún. p. 13. A száz éves soltvadkerti időjárás-megfigyelésről, az ebben főszerepet játszó Szakács Lászlóról, az első MCSE tagjáról, a mai MCSE Kiskun Csoportjának tiszteletbeli vezetőjéről. [REZ.]

LOVAS István: Várható fejlődés a természettudományokban. = Várad 1. 2002. 2. sz. pp. 95-101. Csillagászati vonatkozásokkal: "...A természettudományok területén a leggyorsabb fejlődést ígérő tudományterületek valószínűleg a biológia, az informatika és az asztrofizika lesz. [...] Megkockáztatom, hogy harmadik területként az asztrofizikát nevezzem meg. Itt ugyanis a XX. század utolsó évtizedében váratlan megfigyelések történtek. A hátralévőkben a figyelmet erre, nevezetesen az Univerzumban fellelhető anyag történetére szeretném koncentrálni. A közelmúltban kiderült, hogy jelenleg az Univerzum anyagának csak a három százalékát ismerjük. Ez a három százalék a "látható anyag", amit csillagok formájában ősidők óta megfigyelünk. Az Univerzum anyagának egyharmadát a "sötét anyag" teszi ki, amit nem látunk ugyan, de amit gravitációs hatása révén már meg tudunk figyelni. Hogy az a "sötét anyag" miből áll pontosan nem tudjuk, de mibenlétéről már vannak határozott elképzeléseink.
Lehet például, hogy ezt a "dark matter"-t zömmel neutronok alkotják. Az anyag fennmaradó kétharmada azonban teljesen titokzatos. Ez a quintessencia vagy "dark energy". [...] Mielőtt azonban azt kérdeznénk, hogy mit tudunk erről a quintessenciának nevezett valamiről, azt kell kérdeznünk, hogy minek a kétharmadát alkotja ez? A válasz, amint már mondottuk, ez az Univerzum összes anyagának a kétharmada. De honnan tudjuk, hogy mennyi az Univerzum háromharmada? Ez a kérdés alapvető fontosságú. Különösen, ha belegondolunk, hogy az anyag túlnyomó része nem is látható. Ahhoz, hogy ezt az érdekes problémát megvilágíthassam, kénytelen vagyok egy kis kitérőt tenni, és a táguló Univerzum modelljére vonatkozó legfontosabb ismereteket összefoglalni. Ezt a modellt Friedmann alapozta meg 1922-ben, amikor is megoldotta az Einstein-féle általános relativitáselmélet alapegyenleteit, feltételezve, hogy a világot homogén és izotrop anyag tölti ki. ..." [HAI.]

Az égbolt titkai. = Vas Népe 47. 2002. jan. 16. 13. sz. p. 7. A Gyermekek Háza csillagászati előadás-sorozata. [SRG.]

Az égbolt titkai. = Vas Népe 47. 2002. ápr. 20. 92. sz. p. 17. Csillagászati vetélkedő a szombathelyi Gyermekek Házában. [SRG.]

(kor) [KOZMA Gábor]: Európai nívójú tudós volt. Gothard Jenőt méltatják. - Emlékülés és kiállítás az obszervatóriumban. = Vas Népe 47. 2002. máj. 14. 111. sz. p. 4. Az ELTE Gothard Obszervatóriumában három napos konferenciát tartanak. Előadók: Kroó Norbert, Láng Ferenc, Balázs Lajos, Kovács L. Gábor, Klinghammer István, Szabó Gábor. [SRG.]

A nagy előd. = Vas Népe 47. 2002. máj. 18. 115. sz. p. 1. Gothard Jenő születésének 145. évfordulója alkalmából tartott tudományos tanácskozásról. [SRG.]

KOZMA Gábor: Gothard üzenete a mának. Öt új egyetemi tanszéket nyitnának a főiskolán. - Fele bánat, dupla öröm. = Vas Népe 47. 2002. máj. 18. 115. sz. p. 4. [SRG.]

(kor) [KOZMA Gábor]: Gothard történeti múzeum. Korának jelentős személyisége volt. = Vas Népe 47. 2002. máj. 23. 118. sz. p. 4. Tudomány- és technikatörténeti kiállítás az ELTE Gothard Obszervatóriumában. Fotó: Szendi P. [SRG.]

Csillagászati előadás. = Vas Népe 47. 2002. jún. 18. 140. sz. p. 4. A Tájak-Korok-Múzeumok Szombathelyi Klubja összejövetele, ahol Vértes Ernő a herényi csillagászati hagyományokról tartott előadást. [SRG.]

A Tunguz meteorit. = Vas Népe 47. 2002. júl. 1. 151. sz. p. 8. [SRG.]

KOZMA Gábor: Elzúgott mellettünk egy kozmikus kavicsdarab. Szökőárt okozhatott volna az aszteroida. - Sokszor volt szerencsénk. = Vas Népe 47. 2002. júl. 1. 151. sz. p. 8. A 2002 MN kisbolygó. [SRG.]

Kezdődik a Hegyháti Nyár. Nagy szerephez jutnak a színházi előadások és a tárlatok. = Vas Népe 47. 2002. aug. 1. 178. sz. p. 7. Az égbolt csodái címmel Vértes Ernő előadása Vasváron a XXIV. Hegyháti Nyár - Hegyháti Napokon. [SRG.]

Az égbolt csodái. = Vas Népe 47. 2002. aug. 15. 190. sz. p. 7. Vértes Ernő előadása ma este Vasváron. [SRG.]

Napórákról, kalendáriumokról. = Vas Népe 47. 2002. szept. 25. 224. sz. p. 4. Kőszegen rendezik meg a harmadik nemzetközi napóra szimpóziumot szept. 27-29. között. [SRG.]

Napóra-szimpózium. = Vas Népe 47. 2002. szept. 30. 228. sz. p. 1. Kőszegen rendezték meg a harmadik nemzetközi napóra szimpóziumot. [SRG.]

Napórákban utaztak a kutatók. Sok kultúrtörténeti és tudományos értékű ereklye megsemmisült. = Vas Népe 47. 2002. szept. 30. 228. sz. p. 3. Kőszegen rendezték meg a harmadik nemzetközi napóra szimpóziumot. Vértes Ernő főszervező nyilatkozata. [SRG.]

A számlapot a toledói könyv ihlette. = Vas Népe 47. 2002. okt. 2. 230. sz. p. 9. Királyné Vértes Ildikó festette napóra-tábla. A bozsoki templomra tervezik a napóra elhelyezését, jelenleg az engedélyeztetés folyik. [műemlékvédelmi okokból ez nem valósulhatott meg.] [SRG.]

KOZMA Gábor: Kőbe vájt, falra festett időmérők. Szinte minden középületen díszelgett a kampó, az árnyékvető, a félkörív. = Vas Népe 47. 2002. okt. 5. 233. sz. p. 18. Egész oldalas cikk Vas megye napóráiról. A napórák története világszerte és Magyarországon. Vértes Ernő ismertetése Vas megye érdekesebb napóráiról. Kőszeg Jurisics tér egyik házának udvarán, Ják műemlék templomán, Szombathely ferences kolostorán, a szombathelyi Hunyadi úton, a szombathelyi Aréna utcában, Narda középkori templomán, Jánosházán az Erdődy-várkastélyon, Kemenesszentmártonban. A cikket három napóra fényképe kíséri: "A szombathelyi Aréna utca 8. sz. alatti ház falán lévő napóra"; "A jánosházi kastély napórával, a múlt század elején"; "Újkori napóra a kemenesszentmártoni tsz-épület homlokzatán". [KSZ.]

Már az űrben jár az Atlantis. Csodálatos képeket továbbít a Földre a külső videokamera. = Vas Népe 47. 2002. okt. 9. 236. sz. p. 16. [SRG.]

Holdat néznek. = Vas Népe 47. 2002. okt. 16. 242. sz. p. 9. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma okt. 18-án csillagászati bemutatót tart. [SRG.]

Kastélyból regionális bázis? Természettudományos kutatóközpont lehetne. = Vas Népe 47. 2002. okt. 16. 242. sz. p. 9. A herényi Gothard-kastélyról. [SRG.]

Munka az űrben. = Vas Népe 47. 2002. okt. 16. 242. sz. p. 16. Az Atlantis. [SRG.]

Csillagászati Hetek. = Vas Népe 47. 2002. okt. 17. 243. sz. p. 20. XXIII. Csillagászati Hét a szombathelyi MMIK-ban 2002. okt. 18-30. [SRG.]

Csillagász a csillagokról. = Vas Népe 47. 2002. okt. 30. 253. sz. p. 9. Vértes Ernő előadást tart ma este Kőszegen a Chernel Kálmán Városi Könyvtárban és holnap a Jurisics várban. [SRG.]

A csillagokról értekeznek. = Vas Népe 47. 2002. nov. 13. 264. sz. p. 9. A csillagászat napjainkban, avagy évszázados gyökerek az obszervatóriumban címmel tudományos tanácskozást rendeznek. [SRG.]

Galileitől Hubble-ig. Sikeres volt a magyar tudomány napja programsor. = Vas Népe 47. 2002. nov. 15. 266. sz. p. 2. Előadások az ELTE Gothard Jenő Asztrofizikai Obszervatóriumban. [SRG.]

Könyvbe zárt napsugarak. Megörökítették a legnívósabb pillanatokat. = Vas Népe 47. 2002. dec. 18. 294. sz. p. 8. "Napóra (barátok) a határon" III. Nemzetközi Napóra Szimpózium. Kőszeg, 2002. szeptember 27-29. [SRG.]

HORVÁTH József: "... birtoka átvételében ágyulövésekkel gátoltatott." Adalékok a herényi Gothard család történetéhez. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2002. 4. sz. pp. 19-38. [SRG.]

Címoldal: A béta Lyrae fedési változócsillag észlelőtérképe. = Vega 12. 2002. márc. 1.(58.) sz. p. 1. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Két fényes fedési változócsillag: u Her és a béta Lyr. = Vega 12. 2002. márc. 1.(58.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 12. 2002. márc. 1.(58.) sz. pp. 7-8. Egyesületi összejövetelek 2001. nov. 3. és 2002. febr. 17. között.; Személyi jövedelemadó 1% felajánlása.; Pénzügyek - 2001. [SRG.]

Időzített bomba a Skorpióban. = Vega 12. 2002. márc. 1.(58.) sz. pp. 9-10. U Sco. Sky and Telescope 2001. okt. Fordította: Csizmadia Ákos. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Perseida meteorészlelések - 2001. = Vega 12. 2002. márc. 1.(58.) sz. pp. 10-14. A VCSE tagjai közül 8 észlelő 4 éjszakán 21 órát meteorozott és 150 meteort látott. [SRG.]

Az évszakok kezdete és hossza 2002-ben. = Vega 12. 2002. márc. 1.(58.) sz. p. 14. [SRG.]

A Hold fázisai 2002-ben. = Vega 12. 2002. márc. 1.(58.) sz. p. 15. [SRG.]

A bolygók láthatóságai. = Vega 12. 2002. márc. 1.(58.) sz. p. 16. [SRG.]

Címoldal: G. Galilei (1564-1642) rajzai a Holdról, amelyek 1609/10-ben készültek. = Vega 12. 2002. máj. 2.(59.) sz. p. 1. [SRG.]

Látómező. = Vega 12. 2002. máj. 2.(59.) sz. p. 3. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 12. 2002. máj. 2.(59.) sz. pp. 4-5. Új tagjaink.; A Vega Csillagászati Egyesület taglistája 2002. márc. 1-től. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A vizuális meteorészlelés hibái. = Vega 12. 2002. máj. 2.(59.) sz. pp. 5-11. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Égből hulló kövek. Meteorit ie. 467-ben. = Vega 12. 2002. máj. 2.(59.) sz. pp. 11-14. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Internet és csillagászat. = Vega 12. 2002. máj. 2.(59.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

Címoldal: Mikics Károly Hold-felvétele. = Vega 12. 2002. júl. 3.(60) sz. p. 1. [SRG.]

Látómező. = Vega 12. 2002. júl. 3.(60) sz. p. 3. [SRG.]

VCSE Hírek. = Vega 12. 2002. júl. 3.(60) sz. p. 4. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Gyorsuló világegyetem? = Vega 12. 2002. júl. 3.(60) sz. pp. 5-7. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Messier 4 gömbhalmaz fehér törpéi. = Vega 12. 2002. júl. 3.(60) sz. pp. 8-9. [SRG.]

Vasi-Zalai Amatőrcsillagász Találkozó. = Vega 12. 2002. júl. 3.(60) sz. pp. 10-12. 2002. júniusában (a nyári napforduló napján) volT Zalaegerszegen. Vértes Ernő Egyesületi Híradóban megjelent cikkét átdolgozta Csizmadia Szilárd. [SRG.]

A Messier 51 galaxis felvétele. = Vega 12. 2002. okt. 4.(61.) sz. p. 1. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 12. 2002. okt. 4.(61.) sz. p. 3. Visszaemlékezés 1992 őszének észleléseire. [KSZ.]

VCSE hírek. = Vega 12. 2002. okt. 4.(61.) sz. pp. 4-9. Benne részletes beszámoló a Vega Csillagászati Egyesület 11. nyári táboráról, melyet Kustánszegen rendezték 2002. aug. 8-13-ig. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Mi lesz veled, kozmológia? = Vega 12. 2002. okt. 4.(61.) sz. pp. 9-10. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Mi mindent észlelhetsz egy 12 cm-es távcsővel? = Vega 12. 2002. okt. 4.(61.) sz. pp. 10-14. A Vega 1993. febr. 8-ik számának 9-11. oldalán megjelent cikk átdolgozott újraközlése. [KSZ.]

A skygobe.exe. = Vega 12. 2002. okt. 4.(61.) sz. pp. 14-16. Csillagászati planetárium-program. [KSZ.]

Az Uránusz Miranda nevű holdja a Voyager-2 űrszonda felvételén. = Vega 12. 2002. dec. 5.(62.) sz. p. 1. [SRG.]

Látómező. = Vega 12. 2002. dec. 5.(62.) sz. p. 3. [SRG.]

VCSE-hírek. = Vega 12. 2002. dec. 5.(62.) sz. p. 4. Egyesületi összejövetelek 2002. okt. 15. és dec. 7. között.; SZJA 1%! [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Leonida-élménybeszámoló. = Vega 12. 2002. dec. 5.(62.) sz. p. 5. 2002. nov. 18/19- én hajnalban Piszkés-tetőn 3 óra után kitisztult az ég. Láthatták a Leonidák meteorraj tagjait sűrűn hullani, különösen 5:05 és 5:25 között. Több száz meteort láttak ebben a 20 percben, fejenként. 18 tűzgömböt is észleltek, egyénenként számítva. [SRG.]

Bevezetés a csillagászatba. 1. = Vega 12. 2002. dec. 5.(62.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A CCD. 1. Történet és működési elv. = Vega 12. 2002. dec. 5.(62.) sz. pp. 8-10. [SRG.]

Az SN 1961V szupernóva maradványa. = Vega 12. 2002. dec. 5.(62.) sz. pp. 11-15. [SRG.]

Csillagvilág - 2003. = Vega 12. 2002. dec. 5.(62.) sz. pp. 16-18. Holdfogyatkozások 2003-ban.; Napfogyatkozások 2003-ban.; Holdfázisok 2003-ban. [SRG.]

Távcsőkölcsönzés. = Vega 12. 2002. dec. 5.(62.) sz. p. 19. [SRG.]

          2003.

XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. 261 p. A XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció 2003. ápr. 14-16-ig zajott Miskolcon, a Miskolci Egyetemen. [KSZ.]

Álmok Álmodói. Világraszóló Magyarok. Kiállítás katalógus. Szerk.: Eleőd Ákos, Szegő György. I-II. köt. [Budapest] 2001-2002. [2003]. Ganz / Millenális Park, Millenáris Kht., PartGroup, deMax Művek. 280 p. + 284 p. II. köt. Csillagászat: A Földön kívüli világ. Magyarok a csillagászatban és az űrkutatásban (p. 15.); Magyar nevek a Holdon (p. 16.); Magyar nevek a különböző égitesteken: Mars, Merkúr, Vénusz, néhány, magyar nevet viselő kisbolygó (p. 17.); Hell Miksa (p. 211.); Nagy Károly (p. 212.); Asztronómia - csillagdák tudósai és rádiócsillagászok (pp. 230-239.); Hell Miksa (p. 232.); Dégenfeld Schomburg Berta (p. 233.); Fényi Gyula (p. 234.); Konkoly Thege Miklós (p. 235.); Gothard Jenő (p. 236.); Detre László (p. 237.); Balázs Júlia (p. 238.); Izsák Imre Gyula (p. 239.); Repüléstudomány, űrkutatás, űrtechnológia (pp. 240-251.); Kármán Tódor, Bay Zoltán, Tófalvi Gyula, Pavlics Ferenc, Bejczy Antal, Bárczy Pál. Űrszondák. [KSZ.]

ANTALFFY Tibor: Mi volt előbb? Isten vagy ősrobbanás. Budapest, 2003. Novella Könyvkiadó, ETO-Print Nyomda. 190 p. [KSZ.]

ARDAY István - RÓZSA Endre - ÜTŐNÉ VISI Judit: Földrajz. I. A középiskolák 9. évfolyama számára. Budapest, 2003. Műszaki Könyvkiadó, Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. 172 p. Szakmailag ellenőrizte: Gábris Gyula, Szentesi Csilla. Jelzet: MK-2754-3. Csillagászat: pp. 15-35. [KSZ.]

BALOGH Lászlóné - HORÁNYI Gábor: Fizika II. munkafüzet. Elektromágnesség, részecskefizika atomfizika, csillagászat. Szakközépiskolásoknak. Budapest, 2003. Műszaki Könyvkiadó, Borsodi Nyomda Kft. 87 p. Szakmailag ellenőrizte: Szalóki Dezső. Jelzet: MK-2949-X. Csillagászat: pp. 53-64., pp. 81-84. A csillagászati rész Horányi Gábor munkája. [KSZ.]

BÁN Imre: Apáczai Csere János. V. Molnár László bibliográfiájával és Bitskey István tanulmányával. Budapest, 2003. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. 713 p. /Irodalomtörténeti könyvtár./ Csillagászat: pp. 221-231. (Magyar Encyclopaedia "Az égi dolgokról" VI. rész), 356-389. (Nyelv és stílus a Magyar Encyclopaediában. - a VI. rész. csillagászat - tudományos magyar műnyelvi szókincse.) [KSZ.]

BÁNKUTI Zsuzsa - BERKES József - HOLICS László - KOPCSA József - KOTEK László - MEDGYES Sándor - PAÁL Tamás - POÓR István - SCHUSZTER Ferenc - SEBESTYÉN Zoltán - TÓTH Endre - VIDA József: Egységes érettségi feladatgyűjtemény. Gyakorlófeladatok. Fizika. II. Budapest, 2003. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. 190 p. Alkotószerkesztő: Medgyes Sándorné, Tasnádi Péter. Bírálók: Kedves Ferenc, Székelyné Tömböly Zsuzsa, Urbán János. A könyvet az oktatási miniszter a 47.463/2001. számon tankönyvvé nyilvánította. Raktári szám: 81471. Csillagászat: pp. 182-190. [KSZ.]

BEAUMONT, Émilie - PIMONT, Marie-Renée: Csillagok és bolygók titkai. Ford.: Marczisovszky János. 4. kiadás. [Budapest,] 2003. Passage Gyermekkönyvkiadó. 131 p. Csillagászati képeskönyv gyermekeknek. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló - HARGITAI Henrik - ILLÉS Erzsébet - KERESZTURI Ákos - SIK András - FÖLDI Tivadar - HEGYI Sándor - KOVÁCS Zsolt - MÖRTL Mária - WEIDINGER Tamás: Kis atlasz a Naprendszerről (6): Bolygófelszíni mikrokörnyezetek atlasza. Budapest - Püspökladány, 2003. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport - MTA Geonómiai Bizottság, Uniconstant Kiadó. [számozatlan 28 p., 4 t.].
A Holdra, a Vénuszra, a Marsra, az Erosra (és a Titánra) küldött berendezések is szinte emberi szemszögből láttathatták az ottani tájakat, megmutathatták a közeli és távoli alakzatokat, beletúrhattak a talajba, mérhették a légkör jellemzőit. Képeik által szinte odaképzelhettük magunkat az égitesten álló ember szemszögébe. A Hold esetében az ilyen közvetítéseket 12 ember személyesen is átélhette. Az ilyen módon elért égitestek jellemzőit mutatja be és hasonlítja össze a könyv. Közli az odaért szondák adatait, méréseik főbb jellemzőit. A simán leszállt szondák által mutatott panorámaképeket, a felszínen heverő kődarabok elemzését, a sziklák között fújó szél hatását, a fényviszonyokat, az elektrosztatikai jelenségeket. [KSZ.]

BÍRÓ Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. 3. kiad. Budapest, 2003. Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, Balassi Kiadó, ETO-PRINT Nyomdaipari Kft., 453 p. Csillagászat: pp. 304-314. Horváth Ádám (1760-1820) életéről. Csillagászati műveiről: egyrészt az 1787-ben készült, de csak 1790-ben megjelent "A’ leg-rövidebb nyár éjtszaka" csillagászati kötetéről, másrészt a csillagászati vonatkozású "Az esztendő utólsó éjtszakája" című 1788. dec. 31-re dátumozott prózai írása, amely Kazinczy Orpheusában látott napvilágot (I. köt. 404-433.) és a newtoni világképet képviseli (pp. 310-312.). [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: Alapjaiban mi az Univerzum, az ember és az Isten? Egy új szempont szerinti vizsgálat eredményeinek összegzése. Pécs, 2003. A szerző magánkiadása. 40 p. Bárdi László előszavával. [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: Nem volt ősrobbanás! A fizika területén végzett újszerű vizsgálat eredményeinek összegzése. Pécs, 2003. A szerző magánkiadása. 24 p. [KSZ.]

BOKSAY György: Párbaj a Balaton jegén. Történelemmorzsák a Bakony és a Balaton vidékéről. Tihany, 2003. Kollázs Kiadó Veszprém, Tradeorg Nyomda Kft. 260 p. (Fűzfőgyártelep) /Kollázs könyvek. 8./ A "Csobánc ostroma" című 1707 februárjában játszódó regényes történet (pp. 208-214.) szerint az egykori szigligeti pap foglalkozott csillagászattal. Tanította is csillagászati ismeretekre András deákot, aki íródeákként szolgált Szigliget várában. A szigligeti vár 1702-es felrobbantása után András deák kitelepült Szent György-hegyre. Ott élt szőlőjét művelve és itt talált rá a labanc Kreutz tábornok 1707-ben, hogy a magával hordott ("a kitűnő udvari csillagász által készített") horoszkóp értelmezésében adjon segítséget neki. (pp. 210-212.). Az elbeszélt történetnek nem biztos, hogy tényeken alapul - talán csak a népi legenda, melyet feldolgozott a szerző. [KSZ.]

BOLLÓK János: Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében. Közr.: Déri Balázs. Budapest, 2003. Argumentum Kiadó, Argumentum Kiadó nyomdaüzeme, 196 p. pp. 5-123. Janus Pannonius.; pp. 127-189. Függelék. [KSZ.]

BORBÉLY Szilárd: Földi János: A’ természet tudománya. Debrecen, 2003. 449-478 pp. /A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának közleményei. (254) 28./ Klny.: "Könyv és Könyvtár" 2003. XXV. kötetéből. A tanulmány ismerteti (pp. 449-455.) azt a (saját korában nyomtatásban meg nem jelent) kéziratot, amelyet nagy valószínűséggel az orvos-literátor-természettudós Földi János (1755-1801) írt élet utolsó éveiben. A kéziratot debreceni diákok oktatási anyagának szánta vagy ismeretterjesztési céllal írta. Némi zavart okoz, hogy a természettudományos munka csillagászati részében az 1804-ig történt felfedezések is benne vannak. (Nemcsak az 1801-ben felfedezett Ceres kisbolygót, hanem az 1802. márc. 28-án talált Pallast és az 1804. szept. 1-én felfedezett Junot is említi: "Pallást azután való esztendőben. Azolta is eggyet találtak fel a’ mellyet Junónak neveznek".) Magyarázata ennek, hogy Földi János 1801-es halála után: 1804 végén valaki átmásolta és kiegészítette a szöveget.
A kiadvány közli nyomtatásban Földi János A’ természet tudománya (Természet-tudomány.; A’Természet-tudomány) munkájának teljes szövegét (pp. 455-477.). A nagyrészt fizikát ismertető mű csillagászati részei: pp. 458-459. (Nehézség. Mozgás.); pp. 470. (Világosság. "A’ világosság sugárai a’ fénylő pontok, minden oldalra kiterjednek. Ez iszonyú sebességgel megyen véghez, mely majd egy milliommal haladja meg a’ hangnak sebességét. A naptól a földig mint egy 20 millió mértföldnyi meszszeség van, és ezt az iszonyú utat nyoltz ... és egynehány pertz óra [azaz 8 perc] alatt végezi el a’ világosság: és így egy kis pertz óra [azaz 1 másodperc] alatt kell néki menni 40 ezer mértföldet.";
pp. 471-472. (Levegői jelentéségek. Az északi fény. Szivárvány, holdszivárvány. A’ nap és a hold körül levő udvarok. A’ vak napok és vak holdak. "A’ szaladó tsillagok származnak a’ legmagassabb, de sokszor az alsó tájékán is a’ levegőnek, a’ tiszta éjtszakákon és forró napok után. Ennek okai eránt még nagy bizonytalanságban vagyunk. A’ tűzgolyóbisok és repülő sárkányok vagy lidértzek is hasonló neműek, tsak hogy nagyobbak. Sokszor azok elpattanásakor, valami durranást hallani. A gyorsaságuk rendkívül nagy."); pp. 472-476. Égi testek. Nap. Planéták. Üstököscsillagok. Az álló tsillagok. Az idő elosztásáról. Kalendáriom. ("Pallás és Ceres" említése. Az Uranus-nak hat holdját említi. A Naprendszerben 18 holdat említ.) [KSZ.]

  BOTH Mária - CSORBA F. László: Források. I. [természet, tudomány, történet]. Közrem.: Bánkúti Zsuzsa. Budapest, 2003. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., PGL Grafika Bt., Prospektrop Nyomda. 485 p. Lektorok: Házkötő Mónika, Horányi Gábor, Lenkei Irén, Nemes György. Csillagászat: pp. 33-46., 75-83., 108-121., 185-207., 216-230. [SRG.]

CEMAN, Róbert - PITTICH, Eduard: A Naprendszer. Ford.: Zirig Ferenc. 1. kiadás. Bratislava - Szentendre, 2003. MAPA Slovakia Bratislava, s.r.o. - Geobook Hungary Kiadói és Kereskedelmi Kft., Slovenská Grafia, a. s., Bratislava Nyomda. 383 p. /Csillagászati enciklopédia. Rekordok. A Világegyetem. 1./ Lektorálta: Orha Zoltán. Benne: Bevezetés az egyetemes csillagászat történetéhez. pp. 8-75. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Hazudnak-e a csillagok? Legenda és valóság a csillagjóslásról. Budapest, [2003.] General Press Kiadó, Torda és Társa Kft., ETO-Print Nyomdaipari Kft. 335 p. A szerző előszava kelt: Budapest-Zánkán 2000-2003-ban. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. Illusztráció: Taracsák Gábor. [SRG.]

CSÜLLÖG Gábor - PAVLICS Károlyné: Csillagászatföldrajzi feladatok. Főiskolai jegyzet. 2. kiad. Budapest, 2003. Nemzeti Tankönyvkiadó, Prospektor nyomda. 90 p. Lektorálta: Horváth András. [KSZ.]

DALOS Endre: Az én világom. 3. A galaxisok. A Draco különkiadása. Bóly - Paks, 2003. Bólyi Csillagászati Egyesület, MCSE Paksi Helyi Csoportja, Új Faváz Kft. (Bóly) nyomda. 160 p. Ellenőrizték: Szabadi Péter, Vigh Lajos. A szerző előszava Pakson kelt 2003. november havában. [KSZ.]

DIACU, Florin - HOLMES, Philip: Égi találkozások. A káosz és a stabilitás eredete. Ford.: Császár Villő. [Budapest,] 2003. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 270 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektor: Gálfi László. [KSZ.]

DUKKON Ágnes: Régi magyar kalendáriumok európai háttérben. Budapest, 2003. ELTE Eötvös Kiadó, mond At Kft. 231 p. Lektorálta: P. Vásárhelyi Judit. A szerző előszava Budapesten kelt 2002. július hóban. [KSZ.]

EINSTEIN, Albert: A speciális és általános relativitás elmélete. Ford.: Vámos Ferenc. 6. kiad. [Budapest,] 2003. Kossuth Kiadó, RT., Szekszárdi Nyomda Kft. 237 p. Borítócím: A relativitás elmélete. A fordítást az eredetivel egybevetette: Károlyházy Frigyes. A jegyzeteket írta: Novobátzky Károly. A jegyzeteket kiegészítette és az utószót írta: Nagy Károly. Einstein előszava 1916 decemberében kelt. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: Napfogyi avagy naplopó Hold. [Kecskemét, 2003.] 82 p. Csillagászat gyermekeknek. [KSZ.]

FEJÉR Zoltán: Petzvaltól a Pajtásig. A magyar fényképezőgép-gyártás története (1839-1966). Budapest, 2003. HOGYF Editio. 51 p. Csillagászat. pp. 11-12. Gothard Jenő és "fotograf-puskája’. [KSZ.]

A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. 272 p. Szerzők: Bartholy Judit, Bozó László, Bürgés György, Ekk István, Farkas István, Ferenczi Zita, Herczig Béla, Károssy Csaba, Kiss Miklós, Molnár László, Nowinszky László, Örményi Imre, Puskás János, Szeidovitz Győző, Tóth György, Tóth Zoltán. Lektorálta: Mészáros Zoltán, Sáringer Gyula. [KSZ.]

FEYNMAN, Richard P.: Hat könnyed előadás. A fizika alapjainak magyarázata. Ford.: Ill Márton. [2. kiad.] Budapest, 2003. Park Könyvkiadó - Akkord Könyvkiadó, Dürer Nyomda Kft (Gyula). 160 p. A szerző 1963 júniusában kelt előszavával. David L Goodstein és Gerry Neugebauer 1989 áprilisában kelt különleges előszavával. Paul Davies 1994 szeptemberében kelt bevezetőjével.
Első előadás: Atomok mozgásban.; Második előadás: A fizika alapjai.; Harmadik előadás: A fizika és más tudományok viszonya. (Csillagászat: p. 80-82. A csillagászat.); Negyedik előadás: Az energia megmaradása.; Ötödik előadás: A gravitáció elmélete. (Csillagászat: pp. 107-130. A bolygók mozgása. Kepler törvényei. A dinamika fejlődése. Newton gravitációs törvénye. Az általános tömegvonzás. Cavendish kísérlete. Mi a gravitáció? Gravitáció és relativitás.); Hatodik előadás: A kvantumos viselkedés. Az, hogy ez a 2. kiadás nincs a könyvben. A kolofonon az van feltüntetve: "Magyar kiadás 2000, 2003." azaz a 2000-essel azonos, csak a kiadás éve későbbi. A 2000-es és a 2003-as kötet betűhíven azonos. [KSZ.]

Földön látszik, égen jár. Ezeregy találós kérdés Baranyából. Összeáll.: Lábadiné Kedves Klára. Budapest, 2003. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen) 155 p. A találós kérdéseket gyűjtötte: Berze Nagy János, Lábadi Károly, Mándoki László. Csillagászat: Földön látszik, égen jár. Égbolt, égitestek (pp. 7-10.); Ki beszél a világ minden nyelvén. Csapadékok, természeti jelenségek (pp. 11-18.); Sokszor láttál - ismersz-e? Levegő, tűz, víz, föld, ásványok. (pp. 19-24.); Hány hét a világ? Az idő múlása, az év menete (pp. 25-28.) [KSZ.]

GAZDA István: Magyar tudománytörténet. Piliscsaba, 2003. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. 200 p. /A felsőoktatási intézmények hallgatói számára./ A csillagászat magyarországi történetéből: pp. 51-61.; Kronológia, ajánlott irodalom: pp. 61-64. [KSZ.]

Geonómia az ezredforduló után. Szerk.: Dudich Endre. Budapest, 2003. Magyar Tudományos Akadémia Geonómiai Albizottsága, Uniconstant Kiadó (Püspökladány), Piremon Nyomda (Vámospércs). 199 p. Pantó György 2002. szept. 15-én kelt előszavával. A kötettel Szádeczky-Kardoss Elemér emlékének tisztelegnek a szerzők: Benkő Ferenc, Bérczi Szaniszló, Cserepes László, Ditrói Puskás Zuárd, Dudich Endre, Illés Erzsébet, Kedves Miklós, Lukács Béla, Póka Teréz, Szöőr Gyula. [KSZ.]

GINGYIKIN, Szemjon Grigorjevics: Történetek fizikusokról és matematikusokról. Ford.: Baran Sándor, Czifrik Xénia, Krámli András, Major Péter, Schultz György, Simonovits András, Zaválnij Bogdan. Budapest, 2003. Typotex Kiadó, Agroprint Nyomda. 448 p. Csillagászat: Két történet Galileiről. A mozgás törvényeinek felfedezése. A Medici-bolygók. Olfa Römer sejtése (pp. 49-103.); Joseph-Louis Lagrange (pp. 251-284.); Pierre-Simon Laplace. (pp. 285-301.); A matematikusok fejedelme [Gauss. Benne: Kisbolygók.] (pp. 303-355.); Roger Penrose komplex világa. (pp. 431-448.). [KSZ.]

GOLDSMITH, Mike: Albert Einstein és a felfújható világegyetem. Ford.: Békési József. Budapest, 2003. Egmont-Hungary Kft., Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). 192 p. /Rémhíresek./ Sok helyen van csillagászati kapcsolódás. Csaknem teljesen csillagászati részek: pp. 119-125., 130-137., 185-191. [KSZ.]

GREENE, Brian: Az elegáns univerzum. Szuperhúrok, rejtett dimenziók és a végső elmélet kihívása. Ford.: Gergely Árpád László. [Budapest,] 2003. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 376 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Szaklektor: Horváth Zalán. [KSZ.]

GRIBBIN, John: Az idő születése. Hogyan mérjük meg a világegyetem korát? Ford.: Both Előd. 2. kiad. [Budapest,] 2003. Akkord Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. 223 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektorálta: Abonyi Iván. [KSZ.]

GULYÁS János - HONYEK Gyula - MARKOVITS Tibor - SZALÓKI Dezső - TOMCSÁNYI Péter - VARGA Antal: Fizika a gimnáziumok 11. évfolyama számára. Budapest, 2003. Műszaki Könyvkiadó, Oláh Nyomdaipari Kft. 212 p. Alkotószerkesztő: Tomcsányi Péter. Szakmailag ellenőrizte: Gnädig Péter, Szabó Kálmánné. Csillagászat: pp. 182-211. [KSZ.]

HAWKING, Stephen: Az idő rövid története. Az Ősrobbanástól a fekete lyukakig. Új [ötödik], bővített és átdolgozott kiadás. Ford.: Molnár István, Egri Győző. [Budapest,] 2003. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 239 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Szakmailag ellenőrizte: Lux Iván, Both Előd. [KSZ.]

HAWKING, Stephen W. - PENROSE, Roger: A tér és az idő természete. Előadás sorozatok az Isaac Newton Intézetben. Ford.: Both Előd. Budapest, 1999. Talentum Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. 191 p. Lektorálta és szerkesztette: Abonyi Iván. [KSZ.]

HERRMANN, Joachim: És ez melyik csillag? Csillagok és bolygók felfedezése és megfigyelése. Csillagképek lexikonával. Ford.: Bognár Viktória. Budapest, 2003. Sziget Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. 190 p. Az északi és a déli égbolt csillagos ege havonta. A 88 csillagkép ismertetése és térképe. [KSZ.]

JOÓ György: A Föld energiarendszere. 600 millió év története. Energiák, ütközések, hőháztartás, légkör, élet. Budapest, 2003. New Science Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Rt. 136 p. Ellenőrizte: Patkós Anna. A becsapódások szerepe a Föld és az egyes bolygók történetében. Összehasonlító planetológia. [KSZ.]

KARÁCSONY Rezső: Fizika. 11. A humán érdeklődésű középiskolások számára. Optika. Modern fizika. Csillagászat. Budapest, 2003. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Szekszárdi Nyomda Kft. 224 p. + 8 színes t. Bírálók: Kedves Ferenc, Medgyes Sándor. Raktári szám: 16390. Csillagászat: pp. 203-223. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos - SÁRNECZKY Krisztián: Célpont a Föld? Kisbolygók a láthatáron. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. 208 p. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

KOROM Gyula: Einstein tévedett! Relativitáselméletek az ókortól napjaikig. 2. kibővített és átdolg. kiad. Budapest, 2003. Ars Memorandi Ltd. Az első kiadás: Korom Gyula: És mégis van éter! Einstein tévedett... Budapest, 1996. 803 p. Csillagászat: pp. 40-68., pp. 89-112., pp. 139-165., pp. 315-325., pp. 462-466., pp. 541-544., pp. 658-694., pp. pp. 733-737. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Rejtőző Sasbérc. Csillagvilág. Nagyvárad, 2003. Literátor Kft. kiadó és nyomda. Imprimeria de Vest, Oradea. 161 p. Amatőrcsillagászati és amatőrmeteorológiai megfigyelések, élmények, gondolatok. A szerző utószava (szubjektív önvallomása) Nagyszalontán kelt 2001. máj. 13-án. A könyv bemutatója 2003. júl. 26-án volt. [KSZ.]

A Kozmosz. Az egyetemes univerzum története. Galaxisok. A Kozmosz. A Naprendszer. Bolygóközi égitestek. Csillagrendszerek. Interaktív multimédia. Budapest, 2003. Woodstone Kft. CD-ROM. [SRG.]

KÖTHE, Rainer: A Föld és a világűr. Ford.: Frankel Éva. Budapest, 2003. Tessloff és Babilon Kiadó, INFO Nyomdaipari Kft. 127 p. /Természetbúvár./ Csillagászat: pp. 6-49. Ifjúságnak szóló könyv. [KSZ.]

KURUSA László: Bicskei üdvözlettel. Bicske, 2003. Bicske Barátok Egyesülete, Gura Nyomda Bt. Eredeti fényképek a hegyi kastélyról. pp. 32-33. [SRG.]

Luna. Map of the Moon. A Hold térképe. Mapa Ksiezyca. Karta Mjeseca. Mapa Mesíce. Kapta ha Lyhata. Ford.: Hargitai Henrik. Budapest - Brno - Krakow - Moscow - Sofia - Warsaw - Zagreb, 2003. Central European Edition. Eötvös Loránd Tudományegyetem Planetológai Kör, Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport. [2 p.] A 83 x 59 cm-es méretű és 10 részre hajtogatott lap egyik oldalán a Hold általános és részletes jellemzői vannak angol, magyar, lengyel, horvát, cseh és bolgár nyelven. A hátoldalon van a Hold két féltekéjének a térképe 1:12 800 000-es léptékkel. Közreműködött: Bérczi Szaniszló, Kocsis Antal. [KSZ.]

MACKINTOSH, Ray - AL-KHALILI, Jim - JONSON, Björn - PENA, Teresa: Az atommag. Utazás az anyag szívébe. Ford.: Gácsi Zoltán, Simon Alíz. Budapest, 2003. Akadémiai Kiadó Rt., Gyomai Kner Nyomda Rt. 143 p. Lektorálta: Lovas Rezső. Csillagászat: pp. 10-18., 70-74., 94-131. [KSZ.]

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. 1. köt. A-F. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, 2003. MTA Társadalomkutató Központ-Tudománytár, Dabas Jegyzet Kft. 560 p. M. L. [Markó László]: Gothard Jenő. pp. 422-423. [SRG.]

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. 2. köt. G-P. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, 2003. MTA Társadalomkutató Központ-Tudománytár, Dabas Jegyzet Kft. pp. 570-1040. M. L. [Markó László]: Konkoly-Thege Miklós. pp. 707-708.; M. L. [Markó László]: Kövesligethy Radó. pp. 745-746. [SRG.]

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. 3. köt. R-ZS. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, 2003. MTA Társadalomkutató Központ-Tudománytár, Dabas Jegyzet Kft. pp. 1050-1536. M. L. [Markó László]: Tittel Pál. pp. 1304-1305.; Tiszteleti tagok: Ambacurjam. p. 1446. [SRG.]

MAHLER Ede: Babylonia és Assyria. Debrecen, 2003. Zikkurat-Média Kft. 370 p. Az 1906-ban, Budapesten megjelent mű hasonmás kiadása. Csillagászat: pp. 242-258., 317-320. [REZ.]

MANKIEWICZ, Richard: A matematika históriája. For.: Consel Pannonia Kft., Pataki Jánps. Budapest, 2003. HVG Kiadó Rt., HVG Press Kft. nyomda. 191 p. /HVG könyvek./ Ian Stewart előszavával. Sok csillagászattörténeti résszel és illusztrációval. [KSZ.]

McGRATH, Alister E.: Tudomány és vallás. Bevezetés. Ford.: Gyárfás Vera. Budapest, 2003. Typotex Kiadó, Bornus Nyomda. 332 p. Lektorálta: Kampis György. A magyar nyelvű ajánlott irodalom jegyzéket készítette: Tóth Mihály. [KSZ.]

Messier-objektumok keresőtérképei. A Magyar Messier Album térképmelléklete. Összeáll.: Józsa Sándor, Nagy Zoltán Antal. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomdaipari Szolgáltató KKT., Debrecen. 33 p. Ellenőrizte: Hollósy Tibor, Szabó M. Gyula, Wieszt Krisztián. Szabó M. Gyula előhangjával. p. 3. [KSZ.]

Meteor. 2003. május, a csillagászat hónapja. Szoftverek. Adatbázisok. Segédeszközök. Olvasmány. Galéria. Honlapok. Szerk.: Heitler Gábor, Tepliczky István. CD-ROM. [Budapest, 2003.] A Magyar Csillagászati Egyesület kiadványa. VirusBuster Kft. Közreműködtek: Agócs Péter, Androkity István, Bacsárdi László, Balaton László, Balog László, Bartha Lajos, Berkó Ernő, Csaba György Gábor, Éder Iván, Fűrész Gábor, Gyarmati László, Gyenizse Péter, Hollósy Tibor, Iskum József, Kereszturi Ákos, Keszthelyi Sándor, Kiss László, Kiss Szabolcs, Kocsis Antal, Kolláth Zoltán, Kovács István, Ladányi Tamás, Maróti Tamás, Mizser Attila, Nagy Zoltán Antal, Nagy Zsuzsanna, Nyerges Gyula, Rezsabek Nándor, Rózsa Ferenc, Rózsahegyi Márton, Sárneczky Krisztián, Sragner Márta, Schuminszky Nándor, Szabados László, Szabó M. Gyula, Szabó Sándor, Taracsák Gábor, Vincze Iván, Vaskúti György, Várhegyi Péter, Zajácz György.
Tartalom: Heitler Gábor: Beköszöntő.; Az MCSE Bemutatkozik: Kiadványok. Tagnévsor [a 2003. első negyedéig belépett 3696 tag neve]. Helyi csoportok. Szakcsoportok.; Észlelési segédanyagok: Észlelőlapok. Észlelőtérképek.; Szoftverek.; Csillagászati adatbázisok.; Olvasmány: Rezsabek Nándor: Specola Astronomica Vaticana - a pápai állam csillagvizsgálója.; Rezsabek Nándor: Az asztronómia tudománya az ókori Babilónban.; Rezsabek Nándor: Az ég meghódítója: Ulug bég, a muszlim csillagász.; Rezsabek Nándor: Róka Gedeon, az amatőrmozgalom "szürke eminenciása".; A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája. Főszerk.: Sragner Márta [a Csimabi 2003. ápr. 30-i állapota, csupán 1737 tételt tartalmazott és 8 munkatársa volt].; Rezsabek Nándor: Magyar változócsillag-észlelők az AAVSO éves jelentéseiben (1980-2001) [409 észlelő adatai].; [Keszthelyi Sándor:] Magyar vonatkozású kisbolygók.;
Keszthelyi Sándor: Látványos és érdekes csillagászati jelenségek 2050-ig.; Mátis András: A TIT Budapesti Planetáriuma.; Keszthelyi Sándor - Sragner Márta: A pécsi planetárium és csillagvizsgáló története.; E. Kovács Zoltán: A kecskeméti planetáriumról.; Galéria: Meteor képgaléria [1998-2002].; APOD képgyűjtemény (vál. és ford.: Kereszturi Ákos).; Honlapok: Polaris Csillagvizsgáló. Bolygók Szakcsoport. Zalaegerszegi Helyi Csoport. Leonidák hullócsillag zápor.; Segédeszközök a CD kezeléséhez. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. 326 p., 4 t. Közreműködött: Jean Meeus, Sárneczky Krisztán. Szakmailag ellenőrizte: Kun Mária, Szabadi Péter. [SRG.]

MLODINOW, Leonard: Eukleidész ablaka. A geometria története a párhuzamosoktól a hipertérig. Ford.: Abonyi Iván. [Budapest,] 2003. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 295 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektorálta: Both Előd. Csillagászat: pp. 42-43., 49-52., 159-163., 205-206. 238-256. [KSZ.]

MÓDOS Tibor: Fizika munkafüzet. A nyolcadik évfolyam és a 14 éves korosztály számára. 7. jav. kiad. Celldömölk, 2003. Apáczai Kiadó, Royal Press Hungary Kft. 54 p. Jelzet: AP 882/7. Bírálta: Pál Andrásné. Lektorálta: Almási István. Csillagászat: pp. 17-20. (Az általános tömegvonzás. A bolygókról. Kepler törvényei. Mesterséges égitestek) [KSZ.]

MOLNÁR László: Fizika a 7. osztály (a 13 éves korosztály) számára. 2. kiad. Celldömölk, 2003. Apáczai Könyvkiadó Kft., MESTERPRINT Kft. 179 p. Lektorálta: Kovács László. Jelzet: AP-783/2. A tankönyvvé nyilvánítási engedély száma és kelte: TTI-23762-KT/2002. Csillagászat: pp. 44-49. (A gravitációs kölcsönhatás, Newton törvényei, a bolygók mozgásáról, Kopernikusz, Kepler törvényei), pp. 93-95. (Galilei, Newton, Eötvös Loránd). [KSZ.]

NAGYVÁRADI László: Térképészet. Szerk.: Gyenizse Péter, Pirkhoffer Ervin. Pécs, 2003. Pécsi Tudományegyetem. 116 p. A könyvet bírálták: Aubert Antal, Horváth Gergely, Klinghammer István, Tóth József. A borító évszáma: 2002.; Csillagászat: pp. 3-26. Űrtérképészet: pp. 95-100. [KSZ.]

  NÁNDORI Ottó: Abszolút egyidejűség avagy mi volt Einstein legnagyobb tévedése? Budapest, 2003. Kornétás Kiadó, Széchenyi nyomda Kft. (Győr) 71 p. A (speciális) relativitáselmélet érvényességét megkérdőjelező alternatív világmagyarázat, annak kozmológiai vonatkozásával egyetemben. [KSZ.]

NEMERKÉNYI Antal - SÁRFALVI Béla: Általános természetföldrajz a gimnáziumok 9. évfolyama számára. 3. kiad. Budapest, 2003. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Kossuth Nyomda Rt. A tankönyv engedélyszáma: TTI-37141-KT/2001. Raktári száma: 15133/1. Csillagászat: pp. 11-26., 30-34. [SRG.]

NEWTON, Isaac: Válogatott írásai. Vál. és előszó: Szegedi Péter. Ford.: Fehér Márta, Heinrich László. Budapest, 2003. Typotex Kiadó, Bornus Nyomda. 313 p. /Principia Philosophiae Naturalis. 1./ Gondolkodási szabályok a filozófiában. Newton leveleiből. A természetfilozófia matematikai alapjai. Newton levelei Richard Bentley-hez. Különféle tanulmányaimban a fény tulajdonságairól mondottak magyarázatára szolgáló hipotézis. Az Optika első könyvéből. A világ rendszeréről. Levelek Robert Boyle-hoz. [SRG.]

Novum a tudás enciklopédiája. Főszerk.: Charles Taylor. Ford. és átdolg.: Kállai Tibor, Kállay Erzsébet, Cseh Károly. Budapest, 2003. Novum. 488 p. Bolygónk a Föld: pp. 1-3., 36-42.; A tér és az idő: pp. 385-432. [SRG.]

PAÁL Tamás: Fizika. 11. évfolyam. A gimnáziumok reál érdeklődésű tanulói számára. Mechanika, optika, modern fizika, csillagászat. Budapest, 2003. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Kaposvári Nyomda Kft. 215 p. + 8 színes t. Lektorálta: Bánkuti Zsuzsa és Póta Mária. Raktári szám: 16389. Csillagászat: pp. 207-214. [KSZ.]

PAILER, Norbert: Az univerzum. A világűr kutatása. Ford.: Rónaszegi Éva. Budapest, 2003. Tessloff és Babilon Kiadó Kft., a nyomdai szedést készítette: Keleti Marcell. Printed in Germany. 79 p. /Mi micsoda space./ Szakmailag lektorálta: Orha Zoltán. [KSZ.]

PENROSE, Roger - HAWKING, Stephen - SHIMONY, Abner - CARTWRIGHT, Nancy: A nagy, a kicsi és az emberi elme. Kozmológia, kvantummechanika és a tudatosság fizikája. Ford.: Gergely Árpád László. [Budapest,] 2003. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 199 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektor: Gálfi László. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Hajnali szép csillag. Csillagászat a Mária-mítoszokban. Budapest 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. 92 p. [KSZ.]

REES, Martin: Kozmikus otthonunk. Miért éppen ilyen a világmindenség? Ford.: Márkus János. [Budapest,] 2003. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 193 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Szaklektor: Almár Iván. [KSZ.]

RÉKAI Csaba: Napórák szerkesztése és számítása a csillagászat elemeivel. Gépirat. [Budapest,] 2003. 413 p. [SRG.]

SCHUSZTER Ferenc: Fizika munkafüzet 10. a szakiskolák számára. Budapest, 2003., Korona Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft (Győr). 60 p. Bírálta: Kulcsár András. Jelzet: KO 0170/M. Csillagászat: pp. 17-25. (fénytan); pp. 47-48. (A Naprendszer és a Világegyetem) [KSZ.]

SIPOS Richárd: Tudod-e? Csillagászat. Érdekes kérdések és válaszok gyermekeknek. Kisújszállás, [2003.] Szalay Könyvkiadó, Pannon-Literatúra Kft. 63 p. /Szalay könyvek, Tudod-e? 19./ Szakmailag ellenőrizte: Keszthelyi Sándor. [KSZ.]

SOBEL, Dava: Galilei lánya. Hiteles memoár a tudományról, a bizalomról és a szeretetről. Ford.: Oberon Bt., Hochrein Judit, Végh Orsolya. Pécs, [2003.] Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Alföldi Nyomda Rt. 363 p. /New York Times bestseller./ [KSZ.]

SZABÓ Árpád - SZABÓ Tímea: A fizika története. Budapest, 2003. Akadémiai Kiadó Rt., Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi BT. nyomdaüzeme. 231 p. Szakmai lektorok: Balogh József és Tarr Ferenc. A szerzők előszava 2002. ápr. 3-án kelt Nyíregyházán. Jelzet: KMA-2-079. Sok csillagászattörténeti vonatkozással. [KSZ.]

SZABÓNÉ ZAVACZKI Andrea: Gyermektudomány. Csillagászat. Debrecen, [2003.] Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Alföldi Nyomda Rt. 31 p. [KSZ.]

Távcső Almanach 3. Távcső Almanach 3 CD. Készítette: ITBooks DTP Stúdió. Szeged. 2003. Összeállította: Illés Tibor. Tartalom: Csillagászat (szerk: Marik Miklós) - 867 oldal lapozható, interaktív kiadásban.; Kulin György: Távcsőtükör házi készítése - 64 oldal lapozható, interaktív kiadásban.; Kulin György: Az élet csillagászati feltételei (1947) - 23 oldal lapozható, interaktív kiadásban.; Paul Couderc: A csillagászat története - 215 oldal lapozható, interaktív kiadásban.; Űrszimulátorok: Celestia, Open Universe.; Planetárium programok: SkyMap Pro 8, Home Planet.; Csillagkatalógusok - 812 ezer csillag adatai.; Virtual Moon Atlas - több ezer kép, leírás, adat a Hold felszínéről.; Shadows - napóra tervező program (magyar nyelvű).; Az ISS modellje - a nemzetközi űrállomás és a Space Shuttle teljes papírmodellje.; Segédprogramok. [KSZ.]

A TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület jubileumi évkönyve a Társadalom- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat Komárom Megyei Szervezete alapításának 50. évfordulóján. Szerk.: Bálványos István, Kovaliczky István. Tatabánya, 2003. TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület, ALFADAT-PRESS Nyomdaipari Kft. 260 p. [KSZ.]

TOROCZKAI-WIGAND Ede: Öreg csillagok. Debrecen, 2003. Főnix Könyvműhely "Múltat s jövendőt" Közművelődési Egyesület, Hektográf Nyomda (Püspökladány). 56 p. /Főnix Téka. 9./ Az 1916-os mű hasonmás kiadása. [KSZ.]

URBÁN László: Égi és földi mértékek konkordanciái a Pantheon kőpadlóján. Budapest, 2003. CAVOUR Bt. 24 p. [SRG.]

Az űrkutatás története. Összeáll.: Juhász Tibor. [Zalaegerszeg,] 2003. Albireo Amatőrcsillagász Klub, Zrínyi Miklós Gimnázium. CD-ROM. A tartalomból: A felszíntől a világűrig. Az űrkutatás előtörténete. Műholdak a Föld körül. Ember a világűrben. Irány a Hold. A Naprendszer meghódítása. Célpont: a Mars. Űrállomások. A Nemzetközi Űrállomás. Az űrrepülőgép. Műholdak - űrállomások megfigyelése. [KSZ.]

Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. 159 p. Intézeti beszámolók (alapadatok, kutatók, tudományos tevékenység és eredmények, nemzetközi együttműködés, egyéb tevékenységek, publikációk): Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ; Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma; ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport/MTA Geoinformatikai és Űrtudományi Kutatócsoport; Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Előrejelző Osztály Műholdmeteorológiai Kutató Laboratórium; MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet; BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Rendszerek Tanszék Űrkutató Csoport; Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Földfizikai Főosztály; BME Általános- és Felsőgeodéziai Tanszék;
MTA KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézet; MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet; ELTE TTK / MTA Geonómia Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport; Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház; Magyar Honvédség Központi Honvédkórház Vesztibuláris és Pszichológiai Kutatócsoport; Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet; Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai Intézet Szenzomotoros Adaptációs Labor; MTA Pszichológiai Kutatóintézet Pszichofiziológiai Részlegek; Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum-EFK Mozgászervi Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék; Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoport; MTA-SE Biofizikai Kutatócsoport; Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszék; Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézet;
MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet; Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet; MTA KFKI Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet; Űripari Vállalatok. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Zách János Ferenc csillagász 1754-1832. " . . . Bennem még mindig "igaz madgyar" szív dobog". Közrem.: Gazda István. Piliscsaba, 2003. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Rév-Komárom Nec Arte nyomda. 287 p. /A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet kiadványai. 7.; Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 42./ Tudományos tanácsadó: Balázs Lajos. Sajtó alá rendezte: Gazda István. [KSZ.]

A Vénusz többnyelvű térképe. A Vénusz térképe. A Vénusz. 1:45 000 000. Kiad.: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport Planetológiai Köre, Moszkvai Állami Geodéziai és Térképészeti Egyetem. Eredeti ötlet: K. B. Singareva. Magyar szöveg: Hargitai Henrik. Budapest - Krakow - Moscow - Prague - Sofia - Warsaw, 2002-2003. Eötvös Loránd University. Central European Edition. [2 p.] 6 nyelvű (magyar, angol, horvát, bolgár, lengyel, cseh) bolygótérkép, 84x59 cm. [SRG.]

A világegyetem enciklopédiája. [Budapest,] 2003. Informania Digitalmedia Kft. CD-ROM. Keletkezési elméletek, a csillagok fejlődése, bolygók, űrkutatás, a jövő tervei. - Szöveg és képek. [KSZ.]

ZÁTONYI Sándor, ifj.: Fizika 11. Tankönyv a gimnázium 11. évfolyama számára. Budapest, 2003. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Széchenyi Nyomda (Győr). 230 p. + 8 színes t. Bírálók: Kedves Ferenc és Póta Mária. Csillagászat: pp. 212-230. Raktári szám: 16315. [KSZ.]

KOCSIS Bence: A maximális időutazás üres térben. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 19. Témavezető: Perjés Zoltán. [KSZ.]

FRÖHLICH Georgina: A Föld-Hold rendszer stabilitása. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 31. Témavezető: Érdi Bálint. [KSZ.]

FRÖHLICH Georgina: Befogás a korlátozott háromtest-problémában. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 32. Témavezető: Érdi Bálint. [KSZ.]

HETESI Zsolt: A Húsvét eredete. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 33. Témavezető: Balázs Béla. [KSZ.]

KOVÁCS Tamás: Földközeli kisbolygók stabilitásának vizsgálata. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 34. Témavezető: Érdi Bálint. [KSZ.]

PÁL András: Exobolygórendszerek stabilitásának vizsgálata. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 35. Témavezető: Érdi Bálint. [KSZ.]

SZÉKELY Péter: Alulészlelt kisbolygók CCD-fotometriája. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 36. Témavezető: Kiss L. László. [KSZ.]

BEBESI Zsófia: Kistömegű vörös óriáscsillagok hélium-héjának fellobbanására utaló periódusváltozás vizsgálata. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 37. Témavezető: Szatmáry Károly. [KSZ.]

GÁSPÁR András: Az NGC 2126 nyílthalmaz fotometriai vizsgálata. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 38. Témavezető: Kiss L. László. [KSZ.]

GÓGH Noémi: Nóvakitörések spektroszkópiája és fotometriája. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 39. Témavezető: Kiss L. László. [KSZ.]

KERESZTES Zoltán: Kvadrupol-monopol, dipol-dipol kölcsönhatás és gravitációs sugárzási visszahatás kompakt kettős rendszerekben. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 40. Témavezető: Gergely Árpád. [KSZ.]

KÓSPÁL Ágnes: FU Orionis típusú csillagok vizsgálata az infrared Space Observatory mérései alapján. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 41. Témavezető: Ábrahám Péter. ISO = Infrared Space Observatory. [KSZ.]

MÉSZÁROS Szabolcs: Érintkező kettőscsillagok fejlődésének modellezése. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 42. Témavezető: Vinkó József. [KSZ.]

SIPŐCZ Brigitta: Távolságmérés szupernóva robbanások segítségével. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 43. Témavezető: Vinkó József. [KSZ.]

VOLKÁN KACSÓ Sándor: A lemenő Nap fizikája. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 58. Témavezető: Néda Zoltán. [KSZ.]

LANTOS Zsuzsanna: Az űripar gazdasági jelentősége. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 97. Témavezető: Perczel György, Kukely György. [KSZ.]

KOVÁCS Nikolett: Üledékes szerkezetek vizsgálata a Marson. In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 121. Témavezető: Kereszturi Ákos. [KSZ.]

KELEMEN Krisztián: Varga Márton "A magyar geográfia humboldtja". In: XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Miskolc, 2003. április 14-16. Miskolc-Egyetemváros, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme. p. 143. Varga Márton elemezte először a Nap protuberanciáinak és fáklyáinak természetét. A szerző pontosította Varga Márton születési helyét és idejét és halálának idejét. [KSZ.]

APÁCZAI CSERE János: Az égi dolgokról. (Részletek) In: Apáczai Csere János válogatott pedagógiai művei. Összeáll., bev., jegyz. ell., ford.: Orosz Lajos. Budapest, 2003. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. pp. 116-119. [SRG.]

BOLLÓK János: A theokritosi epigrammagyűjtemény szerkezete és szellemi háttere. In: Bollók János: Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében. Közread.: Déri Balázs. Budapest, 2003. Argumentum Kiadó, Argumentum Kiadó nyomdaüzeme. pp. 127-148. [KSZ.]

BOLLÓK János: Horatius és az asztrológia. In: Bollók János: Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében. Közr.: Déri Balázs. Budapest, 2003. Argumentum Kiadó, Argumentum Kiadó nyomdaüzeme. pp. 149-159. [KSZ.]

BOLLÓK János: Horos beszéde. Propertius IV. 1,71 -150. In: Bollók János: Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében. Közr.: Déri Balázs. Budapest, 2003. Argumentum Kiadó, Argumentum Kiadó nyomdaüzeme. pp. 160-176. [KSZ.]

BOLLÓK János: A Carmen saeculare és a ludi saeculares. In: Bollók János: Asztrális misztika és asztrológia Janus Pannonius költészetében. Közr.: Déri Balázs. Budapest, 2003. Argumentum Kiadó, Argumentum Kiadó nyomdaüzeme. pp. 177-189. [KSZ.]

BENE Sándorné: A budapesti Egyetemi Könyvtár vetustissima-gyűjteménye közelről. In: Fata libelli. A nyolcvanéves Borsa Gedeon köszöntésére. Szerk.: P. VÁSÁRHELYI Judit. Budapest, 2003. Országos Széchényi Könyvtár. p. 146. Mossóczi Zakariás Kopernikusz-könyvpéldányáról. [FGF.]

NOWINSZKY László - PUSKÁS János: A naptevékenység. In: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. pp. 71- 74. [KSZ.]

NOWINSZKY László - PUSKÁS János - TÓTH Zoltán - BÜRGÉS György: A Nap UV-B sugárzása. In: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. pp. 74-75. [KSZ.]

NOWINSZKY László - KISS Miklós - PUSKÁS János: A naptevékenység földi hatásai. In: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. pp. 76-80. [KSZ.]

TÓTH György - NOWINSZKY László: Az interplanetáris mágneses tér szektorhatár átmenetek. In: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. pp. 80-83. [KSZ.]

TÓTH György - NOWINSZKY László: A kozmikus sugárzás. In: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. pp. 83-84. [KSZ.]

PUSKÁS János - NOWINSZKY László - BÜRGÉS György: A tropopauza jellemzői. In: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. pp. 84-86. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: Az égitestek által keltett gravitációs potenciál. In: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. pp. 86-89. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György - PUSKÁS János: A földmágneses térerő. In: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. pp. 89-94. [KSZ.]

NOWINSZKY László - TÓTH György: A környezeti megvilágítás és az alkonyati polarizációs jelenségek. In: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. pp. 94-104. [KSZ.]

NOWINSZKY László: A fényszennyezés. In: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. pp. 105-107. A fényszennyezés zavaró hatása a rovarvilágra. [KSZ.]

NOWINSZKY László: A Hold. In: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. pp. 108-124. A Hold horizont feletti magassága és a holdfázisok hatása. [KSZ.]

NOWINSZKY László - PUSKÁS János - FARKAS István - HERCZIG Béla - KISS Miklós - MOLNÁR László - TÓTH György: Fénycsapdázási kísérlet teljes napfogyatkozás idején. In: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerk.: Nowinszky László. Szombathely, 2003. Savaria University Press, Yeloprint Nyomda. pp. 185-187. 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozáskor mérések Tanakajd, Hegyhátsál, Celldömölk, Oszkó észlelőhelyein. [KSZ.]

JUHA Mariann: Mitterpacher Lajos (1734-1814). In: Földrajz. A Miskolci Egyetem Közleménye. A sorozat, Bányászat, 64. köt. Miskolc, 2003. Miskolci Egyetemi Kiadó. pp. 313-358. A matematika, a természetföldrajz és a mezőgazdaság tanítója és ismertetője. A tanulmányban csillagászati vonatkozások is vannak, röviden (p. 314. [Nagyszombatban Weiss Xavér Ferenc csillagász volt tanára]; p. 323. [fokmérést végző külföldi csillagászok];
p. 325. [Hell Miksáról: "A XVIII. század természettudományát vizsgálva, hazánk legelismertebb tudósa Hell Miksa 44 (1720-1792), korának elsőrangú csillagásza. Tervei alapján épület fel a nagyszombati, a régi budai, az egri és a gyulafehérvári csillagda. Fő műve a 37 kötetes "Ephemerides astronomicae", amelyben csillagászati és fizikai megfigyeléseit olvashatjuk. "Csillagász, 1738-ban lépett be a jezsuita rendbe. A bécsi egyetem mechanika tanára és a csillagda igazgatója. Művei: "Ephemerides astronomicae ad meridianum Vindobonensem" (1757-86, Bécs), "De parallaxi solis ex observat. transitus Veneris anni 1769" (1773, Bécs)]; p. 331. [Mitterpacher Bécsben 1781-ben egy könyvet jelentetett meg Anfangsgründe der physikalischen Astronomie, azaz A fizikai asztronómia alapjai címmel.]). [KSZ.]

SZÁDECZKY-KARDOSS Elemér: Geonómia, Budapest 1974. A. A geonómiai alapjelenségek. A Föld és a bolygók. In: Geonómia az ezredforduló után. Szerk.: Dudich Endre. Budapest, 2003. Magyar Tudományos Akadémia Geonómiai Albizottsága, Uniconstant Kiadó (Püspökladány), Piremon Nyomda (Vámospércs). pp. 21-25., p. 33. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Megjegyzések Szádeczky-Kardoss Elemér "Geonómia" című jegyzetének A/4 fejezete (Gravitációs, árapály és mágneses kapcsolatok. Pólusátfordulások) modernizálásához. In: Geonómia az ezredforduló után. Szerk.: Dudich Endre. Budapest, 2003. Magyar Tudományos Akadémia Geonómiai Albizottsága, Uniconstant Kiadó (Püspökladány), Piremon Nyomda (Vámospércs). pp. 27-31. Naptevékenység és földi hatásai.; Pólusváltások.; Árapálysurlódás, a földforgás lassulása. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: A Naprendszer keletkezésének kémiai modellje. Ásványi anyagok övezeteinek létrejötte a Naprendszerben. In: Geonómia az ezredforduló után. Szerk.: Dudich Endre. Budapest, 2003. Magyar Tudományos Akadémia Geonómiai Albizottsága, Uniconstant Kiadó (Püspökladány), Piremon Nyomda (Vámospércs). pp. 35-40. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A Naprendszer bolygótestjeinek összeállása: gravitációs csomósodás. In: Geonómia az ezredforduló után. Szerk.: Dudich Endre. Budapest, 2003. Magyar Tudományos Akadémia Geonómiai Albizottsága, Uniconstant Kiadó (Püspökladány), Piremon Nyomda (Vámospércs). pp. 41-44. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: A Naprendszer kisebb égitestjeinek fejlődéstörténete a kondritos meteoritok vizsgálata alapján. In: Geonómia az ezredforduló után. Szerk.: Dudich Endre. Budapest, 2003. Magyar Tudományos Akadémia Geonómiai Albizottsága, Uniconstant Kiadó (Püspökladány), Piremon Nyomda (Vámospércs). pp. 45-53. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Első lépés a Naprendszer szilárd felszínű égitestjeinek egységes sztratigráfiája felé: holdi sztratigráfia. In: Geonómia az ezredforduló után. Szerk.: Dudich Endre. Budapest, 2003. Magyar Tudományos Akadémia Geonómiai Albizottsága, Uniconstant Kiadó (Püspökladány), Piremon Nyomda (Vámospércs). pp. 55-60. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Holdkőzetek az Apolló expedíciókról. In: Geonómia az ezredforduló után. Szerk.: Dudich Endre. Budapest, 2003. Magyar Tudományos Akadémia Geonómiai Albizottsága, Uniconstant Kiadó (Püspökladány), Piremon Nyomda (Vámospércs). pp. 61-66. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: Összehasonlítás a bolygórendszer tagjaival. In: Geonómia az ezredforduló után. Szerk.: Dudich Endre. Budapest, 2003. Magyar Tudományos Akadémia Geonómiai Albizottsága, Uniconstant Kiadó (Püspökladány), Piremon Nyomda (Vámospércs). pp. 67-100. A Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, az óriásbolygók, az óriásbolygók holdai, a Plútó összehasonlítása a Földdel. [KSZ.]

HARTAI Éva: A Föld helye a világegyetemben. In: Hartai Éva: A változó Föld. Miskolc, 2003. Miskolci Egyetem Kiadó - Well-PRess Kiadó Kft., Micro press Kft. pp. 15-18. Fejezetcímek: A világegyetem kialakulása.; A Naprendszer keletkezése és felépítése. ; A föld korai fejlődése. [HAI.]

SZABÓ Tímea, T.: Történeti és muzeológiaia adatok a miskolci és kisgyőri meteoritokról. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. Miskolc, 2003. Kapitális Kft. Nyomdaüzeme Debrecen. pp. 676-684. [SRG.]

  FARKAS BERTALAN: Második születésnapom: visszatérésem a világűrből. In.: Jászkunság almanach 2003. Az MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testülete folyóirata. Szerk.: Egri Sándor. 2003. Nagyalföld Kiadó, Karcagi Nyomda Kft. pp. 46-49. "...Az Interkozmosz Program egy előre gondosan eltervezett cselekvéssor volt. Akkor, 1980-ban láttuk, hogy 1983-ig kész, addig nem szerepel benne újabb magyar űrrepülő. De utána? Természetesen azt vártam, mindannyian azt vártuk, hogy később ismét meghódíthatom a világűrt. És utánam, vagy velem együtt Magyari Béla és talán mások is.
Az Interkozmosz Program aztán átalakult nemzetközi űr-együttműködéssé. Repült francia, japán, angol űrhajós. [...] A Nemzetközi Űrhajós Szövetségnek - amely 1985-ben alakult meg Párizs­ban - alapító tagja vagyok. Hat éven keresztül az elnökség tagjaként tevékenykedtem. Ma a szövetség ökológiai bizottságának alelnöke vagyok. A szövetség idei kongresszusát októberben rendezik Japánban. Az űrkutatással már csupán közvetve foglalkozom. Létezik magyar űrkutatási iroda, működnek kutató­csoportok. A nemzetközi programokban részt vesz a magyar fél. Személy szerint feladatot nem kaptam..." [HAI.]

FÁBIÁN Pál: Csillaghullás. In: Kedves hallgatóim! Válogatás a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című műsorából. Írták: Balázs Géza, Bencédy József, Deme László, Fábián Pál, Grétsy László, Szathmári István. Szerk.: Kövesdy Zsuzsa. Budapest, 2003. Tinta Könyvkiadó, Akaprint nyomdaipari Kft. pp. 66-68. A "Csillaghullás várható seregben" - magyarázata. [SRG.]

  GAZDA István - V. MOLNÁR László: Lengyel szerzők művei alapján készült magyar nyelvű kalendáriumok az 1560 és 1657 közötti korszakban. In: A magyar-lengyel tudományos kapcsolatok múltjából. Összeállította: V. Molnár László. Piliscsaba, 2003. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Nec Arte nyomda (Rév-Komárom). pp. 93-120. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 27./ [KSZ.]

WEHLI Tünde: Állatöv (zodiákus). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. I. köt. Aachen - Bylica. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2003. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). p. 82. Magyarországon egy 1432-ben, feltehetően felvidéki bencés használatra készült imakönyvben (Felvidéki Imakönyv) fordul elő. Esztergomban az érseki palota ún. Vitéz-studióját az állatöv jegyeit ábrázoló falfestmények díszítették, közülük a Bika, az Ikrek, a Kos és a Skorpió ma is látható. A kolozsvári Wolphard-Kakas-ház ún. zodiákus-termének hét gyámkövére és két boltozati zárókövére az állatövi csillagképek domborművű ábrázolásait faragták. [KSZ.]

Batthyány Ignác (Németújvár, 1741. jan. 30. - Kolozsvár, 1798. nov. 17.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. I. köt. Aachen - Bylica. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2003. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). pp. 312-313. Katolikus főpap, könyvtáralapító. Gyulafehérváron csillagvizsgálót is létrehozott. "Az obszervatóriumot Hell Miksa tanácsait is követve korszerű műszerekkel szerelte fel, a csillagászok számára pedig kanonoki stallumot szerzett. Maga is végzett csillagászati észleléseket. A könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartására 38 000 Ft alapítványt tett." [KSZ.]

Bertalanffi Pál (Pulya, 1706. jan. 26. - Komárom, 1763. jan. 15.) In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. I. köt. Aachen - Bylica. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2003. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). p. 352. Jezsuita tanár, ismeretterjesztő, író, verselő. Ő írta a "Világnak két rendbéli rövid ismerete" művet, melyet 1757-ban Nagyszombatban adtak ki. [KSZ.]

Bogdanich Imre Dániel (Verőce, 1762 - Pest, 1802.) In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. I. köt. Aachen - Bylica. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2003. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). p. 402. Horvát családból származó csillagász. Budán szerzett matematikus-csillagász képesítést. Budán a vári palotában működő egyetemi obszervatórium munkatársa. Fennmaradt egy, az üstökösök keringéséről foglalkozó művének kézirata. Csillagászati helymeghatározásokat végzett. [KSZ.]

Bylica, Marcin (Marcin z Olkusza, Marcin Bylica z Olkusza, Ilkus Márton, Martin Ilkusch, Martinus Bylica de Ilkusz; Olkusz, 1433 vagy 1434 - Buda? 1493 vagy 1494?). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. I. köt. Aachen - Bylica. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2003. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). p. 490. Mátyás király lengyel származású csillagásza. [KSZ.]

Jelenségnaptár. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 15-152. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Tunguz-meteor. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 155-157. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Hold felszínének kialakulása. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 157-158. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KŐVÁRI Zsolt: A koronakitörések előrejelzése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 158-160. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A CLUSTER űrszondák eredményeiből. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 161-162. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Mars. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 162-166. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az Europa. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 166-167. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Callisto. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 168. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Kisbolygó-statisztika (SDSS). In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 169. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kettős kisbolygók. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 169-171. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Felbomló üstökösök. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 171-175. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Pioneer-szondák rejtélyes fékeződése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 176-177. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: A kétmódusú csillagkeletkezés. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 177-179. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: 33 éves csillagközi buborék!? In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 179-180. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: A legfiatalabb nagy tömegű csillag. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 180-181. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Távolságmérés fedési kettősökkel. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 181. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Cefeidák fedési kettősökben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 182. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Különleges röntgennóva. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 183-184. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Szupernóva lesz az U Scorpii? In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 185-186. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Kataklizmikus változócsillagok (SDSS). In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 186. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Azonosított MACHO lencsecsillag. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 186-188. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Vörös és barna törpék osztályozása (SDSS). In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 188. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A barna törpék. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 189-194. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Magányos neutroncsillagok a közelben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 194. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Kettős gyűrű az éta Carinae magjában. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 195-196. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Fémgazdag haló az Androméda-köd körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 196-197. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Az Univerzum kora. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 197. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Nem kozmológiai eredetű vöröseltolódások? In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 198-200. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A fizikai törvények egyetemlegessége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 200-201. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A VLT technikai újdonságai. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 201-202. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Első eredmények az SDSS-programból. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 203. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Bolygók más csillagok körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 204-221. [SRG.]

FREY Sándor: Kvazárok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 222-234. [SRG.]

APAI Dániel - VAVREK Roland: A nagy tömegű csillagok keletkezése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 235-250. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: Kis égitestek anyagának fejlődése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 251-264. [SRG.]

KIRÁLY Péter: Nagy energiájú helioszférikus részecskék és a kozmikus sugárzás. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 265-285. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2001 második felében. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 286-290. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2001-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 291-302. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2001-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 303-307. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete 2000-2002. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 308-312. [SRG.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 2001-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2003. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2002. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 313-315. [SRG.]

ELEK László: Az űrkorszak első magyar "hírnöke". Almár Iván csillagász és a Földön kívüli intelligencia. In: Óriások vállán. Tudósportrék a Magyar Rádió Aranyemberek sorozata nyomán. Szerk.: Bán László. Budapest, 2003. Vince Kiadó, Dürer Nyomda Kft. pp. 206-218. Almár Iván eletrajzával. p. 335. [SRG.]

LUKÁCSI Béla: Kíséret nélkül a NASA-ban. Szegő Károly fizikus, akinek jó a lapjárása. In: Óriások vállán. Tudósportrék a Magyar Rádió Aranyemberek sorozata nyomán. Szerk.: Bán László. Budapest, 2003. Vince Kiadó, Dürer Nyomda Kft. pp. 219-229. Szegő Károly életrajzával. pp. 352-353. [SRG.]

  KROÓ Norbert: Hol vannak a fizikai tudás határai? In: Mindentudás Egyeteme. 1. kötet. Budapest, 2003. Kossuth Kiadó, JetSet Tipográfiai Műhely, Alföldi Nyomda Rt. pp. 99-111. /Mindentudás Egyeteme. 1./ [KSZ.]

  ALMÁR Iván: Élet az Univerzumban: szabály vagy kivétel? In: Mindentudás Egyeteme. 1. kötet. Budapest, 2003. Kossuth Kiadó, JetSet Tipográfiai Műhely, Alföldi Nyomda Rt. pp. 133-145. /Mindentudás Egyeteme. 1./ [KSZ.]

  JÉKI László: Sugárözönben élünk. In: Mindentudás Egyeteme. 1. kötet. Budapest, 2003. Kossuth Kiadó, JetSet Tipográfiai Műhely, Alföldi Nyomda Rt. pp. 159-173. /Mindentudás Egyeteme. 1./ [KSZ.]

  SZEGŐ Károly: Környezetünk a Naprendszer. In: Mindentudás Egyeteme. 1. kötet. Budapest, 2003. Kossuth Kiadó, JetSet Tipográfiai Műhely, Alföldi Nyomda Rt. pp. 175-185. /Mindentudás Egyeteme. 1./ [KSZ.]

PAP Gábor: Mag hó alatt. - Télutón. Budapest, 2003. Püski Kiadó Kft., Gyomai Kner Nyomda Rt. 592 p. A szerző utószava Budapesten kelt 2003. Télutó havában. Több helyen csillagászattal kapcsolatos fejezetek, szövegrészek. Különösen: pp. 32-91. A mindenség képe egy aranykancsón. A nagyszentmiklósi kincs 2. sz. kancsójának képrendjéről. 1981-1999.; pp. 146-156. A veleméri templom falképei. "A bölcsesség házat épít magának". Velemér - egy téridő-gráf működési vázlata. 1978.; pp. 157-195. Festett kazettás templomi mennyezeteink. "Az ég mennyezeti". Festett kazettás mennyezeteinkről - öt tételben. Debrecen - Nyírbátor - Füzesgyarmat, kiállítási vezető, 1991, 1992, 1994.; II. Műemléklap, Budapest, 1998.; III. A gyügyei mennyezetről, Budapest, 1997-1998.; IV. Balatonszárszó, előadás, 1998.; V. Szittya Világkongresszus, Budapest, 1998. ; "Az egek beszélik..." Kalendárium - mennyezetkazettákon.; Tűnődések a técsői mennyezet alatt.;
pp. 242-286. Karácsony a magyar csillagos égen. 1993-1997.; pp. 319-325. Holló úr meg rókáné. Magyar népmese - csillagmítoszi keretben. 1995-2000.; pp. 326-366. Népköltészetünk és az évkör. 1988-2000.; pp. 367-380. "...Lehet Napút Jegyeinek is nevezni". Zarándoklás Csontváry cédrusaihoz - három szakaszban. 1986-2000. Első szakasz: Előkészületek.; Második szakasz: Vizsgálódások a Tejút-fa tövében.; Harmadik szakasz: A visszaút - avagy egy gondolatkísérlet megsétáltatása.; p. 426. Fénykép: Az elefántcsont zsebnapóra a diósgyőri pálos kolostor ásatási anyagából (Czeglédi Ilona nyomán) [KSZ.]

Tittel Pál (1830). In: Születtem . . . Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll.: Csiffáry Gabriella. [Budapest,] 2003. Új-Palatinus-Könyvesház Kft., Séd Nyomda Kft. pp. 331-336. Egyes szám harmadik személyben írt önéletrajza. Egri működése 1808-tól, bécsi tanulmányai 1810-1811-ben, európai 1815-1818-as csillagászati tanulmányútja. Az eredeti irat lelőhelye: MTA Könyvtára Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye. Latinból fordította: Gáspár Edit. [KSZ.]

Kövesligethy Radó I. (1899)., II. (1898/99?). In: Születtem . . . Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll.: Csiffáry Gabriella. [Budapest,] 2003. Új-Palatinus-Könyvesház Kft., Séd Nyomda Kft. pp. 420-423. Egyes szám harmadik személyben írt két önéletrajzában, végzettségére, csillagászati munkásságára is kitér. Az első az OSZK Kézirattárában, a második az ELTE Levéltárában van eredetiben. [KSZ.]

Terkán Lajos (1911). In: Születtem . . . Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll.: Csiffáry Gabriella. [Budapest,] 2003. Új-Palatinus-Könyvesház Kft., Séd Nyomda Kft. p. 444. Egyes szám első személyben írt önéletrajza. Írta Ógyallán, 1911. január 28-án. Az eredeti irat az ELTE levéltárában van. [KSZ.]

Detre László I. (1938)., II. (1947). In: Születtem . . . Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll.: Csiffáry Gabriella. [Budapest,] 2003. Új-Palatinus-Könyvesház Kft., Séd Nyomda Kft. pp. 599-600. Egyes szám első személyben írt két önéletrajza, rövid, lényegre törő, a tanulmányait, beosztásait és közleményeit felsorolja benne. Az első Budapest, Svábhegyen kelt 1938. április 9-én, a második Budapesten, 1947. szept. 9-én. Az eredetiek helye: az ELTE Levéltára, illetve az MTA Könyvtára Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye. [KSZ.]

  VÁMOS Éva: Az Országos Műszaki Múzeum állandó kiállításának koncepciója. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Vámos Éva, V. Vigyázó Lilli. Budapest, 2003. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum. pp. 21-24. Benne egy rész a csillagászattörténeti anyag elrendezéséről. [IBQ.]

  BARTHA Lajos - HOLLÓ Szilvia: Muzeális csillagászati eszközök a magyarországi közgyűjteményekben. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Vámos Éva, V. Vigyázó Lilli. Budapest, 2003. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum. pp. 45-50. A csillagászati eszközöket őrző gyűjtemények felsorolásával. [IBQ.]

A magyar űrkutatás 2003. évi tevékenysége. In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 10-24. [KSZ.]

SZARKA László: In memoriam. Tófalvi Gyula. In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. p. 25. 2003. máj. 14-én, életének 76. évében elhunyt. [KSZ.]

SZARKA László: In memoriam. Dr. Greguss Pál. In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 26-27. 1921. jún. 9-én született Budapesten, tragikus baleset következtében halt meg 2003. febr. 26-án. [KSZ.]

SZARKA László: In memoriam. Ubránkovics Csaba (1974-2005). In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. p. 28. 2005. okt. 29-én autóbalesetben életét vesztette. [KSZ.]

SZEGŐ Károly: A Rosetta űrszonda. In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 29-33. [KSZ.]

TIMÁR Gábor: Geoinformatika és űrkutatás: a régi térképektől a radarbázisú domborzati modellekig. In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 34-39. [KSZ.]

CSORNAI Gábor: Mezőgazdasági parcella azonosító rendszer (MePAR). In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 40-44. [KSZ.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium űrkutatási ismeretterjesztő tevékenysége 2003-ban. In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. p. 137. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: A holdkőzetek vizsgálatának jelentősége az oktatásban. In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 138-139. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Fejlesztések a Hunveyor kísérleti gyakorló űrszonda modellen. In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 140-141. [KSZ.]

PÁZMÁNDI Tamás: Űrdozimetria háromtengelyű szilícium detektoros teleszkóppal. In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. p. 142. [KSZ.]

LAKATOS Péter: Akusztikus eseményhez kötött potenciál és gamma aktivitás viselkedésfüggő változása macska hallókérgén. In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 143-144. [KSZ.]

CSEH Sándor: Extraterresztrikus hatások érvényesülése a potenciálisan kihullható vízmennyiség alakulásában. In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. p. 145. [KSZ.] [KSZ.]

KENYERES Ambrus: A geoid hosszúhullámú komponensének vizsgálata és szerepe a GPS magasság meghatározásban. In: Űrtevékenység Magyarországon 2003. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2004. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. p. 147. [KSZ.]

BROSCHE, Peter: Szög, idő és fizika. In: Vargha Domokosné: Zách János Ferenc csillagász 1754-1832. " . . . Bennem még mindig ’igaz madgyar’ szív dobog". Közrem.: Gazda István. Piliscsaba, 2003. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Rév-Komárom Nec Arte nyomda. pp. 237-242. /A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet kiadványai. 7.; Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 42./ [KSZ.]

BROSCHE, Peter: Műszerek. In: Vargha Domokosné: Zách János Ferenc csillagász 1754-1832. " . . . Bennem még mindig ’igaz madgyar’ szív dobog". Közrem.: Gazda István. Piliscsaba, 2003. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Rév-Komárom Nec Arte nyomda. pp. 242-246. /A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet kiadványai. 7.; Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 42./ [KSZ.]

BROSCHE, Peter: Kis és nagy léptékű geodézia. In: Vargha Domokosné: Zách János Ferenc csillagász 1754-1832. " . . . Bennem még mindig ’igaz madgyar’ szív dobog". Közrem.: Gazda István. Piliscsaba, 2003. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Rév-Komárom Nec Arte nyomda. pp. 246-248. /A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet kiadványai. 7.; Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 42./ [KSZ.]

VOFKORI László: A földrajztudomány betűrendes mutatója (A-Z). Csillagászati földrajz. In: Vofkori László: A földrajztudomány rendszertana. Csíkszereda, 2003. Pro-Print Kiadó pp. 119-121. [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Milyen messze van a Nap? Egy ritka csillagászati jelenség 2004. június 8-án. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2002/2003. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 108. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 2003. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 39-48. "Idén májusban az átvonulások hónapját éltük. 31-én hajnalban a Hold vonult át a Nap előtt, így napkeltekor majdnem teljes napfogyatkozásban gyönyörködhettünk. [...] 16-án a Föld takarta el a Napot, a Hold borult árnyékba. Aki korán kelt, még láthatta a holdfogyatkozás első perceit, aztán kísérőnk eltűnt a horizont mögött.
Május 7-én délelőtt egy sokkal ritkább csillagászati jelenséget szemlélhettünk. A fizika terem ablakán át beragyogó Nap korongja előtt elvonult a Merkúr, a Naprendszer legbelső bolygója. [...] A földpályán belül keringő Vénusz azonban sokkal ritkábban, 105-120 évenként produkál ilyen jelenséget. Utoljára 1882-ben következett be Vénusz-átvonulás. Jövő nyáron azonban, a tanév vége felé abban a szerencsében lehet részünk, hogy mi is láthatjuk a Vénusz fekete korongját a Nap előtt..." [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2002. december. Folytatás. = Aero Magazin 5. 2003. jan. 1. sz. p. 44. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 5. 2003. jan. 1. sz. p. 44. Összeállította: Horváth András: A Szojuz-TMA-1 útja.; A STARDUST az Annefraknál.; Személyzetcsere az ISSN-en. [SRG.]

SAJTOS Zoltán: Az Endeavour árnyékában. Látogatás a Kennedy űrközpontban. 2. = Aero Magazin 5. 2003. jan. 1. sz. pp. 45-49. [SRG.]

ALMÁR Iván: Újdonságok az űrkutatásban. Űrvilágkongresszus. 2. = Aero Magazin 5. 2003. jan. 1. sz. pp. 50-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2002. december. Folytatás. 2003. január. = Aero Magazin 5. 2003. febr. 2. sz. p. 44. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 5. 2003. febr. 2. sz. pp. 44-46. Összeállította: Horváth András. Sencsou-4.; Coriolis.; ICESat, CHIPS.; Űrséta az ISS-en.; STS-107: az első izraeli az űrben.; Elhalasztották a Rosetta startját.; A Pille a Zvezdára készül. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrügynökség és a nagyközönség: Hogyan juttatható el mindenkihez? = Aero Magazin 5. 2003. febr. 2. sz. pp. 46-48. [SRG.]

S. Z. [SAJTOS Zoltán]: Űróra az ISSN-en. Pontos idő az űrből. = Aero Magazin 5. 2003. febr. 2. sz. p. 50. [SRG.]

HORVÁTH András: ISS: lassítás. = Aero Magazin 5. 2003. márc. 3. sz. p. 8. [HAI.]

S.Z.: Űrfelvételek az unió szolgálatában. Távérzékelés és mezőgazdaság. = Aero Magazin 5. 2003. márc. 3. sz. pp. 40-41. [HAI.]

HORVÁTH András: A Columbia utolsó útja. Űrrepülőgép-tragédia. = Aero Magazin 5. 2003. márc. 3. sz. pp. 44-47. [HAI.]

SAJTOS Zoltán: Leszálló ágban. Precíziós manőver. = Aero Magazin 5. 2003. márc. 3. sz. pp. 48-49. Az űrrepülőgépek visszatéréséről. [HAI.]

(sajtos) [SAJTOS Zoltán]: A hősök panteonja. Katasztrófák az űrkutatásban. = Aero Magazin 5. 2003. márc. 3. sz. pp. 50-53. [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor: Űrhajózási mentőrendszerek. Mentés az űrhajókból. 1. = Aero Magazin 5. 2003. márc. 3. sz. pp. 54-55. [HAI.]

ALMÁR Iván: Megoldja-e a NASA az űrrepülés problémáit? A jövő űrjárművei. = Aero Magazin 5. 2003. márc. 3. sz. pp. 56-57. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2003. február-március. = Aero Magazin 5. 2003. ápr. 4. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

HORVÁTH András: Columbia-vizsgálat. = Aero Magazin 5. 2003. ápr. 4. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

T.J.: Az űrből... ...a miniszteri bársonyszékbe. Claudie Haigngeré Budapesten. = Aero Magazin 5. 2003. ápr. 4. sz. p. 45. [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor: Mentőrakéták. Mentés az űrhajókból. 2. = Aero Magazin 5. 2003. ápr. 4. sz. pp. 46-47. [HAI.]

ALMÁR Iván: Űrszemét-tároló. Hulladék geostacionárius pályán. = Aero Magazin 5. 2003. ápr. 4. sz. pp. 48-50. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Európa és a Naprendszer. = Aero Magazin 5. 2003. ápr. 4. sz. p. 51. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2003. április. = Aero Magazin 5. 2003. máj. 5. sz. p. 46. [SRG.]

Kerimov. = Aero Magazin 5. 2003. máj. 5. sz. p. 46. Űrhírek. [SRG.]

HORVÁTH András: Szojut-TMA-2. = Aero Magazin 5. 2003. máj. 5. sz. p. 46. Űrhírek. [SRG.]

F. S.: Columbia-bélyeg. = Aero Magazin 5. 2003. máj. 5. sz. p. 46. Űrhírek. [SRG.]

HORVÁTH András: Irány a Mars! = Aero Magazin 5. 2003. máj. 5. sz. pp. 47-49. Űrhírek. [SRG.]

ALMÁR Iván: Földünk a világűrből - európai tervek. Űrtávérzékelés. = Aero Magazin 5. 2003. máj. 5. sz. pp. 50-51. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Magyarország újabb lépéssel került közelebb az ESA-hoz.. = Aero Magazin 5. 2003. máj. 5. sz. p. 52. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2003. május. = Aero Magazin 5. 2003. jún. 6. sz. p. 46. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Szojuz-TMA-2 és TMA-1. = Aero Magazin 5. 2003. jún. 6. sz. p. 46. Űrhírek H. A [Horváth András]: Muses C = Hayabusa. [SRG.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Elhunyt Tófalvi Gyula. = Aero Magazin 5. 2003. jún. 6. sz. pp. 46-47. Űrhírek. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Muses C = Hayabusa. = Aero Magazin 5. 2003. jún. 6. sz. p. 47. Űrhírek. [SRG.]

ALMÁR Iván: Újabb ötletek a világűrből. SPINOFF. = Aero Magazin 5. 2003. jún. 6. sz. pp. 48-49. [SRG.]

HORVÁTH András: MER: Mars-felderítő autók. Az amerika Mars EXPLORATION Rover. = Aero Magazin 5. 2003. jún. 6. sz. pp. 50-52. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: ESA-stratégia. Emberközelben a európai űrkutatás. = Aero Magazin 5. 2003. jún. 6. sz. p. 53. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2003. június. = Aero Magazin 5. 2003. júl. 7. sz. p. 46. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: A Föld a Marsról.; Progressz-M1-10.; Spirit-start.; Oleg Makarov (1933-2003). = Aero Magazin 5. 2003. júl. 7. sz. pp. 46-47. Űrhírek. [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor: Negyven éve repült az első űrhajósnő. Nők az űrben. 1. = Aero Magazin 5. 2003. júl. 7. sz. pp. 47-49. [HAI.]

ALMÁR Iván: Kozmikus fenyegetettségünkről. Kisbolygó-becsapódás. = Aero Magazin 5. 2003. júl. 7. sz. pp. 50-51. A Földet megközelítő objektumoknak (angol betűszóval NEO-knak nevezett égitestekről. Fejezet címek: Mikor várható becsapódás?; Mekkora és milyen gyakori?; Lehet-e védekezni ellenük? Ábra a Torinói skáláról. [HAI.]

S. Z. [SAJTOS Zoltán]: Bizakodó rakétaépítők. Ariane-program. = Aero Magazin 5. 2003. júl. 7. sz. p. 52. [HAI.]

Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Európa első Mars-szonda-együttese. ESA-szondák. = Aero Magazin 5. 2003. júl. 7. sz. p. 53. Június 2-án indult útnak a Mars Express Mars-orbittere és a brit Beagle-2 leszállószonda. [HAI.]

L. I. [LEDNECZKI István] - Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Rosetta: az új forgatókönyv. = Aero Magazin 5. 2003. júl. 7. sz. p. 53. "...a Rosetta várhatóan 2004 februárjában indulhat útnak. Új célpontja a Csurjumov-Geraszimenko üstökös,..." [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2003. július. = Aero Magazin 5. 2003. aug. 8. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Japán visszatérés.; Ifjú magyar "űrkutatók".; Új MANT-vezetés.; Mikro- és nanoszputnyikok.; Megsérült a HOPE. = Aero Magazin 5. 2003. aug. 8. sz. pp. 44-45. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Tudományos vagy fantasztikus? Sci-fi irodalom. 1. = Aero Magazin 5. 2003. aug. 8. sz. pp. 46-47. [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor: Amerikai űrhajósnők többségben. Nők az űrben. 2. = Aero Magazin 5. 2003. aug. 8. sz. pp. 48-49. [HAI.]

HORVÁTH András: Napfogyatkozás a város felett. Ballonkilátós megfigyelő "expedíció". = Aero Magazin 5. 2003. aug. 8. sz. p. 50. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Európa: irány a Hold! = Aero Magazin 5. 2003. aug. 8. sz. p. 51. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2003. augusztus. = Aero Magazin 5. 2003. szept. 9. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Új űrhajósjelöltek.; Angara Bajkonurban. = Aero Magazin 5. 2003. szept. 9. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

HORVÁTH András: GTK1-3: Nehéz teherűrhajók. Új orosz javaslat az ISS-programhoz. = Aero Magazin 5. 2003. szept. 9. sz. pp. 45-47. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor - HORVÁTH András: Űrhajósnők a nagyvilágban. Nők az űrben. 3. = Aero Magazin 5. 2003. szept. 9. sz. pp. 47-48. [SRG.]

ALMÁR Iván: További ötletek. Sci-fi irodalom. 2. = Aero Magazin 5. 2003. szept. 9. sz. pp. 49-50. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Egy újabb lépés. Európa és a Nemzetközi Űrállomás. = Aero Magazin 5. 2003. szept. 9. sz. p. 51. [SRG.]

SAJTOS Zoltán: Leonardo és a többiek. International Space Camp 2003 - Huntsville. = Aero Magazin 5. 2003. szept. 9. sz. pp. 66-70. Papp Vera, Sajtos Zoltán és Vincze Miklós a Magyar Asztronautikai Társaság pályázatának nyertesei, ők vehettek részt a Marshall Space Flight Center mellett működő űrtáborban. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2003. szeptember. = Aero Magazin 5. 2003. okt. 10. sz. p. 44. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 5. 2003. okt. 10. sz. pp. 44-45. Összeállította: Horváth András. Brazíliai rakétarobbanás.; SIRTF csillagászati hold.; A CAIB a Columbia-tragédáról.; Mi újság az ISS-en? [SRG.]

ALMÁR Iván: Repülővel a világűrbe? Légtér világűr elhatárolás. = Aero Magazin 5. 2003. okt. 10. sz. pp. 46-47. [SRG.]

MÉSZÁROS István: Apollo-7: a Hold-űrhajó berepülése. Walter Schirra tiszteletére. 35 éve történt. = Aero Magazin 5. 2003. okt. 10. sz. pp. 48-50. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Újabb Pille az ISSN-en. Magyar műszerek az űrben. = Aero Magazin 5. 2003. okt. 10. sz. p. 51. [SRG.]

CSORNAI Gábor: A távérzékelés az űrkutatás egyik eredménye. = Aero Magazin 5. 2003. nov. 11. sz. pp. 18-19. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2003. október. = Aero Magazin 5. 2003. nov. 11. sz. p. 44. Táblázat. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnap 2003.; ISS-8.; Az első tajkonauta. = Aero Magazin 5. 2003. nov. 11. sz. pp. 44-45. Űrhírek. [HAI.]

LEDNECZKI István: Készülődés a második visszatérésre. A Columbia tragédiájának tanulságai. = Aero Magazin 5. 2003. nov. 11. sz. pp. 46-48. [SRG.]

V. A. [VARGA András]: A Venus Express. A Vénusz-kutatás magyar berendezései. = Aero Magazin 5. 2003. nov. 11. sz. p. 49. [SRG.]

ALMÁR Iván: Nagyhercegség a világűrben. = Aero Magazin 5. 2003. nov. 11. sz. pp. 50-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 5. 2003. dec. 12. sz. p. 44. Űrnaptár 2003. november.; Magyar IAA-tisztség.; Bolygókutatók Moszkvában. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Újabb lépés az ESA felé. Évzáró beszélgetés a MŰI igazgatójával. = Aero Magazin 5. 2003. dec. 12. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Brémai űrparádé. 54. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus. = Aero Magazin 5. 2003. dec. 12. sz. pp. 46-47. [SRG.]

V. A. [VARGA András]: A Cassini a Jupiternél. Magyar részvétel a Szaturnusz kutatásában. = Aero Magazin 5. 2003. dec. 12. sz. p. 48. [SRG.]

MÉSZÁROS István: A holdkomp. Az Apollo program hold-űrhajója. = Aero Magazin 5. 2003. dec. 12. sz. pp. 50-51. [SRG.]

BENEDEKNÉ SZŐKE Amália: Művelődési érintkezések erdélyi magyarok és finnek között. A legrégibb időktől 1849-ig. = Ághegy Skandináviai Magyar Irodalmi és Művészeti Lapfolyam 2003. 5. sz. pp. 561-571. Fejezet a szerző Erdély és fennoskandia 1576-1945 című, 1996-ban megjelent könyvéből. Ezen belül, pp. 563-568. részletesebben ír Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról és hatásáról. [HAD.]

MARTON Géza: Árnyék a falon. = Alaprajz 10. 2003. márc. 2. sz. p. 6. A napórákat mutatja be építészeknek. A napórák rövid története. Régi és modern napórákat mutat be szövegben és nyolc fényképen. Köztük hazai példák: Visegrád, Bornai Tibor nyaralója; Budapest, II., Járóka u. 3. családi ház; Budapest, II., Sarolta u. 6. családi ház; Budapest, III, Aquincum Múzeum; Drávacsepely, ref. templom; Budapest, XIII., Váci út 1-3. Westend Citycenter Bevásárlóközpont; Sopron, Szent Mihály plébániatemplom napórája. [MRG.]

BALOGH Zoltán: Meghívó. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. p. 2. Hajdúböszörménybe az MCSE helyi csoportjainak 2003. május 23-25. közötti találkozójára. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A 2003. február 1-i összejövetelünkön történt. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Kopernikusz-előadás a Polarisban. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. pp. 3-4. 2003. február 18-án, Csaba György Gábor előadása. [KSZ.]

BALATON László: A Polarisban ünnepeltük a NACSK 4. születésnapját. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. p. 4., címoldal. 2003. február 22-én. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Két új közös távcső. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. p. 5. 10x50-es és 10x60-as binokulárok. [KSZ.]

BALATON László: Eseménynaptár a 2003-as év első felére. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. p. 5. [KSZ.]

BAGÓ Balázs: Az NGC 457 nyílthalmaz. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. pp. 6-7. Az Albireo, 134, 1985. januári cikkének közlése. [KSZ.]

A szomszédbarát külső világítás. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. pp. 8-10. Ford.: Várhegyi Péter. [KSZ.]

Csillagászati program Hartán. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. p. 10. 2003. május 1-én. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Csillagistenekkel Százhalombattán. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. p. 11. Csillagok és csillagistenek című kiállítás a Matrica Múzeumban. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége a Kiskunságban 1946-49 között - Dr. Pap Géza életútja. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. p. 12. [REZ.]

PUSKÁS Ferenc: Változócsillagok. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. p. 13. Egy csillag foltja (szigma Gem).; Az UU Aurigae. [KSZ.]

Csillagászati hírek a nagyvilágból. A napszél ereje - üzemanyagként? = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. pp. 14-15. Ford.: Hollósi Botond. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Űrkutatás. Negyedik pofon. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. pp. 16-20. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Űrkutatás. Ötödik pofon a Holdról. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. pp. 20-23. [KSZ.]

Észleléseink. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. p. 24. Változócsillagok. Együttállások. [KSZ.]

Észlelési ajánlat. Változócsillagok. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. p. 25. A rho Cas és térképe. [KSZ.]

Kultúra. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. p. 26. Csillagversek. Radnóti Miklós: Nyolc óra.; Petőfi Sándor: Fönséges éj! [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Kis bolyongó. = Betelgeuse 4. 2003. jan-márc. 37-39. sz. p. 26. Rezsabek Nándor 2003. 02. 25-én kisfiáról írott csillagverse. [A Betelgeuse folyóirat ezt követően nem jelent meg.] [KSZ.]

VINCZE Barbara: Az elemre örök garanciát vállalok. = Budapesti Nap (Az első napilap budapestieknek) 2. 2003. máj. 22. 117. sz. p. 15. Riport Marton Géza napórakészítővel. Nemrégiben készítette el 24-dik rögzített napóráját. Felhívás a napórák adatainak megküldésére a Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakosztályának. A cikkben szövegesen említik a Budapest, XIII.,Váci út 1-3., Westend Citycenter Bevásárlóközpont napóráját. A Budapest, III,. Laborc u. 2,. Polaris Csillagvizsgáló napórájának és Marton Gézának a fényképét is közlik. Fotó: Varga Imre. [KSZ.]

Új körlevelet bocsátunk útjára "Csillagidő" címmel. = Csillagidő 1. 2003. szept. 1.(1.) sz. p. 1. A "Csillagidő" a zalaegerszegi székhelyű Vega Csillagászati Egyesület körlevele volt. A egyesülettel kapcsolatos programokat, meghívókat, történéseket közölte. Általában havonta jelent meg, A4-es méretben, 2 oldalas terjedelemben. 2003. szeptemberben indult és 2006. májusig jelent meg, összesen 23 szám. Mindvégig folyamatosan futó számozást kaptak a lapszámok. A körlevél elkészítésében Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd vett részt. [KSZ.]

Perseidák 2003. = Csillagidő 1. 2003. szept. 1.(1.) sz. p. 1. Csizmadia Szilárd, Bedő Veronika, Zelkó Zoltán, Csizmadia Ákos, Kardos Sándor, Srágli Attila figyelte a meteorokat 2003. aug. 12/13-án. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 1. 2003. szept. 1.(1.) sz. p. 1. 2003. szept. 6-án Csizmadia Szilárd tart előadást: Görög csillagászat címmel. 2003. szept. 6-án Mars-megfigyelőest lesz Zalaegerszegen. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Kedves Tagtársunk! = Csillagidő 1. 2003. szept. 1.(1.) sz. pp. 1-2. A VCSE folyóirata, a Vega 2003-tól kizárólag elektronikus formában jelenik meg. [KSZ.]

Éjszakai égbolt. A Mars bolygó. = Csillagidő 1. 2003. szept. 1.(1.) sz. p. 2. 2003. aug. 27-én rendkívüli Mars-közelség lesz. [KSZ.]

Új VCSE-elérhetőségek. = Csillagidő 1. 2003. szept. 1.(1.) sz. p. 2. A honlap címe és az elektronikus levélcím. [KSZ.]

VCSE-taglista. = Csillagidő 1. 2003. szept. 1.(1.) sz. p. 2. 38 tag neve és települése. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Csillagidő 1. 2003. okt. 2.(2.) sz. p. 1. Új tagjaink 2003-ban. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 1. 2003. okt. 2.(2.) sz. p. 1. 2003. okt. 11-én tart előadást Csizmadia Szilárd: Arab csillagászat címmel. 2003. okt. 21-én az Orionidák meteorraj maximumának csoportos észlelése. [KSZ.]

2003. évi egyesületi események. = Csillagidő 1. 2003. okt. 2.(2.) sz. pp. 1-2. 2003. febr. 15. és szept. 18. között történtek. [KSZ.]

Éjszakai égbolt. Az Orionidák meteorraj. = Csillagidő 1. 2003. okt. 2.(2.) sz. p. 2. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Csillagidő 1. 2003. nov. 3.(3.) sz. p. 1. Új tagunk. A taglétszám 40 fő. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 1. 2003. nov. 3.(3.) sz. p. 1. 2003. nov. 8/9-én teljes holdfogyatkozás közös észlelése lesz. Nov. 22-én Csizmadia Szilárd tart előadást: Regiomontanus és a középkori magyar csillagászat címmel. [KSZ.]

Egyesületi események. = Csillagidő 1. 2003. nov. 3.(3.) sz. pp. 1-2. 2003. szept. 6. és okt. 11. közötti történések. [KSZ.]

Marsi földcsuszamlások. = Csillagidő 1. 2003. nov. 3.(3.) sz. p. 2. Forrás: Astronomy 2003. nov. Fordította: Cs. Á. [Csizmadia Ákos] [KSZ.]

Éjszakai égbolt. Holdfogyatkozás november 8/9-én. = Csillagidő 1. 2003. nov. 3.(3.) sz. p. 2. [KSZ.]

November 14-21. között jelentkezik a Leonidák meteorraj. = Csillagidő 1. 2003. nov. 3.(3.) sz. p. 2. [KSZ.]

[Felhívás.] = Csillagidő 1. 2003. dec. 4.(4.) sz. p. 1. A 2003. november 20-i sarki fénykor igyekeztünk e-mailben, sms-ben vagy telefonon mihamarabb elérni az összes tagtársat, hogy tudjanak a kivételes, valóban páratlan jelenségről, ne maradjanak le a látványról. Nem volt meg azonban az összes telefonszám. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 1. 2003. dec. 4.(4.) sz. p. 1. December 13-án, 20-án és 28-án észlelőestek lesznek Zalaegerszegen. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Csillagidő 1. 2003. dec. 4.(4.) sz. p. 1. 2003. nov. 8. és nov. 22. közötti történések. [KSZ.]

Éjszakai égbolt. A Szaturnusz bolygó. = Csillagidő 1. 2003. dec. 4.(4.) sz. p. 2. [KSZ.]

A Geminidák. = Csillagidő 1. 2003. dec. 4.(4.) sz. p. 2. [KSZ.]

Egyesületi programok és információk. = Csillagidő 1. 2003. dec. 4.(4.) sz. p. 2. A VCSE közgyűlése 2004. febr. 7-én lesz. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Ezeket nézhetjük idén. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 1. A Csilla 2003. január 7-i számából. [SRG.]

KÄSZ László: Holdhalo megfigyelés. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 1. 2002. március 27. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 31. Sagittarius csillagkép. (5. folytatás.) = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 2., 13. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: Szabadszemes változócsillagok. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 3. [SRG.]

VÉRTES Ernő - BARTHA Lajos: Tájékoztató. A Magyarországi Csillagászat 1000 esztendeje címmel a középkor és a renszánsz csillagászata tárgykörből konferenciát szervezünk. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 4. Szombathely, 2003. augusztus 22-24. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Marx György 1927-2002. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 4. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 2003-ban. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. pp. 5-7. [SRG.]

KÄSZ László: Csillagászati megfigyelésre szolgáló eszközök és technikák az ezredfordulón. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 7. [SRG.]

BARTHA Lajos: A legkiválóbb csillagász asszony: Payne-Gaposchkin. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 8. [SRG.]

SZABADI Péter: Csillaghullás a Mátrában. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 9. 2002. november 18-19., Leonidák. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy majdnem igazi Transzplútó. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 10. [SRG.]

KÄSZ László: Ismeretek a Naprendszer kis égitesteivel kapcsolatban 1990 után. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. pp. 10-11. [SRG.]

KÄSZ László: Lencsés és tükrös távcsövek összehasonlítása. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 11. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati kö(szö)nyv ismertetése. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 12. Dalos Endre: Az én világom. 2. Tejútrendszer. A Csilla 2003. február 12-i számából. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Kopernikusz, a közgazdász. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 12. [SRG.]

DALOS Endre: Paksi oldal. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 13. [SRG.]

A leonidákról vegyesen. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. pp. 14-15. Keszthelyi Sándor, Dalos Endre, Kiss Gyula, Puskás Ferenc, Szabadi Péter, Berkó Ernő beszámolói és észlelései a meteorrajról. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagok és csillagistenek. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 15. Kiállítás a százhalombattai Matrica Múzeumban. [SRG.]

HEVESI Zoltán: NGC 869/884 PER NY. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 15. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy jól dokumentált tűzgömb. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. p. 16. Ausztria, Dél-Bajorország, Csehország, 2002. április 6-án. [SRG.]

Mély-ég a horizont és a pólus között. Cikkgyűjtemény külföldi folyóiratokból. Fordította Szentmártoni Béla 1978-ban. Szerk.: Dalos Endre. = Draco 25. 2003. jan-márc. 97-98. sz. melléklete pp. 1-8. Tartalma: P. H. Brennan: Horizont tánc. Forrás: WSQJ, 1976. jan.; E. Barker: Planetárisködök. Forrás: WSQJ, 1974. márc.; S. J. Hynes: Gömbhalmazok. Forrás: WSQJ, 1973. okt.; D. Allen: Mikor halmaz egy halmaz? Forrás: WSQJ, 1971. szept.; E. Barker: Csillagok és csillaghalmazok ködösséggel társulva. Forrás: WSQJ, 1976. ápr.; E. Barker: A nagy csillagfelhő az M 31-ben. Forrás: WSQJ, 1972. jan.; M. J. Thomson: Sötét sávokat és foltokat mutató galaxisok. Forrás: WSQJ, 1975. okt.; Hevesi Zoltán: NGC 752 And NY.; M. J. Thomson: A Westmont College Observatory és az NGC vizuális vizsgálat. Forrás: WSQJ, 1976. okt.; P. H. Brennan: Böngészés a pólus körül. Forrás: WSQJ, 1978. jan. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Újabb Neptunusz holdak. = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. p. 1. [SRG.]

A NASA megoldott egy fél évszázados Hold-rejtélyt. = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. p. 1. Az 1953. nov. 15-i becsapódás nyomában. Fordította: Dancsó Béla, Kocsis Antal. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 32. Sagittarius csillagkép. (6. folytatás.) = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

BEATTY, J. Kelly - BOBRA, Monica: A Hold legfiatalabb krátere? = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. p. 3. A Sky and Telescope-ból fordította Dancsó Béla, Kocsis Antal. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Fejér Lipót (1880-1959). = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. p. 3. [SRG.]

LUKÁCS Attila: A Jupiter és a Galilei-holdak. = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. pp. 4-5. [SRG.]

BOLESKA Gábor: Észlelés fűtött szobából. = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. p. 5. [SRG.]

TUBOLY Vince: Földsúroló kisbolygók megfigyelése a Scutum Csillagvizsgálóban. = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. pp. 6-7. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Merkúr-átvonulások. = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. p. 7. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az asztrofizika atyja: Secchi Pater. = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. pp. 8-9. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Rákosi Miklós (1929-2003). = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. p. 9. Nekrológ. [SRG.]

Észlelések, fotók (diák), leírások, megfigyelések, rajzok, CCD-k. = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. pp. 10-11. [SRG.]

KOCSIS Antal: A Plato kráter. = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. p. 11. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: Szabadszemes változócsillagok. = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. p. 12. 2003. január-március. [SRG.]

Tájékoztató cikkek. Kalandozás a mély-ég csillagászatban. Cikkgyűjtemény külföldi folyóiratokból. Fordította: Szentmártoni Béla 1977-1982-ben. Szerk.: Dalos Endre. = Draco 25. 2003. ápr-jún. 99-100. sz. melléklete pp. 1-12. Tartalom: Szentmártoni Béla: Bevezetés a Tájékoztató Cikkekhez.; I. Genner - A. Walker: Néhány érdekes objektum a nyári égen. Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1970. 1. sz.; J. Muirden: Kettőscsillagok. Forrás: az "Astronomy for Amateurs" fejezete.; Kevin Ritschel: Észlelés binokulárral.; Don Richardson: A binokulár-észlelésekről.; Tom Bryant: A kis távcső dicsérete.; Jamey Jenkins: Csillagászat RFT-vel.; Gerry Lafontaine: A gömbhalmazok észlelése.; Charles Townsend: Az ég drágakövei.; Gerry Lafontaine: Emissziós ködök.; Kevin Ritschel: Fényes diffúzködök mérete és fényessége.; David Healey: Mély-ég asztrofotográfia.; David Healy: Mély-ég asztrofotográfia.; Szentmártoni Béla: A mély-ég észlelésekről. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A heliákus kelés, a precesszió, a Szíriusz és társai. = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. p. 1. Megjelent a Csilla 1999. okt. 20-i számában. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 33. Scorpius csillagkép. (1. rész.) = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Teller Ede 1908-2003. = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. p. 3. [SRG.]

SZABADI Péter: Legközelebb a Marshoz. = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. p. 3., 13 [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy sikeres amatőrprogram megindítója. Rákosi Miklós (1929-2003). = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. p. 4. [SRG.]

BOLESKA Gábor: Észlelés egy 12*50-es binokulárral. = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. p. 4. [SRG.]

LUKÁCS Attila: Exobolygók. = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. pp. 5-6. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy különleges jelenség a Jupiteren: A "HÍD". Egy negyven esztendővel ezelőtti észlelés elemzése. = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. pp. 7-8. 1962. szept. 26-tól okt. 27-ig. [SRG.]

BARTHA Lajos: Bankár és csillagász: W. Beer. = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. pp. 9-10. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Asbóth Oszkár 1891-1960. = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. p. 11. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy csillagvizsgáló pusztulása. = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. p. 11. Ausztrália, Mt. Stromoló Csillagvizsgáló. Bozóttűz miatt leégett 2003. jan. 18-án. [SRG.]

Észlelések, fotók (diák), leírások, megfigyelések, rajzok, CCD-k. = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. pp. 12-13. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: Szabadszemes változócsillagok 2003 április-június. = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. p. 14. [SRG.]

DALOS Endre: Galaxis-csoportok és -halmazok. = Draco 26. 2003. júl-szept. 101-102. sz. melléklete pp. 1-8. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Nemzedékünk Nagy Égi Élménye! = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. p. 1., 5. Sarki fény Magyarországról, 2003. november 20-21-én éjjel. Áts Gellért, Áts György, Gyenizse Péter, Keszthelyi Sándor megfigyelésének élménye (Pécs, Tubes-hegyi kilátó). [SRG.]

VIGH Lajos: Sarkifény fotó. = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 34. Scorpius csillagkép. (2. rész.) = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. pp. 2-3. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

BARTHA Lajos: Holdbeli félreértések. = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. pp. 3-4. Csillagászati furcsaságok. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Napóra Szakcsoport I. országos találkozója. = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. p. 4. 2004. márc. 20-án lesz Budapesten. [SRG.]

DALOS Endre: A sarki fény. Egy kis emlékeztető (A Naprendszer c. könyvemből). = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. p. 5. [SRG.]

PATYI Sebestyén: NAP-korong 2003. okt. 28. UT 11.30. = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. p. 6. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az extragalaktikus csillagászat úttörője: Keeler. = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. pp. 7-8. [SRG.]

BARTHA Lajos: Aki megreformálta a kisbolygó keresését: Max Wolf. = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. pp. 8-9. [SRG.]

BARTHA Lajos: Beszámoló a II. szombathelyi csillagászattörténeti konferenciáról (2003). = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. pp. 9-10. 2003. augusztus 22-24. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A 2003. nov. 20-án este kezdődött látványos sarki fényt megfigyelők, vagy meglátók névsora, és településük neve. = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. pp. 11-12. 420 észlelő. [SRG.]

HORVÁTH Mihály: Mihály Dénes (1894-1953). (Az elektronikus "távolbalátás" felfedezője.) = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. p. 13. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Régi magyar kalendáriumok. = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. p. 13. A Csilla 2003. november 4-i számából. [SRG.]

[SÁRNECZKY Krisztián:] Marik és József kisbolygó. = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. p. 13. Kisbolygót neveztek el Marik Miklósról és József Attiláról. [SRG.]

Észlelések, fotók (diák), leírások, megfigyelések, rajzok, CCD-k. = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. pp. 14-15. Sárneczky Krisztián, Bozsoky János, Tuboly Vince, Székffy Tamás, Farkas Ernő kisebb híradásai. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillag felfedezése. = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. p. 14. Egy 9,1-es főcsillag és 13 magniudós társa egymástól 8 ívmásodpercre. A kettőscsillag a felfedező tiszteletére a LAD 1 nevet kapta. A Meteor 2003. 10. számából. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: A sarkifény! = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. p. 15. 2003. november 20. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: Itt jelentkezem a 2003. III. negyedévi beszámolóval. = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. p. 16. Szabadszemes változók. [SRG.]

WUCHTERL, Günter: Mi az, hogy bolygó? = Draco 26. 2003. okt-dec. 103-104. sz. melléklete pp. 1-8. Fordította: Käsz Lászlóné. A Sterne und Weltraum 2001. évi 2-es számából. Szerkesztette: Dalos Endre. [SRG.]

[TUBOLY Vince:] 2003. január havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2003. 1. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. 2003. január 4/5 éjszakáján a Szaturnusz bolygó áthalad a Rák-ködön. A Hold csillagfedései. A Jupiter holdjainak együttállásai és fedései. A Jupiter csillagfedése 2003. jan. 17-én. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2003. február havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2003. 2. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Castor = Alpha Gemini. A Hold csillagfedései. Észleljük a nagybolygókat! A Jupiter holdjainak együttállásai és fedései. Holdsarló láthatóságok. A Messier 38 és az NGC 1907 nyílthalmazok az Aurigában. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2003. március havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2003. 3. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Jupiter holdjainak együttállásai és fedései. Holdsarló láthatóságok. C/2002 V1 (NEAT) térkép. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2003. május havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2003. 5. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Merkúr átvonulás a Nap előtt 2003. május 7-én a reggeli, délelőtti órákban. Teljes holdfogyatkozás 2003. május 16-án hajnalban. Részleges napfogyatkozás 2003. május 31-én a hajnali órákban. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 2003. június havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2003. 6. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Az égbolt látványa június 20-án 22 órakor. Megfigyelésre kedvező helyzetben a Plútó. A Hold csillagfedései. Meteorraj: Júniusi Bootidák: június 26 - július 2. A (4) Vesta kisbolygó útja 2003-ban. A (12) Victoria kisbolygó földközelben 2003. június 10-én. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2003. július havi észlelési ajánlat: Közeledik a Mars. A Mars bolygó vizuális megfigyelésének programja. = Égi Kalendárium 2003. 7. sz. pp. [1-4.] Hollósy Tibor cikke alapján. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 2003. augusztus havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2003. 8. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Bolygóészlelők figyelmébe! A 61 Cygni kettőscsillag. Barnard-92 és Barnard-93 sötét ködök a Sagittariusban. Meteorrajok. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2003. szeptember havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2003. 9. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Bolygóészlelők figyelmébe! Próbálkozzunk a Mars holdjainak, a Phobosnak és a Deimosnak az észlelésével. Egy mély-ég kihívás: Veil-köd a Cygnusban az 52 CYG-nél. Meteorrajok. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2003. október havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2003. 10. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Bolygóészlelők figyelmébe! Meteorrajok. Encke üstökös égi útjának térképe. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2003. november havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2003. 11. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Teljes holdfogyatkozás 2003. november 8/9-én éjszaka. Idén is: Jönnek a Leonidák! Földközelben a Hermes kisbolygó. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2003. december havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2003. 12. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Bolygóészlelők figyelmébe! Meteorrajok. A (1) Ceres kisbolygó (7 mg) útja a Gemini csillagképben. 2P/Encke térkép. C/2002 T7 (LINEAR) térkép. [KSZ.]

Címképünk: Petőfi Sándor: A puszta télen. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. címlap. Naplemente. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Egyesületi élet. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 1-4. További egyesületi támogatási lehetőség a Konkoly Thege Miklós szoborhoz (Ógyallára).; Új Szombathely városi csillagászati vetélkedősorozat indult.; Ez évben is jelentős támogatás a személyi jövedelemadók 1 %-ából.; Sikeres volt a XXIII. Megyei Csillagászati Hetek rendezvénysorozat.; Vértes Ernő: III. Nemzetközi Napóra Szimpózium Kőszegen (2002. szept. 26-29.). [SRG.]

NÉMETH Kornél: Ismét bővült a megye távcsőparkja. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 5-6. 200/1000 mm-es tükrös távcsöve, melyet Nagysimonyiban helyezett el. [SRG.]

[MATISZ Attila:] Új magán-csillagvizsgáló Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 7-9. A csillagvizsgáló épületének építéstörténete. Főműszere egy 143/1280 mm-es tükrös távcső. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Újabb kitűnő távcsövek a főiskolai oktatás és a vasi amatőrcsillagászati megfigyelések szolgálatában. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. p. 10., hátsó külső borító. A Péntek Kálmán által beszerzett műszerek (72/500 mm-es refraktor és 180/3240 mm-es Cassegrain-távcső). [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagnévsora, 2002. december 31-én. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 11-12. 44 tag neve és címe. [SRG.]

Búcsúzunk! = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. p. 12. Tancsics György nyugalmazott gyógypedagógiai tanár, az egyesület alapító tagja 76 évesen elhunyt. 2002. dec. 17-én Kőszegen temették. [SRG.]

Egyesületi krónika 2002. október - november - december. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 13-14. [SRG.]

Merre jártunk - mit láttunk? = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 15-20. "Civilség - partnerség" konferencia.; Szkeptikusok VIII. Országos Konferenciája. Székesfehérvár, 2002. november 23.; Szakmai látogatás a 20 éves Kecskeméti Planetáriumban.; Vértes Ernő: Villámlátogatás legfiatalabb testvérszervezetünknél (Nagykanizsai Amatőrcsillagászati Egyesület). [SRG.]

TAKÁCS László: Napsugár és csillagfény. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 21-25. Az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás emlékére Hegyhátsálon emelt szobor avatásának eseményei, 2002. október 23-án. Ez a cikk a Hétdombi Hírek lap 2002. novemberi számában jelent meg eredetileg. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Pozitív súrolófedés megfigyelés. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 26-28. A 2002. szept. 29-i csillagfedés észlelői (Kiss Gyula, Fritz Zoltán, Szabó Sándor, Horváth Tibor, Tuboly Vince, Dubek László, Petyus András, Asztalos Tibor, Hoffer Péter, Szalai Tamás, Kocsis Antal, Ladányi Tamás, Németh Csaba) Hegyhátsáltól délre Ozmánbükk környékén helyezkedtek el. [SRG.]

TUBOLY Vince: Kalandozások a "Messier-Tours"-al. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 29-34. M52, M56, M27, M17, M46, M73. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 35-36. Vértes Ernő: Csillagászati évfordulók 2003. első félévében.; Tuboly Vince: Űrkutatási évfordulók 2003. első félévében. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Nagy idők nagy tanúja - Dr. Gothard István. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. p. 37. [SRG.]

RADNAI Rezső: Jól esik néha megpihenni és visszanézni a múltba... (Gothard István dr. emlékezései Vasmegye nagyjairól.) = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 38-46. És elindul a történet... Az első telefont. Trefort Ágost kultuszminiszter. Konkoly Thege Miklós, a nagy csillagász, Edelmann Sebő dr., a kiváló fizikus. Pauer Imre, a neves bölcsész. Lipp Vilmos, a régész. Burány Gergely nyelvész. Steiner Miklós, a kiváló pedagógus. A győri Jedlik Ányos. Báró Eötvös Lóránt. A herényi paradicsomkert. Vaszary Kolos, bíboros hercegprímás. Prohászka Ottokár. Az ikervári villanytelep. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: " ... Semmiből egy ujj más világot teremtettem... " Megemlékezés a 200 éve született Bolyai János világhírű magyar matematikusról. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 47-55. [SRG.]

Adok - veszek. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. pp. 56-59. [SRG.]

Programajánlat 2003. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. p. 60. [SRG.]

Hátsó borítólapon: Dr. Péntek Kálmán főiskolai docens új távcsöveivel, a 180/3240-es Cassegrain reflektorral és a 72/500-as reflektorral. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 1.(53.) sz. hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Címképünk: Látogatóban tagtársainknál jánosházi otthonukban. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. címlap. Baráth Jánosné, Baráth János, Noszek Tamás. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egyesületünk 14. rendes évi közgyűlése. Szombathely, 2003. január 18. Jegyzőkönyv. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. pp. 1-11. [SRG.]

Egyesületi élet. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. pp. 12-22. Vértes Ernő: A Gothard amatőrcsillagászati Egyesület, 2003. január 18-i. 14. rendes évi közgyűlésének határozatai.; ifj. Vértes Ernő: Megalakult egyesületünk Kőszegi Helyi Csoportja.; Vértes Ernő: Látogatóban Jánosházán tagtársunknál (Baráth Jánosnénál).; Vértes Ernő: Gondolatok elhunyt tagtársunk [Tancsics György] ravatalánál.; Horváth József: Egy rejtély megoldódott. [SRG.]

Egyesületi krónika 2003. január - február - március. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

PÓCZEK Antal: Kettőscsillag észlelések. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. p. 25. [SRG.]

TUBOLY Vince: Kalandozások a "Messier-Tours"-al. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. pp. 26-31. M78, M55, M62, M2, M10, M14. [SRG.]

Merre jártunk - mit láttunk? = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. pp. 32-34. Vértes Ernő: Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar Szakmai Napja, 2003. január 30.; A Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek XIII. Országos Találkozója, Szombathely, 2003. március 6-9. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Gothard fivérek bolygó észlelései. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. pp. 35-45. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Johannes Kepler harmonikus világegyeteme. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. pp. 46-54. [SRG.]

HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince: Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány, Hegyhátsál. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. p. 55. A 2002. nov. 10-én létrehozott közhasznú szervezetről. [SRG.]

Levelesláda. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. p. 56. A Nagykanizsai Amatőrcsillagászati Egyesület tagjainak levele. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. p. 57. Martin Rees: Az Univerzumot kialakító erők. Budapest, 2001. Vince Kiadó.; Joachim Herrmann: Csillagok. A csillagos égbolt Európából nézve. Budapest, 2000. Magyar Könyvklub. [SRG.]

Programajánlat 2003. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. p. 58. [SRG.]

Program előzetes. Tájékoztató a Magyarországi Csillagászat 1000 esztendeje címmel a "Középkor és a reneszánsz magyarországi csillagászata" tárgykörből Szombathelyen 2003. augusztus 22-24. között rendezendő konferenciáról. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. pp. 59-60. [SRG.]

Összeállítás a Szendrői Magán-csillagvizsgáló eredményeiből. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. p. 61., hátsó külső borító. Üstökös fényképek. [SRG.]

Hátsó borítólapon: Szendrői Gábor és ifj. Szendrői Gábor tagtársunk üstökös felvételei Gencsapáti Szendrői Magán-csillagvizsgálóból. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 2.(54.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címképünk: Merkúr átvonulás 2003. 05. 07. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. címlap. Szendrői Magáncsillagvizsgáló, Gencsapáti. [SRG.]

Az első belső borítólapon: ... és bekövetkezett a csoda a Kőszegi hegységben! A "napravárók" egy csoportja. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. első belső borító. Foto: ifj. Vértes Ernő. [SRG.]

Egyesületi élet. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. pp. 2-5. Egyesületi tagrevízió.; Kedvező hírek a Veszprém megyei Hidegkútról.; Újabb értékes csillagászattörténeti témájú szakdolgozat a Berzsenyi Dániel Főiskolán (Pecsis Júlia lefordította Gothard Jenő 1884-ben németül kiadott könyvét).; Sikeresen lezárult az "Égbolt titkai" című Szombathely városi csillagászati vetélkedő. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Galilei élmény Gencsapátiban a Merkur átvonulásának elő estéjén. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

NOSZEK Tamás - VÉRTES Ernő: Sikeres Csillagászati Hónap egyesületünk Kőszegi Helyi Csoportja szervezésében. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. pp. 8-16. 2003 májusában. [SRG.]

MATISZ Attila: Merkúr átvonulás bemutatása. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

Egyesületi krónika 2003. április - május - június. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

Merre jártunk - mit láttunk? = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. pp. 21-28. Tanulmányi kirándulás Ógyallán. 2003. április 11-én.; Látogatóban a soproni Castell Távcső Diszkontban.; Fritz Zoltán: Látogatás Ausztriában a 7. NTT-n (2003. május 3-4-én Kleinzellben).; Szakmai előadások a Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi Karán.; A Gothard Jenő Általános Iskola jubileumi rendezvényei. Szombathely, 2003. május 8. - június 10.; Österreichischer Astronomietag. Rechnitz, 10. Maj. 2003. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Egy nem hétköznapi napfogyatkozás-expedíció története. Révfülöp, 2003. május 31. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egy érdekes ornitológiai megfigyelés a 2003. május 31.-i gyűrűs részleges napfogyatkozás alkalmával a Kőszegi hegységben. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. pp. 31-33. A természetes környezetben hajnalonként, a még horizont alól közeledő Nap gyenge fényének jövetele okozza a "természet ébredését", amit jeleznek az erdő madarainak első "megszólalásai", vagyis harsány énekléseinek kezdései. A Kőszegi-hegységben általános, egymástól és más madarak énekétől megkülönböztethető három madárfaj: a pinty, a feketerigó és a kakukk.
Szerző 2003. máj. 19-től kezdve minden hajnali fél 3-kor (!) gépkocsiba ült és Kőszeg városából felment a hegyekbe és megfigyelte ezen madarak első "ébredésének" és énekléseinek időpontjait. Így tett máj. 31-én hajnalban is, a napkeltekori gyűrűs-részleges napfogyatkozáskor is. Megállapította, hogy az átlagértékhez képest a pinty 46 perccel, a kakukk 52 perccel, a feketerigó 58 perccel később kezdett el énekelni a napfogyatkozás hajnalán. Ennek oka nyilván az volt, hogy "a madarak érzékelik a Nap, a fogyatkozás miatt bekövetkező sugárzás intenzitás-változását, esetleg a pirkadat időbeli késését, a természeti környezet megváltozását." [SRG.]

VÉRTES Ernő: Néhány konkrét mérési eredmény a május 7.-i Merkúr átvonulásról. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. p. 33. [SRG.]

Csak részben megfigyelhető teljes holdfogyatkozás. 2003. május 16. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. pp. 33-35. (Csepreg, Gencsapáti, Kőszeg). [SRG.]

SZAUER Ágoston: Levelesláda. Kedves Barátaim! = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. p. 36. Merkúr átvonulás fényképe, 2003. máj. 7. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. pp. 37-38. Vértes Ernő: Csillagászati évfordulók 2003. második félévében.; Tuboly Vince: Űrkutatási évfordulók 2003. második félévében. [SRG.]

Programajánlat 2003. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

A hátsó belső borítólapon: Napfogyatkozás. 2003. 05. 31. 3:17 UT; Gyűrűs részleges napfogyatkozás. 2003. 5. 31. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. hátsó belső borító. Fotók: Szauer Ágoston, Révfülöp, - Péntek Kálmán. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Részleges napfogyatkozás 2003. 05. 31. 3:10 UT. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 3.(55.) sz. hátsó külső borító. Foto: Szendrői Gábor - Kőszegi-hegység. [SRG.]

Címképünk: A Magyarországi Csillagászat 1000. Esztendeje. II. Országos Csillagászattörténeti Konferencia résztvevőinek egy csoportja a veleméri templom bejáratánál, 2003. augusztus 23-án. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 4.(56.) sz. címlap. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Felépült Kőszegen és megkezdte működését a megye első iskolai Oktató- és Bemutató Csillagvizsgálója. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 4.(56.) sz. pp. 1-4. A csillagda építkezése 2003. ápr. 28-tól júl. 15-ig tartott. Az ünnepélyes avatás szept. 13-án volt. [SRG.]

BARTHA Lajos: Sikeresen lezajlott a "Magyarországi csillagászat 1000 esztendeje" 2. Országos Csillagászattörténeti konferencia. (Szombathely, 2003. augusztus 22-24.) = Egyesületi Híradó 14. 2003. 4.(56.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

Egyesületi élet. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 4.(56.) sz. pp. 9-15. Ajándék számítógép az egyesületi amatőrcsillagászati észlelések feldolgozására.; Eredményes napórakutatás a szlovéniai Muravidéken.; Általános iskolai amatőrcsillagász szakkör alakult Kőszegen.; Üdvözöljük új tagtársainkat!; Vértes Ernő: Jelentős egyesületi támogatás a személyi jövedelemadók 1 %-ából.; Fritz Zoltán: Felhívás Tagtársainkhoz! Gothard Emlékérem adományozására.; Ismét lehetővé válik a tervezett ógyallai Konkoly Thege Miklós szobor felállításának anyagi támogatása.; Egy régi-új napóra Veszprémben (Vár u. 5.).; Újabb napóra a Vas megyei Veleméren (Fő u. 42.).; Velemi nyári csillagászati programok. [SRG.]

MATISZ Attila: A távcső felbontóképességéről. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 4.(56.) sz. pp. 16-19. [SRG.]

Egyesületi krónika 2003. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 4.(56.) sz. pp. 20-23. Színes képek a Kőszeg Városi Oktató- és Bemutató Csillagvizsgálóban (Kuntner Ferenc polgármester köszönetét fejezi ki az építőknek. Az avatáson részt vevő külföldi és hazai résztvevők. A Keszthelyi házaspár látogatása. Kőszegi gyerekek távcsöves napbemutatáson). [SRG.]

Merre jártunk - mit láttunk? = Egyesületi Híradó 14. 2003. 4.(56.) sz. pp. 24-26. Fritz Zoltán: Asztropiknik Oszkón (2003. jún. 27-29.).; Vértes Ernő: Civil Partnerség Konferencia. Szombathely, 2003. szeptember 5. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egy elfeledett kőszegi tudós-tanár Kühn Rajmund. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 4.(56.) sz. pp. 27-28. 1828. dec. 15-én született Kőszegen és 16 éves koráig Kőszegen tanult. Az Esztergomi Főgimnázium fizikatanáraként végezte csillagászattal kapcsolatos ténykedését. 1884. ápr. 11-én halt meg. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Magyarországi csillagászat kezdetei. (Az előadás elhangzott a II. Országos Csillagászattörténeti Konferencián, Szombathelyen, 2003. augusztus 22-én.) = Egyesületi Híradó 14. 2003. 4.(56.) sz. pp. 29-37. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Palackposta. Fejezetek a XX. századi magyarországi amatőrcsillagászati mozgalom történetéből. Emlékek és gondolatok a mozgalom születésének 40. évfordulóján. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 4.(56.) sz. pp. 38-40. Beszámoló a "Magyarország Amatőrcsillagászainak I. Országos Találkozója" 1963. szept. 21-22-i szentendrei rendezvényéről, résztvevőként. [SRG.]

Programajánlat 2003. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 4.(56.) sz. pp. 41-44. A 2003. okt. 13-30-i XXIV. Csillagászati Hetek programjával. [SRG.]

A hátsó borítón látható képek jegyzéke: Mars.; Szaturnusz az őszi napforduló idején.; Arzachel, Alphonsus, Ptolemaeus kráterek.; Clavius kráter.; Schiller kráter. = Egyesületi Híradó 14. 2003. 4.(56.) sz. hátsó belső és külső borító. Felvételek: Szendrői Magáncsillagvizsgáló Gencsapáti. [SRG.]

A Mars sosem volt "életre való" bolygó? Bolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 3. 1. sz. p. 5. "A Coloradói Egyetem kutatóinak a Science-ben nemrég megjelent tanulmánya szerint a Mars mintegy 4 milliárd évvel ezelőtti kialakulását követően eredendően rideg, száraz és hideg bolygó volt, amelyen az élet kialakulása és fejlődése számára csak elvétve, rövid időszakokra nyílhatott remény. Az Owen B. Toon professzor és Teresa Segura vezette coloradói kutatócsoport a NASA Ames Kutatóközpontjának munkatársaival együttműködve a Marsról készült felvételek összehasonlító vizsgálatával és számítógépes modellezéssel arra a következtetésre jutott, hogy mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt a vörös bolygót nagyobb kisbolygók és üstökösök sűrű zápora érte: ez a "bombázási" időszak, úgy tűnik, egybeesett azzal, amikor a Marson nagyobb folyók alakultak ki. ..." [HAI.]

Fókuszban a Proxima Centauri. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 3. 1. sz. p. 27. "Egy nemzetközi csillagászcsoportnak most először sikerült pontosan megmérnie egy kis csillag átmérőjét. Damien Ségransan és munkatársai a chilei Európai Déli Obszervatóriumban és a Kanadai-Francia-Hawaii távcsővel végzett megfigyelésekkel a Nap után hozzánk legközelebb eső, mintegy 4,2 fényévre levő Proxima Centaurit vizsgálták, s azt találták, hogy átmérője mindössze hetede a Napénak. ..." [HAI.]

Rejtélyes "sínyomok" a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 3. 1. sz. p. 29. "Mars déli pólusához közel 400 kilométer hosszan futó nyomvonalakat fedeztek fel, amelyek leginkább sí vagy szánkó hóban hagyott nyomaira emlékeztetnek. A fagyos bolygó déli hósipkáját átszelő széles nyomokra a Coloradói Egyetem kutatói figyeltek fel a Mars körül keringő Global Surveyor fedélzetén lévő lézeres magasságmérő (Mars Orbiting Laser Altimeter, MOLA) adataiból összeállított domborzati térképen, de egyelőre nem tudják megmagyarázni, hogyan keletkezhettek. Ha a nyomok a Földön lennének, s nem sportolók nyomainak, akkor feltehetőleg egy régebbi gleccser által a területen átvonszolt szikladaraboknak tulajdonítanák őket. "Ám azon a területen sok minden van, csak épp meteoritok nem - mondta Zane Crawford, a Coloradói Egyetem bolygókutató doktorandusza. ..." A Discovery News nyomán. [HAI.]

HORVÁTH András: A dunai árvíz a Nemzetközi Űrállomásról. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 3. 1. sz. pp. 30., 32. [KSZ.]

F. L. I. [FODOR Lajos István]: Meteor csillagászati évkönyv 2003. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 10. 2. sz. p. 44. Könyvismertetés. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A mítosztól a valóságig. Marsközelben. 1. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 10. 2. sz. pp. 52-54. [KSZ.]

Az új és a régi marsjáró robot. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 10. 2. sz. p. 59. "A Jet Propulsion Laboratory űrberendezéseket előállító részlegében bemutatták a Mars Pathfinderben elindított és 1997-ben a Mars felületére leszállt s ott vizsgálatokat végzett Sojourner mikrorover (műszeres mozgó robot) egy másolatát (baloldalt) és az új, a 2003-as évben indítandó űrszondába tervezett robotot. Elődjéhez hasonlóan ez is egy légpárnán fog a leszállító egységből a felszínre érni. A leszállító egység ezután közvetítőállomásként működik majd. Az új rover súlya 180 kilogramm, és mindazokat a műszereket fogja tartalmazni, mint elődje, de sokkal mozgékonyabb lesz: egy marsi nap alatt 100 méteres távolságot tud majd a mérések elvégzése közben megtenni, ami körülbelül annyi, mint amennyit elődje összesen bejárt. A kutatók úgy tervezik, hogy az új marsrover mintegy 90 marsi napon át fog tudni működni." Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Csupa lyuk Hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 17. 3. sz. p. 92. A Galileo Jupiter-szonda képei az Amaltheáról. A Scientific American cikke nyomán. [VEJ.]

A NASA apró "pókrobotokat" épít. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 17. 3. sz. pp. 92-93. Űrben, más bolygókon, Holdon, üstökösön használható, tenyérben elférő pókszerű robotokból álló rendszerek, melyek több száz vagy ezer egységből is állhatnak. Az AFP nyomán. [VEJ.]

Mi folyik a Marson? Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 24. 4. sz. pp. 99-101., címlapkép. "Most először sikerült egy ausztrál geológusnak marsi "vízmosások" napjainkban is évről évre ismétlődő változásait megfigyelni. A Melbourne-i Egyetem geológusa, Nick Hoffman, a Mars Global Surveyor szonda felvételein a Mars déli sarkvidékének közelében új "vízfolyások" kialakulását fedezte fel. Ám a marskutatók többségének véleményével ellentétben - miszerint e képződményeket cseppfolyós víz válja a talajba - Hoffman úgy véli, nincs ott semmiféle folyadék, a furcsa alakzatok minden bizonnyal elpárolgó szén-dioxid közreműködésével jönnek létre. ..." [HAI.]

SZABADOS László: A csillagok között. Csodálatos világegyetem 15. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 24. 4. sz. pp. 112-113. [KSZ.]

A legerősebb mágneses tér. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 24. 4. sz. p. 123. "Az Oxford melletti Rutherford Appleton Laboratory kutatóinak sikerült a földi mágneses tér milliárdszorosát, 40 ezer teslát előállítani plazmában, ami egyébként százszor nagyobb az eddigi rekordnál. [...] Az ilyen erős tér a fúziós kísérleteken kívül lehetővé teheti egy sor asztrofizikai elmélet laboratóriumi ellenőrzését is. Általános például az a feltevés, hogy a neutroncsillagok vagy a nagy csillagok összeomlásával keletkező fehér törpék körül igen erős a mágneses tér." A Frankfurter Allgemeine Zeitung nyomán. [HAI.]

Nem beteg az orosz űrhajós. Röviden. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 24. 4. sz. p. 123. "Orosz orvosok szerint nem igaz a hír, hogy betegsége miatt nem vállalkozhat űrsétára Nyikolaj Budarin, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) orosz űrhajósa. Egyszerűen december 5-én nem ment át az amerikai rendszerű fizikai erőnléti teszten, így a NASA nem járult hozzá ahhoz, hogy az orosz űrhajós amerikai szkafanderben elvégezze a javítási munkálatokat a világűrben. Budarin feladatát végül a két amerikai asztronauta oldja meg." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Milyen gyorsan "hat" a gravitáció? Relativitáselmélet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 31. 5. sz. pp. 131-132. "Egy ritka kozmikus együttállás előnyeit kihasználva a kutatóknak most először sikerült a gravitációs hatás terjedésének sebességét korlátok közé szorítani, s egyúttal számszerű értéket is adni az egyik utolsó, eddig meghatározhatatlan fizikai állandónak. [...] A kutatók a méréshez a Nemzeti Tudományos Alapítványnak (National Science Foundation, NSF) az észak-amerikai kontinenst átfogó Nagyon Nagy Bázisvonalú Antennarendszerét (Very Long Baseline Array, VLBA) használták, amelyhez hozzácsatolták a németországi Effelsberg 100 méteres rádiótávcsövét: így sikerült a megfigyeléshez szükséges finom felbontást elérniük.
A távcsőrendszerrel 2002 szeptember 8-án a Jupiternek egy fényes kvazár előtti elvonulását figyelték meg, és sikerült kimérniük azt a parányi gravitációs elhajlást, azaz a kvazár látszólagos égi helyzetének piciny változását - amely a kvazárból érkező rádióhullámok terjedési irányában a bolygó gravitációs hatása miatt bekövetkezett. [...] Sergei Kopeikin [...] 30 évre előre kiszámította a Jupiter pályáját, s eközben fölfedezte, hogy 2002-ben a bolygó a fényes J0842+1835 kvazár előtt halad el. ..." [HAI.]

Csillaggyűrű a Tejútrendszer körül. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 31. 5. sz. p. 132. "A Rensselaer Műszaki Intézet (RPI), a Fermi Nemzeti Gyorsító Laboratórium (FNAL) és a Sloan Digitális Égbolttérképezés (SDSS) kutatóiból álló csillagász-csoport egy eddig láthatatlan csillaggyűrűt fedezett fel a Tejútrendszer körül, amely következtetésük szerint fényt deríthet arra is, hogyan állhatott össze galaxisunk mintegy 10 milliárd évvel ezelőtt. ..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Február - március. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 31. 5. sz. p. 143. [KSZ.]

Rosetta randevú: másutt, mással. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. jan. 31. 5. sz. pp. 156-157. "Az Európai Űrkutatási Szervezet (ESA) bejelentette, hogy az eredeti tervek szerint a Wirtanen üstököst megcélzó milliárd eurós költségű Rosetta űrmisszió indítását egyelőre bizonytalan időre elhalasztják, és egyúttal a szondának új célpontot keresnek. A kutatóknak öt vagy hat szóba jöhető üstökös közül kell kiválasztani a legmegfelelőbbet, a döntés tehát várhatóan legkorábban ez év végén születik meg, s maga a program akár két és fél évet is csúszhat, nyilatkozta az ESA tudományos igazgatója, David Southwood. ..." A Discovery News nyomán. [HAI.]

Éhező fekete lyuk. Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 7. 6. sz. pp. 163-164. "A Tejútrendszer szívében lévő szupernagy tömegű fekete lyuk, Sagittarius A* (vagy Sgr A*) eddigi leghosszabb ideig tartó röntgenmegfigyelése minden korábbinál részletesebb bepillantást enged a csillagászoknak a monstrum "életvitelébe és szokásaiba". A NASA Chandra röntgen-űrobszervatónumának adatai szerint az Sgr A* gyenge ripacshoz hasonlóan ismétlődően kitörésekre hajlamos, időnként pedig hatalmas robbanásokban vezeti le feszültségét. ..." [HAI.]

FODOR Lajos István: Látványos égi jelenségek, 2003-2004. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 7. 6. sz. p. 182. Bödők Zsigmond könyvének ismertetése. [KSZ.]

Prometheus-terv: atoműrhajó a Marsra. Röviden. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 7. 6. sz. p. 189. "Az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA tervei szerint a Mars birtokba vételére atomenergiával hajtott űrhajókat építenének, amelyek jóval gyorsabbak lennének a jelenleg használatos űreszközöknél. A Prometheus-terv új, nukleáris meghajtási technológián alapulna: a mostani technológiával csak kezdeti lendületet tudnak adni az űrhajónak, az atomhajtómű ellenben folyamatos tolóerőt fejtene ki, ezáltal számottevően gyorsulna a bolygóközi utazás. A Marsra vezető út hat hónapról kettőre rövidülne. Sean O’Keefe a NASA igazgatója szerint feszített munkával az évtized végére "hadrendbe állíthatók" az új űreszközök." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Metánfelhők a Titán déli sarka felett. A tudomány új eredményei. Első kézből. Naprendszerkutatás. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 14. 7. sz. pp. 195-196. A Berkeley csillagászainak felfedezése. Lezárult a hosszú ideje tartó vita, hogy egyáltatán lézezhetnek-e felhőszerű képződmények e ködbe burkolt hold légkörében. A Nature és az Astrophysical Journal írásai alapján. [VEJ.]

SZABADOS László: A Tejútrendszer távoli rokonai. Csodálatos világegyetem. 16. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 14. 7. sz. pp. 208-209. Az extragalaxisok világa. Rendkívül nagy formagazdagság: elliptikus, gömbszerű és szabálytalan alakú galaxisok. [VEJ.]

DARVASI Zsolt - CSÁPNÉ KATÓ Annamária: Olvasói levelek. Pf. 47. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 14. 7. sz. p. 217. Kritikai hozzászólások egy-egy levélben az ÉT 2003/2. számában megjelent Mars-cikk tévedéséhez. [VEJ.]

Galaxisok haláltánca. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 14. 7. sz. p. 219. A HST felvétele egy galaxiscsoportról, melynek hat tagja már az egymásbaolvadás stádiumában van. A Seyfert Sextet. A Space Telescope Science Institute cikke nyomán. [VEJ.]

Újfajta csillagvég. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 21. 8. sz. pp. 228-229. Új felfedezések a mágneses kataklizmikus kettősök működésében; eddig ismeretlen csillagvég-állapotok. Az EF Eri megfigyelése. [VEJ.]

GESZTESI Albert: A felfedezések bolygója. Marsközelben. 2. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 21. 8. sz. pp. 243-246. Galilei anagrammája. Cassinitől Maraldiig. William Herschel. Új korszak kezdete. [VEJ.]

STOMFAI Róbert: Olvasói levél. Pf. 47. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 21. 8. sz. p. 249. Az ÉT 2002/29. számában megjelent, csillagszületésről szóló cikk kiegészítése. [VEJ.]

SZABADOS László: [Csillagszületés.] PF. 47. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 21. 8. sz. p. 249. Az ÉT 2002/29. számában megjelent íráshoz kapcsolódó tudományos kiegészítés. [VEJ.]

Kopernikusz elődei, 1958. február 25. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 21. 8. sz. p. 249. "A keresztény egyház vezetői mégis ádázul figyelték tevékenységüket. Csakhamar cselekedtek is. A nagyszerű könyvtárt a Serapis-templomban 390-ben elpusztították, annak a Theophilus érseknek kezdeményezésére, akit e kor történetírója, Edward Gibbon így jellemez: "A békesség és erkölcs örökös ellensége, vak, erőszakos, gonosz ember, akinek a kezeit felváltva szennyezte be az arany és vér". Huszonöt évvel később Theophilius unokaöccse és utódja az érseki székben, "Szent" Cyrillus végzett Hypatiával: egy jórészt szerzetesekből álló csoport megrohanta az utcán, és éles szélű kagylókkal kaparták le a húst csontjairól... Az antik természettudomány csodálatra méltó eredményeit a sötétség e századaiban gyakorlatilag elpusztították, ami kevés a "nagy napokból" fennmaradt, azt a Szamarkandtól Toledóig felvirágzó arab kultúra mentette meg. Új eredményt azonban ók is keveset adtak a csillagászatnak."
Ez a visszatekintő részlet teljes szövege az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

32 500 éves csillagnaptár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 21. 8. sz. pp. 252-253. Az Orion csillagkép bevésett képe egy 32 500 éves csontleleten. [Németország, 1979.] A BBC News írása nyomán. [VEJ.]

GÖMÖRI György: Isaac Newton első magyar követői. Az új fizika útján. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 28. 9. sz. pp. 268-269. Makó Pál, Kolosi Márton, Pálfi Zsigmond, Pápai Páriz Ferenc, Otrokocsi Fóris Ferenc, Weszprémi István. [KSZ.]

KISS Csongor: Jánossy Lajos fizikus,... Krónika. = Élet és Tudomány 58. 2003. febr. 28. 9. sz. p. 279. "...a kozmikus sugárzás és a fizikai optika világhírű kutatója 25 éve, 1978. március 2-án hunyt el Budapesten, szülővárosában, ahol 66 évvel korábban, 1912. március 2-án született. Tudományos munkásságát W. Kolhörster professzor berlini laboratóriumában kezdte 1934-ben. 1936-tól 1947-ig Angliában a Nobel-díjas P. M D. Blackett mellett dolgozott, a ma már Blackett-iskolának nevezett kozmikus sugárzási csoportban. [...] A kozmikus sugárzás kérdéskörében az áthatoló záporok felfedezése, a lokális és kiterjedt záporok És főbb tulajdonságainak tisztázása és a mezon-keltés mechanizmusára vonatkozó, W. Heitlerrel közös vizsgálatai voltak legfontosabb eredményei. Cosmic Rays (1948) című monográfiája máig alapműnek számít. ..." [HAI.]

"Hómosások" a Marson? Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. márc. 7. 10. sz. pp. 291-292. "Amióta jó három éve a Mars Global Surveyor szonda felvételein felfedezték azokat a felszíni alakzatokat, amelyek leginkább friss vízmosásokra emlékeztettek, máig nem szűnő vita indult arról, mi hozhatta létre azokat. Mivel a korábbi megfigyelések azt bizonyították, hogy a Mars felszíne rendkívül száraz, a dolog meglehetősen zavarba ejtette a kutatókat, számos egymásnak is ellentmondó feltételezés született, amelyekből lapunk hasábjain többet is bemutattunk már. Most Ismét egy újabb elképzelés látott napvilágot, amely főként a 2001 Mars Odyssey szonda legújabb vizsgálataira támaszkodva azt állítja: megolvadt hóból szétszivárgó víz hozhatta létre a folyásnyomokat. ..." [HAI.]

Az eseményhorizont peremén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. márc. 7. 10. sz. p. 316. "Az Andrea Ghez professzor vezette csillagászcsoport a hawaii Keck Obszervatórium 10 méteres távcsövével vizsgálta a fekete lyukat magában foglaló Sgr A* tartományt, és egy, a fekete lyukhoz nagyon közel került csillag segítségével sikerült a 3 millió naptömeget magában foglaló szupernehéz fekete lyuk eseményhorizontjának (amelyen belülről már semmi sem szabadulhat ki a fekete lyuk halálos öleléséből) sugarát minden eddiginél kisebbre, mindössze 68 Nap-Föld távolságra (nagyjából a Nap és a Plútó távolságára) leszorítani. [...] A most megfigyelt csillag, az S0-2 tömege mintegy tizenötszöröse a Napénak, felszíni hőmérséklete 30 ezer Celsius-fok körüli, így mintegy ezerszer fényesebb a Napnál, s valószínűleg nagyon fiatal, legfeljebb 10 millió éves. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

A Mars első jégtérképe. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. márc. 14. 11. sz. pp. 323-324. "Közvetlenül a Mars felszíne alatt annyi víz húzódik meg, amennyi elég lenne ahhoz, hogy az egész bolygót legalább bokáig érő vízzel lepje el, állítja a Los Alamos-i Nemzeti Laboratórium kutatója, Bill Feldman, aki munkatársaival a Mars Odyssey szonda fedélzetén elhelyezett műszerek méréseit feldolgozva elkészítette a hidrogén marsbéli eloszlásának teljes térképét, továbbá egy minimumbecslést is adott a felszín közelében található víz összmennyiségére. ..." [HAI.]

"Eszkimópokol" a Hubble szemével. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. márc. 14. 11. sz. pp. 348-349. "Egy mondás szerint az eszkimók számára a pokol nem tüzes, hanem dermesztően hideg hely. Most a NASA Hubble űrtávcsöve minden eddiginél élesebb képet készített az eszkimópokolról, azaz a Világegyetemben eddig ismert leghidegebb tartományról. A hely a Földtől 5000 fényévre, a Centaurus csillagképben látható: a Bumeráng-köd egy haldokló csillagtól kitaszított gázfelhőkből áll. Eltérően a legtöbb ködtől, amelyek melegebbek, mint a Nagy Bumm csontmetszőn hideg mínusz 270 Celsius-fokos maradványsugárzása (a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás), a Bumeráng-köd fagyos szelei mínusz 272 Celsius-fokosak. ..." A Discovery News nyomán. [HAI.]

FODOR Lajos István: Galaxis a Halak csillagképben. = Élet és Tudomány 58. 2003. márc. 14. 11. sz. pp. 350., 352. A két 8,1 m-es tükörátmérőjű távcsővel készített fénykép az M74-ről. [KSZ.]

Forró barionköd. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. márc. 21. 12. sz. pp. 355-356. "A csillagászok számára ma az egyik legnagyobb kihívás, hogy választ találjanak arra az alapvető kérdésre: miből épül fel a Világegyetem? Immár számos bizonyíték támasztja alá azt a képet, miszerint a Világegyetem mintegy 73 százaléka "sötét energia", 23 százaléka "sötét anyag", és mindössze 4 százaléka a számunkra megszokott atomos, a Földön és a Világegyetemben eszközeinkkel "látható" és vizsgálható anyag. De még itt is vannak tisztázatlan kérdések, mert azt sem látjuk teljes egészében, abból is "hiányzik" még nem is kevés. Most úgy tűnik, jelentős részét sikerült megtalálni. [...]
Most Fabnzio Nicastro (Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ) és munkatársai a galaxisok Lokális Csoportjában (amelyhez Tejútrendszerünk is tartozik) hatalmas barionanyag-gyűjtőhelyet fedeztek fel: az anyag egy forró ködöt alkot, amely körülveszi és magába burkolja a Tejútrendszert és szomszédait. ..." [HAI.]

Különös felhők. Légkörfizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. márc. 21. 12. sz. pp. 356-357. "A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dolgozó űrhajósok Föld körüli pályájukról különös felhőket figyeltek meg a világűrből: nagyon magasan lebegő, fátyolszerű, kékesen világító felhőket, amelyek bizonyos szélességei körök fölött a Földről is láthatók. Ezek az "éjszakai világító felhők" (angol elnevezésükből képzett betűszóval: NLC-k): egyes kutatók szerint a világűrből érkező porszemcsék hívják életre őket, míg mások úgy vélik, a globális felmelegedés következményei. De bármi okozza is őket, látványnak a Földről és a világűrből nézve egyaránt elbűvölők. ..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Március- április. = Élet és Tudomány 58. 2003. márc. 21. 12. sz. p. 371. [KSZ.]

Piciny galaxis születik. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 58. 2003. márc. 28. 13. sz. p. 387. A HST új felfedezése: a POX 186 jelű apró galaxis. Kialakulása mintegy 100 millió évvel ezelőtt kezdődött. Tőlünk 68 millió fényévre. [VEJ.]

Szuperszelek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. márc. 28. 13. sz. p. 412. A Chandra és a Hubble felvételeiből összeállított képen meleg és forró áramlatok figyelhetők meg az NGC 3079 központi térségében. A Marshall News írása alapján. [VEJ.]

A Jupiter Nagy Sötét Foltja. A tudomány új eredményei. Első kézből. Bolygókutatás. = Élet és Tudomány 2003. ápr. 4. 14. pp. 419-420. A bolygó felső légkörében, az északi pólus fölött figyelte meg a Cassini. Mérete a Nagy Vörös Folténál nagyobb, a kutatók sarki fény-jelenségnek tulajdonítják, melyet maga a bolygó is gerjeszthet. [VEJ.]

A világ képernyővédői E. T. nyomában? A tudomány új eredményei. Első kézből. Rádiócsillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. ápr. 11. 15. sz. pp. 451-453. A SETI[kukac]home képernyővédő-program a világ eddigi legnagyobb számítástechnikai eredménye. A Földön kívüli civilizáció nyomában. [VEJ.]

GESZTESI Albert: A csatornák rejtélye. Marsközelben. = Élet és Tudomány 58. 2003. ápr. 18. 16. sz. pp. 502-504. Az "Atlantic Canale". Rutter Dawes új térképe. A Phobos és a Deimos. A marslakók születése. Nagy csillagászok nagy tévedései. Új korszak kezdete. [VEJ.]

Bolygók szülőhelye? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. ápr. 18. 16. sz. pp. 508-509. A HST felvétele egy ötmillió éves csillag körüli porkorongról a Mérleg-ben, tőlünk 320 fényévre. A Hubble News írása nyomán. [VEJ.]

Magasabban a Nemzetközi Űrállomás. Röviden. = Élet és Tudomány 58. 2003. ápr. 18. 16. sz. p. 509. Állandó süllyedése miatt pályáját most 5 kilométerrel magasabbra - 405 km-re - emelték. [VEJ.]

Párolgó planéta. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. ápr. 25. 17. sz. pp. 516-517. Egy exobolygó, a HD 209458b légkörének üstököscsóva-szerű alakzata. A jelenség magyarázata a csillagszél, mely a tőle csupán 7 millió kilométerre lévő központi csillagától ered. [VEJ.]

SZABADOS László: A négyszemű óriás. Csodálatos világegyetem. 17. = Élet és Tudomány 58. 2003. ápr. 25. 17. sz. pp. 522-524. A Chilében működő négy (Antu, Kueyen, Melipal, Yepun), egyenként 8,2 m-es tükrű távcsövekről. [VEJ.]

SVEICZER Ákos: Könyvespolc. Az idő nem múlik. = Élet és Tudomány 58. 2003. ápr. 25. 17. sz. Diákoldal p. [102.] Murguly György könyvének ismertetése. [VEJ.]

Nóva - szupernóva - hipernóva! A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 2. 18. sz. p. 547. Kétmilliárd éve felrobban óriáscsillag fénye idén március 29-én érte el a Földet. Az eseményt a ROTSE-hálózat Ausztráliába és Texasba telepített műszerei észlelték. [VEJ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Világegyetem dióhéjban. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 2. 18. sz. pp. 558-559. Könyvtermés. Stephen Hawking könyvének (Akkord Kiadó, 2002. 215 oldal) ismertetése. [VEJ.]

A Föld - óriás mágnes, 1953. május 6. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 2. 18. sz. p. 567. "A Föld mágneses tere azonban az időben lassan változik. Következésképpen változik a mágnest elhajlása is. Ezért újra és újra meg kell szerkeszteni az izogonok térképét. Egyes történeti művekben azt olvassuk, hogy Kolumbusz fedezte volna fel a mágneses deklinációt amerikai útján. Ez nem áll. Hiszen a mágneses elhajlást Kolumbusz útja előtt már évtizedekkel ismerték. Hazánkban a deklinációt első ízben 1696-ban határozták meg, mégpedig Egerben, Budán, Baján és Szegeden. Akkoriban a deklináció 10 fok volt, nyugati irányban, vagyis a mágnestű 10 fokkal tért el nyugat felé a földrajzi délkörtől. 1780-tól mintegy 20 éven át rendszeresen mérték a deklinációt a budai Várhegy csillagvizsgálójában. Akkoriban 16 fok volt nyugati irányban. Rendszeres méréseket végez Földmágnességi Intézetünk.
Mérései szerint hazánkban a deklináció évenként két perccel változik (egy fokban 60 perc van), még pedig kelet felé. Jelenleg 0 fok körül van. Hangsúlyozzuk, jelenleg. A kitérés ugyanis folytonosan változik. A változás nálunk nyugati-keleti irányú. Ez a folyamat hosszú ideig tart, a szekuláris periódus 480-500 év." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

"Égből pottyant" üvegek. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űranyagtudomány. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 9. 19. sz. pp. 580-581. Földi gravitációs és űrlaboratóriumi mikrogravitációs környezetben előállított, valamint a kozmoszból érkező, spontán keletkezett üvegek összehasonlítása. [VEJ.]

Sötét anyagban szűkölködő galaxisok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 9. 19. sz. pp. 604-605. A világegyetem 95 százalékát kitevő titokzatos fekete anyag néhány galaxisból teljes mértékben hiányzik. A Scientific American cikke alapján. [VEJ.]

Születő csillagok, gyarapodó fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 9. 19. sz. pp. 604-605. Összefüggés a galaxisokban lévő csillagok össztömege és a központi fekete lyuk között. A Scientific American írása nyomán. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: A Merkúr átvonulása a Nap előtt. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 9. 19. sz. pp. 606., hátsó borító. 608. A 2003. máj. 7-i jelenségre hívja fel a figyelmet. A kép az 1999. nov. 15-16-i átvonuláskor készült. [VEJ.]

Egy molekuláris felhő "szívdobbanásai". A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 16. 20. sz. p. 611. A Földtől 300 fényévre a Barnard 68 felhő ütemesen lüktet, periódusideje 250 ezer év. [VEJ.]

Hogyan "működhetett" a Mars hajdani vízrendszere? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 16. 20. sz. pp. 612-613. A Mars Global Surveyor képei alapján számítógépes modellezéssel megrajzolták a bolygó hajdani összefüggő vízhálózatát. Hasonlóságok a Föld vízfolyásaival. [VEJ.]

ILLÉS Erzsébet: Milyen lehet egy üstökös magja? Magyar előadás a Világűrkongresszuson. 1. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 16. 20. sz. pp. 620-622. A 2. Világűrkongresszus Houstonban volt 2002. őszén. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 16. 20. sz. p. 631. Csillagtérkép, bolygók, jelenségek. 16-án holdfogyatkozás, 31-én gyűrűs napfogyatkozás. [VEJ.]

Levált az illesztő. Röviden. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 16. 20. sz. p. 635. A Columbia űrsikló katasztrófájának lehetséges okozója. [VEJ.]

Vízjég a Titánon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 16. 20. sz. pp. 636-637. Spektruma nagyon hasonlít a Ganimédeszéhez, ahol - ezt már tudjuk - található vízjég. A Physics Web cikke nyomán. [VEJ.]

"Szénhagymák" a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 16. 20. sz. p. 637. A hagyma rétegeire emlékeztető többrétegű szénmolekulák a csillagközi porban. A Földön nem fordulnak elő. A Rutrers News írása nyomán. [VEJ.]

Az első csillagok "hamuja". Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 23. 21. sz. pp. 644-645. "A NASA/ESA Hubble űrtávcsövével nemrégiben végzett megfigyelések szerint az első csillagok már alig 200 millió évvel a Nagy Bumm után megszülethettek - jóval korábban tehát, mint eddig gondolták. ..." [HAI.]

FODOR Lajos István: Newton válogatott írásai. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 23. 21. sz. p. 653. Könyvismertetés. [VEJ.]

ILLÉS Erzsébet: Milyen lehet egy üstökös magja? Magyar előadás a Világűrkongresszuson. 2. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 23. 21. sz. pp. 660-662. [KSZ.]

A Tojás-köd. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. máj. 23. 21. sz. pp. 668-669. "...A Tojás-köd (CRL2688) tőlünk mintegy 3000 fényévre található. Központi csillaga néhány száz éve még vörös Óriás volt. A köd valójában a csillag által kidobott, másodpercenként 20 kilométeres sebességgel táguló nagy kiterjedésű por és gázfelhő. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: A Columbia tragédiája. Tanulságok és következmények. = Élet és Tudomány 58. 2003. jún. 6. 23. sz. pp. 720-723. Az űrrepülőgép 2003. febr. 1-i katasztrófájáról. [VEJ.]

HORVÁTH András: Marsi startok. = Élet és Tudomány 58. 2003. jún. 6. 23. sz. pp. 726-727. Induló szondák a Marsra. [VEJ.]

Neptunuszi tavasz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. jún. 6. 23. sz. pp. 732-733. A Hubble űrtávcső megfigyelte az óriási gázbolygó évszakváltásait. A BBC News cikke nyomán. [VEJ.]

Földanyánk - "marsi szemmel". A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. jún. 13. 24. sz. pp. 739-740. Milyen lehet Földünk a Naprendszer más bolygóiról nézve? A Mars Global Surveyor megmutatja. [VEJ.]

RÁCZ Miklós: Olvasói levél. PF. 47. = Élet és Tudomány 58. 2003. jún. 13. 24. sz. p. 760. Kritikai kiigazítást tartalmazó írás Illés Erzsébetnek az ÉT 2003/21. számában megjelent "Milyen lehet egy üstökös magja?"c. cikkével kapcsolatban. [VEJ.]

Neolitikus "csillagászat"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. jún. 13. 24. sz. pp. 764-765. A neolitikumban élt kelták pontos csillagászati ismereteiről tanúskodnak a feltárt sírdombok, sírkamrák égtáj szerinti elhelyezése, és a fellelt sziklarajzok, ábrák. A BBC News írása nyomán. [VEJ.]

Fekete lyukak és galaxisfejlődés. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 58. 2003. jún. 20. 25. sz. p. 773. Hogyan alakítja a szupernagy fekete lyukak energiakibocsátása két távoli galaxis fejlődését? A Keck Obszervatórium és a NASA által megfigyelt 3C294 és a 4C41.17 [VEJ.]

FODOR Lajos István. Hol vagyunk? Beszélgetés Pap László professzorral. = Élet és Tudomány 58. 2003. jún. 20. 25 sz. pp. 774-777. A GPS (globális helymeghatározási rendszer) létrehozása és gyors fejlődése. [VEJ.]

SZABADOS László: Ködök, felhők és szuperbuborékok - földi csúcsműszerekkel. Csodálatos világegyetem. 18. = Élet és Tudomány 58. 2003. jún. 20. 25. sz. pp. 784-785. A csillagászati távcsövekre szerelt és alkalmazott segédberendezések, melyek jelentőségükben egyáltalán nem másodlagosak. Ezek segítségével észlelt és bemutatott égi objektumok. [VEJ.]

Elindult a MER-A. Röviden. = Élet és Tudomány 58. 2003. jún. 20. 25. sz. p. 795. Vízkutató szonda a Marsra. [VEJ.]

RSN: Hajnali napfogyatkozás. = Élet és Tudomány 58. 2003. jún. 20. 25. sz. pp. 798., hátsó borító. Zana Péter képei a 2003. máj. 31-én reggel lezajlott részleges napfogyatkozáskor készültek. A szöveg júl. 30-át ír, tévesen. [VEJ.]

Újabb Űrrepülőgép-kockázat. Röviden. = Élet és Tudomány 58. 2003. jún. 26. 26. sz. pp. 829. "A Columbia februári katasztrófáját kivizsgáló testület megállapítása szerint a két gyorsító rakétát a külső üzemanyagtartállyal összekötő 60 centiméter hosszú, 18 kilogrammos csapszegek indítás után kiszakadhatnak, és nekicsapódhatnak az űrrepülőgép sérülékeny részeinek. E lehetséges hiba kiküszöbölése miatt tovább késhet a következő Űrrepülőgép indítása." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Hűvös porfelhő forró burokban. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. júl. 4. 27. sz. pp. 835-836. A déli félgömb sötét foltja, a Szeneszsák a Tejút fényes sávjában. Röntgenfelvételen meglepően új képet mutat. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Megfigyelők és felderítők. Marsközelben. 4. = Élet és Tudomány 58. 2003. júl. 4. 27. sz. pp. 844-846. Mesterséges marsholdak. Leszállás a felszínre. Marsautó. A Climate Orbiter és a Polar Lander kudarca. [VEJ.]

Lapos csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. júl. 4. 27. sz. p. 861. A sebesen pörgő Achernar nevű csillag. Az Eridanus-ban látható, egyenlítői átmérője legalább ötven százalékkal nagyobb, mint a sarkokon átmenő tengelye. A Physic Web cikke nyomán. [VEJ.]

Izzó égi "fánk". A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. júl. 11. 28. sz. pp. 867-868. A Nagyon Nagy Távcső Interferométere [VLTI] új ablakot nyitott az aktív galaxismagok vizsgálatában. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 58. 2003. júl. 18. 29. sz. p. 905. Csillagtérkép, bolygók, jelenségek. A Nap és az Altair. [VEJ.]

DEÁK Antal András: Mikoviny Nürnbergben. Egy padlás titka feltárul. = Élet és Tudomány 58. 2003. júl. 18. 29. sz. pp. 912-915. Nürnberg 1711-ben épített csillagvizsgálójáról. A csillagászattal is foglalkozó Mikoviny Sámuel nürnbergi tartózkodása és metszetei. [VEJ.]

BRADÁK Balázs - KERESZTURI Ákos: Mintázatok Marson és Földön. Morfológiai rokonság? = Élet és Tudomány 58. 2003. júl. 18. 29. sz. pp. 916-918. Állandóan fagyott területek a két bolygón. [VEJ.]

A Naprendszer mása. Röviden. = Élet és Tudomány 58. 2003. júl. 18. 29. sz. p. 923. A miénkhez hasonló struktúrájú naprendszer tőlünk 94 fényév távolságra. [VEJ.]

Naprendszerünk ikerpárja? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 2003. júl. 25. 30. sz. pp. 931-932. A HD 70642 csillag imbolygó mozgását vizsgálva rátaláltak egy a Jupiterhez hasonló óriásbolygóra. További bolygókat is feltételeznek a központi csillag körül. [VEJ.]

Fékező hullámok? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 58. 2003. júl. 25. 30. sz. pp. 932-933. A neutroncsillag és kísérője közötti kölcsönhatás. [VEJ.]

HORVÁTH András: Houston, Nizza. Mars: a jeges bolygó. = Élet és Tudomány 58. 2003. júl. 25. 30. sz. pp. 947-950. Víz a pólusok talajában. Fagyott szén-dioxid. Ősi sarkok? Ősi és mai vízfolyások. [VEJ.]

FODOR Lajos István: Célpont a Föld? = Élet és Tudomány 58. 2003. júl. 25. 30. sz. p. 951. Kereszturi Ákos és Sárneczky Krisztián könyvének ismertetése. [VEJ.]

Az élet meteoritháton érkezett? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. júl. 25. 30. sz. p. 956. Fullerén az Allende-meteoritban. Szénatomok koncentrálódása. A Discovery Channel írása alapján. [VEJ.]

A legrégebbi bolygó. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 1. 31. sz. pp. 964-965. A HST felfedezett egy a Jupiterhez hasonló bolygót, mely a Nagy Bumm után mintegy egymilliárd évvel születhetett. Tőlünk 5600 fényévnyire, a Skorpióban. Újra kell gondolni a bolygókeletkezések elméletét? [VEJ.]

GESZTESI Albert: A sivatagok bolygója. Marsközelben. 5. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 1. 31. sz. pp. 980-982. Vulkanizmus és tektonizmus. Szél, víz, jég eróziója. Mars-meteorológia. Deflációs medencék. [VEJ.]

A Mars-szonda mérlege, 1978. augusztus 4. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 1. 31. sz. p. 984. "A Viking-Űrszondák nem erősítették meg, de nem is zárták ki annak lehetőségét, hogy a Marson van vagy valaha volt élet. Kaptak olyan adatokat, amelyek vegyi kölcsönhatásként és élettani jelenségként egyaránt értelmezhetők, de több olyat is, amelyek mai tudásunk szerint megmagyarázhatatlanok. A Mars hosszú tele tétlenségre kárhoztatta az oda juttatott laboratóriumokat, de mert működésképesek, több kísérletet meg tudnak ismételni. A program tervezői közben arra is rájöttek, hogy az utólagos kérdésekre a két Viking-laboratórium nem is válaszolhat. Kiderült például: a jelenlegi leszállóhelyek nem alkalmasak arra, hogy egy marsbeli "folyómeder"-nek a vizsgálatát elvégezzék. Márpedig ha a Mars valaha volt folyóinak medreiben üledék van, a helyszíni tanulmányozás a most működő automatákkal is fontos adatokkal szolgálhatna." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Szupernóváktól eredtek az első porszemcsék. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 1. 31. 988-989. A vizsgálati módszerek és eszközök fejlődése megváltoztatja az eddigi elméleteket. A Scientific American írása alapján. [VEJ.]

Egy fellobbanás visszhangja. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 8. 32. sz. pp. 995-996. A V838 Mon kitörése nem magyarázható az eddig ismert nova-jelenségekkel. [VEJ.]

Feltérképezett sötét anyag. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 8. 32. sz. pp. 996-997. A gravitációs lencsehatás kihasználásával amerikai csillagászok folyamatosan feltérképezik egy-egy galaxishalmaz térségét. [VEJ.]

GESZTESI Albert: A meghökkentő bolygó. Marsközelben. 6. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 8. 32. sz. pp. 998-1000. Az ókori Mars-kultusztól a mozgó minilaboratóriumokig. Vulkánóriások. Hasadékok és rejtélyes völgyek. Talányos foltok. [VEJ.]

SZABADOS László: Messzi tájon, infravörösben. Csodálatos Világegyetem. 19. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 8. 32. sz. pp. 1014-1015. Műszereink a látható fény-tartományban bizonyos távolságokon túlra már nem képesek tekinteni. [VEJ.]

Meglepő légmozgás a Plútón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 8. 32. sz. pp. 1020-1021. A Hubble űrtávcső felvétele bizonyítja, hogy a Naptól távolodó bolygó légköre tágul[!]. A Scientific American cikke alapján. [VEJ.]

Rejtőzködő óriáscsillagok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 15. 33. sz. pp. 1027-1028. A W49A - Tejútrendszerünknek egy kisebb tartománya - kivételes ragyogásának okát végre megtalálták: többszáz igen fényes csillag! [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 15. 33. sz. p. 1033. Csillagtérkép. A Perseida meteorraj. Tejútrendszerünk központi tartománya. Bolygók, jelenségek. [VEJ.]

CSIZMADIA Ákos: Égből hulló kövek. Historia naturalis. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 15. 33. sz. pp. 1038-1039. Egy szikladarab hullott az égből és ért földet Kr. e. 467-ben Thrákiában, az Aigosz-folyó partján fekvő Aigoszpotamoi városnál. Az eseményt Plinius (Kr. u. 23-79) leírta Historia naturalis (A természet históriája) című művében. [VEJ.]

Göröngyös Földünk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 15. 33. sz. 1052-1053. A GRACE műholdpár mérései szerint bolygónk gravitációs szempontból - az egyenetlen anyageloszlások következtében - meglehetősen "göröngyös". A Discovery News írása nyomán. [VEJ.]

Jégtornyok a Marson? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 22. 34. sz. pp. 1059-1060. Párhuzam az Antarktisz és a Mars déli pólusa között; műholdak észleléseinek meglepő egyezése. Az élet kutatásának legígéretesebb helyszínei a marsi jégtornyok. [VEJ.]

GESZTESI Albert: A nagy találkozás. Marsközelben. 7. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 22. 34. sz. pp. 1069-1071. Nap-Mars oppozíció. "Óriáskorong". Bolygó a Hold mögött. Előtűnnek a részletek. Hetvenhárom évezred. [VEJ.]

Élet nagyon idegen "Napok" körül. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 29. 35. sz. pp. 1091-1092. Andrew Gould csillagászprofesszor elképzelései egy a miénktől teljes mértékben különböző, eltérő körülmények között kifejlődhető életről. A SIM-program. [VEJ.]

SZABADOS László: Egy galaxis és százezer másik. Csodálatos Világegyetem 20. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 29. 35. sz. pp. 1094-1096. A kis- és középkategóriás optikai teleszkópokkal még észlelhető objektumok meglepő gazdagsága. [VEJ.]

SÁRKÖZI Mátyás: Napfoltok rejtélye. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 29. 35. sz. p. 1108. Judit Brody: The Enigma of Sunspots. A story of discovery and scientific revolutiun. Floris Books 2002. 191 old. könyv ismertetése. Bródy Juditnak az 1956 óta Angliában élő matematika-tanárnőnek és tudománytörténésznek angol nyelvű könyvéről. A napfoltok felfedezésének történetéről és az évszázadok alatti végzett kutatásokról szól. [VEJ.]

A világ legnagyobb robottávcsöve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 2003. aug. 29. 35. sz. p. 1115. A Liverpool Teleszkóp a kanári-szigeteki La Palmán. 2 méteres optikai távcső, melyet a liverpooli John Moores Egyetem Asztrofizikai Kutatóintézetéből irányítanak. A BBC News cikke alapján. [VEJ.]

Üres galaxisok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. aug. 29. 35. sz. p. 1116. Nagyon távoli galaxisok, melyek jobbára csak gázfelhőkből állnak, itt-ott pislákol bennük egy-egy csillag. A BBC News cikke nyomán. [VEJ.]

Miből lesz a szupernóva? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 5. 36. sz. pp. 1123-1125. Sikerült azonosítani a szupernóvák előrendszerét. Bináris rendszer, melynek tagjai között, a robbanás előtt anyagátadás megy végbe. [VEJ.]

Mégsem voltak óceánok a Marson? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 5. 36. sz. p. 1125. A karbonátásványok fellelése bizonyít és cáfol; előfordulása a víz jelenlétét bizonyítja, csekély volta a valaha létezett óceánok ellen szól. [VEJ.]

HORVÁTH István: Gamma-kitörések. A csillagászat legújabb eredményei. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 5. 36. sz. pp. 1126-1128. Magyar és amerikai kutatók eddig ismeretlen törvényszerűséget találtak. Hipernovák. Több milliárd fényévnyire. A felfedezés részletei. Energiasűrűség és időtartam. [VEJ.]

BORJÁTI Csaba: Olvasói levél. PF. 47. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 5. 36. sz. p. 1145. Kritikai hangú írás az ÉT 2003/32. számában megjelent Mars-cikkről. [VEJ.]

Elindították a SIRFT infravörös űrtávcsövet. Röviden. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 5. 36. sz. p. 1149. "A NASA sikeresen felbocsátott egy új, infravörös tartományban működő űrteleszkópot. A SIRFT (Space Infrared Telescope Facility) az univerzum leghidegebb, legrégibb és vidékeire nyújt majd bepillantást a tudósoknak Az alacsony hőmérsékletű objektumok vizsgálatával olyan bolygórendszerek keletkezését is tanulmányozni fogja, amelyekben akár Föld-típusú bolygók is kialakulhatnak. Emellett szemügyre veszi a Naprendszert körülölelő Kuiper-övet is, amely az üstökösök parkolópályája." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Infravörös halo egy születő csillag körül. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 12. 37. sz. pp. 1155-1156. Az ESA IRAS műholdjának megfigyelései az infravörös tartományban egy a Tejútrendszerben lévő globulában. [VEJ.]

Új extremofil baktérium. A tudomány új eredményei. Első kézből. Mikrobiológia. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 19. 38. sz. pp. 1187-1188. A Mono-tó - halott, vagy élettel teli? A Mars Global Surveyor felvételei a Gusev-kráterről. Meglepő hasonlatosságok. A Marshall Space Flight Center írása nyomán. [VEJ.]

Még pontosabb kozmikus távolságmérés. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 19. 38. sz. p. 1189. A HST új műszere [Advanced Camera for Surveys, ACS] segítségével új szupernóvák felfedezése, melyek fontos eszközei a pontos távolságméréseknek. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Szeptember-október. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 19. 38. sz. p. 1194. Az őszi égbolt csillagtérképe, bolygók helyzete, megfigyelhetősége, jelenségek. [VEJ.]

Újabb kisbolygófenyegetés? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 19. 38. sz. p. 1212. A 2003 QQ47 jelű űrszikla átmérője 1 kilométer, a 2014. március 21-én esedékes Földdel történő találkozásának esélye 1 a 909 000-hez. Az AFP híre alapján. [VEJ.]

A fekete lyuk éneke. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 26. 38. sz. pp. 1220-1221. Szupernagy fekete lyuktól származó hanghullámokat figyeltek meg a NASA Chandra-röntgen-űrobszervatóriumával. Csak műszerek érzékelik, emberi füllel nem hallható. [VEJ.]

WIRTH Endre: Tüzek évadja. Műholdszemmel a Föld körül. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 26. 38. sz. pp. 1229-1231. A Terra és az Aqua műholdak speciális küldetése. [VEJ.]

Az űrrepülés biztonsága, 1978. szeptember 29. = Élet és Tudomány 58. 2003. szept. 26. 39. sz. p. 1240. "Ha 10 km-ig terjedő magasságban mentenek, a főernyő a parancsnoki fülke leválasztása után 16 másodperccel nyílik, ha erre 10 km fölött kerül sor, az automata csak 7 km-re a felszín fölött nyitja ki az ernyőt, hogy a parancsnoki fülke az űrhajósokkal a lehető legrövidebb idő alatt érjen földet akkor is, ha a mentésre 10 km-nél nagyobb magasságban került sor. 30 km fölötti magasságban az űrhajónak már számottevő sebessége van. Így mentéskor - ha a visszatérés túlságosan meredek szögű - jókora (12-15 g) túlterhelés is létrejöhet. Ekkora gyorsulás már veszélyezteti az űrhajósok egészségét." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Újabb kulcs a rejtélyes sötét energiához. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. okt. 3. 40. sz. pp. 1251-1252 "A Hubble űrtávcsővel elvégzett, 11 szupernóvára kiterjedő mérések megerősítették azokat a korábbi, a Föld felszínéről végzett megfigyeléseket, amelyek szerint a Világegyetem nem csupán tágul, hanem e tágulás üteme már egy ideje gyorsulóban van. Az új vizsgálatok egyúttal némi betekintést is adnak annak a rejtélyes, úgynevezett sötét energiának a természetébe, amely az Univerzum tágulási ütemét felgyorsító "taszító erőnek" a forrása lehet. ..." [HAI.]

Európa első holdszondája. Holdkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. okt. 10. 41. sz. pp. 1283-1284. "Szeptember végén a francia guayanai Kourouból egy Ariane rakéta hátán felbocsátották az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) első holdszondáját, a SMART-1-et. A mindössze 1 köbméter térfogatú, 370 kilogramm tömegű eszköz bonyolult manőverezés után várhatóan a jövő év végére áll majd Hold körüli pályára, ahonnan különféle méréseket végez majd. A szonda küldetésének fő céljai közé tartozik, hogy megfigyeléseket végezzen a Hold összetételére vonatkozólag (amelytől az égitest kialakulásáról is újabb adatokat remélnek a kutatók), holdi vízkészletek után kutasson, illetve hogy megvizsgálja állandó bázis létesítésének lehetőségét a Holdon. ..." [HAI.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 58. 2003. okt. 10. 41. sz. p. 1306. "A Magyar Csillagászati Egyesület jelentette meg Kereszturi Ákos - Sárneczky Krisztián Célpont a Föld? című könyvét. Kérjük a mű alcímét (vízszintes 1.), valamint egyik fejezetcímét (függőleges 1.). A megfejtők között a könyv öt példányát sorsoljuk ki." [HAI.]

A Chandra is segíthet a Hold felderítésében. = Élet és Tudomány 58. 2003. okt. 10. 41. sz. pp. 1308-1309. "Mindaz, amit eddig a Hold összetételéről tudunk, azoknak a holdkőzeteknek és mintáknak az elemzésén alapul, amelyeket a Holdon járt űrhajósok gyűjtöttek és hoztak a Földre. Jeremy Drake a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza szerint azonban a Chandra röntgen-űrobszervatóriummal újabb információk is nyerhetők. ..." A Scientific American nyomán. [HAI.]

Gamma-sugár-kitörések: biztonságban vagyunk? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. okt. 17. 42. sz. pp. 1316-1317. "Szinte naponta (sőt: többnyire naponta többször) érkeznek a Földre olyan gamma-sugarak, amelyek távoli galaxisokban végbemenő kataklizmikus robbanásokban keletkeztek. Az ilyen - a szupemóva-robbanásokhoz hasonlítható hatalmas csillagrobbanásokat gamma-sugár-kitöréseknek (gamma-ray bursts - röviden: GRB-knek) nevezik a szakemberek. Csillagászok az Európai Űrkutatási Szervezet (ESA) XMM-Newton röntgen-űrobszervatónumának segítségével, és az eredeti kitörést követően néhány napon át megfigyelhető gyorsan csökkenő intenzitású röntgensugárzás elemzésével keresik a választ arra, hogy mi állhat e katasztrofális jelenség hátterében. ..." [HAI.]

HORÁNYI Gábor: Az anyag színeváltozásai. Beszélgetés Horváth Zalán akadémikussal. = Élet és Tudomány 58. 2003. okt. 17. 42. sz. pp. 1318-1322. "...Pedig az igazi egyesítésből a gravitáció nem hagyható ki. Bár a három másik, részecskék közötti kölcsönhatásban a gravitáció nem játszik szerepet, a kérdés mégis jelentőséget nyer akkor, ha az Univerzum korai időszakait vizsgáljuk. Ha az Ősrobbanás folyamatát visszafelé követjük az időben, nagy anyagsűrűséghez és hihetetlen energiákhoz jutunk: ebben a tartományban a gravitáció már nem elhanyagolható. Létezik egy abszolút korlát, a Planck-tömeg, amelyet a kvantummechanika határozatlansági relációja és a gravitációs állandó segítségével konstruáltunk. Ennek értéke 2,17 [szer] 10 [a mínusz 8-on] kg. Ha egy ekkora tömeget a Planck-hossznál (1,62 [szer] 10 [a mínusz 35-en méter) nem nagyobb helyre zsugorítunk össze, akkor már biztosan érvényét veszti a téridő szokásos geometriai leírása.
Hogy mi történne, ha ilyen hatalmas energiákat juttatnánk Planck-hossznyi távolságra, azt nehéz megjósolni. Penrose szerint ebben az esetben a téridő habszerű szerkezetűvé válna, amelynek valamilyen sajátosan képzett átlaga lenne a téridő megfigyelhető geometriája. [...] Ami a gravitációt illeti, úgy hiszem, hogy először azonosítsunk egyértelműen, közvetlenül gravitációs hullámokat, és ha ez már megtörtént, akkor hozzáláthatunk a tér kvantálásához és a gravitonvadászathoz. - Eddig nem sikerült gravitációs hullámokat azonosítani? - Indirekt következtetéseink vannak. Bizonyos kettőscsillagoknál fellépő energiaveszteség értelmezésére szükséges volt feltételezni, hogy a rendszer gravitációsan is sugároz. [...] Professzoromat, Marx Györgyöt élete végéig foglalkoztatta ez a kérdés. Még diák, vagy fiatal kutató voltam, amikor arról mesélt nekünk, hogy a Napból érkező sugárzásokban a detektorok nem láttak annyi elektron-neutrínót, mint amennyit az elmélet megjósolt.
Pontecorvo volt az első, aki felvetette azt a lehetőséget, hogy a neutrinóknak mégis van tömegük. Az ötlet következménye a neutrínólét egy sajátosan új lehetősége volt. Ennek értelmében a gyenge kölcsönhatások során keletkező részecske például nem tisztán elektron-neutrínó, hanem hozzá van keveredve valamilyen mértékben a másik két neutrínóállapot is. Ahogy a részecske utazik az időben, állapota oszcillál. Tehát haladása közben az elektron-neutrínó idővel átváltozhat tau-neutrinóvá, majd pedig müon-neutrinóvá, attól függően, hogyan volt összekeverve az eredeti részecske a lehetséges neutrínóállapotokból. Ezt az érdekes elképzelést alátámasztani látszik a japánok által végzett Úgynevezett Szuper Kamiokande kísérlet. ..." [HAI.]

Újabb bronzkincsek a Nebra-korong lelőhelyén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. okt. 17. 42. sz. p. 1340. "3600 éves nebrai égboltkorong lelőhelyének közelében, Mittelbergben (Burgenland) régészek újabb bronzkincsekre akadtak. "Sajnos, a most megtalált darabok csak maradványai egy körülbelül 3200 éves nagyobb kincsleletnek" mondta Harald Meller régész. [...] A nebrai égboltkorong a legrégibb és legaprólékosabb csillagábrázolás. A korong mellett egyéb bronzkincsek feküdtek: például két bronzkard, több balta, valamint különféle karkötők. A kincset 1999. július 4-én illegálisan ásták kl és 2002. február 23-án Bázelben (Svájc) a rendőrség egy színlelt vásárlási akcióval foglalta le. ..." Forrás: DPA. [HAI.]

Az Uránusz újabb holdjai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. okt. 17. 42. sz. pp. 1340-1341. "Csillagászok az Uránusz két újabb holdját fedezték fel a Hubble űrtávcsővel: ezek eddig a legkisebbek, amelyeket a bolygó körül ismernek. Mark Showalter (Stanford Egyetem) és Jack Lissauer (NASA Ames Kutató-központ) az Uránuszról augusztusban a Hubble korszerű felmérőkamerájával (ACS) készült felvételeken bukkan a holdacskák nyomára. A két hold, amelyeket ideiglenesen S/2003 U 1 és S/2003 U 2-nek neveztek el, olyan pici és halovány, hogy még a bolygó mellett 1986-ban elrepülő Voyager 2 űrszonda sem fedezte fel. "Ez a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy az elmúlt két évtizedben mennyit fejlődött a földi technológia: amit akkor műszereink közvetlen közelről sem érzékeltek, ma már 2,8 milliárd kilométerről is észlelni tudjuk" - mondta Showalter. ..." A Scientific American nyomán. [HAI.]

Exobolygók után holdak is. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. okt. 24. 43. sz. p. 1349. "...Az ESA 2008-ra tervezi "kőzetbolygó kereső" Eddington nevű műholdjának pályára állítását: fedélzetén olyan "éles szemű" távcsőrendszert helyeznek majd el, amellyel a csillag fényintenzitásának csökkenése nyomán észlelhető lesz, amikor egy-egy exobolygó átvonul anyacsillaga előtt. Az Eddingtonnal a várakozások szerint nemcsak Jupiter- vagy annál nagyobb méretű bolygók, hanem a Földhöz vagy a Marshoz hasonló kisebb kőzetbolygók - illetve amennyiben a Naprendszeren kívüli bolygórendszer szerkezete a miénkhez hasonló, akkor a mi Titánunkhoz vagy Europánkhoz hasonló nagy méretű holdak is - kimutathatók lesznek benne. ..." [HAI.]

HORÁNYI Gábor: Kozmikus régészet. Beszélgetés Patkós András akadémikussal. = Élet és Tudomány 58. 2003. okt. 24. 43. sz. pp. 1350-1353. Beszélgetés kozmológiai kérdésekről. [VEJ.]

Futball-labda alakú a Világegyetem? Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. okt. 31. 44. sz. pp. 1380-1381. "A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról (lásd Kozmikus régészet című cikkünket múlt heti számunkban! - A szerk,) a NASA Wilkinson Microwave Anisotropy Probe (WMAP) szondája által gyűjtött adatok elemzéséből egy francia-amenkai kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a Világegyetem véges, szerkezete pedig meglehetősen sajátos, merev topológiájú. Amennyiben ez beigazolódik, az a kozmológia egyik legnagyobb felfedezése lesz. ..." Forrás: Nature, vol 425, p. 593-595. [HAI.]

FREY Sándor: Rádiósugárzás a "világ végéről". Műhelylátogatás. = Élet és Tudomány 58. 2003. okt. 31. 44. sz. pp. 1396-1398. Egy 13 milliárd fényévre lévő kvazár rádiócsillagászati vizsgálata. [VEJ.]

Neutroncsillag-ágyúgolyók. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 58. 2003. nov. 7. 45. pp. 1411-1413. A pulzárok eredeti helyükről történő kimozdulásának oka sokáig rejtély volt, mára a gyanú a robbanás pillanatában bekövetkező aszimmetriára terelődött. [VEJ.]

Furcsa [égi] pár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. nov. 7. 45. sz. pp. 1436-1437. Sűrű hideg gáztömegek belsejébe tekintett be az Integral gamma-űrtávcső, óriáscsillag-neutroncsillag kettőst talált. A Scientific American cikke nyomán. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Kutatószondák a Marsra. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 58. 2003. nov. 14. 46. sz. pp. 1450-1452. Még soha nem volt egyszerre ennyi űrszonda úton: a japán Mozomi, az amerikai MER-A és MER-B, és a két részből álló Mars Express. [VEJ.]

A Föld vonzása vagy általános tömegvonzás? ÉT matúra. Diákoldal. Az Élet és Tudomány melléklete. XXXII. = Élet és Tudomány 58. 2003. nov. 14. 46. sz. Mekkora a gravitációs hatás terjedési sebessége? Játék: csillagászati tesztkérdések. [VEJ.]

Ismeretlen csillagfelhő. Röviden. = Élet és Tudomány 58. 2003. nov. 14. 46. sz. p. 1467. A HST új felfedezése mintegy 12 milliárd fényévnyi távolságra. Fénye a Hiúz galaxis gravitációs lencse-hatása révén jutott el az űrteleszkóphoz. [VEJ.]

A világ legnagyobb sugárzásdetektora. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. nov. 14. 46. sz. pp. 1468-1469. A Pierre Auger Obszervatórium Argentínában. A Physics Web cikke alapján. [VEJ.]

Infravörös kitörések árulkodnak a fekete lyuk forgásáról. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 58. 2003. nov. 21. 47. sz. pp. 1475-1476. A fekete lyuk eseményhorizontjáról kidobódó anyagtömegek. [VEJ.]

Mi a Russel-diagramm?, 1953. november 25. = Élet és Tudomány 58. 2003. nov. 21. 47. sz. p. 1497. "Nemcsak a csillagok világának rendszerezésében elengedhetetlen a Russel-diagramm, hanem a csillagok és csillagcsoportok fejlődésének vizsgálatában is, mert feltehetően csaknem minden fejlődés e diagramm ágai mentén történik. Ezen kívül nincs jóformán olyan vizsgálat a csillagokkal kapcsolatban, amely ne a kutatott csillagcsoport Russell-diagrammbeli helyzetéből indulna ki. Ezért a csillagászok az egész világon arra törekednek, hogy kikutassák részleteiben is e diagramm tulajdonságait. Baade, Shapley és mások kutatásai kiderítették, hogy bizonyos csillagrendszerekben - valószínűleg e rendszerek korától és keletkezésétől függően - más Russel-diagrammok érvényesek, nevezetesen hiányzik a főág felső része, és nem fehér, hanem vörös óriások a csoport legfényesebb csillagai." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Megkerült az eltűnt kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. nov. 21. 47. sz. p. 1499. Az 1937-ben felfedezett, később szem elől tévesztett Hermes előkerült. Előzetes pályaszámítások alapján a várt helyen felbukkant. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke nyomán. [VEJ.]

József Attila kisbolygó. Röviden. = Élet és Tudomány 58. 2003. nov. 21. 47. sz. p. 1501. A Sárneczky Krisztián által felfedezett 39971-es sorszámú kisbolygó a József Attila nevet kapta. [VEJ.]

A sötét anyag kísértet-Univerzuma. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 58. 2003. nov. 28. 48. sz. pp. 1507-1509. Harminc éve megválaszolatlan kérdése a csillagászatnak. Csak közvetett bizonyítékok vannak. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 58. 2003. nov. 28. 48. sz. p. 1514. Csillagtérkép, bolygók, jelenségek. A téli égbolt szépségei. [VEJ.]

LUDMÁNY András: Egy látványos napkitörés-sorozat. A Nap kilenc napja. = Élet és Tudomány 58. 2003. dec. 5. 49. sz. pp. 1546-1548. Ritka eseménysor látható kilenc egymást követő nap flerfotóin. 2003. október 28-ától november 5-éig. [VEJ.]

Újabb bizonyíték: becsapódás okozta "a nagy kihalást". Evolúció. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. dec. 12. 50. sz. pp. 1571-1572. "A földi élővilág a legnagyobb fajpusztulását mintegy negyedmilliárd évvel ezelőtt szenvedte el: akkor a tengeri fajoknak minegy 90, a szárazföldieknek legalább 70 százaléka tűnt el. A Rochesteri Egyetem kutatói most úgy vélik: sikerült véglegesen és egyértelműen azonosítaniuk a "vétkest": "egy ősi, még a Naprendszer kialakulásának időszakából származó meteorit vagy üstökös ütközött a Földnek 251 millió évvel ezelőtt" állítja Asish Basu, az egyetem geológiaprofesszora. ..." [HAI.]

Az eddig látott legnagyobb, legforróbb és legfényesebb. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. dec. 12. 50. sz. p. 1573. "Egy távoli galaxishalmaz mögött látható rejtélyes fényívről kiderült, hogy valójában nem más, mint az eddig látott legnagyobb, legfényesebb és legforróbb csillagképződési hely a Világegyetemben. Az úgynevezett Lynx-ív egymilliószor fényesebb, mint a jól ismert Orion-köd, amely a Földhöz legközelebb eső, már kis távcsövekben is jól látható csillag-bölcső. ..." [HAI.]

Karácsony a Marson. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. dec. 19. 51-52. sz. pp. 1603-1604. "Európa első önálló Mars-missziója, az idén júniusban útnak indult Mars Express hamarosan eléri célját, s ha minden a tervek szerint alakul, leszálló egysége, a Beagle 2 éppen karácsony első napján ér "földet" a vörös bolygón. ..." [HAI.]

Föld-szerű bolygók a Vega körül? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 58. 2003. dec. 19. 51-52. sz. pp. 1605-1606. "Az edinburghi Királyi Obszervatórium (Royal Observatory) csillagászai meggyőző új bizonyítékot találtak arra, hogy az égbolt egyik legfényesebb csillaga, a Vega körül a mi Naprendszerünkhöz eddig leginkább hasonlítható exobolygórendszer lehet. [...] A legújabb számítógépes modellezéssel nyert adatok viszont arra mutatnak, hogy a Vega körül megfigyelhető halvány porgyűrű szerkezete legjobban egy, a Neptunuszhoz hasonló méretű s nagyságrendileg a Vegától hasonló távolságban keringő bolygó jelenlétével magyarázható. Az pedig, hogy a bolygó az anyacsillagtól ilyen távolságban kering, egyúttal arra is reményt (és esélyt) nyújt, hogy a pályáján belüli belsőbb régióban elegendő hely és lehetőség lehetett kisebb, a Földhöz hasonló kőzetbolygók kialakulására is. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 2003. A válság éve. = Élet és Tudomány 58. 2003. dec. 19. 51-52. sz. pp. 1632-1636. [KSZ.]

Viharos naptevékenység - kisebb "űrzavarok". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. dec. 19. 51-52. sz. p. 1659. "Az elmúlt hónap különösen viharos naptevékenysége kisebb zavarokat okozott öt űrszonda - így a Karácsony napján a Marsra leszálló Európai Mars Express, a januárban odaérkező két Mars Exploration Rover, a már jelenleg is a vörös bolygó körül keringő Mars Odyssey, valamint a szintén európai és jelenleg a Hold felé tartó SMART-1 - működésében. ..." A Discovery News nyomán. [HAI.]

Ólmos "zúzmarával" borított magaslatok a Vénuszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 58. 2003. dec. 19. 51-52. sz. pp. 1660-1661. "Nehézfémekből álló "zúzmara" vonja be a Vénusz magasabb fennsíkjait - állítja a Washington Egyetem egyik csillagásza. A bolygó hőmérséklete elég magas ahhoz, hogy rajta a fémek megolvadjanak, a légkörbe kerülő fémgőzök pedig felemelkednek, és a magasabban fekvő hűvösebb fennsíkokon, hegyeken lecsapódnak. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a Vénuszt megközelítő, illetve körülötte keringő szondák radarfelvételein miért figyelhetők meg a radarhullámokat erősen visszaverő, nagyon fényes magaslatok. A részletesebb számítások szerint ez a nagy visszaverő képesség elsősorban ólomnak tulajdonítható. ..." A BBC News nyomán. [HAI.]

MARÓTI Tamás: Magyar csillagászok emlékérmeken. = Az érem. 59. 2003. 1. sz. pp. 37-47. Kulin György, Schenzl Guidó, Konkoly Thege Miklós, Gothard Jenő, Zerinváry Szilárd, Detre László, Zétényi Endre, Fényi Gyula életrajzai, és a róluk elnevezett emlékérmek adatai. [KSZ.]

MARÓTI Tamás: Napórák érmeken. = Éremtani Lapok 2003. ápr. 78. sz. pp. 9-11. Kőszegen 2002. szept. 26-án tartott előadása. [SRG.]

  PERJÉS Zoltán: Fekete lyukak. = Firka 13. 2003-2004. 1. sz. pp. 11-15. [HAI.]

  SZENKOVITS Ferenc: Kozmológia. 9. [! 10.] = Firka 13. 2003-2004. 1. sz. pp. 15-18. Fejezetcímek: Az átlagsűrűség. A kozmológiai állandó. [HAI.]

  SZENKOVITS Ferenc: Kozmológia. 10. [! 11.] = Firka 13. 2003-2004. 2. sz. pp. 52-58. Fejezetcímek: A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás. Gamow "jóslata". Arno Penzias (1933-). Robert Woodrow Wilson (1936. január 10). A Nobel-díjat érő "kellemetlen zaj". A mikrohullámú háttérsugárzás titkai. [HAI.]

  LOVAS István: Az Univerzum gyorsulva tágul. 1. = Firka 13. 2003-2004. 4. sz. pp. 142-145. Fejezetcímek: A Hubble törvény. A táguló Világegyetem modellje. A Friedmann-féle modell összehasonlítása a tapasztalattal. [HAI.]

  LOVAS István: Az Univerzum gyorsulva tágul. 2. = Firka 13. 2003-2004. 5. sz. pp. 181-185. Fejezetcímek: Az Univerzum tágulásának korszakai. Az Univerzum gyorsulva tágul. Szupernóvák. Mi a magyarázata annak, hogy az Univerzum gyorsulva tágul? [HAI.]

  MARX György: Úton a csillagok között. = Fizikai Szemle 53. 2003. jan. 1. sz. pp. 1-3. A Népszabadságban 1971. december 25-én megjelent cikk újraközlése. [HAI.]

TAR Domokos: Izsák Imre kráter a Holdon. = Fizikai Szemle 53. 2003. márc. 3. sz. pp. 85-93. Izsák Imre és az égimechanika. [PIR.]

Kulin György - Emlékérem. = Fizikai Szemle 53. 2003. márc. 3. sz. hátsó belső borító. Ponori Thewrewk Aurél kapta 2002. január 29-én. [SRG.]

JAROSIEVITZ Beáta: A napállandó mérése. = Fizikai Szemle 53. 2003. ápr. 4. sz. pp. 149-150. [PIR.]

LOVAS István: Az első 15 milliárd év. A Világegyetem története. = Fizikai Szemle 53. 2003. máj. 5. sz. pp. 163-167. [PIR.]

A kozmológia és a részecskefizika közös távlatai (Nemzetközi Eötvös doktori kurzus, Balatonfüred, 2003. június 23-28.) = Fizikai Szemle 53. 2003. jún. 6. sz. pp. 227-228. [PIR.]

  JAROSIEVITZ Beáta: A napállandó mérése Európában. Beszámoló. = Fizikai Szemle 53. 2003. júl. 7. sz. pp. 257-260. [PIR.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kulin György: Fénycsóva lobbant. Budapest, 2001. = Fizikai Szemle 53. 2003. aug. 8. sz. hátsó belső borító. Könyvismertetés. [SRG.]

KETSKEMÉTY István - FARKAS Zsuzsa: Az árapályjelenségek fizikai hátteréről. = Fizikai Szemle 53. 2003. szept. 9. sz. pp. 320-324. [PIR.]

VARGA Péter: Árapály, árapálysúrlódás és a Föld forgásának története. = Fizikai Szemle 53. 2003. szept. 9. sz. pp. 324-330. [PIR.]

BÖLCSFÖLDI József: A Nap-távcső elve. = Fizikai Szemle 53. 2003. nov. 11. sz. pp. 396-397. [PIR.]

  HORVÁTHY, P. A.: Bolygómozgásról - egy régi versenyfeladat kapcsán. = Fizikai Szemle 53. 2003. nov. 11. sz. pp. 405-409. [PIR.]

  BALÁZS Lajos: NEW DEAL IN EUROPEAN ASTRONOMY: TRENDS AND PERSPECTIVES - Az Európai Csillagászati Társaság (EAS) konferenciája Budapesten. = Fizikai Szemle 53. 2003. nov. 11. sz. p. 411. [HAI.]

AGGOD Mária: Egy meteoritbecsapódás kráter-sebhelye Nyugat-Ausztráliában. = A Földgömb 5.(21.) 2003. jan-febr. 1.(191.). sz. p. 86. Fotó. [SRG.]

SIK András: Új Mars-korszak küszöbén. = A Földgömb 5.(21.) 2003. nov-dec. 6.(196.) sz. pp. 84-85. [RON.]

GRUBER László: Helyünk a világegyetemben avagy a világegyetem lehetséges múltja, jelene, jövője. = A Földrajz tanítása 11. 2003. nov. 2. sz. pp. 3-6. [SRG.]

GRUBER László: A táguló világegyetem. Múlt és jövő az univerzumban. = A Földrajz tanítása 11. 2003. nov. 2. sz. pp. 6-10. [SRG.]

TÓTH Mária: Otto Mazal: A középkor csillagvilága (Die Sternenwelt des Mittelalters). Wiesbaden, 2001. VMA-Verlag, Drei Lilien Edition, 168 pp. (A4 méret) (50 tábla, ebből 39 színes ábrázolás). = Geodézia és Kartográfia 55. 2003. 3. sz. pp. 41-42., hátsó belső borító. Könyvismertetés. [KSZ.]

JAGASICS Béla - SZABÓ Sándor: Baráti, munkatársi beszélgetés a 80 éves Fleck Alajossal. = Geodézia és Kartográfia 55. 2003. 7. sz. pp. 29-31. Az interjúban Fleck Alajos szól életéről és szakmai munkásságáról és a geodézia reneszánszkori történetének kutatásáról. [KSZ.]

FERENCZ Csaba - LICHTENBERGER János - BOGNÁR Péter - MOLNÁR Gábor - STEINBACH Péter - TIMÁR Gábor: Műholdvevő állomás az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportján. = Geodézia és Kartográfia 55. 2003. 9. sz. pp. 30-33., címlap, hátsó belső borító. Az ELTE lágymányosi Északi Tömbje, a Petőfi-hídhoz legközelebb eső épülete tetején, a napfizikai teraszon: 2002 késő ősze óta elhelyezett parabolaantenna segítségével veszik a műholdképeket. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A hegyhátsáli falunap. = Hétdombi Hírek 7. 2003. szept. 9. sz. p. 1., 3. A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány csillagvizsgálójának alapkőletételéről részletes írás. "Égre néző szemek..." című kiállítás a helyi művelődési házban. [TUV.]

NEMES Gábor: Nem határ a csillagos ég : Kínai űrkutatás. = HVG 25. 2003. okt. 18. 42. sz. pp. 8-11. [FŐA.]

GECSE Mariann: Csillagvárostól Csiucsüanig. = HVG 25. 2003. okt. 18. 42. sz. p. 9. [FŐA.]

NÉMETH András - NAGY Gábor: A legkisebb űrnagyhatalom. = HVG 25. 2003. okt. 18. 42. sz. p. 10. [FŐA.]

POLONYI Péter: Miből lesz a Selyemhernyó. = HVG 25. 2003. okt. 18. 42. sz. p. 11. [FŐA.]

GRANDPIERRE Attila: Ősrobbanás. Keletkezett-e a világ, vagy mindig létezett? A tét a Big Bang: lehet, hogy nem is volt ősrobbanás! = IPM Interpress Magazin 2. 2003. jan. 1. sz. pp. 68-71. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Űrkorszak. = IPM Interpress Magazin 2. 2003. febr. 2. sz. pp. 58-61. [KSZ.]

Sztártudós. Tudósközelben Almár Iván űrkutató-csillagász c. egyetemi tanár, a fizikai (csillagászati) tudományok doktora. = IPM Interpress Magazin 2. 2003. ápr. 4. sz. pp. 68-70. Krizsó Szilvia interjúja Almár Ivánnal. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Az élet kutatása a Naprendszerben. = IPM Interpress Magazin 2. 2003. ápr. 4. sz. pp. 71-74. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Űrhajós katasztrófák. = IPM Interpress Magazin 2. 2003. máj. pp. 26-31. [NRO.]

SCHUMINSZKY Nándor: S. O. S. Föld. = IPM Interpress Magazin 2. 2003. jún. 6. sz. pp. 104-107. Az űrhajózás hibalehetőségei és a mentés módszerei. [KSZ.]

RÁZSÓ Gyula: Hová tűnt el három évszázad? Megjegyzések Heribert Illig: Kitalált középkor című munkájáról. = IPM Interpress Magazin 2. 2003. aug. 8. sz. pp. 10-13. Illig kronológiai elméletét (hogy a 614-911 közötti évek nem léteztek, puszta kitalációk az időszámításunkban) cáfolja az egyetemes történészi szempontból. [KSZ.]

BARTAL Csaba: Mi történt a honfoglalás előtt? Avagy hiányzik-e a magyar történelemből is az a 300 év? = IPM Interpress Magazin 2. 2003. okt. 10. sz. pp. 80-83. Illig kronológiai elméletét (hogy a 614-911 közötti évek nem léteztek, puszta kitalációk az időszámításunkban) cáfolja az avar és a magyar történészi szempontból. [KSZ.]

GRANDPIERRE Attila: A Karácsony és az Élő Világegyetem. = IPM Interpress Magazin 2. 2003. dec. 12. sz. pp. 8-13. [KSZ.]

Hatalmas napkitörések. SOHO. Napkitörés (fler). Koronatömeg-kidobódás. Napszerkezet. = IPM Interpress Magazin 2. 2003. dec. 12. sz. pp. 48-49. A híreket összeállította: Egyed László. [KSZ.]

DUKKON Ágnes: Régi magyarországi kalendáriumok európai háttérben. = Irodalomismeret. Irodalmi Művészeti és Muzeológiai folyóirat 13. 2003. 2. pp. 32-35. [SRG.]

  LÁNG Benedek: Titkosított mágikus források egy középkori könyvtárban. = Iskolakultúra 13. 2003. febr. 2. sz. pp. 3-11. Richard de Fournivale (feltehetően 1201-1260-ig élt) Amiens katedrálisának kancellárja matematikával, csillagászattal és asztrológiával is foglalkozott. 1241-ben összeállította saját, több mint 300 kötetes könyveinek (kódexeinek) katalógusát, amelynek a "Biblionomia" címet adta. A kora teljes tudományos palettáját lefedő jegyzék fennmaradt, az említett kódexek egy része is. Egy másik, kicsit későbbi "Speculum Astronomiae" című jegyzék is készült, amely csak a csillagászati témákkal foglalkozik. Utóbbi is Fournivale munkája lehet, vagy valaki másé, aki bejáratos volt könyvtárába. A cikk elemzi a tudós és kora csillagászati nézeteit, amely keveredett az asztrológiával, a misztikával, a mágiával és a titkos tanításokkal. [KSZ.]

SZÁM Kati: A mi Napunk. = Képmás 4. 2003. júl. 7. sz. pp. 42-43. "...Szamoszi Arisztarkhosz Kopernikusz előtt 18 évszázaddal megalkotta Nap-központú rendszerét, de elméletének sokáig nem akadt követője. Ma már tényként fogadjuk el, hogy ez a csillag, amely csillagászatilag egyébként semmiben sem különbözik a többitől, meghatározza bolygónk életét. Nélküle ki sem alakulhatott volna a jelenlegi élővilág, rajta keresztül vagyunk összefüggésben a kozmosszal. Meghatározza időszámításunkat és időjárásunkat, légtömegeket mozgat meg, biztosítja a víz körforgását. A növények szerves anyagot készítenek belőle, az állatok pedig ebből termelik a mozgásukhoz szükséges energiát. De a szén, a földgáz, az olaj is minden elraktározott napenergia. ..." Fejezetcímek: Az égen és földön.; A Világ Világossága.; Napszimbólumok.; Távcsővel, geometriával és matematikával. [HAI.]

OSGYÁN Edina: Augusztusi csillaghullás. = Képmás 4. 2003. aug. 8. sz. pp. 10-11. Meteorok és meteorzáporok a magyar múltban. [KSZ.]

KUNTZ Zoltán: A napórák szenvedélyes alkotója. Nizzai mérnök: Sopronnak is felajánlott egy különleges szerkezetet. = Kisalföld 58. 2003. febr. 12. p. 6. Németh Ágoston életéről, napórakészítő munkásságáról. Nagylózs szülötte, jelenleg Nizza mellett él. Több magyarországi településre készített napórákat. A cikket egy soproni rokonának felajánlott napóra képe illusztrálja. Fotó: K. Z. [KSZ.]

GÜLCH Csaba: Pértsy Kornél: Aki már a Szaturnusszal is szembenézett. Csillagok közt vadászgatnak. = Kisalföld 58. 2003. okt. 3. p. 6. Pértsy Kornél győri amatőrcsillagászról és a győri csillagászati ismeretterjesztés munkájáról. 2 színes képpel. [KSZ.]

Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány, Hegyhátsál. = Körmendi Híradó 1. 2003. márc. 15. 1. 1. sz. p. 15. [TUV.]

Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány, Hegyhátsál. = Körmendi Műsorfüzet 2003. Körmend, 2003. Művelődési és Ifjúsági Központ. p. 16. [TUV.]

OBERLING Éva: "Felettünk a csillagok." = Kőszeg és Vidéke 16. 2003. szept. 12. 11. sz. p. 12. 2003. szept. 13-án lesz az átadása a Kőszegi Oktató és Bemutató Csillagvizsgálónak. Beszélgetés Vértes Ernő amatőr csillagásszal. [SRG.]

NOSZEK Tamás - VÉRTES Ernő: Hírek a csillagvizsgálóból. = Kőszeg és Vidéke 16. 2003. okt. 17. 12. sz. p. 12. Megkezdte működését a kőszegi Oktató és Bemutató Csillagvizsgáló. [SRG.]

OBERLING Éva: Holdfogyatkozás (ürügyén). = Kőszeg és Vidéke 16. 2003. nov. 21. 13. sz. p. 5. A 2003. nov. 8-i holdfogyatkozásról. [SRG.]

A XXIV. Csillagászati Hetek (okt. 13-30)... = Kőszeg és Vidéke 16. 2003. nov. 21. 13. sz. p. 14. Kőszegi "Karnyújtásnyira a Mars bolygótól" című rendezvénye. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. A Mars jégrétegei. = Légkör 48. 2003. 1. sz. p. 8. Űrkaleidoszkóp 2002. dec. alapján. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. Negyedszázada indult el az első Meteosat műhold. = Légkör 48. 2003. 1. sz. p. 34. Űrkaleidoszkóp 2002. dec. alapján. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. Növekszik Földünk lapultsága? = Légkör 48. 2003. 1. sz. p. 38. Űrkaleidoszkóp 2003. jan. alapján. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Elliptikus korona (koszorú) jelenség. = Légkör 48. 2003. 2. sz. p. 42. 2003. márc. 15-én este a Hold körüli színes fénygyűrűket észlelt Nagyszalontáról. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: A város határában. = Légkör 48. 2003. 3. sz. p. 16., 29. Csillagászati és légköroptikai észlelések Nagyszalontáról. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. Forró foltok - élethelyek? = Légkör 48. 2003. 3. sz. p. 31. A Marson. Űrkaleidoszkóp 17. évf. 9. sz. alapján. [KSZ.]

SIMON Antal: Évfordulók, 2003. = Légkör 48. 2003. 4. sz. pp. 37-38. 160 éve született Heller Ágost (1843-1902), 160 éve született Ávéd Jákó (1843-1922), 140 éve született Riegl Sándor S. J. (1863-1932.). [SRG.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2003. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2003. jan. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Egyesületünk a számok tükrében 2002-ben. = Magnitúdó Körlevél 2003. jan. p. 1. A 30 éves jubileumunkon 37 régi és jelenlegi tagunk vett részt. 42 rendszeres foglalkozásunkra 346-an jöttek el. Debrecenben és a megyében 42 nyilvános rendezvényt tartottunk 2412 látogatónak, ebből 3 komplex bemutató 185 érdeklődőnek és 10 távcsöves bemutató 625 vendégnek. A 4 beadott pályázat mind sikeres lett. Májusban látogatást szerveztünk Salgótarjánba és a Gedőcz-tetői Csillagvizsgálóba. Júniusban 8 fővel a Napfizikai Obszervatóriumba látogattunk. A VsNet-ről 139 ezer megfigyelést gyűjtöttünk le. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2003. január. = Magnitúdó Körlevél 2003. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, Vénusz kitérése, meteorraj, együttállások. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2003. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2003. febr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2003. február. = Magnitúdó Körlevél 2003. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarló, Merkúr kitérés, együttállások. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2003. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2003. márc. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2003. március. = Magnitúdó Körlevél 2003. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, súroló fedés. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2003. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2003. ápr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2003. április. = Magnitúdó Körlevél 2003. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, Merkúr kitérése, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2003. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2003. máj. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2003. május. = Magnitúdó Körlevél 2003. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, meteorraj, 7-én Merkúr-átvonulás, 16-án holdfogyatkozás, 31-én részleges napfogyatkozás. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2003. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2003. jún. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2003. június. = Magnitúdó Körlevél 2003. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2003. júliusi és augusztusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2003. júl-aug. p. 1. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2003. június. = Magnitúdó Körlevél 2003. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2003. augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2003. júl-aug. pp. 1-2. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2003. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2003. szept. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2003. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2003. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérés. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2003. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2003. okt. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 3-án a Kossuth téren távcsöves Mars bemutató. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2003. október. = Magnitúdó Körlevél 2003. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2003. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2003. nov. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 6-án Bartha Lajos: Híres meteorok és meteoritok a Kárpát medencében. 20-án Károlyi Gábor: Asztrofotózási ötletek. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2003. november. = Magnitúdó Körlevél 2003. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorrajok, együttállások, 9-én teljes holdfogyatkozás, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2003. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2003. dec. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 19-én évzáró közös észlelés a tervezett csillagvizsgálónál: Hármashegyi Erdei Iskola. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2003. december. = Magnitúdó Körlevél 2003. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

(hankó) [HANKÓ Ildikó]: Csillagászat a Mária-mítoszokban. Könyvismertetés. = Magyar Demokrata 7. 2003. jún. 12. 24. sz. p. 15. Ponori Thewrewk Aurél kötete. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az MTA Budapesti Csillagvizsgálója és mátrai fiókintézete. = Magyar Geofizika 44. 2003. 4. sz. p. 123. [IBQ.]

BARTHA Lajos: Kövesligethy emlékéért. = Magyar Geofizika 44. 2003. 4. sz. pp. 123-124., 1 kép. [IBQ.]

BARTHA Lajos: Halley, Marsigli és az első "mágneses felmérés" a Kárpát-medencében. = Magyar Geofizika 44. 2003. 4. sz. pp. 143-148., 4 ábra. [IBQ.]

PÁSZTOR Emília: Égi jelenségek szerepe a régészetben. Archaeoasztronómiai kutatások. = Magyar Múzeumok 9. 2003. 1. sz. Tavasz. pp. 48-50. [SRG.]

  JÉKI László: Kettős fekete lyuk. = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. 1. sz. p. 144. A Chandra-űrteleszkóp felvételei alapján, az NGC 6240 galaxisban. [KSZ.]

 J. L. [JÉKI László]: Megmérték a gravitáció terjedési sebességét? = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. 3. sz. p. 405. A Jupiter 2002 szeptemberében elhaladt egy rádiósugárzást kibocsájtó kvazár előtt. A rádiótávcsöves észlelésekből számítva a gravitáció sebessége nagyjából a fénysebességgel azonos. [KSZ.]

  SZÁSZ Domokos: Kolmogorov, a kozmikus matematikus. = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. 4. sz. pp. 499-503. Foglalkozott a Naprendszer stabilitásának problémájával. [SRG.]

  SZALAY A. Sándor - PATKÓS András: Marx György (1927-2002). = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. 4. sz. pp. 522-526. Nekrológ. Több csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

  SZABADOS László: Szombathelyi tudós tanárok. = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. 4. sz. pp. 542-544. Könyvismertetés Köbölkúti Katalin szerkesztő Szombathelyi tudós tanárok. 2. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely, 2002. 218 p. kötetéről. Benne Kunc Adolfról is. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Exobolygók és naprendszerünk múltja. = Magyar Tudomány 109.(49.!) 2003. 7. sz. pp. 918-919. Az első exobolygót 1995 októberében, az első idegen naprendszert pedig 1999-ben fedezték fel. [SRG.]

  J. L. [JÉKI László]: Hány éves a Föld? = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. 8. sz. pp. 1054-1055. A Naprendszer kialakulása idejének alapján történő számítás. [SRG.]

  J. L. [JÉKI László]: Tizenhárommilliárd éves bolygó. = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. 9. sz. p. 1199. A Hubble-űrteleszkóp felvételei alapján azonosított legősibb, a Földtől legtávolabbra eső bolygóról. [SRG.]

  NÉMETH Judit: A Világegyetem fejlődése. = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. 10. sz. pp. 1248-1255. A Világegyetemről alkotott régi elképzelés.; A régi elképzelés módosulása - az Univerzum tágulása.; A kozmikus háttérsugárzás.; A Nagy Bumm elmélet.; Az Univerzum fejlődésének időskálája.; Az ősrobbanás elméletet igazoló megfigyelések.; Az ősrobbanás-elmélettel kapcsolatban felmerülő legfontosabb problémák.; A felfúvódó Világegyetem.; Az Univerzum anyagsűrűsége - a barionos anyagmennyiség.; A sötét anyag.; Az új kozmológia - a háttérsugárzás fluktuációja.; A szupernóvarobbanások.; Véletlen, hogy kialakulhatott az élet. [SRG.]

  SZABADOS László: A felfedezéstől a kiteljesedésig - Doppler és Hubble emlékezete. = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. 10. sz. pp. 1256-1262. [SRG.]

  J. L. [JÉKI László]: A sötét energia létezik. = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. 10. sz. p. 1335. Science 2003. júl. 25. [KSZ.]

  SZABADOS László: Összeurópai csillagászkongresszus Budapesten. = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. 11. sz. pp. 1449-1451. Az Európai Csillagászati Társaság (EAS) éves találkozójáról, melyet 2003. augusztus végén szerveztek az ELTE TTK-n. [SRG.]

  CSERMELY Péter: Középiskolások által felfedezett aszteroida. = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. 11. sz. p 1462. Sipőcz Brigitta és Divéki Zsolt felfedezése: a 2003QA kisbolygó. [KSZ.]

Magyar Tudományos Akadémia tagajánlások. Fizikai Tudományok Osztálya. Szeidl Béla. = Magyar Tudomány 109.(48.) 2003. decemberi sz. mell. pp. 122-123. A pulzáló változócsillagok vizsgálatával foglalkozik. Ajánlók: Horváth Zalán, Németh Judit, Szalay A. Sándor. [SRG.]

Hogyan tovább? = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2003. nov. 2. 26. sz. p. 1. Tervezett rendezvények 2003. nov. 1. és 2004. márc. 31. között. Nov. 9-én teljes holdfogyatkozás. [KSZ.]

November 14-én szombaton de 10 órakor Holdmegfigyelők találkozója. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2003. nov. 2. 26. sz. p. 1. Észlelésre javasolt holdalakzatok. 1973 és 1984 közötti amatőrcsillagászati segédanyagok a Holdról. A Draco régi (1976-1987) időszakának holdas mellékletei. A Draco (1993-2000) időszakának mellékletei a Holdról. Különkiadások (1994-1999) a Holddal kapcsolatban. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Holdbeli félreértések. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2003. nov. 2. 26. sz. p. 2. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Hold megfigyelők a Dracoban. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2003. nov. 2. 26. sz. p. 3. 1980-1987-ig 40 fő 497 holdészlelést küldött. Ebből a Draco 216 leírást és 80 rajzot közölt le. [KSZ.]

KOC [KOCSIS Antal]: Schomberger. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2003. nov. 2. 26. sz. p. 3. A Schomberger holdkráter két időpontban (1984. júl. 4-én és 6-án) végzett észlelése szövegesen és rajzban. [KSZ.]

Hold - Alakzatok - Rajzok. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2003. nov. 2. 26. sz. p. 4. Gyarmati László, Hevesi Zoltán, Lakatos István, Szabó Sándor, Tóth János holdrajzai. Az 1983. évi 32. sz. Draco-ban megjelentek újraközlése. [KSZ.]

Címlapunkon: Juan Carlos Casado és Isabel Graboleda felvétele a november 19-i Leonida-záporról. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. címlap, p. 1. 30 darab egyperces expozíció montázsa. [KSZ.]

SPÁNYI Péter: Fején az üstököst! - indul a Rosetta misszió. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 3-10. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: Fizikai Nobel-díjak 2002-ben. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 11-12. Raymond Davies, Maszatosi Kosiba, Riccardo Giacconi. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: Forró jet fekete lyukból. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 12. Az SS 433. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fekete lyuk páros. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 12-13. Az NGC 6240. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mekkora a Proxima Centauri? = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vándorló kettős. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pontos exobolygótömeg. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hallgasd az Europát! = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Marskráterek - "élethelyek"? = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kitörés az Ión. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ritkább Tunguz események. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ideális meteornyom. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Van vízjég a déli póluson. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 15. A Marson. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Amalthea kőrakás? = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Holdunk", a 2002 AA29. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: 2004 május: az üstökösök hónapja. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

DÖMÉNY Gábor: Fényszennyezés Szekszárdon. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Új lámpák a Polaris környékén. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MARÓTI Tamás: Sir Isaac Newton, a londoni pénzverde igazgatója. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

HEITLER Gábor: Virtuális marsutazás. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 20-22. Számítástechnika. [SRG.]

HARGITAI Henrik: Hová lettek a Hold felföldjei? = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 23-25. Az első holdtérképek és elnevezések. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Súroló fedések 2002-ben.; Az epszilon Geminorum fedése 2002. szeptember 29-én. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Halley-hozta író: Mark Twain. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 29-32. [SRG.]

BARTHA Lajos: Kiállítás. Csillagok és csillagistenek. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 33. Kiállítás Százhalombattán. [SRG.]

Képmelléklet. Leonidák 2002. A Rosetta misszió. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok. Leonidák 2002. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 35-42. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 2002 október - november. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 43-46. [SRG.]

Változós hírek. Nova Sagittarii 2002/4=V4744 Sgr. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 46. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

MIZSER Attila: A Téli Hatszög változócsillagai. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 47-51., 68 [SRG.]

   VASKÚTI György: Ritkán észlelt kettősök nyomában. 25. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 52-55. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2002 november. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. pp. 56-60. [SRG.]

Messier Klub. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 61. A Magyar Messier-albumról.; Messier-észlelők Találkozója. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 62. Keszthelyi Sándor: Sajtz András számítógépet kapott. [SRG.]

MIZSER Attila: Könyvajánlat. A magyar csillagászat történetéből. Összeállította: Gazda István. Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2002. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 65. Könyvismertetés. [SRG.]

Jelenségnaptár 2003. február. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 66. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M79. = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 67. [SRG.]

Szabadszemes üstökös(ök). = Meteor 33. 2003. jan. 1.(319.) sz. p. 67. Összeállította: Sry [Sárneczky Krisztián]. [SRG.]

Címlapunkon: adaptív optikás közelkép egy napfoltcsoportról. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. címlap, p. 1. 25. A felvétel 2002. júl. 15-én készült az 1 m-es Svéd Naptávcsővel. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Megfigyelhető kozmológia? = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 3-8. [SRG.]

Egy százalékot az MCSE-nek! = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 9. [SRG.]

Rádiójet spirális galaxisból. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az első csillagok. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Furcsa protoplanetáris korong. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Keringési idő: 29 óra. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 11. Egy 5000 fényévre lévő exobolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Tejútrendszer gyűrűje. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Művészi" gravitációs lencsék. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Titan felhői. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A Neptunusz felhői. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Neptunusz trójai "kisbolygója". = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Villanás a Holdon - fél évszázaddal később. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 14-15. Az 1953. nov. 15-én lefényképezett tranzens jelenség a Holdon, a Schröter és a Pallas között. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Az Uránusz gyűrűi. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

TUBOLY Vince: A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 15. 2002. dec. 11-től. Csillagászati hírek. [SRG.]

SPÁNYI Péter:Rosetta - halasztva. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Megsemmisült a Mt. Stromlo Obszervatórium. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 16-17. 2003. jan. 18-án leégett. Csillagászati hírek. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 17. C/2002 Y1 (Juels-Holvorcem).; C/2002 A1 (LINEAR) és C/2002 A2 (LINEAR). Összeállította: Sárneczky Krisztián. [SRG.]

Messier-észlelők Találkozója. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 18. Polaris Csillagvizsgáló, 2003. március 22. [SRG.]

Bolygóészlelők Találkozója. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 18. Polaris Csillagvizsgáló, 2003. április 12. [SRG.]

Május: a Csillagászat Hónapja. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 18. [SRG.]

SCHNÉ Attila: A távcsőtükör teszteléséről. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2002 november. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

KISS László: A legélesebb képek a Napról. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 2002 augusztus - november. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

KOCSIS Antal: A Plato kráterei. Érdekes holdalakzatok. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: "Új" Naprendszerek. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 32., 4 színes t. Csillagászati témájú festmények. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A külső bolygók 2002-ben. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 33-34. Uránusz.; Neptunusz.; Plútó. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Bolygós hírek. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 34-37. A Merkúr 2003. évi kedvező láthatóságai.; Javában tart a Vénusz hajnali láthatósága.; Támad a Mars!; A Jupiter légkörének változásai.; Váratlan fehér folt a Szaturnuszon!; 2002. évi munkánkról. [SRG.]

KISS László: Pillantás egy csillag belsejébe: a T Ursae Minoris periódusváltozása. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 38-44. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2002 október - november. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 45-47. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2002 november - december. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 48-52. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Elhanyagolt szépségek. 3. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 53-54. Planetáris ködök. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 55-56. Tepliczky István: Távcsőátadás Nagyszalontán, látogatás Simonyifalván.; Kereszty Zsolt: Kőrössy Árpád (1957-2002). [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. pp. 57-59. Ladányi Tamás: Januári észlelőnapló.; Mizser Attila: A jég hátán. [SRG.]

Jelenségnaptár 2003. március. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 62. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M63. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 63. [SRG.]

GyL [GYARMATI László]: Meteorraj-ajánlat. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változócsillaga: a T Ursae Minoris. = Meteor 33. 2003. febr. 2.(320.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: csillagászati óra az Iparművészeti Múzeum Az idő hangja című kiállításán. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. címlap, p. 1. Az órát Casparus Fredenberck délnémet mester készítette 1577-ben. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: Térkép a mikrohullámú háttérsugárzásról. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 3-4. A WMAP szonda alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagkeletkezés az intergalaktikus térben? = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 4-5. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: Az M83 röntgenfényben. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mikrokvazár gömbhalmazból? = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 5-6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Egymilliárd objektum katalógusa. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Egy fehér törpe gyűrűje. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 6. A ZZ Psc. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A harmadik legközelebbi csillag? = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Lökéshullámok az ősködben. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új neptunuszholdak. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Titan tavai. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Élet a Vénuszon? = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Galileo utóda a Prometheus? = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Viharfigyelés a magasból. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb Vesta-meteorit? = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Het [HEGEDÜS Tibor]: Űrtávcsövekhez kifejlesztett membrántükör! = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Rács mögött a holdtelkeket árusító ügynök. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 9. Forrás: Magyar Nemzet, 2003. 02. 01. Csillagászati hírek. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Megsemmisült a Columbia. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 9-10. 2003. febr. 1-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Messier-észlelők Találkozója. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 11. [SRG.]

Bolygóészlelők Találkozója. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 11. [SRG.]

Május: a Csillagászat Hónapja. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 11. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor - JÄGER Zoltán: Az innovációs pályázat eredménye (Baja). = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 12. [SRG.]

HEITLER Gábor: Celestia. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 13-15. Számítástechnika. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD technika. Van új a pixel alatt. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 16-20. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Felhívás aktív CCD-s amatőrökhöz! = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 20. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2003 januárban. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok 2002 július. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

Észlelési ajánlat 2003 áprilisra. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 24. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A Merkúr átvonulása a Nap előtt május 7-én. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2002 október - december. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 28-31. C/2002 V1 (NEAT).; C/2002 X5 (Kudo-Fujikawa). [SRG.]

Képmelléklet. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 32., 4 színes t. Megsemmisült a Columbia űrrepülőgép.; Asztrofotó melléklet. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagok 2002 december - 2003 január. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

KISS László - KOVÁCS István: Az MCSE Változócsillag Szakcsoportja 2001-ben. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

Egy kitörés előszele. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 39. A rho Cas változóról. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 40-46. [SRG.]

BERKÓ Ernő: A Mély-ég rovat 2002-ben. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 46. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Galaxisok - más szemmel. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 47-49. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Napórabarátok Kőszegen. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 50-52. 2002. szeptember 26-29. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Haynald-Fényi-évforduló: előadás és kiállítás Kalocsán. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 52-53. 2002. november 2. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az idő hangja. Kiállítás. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 54-55. Órakiállítás az Iparművészeti Múzeumban. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Az idő története. Könyvajánlat. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 56. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 57-59. Balogh László: Két Newton-távcső.; Mizser Attila: Ágasvári víg napok. [SRG.]

Jelenségnaptár 2003. április. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 62. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M83. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 63. [SRG.]

Lat [LADÁNYI Tamás]: Kettőscsillag észlelési ajánlat: delta Gem és környéke. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változócsillaga: a rho Cassiopeiae. = Meteor 33. 2003. márc. 3.(321.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Címlapunkon: a győrújbaráti Corona Borealis Csillagvizsgáló. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KERESZTY Zsolt: A Corona Borealis Csillagvizsgáló. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 3-6, címlap. A győrújbaráti magáncsillagvizsgáló átadása 2002 tavaszán volt. [SRG.]

MÉSZÁROS Szabolcs: A GAIA misszió. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 7-9. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Nagy Reccs" vagy "Nagy Semmi"? = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Gamma hírek". = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Egy pulzáló globula. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 11. A B 68 sötétködben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Az SN 1006 fényessége. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A téridő kvantumszerkezete. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Árapály és havazás a Marson? = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Jupiter felhői. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Keressünk új Plútó-holdat! = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagpor a légkörből. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Naptípusú csillagok foltjai. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 3-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 15. Összeállította: Sárneczky Krisztián. [SRG.]

LŐRINCZ Imre: Refraktorteszt: MOM, Pronto, TMB. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy balszerencsés távcső végzete. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 19-21. Az ausztráliai Mount Stromlo Obszervatórium 2003. január 18-án leégett. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2003 február. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

MCSE Helyi Csoportok Találkozója Hajdúböszörmény, 2003. május 23-25. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 23. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A Mars vizuális megfigyelése. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 24-30. [SRG.]

Csillagászati Nyári Egyetem Esztergomban. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 31. [SRG.]

Képmelléklet. Csillagvizsgálók. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 32., 4 színes t. Összeállította: Mizser Attila. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Két fogyatkozás két hét alatt. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 33-34. Holdfogyatkozás 2003. május 16.; Gyűrűs napfogyatkozás 2003. május 31. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok 2002 augusztus. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

GREEN, D. A. - STEPHENSON, F. R.: Történelmi szupernóvák. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 38-43. Az 1604-es Kepler-féle szupernóva.; Az 1572-es Tycho-féle szupernóva.; Az 1181-es szupernóva.; A Rák-ködöt létrehozó 1054-es szupernóva.; Az 1006-os fényes szupernóva.; Valószínű szupernóvák 1000 előtt.; Egyéb bizonytalan szupernóvák. Fordította: Kiss László. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2003 január - február. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 44-50. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A Messier Klub 2002-ben. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 51. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Az MMA keresőtérkép-füzete. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 52-53. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 54. Rózsa Ferenc: Geoszinkron holdak. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 55-58. [SRG.]

Jelenségnaptár 2003. május. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 62. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M98. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: az R Corona Borealis. = Meteor 33. 2003. ápr. 4.(322.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Címlapunkon: az M42, a Nagy Orion Köd. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. címlap, p. 1. Éder Iván felvétele 152/900-as Makszutov-Newton-távcsővel készült, 60 perces expozícióval. [KSZ.]

VÁGÓ István: Úgy gondolom, az űrtevékenység azáltal hat a társadalomra, hogy... = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 3. [SRG.]

BARTHA Lajos: Két régi Merkúr-átvonulás. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 4-7. 1960. november 7.; 1970. május 9. [SRG.]

KISZELY Márta - MARÓTI Tamás: Kepler és az Eggenberg-kastély. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A legfényesebb gammavillanás. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 10. 2003. márc. 29-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csóvát húzó galaxisok. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Visszatérő nóvák gázkilövellései. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Középsúlyú fekete lyuk. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 11-12. Az NGC 1313 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Egy csillagrobbanás visszfénye. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 12. A V838 Mon. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Lávabolygók"? = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az alfa Centauri mérete. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Spirális protoplanetáris korong. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Kuiper-objektumok csillagfedései. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Indul a Plútó-Kuiper Expressz? = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az önmagát kráterező bolygó. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 14. A Mars. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: A Merkúr és a Vénusz kistestvére. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Magaclite helyett Megaclite. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Másfél tucat új jupiterhold. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tavaszi meteorithullás. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 15. 2003. márc. 26-án Chicago külvárosában. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEITLER Gábor: A Meteor CD-melléklete. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

BALOG László: Digitális fényképezőgépek az amatőrcsillagászatban. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 18-22. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD-kamera vagy digitális fényképezőgép? = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: BANACAT 14. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 24-25. Bajai Nagytávcsöves-CCD-s Amatőrcsillagász Találkozó, 2002. november 8-10. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Amit a párásodásról tudni kell. Mindennapi praktikák. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2003 március. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 29., 51. [SRG.]

MCSE Helyi Csoportok Találkozója Hajdúböszörmény, 2003. május 23-25. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 30. [SRG.]

Ágasvár 2003. június 27- július 4. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 31. [SRG.]

Meteor 2003 Távcsöves Találkozó Szentlélek 2003. július 31- augusztus 3. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 31. [SRG.]

Képmelléklet. Digitális asztrofotózás. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 32., 36., 4 színes t. Összeállította: Fűrész Gábor. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2003-ban. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 33-36. Fényes hosszúperiódusú üstökösök.; Halvány hosszúperiódusú üstökösök.; Rövidperiódusú üstökösök. [SRG.]

MIZSER Attila - KISS László: Változócsillagok 2003 február - március. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 37-40. [SRG.]

BARTHA Lajos: In memoriam Rákosi Miklós (1929-2003). = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 41-42. Az MCSE 1997-ben tiszteletbeli tagjává választotta. 2003. márc. 23-án hunyt el. [KSZ.]

Változós hírek. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 42-43. Cs.Sz. [Csizmadia Szilárd]: Z And: egy új fedési kettőscsillag.; V4006 Sgr: egy "nóvagyanús" mira. Összeállította: Fidrich Róbert. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2003 január - március. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Halvány galaxisok a Hydra nyugati részén. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 47-51. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 52-54. Dancsó Béla: Vénusz-észlelés délben.; Szánthó Lajos: A távcsőtükör teszteléséről. [SRG.]

MIZSER Attila: Már megint itt a világvége! = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 55-57. [SRG.]

Célpont a Föld? Könyvajánlat. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 58. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. pp. 60-61. [SRG.]

Jelenségnaptár 2003. június. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 62. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M3. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 63. [SRG.]

Kettőscsillag-ajánlat: az STF 1819 Vir és környéke. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: az SS Virginis. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 64. [SRG.]

Üstökös-ajánlat. = Meteor 33. 2003. máj. 5.(323.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: a legújabb Hubble Deep Field részlete. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. címlap, p. 1., 9. [KSZ.]

MARTON Géza: A Polaris Csillagvizsgáló napórája. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 3-4., hátsó külső borító. Avatása: 2003. május 10. [SRG.]

MIZSER Attila: Látogatóban Berkó Ernőnél. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 5-8. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "legmélyebb-ég" felvétel. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Szubmilliméteres" galaxisok. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Összeolvadó csillagvárosok. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 9-10. Az NGC 1275. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Nyugalomban lévő neutroncsillag az M13 magjában. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Egy exobolygó viharos légköre. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 10-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Doppler-fotometria: új módszer az exobolygók kimutatására. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mégsincsenek tavak a Titánon? = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Célpont: a Gusev-kráter. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hold-hírek. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A Neptunusz fényesedése. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Titokzatos villanások. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 14. Az űrhajósok által látott fénycsíkok és felvillanások. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Down: Ceres- és Vesta-szonda. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: A nevem: Guide. Guide 8. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 15-20. Számítástechnika. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2003 április. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 21., 30. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 2002 november - 2003 április. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Mars-megfigyelési program. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Bolygóészlelő találkozó 2003. április 12-én. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 27-28. Polaris Csillagvizsgálóban. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Merkúr-átvonulás 2003. május 7-én. 1. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

Könyvajánlat. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 31. Csaba György Gábor: Hazudnak-e a csillagok?; Messier-keresőtérképek. [SRG.]

Képmelléklet. Merkúr-átvonulás 2003. május 7-én. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 32., 4 színes t. Összeállította: Mizser Attila. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2003 január - február. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 33-39. C/2002 V1 (NEAT).; C/2002 X5 (Kudo-Fujikawa).; C/2002 Y1 (Juels-Holvorcem). [SRG.]

KISS László - KOVÁCS István: A Változócsillag Szakcsoport 2002-ben. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 40-44. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2003 március - április. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 45-49. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Messier Klub 2003 február - április. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 50-51. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 52. Szabó M. Gyula: Mi világít? [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Hogy csodálkozna Galilei... ! = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 53. Az MCSE-pályázat eredményhirdetése. [SRG.]

DEGRELL László: "Csillagászati" kompakt lemezek. Komolyzenei ajánló. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 53-54. [SRG.]

HOLL András: Álmok Álmodói - Világraszóló Magyarok. Kiállítás-katalógus. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 56-57. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 60-61. [SRG.]

Jelenségnaptár 2003. július. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 62. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M4. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 63. [SRG.]

GyL [GYARMATI László]: Meteorraj-ajánlat: júniusi Bootidák. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: a Z Ursae Maioris. = Meteor 33. 2003. jún. 6.(324.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: munkában a Mars Exploration Rover. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

Meteor 2003 Távcsöves Találkozó. Szentlélek Turistapark, július 31 - augusztus 3. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 3-5. [SRG.]

MIZSER Attila: Hegedüs Tibor, a Bajai Csillagvizsgáló igazgatója. "AsztroPortré". = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 6-12. [SRG.]

CSABA György Gábor: Kepler és a Mars. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 13-16. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A vizuális Mars-megfigyelés történetéből. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 17-24. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Mars, az "élő" bolygó. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 25-30. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Irány a Mars! = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 31-41. [SRG.]

SPÁNYI Péter: A Marsz 96 fellövése - ahogy én láttam. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 41-42. Moszkva, 1996. november 16. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A Mars fantasztikuma. Sci-fi és csillagászat. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 43-47. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A hiányzó láncszem. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 48. A gammavillanások és a szupernóva-robbanások között. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A leggyorsabb jet. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 48-49. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kísérőgalaxisunk, a Complex H. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 49. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szupernóvagyár. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 49. Az Arp 299. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A bolygókeletkezés "ideje". = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 49-50. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jupiter: már 61 hold. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 50. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Lokális buborék. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 50. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Cefeidák több kísérővel. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 50-51. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Cunami az 1950 DA-tól. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 51. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Földsúroló" űrszondák. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 51. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Föld a Marsról. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 51. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Új webkamera a Mátrában. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 51. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Egy különleges üstököspár. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 51-52. A C/2002 A1 és A2. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Csökkenő egyenlítői szélsebesség a Szaturnuszon. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 52. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A Nereida forgása. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 52-53. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A legfényesebb változócsillag. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 53. Az Arcturus. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Az omega Centauri eredete. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 53-54. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Ultrakompakt törpe galaxisok. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 54. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Csillagászat Mallorcán, üstökösök Európában. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 55-59. [SRG.]

BOLESKA Gábor: A 100/1000-es TAL-refraktor. Távcsőtesztek. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 60-61. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Nyolc hüvelyknyi csillagtűz. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 62-63. A gyulai 206 mm-es Starfire EDF refraktor. Változós találkozó Gyula, 2003. május 16-18. [SRG.]

MOGYORÓSI Imre: Az Antares okulárcsalád. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 64-65. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD technika. Webkamerák távcsővégen. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 66-67. [SRG.]

DÁN András: Az amatőrcsillagász és a webkamera - mit is kezdjünk egymással? = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 68-70. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Merkúr - Vénusz. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 71-72. [SRG.]

Bolygós hírek. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 72-73. Hollósy Tibor: Folyamatosan romlik a Jupiter láthatósága. [SRG.]

BARTHA Lajos: Mit mutat egy 5 cm-es refraktor a Marsból? = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 73-75. [SRG.]

GYARMATI László: A Perseidák jövője. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 76-77. [SRG.]

A Neuschwanstein-meteorit fotografikus észlelései. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 77-78. 2002. április 6-i tűzgömb. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Kisbolygókat neveztek el meteorészlelőkről. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 78. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2003 március - április. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 79-84. C/2001 HT50 (LINEAR-NEAT).; C/2001 RX14 (LINEAR).; C/2002 U2 (LINEAR).; C/2002 X5 (Kudo-Fujikawa).; C/2002 Y1 (Juels-Holvorcem).; 15 4P/Brewington.; 155P/Shoemaker 3.; Halvány üstökösök. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az okkultációk hónapja. 1. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 85-90. Merkúr-átvonulás május 7-én. [SRG.]

MIZSER Attila - KISS László: Változócsillagok 2003 április - május. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 91-94. [SRG.]

SIPŐCZ Brigitta: Változósok Gyulán. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 95. Változós találkozó Gyula, 2003. május 16-18. [SRG.]

KISS László: Fél év Ausztráliában. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 96-100. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2003 május. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 101-109. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A Virgo-galaxishalmaz. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 110-112. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Irreguláris és ütköző Arp-galaxisok. Pekuláris galaxisok megfigyelése. 2. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 113-118. [SRG.]

   VASKÚTI György: A Lyra epszilonjától délre... = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 119-121. [SRG.]

REZSABEK Nándor: 60 éve alakult meg a Természettudományi Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztálya. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 122-127. [SRG.]

Mercur átvonulása a Nap előtt. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 128. Közreadta: Sebők György. Készült a következő kiadvány alapján: Konkoly Miklós: Mercur átvonulása a nap előtt. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1878. május 6-án. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p. Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 10. sz. [SRG.]

Hajnali Szép Csillag. Könyvajánlat. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 129. Ponori Thewrewk Aurél: Hajnali Szép Csillag - Csillagászat a Mária-mítoszokban.; Ponori Thewrewk Aurél: Divina astronomia - csillagászat Dante műveiben. [SRG.]

JUHÁSZ Gyula: Régi nyári éj. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 130. "Csillagászati" vers. [SRG.]

JUHÁSZ Gyula: A hulló csillagokhoz. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 130. "Csillagászati" vers. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 131. Derekas Aliz - Kiss László: Merkúr-átvonulás a déli féltekéről. [SRG.]

JENAM 2003. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 132. Budapest, 2003. augusztus 25-30. Európai Csillagászati Társaság 12. Találkozója. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 133. [SRG.]

[Jelenségnaptár] 2003. augusztus - szeptember. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 136. Az összeállítás fejlécén ez áll: Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M80. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 137. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: az X Ophiuchi. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. pp. 137-138. [SRG.]

Képmelléklet. Célpont a Mars. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 139., 3 színes t. [SRG.]

Bolygóészlelés webkamerával. Illusztrációk CCD-rovatunkhoz. = Meteor 33. 2003. júl-aug. 7-8.(325-326.) sz. p. 140., 3 színes t. [SRG.]

Címlapunkon: a május 31-i részleges napfogyatkozás a Velencei-tó fölött. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. címlap, p. 1. Kolláth Zoltán felvétele. [KSZ.]

Napfogyatkozás 2003. május 31-én. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 3-7. Keszthelyi Sándor: Egy tévétorony hajnali megszállása (Pécs).; Pete Gábor: Részleges napfogyatkozás napkeltekor (Győr).; Kereszturi Ákos: Fogyatkozás a léggömbről (Budapest).; Mizser Attila: A Nap utolsó negyedben (Polaris Csillagvizsgáló.).; Romhányi Attila: A Csillagászat Hónapja Dunaújvárosban. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Kinek" lehet exobolygója? = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Intergalaktikus gömbhalmazok. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Vela-pulzár anyagsugara. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikuspor-áramlás. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 9-10. A Naprendszeren keresztül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy szupernóva társa. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy protobolygó nyoma. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Forró foltok - élethelyek? = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fiatalos üstökösfelhők. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Autonoe és társai. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Közelkép a Junóról. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kisbolygó - kis veszély? = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Mars-holdak - vizuálisan. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 12. A Mars holdjainak megfigyelése Magyarországról 2003. augusztusában. Csillagászati hírek. [SRG.]

A Csillagászat jövője - pályázat. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 13. Az MCSE pályázata. [SRG.]

VASKÚTI György: A Guide bővítési lehetőségei. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 14-19. Számítástechnika. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2003 május. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 20., 31. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóészlelések 2002-ben. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 21-27. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 27. Összeállította: Sárneczky Krisztián. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az okkultációk hónapja. 2. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 28-31. Holdfogyatkozás 2003. május 16-án.; Gyűrűs napfogyatkozás 2003. május 31-én. [SRG.]

Képmelléklet. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 32., 4 színes t., első és hátsó belső borító. Napfogyatkozás a Polaris Csillagvizsgálóban.; Egy fogyatkozás képei.; Napfogyatkozás országszerte. [SRG.]

KISS László: Változócsillagok a Lokális Halmazban: az IAU 193. kollokviuma. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 33-37. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 37. Nova Sagittarii 2003 = V4745 Sgr. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2003 június -július. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 38-41. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2003 áprilistól - júniusig. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Gellért püspök csillagászati nézetei. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 45-47. Deliberatio, Elmélkedés. Gellért a marosi egyház püspöke a három fiú himnuszáról 1042-ben írt művének csillagászati vonatkozásai. [SRG.]

MARTON Géza: Múlt és jelen. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 47-48. Veszprém régi napórájának felújítása. [SRG.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 49-52. Közgyűlés 2003. május 10. A Kulin-emlékérmeket Bartha Lajos és Mizser Attila kapta. [KSZ.]

BALOGH Zoltán: "Találkozások" MCSE Helyi Csoportok Találkozója, Hajdúböszörmény, 2003. május 23-25. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 53-54. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Csillagászati fotókiállítás a Veszprémi Egyetemen. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 55-56. Asztrofotós kiállítás 2003. április 14-25. [SRG.]

PETE Gábor: Kiállítás Ménfőcsanakon. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 56. Vingler Béla asztrofotós kiállítása 2003. május 9-től. [KSZ.]

Új MCSE-tagok névsora, lakhelye és a belépés éve (3301-3400). = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 57. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 59. [SRG.]

Jelenségnaptár 2003. október. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 63. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változócsillaga: az S Delphini. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Lat [LADÁNYI Tamás]: Kettőscsillag észlelési ajánlat: a lambda Cyg és környéke. = Meteor 33. 2003. szept. 9.(327.) sz. p. 64. [KSZ.]

Címlapunkon: Hingyi Gábor 200/1416-os Newton-reflektora Ágasváron. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. címlap, p. 1. Mizser Attila felvétele. [KSZ.]

TABUR, Vello: Üstökösök és nóvák nyomában. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 3-5. Ford.: Kiss László. [SRG.]

MIZSER Attila: A csatornás ember. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 6-10. Leo Brenner osztrák amatőrcsillagász és a horvátországi Manora Csillagvizsgáló. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kevés a távoli galaxis? = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Széttépett csillagváros. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 11. Az Ebihal-galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Zengő" fekete lyukak. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus sugarak közelből. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Vizes" exobolygók? = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Élet ferde forgástengellyel? = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A bepörgött Achernar. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csak néha vizes a Mars? = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A befogott Nereida. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legkisebb Kuiper-objektumok. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Hírek kisbolygóholdakról. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Halley-rekord. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 14-15. 2003 márciusában, összesen 9 órás expozícióval, a VLT rendszer három óriástávcsövével készítettek képet a 28,06 csillagászati egység naptávolságra lévő, 28,2 magnitudós Halley-üstökösről. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Szigorúan ellenőrzött kisbolygók. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hét Columbia-kisbolygó. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Indiai holdszonda? = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: A Mars éjszakái a Polarisban. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 17-18., hátsó belső borító. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2003 június. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

Teljes holdfogyatkozás 2003. november 8/9-én. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 21-29. [SRG.]

GYARMATI László: Perseidák 2003 augusztus. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 23-27. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Holdsarló-megfigyelések 2001 második felében. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

Képmelléklet. Ágasvár 2003. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 32., 4 színes t., hátsó belső borító. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2003 május - augusztus. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 33-35. C/2001 K5 (LINEAR).; C/2001 RX14 (LINEAR).; 29P/Schwassmann-Wachmann 1.; 53P/Van Biesbroeck.; Halvány üstökösök. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

MIZSER Attila - KISS László - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2003 június - augusztus. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 37-40. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 41-43., 64. SN 2003gd az M74-ben.; V2573 Ophiuchi = Nova Ophiuchi 2003.; SN 2003gs az NGC 936-ban.; Nova (?) Crucis 2003.; SN 2003hn az NGC 1448-ban.; V475 Scuti = Nova Scuti 2003.; SN 2003hv az NGC 1201-ben. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2003 augusztus. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 44-48. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Messier Klub. Digitális rajzok? = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 49-50. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Egy kettőscsillag katalogizálásának története. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 51-52. A LAD 1 kettőscsillag. [SRG.]

BOROS-OLÁH Mónika - MÓD Melinda: Ágasvár. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 53-54. 2003. június 27 - július 4. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Sziget Fesztivál 2003. Sztárok égen és színpadon. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 55-56. [SRG.]

HATVANI Dorottya: Egy "állati jó" távcsövezés. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 56-57. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 58-60. Keszthelyi Sándor: Egy szép film Kulin Györgyről.; Szarka Levente: Egy utcai Rambó-binokli tesztje.; Józsa Sándor: A Mars Debrecenben. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 62. [SRG.]

Jelenségnaptár 2003. november. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. p. 63. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M103. = Meteor 33. 2003. okt. 10.(328.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Címlapunkon: a Gassendi-kráter és vidéke. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. címlap, p. 1. Éder Iván felvétele 130/780-as TMB apokromáttal készült. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Európa a Holdra (is) megy. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 3-5. [SRG.]

SZABÓ Barna: Távcsöves találkozó Szentléleken. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Szentléleki távcsövek. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 8-10. A cikkben táblázat a táborban található távcsövek adatairól. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az új halmaztag. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 11. A Lokális Halmaz új tagja: az Andromeda VIII. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Morgó fekete lyuk. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nagy Magellán-felhő halója. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Röntgenvillanások. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Sagittarius-törpegalaxis. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 3-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elhallgatott a Galileo. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Két új uránuszhold. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Davida forgása. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Földközelben a 2003SQ222. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az ideális üstökösmag. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: A Hermes megkerült! = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: Újabb Tabur-üstökös. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nitrogén az üstökösökben. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mi látszik az űrből? = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A New Orleans-i meteorit. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 15. 2003. szept. 23-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

RÓZSAHEGYI Márton: A Mars a Sztár. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az első kínai űrhajós. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

TEPLICZKY István: Csillagvizsgáló-tervek Hegyhátsálon. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 18. Alapkő letétel 2003. szept. 6-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEITLER Gábor: Internetes "csillagászati kalkulátor". = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Optikatisztítás. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 23-28. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Határfényesség. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 29-33., 35-36. [SRG.]

Képmelléklet. Távcsöves találkozó Szentléleken. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2003 július - szeptember. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 37-40. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földközelben az Encke-üstökös. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 43-45. Egy rég nem látott vándor [a de Vico-üstökös].; C/2003 K4 (LINEAR). Összeállította: Sry [Sárneczky Krisztián]. [SRG.]

KISS László: Szupernóvák visszfényei. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

KATO, T.: CK Vulpeculae (Nova Vul 1670). = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 50. Ford.: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Egy változós kisrefraktor. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 50-51. 80/480 mm-es. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 52-56. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2003 augusztus - szeptember. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 57-59. [SRG.]

BARÓTI SZABÓ Dávid: A Holdhoz. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 63. 1791-es "csillagászati" vers. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 65. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2003. december. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 66. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A hónap Messier-objektuma: az M30. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. pp. 66-67. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változói: R és S Tauri. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 68. [SRG.]

MCSE-tagtoborzó 2004. = Meteor 33. 2003. nov. 11.(329.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: a 100 m-es OWL, Európa egyik tervezett óriástávcsöve. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: A jövő "szuperóriás" távcsövei. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 3-10. [SRG.]

BALATON László: Irány Lappföld! Őszi utazás az északi fény nyomában. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 11-13. 2003. október 17-én Svédország legészakibb vidékeire vonatozott, hogy 3-4 éjjelen át sarki fényeket láthasson. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus térkép. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 14. Az SDSS. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gigantikus csillagok. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "legbelső" kísérőgalaxis. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 15. A Canis Maior törpegalaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Törpék a szomszédban. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 15-16. Az epszilon Indi körüli barna törpék. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygó minden távoli Napnál? = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Sós" planetáris köd. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 16. A CRL 2688, más néven Tojás-köd. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ionizáció a Pelikán-ködben. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Küldemény a Merkúrhoz. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 16-17. A Messenger. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Voyager a lökéshullám-frontnál? = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Viking" az Atacamában. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hidratált ásványok a Vestán? = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Andok és az asztrobiológia. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Iszapfürdő a Marson? = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriás homokdűnék a Marson. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Lángolt az ég november 20-án! = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 18. Erős sarki fény volt Magyarország felett. Csillagászati hírek. [SRG.]

Hermes: egy helyett kettő. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 19-20. Összeállította: Sárneczky Krisztián. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Beszélgetés a 70 esztendős Bartha Lajossal. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 21-25. [SRG.]

KUPÁS-DEÁK Béla: Új típusú, perc pontosságú napóra. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 25-28, első belső borító. [SRG.]

GYARMATHY István: Első benyomások egy 127/820-as refraktorral. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 29-32. [SRG.]

HINGYI Gábor: Kis távcső - nagy élmény. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

Képmelléklet. A nagy Mars-közelség webkamerával.; Sarki fények. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: A Castor Csillagvizsgáló. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Holdsarló-megfigyelések 2002-ben. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A Szaturnusz 2002/2003. évi láthatósága. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 40-43. [SRG.]

MIZSER Attila - KISS László - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2003 szeptember - október. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

BRUMFIEL, G.: Éjszakai szórakozás. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 47-49. Az amatőrcsillagászatról. A Nature 2003-as cikkéből fordította: KSL [Kiss László]. [SRG.]

TÓTH Zoltán: Palomar-gömbhalmazok nyomában. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 50-55. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Messier Klub 2003 június - szeptember. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 56-58. [SRG.]

BOLESKA Gábor: A zéta Coronae Borealis árnyékában. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 59-60. [SRG.]

MIZSER Attila: Változás a kettőscsillag rovat élén. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 60. Berkó Ernő és Vaskúti György vezeti a rovatot Ladányi Tamás helyett. [SRG.]

A Meteor 2003-as (XXXIII.) évfolyamának tartalomjegyzéke. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 62-64. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 65. [SRG.]

Jelenségnaptár 2004. január (JD 2 453 006-2 453 136). = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 66. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: a CN Orionis. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. pp. 66-67. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M46. = Meteor 33. 2003. dec. 12.(330.) sz. p. 68. [SRG.]

TÓTH László K.: Az idő és a csillagász. Napórák Mátraverebélytől Sopronig. = Műértő 6. 2003. szept. 9. sz. p. 3. Ponori Thewrewk Aurél. [SRG.]

ZOMBORI Ottó: "Itt minden kődarabhoz az évek kötnek." = Napút 5. 2003. okt. 8. sz. pp. 3-8. Visszaemlékezés indulására, csillagásszá válására. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az égbolt képeskönyve. Csillagképek ábrázolása évezredek tükrében. = Napút 5. 2003. okt. 8. sz. pp. 9-23. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: A hozzánk legközelebbi csillag. = Napút 5. 2003. okt. 8. sz. pp. 24-32. Napról. [SRG.]

RUDNAI Gábor: Az űrkutatás Ikaroszai. Rendezői útmutató Ébert Tibor Challenger című oratóriumához. = Napút 5. 2003. okt. 8. sz. pp. 44-45. [SRG.]

ÉBERT Tibor: Challenger. Oratórium. = Napút 5. 2003. okt. 8. sz. pp. 45-46. [SRG.]

ACHENBACH, Joel: Exobiológia. Idegen élet. Ráismernénk-e egyáltalán? = National Geographic Magyarország 1. 2003. márc. 1. sz. p. 131. [KSZ.]

SZABADOS László: Magyar csillagászat. Cefeidák távol és közel. Mennyire pontos a kozmikus méterrúd? = National Geographic Magyarország 1. 2003. ápr. 2. sz. p. [11.] [KSZ.]

COWEN, Ron: Galaxisvadászok. Első fények a Világmindenség hajnalán. = National Geographic Magyarország 1. 2003. ápr. 2. sz. pp. 18-43. [KSZ.]

Galaxisvadászok. = National Geographic Magyarország 1. 2003. jún. 4. sz. p. [15.] Ole Wik kérdésére válaszol Nick Bloomfield. Hozzászólása a 2. szám azonos című cikkéhez. [SRG.]

HOLLAND, S. Jennifer: Űrkutatás. Állatok a fedélzeten. = National Geographic Magyarország 1. 2003. aug. 6. sz. p. [10.] 1959-1998 között kutyát, majmot, pókot, halakat és egereket küldtek az űrbe. [SRG.]

ACHENBACH, Joel: Kozmológia. Multiverzum. Még bonyolultabb lett a Világegyetem. = National Geographic Magyarország 1. 2003. aug. 6. sz. p. [17.] [KSZ.]

KAUFMANN, Carol: Űrfotózás. Földi segítség. = National Geographic Magyarország 1. 2003. nov. 9. sz. p. 134. Fényképezés a Nemzetközi űrállomásról. [KSZ.]

CARROLL, Chris: Tüzes fényű égi színek. Lebegő szerelők. = National Geographic Magyarország 1. 2003. dec. 10. sz. pp. 128-143. A Hubble űrtávcső felvételei a 2002 márciusi nagyjavítás után. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Égi csúcs: Merkúr a Nap előtt, hold- és napfogyatkozás. = Népszabadság 61. 2003. máj. 7. p. 21. [KSZ.]

PRUSINSZKI István: A szárnyas napóra. = Népszabadság 61. 2003. szept. 4. p. 11. A Budapest, Fortuna utcai napóra története. Színes képpel. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Holdözön a Naprendszerben. = Népszabadság 61. 2003. szept. 27. hétvége mell. p. 8. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Európa első holdszondája. = Népszabadság 61. 2003. szept. 30. p. 21. A SMART-1 holdszonda. [KSZ.]

KRAJCZÁR Gyula: Kína embert küldött az űrbe. Hosszú Meneteléssel a szuperhatalmak közé. Yang Liwei az első kínai a világűrben. = Népszabadság 61. 2003. okt. 16. p. 1., 7. Yang Liwei (Jang Li-vej) a Shenzhou (Sencsou) űrhajóval 2003. október 15-én feljutott az űrbe. [KSZ.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Sarki fény az ország felett. = Népszabadság 61. 2003. nov. 22. p. 21. Az 2003. november 20-án országszerte látott, nagy erősségű sarki fényről. Kovács Attila színes fényképével. [KSZ.]

SZABLYÁR Eszter: Gömb a város felett. = Népszabadság 61. 2003. dec. 3. melléklet p. 5. Az ELTE TTK lágymányosi épületének tetejére épített gömbkupola története. Tervezik planetáriumi vetítővel a berendezését. [KSZ.]

BARABÁS Péter - MARKOTAY Csaba: Sikeresen Földet ért az első kínai asztronauta. = Népszava 131. 2003. okt. 17. 243. sz. p. 8. [FŐA.]

H. I.: A magyar csillagászat 1000 esztendeje. = Népújság 47. 2003. szept. 18. 37. sz. p. 17. A magyarországi csillagászat 1000 esztendeje címmel háromnapos szakmai konferenciát rendezett a Magyar Csillagászati Egyesület és a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület aug. 22-24-én. [SRG.]

Új helyen a planetárium? = Pécsi Hét 13. 2003. 1. sz. p. 2. Pécsett. [SRG.]

Planetáriumi kalandozások. = Pécsi Hét 13. 2003. 18. sz. p. 2. [SRG.]

SZÍJÁRTÓ Ildikó: 1 csepp Pécs dr. Bachmann Zoltán építésztől. = Pécsi Hírek Extra 1. 2003. okt. 23. p. 2. Az új pécsi planetárium tervezése. [A terv nem valósult meg.] [SRG.]

Reggeli Merkúr-néző Hegyhátsálon. = Rábavidék 14. 2003. máj. 23. 9. sz. p. 4. Fénykép. [TUV.]

Égre néző szemek. = Rábavidék 14. 2003. aug. 13. sz. p. 15. Cikk az őriszentpéteri kiállításról [TUV.]

Lesben a Mars éjszakáján. = Rábavidék 14. 2003. szept. 12. 14. sz. p. 17. [TUV.]

Égre nézők. = Rábavidék 14. 2003. szept. 26. 15. sz. p. 1. A vasvári művelődési ház Castrum Galériájában az alapítvány fotókiállítása tekinthető meg. [TUV.]

Obszervatórium épül Hegyhátsálon. A közelmúltban lerakták a tervezett létesítmény alapkövét. = Rábavidék 14. 2003. okt. 10. 16. sz. p. 14. Fénykép. [TUV.]

Sáli ajándék. = Rábavidék 14. 2003. okt. 31. 17. sz. p. 5. Egy magánszemély különféle bútorokat, írógépet ajándékozott az alapítvány részére. [TUV.]

KOMJÁTHY Kálmán: Közelebb kerültek a csillagokhoz. = Rábavidék 14. 2003. okt. 31. 17. sz. p. 15. Horváth Tibor és Tuboly Vince csillagászati tárgyú előadása Körmenden a Hagyományőrzők Baráti Köre foglalkozásán. [TUV.]

F. D.: A műholdas gyilkos Nap. = Rádiótechnika 53. 2003. szept. 9. sz. p. 422. A napkitörések hatása a műholdakra. [SRG.]

F. I.: Műhold-kapcsolatok fénysugárral. = Rádiótechnika 53. 2003. nov. 11. sz. p. 526. Lézersugár-kapcsolat az Artemis és a SPOT 4 között. [SRG.]

HETESI Zsolt: Hogyan jött létre jelenlegi naptárunk? Rövid naptártörténet. Más érák, más időszámítási rendszerek. A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka. = Rubicon Történelmi Folyóirat 14. 2003. 5. sz. pp. 18-25. Illig, Heribert: A kitalált középkor című könyvének bírálata, csillagászati szemmel. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Nézz az égre. = Süni 19. 2003. 1. sz. pp. 36-39. A téli égbolt csillagai. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Nézz az égre. = Süni 19. 2003. 2. sz. pp. 36-39. Tavaszt hozó csillagok. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Együtt az égbolton. A bolygók kíséri: a holdak. = Süni 19. 2003. 3. sz. pp. 34-36. Májusi és júniusi csillagképek. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Nézz az égre. = Süni 19. 2003. 3. sz. pp. 37-39. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Nézz az égre. = Süni 19. 2003. 4. sz. pp. 40-43. A nyári éjszakák csillagképei. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Nézz az égre. = Süni 19. 2003. 5. sz. pp. 40-43. Az őszi esték csillagképei. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az ég vándorai: az üstökösök. = Süni 19. 2003. 5. sz. pp. 44-47. [KSZ.]

CZIGÁNY György: Zarándokút Güssingbe. A boldoggá avatás küszöbén. = Távlatok (a magyar jezsuiták folyóirata) 2003. húsvét 59. sz. p. 61. A most boldoggá avatott herceg Batthyány-Strattmann Lászlóról (1870-1931), a szegények orvosáról. A cikk röviden említi, hogy [fiatal korában és az I. világháború előtt Köpcsényben (ma: Kittsee), a kastélyában] foglalkozott csillagászattal is.
"A kalocsai jezsuitákhoz kerül, több tárgyból megbukik, csak vívásból és egészségtanból van jelese. Megsérti prefektusát; távoznia kell az intézményből; Ungváron érettségizik. Keresi helyét: kedvetlenül gazdasági főiskolára jár, jogot tanul, bölcsészkari tanulmányokat folytat, tartalékos huszárhadnagy. A csillagászat, a fényképezés, a művészet és a filozófia érdekli: jól zongorázik" ... "Másfél évtizeddel ezelőtt a herceg akkor még élő gyermekei közül én Lilikével, Blankával és Józseffel beszélgethettem: a harmadik, a nyolcadik és a kilencedik gyermekkel. ... És, mint gyermekei elmondták, mellékesen képzett cukrász is volt, órász (Lili így mondta, a halász mintájára) - autósiskolát szervezett, hatalmas kádakban ember nagyságú fényképekkel dolgozott, amatőr csillagász volt." [KGY.]

TRUPKA Zoltán: Felmossuk-e a lépcsőházat? = Telapo 11. 2003. dec. 1. (27.) sz. pp. 1-2. Beszámoló a Szeptikusok IX. Országos Konferenciájáról, amelyet 2003. okt. 26-án rendeztek Székesfehérváron. [KSZ.]

Tisztelt lakóbizalmi Úr! = Telapo 11. 2003. dec. 1. (27.) sz. pp. 1-3. [KSZ.]

PINTÉR András: Az első ufó-perről avagy jogi érintetlenségem elvesztésének története. = Telapo 11. 2003. dec. 1. (27.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

CSORVÁSI Róbert: A X. Magyar Űrtábor. = Telapo 11. 2003. dec. 1. (27.) sz. pp. 4-5. 2003. aug. 4-9-ig rendezték Budapesten, Csillebércen. [KSZ.]

KISS Attila: Univerzum - ferde szemmel. Az Űr határai. = Telapo 11. 2003. dec. 1. (27.) sz. pp. 5-6. [KSZ.]

VEREB Viktória: Észlelőtábor 2003. = Telapo 11. 2003. dec. 1. (27.) sz. pp. 6-7. A székesfehérvári szakkörösök huszadik tábora Vérteskozma mellett volt, 2003. júl. 28. és aug. 3. között. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Holdfogyatkozás és műveltség. = Telapo 11. 2003. dec. 1. (27.) sz. pp. 7-8. "Teljes holdfogyatkozásban gyönyörködhettek Közép-Európa számos országának lakosai vasárnapra virradó éjjel. A látvány hatását növelte, hogy a fogyatkozás éppen telihold idején következett be" - írta a Népszabadság 2003. nov. 10-i száma. Horváth István, Kiss Attila, Szentpéteri László reagálásai a hírre. [KSZ.]

Rendezvényeink 2004-ben. = Telapo 11. 2003. dec. 1. (27.) sz. p. 8 A "TELAPO" lap a továbbiakban nem jelent meg. [KSZ.]

KISS Attila. Észlelő napló. = Észlelőlap a TELAPO észlelési melléklete 2003. 1. sz. pp. 1-2. Holdfogyatkozás megfigyelése 2003. nov. 8/9-én éjjel Székesfehérváron, a Terkán Lajos Csillagvizsgálóból.; A "Telapo" és az "Észlelőlap" a továbbiakban nem jelent meg. [KSZ.]

Címlapon: Készül a Rosetta űrszonda. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. jan. 1. sz. címoldal. [SRG.]

BOTH Előd: A Rosetta űrszonda. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. jan. 1. sz. pp. 3-6., címoldal. Két táblázattal: További üstököskutató szondák. Az utazás menetrendje. [KSZ.]

MANNO István: Fizikai Nobel-díj neutrínó- és röntgencsillagászatért. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. jan. 1. sz. pp. 16-17. A 2002. évi fizikai Nobel-díjasok: Raymond Davis Jr., Masatoshi Koshiba, Riccardo Giacconi. [KSZ.]

SZABADOS László: Robert Hanbury Brown (1916-2002) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. jan. 1. sz. p. 22. Az angol rádiócsillagász nekrológja. [KSZ.]

Földi kőzetek a Holdon? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. febr. 2. sz. pp. 80-81. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Az Europa olcsó kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. febr. 2. sz. p. 81. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Kisebb tömegű távolabbi bolygók felfedezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. febr. 2. sz. p. 82. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Szeles napfogyatkozások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. febr. 2. sz. p. 82. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BOTH Előd: Elhalasztották a Rosetta startját. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. márc. 3. sz. p. 127. Hírek Események érdekességek[PIR.]

BOTH Előd: A Columbia tragédiája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. márc. 3. sz. pp. 139-140. [KSZ.]

A "szimatoló csillag". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. ápr. 4. sz. p. 176. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Kvark-gluon plazma keresése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. ápr. 4. sz. p. 176. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Föld közeli szupernóvák. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. ápr. 4. sz. p. 177. Hírek Események Érdekességek. Naprendszerünk egy 300 fényév átmérőjű lokális buborék közepén helyezkedik el, ebben a gáz átlagosan ezerszer kisebb az átlagos csillagközi gázsűrűségnél. A NASA CHIPS műholdjának távoli ultraibolya színképtartományban végzett mérései alapján. [KSZ.]

Kína első űrhajósa a láthatáron. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. ápr. 4. sz. p. 177. Hírek Események Érdekességek. 2003 második felében várható az első kínai űrhajós repülése. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Bolygórendszerek kaotikus dinamikája. Első rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. máj. 5. sz. pp. 210-213. [KSZ.]

Zöld út a Prometheusnak? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. máj. 5. sz. p. 225. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Mars rendkívüli földközelsége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. máj. 5. sz. p. 225. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Wilkinson műhold első eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. máj. 5. sz. p. 227. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Plútó kisöcccse. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. máj. 5. sz. p. 227. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Címlap: A Nap és kilenc bolygója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. jún. 6. sz. címoldal. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Bolygórendszerek kaotikus dinamikája. Második rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. jún. 6. sz. pp. 256-260. [KSZ.]

BŐDY Zoltán: Rejtélyes állandók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. jún. 6. sz. pp. 284-285. A világegyetem alakulását befolyásoló természeti állandók. [KSZ.]

NAGY Zsófia: És mégis halad a tudomány. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. júl. 7. sz. melléklete. pp. [97-101]. Természet-Tudomány Diákpályázat. A Nap kutatásának története, és mai napfizikai ismereteink. Galileo Galilei képzelt látogatása a Kitt Peak Obszervatórium McMath naptávcsövénél. [KSZ.]

SZALAI Tamás: A király szeretői. A Galilei-holdak kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. júl. 7. sz. melléklete. pp. [102-105.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [PIR.]

A csillagászat jövője. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. júl. 7. sz. melléklete. p. [110.] Természet-Tudomány Diákpályázat. Pályázat. [PIR.]

Az elfelejtett bolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. júl. 7. sz. p. 321. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Címlapon: A Mars 1999 júniusában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. aug. 8. sz. címoldal. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SZABADOS László: Mars-nézőben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. aug. 8. sz. pp. 340-344., címoldal. [PIR.]

Vízhűtéses űrhajók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. aug. 8. sz. p. 364. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Honnan szerzi a holdjait a Jupiter? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. aug. 8. sz. p. 365. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

VÁRKONYI Andrea: Tenyérnyi súlytalanság. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. aug. 8. sz. pp. 376-378. A magyar űrélettani kutatásokról. [PIR.]

Szimulált Mars-utazás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. aug. 8. sz. pp. 382-383. Folyóiratok. A Bild der Scientist cikke alapján. [SRG.]

(T. Z.) [TRUPKA Zoltán]: Kereszturi Ákos - Sárneczky Krisztián: Célpont a Föld? Kisbolygók a láthatáron. (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2003) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. aug. 8. sz. pp. 383-384. Könyvszemle. [KSZ.]

Képek a Marsról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. aug. 8. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

A devonban is tarolt a meteorit. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. szept. 9. sz. p. 415. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Titokzatos villanások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. szept. 9. sz. p. 415. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Az "önmagát megszorító" csavaranya. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. szept. 9. sz. p. 415. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Challenger-mélység titkai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. okt. 10. sz. p. 466. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Szerencsés becsapódás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. okt. 10. sz. p. 466. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Becsapódott, vagy sem? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. okt. 10. sz. p. 466. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BERÉNYI Dénes: Isabelle Bourdial: A világűr és a világegyetem (Magyar Könyvklub, Budapest, 2002) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. nov. 11. sz. p. 527. Könyvszemle. [SRG.]

A "sötét energia". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. dec. 12. sz. p. 562. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Sámson korának meghatározása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. dec. 12. sz. pp. 570-571. A bibliai Sámson korát a történészek nem ismerik pontosan, és i. e. 1120 és 1012 közé többféle időre teszik. Szerző egy i. e. 1041. nov. 23-án látható napfogyatkozás alapján pontosítja korát: i. e. 1060 és 1040 közé. [KSZ.]

FARKAS Gyula: Matematika és filatélia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. dec. 12. sz. pp. 571-573., hátsó belső borító. Néhány csillagászati vonatkozással: Arisztarkhosz, Segner János András, Gauss. [KSZ.]

(A*I) [ABONYI Iván]: Isaac Newton válogatott írásai. Válogatta és az előszót írta: Szegedi Péter (Typopex, Budapest, 2003) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. dec. 12. sz. p. 576. Könyvismertetés. [KSZ.]

KOVÁCS László: Neumann János magyar tanárai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 134. 2003. III. különszám (Neumann-emlékszám). pp. 36-42. A cikk ismerteti a Fasori Gimnázium történetét és Rátz László, Mikola Sándor, Sulek József, Fekete Mihály, Szegő Gábor, Pólya György életrajzát. Egy napóra fényképe (p. 36.): "A Budapesti Evangélikus (Fasori) Gimnázium napórája." aláírással. Szövegben is említik (p. 37.): "A Fasori Gimnázium udvari részének falát freskó díszíti: a napórát keretező falfestmény görög tudóst ábrázol tanítványai körében. Neumann az óraközi szünetekben gyakran feltekinthetett erre a napórás képre. Mondanivalónk szempontjából jelkép ez a freskó, hiszen a tudós akár Rátz László is lehetne, a diákok közül kiemelkedő, fehér ruhás alak pedig Neumann János" [KSZ.]

[KESZTHELYI Sándor]: Szigliget napórái. = Szigligeti Harsona (Szigliget község Önkormányzatának ingyenes kiadványa) 2. 2003. febr. 2. sz. p. 6. Négy szigligeti napóra szöveges ismertetése. A napórás épületek címei: Antalhegyi út 13.; Hóvirág u. 6.; Majális u. 32.; Vadrózsa u. 15. [KSZ.]

DUSEK Tamás: A gravitációs modell és a gravitációs törvény összehasonlítása. = Tér és Társadalom 17. 2003. 1. sz. pp. 41-58. Társadalmi folyamatok és térbeli struktúrák modellezése a gravitációs törvénnyel rokon összefüggésrendszerrel. [KSZ.]

BOZSIK László: Bezárt a Planetárium. = Új Dunántúli Napló 14. 2003. jan. 4. p. 4. Pécsett. [SRG.]

CSUTI János: Az éjjeli ég fényei. Múlt - jövő szellemi otthonai. = Új Dunántúli Napló 14. 2003. febr. 12. p. 10. A pécsi planetárium sorsa. [SRG.]

D[UNAI] I[mre]: Kalandozások az égbolton. = Új Dunántúli Napló 14. 2003. máj. 10. p. 7. [SRG.]

B. Z.: TIT-közgyűlés: Felemel, de kísért is a múlt. = Új Dunántúli Napló 14. 2003. jún. 13. p. 7. A Pécs-Baranyai TIT. [SRG.]

A TIT Mecseki Planetáriuma... = Új Dunántúli Napló 14. 2003. szept. 1. p. 4. Pécsett. [SRG.]

Karakteres vélemények. (Parlagfű a Planetárium udvarán). = Új Dunántúli Napló 14. 2003. szept. 2. p. 13. Pécsett. [SRG.]

CZIGÁNY György: Tíz mondat a boldog "bolondságáról". = Új Ember (katolikus hetilap) 59. 2003. márc. 23. 12. (2851.) sz. p. 2. A most boldoggá avatott herceg Batthyány-Strattmann Lászlóról (1870-1931), a szegények orvosáról. A cikk röviden említi, hogy [az I. világháború előtt Köpcsényben (ma: Kittsee), a kastélyában] foglalkozott csillagászattal is. " Másfél évtizede még élő gyermekeivel, (Lilikével, Blankával és Józseffel) kamera jelenlétében beszélgethettem. ... És, mint gyermekei elmondták, mellékesen képzett cukrász is volt, meg órász (Lili így mondta, a halász mintájára) - autós-iskolát szervezett, nagy kádakban ember nagyságú fényképeket hívott elő, amatőr csillagász volt." [KGY.]

AMBRUS Attila József: A Sirius három rejtélye. = Új Galaxis. Szerk.: Ambrus Attila József. Pécs, 2003. 1. sz. Kódex Nyomda Kft. pp. 10-12. Dieter B. Herrmann nyomán. [AAJ.]

   KÉRI Katalin: Csillagászat az iszlám középkori világában [pdf] = Új Galaxis. Szerk.: Ambrus Attila József. Pécs, 2003. 1. sz. Kódex Nyomda Kft. pp. 15-21. [AAJ.]

   KÉRI Katalin: A Hold és "lakói" - Avagy mit írtak a Holdról 1879-ben? = Új Galaxis. Szerk.: Ambrus Attila József. Pécs, 2003. 1. sz. Kódex Nyomda Kft. pp. 37-38. [AAJ.]

   KÉRI Katalin: Nők a csillagászat történetében = Új Galaxis. Szerk.: Ambrus Attila József. Pécs, 2003. 1. sz. Kódex Nyomda Kft. pp. 59-73. Az 1989-ben kiadott tanulmány átdolgozása. [AAJ.]

Itt és Most. Értekezés a térről és az időről. Összeállította: Ambrus Attila József. = Új Galaxis Szerk.: Ambrus Attila József. Pécs, 2003. 1. sz. Kódex Nyomda Kft. pp. 83-97. [AAJ.]

CSABA Zoltán: Az űrbéli hajtóműrendszerek fejlődési lehetőségei. = Új Galaxis. Szerk.: Ambrus Attila József. Pécs, 2003. 2. sz. Kódex Nyomda Kft. pp. 116-149. [KSZ.]

Kuriózum: az elmaradt világvégék története (1.). = Új Kelet 6. 2003. jún. 12. 24. sz. p. 7. "Az elmúlt évek során egyre sűrűbben bukkannak fel lapokban, rádió- és tévéműsorokban idegborzoló hírek közeledő világkatasztrófákról. Szinte alig volt olyan hónap - de néha még hét sem -, amikor nem fenyegettek meg egy Földnek ütköző kisbolygóval, az üstökös mögött felénk lopakodó kis zöld emberkékkel, a bolygók félelmetes együttállásával. Ezekre a híresztelésekre az volt a jellemző, hogy többnyire áltudományos mezben, valamilyen csillagászati jelenségre hivatkozva fenyegették meg a jóhiszemű közönséget. A riogatókat a legkevésbé sem zavarta, hogy a beígért szörnyűségek sorra elmaradtak! ..." [HAI.]

Kuriózum: az elmaradt világvégék története (2.). = Új Kelet 6. 2003. jún. 19. 25. sz. p. 7. "Még csillagjóslás ismerőjének sem kell lenni ahhoz, hogy a középkori ember gondolataiban a fényesebb bolygók együttállása a végpusztulás képzetét sugallja. Az analógiát könnyű megérteni: ha csillag mutatta Krisztus születését, akkor egy újabb égi jel talán az Antikrisztus megjelenését vagy a Megváltó újabb eljövetelét, a végítéletet jelenti. Nem véletlen, hogy az ilyen események a középkorban, de még az újkor hajnalán is riadalmat okoztak. [...] A világvége-hangulat első nagy kiváltója azonban nem valamilyen égi esemény, hanem a számok bűvölete volt. I. sz. 525-ben Dionysius Exiguus római apát kiszámolta Jézus születésének időpontját. Az ezredik esztendő közeledtével aztán mindinkább elterjedt az a vélekedés, hogy közeledik a világ vége. Azon már akkor is vita folyt, hogy a 999. vagy az 1000. évben lesz-e az utolsó ítélet eljövetele, de szinte egész Nyugat-Európa készült a nagy pusztulásra. ..." [HAI.]

Kuriózum: az elmaradt világvégék története (3.). = Új Kelet 6. 2003. jún. 26. 26. sz. p. 7. "Több csillagászati kapcsolata van a nagy bolygóegyüttállásnak. Az asztrológusok első ilyen jóslata i. sz. 1179-ben keletkezett. Ezt a számítást bizonyos Toledói János (Johannes de Toledo) végezte és "körlevél" formájában tudatta az egyes országok egyházfőivel. Azóta az ilyen jóslatokat "Toledói levél"-nek nevezik. Toledói János szerint 1186-ban hét bolygó áll együtt a Mérleg jegyében. (Ő még a Napot és a Holdat is a bolygók közé sorolta.) Vihart, földrengést, éhínséget, háborút jövendölt és bűnbánatra szólította fel az embereket. ..." [HAI.]

Kuriózum: az elmaradt világvégék története (4.). = Új Kelet 6. 2003. júl. 3. 27. sz. p. 7. "Miközben óriási távcsöveink a százmillió fényévre lévő csillagrendszereket kutatják, újból felbukkannak a félelmes jóslatok. 1940-41-ben a Jupiter és a Szaturnusz bolygók háromszoros együttállása keltett érdeklődést. Hasonló együttállással magyarázta már Kepler is a betlehemi csillag látványát. A második világháború vérözöne azonban háttérbe szorította az égi eseményt. Annál több találgatás fűződött az 1962. február 5-i "nagy együttálláshoz". Ebben az időpontban ismét öt bolygó és maga a Nap került közel egy síkba, igaz csak nagyon durva közelítéssel. A Nap egyik oldalán a Merkúr és a Föld, a másikon a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz fogalt helyet, de a Mars és a Jupiter erősen kilógott az egyenesből. Ennek ellenére a hírverés rendkívüli volt. Azt hirdették, hogy a Gellérthegy vulkánná válik, országszerte földrengések pusztítanak.
A külföldi sajtóban arról olvashattunk, hogy Anglia elsüllyed, Indiát elönti az ár, Olaszországban kitörnek a vulkánok. Voltak, akik szabadságot vettek ki, hogy világ utolsó napjaiban az egész család együtt legyen. Azokat, akik azt próbálták elmagyarázni, hogy a jelenségnek semmi hatása nincsen, nem egyszer "kommunista bérencnek" kiáltották ki. Korunk emberének azonban már nem elég, ha az ég haragjára hivatkozunk, így általában azzal magyarázzák a jóslatokat, hogy a bolygó tömegvonzása ilyenkor mintegy összeadódik és a megnövekedett árapályerő okozza a katasztrófát." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Táblaavatás. = Újpesti Helytörténeti Értesítő 10. 2003. jún. 2. sz. p. 32. "A Könyves Kálmán Gimnázium kupolájában található csillagvizsgálót - többéves szünet után - 2000-ben avatták fel újra, és nyitották meg a nagyközönség előtt. Egy évvel később az alapító: Kulin György nevét vette fel az obszervatórium. 2003. április 23-án ünnepélyes táblaavatásra került sor. A gimnázium falán a tábla valamennyi érdeklődő számára hirdeti, hogy az épületben található a Kulin György Bemutató Csillagvizsgáló." [AAJ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/2002 V1 (NEAT). = Üstökös Gyorshírek 2003. 1. sz. p. 1. 2003. jan. 4-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/2002 X5 (Huda-Fujikawa). = Üstökös Gyorshírek 2003. 2. sz. p. 1. 2003. jan. 4-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/2001 HT50 (LINEAR-NEAT). = Üstökös Gyorshírek 2003. 5. sz. p. 1. 2003. júl. 28-i dátummal. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Comet C/2002 T7 (LINEAR). = Üstökös Gyorshírek 2003. 6. sz. p. 1. [KSZ.]

KISS Domokos Dániel: Az Uránia száz éve. = Valóság 46. 2003. jan. 1. sz. pp. 66-77. Kövesligethy Radó egyik alapítója az Uránia Tudományos Szinháznak és az első előadók egyike. pp. 66-68., 72-73., 76. [SRG.]

KAPOSI Márton: A magyar Dante-kutatások helyzete az ezredfordulón. = Valóság 46. 2003. szept. 9. sz. pp. 89-90. Ponori Thewrewk Aurél Divina astronomia - csillagászat Dante műveiben című kötetének ismertetése. [SRG.]

Csillagok nyomában járnak. = Vas Népe 48. 2003. jan. 21. p. 8. [SRG.]

TERSZTYÁNSZKY Krisztina: Csillagok nyomában járnak. Az egyesület tevékenységébe a kutatómunka és az ismeretterjesztés egyaránt belefér. = Vas Népe 48. 2003. jan. 21. 17. sz. p. 8. Az 1989-ben alakult Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület munkájáról. Csoportképpel. [SRG.]

Csillagászati előadás. = Vas Népe 48. 2003. márc. 5. 54. sz. p. 8. Vértes Ernő "Űrrepülőgéppel a világűrben" címmel Csepregen tartott előadást márc. 3-án. [SRG.]

Nem éri kár a Kámoni Arborétumot. Felújítják a kultúrházat, felmérik az utak állapotát. = Vas Népe 48. 2003. márc. 12. 60. sz. p. 4. A Béke téri Gothard kastély sorsáról. [SRG.]

A Hold meghódítása. Bázisok lesznek az égitesten? = Vas Népe 48. 2003. márc. 18. 64. sz. p. 7. Vértes Ernő rumi előadásáról. [SRG.]

Megyei pályázatok. = Vas Népe 48. 2003. máj. 6. p. 7. A hegyhátsáli Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány megemlítésre került. [TUV.]

Sarló alakban kel fel a Nap. = Vas Népe 48. 2003. máj. 28. p. 8. Fénykép. A 2003. május 31-i részleges napfogyatkozás. [TUV.]

Fogyott a Nap. = Vas Népe 48. 2003. jún. 11. p. 8. Fénykép a 2003. május 31-i hajnali részleges napfogyatkozás hegyhátsáli megfigyeléséről. [TUV.]

Kerekező csillagászok. Az útjukba eső megfigyelőállomásokon néznek körbe. = Vas Népe 48. 2003. júl. 9. mell. Körmend, Szentgotthárd, Vasvár. p. 8. Fénykép. Az ORACSBITU indulása Hegyhátsálról. [TUV.]

Csillagászati séta. = Vas Népe 48. 2003. júl. 31. 177. sz. p. 4. A Béke térről induló herényi, kámoni csillagászati sétát holnap délután Vértes Ernő vezeti. [SRG.]

Égi csodák, tünemények. = Vas Népe 48. 2003. aug. 8. 184. sz. p. 4. Őriszentpéteren ma nyílik a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Égre néző szemek című fotókiállítása. Augusztus 8-tól augusztus 22-ig tekinthető meg a Művelődési Ház kiállító termében. Horváth Tibor, Tuboly Vince és Póczek Antal csillagászati fotói. [TUV.]

Csillagászattörténet. = Vas Népe 48. 2003. aug. 21. 194. sz. p. 3. A magyarországi csillagászat 1000 esztendeje címmel háromnapos szakmai konferenciát rendez a Magyar Csillagászati Egyesület és a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. [SRG.]

Csillagászati napok. = Vas Népe 48. 2003. aug. 23. 196. sz. p. 4. A magyarországi csillagászat 1000 esztendeje című szakmai konferenciáról. [SRG.]

A Mars éjszakája. = Vas Népe 48. 2003. aug. 25. p. 16. A "vörös bolygó" rendkívüli földközelségére, augusztus 27-re az alapítványi birtokra szervezett távcsöves bemutatásról szóló híradás. [TUV.]

A Mars éjszakája. = Vas Népe 48. 2003. aug. 26. 198. sz. p. 16. A hegyhátsáli csillagvizsgáló bemutatója aug. 29-én. [SRG.]

Csillagászattörténeti napok. Fény vetült a múlt égi titkaira. Eljutnak a felvidéki templomokba is. = Vas Népe 48. 2003. aug. 27. 199. sz. p. 9. A magyarországi csillagászat 1000 esztendeje című konferencia programjairól. [SRG.]

Közelebb a csillagokhoz. Ötméteres kupolája lesz az új hegyháti obszervatóriumnak. = Vas Népe 48. 2003. szept. 10. 211. sz. p. 9. A csillagvizsgáló 2003. szept. 6-i alapkőletételéről. [TUV.]

Csillagvizsgálót avattak. Az elsődleges szempont az volt, hogy jól elérhető legyen. = Vas Népe 48. 2003. szept. 15. 215. sz. p. 4. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület Kőszegi Helyi Csoportja által létesített kőszegi bemutató csillagvizsgáló avatása. [TUV.]

Nézz az ég felé! Kettős tárlat a művelődési házban. = Vas Népe 48. 2003. okt. 8. mell. Körmend, Szentgotthárd, Vasvár. p. 8. A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány "Égre néző szemek..." című fotókiállítása Vasváron a művelődési házban. [TUV.]

Csillagászati hetek. = Vas Népe 48. 2003. okt. 13. 239. sz. p. 4. Csillagászati előadások Szombathelyen és Kőszegen 2003. okt. 13-30 között. [SRG.]

Csillagászati előadások. = Vas Népe 48. 2003. okt. 14. 240. sz. p. 16. Csillagászati előadások a megyében 2003. okt. 13-30 között. [SRG.]

Az űrkutatásról. = Vas Népe 48. 2003. okt. 28. 251. sz. p. 16. Ma délután űrtechnika-szeminárium a Berzsenyi Dániel Főiskolán. Magyari Béla is előadó lesz. [SRG.]

Égre nézők. = Vas Népe 48. 2003. okt. 29. mell. Körmend, Szentgotthárd, Vasvár. 9. p. A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány "Égre néző szemek..." című fotókiállítása Gersekaráton a művelődési házban. [TUV.]

Középpontban a Mars. = Vas Népe 48. 2003. nov. 5. 257. sz. p. 9. Vértes Ernő a Csillagászati hetek programjairól. [SRG.]

Misztikus égi tünemény. A sarki fény csak ritkán látható a mi szélességünkről. = Vas Népe 48. 2003. nov. 26. mell. Körmend, Szentgotthárd, Vasvár. p. 9. A 2003. november 20-i sarki fényről. [TUV.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. = Vasi Civil Hírlevél 1. 2003. okt. 6. sz. p. 1. Részlet az egyesület alapszabályából. [SRG.]

TÓTH József - SOMKUTHY Ferenc: Parkok a Gyöngyös mentén. = Vasi Szemle 57. 2003. 2. sz. p. 285. "A Gothard-kastély kertje Herényben. Szombathelyi sétánk a herényi városrész szélén álló kastélyparkban kezdődik. A települést 1263-ban említi először oklevél. A Gothard-kastélyt (Béke tér) 1696-1699 között építtette Szalánczy Márton, a megye alispánja. Eredetileg barokk épület volt, melyet a XIX. században a Gothard család Hauszmann Alajos tervei alapján eklektikus stílusban átépíttetett. Az épület északkeleti részén van a csillagvizsgáló torony, ahol 1881-ben Gothard Jenő és testvére berendezték asztrofizikai obszervatóriumukat.
Hajdanán a kastély parkjában több száz termő narancs- és citromfa díszlett a sétányok mentén. A kerthez zöldségkertészet is tartozott. Később e kertből alakult ki az Ungváry faiskola, majd utódja, a PRENOR Kertészeti és Parképítő Vállalat. Ma a kastélyban lakások vannak. A parkban Napóleon hadainak átvonulása idején, 1809-ben az esemény emlékére hársfát ültettek, mely 1932-ben Pauer Arnold leírásában mint hatalmas, terebélyes példány szerepelt." [KSZ.]

Címoldal: Az NGC 6946 jelű extragalaxis. A felvételt Szabó Róbert, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa készítette a Kutatóintézet 1m átmérőjű RCC teleszkópjával BVR szűrőkkel, 2002. nov. 23-án. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Az elektronikus "Vega". = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. A Vega 63. számában jelentik be, hogy a lap nem nyomdai, hanem csak elektronikus formában készül. Így a Vega 63. és 64. számában a szerző neve és a cikk címe mellé oldalszámot és terjedelmet nem tüntetnek fel. Az e-mail mellékleteként vagy floppy lemezen a tagoknak elküldött, valamint később CD-n és az internetes honlapon közzétett két szám tartalmát ezért a cikkek sorrendjében, de az oldalszámokat mellőzve írhattuk le. [KSZ.]

VCSE hírek. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. Új tagtársaink. Csillagászati e-szakkör. Adományozás. Egyesületi összejövetelek. Tagdíjak. Tuboly Vince: Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. [KSZ.]

Egyesületi programok. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. A Vega Csillagászati Egyesület nyári ifjúsági csillagászati tábora Pákán lesz 2003. júl. 27. és aug. 3. között. [KSZ.]

Bevezetés a csillagászatba. 2. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A CCD. 2. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. [KSZ.]

Új Jupiter holdak. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A LMC távolsága. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Z Andromedae. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. [KSZ.]

Megfigyelési ajánlat. Áprilisi Lyridák. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. [KSZ.]

Közgyűlési jegyzőkönyv. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. A Vega Csillagászati Egyesület közgyűlése 2002. márc. 2-án. [KSZ.]

Galéria. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. A 47 Tucanae gömbhalmaz. A Csiga-köd nevű planetáris köd. [KSZ.]

POGÁR Demeter: A csillagos ég közös örökség? = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. Az olasz képviselőház a minap határozatot fogadott el, amely arra kötelezi kormányát, hogy javasolja az UNESCO-nak: nyilvánítsa az emberiség közös örökségének a csillagos eget. A kezdeményezés célja a "fényszennyeződés" világméretű terjedésének megállítása. A Népszabadság, 2003. ápr. 1. sz. p. 18. cikke. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A cirkumpoláris égbolt fényes mély-egei. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. [KSZ.]

A csillagos égbolt. = Vega 13. 2003. ápr. 1.(63.) sz. 2003. ápr. 1-től 2003. dec. 31-ig terjedő időszak látnivalói és adatsorai. [KSZ.]

Címoldal: Fantáziarajz a Cassini űrszondáról, amely a Szaturnuszt fogja vizsgálni 2004-től. = Vega 13. 2003. szept. 2.(64.) sz. [KSZ.]

Szerkesztői levél. = Vega 13. 2003. szept. 2.(64.) sz. [KSZ.]

Látómező. Hajnalok. = Vega 13. 2003. szept. 2.(64.) sz. [KSZ.]

VCSE hírek. = Vega 13. 2003. szept. 2.(64.) sz. Napfogyatkozás-expedíció - 2003. máj. 30-31. (A Vas megyei Velem falutól nem messze találkozott 35 amatőrcsillagász, hogy megfigyeljék a Magyarországról részben látható gyűrűs, részleges napfogyatkozást. A napfogyatkozás különlegességét az adta, hogy már fogyatkozásban lévő Nap kelt fel).; Csizmadia Szilárd: Nyári tábor (A Vega Csillagászati Egyesület, az MCSE Zalaegerszegi Csoportjával közösen szervezte meg idei nyári táborát. A táborra 2003. júl. 27. és aug. 3. között került sor Pákán, Srágli Attila tagtársunk szüleinek házában. A résztvevők száma 21 fő volt).; Egyesületi események.; Új tagjaink. [KSZ.]

Megfigyelések. = Vega 13. 2003. szept. 2.(64.) sz. Holdfogyatkozás 2003. máj. 15/16-án.; Napfogyatkozás megfigyelése 2003. máj. 31-én. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Magyarországi professzionális csillagászati távcsövek. = Vega 13. 2003. szept. 2.(64.) sz. A Szegedi Tudományegyetem csillagvizsgálójának 40 cm-es távcsöve.; A Bajai Csillagvizsgáló 50 cm-es távcsöve.; Az MTA KTM CSKI 50 cm-es piszkéstetői távcsöve.; Az ELTE GAO szombathelyi obszervatóriumában lévő 60 cm-es távcső.; Az MTA KTM CSKI 60 cm-es budapesti távcsöve.; Az MTA KTM CSKI 60 cm-es szabad nyílású (de 90 cm-es tükörátmérőjű) Schmidt-teleszkópja Piszkéstetőn. Magyarország legnagyobb távcsöve: az MTA KTM CSKI piszkéstetői 101,6 cm-es főtükörrel rendelkező távcsöve. [KSZ.]

A VCSE távcsövei. = Vega 13. 2003. szept. 2.(64.) sz. [KSZ.]

Földközelben a Mars. = Vega 13. 2003. szept. 2.(64.) sz. [KSZ.]

KÖNYVES Vera: Stephan-kvintett. = Vega 13. 2003. szept. 2.(64.) sz. Átvéve az ELTE Csillagászati tanszék honlapjáról. [KSZ.]

Címoldal: Az Európai Déli Obszervatórium a dél-amerikai Chilében lévő La Silla hegycsúcson található egyik csillagvizsgálója. = Vega 13. 2003. nov. 25. 3.(65.) sz. p. 1. [SRG.]

VCSE Hírek. = Vega 13. 2003. nov. 25. 3.(65.) sz. pp. 1-4. Új e-mail és honlap címek.; Egyesületi távcsövek kölcsönzése.; Csillagidő 1-3.; Egyesületi események 2003. szept. 6. és nov. 22. között.; VCSE - taglista.; Közgyűlés és "Meteorészlelők Találkozója". [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Alapkő-letétel. = Vega 13. 2003. nov. 25. 3.(65.) sz. p. 4. Hegyhátsáli Csillagvizsgáló alapkőletétele, 2003. szept. 3. [SRG.]

Marsi földcsuszamlások. = Vega 13. 2003. nov. 25. 3.(65.) sz. pp. 4-5. Astronomy 2003. nov. Fordította: Csizmadia Ákos. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Perseidák 2003. = Vega 13. 2003. nov. 25. 3.(65.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Sarki fény Magyarország felett. = Vega 13. 2003. nov. 25. 3.(65.) sz. pp. 6-9. 2003. nov. 20. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Jupiter megfigyelése. = Vega 13. 2003. nov. 25. 3.(65.) sz. pp. 9-13. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: Fedési kettőscsillag megfigyelések eredményei. = Vega 13. 2003. nov. 25. 3.(65.) sz. pp. 13-14. V505 Mon. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: David Malin: A View of the Universe. A VCSE könyvtárának állapota. = Vega 13. 2003. nov. 25. 3.(65.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

Címoldal: A Messier 81 extragalaxis a Göncölszekér csillagképben. = Vega 13. 2003. dec. 30. 4.(66.) sz. p. 1. [SRG.]

Látómező. = Vega 13. 2003. dec. 30. 4.(66.) sz. p. 2. [SRG.]

VCSE Hírek. = Vega 13. 2003. dec. 30. 4.(66.) sz. pp. 2-4. Egyesületi események 2003 decemberben.; Pályázat.; Nyári tábor.; Közgyűlés 2004. febr. 7.; Meteorészlelők találkozója 2004. febr. 7. [SRG.]

Megfigyelések: Vénusz (2003. december). = Vega 13. 2003. dec. 30. 4.(66.) sz. pp. 4-6. Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd 2003. dec. 25. Zalaegerszeg. [SRG.]

Hidrogén-peroxid a Mars légkörében. = Vega 13. 2003. dec. 30. 4.(66.) sz. pp. 6-7. Összeállította: Csizmadia Szilárd. [SRG.]

Megtalálták a Quadrantidák szülőégitestjét. = Vega 13. 2003. dec. 30. 4.(66.) sz. pp. 7-8. Összeállította: Csizmadia Szilárd. [SRG.]

Fontos új kozmológiai eredmények. = Vega 13. 2003. dec. 30. 4.(66.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

          2004.

ACZEL, Amir D.: Isten egyenlete. Einstein, a relativitás és a táguló világegyetem. Ford.: Erdeős Zsuzsanna. [Budapest,] 2004. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft., 227 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektor: Abonyi Iván. [KSZ.]

ANTALNÉ TANKÓ Mária: A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága. [Budapest, 2004. Generál Press Kiadó.] 318 p., 16 színes t. Szakmailag ellenőrizte: Tátrai Zsuzsanna. Forrai Ibolya előszava Budapesten kelt 2004 márciusában. Csillagászat: pp. 16-23. A természeti világ. Égitestek. Nap, imák a naphoz. Hold, imák a holdhoz. Csillagok. Égtájak. Szivárvány. [KSZ.]

BÁNKUTI Zsuzsa - BERKES József - HOLICS László - KOPCSA József - KOTEK László - MEDGYES Sándor - PAÁL Tamás - POÓR István - SCHUSZTER Ferenc - SEBESTYÉN Zoltán - TÓTH Endre - VIDA József: Egységes érettségi feladatgyűjtemény. Gyakorlófeladatok. Fizika. II. Megoldások. Budapest, 2004. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. 252 p. Alkotószerkesztő: Medgyes Sándorné, Tasnádi Péter. Bírálók: Kedves Ferenc, Székelyné Tömböly Zsuzsa, Urbán János. A könyvet az oktatási miniszter a 47.463/2001. számon tankönyvvé nyilvánította. Raktári szám: 81468. Csillagászat: pp. 242-252. [KSZ.]

BECK Mihály: Parajelenségek és paratudományok. Budapest, 2004. Vince Kiadó Kft., Szekszárdi Nyomda Kft 190 p. /Tudomány - egyetem./ Csillagászat: Tudományos előrejelzés a csillagászatban (pp. 63-64.).; Pszeudoracionális eljárások [az asztrológia mint áltudomány] (pp. 72-77.).; Vannak-e hát ufók? (126-129.); Természeti jelenségek közötti koincidenciák [A Holdon a Prinz-kréter közelében Magyarország vízrajzi térképére hasonlító formációk.; Emberi arcra hasonlító hegy a Marson.; A Titius-Bode szabály a bolygóknál.; "Alighanem minden idők egyik legvalószínűtlenebb esete fordult elő 1971-ben, illetve 1982-ben a Connecticut állambeli Wethersfield városkában. 1971 áprilisában egy 327 g tömegű meteorit csapódott be a Donahue család házától egy mérföldnyire. 1982 novemberében viszont egy két és fél kilós meteorit pont a lakásukra zuhant, áttörve a tetőt és a mennyezetet."] (pp. 156-158.). [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló - HARGITAI Henrik - HORVÁTH András - KERESZTURI Ákos - MÉSZÁROS István - SIK András: Kis atlasz a Naprendszerről (7): Bolygófelszíni barangolások. Budapest-Püspökladány, 2004. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Uniconstant Kiadó. 27 p. Azokat az égitesteket mutatja be, amelyekre nemcsak simán leszállt az ember készítette eszköz, hanem abból olyan jármű jött elő, amely mozgása és felszíni barangolása közben kutatómunkát is végzett. Az első mozgó egységek a Hold felszínén végezték munkájukat. Az 1970-es és 1973-as Lunahod robotok és az Apollo expedíciók holdautói: 1971-1972-ben. A Mars volt a másik égitest, ahol mozgó járműveink közlekedtek: az 1997-es Pathfinder rovere a Sojourner és a 2004-es MER roverek: a Spirit és az Opportunity. Az ottani munkálatok és járművek minden fontos adata, térképe, fényképe, mérése, műszerezettsége, navigációs rendszere a kötetben található. [KSZ.]

BERZE NAGY János: Égigérő fa. Magyar mitológiai tanulmányok. Debrecen, 2004. Főnix Könyvműhely, Hektográf Nyomda (Püspökladány). 291 p. /Főnix téka. 10./ Fejezetcímek: A magyar ősvallás eredete. "A világ közepe."; A föld köldöke.; A világ oszlopa.; A világoszlop és a keresztút.; A világ hegye.; A világ fája. A világfa és a népmesék.; A planétaistenek és a moirák. A planétaistenek anyja és a matriarchátus.; A planéták színei: réz, ezüst, arany és gyémánt.;
A forgó várak és a planétaházak.; A világfa-mesék és a sámán szertartása.; A kapuőr és a hétrétegű alvilág.; A világfa gyümölcse.; A világfa és a lakodalmi fák (életfák).; A főisten lakóhelye.; Isten madáralakban. A főisten és a nagy sas.; A világfa és a lelkek hazája.; A szférák zenéje. Az éneklő és zenélő világfa.; A madarak királya.; A planétaistenek és az anyaistennő.; Az anyaistennő és a magyar Mária-kultusz.; Sasfa és bódoganya.; A világ jósfája.; A világfája és a tejtó, az élet és a halál vize.; Összefoglalás.; Jegyzetek. [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: Alapjaiban mi az Univerzum, az ember és az Isten? Egy új szempont szerinti vizsgálat eredményeinek összegzése. Pécs, 2004. A szerző magánkiadása. 48 p. [KSZ.]

BOGLÁRI Ferenc: Nem volt Ősrobbanás! Egy újszerű vizsgálat eredményeinek összegzése. Pécs, 2004. A szerző magánkiadása. 32 p. [KSZ.]

Bolygónk és a világegyetem. Reader’s Digest családi tudáspróba. Ford.: Sóskuthy György. Közrem.: Gesztesi Albert. Budapest, 2004. Reader’s Digest Kiadó Kft., Nyomdai előkészítés: WOW Graphic Kft. Budapest. Printed and bound by Printed Portugesa Rio De Mouro (Portugal). 168 p. Szakmailag ellenőrizte: Gesztesi Albert. Csillagászat: pp. 1-62., 124-131., 146-147. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Látványos égi jelenségek 2005-2006. Dunaszerdahely, 2004. Nap Kiadó, GRAFIS Kft., VALEUR Kft. nyomda, 70 p. [HAI.]

CEMAN, Róbert - PITTICH, Eduard: Csillagok - Galaxisok. Ford.: Zirig Ferenc. Bratislava - Szentendre, 2004. Mapa Slovakia Plus s.r.o. - Geobook Hungary Kiadói és Kereskedelmi Kft., Kossuth Nyomda (Budapest). 288 p. /Csillagászati enciklopédia. Rekordok. A Világegyetem. 2./ Lektorálta: Orha Zoltán. [KSZ.]

CHAPMAN, Allan: Istenek az égen. Csillagászat, vallás és kultúra az ókortól a reneszánszig. Ford.: Tamás Gábor. [Debrecen, 2004.] Gold Book Kft., Kinizsi Nyomda Kft. (Debrecen) 319 p., 8 színes t. Szakmailag ellenőrizte: Békési József. [KSZ.]

CRANE, Nicholas: Mercator. Az ember, aki föltérképezte a bolygót. Ford.: Sajó Tamás. Budapest, 2004. HVG Kiadói Rt., Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. 416 p. /HVG könyvek./ A szerző előszava Londonban kelt 2002. márciusban. A könyv nagyrészt a térképészettel kapcsolatos, de sok helyen csillagászati vonatkozásai vannak. Főként: pp. 78-81., 84-88., 98-102., 265-270. [KSZ.]

DALOS Endre - HEVESI Zoltán - SZENTMÁRTONI Béla: Az én világom. 4. A mély-ég objektumok. Kaposvár - Paks, 2004. Új Faváz Kft. (Bóly) Nyomda. 160 p. /A DRACO különkiadása./ Az előszó kelt Pakson 2004. november havában. Ellenőrizte: Dalos Endre, Hevesi Zoltán, Vigh Lajos. A könyv alapja Burnham’s Celestial Handbook-ja, a BHC, melyből a csillagképenkénti mély-ég objektumokat fordította: Szentmártoni Béla. pp. 40-152. [KSZ.]

DÁMNÉ ERDEI Gabriella: Csillagászati földrajzi ismeretek és tanításuk a környezetismeret-természetismeret tantárgyban. Jegyzet. Debrecen, 2004. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Természettudományi Tanszék, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola sokszorosító üzeme (Debrecen). 238 p. Változatlan utánnyomás. Szakmai lektor: Szabó József. Anyanyelvi lektor: Szikszainé Nagy Irma. [KSZ.]

DANCSÓ Béla: Holdséta. A Holdra szállás története. [Budapest,] 2004. Novella Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. 591 p. [KSZ.]

Dr. Zétényi Endre. Engem a fénylő Nap... Szerk.: Zétényi Zoltán. Budapest, 2004. 2Z Fotó & Média Kiadó, Nyomta a Timp Kft. 32 p. Zétényi Endre (1904-1993) egri főiskolai tanár és csillagászati ismeretterjesztő élete és munkássága képekben, dokumentumokban, különböző cikkeinek újraközlésével. A születésének 100. évfordulójára készült kiadvány. [KSZ.]

DUNLOP, Strom - TIRION, Wil: Csillagközi kalauz. Ford.: Szentgyörgyi József. Budapest, 2004, Magyar Könyvklub Rt., Next-Door Bt., BLV-Print (Szlovákia) nyomda. 256 p. Szakmailag ellenőrizte: Orbán Ádám. A csillagképek ismertetése és térképeinek atlasza (pp. 144-247.) betűrendben. [KSZ.]

Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. 733 p. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ Az anyaggyűjtésben közreműködött: Ipach Ildikó, Perjámosi Sándor, Láng Veronika. [KSZ.]

A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. 169 p., 8 színes t., 10 fekete-fehér t. [KSZ.]

FEYNMAN, Richard P.: Hat majdnem könnyű előadás. Einstein relativitáselmélete, szimmetriák, téridő. Ford.: Bozóki Éva, Bozóki György, Nagy Elemér, Gajzágó Éva. [Budapest,] 2004. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 158 p. Szaklektor: Király Péter. Feynman előszava (pp. xvii-xxi) 1963 júniusában kelt. Roger Penrose bevezetője (pp. ix-xvi) 1996 decemberében kelt. Csillagászati kapcsolatú részek: Ötödik előadás. Téridő (pp. 97-114.). Hatodik előadás. Görbült tér (pp. 115-149.) [KSZ.]

GÁBRIS Gyula - MARIK Miklós - SZABÓ József: Csillagászati földrajz. Egyetemi tankönyv. Szerk.: Gábris Gyula. 9. bőv. kiad. Budapest, 2004. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Korrekt Nyomdaipari Kft. 338 p. Lektorok: Borsy Zoltán, Érdi Bálint, Köves József. [KSZ.]

GAARDER, Jostein: A narancsos lány. Ford.: Szöllősi Adrienne. Szerk.: Gábor Anikó. Budapest, 2004. Animus Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. 157 p. Szentimentális regény, a Hubble Űrtávcsővel való kapcsolódásokkal. [KSZ.]

GINGYIKIN, Szemjon Grigorjevics: Történetek fizikusokról és matematikusokról. Ford.: Baran Sándor, Czifrik Xénia, Krámli András, Major Péter, Schultz György, Simonovits András, Zaválnij Bogdan. 2. jav. kiad. Budapest, 2004. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., Naszály Print Kft. nyomda. 448 p. A szerző előszava Princetonban kelt 2001. febr. 11-én. A szerző előszava a magyar kiadáshoz New Yerseyban kelt 2004. okt. 4-én. Csillagászat: Két történet Galileiről. A mozgás törvényeinek felfedezése. A Medici-bolygók. Olfa Römer sejtése (pp. 49-103.); Joseph-Louis Lagrange (pp. 251-284.); Pierre-Simon Laplace. (pp. 285-301.); A matematikusok fejedelme [Gauss. Benne: Kisbolygók.] (pp. 303-355.); Roger Penrose komplex világa. (pp. 431-448.). [KSZ.]

GLEICK, James: Káosz. Egy új tudomány születése. Ford.: Szegedi Péter. 3. kiad. Budapest, 2004. Göncöl Kiadó. Széchenyi Nyomda Kft. (Győr) 359 p. Szerkesztette és a fordítást az eredetivel egybevetette: Seres Iván. Az 1999-es kiadással teljesen azonos, lényegében utánnyomás 2004. évszámmal. Több csillagászati vonatkozással. Például: pp. 69-71. (A Jupiter nagy vörös foltja); pp. 173-181. (égimechanika, gömbhalmazok, galaxisok). [KSZ.]

GÖŐZ Lajos: Az ember térben és időben. Tájékozódás a földön, a vízen, a levegőben és a csillagos égbolton. Geokronológia és biokronológia. A tájékozódás biológiai, fiziológiai és anatómiai alapja. Nyíregyháza, 2004. Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Kara, Bessenyei Könyvkiadó, Bessenyei Könyvkiadó nyomdája. 187 p. Lektorálta: Hanusz Árpád. Teljes egészében csillagászati illetve csillagászati földrajzi könyv. [SRG.]

GRANDPIERRE Attila: Életünk és a Mindenséget átható rend. Budapest, 2004. Barrus Könyvkiadó Kft., Kaposvári Nyomda Kft. 270 p. [KSZ.]

Gondolkodjunk, ha már vagyunk! Válogatás a székesfehérvári szkeptikus konferenciák előadásaiból. Szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán. Székesfehérvár, 2004. Szabadművelődés Háza. 162 p. /Szabadművelődési fóliánsok. 2./ Lektorálta: Nagy Rezső. Tóth László 2004. novemberi előszavával. Trupka Zoltán bevezetőjével.
A Szkeptikusok Országos Találkozója közül az első 1995. okt. 28-án (Előadások a kozmikus mitológiából), a második 1996. okt. 26-án (New Age vagy elektronikus középkor?), a harmadik 1997. okt. 25-én (Veszélyeztetett jövőnk), a negyedik 1998. okt. 17-én (A tudomány határán innen és túl), az ötödik 1999. nov. 11-én (Ezredforduló a babona jegyében?), a hatodik 2000. nov. 11-én (Új évezred - régi babonákkal),a hetedik 2001. nov. 17-én (A Földön belüli élettől a Földön kívüli életig), a nyolcadik 2002. nov. 23-án (Természet és gyógyászat), a kilencedik 2003. okt. 26-án (Felmossuk-e a lépcsőházat?), a tizedik 2004. nov. 13-án (A démonok köztünk vannak) volt. A kötet a rendezvényeken történteket írja le és válogatást ad az előadásokból. [KSZ.]

GRIBBIN, John: Schrödinger kiscicái és a valóság keresése. Ford.: Both Előd. Budapest, 2004. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 349 p. /Talentum tudományos könyvtár./ A borító alcíme: A kvantummechanika rejtélyeinek nyomában. A Schrödinger macskája című könyv folytatása. Lektor: Abonyi Iván. [KSZ.]

GRIBBIN, John: A tudomány története 1543-tól napjainkig. Ford.: Both Előd. Budapest, 2004. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 593 p. Lektorálta és a magyar nyelvű kiadványok irodalmát összeállította: Gazda István. A természettudományok európai története. Benne több csillagász élete, munkássága: Kopernikusz (pp. 22-31.), Thomas és Leonard Digges (pp. 32-33.), Bruno (pp. 34-35.), Tycho (pp. 48-62.), Kepler (pp. 62-78.), Galilei (pp. 83-110.), Descartes (pp. 113-123.), Huygens (pp. 123-130.). Robert Hooke (pp. 150-162.), Edmond Halley (pp. 162-171., 189-198.), Isaac Newton (pp. 172-188.), John Flamsteed (pp. 162-197.) Thomas Wright, William és Caroline Herschel, Pierre Simon Laplace, Fraunhofer, Michelson, Morley, Einstein, Minkowski, Milankovic, Hertzsprung, Russel, Eddington, Leavitt, Hale, Humason, Hubble, de Sitter, Friedmann, Lemaitre, Gamow, Hoyle, Bondi, Gold, Alpher, Herman, Penzias, Wilson. [KSZ.]

HACK Frigyes - FÜLÖP Ferenc - KUGLER Sándorné - RADNAI Gyula - URBÁN János - SZABADOS László - NEMERKÉNYI Antal - BALÁZS Lóránt - BÜKI András: Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok. Matematika, informatika, fizika, csillagászat, földrajz, kémia. 1. kiad. 2004. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Alföldi Nyomda (Debrecen). 368 p. Raktári szám: 16129. Lektorok: Fried Katalin, Hegyi Györgyné, Lukács Judit, Zsakó László, Bánkuti Zsuzsa, Radnai Gyula, Boksay Zoltán, J. Balázs Katalin, Répás László, Villányi Attila. A csillagászati részek szerzője: Szabados László. A csillagászati részek szerkesztője: Gerhardtné Rugli Ilona. Csillagászat: pp. 164-170. (fénytan);
pp. 251-264. (Csillagászat. A legfontosabb csillagászati állandók és mértékegységek. A Nap, a Föld és a Hold legfontosabb adatai. A Naprendszer nagybolygóinak fizikai és pályaadatai. Holdak a Naprendszer bolygói körül. A legnagyobb kisbolygók. A legközelebbi csillagok. A szabad szemmel látható legfényesebb csillagok. A csillagképek neve és rövidítése. A Tejútrendszer fontosabb jellemzői. A leggyakoribb kémiai elemek előfordulási aránya az univerzumban. A Föld néhány adata. A Nap delelési szöge nevezetes szélességeken napéjegyenlőségek és napfordulók idején. A Nap delelési szögének kiszámítási módja az északi szoláris mérsékelt övezetben a napéjegyenlőségek és napfordulók idején); p. 291. (Az atomok relativ gyakorisága a Világegyetemben). [KSZ.]

HALÁSZ Tibor - JURISITS József - SZŰCS József: Fizika 11. Rezgések és hullámok. Modern fizika. 2. kiad. Szeged, 2004. Mozaik Kiadó, Dürer Nyomda Kft (Gyula). 183 p. /A természetről tizenéveseknek./ Bírálók: Molnár Miklós, Moróné Tapody Éva, Szatmáry Károly, Hilbert Margit. Engedélyszám: 14061-1/2003. Jelzet: MS-2623. Csillagászat: pp. 67-95. (fénytan); pp. 163-171. (csillagászat, csillagok fejlődése, a világegyetem szerkezete), p. 174. (csillagászat összefoglalása). [KSZ.]

HAWKING, Stephen: Az idő rövid története. Az Ősrobbanástól a fekete lyukakig. A felújított kiadás illusztrált változata. Ford.: Molnár István, Egri Győző. [Budapest] 2004. Akkord Kiadó Kft., Tördelés: Idea Fontana Kft., Printed in Slovakia. 256 p. A kiadás szövege megegyezik az ötödik, felújított és átdolgozott (2003-as Akkord Kiadó) kiadás szövegével, de 240 színes fényképpel, rajzzal, számítógépes grafikával illusztrálva. [KSZ.]

A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). 250 p. [KSZ.]

HOPPÁL Mihály - JANKOVICS Marcell - NAGY András - SZEMADÁM György: Jelképtár. Budapest, 2004. Helikon Kiadó, Dürer Nyomda Kft. 344+6 p. Csillagászati fogalmak rövid magyarázatával. [SRG.]

HORÁNYI Gábor: Magyar világjárók újabb kalandjai. [Budapest,] 2004. Új Palatinus-Könyvesház Kft., Séd nyomad Kft. (Szekszárd). 159 p. Csillagászat: pp. 84-87. Lendl Adolf (1862-1942) élete (1888-ban Herman Ottóval Vardőn kutatta Hellék nyomait).; pp. 90-91. Bogdanich Imre Dániel (1762-1802) élete (csillagászati észleléseket és hazai földrajzi koordinátaméréseket végzett).; pp. 104-107. Nagy Károly (1797-1868) élete (csillagászati munkássága és amerikai utazása).; pp. 114-115. Szentmártonyi Ignác (1718-1793) élete (Hell tanítványa, a portugál uralkodó királyi csillagászaként Dél-Amerikában határkitűzéseket végzett).; pp. 148-151. Weinek László (1848-1913) élete (holdrajzai, utazása a Kerguelen-szigetekre az 1874-es Vénusz-átvonulás észlelésére). [KSZ.]

HOSKIN, Michael: A csillagászat története. Ford.: Straky Zoltán. [Budapest,] 2004. Magyar Világ Kiadó, Gyomai Kner Nyomda Rt. 135 p. /Summa./ [KSZ.]

HUNNIVÁRI Zoltán: Hungár naptár. A 200 év, amely megrendíti a világot. Budapest, 2004. Transtrading Ltd. (Larnaca) 269 p. Két (magyar és angol) nyelvű szöveggel. A könyv egy része csillagászati, naptártörténeti: Az idő fogalma és annak mérése. Az időszámítás rendje, a naptár. A szökőévek rendszerének logikája és matematikája. A Gergely-naptár. A régi római naptár. A Julián naptár (pp. 35-221.), a további részeiben annak hipotézise van, hogy időszámításunkba 198 fiktív (meg nem történt) évet betoldottak Julius Caesar és Gergely pápa ideje közé - valószínűleg 1000 elé. Mindehhez régi krónikákban leírt napfogyatkozásokat és holdfogyatkozásokat elemez (pp. 151-171.). [KSZ.]

JÁKI Szaniszló: A fizika látóhatára. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Kinizsi Nyomda (Debrecen). 576 p. A szerző előszava 1965 augusztusában kelt az 1966-os kiadáshoz. A szerző előszava 1992 márciusában kelt az 1992-es kiadáshoz. A szerző előszava 1996 májusában kelt az 2004-es magyar fordításhoz. Utóbbiban írja Jáki Szaniszló: "A jelen mű magyar fordítását Jáki Zénó, bencés fizikatanár fivérem kezdte a hetvenes években. Természetesen szó sem lehetett a mű megjelenéséről magyarul. Fordítását három évvel ezelőtt dolgozta át Scholtz László, győri fizikatanár barátom."
A könyv fejezetcímei: A fizika fő világképei. Az organisztikus világkép. A mechanizmust tükröző világkép. A világ mint a számok modellje. A fizikai kutatás központi témái. Az anyag rétegei. A kozmosz határai. A precizitás borotvaéle. A fizika és más tudományok. A fizika és a biológia. A fizika és a metafizika. A fizika és az etika. A fizika és a teológia. Mester vagy szolga a fizika? A fizika sorsa a szcientizmusban. A fizika helye az emberi kultúrában. Valamennyi fejezetben a "fizika" tudományán belül bőven ismerteti a csillagászati és csillagászattörténeti vonatkozásokat. [KSZ.]

JÓNÁS Ilona - KOVÁCS Lászlóné - VÍZVÁRI Albertné: Földrajz. 9. Kozmikus és természetföldrajzi környezetünk. 4. kiad. Szeged, 2004. Mozaik Oktatási Stúdió, Dürer Nyomda Kft. (Gyula) 192 p. /A természetről tizenéveseknek./ Bírálók: Abonyiné Palotás Jolán, Keveiné Bárány Ilona, Szatmáry Károly, Szöllősy László. Engedélyszám: TTI-49498-KT/2001. Raktári szám: MS-2621. Csillagászat: pp. 9-42. [KSZ.]

KERROD, Robin: A világegyetem. Galaxisok, üstökösök, meteorok. Ford.: Both Előd. Budapest, 2004. Park Könyvkiadó. Printed in Slovakia. 63 p. /Szemtanú. 56./ Szerkesztette és szakmailag ellenőrizte: Abonyi Iván. [KSZ.]

  KUN Mária: Közeli csillagkeletkezési régiók optikai, infravörös, rádiócsillagászati vizsgálata. Értekezés az MTA doktora cím megszerzéséért. Budapest, 2004. Fejezetcímek: Bevezetés (pp. 1-2.).; Csillagkeletkezési régiók (pp. 3-13.).; Csillagkeletkezési régiók alapvető adatainak és jellemzőinek meghatározása. (pp. 15-39.).; A Cepheus flare óriás molekulafelhő-együttes (pp. 31-72.).; Kisebb csillagkeletkezési régiók (pp. 73-104.).; Összegzés és távlatok (p. 105.).; Köszönetnyilvánítás (p. 107.).; Irodalomjegyzék (pp. 109-114.). [HAI.]

LAVIOLETTE, Paul A.: Az ősrobbanáson túl. Ami a Nagy Durranás mögött van. Az ókori mítoszok és a folyamatos teremtés tudománya. Ford.: Oszbach György. Pécs, 2004. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Kinizsi Nyomda Kft. Debrecen. 407 p. [KSZ.]

MAKÁDI Mariann - TARACZKÖZI Attila: Atlasz alsó tagozatosoknak. Kukkancs és Szippancs kalandjai a Földön. Budapest, 2004. Stiefel Eurocart Kft. 51 p. Cikkszám: SL-005. Csillagászat: pp. 3-12. Vannak-e testvérei a Földnek? Milyennek látszik lakóhelyünk a magasból? Honnan tudjuk, hogy milyen a Föld? Telnek-múlnak az évek. Miért váltakoznak a napszakok? Mutassatok irányt! Válasszunk magunknak csillagot! [KSZ.]

MARSIGLI, Luigi Ferdinando: Danubius Pannonico-Mysicus tomus I. A Duna magyarországi és szerbiai szakasza. Deák Antal András: A Duna fölfedezése. [Budapest,] 2004. Vízügyi Múzeum, Leveltár és Könyvgyűjtemény. Nyomdai munkák: Avaloni Kft. (Budapest) 439 p. Szakmai lektorok: Bartha Lajos és Czigány István. Nyelvi lektorok: Révész Mária és Alice Choyke. Hiller István előszavával. A könyv első részében (pp. 7-160.) Deák Antal András: A Duna fölfedezése című tanulmánya olvasható magyar és angol nyelven. Benne csillagászat: p. 16.; p. 40.; pp. 41-42.; pp. 56-62. (csillagászati segédeszközök, barátjának Cassininak tanácsai a csillagászati helymeghatározásra, Georg Christoph Eimmart nürnbergi csillagász, segédje Johann Christoph Müller a csillagászati megfigyelésekben, települések földrajzi szélességei, az asztronómiai rész, holdfázis rajza).
A könyv második részében [mai: pp. 161-344., korabeli 96 p. nem folyamatos oldalszámozással] Luigi Ferdinando Marsigli: Danubius Pannonico-Mysicus tomus I. (A Duna magyarországi és szerbiai szakasza) első kötetének teljes kiadása látható hasonmás formában. Az 1726-ban Amszterdamban Uytwerf és Changuion által kiadott latin nyelvű mű (DANUBIUS PANNONICO-MYSICUS, Observationibus GEOGRAPHICIS, ASTRONOMICIS, HYDROGRAPHICIS, HISTORICIS, PHYSICIS PERLUSTRATUS Et in sex Tomos digestus AB ALOYSIO FERD. COM MARSILI Socio Regiarum Sccietatum Parisiensis, Londinensis, Monspeliensis. TOMUS PRIMUS. M. D. CC. XXVI.) ebben a részében vannak 28 oldalon Marsigli csillagászati észlelései, amelyeket hazánkban végzett (1696-ban földrajzi szélesség mérések állócsillagok delelései alapján, a jupiterholdak elhelyezkedésének rajzai, a Merkúr-átvonulás észlelése 1697-ben, a Hold távcsöves képe különböző holdfázisoknál az 1696-os év során). Az eredeti mű 43x59 cm-es, ezen hasonmás kiadás 21x30 cm-es méretű.
A könyv harmadik részében (pp. 345-433.) van Luigi Ferdinando Marsigli: Danubius Pannonico-Mysicus tomus I. (A Duna magyarországi és szerbiai szakasza) első kötetének szövege latinból magyar nyelvre fordítva, Deák Antal András fordításában. Itt a képeket nem közlik újra, de a szöveget és a táblázatokat igen. Csillagászat: pp. 349-350. (előszó); pp. 380-397. (Az állócsillagok delelési magasságai és a belőlük levezetett pólus magasságok 1696. Bécsben, Budán, Baján, a Duna és a Dráva találkozásánál, Szegeden, Titel közelében, Szolnokon, Egerben, Budán egy másik alkalommal.; A Nap delelési magasságai Bécs, Baja, Dráva torkolatánál, Szeged, Titel közelében, Szolnok, Eger, Buda.; Jupiter és holdjainak észlelése Bécs, Buda, kb. 4 mérföldnyire Buda alatt, egy szigeten Tulma [Tolna?] alatt, Baja, Dráva torkolatánál, Szeged, Zenta, Zerna [Cserna], Titel közelében.;
A Nap előtt áthaladó Merkúr észlelése, amelyet 1697. november 3-án reggel, derült égboltnál elvégezni Fortuna megengedni kegyeskedett (Bécsben).; Az égitest archetípusát alapul véve megrajzolt holdfázisok. 16 holdrajz, a fázisuk szerinti sorrendben Bécsben, Sabliában [Zablaj], Szegeden, Szolnokon, Udvar közelében, Titel közelében, Egerben megfigyelve 1696. júl. 9. és 1696. nov. 28. között. [KSZ.]

A Merkúr bolygó térképe 1:17 800 000. Az ismert és "ismeretlen" félteke alakzatainak feltüntetésével. Teljes névanyaggal és a nevek magyarázatával. Magyar kiadás. Ford. és szerk.: Hargitai Henrik. Budapest - Moszkva - Drezda, 2004. Eötvös Loránd Tudományegyetem Planetológai Kör, Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport. [2 p.] 83x59 cm-es méretű kétoldalas térkép, 10 részre hajtogatva. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. 336 p., 4 t. Közreműködött: Jean Meeus, Sárneczky Krisztián. Szakmailag ellenőrizte: Kun Mária, Szabadi Péter. [SRG.]

MOLNÁR László: Fizika a 7. osztály (a 13 éves korosztály) számára. 3. kiad. Celldömölk, 2004. Apáczai Kiadó, Kaloprint Nyomda Kft. (Kalocsa) 179 p. Lektorálta: Kovács László. Jelzet: AP-783/3. A tankönyvvé nyilvánítási engedély száma és kelte: TTI-23762-KT/2002. Csillagászat: pp. 44-49. (A gravitációs kölcsönhatás, Newton törvényei, a bolygók mozgásáról, Kopernikusz, Kepler törvényei), pp. 93-95. (Galilei, Newton, Eötvös Loránd). [KSZ.]

MOLNÁR László: Fizika munkafüzet a 8. osztály (a 14 éves korosztály) számára. Celldömölk, 2004. Apáczai Kiadó, MESTERPRINT Kft. 64 p. Lektorálta: Kovács László. Jelzet: AP-885. Csillagászat: pp. 47-64. (fénytan) [KSZ.]

MOLNÁR László: Fizika a nyolcadik osztály (a 14 éves korosztály) számára. Celldömölk, [2004. ] Apácai Könyvkiadó, Omni-Art Kft., MESTERPRINT Kft. 157 p. Lektorálta: Kovács László. Jelzet: AP-884. Csillagászat: pp. 107-135. (fénytan) [KSZ.]

MOLNÁR László: Tanári kézikönyv a 8. osztályos fizika tantárgy tanításához. Celldömölk, 2004. Apáczai Kiadó Kft., Szineztézia Bt., Mesterprint Kft. 142 p. Jelzet: AP 880. A kiadó és a szerző 2003. szept. 25-i előszavával. Csillagászat (fénytan): 14-20., 101-120., 127-130. [KSZ.]

Mondd meg, hogy...? Érdekességek a történelem, a biológia, az űrkutatás és az általános műveltség köréből. Ford.: Bank Szilvia. Pécs, 2004. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. 207 p. /Izgalmas kérdések - meglepő válaszok./ Csillagászat: pp. 174-207. [KSZ.]

Mondd meg, hogyan...? Érdekességek a biológia, a csillagászat, az őslénytan, a történelem és az általános műveltség köréből. Ford.: Bank Szilvia. Pécs, 2004. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. 207 p. /Izgalmas kérdések - meglepő válaszok./ Csillagászat: p. 81.; p. 87.; pp. 108-109.; pp. 124-139. [KSZ.]

Mondd meg, hol...? Érdekességek a történelem, a biológia, a földrajz, a csillagászat és az általános műveltség köréből. Ford.: Bárdos Éva. Pécs, 2004. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. 207 p. /Izgalmas kérdések - meglepő válaszok./ Csillagászat: pp. 198-207. [KSZ.]

Mondd meg, mi...? Érdekességek a földrajz, a biológia, a csillagászat, a történelem és az általános műveltség köréből. Ford.: Mike Veronika. Pécs, 2004. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. 207 p. /Izgalmas kérdések - meglepő válaszok./ Csillagászat: pp. 6-9.; p. 11.; pp. 106-139.; p. 178. [KSZ.]

Mondd meg, miért...? Érdekességek a biológia, a földrajz, a csillagászat, a történelem és az általános műveltség köréből. Ford.: Bank Szilvia. Pécs, 2004. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. 207 p. /Izgalmas kérdések - meglepő válaszok./ Csillagászat: pp. 96-97.; pp. 106-124. [KSZ.]

Mondd meg, mikor...? Érdekességek a tudomány- és technikatörténet, a biológia, a csillagászat, a történelem és az általános műveltség köréből. Ford.: Bank Szilvia. Pécs, 2004. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. 207 p. /Izgalmas kérdések - meglepő válaszok./ Csillagászat: p. 26.; p. 35.; pp. 74-77.; p. 94.; p. 184. [KSZ.]

MUCSI László: Műholdas távérzékelés. A távérzékelés fizikai alapjai, meteorológiai, erőforrás-kutató műholdak, mikrohullámú rendszerek. Szeged, 2004. Libellus. 237 p., 8. színes t. [SRG.]

"Mutassatok utat..." Népdalok,balladák,versek csillagmítoszi keretben. Szerk.: Farkas Zoltán. Debrecen, 2004. Főnix Könyvműhely, Hektográf Nyomda (Püspökladány). 82 p. /Főnix Könyvek.58./ [KSZ.]

Műholdas helymeghatározás. Szerk.: Ádám József, Bányai László, Borza Tibor, Busics György, Kenyeres Ambrus, Krauter András, Takács Bence. [Budapest,] 2004. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar, Műegyetemi Kiadó. Nyomta és kötötte: Grafika Press Rt. 458 p. Egyetemi tankönyv. Azonosító: 95048. Lektorok: Fejes István, Husti György, Pap László. A szerkesztők előszava 2004 januárjában kelt Budapesten. Közreműködtek (szerzőként, szerzőtársként, lektorként) még: Bácsatyai László, Csepregi Szabolcs, Frey Sándor, Gálik Loránd, Grenerczy Gyula, Havasi István, Ijjas Gábor, Józsa János, Király Géza, Nagy Sándor, Papp Erik, Síkhegyi Ferenc, Sipos György, Szentpéteri László, Szűcs László, Tamás János, Varga József. Csillagászat: pp. 15-18.; pp. 23-25.; pp. 61-109. [KSZ.]

NEMERKÉNYI Antal - SÁRFALVI Béla: Általános természetföldrajz a gimnáziumok 9. évfolyama számára. 4. kiad. Budapest, 2004. Nemzeti Tankönyvkiadó, Kossuth Nyomda Rt. 256 p. Csillagászat: Helyünk a világegyetemben. pp. 11-34. [SRG.]

PÁSZTOR Emília: Földvárak és sírhalmok a Dunántúlon. Régészeti útikalauz. Kecskemét, 2004. Magistratum Stúdió. 99+99 p. Az archeoasztronómiával foglalkozó régész-csillagász régészeti kötete. Angol fordításban is. [REZ.]

PHILLIPS, Cynthia - PRIWER, Shana: A csillagászat mindentudó nagykönyve mindenkinek. Tiéd lehet a világmindenség! Fedezd fel az univerzum titkait! Ford.: Bank Szilvia. Pécs, [2004.] Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Kinizsi Nyomda Kft., XII + 288 p. /Mindentudó./ Ebben a könyvben jelent meg először nyomtatásban "A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája" kifejezés: p. 259. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Nyugatosok. Hadifogoly-emlékezések. Ember(ség)próbák szögesdrót mögött. Budapest, 2004. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, debreceni Kinizsi Nyomda, 160 p. /Mundus-emlékiratok./ Visszaemlékezése a II. világháború utolsó időszakára, és az azt követő nyugat-európai hadifogságára. [KSZ.]

REES, Martin: Ütött az utolsó óránk? Egy tudós figyelmeztetése: Milyen mértékben fenyegeti a terror, a tévedés és a környezeti katasztrófa az emberiség jövőjét itt a Földön - és a Földön kívül? Ford.: Márkus János. Budapest, 2004. Athenaeum 2000 Kiadó, Alinea Kft., Szekszárdi Nyomda. 158 p. /Világegyetemek titkai./ Csillagászat: pp. 74-79., 122-141. [KSZ.]

RIDPATH, Ian: Égi kalauz. Egyszerű útmutató a csillagképek azonosításához. Ford.: Lukács Gyula Zsolt. Budapest, 2004. Trivium Kiadó. Készült Szlovákiában. 256 p. /Fürkész könyvek. Zsebben a tudás - tenyérben a világ./ Illusztrálta: Will Tirion. Betűrendben a csillagképek ismertetése és térképe. A csillagokat 6,0 magnitúdóig ábrázolja. A csillagokat görök kisbetű helyett (helytelenül) latin kisbetűvel jelöli. [KSZ.]

S. TÓTH László - SCHMIDT Egon - S. CSÓKA Eszter - BALÁZS Anna - B. MÉHES Vera: Minden napra egy kérdés. Szerk.: Dornbach Mária. 10. kiad. Budapest, 2004. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Rt. 103 p. A szerzők 1987-ben írták az eredeti szöveget. A könyv első kiadása 1994-ben volt. Csillagászat: pp. 6-25. S. Tóth László: Égről és Földről. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Naptártörténet. [Püspökhatvan,] 2004. CD-ROM. Az anyag az Idők-korok-naptárak (Budapest, 1993. TIT Uránia Csillagvizsgáló) és a Naptártörténeti kislexikon (Budapest, 1999. FIESTA - SAXUM) javított, átdolgozott és jelentősen bővített változata. Ez az anyag a "Computer Panoráma" folyóirat 2004. 11. lapszámának 1. számú CD-melléklete lett. [KSZ.]

SIMON Tamás: Csillagászat. 4. kiad. Budapest, 2004. Független Pedagógiai Intézet, Pécsi Bornus Nyomda. 134 p. /Természettudományok./ Lektorálta: Csaba György, Ponori Thewrewk Aurél, Zombori Ottó. A szerző bevezetője 1997. aug. 2-án kelt Budapesten. A tankönyv engedélyszáma: 42.907/1995. VIII. Jelzet: AF 2241. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Égabrosz csillagászati atlasz epocha 2000. Sopron, 2004. Castell Nova Kft. - Távcsődiszkont. XXIII [23] p., 134 térk. Közreműködők: Berkó Ernő, Horváth Tibor, Kótai Péter, Mizser Attila, Seregély Dóra, Szabó Áron, Tóth Zoltán, Tuboly Vince, Végh Attila. Mizser Attila előszavával. Az atlasz 134 térképlapon mutatja be az eget 9 magnitúdóig és a -42 fok deklinációig. [KSZ.]

Távcső Almanach 4. Távcső Almanach 4 CD. Készítette: ITBooks DTP Stúdió. Szeged. [2004.] Összeállította: Illés Tibor. Tartalom: Andromeda csillagatlasz - a csillagos égbolt térképe 41db A/4 méretű, színes/fekete-fehér, nagyfelbontású nyomdai minőségű, nyomtatható lapokon.; Virgo 1.0 interaktív csillagtérkép - több mint 200 ezer csillag +11m-ig 2000-es epochára, kettősök, csillaghalmazok, ködök, galaxisok, Messier objektumok 400x-os zoom.; Csillagászati körtérkép (planisphera).; Registax csillagászati képfeldolgozó program.; A Hubble-űrtávcső - története képekben, méretarányos modell, galéria.; Meteor Távcsöves Találkozó 2003 képei.; Segédprogramok. [KSZ.]

T. TÓTH Sándor: Az erdélyi matematika történetéből. Kolozsvár, 2004. Kriterion Könyvkiadó. 324 p. Csillagászat: A III. (Nyomtatott matematikai jellegű művek Erdélyben.) és IV. (Erdélyi matematikai kéziratok a 15-18. századból és a 19. század elejéről.) fejezet sok csillagászati könyvet illetve kéziratot említ. [ZSE.]

Tycho de Brahe: Astronomiae instauratae mechanica. Budapest, 2004. Pytheas Kiadó és Nyomda (Budapest), PXP Első Magyar Digitális Nyomda Rt. [84] + 12 p. Tycho Hamburg mellett kezdte összeállítani nagy műszerismertető képes albumát. ("Nyomatott Wandesburgban Ranzow várában, Hamburghoz közeli helyen. A szerző saját nyomdájával elkészítette a hamburgi Philipp de Ohr nyomdász - Megkezdetett az 1598. évben.") az első kiadás helyeként is ezt tünteti fel. Ezután Prágában telepedett le és a munkát II. Rudolf német-római császárnak (és magyar királynak) ajánlja 1598. dec. 31-i keltezéssel. A kötet elején az 1598-as kiadás egyik, a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött eredeti példányának hasonmása van: Tychonis Brahe Astronomiae instauratae mechanica. Wandesburgi, Anno MDIIC [1598.] Cum Caesaris & Regum quorundam Privilegiis. 84 p.
A 84 színes tábla reprodukciói a Pytheas Kiadó és Nyomda könyvdigitalizáló és képfeldolgozó rendszerén készültek. 235 x 327 mm-es színes lapokon a szöveg eredeti: latin nyelvű. Az eredeti mű után, azzal egybe kötve van egy 12 oldalas magyar nyelvű tanulmány: Bartha Lajos: Tycho de Brahe: A megújított csillagászat műszerei. Astronomiae instauratae mechanica. Budapest, 2004. 12 p. Ez ismerteti Tycho életét, csillagászati munkásságát, a mű keletkezésének körülményeit. Tycho könyvében 29 képtábla található, az ezeken ábrázolt műszerek ismertetése olvasható itt magyar nyelven. Az így elkészített könyvet keménytáblás kötésben 18.000 Ft-ért, díszkiadásban (zöld selyembe kötve, aranyozva, fatáblába erősítve, kézzel bordába fűzve) 55.000 Ft-ért árusították. [KSZ.]

URBÁN László: A Pantheon. Marcus Agrippa geográfiai műhelye. Égi és földi mértékek konkordanciái a kőpadlón. Budapest, 2004. p. 55. Sok csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] 107 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ Az Asztronautikai Tájékoztató több évtizedig megjelent, de már évek óta nem. Ez most a sikeres pályázatnak köszönhetően megjelent végre, de nem évente többszöri tájékozatóként, hanem most már évkönyvként: Űrtan évkönyv címen. A start táblázatokat immár nem közlik, azok az interneten elérhetők. [KSZ.]

Űrtevékenység Magyarországon 2004. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2005. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. 80 p. Intézeti beszámolók (alapadatok, tudományos tevékenység és eredmények, nemzetközi együttműködés): Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ; Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma; ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport; Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Előrejelző Osztály Műholdmeteorológiai Kutató Laboratórium; MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoport; Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Földfizikai Főosztály; BME Általános- és Felsőgeodéziai Tanszék;
MTA KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézet; MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet; ELTE TTK / MTA Geonómia Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport; Collegium Budapest (Institute for Advanced Study) MAG (Mars Astrobiology Group) Űrkutató Csoport; Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház; Magyar Honvédség Központi Honvédkórház Vesztibuláris és Pszichológiai Kutatócsoport; Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet; Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai Intézet Szenzomotoros Adaptációs Labor; MTA Pszichológiai Kutatóintézet Pszichofiziológiai Részlegek; Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum-EFK Mozgászervi Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék; Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoport; MTA-SE Biofizikai Kutatócsoport; Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszék; Semmelweis Egyetem;
Általános Orvostudományi Kar Klinikai Kísérleti Kutató és Humán Élettani Intézet; Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet; MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet (KFKI AEKI) Sugárvédelmi és Környezetfizikai Laboratórium; Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet; Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet; Űripari Vállalatok. [KSZ.]

Változócsillagok katalógusa és fénygörbéi. Szerk.: Kiss László, Kovács István, Derekas Aliz, Mizser Attila. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. Nyomda. 87 p. Benne: Változócsillagok fénygörbéi 1998-2002. [192 csillag fénygörbéje 184 észlelő 109243 egyedi észlelési alapján.] pp. 37-87. [KSZ.]

A Vénusz-átvonulások megfigyelése. Kiad.: Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. Szombathely, 2004. 55 p. /Egyesületi Füzetek. 3./ Felelős kiadó: Vértes Ernő. [SRG.]

VERDET, Jean-Pierre: A világegyetem. Ford.: Bárdos Miklós. 2004. Kossuth Kiadó RT., Printed in Italy. 120 p. /Larousse. Az első enciklopédiám./ [KSZ.]

WHEELER, J. Craig: Kozmikus katasztrófák. A szupernóvák, a gamma-kitörések és a hipertér rejtelmei. Ford.: Aranykor Bt.: Dienes István. Pécs, [2004.] Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Kinizsi Nyomda Kft. (Debrecen) 368 p. Szakmailag ellenőrizte: Geastrum Bt., Both Előd. [KSZ.]

YOUNG, Helen - OXLADE, Chris: Időjárás és égbolt. Fedezd fel a Föld rendkívüli erőit, és az űr mostoha körülményeit! Ford.: Cseh Károly. Budapest, 2004. Kiadja: M&C Kft., Nyomdai előkészítés: Novum Kft. Készült: Kínában. 51 p. /Felfedező sorozat/. Gyermekeknek szóló könyv. Az első rész a Föld meteorológiai jelenségeit mutatja be. A csillagászati rész (pp. 26-47.) Chris Oxlade munkája, címe: Az éjszakai égbolton túl. [KSZ.]

ZÁTONYI Sándor: Középiskolába készülök fizikából. Összefoglaló fizikából nyolcadikosok számára. Celldömölk, [2004.] Apáczai Kiadó, Gutenberg Press Nyomdaüzeme. 124 p. Lektorálta: Kedves Ferenc, Hegyi Dániel, Varga László. Jelzet: AP-883. Csillagászat: pp. 69-75., pp. 118-119. (fénytan) [KSZ.]

Zsidó naptár. Szokások, szabályok és imák. Hasznos tudnivalók az 5765. esztendőre. (2004. szeptember 16. - 2005. október 3.). [A cím héberül is megadva.] Budapest, 2004. Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante). 128 p. Naptártörténeti és kronológiai szempontból érdekes elsősorban. A naptárrész mellett megad kifejezetten csillagászati dolgokat, a holdfázisokat. Azokat az ünnepeket taglalja, amelyek sokszor egy-egy dátum kapcsán kifejezetten valamilyen csillagászati jelenséghez kapcsolódnak. A Biblia csillagászati eseményei iránt érdeklődőknek is jó háttéranyag. [REZ.]

ANGYALOSI Csaba - CZILLI Péter - SZIKSZAI Attila: P. Hell Miksa Rudolf jezsuita szerzetes, a kolozsvári csillagda megalapítója. In: Báthory Évkönyv Kolozsvár, 2004-2005. pp. 74-82. A Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár Évkönyve. [HAD.]

ZSOLDOS Tamásné: Mikola Sándor életútja. In: Diákok a tudományos kutatás kapujában. A 2004-es országos tudomány- és technikatörténeti pályázat tanulmányaiból. Sajtó alá rendezte: Gazda István. 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tordas és Társa Kft., Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. pp. 151-170. [REZ.]

ZÉTÉNYI Zoltán - ZÉTÉNYI Lili - ZÉTÉNYI Zsófia: Édesapánk. In: Dr. Zétényi Endre. Engem a fénylő Nap... Szerk.: Zétényi Zoltán. Budapest, 2004. 2Z Fotó & Média Kiadó, Nyomta a Timp Kft. pp. 2-5. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

[ZÉTÉNYI Endre:] Szeptember - Jupiter hava. In: Dr. Zétényi Endre. Engem a fénylő Nap... Szerk.: Zétényi Zoltán. Budapest, 2004. 2Z Fotó & Média Kiadó, Nyomta a Timp Kft. pp. 16-17. Eredeti közlés: Népújság 1974. szept. 19. [KSZ.]

[ZÉTÉNYI Endre:] Támpontok az általános földrajz szemléltető oktatásához. (Részlet). In: Dr. Zétényi Endre. Engem a fénylő Nap... Szerk.: Zétényi Zoltán. Budapest, 2004. 2Z Fotó & Média Kiadó, Nyomta a Timp Kft. pp. 20-21. Csillagászati vonatkozásokkal. Eredeti közlés: Tudósító, a Heves Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya és a Tanárképző Főiskola közös kiadványa. [KSZ.]

[ZÉTÉNYI Endre:] A kétszáz éves márvány délvonal. (Részlet). In: Dr. Zétényi Endre. Engem a fénylő Nap... Szerk.: Zétényi Zoltán. Budapest, 2004. 2Z Fotó & Média Kiadó, Nyomta a Timp Kft. pp. 22-23. Eredeti közlés: Hevesi Szemle 4. 1976. jún. 2. sz. [KSZ.]

[ZÉTÉNYI Endre:] Specula astronomica . In: Dr. Zétényi Endre. Engem a fénylő Nap... Szerk.: Zétényi Zoltán. Budapest, 2004. 2Z Fotó & Média Kiadó, Nyomta a Timp Kft. pp. 24-26. Eredeti közlés: Magyar Nemzet 1974. szept. 11. p. 27. [KSZ.]

[ZÉTÉNYI Endre:] Hell Miksa csillagász (1720-1792) (Részlet). In: Dr. Zétényi Endre. Engem a fénylő Nap... Szerk.: Zétényi Zoltán. Budapest, 2004. 2Z Fotó & Média Kiadó, Nyomta a Timp Kft. pp. 27-29. Eredeti közlés: Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola füzetei, Eger, 1970. [KSZ.]

[ZÉTÉNYI Endre:] Egy különleges napóra. In: Dr. Zétényi Endre. Engem a fénylő Nap... Szerk.: Zétényi Zoltán. Budapest, 2004. 2Z Fotó & Média Kiadó, Nyomta a Timp Kft. p. 30. Eredeti közlés: Élet és Tudomány 1983. aug. 12. 32. sz. [KSZ.]

CS. BENKŐ Judit: Délben dörrent a napóra ágyúja. Mindent lát az egri csodaszem. In: Dr. Zétényi Endre. Engem a fénylő Nap... Szerk.: Zétényi Zoltán. Budapest, 2004. 2Z Fotó & Média Kiadó, Nyomta a Timp Kft. p. 31. Eredeti közlés: Esti Hírlap 1971. ápr. 25. [KSZ.]

SZŰCS László: Elment a tanárunk. In: Dr. Zétényi Endre. Engem a fénylő Nap... Szerk.: Zétényi Zoltán. Budapest, 2004. 2Z Fotó & Média Kiadó, Nyomta a Timp Kft. p. 32. Nekrológ. Zétényi Endre temetése 1993. júl. 6-án volt Budapesten a Farkasréti temetőben. Eredeti közlés: Északmagyarország 1993. júl. 19. [KSZ.]

OLASZ Péter: Az Einstein-féle gravitációs elmélet próbaköve (1918). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. p. 79. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ Az 1919-es teljes napfogyatkozáskor tervezik megfigyelni a csillagok fényének elhajlását a Nap mellett. A Természettudományi Közlöny 50. 1918. pp. 494-495. cikke. [KSZ.]

MIKOLA Sándor: A mindenség szerkezetére vonatkozó új felfogás igazolásáról (1919). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. pp. 80-81. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ Az 1919. május 29-i teljes napfogyatkozáskor igazolták Einstein elméletét. Az Uránia 20. 1919. pp. 76-78. alapján. [KSZ.]

MENDE Jenő: A fény meggörbülése nehézségi erő hatására (1919). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. p. 82. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ Teljes napfogyatkozásokkal kísérelik meg a relativitáselméletet igazolni. A Természettudományi Közlöny 51. 1919. p. 201. cikke. [KSZ.]

WODETZKY József: Az 1919. május 29-i napfogyatkozás és a relativitástan (1920). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. pp. 90-92. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ A teljes napfogyatkozás expedíciók mérése eredményei. A Természettudományi Közlöny 52. 1920. pp. 394-396. cikke. [KSZ.]

HAUSER (HITES) Ignác: Az anyagi világ méretei Einstein szerint (1921). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. pp. 97-98. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ Az Uránia 22. 1921. 5-10. sz. pp. 43-44. cikke. [KSZ.]

WODETZKY József: A Merkúr-perihélium mozgása és a relativitástan (1921). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. p. 101. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ A Természettudományi Közlöny 53. 1921. pp. 281-282 cikke alapján. [KSZ.]

GÖTZ Irén: Az Einstein-féle relativitás-elmélet csillagászati bizonyítékainak bírálata (1922). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. pp. 110-111. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ Wodetzky József előadása Newton és Einstein elméletét hasonlította össze csillagászati szempontból. A Természettudományi Közlöny 54. 1922. pp. 379-380. cikke. [KSZ.]

WODETZKY József: A relativitástan csillagászati bizonyítékainak kritikája (1923). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. pp. 112-114. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ A Szent István Akadémia Mennyiségtan-, Természettudományi Osztályának Felolvasásai 1. 1923. 8. sz. pp. 6-8, 19-20. alapján. [KSZ.]

[Az Új Kelet tudósítójától:] Einstein elméletét igazolták (1923). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. pp. 116-117. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ Az 1922. szeptember 21-i teljes napfogyatkozáskor mérték a fényelhajlás értékét. Az Új Kelet [Kolozsvár] 6. 1923. ápr. 21. 51. sz. p. 4. [KSZ.]

WODETZKY József: Relativitás-elmélet és csillagászat (1924). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. pp. 118-127. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ Forrás: A Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Budapest, 1924. pp. 155-169. [KSZ.]

POGÁNY Béla: A relativitáselmélet kísérleti alapjairól (1926). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. pp. 133-134. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ Részlet a Mathematikai és Physikai Lapok 33. 1926. pp. 88-113. tanulmányából. [KSZ.]

SZÁSZ Ferenc: Einstein és a napfogyatkozás (1932). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. pp. 141-143. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ A Pásztortűz 18. 1932. 16. sz. pp. 252-253. cikke. [KSZ.]

LÓRÁNT Mihály: A világegyetem terjeszkedik! Einstein "világűr-görbületi" teóriája uralja az egész mai tudományos asztronómiai kutatást (1933). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. pp. 144-146. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ Sir James Jeans angol csillagász a napokban beszámolt arról, hogy Einstein feltételezését a világegyetem terjeszkedéséről: ködfoltok távolodásival igazolták. A Pesti napló 84. 1933. márc. 19. p. 38. cikke. [KSZ.]

VÖRÖS Cyrill: Végtelen tér a relativitástanban (1933). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. pp. 147-149. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ Forrás: Szent István Akadémia Értesítője. 1933. pp. 57-59. Az 1933. április 7-én tartott előadás kivonata. [KSZ.]

[A Magyarország alkalmi tudósítójától:] A Merkúr bolygó nem jelent meg Einstein randevúján (1941). In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. p. 157. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ A Merkúr Nap előtti átvonulásakor 30 másodpercet késett. Forrás: Magyarország 48. 1941. jan. 7. 4. sz. p. 4. [KSZ.]

Einstein relativitás-elméletét újból ellenőrzi egy szovjet expedíció. Nagyobb-e a valóságos fényelhajlás, mint amennyinek Einstein elméletileg kiszámította? (1941) In: Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében 1905-1945. Összeáll.: Gazda István. Budapest, 2004. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Akadémiai Kiadó. Tordas és Társa Kft., Akadémiai Nyomda Kft. pp. 158-159. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 38./ Forrás: Magyar Nemzet 4. 1941. jan. 18. 14. sz. p. 6. [KSZ.]

A csillagos égbolt titkai. In: Az emberiség megoldatlan rejtélyei. Hol tart a tudomány? Szerk.: Csaba Emese. Ford.: Balázs István, Blaschnik Éva, Emőkey István, Molnár Márta, Nagy Franciska, Reviczky Dóra, Vincze Ildikó. [Budapest,] 2004. Reader’s Digest Kiadó Kft., Nyomdai előkészítés: WOW Graphic Kft., Printed in France by Partenaires Livres. pp. 10-43. /Reader’s Digest./ Szaklektorok: Gesztesi Albert, Régl Tibor, Oláh Csaba, Szabó Judit, Szabon Márta, Vásárhelyi Barna.; Fejezetcímek: A Phaeton volt Földünk elődje.; Indulás a Marsa.; Hulladék az űrben - veszély a Földre.; Hol született az élet?; Emeletes ház az űrben. [SRG.]

TUBOLY Vince: Előszó. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. p. 5. Kelt: 2004. szeptember 10-én. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Történelmi Vénusz-átvonulások. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. pp. 7-59. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Átvonulások magyar szemmel. A magyar vonatkozású Vénusz és Merkúr átvonulások. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. pp. 60-75. Hell és Sajnovics vardői expedíciójának eredményeit is méltatja. [KSZ.]

MITRE Zoltán: Vénusz átvonulások előfordulása. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. pp. 76-84. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A Föld naptávolságának meghatározása. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. pp. 85-92. A Delisle-féle módszer. A Halley-féle módszer. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Vénusz átvonuláskor történtek, az észlelők és nézők névsorával. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. pp. 93-132.
Egyéni beszámolók 2004. június 8-ról: Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonkenese, Becsehely, Békés, Békéscsaba, Bóly, Budapest, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Egyházkarcsa, Érd, Esztergom, Etyek, Fülöpszállás, Gyál, Győr, Győrújbarát, Győrújfalu, Hajdúböszörmény, Harkakötöny, Harta, Hegyhátsál, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunlacháza, Kocsér, Kolozsvár, Kőszeg, Kővágószőlős, Lég, Miskolc, Mosdós, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nagynyárád, Nagysimonyi, Nagyszalonta, Nagyvenyim, Nyúl, Paks, Pécs, Pilisvörösvár, Piszkéstető, Pozsony, Pusztazámor, Répcelak, Simonyifalva, Sopron, Szarvas, Szécsény, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szilváskő, Szolnok, Szombathely, Vaskút, Veszprém, Zalaegerszeg, Zenta, Narvik településeken szervezett észlelési és távcsöves bemutatási akciókról. [KSZ.]

MIZSER Attila: Vénusz átvonulás találkozón Csehországban. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. pp. 133-135. Egy hónappal az átvonulás előtt. [KSZ.]

MIZSER Attila: MCSE - Sulinet - Polaris. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. pp. 136-137. Vénusz-átvonulás a budapesti Polaris Csillagvizsgálóból. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Vénusz átvonulás 2004. június 8-án. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. pp. 138-151. A hazai észlelések feldolgozása. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Fénygyűrű a Vénusz körül. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. p. 152. [KSZ.]

KISS László: Sydney-i Vénusz-átvonulás. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. p. 153. [KSZ.]

MITRE Zoltán: Hell Miksa és Sajnovics János nyomában, avagy látogatás Vardő-szigetén 2004 júniusában a Vénusz-átvonulás alkalmával. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. pp. 154-169. [KSZ.]

Képmelléklet. In: A fekete Vénusz. Vénusz átvonulások a Nap előtt. Szerk.: Tuboly Vince. Összeállította: Tuboly Vince, Bartha Lajos, Mitre Zoltán, Keszthelyi Sándor, Mizser Attila, Szabó Sándor. Hegyhátsál, 2004. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. 8 t. színes tábla, és 10 t. fekete-fehér tábla. Tuboly Vince, Póczek Sándor, Fritz Zoltán, Bucsi Gábor, Csabai István, Botfa Zsolt, Becz Miklós, Sári Pál, Csizmadia Szilárd, Zseli József, Ladányi Tamás, Albert Zoltán, Horváth Tibor, Zana Péter, Tanárki Tibor, Szendrői Gábor, Lénárd Csaba, Kaposvári Zoltán, Béres Gábor, Zsiga László, Dán András, a Polaris Csillagvizsgáló, a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület, az MCSE Kunszentmártoni Csoportja fényképfelvételei a jelenségről. [KSZ.]

I. rész. A világmindenség születése. In: A Föld csodálatos története. Az ősrobbanástól az emberig. Ford.: Gáldi Csaba, Komlóssy Judit Luczay Andrea, Varga Judit, Vizsnyiczai Zita. Szaklektorok: Dulai Alfréd, Gesztesi Albert, Mester Zsolt, Minkó Krisztina, Pap Ildikó, Szécsényi-Nagy Gábor. Szerk.: Falcsik Mari. Bp. 2004. Reader’s Digest K., WOW Graphic Kft-Bp. pp. 27-46. A világegyetem története.; A világ teremtésmítoszai. [KSZ.]

II. rész. A Föld története. In: A Föld csodálatos története. Az ősrobbanástól az emberig. Ford.: Gáldi Csaba, Komlóssy Judit Luczay Andrea, Varga Judit, Vizsnyiczai Zita. Szaklektorok: Dulai Alfréd, Gesztesi Albert, Mester Zsolt, Minkó Krisztina, Pap Ildikó, Szécsényi-Nagy Gábor. Szerk.: Falcsik Mari. Bp. 2004. Reader’s Digest K., WOW Graphic Kft-Bp. pp. 50-73. A Föld naptára.; Áttekintés: A Föld születése, A Naprendszer születése előtt, A Naprendszer születése, Hol húzódhatnak a Naprendszer határai. [KSZ.]

BARTHA Lajos, ifj.: Magyar tudósok mágneses megfigyelései a sarkkörön túl, 1769-ben. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2004. 13. sz. pp. 49-55. Hell Miksa, Sajnovics János és Jens Finne Borchgrevink mérései Vardőn a mágneses deklinációról. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Tévtanok terjesztésének technikája. In: Gondolkodjunk, ha már vagyunk! Válogatás a székesfehérvári szkeptikus konferenciák előadásaiból. Szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán. Székesfehérvár, 2004. Szabadművelődés Háza. pp. 54-59. /Szabadművelődési fóliánsok. 2./ 1997. okt. 25-i előadása. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Távol- és közelhatások. In: Gondolkodjunk, ha már vagyunk! Válogatás a székesfehérvári szkeptikus konferenciák előadásaiból. Szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán. Székesfehérvár, 2004. Szabadművelődés Háza. pp. 104-106. /Szabadművelődési fóliánsok. 2./ 1999. nov. 13-i előadása. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Évezredek blöffje, az asztrológia. In: Gondolkodjunk, ha már vagyunk! Válogatás a székesfehérvári szkeptikus konferenciák előadásaiból. Szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán. Székesfehérvár, 2004. Szabadművelődés Háza. pp. 107-111. /Szabadművelődési fóliánsok. 2./ 1996. okt. 26-i előadása. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Baktériumok az űrből. In: Gondolkodjunk, ha már vagyunk! Válogatás a székesfehérvári szkeptikus konferenciák előadásaiból. Szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán. Székesfehérvár, 2004. Szabadművelődés Háza. pp. 124-126. /Szabadművelődési fóliánsok. 2./ 2001. nov. 11-i előadása. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Földön kívüli civilizációk kutatása. In: Gondolkodjunk, ha már vagyunk! Válogatás a székesfehérvári szkeptikus konferenciák előadásaiból. Szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán. Székesfehérvár, 2004. Szabadművelődés Háza. pp. 127-131. 1995. okt. 28-i előadása. [KSZ.]

Holdtelkek jutányos áron?! In: Gondolkodjunk, ha már vagyunk! Válogatás a székesfehérvári szkeptikus konferenciák előadásaiból. Szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán. Székesfehérvár, 2004. Szabadművelődés Háza. pp. 134-136. /Szabadművelődési fóliánsok. 2./ Trupka Zoltán beszélgetése Gál Gyula űrjogásszal. [KSZ.]

BOTH Előd: Kozmikus karambolok. In: Gondolkodjunk, ha már vagyunk! Válogatás a székesfehérvári szkeptikus konferenciák előadásaiból. Szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán. Székesfehérvár, 2004. Szabadművelődés Háza. pp. 137-141. /Szabadművelődési fóliánsok. 2./ 2002. nov. 23-i előadása. [KSZ.]

GYIMESI Endre: Izsák Imre Gyula (1929-1965) égi mechanikus, csillagász életrajza. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 5-9. [KSZ.]

JELENICZKI István: A megtartó emlékezet záróköve. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). p. 13. 2004. február, Budapest. [KSZ.]

BÉNYI Zoltán: Az eső. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 15-17. 2004. május, Zalaegerszeg. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Izsák Magdolnával. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 18-36. 1998. nov. 10., Budapest. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Schlemmer Tamással. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 37-41. 1999. okt. 29., Zalaegerszeg. [KSZ.]

FRIMMEL Gyula: Visszaemlékezésem Izsák Imrére. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 42-48. 2003. dec. 18., Zalaegerszeg. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Fülöp Miklóssal. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 49-58. 1999. szept. 30., Kunszentmárton. [KSZ.]

Szmodis Lóránt emlékezése. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 59-61. 1997., Budapest. [KSZ.]

Pál László emlékezése. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 62-64. 1997., Budapest. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése dr. Kucsman Árpáddal. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 65-87. 1999. okt. 1., Budapest. [KSZ.]

Bényi Zoltán beszélgetése dr. Küttel Dezsőnével. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 88-92. 2003. április, Budapest. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Detre Villővel. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 93-105. 1999. okt. 1., Budapest. [KSZ.]

DETRE Csaba: Emlékeim Izsák Imréről. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 106-111. 2003. december, Budapest. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Barlai Katalinnal. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 112-115. 1998. nov. 18., Budapest. [KSZ.]

Gefferth Károly emlékezése. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 116-117. 1997., Budapest. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése dr. Almár Ivánnal. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 118-124. 1998. nov. 18., Budapest. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Varga Domokosnéval. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 125-128. 1998. nov. 18., Budapest. [KSZ.]

Izsák Imre búcsúbeszéde Lassovszky Károly temetésén. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 129-130. 1963. dec. 23-án, Arlingtonban, az Amerikai Egyesült Államokban. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése dr. Yoachim Schubarttal. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 131-143. 1999. május, Heidelberg. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése dr. Hans Georg Walterrel. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 144-155. 1999. május, Heidelberg. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Emily Dalgarnóval. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 156-165. 2000. ápr. 9., Cambridge. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Andrew Izsakkal. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 166-170. 2000. ápr. 9., Cambridge. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Fred Whipple-lel. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 171-173. 2000. ápr. 7., Boston. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Anna Gaposchkinnal. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 174-177. 2000. ápr. 8., Cambridge. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Mike Gaposchkinnal. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 178-186. 2000. ápr. 8., Cambridge. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Charles Whitneyvel. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 187-198. 2000. ápr. 7., Cambridge. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Herczeg Tiborral. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 199-205. 2000. ápr. 15., Dallas. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Ozsváth Istvánnéval. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 206-213. 2000. ápr. 14., Dallas. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Ozsváth Istvánnal. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 214-220. 2000. ápr. 14., Dallas. [KSZ.]

Yoshihide Kozai visszaemlékezése. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). p. 221. 1997., Tokió. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Ill Mártonnal. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 222-227. 1998. nov. 18., Budapest. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Izsák Jánossal. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 228-238. 2000. március, Szombathely. [KSZ.]

Jeleniczki István beszélgetése Érdi Bálinttal. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 239-246. 2000. március, Budapest. [KSZ.]

Bibliográfia. Izsák Imre munkái. Összeáll.: Vöröss László Zsigmond, Érdi Bálint. In: A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imréről. Szerk.: Bényi Zoltán, Jeleniczki István. [Budapest,] 2004. Kairosz Kiadó, Tordas és Társa Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 249-251. 1949-1966-ig. [KSZ.]

SZÉKELY László: A kopernikuszi fordulat és a kopernikuszi fordulat nyomán kialakuló új fizikai világkép Magyarországon. In: A honi Kopernikusz-recepciótól a magyar Nobel-díjakig. Szerk.: Palló Gábor. Budapest, 2004. Áron Kiadó. pp. 23-58. /Recepció és kreativitás. Nyitott magyar kultúra./ [SRG.]

SZÉKELY László: Konkoly Thege Miklós és Fényi Gyula. A magyarországi csillagászat újjászületése a 19. század végén. In: A honi Kopernikusz-recepciótól a magyar Nobel-díjakig. Szerk.: Palló Gábor. Budapest, 2004. Áron Kiadó. pp. 134-185. /Recepció és kreativitás. Nyitott magyar kultúra./ [SRG.]

NAGY Ilona: A föld teremtésének mondája és a Tiberiás-tengerről szóló apokrif. In: Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. 2. köt. Szerk.: Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona. Budapest, 2004. L’Harmattan, Könyvpont Nyomda Kft. pp. 181-227. Vargyas Lajos a föld teremtésének duális mondáját egy Kálmány Lajos által Magyarszentmihályon gyűjtött és 1893-ban publikált lidérc-monda alapján sorolta a keleti eredetű folklórörökségünk darabjai közé. 1947-ben csak felvetette, majd 1977-ben részletesen kidolgozta az elképzelését, hogy a magyar folklórba miként kerülhetett a monda. [KSZ.]

BENEDEK Katalin: Napos-holdas paripák, napleányok, égitestek. Az égitestszabadító mesetípus az újabb adatok fényében. In: Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. 2. köt. Szerk.: Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona. Budapest, 2004. L’Harmattan, Könyvpont Nyomda Kft. pp. 229-266. Egyrészt az égitestszabadító, másrészt az égi testek világításához közvetlenül kapcsolódó Napos-Holdas paripa elrablása és visszarablása mesetípusok vizsgálata. Szereplők: Nap, Hold, csillagok, hajnalcsillag, kerekek, lángok, sárkány, ló, királykisasszony. A Magyar népmesekatalógusban hetven körüli az égitestszabadító mesék száma. [KSZ.]

HARMATTA János: Az ég a régi magyar mitikus világképben. In: Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. 2. köt. Szerk.: Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona. Budapest, 2004. L’Harmattan, Könyvpont Nyomda Kft. pp. 437-445. Az égbolt jelentésű ’ég’ szavunkat először 1350 körüli nyelvemlékünkben találjuk. Vargyas Lajos "A honfoglaló magyarság hitvilágának legfejlettebb rétege a nyelv és a folklór tükrében" című 1978-as alapvető tanulmányában vizsgálta a kérdést.
Az éggel kapcsolatos régi magyar szavak nyelvtörténeti vizsgálata: ég, levegő, levegő ég, lebeg, csillagos ég, mennyég, égbolt, mennyország. Összehasonlítással más nyelvek hasonló jelentésű és fejlődésű szavaival, különös tekintettel a finnugor és szibériai paleoázsiai népekére. Konklúziója: "Az ismertetett adatok és összefüggések alapján nem lehet kétséges, hogy az ég szavunk eredeti jelentése "szilárd, kőből való égbolt" volt, amelyet az archaikus finnugor, paleoázsiai és még régebbi indoeurópai mítoszok szerint és a levegő ég ’lebegő ég’ kifejezés tanúsága alapján a föld felett lebegett és mozgott fel s alá." [KSZ.]

LAJOS Mária: Calcagnini, Celio (Ferrara, 1479.szept. 17. - Ferrara, 1541. ápr. 24.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. II. köt. Calcagnini - Falkoner. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2004. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). p. 9. Sokoldalú humanista, diplomata, költő, csillagász, egyházjogász, orvos. 1510-20 között Ippolito d’Este egri püspök titkára. 1517. dec. 4-én vele érkezett Budára, kb. másfél évig ált Magyarországon. Műveinek egy részét magyar főpapoknak ajánlotta. "Talán 1518-as krakkói útja során ismerhetett meg valamit a kopernikuszi tanokból, mindenesetre Quod coelum stet, terra moveatur című értekezésében (1525 körül) lehetségesnek tartja a Föld forgását, bár a heliocentrikus világképet nem fogadja el." [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagászat (asztronómia). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. II. köt. Calcagnini - Falkoner. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2004. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). pp. 139-146. A hazai csillagászat története az ősmagyaroktól - Mátyás király udvarán át - 1798-ig. Illusztrációk: Az állócsillagok látszólagos mozgásáról szóló Regiomontanus-korvina (OSZK).; Az 1682-ben Lipótváron észlelt üstökös (D. Steinder rézmetszete. OSZK).; Csillagászati ábra az 1678-ban kiadott nagyszombati kalendáriumból.; Rézmetszet az 1692-ben Pécsett észlelt üstökösről (OSZK).; Sajnovics János (p. 145.) és Hell Miksa említése (pp. 145-146.) [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Csillagjóslás (asztrológia). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. II. köt. Calcagnini - Falkoner. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2004. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). pp. 146-149. Az asztrológia egyetemes története korábban, hazai története a 13. századtól a 16. századig. [KSZ.]

HAJDÚ Mihály: Csillagnevek. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. II. köt. Calcagnini - Falkoner. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2004. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). p 150. A magyar nép csillagneveiről, röviden [KSZ.]

GYULAI Éva: Csízió. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. II. köt. Calcagnini - Falkoner. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2004. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). pp. 153-154. 12-12-i latin nyelvű naptárverseink. Az első ismert kéziratos magyar csízió az 1462-ben másolt Nagyenyedi Kódexben maradt fenn. Regiomontanus. Kalendáriumaink. [KSZ.]

MAGYAR László András: Dee, John (London, 1527. júl. 13. - Mortlake, 1608). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. II. köt. Calcagnini - Falkoner. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2004. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). pp. 178-179. Angol alkimista, fizikus, természettudós, szélhámos, utazó, kém. Párizsban Nostradamusszal is megismerkedett. I. Erzsébet angol királynő udvari csillagásza lett. 1563-ban Pozsonyban és környékén töltött hónapokat. 1583-ban visszatért Magyarországra és Laszky Albert szepeshelyi (trebonai) kastélyában alkimista laboratóriumot állított fel. Rudolf prágai udvarába menekült, utána Báthory István lengyel király krakkói udvarában működött. A fáma szerint Shakespeare róla mintázta Prospero alakját. [KSZ.]

LUX Etelka: Dudith András, orehovicei, br. (Dudich; Andreas Sbardellatus; Andrea Sbardellati (Buda, 1533. febr. 16. - Boroszló, 1589. febr. 23.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. II. köt. Calcagnini - Falkoner. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2004. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). pp. 254-256. Humanista tudós, filológus. Esztergomi kanonok, csanádi majd pécsi püspök. Kiadott egy könyvet az 1577-78-as években feltűnt üstökösről, amelyben leszámolt az égi jelenségekhez kötődő babonákkal, többek között avval a tévhittel, mely a pestist az üstökös hatásának tulajdonította (De cometarum significatione, Bázel, 1579). [KSZ.]

SZELP Erika: Egyedúti Gergely (+1583?). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. II. köt. Calcagnini - Falkoner. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2004. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). p. 285. Naptárkészítő, katolikus pap. 1571-re és 1572-re krakkói minta után Bécsben kalendáriumot szerkesztett. [KSZ.]

TÖRÖK József: Egyházi év. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. II. köt. Calcagnini - Falkoner. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2004. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). pp. 301-302. A hét, a vasárnap, a karácsony, a szentek ünnepei, a húsvét, az év kezdete. [KSZ.]

MADAS Edit: Esztergomi iskoláskönyv. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. II. köt. Calcagnini - Falkoner. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2004. Balassi Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula). pp. 448-449. Az esztergomi székesegyház iskolában 1419-23 között másolt latin kódex. A benne foglalt 14 műből 3 a grammatika, 6 a matematika és a csillagászat tárgykörébe tartozik. [KSZ.]

TÓTH Zsombor: Laudatio Matris, az anya dicsérete. In: Magyarul megszólaló tudomány. Apáczai Enciklopédiájának ösztönzése és példája a magyar tudományos nyelv és stílus megteremtésében. Szerk.: Péntek János. Budapest, 2004. Lucidus Kiadó. pp. 189-200. Az üstökösökről is. [FGF.]

Használati útmutató. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 8-12. [SRG.]

Jelek és rövidítések. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. p. 7. [SRG.]

A csillagképek latin és magyar nevei. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. p. 8. [SRG.]

Táblázatok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 16-146. Jelenségnaptár.; A bolygók kelése és nyugvása.; A bolygók adatai.; A bolygók kitérése a Naptól.; A bolygók ekliptikai koordinátái.; Julián-dátum táblázat.; A bolygók elhelyezkedése a Nap körül.; A Nap adatai.; A Hold adatai.; Jupiter-holdak.; Szaturnusz-holdak.; Kisbolygók.; Üstökösök.; 2002 üstökösei.; Meteorrajok.; Fogyatkozások, fedések.; A Hold csillagfedései.; Csillagkatalógus J2004.5-re.; A Naprendszer holdjai. [SRG.]

ALMÁR Iván: Előjelváltás a Föld lapultságának változásában. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 149-150. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Újdonságok a Holddal kapcsolatban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 150-152. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A RHESSI első éve. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 152-153. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: Megújult svéd naptorony. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 153-154. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A Nap utolsó aktív éve. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 154-155. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Mars. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 155-158. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Mars Odyssey szonda eredményeiből. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. p. 158. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Galileo-program vége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 158-159. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Europa. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 159-161. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Ganymedes mágneses tere. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. p. 162. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Újabb holdak az óriásbolygók körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 162-164. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Plútó légkörének hőmérséklete. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. p. 165. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygó a földpályán belül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. p. 166. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Óriás Kuiper-objektumok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 166-168. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Deep Space 1 a Borrelly-üstökösnél. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 168-170. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Újfajta bazaltos meteorit. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. p. 170. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Exobolygó-hírek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 170-173. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Nap típusú rezgések más csillagokban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 174-175. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Ólom csillagok légkörében. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 175-176. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Óriás Herbig-Haro-objektumok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 176-178. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Fiatal csillagok infravörös kísérői. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 178-180. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Egy bizarr kitörés és utóélete. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 181-182. V838 Mon. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Infravörös szupernóvák. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 182-183. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: A legközelebbi barna törpe. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 183-184. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: Milliszekundumos pulzár főági kísérővel. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 184-185. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

FREY Sándor: Közepes tömegű fekete lyukak. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 185-186. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A Palomar 5 gömbhalmaz. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 186-187. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Egy gömbhalmaz fehér törpéi. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 187-188. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: A Sco X-1 röntgenforrás eredete. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 188-189. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Pillantás a Tejútrendszere magjába. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 189-190. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Az NGC 4622 spirálkarjai. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 190-191. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Az NGC 7603 kísérői. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 191-192. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

FREY Sándor: A legtávolabbi ismert kvazárok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 192-193. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Ultranagy energiájú kozmikus sugárzás. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 194-195. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Térkép a mikrohullámú háttérsugárzásról. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 195-196. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

FREY Sándor: Megmérték a gravitáció terjedési sebességét? In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 196-197. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PATKÓS László: A James Webb Space Telescope. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. p. 197. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KŐVÁRI Zsolt: Látjuk-e a csillagok felszínét? In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 198-215. [SRG.]

KISS Csaba - ÁBRAHÁM Péter: Az infravörös égi háttér. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 216-233. [SRG.]

PARAGI Zsolt: Mikrokvazárok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 234-248. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorcsillagászat. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 249-273. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Az amatőr távcsövek optikai teljesítményéről. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 274-295. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2002-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 296-301. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2002-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 302-310. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2002-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 311-314. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - KISS László: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 2001-2002-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 315-322. [SRG.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 2002-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2004. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2003. Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 323-325. [SRG.]

  ORMOS Pál: A fény a biológiában. In: Mindentudás Egyeteme. 2. köt. Szerk.: Hitseker Mária és Szilágyi Zsuzsa. Budapest, 2004. Kossuth Kiadó, JetSet Tipográfiai Műhely, Alföldi Nyomda Rt. pp. 95-111. /Mindentudás Egyeteme. 2./ A csillagászathoz szorosabban kapcsolódó alfejezet: A Nap és a földi élet. (pp. 96-98.). [HAI.]

  MÉSZÁROS Ernő: A lakható bolygó. In: Mindentudás Egyeteme. 2. köt. Szerk.: Hitseker Mária és Szilágyi Zsuzsa. Budapest, 2004. Kossuth Kiadó, JetSet Tipográfiai Műhely, Alföldi Nyomda Rt. pp. 95-111. /Mindentudás Egyeteme. 2./ A csillagászathoz szorosabban kapcsolódó alfejezetek: A különleges összetételű légkör. (pp. 232-233.); A Hold és az éghajlat. (pp. 235-236.). [HAI.]

  PAP László: A technika új csodája: a globális helymeghatározás. In: Mindentudás Egyeteme. 2. köt. Szerk.: Hitseker Mária és Szilágyi Zsuzsa. Budapest, 2004. Kossuth Kiadó, JetSet Tipográfiai Műhely, Alföldi Nyomda Rt. pp. 329-355. /Mindentudás Egyeteme. 2./ [HAI.]

  PATKÓS András: A Mindenség mérése. In: Mindentudás Egyeteme. 3. köt. Szerk.: Hitseker Mária és Szilágyi Zsuzsa. Budapest, 2004. Kossuth Kiadó, JetSet Tipográfiai Műhely, Alföldi Nyomda Rt. pp. 173-192. /Mindentudás Egyeteme. 3./ [HAI.]

SZÁNTAI Lajos: "Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok". In: "Mutassatok utat..." Népdalok,balladák,versek csillagmítoszi keretben. Szerk.: Farkas Zoltán. Debrecen, 2004. Főnix Könyvműhely, Hektográf Nyomda (Püspökladány). pp. 6-10. /Főnix Könyvek.58./Eredeti megjelenés: Főnix 2002. 13. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

VÉGVÁRI József: Egy pásztordalról. In: "Mutassatok utat..." Népdalok,balladák,versek csillagmítoszi keretben. Szerk.: Farkas Zoltán. Debrecen, 2004. Főnix Könyvműhely, Hektográf Nyomda (Püspökladány). pp. 11-36. /Főnix Könyvek.58./"Hortobágyi gulyaállás" kezdetű dal. Eredeti megjelenés: Főnix 1996. 2. sz. pp. 11-24. [KSZ.]

TAKÁCS Pál: "...mint út mellett a fa" (A Budai Ilona című dal elemzése). In: "Mutassatok utat..." Népdalok,balladák,versek csillagmítoszi keretben. Szerk.: Farkas Zoltán. Debrecen, 2004. Főnix Könyvműhely, Hektográf Nyomda (Püspökladány). pp. 37-43. /Főnix Könyvek.58./Eredeti megjelenés: Főnix 1999. 6-7. sz. pp. 30-31. [KSZ.]

WINKLER Zoltán: Rozgonyiné (Adalékok Arany János balladájának elemzéséhez). In: "Mutassatok utat..." Népdalok,balladák,versek csillagmítoszi keretben. Szerk.: Farkas Zoltán. Debrecen, 2004. Főnix Könyvműhely, Hektográf Nyomda (Püspökladány). pp. 44- 56. /Főnix Könyvek.58./Eredeti megjelenés: Főnix 2002. 13. sz. pp. 12-17. [KSZ.]

HAGYMÁS István: Csimpilimpi hová mész? (Asszociációk Weöres Sándor Cigány című verse kapcsán). In: "Mutassatok utat..." Népdalok,balladák,versek csillagmítoszi keretben. Szerk.: Farkas Zoltán. Debrecen, 2004. Főnix Könyvműhely, Hektográf Nyomda (Püspökladány). pp. 57-82. /Főnix Könyvek.58./Eredeti megjelenés: Főnix 1999. 8. sz. pp. 11-25. [KSZ.]

ABONYI Iván: Segner János András (Pozsony, 1704. október 9. - Halle, Németország, 1777. október 5.). In: Nemzeti évfordulóink 2004. Főszerk.: Estók János. [Budapest,] 2004. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkársága, Nonpareille Plus Kiadó és Nyomdaipari Kft. p. 33. Sajtó alá rend.: Gazda István. Az évente kiadott könyvsorozatnak ez volt az első kötete. Ez az I. évf. 1. sz. jelölést kapta, amelyhez hasonlót a továbbiakon nem tüntettek fel. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Zách János Ferenc báró (Pest-Buda, 1754. június 13. - Párizs, Franciaország, 1832. szeptember 2.). In: Nemzeti évfordulóink 2004. Főszerk.: Estók János. [Budapest,] 2004. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkársága, Nonpareille Plus Kiadó és Nyomdaipari Kft. p. 42. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

Izsák G. Imre csillagász, űrkutató (Zalaegerszeg, 1929. febr. 21. - Párizs, 1965. ápr. 21.) In: Nemzeti évfordulóink 2004. Főszerk.: Estók János. [Budapest,] 2004. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkársága, Nonpareille Plus Kiadó és Nyomdaipari Kft. p. 52. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

Pasquich János csillagász (Zengg, 1754. jan. 3. - Bécs, 1829. dec. 15.) In: Nemzeti évfordulóink 2004. Főszerk.: Estók János. [Budapest,] 2004. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkársága, Nonpareille Plus Kiadó és Nyomdaipari Kft. p. 57. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

A végső elv. Grandpierre Attilával Kondor Katalin beszélget. In: Névjegy. Válogatás Kondor Katalon műsorából. Budapest, 2004. Magyar Rádió - Masszi Kiadó - Püski Kiadó, Grafika-Typopress nyomda. pp. 108-115. A csillagásszal a beszélgetés 2003. szept. 14-én hangzott el a Kossuth Rádióban. [KSZ.]

  DEÁK Antal András: Bél Mátyás, a geográfia tudományának népszerűsítője. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Vámos Éva, V. Vigyázó Lilli. Budapest, 2004. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum. pp. 37-46. [IBQ.]

  BARTHA Lajos: Földtudomány és csillagászat a magyarországi tudományos egyesületek programjában, a 19. században. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Vámos Éva, V. Vigyázó Lilli. Budapest, 2004. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum. pp. 65-74., 263. Az egyesületek felsorolásával és kifejtett tevékenységükkel. [IBQ.]

ZEMPLÉN Gábor: A kromatika newtoni forradalma. In: Tudás az időben. Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai Évkönyv 2004. I. évf. I. köt. Szerk.: Fehér Márta, Láng Benedek, Zemplén Gábor. Budapest, 2004. pp. 73-89. Newton optikával és színjelenségekkel kapcsolatos kutatásai. Az első, 1672-ben megjelent történelmi jelentőségű munkájának korabeli fogadtatása és későbbi hatása. [KSZ.]

Sajnovics János. In: Új magyar Életrajzi Lexikon. V. köt. Főszerk.: Markó László. Budapest, 2004. Magyar Könyvklub, Szekszárdi Nyomda. pp. 898-900. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 2-3. [KSZ.]

MAGYARI Béla: Űrpolitika. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ p. 6. [KSZ.]

HORVÁTH András: Hordozórakéták, űrrepülőgépek, űrhajók és a Nemzetközi Űrállomás 2003-ban. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 7-8. [KSZ.]

HORVÁTH András - ALMÁR Iván: Naprendszer-kutatás. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ p. 9. [KSZ.]

KELEMEN János: 2003-ban működő vagy indítani tervezett fontosabb csillagászati és geofizikai mesterséges holdak. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 10-13. [KSZ.]

BABCSÁN Norbert: Mikrogravitációs kutatások - anyagtudományok. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ p. 14. [KSZ.]

GÖDÖR Éva: Űrtávközlés. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 15-16. [KSZ.]

PUTSAY Mária: Új eredmények, kutatások, fejlesztések a műhold-meteorológia területén 2003-ban. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 17-18. [KSZ.]

BÜTTNER György: Távérzékelés a világűrből (2003). In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 19-20. [KSZ.]

ALMÁR Iván - FREY Sándor - LEDNECZKY István - SZENTPÉTERI László: Műholdas helymeghatározás és navigáció, kozmikus geodézia. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 21-23. [KSZ.]

FREY Sándor: Spin-off. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ p. 24. Hasznos melléktermékek az űrkutatásban. [KSZ.]

GÁL Gyula: A "debri" a világűrjogban. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ p. 25. Az űrszemét és űrtörmelék problémája. [KSZ.]

KEREZSI Eszter: Az Űrszemét. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 26-27. [KSZ.]

BOTH Előd: Magyar és európai űrpolitika - 2003-2004. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 30-32. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus krónika 2003. A válság éve. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 33-36. [KSZ.]

LEDNECZKY István: A Columbia katasztrófája. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 37-41. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: A kínai űrhajók és az első kínai űrhajós repülése. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 42-51. [KSZ.]

HORVÁTH András: 2003-04: Űrszonda-invázió a Marshoz. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 52-57. [KSZ.]

VINCE Miklós: A Nemzetközi Űrtáborban, Huntsville-ban járva. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató 55./ pp. 60-61. [KSZ.]

BÁN András: Beszámoló a X. Magyar Ifjúsági Űrtáborról. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 62-63. Budapesten, Csillebércen 2003. aug. 4-e és 9-e között. [KSZ.]

CSENGERI Timea - DIANISKA Balázs - NEIZER Zita: Bemutatkozik a Gemma Első Magyar Űrmisszió Szimulátor. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 64-66. [KSZ.]

PAPP Vera: Pille - és ami mögötte van. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 68-89. [KSZ.]

NAGY Mariann: A repülés és az űrrepülés úttörői, merész vállalkozói. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 90-101. [KSZ.]

TURCZI Dávid: Red Rover Goes to Mars II. In: Űrtan évkönyv 2004. MANT. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2004.] /Asztronautikai Tájékoztató. 55./ pp. 102-106. [KSZ.]

A magyar űrkutatás 2004. évi tevékenysége. In: Űrtevékenység Magyarországon 2004. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2005. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 10-27. [KSZ.]

PUTSAY Mária - DIÓSZEGHY Márta - GRÓBNÉ SZENYÁN Ildikó - KERÉNYI Judit - RAJNAI Márk: Második generációs Meteosat műholdak. In: Űrtevékenység Magyarországon 2004. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2005. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 28-33. [KSZ.]

MONOS Emil: A végtagerek alkalmazkodási mechanizmusai tartós gravitációs hatásokhoz. In: Űrtevékenység Magyarországon 2004. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2005. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 34-39. [KSZ.]

SZEGŐ Károly: A Rosetta űrmisszió a start után. In: Űrtevékenység Magyarországon 2004. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2005. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 40-46. [KSZ.]

Magyar Asztronautikai Társaság. In: Űrtevékenység Magyarországon 2004. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2005. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. p. 71. [KSZ.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium űrkutatási ismeretterjesztő tevékenysége 2004-ben. In: Űrtevékenység Magyarországon 2004. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2005. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 71-72. [KSZ.]

MARTINI Dániel: A Nap-Föld kapcsolatok és hosszútávú fejlődésük. In: Űrtevékenység Magyarországon 2004. Beszámoló. Szerk.: Both Előd. Budapest, 2005. Magyar Űrkutatási Iroda, Tertius Bt., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 72-73. A magyar űrkutatási tevékenységről szóló évkönyv elsőként az 1992-es évre vonatkozóan jelent meg, folyamatosan. A sorozat 1992-től 2000-ig "Magyar űrkutatás [évszám]. Beszámoló.", azután 2001-től 2004-ig "Űrtevékenység Magyarországon [évszám]. Beszámoló." címmel jelentkezett. A 2004-es éves beszámoló volt az utolsó magyar nyelvű kötet, akkor a sorozat megszakadt. [KSZ.]

VÉRTES Ernő: Bevezető. In: A Vénusz-átvonulások megfigyelése. Kiad.: Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. Szombathely, 2004. pp. 3-5. /Egyesületi Füzetek. 3./ Kelt Kőszegen, 2004. márc. 1-én. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Vénusz-átvonulások és magyar megfigyelőik. In: A Vénusz-átvonulások megfigyelése. Kiad.: Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. Szombathely, 2004. pp. 6-29. /Egyesületi Füzetek. 3./ [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: A Vénusz átvonulásának matematikai leírása Halley módszere alapján. In: A Vénusz-átvonulások megfigyelése. Kiad.: Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. Szombathely, 2004. pp. 30-45. /Egyesületi Füzetek. 3./ [SRG.]

BARTHA Lajos: A Vénusz-átvonulás megfigyelése. In: A Vénusz-átvonulások megfigyelése. Kiad.: Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. Szombathely, 2004. pp. 46-54. /Egyesületi Füzetek. 3./ [SRG.]

Útnak indult a Rosetta űrszonda. = 3. Évezred 1. 2004. máj. 1. sz. p. 3. Beköszöntő rovat. [KSF.]

Navigációs erők az űrben - A Jarkovszkij-effektus megfigyelése. = 3. Évezred 1. 2004. máj. 1. sz. p. 21. Panoráma rovat. [KSF.]

Új kettős kisbolygó - Az ondrejovi csillagászok felfedezése. = 3. Évezred 1. 2004. máj. 1. sz. p. 22. Panoráma rovat. [KSF.]

Az elveszett Hermes - A különleges kisbolygó ismét felbukkan. = 3. Évezred 1. 2004. máj. 1. sz. p. 24. Panoráma rovat. [KSF.]

MATUSINSKY, Dalibor: Ellenőrzés alatt a Nap. = 3. Évezred 1. 2004. máj. 1. sz. pp. 26-29. Fizika rovat. [KSF.]

KOUKAL, Milán: Milyen titkokat rejt a kozmikus tér? = 3. Évezred 1. 2004. máj. 1. sz. pp. 32-36. Világűr rovat. [KSF.]

Mi a különbség a féreglyuk és a fekete lyuk között? = 3. Évezred 1. 2004. máj. 1. sz. p. 38. FAQ rovat. [FAQ = Frequently Asked Questions, az angol kifejezés jelentése: gyakran ismételt kérdések.] [KSF.]

GRÜN, Marcel: Utazás a Nap belsejébe. = 3. Évezred 1. 2004. máj. 1. sz. pp. 52-61. A hónap témája rovat. [KSF.]

PAVEL, Preuoil: Az űrsiklók és az atmoszféra tanulmányozása. = 3. Évezred 1. 2004. máj. 1. sz. p. 62. Űrsiklók rovat. [KSF.]

MATUSINSKY, Dalibor: Előrejelzés - tíztrillió évre. = 3. Évezred 1. 2004. máj. 1. sz. pp. 68-72. Futurológia rovat. [KSF.]

NOVÁK János: Antianyaggyár. = 3. Évezred 1. 2004. máj. 1. sz. pp. 78-79. Alternatíva rovat. [KSF.]

NOVOTNY Mihály: Földrengés-előrejelzés az űrből. = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. p. 7. Szatellittechnológia rovat. [KSF.]

KUSEL, Stanislav: A Holdra, a Marsra! = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. pp. 10-14. Űrkutatás rovat. [KSF.]

Olivin a Marson - Mit fedezett fel a Surveyor? = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. p. 22. Panoráma rovat. [KSF.]

Mennyit látnak a távcsövek? - A Földről hetvenezer-kvadrillió csillag látható. = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. p. 23. Panoráma rovat. [KSF.]

A Nap meg tudja védeni a Földet a bolygókkal történő ütközéstől - Aszteroidák alumíniumcsomagolásban. = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. p. 23. Panoráma rovat. [KSF.]

A Föld forgásának lassulása megállt: senki sem tudja, miért! - Lesz végre pontos idő? = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. p. 24. Panoráma rovat. [KSF.]

A Nap és a Föld jövője - Törpe vagy óriás. = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. pp. 24-25. Panoráma rovat. [KSF.]

A Föld elveszíti mágneses terét - Sugárzás fenyeget bennünket? = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. p. 26. Panoráma rovat. [KSF.]

PREUCIL Pál: Hegykeletkezés. = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. p. 27. Geológia rovat. [KSF.]

Létezik a mi Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszer? = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. p. 38. FAQ rovat. [KSF.]

MATUSINSKY Dávid: Ember az idő ellen. = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. pp. 52-59. A hónap témája rovat. [KSF.]

Világűrbeli sárkány. = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. pp. 82-83. Pillantás a világűrbe rovat. [KSF.]

KOUKAL, Milan: Figyelnek minket az űrből? = 3. Évezred 1. 2004. jún. 2. sz. pp. 85-87. Világegyetem rovat. [KSF.]

PREUCSIL Pál: A világegyetem első csillagrendszere? = 3. Évezred 1. 2004. júl. 3. sz. pp. 8-9. A tükör mögött rovat. [KSF.]

Az üvegházhatás - Lehűt a visszacsatolás? = 3. Évezred 1. 2004. júl. 3. sz. p. 23. Panoráma rovat. [KSF.]

Segítenek az oroszok? - Meg kellene menteni a teleszkópot. = 3. Évezred 1. 2004. júl. 3. sz. p. 24. Panoráma rovat. [KSF.]

A madarak látják a Föld mágneses erővonalait - Szárnyas tájékozódás. = 3. Évezred 1. 2004. júl. 3. sz. p. 26. Panoráma rovat. [KSF.]

Mi az az ózonréteg? Előállítható mesterségesen is? = 3. Évezred 1. 2004. júl. 3. sz. p. 37. FAQ rovat. [KSF.]

Májusban megfigyelhető volt az égbolton egy fényes üstökös? = 3. Évezred 1. 2004. júl. 3. sz. p. 37. FAQ rovat. [KSF.]

Azt szeretném tudni, igaz-e, hogy a földi nap egyre hosszabb? = 3. Évezred 1. 2004. júl. 3. sz. p. 40. FAQ rovat. [KSF.]

GABZDYL, Pavel: Az elfelejtett Hold. = 3. Évezred 1. 2004. júl. 3. sz. pp. 64-68. Világűr rovat. [KSF.]

DUCSEK, Jirí: Különleges jelenség az égbolton. = 3. Évezred 1. 2004. júl. 3. sz. pp. 78-80. Csillagászat rovat. Vénusz átvonulása a napkorong előtt. [KSF.]

GESZTESI Albert: Ablak az űrbe - Júniusi csillagos éjszakák. = 3. Évezred 1. 2004. júl. 3. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

PREUCIL Pál: Lesben állók. = 3. Évezred 1. 2004. aug. 4. sz. pp. 8-9. Tükör mögött rovat. [KSF.]

Bajkonur-monopol? - A kazahsztáni Csillagváros jelentősége egyre nő. = 3. Évezred 1. 2004. aug. 4. sz. p. 20. Panoráma rovat. [KSF.]

Galenit a Vénuszon? - A tudósok különböző anyagokat próbálnak azonosítani. = 3. Évezred 1. 2004. aug. 4. sz. p. 21. Panoráma rovat. [KSF.]

A Föld forró nővére? - A távoli bolygókon oxigént találtak. = 3. Évezred 1. 2004. aug. 4. sz. p. 23. Panoráma rovat. [KSF.]

KOUKAL Mihály: Kontinenseink vándorlása. = 3. Évezred 1. 2004. aug. 4. sz. pp. 26-29. Geológia rovat. [KSF.]

Lehet-e már tudni, hogy mikor repül ismét a világűrbe amerikai űrrepülőgép? = 3. Évezred 1. 2004. aug. 4. sz. p. 43. FAQ rovat. [KSF.]

Melyik a legnagyobb felhő a világon? = 3. Évezred 1. 2004. aug. 4. sz. p. 45. FAQ rovat. [KSF.]

Mi a szivárvány színeinek sorrendje, és lehet-e kettős a szivárvány? Miért ív és nem mondjuk négyzet alakú? = 3. Évezred 1. 2004. aug. 4. sz. p. 46. FAQ rovat. [KSF.]

GRÜN, Marcel: Szedna A Naprendszer legtávolabbi tagja. = 3. Évezred 1. 2004. aug. 4. sz. pp. 80-83. Világűr rovat. [KSF.]

KOUKAL, Milan: A Föld A-tól Z-ig. = 3. Évezred 1. 2004. aug. 4. sz. pp. 88-89. ÁBÉCÉ rovat. [KSF.]

SKVÁRA János: PROBA: Dávid Góliátországban. = 3. Évezred 1. 2004. szept. 5. sz. pp. 8-9. Tükör mögött rovat. [KSF.]

Élet a Marson - Megfertőztük a vörös bolygót? = 3. Évezred 1. 2004. szept. 5. sz. p. 22. Panoráma rovat. [KSF.]

Porba burkolózott Földünk - Űrbilliárd részei vagyunk? = 3. Évezred 1. 2004. szept. 5. sz. p. 26. Panoráma rovat. [KSF.]

Igaz, hogy a franciák olyan új berendezés elkészítésén dolgoznak, amely a Földhöz hasonló bolygók felkutatására lesz alkalmas? = 3. Évezred 1. 2004. szept. 5. sz. p. 39. FAQ rovat. [KSF.]

A Marson állítólag bőséges hematitlelőhelyek találhatók (a hematitot ékszerként használjuk a Földön). Igaz ez? = 3. Évezred 1. 2004. szept. 5. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

VELINSKY, Frederik: Veszélyes ikrek. = 3. Évezred 1. 2004. szept. 5. sz. pp. 44-47. Csillagászat rovat. [KSF.]

SKVÁRA János: Kitörés a négyzeten. = 3. Évezred 1. 2004. okt. 6. sz. p. 5. Fotóaktualitás rovat. [KSF.]

SKVÁRA János: EGNOS - az európai navigációs rendszer. = 3. Évezred 1. 2004. okt. 6. sz. pp. 8-9. Tükör mögött rovat. [KSF.]

Egy ugrás a világűrben - Amatőr űrhajóval az űrkutatás szolgálatában. = 3. Évezred 1. 2004. okt. 6. sz. p. 26. Panoráma rovat. [KSF.]

Mi az a Drake-egyenlet? = 3. Évezred 1. 2004. okt. 6. sz. p. 40. FAQ rovat. [KSF.]

Mi az a "fényszennyezés", mivel árt nekünk és hogyan lehet ellene védekezni, illetve megelőzni? = 3. Évezred 1. 2004. okt. 6. sz. p. 40. FAQ rovat. [KSF.]

Mikor repül újra amerikai űrsikló? = 3. Évezred 1. 2004. okt. 6. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

Állítólag idén kell startolnia a Jules Verne nevű űrhajónak. Lehet erről tudni részleteket is? = 3. Évezred 1. 2004. okt. 6. sz. p. 44. FAQ rovat. [KSF.]

Egyfolytában arról vitatkoznak, hogy a Marson van-e élet. Engem a Vénusz érdekelne... = 3. Évezred 1. 2004. okt. 6. sz. p. 44. FAQ rovat. [KSF.]

GRÜN, Marcel: 10 legnagyobb csillagászati felfedezés 2003-ban. = 3. Évezred 1. 2004. okt. 6. sz. pp. 70-71. Leg... rovat. [KSF.]

PREUCIL Pál: A Szaturnusz közelről. = 3. Évezred 1. 2004. nov. 7. sz. p. 5. Fotóaktualitás rovat. [KSF.]

GRÜN, Marcel: Európa a csillagok alatt. = 3. Évezred 1. 2004. nov. 7. sz. pp. 10-13. Csillagászat rovat. [KSF.]

Rokon képződmények - A bolygókban több a közös vonás, mint gondolnánk! = 3. Évezred 1. 2004. nov. 7. sz. p. 24. Panoráma rovat. [KSF.]

MATUSINSKY, Dalibor: Titokzatos X bolygó. = 3. Évezred 1. 2004. nov. 7. sz. pp. 34-37. Világűr rovat. [KSF.]

A nyári táborban szabad szemmel láttuk, ahogyan az égbolton egy fénylő pont átúszik. Mi lehetett ez? És a világűrben tulajdonképpen hány látható csillag van? = 3. Évezred 1. 2004. nov. 7. sz. p. 39. FAQ rovat. [KSF.]

Hogyan keletkezik a szivárvány? Miért félkörív alakú és nem például négyszögletes? Lehet kettős is? = 3. Évezred 1. 2004. nov. 7. sz. p. 41. FAQ rovat. [KSF.]

Ismert pontosan, hogy mikor használták a gyakorlatban először a rakétameghajtást a kémia közreműködésével? = 3. Évezred 1. 2004. nov. 7. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

Min alapul Stephen Hawking azon teóriája, amely szerint a fekete lyukaknak belső entrópiájuk van? = 3. Évezred 1. 2004. nov. 7. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

Mekkora a Marson a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérséklet? Milyen sebességű ott a szél? Mi van a légkörében? = 3. Évezred 1. 2004. nov. 7. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

KOUKAL Mihály: Hogyan színesedik a természet? = 3. Évezred 1. 2004. nov. 7. sz. pp. 44-47. A megismerés útja rovat. [KSF.]

SKVÁRA János: A Hawking-effektus nem érvényes. = 3. Évezred 1. 2004. dec. 8. sz. p. 5. Fekete lyuk rovat. [KSF.]

PREUCIL Pál: Atomalagút az Alpok alatt. = 3. Évezred 1. 2004. dec. 8. sz. pp. 10-15. Fizika rovat. [KSF.]

GRÜN, Marcel: Indul az űrtúrizmus. = 3. Évezred 1. 2004. dec. 8. sz. pp. 21-26. Űrhajózás rovat. [KSF.]

Kozmikus szeizmográf - Elektronika az űrben. = 3. Évezred 1. 2004. dec. 8. sz. p. 30. Panoráma rovat. [KSF.]

Rejtélyes részecske - Az újonnan felfedezett mezon szokatlan tulajdonságokkal rendelkezik. = 3. Évezred 1. 2004. dec. 8. sz. p. 31. Panoráma rovat. [KSF.]

A Wild 2 elárulja titkát - Igazolódik a földi élet kialakulásának elmélete? = 3. Évezred 1. 2004. dec. 8. sz. p. 33. Panoráma rovat. [KSF.]

Mióta repül a világűrben a Hubble-űrteleszkóp? És kiről nevezték el? = 3. Évezred 1. 2004. dec. 8. sz. p. 41. FAQ rovat. [KSF.]

Hány csillagot különböztethetnénk meg szabad szemmel? Hogyan keletkeznek a csillagok, és milyen a hőmérsékletük? = 3. Évezred 1. 2004. dec. 8. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

Igaz, hogy az európaiak saját űrrepülőgépet készítenek elő? = 3. Évezred 1. 2004. dec. 8. sz. p. 44. FAQ rovat. [KSF.]

Szeretnék megtudni valamit a gravitációról. Mesterségesen is létre lehet hozni? = 3. Évezred 1. 2004. dec. 8. sz. p. 45. FAQ rovat. [KSF.]

ZOUZALIK Márton: Életet viszünk a bolygókra? = 3. Évezred 1. 2004. dec. 8. sz. pp. 66-69. Terraforming rovat. [KSF.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2003. december. = Aero Magazin 6. 2004. jan. 1. sz. p. 44. [SRG.]

Duque az első spanyol űrhajós. = Aero Magazin 6. 2004. jan. 1. sz. p. 44. [SRG.]

B. Sz. [BÉRCZI Szaniszló]: Asztrobiológiai tanácskozás. = Aero Magazin 6. 2004. jan. 1. sz. p. 44. [SRG.]

V. A. [VARGA András]: Napkitöréslesen. = Aero Magazin 6. 2004. jan. 1. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrtechnikával a bioterrorizmus ellen. NASA-alkalmazások. = Aero Magazin 6. 2004. jan. 1. sz. pp. 46-47. [SRG.]

MÉSZÁROS István: 35 éve történt. Apollo-8: indulás a Naprendszerbe. = Aero Magazin 6. 2004. jan. 1. sz. pp. 48-50. [SRG.]

V. A. [VARGA András]: Mit látott az Ulysses a Nap szoknyája alatt? Magyarok a napkutatásban. = Aero Magazin 6. 2004. jan. 1. sz. p. 51. [SRG.]

A Spirit automata szonda első 360 fokos panorámafelvétele a Mars felszínéről. = Aero Magazin 6. 2004. febr. 2. sz. pp. 42-43. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 6. 2004. febr. 2. sz. p. 44. Űrnaptár 2004. január.; A Stardust a Wild-2-nél.; Bush űrkoncepciója.; Új MANT-vezetők.; Szivárgás az ISS-en. [SRG.]

HORVÁTH András: Dolgozik a Spirit. Képriport a Marsról. = Aero Magazin 6. 2004. febr. 2. sz. pp. 45-47., címlapkép. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az Aurora-program. Az európai bolygókutatás jövője. = Aero Magazin 6. 2004. febr. 2. sz. pp. 48-50. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Európa a Naprendszerben. = Aero Magazin 6. 2004. febr. 2. sz. p. 51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 6. 2004. márc. 3. sz. p. 44. Űrnaptár 2004. február.; Mars Express.; Feltámadt a Spirit. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: A Progressz rakománya. = Aero Magazin 6. 2004. márc. 3. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Nemzeti űrstratégia. A Bush-programról - tárgyilagosan. = Aero Magazin 6. 2004. márc. 3. sz. pp. 46-47. [SRG.]

HORVÁTH András: Sikerrel leszállt az Oppurtnity. Mars-felszíni krónikák. 2. rész. = Aero Magazin 6. 2004. márc. 3. sz. pp. 48-49. [SRG.]

MÉSZÁROS István: Apollo-9: főpróba a Föld körül. 35 éve történt. = Aero Magazin 6. 2004. márc. 3. sz. pp. 50-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2004. március. = Aero Magazin 6. 2004. ápr. 4. sz. p. 44. [SRG.]

HORVÁTH András: Sós üledék és szferulák. = Aero Magazin 6. 2004. ápr. 4. sz. p. 44. A Marson. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Európai üstökösszonda. Magyar részvétellel épült. = Aero Magazin 6. 2004. ápr. 4. sz. p. 45. A Rosetta szonda. [SRG.]

ALMÁR Iván: A NASA legújabb földi kutatási eredményei. Globális távérzékelés. Csökken az ózonlyuk? = Aero Magazin 6. 2004. ápr. 4. sz. pp. 46-48. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Marson jártam... Földi marsi gyakorlatok. = Aero Magazin 6. 2004. ápr. 4. sz. pp. 49-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2004. április. = Aero Magazin 6. 2004. máj. 5. sz. p. 44. [SRG.]

Az Opportunity meglepő felfedezése. = Aero Magazin 6. 2004. máj. 5. sz. p. 44. Marson talált meteoritot. Űrhírek. [SRG.]

HORVÁTH András: ISS: Új személyzet. = Aero Magazin 6. 2004. máj. 5. sz. p. 44. Űrhírek. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Két éve az emberiség szolgálatában. Envisat. = Aero Magazin 6. 2004. máj. 5. sz. p. 45. [SRG.]

HORVÁTH András: A Spirit a Bonneville-kráternél. Befejeződött az első 90 napos MER-program. = Aero Magazin 6. 2004. máj. 5. sz. pp. 46-47. [SRG.]

ALMÁR Iván: Tanultak az űrorvosoktól. = Aero Magazin 6. 2004. máj. 5. sz. pp. 48-49. [SRG.]

MÉSZÁROS István: Főpróba a Hold körül. 35 éve történt: Apollo-10. = Aero Magazin 6. 2004. máj. 5. sz. pp. 50-51. [SRG.]

SÁNDOR Valéria: Meteorológiai információk az űrből. A repülés és a meteorológia. 2. = Aero Magazin 6. 2004. jún. 6. sz. pp. 18-19. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 6. 2004. jún. 6. sz. p. 44. Űrnaptár 2004. május.; A Cassini-Huygens a Szaturnusznál.; ISS: személyzetcsere és új Progressz. [SRG.]

HORVÁTH András: Kliper: új orosz űrhajó. = Aero Magazin 6. 2004. jún. 6. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Fedezzük fel au univerzumot! A Huntress-terv. 1. = Aero Magazin 6. 2004. jún. 6. sz. pp. 46-47. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló - HORVÁTH András: Újabb lépések előre. = Aero Magazin 6. 2004. jún. 6. sz. pp. 48-50. Az Opportunity a Marson. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Űrtevékenység az ILA-n. = Aero Magazin 6. 2004. jún. 6. sz. p. 51. ILA: Repülési és Űrhajózási Kiállítás. 2004. máj. 10-16-ig Berlinben volt. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 6. 2004. júl. 7. sz. pp. 44-45. Űrnaptár 2004. június.; Cassini: közel a Phoebéhez.; A Spirit a Columbiánál.; MARSIS-halasztás.; Magán-űrrepülőgép rekordkísérlete.; Az Oppurtunity az Endurance-ban. [SRG.]

ALMÁR Iván: Négy lépés a Marsig. = Aero Magazin 6. 2004. júl. 7. sz. pp. 46-47. Ötven év alatt megvalósítandó lépések, amelyek végül elvezethetik az űrhajósokat a Mars felszínére. [SRG.]

MÉSZÁROS István: Apollo Hold-expedíciók 1969-1972. 35 éve kezdődött. = Aero Magazin 6. 2004. júl. 7. sz. pp. 48-50. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: A Galileo Budapesten. = Aero Magazin 6. 2004. júl. 7. sz. p. 51. Műholdas navigáció témájú rendezvény 2004. máj. 27-28-án Budapesten. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2004. július. = Aero Magazin 6. 2004. aug. 8. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: A Spirit a Columbia-hegyeknél. = Aero Magazin 6. 2004. aug. 8. sz. p. 44. [SRG.]

ALMÁR Iván: Mesterséges gravitáció űrhajósoknak. = Aero Magazin 6. 2004. aug. 8. sz. pp. 45-47. [SRG.]

HORVÁTH András: Érkezés a Szaturnuszhoz. A Cassini-Huygens. = Aero Magazin 6. 2004. aug. 8. sz. pp. 48-50. [SRG.]

F. S. [FREY Sándor] - L. I. [LEDNECZKI István] - Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Asztronautikai oktatás Európában. = Aero Magazin 6. 2004. aug. 8. sz. p. 51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2004. augusztus. = Aero Magazin 6. 2004. szept. 9. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrséták az ISS-en.; Az Opportunity az Endurance-ban. = Aero Magazin 5. 2004. szept. 9. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Emlékeim a kezdetekről. Űrhajózási ismeretterjesztés. = Aero Magazin 5. 2004. szept. 9. sz. pp. 45-47. [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor: Kis lépés az űr szélére, nagy ugrás az űrturizmus felé. = Aero Magazin 5. 2004. szept. 9. sz. pp. 48-50. [HAI.]

Az urvilag.hu szerzőgárdája: [Hordozórakétákról] = Aero Magazin 5. 2004. szept. 9. sz. p. 51. Cím nélküli összeállítás. [HAI.]

(sajtos) [SAJTOS Zoltán]: Dancsó Béla: Holdséta. A Holdra szállás története. = Aero Magazin 5. 2004. szept. 9. sz. p. 78. Könyvismertetés. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2004. szeptember. = Aero Magazin 6. 2004. okt. 10. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: A Cassini a Szaturnusznál., Földbe csapódott a Genesis., Mars: kezdődik a tél. = Aero Magazin 6. 2004. okt. 10. sz. p. 44. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Aktuális kérdések. = Aero Magazin 6. 2004. okt. 10. sz. p. 45. Kovács Kálmán miniszter és Both Előd az űrtevékenységről. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Start a Merkúrhoz. Messenger: küldetés a "vasbolygóhoz". = Aero Magazin 6. 2004. okt. 10. sz. pp. 46-47. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Voszhod-1. Negyvenéves az "űrtrojka". = Aero Magazin 6. 2004. okt. 10. sz. pp. 48-49. [SRG.]

ALMÁR Iván: Milyen ruhát viseljünk a világűrben. = Aero Magazin 6. 2004. okt. 10. sz. p. 50-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2004. október. = Aero Magazin 6. 2004. nov. 11. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Elhunyt Gordon Cooper.; ISS: személyzetcsere. = Aero Magazin 6. 2004. nov. 11. sz. p. 44. Űrhírek. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Elkelt az Ansari-díj. = Aero Magazin 6. 2004. nov. 11. sz. pp. 45-46. [SRG.]

ALMÁR Iván: ESA-Stratégia 2015-2025-ben. "Kozmikus vízió": Európa az Europán. = Aero Magazin 6. 2004. nov. 11. sz. pp. 47-48. [SRG.]

H. F. [HORVAI Ferenc] - Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Űrnap 2004. = Aero Magazin 6. 2004. nov. 11. sz. pp. 48-49. 2004. okt. 15. 2004. okt. 15. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2004. november. = Aero Magazin 6. 2004. dec. 12. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Kínai visszatérő kapszula., Phobos., Szojuz-2., Demosztrator-2. = Aero Magazin 6. 2004. dec. 12. sz. p. 44. [SRG.]

CS. T. [CSENGERI Tímea] - S. A. [SIK András]: Magyar Mars Találkozó. = Aero Magazin 6. 2004. dec. 12. sz. p. 45. 2004. nov. 6. [SRG.]

ALMÁR Iván: Fiatal mérnökök holdja, az "IGEN". = Aero Magazin 6. 2004. dec. 12. sz. p. 46-47. [SRG.]

G. A. [GESZTESI Albert] - H. A. [HORVÁTH András]: Cassini-képek az óriásholdról. A Titán közelről. = Aero Magazin 6. 2004. dec. 12. sz. pp. 48-49. [SRG.]

A GEMMA űrszimulátor megnyitása. "Űrutazások" az Urániában. = Aero Magazin 6. 2004. dec. 12. sz. pp. 50-51. Átadása 2004. nov. 5-én. [SRG.]

JÉKI László: Üstökösök nyomában. = Beszélő 3. folyam. 2004. 5. sz. máj. pp. 103-112. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Napórák. = Családi Vasárnapi Újság 2. 2004. márc. 27. 12. sz. p. 11. A napórákkal kapcsolatos általános tudnivalók ismertetése. [SRG.]

Kedves Olvasóink! = Csillagidő 2. 2004. jan. 1.(5.) sz. p. 1. A Csillagidő 2004-ben is megjelenik havonta. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 2. 2004. jan. 1.(5.) sz. p. 1. 2004. jan. 17-én és 28-án észlelőestek. Jan. 21-én Csizmadia Szilárd tart előadást: 2003 csillagászati eredményei címmel. [KSZ.]

Egyesületi hírek. Egyesületi események. = Csillagidő 2. 2004. jan. 1.(5.) sz. p. 1. 2003. dec. 13. és dec. 28. között történtek. [KSZ.]

CSZIMADIA Ákos: Tagdíjfizetés. = Csillagidő 2. 2004. jan. 1.(5.) sz. p. 2. [KSZ.]

Éjszakai égbolt. A Vénusz bolygó. = Csillagidő 2. 2004. jan. 1.(5.) sz. p. 2. [KSZ.]

Közgyűlés és Meteorészlelők Találkozója. = Csillagidő 2. 2004. jan. 1.(5.) sz. p. 2. 2004. febr. 7-én lesz Zalaegerszegen. [KSZ.]

Hettyei János Díj. = Csillagidő 2. 2004. febr. 2.(6.) sz. p. 1. A 2004. évi díjat a 82 éves Szutor Péter zalaszabari tagtárs kapta. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 2. 2004. febr. 2.(6.) sz. p. 1. 2004. márc. 13-án Csizmadia Szilárd tart előadást: Van-e élet a Földön kívül? címmel. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Csillagidő 2. 2004. febr. 2.(6.) sz. p. 1. Új tagtársunk. Egyesületi események. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Tagdíjfizetés. = Csillagidő 2. 2004. febr. 2.(6.) sz. p. 1. [KSZ.]

Éjszakai égbolt. A Jupiter bolygó. = Csillagidő 2. 2004. febr. 2.(6.) sz. p. 2. [KSZ.]

Közgyűlés és Találkozó. = Csillagidő 2. 2004. febr. 2.(6.) sz. p. 2. Beszámoló a 2004. febr. 7-i rendezvényről. a résztvevő 26 tag névsorával. [KSZ.]

Pályázat. = Csillagidő 2. 2004. febr. 2.(6.) sz. p. 2. Csillagászati esszépályázat 14-19 éveseknek. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Csillagidő 2. 2004. márc. 3.(7.) sz. p. 1. Új tagtársunk. A VCSE taglétszáma 43 fő. Tagdíjfizetések. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 2. 2004. márc. 3.(7.) sz. p. 1. Programváltozás. 2004. márc. 20-án Csizmadia Szilárd tart előadást: Van-e élet a Földön kívül? címmel. [KSZ.]

Éjszakai égbolt. Az Ikerhalmaz. = Csillagidő 2. 2004. márc. 3.(7.) sz. p. 1-2. [KSZ.]

Cs. Á. [CSIZMADIA Ákos]: A Kis Magellán Felhő csillagai. = Csillagidő 2. 2004. márc. 3.(7.) sz. p. 2. A Sky and Telescope 2004. márc. száma nyomán [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Csillagidő 2. 2004. ápr. 4.(8.) sz. p. 1. Új tagtársunk. Tagdíjfizetések. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 2. 2004. ápr. 4.(8.) sz. p. 1. 2004. ápr. 24-én Csizmadia Ákos tart előadást: A mekkai Kába-kő: a feltételezett meteorit címmel. [KSZ.]

Egyesületi események. = Csillagidő 2. 2004. ápr. 4.(8.) sz. p. 1-2. 2004. márc. 20-i elnökségi ülés és előadás. [KSZ.]

Az éjszakai égbolt. Az M13. = Csillagidő 2. 2004. ápr. 4.(8.) sz. p. 2. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Csillagidő 2. 2004. máj. 5.(9.) sz. p. 1. Új tagtársunk. A VCSE taglétszáma 45 fő. [KSZ.]

Egyesületi események. = Csillagidő 2. 2004. máj. 5.(9.) sz. p. 1. 2004. ápr. 17. és ápr. 24. közötti történések. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 2. 2004. máj. 5.(9.) sz. p. 1. 2004. máj. 15-én egyesületi összejövetel. Máj. 21-én Csizmadia Szilárd tart előadást: Vénusz-átvonulás 2004. június 8-án címmel. Jún. 8-án a Vénusz-átvonulás közös megfigyelése a Pais Dezső Általános Iskola előtti térről. [KSZ.]

Közgyűlés. = Csillagidő 2. 2004. máj. 5.(9.) sz. p. 2. 2004. aug. 10-én ünnepi közgyűlés lesz, a VCSE 10 éves évfordulóján. [KSZ.]

Az éjszakai égbolt. Holdfogyatkozás május 4-én. = Csillagidő 2. 2004. máj. 5.(9.) sz. p. 2. [KSZ.]

Egyesületi hírek. Egyesületi események. = Csillagidő 2. 2004. jún. 6.(10.) sz. p. 1. A 2004. máj. 15. és máj. 22. között történtek. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 2. 2004. jún. 6.(10.) sz. p. 1. 2004. jún. 8-án a Vénusz-átvonulás közös megfigyelése a Pais Dezső Általános Iskola előtti térről. [KSZ.]

Nyári tábor. = Csillagidő 2. 2004. jún. 6.(10.) sz. pp. 1-2. 2004. aug. 8-15-ig lesz Pusztaszentlászlón. [KSZ.]

Ünnepi Közgyűlés. = Csillagidő 2. 2004. jún. 6.(10.) sz. p. 2. 2004. aug. 10-én ünnepi közgyűlés lesz, a VCSE 10 éves évfordulóján. [KSZ.]

Vénusz-átvonulás június 8-án. = Csillagidő 2. 2004. jún. 6.(10.) sz. p. 2. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Csillagidő 2. 2004. júl-aug. 7.(11.) sz. p. 1. Új tagjaink. [KSZ.]

Egyesületi események. = Csillagidő 2. 2004. júl-aug. 7.(11.) sz. p. 1. 2004. jún. 8. és júl. 17. közötti történések. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 2. 2004. júl-aug. 7.(11.) sz. p. 1. Nyári tábor 2004. aug, 8-15-ig. Ünnepi közgyűlés aug. 10-én. [KSZ.]

A Vénusz-átvonulás. = Csillagidő 2. 2004. júl-aug. 7.(11.) sz. p. 1-2. Sikeres volt a 2004. jún. 8-i Vénusz-átvonulás észlelése és bemutatása Zalaegerszegen. [KSZ.]

Az éjszakai égbolt. Perseidák 2004-ben. = Csillagidő 2. 2004. júl-aug. 7.(11.) sz. p. 2. [KSZ.]

Vega ’04 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor. = Csillagidő 2. 2004. júl-aug. 7.(11.) sz. pp. 2-3. 2004. aug. 8-15-ig lesz Pusztaszentlászlón. A tábor részletes programja és tudnivalói. [KSZ.]

Egyesületi hírek. Egyesületi események. = Csillagidő 2. 2004. szept. 8.(12.) sz. pp. 1-2. 2004. aug. 8. és szept. 18. közötti történések. Aug. 11/12-én éjjel 1047 hullócsillagot láttak. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 2. 2004. szept. 8.(12.) sz. p. 1. 2004. szept. 29-én Csizmadia Szilárd tart előadást: Tanácsok és ötletek kezdő amatőrcsillagászoknak az első megfigyelések végzéséhez. [KSZ.]

Új szerkesztő a Vega élén. = Csillagidő 2. 2004. szept. 8.(12.) sz. p. 2. A főszerkesztő Bedő Veronika lett. [KSZ.]

SZJA 1%. = Csillagidő 2. 2004. szept. 8.(12.) sz. p. 2. A VCSE-nek. [KSZ.]

Kedves február 7-i előadók! = Csillagidő 2. 2004. szept. 8.(12.) sz. p. 2. A meteoros konferencia előadóinak előadása. [KSZ.]

Az idei VCSE-tábor résztvevői. = Csillagidő 2. 2004. szept. 8.(12.) sz. p. 2. 25 fő. [KSZ.]

Holdfogyatkozás október 28-án. = Csillagidő 2. 2004. szept. 8.(12.) sz. p. 2. [KSZ.]

Egyesületi hírek. Egyesületi események. = Csillagidő 2. 2004. nov. 9.(13.) sz. p. 1. 2004. okt. 2. és okt. 28. közötti történések. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 2. 2004. nov. 9.(13.) sz. p. 1. 2004. nov. 6-án Csizmadia Szilárd tart előadást: Hogyan keletkezett a Világegyetem? címmel. [KSZ.]

Leonidák 2004-ben. = Csillagidő 2. 2004. nov. 9.(13.) sz. p. 1. [KSZ.]

LODRIGUSS, Jerry: Az éjszakai égboltot fényképezem. = Digitális Fotó Magazin 4. 2004. 4. sz. pp. 18-27. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Ha én lettem volna a miniszterelnök... = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 1. 2003. nov. 20-án este. [SRG.]

Csillagvadász Ludányhalásziban. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 1. Megjelent a Népszabadság 2003. november 26-án, Berkó Ernőről. [SRG.]

Miért pont 24-e? = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 1. A naptárról Csizmadia Szilárd és Csaba György Gábor. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 35. Scorpius csillagkép. (3. rész.) = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

SZABADI Péter: Egy különleges holdfogyatkozás, 2003. 11. 09. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 3. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Tehát mit is láttam? = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. pp. 4-5. A 2003. november 20-i sarki fény. Közreadta: Keszthelyi Sándor. [SRG.]

GYARMATI László: Sarkifény beszámoló. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. pp. 5-6. A 2003. november 20. [SRG.]

TUBOLY Vince: Sarkifény (Auróra) megfigyelése. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 6. A 2003. november 20-i. [SRG.]

BARTHA Lajos: A szögletes Szaturnusz. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 7. Csillagászati furcsaságok. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat szolgálója: Caroline Herschel (1750-1848). = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. pp. 7-8. [SRG.]

BARTHA Lajos: A 19. század legjobb angliai észlelője: a "sasszemű" Dawes. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. pp. 9-10. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: A Dawes-határ. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 10. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Egyed László (1914-1970). = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 10. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A fizikának nem feladata... = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 11. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Egyre nehezebb korai holdsarló rekordokat felállítani szabad szemmel. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. pp. 11-12. [SRG.]

KSZ [KESZTHELYI Sándor]: A legjobb hazai szabadszemes holdsarló megfigyelések. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 12. [SRG.]

Észlelések, fotó, leírások, rajzok. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 13. Hadházi Csaba: 2003. 05. 07. Merkúr-átvonulás.; Tuboly Vince: Szaturnusz rajz és a Ceres észlelése.; C/2002 T7-üstökös. [SRG.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Egy új exobolygó. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 14. [SRG.]

[BARTHA Lajos:] A holdfogyatkozások megfigyeléséről. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. pp. 14-15. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: Szabadszemes változók 2003. IV. negyedév. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. p. 16. [SRG.]

BLUM, Jürgen: Bolygócsírák a korai Naprendszerben. = Draco 27. 2004. jan-márc. 105-106. sz. melléklete pp. 1-8. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. Sterne und Weltraum 2001. 4-5. számából. Szerkesztette: Dalos Endre. [SRG.]

SEDNA a 10. bolygó? = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. p. 1. Kereszty Zsolt, Sárneczky Krisztián, Csizmadia Szilárd, Szöllősi Attila írásai. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: A Plútó és TNO (transzneptun objektumok) probléma. = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. p. 1. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 36. Sculptor csillagkép. = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. p. 2. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

[BARTHA Lajos:] A csillagászat évfordulói 2004-ben. 1. = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. pp. 3-4. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Messier-katalógus égitestjei - ahogyan a korai észlelők látták. 1. = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. pp. 5-8. [SRG.]

BERKÓ Ernő - DALOS Endre: Kettőscsillag-észlelők: (Albireo, Meteor). = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. p. 9. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az Aristarchus körül. = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. pp. 10-11. Előadása Budapest, 2003. november 15-én. [SRG.]

BARTHA Lajos: Botrányos üstökösök. = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. pp. 12-13. Csillagászati furcsaságok. [SRG.]

BERKÓ Ernő - DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Mély-ég észlelők: (Albireo, Meteor). = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. p. 13. [SRG.]

BOLESKA Gábor: Egy orosz óriás (binokulár). = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. p. 14. 26x70-es. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Dalos Endre: Az én világom 3. A galaxisok. = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. p. 14. Csillagászati kö(szö)nyvismertetés. [SRG.]

Észlelések, fotók, leírások, rajzok. = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. p. 15. Puskás Ferenc: Szabadszemes változók.; Tuboly Vince: Rádiós meteorozás.; 2004 májusi paksi észlelések (holdfogyatkozás, C/2001 Q4 (NEAT) üstökös, Vénusz, holdsarló, csillagfedés). [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Kis magyar évkönyvtörténelem. = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. p. 16. [SRG.]

BARTHA Lajos: 2004. máj. 19-i Jupiter megfigyelés. = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. p. 16. [SRG.]

A 2003. november 20-i sarkifény. = Draco 27. 2004. ápr-jún. 107-108. sz. melléklete pp. 1-8. Bartha Lajos: A magyarországi sarkifény-jelenségekről. Egy négyévszázados könyv az erdélyi északi fényről. pp. 1-3.; Käsz László: Sarki fény 2003. 11. 20. Észlelőhely: Bóly. pp. 3-4.; Liktor Ferenc: Sarkifény. p. 5.; Asztalos Tibor - Keszthelyi Sándor: A nagy sarki fényünk kronológiája. pp. 6-7.; Tepliczky István: Sarki fény galéria. p. 8. Szerkesztette: Dalos Endre. [SRG.]

SCHNEIDER Kornél: A Világegyetemről. 1. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. p. 1. [SRG.]

DAE - KSZ [DALOS Endre - KESZTHELYI Sándor]: Kik látták a Vénusz-átvonulást 2004. június 8-án. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. p. 1., 20-22. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 37. Sculptor csillagkép.; Scutum csillagkép.; Serpens csillagkép.; Sextans csillagkép. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. pp. 2-4. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A Mars vizuális megfigyelésének programja. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. pp. 5-6. [SRG.]

DALOS Endre: A Mars jelentősebb felszíni alakzatai. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. p. 6. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A magyarországi sarkifények katalógusa. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. pp. 7-8. Eredetileg megjelent a Meteor 1992. 6-os számában. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 2004-ben. 2. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. p. 9. [SRG.]

BARTHA Lajos: Itt a csillag - hol a csillag? = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. pp. 9-10. Rejtélyes égi objektumok: állítólagos Jupiter-holdak, Schneiner-csillaga 1612-ben, Tebbut-csillaga 1862-ben, Hertzsprung-objektuma 1900-ban. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Messier-katalógus égitestjei - ahogyan a korai észlelők látták 2. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. pp. 10-13. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Kevesen voltunk, de sokan maradtunk! A 2003. nov. 20-i sarkifényről. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. p. 13. [SRG.]

BARTHA Lajos: Akik új utakat kerestek: de Chéseaux és F. von Hahn. 1. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. pp. 14-15. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Tatabánya - Bódis hegy. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. p. 15. A 2003. nov. 20-i sarkifényről. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Mekkora egy Csillagászati Egység? = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. p. 16. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Láthatták-e a Vénuszt a Nap korongja előtt a régiek szabadszemmel? = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. p. 16. A hazánkból 1032. máj. 24-én és 1526. máj. 23-án napnyugatkor, valamint 1518. máj. 26-án és 1761. jún. 6-án napkeltekor zajló Vénusz-átvonulás jelenségeket elvileg szűrő nélkül is megfigyelhették. Ilyen feljegyzések még nem kerültek elő. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Vénusz dichotómiája és néhány más rendkívüli jelensége. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. pp. 17-19. [SRG.]

ROPOLI László: A Titán segít a Föld és a Mars megismerésében? = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. p. 19. [SRG.]

SZABADI Péter: Holdfogyatkozás egy májusi estén 2004. május 4-én. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. p. 20. [SRG.]

Észlelések, fotók, leírások, rajzok. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. p. 23. Farkas Ernő észlelései.; Dalos Endre: Vénusz-átvonulás. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: Gamma CAS 2004. I. félév. = Draco 28. 2004. júl-szept. 109-110. sz. p. 24. [SRG.]

DALOS Endre - KESZTHELYI Sándor: Kik látták a Vénusz-átvonulást 2004. június 8-án. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. pp. 1., 11-14. [SRG.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Tizedesjelek. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. p. 1., 24. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 38. Taurus csillagkép. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. pp. 2-4. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Messier-katalógus égitestjei - ahogyan a korai észlelők látták 3. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. pp. 5-8. [SRG.]

BARTHA Lajos: Akik új utakat kerestek: de Chésseaux és von Hahn. 2. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. pp. 8-9. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az Androméda-köd rejtélye. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. p. 10. Miért nem említik az ókori szerzők a ködöt? A kora-középkorban sincs adat, Al Sufi perzsa csillagász 954-ben említi először. Nincs Tycho Brahe és Johann Bayer jegyzékeiben sem. Európában először Simon Marius említi szabad szemes voltát 1614-es könyvében, miután 1611-ben vagy 1612-ben távcsövel is megfigyelte. [SRG.]

A 108-110-es Draco első oldalán megjelent a Világegyetemről (Dr. Schneider Kornél Komló által) írt cikkhez több kritika érkezett a Csilla elektrónikus levelezési újságra. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. pp. 15-19. Hozzászólók: Szabó M. Gyula, Vigh Lajos, Csizmadia Szilárd, Kereszturi Ákos, Posztobányi Kálmán, Gyarmathy István, Babics László, Csörgits Gábor, Illés Tibor, Benkő László, Vaskúti György, Hódi Gyula. [SRG.]

SCHNEIDER Kornél: A Világegyetemről. 2. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. p. 20. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Néhány gondolat az előző 25 kritikára. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. p. 20. [SRG.]

DALOS Endre: Vadász Pál (1934-2004). = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. p. 21. Nekrológ. [SRG.]

BARTHA Lajos: Új csillagvizsgáló Szombathelyen. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. p. 21. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. [SRG.]

A 2004. okt. 28-i teljes-holdfogyatkozás. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. p. 22. Ács György (Pécs), Zajácz György (Debrecen) észleléseit közli Keszthelyi Sándor.; Puskás Ferenc (Szarvas) leírása és fényképei. [SRG.]

SZABADI Péter: Fogyatkozások évadja. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. pp. 22-23. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: A C/2001 Q4 (NEAT) üstökös megfigyelése 2004-ben. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. p. 23. [SRG.]

KISS László: Az R CrB-k porfelhői. = Draco 29. 2004. okt-dec. 111-112. sz. p. 23. [SRG.]

[TUBOLY Vince:] 2004. január havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2004. 1. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Bolygóészlelők figyelmébe! Meteorrajok. A (6) Hebe kisbolygó oppozícióban. C/2002 T7 (LINEAR) térkép. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 2004. február havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2004. 2. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Meteorrajok. Bolygóészlelők figyelmébe! A Hold csillagfedései. A C/2002 T7 (LINEAR) üstökös még megfigyelhető. Kisbolygó invázió (Ceres, Hebe, Eunomia). IC 443 (szupernóva maradvány). [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2004. március havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2004. 3. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Meteorrajok. Bolygóészlelők figyelmébe! A Hold csillagfedései. Rho Cassiopeia. A Medúza-köd a Gemini csillagképben (Abell 21 planetáris). Érdekes kettőscsillagok. C/2002 T7 (LINEAR) térkép. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2004. április havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2004. 4. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Meteorrajok. Bolygóészlelők figyelmébe! Egy viszonylag fényes kvazár. A Hold csillagfedései. A Vesta kisbolygó útja 2004 első felében. A Ceres kisbolygó útja 2004 első felében. A Pallas kisbolygó útja 2004 első felében. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2004. május havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2004. 5. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Teljes holdfogyatkozás május 4-én (kedden) az esti órákban. Meteorrajok. Bolygóészlelők figyelmébe! A Hold csillagfedései. Fényes üstökös a hajnali égen: C/2004 F4 (Bradfield). [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2004. június havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2004. 6. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Meteorrajok. Bolygóészlelők figyelmébe! A Vénusz június 8-án átvonul a napkorong előtt! A Hold csillagfedései. A Hebe aszteroida 2004. június 1 - 2 - 3 - 4-én áthalad a Praesepe (M 44) csillaghalmazon. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2004. július havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2004. 7. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Nyári önellátó táborunk az oszkói Asztropiknik 2004. július 16-18 között kerül megrendezésre. A Vesta és a Metis kisbolygók közelsége a Cet csillagképben. A Hold csillagfedései. Iridium műholdak felvillanásai az oszkói táborra számítva. A (11) Parthenope kisbolygó (8,9 mg) földközelben 2004. július 9-én, a Nyilas csillagképben. Földközelben cirkál a (4) Vesta kisbolygó is. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2004. augusztus havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2004. 8. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Perseidák 2004. A Hold csillagfedései. Keressük fel a külső bolygókat! 29P/Schwassmann-Wachmann térkép. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2004. szeptember havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2004. 9. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. Közeledik a (4179) Toutatis kisbolygó. A Hold csillagfedései. C/2003 K4 (LINEAR) térkép. C/2001 Q4 (NEAT) térkép. [KSZ.]

TUBOLY Vince: 2004. november havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2004. 11. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. November a Leonida meteorraj hónapja. Célpont: a Cassiopeia csillagkép. A Nemzetközi Űrállomás láthatóságai. 2004. november 5-én a Vénusz és a Jupiter bolygók együttállása. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2004. december havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2004. 12. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Szaturnusz bolygó, a Flora és a Herculina kisbolygó útja az Ikrek illetve a Rák csillagképekben 2004. december - 2005. január. C/2004 Q1 (Tucker) térkép. C/2004 Q2 (Machholz) térkép. Célpont: a Perseus csillagkép. [KSZ.]

Címképünk: Köszöntjük 70. születésnapján Bartha Lajos tudománytörténészt, egyesületünk örökös tiszteletbeli tagját. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. címlap. Foto: Gadányi Péter. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A XXIV. Megyei Csillagászati Hetek után. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 1-4. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Bartha Lajos köszöntése 70. születésnapján. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 4-7., hátsó belső borító. [SRG.]

Új amatőrcsillagászati távcsövek a Vas megyei amatőrcsillagászati mozgalomban. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 7-8. Bokor Gábor (Kőszeg), Zsigovits Tamás (Kőszeg), Pásti János (Szombathely), Neumayer Réka (Ják), Horváth Tibor (Hegyhátsál), Póczek Antal (Nádasd) új távcsöveiről. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Hírek a Kőszeg Városi Oktató- és Bemutató Csillagvizsgálóból. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

Csillagászati témájú szakdolgozatok a BD Főiskolán. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. p. 9. Kocsis Márta: Az egyházak és a nemesi családok szerepe a 18-19. századi hazai csillagászat megteremtésében.; Mainone Andrea: Egy múlt századi polihisztor csillagász Posztoczky Károly élete és munkássága.; Tóth Mónika: Az Internet, mint egy csillagászati jelenség megfigyelése céljából szervezett expedíció információs forrása.; Vass Lajos: Lencsés távcsövek házi készítése meglévő optikai elemekből. [SRG.]

Ingyenes számítógép használati lehetőség az MMIK-ban. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagnévsora 2003. december 31. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 11-12. 49 tag neve és címe. [SRG.]

Egyesületi krónika 2003. október - november - december. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 13-17. [SRG.]

BARTHA Lajos: Teljes holdfogyatkozás megfigyelése. 2003. 11. 8/9. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Mars megfigyelések a Kőszegi Oktató és Bemutató Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. p. 20. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor: A rendkívüli naptevékenység nyomában. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 21-24., 29. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Egy látványos sarki fény megfigyelése 2003. november 20. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 25-26., 28. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Teljes holdfogyatkozás. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

Egy látványos teljes holdfogyatkozás megfigyelés. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. p. 29. Szendrői magán-csillagvizsgáló, Gencsapáti. [SRG.]

PÓCZEK Antal: Hold-felszíni alakzatok vizuális megfigyelése és rajzai. Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Űrtechnika-oktatási szeminárium a Főiskolán. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. p. 33. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászattörténeti túra Komárom Esztergom megyében. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 33-38. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Csillagászati Szabadegyetem Nagykanizsán.;= Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. p. 38. [SRG.]

PUSKÁS János: Beszámoló a napfizikai konferenciáról Tátralomnic 2003. június 24-28. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati évfordulók 2004. első félévében. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. p. 41. Tuboly Vince: Űrkutatási évfordulók 2004. első félévében. [SRG.]

TUBOLY Vince: Űrkutatási évfordulók 2004. első félévében. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. p. 42. [SRG.]

DOBRI Mária: Tudománytörténeti ritkaságok a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 43-51. [SRG.]

Lapszemle. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 52-53. Egy érdekes és aktuális írás az ÉREM 2003/1. számából (Maróti Tamás: Magyar csillagászok emlékérmeken).; Vértes Ernő: Magyar aktualitás a KOZMOSZ 2003. 2. számában (Ladislav Druga beszámolója a 2002. év szeptember végi kőszegi Nemzetközi Napóra Konferenciáról). [SRG.]

Levelesláda. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. p. 54. Fülöp József levele Vértes Ernőnek. [SRG.]

Programajánlat 2004. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. pp. 55-56. [SRG.]

Oklevél. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. hátsó belső borító. Bartha Lajos részére. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Póczek Antal tagtársunk nádasdi magán-csillagvizsgálójának főműszere: 200/1200-as Newton reflektor. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 1.(57.) sz. hátsó külső borító. Foto: Horváth Tibor. [SRG.]

Címképünk: Az új hidegkúti napóra. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. címlap. Az r. k. templom helyett a Fő utca 20. sz. alatti Művelődési Ház falára került. Tervezte és készítette: Regenye Istvánné 2000-2003. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

MATISZ Attila - VÉRTES Ernő - PÁSTI János - RÓNAY Viktor: Az egyesület 15. rendes évi tisztújító közgyűlése, 2004. január 17. Jegyzőkönyv. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. pp. 1-16. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2004. január 17.-i, 15. rendes évi, tisztújító közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. p. 17. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Megtartotta évzáró - évnyitó ülését a GAE Kőszegi Helyi Csoportja. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. pp. 18-19. 2004. jan. 2-án. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Sikeres egyesületi szakmai nap. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. pp. 20-22. A 2004. január 17-i közgyűlés utáni előadásokról. [SRG.]

Hírek Hidegkútról. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. pp. 22-23. A Hidegkút, Fő u. 20. számú Művelődési Ház déli falára került fel Regenyi Istvánné festett napórája. [SRG.]

Megalakult egyesületünk Szombathelyi Helyi Csoportja. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. p. 23. [SRG.]

Egyesületi krónika 2004. január-február-március. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. pp. 24-26. Péntek Kálmán Kövesligethy Radó sírjánál. p. 24. [SRG.]

VÉRTES Ernő, ifj.: Látogatás a Miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium Bemutató Csillagvizsgálójában. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. p. 26. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: In memoriam Kövesligethy Radó. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. pp. 27-30. [SRG.]

TUBOLY Vince: Sarki-fény (Auróra) megfigyelése 2003. november 20-án. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

BARTHA Lajos: A holdfogyatkozások megfigyeléséről. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. pp. 33-34. [SRG.]

BARTHA Lajos: In Memoriam dr. Dezső Loránt. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. pp. 35-37. Nekrológ. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Találkozásaim Dezső Loránttal. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egy régi Kepler-féle tengerész távcső felbukkanása Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

Levelesláda. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. p. 42. Erdődi Balázs a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület titkára levele és ajándéka. [SRG.]

Programajánlat 2004. április - május - június. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Veszprém Megyei Jogú Város tanúsítványa arról, hogy Regenye Istvánné tagtársunk Arany Emlékérem kitüntetésben részesült 2003. szeptember 24-én. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 2.(58.) sz. hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Címképünk: "... Mint anyukám arcán a szépséglencse..." = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. címlap. A Vénusz bolygó átvonult a Nap korongja előtt. [SRG.]

KARDOS Zsolt: Lezárult az öt éves Szombathely Városi Csillagászati vetélkedősorozat. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 1-3. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Főiskolai hallgatók szakmai gyakorlata Kőszeg Város Oktató és Bemutató Csillagvizsgálójában. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. p. 4. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Rendkívüli vezetőségi ülés. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. p. 5. [SRG.]

Csillagászati témájú szakdolgozatok a Berzsenyi Dániel Főiskolán a 2003/2004. évben. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. p. 6. Bálint Adrienn: Üzenet a Naprendszerből (A meteorcsillagászat alapjai).; Mainone Andrea: Posztoczky Károly élete és munkássága.; Mézes Nóra: Világképek alakulása az ókortól Johannes Kepler munkásságáig.; Tóth Mónika: Az Internet, mint egy csillagászati jelenség megfigyelése céljából szervezett expedíció információs forrása.; Vass Lajos: Lencsés távcső készítése. [SRG.]

Együttműködési megállapodás a szombathelyi Kanizsa Dorottya Gimnázium és egyesületünk között. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Néhány mondat az új - tartalmában és kivitelében megújult - egyesületi honlapunkról és (ennek ürügyén) a "szép" "új" "e" - világról. ("e" - mint elektronikus, "E" - mint Egyesület). = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 8-10. [SRG.]

VÉRTES Ernő, ifj.: A 3. sz. Egyesületi Füzetről. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 10-11. A 2004. jún. 4-i Vénusz-átvonulás megfigyelésének szakmai előkészítésére készült 2004 tavaszán. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Újabb létesítményekkel bővül és korszerűsödik Kőszeg Város Oktató és Bemutató Csillagvizsgálója. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. p. 11. All Sky kamera és szabványos hőmérő ház. [SRG.]

Egyesületi krónika 2004. április - május - június. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

A teljes holdfogyatkozás megfigyelése Kőszeg Város Oktató és Bemutató Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. p. 14. 2004. máj. 4-én. [SRG.]

Vas megyei Csillagászati Nap a Vénusz-átvonulás tiszteletére 2004. június 8. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 15-37., címlap, hátsó belső borító. Beszámolókat összeállították: Szombathely - Kanizsai Dorottya Gimnázium - Matisz Attila, Vértes Ernő; Kőszeg - Város Oktató és Bemutató Csillagvizsgáló - Vértes Ernő; Répcelak - Művelődési Otthon és Könyvtár - Pálffy István; Szombathely - Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ - Vértes Ernő; Bartha Lajos: Vénusz átvonulás 2004. június 8. - észlelők: Budapest - Bartha Lajos, Pomáz - Fejes Imre, Vecsés - Mátis András; Szendrői Gábor: A Vénusz-átvonulás megfigyelése Gencsapátiból.; Horváth Tibor: A Vénusz-átvonulás megfigyelése Hegyhátsálról.; Szauer Ágoston: Kedves Barátaim.; Péntek Kálmán: A Vénusz és a Nap találkozott, szubjektív beszámoló a Vénusz 2004. 06. 08-án bekövetkezett átvonulásáról. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Vénusz-átvonulás konferencia Székesfehérváron 2004. április 17. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Új napórával az Európai Unióba. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 41-42., hátsó külső borító. Marton Géza napórája a vépi templomon. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Látogatás Ógyallán, szlovák barátainknál. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

MITRE Zoltán: Hell és Sajnovics nyomán Vardőben jártam. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Emlékezzünk régiekre. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 47-49. Öt éve történt! (Formabontó megemlékezés az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozásról.).; 1842-ik évi július 8-kán a napfogyatkozás körül Zipser András és Kubinyi Ferenc által tett tapasztalatok. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati évfordulók 2004. év II. félévében. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. p. 50. [SRG.]

TUBOLY Vince: Űrkutatási évfordulók. 2004. év II. félévében. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. p. 51. [SRG.]

BENJÁMIN László: Mi van a Hold túlsó felén. Vers. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 52-54. 1959. október 7-én - 45 éve - a LUNA-3 szovjet holdszonda felvételeket készített a Hold túlsó feléről. [SRG.]

Programajánlat 2004. július - augusztus - szeptember hóban. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. pp. 55-56. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Az új vépi napóra. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 3.(59.) sz. hátsó borító. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Címképünk: Kupola ég és föld között. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. címlap. Daru emeli fel a szombathelyi főiskola csillagvizsgálójának kupoláját 2004. szept. 13-án. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Egy éves a Kőszeg Városi Oktató és Bemutató Csillagvizsgáló. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. p. 1. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Felépült a Berzsenyi Dániel Főiskola Oktató Csillagvizsgálója. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. pp. 2-5., címlap. Szombathelyen. Babcsán Gábor szállította a 152/2378 mm-es akromatikus objektívet. Rózsa Ferenc készítette el a tubust. Sári Pál munkája a mechanika, a távcsőoszlop és a vezérlés. Szabó Sándortól szerezték be a 100/1000 mm-es vezető távcsövet. Kereszty Zsolt a 3,6 m-es kupola tervezését és kivitelezését végezte. Kövesligethy Radóról nevezik el. [SRG.]

MATISZ Attila: Sikeresen véget ért a negyedik Oszkói Asztro-piknik. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. pp. 5-7., 23. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Új amatőrcsillagászok és új távcsövek Vas megyében. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. pp. 7-10., 22., 29. Wolf Sándor (Répcelak), Csonka Zoltán (Uraiújfalu), Joó Barbara (Szombathely), Mitre Zoltán (Szombathely), Nagy Ábris (Bük), Neubauer Réka (Ják), Boros Gábor (Velem). [SRG.]

VÉRTES Ernő: Új Vas megyei napóra. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. pp. 10-11. Gérce, Fő u. 65. Bertalan Károly házára Marton Géza tervezett és készített napórát. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Ajándék írásvetítő egyesületünk számára. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. p. 12. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Pásti János tagtársunk távcső-adománya. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. p. 12. [SRG.]

KACZMARSKI Róbert: Növekvő egyesületi támogatás a személyi jövedelemadók 1 %-ából. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

FRITZ Zoltán: Felhívás a Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. p. 13. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2004. július - augusztus - szeptember. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

NOSZEK Tamás - VÉRTES Ernő: Perseidák meteor-raj megfigyelési programsorozat. Kőszeg, 2004. augusztus 9-14. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. pp. 16-20. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

Egy látványos és különleges napfolt-rajz. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. pp. 20-21. Péntek Zsófia 2004. augusztus 11-i napfolt-rajza. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SÁGI Ferenc: Egy műkedvelő "amatőrcsillagász" visszaemlékezései. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. pp. 24-28. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

[VÉRTES Ernő:] Egy régi - új napóra a Dunántúl közepén. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. p. 30. Napóra a Somló-hegyi Borok Háza falán. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagvizsgáló-sirató. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. pp. 31-33. A Fűzfői Bemutató Csillagvizsgáló állapotáról. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Ez évben volna 85 éves egy elfeledett amatőrcsillagász; Bencze Sándor. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. pp. 34-40. 1919. jan. 27. és 1981. dec. 11. közötti életének részletes leírása. A felhasznált irodalom jegyzékével. [SRG.]

MATISZ Attila: "Háló" hírek. Kedves Tagtársak! = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. p. 41. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület honlapjáról. [SRG.]

Levelesláda. Csizmadia Szilárd a Vega Csillagászati Egyesület elnökének helyreigazító levele. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. p. 42. [SRG.]

Programajánlat. 2004. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Az újonnan felállított meteorológiai mérőállomás Kőszegen. A régi-új All Sky kamera felállítása Kőszegen. = Egyesületi Híradó 15. 2004. 4.(60.) sz. hátsó belső és külső borító. [SRG.]

Címképünk: Regenye Istvánné, Marica néni, a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület alapító tagja, és örökös tiszteletbeli tagja 2004. szeptember 25-én - életének 97. évében elhunyt. Ez a felvétel volt az utolsó, amely Róla készült, 2004. július 23.-án, utolsó lakhelyén, a Soproni Nyugdíjas Pedagógusok Otthonában. = Egyesületi Híradó 15. 2004. különszám címlap. [SRG.]

Búcsúzunk. = Egyesületi Híradó 15. 2004. különszám p. 1. Regenye Istvánné (1907. nov. 15. - 2004. szept. 25.) életét, és amatőrcsillagászati ténykedését bemutató különszám. [SRG.]

Egy valóságos legenda a jóságról, a szeretetről és az önfeláldozásról. Búcsú Regenye Istvánné - Marica Nénitől. = Egyesületi Híradó 15. 2004. különszám pp. 2-30. Vértes Ernő beszélgetése Marica nénivel sok fényképpel. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Epilógus. = Egyesületi Híradó 15. 2004. különszám pp. 31-32., hátsó belső borító. Marica néni 2004. október 9-i temetése Hidegkúton. [SRG.]

A hátsó borítólapon: "Hamarosan én is itt fogok nyugodni szeretteim, drága férjem és István fiam mellett..." mondja tagtársunk, 2002. július 8-án, a hidegkuti temetőben a Regenye család számára létesített sírhelynél. = Egyesületi Híradó 15. 2004. különszám hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Repedések a Föld mágneses pajzsán. Geofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 2. 1. sz. pp. 3-4. A napszél hatásáról a Föld mágneses terére. [HAI.]

A Nozomi becsapódhat a Marsba. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 9. 2. sz. pp. 60-61. "A Nozomi (Remény) űrszonda lehet hogy december 14-én összeütközik a Marssal..." Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung. [HAI.]

ILLÉS Erzsébet: Éjféli ragyogás. Sarki fény Magyarország felett. 1. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 16. 3. sz. pp. 73-75. Látványos sarki fény látszott egész Magyarország területéről 2003. nov. 20-án este. Berkó Ernő, Dienes Péter, Horváth Tibor, Kiss Gyula, Lenkei Péter, Mizser Attila, Szitkay Gábor, Varga András sarki fény felvételeivel. [KSZ.]

HORVÁTH András: Munkára kész a "robotgeológus". A Spirit első színes felvétele. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 16. 3. sz. p. 79., 92. A Mars Guszev-kráteréből a leszálló egység 2004. jan. 7-én képeket küldött. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Január-február. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 16. 3. sz. p. 84. [KSZ.]

CSATÓ Éva: Erdőpusztulás a havasokban. Űrtávérzékelés. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 16. 3. sz. pp. 86-87. A Felső-Tisza vízgyűjtő területének erdőpusztulásának elemzése Landsat műholdfelvételek alapján. [KSZ.]

Újabb Mars-roham: siker és kudarc(?) A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 16. 3. sz. pp. 92-93. "Lapzártakor még nem tudni, sikerül -e kapcsolatot teremteni a karácsony első napján a vörös bolygón landoló Beagle 2-vel, Az első európai mars szonda a Mars Express leszálló egységével. [...] Időközben viszont január 4-én épségben landolt a Spirit amerikai marsjáró, amelyet január 25-én követ majd társa, az Opportunity..." [HAI.]

A Stardust a Wild-2 mellett. Röviden. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 16. 3. sz. p. 93. "...a Stardust amerikai űrszonda [...] fényképeket készített és a magból kiáramló anyagból mintát fogott be..." [HAI.]

Leszállt a Spirit a Marsra. Röviden. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 16. 3. sz. p. 93. [HAI.]

A galaxisok gyorsabban fejlődnek, mint gondolták. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 23. 4. sz. pp. 100-101. "...vajon helytálló-e a kozmológia "hideg, sötét anyag elmélete."..." [HAI.]

SZABADOS László: A mélyvizsgálat folytatódik. Csodálatos Világegyetem. 21. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 23. 4. sz. pp. 106-107. Mélyvizsgálat a Fornax csillagképben. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: Aurora és mágneses tér. Sarki fény Magyarország felett. 2. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 23. 4. sz. pp. 108-110. A 2003. nov. 20-án látszó sarki fény elemzése. [KSZ.]

Fekete lyukat imitáló neutroncsillag. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 30. 5. sz. p. 131. Circinus X-1 elnevezésű égi objektumról. [HAI.]

"Egy porszem világot jelent...". Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 30. 5. sz. pp. 132-133. "...Az idén januárban a NASA Stardust űrszondája a terveknek megfelelően megközelítette a Wild 2 üstököst, majd berepült a kómába, és mintát vett belőle,..." [HAI.]

A szupernovarobbanás "túlélője". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. jan. 30. 5. sz. p. 156. A kutatóknak sikerült észlelni a SN1993J szupernovarobbanás elődcsillagának kísérő csillagát. [HAI.]

HORVÁTH András: Bajban a Spirit, de megérkezett az Opportunity. Munkában a marsautók. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 59. 2004. febr. 6. 6. sz. pp. 176-178. [KSZ.]

Európa "szeme" a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. febr. 6. 6. sz. p. 189. "Európa első Mars-szondája, a Mars Express december végén sikeresen poláris pályára állt a vörös bolygó körül,..." [HAI.]

Röntgenvisszhang. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. febr. 13. 7. sz. p. 195. "Az Európai Űrkutatási Szervezet (ESA) XMM-Newton röntgenműholdja egy tavaly decemberben megfigyelt nagy energiájú gammakitörés (gamma-rayburst, GRB) helyén a röntgenhullámhosszak tartományában sugárzó, gyorsan növekvő gyűrűrendszert figyelt meg, amely látszólag a fénysebesség ezerszeresével tágul..." [HAI.]

Pf. 47. = Élet és Tudomány 59. 2004. febr. 13. 7. sz. p. 216. A 2003. nov. 20-iki sarki fény látványa a Mecsek hegységben lévő, 612 méter magasan (a Nagy Tubes csúcsán) álló kilátótoronyból. Keszthelyi Sándor leírását Illés Erzsébet tette közzé. [KSZ.]

Oxigén és szén egy távoli exobolygón. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. febr. 20. 8. sz. p. 227. A HD 209458b jelzésű, ideiglenesen Osiris néven is emlegetett exobolygó légkörében elemi, atomos formában oxigén és szén mutatható ki. [HAI.]

SZABADOS László: Az égbolt hőtérképe. A vörösön innen, a csillagközi poron túl. = Élet és Tudomány 59. 2004. febr. 20. 8. sz. pp. 239-242. [KSZ.]

"Csillagbölcsők" egy távoli galaxisban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. febr. 20. 8. sz. pp. 253. Az NGC 1569 törpegalaxis a Hubble felvételein. Forrás: HubbleNews. [HAI.]

A tüzes Vénusz "hava": galenit? Planetológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. febr. 27. 9. sz. pp. 260-261. "A Vénusz igen forró hely [...] elég meleg van ahhoz, hogy az ólom is megolvadjon, elszublimáljon, majd a magasabban fekvő, alacsonyabb hőmérsékletű területeken a felszínre csapódjon..." [HAI.]

FODOR Lajos István: A Naprendszer környezetvédelme. Beszélgetés Dr. Almár Ivánnal. = Élet és Tudomány 59. 2004. febr. 27. 9. sz. pp. 266-269. [KSZ.]

KISS Csongor: Izsák Imre csillagász... Krónika. = Élet és Tudomány 59. 2004. febr. 27. 9. sz. p. 279. "...az égi mechanika elméletének és a pályaszámítások gyakorlatának szaktekintélye 75 éve, 1929 február 28-án született Zalaegerszegen..." [HAI.]

Űstökösbecsapódás előzte meg az első Pestis járványt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. febr. 27. 9. sz. p. 284. "...Kr. u. 536 és 545 kötött [...] kínai feljegyzések és európai krónikák pedig az eget elkendőző "porfátyolról" számoltak be..." [HAI.]

Európa Philaet küldi az üstökösre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. febr. 27. 9. sz. pp. 284-285. "Egy 15 éves olasz lány javaslatára a Philae nevet kapta Európa február végén útnak induló üstökösszondájának, a Rosettának a robot-leszállóegysége..." [HAI.]

Szuperhalmazok torzítják a Nagy Bumm visszhangját? Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. márc. 5. 10. sz. pp. 291-292. Sunyaev-Zeldovich-effektus hatása a háttérsugárzás szerkezetére. [HAI.]

Egy fekete lyuk (csillag)vacsorája. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. márc. 5. 10. sz. pp. 292-293. Az RXJ1242-11 galaxis központi részén. [HAI.]

HORVÁTH András: Gömböcskék és hematit. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 59. 2004. márc. 5. 10. sz. pp. 301-303. A Mars kutatása. [KSZ.]

Az első magyar exobolygó. Röviden. = Élet és Tudomány 59. 2004. márc. 5. 10. sz. p. 315. [HAI.]

HORVÁTH András: A marsfelszín közelképei. = Élet és Tudomány 59. 2004. márc. 5. 10. sz. pp. 318., hátsó külső borító. [KSZ.]

FODOR Lajos István. Meteor csillagászati évkönyv. = Élet és Tudomány 59. 2004. márc. 12. 11. sz. p. 333. Könyvismertetés. [KSZ.]

A Galaxis legnagyobb gyémántja. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. márc. 19. 12. sz. pp. 357. A BPM 37093 néven katalogizált fehér törpe magja. [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Geológusként a "Marson". Ember a Naprendszerben. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 59. 2004. márc. 19. 12. sz. pp. 362-364. A Mars analógiás kutatása a Földön. [KSZ.]

K. Á. [KERESZTURI Ákos]: Csillagnaptár. Március - április. = Élet és Tudomány 59. 2004. márc. 19. 12. sz. pp. 374-375. [KSZ.]

Kozmikus eredetű az élet "balkezessége"? Bioasztronómia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. márc. 26. 13. sz. p. 389. "...Mivel a Földet keletkezését követő korai időszakában sűrű meteorit-bombázás érte, a meteoritok anyagában mutatkozó aszimmetria okozhatta a homokiralitás kialakulását..." [HAI.]

A Marsba csapódott a Beagle 2? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. márc. 26. 13. sz. pp. 412-413. Forrás: BBC News. [HAI.]

Víz a Mars déli sarkvidékén. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 2. 14. sz. p. 419. ESA Mars Express OMEGA infravörös spektrométerével felvett adatok elemzése. [HAI.]

"Eszkimó istennő" a Naprendszer peremén. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 2. 14. sz. pp. 419-421. A Sedna felfedezéséről. [HAI.]

HORVÁTH András: Árkok és lyukak. Ősóceáni nyomok a Marson. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 2. 14. sz. pp. 428-430. [KSZ.]

Robotok láthatják el az űrtávcsövet? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 2. 14. sz. pp. 444-445. ..."Szakértőink úgy vélik, robotokkal is megoldható, hogy a Hubble élettartamát az eredetileg tervezett 2010-ig meghosszabbítsuk - Jelentette be nemrég O’Keefe a sajtó képviselőinek a NASA washingtoni hivatalában..." [HAI.]

Einstein trónfosztása felé? Relativitáselmélet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 9. 15. sz. pp. 451-453. A LATOR- kísérlet (Laser Astrometric Test Of Relativity: A relativitáselmélet lézeres csillagászati tesztje) tervezetéről. [HAI.]

Földünk a sötét anyag fősodrában? Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 9. 15. sz. p. 453. [HAI.]

BORZA Tibor - FREY Sándor: Az EGNOS-program. Az "európai GPS". 1. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 9. 15. sz. pp. 460-463. [HAI.]

BORHY László: A brigetiói mennyezetfestmény. 1. A tévút. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 16. 16. sz. pp. 488-491. 1993. júniusában Szőny-Vásártéren (a pannoniai Brigetióban) régészek tártak fel egy római kori mennyezetfestmény romjait. A II-III. századbeli festmény a négy évszak allegóriáját valamint Pegazust és Andromedát ábrázolja. [KSZ.]

Életjel lehet a marsi metán? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 16. 16. sz. pp. 508-509. "...Az egyik a vulkáni tevékenység, [...] A másik lehetséges metánforrás az úgynevezett metánbaktériumok jelenléte lehet,..." Forrás: BBC News. [HAI.]

Láthatóvá válik-e a sötét anyag? Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 23. 17. sz. p. 515. "...milyen részecskék alkothatják a sötét anyagot. Az egyik legvalószínűbb jelölt ma erre az úgynevezett neutralínó. Ez részecske a részecskefizika mai standard modelljén túllépő szuperszimmetrikus elméletekben jelenik meg. [...] még egyet sem sikerült kimutatni [...] A neutralínókról viszont megállapították, hogy a világegyetem sűrűbb régióiban egymással ütközve annihilálódnak, s a folyamatban egyebek mellett nagyenergiájú gamma-sugárzás keletkezne..." [HAI.]

BORZA Tibor - FREY Sándor: A Galileo-program. Az "európai GPS". 2. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 23. 17. sz. pp. 522-525. [HAI.]

BORHY László: A brigetiói mennyezetfestmény. 2. A kupolaszimbolika. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 23. 17. sz. pp. 528-531. Párhuzamok a Galla Placida ravennai mauzóleumával és a római Pantheon kupolájával. [KSZ.]

Gravitációs lencse hatása árulta el a bolygót. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 30. 18. sz. pp. 548-549. "...a most felfedezett csillag-bolygó rendszer, a Nyilas (Sagittarius) csillagképben található..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Húrokkal teli világ. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 30. 18. sz. p. 559. Könyvismertetés. Brian Greene: Az elegáns univerzum. Akkord Kiadó, 2003. 376 oldal. [KSZ.]

KISS Csongor - NAGY Ferenc: Poincaré, Jules Henri,... Krónika. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 30. 18. sz. p. 567. "...a XIX. század második felének legkiválóbb francia matematikusa, fizikus, csillagász és filozófus 150 éve 1854. április 29-én született a lotharingiai Nancy-ban..."[HAI.]

Fényes üstökös haladt el a Nap mellett. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 30. 18. sz. p. 571. A Bradfield (C/2004 F4 jelű üstökös). Forrás: BBC News. [HAI.]

Még sincs holdja a Sednának? = Élet és Tudomány 59. 2004. ápr. 30. 18. sz. pp. 572-573. Forrás: BBC News. [HAI.]

A gravitomágnesesség nyomában. Relativitáselmélet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. máj. 7. 19. sz. pp. 580-581. "...Az úgynevezett gravitomágneses mezőt például a tengelyük körül forgó bolygók vagy csillagok (általában forgó tömegek) hozzák létre, ahhoz hasonlóan, ahogy a pörgő elektromos töltés mágneses mezőt kelt maga körül. "Nevét is az analógia alapján kapta, ténylegesen semmi köze sincs a mágnesességhez"..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Május - június. = Élet és Tudomány 59. 2004. máj. 7. 19. sz. p. 585. [KSZ.]

A Hubble "születésnapi" ajándéka. = Élet és Tudomány 59. 2004. máj. 7. 19. sz. p. 603. Az AM 0644-741 jelű gyűrűs galaxisról készített felvételt a Hubble. [HAI.]

"Sárkány" a Titánon. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. máj. 14. 20. sz. pp. 612-613. "...sikerült egy nemzetközi kutatócsoportnak az ESSO chilei Paranal Obszervatóriuma VLT távcsöveivel minden korábbinál jobb térbeli felbontású képet kapni a Titán felszínéről." [HAI.]

HORVÁTH András: Egy ősi óceán nyomában. Konferencia Houstonban. = Élet és Tudomány 59. 2004. máj. 14. 20. sz. pp. 629-631. XXXV. Hold- és bolygókutatási konferencia. 2004. március 14-19. [KSZ.]

Tévedett-e Galilei? Relativitáselmélet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. máj. 21. 21. sz. pp. 643-645. "...A NASA egy kutatócsoportja most arra készül, hogy a Holdon elhelyezett tükrökről visszaverődő lézersugarak segítségével minden eddigieknél pontosabban tesztelje az ekvivalenciaelv érvényességét." [HAI.]

A földtörténet legnagyobb gyilkosa. Evolúció. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. máj. 28. 22. sz. p. 675. "Ausztrália északnyugati partjai előtt egy hatalmas meteoritbecsapódás kráterét azonosították amerikai kutatók. A felfedezés megerősíti azt a feltételezést, miszerint mintegy 251 millió évvel ezelőtt egy Mount Everest méretű kisbolygó vagy üstökös ütközött a földnek,..." [HAI.]

Égi lajtorja. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. máj. 28. 22. sz. p. 677. "...A HD 44179, Vörös Négyszög néven is ismert ködben az űrtávcső olyan részleteket tárt fel, amelyek földi távcsövekkel a légköri turbulenciák miatt eddig nem voltak kivehetők." [HAI.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. [1.] A Cassini űrprogram. = Élet és Tudomány 59. 2004. máj. 28. 22. sz. pp. 678-681. [KSZ.]

Bolygót látott a Hubble? = Élet és Tudomány 59. 2004. máj. 28. 22. sz. pp. 700-701. "Lehetséges, hogy [...] az űrtávcső NICMOS infravörös kamerájának képein csillagászok szerint egy tőlünk 100 fényévre lévő fehér törpecsillag öt-tízszeres Jupiter-tömegű bolygója látható..." Forrás: BBC News. [HAI.]

Galaxishalmazok és a sötét energia. Röntgencsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 4. 23. sz. pp. 707-708. [HAI.]

HORÁNYI Gábor - BENCZE Veronika - DÉRI Zsuzsanna - KUKK Eszter - LIGETI Blanka - SIKLÓS Borbála - SZEKERES Hanna: A Vénusz átvonul. Kultúrtörténeti kaleidoszkóp. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 4. 23. sz. pp. 716-719. Horányi Gábor és a Vénusz-csoport. Régebbi Vénusz-átvonulások magyar észlelőivel. [KSZ.]

A legkisebb pályájú kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 4. 23. sz. p. 731. A 2004 JG6 jelzésű kisbolygóról. [HAI.]

A Spitzer-űrtávcső újabb felfedezései. Űrcsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 11. 24. sz. p. 740-741. [HAI.]

A Világegyetem idősebb, mint gondolták? Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 11. 24. sz. p. 741. "A csillagokban zajló magfúziós folyamatok némelyike lassabban megy végbe, mint eddig gondolták, énnek következtében a csillagok, de velük együtt a galaxisok és az egész Világegyetem is öregebb, mint eddig vélték. [...] a szén-nitrogén-oxigén ciklus a a vártnál kétszer lassabban megy végbe..." [HAI.]

FODOR Lajos István: A gömbtől a geoidig. Beszélgetés Detrekői Ákos akadémikussal. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 11. 24. sz. pp. 752-756. "A Mindentudás Egyetemén 2004. június 14-én Dr. Detrekői Ákos: A gömbtől a geoidig - A Föld és az Űrkutatás címmel tart előadást..." [HAI.]

Egy kozmikus hurrikán "szeme". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 11. 24. sz. p. 763. Az M82 galaxis szívében fekvő csillagképződési tartományokból kilökődött forró gázáramlatok alkotják a jeteket. [HAI.]

Bolygóátvonulások. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 18. 25. sz. p. 773. "A 122 év után az idén június 8-án ismét megfigyelt Vénusz-átvonulás remek alkalmat nyújtott a csillagászoknak a Vénusz légkörének tanulmányozására..." [HAI.]

NAGY Ferenc: Zách János Ferenc. Krónika. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 18. 25. sz. p. 792. "...geodéta-csillagász 250 éve, 1754 június 16-án született Pesten..." [HAI.]

Kisbolygó-marcangoló. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 18. 25. sz. pp. 796-797. "...ha a Földünket egy nagyméretű kisbolygó becsapódása veszélyeztetné. A[z amerikai] kutatócsoport olyan atommeghajtású robotok kifejlesztésén dolgozik, amelyek az aszteroidára jutva belefúródnának a felszínbe, abból nagyobb darabokat szakítanának le, a leválasztott törmeléket kilöknék a világűrbe, s végül ennek eredményeképpen a kisbolygó letérne veszélyes pályájáról..." Forrás: CCN. [HAI.]

Hubble: folytatódik a küzdelem. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 18. 25. sz. pp. 796-797. "A NASA az idén januárban bejelentette, hogy a jövőben nem indít űrrepülőgépeket a [...] Hubble űrtávcső karbantartása és javítása céljából. [...] A NASA Goddard Űrközpontjában most egy szakértői csoport vizsgálja, milyen módon lehetne a szükséges javításokat robotokkal elvégeztetni..." [HAI.]

Tömeges pusztulás órákkal a becsapódás után? Evolúció. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 25. 26. sz. p. 803. "A Kolorádói Egyetem (Boulder) geofizikusainak legújabb kutatásai arra engednek következtetni, hogy a 65 millió évvel ezelőtt a mai Mexikó partjainál a földbe csapódott nagyméretű kisbolygó órákon belül elpusztította a bolygónk felszínén élő nagy dinoszauruszok többségét..." [HAI.]

Feltérképezték a Világegyetem óriásait. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. jún. 25. 26. sz. pp. 804-805. "...A 12 évig tartó úgynevezett REFLEX Halmazfelmérés (REFLEX Cluster Survey) alapján egy eddig páratlan katalógust állítottak össze, amely a déli égbolt 447, a röntgentartományban legfényesebb galaxishalmazát tartalmazza..." [HAI.]

Egy üstökös meglepő anatómiája. Üstököskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 2. 27. sz. pp. 836-837. "A NASA Stardust-üstökösszondájának a Wild 2 üstökössel való közeli találkozása sokkal különösebb világot tárt a kutatók szeme elé, mint amilyet korábban elképzeltek..." [HAI.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. 2. A Phoebe közelében. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 2. 27. sz. pp. 838-840. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 2. 27. sz. p. 847. [KSZ.]

Üstökösök töltötték fel a Föld óceánjait? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 2. 27. sz. pp. 858-859. "...a Ptolemy-kisérlet segít a rejtély megfejtésében. A Ptolemy egy miniatűr izotópszétválasztó és -elemző laboratórium, amelyet az európai Rosetta üstökös-szonda leszállóegységében, a Phileában helyeztek el..." Forrás: ESA News. [HAI.]

GESZTESI Albert: Szaturnusz-hold közelről. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 2. 27. sz. pp. 862., hátsó külső borító. A Phoebe hold. [KSZ.]

Dinóvég: fagyos sötétség végzett a többivel. Evolúció. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 9. 28. sz. p. 867. "...A 65 millió éve a mai Yukatán-félszigeten becsapódott kisbolygó (az ütközés nyomát a Chicxulub-kráter őrzi) szinte valamennyi nagyobb testű szárazföldi állatot kipusztította..." [HAI.]

Zöld jelzés a LISA Pathfindernek. Relativitáselmélet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 16. 29. sz. p. 899. "...olyan technológiákat kell a világűrben kipróbálni, amellyel kimutathatók a téridőben terjedő finom fodrozódások: az einsteini relativitáselmélet megjósolta gravitációs hullámok. [...] LISA (Laser Interferometer Space Antenna = lézer interferométeres térantenna) [...] Az ESA (Európai Űrkutatási Hivatal) 2006-ra tervezi a LISA Pathfinder felbocsájtását, amely a LISA-ra tervezett technológiák előzetes próbája lenne..." [HAI.]

Csillagrecept: és végy hozzá egy kis formaldehidet...? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 16. 29. sz. pp. 900-901. " az Ohioi Állami Egyetem kutatói azt találták, hogy a Tejútrendszerben bizonyos formaldehidből képződő szerves vegyületek mintegy százszor akkora gyakorisággal fordulnak elő, mint ami a jelenlegi elméleti modellekkel magyarázható. [...] a Világegyetem ősi poranyagának és bizonyos szerves molekuláknak a kölcsönhatása kritikus szerepet játszhatott az égitestek létrejöttében..." [HAI.]

SZABADOS László: Óriási röntgentávcsövek a Föld körül. Égi röntgengaléria. 1. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 16. 29. sz. pp. 908-909. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Munkában a Cassini. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 23. 30. sz. pp. 931-933. [HAI.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. 3. A megérkezés. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 23. 30. sz. pp. 938-940. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: A Szaturnusz gyűrűrendszere. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 23. 30. sz. pp. 958., hátsó külső borító. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A Szaturnusz "színes" gyűrűi. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 30. 31. sz. pp. 964-965. [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 30. 31. sz. p. 973. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Vénusz-átvonulás 2004. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 30. 31. sz. pp. 980-981. A budapesti Polaris Csillagvizsgálóban zajló távcsöves bemutatásról. [KSZ.]

Ammónia: újabb életjel a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 30. 31. sz. pp. 986-987. Forrás: BBC News. [HAI.]

Hawking önmagát cáfolja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 30. 31. sz. p. 987. "...Stephen Hawking új elmélettel állt elő, amely cáfolja egyik saját korábbi - a fekete lyukak információs paradoxonának nevezett - állítását, mely szerint a fekete lyukak minden beléjük hulló anyagot és információt elpusztítanak..." Forrás: New Scientist. [HAI.]

Magyar a Marson. Röviden. = Élet és Tudomány 59. 2004. júl. 30. 31. sz. p. 988. "A földi marsbázis első magyar lakója, Kereszturi Ákos geológusként dolgozik a sarkvidéki Fashline kutatóállomáson,..." [HAI.]

SZABADOS László: A Naprendszer apraja-nagyja. Égi röntgengaléria. 2. = Élet és Tudomány 59. 2004. aug. 6. 32. sz. pp. 1002-1003. [KSZ.]

KISS Csongor: Forró Magdolna. Krónika. = Élet és Tudomány 59. 2004. aug. 13. 33. sz. p. 1048. "...fizikus, a kozmikus sugárzás első hazai kutatója 100 éve, 1904. augusztus 21-én született Zsámbokon..." [HAI.]

Cél a Merkúr. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. aug. 13. 33. sz. p. 1052. "A legújabb amerikai űrszonda, a Messenger célpontja Naprendszerünk legbelső bolygója, a Merkúr,..." Forrás: NBC News. [HAI.]

A Titán "lila" ködje. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. aug. 20. 34. sz. p. 1082. "...A részben hamis színezésű képen a hold természetes halvány narancssárga színben látható, míg a ködrétegeket a jobb láthatóság kedvéért lilára színezték. Azt egyelőre nem tudni, miért van a légkörben két ilyen réteg,..." [HAI.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. 4. A hosszú utazás. = Élet és Tudomány 59. 2004. aug. 27. 35. sz. pp. 1104-1107. [KSZ.]

Júniusi napfogyatkozás, 1954. szeptember 1. = Élet és Tudomány 59. 2004. aug. 27. 35. sz. p. 1107. Visszatekintő részlet az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Egy holdmeteorit "meséje". Holdkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 3. 36. sz. p. 1124. "A Berni Egyetem kutatói, EdWin Gnos és két geológustársa 2002-ben egy sima felületű, fekete meteoritot fedeztek fel az Ománi-sivatagban. Mint a Science-ben nemrég megjelent közleményükben leírják, a meteorit egyedülálló összetételének köszönhetően mostanra sikerült meghatározni a kőzetdarab eredetének pontos helyét és viharos múltjának részleteit..." A Lalande közelében lévő névtelen kráterből származik, egy legfeljebb 9700 évvel ezelőtt történt kisbolygó becsapódás röpítette ki az Imbriumi-medencéből. [HAI.]

A Földre hozza a nap "tüzét". Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 3. 36. sz. pp. 1124-1125. "Hamarosan befejeződik a NASA 2001 augusztusában útnak indított Genesis robotszondájának küldetése, amelynek célja az volt, a Hold pályáján messze túl mintát vegyen a Nap anyagából (pontosabban a napszélből), és azt eljuttassa a Földre..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 3. 36. sz. p. 1131. [KSZ.]

Égi "geoda". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 3. 36. sz. pp. 1146-1147. "...Az N44F köd egyike azon kevés ismert csillagközi buboréknak, amelyet egy rendkívül forró csillagból sebesen kiáramló részecskék zuhataga (a "csillagszél") formált ki az őt körülvevő sűrű, hideg anyagfelhőben..." [HAI.]

A Neptunusz öt új holdja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 3. 36. sz. pp. 1146-1147. "...Az erősen elliptikus pályákon keringő kicsiny (30-40 kilométer átmérőjű) holdak, amelyek az S/2002N1-N4 és S/2003 N1 jeleket kapták, a csillagászok szerint nagy valószínűséggel befogott kisbolygók lehetnek...". [HAI.]

SzuperFöld: az eddigi legkisebb exobolygó. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 10. 37. sz. p. 1157. A déli égbolton látható és 50 fényényire lévő mü Arae elnevezésű csillag körül keringő exobolygó mintegy tizennégyszeres földtömegű. [HAI.]

VEKERDI László - HERCZEG János: Az égi hírnök visszfénye. A véges végtelen 1. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 10. 37. sz. pp. 1162-1165. Galilei 1610-es Sidereus Nuncius című könyve és hatása. [KSZ.]

F. L. I. [ FODOR Lajos István]: "Marsutazás" a Devon-szigeten. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 10. 37. sz. pp. 1168-1170. Földi körülmények között marskutatási gyakorlat, magyar résztvevővel, Kereszturi Ákossal. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Marsjáróval a kanadai sarkividéken. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 10. 37. sz. pp. 1182, 1184. [KSZ.]

SZABADOS László: Fiatal csillagok és csillagvidékek. Égi röntgengaléria. 3. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 17. 38. sz. pp. 1200-1201. [KSZ.]

Játék. ÉT matúra. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 17. 38. sz. Diákoldal melléklet. 14. 1. sz. p. 8. A Cassini-űrprogram. Nyugtalanító jelenség. Hány gyűrű? Plusz 4 kérdés az olvasónak. [HAI.].

Új exobolygó család. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 17. 38. sz. p. 1210. "...az egyik új bolygót, amely két és fél nap alatt kerüli meg anyacsillagát, a kis Gliese 436 csillag körül fedezték fel. A másik új bolygót Barbara McArtur (Texaszi Egyetem, Austin) találta meg a közeli 55 Cancri nevű csillag körül..." [HAI.]

GÓZON Ákos: A Zwinger műszercsodái. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 17. 38. sz. p. 1214, 1216. A drezdai Matematikai és Fizikai Szalon. Plakátján egy 1279-ben készült arab éggömb képével. [KSZ.]

Hubble: a Macskaszem-köd. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. szept. 24. 39. sz. pp. 1242-1243. Forrás: Discovery News. [HAI.]

Az első lefényképezett exobolygó? A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. okt. 1. 40. sz. p. 1251. "...egy aprócska vörös fényfoltot fedeztek fel a 2MASSWJ1207334-393254 vagy röviden csak "2M1207" jelű barna törpétől 0,8 szögmásodpercre, amelynek fénye százszor halványabb mint a barna törpéé. A kutatók úgy vélik, az egy bolygó lehet..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 59. 2004. okt. 1. 40. sz. p. 1258. [KSZ.]

VEKERDI László - HERCZEG János: A világegyetem geometriája. A véges végtelen. 2. = Élet és Tudomány 59. 2004. okt. 1. 40. sz. pp. 1268-1271. Michelangelo: Utolsó ítélet, és Raffaelo: Disputa című festményei napközéppontú és földközéppontú világképekre utalnak. [KSZ.]

Pillantás egy neutroncsillag belsejébe. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. okt. 8. 41. sz. pp. 1284-1285. "...A kutatók által vizsgált neutroncsillag az EXO 0748-676 kettőscsillag (bináris rendszer) egyik tagja, a tőlünk 30 ezer fényévre lévő, a déli égbolton látható Volans (Repülőhal) csillagképben..." [HAI.]

SZABADOS László: Csillagfejlődés röntgenszemmel. Égi röntgengaléria. 4. = Élet és Tudomány 59. 2004. okt. 8. 41. sz. pp. 1302-1303. [KSZ.]

FODOR Lajos István: Szerintem . . . = Élet és Tudomány 59. 2004. okt. 15. 42. sz. p. 1314. Fényszennyezés címmel konferenciát rendeztek, Debrecenben 2004. szeptember végén. [KSZ.]

Meddig terjed a Naprendszerünk védőpajzsa? Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. okt. 15. 42. sz. p. 1317. [HAI.]

Áttörés a rádiócsillagászatban: e-interferometria. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. okt. 22. 43. sz. p. 1349. "A Jodrell Bank Observatórium csillagászai európai és amerikai kollégáikkal együttműködve első ízben próbáltak ki egy forradalmian új észlelési technikát, amely a rádiócsillagászat interferometrikus módszerét az internet nyújtotta lehetőségekkel ötvözi. [...] az e-VLBI tehát a a rádiócsillagászati megfigyelések valós idejű feldolgozását teszi lehetővé. [...] Az új megfigyelési technika demonstrálására a kutatók az égbolt egyik legszokatlanabb viselkedésű csillagát, az IRC+10420-at választották..." [HAI.]

A Tejútrendszer legősibb maradványa? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. okt. 29. 44. sz. pp. 1379-1380. "...A NASA Spitzer-űrtávcsövének és a Wyomingi Infravörös Obszervatóriumnak új infravörös színképtartományban készült felvételein a kutatók - mint arról az Astronomical Journalban hamarosan megjelenő közleményükben beszámolnak - A tejútrendszer eddig porfelhők által takart belső övezetében egy korábban sosem észlelt gömbhalmazt fedeztek fel..." [HAI.]

KÁLMÁN Béla: A Genesis balesete. Mi van a napszélben? = Élet és Tudomány 59. 2004. okt. 29. 44. sz. pp. 1398-1399. A 2001. aug. 8-án felbocsátott napszél-kutató szonda 2004. szept. 8-án visszatért. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagbölcső a Tejútban: a Trifid-köd. = Élet és Tudomány 59. 2004. okt. 29. 44. sz. p. 1406., 1408. [KSZ.]

Viharos bolygóképződés. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. nov. 5. 45. sz. pp. 1412-1413. "A bolygórendszerek keletkezése sokkal viharosabb és kaotikusabb körülmények között megy végbe, mint eddig gondolták - állapították meg csillagászok a NASA Spitzer-űrtávcsövének új mérése alapján..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 59. 2004. nov. 5. 45. sz. p. 1417. [KSZ.]

A Föld forgása felcsavarja a téridőt. Relativitáselmélet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. nov. 12. 46. sz. p. 1444. "...a LAGEOS I és LAGEOS II pályamódosulásaiból most először sikerült ezt a jelenséget a Föld körül kimutatni..." [HAI.]

Játék. ÉT matúra. = Élet és Tudomány 59. 2004. nov. 12. 46. sz. Diákoldal melléklet. 14. 5. sz. p. 40. Üstököszápor okozta a kambriumi népességrobbanást? Plusz 4 kérdés az olvasónak. [HAI.].

EMBEY-ISZTIN Antal: Naprendszerünk törmelékei. A meteoritok. = Élet és Tudomány 59. 2004. nov. 12. 46. sz. pp. 1458-1459. A Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött meteoritok közül mutatnak be hármat (1837. júl. 24-én a Trencsén vármegyében Nagydivény községben hullott kő; 1882. aug. 2-án Oroszországban a pavlovkai meteorit; 1962. okt. 3-án Nigériában a zagami hullás meteoritja). [KSZ.]

GESZTESI Albert: Célpont a Titán. = Élet és Tudomány 59. 2004. nov. 19. 47. sz. pp. 1476-1477. [KSZ.]

A planetárium mesterséges égboltja alatt, 1954. november 24. = Élet és Tudomány 59. 2004. nov. 19. 47. sz. p. 1497. Visszatekintő részlet az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból a moszkvai planetárium tevékenységéről. [HAI.]

VEKERDI László - HERCZEG János: Örök törvények nyomában. A véges végtelen. 3. Riportesszé. = Élet és Tudomány 59. 2004. nov. 26. 48. sz. Diákoldal melléklet 14. 6. sz. pp. 41-44. [KSZ.]

SZABADOS László: Szupernóva-buborékok. Égi röntgengaléria. 5. = Élet és Tudomány 59. 2004. nov. 26. 48. sz. pp. 1524-1525. [KSZ.]

Napfény szárnyán. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 3. 49. sz. pp. 1540-1541. "Kitűzték a világ első napvitorlásának felbocsájtási időpontját: a Planetary Society támogatásával megépült Cosmos-1-et jövő év március 1-én indítják útnak egy orosz tengeralattjáróról fellőtt rakétával..." [HAI.]

"Rebellis" csillagok keresztezhetik a Nap pályáját. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 3. 49. sz. p. 1562. "...a Nap 1000 fényéves környezetében található csillagok mintegy 20 százaléka [...] a galaxis középpontja felé vagy attól kifelé távolodva egy kocsikerék küllőihez hasonló pályákon mozog. [...] a Hipparcos által 1999-ben felfedezett Gliese 710 kerül leghamarabb Naprendszerünkhöz zavaró közelségbe. Ez nagyjából 1,4 millió év múlva várható: a csillag 1 fényéven belüli távolságra, a Nap-Föld távolság mintegy hetvenezerszeresére közelíti majd meg Napunkat..." [HAI.]

Európa elérte a Holdat. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 10. 50. sz. pp. 1571-1573. "Az Európai Űrkutatási Szervezet (ESA) SMART-1 holdszondája elérte a Holdat, és sikeresen elfoglalta első tervezett pályáját, amelyről további manőverekkel, egyre szűkülő spirálisokkal tér majd rá a felszínhez közelebbi pályákra. [...] Néhány órával a pályára állás előtt A SMART-1 bekapcsolta ionhajtóművét: az űrkutatás történetében most először alkalmaztak ilyen hajtóművel ellátott űreszközt egy égitest körüli pályára álláshoz,..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 10. 50. sz. p. 1581. [KSZ.]

Fürge sugárzásvadász. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 10. 50. sz. p. 1594-1595. "A NASA november 20-án bocsátotta fel Swift (Fürge) nevű műholdját a nehezen észrevehető, nagy energiájú gammasugár-kitörések észlelésére..." Forrás: The New York Thimes. [HAI.]

"Koraérett" szupernehéz fekete lyukak. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 17. 51-53. sz. pp. 1604-1605. A Chandra felfedezése: húszmilliárd Nap-teljesítményű fekete lyuk, mely egymilliárd évvel a Nagy Bumm után született. [VEJ.]

GESZTESI Albert: A Cassini a Szaturnusz holdjai között. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 17. 51-53. sz. pp. 1630-1632. Optikai és radarfelvételek a holdakról. A Huygens-szonda a tervek szerint január közepén ereszkedik a Titán felszínére. [VEJ.]

SZABLYÁR Péter: A kézbe fogható világ. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 17. 51-53. sz. p. 1647. A "Nagy Világatlasz" részletes ismertetése (Topográf Térképészeti Kft kiadása). [VEJ.]

BARABÁS Ambrus: Bolygónk enciklopédiája. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 17. 51-53. sz. p. 1647. A "Földünk" részletes ismertetése (M-Érték Kiadó). Mindkét könyvnek van csillagászati vonatkozása: a Föld kialakulása, elhelyezkedése az Univerzumban. [VEJ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika 2004. A Naprendszer éve. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 17. 51-53. sz. pp. 1676-1681. Sós óceán, szferulák és hematit. Üstökösök, kisbolygók, Szaturnusz, Titán. Amerikai "vízió". Automatákkal vagy emberekkel? Földközelben. Távérzékelés. [VEJ.]

VARGHA Domokosné: Egy "igaz madgyar" csillagász. A 250 éves Zách János Ferenc. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 17. 51-53. sz. pp. 1682-1685. Pest, Veszprém, Lemberg. Brühl gróf társaságában. A Seeberg csúcsán. A hercegnő udvarmestere. Genovából kiűzetve... [VEJ.]

ÉT 2004 visszalapozó. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 17. 51-53. sz. pp. 1685. Visszatekintés az esztendőre - képekben. Robotok a Marson. A Cassini a Szaturnusznál. Az ember készülődése a Marsra. A Sedna felfedezése. A Vénusz-átvonulás. Röntgenforrások az Univerzumban. A világ - infravörösben. Az Osiris exobolygó. A legkisebb exobolygó. [VEJ.]

Az Europa mint kozmikus sugárzás-detektor? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. dec. 17. 51-53. p. 1691. Egy a Jupiter legnagyobb holdja körül keringő mesterséges hold mérhetné a becsapódó neutrínók által generált különböző jeleket. A New Scientist cikke nyomán. [VEJ.]

Bébigalaxis egy felnőtt Világegyetemben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 59. 2004. dec. 17. 51-53. sz. pp. 1692-1693. A Hubble-felfedezte I Zwicky 18 galaxis mindössze 500 millió éves, szemben az átlagosan 12 milliárd évesekkel, tőlünk 45 millió fényévre. A HubbleSite cikke alapján. [VEJ.]

MARÓTI Tamás: Sir Isaac Newton a londoni pénzverde igazgatója. = Az Érem 60. 2004. 2. sz. pp. 49-52. [MAT.]

KÁPOSZTA Lajos, ifj.: Volt kántortanítóról neveztek el tantermet Soltvadkerten. = Evangélikus Élet 69. 2004. febr. 8. 6. sz. p. 1., 6. Szakács Lászlóról, az első MCSE tagjáról, a mai MCSE Kiskun Csoportjának tiszteletbeli vezetőjéről. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Johannes Kepler, a lutheránus csillagász. = Evangélikus Élet 69. 2004. nov. 14. 46. sz. p. 6. Kepler élete és munkássága vallási és egyházi szempontú bemutatása. [REZ.]

  CSEH Gyopár: Égitestek bújócskája. = Firka 14. 2004-2005. 1. sz. pp. 16-17. "2004. június 8-án ritka eseménynek lehettünk tanúi: a Napot 5 órán át részlegesen takarta a Vénusz bolygó." [HAI.]

  SZENKOVITS Ferenc: Dezső Loránt (1914-2003). = Firka 14. 2004-2005. 3. sz. pp. 108-111. Nekrológ és részletes életrajz. "Az elmúlt év december 16-án, életének 90. évében elhunyt Dezső Loránt, a huszadik századi magyar csillagászat egyik legkiemelkedőbb alakja." [HAI.]

  KOVÁCS Lehel István: Érdekes informatikai feladatok. 7. Húsvétszámítás, változó ünnepeink. = Firka 14. 2004-2005. 5. sz. pp. 206-208. [HAI.]

  NÉMETH Judit: Mi az a sötét energia? = Fizikai Szemle 54. 2004. jan. 1. sz. pp. 1-7. [PIR.]

SZABÓ Róbert - CSUBRY Zoltán - KOLLÁTH Zoltán - BEAULIEU, Jean-Philippe: A csillagok mint gravitációs távcsövek. = Fizikai Szemle 54. 2004. jan. 1. sz. pp. 7-15. [PIR.]

LOVAS István: A legősibb atommagok. = Fizikai Szemle 54. 2004. jan. 1. sz. pp. 15-19. Kozmológia és magfizika. [PIR.]

  JURCSIK Johanna - SZEIDL Béla: Megújult a svábhegyi 60 cm-es távcső és mérőrendszere. = Fizikai Szemle 54. 2004. febr. 2. sz. pp. 45-47. [PIR.]

  BALÁZS Lajos: Az első magyar exobolygó? = Fizikai Szemle 54. 2004. febr. 2. sz. p. 47. [PIR.]

  LUDMÁNY András: Dezső Loránt 1914-2003. = Fizikai Szemle 54. 2004. febr. 2. sz. pp. 60-61. [PIR.]

  ALMÁR Iván - BOTH Előd: A magyarországi űrtevékenység dióhéjban. = Fizikai Szemle 54. 2004. márc. 3. sz. pp. 73-80. [PIR.]

  NÉMETH Zoltán: Újra a Marson! Mars-kutatás a XXI. század hajnalán. = Fizikai Szemle 54. 2004. márc. 3. sz. pp. 80-84. [PIR.]

Emléktáblát avattak Izsák Imre csillagász tiszteletére. Hírek - események. = Fizikai Szemle 54. 2004. márc. 3. sz. p. 132. 2004. február 20-án Izsák Imre (1929-1965), a Zalaegerszegen 75 éve született csillagász évfordulójára emlékeztek a világhírű tudós tisztelői. Izsák Imre egykori otthonának falán ebből az alkalomból emléktáblát avattak fel. Nevét egy kisbolygó is őrzi. [HAI.]

SZABÓ Sándor: A Vénusz átvonulása 2004. június 8-án. = Fizikai Szemle 54. 2004. ápr. 4. sz. pp. 133-136. [PIR.]

  Felhívás a Vénusz-átvonulás megfigyelésére. = Fizikai Szemle 54. 2004. ápr. 4. sz. pp. 137-138. Az MCSE felhívása. [PIR.]

  HORVÁTHY, P. A.: A bolygómozgás törvényének levezetése az oszcillátor mozgásából. = Fizikai Szemle 54. 2004. jún. 6. sz. pp. 180-185. [PIR.]

  JAROSIEVITZ Beáta - HÄRTLEIN Károly - MIZSER Attila: A Vénusz átvonulásának ünnepe. = Fizikai Szemle 54. 2004. aug. 8. sz. pp. 286-289. [PIR.]

  KŐVÁRI Zsolt: Differenciális rotáció az LQ Hydrae felszínén. = Fizikai Szemle 54. 2004. szept. 9. sz. pp. 300-304. [PIR.]

  BÖLCSFÖLDI József: Technikai civilizációk kapcsolatainak valószínűségi korlátjai. = Fizikai Szemle 54. 2004. okt. 10. sz. pp. 332-334. [PIR.]

BERÉNYI Dénes: Carl Sagan: Korok és démonok Typotex Kiadó, Budapest, 2000. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 54. 2004. nov. 11. sz. p. 397. Könyvismertetés. [HAI.]

GÁBOS Zoltán: A klasszikus gravitációelméletről. = Fizikai Szemle 54. 2004. dec. 12. sz. pp. 397-401. [PIR.]

BARTA András - MIZERA Ferenc - HORVÁTH Gábor: Miért érdemes az égboltfény polarizációját az ultraibolyában érzékelni? A polarizációlátás UV-paradoxonának légköri optikai föloldása. = Fizikai Szemle 54. 2004. dec. 12. sz. pp. 401-408. Fejezetcímek: A polarizációlátás UV-paradoxona.; Korábbi próbálkozások a paradoxon föloldására.; Felhős égboltról vagy lombokról érkező fény polarizációfokának UV-beli viselkedése.; A polarizációlátás UV-paradoxonának föloldása.; Amikor az égbolt-polarizációt kékben érdemes érzékelni.; Az égbolt-polarizáció érzékelése és a polarotaktikus vízdetekció közötti analógia. [HAI.]

JÉKI László: NASA-elismerés magyar kutatóknak. = Fizikai Szemle 54. 2004. dec. 12. sz. p. 430. A NASA amerikai űrügynökség elismerő oklevéllel, Group Achievement Award díjjal tüntette ki az Európai űrügynökség (ESA) Cluster-programjának vezetőkutatóit, köztük a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet négy munkatársát, a földkörüli térség kutatásához való sikeres hozzájárulásukért. Erdős Géza, Kecskeméty Károly, Szegő Károly és Tátraallyay Mariella két kísérletben, a mágneses tér, valamint a közepes energiájú ionok és elektronok mérésében vesz részt..." [HAI.]

ABONYI Iván: Vargha Domokosné: Zách János Ferenc (1754-1832). = Fizikai Szemle 54. 2004. dec. 12. sz. hátsó borító. Könyvismertetés. [PIR.]

UJHÁZY Kolos: Orkney és a pogány Európa. Az elkallódott messzeség. = A Földgömb 6.(22.) 2004. nov-dec. 8.(204.) sz. pp. 6-19. A 4500 éves Ring of Brodgar-i kőkörről. p. 10. [SRG.]

BUGYA Éva: India II-Rajasthan reggeli a maharadzsánál. = A Földgömb 6.(22.) 2004. nov-dec. 8.(204.) sz. pp. 20-30. Fotó az 1728-ban Dzsai szingh által építetett Dzsantar Mantar-ról, a kor egyik legnagyobb csillagászati obszervatóriumáról. Felette pár mondat róla a szövegben. Közötte egy 27 m-es gnomon. p. 22. [RON.]

E. KOVÁCS Zoltán: A természetföldrajz csillagászati, fizikai alapjai - a taníthatóság tükrében. 1. A Föld és bolygótársai. = A Földrajz Tanítása 12. 2004. máj. 3. sz. pp. 4-8. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A természetföldrajz csillagászati, fizikai alapjai - a taníthatóság tükrében. 2. Tengelyferdeség - évszakok. = A Földrajz Tanítása 12. 2004. szept. 4. sz. pp. 3-8. [KSZ.]

HORVÁTH Szilvia: Környezettudatosabb gondolkodásmód az élet fejlődésének optimumán. = A Földrajz Tanítása 12. 2004. szept. 4. sz. pp. 15-17. Csillagászati okok is. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A természetföldrajz csillagászati, fizikai alapjai - a taníthatóság tükrében. 3. A Föld kialakulása. = A Földrajz Tanítása 12. 2004. nov. 5. sz. pp. 3-8. [KSZ.]

  PAPP Gábor: A "Mikolawa" (Mihályfa) meteorhullás(ok). (Esettanulmány az információ torzulásáról egy eddig lokalizálatlan meteorhullás kapcsán). Rövid közlemény. = Földtani Közlöny 134. 2004. 4. sz. pp. 601-604. "A Catalogue of Meteorites (GRADY 2000) által bizonytalan kőmeteoritként nyilvántartott, és kérdőjelesen az Alföld ÉK-i peremére lokalizált 1837. évi "Mikolawa" hullást a korabeli tudósítások alapján ténylegesen a Zala megyei Mihályfán (É 46° 59’, ? 17° 11’) észlelték. Egyetlen forrás sem említi kő- vagy egyéb meteorit megtalálását, a jelenség valójában egy tűzgömb lehetett, melyet a községtől nyugati irányban láttak. Az észlelés napja is kétséges, mivel az egyik korabeli híradás január 15-ére (17:00) a másik január 5-ére teszi az eseményt.
Egyébként január 5-ére virradó éjjel 1 óra körül több európai országban is (München, Basel, Vichy környékén) észlelték egy tűzgömb feltűnését az égen. Említésre érdemes, hogy ugyanazon év (1837) július 19-én 22:30 órakor egy újabb tűzgömb feltűnését és felrobbanását észlelték Mihályfán. Ennek lehullott anyagát kerestették, de nem találták meg. ..." [HAI.]

BÍRÓ Péter: A csillagászati geodézia helye a XXI. században. = Geodézia és Kartográfia 56. 2004. 2. sz. pp. 3-11. [KSZ.]

A Spirit amerikai marsautó panorámaképének egy darabja. A Spirit amerikai marsautó elhagyott leszállóplatformja. = Geodézia és Kartográfia 56. 2004. 2. sz. pp. Címoldal, hátsó belső borító. [KSZ.]

BIRÓ Péter: A csillagászati geodézia helye a XXI. században. = Geodézia és Kartográfia 56. 2004. 2. sz. pp. 3-11. [KSZ.]

JOÓ István: Mucsi László: Műholdas távérzékelés. Libellus Kiadó, 2004. = Geodézia és Kartográfia 56. 2004. 8. sz. pp. 45-47. Könyvismertetés. [KSZ.]

A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány bemutatása. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2004. dec. 1. sz. p. 1. A közhasznú szervezetet 2002. nov. 10-én hozták létre. Székhelye: Hegyhátsál. Fő célja egy alapítványi csillagvizsgáló létrehozása és működtetése, valamint a csillagászat népszerűsítése.; "A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei" A4 méretű kiadvány időszakosan jelenik meg. Kiadója a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. Felelős kiadója: Tuboly Vince. 1. száma 2004 decemberében, 2. száma 2007 márciusában, 3. száma 2008 májusában, 4. száma 2009 májusában, 5. száma 2010 májusában jelent meg. [KSZ.]

2003. évi főbb tevékenységünk. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2004. dec. 1. sz. pp. 2-4. 3224 m2 területet vásároltak, bekerítették, vízzel, árammal látták el. Megterveztették a csillagvizsgálót. Az ünnepélyes alapkő letételre 2003. szept. 6-án került sor. A távcsöves bemutatások, képkiállítások részletes adatai. [KSZ.]

Az alapítvány szereplése a médiákban 2003 évben. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2004. dec. 1. sz. pp. 4-6. [KSZ.]

Leonida meteorraj megfigyelése 2003. november 19-én. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2004. dec. 1. sz. pp. 7-9. Leonida aktivitás. Taurida aktivitás. Tűzgömbök. 2003. november havi rádiómeteoros megfigyelés. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Sarkifény (Auróra) megfigyelése 2003. november 20-án. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2004. dec. 1. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Antikrepuszkuláris sugarak megfigyelése. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2004. dec. 1. sz. p. 12. 2004. jan. 14-én reggel. [KSZ.]

Vénusz átvonulás a Nap előtt, 2004. június 8. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2004. dec. 1. sz. p. 13. Hegyhátsálon 50 érdeklődőnek mutatták be. [KSZ.]

Perseidák - 2004. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2004. dec. 1. sz. pp. 14-16. 2004. aug. 11-13. [KSZ.]

Orionida meteorraj rádiós észlelése. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2004. dec. 1. sz. p. 17. 2004. okt. 5-7. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Leonidák radar megfigyelése 2004. november 15-19. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2004. dec. 1. sz. p. 18. [KSZ.]

Az alapítvány szereplése a médiákban 2004 évben. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2004. dec. 1. sz. p. 19. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Asztro - Piknik Oszkó, 2004. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2004. dec. 1. sz. p. 20. 2004. júl. 16-18. [KSZ.]

  SZABÓ Péter Gábor: Jákob botja. = Historia Scientiarum - Műszaki Szemle (Kolozsvár) 2004. 1. (27.) sz. pp. 39-43. A Historia Scientiarum a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) magyar nyelvű tudomány- és ipartörténeti szakfolyóirata, amely 2004-2011 között a Műszaki Szemle különszámaként jelent meg. 2012-től (a 10. számtól) önálló folyóirat. A folyóirat honlapján minden szám megtalálható, és letölthető. [KSZ.]

MÓDLY Zoltán: Hell Miksa SJ időszerűsége. = Hitvallás - A Győri Egyházmegye lapja 5. 2004. dec. 12. sz. p. 17. A Vénusz átvonulással kapcsolatos. [HAD.]

LÓFAI János: Az ítéletnapi szikla. Ha egy űrhajó oldalba bökné az aszteroidát... = IPM Interpress Magazin 3. 2004. febr. 2. sz. pp. 20-23. [KSZ.]

Vízjég a Marson. Űrharc a Földön. = IPM Interpress Magazin 3. 2004. febr. 2. sz. pp. 24-25. [KSZ.]

SCHIMINSZKY Nándor: Béke és az űr rokonfogalmak... (is lehetnének). = IPM Interpress Magazin 3. 2004. ápr. 4. sz. pp. 90-91. Ki tekinthető valóban űrhajósnak? Kétségbe vonható Gagarin rekordja is. [KSZ.]

Tér-idő. = IPM Interpress Magazin 3. 2004. ápr. 4. sz. p. 106. A Szedna rejtélye. Megvan a sötét anyag? A Hold, mint az élet záloga. [KSZ.]

Glória avagy a kettős Föld elmélete. = IPM Interpress Magazin 3. 2004. máj. 5. sz. pp. 82-83. A Föld napkörüli pályáján keringő, de éppen a Földdel ellentétes helyzetű ellen-Föld, vagy Glória bolygó képzelt története és a kérdés csillagászati elemzése. [KSZ.]

A Hold többet tud a Napról. = IPM Interpress Magazin 3. 2004. máj. 5. sz. p. 109. [KSZ.]

BUJTOR László - KENDELÉNYI János: Az űrrepülőgépek tündöklése és bukdácsolása. = IPM Interpress Magazin 3. 2004. jún. 6. sz. pp. 14-17. [KSZ.]

BUJTOR László: Mégis egyedül vagyunk? = IPM Interpress Magazin 3. 2004. szept. 9. sz. pp. 78-81. [KSZ.]

   KÉRI Katalin: Szoknyás üstökösvadászok. = IPM 3. 2004. okt. 10. sz. pp. 82-87. Csillagász hölgyek. [AAJ.]

A Titán titkai. = IPM Interpress Magazin 3. 2004. dec. 12. sz. p. 48. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Szent Lőrinc könnyei. Nézze az eget 2004. augusztus 11-én éjszaka! = Képmás Családmagazin 5. 2004. aug. 8. sz. p. 12. A 2004-i évi Perseida-maximummal kapcsolatos tudnivalók ismertetése. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Magyarok az égbolton. Magyar nevű és felfedezésű égitestek. = Képmás Családmagazin 5. 2004. okt. 10. sz. p. 53. Ismertetés a magyar elnevezésű és felfedezésű naprendszerbeli objektumokról. [REZ.]

Teljes holdfogyatkozás. = Körmendi Híradó 2. 2004. ápr. 30. 7. sz. hátsó borító. Felhívás a jelenség megtekintésére és a távcsöves bemutatásra. [TUV.]

Címlapon: Sarki fény (Aurora) 2003. nov. 20-án. = Légkör 49. 2004. 1. sz. címoldal. Horváth Tibor (Hegyhátsál) felvétele. [KSZ.]

Sarki fény 2003. november 20-án. = Légkör 49. 2004. 1. sz. p. 19. Huszár József rábagyarmati meteorológiai észlelő jelentése. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Sarkifény (Auróra) megfigyelése 2003. november 20-án. = Légkör 49. 2004. 1. sz. pp. 19-20., címoldal. Este 6 órakor értesítette telefonon a sarki fényről Berkó Ernő. Tuboly Vince ezután felhívta Horváth Tibor, Keszthelyi Sándor, Fritz Zoltán amatőrcsillagászokat. Részletes leírás a Hegyhátsálról, Horváth Tiborral együtt megfigyelt látványos jelenségről. Kósa-Kiss Attila (Nagyszalonta) levele a sarki fényről. [KSZ.]

TÓTH Zoltán: A Sarki fény. = Légkör 49. 2004. 1. sz. pp. 20-21. A jelenség fizikai háttere. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A magyarországi sarki fény-jelenségekről. Egy négy évszázados könyv az erdélyi északi fényről. = Légkör 49. 2004. 2. sz. pp. 30-33. Az északi fényről szoló tanulmány az olasz Marcellus Squarcialupus tollából 1581-ben, az erdélyi Nagyszebenben látott napvilágot. Az 1580. szeptember 10-i pompás sarki fény feltűnése idején éppen Kolozsvárott, Báthory Kristóf erdélyi vajda udvarában tartózkodott. [KSZ.]

KOVÁCS Sándor: Az "Űr-időjárás" fogalmáról. = Légkör 49. 2004. 3. sz. pp. 28-31. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Két új Szaturnusz-holdacska. = Légkör 49. 2004. 3. sz. p. 39. Űrkaleidoszkóp 18. évf. 7-8. sz. alapján. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk. A Titán óceánjainak vizsgálata. = Légkör 49. 2004. 4. sz. p. 16. Űrkaleidoszkóp 18. évf. 7-8. sz. alapján. [KOC.]

BARTHA Lajos: Hell Miksa légkörtani munkássága. = Légkör 49. 2004. 4. sz. pp. 20-25. [KOC.]

KÓSA-KISS Attila: Változó méretű égővörös fény - zivatarfelhőben. = Légkör 49. 2004. 4. sz. p. 25., 32. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

SIMON Antal: Évfordulók 2004. = Légkör 49. 2004. 4. sz. p. 37. 280 éve született Makó Pál s. J. (1724. júl. 17.-1793. aug. 18.). [SRG.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2004. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2004. jan. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2004. január. = Magnitúdó Körlevél 2004. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, együttállások, súroló fedés 14-én, Merkúr kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2004. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2004. febr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2004. február. = Magnitúdó Körlevél 2004. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások,holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2004. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2004. márc. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2004. március. = Magnitúdó Körlevél 2004. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése, Vénusz kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2004. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2004. ápr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 15-én Horváth András: Leszállások a Marsra című előadása. 27-én távcsöves bemutató a Kossuth téren. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2004. április. = Magnitúdó Körlevél 2004. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2004. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2004. máj. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 20-án a 80 éves Kántor Gizike néni köszöntése. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2004. május. = Magnitúdó Körlevél 2004. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, C/2001 Q4 (NEAT) üstökös, C/2002 T7 (LINEAR) üstökös, C/2004 F4 (Bradfield) üstökös, 4-én teljes holdfogyatkozás, meteorraj, Merkúr kitérése, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2004. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2004. jún. p. 1. A csütörtöki előadások címei. Jún. 11-13-ig szakmai kirándulás: Kecskemét, Baja, Gyula. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2004. június. = Magnitúdó Körlevél 2004. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, 8-án Vénusz-átvonulás, holdsarlók, együttállások. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2004. júliusi és augusztusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2004. júl-aug. p. 1. Holdmentes éjszakákon a Vekeri-tónál, a Martinkai-legelőn vagy a Hortobágyon közös észlelés. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2004. július. = Magnitúdó Körlevél 2004. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése, meteorraj. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2004. augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2004. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, együttállások, holdsarlók, Vénusz kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2004. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2004. szept. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2004. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2004. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2004. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2004. okt. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2004. október. = Magnitúdó Körlevél 2004. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj, 28-án teljes holdfogyatkozás. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2004. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2004. nov. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 4-én Kolláth Zoltán: Csillagok zenéje címmel tart előadást. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2004. november. = Magnitúdó Körlevél 2004. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorrajok, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2004. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2004. dec. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 18-án közös csillagnézés a Hármashegyi Erdei Iskolánál, az egyesületté alakulás 5. évfordulóján. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2004. december. = Magnitúdó Körlevél 2004. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj, Merkúr kitérése. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: "Igaz madgyar" volt. 250 éve született Zách Ferenc csillagász. = Magyar Demokrata 8. 2004. okt. 7. 40 sz. p. 58. [SRG.]

BARTHA Lajos: Van már Kövesligethy Radó oktató csillagvizsgáló. = Magyar Geofizika 45. 2004. 3. sz. pp. 114-115. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán. 2004. okt. 15-én avatták fel. Főműszere egy 152/2378 mm-es amerikai refraktor. [IBQ.]

fgy.: Találkozás a Vénusszal. Szépségtapasz a Nap ragyogó arcán. Először láthatta korunk embere, amint a Vénusz, a második bolygó, elvonul a csillagunk előtt. = Magyar Hírlap 37. 2004. jún. 9. 133. sz. p. 1., 16. Szigetváry Zsolt nagyméretű fényképe a címoldalon, rövid leírással. Belül Szigetváry Zsolt fényképe bővebb leírással, történeti szempontból is. [KSZ.]

  DUKKON Ágnes: A könyves kultúra és a kalendárium-műfaj kapcsolata a 16-18. századi Közép-Európában. = Magyar Könyvszemle 120. 2004. 2. sz. pp. 119-130. A magyarországi kalendáriumok környező országokbeli kapcsolódásának feldolgozása. Említi az 1577-ben megjelent üstököst is. [KSZ.]

PATKÓS András: Fény a végtelenből. Kozmikus archeológia, avagy a mindenség mérése. = Magyar Nemzet 57. 2004. jan. 3. p. 38. A kozmológiai előadás a Mindentudás Egyetemén hangzott el 2003. október 27-én. [KSZ.]

TÓTH Szabolcs Töhötöm: Rádiócsend. A NASA és az ESA a Marson - Európa történetének legnagyobb vállalkozása. = Magyar Nemzet 57. 2004. jan. 10. p. 21., 29. Az európai Beagle-2 Mars-szondával leszállás után nincs kapcsolat. Az amerikaiak 2022-re, az európaiak 2030-ra tervezi az emberes Mars-utazást. [KSZ.]

Árnyékot vetett a Napra a Vénusz. = Magyar Nemzet 67. 2004. jún. 9. 146. sz. p. 16. [KSZ.]

MUHI Béla: A Vénusz a Nap előtt. = Magyar Szó (Újvidék) 61. 2004. jún. 8. 132. sz. p. 11. Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról a 2004. évi Vénusz-átvonulás kapcsán. [HAD.]

  FÁBRI György: Mindentudás Egyeteme (a műhely). Az első szemeszter előadásainak összefoglalói. = Magyar Tudomány 110.(49.) 2004. 1. sz. pp. 102-103. Almár Iván előadásában azt vizsgálta, hogy az élet az Univerzumban szabály vagy kivétel? Van-e jövője az életnek az Univerzumban, ha csak erre az egyetlen, törékeny égitestre, Földünkre korlátozódik?; Szegő Károly a Naprendszert, mint környezetünket vizsgálta előadásában. A világűrben terjedő részecskéket érzékszerveink nem fogják fel. Azért kell műszereket építeni, hogy megismerjük a Földön kívüli környezetünket - ez az űrtechnika. [SRG.]

  J. L. [JÉKI László]: Merre jár a Voyager? = Magyar Tudomány 110.(49.) 2004. 1. sz. pp. 125-126. A Nature 2003. nov. 6-i cikkei alapján. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Találkozások üstökösökkel. = Magyar Tudomány 110.(XLX.!) 2004. 3. sz. pp. 402-403. A NASA Stardust űrszondája 2004. jan. 2-án berepült a Wild 2 üstökös csóvájába. [SRG.]

  J. L. [JÉKI László]: Kettős pulzárral ellenőrzik a relativitáselméletet. = Magyar Tudomány 110.(50.) 2004. 4. sz. pp. 536-537. [SRG.]

  J. L. [JÉKI László]: Oxigén és szén egy exobolygón. = Magyar Tudomány 110.(50.) 2004. 4. sz. p. 537. [SRG.]

  J. L. [JÉKI László]: Égi újdonságok: a leggyorsabb, a legfényesebb, a legnagyobb és a többiek. = Magyar Tudomány 111.(49) 2004. 5. sz. pp. 665-666. Az Amerikai Csillagászati Közgyűlésén a legfényesebb minősítést az LBV 1806-20 jelű csillag érdemelte ki.; Az NGC 6397 gömbhalmaz fejthette ki a legnagyobb, csillagok születését kiváltó lökést, nyomást.; A PV Ceph jelű fiatal csillagból anyagáramlás félmillió éven át 22 kilométer/másodperc sebességgel mozgott. [SRG.]

  SZABADOS László: Az Univerzum, amelyben élünk. Közelebb hozni a távolt. = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 6. sz. pp. 678-688. Új elemek a hagyományos csillagászatban.; Hullámhosszról hullámhosszra. [SRG.]

  KÁLMÁN Béla: Egy "közönséges" csillag. = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 6. sz. pp. 689-698. A Nap mint csillag.; A Nap megfigyelésének sajátságai és nehézségei.; Új eredmények. [SRG.]

  TÓTH Imre: Üstökösök és kisbolygók. = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 6. sz. pp. 699-709. Üstökösök és paradigmaváltások.; Bővülő leltár: kentaurok és Kuiper-öv.; Kettős kisbolygók, kettős KBO-k.; A Kuiper-öv: idős csillagkörüli korong.; Trójai kisbolygók.; A fő kisbolygóöv és a belső Naprendszer.; Megfigyelések földi és űrteleszkópokkal, űrszondákkal. [TIM.]

  ILLÉS Erzsébet: Bolygótestek a Naprendszerben. = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 6. sz. pp. 710-721. [SRG.]

  KUN Mária - SZABADOS László: A Tejútrendszer változó arculata. = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 6. sz. pp. 722-731. [SRG.]

  FREY Sándor: Extragalaktikus csillagászat. = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 6. sz. pp. 732-740. [SRG.]

  PATKÓS András: Kozmológia: az Univerzum történetének tudománya. Megjósolható-e a Világegyetem múltja? = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 6. sz. pp. 741-751. [SRG.]

  J. L. [JÉKI László]: Antiprotonos hélium és reakciók a hideg Világegyetemben. = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 6. sz. p. 798. A csillagközi ködök, a csillagállapotot megelőző hideg anyagkoncentrációk hőmérsékletéről. [SRG.]

  J. L. [JÉKI László]: Mióta gyorsul a világegyetem tágulása? = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 7. sz. p. 800. A Chandra röntgen-űrobszervatórium mérései. [KSZ.]

  SZEGŐ Károly: A Rosetta-űrmisszió. = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 8. sz. pp. 879- 885. Halley-üstökös, Naprendszer ősanyaga, Rosetta, üstökösök. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Újra exobolygókról. = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 9. sz. p. 1051. Forrás: Nature, 2004. júl. 1. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Szürke zónában a fizika. = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 10. sz. p. 1181. Párhuzamosan létező világegyetemek lehetősége. A Science 2004. júl. 23-i számának cikke alapján. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Mennyire fekete a fekete lyuk? = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 10. sz. pp. 1181-1182. Hawking megváltoztatta korábbi véleményét a fekete lyukakkal kapcsolatban. A Science 2004. júl. 30-i és aug. 13-i cikkei alapján. [KSZ.]

  PATKÓS László: Zách János Ferenc tudománytörténeti jelentősége. = Magyar Tudomány 111.(49.) 2004. 12. sz. pp. 1378-1381. Zách János Ferenc (vagy ahogy tőlünk nyugatabbra ismerik: Franz Xaver von Zach) csillagászattal kapcsolatos munkásságáról is. [KSZ.]

Hogyan tovább? = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2004. febr. 5. 27. sz. p. 1. Paksi csillagászati összejövetelek 2004. febr. 5. és márc. 25. között. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Látványos csillagászati jelenségek 2004-ben. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2004. febr. 5. 27. sz. p. 1. [KSZ.]

A Hold csillagfedései. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2004. febr. 5. 27. sz. p. 1. Előrejelzések 2004. febr. 24. és jún. 20. közöttre. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Napóra Szakcsoport I. országos találkozója. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2004. febr. 5. 27. sz. p. 2. 2004. márc. 20-án lesz Budapesten. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Vénusz-átvonulás szakmai konferencia Székesfehérváron. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2004. febr. 5. 27. sz. p. 2. 2004. ápr. 17-én lesz. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A múlt és a jövő Vénusz-átvonulásai. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2004. febr. 5. 27. sz. p. 2. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Május 4. kedd teljes holdfogyatkozás. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2004. febr. 5. 27. sz. p. 3. [KSZ.]

Három üstökös. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2004. febr. 5. 27. sz. p. 3. C/2001 Q4 (NEAT), C/2002 T7 (LINEAR), C/2003 K4 (LINEAR) üstökösök koordinátái. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Jupiterhold-jelenségek. = A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója 2004. febr. 5. 27. sz. pp. 3-4 [KSZ.]

Címlapunkon: a 2003. nov. 20-ai sarki fény a Piliscsabai-nyeregből. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) címlap, p. 1. Éder Iván felvétele. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: Az Univerzum első szupernóvái. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikus szelek. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legtávolabbi röntgenkifúvás. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Antianyag a Tejút-centrumban. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új exobolygóvadászok. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 7-8. Fehér törpéket vizsgálnak. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Épül az ALMA. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nehezebb a fekete lyukunk. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 8. A Tejútrendszer középpontjában lévő fekete lyuk tömege 3,2 és 4 millió naptömeg közötti lehet. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Neutroncsillag-páros. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Földközelben a Szaturnusz. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Plejádok köde. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szűrjük a marslégkört. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Deltavidék a Marson. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Neved a Tempel 1-re. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Megsérült az MGS. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Maradvány" a Kuiper-öv? = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Stardust első képe. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Japán űrveszteségek. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: A színes Naprendszer. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Quadrantidák: megvan a szülőégitest? = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 12-13. A 2003 EH kisboygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Mars-hírek. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Plútó-szonda útvonala. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Dezső Loránt (1914-2003). = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: CCD technika. Sok "kicsi" sokra megy... = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 14-18. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Sarki fény! Sarki fény! = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 19-25. A 2003. nov. 20-án országszerte látott sarki fényről. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2003 október - november. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

FILÓ Dániel: Hold-észlelők a Polaris Csillagvizsgálóban. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A külső bolygók 2003-ban. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 32-33., 35. [SRG.]

Képmelléklet. Sarki fény 2003. november 20-án. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 34, 4 színes t. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. Reflektorfényben 2004. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2003 szeptember - november. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 38-44. C/2001 HT50 (LINEAR-NEAT).; C/2002 T7 (LINEAR).; 2P/Encke.; 43P/Wolf-Harrington.; P/2003 T1(Tritton) = 157P.; Halvány üstökösök. [SRG.]

Változócsillagászati újdonságok. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 45-50. Az AC Herculis porkorongja (?); Feltételezett törpe nóva az M22 magjában.; A V445 Puppis rejtélyes kitörése.; Az MV Lyrae fehér törpéje.; A V Hydrae nagy sebességű kilövellése. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2003 szeptember - november. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 51-54. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Elhanyagolt szépségek. 4. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 54-56. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Az M47 évszázadai. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 57-58. [SRG.]

BERKÓ Ernő - VASKÚTI György: Húsz év a kettőscsillagos ég alatt. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 59-61. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 65. A Napóra Szakcsoport Találkozója (2004. márc. 20-án lesz Budapesten, a Polaris Csillagvizsgálóban). [SRG.]

Jelenségnaptár. 2004. február (JD 2 453 037-2 453 065). = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 67. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M47. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. pp. 67-68. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változói: ST és RY Camelopardalis. = Meteor 34. 2004. jan. 1.(331.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: részlet a Spirit által készített Mars-panorámából. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos - HORVAI Ferenc: Támadás a Mars ellen. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 3-8. [SRG.]

LUDMÁNY András: Dezső Loránt (1914-2003). = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 9-10. Nekrológ. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Széthúzott kozmikus délibáb. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Túl fiatal" galaxishalmaz? = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távoli galaxislánc. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Súrlódó" csillagváros. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Porfelhők az M66-ban. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "legnagyobb" csillag. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 13. Az LBV 1806-20 csillag. Kb. 150 naptömegű. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gyakori Földek? = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Újrahasznosított" gyűrűk. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nap ikertestvére. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 14. A 18 Scorpii, ez a Naphoz leginkább hasonlító csillag. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gyengül a mágneses terünk? = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 1. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szén a Kudo-Fujikawa-üstökösben. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Melegszik a Mars. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kihalás a Naptól? = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy új gömbhéj-napóra. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 15-16. Romhányi Mariann diplomamunkaként kerámia napórát készített 2003-ban. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Köd mélyén, Hold alatt... = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 17-19. BANACAT-12 Találkozó Baján 2003. november 7-9. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: A távcsőmechanika karbantartása. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 20-21., 23 [SRG.]

ISKUM József: Nap 2003 december. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Merkúr 2003 II. félév. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Webkamerás felvételek beküldése. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 25. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Holdfogyatkozás 2003. november 9-én. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

PETE Gábor: A fogyatkozás Győrből. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

MÓD Melinda - BOROS-OLÁH Mónika: A fogyatkozás Budapestről. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 30. [SRG.]

Egy százalékot az MCSE-nek! = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 31. [SRG.]

Képmelléklet. Folytatódik a Mars ostroma. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2004-ben. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 33-36. [SRG.]

MIZSER Attila - KISS László - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2003 november - december. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 40-42. Kisbolygóként azonosított feltételezett változók.; Az UV Persei 2003-as szupermaximuma.; A V838 Monocerotis visszfénye. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

Belső borítóink felvételei a 2003. november 9-i holdfogyatkozásról. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 42., első belső és hátsó belső borító. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2003 december. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 43-46. [SRG.]

BERKŐ Ernő: A mély-ég rovat 2003-ban. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 46-47., 51. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Kettőscsillagok. Csak egy észlelés... ... és még egy. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 48-51. V Cnc és W Her, kettőscsillagász szemmel. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Elveszett Messier-objektumok. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 52-54. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 55-57. Csillag Attila: Szakköri élet Aradon.; Szakáll Norbert: A 102/1000-es Helios-refraktor.; Malustyik János: Mélykút.; Gyarmathy István: Kezdő lépések. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 61-62. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2004. március (JD 2 453 066-2 453 096). = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 63. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M48. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A hónap változója: T Orionis. = Meteor 34. 2004. febr. 2.(332.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: a padovai Specola. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

Első belső borító: Galaxisok. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. első belső borító. Berkó Ernő 8 fotója. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Stardust: csak úgy porzott! = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

Közgyűlés 2004. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 5. Óbudai Művelődési Központ, 2004. április 24. [SRG.]

MARÓTI Tamás: A padovai Specola és az egyetem. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 6-7., címlapkép. [SRG.]

MIZSER Attila: AsztroPortré. Papp Sándor, az "eklektikus" észlelő. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy gammavillanás "gyűrűi". = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 12. A 2003. dec. 3-i jelenségnél. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fémek a Csápokban. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Anyagsugár neutroncsillagtól. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 12-13. A Circinus X-1. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxis vagy csillaghalmaz? = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagfolt bolygótól. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Az NGC 5128 távolsága mirák alapján. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A van Maanen 2 bolygóméretű kísérője. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Dolgozik a Mars Express. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szálljunk le egy vulkánon? = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 14-15. A Marson. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Amatőr kisbolygóvadászat. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Indul a Rosetta. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Meteor-bibliográfia. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 15. Összeállította: Sragner Márta. Csillagászati hírek. [SRG.]

MARTON Géza: Mont-Saint-Michel napórája. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 16. [SRG.]

HEITLER Gábor: Számítástechnika. Stellarium. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 17-19. [SRG.]

GYENIZSE Péter - KESZTHELYI Sándor: Holdsarló-megfigyelések 2003 első felében. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 20-21., 23. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2004 január. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 2003. március-december. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 24-28. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az év eseménye: A Vénusz-átvonulás. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 29-31., 33-34. [SRG.]

Képmelléklet. Asztrofotók. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 30., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2003 december. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös hírek. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 37-38. P/2002 LZ11 (LINEAR).; C/2002 07 (LINEAR).; P/2001 A1.; P/2003 A2 (Gleason).; P/2003 H4 (LINEAR).; P/2003 KV2 (LINEAR). [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok. Leonidák 2003.; Geminidák és Ursidák. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 39-43. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Szupernóvák 2003-ban. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 44-48. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2004 január. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 49-53. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A Messier-katalógus kiegészítései. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 54-56. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 57-58. Németh Zoltán: Nyári távcsövem.; Rózsa Ferenc: Filléres ötletek. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. p. 61. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. pp. 62-64. 2004. április (JD 2 453 097-2 453 126).; Szabó M. Gyula: A hónap Messier-objektumai: Messier-maraton.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros ajánlat.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: YZ Cancri. [SRG.]

Hátsó belső borító: A telehold 2003. dec. 8-án. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. Fotó: Ladányi Tamás. [SRG.]

Hátsó külső borító: A Mars Express felvétele az Olympos Mons kalderájáról. = Meteor 34. 2004. márc. 3.(333.) sz. [SRG.]

Címlapunkon: az ELTE Természettudományi Kar északi tömbje a csillagvizsgáló és a planetárium kupolájával. Tervező: KÖZTI RT. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Látogatás a "Marson." = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 3-7., hátsó belső és külső borító. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Poros exobolygó-vadászat. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az SN 1987A "gyűrűje". = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Az IRAS 05436-0007 kitörése. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Közeli protoplanetáris korong. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szokatlan röntgenforrások? = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Savas az Europa? = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nyugodt üstökösmag. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ismét "porban" az Ulysses. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jutalom a felfedezőnek. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 10. Földsúroló kisbolygók felfedezőinek, az USA-ban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Európai űrteleszkóp. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hiperoxid a Mars légkörében. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Üvegházakat a Marsra! = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ördögszekér a Marson. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos] - Mzs [MIZSER Attila]: Jelenségek a Mars egén. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Lehagyták a Quaoart. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 12. A 2004 DW Kuiper-objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Az új családtag. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 12-13. A 2003 VB12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Egy gravitációs lencse központi képe. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Oxigén és szén a HD 209458b exobolygó légkörében. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Rekordközelségű kisbolygó. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 15. 2004. márc. 18-án a 2004 FH égitest 49 ezer km-re volt a Föld középpontjától. Csillagászati hírek. [SRG.]

Csillagászati Nyári Egyetem Esztergomban. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 16. 2004. július 22-23. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2004 február. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 17. [SRG.]

MÓD Melinda - BOROS-OLÁH Mónika: Holdsarló-megfigyelések 2003-ban. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 18-20. A hazai legkorábbi 21 észlelés táblázatával (p. 20.), amelyet Keszthelyi Sándor állított össze. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Teljes holdfogyatkozás 2004. május 4-én. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

KISS László: Újdonságok a "fekete csepp" jelenségről. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 23-25. Vénusz átvonuláskor. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2004 január - február. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 26-30. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A Marik kisbolygó hiteles története. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 30-31., 34. 2000. február 1-én fedezték fel Piszkés-tetőn, 2000 CM59 jelzést 28492-es sorszámot és a Marik nevet kapta. [SRG.]

A város és a csillagok. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 32-33., címlap, 4 színes tábla. Szöveg és fotók: Mizser Attila. [SRG.]

MIZSER Attila - KISS László - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2004 január-február. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 38-40. SN 2002ic: különleges Ia típusú szupernóva.; A WZ Sagittae akkréciós korongja.; A V1494 Aquilae optikai kísérője.; Régi csillagkatalógusok és szélsőségesen lassú változócsillagok. Összeállította Kiss L. László, Csák Balázs, Derekas Aliz. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2004 február. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 41-44. [SRG.]

GYARMATHY István: Válogatott égi szépségek. Egy új mély-ég észlelési lista születése. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

Észlelési élményeim. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 46. Csillagászati pályázat. [SRG.]

BERKÓ Ernő - VASKÚTI György: Kettőscsillagok. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 47-49. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Régi Vénusz-átvonulások magyar szemmel. Csillagászattörténet. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 50-56. Az 1761., 1769., 1874., és 1882. évi Vénusz-átvonulások magyar észlelői. [SRG.]

[KESZTHELYI Sándor:] A csillagászati egység. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 56. [SRG.]

Olvasóink írják. Vajai Csaba: Tab. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 57. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. p. 61. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2004. május (JD 2 453 127-2 453 157) = Meteor 34. 2004. ápr. 4.(334.) sz. pp. 62-64. A bolygók láthatósága.; SzMGy [Szabó M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M60.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros ajánlat.; Ksl [Kiss László]: A hónap változója: R Hydrae. [SRG.]

Címlapunkon: Európa a világűrből. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. címlap, p. 1. A SeaWiFS óceánkutató műhold felvétele. [KSZ.]

MARÓTI Tamás: Magyar csillagászok emlékérmeken. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 3-7., első belső borító. Fényi Gyula-díj, Gothard Jenő-emlékérem, Konkoly Thege Miklós-emlékérem, Detre László-emlékérem, Kulin György-emlékérem, Róka Gedeon-emlékérem, Zerinváry Szilárd-emlékérem, Mikoviny Sámuel-emlékérem, Schenzl Guido-emlékérem, Zétényi Endre-emlékérem. [SRG.]

TISZAVÖLGYI Zsolt: Kézfogás a csillagokkal. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 8-11. Lírai vallomás a csillagos égről, az amatőrcsillagászati és a csillagászati ismeretterjesztő munka szépségéről. [SRG.]

Észlelési élményeim. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 11. Csillagászati pályázat. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "legtávolabbi" csillagvárosok. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Megemésztett" csillagváros. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 13. Az M64 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxisszilánkok. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagszomszédaink. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Naptömegnyi magnézium. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Széttépett" csillag. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gyakoriak a "Földek"? = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Metán a Marson. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriás hullámok a Titánon? = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Genesis hazatér. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Rosetta-randevú. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Víz a leonida-meteorokban. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hőingás a Hold pólusain. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Oxigén a kőzetekből? = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Város méretű rádiótávcső. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Csillagászati Nyári Egyetem Esztergomban (2004. július 22-30.) = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

KORPÁS Zoltán: Csillagos éj - Starry Night. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 19-23. Számítástechnika. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Filléres ötleteim. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 24-25. Távcsőkészítés. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A Vénusz-átvonulás megfigyelése. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

Égabrosz. Csillagászati atlasz. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 30-31. Könyvismertetés, reklám. [SRG.]

Képmelléklet. Európa a világűrből. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 32., 4 színes tábla, címlap és hátsó külső borító. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóészlelések 2003-ban. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösészlelők találkozója 2004. február 28-án. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 36. [SRG.]

TEPLICZKY István: Rádiós meteorészlelés. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 37-39. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Zalai meteorészlelők találkozója. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 40-41. 2004. február 7. [SRG.]

KISS László - KOVÁCS István: Változócsillag-észlelések 2003-ban. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 42-46. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 47. Nova Ophiuchi 2004 = V2574 Oph.; SN 2004bd az NGC 3786-ban. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Alig ismert nyílthalmazok között. 1. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 48-50. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: Messier "extragalaktikus" gömbhalmazai. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A Messier Klub 2003-ban. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 53. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Népi csillagászati és időjárási megfigyelések-hiedelmek a hartai sváboknál. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 54-56., hátsó belső borító. [SRG.]

REZSABEK Nándor - BALATON László: Új csillagászattörténeti portál indult! = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. p. 56. 2004. április 24-én. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 57-58. Hadházi Csaba: Csillagász tanulmányút.; Kereszturi Ákos: Polaris-farsang 2004. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 59-60. [SRG.]

Jelenségnaptár 2004. június (JD 2 453 158-2 453 187) = Meteor 34. 2004. máj. 5.(335.) sz. pp. 61-64. A bolygók láthatósága.; SzMGy [Szabó M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M53.; Kettőscsillag észlelési ajánlat: Scutum csillagkép.; Ksl [Kiss László]: A hónap változója: A Markarian 421. [SRG.]

Címlapunkon: az éta Carinae ködössége. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. címlap, p. 1. Meade 152/760 SN. Kereszty Zsolt felvétele. [KSZ.]

KERESZTY Zsolt: Szemtől szemben az omega Centaurival. Asztrofotós expedíción a Kalahári-sivatagban. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 3-11. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A csillagkeletkezés "kora". = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Középsúlyú" fekete lyukak. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ötéves a VLT. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Forró exobolygók. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az első fotó exobolygóról? = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagba zuhant üstökös. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Új" spirálkar? = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Bolygócsírák nejlonzacskóban. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elektromos porördögök? = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új ásvány a Holdról. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legrészletesebb Titán-fotó. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meteorit a Phobosról? = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Érv az életnyomok ellen. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 17. Az ALH 84001 marsmeteoritról. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Kőevő" földlakók? = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Bábeli holdzavar az Uránusz és Neptunusz körül. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

VANYÓ József: Föld típusú bolygók túlélési esélyei óriásbolygók migrációja esetén. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Nincs bolygó/barna törpe a van Maanen 2 körül. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Távcső születik. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 20-23. A Polaris Csillagvizsgáló 200/2470 mm-es távcsövéről. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2004 március - április. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2004 március-április. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

A XX. század csillagászata. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 31. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Asztrofotós expedíción Dél-Afrikában. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 32., 4 színes tábla. [SRG.]

MIZSER Attila - KISS László - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2004 március-április. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

"A virágok a Föld csillagai - a csillagok az Univerzum virágai". Janet Akyüz Mattei (1943-2004). = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 37-38. A V1494 Aql kétkarú spirálja.; SN 2004am az M82-ben. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Kettőscsillagok megfigyelése Magyarországon 1883-1886-ban. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 39-42. Kövesligethy Radó spektroszkóppal és távcsővel észlelt csillagai közül kettőscsillagnak említett 19 csillagot. Ezek részletes adatsora. [SRG.]

VASKÚTI György: A Kövesligethy által észlelt kettőscsillagok azonosítása. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 42-44. 14 kettőscsillag egyértelműen azonosítható. Ezek mai adatainak táblázata. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2004 március-április. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 45-49. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Ki fedezte fel a Messier-objektumokat? = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 50-53. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Milyen lesz a csillagászat jövője? Természet Világa Diákpályázat. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 54. [SRG.]

Ágasvár 2004. július 16-23.; Meteor 2004 Távcsöves Találkozó. Szentlélek, augusztus 19-22. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 60. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. p. 61. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2004. június (JD 2 453 158-2 453 187) = Meteor 34. 2004. jún. 6.(336.) sz. pp. 62-64. A bolygók láthatósága.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az RY Ursae Maioris.; SzMGy [Szabó M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M39.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros ajánlat. [SRG.]

Címlapunkon: a Vénusz-átvonulás június 8-án. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. címlap, p. 1. Éder Iván felvétele 13 cm-es TMB apokromatikus refraktorral készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: A fekete Vénusz. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 3. [SRG.]

Meteor 2004 Távcsöves Találkozó. Szentlélek, Turistapark, augusztus 19-22. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 4-6. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Tükröm, tükröm... = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 7-15. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A golyóbisok bolygója. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 16-21., 128., 2 színes tábla. A Mars. [SRG.]

GYARMATHY István: Az új debreceni Bemutató Csillagvizsgálóért. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 22. [SRG.]

CSABAI István: Rekviem egy csillagvizsgálóért. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 23. A Szolnoki Vegyiművek Csillagvizsgálójáról. [SRG.]

PERKÓ Zsolt: A Canis Minor csillagda. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 24-25. Becsehely. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "leghalványabb" galaxis. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 26. Az Andromeda IX. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az M51 spirálkarjai. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 26. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Lekopasztott csillagváros. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 26-27. Az NGC 4402 galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gammavillanás-maradvány? = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 27. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikus "törmelék". = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 27. Az NGC 5128 (Centaurus A) galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRKÖZI Dóra: Ia típusú szupernóvák az SDSS programban. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 27-28. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mikor születnek a bolygók? = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 28-29. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Virtuális fekete lyukak. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 29. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Köd egy fekete lyuk körül. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 29-30. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nitrogén a csillagközi térben. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 30. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Látszik-e a Vénusz felszíne? = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 30. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Napbarnított kisbolygók. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 30-31. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Közelkép a Phoebéről. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 31. Csillagászati hírek. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Újabb űrszonda vizsgálja a Szaturnuszt. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 31-32. A Cassini-Huygens űrszonda. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az ősi földi üvegház. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 32-33. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Változik a hamuszürke fény. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 33. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Meteorithullás Aucklandben. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 33. 2004. jún. 12-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Különös napkelte. Észlelési élményeim. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 34-36. 2003. május 31. [SRG.]

PÁPICS Péter: Flóra és a Kanári-szigetek vulkanikus platója. Észlelési élményeim. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8. (337-338.)sz. pp. 36-38. [SRG.]

NOVÁK Richárd: A 2003. november 20-i sarki fény. Észlelési élményeim. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Digitális "csíkhúzós". CCD technika. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 40-43., 128., 1 színes tábla. [SRG.]

GULYÁS Krisztián: Hallo northern sky. Számítástechnika. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

WOOED, A. Charles: A Hold 100-szor. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 48-54. Sky and Telescope, 2004. ápr. Fordította: Fülöp Győző. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Teljes holdfogyatkozás május 4-én. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 55-57. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Vénusz-fedés a nappali égen. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 57-59., 127-128., címlap., 2 színes tábla. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Vénuszátvonulás-előzetes. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 59-61. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Vénusz-kaland a tranzit váróban. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 61-63. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorészlelések (2004. január-március). = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 64-66. [SRG.]

Meteoros hírek. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 15-25. A 2003 EH1 a Quadrantidák szülőüstököse.; Új meteorraj-kisbolygó kapcsolat.; Fényes tűzgömb Washington állam felett. Összeállította: GyL [Gyarmati László]. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2004 május. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 68-73. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 73-74. [SRG.]

TUBOLY Vince: Volt egyszer egy MÜÉH... = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 75-77. A Magyarországi Üstököskutató és Észlelő Hálózatról. [SRG.]

KISS László: Változók a Nagy Nyári Háromszög vidékén. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 78-83., 122. [SRG.]

DEREKAS Aliz - KISS László: Nóvakitörések 1997-2003. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 84-86. [SRG.]

BERKÓ Ernő - VASKÚTI György: Kettőscsillagok 2004. március-május. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 87-89. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 90-99. [SRG.]

BAKOS Gáspár: Oxigénpalackkal a Mauna Kea tetején. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 100-101., első belső borító. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Messier-halmazok a Scutum-felhőben. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 102-104. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Szeged és a csillagok. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 105-109., 127., 3 színes tábla. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Foucault-inga kísérletek a szegedi Dómban. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 109. 2003. április 23., április 30., május 9. [SRG.]

BOKOR Katalin: Veszélyben a Mars! Filmek a Marsról. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 110-112. [SRG.]

MIZSER Attila: Közgyűlés 2004. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 113-116. 2004. ápr. 24-én. A Kulin-emlékérmet Szécsy Ilona kapta. Az MCSE elismerő oklevéllel kitüntetettek: Berkó Ernő, Hollósy Tibor, Nagy Zoltán Antal, Papp Sándor, Vaskúti György. [KSZ.]

MONTVAI György: Csillagvizsgáló Jaipurban. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 117-118., 128., 1 színes tábla. [SRG.]

Napóra az uniós csatlakozásra. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 118. Vépen. [SRG.]

Jelenségnaptár 2004. augusztus-szeptember. (JD 2 453 219-2 453 279) = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. pp. 119-122. A bolygók láthatósága augusztus-szeptember.; SzMGy [Szabó M. Gyula]: A hónap Messier-objektumai: az M11 és az M26.; Gyl [Gyarmati László]: Meteoros ajánlat.; Üstökös-koordináták. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 34. 2004. júl-aug. 7-8.(337-338.) sz. p. 123. [SRG.]

Címlapunkon: a Cassini szonda színes felvétele a Szaturnusz gyűrűrendszeréről, 2004. jún. 21-én. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: A Cassini a Szaturnusznál. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 3-6., címlap. [SRG.]

PÁPICS Péter: Ágasvár 2004. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 7-8., első belső borító. [SRG.]

Vénusz-átvonulás bemutatók országszerte. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 9-13. Baranya megye (Keszthelyi Sándor), Budapest, Citadella (Molnár László), Millenáris Park (Montvai László), Polaris Csillagvizsgáló (Boros-Oláh Mónika, Kereszturi Ákos), Cegléd, Főtér és öt helyi iskola (Tószegi Miklós), Debrecen, Újkerti szánkódomb (Zajácz György), Eger, Dobó István tér (Novák Richárd), Győr, Városház tér (Pete Gábor), Zenta, zentai csata emlékmű (Divéki Zsolt, Muhi Béla). Összeállította: Kereszturi Ákos. [SRG.]

MITRE Zoltán: Vardői expedíció 2004-ben. 1. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Tejútrendszer forró centruma. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Túl fiatal óriásgalaxis. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Dupla gravitációs lencse. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fiatal fehér törpe. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kilökött páros. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pontos barnatörpetömeg. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kettős barna törpe. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A kísérő árnyéka. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 20-21. Az éta Carinae körüli esetleges kisérő. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Anyagáramlás a szpikulákban. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Merkúr pályarezonanciája. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Úton a SMART-1. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Támadják Don Quijotét. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kettős a Vosztok-tó. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 12-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

(www.urvilag.hu): A Naprendszer zászlaja. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Neptunuszsúroló kisbolygó. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Dekonvolúció: tapasztalatok a MAXIM programmal. CCD technika. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

ISKUM József: Nap 2004 május. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. p. 28., 31. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Asztrometriai útmutató. 1. Üstökösök. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 29-31., hátsó belső borító. [SRG.]

Képmelléklet. Vénusz-átvonulás 2004. június 8. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. p. 32., 4 színes tábla. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A Jupiter 2002/2003. évi láthatósága. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 33-38. [SRG.]

KISS László - KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia - MIZSER Attila: Változócsillagok 2004 május-július. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 39-42. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 42-44. SN 2004dj az NGC 2403-ban.; Nova Sco 2004/2 = V1187 Scorpii. Összeállította: Ksl [Kiss László].; Kereszty Zsolt: A HD209458 exobolygójának fedése a Corona Borealis Csillagvizsgálóból. [SRG.]

KISS László: R Coronae Borealis 1969-2004. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 45-46., 53. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2004 május-július. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 47-53. [SRG.]

KISS László: A Hubble Ultra Deep Field (UDF). = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 54-55., hátsó külső borító. [SRG.]

Meghibásodott a HST infravörös leképező spektrográfja. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. p. 55. A HST Mission Highlights 2004. 08. 08. száma alapján Ksl [Kiss László]. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 58-60. [SRG.]

Jelenségnaptár 2004. október (JD 2 453 280-310). = Meteor 34. 2004. szept. 9.(339.) sz. pp. 61-64. A bolygók láthatósága.; SzMGy [Szabó M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M76.; Gyl [Gyarmati László]: Meteoros ajánlat.; A hónap változója: SN 2004dj. [SRG.]

Címlapunkon: az Ivan hurrikán "szeme" 2004. szept. 11-én a Nemzetközi Űrállomásról fényképezve. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: Tengernyi látcső. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 3-9. [SRG.]

MITRE Zoltán: Vardői expedíció 2004-ben. 2. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 10-13. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Komplex törpegalaxisok? = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 14. A Leo A törpegalaxis vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gömbhalmaz vagy galaxis? = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hány éves a Tejútrendszer? = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 14-15. Galaxisunk kora 13,6 milliárd év. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Extraszoláris Neptunuszok. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A tau Ceti üstökösei. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy koronakitörés anatómiája. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Masconok" a Ganymedesen? = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Oxigén az E gyűrűben. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Sedna eredete. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Örvények a Föld körül. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "nagy" becsapódás. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Chicxulub tűzvész". = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meteoritok és élet. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

ORBÁN Ádám - VÉGH Tamás: A Genesis becsapódott. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2004 július. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 20-23. [SRG.]

BOROS-OLÁH Mónika: 2002 szabadszemes jelenségei. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 24-26. Szabadszemes napfoltok.; Bolygók különleges jelenségei.; Állatövi fény.; Együttállások.; Halók. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2004 június-július. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 27-32. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagvizsgáló-találkozó a Polarisban. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 33. 2004. május 22. [SRG.]

Képmelléklet. Magán-csillagvizsgálók. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 34., 4 színes tábla. [SRG.]

BRASKÓ Sándor: Az Androméda Csillagvizsgáló. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 35-36. Miskolc. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A Vénusz-átvonulás észlelései. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 37-44. [SRG.]

Holdfogyatkozás 2004. október 28-án hajnalban. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

KISS László: SS Cygni 1972-2004. Változócsillagok. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 46-51. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2004 augusztus. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 52-55. [SRG.]

PAPP Sándor: Égabrosszal a távcső mellett. Könyvajánlat. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 56. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 57-58. Kiss László: Tizenöt év.; Németh Zoltán: Egy fogyatkozás emlékei. [SRG.]

I. Magyar Mars Találkozó. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 64. 2004. november 6. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. p. 65. [SRG.]

Jelenségnaptár. November (JD 2 453 311-340) = Meteor 34. 2004. okt. 10.(340.) sz. pp. 66-68. A bolygók láthatósága.; Ksl [Kiss László]: A hónap változója: az R Aquarii.; SzMGy [Szabó M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M32.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros ajánlat. [SRG.]

Címlapunkon: a gamma Cygni régió. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. címlap, p. 1. Éder Iván felvétele13 cm-es TMB apokromáttal készült. [KSZ.]

Első belső borító: A Meteorral a világ körül. Képek. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. [SRG.]

SZOBOSZLAI Endre: A természetet óvjuk, ha optimálisan világítunk. Fényszennyezés-konferencia Debrecenben. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 3-5. 2004. szeptember 22. Nyilatkozattal. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Gyertyános Gyöngyi (1944-2004). = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 6-7. A Debreceni Napfizikai Obszervatórium tudományos munkatársa. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - MIZSER Attila: Pályázati eredmények. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 8-10., hátsó belső borító. Újabb Vénusz átvonulás beszámolók. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikus karambol. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Internetes" rádióteleszkópok. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Halálzóna a Tejútrendszerben. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kepler szupernóvája. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az "elfogyott" csillag. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 12-13. Az EF Eridani. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagközi cukor. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 13. A Sagittarius B2 csillagközi felhőben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A mira csillagok mérete. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Születő bolygó a béta Pictoris körül. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kozmikus lyukkamera. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Exobolygó fotó? = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Marsrengések. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új holdak és új gyűrű. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 15. A Szaturnusznál. Csillagászati hírek. [SRG.]

JUHÁSZ Attila: Akkréciós korongok nagy tömegű protocsillagok körül. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Genesis "szilánkjai". = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: A földközeli kisbolygók eredete. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Víztároló sók a Marson. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Újjáalakult kaposvári csoportunk. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 17. 2004. szept. 10-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Holdmozaik készítése. CCD technika. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 18-25. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2004 szeptember. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

PÁPICS Péter: Megoldódik a szpikulák rejtélye? = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 27. [SRG.]

BOROS-OLÁH Mónika: Szabad szemmel 2003-ban. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 28-30. Napfoltok.; Sarki fény.; Együttállások.; Bolygók különleges megfigyelései. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Nyári táborok. Augusztusi tűzijáték a szentléleki táborban. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

NÉMETH Zoltán: Kiskun-Neptunusz észlelőtábor. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 33., 34-35., 1 színes tábla. 2004. augusztus 11-től. [SRG.]

Képmelléklet. Nyári táborok. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 34., 4 színes tábla. [SRG.]

TUBOLY Vince: Oszkói asztro-piknik. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 34-36., 1 színes tábla. 2004. július 16-18. [SRG.]

BÁN András: A XI. Magyar Ifjúsági Űrtábor. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 36-37. Kiskunhalas, 2004. augusztus 9-14. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Asztrometriai útmutató. 2. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

Üstökösészlelő hétvége Ágasváron 2005. január 7-9. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 40., címlap. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: Bolygóészlelőink munkája 2003-ban. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 41-42. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: WEBCAM 2004 webkamerás találkozó. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

GYARMATI László: Lyridáktól Bootidákig (2004 április-június). = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 44-45., 57. [SRG.]

KISS László - KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia - MIZSER Attila: Változócsillagok 2004 augusztus-szeptember. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 49-50. SN 2004et az NGC 6946-ban.; GRB 041006.; GK Persei. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Messier Klub. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 51-54. [SRG.]

BERKÓ Ernő - VASKÚTI György: Kettőscsillagok 2004 június-augusztus. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 55-57. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Emlékeink Kulin Györgyről. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 64. Felhívás a Kulin-emlékkötetre. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. p. 65. [SRG.]

Jelenségnaptár 2004. december (JD 2 453 341-371). = Meteor 34. 2004. nov. 11.(341.) sz. pp. 66-68. A bolygók láthatósága.; Ksl [Kiss László]: A hónap változója: az FU Orionis.; SzMGy [Szabó M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M 31.; Meteoros ajánlat. [SRG.]

Címlapunkon: Holdnyugta Arizonában, a Whipple Obszervatóriumban. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. címlap, p. 1. Fűrész Gábor felvétele 2004 szeptemberében. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 3-5. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tyúk vagy tojás? = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 6. A galaxis vagy a fekete lyuka volt-e előbb? Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ma is formálódó halmaz. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az "új" kísérőgalaxis. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 6-7. A Willman 1. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Halmaz a Tejút szívében. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A kozmikus sugarak forrása. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy fekete lyuk-két spektrum. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 8. A 3C 273 vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A társ túlélte... = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Új" gömbhalmazunk. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Korongos csillagok. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pulzáló anyagsugár. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 9. Az SS 433 mikrokvazár. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Anomális csillagpályák. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Erősödő napaktivitás. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Viharok a Szaturnuszon. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vándorló Jupiter. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Üstököst talált a spektroszkóp. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pályán a SMART-1. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Földrengés árapálytól. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Téridőörvény. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSENGERI Timea - SIK András: Az első Magyar Mars Találkozó. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

(-th-) BARTHA Lajos: Csillagvizsgálót avattunk Szombathelyen. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 13-14. 2004. okt. 15-én a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. A Kövesligethy Radó Oktató Csillagvizsgáló nevet kapta az új, kupolás obszervatórium. Csillagászati hírek. [SRG.]

Megjelent 2005-ös évkönyvünk. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Webkamera-célpont: a Hold. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2004 október. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Holdsarló-megfigyelések 2004 első felében. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

GYENIZSE Péter: 13 óra 20 perc korú holdsarló észlelése - távcsővel. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 23-24. 2003. augusztus 27-én hajnalban figyelte Gyenizse Péter és Vincze Iván. A holdsarlót csak a 102/820 apokromatikus refraktorral és GOTO funkció segítségével előre beállítva látták, 7x50 B-vel és szabad szemmel nem. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Hajnali holdfogyatkozás 2004. október 28-án. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 25-26., 30., 34., 3 színes tábla. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2004 augusztus-szeptember. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 27-30. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Titan új világa. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 31-34., 1 színes tábla. [SRG.]

SZALAI Tamás: Fényes vendég a Camelopardalisban. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 35-38. Az NGC 2403 galaxisban feltűnt SN 2004dj szupernóva. [SRG.]

KISS László: R Scuti 1958-2004. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2004. szeptember-október. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 42-46., első és hátsó belső borító. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Messier Klub. Nyár, Ágasvár. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 47-49. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Messier-találkozó a Polarisban - kis változások a Klub életében. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 49. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Egy romantikus csillagász. Nagy Károly csillagászata. [1.] = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 50-57. [SRG.]

MIZSER Attila: MCSE-hírek. Helyi csoportok felmérése. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. p. 65. [SRG.]

Jelenségnaptár 2005. január (JD 2 453 372-402). = Meteor 34. 2004. dec. 12.(342.) sz. pp. 66-68. A bolygók láthatósága.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az X Monocerotis.; SzMGy [Szabó M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M38.; GyL [Gyarmati László]: Meteorraj-ajánlat. [SRG.]

Ritka égi jelenséget néztek. = Metro 7. 2004. jún. 9. p. 3. A (budapesti) planetáriumtól is figyelték a Vénuszt. A színes fényképen Horváth András mutatóujjával bök a kivetített napképre. [KSZ.]

HAWKING, Stephen: Álláspontom. = Műhely 27. 2004. 2. sz. pp. 50-51. "Ez a cikk nem arról szól, hiszek-e Istenben. Helyette azt mondom el, miként látom a világ megismerhetőségét: mi a "mindenség elméletének", e nagyszabású és egyesített elméletnek a helyzete és jelentése. Itt tényleg gond van. Az efféle kérdések tanulmányozására és megvitatására hivatott személyek, a filozófusok többnyire nem rendelkeznek megfelelő matematikai háttérrel ahhoz, hogy lépést tartsanak az elméleti fizika fejlődésével. Létezik ugyan egy alfajuk, az úgynevezett tudományfilozófusoké, akiknek felkészültebbnek kellene lenniük. Sokuk azonban bukott fizikus, aki túl nehéznek találta új elméletek megalkotását, ezért inkább a fizika filozófiájáról ír. Ők még mindig a század első éveinek tudományos teóriáiról, a relativitáselméletről és a kvantummechanikáról vitatkoznak. Nincsenek kapcsolatban azzal, ahol a jelenkori fizika tart. [...]
Tehát megváltozott fölfogásunk az idő természetéről: ahelyett, hogy az univerzumtól függetlennek tekintenénk, úgy véljük, az univerzum alakítja. Ezután vált felfoghatóvá, hogy az idő esetleg nem is definiálható egy bizonyos pont előtt; az időben visszafelé haladva elérhetünk egy áthághatatlan akadályhoz, egy olyan szingularitáshoz, amin nem juthatunk túl. Ha így állna a dolog, akkor nem is volna értelme azt kérdezni, ki vagy mi okozta vagy teremtette a Nagy Bummot. Aki kauzalitásról vagy teremtésről beszél, hallgatólagosan feltételezi, hogy a nagy bumm szingularitása előtt is volt idő. Huszonöt éve tudjuk, hogy Einstein általános relativitáselméletének jóslata szerint az idő tizenöt milliárd éve egy szingularitásban vette kezdetét. [...] Azért vettem példáimat a relativitáselméletből és a kvantummechanikából, hogy rámutassak, milyen problémákkal szembesül, aki a világegyetemet próbálja megérteni.
Nem igazán számít, ha valaki nem érti a relativitáselméletet vagy a kvantummechanikát, még az sem, ha ezek az elméletek hibásak. Reményeim szerint azt szemléltettem, hogy a világegyetem megértésének egyetlen lehetséges útja - legalábbis számunkra, elméleti fizikusok számára - egyfajta pozitivista megközelítés, amelynek szellemében az elméletet modellnek tekintjük. Remélem, hogy konzisztens modellt fogunk találni, amellyel a világon minden leírható. Ha ez sikerül, az emberiség valódi győzelme lesz." Borbás Eszter és Szlukovényi Katalin fordítása. [HAI.]

MÉSZÁROS Nándor: Kívánságok éjszakája. Százával hullanak a csillagok augusztus 11-én. = Napi Ász 1. 2004. júl. 16. 50. sz. p. 12. Interjú Rezsabek Nándorral a 2004-i évi Perseida-maximummal kapcsolatos tudnivalókról. [REZ.]

M. N. [MÉSZÁROS Nándor]: Vérvörös égi színjáték. = Napi Ász 1. 2004. okt. 27. 151. sz. p. 16. Interjú Rezsabek Nándorral a 2004. október 28-i teljes holdfogyatkozással kapcsolatos tudnivalókról. [REZ.]

VÖRÖS Eszter: Marsra szállás. Óbudai diák az űrközpontban. Civil a pályán, azaz a vezérlőteremben. = National Geographic Magyarország 2. 2004. jan. 1. sz. p. [9.] Turczi Dávid a NASA-központban. [KSZ.]

MORTON, Oliver: Mars a jég bolygója. = National Geographic Magyarország 2. 2004. jan. 1. sz. pp. 18-43. [KSZ.]

ALFÖLDI Balázs: Mars. Az Inka Város talánya. = National Geographic Magyarország 2. 2004. jan. 1. sz. pp. 44-45. Változó dűnefoltok a Marson. [KSZ.]

MELLER, Harald: Bronzba vésett égbolt. = National Geographic Magyarország 2. 2004. jan. 1. sz. pp. 108-119. Kr. e. 1600-ból való bronzkorong. Eredeti helyének bemutatása: Németország keleti felén, a Szász-Anhalt tartománybeli Nebra városka melletti Mittelberg-dombon találták kincsvadászok 1990 után. Regényes módon, csempészektől a rendőrség foglalta le 2002-ben. A bronzkorong valószínűleg az eget ábrázolja. Rajta csillagok, a Nap, a Hold, a Fiastyúk van. Irány és napkeltemutató lehetett, de földművelési vagy vallási naptárként is szolgálhatott. [KSZ.]

ZACKOWITZ, Margaret G.: Egy kép az archívumból. Üveges pillantás. Bronza vésett égbolt. = National Geographic Magyarország 2. 2004. jan. 1. sz. p. 123. A Palomar-hegyi 5 m-es távcsőtükör képe, és a tükör készítésének története. [KSZ.]

Irány a Mars. = National Geographic Magyarország 2. 2004. jan. 1. sz. melléklet. 79,5×51,5 cm-es poszter. Előoldal: A Mars közelről. Felszínformáló erők a sivatagok és a jég bolygóján. Alul: a marskutatás története szalagdiagramon 1609-től. Hátoldal: Irány a Mars. A Mars teljes felületét bemutató térképet a Mars Global Surveyoron elhelyezett Mars Orbiter Camera (MOC) 1999-óta készített mintegy ezer fotójából illesztették össze. [HAI.]

ACHENBACH, Joel: Csillagászat. Kosz-mosz. Az űrben elég nagy a piszok. = National Geographic Magyarország 2. 2004. márc. 3. sz. p. [13.] [SRG.]

GWIN, Peter: Napsugarak mutatták az utat. A vikingek iránytűje. = National Geographic Magyarország 2. 2004. jún. 6. sz. pp. [4-5.] [SRG.]

CSABA György Gábor: Két páter Vénusz-lesen. = National Geographic Magyarország 2. 2004. jún. 6. sz. pp. 22-24. Hell Miksa és Sajnovics János vardői útja az 1769. jún. 3-i Vénusz átvonulás megfigyelésére. [SRG.]

ALLEN, Bill: Az első remek képet akkor kaptam a Napról. = National Geographic Magyarország 2. 2004. júl. 7. sz. p. [18.] Amikor a szerző 1974-ben eljutott a Kitt Peak Obszervatóriumba. [SRG.]

SUPLEE, Curt: A Nap. Egy csillag viharos élete. Mostanában kezdjük megismerni egy termonukleáris reaktor működését - saját csillagunkét. = National Geographic Magyarország 2. 2004. júl. 7. sz. pp. 22-51. [SRG.]

ZACKOWITZ, Margaret G.: Visszanéző. A Nap. Déli szenzáció. = National Geographic Magyarország 2. 2004. júl. 7. p. [138.] Napfogyatkozás Moszkvában 1936. jún. 19-én. [SRG.]

PAPP Gábor: Megfigyelések. A Napnál világosabb. = National Geographic Magyarország 2. 2004. júl. 7. p. 140. Ógyalla, a magyar napkutatás indulásának helyszíne. [SRG.]

PAPP Gábor: Utóirat. A Napnál világosabb. = National Geographic Magyarország 2. 2004. júl. 7. sz. p. [140.] A magyar napkutatás történetéről és jelenéről kifejtett gondolatok. [HAI.]

Időjárás a világűrben. = National Geographic Magyarország 2. 2004. júl. 7. sz. melléklet. 79×51 cm-es poszter. Előoldal: új fényben a Nap. Benne: Az 1 m-es svéd naptávcső páratlan felbontású képe egy bonyolult szerkezetű napfoltcsoportról 51×49,5 cm-es méretben. Hátoldal: A nap és a világűr időjárása. [HAI.]

SCHMITT, Harrison H.: Az első hetem. Miért kell visszatérnünk a Holdra? = National Geographic Magyarország 2. 2004. aug. 8. p. [14.] A szerző az Apollo-17 űrhajó utasa, geológus. [SRG.]

SHEA, Nicole: Látványosság a sarkvidék felett. Az antarktiszi teljes napfogyatkozás - repülőgépről. = National Geographic Magyarország 2. 2004. szept. 9. p. [10.] 2003. nov. 23-án. [SRG.]

APPENZELLER, Tim: Földfény. = National Geographic Magyarország 2. 2004. dec. 12. sz. p. [17.] Már Leonardo da Vinci felfigyelt a földfényre. [SRG.]

ACHENBACH, Joel: Csillagászat. A Naprendszer peremén. Ki ólálkodik a végeken? = National Geographic Magyarország 2. 2004. dec. 12. sz. p. [21.]. "Lehet, hogy a Kuiper-öv és az Oort-felhő összeér? ...A Sedna elképesztett bennünket. Nem is sejtettük, hogy ilyen átmeneti objektumok vannak odakint." A Halotta?! című rovat cikke. [HAI.]

SCHULTZ, Heidi: Bolygók és egyebek. = National Geographic Magyarország 2. 2004. dec. 12. sz. p. [21.]. A Halotta?! című rovat rövid cikke. [HAI.]

APPENZELLER, Tim: Távoli bolygók nyomában. = National Geographic Magyarország 2. 2004. dec. 12. sz. pp. 38-63. Foto: Mark Thiessen. [SRG.]

HARGITA Miklós: A HAT bolygóvadász. = National Geographic Magyarország 2. 2004. dec. 12. sz. p. 64-65. Távoli bolygók figyelése HAT (Hungarian-made Automated Telescope) távcsővel. Bakos Gáspárról, aki Magyarországon először épített robottávcsövet. [SRG.]

Világűr. Végtelen felfedezések. = National Geographic Magyarország 2. 2004. különszámok 2. köt. pp. 1-126. Az előszót írta John Glenn. [KOC.]

ÖTVÖS Zoltán: Az élet nyomában a Mars-szonda. A landolás tökéletesen sikerült. Az európai Beagle-2-t nem találják. = Népszabadság 62. 2004. jan. 5. p. 1., 8. Január 4-én leszállt a Mars Guszev-kráterében a amerikai Spirit szonda. [KSZ.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: A NASA-nak színes a Mars. A földi irányítóközpont már színes képeket is kapott a vörös bolygó felszínén landolt kutatórobottól. Egy hét múlva a terepjáró is elindulhat. = Népszabadság 62. 2004. jan. 6. 4/1. sz. p. 7. A Spirit landolásáról. [KSZ.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Szellem-cél az Álmosüreg. Marsi kirándulás az Álmosüregbe. = Népszabadság 62. 2004. jan. 7. 5/1. sz. p. 1., 6. A Spirit (Szellem) szonda a Sleepy Hollow (Álmosüreg) mélyedést vette célba. [KSZ.]

JÉKI László: Dalol a fekete lyuk. = Népszabadság 62. 2004. jan. 17. 14. sz. p. 8. A Chandra-űrteleszkóp mérései az NGC 1275 galaxis közepén megbúvó fekete lyuk hatásairól. [KSZ.]

BALAVÁNY György: A marslakók mi vagyunk? Magyar tudósok bakteriális életet feltételeznek a vörös bolygón. = Magyar Nemzet 62. 2004. jan. 17. 14. sz. p. 27. A magyar kutatócsoport (Horváth András, Gánti Tibor, Szathmáry Eörs, Bérczi Szaniszló, Gesztesi Albert, Pócs Tamás) felvetése biológiai okozatú változásokról a Mars felszínén. [KSZ.]

HORVÁTH Gábor: Ismét jelentkezett a Spirit. Víznyomokra bukkant az európai űrszonda a Marson. Ahonnan a Mars-járóval beszélnek. Kiküldött tudósítónk riportja Pasadenából. = Népszabadság 62. 2004. jan. 24. 20/1. sz. p. 1., 7. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Amerika (is) a Holdra tart. Századunk első évtizedeiben újabb űrvetélkedés kezdődik. = Népszabadság 62. 2004. jan. 24. 20/1. sz. p. 8. Táblázattal az 1960 és 2003 közötti Mars-missziókról. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Víz! Víz! Víz! Sikeresen landolt az Opportunity. = Népszabadság 62. 2004. jan. 26. 21/1. sz. p. 1., 19. Jan. 25-én landolt a másik amerikai Mars-járó. [KSZ.]

VARGA Dóra: Iskolai emlékek. = Népszabadság 62. 2004. jan. 27. 22/1. sz. p. 1. Országszerte összesen 244 osztálytermet neveztek el köztiszteletben álló pedagógusokról. A soltvadkerti Kossuth Lajos Általános Iskola biológiaterme Szakács Lászlónak, az első MCSE tagjának, a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportja tiszteletbeli vezetőjének nevét viseli jan. 26 óta. [KSZ.]

HORVÁTH Gábor: Bradbury: A Mars békét hoz. Telefoninterjú a sci-fi irodalom élő klasszikusával. Szép új világ a vörös bolygón. Telefoninterjú Ray Bradburyvel, a Marsbéli krónikák írójával. = Népszabadság 62. 2004. jan. 29. 24/1. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Sz. P.: Vénusz-átvonulás. = Népszabadság 62. 2004. jún. 8. 132/1. sz. p. 1., 21. A kis fekete pont a Nap északi felén fog haladni balról jobbra. A védőszemüvegek megválasztása üzleti és orvosi szemmel. [KSZ.]

B. Zs. - Sz. P.: Vénusz volt a Napon. = Népszabadság 62. 2004. jún. 9. 133/1. sz. p. 1. Kicsi színes fényképpel. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Pályára áll a Cassini. A Szaturnusznál a legnagyobb és legdrágább űrszonda. = Népszabadság 62. 2004. jún. 26. 148/1. sz. hétvége p. 10. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: "Houston, a Sas leszállt" Dancsó Béla: Holdséta. = Népszabadság 62. 2004. jún. 26. 148/1. sz. hétvége, p. 15. Könyvismertetés. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Szerviz a súlytalanságban. Űrsiklójavítás Föld körüli pályán. = Népszabadság 62. 2004. aug. 28. 201. sz. hétvége, p. 8. [KSZ.]

HARGITAI Miklós: Ősrobbanás és apokalipszis. Bédi Anikó (szerk.): A Föld csodálatos története. = Népszabadság 62. 2004. aug. 28. 201. sz. hétvége, p. 13. Könyvismertetés a részben csillagászati könyvről. [KSZ.]

NÉMETH Géza: Az ős-Föld rokonai. = Népszabadság 62. 2004. nov. 20. 271/1. sz. hétvége p. 8. A Lagrange-pont egyikében kialakult Theia bolygókezdemény. A hasonló korú 2002 AA29 jelű kisbolygó. [KSZ.]

  VÉGH Tibor: A Szent Korona üzenete. = Országépítő 15. 2004. 3. sz. pp. 22-24. A korona zománcképeinek egykori elhelyezkedésének csillagászati vonatkozásai: az ábrázolt szentek névünnepei helyes sorrendben lévő naptárt alkotnak. [KSZ.]

TÓTH László: Csillagos ég. = Pécsi Panoráma. Pécs és Baranya képeslapja 1. 2004. júl-aug. 3-4. sz. pp. 36-39. Néhány nyári csillagkép. Ha nálunk dél van. A Szaturnusznál a Cassini űrszonda. A Hattyú, a Lant és a Sas. A feljavított Hubble távcső. Földünk szülte a Holdat? Az élet az űrből jött? Hol keletkezhettek az élet építőkövei? [KSZ.]

T. L. [TÓTH László]: Csillagos ég. = Pécsi Panoráma. Pécs és Baranya képeslapja 1. 2004. szept. 17. 6. sz. pp. 32-33. Nem egyformák a csillagok. Újra célpont a Merkúr. Adatok a bolygókról. [KSZ.]

T. L. [TÓTH László]: Csillagos ég. = Pécsi Panoráma. Pécs és Baranya képeslapja 1. 2004. okt. 1. 7. sz. pp. 34-35. A görögök Hermese azonos a latinok Merkurjával. Hol a csillagok szülőotthona? Hazánkból nem látható napfogyatkozás lesz. [KSZ.]

T. L. [TÓTH László]: Csillagos ég. = Pécsi Panoráma. Pécs és Baranya képeslapja 1. 2004. okt. 15. 8. sz. pp. 32-33. Csillagok akartak lenni. Október 28-án hajnalban teljes holdfogyatkozás lesz. [KSZ.]

HORVÁTH István - POHÁNKA Éva: Égi tünemények Pécsett 1692-ben. = Pécsi Szemle 7. 2004. 1. sz. tavasz. pp. 24-29. "Csodás jelenségek égen és földön 1692. február 20-án Pécsett" címmel megjelent metszet ismertetése. Más forrásokbeli (Cserei Mihály, Neubarth János, Ipolyi Arnold, Réthly Antal) közlésekkel összevetése. Az elemzés szerint a leírt jelenségek sarki fények, és a Nap és Hold körüli udvarok vagy halók lehettek. A jelenségek csillagászati elemzését Keszthelyi Sándor végezte. A cikk közli Gyenizse Péter pécsi fényképét a 2003. nov. 20-i sarki fényről. [KSZ.]

[MIKLÓS Magda:] Az égbolt titkairól. = Petőfi Népe 59. 2004. jún. 4. 129. sz. p. 10. Interjú Rezsabek Nándorral a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportja tevékenységéről, illetve a 2004. évi Vénusz-átvonulásról. [REZ.]

Megnézték a Vénuszt a Nap előtt. = Petőfi Népe 59. 2004. jún. 9. Az MCSE Kiskun Csoport és a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör Kecskeméti Planetáriumnál tartott távcsöves bemutatásáról. [REZ.]

TERES Ágoston: Magyar jezsuita asztronómusok Norvégiában. = Provinciánk Hírei 2004. 87. sz. pp. 21-24. Hell és Sajnovics. [HAD.]

Elfogy a Hold. = Rábavidék 15. 2004. ápr. 30. p. 9. [TUV.]

Túráznak a cserkészek. = Rábavidék 15. 2004. júl. 23. 13. sz. p. 14. [TUV.]

Háromnapos fesztivál volt Szecsődön. = Rábavidék 15. 2004. szept. 10. 15. sz. p. 23. [TUV.]

Határtalan hegyhátsáli csillagászok. Tízmillió forintot nyertek a PHARE CBC pályázaton. = Rábavidék 15. 2004. okt. 1. 16. sz. p. 13. [TUV.]

F. I.: Mars-kutatás. = Rádiótechnika 54. 2004. aug. 8. sz. p. 370. MARSIS szatellitáról, amely visszavert rádióhullámok segítségével kutatja a Mars mélyebb rétegeit. [SRG.]

hhá: Vénusz-átvonulások szemtanúi. Hell Miksa expedícióját ismételték meg szombathelyi főiskolások. = Savaria Fórum 14. 2004. júl. 3. 25. sz. p. 3. Interjú Mitre Zoltánnal a Berzsenyi Dániel Főiskola fizika-számítástechnika szakos másodéves hallgatójával. Négyen (Balog Viktória, Mitre Zoltán, Régeni Pál, Sipőcz Ferenc) 2004. jún. 3-án autóval indultak Szombathelyről. Lengyelországon, Svédországon, Finnországon értek a Norvégia északi részén levő Vardő szigetére. 4 nap utazás alatt 3600 km-t tettek meg. A jún. 8-i Vénusz-átvonulást Vardőn figyelték, de a hóviharok miatt a kontaktusokat nem tudták mérni. Hell Miksa vardői emléktáblájára babérkoszorút helyeztek, ami másnapra a helytörténeti múzeumban kötött ki. Ismertetés Hell Miksa életéről és az 1768-1769-es vardői expedíciójáról. [KSZ.]

VAS András: Láthatatlan holdfogyatkozás. Anyagi gondok miatt zárva a csillagvizsgáló. Kémlelő. = Somogyi Hírlap 15. 2004. okt. 30. 254. sz. p. 5. Horváth László Árpád a TIT Somogy Megyei Egyesület elnöke ismerteti a kaposvári Uránia Csillagvizsgáló helyzetét. Éves üzemeltetése ötmillió forintból megoldható lenne. A cikk megemlíti a 2004. okt. 28-i teljes holdfogyatkozást is. [KSZ.]

[VAS András:] Szentmártoni Béla, a kisbolygó-névadó. = Somogyi Hírlap 15. 2004. okt. 30. 254. sz. p. 5. Tevékenységének ismertetése röviden, 9 sorban. Kis arcképpel illusztrálva. [KSZ.]

VALLÓ László: A Vénusz elvonul a Nap előtt. = Szabad Föld 60. 2004. jún. 4. 23. sz. p. 16. Rezsabek Nándor nyilatkozata a 2004. június 8-i Vénusz-átvonulással kapcsolatosan. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Ma van az év legsötétebb napja. = Színes Bulvár Lap 5. 2004. dec. 21. 348. sz. p. 6. A téli napfordulóval kapcsolatos tudnivalók ismertetése. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Megerednek "Szent Lőrinc könnyei". Ma látványos hullócsillagzápor. = Színes Mai Lap 5. 2004. aug. 11. 219. sz. p. [24.] A 2004-i évi Perseida-maximummal kapcsolatos tudnivalók ismertetése. [REZ.]

K. F.: Célpont a Mars - az élet reményében. = Technika Műszaki Szemle 47. 2004. jan-febr. 1-2. sz. pp. 27-28. A Spirit és az Opportunity a Marson. Egyébként nagyrészt Hédervári Péter Marsról írt szövegét idézi. [KSZ.]

LICHTENBERGER János - FERENCZ Csaba - HAMAR Dániel - ERHARDTNÉ FERENCZ Orsolya - STEINBACH Péter: A szférák zenéje. A felsőlégkör megismerése rádióhullámokkal. = Technika Műszaki Szemle 47. 2004. jan-febr. 1-2. sz. pp. 29-32. A whistlerek hazai kutatásáról. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Színpompás égi fények. Kis légköroptikai lexikon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. jan. 1. sz. pp. 14-18. Aranyhíd, ezüsthíd, fényjáték, dicsfény, ellenfény, az ég színe, az égbolt polarizációja, látástávolság, Tyndall-jelenség, krepuszkuláris sugarak, antikrepuszkális sugarak, csillagászati refrakció, zöld sugár, Novaja Zemlja-jelenség, szcintilláció, délibáb, szivárvány, halo, naposzlop, számfeletti ívek, glória, irizáló felhők, villám, Szent Elmo tüze, sarki fény. [KSZ.]

Kozmikus energia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. jan. 1. sz. p. 35. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BACSÁRDI László: Új lehetőségek az űrben. Beszámoló az 54. nemzetközi űrkongresszusról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. jan. 1. sz. pp. 44-45. Bréma, 2003. szept. 29-okt. 3. [KSZ.]

HARGITAI Henrik: A Plútó. Az utolsó ismeretlen bolygó Naprendszerünkben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. febr. 2. sz. pp. 65-67. [KSZ.]

BOTH Előd: Újabb Mars-sikerek küszöbén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. febr. 2. sz. p. 72. [KSZ.]

Sötét, gázzal teli galaxisok megálltak a fejlődés útján. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. febr. 2. sz. p. 79. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Lassú út a Holdra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. febr. 2. sz. p. 79. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Csillagpor. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. febr. 2. sz. p. 81. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Cassini is Einsteint igazolja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. febr. 2. sz. p. 81. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Űrugrás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. febr. 2. sz. p. 94. Folyóiratok. A New Scientist cikke alapján. [SRG.]

Csak alszanak a Mars vulkánjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. márc. 3. sz. p. 128. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

VEKERDI László: Igazság és szabadság. Németh László Galileije, Galileo Galilei és a Galilei pöre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. ápr. 4. sz. pp. 158-160. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Dísztermében, 2003. nov. 22-én elhangzott előadás. [KSZ.]

A XIII. Természet - Tudomány Diákpályázat díjnyertesei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. ápr. 4. sz. melléklete. pp. [54-55.] Természet-Tudomány Diákpályázat. "A csillagászat jövője" különdíj: I. díj: Nagy Zsófia: Vessünk véget a "sötétség korának"!, II. díj: Szalai Tamás: Az élet a világmindenség meg a minden, avagy a csillagászat a XXI. században. A dolgozatokat értékelte: Szabados László, Dürr János és Trupka Zoltán. Különdíj: Kóbori József: Pályázat a csillagászat jövőjéről. [KSZ.]

"Elillant" a holdi jég. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. ápr. 4. sz. p. 175. Hírek Események Érdekességek. Sky and Telescope, 2004. febr. [KSZ.]

Extragalaktikus eredetű az Arcturus? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. ápr. 4. sz. p. 175. Sky and Telescope, 2004. febr. [KSZ.]

Áram a Nap körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. ápr. 4. sz. p. 175. Hírek Események Érdekességek. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2004. 1. sz. [KSZ.]

Stonehenge lézervizsgálata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. ápr. 4. sz. p. 175. Hírek Események Érdekességek. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2004. 1. sz. [KSZ.]

Forgó fekete lyukak a Tejútban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. ápr. 4. sz. p. 176. Hírek Események Érdekességek. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2004. 1. sz. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: A XXI. század Argoszai. Multiobjektum-spetroszkópia a modern csillagászatban. Első rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. ápr. 4. sz. pp. 183-185. [KSZ.]

KUPÁS-DEÁK Béla: Időmérés a kertben. Egy új típusú, percmutatós napóra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. ápr. 4. sz. pp. 186-187. A cikk első fele a napórák történetéről szól, a második felében a szerző saját precíz budaörsi napóráját ismerteti. [KSZ.]

BOTH Előd: A Vénusz a Nap előtt. Amit még egyetlen olvasónk sem látott. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. máj. 5. sz. p. 210-213. [SRG.]

Napfoltok a piacon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. máj. 5. sz. p. 223. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: A XXI. század Argoszai. Multiobjektum-spektroszkópia a modern csillagászatban. Második rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. máj. 5. sz. pp. 225-227. [SRG.]

BABINSZKI Edit: Holdkráterek a Földön? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. máj. 5. sz. pp. 230-232. [SRG.]

BŐDY Zoltán: Megtalálták a sötét anyagot? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. máj. 5. sz. p. 236. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Vargha Domokosné: Zách János Ferenc csillagász. Piliscsaba, 2003. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. 5. sz. pp. 239-240. Könyvszemle. [SRG.]

PETZ Erika: A Vénusz-átvonulás és nyelvünk finnugor rokonsága. Hell Miksa és Sajnovics János expedíciójáról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. 5. sz. melléklete. pp. [65-69.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [HAD.]

Elindult a Rosetta. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. jún. 6. sz. p. 270. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Viharfelhők a Hubble egén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. jún. 6. sz. p. 270. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Halálra ítélt bolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. jún. 6. sz. p. 270. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

FALVAY Károly: Hajnali Szép Csillag. Csillagászat a Mária-mítoszokban. Ponori Thewrewk Aurél könyvéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. jún. 6. sz. p. 285. Könyvismeretés. [SRG.]

(engé): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megromlott harmóniája. Szerk.: Fekete István és Mező Szilveszter (Tiszazugi Földrajzi Múzeum, Tiszaföldvár, 2003) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. jún. 6. sz. p. 288. Könyvszemle. [SRG.]

KRÁMLI András: A káosz matematikusszemmel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. júl. 7. sz. pp. 298-302. [SRG.]

CSABAI István: A világegyetem térképe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. júl. 7. sz. pp. 314-317. Galaxisok távolságmérése fotometrikus vöröseltolódás-becsléssel. A Sloan Digital Sky Survey (SDSS) program 100 millió galaxisról készít képet. [KSZ.]

BŐDY Zoltán: A pokolba vezető út. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. júl. 7. sz. pp. 328-329. Fekete lyukak szélén lejátszódó nagy tömegű csillagok képződése. A New Scientist 2003. okt. 25-i cikke alapján. [KSZ.]

A*I [ABONYI Iván]: Florin Diacu - Philip Holmes: Égi találkozások (A káosz és a stabilitás eredete). Fordította: Császár Villő (Akkord Kiadó, Budapest, 2003). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. júl. 7. sz. p. 336. Könyvismertetés. [KSZ.]

NAGY Zsófia: Vessünk véget a "sötétség korának"! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. aug. 8. sz. melléklete. pp. [117-122]. Természet-Tudomány Diákpályázat. Nagyobb és érzékenyebb távcsövek épülnek világszerte, hogy az univerzum legtávolabbi részeit is vizsgálhassák. [KSZ.]

Gravitációs mikrolencsével a bolygók nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. aug. 8. sz. p. 367. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Fagyálló az üstökösben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. aug. 8. sz. p. 367. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

VÁRKONYI Andrea: Gyógyító súlytalanság. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. aug. 8. sz. pp. 374-375. [KSZ.]

Marslakók Mexikóban? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. aug. 8. sz. pp. 378-379. [SRG.]

(-h-a) [NÉMETH Géza]: Dancsó Béla: Holdséta. A Holdra szállás története (Novella Kiadó, Budapest, 2004). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. aug. 8. sz. p. 384. Könyvismertetés. [KSZ.]

BOTH Előd: "Utazás, nem verseny ..." = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. szept. 9. sz. pp. 410-412. Az amerikaiak hosszútávú űrterveiről. [KSZ.]

Metán a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. szept. 9. sz. p. 414. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Asztro-akvanauták. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. szept. 9. sz. p. 414. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Corot műhold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. szept. 9. sz. pp. 414-415. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A titokzatos Sedna. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. szept. 9. sz. p. 415. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Megmért fekete lyuk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. szept. 9. sz. p. 416. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Az élet, a világmindenség meg minden, avagy csillagászat a XXI. században. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. okt. 10. sz. melléklete. pp. [145-149.] Természet-Tudomány Diákpályázat. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Mit lát a szemtanú? Az 1954. október 25-i meteorjelenség megfigyelési adatainak feldolgozása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. okt. 10. sz. pp. 460-463. Kulin Györgynek a napilapokban közölt felhívására mintegy 1600 megfigyelő küldött levélben beszámolót. Az adatok tömege és megbízhatósága. Mennyi ideig láthatták a meteort? Milyen alakja volt a meteornak? Mekkorának látták a szemtanúk a meteort? Milyen színűnek látták a meteort? A meteor sebességére vonatkozó megjegyzések. Volt-e hangja a meteornak? Mi lehetett a valóság? Kommentár. [KSZ.]

Mégsem kellenek távcsövek a Holdra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. okt. 10. sz. p. 464. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Keringő "paplanok". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. okt. 10. sz. p. 464. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Kettős becsapódás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. okt. 10. sz. p. 464. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A fehér törpék belsejében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. okt. 10. sz. p. 465. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Rövidesen kész a Sofia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. okt. 10. sz. p. 465. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Titáni óceán. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. okt. 10. sz. pp. 465-466. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Mars-kutató labda. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. okt. 10. sz. p. 466. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A lágyszívű Jupiter. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. nov. 11. sz. p. 510. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

HETESI Zsolt: Hell Miksa és Sajnovics János nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. nov. 11. sz. pp. 514-516. 2004. június 7-9-ig Norvégia legkeletibb részén fekvő Vardő szigetre látogatott Nagy Lucia (a norvégiai magyarok egyesületének elnöke), Kuti László (az oslói követség titkára), Teres Ágoston (csillagász és pap), valamint Hetesi Zsolt (csillagász). A felhős időben csak egy fél órás időszakban pillanthatták meg a Nap előtt átvonuló Vénuszt. [KSZ.]

BOTH Előd: Astronomy - Kozmológiai különszám. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. nov. 11. sz. pp. 521-523. [KSZ.]

(A*I) [ABONYI Iván]: Grandpierre Attila: Életünk és a Mindenséget átható rend (Barrus Könyvkiadó, Budapest, 2004. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. nov. 11. sz. p. 528. Könyvismertetés. [KSZ.]

KÓBORI József: A csillagászat jövőjéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. dec. 12. sz. melléklete. pp. 186-188. Természet-Tudomány Diákpályzat. [KSZ.]

Hubble-hírek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. dec. 12. sz. p. 557. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Messenger szonda indítása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. dec. 12. sz. p. 557. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Mágneses pólusátfordulások modellezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. dec. 12. sz. p. 559. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Marskráter a Földön. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. dec. 12. sz. pp. 566-567. A Flashline Sarkvidéki Mars-analógia Kutatóbázis a kanadai Devon-szigeten. [KSZ.]

BERÉNYI Dénes: Stephen Hawking: Világegyetem dióhéjban (Akkord Kiadó, Budapest, 2004. 2. kiadás). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. dec. 12. sz. p. 576. Könyvismertetés. [KSZ.]

ABONYI Iván: Galilei időszerűsége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 135. 2004. 1. Különszám (Együtt. V. L. köszöntése.) pp. 80-82. Vekerdi László: Így él Galilei című könyvének elemzése, ismertetése. [HAI.]

DUNAI Imre - M. B.: Különös jelenségek az égbolton. Pécs. = Új Dunántúli Napló 15. 2004. máj. 4. p. 1., 5. [SRG.]

DUNAI Imre: Planetáriumi Nyár üstökössel és Vénusz-átvonulással. = Új Dunántúli Napló 15. 2004. máj. 7. p. 7. Pécsett. [SRG.]

DUNAI Imre: Vénusz-pötty a Napon. = Új Dunántúli Napló 15. 2004. jún. 6. 15. sz. 3. p. Előzetes. [KSZ.]

DUNAI Imre: Meglesték a Napon járó Vénuszt. = Új Dunántúli Napló 15. 2004. jún. 9. 156. sz. p. 1., 7. Megfigyelés és bemutatás volt a pécsi planetárium udvarán. 2 képpel. [KSZ.]

DUNAI Imre: Aki napórákat gyűjt. Az amatőr csillagász szenvedélye. Napórákat gyűjt az amatőr csillagász. = Új Dunántúli Napló 15. 2004. okt. 8. 276. sz. p. 1., 7. Interjú Keszthelyi Sándorral. 1967-ben kezdte érdekelni a csillagászat. Életrajza, munkássága, napórákat kutató tevékenysége, a hazai napóra-katalógusok közreadása. A napórák kutatása külföldön. Baranya megye 32 napórájáról röviden. A napórák haszna és érdekessége. A cikkben szövegesen említett és ismertetett napórák: Sopron, Szent Mihály plébániatemplom; Mohács, Brodarics István Általános Iskola; Orfű, Széchenyi tér 3.; Pécs, Dömörkapui út, Vidámpark; Siklós-Máriagyűd, Vujicsics u. 66. R.k. volt ferences kegytemplom; Pécs, Széchenyi István tér. Nagy Lajos Gimnázium az utóbbi napóráról egy-egy fényképet közöl a cikk mellett és a napilap címoldalán is. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Amikor Vénusz Napba öltözik. Ritka csillagászati jelenség. = Új Ember 60. 2004. jún. 6. 23. sz. p. 6. 2004. június 8-i Vénusz-átvonulás kapcsán a jelenség csillagászati és csillagászattörténeti vonatkozásainak, a 2004. évi láthatóságnak és az eseményhez kapcsolódó ismeretterjesztő akcióknak a bemutatása. [REZ.]

TÓTH Sándor: Túl a dolgok törvényén. = Új Ember 60. 2004. dec. 12. 50. sz. p. 16. Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész munkásságáról. A cikkben a Budapest, XVII. kerületi Szabadság sugárúti Általános Iskola napóráját ismerteti szövegben és a napóra színes fényképét is közli.
A cikkben ez olvasható: "Napóra-jelképekben - így áll elénk az Idő. Budapesten a XVII. kerületi Szabadság sugárúti Általános Iskola Napórája a csillag után nyúló és a holdat tartó leány porcelán-samott kompozíciója (négy és fél méter magasan) vonzza a látást, a gondolatot. A szigorú számok rendje (fantáziadúsan), az oszlop jelkép-tartalma (kozmikus rendben - a Gondviselés időtlen erejében, zsoltár-szóval: "Ha a föld inog meg is, minden lakójával, erősen tartom oszlopait") meghatározó szigorúság e lírai dimenzióban, amely Pannonhalmi Zsuzsa tehetségének XXI. századi üzenete. Nem véletlenül vonzza a szakralitás. A történelmi "háttérben" a jelen; egy megnyomorított világban a szeretet elementáris evangéliuma ezért jelentkezik ekkora hatással. Benső "kényszerűség" ez, a lélek-szabadság fogságában a teljesség vágya." [KSZ.]

   CSABA Zoltán: Verseny a Holdért. = Új Galaxis. Szerk.: Ambrus Attila József. Pécs, 2004. 4. sz. Kódex Nyomda Kft. pp. 3-18. [KSZ.]

   Ódon gondolatok a Holdról és az űrutazásról. Válogatás a Vasárnapi Újság 1855 és 1900 között megjelent cikkeiből. Összeállította: Ambrus Attila József. = Új Galaxis. Szerk.: Ambrus Attila József. Pécs, 2004. 3. sz. Kódex Nyomda Kft. pp. 29-31. Hoitsy Pál: Milyennek látszik földünk a csillagokról?; A hulló csillagokról.; A holdban.; A holdról uj elméletet állított fel egy berlini tudós.; Hogyan közlekedhetnének a föld lakói a holdon létezőkkel?; Edvi Illés Pál: Léghajózás lehető-e a csillagokig?; Hoitsy Pál: Pillantások a természettudomány jövőjébe. [KSZ.]

   KÉRI Katalin: Omlett nyolc tojásból. A Hold a régi fantasztikus irodalomban. = Új Galaxis. Szerk.: Ambrus Attila József. Pécs, 2004. 3. sz. Kódex Nyomda Kft. pp. 61-71. [KSZ.]

   MEZŐ Ferenc: Végszó a kezdetekről... Ami a holdra szállást megelőzte: a szputnyik-sokk. = Új Galaxis. Szerk.: Ambrus Attila József. Pécs, 2004. 4. sz. Kódex Nyomda Kft. pp. 201-204. [KSZ.]

Névmutató. A kötetben előforduló űrhajósok és fejlesztőmérnökök életrajzi adatai. Összeállította: Ambrus Attila József. = Új Galaxis. Szerk.: Ambrus Attila József. Pécs, 2004. 3. sz. Kódex Nyomda Kft. pp. 205-211. [KSZ.]

MGA: A Vénusz a Nap előtt. = Új Néplap (Szolnok) 15. 2004. jún. 03. 128. sz. p. 15. Hell és Sajnovics vardői expedíciójáról a 2004. évi Vénusz-átvonulás kapcsán. [HAD.]

CSETE Krisztián: Pécsi tudományos füzetek. Fölöttünk a csillagos ég. = UNIV Pécs 5. 2004. okt. 12. p. 6. [SRG.]

Ember a Holdra és a Marsra. Bush bejelentései: nagyratörő űrkutatási tervek - "potom" pénzből. = Vas Népe 49. 2004. jan. 20. 16. sz. p. 8. 2015-2020 közötti tervek. [SRG.]

Adatok a vörös bolygóról. = Vas Népe 49. 2004. jan. 20. 16. sz. p. 8. A Marshoz kapcsolódó űrkutatási eredmények 1964-től. [SRG.]

Oroszország sem marad el. = Vas Népe 49. 2004. jan. 20. 16. sz. p. 8. Leonyid Gorcskov bejelenti, hogy 2014-re Oroszország készen áll arra, hogy embert küldjön a Marsra. [SRG.]

"Belebotlott" a Spirit. = Vas Népe 49. 2004. jan. 21. 17. sz. p. 16. Az önjáró Mars-szonda képeiről. [SRG.]

Jubilál a Chernel Kálmán könyvtár. Rendezvénysorozattal, hosszabbított nyitva tartással ünnepelnek. = Vas Népe 49. 2004. márc. 23. 69. sz. p. 3. Mi újság a Marson címmel ma Vértes Ernő előadást tart. [SRG.]

FORGÁCS Bernadett: Bűnösök menedéke. A fény temploma. Velemér. = Vas Népe 49. 2004. ápr. 10. 85. sz. p. 1., 10. Napforduló a veleméri templomban. [SRG.]

Holdfogyatkozás távcsővel. = Vas Népe 49. 2004. ápr. 28. 99. sz. Regionális kiadás. [TUV.]

(ser): Napóra a templom falán. Az európai uniós időszámítás kezdetétől működik. = Vas Népe 49. 2004. máj. 26. 122. sz. p. 9. A vépi templom napórájáról. Fotó: Szendi Péter. [SRG.]

KOZMA Gábor: A Vénusz takarja a Napot. Látványos csillagászati esemény június 8-án. = Vas Népe 49. 2004. jún. 4. 129. sz. p. 8. [SRG.]

Átmegy a Nap a Vénusz előtt. = Vas Népe 49. 2004. jún. 7. 131. sz. p. 16. 2004. jún. 8-án. Legutóbb 1882. dec. 6-án volt megfigyelhető a jelenség. Londoni MTI jelentés. [SRG.]

Délelőtti Vénusz-követés. = Vas Népe 49. 2004. jún. 8. 132. sz. p. 4. Hegyhátsálon távcsöves bemutatás lesz. [TUV.]

Átment a Vénusz a Nap előtt. Legközelebb nyolc év múlva lehetünk majd hasonló jelenség tanúi. = Vas Népe 49. 2004. jún. 9. 133. sz. p. 16. [SRG.]

Lefigyelték a Vénuszt. = Vas Népe 49. 2004. jún. 23. 145. sz. p. 9. A Gencsapáti Szendrői magán-csillagvizsgálóban. [SRG.]

POSÁR Judit: Vénusz a Nap előtt. Szabadtéren felállított távcsöveken figyelték a találkozást. = Vas Népe 49. 2004. jún. 23. 145. sz. p. 9. [TUV.]

KOZMA Gábor: Bravúros túra. BDF-es diákok megismételték a Hell-utat. Bravúros túra a sarkkörön túl. BDF-es diákok megismételték Hell Miksáék vardői útját. = Vas Népe 49. 2004. jún. 25. 147. sz. p. 1., 3. Négy berzsenyis főiskolás (Balog Viktória, Mitre Zoltán, Régeni Pál, Sipőcz Ferenc) nemrég Szombathelyről az észak-norvégiai Vardő szigetére utazott. Mitre Zoltánék találkoztak dr. Maria Nagy Luciával (a Norvégiai Magyarok Egyesületének elnökével), Kuti Lászlóval (a norvégiai magyar nagykövetség képviselőjével), Teres Ágostonnal (jezsuita páterrel, akit a Vatikán Oslóba küldött), E. Mortensennel (Vardő polgármesterével). Hell Miksáról és Sajnovics Jánosról az 1769-es Vénusz-átvonulással kapcsolatban. [KSZ.]

Égi jelenségek. = Vas Népe 49. 2004. júl. 14. 163. sz. p. 9. Vénusz átvonulás a Gencsapáti csillagvizsgálóból. [SRG.]

Nyolc és fél millióba került az új kupola. Közelebb a csillagokhoz. Helyére emelték az új csillagászati kupolát. = Vas Népe 49. 2004. szept. 14. p. 215. sz. p. 1., 3. Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Főiskola C-épületének tetejére daru emelte fel az új csillagvizsgáló kupoláját. [KSZ.]

A csillagokra figyelnek. = Vas Népe 49. 2004. szept. 29. 228. sz. p. 8. 25. Csillagászati Hét Vas megyében 2004. okt. 11-30. [SRG.]

Falunapi vigasságok, kiállítás. = Vas Népe 49. 2004. szept. 29. 228. sz. p. 9. [TUV.]

Mától: a 25. Csillagászati Hetek a megyében. = Vas Népe 49. 2004. okt. 11. 238. sz. p. 9. 2004. okt. 11-30. [SRG.]

Huszonöt év a csillagokkal. A számítógép sohasem pótolhatja a személyes varázst. Csillagászati Hetek nyíltak. = Vas Népe 49. 2004. okt. 12. 239. sz. p. 1., 4. [SRG.]

A csillagok útján haladnak. Realitás a Mars meghódítása. - Szűkebb hazánk, a Naprendszer. = Vas Népe 49. 2004. okt. 13. 240. sz. p. 8. Beszélgetés Vértes Ernővel a 25. Csillagászati Hét alkalmából. [SRG.]

Az univerzum kukkolói. = Vas Népe 49. 2004. okt. 16. 243. sz. p. 3. Vértes Ernőről jelenik meg cikk a holnapi Vasárnapi Vas Népében. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Oktató csillagvizsgálót avattak. Remélik, hogy népszerűbb lehet a természettudomány a fiatal generációk körében. = Vas Népe 49. 2004. okt. 16. 243. sz. p. 4. Csillagvizsgálót avattak a Berzsenyi Dániel Főiskola C épületének tetején 2004. okt. 15-én a Csillagászati Hetek keretében. A csillagdát Kövesligethy Radóról nevezték el. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Az ég és a Föld kutatója. = Vas Népe 49. 2004. nov. 17. 268. sz. p. 9. Kövesligethy Radó nevét viseli a város új csillagvizsgálója Szombathelyen. [SRG.]

Természetről gyerekeknek. = Vas Népe 49. 2004. nov. 24. 274. sz. p. 12. Csillagászati előadás sorozat a gyermekek Házában. [SRG.]

Elismerés az obszervatóriumnak. Természeti és Kulturális Örökségünkért Díjat adtak át. = Vas Népe 49. 2004. nov. 29. 278. sz. p. 4. Az ELTE Gothard Jenő Asztrofizikai Obszervatórium kitüntetése. [SRG.]

Csillagvizsgálat. = Vas Népe 49. 2004. dec. 1. 280. sz. p. 7. Zombori Ottó csillagász előadása dec. 3-án, Celldömölkön. [SRG.]

Szlovén-magyar csillagismeret. = Vas Népe 49. 2004. dec. 2. 281. sz. p. 7. A Hegyháti Csillagászati Alapítvány Vas és Zala megyében valamint Szlovéniában előadásokat szervez. [TUV.]

Javaslat csillagvizsgálóra. A városközpont látványossága lehetne. = Vas Népe 49. 2004. dec. 4. 283. sz. p. 4. A répcelaki amatőr csillagászok javasolták a helyi képviselő-testületnek a csillagvizsgáló építését. [SRG.]

Az égbolt titkairól. Csillagászati előadások és vetélkedők. = Vas Népe 49. 2004. dec. 7. 285. sz. p. 5. A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány két szlovéniai partnerével együttműködve a PHARE-CBC-projekt keretében közös csillagászati programokat rendez. [TUV.]

Élet a Földön kívül. = Vas Népe 49. 2004. dec. 8. 286. sz. p. 11. Póczek Sándor a Földön kívüli élet lehetőségeiről tart előadást dec. 9-én Rumban. [TUV.]

Betlehemi csillag. = Vas Népe 49. 2004. dec. 13. 290. sz. p. 4. Geiszler Éva előadása holnap a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület szervezésében. [SRG.]

Csillagászattól a roma népfőiskoláig. = Vas Népe 49. 2004. dec. 14. 291. sz. p. 4. A Vasmegyei TIT rendezvényei. [SRG.]

TERSZTYÁNSZKY Krisztina: A betlehemi csillag titka. = Vas Népe 49. 2004. dec. 18. 295. sz. p. 8. Geiszler Éva előadásáról. [SRG.]

ÖLBEI Lívia: Sejtelmek. = Vas Népe 49. 2004. dec. 24. 300. sz. p. 6. Beszélgetés Szauer Ágoston amatőr csillagász, költővel. [SRG.]

KOZMA Gábor: A csillagkapu őrzői. Európa-szerte figyelmet érdemlő csillagvizsgáló épül Hegyhátsálon. = Vas Népe 49. 2004. dec. 27. p. 301. sz. p. 8. A falu szülötte Kuncz Adolf, akinek tanítványa volt Gothard Jenő. [TUV.]

JANKOVSZKY János: Hullócsillagok hete. = Vasárnapi Vas Népe 5. 2004. aug. 8. 32. sz. p. 15. [SRG.]

Az univerzum "kukkolói". Négyszemközt Vértes Ernővel, a vasi amatőr csillagászok vezetőjével. = Vasárnapi Vas Népe 5. 2004. okt. 17. 42. sz. p. 3. [SRG.]

Bemutatjuk Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. = Vasi Civil Hírlevél 2. 2004. júl-aug. 7. sz. p. 18. Részlet az egyesület alapszabályából. [SRG.]

LŐCSEI Péter: Válogatás Beke Ödön és Csaba József levelezéséből. = Vasi Szemle 58. 2004. 1. sz. pp. 87-101. Benne (p. 94.): "Csákánydoroszló, 1939. II. 10. Mélyen tisztelt Tanár Úr! Van szerencsém közölni, hogy újabban a következő csillagneveket sikerült feljegyeznem. Sajnos a legtöbbnek meghatározása szinte lehetetlen, miután a nép már maga sem tudja, hogy azok melyekre vonatkoznak. Nagy csákányból (újabb neve: Csákánydoroszló): Hulló cs., Futu cs., Söprüs cs., Üstökös cs., Csoport cs., Kampusbot cs., Sárkány cs., Kulláncs cs., Bogár cs., Vízi cs., Vacsora vagy Zsidu cs. (Venus), Kaszás - vagy Három kaszás cs. (az Orion övét alkotó három cs.),
Kotlus fécek cs. (Plejadok), Romai út v. Roma út (Tejút): magyarázatát nem találom. Kemenestaródfa (előbbi neve Taród-fa): Göncöl szekér itat" szokták mondani reggel 3 órakor a kocsisok, és felkelnek etetni. Egyházashollós: "Sánto kata, a kaszások (Orion) után vüszi az ebidet." E csillaggal kapcsolatos további mese v. monda ismeretlen. Ugyanezen községben mondják még:"Furu csillag - fiastik, kaszás után harmadik".Kiváló tisztelettel: Csaba József. Jegyzetek: Géppel írt levelezőlap, autográf aláírással; lelőhelye: MTAKK Ms 4785/382; Nagyságos Dr. Beke Ödön Urnak, tanár; Budapest, VII. Rózsa-utca 8. fsz. 1.; Feladó: Csaba József, Csákánydoroszló (Nagycsákány)." [KSZ.]

VIG Károly: A fénycsapdázás kézikönyve. Szerkesztette: Nowinszky László. Savaria University Press, Szombathely, 2003. 272. old. = Vasi Szemle 58. 2004. 3. sz. pp. 381-382. Könyvismertetés. [KSZ.]

Címoldal: Orion és legfényesebb csillaga a Betelgeuse. = Vega 14. 2004. márc. 1.(67.) sz. p. 1. Színes fotó. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 14. 2004. márc. 1.(67.) sz. p. 2. [SRG.]

VCSE Hírek. = Vega 14. 2004. márc. 1.(67.) sz. pp. 2-4. 2003. évi gazdálkodás.; Egyesületi események.; Pályázat.; Nyári tábor. [SRG.]

Meteorészlelők találkozója. = Vega 14. 2004. márc. 1.(67.) sz. pp. 4-7. Zalai meteorészlelők találkozója Zalaegerszegen, 2004. febr. 7-én. Előadók: Felső Géza, Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Szabados László, Bedő Veronika, Fitos Péter, Szente Hajnalka, Zelkó Zoltán. [SRG.]

LAKATOS Roland - CSIZMADIA Szilárd: Vega Csillagászati Egyesület 2004. február 7-i közgyűlése. Jegyzőkönyv. = Vega 14. 2004. márc. 1.(67.) sz. pp. 7-10. [SRG.]

Vénusz-átvonulás 2004. június 8-án. = Vega 14. 2004. márc. 1.(67.) sz. pp. 10-12. Előzetes. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Csillagászati Hírek. = Vega 14. 2004. márc. 1.(67.) sz. pp. 12-17. Holdfogyatkozás máj. 4-én.; Kettős cefeidák.; Távoli szupernóvák.; Most születő csillag.; Szupernóva egy kvazárban?; Az első napfogyatkozás-megfigyelés egy másik égitestről. (Az IAUC 8298 alapján.); H-alfa emisszió egy szoros kettőscsillagban. Astronomy and Astrophysics 2004. márc. 417. köt. pp. 745-751. cikk alapján. [SRG.]

A Szaturnusz bolygó. = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. p. 1. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

MIKICS Károly: A C/2004 Q4 (NEAT) üstökös megfigyelése. = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. p. 2. Nagykutas, 2004. máj. 16. [SRG.]

FITOS Gábor - FITOS Péter: A C/2004 Q4 (NEAT) üstökös megfigyelése. = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. p. 2. Zalaegerszeg, 2004. máj. 14. [SRG.]

MIKICS Károly: A Vénusz megfigyelése. = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. p. 3. Nagykutas, 2004. máj. 16. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Vénusz megfigyelése. = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. p. 3. Zalaegerszeg, 2004. jan. 24., jan. 31. [SRG.]

FITOS Péter: A Vénusz megfigyelése. = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: A Vénusz-átvonulás megfigyelése Szarvasról. = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Vénusz-átvonulás megfigyelése Zalaegerszegről. = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. pp. 5-7. Megfigyelők: Bánfalvi Péter, Csizmadia Ákos, Fitos Gábor, Fitos Márk, Fitos Péter, Szente Hajnalka, Zelkó Zoltán. [SRG.]

KÖNYVES Vera: ALMA (Atacama Large Millimeter Array). = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. pp. 7-9. [SRG.]

KÖNYVES Vera: A Tejútrendszer gammában. = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

KÖNYVES Vera: A legnagyobb röntgen-fler. = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

VCSE Hírek. = Vega 14. 2004. jún. 30. 2.(68.) sz. pp. 11-16. A VEGA tartalma.; Egyesületi események 2004. ápr. 10. és jún. 19. között.; VCSE alapszabálya. [SRG.]

Címoldal: Perseida tűzgömb Japánból. = Vega 14. 2004. nov. 8. 3.(69.) sz. p. 1. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 14. 2004. nov. 8. 3.(69.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

BEDŐ Veronika: Tábori beszámoló. = Vega 14. 2004. nov. 8. 3.(69.) sz. pp. 2-3. Vega ’04 Zalai Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor Pusztaszentlászló, 2004. aug. 8-15. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: A C/2004 Q4 (NEAT) üstökös megfigyelése. = Vega 14. 2004. nov. 8. 3.(69.) sz. pp. 3-4. Szarvas, 2004. máj. 9. - júl. 3. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Detre László (1906-1974). = Vega 14. 2004. nov. 8. 3.(69.) sz. pp. 4-10. Részletes életrajz. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Észlelőhelyek Zala megyében. = Vega 14. 2004. nov. 8. 3.(69.) sz. pp. 10-11. Dióskál, Egervár, Kehidakustány, Pusztaszentlászló, Salomvár. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Olvasnivalók innen-onnan. = Vega 14. 2004. nov. 8. 3.(69.) sz. pp. 11-12. Moro úr sikeres lefagyasztása. Bp. 2003. Könyvismertetés. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Galaxis szuperhalmazok. = Vega 14. 2004. nov. 8. 3.(69.) sz. pp. 12-19. [SRG.]

          2005.

XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. 274 p. A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció 2005. márc. 21-23-ig zajlott Budapesten, az ELTE-n. [KSZ.]

2005. Szlovén - Magyar Csillagászati Együttműködés. Szerk.: Tuboly Vince. Hegyhátsál, [2004.] Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány, PHARE CBC Szlovén-Magyar Közös Kisprojekt Alap. [13 p.] Falinaptár, Horváth Tibor, Ladányi Tamás, Póczek Antal és Tuboly Vince színes csillagászati fényképeivel. [KSZ.]

Albert Einstein válogatott írásai. Vál.: Székely László. Budapest, 2005. Typotex Kiadó, Marosi Print Kft. nyomda. 442 p. /Principia Philosophiae Naturalis. 4./ Benne: Székely László: Albert Einstein élete és művei. pp. 9-77.; Albert Einstein: Önéletrajz [1955-ből]. pp. 383-442. [KSZ.]

BÁNKUTI Zsuzsa - MEDGYES Sándorné - VIDA József: Egységes érettségi feladatgyűjtemény. Fizika. Szóbeli tételek. Budapest, 2005. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.,Gyomai Kner Nyomda Rt. 160 p. Bíráló: Baranyai Klára. Raktári szám: 81485. Csillagászat: pp. 143-150. [KSZ.]

BARROW, John David: A semmi könyve. A nulla kialakulásától a kvantumvákuumig. Ford.: Erdeős Zsuzsanna. 2005. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 355 p. /Talentum tudományos könyvek./ Lektor: Abonyi Iván. Számos csillagászati (kozmológiai) résszel. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Kövesligethy Radó emlékezete: két tudomány-terület magyar úttörője. Szombathely, 2005. Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület kiadása. 42 p. /Egyesületi füzetek. 4./ Bartha Lajos 2004. okt. 15-én tartott előadása Kövesligethy Radó (1862-1934) életéről (pp. 7-39.). Különös tekintettel az ő korában két fiatal tudományterület: az elméleti asztrofizika és az elméleti földrengéstan nemzetközileg is jelentős úttörőjének munkásságára. Vértes Ernő bevezetője (pp. 5-6.) 2005. okt. 30-án kelt Kőszegen. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló - HOMONNAY Zoltán - LUKÁCS Béla - MÖRTL Mária - WEIDINGER Tamás: Kis atlasz sorozat a Naprendszerről (8): Űrkutatás és kémia. Budapest, Püspökladány, 2005. Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, ELTE TTK, MTA Geonómiai Bizottság UNICONSTANT Kiadó (Püspökladány). [32 p.] [KSZ.]

BERRY, Dana: Rendhagyó galaktikus útikalauz. Eric J. Chaisson bevezetőjével. Ford.: Nagy Márta és Nagy György. Budapest, 2005. Scolar Kiadó , Madison Press Books, nyomdai munkák: Imago Productions (F. E.) Ltd. Szingapúr. 176 p. Lektorálta: Vámosi Róbert. [KSZ.]

BOLL, Franz - BEZOLD, Carl: Csillaghit és csillagfejtés. Ford.: Bendl Júlia. [Budapest,] 2005. Helikon Kiadó Kft., Sylvester János Nyomda (Szombathely). 105 p. Az asztrológia ókori és középkori története. A mű magyar fordítása az 1917-es első német kiadást vette alapul. Készült a Helikon Kiadó 1987-es kiadása alapján. A szöveges rész végén: 24 számozatlan oldalon 58 illusztráció. [KSZ.]

BORZA Tibor - GERŐ András - MOHOS Zoltán - SZENTPÉTERI László: GPS mindenkinek. Budapest, [2005.] Sztrato Kft. 240 p. A könyv összeállításában szakértőként közreműködtek: Szabó Márton, Kettinger Zoltán, Magyar Péter, Nyőgéri Gábor, Varga Zsigmond. Lektorálta: Koronkai Andrea és Prajczer Tamás. GPS = Global Positioning System = Globális Helymeghatározó Rendszer. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Csillagászat. Ford.: Straky Zoltán. [Budapest,] 2005. Kossuth Kiadó, a nyomás és a kötés Kínában [ ! ] készült. 320 p. /Tudományos kiskönyvtár./ Lektor: Gesztesi Albert. A könyv második felében a 88 csillagkép atlasza van. [KSZ.]

CHIPPINDALE, Christopher: Stonehenge. Az ötezer éves rejtély. Ford.: Szieberth Ádám. Budapest, [2005.] General Press Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. 311 p. Szakmailag ellenőrizte: Laszlovszky József. 13 színes és 270 fekete-fehér illusztrációval. A Stonehenge története egy régész szemével: "A szerző sok furmányos elméletet sorol elő és cáfol is meg, és ezen furcsaságok közé besorolja a csillagászatit is. Mármint, hogy a Stonehenge egy őskori csillagnéző hely volt, egy naptár, a napfordulók kijelölésére. Az oszlopok és gödrök segítségével, mint egy számítógéppel előre jelezhetők voltak a nap- és a holdfogyatkozások. A csillagászok (1877-ben Petrie, 1900 körül Lockyer, 1965-ben Hawkins, 1966-ban Hoyle) felvetései a csillagászok (és a nagyközönség) között sikert arattak, ám a régészek nem hisznek nekik." [KSZ.]

DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. 568 p. /A Draco különkiadása./ Átnézték, cikket írtak, ellenőrizték, javították: Bartha Lajos, Hevesi Zoltán, Szabadi Péter, Vigh Lajos. Az angol-magyar fordításokat végezte: Szentmártoni Béla +. További segítők: Czinkóczi Pál, Dalos Ildikó, Fleisz Krisztina, Imre Erzsébet, Käsz László, Rózsás József. A szerző bevezető előszava Pakson kelt, 2005. nov. 13-án. E könyv egyben a Draco újság (amely Dalos Endre, a Bólyi Csillagászati Egyesület és a Paksi Amatőrcsillagászok Baráti Köre amatőrcsillagászati lapja) különkiadása. [KSZ.]

"A démonok köztünk vannak" A Szkeptikusok X. Országos Konferenciáján elhangzott előadások gyűjteménye. A Szabadművelődés Háza Székesfehérvár, 2004. november 13. Szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán. Székesfehérvár, 2005. A Szabadművelődés Háza - Kodolányi János Főiskola, MÁTRIX Kft. nyomda. 103 p. /Szabadművelődési fóliánsok. 3./ Lektorálta: Nagy Rezső. [KSZ.]

DEVECSERY László - KIRÁLY Eszter: Ünnepi mintakönyv. Budapest, 2005. Typotex Kiadó, Marosi-Print Kft. 32 p. Az év nevesebb ünnepeit (például: évkezdet, napéjegyenlőség, húsvét, napforduló, karácsony), azok történetét, néprajzát, bizonyos naptártörténeti és csillagászati vonatkozásokkal együtt, röviden ismerteti a gyermekeknek. Devecsery László szövegét Király Eszter rajzai kísérik. [KSZ.]

DUHEM, Pierre: A jelenségek megőrzése. Értekezés a fizikaelmélet fogalmáról Platóntól Galileiig. Ford.: Nemes Krisztina. Budapest, 2005. Kairosz Kiadó, A. D. 2001 Nyomda. 278 p. /Hit és Tudomány 1./ Előszó (pp. 13-15). "Ott, ahol mi azt mondjuk: fizikaelmélet, ott a görög vagy muzulmán bölcsek, a középkori és a reneszánsz tudósok azt mondták: asztronómia."; A hellén tudomány (pp. 17-59.).; Az arab és a zsidó filozófia (pp. 61-83.).; A középkori skolasztika (pp. 85-106.);
A Kopernikusz előtti reneszánsz (pp. 107-141.).; Kopernikusz és Rhaeticus (pp. 143-153.).; Osiander bevezetőjétől Gergely pápa naptárrefomjáig (pp. 155-212.).; A Gergely-féle naptárreformtól Galilei elítéléséig (pp. 213-260.).; Végkövetkeztetés (pp. 261-270.). "Keplerrel és Galileivel ellentétben, mi Osiander és Bellarmin pártján állva azt gondoljuk, hogy a fizikai hipotézisek csupán matematikai eszközök, amelyek arra szolgálnak, hogy megőrizzük a jelenségeket. Keplernek és Galileinek köszönhetően azonban már azt is követeljük rajtuk, hogy az egész élettelen univerzum minden jelenségét megőrizzék." [HAI.]

FEYNMAN, Richard P.: A fizikai törvények jellege. Paul Davies előszavával. Ford.: Gajzágó Éva. [Budapest,] 2005. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 219 p. /Talentum tudományos könyvtár./Az 1984-es magyar fordítással azonos, új formájú kiadása. Paul Davies előszava Adelaide-ban kelt 1992-ben. A csillagászathoz legszorosabban kötődő fejezet: 1. Egy jellegzetes fizikai törvény: a gravitáció (pp. 17-46.). [KSZ.]

FERRIS, Timothy: A világmindenség. Mai kozmológiai elméletek. Ford.: Márkus János. Budapest, 2005. Typotex Kiadó, Bornus Nyomda (Pécs). 405 p. Szakmailag lektorálta: Gergely Árpád László. [KSZ.]

FONTENELLE, Bernard le Bovier de: Beszélgetések a világok sokaságáról. Ford.: Lakatos Mária. 2., változatlan kiad. Utószó, jegyz. ell.: Fehér Márta. [Budapest,] 2005. Helikon Kiadó Kft., Sylvester János Nyomda Kft. (Szombathely), 220 p. 1. Beszélgetések a világok sokaságáról (1686).; 2. Elmélkedés a régiekről és a modernekről (1688).; 3. A matematika és a természettan hasznosságáról (1702).; A kiadás évszáma: 2005. A nyomdai munkák évszáma: 2006. Ezen kiadás szövege azonos az 1979-ben kiadott könyvben megjelenttel. [KSZ.]

FREI Zsolt - PATKÓS András: Inflációs kozmológia. Budapest, 2005. Typotex Kiadó, Naszály Print Kft. Nyomdája. 254 p. Egyetemi tankönyv a kozmológia témakörében. A szerzők előszava a "Budapest, 2003-2005." keltezést tünteti fel. [KSZ.]

  FÜLÖP Zsolt: Magfizikai módszerekkel az elemek keletkezésének nyomában. Akadémiai doktori értekezés. Debrecen, 2005. MTA Atomki. 101 p. Tartalom: Bevezetés (pp. 2-6.).; Mérések a LUNA föld alatti laboratóriumban. pp-folyamat: a d(p,gamma)3He reakció. CNO-ciklus: a 14N(p,gamma)15O reakció. (pp. 7-25.).; Anomáliák kisenergiájú ütközésekben (pp. 26-40.).; Magfizikai adatok és a nukleáris asztrofizika (pp. 41-61.).; Egzotikus atommagokon lejátszódó reakciók (pp. 62-81.).; Összefoglalás (pp. 82-85.). Angolul (Summary pp. 86-87.).; Köszönetnyilvánítás (p. 88.).; Irodalom (pp. 89-93.). 101 tétel.; A dolgozathoz kapcsolódó saját közlemények (pp. 94-101.). 57 tétel. [HAI.]

GÁBLI Cecília: Caius Plinius Secundus Természettudományának 2. könyve [A Kozmosz.]. Fordítás és feldolgozás. Pécs, 2005. Lomart Kiadó, Bornus Nyomda (Pécs). 169 p. /Bibliotheca Pliniana. 2./ Gábli Cecília bevezetője 2005. szept. 8-án kelt Pécsett.; Plinius az észak-itáliai Novum Comumban (a mai: Comoban) született 23-ban vagy 24-ben, és 79-ben érte a halál a Vezúv kitörésekor végzett tudományos megfigyelés közben. Plinius kozmológiája elsőként jelenik meg itt magyar fordításban teljes szöveggel (pp. 31-133.). Plinius császárkori enciklopédiájának csillagászati, természetföldrajzi, meteorológiai és hidrológiai fejezete, a latin szöveg teljes magyar fordítása. Igen bőséges jegyzet- és magyarázó anyaggal - 1169 tétellel - az ókori csillagismeret fejlődésének rövid vázlatával, és a munka e fejezetének értékelésével. Az 1. könyv, amely a 2. kötet tartalmát is bemutatja: 2006-ban jelent meg, ugyanebben a sorozatban. [IBQ.]

GAZDA István: Magyar tudománytörténet. Piliscsaba, 2005. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió. 200 p. "Tankönyv a felsőoktatási intézmények számára, a tudománytörténeti dolgozatok elkészítését segítő függelékkel." A csillagászat magyarországi történetéből: pp. 51-61.; Kronológia, ajánlott irodalom: pp. 61-64. [KSZ.]

Győri Egyetemi Bemutató Csillagvizsgáló, Győr, [2005.] Magyar Csillagászati Egyesület Győri Helyi Csoportja. [6] p. 2 oldalas, 6 részre hajtogatott tájékoztató fekete-fehér prospektus. Benne: 1955-1990. 1990-2002. 2002- (a csillagvizsgáló története. Elérhetőségünk. [KSZ.]

HARGITAI Henrik - BÉRCZI Szaniszló - GUCSIK Arnold - HORVAI Ferenc - ILLÉS Erzsébet - KERESZTURI Ákos - NAGY Szabolcs János: Becsapódások folyamata, nyomai és hatásai. [Budapest,] 2005. ELTE TTK - MTA Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport. 68 p., 4 t. /A Naprendszer kisenciklopédiája - a Naprendszer formakincse. 1./ [KSZ.]

HAWKING, Stephen W.: A mindenség elmélete. A világegyetem eredete és sorsa. Ford.: Bakó Dorottya és Papp Gábor. Budapest, 2005. Kossuth Kiadó, Szekszárdi Nyomda Kft. 150 p. [KSZ.]

HORVÁTH Árpád: Verne, a technika álmodója. Budapest, 2005. Unikornis Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr) 374 p. /Jules Verne összes művei. 80./ Sajtó alá rendezte, az irodalomjegyzéket készítette és a sorozatot szerkesztette: Majtényi Zoltán.; Horváth Árpád a tudomány- és technikatörténész szemével ismerteti Verne műveit. A tudományos és technikai újdonságok és meglátások között számos csillagászati dolog szerepel.
Csillagászati részek főleg: p. 43. Jacque Arago csillagász, Verne barátja.; pp. 83-100. Utazás a Holdba (1865). Utazás a Hold körül (1870).; pp. 166-170. csillagászok fokmérései.; pp. 172-174. A prémvadászok (1873), napfogyatkozásokról is.; pp. 191-196. Hector Servadac. Utazás a Naprendszeren át (1877).; pp. 212-214. A zöld sugár (1882).; pp. 337-341. Az arany meteor. Hajsza a meteor után (1919).; p. 346. "A magyar Verne-olvasó tudósok közül Eötvös Lórándot, Cholnoky Jenőt, Konkoly-Thege Miklóst, Kövesligethy Radót említem meg. Róluk közvetlen értesülésekből tudom, milyen szívesen fordultak Vernéhez." [KSZ.]

HORVÁTH Miklós - MOLNÁR László - SZENTIRMAINÉ BRECSOK Mária: Természetismeret a 6. osztály és a 12 éves korosztály számára. 4. kiad. Celldömölk, 2005. Apáczai Kiadó, Média Color Kft. (Győr). 183 p. Bírálta: Vilits Katalin. Jelzet: AP-644/4. A tankönyvvé nyilvánítási engedély száma és kelte: 13732-1/2003. (2003. okt. 1.) Csillagászat: 47-67. Lektorálta: Vincze Ildikó. [KSZ.]

HORVÁTH Miklós - MOLNÁR László - SZENTIRMAINÉ BRECSOK Mária: Természetismeret munkafüzet a 6. osztály és a 12 éves korosztály számára. 4. kiad. Celldömölk, 2005. Apáczai Kiadó, Média Color Kft., Infopress Rt. (Székelyudvarhely). 96 p. A tankönyvvé nyilvánítási engedély száma és kelte: 13735-4/2003. (2003. okt. 1.). Bírálta: Vilits Katalin. Jelzet: AP-645/4. Csillagászat: 25-33., 36-37., 92-93. A kötethez csatolva: Tájékozódás a csillagos égen. Melléklet a 6. osztály és a 12. éves korosztály számára készült természetismeret munkafüzethez. Celldömölk, Apáczai Kiadó. Nyomta és kötötte: Infopress Rt. (Székelyudvarhely). 8 számozatlan oldal összefűzve. További 1 lapos melléklet: Napóra. (Kivágható és összeállítható papír napóra.) [KSZ.]

HUNNIVÁRI Zoltán: A végső visszaszámlálás. The final countdown. 200 év, amely megrendíti a világot. Napfogyatkozások Caesartól Diocletianus koráig. Hungár naptár archeocsillagászat. Budapest, 2005. Soproni Anzsu Kft., Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). 99 p. A szerző 2005. jan. 20-i előszavával. [KSZ.]

JÁKI Szaniszló: A mennyiségek drámája. Budapest, 2005. ValóVilág Alapítvány. 94 p. Fejezetek: 1. Galilei önteltsége. 2. Gödel nem-teljessége. 3. Wiener főpaposodása. - A tudomány-filozófia a teológia szemével. [IBQ.]

JAKUBINYI György: Éveid nem érnek véget. Rövid időszámítástan. 2. jav., bőv. kiad. Gyulafehérvár, 2005. 87 p. Csillagászathoz kapcsolódó, az időszámítás, a naptár és a kronológia történetéről szóló könyv. A szerző előszava Gyulafehérvárt kelt 2005. márc. 27-én. [REZ.]

  JURCSIK Johanna: Többmódusú csillagoszcillációk és fejlődési effektusok az 1-4 ciklus/nap frekvenciájú pulzáló változók körében. Doktori értekezés. Budapest, 2005. 107 p. Fejezetcímek: Bevezetés. Alapismeretek a témakörben. Felhasznált mérések, adatfeldolgozási módszerek (pp. 1-17.).; Az RR Lyrae típusú változócsillagok modulációi (pp. 18-52.).; Csillagfejlődési jelenségek a pulzáló változócsillagok körében (pp. 53-96.).; 4. Zárszó. (p. 97.).; 5. Melléklet. A dolgozatomban nem részletezett fontos kutatási eredményeim összefoglalása (pp. 98-100.).; Irodalomjegyzék (pp. 101-106.).; Köszönetnyilvánítás (p. 107.). [HAI.]

Kérdések és válaszok nagy könyve. Tudomány. Természet. Történelem. Művészet. Földrajz. Gazdaság. Sport. Emberi test. Ford.: Németh Ibolya. Budapest, 2005. Tioti Kft. 238 p. Szaklektor: Táut Elisabeta. Csillagászat: p. 14., 73., 190-191., 194-197., 202-203., 205., 210-212. [KSZ.]

KERECSÉNYI Zoltán: Pápáról a világűrbe. Farkas Bertalan pápai kötődéséről, felkészüléséről, a nagy eseményről és vissza-visszatéréseiről. Pápa, 2005. Jókai Mór Városi Könyvtár, Jókai Mór Városi Könyvtár Kötészeti és Sokszorosító Műhelye. 89 p. /Jókai füzetek. 43./ Lektorálta: Berecz János. A szerző előszava kelt 2005. aug. 24-én Pápán. Sonai Díaz Llera a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete ajánlásával. [KSZ.]

KERROD, Robin: Hubble. Ablak a Világegyetemre. A kötetet több mint 200, a Hubble-űrtávcsővel készített lenyűgöző felvétel illusztrálja. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2005. GABO Könyvkiadó, Printed in China. 192 p. Lektorálta: Szabados László. Szerkesztette: Simon Tamás. "Ismerje meg a Hubble-űrtávcső lebilincselő történetét és elképesztő eredményeit! Az optikai távcsövek koronázatlan királyának lélegzetelállító képei új ablakot nyitottak a Világegyetemre." [KSZ.]

KERROD, Robin - SPARROW, Giles: Az Univerzum felfedezése. Ford.: Legindi Zoltán. Budapest, 2005. Magyar Könyvklub Rt., Nyomta: Neográfia, Szlovákia. 160 p. [KSZ.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. 184 p. [SRG.]

KISS István: A kozmosz élettana. Kolozsvár, 2005. Tinivár Kiadó, GEWALT Nyomda. 221 p. Lektorizálta és az előszót (pp. 5-6.) írta: Simon Gábor. Csillagászat: pp. 7-10., pp. 131-162. [KSZ.]

Kozmológia. Felújított változat. Összeáll.: Juhász Tibor. [Zalaegerszeg,] 2005. Albireo Amatőrcsillagász Klub. CD-ROM. A tartalomból: A Világegyetem szerkezete. Relativitáselmélet. Kozmológia. Az ősrobbanás elmélete. Csillagfejlődés. Óriások és törpék. Szupernovák és neutroncsillagok. Fekete lyukak. Az Univerzum jövője. Teremtés. [KSZ.]

KÖTHE, Rainer: Technikabúvár. Hétköznapi technika. Ford.: Kincses Edit. Budapest, 2005. Tessloff és Babilon Kiadó. A nyomdai szedést készítette: Keleti Marcell. Printed in Slovakia. Szakmailag lektorálta: Orha Zoltán. Csillagászat: pp. 45-51. Világűr (Hogyan repül a rakéta? Hogyan működik a műhold? Mi az ISS? Mivel táplálkoznak az űrhajósok? Mi az űrhajósöltözék feladata? Mire való az űrszonda? Mi a rádióteleszkóp? Élhetünk-e a Marson?).; pp. 78-82. Optika (Belenéznek-e a csillagászok a távcsőbe? Hogyan működik a lencsés távcső? Hogyan működik a tükrös távcső: Hogyan vizsgálhatja a teleszkóp órákon át ugyanazt a csillagot? Hogyan működik a látcső?). [KSZ.]

LEM, Stanislaw: Szempillantás. Az emberi civilizáció perspektívái. Ford.: Körner Gábor. 2. kiad. Budapest, 2005. Typotex Kiadó, Dabas Jegyzet KFT. nyomda, 155 p. [KSZ.]

LEVY, David H.: Az égbolt csodái. Szakszerkesztő: John O’Byrne. Starfinder charts: Wil Tirion. Resources directory: Robert Burnham. Ford.: Horváth Sándor. [Budapest, 2005.] A magyar kiadást gondozta: Trio Produkció 2000. Nyomdai előkészítés: WoW Graphic Stúdió. Nyomás: Kyodo Printing Co. (S pore) Pte Ltd. (Printed in Singapore). 288 p. /Természetkalauz sorozat/ A magyar kiadás főmunkatársa: Sas László. Szaklektor: Zombori Ottó. Művészeti vezető: Tóth Attila. A magyar kiadás fő munkatársai: Zombori Ottó, Sas László, Horváth Sándor, Harle Tamás, Tóth Attila. [Az első külső borítón: Introduction by Robert Burnham. Lektorálta: Zombori Ottó.] Benne csillagatlasz. A pp. 104-131. között 12 áttekintő csillagtérkép ad eligazodást, majd a pp. 132-227. között latin nevük abc-rendjében következnek az egyes csillagképek. A csillagképek csillagtérképe 6,5 magnitúdóig, a szomszédos csillagképeké 5,5-ig jelöli a csillagokat. [KSZ.]

MANIA, Hubert: Isten mégis kockázik! Stephen Hawking. Ford.: Dankó Zoltán. Budapest, 2005. Háttér Kiadó, Ezo-Print Nyomdaipari Kft. 201 p. /Héttér kismonográfiák./ Szakmailag ellenőrizte és szerkesztette: Csaba Ferenc. [KSZ.]

MARTON Géza: Napórák 2005. [Budapest, 2004.] Marton Stúdió kiadása. [14 p.] Falinaptár. Felül spirálfűzéssel. Hazai napórák (Budapest, Vép, Hajdúszoboszló, Gérce, Veszprém, Mezőnyárád, Solymár, Kecskemét) fényképeivel. [MRG.]

MÁRTON László: Toronyórák és napórák Erdélyben. Kis művelődéstörténet. Csíkszereda, 2005. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Alutus Rt. nyomda (Csíkszereda). 116 p + 24 színes t. Borítócím: Toronyórák. A szerző előszava 2004 őszén kelt Gyergyószentmiklóson. Csillagászat: pp. 9-22. (Az idő fogalma. Az időmérés alapjai. Csillagnap. Nap-nap. Szoláris avagy napi középnap. Sziderikus év Tropikus év. Időbeosztás és a naptár. Az év időtartamának értékei az eltelt 2800 évben.); pp. 24-27. (Időmérő eszközök és szerkezetek fejlődéstörténete. A napórák története röviden.); pp. 62-65. (Templomok keleteléséről. A keletelés története és fajtái. A templom kelet-nyugati hossztengelyének szerepe a déli falra készített napórák pontosságára. Székelyföldi eltérések a domborzat miatt.); p. 28. (A napórák története a Kr. e. II. századtól a XVIII. századig táblázatos formában.); pp. 31-53. (A napóra. Napórák rendszerezése. Napórák szerkesztésének elmélete és gyakorlata.
A horizontális (vízszintes) napóra. A vertikális (függőleges) napóra. Az ekvatoriális napóra. Orientális (keleti falra szerkesztett) napóra). Okcidentális (nyugati fekvésű falra szerkesztett) napóra. Időkiegyenlítés, időegyenlet. Napórák Erdélyben, a Székelyföldön.); Erdély napóráiról: pp. 54-61. (Táblázatos katalógusában ismertet erdélyi napórákat: Alsócsernáton, Brassó, Csíkcsatószeg, Csíkkarcfalva, Csíkrákos, Csíksomlyó, Csíkszentdomokos, Esztelnek, Gyergyóditró, Gyergyókilyénfalva, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvár, Kézdialmás, Kézdimártonfalva, Kézdiszentlélek, Medgyes, Nagygalambfalva, Székelyderzs, Székelyudvarhely településeken.; Erdélyben lévő napórákról közöl fekete-fehér fényképet: Brassó, Csíkkarcfalva, Csíksomlyó, Gyergyóditró, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Kézdiszentlélek, Magyargyerőmonostor, Székelyderzs, Székelyudvarhely településeken.;
Erdélyben lévő napórákról közöl színes fényképet a hátsó képtábla mellékleteken [pp. 6-17., hátsó külső borító]: Alsócsernáton, Brassó, Csíkkarcfalva, Csíkmenaség, Csíksomlyó, Esztelnek, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Medgyes, Székelyudvarhely településeken.); Kozma Mária fülszövegéből: "Márton Lászlónak ez irányú helyszíni, levéltári és könyvtári kutatásai segítségével e könyv ablakot nyit az erdélyi technikatörténetre, bemutatva jó néhány erdélyi napóra és kerekes toronyóra gépi szerkezetét. A szerző az erdélyi órásmesterek munkáinak szóban és rajzban való pontos technikai ismertetése mellett, az időre mint megélt szubjektív élményre utaló, híres személyiségektől vett idézetekkel teszi még olvasmányosabbá, gondolatgazdaggá művét." [KSZ.]

Marx György válogatott írásai. Szerk.: Juhász Ferenc, Patkós András, Sükösd Csaba. Budapest, 2005. Typotex, OOK-Press Kft. 363 p. /Gyorsuló idő./ Juhász Ferenc Láng-ember, tisztaság című előszavával (pp. 7-8.); Patkós András és Sükösd Csaba Marx György (1927-2002.) című életrajzával (pp. 9-28.); Földi világunk., "Én tanár vagyok.", Az Univerzum., Törékeny Földünk., Élet, veszélyben. pp. 29-295. Sok csillagászati vonatkozású résszel. [SRG.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. 330 p., 4 t. Közreműködött: Jean Meeus, Kereszturi Ákos, Sárneczky Krisztián. Szakmailag ellenőrizte: Kun Mária, Szabadi Péter. [KSZ.]

MOLNÁR László: Fizika a 7. osztály (a 13 éves korosztály) számára. 4. kiad. Celldömölk, 2005. Apáczai Kiadó, Yellow Design Bt., Omni Art Kft., Szegedi Kossuth Nyomda Kft. 171 p. Lektorálta: Kovács László. Jelzet: AP-783/4. A tankönyvvé nyilvánítási engedély száma és kelte: TTI-25762-KT/2002 (2002. okt. 30.) Csillagászat: pp. 40-45., 89-91. [KSZ.]

MOLNÁR László: Fizika munkafüzet 7. osztály (a 13 éves korosztály számára) 3. kiad. Celldömölk, 2005. Apáczai Kiadó, Omni-Art Kft., Gutenberg Press Nyomdaüzem. 79 p. Lektorálta: Kovács László. Jelzet: AP-784/3. A tankönyvvé nyilvánítási engedély száma és kelte: 19750-3/2003 (2003. nov. 11.) Csillagászat: 6-8., 30. [KSZ.]

MOLNÁR László: Fizika munkafüzet a 8. osztály (a 14 éves korosztály) számára. Celldömölk, 2005. Apáczai Kiadó, Omni-Art Kft., Arrabona Print & Partner Kft. (Győr). 64 p. Lektorálta: Kovács László. Jelzet: AP-885/2. Csillagászat (fénytan): pp. 47-61. [KSZ.]

MOLNÁR László: Fizika a nyolcadik osztály (a 14 éves korosztály) számára. 2. kiad. Celldömölk, 2005. Apácai Kiadó, Omni-Art Kft., Arrabona Print & Partner Kft. (Győr). 157 p. Lektorálta: Kovács László. Jelzet: AP-884/2. A tankönyvvé nyilvánítási engedély száma és kelte: 14199-4/2004 (2004. dec. 18.) Csillagászat (fénytan): pp. 108-135. [KSZ.]

MOLNÁR László: Tanári kézikönyv a 7. osztályos fizika tantárgy tanításához. Celldömölk, 2005. Apáczai Könyvkiadó Kft., Szineztézia Bt., Mesterprint Kft., 176 p. A kiadó és a szerző 2005. jan. 3-i előszavával. Jelzet: AP-780. Csillagászat: 14-21., 48-49., 72-80. [KSZ.]

  NÁNDORI Ottó: Gömb és fény avagy Isten Univerzuma. Föltártuk a Mindenség titkát. A Világegyetem valóságos kozmikus arculata még a tudósok előtt is rejtély! [Budapest,] 2005. START Rehabilitációs Vállalat és Intézményei Nyírségi Nyomda Üzeme. 143 p. Alternatív világmagyarázat, annak kozmológiai vonatkozásával egyetemben. [KSZ.]

OSTERMAYER, Hieronymus: Erdélyi krónika. 1520-1570. Dácia rövid krónikája. 1143-1571. Cluj-Napoca, 2005. Kriterion Könyvkiadó (Kolozsvár), Imprimeria de Vest nyomda (Nagyvárad). Szilágyi N. Zsuzsa szerk., Benkő Samu, Csetri Elek, Horváth Andor sorozatszerk. Fordította, az előszót és a jegyzeteket írta Lőkös Péter. A fordítást az eredetivel egybevetette Gernot Nussbacher, Vizkelety András. 162 p. Az Ostermayer Jeromos-féle (Hieronymus) (1500? - 1561) "Erdélyi krónika" (eredetileg "Historien vom Jahr 1520 bis Anno 1570"), valamint a feltételezhetően Oltard Márton (Martin) (1546-1591) által írt "Dácia rövid krónikája" (eredetileg "Breve Chronicon Daciae" vagy "Annales templi Coronensis"). A kötet előszavában az erdélyi evangélikus szász szerzőkről és a művek keletkezéséről részletes elemzés olvasható. Sok csillagászati és légköroptikai jelenséget (üstökös, haló, szivárvány) közöl. 28. p.: "1531 - Földrengés volt, és öt napig egy üstököst is lehetett látni.";
32. p.: "1536 - Augusztus 26-án, szombaton, a 11. óra körül három napkör és két fél szivárvány volt látható."; 40. p.: "1546 - Július 28-án reggel 7 órától 11 óráig a napban három - piros, zöld és sárga színű - kört lehetett látni."; 44. p.: "1549 - Ugyanebben az évben néhány napig egy nagyon fényes üstököt lehetett látni. Január 19-én három napon át egy szivárvány volt látható. Isten legyen velünk mindörökké. Ámen."; 47. p.: "1550 - Mindenszentek előtti vasárnap nagy földrengés volt Nagyszebenben, amely mintegy negyed óráig tartott. Itt, Brassóban éjjel két órakor egy üstökös volt látható."; 60. p.: "1556 - Ugyanebben a hónapban [március] nyolc napig egy üstökös volt látható, a csóvája Havasalföld felé mutatott."; 68. p.: "1561 - Január utolsó napján napfelkeltekor három nap volt látható."; 81. p.: "1559. - Ebben az évben egy üstököst látnak."; 82. p.: "1569. - Szeptember 6-án egy üstököst figyelnek meg, amely tizennégy napig látható." [REZ.]

PAÁL Tamás: Így készülj a kétszintű érettségire fizikából! Celldömölk, 2005., Apáczai Kiadó Kft., MESTERPRINT Kft. 311 p +8 színes t. Lektorálta Bálint Zsuzsa és Lázár Zoltán. Jelzet: AP-981. Csillagászat: pp. 21-29. (Newton mozgástörvényei), pp. 290-305. (A gravitáció. csillagászat, világképek, Kepler törvényei, a Naprendszer égitestjei, csillagok, Tejútrendszer, galaxisok) [KSZ.]

Pannóniai Féniksz, avagy hamvából fel-támadott magyar nyelv. Első nyomtatott tudományos könyveink (16-19. század). 2005. március 11 - július 30. Országos Széchényi Könyvtár. Gazda István, Stemler Ágnes szerk. Budapest, 2005. Országos Széchényi Könyvtár - Magyar Tudományos Akadémia kiadása. Schrankó Kft., Keskeny és Társai Nyomdaipari Kft. 319 p. Társrendező: Magyar Tudománytörténeti Intézet. A kiállítás és a katalógus szerkesztője: Gazda István és Stemler Ágnes. Régi magyar tudományos könyvek kiállításának útmutató kötete magyar és angol nyelven. Benne régi csillagászati könyvek adatai, egy oldalas ismertetései, fedőlapjai, illusztrációi: Benne régi csillagászati könyvek adatai is, egy oldalas ismertetései, fedőlapjai, illusztrációi. A csillagászati jellegű könyvek:
K. S. - S. M.[Keszthelyi Sándor - Sragner Márta]: Székely István: Calendarivm magiar nielwen. Krakkó, 1538 körül. (p. 172.); K. S. - S. M.[Keszthelyi Sándor - Sragner Márta]: Cisio Magyar nyeluen, és az égh iarasánac és czillagoknac külömb külömb természetinec follyasából valo Practica. Kolozsvár, 1592. (p. 174.); S. Á.[Stemler Ágnes]: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Ultrajecti, 1653. (p. 308.); S. Á.[Stemler Ágnes]: Bertalanffi Pál: Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. Nagyszombat, 1757. (p. 218.); G. I.[Gazda István]: Szőnyi Benjámin: Gyermekek’ Fisikája. Pozsony, 1774. (176.); W.L.[Wirth Lajos]: Molnár János: A’ Fisikának eleji. A’ természetiekről, Nevvton tanitványinak nyomdoka szerént hat könyv. 1777. (p. 178.);
K. S. - S. M.[Keszthelyi Sándor - Sragner Márta]: Jeney György: Természet-könyve. A’ hortobágyi pásztor, és a’ természet-visgálo. Pest, 1791. (p. 182.); K. S. - S. M.[Keszthelyi Sándor - Sragner Márta]: Pálóczi Horváth Ádám: Leg-rövidebb nyári éjtszaka. Pozsony, 1791. (p. 184.); D. Gy.[Danku György]: Vállas Antal: Az égi és földtekék’ használata. Bécs, 1840. (p. 230.); S. V.[Süvegh Veronika]: Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia. Pest, 1854. (p. 144.) [KSZ.]

POÓR István - SCHUSZTER Ferenc: Fizika a szakközépiskolák számára. 9. és 10. évfolyama számára. Budapest, 2005. Korona Kiadó Kft., Széchenyi Nyomda Kft (Győr). 298 p. Bírálta: Kulcsár András. Jelzet: KO 0233. Csillagászat: pp. 30-33. (Newton törvényei), 71-86. (A bolygók mozgása, a Naprendszer, a Naprendszer bolygói, a gravitáció), pp. 196-229. (fénytan), pp. 293-298. (A csillagok fejlődése) [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949). Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. 172 p. Lektorálta: Bartha Lajos és Ponori Thewrewk Aurél. A Kulin György által alapított első, 1946 és 1949 között működött Magyar Csillagászati Egyesület, a mai MCSE jogelődjének története. [REZ.]

ROMHÁNYI Attila: Maja mozaik. Budapest, [2005.] Duna Könyvkiadó. 224 p., 32 t. /Az én könyvem./ Sokat foglalkozik a maja időszámítással, naptárral, a csillagászati ismeretekkel és a maja világképpel. Külön fejezetben a maja csillagászattal és asztrológiával. A Függelék tartalmazza a két Chilam-balam kódex és néhány más írásbeli maradvány fordítását. [IBQ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Magyarok a Naprendszerben - és azon túl. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület. 248 p. Magyar vonatkozású vagy felfedezésű kisbolygók, üstökösök, nóvák, szupernóvák. Magyar nevek más égitesteken. A kötetet szakmailag ellenőrizte: Szabados László. A szerkesztésben közreműködött: Kuli Zoltán, Mizser Attila, Nyerges Gyula, Pethő Noémi, Hingyi Gábor, Taracsák Gábor. [KSZ.]

SOBEL, Dava: Hőn szeretett Apámuram! Maria Celeste nővér Galileinek írott levelei (1623-1633). Ford.: Babics Péter. Pécs, 2005. Alexandra Kiadó, Kinizsi Nyomda. 377 p. Galilei lányának levelei apjához. A könyv bal oldalán olaszul, jobb oldalán magyarul közli a 124 levelet. [KSZ.]

Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. 197 p., 24 színes t. Szerzők: Bodó Zsófia, Both Előd, Farkas Flóra, Fórika Előd, Gaál Bernadett, Kristóf Mihály, Laszlovszky Tamás, Lővei Katalin, Orbán Ádám, Sik András, Simon Tamás, Turczi Dávid. A szerkesztő 2005. nov. 15-én kelt bevezetőjével. A hátsó külső borítón Almár Iván ajánlásával. [KSZ.]

Száz éve született Kulin György. Emlékülés a TIT Budapesti Planetáriumban. 2005. január 31. [Budapest, 2005.] [4. p. ] A rendezvény meghívója. Idézet Kulin Györgytől: "A távcső mellett és egyéb úton szerzett szellemi örömök olyan kincsek, amelyek csak akkor maradnak meg, ha szétosztjuk. És ahányszor szétosztjuk, annyiszorosára nő bennünk ennek a szellemi örömnek a nagysága!" A bevezető szöveg:"A huszadik századi csillagászati ismeretterjesztés, az amatőrcsillagászati mozgalom atyja, a magyar planetárium megálmodója volt Kulin György (1905-1989) csillagász. Az emlékülés tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége előtt kíván tisztelegni, bemutatva a gazdag kulini életművet. A megemlékezés szervezői: a Magyar Csillagászati Egyesület és a TIT Budapesti Planetárium."
A program volt: Horváth András: A résztvevők köszöntése.; Tóth József: Megnyitó.; A 2005. évi Kulin György-emlékérem átadása.; Tájékoztató a Kulin György-emlékév eseményeiről.; Ponori Thewrewk Aurél:Száz éve született Kulin György.; Szabados László: A csillagászat 1905-ben.; Sárneczky Krisztán: Kulin György kisbolygói.; Sragner Márta: A Kulin György-emlékkötet. Az égbolt mindenkié.; Balaton László: Honlap Kulin Györgyről.; Rezsabek Nándor: Az MCSE 1946-49 közötti története.; Zsoldos Endre: Kulin György, a sci-fi író.; Hobbym: a csillagos ég (a dokumentumfilm megtekintése).; A cica, aki szerette a Holdat (Sarkady Mária meséje).; Zárszó [A rendezvényen tudta meg Ponori Thewrewk Aurél, hogy az IAU egy kisbolygót Thewrewk néven nevezett el.; A 2005. évi Kulin György-emlékérmet ekkor Keszthelyi Sándor kapta.] [KSZ.]

Táborozz egy 50 cm-es távcső árnyékában! Szlovén Magyar Nemzetközi Ifjúsági Csillagászati Tábor a PHARE CBC Szlovén-Magyar Csillagászati Együttműködés című projekt keretében. Hegyhátsál, 2005. június 14-19. Hegyhátsál, 2005. Kiadja a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. [16 p.] A kiadvány felelős kiadója: Tuboly Vince. A csillagászati tábor partnerei: Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány (Hegyhátsál), Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva, Szlovénia), Kéttannyelvű Általános Iskola (Dobronak, Szlovénia). A tábor részletes programja, csillagászati felvételekkel illusztrálva. [KSZ.]

TERES Ágoston: Biblia és asztronómia. Mágusok és a csillag Máté evangéliumában. 4. jav. kiad. Kecskemét: 2005. Korda Kiadó, Mercato Bt., Kaloprint Nyomda Kft. (Kalocsa). 340 p. A szerzőnek az első kiadáshoz írt előszava Rómában kelt 1994. jan. 6-án. A szerzőnek a negyedik kiadáshoz írt előszava Budapesten kelt 2005. máj. 1-én. "A szerző köszönetet mond Hetesi Zsoltnak és Kapinya Miklósnak a közreműködésért a könyv negyedik, javított kiadása érdekében." [KSZ.]

Természet. Budapest, 2005. Graph-Art Stúdió Kft. Nyomtatták Kínában. 640 p. /Fedezd fel a világot!/ Csillagászat: pp. 554-607. [KOC.]

A természettudomány rövid története. Összeáll., főszerk.: John Gribbin. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2005. Gabo Kiadó Kft., Printed and bound in China. 224 p. Richard Dawkins előszavával. Közreműködő szerzők: David Bradley, Richard Dawkins, Nick Flowers, Jerold M. Lowenstein, Ian Stewart, Peter Ward, Adrienne L. Zihlman. Lektorok: Földi László, Jéki László, Kovács Tibor, Pataki János, Szabados László.; Dawkins, Richard: Napjaink tudománya. pp. 6-15.; Gribbin, John: Energia és mozgás. Fizika. pp. 50-85.; Flowers, Nick: Tér és Idő. Csillagászat. pp. 86-115. [KSZ.]

TOLA, José: A csillagászat atlasza. Ford.: Nagyváradi László. [Kaposvár,] [2005.] Holló és Társa Könyvkiadó, 96. p. [KSZ.]

TÓTH Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat. [Budapest,] [2005.] Focus Kiadó, Kaposvári Nyomda Kft. 428 p. Lektorálta: Jeszenszky Ferenc és Ruff Tibor. Jeszenszky Ferenc és Tóth Tibor előszava 2004. november havában kelt Budapesten. A könyv általánosságban a Világegyetemnek az intelligens teremtés alternatíváját ismerteti. Ezen belül csillagászati részek: Hogyan jött létre a világ. Korai elődeink elképzelései. Alternatív keletkezési modellek. A Világegyetem létrejöttének evolúciós modellje és az ősrobbanás-elmélet. Az ősrobbanás-elméletet támogató érvek. Ellenérvek az ősrobbanás-elmélettel szemben. A Világegyetem teremtési modellje. A Világegyetem szerkezetének és folyamatainak összehangoltsága. A teremtett Világegyetem három tartománya az emberi megismerhetőség szempontjából (pp. 183-251.).;
Mit tudunk a Naprendszer eredetéről? Laplace nebuláris elmélete. Planetezimális elméletek. Hideg növekedési elméletek. Újabb nebuláris elméletek. Megválaszolatlan kérdések. A teremtett Naprendszer mint a tudomány által vizsgálandó alkotás. (pp. 252-284.) [KSZ.]

TUBOLY Vince: Csillagok útján... Na poti zvezd... On the way of stars... Magyar szlovén határmenti együttműködés. Hegyhátsál, 2005. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. 69 p, 38 színes t. A szerző előszava 2005. júl. 25-én kelt Hegyhátsálon. A 2004-2005-ös csillagászati ismeretterjesztő pályázat ismertetése magyar [pp. 3-24.], szlovén és angol nyelven. [KSZ.]

ÜBELACKER, Erich: Csillagképek és csillagjegyek. Ford.: Orha Zoltán, Németh Márta. Budapest, 2005. Tessloff és Babilon Kiadó, a nyomdai szedést készítette: Keleti Marcell. Printed in China. 48 p. /Mi micsoda 33./Szakmailag lektorálta: Marik Miklós és Jankovics István. A könyvnek több utánnyomása volt, például 2013-ban is. [KSZ.]

ÜBELACKER, Erich: Otthonunk a világegyetem, a végtelen térben és időben. Ford.: Jankovics István, Németh Márta. 3. kiad. Budapest, 2005. Tessloff és Babilon Kiadó, a nyomdai szedést készítette: Keleti Marcell. Printed in Czech Republic. 48 p. /Mi micsoda. 41./ Szakmailag lektorálta: Vincze Ildikó. Az új, átdolgozott kiadást lektorálta: Orha Zoltán. [KSZ.]

Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] 106 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ [KSZ.]

Űrverseny. 3D expedíció. Titkos küldetés a Világegyetem felkutatására. Ford.: Hujber Szabolcs. Pécs, 2005. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. 19 p., 2 mell. Az űrhajózás története gyerekeknek. Melléklet: 2 db vörös-zöld 3D-s papírkeretes szemüveg. [KSZ.]

Vallás és tudomány. Manréza Szimpózium 2004. Szerk.: Hetesi Zsolt, Teres Ágoston. Budapest, 2005. Magyar Jezsuita Rendtartomány, ELTE TTK Csillagászati Tanszéke, Arculat Nyomda Kft. 198 p. Bagyinszki Ágoston, Balázs Béla, Bejczy Antal, Georg V. Coyne, Hetesi Zsolt, Jáki Szaniszló, Nemesszeghy Ervin, Petrovay Kristóf, Székely László és Végh László vallás és tudomány kapcsolatát vizsgáló, számos csillagászati és kozmológiai jellegű vonatkozást tartalmazó írásával. [REZ.]

VERMA, Surendra: A tunguzkai tűzgömb. A 20. század egyik legnagyobb rejtélyének nyomában. Ford.: Striker Judit. Budapest, 2005. Partvonal Könyvkiadó, Kinizsi Nyomda Kft. 286 p. Összefoglaló könyv a 1908. június 30-i hatalmas robbanásról, mely Szibéria közepe felett, a Köves-Tunguszka folyó közelében történt. [KSZ.]

WEINBERG, Steven: Csillagokra látni. Természettudomány és filozófia. Ford.: Garai Attila. Budapest, 2005. HVG Kiadó Rt., HVG Press Kft., Alföldi Nyomda Rt. 239. p. /HVG Könyvek./ A szerző 1933-ban született, amerikai egyetemi tanár, a gyenge kölcsönhatások fizikájában elért eredményeiért 1979-ben fizikai Nobel- díjat kapott. E könyve az amerikai magazinokban közölt tudomány-filozófiai, kozmogóniai, valamint a tudomány és a társadalom kapcsolatát tárgyaló népszerű írásait, vitacikkeit tartalmazza. Szerkesztette: Vajda Ambrus. [IBQ.]

WEINHOLD, Angela: Az óra és az idő. Ford.: Rigó Zsuzsanna, Érsek-Obádovics Nándor. [Budapest,] 2005. Ravensburger. Scolar Kiadó. Nyomdai előkészítés: Herhoff Bt. Printed in Italy. [18] p. /Mit? Miért? Hogyan? Kihajtható ablakokkal. Szakkönyvsorozat óvodáskortól. 6./ Miért forog minden az idő körül? Miért vannak nappalok és éjszakák? Miért van nyár és tél? Mi az a hónap? Mióta mérjük az időt? Miért vannak mindenhol órák? Hogyan kel az órát olvasni? Hol vannak a fél- és negyedórák? Ki mutatja a perceket? Az órák éjjel sem alszanak? Mik azok a digitális órák? És mi az a másodperc? A világon mindenütt ugyanannyit mutat az óra? Kié a legpontosabb óra? Mi meddig tart? Meddig tart az addig? Hiszen olyan sok időnk van. [KSZ.]

WHITE, Michael: Leonardo, az első tudós. Ford.: Getto Katalin. Pécs, 2005. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). 400 p. Leonardo da Vinci regényes életrajza, művészi és tudományos munkássága. Csillagászat: pp. 63-64., 69-70., 200-211., 317-324. [KSZ.]

ZSIGMOND Győző: Csillagok, csillagképek magyar népi nevei. Csillagokhoz fűződő néphagyomány. Szerk.: Hajdú Mihály. Budapest, 2005. ELTE Magyar Nyelvtudományi Intézet Névkutató Munkaközössége. 106 p. /Magyar névtani dolgozatok. 198./ [REZ.]

VANYÓ József: Forgás a korlátozott háromtest-problémában. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 209. Témavezető: Tél Tamás. [KSZ.]

MAJOR Csaba: Cassegrain spektrográf tervezése a piszkéstetői csillagvizsgáló 1 m-es távcsövére. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 238. Témavezető: Fűrész Gábor. [KSZ.]

ÁSHIN László - ZOLTÁNI Csaba: A Vénusz. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 242. Témavezetők: Härtlein Károly és Zsarkó Zoltán. [KSZ.]

BOGDÁN Ákos: Repedésrendszerek eredete és vizsgálata az óriásbolygók holdjain. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 243. Témavezetők. Illés Erzsébet és Varga Péter. [KSZ.]

KRISZTA Larisza Diana: Koronalyuk katalógusok. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 244. Témavezető: Petrovay Kristóf. [KSZ.]

BARTOS Imre - RAFFAI Péter: Kereszt-korrelációs módszerek alkalmazása gravitációs hullám-kitörések kutatásában. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 245. Témavezetők: Márka Szabolcs és Laura Codanati. [KSZ.]

VARGA Balázs: Gamma-kitörések fénygörbéinek vizsgálata. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 246. Témavezető: Horváth István. [KSZ.]

VERES Péter: Gamma felvillanások: BATSE folytonos adatok. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 247. Témavezető: Horváth István. [KSZ.]

ÁCS Barbara - KLAGYIVIK Péter: Hol keletkeztek a Naphoz hasonló tömegű csillagok? A galaxismodellek próbája az eddigi legnagyobb felmérés alapján. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 249. Témavezető: Tóth L. Viktor. [KSZ.]

CSORBA Katalin: Van-e frekvencia és amplitúdó változás a HR 4047 Delta Scuti típusú csillagban? In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 250. Témavezető: Paparó Margit. [KSZ.]

GÁSPÁR András - MAKAI Zoltán: Beágyazott csillaghalmazok feltérképezése a közeli infravörös tartományban. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 250. Témavezető: Balog Zoltán. [KSZ.]

JUHÁSZ Attila: UX Orionis típusú fiatal csillagok infravörös változékonysága az ISO mérései alapján. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 252. Témavezető: Ábrahám Péter. [KSZ.]

JURKOVITY Mónika: II. típusú cefeida csillagok légkörének kinematikája. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 253. Témavezető: Vinkó József. [KSZ.]

KLAGYIVIK Péter: W UMa típusú csillagok vizsgálata fénygörbemegoldások alapján. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 254. Témavezető: Csizmadia Szilárd. [KSZ.]

MAKAI Zoltán: Az NGC 189 és az IC 1434 nyílthalmazok fotometriai vizsgálata. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 255. Témavezetők: Csák Balázs és Balog Zoltán. [KSZ.]

MITRE Zoltán: Hell Miksa és Sajnovics János nyomában. In: XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika - Földtudományok - Matematika Szekció Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2005. március 21-23. Szerk.: Horváth Ákos. Budapest, 2005. Országos Tudományos Diákköri Tanács, A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika - Földtudományok - Matematika Szekciója Szervező Bizottsága, OOK-PRESS Kft. p. 263. Témavezetők: Péntek Kálmán, Bartha Lajos, Vértes Ernő. [KSZ.]

EINSTEIN, Albert: Az általános relativitáselmélethez kapcsolódó kozmológiai vizsgálódások. In: Albert Einstein válogatott írásai. Vál.: Székely László. Budapest, 2005. Typotex Kiadó, Marosi Print Kft. nyomda. pp. 127-144. /Principia Philosophiae Naturalis. 4./ Eredetije: Sitzungsberichte der königlich Preussischen Akademie der Wissenschaften 1917. 1. Teil (8 Februar 1917) pp. 142-152. Fordította Gerner József. [KSZ.]

EINSTEIN, Albert: Johannes Kepler. In: Albert Einstein válogatott írásai. Vál.: Székely László. Budapest, 2005. Typotex Kiadó, Marosi Print Kft. nyomda. pp. 250-255. /Principia Philosophiae Naturalis. 4./ Fordította Nagy Imre. [KSZ.]

EINSTEIN, Albert: Newton mechanikája és hatása az elméleti fizika kialakulására. In: Albert Einstein válogatott írásai. Vál.: Székely László. Budapest, 2005. Typotex Kiadó, Marosi Print Kft. nyomda. pp. 256-267. /Principia Philosophiae Naturalis. 4./ Fordította Nagy Imre. [KSZ.]

KÁKOSY László: Az egyiptomi asztrológiáról. In: Boll, Franz - Bezold, Carl: Csillaghit és csillagfejtés. Ford.: Bendl Júlia. [Budapest,] 2005. Helikon Kiadó Kft., Sylvester János Nyomda (Szombathely). pp. 91-102. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: A Merkúr pólussapkája és vulkanizmusa. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. p. 12. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BARTHA Lajos: Vulkánusz - a sosem volt bolygó. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 13-16. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: A Merkúr megfigyelése. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 16-17. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor. A Vénusz megfigyelése. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 24-25. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

VADÁSZ Pál: A paksi löszfal. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 36-37. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: A Mars vizuális megfigyelésének programja. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 67-68. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

GREGUS Zoltán: Az Európa. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 93-97. /A Draco különkiadása./ Az 1998. évi MANT pályázata. [KSZ.]

LUKÁCS Attila: A Jupiter és a Galilei-holdak. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 97-99. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Egy kis adalék a Plútóról. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. p. 132. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A magyarországi sarki fények katalógusa. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 166-167. /A Draco különkiadása./ A Meteor 1992/6. számában megjelent cikk újraközlése. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A 2003. nov. 20-án este kezdődött látványos sarki fényt megfigyelők, vagy meglátók névsora és településük neve. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 168-170. /A Draco különkiadása./ 420 észlelő neve. [KSZ.]

KISS László: A Tejútrendszerről, mint galaxisról, mint szűkebb hazánkról. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. p. 179. /A Draco különkiadása./ A Csilla levelezőlistán, 2000. dec. 5-i írása. [KSZ.]

VADÁSZ Pál: A Nap környezetének csillag modellje. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 194-195. /A Draco különkiadása./ 1996. márc. 30-i paksi előadása. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Tejútrendszer fejlődésének mérföldkövei. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. p. 197. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

SZŐKE Balázs: Az R Trianguli. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. p. 233. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BARTHA Lajos: A változócsillagászat úttörője: J. Goodricke. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 234-235. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BARTHA Lajos: Nóvák, szupernóvák, hipernónák. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 237-242. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BARTHA Lajos: Asszociációk. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 266-267. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

JÓZSA Sándor: Egy és más a nyílthalmazokról. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. p. 271. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

Barnard-objektumok észlelőtérképekkel. Összeáll.: Szentmártoni Béla. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 324-326. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

POSZTOBÁNYI Kálmám: Great Attractor. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. p. 338. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

VADÁSZ Pál: A környezetünkben található galaxisokat bemutató modell. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 339-341. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Lokális galaxis csoport. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 370-372. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BARTHA Lajos: Az extragalaktikus csillagászat úttörője: Keeler. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 407-408. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A mély-ég észlelésekről. In: DALOS Endre: Az én világom. 5./ Az Univerzum. Az előző négy könyv. 1./ A Naprendszer. 2./ A Tejútrendszer. 3./ A galaxisok. 4./ A mély-ég objektumok összesítése, javítása és bővítése. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2005. Új Faváz Kft. Nyomda. pp. 426-427. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BÁN András: Meggyőzés - bizonyítékok nélkül. In: "A démonok köztünk vannak" A Szkeptikusok X. Országos Konferenciáján elhangzott előadások gyűjteménye. A Szabadművelődés Háza Székesfehérvár, 2004. november 13. Szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán. Székesfehérvár, 2005. A Szabadművelődés Háza - Kodolányi János Főiskola, MÁTRIX Kft. nyomda. pp. 24-31. /Szabadművelődési fóliánsok. 3./ A csillagászati ismeretterjesztő előadómódszeréről. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Mit lát a szemtanú? Az 1954. október 25-ei meteorjelenség megfigyelési adatainak feldolgozása. In: "A démonok köztünk vannak" A Szkeptikusok X. Országos Konferenciáján elhangzott előadások gyűjteménye. A Szabadművelődés Háza Székesfehérvár, 2004. november 13. Szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán. Székesfehérvár, 2005. A Szabadművelődés Háza - Kodolányi János Főiskola, MÁTRIX Kft. nyomda. pp. 37-45. /Szabadművelődési fóliánsok. 3./ A felettünk elhúzó földsúroló égitest látványát elemzi. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Az UFO észlelések "szakmódszertana". In: "A démonok köztünk vannak" A Szkeptikusok X. Országos Konferenciáján elhangzott előadások gyűjteménye. A Szabadművelődés Háza Székesfehérvár, 2004. november 13. Szerk.: Pintér András, Trupka Zoltán. Székesfehérvár, 2005. A Szabadművelődés Háza - Kodolányi János Főiskola, MÁTRIX Kft. nyomda. pp. 46-79. /Szabadművelődési fóliánsok. 3./ Csoportosítja és elemzi az ufónak vélt égi jelenségeket. Különös gonddal vizsgálja a fényképezés közben keletkezett véletlen (vagy tudatos?) képhibákat. [KSZ.]

MIZSER Attila: Előszó. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 7. [SRG.]

SCHALK Gyula: A magyar "Flammarion": Dr. Kulin György (1905-1989). In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 9-10. Megjelent: Föld és Ég 1989. 6. sz. p. 162. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Kronológia. Kulin György életének főbb eseményei. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 11-18. [SRG.]

KULIN György: Egy mozgalom születése. (A Csillagászat Baráti Köre XIV. Országos Találkozóján, Szombathelyen elhangzott előadás szövege). In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 19-24 Megjelent: Csillagászati Értesítő 1986. 1-2. sz. pp. 104-118. [SRG.]

KULIN György: A februári teljes napfogyatkozás megfigyelése Bulgáriában. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 25-29. Élet és Tudomány 1961. márc. 20-i számban közölt cikk kézirata. [SRG.]

Kulin György levele Szentmártoni Bélához. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 30. [SRG.]

Csillagok fent és lent ... In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 31-32. Az interjút készítette: Kemény György. Megjelent: Népsport 1975. dec. 5. p. 7. [SRG.]

Aki közel hozta az eget. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 33-43. Az interjút készítette: Dürr János. Megjelent: Kilátó 1989. 1. sz. pp. 19-32. [SRG.]

MÁRKY-ZAY Lajos: Emlékeim Kulin Györgyről. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 44-47. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Sváb-hegyi kisbolygók. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 48-57. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: Szilíciumtörpék és az idegen tehén: Kulin György és a science fiction. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 58-61. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Interjú Blahó Nórával. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 62-64. Megjelent: Rezsabek Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-49). [SRG.]

(fe): Az új üstökös s a magyar csillagász Dr. Kulin György útja a szalontai gimnáziumtól a világhírig. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 65. Megjelent: Nagyvárad 1942. márc. 14. p. 8. [SRG.]

FARKAS László: Nem félünk a Farkastól! In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 66-67. Megjelent: Meteor 28. 1998. 12. sz. pp. 3-4. [SRG.]

PONORI THEWREWK Aurél: Kulin György (1905-1989). In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 68-72. Megjelent: Fizikai Szemle 1989. 9. sz. pp. 349-352. [SRG.]

SCHALK Gyula: Búcsú Dr. Kulin Györgytől. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 74-75. Kézirat. [SRG.]

MIZSER Attila: Az amatőrök atyja. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 76-80. Megjelent: Meteor 2005. 1. sz. p. 4. [SRG.]

BAKONDI Gábor: Az égbolt mindenkié! In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 81-85. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Nagyszalontai emlékeim Kulin Györgyről. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 86-90. [SRG.]

DÁNIELISZ Endre: Kulin György szülővárosi szilenciuma. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 91-92. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Együtt fociztam Kulin Györggyel. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 93-97. [SRG.]

BODNÁR Péter: Két történet Gyurka bácsiról. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 98-101. [SRG.]

KISS Gyula: Emléktöredékeim ... In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 102-103. [SRG.]

BÁN András: Gyurka bácsiról. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 104. [SRG.]

BALOGH István: Csillagvizsgáló egy fehér folt helyén. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 105-106. [SRG.]

FEJES Imre: Kulin György, a "házasságközvetítő". In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 106-107. [SRG.]

DÖMÉNY Gábor: Közös tükörcsiszolás az Urániában. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 108-110. [SRG.]

Csillagász induló. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 110. Kulin György után közölte Szíjártó Lajos. [SRG.]

SPÁNYI Péter: Emlékezés első távcsőtükrömre. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 111. [SRG.]

VASKÚTI György: Sok futó találkozásom Kulin Györggyel. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 112. [SRG.]

VIDA Tibor: Távcsőépítés a pécsi Zsolnay-gyárban. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 113. [SRG.]

SARKADY Mária: A cica, aki szerette a holdat. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 114-116. Eredetileg megjelent: Csoda az óvodában. Budapest, 1982. pp. 14-18. [SRG.]

Cikkek, dokumentumok. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 117-130. Konkoly Thege Gyula, Réthly Antal levelei. Posztoczky Károlyhoz írt levél. A magyar üstökös, Új üstökös született, Beszélgetések mai életről, mai tudományról, Az új üstökösről beszél magyar felfedezője című cikkek másolatai. [SRG.]

SRAGNER Márta: Kulin György műveinek bibliográfiája. In: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 131-184. A bibliográfia 828 tételt tartalmaz. [SRG.]

LÉVAI József György: "Szíriusz" (Emlékezés Szentmártoni Bélára). In: Lévai József György: Hölgyek, urak és csodabogarak. A Zselic útjain. [Kaposvár,] 2005. Kaposvári Városszépítő Egyesület, Pethő Nyomda Bt. pp. 27-30. /Kaposvári történetek, ötödik könyv./ [KSZ.]

GÁBORJÁNI SZABÓ Botond - NAGY Mihály: Fizika. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. III. köt. falkonéta - halászat. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 130-138. Csillagászati kapcsolódásokkal. Hatvani István, Komáromi Csipkés György, Huszti Szabó István, Maróthi György, Kéri Borgia Ferenc, Molnár János. [KSZ.]

BUZÁSI Enikő: Fogel Gergely (Georg Vogel, Vác, 1717 - Buda, 1782). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. III. köt. falkonéta - halászat. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). p. 145. Freskó- és oltárképfestő. 1748-ban telepedett le Óbudán. 1748-tól kezdve rendszeres javadalmazással az Óbudán birtokos gróf Zichy család alkalmazásában állt, az 1750-es évek közepéig, a működésére vonatkozó adatok egy része a Zichyek számadásaiban maradt fenn. "Korai időszakát a Zichyek szolgálatában s elsősorban az óbudai kastélyban végzett (azóta elpusztult) munkái jellemzik ... Ellátta azokat az alkalmi részben díszítő jellegű feladatokat is (írószekrény és napóra festése, ünnepi dekoráció, betlehem és kocsidísz festése) amelyek ugyancsak beletartoztak az udvari festő feladatkörébe." [KSZ.]

DUKKON Ágnes: Frölich, David (Fröhlich; Késmárk, 1595 - Lőcse, 1648. ápr. 24.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. III. köt. falkonéta - halászat. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 224-225. Polihisztor, a magyar művelődés- és fizikatörténet jelentős alakja. Foglalkozott matematikával, csillagászattal, földrajzzal, fizikával. Prágában ismeretséget kötött Keplerrel. III. Ferdinánd "császári és királyi matematikus" címet és évjáradékot adományozott neki naptáraiért. Kalendáriumaiban ismertette Galilei felfedezéseit is. [KSZ.]

MAGYAR Árpád: Gazio: Antonio (Cremona, 1461. dec? - Krakkó?, 1528). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. III. köt. falkonéta - halászat. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 256-257. Humanista orvos, farmakológus, szakíró. Filozófiával, asztronómiával és filológiával is foglalkozott. Rendszeresen levelezett magyar humanistákkal. Egyik kéziratát (De conservanda et proroganda senum vita) Bakócz Tamás érseknek dedikálta. E munkájában az asztrológiáról is értekezik. Valamikor 1508-11 között Magyarországra jött, II. Ulászló magyar király udvari orvosa lett. [KSZ.]

GYULAI Éva: Gergely-naptár (gregorián naptár). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. III. köt. falkonéta - halászat. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). p. 266. XIII. Gergely pápa bullája értelmében 1582-ben okt. 4. után okt. 15. következett és a szökőévszámítás megváltozott. Magyarországon az 1588:28 törvénycikkben hirdették ki. Az erdélyi országgyűlés 1590-ben fogadta el. Némely protestánsok még 1625-ig az ónaptárt használták. A 16. század végéig gyakorta együtt használták a kétféle keltezést. [KSZ.]

GÁBORJÁNI SZABÓ Botond: Hatvani István (Rimaszombat, 1718. nov. 21. - Debrecen, 1786. nov. 15.) In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IV. köt. Halételek - Jordán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 52-53. Orvos, polihisztor, matematika- és fizikaprofesszor. Leidenben Musschenbroek professzor oldalán végezhetett csillagászati megfigyeléseket. Newton egyik első magyarországi híve volt. A Nap delelési magasságából meghatározta Debrecen földrajzi szélességét. Nemzetközi figyelmet keltett az 1769. évi üstökös pályájának kiszámításával. Szabatosan leírta az 1776. évi sarkifény-jelenséget. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél - VARGHA Domokosné: Hell Miksa (Selmecbánya, 1720. máj. 15. - Bécs, 1792. ápr. 14.) In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IV. köt. Halételek - Jordán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 89-90. Csillagász, matematikus, fizikus. Bécsben, Kolozsváron, Vardőn, Egerben, Budán végzett kiemelkedő csillagászati tevékenységet. Illusztráció: "Hell Miksa. Johann Gottfried Haid mezzotintója Wenzel Pohl rajza után, 1771. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka." - Hell lappruhás képe. [KSZ.]

MADAS Edit: Hét szabad művészet (lat. septem artes liberales). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IV. köt. Halételek - Jordán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 119-120. A középkori magasabb műveltség megszerzésének tantárgyai. Trivium és quadrium. Utóbbin belül az astronomia. A csillagászat az égitestek mozgásával, távolságával foglalkozott. Az asztronómia keretében elsősorban naptárszámítást tanultak. A hét szabad művészetnek (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, muzsika) igen ritka ikonográfiai ábrázolása maradt fenn a Gömör megyei Csetnek templomában a 1420-1430-as éveiből. A szentély ablakbélletébe festett, korongokba foglalt allegóriák megrendelője Csetneki László esztergomi prépost, a királyi kápolna ispánja volt. [KSZ.]

LUX Erika: Honter, Johann (Honterus; Brassó, 1498 - Brassó, 1549. jan. 23.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IV. köt. Halételek - Jordán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 167-169. Író, nyomdász, fametsző, filológus, pedagógus, jogtudós, kozmográfus, reformátor. 1520-tól a bécsi egyetemen tanult, többek között Petrus Apianus volt a tanára.1530-ban Krakkóban jelentette meg Rudimenta cosmographica címmel művét. 1532-ban Heinrich Petri megrendelésére metszette újszerű, nagyméretű csillagtérképét. 1541-ben átdolgozta a Rudimenta cosmographicát, amely később 126 kiadást ért meg 1692-ig. [KSZ.]

JANKOVITS László: Humanista társaságok. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IV. köt. Halételek - Jordán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 190-191. Említ csillagászati kapcsolatú személyeket 1444 és 1511 között: Vitéz János, Marcin Król z Zurawiczy, Janus Pannonius, Johannes Regiomontanus, Marcin Bylica (Ilkus Márton), Johann Tolhopf. [KSZ.]

GYULAI Éva: Húsvétszámítás. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IV. köt. Halételek - Jordán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 239-240. A húsvétszámítás története az ókortól, a középkoron át 1582-ig. [KSZ.]

CSUKOVITS Enikő - RADNÓTI Klára: Időmérés. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IV. köt. Halételek - Jordán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 252-253. Az égbolton látható mozgások szerepe az időmérés alapegységeiben. A napórák. A kerekes órák. A gépórák. Illusztráció: "Az 1487-ben felszentelt ráckevei gótikus ortodox (szerb) templom napórája." [KSZ.]

GYULAI Éva: Időszemlélet. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IV. köt. Halételek - Jordán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 253-256. Az időfogalom története. A napok felosztása órákra. Az imaórák. A harangozások. A legkorábbi pontosabb időmegjelölések hazánkban. [KSZ.]

MÉSZÁROS István: Iskolai tantárgyak. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IV. köt. Halételek - Jordán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 347-351. p. 349: Tanítottak fizikát is a középkori iskolákban, egyrészt a harmadik tagozat filozófiaoktatásának keretében. E fizikában a főszerepet a csillagászat illetve a kozmogónia játszotta. Másrészt a csillagászat szerepelt a középkori iskolák computus-tananyagában is. A Földdel mint égitesttel a középkorban is foglalkoztak. [KSZ.]

MADAS Edit: Iskoláskönyv, kéziratos (középkori). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IV. köt. Halételek - Jordán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 361-362. Esztergomi iskoláskönyv (1170 körül, Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár) - benne computusjegyzet.; Esztergomi iskoláskönyv (1419-23, Bécs, Schottenstift) - asztronómiai és naptárszámítási anyaga is gazdag: Sacrobosco Sphaera mundi című munkája mellett computusokat is tartalmaz.; Esztergomi iskoláskönyv (1465-76. OSZK) - benne naptárszámítás.; Laskói Demeter iskoláskönyv (1427-35. Sibenik, ferences könyvtár) - feltehetően a pécsváradi bencés kolostori iskolában készült - benne egy tanköltemény az egyházi év ünnepeinek rendjéről s egy verses naptárszámítás. [KSZ.]

MAGYAR László András: Jeszenszky János (Jessenius; Boroszló, 1555. dec. 17. - Prága, 1621. jún. 21.) In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IV. köt. Halételek - Jordán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2005. Balassi Kiadó, Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). pp. 446-448. Orvos, egyetemi tanár. 1597 a wittenbergi egyetem rektora. Wittenbergben ismerkedett meg Tycho Brahéval, aki udvari állással kecsegtette, és Prágába hívta. 1603-tól Prágában élt, de protektora, Tycho halála miatt 1608-ig kellett várnia, hogy II. Mátyás magyar király udvari orvossá nevezze ki. [KSZ.]

MARX György - MENYHÁRD Nóra: A neutrínócsillagászat lehetőségeiről. In: Marx György válogatott írásai. Szerk.: Juhász Ferenc, Patkós András, Sükösd Csaba. Budapest, 2005. Typotex, OOK-Press Kft. pp. 308-321. /Gyorsuló idő./ Eredeti tudományos közlemény. [SRG.]

MARX György: Földi lézersugárral hajtott csillagközi űrjármű. In: Marx György válogatott írásai. Szerk.: Juhász Ferenc, Patkós András, Sükösd Csaba. Budapest, 2005. Typotex, OOK-Press Kft. pp. 322-322. /Gyorsuló idő./ Eredeti tudományos közlemény. [SRG.]

MARX György - SZALAY A. Sándor: Kozmológia felső korlát a neutretto tömegére. In: Marx György válogatott írásai. Szerk.: Juhász Ferenc, Patkós András, Sükösd Csaba. Budapest, 2005. Typotex, OOK-Press Kft. pp. 327-330. /Gyorsuló idő./ Eredeti tudományos közlemény. [SRG.]

MARX György: A gyenge Univerzum. In: Marx György válogatott írásai. Szerk.: Juhász Ferenc, Patkós András, Sükösd Csaba. Budapest, 2005. Typotex, OOK-Press Kft. pp. 331-347. /Gyorsuló idő./ Eredeti tudományos közlemény. [SRG.]

WAGNER Jenő - MARX György: A fizika jövőjéről. In: Marx György válogatott írásai. Szerk.: Juhász Ferenc, Patkós András, Sükösd Csaba. Budapest, 2005. Typotex, OOK-Press Kft. pp. 348-353. /Gyorsuló idő./ Eredeti tudományos közlemény. [SRG.]

Bevezető. Használati útmutató. Jelek és rövidítések. A csillagképek latin és magyar neve. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 7-14. [KSZ.]

Táblázatok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 15-143. Naptár január - december. Az esti égbolt. A hajnali égbolt. Csillagászati események. A bolygók. A belső bolygók kelése és nyugvása. A külső bolygók kelése és nyugvása. Merkúr. Vénusz. Mars. A Mars centrálmeridiánjának hosszúsága. Jupiter. A Jupiter centrálmeridiánjának hosszúsága. Szaturnusz. Uránusz. Neptunusz. Plútó. A bolygók kitérése a Naptól. A bolygók ekliptikai koordinátái. Julián-dátum. A bolygók elhelyezkedése a Nap körül. A Nap adatai. A Hold adatai. Jupiter-holdak. A Szaturnusz-holdak. Kisbolygók. Üstökösök. 2003 üstökösei. Meteorrajok. Fogyatkozások, fedések. A Hold csillagfedései. Csillagkatalógus J2005.5-re. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: A napkitörések éve. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 147-151. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Van-e víz a Holdon? In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 152-153. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Hold röntgenhullámhosszon. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. p. 153. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Hószerű anyag a Vénusz magaslatain. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 153-154. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Sarki fény hazánk felett. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. p. 154. 2003. november 20-21. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Mars Odyssey eredmények. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. p. 155. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Vasoxidképződés víz nélkül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 155-156. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván - ILLÉS Erzsébet: A Cassini űrszonda a Szaturnusznál. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 156-158. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Földi felvétel az Uránusz-gyűrűiről. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. p. 158. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Tavasz a Neptunuszon. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. p. 159. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A Neptunusz trójai kisbolygója. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. p. 159. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygó-hírek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 160-163. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Sedna, az új családtag. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 164-165. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstököscsaládok a SOHO képein. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 165-166. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Halley-rekord. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. p. 167. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Exobolygó-hírek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 167-172. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Az alfa Centauri A sebessége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 173-174. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Két közeli vörös törpe felfedezése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 174-175. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A Barnard-csillag radiális sebessége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 175-177. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Az éta Carinae 2003-as periasztronja. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. p. 177. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Az SN 2002ic szupernóva különös színképe. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 178-179. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Az INTEGRAL műhold és első eredményei. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 179-180. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Egy gammafelvillanás röntgenvisszfénye. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 180-182. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Két fok látszó átmérőjű planetáris köd. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. p. 182. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KISS László: Galaxis z = 10 vöröseltolódással. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 182-184. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Ultrakompakt galaxisok a Fornax-halmazban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 184-185. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Hármas galaxismag az IC 1695-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 185-186. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

FREY Sándor: A legtávolabbi röntgenkilövellés egy kvazárból. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 186-187. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

FREY Sándor: Különlegesen nagy tömegű gravitációs lencsék. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 187-188. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Miért hideg a Hubble-áram? n: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 188-189. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - SIMON Tamás: Asztrobiológia. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 190-218. [KSZ.]

ÁBRAHÁM Péter - KÓSPÁL Ágnes: Korongok fiatal csillagok körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 219-232. [KSZ.]

BAGOLY Zsolt: Gammakitörések. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 233-243. [KSZ.]

SÁNDOR Zsolt: Rezonanciák bolygórendszerekben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 244-262. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: 100 éve született Kulin György. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 263-283. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2003-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 284-288. [KSZ.]

BALÁZS Lajos: AZ MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2003-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 289-299. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Az ELTE Csillagászati tanszékének működése 2003-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 300-303. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 304-309. [KSZ.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 2003-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 310-313. [KSZ.]

LUDMÁNY András: Dezső Loránt (1914-2003). In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 314-319. [KSZ.]

Színes képek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2005. Szerk.: Mizser Attila, Szabados László, Taracsák Gábor. Budapest, 2004. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. nyomda. pp. 329-330., 4 t. [KSZ.]

  DETREKŐI Ákos: A gömbtől a geoidig: A Föld és az űrkutatás. In: Mindentudás Egyeteme. 4. köt. Szerk.: Hitseker Mária és Szilágyi Zsuzsa. Budapest, 2005. Kossuth Kiadó, JetSet Tipográfiai Műhely, Alföldi Nyomda Rt. pp. 321-342. /Mindentudás Egyeteme. 4./ [HAI.]

NEMERE István: Csillagász a bírák előtt (Galilei). In: Nemere István: A vádlottak padján. Szókratész, Jézus, Jeanne d’Arc, Galilei, XVI. Lajos és Eichmann. [Budapest,] MMV. [2005.] Anno Kiadó, Anno Bt., Kinizsi Nyomda (Debrecen). pp. 86-109. /A történelem híres perei./ [KSZ.]

HV [HIDVÉGI Violetta]: Kulin György csillagász. In: Nemzeti évfordulóink 2005. Főszerk.: Estók János. [Budapest,] 2004. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkársága, Nonpareille Plus Kiadó és Nyomdaipari Kft. p. 50. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

(GI) [GAZDA István]: 200 éve történt. A Gellért-hegyi csillagvizsgáló tervezési munkálatait 1805-ben kezdték meg. In: Nemzeti évfordulóink 2005. Főszerk.: Estók János. [Budapest,] 2004. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkársága, Nonpareille Plus Kiadó és Nyomdaipari Kft. p. 60. [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: Változócsillagok - a legeredményesebb szakosztály. In: Rezsabek Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949). Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 56-59. [SRG.]

BORBÁS Mihály - VASKÚTI György - ILL Márton - HEGEDÜS Tibor: A Bajai Helyi Csoport. In: Rezsabek Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949). Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 65-69. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd - CSIZMADIA Ákos: A Keszthelyi Helyi Csoport. In: Rezsabek Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949). Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 69-74. [SRG.]

Személyes visszaemlékezések. In: Rezsabek Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949). Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 97-112. Rezsabek Nándor interjúja Bartha Lajossal. [SRG.]

Személyes visszaemlékezések. In: Rezsabek Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949). Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 113-116. Rezsabek Nándor interjúja Blahó Nórával. [SRG.]

Személyes visszaemlékezések. In: Rezsabek Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949). Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 116-124. Rezsabek Nándor interjúja Ponori Thewrewk Auréllal. [SRG.]

Személyes visszaemlékezések. In: Rezsabek Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949). Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 124-130. Rezsabek Nándor interjúja Szécsy Ilonával. [SRG.]

Melléklet. In: Rezsabek Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949). Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 134-172. Dokumentumok, cikkek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből. [SRG.]

SIMON Tamás: Tíz felejthetetlen év. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 11-22. [KSZ.]

SIK András: A név kötelez. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 23-32. [KSZ.]

SIK András - SIMON Tamás: A Supernova működési alapjai. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 33-34. [KSZ.]

Bodó Zsófia élménybeszámolója. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 35-39. Első utazás a NASA-hoz. [KSZ.]

Gaál Bernadett élménybeszámolója. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 40-46. Első utazás a NASA-hoz. [KSZ.]

Interjú Gaál Bernadettel. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 46-47. Első utazás a NASA-hoz. Az interjút Sik Anrdás készítette 2004. jan. 21-én. [KSZ.]

KRISTÓF Mihály - LŐVEI Katalin - ORBÁN Ádám: Chilében, a Föld legnagyobb távcsöveinél. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 48-55. [KSZ.]

Bodó Zsófia élménybeszámolója. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 56-60. A NASA Nemzetközi Űrtáborában. [KSZ.]

Fórika Előd élménybeszámolója. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 60-64. A NASA Nemzetközi Űrtáborában. [KSZ.]

TURCZI Dávid: Részvételem a marsroverek küldetésében. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 65-77. [KSZ.]

Interjú Turczi Dáviddal. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 78-79. Az interjút Sik András készítette 2003. okt. 20-án. [KSZ.]

ORBÁN Ádám - SIK András: I. Magyar Mars Expedíció. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 80-90. [KSZ.]

BOTH Előd: Egy pótolhatatlan szervezet, a MANT. In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 91-97. [KSZ.]

Bodó Zsófia Mars-pályázata (2000). In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 119-122. [KSZ.]

Gaál Bernadett Mars-pályázata (2000). In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 123-126. [KSZ.]

Bodó Zsófia MANT-pályázata (2002). In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 137-146. [KSZ.]

Turczi Dávid Mars-pályázatának magyar fordítása (2003). In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 153-156. [KSZ.]

Farkas Flóra MANT-pályázata (2004). In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 163-172. [KSZ.]

Fórika Előd MANT-pályázata (2004). In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 173-181. [KSZ.]

Laszlovszky Tamás MANT-pályázata (2004). In: Supernova a Marson avagy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászat-űrkutatás szakkörének története és a Mars-kutatás legújabb eredményei. Szerk.: Sik András. Budapest, 2005. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda Kft. pp. 182-190. [KSZ.]

  BARTHA Lajos: A Hell (Höll) család a magyarországi kultúrában. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Vámos Éva, V. Vigyázó Lilli. Budapest, 2005. Nemzeti Kulturális Alapprogram, MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, Országos Műszaki Múzeum. pp. 135-140. [IBQ.]

ALMÁR Iván: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ p. 3. Budapest, 2005. májusi keltezéssel. [KSZ.]

FREY Sándor: Naprendszer-kutatás, "magánűrhajó" és társaik - a 2004. évi űrtevékenység dióhéjban. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 6-12. [KSZ.]

GÖDÖR Éva: Űrtávközlés - 2004. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 13-17. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Űrturizmus - magánűrhajók. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 18-20., címlapkép. [KSZ.]

GÁL Gyula: Állami világűrjogok. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 21-34. [KSZ.]

CSENGERI Timea - SIK András: 2004: Egy rendkívüli év a Marson. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 35-46. [KSZ.]

GRINSPOON, David: A Vénusz asztrobiológiája. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 47-49. Fordította Frey Sándor. [KSZ.]

KELEMEN János: Csillagászati megfigyelések a világűrből. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 50-67. [KSZ.]

A 2004. évi esszépályázat ünnepélyes eredményhirdetése. A 2003/2004. évi esszépályázat eredményei. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 70-71. [KSZ.]

SIK András: Színes beszámoló a "magyar Marsról". In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 72-73. A MANT szakosztályaként működő Mars Society Magyar tagozata 2004. márc. 5-7-ig rendezte meg az I. Magyar Mars Expedíciót Gánton. [KSZ.]

BÁN András: Beszámoló a XI. Magyar Ifjúsági Űrtáborról. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 74-75., hátsó belső borító. Kiskunhalas, 2004. aug. 9-14-ig. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus Vancouverben. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 76-77. 2004. okt. 4-8. [KSZ.]

HORVAI Ferenc - SZENTPÉTERI László: Űrnap ’2004. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 78-80. 2004. okt. 15. [KSZ.]

BÁN András: Szakmai kirándulás a Penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumban. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 81-82. 2004. okt. 23-án. [KSZ.]

CSENGERI Timea - SIK András: Első Magyar Mars-Találkozó. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 83-84. 2004. nov. 6-án. [KSZ.]

BÁN András: Beszámoló a XXIV. Ionoszféra-Magnetoszféra Szemináriumról. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ p. 85., első belső borító. [KSZ.]

Buza Ágnes dolgozata a Szaturnuszról. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 88-97. [KSZ.]

FÓRIKA Előd: Küldetés a Szaturnusz bolygóhoz. In: Űrtan évkönyv 2005. MANT. Szerk.: Almár Iván. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2005.] /Asztronautikai Tájékoztató. 56./ pp. 98-106 [KSZ.]

A Nap és a Hold istennői. [vietnami népmese]. Ford.: Gion Gábor. In: Vietnámi mesék. [Budapest,] [2005]. Papp-Ker Kft. pp. 143-146. [FŐA.]

Az Ég Oszlopai. [vietnami népmese]. Ford.: Gion Gábor. In: Vietnámi mesék. [Budapest,] [2005]. Papp-Ker Kft. pp. 199-201. [FŐA.]

Ponori Thewrewk Aurél. In: Who is Who Magyarországon. Magyarország vezető személyiségeinek életrajzi enciklopédiája. Kiegészítő kötet. 3. kiadás. Zug, 2005. p. 1534. /Hübners Who is who/ [SRG.]

JUHÁSZ Tibor: Milyen messzire lehet látni szabad szemmel? In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2004/2005. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 110. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 2005. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 34-38. ...A csúcsot azonban az Andromeda-köd tartja. Ködös foltját 2 millió fényév távolságból figyelhetjük meg, minden segédeszköz nélkül! [...] Mennyi minden történt a Földön, amíg ez a halvány kis fénysugár bejárta a két galaxis közti távolságot. Akkor indult el, amikor távoli elődünk, a felegyenesedett ember (Homo erectus) megjelent Afrikában..." [HAI.]

KERTÉSZ Dalma: Láttam az Andromeda-ködöt! In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2004/2005. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 110. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 2005. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 39-40. A 12. b osztály tanulójának élménybeszámolója. [HAI.]

"Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok!" Részletek a 9. b-sek fogalmazásaiból. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2004/2005. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 110. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 2005. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 41-42. [HAI.]

PREUCIL Pál: Kozmikus csapásra készül a Föld. = 3. Évezred 2. 2005. jan. 1. sz. pp. 8-9. Tükör mögött rovat. [KSF.]

MARESE György: Intelligens dinoszauruszok: figyelmeztetés a múltból? = 3. Évezred 2. 2005. jan. 1. sz. pp. 39-43. A Föld történelme rovat. [KSF.]

Szeretném tudni, hány emberi legénységgel ellátott amerikai űrhajó járt a Holdon? És miért nem szálltak le orosz űrhajósok is? = 3. Évezred 2. 2005. jan. 1. sz. p. 44. FAQ rovat. [KSF.]

Nemrégiben olvastam egy űrszondáról és a NASA programjairól. A mi tudósaink, kutatóink is részt vesznek ezekben a projektekben? = 3. Évezred 2. 2005. jan. 1. sz. p. 46. FAQ rovat. [KSF.]

A vallási tanítások alapján az élet a Földön Istennek köszönhetően született meg. De hogyan magyarázza a földi élet kialakulását a mai tudomány? = 3. Évezred 2. 2005. jan. 1. sz. p. 48. FAQ rovat. [KSF.]

GRÜN, Marcel: A gyűrűk urának mesterséges holdja is van. = 3. Évezred 2. 2005. jan. 1. sz. pp. 67-71. Szaturnusz rovat. [KSF.]

GESZTESI Albert: Téli éjszakák csillagai. = 3. Évezred 2. 2005. jan. 1. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

Kozmikus viharok. = 3. Évezred 2. 2005. febr. 2. sz. pp. 8-9. Tükör mögött rovat. [KSF.]

GRÜN, Marcel: Európa űrflottát épít. = 3. Évezred 2. 2005. febr. 2. sz. pp. 14-18. Eurotudomány rovat. [KSF.]

Bolygóátvonulás egy távoli csillag előtt - Amatőr csillagászok is megfigyelhették. = 3. Évezred 2. 2005. febr. 2. sz. p. 30. Panoráma rovat. [KSF.]

Érdekelne, hogy hosszú időskálán egyforma-e a napok hossza? = 3. Évezred 2. 2005. febr. 2. sz. p. 41. FAQ rovat. [KSF.]

Érdekel, hogy hogyan keletkezik az üstökös csóvája, és milyen hosszú lehet? = 3. Évezred 2. 2005. febr. 2. sz. p. 41. FAQ rovat. [KSF.]

GRÜN, Marcel: Irány a Titán! = 3. Évezred 2. 2005. febr. 2. sz. pp. 62-65. Világűr rovat. [KSF.]

KOUKAL Mihály: Eugene Cernan, a Holdon eddig járt űrhajósok közül a legutolsó, azt üzeni: Semmi sem lehetetlen! = 3. Évezred 2. 2005. febr. 2. sz. p. 70. Legenda rovat. [KSF.]

KOUKAL Mihály: Kevesebb fagyos nap lesz! = 3. Évezred 2. 2005. febr. 2. sz. pp. 79-81. Időjárás rovat. [KSF.]

SZABADOS László: Ahol értik a csillagok nyelvét... = 3. Évezred 2. 2005. febr. 2. sz. pp. 83-87. Sorozat rovat - Csillagászat. [KSF.]

PREUCIL Pál: A kozmikus ítéletnap elmarad! = 3. Évezred 2. 2005. febr. 2. sz. p. 92. Érdekesség rovat. [KSF.]

Nyomok az égbolton - Az ember új felhőket alkotott. = 3. Évezred 2. 2005. márc. 3. sz. p. 26. Panoráma rovat. [KSF.]

Segít a piros festék - A mozaikok a Föld mágneses mezejéről árulkodnak. = 3. Évezred 2. 2005. márc. 3. sz. p. 28. Panoráma rovat. [KSF.]

A csillagászok legújabb sikere - Kletiből származó teleszkóppal talált alvó üstökös? = 3. Évezred 2. 2005. márc. 3. sz. p. 31. Panoráma rovat. [KSF.]

Állítólag létezik egy egész világra kiterjedő projekt, amely a világűrből érkező hangokat analizálja. Ebbe az izgalmas kutatásba állítólag bárki bekapcsolódhat. Mi igaz ebből? = 3. Évezred 2. 2005. márc. 3. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

BOROVICKOVA Éva: Mit művel velünk a mágneses tér? = 3. Évezred 2. 2005. márc. 3. sz. p. 51. Érdekesség rovat. [KSF.]

BOROVICKOVA Éva: Vadászat az extraszoláris bolygókra. = 3. Évezred 2. 2005. márc. 3. sz. pp. 52-53. A hónap felfedezése rovat. [KSF.]

ZOUZALIK Márton: Amerikai tudósok elmélete a világ felépítéséről. = 3. Évezred 2. 2005. márc. 3. sz. p. 67. Fizika rovat. [KSF.]

KOUKAL Mihály: Fizika A-tól Z-ig. = 3. Évezred 2. 2005. márc. 3. sz. pp. 68-69. ÁBÉCÉ rovat. [KSF.]

ZOUZALIK Márton: A világ 10 legnagyobb csillagászati távcsöve. = 3. Évezred 2. 2005. márc. 3. sz. pp. 75-77. Leg... rovat. [KSF.]

SZENTPÉTERI László: Az űrtechnika és a katasztrófák. = 3. Évezred 2. 2005. márc. 3. sz. p. 78. Érdekesség rovat. [KSF.]

JIRAVOV Jutka: Mi a GIR? = 3. Évezred 2. 2005. márc. 3. sz. pp. 79-81. Műholdas térképezés rovat. [KSF.]

ZOUZALIK Márton: Ajánlja fel számítógépének idejét. = 3. Évezred 2. 2005. márc. 3. sz. p. 82. Érdekesség rovat. SETI. [KSF.]

Késik az ISS felépítése - Sikerül befejezni a Nemzetközi Űrállomás építését? = 3. Évezred 2. 2005. ápr. 4. sz. p. 30. Panoráma rovat. [KSF.]

KOUKAL Mihály: Hatalmas erők tolják el a földrészeket. = 3. Évezred 2. 2005. ápr. 4. sz. pp. 38-39. Tudomány rovat. [KSF.]

Hogyan kezdődött a kutyák űrrepülése? = 3. Évezred 2. 2005. ápr. 4. sz. p. 41. FAQ rovat. [KSF.]

Kiderült-e már, hogy miért mondta fel a szolgálatot a brit Beagle-2 modul, miután levált a Mars Express szondáról? = 3. Évezred 2. 2005. ápr. 4. sz. p. 44. FAQ rovat. [KSF.]

ZOUZALIK Márton: James W. Cronin: a részecskevadász. = 3. Évezred 2. 2005. ápr. 4. sz. pp. 62-63. Fizika rovat. [KSF.]

KOUKAL Mihály: Felhők nélkül nem volna élet a Földön. = 3. Évezred 2. 2005. máj. 5. sz. pp. 8-9. Tükör mögött rovat. [KSF.]

VELINSZKY Ferenc: Mi árulja el a titokzatos exobolygókat? = 3. Évezred 2. 2005. máj. 5. sz. pp. 10-13. Csillagászat rovat. [KSF.]

A Búsképű Lovag újabb kalandja - A Don Quijote a kisbolygók felé tart. = 3. Évezred 2. 2005. máj. 5. sz. p. 30. Panoráma rovat. [KSF.]

A fizikusok az űrhajósok ellen - Harcolnak a tudósok. = 3. Évezred 2. 2005. máj. 5. sz. pp. 30-31. Panoráma rovat. [KSF.]

A bombázott Föld - Bolygónkon egyre több becsapódás nyomát fedezik fel. = 3. Évezred 2. 2005. máj. 5. sz. p. 31. Panoráma rovat. [KSF.]

Az amerikaiak az Apolló űrprogram keretén belül repültek többször is a Holdra. Mikor kezdődött e program végrehajtása; megközelítőleg mennyibe került, illetve, a repülések közül melyik volt a leghosszabb. = 3. Évezred 2. 2005. máj. 5. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

Hogyan lehetséges, hogy az éjszakai égbolton láthatjuk a repülő műholdakat? Csak visszatükrözik a Nap fényét vagy saját erős fényük van? = 3. Évezred 2. 2005. máj. 5. sz. p. 45. FAQ rovat. [KSF.]

GRÜN, Marcel: A történelem különféle naptárai. = 3. Évezred 2. 2005. máj. 5. sz. Melléklet. pp. I-VIII. [KSF.]

SZENTPÉTERI László: Magyar szellemi export. = 3. Évezred 2. 2005. máj. 5. sz. p. 75. Űrvilág rovat. [KSF.]

GESZTESI Albert: Tavaszi éjszakák. = 3. Évezred 2. 2005. máj. 5. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

JÉKI László: ROSETTA túl az első hintamanőveren. = 3. Évezred 2. 2005. jún. 6. sz. p. 3. Pro Domo rovat. [KSF.]

RUSZKÓ Ilona: Megtalálták a legnagyobb méretű csillagokat. = 3. Évezred 2. 2005. jún. 6. sz. p. 11. Érdekesség rovat. [KSF.]

PREUCIL Pál: Törpegalaxis a szomszédban. = 3. Évezred 2. 2005. jún. 6. sz. pp. 12-13. Tükör mögött rovat. [KSF.]

Kozmikus katasztrófa - A Hubble-űrteleszkóp a földlakókat fenyegeti. = 3. Évezred 2. 2005. jún. 6. sz. p. 29. Panoráma rovat. [KSF.]

Már készül a világ legnagyobb távcsöve - Még a Hubble-űrteleszkópot is jócskán felülmúlja. = 3. Évezred 2. 2005. jún. 6. sz. p. 30. Panoráma rovat. [KSF.]

Melyik a legnagyobb csillag? = 3. Évezred 2. 2005. jún. 6. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

Mi a valódi jelentése a "hullócsillag" szónak? Mikor figyelhető meg a legtöbb hullócsillag? = 3. Évezred 2. 2005. jún. 6. sz. pp. 46-47. FAQ rovat. [KSF.]

KOUKAL Mihály: Meteorológia A-tól Z-ig. = 3. Évezred 2. 2005. jún. 6. sz. pp. 51-53. ÁBÉCÉ rovat. [KSF.]

GRÜN, Marcel: Csökkent a baleset megismétlődésének kockázata? = 3. Évezred 2. 2005. jún. 6. sz. pp. 54-55. Űrhajózás rovat. [KSF.]

GESZTESI Albert: Végső menedékünk, a Mars. = 3. Évezred 2. 2005. jún. 6. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

PUSKÁS János: Jégbirodalom a Titán? = 3. Évezred 2. 2005. aug. 8. sz. pp. 18-21. Világűr rovat. [KSF.]

KOMLÓSI Máté: Egy spirálgalaxis sötét titka. = 3. Évezred 2. 2005. aug. 8. sz. p. 24. Érdekesség rovat. [KSF.]

KOUKAL Mihály: Tragédiával is végződhetett volna az első holdra szállás. = 3. Évezred 2. 2005. aug. 8. sz. pp. 37-39. Tudomány rovat. [KSF.]

MICHALEC, Libor: A pusztító szél. = 3. Évezred 2. 2005. aug. 8. sz. pp. 44-45. Meteorológia rovat. [KSF.]

Hány ember együttműködése szükséges ahhoz, hogy az amerikai űrhajó felemelkedjen? = 3. Évezred 2. 2005. aug. 8. sz. p. 46. FAQ rovat. [KSF.]

Ha a Marson földönkívüliek élnének, felfedeznének ott becsapódó meteoritokat is? = 3. Évezred 2. 2005. aug. 8. sz. p. 48. FAQ rovat. [KSF.]

Az éjszakai égbolton a több milliárd csillag közül van-e olyan, amelyet macskáról neveztek el? = 3. Évezred 2. 2005. aug. 8. sz. p. 48. FAQ rovat. [KSF.]

Szívesen nézem a titokzatos Holdat teliholdkor. Milyen távol van és mennyi ideig repül hozzám sejtelmes fénye? = 3. Évezred 2. 2005. aug. 8. sz. p. 49. FAQ rovat. [KSF.]

KOHÁR Mátyás: Fújja fel saját űrszállodáját! = 3. Évezred 2. 2005. aug. 8. sz. p. 79. Érdekesség rovat. [KSF.]

GESZTESI Albert: Nyári éjszakák látnivalói. = 3. Évezred 2. 2005. aug. 8. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

PUMERA, Martin: Az Európán folyékony halmazállapotú víz van? = 3. Évezred 2. 2005. szept. 9. sz. p. 7. Érdekesség rovat. [KSF.]

KOUKAL Mihály: A hiba, amely sokba került! = 3. Évezred 2. 2005. szept. 9. sz. pp. 34-36. Tudomány rovat. [KSF.]

A "fehér törpéknek" nevezett, méretükben a Földhöz hasonló, világító csillagokról írtak. Tömegük azonban összehasonlítható a Nap tömegével. Léteznek más színű törpecsillagok is a kozmoszban? = 3. Évezred 2. 2005. szept. 9. sz. p. 41. FAQ rovat. [KSF.]

Érdekel, hogy azok az űrutasok, akik megjárták a Holdat, nem hurcolhattak-e be a Földre olyan veszélyes mikroorganizmusokat, amelyeket az emberiség korábban egyáltalán nem ismert? Ez ugyanis egy, a világot fenyegető katasztrófát is kiválthatna, amely sokkalta veszélyesebb lenne akár a régebbi, rettenetes pestisjárványoknál is. = 3. Évezred 2. 2005. szept. 9. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

Mik a galaxisok? Mióta kutatják őket? = 3. Évezred 2. 2005. szept. 9. sz. pp. 44-45. FAQ rovat. [KSF.]

Mi az az antianyag? = 3. Évezred 2. 2005. szept. 9. sz. p. 45. FAQ rovat. [KSF.]

KOVÁCS Pál: Mikor szállnak fel a Sólymok az űrbe? = 3. Évezred 2. 2005. szept. 9. sz. pp. 76-79. Világűr rovat. [KSF.]

POLGÁR Rita: A fény ellopja a csillagokat és az egészségünket. = 3. Évezred 2. 2005. szept. 9. sz. pp. 88-90. Civilizáció rovat. [KSF.]

GESZTESI Albert: Marsbéli tájakon. 1. = 3. Évezred 2. 2005. szept. 9. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

TAMÁS Péter: Jeges meglepetés a Marson. = 3. Évezred 2. 2005. dec. 12. sz. p. 5. Fotóaktualitás rovat. [KSF.]

GRÜN, Marcel: Kína űrbéli menetelése! = 3. Évezred 2. 2005. dec. 12. sz. pp. 10-12. Űrkutatás rovat. [KSF.]

Újdonságok a Szaturnusz körül - A Cassini meglepő felfedezései. = 3. Évezred 2. 2005. dec. 12. sz. p. 29. Panoráma rovat. [KSF.]

KOTEN, Pavel: Hogyan fúja napszél? = 3. Évezred 2. 2005. dec. 12. sz. pp. 62-63. Világűr rovat. [KSF.]

DORÁK Mátyás: Titokzatos jelenségek a nyugtalan légkörben. = 3. Évezred 2. 2005. dec. 12. sz. pp. 70-72. Meteorológia rovat. [KSF.]

A teremtés oszlopai. = 3. Évezred 2. 2005. dec. 12. sz. p. 97. Ajánló rovat. Könyvajánló. [KSF.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2004. december. = Aero Magazin 7. 2005. jan. 1. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Európai űrtanács., Opportunity és Spirit. = Aero Magazin 7. 2005. jan. 1. sz. p. 44.

F. S. [FREY Sándor]: Swift. = Aero Magazin 7. 2005. jan. 1. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Távközlési holdak mérlegen. = Aero Magazin 7. 2005. jan. 1. sz. pp. 46-47. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Kozmikus viharok. Napkitörések. = Aero Magazin 7. 2005. jan. 1. sz. pp. 48-50. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Leszállás a Titánon. = Aero Magazin 7. 2005. jan. 1. sz. p. 51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2005. január. = Aero Magazin 7. 2005. febr. 2. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Új Delták., "Pajzsmeteorit". = Aero Magazin 7. 2005. febr. 2. sz. p. 44. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A narancssárga Titán. Európai űrszenzáció. = Aero Magazin 7. 2005. febr. 2. sz. pp. 45-47. [SRG.]

ALMÁR Iván: Kilátó a világmindenségre. Nemzetközi űrállomás. = Aero Magazin 7. 2005. febr. 2. sz. pp. 48-50. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Európai űrtervek. = Aero Magazin 7. 2005. febr. 2. sz. p. 51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2005. február. = Aero Magazin 7. 2005. márc. 3. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: SMART-1.; Titán.; ISS-űrséta.; HST.; Mimas. = Aero Magazin 7. 2005. márc. 3. sz. p. 44. Űrhírek. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: A világűr hatása a társadalomra. = Aero Magazin 7. 2005. márc. 3. sz. p. 45. A 2005. március 17-e és 19-e között Budapesten rendezett konferencia ismertetője. [HAI.]

ALMÁR Iván: Mire kellenek a kémholdak Franciaországnak? Katonai űrtávérzékelés. = Aero Magazin 7. 2005. márc. 3. sz. pp. 46-47. [HAI.]

MÉSZÁROS István: Gemini-3: Molly Brown. 40 éve történt. = Aero Magazin 7. 2005. márc. 3. sz. pp. 48-49. [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Támadás egy üstökös ellen. Deep Impact. = Aero Magazin 7. 2005. márc. 3. sz. pp. 50-51. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2005. március. = Aero Magazin 7. 2005. ápr. 4. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András] - S. A. [SIK András]: I. Mars Express tudományos konferencia. = Aero Magazin 7. 2005. ápr. 4. sz. p. 45. 2005. ápr. 4. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: COSMOS 1. Tengeralattjáróról indul a napvitorlás. = Aero Magazin 7. 2005. ápr. 4. sz. pp. 46-48. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Napkutató űrszondák I. Yohkoh: Napkorona-vadászat. = Aero Magazin 7. 2005. ápr. 4. sz. p. 51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2005. április. = Aero Magazin 7. 2005. máj. 5. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 7. 2005. máj. 5. sz. pp. 44-45. DART.; ISS-Nanosat.; Személyzetcsere az ISS-en.; A Titán fotózása és radarozása.; Túlélték a telet. "Az amerikai robotautók, a MER-ek, valamint a Spirit és az opportunity még mindig dolgoznak a Marson, tehát működőképességüket a déli tél elmúltával is megőrizték, ezért kutatási programjukat másfél évvel meghosszabbították..." [HAI.]

ALMÁR Iván: Mi legyen a Hubble űrtávcsővel? Űrcsillagászat. = Aero Magazin 7. 2005. máj. 5. sz. pp. 46-48. [HAI.]

LENDECZKI István: A Discovery startja előtt. A harmadik felvonás. = Aero Magazin 7. 2005. máj. 5. sz. pp. 49-51. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2005. május. = Aero Magazin 7. 2005. jún. 6. sz. p. 44. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: MPL.; MARSIS.; ISS, Discovery-halasztás.; Az Opportunity elásta magát.; Forgószél dömping.; Bajkonur 50 éves. = Aero Magazin 7. 2005. jún. 6. sz. pp. 44-45. Űrhírek. [HAI.]

ALMÁR Iván: Hatan a Marson - vagy mégsem? Űrpolitika. = Aero Magazin 7. 2005. jún. 6. sz. pp. 46-47. [HAI.]

MÉSZÁROS István: Gemini-4: Az első amerikai űrséta. 40 éve történt. = Aero Magazin 7. 2005. jún. 6. sz. pp. 48-49. [HAI.]

KERESZTURI Ákos: LPSC 2005: Fókuszban a Mars és a Titán. = Aero Magazin 7. 2005. jún. 6. sz. pp. 50-51. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2005. június. = Aero Magazin 7. 2005. júl. 7. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Foton M-2., Szojuz-2., Titán-vulkán., Az Opportunity visszanéz., ISS. = Aero Magazin 7. 2005. júl. 7. sz. pp. 44-45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Kézfogás a világűrben - A Szojuz-Apollo űrrepülés. Harminc éve történt. = Aero Magazin 7. 2005. júl. 7. sz. pp. 46-48. [SRG.]

HORVÁTH András: A világ legnagyobb űrrepülőtere. Bajkonur 50 éves. = Aero Magazin 7. 2005. júl. 7. sz. pp. 49-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2005. július. = Aero Magazin 7. 2005. aug. 8. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Kinyílt a MARSIS., Discovery., Szabó László. = Aero Magazin 7. 2005. aug. 8. sz. p. 45. [SRG.]

S. Z. [SAJTOS Zoltán]: Felszállt a Discovery. = Aero Magazin 7. 2005. aug. 8. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrbéli forgalomszabályozás. = Aero Magazin 7. 2005. aug. 8. sz. pp. 46-47. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Sikeres üstököstalálat. A DEEP IMPACT a TEMPEL- 11-nél. = Aero Magazin 7. 2005. aug. 8. sz. pp. 48-50. [SRG.]

MÉSZÁROS István: 40 éve történt. Gemini-5: nyolc nap a világűrben. = Aero Magazin 7. 2005. aug. 8. sz. pp. 50-51. [SRG.]

HORVÁTH András: Sikeresen visszatért a Discovery. Az űrrepülőgép-program folytatódik. = Aero Magazin 7. 2005. szept. 9. sz. pp. 44-47. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Mars felderítő. Új amerikai Mars-szonda. = Aero Magazin 7. 2005. szept. 9. sz. pp. 48-49. [SRG.]

ALMÁR Iván: A hosszú távú űrrepülések előkészületei. = Aero Magazin 7. 2005. szept. 9. sz. pp. 50-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2005. szeptember. = Aero Magazin 7. 2005. okt. 10. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Kliper., ISS-hírek., A Katrina és az STS., Élet az Enceladuson?, Progressz-M-54., Új ESA-tagok., Bezárják Szvabodnijt., Pandora., Sencsou-6. = Aero Magazin 7. 2005. okt. 10. sz. pp. 44-45. [SRG.]

ALMÁR Iván: 2004MN4 Kisbolygó randevúzik a Földdel. = Aero Magazin 7. 2005. okt. 10. sz. pp. 46-47. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Vissza a Holdra. Az új Apollo-program képei. = Aero Magazin 7. 2005. okt. 10. sz. p. 48. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Mintavétel egy kisbolygón. A Hayabusa az Itokawánál. = Aero Magazin 7. 2005. okt. 10. sz. pp. 49-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2005. október. = Aero Magazin 7. 2005. nov. 11. sz. p. 44. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 7. 2005. nov. 11. sz. pp. 44-46. Összeállította: Horváth András. Kliper-MKA.; A Rita és Houston.; SMART-1 hosszabbítás.; Venus Express.; Sencsou-6: kínaiak az űrben.; ISS-személyzetcsere, a harmadik űrturista. [SRG.]

ALMÁR Iván: Újra a Hubble sorsáról. = Aero Magazin 7. 2005. nov. 11. sz. pp. 46-49. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: SOHO, a sokoldalú. Napkutató űrszondák. 2. = Aero Magazin 7. 2005. nov. 11. sz. pp. 50-51. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Hayabusa az Itokawanál. Leszállás egy kisbolygón. = Aero Magazin 7. 2005. dec. 12. sz. pp. 44-45. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Mars-kutatás. A Mars - történelmi távlatból. = Aero Magazin 7. 2005. dec. 12. sz. pp. 46-48. [KSZ.]

MÉSZÁROS István: 40 éve történt. Gemini-6 - Gemini-7: az első űrrandevú. = Aero Magazin 7. 2005. dec. 12. sz. pp. 49-51., címoldal. [KSZ.]

KUPÁN Árpád: A Halley-üstökös Nagyváradon. Postaláda. = Bihari Napló 16. 2005. máj. 25. 120. sz. p. 7. "A 20. század eleji "boldog békeidők" egyik nagy szenzációja volt 1910 májusában a Halley-üstökös megjelenése. Ez a titokzatos égitest, mely 75-76 évenként látható a Földről, nevét Edmond Halley (1656-1742) angol csillagászról kapta, ugyanis ő írta legelőször tudományosan, s azonosította a Kepler által 1607-ben megfigyelt égitesttel. Halley Newton módszerével kiszámította az üstökös pályáját, s előre jelezte ismételt megjelenését 1758-1759-re. Helyesen állapította meg, hogy 75-76 év után kerül mindig a Földközelébe, vagyis 1834-ben, illetve 1910-ben. [...]
Tudományos előadás Nagyvárad legnépszerűbb mozgószínháza (mozija), az Uránia, mely ekkor már a Sas palotában működött, május 18-án, 19-én és 20-án "érdekes, tudományos szenzációjú előadást tartott délután 6 és este fél 9 órai kezdettel. Király Pál csillagász A földtörténete című, "európai sikerű mesteri alakítása került színre, s ezzel kapcsolatosan a Halley-üstökös és a világ vége". A délutáni előadáson a váradi középiskolák növendékei és a hadapródiskola látogatói vettek részt, az esti műsoron a felnőttek jelentek meg "rendkívül nagyszámban". ..." [HAI.]

Csillagászati portál. Egek a weben. = Computer Panoráma 16. 2005. okt. 10. sz. p. 11. Szeptember elején indult egy új hírportál: az MCSE hirek.csillagaszat.hu oldala. Az illusztráció Már András Péter: Űrszonda a Plútóhoz című cikkét mutatja. [KSZ.]

Egyesületi hírek. Tagságunk. = Csillagidő 3. 2005. jan. 1.(14.) sz. p. 1. A VCSE taglétszáma 44 fő. [KSZ.]

Egyesületi események. = Csillagidő 3. 2005. jan. 1.(14.) sz. p. 1. 2004. dec. 11. és 2005. jan. 8. között történtek. [KSZ.]

Egyesületi CD. = Csillagidő 3. 2005. jan. 1.(14.) sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Tagdíjfizetés. = Csillagidő 3. 2005. jan. 1.(14.) sz. p. 2. [KSZ.]

A C/2004 Q2 (Machholz) üstökös keresőtérképe és előrejelzett fényességei. = Csillagidő 3. 2005. jan. 1.(14.) sz. p. 2. [KSZ.]

Egyesületi események. = Csillagidő 3. 2005. febr. 2.(15.) sz. p. 1. 2005. jan. 27. és febr. 19. között történtek. [KSZ.]

Meghívó. Közgyűlés! = Csillagidő 3. 2005. febr. 2.(15.) sz. pp. 1-2. A VCSE közgyűlése 2005. márc. 12-én lesz Zalaegerszegen. [KSZ.]

SZJA 1 %. = Csillagidő 3. 2005. febr. 2.(15.) sz. p. 2. A VCSE-nek. [KSZ.]

Tagdíjak. = Csillagidő 3. 2005. febr. 2.(15.) sz. p. 2. [KSZ.]

Pályázatok. = Csillagidő 3. 2005. febr. 2.(15.) sz. p. 2. A VCSE honlapjának és emblémájának elkészítésére. [KSZ.]

Egyesületi hírek. Egyesületi események. = Csillagidő 3. 2005. máj. 3.(16.) sz. pp. 1-2. 2005. márc. 12. és ápr. 30. közötti történések. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 3. 2005. máj. 3.(16.) sz. p. 1. 2005. máj. 28-án lesz Hegyhátsálon az 50 cm-es távcső avatása. [KSZ.]

Öveges kisbolygó. = Csillagidő 3. 2005. máj. 3.(16.) sz. p. 2. A Sárneczky Krisztián és Kiss L. László által felfedezett 67308. számú kisbolygót - Csizmadia Szilád javaslatára - Öveges József fizikusról nevezték el. [KSZ.]

Hettyei Díj Horváth Tibornak. = Csillagidő 3. 2005. máj. 3.(16.) sz. p. 2. [KSZ.]

Pályázat. = Csillagidő 3. 2005. máj. 3.(16.) sz. p. 2. A VCSE által kiírt Ifjúsági Pályázat címe: Legendás tévedések a csillagászat történetében. [KSZ.]

SZJA 1%. = Csillagidő 3. 2005. máj. 3.(16.) sz. p. 2. VCSE-nek. [KSZ.]

Nyári tábor. = Csillagidő 3. 2005. máj. 3.(16.) sz. p. 2. 2005. aug. 7-14-ig lesz Zalalövőn. [KSZ.]

Egyesületi hírek. Egyesületi események. = Csillagidő 3. 2005. júl. 4.(17.) sz. p. 1. A 2005. máj. 28-i hegyhátsáli távcsőavatáson 11 VCSE-tag vett részt. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 3. 2005. júl. 4.(17.) sz. p. 1. 2005. júl. 28-án közös észlelés lesz Zalaegerszegen. [KSZ.]

Vega ’05 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor. Zala Megyei Csillagászati Ifjúsági Tábor. = Csillagidő 3. 2005. júl. 4.(17.) sz. pp. 1-2. 2005. aug. 7-14-ig lesz Zalalövőn. Részletes programmal. [KSZ.]

Egyesületi hírek. Új tagjaink. = Csillagidő 3. 2005. szept. 5.(18.) sz. p. 1. [KSZ.]

Egyesületi események. = Csillagidő 3. 2005. szept. 5.(18.) sz. p. 1. Zalalövőn, 2005. aug. 7-14-ig a nyári tábor sikeresen lezajlott. A 24 résztvevő névsorával. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 3. 2005. szept. 5.(18.) sz. p. 1. 2005. okt. 1-én egyesületi összejövetel lesz. Okt. 3-án részleges napfogyatkozás távcsöves bemutatása lesz Zalaegerszegen. [KSZ.]

Részleges napfogyatkozás október 3-án. = Csillagidő 3. 2005. szept. 5.(18.) sz. p. 2. Részletes útmutató. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Csillagidő 3. 2005. okt. 6.(19.) sz. p. 1. Új tagjaink. [KSZ.]

Egyesületi események. = Csillagidő 3. 2005. okt. 6.(19.) sz. p. 1. 2005. okt. 1. és okt. 14. között történtek. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 3. 2005. okt. 6.(19.) sz. pp. 1-2. 2005. nov. 19-én előadássorozat lesz. [KSZ.]

Újdonságok a VCSE honlapján. = Csillagidő 3. 2005. okt. 6.(19.) sz. p. 2. [KSZ.]

Az éjszakai égbolt. A Leonidák meteorraj. = Csillagidő 3. 2005. okt. 6.(19.) sz. p. 2. [KSZ.]

Vénusz, Mars, Szaturnusz. = Csillagidő 3. 2005. okt. 6.(19.) sz. p. 2. [KSZ.]

Egyesületi hírek. Egyesületi események. = Csillagidő 3. 2005. nov. 7.(20.) sz. p. 1. 2005. nov. 19-én amatőrcsillagász találkozó volt Zalaegerszegen. Simonkay Piroska, Tepliczky István, Tuboly Vince, Gazdag Attila, Csizmadia Szilárd, Mizser Attila tartott előadást. Utána távcsöves észlelőestre került sor. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 3. 2005. nov. 7.(20.) sz. p. 1. 2005. dec. 10-én tart Csizmadia Szilárd tart előadást: Robbanó csillagok címmel. [KSZ.]

Európai 2. és 4. hely a Skywatch-on. = Csillagidő 3. 2005. nov. 7.(20.) sz. p. 1. A Skywatch európai csillagászati vetélkedő zalai nyertesei. [KSZ.]

Égi látnivalók. = Csillagidő 3. 2005. nov. 7.(20.) sz. p. 2. 2005 decemberében. [KSZ.]

Közgyűlés 2006. február 25-én. = Csillagidő 3. 2005. nov. 7.(20.) sz. p. 2. A tervezett program. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Csillagok útján. Honterus, az erdélyi reformátor. = Dabasi Újság. Dabas város önkormányzatának ingyenes lapja. 5. 2005. febr. 2. sz. p. 15. Honter János élete és munkásságának csillagászati vonatkozásai. A cikk eredetije az Evangélikus Élet 2005. febr. 13-i számában jelent meg, ez annak egy módosított utánközlése. [REZ.]

BARTHA Lajos: Rendhagyó megemlékezés Gyurka bácsiról. = Draco 29. 2005. jan-márc. 113-114. sz. pp. 1-3. Kulin György emlékezete. [SRG.]

DALOS Endre: Dr. Kulin György Bólyban. = Draco 29. 2005. jan-márc. 113-114. sz. p. 3. 1977. október 13-án. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 39. Taurus csillagkép. 2. rész. Triangulum csillagkép. = Draco 29. 2005. jan-márc. 113-114. sz. pp. 4-6. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Messier-katalógus égitestjei - ahogyan a korai észlelők látták 4. = Draco 29. 2005. jan-márc. 113-114. sz. pp. 6-9. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagászat évfordulói 2005-ben. = Draco 29. 2005. jan-márc. 113-114. sz. pp. 10-13. [SRG.]

ZAJÁCZ György: Kik látták a Vénusz-átvonulást 2004. június 8-án. = Draco 29. 2005. jan-márc. 113-114. sz. p. 13. Debreceni észlelések. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: (45300) Thewrewk kisbolygó. = Draco 29. 2005. jan-márc. 113-114. sz. p. 13. Ponori Thewrewk Aurél tiszteletére nevezték el. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Csillagpor a meteoritokban. = Draco 29. 2005. jan-márc. 113-114. sz. p. 14. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Sikeres leszállás a Szaturnusz Titán holdjára. = Draco 29. 2005. jan-márc. 113-114. sz. p. 14. [SRG.]

Észlelések, fotók, leírások, rajzok. = Draco 29. 2005. jan-márc. 113-114. sz. pp. 15-16. 2004. 11. 09-i sarki fényről Puskás Ferenc - Szarvas, Käsz László - Bóly.; 2005. 01. 21-i sarki-fény észlelés: Puskás Ferenc - Szarvas, Käsz László - Bóly, Dalos Endre - Paks.; Puskás Ferenc: A C/2004 Q2 (Macholz) üstökös Szarvason, Vigh Lajos - Pakson jan. 5-én. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: (G)asztronómiai tábor egy 50 cm-es távcső árnyékában. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 1. Hegyhátsál, 2005. június 14-19. [SRG.]

BOZSOKY János: Emlékek. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 1. Szentmártoni Bélával kapcsolatosan. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 40. Ursa Major csillagkép. = Draco 29. 2005. jan-márc. 113-114. sz. pp. 2-4. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Egy kisváros ünnepe, új napóra avatás. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 4. Kapuvári ekvatoriális napóra. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Gábor Dénes (1900-1979). = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 5. [SRG.]

BARTHA Lajos: A nagy összegező: Ptolemaiosz. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. pp. 6-8. [SRG.]

FARKAS Ernő: Az infravörös csillagokról. 1. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 8. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az Albireo és A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 9. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Csillagászati rejtvény. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 10. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Naprendszer keresztelő. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. pp. 1-6. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati kö(szö)nyvismertetés 278. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 11. Könyvismertetés: Dalos Endre - Hevesi Zoltán - Szentmártoni Béla: Az én világom. 4. A mély-ég objektumok. című kötetéről. [SRG.]

BOZSOKY János: Hazai távcsőépítés. Miért építsünk távcsövet? = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. pp. 12-13. [SRG.]

DALOS Endre: A 150/1500-as távcső. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 13. Vadász Pali bácsi távcsöve volt. [SRG.]

DALOS Endre: Paks nevű kráter a Marson. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 14. [SRG.]

Észlelések, fotók, leírások, rajzok. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 15. Puskás Ferenc fénygörbéi szabad szemes változókról.; Dalos Endre: Antares fedés 2005. ápr. 26/27-én. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászattörténeti előadás Pakson. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 15. Dömény Gábor előadása 2005. március 31-én. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Az én világom sorozat. = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. p. 16. [SRG.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Első rész.) = Draco 29. 2005. ápr-jún. 115-116. sz. melléklete pp. 1-12. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. Bevezetés 1. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Ütközés a Tempel-1 üstökössel. = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. p. 1. 2005. júl. 4-én. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 41. Virgo csillagkép. 1. rész. = Draco 30. 2005. ápr-szept. 113-114. sz. pp. 2-4. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Számítógép csillagászat. = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. p. 4. A SETI home programról. A Rádiótechnika 1999 decemberi számában megjelent cikk alapján. [SRG.]

BARTHA Lajos: A yang li madártól a spektroszkópiáig. = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. pp. 5-6. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Visszaemlékezés a magyar Hold-visszhang kísérletekre. = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. p. 6. [SRG.]

HORVÁTH Imre: Csillagkép névadó. = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. p. 6. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csoda-csillagok: Vénusz a nappali égen. = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. p. 7. [SRG.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Röntgen-kitörés az alfa Centaurin. = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. p. 7. [SRG.]

BARTHA Lajos: A magyarországi csillagászat 1000 éve a III. konferencia Tatán 2005-ben. = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. p. 8. 2005. augusztus 26-28. [SRG.]

BOZSOKY János: Hazai távcsőépítés. A távcső lelke. (2. rész.) = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. pp. 9-11. [SRG.]

DÖMÉNY Gábor: Szeniczey Géza paksi csillagvizsgálója. = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. pp. 11-12. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Úszómedence-parti változózás. = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. p. 13. Solt, Kali-major, 2005. augusztus 13-14. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: Kis kidolgozott változó megfigyelések: = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. p. 13. [SRG.]

Észlelések, fotók, leírások, rajzok. = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. pp. 14-15. Mőnich László: Az észlelési naplómból kiírok néhány gondolatot.; Hevesi Zoltán: Perseidák 2005. 08. 12/13.; Dalos Endre: A Királyi Csillagászok.; Horváth Imre: Ember tervez, időjárás végez. [SRG.]

MŐNICH László: Fekete-lyuk a Földön? = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. p. 16. [SRG.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Második rész.) = Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. melléklete pp. 13-24. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. Bevezetés 2. [KSZ.]

SZABADI Péter: Gyűrűs napfogyatkozás volt 2005. október 3-án. = Draco 30. 2005. okt-dec. 119-120. sz. p. 1., 7. [SRG.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Mély-ég objektum ismertetései. 42. Virgo csillagkép. 2. rész.; Vulpecula csillagkép. = Draco 30. 2005. ápr-szept. 113-114. sz. pp. 2-4. Fordította: Szentmártoni Béla. Közreadta: Hevesi Zoltán. [SRG.]

BARTHA Lajos: A yang li madártól a spektroszkópiáig. 2. = Draco 30. 2005. okt-dec. 119-120. sz. pp. 5-6. [SRG.]

DAE [DALOS Endre]: Észlelések. Az elmúlt időkben. = Draco 30. 2005. okt-dec. 119-120. sz. p. 6. [SRG.]

SZABADI Péter: Teljes napfogyatkozás lesz 2006. március 29-én. = Draco 30. 2005. okt-dec. 119-120. sz. p. 7. [SRG.]

SZABADI Péter: Ajándék másodperc 2005. szilveszter éjszakáján. = Draco 30. 2005. okt-dec. 119-120. sz. p. 8. [SRG.]

DALOS Endre - NÉMETH Csaba: A Draco 2001-2005 évi tartalomjegyzéke. = Draco 30. 2005. okt-dec. 119-120. sz. melléklete pp. 1-3. [SRG.]

DALOS Endre - NÉMETH Csaba: Akik a Draco újság cikkeit írták 1976-2005. = Draco 30. 2005. okt-dec. 119-120. sz. melléklete p. 4. [SRG.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Harmadik rész.) = Draco 30. 2005. okt-dec. 119-120. sz. melléklete pp. 25-36. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. 1-6. térképlapok. [KSZ.]

GRAF Rezső: Sajnovics János évfordulója. = Édes Anyanyelvünk 27. évf. 2005. febr. 1. sz. 5. p. Megemlékezés halálának 220. évfordulója alkalmából. [SRG.]

Jelenségnaptár októberre. = Égi Vadász 1. 2005. okt. 1. sz. p. 1. A hónap csillagászati eseményei. Meteorrajok. A Hold. A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Az "Égi Vadász" lap a 2005. októberi számával indult. Kezdeti alcíme - Erdélyi amatőrcsillagászok lapja - jelzi helyét és szerepét. 2006. februártól az Univerzum Csillagászati Egyesület lapja. Főszerkesztő: Barabás Szende. Szerkesztők: Szenkovits Annamária, Csukás Mátyás, Kaucsár Tamás. Szaklektor: Szenkovits Ferenc. Korrektor: Wieszt Krisztián. A lapot a REGIOSTAR SRL nyomda állította elő Székelyudvarhelyen. Havonta jelent meg. A 2006. június-augusztus-i 9-dik száma volt az, ami utolsóként megjelent. [KSZ.]

Kedves Égbolt Barátai! = Égi Vadász 1. 2005. okt. 1. sz. p. 2. Bevezető az Égi Vadász első számához. "E lap fő célja a hazai amatőrmozgalom felélesztése illetve kapcsolatok teremtése és fenntartása az erdélyi amatőrcsillagászok között." [KSZ.]

Mi is az Orion? = Égi Vadász 1. 2005. okt. 1. sz. p. 2. Az Égi Vadász, vagy más néven Orion, a téli égbolt egyik legismertebb csillagképe. [KSZ.]

Első erdélyi csillagásztábor, Zeteváralja. = Égi Vadász 1. 2005. okt. 1. sz. pp. 2-3. 2005. aug. 26-31-ig tartották. Szervezését Barabás Szende és Szenkovits Ferenc végezte. Támogatók: Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztálya, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Magyar Csillagászati Egyesület. A résztvevők száma 64 fő volt. [KSZ.]

Napfogyatkozás október 3-án! = Égi Vadász 1. 2005. okt. 1. sz. p. 3. Spanyolországban gyűrűs, Erdélyben részleges. [KSZ.]

Esti égbolt láthatósága. = Égi Vadász 1. 2005. okt. 1. sz. p. 4. 2005. okt. 15-én. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Jelenségnaptár novemberre. = Égi Vadász 1. 2005. nov. 2. sz. p. 1. A hónap csillagászati eseményei. meteorrajok. A Hold. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. [KSZ.]

BARABÁS Szende: Újjászerveződött a székelyudvarhelyi Univerzum Csillagászati Egyesület (UCSE)! = Égi Vadász 1. 2005. nov. 2. sz. p. 2. Az 1990-ben alakult egyesület újjászervezése érdekében 2005. szept. 23-án közgyűlést hívtak össze a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának dísztermében. Újjá választották a vezetőséget, meghatározták a székhelyet (Székelyudvarhely), a tagsági díjak mértékét és a jövőbeli teendőket. [KSZ.]

BARABÁS Szende: A hónap csillagászati eseménye: földközelben a Mars! = Égi Vadász 1. 2005. nov. 2. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

Október 3-ai napfogyatkozás beszámolói. = Égi Vadász 1. 2005. nov. 2. sz. pp. 4-6. Részletes beszámolók a 2005. okt. 3-i részleges napfogyatkozás észleléséről és bemutatásáról: Csíkszentmárton (Both István-Hunor), Csíkszereda (Bedő Anita, Molnár Zoltán), Kolozsvár (Szenkovits Annamária, Kaucsár Tamás), Gyergyószárhegy (Molnár Zoltán), Nagyszalonta (Csukás Mátyás), Székelyudvarhely (Kilyén Emil Barna). [KSZ.]

Csillagászat a magyar irodalomban. = Égi Vadász 1. 2005. nov. 2. sz. p. 6. Tóth Árpád: Kaszáscsillag című "csillagászati" verse. [KSZ.]

Egy kis csillagász humor. = Égi Vadász 1. 2005. nov. 2. sz. p. 6. [KSZ.]

Marsészlelő-lap. = Égi Vadász 1. 2005. nov. 2. sz. p. 7. [KSZ.]

Esti égbolt láthatósága. = Égi Vadász 1. 2005. nov. 2. sz. p. 8. 2005. nov. 20-án. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Jelenségnaptár decemberre. = Égi Vadász 1. 2005. dec. 3. sz. p. 1. A hónap csillagászati eseményei. meteorrajok. A Hold. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. [KSZ.]

Porvihar tombolt a Marson! = Égi Vadász 1. 2005. dec. 3. sz. p. 2. [KSZ.]

SZENKOVTS Annamária - BARABÁS Szende: Mars-észlelési élmények. = Égi Vadász 1. 2005. dec. 3. sz. pp. 2-3. A Mars figyelése 2005. novemberében Kolozsváron a Báthory István Elméleti Líceum udvaráról és az egyetemi csillagvizsgáló kupolájából. [KSZ.]

SZALMA Zsolt: A meteorok. = Égi Vadász 1. 2005. dec. 3. sz. pp. 3-4. A meteorok természete. Meteorrajok. A meteorok megfigyelése. [KSZ.]

250 évvel ezelőtt hagyta el Kolozsvárt Hell Miksa. = Égi Vadász 1. 2005. dec. 3. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

BARABÁS Szende: Csillagászati hírek röviden. = Égi Vadász 1. 2005. dec. 3. sz. pp. 5-6. Két új hold a Plútó körül.; Elindult a Venus Express.; Bolygókeletkezések barna törpék körül. [KSZ.]

Csillagászat a magyar irodalomban. = Égi Vadász 1. 2005. dec. 3. sz. p. 6. Remenyik Sándor: A csillagok üzennek című "csillagászati" verse. [KSZ.]

Egy kis csillagász humor. = Égi Vadász 1. 2005. dec. 3. sz. p. 6. [KSZ.]

A 88 csillagkép latin és magyar nevei. = Égi Vadász 1. 2005. dec. 3. sz. p. 7. [KSZ.]

Esti égbolt látványa. = Égi Vadász 1. 2005. dec. 3. sz. p. 8. 2005. dec. 19-én. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2005. január havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2005. 1. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. Machholz üstökös az esti égbolton. A Thyra kisbolygó 2005. január közepén elhalad az M 44 nyílthalmaztól délre. Machholz üstökös ephemerisei. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2005. február havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2005. 2. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. A Machholz üstökös az esti égbolton. A Skorpió szíve. Az Orion ködösségei. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2005. március havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2005. 3. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A Hold csillagfedései. C/2004 Q2 (Machholz) térkép. A Szaturnusz gyűrűrendszere. A Jupiter sávjaiban történő változások nyomom követése már kis távcsövekkel is lehetséges. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2005. április havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2005. 4. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. A Jupiter Nagy Vörös foltjának centrálmeridián átmenetei Világidőben. Nova Sagittarii 2005. A Machholz üstökös égi útja. A kiadvány alcímében - tévesen a február havi megnevezés szerepel. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2005. május havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2005. 5. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. A Jupiter Nagy Vörös foltjának centrál meridián átmenetei Világidőben. Közeledik a történelmi Tempel-1 üstökös. A (14) Irene kisbolygó földközelben. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2005. június havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2005. 6. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. A Jupiter Nagy Vörös foltjának centrál meridián átmenetei Világidőben. Közeledik a történelmi Tempel-1 üstökös. Iridium távközlési műholdak felfénylései. Keressük fel az NGC 6207 galaxist a Herkules csillagképben, az M 13 gömbhalmaz közelében. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2005. július havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2005. 7. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. A Jupiter Nagy Vörös foltjának centrál meridián átmenetei Világidőben. Észleld a Tempel-1 üstököst! A Plutó bolygó mozgása a Serpens csillagkép csillagai között. Iridium műholdak felfénylései. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2005. augusztus havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2005. 8. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. A Jupiter Nagy Vörös foltjának centrál meridián átmenetei Világidőben. Változócsillagok az "Északi korona" csillagképben. A Hold a Fiastyúk (M 45) mellett 2005. augusztus 26-án hajnalban. Vénusz - Jupiter együttállás 2005. augusztus vége - szeptember eleje. Perseidák 2005. Kettőscsillag ajánlat a nyárra. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] 2005. szeptember havi eseménynaptár, észlelési ajánlat. = Égi Kalendárium 2005. 9. sz. pp. [1-4.] A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jupiter Nagy Vörös foltjának centrál meridián átmenetei Világidőben. Közeledik a Mars! Új üstökös! C/2005 P3 (SWAN). Szaturnusz - Beehive halmaz. Uránusz - SAO 146230.; Az Égi Kalendárium utolsóként kiküldött száma ez, azaz a 2005. szeptemberi (9.) szám volt. Az októberi, novemberi, decemberi számok késve készültek el, ezért azokat nem sokszorosították és nem küldték el. A kiadvány nem folytatódott. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesületben betöltött szerepét a "A Csillagos Ég" folytatta 2006. januárjától, Mitre Zoltán szerkesztésében. [KSZ.]

Címképünk: A Berzsenyi Dániel Főiskola "Kövesligethy Radó" Oktató Csillagvizsgáló műszerét mutatja be az érdeklődő főiskolai hallgatók számára Dr. Péntek Kálmán főiskolai docens, a csillagvizsgáló vezetője. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. címlap. Foto: Czika László. [SRG.]

A jubileumi XXV. Csillagászati Hetek rendezvénysorozatáról. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. pp. 1-7., hátsó külső borító. 2004. okt. 15-én felavatták a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán az új csillagvizsgálót, amely a "Dr. Kövesligethy Radó Oktató Csillagvizsgáló" nevet kapta. [SRG.]

Egyesületünk Szombathelyi Helyi Csoportja Szombathely város csillagászati ismeretterjesztéséért. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. pp. 7-9. [SRG.]

Megalakult egyesületünk Répcelaki Helyi Csoportja. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. pp. 9-11. 2004. nov. 20-án. [SRG.]

Sikeres volt a GAE Szombathelyi Helyi Csoportjának első nyilvános rendezvénye. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. p. 11. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Ajándék távcső egyesületünknek a BD Főiskolától. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. p. 13. Egy 300/1430-as reflektor. [SRG.]

Kinevezés. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. p. 13. 2004. nov. 20-iki hatállyal Dr. Péntek Kálmánt kinevezték a BDF Kövesligethy Radó Oktató Csillagvizsgáló vezetőjévé. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagnévsora. 2004. december 31. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. pp. 14-15. 47 tag neve és címe. [SRG.]

NOSZEK Tamás: A 2004. október 28.-i teljes holdfogyatkozás megfigyelése a Kőszeg Városi Oktató és Bemutató Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Az első észlelések a főiskola új távcsövével. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. p. 19., címlap. 152/2378 mm-es akromatikus refraktor. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2004. október - november - december. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

VÉRTES Ernő: I. Magyar Mars Találkozó Budapesten. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. pp. 23-26. 2004. november 6. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Szkeptikus Konferencia Székesfehérváron. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

VÉRTES Ernő: II. Regionális Civil Partnerség fórum Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Távcsőavatás Ógyallán. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. pp. 30-32. 2004. december 9-én felavatták a 400/1700 mm-es Newton-távcsövet. [SRG.]

Csillagászati évfordulók 2005. első félévében. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. p. 33. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Kulin György (és az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló) emlékezetére. (1905-2005) = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

Programajánlat. 2004. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

A hátsó borítólapon: A legifjabb generáció képviselői - Péntek Kornélia és ifj. Szabó Antal, szombathelyi általános iskolai tanulók - tisztelegnek a Konkoly család ógyallai síremlékénél. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 1.(61.) sz. hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Címképünk: Dr. Kulin György csillagász, ... 1981. december 3-án, Szombathelyen ... = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. címlap. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

MATISZ Attila - VÉRTES Ernő: Jegyzőkönyv. Egyesületi élet. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. p. 1. A 2005. január 15-i közgyűlésről. [SRG.]

MATISZ Attila - VÉRTES Ernő - PÉNTEK Kálmán - SÁGI Ferenc: Jegyzőkönyv. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. pp. 2-22. A 2005. január 29-i közgyűlésről, az éves elszámolással. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2005. január 29.-i, 16. rendes évi, tisztújító közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. p. 23. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Bensőséges megemlékezés a száz éve született Dr. Kulin György csillagászra. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. pp. 24-27. Szombathely, 2005. január 29. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Látogatás és szakmai megbeszélés Ógyallán. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. pp. 27-29. 2005. február 14. [SRG.]

PÁLFFY István: Oktató és bemutató csillagvizsgáló létesül Répcelakon. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. p. 30. [SRG.]

BARÁTH Jánosné: Amatőrcsillagászati megfigyelések Kissomlyón, 2004 évben. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor: Műszerfejlesztések múltban és jelenben. (Újabb jelentős távcsőfejlesztés a Szendrői Magán-csillagvizsgálóban, Gencsapátiban). = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. pp. 33-38. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Kedves Barátaim! = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. pp. 38-41. Képek a Macholz üstökösről. [SRG.]

Egyesületi krónika 2005. január - február - március. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. pp. 42-44. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Száz éve született Kulin György. Emlékülés a TIT Budapesti Planetáriumban 2005. január 31. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. pp. 45-48. [SRG.]

BARTHA Lajos: Rendhagyó megemlékezés Gyurka Bácsiról. Száz éve született Dr. Kulin György. (Nagyszalonta, 1905. január 28. - Budapest, 1989. április 22.) = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. pp. 49-60. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Találkozásaim Dr. Kulin Györggyel. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. pp. 61-67. [SRG.]

Programajánlat 2005. április - május - június - július hónap. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. pp. 68-69. [SRG.]

A hátsó borítólapon: A Csillagászat Baráti Köre XIV. Országos Találkozója Szombathelyen, 1986. augusztus 21.-23. között a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 2.(62.) sz. hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Címképünk: A Répcelaki Helyi Csoport új megfigyelő és bemutató távcsöve... = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. címlap. Egy 152/1200-as Fraunhoffer refraktor. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Nagysikerű csillagászattörténeti előadás. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 1-3. [SRG.]

KARDOS Zsolt: Eredményesen zárult a 2004/2005. évi Szombathely Városi Csillagászati vetélkedő. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 2-4. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egy új napóra Kőszegen. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 4-5., 19. Funtek János és neje királyvölgyi üdülőjén lévő 2003-ban, Spanyolországban vásárolt mázas kerámia napóráról. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Új időszámítás kezdődött Répcelak város csillagászati ismeretterjesztésében. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 5-7., címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Civil kezdeményezés Szombathely fényszennyezettségének csökkentésére. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. p. 7. [SRG.]

NOSZEK Tamás: XXIX. Országos Általános Iskolai Fizikatanári Ankét és Eszközkiállítás. Kőszeg, 2005. június 27-30. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

Egyesületi krónika 2005. április - május - június. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 10-14. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Teljes-napfogyatkozás expedíció Törökországba, 2006. március 25.- április 1. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 15-16., 19. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egy "veterán" amatőrcsillagász tagtársunk - Szauer Ágoston. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Berzsenyi-emléknap a Főiskolán. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. p. 20. [SRG.]

VÉRTES Ernő: IV. Természet- Műszaki- és Gazdaságtudományok Alkalmazása Nemzetközi Konferencia a Berzsenyi Dániel Főiskolán. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

VÉRTES Ernő, ifj.: "A világűr lovagjai." c. kiállítás Celldömölkön a Kemenesaljai Művelődési Központban, Farkas Bertalan űrrepülésének 25. évfordulóján. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 23-26. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Bemutató- és Magán- csillagvizsgálók II. Országos Találkozója Budapesten. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 27-29. 2005. június 4-én. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. Csillagászati évfordulók 2005. második félévében. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. p. 30. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Emlék-morzsák Gauser Károlyról. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 31-35. [SRG.]

Programajánlat 2005. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Mitre Zoltán tagtársunk, a Berzsenyi Dániel Főiskola Kiváló Hallgatója, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia "Tudománytörténet és természeti értékeink" szekció kiemelt első helyezettje. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 3.(63.) sz. hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő: [SRG.]

Címképünk: Laguna-köd. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. címlap. Foto: Szendrői Gábor. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Fejlesztések a Kőszegi Oktató és Bemutató Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A zene és a csillagok kettős vonzásában ... (Bemutatjuk Németh Kornél tagtársunkat). = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 3-5., hátsó külső borító. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati ismeretterjesztés a velemi természetkutató, és kézműves táborokban. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

MATISZ Attila: Az ötödik Oszkói Asztro-piknik. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 8-10. [SRG.]

PÁLLFY István: Hírek, események egyesületünk Répcelaki Helyi Csoportjának életéből. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. p. 10. [SRG.]

KACZMARSKI Róbert: Egyesületi támogatás a személyi jövedelemadók 1%-ából. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. p. 11. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Felhívás a Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. p. 11. [SRG.]

Egyesületi krónika 2005. július - augusztus - szeptember. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

NOSZEK Tamás: A Perseida meteorraj megfigyelése Kőszegen. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 14-15. 2005. augusztus 8-13. [SRG.]

KIRÁLYNÉ V. Ildikó: Mérjük meg a Föld átmérőjét! = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Egy újabb "méretes" műszer a Vas megyei amatőrcsillagászati mozgalom szolgálatában. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. p. 19. Egy 20x90-es binokulár. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor: Amatőrcsillagászati hírek a gencsapáti-i Szendrői Magán-csillagvizsgálóból. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. p. 20., címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A Magyarországi csillagászat 1000 esztendeje. III. Csillagászattörténeti Konferencia. Tata. 2005. augusztus 26-28. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 21-28. [SRG.]

VÉRTES Ernő, ifj.: Napóravadászat külországokban. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

MITRE Zoltán: Mindentudás Egyeteme Prezentációs Díj Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 32-35. [SRG.]

MATISZ Attila: Prága csillagász szemmel. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

VÉRTES Ernő: "Napfogyatkozás 2006" Konferencia Székesfehérváron. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

BARTHA Lajos: 160 éve született FÉNYI GYULA - a Napkutatás magyar úttörője. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 41-56. [SRG.]

Programajánlat 2005. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. pp. 57-60., hátsó belső borító. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Németh Kornél - szombathelyi - tagtársunk - Nagysimonyi községben lévő megfigyelő helyén, a kedvenc 200/1000-es Newton reflektorával. = Egyesületi Híradó 16. 2005. 4.(64.) sz. hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Idegenek a Naprendszerben? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. jan. 7. 1. sz. pp. 3-5. Több mint négymilliárd évvel ezelőtt előfordulhatott kölcsönös anyagátadás Naprendszerünk és egy másik csillag között, amely viszonylag közel került hozzánk. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 60. 2005. jan. 7. 1. sz. p. 13. Az esti égen egy üstökös, hajnalban a bolygók szolgálnak szép látnivalóval. Csillagtérkép. [VEJ.]

Csillagok körüli porgyűrűk: formálódó bolygórendszerek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. jan. 7. 1. sz. p. 27. A Spitzer és a Hubble felvételei a Naphoz hasonló csillagok térségeiről. A Discovery News cikke nyomán. [VEJ.]

Indul az "üstökösfúró"! A tudomány új eredményei. Első kézből. Üstököskutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. jan. 14. 2. sz. p. 35. A Deep Impact üstökösszonda indítása a Tempel 1 üstökös magja felé. [VEJ.]

SZABADOS László: A csillagmaradvány nem nyugszik. Égi röntgengaléria. 6. = Élet és Tudomány 60. 2005. jan. 14. 2. sz. pp. 46-47. Az egykor nagytömegű csillagok pusztulásuk után is eseménydús életet élnek. Szoros kölcsönhatásban környezetükkel. [VEJ.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 60. 2005. jan. 14. 2. sz. p. 61. A rejtvény tárgya a Magyar Csillagászati Egyesület megjelentette Meteor csillagászati évkönyv. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A titkok holdjának kapujában. A gyűrűrendszer. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 60. 2005. jan. 21. 3. sz. pp. 80-82. A Szaturnusz gyűrűrendszere. [VEJ.]

A földiekhez hasonló felhők a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. jan. 21. 3. sz. p. 92. Az Opportunity legújabb felvételein látszó fátyolszerű képződmények a Mars égboltján. A CNN beszámolója alapján. [VEJ.]

Téridőhullám egy fekete lyuk körül. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 60. 2005. jan. 28. 4. sz. pp. 99-100. Az Einstein által megjósolt jelenségnek első bizonyítékait kezdik látni a kutatók. [VEJ.]

HORÁNYI Gábor: A csillagok zenéje. Beszélgetés Kolláth Zoltán csillagásszal. = Élet és Tudomány 60. 2005. jan. 28. 4. sz. pp. 102-104. Kolláth Zoltán: A csillagok belső hangjai címmel tartott előadást 2005. január 31-én, A Mindentudás Egyetemén. [VEJ.]

GESZTESI Albert: 1,2 milliárd kilométernyire. Leszállás a Titánon. = Élet és Tudomány 60. 2005. jan. 28. 4. sz. pp. 116-119. 2005. január 14-én szállt le a Titánra a Huygens-űrszonda. [VEJ.]

Lefényképezett exobolygó? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. jan. 28. 4. sz. p. 124. A VLT és a Hubble infravörös hullámhosszon végzett észleléseivel kétséget kizáróan meghatároztak egy ötszörös jupitertömegű bolygót. A 1207 nevű barna törpe körül kering. A New Scientist írása alapján. [VEJ.]

HORVÁTH András: Marsi szenzáció: "opportunity vasmeteorit". A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. febr. 4. 5. sz. p. 131. Az Opportunity "égből hullott" vas-nikkel-meteoritot talált a bolygó felszínén. Fotóillusztrációk. [VEJ.]

MIZSER Attila: Akinek sikerült lelőnie a csillagokat. Száz éve született Kulin György. = Élet és Tudomány 60. 2005. febr. 4. 5. sz. pp. 138-140. Életrajza, tudományos tevékenysége, ismeretterjesztő munkája. [VEJ.]

Bébicsillagok a szomszéd galaxisban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. febr. 4. 5. sz. p. 156. Az NGC 346 köd a Kis Magellán Felhőben legfeljebb 5 millió éves születőben lévő csillagokat azonosított a Hubble űrtávcső. A HubbleSite írása nyomán. [VEJ.]

Alábecsült tömegek. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. febr. 11. 6. sz. A NACO SDI adaptív optikás kamera pontos tömegmeghatározásai alapján át kell értelmezni a csillag - barna törpe - exobolygó fogalomkört. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 60. 2005. febr. 11. 6. sz. p. 179. Csillagtérkép, bolygók, jelenségek. A Méhkaptár csillaghalmaz képe. [VEJ.]

Fekete lyukak raja Tejútrendszerünk szívében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. febr. 11. 6. sz. pp. 186-187. A Sgr A óriási fekete lyuk közelében a Chandra most megtalálta a - már egy ideje feltételezett - kisebb fekete lyukak csoportját. A Space.com tudósítása nyomán. [VEJ.]

Megtalálták a hiányzó (barion)tömeg egy részét. A tudomány új eredményei. Első kézből. Röntgencsillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. febr. 18. 7. sz. pp. 195-196. A Chandra megvizsgálta a Markarian 421 kvazár térségét, és új, eddig még nem azonosított tömegformációra bukkant. Forrás: Nature 433, 465-466 [2005]. [VEJ.]

SZABADOS László: Csillagpárok a röntgenégbolton. Égi röntgengaléria 7. = Élet és Tudomány 60. 2005. febr. 18. 7. sz. pp. 212-213. A csillagok többsége két vagy több tagból álló rendszerben éli le az életét. Néhány érdekes pár bemutatása a Chandra által megvizsgáltak közül. [VEJ.]

A Világegyetem legsebesebb anyagcsóvái. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. febr. 18. 7. sz. p. 220. A VLBA olyan anyagcsóvákat figyelt meg - blazárból kiáramló jet - melynek sebessége eléri a fénysebesség 99,9 százalékát. A SPACE.com írása alapján. [VEJ.]

"Mininaprendszer" születik? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. febr. 25. 8. sz. pp. 228-229. A NASA Spitzer űrtávcsövének felfedezése: az OTS 44 jelű barna törpe körüli porkorongban egy a miénknél sokkal kisebb bolygórendszer van születőben. [VEJ.]

A legkisebb exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. febr. 25. 8. sz. p. 252. Az Arecibo rádiótávcső felfedezése: 1500 fényévnyire, a PSR B1257+12 pulzár körül kering egy kisméretű bolygó, tömege ötöde a Plútóénak. A BBC News cikke nyomán. [VEJ.]

Marshomok(ozó). A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 4. 9. sz. pp. 259-260. A Mars homokja okozhat meglepetést a majdani mars-utazóknak, mert a szemcsés anyagok fizikáját még itt a Földön sem ismerjük eléggé. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 4. 9. sz. p. 265. A tavaszi égbolt csillagtérképe. Korai Húsvét. Bolygók, jelenségek. A lapult Regulus és a Nap. [VEJ.]

KÁLMÁN Béla. A napciklus búcsújátéka. Egy kozmikus vészhelyzet krónikája. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 4. 9. sz. pp. 272-274. A Nap aktív állapota 2005. január 10-21-ig. [VEJ.]

Fagyott tenger a felszín alatt? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomámy 60. 2005. márc. 11. 10. sz. pp. 291-292. A Mars Express szonda nagyfelbontású felvételeinek tanúsága szerint az Elysium fennsíkon nagykiterjedésű felszín alatti jégréteg található. [VEJ.]

A magnetár titkainak feltárása. A tudomány új eredményei. Első kézből. Röntgencsillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 11. 10. sz. pp. 292-293. Mágneses terük ezerbilliószor erősebb a földinél. A VLA és más földi műszerek észlelte kitöréseik új adatokkal szolgálhatnak az ilyen csillagokról és a gammakitörésekről. [VEJ.]

BÁNSÁGI Éva: Nagy elmék összecsapása. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 11. 10. sz. p. 311. Könyvismertetés Roger Penrose: A nagy, a kicsi és az emberi elme (Akkord Kiadó, Budapest, 2003.) című könyvéről. [VEJ.]

Gyémántbolygók? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 11. 10. sz. pp. 314-315. Naprendszerünk bolygói szilikátbolygók, fő alkotóelemeik szilícium-oxigén vegyületek. Az exobolygók lehetnek szénalapúak, miként a szenes kondritok. A Space.com írása nyomán. [VEJ.]

A legfiatalabb galaxishalmaz. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 18. 11. sz. p. 323. Az XMMU J2235.3-2557 jelű galaxishalmaz, melyet a VLT és az XMM-Newton összesített adataiból határoztak meg. [VEJ.]

Minicsillag. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 18. 11. sz. pp. 323-324. Exobolygókutatás közben kiderült, hogy az OGLE-TR-122-nek a kísérője egy minicsillag, melynek tömege alig haladja meg a Jupiterét. [VEJ.]

VANYÓ József: A Világegyetem anyagának eredete. Beszélgetés Fodor Zoltán részecskefizikussal. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 18. 11. sz. pp. 326-328. Kozmikus diffúz gammasugárzás. Nagy energiájú ütközésben keletkezett részecskék. Hol az antianyag? [A szerző neve tévesen: Vanyó Zoltánként nyomtatva.] [VEJ.]

KÁLMÁN Béla: A Nap "mikroszkóp" alatt. Csúcstechnológiás felvételek. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 18. 11. sz. pp. 340-342. A légköri turbulencia kivédése. Granulációk és napfoltok. Korszerű technikával kombinált "hagyományos" távcsövek. [VEJ.]

Újfajta égi rádióforrás? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 18. 11. sz. pp. 346-347. A GCRT J1745-3009 jelű, még ismeretlen objektum, a rádiócsillagászat új célpontja. A CNN híre alapján. [VEJ.]

Mesterséges fényjáték az égen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 18. 11. sz. p. 348. A HAARP kutatói rádióhullámokkal mesterséges északi fényt hoztak létre. A kísérlet segít pontosabban megérteni a jelenség természetét. A New Scientist írása nyomán. [VEJ.]

Az első "láthatatlan" sötét galaxis. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 25. 12. sz. pp. 356-357. "...Az úgynevezett sötét galaxisok létezését már régóta feltételezik, ezek nagy mennyiségű anyagtömeget tartalmaznak, de nincsenek bennük csillagok. A fénytávcsövek előtt rejtve maradnak, és csak rádiótávcsövekkel van esély a megtalálásukra. A most bejelentett sötét galaxist először a Manchester Egyetem Lovell Távcsöve (Cheshire) fedezte fel, majd az eredményt a Puerto Rico-i Arecibo rádiótávcső is megerősítette. Az ilyen galaxisokat alkotó "sötét anyag" természetéről egyelőre nagyon keveset lehet tudni. [...] A VIRGOH121 az eddigi megfigyelések szerint egy viszonylag homogén eloszlású, körbeforgó lapos anyagkorong lehet. ..." [HAI.]

Ami keveset a Plútóról tudunk... 1955. március 23. = Élet és Tudomány 60. 2005. márc. 25. 12. sz. p. 367. "Sokan úgy vélik, hogy a Naprendszernek nincs vége a Plútónál, hiszen a legközelebbi csillagig a Nap - Plútó távolságot még 6250-szer lehetne felmérni. Lehetséges, hogy a közbeeső óriási térség nem teljesen üres, hanem a tízedik, tizenegyedik stb. bolygó vándorol ezen a rideg vidéken, ahonnan már a Nap sem látszik sokkal fényesebbnek, mint a csillagok. Ezek felfedezése az eddig bevált módszerekkel azonban reménytelen, mert gyenge fényük és lassú mozgásuk miatt szinte megfigyelhetetlenek. Egyes csillagászok ezért a Naprendszer állandóan visszatérő üstököseit hívták segítségül, melyek vándorlásuk során esetleg még a Plútón is túljutnak. A legtöbb üstökös ugyanis hosszan elnyúlt pályán mozog, vagyis miután közvetlen közelből kerülte a Napot, nagy sebességgel kifelé kezd rohanni a Naprendszerből.
Kiszámítható, hogy többnyire ott fordul újra vissza felénk, ahol egy közeli nagybolygó vonzása erre kényszeríti. Így a Jupiter 52, a Szaturnusz 6, a Neptunusz 8 üstököst "fog meg" és térít vissza a Nap felé. Schütte azonban megállapította, hogy 8 más üstökös fordulópontja viszont kb. 12 milliárd km-re, vagyis mintegy kétszeres Plútó-távolságra helyezkedik el. Itt mozogna tehát a feltételezett "Transzplútó", mely vonzóerejével visszafordulásra kényszeríti ezt a 8 üstököst." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Óriásbolygók inkubátorai. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 1. 13. sz. pp. 387-388. "A bolygók kialakulását modellező számítógépes szimulációs vizsgálatokban egy új bolygókeletkezési elmélet körvonalai bontakoznak ki. Eszerint a bolygók a fiatal csillag körül turbulensen örvénylő gáz- és porkorongban létrejövő stabil gyűrűkben keletkezhettek. Ezekben a "védett övezetekben" az óriásbolygók kialakulása viszonylag gyorsan mehetett végbe." Az új elképzelés a bolygókeletkezési elméletek két leginkább elfogadott korábbi változatát ötvözi" - összegezte az eredményt Richard Durisen, az Indianai Egyetem (Bloomington) csillagászprofesszora, a számítógépes modellezéssel kutató csoport vezetője. ..." [HAI.]

Asztronómia vagy gasztronómia?, 1980. március 28. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 1. 13. sz. p. 397. "Az angol rádiócsillagászok lázadoznak: a mikrohullámú konyhai sütők zavarják méréseiket A társadalomnak - mondják választania kell a mikrohullámú konyhai tűzhelyek és a rádiócsillagászat között! Különösen a nagy teljesítményű rádiótávcsövéről híres Jodrell Bank-i csillagvizsgáló munkáját zavarják erősen e tűzhelyek. Ezeknek - előírásszerűen - az 1 és 6 gigahertz közötti frekvenciasávon kell működniük, négyzetcentiméterenként 10 milliwattnál kisebb teljesítménnyel. De kiderült, hogy más hullámokat is kisugároznak, s azok csakugyan zavarják a rádiócsillagászok érzékeny mérőkészülékeit. Becslés szerint Nagy-Britanniában 280 ezernél is több mikrohullámú sütő van a háztartásokban." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 1. 13. sz. p. 402. [KSZ.]

A Cassini légkört talált az Enceladuson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 1. 13. sz. pp. 410-411. "Cassini-űrszonda viszonylag sűrű és kiterjedt légkört talált a Szaturnusz Enceladus nevű holdja körül - jelentette be a NASA sajtótájékoztatóján Michele Dougherty, a Cassini magnetométerének eredményeit feldolgozó kutatócsoport vezetője, a londoni Imperial College professzora. ..." A Discovery News nyomán. [HAI.]

A német Nebra-korong is hamisítvány. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 1. 13. sz. p. 412. A DPA híre alapján. Peter Schauer szerint csak 200-300 éve készült. Mások, a korát továbbra is több évezredesnek tartják. [KSZ.]

Exobolygók (infra)lencsevégen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 8. 14. sz. pp. 442. A NASA Spitzer űrtávcsöve új korszakot nyithat az exobolygók felderítésében. Közvetlen megfigyelés. A Spitzer Space Telescope cikke alapján. [VEJ.]

TÖRÖK József: Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 15. 15. sz. p. 450., 462. "...II. János Pált e megnyilatkozásában az motiválhatta, hogy a Galilei előtt egy évszázaddal élt Kopernikusz művét - De revolutionibus orbium coelestium - 1543-ban a lengyel egyháziak nem ítélték el. II. János Pál pedig másfél évtizeddel ennek előtte, még mint a Krakkói Jagelló Egyetem diákja, álnéven verset írt Kopernikuszhoz. II. János Pál 1981-ben egy Interdiszciplináris Bizottságot hozott létre a Galilei-perek újbóli kivizsgálására, és ennek végeredményét 1992-ben a Tudományos Pápai Akadémia plenáris ülésén ki is hirdették: Galilei elítélésében a pápának nem volt része, hanem az egyik kongregáció hivatalnoka hozta meg azt a káros döntést, amely az egyház és a tudomány kapcsolatát negatívan befolyásolta. Ezzel Galilei számára a pápa igazságot szolgáltatott. ..." [HAI.]

Kitaszított csillag. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 22. 16. sz. p. 483. Galaxisunk központi térségéből 2 millió kilométeres óránkénti sebességgel száguld egy csillag kifelé. A nagy fekete lyuk repíthette el úgy, mint egy parittya. A Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics írása nyomán. [VEJ.]

KOVÁCS Tibor: Tudós históriák. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 22. 16. sz. p. 489. Könyvismertetés John Gribbin: A tudomány története (Akkord Kiadó, 2004. 583 oldal) könyvéről. [VEJ.]

A tudomány világa: Űrszondák indulnak a Naprendszer "sarkvidékeire", 1980. április 18. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 22. 16. sz. p. 503. "Az eredeti tervek szerint az űrrepülőgépnek már 1982-ben két Galileo űrszondát kellene útnak indítania a Jupiter felé. (Az űrrepülőgép első útjának újabb elhalasztása miatt a Galileo űrszondák startját már 1984-re tolták el. - A szerk.) Ezt követnék, tizenhárom hónappal később, a Nap "sarkkutatói". A tervek szerint a szondák 1984-ben érnék el a Jupitert, ott irányt változtatnának, s 1986-1987-ben érkeznének el céljukhoz, a Nap fölé, illetőleg alá. A Jupiterrel való "ütközés" pontosságától függ, hogy az űrszondák milyen messzire lesznek képesek eljutni az ekliptika fölé és alá. ..." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Indulásra kész a Discovery. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 22. 16. sz. pp. 506-507. "Több mint két évvel a Columbia űrrepülőgép tragédiája és az azt követően elrendelt repülési tilalom után a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpont rakétakilövő-állását ismét egy felbocsátásra váró űrsikló foglalja el: a Discoveryt április elején szállították át a floridai bázisra. Május közepén a Visszatérés a Repüléshez (Return to Flight) program keretében újraindulnak az űrsikló repülések: a Discovery elstartol a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé. Az erre alkalmas indítási ablak május 15. és június 3. között nyílik meg. Az STS-114 misszió parancsnoka a 48 éves Eileen Collins veterán űrhajós lesz, aki már háromszor járt az űrben, és az első női parancsnok az űrrepülőgép-programban. ..." [HAI.]

"Kozmikus csengettyűhangok" a mai Világegyetemben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 29. 17. sz. p. 515. Az ősrobbanás utáni terjeszkedés hanghullámokat hozott létre, melyek a későbbi anyagsűrűsödések előidézői lehettek, s ily módon nyomaik ma is megvannak. [VEJ.]

SZABADOS László: Galaxisok nyugalmi állapotban. Égi röngtgengaléria. 8. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 29. 17. sz. pp. 534-535. A szupernóva-robbanások során szétszóródott anyagtömegek és lökéshullámok hatása a leendő csillaggenerációk kialakulására. [VEJ.]

Felfalta csillagpárját. A tudomány világa. Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 29. 17. sz. p. 539. Az EF Eridanus páros. A fehér törpe folyamatosan elszívta párja anyagát, míg annak működése leállt, s ma már nem hasonlít egyetlen csillagtípusra sem. Az NSF írása nyomán. [VEJ.]

Gamma-sugarak okozhatták az egyik nagy kihalást. Röviden. = Élet és Tudomány 60. 2005. ápr. 29. 17. sz. p. 539. Összefüggés egy 450 millió évvel ezelőtti földi katasztrófa és egy csillag felrobbanása között. [VEJ.]

"Tökéletes" folyadék volt az "ősleves"? Részecskefizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. máj. 6. 18. sz. pp. 548-549. "A Brookhaven Nemzeti Laboratórium (BNL) Relativisztikus Nehézion-Ütköztetője (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) mellett lévő négy detektornál dolgozó kutatók az első három év (2000-2003) kísérleti adatainak feldolgozása után - az Amerikai Fizikai Társulat tampai (Florida) közgyűlésén - nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be a szakmai körökben már régóta izgalommal várt eredményt: a kísérletekben sikerült az anyag extrém forró és sűrű halmazállapotát, az úgynevezett kvark-gluon plazmát előállítani. [...]
A kozmológia standard modellje szerint az anyag ma ismert állapotainak ez a rendkívül forró és sűrű előfutára (a mostani eredmények tükrében akár ráérzésnek is nevezhetnénk, hogy ezt már évtizedekkel ezelőtt "ősleves"-nek nevezték) valamikor a Nagy Bumm (Ősrobbanás) után néhány milliomod másodperccel jelent meg, ám ezt a feltételezést még eddig nem sikerült kísérletileg igazolni. ..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 60. 2005. máj. 6. 18. sz. p. 559. A Tavaszi égbolt csillagtérképe. Bolygók, jelenségek. Napunk és néhány csillag méretaránya. [VEJ.]

Őscsillag - kérdőjelekkel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. máj. 6. 18. sz. p. 570. A HE1327-2326 jelű csillag anyagösszetétele arra utal, hogy 15 perccel az ősrobbanás után keletkezett, de sok még a tisztázandó részlet. A BBC News cikke nyomán. [VEJ.]

HORVÁTH András: Minitornádók a Marson. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. máj. 13. 19. sz. p. 579. "A NASA mintegy másfél évvel meghosszabbította a Spirit és az Opportunity kutatási programját, s ezt a Spirit máris egy újabb szenzációval "szolgálta meg". Elkészítette az első helyszíni felvétel-sorozatokat a minitornádókról, a dust devil-ekről (magyarul porördögöknek is szokták nevezni ezt a jelenséget). A minitornádókat a Mars Global Surveyor marsszonda keringése során készített felvételein már régen felfedezték. A Spint leszállóhelyéről tavaly júliusban (1. kép) és decemberben (2. kép) készült MGS-képek részletein a kanyargós, szürke sávok a minitornádók útját mutatják. Ha a két képet összehasonlítjuk, akkor látható, hogy mennyire különbözik négy és fél hónap múltán ezeknek a kis porciklonoknak a felszíni nyoma. ..." [HAI.]

Mekkorának születhetnek a csillagok. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. máj. 13. 19. sz. pp. 580-581. "...miközben az újszülött csecsemő súlya az átlagos értéktől alig tér el, addig a csillagok tömege jóval tágabb határok - a Nap tömegének legfeljebb tizede és több mint százszorosa - között változhat. Ez utóbbi érték eddig meglehetősen bizonytalan volt, ám most, mint azt a Nature-ben megjelent cikk állítja, a csillagászoknak sikerült olyan felső korlátot találni, amelynél nem lehet nagyobb egy születő csillag tömege. A megállapítás azon a felmérésen alapul, amelyet csillagászok a NASA Hubble űrtávcsövével végeztek a Tejútrendszer legsűrűbbnek ismert csillaghalmazában, a több mint tízezer Nap tömegét magába foglaló Arches (Ívek) halmazban, és azt találták, hogy benne nincs olyan csillag, amelynek tömege meghaladná a 150 naptömeget. ..." [HAI.]

Csillagszelek párbaja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. máj. 13. 19. sz. p. 604. "Csillagászok a nagyon hosszú bázisvonalú (rádiótávcső) csoport (VLBA) távcsöveivel egy viharos tartomány mozgását követték nyomon, amelyben egy kettőscsillag két óriáscsillagának erőteljesen áramló csillagszelei ütköznek egymással. A vizsgálatok kiértékelése új információkat ad a bináris csillagainak mozgásáról és egyéb fizikai tulajdonságairól. A WR 140 nevű bináris rendszer mindkét csillaga a Napnál jóval nagyobb, egyikük tömege húszszorosa, a másiké mintegy ötvenszerese. ..." NRAO News. [HAI.]

A holdi vízkutatás kilátásai. Holdkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. máj. 20. 20. sz. pp. 611-612. "...Egy hosszabb tartózkodásra alkalmas holdbázis létrehozásának egyik legfontosabb feltétele a vízhez való hozzájutás lehetősége. A "holdtelepeseknek" erre nemcsak az alapvető létszükségleteik kielégítéséhez és a növénytermesztéshez van szükségük. A vizet elbontva oxigénhez és hidrogénhez (rakétahajtóanyag: oxigén + hidrogén) juthatnak. Egy, a bázist övező "vízburok" pedig sugárzástól védhet, a víz hatékonyan nyeli el a napkitörések és a kozmikus sugárzás részecskéit. [...] a tervek szerint 2008-ban felbocsátandó Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) tudományos műszerei minden korábbinál több adatot szolgáltatnak majd kísérőnkről. Mint azt a misszió egyik tervezője, Gordon Chin (NASA Goddard Space Flight Center) elmondta, az LRO egyik legfontosabb feladata a víz nyomainak felkutatása lesz.
Például a szonda fedélzetén elhelyezett Lyman-Alpha Mapping Project (LAMP) berendezéssel megpróbálnak betekinteni a Hold sarkvidéki krátereinek árnyékos mélyére. A belőle visszaverődő csillagfényt elemezve az adatokból fény derülhet a kráter mélyén lévő anyag összetételére. ..." [HAI.]

Befogott üstökös lehet a Phoebe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. máj. 20. 20. sz. p. 636. "A Szaturnusz kráterekkel erősen tarkított felszínű kis holdja, a Phoebe eredetileg üstökös lehetett, amelyet a bolygó gravitációja csak később láncolt magához. A Cassini-űrszonda adatai legalábbis erősen azt sugallják, hogy a hold a Naprendszer egy külsőbb tartományából, az üstökösök gyűjtőhelyeként ismert Kuiper-övezetből érkezett a gyűrűs bolygóhoz. Mint a Nature-ben nemrég két cikk is beszámolt róla, erre utal egyrészt a holdnak a Szaturnusz többi kísérőjétől erősen eltérő kémiai összetétele, másrészt velük ellentétes keringési iránya. ..." BBC News. [HAI.]

A Marson van az eltűnt szonda. Röviden. = Élet és Tudomány 60. 2005. máj. 20. 20. sz. p. 636. "Több mint öt éve tűnt el a Mars Polar Lander a Mars déli sarkvidékén, most a Global Surveyor által készített egyik felvételen felfedezték az űrszonda roncsait, amelynek 1999. december 3-án kellett volna leszállnia a vörös bolygóra, de röviddel a talajtérés előtt megszakadt vele a kapcsolat. A NASA úgy véli, hogy az egyik hajtómű állt le, és az űrszonda 40 méteres magasságból lezuhant. A szonda párja, a Mars Climate Orbiter a bolygó körüli pályájára való belépése előtt elégett." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

HORVÁTH András: Veszélyben az Opportunity: porba süllyedt a marsautó. Marskutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. máj. 27. 21. sz. pp. 644-645. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. Enceladus, Japetus. = Élet és Tudomány 60. 2005. máj. 27. 21. sz. pp. 650-652. [KSZ.]

Űrgenetikai kísérletek, 1980. május 30. = Élet és Tudomány 60. 2005. jún. 3. 22. sz. p. 691. "Szaljut-6 fedélzetén szovjet-francia közös biológiai kísérletre is sor került. A Citosz-program során papucsállatkák és Proteus baktériumok sejtosztódását vizsgálták. E szervezeteket kétrétegű polietilén burokkal körülvett edényekben helyezték el. [...] A négynapos kísérlet során az űrhajósok 12 óránként fixáltak meghatározott számú edénykét, s a bennük levő mikroszervezetek földi vizsgálata feltárta, hogy a Chlirollától eltérően a papucsállatkák és a Proteus baktériumok gyorsabban osztódtak az űrállomáson, mint a földi laboratóriumban." Visszatekintő részlet a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

NASA-felhívás. Röviden. = Élet és Tudomány 60. 2005. jún. 3. 22. sz. p. 699. "Az űrkutatás fellegvára eddig is támogatta a földön kívüli világok betelepítését segítő technológiák kutatását, fejlesztését. A legújabb pályázatán indulóknak az a feladata, hogy holdporból oxigént termelő berendezést tervezzenek. A tömegében és energiafelhasználásában korlátozott méretű készüléknek a kísérletben a holdkőzetet helyettesítő vulkáni hamuból kell oxigént kivonnia, A szakértők szerint ez nagy valószínűséggel nem hevítés útján fog sikerülni. A három év múlva záruló verseny győztesére negyedmillió dollár vár." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A kozmikus sugárzás rádióvillámokat kelt. Rádiócsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. jún. 10. 23. sz. pp. 708-709. "Az új, még épülő európai rádiótávcső-rendszer, a LOFAR egyik kísérleti egysége, a LOPES segítségével a Max Planck Társaság és a Helmholtz Társulat asztrofizikusainak egy csoportja eddig sosem észlelt fényességű, rendkívül rövid ideig tartó rádiókitöréseket észlelt az égbolton. Mint arról a kutatók a Nature-ben beszámoltak, a rádiókitörések fényessége ezerszerese volt a Napénak, a jelenség lefolyása pedig mintegy milliószor gyorsabb, mint a szokásos fényvillámoké. E rövidke pillanatokra az elektromágneses spektrum rádiótartományát e "rádióvillámok" uralták, amelyek kiterjedése a Hold látszó méretének akár a kétszeresét is elérhette. A megfigyelésekből az is egyértelműen kiderült, hogy a jelenséget a világűrből érkező kozmikus sugárzás legenergikusabb részecskéi hozzák létre a földi légkörben. ..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 60. 2005. jún. 10. 23. sz. p. 719. [KSZ.]

A Voyager-1 Naprendszerünk határzónájába ért. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. jún. 10. 23. sz. pp. 730-731. "NASA bejelentése szerint a csaknem 30 éve útnak indított Voyager-1 űrszonda tavaly december közepén, a Naptól 95 csillagászati egységnyi (mintegy 14 milliárd kilométeres) távolságban elérte azt az átmeneti tartományt, ahol a napszél kezd belevegyülni a csillagközi térbe. Ezért a másodpercenként 400-750 kilométeres sebességgel haladó napszél jelentősen lelassul, sebessége a szuperszonikus tartományból a szubszonikusba lép át: az átmenetet lökéshullám megjelenése kíséri. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

Galaxisok és kvazárok szuperszámítógépben. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. jún. 17. 24. sz. pp. 739-741. "Egy, a Max Planck Asztrofizikai Intézet kutatói által vezetett nemzetközi asztrofizikus csoport elméleti modell alapján a világ eddigi legnagyobb számítógépes szimulációját futtatta le a galaxisok és a szupernagytömegű fekete lyukak kialakulásáról és fejlődéséről. Az eredmény hátterében az az elképzelés áll, hogy a megfigyelt galaxiseloszlások kialakulása elméletileg a gravitáció newtoni törvényeinek segítségével modellezhető. [...] A fentebb említett német, brit, kanadai és egyesült államokbeli kutatókból álló Virgo konzorcium is ehhez hasonló számítást végzett, és nemrég hozta nyilvánosságra a Világegyetem nagyléptékű szerkezetének fejlődésére vonatkozó szimuláció első eredményeit.
A Millenniumi Futtatás elnevezésű programban a Világegyetem egy 2 milliárd fényév élhosszúságú kockájában több mint 10 milliárd részecske mozgását nyomon követve (!) vizsgálták az anyag eloszlásának változását. A program több mint egy hónapig futott a Max Planck Társaság garchingi Szuperszámítógép Centrumának központi számítógépén. ..." [HAI.]

Kozmikus nagyítóval felfedezett távoli bolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. jún. 17. 24. sz. pp. 762-763. "Gravitációs mikrolencsehatással bukkantak nyomára egy új, Naprendszeren kívüli bolygónak, amely a második így felfedezett exobolygó. A Naphoz hasonló csillag körül keringő bolygó tömege mintegy háromszorosa a Jupiterének. "A mostani felfedezés reményeink szerint csupán a jéghegy csúcsa - mondta Scott Gaudi, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa. ..." [HAI.]

(Mars)szondatársak lencsevégen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. jún. 17. 24. sz. pp. 762-763. "Az űrkutatás történetében most első ízben fordult elő, hogy egy idegen bolygó körül keringő szonda lencsevégre kapta magához hasonló társait. A NASA nemrég nyilvánosságra hozta azokat a felvételeket, amelyeket a NASA Mars Global Surveyor szondája a szintén NASA Mars Odysseyről és az európai (ESA) Mars Expressről készített. ..." [HAI.]

HORVÁTH András: Szferuláktól a porcsapdáig. Egy év a Marson. = Élet és Tudomány 60. 2005. jún. 17. 24. sz. pp. 744-747. Az Opportunity marsi robotautó egy éves tevékenysége. [KSZ.]

Meghökkentő ultraibolya fényjáték az égbolton. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. jún. 24. 25. sz. p. 771. "A NASA Galaxy Evolution Explorer ultraibolya űrtávcsövének megfigyeléseit feldolgozó csillagászok számára 2004. április 24. eleinte ugyanolyan napnak tűnt, mint a többi. Aztán a közeli, GJ 3685A jelű csillag váratlanul mintegy tízezerszeresére fényesedett, és a műhold detektorai csaknem "túlcsordultak". Az izgalom elültével a kutatók megállapították, hogy egy gigantikus csillagkitörést, flert észleltek, amelynek intenzitása azonban mintegy milliószorosa volt a Napnál megszokottaknak. ..." [HAI.]

"Pille" az űrkabinban - az új magyar dózismérő, 1980. június 20. = Élet és Tudomány 60. 2005. jún. 24. 25. sz. p. 782. "A magyar űrhajós dozimetriai kísérlete két részből állt, az Integrál- és a Pille-kísérletből. Az Integrál-kísérletben - az eddigi sugárzásmérésekhez hasonlóan - a termolumineszcens dózismérőket az űrhajós földre érkezése után kell kiértékelni. [...] Ebben az Integrál elnevezésű dózismérési programban az Interkozmosz-együttműködés keretében több országgal együtt 1979 óta mi is folyamatosan részt veszünk. Minden résztvevő ország - a Szovjetunió, az NDK, Bulgária, Románia, Magyarország - egy úgynevezett Integrál-tartóban helyezte el a dózismérőjét, s ebből nyolcat a Progressz űrhajóval az űrállomásra juttattak. A két látogató űrhajós a Földre érkezéskor magával hozott négy darab ilyen dózismérő tartót, s ezek adatait a Földön mindig a résztvevő országok szakemberei értékelik ki. ..." Visszatekintő részlet a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

2007-ben indulhat a Phoenix. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. jún. 24. 25. sz. pp. 794-795. "NASA Phoenix missziója meg kapta a zöld jelzést: 2007 augusztusában indulhat a szonda, amely a Mars északi sarkvidékén leszálló, elsősorban víz(jég)- és életnyomok után kutató robotot viszi magával. ..." [HAI.]

New Horizons: irány a Plútó! Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 1. 26. sz. pp. 804-805., címlapkép. "A Naprendszer legtávolabbi bolygója, a Plútó felé indítandó első űrszonda jövendő missziójának fontos lépését tette meg, amikor tervezése és megépítése színhelyéről, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai LaboratóriumábÓl (APL) átszállították a NASA Goddard Űrrepülési Központjába, hogy ott elvégezzék rajta a következő, a felbocsátást megelőző tesztsorozatot. A tervek szerint 2006 januárjában indítandó, zongora méretű New Horizons (Új Látóhatár) szondán a mérnökök nem sokkal ezelőtt már elvégezték a szerkezeti integritást ellenőrző próbákat az APL vibrációs teszt laboratóriumának nagy rázóasztalán. ..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 1. 26. sz. p. 809. [KSZ.]

Magmaóceánok az ős-kisbolygókon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 1. 26. sz. p. 828. "Két brit kutató, Richard Greenwood és Ian Franchi a Nature-ben megelent cikkükben arról számolnak be, milyen szerepet játszhattak a kisbolygók a Föld 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásában, a Föld anyagának összetételében. [...] A kutatók két kisbolygóból az 530 kilométer átmérőjű Vestából és egy névtelen aszteroidából - több mint 4 milliárd éve kiszakadt meteoritminták izotópösszetételét vizsgálva megállapították: bennük az oxigénizotópok olyan részarányban találhatók, ami arra utal, hogy mindkettő 50 százaléknál nagyobb mértékben megolvadt, s ennek eredményeként bennük is a nehezebb és könnyebb elemek réteges elrendeződése alakult ki. ..." A Scientific American nyomán. [HAI.]

A "legföldszerűbb" exobolygó. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 8. 27. sz. pp. 835-836. "Egy amerikai csillagászcsoport felfedezte az eddig ismert legkisebb Naprendszeren kívüli bolygót. Az égitest tömege az első becslések szennt hét és félszerese (de legkevesebb 5,9-szerese), átmérője mintegy kétszerese a Földének Ez az első Földhöz hasonló kőzetbolygó, amelyet egy másik csillag körül találtak.[...] A most felfedezett "szuper Föld" a tőlünk 15 fényévre, a Vízöntő (Aquarius) csillagképben látható Gliese 876 csillag körül kering: a rendszerben korábban már két nagyobb, Jupiter-méretű bolygót is felfedeztek. Az új bolygó keringési ideje mindössze 1,94 nap, ami azt jelenti, hogy anyacsillagához nagyon közeli pályán (tőle 0,021 csillagászati egységnyire) mozog (a 0,21 csillagászati egység körülbelül 3,2 millió kilométer, ez mintegy tizede a Merkúr pályasugarának), ezért felszíni hőmérséklete elérheti a 200-400 Celsius-fokot. ..." [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: A Titán "Csigája" vulkán? = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 8. 27. sz. pp. 836-837. [KSZ.]

A tudomány világa. A Nap merevítette űrszerkezet, 1980. július 4. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 8. 27. sz. p. 851. "A Hughes Aircraft mérnökei a természettől ellesett ötlet alapján olyan könnyű, mégis merev anyag után kutattak, amely alkalmas az űrbe telepített szerkezetek felépítésére. Végül egy olyan poliészterrel átitatott üvegszál hálót hoztak létre, amely az ultraibolya sugárzás hatására megszilárdul. Az alapállapotában laza, nyúlós anyag igen kicsiny térfogatú, de a világűrben felduzzad, s a Nap hatására megszilárdul, hasonlóan ahhoz, ahogyan a rovarok szárnya megmerevedik, miután kibújtak a bábból.
Az új anyag súlya fele az alumíniuménak, a tervezett űrrepülőgép (Space Shuttle) fedélzetén a világűrbe vihető, s ott fedélzeti építőanyagként, antenna- vagy napelemkeret vázaként szolgálhat. Az ultraibolya sugárzás katalizáló hatására a megszilárdulás fél órán belül megindul, s hat óra alatt tökéletesen végbemegy. ..." Visszatekintő részlet a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

A (csillag)gyűrűk ura. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 8. 27. sz. p. 858. "Az itt látható, a Hubble-űrtávcső által lencsevégre vett látványos fénygyűrű a legfőbb bizonyítéka annak, hogy a tőlünk alig 25 fényévre, a Déli Halak (Pisces Australis) csillagképben levő Fomalhaut nevű csillag körül születő bolygórendszer található. ..." A New Scientist nyomán. [HAI.]

CALKINS, Mike - FŰRÉSZ Gábor: Arizonai Tejút. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 8. 27. sz. pp. 862., 864. Arizonából, a 2400 m magas Mt. Hopkins csúcsáról készített színes felvételük a nyári csillagképek tejútfelhőiről, 2005. május végén. [KSZ.]

Védőtér az "űrtelepesek"-nek. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 15. 28. sz. pp. 868-869. A Holdon hosszabban tartózkodó és dolgozó űrhajósok védelme az intenzív sugárzásoktól. A NASA kutatóinak elképzelései. [KSZ.]

Hogyan születnek a hidrogénmolekulák a Világegyetemben? A tudomány világából. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 15. 28. sz. pp. 890-891. Forrás: Nature. [KSZ.]

A Függetlenség Napja: tüzijáték a világűrben. A tudomány világából. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 15. 28. sz. p. 892. A NASA Deep Impact szondája júl. 4-én becsapódott a Tempel 1 üstökösbe. [KSZ.]

HORVÁTH András: Az Opportunity-porcsapda. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 22. 29. sz. p. 901. A marsautó ápr. 26-tól jún 4-ig porcsapdába került, amelyből képes volt kiszabadulni. [KSZ.]

Születő bolygórendszer. A tudomány világából. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 22. 29. sz. p. 922. A TW Hydrae csillag körül. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

Röntgenszikrák a Szaturnusz gyűrűiben. A tudomány világából. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 22. 29. sz. p. 924. A NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriuma alapján. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

A Mars ördögei. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 29. 30. sz. pp. 932-933. Porördögök a Spirit és a Mars Global Surveyor képein. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 29. 30. sz. p. 949. [KSZ.]

A három "Nap" bolygója. A tudomány világából. = Élet és Tudomány 60. 2005. júl. 29. 30. sz. pp. 954-955. A HD 188753 a Hattyúban. Forrás: PhysicsWeb. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. A Titán térképezése. = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 5. 31. sz. pp. 976-979. [KSZ.]

Kozmikus krónika, 1980. augusztus 1. = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 5. 31. sz. p. 979. "Alig fejeződött be a szovjet-magyar űrrepülés, máris indult a Szaljut-6-hoz a következő, nem is akármilyen űrhajó. 1980. június 5-én Szojuz-T-2 névvel (a T transzportnijt, azaz szállítót jelent) megkezdődött az új típusú űrhajó első pilótás berepülése. Emlékezetes, hogy műszaki, emberek nélküli repülésére 1979 decembere és 1980 márciusa között került sor. A Szojuz-T az első Szojuzokhoz hasonlóan háromszemélyes. A régi, több pultos vezérlőasztalt pedig egyetlen egységes tömbben helyezték el. Az újonc Malisev alezredes és a tapasztalt Akszjonov mérnök vezette űrhajó június 6-án dokkolt a Szaljut-6 hátulsó összekapcsoló egységénél. Az előzőleg ott levő Szojuz-36-ot Popov és Rjumin átdokkolással június 4-én az űrállomás elejéhez csatolta." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

KÁDÁR Márta: Látogatóban. Kincsek a város alatt. Budapest régészeti örökségének feltárása 1989-2004. = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 5. 31. sz. pp. 982-983. Budapest területén 1989-tól 2004-ig 600 régészeti feltárás zajlott. A Budapesti Történeti Múzeumban időszakos kiállítást rendeztek a legérdekesebb és legjelentősebb leletekből. A válogatásba egy hordozható napóra is belekerült. A cikk egy fényképen mutatja be: "Csont napóra lap (XV. sz.)" aláírás kíséretében. A napóra téglalap alakú. Felületén az észak-déli és a kelet-nyugati egyenes vonalak vannak, valamint három koncentrikus kör. A római óraszámozás reggel 7-től délután 5-ig látható (VII-XII-V) egész órásan. Az árnyékvető hiányzik, csak egy kis lyuk jelzi helyét. [KSZ.]

Hyperion: likacsos laza törmelékhalmaz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 5. 31. sz. p. 988. "Tavaly június 30. óta, amikor a Cassini űrszonda pályára állt a Szaturnusz rendszerében, már számos lélegzetelállító felvételt küldött a Földre a bolygó eddig ismert 34 holdjáról. Most legutóbb az egyik kicsi holdját, a Hyperiont közelítette meg. ..." A Scientific American nyomán. [HAI.]

A tizedik bolygó. A tudomány új eredményei. Első kézből. Naprendszerkutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 12. 32. sz. pp. 995-996. A Palomar-hegyi Obszervatóriumban 2003. októberében fedezték fel amerikai csillagászok, akkor a 2003 UB313 jelzést kapta. 2005. januárban ismét észlelték és pontosították pályáját. Keringési ideje 560 év, jelenleg 97 csillagászati egységre van, a Cet csillagképben mozog, másfélszer nagyobb méretű a Plútónál. [KSZ.]

A fölfedezett neontöbblet feloldja a Nap működésének paradoxonát. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 12. 32. sz. p. 997. A NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriuma mérései szerint. [KSZ.]

SZABADOS László: Nyugtalan galaxisok. Égi röntgengaléria. 9. = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 12. 32. sz. pp. 1014-1015. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Szénhidrogén-tó a Titánon? = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 12. 32. sz. p. 1018. A Cassini űrszonda felvételein. [KSZ.]

Exohold született? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 19. 33. sz. pp. 1050-1051. A Kos csillagkép BD+20 370 csillagának porgyűrűjében egy kozmikus ütközés következtében egy bolygó - hold együttes keletkezett. A Nature és a BBC News írása alapján. [VEJ.]

Meteorit-becsapódások: az élet bölcsői? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 19. 33. sz. p. 1052. Az élet megjelenése és a 3,8 milliárd évvel ezelőtti heves meteoritbombázások gyanús egybeesése. Az Universe Today cikke alapján. [VEJ.]

Az élet alkotóelemei a korai Világegyetemben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrokémia. = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 26. 34. sz. pp. 1060-1061. A NASA Spitzer infravörös űrtávcsövének vizsgálatai alapján. [KSZ.]

Herczeg János és Vekerdi László riportesszéje. Descartes meséi. A véges végtelen. 4. = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 26. 34. sz. pp. 1062-1065. [KSZ.]

Hármas aszteroid-rendszert találtak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. aug. 26. 34. sz. p. 1082. A 87 Sylvia kisbolygó mellett még két kisbolygó halad. A hármast Rhea Sylvia, Romulus és Remus nevekkel látták el. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

HORVÁTH András: NASA-dilemma: Discovery-siker. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 2. 35. sz. pp. 1091-1092. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Még közelebb az Enceladushoz. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 2. 35. sz. p. 1092. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 2. 35. sz. p. 1097. [KSZ.]

Csodás jégtó a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 2. 35. sz. p. 1114. "Az ESA Mars Express nagyfelbontású sztereókamerájának (HRSC) 15 méteres felbontású felvételén egy, a Mars északi pólusának közelében, a Vastitas Borealis (Északi síkság) területen lévő névtelen kráter alján ragyogó jégtó látható. A becsapódási kráter maga az északi szélesség 70,5. és a keleti hosszúság 103. fokánál található, átmérője 35 kilométer, a peremtől számított mélysége közel 2 kilométer. ..." Az ESA Science nyomán. [HAI.]

NASA: hatalmas lépések a nanovilágban. Nanotechnológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 9. 36. sz. pp. 1124-1125. "A NASA az űrkutatás következő nagy áttörését a parányok világában elért eredményektől reméli, ezért kiemelkedő mértékben támogatja a nanotechnológiai kutatásokat. [...] Egyebek közt olyan parányi robotok, önjavító űröltözékek, űrliftek és egyéb, ma még fantasztikusnak tűnő eszközök készíthetők majd, amelyek az űrkutatás szolgálatába állíthatók. ..." [HAI.]

Egyre távolabb a Földtől... 1955. szeptember 7. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 9. 36. sz. p. 1145. "Aki gyönyörködik egy augusztusi csillaghullásban, valószínűleg nem is sejti, hogy egy ilyen kis "törmelék" égitesttel való találkozás tönkre tehet egy hatalmas űrhajót. Pedig kiszámították, hogy néhány ezred gramm súlyú, szabad szemmel alig látható meteordarab képes átütni fél centiméter vastag dúralumínium páncélzatot, és az ily módon keletkezet parányi lyukon keresztül pillanatok alatt elillan az űrállomás vagy űrhajó belsejébe zárt levegő. A veszély előrejelzése emellett igen nehéz, csaknem lehetetlen. Tudni kellene tehát, hogy a világűrben, előre láthatólag, milyen gyakran fogunk meteorokkal találkozni. A legújabb rakétafelszállások során sikerült finoman polírozott fémlemezeken megtalálni egészen apró meteorok nyomát, de a pontos számításokhoz hosszabb ideig tartó megfigyelésre, vagyis ismét egy mesterséges holdra van szükség."
Ez a visszatekintő részlet teljes szövege az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Pályázat. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 9. 36. sz. p. 1149. "A kiemelten közhasznú Tudományos Ismeretterjesztő Társulat csillagászati és űrkutatási ismeretterjesztő tevékenységet folytató intézményének vezetésére pályázatot ír ki. ..." [HAI.]

Az újszülött fekete lyukak azonnal "munkához látnak". Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 16. 37. sz. p. 1156. "A fekete lyukak az embercsecsemőkhöz hasonlóan hevesen rugdalózva és csukladozva jönnek a világra, és kezdetben az "evésben" is igencsak válogatósak. Ezt állapították meg amerikai kutatók a NASA Swift műholdjának megfigyelései alapján, amelynek segítségével nagyon fiatal, mindössze néhány másodperce "született" fekete lyukakat találtak: az adatok elemzéséből úgy tűnik, hogy az épp hogy világra jött fekete lyukak meglehetősen zavarodott állapotban vannak, s miközben egyfelől mohón nyeldeklik magukba a hozzájuk közel eső anyag egy részét, nagy sebességgel taszítanak el maguktól más anyagokat. ..." [HAI.]

STAAR Gyula: Einstein felhőcskéi. Beszélgetés Nagy Károly akadémikussal. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 16. 37. sz. pp. 1158-1162. "...Az általános relativitáselméletet a bolygók mozgására alkalmazva, azok nem azért mozognak ellipszis pályákon, mert a Nap vonzereje kényszeríti őket erre, hanem azért, mert a Nap tömegeloszlása olyan tér-idő geometriát alakít ki, amelyben az erőmentes tehetetlenségi mozgás pályája ellipszis. [...] Az általános relativitáselmélet első kísérleti igazolását az 1919. évi napfogyatkozáskor megfigyelt fényelhajlás jelentette. ..." [HAI.]

Hány bolygója van a Naprendszerünknek?, 1980. szeptember 12. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 16. 37. sz. p. 1171. "Napjainkban a keresett bolygó olyan távol lehet tőlünk, hogy optikai megfigyelésére semmi reményünk sincsen. A számítások alapján ugyanis valószínű, hogy a tömege legalább ötször akkora, mint a Földé. Ha olyan a sűrűsége, mint a Plutónak, 30 ezer kilométer átmérőjű, ha olyan, mint a Neptunuszé (1,7) 22-25 ezer kilométer. Ez fél Neptunusz-átmérőt, azaz egynegyed fényvisszaverő felületet jelent. Ha továbbá elfogadhatjuk, hogy a Neptunuszhoz hasonló mértékben veri vissza a napfényt, azt kapjuk, hogy napközelben körülbelül 1,5 magnitúdóval halványabb, mint a Neptunusz, naptávolban azonban 6,4-del." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Részecskékkel a földtörténet nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 16. 37. sz. p. 1179. "Az USA Nemzeti Tudományos Alapítványa és az Európai Bizottság együttműködésében új, 5 évesre tervezett kutatóprogram indul CRONUS néven, amelynek célja, hogy a Földre érkező, távoli szupernóvarobbanásokban keletkezett nagyenergiájú kozmikus sugárzás részecskéi által létrehozott atommag átalakulások segítségével pontosabban feltérképezze bolygónk történetét. ..." A ScienceDaily nyomán. [HAI.]

Sci-fiből jeles. Röviden. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 16. 37. sz. p. 1179. "Taroltak a magyar diákok A Földtől az X bolygóig című novella-pályázaton, amelyet az UNESCO, a Norvég Űrkutatási Oktatóközpont (NAROM) és az 1992-ben a Világűr Nemzetközi Éve alkalmából alakult, ám azóta is aktív európai szervezet, az European Association for the International Space Year (EURISY) hirdetett meg. Az anyanyelven írott, ám legföljebb 1000 szó terjedelmű munkák közül a Magyar Űrkutatási Iroda (MANT) választotta ki és fordíttatta le angol nyelvre, majd továbbította a 4 legjobbat. Az egyházasgellei (Szlovákia) Nagy Krisztián a 12-14 évesek kategóriájában első, a budapesti Tálas András pedig a 15-17 évesek között harmadik helyezést ért el. A nyertes magyar pályamunkák a MANT honlapján (www.mant.hu) olvashatók." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Pályázat ismeretterjesztő műsorokra. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 16. 37. sz. p. 1181. "A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat csillagászati és űrkutatási tudományos ismeretterjesztő tevékenységéhez kapcsolódóan pályázatot hirdet a TIT Budapesti Planetárium programjainak, műsorainak bővítésére. A pályázat célja: a gyermek- és ifjúsági korosztályt, valamint a felnőtteket érdeklő, az iskolai oktatásban, a médiában kellő hangsúlyt nem kapó csillagászati, űrkutatási témák feldolgozásán keresztül szélesíteni a korszerű, tudományos ismeretek megszerzésének lehetőségét, valamint lézer alkalmazásával, technikai bemutatókkal, előadásokkal a műsorprogram bővítése. ..." [HAI.]

GORDON, István: Együtt a régi gárda. Amerikai űrjármű szovjet hajtóművel. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 23. 38. sz. pp. 1197-1199. [KSZ.]

Napvitorla sikeres tesztje. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 23. 38. sz. p. 1211. "Idén tavasszal, majd nyáron a NASA napvitorlásokkal foglalkozó kutatócsapata laboratóriumi körülmények között két napvitorlás modelljét is sikerrel próbálta ki. [...] A kaliforniai L’ Garde cég napvitorlájának a világűr körülményeit utánzó feltételek közötti próbáit a NASA Glenn Kutatóközpontjának 30 méter átmérőjű és 40 méter magas, mínusz 200 Celsius-fokig hűthető vákuum-kamrájában végezték el, amely a világ legnagyobb ilyen kísérleti berendezése. ..." A NASA News nyomán. [HAI.]

Figyelmébe ajánljuk. Új csillagászati hírportál. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 23. 38. sz. p. 1214. A csillagászat új híreinek gyűjteménye a Magyar Csillagászati Egyesület szerkesztésében. [KSZ.]

HORVÁTH András: Japán űrsiker. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 30. 39. sz. pp. 1220-1221. A Hayabusa szonda az Itokawa kisbolygóhoz érkezett. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 30. 39. sz. p. 1231. Csillagtérkép, részleges napfogyatkozás, a Földhöz közeli Mars látványa. [VEJ.]

Polaris-program. Figyelmébe ajánljuk. = Élet és Tudomány 60. 2005. szept. 30. 39. sz. p. 1246. "A Magyar Csillagászati Egyesület Polaris Csillagvizsgálója (Budapest III. Labor utca 2/C.) a csillagászat minden barátját várja. Nyitva: egész évben, kedd, csütörtök és szombati napokon. Távcsöves bemutatás: a nyitvatartási napokon, a sötétedéstől függő időpontokban. Klubnap: minden kedden 18 órától." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Az "űrpor" befolyásolhatja az időjárást. A tudomány új eredményei. Első kézből. Éghajlatkutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 7. 40. sz. 1251-1252. A légkörbe lépő és részben, vagy egészen elégő meteorok pora jobban befolyásolja az időjárást, mint azt eddig gondolták. [VEJ.]

Rejtélyes kék csillagkorong egy fekete lyuk körül. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 7. 40. sz. pp. 1252-1253. Az M31 központjában lévő nagy fekete lyuk körül keringő csillagok tömegét tartalmazó lapos korong. A Hubble űrtávcső felfedezése. [VEJ.]

Szerencsétlenül járt műhold. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 7. 7. 40. sz. Diákoldal. Az ÉT melléklete XV/1. II. Elméleti feladat középiskolás diákoknak, égimechanikai egyenletek felhasználásával. [VEJ.]

A Mars felszíne "élőbb", mint gondolták. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 7. 40. pp. 1274-1275. A Mars Global Surveyor felvételei néhány éves változást rögzítettek a bolygó felszínén. A BBC News cikke nyomán. [VEJ.]

"Túlérett" galaxisok a bébiUniverzumban. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 14. 41. sz. pp. 1283-1285. A Hubble és a Spitzer észlelése: olyan galaxis, mely a várakozással ellentétben már kevéssel a Nagy Bumm után is óriási méretű volt. (Mintha egy újszülött felnőttként jött volna a világra). [VEJ.]

HORVÁTH András: A Bush-féle Hold-program. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 14. 41. sz. p. 1285. 2018-tól indulnak újra a Holdra amerikai űrhajósok. [VEJ.]

Kozmikus csattanások és villanások. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 21. 42. sz. pp. 1315-1316. A Világegyetem legenergikusabb jelenségei a gamma-kitörések. A forrásuk nagytömegű csillagok ütközése és összeolvadása lehet. [VEJ.]

NAGY Elemér - BENCZE Gábor: Szédülő űrhajósok. Az egyensúlyszerv vizsgálata. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 21. 42. sz. pp. 1331-1333. Orvostudomány és űrkutatás. Denevér-jelek. Kiből lehet űrhajós? Festői fülzúgás. Pilótateszt. [VEJ.]

Aszteroidarobbanás pusztította el a dinoszauruszokat?, 1980. október 17. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 21. 42. sz. p. 1333. "Ez év elején egy rövid hír jelent meg a napi sajtóban: ebben Luis Alvarel, az 1968. évi fizikai Nobel-díj nyertese bejelentette, hogy a dinoszauruszok eltűnésével egy időben egy hatalmas, mintegy 20 km átmérőjű meteorit csapódott a Földbe, s az ebből származó robbanásnak a következményei okozhatták a dinoszauruszok kipusztulását. Meg kell állapítanunk, hogy a becsapódó testnek az átmérője nagyjában 20 km volt, az már nem meteorit, hanem aszteroida lehetett, tehát átmenet a meteorit és a bolygó nagyságrend között. Aszteroidák nagy számban találhatók a Naprendszerünkben, de a 20 km-es átmérőt közülük csak mintegy 1000 éri el. Ennek megfelelően a kisméretű kozmikus testek nagyon gyakran érnek földet, míg a nagyobbak szerencsére csak ritkábban ütköznek belénk. Ilyen ütközéseknek a nyomai megtalálhatók mind a Földön, mint a többi bolygón.
Egy aszteroida csapódott bele a nála sokkal nagyobb tömegű Földbe, úgy, hogy a légkörön áthatolva a súrlódástól fölmelegedett, és kinetikus energiája az ütközés pillanatában egy hatalmas robbanás formájában szabadult fel." Ez a visszatekintő részlet teljes szövege a 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Ha jövő, akkor világűr. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 21. 42. sz. p. 1342. "A fenti címmel előadások hangzanak el a TIT József Attila Szabadegyetem őszi programjában az emberiség jövőjéről, kozmikus hatásokról és kapcsolatokról a Kossuth Klubban. Az előadók dr. Almár Iván csillagász-űrkutató és dr. Galántai Zoltán jövőkutató. Október 28-án a kozmikus lehetőségekről és a kozmikus veszélyekről lesz szó. November 11 -én az emberiség és a Naprendszer jövőbeni kapcsolata a téma. A november 25-i előadás a SETI és üzenetküldés Földön kívüli civilizációknak, míg a december 9-i est A távolabbi jövő perspektívái címet viseli." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Tempel 1: több por, mint jég. A tudomány új eredményei. Első kézből. Üstököskutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 28. 43. pp. 1348-1349. A NASA Deep Impact szondája elérte a Tempel 1 üstököst, egy egysége becsapódott annak magjába. [VEJ.]

VEKERDI László - HERCZEG János: Descartes három axiómája. A véges végtelen. 5. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 28. 43. sz. pp. 1360-1363. A cikk a Magyar Rádió Gordiusz műhelyének "A véges végtelen" című műsora alapján készült. [VEJ.]

HORÁNYI Gábor: Képek és képzetek az időről. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 28. 43. sz. p. 1366. Létezik-e egyáltalán? Aki a távolba néz, a múltba néz. A látható Androméda-köd. [VEJ.]

Szenzációs napfoltkép új adaptív optikával. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. okt. 28. 43. sz. p. 1372. Új technikai eszköz a napkutatás szolgálatában. Fotóillusztrációk. A National Solar Observatory írása nyomán. [VEJ.]

A fokozott naptevékenység védheti az űrhajósokat. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 4. 44. sz. pp. 1379-1381. A Forbush-jelenség - a világűrből érkező kozmikus sugárzás intenzitását a napkitörésekből áradó gázfelhők jelentős mértékben fékezik. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos. Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 4. 44. sz. p. 1385. Csillagtérkép, bolygók, jelenségek. A Plejádok. [VEJ.]

Csillagok szokatlan helyen a Tejútrendszerben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 4. 44. sz. pp. 1402-1403. Miként az M31-ben, galaxisunkban is felfedezték azt a korongszerű képződményt, mely a központi fekete lyuk (Sgr A) peremvidékén keringő csillagokból áll. [VEJ.]

"Félresikerült" csillagok körül is születhetnek bolygók. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 11. 45. sz. p. 1411. A barna törpék soha be nem indult csillagok, azonban az őket övező porfelhők tartalmaznak bolygóképződésre alkalmas anyag-csomósodásokat. [VEJ.]

A Föld szolgálatában. A tudomány új eredményei. Első kézből. Távérzékelés. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 11. 45. sz. pp. 1412-1413. A NASA SERVIR nevű programja: távérzékelő-megfigyelő műholdak közvetítenek adatokat különböző földfelszíni tudományos célokra; meteorológia, régészet, környezetvédelem, stb. [VEJ.]

SZABADOS László: Röntgenfény a galaxisok között. Égi röntgengaléria. 10. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 11. 45. sz. pp. 1422-1423. Már régen gyanítják, hogy a galaxishalmazokban nagy mennyiségű sötét anyagnak kell lennie, a röntgencsillagászat eredményei ezt alátámasztani látszanak. [VEJ.]

HORVÁTH András: Leszállás a rücskös kisbolygón. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 18. 46. sz. p. 1443. A japán Hayabusa űrszonda 2005. szept. 12-én 20 km-re (nov. 4-én 700 m-re) megközelítette az Itokawa kisbolygót. [VEJ.]

Az első csillagok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 18. 46. sz. pp. 1443-1445. A NASA Goddard Űrrepülési Központjának felfedezése a Spitzer űrtávcsővel: több mint 13 milliárd évvel ezelőtt keletkezett csillagok. [VEJ.]

A kettőscsillagok kozmogóniájáról. Krónika. Élet és Tudomány. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 18. 46. sz. p. 1453. Visszatekintés a folyóirat múltjába egy 1955. november 16-án megjelent írás részletével. . [VEJ.]

HORÁNYI Gábor: Szivárvány. Képek és képzetek. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 18. 46. sz. p. 1454. A fény felbontása szédítő távlatokat nyitott a Világegyetem megismerésében. A csillagokról érkező fény az ott fellelhető anyagokról árulkodik. [VEJ.]

A Plútó új holdjai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 18. 46. sz. pp. 1466-1467. A Hubble űrtávcső máj. 15-én észlelt először két új holdat, később létezésük megerősítést nyert. A kutatók további holdakat is feltételeznek. A Discovery News írása nyomán. [VEJ.]

Fél szemét már kinyitotta az LBT. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 18. 46. sz. p. 1468. A Nagy Kétcsövű Távcső (Large Binocular Telescope) az arizonai Graham-hegyen megkezdte részleges működését. A Scientific American cikke nyomán. [VEJ.]

JUHARI Zsuzsanna: Megtalálták és rekonstruálták Kopernikusz koponyáját. A tudomány új eredményei. Első kézből. Antropológia. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 25. 47. sz. p. 1475. Jerzy Gassowsky kutatócsoportja tárta fel sírját a fromborki székesegyház oltárának közelében. [VEJ.]

Száguldó csillag. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 25. 47. sz. pp. 1475-1477. Rendkívül fiatal - mindössze 30 millió éves - csillag, mely nagy sebességgel száguld a Tejútrendszerből kifelé. Korábban egy fekete lyukat gyanúsítottak a felgyorsításával, ezt azonban ma vitatják. [VEJ.]

HORVÁTH András: Az európai Vénusz. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 25. 47. sz. p. 1477. Az ESA Venus Express űrszondája 2005. nov. 9-én elindult. [VEJ.]

Világűrt járt zuzmók. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 25. 47. sz. pp. 1498-1499. Az ESA kísérletében zuzmók élték túl a 14,6 napos űrutazást, minden maradandó károsodás nélkül. A Marson is megélhetnének? Az ESO News Release írása alapján. [VEJ.]

PÁLOSI Júlia: Emléknapóra. = Élet és Tudomány 60. 2005. nov. 25. 47. sz. p. 1498. Marosvásárhelyen. Bolyai János születésének 200. évfordulóján avatták fel. Pontos tájolású. [VEJ.]

Gravitációs traktor. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrtechnika. = Élet és Tudomány 60. 2005. dec. 2. 48. sz. pp. 1508-1509. A Földet veszélyeztető kisbolygók eltérítése: egy a közelébe felbocsátott űreszköz, mely gravitációs hatásával módosíthatja annak eredeti pályáját. [VEJ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 60. 2005. dec. 2. 48. sz. p. 1514. Az égbolt csillagtérképe, bolygók láthatósága, jelenségek előrejelzése. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. Tigriscsíkos jégmezők. = Élet és Tudomány 60. 2005. dec. 2. 48. sz. pp. 1520-1522. A Cassini július 14-én 175 kilométer távolságban haladt el a Szaturnusz jeges holdja, az Enceladus mellett. Nagyfelbontású színes fotók a hold felszínéről. [VEJ.]

Pontosabb adatok az ózonréteg állapotáról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. dec. 2. 48. sz. pp. 1530-1531. A NASA EOS-Aura műholdja mérései tájékoztatják a kutatókat, meteorológusokat az ózonréteg mindenkori állapotáról. [VEJ.]

Tételesen is igazolódik "Einstein legnagyobb tévedése"? A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 60. 2005. dec. 9. 49. pp. 1540-1541. A Világegyetem tágulásának gyorsulása mögött álló rejtélyes sötét energia. Változó, vagy állandó? [VEJ.]

Sikerrel járt a Hayabusa? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. dec. 9. 49. sz. pp. 1562-1563. Feladata: pormintavétel az Itokawa felszínéről. Minden kiderül, ha visszatér a Földre. A CNN cikke nyomán. [VEJ.]

GESZTESI Albert: Macskakaparások a Titánon. = Élet és Tudomány 60. 2005. dec. 16. 50. sz. pp. 1572-1573. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Vénusz szépséges anyja. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 60. 2005. dec. 23. 51-52. sz. pp. 1604-1605. A Dione szaturnuszhold. [KSZ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Otthonosan a Naprendszerben. Kozmikus krónika 2005. = Élet és Tudomány 60. 2005. dec. 23. 51-52. sz. pp. 1648-1651. [KSZ.]

Ütközések uralják a galaxisok kialakulását. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 60. 2005. dec. 23. 51-52. sz. pp. 1656-1657. "Világegyetem hozzánk közeli részében a galaxisok több mint fele ütközött és olvadt össze más galaxisokkal az elmúlt 2 milliárd évben - állapították meg amerikai kutatók a két legnagyobb ég-térképezési felmérés több száz felvételének elemzésével. [...] A Pieter van Dokkum (Yale Egyetem) csillagászprofesszor vezette kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a legöregebb elliptikus galaxisok vajon elszigetelten, avagy kisebb galaxisok összeolvadásával alakultak-e ki. 126 galaxis alapos vizsgálatával arra az eredményre jutottak, hogy közülük 67 korábbi ütközések beszédes jeleit mutatja, illetve éppen ütközőben van. Köztük a 86 legöregebb elliptikusban 61 mutatott ilyen jeleket. ..." NOAO News nyomán. [HAI.]

MARÓTI Tamás: Egy naptárreform emléke. = Az Érem 61. 2005. 1. sz. pp. 49-52. [MAT.]

Elpusztíthatta volna a Földet. = Észak-Magyarország 61. 2005. febr. 21. 43. sz. p. 16. "Az elmúlt 400 év legnagyobb robbanása történt a Tejúton nemrégiben. London (FH) - Brit kutatók adták hírül az esetet a tudományos élet számára. Az SGR 1806-20-as, 50 ezer fényévnyire lévő csillag detonációja akkora volt, hogy kibillentette a Holdat és megvilágította a Föld atmoszféráját. Sőt a tudósok szerint, ha közelebb történik az eset, már véget ért volna az emberi civilizáció - írja a BBC. Dr. Rob Fender a southamptoni egyetem kutatója az angol köztévének elmondta, valószínűleg ez volt a legnagyobb robbanás, amit az ember észlelt, amióta Johannes Kepler először megpillantotta szupernóváját 1604-ben. Jó, hogy messze volt. Fender szerint a galaxisunk túlsó végén történt december 27-ei detonáció több energiát bocsátott ki a másodperc tört része alatt, mint amit a Napunk áraszt 100 ezer év alatt.
Egyes számítások szerint, ha a 10 ezer trillió trillió trillió (10+57 nulla) wattnak megfelelő energiájú robbanás mindössze 10 fényévnyi távolságra lett volna a Földtől, bolygónkat tömeges kipusztulás sújtaná." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Csillagok útján. Honterus, az erdélyi reformátor. = Evangélikus Élet 70. 2005. febr. 13. 7. sz. p. 10. Honter János élete és munkásságának csillagászati vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A húsvét naptártörténeti vonatkozásai. = Evangélikus Élet 70. 2005. márc. 27. 13. sz. p. 15. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Természetbúvár és császári matematikus. Frölich Dávid emlékezete. = Evangélikus Élet 70. 2005. ápr. 24. 17. sz. p. 10. Frölich Dávid élete és munkásságának csillagászati vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Pünkösd ünnepének naptártörténeti vonatkozásai. = Evangélikus Élet 70. 2005. máj. 15. 20. sz. p. 15. A pünkösd naptártörténeti vonatkozásainak ismertetése. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A nyári napforduló érdekességei. = Evangélikus Élet 70. 2005. jún. 19. 25. sz. p. 11. A nyári napfordulóval kapcsolatos csillagászati és csillagászattörténeti tudnivalók ismertetése. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Kilencvenéves Soltvadkert polihisztora. = Evangélikus Élet 70. 2005. jún. 26. 26. sz. p. 6. A soltvadkerti Szakács László tanárnak, meteorológiai megfigyelőnek, csillagászati ismeretterjesztőnek, az 1946-49 közötti MCSE helyi csoport szervezőjének, a mai MCSE tiszteletbeli tagjának és az MCSE Kiskun Csoport tiszteletbeli vezetőjének köszöntése 90. születésnapja alkalmából. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Bibliai dátumok nyomában. Mahler Ede emlékezete. = Evangélikus Élet 70. 2005. júl. 3. 27. sz. pp. 6-7. Megemlékezés Mahler Ede csillagászat- és ókortörténész, kronológus halálának 60. évfordulója kapcsán. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Egy eperjesi tudós tanár. Bayer János emlékezete. = Evangélikus Élet 70. 2005. júl. 24. 30. sz. p. 10. Bayer János élete és munkásságának csillagászati vonatkozásai születésének évfordulója kapcsán. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Templomaink és iskoláink napórái. = Evangélikus Élet 70. 2005. júl. 31. 31. sz. p. 8. Az egész oldalas cíkk alcímei: Mi a napóra? Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola (Sopron). Nemeskér, evangélikus templom. Pusztavám, evangélikus templom. Bakonyszentlászló, evangélikus templom. Fasori evangélikus gimnázium. A cikk az épületek és a napórák történetét mutatja be, fényképekkel. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Vége a nyárnak... = Evangélikus Élet 70. 2005. szept. 25. 39. sz. p. 11. Az őszi napéjegyenlőséggel kapcsolatos csillagászati és csillagászattörténeti tudnivalók ismertetése. [REZ.]

R. N. [REZSABEK Nándor]: Az év leghosszabb éjszakája. Ami megelőzi Jézus születésének ünnepnapját. = Evangélikus Élet 70. 2005. dec. 25. 52. sz. p. 14. A téli napforduló csillagászati és naptártörténeti vonatkozásainak ismertetése. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A betlehemi csillag nyomában. Interjú Ponori Thewrewk Auréllal. = Evangélikus Élet 70. 2005. dec. 25. 52. sz. p. 14. [REZ.]

  SZENKOVITS Ferenc - BARABÁS Szende: Első erdélyi csillagász tábor. Zeteváralja (Harghita megye), 2005. aug. 26-31. = Firka 15. 2005-2006. 2. sz. pp. 47-48. "A Magyar Csillagászati Egyesület vezetőinek ösztönzésére ebben az évben mintegy hatvan résztvevővel Erdélyben is sor került az első amatőrcsillagász találkozóra..." [HAI.]

  CSUKÁS Mátyás: Fontosabb csillagászati események. = Firka 15. 2005-2006. 2. sz. pp. 62-63. 2005. október - november. [HAI.]

  JAKABFI Tamás: A Hold észlelése. = Firka 15. 2005-2006. 3. sz. pp. 94-97. Fejezetcímek: Mit láthatunk szabad szemmel. Mit láthatunk binokulárral? Mit láthatunk nagyobb távcsővel? A megfigyelések rögzítése. Hova fordulhatok segítségért? [HAI.]

  CSUKÁS Mátyás: Fontosabb csillagászati események. = Firka 15. 2005-2006. 3. sz. pp. 105-108. 2005. december - 2006. február. [HAI.]

  CSUKÁS Mátyás: Részleges napfogyatkozás március 29-én. = Firka 15. 2005-2006. 4. sz. pp. 135-137. "Március 29-én, szerdán teljes napfogyatkozás következik be. A totalitás sávja az Atlanti óceánon, Afrikán, a Földközi-tengeren és Ázsián (Törökország, Oroszország) és a Fekete tengeren halad keresztül. Térségünkben csak részleges fogyatkozást láthatunk. A mellékelt táblázat tartalmazza a megyeszékhelyekre vonatkozó adatokat..." [HAI.]

  CSUKÁS Mátyás: Fontosabb csillagászati események. = Firka 15. 2005-2006. 4. sz. pp. 149-150. 2006. március - április. [HAI.]

  WIESZMANN Endre: Gondolatok az általános relativitás elméletéről. = Firka 15. 2005-2006. 5. sz. pp. 179-182. Kozmológiai vonatkozásokkal. [HAI.]

  CSUKÁS Mátyás: Fontosabb csillagászati események. = Firka 15. 2005-2006. 5. sz. pp. 192-193. 2006. május - június. [HAI.]

  CSUKÁS Mátyás: Földközelben egy szétszakadt üstökös. = Firka 15. 2005-2006. 6. sz. pp. 227-229. Schwassmann-Wachmann 3 üstökös. [HAI.]

  CSUKÁS Mátyás: Fontosabb csillagászati események. = Firka 15. 2005-2006. 6. sz. pp. 235-238. 2006. július - szeptember. [HAI.]

2006. augusztus 25-30 - Második erdélyi csillagásztábor, Zeteváralja (Erdély). = Firka 15. 2005-2006. 6. sz. p. 239. Előzetes híradás. [HAI.]

  PERJÉS Zoltán: Precíziós gravitációs kísérletek. = Fizikai Szemle 55. 2005. febr. 2. sz. pp. 45-48., címlap. Fejezetcímek: Az ekvivalenciaelv.; A PPN keretelmélet.; Fényelhajlás.; Időkésés.; Perihéliummozgás.; Gravitációs vöröseltolódás.; Az impulzusmomentum precessziója. A címlapon: Nióbiumbevonatú giroszkóp pörgettyű és a közrefogóházak (Fotó: Don Harley, Stanford Univ.). [HAI.]

  HORVÁTHY, P. A.: Bolygómozgás és geometria I. - Maxwell bizonyítása. = Fizikai Szemle 55. 2005. febr. 2. sz. pp. 48-52. [PIR.]

  UJFALUDI László: Időjárás, éghajlatváltozás. A jelenségek szemléltetése egyszerű demonstrációs kísérletekkel. = Fizikai Szemle 55. 2005. febr. 2. sz. pp. 61-67. Csillagászathoz legjobban köthető fejezet: A napsugarak felmelegítik a földfelszínt című( pp. 61-62.): "...A földfelszín felmelegedése szempontjából a földrajzi szélességnek is nagy jelentősége van. Az egyenlítő környezetében a napsugarak beesési szöge (az évszakos változásoktól eltekintve) közel merőleges, a sarkok közelében pedig közel érintőleges.
Ennek következtében a sarkok közelében ugyanakkora besugárzó energia sokkal nagyobb felületen oszlik el, mint az egyenlítőnél. A kialakult helyzetet a Lambert-törvény fejezi ki, amely kimondja, hogy az egységnyi felületre eső sugárzási teljesítmény arányos a beesési szög koszinuszával...". De máshol is a van cikkben csillagászathoz köthető adat pl.: "...A sarki jégtakaró rohamos fogyásának valószínű következménye az is, hogy lassul a Föld tengelyforgása.[...] Az atomórákkal mért koordinált világidő (UTC) és a Föld forgásán alapuló csillagászati idő (TAI) különbsége évtizedek óta nő. Ezt úgy korrigálják, hogy bizonyos időszakonként 1 másodpercet iktatnak közbe az időszámításba. Az UTC-TAI különbség 1999-ig 33 másodpercre nőtt, ennyivel kellett korrigálni időszámításunkat a Föld forgásának lassulása miatt..."(p. 66.). [HAI.]

  RÁCZ István: Perjés Zoltán 1943-2004. = Fizikai Szemle 55. 2005. febr. 2. sz. pp. 70-72. "...Perjés Zoltán egyéni szakmai teljesítményének nagyságát még inkább szembetűnővé teszi az általános relativitáselmélet azon témaköreinek alábbi tekintélyes listája, amelyekben Zoli nemzetközileg is figyelemre méltó, új eredményeket ért el: az Einstein-egyenletek egzakt megoldásainak előállítása és azok tulajdonságainak vizsgálata, twistor-elmélet és részecskefizikain alkalmazásai, multipólmomentumok meghatározása különféle aszimptotikusan sík téridők esetén, forgó csillagok modelljeinek vizsgálata az általános relativitáselméletben, fekete lyukak dinamikájának (perturbatív) vizsgálata, gravitációs hullámok keltése fekete lyukat is tartalmazó rendszerek által, kozmológiai modellek perturbációinak tanulmányozása..." [HAI.]

  SCHWEITZER Ferenc: Jégkorszakok ciklusos változásának lehetősége a neogénben. = Fizikai Szemle 55. 2005. márc. 3. sz. pp. 96-100. Csillagászat: p. 96. "...A jégkorszakok kialakulását sokféleképpen magyarázzák, sokféle elmélet született, amelyeket két csoportba sorolhatunk. Az első csoportba az úgynevezett extraterresztrikus elméletek tartoznak, amelyek a jégkorszakokat csillagászati okokra vezetik vissza. Egyesek a Nap sugárzási energiájának a csökkenésével, mások az űrben lévő kozmikus por egyenlőtlen eloszlásával magyarázzák a földi klímaváltozások okait [1, 2].A nagy jégkorszakok ismétlődését (a protezozoikumban, a karbon és a perm, illetve a neogén és a pleisztocén határán) sokan magyarázzák a "kozmikus évvel" (190 - 200 millió év).
Ekkor a Nap pályájának azon a szakaszán halad át, amely legtávolabb van a Galaktika középpontjától, és annak minimális csillag sűrűségű szegélyén helyezkedik el. Ekkor általános lehűlés, "kozmikus tél" következik be. Scsukin szerint [3] példul ha a világtengert 3 milliárd évesnek tekintjük, azóta a Földön 15-20, nagy eljegesedésekkel járó "kozmikus télnek" kellett lennie. A jégkorszakok létrejöttét magyarázó elméletek másik csoportjába a terresztrikus magyarázatok tartoznak. Ilyen például a Wegener által értelmezett kontinens- és pólusvándorlás..." Az idézett rész a cikk csillagászathoz köthető részének teljes szövege. [HAI.]

  PÁLFALVI József - SZABÓ Julianna - EÖRDÖGH Imre: "Miképpen a Földön, azonképpen az űrben is" - avagy elsődleges és másodlagos kozmikussugárzás-dozimetria a Nemzetközi Űrállomáson és a földi kiegészítő vizsgálatok. = Fizikai Szemle 55. 2005. ápr. 4. sz. pp. 130-134. [PIR.]

  HIRN Attila - APÁTHY István - BODNÁR László, CSŐKE Antal - DEME Sándor - PÁZMÁNDI Tamás: A TRITEL háromtengelyű szilíciumdetektoros teleszkóp fejlesztése. = Fizikai Szemle 55. 2005. ápr. 4. sz. pp. 134-137. "Az űrhajósokat érő kozmikus sugárzás tulajdonságainak vizsgálatára a KFKI Atomenergia Kutatóintézetben jelenleg egy háromtengelyű, űrdozimetriai célú szilíciumdetektoros teleszkóp (TRITEL) fejlesztése folyik.
A közeljövőben a Nemzetközi űrállomás platformján helyet foglaló detektorrendszer feladata többek között a LET-spektrum meghatározása, irányfüggésének vizsgálata, valamint az egyenértékdózis meghatározása lesz. Jelen cikkben a rendszer logikai blokkvázlatát ismertetve bemutatjuk a TRITEL működési elvét, ezen belül kitérünk a részegységek szerepére és elrendezésére. Röviden összegezzük a detektorrendszer fizikai méreteit és üzemi paramétereit (műszaki specifikáció), valamint kitérünk a jelenleg folyó, a TRITEL részegységeivel (detektorok, előerősítők, analizátorok stb.) kapcsolatos mérésekre is..." A III. Nukleáris Technikai Szimpóziumon (Budapest, 2004. december 2-3.) elhangzott előadás alapján. [HAI.]

   Kitüntetések. Hírek - események. = Fizikai Szemle 55. 2005. ápr. 4. sz. pp. 157. "2005. március 14-én Magyar Bálint oktatási miniszter kitüntetéseket adott át március 15-e alkalmából a Néprajzi Múzeumban, melyeket Mádl Ferenc köztársasági elnök adományozott.[...] A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetésben részesült: JAROSIEVITZ BEÁTA, a II. kerületi Ady Endre Fővárosi Gyakorlókollégium tanára, akinek a nevével az elmúlt években a Life in the Universe, a Napállandó mérése és a Vénusz-átvonulás megszervezésének kapcsán találkozhattak a Fizikai Szemle olvasói." Az idézett rész a hír csillagászathoz köthető részének teljes szövege. [HAI.]

  ANTAL Ákos - KÁLY-KULLAI Kristóf - FARKAS Henrik: A napsugárzás spektruma és az emberi szem érzékenysége. = Fizikai Szemle 55. 2005. jún. 6. sz. pp. 199-203. [PIR.]

  GOBBI István: A föld felszínén mért gravitációs erőtérváltozás napfogyatkozás és újhold alkalmával. Vélemények. = Fizikai Szemle 55. 2005. jún. 6. sz. pp. 219-223. [HAI.]

  JÉKI László: Magyar részvétel a Rosetta-Philae űrmisszióban. Hírek - események. = Fizikai Szemle 55. 2005. jún. 6. sz. p. 225. "Bő egy évvel ezelőtt, 2004. március 2-án indították el az ESA Európai Űrügynökség Rosetta-Philae űrszondapárosát a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felé. [...] A szondát 15 ország félszáz kutatóintézete, cége építette, köztük több magyar: KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI), KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszéke (BME).
A munkába a hazai vállalkozói szféra is bekapcsolódott, az ESA és külföldi intézetek megbízásából az SGF Kft. végzett hardver- és szoftverfejlesztést. A magyar tevékenység döntő hányada a leszállóegységhez kapcsolódik, a Philae fedélzetén a műszerek meghatározó része magyar munka..." [HAI.]

  Akadémiai osztályközlemények. = Fizikai Szemle 55. 2005. júl. 7. sz. pp. 246-247. Csillagászat: p. 247. "2005. május 10-én a Csillagászati és Űrfizikai Bizottság tudományos ülése keretében rendeztek előadássorozatot: Kálmán Béla: A napfizika jelene és jövője. Erdélyi Róbert: A napkorona szeizmológiája és a szpikulák eredete. Kecskeméty Károly: Űridőjárás és a STEREO program. Vinkó József: Extragalaktikus távolságmérés szupernóvarobbanásokból. Erdős Géza: A Szaturnusz plazmakörnyezete a Cassini mérései alapján. Paparó Margit: Asztroszeizmológia: ahol az elmélet és a megfigyelés találkozik. Jurcsik Johanna: Modulációk az RR Lyrae csillagok oszcillációiban: 100 éve nyitott kérdések. Kun Mária: A csillagfejlődés korai szakaszai. Bagoly Zsolt: Egy s más a gamma kitörésekről." [HAI.]

  HORVÁTHY, P. A.: Bolygómozgás és geometria II. - Feynman "elveszett előadása". = Fizikai Szemle 55. 2005. aug. 8. sz. pp. 264-268. [PIR.]

  CSERTI József: A szivárvány fizikája - 1. Az esőcseppek fényszórási jelenségei. = Fizikai Szemle 55. 2005. szept. 9. sz. pp. 297-302. Fejezetcímek: Geometriai optikai leírás. Descartes-elmélet.; A klasszikus szórási hatáskeresztmetszet. A címlapon: Szivárvány a Fővámház felett. Gáti György (www.gatifoto.hu) felvétele. [HAI.]

  MÉSZÁROS Péter: A nagyenergiájú neutrínók és a kozmikus sugárzás fizikája és asztrofizikája. = Fizikai Szemle 55. 2005. szept. 9. sz. pp. 302-305. [PIR.]

  KUN Mária: Fiatal csillagok és környezetük kölcsönhatásai. = Fizikai Szemle 55. 2005. szept. 9. sz. pp. 309-313. [PIR.]

  PÁLFALVI László: Ismét földközelben a Mars! = Fizikai Szemle 55. 2005. szept. 9. sz. pp. 319-323. [PIR.]

A címlapon. = Fizikai Szemle 55. 2005. okt. 10. sz. címkép. A 2005. október 3-i részleges napfogyatkozás látványa a Margit-szigetről. Fotó: Kiss László, Budapest. [HAI.]

  CSERTI József: A szivárvány fizikája - 2. Az esőcseppek fényszórási jelenségei. = Fizikai Szemle 55. 2005. okt. 10. sz. pp. 349-355. Fejezetcímek: A szivárvány és a fény hullámtermészete.; Járulékos szivárvány: Young-elmélet.; Airy-elmélet. [HAI.]

  RÁCZ István: Létezik-e a kozmikus cenzor? = Fizikai Szemle 55. 2005. nov. 11. sz. pp. 382-387. [PIR.]

  CSERTI József: A szivárvány fizikája - 3. Az esőcseppek fényszórási jelenségei. = Fizikai Szemle 55. 2005. dec. 12. sz. pp. 422-427., hátlap. Az egzakt leírás. Mie-elmélet.; A Debye-sor.; A koszorú mint fényelhajlási jelenség.; A glória, avagy a felületi hullámok.; A szivárvány és a kvantummechanika kapcsolata.; Összefoglalás.; Köszönetnyilvánítás. Hátsó külső borítón: Szivárványok és egyéb égi tünemények. [HAI.]

A címlapon: A Hale-Bopp üstökös. = Fizikai Szemle 55. 2005. dec. 12. sz. címlap. Alex J. Wurden felvétele 1997. március 9-én (G.A. Wurden, A.J. Wurden, I.M. Gladstone: Plasma Tails: Comets Hyakutake and Hale-Bopp - IEEE Transactions on Plasma Science, 27 (1999) 142-143). [HAI.]

  TÓTH Imre: Mekkorák az üstökösmagok? = Fizikai Szemle 55. 2005. dec. 12. sz. pp. 432-441., címlapkép. [PIR.]

DÁN András: Égi jelek. Csillagászati fényképezés - Asztrofotózás. = Foto Mozaik 8. 2005. jan. 1. sz. pp. 28-31. Mi is az asztrofotózás? Mi van az égen? Munkakörülmények. Technika és téma. Fotoállványos technikák. Távcsöves technikák. Képfeldolgozás. A cikk szövegét Zseli József három (holdfogyatkozás, Hold, Andromeda-köd) és Horváth Tibor egy (üstökös) fényképe illusztrálja. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A természetföldrajz csillagászati, fizikai alapjai - a taníthatóság tükrében. 4. Milyen lett az ősi Föld bolygó. = A Földrajz Tanítása 13. 2005. jan. 1. sz. pp. 3-7. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A természetföldrajz csillagászati, fizikai alapjai - a taníthatóság tükrében. 5. Precesszió, nutáció. = A Földrajz Tanítása 13. 2005. márc. 2. sz. pp. 3-7. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: A természetföldrajz csillagászati, fizikai alapjai - a taníthatóság tükrében. 6. Az árapály oka. = A Földrajz Tanítása 13. 2005. máj. 3. sz. pp. 3-7. [KSZ.]

SCHWEITZER Ferenc: A Mars ventifaktjai. = Földrajzi Értesítő 54. 2005. 3-4. füz. pp. 197-206. Az 2003. dec. 25-én és 2004. jan. 24-én leszállt szondák fényképei és mérései alapján a Mars felszínén kötött vízjég és rendkívül kezdetleges élet hordozói jelenléte is felvetődhet. A marsi kőzetek felületét befedő sötét színű vékony kéreg a kék algákhoz köthető. A szerző közölte 2004. febr. 12-én következtetéseit a Mars Exploration Program vezetője felé és azóta ez a téma a NASA kutatási programjának része lett. [SRG.]

SIK András - KERESZTURI Ákos - HARGITAI Henrik: A víz és a jég szerepe a Mars felszínfejlődésében. = Földrajzi Közlemények 54. 2005. 3-4. sz. pp. 159-176. [KSZ.]

UNGER Zoltán - TÍMÁR Gábor: Székelyföld lineamens térképe Landsat-TM űrfelvétel alapján. = Földtani Közlöny 135. 2005. 2. sz. pp. 293-304. [KSZ.]

SCHIMMEK, Tom: Csillaglesők. Mennyei éjszakák. = GEO 2005. nov. 1. sz. pp. 64-75. Amerikai amatőrcsillagászok éjszakai sivatagi észlelési élményei. Fotók: Louise Psihoyos. [AAJ.]

LÁDAI András Dénes - BARSI Árpád - LE MOUELIC, Stéphane - SOTIN, Christophe - COMBE, Jean-Philippe - OMEGA Team: A Mars felszínének kőzettani vizsgálata hiperspektrális felvételek alapján. = Geodézia és Kartográfia 57. 2005. 7. sz. pp. 14-18., hátsó belső borító. [KSZ.]

SZŰCS László: Földmérés és térképezés az ókori Egyiptomban. = Geodézia és Kartográfia 57. 2005. 7. sz. pp. 24-28. A csillagászati geodézia kezdetei Egyiptomban. [KSZ.]

HORVÁTH István - POHÁNKA Éva: "Égi tünemények Pécsett 1692-ben." = Harkányi Hírek 17. 2005. 7-8. sz. pp. 36-38. [SRG.]

Új professzionális csillagászati távcső Hegyhátsálon. = Hétdombi Hírek 9. 2005. jún. 6. sz. p. 6. [TUV.]

  SZENKOVITS Ferenc: Hell Miksa (Maximilian Hell 1720 - 1792). = Historia Scientiarum - Műszaki Szemle (Kolozsvár) 2005. 2. (30.) sz. pp. 13-26. [KSZ.]

Egyedül... vagy mégsem? = IPM Interpress Magazin 4. 2005. jan. pp. 42-43. Forrás: New Scientist, MTI, Index, Nature. Értelmes élet keresése. [NRO.]

BUJTOR László: Földönkívüliek a bolygón - a fotoszintézis nélküli lét titka. = IPM 4. Interpress Magazin 2005. febr. pp. 32-37. [NRO.]

LEM, Stanislav: Dilemmák. Írások a 21 századból. = IPM Interpress Magazin 4. 2005. máj. pp. 40-47. [NRO.]

GAZDAG László: Bölcsőn túli élet. A világűr meghódításának első félévszázada. = IPM Interpress Magazin 4. 2005. máj. 86-92. [NRO.]

GAZDAG László: Lábnyomok a Holdon. A világűr meghódításának első félévszázada. = IPM Interpress Magazin 4. 2005. jún. pp. 86-92. [NRO.]

GAZDAG László: Irány a bolygó világ. A világűr meghódításának első félévszázada. = IPM 4. 2005. aug. pp. 82-87. [NRO.]

GAZDAG László: Csillagközi találkozások. = IPM Interpress Magazin 4. 2005. szept. pp. 40-44. [NRO.]

GAZDAG László: Hogyan élhetnénk a Marson és a Vénuszon szkafander nélkül. = IPM Interpress Magazin 4. 2005. nov. pp. 12-15. [NRO.]

KISS Farkas Gábor: "Difficiles nugae" - Athanasius Kircher magyarországi kapcsolatai. = Irodalomtörténeti Közlemények 109. 2005. 4-6. sz. pp. 436-468. Több csillagászati vonatkozással, például Athanasius Kircher (1601-1680) jezsuita természettudóstól Nádasdy Ferenc (1625-1671) 1665. dec. 26-án kelt levelében távcsöveket kért, majd 1666. márc. 25-én jelzi, hogy azokat megkapta. (pp. 446-449.) [IBQ.]

  SZOBOSZLAI KISS Katalin: Arthur Koestler Platón-értelmezéséről. = Iskolakultúra 15. 2005. aug. 8. sz. pp. 85-94. Koestler a csillagászat történetét tárgyaló "Alvajárók" című könyvében Platónnak nézeteit és szerepét is tárgyalja, határozottan negatív elemzést nyújtva. Platón változástól való fóbiája, a tökéletlen fizikai valóság lenézése, a tiszta formák idealizálása vezetett két nagy tévedésére. A bolygók tökéletes körpályákon mozgásának tana, és a geocentrikus világkép modellje dogmává merevedve gúzsba kötötte a csillagászatot. [KSZ.]

  KISS Endre: Alvajárás és érvényesség. Arthur Koestler tudományfejlődés-modellje. = Iskolakultúra 15. 2005. aug. 8. sz. pp. 95-101. Koestler "Alvajárók" című művének elemzése az újkori európai tudományosság története szempontjából. [KSZ.]

Elpusztíthatta volna a Földet. = Kelet-Magyarország 62. 2005. febr. 21. 43. sz. p. 16. "Az elmúlt 400 év legnagyobb robbanása történt a Tejúton nemrégiben. London (FH) - Brit kutatók adták hírül az esetet a tudományos élet számára. Az SGR 1806-20-as, 50 ezer fényévnyire lévő csillag detonációja akkora volt, hogy kibillentette a Holdat és megvilágította a Föld atmoszféráját. Sőt a tudósok szerint, ha közelebb történik az eset, már véget ért volna az emberi civilizáció - írja a BBC. Dr. Rob Fender a southamptoni egyetem kutatója az angol köztévének elmondta, valószínűleg ez volt a legnagyobb robbanás, amit az ember észlelt, amióta Johannes Kepler először megpillantotta szupernóváját 1604-ben. Jó, hogy messze volt. Fender szerint a galaxisunk túlsó végén történt december 27-ei detonáció több energiát bocsátott ki a másodperc tört része alatt, mint amit a Napunk áraszt 100 ezer év alatt.
Egyes számítások szerint, ha a 10 ezer trillió trillió trillió (10+57 nulla) wattnak megfelelő energiájú robbanás mindössze 10 fényévnyi távolságra lett volna a Földtől, bolygónkat tömeges kipusztulás sújtaná." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

REZSABEK Nándor: A dominikánus csillagász. = Keresztény Élet 13. 2005. jún. 12. 24. sz. p. 9. Hans Dorn élete és munkásságának csillagászati vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A Vatikáni Csillagvizsgáló. = Keresztény Élet 13. 2005. okt. 2. 40. sz. p. 9. [REZ.]

A húsvét csillagászati érdekességéről. = Kétújfalui Hírmondó 10. [2005.] 1. sz. p. 7. [KSZ.]

  NÁDASI András: Tanszer - múzeum (Modellek egyes csillagászati földrajzi fogalmak szemléltetéséhez). = Könyv és Nevelés 7. 2005. 2. sz. pp. 112-115. [HAI.]

Évfordulók. = Köznevelés 61. 2005. jan. 28. 4. sz. p. 9. 100 éve, 1905. január 28-án született Kulin György csillagász. [KSZ.]

Hegyhátsálon feltárulnak az égbolt titkai. = Körmendi Híradó 3. 2005. jan. 21. 1. sz. p. 8. [TUV.]

Napfogyatkozás. Szakértő segítség az égi jelenség vizsgálatához a Kunszentmártoni Csillagászati Egyesülettől. = Kunszentmártoni Hír-lap 6. 2005. okt. 31. 17. sz. p. 7. "Október 3-án részleges napfogyatkozás jelensége volt megtekinthető az égbolton. A Kunszentmártoni Csillagászati Egyesület kis csoportja, ezen a napon több oktatási intézménybe is kivonult, hogy a diákoknak, a megfelelő védőszemüvegek és más eszközök igénybevételével, megmutassa a diákoknak ezt az égi tüneményt. Mi a gimnázium udvarán beszélgettünk Kovács Károllyal, az Egyesület elnökével. ..." [HAI.]

KERN Anikó - BARTOLY Judit - PONGRÁCZ Rita: Az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoport műholdvevő állomása. = Légkör 50. 2005. 1. sz. pp. 18-21. [KSZ.]

MAKÓNÉ LERCH Gertrúd: Dr. Szabó Gyula Meteorológiai Vetélkedő kisiskolásoknak Miskolcon. = Légkör 50. 2005. 1. sz. p. 21. 2005. márc. 18-án. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... A Huygens leszállása a Titánra. = Légkör 50. 2005. 1. sz. p. 27. Űrkaleidoszkóp 19. évf. 1. sz. alapján. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... A Föld mint bolygó a helyén van! = Légkör 50. 2005. 2. sz. p. 32. Űrkaleidoszkóp 19. évf. 2. sz. alapján. [KSZ.]

S. A. [SIMON Antal]: Történelmi arcképek. Wild, Heinrich (1833. dec. 17.-1902. szept. 5.). = Légkör 50. 2005. 3. sz. első belső borító. [SRG.]

KOPPÁNY György: Ha tényleg bekövetkezne a globális felmelegedés. = Légkör 50. 2005. 3. sz. pp. 23-25. [IBQ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Forgószél dömping. = Légkör 50. 2005. 3. sz. p. 37. A Mars Spirit jármű. Űrkaleidoszkóp 19. évf. 5-6. sz. alapján. [SRG.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Szerves molekulák a Titánon. = Légkör 50. 2005. 3. sz. p. 37. Űrkaleidoszkóp 19. évf. 5-6. sz. alapján. [KSZ.]

PONGRÁTZ Rita - BARTHOLY Judit - DEZSŐ Zsuzsanna: A budapesti városklíma vizsgálata műholdképek felhasználásával. = Légkör 50. 2005. 4. sz. pp. 8-12. [KSZ.]

H. BÓNA Márta: Olvastuk... Űridőjárási kutatások világszerte. = Légkör 50. 2005. 4. sz. p. 33. Az Űrkaleidoszkóp 19. évf. 11. sz. alapján. [KSZ.]

SIMON Antal: Évfordulók 2005. = Légkör 50. 2005. 4. sz. p. 35. 250 éve született, 210 éve végezték ki Martinovics Ignác József (1755. júl. 20.-1795. máj. 20.), 220 éve halt meg Weiss Xavér Ferenc S. J. (1717. márc. 16.-1785. jan. 10.). [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2005. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2005. jan. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2005. január. = Magnitúdó Körlevél 2005. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/2004 Q2 (Machholz) üstökös pozíciói, meteorraj, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2005. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2005. febr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2005. február. = Magnitúdó Körlevél 2005. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/2004 Q2 (Machholz) üstökös pozíciói, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2005. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2005. márc. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2005. március. = Magnitúdó Körlevél 2005. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/2004 Q2 (Machholz) üstökös pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2005. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2005. ápr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 7-én Bartha Lajos: Az égbolt képeskönyve (Csillagképek - csillagmítoszok). [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2005. április. = Magnitúdó Körlevél 2005. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2005. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2005. máj. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2005. május. = Magnitúdó Körlevél 2005. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2005. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2005. jún. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2005. június. = Magnitúdó Körlevél 2005. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2005. júliusi és augusztusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2005. júl-aug. p. 1. Holdmentes éjszakákon a Vekeri-tónál, a Martinkai-legelőn vagy a Hortobágyon közös észlelés. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2005. július. = Magnitúdó Körlevél 2005. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, 4-én Deep Impact becsapódás a Tempel 1 üstökösbe, holdsarlók, együttállások, Merkúr kitérése, meteorraj. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2005. augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2005. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, meteorraj, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2005. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2005. szept. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 24-én szakmai kirándulás Miskolcra és a Bükkbe. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2005. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2005. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2005. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2005. okt. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 13-án Márki-Zay Lajos előadása: Emberről és Univerzumról Kulin György szellemében. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2005. október. = Magnitúdó Körlevél 2005. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, 3-án részleges napfogyatkozás, együttállások, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2005. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2005. nov. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2005. november. = Magnitúdó Körlevél 2005. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, meteorrajok, együttállások, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2005. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2005. dec. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2005. december. = Magnitúdó Körlevél 2005. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, Merkúr kitérése, meteorraj. [KSZ.]

BOROS Károly: Ponori Thewrewk Aurél. Csillagászattörténész. = Magyar Demokrata 9. 2005. nov. 24. 47. sz. pp. 64-66. [REZ.]

Űrrepülni pedig muszáj. = Magyar Hírlap 38. 2005. jan. 19. 15. sz. p. 10. Az űrsiklókról. [SRG.]

  KISS Farkas Gábor: Johann Misch Astrophilus Nagyszombatban. = Magyar Könyvszemle 121. 2005. 2. sz. pp. 140-166. A korai nagyszombati csillagászatról. Johann Misch (1613-1677) tevékenysége Nagyszombatban, aki Astrophilus néven publikált. "A legalaposabb és legtudósabb művét ezután, 1661 májusában-júniusában írja meg Astrophilus, amely azonban csak latinul jelent meg. A Prognosis Astrologica ex Cometa Martio-Saturnina az 1661 februárjában megfigyelt üstökös kapcsán tesz fel négy alapvető kérdést:" ... hosszas történeti kronológia a korábbi üstökösökről és hatásukról:
itt a legérdekesebb az, ahogy a saját megfigyelését írja le. "1661. febr. 3-án jelent meg az üstökös reggeli 4 órakor; 14 napon át látszott és folyamatosan figyelték. Vitatkozik az olmützi Philomatesszal, aki a Sas csillagkép nyaka alatt szem elől tévesztette: ő később is látta, a Sas "szívében", azaz félúton az Altair és a Sas farkának utolsó csillaga között, méghozzá egy két domború lencséből álló távcső segítségével. A távcső használatával valószínűleg az első dokumentált távcsöves megfigyelést végezte el Astrophilus Magyarországon". A távcső első magyarországi használatára (vagy legalább ismeretére) utaló adatok felsorolása az 1631-es, az 1640-es, az 1650-es, az 1655-ös, az 1667-es évekből. [IBQ.]

  BARSI János - FARKAS Gábor Farkas: Egy ismeretlen kézirat az 1572-es szupernóváról. = Magyar Könyvszemle 121. 2005. 4. sz. pp. 435-442. "Peucernak, Esromnak és Widebrandnak, a wittenbergi egyház pásztorának véleménye a Krisztus 1572. évében, november 15. napjától észlelt új csillagról. Peucer úr, november 6. A Cassiopeia csillagkép alatt ragyog egy új csillag, amelyhez hasonlót sohasem láttak az előző korokban, mert alakja és fényessége a csillagokéhoz hasonló, de fényének tisztasága, sugárzó csillogása és nagysága, ami a látványt illeti, felülmúlja mind az állókat, mind a bolygókat, csak a Vénusznak enged. Az égbolton mozdulatlanul függ, ott, ahol először felragyogott, vagyis ahol először megfigyeltük." [ZSE.]

Simán zajlott a landolás a Titánon. Űrkutatási bravúr: a Huygens szonda már jeleket, sőt fényképeket is küld a Szaturnusz bolygó holdjáról. = Magyar Nemzet 68. 2005. jan. 15. 13. sz. p. 17. [KSZ.]

Csillagvizsgálókban figyelhetjük a Marsot. Ismét földközelben lesz a vörös bolygó. = Magyar Nemzet 68. 2005. okt. 27. 294. sz. p. 16. [TUV.]

  J. L. [JÉKI László]: Pozitrontérkép az égről és a sötét anyag mibenléte. = Magyar Tudomány 111.(50.) 2005. 1. sz. pp. 122-123. Az ESA INTEGRAL műholdjának mérései. A Science 2004. szept. 24-i és a CERN Courier 2004. nov. számai alapján. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Mekkora egy neutroncsillag? = Magyar Tudomány 111.(50.) 2005. 1. sz. p. 123. Egy megvizsgált neutroncsillag legvalószínűbb átmérője 23 km. Forrás: Science 2004. szept. 24. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Hírek fekete lyukakról. = Magyar Tudomány 50. 2005. 4. sz. pp. 496-497. A Tejútrendszer közepén 3,7 millió naptömegnyi fekete lyuk körül akár tízezer (csillagtömegnyi) fekete lyuk is keringhet.; A "Magyar Tudomány" havilap mindeddig római számokkal leírt, kettős, utoljára CXI., azaz 111. és L., azaz 50. évfolyamszámozást tüntetett fel, egészen a 2005. 3. számmal bezárólag. A 2005. 4. szám az arab 50. évfolyammal, a 2005. 5. sz. az arab 166. évfolyammal jelzett. Ez utóbbi számozás maradt 2005-ben, és folytatódott máig. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Nagyenergiájú égi gammasugárzás. = Magyar Tudomány 50. 2005. 4. sz. pp. 497-498. A galaxisunk közepéből. A namíbiai HESS mérőrendszer alapján. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: A Cassini a Szaturnusznál. = Magyar Tudomány 166. 2005. 6. sz. pp. 767-768. A Szaturnuszhoz 2004 júliusában érkezett szonda első eredményei. A Science 2005. febr. 25-i számában megjelent 13 cikk alapján. [KSZ.]

J. L. [JÉKI László]: Mi jöhet Einstein után? = Magyar Tudomány 166. 2005. 7. sz. p. 913. A kozmológiában. [KSZ.]

J. L. [JÉKI László]: A sötét energia csak illúzió? = Magyar Tudomány 166. 2005. 7. sz. pp. 913-914. Forrás: CERN Courier, 2005. máj. [KSZ.]

J. L. [JÉKI László]: Galaxis sötét anyagból? = Magyar Tudomány 166. 2005. 7. sz. p. 914. A VIRGOHI121 galaxis 50 millió fényévre. Forrás: CERN Courier, 2005. ápr. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Univerzum-szimuláció. = Magyar Tudomány 166. 2005. 8. sz. p. 1041. A világegyetem számítógépes modellezése. A Nature 2005. jún. 2-i számának cikkei alapján. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Megkezdődött a Titán felderítése. = Magyar Tudomány 166. 2005. 8. sz. pp. 1041-1042. A Science 2005. máj. 13-i és a Nature 2005. jún. 9-i számai alapján. [KSZ.]

  NAGY Károly: Einstein hatása a huszadik század fizikájára. = Magyar Tudomány 166. 2005. 10. sz. pp. 1236-1249. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: A Cassini a Szaturnusz holdjainál. = Magyar Tudomány 166. 2005. 11. sz. p. 1459. [KSZ.]

Címlapunkon: dr. Kulin György (1905-1989) amatőrcsillagászati mozgalmunk megalapítója. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: 2005: a Kulin-emlékév. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 3. [SRG.]

MIZSER Attila: Az amatőrök atyja. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 4-7., címlap. Kulin György. [SRG.]

KULIN György: Hogyan lehetünk műkedvelő csillagászokká? = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 8-10. A Csillagok Világa 1944. 1. számában megjelent cikk újraközlése. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A Természettudományi Közlöny 1905-ös évfolyamából. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 11-13. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Késői csillagkeletkezés. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 14. Az I Zwiczky 18 törpegalaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Távoli hidrogénfelhők. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 14-15. Az NGC 4414 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Összetapadt bolygócsírák. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Földek keletkezése. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Születő barna törpe? = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Napfolt és gabonaár. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A gyűrűk "zenéje". = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 16-17. A Szaturnusz gyűrűrendszerében. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A marsi metán nyomában. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nemzeti parkok a Marson? = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Viharok az Uránuszon. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csókolózó Kuiper-páros. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 18. A 2001 QG298. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legfiatalabb holdmeteorit. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 18-19. A nyugat-szaharai Dchira közelében 2000 szeptemberében talált 633 grammos kődarab a Holdról származik. Kora 2,865 milliárd év. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fogyókúrán a Kuiper-öv? = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Pioneer-szondák lassulása. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Túlélni a dinoszauruszokat. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

PETRASITZ Péter: Űrrepülőgép-tervek. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 20. A szerző látogatása Floridában a Kennedy Space Center űrközpontban. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁPICS Péter: Mire jó a Photoshop "3D Transform" filtere? = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 21-22., első és hátsó belső borító. [SRG.]

CSABAI István: Tele camera obscura. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 23-24. Távcsőkészítés. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2004 november. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok 2004 július. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 27-31. [SRG.]

Képmelléklet. Kulin György (1905-1989). = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 32., 4 színes tábla. [SRG.]

NAGY Zsófia: Tábor a hullócsillagok alatt. Észlelőtábor Pusztaszentlászlón (2004. augusztus 8-15). = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 33. [SRG.]

MÓD Melinda: 2001 szabadszemes jelenségei. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 34-35., 51. Szabadszemes napfoltok.; Világító felhő.; Együttállás.; Holdhaló.; Holdkráter.; Vénusz-fázis.; Nappali bolygó. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Asztrometriai útmutató. 3. Üstökösök. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 15-25. [SRG.]

KISS László - KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia - MIZSER Attila: Változócsillagok 2004 október-november. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 40-42. [SRG.]

ILLÉS Elek: Ami a (fő)programból kimaradt... Észlelési felhívás fényes változócsillagok nyomon követésére. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 44-45. Nova Puppis 2004 = V574 Puppis.; Új térképek az AAVSO-tól. Összeállította Ksl [Kiss László]. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

LŐRINCZ Imre: Nagyon nagy látómező. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 49-51. Nagy kiterjedésű ködök. [SRG.]

BERKÓ Ernő - VASKÚTI György: Kettőscsillagok 2004 szeptember-november. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 52-56. [SRG.]

Kulin György-emlékülés a Planetáriumban. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 57. 2005. január 31-én lesz. [SRG.]

Kulin György csillagászati vetélkedő. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 57. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. p. 60., 64. [SRG.]

Jelenségnaptár 2005. február (JD 2 453 372-402). = Meteor 35. 2005. jan. 1.(343.) sz. pp. 61-51. A bolygók láthatósága.; SzMGy [Szabó M. Gyula]: A hónap Messier-objektuma: az M36.; Kettőscsillag észlelési ajánlat: az alfa Ori környéke.; Ile [Illés Elek]: A hónap változócsillaga: béta Persei (Algol). [SRG.]

Címlapunkon: a Machholz-üstökös a Fiastyúknál 2005. jan. 8-án. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. címlap, p. 1. Ladányi Tamás felvétele. [KSZ.]

Egy százalékot az MCSE-nek! = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. p. 3. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Sikeres leszállás a Titanon. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 4-5., 32., 1 színes tábla. [SRG.]

MIZSER Attila: Randevú a Vénusszal. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 6-11. Találkozó Párizsban 2004. november 5-7. Csillagászattörténeti vonatkozások is. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikus "élő kövület". = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meggyűrűzött csillagok. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Swift, a GRB-vadász. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. p. 13. 2004. nov. 20-án startolt a NASA Swift űrtávcsöve. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gyorsan hízó fekete lyuk. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Sűrűbbek a neutroncsillagok? = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. p. 14. A 3C 58 jelű pulzár és az 1181-es szupernóva maradványának vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Planetáris ködök születése. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Poranyag exobolygó körül? = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 14-15. A TrES-1 exobolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Quaoar "hője". = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Újabb exobolygó-fotó? = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A vörösödő bolygó. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 16-17. A Mars vörös színének eredete. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Metán a Szaturnusz-légkörben. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vulkánkitörés 2 millió éve? = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 17-18. A Marson. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Változó összetételű légkör. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. p. 18. A Marson. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Viharos űr-időjárás. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kisbolygó a műholdaknál is közelebb. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 18-19. A 2004 YD5 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elindult a Deep Impact. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

BOROS-OLÁH Mónika: A fekete Vénusz. Könyvajánlat. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. p. 20. A fekete Vénusz. Vénusz-átvonulások a Nap előtt. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány, 2004. 169 p. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Zách János Ferenc csillagász. Könyvajánlat. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 20-21. Vargha Domokosné: Zách János Ferenc csillagász 1754-1832. Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2003. 288 p. [SRG.]

SÜTŐ Tamás: Észlelési élményeim. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 49-51. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2004 december. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

Észlelési élményeim. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 25. A Magyar Csillagászati Egyesület pályázata. [SRG.]

MÓD Melinda: 2004 szabadszemes jelenségei. 1. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 26-28., 31. Holdsarló.; Együttállások.; Naphaló.; Holdhaló.; Heliákus kelés. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az okkultáció szakcsoport 2004-ben. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

Képmelléklet. A Machholz-üstökös. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. p. 32., 3 színes borító, címlap. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2004 október-november. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

GYARMATI László: Hogyan ismerjük fel egy meteoritot? = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 36-39. [SRG.]

KISS László: CH Cygni 1971-2004. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 40-45. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 45-46. Ksl [Kiss László]: 80 év a változócsillagokkal.; Változócsillagok katalógusa és fénygörbéi. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2004 november-december. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 47-50. [SRG.]

BARTHA Lajos: Égi jelenségek egy 17. századi látképen. Csillagászattörténet. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 51-54. Metszet Szatmár városáról 1672 márciusában. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 55-56. Hadházi Csaba: Egy nagylátómezejű okulár.; Orgel Csilla: Kaposvári hírek.; Farkas Boglárka: Győrújbaráti üstökösvadászat.; Mzs [Mizser Attila): Machholz-bemutató a Polaris Csillagvizsgálóban. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. p. 60., 64. [SRG.]

Jelenségnaptár 2005. március (JD 2 453 431-461). = Meteor 35. 2005. febr. 2.(344.) sz. pp. 61-63. A bolygók láthatósága.; GyL [Gyarmati László]: Meteorraj-ajánlat.; SzMGy [Szabó M. Gyula]: A hónap "Messier-objektuma": a Hyádok.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: A CZ Orionis. [SRG.]

Címlapunkon: Balatoni tél. 20x80-as óriásbinokulár a tó jegén, 2005 februárjában. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. címlap, p. 1. Mizser Attila felvétele. [KSZ.]

MIZSER Attila: Óriási binokulárok. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 3-8., címlap. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Láthatatlan plazmafelhők. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Extragalaktikus kozmikus sugár. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legfiatalabb gömbhalmaz. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 10. A Whiting 1 gömbhalmaz 5 millárd éves. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az ellapult Regulus. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egzotikus exobolygók. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Menekülő csillag. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

A "legnagyobb" csillagok. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ütköző bolygócsírák a béta Pictoris körül. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Miből lesz a fehér törpe? = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 13 Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Villámlás az Ősködben? = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Magaslégköri áramlás. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 14. A Marson. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meleg pólus a Szaturnuszon. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Új kisbolygók (73511) Lovas és (45300) Thewrewk. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Földsúroló kisbolygó - szabad szemmel? = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 16-17. A 2004 MN4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Amatőr változócsillag-felfedezés a Cepheusban. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Változósok a kibertérben. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 18-20. BANACAT és MCSE VCSSZ találkozó Baján, 2004. október 8-10. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap. 2005 január. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 23-26. [SRG.]

KOCSIS Antal: Még egyszer a Hédervári-kráterről. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 26. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2004 december. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 27-30. [SRG.]

Rezsabek Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949). = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 30. Könyvismertetés. [SRG.]

BOROS-OLÁH Mónika: Sarki fény január 21/22-én! = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 31-33., 35. Sarkifény 2005. január 21/22.; Sarkifény 2004. november 9.; Horvai Ferenc: Auróra-kísérettel Grönland fölött. [SRG.]

Képmelléklet. Sarki fény 2005. január 21/22-én. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 34., 4 színes tábla. [SRG.]

KISS László - KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia - MIZSER Attila: Változócsillagok 2004 december - 2005 január. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 36-39. [SRG.]

SZALAI Tamás: Ál-szupernóva az NGC 2403-ban. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

Arne Henden az AAVSO új igazgatója. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 41. 2005. márc. 1-től kezdve. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 42-45. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Messier Klub 2004 november-december. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

HORVAI Ferenc: A bicskei csillagvizsgáló az első világégésig. Nagy Károly csillagászata. [2.] = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 48-53. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Sikeres Kiskun-ősz három helyszínen. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 54. [REZ.]

MCSE-hírek. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 54-60. Asztalos Tibor: A szegediek új észlelőbázisa.; Szalai Tamás: Csillagászati Szabadegyetem indult Sopronban.; Csukás Mátyás: Centenáriumi Kulin-ünnepség Nagyszalontán.; Bacsárdi László: Kulin György-emlékülés a Budapesti Planetáriumban (Keszthelyi Sándor kapta a 2005. évi Kulin-emlékérmet).; Kulin Györgyre emlékeztünk (Székesfehérváron).; Dávid Gyula előadás-sorozata a Polarisban. [KSZ.]

Programajánlat. = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. p. 64. [SRG.]

Jelenségnaptár 2005. április (JD 2453462-491). = Meteor 35. 2005. márc. 3.(345.) sz. pp. 65-68. A bolygók láthatósága.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: A Nova Cygni 2005.; SzMGy [Szabó M. Gyula]: A hónap "Messier-objektuma": az M99.; Vsk [Vaskúti György]: A hónap kettőscsillaga: a szigma2 Ursae Maioris.; Meteorraj ajánlat.; Koc [Kocsis Antal]: Észleljük a Holdat!; Kru [Kereszturi Ákos]: Észlelési felhívás: 350 éve fedezték fel a Titant. [SRG.]

Címlapunkon: Szaturnusz-panoráma. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. címlap, p. 1. A Cassini 2004. okt. 6-i felvétele. [KSZ.]

Digitális képek beküldése. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Távcsövek a mesés Keletről: Kína. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 5-11. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Újdonságok a Szaturnusz vidékéről. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 12-14., 34., 1-3. színes tábla. Képmelléklet. [SRG.]

Egy százalék! = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 14. [SRG.]

BARTHA Lajos: Gauser Károly emlékére. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 15-18. Az első magyar planetárium tábla Pécsett, Gauser Károly munkája. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Sötét galaxisok. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legfiatalabb galaxishalmaz. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "legkisebb" csillag. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Porba burkolózó ősi galaxisok. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Pulzáló barna törpék. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kerámia- és gyémántbolygók. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 11-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Nap túlsó oldala. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mars Express konferencia 2005. február 21-25. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 22-24. Csillagászati hírek. [SRG.]

MARTON Géza: Új napórák. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 25., első belső borító. Oroszlános napóra (Budapest).; Napóraavatás ürügyén az analemmatikus napórákról (Kecskemét). [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2005 február. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: CARA: üstökös-fotometria mindenkinek. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 28-31., 34., 1 színes tábla. [SRG.]

Ágasvár ’05 MCSE Ifjúsági Tábor július 1-8.; Meteor ’05 Távcsöves Találkozó Szentlélek, augusztus 4-7. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 32-33. Jelentkezési lapokkal. [SRG.]

Képmelléklet. Újdonságok a Szaturnusz vidékéről. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 34., 3 színes tábla. [SRG.]

HOLLÓSY Tibor: A 2003-as nagy Mars-oppozíció. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 35-43., hátsó belső borító. A Középső-Hajagról Kocsis Antal, Ladányi Tamás, Németh Csaba, Novák András, Schné Attila 2003. augusztus 19-én észlelte a Phobos és a Deimos mars-holdat 342 mm-es távcsővel. [SRG.]

GYARMATI László: Fényes tűzgömb délnyugaton. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 44-45. 2004. július 23-án. [SRG.]

GYARMATI László: Meteoros hírek. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 45-46. A 2004 MN4 kisbolygó meteorraja?; Tűzgömbök Európa felett.; Meteorithullás Madrid közelében? 2005. január 27. [SRG.]

GYARMATI László: Május meteorraja: az Éta Aquaridák. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 47-49. [SRG.]

KISS László: A g Herculis változásai (1958-2005). = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 50-55. [SRG.]

Gyűjtés a nagyszalontai Kulin-ház felújítására. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 55. [SRG.]

Észlelési élményem. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 56. Pályázat. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Mély-ég objektumok 2005 január-február. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 57-60. [SRG.]

Változások a mély-ég és a kettőscsillag rovatban. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 60. Berkó Ernő helyett Szabó M. Gyula és Székely Péter lett a mély-ég rovat vezetője.; A kettőscsillag rovatot Schné Attila vezeti Berkó Ernő és Vaskúti György helyett. [SRG.]

MCSE-közgyűlés 2005. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 63. Székesfehérvár 2005. április 23. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. p. 64. [SRG.]

Jelenségnaptár 2005. május (JD 2453492-522). = Meteor 35. 2005. ápr. 4.(346.) sz. pp. 65-68. A bolygók láthatósága.; SzMGy [Szabó M. Gyula]: A hónap mélyég-objektumai: az M81 csoport.; Vsk [Vaskúti György]: A hónap kettőscsillaga: a gamma Crateris.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az X Leonis.; Koc [Kocsis Antal]: Észleljük a Holdat! [SRG.]

Címlapunkon: a fogyó Hold 2004. szept. 21-én. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. címlap. A kép egy 130/780-as TMB apokromáttal készült. [KSZ.]

ÉDER Iván: Egy apo objektívről - szubjektíven. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

MIZSER Attila: Vénusz-átvonulás találkozón Csehországban. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 7-11. Brandys nad Labem, 2004. május 7-9. Csillagászattörténeti vonatkozások is. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az első csillagok. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaktikus ütközés nyoma. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 12. Az NGC 1316 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A hiányzó láncszem. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az omega Centauri csillagai. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Szuper" csillaghalmazok. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A legnagyobb tömegű csillag. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 14-15. 130 naptömegnél húzható meg a csillagok maximális tömege. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hősugárzó exobolygók. = Meteor 35. 2005. máj. 5. sz.(347.) pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Élet óriáscsillagok körül? = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Kocsimosás" a Marson. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szuperionos víz az óriásbolygókban. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Halványodnak a Neptunusz gyűrűívei. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Enceladus légköre. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A pörgő Sedna. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos] - Mzs [MIZSER Attila]: A Titan éjszakája, 350 évvel a felfedezés után. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 18-19. 2005. márc. 25-én a Polaris Csillagvizsgálóban. Csillagászati hírek. [SRG.]

GULYÁS Krisztián - HEITLER Gábor: Az Alcyone négyes fogata. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 20-25. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2005 március. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

BOROS-OLÁH Mónika: Öt év szabadszemes napfoltjai. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

KOCSIS Antal: Hold 2005 január-február. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

Képmelléklet. Asztrofotók TMB-apokromáttal. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 34., 4 színes tábla., címlap. A képek egy 130/780-as TMB apokromáttal készültek, Éder Iván és Rózsa Ferenc munkájával. [SRG.]

GYARMATI László: A 2004 novemberi-decemberi Delta Arietidák és az 1990HA kisbolygó kapcsolata. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

KOVÁCS István - KISS László - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2005 február-március. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 38-41. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 41-42. Nova Normae 2005 = V382 Nor.; Nova Sagittarii 2005 = V5115 Sgr.; Nova Serpentis = V 378 Ser.; Törpenóva-dömping. Összeállította: Ksl [Kiss László], Kvi [Kovács István]. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Miért is jó változózni? = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Egy lépés a Messier-objektumokon túl: a Caldwell-katalógus. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 46-50. A Patrick Caldwell-Moore által összeállított 109-es lista. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula - SZÉKELY Péter: Változások a mély-ég rovatban. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 50. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A Messier Klub 2004-ben. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 51. [SRG.]

BERKÓ Ernő - VASKÚTI György: Kettőscsillagok 2004 december-2005 február. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 52-55. [SRG.]

SCHNÉ Attila: Beköszöntő. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 55. Új kettőscsillag rovatvezető. [SRG.]

Észlelési élményeim. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 56. Az MCSE pályázata. [SRG.]

MIZSER Attila: Ágasvár vár! = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 58-60. Ifjúsági tábor 2005. július 1-8. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. pp. 65-67. 2005. június (JD 2 453 523-552).; (szp) [Székely Péter]: Mély-ég ajánlat.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a g Herculis.; Kettőscsillag ajánlat: a 39 Comae Berenicis környéke.; GyL [Gyarmati László]: Meteorraj-ajánlat. [SRG.]

12 kérdés Szánthó Lajoshoz (Távcső Szolgáltató). = Meteor 35. 2005. máj. 5.(347.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: az M51, azaz az Örvény-köd. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. címlap, p. 1. Szitkay Gábor készítette a felvételt 15,5 cm-es Starfire apokromatikus refraktorral, 520 perc alatt, több éjszakán át. Éder Iván képfeldolgozása. [KSZ.]

SZÉKELY Péter: Címlapunkon: az Örvény-köd. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. p. 3., címlap. Szitkay Gábor felvétele nyúli magán-csillagvizsgálójában. [SRG.]

MIZSER Attila: Berci és Béla. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 4-5. Farkas Bertalan és Magyari Béla űrutazásának 25 éves évfordulója. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: A magyar űrrepülés 25. évfordulóján - a gyűjtő szemével. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 5-10. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Extragalaktikus sombrero. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. p. 11. Az M104 galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Exobolygó-biliárd. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 11-12. Az üpszilon Andromedae bolygórendszere. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Infravörös- és gammavillanás. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriások ütköző csillagszelei. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tetten ért anyagátadás. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 13. A Mira Ceti két csillaga közötti anyagáramlás. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Foltos neutroncsillagok. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy "biztos" exobolygó fotó. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy fémszegény csillag. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Állatövi fény a Naprendszeren kívül. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. p. 15. A 41 fényévre lévő HD 69830 körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Megvan a Mars Polar Lander? = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Mars ősi egyenlítője. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szerves molekulák a Titanon. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új szaturnuszholdak. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Északi és déli sarki fény. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

PADÁNYI Árpád: Az ISS Budapestről. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. p. 18. 2005. máj. 6-án lefényképezte a Nemzetközi Űrállomást. Csillagászati hírek. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Tápellátás ésszerűen. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 19-22. Távcsőkészítés. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2005 április. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

HARGITAI Henrik: A Mars történeti földrajza. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 25-31. [SRG.]

KAPOSVÁRI Zoltán: Gyűrűs napfogyatkozás 2005. október 3-án. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 32-33., 35-38. [SRG.]

Képmelléklet. 25 éves a magyar űrrepülés. = Meteor 35. 2005. 6.(348.) sz. p. 34., 4 színes tábla. [SRG.]

HORVAI Ferenc - KISS László -SÁRNECZKY Krisztián: Célpont: a Tempel 1-üstökös! = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 39-42. 2005. július 4-i becsapódásról. [SRG.]

KISS László: Határmagnitúdó: 16. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 43-46. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 35. 2005. 6.(348.) sz. pp. 46-48. V2361 Cygni.; Változó objektum a Bootesben.; V5115 Sagittarii.; V1187 Scorpii.; Poros RV Tauri csillagok.; R Aquarii: Kr. u. 1073-ban és 1074-ben? (koreai feljegyzésekben).; Alfa Aquilae.; Az AAVSO 2002/2003-as éve. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Messier-maraton: 105. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 49-52. 2005. április 6-án Görgei Zoltán és Ladányi Tamás a Bakonyból 105 Messier-objektumot észlelt. [SRG.]

HEITLER Gábor: Könyvajánlat: Égi kalauzok. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 53-54. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 55-57. Fülöp János: Kunszentmártoni tervek.; Pete Gábor: Győri Fénystaféta.; Szakos Szelimen: Dunaújvárosi Csoportunk. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 58-59. Szarka Levente: Távcsövek a mesés Keletről. [SRG.]

Ágasvár ’05. Célpont: a Tempel 1-üstökös! = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. p. 62. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 35. 2005. jún. 6.(348.) sz. pp. 64-68. 2005. július (JD 2 453 553-583).; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a CH Ursae Maioris.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat.; Meteorraj-ajánlat.; Kettőscsillag ajánlat: az Ophiuchus csillagkép.; Koc-Aur [Kocsis Antal]: A hónap holdalakzata: a Flammarion-kráter és -rianás. [SRG.]

Címlapunkon: részlet a Sas-ködből (M16). = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. címlap, p. 1. HST-fotó. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince: Új professzionális távcső Hegyhátsálon. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 3-4., első belső borító. [SRG.]

Meteor ’05 Távcsöves Találkozó Szentlélek, Turistapark, augusztus 4-7. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Az Űrteleszkóp űrodüsszeiája. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

KISS László: Fizika a csillagászatban - csillagászat a fizikában. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 12-19., címlap. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: GMT: A 25 méteres óriás. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 20-26. Várhatóan 2015-2020 között fog megvalósulni. [SRG.]

ÉDER Iván: Mit tud az EQ6-os mechanika? = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 27-31. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Három túratávcső - kompromisszumok nélkül. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 32-37. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Halmaz "veszélyes" helyen. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. p. 38. A központi fekete lyuktól 0,26 fényévre lévő csillaghalmazt találtak. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nap típusú csillagok halála. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 38-39. Az NGC 40 fiatal planetáris köd vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gravitációshullám kettőstől. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. p. 39. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Anyagsugár barna törpétől. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 39-40. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriási fler. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. p. 40. Ultraibolya fényben óriási kitörés egy vörös törpénél 2004. ápr. 24-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Üstökösök: "ál-exobolygók"? = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. p. 40. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Láthatunk-e fotoszintézist? = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 40-41. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Abiogén metán a Marson? = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. p. 41. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szokatlan fotók a Marsról. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 41-43. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy befogott üreges hold. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. p. 43. Az Amalthea holdat vizsgálta a Galileo. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tavak helyett vulkánok. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 43-44. A Titanon. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Naprendszer határán. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. p. 45. A két Voyager szonda. Csillagászati hírek. [SRG.]

MITRE Zoltán: Országos Tudományos Diákköri Konferencia az ELTE-n. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

GURUBI Gina Tímea: Első élményem az égitestek világában. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 47-48. [SRG.]

BEZÁK Tibor: Észlelési élményeim. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 48-50. [SRG.]

NAGY Zsófia: A csillagos ég üzenete. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 50-51. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Két Antares-fedés. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 52-53., 56. 2005. február 4., 2005. április 26. [SRG.]

BOROS-OLÁH Mónika: Állatövifény-észlelések. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 54-56. 2005. január-március. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 57-65. 2005. január-március. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Kilenc év, ötven üstökös. 1. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 66-74. [SRG.]

GYARMATI László: A Perseidák 2004-ben. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 75-82. 2005 augusztus. [SRG.]

Változócsillagok. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 83-86. 2005. április-május. [SRG.]

KISS László - KOVÁCS István: Változócsillag szakcsoportunk 2004-ben. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 87-90. [SRG.]

SCHNÉ Attila: Kettőscsillagok. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 91-93. 2005 március-május. [SRG.]

BOLESKA Gábor: A Skorpió támadása. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 93-95. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Mély-ég objektumok. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 96-101. 2005 tavasz. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Elhanyagolt szépségek. 5. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 102-104. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Sic transit gloria mundi. Nagy Károly csillagászata. [3.] = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 105-112. [SRG.]

MIZSER Attila: Krakkópuszta. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. p. 113. Podmaniczky Géza és Dégenfeld Schomburg Berta síremléke Lucfalva közelében. [SRG.]

Könyvajánlat. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 114-116. Bartha Lajos: Chapman, Allen: Istenek az égen.; Bartha Lajos: Hoskin, Michael: A csillagászat története.; Kocsis Beáta: Sárneczky Krisztián: Magyarok a Naprendszerben - és azon túl. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 117-120. SzMGy [Szabó M. Gyula]: Januári éjszakák (tél).; Mizser Attila: A kertben (tavasz).; Bokor Katalin: Távcsövet vettem. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 121-123. Mzs [Mizser Attila]: Tűzoltónap, gyermeknap.; Mzs [Mizser Attila]: Csillagvizsgáló-találkozó a Polarisban 2005. június 4. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Kiskun-hírek. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. p. 123. [REZ.]

Jelenségnaptár. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. pp. 128-132. 2005. augusztus-szeptember (JD 2 453 584-644).; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az EM Cygni.; Kocsis Antal: A hónap holdalakzata: A Messier-kráter.; GyL [Gyarmati László]: Meteorraj-ajánlat: a Perseidák.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat. [SRG.]

Az Űrtávcső űrodüsszeiája. Képmelléklet. = Meteor 35. 2005. júl-aug. 7-8.(349-350.) sz. p. 136., 4 színes tábla. [SRG.]

Címlapunkon: galaxisok a Fornax csillagképben. Pillantás a múltba. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. címlap, p. 1. A HST 40 órás felvétele. [KSZ.]

[Napóra képek.] = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. első belső borító. Ikladi általános iskola két napórájának képe, a rákoscsabai Szabadság-sugárúti napóra képe. Pannonhalmi Zsuzsanna művészi munkái. Bartha Lajos terveinek felhasználásával. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos - SÁRNECZKY Krisztián: Üstökén az üstököst. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 3-6., 34., 3 színes tábla. Becsapódás a Tempel 1-üstökösbe. [SRG.]

PAPP Sándor: Tesztkalandok egy 25 cm-es GSO Dobsonnal. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 7-9. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Láthatatlan spirálkarok. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. p. 10. Az NGC 4625 galaxisnál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nem halványodó szupernóva. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 10-11. Az SN 1979C szupernóva az M100 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Termékenyítő gammavillanás? = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Rengő neutroncsillag. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Tatooine bolygó. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 12-13. Exobolygó a HD 188753 A jelű csillaga körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A "szuper Föld". = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 13-14. A Gliese 876 harmadik exobolygója. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A gyűrűk röntgenfénylése. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. p. 14. A Szaturnusznál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hideg ősi Mars? = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Életkeresés a Titanon. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tripla aszteroida. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 15-16. A 87 Sylvia kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Magyar siker Európában. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. p. 16. Budai Edina és Szabó Andrea - a Polaris szakkörösei - az ESO csillagászati pályázatán az Enceladusról írt pályaművükkel 6. helyezést nyertek. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Húszéves napsúrolók. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MÓD Melinda: Szabadszemes jelenségek. Együttállások. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2005 május-július. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 19-24. [SRG.]

Hold. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 25-29. Jakabfi Tamás: Állandó észlelési programjaink.; Változások a Hold-rovatnál (Kocsis Antal leköszön, szeptembertől helyette Jakabfi Tamás a rovat vezetője).; Kereszturi Ákos - Horvai Ferenc: Európa a Holdhoz érkezett (2004. november 15. SMART-1 űrszonda). [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 30-33. 2005. április-június. [SRG.]

Képmelléklet. Szupernóva az M51-ben. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. p. 34., 1 színes tábla. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Kilenc év, ötven üstökös. 2. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 35-41. [SRG.]

SZALAI Tamás: Szupernóva az Örvény-ködben. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 43-44. Nova (?) Aquilae 2005 = V1663 Aquilae.; Nova Sagittarii 2005/2 = V5116 Sagittarii.; Nova Scorpii 2005 = V1188 Scorpii.; SN 2005df az NGC 1559-ben.; Nova SMC 2005. Összeállította Ksl [Kiss László]. [SRG.]

KISS László: Z Ursae Maioris 1952-2005. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 45-47. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Nemzeti Virtuális Obszervatórium: mindent a mély-ég objektumokról. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 48-51. [SRG.]

MIZSER Attila: Könyvajánlat. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 52-54. Storm Dunlop - Wil Tirion: Csillagközi kalauz.; David H. Levy: Az égbolt csodái. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Köstler Artúr szülőháza a Terézvárosban. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. p. 55. Budapest, VI. ker. Szív u. 16. [SRG.]

MIZSER Attila: Közgyűlés 2005. = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 58-59. Székesfehérvár, 2005. április 23. Az MCSE tiszteletbeli tagja lett Blahó Nóra és Szakács László. Az MCSE elismerő oklevéllel kitüntetettek: Szabó Sándor, Tuboly Vince, Kereszty Zsolt, Zajácz György. [KSZ.]

Jelenségnaptár. 2005. október (JD 2 453 645-675). = Meteor 35. 2005. szept. 9.(351.) sz. pp. 63-68. Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a T Cephei.; Spe [Székely Péter]: Mélyég ajánlat októberre.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap holdalakzata: az Arago-kráter.; Tordai Tamás: Nyakunkon a Mars-oppozíció! [SRG.]

Címlapunkon: a Szaturnusz holdja, az Enceladus. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. címlap, p. 1. A Cassini űrszonda felvétele. [KSZ.]

MIZSER Attila - TEPLICZKY István: Vaklárma. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. p. 3. Álhír a 2005. augusztus 27-i Mars földközelségről. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tizedik bolygó! Már megint. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

BUDAI Edina - SZABÓ Andrea - SÁRNECZKY Krisztián: A Szaturnusz pöfékelő holdja. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 8-10., címlapkép. Az Enceladus. [SRG.]

SZARKA Levente: A Schmidt-Cassegrain forradalom. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 11-16. [SRG.]

SzJ [SZULÁGYI Judit]: Forró szupernóva-maradvány. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. p. 17. Az SN 1987A szupernóvánál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szokatlanul nagy galaxis. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 17-18. Az NGC 300 galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A fekete lyukak keletkezése. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Nagytömegű csillagok. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fekete lyuk fújta buborék. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. p. 19. A Cygnus X-1 röntgensugárzó kettős rendszer. Csillagászati hírek. [SRG.]

M.A. [MIZSER Attila]: Menekülő pulzár. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. p. 19. A PSR B1508+55 pulzár 1100 km/s sebessége. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Több a neon a Napban. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Légkört elfújó óceánok. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az ősi Naprendszer. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az ezredik SOHO-üstökös. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: hírek.csillagaszat.hu. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 21-22. Az MCSE új honlapja. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSUKÁS Mátyás: Megújult a nagyszalontai Kulin-ház homlokzata. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEITLER Gábor: Időgép az Interneten. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2005 augusztus. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Plejádok-fedések a következő években. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

TORDAI Tamás: Bolygók. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 30-32. 2005 július-augusztus. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Kilenc év, ötven üstökös. 3. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 32-33., 35-37., 58. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Az Enceladus. Az "új" Naprendszer. Képmelléklet. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. p. 34., 4 színes tábla. [SRG.]

PETROVICS Péter: A Hold-dómok megfigyelése. 1. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 38-42. [SRG.]

KOVÁCS István: Változócsillagok. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 43-47. 2005 június-augusztus. [SRG.]

Kvi [KOVÁCS István]: Var Vul 05 - új törpe nóva az M27 mellett. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. p. 47. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A szupernóva-bajnok negyvenedik felfedezése. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 47-48. Robert O. Evans. [SRG.]

KSZ [KESZTHELYI Sándor]: Arne Henden Magyarországon. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 48-49. Az AAVSO igazgatója Pécsett, 2005. szeptember 5-10-ig. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula - SZABÓNÉ ANDRÁSI Zsuzsanna: Mély-ég objektumok. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 50-54. 2005 nyári hónapok. [SRG.]

SCHNÉ Attila: Kettőscsillagok. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 55-58. 2005 június-augusztus. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 59-60. Mőnich László: Miért szeretem a Meteort? (Dabas); Kovács Gergő: Bárándi bemutató.; Becz Miklós: Elment egy fiatalember (Gábor Tamás halála). [SRG.]

Jelenségnaptár. 2005. november (JD 2 453 676-705). = Meteor 35. 2005. okt. 10.(352.) sz. pp. 65-59. A bolygók láthatósága.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a WW Ceti.; Spe [Székely Péter]: Mélyég ajánlat novemberre.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap holdalakzata: a Kies-kráter.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat. [SRG.]

Címlapunkon: a Selyemgubó-köd (IC 5146) a Cygnusban. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. címlap, p. 1. Éder Iván felvétele 2005. júl. 3-án készült. [KSZ.]

[Napóra képek.] = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. első belső borító. A kapuvári SPAR áruház napórája. Éjszaka kivilágított csillagtérképként üzemel. [KSZ.]

MARTON Géza: London napórái. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Csillagok útján - Kecskeméten. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 7-11. Kecskemét csillagászati ismeretterjesztésének és amatőrcsillagászatának története. [SRG.]

BEZÁK Tibor: Táborkrónika 2005. Ágasvár ’05. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 12-14. Benne: Szupernóva az M 51-ben: Tóth Imre SN 2005cs felvétele az RCC teleszkóppal Piszkéstetön. [SRG.]

ILLÉS Tibor: Noé bárkája a Bükkben - avagy miért jó táborozni? = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 15-17. [SRG.]

NÉMETH Zoltán: 5. Kiskun-Neptunusz tábor. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 17-19. Solt, 2005. augusztus 11-14. [SRG.]

BARABÁS Szende: Az első erdélyi csillagásztábor Zeteváralján. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. p. 19. 2005. augusztus 26-31. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fénylés a Virgo-halmazban. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Temérdek fiatal csillag. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

NAGY Zsófia: Kvazár szülőgalaxis nélkül. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Fiatal óriásgalaxis. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A rövid gammakitörések természete. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Fiatal csillagikrek. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy fehér törpe porkorongja. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

MÁR András Péter: Túl sok a barna törpe? = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 23-24. Csillagászati hírek. [SRG.]

Jat [JAKABFI Tamás]: A 2003 UB313 holdja. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. p. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Földi légkör a Holdon. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 24-25. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meteortól származó por. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. p. 25. A 2004. szept. 3-i Antarktisz feletti tűzgömbjelenség hatásai. Csillagászati hírek. [SRG.]

BUTUZA Tamás: Az Ursa Minor csillagtérkép program. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 26-31. [SRG.]

Nyári táborok. Ágasvár, Szentlélek, Solt, Erdély. Képmelléklet. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. p. 34. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 35-37. 2005 szeptember. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Hold. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 38-42. 2005 március-szeptember. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 43-45. 2005 július-szeptember. [SRG.]

Leonidák 2005 - aktivitás-előrejelzés. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 46-48. Fordította: Gyarmati László. [SRG.]

Változócsillagok. Kataklizmikus újdonságok. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 49-55., 67. Mi történik a gyors nóvák átmeneti fázisában?; Visszatérő nóvák visszatérései.; Z and: törpe nóvával kombinált nóva?; Egy fehér törpe rezgései. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

VASKÚTI György: A legközelebbi kettőscsillag magyar amatőrök szemével. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 56-58. Az alfa Centauri. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Elköszön a rovatvezető. = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 59-60. [SRG.]

SPE [SZÉKELY Péter: A ceruzán túl ... = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 60-62. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2005. december (JD 2 453 706-736). = Meteor 35. 2005. nov. 11.(353.) sz. pp. 65-68. A bolygók láthatósága.; SPE [Székely Péter]: Mélyég ajánlat decemberre.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat., Kettőscsillag ajánlat: a Canis Minor csillagkép. [SRG.]

Címlapunkon: az október 3-i napfogyatkozás a gyűrűsség közepén, valamit 10 perccel előtte és utána. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. címlap, p. 1. Pápics Péter felvételei. [KSZ.]

PÁPICS Péter: Gyűrűsség délen. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 3-7. Napfogyatkozás expedíció Spanyolországba. [SRG.]

SCHNÉ Attila: Sivatagi show. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 8-10. Napfogyatkozás expedíció Tunéziába. [SRG.]

HORVAI Ferenc - KERESZTURI Ákos - SÁRNECZKY Krisztián: Mintavétel egy kisbolygón. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 11-14. Az Itokawa kisbolygón. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: Az Univerzum akusztikája. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az Andromeda-galaxis gyűrűje. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az első csillagok sugárzása. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagszökevények. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagok a centrumban. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

APAI Dániel: Bolygókeletkezés barna törpék körül. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Lemeztektonika a Marson? = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Viharfelhők a Titanon. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Szaturnusz rezgő gyűrűje. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Két új hold a Plútó körül. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kései nagy bombázási időszak. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Az élet lehetősége a Marson. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Elindult a Venus Express. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Megjelent a Meteor csillagászati évkönyv 2006. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

MÁR András Péter: A hét asztrofotója a hirek.csillagaszat.hu-n. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. p. 24. [SRG.]

Kiadványok az MCSE-től. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. p. 24. Pleione Csillagatlasz.; Az égbolt mindenkié.; Magyarország napórái.; Célpont a Föld? [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Napfogyatkozás a felhők között. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 25-27. Részleges napfogyatkozás 2005. október 3-án, a hazai bemutató helyek felsorolásával. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Napfogyatkozás október 3-án. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 28-30., 34., 4 tábla., címlap, első belső borító. Képmelléklet. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Hold-észlelők találkozója. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 31-32. Budapest, Polaris Csillagvizsgáló, 2005. november 12. [SRG.]

JAKABFI Tamás: A láthatóság vizsgálata és a Lunar 100. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A CARA 2005. évi találkozója Firenzében. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 35-37. 2005. május 21-22. [SRG.]

BALATON László: Napfogyatkozás 2006 - még lehet jelentkezni a törökországi útra! = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. p. 37. [SRG.]

KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 38-42. 2005 szeptember-október. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. p. 42. Két szupernóva egy képen!; Nova Scuti 2005/1 = V476 Sct.; Nova Scuti 2005/2 = V477 Sct.; Változós találkozó lesz a Polaris Csillagvizsgálóban. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mély-ég objektumok. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 44-49. 2005 szeptember-október. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: A nagy Hold-átverés. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 50-55. John Herschel és a holdlakók, a korabeli sajtó tükrében. [SRG.]

SIMONKAY Piroska - REZSABEK Nándor: Csillagászattörténeti konferencia Tatán. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 56-57. 2005. augusztus 26-28. [SRG.]

HEITLER Gábor: Könyvajánló: Csillagászat (Kossuth Kiadó, 2005). = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 58-59. [SRG.]

MIZSER Attila: A Gutenberg-törpegalaxis. = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 60-61. A hazai csillagászati könyvterjesztésről. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2006. január (JD 2 453 737-767). = Meteor 35. 2005. dec. 12.(354.) sz. pp. 65-68. A bolygók láthatósága.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a W Persei.; Spe [Székely Péter]: Mélyég ajánlat januárra.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap Hold-alakzata: a Rima Birt.; Kettőscsillag ajánlat: a Sextans csillagkép. [SRG.]

Hegyhátsál. Modern távcső. = Metro 2005. jún. 1. p. 4. A Vas megyei Hegyhátsálon 50 cm tükörátmérőjű automata vezérlésű távcsövet állítottak fel. MTI. Egy színes fényképen a távcső és Horváth Tibor. [KSZ.]

DOUTHITT, Bill: Titáni vállalkozás. Űrszonda száll le a Szaturnusz holdjára. Űrkutatás. = National Geographic Magyarország 3. 2005. jan. 1. sz. p. [6.] [SRG.]

SZENKOVITS Ferenc: Hell Miksa (Maximilian Hell 1720 - 1792). = Műszaki Szemle (Kolozsvár) 2005. 30. sz. pp. 13-26. [HAD.]

A világ legnagyobb távcsövét tervezi egy európai űrkonzorcium. = National Geographic Magyarország 3. 2005. jan. 1. sz. p. [6.] OWL (OverWhelmingly Large) 100 m átmérőjű tükrös távcsövet tervez, amely 2021-ben állhat munkába. [SRG.]

BARTUSIAK, Marcia: Kezdetben vala az ősrobbanás. Einstein és a változó Világegyetem. = National Geographic Magyarország 3. 2005. máj. 5. sz. pp. 40-51. Melléklet: Univerzum és a Tejútrendszer. [SRG.]

SHEA, Neil: Üstököslékelés. A Deep Impact szonda föltárhatja a Föld eredetét. Űrkutatás. = National Geographic Magyarország 3. 2005. júl. 7. sz. p. [10.] [SRG.]

PETIT, W. Charles: A vizes Mars bolygó. = National Geographic Magyarország 3. 2005. júl. 7. sz. pp. 30-49. Az Opportunity és a Spirit nevű marsjárók útja és felvételei. [SRG.]

TAMM Barbara: Közel az ősrobbanáshoz. A legsűrűbb és legforróbb anyag. Hazai kvarkkutatás. = National Geographic Magyarország 3. 2005. aug. 8. sz. pp. [8-9.] [SRG.]

TAMM Barbara: Földrajzi mérés. Főszereplő: A Nap árnyéka. Májusban és szeptemberben Dorogon volt szüéné. = National Geographic Magyarország 3. 2005. okt. 10. sz. p. [12.] [SRG.]

MICHELL, John G.: Északi fény. = National Geographic Magyarország 3. 2005. nov. 11. sz. p. 136-137. Az Acadia Nemzeti Parkban. Fotó: Michael Melford. [SRG.]

DOUTHITT, Bill: Éjjellátó. Új módon mutatja meg az Univerzum mélységeit a NASA Spitzer-űrtávcsöve. = National Geographic Magyarország 2005. dec. 8. különszám pp. 8-15. [SRG.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Sikeresen landolt a Titánon az európai űrszonda. = Népszabadság 63. 2005. jan. 15. 12/1. sz. p. 19. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: A Titán titkainak nyomában. = Népszabadság 63. 2005. jan. 15. 12/1. sz. hétvége mell. p. 8. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: A cél a Mars, de a Holdon szállnak le. = Népszabadság 63. 2005. szept. 28. 227/1. sz. p. 10. Négy űrhajós egy hétig maradhat. Forróság az egyik helyen, fagy a másikon. "Kis lépés egy embernek, nagy lépés az emberiségnek". [KSZ.]

HARGITAI Miklós: Diákok Eratosztenész nyomában. Harminc magyar iskola mérte meg a Föld kerületét. = Népszabadság 63. 2005. szept. 29. 228/1. sz. pályakép melléklet. p. 1. [KSZ.]

Égboltot fürkésző robotteleszkóp. = Népszabadság 63. 2005. nov. 10. 263/1. sz. p. 7. A bajai csillagvizsgáló 50 cm-es tükörátmérőjű BART-1 elnevezésű automatikus távcsöve. [KSZ.]

TERES Ágoston: Magyar csillagászok Norvégiában. = Népújság (Marosvásárhely) 57. 2005. 8. sz. pp. 6-7. Hell és Sajnovics vardői expedíciója. [HAD.]

  VÉGH Tibor: További észrevételek a Szent Korona zománcképeivel kapcsolatban. A Szent Korona üzenetei Molnár V. József állatövi jegyeinek felhasználásával. Kísérlet a Bertalan-kép rekonstrukciójára. = Országépítő 16. 2005. 1. sz. pp. 17-19. A zománcképek ábrázolásai és helyzetük csillagászati vonatkozásai: az állatövi csillagképek közül a Halak, a Nyilas és a Bak is felismerhető. [KSZ.]

TERES Ágoston: Magyar jezsuita csillagászok. = Provinciánk Hírei 2005. márc-ápr. 90. sz. pp. 35-39. Többek között Hell Miksa és Sajnovics János. [HAD.]

Csillag-naptár. = Rábavidék 16. 2005. jan. 21. 1. sz. [TUV.]

Tizenöt éves a finn testvérkapcsolat. = Rábavidék 16. 2005. ápr. 1. 6. sz. [TUV.]

A Földön kívüli élet esélyei. = Rábavidék 16. 2005. ápr. 7. sz. p. 13. [TUV.]

Csillagászok tábora. = Rábavidék 16. 2005. máj. 27. 10. sz. p. 12. [TUV.]

Csillagászok randiztak Hegyhátsálon. Előbb tanácskoztak, majd távcsövet avattak. = Rábavidék 16. 2005. jún. 10. [TUV.]

Eget kémlelők nemzetközi tábora Hegyhátsálon. = Rábavidék 16. 2005. szept. 15. 15. sz. [TUV.]

Pénzt is hozott Hegyhátsálba a miniszter. = Rábavidék 16. 2005. nov. 25. 20. sz. [TUV.]

RAUCH, Judith: Egy igazán csodás elme. = Reader’s Digest Válogatás 2005. márc. pp. 80-85. Albert Einstein élete. [NRO.]

CABBAGE, Michael - HARWOOD, William: "Azt hiszem elvesztettük őket!" Mi történt a Columbia űrrepülőgép visszatérésekor? = Reader’s Digest 2005. márc. pp. 116-132. [KSZ.]

Égi órásmester. = Reader’s Digest 2005. júl. Marton Géza ötvösmester napórás tevékenységének rövid bemutatása. A fényképen Marton Géza látható a Budapest, II. Járóka u. 3. szám alatti családi házon lévő napórája mellett [KSZ.]

Azonosították Kopernikusz holttestét. = Reggeli Újság 2. 2005. nov. 8. 516. sz. p. 16. "Lengyel tudósok azt állítják, hogy sikerült azonosítaniuk Kopernikusz holttestét. Mindezt arra alapozzák, hogy rekonstruálták a földi maradványokat, és az így kapott számítógépes "fantomkép" nagyon hasonlít a modern csillagászat atyjáról készült korabeli ábrázolásokra. Rendőrségi, bűnügyi szakértők segítettek a lengyel tudósoknak megállapítani egy holttest "személyazonosságát". A csontvázra Fromborkban, a mai Lengyelország északkeleti részén bukkantak rá, méghozzá két hónappal ezelőtt. A szakértők már akkor sejtették, hogy valószínűleg a csillagászról van szó, akinek a földi maradványait évszázadok óta keresték. ..." [HAI.]

Egy csepp emberség. Zombori Ottó csillagász gondolatai. = RTV Részletes Magyar Rádió Rt. műsormagazin 2005. jan. 17-23. 3. sz. p. 4. A Kossuth Rádióban elhangzott műsor szövege. [KSZ.]

Csillagászati hetek. = Savaria Fórum 15. 2005. okt. 8. 37. sz. p. 2. A 26. Csillagászati Hét programjai. [SRG.]

Tizenöt éves a Hubble. = A Spektrum Televízió Magazinja 1. 2005. jún-júl. 3. sz. pp. 10-11. "Élő Bolygó Magazin A Spektrum Televízió magazinja" áll a fedőlapon; "Élő Bolygó A Spektrum Televízió lapja" látható a címoldalon; "Élő Bolygó Magazin, a Spektrum Televízió lapja" olvasható a főszerkesztői köszöntőben. A természettudományos 100 oldalas havi lap 2005 márciusában indult. [KSZ.]

Mozaik, nagyfelbontásban. = A Spektrum Televízió Magazinja 1. 2005. jún-júl. 3. sz. p. 12. Készül az eddigi legrészletesebb műholdkép a földről az ESA Envisat műholdjával. 300 m-es részletek ismerhetők majd fel a 2005 végén befejeződő fényképezés segítségével. [KSZ.]

Éjszakai égbolt. A Magyar Csillagászati Egyesület ajánlója. Júniusi égbolt. = A Spektrum Televízió Magazinja 1. 2005. jún-júl. 3. sz. p. 17. Benne a nyári csillagászati táborok. [KSZ.]

BALASKÓ Miklós: Siklósztori. = A Spektrum Televízió Magazinja 1. 2005. jún-júl. 3. sz. pp. 40-48. Az űrsiklók története. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagunk: a Nap. = A Spektrum Televízió Magazinja 1. 2005. jún-júl. 3. sz. pp. 60-56. [KSZ.]

El nem tűnő szupernóva. = A Spektrum Televízió Magazinja 1. 2005. okt. 5. sz. p. 10. Az SN 1979C. [KSZ.]

Éjszakai égbolt. A Magyar Csillagászati Egyesület ajánlója. Októberi égbolt. = A Spektrum Televízió Magazinja 1. 2005. okt. 5. sz. p. 14. Benne ajánlat a Polaris Csillagvizsgáló programjaiból. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Vénusz - a forróság bolygója. = A Spektrum Televízió Magazinja 1. 2005. okt. 5. sz. pp. 36-39. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Vándorló kalendáriumi ünnep a húsvét. = Színes Bulvár Lap 6. 2005. márc. 26. 83. sz. p. 15. A húsvét naptártörténeti vonatkozásainak ismertetése. [REZ.]

CSENGERI Timea - SIK András: Két rover felfedezései a Marson. Aki MER az nyer. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. jan. 1. sz. pp. 22-25. A Spirit és az Opportunity. [KSZ.]

Címlapon: A Cassini a Szaturnusznál. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. febr. 2. sz. címoldal. [SRG.]

BOTH Előd: Leszállt a Huygens. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. febr. 2. sz. p. 82., címoldal. A Titánra. [KSZ.]

HORVÁTH Gábor: A Mekka-iránytűtől a Kibla-telefonig. Honnan tudhatják Mohamed próféta követői Mekka irányát utazás közben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. febr. 2. sz. pp. 84-85. Mekka irányának csillagászati földrajzi meghatározása. [KSZ.]

Hol vagyunk? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. febr. 2. sz. p. 85. [SRG.]

   ILLÉS Erzsébet: A bolygógyűrűk eredete. A bolygógyűrűk összefoglaló áttekintése a Galileo és a Cassini szonda eredményeinek a tükrében, saját munkahipotézisek alapján. Első rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. márc. 3. sz. pp. 106-109, hátsó külső borító. A 2004. évi űrnapon (2004. okt. 15-én) elhangzott előadás szerkesztett változata. [KSZ.]

Indiai csillagászati műhold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. márc. 3. sz. p. 129. [SRG.]

Reménykedő űrteleszkóp. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. márc. 3. sz. p. 129. [SRG.]

Bolygógyűrűk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. márc. 3. sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Viharos idő az Uránuszon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. ápr. 4. sz. p. 174. [SRG.]

Vasmeteorit a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. ápr. 4. sz. p. 174. [SRG.]

Fényesebbek, tehát kisebbek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. ápr. 4. sz. p. 174. Kuiper-öv égitestei. [SRG.]

Földrengésálló Hermész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. ápr. 4. sz. p. 6. [SRG.]

A SMART-1 a Hold körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. ápr. 4. sz. p. 176. [SRG.]

   ILLÉS Erzsébet: A bolygógyűrűk eredete. A bolygógyűrűk összefoglaló áttekintése a Galileo és a Cassini szonda eredményeinek a tükrében, saját munkahipotézisek alapján. Második rész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. ápr. 4. sz. pp. 178-180., hátsó külső borító. [KSZ.]

A Föld körül lopakodó bolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. ápr. 4. sz. p. 187. A 2002 AA29 kisbolygó. A New Scientist alapján. [KSZ.]

BERÉNYI Dénes: Gyorsuló időben. Marx György cikkgyűjteménye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. ápr. 4. sz. pp. 189-190. Könyvismertetés Marx György: Gyorsuló idő. Szerk.: Juhász Ferenc, Patkós András és Sükösd Csaba. Typotex Kiadó, Budapest, 2005. kötetéről. [KSZ.]

A*I [ABONYI Iván]: Amir D. Aczel: Isten egyenlete (Einstein, a relativitás és a táguló világegyetem). Akkord Kiadó, Talentum Tudományos Könyvtár sorozata, Budapest, 2004. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. ápr. 4. sz. p. 192. Könyvismertetés. [KSZ.]

   PATKÓS András: Mi jöhet Einstein után? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. máj. 5. sz. pp. 194-198. A kozmológiai kutatás 2020-ig. [KSZ.]

Címlapon: Hubble-űrtávcső. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. máj. 5. sz. címoldal. [SRG.]

BOTH Előd: 15 éves a Hubble-űrtávcső. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. máj. 5. sz. pp. 199-203., címoldal, hátsó belső borító. [KSZ.]

A*I [ABONYI Iván]: Robin Kerrod: A világegyetem (Fordította: Both Előd, Szemtanú sorozat 56. kötete, Park Kiadó, Budapest, 2004). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. máj. 5. sz. p. 240. Könyvismertetés. [KSZ.]

Válogatás a Hubble-űrtávcső felvételei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. máj. 5. sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Űrrepülőgép helyett legyen rakéta. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. jún. 6. sz. p. 274. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Mahler Ede, a csillagászattörténész és kronológus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. jún. 6. sz. pp. 282-283. Ponori Thewrewk Aurél által lektorált megemlékezés Mahler Ede csillagászat- és ókortörténész, kronológus halálának 60. évfordulója kapcsán. Életrajz. Tudományos munkásságának főbb területe. Törekvések a naptárreformra. A zsidók egyiptomi kivonulásának időpontja. Jézus kereszthalálának és feltámadásának dátuma a kronológia tükrében. Ókori csillagászat- és naptártörténet. [REZ.]

BERÉNYI Dénes: Az elemei részecskék húrmodellje. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. jún. 6. sz. p. 286. Könyvismertetés Brian Greene: Az elegáns Univerzum, Akkord Kiadó, Budapest, 2003. könyvéről. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Magyarország és az "új csillagok". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. júl. 7. sz. pp. 312-315. Az 1572-es szupernóva és az 1577-es üstökös. Pázmány Péter, Szentiványi Márton, Apáczai Csere János, Schnitzler Jakab, Tofeus Mihály, Marosvásárhelyi Tőke Mihály, Jaszlinszky András, Klausz Mihály, Molnár János és mások vélekedése a csillagokról és a változócsillagokról. A hazai változócsillagászat kezdetei az 1880-as évektől. [KSZ.]

Vasmeteorit a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. júl. 7. sz. p. 320. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BENCZE Gyula: Einstein és a magyarok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. júl. 7. sz. pp. 332-333. Könyvismertetés. [KSZ.]

Diákexpressz az űrbe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. júl. 7. sz. p. 334. [SRG.]

B. D.: Bolygónk és a Világegyetem. (Readers’s Digest, Budapest, 2004). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. júl. 7. sz. p. 336. Könyvismertetés. [KSZ.]

NÉMETH Judit: Csillagsors. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. aug. 8. sz. pp. 343-347. A különböző tömegű csillagok fejlődéstörténete. [KSZ.]

Az arizonai meteor-kráter (újjá)születése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. aug. 8. sz. p. 369. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A Cassini eredményeiből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. aug. 8. sz. p. 371. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

FALVAY Károly: Nagyboldogasszony, egykor az augusztusi telehold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. aug. 8. sz. pp. 378-380. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BAKOS Tímea: Haynald Lajos élete és munkássága. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. aug. 8. sz. melléklete. pp. 118-123. Természet-Tudomány Diákpályázat. Részletes életrajz, csillagászat is (pp. 121-123.). [KSZ.]

A gravitációra vetődő árnyék. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. aug. 8. sz. pp. 381-382. Szabadon lengő ingák rendellenes viselkedése teljes napfogyatkozások esetén. A New Scientist 2004. nov. 27. száma nyomán összeállította Bődy Zoltán. [KSZ.]

Fekete lyukak özöne. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. szept. 9. sz. p. 414. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A legeslegnagyobb csillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. szept. 9. sz. p. 415. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Bioszenzor a Mars-programhoz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. szept. 9. sz. p. 415. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

   KOVÁCS István: "Kozmikus randevú" emlékei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. szept. 9. sz. pp. 419-421. Az Acraman-medencét és réteget Dél-Ausztráliában, Adelaide-től 500 km-re északra egy 580 millió évvel ezelőtti meteorbecsapódás hozta létre. [KSZ.]

A*I [ABONYI Iván]: Timothy Ferris: A világmindenség (Mai kozmológiai elméletek) Fordította: Márkus János (Typotex Kiadó, Budapest, 2005). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. szept. 9. sz. p. 431. Könyvismertetés. [KSZ.]

   PATKÓS András: Miért írok tankönyvet és miért magyarul? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. okt. 10. sz. pp. 458-459. Frei Zsolt és Patkós András munkájaként, a Typotex Kiadó gondozásában megjelent Inflációs kozmológia című tankönyv megírásának célja és a könyv születésének körülményei. [KSZ.]

   VINKÓ József: A Mindenség elmélete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. okt. 10. sz. pp. 459-460. Könyvismertetés az előző kötetről. [KSZ.]

Az üvegházgázok hatása az űrszemétre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. okt. 10. sz. p. 462. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Rosetta: tovább a Mars felé. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. okt. 10. sz. p. 462. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

BARTA András: A globális helymeghatározó rendszer. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. okt. 10. sz. p. 465. [KSZ.]

SIMON Péter: József Attila és a fizika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. nov. 11. sz. pp. 495-498. Csillagászati vonatkozásokkal is. [KSZ.]

FACSKÓ Gábor: Részecskedetektorok csillaglesen. A SOHO Nap-obszervatórium COSTEP műszercsoportja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. nov. 11. sz. pp. 502-504. [KSZ.]

FULLAJTÁR Attila - GYÖRFI György István: Napállandómérés Nagyegyeden. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. nov. 11. sz. melléklete. pp. 167-169. Természet-Tudomány Diákpályázat. [KSZ.]

NAGY Zsófia: Gigantikus energiák vonzásában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. nov. 11. sz. melléklete. pp. 169-172. Természet-Tudomány Diákpályázat. A GRB-k (gamma-kitörések) története. [KSZ.]

Félszáz hold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. nov. 11. sz. p. 509. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Újabb Titán-eredmények. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. nov. 11. sz. pp. 509-510. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Olivin a csillagokból. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. nov. 11. sz. p. 510. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Hubble-remények. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. nov. 11. sz. pp. 510-511. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

A*I [ABONYI Iván]: John Gribbin: Schrödinger kiscicái és a valóság keresése. Fordította Both Előd. Talentum Tudományos Könyvek, Akkord Kiadó (Budapest, 2004.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. nov. 11. sz. pp. 527-528. Könyvismertetés. [KSZ.]

S. GY. [STAAR Gyula]: Új Szily-emlékérmeseink. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. dec. 12. sz. p. melléklet p. [191.] Természet-Tudomány Diákpályázat. Almár Iván az egyik kitüntetett, aki 1952 májusa óta publikál a (korabeli címén) Természet és Technika lapban. [KSZ.]

SZABADOS László: Kuiper öröksége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. dec. 12. sz. pp. 557-560. Gerard Peter Kuiper (1905-1973) élete és csillagászati munkássága. [KSZ.]

Nyomaink az űrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. dec. 12. sz. p. 561. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Gyilkos szupernóva. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. dec. 12. sz. p. 561. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

Rekordméretű napfler. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. dec. 12. sz. p. 561. Hírek Események Érdekességek. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Két könyv a Kulin-centenáriumra. Rezsabek Nándor: Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből (1946-1949).; Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2005). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. dec. 12. sz. pp. 575-576. Könyvismertetések. [KSZ.]

MARKÓ László: Az élet négymilliárd éves története kémikusszemmel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 136. 2005. 1. különszám. Kémia. pp. 13-22. Több csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

BEBESI K.: Focipályányi becsapódás. = Új Dunántúli Napló 16. 2005. június 5. Riport a Deep Impact szonda Tempel-1 üstökösbe való becsapódásáról. [SRG.]

HODNIK Ildikó: Ötcsillagos ajánlat. = Új Dunántúli Napló 16. 2005. aug. 18. p. 1. [SRG.]

NYAKA Szabolcs: Eladják a csillagvizsgálót. A belvárosba költözhet a planetárium. = Új Dunántúli Napló 16. 2005. aug. 18. p. 2. Pécsett. [SRG.]

B. Z.: Ma részleges napfogyatkozás. = Új Dunántúli Napló 16. 2005. okt. 3. p. 5. [SRG.]

Részleges napfogyatkozás volt tegnap délelőtt Magyarországon. = Új Dunántúli Napló 16. 2005. okt. 4. 272. sz. p. 1. Az égi jelenséget Pécsett több mint másfél órán keresztül lehetett látni. A Napot a Hold 57 százalékban takarta el a csúcsponton. 1 színes képpel. [KSZ.]

Csillagászat. Az égbolt mindenkié: emlékkötet Kulin György születésének 100. évfordulójára. Sragner Márta (szerk.) Budapest: MCSE, 2005. 184 p. = Új könyvek 2005. 13. jegyzék. p. 44. A könyv ismertetése könyvtárosoknak. [KSZ.]

Csillagászat. Sárneczky Krisztián: Magyarok a naprendszerben - és azon túl. Budapest: MCSE, 2005. 248 p. = Új könyvek 2005. 13. jegyzék. pp. 44-45. A könyv ismertetése könyvtárosoknak. [KSZ.]

KOVÁCSNÉ MÉSZÁROS Anna: Értékes emberrel gazdagodott Püspökhatvan. = Vác-vidéki Hírmondó 2005. márc. p. 7. Schalk Gyula csillagász-ismeretterjesztő nyugdíjba vonulása után, 2003-ban költözött vidékre, Püspökhatvanba. Az írás bemutatja beilleszkedését a falusi életbe és szól mindennapjairól. Ismerteti Schalk Gyula csillagászattal kapcsolatos korábbi tevékenységét is. [SRG.]

SCHALK Gyula: Két napfogyatkozás között. II. János-Pál pápa születése, - és temetése napján is napfogyatkozás volt. = Vác-vidéki Hírmondó 2005. ápr. pp. 7-8. Felhők felett. - Schalk Gyula csillagászati rovata. A pápa temetésekor (2005. ápr. 8-án) és születésekor (1920. máj. 18-án) is napfogyatkozás volt a Föld déli féltekéjén. [SRG.]

FRENYÓ Zoltán: Sajnovics János műve és hatása. = Valóság 48. évf. 2005. okt. 10. sz. pp. 50-69. Csillagászati vonatkozások. pp. 50-51., 60., 66-69. [SRG.]

POSÁR Judit: Amit a csillagokról tudni érdemes. Határon átnyúló tudományos együttműködés. = Vas Népe 50. 2005. jan. 7. 5. sz. p. 3. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány programjai. Tuboly Vince ismertetése. A fényképen Zombori Ottó. [TUV.]

Üstökös. = Vas Népe 50. 2005. jan. 8. 6. sz. p. 4. A C/2004 Q2 Machholz-üstökös. 2004. jan. 10-én derült időben bemutatót tart az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma. [SRG.]

Helyesbítés. = Vas Népe 50. 2005. jan. 8. 6. sz. p. 4. Hegyhátsál. Amit a csillagokról tudni kell cikkben a képen nem Tuboly Vince, hanem Zombori Ottó csillagász látható. [SRG.]

Távcsővel kísérik az égi vándort. Évezredekig bolyong magányos útján. = Vas Népe 50. 2005. jan. 12. 9. sz. p. 7. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumból figyelték a Machholz-üstököst. Távcsöves bemutatás január 10-én a szombathelyi ELTE Gothard Obszervatóriumban. Gothard Jenő műszerésze, Molnár József dédunokája (Ruff Miklós mérnök) átadta a Gothard család pecsétnyomóját Jankovics Istvánnak a Gothard Obszervatórium vezetőjének. [SRG.]

Felfedezések és találmányok. A 2004-es esztendőben is jelentős lépéseket tett az emberiség múltja, jelene és jövője megismeréséhez. = Vas Népe 50. 2005. jan. 13. 10. sz. p. 8. Csillagászat, űrkutatás, fizika területén. [SRG.]

Hatalmas folt és kitörés a Napon. Bravúros felvétel készült a Scutumban. - Sarki fény hazánkban? = Vas Népe 50. 2005. jan. 20. 16. sz. p. 3. Január 17-én Hegyhátsálon Horváth Tibor által készített felvétel a Napról. [TUV.]

Átadták a Közösségi Kultúráért-díjakat. A Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület hagyományos ünnepsége a Médium Galériában. = Vas Népe 50. 2005. jan. 24. 19. sz. p. 8. Vértes Ernő amatőr csillagász Közösségi Kultúráért díjat kapott csillagászati szakkörök vezetéséért. [SRG.]

Meteoritot talált a Mars-szonda. = Vas Népe 50. 2005. jan. 24. 19. sz. p. 16. [SRG.]

Csillagászok közgyűlése. = Vas Népe 50. 2005. jan. 26. 21. sz. p. 6. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület jan. 29-én tartja éves közgyűlését az MMIK-ban. Délután dr. Kulin Györgyre emlékeznek a csillagászok, születésének századik évfordulója alkalmából. [SRG.]

A tetőtérbe tennék a messzelátót. Az eszköz megvásárlását támogatják. = Vas Népe 50. 2005. febr. 22. 44. sz. p. 5. Répcelakon. [SRG.]

Élet a Földön kívül. = Vas Népe 50. 2005. márc. 18. 64. sz. Póczek Sándor "Életlehetőségek a Földön kívül" címmel tart előadást Magyarszecsődön ma este. [TUV.]

Napórák. = Vas Népe 50. 2005. ápr. 7. 80. sz. p. 4. A szombathelyi séták keretében Vértes Ernő a város napóráit mutatja be. [SRG.]

A Nap élő természete. = Vas Népe 50. 2005. ápr. 13. 85. sz. p. 4. A Nap élő természete címmel Grandpierre Attila tart előadást ápr. 15-én a Honjáró 64 Egyesület Világ Világnak, Virágnak Virága elnevezésű programon. [SRG.]

Földrajzi előadások. = Vas Népe 50. 2005. ápr. 11. 83. sz. p. 7. Bartha Lajos tudománytörténész tart előadást ápr. 13-án arról, hogy a csillagászatnak milyen szerepe van a történettudományban. [SRG.]

Csillagok útján. = Vas Népe 50. 2005. ápr. 13. 85. sz. p. 7. Csillagászat a történettudományban címmel tart előadást ma Bartha Lajos. [SRG.]

Grandpierre-előadás. = Vas Népe 50. 2005. ápr. 14. 86. sz. p. 4. A Nap élő természete címmel tart előadást a Honjáró 64 Egyesület programján ápr. 15-én. [SRG.]

A nyári égboltról. = Vas Népe 50. 2005. ápr. 18. 89. sz. p. 7. Jankovich István előadása ápr. 20-án. [SRG.]

Csillagképekről. = Vas Népe 50. 2005. ápr. 19. 90. sz. p. 16. Csillagképek a nyári égbolton és ami mögötte van. Jankovics István előadása ápr. 20-án. [SRG.]

A nyári égbolt csillagképei. = Vas Népe 50. 2005. ápr. 20. 91. sz. p. 4. Jankovics István mai előadása. [SRG.]

Ki miben tudós? Sikerek az OTDK-n. A Berzsenyi főiskola első helyezettjei a 27. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. = Vas Népe 50. 2005. máj. 12. 110. sz. p. 7. Mitle(!) Zoltán: Hell Miksa és Sajnovics János nyomában című dolgozatáért I. helyezést ért el. [SRG.]

A fekete Vénuszról. Csillagászati tanulmányok mindenkinek. = Vas Népe 50. 2005. máj. 13. 111. sz. p. 8. A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány kiadványa a Vénusz átvonulásról Tuboly Vince szerkesztésében. [TUV.]

Csillagászatot is tanulhatnak. = Vas Népe 50. 2005. máj. 18. 114. sz. p. 10. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma nyári tábort szervez. [SRG.]

A világűr lovagjai. Celldömölk. = Vas Népe 50. 2005. máj. 25. 120. sz. p. 9. Kiállítás Farkas Bertalan űrutazásáról. [SRG.]

Alig tizenéves csillagászok. Vetélkedővel zárult az előadás-sorozat. = Vas Népe 50. 2005. máj. 25. 120. sz. p. 9. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület és a Gyermekek Háza csillagászati előadás-sorozatáról. [SRG.]

Magyar az űrben, huszonöt éve. = Vas Népe 50. 2005. máj. 27. 122. sz. p. 1., 2. Cím Huszonöt éve repült magyar a világűrbe. [SRG.]

Csillagok, csillagok... Teleszkópavatás, konferencia. = Vas Népe 50. 2005. máj. 27. 122. sz. p. 16. Hegyhátsálon május 28-án avatják fel az 50 cm-es távcsövet. [TUV.]

Közelebb a csillagokhoz. Ünnepélyes teleszkópavatás, tudományos konferencia. = Vas Népe 50. 2005. máj. 30. 124. sz. p. 4. Hegyhátsálon. [TUV.]

Mellék-Nap. Fürgék a vasi amatőrcsillagászok. = Vas Népe 50. 2005. jún. 7. 131. sz. p. 9. Légköroptikai jelenség megfigyelése a Gencsapáti Szendrői magán csillagvizsgálóban. [SRG.]

Csillagászati vetélkedő. = Vas Népe 50. 2005. jún. 22. 144. sz. p. 9. A Gothard csillagda és a Gothard Általános iskola a névadó emlékére csillagászati vetélkedőt szervezett. [SRG.]

Kísérlet óriás ingával. = Vas Népe 50. 2005. jún. 28. 149. sz. p. 3. A Berzsenyi Dániel Főiskola fizika tanszékén megismétlik Eötvös-kísérletét. [SRG.]

Hullócsillagok az éjszakában. = Vas Népe 50. 2005. aug. 9. 185. sz. p. 3. Meteor-megfigyelés a kőszegi csillagdában Noszek Tamás vezetésével aug. 11-12-e közti éjjel. [SRG.]

Emlékkiállítás és falunap. = Vas Népe 50. 2005. szept. 1. 204. sz. [TUV.]

Csillagászati hetek. = Vas Népe 50. 2005. szept. 26. 225. sz. p. 4. 26. Csillagászati Hetek okt. 3-14-ig. Ez alatt az idő alatt a Kövesligethy Radó Oktató Csillagvizsgálóban minden nap távcsöves bemutatót tartanak. [SRG.]

Csillagok útján. Szó lesz a Naprendszer-kutatásról is. = Vas Népe 50. 2005. szept. 28. 227. sz. p. 7. 26. Csillagászati Hetek okt. 3-14. Előadók: Tóth Mónika, Vértes Ernő, Almárné Illés Erzsébet, Bartha Lajos. [SRG.]

Részleges napfogyatkozás lesz, szemüveg ajánlatos. = Vas Népe 50. 2005. okt. 1. 230. sz. p. 4. 2005. okt. 3-án. [SRG.]

KOZMA Gábor: Csillagkutatók. Borús idő várta az érdeklődőket a részleges napfogyatkozáson. = Vas Népe 50. 2005. okt. 4. 232. sz. p. 1., 3. A szombathelyi csillagász szakkör 25 éve alakult. Vértes Ernő ismertetője. A 26. Csillagászati Hét nyitányán, az okt. 3-i napfogyatkozáson borult volt. [KSZ.]

Nap és Piramis. = Vas Népe 50. 2005. okt. 4. 232. sz. p. 8. A 26. Csillagászati Hét megyei programjai. [SRG.]

Napot fognak a törökök. = Vas Népe 50. 2005. okt. 7. 234. sz. p. 3. 40 tagú vasi expedíció indul a 2006. márc. 29-iki teljes napfogyatkozás megfigyelésére Törökországba. [SRG.]

A csillagászati hét eseményei. = Vas Népe 50. 2005. okt. 11. 238. sz. p. 9. Vértes Ernő kőszegi előadása híre. [SRG.]

Az égbolt fénylő szépségei. Önkormányzati támogatással vettek új, nagy teljesítményű lencsés távcsövet. = Vas Népe 50. 2005. okt. 21. 247. sz. p. 8. Répcelakon. A 26. Csillagászati Hét répcelaki előadása Nap és Piramis címmel. [SRG.]

Pénzt hozott, és avatott. Kiss Péter tegnap a Vasi Hegyháton, a Rába völgyében és a Rábavidéken járt. = Vas Népe 50. 2005. nov. 5. 259. sz. p. 4. Hegyhátsálon a csillagvizsgálóban részt vett a Berzsenyi Dániel Főiskola és a csillagvizsgálót működtető alapítvány együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírásán. [TUV.]

Hegyháti kutatások. = Vas Népe 50. 2005. nov. 15. p. 8. [TUV.]

A fizika ma és holnap. Jövőre csillagászatot is tanulhatnak a diákok a Berzsenyi Dániel Főiskolán. = Vas Népe 50. 2005. dec. 2. 282. sz. p. 9. Beszélgetés Dr. Kovács Lászlóval a főiskola fizika tanszékének vezetőjével. [SRG.]

A tudomány és a csillagok. = Vas Népe 50. 2005. dec. 13. 291. sz. p. 9. Péntek Kálmán dec. 15-i előadása az MMIK-ban. [SRG.]

Jövőt mutató piramisok. Különös rejtélyt oldott meg a Berzsenyi Dániel Főiskola docense. = Vas Népe 50. 2005. dec. 20. 297. sz. p. 16. Péntek Kálmán előadása. [SRG.]

A kisbolygókat is kutathatják az új hegyháti teleszkóppal. = Vasárnapi Vas Népe 6. 2005. máj. 29. 22. sz. p. 3. Beszélgetés Tuboly Vincével. [TUV.]

HORVÁTH József: Adatok a szombathely-herényi Gothard kastély, illetve kúria birtoklástörténetéhez. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2005. 2. sz. pp. 34-48. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Értékes csillagászattörténeti emlékeink. Napórák Szombathelyen. = Vasi Magazin 2005. okt. p. 8. Az időmérésről és a napórákról általában. Az 1980-as évek elejétől tudatos kutatómunka kezdődött, ennek eredményeként 8 szombathelyi napórát ismerünk. Szöveges adatok: a ferences rendház régi napórája, a ferences rendház új napórája, az Aréna u. 8. ház falán lévő, a Hunyadi u. 14. sz. házon, a Szent Márton u. 40. alatti domonkos rendi kolostoron, a Smidt Múzeumban őrzött napóráról, a Savaria Múzeum gyűjteményének napórája, a Főtér napórás térplasztikája. A cikket két napóra (Hunyadi u. 14. és Aréna u. 8.) színes képe illusztrálja. [KSZ.]

Címlapkép: Kölcsönható galaxisok. = Vega 15. 2005. ápr. 20. 1.(70.) sz. p. 1. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 15. 2005. ápr. 20. 1.(70.) sz. pp. 1-4. 67308 Öveges kisbolygó. [SRG.]

PULAI Gábor: Első tapasztalataim egy Meade LX200-as távcsővel. = Vega 15. 2005. ápr. 20. 1.(70.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

NAGY Zsófia: Az elliptikus galaxis kozmológiai jelentősége az M86 tükrében. = Vega 15. 2005. ápr. 20. 1.(70.) sz. pp. 5-12. [SRG.]

VCSE Hírek. = Vega 15. 2005. ápr. 20. 1.(70.) sz. pp. 12-16. Egyesületi események. 2004-ben történt események, a Vegában még nem közölt egyesületi események., 2005.; Hettyei János Díj (2005).; Nyári tábor. Zalalövő, 2005. aug. 7-14.; Kölcsönzések. [SRG.]

A VCSE 2005. évi közgyűlésének jegyzőkönyve. = Vega 15. 2005. ápr. 20. 1.(70.) sz. pp. 16-18. 2005. márc. 12. [SRG.]

Címlapkép: A Hold az Akropolisz felett. = Vega 15. 2005. okt. 31. 2.(71.) sz. p. 1. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 15. 2005. okt. 31. 2.(71.) sz. p. 2. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: Részleges napfogyatkozások megfigyelése 2005. 10. 03-án. = Vega 15. 2005. okt. 31. 2.(71.) sz. p. 2. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Szerkesztői levél. = Vega 15. 2005. okt. 31. 2.(71.) sz. p. 3. [SRG.]

MOHÁCSI István: Az Univerzum táguló látóhatára. = Vega 15. 2005. okt. 31. 2.(71.) sz. pp. 3-12. [SRG.]

Címlapkép: Az Orion-köd az Angol-Ausztrál Csillagvizsgáló egyik felvételén. = Vega 15. 2005. dec. 27. 3.(72.) sz. p. 1. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 15. 2005. dec. 27. 3.(72.) sz. p. 2. [SRG.]

A Plútó két új holdja. = Vega 15. 2005. dec. 27. 3.(72.) sz. p. 2. IAUC 8625 alapján. Fordította: Győrffy Ákos. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Mély-ég megfigyelések. = Vega 15. 2005. dec. 27. 3.(72.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

VCSE Hírek. = Vega 15. 2005. dec. 27. 3.(72.) sz. pp. 5-10. Új tagtársaink.; Események 2005 máj. és dec. között.; Nagy Zsófia: Csillagfényes éjszakák.; Csizmadia Szilárd: Amatőrcsillagász találkozó volt nov. 19-én.; Athénban jártunk. [SRG.]

Holdfázisok (2006). = Vega 15. 2005. dec. 27. 3.(72.) sz. p. 10. [SRG.]

LAKATOS Roland: Élménybeszámoló a Cape Canaveral-i látogatásról. = Vega 15. 2005. dec. 27. 3.(72.) sz. p. 11. [SRG.]

A BU Tauri észlelőtérképe. = Vega 15. 2005. dec. 27. 3.(72.) sz. p. 12. [SRG.]

(a. g.): Hegyháti csillagvizsgálók. Alig találni az országban nagyobbat a pályázaton nyert teleszkópnál. = Zalai Hírlap 61. 2005. jún. 10. 134. sz. p. 8. Tuboly Vince és Horváth Tibor ismerteti a hegyhátsáli csillagvizsgáló tevékenységét és az 50 cm-es új távcsövét. [PIR.]

          2006.

2006. [Falinaptár.] Közrem.: Tuboly Vince. Hegyhátsál. [2006.] Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány, Nemzeti Civil Alapprogram. 5 p. [ebből: 4 színes tábla.] A 2006-os évre vonatkozó csillagászati falinaptár. 30 x 42 cm méretű, felül spirálfűzéssel és akasztóval ellátva. A fényképek feliratozása angol nyelven is. [KSZ.]

Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. 536 p., 9 színes t. Közreműködött: Kiss László, Sárneczky Krisztián, Székely Péter, Gyarmati László, Tordai Tamás, Szabó M. Gyula, Balaton László. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

  BÁNKUTI Zsuzsa - BOTH Mária - CSORBA F. László: A kísérletező ember. természet, tudomány, történet. [2]. Budapest, 2006. Kairosz Kiadó, Kinizsi Nyomda. 532 p. Lektorok: Békési Sándor, Dobos Tibor, Horányi Gábor, Kertai Pál, Lenkei Irén, Pléh Csaba, Vekerdi László. Csillagászat: Hell Miksa (p. 35.).; Távcsövek (pp. 239-240.).; A fény sebessége. A Jupiter holdjának fogyatkozásai (pp. 269-270.).; Christian Huygens (p. 272.).; Joseph Fraunhofer (p. 278.). [HAI.]

Bicske építészeti emlékei, köztéri szobrai, emlékművei a XXI. század elején. Szerk.: Nagyné Szita Erzsébet. Bicske, 2006. pp. 54-55. Hegyi kastély és mauzóleum rövid leírása, fotója. [SRG.]

BONIFERT Domonkosné - HALÁSZ Tibor - KÖVESDI Katalin - MISKOLCZI Józsefné - MOLNÁR Györgyné - SÓS Katalin: Fizika 8. Elektromosságtan. Fénytan. 3. kiad. Szeged, 2006. Mozaik Kiadó, Dürer Nyomda Kft (Gyula). 96 p. /A természetről tizenéveseknek./ Alkotószerkesztő: Halász Tibor. Bírálók: Nánai László, Horváthné Fazekas Erika, Kanász László. Engedélyszám: 13983-6/2004. Jelzet: MS-2668. Csillagászat: pp. 76-93 (fénytan) [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Látványos égi jelenségek 2007-2008. Dunaszerdahely, 2006. Nap Kiadó, GRAFIS Kft., VALEUR Kft. nyomda, 71 p. [KSZ.]

BÖDŐK Zsigmond: Magyarok égi képeskönyve. Dunaszerdahely, 2006. Nap Kiadó. Nyomta: Valeur Kft. (Dunaszerdahely - Dunajská Streda) 167 p. A magyar nép éggel kapcsolatos régi elképzelései, elnevezései, csillagképei, csillagai, tüneményei, elbeszélései, mondái. A nagyalakú albumot sok kiváló nagyméretű csillagászati és amatőrcsillagászati kép illusztrálja, amelyek nagyrészt a szerző fényképei. A hátsó külső borítón ez olvasható:
"Amikor az ég kupolájának fekete posztóval bevont ravatalára kiterítik az éjszakát és meggyúlnak a virrasztó csillagok, a hunyorgó, pislákoló mécsvilágok láttán inkább az ámulat, mintsem a temető gyászos hangulata lesz úrra az egyszerű halandón. Sokan próbálták már, de még senkinek sem sikerült leásni a gyökerekig e pompázatos látvány kiváltotta, megfoghatatlan vonzalomnak, amely szinte mindenkit magával ragad, akiben megvan a képesség arra, hogy szélesre tárja lelke ajtaját, ha a szépség, a harmónia és a romlatlan, tiszta arcú világ készül belépni rajta. Van, akiket megráz, másokat megnémít e csodás panoráma, míg a poétikusabb lelkek képzeletét olyan messze régióikba repíti, ahonnan a legendák, mitikus történetek és mesék szülőhelye is csak előszobának számít." [KSZ.]

BRYSON, Bill: Majdnem minden rövid története. Ford.: Erdeös Zsuzsanna. [Budapest,] 2006. Akkord Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. 531 p. Lektorok: Kovács Tibor, Szabados László.; Csillagászat: pp. 17-46., pp. 113-128. [SRG.]

COMENIUS, Johannes Amos: Ioann. Amos Comenii Orbis pictus : in Hungaricum, Germanicum, et Slavicum translatus, et hic r. ibive emendatus. A’ Világ Le-festve. Magyar, Német, és Tóth Nyelvekre fordíttatott, és hellyel-hellyel meg-jobbíttatott. Die Welt in Bildern. In die Ungarische, Deutsche und Slawische Sprache übersetzt und hin und wieder verbessett. Swét Namalowany, do Uherské, Némecké a Slowenské Recsi prelozen, a Mjsty ponaprawen. Posonii, Sumtibus & Typis Simonis Petri Weber. 1798. Hasonmás kiadás. Budapest, 2006. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Pytheas Kiadó és Nyomda, Gyomai Kner Nyomda. 180 p. Az 1798-as latin - magyar - német - szlovák négynyelvű pozsonyi kiadás hasonmás kiadása. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban őrzött példány alapján készült.
Mészáros István: "A való világ Comenius szemével. Gondolatok egy sikerkönyvről" című 79 oldalas tanulmányával együtt egy közös kartontokba rakva jelent meg. Csillagászat: pp. 6-7. A Világ.; pp. 8-10. Az Ég. ("Az ég, úgy látszik hogy forog, és környül veszi a’ középben álló földet, de valósággal a’ föld forog a nap körül.") [KSZ.]

A Csillagászati Tanszék negyed évezrede. Évfordulós kötet. Szerk.: Petrovay Kristóf. Kiad.: ELTE Csillagászati Tanszéke. Budapest, 2006. 153 p. /Publications of the Astronomy Department of the Eötvös University. Vol. 16./ 62 fekete-fehér és 1 színes ábrával. A magyarországi csillagászat oktatása és kutatása az egyetemeinken, számos eddig publikálatlan eredménnyel, újszerű összegezéssel, nagy irodalomjegyzékkel. A tanulmányok magyar szöveggel, rövid angol kivonattal jelentek meg. [IBQ.]

DRUGA, Ladislav: Dejiny astronómie a Slovensko. Bratislava, 2006. Slovenská ústredná hvezdáren Hurbanovo. 443 p. A könyv rövidebben az egyetemes csillagászat történetét és részletesebben Szlovákia csillagászattörténetét ismerteti a kezdetektől napjaikig, számos régi metszettel vagy fényképpel illusztrálva. Sokféle kapcsolódása van a magyar csillagászat történetével, az ismertetett csillagászoknak nagy részének volt magyarországi vonatkozása is. A szerző - a magyar csillagászattal jó munkakapcsolatot tartó Druga László - külön megköszöni "Lajos Bartha (Budapest), Magda Vargha-Domokosné (Budapest) és a "Konkoly Observatory Budapest" segítségét is. A könyv egésze szlovák nyelvű (pp. 3-440.) Egy rövid egyoldalas összefoglalás van angol nyelven (p. 441.), egy német nyelven (p. 443.) és van egy magyar nyelvű összefoglaló: "Rezümé" címmel (p. 442.), 54 sorban.
Itt definiálja, hogy "Szlovákiai csillagászat alatt a Szlovákia területén folytatott csillagászat, és a Szlovákiából származó tudósok által képviselt asztronómia értendő - mindkét estben nemzetiségre való tekintet nélkül, beleértve azokat, akik a térség határain kívül telepedtek le." A fejezetcímek magyarra fordítva: I. A világ csillagászati képeinek fejlődéstörténete.; II. Térségünk asztronómiája.; III. Régi történelmi feljegyzések a jelenségek vizsgálatairól Szlovákia területén.; IV. A csillagászat-történetírás alapvető fogalmai.; V. Szakirodalom.; VI. A világon és hazánkban jelentős csillagászok - csillagvizsgálók dolgozói és amatőr csillagászok 60 év felett.; VII. Alapvető ismeretek a csillagászatról, csillagászati kutatásokról és technikáról.; VIII. Táblázatok (Üstökösök. Kisbolygók. Holdkráterek. Napfogyatkozás-expedíciók. Csillagászképzés. Napórák Szlovákiában (172 napóra katalógusa 13 fényképével).; IX. Névmutató. Tárgymutató.
A könyvben rövid magyar nyelvű szövegrészek is találhatóak (pp. 304-309.). Ezek régi magyarországi csillagászati jelenségek pár soros leírásai magyarul: üstökös 1618. dec., meteorithullás 1643. dec., Vénusz és Jupiter együttállása 1644. márc., üstökös 1652. dec., üstökös 1664. dec., üstökös 1665. jan., üstökös 1665. ápr., három üstökös 1665-ben, tűzgömb 1668. jún., holdfogyatkozás 1677. máj., holdfogyatkozás 1678-ben., üstökös 1680. dec., üstökös 1680. dec., nappali Vénusz 1724. okt. [KSZ.]

Az én világom. 6./ Emberek és csillagok. Írta, készítette és összeállította: Bartha Lajos és Dalos Endre. Budapest-Paks, 2006. 144 p. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) /A Draco különkiadása./ Segítők: Dalos Ildikó, Fleisz Krisztina, Hevesi Zoltán, Käsz László, Szabadi Péter, Vigh Lajos. A cikkeket írták: Bartha Lajos, Dalos Endre, Csaba György Gábor, Csikós Zoltán, Horváth Imre, Juhász Tibor, Posztobányi Kálmán. Bartha Lajos bevezetése 2006 május havában kelt Budapesten. A kötetben 87 (magyar és külföldi) természettudós (nagyrészt csillagász vagy amatőrcsillagász) életrajza és munkássága olvasható. [KSZ.]

ENDRÉDI Lajos: Földrajzi ismeretek. Budapest, 2006. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Gyomai Kner Nyomda Rt. 335 p. /Természetismeret II. tanítóképzési tankönyvsorozat I. köt./ Főiskolai tankönyv. Lektorálta: Gábris Gyula. Jelzet: 42530. Csillagászat: pp. 17-82. Csillagászati földrajzi ismeretek. [KSZ.]

Exploration of Asteroids and Comets in the Beginning of the 21th century - in the Light of Some Recent Results. Üstökös és kisbolygó kutatás a 21. században. Szerk.: Tuboly Vince. Hegyhátsál, 2006. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. 175 p. A kötet a Körmenden, 2006. máj. 6-7-én rendezett nemzetközi üstökös konferencián két nyelven (magyarul és angolul) elhangzott előadásokat adja közre. Rudolf Dvorak, Imre Tóth, Gyula M. Szabó, Giannantonio Milani, Carlo Vinante, Rolando Ligustri, Giovanni Sostero, Roberto Trabatti, Vince Tuboly, Tibor Horváth, Juraj Tóth, Stefan Gajdos, Adrian Galád, Leonard Kornos, Dusan Kalmancok, Jozef Világi, Pavol Zigo előadásait angol nyelven közli, három előadást magyar nyelven is. [KSZ.]

FODOR Ferenc: A magyar földrajztudomány története. Budapest, 2006. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet. Nyomás: Mackensen Kft. 820 p. Az eredeti kézirat alapján sajtó alá rendezte: Dövényi Zoltán. Szakmai ellenőr: Probáld Ferenc, Tóth József.; Fodor Ferenc (1887-1962) geográfus 1949-1951-ig írt műve, amely a szerző életében kiadásra nem került. A munka kézirata 1963-ban az MTA Könyvtár Kézirattárában letétbe helyeztetett. Először most, 2006-ban került kinyomtatásra.; A magyar földrajztudomány múltja. pp. 7-298. (fejezetben csillagászati vonatkozású adatok.); A magyar földrajztudomány teljesítményei. Matematikai és csillagászati földrajz, vetülettan. pp. 299-304. (fejezetben csillagászati-földrajzi kiadványok is.);
A magyar geográfusok, térképírók és tudományos utazók. pp. 497-819. (fejezetben: Életrajzok. A 360 magyar földrajzos között több csillagászattal - vagy azzal is - foglalkozó életrajza: Ackner Mihály János p. 497., Albert Ferenc pp. 497-498., Berecz Antal pp. 513-514., Bertalanffi Pál p. 515., Bogdanich Dániel Imre p. 521., Brassai Sámuel pp. 522-523., Eötvös Loránd pp. 553-555., Frölich Dávid pp. 574-575., Gruber Lajos p. 587., Hanusz István pp. 601-604 , Hell Miksa pp. 609-610., Honterus (Grass) János p. 615., Jászlinszky András p. 626., Katona Mihály p. 637., Komáromi Csipkés György pp. 650-651.,
Kövesligethy Radó pp. 658-660., Liesganig József p. 669., Lipszky János p. 670., Makó Pál pp. 684-685., Marczell György pp. 685-686., Mikovinyi Sámuel pp. 690-692., Molnár János p. 695., Nagy Károly pp. 697-698., Nyiry István p. 701., Pécsi Albert pp. 708-711., Petzval Ottó pp. 712-713., Polikeit Károly p. 713., Johannes Regiomontanus p. 720., Réthly Antal pp. 723-725., Reviczky Antal p. 726, Róna Zsigmond pp. 726-728., Sajnovics János pp. 730-731., Schenzl Guido p. 734., Schnitzler Jakab pp. 735-736., Segner János András pp. 738-739, Steiner Lajos pp. 744-745., Szent-Iványi Márton p. 753., Szentmártonyi Ignác p. 753., Tittel Pál p. 780., Vállas Antal p. 789., Varga Márton p. 796., Wagner Richárd p. 800., Wodetzky József p. 803., Zach János Ferenc pp. 805-806.). [KSZ.]

FRANK Dénes Dániel: Nem az égben van. A csillaghit története a kezdetektől. Budapest, 2006. Püski Kiadó. 246 p. Esszék, tanulmányok a csillagtudomány, csillaghit, asztrológia, művelődéstörténet témákban. [REZ.]

GÁBLI Cecília: Caius Plinius Secundus Természettudományának 1. könyve. Fordítás és feldolgozás. Pécs, 2006. Lomart Kiadó, Bornus Nyomda (Pécs). 287 p. /Bibliotheca Pliniana. 1./ Gábli Cecília bevezetője 2006. szept. 23-án kelt Pécsett.; A Plinius császárkori enciklopédiáját tartalmazó 37 könyv összességének bevezetője (Praefatio) és tartalomjegyzéke elsőként jelenik meg itt magyar fordításban teljes szöveggel: pp. 31-176. A csillagászati témakört feldolgozó 2. könyv tartalomjegyzéke: pp. 39-42. [KSZ.]

GÁBLI Cecília: Plinius Kozmológiája. Monográfia. Pécs, 2006. Lomart Kiadó, Bornus Nyomda (Pécs). 170 p. /Bibliotheca Pliniana. 41./ Gábli Cecília bevezetője 2006. nov. 27-én kelt Pécsett.; Plinius Kozmológiájának interdiszciplinaritása. Plinius kozmológiai világképe. Plinius kozmológiai terminológiájának elemzése. Összefoglalás. Terminologia Pliniana. Irodalom. Név- és tárgymutató. Pliniusi szöveghelyek mutatója. A kötet nem Plinius eredeti szövegének fordítása, hanem Plinius Természettudományának 2. könyve [A Kozmosz.] elemzése. [KSZ.]

GÁBLI Cecília: Plinius világképe Természettudományának 2. könyve alapján. PhD-értekezés tézisei. Témavezető: Visy Zsolt. Pécs, 2006. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola Ókortörténeti Doktori Program. 22 p. Plinius Kozmológiájának fordítási munkájának készítése közben: a csillagászati mű szövegelemzése. [KSZ.]

GÁSPÁR Dorottya: Pannonia régészete. Debrecen, 2006. Kiadja a Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi kiadója, DE sokszorosítóüzem. 409 p. /AGATHA. 20./ Csillagászat: pp. 102-107. Csillaghit és csillagjóslás. Az ókori rómaiak csillagászati ismereteiről röviden. [KSZ.]

GRIBBIN, Mary - GRIBBIN, John: Nagy számok. Észbontó utazás a végtelenbe. Ford.: Kozma György. Budapest, 2006. Novella Könyvkiadó Kft., B-TEX 2000 Bt. 189 p. Lektorálta: Seres Iván. Gyermekeknek szóló könyv. Csillagászat: pp. 4-7., 10-43., 84-85. [KSZ.]

GUMAN István: Dogon mitológia és csillagászat. Budapest, 2006. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. Mundus Press, Kinizsi Nyomda. 200 p. [REZ.]

Gyermekenciklopédia. Írta és szerk.: Felicity Brooks, Fiona Chandler, Phillip Clarke, Anna Claybourne, Liz Dalby, Ben Denne, Paul Dowswell, Rachel Firth, Laura Howell, Sarah Khan, Anna Milbourne, Kirsteen Rogers, Caroline Young, Judy Tatchell. Ford.: Balogh Krisztina. Debrecen, 2006. Patricia Könyvek Kft. 320 p. /Patricia könyvek./ Csillagászat: pp. 8-13., 198-199., 245-280., 306-307. A csillagászati részeket Paul Dowswell és Felicity Brooks írta, ezek szakértője Stuart Atkinson volt. A magyar fordítás szaklektorai: Puskás Ágnes, Täut Elisabeta, Jankó-Szép Tibor. [KSZ.]

HALÁSZ Tibor - JURISITS József - SZŰCS József: Fizika 11. Rezgések és hullámok. Modern fizika. 4. kiad. Szeged, 2006. Mozaik Kiadó, Dürer Nyomda Kft (Gyula). 183 p. /A természetről tizenéveseknek./ Bírálók: Molnár Miklós, Moróné Tapody Éva, Szatmáry Károly, Hilbert Margit. Engedélyszám: 14061-1/2003. Jelzet: MS-2623. Csillagászat: pp. 67-95. (fénytan); pp. 163-171. (csillagászat, csillagok fejlődése, a világegyetem szerkezete), p. 174. (csillagászat összefoglalása). [KSZ.]

HALÁSZ Tibor - JURISITS József - SZŰCS József: Fizika 11-12. Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek. 3. jav. kiad. Szeged, 2006. Mozaik Kiadó, Dürer Nyomda Kft (Gyula). 287 p. /A természetről tizenéveseknek./ Bírálók: Kotek László, Molnár Miklós, Pesti Gyula, Szatmáry Károly. Jelzet: MS-2627. Csillagászat: pp. 264-272.(csillagászat és kozmikus fizika), pp. 282-283. (a modern fizika, csillagászat feladatainak megoldásai) [KSZ.]

HALÁSZ Tibor - JURISITS József - SZŰCS József: Fizika munkafüzet 11-12. Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek. 2. jav. kiad. Szeged, 2006. Mozaik Kiadó, Dürer Nyomda Kft (Gyula). /A természetről tizenéveseknek./ 111 p. Bírálók: Kotek László, Molnár Miklós, Pesti Gyula. Jelzet: MS-2827. Csillagászat: pp. 66-70. (fénytan); pp. 85-86. (A Nap felszíni hőmérsékletének becslése.) [KSZ.]

HAWKING, Stephen - MLODINOW, Leonard: Az idő még rövidebb története. A klasszikus ismeretterjesztő mű még közérthetőbb változata. Ford.: Both Előd. Budapest, 2006. Akkord Kiadó Kft., "Printed in Slovakia" 150 p. Lektorálta: Piróth Attila. [KSZ.]

HORNUNG, Helmut: Fekete lyukak és üstökösök. Bevezetés a csillagászatba. Ford.: Ugor Balázs. Budapest - Pécs, 2006. Dialóg Campus Kiadó - Nordex Kft., G & G Nyomda (Pécs). 145 p. /Tudományok kiskönyvtára. 5./ Olaf Benzinger előszavával. Magyar szaklektor: Abonyi Iván. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Egyesületünk 50 éves története. TTIT Asztronautikai Bizottsága (1956 - 1959). MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya (1959 - 1986). MTESZ Magyar Asztronautikai Társaság (1986 - 2006). Szerk.: Kelemen János. Budapest, 2006. Magyar Asztronautikai Társaság. 185 p. A felsorolt szervezetek közül a kötet az első kettő történetét közli, a könyv következő fejezete foglalkozik majd a Magyar Asztronautikai Társaság működésével. A mű köszöntőjét Almár Iván írta. A szerző előszava 2006. november 14-én kelt. [REZ.]

HORVÁTHNÉ SIPTER Judit: A Föld és a világegyetem. Az univerzum titokzatos világa. Debrecen, 2006. Graph-Art Kft., Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). 31 p. /Engem minden érdekel./ Gyermekeknek szóló csillagászat könyv. [KSZ.]

Iskolai űratlasz. Földrajz a világűrből. Salzburg, 2006. The European Space Agency. Lothar Beckel (Kiadó), Geospace Verlag (Salzburg). Nyomtatás: Ausztria. 176 p. Az ESA iskolai űratlaszának magyar változata. A magyar kiadást az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Magyar Űrkutatási Iroda támogatta. A magyar változatot a GeoAdat Kft. gondozta. Reinhold Zobl, Lothar Beckel és Both Előd előszavával (pp. 8-9.), utóbbi 2006 februárjában kelt Budapesten. [KSZ.]

JANKOVICS Marcell: "Csillagok között fényességes csillag". A Szent László-legenda és a csillagos ég. [Budapest], 2006. Méry Ratio Kiadó - Helikon Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). 164 p. A szerző előszava az új kiadáshoz 2006 tavaszán kelt. Szaklektorok: László Gyula, Kákosy László, Istvánovits Márton. Egész oldalas színes mellékletekkel: pp. 122-149. [HAI.]

KAKU, Michio: Hipertér. A párhuzamos univerzumok, az időelhajlás és a tizedik dimenzió világa. Ford.: Egry Győző és Sallay Zoltán. [Budapest,] 2006. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 364 p. /Talentum tudományos könyvtár./ A szerző előszava 1993 májusában kelt New Yorkban. Lektor: Csizmadia Szilárd. Nagyrészt csillagászati kapcsolódásokkal, különösen a pp. 206-211. és 227-239. részekben. [KSZ.]

KANDRA Kabos: Magyar mitológia. [Budajenő], 2006. Kiadja a Magyar Ház Kft., Nyomta: deMax Művek Kft. 527 p. /Magyar Ház könyvek./ Az 1897-es kötetet kiadó Pásztor Bertalan előszava Egerben kelt 1897. febr. 13-án. A szerző előszava Egerben kelt 1897. máj. 1-én. A csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Az ősmagyar csillagos ég (pp. 371-392.) [Az ősmagyar csillagos ég és Lugossy (pp. 371-373.).; A csillagos ég a népek életében (pp. 373-376.).; A nekünk atyafi-népek csillagismerete (pp. 376-379.).; A magyar csillagos ég faji jellege (pp. 379-382.).; Ősvallási nyomok (pp. 382-390.).; Történelmi emlékek (p. 391.).; A magyar keresztény ég (pp. 391-392.).]; Valamint a Függelékben található "Ősvallási nyomok a népéletben" című fejezet egyik alfejezete: A Nap és a Hold babonáiban (pp. 444-449.). [KSZ.]

KEHLMANN, Daniel: A világ fölmérése. Ford.: Fodor Zsuzsa. Budapest, 2006. Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., Szekszárdi Nyomda Kft. 293 p. A könyv regényesen, olvasmányosan (sőt szórakoztatóan) beszéli el két nagy tudós életét, életfelfogását, tudományos kutatásait, utazásait a 18. század végén és 19. század elején. Alexander von Humboldt és Carl Friedrich Gauss párhuzamosan, fejezetenként váltakozva jön elénk, sorsaikkal egymást ellenpontozva és egymásra rezonálva. Az állandóan utazó, méricskélő gyakorlatias, humanista biológus, geográfus, geológus, geofizikus Humboldt vagy az otthonülő, családos, elméleti matematikus és csillagász Gauss a szimpatikusabb?
A híres kortársak (Goethe, Piazzi, Maskelyne, Napóleon, Bessel, Daguerre, Kant. és sok uralkodó) megjelenése mellett Aimé Bonpland (Humboldt hű kísérője) színesíti a regényt. A könyvben nagyon sok a csillagászati vonatkozás: égi jelenségek, csillagászok, csillagvizsgálók, műszerek, égimechanikai problémák, a világegyetem geometriája, földrajzi helymeghatározások, földmágnességi vizsgálatok, csillagászattörténeti érdekességek.; A világsikert hozó könyv magyarországi sikerét mutatja, hogy a 2006-os magyar nyelvű kiadásnak 2007-ben volt egy utánnyomása, sőt 2007-ben egy második utánnyomása is. [KSZ.]

KELEMEN LAJOS: Művelődéstörténeti tanulmányok. Sajtó alá rendezte Sas Péter. Kolozsvár, 2006. Kriterion Kiadó. 585 p. Benne régi magyarországi csillagászati jelenségek említése. p. 367. [Sarki fény 1734. dec. 16-án:] "Anno 1734 die 16 Decembris rettenetes isszonyú égi tűz, avagy égi jel láttatott észak felé, mely miatt nagy félelem lett mü közöttünk mely is csakhamar setétülés után következett. Tartott tíz óra után is." Forrás: Bodoki Mikó Miklós családi krónikája. (Bodok, Erdély.) - A XVII. sz-beli naplót a XVIII. sz-ban rövid ideig ugyan ott Kisfaludi Ferenc folytatta. Az égbolt megfigyelések egy harmadik személy, a Kövér-családból az előzőktől eltérő kézírással jegyezte fel.;
p. 401. [A november havi meteorzápor és nyomot hagyó két tűzgömb 1761. nov. 10/11-én:] "(1761) Eodem anno 10. 9-bris /november/ Szent Márton napjára virradólag sok csillaghullás és két jel jel mint egy-egy kötőrud tartott egy óráig összetekeredve." Forrás: Téglási György naplója, Agyakfalva (így!) Udvarhelyszék. (Agyagfalva, Erdély.); p. 401. [Sarki fény 1775. okt. 16-án:] "Anno 1775. die 16. 8-bris estvéli 9 órakor láttatott északi északra nagy égi jel, megvilágosodván az ég; a házakban és egyebüt is mind megláttatott a világossága mindenütt a setétségben." Forrás: Téglási György naplója, Agyakfalva (így!) Udvarhelyszék. (Agyagfalva, Erdély.) [IBQ.]

KERROD, Robin: Képes Világegyetem. Útikalauz a mindenség megértéséhez. Ford.: Both Előd, Kiss Csaba. Budapest, 2006. GABO Könyvkiadó, Malum Stúdió. Printed in China. 132 p. Lektorálta: Szabados László. A Világegyetem áttekintése., A Világegyetem felfedezése.; Pillantás a csillagokra.; Pillantás a galaxisokra.; Pillantás a Naprendszerre.; Az égbolt térképe.; Kislexikon.; A csillagászat mérföldkövei.; Internet tippek.; Név- és tárgymutató.; A képek forrása. [SRG.]

Kis atlasz a Naprendszerről (10): Fejlesztések a HUNVEYOR - HUSAR űrszonda modelleken. Szerk.: Bérczi Szaniszló, Hegyi Sándor, Hudoba György. Budapest, 2006. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, UNICONSTANT Kiadó (Püspökladány). [32 p.] Közreműködött: Bérczi Szaniszló, Hegyi Sándor, Hudoba György, Balogh Zoltán, Bíró Tamás, Bornemisza Imre, Csapó László, Drommer Bálint, Geresdi Attila, Halász Antal, Hargitai Henrik, Imrek Gyula, Keresztesi Miklós, Kókány András, Nagy Attila, Pápai Tivadar, Samu Norbert, Sasvári Gábor, Senyei Rita, Siroki László, Varga Tamás. [KSZ.]

  KISS L. László: Pulzáló vörös óriáscsillagok. Értekezés az MTA doktora cím megszerzéséért. Sydney, 2006. 103 p. Fejezetcímek: 1. Bevezetés (pp. 5-6.).; 2. Vörös óriás változócsillagok (pp. 7-22.).; 3. Hosszú periódusú változók és megfigyeléseik (pp. 23-34.).; 4. Többszörös periodicitás, káosz, sztochasztikus gerjesztés (pp. 35-66.).; 5. Statisztikus asztroszeizmológia és alkalmazásai (pp. 67-93.).; 6. A kutatás további irányai (pp. 94-95.).; 7. Köszönetnyilvánítás (p. 96.).; A mű végén egy 265 tételt tartalmazó irodalomjegyzék található (pp. 97-103.). [HAI.]

  KISS L. László: Pulzáló vörös óriáscsillagok. Az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés tézisei. Sydney, 2006. 11 p. Fejezetcímek: 1. A kutatási téma előzményei és a kit űzött feladatok. (pp. 3-4.).; 2. A kutatás módszerei (pp. 4-6.).; 3. Eredmények (pp. 6-9.).; 4. A dolgozat témaköréből megjelent publikációk (pp. 9-10.).; A tézisekhez kapcsolódó publikációk (pp. 10-11.). [HAI.]

KOMJÁTHY István: A Hortobágy krónikája. Máriabesnyő-Gödöllő, 2006. Attraktor, Gelbert Kft. 201 p. A régi magyar népi csillagászati ismeretekről is. [SRG.]

Kronológia. Első kötet. kezdetek - 1870. Szerk.: Bárány Lászlóné, Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest, 2006. Magyar Nagylexikon Kiadó. belső címlap hátoldala. Gerincen: Magyar Nagylexikon. A két kötet csillagászati címszavainak szerzője Ponori Thewrewk Aurél. A két kötet a Magyar Nagylexikon 20-21. kötete. [SRG.]

Lemeztektonika - Vulkánok - A Naprendszer. Orosháza, [2006.] MIKROSULI Bt. CD-ROM. A Naprendszer - Megismerjük segítségével a Naprendszer fogalmát, majd a felépítését, a bolygókkal kapcsolatos általános ismereteken túl az egyes bolygókat, összehasonlítva a Földdel. Az egyes bolygók holdjainak számáról összehasonlító táblázat található. Mindezt sok képpel, szemléletes, látványos formában. A téma használható általános iskolai és középiskolai oktatásban. [KSZ.]

LESCH, Harald - MÜLLER, Jörn: A nagy bumm második felvonása. Az élet az univerzumban. Ford.: Márkus János. [Budapest,] 2006. Athenaeum 2000 Kiadó, AduPrint Kiadó és Nyomda KFT. 254.p. Szaklektor: Szokolai Tibor. [NRO.]

Magyar iskolai űratlasz. Magyarország űr- és légifelvételeken. Budapest, 2006. Magyar Űrkutatási Iroda, GeoAdat Kft., Térkép-Faragó Bt., Civertan Bt., Állami Nyomda csoport. 15 p. Köszöntő: Kovács Kálmán. Előszó: Both Előd. Szakmai lektor: Csató Éva. [KSZ.]

A Magyarországról látható csillagos égbolt. [Budapest,] 2006. Geobook Hungary. 1 térk. 47 x 38 cm-es egyoldalas nyomtatvány. Középen 35 cm átmérőjű csillagtérkép 5 magnitúdós határig. Oldalfeliratok: Hogyan tájékozódjunk az égen? Égi távolságmérés. Legyél Te is amatőrcsillagász! Csillagképek. Jelmagyarázat. [KSZ.]

MATICSÁK Sándor: Vándorló napok. A hét napjainak elnevezése az európai nyelvekben. Debrecen, 2006. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi kiadója. 222 p. Rövid összefoglalással az időbeosztás eredetéről, az időszámítás kialakulásáról, a főciklusok csillagászati problémáiról és a naptárról. Részletesen a hónapok, a hetek, a napok elnevezése, nevük nyelvészeti tárgyalása, eredete, nyelvi története. [IBQ.]

MÁTYÁS Szabolcs: Illik tudni, mert magyar vagyok. Debrecen, 2006. Mátyás Szabolcs és Társa, PIREMON Kisvállalat Szikgáti Nyomdaüzeme. 167 p. Lektorálta: Benke László, Csordás László, Mátyás Tibor, Mátyás Viola, Ulveczki Csaba. Csillagászat pp. 141-142. Magyarok a világűrben. Hold: Békésy-kráter (Békésy György), Bolyai-kráter (Bolyai János), Eötvös-kráter (Eötvös Loránd), Fényi-kráter (Fényi Gyula), Hédervári-kráter (Hédervári Péter), Hell-kráter (Hell Miksa), Izsák-kráter (Izsák Imre), Kármán-kráter (Kármán Tódor), Neumann-kráter (Neumann János), Petzval-ktáter (Petzval József), Segner-kráter (Segner János), Szilárd-kráter (Szilárd Leó), Weinek-kráter (Weinek László), Zach-kráter (Zách Ferenc Xavér János), Zsigmondy-kráter (Zsigmondy Richárd). Mars: Kármán-kráter (Kármán Tódor), Bak, Eger, Igal, Paks. Merkúr: Bartók-kráter (Bartók Béla), Jókai-kráter (Jókai Mór), Liszt-kráter (Liszt Ferenc).
Vénusz: Jászai-kráter (Jászai Mari), Klafsky-kráter (Klafsky Katalin), Orczy-kráter (Orczy Emma), Erika, Margit, Tünde, Szél-Anya, Boszorkány.; Kisbolygók magyar vonatkozású elnevezései: Hungária, Buda, Tata, Ógyalla, Salonta, Corvina, Pannónia, Hunnia, Attila, Mátra, Transylvania, Balaton, Eger, Pest, Tisza, Dráva, Horgos, Szeged, Protogeneia, Keaton, Viracoha, Awaji, Rockholt, Cabot, Zachia (Zách Ferenc), Móra (Móra Károly), Bolyai (Bolyai János), Konkolya (Konkoly-Thege Miklós), Detre (Detre László), Izsák (Izsák Imre Gyula), Gothard (Gothard Jenő), Ortutay (Ortutay Gyula), Róka (Róka Gedeon), Schulhof (Schulhof Lipót), Kulin (Kulin György),
Szentmártoni (Szentmártoni Béla), Soros (Soros György), Petzval (Petzval József), Maxhell (Hell Miksa / Maximilian Hell), Dezső (Dezső Loránt), Liszt (Liszt Ferenc), Bartók (Bartók Béla), Semmelweis (Semmelweis Ignác), Petőfi (Petőfi Sándor), Kálmán (Kálmán Imre), Teller (Teller Ede), Berényi (Berényi Dénes), Vasarely (Vásárhelyi Győző / Victor Vasarely), Lassovszky (Lassovszky Károly), de Hevesy (Hevesy György József), Kodály (Kodály Zoltán), Ferenczi (Ferenczi Sándor), Koromházi, von Neumann (Neumann János), Marik (Marik Miklós), Pólya (Pólya György), Frigyesriesz (Riesz Frigyes), Marcelriesz (Riesz Marcell), József (József Attila), Piszkéstető, Oláheszter, Thewrewk (Ponori Thewrewk Aurél), Öveges (Öveges József). [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. 300 p., 5 színes tábla. Közreműködött: Horvai Ferenc, Jean Meeus, Sárneczky Krisztián. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László, Szabadi Péter. [SRG.]

MOJZES Imre: A kalocsai Haynald Obszervatórium működése és kisugárzása. Tézisfüzet. Doktori (PhD) fokozat. Budapest, 2006. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem GTK Társadalomismeret Intézet Filozófia és Tudománytörténet Tanszék. 12 p. Témavezető: Fehér Márta. Angol fordításban is. A füzet fedőlapján a dátum 2006. augusztus, az angol nyelvű címlapon 2006. szeptember. A nyilvános doktori védés 2007. jún. 21-én volt a BME-n. [REZ.]

MOJZES Imre: A kalocsai Haynald Obszervatórium története és kisugárzása. Doktori (PhD) értekezés. Budapest, 2006. Multidiszciplináris Bölcsészettudományok Technika-, Mérnök és Tudománytörténeti Doktori Iskola. 116 p., 52 p. ábra, 75 p. mell. Témavezető: Fehér Márta. [REZ.]

MOLNÁR László: Fizika a 7. osztály (a 13 éves korosztály) számára. 5. kiad. Celldömölk, 2006. Apáczai Kiadó Kft., Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). 171 p. Lektorálta: Kovács László. Jelzet: AP-783 AP-071401. A tankönyvvé nyilvánítási engedély száma és kelte: TTI-25762-KT/2002 (2002. okt. 30.) Csillagászat: pp. 40-45. (A gravitációs kölcsönhatás, Newton törvényei, a bolygók mozgásáról, Kopernikusz, Kepler törvényei), 89-91. (Galilei, Newton, Eötvös Loránd). [KSZ.]

MOLNÁR László: Fizika a nyolcadik osztály (a 14 éves korosztály) számára. 3. kiad. Celldömölk, 2006. Apácai Kiadó Kft., Omni-Art Kft., Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). 157 p. Lektorálta: Kovács László. Jelzet: AP-884. AP-081401. A tankönyvvé nyilvánítási engedély száma és kelte: 14199-4/2004 (2004. dec. 18.) Csillagászat (fénytan): pp. 107-135. [KSZ.]

NOWINSZKY László: A fényszennyezés és a fénycsapdás rovargyűjtés. Szombathely, 2006. Savaria University Press, Balogh és Társa Kft. 34 p. /Dissertationes Savarienses. 36./ [KSZ.]

[PONORI THEWREWK Aurél:] Kronológia. Első kötet. kezdetek - 1870. Szerk.: Bárány Lászlóné, Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest, 2006. Magyar Nagylexikon Kiadó. belső címlap hátoldala. Gerincen: Magyar Nagylexikon. A két kötet csillagászati címszavainak szerzője Ponori Thewrewk Aurél. A két kötet a Magyar Nagylexikon 20-21. kötete. [SRG.]

PUSKÁS János: Abiotikus tényezők hatása a rovarokra. Szombathely, 2006. Savaria University Press. Nyomdai munkák: Balogh és Társa Kft. 32 p. /Habilitationes Savarienses. 10./ Az éjszakai fénycsapdás rovarszámlálás. Vizsgálat a napkitörésekkel és a Nap sugárzásával összefüggő tényezőkkel. 1976-1997-ig 81 megfigyelőhelyen 3114 éjszaka során 133419 kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn.) lepke repült csapdába. Ennek eloszlása fordított összefüggést mutat a napflerek aktivitását mutató Q-index értékével. Ha a flerek erősödnek a befogott rovarok száma csökken, erős flereknél már az aktivitás napján. [KSZ.]

A rekordok nagy könyve. Szokatlan, meghökkentő, érdekes, csodálatos, meglepő rekordok nagy könyve. Ford.: Lakatosné Pethő Ildikó. [Budapest,] 2006. Aquila Könyvkiadó, LAP-ICS Könyvkiadó és Kereskedő Kft. 235 p. A 2002-es olasz kiadás alapján. Lektorálta: Kiss Ernő. Csillagászat: pp. 37-76. A világűr rekordjai. A világűr meghódításának rekordjai. [KSZ.]

RIGUTTI, Adriana - MANNUCCI, Bernardo: Csillagászat. Képes atlasz. Felfedezőúton csillagok és bolygók között. Ford.: Horváth Sándor. Budapest, 2006. Napraforgó Könyvkiadó. Nyomdai előkészítés: JetSet Tipográfiai Műhely. Nyomás: EU. 240 p. Szakmai szempontból ellenőrizte: Zombori Ottó. [KSZ.]

SÍK László Tamás: Az időtér elmélete. Budapest, 2006. Háttér Kiadó. ETO-Priyomdaipari Kft. 615 p. A kötetben a szerző négy tanulmánya van: Az időtér avagy gondolatok az időről. (Horány, 1995.) pp. 9-115.; A csapdába zárt energia (A parányok világa). (Budapest, 1996.) pp. 117-465.; Az idő mint fikció. (Budapest, 1997.) pp. 467-533.; Táguló földünk és a világegyetem. Budapest, 1998.) pp. 535-611. [KSZ.]

SIPOS Richárd: A csillagászat atlasza. Galaxisok. Bolygók. Csillagok. Űrkutatás. [Kisújszállás,] 2006. Pannon-Literatúra Kft., Nyomta és kötötte: Neográfia Martin, Slovakia. 95 p. /Világunk képekben./ Szakmailag ellenőrizte: Keszthelyi Sándor. Illusztráció: Sipos Norbert. [KSZ.]

STEELE, Philip: Galileo Galilei. Ford.: Zöldi Gergő. Budapest, 2006. Geographia Kiadó, National Geographic, Jet Set Tipográfiai Műhely, "Pinted in China". 64 p. /Életrajzok dióhéjban,/ Galilei életének szépen illusztrált története. Az eredeti mű szakértője: Owem Gingerich. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. 209 p. Szakmai lektor: Pellei Sándor. A könyv a bemutatott tudósoknál ismerteti a nekik emléket állító intézményeket, utcaneveket, szobrokat, emléktáblákat, emlékhelyeket. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Égabrosz csillagászati atlasz epocha 2000.0. 2. jav. bőv. kiad. Sopron, 2006. Castell Nova Kft. XXIII [23] p., 138 térk. Közreműködők: Berkó Ernő, Butuza Tamás, Horváth Tibor, Kótai Péter, Mizser Attila, Seregély Dóra, Szabó Áron, Tóth Zoltán, Tuboly Vince, Végh Attila, Vizi Péter. Mizser Attila előszavával. Az atlasz 134 térképlapon mutatja be az eget 9 magnitúdóig és a -42 fok deklinációig. Feltünteti 13 magnitúdóig a mély-ég objektumokat (850 nyílthalmazt, az összes galaktikus gömbhalmazt, 230 diffúz ködöt, 80 planetáris ködöt, a lokális halmaz 34 tagját, 2000 galaxist, a 20 millió fényévnél közelebbi csillagrendszereket, az ismertebb galaxishalmazokat, tucatnyi kvazárt), 6300 kettőscsillagot, 1000 változócsillagot, a Naphoz legközelebbi csillagok közül 80-at és 240000 csillagot. Az Északi pólus vándorlásának térképe 17 magnitúdóig 2000-2100-ig. Az Ursa Minor csillagkép a csillagok fényességének feltüntetésével. Az Orion-köd és vidéke 18 magnitúdóig. A Perseus ikerhalmaz és vidéke 13 magnitúdóig. A Coma-Virgo galaxishalmaz vidéke 12 magnitúdóig. [KSZ.]

TAYLOR, Edwin F. - WHEELER, John Archibald: Téridőfizika. Ford.: Abonyi Iván. 2. kiad. Budapest, 2006. Typotex Kiadó, Naszály Print nyomda. 362 p. A fordítást az eredetivel összevetette és szakmailag ellenőrizte: Károlyi Gyula. A külső borítón: Téridő-fizika, a címoldalon Téridőfizika. Az 1974-es, 1. kiadás címe: Téridőfizika volt. [KSZ.]

TAKÁCS Ferenc: Porladó kövek árnyékában. Vas megye jelentős személyiségei. Szombathely, 2006. Szignatúra Nyomda. 251 p. Lektor: Nagy Ildikó. Csillagászok: Gothard Jenő p. 153., Kunc Adolf p. 172., Tóth György p. 213. rövid életrajza. [SRG.]

TILDSLEY, Kevin - EALES, Philip: Az éjszakai égbolt. Képes határozó a csillagokhoz és a bolygókhoz. Ford.: Schalk Gyula. Budapest, 2006. Panemex Kft., Grafo Kft., Pipaszó Bt., 224 p. /Határozó zsebkönyvek./ Lektorálta: Horváth András. Csillagkép-ismertető: a 88 csillagkép északról dél felé haladva, térképekkel, 6 magnitúdós határfényességig, látnivalóik ismertetésével. [KSZ.]

Univerzum. Főszerk.: Martin Rees. Ford.: Both Előd, Ill Márton, Greguss Ferenc, Horvai Ferenc. Budapest, 2006. Euromedia Group Hungary Kft., IKAR. Gondozta: M-érték Kiadó Kft. Tördelés: Art-is Kft. Nyomta: TBB spol.s.r.o., Bánská Bystrica, Szlovákia. 512 p. Borítócím: A világegyetem képes enciklopédiája.; Szakmailag ellenőrizte. Szabados László.; Főbb fejezetek: Röpke kirándulás az Univerzumban. Milyen a Világegyetem? A Világegyetem kezdete és vége. Amit a Földről látunk. A világűr felderítése. Kalauz a Világegyetemhez. A Naprendszer. A Tejútrendszer. Túl a Tejútrendszeren. Csillagképek. Hónapról hónapra. Kislexikon. [KSZ.]

Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] 53 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ [KSZ.]

MOORE, Patrick: A világegyetem atlasza. Átdolgozott kiadás. Ford.: Szécsényi-Nagy Gábor. Pécs, 2006. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. "A nyomás Spanyolországban készült." 288 p. A szerző bevezetőjében azt írja, hogy 2005 májusában zárta le könyvét. A szöveget szakmai szempontból Érdi Bálint ellenőrizte. [KSZ.]

SINGH, Simon: A Nagy Bumm. Minden idők legfontosabb tudományos felfedezésének története. Ford.: Szécsényi-Nagy Gábor. Budapest, 2006. Park Könyvkiadó, Szekszárdi Nyomda Kft. 623 p. A fordítást szakmailag ellenőrizte: Kolláth Zoltán. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Merre jársz most, Dombikám? Ötvennégy közös esztendő kései krónikája. Budapest, 2006. Nyitott Könyvműhely Kiadó, Kontaktprint Nyomda. 397 p. /Nyitott könyv./ Mészöly Dezső előszavával (Boldog-szomorú jegyzetek). A természettudományos könyveket is író Varga Domokos (1922-2002) író élettörténetére emlékezik: felesége Vargha Domokosné Stolte Magdolna, a Csillagászati Kutatóintézet könyvtárosa, csillagászattörténeti könyvek és tanulmányok írója. [KSZ.]

Versek ünnepekre, alkalmakra. Szerk.: Maczák Edit. Békéscsaba, [2006.] ITEM Könyvkiadó, Mozi Nyomda. 200 p. Benne: Csillagászat világnapja. (Devecsery László: A fény hegyén.; Pataki Edit: A legek ostromlójához.; Vesztergomi Andrea: Válassz egy csillagot...; Devecsery László: Csillagárnyék.) pp. 47-48. [KSZ.]

VIZI Péter: Planiszféra. (Forgatható csillagtérkép.) Kiad.: Budapesti Távcső Centrum. [Budapest,] 2006. Geobook Kiadó. Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Préselt, fóliázott karton korongon, átmérője 25 cm. Az alaplemezre nyomtatott, 5 magnitúdóig terjedő csillagtérkép fölött az ovális ablak forgatható. A naptár beosztás egy napos, az időosztás negyedórás skálázatú. A csillagok nagyságrend-érzékeltetése és jelzése a magyar kiadású és számos külföldi hasonló készítmény között a legjobbnak mondható. [IBQ.]

ZÁTONYI Sándor, ifj.: Fizika 9. Tankönyv a gimnáziumok 9. évfolyama számára. 3. kiad. Budapest, 2006. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Gyomai Kner Nyomda Zrt. 142 p. A tankönyv engedélyszáma: 13679-3/2003. Bírálók: Kedves Ferenc és Sebestyén Zoltán. Csillagászat: A szabadesés. A nehézségi gyorsulás (pp. 40-44.); A tehetetlenség törvénye. Newton II. törvénye. A hatás-ellenhatás törvénye (pp. 61-71.); A nehézségi erő és a súly. Pontrendszerek, tömegközéppont. A merev test (pp. 74-83.); A Newton-féle gravitációs törvény. Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Az űrhajózás legfontosabb állomásai (pp. 104-118.). [KSZ.]

FARKAS Gábor Farkas: Az 1572-es szupernóva magyar forrásai. In: Acta Historiae Litterarum Hungaricarum Tomus XXIX. Ötvös Péter Festschrift. Összeáll.: Font Zsuzsa, Keserű Gizella. Szeged, 2006. Szegedi Egyetem. pp. 47-57. Az 1572-ben a Cassiopeia csillagképben feltűnt szupernóva látványának hatása korára, néhány magyar vonatkozású említéssel vagy észleléssel. [FGF.]

"Ut pictura, ito visio": Kepler szemmodellje és a leképezés jellege északon. In: Alpers, Svetlana: Hű képet alkotni. Holland művészet a XVII. században. Fordította: Várady Szabolcs. [Budapest] 2000. Corvina Kiadó Kft., Szekszárdi Nyomda. /Egyetemi Könyvtár. A művészettörténetírás alapjai./pp. 50-94. Kepler optikai vizsgálatainak hatása a holland képzőművészek valósághű ábrázolási módszereire. [KSZ.]

MIZSER Attila: Bevezető. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 7-8. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos - MIZSER Attila: Észleljünk! In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 9-26. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Szabadszemes jelenségek. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 27-48. [KSZ.]

BABCSÁN Gábor - MIZSER Attila - RÓZSA Ferenc: Távcsöves tudnivalók. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 49-88. [KSZ.]

MIZSER Attila: A binokulár: "majdnem" távcső. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 89-102. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: Csillagászati képrögzítés. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 103-184. [KSZ.]

PÁPICS Péter - ISKUM József: A Nap. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 185-218. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos - JAKABFI Tamás: A Hold. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 219-252. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Fogyatkozások, csillagfedések. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 253-296. [KSZ.]

VINCZE Iván - TORDAI Tamás: Bolygók. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 297-322. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 323-346. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 347-360. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos - TEPLICZKY István: Meteorok. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 361-394. [KSZ.]

BAKOS Gáspár: A mélyég-objektumok világa. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 395-440. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 441-470. [KSZ.]

KISS László - MIZSER Attila - CSIZMADIA Szilárd: Változócsillagok. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 471-512. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Látványos és érdekes csillagászati jelenségek 2050-ig. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 513-518. [KSZ.]

Csillagászati címtár. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 519-524. [KSZ.]

Képmelléklet. In: Amatőrcsillagászok kézikönyve. 3. jav. és bőv. kiad. Szerk.: Mizser Attila. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 534-536. A 9 képtáblán az 56 színes fénykép adatai [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Előszó. In: A Csillagászati Tanszék negyed évezrede. Évfordulós kötet. Szerk.: Petrovay Kristóf. Kiad.: ELTE Csillagászati Tanszéke. Budapest, 2006. pp. 1-5. /Publications of the Astronomy Department of the Eötvös University. Vol. 16./ [IBQ.]

BARTHA Lajos: A nagyszombati egyetem csillagvizsgálójának kezdetei. In: A Csillagászati Tanszék negyed évezrede. Évfordulós kötet. Szerk.: Petrovay Kristóf. Kiad.: ELTE Csillagászati Tanszéke. Budapest, 2006. pp. 7-38. /Publications of the Astronomy Department of the Eötvös University. Vol. 16./ [IBQ.]

ZSOLDOS Endre: Nagyszombat és a csillagok. In: A Csillagászati Tanszék negyed évezrede. Évfordulós kötet. Szerk.: Petrovay Kristóf. Kiad.: ELTE Csillagászati Tanszéke. Budapest, 2006. pp. 39-55. /Publications of the Astronomy Department of the Eötvös University. Vol. 16./ [IBQ.]

CASANOVAS, Juan: The Teaching of Astronomy in Jesuit Colleges in the 18th Century [16 soros magyar kivonattal]. In: A Csillagászati Tanszék negyed évezrede. Évfordulós kötet. Szerk.: Petrovay Kristóf. Kiad.: ELTE Csillagászati Tanszéke. Budapest, 2006. pp. 57-65. /Publications of the Astronomy Department of the Eötvös University. Vol. 16./ [IBQ.]

PETROVAY Kristóf: A Csillagászati Tanszék története. In: A Csillagászati Tanszék negyed évezrede. Évfordulós kötet. Szerk.: Petrovay Kristóf. Kiad.: ELTE Csillagászati Tanszéke. Budapest, 2006. pp. 69-98. /Publications of the Astronomy Department of the Eötvös University. Vol. 16./ [IBQ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Visszaemlékezések a Tanszék történetére. In: A Csillagászati Tanszék negyed évezrede. Évfordulós kötet. Szerk.: Petrovay Kristóf. Kiad.: ELTE Csillagászati Tanszéke. Budapest, 2006. pp. 99-102. /Publications of the Astronomy Department of the Eötvös University. Vol. 16./ [IBQ.]

SZENKOVITS Ferenc: A kolozsvári egyetemi csillagda történetéből. In: A Csillagászati Tanszék negyed évezrede. Évfordulós kötet. Szerk.: Petrovay Kristóf. Kiad.: ELTE Csillagászati Tanszéke. Budapest, 2006. pp. 103-128. /Publications of the Astronomy Department of the Eötvös University. Vol. 16./ Hell kolozsvári tevékenysége, szerepe a csillagvizsgáló létesítésében. [IBQ.]

Függelékek: 1. A nagyszombati műszerek leltára 1777-ben. 2. Jelentősebb obszervatóriumok alapítása 1800-ig. 3. Ki kicsoda a Tanszék történetében? 4. A csillagászati tanszék hivatalos nevének, helyének és vezetőinek változása. Összeáll.: Bartha Lajos, Petrovay Kristóf, Zsoldos Endre. In: A Csillagászati Tanszék negyed évezrede. Évfordulós kötet. Szerk.: Petrovay Kristóf. Kiad.: ELTE Csillagászati Tanszéke. Budapest, 2006. pp. 128-153. /Publications of the Astronomy Department of the Eötvös University. Vol. 16./ [IBQ.]

HORVÁTH János: Fejér Lipót (1880-1959). Elhangzott: 2005. június 13. Budapest, 2006. Magyar Tudományos Akadémia. 14 p. /Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett./ In: Emlékbeszédek 2002-2005. Főszerk.: Vizi E. Szilveszter. Budapest, 2006. Magyar Tudományos Akadémia, Marosi Nyomda Kft. pp. [147-158.] /Akadémiai műhely./ [KSZ.]

  BARTHA Lajos: A Hell- (Höll) család a magyarországi kultúrában. Esettanulmány. In: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei. III. Rudabánya, 2006. pp. 43-54. [HAD.]

TÓTH Imre: Az üstököskutatás jelenlegi helyzete és az üstökösök amatőrcsillagászati megfigyelése. In: Exploration of Asteroids and Comets in the Beginning of the 21th century - in the Light of Some Recent Results. Üstökös és kisbolygó kutatás a 21. században. Szerk.: Tuboly Vince. Hegyhátsál, 2006. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. pp. 54-56. Összefoglalás. Kapcsolódó magyar nyelvű irodalom. Válogatás a legújabb idegen nyelvű referenciákból. Köszönetnyilvánítások. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Szegedi kisbolygók. In: Exploration of Asteroids and Comets in the Beginning of the 21th century - in the Light of Some Recent Results. Üstökös és kisbolygó kutatás a 21. században. Szerk.: Tuboly Vince. Hegyhátsál, 2006. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. pp. 141-143. A munkák 1996 októberében kezdődtek. Eddig két tucat észlelő, 226 éjszakán több mint 25 ezer felvételt készített. Ezeken 2410 kisbolygót és 112 üstököst észleltek. A képeken 215 ismeretlen kisbolygót azonosítottak. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Hegyhátsáli üstökös észlelések. In: Exploration of Asteroids and Comets in the Beginning of the 21th century - in the Light of Some Recent Results. Üstökös és kisbolygó kutatás a 21. században. Szerk.: Tuboly Vince. Hegyhátsál, 2006. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. pp. 144-155. 1973-2006 látványosabb üstököseinek (Kohoutek, Kobayashi-Berger-Milon, West, Kohler, Stephan-Oterma, Halley, Hyakutake, Hale-Bopp, Jäger, Ikeya-Zhang, NEAT, Machholz, Schwassmann-Wachman-3) megfigyeléséről, melyeket Tuboly Vince és Horváth Tibor végzett. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Magyarország első tervszerű felmérése (1696). L. F. Marsigli születésének 350., J. Chr. Müller országtérképének 300. évfordulójára. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2006. 15. sz. pp. 53-64. Marsigli (1658-1730) és Müller (1673-1720) csillagászati mérései és megfigyelései. [IBQ.]

BARTHA Lajos: A fekete Vénusz - Vénusz átvonulások a Nap előtt. Összeállította: Tuboly V. - Bartha L. - Mitre Z. - Keszthelyi S. - Szabó S. - Mizser A. Hegyháti csillagvizsgáló Alapítvány. Hegyhátsál (Vas m.), 2004. 169 oldal, számos ábra, 8 színes, 7 fekete-fehér képtábla. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2006. 15. sz. p. 137. Könyvismertetés. [KSZ.]

DOWSWELL, Paul: A világűr. In: Gyermekenciklopédia. Ford.: Balogh Krisztina. [Budapest,] 2006. Patricia Könyvek Kft. pp. 245-280. /Patricia könyvek./ [SRG.]

KALÓ László: Teljes holdfogyatkozás volt. In: Kaló László: Vadásztarisznyámból. Budapest, 2006. Nimród Vadászújság - Ibex Press. Nyomás: Alfa-Anzix Kft. (Budapest). pp. 33-37. A szerző egy olyan vadászatát írja le szépirodalmi módon, amikor vaddisznóra vadászott (a Heves megyei) Lápolna határában egy teliholdas éjjelen. Eközben egy teljes fogyatkozását figyelhette meg a Holdnak. A leírás körülményei májusra utalnak. A holdfogyatkozás holdkelte után kezdődött el és a teljesség jóval 23 óra után ért véget, ezt követően "a hold ismét nőni, fénye egyre jobban világítani, erősödni kezdett" és "éjfél után két perccel a hold újra teljes fényében ragyogott". Ezt követően lőtte meg a vaddisznót, amely utólag aranyérmes agyarat viselő vadkannak bizonyult.
[Kaposvári Zoltán számításai szerint a leírt körülmények a 2004. máj. 4-i teljes holdfogyatkozással egyezőek. A Hold (Egerre számolva) elméleti horizonttal NyISz 19.46-kor kelt. 20.48-kor, a részleges fogyatkozás kezdetén 8 fok magasan volt a Hold. A hegyek között később jelent meg a Hold, így a vadász számára nem sokkal a részleges fázis kezdete előtt látszott a holdkelte. A teljes holdfogyatkozás 21.52-től 23.08-ig tartott átlag 19 fok magasan. A Hold fénye 23.08-tól 00.15-ig lassan visszanyerte fényét, a 24 fok magasra jutott Hold szabad szemmel már éjfél után teljes fényűnek tűnhetett.] [KSZ.]

TERES Ágoston: Magyar jezsuita csillagászok. In: A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig. Szerk.: Szilágyi Csaba. Piliscsaba, 2006. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara. pp. 312-328. Hell és Sajnovics életéről és mnkásságáról is részletesen ír. [HAD.]

LÁNG Benedek - PÓCS Éva: Jóslás. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. V. köt. Jordánszky-kódex - kolostorépítészet. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2006. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). pp. 7-13. Csillagászati és asztrológiai adalékokkal (pp. 9-11.). Egy 1408 körüli kódexben lévő asztrológiai rész "pisces id est hall" formában ír a Halak állatövi csillagkép magyar nevét is adva.; Nicolaus de Marienwerder (egy feltehetően Mátyás pozsonyi egyetemén is megfordult) krakkói diák 1464-ben másolt kódexét később egyik híres tanítványa, Nicolaus Copernicus örökölt és a kódexbe beleírtak több magyar nevet és helynevet is.; Koncz Mátyás mátyusföldi molnár Bercsényi Miklós tábori jövendőmondója volt 1704-ben. Égi jelekből, csillagok állásából mondta meg a csaták kimenetelét.; Az erdélyi boszorkányperekben csillagnézést, csillagokból jóslást, holdba nézést, napbanézést említenek. [KSZ.]

GYULAI Éva: Julianus-naptár (julián naptár). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. V. köt. Jordánszky-kódex - kolostorépítészet. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2006. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). pp. 20-21. [KSZ.]

V. ECSEDY Judit - GYULAI Éva - MAGYAR László András - SZELESTEI N. László: Kalendárium. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. V. köt. Jordánszky-kódex - kolostorépítészet. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2006. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). pp. 36-41. Az első nyomtatott naptárak (legkorábban Regiomontanus, 1474, Nürnberg) még öröknaptárak voltak. Egy évre szóló kalendáriumot 1513-ban adtak ki először külföldön. A legkorábbi magyar nyelvű nyomtatott öröknaptár, bencédi Székely István német nyomtatott kalendáriumok mintájára szerkesztett Calendariuma krakkói nyomdából került ki valószínűleg 1537/1538 körül, de példány csak egy későbbi, 1540-1550 táján, ugyancsak Krakkóban megjelent öröknaptárból maradt fenn.
Az első egy évre (az 1558-as esztendőre) szóló magyar kalendáriumot is külföldön, Bécsben nyomtatták 1557-ben. A szócikk a kalendáriumok magyarországi történetét írja le a külföldi hatások említésével. A latin nyelvű, 1678-as évre szóló nagyszombati kalendárium címlapján hét alak közül egyik (egy leányka, csillagokkal telehintett ruhában) bal kezében körzőt, jobb kezében távcsövet tartva nézi a csillagos eget. [KSZ.]

GYULAI Éva: Keltezés. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. V. köt. Jordánszky-kódex - kolostorépítészet. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2006. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). pp. 283-284. Az oklevelek, levelek, iratok keltezése, a dátum megjelölése a középkorban. [KSZ.]

GYULAI Éva: Keresztény időszámítás. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. V. köt. Jordánszky-kódex - kolostorépítészet. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2006. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). pp. 335-336. Dionysius Exiguus római apát a 6. század közepén Jézus születését a Róma alapításától számított 754. évre tette. Ez a 10. századra terjedt el Európában és a magyarság a nyugati kereszténységgel átvette ezt a kezdőévet a keltezésben. Az évkezdet eleinte a dec. 25-i dátum volt, de a 13. századtól egyre gyakoribb az okiratokban a jan. 1-i évkezdés. [KSZ.]

SZILAS László: Kéri Borgia Ferenc. (Kenézlő, 1702. okt. 10. - Nagyszombat, 1768. dec. 1.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. V. köt. Jordánszky-kódex - kolostorépítészet. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2006. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). p. 342. Jezsuita teológiatanár és elöljáró Nagyszombatban. Ő volt itt az első csillagász. Pontos leírását adta az 1729-30-ban feltűnt üstökösnek 1736-ban kinyomtatott latin nyelvű művében.. Csillagászati műszereket, köztük távcsöveket készített. Első rektorsága idején létesült az egyetemi csillagvizsgáló. [KSZ.]

SZÖGI László: Kolozsvári jezsuita egyetem. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VI. köt. Kolostorhálózat - Lestyán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2006. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). pp. 12-13. Kolozsváron először 1568-1588-ig, másodszor 1595-1603-ig, harmadszor 1698-1773-ig működtettek a jezsuiták tanintézetet. Utóbbi 1753-ban egyetemi rangot nyert és akkoriban néhány kitűnő tudós kapott katedrát, köztük például Hell Miksa, a bécsi egyetem obszervatóriumának későbbi igazgatója. [KSZ.]

KOVÁCS András: Kolozsvári Wolphard-Kakas-ház (Főtér/Piata Unirii 32. sz.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VI. köt. Kolostorhálózat - Lestyán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2006. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). pp. 18-21. A 16. századi reneszánsz Kolozsvárt jellemző építkezési láz legkiemelkedőbb emléke. Wolphard Adorján kezdte építeni 1534-41-ig. Építkezéseit unokaöccse Wolphard István, Kolozsvár tudós, csillagjóslásban jártas főbírája örökölte. Valószínűleg az emeleti bővítés is az ő kezdeményezésére indult meg, mert karcsú féloszlopocskákkal keretelt napórája, afölött pedig egy 2003-ban előkerült másik, csésze alakú napórája (szkafosz) az udvari szárny emeleti homlokzatában van befalazva. Az udvari szárnynak első, földszinti helyiségében van a zodiákus-terem, azt Wolphard István kezdte el, de 1585-86-ban meghalt, utána 1590-92 között Kakas István folytatta és fejezte be. [KSZ.]

ORLOVSZKY Géza: Komáromi Csipkés György (Komárom, 1628 körül - 1678. okt. 6.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VI. köt. Kolostorhálózat - Lestyán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2006. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). pp. 26-27. Református lelkész, tanár és bibliafordító. Az judiciaria astrologiáról és üstökös csillagokról való judicium címmel ismeretterjesztő iratot készített, mely Debrecenben 1665-ben jelent meg. [KSZ.]

GYULAI Éva: Kronológia. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VI. köt. Kolostorhálózat - Lestyán. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2006. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen). pp. 325-326. A 13. századi Pray-kódexbe az első ismert magyarországi naptárhoz kronológiai alapismereteket is bejegyeztek, így a 19 éves holdkörre vonatkozó szabályt, a húsvétszámítást , a mozgó ünnepeke kiszámítási módját, a hónapok napjai melletti újholdszámokat, valamint a naptárkészítésre vonatkozó táblázatokat és kulcsokat.;
A 15. század közepén keletkezett, őrzési helyéről Müncheni Kódexbe magyar nyelvű öröknaptárat jegyeztek be.; 1444-es külföldi kézirat van Esztergomban a naptárszámításról és asztronómiáról.; Peuerbach (meghalt 1461-ben) compatusának 1537-es másolatát őrzik Esztergomban, melyben sok csillagászati ismeret van.; Az 1465-1476 között másolt latin nyelvű esztergomi iskoláskönyvben alapvető naptári ismeretek vannak.; Az 1490 körüli Szalkai-kódexben lévő naptárszámítás.; Regiomontanus, Joseph Scaliger, Petavius, Apácai Csere János, Szentiványi Márton időszámítással és naptárakkal kapcsolatos tevékenysége. [KSZ.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 7. [SRG.]

Használati útmutató. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 8-12. [SRG.]

Jelek és rövidítések. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 13. [SRG.]

A csillagképek latin és magyar neve. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 14. [SRG.]

Táblázatok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 15-140. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: Földi gammavillanások. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 143-144. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A napciklus búcsúja. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 144-146. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A napfelszín finomszerkezete. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 146-148. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A szpikulák eredete. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 148-149. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: Kevesebb a fém a Napban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 149-151. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: Periodicitás a Nap neutrínófluxusában? In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 151-152. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Marsszondák eredményei. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 152-155. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Cassini a Szaturnusznál. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 155-158. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók a műholdak között. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 158-159. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Rövid periódusú napsúrolók. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 160-161. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Leonidák 1998-2003. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 161-163. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: A Nemezis tömegének felső határa. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 164-165. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Exobolygó-hírek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 166-171. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Megmérték egy exobolygó sugárzását. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 171-172. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: A V1647 Orionis és a McNeil-köd. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 172-174. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Új csillagkeletkezési mechanizmus. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 175. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: A csillagok tömegének határai. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 175-176. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: A legkisebb és legnagyobb tömegű csillagok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 177. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: Az Altair is változócsillag. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 178-179. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: A barna törpék is pulzálhatnak. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 179-181. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Új kettős pulzár felfedezése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 181-182. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: Porfelhők egy R CrB típusú változó körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 182-183. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: A galaktikus sötét felhők digitális atlasza. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 183-184. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Két fok átmérőjű, közeli planetáris köd. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 185. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: A Plejádok távolsága. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 186-187. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Adatok az M15-ről. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 187-188. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

FREY Sándor: Sötét anyagból álló "galaxis". In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 189. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

FREY Sándor: Az NGC 1068 központi tórusza. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 189-190. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

FREY Sándor: Fekete lyukak a korai univerzumban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 191. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Felső korlát a gravitációs állandó változására. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 192. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: Érdemes megjegyezni: RAVE. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 192-193. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Holdak a Naprendszerben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 194-227. [SRG.]

KISS László: Vörös óriás változócsillagok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 228-244. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Napfogyatkozás a szomszédban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 245-252. [SRG.]

BARLAI Katalin: 100 éve született Detre László. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 253-259. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2004-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 260-266. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2004-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 267-277. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2004-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 278-281. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 2003-2004-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 282-288. [SRG.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 2004-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 289-292. [SRG.]

Színes képek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2006. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2005. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 299-300., 5 színes tábla. [SRG.]

  KOLLÁTH Zoltán: A csillagbelső hangjai - a modern szférák zenéje. In: Mindentudás Egyeteme. 6. köt. Szerk.: Hitseker Mária és Szilágyi Zsuzsa. Budapest, 2006. Kossuth Kiadó, JetSet Tipográfiai Műhely, Alföldi Nyomda Rt. pp. 21-40. /Mindentudás Egyeteme. 6./ [HAI.]

  FODOR Zoltán: A világ keletkezése és az elemi részek fizikája. In: Mindentudás Egyeteme. 6. köt. Szerk.: Hitseker Mária és Szilágyi Zsuzsa. Budapest, 2006. Kossuth Kiadó, Jet Set Tipográfiai Műhely, Alföldi Nyomda Rt. pp. 165-183. /Mindentudás Egyeteme. 6./ [HAI.]

VISONTAY György: Detre László (Szombathely, 1906. április 19. - Budapest, 1974. október 15.). In: Nemzeti évfordulóink 2006. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2005. Balassa Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Timp Kft. nyomda. p. 21. 100 éve született. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

FÜSTÖSS László: Kármán Tódor (Budapest, 1881. május 11. - Aachen, NSZK, 1963. május 7.). In: Nemzeti évfordulóink 2006. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2005. Balassa Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Timp Kft. nyomda. p. 29. 125 éve született. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

GI [GAZDA István]: Wodetzky József csillagász (Versec, 1872. márc. 15. - Budapest, 1956. márc. 17.) In: Nemzeti évfordulóink 2006. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2005. Balassa Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Timp Kft. nyomda. p. 59. [KSZ.]

GI [GAZDA István]: Herényben, Szombathely közelében, 1881-ben csillagvizsgálót épített Gothard Jenő és Sándor. In: Nemzeti évfordulóink 2006. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2005. Balassa Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Timp Kft. nyomda. p. 63. 125 éve történt. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Segner János András. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 11-17. Szülőháza Pozsonyban, rajta emléktábla. Arcképének féldomborműve Pozsonyban. Mellszobra Debrecenben. Segner-tér Debrecenben, emléktáblával. Arcképének féldomborműve Szegeden. Segner János utca Budapesten. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Hatvani István. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 18-20. Debrecenben a lakóházán emléktábla. Emléktábla a debreceni egyetemen. Szobra az egyetem parkjában. Féldomborműve a Református Kollégium falán. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Marx György. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 80-89. Emléktáblája Balatonfüreden. Síremléke Budapesten. Mellszobra Pakson. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Hell Miksa. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 125-129. Emléktábla Vardő szigetén. Arcképének féldomborműve Kaposváron. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Nagy Károly. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 130-133. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Tittel Péter Pál. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 134-139. Pásztói szülőházán emléktábla. A Gellért-hegyen emlékmű és emléktábla. Tittel Pál kollégium Pásztón. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Konkoly Thege Miklós. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 140-148. Emléktábla Ógyallán. Mellszobra Budapesten. Síremléke Ógyallán. Konkoly-Thege Miklós utca Budapesten. Emléktábla Budapesten. Féldomborműves emléktábla Ógyallán. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Fényi Gyula. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 149-153. Síremléke Kalocsán. Emlékműve soproni szülőháza falán. Fényi Gyula tér és Fényi Gyula Gimnázium Miskolcon. Az iskola előtti parkban szobra. Kalocsán a Fényi Gyula parkban mellszobra emléktáblával. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Gothard Jenő. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 154-159. Szombathelyen Gothard Tudomány- és Technikatörténeti állandó kiállítás. Gothard Jenő mellszobra Szombathelyen. Gothard Jenő Általános Iskola Szombathelyen. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Bay Zoltán. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 160-172. Emléktábla szülőházán, Gyulaváriban. Emlékműve és síremléke Gyulaváriban. Féldomborműve Debrecenben. Mellszobra Szegeden. Mellszobra és emléktáblája Budapesten. Mellszobra Szombathelyen. Emléktáblák Budapesten. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Kulin György. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 173-179. Lakóházán emléktábla Nagyszalontán. Mellszobra Nagyszalontán. Kulin György Bemutató Csillagvizsgáló Budapesten, emléktáblával. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Detre László. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 180-183. Mellszobra Budapesten. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Izsák Imre Gyula In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 184-188. Szülőháza Zalaegerszegen. Lakóháza féldomborműves emléktáblával Zalaegerszegen. Izsák Imre Oktatási Intézmény Zalaegerszegen. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Hermann Oberth. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 189-193. Emlékháza és szobra Medgyesen. Hermann Oberth utca Kolozsvárott. Szobra Segesváron. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Kármán Tódor. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. II. A fizika és a csillagászat nagyjai. [Budapest,] 2006. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 194-200. Szülőháza emléktáblával Budapesten. Szobra Budapesten. Szobra Pakson. Kármán Tódor utca Budapesten, emléktáblával. [KSZ.]

NOWINSZKY László - PUSKÁS János: A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera Hbn.) fénycsapdázása Magyarországon a holdfázisok függvényében. In: A Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola tudományos közleményei XV. Természettudományok 10. Szerk.: Pénetk Kálmán, Tóth Gábor. Szombathely, 2006. Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola, Gura Nyomda (Zalaegerszeg) pp. 81-86. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília: Az égi és a földi táj kapcsolata az őskorban. In: A táj változásai a Kárpát-medencében. Település a tájban. Tokajban 2006. június 28-30. között tartott tudományos konferencia kiadványa. Szerk.: Füleky György. Gödöllő, 2006. Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány. pp. 88-94. [REZ.]

BARTHA Lajos: "A tudós macskája" - A tudós és a mérnök személyiségének képe a 19. század második felében. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. XIII. köt. Budapest, 2006. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága. pp. 9-12, 55. [IBQ.]

NÉMETH Ferenc: Hat év a Honvéd Térképészeti Intézetben (1950. október 2. - 1956. november 17.). Csillagászati mérés Leponyahalmon. In: Térképvilág. A Magyar Térképbarátok Társulata első negyedszázada (1981-2006). Szerk.: Skerletz Iván, Papp-Váry Árpád, Hegedüs Ábel. Budapest, 2006. Magyar Térképbarátok Társulata, HM Térképészeti Kht. nyomda. pp. 94-98. Csillagászati-geodéziai mérések 1952 nyarán Nagyléta (ma Létavértes) határában. [KSZ.]

SZABÓ Árpád - HADHÁZY Tibor: A fénytan rövid története. In: Természettudományi Közlemények. 6. Szerk.: Kókai Sándor. Nyíregyháza, 2006. Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar, Kapiális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. (Debrecen). pp. 247-250. [KSZ.]

[FREY Sándor:] Előszó. In: Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ p. 3. Kelt Budapest, 2006. augusztus. [KSZ.]

KELEMEN János: Szemelvények az űrkutatás 2005-ös eseményeiből és évfordulóiból. In: Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ pp. 4-28., címlapkép. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Beszámoló az IAA első budapesti konferenciájáról. In: Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ p. 29., első belső borító. 2005. márc. 16-17-ig volt Budapesten. [KSZ.]

[BÁN András:] Ifjúsági esszépályázatunk eredményhirdetése. In: Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ pp. 30-32. 2005. máj. 28-án volt Budapesten. [KSZ.]

MAGYARI Gábor: Huntsville! In: Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ pp. 33-34. 2005. júl. 23-30-ig. [KSZ.]

[BÁN András:] Tudományos fantasztikus írások - magyar sikerek. In: Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ p. 34. [KSZ.]

NEITZER Zita: Beszámoló a 12. Magyar Űrtáborról. In: Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ p. 35., hátsó belső borító. 2005. aug. 8-17-ig volt Gyulaházán. [KSZ.]

[BÁN András:] Az Űrnapon történt. In: Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ pp. 36-37. 2005. okt. 18-án volt Budapesten. [KSZ.]

[BÁN András:] Ifjúsági Fórum - 2005. In: Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ p. 38. 2005. nov. 21-én. [KSZ.]

Kitüntetés. In: Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ p. 38. Gál Gyula kitüntetése. [KSZ.]

DUCZ Erzsébet: Kő a kézben. In: Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ pp. 39-47. [KSZ.]

MAGYARI Gábor Béla: Holdbázis a Föld árnyékában. In: Űrtan évkönyv 2006. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2006.] /Asztronautikai Tájékoztató. 57./ pp. 48-52. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Perszeusz és Androméda. Csillagászati séta a bécsi képtárban - 1. rész. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2005/2006. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 111. évében. Szerk.: Németh László. Zalaegerszeg. 2006. július hó. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 53-57. [HAI.]

LUKÁCS János: Titokzatos energia érkezik a világűrből. = 3. Évezred 3. 2006. jan. 1. sz. p. 5. Fotóaktualitás rovat. [KSF.]

DOROGI Zita: Mivel fenyeget a zivatar? = 3. Évezred 3. 2006. jan. 1. sz. pp. 20-23. Meteorológia rovat. [KSF.]

Augusztus közepén a táborban éjféli őrjáraton voltam. Meglepett a sok hullócsillag. Hogyan lehetséges ez? Nem hullhat valamelyik a Föld felszínére? = 3. Évezred 3. 2006. jan. 1. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

Hogyan keletkezett a Hold? = 3. Évezred 3. 2006. jan. 1. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

KOTEN, Pavel: Vajon mit fedezünk fel a végeken? = 3. Évezred 3. 2006. jan. 1. sz. pp. 46-48. Világűr rovat. [KSF.]

GESZTESI Albert: A Mars vulkánjai. = 3. Évezred 3. 2006. jan. 1. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

ROZGONYI Ilona: Villámlás a fejünk felett. = 3. Évezred 3. 2006. febr. 2. sz. pp. 8-9. Tükör mögött rovat. [KSF.]

GRÜN, Marcel: Eljutnak a japánok a Holdra? = 3. Évezred 3. 2006. febr. 2. sz. pp. 18-21. Világűr rovat. [KSF.]

Kínai űrtervek - Mikor száll le a Holdon az első kínai? = 3. Évezred 3. 2006. febr. 2. sz. p. 30. Panoráma rovat. [KSF.]

LUKÁCS János: Hová tartanak az orosz űrhajósok? = 3. Évezred 3. 2006. febr. 2. sz. p. 37. Űrhajózás rovat. [KSF.]

A Marsot miért hívják "vörös bolygónak"? Körülbelül milyen magasak ott a hegyek? = 3. Évezred 3. 2006. febr. 2. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

Mi történik a Nappal, ha majd elfogy? = 3. Évezred 3. 2006. febr. 2. sz. p. 45. FAQ rovat. [KSF.]

GESZTESI Albert: Marsbéli tájakon. = 3. Évezred 3. 2006. febr. 2. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

CSENGERI Tímea, HIRN Attila: Magyar diákok műholdkísérlete. = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. p. 3. Pro Domo rovat. [KSF.]

TAMÁS Péter: A Sólyom kivár... = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. p. 5. Fotóaktualitás rovat. [KSF.]

BÉRES Marcell: Hajsza a X. bolygó után! = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. pp. 10-12. Csillagászat rovat. [KSF.]

Európai szonda a Vénuszra - Az első látogatás tizenöt év után. = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. p. 26. Panoráma rovat. [KSF.]

Ez valóban Kopernikusz sírja? - Lengyel tudósok felfedezése. = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. p. 27. Panoráma rovat. [KSF.]

Hogy időben felismerjük... - Gravitációval az aszteroida ellen. = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. p. 30. Panoráma rovat. [KSF.]

Mit tudhatunk az Európai Déli Obszervatórium tevékenységéről? Szívesen olvasnék többet róla! = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. p. 40. FAQ rovat. [KSF.]

A radarcsillagászatot valójában a magyarok indították útjára? = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. p. 40. FAQ rovat. [KSF.]

Melyik a legnagyobb csillagászati távcső Magyarországon? = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

Mik azok a "kutyameleg napok"? = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. p. 43. FAQ rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: Késésben az állomás felé tartó "szivar". = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. pp. 60-62. Világűr rovat. [KSF.]

JÁNOS Mátyás: Miért veszélyes az ózonlyuk? = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. pp. 66-68. Meteorológia rovat. [KSF.]

GESZTESI Albert: Csillagos égbolt - Bármikor! = 3. Évezred 3. 2006. ápr. 4. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

NOVÁK János: Az űrben megkezdődött az atom korszaka? = 3. Évezred 3. 2006. máj. 5. sz. pp. 12-16. Űrhajózás rovat. [KSF.]

Eléri a Földet az Apophis? - A megoldások kidolgozása időigényes, de nem lehetetlen. = 3. Évezred 3. 2006. máj. 5. sz. pp. 28-29. Panoráma rovat. [KSF.]

Megtalálták a Beagle 2 szondát. = 3. Évezred 3. 2006. máj. 5. sz. p. 28. Panoráma rovat. [KSF.]

MAYER Márton: Honnan kerültek a Földre a pusztító baktériumok? = 3. Évezred 3. 2006. máj. 5. sz. pp. 38-41. Asztronómia rovat. [KSF.]

A világűrben körülbelül mennyi Földhöz hasonló bolygó lehetséges, és hány objektumot tartanak nyilván jelenleg? = 3. Évezred 3. 2006. máj. 5. sz. p. 44. FAQ rovat. [KSF.]

Mikor és a világ mely részén kezdték el az emberek tudatosan figyelni a csillagos eget? = 3. Évezred 3. 2006. máj. 5. sz. p. 46. FAQ rovat. [KSF.]

TAMÁS Péter: Mielőtt a rakéta elszakad a Földtől... = 3. Évezred 3. 2006. máj. 5. sz. p. 50. Lépésről lépésre rovat. [KSF.]

BÉRES Marcell: A kínai tűzijátéktól a világűr benépesítéséig. = 3. Évezred 2. 2006. máj. 5. sz. Melléklet. pp. I-VIII. [KSF.]

KOLLÁR György: Visszatér-e a Hajabusza szonda? = 3. Évezred 3. 2006. máj. 5. sz. pp. 80-82. Világűr rovat. [KSF.]

GESZTESI Albert: Új képződmény a viharok óriásán. = 3. Évezred 3. 2006. máj. 5. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

FREY Sándor: Szenzációs NASA-bejelentés! = 3. Évezred 3. 2006. jún. 6. sz. p. 3. Pro Domo rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: 15 év után expedició a Vénuszra. = 3. Évezred 3. 2006. jún. 6. sz. pp. 14-18. Világűr rovat. [KSF.]

Miből "készülnek" a bolygók? - Az élet kialakulásának feltételei a Földön kívül. = 3. Évezred 3. 2006. jún. 6. sz. p. 26. Panoráma rovat. [KSF.]

Mi a Pierre Auger Obszervatórium célja? = 3. Évezred 3. 2006. jún. 6. sz. p. 44. FAQ rovat. [KSF.]

KUN Márton: Mikor lép az ember a Marsra? = 3. Évezred 3. 2006. jún. 6. sz. pp. 48-49. Prognózis rovat. [KSF.]

FEKETE József: A Föld élőlény? = 3. Évezred 3. 2006. jún. 6. sz. pp. 61-63. Hipotézis rovat. [KSF.]

GESZTESI Albert: A láthatatlan bolygó. = 3. Évezred 3. 2006. jún. 6. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

TAKÁCS Krisztina: Sikerült a küldetés - Becsapódott a SMART-1. = 3. Évezred 3. 2006. nov. 11. sz. p. 3. Pro Domo rovat. [KSF.]

KOVÁCS Barna: Hamarosan lifttel utazhatunk, semmi utópia! = 3. Évezred 3. 2006. nov. 11. sz. pp. 10-14. Világűr rovat. [KSF.]

Antarktiszból érkezett a pusztulás - 480 kilométer átmérőjű kráter. = 3. Évezred 3. 2006. nov. 11. sz. p. 26. Panoráma rovat. [KSF.]

A Föld már nem elég - A világűr benépesítése szükségszerű. = 3. Évezred 3. 2006. nov. 11. sz. p. 27. Panoráma rovat. [KSF.]

Keresztelő a Naprendszerben - Nevet kaptak a Plútó holdjai. = 3. Évezred 3. 2006. nov. 11. sz. p. 28. Panoráma rovat. [KSF.]

Szeretnék tudni valamit a 73P/Schwassmann-Wachmann 3 üstökösről. = 3. Évezred 3. 2006. nov. 11. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: A szemét katasztrofális ütközést fog okozni? = 3. Évezred 3. 2006. nov. 11. sz. pp. 64-66. Világűr rovat. [KSF.]

LORENCZ Kinga: Bolygók és törpebolygók. = 3. Évezred 3. 2006. nov. 11. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: Új "menetrendje" van a Nemzetközi Űrállomásnak. = 3. Évezred 3. 2006. dec. 12. sz. pp. 8-12. Űrhajózás rovat. [KSF.]

Baseball a Marson - A bolygókutatás nem hagyományos szondái. = 3. Évezred 3. 2006. dec. 12. sz. p. 22. Panoráma rovat. [KSF.]

A Nap segít - A légkör önmagától tisztul. = 3. Évezred 3. 2006. dec. 12. sz. p. 25. Panoráma rovat. [KSF.]

Folytatódnak az űrturisták útjai? = 3. Évezred 3. 2006. dec. 12. sz. p. 43. FAQ rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: A legújabb felfedezések módosíthatják galaxisunk képét! = 3. Évezred 3. 2006. dec. 12. sz. pp. 46-49. Világűr rovat. [KSF.]

LORENCZ Kinga: Az Univerzum mérete. = 3. Évezred 3. 2006. dec. 12. sz. p. 97. Ajánló rovat. [KSF.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2005. december. = Aero Magazin 8. 2006. jan. 1. sz. pp. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Mars Express., Venus Express., ISS-űrséta., 795 aktív műhold., Japán űrturista. = Aero Magazin 8. 2006. jan. 1. sz. p. 44. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: SURE - hát persze... = Aero Magazin 8. 2006. jan. 1. sz. pp. 45. Európai űrkutatási program. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Napkutató űrszondák III. TRACE, a kis specialista. = Aero Magazin 8. 2006. jan. 1. sz. pp. 46-48. [SRG.]

ALMÁR Iván: A jövő tervei. 1. Hold-űrhajók a tervezőasztalon. = Aero Magazin 8. 2006. jan. 1. sz. pp. 49-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2006. január. = Aero Magazin 8. 2006. febr. 2. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Késik a Hayabusa., Galileo., A Stardust leszállt., Az ISS 13. és 14. személyzete., Orosz Mars-műszer. = Aero Magazin 8. 2006. febr. 2. sz. pp. 44-45. [SRG.]

ALMÁR Iván: A jövő tervei. 2. rész. A Hold-űrhajó központi modulja. = Aero Magazin 8. 2006. febr. 2. sz. pp. 46-47. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: New Horizons. Szonda a Plútóhoz. = Aero Magazin 8. 2006. febr. 2. sz. pp. 48-49. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Találkozás J. A. Hoffman amerikai űrhajóssal. = Aero Magazin 8. 2006. febr. 2. sz. pp. 50-52. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2006. február. = Aero Magazin 8. 2006. márc. 3. sz. pp. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: ISS-űrséta., Szojuz-2., Szojuz-TMA-8., India a Marsra kacsint., Stradust., Spirit., Kínai Hold-kutatási tervek. = Aero Magazin 8. 2006. márc. 3. sz. pp. 44-45. [SRG.]

ALMÁR Iván: 25 éves a Planetary Society. Együtt a bolygókért. = Aero Magazin 8. = Aero Magazin 8. 2006. márc. 3. sz. pp. 46-47. [SRG.]

MÉSZÁROS Iván: 40 éve történt. Agena és Gemini-8 vészhelyzet a világűrben. = Aero Magazin 8. 2006. márc. 3. sz. pp. 48-51. [SRG.] SZENTPÉTERI László: Az ŰTT 100 ülése. = Aero Magazin 8. 2006. márc. 3. sz. p. 51. 2006. febr. 13. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2006. március. = Aero Magazin 8. 2006. ápr. 4. sz. pp. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Az MRO a Mars körül., A Briz-M hibája., ISS, Szojuz-TMA-8., Víz a Enceladuson., Progresszek. = Aero Magazin 8. 2006. ápr. 4. sz. pp. 44-45. [SRG.]

ALMÁR Iván: 1979 Nagy-Britannia, óceán, világűr. Szondázás elefántfókákkal. = Aero Magazin 8. 2006. ápr. 4. sz. pp. 46-47. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Napkutató űrszondák, IV. rész. Wind, ACE, Cluster és Polar, a közkatonák. = Aero Magazin 8. 2006. ápr. 4. sz. pp. 48-50. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Az unió és a űrügynökség közös programjai. 1. rész: a GMES. = Aero Magazin 8. 2006. ápr. 4. sz. p. 51. [SRG.]

ALMÁR Iván: Repülők és rakéták. 125 éve született Kármán Tódor. = Aero Magazin 8. 2006. máj. 5. sz. pp. 44-45. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: Főszereplő a Mars. A 37. Holdi és Bolygókutatási Konferencia. = Aero Magazin 8. 2006. máj. 5. sz. pp. 46-48. 2006. márc. 12-18. Houston. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Ötvenéves a MANT. = Aero Magazin 8. 2006. máj. 5. sz. pp. 49-50. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Űrsört a súlytalanságba! = Aero Magazin 8. 2006. máj. 5. sz. p. 51. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 8. 2006. jún. 6. sz. pp. 44-45. Szojuz-TMA-8.; Venus Express.; Progressz-M-56.; Calipso és CloudSat.; Columbus. [SRG.]

MÉSZÁROS István: 40 éve történt. See-re és Bassettre emlékezve. = Aero Magazin 8. 2006. jún. 6. sz. pp. 46-47. [SRG.]

ALMÁR Iván: Növénytermesztés a világűrben. 1. Miért nem virágoznak az űrtulipánok? = Aero Magazin 8. 2006. jún. 6. sz. pp. 48-50. [SRG.]

FREY Sándor - SZENTPÉTERI László: Az unió és az űrügynökség közös programja. 2. rész. A Galileo. = Aero Magazin 8. 2006. jún. 6. sz. p. 51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2006. április-május-június. = Aero Magazin 8. 2006. júl. 7. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Kisbolygó vagy rakétamaradvány?, 9458 űrobjektum., Kompasz-2., ISS, STS-121., Reszursz-DK1. = Aero Magazin 8. 2006. júl. 7. sz. pp. 44-45. [SRG.]

K. J. [KELEMEN János]: MANT-közgyűlés. = Aero Magazin 8. 2006. júl. 7. sz. p. 45. [SRG.]

HORVÁTH András: Spirit, Opportunity. = Aero Magazin 8. 2006. júl. 7. sz. p. 46. [SRG.]

F. S. [FREY Sándor] - Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Reiter és a Columbus az űrbe készül. = Aero Magazin 8. 2006. júl. 7. sz. p. 47. [SRG.]

ALMÁR Iván: Növénytermesztés a világűrben. 2. rész. Üvegház az űrállomáson. = Aero Magazin 8. 2006. júl. 7. sz. pp. 48-49. [SRG.]

MÉSZÁROS István: 40 éve történt. Gemini-10: kettős randevú. = Aero Magazin 8. 2006. júl. 7. sz. pp. 50-51. [SRG.]

HORVÁTH András: Az űrrepülőgép-program folytatódhat. A Discovery újabb sikere. = Aero Magazin 8. 2006. aug. 8. sz. pp. 44-46. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Jól halad az európai Vega fejlesztése. = Aero Magazin 8. 2006. aug. 8. sz. p. 47. [SRG.]

ALMÁR Iván: Hogyan képzelték a jövőt? A Szovjetunió a világűrben, 2005-ben. = Aero Magazin 8. 2006. aug. 8. sz. pp. 48-49. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Hayabusa az Itokawánál. Egy üreges kisbolygó jellemzői. = Aero Magazin 8. 2006. aug. 8. sz. pp. 50-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2006. július-augusztus. = Aero Magazin 8. 2006. szept. 9. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: A SMART-1 program vége., Dnyepr-robbanás., Az Atlantis és a Szojuz-TMA-9., Az Opportunity a Beagle-nél. = Aero Magazin 8. 2006. szept. 9. sz. pp. 44-45. [SRG.]

MÉSZÁROS István: 40 éve történt. Gemini-11: kötéltánc az űrben. = Aero Magazin 8. 2006. szept. 9. sz. pp. 46-47. [SRG.]

ALMÁR Iván: Mindenre kevés pénz. Válságjelenségek a NASA-kutatásokban. = Aero Magazin 8. 2006. szept. 9. sz. pp. 48-50. [SRG.]

Cs. T. [CSENGERI Tímea] - H. A. [HORVÁTH András] - H. F. [HORVAI Ferenc] - Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Magyar diákok egy európai műholdon dolgoznak. = Aero Magazin 8. 2006. szept. 9. sz. p. 51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Simonyi űrrepülhet., A SMART-1 sikere., Ares és Orion., Az első űrturistanő., MRO., Ciklon-4., Új orosz űreszközök., Orosz űrállomás- és expedíciós tervek. = Aero Magazin 8. 2006. okt. 10. sz. pp. 44-45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Aeronautika és asztronautika. Repülőgépek az űrprogramokban. = Aero Magazin 8. 2006. okt. 10. sz. pp. 46-47. [SRG.]

HORVÁTH András: Az ISS továbbépítése. Atlantisi rácsépítők. = Aero Magazin 8. 2006. okt. 10. sz. pp. 48-50. [SRG.]

S. A. [SIK András]: Világűr-klub indul a Jövő Házában. = Aero Magazin 8. 2006. okt. 10. sz. p. 51. [SRG.]

F. S. [FREY Sándor]- Sz. L. [SZENTPÉTERI László]: Épitsünk műholdat! = Aero Magazin 8. 2006. okt. 10. sz. p. 51. [SRG.]

HORVÁTH András: Opportunity és Mars Reconnaissance Orbiter. A Victoria-kráter. = Aero Magazin 8. 2006. nov. 11. sz. pp. 44-46. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Az első európai poláris meteorológiai hold. = Aero Magazin 8. 2006. nov. 11. sz. pp. 47. [SRG.]

ALMÁR Iván: A helyzet Griffin szemszögéből. A NASA válasza: nincs válság. = Aero Magazin 8. 2006. nov. 11. sz. p. 48. [SRG.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Az űrnavigáció jövője. Navigáció távoli égitesteken. = Aero Magazin 8. 2006. nov. 11. sz. p. 49. [SRG.]

MÉSZÁROS István: 40 éve történt. Gemini-12: a finálé. = Aero Magazin 8. 2006. nov. 11. sz. pp. 50-51. [SRG.]

Címlapon: Szoba szép kilátással. Egymást váltják az űrturisták az ISS-en. = Aero Magazin 8/9. 2006. dec. 12. sz. - 2007. jan. 1. sz. címoldal. [SRG.]

KRISTÓF Dániel: És aztán...? Űrtávérzékelés az erdők megfigyelésében. 4. = Aero Magazin 8/9. 2006. dec. 12. sz. - 2007. jan. 1. sz. pp. 56-57. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2006. szeptember-október-november. = Aero Magazin 8/9. 2006. dec. 12. sz. - 2007. jan. 1. sz. p. 58. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 8/9. 2006. dec. 12. sz. - 2007. jan. 1. sz. pp. 58-59. Összeállította: H. A. [Horváth András]. Szojuz-TMA-9, TMA-8.; Progresszek.; Ssziromjatnyikov (1933-2006).; JHK-MANT együttműködés.; Discovery, STS-116.; 50 éves a MANT.; Űrugrásterv. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: RHESSI, a nagy energiák specialistája. = Aero Magazin 8/9. 2006. dec. 12. sz. - 2007. jan. 1. sz. pp. 60-61. [SRG.]

ALMÁR Iván: Műholdvadászat távcsővel. = Aero Magazin 8/9. 2006. dec. 12. sz. - 2007. jan. 1. sz. pp. 62-64. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: A Mars Express "arca". = Aero Magazin 8/9. 2006. dec. 12. sz. - 2007. jan. 1. sz. p. 65. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: MOST: kicsi a bors, de erős. Kanadai csillagászati műhold. = Aero Magazin 8/9. 2006. dec. 12. sz. - 2007. jan. 1. sz. pp. 66-67. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Interjú a Magyar Űrkutatási Tanács elnökével. = Aero Magazin 8/9. 2006. dec. 12. sz. - 2007. jan. 1. sz. pp. 68-69. [SRG.]

(harmat): Szuperteleszkóp a vulkán tetején. Segítségével a világegyetem múltját is megismerhetik a csillagászok. = Blikk TV 6. 2006. nov. 6-12. 44. sz. pp. 8-9. 50 m-es rádiótávcső Mexikóban a Sierra Negra vulkán tetején. [KSZ.]

Egyesületi hírek. Új tagjaink. = Csillagidő 4. 2006. jan. 1.(21.) sz. p. 1. [KSZ.]

Egyesületi események. = Csillagidő 4. 2006. jan. 1.(21.) sz. p. 1. 2005. nov. 25. és dec. 23. közötti történések. [KSZ.]

Meghívó. Közgyűlés! = Csillagidő 4. 2006. jan. 1.(21.) sz. pp. 1-2. A 2006. febr. 26-i közgyűlés részletes programja. [KSZ.]

Tisztségviselők jelölése. = Csillagidő 4. 2006. jan. 1.(21.) sz. p. 2. [KSZ.]

SZJA 1%. = Csillagidő 4. 2006. jan. 1.(21.) sz. p. 2. A VCSE-nek. [KSZ.]

Tagdíjak. = Csillagidő 4. 2006. jan. 1.(21.) sz. pp. 2-3. [KSZ.]

Taglista. = Csillagidő 4. 2006. jan. 1.(21.) sz. p. 3. Az 50 VCSE tag lajstroma. [KSZ.]

Pályázatok. = Csillagidő 4. 2006. jan. 1.(21.) sz. p. 3. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Csillagidő 4. 2006. márc. 2.(22.) sz. p. 1. Tagdíjfizetések. [KSZ.]

Új tisztségviselőink. = Csillagidő 4. 2006. márc. 2.(22.) sz. p. 1. 2006. febr. 26 óta a VCSE elnöke Csizmadia Szilárd, alelnöke Zelkó Zoltán, titkára Csizmadia Ákos. [KSZ.]

Meghívó. Március. Április. = Csillagidő 4. 2006. márc. 2.(22.) sz. pp. 1-2. 2006. márc. 29-én a napfogyatkozás távcsöves bemutatása lesz. [KSZ.]

Nyári tábor. = Csillagidő 4. 2006. márc. 2.(22.) sz. p. 2. 2006. júl. 29. és aug. 6. között lesz Pákán. [KSZ.]

Egyesületi események. = Csillagidő 4. 2006. márc. 2.(22.) sz. p. 2. 2006. febr. 3. és febr. 26. között. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Az M13. = Csillagidő 4. 2006. márc. 2.(22.) sz. p. 2. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Csillagidő 4. 2006. máj. 5.(23.) sz. p. 1. A 2006. márc. 29-i részleges napfogyatkozást Zalaegerszegen mutatták be a nagyközönségnek. Simonkay Piroska és Zelkó Zoltán Törökországból teljes napfogyatkozást látott. [KSZ.]

Meghívó. = Csillagidő 4. 2006. máj. 5.(23.) sz. p. 1. 2006. máj. 20-án Csizmadia Szilárd tart előadást: A csillagászat legújabb eredményei címmel. [KSZ.]

Tagdíjak. = Csillagidő 4. 2006. máj. 5.(23.) sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Diákpályázat. = Csillagidő 4. 2006. máj. 5.(23.) sz. p. 2. [KSZ.]

Nyári Tábor. = Csillagidő 4. 2006. máj. 5.(23.) sz. p. 2. 2006. júl. 29. és aug. 6. között lesz Pákán. [KSZ.]

Éjszakai égbolt. A 73/P Schwassmann-Wachmann 3 üstökös. = Csillagidő 4. 2006. máj. 5.(23.) sz. p. 2. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [1.] 2006. jan. pp. 1-4. A Csillagos Ég a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. Szerkesztő: Mitre Zoltán. 2006. januártól kezdve, havonta jelent meg, A5 méretben, 4 oldal terjedelemben. Az egyesület tagjainak postázták általában külön, vagy ritkán az Egyesületi Híradóval együtt. Némelyik hónapban az Egyesületi Híradóba nyomtatva jelent meg anyaga, amelybe 2008 júliusa után végleg belekerült [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [1.] 2006. febr. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [1.] 2006. márc. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [1.] 2006. ápr. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [1.] 2006. máj. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [1.] 2006. jún. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [1.] 2006. júl. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [1.] 2006. aug. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [1.] 2006. szept. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. A Csillagos Ég - Közvélemény kutatás. = A Csillagos Ég [1.] 2006. okt. pp. [1-4.] Ez a lapszám nem külön jelent meg, hanem belekerült az Egyesületi Híradó 17. 2006. 4. sz. kiadványba, pp. 29-32. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [1.] 2006. nov. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [1.] 2006. dec. pp. 1-4. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: 250 esztendeje kezdte meg működését a nagyszombati egyetem csillagvizsgálója. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. pp. 1-2. A működés megkezdésének 250. évfordulója kapcsán. [REZ.]

MŐNICH László: Észleléseim 2005. 09. 30-án. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 2. Az M27 és az M15 észlelése. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: 2005. 09. 16 - 11. 20. A Vénusz bolygó szabadszemes megfigyelése. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. pp. 2-3. A Vénusznak nappali égen, vagy napnyugta előtti észrevétele. [KSZ.]

MŐNICH László: December 5-én Dabason. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 3. Mélyég észlelések: M36, M37, M38, NGC1907, M1, M78, M42, M43. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Néhány észlelés. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 3. 2006. jan. 10. Hold fedte a khí Tau-t. 2006. jan. 25. Szaturnusz fedte a HIP 42705 csillagot. 2006. jan. 26. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 75 évvel ezelőtt született Szentmártoni Béla. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. pp. 4-5. 1931-1988 közötti rövid életrajzi kronológiája. [KSZ.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Erősödik az Uránusz légköri tevékenysége. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 6. A Sterne und Weltraum 2005/2. sz. alapján. [KSZ.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Újra gondoljuk-e az üstökösök elméletét? = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 6. MPI Sajtótájékoztató. 24. sz. alapján. [KSZ.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Születő bolygók nyomában. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. pp. 6-7. A Sterne und Weltraum 2005/2. sz. alapján. [KSZ.]

HORVÁTH Imre: Toroczkai Ede könyve, avagy a huggyanézők emlékezete. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 7. Toroczkai-Wigand Ede Öreg csillagok című könyvéről. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Magyar nyelvű csillagászati és amatőrcsillagászati lapok. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. pp. 8-9. A magyar nyelvű, teljesen (vagy nagyobb részt) csillagászati tartalmú (nagyrészt amatőrcsillagászati) folyóiratok jegyzéke betűrendben. 93 folyóirat. [KSZ.]

PATYI Sebestyén: Holdtölte Újpalotán 2003. aug. 12. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 9. Fénykép. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: A 2005. jan. 21-i sarkifény. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 9. Fénykép. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: Az első Magyar Messier Album. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 10. Az 1977-es AAK által Kaposváron kiadott Mélyég- és kettőscsillag megfigyelési kézikönyv. I. része: Mély-ég objektumok címmel. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Tájékoztató. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 10. A Szentmártoni Béla által készített 4 füzet anyagát a Draco is kiadta 1998-2005-ig. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Galilei és a Hold hegyei. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 11. [KSZ.]

P. S.: Csillag-poklot lehozni a Földünkre? = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 11. [KSZ.]

CRB kettőscsillagai (1984-ben). = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 12. SZM [Szentmártoni Béla] anyagából DAE [Dalos Endre]. [KSZ.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Újabb Uránusz-gyűrűk. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 13. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Cassiopeiae-A szupernóva maradvány élete. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. pp. 13-14. [KSZ.]

MŐNICH László: Egy kis mély-egezés nem árthat senkinek. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 14. Az M48 2006. márc. 27-én. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Milichius pí dóm és környéke. A Prinz-rianások. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. pp. 14-15. A holdészlelést 2006. ápr. 8-án végezte. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Néhány kettős a BOO-ban. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 15. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A Draco újságról. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 16. E számtól kezdve a lap mérete A4-ről A5-re változott. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Szaturnusz és SAO98190 együttállás 2005. dec. 19. = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. p. 16. Rajz. [KSZ.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Negyedik rész.) = Draco 31. 2006. jan-márc. (1.) 121. sz. melléklete pp. 37-48. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. 7-12. térképlapok. [KSZ.]

SZABADI Péter: A csoda visszatért. Teljes napfogyatkozás Törökországban. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. pp. 1-2. 2006. márc. 29-én a Side és Kumköy közötti Hotel Miramare homokos tengerpartján. [KSZ.]

SZABADI Péter: Teljes napfogyatkozás megfigyelése 2006. március 29-én. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. p. 3. [KSZ.]

MŐNICH László: Húsvét 2006. 04. 17. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. p. 4. M65, M66, M94, M106, M51, NGC 5195 észlelések. [KSZ.]

KUDRANYIK István: A Naprendszer egy gyümölcstermelő mezőgazdász szemében. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. p. 4. A Naprendszer bolygóinak mérete gyümölcsökkel jellemezve. [KSZ.]

HORVÁTH Imre: Toroczkai cikk folytatása. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. p. 5. Toroczkai-Wigand Ede Öreg csillagok című könyvéről. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: 100 éve született Róka Gedeon. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. pp. 6-7. [REZ.]

MŐNICH László: Árvíz csillagokkal. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati kö(szö)nyv ismertetés (309.) = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. p. 8. Könyvismertetés: Dalos Endre: Az én világom. 5. Az Univerzum. Paks, 2005. kötetéről. [KSZ.]

A Mira Ceti környékének kettőscsillagai. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. p. 9. SZM [Szentmártoni Béla] anyagából DAE [Dalos Endre]. [KSZ.]

FARKAS Ernő: Az infravörös csillagokról. 2. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. p. 10. [KSZ.]

MARÓTI Tamás: Róka Gedeon emlékérem. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. p. 10. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Csimabi: a Draco és társai. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. p. 11. [KSZ.]

MŐNICH László: Néhány gondolta a Csillag-poklot lehozni a Földre c. cikkhez, mely a 121-es Dracoban jelent meg. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. p. 12. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Észlelések, fotók, leírások, rajzok. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. p. 12. A jupiterholdak jelenségeinek megfigyelése 2006. máj. 15-22. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Bemutató-hétvége Pakson. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. pp. 12-13. Távcsöves bemutatás tartottak több estén. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Ki építette a nagyszombati csillagvizsgálót? = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. pp. 13-14. Reagálás Rezsabek Nándor "250 esztendeje kezdte meg működését a nagyszombati egyetem csillagvizsgálója" című cikkére. A csillagvizsgáló építését 1752-ben határozták el, a tényleges építés 1753-ban kezdődött és 1755-ig tartott. "Sehol semmi nyoma nincs annak, hogy Hell Miksa a nagyszombati csillagvizsgáló tervezésében, berendezésében és felszerelésében említésre méltó szerepet játszott volna." Az építést Kéri Borgia Ferenc kezdeményezte és vitette véghez. [KSZ.]

MOORE, Patrick: A Hold alakzatai, a fázisok sorrendjében. = Draco 31. 2006. ápr-jún. (2.) 122. sz. pp. 14-16. Eredeti: The Observer’s Book of Astronomy. Fordította: Szentmártoni Béla. Korábbi kiadása: A Hold megfigyelése - I. Fordítások, cikkek külföldi lapokból. Összeáll.: Kocsis Antal. Balatonfűzfő, [1988.] Balatonfűzfői Általános Iskola. pp. 6-8. [KSZ.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Ötödik rész.) = Draco 31. 2006. ápr-jún (2.) 122. sz. melléklete pp. 49-60. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. 12-18. térképlapok. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A Hold dagálykeltő hatása és a vulkanizmus. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 1. [KSZ.]

P. S.: Észlelés közben. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 1. Vers. [KSZ.]

MORVAI Anikó - WALTER Heléna: Beszámoló a VI. Kiskun-Neptunusz Csillagászati Észlelőtáborról. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 2. 2006. aug. 3-6-ig volt Solton, Kalimajorban. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Változik a Jupiter arculata? = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

MŐNICH László: Megfigyelések, 2006. 07. 19. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. pp. 4-5. M17, M28, M22, M8, M20, M21. [KSZ.]

SZÖLLŐSI Attila: Mars fedés Tarjánból. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 5. 2006. júl. 27-én, az MCSE tábor nyitójelensége volt. Csak a Hold mögüli kilépést észlelhették. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Ottó Juljevics Smidt (1891-1956). 50 éve hunyt el az orosz geofizikus - matematikus - kozmogónus. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Zéta Aur minimum 2006-ban. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 7. Észlelései szerint 2006. júl. 20-án volt minimumban a 972 napos periódusú fedési kettős. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Fénygörbék. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. pp. 8-9., 12. Béta Lyr, rho Cas, béta Per. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: 2006. 09. 01. Láttam néhány Aurigida meteort. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 8. 30 perc alatt: 2 Aurigida és 2 szórvány. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A 2006. szept. 7-i részleges holdfogyatkozás. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 8. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: 2006. szept. 9-én a Jupiter-holdak "eltűnése" jelenség volt látható. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 8. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A 2006. szept. 12-i Plejadok fedés. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 8. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Ceres, Pluto, Eris. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 9. [KSZ.]

KOCSIS Antal: Hold-dómok. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 9. Sky and Telescope 1984. okt. Fordította: Szabó Rózsa. [KSZ.]

A Delphinus halványabb kettősei között. A Delphinus néhány kettőscsillaga (1984). = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 10. SZM [Szentmártoni Béla] anyagából DAE [Dalos Endre]. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: A khí Cyg maximuma 2006. = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. p. 11. 48 észlelése alapján a maximum 2006. augusztus első napjaiban volt 3,5 magnitúdóval. [KSZ.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Hatodik rész.) = Draco 31. 2006. júl-szept. (3.) 123. sz. melléklete pp. 61-76. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. 18-26. térképlapok. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A 23. naptevékenységi ciklus lecsengőben. = Draco 31. 2006. okt-dec. (4.) 124. sz. pp. 1-4. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Mi az árapály? = Draco 31. 2006. okt-dec. (4.) 124. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 1. Andromeda csillagkép. = Draco 31. 2006. okt-dec. (4.) 124. sz. pp. 6-8. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

MŐNICH László: 2006. 11. 26. = Draco 31. 2006. okt-dec. (4.) 124. sz. p. 8. NGC 1746, NGC 2392. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Béta Per felszálló ág 2006. 09. 09. = Draco 31. 2006. okt-dec. (4.) 124. sz. p. 8. [KSZ.]

MŐNICH László: Néhány észlelés 10L távcsővel. = Draco 31. 2006. okt-dec. (4.) 124. sz. p. 9. NGC 185, NGC 147, NGC 7662, M74, M45. [KSZ.]

DALOS Endre: A de Gasparis és környékének rianásai. A SMART-1 becsapódási helye. = Draco 31. 2006. okt-dec. (4.) 124. sz. p. 10. [KSZ.]

A Draco néhány kettőscsillaga (1984). = Draco 31. 2006. okt-dec. (4.) 124. sz. p. 11. SZM [Szentmártoni Béla] anyagából DAE [Dalos Endre]. [KSZ.]

P. S.: Kérded, hogy meddig még? = Draco 31. 2006. okt-dec. (4.) 124. sz. p. 102. Vers. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Újabb magyar kisbolygók. (82656) Puskás. = Draco 31. 2006. okt-dec. (4.) 124. sz. p. 12. Továbbá: (82092) Kalocsa. (95179) Berkó. [KSZ.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Hetedik rész.) = Draco 31. 2006. okt-dec. (4.) 124. sz. melléklete pp. 77-92. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. 26-34. térképlapok. [KSZ.]

A változócsillagok világából. Cikkek a hazai változócsillag (amatőr) irodalmából. Szerk.: Dalos Endre. = Draco melléklete 2006. pp. 1-12. A 2002-es melléklet alapján. Tartalom: BU Tauri.; Táblázat a legelőször felfedezett 17 változócsillagról.; Rákosi Miklós: A változócsillagok ismertetése (Csillagok Világa 1948.).; Mizser Attila - Kiss László - Fridrich Róbert: Változócsillag típusok (Meteor 1995.).; Mezősi Csaba: A változócsillagok megfigyelése (Albireo 1976.).; Szőke Balázs: Az R Trianguli (Meteor 1980.).; Juhász Tibor: Az Epszilon Aurigae (Algol 1982.).; Szabó Sándor: A Draco szabadszemes változói.; Puskás Ferenc: Újraindul a Draco szabadszemes v. cs. bemutató rovata.; 11 változó és 4 keresőtérkép (Draco 1994.). [KSZ.]

Az amatőrök kettőscsillag megfigyelései. 85 ember - 97 objektum. = Draco 2006-os melléklete pp. 1-10. Írta Gombás Géza és Szentmártoni Béla 1977-ben. Összeállította Dalos Endre 1999-2006. Benne (p. 10.): Az észlelők névsora 1977-ig. [KSZ.]

DALOS Endre: A jupiterholdak jelenségei. = Draco 2006-os melléklete pp. 1-4. Számítógépes program a holdak jelenségeinek számítására. A négy hold megismerhetősége. Hold-események, -fogyatkozások. Hold-együttállások. Időpontszámítás. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Első az egyenlők közt. Edmond Halley születése 350 évfordulójára. = Draco 2006-os melléklete pp. 1-10. Összeállította: Dalos Endre. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A magyar csillagászat nagyjai. = Draco 2006-os melléklete pp. 1-12. Konkoly Thege Miklós (pp. 2-3.), Kulin György (pp. 3-5.), Hell Miksa és Sajnovics János Észak-norvégiai kutatóútja (pp. 6-12.). Összeállította: Dalos Endre. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Jelenségnaptár januárra. = Égi Vadász 2. 2006. jan. 4. sz. p. 1. A hónap csillagászati eseményei. meteorrajok. A Hold. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Január 28-án dr. Kulin Györgyre emlékezzünk. = Égi Vadász 2. 2006. jan. 4. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

JAKABFI Tamás: Hold - Földünk kísérő égiteste. = Égi Vadász 2. 2006. jan. 4. sz. pp. 3-5. Mit figyelhetünk meg szabad szemmel? Mit figyelhetünk meg binokulárral? Mit figyelhetünk meg távcsővel? Hogyan készülhetünk fel a megfigyelésekre, Hogyan rögzíthetjük a látottakat. [KSZ.]

BOTH Hunor: Első napfoltészleléseim. = Égi Vadász 2. 2006. jan. 4. sz. pp. 5-6. Napfoltészlelései 2005. nov. 16-tól szabad szemmel és egy 7x20-as binokulárral. [KSZ.]

Csillagászati hírekről röviden. = Égi Vadász 2. 2006. jan. 4. sz. pp. 6-7. Gyorshajtó csillagok.; Tíz éves a SOHO napszonda. [KSZ.]

Könyvajánló - Meteor csillagászati évkönyv 2006. = Égi Vadász 2. 2006. jan. 4. sz. p. 7. [KSZ.]

Csillagászat a magyar irodalomban. = Égi Vadász 2. 2006. jan. 4. sz. p. 7. Vajda János: Csillagok című "csillagászati" verse. [KSZ.]

Csillagász humor. = Égi Vadász 2. 2006. jan. 4. sz. p. 7. [KSZ.]

Esti égbolt látványa. = Égi Vadász 2. 2006. jan. 4. sz. p. 8. 2006. jan. 15-én. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Jelenségnaptár februárra. = Égi Vadász 2. 2006. febr. 5. sz. p. 1. A hónap csillagászati eseményei. meteorrajok. A Hold. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. [KSZ.]

Az Univerzum Csillagászati Egyesület (UCSE). = Égi Vadász 2. 2006. febr. 5. sz. p. 2. 2005-ben (újjászervezése óta) lebonyolított programjai. Az Univerzum Csillagászati Egyesület (UCSE) 2006-os tervei. Az egyesület tagjainak névsora (24 fö). Legyünk tagjai az egyesületnek! [KSZ.]

BARABÁS Szende: Az Égi Vadász múltja és jövője. = Égi Vadász 2. 2006. febr. 5. sz. pp. 2-3. Az eddigi számokat 400 példányban nyomtatták, ezentúl 1000 példányt készítenek és igyekeznek minél több magyar iskolába eljuttatni. E számtól kezdve az Égi Vadász az Univerzum Csillagászati Egyesület hivatalos lapja. [KSZ.]

BARABÁS Szende: Csillagászati távcsövek és tartozékok. = Égi Vadász 2. 2006. febr. 5. sz. p. 3. [KSZ.]

BARABÁS Szende: Napfogyatkozás lesz 2006. március 29-én! = Égi Vadász 2. 2006. febr. 5. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

NAGY István: Egy 7,5 határmagnitúdós éjszaka! = Égi Vadász 2. 2006. febr. 5. sz. pp. 4-5. Észlelési élményei 2005. nov. 26/27-én éjjel, Sepsiszentgyörgytől 5 km-re délre. "Miközben raktuk össze a távcsöveket, észrevettem egy kettős árnyékot a zúzmarás füvön. Az árnyékokat két égitest okozta: az egyiket a Mars, a másikat pedig az égbolt legfényesebb csillaga, a Sziriusz." [KSZ.]

Csillagászati hírek röviden. = Égi Vadász 2. 2006. febr. 5. sz. p. 5. Elindult a Plútó szonda.> Megmérték a Sarkcsillag tönegét. [KSZ.]

Könyvajánló - Meteor csillagászati évkönyv 2006. = Égi Vadász 2. 2006. febr. 5. sz. pp. 5-6. [KSZ.]

Pályázati felhívás diákoknak! = Égi Vadász 2. 2006. febr. 5. sz. p. 6. Az MCSE "Észlelési élményem" pályázata. [KSZ.]

Csillagászat a magyar irodalomban. = Égi Vadász 2. 2006. febr. 5. sz. p. 6. Áprily Lajos: Lemenő nap című "csillagászati" verse. [KSZ.]

A fogyatkozás adatai hazánk néhány nagyobb városára. = Égi Vadász 2. 2006. febr. 5. sz. p. 7. A 2006. március 29-i részleges napfogyatkozás adatai Erdély városaira. [KSZ.]

Az esti égbolt látványa februárban. = Égi Vadász 2. 2006. febr. 5. sz. p. 8. 2006. febr. 18-án. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Jelenségnaptár márciusra. = Égi Vadász 2. 2006. márc. 6. sz. p. 1. A hónap csillagászati eseményei. meteorrajok. A Hold. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Változócsillagok megfigyelése. [1.] = Égi Vadász 2. 2006. márc. 6. sz. pp. 2-4. Mit nevezünk változócsillagnak? A fénygörbe és jellemzői. Hogyan végezzük a változók megfigyelését? Térképek. Műszer. A megfigyelés menete. Az észlelések rögzítése. Az észlelések beküldése. [KSZ.]

JAKABFI Tamás: Hold-alakzatok. = Égi Vadász 2. 2006. márc. 6. sz. pp. 4-6. Tengerek és felföldek. Kráterek. Rianások. Dómok. [KSZ.]

SAJTZ András: Leonidák maximuma, 2002. = Égi Vadász 2. 2006. márc. 6. sz. p. 6. A Leonida meteorraj maximumának észlelése 2002. nov. 19-én hajnalban, Simonyifalváról. [KSZ.]

Csillagászati hírek röviden. = Égi Vadász 2. 2006. márc. 6. sz. pp. 6-7. Fedési exobolygó kettőscsillagrendszerben. [KSZ.]

Pályázati felhívások diákoknak! = Égi Vadász 2. 2006. márc. 6. sz. p. 7. Az MCSE "Észlelési élményem" pályázata.; A Vega Csillagászati Egyesületcsillagászati pályázata. [KSZ.]

Csillagászat a magyar irodalomban. = Égi Vadász 2. 2006. márc. 6. sz. p. 7. Áprily Lajos: Napfogyatkozás című "csillagászati" verse. [KSZ.]

Csillagászati humor. = Égi Vadász 2. 2006. márc. 6. sz. p. 7. [KSZ.]

Esti égbolt látványa. = Égi Vadász 2. 2006. márc. 6. sz. p. 8. 2006. márc. 17-én. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Jelenségnaptár áprilisra. = Égi Vadász 2. 2006. ápr. 7. sz. p. 1. [KSZ.]

KILYÉN Barna: Földi becsapódásos kráterek. = Égi Vadász 2. 2006. ápr. 7. sz. pp. 2-3. [KSZ.]

NAGY István: Észleljünk mély-ég objektumokat! = Égi Vadász 2. 2006. ápr. 7. sz. pp. 3-6. [KSZ.]

A Tejútrendszer ikertestvére. = Égi Vadász 2. 2006. ápr. 7. sz. p. 6. Az M31 galaxis. Az Astrophysical Journal alapján. [KSZ.]

Első erdélyi szintű csillagászati vetélkedő. = Égi Vadász 2. 2006. ápr. 7. sz. p. 6. 2006. máj. 2-21-ig lesz. Címe: Otthonunk a Naprendszer. [KSZ.]

Pályázati felhívás diákoknak! = Égi Vadász 2. 2006. ápr. 7. sz. p. 7. Az MCSE "Észlelési élményeim" című pályázat ismertetése. [KSZ.]

KÁNTORNÉ SZEGEDY Gizella: Remény. = Égi Vadász 2. 2006. ápr. 7. sz. p. 7. Vers. Csillagászat a magyar irodalomban. [KSZ.]

Személyi jövedelemadónk 2%-a az UCSE-nek! = Égi Vadász 2. 2006. ápr. 7. sz. p. 7. [KSZ.]

Esti égbolt látványa. = Égi Vadász 2. 2006. ápr. 7. sz. p. 8. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Jelenségnaptár májusra. = Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. p. 1. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Változócsillagok megfigyelése. 2. = Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. pp. 2-4. A változócsillagok elnevezése. Változócsillag típusok. [KSZ.]

MIHÁLY András: Részleges napfogyatkozás Aradon. = Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. p. 4. Az április 29-ei napfogyatkozás élményei. [KSZ.]

BOTH István Hunor: Részleges napfogyatkozás Csíkszentmárton. = Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. pp. 4-5. Az április 29-ei napfogyatkozás élményei. [KSZ.]

LŐRINCZ Barnabás: Részleges napfogyatkozás Csíkszeredában. = Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. p. 5. Az április 29-ei napfogyatkozás élményei. [KSZ.]

BEDŐ Anita: Részleges napfogyatkozás Csíkszeredában. = Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. p. 5. Az április 29-ei napfogyatkozás élményei. [KSZ.]

ZOLTÁN Anna: Részleges napfogyatkozás Csíkszeredában. = Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. pp. 5-6. Az április 29-ei napfogyatkozás élményei. [KSZ.]

SZENKOVITS Annamária: Részleges napfogyatkozás Kolozsváron. = Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. p. 6. Az április 29-ei napfogyatkozás élményei. [KSZ.]

KAUCSÁR Tamás: Részleges napfogyatkozás Kolozsváron. = Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. p. 6. Az április 29-ei napfogyatkozás élményei. [KSZ.]

NAGY István: Részleges napfogyatkozás Sepsiszentgyörgyön. = Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. pp. 6-7. Az április 29-ei napfogyatkozás élményei. [KSZ.]

KÁNTORNÉ SZEGEDY Gizella: A Hold. Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. p. 7. Vers. Csillagászat a magyar irodalomban. [KSZ.]

Személyi jövedelemadónk 2%-a az UCSE-nek! = Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. p. 7. [KSZ.]

Esti égbolt látványa. = Égi Vadász 2. 2006. máj. 8. sz. p. 8. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Jelenségnaptár júniusra. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. p. 1. [KSZ.]

[CSUKÁS Mátyás:] Jelenségnaptár júliusra. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. p. 2. [KSZ.]

[CSUKÁS Mátyás:] Jelenségnaptár augusztusra. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. p. 3. [KSZ.]

CSUKÁS Mátyás: Változócsillagok megfigyelése. 3. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. p. 4. Eruptív változók. Fedési változók. [KSZ.]

JAKABFI Tamás: A Hold rajzolása. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. pp. 4-6. [KSZ.]

NAGY István: Mély-ég objektumok rajzolása. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. pp. 6-8. [KSZ.]

BARABÁS Szende: Napfogyatkozás a Török Riviérán. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. pp. 8-9. A 2006. márc. 29-i teljes napfogyatkozás törökországi színhelyére indult túra márc. 26-án Gyergyószárhegyről. Az 53 résztvevő márc. 29-én hajnalban ért Side-be. Sikeresen észlelték a jelenséget és a 3 perc 47 másodperc hosszú teljességet. [KSZ.]

KAUCSÁR Tamás: Egy városi észlelés, Kolozsvár. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. pp. 9-10. Megfigyelései 2006. ápr. 23/24-én. Kettőscsillag, Jupiter, Hold, Vénusz. [KSZ.]

BARABÁS Szende: Csillagászati szakkör Csíkszeredában! = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. pp. 10-11. 2006. szept. 1-én indul. [KSZ.]

2006. augusztus 25-30. - Második erdélyi csillagásztábor, Zeteváralja (Erdély). = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. p. 11. [KSZ.]

Üstökösfüzér a tavaszi égen. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. pp. 11-12. 73P/Schwassmann-Wachmann üstökös. [KSZ.]

Milyen hosszú egy nap a Szaturnuszon? = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. p. 12. [KSZ.]

Közelkép a csillaggyárról. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. pp. 12-13. Az M82 galaxisról. [KSZ.]

Kisbolygóból üstökös - üstökösből kisbolygó. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. p. 13. 133P/Elst-Pizarro üstökös és a 7968 kisbolygó. A 118401 kisbolygó. [KSZ.]

PETŐFI Sándor: Csillagos ég. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. p. 14. Vers. Csillagászat a magyar irodalomban. [KSZ.]

Csillagász humor. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. p. 14. [KSZ.]

Személyi jövedelemadónk 2%-a az UCSE-nek! = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. p. 14. [KSZ.]

Nagy nyári vásár - Csillagászati távcsövek és tartozékok. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. p. 15. [KSZ.]

Esti égbolt látványa. = Égi Vadász 2. 2006. jún-aug. 9. sz. p. 16. A lap a továbbiakban nem jelent meg. [KSZ.]

Címképünk: Királyné V. Ildikó: "A betlehemi égbolt" c. díjnyertes alkotásának egy részlete. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A XXVI. Csillagászati Hetek. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. pp. 1-3. 2005. október 1-21. [SRG.]

PÁLFFY István: Élénkülő csillagászati élet Répcelakon és környékén. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Harmadik évfolyamát kezdte meg Kőszeg Város Amatőrcsillagász Szakköre. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. p. 4., hátsó belső és külső borító. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Szakmai látogatás a Szlovák Központi Csillagvizsgálóban, Ógyallán. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

KARDOS Zsolt: Új vetélkedő sorozat indult Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. p. 6. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Napórák a szombathelyi Napházon? = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. pp. 6-8. A Szent Márton u. 75. számú társasházon napórákat utánzó épületdíszek, nem napórák. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagnévsora 2005. december 31. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. pp. 9-10. 47 tag neve és címe. [SRG.]

Néhány információ az egyesületi vezetőségi ülésről. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. p. 10. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egyesületi Teljes Napfogyatkozás Expedíció. Antalya - 2006, március 25. - április 1. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A Naprendszer parányai és az amatőrcsillagászat. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. pp. 13-21. A hazai mikrometeorit gyűjtésről. Látogatás Hardi Ferencnél. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor, id. - SZENDRŐI Gábor, ifj.: Évbúcsúztató képes "leltár" a Szendrői Magán-csillagvizsgálóból. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. p. 22-24. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Újabb távcső a kőszegi csillagászat szolgálatában. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. pp. 25-26. 110/800 mm-es reflektor. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2005. október - november - december. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

Merre jártunk - mit láttunk? 2005. évi Űrnap.; Szabadegyetemi előadássorozat Sopronban. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. pp. 23-30., 29. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. Csillagászati évfordulók 2006. első félévében. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. p. 31. [SRG.]

BARTHA Lajos: Bécsi csillagnézők. (A bécsi Egyetemi Csillagvizsgáló alapításának 250. évfordulójára.) = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. pp. 32-42. [SRG.]

Programajánlat. 2006. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

Kutató mikroszkóp a mikrometeoriteok vizuális fotografikus megfigyelésére és dokumentálására, a Kőszeg város Oktató és Bemutató Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. p. 45. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

A hátsó borítólapon: A GAE Kőszegi Helyi Csoport új kombinált csapadékmérő - mikrometeorit gyűjtő berendezése. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 1.(65.) sz. hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Címképünk: 100 éve, 1906, április 19-én született Szombathelyen Detre (Dunst) László csillagász. Szobra az ELTE aulájában - Budapesten látható. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 2.(66.) sz. címlap. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

MATISZ Attila - VÉRTES Ernő - KACZMARSKI Róbert: Egyesületünk 17. rendes évi közgyűlése. Jegyzőkönyv. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 2.(66.) sz. pp. 1-21. 2006. január 14.; GAE elszámolása 2005. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2006. január 14.-i, 17. rendes évi közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 2.(66.) sz. p. 22. [SRG.]

PÁLFFY István: Csillagvizsgáló építési tervek Csöngén. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 2.(66.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2006. január - február - március. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 2.(66.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

[VÉRTES Ernő:] Két új napóra Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 2.(66.) sz. p. 28. A Vépi út - Sági út kereszteződésében, a "Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Építőipari Tanműhelye" falán. A közlés azt írja: "Fotók, ismertetés a következő számban" - de később nem írtak erről. [SRG.]

VÉRTES Ernő: 100 éve született Detre (Dunst) László. (1906-1974). = Egyesületi Híradó 17. 2006. 2.(66.) sz. pp. 29-45., címlap, hátsó külső borító. Emlékezzünk régiekre. [SRG.]

VÉRTES Ernő: DETRE (DUNST) László népszerűsítő írásainak, megemlékezéseinek, beszámolóinak jegyzéke. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 2.(66.) sz. pp. 46-62. [SRG.]

BARTHA Lajos: Emléktöredékek dr. Detre Lászlóról. (Detre László és az amatőrcsillagászok.) = Egyesületi Híradó 17. 2006. 2.(66.) sz. pp. 63-66. [SRG.]

Programajánlat 2006. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 2.(66.) sz. pp. 68-69. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Az életút kezdete: Detre (Dunst) László szülőháza Szombathelyen. Az életút vége: Detre László és Detre Lászlóné - Balázs Júlia csillagász közös nyughelye Budapesten, a Farkasréti temetőben. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 2.(66.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címképünk: "Napbújócska - kukucskálás". = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. címlap. A március 29-i részleges napfogyatkozás bemutatása Répcelakon. Foto: Csonka Zoltán. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Még néhány záró gondolat a 2006. március 29.-i törökországi teljes napfogyatkozás expedícióról. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. p. 1. [SRG.]

KARDOS Zsolt: Sikerrel zárult a Szombathelyi városi csillagászati vetélkedő újabb fordulója. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

MATISZ Attila: Tudománytörténetből jeles. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. pp. 3-4. Pankotay Fruzsina eredményes szereplése az "Országos Tudománytörténeti Vetélkedőn" Gothard Jenő című dolgozatával. [SRG.]

Egyesületi krónika 2006. április - május - június. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

A részleges napfogyatkozás megfigyelése és bemutatása Répcelakon. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. p. 7., címlap. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Részleges napfogyatkozás megfigyelés és bemutatás a Kőszeg Város Oktató és Bemutató Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. p. 8., hátsó belső borító. [SRG.]

KLEINHAPPEL Miklós: Kisütött, majd elfogyott a Nap. 2006. március 29. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. pp. 8-9., hátsó külső borító. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Tudományos emlékülés Detre László születésének 100. évfordulóján. Szombathely - 2006. április 22. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. pp. 10-14. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Megemlékezés a száz éve született Róka Gedeonra. (Budapest, 1906. május 7. - Budapest, 1974. október 5.) = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. pp. 15-21. [SRG.]

Csillagászati évfordulók 2006. második félévében. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. p. 22. [SRG.]

Programajánlat 2006. július - augusztus - szeptember hónapban. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

A hátsó borítólapon: A belső napkorona és a protuberanciák. A felvételeket id. és ifj. Szendrői Gábor készítette a 2006. március 29.-i törökországi napfogyatkozásról. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 3.(67.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címképünk: A részleges holdfogyatkozás maximuma. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. címlap. 2006. szept. 7-én. Foto: Noszek Tamás (Kőszeg). [SRG.]

VÉRTES Ernő: Nyári napórás élmények. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. pp. 1-8. Szombathely, Páfrány u. 15.; Tompaládony, Hunyadi utca - 84-es főút jobb oldalán.; Szombathely, Aréna u. 8. [SRG.]

Csillagászati ismeretterjesztés a nyári táborokban. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

Tíz éves az 1996 évi CXXVI törvény. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. p. 11. SZJA 1 %. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Felhívás a Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. p. 12. [SRG.]

MITRE Zoltán: Egy napfogyatkozás "utóélete" - Szakmai megbeszélés Ógyallán. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Részleges holdfogyatkozás megfigyelése Kőszegen. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. pp. 14-15., 17., címoldal. [SRG.]

MITRE Zoltán: Részleges holdfogyatkozás észlelése a BDF-TTK Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóból. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. pp. 15-16., 18. [SRG.]

NÉMETH Kornél: Részleges holdfogyatkozás megfigyelése Szolnokon. 2006. szeptember 7. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. p. 18., hátsó külső borító. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2006. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

MITRE Zoltán: Manréza Szimpózium. Dobogókő, 2006. szeptember 22-24. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. p. 21. A tudomány és a vallás. A fejlődéselmélet és a földön kívüli élet kérdései. [SRG.]

Programajánlat 2006. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

XXVII. Csillagászati Hetek 2006. október 9-21. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. pp. 25-28. [SRG.]

A Csillagos Ég 2006. október havában. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. pp. 29-32. [SRG.]

MITRE Zoltán: A Csillagos Ég Körlevél - Közvélemény kutatás. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. p. 32. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Részleges holdfogyatkozás, sorozatfelvétele. Foto: Németh Kornél. = Egyesületi Híradó 17. 2006. 4.(68.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címképünk: "A szárnyas Nap". = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám címlap. Kompozit kép a teljes fogyatkozásban lévő Napról. Foto: id. és ifj. Szendrői Gábor. A különszám megjelent a 2006. márc. 29-i törökországi teljes napfogyatkozás megfigyelésére indított egyesületi expedíció beszámolójaként, 2006. május végén. A kiadvány egész anyaga megtekinthető az egyesület honlapján. [SRG.]

A szárnyas Nap, a Hold, a bolygók és csillagok, déli verőfényben. Manavgat, 2006. márc. 29. = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám pp. 1-17. [SRG.]

Valójában hogyan is kezdődött? = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám pp. 18-20. [SRG.]

Célpont az Antalya öböl! = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám pp. 21-22. [SRG.]

Amit Törökországról még elindulás előtt feltétlenül tudni illik. = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám. pp. 23-25. [SRG.]

Merre jártunk? - Mit láttunk? = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám pp. 26-52. [SRG.]

Búcsú Törökországtól. = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám pp. 53-54. [SRG.]

A törökországi teljes megfigyelés efemerisei. = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám pp. 55-59. [SRG.]

Távcsöves és fotografikus megfigyelés. = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám. pp. 60-65. [SRG.]

A teljes napfogyatkozás meteorológiai kísérőjelenségeinek megfigyelése. = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám pp. 66-70. [SRG.]

Biológiai és etológiai megfigyelések. = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám pp. 71-77. [SRG.]

Helyi társadalmi jelenségek a 2006. március 29-i törökországi napfogyatkozással összefüggésben. = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám pp. 78-83. [SRG.]

Utas-lista. = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám pp. 84-85. [SRG.]

A hátsó borítólapon: A teljes napfogyatkozás expedíció résztvevőinek egy csoportja a Manavgat-i tengerparton 2006. márc. 29-én. = Egyesületi Híradó 17. 2006. különszám hátsó külső borító. Foto: Mitre Zoltán. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 61. 2006. jan. 6. 1. sz. p. 9. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Almanach a csillagokról. = Élet és Tudomány 61. 2006. jan. 13. 2. sz. p. 45. Könyvismertetés a 2006. évre vonatkozó Meteor csillagászati évkönyvről. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Napkitörés - mágneses vihar - áramszünet. Zavar az áramszolgáltatásban. = Élet és Tudomány 61. 2006. jan. 13. 2. sz. pp. 46-47. [KSZ.]

SZABADOS László: Cefeusz király koronájának éke. = Élet és Tudomány 61. 2006. jan. 13. 2. sz. p. 62., 64. Az IC1396 ködfolt. [KSZ.]

HORÁNYI Gábor: Képek és képzetek. A mindenség határai. = Élet és Tudomány 61. 2006. jan. 20. 3. sz. p. 78. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Egy robot tanulni kezd. Új távcső a bajai csillagvizsgálóban. = Élet és Tudomány 61. 2006. jan. 20. 3. sz. pp. 84-85. Egy 50 cm tükörátmérőjű távcső került 2005 júniusában a csillagvizsgálóba. Programozható, automatikus vezérléssel látták el. A műszeridő egyik fele az oktatást, másik fele a kutatóprogramot (nyílthalmazok fotometriáját, változócsillagok figyelését, szupernóvák keresését és kisbolygók fényesség- és pozíciómérését) szolgálja. [KSZ.]

Csillagkeletkezési és szupernova-gyakoriság a Tejútrendszerben. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 61. 2006. jan. 27. 4. sz. pp. 99-101. "Az ESA Integral gamma-űrobszervatóriumával egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült igazolni az alumínium egy nagyon ritka radioaktív izotópjának jelenleg is folyó képződését a Tejútrendszer nagy tömegű csillagaiban és szupernóváiban, és ebből meghatározni a szupernóvák keletkezésének gyakoriságát galaxisunkban. Az eredményt a kutatók a Nature-ben tették közzé. ..."[HAI.]

Kedvenc égitestem. = Élet és Tudomány 61. 2006. jan. 27. 4. sz. Diákoldal. Az Élet és Tudomány melléklete 15. 7. sz. p. [55.] "A Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Úrkutatásért Alapítvány az Aero Magazin, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa című folyóirattal együttműködve az ENSZ Világűrhét alkalmából pályázatot hirdet..."[HAI.]

Kozmikus krónika, 1981. január 23. = Élet és Tudomány 61. 2006. jan. 27. 4. sz. p. 115. "Maga a Szaturnusz bolygó nem szolgált sok meglepetéssel. [...] Annál izgalmasabbak a gyűrűkre és a holdakra vonatkozó adatok. A gyűrűrendszer közelről nézve ezernyi vékony gyűrűcskére bomlik: ezek - akár egy hanglemez barázdái - egymástól jól elkülöníthetők. Vannak olyan gyűrűcskék amelyek nem alkotnak teljese kört, mások külpontos elhelyezkedésűek. A felbontás 50 000 km távolságból elérte az 1 km-t. A legkülső, vagyis az F gyűrű néhány gyűrűcskéje - elképesztő fölfedezés! - egymásra csavarodott fonalat alkot. Égi mechanikai törvényekkel ezt az alakzatot nem magyarázhatjuk meg, ha azonban a gyűrűk porszemcsékből állnak, talán elektrosztatikus erők képesek ilyen pályák létrehozására." Visszatekintő részlet az 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

Még sincs légköre a Charonnak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. jan. 27. 4. sz. pp. 122-123. "Neptunuszon túl a Naprendszer sötét és dermesztő hely, ám egyáltalán nem néptelen. A Plútó és holdjai mellett a Kuiper-övezetben nagyszámú kisbolygó és üstökös található. Közülük a nagyobb méretű, bolygónak gyanított Sedna és a nemrég felfedezett 2003UB313 bolygóként való elismerése a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) napirendjén szerepel. [...] Ám Amanda Gulbisnak és munkatársainak (Massachusetts Institute of Technology) a Natnre-ben nemrég tanulmánya szerint a Charonnak nincs légköre (ezt sokan a bolygóvá nyilvánítás elengedhetetlen feltételének vélik), Ennek megállapítására a kutatók egy ritka (legutóbb 25 éve előfordult) eseményt használtak ki. A Plútó Charon nevű holdja egy csillag előtt haladt el. Ez 2005. július 10-ről 11-re virradó éjjel történt. Maga az átvonulás egy percig sem tartott.
A csillag előtt elhaladó hold részben visszafogja a csillag fényét: ha ennek határa elmosódott (fokozatos az átmenet), az az átvonuló égitestet övező légkörre, ha éles, az a légkör hiányára utal. ..." A Scientific American nyomán. [HAI.]

A Hubble páratlan felvétele az Orion-ködről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. jan. 27. 4. sz. pp. 122-123. "...Azt itt látható képen is jól kivehetők azok a sűrű, oszlophoz hasonló gáz- és porfelhők, amelyeknek belsejében születő csillagokat sejtenek, valamint az őket burkoló gázlepelből már kibontakozó forró, fiatal és fényes kék csillagok, amelyek a felhő sejtelmes "derengését" adják. ..." A HubbleSite nyomán. [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 61. 2006. febr. 3. 5. sz. p. 147. [KSZ.]

B.: A déli Gemini teleszkóp. = Élet és Tudomány 61. 2006. febr. 10. 6. sz. p. 190., hátlap. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Hétköznapi csodák. Egy éve szállt le a Huygens a Titánra. = Élet és Tudomány 61. 2006. febr. 24. 8. sz. pp. 244-246. [KSZ.]

Óriásgyorsító a világűrben. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 61. 2006. febr. 17. 7. sz. pp. 196-197. "A NASA és az ESA kutató szondáinak egy "flottillája" napszélben gyors, elektromosan töltött részecskék hatalmas áramlását figyelte meg Nap és a Föld között. A Föld átmérőjénél mintegy kétszázszor szélesebb nyaláb (jet) gyorsításához az energiát a mágneses tér erővonalainak váltakozó átrendeződése adta. A hatalmas űrbeli természetes részecskegyorsító mellett eltörpülnek Földünk legnagyobb, több kilométeres gyorsítói is. ..." [HAI.]

Üstököskutatás. 1981. február 13. = Élet és Tudomány 61. 2006. febr. 17. 7. sz. p. 207. "Napunk körül a legújabb becslések szerint együtt véve jó tízmillió vagy talán tízmilliárd üstökös kering, többnyire nagyon megnyúlt pályán, hosszú, 200 évnél hosszabb keringési idővel (ezeket az üstökösöket hosszú periódusú üstökösnek nevezik). Ezek még a legkülső bolygónál is sokkal, de sokkal távolabbra eltávolodhatnak a Naptól; Naprendszerünk "üstököshatára" több mint ezerszer távolabb van a Naptól, mint a "bolygóhatár"! (A Plútó bolygónak a Naptól való átlagos távolsága 40 Csillagászati Egység, az üstökös vándorok pedig 40 000 Csillagászati Egységre is eltávolodhatnak. Ez csaknem 0,6 fényév, vagyis már összemérhető csillagszomszédaink távolságával.) Külön érdekesség, hogy a hosszú periódusú üstökösök nem korong alakban veszik körül Napunkat (mint a bolygórendszer), hanem körülötte egy csaknem gömb alakú burkot alkotnak." Visszatekintő részlet az 25 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

A tizedik bolygó nagyobb a Plútónál. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. febr. 17. 7. sz. pp. 218-219. "Amikor alig több, mint egy éve a csillagászok bejelentették a 2003 UB313, az úgynevezett "tizedik bolygó" felfedezését, a fényessége alapján már élt bennük a gyanú, hogy esetleg nagyobb lehet a Plútónál. Ám mivel hatalmas, több mint 14 milliárd kilométeres távolságra van tőlünk, ezt jó ideig nem sikerült igazolni. Most német csillagászok arra az eredményre jutottak, hogy az égitest átmérője közel 3000 kilométer, azaz 700 kilométerrel nagyobb a Plútóénál. [...] Bertoldi szerint: "Mivel az UB313 határozottan nagyobb a Plútónál, aligha tartható tovább az az álláspont, hogy az egyik bolygó, míg a másik nem az." ..." A Scientific American nyomán. [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 61. 2006. márc. 3. 9. sz. p. 265. [KSZ.]

SZABADOS László: Galaxisok galériája. = Élet és Tudomány 61. 2006. márc. 3. 9. sz. p. 286., 288. A legnagyobbnak látszó 30 extragalaxis közeli-infravörös fényképei. [KSZ.]

KISS Csongor: Wodetzky József. = Élet és Tudomány 61. 2006. márc. 10. 10. sz. p. 309. 50 éve, 1956. márc. 17-én hunyt el Budapesten. [KSZ.]

Óriáskráter a Szaharában. Geológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 61. 2006. márc. 17. 11. sz. pp. 324-325., címlapkép. "A Bostoni Egyetem kutatói Szahara sivatagban eddig ismert legnagyobb kráter maradványait fedezték fel, amely egy több tízmillió évvel ezelőtti nagy meteorit becsapódása során keletkezhetett. Farouk El-Baz, az egyetem geológusprofesszora és Eman Ghoneim, az egyetem Távérzékelési Központjának munkatársa az Egyiptom délnyugati (Líbiával határos) sivatagi régiójáról készült műholdfelvételeken bukkant rá az eddig ismeretlen geológiai képződményre. ..." [HAI.]

A mesterséges Holdtól a valódi Holdig, 1956 március 14. = Élet és Tudomány 61. 2006. márc. 17. 11. sz. p. 345. "A közeljövőben útnak induló kis mesterséges hold mozgása a tervek szerint olyan lesz, hogy ezt az új égitestet csak közvetlenül a láthatár közelében láthatjuk majd. De látni fogjuk egyáltalán? [...] A VI. (koppenhágai) Nemzetközi Űrhajózási Kongresszuson, 1955 nyarán hangzott el R. Tonsey beszámolója, mely néhány érdekes új adatot tartalmaz. Kiszámította, hogy ha a mesterséges hold 53 cm átmérőjű gömbjét fehér bevonattal látják el, akkor közvetlenül napnyugta után - amikor a Nap korongja 2 fokkal van a láthatár alatt - egy 7 x 50-es kis látcsővel megfigyelhető lesz. (Feltéve, hogy ismerjük az irányt, amelyben keresni kell.)
Valamivel később, midőn a Nap már átmérőjének 18-szorosával süllyedt a láthatár alá, a mesterséges hold mozgását szabad szemmel is követni lehet majd. Fényessége ekkor megegyezik a szabad szemmel még éppen hogy látható, hatodrendű csillagokéval." Visszatekintő részlet az 50 évvel korábbi Élet és Tudományból. [HAI.]

D. A.: Rókatűz a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. márc. 17. 11. sz. pp. 346-347. "...A Kumpulai Űrkntatási Központ kutatói a finn Meteorológiai Intézet és a Helsinki Egyetem tudósaival együttműködve próbálják tisztázni, történnek-e a Mars légkörében ahhoz hasonló gerjesztések, mint amik a sarki fény (finnül rókatűz) jelenségét c16idézik a Föld felső légkörében. Most bizonyítékot találtak a párhuzamra. A Science február 17-i számában az ESA Mars-Express műholdján elhelyezett ASPERA-3 műszer eredményeit elemző nemzetközi tudóscsapat beszámolt arról, hogy a sarki fényhez hasonló folyamat működik a Mars déli féltekéjén a befagyott mágneses tér gyenge maradványa felett. ..." [HAI.]

Forró halo egy távoli galaxis körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. márc. 17. 11. sz. pp. 346-347. "Chandra röntgen-úrobszervatórium legújabb megfigyelései forró gázokból (a képen kékre színezve) álló, kiterjedt halót találtak a nagy tömegű NGC 5746 spirálgalaxisban (valós optikai képe: fehér), amely az élből látható galaxis főkorongján túl mindkét irányban több mint 60 ezer fényévre terjed ki. ..." A Universe Today nyomán. [HAI.]

Víz az Enceladuson? Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 61. 2006. márc. 24. 12. sz. pp. 356-357. "Az amerikai NASA, az európai ESA és az olasz űrügynökség együttműködésével 1997-ben felbocsátott Cassini-űrszonda újabb bizonyítékokat talált arra, hogy a Szaturnusz Enceladus nevű holdjának jégkérge alatt valóban nagyobb mennyiségű, cseppfolyós víz található. Ezekből a tartalékokból időről időre - a Yellowstone Park gejzírjeihez hasonló, ámbár messze nagyobb méretű - vízjégkitörések figyelhetők meg. ..." [HAI.]

Játék. ÉT matúra. Egy reformkori polihisztor. = Élet és Tudomány 61. 2006. márc. 24. 12. sz. Diákoldal. Az Élet és Tudomány melléklete 15. 11. sz. p. [88.] "Az 1848/49-es szabadságharc bukása derékba törte a reformkor kevéssé ismert, de egyik legszínesebb és legsokoldalúbb egyéniségének, Nagy Károlynak az életútját és tudományos pályáját. [...] Férfikorba fordult élete fő műve az éppen 1848-ban elkészülő és a maga korában világszínvonalú bicskei csillagvizsgáló lett volna. Az egykori nagy reményű csillagda helyén ma már csak néhány omladozó falmaradvány árválkodik, Nagy Károly sokoldalú munkássága azonban beépült közművelődésünk alapjaiba. ..." Plusz 4 kérdés az olvasónak. [HAI.]

Műhold - Diákfejjel. Röviden. = Élet és Tudomány 61. 2006. márc. 24. 12. sz. p. 379. "Az Európai Urügynökség Oktatási Irodájának egyik programja, a SSETI (Sudent Space Exploration and Technology Initiative) alapján diákcsoportok tervezhetnek meg egy kísérleti műholdat, amelyet 2008-ban állítanának pályára. A különböző szerkezeteket, berendezéseket és műszereket (meghajtás, detektorok, adatkezelés, hőháztartás stb.) más-más európai egyetemeken hozzák létre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóinak két olyan műszert kell megtervezniük és megépíteniük, amelyekkel a műhold a Föld körüli környezetet vizsgálja majd." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

H. J.: Változó csillagok: évszázados rejtélyek nyomában. = Élet és Tudomány 61. 2006. márc. 31. 13. sz. pp. 387-388. Magyar csillagászok kutatási eredményei RR Lyrae típusú változócsillagokról. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A Charon légköréről. ÉT posta. = Élet és Tudomány 61. 2006. márc. 31. 13. sz. p. 407. Nincs légköre, de nem ezért hold. A bolygóvá nyilvánításnak nem a légkör léte a feltétele. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 61. 2006. ápr. 7. 14. sz. p. 429. [KSZ.]

"Szembeforgalom" egy bolygórendszerben? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 61. 2006. ápr. 14. 15. sz. pp. 451-452. "Egy olyan, születőben lévő bolygórendszert fedeztek fel, amelynek belső bolygóövezete ellentétes irányban forog, mint a külső bolygói. Mintha két koncentrikus autópályakörgyűrű lenne a rendszerben, amelyekben a forgalom iránya éppen ellentétes. Ez a felfedezés meghökkentően ellentmond annak, amit saját Naprendszerünkben tapasztalhatunk: itt valamennyi bolygó, (a Merkúrtól a Plútóig, sőt még az azon túl felfedezett, bár kissé vitatott tízedik bolygó is) egy irányban kering a Nap körül. ..." [HAI.]

Egy üstökös haláltusája. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 61. 2006. ápr. 14. 15. sz. pp. 452-453. "Egy széttöredezett üstökös törmelékdarabjaiból álló "kozmikus gyöngysor" közeledik a Föld felé, amely, amikor májusban leginkább megközelíti bolygónkat, páratlan látványt nyújt majd a csillagászoknak egy üstökös végnapjairól. A 73P/Schwassmann-Wachmann 3 nevű üstökössel 1995-ben valami váratlan dolog történt: minden látható ok nélkül az üstökös magja legalább három "miniüstökösre" hasadt. amelyek rajként együttmaradva repültek tova a világűrben. ..." [HAI.]

HORÁNYI Gábor: Az atommagba zárt Világegyetem. Beszélgetés Csörgő Tamás fizikussal. = Élet és Tudomány 61. 2006. ápr. 14. 15. sz. pp. 457-460. "A 2005. év legfontosabb fizikai eseményeinek lajstromából az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) egy olyan hírt emelt ki első helyen, amelyhez magyar akadémiai és egyetemi kutatók is hozzájárultak. Úgy találták, a tavalyi év legfontosabb felfedezése az, hogy a jelenleg ismert legforróbb anyag nem gáz, hanem folyadék halmazállapotú. (Lásd A tűzgömb igazi arca című írásunkat! - A szerk.) 2005 nyarán Budapest adott otthont a tizennyolcadik ultra-relativisztikus nehézion-fizikai világkonferenciának, a Kvarkanyag 2005 konferenciának. A rendezvény társelnökével, Csörgő Tamás professzorral beszélgetünk a nehézion-fizika - a kvarkanyag-kutatás - legújabb eredményeiről. [...] A RHIC nehézion-ütközéseiben olyan tűzgömb keletkezik, amely a korai Világegyetem egyfajta mása, az ősrobbanás utáni néhány mikromásodpercből. ..." [HAI.]

Berobbanó kvazár a távoli Világegyetemben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. ápr. 14. 15. sz. p. 475. "galaxisok szívében lapuló szuper nagy tömegű fekete lyukak gyakran "csendesek", és szinte észrevehetetlenek, csupán közvetett hatásuk árulja el jelenlétüket. Olyankor viszont, amikor nagyobb anyagtömegek kerülnek a közelükbe, amelyeket elnyelnek, a befelé örvénylő anyag felhevül, s ilyenkor kibocsátott röntgenfényük leleplezi a fekete lyukat. A NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriumának sikerült most "lencsevégre" kapnia egy ilyen eseményt a távoli világegyetemben a már korábban is ismert 4C37.43 és 3C249.1 kvazárok környezetében, amelynek kiváltója a kutatók szerint két galaxis ütközése vagy egybeolvadása lehetett. ..." A Universe Today nyomán. [HAI.]

BARABÁS Ambrus: Nyomozás egy meteorit után. Hogyan került a "líbiai üveg" Egyiptomba? = Élet és Tudomány 61. 2006. ápr. 21. 16. sz. pp. 492-495. A Szaharában, Líbia és Egyiptom határán, Gilf Kebir környékén több tízmillió évvel ezelőtt történt meteoritbecsapódás okozhatta a kráterek és az üvegképződmények keletkezését. [KSZ.]

ZAJZON Norbert: Olvadékok és tektitek. = Élet és Tudomány 61. 2006. ápr. 21. 16. sz. p. 493. [KSZ.]

KISS Csongor: Detre (Dunst) László. = Élet és Tudomány 61. 2006. ápr. 21. 16. sz. p. 503. [KSZ.]

SZABADOS László: A hátlapon. Égi rózsabimbó. = Élet és Tudomány 61. 2006. ápr. 21. 16. sz. p. 510., hátsó külső borító. Az NGC 7129 csillaghalmaz a Cepheusban. [KSZ.]

KÓSPÁL Ágnes - ÁBRAHÁM Péter: Egy rendellenes fénykitörés. = Élet és Tudomány 61. 2006. ápr. 28. 17. sz. pp. 516-517. A V1647 Ori változócsillag 2004-2005-ös megfigyelése magyar csillagászok által, Piszkéstetőről. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 61. 2006. máj. 5. 18. sz. p. 557. [KSZ.]

Holdrengések. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 61. 2006. máj. 12. 19. sz. pp. 580-581. "Amikor az emberek a Holdon állandó bázisokat akarnak kiépíteni, akkor számításba kell majd venniük a holdrengések veszélyét - erre figyelmeztetett Clive R. Neal, a Notre Dame Egyetem geológusprofesszora, aki munkatársaival együtt újra átvizsgálta az 1970-es évek Apollo-missziói által összegyűjtött adatokat. Azt a végkövetkeztetést vonták le, hogy a Hold szeizmikusan ma is aktív, sokkal aktívabb, mint azt a kutatók eddig feltételezték, és bizony holdrengések a bázisok építményeit is fenyegethetik. ..." [HAI.]

KISS Csongor: Kármán Tódor. Krónika. = Élet és Tudomány 61. 2006. máj. 12. 19. sz. p. 599. "...a modern aerodinamika és az asztronautika tudományának világhírű művelője, a hangsebességnél gyorsabb repülőgépek és rakéták kifejlesztésének "atyja" 125 éve, 1881. május 11-én született Budapesten. ..." [HAI.]

"Csobbanáskísérlet" a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. máj. 12. 19. sz. p. 603. "...A tervezett újabb kísérletben 2008 októberében két szondát lőnek fel. A Hold körüli pályára álló Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) egy éven keresztül készít felvételeket és végez egyéb megfigyeléseket, míg kísérője, a déli sarki krátereket megfigyelő szonda (LCROSS) két darabra válva hajt végre célzott lezuhanást: elsőként a nagyobbik, 2000 kilogrammos lövedék csapódik be - ezt követően a megfigyelő egység áthalad a várhatóan 60 kilométeres magassággal a Hold felszíne fölé emelkedő por- és gázfelhőn. A fedélzetén elhelyezett műszerek elemzik az összetételt, elsősorban víznyomok után kutatva benne. Később ez a darab is becsapódik egy kráterbe: ennek az eredményét már az LRO s mellette földi és űrtávcsövek fogják megfigyelni. ..." A Universe Today nyomán. [HAI.]

Látványos égi "maszk". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. máj. 19. 20. sz. pp. 634-635. Az NGC 2207 és az IC 2163 egymással ütköző galaxisok. A NASA Spitzer infravörös űrtávcsövének felvétele. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Űrtávcsövek célkeresztjében a miniüstökösraj. A tudomány új eredményei. Első kézből. Üstököskutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. máj. 26. 21. sz. pp. 643-644. A 73P/Schwassman-Wachmann 3 üstökös darabjai. [KSZ.]

A Titán homoktengerei. A tudomány új eredményei. Első kézből. Naprendszerkutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. máj. 26. 21. sz. pp. 644-645. A Cassini-űrszonda radarmérései alapján. Ralph Lorenz (Arizonai Egyetem) kutatócsoportjának elemzése a Science folyóiratban. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 61. 2006. máj. 26. 21. sz. p. 653. [KSZ.]

A Triton elrablása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. máj. 26. 21. sz. pp. 666-667. A Neptunusz holdja egy befogott Kuiper-objektum lehetett. Craig Agnor cikke a Natureban. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Az Uránusz kék gyűrűje. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 2. 22. sz. p. 675. Imke de Pater (Kaliforniai Egyetem) cikke a Science folyóiratban. [KSZ.]

Kozmikus világítótornyok és a Világegyetem legnagyobb térképe. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 2. 22. sz. pp. 676-677. A Világegyetem háromdimenziós képe a SDSS program alapján. A tanulmány a Science-ben jelent meg. [KSZ.]

Egyedülálló meteoritkövület. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 2. 22. sz. pp. 698-699. A 160 km átmérőjű dél-afrikai Morokweng-kráterben talált meteorit talán egy 5-10 km átmérőjű kisbolygó megmaradt darabja. A Nature cikke alapján a BBC News. [KSZ.]

Újabb exobolygók. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 9. 23. sz. pp. 708-709. Az XO-1b 600 fényévre a Corona Borealisban. A 41 fényévre lévő HD 69830 körüli három kisérő. [KSZ.]

VANYÓ József: Teleszkóp a világ végén. A neutrínók és a legújabb "távcsövek". = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 9. 23. sz. pp. 716-719. Az IceCube neutrínóteleszkóp a Déli sark közelében. [KSZ.]

Stonehenge - Brazíliában is. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 9. 23. sz. p. 730. Brazíliában, a francia guyanai határ közelében egy ősi obszervatóriumot fedeztek fel. 127 darab, egyenként 3 m magas, gondosan körbe rendezett gránittömbök alkotják. Az AFP cikke, Mariana Petry Cabral régész ismertetése alapján. [KSZ.]

Fakasszunk oxigént a holdporból? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 9. 23. sz. pp. 730-731. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

"Földfény" és bolygóvadászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygókutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 16. 24. sz. pp. 740-741., címoldal. A kaliforniai Big Bear Napobszervatórium éjszaka a Hold földfényes részét fényességét méri. A hamuszürke fény vizsgálata a földi éghajlat változásait értékelheti. A módszer az exobolygók légkörének elemzéséhez is segítséget nyújthat. [KSZ.]

HERCZEG János: A nyári napforduló, avagy egy kis geometria a Naprendszerben. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 16. 24. sz. Diákoldal melléklet. pp. [133-134.] [KSZ.]

(B. É.): Varázstorony Egerben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 16. 24. sz. p. 762. Az egri líceum toronyépületében működő Természettudományi Varázstorony: Csillagászati Múzeum, Camera Obscura (periszkóp), Varázsterem, Pedagógiatörténeti Múzeum. [KSZ.]

"Elbillent" az Enceladus? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 16. 24. sz. p. 763. A Szaturnusz holdja az Enceladus déli sarkvidéke geológiailag feltűnően aktív. Forrás: Nature. [KSZ.]

Óriáskráter az Antarktiszon: egy tömeggyilkos nyoma? A tudomány új eredményei. Első kézből. Geológia. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 23. 25. sz. pp. 771-772. Az Ausztráliától délre fekvő antarktiszi Wilkes-földön egy 480 km átmérőjű krátert találtak a jég alatt 1,6 km-rel. Egy 250 millió évvel ezelőtt történt 45 km átmérőjű kisbolygó-becsapódás okozhatta. [KSZ.]

Szénben úszó gyermek-bolygórendszer. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 23. 25. sz. pp. 772-773. A béta Pictoris csillag körüli porkorongban. A NASA FUSE (Far Ultraviolet Spectroscopic Explorer) távoli ultraibolya spektroszkópikus kutatóholdjával végzett vizsgálatok alapján. Forrás: Nature. [KSZ.]

SZÖRÉNYI László: Tudomány és költészet Jókai műveiben. 2. Két korszakkal előre. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 23. 25. sz. pp. 774-776. pp. 774-775: Jókai Mór távcsövének fényképe. A távcső a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai kiállításán látható. [KSZ.]

Kozmikus kőhalom. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 23. 25. sz. p. 795. Az Itokawa kisbolygó a japán Hayabusa-űrszonda vizsgálatai alapján. Mintegy 500 m hosszú, krumpli alakú. Laza, a gravitáció által éppen összetartott kőhalom, térfogatának mintegy 40 %-a üres, kitöltetlen. A Science és a Scientific American alapján. [KSZ.]

A legtávolabbi galaxishalmaz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 23. 25. sz. p. 796. Az XMM-XCS 2215-1734 halmaz, 10 milliárd fényévre van. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

SZABADOS László: A hátlapon. Galaktikus méretű cirruszfelhő. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 23. 25. sz. p. 798, hátsó külső borító. Az amerikai MSX (Midcoure Space Experiment) szonda távoli infravörös sugárzást mutató képe a déli égbolt egy 5-10 fokos régiójáról. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: A hiperkráterezett Hiperion. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 30. 26. sz. pp. 803-804., címoldal. A Cassini űrszonda felvételei alapján. A szaturnuszhold 266x410x220 km méretű. [KSZ.]

STAAR Gyula: Az Élet és Tudomány Magyar Örökség. Elismerő szavak egy kitüntető címhez. = Élet és Tudomány 61. 2006. jún. 30. 26. sz. pp. 810-811. Első fényképen: Az Élet és Tudomány szerkesztőbizottságának ülése, 1956 végén. Fenyő Béla, Fényes Imre, Zách Alfréd, Öveges József, Péter Ágnes, Kulin György, Mihalik Sándor, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Zoltán, Tangl Harald, Jantsky Béla, Ákos Károly, Malán Mihály, Csűrös Zoltán, Kocsis Ferenc, Makkai László.; a második képen Fenyő Béla, Dala László, Zách Alfréd.; a harmadik képen: Herczeg János és Vekerdi László. [KSZ.]

Megoldódott a fekete lyukak paradoxona? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 61. 2006. júl. 7. 27. sz. pp. 836-837. A GRO J1655-40 jelzésű, egy a galaxisunkban lévő bináris rendszert vizsgált a NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriuma. Egy fekete-lyuk folyamatosan anyagot szív el normál kísérőjétől. Az elrabolt anyag egy forró korongban örvénylik, de a mágneses turbulenciák olyan sugárirányú szeleket hozhatnak létre, amelyek kifelé fújnak és impulzusmomentumot visznek ki a korongból. A Nature cikke alapján. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 61. 2006. júl. 7. 27. sz. p. 852. [KSZ.]

Holdkeresztelő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. júl. 7. 27. sz. pp. 858-859. A Nemzetközi Csillagászati Unió nevet adott a Plútó két újabb kis holdjának. A Nyx és a Hydra kezdőbetűi a New Horizons kezdőbetűi is. A Hydra kezdőbetűje még a Hubble-űrtávcső első betűjére utal. Forrás: HubbleSite. [KSZ.]

Repülő csillagdák? = Élet és Tudomány 61. 2006. júl. 7. 27. sz. pp. 858-859. 20 km magasban lebegő léghajókra helyezett csillagászati megfigyelőeszközök terve. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

Égi "banánpár" A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 61. 2006. júl. 14. 28. sz. pp. 867-868. A HD 142527 körüli protoplanetáris korong vizsgálata. [KSZ.]

Sivatagi máz őrizheti a marsi élet nyomait is. A tudomány új eredményei. Első kézből. Geológia. = Élet és Tudomány 61. 2006. júl. 14. 28. sz. pp. 868-869. A Geology szakfolyóirat 2006. júl. száma alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. Xanadu tájain. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 61. 2006. júl. 14. 28. sz. pp. 884-886. A Szaturnusz Titán nevű holdjának felszíne radarképeken. [KSZ.]

Elszökő "holdacska". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. júl. 14. 28. sz. pp. 890-891. A Föld egyik kis holdja, a 2003 YN107 jelű kisbolygó. Átmérője 20 m. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

Nagy égi blokkolóernyő. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygókutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. júl. 21. 29. sz. pp. 900-901. Webster Cash terve: a távcsövektől 20-25 ezer km-re elhelyezett 30-50 m átmérőjű árnyékolóernyő kitakarná egy csillag fényét és lehetővé tenné a bolygókísérők vizsgálatát. Forrás: Nature. [KSZ.]

HORVÁTH András: Tiszteletbeli magyar űrkutató az ISS-en. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. júl. 28. 30. sz. pp. 932-933. A Pille sugárdózismérő űrsétabeli használatáért tiszteletbeli magyar űrkutató oklevelet adtak Thomas Reiter európai űrhajósnak. [KSZ.]

Újabb vasmeteoritok a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. júl. 28. 30. sz. pp. 954-955. A NASA Spirit marsjárója két újabb meteoritra bukkant. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

SZABADOS László: A hátlapon. Csillagontó galaxis. = Élet és Tudomány 61. 2006. júl. 28. 30. sz. p. 958., hátsó külső borító. A "csillagontó" Szivar-galaxis: az M82. A Hubble-űrtávcsővel, 14 órás expozícióval készített kép. [KSZ.]

Kráterláncvadászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. Geológia. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 4. 31. sz. pp. 963-964. Becsapódási kráterek láncolatai a Földön és a Naprendszer más égitestein. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 4. 31. sz. p. 973. [KSZ.]

Nóvacsóvák. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 4. 31. sz. pp. 986-987. Az RS Oph nóva változócsillag vizsgálata a Rossi röntgen-űrtávcsővel, a 2006. februári kitörése idején. A Nature cikke alapján. [KSZ.]

HORVÁTH András: Láthatatlan óriáskráterek a Marson. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 11. 32. sz. p. 995. [KSZ.]

Titán-tavak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 11. 32. sz. p. 1020. Cseppfolyós szénhidrogén tavak a Cassini szonda radarfelvételein. Az Universe Today cikke. [KSZ.]

HORVÁTH András: Orionnal és Aresekkel a Holdra és a Marsra. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrhajózás. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 18. 33. sz. pp. 1028-1029. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. A Cassini két éve. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 18. 33. sz. pp. 1036-1039. [KSZ.]

KISS Csongor: Krónika. Tittel Pál csillagász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 175 éve, 1831. augusztus 26-án hunyt el Budán, a kolerajárvány áldozataként. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 18. 33. sz. p. 1049. [KSZ.]

Planemo-ikrek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 18. 33. sz. pp. 1050-1051. A 400 fényévre lévő Oph 162225-240515 objektum: két bolygó, melyek egymás körül keringenek. Forrás: ESO. [KSZ.]

Új kvazárkép. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 25. 34. sz. pp. 1059-1060. Az Ursa Maior csillagképben, 9 milliárd fényévre lévő Q0957+561 kvazár vizsgálata. [KSZ.]

"Nagy csobbanások"? A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 25. 34. sz. pp. 1060-1061. A Holdba csapódó űreszközök története. [KSZ.]

FÖLDVÁRY Lóránt: Földünk változó erőtere. Geoidmeghatározás a GRACE-műhold méréseiből. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 25. 34. sz. pp. 1072-1075. [KSZ.]

Nyolc új molekula a világűrből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. aug. 25. 34. sz. pp. 1082-1083. A Robert C Byrd Green Bank rádiótávcsővel fedezték fel a Sagittarius B2 (N) molekuláris felhőben és a Taurus Molekuláris Felhőben. A Discovery News cikke. [KSZ.]

Exobolygó anyacsillagára bukkant a Hubble. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 1. 35. sz. p. 1092. OGLE-2003-BLG-235L/MOA-2003-BLG-53L rendszerben korábban mikrolencsehatás segítségével fedezték fel a bolygót. Az anyacsillag egy K-típusú vörös törpe, a bolygó tömege 2,6 Jupiter-tömeg, mintegy 19 ezer fényévre vannak tőlünk. [KSZ.]

Szén-dioxid-gejzírek a Marson. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 1. 35. sz. pp. 1092-1093. A Mars déli sarki jégsapkájában, a NASA Mars Odyssey felvételei alapján. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 1. 35. sz. p. 1097. [KSZ.]

Mi fékezi a csillagok forgását? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 1. 35. sz. pp. 1114-1115. 500 fiatal csillagot figyeltek meg az Orion-ködben a NASA Spitzer infravörös űrtávcsövével. Az anyagkorongoknak lehet fékező hatása. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

SZABADOS László: A hátlapon. Buborékot fújó csillag. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 1. 35. sz. p. 1118., hátsó külső borító. A Kis Magellán-felhőben. [KSZ.]

HORVÁTH András: Hány bolygó van, avagy a Plútó trónfosztása. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 8. 36. sz. pp. 1124-1125. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006. aug. 24-i döntött a bolygók, a törpebolygók és a Naprendszer kis égitestjeinek definíciójáról. A Plútó törpebolygó lett. [KSZ.]

A gigantikus fekete lyukak gátolják a csillagképződést. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 8. 36. sz. pp. 1146-1147. A NASA GALEX ultraibolya űrtávcsövének mérései szerint. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Vihar a Plútó trónfosztása körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 8. 36. sz. pp. 1146-1147. A New Scientist alapján. [KSZ.]

Közvetlen bizonyíték a sötét anyag létezésére. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 15. 37. sz. pp. 1155-1156. A NASA Chandra-röntgen-űrobszervatóriuma vizsgálata az 1E0657-56 galaxishalmazzal kapcsolatban. [KSZ.]

Az Orion lép az Apollók örökébe? A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 15. 37. sz. p. 1157., címlap. A NASA új űrhajó-generációja. [KSZ.]

Magaslégköri felhők a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 15. 37. sz. p. 1178. Forrás: ESA News Release. [KSZ.]

"Porforgók" a Tejútrendszer sűrűjében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 15. 37. sz. p. 1179. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

Megoldódott a hiányzó deutérium rejtélye? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 22. 38. sz. pp. 1187-1188. Az ősrobbanás idején keletkezett deutérium mai mennyiségét vizsgálta a NASA FUSE műholdja. [KSZ.]

Széttöredezett üstökös uszályába került a Mariner? A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 22. 38. sz. pp. 1188-1189. A Mariner IV 1967. szept. 15-én meteorzáporba került, melyet a D/1895 Q1 (Swift) üstökös hatása okozott. [KSZ.]

Egy ritka holdátvonulás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 22. 38. sz. p. 1219. Az Ariel elvonulása az Uránusz korongja előtt. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Röviden. Aláírásgyűjtés a Plútóért. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 22. 38. sz. p. 1211. [KSZ.]

Idegen életjelek. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrobiológia. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 29. 39. sz. pp. 1219-1221. A légkör és az élet története a Földön, amelyhez hasonló történhetett más csillagok melletti bolygókon. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 29. 39. sz. p. 1226. [KSZ.]

Mennyire gyakoriak a Föld-szerű bolygók? = Élet és Tudomány 61. 2006. szept. 29. 39. sz. p. 1243. Gyakoribbak lehetnek, mint eddig gondolták. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

"Felfúvódott" exobolygó. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 6. 40. sz. pp. 1231-1232. Bakos Gáspár magyar csillagász, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa egy exobolygót (a HAT-P-1 jelzésű égitestet) fedezett fel a Lacerta csillagképben, az ADS 16402 kettőscsillag egyik tagja mellett. [KSZ.]

HORVÁTH András: Atlantis: intenzív űrállomás-építés. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 6. 40. sz. p. 1253, címoldal. [KSZ.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 6. 40. sz. p. [1277.] A keresztrejtvény témája és nyereménye Rezsabek Nándor "Fejezetek a Magyar Csillagászati Egyesület történetéből" című kötete. A két megfejtés Kulin György és Ponori Thewrewk Aurél - könyvben említett - egy-egy cikkének címe. [REZ.]

Megoldódott a marstalaj rejtélye? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 6. 40. sz. p. 1274. [KSZ.]

A Szaturnusz újabb gyűrűje. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 6. 40. sz. pp. 1274-1275. [KSZ.]

Világűr-klub a Jövő Házában. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 6. 40. sz. p. 1278. Minden második csütörtökön csillagászati előadások és távcsöves bemutatások. [KSZ.]

HORVÁTH András: Felfújható űrhotel. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 13. 41. sz. p. 1283. [KSZ.]

A SuperWASP első exoplanétái. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 13. 41. sz. p. WASP-1b és WASP-2b. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Amatőrcsillagászokkal a Föld körül. A VLT közelről. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 13. 41. sz. pp. 1296-1299., címoldal. A chilei Európai Déli Obszervatórium négy 8,2 m-es távcsövéhez látogatott Budai Edina, Kereszturi Ákos, Szabó Andrea, Szulágyi Judit. [KSZ.]

Erisz nevét kapta a legtávolabbi törpebolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 13. 41. sz. pp. 1306-1307. [KSZ.]

A "Mars-arc" - profilból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 13. 41. sz. pp. 1306-1307. [KSZ.]

Fizikai Nobel-díjjal jutalmazott kozmoszkutatók. Röviden. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 13. 41. sz. p. 1307. John C. Mather és George F. Smoot. [KSZ.]

SZABADOS László. Bábáskodó szupernóvák. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 13. 41. sz. p. 1310., hátsó külső borító. Az NGC 1850 csillaghalmaz. [KSZ.]

"Népszámlálás" a fekete lyukak körében. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 20. 42. sz. pp. 1315-1317. [KSZ.]

Hogyan születnek a nagy tömegű csillagok? = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 20. 42. sz. p. 1317. [KSZ.]

Óriási rádiótávcső-rendszer. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 20. 42. sz. p. 1339. [KSZ.]

Keresztrejtvény. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 20. 42. sz. p. 1341. A rejtvény tárgya a Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában megjelent Keszthelyiné Sragner Márta Az égbolt mindenkié című emlékkötete Kulin Györgyről. [KSZ.]

Nappalok és éjszakák egy exobolygón. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 27. 43. sz. pp. 1348-1349. Az üpszilon Andromedae bolygóján. [KSZ.]

Bizarr "gyöngysor" a Szaturnusz légkörében. = Élet és Tudomány 61. 2006. okt. 27. 43. sz. p. 1370. A New Scientist alapján. [KSZ.]

Einsteint igazolta a pulzárpár. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 3. 44. sz. pp. 1379-1380. PSR J0737-3039 A és B pulzárok. [KSZ.]

NÉGYESI Lajos: Magyarországi meteoritkráter? Közép-Európában az első. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 3. 44. sz. pp. 1382-1384. 2006 márciusában a Google Earth-program segítségével vett észre a szerző egy 800 m átmérőjű kör alakú képződményt. 2006. márc. 16-án végezte az első terepbejárást a Kasza-völgyben, Veszprémtől délkeletre. A cikkben, az alakzat földrajzi szélességében 1 fokos hiba van. A helyes földrajzi koordináták: N 47 fok 03’ 40" E 17 fok 56’ 10". [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 3. 44. sz. p. 1398. [KSZ.]

Marsrover - fentről nézve. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 3. 44. sz. p. 1402. A Mars Reconnaissance Orbiter keringőegysége lefényképezte az Opportunity-marsjárművet. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

70 kilós meteoritot hoztak felszínre Kansasban. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 3. 44. sz. p. 1403. A meteoritzápor 10 ezer évvel ezelőtt hullott. 1882-ben fedezték fel ezt az úgynevezett Brenham-mezőt és az óta 20 négyzetkilométeres területen találtak darabokat. A 70 kg-os darabot radartechnológiával találták 120 cm mélyen. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A Szaturnusz ellenfényben. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 3. 44. sz. p. 1406, hátsó külső borító. A Cassini 2006. szept. 15-i felvétele a gyűrűrendszerről. [KSZ.]

Gamma-sugarak egy fekete lyuk pereméről. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 10. 45. sz. pp. 1411-1412. Az M87-ben. [KSZ.]

Európa Földszerű bolygókat keres. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 10. 45. sz. p. 1413. [KSZ.]

Hogyan rendeződnek a csillagok egy gömbhalmazban? = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 10. 45. sz. p. 1434. A Hubble-űrtávcső a 47 Tucanae gömbhalmaz 15 ezer csillagának sebességét mérte. HubbleSite alapján. [KSZ.]

Megoldódott a "hiányzó hélium" rejtélye. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 10. 45. sz. p. 1435. Monash University alapján. [KSZ.]

Víz a Holdon: van vagy nincs? A tudomány új eredményei. Első kézből. Holdkutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 17. 46. sz. p. 1443. Nagy valószínűséggel: nincs. A teles bizonyosságért még tovább kutatnak. Forrás: Nature. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. Ragyogó gyűrűk között. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 17. 46. sz. pp. 1456-1458. [KSZ.]

Napkelte a Hinodén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 17. 46. sz. p. 1466. A japán Hinode-űrszonda megkezdte a Nap megfigyelését. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

Mégis felújítják a Hubble-t! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 17. 46. sz. p. 1467. Forrás: NASA. [KSZ.]

A Hold "élőbb", mint gondolták? A tudomány új eredményei. Első kézből. Holdkutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 24. 47. sz. p. 1475. Vulkáni gázkitörések hatására változások a Holdon az utóbbi 1-10 millió évben. A Nature-ben megjelent tanulmány alapján. [KSZ.]

CSABA Tamás: Evolúció és revolúció. Szkeptikusok XII. Országos Konferenciája. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 24. 47. sz. pp. 1486-1487. Küldjünk-e üzenetet a földön kívülieknek? Vajon kinek van joga és milyen üzenetet küldeni a világűrbe? Almár Iván és Galántai Zoltán előadásának ismertetése. Székesfehérváron (p. 1487.). [KSZ.]

Gyilkos napfler - egy másik csillagon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. nov. 24. 47. sz. p. 1498. Egy 135 fényévre lévő csillagon a Pegazus csillagképben. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

Sötét energia a fiatal Világegyetemben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 1. 48. sz. pp. 1507-1508. A NASA Hubble űrtávcsövének megfigyelései alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A Cassini a hurrikán szemébe nézett. A tudomány új eredményei. Első kézből. Bolygókutatás. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 1. 48. sz. pp. 1508-1509. A Szaturnusz déli pólusánál. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 1. 48. sz. p. 1517. [KSZ.]

GODA Zoltán: Égi fényjáték. Légköroptikai jelenségek. [1.] = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 1. 48. sz. pp. 1518-1521. Elméleti ismertetés és a jelenségek (Tyndall-jelenség, szürkületi sugarak, szürkületi ellensugarak, délibábok, szivárvány, a Nap vagy a Hold körüli udvarok, halók, körök, ívek, mellékfények, és a naposzlop vagy sarki fény) jelentkezésének, megfigyelésének módszerei. [KSZ.]

Űrtükrökkel létrehozhatók földi "oázisok" a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 1. 48. sz. pp. 1530-1531. A New Scientist alapján. [KSZ.]

GODA Zoltán: Csodajelek a Napnak képmásaiból. Légköroptikai jelenségek. [2.] = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 8. 49. sz. pp. 1554-1557. Régi magyar megfigyelések szövegesen: naposzlop (Nyitra, 1096.), naphaló és melléknapok (Babócsa, 1556.), melléknapok (Erdély, 1578.), 22 fokos ív, melléknapok, parhélikus ív (Eperjes, 1606.), naphaló és holdhaló (Modor, 1639.), zöld sugár és naposzlop (Segesvár, 1654.), sarki fény (Sáros, Segesvár, 1660.), holdszivárvány (Losonc, 1809.), napszivárvány (Veszprém, 1803.), délibáb (Ajton, 1815.), Tyndall-jelenség (Pest, 1837.), naposzlop (Mád, 1840.), melléknapok és naposzlop (Bakonybél, 1840.), melyeket egyes jelenségeknél korabeli metszetek illusztrálnak. [KSZ.]

Szupernóvaikrek egy távoli galaxisban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 8. 49. sz. p. 1562. Az NGC 1316 galaxisban két szupernóva-robbanás történt 5 hónap különbséggel. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

A Hinode első próbája: a Merkúr-átvonulás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 8. 49. sz. p. 1562. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

PATKÓS András: A csillagmentes ősi égbolt titkai. Fizikai Nobel-díj - 2006. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 15. 50. sz. pp. 1574-1576. John C. Mather és George E. Smoot amerikai fizikusok kapták, a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezéséért. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. Titáni meteorológia. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 15. 50. sz. pp. 1588-1589. [KSZ.]

Hogyan születnek a bolygók? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 15. 50. sz. p. 1594. A HD 97048 jelű csillag körüli anyagkorong vizsgálata az ESO VLT infravörös VISIR berendezésével. Forrás: ESO. [KSZ.]

Hogyan robban a szupernóva? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 22. 51-52. sz. p. 1605. Aszimmetria és szimmetria az Ia-típusú szupernóvák robbanásakor. Forrás: Science. [KSZ.]

TÖRÖK Zsolt: Kolumbusz térképei. Földrajzi világkép Amerika felfedezése előtt. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 22. 51-52. sz. pp. 1632-1636. [KSZ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Űrállomás-építés és bolygókutatás. Kozmikus krónika 2006. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 22. 51-52. sz. pp. 1646-1651. [KSZ.]

A NASA hosszú távú Hold-tervei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 22. 51-52. sz. p. 1654. Az emberes holdutazások 2020 környékén indulhatnak be. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Csillagfaló fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 61. 2006. dec. 22. 51-52. sz. p. 1655. A Bootes csillagképben, 4 milliárd fényévre. Forrás: CNN. [KSZ.]

K. J. [KLOTZ József]: II. Napórás Találkozó Táton. = Esztergom és Vidéke 2006. szept. 28. p. 6. 2006. szept. 23-án volt a Magyar Csillagászati Egyesület szervezésében a Táti Művelődési Központban. Marton Géza, Nyerges Gyula, Szíjjártó Lajos, Klotz József, Keszthelyi Sándor, Maróti Tamás nevét említik a szervezők és az előadók közül. A cikk röviden említi a Táti Művelődési Központ bejárata előtti "talajnapórát" és az esztergomi Prímás-szigeti kombinált (hármas) napórát. [KSZ.]

   REZSABEK Nándor: Schnitzler Jakab emlékezete. Interjú Zsoldos Endre csillagásszal. = Evangélikus Élet 71. 2006. jan. 1-8. 1-2. sz. p. 14. Schnitzler Jakab élete és munkásságának csillagászati vonatkozásai, születésének évfordulója kapcsán. [REZ.]

   GÁNCS Péter: Evangélikus esték Dunaföldváron. = Evangélikus Élet 71. 2006. jan. 15. 3. sz. p. 9. Ponori Thewrewk Aurél és Grandpierre Attila csillagászok dunaföldvári előadásairól is. [KSZ.]

   REZSABEK Nándor: Pater Pál emlékezete. = Evangélikus Élet 71. 2006. jan. 22. 4. sz. p. 10. Az 1656-1724 között élt evangélikus teológus és tanár, matematikus, fizikus és csillagász Pater Pál élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai, születésének évfordulója kapcsán. [KSZ.]

   REZSABEK Nándor: Erődépítészet és fogyatkozás. Thann András emlékezete. = Evangélikus Élet 71. 2006. márc. 5. 10. sz. p. 10. A 17. században élt felvidéki evangélikus lelkész és tanár, Thann András élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Petőfi az égbolton. = Evangélikus Élet 71. 2006. márc. 12. 11. sz. p. 11. Ismertetés a magyar elnevezésű és felfedezésű naprendszerbeli objektumokról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Napfogyatkozás Józsué korában és napjainkban. = Evangélikus Élet 71. 2006. márc. 26. 13. sz. p. 11. A 2006. március 29-i részleges napfogyatkozásról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Bábel tornya - az ókori csillagvizsgáló. = Evangélikus Élet 71. 2006. ápr. 23. 17. sz. p. 10. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A bibliai kronológia nyomozója. Csillagpontok Ponori Thewrewk Aurél munkásságából. = Evangélikus Élet 71. 2006. ápr. 30. 18. sz. p. 10. Vallási és bibliai vonatkozású kronológiai kutatásainak összefoglalója 85. születésnapja alkalmából. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Amikor Szent Lőrinc könnyei hullanak... = Evangélikus Élet 71. 2006. aug. 6. 32. sz. p. 11. A Perseida-maximumról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Csillagok a Teleki-kastély felett. = Evangélikus Élet 71. 2006. aug. 20-27. 34-35. sz. p. 18. A VI. Kiskun-Neptunusz Csillagászati Észlelőtáborról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Csillagászati motívumok evangélikus énekekben. = Evangélikus Élet 71. 2006. szept. 17. 38. sz. pp. 6-7. Az Evangélikus énekeskönyvben előforduló csillagászati motívumok természettudományos magyarázatai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Napórabarátok találkozóján. = Evangélikus Élet 71. 2006. okt. 1. 40. sz. p. 1., 11. A II. Napórás Találkozó 2006. szeptember 23-án Táton, illetve Esztergomban. Marton Géza, Klotz József, Keszthelyi Sándor, Maróti Tamás, Fodor László, Bereczky Ákos napórákról előadók nevének említésével. A hetilap címlapján egy fényképet közöl az Esztergom, Petőfi Sándor u. 22. Általános Művelődési Ház napórájáról. A cikkben szövegesen ismerteti az Esztergom Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Városi Szabadidő Központ napóráját és ennek a napórának a fényképet is közli. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Poprádi Ádám emlékezete. = Evangélikus Élet 71. 2006. okt. 15. 42. sz. p. 7. A 17. században élt felvidéki evangélikus lelkész és tanár, Poprádi Ádám élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Orvosprofesszor és csillagász. Jeszenszky (Jessenius) János emlékezete. = Evangélikus Élet 71. 2006. dec. 24-[31.] 52. sz. p. 20. [REZ.]

  CSUKÁS Mátyás: Fontosabb csillagászati események. = Firka 16. 2006-2007. 1. sz. pp. 13-14. 2006. október. [HAI.]

  Mi az oka a Föld és a Mars szilárd kérge közötti különbségnek? = Firka 16. 2006-2007. 1. sz. p. 40. A híradó című rovat rövid cikke. [HAI.]

  CSUKÁS Mátyás: Fontosabb csillagászati események. = Firka 16. 2006-2007. 2. sz. pp. 62-63. 2006. november. [HAI.]

  CSUKÁS Mátyás: Fontosabb csillagászati események. = Firka 16. 2006-2007. 3. sz. pp. 111-112. 2006. december. [HAI.]

   PUSKÁS Ferenc: Fizikai Nobel-díj 2006. = Firka 16. 2006-2007. 3. sz. pp. 112-114. "A fizikai Nobel-díjat 2006-ban két amerikai fizikus, John C. Mather a NASA kutatója és Georg F. Smoot a Californiai Egyetem (Berkeley) professzora kapta a kozmikus háttérsugárzással kapcsolatos kutatásaiért." [HAI.]

  PUSKÁS Ferenc: Mit mondhatunk a világ legszebb tíz fizikai kísérletéről? 1. = Firka 16. 2006-2007. 4. sz. pp. 142-149. 1. Az elektron hullámtermészetének igazolása. 2. Galilei szabadesési kísérlete. 3. Millikan kísérlete az elektron töltésének meghatározására. 4. Newton prizma-kísérlete. 5. Young fényinterferencia-kísérlete. 6. Cavendish kísérlete s G tömegvonzási állandó meghatározására. [HAI.]

  CSUKÁS Mátyás: Fontosabb csillagászati események. = Firka 16. 2006-2007. 4. sz. pp. 153-155. 2007. január - február. [HAI.]

  PUSKÁS Ferenc: Mit mondhatunk a világ legszebb tíz fizikai kísérletéről? 2. = Firka 16. 2006-2007. 5. sz. pp. 187-190. 7. Eratoszthenész mérése a Föld kerületének nagyságáról. 8. Galilei kísérlete a lejtőn való mozgásról. 9. Rutherford kísérlete az alfa részek szóródása atommagokon. 10. Foucault inga kísérlete. [HAI.]

  CSUKÁS Mátyás: Fontosabb csillagászati események. = Firka 16. 2006-2007. 5. sz. pp. 195-197. 2007. március - április. [HAI.]

  BORBÉLY Éva: Einstein szerepe a kozmológiai modellek fejlődésében. = Firka 16. 2006-2007. 6. sz. pp. 232-235. [HAI.]

  KAUCSÁR Tamás: "Én is bolygó voltam..." (Plútó). = Firka 16. 2006-2007. 6. sz. pp. 248-252. Az IAU 2006-os prágai döntése a bolygók definiálásáról. "...Így a mi csillagrendszerünkben 8 nagy égitest: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, és jelenleg (2007 januárjában) 3 törpebolygó: Ceres, Plútó, Eris (2003 UB313) kering a Nap körül..." [HAI.]

  PIETSCHMANN, Herbert: A neutrínó - múlt, jelen, jövő. = Fizikai Szemle 56. 2006. jan. 1. sz. pp. 2-6. Marx György-emlékelőadás. Nap-neutrínók rejtélyének megoldásáról. [HAI.]

  A jövő század űrállomása. Pályázatok. = Fizikai Szemle 56. 2006. jan. 1. sz. pp. 32. "A Magyar Csillagászati Egyesület és a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimn. és Informatikai Szakközépiskola. pályázatot hirdet általános iskolás tanulók és tanulócsoportok számára. A feladat: tervezzétek meg, rajzoljátok le, milyen lesz száz év múlva, 2106-ban egy űrállomás? Ismertessétek az állomás részegységeit, berendezéseit, az ott folyó kísérleteket, az ott élő emberek mindennapjait!..." [HAI.]

  Miről mesélnek a csillagok? Pályázati felhívás a 100 éve született Detre László csillagász emlékére. Pályázatok. = Fizikai Szemle 56. 2006. jan. 1. sz. pp. 32-33. A XX. század jeles magyar csillagászának tisztelegve a Magyar Csillagászati Egyesület és a dorogi ZsigmondyVilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola pályázatot hirdet középiskolás tanulók, illetve tanulócsoportok számára. A feladat: készítsetek digitális vagy hagyományos filmes fényképezőgéppel állókamerás éjszakai égboltfelvételt!..." [HAI.]

  ABONYI Iván: Frei Zsolt, Patkós András: Inflációs kozmológia. = Fizikai Szemle 56. 2006. febr. 2. sz. p. 70. Könyvismertetés. [PIR.]

  BEBESI Zsófia: A Cassini-Huygens űrmisszió legújabb eredményei a Szaturnusznál. = Fizikai Szemle 56. 2006. márc. 3. sz. pp. 74-78. [PIR.]

  VERŐ József: Geomágneses pulzációk: Hullámok a bolygóközi térből és a magnetoszférából. = Fizikai Szemle 56. 2006. márc. 3. sz. pp. 78-82. [PIR.]

  KIRÁLY Péter: A Voyager-1 űrszonda kilépett a szuperszonikus napszélburokból. = Fizikai Szemle 56. 2006. márc. 3. sz. pp. 87-91. [PIR.]

  NYERGES Gyula: Eratoszthenész-mérés. - egy 2200 éves mérés megismétlése. = Fizikai Szemle 56. 2006. márc. 3. sz. pp. 96-98. [PIR.]

  SZABADOS László: Száz éve született Detre László. = Fizikai Szemle 56. 2006. ápr. 4. sz. pp. 131-132. [PIR.]

  KISS Miklós: Készítsünk napórát! = Fizikai Szemle 56. 2006. ápr. 4. sz. 132-138. A címlapon a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium falán lévő napóra. [PIR.]

  KISS Csaba: A kozmikus infravörös háttér megfigyelése. = Fizikai Szemle 56. 2006. máj. 5. sz. pp. 145-150. [PIR.]

  MOLNÁR Mihály: A szén és az idő. Radiokarbon kormeghatározás. = Fizikai Szemle 56. 2006. jún. 6. sz. pp. 181-184. Kozmikus sugárzás, Nap, geomágneses mező. [TIM.]

  A Tejútrendszer pizzából. = Fizikai Szemle 56. 2006. jún. 6. sz. p. 194. ESO (Európai Déli Obszervatórium) pályázata, Magyar Csillagászati Egyesület, Polaris Csillagvizsgáló, "Csillaghalmazok és a Tejút szerkezete" pályázat (Budai Edina, Szabó Andrea, Szulágyi Judit). [TIM.]

  VIDA József: Természettudományos varázstorony Egerben. = Fizikai Szemle 56. 2006. jún. 6. sz. pp. 202-205. Csillagászat, Naprendszer, bolygók, kisbolygók, üstökösök, meteorok eredete, csillagásztorony, spekula, fizika tanítása. [TIM.]

  VINKÓ József: Távolságmérés szupernóvákkal: tények és talányok. = Fizikai Szemle 56. 2006. júl. 7. sz. pp. 221-226. [PIR.]

  NÉMETH Judit: Hans A. Bethe, a magfizika és a nukleáris asztrofizika egyik szülőatyja. = Fizikai Szemle 56. 2006. júl. 7. sz. pp. 234-235. Címlapkép: A hatvanas éveiben járó Hans Bethe kerékpározik a Wilson-laboratórium szinkrotronja föld alatti alagútjában. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: A kopernikuszi fordulat. A tudomány működésének szemléltetése a csillagászat történetén keresztül. = Fizikai Szemle 56. 2006. júl. 7. sz. pp. 236-240. [PIR.]

  NYERGES Gyula: Globe at night - Mi is résztveszünk a felmérésben. = Fizikai Szemle 56. 2006. júl. 7. sz. pp. 240-241. Csillagászat, éjszakai égbolt, fényszennyezés, fényvédelem, környezetszennyezés, környezetvédelem. [TIM.]

  PAMELA útnak indult a világűrbe - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. júl. 7. sz. p. 250. PAMELA: Payload for Antimatter Matter Exploration and Light-nuclei Astrophysics, űrkutatás, űrcsillagászat, kozmológia, univerzum, világegyetem, anyag-antianyag. [TIM.]

  Pulzárok rengéseinek előrejelzése - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. júl. 7. sz. p. 251. [TIM.]

2007-ben kezd működni a Nagy Hadron Ütköztető - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. júl. 7. sz. p. 251. Kozmológia, univerzum, világegyetem, kölcsönhatások, nagyenergiájú asztrofizika, teraelektronvolt, TeV. [TIM.]

Nagyenergiájú gammasugarak a Tejútrendszerből - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. júl. 7. sz. p. 251. [TIM.]

Plútó gyermekei: egy istennő és egy szörnyeteg - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. júl. 7. sz. p. 252. Naprendszer, bolygók, törpebolygók, kis égitestek, bolygóholdak, nómenklatúra, Plútó, Nyx, Hydra, Kuiper-öv, transzneptun régió. [TIM.]

  TÉL Tamás: A Coriolis-erő és a modern környezetfizika: a lefolyótól a ciklonokig. = Fizikai Szemle 56. 2006. aug. 8. sz. pp. 263-267. Földi laboratórium mennyire inerciarendszer, lefolyók, atmoszféra, légköri mozgások, bolygólégkörök. [TIM.]

  LÉGRÁDI Imre: A Doppler-képletek egyszerű levezetése. = Fizikai Szemle 56. 2006. aug. 8. sz. pp. 268-270. Fizika, csillagászat, hullámtan, fény, radar, vöröseltolódás, kékeltolódás. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: IX. országos Szilárd Leó tanulmányi verseny. = Fizikai Szemle 56. 2006. aug. 8. sz. pp. 275-281. Csillagászat: a Rák-köd pulzár asztrofizikájával kapcsolatos feladat. [TIM.]

  Nyolc bolygó van a Naprendszerben! - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. aug. 8. sz. pp. 285-286. Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) Közgyűlése, Prága, 2006. [TIM.]

"Finomítják" a finomszerkezeti állandót - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. aug. 8. sz. p. 286. Kozmológia, univerzum, világegyetem, alapvető fizikai állandók. Forrás: Phys. Rev. Lett. 97(2006) 020801. [TIM.]

Japán holdbázist épít? - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. aug. 8. sz. p. 286. [TIM.]

Három bolygóból álló Naprendszeren kívüli bolygórendszer - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. aug. 8. sz. pp. 286-287. [TIM.]

Űrszikla találkozó - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. aug. 8. sz. p. 287. Naprendszer, Itokawa kisbolygó, Hayabusa japán űrszonda. A Science folyóirat alapján. [TIM.]

  Az atomoktól a csillagokig - Előadássorozat az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézetében főleg - de nemcsak - középiskolásoknak - Hírek itthonról. = Fizikai Szemle 56. 2006. aug. 8. sz. p. 288. Csillagászat, exobolygók, bolygók a Naprendszeren kívül, "Tű a szénakazalban - bolygókeresés a Hungarian Automated Telescope projekt keretén belül" (Pál András), "Mit ad nekünk a Nap: alternatív energiaforrások fizikai háttere" (Horváth Ákos). [TIM.]

  CSABAI István - PAPP Gábor: eScience - Mindentudás az iskolában. = Fizikai Szemle 56. 2006. aug. 8. sz. pp. 288., hátsó külső borító. Csillagászat, asztrofizika, virtuális obszervatórium, asztrofizikai virtuális obszervatórium. [TIM.]

  NEMCSICS Ákos: Vékonyrétegekről, nanostruktúrákról a napelem ürügyén. = Fizikai Szemle 56. 2006. szept. 9. sz. pp. 293-299. Címlapkép: a Nemzetközi Űrállomás napelemtáblái. [TIM.]

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat ügyrendje. = Fizikai Szemle 56. 2006. szept. 9. sz. pp. 1-3 A pp. 304-315 közötti helyre külön kötve. Csillagászat: díjak, Detre László-díj témakörének meghatározása, odaítélése. [TIM.]

  IGLÓI Ferenc: Száz éve halt meg Ludwig Eduard Boltzmann, a statisztikus fizika megalapozója. = Fizikai Szemle 56. 2006. szept. 9. sz. pp. 305-307. Fizika, asztrofizika, csillagászat. [TIM.]

  BERÉNYI Dénes: Wigner Jenő válogatott írásai (szerk.: ROPOLYI László, Typotex kiadó, Budapest, 2005. 461 p.) - Könyvespolc (könyvismertetés, recenzió). = Fizikai Szemle 56. 2006. szept. 9. pp. 317-318. Filozófia, univerzum, világegyetem, a tudomány definíciója Wigner szerint. [TIM.]

  Kutatók éjszakája - Hírek, események - Az akadémiai élet hírei. = Fizikai Szemle 56. 2006. szept. 9. sz. p. 319. Csillagászat, szabadtéri csillagászati program Győrben. [TIM.]

  CSERI József: Fizikus szemmel a szivárványról. = Fizikai Szemle 56. 2006. szept. 9. sz. pp. 320., hátsó külső borító. Légkör, atmoszféra, optika, légköri optika jelenségek, színkép. [TIM.]

  BÍRÓ Tamás Sándor: Elosztott tömegek a kvarkanyagban. = Fizikai Szemle 56. 2006. okt. 10. sz. pp. 334-336. Kozmológia, univerzum, világegyetem, ősrobbanás, kvarkok. [TIM.]

  SAILER Kornél: Beszélgetés a 75 éves Lovas Istvánnal. = Fizikai Szemle 56. 2006. okt. 10. sz. pp. 343-347. Gravitáció, gravitációs hullámok kvantálhatósága, kvark-gluon plazma. [TIM.]

  GYARMATI Csaba: Gyorsan bemutatható Foucault-inga kísérlet - A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 56. 2006. okt. 10. sz. pp. 350-352. [TIM.]

  Az alapkutatástól az innovációig - Hírek, események - Az akadémiai élet hírei. = Fizikai Szemle 56. 2006. okt. 10. sz. pp. 354-355. Antianyagkutatás, kozmológia, univerzum, világegyetem. [TIM.]

  TRÓCSÁNYI Zoltán: A 2006. évi fizikai Nobel-díj. = Fizikai Szemle 56. 2006. nov. 11. sz. pp. 357-361. Címlapkép: A COBE gammacsillagászati mesterséges hold. Kozmológia, univerzum, világegyetem, ősrobbanás, kozmikus háttérsugárzás, izotrópia, anizotrópia, John C. Mather (NASA Goddard Űrközpont), George F. Smoot (Californiai Egyetem, Berkeley). [TIM.]

  NÉMETH Judit - SZABADOS László: A sötét anyag. = Fizikai Szemle 56. 2006. nov. 11. sz. pp. 362-364. Kozmológia, univerzum, világegyetem, ősrobbanás, tömeg, energia, gravitáció, sugárzás. [TIM.]

  ABONYI Iván: Fizikusok az aranykorból (Staar Gyula, Vince Kiadó, Budapest, 2006., 425 p.) - Könyvespolc (könyvismertetés, recenzió). = Fizikai Szemle 56. 2006. nov. 11. sz. 385-386. Bay Zoltán, holdradar kisérlet. [TIM.]

  Hurrikán a Szaturnuszon - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. nov. 11. sz. p. 388. Florida Today. [TIM.]

Tényleg létezik sötét anyag - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. nov. 11. sz. p. 388. Astrophys. J., 2006. szeptember 10. [TIM.]

A világ legjobb rádiótávcsöveit a bezárás fenyegeti - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 56. 2006. nov. 11. sz. p. 388. [TIM.]

"A tudomány (ismét) színre lép(ett)" - Hírek itthonról. = Fizikai Szemle 56. 2006. nov. 11. sz. p. 390. Űrkutatás: "Űrkísérletek" (Nyerges Gyula). [TIM.]

  KOLLÁTH Zoltán: Kozmikus infrahang-diagnosztika. = Fizikai Szemle 56. 2006. nov. 11. sz. pp. 392., hátsó külső borító. Csillagászat, asztrofizika: hanghullámok égitestek (Nap és más csillagok) belsejében. [TIM.]

  FODOR Zoltán - KATZ Sándor: Volt-e (van-e) fázisátmenet a Big Bang (Little Bang) során? = Fizikai Szemle 56. 2006. dec. 12. sz. pp. 393-397. [TIM.]

  PATKÓS András: Részecskefizika, ami a Nature szerkesztőit is felvillanyozta. = Fizikai Szemle 56. 2006. dec. 12. pp. 397-398. Lásd még FODOR Zoltán - KATZ Sándor: Fizikai Szemle 56. 2006. dec. 12. sz. pp. 393-397. Kozmológia, univerzum, világegyetem, ősrobbanás, Big Bang (Nagy Bumm), Little Bang (Kis Bumm), kölcsönhatások, fázisátmenet. [TIM.]

  CSIZMADIA Szilárd: A Plútó osztályozásáról. = Fizikai Szemle 56. 2006. dec. 12. sz. pp. 399-403. [TIM.]

  SZABÓ M. Gyula: Nagy égboltfelmérések a csillagászatban. = Fizikai Szemle 56. 2006. dec. 12. sz. pp. 403-407. [TIM.]

  CSIKOR Ferenc: Nagy Károly 80 éves! = Fizikai Szemle 56. 2006. dec. 12. sz. p. 416. Relativitáselmélet, neutrinófizika. [TIM.]

  GÖRBE László - NYERGES Gyula - SEBESTYÉN Zoltán - SIMON Péter - ÚJVÁRI Sándor: Fizikai mérések útközben - A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 56. 2006. dec. 12. sz. pp. 420-424. Csillagászat, földrajzi helymeghatározás. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Téridőfizika (E. F. Taylor, J. A. Wheeler, Typotex kiadó, Budapest, 2006) - Könyvespolc (könyvismertetés, recenzió). = Fizikai Szemle 56. 2006. dec. 12. sz. pp. 427-428. [TIM.]

  Kedvenc Naprendszerem - Pályázat tanulók részére - Pályázatok. = Fizikai Szemle 56. 2006. dec. 12. sz. p. 429. Pályázat meghirdetése, kitűzés (Nyerges Gyula, MCSE). [TIM.]

PAPP-VÁRY Árpád: Emlékezés a Föld és Ég folyóiratra. = A Földgömb 8.(24.) 2006. máj-jún. 3.(215.). sz. pp. 62-63. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Plútó (1930-2006). = A Földgömb 8.(24.) 2006. szept-okt. 6.(218.) sz. pp. 4-5. "2006. augusztus 24-én történelmi döntést hozott a Nemzetközi Csillagászati Unió prágai közgyűlése. A határozat értelmében: az 1930-ban felfedezett Plútó elvesztette a bolygóstátusát." [RON.]

Szélsőségek a domborzatban. = A Földgömb 8.(24.) 2006. nov-dec. 8.(220.). sz. pp. 74-77. Gulyás Attila képe:"A hawaii szunnyadó pajzsvulkánok kúpján világhírű meteorológiai és csillagászati obszervatóriumok épültek ki." p. 75. [RON.]

SZABÓ M. Gyula: A Naprendszer megismerése. Kis égitestek a Naprendszerben. 1. = A Földrajz Tanítása 14. 2006. márc. 2. sz. pp. 3-6. Kisbolygók. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A Naprendszer megismerése. Kis égitestek a Naprendszerben. 2. = A Földrajz Tanítása 14. 2006. máj. 3. sz. pp. 4-9. Kisbolygók, becsapódások [KSZ.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Az új Naprendszer? = Galaktika 14. 2006. okt. 199. sz. pp. 26-32. A Plútó lefokozásáról. [KSZ.]

Űrhajózás. Közvetlen közelről. = GEO 2006. jan. 1.(3.) sz. pp. 16-17. Rövid interjú Gerhard Neukum német bolygókutatóval. A Mars bolygó adatai. A Mars Express szonda felvételei a HRSC űrkamerával. [SRG.]

Zavaró északi-fény. A sarki fények akadályozzák a rádióforgalmat. Tudósok ezért új előrejelzési módszereket keresnek. = GEO 2006. máj. 5.(7.) sz. p. 23. [SRG.]

Csillagkép agyagból. = GEO 2006. júl. 7.(9.) sz. p. 22. Hannsjörg Voth az Orion csillagkép létesítménye. [SRG.]

Címlapkép. Holdunk. A Hold tudományos meghódítása. A Hold befolyása az emberre. A Hold misztikus ereje. = GEO 2006. nov. 11.(13.) sz. címlap. [SRG.]

KOSZÓ-STAMMBERGER Kinga: A Hold meghódítása. Előszó. = GEO 2006. nov. 11. (13.) sz. p. 3. [KOC.]

Kozmikus ütések a világűrben. = GEO 2006. nov. 11. (13.) sz. p. 22. Golfozás az ISS-en. Interjú Ulrich Walter űrhajóssal. [KOC.]

ABROMEIT, Lars: A Hold és a kutatók. = GEO 2006. nov. 11. (13.) sz. pp. 26-35. [KOC.]

A Föld és a Hold. = GEO 2006. nov. 11. (13.) sz. pp. 36-39. [KOC.]

FREYDAG, Nina: A Hold és ünnepei. = GEO 2006. nov. 11. (13.) sz. pp. 40-42., 44-48. [KOC.]

Harkályok, robotok és a banán. Geolino. Játékos tudomány gyerekeknek = GEO 2006. nov. 11. (13.) sz. pp. 48-59. Holdantennából fogszabályzót. Görbe, akár a banán. Álomutazás a Marsra? Harkány úr rossz fán kopogtatott. A világ legnagyobb távcsöve. Egyes űrhajósok saját kis kísérleteket is végeznek a Holdon. Tapintó robot. [KSZ.]

THOMSEN, Peter: Néhány perc... a súlytalanságban. = GEO 2006. dec. 12.(14.) sz. pp. 50-52., 54-56., 58-64. Svédország sarkkörön túli részén lévő ESRANGE állomásról rakétákat lőnek fel kísérleti tárgyakkal. A Texus rakéták 6 percet, a Maxus rakéták 13 percet töltenek súlytalanságban. [SRG.]

Mi tartja össze a világot? Játékos tudomány gyerekeknek. = GEO 2006. dec. 12.(14.) sz. pp. 66-67. Newton forradalmi elméletéről, a tömegvonzásról. Ezzel sikerült matematikailag is bizonyítani a bolygók keringési pályáját. [SRG.]

SIK András - KERESZTURI Ákos: A Mars felszínalaktani vizsgálata űrfelvételek alapján. = Geodézia és Kartográfia 58. 2006. 9. sz. pp. 12-20., címoldal, hátsó belső és hátsó külső borító. [KSZ.]

PAPP-VÁRY Árpád: Iskolai űratlasz - földrajz a világűrből. = Geodézia és Kartográfia 58. 2006. 9. sz. pp. 37-39. Lothar Beckel, a Geospace Verlag tulajdonosa az Európai Űrügynökség segítségével készítette el az űrfelvételekből felépülő atlaszt a középiskolai és a magasabb fokú intézetekben folyó földrajzoktatás segítésére. A Magyar Űrkutatási Iroda az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával a magyar kiadást szervezte meg. A magyar fordítást a GeoAdat Szolgáltató Kft. végezte a FÖMI bevonásával. Az atlasz magyar változata 2006 márciusában jelent meg a némettel egy időben. Az atlasz 24 x 31 cm méretű és 176 oldalas. [KSZ.]

KISZELY Márta: A Kárpát-medence 1900-2005 közötti földrengéseinek statisztikai elemzése. = Geomatikai Közlemények 9. 2006. pp. 123-132. A Geomatikai Közlemények 1998 óta rendszeresen, általában évenként egy alkalommal megjelenő folyóirat. A kiadvány célja, hogy elsősorban magyar és esetenként angol nyelvű nyomtatott és digitális fórumot biztosítson azon hazai, ill. külföldi kutatóknak és szakembereknek, akik a műszaki- és földtudományok azon területein (geodézia, fotogrammetria, térinformatika, fizikai geodézia, geofizika, földmágnesség, geodinamika, a Föld belső szerkezete és a Föld körüli térség fizikája) elért új tudományos eredményeiket szeretnék közzétenni, amelyek a geomatika módszereit használják helyhez kötött, és/vagy időben rendezett adataik gyűjtéséhez, feldolgozásához és elemzéséhez.
"A Kárpát-medence 1900-2005 között kipattant földrengéseinek statisztikai vizsgálata során elemeztem a földrengések napi, heti és havi eloszlását az összes katalógusbeli földrengés, külön a főrengések, és az ML>3,2 méretű főrengések esetén. Hodográfon megjelenítve kitűnik, hogy az 1960-as évekig az éjszakai, utána a nappali földrengések vannak túlsúlyban az összes rengést tekintve. Az 1960-as évek után megjelenik egy 13 óra körüli napi maximum, ami a nyári és a téli félévben egy órával eltér. Ennek oka nem tisztázott. A hét napjai közül a csütörtöki maximum, és a havi eloszlásban a márciusi és augusztusi maximum 1-1 nagyobb rengéshez köthető. Külön elemeztem a Hold hatását, a Hold különböző fázisaira esett földrengések száma, és a Hold-Föld távolság alapján a syzygy-elméletből kiindulva. Az elmélettől eltérően az első negyed idején van több rengés. ..." [HAI.]

DANCSÓ Béla: Apolló 13. A selejt bosszúja. = IPM Interpress Magazin 5. 2006. febr. pp. 92-104. [NRO.]

GESZTESI Anita: Asztrobiológia, mi az élet. = IPM Interpress Magazin 5. 2006. febr. pp. 106-109. [NRO.]

K. ZS: Irány a Plútó! Újhorizont az űrkutatásban. = IPM Interpress Magazin 5. 2006. márc. pp. 12-18. [NRO.]

HÉJJAS István: Kozmikus darwinizmus? A szuperhurok és az antropikus elv. = IPM Interpress Magazin 5. 2006. márc. pp. 20-23. [NRO.]

225 éves az Uránusz. = IPM Interpress Magazin 5. 2006. ápr. 4. sz. p. 8. 225 éve, 1781. március 13-án fedezte fel William Herschel az Uránuszt. [KSZ.]

DANCSÓ Béla: Az univerzum emberáldozatai... Földi halandók hibái. Űrhajós katasztrófák. = IPM Interpress Magazin 5. 2006. ápr. 4. sz. pp. 22-30. [KSZ.]

SIMON Ferenc: Eljuthatunk-e nanoliften a Holdra? = IPM Interpress Magazin 5. 2006. jún. pp. 12-18. [NRO.]

BARTHA Lajos: Magyarok csillagai. = IPM Interpress Magazin 5. 2006. aug. pp. 64-76. [NRO.]

DANCSÓ Béla: A Hubble hattyúdala, avagy a világegyetem szépségét a sarki pékinasnak is látni kell. = IPM Interpress Magazin 5. 2006. szept. pp. 8-14. [NRO.]

DANCSÓ Béla: A világűr magánzói. =IPM Interpress Magazin 5. 2006. okt. pp. 98-104. [NRO.]

LAMPÉRT Zsófia: Fenyegető fényszennyezés. = IPM Interpress Magazin 5. 2006. nov. pp. 12-18. [NRO.]

FREY Sándor: A műhold szeme mindent lát, Űrkutatás és környezetvédelem. = IPM Interpress Magazin 5. 2006. dec. pp. 12-20. [NRO.]

  BÉRCZI Szaniszló - DROMMER Bálint - HEGYI Sándor - HUDOBA György: Informatika tanítása űrszonda modellel. = Iskolakultúra 16. 2006. szept. 9. sz. pp. 83-91. A HUNVEYOR álló és a HUSAR mozgó űrszonda modellek szerepe a magyar felsőoktatásban. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Újdonságok az űrből. = Képes Ifjuság, a Magyar Szó Ifjusági Melléklete 61. 2006. máj. 10. 2391. sz. pp. 18-19. Forró gázbuborék a Naprendszer közelében. Újabb extrém égitest a Plútón túl. Széthulló üstökös az űrtávcső szemével. [KSZ.]

PÁCZAI Tamás: Napfogyatkozás Egyiptomban. = Képmás családmagazin 2006. máj. pp. 14-15. Sidi Barraniban 2006. március 29. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Részleges napfogyatkozás. = Keresztény Élet 14. 2006. márc. 26. 13. sz. p. 9. 2006. március 29-én. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Pünkösd ünnepének naptártörténeti vonatkozásai. = Keresztény Élet 14. 2006. jún. 4. 23. sz. p. 9. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Az év legsötétebb napja. = Keresztény Élet 14. 2006. dec. 17. 51. sz. p. 14. A téli napfordulóról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Amikor Szent Lőrinc könnyei hullanak... = Keresztény Élet 14. 2006. aug. 6. 32. sz. p. 9. A Perseida-maximumról. [REZ.]

Különlegesség: Kiss Gyula lefotózta a Nap előtt elhaladó űrrepülőgépet. A csillagász álma fél másodpercben. = Kisalföld 61. 2006. szept. 16. 218. sz. p. 1., 7. A soproni amatőrcsillagász Darufalvára utazott és onnan lefényképezte a napkorong előtt átvonuló Nemzetközi Űrállomást és az Atlantis űrrepülőgépet. [KSZ.]

D. PUSZTAI Andrea: Bolygóközi bolyongás, avagy a Naprendszer kakukktojásainak nyomában. 1930-as felfedezése óta próbálják kilőni a sorból a Plútót. = Kisalföld 61. 2006. szept. 16. 218. sz. p. 14. Interjú Pete Gábor győri amatőrcsillagásszal. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Őszi napéjegyenlőség. = Keresztény Élet 14. 2006. szept. 3. 36. sz. p. 14. [REZ.]

  GYURÓ György: Olvastuk... Új típusú Vaisala-nyomásmérők a Titán légkörében. = Légkör 51. 2006. 1. sz. p. 5. [KSZ.]

  H. BÓNA Márta: Olvastuk... Az ESA Miniszteri Tanácsának ülése Berlinben. = Légkör 51. 2006. 1. sz. p. 33. Űrkaleidoszkóp 20. évf. 1. sz. alapján. [KSZ.]

  MAJOR György: A Milankovics - Bacsák elmélet és az éghajlatváltozások. = Légkör 51. 2006. Különszám. p. 20-23. "...Láttuk, hogy az eljegesedésekhez a földtörténet azon időszakait kell keresni, amelyekben a Föld forgástengelye közelebb állt a merőleges helyzethez, mint a jelen időszakban. A Föld napkörüli keringésének további pályaelemei egyrészt a keringési ellipszis-pálya excentricitása, másrészt a forgástengely iránya (ugyanis a Föld forgástengelye úgynevezett precessziós mozgást végez, hasonlóan a búgócsiga tengelyéhez). Akkoriban a 3 pályaelemet csak 600 000 évre visszamenőleg lehetett kielégítő pontossággal kiszámítani. A korábbi számításokat Miskovics pontosította Milankovics kérésére. ..." [HAI.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2006. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2006. jan. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2006. január. = Magnitúdó Körlevél 2006. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, meteorraj, együttállások. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2006. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2006. febr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2006. február. = Magnitúdó Körlevél 2006. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, holdsarló. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2006. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2006. márc. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2006. március. = Magnitúdó Körlevél 2006. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, 14/15-én félárnyékos holdfogyatkozás, Vénusz kitérése, 29-én részleges napfogyatkozás. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2006. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2006. ápr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2006. április. = Magnitúdó Körlevél 2006. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2006. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2006. máj. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2006. május. = Magnitúdó Körlevél 2006. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2006. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2006. jún. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 24-25-én szakmai kirándulás Piszkéstetőre. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2006. június. = Magnitúdó Körlevél 2006. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2006. július. = Magnitúdó Körlevél 2006. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, 27-én Mars fedés, meteorraj. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2006. augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2006. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2006. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2006. szept. p. 1. 7-én este a részleges holdfogyatkozás távcsöves bemutatása a Kossuth téren. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2006. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2006. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, 7-én részleges holdfogyatkozás, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2006. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2006. okt. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 12-én Hegedüs Tibor: Légköroptikai jelenségek című előadása. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2006. október. = Magnitúdó Körlevél 2006. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2006. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2006. nov. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2006. november. = Magnitúdó Körlevél 2006. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/2006 M4 (SWAN) üstökös, meteorraj, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2006. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2006. dec. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2006. december. = Magnitúdó Körlevél 2006. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

  ZSOLDOS Endre - BLAGA, Cristina: Jacob Schnitzler Wittenbergben. = Magyar Könyvszemle 122. 2006. 1. sz. pp. 16-31. [ZSE.]

  FARKAS Gábor Farkas: Az 1595-ös rejtélyes csillag, valamint két elkallódott kézirat. = Magyar Könyvszemle 122. 2006. 2. sz. pp. 162-200. [FGF.]

Vizet talált a Cassini űrszonda. Gejzírkitörések láthatók a Szaturnusz Enceladus nevű holdjáról készült felvételen. = Magyar Nemzet 69. 2006. márc. 11. 69. sz. p. 20. [KSZ.]

TORNAI Szabolcs: Lefokozott Plútó. Nem több, hanem kevesebb bolygónk lett a prágai csillagászkonferencia után. = Magyar Nemzet 69. 2006. aug. 26. 233. sz. p. 30. Frey Sándor, Holl András, Mizser Attila véleményét is közlő cikk. [KSZ.]

FARKAS Melinda: Jó üzlet a Plútó lefokozása. Milliókat költenek a tankönyvek újbóli engedélyezésére. = Magyar Nemzet 69. 2006. szept. 30. 268. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

Aktív vidékek. Napunk születésekor kilencmilliárd év telt el az ősrobbanás után. = Magyar Nemzet 69. 2006. szept. 30. 268. sz. p. 38. Petrovay Kristóf előadása 2006. szept. 25-én a Mindentudás Egyetemén. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Mikor született a Hold? = Magyar Tudomány 166. [!] 2006. 1. sz. p. 112. 4,517-4,537 milliárd évvel ezelőtt. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Auger-obszervatórium Argentínában. = Magyar Tudomány 166. 2006. 1. sz. pp. 112-113. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Szerves molekulák a világűrben. = Magyar Tudomány 166. 2006. 1. sz. p. 113. Forrás: Astrophyical Journal, 2005, okt. 10. [KSZ.]

  MÉSZÁROS Ernő: Ókori meteorológia: ahogy Arisztotelész gondolta. = Magyar Tudomány 167. 2006. 2. sz. pp. 197-204. Arisztotelész (i. e. 384-322) Meteorológia című művéről. Az ókori szerző művében meteorok (hullócsillagok, tűzgömbök) és légköroptikai jelenségek (halók, melléknapok) is szerepelnek. [KSZ.]

  SZABADOS László: Inflációs kozmológia. = Magyar Tudomány 167. 2006. 2. sz. pp. 254-256. Könyvismertetés: Frei Zsolt - Patkós András: Inflációs kozmológia. Budapest, Typotex, 2005. 254 p. kötetről [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: A Plútó holdjai. = Magyar Tudomány 167. 2006. 4. sz. p. 504. A Nature 2006. febr. 23-i cikkei alapján. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Uránusz: új holdak, új gyűrűk. = Magyar Tudomány 167. 2006. 4. sz. pp. 504-505. A Science 2006. febr. 17-i cikkei alapján. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: A Föld őstörténete és a vasmeteoritok. = Magyar Tudomány 167. 2006. 4. sz. pp. 505-506. A vasmeteoritok a Naprendszer történetének meglepően korai szakaszában keletkezhettek, ráadásul abban a tartományban keringhettek, ahol a Föld. [KSZ.]

  KOLLÁTH Zoltán: Rezgések együtthangzása - a csillagbelső diagnosztikája. = Magyar Tudomány 167. 2006. 5. sz. pp. 565-568. Asztrofizika, változócsillagok, hidrodinamika. [KSZ.]

  SZEGŐ Károly: Űrkutatás - űrtevékenység - űrfizika. = Magyar Tudomány 167. 2006. 5. sz. pp. 589-592. Európai Űrügynökség - ESA, Föld globális monitorozása (GEMS), GALILEO, űrpolitika, Naprendszer. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Víz az Enceladuson. = Magyar Tudomány 167. 2006. 5. sz. p. 627. A Cassini felvételei és mérései alapján. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Forró környezetben születtek a jeges üstökösök? = Magyar Tudomány 167. 2006. 5. sz. pp. 628-629. A Stardust űrszonda anyagmintát hozott a Wild-2 üstökösből. Az 1 milligrammnyi por elemzésének előzetes eredményei. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Ősrobbanás utáni infláció. = Magyar Tudomány 167. 2006. 6. sz. p. 775. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Változó állandó. = Magyar Tudomány 167. 2006. 6. sz. p. 776. A proton/elektron tömegarány változása 12 milliárd év alatt. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: A Vega már nem jó standard lámpának? = Magyar Tudomány 167. 2006. 6. sz. pp. 776-777. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Új exobolygórendszer. = Magyar Tudomány 167. 2006. 7. sz. p. 894. A HD 69830 jelű csillag körül. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Új holdacskák. = Magyar Tudomány 167. 2006. 7. sz. p. 895. A Szaturnusz körül. [KSZ.]

Kis gyűlés, jul. 5. 1847. = Magyar Tudomány 167. 2006. 7. sz. hátsó külső borító. Hasonmás közlés. Az Akadémián Vállas Antal rt. az idei nagy napfogyatkozásról értekezett... Ezen gyűrűidomú napfogyatkozás idei oct. 9-dikén áll be, reánk nézve mintjárt nap kelte után és Magyarországban mintegy 3 óráig tart. [KSZ.]

  ALMÁR Iván: Planetológia. Bevezető gondolatok. = Magyar Tudomány 167. 2006. 8. sz. pp. 912-917. A Magyar Tudomány ezen számában a "Planetológia" témájú tanulmányok sorakoznak. A tematikus összeállítást Szabados László szerkesztette. [KSZ.]

  ILLÉS Erzsébet: Miért nem olyan az egyik, mint a másik? A naprendszerbeli bolygótestek összehasonlító planetológiai áttekintése. = Magyar Tudomány 167. 2006. 8. sz. pp. 918-929. [KSZ.]

  HORVÁTH Ferenc: Lemeztektonika és az új globális geodinamika. = Magyar Tudomány 167. 2006. 8. sz. pp. 930-945. [KSZ.]

  KERESZTURI Ákos: Fejezetek a Mars fejlődéstörténetéből. = Magyar Tudomány 167. 2006. 8. sz. pp. 946-954. [KSZ.]

  ERDŐS Géza: A Szaturnusz és környezete. = Magyar Tudomány 167. 2006. 8. sz. pp. 955-962. [KSZ.]

  SZEGŐ Károly: Az üstökösök fizikus szemmel. = Magyar Tudomány 167. 2006. 8. sz. pp. 963-967. [KSZ.]

  SZATMÁRY Károly: Exobolygók. = Magyar Tudomány 167. 2006. 8. sz. pp. 968-979. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Csillagok születnek a fekete lyukak körül. = Magyar Tudomány 167. 2006. 8. sz. p. 1025. Forrás: Science, 2006. jún. 2. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Mágneses hatások a forgó gázkorongban. = Magyar Tudomány 167. 2006. 8. sz. pp. 1025-1026. Forrás: Nature, 2006. jún. 22. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Hayabusa az Itokawanál. = Magyar Tudomány 167. 2006. 8. sz. pp. 1026-1027. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Miből áll a sötét anyag? = Magyar Tudomány 167. 2006. 9. sz. p. 1159. Forrás: Science, 2006. júl. 21. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: A mágneses tér szerepe a csillagok születésénél. = Magyar Tudomány 167. 2006. 10. sz. pp. 1278-1279. A Science 2006. aug. 11. két cikke alapján. [KSZ.]

  HORVÁTH András - GÁNTI Tibor - BÉRCZI Szaniszló - PÓCS Tamás - KERESZTURI Ákos - SIK András: Marsi sötét dűnefoltok: az élet lehetősége a Marson? = Magyar Tudomány 167. 2006. 11. sz. pp. 1357-1375. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: A Plútó trónfosztása. = Magyar Tudomány 167. 2006. 11. sz. p. 1413. Forrás: Science, 2006. szept. 1. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Túlsúlyos szupernóva. = Magyar Tudomány 167. 2006. 11. sz. pp. 1414-1415. Az Ia típusú szupernóva neve: SNLS-03D3bb. Forrás: a Nature, 2006. szept. 21. számának két cikke. [KSZ.]

  VARGHA Domokosné - BALÁZS Lajos: Kövesligethy Radó "tetemrehívásáról". = Magyar Tudomány 167. 2006. 12. sz. pp. 1499-1507. Harkányi Béla és Kövesligethy Radó csillagászoknak az 1919-es Tanácsköztársaság ideje alatti ténykedéseit vizsgálta az Akadémia által felállított bizottság 1919-1920-ban. Harkányi lemondott levelező tagságáról. Kövesligethyt kizárni javasolták, de végül csak rosszallásukat nyilvánították felé. Ezen kívül a Magyar Tudományegyetem is meghurcolta Kövesligethyt, fegyelmi elé állították, kényszerszabadságra küldték és csak lassan fogadták vissza a katedrára. Bizonyosan 1927-től taníthatott újra, 1932-es nyugdíjba vonulásáig. [KSZ.]

Címlapunkon: a Hold és a Vénusz együttállása 2005. december 4-én. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. címlap, p. 1. Nagy Zoltán Antal és Balogh Emese sorozatfelvétele. [SRG.]

GALÁNTAI Zoltán: Órák, robotok, mikrokozmoszok: az időmérés története. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 3-9. A budapesti Iparművészti Múzeumban, a Múzeumi Világnap alkalmából 2003. máj. 18-án elhangzott előadás átdolgozott változata. [SRG.]

SZABADI Péter: Napfogyatkozás Madridban. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 10-13. 2005. október 3. [SRG.]

PROHÁSZKA Szaniszló: A gyűrűs napfogyatkozás stoppos szemmel. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 13-15. [SRG.]

BALATON László: Napfogyatkozás 2006 - még lehet jelentkezni a törökországi útra! = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. p. 15. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Forrongó galaxishalmazok. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. p. 16. A Perseus-galaxishalmaz és az NGC 1275 vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kirepült törpegalaxisok. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 16-17. Az NGC 5291 galaxisnál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gáz egy gömbhalmazban. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. p. 17. Az M15 gömbhalmaznál. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Magnetár-kitörés. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. p. 18. 2004. dec. 27-én igen erős gammakitörést észleltek a Tejútrendszer központjának irányából. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A születő csillagok tömege. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mállásnyomok a Marson. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kriovulkánok az Enceladuson. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

HARGITAI Henrik: Nevek a Titanon. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Holdfogyatkozás a Marson. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Hands on Universe. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. p. 23. Bemutató az ELTE-n. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Magyar diáksiker Athénban. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 23-24. Mohácsi István, Szám Dorottya és Nagy Zsófia sikere a diákversenyen. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARABÁS Szende: Megjelent az Égi Vadász. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 24-25. Az erdélyi amatőrcsillagászati mozgalom havilapjának első száma 2005. szeptemberében megjelent, 400 példányban. Csillagászati hírek. [SRG.]

BALATON László: A Meteor új honlapja. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. p. 25. 2005. dec. 4-én hivatalosan is elindult a Meteor folyóirat honlapja. Csillagászati hírek. [SRG.]

GYARMATHY István: Új amatőr észlelőhely Debrecen mellett: a Kis Göncöl Csillagda. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2005 október - november. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

PADÁNYI Árpád: A Nemzetközi Űrállomás a Nap előtt. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. p. 31. [SRG.]

ÁLDOTT Gábor: Két arasznyi Halfa, avagy a PST naptávcső. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 32-33., 35. [SRG.]

Képmelléklet. Az "új" Naprendszer - ahogy mi látjuk. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. p. 34., 4 színes tábla. [SRG.]

JAKABFI Tamás: A Hold Szakcsoport 2005-ben. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóészlelések 2004-ben. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 38-40. 2004-ben. [SRG.]

TORDAI Tamás: Bolygók 2005 szeptember - október. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 58-59. [SRG.]

KISS László: AF Cygni (1952-2005). = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 43-48. [SRG.]

Mély-ég objektumok. Igazi mély-ég megfigyelő vagy, ha... = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 49-52. Fordította: Székely Péter. [SRG.]

SCHNÉ Attila: Kettőscsillagok 2005 szeptember - október. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 53-54. [SRG.]

Egy év - egy kép: az MCSE alapszabályai. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. p. 54. [SRG.]

KZ [KOLLÁTH Zoltán]: Zách János Ferenc emléktáblája a Városházán. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. p. 55. Budapest, V. ker. a Városháza falán. [SRG.]

TORDAI Tamás: Közvetítések a Polarisból. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. p. 56. [SRG.]

Megemlékezések. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 57-60. Bartha Lajos: Jáger Tamás (1933-2005).; Mizser Attila: Tószegi Miklós (1934-2005).; Kósa-Kiss Attila: Pintye Antal (1953-2003). [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 61-62. Újvárosy Antal: Egy napfogyatkozás hozadéka. [1971-2004-ig Ujvárosy Antal formában használta nevét, ezen időszakban nevének ilyen alakban megjelent nyomtatása volt a helyes. 2005-től változtatta meg Újvárosy Antal alakra, onnantól adatbázisunkban is így szerepel.]; Bezák Tibor: Jamaikai élmények. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2006. február (JD 2 453 768-795). = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. pp. 64-67. Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a HL Canis Maioris.; SPE [Székely Péter]: Mélyég ajánlat februárra.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap Hold-alakzata: a Cauchy-régió. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Bolygófedések éjszakája január 25/26-án. = Meteor 36. 2006. jan. 1.(355.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: az Orion és vidéke. Éder Iván felvétele 2005. okt. 22-én készült Ágasváron 2,8/90-es Pentax alapobjektívvel. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MÁR András Péter: Aki elérte a Holdat. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 3-5. Bay Zoltán. [SRG.]

SPE [SZÉKELY Péter]: Címlapunkon. Az Orion és vidéke. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 6-8., címlap és első belső borító. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Közelebb van a Perseus-kar. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Geminga csóvája. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új adatok a Sirius B-ről. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 10-11. A Sirius B átmérője 12 ezer km. Tömege a Nap tömegének 98 %-a. Felszíni hőmérséklete 25 200 K. Gravitációs tere a földinél 350 ezerszer erősebb. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy törpecsillag bolygója. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 11-12. A Gl 581. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A DNS építőkövei az űrben. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Különleges Kuiper-objektum. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 12-13. A 2004 XR190, amely közel körpályán kering 58 Cs. E-re a Naptól. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: A Plútó holdjai. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos] - Hrv [HORVAI Ferenc]: Új gyűrűk és újabb hold az Uránusz körül. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Becsapódás a Holdon. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. p. 15. 2005. nov. 7-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Megérkezett a "csillagpor". = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 15-16. 2006. jan. 16-én visszatért a Stardust-űrszonda mintagyűjtő kapszulája. Csillagászati hírek. [SRG.]

ZSELI József: Fókuszban: az SBIG ST-8 CCD-kamera. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 18-19., 34., 2 színes t. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2005 december. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

PETROVICS Péter: A Hold-dómok megfigyelése. 2. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Négyes szimultán észlelés. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. p. 24. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Márciusi fogyatkozások. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 25-26. Félárnyékos holdfogyatkozás március 14/15-én.; Részleges napfogyatkozás Magyarországon 2006. március 29. [SRG.]

BALATON László: Napfogyatkozás-expedíciók összehasonlítása. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

GYARMATI László: A Perseidák 2005-ben. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 28-32. [SRG.]

Képmelléklet. Asztrofotók az Orion vidékéről. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. p. 34., 2 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2006-ban. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

TÓTH Imre: Az üstökösök tudományos célú amatőrcsillagászati megfigyelése. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 38-43. [SRG.]

KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2005 november-december. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 44-48. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mély-ég objektumok. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 49-53. [SRG.]

BARTHA Lajos: Hányan vannak a "Három kaszások?" = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 54-61. Az Orion csillagkép csillagászattörténete. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2006. március (JD 2 453 796-826). = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. pp. 64-67. Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a BQ Orionis.; SPE [Székely Péter]: Mélyég ajánlat márciusra.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap holdalakzata: a Rimae Goclenius. [SRG.]

Egy év - egy kép: amatőrtávcső 1947-ből. = Meteor 36. 2006. febr. 2.(356.) sz. p. 68. Barátfalvi Ottó 20 cm-es Newton-reflektora. [SRG.]

Címlapunkon: a West-üstökös 1976. márc. 3-án hajnalban. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. címlap, p. 1. Martin Grossmann felvétele. [KSZ.]

MIZSER Attila: Címlapunkon. A West-üstökös. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 3-4, címlapkép. [SRG.]

SPÁNYI Péter: A horizonton: a Plútó! = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 5-10. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Galaktikus szupernóvák. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Száműzött csillagok. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

SPY [SPÁNYI Péter]: A Sarkcsillag tömege. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

SPY [SPÁNYI Péter]: A csillagok többsége magányos. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Neutroncsillag érdekessége. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL András: A magyar exobolygóvadász. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 14-15. A HAT (Hungarian Automated Telescope) és a HD 189733b. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Fagyott más-világ. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Ősi meteorzápor. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 16-17. 8,5 millió évvel ezelőtt. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Üstökösmag vagy kisbolygó? = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. p. 17. A 617 Patroclus. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Jég egy üstökösmagon. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 17-18. A Deep Impact szonda mérései alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Montsec: amatőr észlelőállomás Spanyolországban. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: A Meade RCX-400-as... avagy high-tech forradalom a félprofesszionális távcsőgyártásban? = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 19-23. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2006 január. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. p. 24., 32. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Rajzoljuk a Holdat! = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 25-28. [SRG.]

FODOR Antal: Hold-rajzolás a szakkörön. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. p. 29. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2005 október-november. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

MIZSER Attila: Képmelléklet. Asztrofotók a Polaris Csillagvizsgálóból. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 33-34., 4 színes fotó. [SRG.]

MÓD Melinda: Szabad szemmel 2005-ben. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 35-38. Holdsarlók, együttállások, holdhaló, melléknap, szabadszemes napfoltok, naphaló, naposzlop. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd - GYARMATI László: A Taurida-komplexum új tagjai? = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 39-40., 44. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A Szaturnusz csillagfedése 2006. január 25-én. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 41-45. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az U Geminorum 150 éve. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 45-51. [SRG.]

Kvi [KOVÁCS István]: Három új déli törpe nóva. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. p. 51. AAVSO, CVNet és VSNET alapján. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mély-ég objektumok 2006 január. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 52-55. [SRG.]

SPE [SZÉKELY Péter]: A Messier-maraton. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. p. 55. [SRG.]

MIZSER Attila: Szentmártoni Béla sírja a hencsei temetőben. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. p. 56. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 57-58. Zsámba András: A lábam előtt heverő csillagok.; Szöllősi Tamás: Augusztusi éjszaka. [SRG.]

MCSE-közgyűlés 2006. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. p. 62. 2006. április 8. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2006. április (JD 2 453 827-856). = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 64-67. Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az RS Ophiuchi.; SPE [Székely Péter]: Mélyég ajánlat márciusra.; Kettőscsillag-ajánlat: a Bootes csillagkép.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap Hold-alakzat: a Milichius-dóm és rianás. [SRG.]

Egy év - egy kép: amatőrtávcső 1948-ból. = Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. p. 68. Csuzdi Miklós és Podráczky Imre távcsöve. [SRG.]

Címlapunkon: a Huygens-kráter pereme = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. címlap, p. 1. A Mars Express felvétele. [KSZ.]

HARGITAI Henrik: Újra a "Marson." = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 3-6., 32., 4 színes t. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fémgazdag ősi galaxisok. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A diffúz röntgenháttér. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. p. 8. A Tejút sávjának irányából. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Cefediák gázburkai. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szökevény csillagok. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÓKA Eszter - SOMOSVÁRI Béla: A Vega rejtélye. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Mérlegen egy fekete lyuk. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Exo-Kuiper-övek". = Meteor 36. 2006. ápr. 4. sz.(358.) pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Erősödik a napaktivitás. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit - Kru [KERESZTURI Ákos]: Titan - honnan a metán? = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 12-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Víz az Enceladuson. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Gyl [GYARMATI László]: Hatalmas meteoritkráter Egyiptomban. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. p. 15. A 31 km átmérőjű Kebira-kráter a Szaharában. Csillagászati hírek. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Óriás napóra Pécsett. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 15-16., első belső borítókép. A Pécs, Alkotmány u. 1. társasház déli falán. A napórát a szombathelyi Molnár László fizikatanár tervezte. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: A napállandó megfigyelése. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Könyvajánló: Két könyv, két világ. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 18-19. Robin Kerrod: Hubble - ablak a Világegyetemre. Bp. 2005. 192 p.; Robin Kerrod és Giles Sparrow: Az Univerzum felfedezése. Bp. 2005. 160 p. Könyvismertetések. [SRG.]

HORVÁTH Zsolt: Egy 30 cm-es Dobson-távcső építése. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2006 február. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. p. 22. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán - JAKABFI Tamás: Észleljük a Holdat! = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

SÁRNECZY Krisztián: Kisbolygóészlelések 2005-ben. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

TORDAI Tamás: Bolygók 2005. november-december. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 29-31., 33. Mars - a szembenállás utáni időszak. [SRG.]

GyL [GYARMATI László]: Meteorok 2005 október. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. p. 34-38. [SRG.]

Októberi Camelopardalidák. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. p. 38. CBET 309 alapján Sry [Sárneczky Krisztián]. [SRG.]

Meteorit Bangladesben. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. p. 38. www.independent-bangladesh.com alapján GyL [Gyarmati László]. [SRG.]

KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2006. január-február. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 39-43. [SRG.]

KISS László: Változós találkozó a Polarisban. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 44-45. 2006. február 18. [SRG.]

RS Ophiuchi. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. p. 46. IAUC számai alapján Ksl [Kiss László]. [SRG.]

MARÓTI Tamás: Egy naptárreform emléke. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 47-49. A naptárreform emlékérmen. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Emlékezzünk közösen Szentmártoni Bélára! = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. p. 50. Felhívás. [SRG.]

BARTHA Lajos: Detre László mellszobra az ELTE aulájában. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. p. 51. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 52-53. Mizser Attila: Zalaegerszeg - 2005. november 19.; Mizser Attila: Győr - 2005. október 28.; Kovács Károly: Kunszentmártoni Csillagászati Egyesület. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 54-56. Árvai Lajos: Nem lehet elég későn elkezdeni!; Görgei Zoltán: Ablak a Világegyetemre. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2006. május (JD 2 453 867-887). = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. pp. 61-64. Ksl [Kiss László]: A hónap változója: a T Centauri.; Spe [Székely Péter]: Mélyég ajánlat májusra.; Ggz [Görgei Zoltán]: A hónap Hold-alakzatai: a Pitatus-kráter és Hesiodus A.; GyL [Gyarmati László]: Meteorraj-ajánlat: Éta Aquaridák. [SRG.]

Egy év - egy kép: "a Heyde" 1949-ben. = Meteor 36. 2006. ápr. 4.(358.) sz. p. 64. Az Uránia Csillagvizsgáló Heyde-refraktora. [SRG.]

Címlapunkon: az M13 gömbhalmaz. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. címlap, p. 1. Szitkay Gábor és Éder Iván felvétele. [KSZ.]

SPE [SZÉKELY Péter]: Címlapunkon: az M13. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. p. 3., címlapkép. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Köszöntjük a 85 éves Ponori Thewrewk Aurélt! = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

MIZSER Attila - KERESZTURI Ákos: Részleges napfogyatkozás - részleges siker. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Betájolt galaxisok. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: A legtávolabbi galaxishalmaz. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 9-10. 9,1 milliárd fényévre. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Aszimmetrikus szupernóvák. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. p. 10. Az NGC 2403 galaxisban feltűnt SN 2004dj vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A rövid gammakitörések titka. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Érdekes barna törpék. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: "Szuper-Földek" a láthatáron. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Láthatjuk a Nap túloldalát. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 14-15. A SOHO napszonda MDI jelzésű Doppler képalkotója segítségével. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Furcsaságok a gyűrűben. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. p. 16. A Szaturnusz gyűrűrendszerében. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Száraz folyásnyomok? = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 2-2. A Marson. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Plútó-holdak születése. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Detre László-bélyeg. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. p. 17. Születésének 100. évfordulójára adta ki a Magyar Posta. Tervezte: Nagy Péter. Csillagászati hírek. [SRG.]

SCHMIDT László: A titokzatos Airy-korong. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 18-23. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2006 március. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

BARTHA Lajos: Weinek László és a Hold térképezése. 1. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

TORDAI Tamás: Bolygók 2006. január-február. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

Geogle Mars - online Mars-térkép. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. p. 31. hírek.csillagászat.hu alapján Már András Péter. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Látványos Plejádok-fedés 2006. június 23-án. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

Képmelléklet. Győri amatőrök felvételeiből. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

GYARMATI László: Júniusi meteorrajok. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 35-39. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösfüzér a tavaszi égen. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 40-43. [SRG.]

KISS László: Negyvennyolc nap alatt a Föld körül. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 44-51. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mély-ég objektumok 2006. február-március. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 52-56. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2006. január-március. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 57-59. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Konkoly Thege Miklós emlékhelyei Ógyallán. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. p. 60. [SRG.]

Térképajánlat: Új magyar csillagtérkép. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. p. 63. Vizi Péter tervezte, a Geobook Hungary Kiadó jelentette meg. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2006. június (JD 2 453 888-917). = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. pp. 65-67. SPE [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat júniusra.; Ggz [Görgei Zoltán]: A hónap Hold-alakzata: a Catena Davy.; A hónap változócsillaga: Nova Cygni 2006. [SRG.]

Egy év - egy kép: a Plössl-refraktor 1950-ben. = Meteor 36. 2006. máj. 5.(359.) sz. p. 68. Az Uránia 19-cm-es Plössl-refraktora. Ma az Országos Műszaki Múzeum raktárában található. [SRG.]

Címlapunkon: a Schwassmann-Wachmann 3-üstökös C komponense, az M57 és az IC 1296 együttállása 2006. máj. 8-án. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. címlap, p. 1. Sheldon Faworski és Sean Walker felvétele. [KSZ.]

AMBRUS Ádám: Egy üstökös felfedezése. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 3-4. A SOHO-szonda felvételén 2006. április 21-én. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Fémszegény gammavillanások. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Tejútrendszerünk új kísérői. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

SLÍZ Judit: "Mágikus" észlelések Galaxisunk magjáról. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Halott csillagok bolygói. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriási feketelyuk-párok. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Csz [CSIZMADIA Szilárd]: Extragalaktikus röntgenkettős. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. p. 9. Az NGC 4214 törpe csillagontó galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Forró gázbuborék a közelben. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: A szaturnuszi nap hossza. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új adatok a Mars múltjából. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Metántengerek helyett homoksivatagok. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 12-13. A Titan felszínén. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Kisbolygóból üstökös. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 13-14. A 133P/Elst-Pizarro avagy a 7968-as kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tripla Kuiper-objektum. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 2-2. A 2003 EL61 jelű égitest. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Standard fotometria a Corona Borealis Csillagvizsgálóban. 1. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 15-20. [SRG.]

PAPP Sándor: Okulárválasztás és foglalatváltás észlelői szemmel. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

BARTHA Lajos: Weinek László és a Hold térképezése. 2. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 24-28. [SRG.]

GYARMATI László: Az Aquarida-Capricornida komplexum. 1. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 29-31., 33-34. Gary W. Kronk: Meteor Showers 1988 cikke alapján. [SRG.]

Képmelléklet. Földközelben járt a Schwassmann-Wachmann 3-üstökös. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. p. 32., 4 színes t., címlap. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2006 január-március. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 35-40. [SRG.]

KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2006 március-április. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 41-45. [SRG.]

XO-1b: fedési exobolygó a Corona Borealisban. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. p. 46. Fordította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

PULLIAM, Christine: A "gömbhalmaz-kód" megfejtése. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 47-53. Sky and Telescope, 2006. márc. Fordította: Székely Péter. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Emléktábla Fényi Gyula soproni szülőházán. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. p. 54. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 55-56. Balaton László: Megújult a www.mcse.hu; Kereszturi Ákos: Pizzával a VLT-hez. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 57-58. Mőnich László: Árvíz csillagokkal. [SRG.]

Jelenségnaptár 2006. július (JD 2 453 918-948). = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. pp. 61-63. A bolygók láthatósága.; SPE [Székely Péter]: Mélyég ajánlat júliusra.; JAT [Jakabfi Tamás]: A hónap Hold-alakzata: a Janssen-kráter.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az XO-1b (CrB). [SRG.]

Egy év - egy kép: bázakerettyeiek 1951-ben. = Meteor 36. 2006. jún. 6.(360.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: a 2006. márc. 29-i napfogyatkozás. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. címlap, p. 1. Szendrői Gábor felvétele 80/600-as Celestron ED refraktorral. [KSZ.]

A nagy árnyék nyomában. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 3-39., címoldal. Szendrői Gábor: Hab a tortán. pp. 3-5.; Gazdag Attila: A fekete Nap nyomában. pp. 5-7.; Szabadi Péter: Visszatérés a csodához. pp. 7-14.; Kereszty Zsolt: Megfigyelési tapasztalatok. pp. 14-19.; Barabás Szende: Erdélyiek Törökországban. pp. 19-21.; Hegedüs Tibor: A holdárnyék nyomában... pp. 21-26.; Gyenizse Péter - Nagyváradi László - Pirkhoffer Ervin: Kilyukadt az ég... pp. 26-31.; Schné Attila: Napfogyatkozás belépővel. pp. 32-34.; Kereszturi Ákos: Napfogyatkozás a "karámból". pp. 34-35.; Magyar Antal: Szegvártól Salloumig. pp. 35-37.; Montvai György: Napfogyatkozás Dubaiban. p. 38.; Horvai Ferenc: Napfogyatkozás és "MCSE". pp. 38-39. A 2006. március 29-i teljes napfogyatkozás megfigyelésére indult expedíciók beszámolói. Törökország, Egyiptom, Arab Emírségek, Málta. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: "Ötcsillagos" kvazár. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 40. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy "láthatatlan" galaxis. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 41. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Feketelyuk-galaxis kapcsolat. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 41-42. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A szupernóvák fémgyártása. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 42-43. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: Menekülő neutroncsillag. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 43. Az IC 443 jelzésű szupernóva-maradvány neutroncsillaga. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Három "exo-Neptunusz". = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 43-44. A HD 69830 csillag körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sic [SIPŐCZ Brigitta]: Csillaglégkörök és exobolygók. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 44-45. A HD 209458 csillag vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A felfordult Enceladus. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 45. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Triton keletkezése. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 46. Csillagászati hírek. [SRG.]

MÁR András Péter: Kettős kentaur. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 46-47. A (42355) 2002 CR46 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Jat [JAKABFI Tamás]: Meteoritbecsapódás a Holdon. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 47. 2004. aug. 11-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Yerkes Obszervatórium vége? = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 47-48. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Discovery Channel Telescope. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 48. 4,3 m-es távcső épül Arizonában. Csillagászati hírek. [SRG.]

Észlelési élményeim - 2006. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 49-54. Németh Zoltán: Észlelés a természet ölén.; Zsoldos Ákos: Észlelési élményeim.; Szabó Ádám: Észlelési élményeim. [SRG.]

HORVÁTH Zsolt: A kontraszttényező: a segédtükör méretezése. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 55-58. [SRG.]

VARGA Dávid: Hatcsapágyas távcsőmechanika. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 58-61. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Standard fotometria a Corona Borealis Csillagvizsgálóban. 2. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 62-70. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2006 április-május. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 71-74. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Hold 2005. október - 2006. május. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 75-78. [SRG.]

CSONGRÁDI Zoltán: Színes a Hold! = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 79., első belső borító. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2006 április-május. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 80-86. [SRG.]

TORDAI Tamás: Bolygók 2006. március-április. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 87. [SRG.]

GYARMATI László: Az Aquarida-Capricornida komplexum. 2. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 88-90. [SRG.]

BOROS-OLÁH Mónika: Szabadszemes jelenségek. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 91-92. Naphaló, holdhaló. Együttállások. Vénuszsarló-észlelések. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Teljes napfogyatkozás 2006. március 29-én. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 93-100., 140., 5 színes t. A külföldi és a hazai (részleges) észlelések feldolgozása. [SRG.]

KISS László - KOVÁCS István: A Változócsillag Szakcsoport 2005-ben. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 101-106. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Szupernóvák 2005-ben. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 107-109. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mély-ég objektumok. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 110-116. [SRG.]

SZÉKELY Péter: A mély-ég (és Messier-) rovat 2005-ben. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 117-118. [SRG.]

LAT [LADÁNYI Tamás]: Egy csillagból kettő, avagy észleljük a gamma Virginist! = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 119. Sky and Telescope 2006. júniusi száma alapján. [SRG.]

VASKÚTI György: Hazai észlelések a Porrimáról (1984-2006). = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 120-121. [SRG.]

MŐNICH László: Gyurman Tibor (1946-2006). = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 122. Nekrológ. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 123-124. Mőnich László: Egy magyar távcső.; Hapek Imre: A tunguz-becsapás. [SRG.]

Meteor ’06 Távcsöves Találkozó Tarján, Német Nemzetiségi Tábor, 2006. július 27-30. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 125-127. [SRG.]

Jelenségnaptár 2006. augusztus-szeptember (JD 2 453 949-4009). = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. pp. 129-135. A bolygók láthatósága.; Mdm [Mód Melinda]: Irizáló felhők.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a T Herculis.; spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat (augusztus-szeptember).; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat.; JAT [Jakabfi Tamás]: A hónap Hold-alakzata: a Rima Bradley.; Szs [Szabó Sándor]: Részleges holdfogyatkozás szeptember 7-én. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Egy év - egy kép: az egri Speculában (1952). = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 135. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Fényi Gyula szobra Kalocsán. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 36. 2006. júl-aug. 7-8.(361-362.) sz. p. 136. [SRG.]

Címlapunkon: az NGC 2403 jelzésű spirálgalaxis a Camelopardalisban. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. címlap, p. 1. A felvétel a japánok 8,3 m-es Subaru Teleszkópjával készült. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Új eredmények az Itokawa kisbolygóról. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 3-7., 2-3. színes tábla. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Egy év - egy kép: a Meteor 1953-ban. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. p. 7. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Rajzverseny Ágasváron. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 8-10. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A nagy tömegű galaxisok korábban alakultak ki. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Csillagrobbanás kölcsönható galaxisok között. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 11-12. Az SN 2005cf szupernóva. Csillagászati hírek. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Egy fiatal csillag nehéz élete. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 12-13. A HD 142527 csillag körüli korong Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A leghalványabb csillag. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. p. 13. A DEN 0255-477. Abszolút fényessége +24,4 magnitúdó. Csillagászati hírek. [SRG.]

SOMOSVÁRI Béla - PÓKA Eszter: Túlélni egy vörös óriás belsejét. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Különös páros. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 14-15. Két bolygószerű objektum, amelyek egymás körül keringenek. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Csillagokat fékező bolygók. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Tavak és esők a Titan felszínén. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Parányi égitestek a Naprendszer peremén. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A Hold ősi pályája. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Űrutazás baktériumoknak. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Itt a Csillagfürkész! = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. p. 19. A fél kézben tartható SkyScout égismertető készülék. Csillagászati hírek. [SRG.]

MARTON Géza: Ólomüveg napóra Kiskunfélegyházán. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 20-21., első belső borító. A Móra Ferenc Gimnázium kerítésén. [SRG.]

II. Napórás Találkozó. Tát, Művelődési Központ, 2006. szeptember 23. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. p. 21. Felhívás. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2006 június-július. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

Üstökös hírek. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 25-26. Összeállította: Sárneczky Krisztián. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Mars-fedés a tarjáni égen. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

Szs [SZABÓ Sándor]: Őszi Plejád-fedések. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2006 május-július. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 31-33., 35-38. [SRG.]

Képmelléklet. "A hét csillagászati képe". = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. p. 34. 1., 4. színes tábla. [SRG.]

Változós találkozó a Polaris csillagvizsgálóban. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. p. 38. 2006. szeptember 16. [SRG.]

TORDAI Tamás - BALOGH Emese - NAGY Zoltán Antal: Az X0-1b exobolygó átvonulásainak CCD-fotometriája. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2006 május-július. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

BARTHA Lajos: Két rejtélyes csillagkép. A Szépasszony és a Sánta Kudus. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 46-53. A Nyilas és a Skorpió csillagkép csillagászattörténete. [SRG.]

MIZSER Attila: A Jókai-villa Balatonfüreden. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. p. 54. [SRG.]

MIZSER Attila - TÓTH Marietta: Közgyűlés ’06. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 55-57. Óbudai Művelődési Központ, 2006. ápr. 8.; Mátis András kapta a 2006. évi Kulin-emlékérmet.; MCSE-oklevéllel kitüntetettek: Balaton László, Balogh István, Braskó Sándor, Rezsabek Nándor. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 58-61. Földesi "Fefe" Ferenc: Egy távcsővásárlás ürügyén...; Szabó M. Gyula: A csillagász álma?; Tóth János: Kisújszállási szakkör. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2006. október (JD 2 454010-040). = Meteor 36. 2006. szept. 9.(363.) sz. pp. 63-66. Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az RU Pegasi.; spe [Spányi Péter]: Mélyég ajánlat (augusztus-szeptember).; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap alakzata a de Gasparis-kráter és -rianás.; Üstökös-koordináták.; Lat [Ladányi Tamás]: Kettőscsillag ajánlat: Cepheus. [SRG.]

Címlapunkon: kétezer éves szupernóva-maradvány a Kis Magellán-felhőben. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KISS László - SÁRNECZKY Krisztián: Nagybolygóból törpebolygó: (134340) Pluto. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 3-6. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006. aug. 24-i döntése. [SRG.]

ILLÉS Tibor: MTT 2006 - Gerecse - Tarján. Építsünk tábort! = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 7-9. MCSE országos tábora új helyszínen. [SRG.]

NÉMETH Zoltán: A VI. Kiskun-Neptunusz tábor. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 9-10. Kalimajor, 2006. aug. 3-6. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Az 1956-os Csillagok Világa. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 11-12. Guman István visszaemlékezésével. [SRG.]

Spe [SPÁNYI Péter]: Létezik a sötét anyag? = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZTANKÓ Nándor - Kru [KERESZTURI Ákos]: Meggyűrűzött galaxis. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 13-15. Az M31. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szupernóva-robbanás röntgenfényben. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 15-16. 2006. febr. 18-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

Jat [JAKABFI Tamás]: Címlapunkon: kétezer éves szupernóva-maradvány. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. p. 16., címlap. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Egy lusta neutroncsillag. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SPÁNYI Péter]: Egy gömbhalmaz leghalványabb csillagai. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 17-18. Az NGC 6397 vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzMGy [SZABÓ M. Gyula]: Új típusú csillaghalál. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A barna törpe túlélte... = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz]: Becsapódott a SMART-1. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. p. 20. 2006. szept. 3-én a Holdba. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Jó távcsőépítést! = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. p. 21. A távcsőépítési rovatvezető (Rózsa Ferenc helyett) Mizser Attila lett. [SRG.]

SCHNÉ Attila: A nagy szem. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 22-23. 230/1835 mm-es akromát lencse. [SRG.]

SZEHOFNER József: Egy EQ6 Skyscan Pro. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Beszámoló a Banacat-21 találkozóról. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 27-29. Baja, 2006. ápr. 28-tól. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Asztrofotósok a Polaris Csillagvizsgálóban. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 29-30. 2006. május 20. [SRG.]

MÓD Melinda: Szabadszemes jelenségek 2006. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 31-33., 35. Együttállások, holdsarlók, holdhaló, naphaló, irizáló felhők, melléknap, szabadszemes napfoltok, világító felhők megfigyelése. [SRG.]

Képmelléklet. Távcsövek Tarjánban. Légköroptikai jelenségek. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. p. 34., 4 színes melléklet. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2006. augusztus. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 36-38. [SRG.]

PÁPICS Péter: Egy új ciklus hajnalán. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 38-40. 2006. júl. 31-én elkezdődött a 24. napfoltciklus. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A három nővér. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 41-42. Theopilius, Cyrillus, Catharina holdkráterekről. [SRG.]

Változások a Hold-rovatnál. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. p. 42. Ketten: Görgei Zoltán és Jakabfi Tamás vezetik. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 43-47. 177P/Barnard, 4P/Faye, 41P/Tuttle-Gaicobini-Kresak, C/2004 B1 (LINEAR), C/2006 A1 (Pojmanski), P/2006 HR30 (Siding Spring), Halvány üstökösök. [SRG.]

KISS László: A Tejútrendszer legnagyobb csillagai: pulzáló vörös szuperóriások. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 48-54. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mély-ég objektumok. = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 55-61. 2006 nyarán. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2006. november (JD 2 454 040-069). = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. pp. 63-67. Ksl [Kiss László]: A hónap változója: a BL Lacertae.; spe [Székely Péter]: Mély-ég ajánlat.; GyL [Gyarmati László]: Felhívás az Orionidák meteorraj megfigyelésére.; GyL [Gyarmati László]: Leonidák 2006 - előrejelzés.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap holdalakzatai: a SMART-1 becsapódási helye. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Egy év - egy kép: a miskolci Uránia (1954). = Meteor 36. 2006. okt. 10.(364.) sz. p. 67. [SRG.]

Címlapunkon: az Opportunity marsjáró a Victoria-kráternél. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

SZÉKELY Péter: Magyar-amerikai felfedezésű exobolygó! = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 3-4. Bakos Gáspár vezette kutatócsoport fedezte fel a Lacerta csillagkép ADS 16402B csillaga mellett. [SRG.]

REZSABEK Nándor: MCSE 1946-2006. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: A lámák földjén. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 7-11., 34., 1-4. színes t. Látogatás Chilében. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legősibb galaxisok. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 12-13. Egy z = 6,96 vöröseltolódású galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOZÁK Máté: A Nagy Magellán-felhő legrészletesebb infraképe. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Akcióban a csillagkeletkezés. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Túlsúlyos fehér törpe robbant. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 14-15. Az SN 2003fg szupernóva. Csillagászati hírek. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz] - Ksl [KISS László]: Bolygószerű barna törpe. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 15-16. A CHXR 73A vörös törpecsillag körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Bolygógyilkos óriáscsillagok. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Összjáték a holdak között. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. p. 17. A Plútó holdjai. Csillagászati hírek. [SRG.]

Jat [JAKABFI Tamás]: Vihar az Uránuszon. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A címlapon: az MRO fotója az Opportunityről. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. p. 18., címlap. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A Magyarországról látható csillagos égbolt. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. p. 22. A Vizi Péter által készített csillagtérkép, amely egy 38x47 cm-es lapon ábrázolja az eget. Csillagászati hírek. [SRG.]

REZSABEK Nándor: A Besztercebányai Csillagvizsgáló. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 19-20. Szomszédolás. Interjú Peter Zimnokovallal. [SRG.]

SZOBOSZLAI Endre: A csillagos ég szépsége határtalan. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. p. 21. Debreceni amatőrcsillagászok a romániai Albison. [SRG.]

ZSÁMBA István: Egy új távcső születése. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 22-24. 248/1195 mm-es tükrös távcső. [SRG.]

HOLL András: Az XEphem. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 25-27. Planetárium-program. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2006. szeptember. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. p. 28., 43. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Hold. Digitális rajzolás. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Részleges holdfogyatkozás szeptember 2006. szeptember 7-én. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 31-34., 4. színes t. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok. 2005. július-augusztusi észlelések. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A Nagy Becsapódás megfigyelése a CARA észlelőhálózattal. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 38-43. Tempel 1-üstökös. [SRG.]

KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok. 2006. augusztus-szeptember. = Meteor 36. 2006. nov. 11. (365.) sz. pp. 44-49. [SRG.]

Az AAVSO igazgatója a Polarisban. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. p. 50. Arne Henden látogatása 2006. aug. 19-én. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mély-ég objektumok. 2006 ősz. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 51-56. [SRG.]

BARTHA Lajos: Két közép-európai csillagvizsgáló évfordulója. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 57-61. Bécsi egyetemi csillagvizsgálót, és a nagyszombati jezsuita majd Magyar Királyi Csillagvizsgálót 250 éve alapították. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Róka Gedeon síremléke a Fiumei úti temetőben. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. p. 62. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2006. december (JD 2 454 071-101). = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. pp. 65-67. Ksl [Kiss László]: A hónap változója: a KT Persei.; Spe [Székely Péter]: Mély-ég ajánlat.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat.; Ggz [Görgei Zoltán]: A hónap holdalakzata: a Jansen-kráter és -rianás. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év-egy kép: a Bajai Csillagvizsgáló. = Meteor 36. 2006. nov. 11.(365.) sz. p. 68. Az 1955. évi csillagászati évkönyvből. [SRG.]

Címlapunkon: Az M22 gömbhalmaz a Sagittariusban. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. címlap, p. 1. Éder Iván felvétele 2006. jún. 25-én 130/780 TMB apokromáttal készült. [SRG.]

GYARMATI László: Milyen idő lesz holnap? = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 3-6. Két meteorológiai honlap bemutatása: www.idokep.hu; www.metnet.hu [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Háromdimenziós galaxistérkép. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Két ütköző galaxishalmaz. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. p. 8. Az Abel 3376. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: A születő Pókháló-galaxis. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 8-9. A Hydra csillagképben lévő MRC 1138-262 rádiógalaxis, amely 10,6 milliárd fényévre található. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: Galaxisütközés a szomszédban. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. p. 9. Az M31 és M32. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGY Judit: Fedezzen fel exobolygót! = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. p. 10. A PlanetQuest ecobolygó-kutató projekt. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOZÁK Máté: Exobolygó tíz fényévre. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 10-11. Az epszilon Eridani körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Egy exobolygó időjárása. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 11-12. Az üpszilon Andromedae körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

SOMOSVÁRI Béla - PÓKA Eszter: Miért nincs Vénusz-hold? = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: Még sincs jég a Holdon? = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Furcsa Kuiper-objektum. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 13-14. A 2003 EL61. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új célpont a Deep Impactnek. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. p. 14. A 85P/Boethin-üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

OPITZ Andrea: 1 Nap, 2 szonda, 3 dimenzió. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 14-15. A Stereo napkutató szondák. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Éder Iván az APOD-on. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. p. 15. 2006. okt. 30-án került a Nap Csillagászati Képe honlapra, a 2004. máj. 21-i Vénusz-fedésről készített képével. Csillagászati hírek. [SRG.]

A Magyarországról látható csillagos égbolt. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. p. 15. A 38x47 cm-es méretű, Vizi Péter készítette új csillagtérkép. [SRG.]

MIZSER Attila: "Szegény kicsi Plútó!" = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

HOLL András: KStars. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 19-21. Linuxos planetárium program. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2007. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. p. 21. Könyvismertetés. [SRG.]

GYULAI Pál: Egy olajréses triplett fluorit apokromát. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

KISS László: Okulárteszt: az 5 mm-es Type 6 Nagler. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Lacus Mortis. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: A Lacus Mortis webkamerával. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Észleljünk leszállóhelyeket! = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

Asztrofotók. Képmelléklet. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. p. 34., 4 színes tábla. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 35-36., első belső borító. Plejádok-fedés 2006. szeptember 12-én.; Merkúr-átvonulás 2006. november 9-én. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Szupernóvák megfigyelése - hogyan tovább? = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 37-42. 2006. szeptember 16-án a Polaris Csillagvizsgálóban elhangzott előadás írásos változata. [SRG.]

KSL [KISS László]: Ismét találkoztunk a Polarisban. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 42-43. Az MCSE Változócsillag Szakcsoportjának találkozója 2006. szept. 16-án. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2006 augusztus-október. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Mélyég kalendárium. 1. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 48-54. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Egy budai csillagász igaz története. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 55-60. Pasquich János (1754 -1829) élete. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Karászi István (1959-2006). = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 61-62. Nekrológ. [SRG.]

Kiállítás Kulin Györgyről és az MCSE-ről. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. p. 63. Kiállítás a Polarisban. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2007. január (JD 2 454 102-132). = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. pp. 65-67. A bolygók láthatósága.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a TY Piscium.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: a "Könyves" távcsöve. = Meteor 36. 2006. dec. 12.(366.) sz. p. 67. A újpesti Könyves Kálmán Gimnázium távcsövéről. [SRG.]

APPENZELLER, Tim: Első csillagközi követeink. Túl a Naprendszer határán a Voyager-szondák. = National Geographic Magyarország 4. 2006. febr. 2. sz. pp. [4-7.] [KSZ.]

ZACKOWITZ, Margaret S.: A Szaturnusz legfurcsább holdja. = National Geographic Magyarország 4. 2006. ápr. p. [40.] A Hüperion holdról. [KSZ.]

National Geographic Nemzetközi fotópályázat. Természet és tudomány. 776 pályamű. A napfogyatkozás alapos felkészülést igényelt a természettudóstól. = National Geographic Magyarország 4. 2006. júl. pp. [14-15.] A kategória I. helyezettje Radisics Milán lett: Napfogyatkozás Apajpusztán, 2003. máj. 31-én hajnalban című képével. [KSZ.]

KLESIUS, Michael: Afrika az eget kémleli immár egy hatalmas teleszkóppal. = National Geographic Magyarország 4. 2006. júl. 7. sz. p. [33.] A 9 m átmérőjű Southern African Large Telescope óriástávcsővel, melyet, 2005. nov. 10-én helyezték üzembe. [SRG.]

KLESIUS, Michael: A vörös bolygón. = National Geographic Magyarország 4. 2006. szept. 9. p. [36.] A Mars Odyssea űrszonda fedélzetén működő hőemissziós képalkotó rendszer segítségével készült kép a Noctis Labyrinthus nevű alakzat egy részéről. [SRG.]

KLESIUS, Michael: Neutrínó-obszervatórium. = National Geographic Magyarország 4. 2006. okt. 10. sz. p. [18.] A kanadai Sudburyi Neutrínó-obszervatóriumról. [SRG.]

DOUTHITT, Bill: Szépséges Szaturnusz. Egy távoli világ sosem látott képei. = National Geographic Magyarország 4. 2006. dec. pp. 58-71., címoldal. [KSZ.]

HARGITAI Miklós: Vészfelhők a csillagvizsgáló fölött. = Népszabadság 64. 2006. febr. 6. 31. sz. p. 11. Makovecz Benjámin, Pirót Eszter és Lorenz Kinga a budapesti Uránia Csillagvizsgálóról. [SRG.]

Ö.Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Nap-forgás, - fogyatkozás. = Népszabadság 64. 2006. febr. 17. 41. sz. p. 22. Előzetes a törökországi teljes napfogyatkozásról. [SRG.]

ÖTVÖS Zoltán: Napfogyatkozás szerda délben. = Népszabadság 64. 2006. márc. 28. 73/1. sz. p. 25. 2006. márc. 29-én. [KSZ.]

Romokban a bicskei csillagda. Pollack Mihály tervezte Európa legmodernebb obszervatóriumát. = Népszabadság 64. 2006. júl. 8. p. 9. [SRG.]

MGP [MOLNÁR GÁL Péter]: A föld mégsem mozdulatlan. Németh László Galileijének bemutatása. = Népszabadság 64. 2006. okt. 21. 248/1. sz. hétvége. p. 11. A Galilei című dráma születésének története. Az 1956. okt. 20-i első és az 1956. okt. 23-i esti második színházi előadása. Este többé nem kerülhetett műsorra. Amikor újra nyitottak a színházak, a kijárási tilalom miatt csak délután játszhatták. [KSZ.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Napkeleti fényesség. Üstökös, szupernóva vagy valami más. = Népszabadság 64. 2006. dec. 23. 300/1. sz. p. 17. A betlehemi csillag csillagászati magyarázatai. [KSZ.]

SZÉKELY László: Kozmológia és természettudomány: a fizikai kozmológia ismeretelméleti határairól. = Pannonhalmi Szemle 14. 2006. 4. sz. pp. 63-80. "...Mint már hangsúlyoztuk, minden tudományos elmélet előfeltevéseken nyugszik, s messzemenően helytelen volna éppen a fizikai kozmológiától valamiféle nyers empirizmust számon kérni. A fizikai kozmológiának ugyanakkor épp az a célja, hogy föltárja a világegyetemnek, mint egésznek a szerkezetét, s így az egyneműség előfeltevésével már eleve, minden vizsgálódás előtt meghatározza - mintegy előírja - a megismerendő föltárandó struktúra egyik alapvető sajátosságát. Láttuk, hogy a részecskefizika a ködkamrák fényjelenségeinek okaként az elemirészecske-fizikában elméletileg leírt részecskéket posztulálja. E tudományág ezen az előfeltevésen nyugszik, s ennek nyomán egy-egy fényjelenségre hivatkozva állíthatja, hogy új részecskét fedezett föl vagy az elméletben már létezőként bevezetett részecskéket figyelt meg.
Maga az előfeltevés ugyanakkor semleges a kutatás tárgyát illetően. Lehetővé teszi a kutatást, de nem ír elő semmit a tekintetben, hogy milyen típusú részecskék vannak, ez szabadon eldöntendő kérdés marad. Az egyneműség előfeltevése viszont ezzel szemben előre kimondja, előre meghatározza, hogy a kutatás tárgyának milyennek kell lennie. [...] Ily módon Einstein második posztulátumában a fizikai kozmológia újabb ismeretelméleti határába ütköztünk, tekintettel arra, hogy a világegyetem mérete korlátlanul meghaladhatja mindazon szükségképpen véges kozmikus régió méretét, mely egy világegyetem belüli véges, térhez és időhöz kötött megfigyelő számára empirikusan rendelkezésre állhat, kikerülhetetlen antropológiai adottságként eldönthetetlen számunkra, hogy a világegyetemről adott leírásunk valóban érvényes-e a világegyetem egészére.
A modern relativisztikus kozmológia csupán azért jelenhet meg a világegyetem egészének tudományaként, mert a homogenitás előfeltevésével rejtetten ilyenként deklarálja magát, s e deklarációval elfedi e most jelzett ismeretelméleti határt. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy napjaink fizikai kozmológiáját kozmikus környezetünk tekintetében ne kellene biztos alapokon nyugvó, sikeres tudománynak tekintenünk, hogy a világegyetem kozmikus horizontunkon belüli részének objektumai - így a galaxisok és kvazárok - jelentős sebességgel távolodnak egymástól, s valamikor 15 ezer millió évvel ezelőtt egy számunkra elképzelhetetlenül forró és sűrű kozmikus masszában voltak összezsúfolva, racionálisan megalapozott természettudományos elméletként kell elfogadnunk. Ám a tekintetben, hogy vajon mindez a világegyetem egészére is igaz-e, nincs - s elvileg nem lehet - semmiféle információnk.
Nemcsak azért, mert kozmikus horizontunk megismerésünknek a relativitáselméletből következő olyan empirikus határa, amelyet elméleti okok miatt sohasem léphetünk át, hanem ettől függetlenül is, hiszen ha e horizont nem volna, véges voltunkból következően akkor is mindig csupán egy véges kozmikus tartomány megfigyelésére volnánk képesek, így bármily messze is hatolna a megismerés során az emberiség, sohasem zárhatná ki, hogy a világegyetem megfigyelés alá nem vont része az általa megfigyelt tartománynál összehasonlíthatatlanul nagyobb, s így mindig tudatlanságban fog maradni a tekintetben, hogy az általa elért tartomány vajon tipikus-e az egészre nézve vagy sem. ..." Fejezetcímek: Bevezetés.; A fizikai kozmológia fogalma.; A fizikai kozmológia einsteini fordulata.; A relativisztikus kozmológia előfeltevései és a fizikai kozmológia ismeretelméleti határai.; Befejezés. [HAI.]

SIPOS M. I.: Űrruha a rádióamatőrök szolgálatában. = Rádiótechnika 56. 2006. máj. 5. sz. p. 274. Valerij Tokarjev és William McArthur kézi vezérléssel útjára engedett egy orosz fejlesztésű rádiószkafandert, amely segíti a rádióamatőrök tevékenységét. A szkafander idővel a Föld légkörébe lesüllyedve elég. [SRG.]

NAGYMÁTÉ Csaba: "Űrközpont" Kiskunhalas. = Rádiótechnika 56. 2006. júl. 7. sz. p. 374. "Magyarok a Marson" középiskolai vetélkedő 2006. máj. 6-án. [SRG.]

GSCHWINDT András: Akkuk a világűrben. = Rádiótechnika 56. 2006. nov. 11. sz. p. 627. Az Európai Űrügynökség második, magas, elliptikus (HEO) földkörüli pályára álló műholdjának tápellátó rendszerét a BMGR Űrkutató Csoportja fejleszti. [SRG.]

GUTERL Fred: Irány tehát a Mars. Európa merész terveket sző a világűr meghódítására. = Reader’s Digest. Válogatás külföldről és itthonról. 2006. szept. pp. 96-102. Európai Űrügynökség ESA terveiről. [HAI.]

ZIMERMAN, Sacha: Csak egy ugrás a világűr. = Reader’s Digest 2006. nov. pp. 106-111. Űrturizmus. [SRG.]

Fényszennyezésről tanácskoznak Pécsett. = Reggeli Újság 3. 2006. okt. 26. 249. sz. p. 16. Bihar megyei napilap. [KSZ.]

Emléket állítanak Gothard Jenőnek. = Szombathelyi Maraton 17. 2006. jún. 29. 26. sz. p. 8. Baják Petra dolgozata Gothard Jenő sírjának leromlott állapotára hívja fel a figyelmet. [SRG.]

Kezdődik a csillagászati hét. A legújabb tudományos eredményeket ismerhetjük meg. = Szombathelyi Maraton 17. 2006. okt. 12. 41. sz. p. 1. Az első csillagászati hét Szombathelyen 1951-ben volt. [SRG.]

Premontrei Közösség, Kulturális Diakónia. = Szombathelyi Műsor 2006. ápr. p. 5. Detre László világhírű csillagász tiszteletére tudományos szimpozion és emlékülés, ápr. 8-án. [SRG.]

KRISTÓF Dániel: Űrfelvétel-alapú idősoros változásvizsgálat a Szigetközben és a Csallóközben. = Tájökológiai Lapok 4. 2006. 1. sz. pp. 179-193. [KSZ.]

Meghívó. II. Napórás Találkozó. A Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakcsoport szervezésében. = Táti Walzer (Tát Nagyközség Önkormányzatának Közéleti lapja) 17. 2006. szept. 4. sz. p. 7. A 2006. szept. 23-iki rendezvény programja. [KSZ.]

SZÁM Dorottya: Neutrínócsillagászat. A napneutrínók rejtélyétől az 1987A szupernóva kutatásáig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. jan. 1. sz. diákpályázat. pp. 4-8. [KSZ.]

   BOTH Előd: A bolygórendszer peremén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. febr. 2. sz. pp. 50-54., címoldal. Clyde Tombaugh születésének 100. évfordulója alkalmával. [KSZ.]

A megfejtés útján. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. febr. 2. sz. pp. 83-84. Kozmológiai témájú cikk, a sötét energia nyomában. A New Scientist 2005. febr. 5-i cikke nyomán összeállította Bődy Zoltán. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Verne és a holdutazás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. febr. 2. sz. pp. 90-92. [KSZ.]

ORGEL Csilla: Álmaimban a Marson járok... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. febr. 2. sz. diákpályázat. pp. 28-30. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A nagyszombati csillagvizsgáló. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. márc. 3. sz. p. 102. A működés megkezdésének 250. évfordulója kapcsán. [REZ.]

MAGYARI Gábor Béla: Vissza a Holdra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. márc. 3. sz. diákpályázat. pp. [43-45.] A Magyar Asztronautikai Társaság diákpályázata. [KSZ.]

Szupernóva az Örvényködben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. márc. 3. sz. pp. 128-129. Sky and Telescope, 2005. okt. [KSZ.]

Elkészültek az első Galileo-műholdak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. márc. 3. sz. p. 129. Spaceflight, 2005. okt. [KSZ.]

Növekvő űrráfordítások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. márc. 3. sz. p. 129. Spaceflight, 2005. okt. [KSZ.]

SZABADOS László: Az iskolateremtő magyar csillagász. 100 éve született Detre László. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. ápr. 4. sz. pp. 165-168. [KSZ.]

RIGER Ágota: A Hubble nyomdokain. "Csodaablak" a külvilágra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. ápr. 4. sz. Diákpályázat melléklet pp. 62-64. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Űrhajózás - magyar akcentussal. 125 éve született Kármán Tódor. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. máj. 5. sz. pp. 200-202., hátsó belső borító. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Lucretius természetismerete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. máj. 5. sz. pp. 207-210. Számos csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

R. N. [REZSABEK Nándor]: Köszöntés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. máj. 5. sz. p. 207. A 85 éves Ponori Thewrewk Aurél köszöntése. [KSZ.]

MARKÓ László: Hívatlan vendégek a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. jún. 6. sz. pp. 242-246. A Földet megközelítő, vagy abba becsapódó kisbolygókról. [KSZ.]

SILBERER Vera: "A csillagos ég romantikája". Beszélgetés Szeidl Bélával. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. jún. 6. sz. pp. 265-267. Szeidl Bélával készített interjú, melyben életrajzának és csillagászati munkásságának részletei tárulnak fel. A változócsillagászat nemzetközi hírű szaktekintélye. Több mint 20 éven át volt az MTA Csillagászati Kutatóintézetének igazgatója volt. 2004-ben az Akadémia közgyűlésén átvehette a fizikai fődíjat. [KSZ.]

Rendkívüli pulzárok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. jún. 6. sz. p. 272. Egy 1100 km/s sebességgel száguldó pulzár. Egy pulzár, amelynek 40 Jupiter-tömegű bolygója van. Egy 2,1 naptömegű pulzár. Sky and Telescope, 2005. dec. [KSZ.]

Életmolekulák egy porkorongban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. jún. 6. sz. p. 272. Az IRS 46 csillag körül. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2006. 3. sz. [KSZ.]

Az űrben nem hallatszik a kiáltás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. jún. 6. sz. pp. 286-287. Az űrhajósok pszichés problémái a Marsra való utazás, az ott tartózkodás és a visszaút összesen 30 hónapja alatt. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: 100 éve született Róka Gedeon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. júl. 7. sz. p. 309. Részletes életrajz, különös tekintettel a tudományos ismeretterjesztői és csillagász szervezői munkásságára. [KSZ.]

BABCSÁN Norbert - SOMOSVÁRI Béla: Anyagtudománnyal átívelt távolságok. Különleges anyagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. aug. 8. sz. pp. 348-350. Különleges anyagok űrbeli építkezésekhez. [KSZ.]

A Titán megtermékenyítése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. aug. 8. sz. p. 368. A 65 millió évvel ezelőtti földi becsapódásnál fél milliárd kődarab kerülhetett a világűrbe. Ezek közül a Titánra is juthattak darabok, aminek a sűrű légköre lehetővé tehette a lágyabb landolást. Bild der Wissenschaft, 2006. 6. sz. [KSZ.]

Érv a kozmológiai állandó mellett. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. aug. 8. sz. p. 368. A Supernova Legacy Survey (SNLS) program. Sky and Telescope, 2006. ápr. [KSZ.]

Sötét anyag az elliptikus galaxisokban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. aug. 8. sz. p. 369. Sky and Telescope, 2006. márc. [KSZ.]

Megoldották a Vega rejtélyét. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. aug. 8. sz. p. 369. A Vega 12,4 órás tengelyforgású, ezért erősen lapult. A pólusa felöl látunk rá, amely forróbb és így 50 %-kal fényesebb, mint más A0 csillag. Sky and Telescope, 2006. ápr. [KSZ.]

A legtöbb csillag magányos! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. aug. 8. sz. p. 369. A cikk - címével ellentétes - megállapítása: "a Tejútrendszer csillagainak valamivel több, mint a fele tartozik kettős vagy többes rendszerekhez". Sky and Telescope, 2006. ápr. [KSZ.]

BOTH Előd: Fellendülőben az űrturizmus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. aug. 8. sz. pp. 372-373. A Spaceflight 2006. jún. száma alapján. [KSZ.]

(engé) [NÉMETH Géza]: Iskolai űratlasz. Földrajz a világűrből (Lothar Beckel, GEOSPACE Verlag, Salzburg, Magyar Űrkutatási Iroda, Budapest, 2006). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. aug. 8. sz. p. 384. Könyvismertetés. [KSZ.]

PÁZMÁNDI Tamás: Múlt és jövő. Nukleáris energiaforrások űreszközökön. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. szept. 9. sz. pp. 408-410. [KSZ.]

Mélyrepülésben a NASA. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. szept. 9. sz. p 414. Több űrtávcsöves és bolygószondás programot töröltek költségvetési okokból. Forrás: Sky and Telescope, 2006. jún. [KSZ.]

Európa a kisbolygók ellen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. szept. 9. sz. p. 414. Az ESA Don Quijote-küldetése egy kisbolygó pályájának eltérítésére. Spaceflight, 2006. jún. [KSZ.]

Ismét fókuszban a Hold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. szept. 9. sz. pp. 430-431. Holdutazási tervek. Kutatási célok a Holddal kapcsolatban. Bild der Wissenschaft, 2006. 7. sz. [KSZ.]

VERŐ József - HEILIG Balázs: Az 1999-es napfogyatkozás geomágneses hatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. okt. 10. sz. pp. 440-443. Hazai (Nagycenk, Tihany) obszervatóriumok méréseinek elemzése is. [KSZ.]

BOTH Előd: A 76 évig bolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. okt. 10. sz. pp. 455-456. Az IAU 2006. aug. 24-i döntése: a Plútó többé nem tartozik a nagybolygók sorába. [KSZ.]

Galaktikus szökevények. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. okt. 10. sz. p. 463. A Tejútrendszerből nagy sebességgel kifelé haladó csillagok. Bild der Wissenschaft, 2006. 7. sz. [KSZ.]

Világűri molekulák szintézise. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. okt. 10. sz. p. 463. Bild der Wissenschaft, 2006. 7. sz. [KSZ.]

A legerősebb mágneses tér. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. okt. 10. sz. p. 463. Neutroncsillagok összeütközésekor. Bild der Wissenschaft, 2006. 7. sz. [KSZ.]

Bizonyítékok az infláció mellett. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. nov. 11. sz. p. 512. A WMAP műhold szerint a világegyetem kora 2 %-os pontossággal 13,7 milliárd év. A sötét energia 74 %, a sötét anyag 22 %, az atomos anyag 4 %. A háttérsugárzás elemzése megerősítette a felfúvódó modell helyességét. Forrás: Sky and Telescope, 2006. jún. [KSZ.]

Új vörös folt? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. nov. 11. sz. p. 512. A Jupiteren. Sky and Telescope, 2006. jún. [KSZ.]

Égi jelenségekről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. nov. 11. sz. pp. 525-526. Szupernóvák. Hatalmas molekulafelhők. Üstökösök és kisbolygók. Gamma-kitörések. Mágneses csillagok. Összeállította: Bődy Zoltán. [KSZ.]

KOVÁCS László: Edwin F. Taylor - John Archibald Wheeler: Téridőfizika. Fordította Dr. Abonyi Iván (Typotex Kiadó, Budapest, 2006). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. nov. 11. sz. pp. 527-528. Könyvismertetés. [KSZ.]

BORHY László: Kozmikus és földi archeológia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. dec. 12. sz. pp. 542-544. A Kr. u. II-III-századi, római Brigetió (mai Szőny) mennyezetfestménye és csillagászati vonatkozásai. A kompozíció közepén az Andromeda és a Pegazus képe látható. [KSZ.]

PUTSAY Mária - GRÓBNÉ SZENYÁN Ildikó: Új generációs meteorológiai műhold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. dec. 12. sz. pp. 548-550., hátsó belső borító. Az MSG, a második generációs Meteosat műholdak. [KSZ.]

KECSKEMÉTI Tibor: Múzeum tűzben. A Természettudományi Múzeum földtani gyűjteményeinek pusztulása 1956-ban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. dec. 12. sz. pp. 551-553. Az 1956-os magyarországi forradalom harci cselekményei miatt tűzesetek kronológiája 1956. okt. 24-e és 30-a között. A budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban lévő Ásvány- és Kőzettár mintegy 140 000 leltári tételének 80 százaléka lett a tűz martaléka. A veszteséglistán található a 484 lelőhelyről 1295 darabot tartalmazó s nemzetközileg is nyilvántartott meteoritgyűjtemény nagy része is. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Emberközelben a világűr. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. dec. 12. sz. p. 560. Az 57. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus 2006. okt. 2-6-ig, a spanyolországi Valenciában. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Az asztrofizika kezdetei Magyarországon: Szathmári Ákos (1855-1927). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. dec. 12. sz. pp. 572-573. Szathmári Ákos Kolozsváron született, és itt járt gimnáziumba. Egyetemi tanulmányait részben Kolozsvárott, részben Budapesten végezte. Nagybecskereken 1878-1883-ig tanított (itt foglalkozott csillagászattal is), majd Kolozsvárra került. A házsongárdi temetőben nyugszik. [KSZ.]

PATKÓS András: Mi jöhet Einstein után? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 137. 2006. 1. Különszám (A fizika százada.) pp. 112-116. A kozmológiai kutatás 2020-ig. [HAI.]

Új magyar csillagtérkép. = Új Dunántúli Napló 17. 2006. máj. 20. 234. p. 1. A csillagos égbolt című térkép a Tejút sávján túl az egész hazánkból látható égboltot megjeleníti. A téma iránt érdeklődőknek, valamint a diákoknak is igen hasznos kiadvány most jelent meg Budapesten. A kötet nemcsak térképeket, képeket is tartalmaz - Éder Iván és Szitkay Gábor gyönyörű asztrofotóit. [Az itt említett kiadvány a Vizi Péter és Butuza Tamás szerkesztésében és a Geobook Hungary (Szentendre) 2006-os kiadásában megjelent Univerzum 74x74 cm-es falitérkép.] [KSZ.]

(bmc): Palé. Meteorokat figyeltek meg Palé határában amatőr és szakcsillagászok. = Új Dunántúli Napló 17. 2006. aug. 28. 234. sz. p. 4. A Sülysápi Amatőrcsillagász Egyesület és a Magyar Csillagászati Egyesület egyhetes tábora. [KSZ.]

(t-s-o): "Vallási Nobel-díj" egy brit kozmológusnak. = Új Ember 62. 2006. márc. 26. 13. sz. p. 5. John D. Barrow kapta a 2006. évi Templeton-díjat. A neves brit kozmológus az élet és az univerzum kapcsolatáról, illetve a természet emberi megértéséről írt és új perspektívába helyezte a tudomány és vallás kapcsolatának alapvető kérdéseit. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A nagyszombati egyetem csillagvizsgálója. = Új Ember 62. 2006. júl. 16. 29. sz. p. 6. A működés megkezdésének 250. évfordulója kapcsán. [REZ.]

CSABA Zoltán: Csillagerőművek. = Új Galaxis. Szerk.: Ambrus Attila József. Pécs, 2006. 8. sz. Kódex Nyomda Kft. pp. 61-75. A földi energiafelhasználás a csillagok fúziós energiatermelésének tiszta módjával. [AAJ.]

SZIRTES Borbála: A kíváncsiság története. = Új KönyvPiac 16. 2006. márc. 3. pp. 54-55. A természettudomány rövid története. Szerkesztette: John Gribbin, Gabo Kiadó, 2005 225 oldal, 5500 Ft. Könyvismertetés. "...A csillagászatról szóló rész tulajdonképpen logikusan a diszciplína főbb fogalmainak és témaköreinek kifejtéséből épül föl, hiszen a legtöbbször az előző fejezetekből már jól ismert tudósokról és eredményeikről olvashatnánk. Nick Flowers tehát átvágva a tudománytörténeti kanyarokat, a csillagok szerkezetének ismertetésével kezdi, részletesen kitérve saját csillagunk, a Nap működésének és a csillagfejlődés meghatározó fázisainak leírására. Ezt követően a Naprendszer felépítésével és bolygóival foglalkozik, röviden áttekintve azok felfedezésének történetét az egykori hatbolygós szemlélettől a Plútó 1930-as azonosításán át az utóbbi évtizedekben útjára bocsátott űrszondák feladatáig. ..." [HAI.]

SZIRTES Borbála: Hány húron pendülünk? = Új KönyvPiac 2006. szept. pp. 60-61. Könyvismertetés Michio Kaku: Hipertér. A párhuzamos univerzumok, az időelhajlás és a tizedik dimenzió világa. 2006. Akkord Kiadó kötetéről, [KSZ.]

SZIRTES Borbála: Egyszerűség mesterfokon. = Új KönyvPiac 16. 2006. okt. 10. pp. 54-55. "A távol-keleti harcművészetekben van egy különös hagyomány: a legmagasabb fokot elérő mester ugyanolyan mezt ölt magára, mint a legalsó szinten levő tanítvány. A látszólag logikátlan tradíciónak mélységes üzenetértéke van: a teljes tudás birtokosai ugyanis újra elérik az egyszerűség állapotát - csakhogy emögött ezúttal nem a tapasztalatlanság, hanem a magabiztos ismeret nemes letisztultsága áll. Ezt érezheti az az olvasó is, aki elmélyül Stephen Hawking művében, amelyben a világegyetem történetét meséli el a mindenek kezdetét jelentő "Nagy Bummtól" a téridőt mindenestől felpöndörítő fekete lyukakig. Mindezt teszi hét lefegyverző előadásban, mindössze százötven oldalon, egy zsebben is könnyedén meglapuló könyv keretei között úgy, hogy az embernek a zárómondat után nem támad hiányérzete. A mesterek egyszerűségével... "
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete. Ford. Bakom Dorottya. Papp Gábor. Könyvismertetés. [HAI.]

SZIRTES Borbála: Az örökkévalóság vége. = Új KönyvPiac 16. 2006. dec. 12. pp. 54-55. "Big Bang egyszerű és szellemes elnevezése egy teóriának, amely felforgatta a világ eredetéről való elképzelésünket. Ki hinné, hogy az ősrobbanás elméletének keresztatyja nem más volt, mint a rivális tábor, az állandó állapotú Univerzum híveinek szellemi vezére, Fred Hoyle, aki eredetileg egy cinikus hangvételű cikkben, becsmérlő szándékkal nevezte így a táguló világegyetem mellett érvelő kozmológiai iskolát. [...] (Simon Singh: A Nagy Bumm. Park Kiadó, 2006, 623 oldal, 4900 Ft)." Könyvismertetés. [HAI.]

UDVARDI Imre: A Könyves Kálmán Gimnázium Kulin-csillagdájának története. = Újpesti Helytörténeti Értesítő 13. 2006. márc. 1. sz. pp. 21-22. [AAJ.]

HIRMANN László: Kulin György. = Újpesti Helytörténeti Értesítő 13. 2006. márc. 1. sz. pp. 25-27. [AAJ.]

OZOGÁNY Ernő: Johannes Kepler, a vaksi csillagász. = Új Szó 59. 2006. okt. 4. 237. sz. p. 13. "Bár Tycho de Brahe nem sokra becsülte az asztrológiát, viszont rövid orra ellenére a szó valóságos és átvitt értelmében nagyon éles szeme volt. Kepler könyvének elolvasásakor azonnal felismerte a bukott papnövendék tehetségét - közvetlen munkatársául fogadta. Keplernek erre nagyon is szüksége volt, hiszen távcső híján csak szabad szemmel lehetett megfigyeléseket végezni. Kepler viszont rövidlátó volt. Olyannyira, hogy a rossz nyelvek szerint a csillagos égből semmit nem látott. Ha nem Brahe a tanítómestere, szinte biztos, hogy soha sem fedezi fel a bolygók mozgásának törvényeit. ..." [HAI.]

KASZA Szabolcs: A (már nem is) kilencedik kálváriája. = UNIV Pécs 7. 2006. szept. 25. 10. sz. p. 18. "Plútó: a Naprendszer kivert kutyája". Riport a Plútó törpebolygóvá való átminősítéséről. Interjú Gyenizse Péter pécsi amatőrcsillagásszal. [KSZ.]

FRENYÓ Zoltán: Az ókeresztény asztrológia-kritika tendenciái. = Valóság 49. 2006. szept. 10. sz. pp. 23-32. Az asztrológia bírálatának ókori története. Az ókori antik-pogány világ jellegzetesen felemásan értékelte az asztrológiát, a keresztény megítélés kezdettől egyértelműen elítélő. Határozottan különbséget tesz asztronómia és asztrológia között, előbbit beemeli kultúrájába, utóbbit elveti. A cikk előadásként elhangzott 2003. jún. 26-án Kecskeméten a Magyar Patrisztikai Társaság III. konferenciáján és a szerző Kereszténység és filozófia (Budapest, Kairosz) tanulmánykötetének lesz egyik fejezete. [KSZ.]

(kor)[KOZMA Gábor]: A Total-Solar expedíció. = Vas Népe 51. 2006. jan. 27. 23. sz. p. 8. 40 tagú vasi expedíció megy a márc. 29-iki teljes napfogyatkozás megfigyelésére Vértes Ernő vezetésével. A színes fényképen az 1999-es teljes napfogyatkozás látványa a szombathelyi Fő-térről. [KSZ.]

A Naprendszer meghódításáról. = Vas Népe 51. 2006. márc. 3. 53. sz. p. 8. Vértes Ernő előadása márc. 8-án a Gyermekek Házában. [SRG.]

KOSTYÁK Borbála: A ibolyán innen. A csillagászat lényege, hogy megmagyarázza az univerzumot. = Vas Népe 51. 2006. márc. 7. 56. sz. p. 8. A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tevékenysége. [SRG.]

A helyszínen figyelik a napfogyatkozást. A vasi csillagászok törökországi expedíciója. = Vas Népe 51. 2006. márc. 17. 64. sz. p. 9. 2006. márc. 29-én. [SRG.]

Részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg szerdán. = Vas Népe 51. 2006. márc. 24. 70. sz. p. 18. A Magyar Csillagászati Egyesület felhívása. [SRG.]

A változócsillag kutatója volt. Konferenciát rendeznek Detre László emlékére. = Vas Népe 51. 2006. ápr. 7. 82. sz. p. 9. Emlékezés az egykori szombathelyi diákra ápr. 22-én. Előadók: Meskó Attila, Klinghammer István, Szeidl Béla, Jankovics István, Balázs Lajos, Detre Villő, Bálint József. [SRG.]

A kutatás kora. A csillagászok tanúi a csillagok születésének és halálának. (2.) = Vas Népe 51. 2006. ápr. 10. 84. sz. p. 8. Jankovics István a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tevékenységéről. [SRG.]

Európai űrsiker. Vénusz körüli pályára állt az első űrszonda. = Vas Népe 51. 2006. ápr. 12. 86. sz. p. 16. A Venus Express útjáról.. [SRG.]

Száz éve született Detre László csillagász. A mai csillagászgeneráció nevelője. - Kutatóként a világ élvonalába tartozó iskolát teremtett. = Vas Népe 51. 2006. ápr. 24. 95. sz. p. 5. Szombathelyi emlékezés. [SRG.]

BAJDÓ Bettina: Sötét percek. A csillagászok adatokat gyűjtöttek a napfogyatkozás alatt. = Vas Népe 51. 2006. máj. 5. 104. sz. p. 1., 5. Vas megyei amatőr csillagászok expedíciója Antalaya-ban. [TUV.]

Konferencia az üstökösökről. = Vas Népe 51. 2006. máj. 5. p. 9. [TUV.]

Visszatérő égi vándorainkról. Az üstökös körül sok a hiedelem is keringett. = Vas Népe 51. 2006. máj. 8. 106. sz. p. 4. Nemzetközi üstököskonferencia Körmenden. [TUV.]

Konferencia az üstökösökről. = Vas Népe 51. 2006. máj. 5. 106. sz. p. 9. [TUV.]

(tm): Üstökös izzott fel a képernyőn. A csillagászkonferencián jelentették be. = Vas Népe 51. 2006. máj. 16. 113. sz. p. 9. Körmenden rendezték az üstököskonferenciát, ezen jelentették be, hogy Ambrus Ádám egy üstököst talált a SOHO C3 koronográfján ápr. 21-én. A cikket egy fénykép illusztrálja "A hegyhátsáli megfigyelésen a nemzetközi találkozó résztvevői" címmel. A képen Dán András, Görgei Zoltán, Horváth Tibor, Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal, Nyerges Gyula, Sragner Márta, Tepliczky István, Tordai Tamás és sokan mások veszik körül az 50 cm-es tükrös távcsövet. [KSZ.]

A csillagok útjára léphetnek a nézők. = Vas Népe 51. 2006. máj. 20. 117. sz. p. 4. Csillagászati kiállítás a Bolyai János iskolában. [SRG.]

SZENKOVITS Péter: Porszem a világűrben. Barta Veronika tanulmányutat szervezett a svájci részecskekutató intézetbe. = Vas Népe 51. 2006. máj. 22. 118. sz. p. 5. Vassurány-Cern. [SRG.]

A kutatás kora. A fizika alapszakra speciális, szakmai modulok épülnek. (5.) = Vas Népe 51. 2006. máj. 22. 118. sz. p. 9. A Berzsenyi Dániel Főiskolán hamarosan meginduló fizika-csillagász képzésről nyilatkozik Prof. Dr. Kovács László tanszékvezetővel és Dr. Jankovics Istvánnal az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium vezetőjével. [SRG.]

Csillagászati tárlat a Bolyai iskolában. A csillagok útján jártak. A kiállítás a Naprendszer legtávolabbi bolygóit is bemutatja. = Vas Népe 51. 2006. máj. 23. 119. sz. p. 1. 4. A kiállítást a Bolyai János iskolában Jankovics István, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója nyitotta meg. [SRG.]

Gothard-híradó a napfogyásról. = Vas Népe 51. 2006. jún. 2. 128. sz. p. 9. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület kiadványa a márciusi napfogyatkozásról. [SRG.]

Csillagászpalánták. Az űrkutatás eredményei érdeklik az általános iskolásokat. = Vas Népe 51. 2006. jún. 10. 134. sz. p. 11. Vetélkedővel zárult a Gyermekek Háza és a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület közös csillagászati sorozata. [SRG.]

Csillagászok éjszakája lesz. = Vas Népe 51. 2006. jún. 23. 145. sz. p. 11. A múzeumok éjszakájához kapcsolódva az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium holnap éjszaka éjfélig várja a látogatókat. [SRG.]

Festmények a falon. A városházát kezdetektől fogva mindig neves polgárai portréjai díszítették. = Vas Népe 51. 2006. júl. 14. 163. sz. p. 9. Gothard Jenő képe is megtalálható. [SRG.]

KÓSA Tamás: A Plútó mégis a helyén marad. = Vas Népe 51. 2006. aug. 26. 200. sz. p. 3. Glossza. [SRG.]

A Plútó túl törpe. Egy bolygóval "kevesebb" lett a Naprendszer. = Vas Népe 51. 2006. aug. 26. 200. sz. p. 24. A Csillagászati Unió (IAU) döntése. [SRG.]

Eltűnik a Hold egy darabja. = Vas Népe 51. 2006. szept. 7. 210. sz. p. 16. Ma este részleges holdfogyatkozás lesz. [SRG.]

Csillagászati hetek, XXVII. = Vas Népe 51. 2006. okt. 3. 232. sz. p. 8. Okt. 9-21. között. [SRG.]

(tk): A jeles tudós síremléke. = Vas Népe 51. 2006. okt. 7. 236. sz. p. 3. A Szépítő Egyesület kezdeményezésére emlékművet avatnak ma délelőtt 11 órakor Gothard Jenő emlékére a herényi temetőben. A síremléket Csinger Péter készítette. [KSZ.]

Síremléket állítottak a tudósnak. = Vas Népe 51. 2006. okt. 10. 238. sz. p. 10. Gothard Jenő márvány síremlékét a herényi temetőben, Csinger Péter kőfaragó készítette és ajándékozta a Szépítő Egyesületnek és a városnak. [SRG.]

Vasban a csillagok. Műveltséget adhat. - Jövőre űrkutatással bővítik a programot. = Vas Népe 51. 2006. okt. 12. 240. sz. p. 4. A XXVII. Csillagászati hetek programjairól Vértes Ernő a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület vezetője nyilatkozik. [SRG.]

TERSZTYÁNSZKY Krisztina: Űrkutatás földi célok érdekében. = Vas Népe 51. 2006. okt. 14. 242. sz. p. 16. Interjú Both Előddel a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatójával. [KSZ.]

A csillagászati hetek előadásai. = Vas Népe 51. 2006. okt. 17. 244. sz. p. 10. Mitre Zoltán ma a kőszegi Chernel Kálmán Könyvtárban tart előadást. Péntek Kálmán holnap Bükön az ókor csillagászatáról beszél. [SRG.]

(nm): Kunc Adolf, a tudós utóélete. Tudománytörténeti érdekességeket is hallottunk. = Vas Népe 51. 2006. okt. 31. 255. sz. p. 5. Tudományos konferencia Szombathelyen, a premontrei gimnáziumban, Kunc Adolf születésének 155. évfordulóján, Molnár László fizikatanár szervezésében. Előadást tartott: Horváth Lóránt Ödön, Gábor Bálint József, Horváth József, Jeszenszky Sándor, Almási István, Hollndonner László, Baranyai Tivadar, Jankovics István, Zártos Alajos. A szombathelyi gimnázium új természettudományos termei (a fizikai előadó, a természettudományos labor, a kémiai-biológiai labor fizikum része) most készültek el és Kunc Adolfról nevezték el. Korábbi tiszteletadással, 2005 óta, a keszthelyi Vajda János Gimnázium fizika előadója is Kunc Adolf nevét viseli. [KSZ.]

Ünnepelt az obszervatórium. A tudós-mérnök munkássága előtt tisztelegtek. = Vas Népe 51. 2006. okt. 31. 255. sz. p. 19. Idén 125 éves az obszervatórium. A szeminárium előadói: Hudecz Ferenc, Jankovics István, Vincze Ildikó, Kovács József. [SRG.]

NÉMETH Adél: Felsőoktatási jövőkép. Hudecz Ferenc, Az ELTE rektora a tudásközpontokról, fejlődésről, a tandíjról. = Vas Népe 51. 2006. nov. 6. 259. sz. p. 5. Fotó: Benkő Sándor, Horváth Csaba. Kép: Távcső a Gothard intézetben. [SRG.]

Új előadás-sorozat a csillagászatról. A szabadegyetem hallgatói zömmel idős emberek. = Vas Népe 51. 2006. nov. 18. 270. sz. p. 4. A Szombathelyi Szociális Szolgáltató Központ és a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület összefogásával csillagászati szabadegyetemet szerveztek. [SRG.]

Ma zárul a Stardust küldetése. Egy kávéskanálnyi - az üstökösből. = Vasárnapi Hírek 23. 2006. jan. 15. 2. sz. p. 19. A Wild 2 üstökösből vett minta ma érkezik vissza a Földre. [KSZ.]

Mars körül az űrszonda. = Vasárnapi Hírek 23. 2006. márc. 12. 10. sz. p. 20. Sikeresen pályára állt a Mars körül az MRO űrszonda. [KSZ.]

Titáni homokdűnék. = Vasárnapi Hírek 23. 2006. máj. 7. 18. sz. p. 20. A Cassini űrszonda felvételein fedezték fel. [KSZ.]

HORVÁTH József: Néhány helyi vonatkozású adalék Detre László (1906-1974) születésének centenáriumára. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2006. 2. sz. pp. 5-22. [KSZ.]

Címoldal: Az M15-ös jelű gömbhalmaz és környezete 2005. november 19-én. = Vega 16. 2006. jan. 18. 1.(73.) sz. p. 1. Zelkó Zoltán felvétele. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Látómező. = Vega 16. 2006. jan. 18. 1.(73.) sz. p. 2. [SRG.]

Néhány csillagászati honlap címe. = Vega 16. 2006. jan. 18. 1.(73.) sz. p. 2. [SRG.]

Szaturnusz általi csillagfedés 2006. január 25-én. = Vega 16. 2006. jan. 18. 1.(73.) sz. p. 3. [SRG.]

Vénusz általi csillagfedés. = Vega 16. 2006. jan. 18. 1.(73.) sz. p. 4. 2006. jan. 26. [SRG.]

Részleges napfogyatkozás 2006. március 29-én. = Vega 16. 2006. jan. 18. 1.(73.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

Fogyatkozások 2006-ban. = Vega 16. 2006. jan. 18. 1.(73.) sz. p. 6. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Interjúk tagtársainkkal. = Vega 16. 2006. jan. 18. 1.(73.) sz. pp. 6-10. Interjú Nagy Zsófiával, Bedő Veronikával és Horváth Tiborral. [SRG.]

VCSE Hírek. = Vega 16. 2006. jan. 18. 1.(73.) sz. p. 10. Planetárium-program a VCSE CD-n.; A VEGA tartalomjegyzéke. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Csillagászkodjunk! = Vega 16. 2006. jan. 18. 1.(73.) sz. p. 11. [SRG.]

A Hold csillagfedései. = Vega 16. 2006. jan. 18. 1.(73.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Lapunkról. = Vega 16. 2006. máj. 31. 2.(74.) sz. p. 1. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Interjú tagtársunkkal. = Vega 16. 2006. máj. 31. 2.(74.) sz. pp. 2-3. Győrffy Ákossal. [SRG.]

VCSE hírek. = Vega 16. 2006. máj. 31. 2.(74.) sz. p. 4. [SRG.]

GYŐRFFY Ákos - CSIZMADIA Szilárd: Észlelések. = Vega 16. 2006. jún. 15. 3.(75.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Tejútrendszer új kísérőgalaxisai. = Vega 16. 2006. jún. 15. 3.(75.) sz. p. 3. [SRG.]

PUSKÁS Ferenc: Hosszúperiódusú fedési változók megfigyelései. = Vega 16. 2006. jún. 15. 3.(75.) sz. pp. 4-5. Omikron 2 Cyg, zéta Aur, OW Gem. [SRG.]

VCSE hírek. = Vega 16. 2006. jún. 15. 3.(75.) sz. p. 6. [SRG.]

Meteorrajok. = Vega 16. 2006. jún. 15. 3.(75.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

Pulai Gábor Hold felvétele. = Vega 16. 2006. jún. 15. 3.(75.) sz. p. 8. [SRG.]

Az égbolt 2006. szeptemberben. = Vega 16. 2006. aug. 15. 4.(76.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Az NGC 4151 fekete lyukjának tömege. = Vega 16. 2006. aug. 15. 4.(76.) sz. p. 2. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Nagykanizsán jártunk. = Vega 16. 2006. aug. 15. 4.(76.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Új távcső a Bajai Csillagvizsgáló Intézetben. = Vega 16. 2006. aug. 15. 4.(76.) sz. pp. 5-6. 500/4200 mm-es távcső. [SRG.]

VCSE hírek. = Vega 16. 2006. jún. 15. 3.(76.) sz. p. 7. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A VCSE 2006. évi nyári tábora. = Vega 16. 2006. aug. 15. 4.(76.) sz. pp. 8-10. 2006. júl. 29. - aug. 6-ig lesz. [SRG.]

SÁNDOR Zsolt: A Julián-dátum. = Vega 16. 2006. aug. 15. 4.(76.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

A khí Cygni rekordfényességet ért el. = Vega 16. 2006. aug. 15. 4.(76.) sz. p. 12. 3,7-3,8 magnitúdós lett. [SRG.]

Az égbolt 2006. októberében. = Vega 16. 2006. szept. 30. 5.(77.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

Programajánlat. = Vega 16. 2006. szept. 30. 5.(77.) sz. p. 2. [SRG.]

Új exobolygó. = Vega 16. 2006. szept. 30. 5.(77.) sz. p. 3. Magyar-amerikai kutatócsoport találta. [SRG.]

Új változócsillag az ELTE távcsövével. = Vega 16. 2006. szept. 30. 5.(77.) sz. p. 3. [SRG.]

Az égbolt 2006. novemberében. = Vega 16. 2006. szept. 30. 5.(77.) sz. p. 4. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A Plútó osztályozásáról. = Vega 16. 2006. szept. 30. 5.(77.) sz. pp. 5-8. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos: Az egri csillagászati múzeum. = Vega 16. 2006. okt. 30. 6.(78.) sz. pp. 1-2. [SRG.]

Felkészülés a Vénusz 2007. évi láthatóságára. = Vega 16. 2006. okt. 30. 6.(78.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

CSIZMADIA Tamás: Planetáris ködök. = Vega 16. 2006. okt. 30. 6.(78.) sz. pp. 7-10. [SRG.]

GYŐRFFY Örs - CSIZMADIA Szilárd: Észlelések. = Vega 16. 2006. okt. 30. 6.(78.) sz. pp. 11-12. Észlelők 2006. júl. 30/31-én: Ágas Márton, Bedő Veronika, Csizmadia Szilárd, Csizmadia Tamás, Győrffy Örs, Kiss Eszter, Simonkay Piroska, Varga-Dudás György. [SRG.]

          2007.

XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. 312 p. Kötet szerkesztő: Hum László. A kötet szerkesztésében közreműködött: Varjú Péter Pál (matematika), Szatmáry Károly (fizika). Mezősi Gábor előszava 2007. márc. 13-án kelt.; A XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció 2007. április 4-6-ig [más forrás szerint 2007. márc. 21-23-ig] zajlott Szegeden, a Szegedi Tudományegyetemen. [KSZ.]

2007. [Falinaptár.] Hegyhátsál. [2007.] Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány, NCA Nemzeti Civil Alapprogram. 5 tábla. Falra akasztható, spirállal összefűzött képtáblák. A naptároldalak színes képei: Részleges holdfogyatkozás 2006. szept. 7-én. Távcső: 127/1200-as refraktor. Fotó: Hegyi Norbert.; C/2006 M4 SWAN üstökös 2006. okt. 25-én. Távcső: Takahashi FS-102-es refraktor. Fotó: Horváth Tibor.; A C/2004 Q2 Machholz üstökös a Fiastyúk mellett. 2,8/200-as Zeiss Sonnar teleobjektív. Fotó: Póczek Antal.; A C/2006 P1 McNaught üstökös 2007. jan. 7-én. Távcső: 50 cm Ritchey-Chrétien. Fotó: Tuboly Vince és Horváth Tibor. [KSZ.]

ALMÁR Iván - GALÁNTAI Zoltán: Ha jövő, akkor világűr. Gondolatok az emberiség jövőjéről, világűrről, kozmikus hatásokról és kapcsolatokról. Budapest, 2007. Typotex Kiadó, Dürer Nyomda Kft. (Gyula) 307 p. A szerzők előszava Budapesten kelt, 2007. április hóban. Címlap és a hátoldal felső sávján: 1957. 10. 04. -től a végtelenig. [KSZ.]

BEAUMONT, Émilie - PIMONT, Marie-Renée: Csillagok és bolygók titkai. Ford.: Marczisovszky János. [Budapest,] 2007. Passage Kiadó, Kaposvári Nyomda Kft. 131 p. A Venezia Kiadó 1994. évi, a Passage Kiadó 1996. évi és 2004. évi kiadásának 2007-es utánnyomása. Csillagászati képeskönyv gyermekeknek. [KSZ.]

BENKŐ Miklós: A Plútó. Egy bolygó tündöklése és bukása. 2007. "A szedés és a nyomás a szerző gépén készült". [16 p.] Szakmailag ellenőrizte: Csaba György Gábor és Gesztesi Albert.; Fejezetcímek: A Plútó bolygó mivolta. Planéták keresése az ókorban: miért éppen 7-et ismertek? A dolgok rendbetétele a középkor végén: Kopernikusz, Galilei, Kepler. Két új bolygó az újkorban: az Uránusz (1781) és a Neptunusz (1846). A Titius-Bode szabály három alakja. A Titius-Bode szabály problematikája. Az atomkor bolygója. Hogyan keletkezett a Naprendszer? A Naprendszer - ahogyan ma ismerjük. Perturbáció- és efemerisz-számítás. Körkérdés az Olvasóhoz: Ön minek tartja a Plútót? A nagybolygók 6 pontja. [KSZ.]

BENKŐ Miklós: A Plútó. Egy bolygó tündöklése és bukása. 2007-2010. [16 p.] "A szedés és a nyomás a szerző gépén készült"; "Sokszorosítás, hajtogatás tűzés saját kezüleg."; "A kéziirat 2003 márciusa és 2006 augusztusa között készült." Szakmailag ellenőrizte: Csaba György Gábor és Gesztesi Albert.; Fejezetcímek: A Plútó bolygó mivolta. Planéták keresése az ókorban: miért éppen 7-et ismertek? A dolgok rendbetétele a középkor végén: Kopernikusz, Galilei, Kepler. Két új bolygó az újkorban: az Uránusz (1781) és a Neptunusz (1846). A Titius-Bode szabály három alakja. A Titius-Bode szabály problematikája. Az atomkor bolygója. Hogyan keletkezett a Naprendszer? A Naprendszer - ahogyan ma ismerjük. Perturbáció- és efemerisz-számítás. Körkérdés az Olvasóhoz: Ön minek tartja a Plútót? A nagybolygók 6 pontja. [KSZ.]

CEMAN, Róbert - PITTICH, Eduard: A Naprendszer. Ford.: Zirig Ferenc. [Bratislava,] 2007. Slovart Print, s.r.o. (Bratislava). MAPA Slovakia Plus, s.r.o. 383 p. /Csillagászati enciklopédia. Rekordok. A Világegyetem. 1./ Lektorálta: Orha Zoltán. Benne: Csillagászat - az egyik legrégibb tudomány. pp. 8-79. (egyetemes csillagászattörténet.) [KSZ.]

CSÍK Réka - POZSGAY Gyula: Ilyen volt 2007-ben a CSILLAGÁSZTÁBOR Mogyorósbányán. [Tatabánya, 2007.] [4] p. Egyedi, humorisztikus kiadvány Komárom megyei amatőrcsillagászatról, az 2007-es mogyorósbányai táboráról, személyekről, nagyrész képregény formában. A Komárom-Esztergom megyei TIT Egyesület Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Tagszervezete kiadványa. Szerkesztette: Kovaliczky István. [KSZ.]

DALOS Endre: A kettőscsillagok. [Paks, 2007.] 8 p. A Kali-majori táborra készítette: Dalos Endre. Benne: Charles Townsend: Az ég drágakövei [Fordította: Szentmártoni Béla.] (pp. 6-7.). [KSZ.]

Emberek, akik megváltoztatták a világot. A reneszánsztól a felvilágosodásig. 1492-1789. Ford.: Bárdos Miklós. Szerk.: Nagy Mézes Rita. [Budapest, 2007.] Larousse, Kossuth Kiadó. pp. 94-95., 176-179. /Larousse Panteon. 2./ Kopernikusz, Galilei. [SRG.]

ÉLTETŐ Zsófia - HORVAI Ferenc - KERESZTURI Ákos: Nemzetközi Heliofizikai Év 2007.; 50 éves az űrkorszak 1957 - 2007. [Budapest, 2007.] [10] p. Hajtogatott lapos ismertető. [KSZ.]

ERMÉNYI Lajos: Petzvál József élete és érdemei. [Budapest, 2007]. Barnaföldi Gábor. 72 p. Erményi Lajos: Petzvál József élete és érdemei. Budapest, 1906. Mathematikai és Physikai Társulat. 72 p. reprintje. [REZ.]

FELKER Bernadett: Kövesligethy Radó munkássága. Szombathely, 2007. BDF Természettudományi Főiskolai kar Fizikai Tanszék. 56 p. [SRG.]

GRIBBIN, John: Kozmikus körforgás. A szupernóvák és az élet, avagy hogyan keletkezünk a csillagporból. Ford.: Both Előd. Budapest, 2007. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 224 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektor: Szabados László. [KSZ.]

Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) 112 p. /A Draco különkiadása./ A Burnham fordításokat Bartha Lajos végezte. Segítők: Bartha Lajos, Szabadi Péter, Vigh Lajos, Szentmártoni Béla, Dalos Ildikó, Fleisz Krisztina, Käsz László, Molnár Imre, Rózsás József. [KSZ.]

GAZDAG László - MÉSZÁROS István: A világűr meghódításának első 50 éve. Győr, 2007. Laurus Kiadó, Text-Print Nyomdaipari Kft. nyomda. 101 p. Lektorálta és az előszót (pp. 9-10.) írta: Both Előd. [KSZ.]

Gyerekek tudományos enciklopédiája. 1. Szerk.: Jenni Rainford. Ford.: Bank Szilvia. Pécs, 2007. A Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. A nyomtatás Szlovákiában készült: Slovart Print s. r. o., Bratislava. 256 p. A borító alcímei: A természettudományok alapjai. Lenyűgöző találmányok. Az állatok rendszere. Az állatok élete. Az emberi test. Híres tudósok. Így működik. Növények. A világűr. A Föld.; Csillagászat: pp. 30-31., 36-63., 218-221., 232-233.; A fordítás és a nyomtatás 2006-ban, a kiadás 2007-ben készült.; A könyvben a Plútó már nem nagybolygóként szerepel. [KSZ.]

Hegyhát Csillagvizsgáló. Hegyhátsál, [2007.] Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. [6] p. 2 oldalas, 6 részre hajtogatott tájékoztató színes prospektus. Benne: A Hegyháti Csillavizsgáló Alapítvány bemutatása. A távcső adatai. Elérhetőség. [KSZ.]

Hetven felfedező utazás földön, vízen, levegőben. Szerk.: Robin Hanbury-Tenison. Ford.: Márkus János. Budapest, [2007.] Athenaeum 2000 Kiadó, Alinea Kft., Printed and bound in China by Toppan Printing. 304 p. Lektorálta és szerkesztette: Reviczky Béla. Csillagászat: pp. 275-279.: Robin Scagell: Utazás a Holdra és vissza. 1969.; pp. 287-290.: Robin Scagell: A Mars, a Jupiter - és ami azon túl van. 1977- . [KSZ.]

Horváth Árpád emlékezete születésének 100. évfordulóján. Szerk.: Baksa Péter - Winkler Csaba. [Győr, 2007.] Universitas-Győr Nonprofit Kft. 132 p. Szemelvényekkel Horváth Árpád (1907-1990) hátrahagyott írásaiból. [REZ.]

ICKE, Vincent: Christiaan Huygens. Jövő a múltban. Ford.: Balogh Tamás. Budapest, 2007. Typotex Kiadó, Bornus Nyomda (Pécs). 59 p. A szerző előszava Leidenben kelt 2005 áprilisában. A kötet nagyobbik fele csillagászati témájú. Főként Huygensnek a Szaturnusszal kapcsolatos megfigyeléseiről ír, a bolygó körüli gyűrű felismeréséről és a Szaturnusz holdjának felfedezéséről. Ezen kívül az Orion-köd megfigyeléseiről is szól. Eredeti rajzokkal illusztrálva. [KSZ.]

[ILLÉS Tibor - CSÖRGITS Gábor]: Pleione csillagatlasz. [Új kiadás. Budapest, 2007.] Magyar Csillagászati Egyesület. [48 p.] 41 térképlap. A Messier objektumok. pp. 44-45.; Érdekes változócsillagok. p. 46.; A legszebb kettőscsillagok. p. 47. [SRG.]

KÁROSSY Csaba: A csillagászat alapjai. I. BcC hallgatók számára. [Dozmat,] 2007. OSKAR Kiadó, OSKAR Kiadó Műhelye. 155 p. Károssy Csaba Ákos előszava Szombathelyen kelt 2007. márc. 15-én. Lektorálta Kovács László, Haramia László, Kokas Edina. A Berzsenyi Dániel Főiskola Jegyzet Bizottságának támogatásával. A jegyzet első része a szférikus csillagászat és a csillagászati földrajz elemeit, második része főleg a a szoláris klíma, és a földpályaelemek változásainak következményeivel foglalkozik. [IBQ.]

KESERÜ Katalin: Toroczkai Wigand Ede. 1869-1945. Budapest, 2007. Holnap Kiadó Kft., Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. 210 p. /Az építészet mesterei./ Csillagászat: p. 19. ("Akseli Gallen-Kalleláról emlékező írásában (Turán 1931) Toroczkai feleleveníti budapesti, Gellérthegy utca műtermében 1907-ben folytatott beszélgetéseiket a csillagokról, a csillagképek különböző népeknél olykor azonos, mítoszokra utaló nevéről, ..."); pp. 183-188. (Toroczkai "Öreg csillagok" című 1915-ös könyvéről, a Néprajzi Értesítő 1914/3-4.-es számában megjelent "Égabroszunk csillagai" két rajza a régi magyar csillagos ég ábrázolásával.) [KSZ.]

Kis felfedezők. Világűrben. Összeállításai útmutató. Kiadja: Pannon-Literatúra Kft. [Kisújszállás], 2007. Navneet Publications (India) Ltd., Szalay Könyvkiadó. 6 t. [SRG.]

KOESTLER, Arthur: Alvajárók. Ford.: Makovecz Benjamin. 2. kiadás. Budapest, 2007. Európa Könyvkiadó, Szekszárdi Nyomda. 856 p. Szakmai szempontból ellenőrizte. Gazda István. Csányi Vilmos előszava a magyar kiadáshoz (pp. 13-19.). Az egyetemes csillagászat története az ókortól Newtonig. [IBQ.]

KOLLÁTH Zoltán: Csillagos Égbolt Rezervátum a Zselici Tájvédelmi Körzetben. [Kaposvár, 2007. Kaposvári Nyomda.] [6] p. Hajtogatott lapos ismertető. Benne: A fényszennyezés. Csillagos Égbolt Rezervátum. Eddigi lépések. Tervek. Hogyan segíthetünk? Az égbolt minősége a Zselicben. Meglepő tények. A Rezervátum létrejöttét segítik. [KSZ.]

KÖTHE, Rainer: Otthonunk, a Föld. 3. jav. kiad. Ford.: Rónaszegi Éva és Németh Mária. Budapest, 2007. Tessloff és Babilon Kiadó Kft. A nyomdai szedést készítette: Keleti Marcell. Printed in China. 48 p. /Mi micsoda. 50./ Szakmailag lektorálta: Orha Zoltán. Csillagászat: pp. 4-14. [KSZ.]

LEVY, Joel: A tudomány zsebkönyve. 3999 alapvető adat. Ford.: Márkus András. [Pécs, 2007.] Alexandra, Pécsi Direkt Kft. Nyomás Szingapurban. 144 p. Az Univerzum. pp. 5-18.; A Nap. pp. 18-34. [SRG.]

Magyar Csillagászati Egyesület. Polaris Csillagvizsgáló. [Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület.] [6] p. 2 oldalra nyomott, 6 részre hajtogatott tájékoztató színes prospektus. Benne: Magyar Csillagászati Egyesület. Rendezvényeink. Kiadványaink. Polaris Csillagvizsgáló. [KSZ.]

MAY, Brian - MOORE, Sir Patrick - LINTOTT, Chris: Bumm! A Világegyetem teljes története. Ford.: Kovács Tamás, Regály Zsolt. [Budapest,] 2007. Kossuth Kiadó zRT., A nyomás és a kötés Dubaiban készült. 191 p. Szakmailag gondozta: Regály Zsolt. Az album az Univerzum történetét ismerteti az Ősrobbanástól kezdve. A színes illusztrációk az Hubble-űrtávcsővel és a Föld legnagyobb távcsöveivel készültek. A "Gyakorlati csillagászat" fejezet (pp. 155-169.) az amatőrcsillagászatba vezet be. Az "Életrajzok" fejezet (pp. 171-183.) ismerteti Baade, Chandrasekhar, Eddington, Einstein, Hale, Hoyle, Hubble, Kuiper, Lovell, Rees, Ryle, Schwarzschild, Shapley, Zeldovics, Zwicky életrajzait. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. 324 p., 10 színes mell. Közreműködött: Jean Meeus, Sárneczky Krisztián. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László, Szabadi Péter. [SRG.]

MOLNÁR László: Fizika munkafüzet a 8. osztály (a 14 éves korosztály) számára. 4. kiad. Celldömölk, 2007. Apáczai Kiadó, Sylvester Nyomda Kft. (Szombathely). 64 p. Lektorálta: Kovács László. Tankönyvvé nyilvánítási engedély: 14720-23/2006 (2006. okt. 26.). Jelzet: AP-885, AP-081402. Csillagászat: pp. 47-64. (fénytan) [KSZ.]

NAGY Natália - SZŰCS Édua: A Nap születésnapja. 2007. Szamárfül Kiadó Kft., Kinizsi Nyomda Kft. (Debrecen) 77 p. A verses szöveget írta: Nagy Natália. Az illusztrációkat rajzolta: Szűcs Édua. A hátsó borítón Ranschburg Jenő és Farkas Bertalan utószavai. Gyermekeknek szóló csillagászati könyv. A Naprendszer tagjai ünneplik a Nap ötmilliárdodik születésnapját. [KSZ.]

NAGYVÁRADI László: Tájékozódás, térképészet, távérzékelés. 2007. Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Doktoriskola - PTE Alapítvány - PTE TTK Földrajzi Intézet, Bornus Nyomda (Pécs). 139 p. Szakmailag ellenőrizte: Balassa Bettina. Csillagászat: pp. 15-31., 51-59., 77-80. [KSZ.]

NEMERE István: A tunguz meteorit rejtélye. Gyöngyös, 2007. Pallas Antikvárium Kft., Kaposvári Nyomda Kft. 207 p. "1908. június 30-án Szibéria középső részén, Angara és a Jenyiszej folyók között egy kozmikus katasztrófa játszódott le. Az égből egy hatalmas tűzgömb érkezett, átrepült a tajga fölött, majd felrobbant. A tajga fáit 2200 négyzetkilométeres területen tarolta le - ez csaknem ötször akkora, mint Budapest -, és ott minden élet megszűnt. Mi történt? A világ tudósai előbb meteoritra, aztán üstökössel történt ütközésre gyanakodtak, de felmerült a nukleáris robbanás gyanúja is. A kutatásoknak kezdettől fogva volt egy nyugtalanító szála: vajon az eseményekhez nem volt-e köze valamilyen földön kívüli civilizációnak? A dokumentumkötetben a szerző a tőle megszokott stílusban és módon boncolgatja az eseményeket, leleplezi a titkokat, és az olvasókkal együtt kerül egyre újabb és újabb rejtélyek elé." [KSZ.]

NÉMETH Judit - REGÁLY Zsolt: Fejezetek a kozmológiából. [Budapest,] 2007. ELTE Természettudományi Kar, ELTE Eötvös Kiadó, DigitalPress. 173 p. Fejezetcímek: A kozmológia rövid története. Standard kozmológia. Az ősrobbanás elmélete. Big Bang nukleoszintézis. A fluktuációk kialakulása. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás fluktuációja. Struktúrák kialakulása. Inflációs kozmológia. Az infláció. Modern kozmológia. Egyensúlyi termodinamika. A neutrongyakoriság pontos meghatározása. Sunyajev-Zeldovics-effektus. Magas színvonalú kötet a kozmológia legfrissebb állapotáról, egyetemi hallgatóknak. [KSZ.]

  PONORI THEWREWK Aurél: A Nap fiai. A Nap tisztelete, napisten-mítoszok uralkodóikat a Nap Fiának tartó népeknél. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület. 128 p. Szakmailag ellenőrizte: Guman István. [KSZ.]

RANZANI, Gianluca: Az Univerzum atlasza. Naprendszer. Galaxisok. Csillagképek. [2. kiad.] Ford.: Zalai Edvin. [Budapest,] 2007. Kossuth Kiadó Zrt., Alföldi Nyomda ZRt. 216 p. Lektorálta: Gesztesi Albert. A 88 csillagképet bemutató csillagtérképeken: 5,5-6,0 magnitudó a határfényesség. [KSZ.]

RIDPATH, Ian: Bolygók és csillagok atlasza. Felfedezők kalauza a Világegyetemhez. Ford.: Sipos Nikoletta. Pécs, 2007. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. Tördelés: CAD Bt. "A nyomás Kínában készült". 80 p. Benne 8 oldalon (pp. 52-59) csillagtérképek 5,5 magnitúdós határig. [KSZ.]

RIDPATH, Ian: Csillagászat. Csillagok. Bolygók. Megfigyelés. Műszerek. Csillagképek. Ford.: Both Előd és Horvai Ferenc. Budapest, 2007. MÉRTÉK Kiadó Kft., Nyomta: TBB (Szlovákia). 300 p. /Útitárs kézikönyvek./ A könyv második fele (pp. 147-277.) bemutatja egyenként a 88 csillagképet, északról dél felé haladva, a kis térképeken 6,5 magnitúdóig mutatva a csillagokat (pp. 152-227.), valamint a hónapról hónapra látható égbolt állásást este 10 óra körül (pp.229-277.). [KSZ.]

RÖTHLEIN, Brigitte: Schrödinger macskája. Bevezetés a kvantumfizikába. Ford.: Szolcsányi Ferenc, Nordex Kft. Budapest-Pécs, 2007. Dialóg Campus Kiadó. Nyomda: Bornus Kft. (Pécs) 124 p. /Tudományok kiskönyvtára. 7./ Magyar szaklektor: Abonyi Iván. Csillagászat: pp. 65-78. [KSZ.]

SCAGELL, Robin: Az éjszakai égbolt atlasza. A Hold, a bolygók, a csillagok és mélyég-objektumok. Binokulárokkal és kis távcsővel végzett megfigyelésekhez. Wil Tirion térképeivel. Ford.: Sipos Nikoletta. Pécs, 2007. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. "A nyomás Kínában történt". 128 p. A 8 áttekintő csillagtérkép 5,5 magnitúdóig, az 50 legfontosabb csillagkép térképei 6,5 magnitúdóig mutatják a csillagokat. [KSZ.]

SIMMONS, John: 100 híres tudós. Múlt és jelen nagy tudósai. Ford.: Kovács Lajos. [Budapest,] 2007. Partvonal Könyvkiadó, Kinizsi Nyomda Kft. 543 p. Isaac Newton és a newtoni forradalom (1642-1727.) pp. 19-23.; Galileo Galilei és az új tudomány. (1564-1642.) pp. 58-62.; Johannes Kepler és a bolygók mozgása. (1571-1630.) pp. 69-73.; Kopernikusz és a heliocentrikus Világegyetem. (1473-1543.) pp. 74-77.; Tycho Brahe és az új csillagászat. (1546-1601.) pp. 135-138.; William Herschel. (1738-1822.) pp. 157-160.; Edwin Hubble és a modern távcső. (1889-1953.) pp. 169-173.;Leonhard Euler és a 18. századi matematika. (1707-1783.) pp. 193-195.; Arthur Eddington és a modern csillagászat. (1882-1944.) pp. 201-205.; Christiaan Huygens és a fény hullámelmélete. (1629-1695.) pp. 213-216.; Stephen Hawking és a kvantumkozmológia. (1942-) pp. 284-288. [SRG.]

SISA Béla: Kastélyépítészet és a kastélykultúra Magyarországon. A historizmus kora. Budapest, 2007. Vince Kiadó. pp. 126-127., 286., 301., 305. A herényi Gothard kastélyról és Gothard Jenő csillagvizsgálójáról. Téves névvel és rossz adatokkal. [SRG.]

SZABÓ Árpád: Magyar természettudósok. Fizikusok. 4. átdolg. és bőv. kiad. Budapest, 2007. Akadémiai Kiadó Zrt., Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. Nyomdaüzeme. 341. p. A szerző előszava Nyíregyházán kelt 2006-ban. Szakmai lektorok: Pintér Ferenc és Szabó Tímea. Az első kiadás: 1996-as, de ez átdolgozott és bővített. [KSZ.]

SZENKOVITS Ferenc: Bevezetés a csillagászatba. Kolozsvár, 2007. Kolozsvári Egyetemi Kiadó. 226 p. A Kolozsvári Egyetem hivatalos tankönyve. Benne 63 ábra és 3 táblázat. [IBQ.]

TAKÁCS Ferenc: Árnyékban porladó kövek. Vas megye közéletének szereplői. Szombathely, 2007. 172 p. Lektorálta: Nagy Ildikó, Horváth Sándor, Torjay Valter. Csillagászok nevének rövid említése: Gothard Jenő p. 105. (Gothard Jenő síremléke), 121.; Gothard Sándor p. 22., 25., 105., 121.; Kunc Adolf p. 21., 25., 155. [KSZ.]

TIT Budapesti Planetárium. 30 éves a planetárium 1977-2007. [Budapest, 2007.] [16] p. A planetárium. A TIT Budapesti Planetárium története. A planetáriumi műszer főbb egységei. A planetárium technikája. Sétáló Naprendszer a Planetárium mellett. [KSZ.]

TIT Budapesti Planetárium csillagászati műsorai 2007. június 18-tól augusztus 31-ig. [Budapest, 2007.] [4] p. Hajtogatott lapos műsorfüzet. Heti műsorrend. Műsoraink rövid tartalma (Süni és a csillagok. A Nap családja. Utazzunk a Marsra! Leszállás a Marsra. Földönkívüliek. Világvége? Égiekkel játszó földi lelemény. Az égbolt csodái. A Hubble univerzuma. Fénysugár az Andromédáról. Csillagtüzek. Bolygóközi társasutazás). [KSZ.]

TÓTH Sándor Attila: Az ég múzsája és planétája: Uránia. Szerdahelyi György csillagászati tankölteményei az 1781-ben felfedezett Uránusz bolygó mitológiájáról és a csillagászat ősi voltáról. Szeged, 2007. Gradus ad Parnassum Kiadó, 95 p. A M. Királyi Egyetem esztétika professzora által írt két latin tanköltemény ismertetése, a hozzájuk csatolt tudományos magyarázó jegyzetek szövegével. Az Appendix közli az eredeti latin szöveg 1803-ben megjelent változatát. A tanköltemények eredetileg Hell Miksa bécsi Csillagászati Ephemeridái-ban jelentek meg. [IBQ.]

Tudomány és vallás. A fejlődéselmélet és a földön kívüli élet kérdései. Dobogókő, 2006. szeptember 22-24. Manréza Szimpózium 2006. Szerk.: Hetesi Zsolt és Teres Ágoston. Budapest, 2007. Magyar Jezsuita Rendtartomány, ELTE Csillagászati Tanszék, Kairosz Kiadó. 209 p. [KSZ.]

ÜBELACKER, Erich: A bolygók és az űrkutatás. 3. átdolg. kiad. Ford.: Jankovics István és Németh Mária. Budapest, 2007. Tessloff és Babilon Kiadó Kft. A nyomdai szedést készítette: Keleti Marcell. Printed in China. 48 p. /Mi micsoda. 27./ Szakmailag lektorálta: Vincze Ildikó. [KSZ.]

ÜBELACKER, Erich: Az idő. Ford.: Károlyi Zsuzsa. Budapest, 2007. Tessloff és Babilon Kiadó Kft. A nyomdai szedést készítette: Keleti Marcell. Printed in China. 48 p. /Mi micsoda. 13./ Szakmailag lektorálta: Orha Zoltán. [KSZ.]

Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] 135 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ [KSZ.]

Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] 124 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ 2006-ig az Űrtan évkönyv évszáma a kiadás évére utalt. Mostantól kezdve ez változott, mert a címlapon a beszámolóban érintett év száma áll. [KSZ.]

VASSÁNYI István - HEILIG Balázs: Égabroszunk csillagai. A magyar csillagos ég rekonstruált képe. 2000-2007. Tihany-Balatonarács, 2007. Túra-Sport Kft. 2 p., 1 térkép. A régi magyar csillagképekre és csillagnevekre vonatkozó igen gazdag szöveges leírással és illusztrációkkal kiegészítve. 58x42 cm-es 1 lapos (2 oldalas) kiadvány 16 részre nyomtatva és hajtogatva, 30x39 cm-es ősmagyar csillagtérképpel. Benne Ladányi Tamás 2 csillagászati felvétele. A kiadvány elkészítésében közreműködött Ladányi Tamás, kisebb lektorálási munkát Keszthelyi Sándor végzett. [REZ.]

VERESS Márton: Általános természeti földrajz. Fejezetek az általános természeti földrajzból. Második javított kiadás. Szombathely, 2007. BDF Természetföldrajzi Tanszék. p. 477. A Föld. pp. 16-31., 45. [SRG.]

VINCZE Ildikó - JANKOVICS István - KOVÁCS József: Gothard Asztrofizikai Obszervatórium. 1881-2006. Szombathely, 2007. Kiadja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, Sylvester János Kiadó és Nyomda Kft. 48 p. [KSZ.]

WODETZKY József: Kettős és többszörös csillagok. [Paks,] 2007. Draco. 10 p. Eredeti megjelenés: Természettudományi Közlöny 42. 1910. dec. 1. 519. füz. pp. 857-875.; Különlenyomatként is kiadták: Klny. a Természettudományi Közlöny 519. füzetéből, Budapest, 1910. A Pesti Lloyd-Társulat Könyvsajtója 10 p.; Bartha Lajos anyagából és javaslatára lemásolva a kettőscsillagok ismertetésére 2007-ben, a Draco számára. [KSZ.]

DARÁZS Barbara: Gyenge gravitációs lencsézés brán világokban. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 58. Témavezető: Gergely Árpád László. [KSZ.]

BAKOS Judit: Extragalaktikus gömbhalmazok radiális sebességének mérése a GTC OSIRIS műszerével. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 81. Témavezetők: Alexandre Vazdekis és Michael Beasley. [KSZ.]

KORSÓS Marianna: Ia típusú szupernóvák adatainak statisztikus vizsgálata Monte-Carlo szimulációval. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 82. Témavezető: Hetesi Zsolt. [KSZ.]

SIMON Attila: "Exoholdak" sugarának, tömegének és sűrűségének meghatározása fedési rendszerekben. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 83. Témavezetők: Szabó M. Gyula és Szatmáry Károly. [KSZ.]

SIPŐCZ Brigitta: Változócsillagok a HAT-1 szemével. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 84. Témavezető: Bakos Gáspár. [KSZ.]

TAKÁTS Katalin: Szupernóvák távolságának meghatározása Táguló Fotoszféra Módszerrel. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 85. Témavezető: Vinkó József. [KSZ.]

VOLENT Renáta: A Föld, a Mars, az Europa és a Ganymedes felszínén található jeges alakzatok összehasonlítása. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 86. Témavezető: Kereszturi Ákos. [KSZ.]

VÖLGYES Dávid: Képrekonstrukció a csillagászatban. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 87. Témavezető: Szécsényi-Nagy Gábor. [KSZ.]

CSENGERI Timea: Egy poros kvazár, az IRAS 13349+2438 esete - modellezés a 2-Dust radiatív transzfer kóddal. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 89. Témavezető: Gerard Kriss. [KSZ.]

CSORVÁSI Róbert: Az LO Pegasi mágneses aktivitásának finom léptékű vizsgálata. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 90. Témavezető: Oláh Katalin és Szatmáry Károly. [KSZ.]

MOLNÁR László - PÁPICS Péter: GD 154 - kétfajta pulzációs állapotú fehér törpe. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 91. Témavezető: Paparó Margit. [KSZ.]

NAGY Zsófia: Fedési törpe nóvák periódusváltozásainak vizsgálata. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 92. Témavezető: Csizmadia Szilárd. [KSZ.]

PLACHY Emese - SZTANKÓ Nándor: GD 154, kaotikus rendszernek tűnő fehér törpe. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 93. Témavezető: Paparó Margit. [KSZ.]

SZALAI Tamás: Szoros déli kettőscsillagok fizikai paramétereinek meghatározása. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 94. XY Leo, VZ Lib, DX Tuc, QY Hya, V870 Ara. Témavezetők: Mészáros Szabolcs és Vinkó József. Konzulens: Kiss L. László. [KSZ.]

ZSOM András: A por és gáz hőmérsékletének összehasonlítása a Cygnus-Cepheus területen. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 95. Témavezető: Tóth L. Viktor. [KSZ.]

MITRE Zoltán: Teljes napfogyatkozás a félhold országában. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 145. Témavezetők: Péntek Kálmán, Pintér Teodor Péter és Vértes Ernő. [KSZ.]

PÓKA Andrea: Földrengések és a Föld forgása: a Föld forgási és orientációs paramétereinek változása a Nemzetközi Földforgás Szolgálat (IERS) által közzétett adatok alapján. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 254. Témavezető: Timár Gábor. [KSZ.]

BÁRÁNY Balázs: A Gödel univerzum geodetikusainak elemzése. In: XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Program, előadás, összefoglalók. Szeged, 2007. április 4-6. Szeged, 2007. Szegedi Tudományegyetem. p. 309. Témavezető: Andai Antal és Szenthe János. [KSZ.]

FARKAS Gábor Farkas: Sidus Iulium és Dudith András. In: Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei XIII. Budapest, 2007. ELTE Egyetemi Könyvtára. pp. 137-144. A Julius Caesar halála után látszó üstököst nevezték sidus Iuliumnak, Caesar csillagának. Caesart hamarosan istené avatták, az ünnepségek alatt a Vénusz templomában bronzszobrát felavatták, a feje felett a nevezetes üstököst is ábrázolták. Az 1577 novemberében feltűnt új üstökös hatására írt művében Dudith András magyar humanista említi ezt az ókori eseményt. Az üstökösről beszámoló számos ókori szerző közül Plinius természetrajzának II. könyve lehetett Dudith forrása. [FGF.]

BOROSS Klára: A pozsonyi humanista kör könyvei az Egyetemi Könyvtár antikva-gyűjteményében. In: Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. XIII. Budapest, 2007. ELTE Egyetemi Könyvtára. pp. 157-185. Ellebodius és Mossóczi gyűjteményéről részletesebben. Mossóczi Zakariás Kopernikusz-könyvpéldányáról. [FGF.]

GYENIZSE Péter: Csaba királyfi útján. In: Az emberiség útjai. Barangolás a történelem legendás útvonalain. Szerk.: Lóczy Dénes, Pap Norbert. Pécs, 2007. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Dürer Nyomda (Gyula). pp. 6-25. Rövid bevezetés a csillagászatba és a csillagászattörténetbe. Gyenizse Péter által készített, színes amatőrcsillagászati fényképek és leírásuk: szivárvány, haló, Tyndall-sugár, meteor, villám, sarki fény, Hyakutake-üstökös, Hale-Bopp-üstökös, Machholz-üstökös, Tejút, az égbolt elfordulása, napfoltok, részleges napfogyatkozás, teljes napfogyatkozás, telihold, holdkráterek, holdsarló, holdfogyatkozás, bolygóképek, Szaturnusz-fedés, Vénusz-átvonulás, mélyég objektumok. Képszerkesztő: Mánfai György. [KSZ.]

WODETZKY József: Kettős és többszörös csillagok. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 7-8. /A Draco különkiadása./ Részletek a Természettudományi Közlöny 1910. évf. 519. füzetéből. [KSZ.]

A kettőscsillagok (és fizikájuk). A kettőscsillagok története. Milyen kettőscsillagtípusok vannak. Többescsillag. A kettőscsillagok láthatósága. Szoros párok. A kettősök észlelése. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 9-13. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

B. J. M. M.: Friedrich Georg Wilhelm Struve (1793-1864). In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 9. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A Dawes-határ. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 13. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

MUIRDEN, James: Kettőscsillagok. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 14-15. /A Draco különkiadása./ Forrás: Astronomy for Amateurs (könyv). [KSZ.]

TOWNSEND, Charles: Az égbolt drágakövei. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 15-16. /A Draco különkiadása./ Forrás: Szentmártoni Béla: Kalandozás (1982). [KSZ.]

GENNER, Ian: Az M 40 aszterizmus az UMa-ban. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 17. /A Draco különkiadása./ Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1972. ápr. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A legszebb, legérdekesebb és leghíresebb kettőscsillagok. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 17-24. /A Draco különkiadása./ Az 1984-ben összeállított cikket Dalos Endre látta el megjegyzésekkel. [KSZ.]

BERKÓ Ernő - DALOS Endre - HEVESI Zoltán: Kettőscsillag-észlelők: (Albireo, Meteor). In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 24-25. /A Draco különkiadása./ 214 észlelő neve. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Kettőscsillag minikatalógus. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 26. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: A kettőscsillagokról. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 27. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

HOUSTON, Walter Scott: Deep Sky Wonders c. rovat kettőscsillag észlelési cikkek. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 28-30 /A Draco különkiadása./ Sky and Telescope 1961-ben, 1969-ben és 1970-ben megjelent cikkei. Fordította: Szentmártoni Béla. [KSZ.]

ARGYLE, R. W.: Binary csillagok nagy pályahajlással. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 30-31. /A Draco különkiadása./ Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1971. szept. [KSZ.]

SINNOT, Roger W.: Érdekes kettős és hármas csillagok. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 31-33. /A Draco különkiadása./ Sky and Telescope, 1982. szept. Fordította: Farkas Ernő. [KSZ.]

POXON, M.: Binokulár kettősök. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 33. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BAMBER, D. J.: A Gamma Virginis. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 33. /A Draco különkiadása./ Forrás: Webb Society Quarterly Journal, 1969. márc. [KSZ.]

FAHY, A.: A kettőscsillagok észlelése. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 34. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DALOS Endre: Az Albireo /Béta Cyg = STF 43. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 34. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Egy figyelemre méltó binary: a Castor. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 35. /A Draco különkiadása./ Korábbi közlése: Binary 1999. 4. sz. pp. 8-10. [KSZ.]

GOMBÁS Géza: Az amatőrök kettőscsillag megfigyelései. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 37-46. /A Draco különkiadása./ Eredeti közlés. Kettőscsillagok. Szerk.: Gombás Géza. Kaposvár, 1977. AAK. /Mélyég- és kettőscsillag megfigyelési kézikönyv. II./ [KSZ.]

SZM [SZENTMÁRTONI Béla]: A CrB kettősei. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 47. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

SZM [SZENTMÁRTONI Béla]: A Mira Ceti környékének kettősei. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 48. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

SZM [SZENTMÁRTONI Béla]: A Delphinus halványabb kettősei. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 49. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

SZM [SZENTMÁRTONI Béla]: A Draco néhány kettőscsillaga. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 49-50. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

SZM [SZENTMÁRTONI Béla]: A Lynx kettőcsillag "halmaza". In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 50-51. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A Théta-1 és Théta-2 Ori. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 52. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Kettős és többes csillagok a Pleiadesben. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 53. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati kö(szö)nyvismertetés (309.). Az 5. sz. a nagykönyv ismertetése. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 54. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook. Kettőscsillag ismertetései. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 55-108. /A Draco különkiadása./ Fordította és kiegészítette: Bartha Lajos. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A katalógusban előforduló csillagászok életrajzi adatai. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 109-111. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Eddig mely kettőscsillagokat láttam. In: Az én világom. 7. A kettőscsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2007. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 112. /A Draco különkiadása./ 176 kettőscsillag, amelyeket 2007. ápr. 7-ig látott és feljegyzett. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Csillagászati Tanszék negyed évezrede. In: Földrajzi Múzeumi tanulmányok 16. 2007. Főszerk.: Kubassek János. Érd, 2007. Magyar Földrajzi Múzeum. pp. 145-146. Könyvismertetés. A magyarországi egyetemi csillagászati oktatás és kutatás története. Szerkesztette: Petrovay Kristóf. Kiadja ELTE Csillagászati Tanszéke. Budapest, 2006. kötetről. [SRG.]

REISZ T. Csaba: Lipszky János (Szedlicsna, 1766. ápr. 10. - Szedlicsna, 1826. máj. 2.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VII. köt. Lethenyei - műgyűjtemény. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2007. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 39-41. Huszártiszt, térképkészítő. Magyarország térképezésében a pontos térképhez hiányzó csillagászati adatokat Bogdanich Imre Dániel észlelései alapján maga számította. Arcképe a cikkben. [KSZ.]

LAKATOS Bálint: Lossai Péter (Petrus Neitl de Losa, Neitel ex Losa; Mosonmagyaróvár/Nagylózs?, 1500 körül - ? 16. század második fele?). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VII. köt. Lethenyei - műgyűjtemény. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2007. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 84-85. Földmérő. Az 1519-1524 körüli Lossai-kódex az első magyarországi geodéziai szakmunka, benne kisebb csillagászati részekkel. [KSZ.]

BÁNKI Éva: Madarassy János (Apátfalva, 1741. aug. 28. - Eger, 1814. ápr. 18.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VII. köt. Lethenyei - műgyűjtemény. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2007. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 134-135. Jezsuita csillagász, matematikus. 1774-76 között Bécsben tanult csillagászatot, Hell Miksa tanítványaként. Hell mellett részt vett az egri obszervatórium műszereinek beszerzésében. 1776-tól az intézmény első igazgatója 1784-ig. [KSZ.]

BÁNKI Éva: Makó Pál, kerekdedei (Jászapáti, 1723. júl. 9. - Buda, 1793. aug. 19.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VII. köt. Lethenyei - műgyűjtemény. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2007. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 255-257. Matematikus, fizikus, tanár, költő. Tankönyvek szerzője, fizikai és csillagászati tárgyú tankönyveit több nyelvre lefordították. [KSZ.]

VIZKELETY András: Makrai Benedek. (életéről adatok: 1383-1421.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VII. köt. Lethenyei - műgyűjtemény. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2007. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). p. 257. Jogtudós. 1388-90-ban Bécsben tanított (csillagászatot?). [KSZ.]

GÁBORJÁNI SZABÓ Botond: Maróthi György (Maróthy; Debrecen, 1718. jún. 18. - Debrecen, 1744. okt. 16.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VII. köt. Lethenyei - műgyűjtemény. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2007. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 301-303. Természettudós, pedagógiai író, tankönyvszerző. A hollandiai Groningen egyetemén disputát folytatott a kopernikuszi tanokról. Debrecenben 1738-tól csillagászatot is tanított. Arcképe a cikkben. [KSZ.]

DEÁK Antal András: Marsigli, Luigi Ferdinando (Bologna, 1658. júl. 10. - Bologna, 1730. nov. 1.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VII. köt. Lethenyei - műgyűjtemény. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2007. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 304-306. Csillagászati észleléseket is végzett Magyarországon. Arcképe a cikkben. [KSZ.]

BÁNKI Éva: Mártonffi Antal (Csíkszentkirály, 1750 körül - Gyulafehérvár, 1799. nov. 19.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VII. köt. Lethenyei - műgyűjtemény. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2007. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 315-316. Csillagász, római katolikus pap. 1788-92-ben Batthyány Ignác erdélyi püspök költségén Bécsben tanult csillagászatot Hell Miksa tanítványaként. 1794-től a gyulafehérvári csillagvizsgáló vezetője lett. 1797-től csillagász-kanonok. 1798-ban kiadta a csillagvizsgálót ismertető könyvét. [KSZ.]

BÁNKI Éva: Matematika. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VII. köt. Lethenyei - műgyűjtemény. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2007. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 320-325. A középkori csillagászati ismereteket is említő szócikk. Gellért-püspök, Georg Peuerbach, Regiomontanus, Pühler Kristóf, Hell Miksa. [KSZ.]

DEÁK Antal András - TÖRÖK Enikő: Mikoviny Sámuel (Ábelfalva, 1698 - Trencsén környéke, 1750. márc. 23.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VII. köt. Lethenyei - műgyűjtemény. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2007. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 413-414. Mérnök, polihisztor, térképész, tanár, matematikus, rajzoló, rézmetsző. Matematikát, csillagászatot, földmérést tanult Nürnberg városának Altdorfban működő egyetemén és Jénában. 1728-tól csillagászati helymeghatározásokat végzett az ország különböző részein. 1732-ben kiadott Epistola címkezdetű művében a csillagászati észleléseken alapuló térképezést ismertette. [KSZ.]

Misszionáriusok. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VII. köt. Lethenyei - műgyűjtemény. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2007. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 435-439. Benne (p. 439.): Szentmártonyi Ignác (a portugál uralkodó, V. János királyi csillagásza és térképésze) tevékenysége Brazíliában 1753-1777-ig. [KSZ.]

KOLTAI András: Mösch Lukács (Moesch; Lucas a S. Edmundo; eredeti keresztneve: Johann Jacob; Mainz, 1651. szept. 4. - Nikolsburg, 1701. márc. 24.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VII. köt. Lethenyei - műgyűjtemény. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2007. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 470-472. Piarista szerzetes, tanár, matematikus, irodalmár. Podolinban és Privigyén tanított Fönnmaradt háromkötetes kéziratos matematikai tanári kézikönyve (Bibliotheca mathematica, 1684.) a geometriát, a csillagászatot és az időmeghatározást tárgyalja. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Erőforrások a Földöm kívül. In: MetaGalaktika v9,5. Főszerk.: Burger István. [Budapest, 2007.] Metropolis Media, Keskeny és Társai Nyomdaipari Kft. pp. 48-51. [KSZ.]

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) ... a Szputnyik-1 felbocsátásának fél évszázados évfordulója alkalmából országos ifjúsági vetélkedőt szervez 50 éves az űrkorszak címmel. In: MetaGalaktika v9,5. Főszerk.: Burger István. [Budapest, 2007.] Metropolis Media, Keskeny és Társai Nyomdaipari Kft. pp. 52-53. Jelentkezés: 2007. máj. 20. és 2007. szept. 15. között. [KSZ.]

HAWKING, Stephen William: El kell hagyni a Földet! In: MetaGalaktika v9,5. Főszerk.: Burger István. [Budapest, 2007.] Metropolis Media, Keskeny és Társai Nyomdaipari Kft. pp. 100-102. [KSZ.]

LUKÁCS Béla: Párhuzamos világok - fantasy vagy SF? In: MetaGalaktika v9,5. Főszerk.: Burger István. [Budapest, 2007.] Metropolis Media, Keskeny és Társai Nyomdaipari Kft. pp. 176-181. [KSZ.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 7. [SRG.]

Használati útmutató. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 8-12. [SRG.]

Jelek és rövidítések. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 13. [SRG.]

A csillagképek latin és magyar neve. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 14. [SRG.]

Táblázatok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 15-135. Jelenségnaptár 2007 január-december.; A bolygók kelése és nyugvása.; A bolygók adatai.; A bolygók kitérése a Naptól.; Julián-dátum táblázat.; Bolygók ekliptikai koordinátái.; A bolygók elhelyezkedése a Nap körül.; A Nap adatai.; A Hold adatai.; A colongitudó változása.; Jupiter-holdak.; Szaturnusz-holdak.; Törpebolygók és kisbolygók.; Üstökösök.; Meteorrajok.; Fogyatkozások, fedések.; A Hold csillagfedései.; Csillagkatalógus J2007.5-re. [SRG.]

Új holdnevek a Naprendszerben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 136. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az arizonai meteoritkráter keletkezése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 139. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: A fonalférgek túlélték. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 139-140. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A RHESSI műhold és néhány eredménye. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 140-142. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Most már biztos a napfoltminimum. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 143. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A marskutatás újdonságai. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 144-145. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Kis Vörös Folt keletkezett a Jupiteren. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 145-146. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Cassini-űrszonda eredményeiből. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 146-149. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Új gyűrűk és holdak az Uránusz körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 150. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Trójai kisbolygók a Neptunusz pályáján. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 151. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A Plútó nem bolygó többé. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 151-152. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Plútó holdjai. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 152-153. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ALMÁR Iván: Itokawa - egy különleges kisbolygó. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 153-154. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Holdrendszer egy kisbolygó körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 154-155. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Rövid periódusú napsúrolók. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 155-156. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Visszatért a Stardust. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 156-157. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Célba talált a Deep Impact. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 157-158. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Lehagyták a Plútót. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 158-159. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A Voyagerek a Naprendszer határvidékén. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 159-163. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Sikeres modell a Naprendszer keletkezésére. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 163-164. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Milyen lehetett a Naprendszer bölcsője? In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 164-165. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Exobolygó-hírek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 166-170. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Bolygóképződés barna törpék körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 170-171. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: A Chandra Orion mélyvizsgálat. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 171-173. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KUN Mária: Infravörös sötét felhők. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 173-174. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: Egy csillag alakjának meghatározása. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 174-175. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Szétszakadás határán forgó csillagok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 175-176. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Fehér törpék az omega Centauri gömbhalmazban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 176-177. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Germánium három fehér törpe légkörében. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 177-178. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Csillagok és pályák a Sgr A* körül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 178-179. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

FREY Sándor: Újfajta neutroncsillagok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 179. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: Érdekes csillagok az Andromeda-ködben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 180-182. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: A Nagy Magellán-felhő sajátmozgása. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 182-183. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Intergalaktikus csillagok galaxishalmazokban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 183-184. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

FREY Sándor: "Üregek" a Perseus-halmaz galaxisközi gázában. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 184. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

FREY Sándor: Aktív galaxismag - galaxis nélkül. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 185. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: Mi volt a Hubble-osztályok előtt? In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 185-188. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SZABADOS László: Távolságmérési módszerek összehasonlítása. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 188-189. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Magyar amatőrcsillagászok felfedezései. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 189-190. A csillagászat legújabb eredményei. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A Nemzetközi Héliofizikai Év. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 191-203., 323., 1. színes t. 2007. nemzetközi tudományos együttműködés éve. [SRG.]

FÜRÉSZ Gábor: A csillagászati spektroszkópia eszközei. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 204-230., 323., 2. színes t. [SRG.]

CSÁK Balázs - KISS László - VINKÓ József: Kataklizmikus változócsillagok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 231-248., 324., 3. színes t. [SRG.]

FARKAS Gábor Farkas: Az 1572-es szupernóva és Magyarország. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 249-263. [SRG.]

KŐVÁRI Zsolt - BENDA Klára - KRIVÁN Miklós: Csillagászat szélessávon - e-távoktatási tanmodul. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 264-268. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2005-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 269-274. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2005-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 275-285. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2005-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 286-289. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézetének működése 2004-2005. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 290-295. [SRG.]

HORVAI Ferenc: A Magyar Asztronautikai Társaság tevékenysége 1997-2006. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 296-309. [SRG.]

HORVÁTH András: A TIT Budapesti Planetárium működése 2005-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. pp. 310-314. [SRG.]

Színes képek. Képek a Magyar Csillagászati Egyesület életéből. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 323., első belső borító. [SRG.]

Magyar amatőrcsillagászok felvételei. In: Meteor csillagászati évkönyv 2007. Szerk.: Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 2006. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. p. 324., 3-4. színes t., hátsó belső borító. [SRG.]

Az űrben. In: Mozgásban. Járművek földön, vízen, levegőben. Ford.: Nagy György. 3. kiad. Budapest, Scolar Kiadó. 2007. pp. 118-131. /Scolar kalauz gyerekeknek./ Milyenek az űrhajók?; Műholdak és űrszondák.; Ember a Holdon.; Űrrepülőgépek közelről.; Űrállomások. [SRG.]

JANKOVICS István: Gothard Jenő (Herény, 1857. május. 31. - Herény, 1909. május 27.). In: Nemzeti évfordulóink 2007. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2006. Balassa Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Novoprint Rt. p. 25. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

VD [VARGHA Domokosné]: Harkányi Béla báró csillagász (Pest, 1869. április 11. - Budapest, 1932. január 22.). In: Nemzeti évfordulóink 2007. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2006. Balassa Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Novoprint Rt. p. 54. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

SZABÓ Árpád: Bay Zoltán Lajos 1900-1992. In: Szabó Árpád: Magyar természettudósok. Fizikusok. 4. átdolg. és bőv. kiad. Budapest, 2007. Akadémiai Kiadó Zrt., Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. Nyomdaüzeme. pp. 17-26. [KSZ.]

SZABÓ Árpád: Detre László 1906-1974. In: Szabó Árpád: Magyar természettudósok. Fizikusok. 4. átdolg. és bőv. kiad. Budapest, 2007. Akadémiai Kiadó Zrt., Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. Nyomdaüzeme. pp. 59-61. [KSZ.]

SZABÓ Árpád: Hatvani István 1718-1786. In: Szabó Árpád: Magyar természettudósok. Fizikusok. 4. átdolg. és bőv. kiad. Budapest, 2007. Akadémiai Kiadó Zrt., Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. Nyomdaüzeme. pp. 97-101. [KSZ.]

SZABÓ Árpád: Hell Miksa 1720-1792. In: Szabó Árpád: Magyar természettudósok. Fizikusok. 4. átdolg. és bőv. kiad. Budapest, 2007. Akadémiai Kiadó Zrt., Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. Nyomdaüzeme. pp. 103-105. [KSZ.]

SZABÓ Árpád: Konkoly-Thege Miklós 1842-1916. In: Szabó Árpád: Magyar természettudósok. Fizikusok. 4. átdolg. és bőv. kiad. Budapest, 2007. Akadémiai Kiadó Zrt., Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. Nyomdaüzeme. pp. 151-153. [KSZ.]

SZABÓ Árpád: Kövesligethy Radó 1862-1934. In: Szabó Árpád: Magyar természettudósok. Fizikusok. 4. átdolg. és bőv. kiad. Budapest, 2007. Akadémiai Kiadó Zrt., Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. Nyomdaüzeme. pp. 159-161. [KSZ.]

SZABÓ Árpád: Segner János András 1704-1777. In: Szabó Árpád: Magyar természettudósok. Fizikusok. 4. átdolg. és bőv. kiad. Budapest, 2007. Akadémiai Kiadó Zrt., Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. Nyomdaüzeme. pp. 229-232. [KSZ.]

SZABÓ Árpád: Tarczy Lajos 1807-1881. In: Szabó Árpád: Magyar természettudósok. Fizikusok. 4. átdolg. és bőv. kiad. Budapest, 2007. Akadémiai Kiadó Zrt., Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. Nyomdaüzeme. pp. 275-277. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: Fejér Lipót. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. IV. A matematika és az informatika úttörői. [Budapest,] 2007. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 54-62. Szülőháza és emléktáblája Pécsett. Ógyallai csillagvizsgáló képe, ahol dolgozott. Síremléke a Fiumei úti sírkertben. Kelenföldön utcát neveztek el róla, itt emléktáblája is van. [KSZ.]

SZABÓ Gábor: ifj. Simonyi Károly. In: Szabó Gábor: Korszakalkotó magyarok nyomában. IV. A matematika és az informatika úttörői. [Budapest,] 2007. Révai Digitális Kiadó Kft. pp. 175-177. "Ifj. Simonyi Károly jövőbeli terve egy űrutazás, amelyet mint űrturista a saját költségén szeretne megvalósítani." [KSZ.]

JÁNOS István: Égi jelenségek és természeti katasztrófák régi irodalmunkban. In: Szerencs, Dél-Zemplén központja. A IV. Tájföldrajzi Konferencia előadásai (Szerencs, 2007. április 19-20.). Szerk.: Frisnyák Sándor, Gál András. Nyíregyháza - Szerencs, 2007. Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földtudományi Intézete - Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (Szerencs), Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. (Debrecen) pp. 453-465. Csillagászat: pp. 453-456. Néhány régi csillagászati jelenségről is említés: 1456-os üstökös.; Janus Pannonius egy tűzgömbre és az 1462-es üstökösre (vagy nappali Vénuszra) utaló versei.; 1557-es nappali tűzgömb.; 1558-as meteorithullás.; 1576-os üstökös. [KSZ.]

  BARTHA Lajos: Barokk csillagásztornyok Magyarországon. (A Nagyszombati Egyetemi Matematikai torony megnyitásának 250. évfordulójára.) In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. XIV. köt. Budapest, 2007. MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága. pp. 37-40, 143-44. [IBQ.]

Az északi égbolt hét csillaga. [Puktuch’ilsöng-üi yurae]. Ford.: Yoo Jin-il [Yu Chin-il] és Szűts Zoltán. In: A tigris és a nyúl. Koreai mesék és történetek. Budapest, 2007. Ráció Kiadó. pp. 12-13. [FŐA.]

BALÁZS Béla Árpád: Biokozmológia? In: Tudomány és vallás. A fejlődéselmélet és a földön kívüli élet kérdései. Dobogókő, 2006. szeptember 22-24. Manréza Szimpózium 2006. Szerk.: Hetesi Zsolt és Teres Ágoston. Budapest, 2007. Magyar Jezsuita Rendtartomány, ELTE Csillagászati Tanszék, Kairosz Kiadó. pp. 27-35. [KSZ.]

HETESI Zsolt: A lakott világokról. Egyedül vagyunk? In: Tudomány és vallás. A fejlődéselmélet és a földön kívüli élet kérdései. Dobogókő, 2006. szeptember 22-24. Manréza Szimpózium 2006. Szerk.: Hetesi Zsolt és Teres Ágoston. Budapest, 2007. Magyar Jezsuita Rendtartomány, ELTE Csillagászati Tanszék, Kairosz Kiadó. pp. 37-45. [KSZ.]

SZÉKELY László: A biológiai evolúció eszméje és az értelmes tervezet elmélete az európai filozófiatörténet kontextusában. In: Tudomány és vallás. A fejlődéselmélet és a földön kívüli élet kérdései. Dobogókő, 2006. szeptember 22-24. Manréza Szimpózium 2006. Szerk.: Hetesi Zsolt és Teres Ágoston. Budapest, 2007. Magyar Jezsuita Rendtartomány, ELTE Csillagászati Tanszék, Kairosz Kiadó. pp. 61-88. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Gondolatok az értelem evolúciójáról. In: Tudomány és vallás. A fejlődéselmélet és a földön kívüli élet kérdései. Dobogókő, 2006. szeptember 22-24. Manréza Szimpózium 2006. Szerk.: Hetesi Zsolt és Teres Ágoston. Budapest, 2007. Magyar Jezsuita Rendtartomány, ELTE Csillagászati Tanszék, Kairosz Kiadó. pp. 89-103. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Anyagfejlődés-történeti epizódok a Naprendszerben a kis égitestekről és a Holdról gyűjtött kőzetminták alapján. In: Tudomány és vallás. A fejlődéselmélet és a földön kívüli élet kérdései. Dobogókő, 2006. szeptember 22-24. Manréza Szimpózium 2006. Szerk.: Hetesi Zsolt és Teres Ágoston. Budapest, 2007. Magyar Jezsuita Rendtartomány, ELTE Csillagászati Tanszék, Kairosz Kiadó. pp. 105-128. [KSZ.]

COYNE, George: A földönkívüliek istene. In: Tudomány és vallás. A fejlődéselmélet és a földön kívüli élet kérdései. Dobogókő, 2006. szeptember 22-24. Manréza Szimpózium 2006. Szerk.: Hetesi Zsolt és Teres Ágoston. Budapest, 2007. Magyar Jezsuita Rendtartomány, ELTE Csillagászati Tanszék, Kairosz Kiadó. pp. 151-169. [KSZ.]

SÁNDOR Zsolt: Lakható Világok - Távoli bolygók lehetőségei. In: Tudomány és vallás. A fejlődéselmélet és a földön kívüli élet kérdései. Dobogókő, 2006. szeptember 22-24. Manréza Szimpózium 2006. Szerk.: Hetesi Zsolt és Teres Ágoston. Budapest, 2007. Magyar Jezsuita Rendtartomány, ELTE Csillagászati Tanszék, Kairosz Kiadó. pp. 182-193. [KSZ.]

[FREY Sándor:] Előszó. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ p. 3. Kelt Budapest 2007. december. [KSZ.]

HORVÁTH András: Űrnaptár - az űrkorszak történetének főbb eseményei (1957-2007). In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 4-57. [KSZ.]

LÁLA, Petr: Az űrkorszak 50 éve számokban. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 58-61. [KSZ.]

KELEMEN János: Szemelvények az űrkutatás 2006-os eseményeiből. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 62-84., címlapkép. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: 50 éves a Magyar Asztronautikai Társaság. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ p. 85., első belső borító., hátsó belső borító. [KSZ.]

[BÁN András:] Szakmai kirándulás a Jövő Házában. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 86-87. 2006. dec. 8-án. [KSZ.]

BENCZE Pál: A XXV. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ p. 87. 2006. nov. 6-8-ig Sopronban volt. [KSZ.]

CSENGERI Timea: Űrkutatás és környezetvédelem - Űrnap 2006. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 88-90. 2006. nov. 9-én. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Ifjúsági Fórum - 2006. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ p. 91. 2006. dec. 1-én volt Budapesten. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Az emberek közelebb kerültek a világűrhöz. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 91-93 Az 57. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus, 2006. okt. 2-6-ig volt Valenciában. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Műholdas kommunikáció kvantumcsatorna segítségével. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 93-95. [KSZ.]

HIRN Attila: Háromtengelyű szilíciumdetektoros teleszkóp fejlesztése űrdozimetriai mérésekhez. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 93-97. [KSZ.]

KOVÁCS Gábor: A SSETI magyar résztvevőinek 2006-os tevékenysége. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 97-98. [KSZ.]

HARGITAI Henrik: Újabb magyar az MDRS-en. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 98-101. [KSZ.]

Kitüntetettjeink. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ p. 101. Almár Iván, Major György, Both Előd, Varga András kitüntetései. [KSZ.]

[BÁN András:] A 2005/2006. évi ifjúsági esszépályázat eredményei. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 102-103. [KSZ.]

ORGEL Csilla - MEGYESI Dániel: "Űrhajósok" lettünk. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ p. 104. Huntsvillben. [KSZ.]

NEIZER Zita: Beszámoló a 13. Magyar Űrtáborról. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ p. 105., hátsó külső borító. 2006. júl. 17-26-ig a Bükkben, Szentléleken. [KSZ.]

ORGEL Csilla: Titáni titkok. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 106-117. [KSZ.]

MEGYESI Dániel: Az emberiség első csillagközi utazása. In: Űrtan évkönyv az űrkorszak ötvenedik évében. [2007.] MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2007.] /Asztronautikai Tájékoztató. 58./ pp. 118-133. [KSZ.]

[FREY Sándor:] Előszó. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ p. 3. Kelt Budapest, 2008. december. [KSZ.]

KELEMEN János: Szemelvények az űrkutatás 2007-es eseményeiből. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ pp. 4-51. [KSZ.]

APÁTHY István: Charles Simonyi Pille-kísérletei a Nemzetközi Űrállomáson. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ pp. 52-56., címlapkép. [KSZ.]

HORVÁTH Márk: Amatőrrádiós kapcsolatok Charles Simonyival űrutazása során. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ pp. 57-59., első belső borító. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Személyes jellegű visszatekintés az IAA űrterminológiai aktivitására. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ pp. 60-64. 2008. szept. 29-én Glasgowban elhangzott előadása. [KSZ.]

Dr. Mészáros István (1950-2007). In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ p. 65 Nekrológ. Az Aeromagazinban 1999. június és 2007. március között megjelent szakcikkeinek jegyzékével. [KSZ.]

MÉSZÁROS István: Apollo Hold-expedíciók 1969-1972. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ pp. 66-70. Eredeti közlés: Aeromagazin, 1999. jún. [KSZ.]

MÉSZÁROS István: Skylab. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ pp. 71-75 Eredeti közlés: Aeromagazin, 2004. júl. [KSZ.]

GAZDAG László: A világűr meghódításának első 50 éve (rendhagyó könyvismertetés). In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ p. 76. Gazdag László és Mészáros István 2007-ben megjelent könyve a Laurus Kiadónál. [KSZ.]

Ha jövő, akkor világűr - könyvismertető. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ p. 77. Almár Iván és Galántai Zoltán új könyve a Typotex Könyvkiadónál jelent meg. [KSZ.]

KELEMEN János: Csillagtúra rádióműsor a radiocafé 98,6-on. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ p. 78. 2007. máj. 26-tól jelentkezik, hetente. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Űrközelben, Civil Rádió - FM 98. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ p. 79. 2007. ápr. 24-től jelentkezik, havonta. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Űrnap 2007. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ p. 80. 2007. okt. 27-én, Budapesten. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Az országos diákvetélkedő döntőjéről. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ p. 81., hátsó belső borító, hátsó külső borító. 2007. okt. 20-án, Budapesten. [KSZ.]

[BÁN András:] A 2006/2007 évi ifjúsági esszépályázat eredményei. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ pp. 82-83. [KSZ.]

LÁJER Márton: Huntsville-ben (Beszámoló a Nemzetközi Űrtáborról). In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ pp. 84-85. 2007 júliusában. [KSZ.]

FARKAS Flóra: Műholdak és globális klímaváltozás. Megmentenek minket a műholdak? In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ pp. 86-92. [KSZ.]

LÁJER Márton: 2007-2057. Az űrkutatás második ötven éve. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ pp. 93-101. [KSZ.]

Függelék. Az Űrkorszak c. könyv név-és tárgymutatója és tematikus mutatója. In: Űrtan évkönyv 2007. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2008.] /Asztronautikai Tájékoztató. 59./ pp. 103-124. Horváth András és Szabó Attila könyve 2008 júliusában jelent meg az Ekren Kiadó gondozásában. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Hogyan került a Göncölszekér az égre? Csillagászati séta a bécsi képtárban - 2. rész. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2006/2007. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 112. évében. Szerk.:Németh László. Zalaegerszeg. 2007. július hó. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 38-49. A Göncölszekér az ókori Egyiptomban.; A Göncölszekér-óra.; A diagonális csillagóra.; Göncöl táltos története.; Szekér - medve - merőkanál...; A Nagy Medve csillagkép.; Az Ursa Major mozgási halmaz.; A Göncölszekér a Bibliában.; Miért tartott tíz évig Odüsszeusz vándorlása?; A Göncölszekér és "a" Zrínyi.; Van Gogh: Csillagos éj a Rhone-on. [HAI.]

V. TARR Judit: Csillagösvény. = Baranyai Civil Korzó 3. 2007. aug-szept. 7. sz. p. 4. A magyar nép csillagos éggel kapcsolatos mondái. Az írás Komjáthy István: Mondák könyve című kötete alapján készült. [KSZ.]

KOLLÁR György: Valóban jártak az amerikaiak a Holdon? = 3. Évezred 4. 2007. jan. 1. sz. pp. 10-14. Kozmonautika rovat. [KSF.]

TAMÁS Péter: A feketelyuk világít. = 3. Évezred 4. 2007. jan. 1. sz. pp. 20-21. Tükör mögött rovat. [KSF.]

Hotel keringési pályán - Ki szállítja az első turistákat? = 3. Évezred 4. 2007. jan. 1. sz. p. 22. Panoráma rovat. [KSF.]

A Holdon 25 éven belül kész a japán bázis? - Vajon ki lesz az első? = 3. Évezred 4. 2007. jan. 1. sz. p. 24. Panoráma rovat. [KSF.]

A Plútó elvesztette helyzetét - Csak 8 bolygónk maradt! = 3. Évezred 4. 2007. jan. 1. sz. p. 25. Panoráma rovat. [KSF.]

A Nap miért sárga színű? A Holdon is van gravitáció? = 3. Évezred 4. 2007. jan. 1. sz. p. 40. FAQ rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: Valóban vízzel telt a világűr? = 3. Évezred 4. 2007. jan. 1. sz. pp. 44-47. Világűr rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: Vajon a vörös bolygón golyók pattognak majd? = 3. Évezred 4. 2007. márc. 3. sz. pp. 22-25. Kozmikus kutatás rovat. [KSF.]

Igaz, hogy a Holdon van víz? - Megtudhatjuk a porból. = 3. Évezred 4. 2007. márc. 3. sz. p. 26. Panoráma rovat. [KSF.]

Az ózonlyuk rekordméretű nagysága - Az Aura műhold riasztó hírei. = 3. Évezred 4. 2007. márc. 3. sz. p. 26. Panoráma rovat. [KSF.]

KUN Márton: "És mégis mozog a Föld!" soha nem hangzott el. = 3. Évezred 4. 2007. márc. 3. sz. pp. 34-36. A történelem legnagyobb tudós vitái rovat. [KSF.]

Ki volt a legidősebb űrhajós, aki a világűrben járt? = 3. Évezred 4. 2007. márc. 3. sz. p. 37. FAQ rovat. [KSF.]

A Titán hold kissé rejtélyes a számomra. Nem hasonlíthat esetleg néhány dologban a Földünkhöz? = 3. Évezred 4. 2007. márc. 3. sz. p. 38. FAQ rovat. [KSF.]

Hogyan keletkezett a világűr? = 3. Évezred 4. 2007. márc. 3. sz. p. 41. FAQ rovat. [KSF.]

TAMÁS Péter: Átlagosság vagy kivételesség? = 3. Évezred 4. 2007. márc. 3. sz. p. 50. Lépésről lépésre rovat. [KSF.]

KUN Márton: A csillagászati távcső. = 3. Évezred 4. 2007. márc. 3. sz. p. 66. Hogyan működik? rovat. [KSF.]

A Mars felmelegítése tükör segítségével - Óvatosan a sugárzással. = 3. Évezred 4. 2007. ápr. 4. sz. p. 26. Panoráma rovat. [KSF.]

A Nap nem volt egyedül - Naprendszerünk megszületése. = 3. Évezred 4. 2007. ápr. 4. sz. p. 28. Panoráma rovat. [KSF.]

PRIBÉK Tamás: Teljes atommal előre! = 3. Évezred 4. 2007. ápr. 4. sz. pp. 44-47. Világűr rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: A Hubble-űrtávcső útjára bocsátott küldetés mégis létrejön! = 3. Évezred 4. 2007. ápr. 4. sz. pp. 80-83. Csillagászat rovat. [KSF.]

TAMÁS Péter: A "villanyszerelő" rekordja a Föld körüli pályán. = 3. Évezred 4. 2007. máj. 5. sz. p. 11. Fotóaktualitás rovat. [KSF.]

PRIBÉK Tamás: Amikor esélye sincs a legénységnek. = 3. Évezred 4. 2007. máj. 5. sz. pp. 12-15. Űrrepülés rovat. [KSF.]

Döntöttek a Hold-bázisról - Mielőtt a Marshoz utaznánk... = 3. Évezred 4. 2007. máj. 5. sz. p. 28. Panoráma rovat. [KSF.]

Fehér hegység felfedezése a Titánon - Itt metán esik! = 3. Évezred 4. 2007. máj. 5. sz. p. 30. Panoráma rovat. [KSF.]

Egyik osztálytársammal érdeklődni kezdtünk a csillagászat iránt. Azt olvastuk, hogy kezdők is megfigyelhetik a titokzatos M33 galaxist, amelyet csillagszigetnek neveznek. Tudnának erről további részletekkel is szolgálni? = 3. Évezred 4. 2007. máj. 5. sz. p. 37. FAQ rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: Megkezdődött a hullámok utáni hajsza. = 3. Évezred 4. 2007. máj. 5. sz. pp. 60-62. Gravitáció rovat. [KSF.]

MAYER Márton: A napenergia a Holdról már nem utópia! = 3. Évezred 4. 2007. máj. 5. sz. pp. 79-81. Világűr rovat. [KSF.]

TÓTH Imre: Fénylő koszos göröngy. = 3. Évezred 4. 2007. jún. 6. sz. p. 6. Fotóaktualitás rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: Fenyegetés! Elkerülhető az ütközés egy aszteroidával? = 3. Évezred 4. 2007. jún. 6. sz. pp. 12-15. Világűr rovat. [KSF.]

Nagy-Britannia is a Holdra készül - Lépést akarnak tartani. = 3. Évezred 4. 2007. jún. 6. sz. p. 28. Panoráma rovat. [KSF.]

Érdekelne a Nap és a törpe csillagok méretének összehasonlítása! = 3. Évezred 4. 2007. jún. 6. sz. p. 38. FAQ rovat. [KSF.]

Milyen a Mars hőmérséklete, ahol a hírek szerint egy hatalmas vulkán is található? = 3. Évezred 4. 2007. jún. 6. sz. p. 40. FAQ rovat. [KSF.]

PRIBÉK Tamás: Hová repülünk a következő húsz évben? = 3. Évezred 4. 2007. jún. 6. sz. pp. 44-47. Űrhajózás rovat. [KSF.]

KUN Márton: A Galilei-féle gravitációs mérőeszköz. = 3. Évezred 4. 2007. jún. 6. sz. p. 68. Hogyan készítsünk... rovat. [KSF.]

LUKÁCS János: Rémisztő óriási szem. = 3. Évezred 4. 2007. júl. 7. sz. p. 8. Fotóaktualitás rovat. [KSF.]

SZABADOS László: A Föld távoli rokona. = 3. Évezred 4. 2007. júl. 7. sz. p. 15. Érdekesség rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: Újabb űrrobotok lepnek meg minket? = 3. Évezred 4. 2007. júl. 7. sz. pp. 18-20. Űrhajózás rovat. [KSF.]

-LUX-: Pusztító vihar a Jupiteren! = 3. Évezred 4. 2007. júl. 7. sz. pp. 22-23. Tükör mögött rovat. [KSF.]

Hogyan térítsük el a kozmikus testeket? - Az atomfegyver nem segít! = 3. Évezred 4. 2007. júl. 7. sz. p. 28. Panoráma rovat. [KSF.]

Számos a világűrről szóló tudományos cikkben használják a "sötét anyag" fogalmat, de nem mindig mondják el, pontosan miről is van szó. El tudnák magyarázni a sötét anyag alapelvét? = 3. Évezred 4. 2007. júl. 7. sz. p. 38. FAQ rovat. [KSF.]

Egy rádióban hallott dokumentum műsorban beszéltek a HII területről. Ez állítólag összefügg a világűrrel. Igaz ez? = 3. Évezred 4. 2007. júl. 7. sz. p. 41. FAQ rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: Miért hullott szét az SW-3 üstökös? = 3. Évezred 4. 2007. aug. 8. sz. pp. 16-18. Világűr rovat. [KSF.]

Barlang a Marson? - A szonda újabb titkot fedezett fel. = 3. Évezred 4. 2007. aug. 8. sz. p. 26. Panoráma rovat. [KSF.]

Űrszkafanderek új generációja - Visszatérés a Holdra 2020-ban. = 3. Évezred 4. 2007. aug. 8. sz. p. 27. Panoráma rovat. [KSF.]

Kína 15 éven belül a Holdra akar jutni - A kutatás már az idén elkezdődik. = 3. Évezred 4. 2007. aug. 8. sz. p. 29. Panoráma rovat. [KSF.]

Melyik a Földbe csapódott legnagyobb kozmikus test? = 3. Évezred 4. 2007. aug. 8. sz. p. 38. FAQ rovat. [KSF.]

Érdekelne, milyen alapelven működik a földi gravitáció, és mi történne, ha nem hatna többé... = 3. Évezred 4. 2007. aug. 8. sz. p. 39. FAQ rovat. [KSF.]

Milyen paraméterei vannak az űrteleszkópoknak? = 3. Évezred 4. 2007. aug. 8. sz. p. 41. FAQ rovat. [KSF.]

A Szaturnuszon állítólag tudósok egy újabb rejtélyt fedeztek fel. Megtudhatnám a részleteket? = 3. Évezred 4. 2007. aug. 8. sz. p. 42. FAQ rovat. [KSF.]

PRIBÉK Tamás: Hogyan szedjünk le a műholdat? = 3. Évezred 4. 2007. szept. 9. sz. pp. 12-15. Űrkutatás rovat. [KSF.]

A titokzatos erő fékezi az űrszondákat - Ott vajon más fizika hat? = 3. Évezred 4. 2007. szept. 9. sz. p. 28. Panoráma rovat. [KSF.]

Az első bolygó az élethez szükséges feltételekkel - Második Föld? = 3. Évezred 4. 2007. szept. 9. sz. p. 30. Panoráma rovat. [KSF.]

Szívesen nézem a nyári égboltot. Hány csillag van körülbelül az űrben? = 3. Évezred 4. 2007. szept. 9. sz. p. 41. FAQ rovat. [KSF.]

LUKÁCS János: Mélyebbre pillanthatunk az űrben? = 3. Évezred 4. 2007. szept. 9. sz. p. 49. Fotóaktualitás rovat. [KSF.]

PRIBÉK Tamás: Tüzes poklon át vezet az út haza. = 3. Évezred 4. 2007. okt. 10. sz. pp. 10-13. Kozmonautika rovat. [KSF.]

A legerősebb szupernóva-robbanás - Hogyan pusztulnak el a világűr óriásai? = 3. Évezred 4. 2007. okt. 10. sz. p. 29. Panoráma rovat. [KSF.]

Új szupergalaxis születése - Hol lesz a Föld két galaxis egybeolvadása után? = 3. Évezred 4. 2007. okt. 10. sz. p. 30. Panoráma rovat. [KSF.]

A világon körülbelül mennyi kozmodrom van, amelyeket a világűrbe repítenek fel? = 3. Évezred 4. 2007. okt. 10. sz. p. 40. FAQ rovat. [KSF.]

KOLLÁR György: Az üstökösök ezerszer veszélyesebbek az aszteroidáknál! Figyeli őket valaki? = 3. Évezred 4. 2007. nov. 11. sz. pp. 19-22. Világűr rovat. [KSF.]

PAKA Péter: A NASA vasútpályája. = 3. Évezred 4. 2007. nov. 11. sz. pp. 84-85. Objektív rovat. [KSF.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok 2007. szeptember-december. = Aero Magazin 9. 2007. febr. 2. sz. pp. 44-45. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 9. 2007. febr. 2. sz. p. 44. Spirit: az 1000. nap.; A 2007-es orosz űrköltségvetés.; SELENE.; A MetOp startja.; Dél-koreai műhold.; Japán kémhold.; Kínai Hold-kutatási tervek. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Simonyi Károly az űrbe készül. = Aero Magazin 9. 2007. febr. 2. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: A törékeny határ. Ne szemeteljünk a Holdon! = Aero Magazin 9. 2007. febr. 2. sz. pp. 46-48. [SRG.]

HORVÁTH András: Munkák az ISS-en. Éjszakai start és napelembajok. = Aero Magazin 9. 2007. febr. 2. sz. pp. 49-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrnaptár 2006. december, 2007. január-február. = Aero Magazin 9. 2007. márc. 3. sz. p. 44. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 9. 2007. márc. 3. sz pp. 44-45. SAR-Lupe.; SRE-1.; Zenyit-robbanás.; A tanárnő az űrbe készül.; Szojuz-módosítások.; "Kínai űrtámadás".; Az űrugrások ára.; Elnökváltás az Enyergijánál? [SRG.]

ALMÁR Iván: Francia-orosz űregyüttműködés. A Szojuzok Kourouban. = Aero Magazin 9. 2007. márc. 3. sz. pp. 46-48. [SRG.]

MÉSZÁROS István: 40 éve történt. Az Apollo-1 tragédiája. = Aero Magazin 9. 2007. márc. 3. sz. pp. 49-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András] - H. F.: Űrhírek. = Aero Magazin 9. 2007. ápr. 4. sz pp. 44-45. A New Horizons a Jupiternél.; Japán radarfelderítők.; Űrhajósjelöltek az SS2 fedélzetén?; Űrséta az ISS-en.; Atlantis-halasztás.; Magánűrhordozók.; Űrrepülési árak.; Lisa Nowak és a NASA.; Charles Simonyi. [SRG.]

ALMÁR Iván: Német űrtávérzékelés. Radarholdpáros. = Aero Magazin 9. 2007. ápr. 4. sz. pp. 46-48. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Nap-kutató űrszondák VI. Az "új fiúk" Hinode, STEREO. = Aero Magazin 9. 2007. ápr. 4. sz. pp. 49-51. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 9. 2007. máj. 5. sz. pp. 44-45. K. B. [Kálmán Béla]: Orbital Express.; H. A. [Horváth András]: Nemzetközi Űrállomás., Simonyi Károly az ISS-en. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Hold-kutatás jövője. Nemzetközi Hold évtized. = Aero Magazin 9. 2007. máj. 5. sz. pp. 46-48. [SRG.]

MÉSZÁROS István: A Gemini a Titánok vállán. = Aero Magazin 9. 2007. máj. 5. sz. pp. 49-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 9. 2007. jún. 6. sz. pp. 44-46. Opportunity.; Meghalt Schirra űrhajós.; Az Iss és a Progressz ára.; Két évig nem lesz több űrturista.; Simonyi Károly visszatérése. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Hold-kutatás jövője. 2. rész. Hogyan folytatódik az Apollo-program. = Aero Magazin 9. 2007. jún. 6. sz. pp. 47-49. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Törpebolygó- és kisbolygó-látogatás. Dawn: időutazás a korai Naprendszerben. = Aero Magazin 9. 2007. jún. 6. sz. pp. 50-51. [SRG.]

HORVÁTH András: Új napelemek és lyukjavítás. Atlantis STS-117. = Aero Magazin 9. 2007. júl. 7. sz. pp. 44-45. [SRG.]

ALMÁR Iván: 100. lapszám - századik cikkem. Cikkregiszter. = Aero Magazin 9. 2007. júl. 7. sz. pp. 46-48. [SRG.]

FREY Sándor: Rádiótávcsövet a világűrbe? = Aero Magazin 9. 2007. júl. 7. sz. pp. 49-51. Muses-B, Haruka, HALCA. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Újra életkeresés a Marson. Phoenix-szonda a marsi sarkvidékre. = Aero Magazin 9. 2007. aug. 8. sz. pp. 44-46. [SRG.]

ALMÁR Iván: Szaud-Arábia és az űrkutatás. Arab királyság a világűrben. = Aero Magazin 9. 2007. aug. 8. sz. pp. 47-49. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Irány a végtelen. Almár Iván és Galántai Zoltán új könyvéről. = Aero Magazin 9. 2007. aug. 8. sz. pp. 50-51. Ha jövő akkor világűr című kötet ismertetése. [SRG.]

HORVÁTH András: Morgan: tanítónőből profi űrhajós. = Aero Magazin 9. 2007. szept. 9. sz. pp. 44-45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Erről írni kell! Globális stratégia a 21. századra. = Aero Magazin 9. 2007. szept. 9. sz. pp. 46-48. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Új európai csillagászati hold. COROT: bolygóvadász Föld körüli pályán. = Aero Magazin 9. 2007. szept. 9. sz. pp. 49-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok 2007. március-augusztus. = Aero Magazin 9. 2007. okt. 10. sz. pp. 44-45. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 9. 2007. okt. 10. sz. pp. 44-45. Proton robbanás.; Új elnök az Enyergijánál.; Dawn-halasztás.; Progressz-M-61.; 2008: HST-javítás.; Az ISS 2025-ig működhet.; Űrturisák a Holdhoz.; A Iapetus közelről. [SRG.]

ALMÁR Iván: Repüléstörténet -űrrepülés-történet. Ötven éve kezdődött az űrkorszak. = Aero Magazin 9. 2007. okt. 10. sz. p. 49. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Kaguya-start. SELENE: a Hold kutatásának új eszköze. = Aero Magazin 9. 2007. okt. 10. sz. p. 50. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Európa űrkutatásának rövid története. = Aero Magazin 9. 2007. okt. 10. sz. p. 51. [SRG.]

ALMÁR Iván: Nemzetközi fórum Moszkvában. Pax Szputnyik. = Aero Magazin 9. 2007. nov. 11. sz. pp. 44-46. [SRG.]

HORVÁTH András: Űrkiállítás a Moszkvai Nemzetközi Űrfórumon. 50 éves az űrkorszak. = Aero Magazin 9. 2007. nov. 11. sz. pp. 47-49. [SRG.]

SZABÓ Attila: Új űrkiállítás a Közlekedési Múzeumban. Kipróbálható űrkabin. = Aero Magazin 9. 2007. nov. 11. sz. p. 50. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Biopan-6 - újabb magyar műszerek a világűrben. = Aero Magazin 9. 2007. nov. 11. sz. p. 51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 9-10. 2007. dec. 12. - 2008. jan. 1. sz. pp. 54-55. A Kaguya a Hold körül.; ISS: malajziai látogató.; Change-1.; Spirit-Opportunity-hosszabbítás.; Az első orosz űrturista.; Orosz polgári űrrepülőtér?; Űrstatisztika.; Orosz űrtoalett. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrruhák, szkafanderek. Mibe öltözzünk a világűrben. = Aero Magazin 9-10. 2007. dec. 12. - 2008. jan. 1. sz. pp. 56-58. [SRG.]

HORVÁTH András: STS-120: a Nemzetközi Űrállomás továbbépítése. Harmony és napelemszakadás. = Aero Magazin 9-10. 2007. dec. 12. - 2008. jan. 1. sz. pp. 59-61. [SRG.]

BOTH Előd: 50 éves az űrkorszak. Országos űrvetélkedő. = Aero Magazin 9-10. 2007. dec. 12. - 2008. jan. 1. sz. p. 62. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Az űrkorszak bemutatása jegyében. Űrnap 2007. = Aero Magazin 9-10. 2007. dec. 12. - 2008. jan. 1. sz. p. 63. [SRG.]

HORVÁTH András: Fantasztikus felbontású MRO-képek. Vízlefolyások a Marson. = Aero Magazin 9-10. 2007. dec. 12. - 2008. jan. 1. sz. pp. 64-65. [SRG.]

[REZSABEK Nándor:] Támogatást vár a Hédervári Péter-hagyaték. = Budapesti 7 Nap. II. Kerület 1. 2007. dec. 20. 19. sz. p. 15. [REZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [2.] 2007. jan. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [2.] 2007. febr. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Meteorok. Üstökösök. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [2.] 2007. márc. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [2.] 2007. ápr. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [2.] 2007. máj. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [2.] 2007. jún. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [2.] 2007. júl. pp. 1-4. Ez a lapszám nem külön jelent meg, hanem belekerült az Egyesületi Híradó 18. 2007. 3. sz. kiadványba, pp. 30-33. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [2.] 2007. aug. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [2.] 2007. szept. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [2.] 2007. okt. pp. 1-4. Ez a lapszám nem külön jelent meg, hanem belekerült az Egyesületi Híradó 18. 2007. 4. sz. kiadványba, pp. 42-45. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [2.] 2007. nov. pp. 1-4. [KSZ.]

A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [2.] 2007. dec. pp. 1-4. [KSZ.]

VERES Péter: Nagyenergiájú asztrofizika. = Bolyai Szemle 16. 2007. 1. sz. pp. 249-256. [KSZ.]

A betlehemi csillag nyomában. = Délmagyarország 97. 2007. dec. 24. 299. sz. Csendes éj. A Délmagyarország és a Délvilág karácsonyi melléklete. p. 2. "Jézus születésével kapcsolatban a legautentikusabb forrásunk az Újtestamentum, ezen belül is Lukács és Máté evangéliuma. A bibliai történetek azonban jócskán hagytak megvitatnivalót az utókorra: milyen csillag vezethette a napkeleti bölcseket Betlehembe, egyáltalán kik lehettek azok a háromkirályok, hol számolták el az időszámítás kezdetét, és miért pont december 24-25-én tartjuk a karácsonyt? ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: A csillagászat és a történettudomány határmezsgyéjén, 150 éve született Mahler Ede. = Draco 32. 2007. jan-márc. (1.) 125. sz. pp. 1-3. [REZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 2. Canis Maior csillagkép. = Draco 32. 2007. jan-márc. (1.) 125. sz. pp. 4-5. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

A Lynx kettőcsillag "halmaza". = Draco 32. 2007. jan-márc. (1.) 125. sz. p. 6. SZM [Szentmártoni Béla] anyagából DAE [Dalos Endre]. [KSZ.]

Az Algol néhány minimuma. = Draco 32. 2007. jan-márc. (1.) 125. sz. p. 7. Hat minimum. A megfigyeléseket Kocsis Antal végezte, a fénygörbéket Puskás Ferenc készítette. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Egy kis nyelvtörténeti csevegés: avagy: hová néznek a "húgybanézők" ? = Draco 32. 2007. jan-márc. (1.) 125. sz. pp. 8-9. A középkori magyar nyelv még kétféle megnevezést ismert az éjszakai égen fénylő égitestre: a csillag és a húgy szót. Úgy tűnik, mintha az utóbbi lett volna az általánosabb. A 17. századtól fogadta idegenkedés a húgy (= csillag) szót, a hozzá hasonlóan hangzó, ám illetlen, más értelmű húgy (= vizelet) szó miatt. A 18. század végére lett a "csillag" szó egyedülivé és általánossá. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Csimabi: a Draco és társai. = Draco 32. 2007. jan-márc. (1.) 125. sz. p. 10. A Draco 122. számában megjelent cikk ismételt közlése. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Kettősök lakásom erkélyéről. = Draco 32. 2007. jan-márc. (1.) 125. sz. p. 11. STF 430/Tau, A 1829 Tau, KUI 15 (31 Tau). [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A március 3/4-i holdfogyatkozás. = Draco 32. 2007. jan-márc. (1.) 125. sz. p. 11. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: A holdfogyatkozást Münchenből néztem. = Draco 32. 2007. jan-márc. (1.) 125. sz. p. 11. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: 2005 óta még nem ismertetett Draco olvasók. = Draco 32. 2007. jan-márc. (1.) 125. sz. p. 12. [KSZ.]

Újabb magyar vonatkozású kisbolygó. = Draco 32. 2007. jan-márc. (1.) 125. sz. p. 12. (85317) Lehár. [KSZ.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Nyolcadik rész.) = Draco 32. 2007. jan-márc. (1.) 125. sz. melléklete pp. 93-108. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. 34-42. térképlapok. [KSZ.]

STICKEL János: Kettőscsillag fotografikus észlelések. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 1. STF1283, STF1317, STF1353. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Hold Vénusz fedése 2007. június 18-án délután. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 2. [KSZ.]

P. S.: Képtelenségek Falán innen és túl. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 3. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 3. Draco (Sárkány, Dra) csillagkép. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. pp. 4-5. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Az első "igazi" asztrofizikus: H. C. Vogel. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

Béta Per minimum. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 7. A 2006. szept. 9-i minimum. A megfigyeléseket Kocsis Antal végezte, a fénygörbét Puskás Ferenc készítette. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A Zéta CNC és környéke. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 6. Kettőscsillagok megfigyelése. [KSZ.]

KÄSZ László: Csillagok, csillagok. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 9. Vegyes megfigyelések Bóly határában, 2007. febr. 12-én. [KSZ.]

MŐNICH László: Kis kukker. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. pp. 9-10. M41, M46, M47, M48, M50, M93, NGC 2244. [KSZ.]

KÄSZ László: Oppozíció. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 10. Távcsöves bemutató Bólyban 2007. ápr. 20-án. [KSZ.]

BALATON László: Napfolt. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 10. "Mackófej" alakú napfolt 2007. ápr. 30-án. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Két fiatal amatőrtársunk haláláról szereztem tudomást a közelmúltban. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 10. Karászi István (Karcag) 1959-2006.; Putzer András (Pécs) 1960-2006. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Gamma Cas 1990-2005. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 11. A fénygörbe 2450 megfigyelés alapján készült. A csillag fényessége 2,6 és 2,1 magnitúdó között változott. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Szaturnusz-fedés. 2007. máj. 22. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 11. Czinkócki Pál, Dalos Endre, Szabadi János, Vigh Lajos megfigyelése. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Regulusz-fedés. 2007. május. 23. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 11. Dalos Endre megfigyelése. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A Draco és mellékletei. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 12. 2006-os mellékletek: A változócsillagok világából.; Edmond Halley.; A magyar csillagászat nagyjai.; Jupiter-hold jelenségek.; 2007-es mellékletek: Magyarok csillagai.; Holdrajzok.; Kettőscsillag katalógus.; Dr. Wodetzky József: Kettős és többszörös csillagok. [KSZ.]

Magyar vonatkozású kisbolygó. = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. p. 12. (111468) Alba Regia. [KSZ.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Kilencedik rész.) = Draco 32. 2007. ápr-jún. (2.) 126. sz. melléklete pp. 109-124. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. 42-50. térképlapok. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Magyarok csillagai. = Draco 2007-es melléklete pp. 1-12. Szerkesztette: Dalos Endre. Tartalma: Bartha Lajos: Középkori csillagnézők. (pp. 1-7.) ; Bartha Lajos: Égre írt nevek. (pp. 1., 8-12.) [KSZ.]

BARTHA Lajos: A hatvan éves Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. 1. = Draco 32. 2007. júl-szept. (3.) 127. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Egy kis nyelvtörténeti csevegés. 1. Sosem volt csillagképek. = Draco 32. 2007. júl-szept. (3.) 127. sz. pp. 2-3. Skorpió (Bökölö, Bököl, Bögöl, Bögöly), Daru (régi magyar csillagkép-név volt, már nem azonosítható, főleg nem a népünk által nem látható mai Grus (Daru) csillagképpel). [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 4. Gemini (Ikrek, Gem) csillagkép. = Draco 32. 2007. júl-szept. (3.) 127. sz. pp. 4-6. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Egy magyar vonatkozású kisbolygó nyomában. Thomas Oszvald emlékezete. = Draco 32. 2007. júl-szept. (3.) 127. sz. pp. 7-8. Thomas Oszvald Rudolf 1882. júl. 27-én született Brassóban, evangélikus szász családban. Heidelbergben, Jénában és Berlinben tanult, szakcsillagász végzettséget szerzett. 1913-ban Bécsbe költözött és idővel az osztrák csillagászati ismeretterjesztés "Gyurka bácsija" lett. Az Urania Sternwarte igazgatója lett, 1924-ben megalapította az Osztrák Csillagászati Egyesületet. 1927-ben Bécs planetáriuma Thomas vezetésével kezdte meg működését. Ismeretterjesztő tevékenysége mellett meteorészlelői és csillagászattörténeti munkássága is értékes volt. 1963. febr. 7-én hunyt el. [REZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Újabb magyar nevű kisbolygók. = Draco 32. 2007. júl-szept. (3.) 127. sz. p. 8. (38442) Szilárd, (68144) Mizser, (72071) Gábor. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Első változós élményem. = Draco 32. 2007. júl-szept. (3.) 127. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Egy kis nyelvtörténeti csevegés. 3. Avagy: kire lő a "lövőcsillag"? = Draco 32. 2007. júl-szept. (3.) 127. sz. p. 10, 12. Kecskés, Gödölyék, Gödölykék (Alfa, zéta, éta Aurigae), Mérték, Mértéc, (Mérleg, Libra), Lövőcsillag (Nyilas, Sagittarius). [KSZ.]

STRICKEL János: Kettőscsillag fotografikus észlelések. = Draco 32. 2007. júl-szept. (3.) 127. sz. p. 11. STF1434, STF1435. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A Hold eltakarta a ZC 2784 (Tau Sgr) csillagot. = Draco 32. 2007. júl-szept. (3.) 127. sz. p. 11. 2007. aug. 24-én. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Az alfa Her és környékének néhány kettőse. = Draco 32. 2007. júl-szept. (3.) 127. sz. p. 11. Alfa Her, STF 2157, STF 2160, STF 2159. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Bólyban augusztusban meghalt Fűrész József amatőrcsillagász. = Draco 32. 2007. júl-szept. (3.) 127. sz. p. 12. A bólyi Draco Csillagászati Egyesület tagja volt. 69 éves korában hunyt el. [KSZ.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Tizedik rész.) = Draco 32. 2007. júl-szept. (3.) 127. sz. melléklete pp. 125-140. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. 50-58. térképlapok. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A hatvan éves Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. 2. = Draco 32. 2007. okt-dec. (4.) 128. sz. pp. 1-4. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Egy kis nyelvtörténeti csevegés. 3. Avagy: kire lő a "lövőcsillag"? Befejező rész. = Draco 32. 2007. okt-dec. (4.) 128. sz. p. 5. A 12 állatövi csillagkép nevének eredete a magyar nyelvben. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: LAD-2. = Draco 32. 2007. okt-dec. (4.) 128. sz. p. 5. Második kettőscsillag-felfedezésének adatai. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 5. Orion (Ori) csillagkép. = Draco 32. 2007. okt-dec. (4.) 128. sz. pp. 6-9. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Csillagászat Baráti Köre (CSBK) alapító tagjai. = Draco 32. 2007. okt-dec. (4.) 128. sz. p. 10. 118 tag neve és települése, akik 1964. aug. 14-én Miskolcon megalapították a CSBK-t. [REZ.]

PUSKÁS Ferenc: Béta Per minimuma 2007. 10. 01. = Draco 32. 2007. okt-dec. (4.) 128. sz. p. 11. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A 17/Holmes üstökös. = Draco 32. 2007. okt-dec. (4.) 128. sz. p. 11. 2007. nov. 1-én. [KSZ.]

KÄSZ László: A 17/Holmes üstökös. = Draco 32. 2007. okt-dec. (4.) 128. sz. p. 11. 2007. nov. 2-án. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Támogassuk a Hédervári Péter emlékkönyv és emléktábla megvalósulását! = Draco 32. 2007. okt-dec. (4.) 128. sz. p. 12. [REZ.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Tizenegyedik rész.) = Draco 32. 2007. okt-dec. (4.) 128. sz. melléklete pp. 141-152. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. 58-64 . térképlapok. [KSZ.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Tizenkettedik rész.) = Draco 32. 2007. okt-dec. (4.) 129. sz. melléklete pp. 153-178. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. 64-76 . térképlapok. [KSZ.]

Holdrajzok. = Draco 2007-es melléklete pp. 1-12. Összeállította Dalos Endre 1987, 2005, 2007. A bevezető szerint a Draco-nak 1980-1987-ig 40 fő 497 holdészlelést küldött, melyből a Draco lap 218 leírást és 80 rajzot közölt le. Ezen összeállítás 80 rajzot és 2 leírást közöl, valamint az észlelők névsorát. [KSZ.]

Pleione (RDC) Katalógus. Kettőscsillagok. = Draco 2007-es melléklete pp. 1-12. Összeállította 1973-ban és 1986-ban Szentmártoni Béla, 1999-ben, 2003-ban és 2007-ben Dalos Endre. Dalos Endre előszava 2007. ápr. 15-én kelt Pakson. Az RDC-atlaszban jelölt kettőscsillagok adatai. [KSZ.]

Címlapunkon. = Égi Háttér 1. 2007. ápr. tavasz 1. (1.) sz. címoldal. A Messier 57 (NGC 6720) planetáris köd a Lyra (Lant) csillagképben. A felvételt a Hubble Űrtávcső készítette.; Az Égi Háttér lapot 2006-ban a Vega Csillagászati Egyesület (Zalaegerszeg) alapította, mely a kiadója és a sokszorosítója is. A szerkesztőség helye: Göd. Szerkesztője: Csizmadia Ákos. Főmunkatársai: Csizmadia Szilárd, Balogh Gábor, Zelkó Zoltán. Első száma 2007. április végén jelent meg. A negyedéves lap A5 méretű. Külső és belső borítólapjai színes képeket is közöltek. [KSZ.]

A (134340) Pluto törpebolygó a Hubble Űrtávcső felvételén. = Égi Háttér 1. 2007. ápr. tavasz 1. (1.) sz. első belső borító. [KSZ.]

SZABADOS László: A háttérből az előtérbe. = Égi Háttér 1. 2007. ápr. tavasz 1. (1.) sz. p. 4. Bevezető a laphoz. [KSZ.]

[CSIZMADIA Ákos:] Újhold. = Égi Háttér 1. 2007. ápr. tavasz 1. (1.) sz. p. 5. A szerkesztőség bevezető írása. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A Plútó-eset. = Égi Háttér 1. 2007. ápr. tavasz 1. (1.) sz. pp. 6-15., hátsó belső borító. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Emlék-kép. Az alkotó ember. 150 éve született Gothard Jenő csillagász. = Égi Háttér 1. 2007. ápr. tavasz 1. (1.) sz. pp. 15-20. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Res publica. Május: SZJA 1%-os törvénymódosítás? = Égi Háttér 1. 2007. ápr. tavasz 1. (1.) sz. pp. 21-22. [KSZ.]

Horváth Tibor (Hegyhátsál) felvétele a 2007. március 3-i holdfogyatkozásról. = Égi Háttér 1. 2007. ápr. tavasz 1. (1.) sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

Címlapunkon. = Égi Háttér 1. 2007. jún. nyár 2. (2.) sz. címlap. Perseida meteor a raj 1993-as kitörésekor. S Hohle és B. Koch felvétele.; A Leonidák 1998-os kitörése. [KSZ.]

[CSIZMADIA Ákos:] Első negyed. = Égi Háttér 1. 2007. jún. nyár 2. (2.) sz. p. 4. A szerkesztő cikke. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A Szélkerék-galaxis. = Égi Háttér 1. 2007. jún. nyár 2. (2.) sz. pp. 5-7., első belső borító. Az M101. [KSZ.]

GYŐRFFY Ákos: Csillagászati-módszer alkalmazása a cetcápák azonosításában. = Égi Háttér 1. 2007. jún. nyár 2. (2.) sz. pp. 8-11., hátsó belső borító, hátsó külső borító. A Journal of Applied Ecology 2005, 42. pp. 999-1011. cikke nyomán. [KSZ.]

Lásson Ön is hullócsillagot! = Égi Háttér 1. 2007. jún. nyár 2. (2.) sz. pp. 12-16. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: A tudományos közleményekről. = Égi Háttér 1. 2007. jún. nyár 2. (2.) sz. pp. 17-26. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Res publica. Elkészült a SZJA 1%-os törvény módosítási javaslata. = Égi Háttér 1. 2007. jún. nyár 2. (2.) sz. pp. 27-29. [KSZ.]

VEGA ’07, Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor minden érdeklődőnek! = Égi Háttér 1. 2007. jún. nyár 2. (2.) sz. p. 30. 2007. aug. 11-18-ig lesz Tornyiszentmiklóson. [KSZ.]

[Szivárvány fényképe.] = Égi Háttér 1. 2007. jún. nyár 2. (2.) sz. hátsó belső borító. Zelkó Zoltán felvétele 2004-ben készült Pusztaszentlászlón. [KSZ.]

A Galileo űrszonda közeli infravörös tartományban készült hamisszínes képe a Jupiter Europa nevű holdjáról. = Égi Háttér 1. 2007. okt. ősz 3. (3.) sz. első belső borító. [KSZ.]

[CSIZMADIA Ákos:] Telehold. = Égi Háttér 1. 2007. okt. ősz 3. (3.) sz. p. 4. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Csillagkatalógusok. 1. Az ókortól az arab csillagászokig. = Égi Háttér 1. 2007. okt. ősz 3. (3.) sz. pp. 5-11. [KSZ.]

CSIZMADIA Tamás: Élet - a Földön és a Földön kívül. Bevezető előadás. = Égi Háttér 1. 2007. okt. ősz 3. (3.) sz. pp. 12-17. [KSZ.]

ÁDÁM Rita: Az éjszakai világító felhők. = Égi Háttér 1. 2007. okt. ősz 3. (3.) sz. p. 18-20., hátsó belső borító. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: "Szóval az ember társas lény". Beszélgetés Nagy Imrével csillagászatról, tervekről, az egyesületi létről. = Égi Háttér 1. 2007. okt. ősz 3. (3.) sz. pp. 21-25. Interjú Nagy Imrével, a 2007. febr. 11-én megalakult "Bocskai István Szerencsi Amatőr Csillagászati Egyesület" vezetőjével. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Mozdulat. Csúcsra fel! A Csörgő-patak mentén Ágasvárig. = Égi Háttér 1. 2007. okt. ősz 3. (3.) sz. pp. 26-30. [KSZ.]

Villámok a budapesti Gellért-hegy felett. = Égi Háttér 1. 2007. okt. ősz 3. (3.) sz. hátsó külső borító. Zelkó Zoltán felvétele. [KSZ.]

Címlapunkon: az Orion-köd. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. címlap. Klagyivik Péter felvétele az ELTE IAO 40 cm-es teleszkópjával készült. [KSZ.]

Az ELTE Csillagászati Tanszéke Izsák Imre Obszervatóriumának kupolája. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. első belső borító. Molnár Melinda felvétele. [KSZ.]

Az obszervatórium 40 cm-es Ritchey-Crétien távcsöve. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. első belső borító. Csizmadia Szilárd felvétele. [KSZ.]

[CSIZMADIA Ákos:] Utolsó negyed. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. p. 4. Izsák Imre emlékezetének szentelt szám. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Csillagvizsgáló-avatás az ELTÉ-n. Október 18-tól Izsák Imre nevét viseli az ELTE Csillagászati Tanszékének obszervatóriuma. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. p. 5. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszéke Izsák Imre Gyula Asztrofizikai Obszervatóriuma az ELTE TTK lágymányosi épületének tetején áll, a kisebb kupolában. A nagyobb kupola a planetáriumé. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Izsák Imre égi mechanikai munkássága. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. pp. 6-7. Izsák Imre 10 legjelentősebb égimechanikai publikációjának bibliográfiájával. [KSZ.]

KLAGYIVIK Péter: Az ELTE Izsák Imre Asztrofizikai Obszervatóriuma. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. pp. 8-14. A tudományos megfigyelések 2006. szept. 6-án kezdődtek meg. A főműszer egy Optical Guidance Systems gyártmányú amerikai 400/3500 mm-es Ritchey-Crétien teleszkóp. Az SBIG STL11000M CCD-kamera látómezeje 36x24 ívperces. 2006 decemberétől egy Johnson-féle UBVRI szűrőkészlet is beszerzésre került. A csillagvizsgálót oktatásra és kutatásra használják. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Az Izsák-emlékezet. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. pp. 15-22. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Csillagkatalógusok. 2. Ulug bég katalógusa. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. pp. 23-24. [KSZ.]

KOVÁCS Krisztina: A Meteorológiai Világszervezet állásfoglalása az éghajlat 2005. évi állapotáról. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. pp. 25-28. [KSZ.]

Index. I. évfolyam, 2007. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. pp. 29-30. [KSZ.]

Tejútfelhő a Hattyú csillagképben. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. hátsó belső borító. Fitos Péter felvétele. [KSZ.]

A Hold. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. hátsó belső borító. Pulai Gábor felvétele. [KSZ.]

Cs. Á. [CSIZMADIA Ákos]: Emlék-kép. Izsák és Detre Hamburgban. = Égi Háttér 1. 2007. nov. tél 4. (4.) sz. hátsó külső borító. 1964-ben. [KSZ.]

Címképünk: Látogatóban a Piszkéstetői Obszervatóriumban. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. címlap. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

VÉRTES Ernő, ifj.: Detre László Emléktúra. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. pp. 1-3., címlap., hátsó külső borító. 2006. okt. 2-3. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Gothard Jenő új síremléke a herényi temetőben. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A XXVII. Csillagászati Hetek. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. pp. 9-12. 2006. okt. 10-19. [SRG.]

25 év után ismét Csillagászati Szabadegyetem. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagnévsora. 2006. december 31-én. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. pp. 14-15. 48 tag neve és címe. [SRG.]

Egyesületi Krónika. 2006. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. pp. 16-17., 22-23. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor: Egy vasi amatőrcsillagász bemutatása. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. pp. 18-20. Szabó Zoltán (Szombathely) bemutatása. [SRG.]

20 éves a Répcelaki amatőrcsillagászati mozgalom. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. p. 21. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. Csillagászati évfordulók 2007. első félévében. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. p. 24. [SRG.]

BARTHA Lajos: 100 éve született Detre László. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. pp. 25-38., hátsó külső borító. A XXVII. Csillagászati Hetek szombathelyi előadásának szövege. [SRG.]

Programajánlat 2007. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

Előadási témaajánlatok a csillagászat és űrkutatás témaköreiből. (avagy egy felmérés tanulságai). = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. pp. 42-45. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Detre László életének egyik fő műve: a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői Obszervatóriuma. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 1.(69.) sz. hátsó külső borító. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

Címképünk: Az Országos Műszaki Múzeum csillagászati kiállításának részlete. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. címlap. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

MATISZ Attila - ifj. SZENDRŐI Gábor - VÉRTES Ernő: Jegyzőkönyv. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. pp. 1-18. Közgyűlés 2007. január 20. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2007. január 20.-i. rendes évi tisztújító közgyűlésének határozatai. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. p. 18. [SRG.]

Tagrevízió. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. p. 19. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - MITRE Zoltán: A 2006. évi törökországi teljes napfogyatkozás expedíción mért hőmérsékleti adatok eredményei. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. pp. 20-33. 2006. március 29. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A teljes holdfogyatkozás megfigyelésnek eredményeiről. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. pp. 34-37. 2007. március 3-4. Kissomlyó, Kőszeg, Nick, Répcelak, Szombathely. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Mérjük fel az égbolt fényszennyeződését. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. p. 38. [SRG.]

Egyesületi krónika 2007. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A 200 éves Országos Műszaki Múzeum csillagászati emlékei. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. pp. 41-42. [SRG.]

BARTHA Lajos: Gothard Jenő esztendejében. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. pp. 19., 43-50. [SRG.]

VÉRTES Ernő: 200 éve született Tarczy Lajos. (Néhány bevezető gondolat a fő téma elé.) = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

TÖRÖK József: Emlékbeszéd Tarczy Lajos rendes tag felett. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. pp. 54-63. Hasonmás közlés. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1885. február 23-ki ülésén.) Kiadta a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1885. 11 p. [SRG.]

Adok - veszek. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. pp. 64-66. [SRG.]

Programajánlat 2007. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. pp. 67-68. [SRG.]

Csillagászat és űrkutatás a magyar postabélyegeken. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. pp. 69., hátsó külső borító. [SRG.]

A hátsó borítólapon: A Nemzetközi Geofizikai Év (1957-1959) bélyegsorozata. A bélyegsorozat eredetije ifj. Vértes Ernő gyűjteményéből való. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 2.(70.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címképünk: A Gothard Jenő Csillagászati Szabadegyetem hallgatói az MMIK Velemi Továbbképző Házában. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Sikeresen befejeződött a Gothard Jenő Csillagászati Szabadegyetem első évfolyama. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. pp. 1-2., címlap. [SRG.]

KARDOS Zsolt: "Kalandoztunk a Naprendszerben" a szombathelyi általános iskolásokkal. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. pp. 3-4. 2006-2007-es évre meghirdetett vetélkedőről. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati témájú szakdolgozatok a Berzsenyi Dániel Főiskolán. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. pp. 4-5. Keglovics Kinga: A piramisok és a csillagok.; Rába Melinda: Kepler élete és munkássága.; Tarr Katalin: Kisbolygók a Naprendszerben. [SRG.]

VÉRTES Ernő ifj.: Pozitív változások az egyesület hidegkúti ingatlana körül. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. p. 6. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: A törökországi teljes napfogyatkozás expedíció eredményeinek bemutatása a XXVIII. OTDK Konferencián, Szegeden. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. pp. 7-8. 2007. ápr. 4-8. [SRG.]

MITRE Zoltán: Szakmai egyeztető megbeszélés Ógyallán a közelmúlt eredményeiről és a közeljövő terveiről. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. pp. 8-10. 2007. máj. 31. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Csepregi vendégek látogatása Kőszegen. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. p. 11. Király Árpád és Farkas István általános iskolai tanárok 2007. ápr. 27-i látogatása. [SRG.]

Egyesületi krónika 2007. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

Néhány információ a 2007. május 22-i Szaturnusz fedésről. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. pp. 14-15. Bokor Gábor, Kelemen Tamás, Noszek Tamás, Zubrits Gábor, Zsigovits Tamás (Kőszeg), Péntek Kálmán, Mitre Zoltán, Fritz Zoltán, Matisz Attila (Szombathely), Németh Kornél (Szolnok) megfigyelései. [SRG.]

Látogatóban a Győri Egyetemi Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. pp. 16-17. Fotók. [SRG.]

Látogatóban Matisz Attila magáncsillagvizsgálójában. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. p. 17. Szombathelyen. Fotó. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Látogatás a Pannonhalmi Bencés Főapátságban. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. pp. 18-22. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Beszámoló a Gothard Jenő születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett konferenciáról. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. pp. 23-26. Szombathely, 2007. máj. 31. - jún. 2. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati évfordulók 2007. év második félévében. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. p. 27. [SRG.]

Levelesláda. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. p. 28., hátsó külső borító A Vega Csillagászati Egyesület új folyóiratáról az Égi Háttér-ről. Csizmadia Szilárd levele. [SRG.]

Programajánlat. 2007. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. p. 29. [SRG.]

MITRE Zoltán: A csillagos ég 2007. július havában. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. pp. 30-33. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Partner szervezetünk a Vega Csillagászati Egyesület most induló új lapja: az "Égi háttér" c. negyedéves folyóirat első számának címlapja. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 3.(71.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címképünk: A napórával megkoronázott Császárkő Szombathely város Főterén. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. címlap. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Rekviem egy bemutató csillagvizsgálóért. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. pp. 1-3. Az 1983-ban felavatott, Szombathely-Herényben lévő Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgáló 2007 júniusában az ELTE GAO tulajdonába került. [SRG.]

SÁGI Ferenc: Egy "régi motoros" a mozgalomban. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. pp. 4-7. Beszélgetés Matisz Attila amatőrcsillagásszal. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A napórával "megkoronázott" császárkő. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. pp. 8-17. A szombathelyi Fő tér 2007. augusztus 24-én felavatott napórájának leírása, sok fényképpel. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Teljes holdfogyatkozás megfigyelése 2007. március 3-án. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. pp. 18-19. Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta pécsi észlelésének leírása. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Vénusz fedése a Hold által 2007. június 18-án délután. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. pp. 19-21. Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta pécsi észlelésének leírása. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Perseida megfigyelések 2007 augusztusban. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. p. 21. Bokor Gábor, Noszek Tamás és Zsigovits Tamás kőszegi megfigyelése. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Perseida meteorraj megfigyelések Velemben. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. pp. 21., 24. [SRG.]

Fritz Zoltán fotói. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. p. 22. A Merkúr bolygó. A Hold. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Tavaszi-nyári fotografikus észlelések. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. pp. 23-24. Együttállás. Egy meteor 2007. augusztus 12-én. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2007. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

Nyári napórás leletek itthon és külföldön. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. pp. 28-32. Asztalos Istvánné a balatonlellei napórákról.; Katona Richárd a dalmáciai Vodice város napórájáról, Lackner Enikő egy nürnbergi lakóház napórájáról. [SRG.]

FELKER Bernadett: Kövesligethy Radó Vas megyei munkássága. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. pp. 33-34. A Berzsenyi Dániel Főiskolán készült szakdolgozatról. [SRG.]

VÉRTES Ernő ifj.: Ingyenes csillagvizsgáló a világhálón. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. p. 36. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Ingyenes Internet és számítógép használat civil szervezeteknek. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. p. 36. [SRG.]

Programajánlat. 2007. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. pp. 37-41. [SRG.]

MITRE Zoltán: A Csillagos Ég 2007. október havában. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. pp. 42-45. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Példaszerű gondoskodással és szakértelemmel felújított müncheni és nürnbergi napórák műemlék épületeken. = Egyesületi Híradó 18. 2007. 4.(72.) sz. hátsó külső borító. Foto: Lackner Enikő. [SRG.]

Ma is fel-feltör a víz a Marson? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 5. 1. sz. pp. 4-5. Az elmúlt 7 év alatt jelentkező jelenségek: vízfolyások nyomai és becsapódási kráterek keletkezése. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 5. 1. sz. p. 15. [KSZ.]

Díj kisbolygó nyomkövetéséért. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 5. 1. sz. p. 26. A Planetáris Társaság 50 ezer dolláros díja az Apophis kisbolygó pályájának megfigyeléséért és 2029-es földközelségének pontos kiszámításáért. Forrás: BBC News. [KSZ.]

Mi rejlik a Mars felszíne alatt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 5. 1. sz. p. 28. A Mars Express szonda radarmérései a Mars felszíne alatt rejtőző alakzatokat is feltérképezi. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

A Világegyetem első objektumai. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 12. 2. sz. p. 37. A NASA Spitzer-űrtávcső infravörös felvételei a Világegyetem első 1 milliárd éven belüli objektumait mutatják. Az Astrophysical Journal Letters cikkei alapján. [KSZ.]

Bolygómorzsolás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 12. 2. sz. p. 59. Az SDSS1228+1040 fehér törpe körüli törmelékgyűrű. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Pályára állt a COROT. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 12. 2. sz. p. 59. Űrtávcső új exobolygók felfedezésére és a csillagok belső szerkezetének tanulmányozására. [KSZ.]

HORVÁTH András: A hátlapon. A Nemzetközi Űrállomás. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 12. 2. sz. p. 62., hátsó külső borító. [KSZ.]

Fekete lyuk - ahol korábban még nem látták. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 19. 3. sz. pp. 67-68. Az NGC 4472 gömbhalmazban fedeztek fel fekete lyukat. Forrás: Nature. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. Hegylánc a Titánon! Beszélő képek. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 19. 3. sz. pp. 80-82. [KSZ.]

Újfajta szupernóvák? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 19. 3. sz. p. 90. Két közeli szupernóva-maradvány röntgensugárzásának vizsgálata. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Új trükköket tanultak a Mars-roverek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 19. 3. sz. p. 91. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Égből hullott fémdarab. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 19. 3. sz. p. 92. New Yerseyben, Freehold Townshipben egy kétemeletes lakóházra 400 grammos vasmeteorit hullott. A tetőt átszakította és végül a fürdőszobában landolt. Forrás: AP. [KSZ.]

A sötét anyag kozmikus hálója. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 26. 4. sz. pp. 100-101 A Hubble-űrtávcső megfigyelési adataiból készített COSMOS felméréssel mintegy félmillió galaxist térképeztek fel. Forrás: Nature. [KSZ.]

HORVÁTH András: Napelemhajtogatók. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 26. 4. sz. p. 101. Tevékenységek a Nemzetközi Űrállomással és a Discovery STS-116-os jelzésű programjával kapcsolatban. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 26. 4. sz. p. 105. [KSZ.]

Elpusztultak a "teremtés oszlopai"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 26. 4. sz. p. 122. A Sas-ködben látszó por- és gáztornyokat egy közeli szupernóva-robbanás forró porfelhője fújja szét. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

Az óriásbolygók hamar megszületnek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jan. 26. 4. sz. p. 124. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

Ütköző fehér törpékből szuperóriás? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 2. 5. sz. p. 154. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

A Tejútrendszer és a hét törpe. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 9. 6. sz. pp. 163-164. Hét, vagy talán nyolc törpegalaxist találtak az SDSS-II program keretében. [KSZ.]

Csillaghalálból bolygók? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 9. 6. sz. p. 165. A Mira Ceti A és B csillagai közötti anyagáramlások. [KSZ.]

Kimutathatók a kozmikus szuperhúrok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 9. 6. sz. p. 187. Az University of Washington alapján. [KSZ.]

Törpebolygóból üstökös? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 9. 6. sz. p. 188. A 2003 EL61 jelű objektum. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

A Webb-űrtávcső "kancsalító" kamerája. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 16. 7. sz. pp. 195-196. [KSZ.]

HORVÁTH András: Újabb magyar a Nemzetközi Űrállomásra. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 16. 7. sz. pp. 196-197. Az 1948. szept. 10-én, Budapesten született Simonyi Károly (Charles Simonyi), "A fizika kultúrtörténete" könyvet író Simonyi Károly fia: 2007. ápr. 9-én indul Bajkonurról az űrbe. [KSZ.]

ÉT-Galéria. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 16. 7. sz. p. 213. Lukács Kata (Érsekvadkert) felvétele a 2006. szept. 7-i részleges holdfogyatkozásról. [KSZ.]

Egy idegen világ légköre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 16. 7. sz. p. 218. HD 209458b exobolygó. HubbleSite alapján. [KSZ.]

SZABADOS László: A hátlapon. A Nap kistestvérei. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 16. 7. sz. p. 222., hátsó külső borító. Az NGC 3603 csillagkeletkezési régió. [KSZ.]

A New Horizons a Jupiter világához közelít. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 23. 8. sz. pp. 228-229. [KSZ.]

Mélyebbre kell ásni a marsi életért. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrobiológia. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 23. 8. sz. p. 229. A Geophysical Research Letters alapján. [KSZ.]

Sz. L. [SZABADOS László]: A spektrum. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 23. 8. sz. p. 244. [KSZ.]

SZABADOS László: A Tejútrendszer centruma. Csillagászat minden hullámhosszon. [1.] = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 23. 8. sz. pp. 244-246. [KSZ.]

Szemcseszórás fényezi a Szaturnusz holdjait? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. febr. 23. 8. sz. p. 250. A szemcsék az Enceladus holdról fújódnak szét. New Scientist alapján. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 2. 9. sz. p. 279. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Ütköző üstökösök a Helix-ködben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 9. 10. sz. p. 291. [KSZ.]

A sötét galaxisok eredete. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 16. 11. sz. pp. 323-324. [KSZ.]

BUDAI Tamás - CSILLAG Gábor: Meteoritkráter Veszprém mellett? Mit tudunk a Kasza-völgy és környéke földtani felépítéséről? = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 16. 11. sz. pp. 326-327. A szerzők a Magyar Állami Földtani Intézet Térképezési Főosztály munkatársai. Szentkirályszabadján, az alakzatban végzett két korábbi fúrás alapján nem zárható ki a meteoritkráter eredete, de bizonyításához további fúrásokra lenne szükség. [KSZ.]

KÁDÁR Márta: Látogatóban. Bajcsa vára. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 16. 11. sz. pp. 344-345. Bajcsa várát (Nagykanizsa közelében) 1578-ban kezdték építeni, hogy a töröktől védje Stájerországot. Az erődítményt 1600-ben elfoglalta a török. A valamikori vár területén 1994-től 2000-ig történtek ásatások, Vándor László vezetésével. A vár 1578-1600-ig tartó időszakából talált érdekesebb leletekből a keszthelyi Balaton Múzeum nyitott időszakos kiállítást. A cikk egy hordozható napórát is bemutat "Zsebnapóra fából" képaláírással. A napóra nagyjából négyzet alakú. Két részből áll, mindkettő megmaradt, ezeket kapcsok tartják össze. A kinyitva függőleges táblán egyenes óravonalak és arab óraszámozás van: 6-12-6. A vízszintes rész közepén kis iránytű volt (már hiányzik), körülötte íves óravonalak sejthetők. [KSZ.]

2300 éves napobszervatórium Peruban. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 16. 11. sz. p. 346. Hegygerincre épített 13 kőtorony lehetett egy napobszervatórium része, mely a napkelték és napnyugták pontos megfigyelésére szolgálhatott. A Science és az ABC News alapján. [KSZ.]

Tóba zárt sziget a Titánon? = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 16. 11. sz. p. 437. Universe Today alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Újabb marsi víznyomok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 23. 12. sz. p. 355. A NASA Mars Reconnaissance Orbiter első felvételei alapján. [KSZ.]

GRANDPIERRE Attila: Életünk égi gyökerei. 1. Napanatómia. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 23. 12. sz. pp. 362-364., címlap. [KSZ.]

Kína is a Holdra készül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 23. 12. sz. p. 379. Forrás: BBC News. [KSZ.]

HORVÁTH András: Barlangok a Marson? A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 30. 13. sz. pp. 388-389. Az Arsia Mons pajzsvulkán oldalában 7 beszakadást és barlangot találtak. Esetleg a megmaradt marsi élet búvóhelyei is lehetnek. [KSZ.]

GRANDPIERRE Attila: Életünk égi gyökerei. 2. A jégkorszakok: a Nap szívének dobbanásai. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 30. 13. sz. pp. 396-398. [KSZ.]

A napfény felpörgeti a kisbolygókat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 30. 13. sz. p. 411. A (54509) 2000PH5 kisbolygó vizsgálata. Tengelyforgási ideje: 12 perc. Az ESO híre. [KSZ.]

Több ezer "szupernehéz" fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 30. 13. sz. p. 412. Universe Today alapján. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: A hátlapon. Holdfogyatkozás. = Élet és Tudomány 62. 2007. márc. 30. 13. sz. p. 414., hátsó külső borító. Éder Iván felvétele a teljes holdfogyatkozásról 2007. márc. 4-én 00.07-kor készült. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 62. 2007. ápr. 6. 14. sz. p. 431. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Mágneses energia-utánpótlás. Astrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 62. 2007. ápr. 13. 15. sz. pp. 451-453. "A nagy energiájú gammasugár-kitörések (Gamma Ray Burst: GRB) eredete még ma sem pontosan ismert, a Világegyetem minden részén előfordulnak, s általában igen rövid ideig - másodpercektől legfeljebb néhány percig - tartanak: a kutatók szerint az eltérő időtartamú felvillanásokat más-más mechanizmus hozhatja létre. A csillagászok többnyire hetente többet is észlelnek, és utánfénylésüket is nyomon követik. Feltételezések szerint az őket létrehozó folyamatban kidobódó anyag keskeny nyalábokban (jetekben) csaknem fénysebességgel ütközik a csillagközi gázfelhőkbe, minek következtében ott a hullámhossz különféle tartományaiban több napon vagy héten át tartó ragyogó utánfénylést hoz létre. ..." A GRB 060729, a GRB 070110 és a GRB 070218 jelzésű kitörésekről. [HAI.]

Különös hatszög a Szaturnuszon. a tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. ápr. 13. 15. sz. pp. 475. "Bizarr, méhsejthez hasonló, hatszögletű alakzatot figyelt meg a Cassini-úrszonda infravörös spektrométere a Szaturnusz északi sarkvidéke felett. A fura jelenséget korábban, az 1980-as években a Szaturnusz mellett elrepülő Voyager-l és -2 szondák is észlelték. Az, hogy az alakzat még 2006-ban is létezik, arra mutat, hogy szokatlanul tartós jelenségről van szó. ..." [HAI.]

A Nap - ahogyan még nem láttuk. A tudomány új eredményei. Első kézből. Napfizika. = Élet és Tudomány 62. 2007. ápr. 20. 16. sz. pp. 483-484. A Hinode szonda felvételei. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Golyózás. A tudomány új eredményei. Első kézből. Holdkutatás. = Élet és Tudomány 62. 2007. ápr. 20. 16. sz. pp. 484-485. A Holdba csapódó meteoritok hatásvizsgálata mesterséges földi kísérletekkel, a NASA Marshall Űrrepülési Központjában. [KSZ.]

Különös égi kettős. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. ápr. 20. 16. sz. p. 506. Az Antiope kettős kisbolygó vizsgálata nagy távcsövekkel. [KSZ.]

Száguldó tüzes gázgolyók az Orion-ködben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. ápr. 27. 17. sz. pp. 515-517. A gázgolyókat 1983-ban fedezték fel látható fényben. 1992-ben az infravörös tartományban vizsgálták: a köd belsejében nemrég született nagy tömegű csillagok közti heves folyamatokkal magyarázták (David Allen és Michael Burton). A Gemini Obszervatórium mostani felvételei nagyon jó felbontással készültek. [KSZ.]

SZABADOS László: A legnyughatatlanabb csillag. Csillagászat minden hullámhosszon. [2.] = Élet és Tudomány 62. 2007. ápr. 27. 17. sz. pp. 528-530. Az éta Carinae csillagról. [KSZ.]

Az első víznyomok egy exobolygón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. ápr. 27. 17. sz. p. 539. A HD 209458b exobolygón. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

Ikernapok bolygói. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 4. 18. sz. pp. 547-548. A Spitzer űrtávcső megfigyelései alapján. [KSZ.]

HORVÁTH András: Simonyi Károly két hetet töltött az űrben. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 4. 18. sz. pp. 548-549. 2007. ápr. 7-től 21-ig. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 4. 18. sz. p. 565. [KSZ.]

Az első Földszerű bolygó lakható zónában. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 4. 18. sz. p. 570. A Gliese 581 csillag mellett. Az ESO alapján. [KSZ.]

Vörös Négyzet az égen. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 4. 18. sz. p. 571. Más néven: MWC 922. New Scientist alapján. [KSZ.]

Planetáris "veszélyzónák". = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 11. 19. sz. pp. 580-581. A NASA Spitzer infravörös űrtávcsövének a Rozetta-ködről készített mérései alapján. Az Astrophysical Journalban megjelenő cikk vezető szerzője: Balog Zoltán, az Arizonai Egyetem munkatársa. [KSZ.]

Mágneses védőpajzsot az űrhajóknak? = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 11. 19. sz. p. 602. BBC News híre. [KSZ.]

Exobolygók bíborszínű pálmafákkal? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrobiológia. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 18. 20. sz. p. 611. Az exobolygókon esetleg létező növényzet uralkodó színeiről készített értekezés az Astrobiology-ban. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Megoldódott a "kísértetkarok" rejtélye? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 18. 20. sz. p. 613. Az M106 galaxis két gázkarjának vizsgálata [KSZ.]

A COROT első megfigyelései. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 25. 21. sz. p. 643. A COROT francia-európai együttműködésű űrtávcső és az általa felfedezett első exobolygó (COROT-Exo-1b). [KSZ.]

A Merkúr olvadt magja. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 25. 21. sz. p. 644. [KSZ.]

N. F.: Könyvtermés. Comenius reform tankönyve. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 25. 21. sz. p. 661. Orbis pictus. Hasonmás kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006, 184 + 79 oldal, 3800 forint. Comenius négynyelvű (latin, magyar, német, szlovák) könyvéből az 1798-as pozsonyi kiadás egy példányát Budapesten, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban őrzik. Ezt adták ki hasonmásként. A mű történetét és magyarázatát Mészáros István csatolt tanulmánya segíti. [KSZ.]

Ősi vulkánkitörés nyomaira bukkant a Spirit. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 25. 21. sz. p. 666. A Marson. Forrás: JPL/NASA. [KSZ.]

Szerves molekulagyár a Titán felső légkörében. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 25. 21. sz. p. 666. Southwest Research Institute alapján. [KSZ.]

Kozmikus őskövület: 13,2 milliárd éves csillag. = Élet és Tudomány 62. 2007. máj. 25. 21. sz. p. 667. Az ESO VLT távcsőrendszerével megvizsgált, HE 1523-0901 csillag a mi galaxisunkban van. Színképének elemzésével a benne lévő izotópok a csillag korára 13,2 milliárd évet adtak (a világegyetem kora: 13,7 milliárd év). [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Sötétanyag-gyűrű. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 1. 22. sz. pp. 676-677. Egy 5 milliárd fényévre lévő 2,6 millió fényév átmérőjű gyűrű. Forrás: HubbleSite és Astrophysical Journal. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 1. 22. sz. p. 693. [KSZ.]

Exobolygó szuperforró jégből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 1. 22. sz. p. 698. A GJ 436 b jelű exobolygó. Az Astronomy and Astrophysics Letters alapján: Universe Today. [KSZ.]

Fekete lyukak "mérlegen". A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrobiológia. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 8. 23. sz. p. 707. Új módszer a fekete lyukak tömegének meghatározására. [KSZ.]

Összeolvadó galaxismagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 8. 23. sz. p. 730. Az NGC 6240 galaxisban. Universe Today alapján. [KSZ.]

A Tejútrendszer magányos jövője. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 8. 23. sz. p. 731. Mintegy 3 milliárd év múlva a táguló Világegyetem összes többi galaxisa és objektuma kikerül látóterünkből és csak a Tejútrendszert láthatják utódaink. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Barna törpe - gázcsóvával. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 8. 23. sz. p. 731. Az ESO VLT távcsőrendszerével vizsgálták. [KSZ.]

Titánok ütközése. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 15. 24. sz. p. 739. A Nagy Magellán Felhőben lévő LH54-425 kettőscsillag vizsgálata. [KSZ.]

Új csillag születik. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 15. 24. sz. pp. 740-741. A Taurus Molekuláris Felhőben. [KSZ.]

Üstökös végzett az első amerikaiakkal? = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 15. 24. sz. p. 762. A kőkori kultúrák fejlődése sok helyen visszaesett, az Ázsiából Amerikába vándorolt népcsoportok szinte teljesen eltűntek, számos nagytestű emlős (köztük a mamut) kihalt. Az új elmélet egy 12900 évvel ezelőtt felrobbant üstökös okozta pusztítás hatásával magyarázza mindezeket. A Discovery News cikke. [KSZ.]

Egy különös törpegalaxis. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 15. 24. sz. p. 764. A Lokális Rendszerben mozgó Andromeda XII törpegalaxis. Universe Today híre. [KSZ.]

SZABADOS László: Az Andromeda-köd. Csillagászat minden hullámhosszon. 3. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 22. 25. sz. pp. 784-786. [KSZ.]

Közel fénysebességgel forogva. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 22. 25. sz. p. 796. Az MCG-06-30-15 galaxis közepén lévő szupernagy fekete lyuk forgási sebessége. Universe Today alapján. [KSZ.]

Galaxisok - nagyon gázos - ütközése. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 29. 26. sz. pp. 803-804. Két galaxis ütközésének számítógépes modellezése. A Science cikke alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Egy csillag "arca". = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 29. 26. sz. p. 804. Az Altair csillagfelszínének képe a CHARA távcsőrendszerrel. A Science cikke alapján. [KSZ.]

A Plútó újabb trónfosztása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. jún. 29. 26. sz. p. 826. A bolygók előkelő klubjából kiebrudalt Plútó még a törpebolygók között sem lehet első: az Erisz tömege 27 százalékkal nagyobb a Plútó tömegénél. Ezt az Erisz holdjának, a Dysnomiának keringési idejéből határozták meg a Kaliforniai Műszaki Egyetem csillagászai. [KSZ.]

Marsi óceán. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 62. 2007. júl. 6. 27. sz. pp. 835-836. A Kalifornia Egyetem (Berkeley) geofizikusainak Nature-ben megjelent cikke alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az eddig látott legfényesebb szupernóva. = Élet és Tudomány 62. 2007. júl. 6. 27. sz. p. 837. Az NGC 1260 galaxisban feltűnt SN 2006gy szupernóva tömege mintegy 150-szerese lehetett a Napénak. Forrás: Astrophyical Journal. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 62. 2007. júl. 6. 27. sz. p. 845. [KSZ.]

Folyadéktükrös távcső a Holdra? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. júl. 6. 27. sz. p. 860. A Nature cikke a Discovery News alapján. [KSZ.]

A Szerkesztőség: Kedves Olvasónk! 50 éves az űrkorszak. = Élet és Tudomány 62. 2007. júl. 13. 28. sz. p. 866. A Magyar Asztronautikai Társaság országos ifjúsági vetélkedője. [KSZ.]

Megoldódott a Tunguszka-rejtély? A tudomány új eredményei. Első kézből. Geológia. = Élet és Tudomány 62. 2007. júl. 13. 28. sz. pp. 867-868. Olasz kutatók megtalálni vélik az 1908-as tunguszkai robbanás kráterét a robbanás epicentrumától mintegy 8 km-rel északnyugatra. A kúp alakú kráter 50 m mély. Vízzel telt és a neve: Cseko-tó. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az Opportunity a Viktória-kráterbe megy. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 62. 2007. júl. 13. 28. sz. pp. 868-869. A NASA honlapja alapján. [KSZ.]

Szupernóvapár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. júl. 13. 28. sz. p. 890. A 2007ck és a 2007co szupernóva a Herkules csillagkép MCG +05-43-16 galaxisában. [KSZ.]

Fekete lyukak szabályozzák a galaxisok fejlődését. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 62. 2007. júl. 27. 30. sz. p. 931. Kutatás számítógépes szimulációval. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Víz egy exobolygón. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. júl. 27. 30. sz. p. 933. HD 189733b gázóriáson észlelték vízpára jelenlétét. [KSZ.]

A Szaturnusz csupalyuk holdja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. júl. 27. 30. sz. p. 954. A Hyperion. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Bolygótörmelékek a csillagokban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. júl. 27. 30. sz. p. 956. Forrás: ESO. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Jégvulkánok és -gejzírek a Charonon. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 3. 31. sz. pp. 964-965. A hawaii Mauna Keán lévő Északi Gemini távcsövének felvételei alapján. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 3. 31. sz. p. 969. [KSZ.]

KISS Csongor - NAGY Ferenc: Krónika. Horváth Árpád 100 éve, 1907. augusztus 3-án született Győrött. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 3. 31. sz. p. 983. Horváth Árpád életrajza és munkássága röviden. Csillagászati és csillagászattörténeti cikkeket is irt. [KSZ.]

Porördög és hatalmas porviharok a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 3. 31. sz. p. 986. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Egy különös hold: a Iapetus. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 3. 31. sz. p. 987. Az Universe Today cikke alapján. [KSZ.]

Kozmikus "feledékenység": mi volt a Nagy Bumm előtt? A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 10. 32. sz. pp. 995-996. Martin Bojowald kozmológiai modellje. A Nature Physics augusztusi számából. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Ahol oxigén, ott élet. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrobiológia. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 10. 32. sz. pp. 996-997. Az ESA Darwin-missziója. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Phoenix a Marsra. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 10. 32. sz. p. 997. A NASA Phoenix-leszállóegysége. [KSZ.]

Négy nap az égen? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 10. 32. sz. p. 1018. A HD 98800 négyes csillag vizsgálata a Spitzer űrtávcsővel. [KSZ.]

Az eddig látott legnagyobb exobolygó. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 17. 33. sz. pp. 1027-1028. A TrES-4 exobolygó, melynek felfedezéséről az Astrohysical Journal-ban számolt be egy nemzetközi csillagászcsoport. Elsőként a Lowell Obszervatórium PSST távcsövével, majd a Palomar Obszervatórium Sleuth távcsövével észlelték. A felfedezést Bakos Gáspár a hawaii Keck Obszervatórium egyik nagy, 10 m-es távcsövével, nagyobb felbontással készített megfigyeléssel megerősítette. [KSZ.]

Exobolygó a Földéhez hasonló pályán. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 17. 33. sz. p. 1050. Alex Wolszczan vezette csillagászcsoport fedezte fel a texasi Hobby-Eberly-távcsővel. 300 fényévre van a Perseus csillagképben. A Jupiter méretű bolygó 360 nap alatt kerüli meg csillagát, amely egy tízszeres napméretűre puffadt vörös óriás. LiveScience. [KSZ.]

Pukkanásig tömte magát a mohó törpe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 17. 33. sz. pp. 1051-1052. Ia-típusú szupernóva-robbanásokat megelőző folyamatok vizsgálata. Az ESO VLT és más nagy távcsövek használatával végzett kutatások. Forrás: ESO. [KSZ.]

SZABADOS László: A hátlapon. A Kis Magellán-felhő csillagutánpótlása. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 17. 33. sz. p. 1054., hátsó külső borító. A Hubble-űrtávcső felvétele az NGC 346 csillaghalmazról. [KSZ.]

"Féloldalas" törmelékkorong egy fiatal csillag körül. A tudomány új eredményei. Első kézből. Planetológia. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 24. 34. sz. p. 1061. A HD 15115 csillag körül. Az Astrophyical Journal Letters-ben megjelent cikk. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagok a Népligetben. 30 éves a TIT Budapesti Planetáriuma. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 24. 34. sz. pp. 1069-1071. A vetítőműszert 1966-ban rendelték meg, a Zeiss Universal műszer 1969-ban érkezett meg. 1975. máj. 28-án volt az épület alapkőletétele, 1977. aug. 17-én az ünnepélyes avatása, 1977. aug. 20-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a planetárium. [KSZ.]

Mohó fekete lyukak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 24. 34. sz. p. 1082. Hai Fu és Alan Stockton (University of Hawaii) vizsgálatai a Hubble űrtávcső segítségével. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Dawn-misszió. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 31. 35. sz. pp. 1092-1093. A Vesta kisbolygó és a Ceres törpebolygó vizsgálatára indul szeptemberben a szonda. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 31. 35. sz. p. 1111. [KSZ.]

A Mira pompás "uszálya". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 31. 35. sz. p. 1114. A Galaxy Evolution Explorer ultraibolya űrtávcső 13 fényév hosszú csóvát fedezett fel a Mira Ceti változócsillagnál. Discovery News alapján. [KSZ.]

"Élet" a csillagközi felhőkben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 31. 35. sz. p. 1115. Amerikai kutatócsoport számítógépes szimulációja, melyről a New Journal of Physics-ben számoltak be. [KSZ.]

A legközelebbi neutroncsillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. aug. 31. 35. sz. p. 1115. A Kis Medve csillagképben 250-1000 fényévnyire távolságban. A csillagot felfedező amerikai és kanadai kutatók Calverának nevezték el. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Irdatlan nagy "lyuk" a Világegyetemben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 7. 36. sz. pp. 1124-1125. Közel 1 milliárd fényév átmérőjű üres rész az Eridanus csillagkép irányában. Az NRAO VLA rádiótávcső-rendszer égboltfelmérése alapján. [KSZ.]

KUTI Adrienn: Űrszondák segítője? Újabb porviharok a Marson. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 7. 36. sz. pp. 1140-1141. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Újabb anion a világűrben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 14. 37. sz. p. 1156. Két rádiócsillagász csoport csillagközi és csillag körüli gázfelhőkben oktatetrainil molekulát mutatott ki. Az Astrophysical Journal Letters beszámolóiból. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Fehér törpe Föld-szerű bolygóval. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 14. 37. sz. p. 1157. GD 362 és törmelékgyűrűje. Az Astrophysical Journal cikke. [KSZ.]

KISS Csongor: Krónika. Zách János Ferenc 175 éve, 1832. szeptember 2-án hunyt el Párizsban. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 14. 37. sz. p. 1166. [KSZ.]

SZABADOS László: A Rák-köd egy évezred után. Csillagászat minden hullámhosszon. 4. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 14. 37. sz. pp. 1167-1169., címoldal. [KSZ.]

Újra "élnek" a marsjárok! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 14. 37. sz. p. 1178. A hat hetes homokvihar csillapodtával ismét helyreállt a mindennapos kapcsolat a NASA irányítócsoportjával. Forrás: NASA/JPL. [KSZ.]

Kozmikus szappanbuborékok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 14. 37. sz. p. 1179. A Kis Magellán-felhőcsillagkeletkezési régióit vizsgálta a Chandra-röntgenobszervatóriuma. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Hogyan keletkezhettek a kvazárok? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 21. 38. sz. p. 1189. Mitchell C. Begelman tanulmánya szerint. [KSZ.]

Megoldódik a Sudbury-kráter rejtélye? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 21. 38. sz. p. 1211. 1,8 milliárd évvel ezelőtt 20 km átmérőjű égitest csapódott be a mai USA-kanadai határnál, a Huron-tó közelében. Peir Pufahl tanulmánya szerint. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Katasztrófában született a dínógyilkos? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 28. 39. sz. pp. 1220-1221. Egy 170 km-es és egy 60 km-es kisbolygó ütközése hozta létre azt az égitestcsoportot, amelynek egyik tagja 65 millió éve csapódott a Földbe. [KSZ.]

Túlélő bolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 28. 39. sz. p. 1243. A V 391 Pegasi b. A Nature cikke alapján. [KSZ.]

Közvilágítás - fényszennyezés nélkül. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 28. 39. sz. p. 1244. Salerno tartomány egyik településén, Torracában. Az 1400 lakosú településen az utak és közterek közvilágítását LED-technológiával oldották meg. "Előnye, hogy nem járul hozzá a fényszennyezéshez, amely egyébként a nagyvárosokban megakadályozza, hogy az égen csillagokat kémleljünk." [KSZ.]

SZABADOS László: A hátlapon. Közelkép a Messier 81-ről. = Élet és Tudomány 62. 2007. szept. 28. 39. sz. p. 1246., hátsó külső borító. A GALEX szonda ibolyántúli tartományban készített képe. [KSZ.]

LORENCZ Kinga: Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 5. 40. sz. p. 1250. Az 50 éve fellőtt Szputnyik-1 műholddal kapcsolatos évfordulókról. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Vízgőzben "fürdik" egy születő bolygórendszer. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 5. 40. sz. pp. 1252-1253. Az NGC 1333-IRAS 4B kialakulóban lévő csillag és a körülötte lévő anyagfelhő. A Nature tanulmánya alapján. [KSZ.]

HORVÁTH András: Ötven éve történt. Így kezdődött az űrkorszak. 1. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 5. 40. sz. pp. 1258-1261. [KSZ.]

HERCZEG János: Mesés kelet, modern fizika. Diákolimpikonokkal a világ körül. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 5. 40. sz. pp. 1262-1265. A 38. Nemzetközi Fizikai Diákolimpiáról, melyet 2007-ben Iránban rendeztek. A feladatok közül két, csillagászati témájú kérdést (Kettőscsillagok fényességmérése. A csillagok általános jellemzői.) részletez a cikk. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 5. 40. sz. p. 1269. [KSZ.]

KÁDÁR Márta: Egy kiállítás kérdései. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 5. 40. sz. pp. 1272-1273. A National Geographic szervezte játékos csillagászati és űrkutatási kiállítás "A Világűr" címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. [KSZ.]

Először találkozunk a Magellán-felhőkkel? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 5. 40. sz. p. 1274. UniverseToday. [KSZ.]

A Mars déli sarkvidékét vízjég uralja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 5. 40. sz. p. 1275. Maria Zuber és munkatársainak a Science-ban megjelent cikke alapján. [KSZ.]

Mérgezést okozott a perui meteorbecsapódás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 5. 40. sz. p. 1276. A helybéli szemtanúk fényes tűzgolyót láttak és robbanásszerű hanghatásokat hallottak. A meteorit becsapódása 13 m átmérőjű és 3 m mély krátert okozott. A törmelékdarabok 250 m-es körzetben szóródtak szét. A mintákat Limába vitték elemzésre, a kőmeteorit darabokban fémes anyag nem volt. A felszín alatti vizekből kiszabaduló, arzén tartalmú gőzök belélegzése fejfájással és émelygéssel járó betegséget okozott több száz helyi lakos körében. Forrás: National Geographic. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A súlytalanság növeli a baktériumok támadóképességét. A tudomány új eredményei. Első kézből. Mikrobiológia. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 12. 41. sz. p. 1283. Vizsgálatok 2006 szeptemberében, az űrrepülőgép STS-115 missziója alatt. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Furcsa pár. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 12. 41. sz. p. 1284. Egy pulzár körül keringő bolygó. A NASA Swift és Rossi (RXTE) röntgen-űrtávcsövével fedezték fel. A neve: SWIFT J1756.9-2508. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Ötven éve történt. Így kezdődött az űrkorszak. 2. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 12. 41. sz. pp. 1290-1293. [KSZ.]

A Don Quijote-misszió. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 12. 41. sz. p. 1307. Az ESA terve egy kisbolygót megközelítő, akörüli pályára álló, később lövedékekkel pályamódosítását okozó szondáról. UniverseToday. [KSZ.]

Szilikátgyűrű a Hangya-ködben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 12. 41. sz. p. 1307. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) nagyon nagy távcsőrendszerével fedezték fel. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Barlangbejáratok a Marson. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 19. 42. sz. p. 1317. A NASA Mars Odyssey szondájának felvételén hét lehetséges barlangnyílásra vagy beomlásra bukkantak az Arsia Mons vulkán oldalán. A Geophysical Research Letters alapján. [KSZ.]

BÓC István: Aki megelőzte korát. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 19. 42. sz. p. 1335. Huygens életrajzi regényéről szóló könyvismertetés: Vincent Inke: Christiaan Huygens - Jövő a múltban; Typotex, 2007. 60 oldal kötetéről. [KSZ.]

Úton a Dawn-űrszonda. Röviden. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 19. 42. sz. p. 1339. [KSZ.]

Kvantumhabról árulkodnak a nagy energiájú gamma-sugarak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 19. 42. sz. p. 1340. A Markarian 501 galaxisból érkező gammasugárzás által keltett részecskezápor észlelésével. UniverseToday. [KSZ.]

GAZDAG László: Globális felmelegedés. Csupán hisztéria? = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 26. 43. sz. pp. 1350-1353. Felvet külső, csillagászati vonatkozású okokat is. Okok a kozmoszban? Nem jönnek a neutrínók. [KSZ.]

ERDÉLYI Péter: Kóbor ebből űrutas. Lajka koporsója. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 26. 43. sz. pp. 1354-1356. Lajka kutya űrutazásának története. [KSZ.]

BALLA Ferenc: A Világegyetemről - rímekbe faragva. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 26. 43. sz. p. 1358. Könyvismertetés: Nagy Natália - Szűcs Édua: A Nap születésnapja; Szamárfül Kiadó, 80 oldalas kötetéről. [KSZ.]

Újabb tavak a Titánon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 26. 43. sz. p. 1370. A Titán tanulmányozása során további szénhidrogén-tengereket és tavakat térképeztek fel. Forrás: NASA. [KSZ.]

Orion-köd közelebb, mint gondoltuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. okt. 26. 43. sz. p. 1371. 1350 fényév lehet a tényleges távolsága, Mark Reid és munkatársainak rádiócsillagászati mérései szerint. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: "Föld" születik? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 2. 44. sz. p. 1381. A Spitzer-űrtávcső vizsgálata a HD 113766 csillag körüli meleg porgyűrűről. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 2. 44. sz. p. 1397. [KSZ.]

"Csillagnyi" fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 2. 44. sz. p. 1402. Az M33 galaxisban. Az UniverseToday cikke. [KSZ.]

A "bébigalaxis" idősebb, mint gondolták. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 2. 44. sz. p. 1402. Az I Zwicky 18 törpegalaxis. Forrás: Astrophysical Journal Letters. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 9. 45. sz. p. 1410. A székesfehérvári csillagászati ismeretterjesztés 50 évének áttekintése. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Iapetus: a Szaturnusz kétszínű holdja. A tudomány új eredményei. Első kézből. Naprendszerkutatás. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 9. 45. sz. p. 1411. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Kvazárporból lettünk? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 9. 45. sz. pp. 1412-1413. Forrás: Astrophysical Journal Letters. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Létezhetnek "pőre szingularitások"? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 9. 45. sz. p. 1413. A Physical Review D alapján. [KSZ.]

SZABADOS László: Az Örvény-köd. Csillagászat minden hullámhosszon. 5. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 9. 45. sz. pp. 1424-1426. [KSZ.]

Fekete lyukak garmadája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 9. 45. sz. p. 1434. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Régi sólerakódás egy marsi kráterben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 9. 45. sz. p. 1436. Forrás: HiRISE. [KSZ.]

VIDRA József: A hátlapon. Plössl-féle dialit-refraktor. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 9. 45. sz. p. 1438., hátsó külső borító. Georg Simon Plössl bécsi optikus készítette 1845-ben Nagy Károly bicskei csillagvizsgálója számára. A távcső tubusa mintegy 250 cm hosszú. Elkészültekor [20 cm-es] objektívátmérőjét tekintve a világ 13. legnagyobb lencsés távcsöve volt. A távcsövet 1947-1950-ig használták csillagászati bemutatásokra [a budapesti Uránia Csillagvizsgáló főműszereként]. Az Országos Műszaki Múzeumba 1977-ben került, restaurálták és ma a múzeumi Tanulmánytár főhelyén kiállítva látható. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Leszállóhely-keresés a Marson. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 16. 46. sz. pp. 1443-1444. "A NASA nemrég közzé-, illetve a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette a Mars Rcconnaissancc Orbiter nagy felbontású (High Resolution Imaging Science Experinaent: HiRISE) kamerájának csaknem másfélszáz káprázatos felvételét, amelyek hamis színezésükkel új dimenzióval gazdagítják a korábbi ismereteket. A HiRISE képfeldolgozó csapata az Arizonai Egyetem kutatóinak vezetésével a következő marsjáró expedíció, a tervek szerint 2010-ben a vörös bolygóra érkező Mars Science Laboratory (marsi tudományos laboratórium) számára keres kedvező leszállóhelyet a Marson. A nemrég közzétett 143 hamis színezésű felvétel az interneten a http://hirise.lpl.arizona.edu webcímen tekinthető meg. ..." [HAI.]

PAPARÓ Margit: Egy túlélő bolygó. Az exobolygókutatás újabb iránya. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 16. 46. sz. pp. 1446-1448. "Lapunk már a Nature alapján rövidhírként felvillantotta, hogy magyar részvétellel történt annak a túlélő bolygónak a felfedezése, amely Földünk jövőjét vetíti előre 5 milliárd évvel. A Naprendszerhez való hasonlóság mellett az új exobolygót maga a létezése és felfedezésének körülményei teszik igazán érdekessé, sőt különlegessé. Most Paparó Margit, a nemzetközi kutatócsoport tagja ismerteti olvasóinkkal a V 391 Peg b jelű exobolygót és eddigi vizsgálatát. ..." [HAI.]

Még "nehezebb" fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 16. 46. sz. p. 1466. "Mindössze két hete számoltunk be arról, hogy csillagászok az eddig ismert legnagyobb tömegű (16 Naptömegű) csillagméretű fekete lyukat fedezték fel az M33 galaxisban - s máris újabb rekordról számolhatunk be a most felfedezett fekete lyuk tömege 24-33-szorosa lehet a Napénak. (A csillagméretű fekete lyukak átlagos tömege 10 Naptömeg körüli.) Mint azt Andrea Prestwich, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza az Astrophysical Journal Letters-ben megjelent közlemény vezető szerzője elmondta, a fekete lyuk Cassiopeia csillagképben látható közeli (mintegy 1,8 millió fényévre levő) IC 10 törpegalaxisban található. ..." [HAI.]

Kemény munka a Nemzetközi Űrállomáson. Röviden. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 16. 46. sz. p. 1467. "Visszatért a Földre a Discovery és személyzete, ám ezt megelőzően nagy munkát végezetek a Nemzetközi Űrállomáson. Ideiglenes helyére rögzítették és beüzemelték az űrrepülőgép rakterében felvitt új, Harmony nevezetű modult, valamint többszöri, hosszú órákat igénybe vevő űrséták során a napelemtáblákon dolgoztak. ..." [HAI.]

Meteoritok kalapács alatt. Röviden. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 16. 46. sz. p. 1468. "Október végén több meteoritot is árverésre bocsátottak egy New York-i aukciós házban. Túl azon, hogy az eladásra felkínált példányok egy része esztétikailag is érdekes, természetesen tudományos értékük igazán jelentős. A nagyobb érdeklődés mégis azokat a darabokat kísérte, melyeknek becsapódási helye és ideje is ismert. Egy 1972-ben Venezuelában lehullt darab megölt egy legelésző tehenet, egy 1984-ben becsapódó meteorit pedig egy postaládát talált telibe az Egyesült Államokban. Nem kelt viszont el az 1,1 millió dolláros kikiáltási áru Willamette-meteorit egyik 13 kilós darabja, mely egy 1902-ben Oregon államban becsapódott "mennykő" töredéke. Nagyobbik darabja több mint 15 tonnát nyom, a New York-i Természettudományi Múzeumban látható, de az természetesen nem eladó. ..." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A Nagy Bummból visszamaradt kozmikus "hibahely"? Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 23. 47. sz. p. 1475. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban talált hideg folt. A Science cikke alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Fekete lyukból - galaxisformáló szél fú? Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 23. 47. sz. pp. 1476-1477. A PG 1700+518 kvazár vizsgálata a William Herschel-távcsővel. A Nature cikke alapján. [KSZ.]

Öttagú exobolygó-rendszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 23. 47. sz. p. 1498. Az 55 Cancri körül. Forrás: NASA. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Aktív galaxismagok a nagy energiájú kozmikus sugárzás forrásai? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 30. 48. sz. p. 1507. Az argentínai Pierre Auger Obszervatórium kozmikus részecskedetektor-hálózat megfigyelései alapján. Az eredményekről a világ 17 országának 370 kutatójából álló csoport a Science-ben számolt be. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 30. 48. sz. p. 1523. [KSZ.]

Terepjáró a Vénuszra? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. nov. 30. 48. sz. p. 1530. Az Acta Astronautica cikke. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Születő csillagok a Fiastyúkban. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 7. 49. sz. p. 1541. A HD 23514 csillag körüliporfelhő. Az Astrophysical Journal alapján. [KSZ.]

Ritka lehet a miénkhez hasonló hold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 7. 49. sz. p. 1562. Az Astrophysical Journal alapján. [KSZ.]

Sátrak a Holdra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 7. 49. sz. p. 1563. UniverseToday cikke. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Látogatóban a Gyűrűk Uránál. Egy dió formájú hold több száz éves rejtélye. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 14. 50. sz. pp. 1581-1583. A Szaturnusz Japetus nevű holdja. [KSZ.]

ÉT galéria. Élet és tudomány képekben. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 14. 50. sz. p. 1588. Dr. Bartha Loránd (Pécs) fényképe 2005. dec. 5-én a Hold és a Vénusz együttállásáról. [KSZ.]

HORVÁTH András: Két szakember beszélgetése a világűrről. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 14. 50. sz. p. 1591. Almár Iván és Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr; Typotex; 2007; 306 oldalas könyvének ismertetése. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Száguldó kozmikus ágyúgolyó. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 21. 51-52. sz. p. 1603. Az RXJ0822-4300 neutroncsillag. Ez a Puppis A szupernóva-maradvány közepétől kifelé távolodik 3700 év óta. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Mars fejlődéstörténete segít a földtörténet megértésében. Planetológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1604-1605. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 21. 51-52. sz. p. 1625. [KSZ.]

TÖRÖK Zsolt Győző: Planiszférák harmóniája. Térképtörténetek. 1. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1632-1635. A csillagos égről készített csillagtérképek, katalógusok, éggömbök. Hipparkhosz, Thalész, Klaudiosz Ptolemaiosz, Aratosz, Caius Julius Hyginus, al-Balkhi, al-Mámún, X. Alfonz király, Al-Szúfi, Hans Dorn, Marcin Bylica, Johannes Regiomontanus, Albrecht Dürer, Johannes Honterus. [KSZ.]

PACHER Tibor - LORENCZ Kinga: Csillagközi utazás. Álom és valóság. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1644-1646. [KSZ.]

ALMÁR Iván - HORVÁTH András: Kozmikus krónika - 2007. Az űrkorszak ötvenedik éve. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1647-1651. [KSZ.]

GAZDAG László: Űrbeli landolásaink. Emberi szerkezet nyolc égitesten. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1652-1654. Hold, Vénusz, Mars, Jupiter, Titán, Erosz, Itokawa, Tempel-1. [KSZ.]

Savas felhők Tejútrendszeren kívüli galaxisokban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1658-1659. Az M82 és az Arp 220 galaxisokban. Forrás: Astronomy and Astrophysics. [KSZ.]

Villámok a Vénuszok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 62. 2007. dec. 21. 51-52. sz. p. 1660. A Venus Express-misszió adataiból. Forrás: Nature. [KSZ.]

Napórákat gyűjt. = Eszes (családi rejtvénymagazin) 5. 2007. aug. 17. 17. sz. pp. 20-21. Keszthelyi Sándor hazai napórákat kutató és katalogizáló tevékenységéről. A mellékelt keresztrejtvény megfejtése: A napóra mindig a valódi delet mutatja. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Lutheránusok hűvösön. Az észtországi Tartuban jártunk. = Evangélikus Élet 72. 2007. jan. 7. 1. sz. p. 4. A dorpati obszervatóriumról és Friedrich Georg Wilhelm Struve-ról is. [REZ.]

- rezsabek - [REZSABEK Nándor]: Aki "megakadályozta" a világvégét. Hermann Dávid emlékezete. = Evangélikus Élet 72. 2007. jan. 7. 1. sz. p. 10. A 17. században élt erdélyi evangélikus lelkész, Hermann Dávid élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozása Hübner Izrael világvégejóslatának cáfolatával kapcsolatosan. [REZ.]

- rezsabek - [REZSABEK Nándor]: Háromszázharminc esztendeje hunyt el Basch Simon. = Evangélikus Élet 72. 2007. jan. 14. 2. sz. p. 10. A 17. században élt erdélyi evangélikus lelkész, Basch Simon élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: "Elfogy" a Hold. = Evangélikus Élet 72. 2007. febr. 25. 8. sz. p. 10. A 2007. március 3-i teljes holdfogyatkozásról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Kováts-Martiny Gábor pozsonyi ismeretterjesztő emlékezete. Interjú Bartha Lajos csillagászattörténésszel. = Evangélikus Élet 72. 2007. márc. 4. 9. sz. p. 10. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Itt a tavasz! = Evangélikus Élet 72. 2007. márc. 18. 11. sz. p. 11. A tavaszi napéjegyenlőségről. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Nyári napforduló a Stonehenge-ben. = Evangélikus Élet 72. 2007. jún. 17. 24. sz. p. 11. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Honterus a könyvespolcon. = Evangélikus Élet 72. 2007. júl. 15. 28. sz. p. 6. A Honterus életével és munkásságával foglalkozó magyar nyelvű és erdélyi vonatkozású kötetekről, illetve könyveinek hasonmás kiadásairól. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Egy magyar vonatkozású kisbolygó nyomában. Oswald Thomas emlékezete. = Evangélikus Élet 72. 2007. júl. 29. 30. sz. p. 10. Az erdélyi szász származású osztrák csillagász és csillagászati ismeretterjesztő, Oswald Thomas (1882-1963) élete és munkássága. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Mesterséges égbolt alatt. Harmincéves a Budapesti Planetárium. = Evangélikus Élet 72. 2007. aug. 19-26. 33-34. sz. p. 7. [REZ.]

REZSABEK Nándor: "Az egek felé kiáltottam". Martin Lajos, az aviatika magyar úttörője. = Evangélikus Élet 72. 2007. szept. 2. 35. sz. p. 10. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Melanchthon veje és a csillagok. Caspar Peucer emlékezete. = Evangélikus Élet 72. 2007. szept. 23. 38. sz. p. 10. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A Nap fiai. = Evangélikus Élet 72. 2007. szept. 30. 39. sz. p. 5. Könyvismertetés Ponori Thewrewk Aurél "A Nap fiai" című kötetéről. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Az ég felé... Ötven éve kezdődött a világűr meghódítása. = Evangélikus Élet 72. 2007. okt. 7. 40. sz. p. 5. A Szputnyik-1 1957. október 4-i útjáról. [REZ.]

A csillagászat és űrkutatás történetének mérföldkövei. = Evangélikus Élet 72. 2007. okt. 7. 40. sz. p. 5. [REZ.]

R. N. [REZSABEK Nándor]: Csányi János krónikája. Egy evangélikus soproni polgár, akit naplófeljegyzései tettek világhírűvé. = Evangélikus Élet 72. 2007. okt. 7. 40. sz. p. 5. A Halley-üstökös feltűnésének 1682. évi feljegyzőjéről. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Hatvanesztendős az Uránia Csillagvizsgáló = Evangélikus Élet 72. 2007. nov. 25. 47. sz. p. 11. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Lichard Dániel, a szlovák nemzetébresztő lelkész. = Evangélikus Élet 72. 2007. dec. 23-30. 51-52. sz. p. 19. A csillagászati ismeretterjesztéssel is foglalkozó felvidéki szlovák evangélikus lelkész, tanár és újságíró, Lichard Dániel (1812-1882) élete és munkássága. [REZ.]

  KOVÁCS Lehel István: Érdekes informatikai feladatok. 18. Holdfázisok kiszámítása. = Firka 17. 2007-2008. 1. sz. pp. 23-26. [HAI.]

  LOVAS István: A sötét anyag és a sötét energia "megvilágítása". 1. = Firka 17. 2007-2008. 2. sz. pp. 58-60. [HAI.]

  LOVAS István: A sötét anyag és a sötét energia "megvilágítása". 2. = Firka 17. 2007-2008. 3. sz. pp.97-100. [HAI.]

  JÉKI László: Vajon a nemrég felfedezett E8-as szimmetria csoporttal sikerülhet-e a világegyetem egységes modelljének a leírása? = Firka 17. 2007-2008. 6. sz. pp.233-235. "A mindenség kivételesen egyszerű elmélete" (An Exceptionally Simple Theory of Everything) címmel került fel 2007. november elején az internetre A. Garett Lisi tanulmánya..." A tudod-e? című rovat cikke. [HAI.]

  KIRÁLY Péter: A 100 éves Eötvös-Pekár-Fekete kísérletek és máig tartó hatásuk. = Fizikai Szemle 57. 2007. jan. 1. sz. pp. 1-6. Földalak, geoid, geodézia, torziós inga, tömegvonzás, gravitáció, Einstein, ekvivalenciaelv kísérletek, ötödik erő, modern kozmológia. [TIM.]

  NEMECZ Ernő: A Föld eredete. = Fizikai Szemle 57. 2007. jan. 1. sz. pp. 6-13. Az Univerzum kialakulása, antropikus elv, a Naprendszer keletkezése, bolygók, a Hold jelentősége, a mágneses tér szerepe, galaktikus környezet, Gaia-elmélet, atmoszféra, jégkorszakok. [TIM.]

  FORGÁCS Péter: Im memoriam Perjés Zoltán (1943-2004). = Fizikai Szemle 57. 2007. jan. 1. sz. p. 14. Kozmológia, relativitáselmélet, téridő, univerzum, univerzumok, gravitáció, gravitáció kvantumelmélete, kvantumgravitáció, tudománytörténet, fizikatörténet, magyar fizika, magyar tudomány, magyar fizikus. [TIM.]

  TOD, Paul: Perjés Zoltán és az Einstein egyenletek egzakt megoldásai. = Fizikai Szemle 57. 2007. jan. 1. sz. 14-16. Kozmológia, relativitáselmélet, téridő, univerzum, univerzumok, gravitáció, gravitáció kvantumelmélete, kvantumgravitáció, tudománytörténet, fizikatörténet, magyar fizika, magyar tudomány, magyar fizikus. [TIM.]

FODOR Gyula - VASKÚTI Mátyás: Tanítványai megemlékezése Perjés Zoltánról. = Fizikai Szemle 57. 2007. jan. 1. sz. pp. 16-17. Kozmológia, relativitáselmélet, téridő, univerzum, univerzumok, gravitáció, gravitáció kvantumelmélete, kvantumgravitáció, tudománytörténet, fizikatörténet, magyar fizika, magyar tudomány, magyar fizikus. [TIM.]

  PAPP Katalin - NAGY Anett: Public relation a fizika tanításában. = Fizikai Szemle 57. 2007. jan. 1. sz. pp. 18-24. Föld tengelykörüli forgása, Foucault-inga kísérlet a szegedi Dómban, 2005. a Fizika Nemzetközi Éve, Einstein, fizika tanítása, tudományos ismeretterjesztés, csillagászati ismeretterjesztés. [TIM.]

  P. A. [Patkós András]: ELFT klubdélután a Fizika Doktori Iskolákról (2006. decemeber 21.) - A társulati élet hírei. = Fizikai Szemle 57. 2007. jan. 1. sz. pp. 29-31. Csillagászat a Fizika Doktori Iskolában, fizika oktatása, csillagászat oktatása, posztgraduális képzés, PhD. [TIM.]

KOVÁCS Ádám: Felhívás javaslattételre. = Fizikai Szemle 57. 2007. jan. 1. sz. pp. 31-32. ELFT, Eötvös Loránd Fizikai Társulat, társulati díjak, Detre László-díj, csillagászat, bolygók és azok kozmikus környezete. [TIM.]

Felavatták az új mexikói távcsövet - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 57. 2007. jan. 1. sz. p. 33. Az 50 méteres Nagy Milliméteres Távcső (Large Millimeter Telescope), Massachussetts-i Műszaki Egyetem (MIT). [TIM.]

Kozmikus sugárzás szupernóva maradványokból - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 57. 2007. jan. 1. sz. p. 34. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső: Szimmetriák és sértésük a részecskék világában - A paritássértés 50 éve. = Fizikai Szemle 57. 2007. febr. 2. sz. pp. 47-50. Kozmológia, univerzum, gravitáció, tömeg, világegyetem tömege, tükrözési szimmetria, szuperszimmetriák. [TIM.]

  BALÁZS Béla Árpád: A fizikusok tovatűnő szent grálja: A "világképlet". = Fizikai Szemle 57. 2007. febr. 2. sz. pp. 51-53. Kozmológia, filozófia, univerzum, univerzumok, világegyetem, világegyetemek, Multiverzum, "Theory of Everything - ToE", Nicolaus Copernicus, Jáki Szaniszló, Gödel-tételek, antropikus elv, gyenge antropikus elv. [TIM.]

  BERÉNYI Dénes: HIPERTÉR - A párhuzamos univerzumok, az időelhajlás és a tizedik dimenzió világa (Michio Kaku, Akadémiai kiadó, Budapest, 2006. 364 p.) - Könyvespolc (könyvismertetés, recenzió). = Fizikai Szemle 57. 2007. febr. 2. sz. pp. 68-69. [TIM.]

  BÉRCZI Szaniszló: A Naprendszer égitestjeinek fejlődése. = Fizikai Szemle 57. 2007. márc. 3. sz. pp. 88-94. Hátsó külső borító: képi illusztációk az űrszondákkal meglátogatott kisbolygókról. [TIM.]

  Bérczi Szaniszló (szerk.): Kis atlasz sorozat a Naprendszerről - A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 57. 2007. márc. 3. sz. pp. 95-96. Planetológia, planetáris geológia, összehasonlító bolygótan. [TIM.]

  LANG Ágota - CZUPY Judit: Fizikatúra - avagy hogyan mozgassuk meg diákjainkat fizikailag - Fizika tanítása. = Fizikai Szemle 57. 2007. márc. 3. sz. pp. 96-100. Távcsőépítés, Göncöl Szekér (Ursa Maior csillagkép része), fizikai kísérletek, csillagászati ismeretterjesztés. [TIM.]

  EGYED László: Tíz éves a Csodák Palotája. = Fizikai Szemle 57. 2007. ápr. 4. sz. pp. 135-138. Űrkutatás, űrhajózás, "holdséta", tudománytörténet, fizikatörténet. [TIM.]

  Újra várja látogatóit a TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló - Hírek, események - Hírek itthonról. = Fizikai Szemle 57. 2007. ápr. 4. sz. p. 140. [TIM.]

CoRoT Űrtávcső: út a csillagok belsejébe és új világok felé - Hírek, események - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 57. 2007. ápr. 4. sz. pp. 141-142. Asztofizika, exobolygók, változócsillagok, pulzáló változók, magyar csillagászok is résztvesznek a programban. [TIM.]

Tervek az aszteroidák elleni védekezésre - Hírek, események - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 57. 2007. ápr. 4. sz. p. 142. [TIM.]

  BÉRCZI Szaniszló: A Hold fejlődéstörténete kőzetminták alapján. = Fizikai Szemle 57. 2007. máj. 5. sz. pp. 151-155. [TIM.]

  LENDVAI János: Új rovat a Fizikai Szemlében: "Atomoktól a csillagokig". = Fizikai Szemle 57. 2007. máj. 5. sz. p. 164. [TIM.]

  PATKÓS András: Részecskék az Univerzumban. = Fizikai Szemle 57. 2007. máj. 5. sz. pp. 165-168. [TIM.]

  50 éves az űrkorszak - vetélkedő diákoknak - Hírek, események - Hírek itthonról. = Fizikai Szemle 57. 2007. máj. 5. sz. p. 180. Fővédnök: Charles Simonyi, űrhajózás, űrkutatás, ismeretterjesztés. [TIM.]

  NÉMETH Judit: A fekete lyukak. = Fizikai Szemle 57. 2007. máj. 5. sz. hátsó belső borító, hátsó külső borító. [TIM.]

  HRASKÓ Péter: A GP-B kísérlet. = Fizikai Szemle 57. 2007. jún. 6. sz. pp. 181-183. Kozmológia, univerzum, világegyetem, gravitáció, tömegvonzás, Newton-törvények, Isaac Newton, relativitáselmélet, általános relativitáselmélet, Albert Einstein, űrkutatás, mesterséges holdak, NASA, giroszkóp, földkörüli pálya. [TIM.]

  Kék Mars. = Fizikai Szemle 57. 2007. jún. 6. sz. p. 186. Űrkutatás, Naprendszer, Európai Űrügynökség (Europen Space Agency, ESA), Rosetta, űrszonda, üstökös szonda, üstökös, 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös, OSIRIS képfelvevő rendszer, Infravörös Képfelvevő, Mars melletti elrepülés, "hinta manőver", swingby manőver, flyby, Mars képek. [TIM.]

  ABONYI Iván: Emlékezés az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékének egykori tanáraira. = Fizikai Szemle 57. 2007. jún. 6. sz. pp. 197-201. Novobátczky Károly, Neugebauer Tibor, Fényes Imre, Marx György, kozmológia, univerzum, relativitáselmélet, gravitáció, atom- és részecskefizika, neutrinók, anyagszerkezet, optika. [TIM.]

  BERÉNYI Dénes: A fizika története (Szabó Árpád, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. harmadik kiadás, 302 p.). - Könyvespolc (könyvismertetés, recenzió). = Fizikai Szemle 57. 2007. jún. 6. sz. pp. 208-209. Fizikatörténet, csillagászattörténet, Gassendi, arisztotelészi szemlélet. [TIM.]

  HORVÁTH Ákos: "Örökifjú, megújuló fizika" - Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007. évi Vándorgyűlése elé - A társulati élet hírei. = Fizikai Szemle 57. 2007. jún. 6. sz. pp. 211-212. Lásd még Patkós András: Fizikai Szemle 57. 2007. aug. 8. sz. pp. 282-284. Csillagászati témájú előadások: Az univerzum szerkezete (Csabai István), A csillagászat nagyfelbontású eszközei (Frey Sándor), Az Algol optikai és rádióinterferometriás mérései (Csizmadia Szilárd), A tachoklína és szerepe a napaktivitásban (Forgácsné Dajka Emese), Szögperc alatti felbontás hagyományos távcsövekkel (Mező György). [TIM.]

  SLÍZ Judit - RAJNAI Beáta: Kövesligethy Radó és a testek hőmérsékleti sugárzása - egy tudománytörténeti érdekesség. = Fizikai Szemle 57. 2007. júl. 7. sz. pp. 225-227. Fizikatörténet, csillagászattörténet, elektromágneses sugárzás, hőmérsékleti sugárzás, Wien-féle eltolódási törvény, Kövesligethy-képlet összehasonlítása a Planck-formulával, színképek, csillagászati megfigyelések, Ógyalla, Konkoly Thege Miklós, a színképelemzés csillagászati alkalmazása, S Andromedae az első ismert extragalaktikus szupernóva. [TIM.]

  BERÉNYI Dénes: Christian Huygens - jövő a múltban (Vincent Icke, Typotex, Budapest, 2007., 59 p.) - Könyvespolc (könyvismertetés, recenzió). = Fizikai Szemle 57. 2007. júl. 7. sz. pp. 249-250. Fizikatörténet, csillagászattörténet, Szaturnusz, Szaturnusz gyűrűi, a Szaturnusz Titán holdja, Orion-köd központi vidéke. [TIM.]

  "Nukleáris tél" - elavult kifejezésnek hangzik, de még nincs vége a veszélynek - Hírek, események - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 57. 2007. júl. 7. sz. p. 252. Nukleáris tél, "atomtél", globális klímatikus katasztófa, kis égitest Földbe való ütközésének egyik globális katasztrófa következménye lehet egyébként a "nukleáris télre" hasonló állapot, tudományos ismeretterjesztéshez segédanyag. [TIM.]

  A Merkúr bolygónak folyékony magja van - Hírek, események - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 57. 2007. júl. 7. sz. hátsó belső borító, hátsó külső borító. [TIM.]

  Huszonnyolc új bolygót fedeztek fel távoli naprendszerekben - Hírek, események - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 57. 2007. júl. 7. sz. p. hátsó külső borító. [TIM.]

  TRÓCSÁNYI Zoltán: A Standard Modell Higgs-bozonja nyomában az LHC-nál. = Fizikai Szemle 57. 2007. aug. 8. sz. pp. 253-260. Kozmológia, univerzum, kölcsönhatások, elemirész fizika, elemirészek Standard Modellje, kvantummechanika, kvantum-elektrodinamika, hadronok, leptonok, kvarkok, bozonok, gigaelektronvolt, GeV, teraelektronvolt, TeV, tevatron, LHC (Large Hadron Collider, Nagy Hadron Ütköztető). [TIM.]

  BÉRCZI Szaniszló: A Mars kőzetei a marsi meteoritok alapján. = Fizikai Szemle 57. 2007. aug. 8. sz. pp. 260-264. Fejezet címek: Magmás kőzetek a Marson. Az SNC meteoritok kőzettípusai. A shergottitok. A nakhlitok. A Mikouchi-modell a nakhlitok kialakulásáról. Összegzés. [HAI.]

  GÜNDISCHNÉ GAJZÁGÓ Mária: Mit tanított Bolyai Farkas a gravitációról? = Fizikai Szemle 57. 2007. aug. 8. sz. pp. 266- 272. Tömegvonzás, bolygómozgás, Kepler-törvények, Newton, Föld belsejének gravitációs tere, "súlytalanság". [TIM.]

  SZONDY György: Nyugalmi vs. relativisztikus tömeg. = Fizikai Szemle 57. 2007. aug. 8. sz. pp. 275-278. Relativitáselmélet, általános relativitáselmélet, tömegvonzás, gravitációs tömeg, fizika tanítása, tudományos ismeretterjesztés. [TIM.]

  ABONYI Iván: FIZIKA III. - Fénytan, relativitáselmélet, atomhéjfizika, magfizika, részecskefizika (Erostyák János, Kürti Jenő, Raics Péter, Sükösd Csaba, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006) - Könyvespolc (könyvajánló, recenzió). = Fizikai Szemle 57. 2007. aug. 8. sz. p. 280. Fizika tanítása, csillagászati ismeretterjesztéshez segédlet. [TIM.]

PATKÓS András: Fizikus vándorgyűlés - 2007. augusztus 22-24., Eger - A társulati élet hírei. = Fizikai Szemle 57. 2007. aug. 8. sz. pp. 282-284. Lásd még Horváth Ákos: Fizikai Szemle 57. 2007. jún. 6. sz. pp. 211-212. Csillagászati témájú előadások: Az univerzum szerkezete (Csabai István), A csillagászat nagyfelbontású eszközei (Frey Sándor), Az Algol optikai és rádióinterferometriás mérései (Csizmadia Szilárd), A tachoklína és szerepe a napaktivitásban (Forgácsné Dajka Emese), Szögperc alatti felbontás hagyományos távcsövekkel (Mező György). [TIM.]

Új tudományos ismeretterjesztő filmek - "A közeledő Naprendszer" (rendezte Héver Zoltán) - Hírek, események - Hírek itthonról. = Fizikai Szemle 57. 2007. aug. 8. sz. p. 285. Űrkutatás, űrtechnika, űrfizika, bolygóközi tér/plazma, kozmikus sugárzás, részecskefizika, magyar űrkutatás, magyar űrfizika, fizikatörténet, csillagászattörténet, magyar fizika, magyar csillagászat, Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Központi Fizikai Kutatóintézete (KFKI) Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete (RMKI), űrprogramok, Interkozmosz, VEGA program, FOBOSZ (PHOBOS) program, Halley-üstökös, Mars, Phobos, magyar tudomány, magyar kutatók, fizikusok, mérnökök, csillagászok. [TIM.]

  Újabb kísérlet a relativitáselmélet igazolására - Hírek, események - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 57. 2007. aug. 8. sz. p. 288. Forrás: Phys. Rev. Lett. 99, 050701, 2007. [TIM.]

  ALMÁR Iván: Az űrkorszak első félévszázada. = Fizikai Szemle 57. 2007. szept-okt. 9-10. sz. pp. 289- 295. [TIM.]

  GYULAI József: Egyesült anyagtudomány. = Fizikai Szemle 57. 2007. szept-okt. 9-10. sz. pp. 296-299. Az "Eötvös" Űrtechnológiai Program. [TIM.]

  LÁNG Róbert: Tudósok fasora. = Fizikai Szemle 57. 2007. szept-okt. 9-10. sz. pp. 331-333. Asztrofizika, Neutrinó Konferencia Balatonfüred 1972, Nap-neutrinók, neutrinó probléma, neutrinó-tömeg, fizikatörténet. [TIM.]

  JUHÁSZ András: Az ELTE Fizika Doktori Iskolája "A Fizika Tanítása" címmel PhD-programot indít fizikatanárok részére - A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 57. 2007. szept-okt. 9-10. sz. pp. 333-340. Csillagászat, fizikatörténet, "A csillagászat és az űrkutatás speciális problémái" (Forgácsné Dajka Emese), "A relativitáselmélet alapjai" (Hraskó Péter). [TIM.]

  Könyvismertetés, előadás hirdetés - ALMÁR Iván, GALÁNTAI Zoltán: "Ha jövő, akkor világűr". = Fizikai Szemle 57. 2007. szept-okt. 9-10. sz. p. 343. [TIM.]

  Nemzetközi konzorcium távcsőépítésre - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 57. 2007. szept-okt. 9-10. sz. hátsó belső borító. 25 méter átmérőjű szubmilliméteres teleszkóp építése Chilében. [TIM.]

  TASNÁDI Péter: Mitől függ az időjárás? = Fizikai Szemle 57. 2007. nov. 11. sz. pp. 362-363. Nap, energia besugárzás, föld tengelyferdesége, tengelykörüli forgás, Coriolis-erő. [TIM.]

  KÁROLYHÁZI Frigyes: Az öcskös felesége. = Fizikai Szemle 57. 2007. nov. 11. sz. pp. 367-373. Téridő, görbült téridő, világegyetem, univerzum, kozmológia, ősrobbanás, kozmikus háttérsugárzás, részecskefizika, kvarkok, fizikatörténet, tudománytörténet. [TIM.]

  Fellőtték a Dawn űrszondát - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 57. 2007. nov. 11. sz. hátsó külső borító. A Vesta és Ceres kisbolygók helyszíni vizsgálata. [TIM.]

  CSABAI István - PURGER Norbert - DOBOS László: Az univerzum szerkezete. = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. pp. 385-392., hátsó külső borító. Az Univerzum története - az első 13,7 milliárd év. Univerzum, Világegyetem, kozmológia, az univerzum nagyon rövid története, univerzum modell és paraméterei, az univerzum szerkezete, szimulációk, kozmikus távolságok, észlelések, megfigyelések, COBE, WMAP, SDSS. [TIM.]

  TÓTH L. Viktor: Szél hozott, szél visz el - A Naphoz hasonló csillagok keletkezését külső hatások indították el? = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. pp. 392-395. Csillagközi anyag a Naprendszer közelében, csillagközi felhők és a csillagkeletkezés, a csillagközi anyag nagyléptékű szerkezete, hurkok, buborékok, hurokkatalógus, trigger-jelenség megfigyelése és modellezése. [TIM.]

  NAGY Mihály: Százötven éve hullott a világhírű kaba-debreceni lebkő. = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. pp. 395-401. Meteorok, meteoritok, a meteoritok fajtái, szenes kondritok, korabeli híradások a meteorit becsapódásáról és megtalálásáról, az első leírás és a szervesanyag-tartalom felfedezése, nevezetes események a meteorit történetéből, a százötven éves évforduló eseményei. [TIM.]

  KIRSCH Éva - ELBLINGER Ferenc - TEPLICZKY István: Élményrészecskék a részecske-élményeinkről - Beszámoló a magyar fizikatanárok 2007. évi továbbképzéséről a CERN-ben. = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. pp. 418-424., címlapkép. Címlapon: az Univerzum szerkezete és a sötét anyag első háromdimenziós képe. Univerzum, Világegyetem, kozmológia, részecskefizika, magfizika, nagyenergiájú fizika, elemi részecskék keletkezése, kvark-gluon plazma, Higgs-bozon, elemi részek Standard Modellje (STM), szimmetriák, kölcsönhatások, CERN, COSMOS (Cosmic Evolutiom Survey), sötét anyag. [TIM.]

  Eötvös Loránd Fizikai Társulat - Energetika Szakközépiskola és Kollégium - Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány: Az országos Szilárd Leó Fizikaverseny meghirdetése a 2007/2008. tanévre. = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. pp. 424-425. A Nap energiatermelése - a versenyhez felsorolt ismeretanyag között. [TIM.]

  TÉL Tamás: Hraskó Péter: Elméleti fizika - Pécsi Egyetemi Jegyzetek, 2007. - Könyvespolc - könyvismertetés. = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. pp. 426-428. Elméleti mechanika, Naprendszer, árapály, (dinamikai) káosz, földgolyó-precessziója, Doppler-effektus, relativitáselmélet, speciális relativitáselmélet, általános relativitáselmélet, NASA GP-B kísérlet. [TIM.]

ABONYI Iván: Simon Singh: A Nagy Bumm - Fordította Szécsényi-Nagy Gábor, Park Könyvkiadó, Budapest, 2006. - Könyvespolc - könyvismertetés. = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. p. 428. Univerzum, kozmológia, Ősrobbanás, Hubble, Einstein, Hoyle, Bondi, Gold, Burbidge, Fowler, Jansky, Penzias, Wilson, Mather, Smoot, Nobel-díjasok és neves csillagászok, elméleti fizikusok. [TIM.]

  BÉRCZI Szaniszló: Fizikai Tanösvény az Eötvös Egyetemen. - Hírek - események, Hírek itthonról. = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. p. 429. Holdkőzetek vizsgálata, kozmikus részecskék. [TIM.]

  Hírek a nagyvilágból: Indiai föld alatti laboratórium neutrínókutatásra. = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. p. 431. Neutrínócsillagászat, asztrofizika, neutrínó-oszcilláció, neutrínó, részecskefizika, Nap, csillagok, nagyenergiájú folyamatok, szupernóvák, kozmológia. [TIM.]

Hírek a nagyvilágból: A CERN-ből küldött neutrínókat 730 kilométeres utazás után a Gran Sasso laboratóriumban detektálták. = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. p. 431. Neutrínócsillagászat, asztrofizika, neutrínó-oszcilláció, neutrínó, részecskefizika, Nap, csillagok, nagyenergiájú folyamatok, szupernóvák, kozmológia, müon-neutrinó, tau-neutrinó, CERN CNGS projekt, OPERA-detektor. [TIM.]

Hírek a nagyvilágból: Bolygókutatás: Ikerbolygók. = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. p. 432. HIP 56948, lítiumtartalom, kalibráció, földönkívüli intelligencia kutatásában lehetséges szerep. [TIM.]

Hírek a nagyvilágból: Kína célbavette a Holdat. = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. p. 432. Kínai Nemzeti Űrkutatási Ügynökség, űrkutatás, Hold, holdkutatás, Chang’e-1 repülő, valamint Chang’e-2 és 3 tervezett holdszondák, űridőjárás. [TIM.]

  SZATMÁRY Károly: Bolygók mindenütt. - Mindentudás az iskolában. = Fizikai Szemle 57. 2007. dec. 12. sz. pp. 433., hátsó belső borító. Exobolygók, a Naprendszeren kívüli bolygók és bolygórendszerek, szeparáció, méret, tömeg, sűrűség, állapotjelzők, keringés, detektálás, átvonulás, fedés, fénycsökkenés, megfigyelés, Doppler-effektus, Spitzer Infravörös Űrtávcső, HD 209458, HAT-net, Bakos Gáspár, TrES, ELTE Csillagászati Tanszék, égi mechanika. [TIM.]

KERESZTURI Ákos: Mars a Földön. Mars-utazás a Devon-szigeten. = A Földgömb 9.(25.) 2007. jan-febr. 1.(221.) sz. pp. 14-22., címlapkép. [KSZ.]

SIK András: Helyzetjelentés a Marsról. A vörös bolygó földrajza. = A Földgömb 9.(25.) 2007. jan-febr. 1.(221.) sz. pp. 23-37. A felszíni viszonyok áttekintése. Az európai keringőegység Mars Express. Az amerikai leszállóegységek Mars Exploration Rovers. Az amerikai keringőegység Mars Reconnaissance Orbiter. A Mars-kutatás jövője. I. Magyar MarsExpedíció.; Ezen lapszámhoz egy összehajtogatott Mars-térképet is mellékeltek a lap előfizetőinek. [KSZ.]

Hetven éve írta... A Földgömb. Ismertetések és hírek mindenfelől. Teljes napfogyatkozás 1937-ben. = A Földgömb 9.(25.) 2007. jan-febr. 1.(221.) sz. pp. 82-83. Az eredeti cikket P. J. írta. A teljes napfogyatkozás 1937 júniusában lesz a Csendes-óceán vidékén. Mivel a dátumválasztó vonalat is átlépi: előáll majd az a különös eset, hogy az égi tünemény június 9-én kezdődik és június 8-án ér véget. 1200 éven belül a leghosszabb ideig tartó lesz: 7 perc 4 másodperc lesz a teljes elsötétedés. A nemzetek előkészületei a jelenség figyelésére. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Hold volt, Hold nem volt... = A Földgömb 9.(25.) 2007. márc-ápr. 2.(222.) sz. pp. 8-9. A holdfogyatkozások elmélete és történelme. Fűrész Gábor ábráival. A cikket Éder Iván két holdfogyatkozás-fényképe illusztrálja, melyet 2007. márc. 3-4-én éjjel készített. [RON.]

MARI László: A Föld kozmikus "sebhelyei". = A Földgömb 9.(25.) 2007. máj-jún. 3.(223.) sz. pp. 80-84. Meteoritok ütötte kráterek a Földön. A legidősebb 2,4 milliárd éves a Snavjärvi-kráter Oroszországban az Onyega-tótól északnyugatra található. Átmérője 16 m.; A legfiatalabb a Szihote-Alin-kráter, Oroszország keleti részén található a Szihote-Alin vonulatának nyugati előterében. Átmérője 27 m., 1947. febr. 12-én keletkezett.; A legnagyobb a 300 m. átmérőjű a Vredefort-kráter, Dél-Afrikában van. Kb. 10 km. átmérőjű meteor okozhatta. Magyarországon lehetséges, hogy Magyarmecske mellett, 600-800 m mélyen egy eltemetett meteorkráter van, a geofizikai mérések szerint. [RON.]

NAGY Balázs: Növekvő városok. = A Földgömb 9.(25.) 2007. jún. 4.(224.) sz. tematikus szám p. 1. A képen Európa éjszaka, a világűrből fotózva. [RON.]

TÍMÁR Gábor - KERN Anikó: Megalopoliszok műholdképen. = A Földgömb 9.(25.) 2007. jún. 4.(224.) sz. tematikus szám pp. 16-17. A Terra műholdak MODIS-rendszerével készült képek a La-Manche csatornáról és a Sanghaj körüli területekről. [RON.]

A Földgömb Fotópályázat 2007. = A Földgömb 9.(25.) 2007. júl-aug. 5.(225.) sz. p. 4. A Fény és táj kategória első helyezettje a győri Gottwald Péter: Egy fa élete című fotója. A hosszú expozíciós idő miatt az égitestek csíkot húztak. [SRG.]

TÍMÁR Gábor - KERN Anikó: Hőhullámok és erdőtüzek űrtávlatból. = A Földgömb 9.(25.) 2007. szept-okt. 6.(226.) sz. pp. 12-13. Az Aqua műhold MODIS rendszerének felvétele Olaszország és a Balkán középső részein tomboló erdőtüzek füstjeiről. [RON.]

KLINGHAMMER István: Új ábrázolási forma: Gömb. Föld és éggömbök a múltban. = A Földgömb 9.(25.) 2007. okt. 7.(227.) sz. pp. 35-41. Földgömbök, éggömbök, Hold és Mars gömbök. Földgömbök Magyarországon. [SRG.]

OLÁH Krisztina: Egy kalózhajó kincsei. = A Földgömb 9.(25.) 2007. okt. 7.(227.) sz. pp. 43-51. Sebességmérés - log.; Szélsebesség-mérése - astrolábium.; Irány- és távolságmérés - Jákob-botja.; Földrajzi-szélesség - kvadráns.; Földrajzi szélesség - szextáns.; Haladási irány - tájoló.; Földrajzi hosszúság - kronométer. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A Naprendszer megismerése. 4. = A Földrajz Tanítása 15. 2007. szept. 4. sz. pp. 13-19. A Plútó mint különc., A Plútó testvérei., A Plútón túl., A IX. és a X. bolygó kérdése. [KSZ.]

TAKÁCS Gábor: 30 éves a Budapesti Planetárium. = A Földrajz Tanítása 15. 2007. nov. 5. sz. pp. 20-22. A Planetáriumról, előadásairól kisiskolásoknak, az általános iskola 3-6. osztályosainak és felsőtagozatosoknak, középiskolásoknak. [SRG.]

TÍMÁR Gábor - KERN Anikó: Szaharai porcsóvák és porjelenségek a Földközi-tenger felett - űrfelvételek az ELTE műholdvevő állomásról. = Földrajzi Közlemények 131.(55.) 2007. 4. sz. pp. 361-370 [SRG.]

HORVÁTH András: Élet a Marson. Szenzációs új bizonyítékok. = Galaktika 28. 2007. júl. 208. sz. pp. 55-59. [KSZ.]

Az író és egy tudós találkozása. Beszélgetés dr. Almár Ivánnal Zsoldos Péterről. = Galaktika 28. 2007. szept. 210. sz. pp. 70-72. Almár Iván - a nála két évvel idősebb - Zsoldos Pétert 1950-1551 óta ismerte és később is több alkalommal találkoztak. Az interjút Hajdú Éva készítette. [KSZ.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Műhold-jubileum. = Galaktika 28. 2007. okt. 211. sz. pp. 24-30. Az első műhold 50 évvel ezelőtti felbocsátásáról és az űrkutatás történetéről. [KSZ.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Merre tovább emberek? = Galaktika 28. 2007. okt. 211. sz. p. 84. Könyvismertetés Almár Iván - Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr című könyvéről, tudományos-fantasztikus szemszögből. [KSZ.]

RIGOS, Alexandra: Titokzatos búcsú. Üstökös volt vagy vulkánkitörés? Esetleg lassú klímaváltozás? = GEO 2007. márc. 3.(17.) sz. pp. 201-104. A dinoszauruszok kihalásáról. [SRG.]

Ketten a napszéllel szemben. ASTEREO-küldetés. = GEO 2007. jún. 6.(20.) sz. p. 20. Két műholdja a Napot figyeli, hogy időben figyelmeztethesse a részecskeviharokra. [SRG.]

Geoszkóp. Érdekességek a GEO világából. Alattunk Új-Zéland. = GEO 2007. aug. 8.(22.) sz. pp. 8-9. A kétoldalas fényképen a Nemzetközi Űrállomás halad el Új-Zéland felett, miközben két űrhajós külső szerelési munkát végez. [KSZ.]

HENK, Malte: Amikor az ember megértette az időjárást. = GEO 2007. szept. 9.(23.) sz. pp. 24-31. A barométer feltalálásáról. Evangelista Torricelli, Otto von Guericke, Galileo Galilei, Danil Gabriel Fahrenheit, Anders Celsius. [SRG.]

A gyűrűk ura. = GEO 2007. nov. 11.(25.) sz. pp. 12-13. A Cassini űrszonda képe a Szaturnuszról. [SRG.]

Két fénykép és történetük. = GEO 2007. dec. 12.(26.) sz. p. 18. Cape Kennedyről 1967. aug. 1-én lövik fel a Lunar Orbiter 5-öt és az űrszonda fotója a Földről 1967. aug. 8-án. [SRG.]

Naprendszerünk. Ismeret és szórakozás gyerekeknek. = GEO 2007. dec. 12.(26.) sz. pp. 116-117. [SRG.]

BORZA Tibor: A kozmikus geodézia és a KGO 30 éve. = Geomatikai Közlemények 10. 2007. pp. 37-42. "1976. november 26.-án került felavatásra a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium. A KGO létesítése mérföldkőnek számít a hazai kozmikus geodéziában, mert ettől kezdve professzionális körülmények mellett folytatódhatott a már korábban elkezdődött műholdmegfigyelés. A visszatekintés a KGO szerepén keresztül igyekszik bemutatni a műholdas helymeghatározás fejlődését a kezdetektől a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) térhódításáig. ..." [HAI.]

ARANYI László: Magányos madarak. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 41. 2007. 5. sz. pp. 59-61. A cikk a NASA és az Egyesült Államok légiereje "emelő test" programjáról szól. [FŐA.]

SCHUMINSZKY Nándor: Ötvenéves az űrkorszak. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 41. 2007. 5. sz. pp. 62-68. [FŐA.]

SCHUMINSZKY Nándor: Kiegészítés az Ötvenéves az űrkorszak című cikkhez. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 41. 2007. 6. sz. p. 34. [FŐA.]

SCHUMINSZKY Nándor: A tízéves orosz űrterv. 2. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 41. 2007. 6. sz. pp. 52-56. [FŐA.]

ARANYI László: A kínai űrprogram múltja, jelene, jövője. 1. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 41. 2007. 6. sz. pp. 57-60. [FŐA.]

FÜLÖP Norbert: Milliárdos magyar űrhajós. = Haszon 4. 2007. márc. 3. sz. pp. 10-13., címoldal. [KSZ.]

FÜLÖP Norbert: Milliárdos űrbiznisz. A Nemzetközi Űrállomás története. = Haszon 4. 2007. márc. 3. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány bemutatása. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2007. márc. 2. sz. pp. 1-4. 2005. máj. 28-án avatták fel az 50 cm tükörátmérőjű távcsövet. 2005. jún. 14-19-ig csillagászati tábort rendeztek. 2006. máj. 6-7-én Nemzetközi Üstökös Konferenciát szerveztek. [KSZ.]

A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány szereplése a médiákban 2005 évben. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2007. márc. 2. sz. pp. 4-6. [KSZ.]

Együttműködő partnereink. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2007. márc. 2. sz. p. 7. [KSZ.]

Megfigyelések a Hegyhát Obszervatóriumban. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2007. márc. 2. sz. pp. 8-36. Üstökösök. Kisbolygók. Változó csillagok. Fénygörbék. Fényképek. [KSZ.]

Póczek Antal (Nádasd) amatőrcsillagász naplójából... = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2007. márc. 2. sz. pp. 37-43. 1997. nov. 1. és 2003. okt. 9. között. [KSZ.]

Hegyi Norbert körmendi amatőrcsillagász megfigyeléseiből válogatva. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2007. márc. 2. sz. pp. 44-50. 2005. dec. 10. és 2007. jan. 20. között. [KSZ.]

JÉKI László: Hawking professzor és a súlytalanság. = HetedHéthatár 11. 2007. júl. 7. sz. p. 21. [KSZ.]

  BALÁZS Márton - SZENKOVITS Ferenc: Az erdélyi magyar matematikusok, csillagászok és informatikusok tudományos munkássága az 1945-1990 időszakban. = Historia Scientiarum - Műszaki Szemle (Kolozsvár) 2007. 4. (37.) sz. pp. 22-37. Benne több helyen van csillagászat. p. 34. Csillagászat fejezet. Dezső Loránt, Heinrich László, Gottlieb János, Pál Árpád, Sass István Huba Attila csillagászati munkásságai. [KSZ.]

IGNÉCZI Hajnalka: Piszkéstetőn csak az égi lámpák világítanak. = Hölgyvilág 9. 2007. febr. 1-14. pp. 50-51. Bognár Zsófi és Sódor Ádám fiatal szakcsillagász-házaspár bemutatása. [KSZ.]

HÉJJAS István: Az ötödik dimenzió. = IPM Interpress Magazin 6. 2007. márc. pp. 14-19. [NRO.]

ILJIN, G.: A szkafander születése, avagy mire képes testünk 16 kilométer magasan. = IPM Interpress Magazin 6. 2007. ápr. pp. 94-97. [NRO.]

DANCSÓ Béla: Üzenet a csillaglakóknak. = IPM Interpress Magazin 6. 2007. ápr. pp. 98-104. [NRO.]

ICKE, Vincent: Jövő a múltba, Szaturnusz. = IPM Interpress Magazin 6. 2007. jún. pp. 100-104. [NRO.]

DANCSÓ Béla: A gravitáció tréfái. = IPM Interpress Magazin 6. 2007. júl. pp. 14-21. [NRO.]

BARTHA Lajos: Árnyékórák. = IPM Interpress Magazin 6. 2007. júl. 7. sz. pp. 66-74. A napórák részletes bemutatása. Egyetemes és hazai történetük. A napórák típusai. A modern kor napórái. Napóra egyesületek. 10 ábrával. [IBQ.]

DANCSÓ Béla: Égszakadás... = IPM Interpress Magazin 6. 2007. aug. pp. 98-106. Aszteroid ütközés valószínűsége. [NRO.]

DANCSÓ Béla: Karácsony a Hold túloldalán. = IPM Interpress Magazin 6. 2007. dec. 12. sz. pp. 16-24. Apolló 8. [NRO.]

MAY, Brian - MOORE, Patrick - LINTOTT, Chris: A világegyetem teljes története. Genesis, avagy az anyag megmenekülésnek története. = IPM Interpress Magazin 6. 2007. dec. 12. sz. pp. 114-120. Kozmológiai cikk. [KSZ.]

Ötbolygós naprendszer. = IPM Interpress Magazin 6. 2007. dec. 12. sz. p. 124. A 41 fényévre lévő 55 Cancri nevű csillag körüli ötödik bolygót is felfedezték. [KSZ.]

KISS Erika: Egyenlőre csak a fekete lyuk látszik. = Jászkürt. 19. 2007. 9. sz. p. 7. A jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ bővített, átalakított épületének átadása egy éve történt, a Csillagvizsgáló még nincs kész. [GER.]

HEGEDÜS András: Földönkívüliek. = Kagylókürt 2007. 46. sz. pp. 24-30. Ókori gondolkodók. Közép- és újkor. A modern idők. Kommunikációs lehetőségek. Az istenadta nép... [KSZ.]

REZSABEK Nándor: "Elfogy" a Hold. = Keresztény Élet 15. 2007. febr. 25. 8. sz. p. 16. A 2007. március 3-i teljes holdfogyatkozásról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Húsvét ünnepének naptártörténeti vonatkozásai. = Keresztény Élet 15. 2007. márc. 25. 12. sz. p. 10. [REZ.]

FODOR Anikó: Kortárs művészet a zsákfaluban. = Kertbarát Magazin 2007. nov. 23. 11/12. sz. p. 55. Marton Géza napórája Bonnyán. Terv maradt, nem készült el. [SRG.]

[FARKAS Boglárka:] Megtalálták a Lovas 2 üstököst. = Kisalföld 62. 2007. jan. 2. p. 11. Csillagtúra Farkas Boglárkával. [KSZ.]

R. Z.: Teljes holdfogyatkozás távcsöves bemutatókkal. = Kisalföld 62. 2007. márc. 1. 51. sz. p. 13. A márc. 3-i holdfogyatkozást Győrben, a marcalvárosi szánkódombon mutatja be az MCSE Győri Csoportja távcsövekkel a nagyközönségnek. [KSZ.]

Pannonhalma. Napóra-avatás. = Kisalföld 62. 2007. ápr. 28. p. 6. "Zsebedics János órásmesterre emlékeznek házánál (Szabadság tér 3.). Hajdani műhelye falán április 30-án délelőtt 10 órakor avatják fel. Horváth György keramikus Napóra című művét. A vendégeket dr. Ábrahám Imre tanár, helytörténész köszönti, az alkotást a néhai órásmester fia, Zsebedics József címzetes kanonok áldja meg." [KSZ.]

Piramisok és a csillagok. = Kőszegi Hírmondó 2007. okt. p. 5. Péntek Kálmán előadása Kőszegen. [SRG.]

  Hónapmutató napóra. Colmar, Kelet-Franciaország. = Légkör 52. 2007. 2. sz. címlap. Szili Kristóf felvétele. A delet, az időegyenletet és a hónapokat mutató napóra színes fényképe. [RON.]

  KERESZTURI Ákos: Éghajlatváltozás a Marson. 1. rész. = Légkör 52. 2007. 2. sz. pp. 12-17. [IBQ.]

  KERESZTURI Ákos: Éghajlatváltozás a Marson. 2. rész. Az éghajlatváltozás okai a Marson. = Légkör 52. 2007. 3. sz. pp. 6-9. [IBQ.]

  KOPPÁNY György: Ami kimaradt az üvegházhatású gázok közül, és valami, ami szintén az emberi tevékenység következménye. = Légkör 52. 2007. 3. sz. pp. 25-27. [IBQ.]

  PUTSAY Mária: Műholdas munkaülés. = Légkör 52. 2007. 3. sz. p. 32. Konferencia Budapesten, 2007. okt. 8-12-én az Eumetsat és Meteosat műholdakról. [SRG.]

  BARTHA Lajos: A Konkoly-szobor avatása Ógyallán. = Légkör 52. 2007. 3. sz. pp. 33-34. Konkoly Thege Miklós (1842-1916) bronzszobrát avatták fel 2007. június 29-én, társadalmi és tudományos működésének színhelyén, a szlovákiai Ógyalla-Hurbanovón. A helyi csillagvizsgáló munkatársai - főleg Ladislav Druga, a csillagászattörténet értő kutatója - évek óta szorgalmazzák, hogy köztéri szoborral is örökítsék meg a város nagy tudósának emlékét. A Szlovák Köztársaság kultusz-kormányzatának jelentős adományából, a városi vezetőség anyagi hozzájárulásával, 2007-re készült el a bronzszobor. A szobor Nagy János szlovákiai művész alkotása. A város központjában álló, egész alakos szobor az égre néző Konkolyt ábrázolja, egyik kezében kis távcsövet tartva, a csillagda-kupolát jelképező, ívelt oszlop mellett. [KSZ.]

  KÓSA-KISS Attila: Sejtelmes fényű felhő az éjszakában. = Légkör 52. 2007. 3. sz. pp. 35-36. Éjszakai világító felhő megfigyelése 2007. jún. 28-án este. [IBQ.]

  Címlapon: Melléknap. = Légkör 52. 2007. 4. sz. címoldal. Mihálydelok Antal felvétele Székelykereszturon. Légköroptikai jelenség. [SRG.]

  MEZŐSI Miklós: Évfordulók - 2007. = Légkör 52. 2007. 4. sz. pp. 35-36. 170 éve született Murman Ágoston (1837-1872. okt. 25.), 80 éve hunyt el Fényi Gyula (1845. jan. 8.-1927. dec. 21.). [KSZ.]

  S. A.: Történelmi arcképek. Milankovitch, Milutin (Dalj /Ausztria-Magyarország/, 1879. május 28. - Belgrád, 1958. július 17.). = Légkör 52. 2007. 4. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

JACZKÓ Imre: Nézőpont. Beköszöntő 2. = MACSÉK Hírlevél 1.(4.) 2007. jún. 1.(4.) sz. p. 2. A MACSÉK Hírlevél a MACSÉK (Miskolci Amatőrcsillagászok Észlelő Köre Egyesület) körlevele, negyedéves lapja. 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben már megjelent évente egy-egy száma (de azok csakis elektronikus formában készültek, amit a tagság e-mail-ben kapott meg). Így ez a szám (amely már nyomtatott formában készült 16 oldalon) a 4. évfolyam 1. száma, de egyben az első, amely nyomtatva lett, és amelyet a tagok személyesen kapnak kézbe, illetve a nem miskolciak postai kézbesítéssel. Szerkesztője: Jaczkó Imre. [KSZ.]

JACZKÓ Imre: A VIII. Miskolci Csillagparty. = MACSÉK Hírlevél 1.(4.) 2007. jún. 1.(4.) sz. p. 3., címlapkép. 2007. máj. 11-én. A címoldalon: Leitner Zsolt felvétele. [KSZ.]

ZSÁMBA István: A Csillagvizsgáló nagytávcsövének felújítása. = MACSÉK Hírlevél 1.(4.) 2007. jún. 1.(4.) sz. pp. 4-5. A 306/2650 mm-es Newton-reflektor felújítása 2007. jan. 5-19. között. [KSZ.]

JACZKÓ Imre: Meghatározó élményem. 99. 08. 11. = MACSÉK Hírlevél 1.(4.) 2007. jún. 1.(4.) sz. pp. 6-7. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozást a Bács-Kiskun megyei Pirtón tervezte észlelni, az időjárás miatt a Bács-Kiskun megyei Ordason, a Duna partján élte át az élményt. [KSZ.]

JACZKÓ Imre: Szeretem ezt a képet. Alvan G. Clark és Carl Lundin a Yerkes-objektívvel. = MACSÉK Hírlevél 1.(4.) 2007. jún. 1.(4.) sz. pp. 8-9. [KSZ.]

BAKICH, Michael E.: "Klasszikus" nagyítások. = MACSÉK Hírlevél 1.(4.) 2007. jún. 1.(4.) sz. p. 10. Az Astronomy 2006. 9. számából fordította Jaczkó Imre. [KSZ.]

LEVY, David H.: Az égbolt megosztása. = MACSÉK Hírlevél 1.(4.) 2007. jún. 1.(4.) sz. pp. 11-12. A Sky and Telescope 2007. 4. számából fordította Jaczkó Imre. [KSZ.]

JACZKÓ Imre: Könyvajánló. Timothy Ferris: A világmindenség - Mai kozmológiai elméletek. Typotex Kiadó, 2007. (2. kiadás) 3 800 Ft. = MACSÉK Hírlevél 1.(4.) 2007. jún. 1.(4.) sz. p. 13. Könyvismertetés. [KSZ.]

Tom Clark Csillagparty Etikettje. = MACSÉK Hírlevél 1.(4.) 2007. jún. 1.(4.) sz. p. 14. A Sky and Telescope 2002. 1. számából fordította Jaczkó Imre. [KSZ.]

Röviden. = MACSÉK Hírlevél 1.(4.) 2007. jún. 1.(4.) sz. pp. 14-15. Elhunyt Artner Iván.; Felhívás [a miskolci csillagászattal kapcsolatos dokumentumokra].; Jaczkó Imre: Szaturnusz-fedés volt május 22-én.; Somosvári Béla Márton: Csillagtúra a Nap körül. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = MACSÉK Hírlevél 1.(4.) 2007. jún. 1.(4.) sz. p. 16. MACSÉK Klub.; Tagsági díjak.; A lap kézbesítéséről.; Humor.; A MACSÉK Hírlevélnek ez volt az egyetlen száma, a szerkesztő elköltözése és körülményeinek megváltozása miatt a továbbiakban a lap nem jelent meg. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2007. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2007. jan. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2007. január. = Magnitúdó Körlevél 2007. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, együttállás, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2007. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2007. febr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2007. február. = Magnitúdó Körlevél 2007. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2007. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2007. márc. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 8-án Bartha Lajos: Távcső matuzsálemek és különlegességek című előadása. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2007. március. = Magnitúdó Körlevél 2007. márc. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, 3-4-én teljes holdfogyatkozás, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2007. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2007. ápr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2007. április. = Magnitúdó Körlevél 2007. ápr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/2007 E2 (Lovejoy) üstökös, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2007. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2007. máj. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 3-án Horváth István: A 2006 évi fizikai Nobel-díj kozmológusoknak című előadása. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2007. május. = Magnitúdó Körlevél 2007. máj. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, együttállás, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2007. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2007. jún. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2007. június. = Magnitúdó Körlevél 2007. jún. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, Vénusz kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2007. július. = Magnitúdó Körlevél 2007. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése, meteorraj. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2007. augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2007. júl-aug. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2007. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2007. szept. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 15-16-án szakmai kirándulás Salgótarjánba, a Gedőcz-tetői Csillagdába. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2007. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2007. szept. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2007. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2007. okt. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 18-án Görgei Zoltán: Észleljük a Holdat! című előadás. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2007. október. = Magnitúdó Körlevél 2007. okt. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj, Vénusz kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2007. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2007. nov. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 22-én Papp István: HAT (Hungarian Automated Telescope Network) című előadása. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2007. november. = Magnitúdó Körlevél 2007. nov. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a kitörésben lévő 17P/Holmes-üstökös, együttállások, meteorrajok, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2007. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2007. dec. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2007. december. = Magnitúdó Körlevél 2007. dec. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

(ki): Magyarok a világűrben. = Magyar Demokrata 11. 2007. jan. 18. 3. sz. p. 7. A Berkó-kisbolygóról. [REZ.]

HANKÓ Ildikó: Tavaszünnepektől húsvétig. = Magyar Demokrata 11. 2007. ápr. 5. 14. sz. pp. 48-49. A tavaszi napéjegyenlőségről és az ezáltal kijelölt mozgó ünnepekről. [REZ.]

HANKÓ Ildikó: Sol invictus. = Magyar Demokrata 11. 2007. máj. 24. 21. sz. p. 32. Napmítoszokról, főként magyar vonatkozásban. [REZ.]

KISS Károly - TAYLOR, T. Patrick - PUSZTAI Sándor - TORONYI Bence - WITTMANN Géza: A Hold, a Vénusz és a Mars globális gravitációs anomáliái. A Mars négy lokális gravitációs anomáliájának kvantitatív értelmezése. = Magyar Geofizika 48. 2007. 4. sz. pp. 154-164. [SRG.]

PERGER Péter: Felbukkant egy unikális 16. századi magyar kalendárium. = Magyar Könyvszemle 123. 2007. 1. sz. pp. 104-107. [SRG.]

SZEPESI Attila: Az égbolt égéséről. = Magyar Nemzet 70. 2007. dec. 29. 353. sz. p. 38. Marcello Squarcialupi páduai orvos és csillagász Báthory István erdélyi fejedelem udvarában tartozkodva: sarki fényt látott 1580. szept. 10-én, melyről részletes leírást készített. [KSZ.]

  JÉKI László - GIMES Júlia: A Kuiper-öv keletkezéstörténete. = Magyar Tudomány 168. 2007. 1. sz. pp. 114-115. Forrás: Science, 2006. okt. 27. [KSZ.]

  CSIZMADIA Péter: Tudomány, hit manipuláció. = Magyar Tudomány 168. 2007. 4. sz. pp. 536-541. Elmarasztaló könyvkritika Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat (2. jav. kiad., Budapest, 2005. Focus Kiadó) című kötetéről, amelyben számos csillagászati (főleg kozmológiai) vonatkozású rész van. [KSZ.]

  ÁDÁM József: Globális geodéziai megfigyelőrendszer. = Magyar Tudomány 168. 2007. 5. sz. pp. 563-576. Geodinamika, GEOSS, GGOS, GNSS, GPS, gradiometria, IAG, Kozmikus geodézia, szatellita-altimetria, űrgravimetria. [KSZ.]

  KECSKEMÉTY Károly: A Nemzetközi Heliofizikai Év. = Magyar Tudomány 168. 2007. 6. sz. pp. 809-814. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Egymást javító űrszondák. = Magyar Tudomány 168. 2007. 6. sz. p. 832. Forrás: Space News, 2007. ápr. 9. és ápr. 23. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Exobolygók flórája. = Magyar Tudomány 168. 2007. 6. sz. p. 833. Az Astrobiology 2007. márciusi számának tanulmányai alapján. [KSZ.]

  HORVÁTHY Péter - NÉMETH Gábor: A jezsuita kozmográfia emlékei a zirci könyvtárban. = Magyar Tudomány 168. 2007. 8. sz. pp. 1034-1044. Az OSZK Reguly Antal Műemlékkönyvtárában található két természettudományos könyv csillagászati vonatkozásai. Az egyik: Szerdahelyi Gábor (1660-1726) 1702-ben kiadott könyve (Fax Chronologica ad ominigenam Historiam ab orgine Mundi), a másik: Szentiványi Márton (1633-1703) háromkötetes, 1689-ben kinyomtatott műve (Curiosiora et Selectiora Variarum Scientiarum Miscellanea).
Mindkettőt Nagyszombatban adták ki, mindegyiket latin nyelven, mindkét szerző magyar jezsuita. A tanulmány részletesen és olvasmányosan tájékoztat a szerzőkről, a könyvekről, különös tekintettel azok csillagászati ismereteire, kitérve a bennük szereplő régi csillagászok említésére. A két mű ismertetésével a jezsuiták csillagászatát és világképeinek változását is bemutatják. [KSZ.]

  BOTH Előd: Fél évszázad a világűrben. = Magyar Tudomány 168. 2007. 10. sz. pp. 1327-1335. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Szárazabb a Mars? = Magyar Tudomány 168. 2007. 11. sz. p. 1490. Az MRO felvételei alapján. Forrás: Science, 2007. szept. 21. [KSZ.]

  J. L. [JÉKI László]: Gyilkos elektronok a Van Allen övben. = Magyar Tudomány 168. 2007. 11. sz. pp. 1491-1492. [KSZ.]

COYNE, George: A földönkívüliek istene. = Mérleg 43. 2007. 4. sz. pp. 430-440. "Forrás: "Manréza Szimpózium 2006, Tudomány és Vallás, A fejlődéselmélet és a földön kívüli élet kérdései", Dobogókő, 2006. szeptember 22-24., Szerkesztők: Hetesi Zsolt, Teres Ágoston, Budapest, Kairosz Kiadó, 2007, 2091. Š 2007 Magyar Jezsuita Rendtartomány és ELTE Csillagászati Tanszék. Teljes, szöveghű fordítás az ábrák mellőzésével. A tavalyi, dobogókői tanácskozásra küldte el a gyengélkedő szerző az alábbi tanulmányát. A jelentős találkozón, amelyet Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök nyitott meg, előadást tartott még: Teres Ágoston SJ (A fejlődéselmélet története, alapvető fogalmai és kérdései); Balázs Béla (Biokozmológia?); Hetesi Zsolt (A lakott világokról); Végh László (Biológiától a bionómiáig); Székely László (A biológiai evolúció eszméje és az értelmes tervezet elmélete); Petrovay Kristóf (Gondolatok az értelem evolúciójáról);
Bérczi Szaniszló (Anyagfejlődés-történeti epizódok a Naprendszerben); Nemesszeghy Ervin SJ (A tudomány Istenre talál?); Csókay András (A hit és az ész szerepe a tudományos kutatásban); Szabó Ferenc SJ (A fejlődő teremtés Teilhard de Chardin szerint); Fodor György (A bibliai teremtéstörténet teológiai értelmezése); Sándor Zsolt (Lakható világok - Távoli bolygók lehetősége) és Bejczy Antal (Traveling with space telescopes in the cosmos). A szerző jezsuita csillagász, a Vatikáni Obszervatórium ny. igazgatója (vö. "Mérleg", 2005/3. 311. sk. I). Az idén jelenik meg Teres Ágoston SJ szerkesztésében új tanulmánygyűjteménye "Faith and Knowledge, Towards a New Meeting of Science and Theology" címmel angolul, majd magyar fordításban. Szomorúan fogadtuk a hírt, hogy barátunk és fordítónk, Teres Ágoston jezsuita csillagászprofesszor, a Vatikáni Obszervatórium munkatársa december 21-én súlyos betegség után Norvégiában elhunyt.
Nyugodjék békében! [...] Az első mikroszkopikus életformák kb. hárommilliárd évvel ezelőtt tűntek fel a Földön. Ez 11 milliárd évvel az ősrobbanás után volt, vagyis kb. 6 milliárd évvel az első csillagok képződése után. Miért került ilyen sok időbe az élet feltűnése? Számítások szerint a csillagok három generációja kell ahhoz, hogy az élethez szükséges kémiai elemek elkészüljenek. A nehézelemek csak a csillagok belsejében képződhetnek nukleoszintézis által, és egy-egy csillag feloszlása után ez a visszaáramlott anyag lesz a melegágya új csillagok születésének. Egy csillag életkora a tömegének nagyságától függ: egy igen nagy tömegű csillag életkora csak néhány millió év, egy kisebb tömegűé néhány tízmilliárd év lehet.
Mindenesetre kb. tízmilliárd évbe került, míg a csillagok fejlődése által létrejöttek az élethez szükséges nehezebb elemek: szén, nitrogén, oxigén stb. Ismétlem, hogy az univerzum természete szerint fejlődő valóság, és elég naggyá és öreggé kellett válnia, mielőtt be tudott fogadni minket. Hajlamos lennék azt mondani: "avégre, hogy minket befogadjon", de ez már célirányosságot jelentene, amelyet természettudományos úton nem lehetne igazolni. ..." Fejezetcímek: Élet az univerzumban.; Véletlenség vagy szükségszerűség?; A földönkívüliek Istene. Teres Ágoston SJ fordítása. [HAI.]

Címlapunkon: Európa, Afrika és Ázsia fényszennyezése a világűrből. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. címlap, p. 1. NASA/JPL kompozitkép. [KSZ.]

Meteorral a világ körül. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. első és hátsó belső borító. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Csillagos égbolt rezervátum a Zselicben. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 3-6., címlapkép. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: kocsi távcső (1957). = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 6-7. Vince Imre 20 cm-es Newton-reflektora Kocs községből. [SRG.]

SZALAI Tamás: "Már megint egy magyar...?" = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 7-10. Magyarok Bostonban a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics intézetében. [SRG.]

MIZSER Attila: A Mizár a barátom. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 11-14. Interjú Bakos Gáspárral. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hogyan keletkezett a Tejútrendszer? = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. p. 15. Nem törpegalaxisokból állt össze. Csillagászati hírek. [SRG.]

KISS László - DEREKAS Aliz: Fizikai Nobel-díj kozmológiai mérésekért. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 15-16. John C. Mather és George F. Smoot kapta a 2006-os fizikai Nobel-díjat, a kozmikus háttérsugárzással kapcsolatos vizsgálataikért. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Két szupernóva egy galaxisban. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 16-17. Az NGC 1316-ban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Bepörgött fekete lyuk. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 17-18. A GRS 1915+105 vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Gázfelhők ütközése. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 18-19. A Nagy Magellán-felhőben lévő N49 jelzésű szupernóva-maradványnál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: Részecskegyorsító szupernóvák. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. p. 19. A Cas A jelű szupernóva-maradvány vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Nincs fekete lyuk a csillaghalmaz magjában. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 19-20. A 47 Tucanae-ban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz]: Húsz új közeli csillag. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 20-21. A 10 parszekes távolságon belül 348 csillag van, ezek között 239 a vörös törpék száma. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Növekvő vulkán a Titanon? = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Puskás Öcsi kisbolygója. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 21-22. A 82656 sorszámú kisbolygó 2006. aug. 8-a óta Puskás Ferenc nevét viseli. Csillagászati hírek. [SRG.]

MZS - JAT [MIZSER Attila - JAKABFI Tamás]: MCSE-hírek. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. p. 23. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: CCD technika. Beköszöntő. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

ÁLDOTT Gábor: Tapasztalatok egy átalakított Coronado PST naptávcsővel. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 27-29. [SRG.]

PÁPICS Péter: Nap 2006. október-november. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2006. szeptember-október. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 33., 35-40. [SRG.]

Képmelléklet. Itt járt a SWAN-üstökös. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. p. 34., 4 színes tábla. [SRG.]

TORDAI Tamás: Bolygók. 2006. május-augusztus. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2006. október-november. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 44-48. [SRG.]

Ksl [KISS László]: V2362 Cygni. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. p. 49. The Astronomers Telegram No. 963 nyomán. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Var Cas 2006 - különleges változócsillag a Cassiopeiában. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 50. The Astronomers Telegram No. 931, 942 nyomán. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mély-ég objektumok 2006. október-november. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 51-56. [SRG.]

HARTKOPF, William: Wulff Dieter Heintz (1930-2006). = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. p. 57. Fordította: Ladányi Tamás. [SRG.]

VASKÚTI György: Heintz-kettősök a Kettőscsillag Szakcsoport archívumában. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 57-59. [SRG.]

MÁDAI Attila: Egy régi hobbi újraéled. = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 60-62. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2007. február (JD 2 454 133-160). = Meteor 37. 2007. jan. 1.(367.) sz. pp. 63-67. Ksl [Kiss László]: A hónap változója: az S Canis Minoris.; Spe [Székely Péter]: Mély-ég ajánlat.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelései ajánlat.; Szabó Sándor: Plejádok-fedés január 27-én. [SRG.]

Címlapunkon: Az El Capitan (Yosemite Nemzeti Park, USA) 1100 m magas gránitfala holdfénynél. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. címlap, p. 1. Kovács Attila felvétele. [KSZ.]

MIZSER Attila: Az évtized üstököse! = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. p. 3. McNaught-üstökös. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Színpompás égi fények. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 4-11. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Égig érő csillaglétra. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 12-14., címlap. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A láthatatlan tömeg térképe. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 15-16. A COSMOS felmérés. Csillagászati hírek. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz]: Mégsem a legnagyobb tömegű csillag... = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. p. 16. A Pismis 24-1-es csillag 200-300-szeres naptömegű, azonban három csillag alkotja a rendszerét. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: Törmelékfelhő egy halott csillag körül. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 16-17. Az SDSS1228+1040 fehér törpe. Csillagászati hírek. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz]: Elindult a COROT. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. p. 17. 2006. dec. 27-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Dbv [DOBOS Vera]: Az exobolygók növényzete. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Jat [JAKABFI Tamás]: Víz a Szaturnusz légkörében. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: Pöfékelő szaturnuszhold. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 19-20. Az Enceladus. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Tavak és folyóvölgyek a Titanon. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Holdbéli "hullócsillagok." = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 21-22. 2006. dec. 14-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz]: Csehország ESO-tagállam lett. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: BANACAT 22. CCD-s találkozó az októberi nyárban. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

BOROS-OLÁH Mónika: Légköroptikai észlelések. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Észleljünk leszállóhelyeket! Szovjet holdszondák nyomában. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Márciusi jelenségek. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 31-33. Szaturnusz-fedés március 2-án hajnalban.; Teljes holdfogyatkozás március 3/4-én. [SRG.]

Képmelléklet. Légköroptikai jelenségek. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. p. 34., 4 színes tábla. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Periodikus üstökösök. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 35-38. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok. 2006. júliusi észlelések. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

KISS László: Egy fiatal csillag nehéz gyermekkora: RR Tauri. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 41-45. [SRG.]

PPS [PAPP Sándor]: Kedves változóm, az RR Tauri. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. p. 45. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Alig ismert nyílthalmazok között. 2. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 46-50. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Észlelések 2006 őszén. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 51-52. [SRG.]

MIZSER Attila: Vincent van Gogh csillagos éjei. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 53-56., első belső borító. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Regiomontanus-emlékmű a Budai Várban. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. p. 57. [SRG.]

SIMONKAY Piroska - REZSABEK Nándor: II. Napórás Találkozó Táton és Esztergomban. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 58-59. 2006. szeptember 23. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 60-62. Boleska Gábor: Keszthely fényei.; Kovács Gergő: A mélyég csodái.; Hegyi Norbert: Bonyolult távcsőbeszerzés. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Amatőrcsillagászok kézikönyve (III. kiadás). MCSE 2006. 536 p.; Phillips, Cynthia-Priwer, Shana: A csillagászat mindentudó nagykönyve mindenkinek. 2004. XII+288 p. = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 63-64. Könyvismertetések. [SRG.]

Jelenségnaptár 2007. március (JD 2 454 161-191). = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. pp. 65-67. GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat márciusra.; A hónap változócsillaga: az RR Tauri. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy év - egy kép: távcsöves bemutató (1958). = Meteor 37. 2007. febr. 2.(368.) sz. p. 67. A Keleti Pályaudvar előtt. [SRG.]

Címlapunkon: a McNaught-üstökös 2007. jan. 10-én, Szegedről. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. címlap, p. 1. Balogh Gábor felvétele 100/600-as refraktorral. [KSZ.]

MIZSER Attila: Még (mindig) nincs csillagászati világnap. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. p. 3. [SRG.]

DIENES Péter: Látogatás "A" Rádiótávcsőnél. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Kirándulás a Mátrába. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 6-8., első belső borító. [SRG.]

KÁRPÁTI Ádám: Geminida meteorok a Hármashatár-hegyről. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. p. 8. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kvazárhalmazok tánca. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: Ötször nagyobb az M31. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Bolygókeletkezés egy fehér törpe körül. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 10-11. Az omikron Ceti kettős rendszerében. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A bolygókeletkezés új fázisa. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 11-12. Az AU MIcroscopii vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Egy exobolygó különös légköre. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 12-13. A HD 209458b. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: Lebukott a falánk fekete lyuk. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. p. 13. A Sgr A*. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Óriásfelhő a Titanon. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: Meghibásodott a HST főműszere, az ACS kamera. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sky [SÁRNECZKY Krisztián]: Megtalálták a Lovas 2-üstököst. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Meteorit landolt a fürdőben. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. p. 16. 2007. jan. 2-án New Jerseyben. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Binokulárok a mesés Keletről. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 17-20. [SRG.]

TÓTH Imre: Spirális szerkezetű holdkráterek. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 21-24. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Magyar kép a LPOD-on. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 24-25. Ladányi Tamás fotója a Posidonius-kráterről a LPOD-on 2007. január 31-én. [SRG.]

KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2006. december-2007. január. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 26-30. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok között egy őszi estén. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 31-33. Változózás 2006. nov. 10-én. [SRG.]

Képmelléklet. Az évtized üstököse: C/2006 P1 McNaught. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. p. 34., 4 színes tábla, címlapkép, hátsó belső borító. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A 2007-es Nagy üstökös. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 35-45. 2007. január 6-20. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2006. november-2007. január. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mély-ég objektumok 2006. december-2007. január. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 50-56. [SRG.]

BARTHA Lajos: Fejes Imre (1943-2006). = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 57-58. Nekrológ. [SRG.]

Berkó Ernő kisbolygója. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 58-59. A 2002 BO ideiglenes jelölésű kisbolygót Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna fedezte fel 2002. január 16-án végleges sorszáma 95179 lett. [SRG.]

Új szerveren az MCSE. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. p. 59. [SRG.]

MCSE Helyi Csoportok és Csillagászati Egyesületetek Országos Konferenciája Baja, 2007. március 23-25. = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. p. 60. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2007. április (JD 2 454 192-221). = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. pp. 61-66. A bolygók láthatósága.; GyL [Gyarmati László]: Meteorraj ajánlat.; SZS [Szabó Sándor]: Az év leglátványosabb csillagfedése: a Fiastyúk a holdsarló mellett.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat áprilisra.; MZS [Mizser Attila]: A hónap változócsillaga: Nova Scorpii 2007.; TRT [Tordai Tamás]: Célpont: a Vénusz!; Március 30/31.: binokulárral látható földsúroló kisbolygó!; Amatőrcsillagászok kézikönyve - harmadik kiadás! [SRG.]

MZS [MIZSER Attila]: Egy év - egy kép. Győr bemutató csillagvizsgálója (1959). = Meteor 37. 2007. márc. 3.(369.) sz. p. 67. [SRG.]

Címlapunkon: a McNaught-üstökös Ausztráliából. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. címlap, p. 1. 2007. jan. 20-án készítette a képet Gordon Garrad. [KSZ.]

MIZSER Attila: Tíz éves a CSILLA. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. p. 3. Az MCSE 1997. április 9-én indult számítógépes levelezőlistájáról. A nevet adó Tepliczky Csilláról. [SRG.]

JACZKÓ Imre - SOMOSVÁRI Béla Márton: A miskolci Fényi Gyula Csillagvizsgáló. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Galaxistöredék az Andromedában. = Meteor 37. 2007. ápr. 4. (370.)sz. p. 8. Az Andromeda-galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László] - Mpt [MOLNÁR Péter]: Kozmikus gyöngysor. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 8-10. Az SN 1987A vizsgálata. Az M17 peremén lévő HD 168625 kék szuperóriás, mint lehetséges szupernóva. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOZÁK Máté: Tökéletes szupernóva-maradvány. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. p. 11. A G11.2-0.3 jelű objektum. A kínai csillagászok által Kr. u. 386-ban megfigyelt vendégcsillaggal nagy valószínűséggel azonosítható. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: Degenerált csillagok szörnyű leszármazottai. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 11-12. A HdC és RCB típusú csillagok. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: Hűvös meglepetés a forró napszélben. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 12-13. Az Ulysses napkutató szonda mérései, amikor 1994/1995-ban, 2000/2001-ban és 2007-ben elrepült a Nap pólusa felett. Csillagászati hírek. [SRG.]

Jat [JAKABFI Tamás]: A Titan csillagfedései. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. p. 13. belső borító. 2003. nov. 14-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Napfénytől pörgő kisbolygók. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 13-15. Az (54509) 2000 PH5 kisbolygó vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz]: Meteorit a hálószobában. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. p. 15. A 2007. márc. 5-én Bloomingtonban (USA) hullott meteorit. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Nova Cygni 2007. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. p. 15. 2007. márc. 15-én fedezték fel. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEITLER Gábor: Észleljük a Föld bolygót! = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

MÉHES Ottó: A londoni Astrofest 2007. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 19-21. 2007. február. [SRG.]

GYURICZA István: A Triangulum Csillagvizsgáló. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 21-23. A Bár községben lévő magáncsillagvizsgálóról. [SRG.]

PÁPICS Péter Pál: Nap 2006. december - 2007. január-február. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 24-28. [SRG.]

TÓTH Imre: Érdekes holdfelszíni alakzatok 2. Koncentrikus gyűrűs, "fánkszerű" kráterek. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 29-33. [SRG.]

Képmelléklet. A McNaught-üstökös a déli féltekéről. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. címoldal, p. 34., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2006. november-december. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

ÚJVÁROSY Antal: A McNaught-üstökös Jósvafőről. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Egy üstökös három éjszakája. McNaught-expedíciók Ausztráliában. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 38-41. Sydney, 2007. január-február. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Májusi fedések. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 42-43. Szaturnusz-fedés 2007. május 22., Regulus-fedés 2007. május 23. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok 2006 augusztusában. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 44-46. Cygnida-tábor Paléban. 2006. aug. 17-25. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: A változócsillagok osztályozásának kezdete. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 47-51. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Z Camelopardalis: egy törpenóva nóvarobbanása. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. p. 52. Nature 2007. március 8-i cikke alapján. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Mélyég kalendárium 2. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 53-57. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 59-62. Bokor Katalin: Napfogyatkozni voltam.; K.B.: Unalmas emberek - érdektelen témák.; Kiss László: A csillagászat ereje.; Benkő Miklós: Tisztelt Olvasó! [SRG.]

Jelenségnaptár. 2007. május (JD 2 454 222-252). = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. pp. 64-67. A bolygók láthatósága.; GyL [Gyarmati László]: Meteorraj ajánlat.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat áprilisra.; Ksl [KISS László]: A hónap változócsillaga: V Hydrae.; Lat [Ladányi Tamás]: Kettőscsillag ajánlat: a zéta Cnc és környéke. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Egy év - egy kép. Napkivetítés a BNV-n (1960). = Meteor 37. 2007. ápr. 4.(370.) sz. p. 67. [SRG.]

Címlapunkon: a Nap előtt átsuhanó repülőgép. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. címlap, p. 1. A Kanzelhöhei Obszervatórium felvétele. [KSZ.]

MÁDAI Attila: Néhány gondolat az "amatőrségről." = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 3-6. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: A Kanzelhöhei Obszervatórium: napkutatás a sípályák árnyékában. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. címoldal, pp. 7-9. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz] - Ksl [KISS László]: Sok galaxis kis helyen is elfér. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 10-11. Egy 1,1 x 0,15 fokos égterület részletes vizsgálata a HST-vel és egyéb távcsövekkel. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: A balsorsú galaxis végzete. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 11-12. Az Abell 2667 galaxishalmaz szélén. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Csillagok a porfelhők mögött. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 12-13. Gömbhalmazok kutatása gáz- és porfelhők takarásában. A PSR 1735 jelzésű objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: A végső pusztulás előszele. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 13-14. Az SN 2006jc szupernóva megfigyelése. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Új korszak az exobolygók kutatásában. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. p. 14. A HD 189733Ab és a HD 209458b légköri összetételének vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Óriási jégkészlet a Marson. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Óriási vulkánkitörés az Ión. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Gigantikus tó a Titanon. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Magyar űr-tesztközpont. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 17-18. A Zsámbéki-medencében. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Szép magyar térkép. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. p. 18. A 2006-os térképek között, a tudományos kategóriában második helyezést kapott a Geobook Hungary: A csillagos égbolt című falitérképe. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Csillagfénybarát lámpatest. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. p. 18. A HOFEKA Kft. Florida lámpatestje. Csillagászati hírek. [SRG.]

GYŐRI Sándor: A TAL-75R kisrefraktor. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

CSONGRÁDI Zoltán: Automata teljeségbolt-kamera. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 22-26. [SRG.]

MÓD Melinda: Légköroptikai jelenségek. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 27-29. Naphaló, melléknap, zöldsugár és egyéb csillagászati ritkaságok. [SRG.]

MIZSER Attila: Holdbéli krónikák. A Duna és a Tisza nyomában. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

Képmelléklet. Asztrofotók. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2007. január-február. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földet súroló földsúrolók. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 38-40. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Exploration of Asteroids and Comets. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. p. 40. Horváth Tibor és Tuboly Vince által szervezett körmendi üstökös-konferenciáról. 2006. máj. 6-7. [SRG.]

TORDAI Tamás: Bolygóészlelések 2005-2006-ban. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 41-44. [SRG.]

Idény nyáron is bajai csillagászati tábor középiskolásoknak! = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. p. 44. [SRG.]

KOVÁCS István - REITZIGEL Zsófia: Változócsillagok 2007. február-március. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 45-50. [SRG.]

Ksl [KISS László]: EX Hya: vizuális "gyorsfotometria" 2007. március 31-én. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 50-51. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mély-ég objektumok. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 52-59. 2007. február-március. [SRG.]

Új magyar csillagtérkép. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. p. 60. Hargitai Henrik térképének rövid bemutatása. [SRG.]

Amatőrcsillagászok kézikönyve (III. kiadás). 2006. 536 o. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. p. 61. Könyvismertetés. [SRG.]

Ágasvár ’07 Ifjúsági Csillagásztábor 2007. július 9-16. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. p. 62. [SRG.]

Meteor ’07 Távcsöves Találkozó Tarján, augusztus 9-12. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. p. 62. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2007. június (JD 2 454 253-282) = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. pp. 64-66. A bolygók láthatósága.; GyL [Gyarmati László]: Meteorraj ajánlat.; GGZ [Görgei Zoltán]: A hónap Hold-alakzata: a+568+244-es dóm.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: RX Ursae Maioris.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Egy év - egy kép. Az Echo-1 Budapest egén (1961). = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. p. 67. Hollós Miklós képe. [SRG.]

Eugen von Gothard 150th birth’s anniversary conference. May 31-June 2, 2007 Szombathely, Hungary. = Meteor 37. 2007. máj. 5.(371.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: A Hold és a Fiastyúk ápr. 19-én. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. címlap, p. 1. Dienes Péter felvétele. [KSZ.]

MIZSER Attila: Az "új" Meteor. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. p. 3. Formai újdonságokat vezettek be a folyóiratnál ettől a számtól kezdve. Az újításokat nagyrészt Vizi Péter tervezte. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Újabb magyar felfedezés. A "leg"-ek exobolygója. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 4-5. A Bakos Gáspár által vezetett (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) kutatócsoport felfedezése HAT-P-2b. [SRG.]

BEZÁK Tibor: Ágasvári emlékek. A 2006-os ifjúsági tábor. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 6-9. [SRG.]

SZALAI Tamás: Amatőrcsillagász találkozó Baján. A jövő ösvényein. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 9-11. 2007. márc. 23-25. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legsötétebb galaxisok. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 12-13. A Lokális Csoport törpegalaxisainak számítógépes szimulációja. A Nature 2007. febr. 15-i száma alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A valaha észlelt legnagyobb szupernóva-robbanás. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 13-14. Az SN 2006gy az NGC 1260 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Forró bolygók a Naprendszeren kívül. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Bolygók kettőscsillagok körül. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A Földhöz hasonló exobolygó? = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 16-17. A Gliese 581c. Csillagászati hírek. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz]: Féloldalas porkorong egy fiatal csillag körül. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 17-18. A HD 15115 csillag körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: A trójai kisbolygók eredete. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 18-19. A Szegedi Tudományegyetem részvételével folyó vizsgálat az SDSS digitális égboltfelmérés képei alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Égitestcsalád a Kuiper-övben. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sky [SÁRNECZKY Krisztián]: A Föld második holdja. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sao [SZALMA Zsolt]: Astro shorts: új csillagászati videómegosztó. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEITLER Gábor: TLE - kétsoros pályaelemek. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 22-23., 25. [SRG.]

PÁPICS Péter: A nagyon nyugodt Nap. 2007. március-április. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Észleljük a Holdat! = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

GYARMATI László: Becsapódás-szimuláció. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 29-30. Az Arizonai Egyetem honlapjáról, Earth Impact Effects Program - a földi becsapódás-hatások programról. [SRG.]

BALATON László: MCSE-hírek. Megalakult az MCSE Internetes Szakcsoportja. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. p. 31. 2007. ápr. 25-én. Tagjai Bakonyi Ferenc, Balaton László, Balogh Emese, Csongrádi Zoltán, Jakabfi Tamás, Nagy Zoltán Antal, Nyerges Gyula, Tepliczky István, Tordai Tamás. [SRG.]

Képmelléklet. Teljes holdfogyatkozás 2007. március 3-án. Plejádok-fedés 2007. április 19-én. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. p. 32., 4 színes t. [SRG.]

BALATON László: A holdfogyatkozás Kecskemétről. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. p. 32. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Fedések, fogyatkozások. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. címoldal, pp. 33-36. Plejádok-fedés 2007. jan. 27.; Szaturnusz-fedés 2007. márc. 2.; Teljes holdfogyatkozás 2007. márc. 3/4-én.; Plejádok-fedés 2007. ápr. 19-én. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók 2006-ban. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

KOVÁCS István - KISS László: Változóészlelések - 2006. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 39-43. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok 2007. február-április. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Egy év - egy kép: Posztoczky Károly. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. p. 47. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Zselici Messier-maraton. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 48-53. 2007. márc. 16-18. [SRG.]

GyL [Gyarmati László]: Április tűzgömbök. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. p. 53. Sajtz András, Hegyi Norbert, Kelemen Tamás, Noszek Tamás, Zubrits Gábor, Csörgei Tibor észlelése. [SRG.]

SRAGNER Márta: Új Gothard-bibliográfia. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 54-55. Gothard Jenő életrajza. A csillagászattörténeti honlapra 2007. május 31-én felkerült 4. bibliográfiája: 1.494 tételes. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Gothard Jenő új síremléke. [Csillagászati emlékhelyeink.] = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. p. 56. [SRG.]

MIZSER Attila: A nagy magyar "csillagjós". = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. p. 57. Konkoly Thege Miklós Traeger Ernő 1942-es versében. [SRG.]

Ágasvár ’07 Ifjúsági Csillagásztábor 2007. július 9-16. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. p. 58. [SRG.]

Meteor ’07 Távcsöves Találkozó Tarján, augusztus 9-12. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. első belső borító, p. 58. [SRG.]

Jelenségnaptár 2007. július. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. pp. 59-62. A bolygók láthatósága.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: AL Comae Berenicis.; GyL [Gyarmati László]: Földközelben a Vesta.; GyL [Gyarmati László]: Táborozási ajánlat - Palé 2007. aug. 10-20. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Égabroszunk csillagai. A magyar csillagos ég rekonstruált térképe. = Meteor 37. 2007. jún. 6.(372.) sz. p. 63. Könyvismertetés. [SRG.]

Címlapunkon a STEREO-űrszonda febr. 25-i felvétele a Nap előtt átvonuló Holdról. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. címlap, p. 1[KSZ.]

OPITZ Andrea: A STEREO napszondapáros. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. címoldal, pp. 3-4. [SRG.]

Meteor ’07 Távcsöves Találkozó Tarján, Német Nemzetiségi Tábor, 2007. augusztus 9-12. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Ismét magyar az űrben! = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 7-11. Simonyi Károly űrutazása. [SRG.]

MIZSER Attila: Az Űrhajózás Napján. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 12-13. Április 12. [SRG.]

SAJTZ András: 25 év Simonyi ege alatt. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 14-21. Sajtz András simonyifalvai észlelési élményei 1981-2006 között. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: A sötét anyag gigászi gyűrűje. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Közepes tömegű fekete lyuk egy galaxisban. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 22-24. Az NGC 5408 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Egy gömbhalmaz viharos útja. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 24-25. Az NGC 2808 gömbhalmaz. Csillagászati hírek. [SRG.]

Spe [SZÉKELY Péter]: Röntgennóvák az Andromeda-ködben. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. p. 25. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Mennyi az élet egy fekete lyuk belsejében? = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 26-27. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Gázlövedékek az Orion-ködben. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 27-28. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Ahol az év csak 31 óra. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. p. 28. A TrES-3 bolygón. Csillagászati hírek. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz]: Fekete lyuk a Marson. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. p. 28. Mély lyuk a MRO 2007. máj. 7-i felvételén. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Forrásnyomok a Marson. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. p. 29. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Három új szaturnuszhold. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 29-30. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARTHA Lajos: A kaposfüredi meteorithullás. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 30-31. 1995. máj. 7-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sao [SZALMA Zsolt]: Meade mySky: célpont az égbolt. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 31-32. Kézben tartható égismertető készülék. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Galaxisunk felmérése. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 33-37. [SRG.]

TÓTH Zoltán - SZABÓ Sándor: A félméteres óriástávcső. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 38-43. A szerzők 508/2500 mm-es Dobson-távcsöve. [SRG.]

DEGRELL László: A jó öreg Brachy-távcső. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 44-48. Benne: Mizser Attila: A "kancsal" távcső égi próbája. Látogatás, észlelés 2007. máj. 14-én Degrell László solymári házában. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Rovatvezetői felhívás. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 49-50 [SRG.]

PÁPICS Péter: Májusi naptevékenység. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. p. 51. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Szimultán holdrajzolás. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 52-53. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Májusi fedések. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 54-56. Szaturnusz-fedés 2007. máj. 22., Regulus-fedés 2007. máj. 23. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2007. március-április. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 57-62. [SRG.]

GYARMATI László: Őszi meteorok 2006. szeptember-október. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 63-64. 2007. aug. 10-20-ig lesz Perseida-tábor Palén. [SRG.]

KISS László: EU Delphini 1969-2006. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 65-69. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Nova Delphini 1967. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. p. 69. Nánásy Géza budapesti amatőrcsillagász független felfedezése. [SRG.]

KOVÁCS István - REICZIGEL Zsófia: Változócsillag-észlelések 2007. április-május. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 70-74. [SRG.]

KISS László: Pillantás dél felé. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 75-79. Scorpius és a Sagittarius változói. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Az AAVSO új székházba költözött. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. p. 80. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mélyég-észlelések 2007. április-május. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 81-91. [SRG.]

KISS Péter: Gondolatok a mélyegezésről. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 92-93. [SRG.]

BARTHA Lajos: Gothard Jenő emlékezete. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 94-102. [SRG.]

REZSABEK Nándor: A csillagászat történetéért. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 103-104. Az MCSE csillagászattörténeti honlapja. [SRG.]

HORVAI Ferenc - KERESZTURI Ákos: Szakköri találkozó a Polarisban. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 105-107. Csillagászati Szakkörök I. (vagy IX.?) Országos Találkozója 2007. ápr. 21. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: MCSE-közgyűlés Baján. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 108-109. 2007. márc. 25. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A 2007-es GLOBE at Night felmérés eredményei. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. p. 110. Fényszennyezésről. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Új lámpatestek a Polarisnál. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. p. 110. [SRG.]

Könyvismertetések. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 111-115. Mőnich László: A Nagy Bumm. Simon Singh könyve.; Bartha Lajos: A Kozmosz. Caius Plinius könyve.; Heitler Gábor: Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt.; A Nap fiai. Ponori Thewrewk Aurél kötete. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 117-120. Mzs [Mizser Attila]: Debreceni Csillagséta 2007. május 19-én. - Zajácz György tudósítása.; Nyz [Nagy Zoltán Antal]: Csillagászati hét és távcsöves bemutató Nagykőrösön. 2007. április 21-én.; Mizser Attila: Újra a Mizár alatt.; Trt [Tordai Tamás]: Újra eltűnik a Jupiter déli egyenlítői sávja?; Bartha Lajos: Egy év - egy kép: a Baráti Kör (1963).; Magyarok a csillagokért. [SRG.]

Jelenségnaptár 2007. augusztus-szeptember. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. pp. 121-125., 1 színes t. Bolygók láthatósága.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat.; Székely Péter: A Gyűrűs-köd és központi csillaga.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az EU Delphini és szomszédjai.; GyL [Gyarmati László]: Jönnek a Perseidák!; Szabó Sándor: Nappali Regulus-fedés 2007. július 17-én.; Lat [Ladányi Tamás]: Kettőscsillag-ajánlat: az alfa Herculis és vidéke. [SRG.]

Képmelléklet. Szaturnusz-fedés 2007. május 22. Simonyi Károly űrutazása. = Meteor 37. 2007. júl-aug. 7-8.(373-374.) sz. p. 128., 4 színes t. [SRG.]

Címlapunkon: Marsbéli homokóra. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. címlapkép, p. 1. Homokórára emlékeztető alakzat a Marson a Hellas-medence közelében. A Mars Express felvétele. [KSZ.]

BALOGH Klára: A SOLAR Csillagászati Egyesület. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 3-5. Szencen. [SRG.]

BARTHA Lajos: Új Konkoly-szobor Ógyallán. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 6-7. Nagy János szobra. [SRG.]

A Világűr: csillagászati kiállítás a Vajdahunyadvárban. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 7. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - KUTI Adrienn: Morfológiai zónák a Marson. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 8-12., 34., 4 színes tábla. Cikk és képmelléklet. [SRG.]

KOVÁCS József: Gothard Jenő, a színképelemzés magyarországi úttörője. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 13-17. [SRG.]

KOVÁCS József: A legnagyobb ütközés. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 18. Az Abell 576 galaxishalmazban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Galaxisok az Univerzum hajnaláról. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Vízgőz egy forró exobolygó légkörében. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 19-20. A HD 189733b bolygónál. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Egy "nehézsúlyú" bolygó felfedezése magyar közreműködéssel. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 20-21. A HAT-P-3b. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Négyes csillagrendszer bolygókkal? = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 21-22. A HD 98800. Csillagászati hírek. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz]: Csillagszennyező bolygók. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: A Szaturnusz hatvanadik holdja. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Vándorló kődarabok az Itokawa kisbolygón. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz] - Ksl [KISS László]: Jégvulkánok a Pluto holdján. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 24-25. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mdm [MÓD Melinda]: A világ legnagyobb távcsöve. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 25-26. A Kanári-szigeteken, La Palma szigetén. Egy 10,4 m-es tükör fénygyűjtőképességével lesz azonos. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mdm [MÓD Melinda]: A Queen gitárosa az asztrofizika doktora lesz. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 26. Brian May. Csillagászati hírek. [SRG.]

VÁRADY Ferenc: A Kistáltos Csillagda. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 27-28. Dabason. Legnagyobb távcsöve egy 300/1740 mm-es Newton. [SRG.]

SCHMIDT Zoltán: Egy óriásbinokulár születése. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 29-31. 50/540 mm-es Zeiss lencsékből. [SRG.]

ROMHÁNYI Attila: Napóra az Identitás parkban. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 32-33. Dunaújváros napóráját 2006 szeptemberében avatták fel. [SRG.]

BOROS-OLÁH Mónika: Világító felhők. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 35-36. 2007. június-július. [SRG.]

GÖRGEY Zoltán: Júniusi észlelések. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 37-40. Hold-észlelések. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Pénzjutalom üstökösvadászoknak. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 41. [SRG.]

Tim [TÓTH Imre]: Itt a 8 P/Tuttle-üstökös. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 41-42. [SRG.]

Tim [TÓTH Imre]: Az 133P/Elst-Pizarro újra aktív! = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 42. [SRG.]

Trt [TORDAI Tamás:]: Bolygók. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 43-45. 2007. január-április. [SRG.]

Így kezdődött 1. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 46-48. Plesa Dániel, Kiss László, Mizser Attila, Fidrich Róbert, Kósa-Kiss Attila, Sárneczky Krisztián és Asztalos Tibor visszaemlékezése első változóészlelésére. [SRG.]

PAPP Sándor: Őszi változócsillagok között. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 49-51. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mélyég-észlelések. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 52-57. [SRG.]

BARTHA Lajos: Jönnek az ápoltak! = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 58-59. Hatvan évvel ezelőtt 1947. szeptember 22-én avatták fel az MCSE által létrehozott Uránia Bemutató Csillagvizsgálót. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Galilei-év (1964). = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 60. Kulin György távcsőépítési cikksorozata az Ezermester folyóiratban. [SRG.]

Múzeumok éjszakája. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 61-62. Petrasitz Péter: Országos Műszaki Múzeum.; Mizser Attila: Ókori távcsövezés (Aquincumban). [SRG.]

MAJZIK Lionel: Megalakult az MCSE Tápiómenti Csoportja. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 62. 2007. május 22-én alakult, az idő alatt, amikor a Szaturnusz a Hold mögött tartózkodott. [SRG.]

PÓCZOS Bertalan: Az "új" Meteor. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 63. [SRG.]

Szeptember 22: változós találkozó a Polaris Csillagvizsgálóban. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 63. [SRG.]

OLAJOS István: Távcsőre Telradot! = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 64. [SRG.]

2007. október. Jelenségnaptár. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. pp. 65-67. A bolygók láthatósága.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat.; GyL [Gyarmati László]: Meteorraj-ajánlat.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az R Coronae Borealis.; Európai fényszennyezés konferencia. [SRG.]

Az MCSE Napóra Szakcsoport 3. Találkozója. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 68. Harta 2007. szeptember 22. [SRG.]

Asztrofotós találkozó. = Meteor 37. 2007. szept. 9.(375.) sz. p. 68 Budapest, 2007. október 6. [SRG.]

Címlapunkon: a Campo del Cielo-meteorit. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. címlapkép, p. 1. A tarjáni észlelőréten, a Padányi Árpád tulajdonában lévő 18 kg-os vasmeteorit. [KSZ.]

PADÁNYI Árpád: Fotózzuk az ISS-t! = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 3-9. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Ötven éve a világűrben. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 10-12. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Halottak napján. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 13-16. Csillagászok síremlékei. Fényi Gyula, Haynald Lajos, Harkányi Béla, Tass Antal, Kövesligethy Radó, Marik Miklós, Kulin György, Detre László, Balázs Júlia, Hédervári Péter, Pásztor János sírjának fényképe. [SRG.]

KOVÁCS József: A korai Univerzum legkisebb galaxisai. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Vörös óriáscsillag üstököscsóvával. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 17-18. A Mira Ceti. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Haldokló csillagok pillanatfelvételei. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 18-19. Négy különböző korú planetáris köd képe. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Barlangok nyomában a Marson. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Eltűntek az Uránusz gyűrűi. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 20-21. A Földről nézve éléről látszik 2007/2008 folyamán. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: A Hubble képei a Google Sky égboltján. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Fényszennyezés elleni törvény született Szlovéniában. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

LŐRINCZ Imre: Leica éjjel-nappal. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 23-26. Binokulárok tesztje. [SRG.]

SZALMA Zsolt: Százon első: új okulár a Tele Vue-tól. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. p. 27. [SRG.]

SPÁNYI Péter - HORVAI Ferenc: Kína a Holdra készül. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Hold-észlelések. 2007. július-augusztus. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 31-32., 35-36. [SRG.]

HORVÁTH Edit: A második tarjáni tábor. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. p. 33. [SRG.]

BALOGH Klára: PST-felhívás! = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. p. 33. [SRG.]

Távcsövesek Tarjánban. Képmelléklet. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. p. 34., 4 színes tábla. [SRG.]

PADÁNYI Árpád: Képmelléklet. Címlapunkon: A Campo del Cielo meteorit. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. p. 34., címlap. [SRG.]

Nyári okkultációk. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 37-41., hátsó belső borító. Melitta-fedés június 14-én.; Nappali Vénusz-fedés június 18-án.; Nappali csillagfedések (Regulus-fedés június 17-én és tau Scorpii-fedés július 25-én).; Fiastyúk-fedés augusztus 7-én. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösészlelések. 2007. május-június. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

KOVÁCS István: Nyári észlelések. 2007. június-augusztus. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 44-48. Változócsillagok észlelése. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Augusztusi észlelések. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 49-53. Mélyég-objektumok észlelése. [SRG.]

STICKEL János: Kettőscsillag-mérések Baján. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 54-56. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Csillagászati ábrázolások kalotaszegi templomokban. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 57-60. Csillagászati motívumok a templomok festett fakazettáin, főként mennyezetein. [SRG.]

MÁTIS András: Egy év - egy kép: csillagvizsgáló a Hámán Kató úton (1965). = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. p. 61. [SRG.]

HF [HORVAI Ferenc]: Ha jövő, akkor világűr. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. p. 62. Könyvismertetés. [SRG.]

2007. november. Jelenségnaptár. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. pp. 63-66. A bolygók láthatósága.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a khí Cygni.; Ggz [Görgei Zoltán]: A hónap holdkrátere: a Plinius.; A C/2007 F1 (LONEOS)-üstökös. [SRG.]

MCSE 2008. = Meteor 37. 2007. okt. 10.(376.) sz. p. 67. [SRG.]

Címlapunkon: a Szaturnusz Iapetus holdja a Cassini-szonda felvételén. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: Planetárium-felfújtak. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 3-5. Hordozható, felfújható planetáriumok. [SRG.]

KOVÁCS József: A Tejútrendszer pehelysúlyú kísérői. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Újabb két magyar-amerikai felfedezésű exobolygó. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 7-8. A HAT-P-4b és a HAT-P-5b. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Fánk alakú porburok egy idős csillag körül. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 8-9. A V390 Velorum. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Reggeli ködök a Titanon. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Közelkép a Szaturnusz kétarcú holdjáról. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. p. 10., címlap. A Iapetusról. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Bolygóközi vihar: a Nap leszakította egy üstökös csóváját. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 10-12. A 2P/Encke-üstökösét. Csillagászati hírek. [SRG.]

BÓR József: Vörös lidércek Magyarországról. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ifjúsági szakkör a Polarisban. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MONTVAI László: Az EQMOD. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

BÉRES Gábor: Soligor-tuning. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 17-19. [SRG.]

PÁPICS Péter: Csendes nyári napok. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 20-22. Napészlelések 2007. június-augusztus. [SRG.]

MÓD Melinda: Halójelenségek. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 23-24. 2007. március 24-től július 29-ig. [SRG.]

TORDAI Tamás: Zavar a Jupiteren. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 25-28. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Holdfényes szeptember. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 29-33. Holdészlelések 2007. szeptember. [SRG.]

KLIMAJ Renáta: Átjöttünk a szivárvány alatt. A 2007-es ágasvári tábor. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 34-35., első belső borító. 2007. július 9-16. [SRG.]

Képmelléklet. Ágasvári emlékképek. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. p. 35., 4 színes tábla. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földközelben a C/2006 VZ13 (LINEAR)-üstökös. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

BOKOR Katalin: Az égbolt - sajátszeműleg. Kávéházi beszélgetés Mizser Attilával. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 38-42. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - GYARMATI László: Júliusi tűzgömbök. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 43-44. Tűzgömbök: 2007. július 6-án, 17-én, 18-án és 25-én. [SRG.]

FODOR Antal: Paléi Perseidák. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 45-46. Beszámoló a Perseida meteor-táborról. [SRG.]

KISS László: Változósok a Polarisban. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 47-48. Változócsillag-észlelők találkozója, 2007. szeptember 22. [SRG.]

Így kezdődött. 2. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 49-51. Változócsillag-észlelők kezdőként: Bartha Lajos (IBQ), Papp Sándor (Pps), Reiczigel Zsófia (Rei), Osvald László (Osi). [SRG.]

SZÉKELY Péter: Szeptemberi mélyegezés. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 52-56. Mélyég-észlések 2007. szeptember. [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 57-60. Szabó László: Amatőrcsillagászat Kárpátalján.; Lénárd Csaba: Csillagászattal kapcsolatos versek [Nagy Natália: A Nap születésnapja című verseskötetéről]; Verseghy Erzsébet: Csali mese. [vers]; Budai Edina: A Föld Napján.; Mzs [Mizser Attila]: 12 milliárd fényév. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: szolnoki távcsőépítők (1966). = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. p. 61. [SRG.]

2007. december. Jelenségnaptár. = Meteor 37. 2007. nov. 11.(377.) sz. pp. 63-66. A bolygók láthatósága.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat.; GyL [Gyarmati László]: Meteorraj-ajánlat.; A fogyó Hold a Jászolban.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az X Persei.; Kettőscsillag-ajánlat: a 72 Pegasi és vidéke. [SRG.]

Címlapunkon: a Holmes-üstökös november 4-én a Nyúli A*P*O Csillagvizsgálóból. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. címlap, p. 1. Szitkay Gábor és Koch Barnabás felvétele 155/1495 mm-es refraktorral készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: Ilyen égi állat nincs! = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. p. 3. A Holmes-üstökös. [SRG.]

MÉHES Ottó: Hétvége Herstmonceaux-ban. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 4-6. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Mars illata. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 7-10. A marsmeteoritokról. [SRG.]

KOVÁCS József: Csillaggyűrűk egy kvazár körül. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 11-12. Az MC2 1635+119 kvazár. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Galaxiskeringő. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. p. 12. Az Arp 87 galaxispár. Csillagászati hírek. [SRG.]

DEREKAS Aliz: Fiatalnak álcázott idős galaxis. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. p. 13. Az I Zwicky 18 galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Az 55 Cancri ötödik bolygója. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új elgondolások az ősi Földről. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Új meteoritkráter Peruban. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 15-17. A 2007. szept. 15-i tűzgömbjelenség után keletkezett. 14-17 m átmérőjű. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Kisbolygónak nézték a Rosettát. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. p. 17. 2007. nov. 7-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABADOS László: A csillagászat Nagy Könyvei. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 18-19. Arisztarkhosz, Ptolemaiosz, Al-Battáni, Kopernikusz, Bruno, Kepler, Galilei fő műveiről. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Szeptemberi szimultánok. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 20-24. Holdészlelések 2007 szeptemberében. [SRG.]

GYARMATI László: Sárdagonya és Orionida-eső. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 25-26. Palé, 2007. október 20-21. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Zarándoklat egy meteorithullás színhelyére. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 27-28. A Kaposfüreden 1995. május 7-én hullott vasmeteoritról és a hullás helyszínére, Török Marcell által épített Mária Háza kápolnáról. [SRG.]

TORDAI Tamás: Nyári bolygós esték. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 29-30. Bolygók, 2007. július-augusztus. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A Holmes-üstökös kitörése. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 31-33., 35-42. [SRG.]

Képmelléklet. A Holmes-üstökös. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. p. 34., címlap, 4 színes tábla. [SRG.]

KOVÁCS István: Változócsillagok. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 43-47. 2007. szeptember-október. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A V455 And kitörése. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 48-49. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Alföldi Messier-maraton. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 50-52. Sükösdön 2007. április 13/14-én 106 Messier-objektumot észlelt. [SRG.]

PLESA Dániel: Mélyegek szabad szemmel. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. p. 53. [SRG.]

TÓTH János: Egy emlékezetes éjszaka. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 53-54. [SRG.]

MŐNICH László: Magyarok égi képeskönyve. Nap Kiadó, 168 oldal. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. p. 55. Bödők Zsigmond könyvének ismertetése. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Dogon mitológia és csillagászat. Budapest, 2006. 200 oldal. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 55-56. Könyvismertetés Guman István kötetéről. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Bumm! Brian May, Patrick Moore, Chris Lintott. 191 oldal, Kossuth Kiadó, 2007. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 57-58. Könyvismertetés. [SRG.]

[REZSABEK Nándor:] Hédervári Péter emlékére. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. p. 57. Felhívás emlékkötet megjelentetése és emléktábla elhelyezése érdekében. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2008. MCSE 2007, 340 oldal + 8 oldal színes melléklet. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. p. 58. Könyvismertetés. [SRG.]

REZSABEK Nándor - KASZT Ákos: Mahler Ede síremléke. Csillagászati emlékhelyeink. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. p. 59. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: a fűzfőgyártelepi csillagvizsgáló (1967). = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 5-7. A képen a bemutató csillagvizsgáló munkatársa Lendvai László látható, aki 2007. szeptember 10-én elhunyt. [SRG.]

2008. január. Jelenségnaptár. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. pp. 61-66. A bolygók láthatósága.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat.; GyL [Gyarmati László]: Meteorraj-ajánlat: Quadrantidák.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga.: a Mira Ceti.; A telihold a Fiastyúkban.; Szabó Sándor: Karácsonyi Mars-fedés.; Kettőscsillag-ajánlat: a 72 Pegasi és vidéke. [SRG.]

MCSE 2008. = Meteor 37. 2007. dec. 12.(378.) sz. p. 66. [SRG.]

VÖRÖS Eszter: Megint itt van a január. = National Geographic Magyarország 5. 2007. jan. 1. sz. pp. [16-17.] A római naptár hónapneveinek, és a januárnak a története. [KSZ.]

KLESIUS, Michael: Kacatok és kincsek. = National Geographic Magyarország 5. 2007. jan. 1. sz. p. [18.] Az űrben keringő szemét. [KSZ.]

COWEN, Ron: Égi tűz. Hogyan halnak meg a legnagyobb csillagok? = National Geographic Magyarország 5. 2007. márc. 3. sz. pp. 74-91. [KSZ.]

KEVANAGH, Justin: Lehozza a csillagokat. = National Geographic Magyarország 5. 2007. márc. 3. sz. p. [152.] A kaliforniai Palomar Obszervatórium 5 m-es Hale-távcsövének képe. [KSZ.]

Új-Zéland. A McNaught-üstökös ragyogása kis híján elhomályosította Ashburton városának fényeit. = National Geographic Magyarország 5. 2007. jún. 6. sz. pp. [10-11.] Az üstökös két oldalra terjedő fényképe. [KSZ.]

KUNSTÁR Csaba: Aszteroidavadászok. = National Geographic Magyarország 5. 2007. jún. 6. sz. pp. [24-25.] Benne Sárneczky Krisztián rövid nyilatkozata. [KSZ.]

GUGIOTTA, Guy: Űrjárók. Az új nemzedékek. = National Geographic Magyarország 5. 2007. okt. 10. sz. pp. 106-125. Az emberes űrkutatás képes története. [KSZ.]

Ajánló. Rettegjünk? Reménykedjünk? Gondolkodjunk! = National Geographic Magyarország 5. 2007. okt. 10. sz. p. [154.] Almár Iván és Galántai Zoltán Ha jövő, akkor világűr című könyvéről. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Egy nap az űrben. = National Geographic Magyarország 5. 2007. okt. 10. sz. p. [156.] [KSZ.]

DOUTHITT, Bill: A Titán tavai. = National Geographic Magyarország 5. 2007. nov. 11. sz. p. [20.] A Cassini űrszonda képeiből készített térkép. [KSZ.]

NAGY Péter - KESZI Virág - SZÉKELY Áron: Magyarok az űrkutatásban. = National Geographic Magyarország 5. 2007. dec. 12. sz. pp. [6-7.] Bay Zoltán, Kármán Tódor, Hermann Obert rövid említése. [KSZ.]

FERRIS, Timothy: Mennyei képeslapok. = National Geographic Magyarország 5. 2007. dec. 12. sz. pp. 142-155. A Hubble űrtávcső új képeiből. A távcsövek történeténél (p. 147.) írja: ... az elméleti matematikus Keplernek nem volt saját távcsöve, így ódában magasztalta Galilei műszerét: "Ó nagy tudású cső, drágább vagy te, mint bármely királyi jogar!" [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Korszakváltó Mars-szondák. = Népszabadság 65. 2007. jan. 6. 5/1. sz. hétvége p. 8. 10 év után elhallgatott a Mars Global Surveyor, de további marskutató szondák következnek. [KSZ.]

JÉKI László: Sötét anyag helyett erőtér? = Népszabadság 65. 2007. jan. 13. 11/1. sz. hétvége p. 8. A tér-időt egy éternek neveztt erőtér hatja át. Az új elmélet szerint nincs szükség a sötét anyag létezésének feltételezésére. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Gellért-hegyi csillagnéző. Felújították az Urániát. = Népszabadság 65. 2007. febr. 12. 36/1. sz. p. A TIT felújította a budapesti Uránia Csillagvizsgálót. [SRG.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Galaxisok karambolja. = Népszabadság 65. 2007. jún. 28. 149/1. sz. p. 21. A 3C 438 objektumnak otthont adó galaxishalmazban. [KSZ.]

Tájkép a Marsról. = Népszabadság 65. 2007. jún. 30. 151/1. sz. p. 18. Az Opportunity mars-járó felvétele a Viktória-kráterről. Fotó: NASA. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Felcsavarodott ötödik dimenzió. Magyar fizikusok eredménye a New Scientistben. = Népszabadság 65. 2007. jún. 30. 151/1. sz. hétvége. p. 8. A 37 ezer fényévre lévő Cygnus X-3 csillagrendszerből áramló "cygnetek" vizsgálata. Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet magfizikai kutatói (Barnaföldi Gergely Gábor, Lévai Péter, Lukács Béla) extra dimenziókkal adnak magyarázatot. [KSZ.]

FARKAS József György: "Idő van" Gyulán. = Népszabadság 65. 2007. júl. 2. 152/1. sz. p. 17. Gyula megszépült központjának egyik ékessége az új világóra. Az ügyészség épülete előtt áll az üveg és márvány műalkotás. A forgó, percenként mozduló felső rész a helyi pontos időt és nevezetes városok zónaidőit mutatja. Tervezője a gyulai Bozó András. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Aszteroidanézőbe indul a Hajnal. = Népszabadság 65. 2007. júl. 7. 157/1. sz. p. 17. A NASA Dawn (Hajnal) szondája 2007. júl. 7-én elindult. 2011 szeptemberében ér a Vestához és 2015 februárjában a Cereshez. [KSZ.]

HARGITAI Miklós: Fény a világegyetem hajnalából. = Népszabadság 65. 2007. júl. 11. 160/1. sz. p. 21. A 13,5 milliárd évesre becsült univerzum 500 millió éves korú csillagrendszerét figyelte meg a hawaii Keck óriásteleszkóppal. [KSZ.]

Felfedezték a Szaturnusz 60. holdját. = Népszabadság 65. 2007. júl. 21. 169/1. sz. p. 17. A Cassini űrszonda felvételein talált hold mintegy 2 km átmérőjű. [KSZ.]

JÉKI László: Szabadon választott világmodellek. = Népszabadság 65. 2007. júl. 28. 175/1. sz. hétvége p. 8. Három fizikuscsoport elképzelése az univerzum legkorábbi időszakára vonatkozóan. [KSZ.]

HARGITAI Miklós: Kalauz az univerzumhoz. Sir Patrick Moore: A világegyetem atlasza. = Népszabadság 65. 2007. júl. 28. 175/1. sz. hétvége p. 13. Alexandra KIadó, 288 oldal. Könyvismertetés. A cikket az Uránusz Ariel nevű holdjának fényképe illusztrálja. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Jeget keres a Marson a Phoenix szonda. Szombaton lövik fel az amerikai űrszondát. = Népszabadság 65. 2007. aug. 2. 179/1. sz. p. 1., 9. [KSZ.]

HARGITAI Miklós: Élet a Földön kívül: jel nincs, remény van. Célkeresztben a víz. A Phoenix-misszió. = Népszabadság 65. 2007. aug. 2. 179/1. sz. p. 9. [KSZ.]

H. M. [HARGITAI Miklós]: Megoldások a lakhatóvá tételre. = Népszabadság 65. 2007. aug. 2. 179/1. sz. p. 9. A Mars bolygón. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Szobacsillagok - harminc éve. A kétgömbös Zeiss-planetárium nyolc esztendeig ládában várta a népligeti kupola felépülését. = Népszabadság 65. 2007. aug. 22. 195/1. sz. p. 11. A Budapesti Planetárium története. [KSZ.]

KOZMA JUDIT: Az égitestek neveiről és helyesírásukról. = Névtani Értesítő 29. Budapest, 2007. pp. 131-140. [SOL]

100 éve született technikatörténész. = Óbuda. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Lapja. 13. 2007. okt. 1. 19. sz. p. 2. Dr. Horváth Árpád (1907-1990) technikatörténész, író, tanár 100 éve született. A kerek évforduló alkalmából egykor lakóháza, a Pacsirtamező utca 61. számú épület falán emléktáblát állíttatott az MTA Tudományos és Technikatörténeti Komplex Bizottsága. Az emléktábla szövege: Ebben a házban élt és alkotott 1958-tól haláláig Dr. HORVÁTH ÁRPÁD (1907-1990) technikatörténész, író, tanár. "Nulla dies sine linea" 2007. [REZ.]

NÉMETH Ágnes - TATAI Ágnes: Napóra. Kiállításmegnyitó az Ernst Múzeumban. = Országépítő 18. 2007. 2. sz. pp. 32-35. Tatai Ágnes: Kiállításmegnyitó az Ernst Múzeumban és Németh Ágnes: Napóra című írásai. A Somogy megyei Bonnyára tervezett napórás jelegű szobrokról. A képzőművészeti alkotás Németh Ágnes munkája, munkatársak: Marton Géza napórakészítő, Horváth Gyula építész, Csombó József kosárfonó mester. [KSZ.]

  GERLE János: Toroczkai Wigand Ede. = Országépítő 18. 2007. 3-4. sz. pp. 10-13. A csillagászattal is foglalkozó képzőművészről, építészről, belsőépítészről. A cikk végén egészoldalas rajzolt csillagtérkép van, ezzel az aláírással: "Égabroszunk csillagai; a csillagképek székely elnevezéseivel Toroczkai Wigand Ede Öreg csillagok című, 1916-ban megjelent kötetéből". [KSZ.]

SZÁMADÓ Emese: Komárom régészeti öröksége. = Örökség. Műemlék. Régészet. Műtárgy. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztató folyóirata 11. 2007. júl-aug. 7-8. sz. p. 6. Az Andromeda és Pegazus csillagkép, valamint a Négy Évszak ábrázolása festménytöredékek kerültek elő a Vásártér északi oldalán. [KSZ.]

NAGY Levente: Római város a föld alatt. A Szőny-Vásártéri ásatások eredményei. = Örökség. Műemlék. Régészet. Műtárgy 11. 2007. júl-aug. 7-8. sz. pp. 7-8. Komáromban. Az Andromeda és Pegazus csillagkép, valamint a Négy Évszak ábrázolása festménytöredékek kerültek elő a Vásártér északi oldalán. Az ásatások 1992-től folynak. A lakóház az 1. század végéről, a 2. század elejéről származik, átépítésük a 2. század végén, a 3. század első harmadában történt. 222-235-ben az épület elpusztult. [KSZ.]

F. I.: Halló, itt a Voyager-1! = Rádiótechnika 57. 2007. szept. 9. sz. p. 520. A bochumi Ruhr Egyetem Asztronómiai Intézetében 4 német amatőr műholdas rádiótávcsővel fogta az űrszonda jeleit. [SRG.]

LESCHAK, Peter: Az ég lázában. = Reader’s Digest Válogatás 2007. jún. pp. 118-121. Egy amatőr élményei. [NRO.]

BARTA István: Mágneses vonzerő. = Süni 22. 2007. 6. sz. pp. 12-13. Óriásmágnes. Kifordul a szegletéből. Madárlátta jelzőtábla. Csalás! Delej. Északi fény. [KSZ.]

Fel, fel az űrbe! = Szabad Föld 63. 2007. szept. 7. 36. sz. p. 34. Ötven évvel ezelőtt, 1957. október 4-én az emberiség egyik legrégibb álma vált valóra, az ember egy eszköze kijutott a világűrbe. Ezen a napon bocsátotta föl a Szovjetúnió az első mesterséges holdat, a Szputnyik-1-et, amely három hónapon át keringett a Föld körül. Az évforduló adta az ötletet , hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban A világűr című kiállítást megrendezték. [SRG.]

Csillagászat és űrkutatás. = Szombathelyi Maraton 18. 2007. okt. 4. 40. sz. p. 1. A XXVIII. Csillagászati és Űrkutatási Hét programja. [SRG.]

A Herschel-űrobszervatórium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. jan. 1. sz. p. 31. Sky and Telescope, 2006. dec. [KSZ.]

"Lehetetlen" szupernóva. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. jan. 1. sz. pp. 31-32. Ia-szupernóvarobbanás 2 naptömeg felett. Forrás: Sky and Telescope, 2006. dec. [KSZ.]

A SMART-1 végzete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. jan. 1. sz. p. 32. A Holdba csapódott a szonda 2006. szept. 3-án. Sky and Telescope, 2006. dec. [KSZ.]

HRASKÓ Péter: A geodetikus precesszió. Új űrkísérlet a relativitáselmélet ellenőrzésére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. jan. 1. sz. pp. 36-37. [KSZ.]

KLOPFER Ervin: Gamma-kitörések. Az univerzum legnagyobb robbanásai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. febr. 2. sz. pp. 71-74. Az első gamma kitörést (Gamma Ray Burst = GRB) 1967. jún. 2-án észlelték. A jelenség kutatásának története és az észleléseket végző műholdak ismertetése. A csillagászok 1991-ig úgy gondolták, hogy a gamma-kitörések a Tejútrendszerünkből származnak. Valójában jóval távolabbiak. A jelenség óriási energiafelszabadulására tekintettel ez a szerencsénk. Valószínűsíthető, hogy egy gamma-kitörés az élet tömeges kipusztítását okozza abban a galaxisban, ahol felvillan. [KSZ.]

Meglepő fekete lyukak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. febr. 2. sz. p. 79. Néhány ezer naptömegű fekete lyukat találtak az NGC 4472 gömbhalmazban. [KSZ.]

A standard kozmológiát alátámasztó felfedezés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. febr. 2. sz. p. 79. Sky and Telescope, 2006. dec. [KSZ.]

Milyen tiszták az üstökösök? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. febr. 2. sz. p. 80. A Tempel-1 és a Wild-2 üstökösök anyagának összetétele. Sky and Telescope, 2007. jan. [KSZ.]

Indián szupernóvarajz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. febr. 2. sz. p. 80. Arizona déli részén 1000 éves sziklarajzot talált két csillagász. Feltételezik, hogy az ábrázolás az 1006-ban kitört szupernóvát ábrázolja. Bild der Wissenschaft, 2006. 10. sz. [KSZ.]

Titáni esők. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. febr. 2. sz. p. 81. Bild der Wissenschaft, 2006. 10. sz. [KSZ.]

VARGA Péter: Egy elfeledett szeizmológus. Szirtes Zsigmond (1882-1941). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. febr. 2. sz. pp. 90-92. Kövesligethy Radó tanítványa volt. [KSZ.]

S. GY. [STAAR Gyula]: Mi lett velük? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. márc. 3. sz. diákpályázat pp. [42., 44-45.] Sárneczky Krisztián és Bacsárdi László diákpályázati és amatőrcsillagászati tevékenységéről. [KSZ.]

Mégsincs jég a Holdon? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. márc. 3. sz. p. 130. Sky and Telescope, 2007. febr. [KSZ.]

Földrengés és súlycsökkenés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. márc. 3. sz. pp. 142-143. A gravitáció változásának mérése a GRACE és a GOCE műholdakkal. Bild der Wissenschaft, 2007. 1. sz. [KSZ.]

BOSCHÁN Péter: Az örök világosság fluktuációi. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. ápr. 4. sz. pp. 159-162. Fizikai Nobel-díj - 2006 (John C. Mather és George F. Smoot). Asztrofizika. A kozmikus háttérsugárzás vizsgálatáról. [KSZ.]

Kezd összeállni a Titán képe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. ápr. 4. sz. p. 175. Sky and Telescope, 2007. febr. [KSZ.]

Új Hubble-remények. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. ápr. 4. sz. p. 175. Sky and Telescope, 2007. febr. [KSZ.]

Galaktikus kísérőink. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. ápr. 4. sz. p. 175. Két törpegalaxis. Bild der Wissenschaft, 2006. 11. sz. [KSZ.]

Vidd magaddal a gravitációt! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. ápr. 4. sz. p. 175. Az emberes Mars-utazásra. New Scientist, 2006. nov. 4. [KSZ.]

Sötét energia a fiatal Univerzumban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. ápr. 4. sz. p. 176. Bild der Wissenschaft, 2007. 2. sz. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A középkor csillagászatából. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. ápr. 4. sz. pp. 183-184. Bevezetés. A középkori csillagászat műszerei. [KSZ.]

S. GY. [STAAR Gyula]: Szerkesztőbizottsági tagunk, Charles Simonyi az űrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. máj. 5. sz. p. 194., címlap. [KSZ.]

BOTH Előd: Magyar (mérés) a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. máj. 5. sz. p. 194. Sugárterhelés mérés a Pille dózismérővel. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Folyóiratunk díjnyertes diákjai is kérdeztek Charles Simonyitól. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. máj. 5. sz. p. 195. Amatőrrádiós kapcsolattal két alkalommal, 2007. ápr. 12-én és 13-án hajnalban a Magyarország felett elrepülő első magyar űrturistától kérdeztek. [KSZ.]

CSERTI József - HAIMAN Ottó - HUHN Andrásné: A szivárvány fizikai alapjai. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. máj. 5. sz. pp. 202-205. Csillagászati és űrkutatási vonatkozásokkal. [KSZ.]

SZENTPÁLI Áron Zsolt: A műholdak és a GPS. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. máj. 5. sz. diákpályázat pp. [70-73.] [KSZ.]

Az első hármas kvazár. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. máj. 5. sz. p. 222. Sky and Telescope, 2007. ápr. [KSZ.]

Sötét energia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. máj. 5. sz. p. 223. Sky and Telescope, 2007. márc. [KSZ.]

A 100. fizikai Nobel-díjat éppen a Nagy Bumm kozmológiát alátámasztó fölfedezéséért kapta John C. Mather és George F. Smoot 2006-ban! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. máj. 5. sz. hátsó külső borító. Simon Singh: A Nagy Bumm című, a Park Kiadónál megjelent könyv ismertetése. [KSZ.]

KECSKEMÉTY Károly: A Nemzetközi Heliofizikai Év. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. jún. 6. sz. pp. 242-244. 2 évig tart: 2007 márciusa és 2009 februárja között. [KSZ.]

CSERTI József - HAIMAN Ottó - HUHN Andrásné: A szivárvány fizikai alapjai. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. jún. 6. sz. pp. 258-261., címoldal, hátsó belső borító. [KSZ.]

Étvágytalan fekete lyuk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. jún. 6. sz. p. 269. A Tejútrendszerünk közepén lévő fekete lyuk, mintegy 4 millió naptömegű. Az objektum jelzése: Sagittarius A*. Sky and Telescope, 2007. ápr. [KSZ.]

A Stardust eredményeiből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. jún. 6. sz. p. 269. Sky and Telescope, 2007. ápr. [KSZ.]

Folyékony magja van a Merkúrnak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. jún. 6. sz. p. 271. NASA, 2007. máj. 3. [KSZ.]

Anion a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. jún. 6. sz. p. 271. Sky and Telescope, 2007. márc. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Braun Károly, az első kalocsai csillagdaigazgató. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. jún. 6. sz. p. 283. [KSZ.]

(S. V.) [SILBERER Vera]: Bödők Zsigmond: Magyarok égi képeskönyve. (Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2006.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. jún. 6. sz. p. 288. Könyvismertetés. A könyv a magyar nép csillag- és csillagkép-elnevezéseiről szól. [KSZ.]

PATKÓS András: Kritikus tömeg vagy kritikus sűrűség. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. júl. 7. sz. p. 290. Kozmológiai vonatkozásokkal is. [KSZ.]

SZÁM Dorottya - ORGEL Csilla: Csillagok gyermekei a pokol tornácán. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. júl. 7. sz. diákpályázat pp. [97-100.] Az idegen csillagok körül keringő exobolygók kutatásról. A csillagászok 2006. okt. 30-ig 181 extraszoláris bolygót találtak. [KSZ.]

A sötét anyag eloszlása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. júl. 7. sz. p. 321. A COSMOS projekt. Sky and Telescope, 2007. ápr. [KSZ.]

Alternatív hipotézis a sötét anyagra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. júl. 7. sz. p. 321. Mordehai Milgrom és Jacob Bekenstein hipotézisei. Sky and Telescope, 2007. ápr. [KSZ.]

Kozmikus pörgettyű. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. júl. 7. sz. p. 321. Az XTEF 1739-285 nevű neutroncsillag, mely másodpercenként 1122-szer fordul meg tengelye körül. Bild der Wissenschaft, 2007. 5. sz. [KSZ.]

A sötét energia rendet teremt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. júl. 7. sz. p. 321. Bild der Wissenschaft, 2007. 5. sz. [KSZ.]

SZABÓ Julianna - DUDÁS Beáta - PÁLFALVI József: Az űrállomás fantomja. Kozmikus sugárzás mérése űrséta közben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. júl. 7. sz. pp. 323-325. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Ifj. Xántus János természettudós emlékezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. júl. 7. sz. p. 329. 1917. febr. 20-án Kolozsváron született. 1936-1939-ig tanult városa egyetemének természetrajzi karán. Később középiskolákban oktatott. Több mint ezer szak- és ismeretterjesztő cikket és könyvfejezetet írt, fordítóként tevékenykedett és tucatnyi önálló kötete látott napvilágot elsősorban földrajzi és geológiai, később csillagászati és meteorológiai kérdésekkel kapcsolatban. 1982. nov. 27-én Kolozsváron hunyt el. Síremléke a házsongárdi temetőben van. [REZ.]

KERESZTURI Ákos: Folyhat-e víz a Marson? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. aug. 8. sz. pp. 343-346., címlap, hátsó belső borító. [KSZ.]

SOLT György: Kepler egyenlete: a pontatlan Nap és a diamágneses elektronok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. aug. 8. sz. pp. 347-351. [KSZ.]

A COROT első felfedezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. aug. 8. sz. pp. 368-369. A COROT-Exo-1b exobolygó. A programba magyar kutatók is bekapcsolódtak: az MTA CSKI-n belül működő Magyar Asztroszeizmológiai Csoport tagjai. [KSZ.]

Két újabb aktív Szaturnusz-hold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. aug. 8. sz. p. 369. [KSZ.]

A THEMIS űrkísérlet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. aug. 8. sz. p. 369. Sky and Telescope, 2007. jún. [KSZ.]

Kettős csillagrobbanás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. aug. 8. sz. p. 369. Bild der Wissenschaft, 2007. 6. sz. [KSZ.]

Két napkelte. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. aug. 8. sz. p. 369. Bolygók és porkorongok kettőscsillagok körül. Bild der Wissenschaft, 2007. 6. sz. [KSZ.]

HORVÁTH Gábor - BARTA András - SUHAI Bence - VARJÚ Dezső: A poláros fény rejtett dimenziói. 1. Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. szept. 9. sz. pp. 395-399., hátsó belső borító. Csillagászati kapcsolódásokkal. Az égbolt polarizációja a borult vagy a tiszta égen, nappal és holdas éjszakákon, esetleg teljes napfogyatkozás alkalmával. Egyes légköroptikai jelenségek polarizációja. [KSZ.]

KÁNTOR Sándorné Varga Tünde: A mathematicus acutissimus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. szept. 9. sz. mellékletünk, pp. [129-136.] 300 éve született Leonhard Euler (Bázel, 1707. április 15. - Szentpétervár, 1783. szeptember 18.) EULER-EMLÉKÉV (2007). LEONHARD EULER (1707-1783). Több csillagászati vonatkozással. Többek között Segner János András életrajzával. [REZ.]

LACZIK Bálint: Euler örök érvényű munkálkodásai a mérnöki tudományokban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. szept. 9. sz. Mellékletünk, pp. [137-142.] 300 éve született Leonhard Euler (Bázel, 1707. április 15. - Szentpétervár, 1783. szeptember 18.) EULER-EMLÉKÉV (2007). LEONHARD EULER (1707-1783). Csillagászati vonatkozásokkal is. [REZ.]

SILBERER Vera: Harmincéves a TIT Budapesti Planetárium. Beszélgetés Ponori Thewrewk Auréllal, az első igazgatóval. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. szept. 9. sz. pp. 413-414. [KSZ.]

LORENCZ Kinga: Születésnapi gondolatok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. szept. 9. sz. p. 414. A planetáriumról. [KSZ.]

Szimulált Mars-utazás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. szept. 9. sz. p. 415. Az ESA Mars500 szimulációs programja. Spaceflight, 2007. jún. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: 100 éve született Horváth Árpád. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. szept. 9. sz. p. 417. 1907. aug. 3-án született Győrött. A kiváló technikatörténeti és természettudományos ismeretterjesztő: számos cikke és könyve kapcsolódott a csillagászathoz. A győri csillagászati szakkör és a győri bemutató csillagvizsgáló indulásánál tevékenykedett. Budapesten középiskolai tanárkánt dolgozva a főváros csillagászati ismeretterjesztéséhez is kapcsolódott. 1990. jan. 6-án hunyt el. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A középkor csillagászatából. 2. Csillagászat Kínában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. szept. 9. sz. pp. 424-426. [KSZ.]

"Lakható" szuper-Föld? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. szept. 9. sz. p. 430. A Gliese 581 csillag mellett. Sky and Telescope, 2007. júl. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Ponori Thewrewk Aurél: A Nap fiai. A nap tisztelete, napisten-mítoszok, uralkodóikat a Nap Fiának tartó népeknél. (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2007.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. szept. 9. sz. pp. 431-432. Könyvismertetés. [KSZ.]

BOTH Előd: Almár Iván-Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr (Typotex Kiadó, Budapest, 2007). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. szept. 9. sz. p. 432. Könyvismertetés. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Előrejelzés és valóság az űrkorszak kezdete után 50 évvel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. okt. 10. sz. pp. 434-437. [KSZ.]

HARGITAI Henrik: Lakható bolygók nyomában. Óceánok a Vénusztól a Gliese 581 c-ig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. okt. 10. sz. pp. 447-448. [KSZ.]

Törpék serege. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. okt. 10. sz. p. 464. Sok a törpegalaxis a Coma-halmazban, a Spitzer-űrtávcső felvételei alapján. [KSZ.]

A Föld átmeneti "második holdja". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. okt. 10. sz. p. 464. A 6R10DB9 jelű égitest. Sky and Telescope, 2007. júl. [KSZ.]

Miért maradnak a helyükön az óriás fekete lyukak? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. okt. 10. sz. p. 464. Sky and Telescope, 2007. szept. [KSZ.]

Újabb csapás a Plútóra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. okt. 10. sz. pp. 464-465. Az Eris nagyobb tömegű. Sky and Telescope, 2007. szept. [KSZ.]

HARGITTAI Magdolna: Jocelyn Bell Burnell. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. okt. 10. sz. pp. 466-467. Nők a természettudományban. Hewish cambridgei doktoranduszként, Jocelyn Bell a kvazárok vizsgálata közben vette észre a pulzárokat. Hewish 1974-ben Nobel-díjat kapott "a pulzárok felfedezésében játszott döntő szerepéért". [KSZ.]

Létezik-e még a Föld 5 milliárd év múlva? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. okt. 10. sz. p. 472. A V 391 Peg csillag fejlődése alapján. Nature, 2007. szept. 13. [KSZ.]

SZENTPÁLI Áron Zsolt: Cseng He admirális expedíciói. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. nov. 11. sz. diákpályázat pp. [169-171.] A Cseng He szervezte, Kínából kiinduló hét expedíció története 1405-től 1433-ig. Navigációjuk csillagászati vonatkozásaival. [KSZ.]

Üstökös - vascsóvával. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. dec. 12. sz. p. 560. A McNaught-üstökös (C/2006 P1) csóvájában túlsúlyban voltak a semleges vasatomok. Ez a troilit (vas-monoszulfid, FeS) vattaszerű szemcséiből eredhet, melyet eddig csak a csak meteoritokból ismertek. Sky and Telescope, 2007. szept. [KSZ.]

A Merkúr titokzatos magja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. dec. 12. sz. p. 560. A szilárd kéreg csúszik egy folyékony állapotú mag felett. Sky and Telescope, 2007. aug. [KSZ.]

A Proxima rejtélyes aktivitása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. dec. 12. sz. p. 560. A Proxima Centauri vörös törpe mágneses tere 1,2 éves periódussal változik. Sky and Telescope, 2007. aug. [KSZ.]

Levegőbe emelkedett a SOFIA. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. dec. 12. sz. pp. 560-561. Egy infravörös csillagászati obszervatóriummá átalakított Boeing 747SP repülőgép. Távcsövének tükre 2,5 m átmérőjű. Sky and Telescope, 2007. aug. [KSZ.]

Egy fekete lyuk energiagazdálkodása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. dec. 12. sz. p. 561. Az NGC 4051 galaxisban. Sky and Telescope, 2007. aug. [KSZ.]

BERÉNYI Dénes: Könyvszemle. E. F. Taylor - J. A. Wheeler: Téridő-fizika. Második kiadás (Typotex Kiadó, Budapest, 2006). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 138. 2007. dec. 12. sz. p. 576. Könyvismertetés. [KSZ.]

KOZMA Ferenc: Kincs rejtőzik Magyarmecske alatt. Közel hat kilométer átmérőjű kozmikus test csapódott a földbe. = Új Dunántúli Napló 18. 2007. febr. 19. 49. sz. p. 4. A 300 m átmérőjű égitest becsapódása a karbonkor végén történhetett. Akkor jött létre a mintegy 6 km átmérőjű gyűrűs, 1100 m mély, központi kiemelkedéssel is bíró kráter, amely idővel feltöltődött. A Baranya megyei Magyarmecske mai felszínén már csak a föld elektromos vezetőképességének elliptikus anomáliáját mérték és értékelték geofizikusok (Baranyai Pál, Bodoky Tamás). A becsapódás közepének földrajzi koordinátái: É 45 fok 57 perc, K 17 fok 58 perc. [KSZ.]

Nem hagyják veszni a paplakot. Turizmus. Növénycsodák, római villa, építészeti emlékek. = Új Dunántúli Napló 18. 2007. ápr. 16. p. 5. Szebény:"Az utcáról is látszik a parókia homlokzatának napórája. ... A paplak két évtizede üres, leromlott állapotú, kihasználatlan ingatlanát az önkormányzat 25 évre bérbe vette az egyháztól. Turistaszállónak kívánják átalakítani az öt szobából álló épületet..." [KSZ.]

Néha elmondják a Csillagok. = Új Dunántúli Napló 18. 2007. okt. 12. 285. sz. p. 12. Pécs, TIT Őszi csillagászati hét. Az Árkád Bevásárlóközpont tetőparkolóján este távcsöves bemutatás lesz. Laufer László kísérő fényképén egy (korábbi) bemutatáson: Keszthelyi Sándor és számos távcső. [KSZ.]

KASZA József: Üstökös észlelés! = Újszászi Híradó 17. 2007. dec. 12. sz. p. 15. "Október hónap folyamán sikeresen észlelhetővé vált az 1892-ben felfedezett 17P/Holmes üstökös, amelynek Nap körüli keringése 7 év, de az ilyen felfénylése ritka esemény. A különös megjelenésű kométát az égboltot folyamatosan figyelő amatőrök is láthatják szabad szemmel, illetve kisebb távcsövekkel. A Perseus csillagképben 2008 május elejéig nyomon követhető. A mellékelt képen a kóma látható, illetve középen maga az üstökösmag, amely néhány km átmérőjű kőzet. A nap közelsége miatt a felforrósodott kőzetből gázok távoznak, és az ellentétes irányban ezek alkotják a fényes kómát. A mellékelt másik kép az üstökös mozgását mutatja az égbolton! [Ezt nem közölte le a lap.] A felvételt Meade LX90-es távcsővel, és Canon 350-es fényképezőgéppel készítettem Újszászon 2007 november 13-án 20:48-kor." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

A Föld árnyéka a hétvégén teljesen eltakarja a Holdat. = Vas Népe 52. 2007. febr. 28. 50. sz. p. 16. Teljes holdfogyatkozás lesz márc. 3-4-én éjjel. [SRG.]

Holdfogyatkozást figyelhetünk holnap. A Répcelaki Szabadegyetem célja: bővíteni az önképzési, ismeretszerzési lehetőségek tárházát. = Vas Népe 52. 2007. márc. 2. 52. sz. p. 16. A Szabadegyetem vendége volt Péntek Kálmán csillagász, aki a fogyatkozásokról tartott előadást. [SRG.]

Égi jelenség. = Vas Népe 52. 2007. márc. 3. 53. sz. p. 20. Teljes holdfogyatkozás lesz ma. [SRG.]

Teljes holdfogyatkozás. Az égi jelenség szabad szemmel, távcsővel is jól látható volt. = Vas Népe 52. 2007. márc. 6. 55. sz. p. 18. A megye több településén tartottak távcsöves bemutatást a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagjai. [SRG.]

Felmérték a csillagda fáit. = Vas Népe 52. 2007. márc. 17. 64. sz. p. 3. ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban. A 30 éve ültette fák gyérítése szükséges. [SRG.]

Felújítják a csillagdát is. = Vas Népe 52. 2007. márc. 20. 66. sz. p. 1. ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium felújításáról. [SRG.]

TREIBER Mária: Fák a horizonton. A csillagászok távcsöves vizsgálatait akadályozzák a kertben. = Vas Népe 52. 2007. márc. 20. 66. sz. p. 4. ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban. Gothard Jenő csillagász születésének 150 éves évfordulójára készülnek. [SRG.]

Magyar nyelvű beszélgetés a világűrben. = Vas Népe 52. 2007. ápr. 11. 84. sz. p. 16. Charles Simonyival. [SRG.]

A lakásbizottság ez évi feladatai. Tavaly a grémium 127 önkormányzati bérlakás sorsáról döntött. = Vas Népe 52. 2007. ápr. 13. 86. sz. p. 14. A herényi Gothard-kastély felújíttatásáról. [SRG.]

A csillagász nyomdokán. Május végén tudományos konferenciával emlékeznek rá. = Vas Népe 52. 2007. máj. 16. 113. sz. p. 4. Felújították a szombathely-herényi obszervatóriumot. Gothard Jenő csillagász születésének 150 éves évfordulójára készülnek. [SRG.]

A csillagdában. Tudományos konferencia Gothard Jenőről. = Vas Népe 52. 2007. máj. 30. 124. sz. p. 16. Születésének 150 éves évfordulóján, nemzetközi konferenciát tartanak a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban máj. 31-től. [SRG.]

A mérnök-csillagász. = Vas Népe 52. 2007. jún. 2. 127. sz. p. 1. Gothard Jenő születésének 150 éves évfordulóján tartandó nemzetközi konferencia. [SRG.]

TREIBER Mária: Üzent a csillagász. Gothard Jenő korabeli műszereivel mutattak be kísérletet. = Vas Népe 52. 2007. jún. 2. 127. sz. p. 3. Gothard Jenő születésének 150 éves évfordulóján tartandó nemzetközi konferencia. [SRG.]

(-): Az ELTE Gothard Obszervatóriuma oktatási stúdiójának avatása. Legyőzték az időt. Akár szemkontaktust is válthatnak a távoli oktatók és diákok. = Vas Népe 52. 2007. jún. 5.. 129. sz. p. 4. [SRG.]

Az élet nyomait fogja kutatni. Elindult másfél éves útjára a Mars felé az amerikai űrszonda. = Vas Népe 52. 2007. aug. 6. 182. sz. p. 2. Forrás: MTI. [KSZ.]

Öt év után repül újra. Elindult a világűrbe a jelentősen korszerűsített Endeavour. = Vas Népe 52. 2007. aug. 10. 186. sz. p. 18. 2007. aug. 9-én. Forrás: MTI. [KSZ.]

A csillagászat történetéből. = Vas Népe 52. 2007. szept. 28. 227. sz. p. 18. A Csillagászati Hetek keretében Mitre Zoltán Csepregen az űrkutatás 50 évéről tartott előadást okt. 10-én. [SRG.]

Napi ajánló. Rendezvény, Szombathely. MMIK. = Vas Népe 52. 2007. okt. 1. 229. sz. p. 15. A XXVIII. Csillagászati és Űrkutatási Hét ma veszi kezdetét a szombathelyi MMIK-ban. [SRG.]

TREIBER Mária: Ég és föld között. Az űrkorszak nyitányát az első faszobrász szimpózium üdvözli. = Vas Népe 52. 2007. okt. 2. 230. sz. p. 1., 3. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban. A csillagvizsgáló körül kivágott fák törzséből szobrokat készítenek. [SRG.]

Csillagászatról és űrkutatásról. = Vas Népe 52. 2007. okt. 5. 233. sz. p. 16. A XXVIII. Csillagászati és Űrkutatási Hét keretében Vértes Ernő Csepregen, Mi dolgunk a világűrben címmel tart előadást okt. 9-én. [SRG.]

Űrkutatás diákszemmel. A bolygók életéről rajzoltak az általános iskolás pályázók. = Vas Népe 52. 2007. okt. 5. 233. sz. p. 17. Az Agora Gyermekek Háza Jövőnk az univerzum című képzőművészeti pályázata. [SRG.]

KOZMA Gábor: Hobbi is, tudomány is. Az igazi amatőr csillagász távcsővel álmodik. Napi ajánló. = Vas Népe 52. 2007. okt. 8. 235. sz. p. 5. A XXVIII. Csillagászati és Űrkutatási Hét programjairól Vértes Ernővel. [SRG.]

Napi ajánló. Kiállítás. Agora Gyermekek Háza. = Vas Népe 52. 2007. okt. 8. 235. sz. p. 14. Jövőnk az univerzum. [SRG.]

Napi ajánló. Kiállítás. Agora Gyermekek Háza. = Vas Népe 52. 2007. okt. 9. 236. sz. p. 15. Jövőnk az univerzum. [SRG.]

Időjárás-jelentés a csillagok állásából. = Vas Népe 52. 2007. dec. 7. 285. sz. p. 4. Vértes Ernő előadása az MMIK Kertbarát Klubjában "Milyen időjárás várható a csillagok állása szerint? címmel dec. 10-én". [SRG.]

Simonyiék simán leszálltak. Ejtőernyőfékkel tértek vissza a Földre. = Vasárnapi Hírek 24. 2007. ápr. 22. 16. sz. p. 1., 3. Forrás: MTI. [KSZ.]

NÉMETH Márk: Űrkutatási központtá válhat az ország. Tucatnyi magyar fejlesztésű műszer kering a fejünk fölött a műholdakon és az űrhajókon. = Vasárnapi Vas Népe 8. 2007. ápr. 22. 16. sz. p. 5. Solymosi János ismertetése a Zsámbéki-medencében létesülendő Űripari Technológiai és Tesztközpontról. [KSZ.]

A jövő technikája a Gothard csillagvizsgálóban. Felavatták a tudományos intézmény oktatási laboratóriumát Szombathelyen. = Vasárnapi Vas Népe 8. 2007. jún. 3. 22. sz. p. 1., 3. [SRG.]

F. K.: Ötven éve nyitotta meg az űrkorszakot a Szputnyik. = Vasárnapi Vas Népe 8. 2007. okt. 7. 40. sz. p. 5. [SRG.]

BEDŐ Veronika: A C/2006 P1 (McNaught) megfigyelése. = Vega 17. 2007. jan. 15. 1.(79.) sz. p. 1. 2007. január 8-án. [SRG.]

GYŐRFFY Ákos - KÁRNYÁCKI Enikő: A C/2006 P1 (McNaught) megfigyelése. = Vega 17. 2007. jan. 15. 1.(79.) sz. pp. 2-3. 2007. január 11. [SRG.]

MIKICS Károly: A C/2006 P1 (McNaught) megfigyelése. = Vega 17. 2007. jan. 15. 1.(79.) sz. pp. 3-4. 2007. január 11-én és 12-én. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd - CSIZMADIA Ákos: A C/2006 P1 (McNaught) megfigyelése. = Vega 17. 2007. jan. 15. 1.(79.) sz. p. 4. 2007. január 10-én és 11-én. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A C/2006 P1 (McNaught) üstökösről. = Vega 17. 2007. jan. 15. 1.(79.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

Holdfogyatkozás 2007. márciusában. = Vega 17. 2007. jan. 15. 1.(79.) sz. p. 8. Előzetes. [SRG.]

VCSE Hírek. = Vega 17. 2007. jan. 15. 1.(79.) sz. pp. 9-11. Tagdíjfizetés 2007-ben.; SZJA 1 %.; Tájékoztató a VCSE kiadványairól.; Pályázat a lap nevére.; Közgyűlés. 2007. március 17-én. [SRG.]

A VEGA bibliográfiája. = Vega 17. 2007. jan. 15. 1.(79.) sz. p. 12. Keszthelyiné Sragner Márta és Keszthelyi Sándor elkészítette a Vega bibliográfiáját, az 1-78. számig. 577 tételt tartalmaz. [SRG.]

VCSE Hírek. = Vega 17. 2007. febr. 15. 2.(80.) sz. p. 1. Közgyűlés. 2007. március 17. [SRG.]

Pénzügyek - 2005. = Vega 17. 2007. febr. 15.(80.) sz. p. 2. [SRG.]

Pénzügyek - 2006. = Vega 17. 2007. febr. 15.(80.) sz. p. 3. [SRG.]

Egyesületi események. = Vega 17. 2007. febr. 15. 2.(80.) sz. p. 4. 2006. szeptember 7-től december 20-ig. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Mit csinált a VCSE 2006-ban? = Vega 17. 2007. febr. 15. 2.(80.) sz. pp. 5-9 [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A 2007. március 3-i holdfogyatkozás megfigyeléséhez. = Vega 17. 2007. febr. 15. 2.(80.) sz. pp. 9-12. [SRG.]

VCSE Hírek. = Vega 17. 2007. ápr. 22. 3.(81.) sz. pp. 1-2. Egyesületi összejövetel május 26-án. Új tagjaink. Egyesületi események. [KSZ.]

SIMONKAY Piroska: Beszámoló az "Észt Lelő" hétvégéről. = Vega 17. 2007. ápr. 22. 3.(81.) sz. pp. 2-5. 2007. ápr. 14-15, Zalalövő. [KSZ.]

PULAI Gábor - CSIZMADIA Szilárd: Jegyzőkönyv. = Vega 17. 2007. ápr. 22. 3.(81.) sz. pp. 6-8. A Vega Csillagászati Egyesület közgyűlése, 2007. márc. 17. A 2007. évi Hettyei János díjat Bánfalvi Péter kapta. Szám Dorottya a csillagászati versenyeken elért kiváló eredményeiért, Sragner Márta és Keszthelyi Sándor "a Vega bibliográfiájának elkészítéséért, és a hazai csillagászati, amatőrcsillagászati bibliográfiai és dokumentarista munkásságukért" az egyesülettől okleveleket vehettek át. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Fényes tűzgömbök. = Vega 17. 2007. ápr. 22. 3.(81.) sz. pp. 9-11. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: 10x50 B Celestron UpClose - első tapasztalatok és észlelések egy binokulárral. = Vega 17. 2007. ápr. 22. 3.(81.) sz. pp. 11-14. [KSZ.]

A csillagos égbolt (2007. május-június). = Vega 17. 2007. ápr. 22. 3.(81.) sz. pp. 15-16. [KSZ.]

VCSE Hírek. = Vega 17. 2007. jún. 15. 4.(82.) sz. p. 1. Egyesületi események. Pályázat. Égi Háttér. [KSZ.]

Vega ’07 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor - Zala megyei Csillagászati Ifjúsági Nyári Tábor. = Vega 17. 2007. jún. 15. 4.(82.) sz. pp. 2-4. 2007. aug. 11-18-ig lesz Tornyiszentmiklóson. [KSZ.]

Cs. Sz. [CSIZMADIA Szilárd]: A Tejútrendszer új gömbhalmazai. = Vega 17. 2007. jún. 15. 4.(82.) sz. p. 4. [KSZ.]

CSIZMADIA Tamás: Szaturnusz-fedés megfigyelése. = Vega 17. 2007. jún. 15. 4.(82.) sz. p. 5. 2007. máj. 22-én. [KSZ.]

BÁNFALVI Péter: Szaturnusz-fedés bemutatása Zalaegerszegen. = Vega 17. 2007. jún. 15. 4.(82.) sz. p. 5. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Szaturnusz-fedés megfigyelése Hegyhátsálból. = Vega 17. 2007. jún. 15. 4.(82.) sz. pp. 5-6. [KSZ.]

Az árapály-eredetű törpe-galaxisok korai fejlődése. = Vega 17. 2007. jún. 15. 4.(82.) sz. p. 6. [KSZ.]

A csillagos égbolt (2007. július-augusztus). = Vega 17. 2007. jún. 15. 4.(82.) sz. pp. 7-8. [KSZ.]

          2008.

1001 kérdés és válasz a tudomány világából. Ford.: Szántó Tamás. Budapest, 2008. Reader’s Digest Kiadó Kft., Wow Graphic Kft., Printed in China by CT Printing. 416 p. Lektorálta: Gesztesi Albert, Greguss Ferenc, Vásárhelyi Barna. Csillagászat: pp. 8-73. Rejtélyes világegyetem. Fejezetcímek: Végtelen-e az univerzum? Hány csillag van az égen? A csillagok élete és halála. A Nap - milyen is tulajdonképpen? Ha a Hold a Nap elé kerül. Mi minden cikázik a Naprendszerben? A bolygók - utazás a Naprendszerben. Mitől különleges a Föld és a Hold? Milyen veszélyek fenyegetnek a világűrből? Lövedékek az űrből. Mire jók a műholdak? Mi célból utaznak emberek az űrbe? [KSZ.]

2008. [Falinaptár.] Hegyhátsál, 2008. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. [5] p. Felül spirálfűzéssel, akasztóval. A három havi naptárlapok felső részén színes képtáblák: 1./ A Holmes (17P) üstökös és a Hegyháti Csillagvizsgáló főműszere beágyazott CCD felvétellel. 2007. okt. 21. és 2007. nov. 1. - Hegyi Norbert fényképei. 2./ Holdrajzok. Eratosthenes-kráter 2007. szept. 20., Hevelius és Cavalerius kráterek 2007. szept. 24. - Póczek Antal rajzai. 3. /C/2006 P1 McNaught üstökös 2007. jan. 10-én. - Horváth Tibor és Tuboly Vince felvétele. 4. /A 17P/Holmes üstökös kitörés közben 2007. okt. 31-én - Tuboly Vince fotója. Hátsó keménytábla-oldalon a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány és a Hegyhát Obszervatórium bemutatása. [KSZ.]

ABONYI Iván: Kiemelkedő fejezetek a XVII-XIX. század fizikájából. Piliscsaba, 2008. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Hungarus Bt., Tordas és Társa Kft., Bocz Nyomda (Pécs). 146 p. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 72./ Sajtó alá rendezte: Gazda István. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A négy évszázados távcső. Paks, 2008. 10 p. /A Draco melléklete./ Készítette és összeállította: Dalos Endre. A kiadvány a 2009. okt-dec-i Draco-val együtt jelent meg. Fejezetcímek: A "prototeleszkóp" rejtélye. Ki találta fel a lencsés távcsövet? Galilei és Kepler - a távcső tökéletesítése. Johannes Kepler. Az első távcsöves észlelők. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló - GUCSIK Arnold - HARGITAI Henrik - JÓZSA Sándor - KERESZTURI Ákos - NAGY Szabolcs - SZAKMÁNY György: Kis atlasz a Naprendszerről (11). Kőzetszövetek a Naprendszerben. Szerk.: Bérczi Szaniszló. Budapest, 2008. ELTE TTK/MTA Geonómia Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport. 35 p. A földi kőzetek, a holdi kőzetminták, a marsi meteoritek, egyéb meteoritek vizsgálata és összehasonlítása. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: A világegyetem képes atlasza gyermekeknek. Ford.: Sóskuthy György. Budapest, 2008. Reader’s Digest Kiadó Kft. Nyomdai előkészítés: Alinea Kft. (Budapest), Printed in Singapore by Tien Wah Press. 128 p. /Reader’s Digest./ Csillagtérképek: Wil Tirion. Szaklektor: Gesztesi Albert. Benne Merkúr-, Vénusz-, Hold-, Mars-térképek. Csillagképek és egyszerű csillagtérképek bemutatása: pp. 88-109. Csillagok 5 magnitúdóig. [KSZ.]

DAVIES, Paul: A megbundázott Világegyetem. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2008. Akkord Kiadó, Borsodi Nyomda. 347 p. Lektor: Szabados László. [SRG.]

DAVIES, Gill: Gyermekek kisenciklopédiája. 365 fontos esemény, adat és érdekesség. Ford.: Bernát Klára. Budapest, 2008. Ventus Libro Kiadó, Nyomás és kötés Kínában készült. 176 p. Csillagászat: pp. 72-89. Az űr világegyetem.; A Naprendszer.; A Nap.; A közeli bolygók.; A Hold és a holdak, bolygók.; Aszteroidák, üstökösök, meteoritok.; Az űrkutatás. [SRG.]

DYER, Alan: Űrkutatás: a Hold. A világ legnagyszerűbb utazása új megvilágításban. Ford.: Bagoly Ilona. [Debrecen,] 2008. Kiadja a Graph-Art Kft. Tervezte és előállította a Weldon Owen Pty Ltd. Sydney, Australia. Nyomtatták Kínában. 80 p. Lektorálta: Hegedüs Tibor. Ajándék DVD-vel. [KSZ.]

Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) 120 p. /A Draco különkiadása./ A borítólap évszáma: 2007. Dalos Endre bevezetője 2008. dec. 31-én kelt. A tényleges megjelenés 2009 április. Átnézte, ellenőrizte, javította: Vigh Lajos. Segítők: Dalos Ildikó, Fleisz Krisztina. [KSZ.]

Érdekességek a Naprendszerünk világából. [Budapest, 2008.] Puedlo Kiadó, Kinizsi Nyomda (Debrecen). 31 p. /Érdekességek./ Keménytáblás nagyméretű (240 x 335 mm-es) színes album. Ismerteti a Naprendszer főbb égitesteit, a gyermekek és az ifjú érdeklődők számára. [KSZ.]

FAZEKAS Mihály: Esmerkedés a csillagos éggel. Debrecen, 2008. Kiadja a Főnix Könyvműhely. Hektográf Nyomda Püspökladány. 58+4 p. /Főnix Téka. 13./ Eredetileg megjelent a Debreczeni magyar kalendáriomban 1826, 1827, 1828-ban. Tartalom: Esmerkedés a’ Tsillagos Éggel.; Folytatása a’ tsillagos Éggel való esmerkedésnek.; Esmerkedés az Égi testekkel. Borító Andrea Cellarius csillagtérképének felhasználásával. [SRG.]

GAZDA István: Magyar tudománytörténet. Átdolg. bőv. kiad. Piliscsaba - Budapest, 2008. Magyar Tudománytörténeti Intézet. Nyomta és kötötte: Tonyo-Gráf Nyomdai és Grafikai Stúdió (Budapest). 223 p. /Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára. 76./ Szakszerkesztő: Siposné Bodor Ágnes. A csillagászat magyarországi történetéből: pp. 60-69.; Ajánlott irodalom: Téma: fejezetek a magyar csillagászat történetéből. p. 139. [KSZ.]

GRAHAM, Ian: Csodálatos űrutazás. Izgalmas utazás a Naprendszerben és annak határain túl. Háromdimenziós kirakók. Kihajtható fülek. Fordította: Gulázsi Aurélia. Győr, 2008. Eastone Books kiadó. Nyomás és kötés: Kína. "Printed in China". 28 p. /Felfedezés./ Szakértő: Jacqueline Mitton. A keményfedelű, színes ábrákkal és fényképekkel illusztrált kötetben kihajtható térbeli makettek, forgatható elemek vannak, A gyermekeknek szánt könyv nagyrészt a Naprendszert és annak kutatását mutatja be. [KSZ.]

HADOBÁS Sándor: Hell Miksa és Sajnovics János bibliográfiája. Rudabánya, 2008. Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, Z-Press Kiadó és Nyomda Kft. (Miskolc). 131 p. Lektorálta: Szíj Enikő, Bartha Lajos. Bartha Lajos bevezető tanulmányával. A bibliográfiai adatok gyűjtését 2008. máj. 15-én zárták le. A szerző előszava 2008. máj. 20-án kelt Rudabányán. [HAI.]

HAWKING, Lucy - HAWKING, Stephen: George kulcsa a rejtélyes Univerzumhoz. A fekete lyukakkal foglalkozó legújabb elméletek alapján. Ford.: Mezei Gábor. Szeged, 2008. Könyvmolyképző Kiadó, Generál Nyomda (Szeged). 263 p., 32 színes t. Christophe Galfard közreműködésével. Garry Parsons illusztrációival. A magyar fordítást szakmailag lektorálta: Székely Péter. A fizikáról, a csillagászatról, a bolygókról, a világűrről, a Világegyetemről szól szórakoztató stílusú regényben. [KSZ.]

HERRMANN, Joachim: És ez melyik csillag? Csillagok és bolygók felfedezése és megfigyelése. Csillagképek lexikonával. Ford.: Bognár Viktória. 2. kiad. Budapest, 2008. Sziget Kiadó, Alföldi Nyomda ZRt. 190 p. Az északi és a déli égbolt csillagos ege havonta. A 88 csillagkép ismertetése és térképe. [KSZ.]

HORVÁTH András - SZABÓ Attila: Űrkorszak. Budapest, 2008. Ekren Kft., Alföldi Nyomda Zrt. 255 p. Lektorálta: Almár Iván és Kálmán Béla. Könyv az űrkutatás és űrhajózás történetéről, számos színes és fekete-fehér fényképpel. A Horváth András által írt fejezetek: Űrverseny.; A közepes űrhatalmak kialakulása.; Naprendszer-kutatás.; Föld körüli űrbázisok.; A nagy összeborulás.; Űrnaptár. Az űrkorszak történetének főbb eseményei (1957-2008). A Szabó Attila által írt fejezetek: Ahogyan elkezdődött.; Magyarország szerepe az űrhajózásban és az űrkutatásban.; A Nemzetközi Űrállomás (ISS) története.; Az űrtevékenység haszna. [KSZ.]

JÓNÁS Ilona - KOVÁCS Lászlóné - VÍZVÁRI Albertné: Földrajz. 9. Kozmikus és természetföldrajzi környezetünk. 8. kiad. Szeged, 2008. Mozaik Oktatási Stúdió, Dürer Nyomda Kft. 192 p. /A természetről tizenéveseknek./ Bírálók: Abonyiné Palotás Jolán, Keveiné Bárány Ilona, Szatmáry Károly, Szöllősy László. OM Kerettanterv 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet. Engedélyszám: 14886-28/2006. Raktári szám: MS-2621T. Csillagászat: pp. 9-42. [KSZ.]

         
    KÁLMÁN Béla: Napfoltok és napfoltcsoportok szerkezete és fejlődése. Értekezés az MTA Doktora fokozat elnyerésére. Debrecen; 2008. MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet Napfizikai Obszervatóriuma. 102 p. Fejezetcímek: Bevezetés (pp. 2-3.).;
1. Napfoltok, flerek (irodalmi összefoglalás) (pp. 4-25.).; 2. Flerek (pp. 26-36.).; 3. Foltcsoportok mágneses szerkezete (pp. 37-58.).; 4. Foltmozgások és aktivitás (pp. 59-74.).; 5. A régi és az új aktivitás kölcsönhatása (pp. 75-84.).; 6. A napfoltcsoportok fejlődésének összefoglaló elképzelése (pp. 85-90.).; 7. Összefoglalás (tézisek) (pp. 91-92.).; Köszönetnyilvánítások (p. 92.).; Irodalomjegyzék (pp. 93-97.).; A szerző idegennyelvű tudományos közleményeinek listája (pp. 98-102.). [HAI.]

  KÁLMÁN Béla: Napfoltok és napfoltcsoportok szerkezete és fejlődése. Az MTA Doktora cím elnyerésére írt disszertáció tézisei. Debrecen, 2008. MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet Napfizikai Obszervatóriuma. [8.] p. [HAI.]

KERESZTY Péter - NAGY Balázs - NEMERKÉNYI Antal - SÁRFALVAI Béla: Lakóhelyünk, a Föld. Általános természetföldrajz a középiskolák 9. évfolyama számára. Budapest, 2008. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. 143 p. /A mi világunk./ Bírálta: Kéri András és Vasváry Kinga. A tankönyv KFH/855-23/2008 engedélyszámon 2008. 06. 24-én tankönyvi engedélyt kapott. Ez a kiadvány a 00858 r. sz. kiadvány átdolgozása. Raktári szám: 16130.
Csillagászat: pp. 6-31. A Föld és bolygótestvérei - Tájékozódás a földi térben és időben. A csillagászat rövid története és jelentősége (A napistenektől az ufókig). A Föld a Világegyetemben (Kozmikus környezetünk). A Nap földi hatásai (Legközelebbi csillagunk portréja). A Naprendszer (A Nap családja). A Föld holdja (Van-e élet a Holdon?). A Föld alakja (A Föld mint égitest). A Föld tengelykörüli forgása (Az égbolt napi forgása). A Föld Nap körüli keringése (A Nap járása). Földrajzi környezetünk megismerése és ábrázolása (Műholdak és térképek). A térképek fajtái (Amiről a térkép mesél). Helymeghatározás a földgömbön és a térképen (Velük nem tévedhetsz el!). Helyi idő, zónaidő (Az időszámítás furcsaságai). [KSZ.]

KERESZTY Péter - NAGY Balázs - NEMERKÉNYI Antal - RUGLI Ilona: Lakóhelyünk, a Föld. Munkafüzet a középiskolák 9. évfolyama számára. Budapest, 2008. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt, Gyomai Kner Nyomda Zrt. 79 p. /A mi világunk./ Bírálta: Kéri András. Csillagászat: pp. 4-17. A Föld és bolygótestvérei - Tájékozódás a földi térben és időben. A csillagászat rövid története és jelentősége (A napistenektől az ufókig). A Föld a Világegyetemben (Kozmikus környezetünk). A Nap földi hatásai (Legközelebbi csillagunk portréja). A Naprendszer (A Nap családja). A Föld holdja (Van-e élet a Holdon?). A Föld alakja és ennek következményei (A Föld mint égitest). A Föld tengelykörüli forgása (Az égbolt napi forgása). A Föld Nap körüli keringése (A Nap járása). Földrajzi környezetünk megismerése és ábrázolása (Műholdak és térképek). A térképek fajtái (Amiről a térkép mesél). Helymeghatározás a földgömbön és a térképen (Velük nem tévedhetsz el!). Helyi idő, zónaidő (Az időszámítás furcsaságai). Összefoglalás. [KSZ.]

KOVÁCS József - PAP Gábor: "A bölcsesség házat épít magának." Budapest, [2008.] Kiadja a Két Hollós Könyvesbolt, Sárosi Kft. nyomda (Fót). 56 p. [/Varázstükör. 4./] Lektorálta és szerkesztette: Pap Gábor. A veleméri középkori templom faliképeinek és belső fényviszonyainak ismertetése, bizonyos csillagászati vonatkozásokkal.; A könyv első felét Kovács József írta. Nézzük meg együtt a veleméri templom falképeit! (pp. 3-28.) A szentély. A Fiú. Az Atya. A Szentlélek. Naptár. A hajó. A hajó déli oldalfala. A nyugati oldalfal freskói. Az északi fal. A diadalív homlokzata.; A könyv második felét Pap Gábor írta. Megvilágosodások a veleméri templomban. (pp. 29-56.) Dokumentálás napfordulón, ellenőrzés napéjegyenlőség idején. Vizsgálódások egy új dimenzióban. Újabb felmérések. Epilógus.; Velemér Szentháromság templomáról. A templom ma az őriszentpéteri r. k. plébánia filiális temploma. A templombelső (az éves napjárás miatti) fényhatásainak és a falra festett falképek kapcsolatának elemzése. [KSZ.]

KÖTHE, Rainer: A Föld és a Világűr. 2. kiad. Budapest, 2008. Tessloff Babilon Kiadó, Printed in Slovakia. 128 p. /Természetbúvár./ Otthonunk a világűrben. pp. 6-11.; A mi Napunk. pp. 12-17.; A Hold. pp. 18-27.; A bolygórendszer. pp. 28-39.; A csillagok és a világegyetem. pp. 40-49. [SRG.]

KRAUSS, Lawrence M.: A Star Trek fizikája. Ford.: Hetthéssy Judit Réka. Budapest, 2008. Cartaphilus Könyvkiadó, Kinizsi Nyomda Kft. 244 p., 9 t. Szerk.: Kőrös László. Szakmailag ellenőrizte: Dósa Eszter. Stephen Hawking előszavával. pp. 11-14. [HAI.]

LLOYD, John - MITCHINSON, John: Tévhitek a nagyvilágról. 200 dolog, amit biztosan rosszul tudsz. Ford.: Frigyik László. Budapest, 2008. Partvonal Könyvkiadó, Kinizsi Nyomda Kft. (Debrecen). 298 p. Csillagászat:p. 24. Hol található a legmagasabb hegy? (A Marson); p. 38. Hány galaxis látható szabad szemmel? (Tejútrendszer, M31, Kis Magellán-felhő, Nagy Magellán-felhő. Esetleg: M33, M81, M83); p. 39. Az ember alkotta tárgyak közül melyek láthatók a Holdról?; p. 77. Milyen szagú a Hold?; p. 78. A Föld kering a Hold körül, vagy fordítva?; pp. 79-80. Hány bolygó található a Naprendszerben?; pp. 80-82. Hogyan juthatunk keresztül a kisbolygók övezetén?; p. 86. Milyen sebességgel terjed a fény?; pp. 108-110.
Mi a valószínűbb: villámcsapás vagy aszteroida becsapódása miatt halunk meg?; pp. 121-122. Milyen színű az univerzum?; pp. 122-123. Milyen színű a Mars?; pp. 124-125. Milyen színű volt az ég az ókori Görögországban?; p. 126. Hogyan távozik a víz a fürdőkád lefolyóján?; pp. 144-145. Hol van a világegyetem leghidegebb pontja?; pp. 196-197. Milyen állat járt először az űrben?; pp. 201-202. Ki jelentette ki elsőként, hogy a Föld kering a Nap körül?; pp. 202-203. KI fedezte fel a relativitás elméletét? (Galilei); pp. 203-205. Milyen alakú volt a Föld Kolumbusz szerint?; pp. 205-206. Milyen alakúnak képzelték a Földet a középkorban?; pp. 237-238. Milyen hosszú egy nap? [KSZ.]

MEDGYES Sándorné: Fizika a középiskolák számára. Budapest, 2008. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Prospektus Nyomda (Veszprém) 160 p. /Prizma könyvek./ Lektor: Bánkuti Zsuzsa. A tankönyv KHF/71-15/2008 engedélyszámon tankönyvi engedélyt kapott. Csillagászat: pp. 153-155. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. 340 p., 8 színes t. Közreműködtek: Butuza Tamás, Gyarmati László, Hegedüs Tibor, Horvai Ferenc, Kiss László, Jean Meeus, Sárneczky Krisztián, Szabó Sándor, Székely Péter, Szőllősi Attila. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. Tördelés: Hingyi Gábor. Borítóterv és színes képmellékletek: Vizi Péter. [SRG.]

[MIHANCSIK Zsófia:] Friderikusz eddig. Interjúkötet. Pécs, 2008. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Kinizsi Nyomda Kft (Debrecen). 207 p. Az interjút készítette: Mihancsik Zsófia. Előszó: Friderikusz Sándor. Utószó: Gerő András. Csillagászat: p. 61. Friderikusz Sándor (1993-ban) meghívta televíziós műsorába Neil Armstrong amerikai űrhajóst (az első embert, aki a Holdra lépett). A meghívás sok utánjárással történt, először 20 ezer dollárban egyeztek meg. Az űrhajós végül eljött Magyarországra a műsorba, de lemondott a honoráriumáról - cserébe elhozhatta magával földrajz szakos egyetemista fiát. A tévé finanszírozta egy hetes itteni tartózkodásukat, mialatt az Északi-középhegység vulkánosságát és az Aggteleki-cseppkőbarlangot kutathatták.;
p. 78. Friderikusz-gyerekshow-jában a stábja 1997 decemberében megszervezte, hogy a hazánk felett elhaladó Szojuz-űrhajóban lévő űrhajósokkal a gyerekek élő adásban beszélgethessenek. Az engedélyt a NASA-val kötött szerződés biztosította. A tényleges rádiókapcsolat létrehozásában egy ... "első látásra eléggé konfúznak tűnő ember" egy "amatőr csillagász" segített. [KSZ.]

NAGY Mihály: A kabai meteorit. The meteorite of Kaba (Summary). [Debrecen,] 2008. Debreceni Református Kollégium, Fábián Nyomdaipari Bt. 80 p. Lektorálta: Rózsa Péter. Bölcskei Gusztáv előszavával (pp. 7-8.), Arany János "Honnan és hová?" című versével (p. 9.). Az 1857. ápr. 15-én Kabán hullott meteorit története. [KSZ.]

RÉVAI Gábor: Beszélgetések nem csak tudományról Csányi Vilmos etológussal és Lukács Béla fizikussal. Budapest, 2008. Corvina Kiadó Kft., Dürer Nyomda 266 p. A Lukács Bélával készített beszélgetésben (pp. 145-266.) van csillagászattal kapcsolatos szöveg is (pp. 183-194., pp. 205-235.). [KSZ.]

SASVÁRI Ákos: A világegyetem "kettős természete". Rendszerek evolúciója. Budapest, 2008. Kornétás Kiadó, Mackensen Kft. nyomda. 77 p. [KSZ.]

REZSABEK Nándor - SRAGNER Márta: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. Vulkánoktól a csillagok világáig. Budapest, 2008. Aura Kiadó, Mackensem Kft. nyomda. 126 p. Hédervári Péter (1931-1984) természettudományos ismeretterjesztő, középiskolai földrajztanár, természettudományi doktor, amatőrcsillagász életrajza, munkássága és műveinek bibliográfiája. A kiadásban közreműködött a Göncöl Alapítvány és a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. A borítót Rencsényi Tibor tervezte egy 1976-os Hédervári Péter portré és egy 2005-ös Hédervári-krátert mutató Ladányi Tamás holdfelvétel egybedolgozásával. A kötetet szakmailag ellenőrizte: Keszthelyi Sándor. [KSZ.]

SACSE. Sülysápi Amatőrcsillagász Egyesület. Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület. [2008.] [2] p. 2 oldalra nyomott, 6 részre hajtogatott színes prospektus. Benne: Az egyesület bemutatása. Céljaink... McNaught üstökös, 2007. február. Holdfogyatkozás, 2006. szeptember 7. Papp József 254/2540-es távcsöve. Elérhetőségek. [KSZ.]

SAGAN, Carl: Az Éden sárkányai. Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról. Ford.: Szilágyi Tibor. Budapest, 2008. Európa Könyvkiadó, Kinizsi Nyomda (Debrecen). 362 p. Csillagászat: pp. 333-349. A "Sorsunk a tudás: földi és földön kívüli intelligencia" című fejezet. [KSZ.]

SZABÓ Árpád: A fizika története. 3. átdolg., bőv. kiad. Budapest, 2008. Akadémiai Kiadó Zrt., Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. Nyomdaüzeme. 309 p. Szakmai lektorok: Kovács László és Szabó Tímea. Csillagászat: pp. 16-22. (az ógörög természetfilozófia csillagászai: Thalész, Anaximandrosz, Anaxagorász, Démokritosz, Arisztotelész); pp. 28-31. (Hipparkhosz, Eudoxosz, Ptolemaiosz, a római naptárak); pp. 50-60. (Kopernikusz, Bruno, Brahe, Kepler, Galilei); pp. 64-70. (Huygens, Newton); pp. 74-76. (Kant, Laplace); pp. 85-89. (az ókori és középkori csillagászat rövid története); pp. 98-110. (A fénytan rövid története); pp. 225-229. (az űrkutatás és az űrhajózás története). [KSZ.]

Tiszteletkötet Dr. Göőz Lajos professzor 80. születésnapjára. Szerk.: Hanusz Árpád. Nyíregyháza, 2008. Nyíregyházai Főiskola TTFK - Turizmus és Földrajztudományi Intézet, Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. (Debrecen) 334 p. A külső címlapon a cím: Tanulmánykötet Dr. Göőz Lajos professzor 80. születésnapjára. A kötetben lévő tanulmányok általában földrajzi témájúak. A csillagászati részek az 1928. aug. 21-én született Göőz Lajos életéről és tevékenységéről szólnak, csillagászati vonatkozásokkal is: Schweitzer Ferenc: Előszó. (p. 7.); Hanusz Árpád: Dr. habil. Göőz Lajos professzor emeritus 80 éves. (pp. 9-11.); Margócsy József: Una ex illis ultima. (pp. 167-168.); Karóczkai Andrásné: Dr. Habil Göőz Lajos professzor emeritus eddigi publikáció. (pp. 325-331.); A külső címlapon a nyíregyházai ekvatoriális napóra színes fényképe 14x17 cm-es méretben. [KSZ.]

TÓTH Mike: A fényképészet titkai. Műkedvelők és szakférfiak számára. [Budapest, 2008.] Kiadta: Barnaföldi Gábor. Az azonos című, 1875-ben Szatmárott megjelent, Nagy Lajos Könyvnyomdájában nyomtatott 112 oldalas kötet reprintje. Megjelenés: Barnaföldi G. Archívum (Budapest). Asztrofotós (!) csillagászati fejezettel (pp. 97-98.) [REZ.]

TUBOLY Vince: Csillagászok Mátyás király udvarában. Hegyhátsál, 2008. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. 28 p. A szakmai-módszertani kiadvány ismerteti a Mátyás udvarában működő csillagászok (Georg Peuerbach, Johannes Regiomontanus, Marzio Galeotto, Antonius Torquatus, Johannes Tolhopff, Filippo Valori, Lorenzo Marsiglio, Ilkusz Márton) rövid életrajzát és itteni tevékenységét (pp. 1-2).; Az 1468. évi (C/1468 S1) üstökös 1468. szept. 18 és nov. 12 között látszott, maximális fényességét okt. 2-án érte el 1-2 magnitúdóval és hosszú csóvával. Az üstököst kínai csillagászok pillantották meg először. Ilkusz Márton Pozsonyból figyelte meg szept. 22-én, nagyon valószínűleg Európából elsőként. Ilkusz okt. 6-án egy 11 oldalas kódexet készített a megfigyelt üstökössel kapcsolatban "Indicium de Cometa qui apparuit anno 1468 in civitate Histropolitana" (Bizonyságtétel az 1468-ban, Pozsonyban megjelent üstökösről) címmel.
A latin nyelvű kéziratos mű később Kazinczy Ferenchez került, aki a sárospataki református kollégium könyvtárának ajándékozta. A II. világháború végétől a kódex ideiglenesen a Szovjetunióban tartózkodott. Nyizsnyij Novgorod könyvtárából 2006-ban került vissza Sárospatakra. A kiadvány a teljes, 11 oldalas, kézírásos (de elég jól olvasható) szöveget közli hasonmásban (pp. 3-13.).; Az egyetlen példányban létezett, az 1468-as üstökösről szóló mű szövegét 1860-ban Toldy Ferenc leírta és latin betűkkel kinyomtatta egy nagyobb kötet egyik fejezeteként (MARTINI ARCHIDIAC. DE ZAGRAB. IVDICIVM DE COMETA A. M. CCCC. LXVIII.). Ez is könyvritkasággá vált, de 1986-ban reprint kiadásban újra megjelentette az MTA Könyvtára. A hegyhátsáli kiadvány közli ennek hasonmását is (pp. 14-28.). [KSZ.]

Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] 136 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ [KSZ.]

A Világegyetem. Ford.: Bánki Dezső. Budapest, 2008. Kossuth Kiadó zRT., Jet Set Tipográfiai Műhely, Alföldi Nyomda zRT. (Debrecen) 95 p. /Metro könyvtár. Természettudományi enciklopédia. 1./ Lektorálta: Gulyás János. [KSZ.]

A világűr. Naprendszerek. Bolygók. Galaxisok. Ford.: Horváth Sándor. [Köln, 2008.] Contmedia GmbH. NGV (Naumann & Göbel Verlagsgessellschaft mbH. Köln.). Nyomda: "A könyv Kínában készült." /Tudástár./ 96 p. Könyv az érdeklődő gyerekek és kamaszok részére. Tartalom: A kozmosz/kozmológia. A Naprendszer. A kis égitestek. A galaxisok. A csillagrendszerek. Az állatövi csillagképek. [KSZ.]

A világűr felfedezése. Ford.: Bánki Dezső. Budapest, 2008. Editorial Sol90 Barcelona publishing, Kossuth Kiadó zRT., Alföldi Nyomda zRT. (Debrecen) 95 p. /Metropol könyvtár. Természettudományi enciklopédia. 16./ Lektorálta: Szabados László. [KSZ.]

VIZI Péter: Mit láthatok az égen? Csillagatlasz kistávcsövekhez. Szentendre, 2008. Geobook Hungary Kiadó. 64 p. A számítógépes alaptérképet készítette: Butuza Tamás. Közreműködött: Bartha Lajos, Dalos Endre, Kovács István, Nagy Zoltán Antal, Sánta Gábor, Szabó Ádám, Székely Péter. Borítóképek: Éder Iván. A kötet a csillagképeket mutatja be térképeken, 8 magnitúdós határig. Az érdekesebb változócsillagokat, a fényesebb mélyég-objektumokat, a kényelmesen felbontható kettőscsillagokat mutatja be. [KSZ.]

WHITE, Michael: Giordano Bruno, az eretnek. Harc a tudatlanság és a dogmák ellen. Ford.: Bódogh-Szabó Pál. Pécs, 2008. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Kinizsi Nyomda Kft. 246 p. [REZ.]

WILLEMEZ, Anne - SALÉS, Laure: Utazás a Naprendszerben. Ford.: Havas István. Budapest, 2008. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Susinet Bt. 79 p. /Ime a tudomány./ [SRG.]

ABONYI Iván: Világlátásunk lépcsőfokai. Galilei időszerűsége. Így él Vekerdi Galileije. In: Abonyi Iván: Kiemelkedő fejezetek a XVII-XIX. század fizikájából. Piliscsaba, 2008. Magyar Tudománytörténeti Intézet. pp. 7-12. Itáliai kalandozások emlékei. A "kimeríthetetlen" Galilei-életmű. Módszertani érdekességek. [KSZ.]

ABONYI Iván: Világlátásunk lépcsőfokai. Galilei időszerűsége. Széljegyzetek Galilei párbeszédéhez avagy kiegyenlítheti-e egymást a centripetális és a centrifugális erő? In: Abonyi Iván: Kiemelkedő fejezetek a XVII-XIX. század fizikájából. Piliscsaba, 2008. Magyar Tudománytörténeti Intézet. pp. 13-19. Captatio benevolentiae - vagyis amikor e sorok íróját az öröm ragadja magával. Tractatio desperationis - amikor e sorok íróját mégis elfogja az elkeseredés. [KSZ.]

ABONYI Iván: Világlátásunk lépcsőfokai. Arthur Koestler képe az újkori tudomány születéséről. In: Abonyi Iván: Kiemelkedő fejezetek a XVII-XIX. század fizikájából. Piliscsaba, 2008. Magyar Tudománytörténeti Intézet. pp. 20-29. Kopernikusz, Brahe, Kepler, Newton. Koestler mint tudománytörténész. A történet az ókorban kezdődik. A félszeg kanonok esete a Naprendszer középpontjával. A halmozottan hátrányos helyzetű ifjú útja a kozmikus misztérium felé. Az csináljon precíziós pozícióméréseket, akinek van rá pénze - arckép Tychóról. Egy második generációs értelmiségi megjelenése: Galileo Galilei. Newton kezében megszületik a szintézis, de eldől-e a kérdés? A tudományfejlődés tanulságai. [KSZ.]

ABONYI Iván: Világlátásunk lépcsőfokai. Newton, bolygómozgás, gravitáció. In: Abonyi Iván: Kiemelkedő fejezetek a XVII-XIX. század fizikájából. Piliscsaba, 2008. Magyar Tudománytörténeti Intézet. pp. 30-46. Newton mozgástörvényei. A gravitáció. Az általános tömegvonzás és a gravitáció. Valódi bolygók valódi mozgásának leírása felé. A gravitáció természetéről. Newton magyarországi követői. [KSZ.]

ABONYI Iván: Világlátásunk lépcsőfokai. Napfogyatkozások. In: Abonyi Iván: Kiemelkedő fejezetek a XVII-XIX. század fizikájából. Piliscsaba, 2008. Magyar Tudománytörténeti Intézet. pp. 47-56. Égi mechanika - ókori történelem. A newtoni égi mechanika és a dinamikai keret illesztése a válósághoz. A pontmodell finomítása, hiszen nem élhetünk pontszerű Földön. Fejlődési koncepció és abszolút mértékegységek. Múltbéli napfogyatkozások. A megfigyelő csillagászat új módszerei. [KSZ.]

ABONYI Iván: Magyarok és az európai tudományosság. Segner János András matematikai és fizikai kutatásai, különös tekintettel pörgettyűelméletére. In: Abonyi Iván: Kiemelkedő fejezetek a XVII-XIX. század fizikájából. Piliscsaba, 2008. Magyar Tudománytörténeti Intézet. pp. 57-74. Pillantás az életrajzra. Matematikai munkái. Fizikai témájú kötetei. Legnagyobb hatású műve: a forgó testek törvényeiről. Függelék: Segner pörgettyűtárgyalásának mai alapjai. [KSZ.]

A Nap, a Hold és az Esthajnalcsillag [burmai mese]. Feldolg. Maróczy Magda. In: Buddhista regék és mondák. [Budapest,] 2008. Móra Ferenc Könyvkiadó. pp. 141-144. [FŐA.]

GYENIZSE Péter: Planetomorfológia (Égitestek felszínalaktana). In: Czigány Szabolcs - Csillag Gábor - Gyenizse Péter - Kovács János - Lóczy Dénes - Sebe Krisztina: Geomorfológia II. Földfelszíni folyamatok és formák. Szerk.: Lóczy Dénes. Budapest - Pécs, 2008. Dialóg Campus Kiadó- Nordex Kft., Bornus Kft. nyomda (Pécs) pp. 305-362. /Studia geographica. Dialóg Campus tankönyvek./ Bevezetés. Csillagászat, planetológia és planetomorfológia. A bolygók megismerésének rövid története. Hogyan keletkezett a Naprendszer? Bolygókezdemények szoláris ködből. A bolygók domborzatának "fejlettsége". A belső erők felszínalakító tevékenysége. Belső fűtés, tektonikus mozgások. A köpenyáramlások fajtái. Nyugodtabb és "tevékenyebb" bolygótestek. Endogén felszínformák a Földön kívül. Tektonikus formakincs. Globális repedésrendszerek. Összenyomásos eredetű formák. Tágulás és összenyomódás együtt - lemeztektonikai eredetű formák. Vulkáni eredetű felszínformák. Rejtett vulkánosság (kriptovulkanizmus).
Különböző eredetű lávák. Felületi és hasadékvulkánosság. Kitörésközpontok. Vulkáni kísérő és utóműködés. A külső erők felszínalakító tevékenysége. Becsapódások. Mi történik becsapódáskor? A becsapódás bizonyítékai. A becsapódási kráterek típusai. Törmeléktakarók. Hogyan pusztulnak a kráterek? Asztroblémák a Földön. Kőzet-előkészítés bolygótesteken. Kozmikus erózió. Aprózódás. Mállás. Tömegmozgások. Felszíni folyadékok eróziós és akkumulációs tevékenysége. Marscsatornák és társaik. Folyadéknyomok a Titanon. Csapadék a Vénuszon. A jég felszínformáló hatása. A jég megjelenési formái a Naprendszer bolygótestein. Mit tudunk a Mars jégsapkáiról? Jégkörnyéki vidékek a Marson. A légkör felszínformáló hatása. A légkörzés sajátosságai. A defláció nyomai. A szél felhalmozó tevékenysége. Hivatkozások. (Ezen fejezet lektora: Nagyváradi László.) A 440 oldalas kötethez 49 színes kép tartozik. A Planetomorfológia részhez 20 színes kép tartozik: 11.1 - 11.20-ig. [KSZ.]

RIMÓCZINÉ PAÁL Anikó - KERÉNYI Judit - GRÓBNÉ SZENYÁN Ildikó: Az aktív felszín hőmérsékletének meghatározása és a talajmenti fagyok detektálása műholdas mérések felhasználásával. In: Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok. 9. Budapest, 2008. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály. pp. 19-51. Szalai Sándor előszava 2007. decemberben Budapesten kelt. Címek és összefoglalók angolul is. [KSZ.]

NÉMETH Ákos: Digitális domborzatmodellen alapuló módszer a potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározására. In: Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok. 9. Budapest, 2008. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály. pp. 53-79. NOAA-AVHRR műholdképek segítségével. Szalai Sándor előszava 2007. decemberben Budapesten kelt. Címek és összefoglalók angolul is. [KSZ.]

P. S.: Észlelés közben. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. [1.] /A Draco különkiadása./ Vers. [KSZ.]

DALOS Endre: Bevezető. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. [4.] /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Az amatőrcsillagászat. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 6. /A Draco különkiadása./ Kivonat Vértes Ernő 1981 évi könyvéből. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Észleléseimből. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 7-15., 20-22. /A Draco különkiadása./ Bolygó, kettőscsillag, mélyég, üstökös, Nap megfigyelések. [KSZ.]

DALOS Endre - KÉSZ Tibor: Draco ’76 észlelőtábor 1976. július 18-23. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 16-19. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Az Albireo és a csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 23. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A magyar nyelvű, teljesen (vagy nagyobb részt) csillagászati tartalmú (nagyrészt amatőrcsillagászati) folyóiratok jegyzéke betűrendben. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 24-25. /A Draco különkiadása./ 93 folyóirat adatai. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: 7 csillagkép ismertetése. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 26-31. /A Draco különkiadása./ Gem, Cnc, Leo, Vir, Lib, Sco. Sgr. [KSZ.]

Események fotókban 1976-1982. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 33-38., 40-50. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

Az 1979. március 13-/14/-i részleges holdfogyatkozás megfigyelése. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 39. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A Föld fénye a Holdon. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 41. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre] - KÄSZ László - SZABÓ Sándor: Holdrajzok. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 51-62. /A Draco különkiadása./ 80 db Holdrajz. 40 fő rajza. [KSZ.]

GOMBÁS Géza - SZENTMÁRTONI Béla: Az amatőrök kettőscsillag megfigyelései. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 63-70. /A Draco különkiadása./ 92 db kettőscsillag megfigyelés. 85 fő rajza. [KSZ.]

HEVESI Zoltán - SZENTMÁRTONI Béla: Mély-ég (Messier) objektumok amatőr észlelése. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 71-83. /A Draco különkiadása./ 110 mély-ég (Messier) megfigyelés 119 fő leírása. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Két okkultáció. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 84. /A Draco különkiadása./ 1981. szept. 20-án a 104 Tau fedése. 1981. nov. 17-én a szigma Sgr fedése. [KSZ.]

DAVIES, Paul: A megbundázott Világegyetem. Miért pont jó az Univerzum az életnek? Ford.: Both Előd. Budapest, 2008. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 347 p. /Talentum tudományos könyvtár./Lektorálta: Szabados László. Szerkesztette: Simon Tamás. Fejezetcímek: A nagy kérdések. A Világegyetem magyarázata. Hogyan kezdődött a Világegyetem? Miből áll a Világegyetem, és mi tartja össze? A teljes egyesítés csábítása. A mindenség sötét erői. Az élet számára alkalmas Világegyetem. Megoldja-e a multiverzum Goldilocks rejtélyét? Intelligens és kevésbé intelligens tervezettség. Miként lett a létezés? [KSZ.]

KOCSIS Antal: Mély-ég-objektumok és néhány kettős hónapok szerint. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 85-88. /A Draco különkiadása./ Fülöp Győző és Szentmártoni Béla fordításai alapján. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: A véletlen szerencsés pillanata. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 88-89. /A Draco különkiadása./ Felvétel a Holdról 1991. márc. 22-én. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Ismét Nógrád megyei szupernóva felfedező: Berkó Ernő. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 89-90. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Sikeres asztrovideós kísérlet 1997. március 15-én este. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p 90. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

Mély-ég objektumok és több kettős csillagképek szerint. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 91-94. /A Draco különkiadása./ Szm (Szentmártoni Béla) fordítása. [KSZ.]

WEBB, T. W.: Celestial Object In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 95-101. /A Draco különkiadása./ SZM (Szentmártoni Béla) fordítása. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Paksiak néhány Paksi Hírnök újságcikkben. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 102-107. /A Draco különkiadása./ 1994. okt. 21., 1994. nov. 11., 1995. ápr. 7., 1996. ápr. 5., 1996. ápr. 12., 1998. márc. 13., 1999. aug. 11. lapszámok cikkeiből. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Korai holdsarló észlelések. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 107-109. /A Draco különkiadása./ Jegyzék 28 órás holdsarlókig. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A Draco újság (régi és jelenlegi eddigi) olvasói 1976-2007 (dec). In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 110-112. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DALOS Endre: Mit láttam (2007. év végéig). In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 113-115. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

Gyarmathy István leírásai. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) p. 116. /A Draco különkiadása./ Mélyegekről. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Merkúrátvonulások. In: Az én világom. 8. Az amatőrcsillagászat. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly-Paks, 2008. Nyomda: Új Faváz Kft. (Bóly) pp. 117-119. /A Draco különkiadása./ 1960. nov. 7., 1970. máj. 9., 1973. nov. 10., 2003. máj. 7. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Hell Miksa és Sajnovics János. Két barokk tudós portréja. In: Hadobás Sándor: Hell Miksa és Sajnovics János bibliográfiája. Rudabánya, 2008. Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, Z-Press Kiadó és Nyomda Kft. (Miskolc). pp. 3-14. [HAI.]

KÁLLAI Erzsébet: Varázslat a kupolában. 25 éves a Kecskeméti Planetárium. In.: Hírös Naptár. Évkönyv 2008. Szerk.: Varga Géza. Kecskemét, 2008. H-Média Bt., Földesi és Társa Bt., Dévaványa. pp. 72-73. "Utazás a végtelen világűr felfoghatatlan birodalmába - ezt nyújtja a Kecskeméti Planetárium immár 25 esztendeje a látogatóknak. Amikor elalszik a villany, s elcsendesül a gyermekek zsibongása, akkor kezdődik a csoda. Az űrutazók képzeletben elemelkednek a Földtől, s máris a bolygók és a csillagok között találják magukat. E. Kovács Zoltán csillagász 22 esztendeje kalauzolja a látogatókat a világűrben, de lelkesedése azóta is töretlen. Élmény hallgatni..." Fejezetcímek: Vetítőgép a pincében.; Félmillió látogató.; "Csillagász karrier" a planetáriumban.; Csillagászat: a végtelen tudománya.; Szolid születésnap. [HAI.]

A Föld és bolygótestvérei. - Tájékozódás a földi térben és időben. In: Kereszty Péter - Nagy Balázs - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla: Lakóhelyünk, a Föld. Általános természetföldrajz a középiskolák 9. évfolyama számára. Budapest, 2008. Nemzeti Tankönyvkiadó, Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. pp. 6-31. [SRG.]

RIEDEL Miklós: Műszer. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VIII. köt. Műhely - paleográfia. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2008. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 20-30. Benne: 1. csillagászati műszerek. 2. időmérő műszerek. 3. hajózási, navigációs műszerek, 4. földmérő és térképészeti műszerek. 5. optikai eszközök és műszerek (pp. 21-27.) [KSZ.]

BUBRYÁK Orsolya: Nap. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VIII. köt. Műhely - paleográfia. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2008. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 121-123. A Nap a csillagászatban és a kultúrtörténetben. [KSZ.]

RADNÓTI Klára: Napóra. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VIII. köt. Műhely - paleográfia. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2008. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 123-126. A napórák egyetemes története röviden. Említi Rudabánya és Szentendre középkori napóráit. A hordozható napórákról. [KSZ.]

GYULAI Éva: Naptár (kalendárium). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VIII. köt. Műhely - paleográfia. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2008. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 129-131. Kalendárium, parasztkalendárium, csízió, dugós naptár, egyházi naptár, öröknaptár. [KSZ.]

GYULAI Éva: Naptári év. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VIII. köt. Műhely - paleográfia. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2008. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 131-132 [KSZ.]

GYULAI Éva - IVANCSÓ István: Naptári hét. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VIII. köt. Műhely - paleográfia. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2008. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 132-134. [KSZ.]

GYULAI Éva: Naptári hónapok. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VIII. köt. Műhely - paleográfia. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2008. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 134-135. [KSZ.]

CSUKOVITS Enikő - RADNÓTI Klára: Óra. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. VIII. köt. Műhely - paleográfia. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2008. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 320-325. Az időmérésről, az időmérő szerkezetekről, a mechanikus órákról, a csillagászati óraművekről. Az első mechanikus órát 1288-ban Londonban, a Westminster Hallban állították fel. Az első magyarországi gépórára adatok a 14. század végéről vannak. Egy 1386-1399 között keletkezett besztercebányai számadástöredékből tudjuk, hogy a városban élt a sziléziai származású János órásmester (horologista), aki a város órájának karbantartója, esetleg készítője volt.;
Az egri délvonalról: "Itt külön helyiséget kaptak a pontos idő meghatározásának műszerei és a carrarai márványból kirakott délvonal. Genf (1780) és Bécs (1782) után a világon harmadikként 1783-tól itt jelezték a dél időpontját csillagászati intézetből a nyilvánosság számára. Bevezetése mind Bécsben, mind Egerben Hell Miksa nevéhez fűződik" (p. 325.) [KSZ.]

KOVÁCS T. Mihály: Kína az űrben. In: MetaGalaktika. 10. különszám. Kína: a kultúrák bölcsője. Főszerk.: Burger István. Budapest, 2008. Metropolis Media. pp. 118-123. [FŐA.]

Címlap. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. Galaxis az Andromedában. Szitkay Gábor és Éder Iván felvétele az NGC 891-ről. [SRG.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 7-11. Az eddigi táblázatos részek helyett Kalendárium rovat készült az év eseményeiről. A Csillagászat legújabb eredményei című összeállítás megszűnt. [SRG.]

Kalendárium. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 13-152. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: naponkénti adatok, bolygók, eseménynaptár, a déli égbolt, az északi égbolt, meteorrajok, üstökösök, kisbolygók, érdekesebb változócsillagok, a Jupiter-holdak jelenségei, a Hold csillagfedései havonként, fogyatkozások, együttállások, korai holdsarlók.;
Évfordulók: Január: Berkes Zoltán 100 éve született. p. 22.; Február: Weinek László 160 éve született. pp. 37-38.; Március: Nagy Károly 140 éve halt meg. pp. 51-52.; Április: Édouard A. Roche 125 éve halt meg. pp. 59-61.; Május: Hannes Alfvén 100 éve született. pp. 71-72.; Június: Marik Miklós 10 éve halt meg. pp. 80-81.; Július: Eötvös Loránd 160 éve született. pp. 90-91.; Augusztus: (Montedegói) Albert Ferenc 125 éve halt meg. p. 106.; Szeptember: Viktor A. Ambarcurjan 100 éve született. pp. 116-118.; Október: Földes István 100 éve született. p. 128.; November: Sír William Herschel 270 éve született. p. 137.; December: Milutin Milankovic 50 éve halt meg. pp. 149-150. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A napkutatás újdonságai. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 159-166., 339., 1. színes t. [SRG.]

BEBESI Zsófia: Titán - a Szaturnusz óriásholdja. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 167-182., 339., 1. színes t. [SRG.]

TÓTH Imre: Az üstökösök új világa. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 183-206. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: A Naprendszer keletkezése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 207-227. [SRG.]

BARCZA Szabolcs: Új eredmények az asztrofizika világából. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 228-236. A szupernóva-robbanás.; Anomália a Pioneer szondák mozgásában.; Különleges elemgyakoriságú csillagok. Ultrahideg fehér törpék és a fehér törpék tömege. [SRG.]

KUN Mária: A galaktikus csillagászat újdonságaiból. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 237-247. Gigantikus molekuláris hurkok a Tejútrendszer centrumában.; A Tejútrendszer központi területe.; Fiatal csillaghalmaz a Tejútrendszer szélén.; A Sagittarius-áram csillagai - a Tejútrendszer halójának forrása?; Globulettek: a barna törpék és bolygótömegű égitestek lehetséges születési helyei.; Csillagkeletkezési régiók röntgensugárzása.; A bolygók a biztonságos környezetet szeretik. [SRG.]

SZABADOS László: A Lokális csoport. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 248-265. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Égboltfelmérések kozmológiája. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 266-285. [SRG.]

ÉDER Iván: Digitális mélyégfotózás. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 152., 286-301., 340., 4 színes t., 2-3. színes t. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2006-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 305-309. A beszámoló szerzője itt azt írta a jelen adatbázisról, A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiájáról: "A sok-sok értékes weboldal közül egyet mindenképp ki kell emelnünk, a Csillagászat magyarországi bibliográfiája (CSIMABI) igen hasznos segédeszköz mindenki számára, aki a hazai csillagászattal foglalkozik (http://csimabi.csillagaszat.hu/). A bibliográfia több mint 30 ezer tételt tartalmaz." (p. 309.) [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2006-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 310-321. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2006-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 322-326. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 2005-2006-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 327-332. [SRG.]

E. KOVÁCS Zoltán: A 25 éves Kecskeméti Planetárium tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 333-337. [SRG.]

Képmelléklet. A McNaught-üstökös. In: Meteor csillagászati évkönyv 2008. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2007. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. p. 340., 4. színes t. [SRG.]

SZÁLA Erzsébet: Sajnovics János. (Tordas, 1933. május 12. - Buda, 1785. március 1.) In: Nemzeti évfordulóink 2008. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2008. Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Pharma Press Kft. p. 36. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

GAZDA István: Albert Ferenc. (Klagenfurt, 1811. január 1. - Eger, 1883, augusztus 9.) In: Nemzeti évfordulóink 2008. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2008. Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Pharma Press Kft. p. 45. [KSZ.]

KOZMA Judit: Csillagok elnevezéseinek névtani és helyesírási kérdéseiről. In: Név és valóság: A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Szerk.: Bölcskei Andrea és Császi Ildikó. Budapest, 2008. Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék. pp. 570-577. [HAI.]

BARTHA Lajos: Az elméleti csillagfizika és földrengéstan magyar úttörője: Kövesligethy Radó emlékezete. In: A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ tudományos közleményei. XVI. Természettudományok. 11. Szerk.: Péntek Kálmán, Tóth Gábor. Szombathely, 2008. NYME Savaria Egyetemi Központ, Gura Nyomda (Zalaegerszeg).pp. 29-44. Kövesligethy Radó életrajza, asztrofizikai és földtudományi munkássága. Kiemelve a tanári és az iskolateremtő jelentősége. - Angol kivonattal. [IBQ.]

PINTÉR Teodor Péter - PÉNTEK Kálmán - MITRE Zoltán: A 2006. március 29-i törökországi teljes napfogyatkozás hőmérsékleti adatainak matematikai vizsgálata. In: A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ tudományos közleményei. XVI. Természettudományok. 11. Szerk.: Péntek Kálmán, Tóth Gábor. Szombathely, 2008. NYME Savaria Egyetemi Központ, Gura Nyomda (Zalaegerszeg).pp. 45-57. A levegő hőmérsékletváltozása a teljes fogyatkozás helyén a matematikai modellhez illeszthető. 6 ábrával. - Angol összefoglalással. [IBQ.]

PUSKÁS János - NOWINSZKY László - BARCZIKAI Gábor. Feromon csapdával gyűjtött kártevő molyok egyedszámának változásai a holdfázisokkal összefüggésben. In: A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ tudományos közleményei. XVI. Természettudományok. 11. Szerk.: Péntek Kálmán, Tóth Gábor. Szombathely, 2008. NYME Savaria Egyetemi Központ, Gura Nyomda (Zalaegerszeg).pp. 115-123. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Nagy Károly és a Babbage-féle számítógép. In: Szülőföldünk. 2. Válogatás a bicskei újságok helytörténeti-honismereti anyagaiból. Szerk.: M. Fejes Ágnes, Horváth Péter, Peterdi Ede. Bicske, 2008. pp. 26-27. Nagy Károly Emlék-konferencián elhangzott előadás. [SRG.]

  BARTHA Lajos: Hogyan épültek a budapesti csillagvizsgálók (1872-1922). In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Szerk.: Vámos Éva és Vámosné Vigyázó Lilly. Budapest, 2008. MTESZ - Magyar Szabadalmi Hivatal. pp. 55-61. A 2007. évi MTESZ konferencia előadás-kötete. A tanulmány korábban feltáratlan levéltári adatok alapján készült. Angol kivonat: pp. 245-246. [IBQ.]

NAGYVÁRADI László: Adatgyűjtés távérzékeléssel és GPS-el. In: Térinformatika és alkalmazása. 2. Egyetemi jegyzet. Szerk.: Gyenizse Péter, Nagyváradi László. Pécs, 2008. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Bornus Nyomda. pp. 25-58. Lektorálta: Morschauser Tamás. Űrkutatási vonatkozások (pp. 31-55.): Térképezés légi- és űrfelvételekkel. A legismertebb távérzékelésre használt műholdak és jellemzőik (LANDSAT, SPOT, IKONOS, QuickBird). A műholdfelvételek fontosabb felhasználásai területei. Globális helymeghatározási rendszer - GPS (Global Position System). [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Előszó. In: Rezsabek Nándor - Sragner Márta: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. Vulkánoktól a csillagok világáig. Budapest, 2008. Aura Kiadó, Mackensem Kft. nyomda. pp. 5-8. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Hédervári Péter életútja és szakmai pályafutása. In: Rezsabek Nándor - Sragner Márta: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. Vulkánoktól a csillagok világáig. Budapest, 2008. Aura Kiadó, Mackensem Kft. nyomda. pp. 9-24. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Hédervári Péter, a csillagászati ismeretterjesztő. In: Rezsabek Nándor - Sragner Márta: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. Vulkánoktól a csillagok világáig. Budapest, 2008. Aura Kiadó, Mackensem Kft. nyomda. pp. 25-46. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Beszélgetések Hédervári Péterről. In: Rezsabek Nándor - Sragner Márta: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. Vulkánoktól a csillagok világáig. Budapest, 2008. Aura Kiadó, Mackensem Kft. nyomda. pp. 47-58. Hédervári Péterrel kapcsolatosan készített riportokat Rezsabek Nándor egyenként: Almárné Dr. Illés Erzsébettel (pp. 47-48.), E. Kovács Zoltánnal (pp. 48-50.), Kiszel Vilmossal (pp. 50-53.), Mizser Attilával (pp. 53-57.) és Ponori Thewrewk Auréllal (pp. 57-58.). [KSZ.]

[REZSABEK Nándor:] Források. Az illusztrációk forrásai. In: Rezsabek Nándor - Sragner Márta: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. Vulkánoktól a csillagok világáig. Budapest, 2008. Aura Kiadó, Mackensem Kft. nyomda. pp. 59-72. [KSZ.]

SRAGNER Márta: Hédervári Péter bibliográfiája. In: Rezsabek Nándor - Sragner Márta: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. Vulkánoktól a csillagok világáig. Budapest, 2008. Aura Kiadó, Mackensem Kft. nyomda. pp. 73-119. A bibliográfia 738 tételt tartalmaz. Útmutató. Csillagászattal- és űrkutatással foglalkozó kötetei, tanulmányai, rövid cikkei, kérdésekre adott válaszai. Földtani-, geofizikai-, vulkanológiai-, éghajlattani-, történelmi kötetei, tanulmányai, és egyéb írásai. Idegen nyelven megjelent csillagászati-, földtani-, és vulkanológiai írásai. Néhány tanulmány Hédervári Péterről és munkásságáról. Névmutató. Kiadványmutató. [KSZ.]

[REZSABEK Nándor:] Dokumentumok Hédervári Péter életéről. In: Rezsabek Nándor - Sragner Márta: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. Vulkánoktól a csillagok világáig. Budapest, 2008. Aura Kiadó, Mackensem Kft. nyomda. pp. 120-127. [KSZ.]

[SEMSEY Andor]: A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit-gyűjteménye. Rendszeresen összeállította Semsey Andor. In: Semsey Andor Emlékkötet. Szerk.: Hála József, Papp Gábor, Pozsonyi József. Debrecen, 2008. Tiszántúli Történész Társaság. pp. 22-32. A Földtani Közlöny 1887. évi XVII. kötetében megjelent cikk újra közlése, az elírások és nyomdahibák javításával. A 33-42 oldalon németül is. [IBQ.]

SEMSEY Andor: A Magyar Nemzeti Múzeum meteoritjeiről. In: Semsey Andor Emlékkötet. Szerk.: Hála József, Papp Gábor, Pozsonyi József. Debrecen, 2008. Tiszántúli Történész Társaság. pp. 43-46. A Magyar Salon 1888 februári számában megjelent cikk újra közlése. [IBQ.]

  FÜSTÖSS László: Uránia - egy kísérlet a tudomány elfogadtatására. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. A természettudományok, a technika és az orvoslás tárgyi és épített emlékei: benne a "MECHWART-ÉV" (a 2007. évi ankét anyaga). Szerk.: Vámos Éva és Vámosné Vigyázó Lilly. Budapest, 2008. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága - Magyar Szabadalmi Hivatal. pp. 143-147. Angol kivonat: p. 255. [HAI.]

[FREY Sándor:] Előszó. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 3. Kelt Budapest, 2010. február. [KSZ.]

FREY Sándor: Szemelvények az űrkutatás 2008-as és 2009-es eseményeiből. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 4-43. [KSZ.]

BÁN András: Az Űrkaleidoszkóp 2008. és 2009. számainak tárgymutatója. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 44-48. [KSZ.]

BALÁZS László: A Neurospat kísérlet az ISS-en. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 49-54. [KSZ.]

KOCSIS Gábor: Diákműholdból nagy megbízhatóságú űreszköz. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 55-62. [KSZ.]

HORVÁTH András: A DDS-MOSO hipotézis, egy lehetséges, mai marsi élet elmélete. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 63-79. [KSZ.]

MIHÁLKA György Sándor: Debris a világűrjog és a környezetvédelmi jogi alapelvek tükrében. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 74-85. Az űrszemét és a jog. [KSZ.]

SCHUMINSZKY Nándor: Charles másodszor is az űrben. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 86-89. 2009. márc. 26-án. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Ifjúsági fórumok 2008-ban. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 90. 2008. febr. 27-én és 2008. dec. 5-én. [KSZ.]

JESZENSZKY Zoltán - MÜNZ Péter - VINCZE Mihály: Nemzetközi Űrtábor Európában. 2008. július 20-25. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 91. [KSZ.]

BERNÁTSKY Regina - NYAKAS Dániel: "Űrkirándulás" 2008. június 23-25. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 92. Az ESA darmstadti irányító központjába. [KSZ.]

[BÁN András:] A 2007/2008. évi ifjúsági esszépályázat eredményei. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 93. [KSZ.]

MAGYAR Dóra - HUJBER Áron - BACSÁRDI László: Huntsville 2008. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 94-95. Nemzetközi Űrtábor 2008. júl. 25. és aug. 2. között. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Ösztöndíj felajánlás amerikai űrtábori részvételre. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 95. [KSZ.]

BARTA Veronika: XXVI. Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 96-97. 2008. nov. 24-26-ig volt Budapesten. [KSZ.]

[BÁN András:] Más fontos 2008-as események. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 97. [KSZ.]

Kitüntetések. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 97. Almár Iván, Grósz Andor, Horváth László, Apáthy István kitüntetése. [KSZ.]

[BÁN András:] Tisztújító közgyűlés. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 98. 2009. jún. 16-án. [KSZ.]

BACSÁRDI László: étszer a világűrben, másodszor a Puskásban. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 99-100. 2009. ápr. 16-án. [KSZ.]

Ifjúsági fórum 2009. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 101. 2009. nov. 13-án. [KSZ.]

BÁN András: A Központi Asztronautikai Szakosztály megalakulásának 50. évfordulója. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 101-102. 2009. dec. 4-én. [KSZ.]

FREY Sándor: Űrcsillagászat Magyarországon. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 103. Konferencia Budapesten 2009. okt. 29-én. [KSZ.]

[BÁN András:] A 2008/2009. évi ifjúsági esszépályázat eredményei. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 104. [KSZ.]

ZIPPERER Bernadett - VARGA Márton: Huntsville 2009. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 104-106. [KSZ.]

Gyászhírek. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ p. 106. Jéki László (1942-2009) és Gánti Tibor (1933-2009) rövid nekrológja. [KSZ.]

MAGYARI Dóra: A végtelenbe, és tovább! In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 107-115. [KSZ.]

HUJBER Áron: A nagy űr. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 116-120. [KSZ.]

VARGA Márton: Európa felnő!Beszélgetés Philippe Benford kutató mérnökkel, az Európai Űrügynökség munkatársával. In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 121-127. [KSZ.]

ZIPPERER Bernadett: Reszkess Univerzum, Európa rád figyel! In: Űrtan évkönyv 2008-2009. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2010.] /Asztronautikai Tájékoztató. 60-61./ pp. 128-136. [KSZ.]

Ponori Thewrewk Aurél. In: Who is Who Magyarországon. Magyarország vezető személyiségeinek életrajzi enciklopédiája. Kiegészítő kötet. 8. kiadás. Zug, 2010. pp. 1665-1666. /Hübners Who is who/[SRG.]

ANTICS Éva: Miért fontos nekünk a nap? In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2007/2008. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 113. évében. Szerk.: Karáth Anita, Németh László. Zalaegerszeg. 2008. július hó. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 26-28. [HAI.]

JUHÁSZ Tibor: A Nagy Medvétől a Kis Medvéig. Zeusz kalandjai - 1. rész. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2007/2008. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 113. évében. Szerk.: Karáth Anita, Németh László. Zalaegerszeg. 2008. július hó. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 50-55. "...Mi most - szokásainkat követve - inkább a csillagképekkel, azok eredetével, a mitológiai történeteket bemutató festményekkel foglalkozunk. Mert London világhírű képtára, a National Gallery csakúgy, mint példátlan rokokó múzeuma, a Wallace-gyűjtemény bőségesen szolgáltat témát a számunkra..." [HAI.]

Hogyan fest Földünk éjjel a világűrből? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. pp. 6-7. [KSZ.]

Melyik volt a legnagyobb aszteroida, amely a Földre zuhant? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 6. [KSZ.]

Ismerjük a Nap jövőjét? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 16. [KSZ.]

Miért vörös a Mars a Földtől eltérően? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 16. [KSZ.]

Kié jelenleg a Bajkonur kozmodrom? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 16. [KSZ.]

Milyen idős a legöregebb bolygó? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 17. [KSZ.]

Milyen idős az Univerzum? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 17. [KSZ.]

Azt hallottam, hogy a Vénusz felszínét ólom borítja... = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 18. [KSZ.]

Összeszámlálhatók a csillagok? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 18. [KSZ.]

Milyen hatással vannak a napkitörések Földünkre? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 18. [KSZ.]

Az oxigén más bolygón is jelen van? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 20. [KSZ.]

Mi a sötét anyag? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 20. [KSZ.]

Van-e bizonyítékunk arra, hogy a Marson valaha volt víz? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 20. [KSZ.]

Vajon gondot jelent az ember Marsra szállása? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 20. [KSZ.]

Oroszország állítólag atomerőművet építene a Marson. Igaz ez? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 20. [KSZ.]

A Marson tapasztalható sugárzás halálos az emberre? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 21. [KSZ.]

Igaz-e, hogy az Európai Unió is tervez saját űrrepülőgépet? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 21. [KSZ.]

Mi váltja fel a Hubble-űrteleszkópot? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. pp. 22-23. [KSZ.]

Vajon Oroszország javítja majd a Hubble-űrteleszkópot? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 23. [KSZ.]

Létezik "kozmikus hurrikán"? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 24. [KSZ.]

A bolygók befolyásolhatják Napjaikat? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 24. [KSZ.]

Naprendszerünknek egykor két csillaga is volt? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 24. [KSZ.]

Mikor szűnik meg a világűr? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. pp. 24-25. [KSZ.]

Mik azok a Naprendszeren kívüli bolygók? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 25. [KSZ.]

Igaz-e, hogy a NASA arról gondolkodik, hogyan csökkentse űrhajósai szerelmi kedvét? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 25. [KSZ.]

Mikor folytatódik a nemzetközi űrállomás továbbépítése? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 25. [KSZ.]

Vajon lassul a Föld forgása? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 26. [KSZ.]

Vajon a kínai nagy fal látható-e a Föld körüli pályáról? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 26 [KSZ.]

A Stardust szonda elhozta az üstökös mintáját? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 26. [KSZ.]

Vajon mi igaz abból, hogy 2004 őszén egy kisebb város méretű aszteroida közelítette meg a Földet? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 26. [KSZ.]

Igaz, hogy elromlott a NASA mesterséges holdja, a FUSE? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. pp. 26-27. [KSZ.]

Mi a pánspermium-elmélet lényege? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 27. [KSZ.]

Vajon megóvható a Föld a kozmikus becsapódásoktól? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 27. [KSZ.]

Mit jelent a metán felfedezése a Marson? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 28. [KSZ.]

Vajon leszáll az európai szonda az üstökösön? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 28. [KSZ.]

Hogyan néz ki egy üstökös? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 28. [KSZ.]

Mit képzeljek el az űrlift hallatán? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 112. [KSZ.]

Hogyan hal meg a bolygónk? = 3. Évezred Extra 2008. tavasz. p. 113. [KSZ.]

MÜLLNER H.: NASA-ötlet: csillagok a neten. Fotók. A legnagyobb megyei távcső 25 centiméteres. = 24 óra 19. 2008. júl. 30. 177. sz. p. 16. "Megyei információ. Kovaliczky István tatabányai amatőr csillagász is örömmel fogadja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) ötletét, miszerint mindenki számára elérhetővé tették fotóarchívumukat, tele csupa érdekességgel az Univerzumról, a Naprendszerről és a Földről. Elérhető közelségben nincsen akkora távcső, amelyet a NASA használ, ezért akit egy kicsit is érdekel csillagászat, biztosan rákattint a honlapjukra. A galaxis távoli pontja enélkül csak távoli fénylő pontként látszik - kezdi Kovaliczky István. Csak viszonyításképpen hozzáteszi: a Mátrában, Piszkéstetőn található Magyarországon a legnagyobb távcső, amely egyméteres, az amerikai ötméteres, de Hawaiin és Chilében hat-hét méteres szerkezetekkel is dolgoznak. A megyei rekorder magánkézben található, huszonöt centiméter az átmérője.
A TIT Megyei Szervezetének két csillagvizsgálója van, egy tizenöt centiméteres a Péch Antal-iskolában, és több távcső a tatai csillagvizsgálóban. Ez utóbbit fel szeretnék újítani, most keresik a megfelelő pályázatot. Ha nyernek, a nagyközönség előtt is megnyitják, mert százéves távcsöveket is őriznek itt. Kovaliczky István kiemeli, megyénkben százhatvanan csillagászkodnak. A jövő héten kezdődik a TIT csillagász tábora Mogyorósbányán. Mogyorósbányán. Azért itt, mert az ég kémlelését nem zavarják annyira a városi fények, mint például Tatabányán, ahol Budapest fényei is láthatók." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

SÁNDOR Zsuzsanna: Földhözragadt csillagász. Almár Iván a kozmikus kapcsolatról. = 168 Óra Közéleti Hetilap 20. 2008. jún. 12. 24. sz. pp. 32-35. [SRG.]

HORVÁTH András: Űrhírek. = Aero Magazin 10. 2008. febr. 2. sz. pp. 44-45. 2007-es űrstatisztika.; 2008: űrhajózási tervek.; 2008-as Hold-, bolygó- és csillagászati kutatási tervek.; Gazenko (1918-2007).; A Jules Verne startja,; EPOXI.; Venyera-D, EVE.; Orosz űrturista.; Laplace.; Marsz-500 űrkísérlet.; Orosz plazmakísérletek.; Progressz-Atlantis. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az optikai szputnyikmegfigyelés. Így kezdtük ötven éve. = Aero Magazin 10. 2008. febr. 2. sz. pp. 46-48. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Tízéves a Cassini. A Szaturnusz és a Titán újdonságai. = Aero Magazin 10. 2008. febr. 2. sz. pp. 49-50. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Magyar műszerek a Merkúrnál. BepiColombo. = Aero Magazin 10. 2008. febr. 2. sz. p. 51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 10. 2008. márc. 3. sz. p. 44. "Pók" a Merkúron.; ISS-javítás.; SS2 űrugró.; Szojuz-TMA-12.; Jules Verne.; Tízéves az ISS-szerződés.; Japán egérűrrepülés.; Irán kozmikus hatalom lesz.; "Emberfigura" a Marson? [SRG.]

HORVÁTH András: STS-122: Atlantis: Európa folytatja az ISS építését. = Aero Magazin 10. 2008. márc. 3. sz. pp. 45-47. [SRG.]

ALMÁR Iván: Segítség a világűrön keresztül. Ha csak távol van a szakorvos... = Aero Magazin 10. 2008. márc. 3. sz. pp. 48-50. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Európa legnagyobb űrvállalkozása. Columbus az űrben. = Aero Magazin 10. 2008. márc. 3. sz. p. 51. [SRG.]

HORVÁTH András: Űrhírek. = Aero Magazin 10. 2008. ápr. 4. sz. p. 44. A USA-193-as lelövése.; Marsi lavina.; A Verne az ISS-hez készül.; Pisztoly az ISS-en.; Keleti űrrepülőtér Oroszországban.; Endeavour-start.; Az idén nyolc Zenyitet gyártanak.; Cseh műholdak.; Rádiótávcső a Ciolkovszkij-kráterben. [SRG.]

ALMÁR Iván: India világűrben. India a Holdra tekint. = Aero Magazin 10. 2008. ápr. 4. sz. pp. 45-47. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló - HEGYI Sándor - HUDOBA György: A gyakorló űrszondamodellek. A Hunveyor. = Aero Magazin 10. 2008. ápr. 4. sz. pp. 48-50. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Az EU műholdas navigációs rendszere. Magyar lehetőségek. = Aero Magazin 10. 2008. ápr. 4. sz. p. 51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 10. 2008. máj. 5. sz. p. 44. A Verne az ISS-en.; Dél-koreai űrhajós.; Fotók a Phobosról.; HungaroMars 2008. [SRG.]

ALMÁR Iván: Egy nagy generáció utolsó tagja. Arthur C. Clarke-ra emlékezve. = Aero Magazin 10. 2008. máj. 5. sz. pp. 45-47. [SRG.]

HORVÁTH András: STS-123: Endeavour. A japán Kibo modul építése. = Aero Magazin 10. 2008. máj. 5. sz. pp. 48-50. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Új elnök az Űrkutatási Tudományos Tanács (ŰTT) élén. = Aero Magazin 10. 2008. máj. 5. sz. p. 51. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 10. 2008. jún. 6. sz. p. 44. Maszevics (1918-2008); Kemény leszállás.; Leszállás a Marson.; A Discovery az ISS-hez indul.; Az Orion és a Szojuz. [SRG.]

ALMÁR Iván: A NASA költségvetése és tervei. Mire lesz pénz, és mire nem? = Aero Magazin 10. 2008. jún. 6. sz. pp. 45-47. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: GALEX, a galaxisok fejlődésének kutatója. = Aero Magazin 10. 2008. jún. 6. sz. pp. 48-50. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Hazai lehetőségek a műholdas földmegfigyelés terén. = Aero Magazin 10. 2008. jún. 6. sz. p. 51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Leszállás a jégmezőn. A Phoenix a Marson. = Aero Magazin 10. 2008. júl. 7. sz. pp. 44-45. [SRG.]

HORVÁTH András: A Kibo laboratórium. STS-124: Discovery. = Aero Magazin 10. 2008. júl. 7. sz. pp. 46-48. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Az új EU-tagok az ESA-ba tartanak. = Aero Magazin 10. 2008. júl. 7. sz. p. 49. [SRG.]

ALMÁR Iván: A francia védelmi miniszter a világűrről. Interjú Hervé Morinnel. = Aero Magazin 10. 2008. júl. 7. sz. pp. 50-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok 2008. január-május. = Aero Magazin 10. 2008. aug. 8. sz. p. 44. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 10. 2008. aug. 8. sz. pp. 44-45. Űrséta a zárak körül.; Apophis.; Két "elfeledett" Mars-robot. [SRG.]

Az (idegen) értelem kutatója. Elismerések Almár Ivánnak. = Aero Magazin 10. 2008. aug. 8. sz. p. 46. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az utolsó HST-felújítás előtt. Hubble-űrtávcső. = Aero Magazin 10. 2008. aug. 8. sz. pp. 47-49. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Az űrkorszak krónikája. = Aero Magazin 10. 2008. aug. 8. sz. pp. 50-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok 2008. június-július. = Aero Magazin 10. 2008. szept. 9. sz. p. 44. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 10. 2008. szept. 9. sz. p. 44. Összeállította: H. A. [Horváth Adrás]. Phobos.; Phoenix: vízjég. [SRG.]

B. L. [BACSÁRDI László]: Szentléleki űrkalandok. Magyar Űrtábor a hegyek között. = Aero Magazin 10. 2008. szept. 9. sz. p. 45. [SRG.]

BACSÁRDI László: Űrhajósnak kiképezve. Magyar fiatalok Huntsville-ben. = Aero Magazin 10. 2008. szept. 9. sz. p. 46. [SRG.]

KELEMEN János: ESA-űrtábor a Balaton partján. = Aero Magazin 10. 2008. szept. 9. sz. p. 47. Zánka, 2008. júl. 21-től. [SRG.]

ALMÁR Iván: Párizsi űrprogram a repülés biztonságáért. A világ legpontosabb órája. = Aero Magazin 10. 2008. szept. 9. sz. pp. 48-50. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Űrminiszterek a Guyanai Űrközpontban. = Aero Magazin 10. 2008. szept. 9. sz. p. 51. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 10. 2008. okt. 10. sz. p. 44. Összeállította: H. A. [Horváth Adrás]. Ásások, dér, minitornádók. Mars.; ISS: Verne és Progressz. [SRG.]

HORVÁTH András: Steins, az ég "gyémántja". Rosetta az első kis célnál. = Aero Magazin 10. 2008. okt. 10. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: A NASA születése - fél évszázad távlatából. 1958. október 1. = Aero Magazin 10. 2008. okt. 10. sz. pp. 46-48. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Messenger ismételten a "vasbolygó" vizsgálja. A Naprendszer belsejében. = Aero Magazin 10. 2008. okt. 10. sz. pp. 49-51. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 10. 2008. nov. 11. sz. pp. 44-45. Összeállította: H. A. [Horváth András]. Falcon-1.; Űrhajósfiúk találkozója.; Szojuzok Amerikának.; Modernizált Progresszek.; A Messenger a Merkúrnál.; Opportunity: ki a Victoriából! Simonyi másodszor. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az olcsó, kis holdak sikerei. Az amerikai Explorerek. = Aero Magazin 10. 2008. nov. 11. sz. pp. 46-48. [SRG.]

HORVÁTH András: Az első kínai űrséta. Egy űrállomásprogram felé. = Aero Magazin 10. 2008. nov. 11. sz. pp. 49-51. [SRG.]

Címlapon: Kozmikus születésnap. Tízéves a Nemzetközi Űrállomás. = Aero Magazin 10/11. 2008. dec. 12. sz. - 2009. jan. 1. sz. címoldal. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok 2008. augusztus-november. = Aero Magazin 10/11. 2008. dec. 12. sz. - 2009. jan. 1. sz. p. 54. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 10/11. 2008. dec. 12. sz. - 2009. jan. 1. sz. pp. 54-55. Összeeállította: H. A. [Horváth András]. Szojuz-TMA-12: sikeres leszállás.; Búcsú a Phoenixtől.; Startok: Endeavour, Progressz.; MSL-leszállóhelyek.; THEOS.; Kaguya.; Orosz ISS-modulok. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az űrugrásoké a jövő? Világkongresszus Skóciában. = Aero Magazin 10/11. 2008. dec. 12. sz. - 2009. jan. 1. sz. pp. 56-58. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A hindu Hold-szonda. Chandrayaan-1. = Aero Magazin 10/11. 2008. dec. 12. sz. - 2009. jan. 1. sz. pp. 59-61. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Viharzónák és gejzírek. A Szaturnusz-rendszerben. = Aero Magazin 10/11. 2008. dec. 12. sz. - 2009. jan. 1. sz. pp. 62-64. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrtörténelmi évfordulók. Apollo-8, Luna-1. = Aero Magazin 10/11. 2008. dec. 12. sz. - 2009. jan. 1. sz. p. 65. [SRG.]

F. K.: Az élet nyomai után kutat a Phoenix űrszonda a Marson. = Békés Megyei Hírlap 63. 2008. máj. 27. 122. sz. p. 8. Megemlíti a start időpontját, a marsi landolás helyét, a kutatás célját, a berendezések garmadájáról tesz említést. Fényképekkel a Phoenix szondáról. [MOJ.]

K. T.: Mars-szonda: újra él már a rádiókapcsolat. = Békés Megyei Hírlap 63. 2008. máj. 29. 124. sz. p. 8. Főleg a "poligonális rajzolatról" ír, mely képek a nagy sebességű kozmikus részecskék bombázása közepette érkeztek. [MOJ.]

Alapítvány jött létre a csillagvizsgáló megmentésére. = Bicskei Élet 3. 2008. 2. sz. pp. A 2007. dec. 4-én megalapított Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány fő célja Nagy Károly egykori csillagvizsgálójának új életre keltése. A kuratórium 2008. febr. 2-án alakult meg az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

TÓTH Zsigmond: A Holdon krátert neveztek el róla. November 13-tól tábla őrzi Hédervári Péter emlékét. = Budai Polgár. A II. kerületi Önkormányzat Lapja. 17. 2008. okt. 31. 22. sz. p. 15. Rezsabek Nándor csillagászattörténeti kutatási eredményeinek ismertetése, illetve az Árpád fejedelem út 40-41. alatti emléktábla avatójának beharangozása. [REZ.]

LD [Ludwig Dóra]: Egy csillagász emlékezete. = Budai Polgár. A II. kerületi Önkormányzat Lapja. 17. 2008. nov. 28. 24. sz. p. 7. A Budapest, II. ker. Árpád fejedelem út 40-41. alatti Hédervári Péter-emléktábla 2008. nov. 13-i avatójáról. Hédervári Péter lakóházának falára emléktáblát helyeztek, melyet Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere avatott fel. A cikk az avatási ünnepélyről szól. Egy fénykép az Árpád fejedelem útja 40-41. számú társasház udvarán álló csillagvizsgálót mutatja. [REZ.]

MITRE Zoltán: A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [3.] 2008. jan. pp. 1-4. [KSZ.]

MITRE Zoltán: A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. A február 21-én hajnalban bekövetkező teljes holdfogyatkozás. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [3.] 2008. febr. pp. 1-4. [KSZ.]

MITRE Zoltán: A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [3.] 2008. márc. pp. 1-4. [KSZ.]

MITRE Zoltán: A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [3.] 2008. ápr. pp. 1-4. Ez a lapszám nem külön jelent meg, hanem belekerült az Egyesületi Híradó 19. 2008. 2. sz. kiadványba, pp. 34-37. [KSZ.]

MITRE Zoltán: A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [3.] 2008. máj. pp. 1-4. [KSZ.]

MITRE Zoltán: A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. = A Csillagos Ég [3.] 2008. júl. pp. 1-4. Ez a lapszám nem külön jelent meg, hanem belekerült az Egyesületi Híradó 19. 2008. 3. sz. kiadványba, pp. 49-52. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A hatvan éves Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. 3. = Draco 33. 2008. jan-febr. (1.) 129. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 6. Hercules (Herkules - Her) csillagkép. = Draco 33. 2008. jan-febr. (1.) 129. sz. pp. 4-5. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Csillagászat Baráti Köre (CSBK) vezetőségei és elnökségei. = Draco 33. 2008. jan-febr. (1.) 129. sz. p. 6. 1964-tól 1989-ig. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) elnökei, titkárai és elnökségi tagjai. = Draco 33. 2008. jan-febr. (1.) 129. sz. p. 7. 1989-től 2008-ig. [REZ.]

BARTHA Lajos: Edwin Holmes és üstököse. = Draco 33. 2008. jan-febr. (1.) 129. sz. pp. 8-9. A Holmes-üstökös 1892 novemberi és 1893 januári kitörésének története. [KSZ.]

Észlelések, fotók, leírások, rajzok. = Draco 33. 2008. jan-febr. (1.) 129. sz. pp. 10-12. A Holmes-üstökös 2007 októberi kitörésének látványa. Magyarországi megfigyelések 2007. nov. 1. és 2008. jan. 8. között. Vigh Lajos, Keszthelyi Sándor, Tóth László, Kiss László, Sárneczky Krisztián, Sajtz András, Bartha Lajos észlelései. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Nógrád megye csillagászati monográfiája, 2000 (részlet). = Draco 33. 2008. jan-febr. (1.) 129. sz. p. 13. Szerző 1991. márc. 22-én este a Mars és a Hold közelségét fényképezte. A három holdfelvétel egyikén, a Hold pereménél egy oszlopszerű fényjelenséget rögzített. A jelenséget a Hold felszínébe történő fizikai behatás okozhatta. [KSZ.]

RÜKL, Antonin: A Hold. (Tizenkettedik rész.) = Draco 32. 2007. okt-dec. (4.) 129. sz. melléklete pp. 153-178. Fordította: Käsz László, Käsz Lászlóné. 64-76 . térképlapok. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: 1999-ben, ismét Nógrád megyei szupernóva felfedező: Berkó Ernő! = Draco 33. 2008. márc-jún. (2.) 130. sz. pp. 1-2. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Sikeres asztrovideós kísérlet 1997. március 15-én este. = Draco 33. 2008. márc-jún. (2.) 130. sz. p. 3. Salgótarjánban távcsöves videokamerás felvételeket készítettek a Holdról és a Hale-Bopp üstökösről. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Magyar Tudományos Akadémián tárgyaltak a Holmes-üstökösről. = Draco 33. 2008. márc-jún. (2.) 130. sz. p. 3., 8. Konkoly-Thege Miklós 1892. végén észlelte a Holmes-üstököst. Erről 1893. febr. 13-án beszámolt az MTA III. osztályának ülésén. Forrás: Természettudományi Közlöny 1893. április. p. 204. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 7. Cygnus (Hattyú, Cyg) csillagkép. = Draco 33. 2008. márc-jún. (2.) 130. sz. pp. 4-7. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Equinoxium. [1.] = Draco 33. 2008. márc-jún. (2.) 130. sz. p. 7., 9. [KSZ.]

BQ [BARTHA Lajos]: Vizi Péter: Mit láthatok az égen? - Csillagatlasz kistávcsövekhez. = Draco 33. 2008. márc-jún. (2.) 130. sz. p. 10. Könyvismertetés. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Holdfogyatkozás, 2008. 02. 21. = Draco 33. 2008. márc-jún. (2.) 130. sz. p. 11. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Szíriusz-B. = Draco 33. 2008. márc-jún. (2.) 130. sz. p. 12. 2008. jan. 23-án 25 cm-es távcsövével, 500 x nagyítással észlelte a Szíriusz kísérőjét. [KSZ.]

PSK [PUSKÁS Ferenc]: VV Cep minimum 1997-98. = Draco 33. 2008. márc-jún. (2.) 130. sz. p. 12. A fénygörbe szerint a minimum 1998. elején következett be. [KSZ.]

SCHALK Gyula: Equinoxium. [2.] A tavaszi napéjegyenlőség és a liturgikus esztendő. = Draco 33. 2008. júl-szept. (3.) 131. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Konek Rodolfo - Renz Rudolf - Kövesligethy Radó. = Draco 33. 2008. júl-szept. (3.) 131. sz. p. 3. Az 1862. szept. 1-én Veronában született gyermek nevének változásai 1873-ig. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 8. Scorpius (Sco, Skorpió) csillagkép. = Draco 33. 2008. júl-szept. (3.) 131. sz. pp. 4-5. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Kemenes Lászlóné (1945-2008). = Draco 33. 2008. júl-szept. (3.) 131. sz. pp. 6-7. Nekrológ. Dalos Endre búcsúzó soraival. [KSZ.]

BENKŐ Miklós: A nagybolygók 6 pontja. = Draco 33. 2008. júl-szept. (3.) 131. sz. pp. 8-9. Kísérlet a nagybolygók definiálására. Szakmailag ellenőrizte: Csaba György Gábor és Gesztesi Albert. [KSZ.]

SZARKA József: A paksi csillag-világ. = Draco 33. 2008. júl-szept. (3.) 131. sz. p. 10. A 47 évet élt, 2006-ban meghalt paksi újságíróra: Szarka Józsefre emlékeznek egy cikkével, amely a paksi amatőrcsillagászatról szól. Eredeti közlés: Paksi Hírnök 1998. márc. 13. [KSZ.]

Puskás Ferenc fénygörbéi. = Draco 33. 2008. júl-szept. (3.) 131. sz. p. 11. Alfa Ori, rho Cas, R Lyr fényváltozásai 2007-ben. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagászati évszakok. = Draco 33. 2008. júl-szept. (3.) 131. sz. p. 11. [KSZ.]

VIGH Lajos: A nyolcadik Kiskun-tábor. = Draco 33. 2008. júl-szept. (3.) 131. sz. p. 12. Jászszentlászlón 2008 nyarán. [KSZ.]

BENKŐ Miklós: A Merkúr észleléséről. = Draco 33. 2008. okt-dec. (4.) 132. sz. p. 1. [KSZ.]

FARKAS Ernő: A beta Scorpii többes rendszere. = Draco 33. 2008. okt-dec. (4.) 132. sz. p. 2. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Holdfogyatkozás, 2008. aug. 16/17. = Draco 33. 2008. okt-dec. (4.) 132. sz. p. 3. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 9. Ursa Maior (UMa, Nagy Medve) csillagkép. = Draco 33. 2008. okt-dec. (4.) 132. sz. pp. 4-6. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Mira Ceti üstökösszerű csóvája. = Draco 33. 2008. okt-dec. (4.) 132. sz. p. 6. A Csillagászat.hu Hírekből. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Holdfogyatkozás 2008. aug. 16-án este. = Draco 33. 2008. okt-dec. (4.) 132. sz. pp. 7-8. A pécsi amatőrcsillagászok megfigyelése. [KSZ.]

MŐNICH László: 2008. aug. 16-án este egy hatfős társaság gyűlt össze, hogy finom borozgatás közben szemtanúja legyen a holdfogyatkozásnak. = Draco 33. 2008. okt-dec. (4.) 132. sz. p. 8. Dabason. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Változó gamma Cas és a konstans gamma Cas. = Draco 33. 2008. okt-dec. (4.) 132. sz. p. 9. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Nap Napja után a Múzeumok Éjszakája Pécsett. = Draco 33. 2008. okt-dec. (4.) 132. sz. p. 10. 2008. jún. 21-én. [KSZ.]

Farkas Ernő "kettősei". = Draco 33. 2008. okt-dec. (4.) 132. sz. p. 11. Három kettőscsillag felvétele 500 mm-es Cassegrain távcsővel. [KSZ.]

VIGH Lajos: Szombathely-Savaria. = Draco 33. 2008. okt-dec. (4.) 132. sz. p. 11. [KSZ.]

(B.L.) [BARTHA Lajos]: Napfogyatkozás, Bak, 2008. aug. 1. = Draco 33. 2008. okt-dec. (4.) 132. sz. p. 12. Balogh Anikó napfogyatkozás-fényképe. A megfigyeléséről szóló szöveget Bartha Lajos írta és küldte Dalos Endrének. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A 2004. évi Vénusz-átvonulás néhány tanulsága. = Draco 2008-as melléklete pp. 1-8. Szerkesztette: Dalos Endre. Bartha Lajos tanulmánya összefoglalja és értékeli a jelenség 2004. jún. 8-i amatőrcsillagászati megfigyeléseinek észrevételeit, különlegességeit, összehasonlítva korábbi jelenségek alatti tapasztalatokkal. Tartalma: A megfigyelések száma. Az átvonulás látványa puszta szemmel. A Vénusz láthatósága a Napon kívül. Optikai jelenségek (A fekete csepp kérdése. Fényszarvak a Nap peremén. Fényes és sötét gyűrűk. A Nap-perem torzulása a bolygó-korongnál.). A kontaktusok és a Nap-parallaxis. Források. [KSZ.]

Címlapunkon. = Égi Háttér 2. 2008. tavasz 1. (5.) sz. címlap. Gravitációs lencse-jelenség egy galaxishalmazban. [KSZ.]

Újhold. = Égi Háttér 2. 2008. tavasz 1. (5.) sz. pp. 4-7. A hazai civil szféráról. a civil szervezetekről, a non-profit szervezetekről, csillagászati vonatkozásokkal is. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Az árapály-erők megnyilvánulásai a csillagászatban. = Égi Háttér 2. 2008. tavasz 1. (5.) sz. pp. 8-20., első belső borító, hátsó belső borító, hátsó külső borító. Mi az az árapály? Az árapály oka. Az árapály néhány következménye a Földön, a Holdon, a Merkúron és a Vénuszon. Az árapály hatása a Szaturnusznál. Shoemaker-Levy 9. Nemezis. Árapályerők kettőscsillagokban. Akkréciós diszkek és árapályerők. Fekete lyukak tépnek szét csillagokat. Aktív galaxismagok. Galaxisok és árapályerők. [KSZ.]

VEGA ’08 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor. = Égi Háttér 2. 2008. tavasz 1. (5.) sz. p. 21. Tornyiszentmiklós, 008. aug. 15-23. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Google-módra mért tudomány. SJR: új mérőszám a tudománymetriában. = Égi Háttér 2. 2008. tavasz 1. (5.) sz. pp. 22-27. [KSZ.]

BALOGH Gábor: Ágasvár: egy középkori vár a Mátrában. = Égi Háttér 2. 2008. tavasz 1. (5.) sz. pp. 28-30. [KSZ.]

Első negyed. = Égi Háttér 2. 2008. nyár 2. (6.) sz. p. 4. A toronyházak építéséről és a fényszennyezés növekedéséről. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Csillagkatalógusok. 3. A távcsöves kor hajnalától a 19. századig. = Égi Háttér 2. 2008. nyár 2. (6.) sz. pp. 5-8. [KSZ.]

Címlapunkon. = Égi Háttér 2. 2008. nyár 2. (6.) sz. p. 8, címlap. Györffy Ákos felvétele a 17P/Holmes-üstökösről 2007 decemberében.; A Hubble Űrtávcső felvétele a Holmes-üstökösről 2007. nov. 4-én.; Az Abell 1689-es galaxishalmaz a Hubble Űrtávcső felvételén. [KSZ.]

GYŐRFFY Ákos: Emlék-kép. A 17P/Holmes-üstökös. Visszatekintés 2007 őszének csodálatos jelenségére. = Égi Háttér 2. 2008. nyár 2. (6.) sz. pp. 9-10., címlap. [KSZ.]

Hátsó borítónkon. = Égi Háttér 2. 2008. nyár 2. (6.) sz. p. 10, hátsó külső borító. Isaac Newton Principia Mathematica Philosophia Naturalis című könyvének 1713-as 2. kiadásának címlapja.; Idézet Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete című 1978-as könyvéből arról a történetről, hogy Newton miként ébredt rá a gravitáció természetére egy almafáról leeső alma esését figyelve. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Csillagászati élményeim Hong Kongban. = Égi Háttér 2. 2008. nyár 2. (6.) sz. pp. 11-14., első belső borító. 2007 júliusában két hetet töltött Hong Kongban Hegyi Norbert és Horváth Tibor. [KSZ.]

Horizont. = Égi Háttér 2. 2008. nyár 2. (6.) sz. pp. 15-19., hátsó belső borító. Idegen civilizációk lézersugarai?; Virtuális Obszervatórium amatőrcsillagászoknak.; Leszállt a Mars Phoenix.; Az NGC 654 nyílthalmaz polarimetriai mérése.; Perseidák 2008-ban. [KSZ.]

Első belső borítónkon. = Égi Háttér 2. 2008. nyár 2. (6.) sz. p. 19., első belső borító. Csizmadia Szilárd felvétele az Abell 407 galaxishalmazról készült, 2004. aug. 28/29-én, az MTA KTM CSKI 1 m-es RCC teleszkópjával. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Galaxis szuperhalmazok. = Égi Háttér 2. 2008. nyár 2. (6.) sz. pp. 20-28. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Newton az árverésen. = Égi Háttér 2. 2008. nyár 2. (6.) sz. pp. 28-30., hátsó külső borító. Isaac Newton Principia Mathematica Philosophia Naturalis című könyvének második, 1713-as kiadásának kötete egy 2007. dec. 15-iki budapesti könyvárverésen 2 millió forintos kikiáltási ár után: 2,2 millió forintért talált új gazdára. A cikk nem írja, hogy ki volt az előző tulajdonosa és az új tulajdonos sem fedte fel kilétét. [KSZ.]

Címlapunkon a Nagyon Nagy Távcső négy 8,2 méteres egysége közül az egyik éppen lézert bocsát ki Galaxisunk centruma felé irányozva. = Égi Háttér 2. 2008. ősz 3. (7.) sz. címlap, p. 5. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Telehold. Még nagyobb felbontást! Interferometriáról Mosoni Lászlóval. = Égi Háttér 2. 2008. ősz 3. (7.) sz. pp. 4-5. Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcső Interferométere a chilei Paranal-hegyen lévő négy darab 8,2 m átmérőjű, illetve további négy 1,8 m átmérőjű távcsövek alkotta hálózat a VLTI. A legutóbbi VLTI-nyári iskolát 2008. jún. 2. és 13. között Keszthelyen tartották, ennek magyar főszervezője volt Mosoni László. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Csillagkatalógusok. 3. A legfontosabb katalógusok a 19. század végétől napjainkig. = Égi Háttér 2. 2008. ősz 3. (7.) sz. pp. 6-10. [KSZ.]

SZABÓ Barbara: A földi élet eredete. = Égi Háttér 2. 2008. ősz 3. (7.) sz. pp. 11-20., első belső borító, hátsó külső borító. Égi, azaz csillagászati, asztrobiológiai kutatások és elméletek is. [KSZ.]

GYŐRFFY Ákos: Az ólomnál kétszer sűrűbb exobolygót találtak. = Égi Háttér 2. 2008. ősz 3. (7.) sz. pp. 21-23. A CoRoT-Exo-3b bolygó, amely a Jupiter méretű, de több mint 20-szoros Jupiter-tömegű. [KSZ.]

Utolsó negyed. = Égi Háttér 2. 2008. tél 4. (8.) sz. p. 4. November 3-án ünnepeljük a magyar tudomány napját. 2009 lesz a Csillagászat Nemzetközi Éve. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Meteorit-esetek. A mekkai Szent Fekete Kő. Egy feltételezett meteorit. = Égi Háttér 2. 2008. tél 4. (8.) sz. pp. 5-15., címlapkép, első belső borító, hátsó külső borító. A részletes cikk ismerteti a sokféle bizonytalanságot a kő eredetével és anyagával kapcsolatban. Valószínűleg egy 6400 évvel ezelőtt lehullott vas-nikkel meteorit. [KSZ.]

MOHÁCSI István: Nagyon nagytömegű fekete lyukak. = Égi Háttér 2. 2008. tél 4. (8.) sz. pp. 16-23. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Emlék-kép. Emlékeim Izsák Imréről. = Égi Háttér 2. 2008. tél 4. (8.) sz. pp. 24-26. [KSZ.]

Horizont. Forró folt a Tejútrendszer fekete lyuka körül.; A Coma-galaxishalmaz halvány galaxisainak orientációja.; A Merkúr, ahogy még sosem láttuk. = Égi Háttér 2. 2008. tél 4. (8.) sz. pp. 26-28., hátsóbelső borító. A csillagászat friss hírei. [KSZ.]

Index. II. évfolyam, 2008. = Égi Háttér 2. 2008. tél 4. (8.) sz. pp. 29-30. A lap szerzőinek, a nagyobb cikkeknek és közleményeknek listája.; Az Égi Háttér című lap ez után nem jelent meg. [KSZ.]

Címképünk: Az 1112. sz. Szputnyik megfigyelő állomás a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium területén. Az 1968-as fényképet Vértes Ernő készítette. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Beszámoló a XXVIII. Csillagászati és Űrkutatási Hetekről. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. pp. 1-9. 2007 októberében. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: 2008. 01. 01.: Szombathely, a jövőbeli egyetemi város. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A jövő reménységei. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. pp. 12-13. Horváth Anna Izabella kőszegi tanuló és 60/700 mm-es lencsés távcsöve. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Rövid beszámoló az egyesület 2007. december 13-i üléséről. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. p. 14. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagnévsora. 2007. december 31. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. pp. 15-16. 46 tag neve és címe. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor, id. - SZENDRŐI Gábor, ifj.: Eredményes évet zárt a Szendrői magán-csillagvizsgáló. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. pp. 17-22. Színes csillagászati fényképekkel illusztrálva. [SRG.]

Figyelemre méltó amatőrcsillagászati felvételek hagyományos eszközökkel. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. p. 22. Németh Kornél, Szauer Ágoston, Bokor Gábor felvételeiről. [SRG.]

Egyesületi krónika 2007. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

MITRE Zoltán: Szakmai látogatás Ógyallán. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

NÉMETH Kornél: Újabb németországi napóra "leletek". = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Emlékőrző csillagnézők a Gencsapáti Általános Iskolában. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. pp. 31-32. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. Csillagászati évfordulók 2008. év első felében. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. p. 33. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Gothard Jenő emléke Pécsett. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. p. 34. Sragner Márta negyedik bibliográfiáját készítette el Gothard Jenőről, az anyag 2007. máj. 31-től a világhálón látható. 2007. okt. 17-én Pécsett, a Csillagászati Hét keretében előadást tartott Sragner Márta Gothard Jenőről. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Megnyílt a GAE Kőszegi Helyi Csoportjának honlapja. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. p. 36. [SRG.]

Programajánlat 2008. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Két felvétel a Holmes üstökösről. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 1.(73.) sz. hátsó külső borító. Szauer Ágoston és Bokor Gábor képei. [SRG.]

Címképünkön: Egy új kiváló műszer az amatőrcsillagászati megfigyelés szolgálatában. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. címlap. Péntek Kálmán 80/600-as ED Sky Watcher refraktora. Foto: Vértes Ernő. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egyesületi élet. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. p. 1. [SRG.]

VÉRTES Ernő: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2008. évi munkaprogramja. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. pp. 2-8. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Dr. Péntek Kálmán egyesületi titkárunk kitüntetése. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. pp. 8-9. 2008. márc. 15-én Pável Ágoston Emlékplakett kitüntetésben részesült. [SRG.]

FERENCZ Róbert: "Galilei élményében részesíthetem az embereket." = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. p. 10. A Heti Frissítő 2008. márc. 18-iki cikke. Beszélgetés Dr. Péntek Kálmánnal. [SRG.]

MATISZ Attila: "... a csillagászat továbbra is a ’szívem csücskében’ él..." (Beszélgetés Rónay Viktorral egyesületünk alapító tagjával nyugdíjba vonulásának alkalmából.) = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. pp. 11-13., hátsó külső borító. [SRG.]

MATISZ Attila: Fejlesztés 2008. Mechanika csere. Jegyzőkönyv az életemből. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. pp. 14-16., 18. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Fejlesztés 2008. Optika csere. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. pp. 16-17., címlap. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Érdekes és szép légköri jelenségek színes felvételeken. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. p. 17., 19. Irizáló felhők, alkonypír. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2008. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. pp. 20-24. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Emlékezzünk régiekre. 50 éve kezdődött az űrkutatás Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. pp. 25-31. [SRG.]

Programajánlat. 2008. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. p. 32. [SRG.]

Az Egyesület aktuális rendes évi közgyűlése 2008. április 19-én lesz. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2.(74.) sz. p. 33. [SRG.]

MITRE Zoltán: A Csillagos Ég 2008. április havában. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2. sz.(74.) pp. 34-37. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Rónay Viktor egyesületünk alapító tagja nyugdíjba vonulásának alkalmából kedvenc hobbijának a méhészetnek hódol. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 2. sz.(74.) hátsó külső borító. Foto: Matisz Attila. [SRG.]

Címképünk: A lenyugvó holdsarló és a Merkur bolygó együttállása. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. címlap. Noszek Tamás felvétele. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Beszámoló az egyesület 2008. rendes évi közgyűléséről. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. pp. 1-28., hátsó külső borító. Szervezeti élet.; Ismeretterjesztés.; Amatőrcsillagászati tevékenység.; Publikációs tevékenység.; Csillagászattörténeti kutatás és adatgyűjtés.; Hozzászólások.; Bartha Zoltánné: Napfogyatkozás 2009 Peking-Sanghaj turisztikai program ismertetése.; Péntek Kálmán - Vértes Ernő: A 2008 évi közgyűlés határozatai.; Tovább erősödik egyesületünk vidéki szervezettsége.; Egyesületi személyi hírek.; Tagrevízió. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2008. április-május-június hónap. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

Kőszeg-Velem amatőrcsillagász túra. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. pp. 32-35. 2008. június 7. [SRG.]

MITRE Zoltán: 19. Nemzetközi Csillagászati és Napfizikai Konferencia Szlovákiában. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. pp. 36-37. Paprando, 2008. május 12-16. [SRG.]

MITRE Zoltán: 7. Gazdaság, Műszaki és Természettudományok Alkalmazásai Nemzetközi Konferencia a Savaria Egyetemi Központban. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. p. 38. [SRG.]

MITRE Zoltán: Villámlátogatás Ógyallán. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. p. 39. A szerző látogatása 2008. június 19-én. [SRG.]

Csillagászati évfordulók 2008. év második félévében. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. p. 40. [SRG.]

VÉRTES Ernő: 50 éve kezdődött az űrkutatás Szombathelyen. (Második befejező rész.) = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. pp. 41-47. [SRG.]

Programajánlat 2008. július-augusztus-szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. p. 48. [SRG.]

MITRE Zoltán: A Csillagos Ég 2008. július havában. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. pp. 49-52. [SRG.]

Törzsgárda Emléklap Dr. Péntek Kálmán részére... = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. hátsó belső borító. 25 éve dolgozója a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ és jogelődje a Berzsenyi Dániel Főiskolának. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Egyesületünk 2009, július 22-i Shanghai Teljes Napfogyatkozás Expedíciójának logoja. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 3.(75.) sz. hátsó külső borító. Grafika: Vértes Ernő. [SRG.]

Címképünk: Több százan vettek részt - kőszegiek és turisták - a távcsöves bemutatón Kőszegen a Jurisics téren 2008. augusztus 1-én. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. címlap. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Negyed század a csillagászati ismeretterjesztés és az amatőrcsillagászat szolgálatában. (25 éves a Gothard Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgáló.) = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. pp. 1-4. A csillagvizsgáló tervezése és építése 1981-1983-ig. Egy 150/2250 mm-es Meniscas Cassegrain távcső lett a főműszere. Az ünnepélyes átadásra 1983. okt. 15-én került sor, amelyen az avatóbeszédet Kulin György tartotta. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Öt éves Kőszeg Város Oktató és Bemutató Csillagvizsgálója. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. pp. 5-7. A kis csillagvizsgáló létesítésének története, 2003. szept. 13-i avatása, az azóta végzett sokoldalú megfigyelőmunka felsorolása. Öt év alatt több mint 5000 látogató nézett itt távcsőbe. [SRG.]

MITRE Zoltán: Szakmai látogatás Ógyallán. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. p. 8., 12. 2008. augusztus 27-én. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Felhívás a Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. p. 9. [SRG.]

Új egyesületi vezetőségi ülésrend. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. p. 10. [SRG.]

Tartalmas és gyümölcsöző kapcsolat lehetősége a Szombathelyi Erdészeti Rt és egyesületünk között. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. p. 10. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2008. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

MITRE Zoltán: A fényszennyezés mérésének egy új számítógépes lehetősége. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. pp. 13-27. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor id. - SZENDRŐI Gábor ifj.: Válogatás a Gencsapáti Csillagvizsgáló legutóbbi észleléseiből. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. pp. 27-30., hátsó külső borító. Részleges napfogyatkozás aug. 1-én, részleges holdfogyatkozás aug. 16-án, M31 és kísérő galaxisai. [SRG.]

Beszámolók és felvételek a 2008, augusztusi nap- és holdfogyatkozásról. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. pp. 31-36., hátsó külső borító. Péntek Kálmán, Németh Kornél, Szauer Ágoston, Bokor Gábor, Noszek Tamás felvételei. [SRG.]

Merre jártunk - mit láttunk? = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. pp. 37-39. Vértes Ernő: Az ég és föld iránytűi.; Németh Kornél: Egy szép franciaországi napóra "lelet".; Kaczmarski Róbert: GAE csillagászati előadás egy nyári gersekaráti edzőtáborban. [SRG.]

MITRE Zoltán: Elhunyt Teres Ágoston (1931-2007). = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. pp. 40-46. Nekrológ. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Könyvespolcra ajánljuk. Surendra Verma: A Tunguzkai tűzgömb. (A 20. század rejtélyének nyomában.) Ford.: Sriker Judit. Partvonal Kiadó, Bp., 2005. 286 old. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. pp. 47-48. Könyvismertetés. [SRG.]

Programajánlat. 2008. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. p. 49. [SRG.]

XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek. 2008. október 6-17. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. pp. 50-53. [SRG.]

A Csillagos Ég 2008. október havában. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. pp. 54-57. [SRG.]

A hátsó borítólapon: Felső kép: Részleges holdfogyatkozás. Foto: Szendrői Gábor, Gencsapáti.; Alsó kép: Részleges holdfogyatkozás. Foto: Péntek Kálmán. = Egyesületi Híradó 19. 2008. 4.(76.) sz. pp. 54-57. [SRG.]

GAJZÁGÓ Éva: Szaturnusz: kisholdak és gyűrűk. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 4. 1. sz. pp. 4-5. A Szaturnusz 14 kis holdjának vizsgálata. NASA JPL alapján a Science cikke. [KSZ.]

Milyen idős a Triton felszíne? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 4. 1. sz. p. 27. A Neptunusz legnagyobb holdja 100 millió évesnél fiatalabb. A Voyager-2 felvételeit elemezték újra. Az Icarus alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az élet építőkövei a Marson. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 11. 2. sz. pp. 36-37. Az ALH 84001 mars-meteoritban lévő szerves vegyületekről. [KSZ.]

Vöröslő köd egy távoli exobolygón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 11. 2. sz. p. 60. A HD 189733 csillag és bolygója. Forrás: HubbleSite. [KSZ.]

Mit tudhatnánk meg Földünkről a kíváncsi földön kívüliek? A tudomány új eredményei. Első kézből. Bolygókutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 18. 3. sz. p. 67. A Floridai Egyetem csillagászainak tanulmánya az Astrophysical Journal-ban. [KSZ.]

Nagy durranás a semmi közepén. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 18. 3. sz. p. 68. A GRB 070125 gammakitörés 2009. jan. 25-én galaxisoktól távol jelentkezett. Távolsága több mint 9,4 milliárd fényév. Forrás: Astrophysical Journal, Brad Cenko cikke. [KSZ.]

TÖRÖK Zsolt Győző: Csillagász a háztetőn. Térképtörténetek. 2. = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 18. 3. sz. p. 70-73. A csillagos égről készített csillagtérképek, éggömbök, atlaszok, katalógusok, új csillagképek. Dürer, Peter Apianus, Honterus, Allesandro Piccolomini, Heinrich Decimator, Giovanni Paolo Gallucci, Johannes Bayer, Kepler, Brahe, Jodocus Hondius, Petrus Plancius, Wilhelm Schikard, Julius Schiller, Johannes Hevelius, Edmond Halley, Andreas Cellarius, Johann Gabriel Doppelmayr, John Flamsteed, Joseph Jerome Lalande, Johann Elert Bode, Didier Robert de Vaugondy, Nicolas Louis La Caille, Christian Goldbach. [KSZ.]

Gliese 581: bolygók a lakható zónában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 18. 3. sz. p. 90. UniverseToday. [KSZ.]

Egy égi "madár" anatómiája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 18. 3. sz. p. 91., címoldal. Három galaxis alkot madár alakú látványt. Az intenzíven kölcsönható galaxisokat az ESO VLT távcsövével fényképezték Dél-Afrikából. [KSZ.]

Kisbolygó ütközik a Marsnak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 18. 3. sz. p. 92. 2008. jan. 30-án a 2007 WD5 kisbolygó keresztezi a Mars pályáját, valószínűleg 50 ezer km-re halad el a bolygótól. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Marskutatás. Szén- helyett kénciklus a Marson? = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 25. 4. sz. p. 100. Science alapján. [KSZ.]

Asztrofizika. "Pulzáló" fehér törpe. = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 25. 4. sz. p. 101. A NASA és a JAXA Sazaku röntgen-űrobszervatóriumának megfigyeléseiből, az AE Aqr-ra vonatkozóan. [KSZ.]

Repüljön a sarki fénybe! = Élet és Tudomány 63. 2008. jan. 25. 4. sz. p. 122. Az űrturizmus újabb célpontja. A The Guardian cikke. [KSZ.]

Asztrofizika. Fényvisszhangok a fekete lyuktól. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 1. 5. sz. pp. 131-132. [KSZ.]

Üstököskutatás. Csillagpor: bepillantás a Naprendszer születésébe. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 1. 5. sz. pp. 132-133. A Stardust űrszonda által a Wild-2 üstökösből gyűjtött minta elemzése. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 1. 5. sz. p. 137. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Célkeresztben az Epimetheusz. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 1. 5. sz. pp. 142-143. A Cassini-űrszonda 2007. dec. 3-án készített képei a Szaturnusz ötödik legnagyobb holdjáról. [KSZ.]

Kulin György Csillagászati Szabadegyetem. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 1. 5. sz. p. 143. Előadássorozat kezdődik 2008. febr. 5-én a Polaris Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

Gázfelhő ütközik a Tejútrendszernek. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 1. 5. sz. p. 154. 40 millió év múlva, a Smith-felhő. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Hegyek a Titánon. A tudomány új eredményei. Első kézből. Naprendszerkutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 8. 6. sz. p. 165. A NASA Cassini-űrszonda radarméréseinek elemzése. Az Icarus 2007 decemberi száma alapján. [KSZ.]

Szuperszámítógépben a sötét energia. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 8. 6. sz. p. 186. Durham University. [KSZ.]

Exobolygók óceánjai? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 8. 6. sz. p. 186. UniverseToday. [KSZ.]

A Merkúr ismeretlen oldala. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 8. 6. sz. p. 187. A NASA Messenger űrszondája felvételeiből. New Scientist. [KSZ.]

Exobolygó-óriásbébi. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 8. 6. sz. p. 188. A TW Hydrae körül. Forrás: MPG News. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Sötét anyag az akréciós korongokban. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 15. 7. sz. pp. 195-196. A WZ Sge rendszer vizsgálata. A csillag körül protoplanetáris korong van és annak belső peremén egy tízszeres Jupiter-tömegű gázbolygó kering 3,56 napos keringési idővel. Forrás: MPG News. [KSZ.]

Egy kitaszított a Nagy Magellán Felhőből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 15. 7. sz. p. 218. A HE 0437-5439 csillag. Forrás: Carnegie Institute. [KSZ.]

A marsi szelek felszínalakító hatásai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 15. 7. sz. p. 219. UniverseToday. [KSZ.]

Szaporodnak a kozmikus "falvak". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 15. 7. sz. p. 220. A galaxishalmazok. Az Abell 1763 galaxishalmaz és környezete. Forrás: Spitzer Science Center. [KSZ.]

SZABADOS László: A hátlapon. A fehér törpe "aurája". = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 15. 7. sz. p. 222., hátsó külső borító. A Súlyzó-köd (M27) fényképe az Európai Déli Obszervatórium chilei 8 m átmérőjű távcsövével. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Kincset érő adatözön a Merkúrról. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 22. 8. sz. pp. 228-229. A NASA Messenger űrszonda első felvételei. [KSZ.]

A természetes részecskegyorsítók mellett eltörpül az LHC. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 22. 8. sz. p. 250. Az Ophiuchus csillagkép irányában két galaxishalmaz összeolvasását vizsgálta az ESA Integral gamma-űrobszervatóriuma. [KSZ.]

Túlélheti-e a Föld a Nap felpuffadását? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 22. 8. sz. p. 251. A válasz: nem. UniverseToday. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Vissza az Europához! A tudomány új eredményei. Első kézből. Naprendszerkutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 29. 9. sz. p. 259. Élet kutatása a Jupiter holdján, a jégpáncél alatti óceánban. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Könnyű bolygók egy könnyű csillag körül? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 29. 9. sz. p. 261. Az FN Tau körüli protoplanetáris korongban. Az Astrophysical Journal Letters alapján. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 29. 9. sz. p. 271. [KSZ.]

SZABADOS László: A fényechó válasza. Egy cefeida távolsága. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 29. 9. sz. pp. 280-281. Az RS Puppis cefeida távolságának pontosítása. 6500 fényévre van tőlünk. [KSZ.]

Hidrogénhíd a Tejútrendszer és a Magellán Felhők között. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 29. 9. sz. p. 283. CSIRO News Release. [KSZ.]

Sötét anyag és sötét energia: egy érme két arca? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. febr. 29. 9. sz. p. 284. UniverseToday. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Aszteroida száguldott el a Föld mellett. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 7. 10. sz. pp. 291-292. A 2007 TU24 jelzésű. [KSZ.]

Planetáriumi ajánló. A TIT Budapesti Planetárium csillagászati műsorai 2008. március 1-től június 15-ig. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 7. 10. sz. p. 297. [KSZ.]

Sötét anyagból születtek az első csillagok? = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 7. 10. sz. p. 315. UniverseToday. [KSZ.]

Hallgatózzunk a Hold túloldaláról? = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 7. 10. sz. p. 316. MIT News. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A korai Világegyetem egyik legrégebbi és legfényesebb galaxisa. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 14. 11. sz. pp. 324-325. A1689-zD1 jelet kapta a 13 milliárd fényévre lévő galaxis, amelynek észlelését a 2,2 milliárd fényévre lévő Abell 1689 galaxishalmaz gravitációs lencsehatása segítette. [KSZ.]

Szupernóva-előfutár: robbanás előtt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 14. 11. sz. p. 347. Az SN 2007on szupernóva esetében azonosították a robbanás előtti objektumot. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

A Merkúr csóvája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 14. 11. sz. p. 347. Discovery News. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Sok Naphoz hasonló csillag körül lehetnek kőzetbolygók. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 21. 12. sz. p. 355. Michael Meyer és munkatársainak vizsgálata a NASA Spitzer űrtávcsövével. Astrophysical Journal Letters cikke. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: WMAP: a Világegyetem felfúvódásától az első csillagokig. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 21. 12. sz. p. 356. Az atomok, a fotonok, a neutrínók, a sötét anyag és a sötét energia aránya 300 évvel a Nagy Bumm után és ma. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: A Naprendszer apró égitestjei. Egy válaszfal leomlása. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 21. 12. sz. pp. 372-374. A 133P/Elst-Pizarro üstökös története. Magyar észlelők által végzett megfigyelések 2001-2007-ig (Calar Alto, Piszkéstető, Siding Spring). [KSZ.]

"Lavinák" a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 21. 12. sz. p. 378. Forrás: HiRISE Projekt. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 28. 13. sz. p. 393. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A Gyűrűk Uránál. Repülő csészealjak a Szaturnusz gyűrűjében. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 28. 13. sz. pp. 398-399. Az Atlasz és a Pan holdról. [KSZ.]

"Homokkorong" egy fiatal kettőcsillag körül. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 28. 13. sz. p. 410. KH-15D kettőscsillag körüli anyagkorong. UniverseToday. [KSZ.]

Gyémántmezők a világűrben. = Élet és Tudomány 63. 2008. márc. 28. 13. sz. p. 411. A meteoritokban található gyémántszilánkok a világűrbeli ősi porfelhőkből származnak. NASA/Spitzer News Release. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Óriáscsillagok születéséhez kisebb "segítők" kellenek. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 4. 14. sz. p. 421. [KSZ.]

Újabb elképzelések a marsi élet keletkezésére. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 4. 14. sz. p. 442. [KSZ.]

Földszerű bolygók a legközelebbi csillag körül? = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 4. 14. sz. p. 443. Az alfa Centauri B körül. [KSZ.]

Rhea: az első gyűrűs hold. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 11. 15. sz. p. 474. Forrás: NASA JPL. [KSZ.]

Eltéríthetik-e az ősi fekete lyukak a kisbolygókat? = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 11. 15. sz. p. 475. UniverseToday. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Meteoritkutatás. A Caracasi tűzgolyó. A tudomány új eredményei. Első kézből. Meteoritkutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 18. 16. sz. pp. 483-484. A Peruban 2007. szept. 15-én történt meteorithullásról. A 200 km/órás sebességgel érkező kőmeteorit mintegy 15 m átmérőjű krátert ütött. [KSZ.]

Bioasztronómia. Életnyomok más égitesteken: keressünk cellulózt? A tudomány új eredményei. Első kézből. Bioasztronómia. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 18. 16. sz. p. 485. Az Astrobiology cikke alapján. [KSZ.]

Bolygóembrió. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 18. 16. sz. p. 506. A HL Tau b. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Guruló kövek a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 18. 16. sz. p. 506. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Segített a Google Earth. Röviden. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 18. 16. sz. p. 507. Meteoritkrátert talált egy ausztrál geológus Ausztrália nyugati részén. A becsapódás 10-100 ezer évvel ezelőtt történhetett. [KSZ.]

SZABADOS László: A hátlapon. A Centaurus A galaxis. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 18. 16. sz. p. 510., hátsó külső borító. Egy galaxisütközés következményei. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az első szerves molekula egy exobolygón. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 25. 17. sz. p. 515., címlap. A HD 189733b exobolygón metánt mutatott ki a Hubble-űrtávcső. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Meteoritok hozták a Földre a "balkezes" életet. A tudomány új eredményei. Első kézből. Evolúció. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 25. 17. sz. p. 517. [KSZ.]

A Phoenix leszállni készül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 25. 17. sz. p. 539. A Marsra. [KSZ.]

Az eddig ismert legkisebb exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 25. 17. sz. p. 539. A GJ 436c égitest. [KSZ.]

Aquincum, az új csillag. Röviden. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 25. 17. sz. p. 539. A Sárneczky Krisztián által felfedezett kisbolygó kapta Óbuda ókori nevét, az Aquincumot. [KSZ.]

A NASA is tévedhet. Röviden. = Élet és Tudomány 63. 2008. ápr. 25. 17. sz. p. 539. A Föld és az Apophis kisbolygó összeütközésénak esélye helyesen: 1:450. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Meteoritbecsapódás egy ékírásos agyagtáblán? A tudomány új eredményei. Első kézből. Archeoasztronómia. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 2. 18. sz. pp. 547-548. A British Museum gyűjteményében K8538 számon nyilvántartott. Kr. e. 700-ból származó ékírásos sumér agyagtábla csillagászati jelenségeket ábrázol. Két angol kutató szerint egy meteorit becsapódást is ábrázolhat. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Új módszer a meteoritbecsapódások felmérésére. A tudomány új eredményei. Első kézből. Földtörténet. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 2. 18. sz. p. 549. Az ozmium izotókok alapján. Francois Paquay hawaii kutatónak a Science-ben megjelent cikke alapján. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 2. 18. sz. p. 553. [KSZ.]

A leghűvösebb barna törpe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 2. 18. sz. p. 570. A 40 fényévre lévő CFBDS0059 csillag felszíni hőmérséklete 350 C fok. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Van valaki "odakint"? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 2. 18. sz. p. 572. Az intelligens élet kialakulásának igen csekély a valószínűsége. Andrew Watson cikke az Astrobiology-ben. [KSZ.]

SZABÓ Róbert: Fémtartalom mérése kétmódusú cefeidákkal. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 9. 19. sz. pp. 579-580. Az University of Florida és az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete együttműködése az M33 cefeidáival kapcsolatban. [KSZ.]

A Hubble születésnapja: ütköző galaxisok galériája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 9. 19. sz. p. 602. Forrás: HubbleSite. [KSZ.]

Új színes és 3D felvételek a Phobosról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 9. 19. sz. p. 603. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

A jetek forrásvidéke. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 16. 20. sz. p. 611. A BL Lacertae blazár vizsgálata az NRAO VLBA rendszerével. [KSZ.]

A Hold és a Földcsóva. A tudomány új eredményei. Első kézből. Holdkutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 16. 20. sz. pp. 611-613. A Föld mágneses csóvájába kerülő Holdon (a telihold körüli napokban) feszültségkülönbségek lépnek fel. [KSZ.]

FREY Sándor: Halvány kvazárok nyomában. Segít a VLBI. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 16. 20. sz. pp. 614-616. [KSZ.]

KRISKA György - HORVÁTH Gábor: Fényszennyező hidak a Dunán. Sötét kilátások 2009-re? = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 16. 20. sz. pp. 621-623.címlapkép. Nagyrészt a fényszennyezés biológiai hatásairól szóló cikk. [KSZ.]

Fenyegeti a Merkúr a Földet? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 16. 20. sz. p. 635. Sky and Telescope alapján. [KSZ.]

Pulzáló szénlégkörű fehér törpe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 16. 20. sz. p. 635- Az SDSS J142625.71+575218.3Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Dupla és tripla kráterek a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 16. 20. sz. p. 636. Forrás: THEMIS/Mars Odyssey. [KSZ.]

Hogyan mutatkozzunk be a földön kívülieknek? A tudomány új eredményei. Első kézből. Bioasztronómia. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 23. 21. sz. p. 643. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Kompakt galaxisok a korai Világegyetemben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 23. 21. sz. p. 645. 11 milliárd fényévre levő, mindössze 5000 fényév átmérőjű galaxisok. [KSZ.]

A Nap vándorlása és a földi élet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 23. 21. sz. p. 667. [KSZ.]

Eltűnő csillagok nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 23. 21. sz. p. 668. 1 millió vörös szuperóriást fognak monitorozni az arizonai Mount Graham LBT 8,4 m-es távcsövével. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

KARCSAI Balázs: Gamma-Univerzum. Új fejezet a nagyenergiás asztrofizikában. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 30. 22. sz. pp. 678-681. A GLAST asztrofizikai kutatóműhold a gammatartományban végez majd kutatásokat [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 30. 22. sz. p. 685. [KSZ.]

A Mars belseje hidegebb, mint gondolták. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. máj. 30. 22. sz. p. 698. Forrás: NASA/JPL. [KSZ.]

Furcsa pár. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 6. 23. sz. p. 708. J1903+0327: egy sebesen pörgő pulzár kering egy Naphoz hasonló csillag körül. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Tejútrendszer legfiatalabb szupernóvája. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 6. 23. sz. pp. 708-709. G1.9+0.3: egy 140 évvel ezelőtti szupernóva-robbanás maradványa. [KSZ.]

A Phoenix első felvételei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 6. 23. sz. p. 731. A Marson, az északi szélesség 68,22 fokán szállt le 2008. márc. 26-án. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Galaktikus GPS űrszondáknak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 6. 23. sz. p. 731. [KSZ.]

Miért ideális a Phoenix leszállóhelye? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 13. 24. sz. pp. 739-740., címlap. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Egy haldokló nehézsúlyú közelképe. A tudomány új eredményei. Első kézből. Rádiócsillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 13. 24. sz. p. 741. A WOH G64 szuperóriás csillag a Nagy Magellán Felhőben. [KSZ.]

Ét galéria. Élet és Tudomány képekben = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 13. 24. sz. p. 748. Naphaló két melléknappal 2007. dec. 30-án. A fényképet Tóth Zsuzsanna készítette Mátraszentimre mellett. [KSZ.]

A Naprendszer leggyorsabban pörgő égitestje. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 13. 24. sz. p. 762. A 2008 HJ kisbolygó. 42,7 másodperc a tengelyforgási ideje. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Mérlegen a Tejútrendszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 13. 24. sz. p. 763. Össztömege közel 1000 milliárd naptömeg. [KSZ.]

Uralkodói temetkezőhely volt Stonehenge? = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 20. 25. sz. p. 771. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Hubble megtalálta a hiányzó anyag egy részét. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 20. 25. sz. pp. 772-773. [KSZ.]

Hová tűnt a fehér törpe? = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 20. 25. sz. p. 794. A SuWt 2 planetáris ködből. Forrás: HubbleSite. [KSZ.]

A kitaszított. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 20. 25. sz. p. 795. Az intergalaktikus térbe kilökődött fekete lyuk. Forrás Max Planck Society. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Munkában a Phoenix. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 27. 26. sz. pp. 803-805. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 27. 26. sz. p. 809. [KSZ.]

Több mint féltucat újabb "szuper-Föld". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 27. 26. sz. p. 826. Három távoli csillag körül felfedezett tucatnyi óriásbolygó. Forrás: AFP. [KSZ.]

A Plútó "kárpótlása". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. jún. 27. 26. sz. p. 827. Az égitestek új osztálya az IAU szerint: a plutoidák. Egyelőre két plutoida ismert: a Plútó és az Eris. Forrás: PhysOrg. [KSZ.]

Végre: jég a Marson! = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 4. 27. sz. p. 858. [KSZ.]

Nem egyidősek a csillagikrek? = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 4. 27. sz. p. 860. A Par 1802 jelű rendszerben. Forrás: Nature. [KSZ.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagos nyári éjszaka. A TIT Budapesti Planetárium nyári műsorrendje 2008. június 16-tól augusztus 31-ig. = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 4. 27. sz. p. 861. [KSZ.]

Csillagászat. Új stratégia E. T. felkutatására. = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 11. 28. sz. pp. 867-868. A John Hopkins Egyetem csillagászainak célzott terve a SETI-kutatásokra: az ekliptika vonalától 1 fokos sáv legyen a kutatás területe. [KSZ.]

SZABÓ Róbert: Egyre többről tudunk. A Naprendszeren kívüli bolygók kutatása. = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 11. 28. sz. pp. 879-881. [KSZ.]

Galaxisok tánca. = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 11. 28. sz. p. 890. Az NGC 5427 és 5426. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

A Mars talaja alkalmas lehet(ett) az életre. = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 11. 28. sz. p. 891. [KSZ.]

Meteoritokon érkezett az élet? = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 11. 28. sz. p. 891. Forrás: Imperial College News Release. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Rádiócsillagászat. Meddig érvényesek a fizika törvényei? = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 18. 29. sz. pp. 899-900. 7,5 milliárd éve bizonyosan. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Asztrofizika. Kvarkcsillag? = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 18. 29. sz. pp. 900-901. Három szuperfényes szupernóva (SN2005gj, SN2006gy, SN2005ap) nyomán keletkezhetett. [KSZ.]

Phoenix: ez a minta lesz a végső? = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 18. 29. sz. p. 922. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Valódi napfogyatkozást örökített meg Homérosz. = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 18. 29. sz. p. 924. Az Odüsszeia eposz végén említett "a Nap letörlődik az égről" kitétel a Kr. e. 1178. ápr. 16-i teljes napfogyatkozásra vonatkozhatott, amely 10 évvel a trójai háború után történt. Marcelo Magnasco cikke alapján. Forrás: EurekAlert. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Hiányzik a Tejútrendszer két karja. = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 25. 30. sz. p. 931. Az eddig feltételezett négy fő spirális kar helyett csak kettő van: a Scutum-Centaurus-kar és a Perseus-kar. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Vénuszkutatás. "Nap-repülő" a Vénuszra? = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 25. 30. sz. pp. 932-933 [KSZ.]

JURECSKA Laura: Kárképek az űrből. Távérzékelés és természetvédelem. = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 25. 30. sz. pp. 934-936. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 25. 30. sz. p. 949. [KSZ.]

Minták a Marsról. = Élet és Tudomány 63. 2008. júl. 25. 30. sz. p. 955. 2018-2019-ben indítandó szondák hozhatnak a Földre mintákat. Forrás: BBC News. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Vízi világ a hajdani Marson. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 1. 31. sz. pp. 963-964. Forrás: Nature. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Nedvesség a Hold belsejében. A tudomány új eredményei. Első kézből. Holdkutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 1. 31. sz. p. 964. Forrás: Nature. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Csillagkorok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 1. 31. sz. p. 965. Az NGC 6791 nyílthalmaz csillagainak kora. [KSZ.]

Óriási becsapódás formálta kétarcúvá a Marsot? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 1. 31. sz. p. 986. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Új felfedezések a Merkúron. A tudomány új eredményei. Első kézből. Planetológia. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 8. 32. sz. pp. 995-996. A Mesenger űrszonda eredményeiből. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Távcsövek holdporból? A tudomány új eredményei. Első kézből. Holdkutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 8. 32. sz. pp. 996-997. Peter C. Chen elképzelése: a Holdon, annak anyagából készüljön távcső. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A SETI és a San Marino-skála. Küldjünk-e üzenetet a világűrbe? = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 8. 32. sz. pp. 1002-1005. [KSZ.]

Érkezhetnek-e mikrobák a Földre a Vénuszról? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 8. 32. sz. p. 1018. Forrás: BBC News. [KSZ.]

Fekete lyukak hőmérőn mért tömege. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 8. 32. sz. p. 1019. Az NGC 4649-ben lévő fekete lyuk tömege 3,4 milliárd naptömeg. Forrás: Chandra X-ray Center. [KSZ.]

A Phoenix éjszaka sem pihent. Röviden. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 8. 32. sz. p. 1019. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az első csillagok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 15. 33. sz. p. 1029. A Science-ben ismertetett új számítógépes modell a korai Világegyetemben kialakuló csillagokról. [KSZ.]

Bizonyosság: víz a Marson! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 15. 33. sz. p. 1050. A NASA Phoenix laboratóriuma vízjeget mutatott ki. [KSZ.]

A TIT Budapesti Planetárium nyári műsorrendje 2008. június 16-tól augusztus 31-ig. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 15. 33. sz. p. 1053. [KSZ.]

Plazmagolyók táncoltatják az északi fényt. A tudomány új eredményei. Első kézből. Légkörfizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 22. 34. sz. pp. 1060-1061. A THEMIS műholdas misszió eredményei. [KSZ.]

Tavak, tengerek - szénhidrogénből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 22. 34. sz. p. 1082. A Huygens-szonda megfigyelései a Titanon. [KSZ.]

Napjával szinkronban keringőző exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 22. 34. sz. p. 1084. A COROT-exo-4b exobolygó. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Mennyire egyedülálló a Naprendszer? A tudomány új eredményei. Első kézből. Planetológia. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 29. 35. sz. pp. 1091-1092. Forrás: Science. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Folyékony fémes hélium a gázóriások belsejében? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 29. 35. sz. pp. 1092-1093. [KSZ.]

Az Orion nem áll szolgálatba 2015 előtt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 29. 35. sz. p. 1114. Az új amerikai űrhajó indulását 2015 márciusára halasztották. Forrás: AFP. [KSZ.]

A Cassini célkeresztjében az Enceladus. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. aug. 29. 35. sz. p. 1116. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Ritkák lehetnek a közepes méretű fekete lyukak. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 5. 36. sz. p. 1125. Az Astrophysical Journalban megjelent cikk szerint. [KSZ.]

GODA Zoltán: Égrenéző. 1. A szivárvány hídja. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 5. 36. sz. pp. 1130-1131. A légköroptikai jelenségekről írt sorozat bevezetője, az első rész a szivárványt ismerteti. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 5. 36. sz. p. 1135. [KSZ.]

2012-ben nyit az Űrhotel? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 5. 36. sz. p. 1146. 4 napos űrbeli tartózkodás 450 km-es magasságban. Forrás: Galactic Suite. [KSZ.]

Deres hajnalok a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 5. 36. sz. p. 1146. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Mekkorák lehetnek a legkisebb galaxisok? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 12. 37. sz. p. 1155. A legkisebb galaxisok 10 millió naptömegűek. A Nature tanulmánya alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A Gyűrűk Urának birodalmában. Vadászat az Enceladusra. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 12. 37. sz. pp. 1158-1160. [KSZ.]

Az Opportunity újra munkába állt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 12. 37. sz. p. 1179. Forrás: NASA/JPL-Caltech. [KSZ.]

Mégis tovább száguldhat az űrrepülőgép-flotta? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 12. 37. sz. p. 1179. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Ismét minimálisra zsugorodik a sarkvidéki jégpáncél? A tudomány új eredményei. Első kézből. Éghajlatkutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 19. 38. sz. pp. 1187-1188. A sarki területeket az ESA Envisat műholdja vizsgálja. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Szökik az oxigén a Föld légköréből. A tudomány új eredményei. Első kézből. Légkörfizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 19. 38. sz. pp. 1188-1189. A légköri gázok ionjainak áramlását műholdakkal, legutóbb az ESA Cluster-misszójával vizsgálták. [KSZ.]

A Fermi első fényei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 19. 38. sz. p. 1210. A NASA júniusban pályára állított Gamma Ray Large Area Space Telescope (GLAST) gamma-űrtávcsöve Enrico Fermi olasz fizikus tiszteletére a Fermi-gamma-űrtávcső (Fermi Gamma-ray Space Telescope) nevet kapta. Az első megfigyelésekkel a Tejútrendszer gammasugárzási térképe készült el. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Egy retrográd kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 19. 38. sz. p. 1211. A májusban felfedezett, 2008 KV42 jelű, Kuiper-övezetbe tartozó Drac kisbolygó. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

Rosetta-Steins randevú. Röviden. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 19. 38. sz. p. 1211. A Rosetta-űrszonda a 2867 Steins aszteroidát közelítette meg 780 km-re. [KSZ.]

Google-műhold. Röviden. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 19. 38. sz. p. 1212. A most felbocsátott GeoEye-1 nevű műhold 881 km-es magasságból a Google számára készít képeket. 2008 őszétől félméteres felbontású képek készülnek a Föld alakzatairól. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Szabad szemmel látható gamma-kitörés. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 26. 39. sz. p. 1226. A GRB 080319B gamma-kitörés 2008. márc. 19-én. A jelenség észlelésének részletes leírása a Nature alapján készült. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika - GODA Zoltán: Miért pirosabb az ég alja? Vulkáni naplementék. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 26. 39. sz. pp. 1222-1224. Az Aleut-szigeteken lévő Kasatochi vulkán 2008. aug. 7-én kitört. A sztratoszférába jutó kén-dioxid Kanada, majd az Egyesült Államok után Európa és így Magyarország felé is áramlott. Aug. 28-tól kezdve hazánkban is megfigyelhetőek voltak a színpompás, narancsszínben izzó napkelték és napnyugták. A jelenség egy héten át volt látványos, aug. 31-i tetőponttal. [KSZ.]

Agyátültetés a Szaturnusz pályáján túl. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 26. 39. sz. p. 1242., címoldal. A Plútó felé tartó New Horizons szonda. [KSZ.]

Meddig hízhat egy fekete lyuk? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 26. 39. sz. p. 1242. Felső mérethatáruk: 10 milliárd naptömeg. Forrás: Yale University. [KSZ.]

Porördögöket lát és érez a Phoenix. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 26. 39. sz. p. 1244. Forrás: Phoenix News. [KSZ.]

A Földből a Hold? Röviden. = Élet és Tudomány 63. 2008. szept. 26. 39. sz. p. 1244. A holdkőzetekben lévő vízmolekulák vizsgálata. [KSZ.]

Lézerfésű a csillagászatban. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 3. 40. sz. pp. 1251-1252., címoldal. A vöröseltolódás nagy pontosságú mérése. A Science alapján. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 3. 40. sz. p. 1257. [KSZ.]

Változatosak a születő bolygórendszerek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 3. 40. sz. p. 1274. Forrás: ESO. [KSZ.]

Fekete lyukak: egy eddig hiányzó láncszem. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 3. 40. sz. p. 1273. A REJ1034+396 galaxisban. Forrás: BBC News. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Meteorok molekuláiból származtatható az élet? A tudomány új eredményei. Első kézből. Bioasztronómia. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 10. 41. sz. p. 1283. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Ütköző világok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 10. 41. sz. p. 1285. A BD+20 307 csillag bolygórendszere. [KSZ.]

GODA Zoltán: Égrenéző. Ha a Holdnak udvara van... = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 10. 41. sz. pp. 1292-1293. A Hold körüli koszorúk és színes gyűrűk. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Kozmikus "sötét áramlat". A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 17. 42. sz. pp. 1316-1317. A galaxishalmazok mozgása. A NASA WMAP adatiból. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az Opportunity újabb kráter felkutatására készül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 17. 42. sz. p. 1338. Forrás: NASA/JPL. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A külső Naprendszer kisebb népességű, mint gondolták. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 17. 42. sz. p. 1339. A TAOS (Taiwanese-American Occultation Survey) Kuiper-övezeti objektumokat kereső program. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Szupernóva-robbanás indította be a Naprendszer keletkezését? A tudomány új eredményei. Első kézből. Planetológia. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 24. 43. sz. pp. 1347-1348. [KSZ.]

Gamma-kitörés a Világegyetem peremén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 24. 43. sz. p. 1370. A GRB 080913 kitörés, amely 12,8 milliárd fényévre történt. Forrás: NASA Swift. [KSZ.]

Hosszabbítás az Odysseynek. Röviden. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 24. 43. sz. p. 1372. A Mars Odyssey 2001 óta tartó küldetését 2010-ig meghosszabbítják. [KSZ.]

Szuper-Földek nyomában. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 31. 44. sz. pp. 1379-1380. Csillagok körüli porfelhők kutatása, melyekkel bolygókat mutathatnak ki. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 31. 44. sz. p. 1395. [KSZ.]

Phoenix-hírek: havazás és vizes múlt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 31. 44. sz. p. 1402. Forrás: NASA Phoenix. [KSZ.]

A Venus Express visszanéz. Röviden. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 31. 44. sz. p. 1403. A Földről készített felvételeket a Vénusz-szonda. [KSZ.]

Nem javul a Hubble. Röviden. = Élet és Tudomány 63. 2008. okt. 31. 44. sz. p. 1404. Problémák és javítási kísérletek az űrtávcsőnél. [KSZ.]

JURECSKA Laura: Műholdfelvétel a Szigetközről. A tudomány új eredményei. Első kézből. Távérzékelés. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 7. 45. sz. p. 1411., címoldal. [KSZ.]

Meglepő fényfelvillanások. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 7. 45. sz. pp. 1412-1413. Egy magnetár (azaz rendkívül erős mágneses terű neutroncsillag) látható fényben produkált kitörései. [KSZ.]

Lezuhant hold ütötte kráterek a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 7. 45. sz. p. 1434. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Gigantikus fekete lyukak a korai világegyetemben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 14. 46. sz. p. 1443. A szupernagy tömegű fekete lyukak már 12 milliárd éve is gyakoriak voltak. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az első csak gammában sugárzó pulzár. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 14. 46. sz. p. 1445. A Cepheus csillagképben a CTA 1 szupernóva maradványban lévő pulzár. [KSZ.]

GODA Zoltán: Égre néző. Fátyolfelhőt hoz a szél. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 14. 46. sz. pp. 1460-1461. A melléknapok és a halók. [KSZ.]

Rejtélyes sötétkék anyag a Merkúron. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 14. 46. sz. p. 1466. Universe Today alapján. [KSZ.]

Opálmezők a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 14. 46. sz. p. 1467. Forrás: NASA JPL. [KSZ.]

Ismét munkában a Hubble. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 14. 46. sz. p. 1467. A sikeres javítás után elsőként az Arp 147 galaxispárt fényképezte a Hubble-űrtávcső. A HubbleSite híre. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! Galilei Országos Csillagászati Diákvetélkedő 2009. Felhívás a középiskolásoknak! = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 21. 47. sz. p. 1474. [KSZ.]

Háromgyűrűs az Epsilon Eridani rendszere. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 21. 47. sz. pp. 1475-1476. Az Astrophysical Journal cikke alapján. [KSZ.]

Rejtélyes sarki fény a Szaturnuszon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 21. 47. sz. p. 1498. A NASA Cassini szondája alapján. [KSZ.]

Lökéshullámok generálják a bolygók egy fontos építőanyagát? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 21. 47. sz. p. 1499. A NASA Spitzer űrtávcsövének vizsgálatai alapján. [KSZ.]

GÓZON Ákos: Kedves olvasónk! = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 28. 48. sz. p. 1506. "A Tudományünnep rendezvénysorozat keretében november 20-án délelőtt adtuk át cikkismertető pályázatunk díjait az OKTA Czucor utcai irodájában. [...] III. helyezett (megosztva): Fodor Nándor: Mire jó egy virtuális növény? Frey Sándor: Közel 13 milliárd évre visszanézve rádiótávcsövekkel. ..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Lefényképezett exobolygó? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 28. 48. sz. p. 1508. "Bár 1995 óta már több mint 300, más csillag körül keringő bolygó létezését sikerült kimutatni, ám ezek a felfedezések eddig mind közvetett módszerek alkalmazásával történtek. [...] Egy másik naprendszerbeli bolygó közvetlen megfigyelése még váratott magára. A közelmúltban azonban a Torontói Egyetem három csillagásza (David Lafreniere, Ray Jayawardhana és Marten H. van Kerkwijk) a hawaii-szigeteki Mauna Kea-n található 8 méteres Északi Gemini Teleszkóp segítségével talán sikerrel járt. A csillagászok egy, a Skorpió csillagképben látszó csillagtársulást vizsgáltak a távcső segítségével. Elsősorban az 5 millió évesnél fiatalabb csillagokat figyelték, ezen égitestek esetleges kísérői ugyanis még mindig viszonylag forrók, így a közeli-infravörös tartományban elég fényesek lehetnek.
A teleszkóp adaptív optikája képes csökkenteni a földi légkör torzító hatását, így részletes felvételeket tudtak készíteni a csillagok környezetéről. A felmérés során vizsgálták a Földtől körülbelül 500 fényévre található 1RXS J160929.1-210524 jelű csillagot is, és ennek közelében találtak egy valószínűsíthető kísérőt. ..." [HAI.]

KARCSAI Balázs: Fényűzés felsőfokon. Gamma-kitörések kutatása tegnap, ma és holnap. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 28. 48. sz. pp. 1520-1523.; címlapkép. "Jól ismert tény, hogy nagyjából napi rendszerességgel igen rövid ideig tartó, de annál energikusabb gammasugárzás-impulzusok érik el bolygónkat. Többségük igen messziről, több milliárd fényév távolságából jut el hozzánk, így az őket létrehozó folyamatban sokkal több energia sugárzódik ki, mint bármilyen más jelenség következtében, amit az ősrobbanás óta az Univerzumban ismerünk. Vajon mi áll e különös felvillanások hátterében, amelyekre több űreszköz és földi teleszkóp is vadászik a nap huszonnégy órájában? ..." Fejezetcímek: A GRB sztori.; Hihetetlen energiák.; Új felfedezések ígérete. A cikkhez kiegészítőként kék háttér előtt: Gammacsillagászat.; Az idei év rekordtermései. A fényességrekorder GRB080319B kitörés. A távolságrekorder GRB080913 kitörés. [HAI.]

KERESZTURI Ákos:. Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 63. 2008. nov. 28. 48. sz. p. 1525. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A Fomolhaut bolygójának portréja. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygó-kutatás. = Élet és Tudomány 63. 2008. dec. 5. 49. sz. pp. 1540-1541. A Hubble-űrtávcső felvételei alapján. A Science beszámolója alapján. [KSZ.]

GODA Zoltán: Égre néző. Kristálykert. = Élet és Tudomány 63. 2008. dec. 5. 49. sz. pp. 1556-1557. Jégkristályokon történő fénytörések okozta halojelenségek. [KSZ.]

Jeges, fénylő csillagbölcsők. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. dec. 5. 49. sz. p. 1562. Az RCW120 gázburok képe. Felvétel a chilei 12 m-es APEX távcsővel. Forrás: ESO. [KSZ.]

Igazolták: valóban Kopernikusz nyugodott a sírban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. dec. 5. 49. sz. p. 1563. A fromborki katedrálisban feltételezett Kopernikusz-maradványból vett minták DNS-e azonos azokkal a hajszálakkal, amelyet egy Kopernikusz által gyakran forgatott könyvben találtak. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Újra él a Spirit - a Phoenixtől búcsút vettek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. dec. 5. 49. sz. p. 1564. [KSZ.]

KAPRONCZAY Károly: Újjászületés és humanizmus. Orvosok Mátyás király udvarában. = Élet és Tudomány 63. 2008. dec. 12. 50. sz. pp. 1581-1583. Röviden utal arra a cikk, hogy a Mátyás király udvarában tevékenykedő orvosok közül többen csillagjóslással és csillagászattal is foglalkoztak: Martin Bylica z Olkusza (Bylicai Márton), Johannes Müller (Regiomontanus), Galeotto Marzio. Az ilusztrációk egy részét Regiomontanus Cisio-jából vették át. [KSZ.]

Eltemetett gleccserek a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. dec. 12. 50. sz. p. 1594. A NASA MRO szondája alapján. [KSZ.]

A Naprendszer peremét fogja vizsgálni az IBEX. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. dec. 12. 50. sz. p. 1595. Pályára állt a NASA Interstellar Boundary Explorer műholdja. [KSZ.]

Édes molekulák a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. dec. 19. 51-52. sz. p. 1658. Szerves cukormolekulákat (glikolaldehidet) fedeztek fel galaxisunk egyik csillagképző régiójában. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

A Dawn átsiklik az új évbe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 63. 2008. dec. 19. 51-52. sz. p. 1659. Szüneteltetik a Dawn bolygóközi szonda ionhajtóművének működését. A NASA JPL alapján. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Bizánci rítusú rotunda Apostagon. = Evangélikus Élet 73. 2008. jan. 20. 3. sz. p. 5. A csillagászati módszerekkel keletelt rotunda történetéről, a maradványait alapjaiban őrző református templomról és a rotunda-rekonstrukcióról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Az üstökösvadász. = Evangélikus Élet 73. 2008. febr. 3. 5. sz. p. 10. A 16. században élt felvidéki evangélikus tanító, iskolaigazgató, Pribicer Jakab élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Holdfogyatkozások a Bibliában. = Evangélikus Élet 73. 2008. febr. 17. 7. sz. p. 10. A 2008. február 21-i teljes holdfogyatkozás kapcsán. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Lutheránus természetbúvárok nyomában. Hentzius Márton és Leutmann Nándor emlékezete. = Evangélikus Élet 73. 2008. márc. 9. 10. sz. p. 7. A 16. században élt erdélyi evangélikus tanító, iskolaigazgató, Hentzius Márton, továbbá a 17. században élt felvidéki lutheránus lelkész, Leutmann Nándor élete, valamint munkásságuknak asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Fuchs Albert fizikus emlékezete. = Evangélikus Élet 73. 2008. ápr. 6. 14. sz. p. 10. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Szerkesztőségünk a csillagok útján. Családos látogatás a Polaris Csillagvizsgálóban. = Evangélikus Élet 73. 2008. ápr. 13. 15. sz. p. 10. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Lelkészi szolgálattól az istentagadásig. Horárik János életútja. = Evangélikus Élet 73. 2008. máj. 18. 20. sz. p. 7. A 19. században élt felvidéki pap, tanár, újságíró, Horárik János élete, valamint munkásságuknak asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Szeniczey Géza, az asztonómus (!) felügyelő. Életfürkészés Dömény Gábor csillagászati ismeretterjesztővel. = Evangélikus Élet 73. 2008. jún. 8. 23. sz. p. 10. A Pakson asztronómiával foglalkozó Szeniczey Géza életéről és Pakson (a Petőfi utcában, majd Hegyes-pusztán) létesített csillagvizsgálóiról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Részleges napfogyatkozás. Szemre veszélyes égi jelenség. = Evangélikus Élet 73. 2008. aug. 3. 31. sz. p. 10. 2008. augusztus 1-én. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Friedrich Schwab erdélyi műszerész, csillagász és rovarász emlékezete. Beszélgetés dr. Zsoldos Endre csillagásszal. = Evangélikus Élet 73. 2008. okt. 5. 40. sz. p. 11. Születésének 150. évfordulóján. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Csillagászati motívumok az Evangélikus énekeskönyvben. = Evangélikus Élet 73. 2008. dec. 21-28. 51-52. sz. p. 13. [REZ.]

HORVÁTH Csilla: Jávorszarvas az ugor nyelvekben és az ugor népek vallásos elképzeléseiben. = Finnugor Világ 12. 2007. 1. sz. pp. 11-16 Szerző azt a véleményt tolmácsolja, hogy a téli eget a "Csodaszarvas" csillagképe, a nyári eget Kígyó uralja.; A Finnugor Világ a Reguly Társaság negyedéves értesítője. Főszerk.: Csúcs Sándor. [IBQ.]

BARTHA Lajos: Hol az égi csodaszarvas? Megjegyzés Horváth Csilla cikkéhez. = Finnugor Világ 12. 2007. 4. sz. pp. 16-20. Horváth Csilla közlésének cáfolata. 1 csillagtérképpel. [IBQ.]

  PETROVAY Kristóf: A Naprendszer keletkezése. [1.] = Firka 18. 2008-2009. 1. sz. pp. 9-13. Fejezetcímek: A szoláris köd és eredete.; A perdület-probléma és feloldása.; Történeti kitérő: A nebuláris elmélet alternatívái.; Preszoláris szupernóva? [HAI.]

  PETROVAY Kristóf: A Naprendszer keletkezése. 2. = Firka 18. 2008-2009. 2. sz. pp. 49-54. A szoláris ködtől a bolygókig. Fejezetcímek: Forró (más néven összeomlásos vagy kollapszusos) keletkezési mechanizmus.; Hideg (más néven összeállásos vagy akkréciós) keletkezési mechanizmus.; A kőzetbolygók keletkezése. Kozmikus kataklizmák.; Az óriásbolygók keletkezése. [HAI.]

  JÉKI László: A Planck-korszak avagy milyen volt a világ kezdete. 1. = Firka 18. 2008-2009. 2. sz. pp. 66-67. [HAI.]

  PETROVAY Kristóf: A Naprendszer keletkezése. 3. = Firka 18. 2008-2009. 3. sz. pp. 93-94. A kis égitestek eredete. [HAI.]

  GÜNDISCHNÉ GAJZÁGÓ Mária: Tallózás Bolyai Farkas kéziratos hagyatékában. = Firka 18. 2008-2009. 3. sz. pp. 101-104. Bolyai Farkas 1843-ben készített "Rövid jegyzetek a Fisikáról" című kézírásban maradt füzetében az általános tömegvonzás Newton-féle törvényéről, Kepler törvényeiről, az "Alagút a Föld belsejében" feladatról, Newton almájáról és a Holdig erő almafáról eső almáról ír. [HAI.]

  JÉKI László: A Planck-korszak avagy milyen volt a világ kezdete. 2. = Firka 18. 2008-2009. 3. sz. pp. 107-110. [HAI.]

  PETROVAY Kristóf: A Naprendszer keletkezése. [4.] befejező rész. = Firka 18. 2008-2009. 4. sz. pp. 138-142. Fejezetcímek: Aktuális témák. Struktúrák a protoplanetáris korongban. Hibrid modell.; Vándorló bolygók és a Hold-kataklizma. [HAI.]

  Újabb ismeretek a Föld - Nap kapcsolatáról. = Firka 18. 2008-2009. 4. sz. p. 169. A híradó című rovat első rövid cikke. [HAI.]

  A Szaturnusz egyik holdja, a Titán "mágneses memóriá"-val rendelkezik. = Firka 2008-2009. 4. sz. p. 170. A híradó című rovat második rövid cikke. [HAI.]

  Új szénhidrogén forrás a világegyetemben. = Firka 18. 2008-2009. 5. sz. p. 213. "A Titánt (a Szaturnusz holdja) évek óta vizsgálják a NASA kutatói a Cassini űrszonda képei és adatai alapján. Megállapították, hogy vastag légkörének öt százaléka metán..." A híradó című rovat rövid cikke. [HAI.]

  Holdásványok újabb vizsgálata. = Firka 18. 2008-2009. 6. sz. p. 256. [HAI.]

  BENCZE Gyula: Egy marslakó, de nem a földön kívülről! = Fizikai Szemle 58. 2008. jan. 1. sz. pp. 11-16. Teller Ede, George Gamow, asztrofizika, magfizika, az elemek keletkezése a csillagokban, Univerzum, Világegyetem. [TIM.]

Hírek a nagyvilágból: Lefényképezték a két-proton bomlást. = Fizikai Szemle 58. 2008. jan. 1. sz. hátsó külső borító. Részecskefizika, csillagok belső szerkezete, asztrofizikai folyamatok, neutroncsillagok belsejében lezajló folyamatok. [TIM.]

  PAPARÓ Margit: Asztroszeizmológia és exobolygó-kutatás. = Fizikai Szemle 58. 2008. febr. 2. sz. pp. 46-50. Csilagfejlődés, változócsillagok, csillagpulzáció, csillagrezgések, megfigyelések, műszerek, periódusváltozás, bolygók a Naprendszeren kívül, a Nature (London) folyóirat 2007. szeptemberi számában megjelent eredmény is. [TIM.]

  LACZIK Bálint: A Cometarium-mechanizmus. = Fizikai Szemle 58. 2008. febr. 2. sz. pp. 50-54. Az égi jelenségek szemléltető eszközei, változó szögsebességű mozgások az égi mechanikában, keringés elliptikus pályán, a Desaguiliérs-féle cometarium, változó áttételű fogaskerekek, finommechanika, asztrolábium, Antikythera-mechanizmus, a prágai Orjol csillagászati órája, mechanikus asztali planetárium. [TIM.]

  BÉRCZI Szaniszló - HEGYI Sándor - HUDOBA György: A Hunveyor gyakorló űrszonda modell sokoldalú fölhasználása a fizika tanításában és a tantárgyi kapcsolatokban. - A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 58. 2008. febr. 2. sz. pp. 55-61. Hungarian University Surveyor (Hunveyor), gyakorló jellegű felszíni robotjármű modell űrkutatási és oktatási célokra, Hunveyor-Husar modellek, holdkutatás, marskutatás. [TIM.]

  CSISZÁR Imre - H. FAZEKAS Erika - KESZŐCZE László: Az ötvenedik Középiskolai Ankét Szegeden. - A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 58. 2008. febr. 2. sz. pp. 70-72. Csillagászat, asztrofizika, a csillagok sugárzása, "A fény útja a csillag magjától a szemünkig" (Kolláth Zoltán), "Az idegen naprendszerek és az exobolygók felfedezése" (Szatmáry Károly), "A táguló Világegyetem" (Vinkó József), "Csillagászati események középiskolásoknak" (Kolláth Zoltán, Mizser Attila, Kelemen János). [TIM.]

  A fizika tanítása: Látogatások az egri varázstoronyban. = Fizikai Szemle 58. 2008. febr. 2. sz. p. 73. Csillagászattörténet, régi csillagászati műszerek, tudományos ismeretterjesztés, oktatás, Egri Specula, csillagásztorony, csillagvizsgáló, csillagászati műszerek, Csillagászati Múzeum, Varázsterem, Camera Obscura (periszkóp, sötétkamra), kis planetárium, Eszterházy Károly Főiskola. [TIM.]

  Az akadémiai élet hírei: 2008: a Föld Bolygó Nemzetközi Éve. = Fizikai Szemle 58. 2008. febr. 2. sz. p. 74. IUGS (Nemzetközi Geológiai Unió), MTA-UNESCO, Magyarhoni Földtani Társulat, Magyar Geofizikusok Egyesülete, Föld bolygó, nagybolygó, földtudományok. [TIM.]

Hírek itthonról: 2009: a csillagászat nemzetközi éve. = Fizikai Szemle 58. 2008. febr. 2. sz. pp. 78-79. Galileo Galilei, 1609-es év, 400. évforduló, ENSZ, UNESCO, IAU (Nemzetközi Csillagászati Unió), "Csillagászat2009" (sic!) (IYA2009), fényszennyezés, sötét égbolt, Zselici Tájvédelmi Körzet, oktatás, tudományos ismeretterjesztés, kis távcső építése, Galilei-élmény. [KSZ.]

Hírek a nagyvilágból: A Szaturnusz holdjának gyűrűje van. = Fizikai Szemle 58. 2008. febr. 2. sz. p. 80. A Szaturnusz Rhea nevű holdja, Cassini űrszonda. [KSZ.]

  FÉNYES Tibor: Az Univerzum uralkodó anyagfajtája, a "sötét anyag". = Fizikai Szemle 58. 2008. márc. 3. sz. pp. 81-86. Sötét barionos anyag, neutrinók, neutralinók, axionok, WIMP (Weakly Intercting Masive Particle) nukleon, SUSY (könnyebb szuperszimmetrkus) részecskék, CERN, LHC (Large Hadron Collider), MACHO-k. [TIM.]

  A Pentagon legalább 520 millió dollárt költ űrfegyverek kutatására. = Fizikai Szemle 58. 2008. márc. 3. sz. hátsó belső borító. Hirek a nagyvilágból. [TIM.]

Viking hajósok a nyílt tengeren. = Fizikai Szemle 58. 2008. ápr. 4. sz. címlapkép, hátsó belső borító. A viking hajósok a nyílt tengeren állítólag az égbolt polarizációs mintázata alapján tájékozódtak, amikor a Napot felhő vagy köd takarta. [TIM.]

  PATKÓS András: A részecskefizika rejtőzködő szimmetriái. = Fizikai Szemle 58. 2008. ápr. 4. sz. pp. 126-131. Neutroncsillagok populációja a periódusidő - mágneses indukcióerősség skálán. A frekvencia változása az anyagelnyelés következtében a neutroncsillag létrejöttét követően. A tehetetlenségi nyomaték változása a hibrid csillag fázisban. Milliszekundomos neutroncsillagok frekvencia szerinti eloszlása. [TIM.]

  HORVÁTH Gábor - BARTA András - HEGEDŰS Ramón - POMOZI István - SUHAI Bence - AKESSON, Susanne - MEYER-ROCHOW, Benno - WEHNER, Rüdiger: Sarkított fénnyel a vikingek nyomában az északi-sarkvidéken. A polarimetrikus viking navigáció légköroptikai feltételeinek kísérleti vizsgálata. = Fizikai Szemle 58. 2008. ápr. 4. sz. pp. 131-140., címlapkép. A Nap helyének vizuális becslése felhős vagy alkonyati (szürkületi) égen. A viking hajósok a nyílt tengeren állítólag az égbolt polarizációs mintázata alapján tájékozódtak, amikor a Napot felhő vagy köd takarta. [TIM.]

  HARGITTAI Magdolna: Maghasadás, fekete lyukak. Emlékezés John Archibald Wheelerre. = Fizikai Szemle 58. 2008. ápr. 4. sz. pp. 140-142. Általános relativitáselmélet, gravitáció, csillagkollapszus. [TIM.]

  BOKOR Nándor: Az elektromágneses és az akusztikai Doppler-effektus elemzése geometriai diagramokkal. = Fizikai Szemle 58. 2008. ápr. 4. sz. pp. 142-146. A Fizika Tanítása. Téridő, kozmológia, vörös- vagy kékeltolódás, inerciarendszer, természetes határsebesség, fénysebesség. [TIM.]

  KESZŐCZE László: Békési + Csabai + Fizika + Ankét. = Fizikai Szemle 58. 2008. ápr. 4. sz. pp. 147-149. A fizika tanítása. A következő évi ankét helyszíne Kaposvár lesz. [TIM.]

  BERÉNYI Dénes: Szabó Árpád: Magyar természettudósok - Fizikusok. = Fizikai Szemle 58. 2008. ápr. 4. sz. pp. 155-156. Könyvespolc. Könyvismertetés, csillagászat: Hell Miksa. [TIM.]

Tiszta, részben felhős, ködös és teljesen borult ég fényképe, valamint a az égboltfény lineáris polarizáció foka irányfüggése. = Fizikai Szemle 58. 2008. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. [TIM.]

  HORVÁTH István - KARCSAI Balázs: Az év űrtávcsöve, a GLAST. = Fizikai Szemle 58. 2008. máj. 5. sz. pp. 178-184. GLAST (Gamma-ray Large Area Space Telescope = Nagylátóterű Gamma Űrtávcső). [TIM.]

  GAZDA István: Fizikatörténeti irodalmunk a 19. században. = Fizikai Szemle 58. 2008. máj. 5. sz. pp. 184-188. Horváth Zsigmond: Kepler életrajz. Darvay Móricz: könyvei üstökösökről és meteorokról. [TIM.]

A Phoenix-szonda. Színes kép és ismertető. = Fizikai Szemle 58. 2008. máj. 5. sz. hátsó belső borító. A NASA Phoenix Mars-szondája leszállt a Mars északi sarkköri vidékén közép-európai idő szerint 2008. május 26-án hajnalban. [TIM.]

  KUN Ferenc: Fragmentációs folyamatok univerzalitási osztályai. = Fizikai Szemle 58. 2008. jún. 6. sz. pp. 221-225. Naprendszer aszteroidáinak ütközése, űrszemét (space debris): mesterséges égitestek, hordozóeszközök, levált, szétesett alkatrészeik. [TIM.]

  HORVÁTH Gábor: A mesebeli égig érő paszuly: az űrkábelen suhanó lift. = Fizikai Szemle 58. 2008. jún. 6. sz. pp. 229-233. Űrlift, űrkábel, mechanikai rugalmasság és terhelhetőség, geostacionárius pálya. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Kutrovátz Gábor, Láng Benedek, Zemplén Gábor: A tudomány határai c. könyvéről könyvismertetés. = Fizikai Szemle 58. 2008. jún. 6. sz. pp. 235-237. Könyvespolc. [TIM.]

  Mi robbanhatott az NGC 6946-ban? = Fizikai Szemle 58. 2008. jún. 6. sz. pp. 240-241. Hirek a nagyvilágból. Az SN 2008s szupernóva, a kitörés előtti csillag állapota, Spitzer infravörös űrtávcső, LBT = Large Binocular Telescope (Arizona), NGC 300, eddig ismeretlen kataklizmikus folyamat. [TIM.]

A szupernóvák utáni vadászat során furcsa égitesteket találtak. = Fizikai Szemle 58. 2008. jún. 6. sz. p. 241. Hírek a nagyvilágból. Két kisbolygó: 2003 UC414 körpályán az Uránusz és Neptunusz között, 2004 VN112 rendkívül elnyújtott ellipszis pályán kering a Nap körül: napközelben 47 CsE-re, naptávolban pedig 600 CsE-re kerül. A pályák létrejöttét a Naprendszerből a régmúltban kiszakadó bolygó zavaró hatásával magyarázzák. [TIM.]

Az NGC 6946 extragalaxis képe. = Fizikai Szemle 58. sz. 2008. jún. 6. sz. hátsó külső borító színes kép. Az SN 2008s szupernóva. [TIM.]

A Nagy Hadronütköztető LHC ATLAS (Toroidal LHC Apparatus) detektora. = Fizikai Szemle 58. 2008. júl-aug. 7-8. sz. Címoldal. Fotó: Fons Rademakers, CERN. Kozmológia, Univerzum, részecskék, antirészecskék, kölcsönhatások. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső: A részecskefizika anyagelmélete: a Standard modell. = Fizikai Szemle 58. 2008. júl-aug. 7-8. sz. pp. 246-254. Kozmológia, Univerzum, részecskék, antirészecskék, kölcsönhatások, szimmetriák, CERN. [TIM.]

  KIRÁLY Péter: A kozmikus háttérsugárzás kutatásának története és kilátásai. = Fizikai Szemle 58. 2008. júl-aug. 7-8. sz. pp. 254-260. Kozmológia, Univerzum, háttérsugárzás, Olbers-paradoxon, Hubble, de Sitter, Friedmann, Lemaitre, Penzias, Wilson, COBE űrszonda, WMAP űrszonda. [TIM.]

  Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2008. évi Küldöttközgyűlése. Hírek - események. A társulati élet hírei. = Fizikai Szemle 58. 2008. júl-aug. 7-8. sz. pp. 276-277. A Csillagászat Nemzetközi Éve: 2009. [TIM.]

Szeptember 10-én megkezdte próbaüzemét a Nagy Hadronütköztető, a világ legnagyobb gyorsítója. = Fizikai Szemle 58. 2008. szept. 9. sz. Címoldal. Fotó: Maximilien Brice, CERN. Kozmológia, Univerzum, részecskék, antirészecskék, kölcsönhatások. [TIM.]

PATKÓS András: Entrópia, Planck, Univerzum. = Fizikai Szemle 58. 2008. szept. 9. sz. pp. 281-286. Plank-törvény, termodinamika, fekete lyukak, az Univerzum entrópiája, hologram világ? [TIM.]

  OLÁH-GÁL Róbert: Bolyai János egyik leghosszabb fizikai tárgyú kéziratáról. = Fizikai Szemle 58. 2008. szept. 9. sz. pp. 302-304. Gravitáció, centrális erő, bolygómozgás, Boskovic-féle atomelmélet. [TIM.]

Az ELTE TTK Fizikai Intézet munkatársai: Az atomoktól a csillagokig - előadássorozat az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézetében. Hírek - események. Hírek itthonról. = Fizikai Szemle 58. 2008. szept. 9. sz. p. 308. A Nagy Hadronütköztető (LHC), CERN, szupergyorsító, kozmológia. [TIM.]

Gamma-sugár teleszkópot neveztek el Fermiről. Hírek - események. Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 58. 2008. szept. 9. sz. p. 320. [TIM.]

Műholdak segítenek fényt deríteni a grönlandi jég fogyásának rejtélyére. Hírek - események. Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 58. 2008. szept. 9. sz. p. 320. [TIM.]

A KATRIN elektronneutrinó spektrométer fő tartályának érkezése Karlsruheba. = Fizikai Szemle 58. 2008. okt. 10. sz. Címoldal. Részecskefizika, neutrinók, elektronneutrinó, neutrontömeg, napfizika, csillagok belső szerkezete, csillagok energia termelése, kozmológia. [TIM.]

  HRASKÓ Péter: Az antropikus elvről. = Fizikai Szemle 58. 2008. okt. 10. sz. pp. 321-322. Élet a Világegyetemben, gyenge és erős antropikus elv, a Világegyetem intelligens tervezettsége, fizikai állandók érteke, finomszerkezeti állandó, nukleontömeg. [TIM.]

  FIORINI, Ettore: A neutrinó tömege. = Fizikai Szemle 58. 2008. okt. 10. sz. pp. 331-334. Részecskefizika, kozmológia, csillagok belső szerkezete és energiatermelése, béta-bomlás, kettős béta-bomlás, Dirac- vagy Majorana-fermion-e a neutrinó? [TIM.]

  A változatos fizikusélet - beszélgetés Németh Judittal 75. születésnapja alkalmából. = Fizikai Szemle 58. 2008. okt. 10. sz. pp. 334-336. Csillagok energiatermelése, Hans Bethe, Marx György, fizikatörténet, tudománytörténet. [TIM.]

  JUHÁSZ Nándor - ŐSZ György - VIDA József: A XVIII. Öveges József Fizikaverseny országos döntője. A Fizika Tanítása. = Fizikai Szemle 58. 2008. okt. 10. sz. pp. 347-352. A 7. feladat csillagászati: holdfogyatkozás, napfogyatkozás. [TIM.]

  ABONYI Iván: Richard P. Feynman: "Mit érdekel a mások véleménye?" Egy mindenre kíváncsi pasas újabb kalandjai. Fordította: Révbíró Tamás, Park Kiadó, Budapest, 2008. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 58. 2008. okt. 10. sz. pp. 358-359. Űrkutatás, űrhajózás, űrtechnika, Challenger űrrepülőgép katasztrófájának elemzése. [TIM.]

  BUKA Ágnes - ÉBER Nándor: Konvekció égen, földben, vízben és folyadékkristályokban. = Fizikai Szemle 58. 2008. okt. 10. sz. pp. 359-361., hátsó belső borító, hátsó külső borító Színes képmelléklettel. Konvekció, konvektív áramlás, konvektív instabilitás, csillagok belső szerkezete, légkörök. [TIM.]

MALIK Péter - HORVÁTH Gábor - KRISKA György - ROBERTSON, Bruce: Poláros fényszennyezés. = Fizikai Szemle 58. 2008. nov. 11. sz. pp. 379-386., hátsó külső borító színes képmelléklete. Éjszakai égbolt, fényszennyezés, csillagászati megfigyelések, csillagok fénye. [TIM.]

  LOVAS István: Berényi Dénes 80 éves. = Fizikai Szemle 58. 2008. dec. 12. sz. pp. 405-406. 5694 Berényi kisbolygó. [TIM.]

  KLENCSÁR Zoltán: A Mössbauer-effektus. = Fizikai Szemle 58. 2008. dec. 12. sz. pp. 406-412. Nap spektruma, Fraunhofer-vonalak, magrezonancia, gravitációs vöröseltolódás. [TIM.]

  TRÓCSÁNYI Zoltán: Az eltűnt szimmetria nyomában - a 2008. évi fizikai Nobel-díj. = Fizikai Szemle 58. 2008. dec. 12. sz. pp. 417-424. Részecskefizika, szimmetriasértés, CP-szimmetriasértés, kvantum-mezőelmélet, kozmológia, Univerzum. [TIM.]

  KOVÁCS László: Reneszánsz fizikusok. = Fizikai Szemle 58. 2008. dec. 12. sz. pp. 424-429. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, zenetörténet, Vincenzo Galilei, Galileo Galilei "a Hiúzok Akadémiájának" tagja 1611-ben. [TIM.]

KELEMEN Ivett: Hadobás Sándor (szerk.): Hell Miksa és Sajnovics János bibliográfiája. Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, Rudabánya, 2008. 131 l. ISBN 975-963-87929-0-7. = Folia Uralica Debreceniensia 19. Debrecen, 2012. pp. 226-227. Könyvismertetés. [HAD.]

MÁRTON Mátyás - Gede Mátyás - Plihál Katalin: Térhatású föld- és éggömbök a képernyőn. = A Földgömb 10.(26.) 2008. ápr-márc. 2.(230.) sz. pp. 72-75. [SRG.]

GODA Zoltán: Hideg, északi fény. = A Földgömb 10.(26.) 2008. ápr-márc. 2.(230.) sz. pp. 86-93. Haarberg Orsolya felvételeivel. [SRG.]

ENDREI Alex: Napba nézve... Napfogyatkozás vadászat. = A Földgömb 10.(26.) 2008. máj-jún. 4.(232.) sz. pp. 10-13. A napfogyatkozás fotózásának technikája, a 2000-2020 közötti napfogyatkozások térképeivel. Fotó: Endrei Alex, Stefan Seip. [SRG.]

TÍMÁR Gábor - KERN Anikó: Messze száll a sivatag pora. = A Földgömb 10.(26.) 2008. máj-jún. 4.(232.) sz. pp. 14-17. Műholdfelvételek. [SRG.]

PÉTERVÁRI László Béla: Tér-kép-tár. "Első Magyar Földteke" - 1840. = A Földgömb 10.(26.) 2008. máj-jún. 4.(232.) sz. pp. 73-75. Charles Dien párizsi térképész térképét magyarította Nagy Károly matematikus, csillagász. Batthyány Kázmér felajánlása tette lehetővé, hogy ezeket a térképeket az iskolai földrajzoktatásban használhassák. [SRG.]

TÍMÁR Gábor - KERN Anikó: Fehér éjszaka Skandináviában. = A Földgömb 10.(26.) 2008. júl-aug. 5.(233.) sz. pp. 20-21. Műholdfelvételek. [SRG.]

GODA Zoltán: Égiháború villám-látogatás. = A Földgömb 10.(26.) 2008. szept-okt. 6.(234.) sz. pp. 72-81. [SRG.]

LERNER Elemér: Gömbvillám Esztergom megyében. = A Földgömb 10.(26.) 2008. szept-okt. 6.(234.) sz. p. 89. 70 éve írták rovat. A Földgömb 1938. szept. 9. számában írták, hogy Úny községben 1938. jún. 15-én éjféli vihar közben gömbvillám járt egy házban. [SRG.]

SIK András: A Földtől legtávolabb guruló járművek. = A Földgömb 10.(26.) 2008. okt. 7.(235.) sz. pp. 66-69. Holdjárművekről: Lunahod-1, Apollo-15, Marsi felderítő járművek: Pathfinder-küldetés guruló járműve és a Sojourner-rover. [SRG.]

HORVÁTH András - SZABÓ Attila: Űrkorszak. = A Földgömb 10.(26.) 2008. nov-dec 8.(236.) sz. p. 84. Könyvismertetés. [SRG.]

E. KOVÁCS Zoltán: Kecskeméti Planetárium - a világ legnagyobb hengernapórája, mint a földrajztanítás eszköze. = A Földrajz Tanítása 16. 2008. jan. 1. sz. pp. 26-29. [SRG.]

  HARGITAI Henrik - CSÁSZÁR Géza - BÉRCZI Szaniszló - KERESZTURI Ákos: Földön kívüli égitestek geológiai és rétegtani tagolása és nevezéktana. = Földtani Közlöny 138. 2008. 4. sz. pp. 323-338. "Az utóbbi évtizedekben a Naprendszer égitestfelszíneiről szerzett tudásunk jelentősen megnövekedett. Az egyes égitestekre geológiai, kronosztratigráfiai és geokronológiai egységeket határoztak meg majd definiáltak újra.
A bolygótudományi szakszókincs sok tekintetben hasonlít a földi geológiai terminológiához, ám használatukban különbségek is vannak. Ezen dolgozatban a Merkúr, a Vénusz, a Hold, a Mars és a Callisto geológiájának és geokronológiai egységeinek összefoglaló leírását adjuk, megkísérleve egy egységes, a geológiai és planetológiai szakszókinccsel és helyesírással összhangban levő, magyar nyelvű terminológia megteremtését. ..." Kulcsszavak: bolygótudomány, sztratigráfia, geokronológia, Naprendszer, bolygófelszínek. [HAI.]

Címlapkép: Kopernikus és Galilei. Forradalmárok voltak, s új képet alkottak a Földről. = GEO 2008. aug. 8.(34.) sz. címlap. [SRG.]

KOSZÓ-STAMMBERGER Kinga: Kopernikuszi fordulat. Előszó. = GEO 2008. aug. 8. (34.) sz. p. 3. [TIM.]

WEISZ, Bertram: A gyűrűk ura. = GEO 2008. aug. 8. (34.) sz. pp. 28-35. Nikolaus Kopernikusz [p. 30.: "A Krakkói Egyetem őrzi Kopernikusz De revolutionibus orbium coelestium című írásának eredeti kéziratát."], tudománytörténet, csillagászattörténet, Arisztotelész, geocentrikus világkép, heliocentrikus világkép. [TIM.]

KUCKLICK, Christoph: A Galilei-akta. = GEO 2008. aug. 8. (34.) sz. pp. 36-45., címlap. Galileo Galilei, tudománytörténet, csillagászattörténet, távcső, csillagászati megfigyelések, Sidereus Nuncius. A címlapon: Galileo Galilei arcképe, éggömbök. [TIM.]

HEIDEMANN, Christine: Európa helye az űrben. = GEO 2008. aug. 8. (34.) sz. pp. 46-59. Az európai űrkutatásról. Európai Űrügynökség (ESA), űripar (EADS Astrium, Bréma), Nemzetközi Űrállomás (ISS), Columbus űrmodul, űrkutatás, űrtechnika. [TIM.]

Világűrben lebegő emberek. Geolino. Játékos tudomány gyermekeknek. = GEO 2008. aug. 8. (34.) sz. pp. 60-61. Fizika, űrkutatás, világűr, súlytalanság, zéró gravitáció, centrifugális erő, gravitáció, gyorsulás. [TIM.]

KAMMER István: Kopernikusz és Galilei. = GEO 2008. szept. 9.(35.) sz. p. 6. Olvasói kiegészítés az előző szám Kopernikus és Galilei című cikkéhez: Giordano Brunoról. [SRG.]

Észak és Déli-sark között. = GEO 2008. nov. 11.(37.) sz. p. 20. A Hold eltakart oldala geológiai térképen. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Kína "hosszú menetelése" a világűrbe. 1. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 42. 2008. 1. sz. pp. 35-37. [FŐA.]

ARANYI László: A kínai űrprogram múltja, jelene, jövője. 2. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 42. 2008. 1. sz. pp. 54-57. [FŐA.]

ARANYI László: A kínai űrprogram múltja, jelene, jövője. 3. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 42. 2008. 2. sz. pp. 30-33. [FŐA.]

SCHUMINSZKY Nándor: Kína "hosszú menetelése" a világűrbe. 2. = Haditechnika - a Honvédelmi Minisztérium műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirata 42. 2008. 2. sz. pp. 38-43. [FŐA.]

Szibériában "pislognak". Oroszok és külföldi turisták ezrei zarándokoltak a helyszínre, hogy lássák a fogyatkozást. = Hajdú-Bihari Napló 65. 2008. aug. 2. p. 20. A 2008. aug. 1-i szibériai teljes napfogyatkozásról. A teljes napfogyatkozás legjobban Oroszország harmadik legnagyobb városában, a másfélmillió lakosú Novoszibirszkben volt megfigyelhető. A város központjában összegyűlt tízezrek teljes pompában figyelhették meg a ritka természeti jelenséget - a Nap teljes "eltűnését", amely 2 percig és 23 másodpercig tartott. [GKG.]

A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány tevékenysége. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 3-6. Az alapítvány alapadatai, pályázati eredményei, rendezvényei, kapcsolati más szervezetekkel a 2007-es év során. [KSZ.]

Környezetvédelmi és Természettudományi Tábor. Hegyhátsál, 2007. július 16 - 22. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 7-22. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Tapasztalatcsere látogatás az ausztriai Kanzelhöhe Obszervatóriumban. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 23-27. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Látogatás a Kanzelhöhe Sonnenobservatorium-ba. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 27-28. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Csillagászati élményeim Hong Kong-ban. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 29-32. 2007 júliusában egy nemzetközi környezetvédelmi konferencián 2 hetet töltött Hong Kongban, Horváth Tiborral együtt. [KSZ.]

Megfigyelések a Hegyháti Obszervatóriumban. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 33-35. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Hold - Szaturnusz fedés. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. p. 36. 2007. máj. 22-én. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Teljes holdfogyatkozás totalitásának megfigyelése 2008. február 2-án hajnalban. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 37-38. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] Bolygó megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 39-43. A Mars két holdjának, a Phobosnak és a Deimosnak fényképezése 2008. jan. 8-án.; Az Uránusz két holdjának, a Titanianak és az Oberonnak fényképezése 2007. okt. 16-án.; A Neptunusz holdjának, a Tritonnak fényképezése 2007. okt. 16-án. [KSZ.]

[HEGYI Norbert - HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince:] Kisbolygó megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 44- 56. 1. Ceres, 2. Pallas, 4. Vesta, 218. Bianca, 8083. Mayeda, 2007 HA, Pluto, 136472. 2005 FY 9 kisbolygók. [KSZ.]

[HEGYI Norbert - HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince:] Üstökös megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 57-118. 8P/Tuttle, 17P/Holmes, 29P/Schwassmann-Wachmann-1, 46P/Wirtanen, 50P/Arend, 74P/Smirnova-Chernykh, 93P/Lovas, 110P/Hartley-3, 124P/Mrkos, C/2003 WT42 (LINEAR), C/2006 VZ13 (LINEAR), C/2006 S5 (Hill), C/2007 E1 (Garradd), C/2007 E2 (Lovejoy), C/2007 F1 (LONEOS), C/2007 H1 (McNaught), C/2007 T1 (McNaught), C/2008 C1 (Chen-Gao) üstökösök. [KSZ.]

[TUBOLY Vince:] Változócsillag megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 110-121. [KSZ.]

[HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince:] Nóva és szupernóva megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 122-132. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Nagy sajátmozgású csillag a Monocerosban. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. p. 133. Az NGC 2261 (Hubble változó köde) és az R Mon közelében. [KSZ.]

[HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince:] Galaxisok, csillagködök, halmazok. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 134-139. [KSZ.]

Egyéb érdekes megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 140-144. Hegyi Norbert: Tűzgömbök és meteorok.; Hegyi Norbert: Antikrepuszkuláris sugarak.; Hegyi Norbert: Világító felhők.; Tuboly Vince: Kozmikus becsapódás.; Németh Róbert: A Canis Maior csillagkép a fényes Szíriusz csillaggal. Németh Róbert: A Bika csillagkép. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Csillagászati élményeim Hong Kong-ban. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2008. máj. 3. sz. pp. 146-148. A már közölt cikk (pp. 29-32.) újraközlése. [KSZ.]

ÁZs [ÁGH Zsuzsa]: Mindenkinek mesélt a mindenségről. = Helyi Téma. II. Kerület 5. 2008. dec. 3. 47. sz. p. [5.] Hédervári Péter életéről és munkásságáról, az Árpád fejedelem út 40-41. alatti csillagvizsgálójáról és emléktáblájáról, a készülő Hédervári-emlékkötetről - Rezsabek Nándort idézve. [REZ.]

JÉKI László: Sötét anyag - sötét energia. (1. rész) = HetedHéthatár 12. 2008. jan. 1. sz. p. 21. [SRG.]

JÉKI László: Sötét anyag - sötét energia. (2. rész) = HetedHéthatár 12. 2008. febr. 2. sz. p. 21. [SRG.]

JÉKI László: Sötét anyag - sötét energia. (3. rész) = HetedHéthatár 12. 2008. márc. 3. sz. p. 21. [SRG.]

JÉKI László: Sötét anyag - sötét energia. (4. rész) = HetedHéthatár 12. 2008. ápr. 4. sz. p. 21. [SRG.]

JÉKI László: Sötét anyag - sötét energia. (5. rész) = HetedHéthatár 12. 2008. máj. 5. sz. p. 21. [SRG.]

JÉKI László: LHC - a nagy hadron ütköztető a genfi CERN-ben. (1. rész) = HetedHéthatár 12. 2008. szept. 9. sz. p. 21. [SRG.]

JÉKI László: LHC - a nagy hadron ütköztető a genfi CERN-ben. (2. rész) = HetedHéthatár 12. 2008. okt. 10. sz. p. 21. [SRG.]

JÉKI László: LHC - a nagy hadron ütköztető a genfi CERN-ben. (3. rész) = HetedHéthatár 12. 2008. nov. 11. sz. p. 21. [SRG.]

Hédervári Péter amatőrcsillagász emléktábláját avatják. = Heti Válasz 8. 2008. nov. 13. 46. sz. p. 48. [SRG.]

DANCSÓ Béla: Orbitális baklövések. = IPM Interpress Magazin 7. 2008. márc. pp. 96-104. [NRO.]

FERCSIK János: Hol a világegyetem határa. Einstein nyomdokaiban. = IPM Interpress Magazin 7. 2008. dec. pp. 98-104. [NRO.]

DAWKINS, Richard: A közepes világ lakói, avagy mit láthat érthet meg vagy képzelhet el az ember a burka szemnyílásán át. = IPM Intrpress Magazin 7. 2008. máj. pp. 98-104. [NRO.]

AMBRUS András: Variációk a világvégére. = IPM Interpress Magazin 7. 2008. aug. pp. 98-104. [NRO.]

FERCSIK János: Minden relatív? Einstein és a téridő. = IPM Interpress Magazin 7. 2008. okt. pp. 14-21. [NRO.]

FERCSIK János: Görbe úton járó fénysugarak. = IPM Interpress Magazin 7. 2008. nov. pp. 24-32. [NRO.]

(b. gy.) [BATTA György]: A Nap és a világegyetem élő természetű! Találkozások Grandpierre Attila csillagásszal. 1. = Itthon (Nemzeti Kulturális Havilap) 3. 2008. ősze pp. 14-15. [KSZ.]

KISS Erika: Átadták a csillagdát, a könyvtár újdonságát. Válasszunk maguknak csillagot. = Jászkürt 20. 2008. 46. sz. p. 1., 5. 2008. november 7-én felavatták a jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ Csillagdáját. [GER.]

Csillagda. = Jászkürt 20. 2008. 47. p. 5. Jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ Csillagdájában nyílt nap: 2008. november 24-28. [GER.]

BANKA Csaba: Jászberényben a könyvtárból is fürkészhetők a csillagok titkai. = Jászsági Grátisz 2. 2008. 22. sz. p. 2. Felavatták a jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ Csillagdáját. Beszédet mondott Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke és Tamás Zoltán a Jászberény Város Önkormányzata Városfejlesztési Bizottság elnöke. [GER.]

REZSABEK Nándor: Mit mutat a napóra? = Keresztény Élet 16. 2008. jan. 6. 1. sz. p. 9. A Magyar Csillagászati Egyesület, a Napóra Szakcsoport, Marton Géza és Keszthelyi Sándor említésével. [REZ.]

Elhunyt a jezsuita csillagász. = Keresztény Élet 16. 2008. jan. 6. 1. sz. p. 9. Teres Ágoston. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Bábel tornya. = Keresztény Élet 16. 2008. márc. 9. 10. sz. p. 9. Az ókori építmény, többek között csillagvizsgálóként működött. [REZ.]

Csillagászati szabadegyetem. = Kisalföld 63. 2008. ápr. 24. 96. sz. p. 8. Sopronban, a Fényi Gyula Csillagászati Szabadegyetem keretében ápr. 25-én Orbán Aladár tart előadást. Címe: A giroszkópok csodálatos világa és a csillagászati északi irány kitűzése. [KSZ.]

Békehozó napfogyatkozás. = Kisalföld 63. 2008. júl. 28. 175. sz. p. 20. A Kr. e. 585. máj. 28-i napfogyatkozás a médek és lüdiaiak csatája ideje alatt. [KSZ.]

Részleges napfogyatkozás. = Kisalföld 63. 2008. júl. 31. 178. sz. p. 8. A másnapi napfogyatkozás adatait Kiss Gyula ismerteti, a színes fénykép távcsövével együtt mutatja. Sopronban, a Széchenyi-szobornál a Stella Sopron és az MCSE helyi csoportja várja távcsöves bemutatóval az érdeklődőket. [KSZ.]

HEGEDŰS Péter - SZABÓ Zoltán: Halálbolygó Szibériában? A Tunguzka meteorit. = Kisalföld 63. 2008. aug. 2. 180. sz. p. 20. A meteorithullások és az 1908-as Tunguz-jelenség ismertetése. [KSZ.]

Csillagunk a Nap. = Kisalföld 63. 2008. szept. 11. 213. sz. p. 8. Sopronban, a Fényi Gyula Csillagászati Szabadegyetem keretében tart előadást: Csillagunk, a Nap címmel Kiss Gyula 2008. szept. 12-én. [KSZ.]

GOSZTONYI Miklós: Magyarok is tesztelik a Mars-utazást. = Kisalföld 63. 2008. okt. 11. 239. sz. p. 19. Hatfős magyar legénység szolgált az amerikai sivatagi Mars-bázison ez év tavaszán. A kéthetes tevékenységükről Sopronban tartott előadást 2008. okt. 10-én egyikük: Kereszturi Ákos. [KSZ.]

A digitális égboltfelmérésekről. = Kisalföld 63. 2008. dec. 4. 283. sz. p. 8. Előadást tart Szabó M. Gyula Sopronban, 2008. dec. 5-én este. [KSZ.]

  DOHI Ildikó - LÁBO Eszter - PUTSAY Mária: Eumetsat teljes jogú tagságot előkészítő tárgyalások. = Légkör 53. 2008. 1. sz. p. 33. [SRG.]

  Címlapon: Szivárvány a Balaton fölött. = Légkör 53. 2008. 2. sz. címoldal. 2008. ápr. 12-i felvétel Siófokon. [SRG.]

  H. BÓNA Márta: Olvastuk. Műholdas térképpel a szélenergia hasznosításáért. = Légkör 53. 2008. 3. sz. p. 18. Űrkaleidoszkóp 22. évf. 9. sz. alapján. [SRG.]

  H. BÓNA Márta: Olvastuk. A marsi vízre vonatkozó közvetlen bizonyítékkal szolgált a Phoenix. = Légkör 53. 2008. 3. sz. p. 18. Űrkaleidoszkóp 22. évf. 9. sz. alapján. [SRG.]

  BÉRCZI Szaniszló - KOPPÁNY György: Lakható marad-e a Föld? = Légkör 53. 2008. 3. sz. pp. 32-35. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

  PUTSAY Mária - KOCSIS Zsófia - SZENYÁN Ildikó: Meteorbecsapódás a meteorológiai műhold szemével. = Légkör 53. 2008. 4. sz. pp. 9-11. 2008. október 7-én 02:46 UTC-kor a 2-5 m "átmérőjű" 2008 TC3 nevű aszteroida a Föld légterébe lépett Szudán felett. Nem érte el a felszínt, kb. 14 km magasan robbant fel, csak kisebb darabok juthattak le oda. A METEOSAT-8 Európáról és Észak-Afrikáról 5 percenként készít képet. Csodával határos módon a METEOSAT-8 európai operatív meteorológiai műhold is észlelte a felrobbanó meteort. [KSZ.]

  H. BÓNA Márta: Olvastuk. Új képek egy aktív jéghold felszínéről. = Légkör 53. 2008. 4. sz. p. 23. Űrkaleidoszkóp 22. évf. 12. sz. alapján. [KSZ.]

  H. BÓNA Márta: Olvastuk. A felhők tetején a Vénusz légkörében. = Légkör 53. 2008. 4. sz. p. 23. Űrkaleidoszkóp 28. évf. 1. sz. [KSZ.]

  MEZŐSI Miklós: 100 éve történt... = Légkör 53. 2008. 4. sz. p. 29. "IX. Jelentés a M. Kir. Országos Meteorológiai és az Ógyallai Observatorium 1908. évi működéséről." Konkoly-Thege Miklós előszavával jelent meg. [SRG.]

  PUTSAY Mária: EUMETSAT teljes jogú tagság. = Légkör 53. 2008. 4. sz. p. 30. [SRG.]

  MEZŐSI Miklós: Évfordulók - 2008. = Légkör 53. 2008. 4. sz. pp. 32-34. 130 éve született Massány Ernő (1878-1946.). Pályafutása inkább csillagászként indult: először Ógyallán szolgált, ahol Konkoly ösztönzésére napfolt megfigyeléseket folytatott, rendszeresen rajzolta a Jupitert ("Adalékok a Jupiter megfigyelésének történetéhez" című kis kiadványhoz), valamint az üstökösöket. 1904-ben fizikai és csillagászati földrajzból doktorált. ... Színdarabot írt a Halley üstökös feltűnéséről 1910-ben (16-szor adták elő), ... Vérbeli újságíróként a rádióban és sajtóban a meteorológia tudományának népszerűsítője, mai szóval: igazi "médiameteorológus".;100 éve született Berkes Zoltán (1908-1993). Megfigyelte az 1938. jan. 25-i északi fényt. Feldolgozta és publikálta a hazai északi fény megfigyeléseket. [KSZ.]

  MEZŐSI Miklós: 100 éve született Berkes Zoltán. Budapest 1908 - Budapest 1993. = Légkör 53. 2008. 4. sz. pp. 33-34. Megfigyelte az 1938. jan. 25-i északi fényt. Feldolgozta és publikálta a hazai északi fény megfigyeléseket. [SRG.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2008. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2008. jan. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2008. január. = Magnitúdó Körlevél 2008. jan. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a 8P/Tuttle üstökös, meteorraj, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2008. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2008. febr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2008. február. = Magnitúdó Körlevél 2008. febr. p. 1. Mira maximum előrejelzések, Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, 21-én teljes holdfogyatkozás. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2008. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2008. márc. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2008. március. = Magnitúdó Körlevél 2008. márc. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2008. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2008. ápr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 3-án Ladányi Tamás: Kettőscsillagok és asztrofotók című előadása. 4-6-ig Messier marathon Bátorligeten. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2008. április. = Magnitúdó Körlevél 2008. ápr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2008. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2008. máj. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2008. május. = Magnitúdó Körlevél 2008. máj. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2008. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2008. jún. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 21-én Szent Iván éji csillagnézés. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2008. június. = Magnitúdó Körlevél 2008. jún. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2008. július. = Magnitúdó Körlevél 2008. júl-aug. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, Merkúr kitérése, együttállások, meteorraj. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2008. augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2008. júl-aug. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, 1-én részleges napfogyatkozás, holdsarlók, együttállások, meteorraj, 16-án részleges holdfogyatkozás. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2008. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2008. szept. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 20-án kirándulás Nagyszalontára. 26-28-ig Bátorligeten I. Nyírségi Őszi Észlelő Hétvége. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2008. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2008. szept. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2008. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2008. okt. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2008. október. = Magnitúdó Körlevél 2008. okt. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, Merkúr kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2008. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2008. nov. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2008. november. = Magnitúdó Körlevél 2008. nov. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorrajok, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2008. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2008. dec. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2008. december. = Magnitúdó Körlevél 2008. dec. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, 1-én Vénusz-fedés, meteorraj, együttállás, holdsarlók. [KSZ.]

LMA: Fürkésszük az eget! = Magyar Hírlap 41. 2008. jún. 11. 135. sz. p. 14. Az amatőrcsillagászatról és a Csillagászat Nemzetközi Évéről nyilatkozott Mizser Attila. [OSI.]

  CSORBA Dávid: Egy bártfai kalendárium kalandos eltűnése. = Magyar Könyvszemle 124. 2008. 1. sz. pp. 54-56. [SRG.]

VITÉZY Zsófia - D. HORVÁTH Gábor: Botrányok a Planetáriumban. Csillagok közötti helyett keserű időutazás a valamikor oly népszerű intézményben. = Magyar Nemzet 71. 2008. jan. 7. 6. sz. p. 5. Tapasztalatok a Budapesti Planetárium műsoraival kapcsolatban. [KSZ.]

Ma indul vissza a Földre a Discovery. = Magyar Nemzet 71. 2008. jún. 11. 158. sz. p. 16. Június 11-én ér Földet a floridai Kennedy űrközpontban. [SRG.]

Nagy mennyiségű víz lehetett a Holdon. = Magyar Nemzet 71. 2008. júl. 11. 188. sz. p. 16. Az Apollo űrhajók által összegyűjtött kőzetminták újabb vizsgálata alapján. [KSZ.]

Újabb égi csoda várható a mai éjszakán. = Magyar Nemzet 71. 2008. aug. 16. 224. sz. p. 17. 81 %-os részleges holdfogyatkozásról Mizser Attila az MCSE főtitkára nyilatkozik. [SRG.]

MOLNÁR Csaba: Együttállás. Ponori Thewrewk Aurél hányatott sorsú disszertációjáról, a betlehemi csillagról és a Thewrewk kisbolygóról. = Magyar Nemzet 71. 2008. dec. 20. 347. sz. p. 27. Egész oldalas, hosszabb interjú Ponori Thewrewk Auréllal életéről, tevékenységéről és csillagászattörténeti kérdésekről. [KSZ.]

  HOLL András: Az elektronikus szakfolyóiratok lehetőségei. = Magyar Tudomány 169. 2008. 1. sz. pp. 64-69. Csillagászati példákat is említ, különösen az MTA KTM CSKI-ben kiadott IBVS-t. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Ultranagy energiájú kozmikus sugarak. = Magyar Tudomány 169. 2008. 1. sz. p. 112. Science, 2007. nov. 9. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Hírek a Vénuszról. = Magyar Tudomány 169. 2008. 1. sz. pp. 113-114. Nature, 2007. nov. 29. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Áttörések 2007-ben. A NASA is tízes listát közölt az év legfontosabb felfedezéseiről, eseményeiről. = Magyar Tudomány 169. 2008. 2. sz. pp. 232-234. [SOL.]

  SZABADOS László: Ha jövő, akkor világűr. = Magyar Tudomány 169. 2008. 2. sz. pp. 238-239. Könyvismertetés: Almár Iván - Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr, Budapest, Typotex, 2007. kötetéről. [SOL.]

  GYÜRKY György: Csillagok és atommagok. = Magyar Tudomány 169. 2008. 4. sz. pp. 486-493. Energiatermelés és elemszintézis a csillagokban.; A nukleáris asztrofizika tudománya.; Hazai mag-asztrofizikai kutatások.; Asztrofizikai laboratórium a Föld felszíne alatt. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Fájdalmas brit tudománypolitikai döntések. = Magyar Tudomány 169. 2008. 4. sz. pp. 517-518. A csillagászati kutatásokat érintő megszorítások is szerepelnek az ismertetésben. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Adalékok a Hold történetéhez. = Magyar Tudomány 169. 2008. 4. sz. p. 518. Wilson Mark: Isotope-ratio measurements reveal a young Moon. Physics Today Febr. 2008. pp. 17-18. cikke alapján. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: A természet igazolja a relativitáselméletet. = Magyar Tudomány 169. 2008. 5. sz. p. 639. Kettős rendszerbeli fekete lyukról szóló hír a Science, 18 Jan. 2008, 319, 271 alapján. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: A Naprendszerre hasonlító, idegen bolygórendszerre bukkantak. = Magyar Tudomány 169. 2008. 5. sz. pp. 640-641. Science, 15 Feb. 2008, 319, pp. 885, 927-930 alapján. [SOL.]

  MÉSZÁROS Ernő: Az élet keletkezése az őslégkör összetétele és az éghajlat tükrében. = Magyar Tudomány 169. 2008. 6. sz. pp. 656-662. Elképzelések az élet keletkezéséről.; A légkör szerepe az éghajlat alakításában.; A légkör összetétele az élet megjelenése előtt.; A légkör összetétele és az élet kezdeti fejlődése.; Az élet hatása a környezetre és a légkörre. [SOL.]

  CSÁSZÁR Géza - HAAS János - NÁDOR Annamária: A földtörténet klímaváltozásai és azok tanulságai. = Magyar Tudomány 169. 2008. 6. sz. pp. 663-687. A klímatényezőkről általában.; A Föld keringési pályaelemeinek változása és a rövid időtartamú klímaváltozások.; Éghajlati elemek és éghajlatváltozások a földtörténet során.; A jelenkori klímaviszonyok közvetlen előzményei. [SOL.]

  FÖLDVÁRY Lóránt: Globális klimatológiai változások hatása a nehézségi erőtérre, és annak műholdas észlelési lehetőségei. = Magyar Tudomány 169. 2008. 6. sz. pp. 704-714. A Föld tömegátrendeződései.; Éghajlatjellemző jelenségek műholdas észlelése.; A gravitációs tér éves és féléves változásai GRACE-mérések alapján. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: "Fehér lyukkal" modellezik a fekete lyukat. = Magyar Tudomány 169. 2008. 6. sz. pp. 771-772. Science, 7 March 2008, 319, pp. 1321, 1367-1370 alapján. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Szupernóva a Tejútrendszerben. = Magyar Tudomány 169. 2008. 7. sz. p. 890. NASA News 08-126 alapján. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Szupernehéz fekete lyukak. = Magyar Tudomány 169. 2008. 7. sz. pp. 890-891. New Scientist News Service, 19 May 2008 alapján. [SOL.]

  KISS L. László - KERESZTURI Ákos: hirek.csillagaszat.hu - tapasztalatok egy nonprofit tudományos-ismeretterjesztő hírportállal. = Magyar Tudomány 169. 2008. 8. sz. pp. 968-975. A Magyar Csillagászati Egyesület 2005-ben alapította a hirek.csillagaszat.hu webcímen elérhető csillagászati hírportálját, amely az elmúlt három évben egyre nagyobb népszerűségre tett szert az internetes hírfogyasztói közösségben. A cikkben összefoglaljuk a portál létrehozásának legfőbb érveit, ismertetjük a napi ügymenet során összegyűjtött tapasztalatokat, illetve forgalmi adatokkal illusztráljuk hírolvasói beágyazottságunk dinamikus fejlődését. Nem titkolt célunk más tudományterületek képviselőinek figyelmét felhívni az ismeretterjesztésnek erre a, véleményünk szerint, mindmáig nem kellően kiaknázott formájára. - vezetik be a cikküket a szerzők. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Élet az Enceladuson? = Magyar Tudomány 169. 2008. 8. sz. p. 1013. Science, 13 June 2008, 320, pp. 1432-1433 alapján. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Ismerkedés a Merkúr bolygóval. = Magyar Tudomány 169. 2008. 8. sz. p. 1014. NASA News 08-166 alapján. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Egységes világegyetem. = Magyar Tudomány 169. 2008. 8. sz. pp. 1014-1015. Az elektron és proton tömegarányának állandóságáról. Science, 20 June 2008, 320, pp. 1611-1613 alapján. [SOL.]

  BARLAI Katalin: Lapozgatás egy csillagászati Corvinában. = Magyar Tudomány 169. 2008. 9. sz. pp. 1075-1084. Regiomontanus Tabulae directionum profectionumque in navitatibus multum utiles (1472) című művéről. [SOL.]

  SZABADOS László: Huszonnyolc tudományos akadémia választotta tagjává. 100 éve született Viktor Ambarcumjan. = Magyar Tudomány 169. 2008. 9. sz. pp. 1136-1140. Centenáriumi megemlékezés a neves örmény asztrofizikus életútjáról és tudományos munkásságáról. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Víz a Marson. = Magyar Tudomány 169. 2008. 9. sz. p. 1153. NASA News 08-195. [SOL.]

  BREZSNYÁNSZKY Károly - SZARKA László: Földtudományok az emberiség szolgálatában. A Föld Bolygó Nemzetközi Éve. = Magyar Tudomány 169. 2008. 10. sz. pp. 1227-1233. [SOL.]

  VARGA Péter: A tengelykörüli forgássebesség és a geodinamikai paraméterek változása a Föld története során. = Magyar Tudomány 169. 2008. 11. sz. pp. 1341-1349. Az árapálysúrlódás, a becsapódások és a tektonikai erők szerepéről. [SOL.]

  FEJES István - NAGY Sándor: Mindennapi tér-időnk. = Magyar Tudomány 169. 2008. 11. sz. pp. 1350-1357. A csillagászati időméréstől a korszerű időrendszerekig.; Az idő szerepe a helymeghatározásában.; Szélső pontosságú igények a kozmikus geodéziában. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: A lemeztektonika hatása a mágneses térre. = Magyar Tudomány 169. 2008. 12. sz. pp. 1542. Science, 26 Sept. 2008, 321, pp. 1756-1757, 1800, 1822-1825 alapján. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Egyetlen paraméter szabályozta a galaxisok formálódását? = Magyar Tudomány 169. 2008. 12. sz. pp. 1542-1543. Nature, 23 Oct. 2008, 455, pp. 1049-1050, 1082-1084 alapján. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: A Titán "mágneses memóriája". = Magyar Tudomány 169. 2008. 12. sz. pp. 1543-1544. Science, 12 Sept. 2008, 321, pp. 1475-1478 alapján. [SOL.]

  SZABADOS László: Horváth András - Szabó Attila: Űrkorszak. = Magyar Tudomány 169. 2008. 12. sz. pp. 1546-1547. Könyvismertetés Horváth András - Szabó Attila: Űrkorszak, Ekren Kft., Budapest, 2008 könyvéről. [SOL.]

GÁBLI Cecília: Az ókori szélrózsa. = Mediterrán és Balkán Fórum 2. 2008. ápr. 22. 1. sz. pp. 18-25. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Címlapunkon. A hatalmas Holmes üstökös. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. címlap, p. 1. Ladányi Tamás felvétele 2007. nov. 29-én. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Égboltvédők Bledben. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 3-6. A szlovéniai Bledben 2007. okt. 4-én rendezett fényszennyezés konferenciáról. [SRG.]

Klz [KOLLÁTH Zoltán]: Fényfolyó - avagy világító szennyvíz a kék Duna helyett. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. p. 6. [SRG.]

2009 a csillagászat nemzetközi éve lesz! = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 7-8. [SRG.]

NYERGES Gyula: ESO-EAAE Summer School. Nyári iskola tanároknak. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 9-10. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Fehérvári csillagok. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 11-14. A székesfehérvári TIT és a fehérvári amatőrcsillagászok tevékenysége 1957-től napjainkig. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Egy év - egy kép: vietnami vendégek (1968). = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. p. 14. Székesfehérvári távcsöves bemutatás. [SRG.]

KOVÁCS József: Kozmikus ágyúgolyó. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. p. 15. Az RX J0822-4300 neutroncsillag. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Rejtőzködő közeli galaxis? = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Szénbe burkolt csillagtetemek. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szuperföldek nyomában. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Ütköző bolygócsírák a Plejádokban. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 17-18. A HD 23514 csillag vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Elpárolgó exobolygók? = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Ritka a Föld-Hold páros? = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kisebb a Nap, mint látszik. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új eredmények a Vénuszról. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Sós óceán az Europán. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

HORVÁTH Edit: Piroska, a női távcső. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 22-24. A 160/1212 mm-es tükrös távcső készítése. [SRG.]

CSUKOVICS Tibor: Az Al Tarf Csillagvizsgáló. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 24-25. A szerző magáncsillagvizsgálójáról. [SRG.]

SZALMA Zsolt: Thomas M. Back (1957-2007). = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. p. 26. A TMB refraktorok optikai tervezője elhunyt. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Gödi Hold-maraton. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 27-32. 2007. okt-nov. holdészlelések. [SRG.]

TORDAI Tamás: Őszi bolygókavalkád. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 33., 35. Bolygóészlelések 2007. szept-okt. [SRG.]

Képmelléklet. A Holmes-üstökös. 2. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A hatalmas Holmes. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 36-41. 2007. nov. [SRG.]

A 2006-os Orionida-kitörés. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 42-44. Az MNRAS 380. 2007. szept. pp. 126-132. cikke. Fordította: GyL [Gyarmati László]. [SRG.]

KISS László: A CHARA interferométer. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 45-50. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Őszi mélyegezés. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 51-55. Mélyég-észlelések 2007. okt-nov. [SRG.]

SZABÓ Ádám: Hajnali égi túra. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 55-57. 2007. nov. 11-én. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 58-60. 2007. máj-nov. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Elhunyt Szakács László, az MCSE legidősebb tagja. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 60-61. Pápa 1915. jún. 28. - Soltvadkert 2007. okt. 31. A soltvadkerti amatőrcsillagász, tagsági igazolványát 1947. augusztus 2-án állították ki. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2008. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. p. 62. Könyvismertetés. [SRG.]

Jelenségnaptár 2008. február. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 63-65. A bolygók láthatósága.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az SS Geminorum.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros ajánlat.; Mzs [Mizser Attila]: Teljes holdfogyatkozás 2007. február 21-én. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 38. 2008. jan. 1.(379.) sz. pp. 66-67. Majzik Lionel: Csillagászati hét a Tápió-vidéken.; Mzs [Mizser Attila]: Ismét működik a nagykanizsai csillagvizsgáló (2007. nov. 3-től, Canis Maior Csillagda). [SRG.]

Címlapunkon: a Geminida maximum 2007 decemberében. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. címlap, p. 1. Berkó Ernő képe 2007. dec. 12-15. közötti felvételeiből készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: A felhők felett. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 3-4. Mátrai észlelési kaland. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Mars, Tátra, légköroptika. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. p. 5. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián] - Tey [TEPLICZKY István]: Quadrantida-éjszaka. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. p. 6. Észlelés 2008. jan. 3-án a Vörösmarty turistaházi parkolónál, a Mátrában. [SRG.]

Egy százalék. 19009162-2-43. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. p. 7. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az űrkutatás hőskora 1. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 8-14. Szputnyik-megfigyelés Magyarországon. [SRG.]

DEREKAS Aliz: Árván született galaxisközi csillaghalmazok. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 15-16. Az M81 és M82 között. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Spirális jetet azonosítottak. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. p. 16. A HH-211 jelű égitestnél. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Egy ultragyors forgású csillag foltjai. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 16-18. A BO Mic vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Szerves anyagok egy születő bolygórendszerben. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. p. 18. A HR 4796A csillag körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Óriásbolygó fiatal csillag körüli porkorongban. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 18-20. A TW Hydrae rendszere. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Meglepő eredmény az üstökösök anyagának eredetéről. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 20-21. A 81P/Wild 2-üstökös poranyagából gyűjtött Stardust mintákból. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Oxigéndúsulás vulkánoktól. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. p. 21. Az ősi Földön. Csillagászati hírek. [SRG.]

DELI Tamás: Hármasteszt. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 22-26. Távcsőtesztek. [SRG.]

MÁDAI Attila: Egy "tökéletes" EQ6. 1. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 27-31. [SRG.]

CCD-technika. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

Képmelléklet. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Mérjük meg a fényszennyezést! = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 35-36. SQM-műszerrel. [SRG.]

PÁPICS Péter: Napfoltminimum. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. p. 37. 2007. szept-nov. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Decemberi böjtölés. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 38-40., 43. Holdrovat 2007. dec. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2007 augusztusban és szeptemberben. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Geminidák és én. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 44-47., címoldal. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók a téli égen. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 48-51. 2007. nov-dec. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Hogyan nem fedeztem föl a 2008D szupernóvát? = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 52-53. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: SN 2008D: független "majdnem-felfedezés". = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. p. 53. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Alig ismert nyílthalmazok között. 3. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 54-58. [SRG.]

SCHALK Gyula: A.D. 2008: szökőév nem szökő gondokkal. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 59-63. A cikk szerzője 2008. január 16-án elhunyt. Schalk Gyulára (1938-2008) a kiváló ismeretterjesztőre e cikkel emlékezünk. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Hobbym: a csillagos ég (1969). = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. p. 64. [SRG.]

2008. március. Jelenségnaptár. = Meteor 38. 2008. febr. 2.(380.) sz. pp. 65-67. A bolygók láthatósága.; Üstökös-ajánlat.; GyL [Gyarmati László]: Márciusi meteorok.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat.; Ksl [Kiss László]: A hónap változója: T Ursae Minoris. [SRG.]

Címlapunkon: a kék márvány. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. címlap, p. 1. A Föld képe az űrből. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Drakula az égbe jutott. Tizenkét új magyar kisbolygó. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 3-5. Wodetzky, Debrecen, Karinthy, Széchenyi, Irinyi, Aquincum, Kandókálmán, Tapolca, Lugosi, Kemény, Hunstead kisbolygók. [SRG.]

SZALAI Tamás: Fény derülhet a sötét energia titkára. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Árapálycsóva és galaktikus kannibalizmus. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. p. 7. Az NGC 4013 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Galaxisközi vándor a Nagy Magellán-felhőből. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 7-8. A HE 0437-5439 csillag. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Az RS Puppis távolsága. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 8-9. A cepheida távolsága kb. 6500 fényév. A nemzetközi kutatócsoport munkájában Szabados László is részt vett. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Túléli-e a Föld a Nap felfúvódását? = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Molekulákat megkötő gyűrűk. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 10-11. A Szaturnusz gyűrűi és az Enceladus hold. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Marsi felhők árnyékában. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Az űrkutatás hőskora. 2. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 12-17. [SRG.]

BOROS-OLÁH Mónika - PETE Gábor: Kalandos világűr. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. p. 18. Vándorkiállítás a győri Árkádban 2007. jún. 29. - júl. 15. [SRG.]

MÁDAI Attila: Egy "tökéletes" EQ6. II. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

B. L. [BARTHA Lajos]: Egy amatőrtávcső 1947-ből. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 21-22. A pécsi (akkoriban Sásdon élő) Dr. Balázsy László távcsövéről. [SRG.]

PONIKLI Péter: Házi készítésű óriásbinokulár. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 21-22. 30x72-es binokulár Szokolyán. [SRG.]

19009162-2-43. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. p. 23. Egy százalék. [SRG.]

PÁPICS Péter: Új ciklus hajnalán. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. p. 24., 30. Napészlelések 2007. december - 2008. január. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Plinius és társai. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 25-28. Holdészlelések 2008. január. [SRG.]

TORDAI Tamás: Mars-észlelések. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 29-30. 2007. november - december. [SRG.]

GYARMATI László: Geminida-maximum. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 31-33. 2007. december közepén. [SRG.]

Képmelléklet. Címlapunkon: a "kék márvány." = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. p. 34., címlap, 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Őszi üstökösök. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 35-44. 2007. október - november. [SRG.]

Így kezdődött 3. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 45-48. Változócsillag-észlelők indulása: Keszthelyi Sándor (Ksz), Vizi Péter (Vzp), Nagy Zoltán Antal (Nyz), Illés Elek (Ile), Kovács István (Kvi), Molnár Péter (Mpt), Ricza Róbert (Ric). [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 49-50. Kovács József: Egy Ia típusú szupernóva progenitora? A Nature 2008. 2. 14. száma alapján.; Ksl [Kiss László]: AL Comae Berenicis. Az IBVS 2008. No. 5815. cikke alapján. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Messier-maraton 2007: második forduló. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Mélyegek a téli égen. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 54-57. 2007. december - 2008. január. [SRG.]

Bemutatkozik a Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. p. 58. Célja Bicskén, a régi csillagvizsgáló helyreállítása és hasznosítása. [SRG.]

Emlékezés Nagy Károly birtokára. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 59-60. Interjú Mészáros Árpád bicskei helytörténésszel. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. p. 61. MCSE-közgyűlés volt 2008. január 5-én. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: az ország legnagyobb amatőrtávcsöve (1970). = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. p. 62. Csepelen. [SRG.]

OLAJOS István: Baranyai amatőrök. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. p. 63. Baranyai amatőrök a Hobbym a csillagos ég című film 1969. aug. 26-iki forgatásán, Dr. Balázsy László otthonában. [SRG.]

2008. április. Jelenségnaptár. = Meteor 38. 2008. márc. 3.(381.) sz. pp. 64-67. A bolygók láthatósága.; GyL [Gyarmati László]: Április meteorrajok.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: SU Ursae Maioris.; Spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat.; Ggz [Görgei Zoltán]: A hónap holdkrátere. [SRG.]

Címlapunkon: a Messenger felvétele a Merkúrról. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: A Messenger a Merkúrnál. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 3-8. [SRG.]

19009162-2-43. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. p. 9. Egy százalék. [SRG.]

SLÍZ Judit: Csillagontó galaxisok és aktív galaxismagok. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 10-11. A déli ég 120 ezer galaxisának felmérése, amelyek között 7824 galaxis jelentős rádiósugárzást mutat. Csillagászati hírek. [SRG.]

HORVÁTH István: Májusban állítják pályára a GLAST-ot. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 11-12. A gamma tartományban működő űrteleszkóp. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Közeli szupernóva-robbanás? = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 12-13. A Sagittarius csillagkép WR 104 jelű kettős rendszere néhány százezer éven belül szupernóva lehet. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Gyűrűs bolygó gyűrűs holdja. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 13-14. A Szaturnusz Rhea holdja. Csillagászati hírek. [SRG.]

DEREKAS Aliz: Csuszamlások a Marson. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Több szénhidrogén a Titanon, mint a Földön. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Rejtélyes anomáliák űrszondák mozgásában. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

BUTUZA Tamás: Félkarú csillagrablók. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 17-21. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Dómok és rianások. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 22-26. Holdészlelések 2008. február. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések 2007-ben. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

GYARMATI László: Quadrantidázás a hóban. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

KOVÁCS József: Gothard Jenő felvételei a Holmes-üstökösről. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

Képmelléklet. Küldöttünk a Merkúrnál. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. p. 34., címlapkép, 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Decemberi üstökösök. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 35-38. 2007. december. [SRG.]

KOVÁCS István: Téli hónapok. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 39-42. Változócsillagészlelés 2008. január - február. [SRG.]

MIZSER Attila: Hubble változó köde. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 43-46. Észlelési élmények a Mátrában. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Fókuszban: a Sirius-B. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 47-49. Vizuálisan észlelte a Sirius kísérőjét és webkamerával is rögzítette a társ nyomát. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Télbúcsúztató. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 50-54. Mélyég észlelések 2008. február - március. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Felújították "a Plösslt". = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 55-57. Nagy Károly távcsöve ma az Országos Műszaki Múzeumban látható. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Struve nyomában Tartuban. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 57-58. [SRG.]

BQ [BARTHA Lajos]: Vizi Péter: Csillagatlasz kistávcsövekhez. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. p. 59. Könyvismertetés. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. p. 60. Közgyűlés 2008. ápr. 19-én.; Irány: Ógyalla! [SRG.]

Olvasóink írják. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 61-62. Bokor Katalin: Utazás a távoli keletre.; Bartha Lajos: Észlelési segítségnyújtás. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: a Mars 1971-ben. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. p. 63. Sajó Péter fényképei. [SRG.]

2008. május. Jelenségnaptár. = Meteor 38. 2008. ápr. 4.(382.) sz. pp. 64-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a Z Camelopardalis.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat!; spe [Székely Péter]: Mélyég-ajánlat. [SRG.]

Címlapunkon: teljes holdfogyatkozás február 21-én. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. címlap, p. 1. Csabai István felvétele 100/1000 mm-es Zeiss AS refraktorral készült. [KSZ.]

ÚJVÁROSY Antal: Emlékezzünk Szentmártoni Bélára! = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 3-4. Halálának huszadik évfordulóján. [SRG.]

19009162-2-43. Egy százalék. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 5. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szabadszemes gammakitörés. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 6-7. A 2008. márc. 19-én detektált kitörés optikai képe mintegy 5,8 magnitúdós volt. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Egy hiperóriás kettőscsillag ütköző csillagszelei. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 7-8. Az éta Carinae. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Tizenkét új bolygó: akcióban a WASP és a CoRoT. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Exobolygó kettőscsillag körül? = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 9-10. A CM Draconis körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Mágneses átfordulás egy napszerű csillagnál. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 10. A tau Bootisnál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Sós üledékek a Marson. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Felszín alatti óceán a Titanon. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Der [DEREKAS Aliz]: Meteoritkrátert találtak a Google Earth segítségével. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 12-13. Ausztráliában. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: Csillagászati megfigyelések és az amatőrtávcsövek. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 14-16. Eredeti megjelenés: A Csillagos Ég 1965. 4. sz. [SRG.]

TOKÁR László: Egy ollós távcső átalakul. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

PÁPICS Péter: Végre: napfolt! = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 18-19. Napészlelések 2008. febr-márc. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Napkivetítés Firenzében. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 19. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Ünnepi észlelések. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 20-22. Holdészlelések 2008. márc. [SRG.]

TÓTH Marietta: Holdészlelők maratoni találkozója. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 23-24. Polaris Csillagvizsgáló 2008. ápr. 12. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Januári üstökösrekord. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 25-31., első belső borító. 2008. januári üstökösészlelések. A rekord: 2008. jan. 8-án este Szabó Sándor és Tóth Zoltán 12 különböző üstököst figyelt meg. [SRG.]

Képmelléklet. Teljes holdfogyatkozás február 21-én este. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 32., címlap, 4 színes t. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Holdfogyatkozás február 21-én. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 33-36. 2008. febr. 21-i megfigyelések, Bartha Lajos, Újvárosy Antal, Keszthelyi Sándor, Ivanics Ferenc, Presits Péter, Sánta Gábor, Szabó Barna, Kiss Barna, Szabadi Péter, Busa Sándor, Szabó Ádám beszámolóinak idézésével. [SRG.]

KISS László: AM Herculis 1892-2005. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 37-41. Wu, K. és Kiss L. László. 2008, A&A, 481, 433 cikke alapján. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Változások az AAVSO adatküldésben. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 41-42. Elektronikus körlevelek alapján. [SRG.]

Ksl [KISS László]: V2468 Cygni = Nova Cygni 2008. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 42. [SRG.]

Ksl [KISS László]: V2491 Cygni = Nova Cygni 2008/2. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 42. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Télbúcsúztató. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 43-47. Mélyég-megfigyelések 2008 márciusában. [SRG.]

SZENTMÁRTONI Béla: A mély-ég észlelésről. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 47-48. Eredeti megjelenés: Albireo 8. 1978. máj-jún. 78. sz. pp. 7-8. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: Kepler és Regensburg. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 49-52. [SRG.]

Polaris-farsang 2008. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 53. Asztro-farsang a Polaris Csillagvizsgálóban 2008. febr. 2-án. [SRG.]

"Átadtuk" az Aquincum kisbolygót... = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 55. Kiss László és Sárneczky Krisztián által 2001. január 1-én felfedezett kisbolygó, 2008. jan. 24-én kapta meg az Aquincum elnevezést. 2008. ápr. 11-én a kisbolygót jelképesen átadták Óbuda-Békásmegyer polgármesterének Bús Balázsnak. [SRG.]

BALATON László: Szerverbővítés az MCSE támogatóinak segítségével. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 55. [SRG.]

KISS Gyula: Az MCSE Sopronban. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 56. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép. CSBK 1972. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 57. Székesfehérvár, 1972. júl. 6-9. a CSBK VII. Országos Találkozója. [SRG.]

Kiadványainkból. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 58. [SRG.]

2008. június. Jelenségnaptár. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. pp. 59-61. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat.; (Ksl)[Kiss László]: A hónap változócsillaga: AM Herculis.; (spe)[Székely Péter]: Mély-ég ajánlat. [SRG.]

Észlelési élményeim: ifjúsági pályázat! = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 62. [SRG.]

Ágasvár ’08 Ifjúsági Csillagásztábor 2008. július 1-8. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 63. [SRG.]

Meteor ’08 Távcsöves Találkozó Tarján, júl. 31-aug. 3. = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 63. [SRG.]

Irány: Ógyalla! = Meteor 38. 2008. máj. 5.(383.) sz. p. 64. Kirándulás Ógyallára 2008. máj. 31-én. [SRG.]

Címlapunkon: a Stickney-kráter a Phobos felszínén. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. címlap, p. 1. Az MRO felvétele 2008. márc. 23-án. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos - TÓTH Imre: A Tunguz-esemény. Kisbolygó vagy üstökös? = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 3-9. [SRG.]

MIZSER Attila: Meteor ’88 észlelőtábor. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 10-11. Ráktanya 1988. júl. 15-22. [SRG.]

MARTON Géza: Bonnya napórája. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 12-14. Németh Ágnes szobrászművész készülő napórájáról. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - SIMONKAY Piroska: Napórabarátok Hartán. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 14-15. Az MCSE Napóra Szakcsoport III. találkozója Hartán, 2007. szept. 22-én. A hartai napóra avatása. [SRG.]

FREY Sándor: Különös kvazár a "világ végén". = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 16-17. A J1427+3312 kvazár. Vöröseltolódása z = 6,12. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Mi hajtja a részecskesugarakat? = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 17-18. Az aktív galaxismagokban található nagytömegű fekete lyukaknál megfigyelt nyalábpárnál. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Sötét anyag a laboratóriumban? = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Furcsa csillagszületés a Déli Szélkerék-galaxisban. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. p. 19. Az M83 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Törpecsillag távoli törpe kísérővel. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 19-20. Az UScoCTIO 108 barna törpénél. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Új képek a Phobosról. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 20-21., címlap. Az MRO képei. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Uránusz: gyűrűk és holdak az ESO fotóin. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Föld körüli pályán az IMAX moziban. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. p. 22. Az Űrállomás című 3D-s film Budapesten. Csillagászati hírek. [SRG.]

PAPP Sándor: Binokulár-jegyzetek. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 23-26. [SRG.]

CSERNA Antal: A Fiastyúk Csillagda. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 27-28., 34., 4 színes t. Cserna Antal csillagvizsgálója Újhartyánban, képmelléklettel. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Áprilisi Hold. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 29-33. 2008 áprilisi Hold-rovat. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A télutó üstökösei. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 35-42. Észlelések 2008. febr-márc. [SRG.]

GYARMATI László: Tavaszi tűzgömbök. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. p. 43. 2008. márc-ápr. [SRG.]

KOVÁCS István: Nóvakitörések. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 44-47. 2007-ben. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Beköszöntő. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 48-49. A mélyég észlelési rovatot Székely Pétertől veszi át Sánta Gábor. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Tavaszi észlelések. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 49-52. Mélyég észlelések 2008. májusban. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A nebrai korong. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 53-59., első belső borító. [SRG.]

CZINDER Gábor: "Csíkhúzós" holdfogyatkozás. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 61-62. 2008. február. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: amatőr kupola Zebegényben (1973). = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. p. 62. Sajó Péter házi készítésű kupolája a Föld és Ég 1973. 1. szám címlapján. [SRG.]

2008. július Jelenségnaptár. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. pp. 63-65. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; (Ksl) [Kiss László]: A hónap változócsillaga: AY Lyrae.; Snt [Sánta Gábor]: Mély-ég ajánlat.; GyL [Gyarmati László]: Meteorraj-ajánlat: Alfa Capricornidák. [SRG.]

Egyidős vagyok a Hubble Űrtávcsővel. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. p. 66. Pályázat kiírása. [SRG.]

Ágasvár ’08 Ifjúsági Csillagásztábor 2008. július 1-8. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. p. 67. [SRG.]

Meteor ’08 Távcsöves Találkozó Tarján, júl. 31-aug. 3. = Meteor 38. 2008. jún. 6.(384.) sz. p. 67. [SRG.]

Címlapunkon: a Napraforgó-galaxis, az M63. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. címlap, p. 1. Szitkay Gábor felvétele a nyúli A*P*O Csillagvizsgáló 40,6 cm-es Newton-távcsövével készült 2008. március-április során. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán: Égvédő akciók a Föld Nemzetközi Évében. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 3-5. [SRG.]

SZABADI Péter: A nyári időszámítás. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 6-12. A nyári időszámítás külföldi és hazai története. A nyári időszámítás csillagászati alapjai, előnyei és hátrányai. A nyári időszámítás évenkénti kezdő és befejező időpontjainak táblázata Magyarországon 1916. ápr. 30-tól: p. 6. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Vörös csillagok fényénél. Csillagászként Kínában. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 13-22. [SRG.]

HEGYI Norbert: Hong Kong-i látogatás. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 23-24. 2007 júliusában. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Vissza a "Marsra"! HungaroMars 2008. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 25-29. Az Utah-beli expedíció tagjai: Hargitai Henrik, Boros-Oláh Mónika, Hirsch Tamás, Muhi András, Kereszturi Ákos, Tepliczky István. [SRG.]

Meteor ’08 Távcsöves Találkozó Tarján, július 31 - augusztus 3. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 30-31., első belső borító. Előzetes program. [SRG.]

KOVÁCS József - VINCZE Ildikó: Szombathely csillagászata. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 32-39. A kezdetek. Műszerek. Gothard Jenő tevékenysége. A hallgatás évei. Az Obszervatórium újkora. Az elmúlt évtized kutatásai. Csillagászat- és technikatörténeti kutatások. Teljes napfogyatkozás (1999). Sun Java Szakértői Központ (2002). A Gothard Tudomány- és Technikatörténeti Kiállítás (2002). Gothard Fizikus Műhely - Crossborder Oktató Hálózat (2006). Gothard Jenő születésének 150. évfordulója (2007). Szputnyik 1-emlékpark (2007). [SRG.]

SZALAI Tamás: A sötét energia nyomai a háttérsugárzásban. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 40-41. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Csak két nagy spirálkarunk van. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 41-42. A mi galaxisunknak csak két spirálkarja van: egyik a Scutum-Centaurus-kar a másik a Perseus-kar. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: A robbanás pillanata. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. p. 43. Az NGC 2770 galaxis SN 2009D szupernóvája. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Fantasztikus négyes - kétszer két törpe égi keringője. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 43-44. A BD -22 5866 csillag. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: A legkisebb ismert tömegű exobolygó. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 44-45. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Phoenix: mintavétel a Marson. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. p. 45. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Pólusvándorlás az Europán. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 45-46. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Kozmikus motolla. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 46-47. A 2008 HJ kisbolygó, amely 42,7 másodpercente fordul meg tengelye körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Planetárium a Varázstoronyban. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. p. 47. Új 6 m-es kisplanetárium Egerben, a XVIII. századi csillagvizsgáló keleti termében. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Nyúlon túl... Asztroportré. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 48-52., címlap. III. Nyúli Starparty Szitkay Gábornál, 2007. okt. 13-án.; Interjú Szitkay Gáborral: életéről és amatőrcsillagászati tevékenységéről. [SRG.]

RADNÓTI Klára: Új szerzemény a Magyar Nemzeti Múzeumban. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 53-55., hátsó belső borító. Petrich Gyula 72,5 mm-es légréses akromát Utzschneider-Fraunhofer-refraktora. A távcső a XIX. század huszas éveiben készülhetett. [SRG.]

DÖBRÖCZÖNI Ádám: Távcsőtörténet 1953-tól... = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 56-59. A miskolci távcsőépítő tevékenysége. [SRG.]

ÚJVÁROSY Antal: Egy év - egy kép: AAK 1974. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. p. 60. Albireos csoportkép a Csillagászat Baráti Köre ózdi találkozóján 1974. júl. 19-én. [SRG.]

KISS László: Astronmist: Millennium Star Atlas és csillagászati évkönyv a tenyérben. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 61-65. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Májusi esők tengere. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 66-69. Hold-észlelések 2008. április-május. [SRG.]

RIETH Anna: Karcoljunk Holdat! = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 69-70. Hold-rajzolás rézkarccal. [SRG.]

TORDAI Tamás: Mars-észlelések. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 71-72. Bolygó rovat: 2008. január-február. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Nappali Mars-fedés. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 73-74. Észlelések 2008. máj. 10-én. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók 2007-ben. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 75-77. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Kisbolygókutatás 2007-ben. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. p. 77. [SRG.]

GYARMATI László: Nyárvégi tűzgolyók. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 78-79. Kappa Cygnidák. Peter Jenninskens 2008. máj. 29-i cikke alapján. [SRG.]

GYARMATI László: Meteorok. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 79-80. IMC 2008.; Rádiómeteorok.; Tűzgömbmegfigyelés.; Meteoros tábor - Palé, 2008. aug. 5-13. [SRG.]

KOVÁCS István: A tavasz változócsillagai. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 81-84. Változócsillag rovat: 2008. március-május. [SRG.]

KOVÁCS József: Az SS Cygni átmeneti gázkilövellése. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 85-86. 2007 áprilisában. Forrás: Science 2008. jún. 6. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Távcsővégen: az ISS. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. p. 86. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Tavaszi galaxiskavalkád gömbhalmazokkal. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8. sz. pp. 87-93. Mélyég rovat: 2008. május. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Vizuális mélyég-észlelés. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 94-104. Stewart Moore 2004-es Journal of the BAA cikke alapján. [SRG.]

BARTHA Lajos: Regiomontanus és a reneszánsz műszerkészítés. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 105-113. Johannes Regiomontanus, Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Janus Pannonius, Georg Peuerbach, Hans Dorn, Martin Ilkusch, Jakob Ziegler, Celio Calcagnini, Pühler Kristóf csillagászati műszerkészítéssel kapcsolatos hazai ténykedése. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Az MCSE rendes közgyűlése. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 114-116. Óbudai Művelődési Központ, 2008. ápr. 19. A 2008-as Kulin György emlékérmet az elhunyt Schalk Gyulának ítélték. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Zselici csillagok alatt. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 117-118. Csillagnéző természetjárás 2008. márc. 1-én. [SRG.]

KOVALICZKY István: Posztoczky Károly Csillagászati Vetélkedő általános iskolásoknak. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 119-120. Tatán. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Mátyás király csillagásza. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. p. 121. Szabadtéri csillagászati bemutató Szentendrén 2008. máj. 1-én, a győri Mészáros Péter tanár vezetésével. [SRG.]

Újabb Polaris-siker az ESO diákpályázatán. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. p. 121. Rieth Anna és Veréb Dániel. [SRG.]

N. K. [MIZSER Attila]: Bicskei csillagtúra. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. p. 122. 2008. máj. 17-én. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Anyátlan Csillagász Család. Kemenes Lászlóné (1945-2008). = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 123-125. Nekrológ a pécsi kisplanetárium első vezetőjéről, csillagászati ismeretterjesztőjéről. [SRG.]

Kiadványainkból. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 126-127. [SRG.]

Jelenségnaptár 2008. augusztus-szeptember. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. pp. 128-133. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat.; (Ksl) [Kiss László]: A hónap változócsillaga: U Herculis.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat.; Két fogyatkozás lesz augusztusban. [SRG.]

Képmelléklet. = Meteor 38. 2008. júl-aug. 7-8.(385-386.) sz. p. 135., 4 színes t. Szitkay Gábor, Koch Barnabás, Ladányi Tamás, Kolláth Zoltán, Berente Béla, Palkovics Iván, Éder Iván, Balogh Emese, Nagy Zoltán Antal felvételei. [SRG.]

Címlapunkon: a Phoenix-marsszonda mintát emelő robotkarja. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. címlap, p. 1. 2008. jún. 10-én. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Főnix a Marson. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 3-9., 34., címoldal, 3 színes t. Phoenix-szonda. [SRG.]

BUDAI Edina: A Phoenix a Polarisban. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. p. 10., 34., 1 színes t. 2003. aug. 27. [SRG.]

ORMOS Tamás: Miskolci Foucault-inga. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. p. 11. [SRG.]

KISS László: Mikor alakultak ki a horgas spirálgalaxisok? = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Extrém csillaggyár a távoli Univerzumban. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Csillaghalmaz három születésnappal. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 14-15. Az NGC 6791 nyílthalmaz. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Kivételes-e a Naprendszer? = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Már biztos: van tó a Titanon. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Mit tudunk a Steins kisbolygóról? = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 16-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Zöld nyíl az égen. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. p. 18. Lézer elemlámpa csillagok és csillagképek megmutatására. Csillagászati hírek. [SRG.]

LŐRINCZ Imre: A legkisebb Takahashi. Takahashi FS 60C. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 19-22. [SRG.]

KŐVÁGÓ Gábor: A Skylux 70/700-as. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 23-25. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Júniusi szimultán. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 26-27. Június 10-én szimultán Hold-észlelés. [SRG.]

PÁPICS Péter: Még mindig minimumban. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 28-29. Napészlelés 2008. április-július. [SRG.]

TORDAI Tamás: Bolygók webkameravégen. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 30-33. [SRG.]

TÓTH Imre: A 150 éves üstökösfotográfia. A Donati-üstökössel kezdődött. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 35-39. [SRG.]

Változós újdonságok. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 40-46. Összeállította: Kiss László, Székely Péter. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Csillagfényes nyáréjszakák. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 47-51. Mélyég-észlelések június-júliusban. [SRG.]

Fénybecslésre fel! = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. p. 52. Mélyég-objektumok. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Astronomy-ajánlat. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. p. 53. 7 törpegalaxis. Az Astronomy 2008. 8. száma alapján. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Kettőscsillagok. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 54-57. 2008 első félévében. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagászati emlékhelyeink: a Logodi utca 19/b. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. p. 58. Kosztolányi Dezső lakóháza Budapesten. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Tunguz-esemény. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 59-60. [SRG.]

VASKÚTI György: Gondolatok a dupla szám távcsöves cikkei kapcsán. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 60-61. [SRG.]

Egyidős vagyok a Hubble Űrtávcsővel. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. p. 61. Pályázat diákoknak. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Egy év - egy kép: orosházi amatőrök 1975-ben. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. p. 62. [SRG.]

Jelenségnaptár 2008. október. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. pp. 63-65. A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a V Ursae Minoris. [SRG.]

Kutatók éjszakája. = Meteor 38. 2008. szept. 9.(387.) sz. p. 67. 2008. szept. 26. [SRG.]

Címlapunkon: Napfogyatkozás Szibériában. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. címlap, p. 1. Busa Sándor felvétele 2008. aug. 1-én készült Novoaltajszkban 100/500 mm-es refraktorral. [KSZ.]

BRLÁS Pál: Szibériai napfogyatkozás. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 3-5., 4 színes t., címoldal. 2008. augusztus 1. [SRG.]

BALOGH Klára: Altáj-expedíció 2008. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 6-7. A SOLAR Csillagászati Egyesület expedíciója a 2008. aug. 1-i teljes napfogyatkozás helyszínére. [SRG.]

MIZSER Attila: Változások házunk táján. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. p. 8. Rovatvezető-változások. Az új szabadszemes rovatvezető: Landy-Gyebnár Mónika. A CCD-rovat átalakul Digitális asztrofotózássá, rovatvezetője: Fűrész Gábor. Az új számítástechnikai rovatvezető: Nagy Zoltán Antal. A Hírrovat vezetője: Molnár Péter. A bolygórovat vezetésébe bekapcsolódik Kárpáti Ádám. [SRG.]

KOVÁCS József: Ütköző galaxishalmazok és a sötét anyag rejtélye. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Behálózott galaxis. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. p. 10. Az NGC 1275 galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Mekkorára hízhatnak az extragalaktikus fekete lyukak? = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 10-11. Az M87-ban 3 milliárd, az OJ 287 galaxisban 18 milliárd naptömegnyi fekete lyuk lehet. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Pontosabban ismert Galaxisunk központi fekete lyukának tömege. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 11-12. A 25 ezer fényévre lévő, kb. 50 millió km átmérőjű objektum tömege: 4 millió naptömeg. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Folyékony, fémes hélium lehet néhány óriásbolygó belsejében. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 12-13. A Jupiter és a Szaturnusz bolygóknál. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Fémes mag nélkül nincs élet? = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Óriási krátert fedeztek fel a Steins kisbolygó felszínén. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló felújítása. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hírportálunkról a Magyar Tudományban. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 15-21. KIss László és Kereszturi Ákos cikkét közölte a Magyar Tudomány az MCSE hírportáláról. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Egy távcső újjászületése. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 18-22. A szerző 30 cm-es távcsövének szerelése. [SRG.]

SZALMA Zsolt: Bolygózó okulár: az elérhető minőség. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 22-24. A Planetary okulárok. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Beköszöntő. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. p. 25. Az új számítástechnikai rovatvezető tervei. [SRG.]

NAGY Zoltán Antal: Guide 8: újratöltve. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Nyári holdforduló. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 30-33. Holdrovat 2008 nyaráról. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Augusztusi napfogyatkozás. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 34-36., belső borító. 2008. augusztus 1-jei részleges napfogyatkozás. [SRG.]

FODOR Balázs - RIETH Anna - SZABÓ Ágnes: Paléi meteorvadászat ’08. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 37-39. Perseida-tábor Palén, 2008. augusztus 5-13. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tavaszi üstökösmustra. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 40-44. Üstökös rovat, 2008. április-június. [SRG.]

KOVÁCS István: Nyári változók. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 45-48., 63. Változó rovat, 2008. június-augusztus. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Nyári észlelések között. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 49-54. 2008. augusztusi mélyég-megfigyelések. [SRG.]

TÓTH János: Égi ritkaságok. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 55-57. Észlelési élményem című ifjúsági pályázatunk díjnyertes írása. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Amatőr felfedezésű planetáris köd. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. p. 57. A Lost Valley Observatory 2008. 08. 09-es cikke alapján. [SRG.]

  KESZTHELYI Sándor: Így készül a Csimabi. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 58-62. A jelen adatbázisnak, azaz A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiájának (a Csimabi-nak) szakmailag részletes és egyúttal népszerű ismertetése. Az anyag célja, az adatgyűjtés módszere, a könyvek jegyzéke, a folyóiratok csillagászati cikkei, a kisebb amatőrcsillagászati lapok, a frissítés, az időrend, a nyelvtan, a jelen és a jövő. [KSZ.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Galilei Amatőrcsillagász Klub (1976). = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. p. 64. [SRG.]

Jelenségnaptár 2008. november. = Meteor 38. 2008. okt. 10.(388.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a TZ Persei.; GyL [Gyarmati László]: Novemberi meteorok. [SRG.]

Címlapunkon: a Pelikán-köd (IC 5070) Ágasvárról. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. címlap, p. 1. Éder Iván felvétele 2008. júl. 6/7-én készült 130/780 mm-es műszerrel. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: 2003 TC3. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 3-4. Egy 3 méter átmérőjű kisbolygó megfigyelése és 2008. okt. 7-i becsapódása Szudán területén. [SRG.]

KERÉNYI Lilla: Elsőtáborosként Tarjánban. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 5-8. Tarján, 2008. júl. 31 - aug. 3. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Tarjáni képek, videók, adatok. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. p. 8. Az MTT ’08 táborban 316 fő vett részt. Keszthelyi Sándor összesen 213 különféle távcsövet írt össze. [SRG.]

RIETH Anna: Ágasvári csillagok. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 5-7. A 2008-as ágasvári ifjúsági csillagászati tábor. [SRG.]

KOVÁCS József: Kiláthatunk-e az Univerzumból? = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Szupernóva a szomszédban. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 13-14. Az SN 1996cr a Circinus spirálgalaxisban, tőlünk 12 millió fényévre. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Tejútrendszerünk forgása. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Gyengülő napszél, vékonyodó heliopauza. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kutyacsont holdakkal. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 16-17. A (216) Kleopatra kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Lant a Földön. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. p. 18. A Herényi Kulturális és Sportegyesület 2008 nyarán mozit nyitott, amelyet Lyra Mozinak neveztek el, a Gothard Jenő által lefényképezett Lyra Gyűrűsköd központi csillagának emlékére. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kínai űrséta. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Óriásbinokulár-szék. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 18-20. Bármely irányba forgatható binokulár-állvány, amelyben az észlelő ülő helyzetben van. [SRG.]

KOVÁCS Tamás: Gyorsabban a fotonnál? = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 21-24. A Tachyon planetáriumprogram. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Titkos Magyar Obszervatórium. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 25-31., címlapkép, első és hátsó belső borító. A Digitális asztrofotózás rovat bevezetője. A cikk egy Canon 3500 digitális fényképezőgéppel történő asztrofotós lépéseket írja le. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Részleges holdfogyatkozás. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 32-34., 3 színes t. A 2008. augusztus 16-i jelenség megfigyelése. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Akkor és most! = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 35-38. Holdészlelések. Messala-kráter. Vendelinus-kráter. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Üstökös hírek.; Visszatérő SOHO-üstökösök. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 39-42. [SRG.]

TÓTH Imre: Üstökösök a Jupiter fogságában. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. p. 42. Az eredeti cikk: Astronomy and Astrophysics, 489, 1355-1362. [SRG.]

KISS László - PIRITI János: Gigászi kettőscsillagok. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 43-46. Epszilon Aur, zéta Aur, 31 Cyg = V695 Cyg, 32 Cyg = V 1488 Cyg, EE Cep, VV Cep, FR Sct, OW Gem. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Nova Aquilae 2008 = V1721 Aql.; Nova Muscae 2008 = QY Mus.; GK Persei. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. p. 46. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Gömbhalmazok között. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 47-51. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A Pudlikutya-halmaz. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 52-53. Az MCSE Szegedi Helyi Csoport egy 254/1200 mm-es Dobson-távcsövet kapott. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Emléktáblák nyomában. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 54-58. Petzvál József, Martin Lajos, Sajnovics János, Mikola Sándor, Konkoly Thege Miklós, Schenzl Guidó, Bogdanich Imre Dániel, Milan Rastislav Stefánik, Toroczkai-Wigand Ede, Fényi Gyula, Haynald Lajos, Karl Littrow, Edmund Weiss, Sztrókay Kálmán, Horváth Árpád emléktábláinak fényképe és ismertetése. [SRG.]

Galilei Országos Csillagászati Diákvetélkedő. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 59-60. [SRG.]

SZOBOSZLAI Endre: Debreceniek Nagyszalontán. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. p. 61. 2008. szeptember 20. [SRG.]

SZIJÁRTÓ Lajos: A Kis-Duna Csillagvizsgáló. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. p. 62. Kardos Mihály plébános táti csillagvizsgálójáról. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Kupola és helikopter (1977). = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. p. 63. A székesfehérvári Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló. [SRG.]

Jelenségnaptár 2008. december. = Meteor 38. 2008. nov. 11.(389.) sz. pp. 64-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Snt [Sánta Gábor]: Mélyég-ajánlat.; Szs [Szabó Sándor]: A Titan a Szaturnusz előtt. [SRG.]

Címlapunkon: könyvtári csillagvizsgáló Jászberényben. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. címlap, p. 1. MizserAttila felvétele. [KSZ.]

MIZSER Attila: Új csillagvizsgáló. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. p. 3., címlapkép. A jászberényi Városi Könyvtár épületének tetején 2008. nov. 7-én avatták az új, kupolás csillagvizsgálót. [SRG.]

GLÁSZ Gabriella: Nap, Hold és a liturgikus naptárrendszer. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 4-6. Egyházi ünnepek az év során. [SRG.]

KOVÁCS József: Az ősi antianyag nyomában. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Csengő-bongó csillagok. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Újabb rekorder exobolygó. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 8-9. A WASP-12b planéta 0,021 csillagászati egységre kering csillagától. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Kettős kisbolygóöv a legközelebbi bolygórendszerben. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 9-10. Az epszilon Eridaninál. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Amatőr felfedezésű kentaur. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 10-11. A 2008 QD4 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Mégsincs víz a Hold déli pólusvidékén. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Pécsi Planetárium végnapjai. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 12-13. 2008 novemberében megkezdték a pécsi létesítmény bontását. Csillagászati hírek. [SRG.]

B. E. [BUDAI Edina]: James Bond a Paranalon. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSÁK Balázs: Digitális fotometria egyszerűen. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 14-18. [SRG.]

BOZSOKY János: Távcsöveink világa. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 19-23. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Szabadszemes jelenségek. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. p. 24. Az új rovatvezető bemutatkozása. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Téli égi örömök. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 25-28., hátsó belső színes borító. 2008. júl-okt. haló, szivárvány és melléknap észlelések. [SRG.]

PÁPICS Péter: Fordulat. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 29-30. Napészlelések 2008. aug-okt. [SRG.]

KÁRPÁTI Ádám: Bolygók. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 31-33. Merkúr 2008. máj.; A Szaturnusz 2007-2008-as láthatósága. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Újabb napórák országszerte. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 34-35., 4 színes t. Szentendre, Szombathely, Salgótarján, Törökbálint, Szentbalázs, Kisújszállás, Nagykanizsa, Szigliget, Tát, Zánka, Vác, Nagykőrös, Nádasd, Egervölgy, Szigliget új napórái. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Októberi tavasz. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 36-39. Holdészlelések 2008. október.; p. 36.: A cikk röviden beszámol a Hédervári Péter emléktáblájának 2008. nov. 13-i avatásáról, amelyen a holdrovat vezetője is részt vett. Ezzel kapcsolatban ismét felhívja a figyelmet a Hold déli pólusához közel eső Hédervári-kráter észlelésére. Közli Papp András fényképét, amelyet 2008. febr. 16-án készített a holdi Hédervári-kráterről és környékéről. [REZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Két tucatnyi csóvás égi vándor. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 40-46. Üstökös-észlelések 2008. júl-szept. [SRG.]

KOVÁCS István: Őszi változások. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 47-50. Változócsillag-észlelések 2008. szept-okt. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Nyári halmazok, őszi galaxisok. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 51-56. Mélyég-objektumok 2008. szept-okt. [SRG.]

VASKÚTI György: A SEI 105 rendszer viszonyai. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 57-58. Kettőscsillag az Aurigában. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: CSBK-találkozó Budapesten (1978). = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. p. 59. A Csillagászat Baráti Köre X. Budapesti Találkozója 1978. aug. 11-13. Csoportkép a planetárium előtt. [SRG.]

Jelenségnaptár 2009. január. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. pp. 60-65. Kaposvári Z[oltán]: A bolygók láthatósága.; Snt-Szs [Sánta Gábor-Szabó Sándor]: Január 7-én a Hold elfedi a Fiastyúkot.; Szs-Snt [Szabó Sándor-Sánta Gábor]: Nunki-fedés január 24-én.; Kettőscsillag ajánlat: az epszilon Arietis és környéke.; Ksl [Kiss László]: A hónap változói: RU és SZ Aur.; Sánta Gábor: Januári mélyég-ajánlat.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat. [SRG.]

Könyvajánló. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. p. 66. Meteor csillagászati évkönyv 2009.; Csillagvadászat: tudományról - játékosan. Társasjáték. Szerzője Hotya Hajni. [SRG.]

Csillagászati alaptanfolyam. = Meteor 38. 2008. dec. 12.(390.) sz. p. 67. A Magyar Csillagászati Alapítvány szervezi, az ELTE Csillagászati Tanszék oktatói tartják 2009. jan. 10-től. Két féléves, egyenként 60 órás csillagászati tanfolyam. [SRG.]

Űrkutatás. Indul a Jules Verne teherűrhajó. = Metro 2008. márc. 7. p. 1., 3. Az első automata 19.360 kg-os teherűrhajó vasárnap indul útjára és várhatóan áprilisban csatlakozhat a nemzetközi űrállomáshoz. [SRG.]

KOVÁCS Barna: Egyensúlyi zónák kaotikusságának vizsgálata a korlátozott háromtest problémában, konzervatív integrátorral megvalósított, FLI és SALI felületekkel. = Műszaki Szemle [11.] 2008. 43. sz pp. 32-40. [HAI.]

BARKER, Catherine L.: Gasztronauták. = National Geographic Magyarország 6. 2008. jan. 1. sz. p. [14.] A japán űrétkekről. [SRG.]

BEREGI NAGY Edit: Nehezebben választhatunk csillagot. = National Geographic Magyarország 6. 2008. ápr. 4. sz. pp. [24-25.] Fényszennyezésről. A 2008. febr. 25. és márc. 8. között megrendezett harmadik Globe At Night, azaz a világ éjjel akcióhoz Magyarország is csatlakozott. Kolláth Zoltán nyilatkozatával. [SRG.]

SHEA, Neil: Földre szállt Mars. = National Geographic Magyarország 6. 2008. jún. 6. sz. p. [16.] A kanadai Devon-szigeten folyó űrkísérletekről. [SRG.]

HORVÁTH András - KERESZTURI Ákos: Irány a Mars! Vizet keresnek a vörös bolygón - és földön kívüli életet. = National Geographic Magyarország 6. 2008. jún. 6. sz. pp. 32-37., 39. [SRG.]

ALEXANDER, Caroline: Kék kövek katedrálisa. Régészek nyomoznak Stonehenge titkai után. = National Geographic Magyarország 6. 2008. jún. 6. sz. pp. 42-63. Fotó: Ken Geiger. [SRG.]

Űrverseny. = National Geographic Magyarország 6. 2008. júl. 7. sz. p. [16.] Kína részvétele az űrversenyben 1950-től. [SRG.]

STONE, Richard: Célpont a Föld. A világűr kósza kisbolygói és üstökösei folyamatosan fenyegetik bolygónkat. = National Geographic Magyarország 6. 2008. aug. 8. sz. pp. 128-143. Elkerülhetetlen tehát a katasztrófa? Fotó: Stephen Alvarez. [SRG.]

CARROLL, Chris: Vörös bolygó, kék zöld? = National Geographic Magyarország 6. 2008. szept. 9. sz. p. [16.] A Mars holdjáról, a Phoboszról. [SRG.]

KOZSEVNYIKOVA, Marija: Az igazi mennykövek. Távoli világok, sokarcú küldöttei - a meteoritok. = National Geographic Magyarország 6. 2008. okt. 10. sz. pp. 100-112. Fotó: Andrej Bronnyikov. [SRG.]

BÁBA Imre - NAGY Mihály: Kabai lebkő és társai. = National Geographic Magyarország 6. 2008. okt. 10. sz. p. 113. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A Jupiter fehér holdja. = National Geographic Magyarország 6. 2008. okt. 10. sz. p. 156. [SRG.]

MÁRTON György: Csillagos mondások. = National Geographic Magyarország 6. 2008. dec. 12. sz. p. [9.] Csillagok a közmondásokban. [SRG.]

UPDIKE, John: Festői Mars. = National Geographic Magyarország 6. 2008. dec. 12. sz. p. 84-99. Esszé, fotókkal. [SRG.]

HORVÁTH András: Marsbéli krónika. Egy távoli világ csodáival ismertetnek meg bennünket a kutatórobotok. A Phoenix szonda fedélzeti naplójából. = National Geographic Magyarország 6. 2008. dec. 12. sz. p. 100-101. [SRG.]

(Ö.Z.): Megrázták a marsi Phoenixet. = Népszabadság 66. 2008. jún. 11. 135/1. sz. p. 13. Eldugult a szűrőrendszer. Megrázták a talajmintavevő szitáját. [SRG.]

NEUMANN Viktor: Egy kő az űrből. Aszteroida pusztította el Szodomát és Gomorát? = Népszabadság 66. 2008. júl. 5. 156/1. sz. hétvége p. 8. Mark Hempsell és Alan Bond feltételezése az i. e. 3123. jún. 29-én hajnalban feltűnt tűzgömb állítólagos hatásáról. [KSZ.]

VÁRHEGYI Júlia: Arcok. Csillagász, két alakban. = Népszabadság 66. 2008. szept. 9. 211/1. sz. p. 1., 24. Mizser Attilának, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkárának, a Meteor havilap főszerkesztőjének, a Polaris Csillagvizsgáló vezetőjének, 51 ezer vizuális változócsillag fénybecslés elvégzőjének bemutatása. 2007-ben róla neveztek el egy kisbolygót Mizsernek a munkatársai - barátai, a felfedezők: Sárneczky Krisztián és Kiss László. A cikket illusztráló fényképet Kovács Bence készítette. A napilap címlapján a legfelső sor: "A Mizser kisbolygóként, névadója csillagászként biztosan halad pályáján". [KSZ.]

ÖZ [ÖTVÖS Zoltán]: Becsapódás előtt lefülelt kisbolygó. = Népszabadság 66. 2008. okt. 11. 66. sz. p. 17. [SRG.]

P. Zs.: Távcsöves égboltkémlelésre invitálják az utca emberét. A jövő esztendő a csillagászat nemzetközi éve - ezzel tisztelegnek Galileo Galilei emléke előtt. = Petőfi Népe 63. 2008. dec. 11. 289. sz. p. 4. Morvai József és Szűcs László nyilatkozata az MCSE Kiskun Csoportjának évzárójáról, mely egyben a Kecskeméti Planetáriumban 25. éves évfordulós ünnepsége is volt. [REZ.]

SZOBOSZLAI Endre: Debreceni csillagászok Nagyszalontán. = Reggeli Újság 5. 2008. szept. 18. 1383. sz. p. 5. Bihar megyei napilap. A debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesület küldöttsége 2008. szept. 20-ára tervezi, hogy Nagyszalontára látogat. Ezzel kapcsolatban emlékeznek a város szülöttére: Kulin György csillagászra. A cikk ismerteti ismeretterjesztő tevékenységét, kiemelve a Debrecenben tartott nagysikerű előadásait. [KSZ.]

SZOBOSZLAI Endre: Megemlékezés és séta Szalontán. = Reggeli Újság 5. 2008. szept. 23. 1387. sz. p. 5. Bihar megyei napilap. A debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesület küldöttsége 2008. szept. 20-án Nagyszalontára látogatott. A helyi Csukás Mátyás vezetésével megtekintették a város nevezetességeit. Megkoszorúzták Kulin György csillagász mellszobrát. [KSZ.]

Égrenézők. Csillagda a Duna partján. = Révfalui Hírlap (Időszaki információs körkép a városrész életéről, a Révfalu Baráti Kör Egyesület kiadásában) 2008. dec. p. 8. Győr csillagvizsgálójának és a győri amatőrcsillagászatának a történetéről Pércsy Kornél ad tájékoztatást. Pete Gábor fényképével illusztrálva. [KSZ.]

SZABÓ Anita: Mikor született Jézus? A keresztény időszámítás a Jézus születésétől eltelt éveket adja meg. = Stáció Vallási Magazin 2. 2007. dec. - 2008. jan. 6. sz. p. 7. "Forrás: a Magyar Csillagászati Egyesület csillagászattörténeti portálja". [REZ.]

[SZABÓ Anita:] A húsvét számítása. Március 23. - századunk húsvétja. = Stáció Vallási Magazin 3. 2008. febr-márc. 1. sz. p. 6. "Forrás: a Magyar Csillagászati Egyesület csillagászattörténeti portálja". [REZ.]

Sz. A. [SZABÓ Anita]: Zsidó és keresztény húsvét. Ószövetségi hagyomány az evangéliumi történetiségben. = Stáció Vallási Magazin 3. 2008. febr-márc. 1. sz. p. 7. Naptártörténeti vonatkozásokkal. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Pünkösd története. Kalendáriumi érdekességek. = Stáció Vallási Magazin 3. 2008. ápr-máj. 2. sz. pp. [6]-7. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A pápai állam csillagvizsgálója. Specola Astronomica Vaticana. = Stáció Vallási Magazin 3. 2008. jún-júl. 3. sz. pp. 24-25. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Napórák árnyékában. Bemutatkozik az ősi időmérő eszköz. = Stáció Vallási Magazin 3. 2008. aug-szept. 4. sz. pp. 24-25. A napórák történetének ismertetése, különös tekintettel a templomokra elhelyezett napórákra. A Magyar Csillagászati Egyesület, a Napóra Szakcsoport, Marton Géza és Keszthelyi Sándor említésével. Szentendre, Magyargyerőmonostor és Szentbalázs templomain lévő napórák színes fényképeivel. [REZ.]

Befogott csillagok a múzeumok éjszakáján. = Szombathelyi Maraton 19. 2008. jún. 26. 25. sz. p. 3. Matisz Attila tartott távcsöves bemutatást a szombathelyi Múzeumfaluban. [SRG.]

Majdnem elfogyott a Hold. = Szombathelyi Maraton 19. 2008. aug. 22. 33. sz. p. 8. Csillagászati bemutatók megyeszerte a részleges holdfogyatkozáskor. A képen Fritz Zoltán amatőrcsillagász fényképei a jelenséget. [SRG.]

Lyra néven indul újra. = Szombathelyi Maraton 19. 2008. aug. 28. 34. sz. p. 1. Gotthárd(!) Jenő csillagászra emlékeztek, mikor Herény moziját Lyra névre keresztelték. [SRG.]

Csillagászati és űrkutatási hetek Vas megyében. = Szombathelyi Maraton 19. 2008. okt. 9. 40. sz. p. 10. Gotthárd(!) Jenő csillagászra emlékeztek, mikor Herény moziját Lyra névre keresztelték. [SRG.]

Agora Gyermekek Háza. "Jövőnk az Univerzum." = Szombathelyi Műsor 2008. jan. p. 5. Előadássorozat. 2. előadása, jan. 16-án. Mi dolgunk a világűrben? [SRG.]

Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. = Szombathelyi Műsor 2008. okt. p. 15. XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek okt. 6-17. [SRG.]

PAPARÓ Margit: Csillagrengések és a Föld jövője. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jan. 1. sz. pp. 2-3. A V 391 Peg csillag és exobolygójának vizsgálata. Változócsillagászati és asztroszeizmológiai kutatások. [KSZ.]

ANTAL Máté: Rend és káosz. Gravitációs jelenségek modellezése számítógépen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jan. 1. sz. diákpályázat pp. [6-12.] A gravitációs rendszer fizikai leírása. A gravitáció modellezése. A program kivitelezése. Tömegpont egy nagy tömegű test gravitációs mezejében. Kepler második és harmadik törvénye. A kéttest-probléma. A háromtest-probléma. Kettőscsillag-rendszerek. Hogyan tovább? Modellezés a "profi" tudományban. Függelékek. [KSZ.]

ABONYI Iván: Az általános relativitáselmélet kísérletei. A klasszikus jelenségektől a Planck-skáláig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jan. 1. sz. pp. 25-27. A tapasztalati bizonyítás kezdete. A perihéliumpont gravitációs elmozdulása. A fénysugár gravitáció okozta elgörbülése. Az órák gravitáció okozta lassulása. Új kísérleti bizonyíték: a gravitációs hullámok. A fénysugár elgörbülése új megvilágításban. Az új határhelyzet és kísérleti megközelítése. [KSZ.]

[REZSABEK Nándor:] Támogassuk a Hédervári Péter-emlékkönyv és emléktábla megvalósulását! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jan. 1. sz. p. 33. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A középkor csillagászatából. 3. Az indiai csillagászat 449 és 1501 között. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jan. 1. sz. pp. 36-38. [KSZ.]

TÓTH István: Bikaölés a csillagos égen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. febr. 2. sz. pp. 75-77. Az ókori Mithras-kultuszról. Részletes elemzése az intercisai (dunaújvárosi) Mithras-reliefnek. A római korú domborműn a Scorpius, Hydra, Virgo (Spica) Corvus, Crater, Leo, Canis Minor, Gemini, Taurus, Perseus ábrázolásai láthatók. Ez a téli napforduló idején, a téli Tejút közelében látszó csillagképekre utal, mely ábrázolást a hívők a világot éltető Nap újjászületéseként értelmezhettek. Tóth István (1944-2006) a pécsi egyetem történészeként az 1998-1999-es tanévben írta a most megjelent cikkét. [KSZ.]

Nagyon különböző ikrek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. febr. 2. sz. p. 81. A Föld és a Vénusz összehasonlítása a Venus Express vizsgálatai alapján. [KSZ.]

Ikertávcső és más óriások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. febr. 2. sz. p. 81. Két 8,4 m-es távcső az Arizona államában lévő Mount Graham csúcsán. Sky and Telescope, 2007. nov., dec. [KSZ.]

Milyen messze van az Orion-köd? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. febr. 2. sz. pp. 81-82. A VLBA rádiótávcső-rendszer mérései alapján: 1350 fényévre. [KSZ.]

Aki zavart kelt, kirepül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. febr. 2. sz. pp. 94-95. A Naprendszer égimechanikai stabilitása, a korai szakaszának elmúltával. Bild der Wissenschaft, 2007. nov. [KSZ.]

A Szahara csillagai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. febr. 2. sz. p. 95. Mali legendás városának, Timbuktunak XV. századi csillagászati ismeretei. New Scientist, 2007. aug. 16. [KSZ.]

A XVII. Természet - Tudomány Diákpályázat díjnyertesei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. márc. 3. sz. diákverseny melléklet p. [48.] Magyarok a csillagokért I. díj: Szentpáli Áron Zsolt: "Nap, hold s fényes csillagok...", II. díj: Szabó Emília: Hell Miksa, a leghíresebb magyar csillagász. A dolgozatokat Szabados László, Dürr János és Trupka Zoltán értékelte. [KSZ.]

Neutroncsillag-hírek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. márc. 3. sz. p. 125. Sky and Telescope, 2007. nov., dec. [KSZ.]

A Nap megrengeti a Földet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. márc. 3. sz. p. 125. A földi szeizmikus adatokban jelenlévő hatást a Nap rezgései okozzák a napszélen keresztül. Sky and Telescope, 2007. dec. [KSZ.]

A dinoszauruszokat kipusztító kisbolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. márc. 3. sz. p. 125. Sky and Telescope, 2007. dec. [KSZ.]

Csontváz a Nyilas csillagképben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. márc. 3. sz. p. 126. Egy fehér törpét 55 percenként megkerülő pulzár. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2007. 12. sz. [KSZ.]

BOTH Előd: Különlegesen korai húsvét. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. márc. 3. sz. p. 128. A húsvét idén március 23-ra esik. Ennyire korán 1918-ban volt és 2160-ban lesz. [KSZ.]

Kozmikus vetés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. márc. 3. sz. p. 142. Chandra Wickramasinghe elmélete szerint: a földi élet kívülről, a csillagközi gáz- és porfelhőkből származik, ezek üstökösökbe záródva jutottak a korai Naprendszerbe. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2007. 12. sz. [KSZ.]

SZABADOS László: Különös égi mérőszalag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. ápr. 4. sz. pp. 151-152., címlapkép. Az RS Puppis cefeidát körülvevő reflexiós köd segítségével pontosított távolságskála. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Lőwy Mór csillagász. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. ápr. 4. sz. p. 184. 1833. ápr. 15-én, 175 esztendeje született a Pozsony vármegyei szabad királyi városban, Bazinban. Bécsben tanult és a Bécsi Csillagvizsgáló asszisztense lett. 1860-tól a párizsi Nemzeti Obszervatóriumba került, melynek 1896-től igazgatója lett. Franciaországban Maurice Loewy néven működött és publikált. 1907. okt. 15-én Párizsban hunyt el. Emlékét a Hold délnyugati részén kráter őrzi. Felesége nevét a 253 Mathilde kisbolygó viseli. [KSZ.]

HARGITAI Henrik: Gaia halála. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. máj. 5. sz. pp. 197-200., 233. A Föld és a rajta lévő élővilág jövője, 7 milliárd éves távlatban. Számos csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

SZABÓ Emília: "Eleget vizsgáltalak titeket alulról, most felülről kezdelek nézni benneteket". Hell Miksa, a leghíresebb magyar csillagász. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. máj. 5. sz. diákpályázat pp. [69-71.] [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Kövesligethy Radó gyermekéveiről. Beszámoló többéves kutatás eredményeiről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. máj. 5. sz. pp. 220-223. 1862. szept. 1-én született az itáliai Veronában, mely akkor az osztrák hadsereg megszállása alatt volt. 1862. okt. 1-én a Rudolf (olaszul: Rodolfo) keresztnevet kapta. Édesanyja Josephine Renz 1838. május 13-án született a bajorországi Altenstadtban. Édesapja Konek József 1826-ban született Pesten és katonatisztként akkor Veronában állomásozott, de ő az anyával nem házasod(hat)ott össze. A gyermeket az apa nevére vette, így Konek Rudolfként szerepelt 4 éves koráig. Azonban 1866-ban az osztrákok feladták Észak-Olaszországot és Veronát, az apát hazarendelték.
Az anya a gyermekével hazatért Bajorországba, ám ott (férjezetlenül) csak a Renz Rudolf nevet viselhette a gyermek. Később, 1872-ben Pozsonyban Renz Josephine férjhez ment (az 1842. márc. 31-én Kolozsváron született) Kövesligethy Károlyhoz. A férj 1873. júl. 7-én örökbe fogadta felesége fiát, aki ettől kezdve a Kövesligethy Rudolf nevet viselte. [KSZ.]

Kozmikus szuperrészecskék. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. máj. 5. sz. p. 224. Az argentínai Auger Obszervatórium megfigyeléseiről. Különösen erős nagyenergiájú kozmikus sugárzás érkezik az NGC 5128 (Centaurus A) galaxis irányából. Sky and Telescope, 2008. márc. [KSZ.]

Távoli, szupergyors csillag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. máj. 5. sz. p. 224. HE 0437-5439 jelzésű csillag. [KSZ.]

Törpék a Gyűrűk Ura körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. máj. 5. sz. p. 225. A Szaturnusz 14 miniholdja. Bild der Wissenschaft, 2008. febr. [KSZ.]

Precíziós kozmológia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. máj. 5. sz. pp. 239-240. A WMAP műhold eredményei: a világegyetem kora 13,73 milliárd év, a Hubble-állandó értéke 70,1 km/s/Mpc, a világegyetem teljes tömegének 4,6 százaléka az atomos anyag. Forrás: Sky and Telescope, 2008. márc. 11. [KSZ.]

SIMONYI, Charles: Űrrepülésem emlékképei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jún. 6. sz. pp. 242-246., címlap, hátsó belső borító. A cikk magyar változata Both Előd közreműködésével készült. [KSZ.]

BALÁZS Lajos: A kvantumelmélet Ógyallán született? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jún. 6. sz. pp. 250-253. Kövesligethy Radó korábban (1885-től 1899-ig) publikálta a Wien féle eltolódási törvényt és a Planck spektrálegyenletének megfelelő törvényt, mint akikről ezeket elnevezték. [KSZ.]

HARGITAI Henrik: Gaia halála. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jún. 6. sz. pp. 254-257. Számos csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

Cefeidák pontosabb távolsága. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jún. 6. sz. p. 271. Az RS Puppis cefeida távolságának pontos megmérése. [KSZ.]

Csillagászat az űrállomásról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jún. 6. sz. p. 271. [KSZ.]

Véget ér egy sikeres űrküldetés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jún. 6. sz. p. 271. Az Ulysses űrszonda. [KSZ.]

BOTH Előd: A Tunguz-esemény 100. évfordulójára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jún. 6. sz. pp. 274-275. [KSZ.]

PINTÉR Teodor Péter: Brian May - Patrick Moore - Chris Lintott: Bumm! A világegyetem teljes története. Fordította: Kovács Tamás, Regály Zsolt (Kossuth Kiadó, Budapest, 2007). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. jún. 6. sz. pp. 287-288. Könyvismertetés. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Egy német obszervátor Ógyallán. 150 éve született Kobold Ármin. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. júl. 7. sz. p. 308. Az 1858. aug. 8-án Hannoverben született Hermann Kobold (említik a Hermann Albrecht Kobold és a Hermann Albert Kobold neveken is) vagy magyarul írva Kobold Ármin életpályája és csillagászati munkássága. 1880 augusztusától 1883 májusáig működött észlelői minőségben Konkoly Thege Miklós ógyallai magán-csillagvizsgálójában. 1907-1932-ig az Astronomische Nachricthen szerkesztője volt. Kielben hunyt el 1942. jún. 21-én. [KSZ.]

SZENTPÁLI Áron Zsolt: Fényi Gyula élete és munkássága. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. júl. 7. sz. diákpályázat pp. [100-102.] [KSZ.]

Egy lehetetnyi víz a Holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. júl. 7. sz. p. 319. [KSZ.]

Óriási "színházi látcső". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. júl. 7. sz. p. 319. A Nagy Binokuláris Teleszkóp, két 8,4 m-es főtükörrel. Ez megfelel egy 11,8 m tükör fénygyűjtő képességének. [KSZ.]

Lyukas Világegyetem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. júl. 7. sz. p. 319. Forrás: Bild der Wissenschaft 2008. 4. sz. [KSZ.]

"Az életben ritkán adódik ilyen alkalom egy embernek!" Beszélgetés Pavlics Ferenccel, a holdautó főkonstruktőrével. [1.] = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. aug. 8. sz. pp. 338-442., címoldal. Az életrajzi interjút készítette: Both Előd. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A középkor csillagászatából. 4. Az arab világ csillagászata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. aug. 8. sz. pp. 356-360. [KSZ.]

BORBÉLY Kinga Beáta: XVI. századi természettudományos olvasmányok a Teleki-tékában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. aug. 8. sz. diákpályázat. pp. [113-116.] A marosvásárhelyi Teleki-könyvtárban lévő régi csillagászati könyvekről is. Egy 1515-ben Velencében kiadott Ptolemaiosz Almageszt (Almagestum, Opus omnes celorum motus continens), valamint Sacrobosco egy Wittenbergben 1550-ban (Libellus de sphaera) és Sacrobosco egy másik, Antwerpenben 1583-ban (Summa de exemplis et rerum similitudinibus locupletissima) kinyomtatott csillagászati művei itt találhatóak. [KSZ.]

Naprendszer-történeti talány. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. aug. 8. sz. p. 366. A Genesis űrszonda anyagvételének elemzése. Forrás: Sky and Telescope. [KSZ.]

Mi történt egykor a Marson? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. aug. 8. sz. pp. 366-367. Gigantikus becsapódás lehetett a Mars északi részén. Forrás: Sky and Telescope [KSZ.]

Új érv a sötét energia mellett. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. aug. 8. sz. p. 367. Forrás. Bild der Wissenschaft, 2008. 6. sz. [KSZ.]

"Más szemmel nézek a Holdra, mint azelőtt" Beszélgetés Pavlics Ferenccel, a holdautó főkonstruktőrével. [2.] = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. szept. 9. sz. pp. 391-393. Az életrajzi interjút készítette: Both Előd. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Változócsillagok és science fiction. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. szept. 9. sz. pp. 409-412. Egyes változócsillagok és típusok (1572-es szupernóva, nóvák, T CrB, S And, S Dor, Nova Per 1901, béta Per, béta Lyr, Mira Cet, R CrB, cepheidák) a tudományos-fantasztikus irodalomban. [KSZ.]

Küldjünk, vagy csak kutassunk? Beszélgetés Almár Ivánnal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. szept. 9. sz. pp. 413-414. A földönkívüli technikai civilizációk tudományos kutatásáról. Az interjút készítette: Bacsárdi László. [KSZ.]

Csavart labdák a Naptól. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. szept. 9. sz. p. 415. A Hinode japán napfizikai műhold napészlelései. Forrás: Sky and Telescope. [KSZ.]

A fekete lyukak torzítják a galaxisokat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. szept. 9. sz. p. 415. Forrás: Sky and Telescope. [KSZ.]

Csillagrobbanás előrejelzése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. szept. 9. sz. p. 415. Talán az epszilon Aurigae felrobbanhat az elkövetkező évtizedekben. Forrás: Sky and Telescope. [KSZ.]

PATKÓS András: Entrópia: kulcs az univerzum megértéséhez? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. okt. 10. sz. pp. 434-437. Az univerzum entrópiatartalmának legnagyobb része a fekete lyukakban van. [KSZ.]

BOTH Előd: Európa űrrepülőtere: Kourou. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. okt. 10. sz. pp. 443-445. Európa űrrepülőtere az Európai Unióban, Franciaország tengerentúli megyéjében: Francia Guayanában van 1975 óta. A szerző 2008 júliusában tett látogatása alapján ismerteti az űrközpontot. [KSZ.]

Egykori marsi gejzírek nyomai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. okt. 10. sz. p. 468. Forrás: Sky and Telescope. [KSZ.]

Szupernóva az első pillanattól. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. okt. 10. sz. p. 468. Az NGC 2270 galaxisban feltűnt 2008D szupernóva. Forrás: Sky and Telescope. [KSZ.]

Fontos molekula a Vénusz légkörében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. okt. 10. sz. p. 468. Forrás: ESA. [KSZ.]

Kozmikus pókháló. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. okt. 10. sz. p. 469. A galaxishalmazok közötti térben lévő, rendkívül ritka és forró gátfelhők. Forrás: Bild der Wissenschaft 2008. 7. sz. [KSZ.]

Világűrtűrő zuzmók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. okt. 10. sz. p. 469. Forrás: Bild der Wissenschaft 2008. 5. sz. [KSZ.]

KUTI Adrienn - KERESZTURI Ákos: Phoenix: egynyári madár a Mars sarkvidékén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. nov. 11. sz. pp. 496-498. A Marsra 2008. máj. 25-én leszállt szonda első 3 hónapja alatt végzett vizsgálatai és eredményei. [KSZ.]

APÁTHY István: Két magyar űrhajós - egy magyar műszer. A Pille története Farkas Bertalantól Charles Simonyiig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. nov. 11. sz. pp. 499-501. [KSZ.]

Csillagszületés por nélkül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. nov. 11. sz. p. 509. Az M83 galaxis környezetében. A NASA FALEX szondájának kutatásai. Bild der Wissenschaft, 2008. 9. sz. [KSZ.]

Megvan a hiányzó anyag egy része. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. nov. 11. sz. p. 509. Az Európai Űrügynökség (ESA) XMM Newton röntgencsillagászati műholdja mérései alapján. [KSZ.]

A Tejútrendszer legfiatalabb szupernóvája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. nov. 11. sz. p. 509. Egy 1900 körül történt robbanás okozhatta a G1.9+0.3 jelű szupernóva maradványt. [KSZ.]

Új hírek a Merkúrról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. nov. 11. sz. p. 509. Bild der Wissenschaft, 2008. 9. sz. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Megérintjük a jövőt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. nov. 11. sz. pp. 522-523. A NASA 2008. júliusi Nemzetközi Űrtáboráról. A két magyar diákrésztvevő: Magyari Dóra és Hujber Áron. [KSZ.]

Élet két nap alatt? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. nov. 11. sz. pp. 527-528. Létezhetnek naprendszerek kettőscsillagok körül. Forrás: New Scientist, 2008. júl. 8. [KSZ.]

FREI Zsolt: Összefonódó tudományterületek - kiemelkedő eredmények. Asztrofizika. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. dec. 12. sz. pp. 533-534. A Kavli-díjjal kitüntetett asztrofizikusok: Maarten Schmidt és Donald Lynden-Bell kvazárokkal kapcsolatos munkásságáról. [KSZ.]

BOTH Előd: Tízéves a Nemzetközi Űrállomás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. dec. 12. sz. pp. 549-550. [KSZ.]

Napkitörések nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. dec. 12. sz. p. 559. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2008. 10. sz. [KSZ.]

Új pulzártípus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. dec. 12. sz. p. 561. Az első gamma-pulzár: a CTA 1. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: A sarki fény. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. dec. 12. sz. pp. 564-566., címlapkép, hátsó belső borító. Bevezetésként a 2003. nov. 20-án este Magyarországon is pompázó jelenségről. Általában a sarki fény fizikai magyarázatáról. A sarki fénnyel kapcsolatos képekkel illusztrálva, amelyek között Haarberg Orsolya, Gyenizse Péter, Horváth Gábor színes felvételei is mutatják a jelenséget. [KSZ.]

OLÁH Gál Róbert: Az első Bolyai-forrásközlő. Dr. Szabó Péter (1867-1914) matematikus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. dec. 12. sz. pp. 570-572. A cikkben újra közlik (p. 570.) a Szabó Péter két érdekes csillagászati megfigyelését. Egyik az 1905. jún. 11-én este Budapestről látott tűzgömbről (melynek fénye a telőben lévő Holdét jóval felülmúlta) szólt, a másik a Merkúr 1907. márc. 5-én és 6-án este szabad szemmel és színházi látcsővel történt észrevételéről. Eredeti közlések: Természettudományi Közlöny, 1905. júl. 431. füz. p. 473. és 1907. máj. 453. füz. p. 338. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Horváth András - Szabó Attila: Űrkorszak (Ekren Kiadó, Budapest, 2008). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. dec. 12. sz. p. 576. Könyvismertetés. [KSZ.]

Új különszámunk: Földközelben a világűr. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. dec. 12. sz. hátsó külső borító. 2008 karácsonya előtt már kapható lesz. [KSZ.]

Hazánk a világűrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. I. különszám. Földközelben a világűr. címoldal, első belső borító, hátsó belső borító. A különszám szerzője Frey Sándor, szakmai tanácsadója Both Előd volt. Szerkesztők: Kapitány Katalin, Németh Géza, Silberer Vera. A kiadvány 2008 decemberében jelent meg a Magyar Űrkutatási Iroda, az OTKA, a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Természet-Tudomány Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. [KSZ.]

PAP László: Előszó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. I. különszám. Földközelben a világűr. p. 2. [KSZ.]

FREY Sándor: Az űrkutatás szerepe a gazdaságban és a tudományban, hazai hozzájárulások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. I. különszám. Földközelben a világűr. pp. 3-8. [KSZ.]

FREY Sándor: Meteorológia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. I. különszám. Földközelben a világűr. pp. 9-12. [KSZ.]

FREY Sándor: Környezet- és egészségvédelem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. I. különszám. Földközelben a világűr. pp. 13-21. [KSZ.]

FREY Sándor: Katasztrófavédelem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. I. különszám. Földközelben a világűr. pp. 22-26. [KSZ.]

FREY Sándor: Mezőgazdaság. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. I. különszám. Földközelben a világűr. pp. 27-29. [KSZ.]

FREY Sándor: Műholdas helymeghatározás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. I. különszám. Földközelben a világűr. pp. 30-33. [KSZ.]

FREY Sándor: Honvédelem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. I. különszám. Földközelben a világűr. pp. 34-35. [KSZ.]

FREY Sándor: Távközlés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. I. különszám. Földközelben a világűr. pp. 36-38. [KSZ.]

FREY Sándor: Alkalmazott kutatások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. I. különszám. Földközelben a világűr. pp. 39-43. [KSZ.]

FREY Sándor: Beépülő űrtechnológia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. I. különszám. Földközelben a világűr. pp. 44-48. [KSZ.]

UNGER Zoltán - SÍKHEGYI Ferenc: A távérzékelés szerepe a földtani kutatásban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. 3. Különszám (A Föld éve.) pp. 69-73. [HAI.]

FARKAS-OSVÁTH Róbert: Holdfogyatkozás. = Törökszentmiklósi Hírlap 2. 2008. aug. 2. 15. sz. p. 1., 6. "...2008. augusztus 16-án este 23:05 perckor egy igen érdekes holdlátványosságot figyelhettünk meg, amely Törökszentmiklós égboltján is jól látható volt. Ugyanis ebben az időpontban részleges holdfogyatkozás tűnt fel az éjszakai égen. ..." [HAI.]

Palé bemutatkozik. Égi nyomozás a Perseide meteorraj után. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. márc. 8. 67. sz. p. 5. Fodor Antal ("egy Sülysápra elszármazott paléi csillagász"), a második alkalommal rendezett meteorraj megfigyelő tábor, és a cikkben is "Perseide" néven említett Perseida meteorraj. [KSZ.]

F. K.: Az élet nyomai után kutat a Phoenix űrszonda a Marson. Űrkutatási fordulat - 66 milliárdért fúr az amerikai robot a vörös bolygón - Idegen létformák jeleit is vizsgálja. Kilencven napig kutat a szonda az élet nyomai után. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. máj. 27. 143. sz. p. 8. [KSZ.]

FARKAS Károly: Űrkutatás. ISS-bajok - Máris jeget találhatott az amerikai űrszonda. Nem tudtak fent kimenni. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. jún. 4. 151. sz. p. 10. [KSZ.]

Már a Merkúr sem a régi, zsugorodik a bolygó. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. júl. 8. 185. sz. p. 10. A Messenger amerikai űrszonda sok információt szolgáltatott. [KSZ.]

(bsa): Baranya. Részleges napfogyatkozás lesz augusztus elsején, pénteken, 11 és 13 óra között. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. júl. 31. 208. sz. p. 2. A pécsi Széchenyi-téren tartanak távcsöves bemutatót a Pécs-Baranyai TIT Csillagászati Szakosztályának tagjai. [KSZ.]

B. A.: Például. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. aug. 1. 209. sz. p. 1., 12. A 2008. aug. 1-i részleges napfogyatkozásról. A pécsi Széchenyi-téren távcsöves bemutatás lesz. [KSZ.]

Wicsek A.: Csillagkereső túra a zselici dombságon. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. aug. 6. 214. sz. p. 6. A Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őrei (csillagász szakember közreműködésével) Éjszakai Csillagos Égbolt túrát szerveznek aug. 9-én a Zselici Tájvédelmi Körzetben. [KSZ.]

Részleges holdfogyatkozás lesz szombaton. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. aug. 13. 221. sz. p. 8. A 2008. aug. 16-i holdfogyatkozásról előzetesen. [KSZ.]

DUNAI Imre: Gyilkos meteorit csapódott a nászmenetbe. Hullócsillagok. Üstökösmaradvány jóvoltából megint káprázatos csillageső látható augusztusban. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. aug. 14. 222. sz. p. 11. A meteorokról és a Perseida meteorrajról. A meteorithullásokról, a hazai hullásokról is. [KSZ.]

K. E.: Ma éjfél előtt lassan elfogy a telehold, majd visszahízik. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. aug. 16. 224. sz. p. 2., 12. Áts György ismertetése az este bekövetkező részleges holdfogyatkozásról.; A pécsi Pollack sportpályán távcsöves bemutatás lesz 21 órától. [KSZ.]

(mk): Az égbolt naponta üzen. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. aug. 25. 232. sz. p. 12. A Pécs-Baranyai TIT csillagászati szakosztályáról három soros ismertetés. A fényképen (fotó: Laufer László) a 2008. aug. 1-i részleges napfogyatkozás pécsi Széchenyi-téren tartott távcsöves bemutatója látható. [KSZ.]

D. I. [DUNAI Imre]: Országos csillagászati diákvetélkedők. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. nov. 17. 314. sz. p. 4. "Jövőre lesz 400 éve, hogy Galileo Galilei először használt távcsövet csillagászati megfigyelésekhez. Az ENSZ ennek emlékére 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította. Ugyancsak 1609-ben jelent meg Johannes Kepler könyve a bolygók mozgásáról. Ez utóbbira emlékezve hirdette meg más szervezetekkel együtt a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete, a Pécsi Tudományegyetem külső csillagászati tanszéke a Kepler Országos Csillagászati Diákvetélkedőt és a Galilei Országos Csillagászati Diákvetélkedőt. Részletes információkhoz lehet jutni a versenyek honlapcímén: www.bajaobs.hu/400, www.bajaobs.hu/kepler, www.bajaobs.hu/galilei" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

DUNAI Imre: A Zselicbe kerül a csillagvizsgáló. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. dec. 11. 338. sz. p. 6. A penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium 2,5 tonnás, Zeiss márkájú, Schmidt-rendszerű, 50 cm-es tükörrel rendelkező műholdmegfigyelő távcsövét 2002-ben megvette a Pécsi Tudományegyetem. A tükröt felújították, a mechanika felújítása folyik. A távcső elhelyezését először a Mecsekben tervezték, a volt Uránbánya IV. aknájának területén. Ennek tervei elkészültek. Újabb elképzelés szerint a Zselicbe, a Duna-Dráva Nemzeti Park Zselici Tájvédelmi Körzet "Csillagos Égbolt Rezervátumába" kerül. A tervezett programról Hegedüs Tibor adott tájékoztatást. [KSZ.]

Az első európai sötét égbolt park lehet. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. dec. 11. 338. sz. p. 6. A Zselicbe tervezett, Csillagos Égbolt Rezervátumról. [KSZ.]

Nemzetközi élmezőnyben. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. dec. 11. 338. sz. p. 6. A Schmidt-rendszerű fotografikus távcsövekről. [KSZ.]

1609 jeles esztendeje Galilei és Kepler korszakalkotó felfedezéseinek jegyében. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. dec. 11. 338. sz. p. 6. A 2009-es Csillagászat Nemzetközi Éve előtt 400 évvel történt korszakalkotó csillagászati felfedezésekről. [KSZ.]

B. A. [BABOS Attila]: A Zsolnay-negyed látványossága az új planetárium. = Új Dunántúli Napló 19. 2008. dec. 24. 351. sz. p. 3. Pécsett a 2010-es Európai Kulturális Főváros-projekt keretében, a mai Zsolnay-gyár területén létesítenek új planetáriumot. [KSZ.]

Csillagvizsgáló lesz: Képriport. = Új Néplap 19. 2008. 226. sz. p. 2. [GER.]

Sikeres nyílt nap, indult a szakkör. = Új Néplap 19. 2008. 267. sz. p. 5. A csillagászati szakkör megkezdte működését, szakkörvezető az Amatőr Csillagász Egyesület tagja. [GER.]

TÓTH Zsigmond: Kráter a Holdon. Megemlékezés Hédervári Péterről. = Vadon 15. 2008. 6. sz. p. 42. Rezsabek Nándor csillagászattörténeti kutatási eredményeinek ismertetése. A Budapest II. ker. Árpád fejedelem út 40-41. alatti Hédervári Péter-emléktábla 2008. nov. 13-i ünnepélyes avatása. A megjelenésre váró Hédervári-emlékkönyv (Rezsabek Nándor-Sragner Márta: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. Vulkánoktól a csillagok világáig) bemutatása, melynek bevételeiből Hédervári-díjat alapítanak. A cikket Tóthné Nényei Borbála fotói illusztrálják. A Vadon (alcíme: természet. kaland. tudomány) kéthavonta megjelenő folyóirat. [KSZ.]

VARGA Nóra: Az első vízerőművünk. Az ikervári áramtermelés kezdetei egy évszázadnál is korábbra nyúlnak vissza. = Vas Népe 53. 2008. febr. 27. 49. sz. p. 9. Gothard Jenő szerepe a vízerőmű létrehozásában. [SRG.]

Gyermekek Háza: az űrkutatásról. = Vas Népe 53. 2008. márc. 4. 54. sz. p. 7. Vértes Ernő előadása Jövőnk az univerzum címmel márc. 5-én. [SRG.]

Tizenéves természettudósok. Több tantárgyat felölelő tehetségkutató versenyben jeleskedtek a Püspöki Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói. = Vas Népe 53. 2008. ápr. 12. 86. sz. p. 16. [SRG.]

(kor)[KOZMA Gábor]: Fénylő üstökösöket is látnak a csillagdában. Tovább épülhet a falusi, alapítványi obszervatórium, amit mára nemzetközileg is jegyeznek munkája okán. = Vas Népe 53. 2008. máj. 7. 106. sz. p. 5. A Hegyháti Csillagvizsgáló tevékenységét és terveit Tuboly Vince ismerteti. Kozma Gábor színes fényképe a csillagvizsgáló épületeit mutatja. [KSZ.]

(tk): Csepreg. Csillagvizsgálót is szeretnének. Új csoport az amatőr csillagászok egyesületében. = Vas Népe 53. 2008. jún. 23. 145. sz. p. 4. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület csepregi helyi csoportja alakuló ülését a múlt héten tartották a Petőfi Sándor Művelődési és Sportházban. Keszőcze István választották vezetőjüknek. [KSZ.]

KOZMA Gábor: A Tunguzka rejtélye. Aszteroidák. Idegen űrhajótól az üstökösig terjed a skála. = Vas Népe 53. 2008. jún. 28. 150. sz. p. 7. A száz éve, 1908. jún. 30-án történt Tunguz-jelenség magyarázatai. Vincze Ildikó csillagász szerint valószínűleg üstökösmag okozhatta. [KSZ.]

(za): Szombathely. Árnyékot vet a Hold pénteken. A részleges napfogyatkozás gyakori jelenség. = Vas Népe 53. 2008. júl. 31. 178. sz. p. 15. A 2008. aug. 1-i részleges napfogyatkozásról Vértes Ernő ad tájékoztatást. A cikk második része a 2008. aug. 20-i [ ! ] részleges holdfogyatkozást is ismerteti. [KSZ.]

(w): Vándorbottal a patak mentén. Pályázati támogatással alakítják ki a túraútvonallal. = Vas Népe 53. 2008. aug. 1. 179. sz. p. 9. A Gyöngyös-patak völgyében 309 millió forinttal 22 km hosszú túraútvonalat alakítanak ki. A látványosságok között lesz a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is. A cikk illusztrációja egy színes kép a csillagvizsgáló kupolájának belsejéből. Fotó: Beknő Sándor. [KSZ.]

BAJDÓ Bettina: Közös munka gyümölcse. Előrelépés. Több mint ötszázmillió forint jut a Savaria egyetem fejlesztésére. = Vas Népe 53. 2008. aug. 1. 179. sz. p. 5. A Kövesligethy Radó Oktató Csillagvizsgálóról. [SRG.]

(mt): Lyra mozi újra havonta kétszer. = Vas Népe 53. 2008. aug. 27. 200. sz. p. 7. "Szombathely. Ma újra indul a Herényi Kulturális és Sportegyesület mozija, a Lyra mozi. Havi két vetítéssel várják az érdeklődőket. A mozi neve a Herényben 1857-ben született Gothard Jenőhöz köthető. A híres csillagász égi fotográfiával is foglalkozott, így fedezte fel a Lyra gyűrűs ködének központi csillagát. A mozi ma 14 órától a Franklin a teknős című gyermekfilmet vetíti." [KSZ.]

(ra): Színes falunap zenével. Hegyhátsál. = Vas Népe 53. 2008. aug. 28. 201. sz. p. 3. Kispályás labdarugó-mérkőzéssel kezdődik és az új csillagászati bemutatóterem avatásával folytatódik Hegyhátsál falunapi programja e hét szombatján, augusztus 30-án. [KSZ.]

(kor)[KOZMA Gábor]: Csákánydoroszló. Kicsit eltűnt, majd nőtt a Hold. = Vas Népe 53. 2008. szept. 3. 206. sz. p. 14. Holdfogyatkozás volt nemrég [2008. aug. 16-án]. A jelenségről Csákánydoroszlóról Szendi Péter készített fényképet. [KSZ.]

(fe): A Tunguz-meteorit. Csillagászati és űrkutatási heteket tartanak. = Vas Népe 53. 2008. okt. 6. 234. sz. p. 15. Előadók: Both Előd, Gucsik Arnold, Bartha Lajos, Matisz Attila, Vértes Ernő, Péntek Kálmán, Mitre Zoltán. Minden este bemutatót tartanak a Kövesligethy Radó Oktató Csillagvizsgálóban. [SRG.]

Napi ajánló. MMIK. = Vas Népe 53. 2008. okt. 6. 234. sz. p. 15. XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek előadásai ma kezdődnek. Előadó: Both Előd. [SRG.]

Napi ajánló. MMIK. = Vas Népe 53. 2008. okt. 7. 235. sz. p. 17. XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek mai előadásai. Előadó Gucsik Arnold. [SRG.]

Napi ajánló. Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Könyvtár. = Vas Népe 53. 2008. okt. 8. 236. sz. p. 19. XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek mai előadásai. [SRG.]

(fe): Csillagok közt. Űrkutatás. Több héten át tartanak a színes programok. = Vas Népe 53. 2008. okt. 9. 237. sz. p. 1., 19. XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek. Vértes Ernő a csillagászat oktatásáról és Both Előd az űrkutatásról adott tájékoztatást. [SRG.]

Napi ajánló. Kőszeg. = Vas Népe 53. 2008. okt. 9. 237. sz. p. 19. XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek keretében Matisz Attila az új naprendszerről tart előadást a Chernel Kálmán Városi Könyvtárban. [SRG.]

Napi ajánló. Csepreg. = Vas Népe 53. 2008. okt. 10. 238. sz. p. 11. XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek keretében Vértes Ernő "A Tunguz-meteor rejtélye" címmel tart előadást ma. [SRG.]

Rendezvény. Gencsapáti. = Vas Népe 53. 2008. okt. 13. 240. sz. p. 15. XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek keretében Péntek Kálmán "A piramisok és csillagok" címmel tart előadást ma. [SRG.]

Napi ajánló. Szentgotthárd. = Vas Népe 53. 2008. okt. 14. 241. sz. p. 17. XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek keretében Mitre Zoltán "Új tudomány született - fél évszázados az űrkutatás" címmel tart előadást ma. [SRG.]

Napi ajánló. Répcelak. = Vas Népe 53. 2008. okt. 15. 242. sz. p. 17. XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek keretében Vértes Ernő "A Tunguz-meteor rejtélye" címmel tart előadást ma. [SRG.]

Napi ajánló. Dési Huber Általános Iskola. = Vas Népe 53. 2008. okt. 16. 243. sz. p. 15. XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek keretében Vértes Ernő "A Tunguz-meteor rejtélye" címmel tart előadást ma. [SRG.]

A csillagászati hét zárónapja. Szombathely, Szlovákia. = Vas Népe 53. 2008. okt. 16. 243. sz. p. 15. XXIX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek zárórendezvénye: egész napos kirándulás Gothard Jenő nyomdokain Ógyallára. [SRG.]

(kor): Az benne a varázs, hogy kérdezhetünk. Továbbra is népszerű a Csillagászati Hetek. = Vas Népe 53. 2008. okt. 17. 244. sz. p. 3. [SRG.]

Mars. Véget ért a misszió. Befejezte működését a Phoenix automata laboratórium. = Vas Népe 53. 2008. nov. 12. 264. sz. p. 20. 1 színes fényképpel. A Mars északi sarkvidékére leszállt szonda már nem hallat magáról, ezért a NASA befejezettnek nyilvánította a programot. [KSZ.]

Munka az űrben. Hét órán át dolgoztak "odakint". = Vas Népe 53. 2008. nov. 24. 274. sz. p. 16. Az Endeavour asztronautái hét órás űrsétát tettek. A színes képen: Heide Stefanyshyn-Piper és Stewe Bowen űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás külsején dolgoznak. [KSZ.]

FARKAS Károly - GYÜKERI Mercédesz: Galaktikus üzenetekre várva. Kozmosz. Kizárt, hogy a hatalmas univerzumban csak a Földön legyen intelligens élet - tartja Almár Iván. A legismertebb magyar csillagász több évtizede keresi ennek nyomait. = Vasárnapi Dunántúli Napló 19. 2008. febr. 3. 33. sz. p. 7. [SRG.]

VIG Károly: Nowinszky László (szerk.): A Hold és a fénycsapdázás. Szombathely, Savaria University Press, 2008. 169 old. = Vasi Szemle 63. 2008. 3. sz. pp. 363-364. Könyvismertetés. [KSZ.]

ARANY HORVÁTH Zsuzsa: Elődök. Petőfi Sándor a Balaton mellől. A helyi intézmények, a kulturális élet szervezi. Zalában nagy gondot fordítanak. = Zalai Hírlap 64. 2008. ápr. 26. PLT 15 éves melléklet. pp. 18-19. Izsák Imre Gyula rövid életrajza és fényképe. A zalaegerszegi Izsák Imre ÁMK nagy gondot fordít névadója életművének megismertetésére. [PZS.]

BENEDEK Bálint: Csodálatos csillagok. A nagykanizsai kőrösis szakkörösöknek egyre jobban kinyílik a világűr. = Zalai Hírlap 64. 2008. dec. 13. hétvége melléklet. p. 19. A Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület csillagászati szakkört indított a Kőrös-iskolában. A szakkörvezető Vilmos Mihály, és több szakköri tag ismerteti a tevékenységüket. [PZS.]

          2009.

XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). 374 p. A kötet szerkesztői: Paksy Zoltán és Tóth Gábor. Veress Márton előszava 2009. márc. 2-án kelt Szombathelyen. A csillagászati tagozat zsűrijének elnöke Jankovics István, tagjai Hegedüs Tibor és Szabados László volt.; A XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció 2009. ápr. 7-9-ig zajlott Szombathelyen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen. [KSZ.]

ARISZTOTELÉSZ: Az égbolt. - PSZEUDO-ARISZTOTELÉSZ: A világrend. Ford.: Lautner Péter és Bugár M. István. Budapest, 2009. Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézet, Akadémiai Kiadó Zrt., Dürer Nyomda Kft. 242 p. /Filozófiai írók tára. 3. folyam./ A kötetben két mű van. Egyik mű Arisztotelész: Az égbolt című könyve pp. 5-146. (fordította: Lautner Péter), ehhez Lautner Péter fűzött magyarázatot (Utószó az égbolthoz. pp. 147-171. és Az égbolt ábrái. pp. 172-173.). A másik mű Pszeudo-Arisztotelész: A világrend című könyve pp. 175-208. (fordította: Bugár M. István), ehhez Bugár M. István fűzött magyarázatot (Utószó a világrendhez. pp. 209-221.). A fordításokat az eredetikkel egybevetette Bodnár István és Brunner Ákos.;
A neves görög filozófus Arisztotelész Kr. e. 384 és 322 között élt. Ez a Kr. e. 330-as években írt, a csillagászattal kapcsolatos alapvető műve a középkorban általánosan ismert volt. Pszeudo-Arisztotelész egy név szerint nem ismert követője volt a Kr. e. I. századi Alexandriában, és akinek műve ismertebb és elterjedtebb volt, mivel elvei közelebb álltak a kereszténység világképéhez. Ez utóbbi művet az ókorban még Arisztotelész munkái közé sorolták. Később kétségessé, mára már csaknem bizonyossá vált, hogy ez a mű nem a nagy Arisztotelészé. [KSZ.]

BANCSI Péter - BÍRÓ Imre: Híres tudósok és feltalálók. Budapest, 2009. Nagykönyv-Kiadó, Szedeczki Nyomda (Nyíregyháza). 32 p. /A mi világunk./ Csillagászok: Nikolausz Kopernikusz. pp. 14-15.; Galileo Galilei. pp. 16-17.; Isaac Newton. pp. 18-19. Illusztrálta: Szabó István Attila. [SRG.]

BARBOUR, Ian G.: A természettudomány és a vallás találkozása. Ellenségek, idegenek vagy társak? Ford.: Both Előd. Pozsony, 2009. Kalligram, Expressprint Kft. Partizánske. 255 p. Névmutatót összeáll.: Both Előd. Szaklektor: Kodácsy Tamás. Benne: Csillagászat és teremtés. pp. 66-97. [SRG.]

BOGNÁR PAPP Irén: Ha megszólal a pacsirta... (Versek, publikációk, novellák). [Pécs,] 2009. Opus Kiadó, Proof Stúdió Kft. (Pécs), Doppel-Mittel Bt. 224 p. Békés Sándor előszavával. A szerző utószava 2008 augusztusában kelt. A könyvben (p. 76.) a Pakson élő Dalos Endre amatőrcsillagászról ez áll:
"Másik kedvenc könyvem szerzőjét szintén ismerem, ő még csak nem is író, hanem amatőr csillagász. Tudjuk, hogy milyen nagy jelentősége van szerte a világban az amatőr csillagászok munkájának. Szívvel-lélekkel lesik az eget, felfedeznek új csillagokat az égbolton, s nekik köszönhető sok egyéb égi jelenség észrevétele is. Ilyen lelkes ember a Pakson élő Dalos Endre Úr, aki fáradhatatlanul dolgozik a klubbért, könyveket ír és lapot szerkeszt. Egyszer egy hetet töltöttünk el Lengyelországban, egy sakkvilágbajnokságon, egymás szomszédságában. Ismerte verseim, és látta, hogy foglalkoztat a világmindenség, és sokszor írok a csillagokról. Az én világom címmel háromkötetnyi cikket szedett össze. Az első kötet a Naprendszerről szól, a második a Tejútrendszert mutatja be, a harmadik pedig a Galaxisokat. Bár erről a szerény, sokoldalú emberről alig tudok valamit, tisztelettel őrzöm, óvom, lapozgatom köteteit." [KSZ.]

BONIFERT Domonkosné - HALÁSZ Tibor - KÖVESDI Katalin - MISKOLCZI Józsefné - MOLNÁR Györgyné - SÓS Katalin: Fizika 8. Elektromosságtan. Fénytan. 5. kiad. Szeged, 2009. Mozaik Kiadó, Dürer Nyomda Kft (Gyula). 96 p. /A természetről tizenéveseknek./ Alkotószerkesztő: Halász Tibor. Bírálók: Nánai László, Horváthné Fazekas Erika, Kanász László. Engedélyszám: 13983-6/2004. Jelzet: MS-2668. Csillagászat: pp. 76-93 (fénytan) [KSZ.]

BONIFERT Domonkosné - HALÁSZ Tibor - KÖVESDI Katalin - MOLNÁR Györgyné - SÓS Katalin: Fizika munkafüzet 8. Elektromosságtan. Fénytan. 6. kiad. Szeged, 2009. Mozaik Kiadó, Dürer Nyomda Kft (Gyula). 39 p. /A természetről tizenéveseknek./ Alkotószerkesztő: Halász Tibor. Bírálók: Horváthné Fazekas Erika. Engedélyszám: 13984-4/2004. Jelzet: MS-2868. Csillagászat: p. 10., pp. 30-35. (fénytan) [KSZ.]

CAPRA, Fritjof: Leonardo és a tudomány. Utazás a reneszánsz géniusz gondolatainak birodalmába. Ford.: Bognár János, Bognár Dániel, Bognár Júlia, Bognár Zsófia. Budapest, 2009. Akkord Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. 303 p. /Talentum Tudományos Könyvtár./Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.] 76 p. A 2009. jún. 19-én és 20-án elhangzott előadások tanulmánykötete. [KSZ.]

DEMÉNY-DITTEL Lajos: Érdekességek a magyar csillagászat történetéből, különös tekintettel a budapesti planetáriumra. Hatvan, 2009. 8 p., 1 t. Röviden a hazai csillagászat egyéb helyszíneiről is. Kútfők és részben annotált ajánló irodalom. Könyvkiadó vagy nyomda nélküli házi nyomtatás és sokszorosítás, elküldve a hazai könyvtáraknak. OSZK-ban is elérhető. [KSZ.]

ÉLTETŐ Zsófia - MIZSER Attila: Magyar Csillagászati Egyesület. [Budapest,] 2009. Magyar Csillagászati Egyesület kiadása. [10] p. 2 oldalra nyomott, 10 részre hajtogatott színes prospektus. Benne: Magyar Csillagászati Egyesület. Helyi csoportjaink. Rendezvényeink, programjaink. Az MCSE az interneten: www. mcse. hu és társai. Kiadványaink. Központunk, a Polaris Csillagvizsgáló. Címünk. A Csillagászat Nemzetközi Éve. A Galilei-élmény. A csillagos égbolt védelme. Az Univerzum weblapja. Asztrofotós kiállítások. Csillagászati évfordulók 2009-ben. A kiadvány asztrofotóit Berkó Ernő, Stefan Buda, Éder Iván, Ladányi Tamás, Szitkay Gábor készítette. [KSZ.]

Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. 102 p. /A Draco különkiadása./ A kolofon évszámai: 2009-2010. Dalos Endre bevezetője 2010. febr. 21-én kelt. A tényleges megjelenés 2010. április. Átnézte, ellenőrizte, javította: Szabadi Péter, Vigh Lajos. Segítők: Bartha Lajos, Czinkóczki Pál, Dalos Ildikó, Fleisz Krisztina, Käsz László, Puskás Ferenc. [KSZ.]

FERENCZ Csaba: Űrtan. Az űrkutatás és gyakorlati alkalmazásai. Budapest, 2009. ELTE Eötvös kiadó, mondAt Nyomdaipari és Szolgáltató Kft. 408 p. Rajzok: Kovács László. Tartalom: Bevezetés.; Az űrkutatás története.; Rakéták.; Űrrendszerek, űreszközök.; Fedélzeti műszerek közvetlen (in situ) mérésekhez.; Vegyes jellegű mérések.; Az elektromágneses hullámok terjedésén alapuló mérések és alkalmazásaik.; Űrhírközlés.; Helymeghatározás.; Távérzékelés.; A Föld nevű bolygó.; Kozmológiai kitekintés. [SRG.]

GALÁNTAI Zoltán: Biopolitikák és kozmoszok. Budapest, 2009. Arisztotelész Stúdium Bt., Lővérprint Nyomda, Sopron. 136 p. Lektorálta: Tóth Antalné. 1. Biopolitikák.; 2. A világűrben.; 3. Univerzumok. [SRG.]

GARLICK, Mark A.: Az univerzum atlasza. Ford.: Király Róbert. [Kisújszállás,] 2009. Pannon-Literatúra Kft. 304 p. Lektorálta: Újlaki Csaba. Bolygótérképek: Don Davis. Csillagtérképek: Wil Tirion. Az összesen 16 db áttekintő csillagtérkép (pp. 208-239) határmagnitúdója 6 , míg a részletező (csillagképeket ábrázoló) térképeké 6,5 magnitúdó (pp. 244-291). [HAI.]

GAZDA István: Bevezetés a reáltudományok történetének magyarországi könyvészetébe. Budapest, 2009. Hatágú Síp Alapítvány, ETO-Print Nyomda 252 p. /Könyves szakképzés. A könyves szakképzés füzetei. 16./ A könyv a matematika, fizika, kémia, csillagászat, botanika, zoológia, földtudományok, orvostudomány, agrártudomány történeti könyvészetét foglalja össze. Megadja az egyes reáltudományok rövid tudománytörténetét, kronológiai bevezetését 1945-ig, a főbb munkákat, bibliográfiákat és a tudósokról szóló forrásokat.
Csillagászat: pp. 23-24. (a csillagászat szakterületét átfogó bibliográfiai összeállítások); pp. 52-53. (az 1945 előtt létrejött nagyobb kutatóintézetekről íródott történeti munkákról, csillagvizsgálók: Ógyalla, Herény, Kalocsa, Buda, stb.); pp. 100-102. (a csillagászat tudománytörténeti-kronológiai bevezetése 1945-ig); pp. 102-106. (a csillagászat 1945 előtti magyarországi történetéről készült bibliográfiák és tudománytörténeti összefoglalók, főbb csillagászattörténeti munkák, összefoglaló történeti kézikönyvek a csillagászatról, bibliográfiai munkák [a jelen adatbázis kiemelésével, mint amely "a legrészletesebb, folyamatosan bővülő csillagászattörténeti bibliográfia"], neves csillagászokról szóló összeállítás). [KSZ.]

HAWKING, Lucy - HAWKING, Stephen: George kozmikus kincsvadászata. Ford.: Marczali Ferenc. Szeged, 2009. Könyvmolyképző Kiadó, Kinizsi Nyomda Kft. 271 p., 32 színes t. Christophe Galfard közreműködésével. Garry Parsons illusztrációival. A magyar fordítást szakmailag lektorálta: Székely Péter. Az űrkutatásról, a földönkívüli élet lehetőségéről, az exobolygók kereséséről, a Világegyetemről szól szórakoztató stílusú regényben. [HAI.]

HAWKING, Stephen: A mindenség elmélete. A világegyetem eredete és sorsa. Ford.: Bakó Dorottya, Papp Gábor. 1. kiad. változatlan utánnyomás. Budapest, 2009. Kossuth Kiadó, Szekszárdi Nyomda. 150 p. [SRG.]

A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány 50 cm-es Richtey-Chrétien teleszkópja. Hegyhátsál, [2009.] 6 p. A4 méretű, 2 oldalas, 6 oldalra hajtogatott leporelló. A csillagvizsgáló adatai. Az 50 cm-es távcső tükrének átmérője 500 mm, fókusza 4000 mm, teljes pc vezérléssel, CCD kamera képalkotással, Marcon optika, Gemini mechanika. 2005. máj, 28-án avatták fel. Az első felállítási helye a téglalap alaprajzú, letolható tetős épületben volt. [KSZ.]

HYGINUS, Gaius Iulius: Csillagképek. Thomas de Blavis, Venetiis 1488. Ford.: Sajó Tamás. Kalocsa, 2009. Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kiadása. Reprodukciók: Studiolum. /Kalocsa kincsei. 3./ A magyar fordítást átnézte és jegyzeteivel ellátta Bartha Lajos. Gaius Iulius Hyginus (Kr. e. 64. - Kr. u. 17.) Augustus császár megbízásából lett a császári könyvtár igazgatója. A könyvtár anyagiból számos összefoglalt készített, melyek közül a csillagképekről írt Astronomicon poeticon című műve is fennmaradt. Ennek első nyomtatott kiadása 1475-ben jelent meg Ferrarában. Az 1485-ös velencei kiadásban az egyes csillagképeket fametszetekkel illusztrálták. A legszebben illusztrált változat a Thomas de Blavis által készített 1488-as velencei kiadás. Ebből a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár is őriz egy példányt, ráadásul utólag kézzel színezett metszetekkel. Ez a CD-kiadás ennek az 1488-as ősnyomtatványnak a hasonmását és a latin szöveg kereshető átiratát közli, összevetve a kritikai kiadás szövegével.
Ezen a CD-n jelenik meg először a mű magyar nyelvű fordítása. Az egyes illusztrációk mellett párhuzamosan az 1535-ös bázeli Micyllus-kiadás reneszánsz metszeteit is bemutatja. A CD tartalma: Bábel Balázs: Lectori salutem. [A kalocsai érsek által írt bevezető.]; [Grócz Zita:] Könyvtárunk története.; Bartha Lajos: Gaius Iulius Hyginus és "Költői csillagászata".; Gaius Iulius Hyginus: Astronomicon poeticon. [az 1488-as könyv minden oldalának hasonmása, a szöveg latinul, annak magyar fordítása, illusztrálva az egyes csillagképek figurális ábráival.] Nemcsak magyar, hanem angol, spanyol és német nyelven is. A kalocsai könyvtár minden évben - hasonló módszerrel - kiadja egy ősnyomtatványuk hasonmását, 2009-ben a Csillagászat Nemzetközi Éve tiszteletére tették közzé CD-n ezt a csillagászati könyvüket. [KSZ.]

ISAACSON, Walter: Einstein. Egy zseni élete és világa. Ford.: Bujdosó István. Pécs, 2009. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Kinizsi Nyomda Kft. (Debrecen) 683 p. A szöveget szakmai szempontból Hraskó Péter ellenőrizte. A könyv bemutatja Albert Einstein részletes életrajzát, tudományos és politikai tevékenységét. Csillagászat: pp. 225-227., 270-288., 373-376. [KSZ.]

JÁKI Szaniszló: A Galilei-ügy tanulságai. Ford.: Kerényi Dénes. Budapest, 2009. Kairosz Kiadó, Nyomdai előkészítés: Tordas és Társa Kft., Nyomás és kötés: A. D. 2001 Nyomda (Győr). 84 p. Galileo Galilei fizikai kísérleteinek és távcsöves megfigyeléseinek korabeli fogadtatása, különös tekintettel a katolikus egyházhoz való viszonyára. A Galilei-perek tényeit mutatja be az egyházjog és egyháztörténet szempontjából, és eloszlat a nagy tudóssal kapcsolatos néhány legendát. A Galilei-perek teológiai háttere és mai egyházi felfogása. [IBQ.]

KAKU, Michio: Párhuzamos világok. Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig. Ford.: Csizmadia Szilárd. [Budapest,] 2009. Akkord Kiadó, [Borsodi Nyomda Kft.] 374 p. /Talentum Tudományos Könyvtár./ Lektor: Petrovay Kristóf. [HAI.]

KÁLMÁNY Lajos: Magyar hitvilág. Válogatott tanulmányok. Szeged - Pécska, 2009. Megjelent a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület gondozásában. Benne: A Hold nyelvhagyományainkban (pp. 115-130.).; A csillagok nyelvhagyományainkban (pp. 154-172..); Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban (pp. 173-235.). [IBQ.]

A kalocsai jezsuita polihisztor. Tóth Mike-emlékkönyv. Szerk.: Hála József - Romsics Imre. 2009, Kalocsa. Viski Károly Múzeum, Kalocsai Múzeumbarátok Köre, PRINT 2000 Nyomda Kft. /Kalocsai Múzeumi Értekezések. 11./ 176. p. Tóth Mike csillagászatot is érintő fotográfiai, természettudományos tanári és ismeretterjesztő munkásságáról is. [REZ.]

  KNAPP Éva: A csillagok törvényei. Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtár XVI. századi csillagászati nyomtatványaiból. 2009. június 9 - Szeptember 30. Budapest, 2009. ELTE Egyetemi Könyvtár 43 p. 16 t. [6.] p. /Kiállítások az ELTE Egyetemi Könyvtárban; 5./ Két nyelvű magyar-angol szöveg. Az utolsó 6 számozatlan oldalon egy Függelék található Válogatott műszerek az ELTE Gothard Asztofiziki Obszervatórium (Szombathely) Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállításából címmel. [HAI.]

KOCSIS G. István: Nikola Tesla és az Universum titka. Kocsis G. István. 2. bőv. kiad. [Érd], 2009. Dürer Nyomda Kft. Gyula. 416 p. Horváth Attila Fiastyúk-felvétele a borítón. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Zselici Csillagoségbolt-park. [Pécs - Kaposvár, 2009. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Kaposvári Egyetem, SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.] 2 p. A3-as méretű lap 2 oldalára színes nyomott, fényképekkel, ábrákkal illusztrált és 12 oldalra hajtogatott leporelló. Fejezetcímei: Nemzetközi Csillagoségbolt-park. A fényszennyezés. Miért tűnnek el a csillagok? A Zselici Csillagoségbolt-park létrehozásában közreműködtek. Mennyire sötét az égbolt? A Zselic kisbolygó. Az éjszakai ég állapota. Látnivalók a Zselicben. [KSZ.]

Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. 196 p. Megjelent a Csillagászat Nemzetközi Évében. "Az emlékkötet anyagát összegyűjtötte és a bibliográfiát készítette: Sragner Márta". Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. Tördelés, borítóterv és fotó (az IC 1396 és Szentmártoni Béla): Hingyi Gábor. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. 396 p., 8 színes t. Közreműködtek: Butuza Tamás, Gyarmati László, Hegedüs Tibor, Horvai Ferenc, Kaposvári Zoltán, Kovács József, Kiss László, Jean Meeus, Sárneczky Krisztián, Sánta Gábor, Szabó Sándor, Székely Péter, Szőllősi Attila. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. Műszaki szerk. és illusztrációk: Hingyi Gábor. Borítóterv és színes képmellékletek: Vizi Péter. [SRG.]

METZGER, Wolfgang - ERNE, Andrea: Első lexikonom. Csodálkozz rá a világra! Ford.: Götz Edina. [Budapest,] 2009. Ravensburger. Scolar Kiadó. Nyomdai előkészítés: Herhoff Bt. Printed in Italy. [34] p. /Mit? Miért? Hogyan? Kihajtható ablakokkal. Szakkönyvsorozat óvodáskortól./ Csillagászat: pp. 24-25., 32-33. Miben különböznek az évszakok? Melyik a leghosszabb nappal? Mekkora a világunk? Milyen bolygókat ismerünk? [KSZ.]

MOLNÁR László: Fizika 7. A 7. évfolyam számára. 8. átdolg. kiad. Celldömölk, 2009. Apáczai Kiadó Kft., Prospektus Nyomda (Veszprém). 152 p. A kiadványt az Oktatási Hivatal KHF/807-21/2009. számon tankönyvvé nyilvánította. Jelzet: AP-071403. Lektor: Kovács Előd. Bíráló: Baló Péter. Tudományos-pedagógiai szakértő: Radnóti Katalin. Csillagászat: pp. 34-37. (Newton törvényei); pp. 42-45. (A gravitációs kölcsönhatás, a bolygók mozgása) [KSZ.]

MOLNÁR László: Fizika munkafüzet. A 7. évfolyam számára. 7. átdolg. kiad. Celldömölk, 2009. Apáczai Kiadó Kft., Arrabona Print (Győr). 88 p. A kiadványt az Oktatási Hivatal KHF/1509-22/2009. számon tankönyvvé nyilvánította. Jelzet: AP-071404. Lektor: Kovács Előd. Bíráló: Hédi Zoltánné. Tudományos-szakmai szakértő: Radnóti Katalin. Csillagászat: pp. 28-29. (Newton törvényei); pp. 33-34. (A gravitációs kölcsönhatás) [KSZ.]

NOBLEMAN, Marc T.: A Naprendszer. Ford.: Frey Ágnes. [Nyíregyháza,] 2009. Pro-Team Nonnprofit Kft. Készült Kínában. 16 p. /Elektra Könyvek./ /3D-s kalandok!/ [SRG.]

  PONORI THEWREWK Aurél: Az Ég királynője. A Hold kultúrtörténete. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-Print Bt. 172 p. Szakmailag ellenőrizte: Guman István. Kultúrtörténeti és szöveglektor: Keszthelyi Tiborné. A szerkesztésben közreműködött: Sárneczky Krisztián. Megjelent a Csillagászat Nemzetközi Évében. [KSZ.]

TÓTH József - TRÓCSÁNYI András: Ki kicsoda a magyar geográfiában? [Pécs,] 2009. Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolája, V-Tesa Bt. (Pécsvárad) 332 p. A könyvben csillagászattal részben foglalkozó személyek adatsorai is megtalálhatóak: Bugya Titusz pp. 43-44.; Gábris Gyula pp. 86-87.; Göőz Lajos p. 97.; Gyenizse Péter pp. 101-102.; Hargitai Henrik pp. 110-111.; Juhász Árpád pp. 128-129.; Károssy Csaba pp. 135-136.; Kereszturi Ákos pp. 137-138.; Klinghammer István pp. 146-147.; Nagyváradi László pp. 208-209.; Papp-Váry Árpád pp. 218-219.; Puskás János pp. 235-236.; Sik András p. 254.; Tózsa István pp. 303-304.; Veress Márton pp. 315-316. [KSZ.]

SALKOW, Howard - MURRAY, Peter: Ember a Holdon. Dr. Buzz Aldrin, az Apolló-11 holdkompja pilótájának előszavával. Ford.: Sóskuthy György. Szerk.: Tenner Anna. Budapest, 2009. Nemzeti Tankönyvkiadó, Nyomás: Hong-Kong. 159 p. /Murray Books./ Kör alakú könyv. [SRG.]

SIMONOVITS András: Válogatott fejezetek a matematika történetéből. Budapest, 2009. Typotex, Séd Nyomda Kft. Szekszárd. 221 p. /Elméleti matematika./ Csillagászat és matematika. pp. 159-175. Bevezetés.; A görög hagyomány.; Kopernikusz rendszere.; A kopernikuszi fordulat után. [SRG.]

SPARROW, Giles: Az űrrepülés teljes története a Szputnyik-1-től az űrrepülőgép utánig. Ford.: Both Előd, Horvai Ferenc. Budapest, 2009. M-ÉRTÉK Kiadó Kft., Art-is Kft., TBB Szlovákia. 320 p. Előszó: Buzz Aldrin. Borító: Ellwood, Lee, Turner, Duncan. Tartalom: Rakéták álmodói.; Az űrkorszak hajnala.; Versenyfutás a Holdért.; Az Apollo.; Foglalkozása űrhajós.; Műholdak és űrszondák.; A távoli jövő. [SRG.]

STARKE, John: A világűr felfedezése. Ismerd meg az univerzumot! 25 a sötétben világító matricával. Ford.: Pap Zoltán. Budapest, 2009. Manó Könyvek Kiadó Kft. "Származási hely: Kína." 19 p. /Manó Könyvek. Világító matricák./ [KSZ.]

STOWELL, Louie: A csillagászat és az űr története. Ford.: Baross Erzsébet. Kisújszállás, 2009. Pannon-Literatúra Kft., Szalay Könyvkiadó, Dürer Nyomda Kft. 104 p. Rajzolta Peter Allen. Szerk.: Jane Chisholm. Szakmai tanácsadók: Stuart Atkinson, Patricia Fara, William Whyatt. Szakmai lektor: Újlaki Csaba. Ismeretterjesztő könyv gyerekeknek. [HAI.]

SURÁNYI Imre: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár könyvritkaságai. Válogatás a 11-19. századokban megjelent kéziratos és nyomtatott művek között. Eger, 2009. Eszterházy Károly Főiskola, EKF Líceum Kiadó, Eszterházy Károly Főiskola nyomdája. 297 p. Lektorálta: Löffler Erzsébet. A mintegy 150 dokumentumot ismertető kötet bemutatja a gróf Eszterházy Károly püspök által alapított, tudományos, képzőművészeti, belsőépítészeti mérték szerint is egyaránt csodálatos, barokk "egyetemi" könyvtár kuriózumait. A kötet leírja a művek szerzőjét, eredeti címét, kiadási helyét és évét, utána ismerteti a mű történetét és tartalmát, illusztrálva a kötet jellemző oldalával. p. 125. (Életünk tere a Föld és az Univerzum. Földrajzi atlaszok és művek, csillagászati írások, technika, orvostudomány.); pp. 140-141. (A Sacrabosco kódex. Középkori csillagászati könyvgyűjtemény részben Sacrobosco (1200-1244), másrészt több 14. századi középkori csillagászati szerző művei. Benne Regiomontanus és Peurbach bejegyzései.);
pp. 142-143. (Kepler, Johannes: Tabulae Rudolphinae quibus astronomicae scientiae... restauratio continentur. anno 1627. Rudolf császárnak ajánlott asztronómiai táblázatok.); pp. 144-145. (Galilaeus, Galilaei (Galileo Galilei): Systema cosmicum, in quo dialogis IV de duobus maximus Munda Systematibus, Ptolemaico et Copernicano...dissertitur. 1699. Galileo Galilei Párbeszédek...); pp. 146-147. (Newton, Isaac: Philosphiae naturalis, principia mathematica. 1739.); pp. 148-149. (Gauss, Carolus Frisericus: Theoria motus corporum coelestium in sectionibus conicis solem ambientium. 1809. Gauss könyve 1809-ből, amely a Pallas kisbolygóról történt megfigyelések matematikai kiértékelése); pp. 150-151. (Ephemerides astronomicae anni 1770 ad meridianum Vindobonsem jussu Augustorum methodo Maximilian Hell... Viennae, 1769. ebben közölve: Hell, Maximilian: Observatio transitus Veneris ante discum Solis die 3 Junii Anno 1769. Wardoehusii facta...Vindobonae. 1770.);
pp. 152-153. (Bayer, Ioannes Rhaini: Uranometria, omnium asterismorum continens scemata, nova methodo delineata. Ulmae, 1661.); p. 154. (Cellarius, Andreas: Harmonia Macrocosmica, seu Atlas totius Universi Cosmographiam exhibens. 1708.); p. 155. (Regiomontanus, Johannes Ioannis de Monte Regios Tabulae prefectionum et directionum... Tubingae. 1559. A képen: Regiomontanus születésekor - 1436. jún. 6-án délután 4 órakor- felvett csillagkép- és bolygóhelyzetek.) [KSZ.]

ÜBELACKER, Erich: A bolygók és az űrkutatás. 4. átdolg. kiad. Budapest, 2009. Tessloff és Babilon Kiadó. Printed in China. Szakmailag lektorálta, aktualizálta: Orha Zoltán. [SRG.]

VIZI Péter: Mit láthatok az égen? Csillagatlasz kistávcsövekhez epocha 2000.0. 2. bőv. kiad. Szentendre, 2009. Geobook Hungary Kiadó, Kaposvári Nyomda Kft. 51 p. + 60 csillagtérkép oldal. A számítógépes alaptérképet készítette: Butuza Tamás. Közreműködött: Bartha Lajos, Dalos Endre, Éltető Zsófia, Görgei Zoltán, Kárpáti Ádám, Kovács István, Ladányi Tamás, Mizser Attila, Nagy Zoltán Antal, Sánta Gábor, Szabó Ádám, Székely Péter, Velkei Péter. Borítóképek: Éder Iván. A kötet a csillagképeket mutatja térképeken, 8 magnitúdós határig. Az érdekesebb változócsillagokat, a fényesebb mélyég-objektumokat, a kényelmesen felbontható kettőscsillagokat mutatja be. Az első kiadáshoz képest bővebb bevezetéssel és magyarázó szöveggel. [KSZ.]

A világmindenség könyve. Képes gyermekenciklopédia. Ford.: Gál Ferenc, Polyák Béla. Budapest, 2009. 208 p. Világegyetem: pp. 6-19. Galaxisok és csillagok.; A Nap és a Naprendszer.; A szilárd bolygók.; A gázóriások.; A Hold.; Üstökösök és aszteroidák.; Ember az űrben. [SRG.]

WEEKS, Jeffrey: A tér alakja. Felületek és háromdimenziós alakzatok ábrázolása. Ford.: Szilárd Ágnes és Stipsicz András. 2. kiad. Budapest, 2009. Typotex Kiadó, Séd Nyomda Kft. (Szekszárd). 213 p. /Elméleti matematika./ Változatlan utánnyomás. Lektorálta: Szűcs András. Csillagászat: pp. 165-180. [KSZ.]

WEINHOLD, Angela: Az óra és az idő. 2. kiad. Ford.: Rigó Zsuzsanna, Érsek-Obádovics Nándor. [Budapest,] 2009. Ravensburger. Scolar Kiadó. Nyomdai előkészítés: Herhoff Bt. Printed in Italy. [18] p. /Mit? Miért? Hogyan? Kihajtható ablakokkal. Szakkönyvsorozat óvodáskortól. 6./ Miért forog minden az idő körül? Miért vannak nappalok és éjszakák? Miért van nyár és tél? Mi az a hónap? Mióta mérjük az időt? Miért vannak mindenhol órák? Hogyan kel az órát olvasni? Hol vannak a fél- és negyedórák? Ki mutatja a perceket? Az órák éjjel sem alszanak? Mik azok a digitális órák? És mi az a másodperc? A világon mindenütt ugyanannyit mutat az óra? Kié a legpontosabb óra? Mi meddig tart? Meddig tart az addig? Hiszen olyan sok időnk van. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Régi erdélyi égbolt megfigyelések gyűjtése és értékelése. In: II. Tudomány és Ipartörténeti Konferencia (Kolozsvár, 2009. június 26-28.). Kolozsvár, 2009. Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. p. 12. Program-füzet, kivonat. [IBQ.]

KOZMA Judit: Égitestek felszínformáinak helyesírási kérdései. In: 3. Félúton konferencia: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvészdoktoranduszainak konferenciája. Szerk.: Kuna Ágnes és Veszelszki Ágnes. Budapest, 2009. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. pp. 126-137. "...Összefoglalásként elmondható, hogy ugyan rengeteg az átfedés a földi felszínformák és a más égitestek felszínformái nevének a helyesírását illetően, bőven vannak eltérések is. A legtöbb gond az idegen nevek átírásának, valamint a kis- és nagybetűk alkalmazásának a terén található - ezek a problémák hasonlóak azokhoz, amelyeket T. Urbán (1988) talált a műszaki szaknyelvi helyesírást vizsgálva -, de a földrajzi nevektől eltérő külön- és egybeírás is nehézségeket okoz. Ezeket a jelenségeket semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni egy majdani csillagászati szaknyelvi helyesírási szabályozáskor. ..." [SOL.]

DÉNES Helga - ELEK Elza - GERGELY Bettina: Fiatal csillagok vizsgálata a Heiles Cloud 2-ben. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 56. Témavezető: Tóth L. Viktor. [KSZ.]

ELEK Elza: A fiatal PV Cephei csillag fotometriai és spektroszkópiai vizsgálata. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 57. Témavezető: Kun Mária. [KSZ.]

GYŐRFFY Ákos: A KUV05134+2605 DBV típusú fehér törpe pulzációs spektruma és annak változása. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 58. Témavezető: Paparó Margit. [KSZ.]

HAJA Orsolya: Tranzitos exobolygó rendszerek. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 59. Témavezető: Szabó M. Gyula. [KSZ.]

LÁDI Tímea Mariann: Fősorozat előtti kettőscsillagok körüli korongok szerkezetének vizsgálata. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 60. Témavezető: Ábrahám Péter. [KSZ.]

SZALAI Nikolett: A Kaméleon I-es molekulafelhő központi része - fizikai paraméterek meghatározása földi rádió-spektroszkópiai és űrcsillagászati mérések alapján. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 61. Témavezető: Tóth L. Viktor. [KSZ.]

SZŰCS László: Az NGC 6871 nyílthalmaz fotometriai vizsgálata. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 62. Témavezető: Balog Zoltán és Csák Balázs. [KSZ.]

SZULÁGYI Judit: Egy trendszűrő algoritmus alkalmazása a MACHO adatbázis csillagain. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 63. Témavezető:Kovács Géza. [KSZ.]

VEREBÉLYI Erika: Az R808 jelű fehér törpe pulzációs periódusának vizsgálata. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 64. Témavezető: Paparó Margit. [KSZ.]

KUTI Adrienn: Hőmérsékleti viszonyok vizsgálata a Marson. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 65. Témavezető: Kereszturi Ákos. [KSZ.]

ASBÓTH Viktória: Gyenge gravitációs lencsehatáson alapuló tömegmérések kalibrálása. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 113. Témavezető: Szokoly Gyula Pál. [KSZ.]

BARTA Dániel: Gravitációs hullámok diszperziója csillagközi anyagban. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 114. Témavezető: Raffai Péter és Vasúth Mátyás. [KSZ.]

DWORNIK Marek: Eikonál-módszer az árapály-töltésű fekete lyukak gravitációs lencsézésében. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). pp. 115-116. Témavezető: Gergely Á László és Keresztes Zoltán. [KSZ.]

KÓMÁR Péter: Klasszikus mechanikai kéttestprobléma és meres test szabad mozgása állandó pozitív görbületű sokaságon. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 118. Témavezető: Vattay Gábor. [KSZ.]

KOVÁCS Gergely: A Lie-integrál módszer és az Égi Mechanika mozgásegyenlete. In: XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok, Matematikai Szekció. Összefoglalók. Szombathely. 2009. Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi- és Műszaki Kar, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). p. 119. Témavezető: Pál András. [KSZ.]

Program. Június 19. - péntek. Június 20. - szombat. Június 21. - vasárnap. In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. p. 3. [KSZ.]

PETŐFI Sándor: Fönséges éj! In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. p. 4. "Csillagászati" vers. [KSZ.]

LOVAS István: Kvantáltak-e a gravitációs hullámok? In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. pp. 5-7. [KSZ.]

OLÁH Anna: 400 éves Galilei távcsöve. Bolyai Farkas tanulmány a fénytani lencsékről. In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. pp. 8-27. A fénytani lencseelmélet fejlődéstörténetének rövid áttekintése. Bolyai Farkas optikai vizsgálatai, amely révén "visszaadta a vénségnek a szemét". Bolyai Farkas népszerűsítő tanulmánya a fókusztávolság meghatározásáról - mérések és számítások. [KSZ.]

UNGER Zoltán: Föld és Ég. Geológia és teológia. Szilánkok egy rendhagyó konferenciáról, avagy hogy is született az azonos című könyv, és mi volt az előzménye. In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. pp. 29-31. A Föld és Ég. Tudomány és hit. Szerkesztette: Unger Zoltán. Hantken Kiadó kötetével kapcsolatos gondolatok. [KSZ.]

GYARMATHY István: "Csillagos-égbolt Park" a Hortobágyon. In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. pp. 33-35. [KSZ.]

ZSIGMOND Győző: Csillagnévhasználat az erdélyi magyaroknál. In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. pp. 37-42. [KSZ.]

SZÉP Ernő: Nyári este. In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. p. 43. "Csillagászati" vers. [KSZ.]

BALOGH Béla: Az illúziókon túl. In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. pp. 45-53. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán - NAGY János - PINTÉR András: A fény - korunk új természetszennyező forrása. In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. pp. 55-56. [KSZ.]

SZÉP Ernő: Hinta. In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. p. 57. "Csillagászati" vers. [KSZ.]

MARTON Géza: Napórák térben és időben. In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. pp. 59-70. [KSZ.]

GAÁL Botond: Csillagászat a régi Debrecenben. In: Csillagösvényen ’2009. Tudományos konferencia a Csillagászat Nemzetközi Éve Galilei 400 éves távcsöve tiszteletére. Berekfürdő. Június 19-21. [Berekfürdő, 2009.]. pp. 71-75. [KSZ.]

DALOS Endre: Bevezető. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. p. 6. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

RÁKOSI Miklós: A változócsillagok. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 7-8. /A Draco különkiadása./ A változócsillagok felfedezésének története. [KSZ.]

MEZŐSI Csaba: Elnevezésük, fénygörbéi, fajtái. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 8-13, /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BARTHA Lajos: Változócsillagok a HDR-n. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 13-14. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Térképek és összehasonlítók. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. p. 14. /A Draco különkiadása./ Az AE Aur példáján bemutatva. [KSZ.]

MIZSER Attila - KISS László - FIDRICH Róbert: Változócsillag típusok táblázata. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. p. 15. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre] - KESZTHELYI Dániel: A változócsillagok megfigyeléséről. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 16-17. /A Draco különkiadása./ A g Her változócsillag feldolgozása 1993. dec. 22-től 1998. aug. 1-ig. [KSZ.]

DALOS Endre - SZABÓ Sándor: A Draco-újság szabadszemes változói. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. p. 17. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: A Draco szabadszemes v. cs. bemutató rovat. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 18-20. /A Draco különkiadása./ A térképeket Szentmártoni Béla készítette. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A változócsillagászat úttörője: J. Goodricke. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 21-22. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

Változócsillag-észlelők (Albireo és Meteor). In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 22-24. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BARTHA Lajos: Nóvák, szupernóvák, hipernóvák. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 24-32. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Esedékes lenne egy szupernóva. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 32-33. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Változócsillag mini katalógus. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. p. 34. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A változócsillagok között egy őszi estén. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 35-37. /A Draco különkiadása./ 2006. nov. 10-én. A Meteor 2007. 3. számában megjelent cikk újraközlése. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A változócsillagok között egy téli estén. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 37-39. /A Draco különkiadása./ 2007. febr. 14-én. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A változócsillagok között egy tavaszi estén. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 39-40. /A Draco különkiadása./ 2007. jún. 14-én. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Első változós élményem. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 41-42. /A Draco különkiadása./ 1949-ben. [KSZ.]

BARTHA Lajos: [Változócsillag megfigyeléseim 1949. febr. 14-től 2009-ig.] In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. p. 42. /A Draco különkiadása./ 1949-ben. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Változócsillagok az M5-ben. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. p. 43. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

HEV [HEVESI Zoltán] - SZA: Szabadszemes változók. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. p. 44. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Szeretnék holnaptól újra alfa Orit észlelni. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 44-45. /A Draco különkiadása./ A Draco 24. 2002. okt-dec. 95-96. sz. p. 4. cikk újraközlése. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Úszómedence-parti változózás. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. p. 45. /A Draco különkiadása./ Solt, Kali-major, 2005. augusztus 13-14. A Draco 30. 2005. júl-szept. 117-118. sz. p. 13. cikk újraközlése. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Egy sikeres amatőrprogram megindítója: Rákosi Miklós (1929-2003). In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. p. 46. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Változós Komádiban. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. p. 47. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

Változócsillagok csillagképenként. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. pp. 49-101. /A Draco különkiadása./ Az egyes csillagképekben található nevezetes változócsillagok ismertetését Bartha Lajos, Dalos Endre, Farkas Ernő, Juhász Tibor, Puskás Ferenc írta. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Mely változócsillagokat láttam. In: Az én világom. 9. A változócsillagok. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2009. p. 102. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Föld és Ég összekapcsolódása a természettudományokban. In: Föld és Ég. Tudomány és hit. Geológia és Teológia Konferencia Sopron, 2008. október 16-18. Szerk.: Unger Zoltán. Budapest, 2009. Hantken Kiadó. pp. 24-29. Bevezetés. Magyar népmesék, a csillagos ég és a naptár. Ószövetség és Újszövetség: emberkapcsolatok égi és földi rendszere. A fizikában megformálódó égi és földi kapcsolattörvények: Kepler, Newton, Fraunhofer. A földtudományokban megformálódó égi és földi kapcsolattörvények: Chladni (meteoritika), Shoemaker (holdi sztratigráfia). Az anyag fejlődéstörténetében állandósuló "égi és földi kapcsolat" Irodalom. [KSZ.]

KARASSZON István: Az ég az ókori kelet világszemléletében. In: Föld és Ég. Tudomány és hit. Geológia és Teológia Konferencia Sopron, 2008. október 16-18. Szerk.: Unger Zoltán. Budapest, 2009. Hantken Kiadó. pp. 44-46. [KSZ.]

Az új ég és új föld motívuma a Jelenések könyvében. In: Föld és Ég. Tudomány és hit. Geológia és Teológia Konferencia Sopron, 2008. október 16-18. Szerk.: Unger Zoltán. Budapest, 2009. Hantken Kiadó. pp. 123-129. Újszövetségi textusok a végről. A megértés feltételei. Az új ég és az új föld motívuma a Jelenések könyvében. Összefoglalás és kitekintés. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Sajnovics János "ébresztője", emlékezés Csupor Zoltán Mihály tordasi plébánosra. In: Földrajzi múzeumi tanulmányok 18. 2009. pp. 116-117. Illusztrálva egy képpel, a tordasi Sajnovics emlékszoborról. [HAD.]

B. ZS. [BÍRÓ Zsuzsa]: Az első magyar üstökösleírás. pp. 184-187. In: Magyar Elsők. 2. köt. Ki, melyik, mikor és hol volt az első? Összeáll.: Rózsa György. Szerk.: Hitseker Mária. Budapest, 2009. Kossuth Könyvkiadó zRT., Alföldi Nyomda (Debrecen). 211 p. Az 1486 augusztusában feltűnt fényes üstököst Ilkusch Márton, Mátyás király egyik csillagásza figyelte meg Pozsonyból, Európában először. Ilkusch Márton 11 oldalas munkája tekinthető az első magyar dokumentumnak egy üstökösről. Mátyás király, Regiomontanus, Janus Pannonius, Galeotto Marcio, Hans Dorn csillagászati tevékenységéről is. [KSZ.]

DEBRECZENI Attila: Pálóczi Horváth Ádám (Kömlőd, 1760. máj. 11. - Nagybajom, 1820. jan. 28.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IX. köt. Pálffy - rénes forint. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2009. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 16-18. Író, költő, hites földmérő. Legrövidebb nyári éjtszaka (Pozsony, 1791.) címmel tankölteményt, a keszthelyi Georgikon számára geodéziai segédkönyvet írt (Practica geodesia). Arcképe a cikkben. [KSZ.]

LAKATOS Bálint: Peuerbach, Georg (Georg Aunpeck von Peuerbach, Georgius Purbachius, de Purbach, Peurbach, Burbach; Peurbach, 1423. máj. 30. - Bécs, 1461. ápr. 8.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IX. köt. Pálffy - rénes forint. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2009. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 172-174. Humanista csillagász, matematikus, egyetemi tanár. 1454-ben V. László magyar és cseh király udvari csillagásza és asztrológusa lett. Vitéz János váradi püspökkel volt kapcsolatban. [KSZ.]

ZSÁMBOKI László: Poda, Nicolaus (Bécs, 1723. okt. 3. - Bécs, 1798. ápr. 29.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IX. köt. Pálffy - rénes forint. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2009. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 210-211. Matematikus, csillagász, professzor Selmecbányán. Grazban az egyetemen természettudományi múzeumot alapított, s a csillagvizsgáló igazgatója is volt. 1765-71 között a selmecbányai bányászati-kohászati akadémia matematika-fizika-mechanika tanszékének első professzora. Ezután Bécsben élt. [KSZ.]

KELÉNYI György - SZÖGI László: Pozsonyi egyetem (Academia Istropolitana). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IX. köt. Pálffy - rénes forint. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2009. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 266-267. Mátyás király, Vitéz János, Janus Pannonius, Johannes Müller (Regiomontanus), Ilkus Márton (Marcin Bylica). [KSZ.]

SZABÓ András: Pribicer, Jakob (Besztercebánya, 1539. - Kassa, 1582. dec.?). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IX. köt. Pálffy - rénes forint. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2009. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). p. 308. Evangélikus késő humanista író. Az 1577-ben Besztercebányán látott üstökösről értekezett (Jacobus Pribicer, Tractatus de cometa... Besztercebánya, 1578. hasonmás kiadás Banská Bystrica, 1978. [KSZ.]

BÁNKI Éva: Pühler Kristóf (Christophorus Collatinus; Siklósd, 1500 körül - Passau?, 1583 után). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IX. köt. Pálffy - rénes forint. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2009. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 329-330. Csillagász, matematikus, földmérő, műszertervező. Kapcsolatban állt Petrus Apianussal. Egyetlen ismert művében csillagászati részek is vannak. Két új műszert is bemutató könyvére Tycho Brahe is hivatkozott. [KSZ.]

BÁNKI Éva: Regiomontanus, Johannes (családi neve: Johannes Müller aus Königsberg; Königsberg, 1436. jún. 6. - Róma, 1476. júl. 8. körül). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. IX. köt. Pálffy - rénes forint. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2009. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 464-466. Magyarországon is tevékenykedő csillagász, matematikus. [KSZ.]

MIZSER Attila: Előszó. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 7-8. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Szentmártoni Béla életének és tevékenységének kronológiája, vagyis életrajzi adatai, amatőrcsillagászati tevékenysége, lapszerkesztési munkássága, közzétett észlelései. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 9-53. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Egy magyar amatőr fényerős távcsöve. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 54-55. Eredetileg megjelent: Sky and Telescope, 1967. aug. p. 113. Fordította: Vértesi Andrea. [KSZ.]

KULIN György: A fényerős távcsövek szerelmese. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 56-57. Eredetileg megjelent: Föld és Ég, 1967. 5. sz. pp. 157-158. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Emlékeim Szentmártoni Béláról. Beszélgetés Mátis Andrással. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 58-61. Rezsabek Nándor interjúja Mátis Andrással. [KSZ.]

HOSSZÚ Éva: Albireo = szép csillag. Amatőr csillagászok Kaposváron. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 62-63. Eredetileg megjelent: Somogyi Néplap, 1973. nov. 22. p. 5. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Nagybátyám a kisbolygó. Emlékeim Szentmártoni Béláról. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 64-70. Eredetileg megjelent: Meteor, 2002. 7-8. sz. pp. 100-104. [KSZ.]

LÉVAI József György: "Szíriusz" (Emlékezés Szentmártoni Bélára). In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 71-73. Eredetileg megjelent: Lévai József György: Hölgyek, urak és csodabogarak. Kaposvár, 2005. pp. 27-30. [KSZ.]

BOZSOKY János: A tükörcsiszolás művészete akkor és most. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 74-82. [KSZ.]

Kósa-Kiss Attila emlékezése Szentmártoni Bélára. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 83-85. [KSZ.]

WALLER Gábor: Emlékezés Szentmártoni Bélára. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 86-87. [KSZ.]

PAPP Sándor: Találkozások. Emlékeim Szentmártoni Béláról. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 88-89. [KSZ.]

Berkó Ernő gondolatai Szentmártoni Béláról... In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 90-91. [KSZ.]

MIZSER Attila: Szentmártoni Béla 1931-1988. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 92-93. Eredetileg megjelent: Meteor, 1988. 6. sz. p. 1. [KSZ.]

BARTHA Lajos: In memoriam. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 94-95. Eredetileg megjelent: Albireo, 1988. júl. pp. 4-5. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Látogatóban Szentmártoni Béla amatőrcsillagász sírjánál. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 96. Eredetileg megjelent: Egyesületi Híradó, 2000. 3. sz. p. 13. [KSZ.]

Szentmártoni kisbolygó. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 97. Részlet a Minor Planet Circular 1994. júl. 22-i számából. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Béla kisbolygója. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. p. 98. Eredetileg megjelent: Meteor 1994. 11. sz. p. 5. [KSZ.]

GYARMATHY István: Walter Scott Houston, a Deep Sky Wonders és Szentmártoni Béla. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 99-101. [KSZ.]

VASKÚTI György: Kapcsolatom Szentmártoni Bélával. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 102-103. [KSZ.]

ÚJVÁROSY Antal: Emlékezzünk Szentmártoni Bélára! In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 104-106. Eredetileg megjelent: Meteor 2008. 5. sz. p. 3. [KSZ.]

SRAGNER Márta: Szentmártoni Béla műveinek bibliográfiája. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 107-173. Útmutató (p. 107.), Szentmártoni Béla összeállításában, szerkesztésében megjelent önálló kiadványok (pp. 108-110.), Szentmártoni Béla írásai (könyvekben, folyóiratokban megjelent hosszabb-rövidebb cikkei, közleményei) (pp. 111-131.), Szentmártoni Béla észlelései, megfigyelési leírásai (pp. 132-139.), Szentmártoni Béla fordításai (pp. 140-162.), Szentmártoni Béla életével és csillagászati munkásságával foglalkozó jelentősebb írások (pp. 163-165.), Névmutató (pp. 167-171.), A bibliográfiában előforduló folyóiratok mutatója (pp. 171-173). Az annotált bibliográfia 944 tételt tartalmaz. [KSZ.]

Képmelléklet. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 174-196. 65 kép. [KSZ.]

[KESZTHELYI Sándor:] Szentmártoni Béla. In: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Szerk.: Sragner Márta. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. hátsó külső borító. Szentmártoni Béla korának és tevékenységének rövid ismertetője. [KSZ.]

Címlap. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. Az Európai Különlegesen Nagy Távcső (E-ELT - European Extremely Large Telescope) a következő generációs óriástávcső-tervek közül az egyik. A várhatóan 20 éven belül megépülő 906 szegmensből álló 42 m-es főtükrű távcső. [SRG.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 7-11. [SRG.]

Kalendárium. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 13-152. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: naponkénti adatok, eseménynaptár, bolygók, üstökösök, kisbolygók,;
Évfordulók: Január: Hetven évvel ezelőtt jelent meg Edwin Hubble cikke a galaxisok vöröseltolódásáról. pp. 26-27.; Február: Húsz éve alakult újjá a Magyar Csillagászati Egyesület. pp. 42-43.; Március: Harminc éve történt: hintamanőver a Jupiternél. pp. 54-55.; Április: Négyszáz éve jelent meg Kepler Új csillagászata. p. 73.; Május: Száz éve hunyt el Gothard Jenő. pp. 82-83.; Június: 340 éve történt: Vénusz-átvonulás Vardőben. p. 94-95.; Július: Kis lépés, nagy ugrás - negyven évvel ezelőtt szállt le először ember a Holdon. pp. 109.; Augusztus: Négyszáz éve történt az első távcsöves bemutató. p. 120.; Szeptember: Az első ember alkotta test a Hold felszínén - 50 éve csapódott be a Lunyik-2. pp. 132-133.; Október: Húsz éve startolt a Galileo-űrszonda. pp. 143-144.; November: Kirchhoff és Bunsen felismeri a Nap-színkép keletkezésének törvényét. pp. 152-153.; December: 350 éve halt meg Apáczai Csere János. pp. 164-165. [SRG.]

Képmelléklet. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. p. 168., 396., 8. színes t. [SRG.]

FREY Sándor: Hogyan kezdődött a fény korszaka? In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 175-183. Színképvonalak és vöröseltolódás.; A sötétség korának vége: az első csillagok.; A korai galaxisok és kvazárok.; Lássuk a hidrogént! [SRG.]

KISS László: Válogatás a változócsillagászat új eredményeiből. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 184-198. Új trendek a változócsillagok kutatásában. pp. 184-185.; Asztroszeizmológia - csillagrengések. pp. 185-188.; Fotometriai űrtávcsövek. pp. 188-190.; Az RS Ophiuchi 2006. évi kitörése. pp. 190-192.; SN 2006gy. pp. 192-193.; A Polaris amplitúdója. pp. 193-195.; GRB 080319B. pp. 195-197.; Jelen és jövő - égboltfelmérések az időtartományban. pp. 197-198. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Újdonságok a Naprendszerben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 199-212. Merkúr - megörökítették a Caloris-medencét.; Változékonyabb a Vénusz légköre.; Mars.; Változatos holdak és gyűrűk a Szaturnusz körül.; Veszélyes és érdekes apró égitestek. [SRG.]

BARTHA Lajos: Négyszáz éves a távcső. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 213-236. A "prototeleszkóp" rejtélye.; Ki találta fel a lencsés távcsövet?; Galilei és Kepler - a távcső tökéletesítése.; Az első csillagászati megfigyelések.; A modern csillagászat kezdetei. [p. 222.: "A magyar "távcső" szót 1817-ben Kmeth Dániel gellérthegyi csillagász használta (Tudományos Gyűjtemény, 1817/IV. füz.), a Bugát Pál nyelújító-orvos által javasolt "tácső" nem aratott sikert. Korábban a magyar nyelvű irodalomban is többnyire a "tubus" megnevezést alkalmazták. A XVIII. sz.-ban Molnár János "üveges tsive" (üveges cső, 1777), Pálóczi Horváth Ádám a "síp-üveg" (1790) elnevezést ajánlotta."] [SRG.]

GALILEI, Galileo: Sidereus Nuncius. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 237-274. Galilei előszava II. Cosimo Medici őfenségének, Toszkána IIII. nagyfejedelméhez szól és Padovában kelt, 1610. márc. 12-én (pp. 237-239.).; Csillaghirnök (Astronomicus nuncius) (pp. 240-274.). Fordította: Csaba György Gábor. Az 1610 márciusában 550 példányban kinyomtatott - a csillagászat történetében annyira fontos - műnek ez az első, teljes terjedelmű magyar nyelvű fordítása és kiadása. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Gábor: Mérföldkövek a csillagászat és a megfigyelőeszközök fejlődésében. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 275-286. A nagy korszakhatárok.; Vizuális megfigyelés optikai távcsövekkel.; A fényképezés jelentősége a csillagászati kutatásokban.; Az óriás reflektorok kora. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: ELTervezett távcsövek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 287-332. A közeljövő 25, 30, 42 és 50 m-es tükörátmérőjű óriástávcsöveiről. [SRG.]

SZATMÁRY Károly - SZABADOS László: Űrtávcsövek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 333-362. Az űrcsillagászat rövid története.; Az űrtávcsövek elhelyezése.; Az űrtávcsövek néhány sajátossága.; Együttműködés földi és űrtávcsövek között.; Válogatás az űrtávcsövek eredményeiből.; A jövő terveiből. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2007-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 365-368. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2007-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 369-381. [SRG.]

ÉRDI Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2007-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 382-385. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete 2006-2008. In: Meteor csillagászati évkönyv 2009. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2008. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT nyomda. pp. 386-393. [SRG.]

SRAGNER Márta: Gothard Jenő (Herény, 1857. május 31. - Herény, 1909. május 29.). In: Nemzeti évfordulóink 2009. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2008. Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Pharma Press Kft. p. 21. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Gothard Sándor (Herény, 1859. február 6 - Herény, 1939. július 16.). In: Nemzeti évfordulóink 2009. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2008. Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Pharma Press Kft. pp. 48-49. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Kövesligethy Radó (Verona, Olaszország, 1862. szeptember 1. - Budapest, 1934. október 11.). In: Nemzeti évfordulóink 2009. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2008. Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Pharma Press Kft. p. 52. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Lakits Ferenc (Pécs, 1859. február 19. - Pécs, 1919. június 24.). In: Nemzeti évfordulóink 2009. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2008. Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Pharma Press Kft. p. 52. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Tittel Pál (Pásztó, 1784. január 5. - Buda, 1831. augusztus 26.). In: Nemzeti évfordulóink 2009. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2008. Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Pharma Press Kft. p. 59. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

GAZDA István: Vállas Antal (Pest, 1809. május 18. - New Orleans, 1869. július 20.). In: Nemzeti évfordulóink 2009. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2008. Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Pharma Press Kft. pp. 59-60. [KSZ.]

Kitekintés. Válogatás az UNESCO 2008. évi ajánlásaiból. Olaszország. 400 éve Galileo Galilei itáliai természettudós a világon először csillagászati megfigyeléseket végzett. 1609-ben elkészítette az ún. Galilei-féle teleszkópot, amellyel az eget kémlelte. In: Nemzeti évfordulóink 2009. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2008. Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Pharma Press Kft. p. 66. [KSZ.]

KOZMA Judit: Csillagok elnevezéseinek névtani és helyesírási kérdéseiről. In: Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Balatonszárszó, 2007. június 22-24. Szerk.: Bölcskei Andrea - N. Császi Ildikó. Budapest. 2008. pp. 570-577. [SOL.]

VERES Péter: Gamma-kitörések. In: PhD konferencia. A Tudomány Napja tiszteletére rendezett konferencia tanulmányaiból. 2008. november 10. Szerk.: Kötél Emőke. Budapest, 2009. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, A-Z Buda CopyCat Kft. pp. 263-275. A szerzőről a kötet végén egy rövid szakmai életrajz (p. [330.]) található. [HAI.]

TÓTH József - SOMKUTHY Ferenc: Herény kastélyai. In: Tóth József - Somkuthy Ferenc: Szombathely város kertkultúrája a XIX-XX. században. Szombathely, 2009. MG Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., Prospektus nyomda Veszprém. p. 73. Gotthard(!) kastély. [SRG.]

Rezsabek Nándor. In: Who is Who Magyarországon. Magyarország vezető személyiségeinek életrajzi enciklopédiája. 7. kiad. Svájc, 2009. Who is Who, Verlag für Personenenzyklopädien, Druckerei C. H. Beck. p. 1715. Életrajz. [REZ.]

JUHÁSZ Tibor: Célpont: a Föld. In: A Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2008/2009. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 114. évében. Szerk.: Karáth Anita, Németh László. Zalaegerszeg. 2009. július hó. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 40-47. "...október 7-én egy izgalmas esemény is lejátszódott, ami elkerülte a szenzációra mindig oly éhes média figyelmét. Hajnali 2 óra 46 perckor a 2008 TC3 kisbolygó összeütközött a földdel Először történt meg, hogy azelőtt fedeztek fel egy égitestet, mielőtt összeütközött volna a Földdel! A 2008 TC3..." [HAI.]

RIBÁRY Zoltán: Kepler és Galilei nyomdokain. Látcsövek. Diákverseny döntő és rajzos eredmények. = 24 óra 20. 2009. máj. 7. 106. sz. p. 2. Tata. Szombaton a városháza dísztermében rendezik a Kepler Országos Csillagászati Diákvetélkedő döntőjét, illetve ugyanezen a napon kora délután ugyanitt hirdetik ki a 400 éves a távcső címmel meghirdetett rajzpályázat eredményeit. A TIT megyei egyesülete, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) és Tata Város Önkormányzata országos diákvetélkedőt és rajzpályázatot hirdetett a Csillagászat Nemzetközi Évének tiszteletére. ..." [HAI.]

Pécsi diákoké a csillagos fődíj. = 24 óra 20. 2009. máj. 11. 109. sz. p. 3. "Tata. Szombaton a városházán bonyolították le az általános iskolások Keplerről elnevezett országos csillagászati vetélkedőjét, melyen kilenc csapat tagjai mérték össze tudásukat. A zsűri tatai tagjától, Dinga Lászlótól megtudtuk, hogy a fődíjat a pécsi fiatalok nyerték el, míg a legjobb határon túli gárda Csíkszeredáról érkezett, s ők a második helyen végeztek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MUDRI A.: Csillagászok. Maguk csiszolják a lencsét. Derült égboltnak örülhetnek a tarjáni táborlakók. = 24 Óra. 20. 2009. aug. 22. 196. sz. p. 16. Beszámoló a Tarjáni Német Nemzetiségi Táborban rendezett csillagászati táborról. Mizser Attila nyilatkozatával. A fényképen Jakab Péter néz távcsövébe. [KSZ.]

R. B.: Napóra Szent Tamás hegyén. A mester is eljött a szerkezet avatására. Időkereső. = 24 Óra. 20. 2009. szept. 24. p. 1. A belvárosból (Bajcsy-Zsilinszky űt - Lépcső utca - Török Ignác utca) a Szent Tamás-hegyre (Kálvária dombra) vezető szerpentinszerűen kanyargó lépcső feletti hegyoldal csaknem D-i támfalára készített napóráról. A napórát Klotz József tervezte (a most bontásra váró Zöldház oldalára szerkesztett napóra elemeinek felhasználásával) és a készítést szervezte, a város polgárai, a Kerbarátkör aktivistái és Magyar József vállalkozó segítségével. A cikket egy fénykép illusztrálja a napóráról. Fotó: Rafael Balázs. [KSZ.]

ALMÁR Iván: 2008: űrkrónika. Mi történt tavaly? = Aero Magazin 11. 2009. febr. 2. sz. pp. 44-47. [SRG.]

HORVÁTH András: Készülés a jövőre. STS-126: Endeavour. = Aero Magazin 11. 2009. febr. 2. sz. pp. 48-50. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Újdonságok a 2008-as Űrnapon. = Aero Magazin 11. 2009. febr. 2. sz. p. 51. [SRG.]

ALMÁR Iván: A csehek már célba értek. A Cseh Köztársaság az ESA tagja. = Aero Magazin 11. 2009. márc. 3. sz. pp. 44-46. [SRG.]

HORVÁTH András: Mars: vízfolyás és omlás. = Aero Magazin 11. 2009. márc. 3. sz. p. 47. [SRG.]

GÁL Gyula: Űrturizmus - űrjog. = Aero Magazin 11. 2009. márc. 3. sz. pp. 48-49. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 11. 2009. márc. 3. sz. p. 50. Összeállította: H. A. [Horváth András]. Elismerés Apáthy Istvánnak.; Irán az új űrhatalom.; Űrkarambol.; ISS: a nagy váltás. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Az európai űrpolitika jövője. = Aero Magazin 11. 2009. márc. 3. sz. p. 51. [SRG.]

ALMÁR Iván: A zeolittól a 3D-s egérig. A CNES spin-off eredményei. = Aero Magazin 11. 2009. ápr. 4. sz. pp. 44-46. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Épül az első magyar műhold. = Aero Magazin 11. 2009. ápr. 4. sz. p. 45. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: NASA: ismét irány a Hold. LRO+LCROSS. = Aero Magazin 11. 2009. ápr. 4. sz. pp. 48-50. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 11. 2009. ápr. 4. sz. p. 51. H. A. [Horváth András]: OCO-kudarc.; Chang’e-1 becsapódott.; Kepler-start.; Discovery-halasztás.; Kazah űrrepülés. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok 2008. november-2099. március. = Aero Magazin 11. 2009. máj. 5. sz. p. 44. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 11. 2009. máj. 5. sz. p. 44. H. A. [Horváth András]: Marsz-500.; Észak-koreai űrindítás.; Simonyi Budapesten.; A MANT űrpályázata. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Simonyi ismét a világűrben járt. = Aero Magazin 11. 2009. máj. 5. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: A japán űrprogram sikeres évei. ALOS, GOSAT, WINDS és társai. = Aero Magazin 11. 2009. máj. 5. sz. pp. 46-48. [SRG.]

HORVÁTH András: Napelemszerelés és Simonyi az űrben. STS-119 és Szojuz-TMA-14. = Aero Magazin 11. 2009. máj. 5. sz. pp. 49-51. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 11. 2009. jún. 6. sz. p. 44. Összeállította: H. A. [Horváth András]. Jéki László (1942-2009); Gánti Tibor (1933-2009); DDS-MSO sajtó-tájékoztató és kiállítás.; Orosz ISS-startok.; Az Atlantis a HST-nél. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Újabb magyar űrkísérlet. = Aero Magazin 11. 2009. jún. 6. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az űrszemét-veszélyről. A februári ütközés következményei. = Aero Magazin 11. 2009. jún. 6. sz. pp. 46-48. [SRG.]

SZABADOS László: Bolygótestvérek keresése. A Keplerrel a Föld rokonai nyomában. = Aero Magazin 11. 2009. jún. 6. sz. pp. 49-51. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 11. 2009. júl. 7. sz. p. 44. Összeállította: H. A. [Horváth András]. Herschel és Planck.; ISS: hatfős személyzet.; Új NASA-főnök.; Marsi élet.; A Spirit beásta magát.; 60 napos "űrfekvés".; MRO-képek.; Fobosz-Grunt. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Új európai űrhajósok kezdik meg a kiképzést. = Aero Magazin 11. 2009. júl. 7. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Dicsőséges múlt - bizonytalan jövő. Az első Holdra szállás 40. évfordulóján. = Aero Magazin 11. 2009. júl. 7. sz. pp. 46-48. [SRG.]

HORVÁTH András: Az utolsó javító űrrepülés. A Hubble-űrtávcsőnél. = Aero Magazin 11. 2009. júl. 7. sz. pp. 49-51. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 11. 2009. aug. 8. sz. p. 44. Összeállította: H. A. [Horváth András]. ISS: Szojuz, Progressz, Endeavour.; A Kaguya vége.; LRO + LCROSS.; Ősi óceánok a Vénuszon?; A 105 napos út vége.; Szojuzok Kourouban.; NK-33-as a Taurusoknak. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Magyar űrélettani kísérlet az ISS-en. = Aero Magazin 11. 2009. aug. 8. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: A marsi élet kutatása a Svalbardon. Sarkvidéki expedíció. = Aero Magazin 11. 2009. aug. 8. sz. pp. 46-48. [SRG.]

KISS Csaba - ÁBRAHÁM Péter: A Herschel- és a Planck-misszió. = Aero Magazin 11. 2009. aug. 8. sz. pp. 49-51. [SRG.]

H. A.: [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 11. 2009. szept. 9. sz. pp. 42-44. Az Endeavour közeledik a Nemzetközi űrállomáshoz. Fotó.; A Discovery az ISS-hez.; Progressz-M-67.; ISS: a hetedik űrturista.; LRO-képek.; Spirit-mentés. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Magyar űripari kísérlet a világűrben. = Aero Magazin 11. 2009. szept. 9. sz. p. 45. [SRG.]

ALMÁR Iván: A Holdat érés - 50 év távlatából. A Luna-2 becsapódása. = Aero Magazin 11. 2009. szept. 9. sz. pp. 46-48. [SRG.]

HORVÁTH András: Kibo-építés. STS-127. = Aero Magazin 11. 2009. szept. 9. sz. pp. 49-51. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az első fényképfelvételek a Hold túlsó oldaláról. = Aero Magazin 11. 2009. okt. 10. sz. pp. 44-46. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Az ESA bővítési politikája és Magyarország. = Aero Magazin 11. 2009. okt. 10. sz. p. 47. [SRG.]

HORVÁTH András: Munkaűrrepülés. = Aero Magazin 11. 2009. okt. 10. sz. pp. 48-49. [SRG.]

SZABÓ Béla: A Pille az űrsiklón. 25 éves évforduló. = Aero Magazin 11. 2009. okt. 10. sz. pp. 52-55. [SRG.]

PUNKA György: Szemben a NATO-val. 2. = Aero Magazin 11. 2009. okt. 10. sz. pp. 44-46. [SRG.]

APÁTHY István: Az első magyar elektronikus űrműszer. 35 évvel ezelőtt indult a világűrbe. = Aero Magazin 11. 2009. nov. 11. sz. pp. 42-45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Műholdalakzatok, vagy valami más? Constellation. = Aero Magazin 11. 2009. nov. 11. sz. pp. 46-48. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Európai parancsnok az űrállomáson. = Aero Magazin 11. 2009. nov. 11. sz. p. 49. [SRG.]

ALMÁR Iván: Naperőművek a világűrben. Napenergia-hasznosítás. = Aero Magazin 11/12. 2009. dec. 12. sz. - 2010. jan. 1. sz. pp. 52-54. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló: Vízjég a Holdon? = Aero Magazin 11/12. 2009. dec. 12. sz. - 2010. jan. 1. sz. p. 55. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A Koronasz műhold. Napkutató űreszközök. 7. = Aero Magazin 11/12. 2009. dec. 12. sz. - 2010. jan. 1. sz. pp. 56-57. [SRG.]

APÁTHY István: PorTL - a Pille űrdózismérő földi testvére. = Aero Magazin 11/12. 2009. dec. 12. sz. - 2010. jan. 1. sz. pp. 58-60. [SRG.]

HORVAI Ferenc: A magyar űripar helyzete. = Aero Magazin 11/12. 2009. dec. 12. sz. - 2010. jan. 1. sz. p. 61. [SRG.]

H. A. [ HORVÁTH András]: Űrnaptár 2009. április-október. = Aero Magazin 11/12. 2009. dec. 12. sz. - 2010. jan. 1. sz. p. 62. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 11/12. 2009. dec. 12. sz. - 2010. jan. 1. sz. pp. 62-63. Hírek az ISS-ről.; Csien Hszüen-sen (1911-2009); Az LCROSS becsapódása.; Ares-1-x. [SRG.]

Minek az évét ünnepeljük 2009-ben? = Árkád 4. 2009. jan. 7. 1-2. (146-147.) sz. p. 9. Idén minden a reneszánszról szólt, 2009-re viszont újabb nemzetközi évek témáit jelölte ki az ENSZ és az EU. Jövőben ezek lesznek a menő témák. Az ENSZ Közgyűlése a Csillagászat Nemzetközi Évével készül. A döntést már 2007-ben meghozták, a Nemzetközi Csillagászati Unió és az UNESCO kezdeményezésére. Céljuk érdeklődést kelteni a fiatalokban a csillagászat és tudományok iránt. A téma apropója, hogy négyszáz éve használt először távcsövet Galilei csillagászati megfigyeléseihez. Az így született felfedezések óriási ugrást jelentettek a csillagászatban. Ugyanakkor jelent meg Johannes Kepler munkája, amely az első két törvényt tartalmazta a bolygók mozgásáról. Ezért a csillagászok 1609-től számítják az elméleti csillagászat kezdetét. A csillagászat éve kapcsán az eddigi legnagyobb összefogás várható amatőr- és szakcsillagászok között.
Ugyanakkor a célközönség a mindennapi emberek lesznek: számukra kínálnak majd könnyen összerakható, olcsó távcsövet, olvashatják majd híres csillagászok blogját, vagy megismerkedhetnek a női csillagászok helyzetével a túlnyomórészt férfiak uralta szakmában. ..." Ez a csillagászathoz kapcsolható rész teljes szövege. [HAI.]

A globális csillagparti Szalontán. Nagyszalonta is bekapcsolódott a globális csillagpartiként emlegetett nagy égi kémlelésbe szombat este a Csillagászat Nemzetközi Évében. = Bihari Napló 20 2009. ápr. 6. 80. sz. p. 5. "Az első negyed a holdfázishoz legközelebb eső hétvégén szerte a világon a csillagászat napját ünneplik, s idén, a Csillagászat Nemzetközi Évében, különös jelentőséget kapott a dátum. A globális csillagparti azt jelenti, hogy az amatőr vagy hivatásos csillagászok szerte a nagyvilágban távcsövünket az utcán felállítva népszerűsítik a tudományágat, minden arra tévedő járókelőnek megmutatva az égbolt szépségeit. A városháza előtt Nagyszalontán Csukás Mátyás amatőr csillagász várta távcsövével a kíváncsi járókelőket a városháza előtt. A gyűrűs Szaturnusz százszoros nagyítását illetve az első negyedben lévő Holdat láthatta, aki belenézett az objektívbe. Az akció igen sikeres volt, aki arra járt este tíz körül, égi élménnyel gazdagabban tért haza.
Április során még egy jelentős csillagászati program vár a szalontaiakra, 25-én, szombaton Kulin György halálának évfordulóján egész napos rendezvény keretében tiszteleg a szülőváros a nagy tudós emléke előtt." [HAI.]

Dr. Kulin Györgyre emlékeznek Szalontán. Röviden. = Bihari Napló, 2009. ápr. 17. 89. sz. p. 5. "Immár 20 éve, hogy elhunyt dr. Kulin György csillagász, a magyar amatőr csillagászati mozgalom lelkes életre keltője. Mivel 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, ezért a tiszteletére Nagyszalontán szervezett rendezvényben két ismeretterjesztő előadás is elhangzik. A tervezett program április 25-én szombaton, 11 órakor a Magyar Házban kezdődik, Csukás Mátyás előadásával Merre tart a csillagászat 2009-ben címmel. Kulin György felfedezéseiről, a kisbolygókról Sárneczky Krisztián, a MCSE titkára tart előadást, majd Kulin örökségéről Mizser Attila, a MCSE főtitkára beszél. Az ünnepi megemlékezés a csillagász köztéri szobrának megkoszorúzásával zárul." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Dr. Kulin Györgyre emlékeznek Szalontán. Röviden. = Bihari Napló, 2009. ápr. 18. 90. sz. p. 5. "Immár 20 éve, hogy elhunyt dr. Kulin György csillagász, a magyar amatőr csillagászati mozgalom lelkes életre keltője. Mivel 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, ezért a tiszteletére Nagyszalontán szervezett rendezvényben két ismeretterjesztő előadás is elhangzik. A tervezett program április 25-én szombaton, 11 órakor a Magyar Házban kezdődik, Csukás Mátyás előadásával Merre tart a csillagászat 2009-ben címmel. Kulin György felfedezéseiről, a kisbolygókról Sárneczky Krisztián, a MCSE titkára tart előadást, majd Kulin örökségéről Mizser Attila, a MCSE főtitkára beszél. Az ünnepi megemlékezés a csillagász köztéri szobrának megkoszorúzásával zárul." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

C. PATÓCS Júlia: "Építsük meg a csillagvizsgálót". Kulin György csillagászra emlékeztek szülővárosában, Nagyszalontán. = Bihari Napló 20. 2009. ápr. 27. 96. sz. p. 5., címlap. "Szombaton délelőtt a csillagok világa költözött a nagyszalontai Magyar Házba. A város szülötte, Kulin György csillagász 1989. április 22-én hunyt el, halála évfordulóján rá emlékeztek a hajdúvárosban. Elsőként Csukás Mátyás helybeli amatőr csillagász előadását hallhatta-láthatta a közönség, Merre tart a csillagászat 2009-ben? címmel. A képekkel gazdagon illusztrált előadásból megismerhették a jelenlévők a csillagászat fejlődésének legfontosabb lépéseit, láthattak egyedi felvételeket égitestekről, és hallhattak a jövő terveiről is. Sárneczky Krisztián, a MCSE titkára a naprendszer parányairól beszélt, kisbolygókról, üstökösökről, Kulin György felfedezéseiről és a legújabb korok csillagászati munkájáról.
A kivetítőn láthatóvá lettek azok a kisbolygók, melyeket Kulin fedezett fel - az elsőt szülővárosáról Szalontának nevezte el, az utolsó általa felfedezettnek halála után kollégái a Kulin nevet adták. Mizser Attila, a MCSE főtitkára előadásának első percekben megidézte Kulin Györgyöt egy 40 évvel ezelőtt készített interjú segítségével, így a jelenlévők nem csak képeken láthatták, de szavait is hallhatták a mindenki által szeretett Gyurka bácsinak. [...] Az előadás-sorozat végén a jelenlévők elsétáltak a szoborparkig, s ott megkoszorúzták a nagy tudós bronzmását. ..." [HAI.]

Kepler bolygókat keres. = Délmagyarország 99. 2009. márc. 9. 57. sz. p. 2. "Fellőtték az űrbe a floridai Cape Canaveral űrközpontból a Keplert, az első olyan amerikai űrteleszkópot, amelynek fő feladata az lesz, hogy a Naprendszeren túl a Földhöz hasonló méretű bolygók létezését mutassa ki. Az űrszonda a kilövés után alig több mint egy órával Föld körüli pályára állt. A három és fél éves missziójához kötődő kutatási programban magyarok is részt vesznek. A Naprendszeren túli bolygók létéről az emberiségnek mintegy másfél évtizede van tudomása. Eddig több mint 300 olyan égitestet fedeztek fel, amely egy csillag - vagyis egy nap - körül kering." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

FUTÓ Péter: A NASA és magyarok. = Délmagyarország 99. 2009. dec. 19. 297. sz. p. 10. "Idén éppen 400 éve annak, hogy Galilei saját készítésű távcsövét az elsők között fordította az ég felé és végezte vele korszakalkotó jelentőségű megfigyeléseit. Ez az évforduló kitűnő alkalmat nyújt annak bemutatására is, hogy Magyarország milyen tudományos kapcsolatokat alakított ki az űrkutatásban élen járó Egyesült Államokkal az utóbbi évtizedekben. ..." [HAI.]

BARTHA Lajos: A Hold-reliefek múltjából. = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. pp. 1-2. A holdgömbök és dombor-holdtérképek története. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Egy észlelés: C2007N3. = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. p. 2. A C/2007 N3 (Lulin) üstökös megfigyelése 2009. febr. 6-án. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Történelmi tűzgömb feljegyzések (1000-1850). = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. p. 3. A magyarországi tűzgömb és meteorit feljegyzések. Tűzgömb és meteorit leírások a régi magyar krónikákban, naplókban, különféle feljegyzésekben és levelekben. 44 jelenség. Az összeállítás Keszthelyi Sándor és a CSBK Csillagászattörténeti Csoportja gyűjtése alapján készült. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 10. Pegasus (Peg, Pegazus) csillagkép. = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. pp. 4-5. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Megjelent a Hédervári Péter-emlékkönyv. = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. p. 5. A Hédervári Péter-emléktábla 2008. nov. 13-i felavatását követően 2009. dec. 1-én megjelent könyv ismertetése, amely Hédervári Péter életét és szakmai munkásságát mutatja be. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Pécsiek Vénusz-fedés megfigyelése 2008. december 1-én. = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. pp. 6-7. [KSZ.]

BENKŐ Miklós: A Plútó felfedezéséről és lefokozásáról. = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. pp. 7-8. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: (Újjá)születtünk: február tizenkilencedikén, vasárnap! = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. pp. 8-9. Az MCSE 1989. febr. 19-i alakuló üléséről. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Lulin. = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. p. 9. A C/2007 N3 (Lulin) üstökös megfigyelése 2009. febr. 19-én. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A görög LOGOSZ és NOMOSZ rokonértelműek. = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. p. 10. Az astro-logus csillag-tudót jelent, de ezt az asztrológia lefoglalta a középkorban. Az astro-nomus csillag-értő kifejezést a tudományos csillagászat kezdte használni a XVII-XVIII- században. [KSZ.]

Győri CSBK találkozó, 1963. aug. 6-8. = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. p. 10. Amatőrcsillagászok a 30 cm-es távcső előtt. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Rádiócsillagászat. = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. p. 11. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Kedves Endre! Tájékoztatlak, hogy az AAVSO nyilvántartása szerint 60 éve, 1949. február 14-i dátummal küldtem az első észlelést! = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. p. 11. [KSZ.]

BALOGH Anikó: Hold és Vénusz randevúja az erdő felett című kép 2009 február 27-én... = Draco 34. 2009. jan-márc. (1.) 133. sz. p. 12. 25 óra 9 perces holdsarló észrevételének leírása. [KSZ.]

BENKŐ Miklós. Variációk egy témára: az örökifjú Titius-Bode-szabály. = Draco 34. 2009. ápr-jún. (2.) 134. sz. pp. 1-3. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 11. Leo (Oroszlán - Leo) csillagkép. Lepus (Nyúl, Lep) csillagkép. = Draco 34. 2009. ápr-jún. (2.) 134. sz. pp. 4-6. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

BALOGH Anikó: Hold és Vénusz. = Draco 34. 2009. ápr-jún. (2.) 134. sz. p. 7. Együttállás fényképe 2009. febr. 27-én és a Vénusz megörökítése 28-án. [KSZ.]

GYARMATHY István: Nevezetes objektumok leírásai. 1. = Draco 34. 2009. ápr-jún. (2.) 134. sz. pp. 8-10. Mélyég-megfigyelései az Andromedatól a Cassiopeiaig. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Rádiócsillagászat - a Jupiter hangja. = Draco 34. 2009. ápr-jún. (2.) 134. sz. p. 10. A Jupiter rádiósugárzásának megfigyelése. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A Vénusz. = Draco 34. 2009. ápr-jún. (2.) 134. sz. p. 11. A Vénusz két megfigyelésének rajza és leírása 2009. februárjában. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Lulin üstökös. = Draco 34. 2009. ápr-jún. (2.) 134. sz. p 11. 2009. március 14-i, 16-i és 18-i észlelése szövegesen. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: 10 éves a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör. = Draco 34. 2009. ápr-jún. (2.) 134. sz. p. 12. A Neptunusz Amatőrcsillagász Kör 1999. febr. 19-i megalakulásáról Hartán, és a kör eseményei 2000 nyaráig. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Látogatás Hencsén Szentmártoni Jenőnél. = Draco 34. 2009. júl-szept. (3.) 135. sz. pp. 1-2. 2008. márc. 30-án. [KSZ.]

F. GROCZ Zita: Ptolemaisztól Fényi Gyuláig. A kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kiállítása. = Draco 34. 2009. júl-szept. (3.) 135. sz. pp. 2-3. A Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából. A szerző neve: Fischerné Grócz Zita. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Fényes csillagfedés, a Pi Sco megfigyelése. = Draco 34. 2009. júl-szept. (3.) 135. sz. p. 3. 2009. júl. 3-án. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 12. Aquarius (Vízöntő, Aqu) csillagkép. Auriga (Aur, Szekeres) csillagkép. Aquila (Sas, Aql) csillagkép. Aries (Ari, Kos) csillagkép. = Draco 34. 2009. júl-szept. (3.) 135. sz. pp. 4-6. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. = Draco 34. 2009. júl-szept. (3.) 135. sz. p. 6. A könyv a Magyar Csillagászati Egyesület kiadásában jelent meg. [KSZ.]

GYARMATHY István: Nevezetes objektumok leírásai. 2. = Draco 34. 2009. júl-szept. (3.) 135. sz. pp. 7-9. Mélyég-megfigyelései a Cepheustól a Dracoig. [KSZ.]

[REZSABEK Nándor:] Meghívó az Albireo Amatőrcsillagász Klub közgyűlésére. = Draco 34. 2009. júl-szept. (3.) 135. sz. p. 9. 2009. okt. 3-án lesz Vácott. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Fiastyúk fedés Pécsről nézve. = Draco 34. 2009. júl-szept. (3.) 135. sz. p. 10. 2009. júl. 18-án. [KSZ.]

10 éve történt, emlékezés az 1999-i teljes napfogyatkozásra. = Draco 34. 2009. júl-szept. (3.) 135. sz. pp. 11-12. 1999. 08. 11. 10 éve ezen a napon, emlékezések a teljes napfogyatkozásra. Balogh János hosszúhetényi amatőrcsillagász paksi észlelési élményei. Közreadta: Keszthelyi Sándor. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Az RZ Cassiopeiae villogásai. = Draco 34. 2009. okt-dec. (4.) 136. sz. p. 1. A fedési változócsillag minimumban 7,7, maximumban 6,4 magnitúdó. Négy esetben a maximális fényességnél is fényesebb (5,7-6,0 magnitúdós) állapotban észlelte. Hasonló flereket más Algol-féle fedési kettősöknél (XY UMa, SV Cam) is tapasztaltak mások. [KSZ.]

BENKŐ Miklós: Kiegészítés "A nagybolygók 6 pontjához". = Draco 34. 2009. okt-dec. (4.) 136. sz. p. 2. 4000 km-es átmérő alatti égitestet ne lehessen nagybolygónak tekinteni. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Kimenetel a paksi Kilátódombra. = Draco 34. 2009. okt-dec. (4.) 136. sz. p. 3. 1999. 08. 11. 10 éve ezen a napon, emlékezések a teljes napfogyatkozásra. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 13. Bootes (Boo, Ökör- vagy Medvevezető) csillagkép. Cancer (Cnc, Rák) csillagkép. = Draco 34. 2009. okt-dec. (4.) 136. sz. pp. 4-6. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Napóra Salgótarjánban. = Draco 34. 2009. okt-dec. (4.) 136. sz. p. 6. 2009. jún. 27-én avatják fel Salgótarjánban, a Tarjáni Gyermektábor területén. Horizontális napóra 2 m átmérővel. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A naplégkör az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás idején. = Draco 34. 2009. okt-dec. (4.) 136. sz. p. 7. 1999. 08. 11. 10 éve ezen a napon, emlékezések a teljes napfogyatkozásra. Közreadta: Keszthelyi Sándor. [KSZ.]

SZÉKFFY Tamás: [A teljes napfogyatkozás észlelése Pakson.] = Draco 34. 2009. okt-dec. (4.) 136. sz. p. 7. 1999. 08. 11. 10 éve ezen a napon, emlékezések a teljes napfogyatkozásra. [KSZ.]

GYARMATHY István: Nevezetes objektumok leírásai. 3. = Draco 34. 2009. okt-dec. (4.) 136. sz. pp. 8-10. Mélyég-megfigyelései a Herculestől a Perseusig. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Változós Komádiban. = Draco 34. 2009. okt-dec. (4.) 136. sz. p. 10. Az 1990 évek eleje óta alkalmazott fénybecslési módszeréről. [KSZ.]

BERKÓ Ernő: Én gyerekkorom óta vártam a ’99-es napfogyit. = Draco 34. 2009. okt-dec. (4.) 136. sz. p. 11. 1999. 08. 11. 10 éve ezen a napon, emlékezések a teljes napfogyatkozásra. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Leonida-meteorészlelés. = Draco 34. 2009. okt-dec. (4.) 136. sz. pp. 11-12. 2009. nov. 17-én este Pécstől délre. [KSZ.]

NAGY Tibor: Rekviem egy napóráért. Csillagászjavaslat: Jó helyen lenne a Szent Tamás-hegy feljárójánál. = Dunántúli Krónika - Közösségek Magazinja. 2009. máj. 26. p. 8. Esztergomban, az 1988-ban pártszékháznak épült (1990-től Városi Szabadidő Központ, majd Bajor Ágost Művelődési Ház, a helyiek által Zöld Háznak nevezett) épület falára Klotz József 1991-ben napórát készített, mely a városlakók és turisták kedvelt időmérő eszköze volt. A napóra számításait Ponori Thewrewk Aurél ellenőrizte. A cikket illusztrálja a napóra fényképe. Az épület 2009-ban teljes bontásra került. Előtte a napóra alkatrészeit (az árnyékvetőt és a számsorok elemeit) a város csillagászati szakköre leszerelte és raktárba vitte. Tervezik a napóra pótlását: a Szent Tamás-hegy déli feljárójánál. Ennek tervezett részletit ismerteti a cikk. [KSZ.]

Címképünk: Hold-Vénusz fedés. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. címlap. A felvétel készült 2008. 12. 01-án. 17:57 órakor, Kőszegen a Városi Oktató és Bemutató Csillagvizsgálóban. Foto: Bokor Gábor. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Eredményekben gazda(abb), boldog(abb), újesztendő(ke)t kívánok. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. pp. 1-3. Az egyeület tisztújító közgyűlése 2009. jan. 31-én lesz. Vértes Ernő előre bejelenti itt, hogy visszavonul az elnökségtől, s nem jelölteti magát a GAE elnöki posztján és a vezetőségben sem. Felsorolja visszavonulásának indokait is, főként csillagászati-csillagászattörténeti anyagainak feldolgozására, tanulmányok írására szánja idejét. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati és Űrkutatási Hetek huszonkilencedik alkalommal. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. pp. 4-9. 2008. október 6-17. [SRG.]

MITRE Zoltán: Habilitációs eljárás a Nyugat-Magyarországi Egyetemen. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. p. 10. Dr. Péntek Kálmán habilitációs védése 2008. dec. 10-én Sopronban. [SRG.]

MITRE Zoltán: Végleges útiterv Shanghaiba. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. pp. 11-14. Teljes napfogyatkozás expedíció terve, Peking-Shanghai 2009. júl. 17-24. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagnévsora. 2008. december 31. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. pp. 15-16. 47 fő. [SRG.]

[VÉRTES Ernő:] Újabb két szép napóra Vas megyében. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. pp. 17-19. Nemesrempehollós, Kossuth Lajos u. 19. lakóház utcai oromfalán. Tervező: Marosits József.; Oszkó, Rákóczi u. 28. sz. lakóház udvari homlokzatán. Tervező: Matisz Attila. [SRG.]

A Hold elfedte a Vénusz bolygót. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. p. 20., címlap. Bokor Gábor, Noszek Tamás, Vértes Ernő észlelése Kőszegen 2008. dec. 1-én. [SRG.]

Orion-köd. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. p. 21. Id. és ifj. Szendrői Gábor fotója. [SRG.]

Egyesületi krónika 2008. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. p. 22. [SRG.]

Csillagászati évfordulók 2009. év első félévében. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

SRAGNER Márta: [Gothard Sándor] életrajz. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. pp. 24-35. Az 1998-ban megjelent kötetben [Sragner Márta: Gothard Sándor 1859-1939 természettudós. (Bibliográfia.) Szombathely, 1998. Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. 182 p.] található életrajz utánközlése. [SRG.]

Programajánlat 2009. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

A Csillagos Ég 2009. január havában. Szerk.: Mitre Zoltán. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. pp. 38-40. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

Mély-ég ajánlat. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

Változócsillag ajánlat. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. p. 41. [SRG.]

Kettőscsillag ajánlat. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. p. 41. [SRG.]

Hátsó borító: A Csillagászat Nemzetközi Éve (magyar nyelvű) logoja. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 1.(77.) sz. hátsó külső borító. Az Univerzum benne élsz, fedezd fel! A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009. [SRG.]

Címkép: 100 éve hunyt el Gothard Jenő Egyesületünk névadója. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. [p. 1.] címlap. [SRG.]

Gothard Jenő névjegykártyája.; Gothard Jenő fényképe az M57 Lyra gyűrűs ködről. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. [p. 2.] első belső borító. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - MITRE Zoltán: Szerkesztői Köszöntő. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2. sz. p. 4. A megújult Egyesületi Híradó felelős kiadója Péntek Kálmán, főszerkesztője Mitre Zoltán. [SRG.]

Bemutatkozik az új vezetőség. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. p. 5. Egyesületi elnök: Péntek Kálmán, titkár: Mitre Zoltán, gazdasági felelős: Kaczmarski Róbert, a vezetőség tagja még Matisz Attila, Károssy Csaba. [SRG.]

Lezajlott az egyesület rendes évi tisztújító közgyűlése. - Jegyzőkönyv. - = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 6-23. Szombathely, 2009. január 31. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Tudósítás az egyesületi közgyűlés szakmai programjairól. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület rendkívüli vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 25-26., 35. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület március 12-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

MITRE Zoltán: Az egyesület vezetősége törölte a Shanghai-i Teljes Napfogyatkozás Expedíciót! = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 27-29. A Gazdasági Világválság hatására megemelt összeg kifizetését a jelentkezők nem vállalták. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2009. évi munkaprogramja. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 29-34. [SRG.]

Egyesületi Krónika. 2009. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. p. 36. [SRG.]

MATISZ Attila: Új univerzális ekvatoriális napóra. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 37-38. Matisz Attila elkészítette William Ougthred matematikus 1600 körül készült napórájának másolatát. [SRG.]

MITRE Zoltán: Megfigyelések a Hegyhátsáli Hegyhát Obszervatóriumban. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 38., [63-64.] hátsó belső, külső borító. Horváth Tibor és Mitre Zoltán felvételei. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor, ifj.: Mély-ég fotózás DSLR-el. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 39-43. [SRG.]

Régebbi csillagászati ismeretterjesztő könyvek beszerzési lehetőségei. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. p. 44. [SRG.]

Építsük meg Galilei távcsövét! = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. p. 45. Az AstroMedia történelmi Galilei-távcsövéről. [SRG.]

Programajánló. 2009 április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 47-50. [SRG.]

A Csillagos Ég 3 havi összefoglaló. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. p. 51. A Csillagos Ég havonkénti elkészítése és postázása megszűnik. Helyette ezentúl: 3 hónap anyaga a negyedéves Egyesületi Híradóba kerül be. [SRG.]

A Csillagos Ég 2009. év április havában. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 52-54. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. A tavaszi ég csillagképe, a Nagy Medve vázlatos térképe. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2009. év május havában. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 55-57. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. A Virgo-galaxishalmaz vázlatos térképe. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2009. év június havában. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 58-60. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mitre Zoltán fényképe a C/2006OF2 (Broughton) üstökösről. [SRG.]

Csillag és Mély-ég ajánlat a tavaszi égbolton. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. pp. 61-62. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. [SRG.]

Hátsó borítók. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 2.(78.) sz. [pp. 63-64.] hátsó belső, külső borító. Megfigyelések a Hegyhátsáli Hegyhát Obszervatóriumban. Horváth Tibor és Mitre Zoltán felvételei. [SRG.]

Címkép: Gothard Jenő emlékérem. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. [p. 1.] címlap. [SRG.]

Válogatás a Kőszegi Helyi Csoport tavaszi felvételeiből. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. [p. 2.] első belső borító. A Mare Crisium és környéke a fogyó Holdon (2009. márc. 13-án).; Az Orion Köd. [SRG.]

VÉRTES Ernő - MITRE Zoltán: Megemlékezés névadónk, Gothard Jenő halálának 100. évfordulóján. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 4-9. Megemlékezés Herényben 2009. máj. 29-én a Gothard Kastély udvarában, a herényi temetőben és a Herényiek Házában. [KSZ.]

MITRE Zoltán: Gothard Jenő emlékérem vásárolható. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. [1.] címlap, 9-10. A Magyar Numizmatikai Társulat emlékérme. [SRG.]

MITRE Zoltán: "Üzenetek a másvilágról, egy más világról" című Gothard Jenő emlékkiállítás megnyitója a SEK Forrásközpont Aulájában. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 10-11. A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtára kiállítással emlékezett meg Gothard Jenő halálának 100. évfordulójáról Szombathelyen. Az egyetem aulájában 2009. ápr. 20-án nyílt meg a kiállítás, amelyet Vértes Ernő rendezett. A megnyitó beszédet Dr. Veress Márton dékán, egyetemi tanár tartotta, majd a konferenciateremben Keszthelyiné Sragner Márta tartott előadást Gothard Jenő életéről és munkásságáról. [KSZ.]

MITRE Zoltán: Az Egyesület bemutatkozása a szombathelyi Fő téren rendezett II. Civilek Napja és az 1%-os Civil Börzén. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 11-12. 2009. máj. 9-én. [KSZ.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület június 11-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 12-14. [KSZ.]

MATISZ Attila: Digitális taglista-adatbázis. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. p. 14. [KSZ.]

MITRE Zoltán: Látogatás Ógyallán 2009. április 16-án. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 15-16. [KSZ.]

MITRE Zoltán: Afrika, a Vadon, és az "Érintetlen" csillagos égbolt: Egy fantasztikus utazás Kenyába. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 17-24. Interjú Geguss Zoltánnal, aki 2009 márciusában járt Kenyában, csillagász szemmel. [KSZ.]

MITRE Zoltán: XXIX. OTDK - FiFöMa konferencia az NYME-SEK Természettudományi és Műszaki Karán. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 24-25. Szombathelyen 2009. ápr. 7-9-ig. [KSZ.]

MITRE Zoltán: VIII. Műszaki, Gazdasági és Természettudományok alkalmazásai nemzetközi konferencia az NYME-SEK Természettudományi és Műszaki Karán. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 25-26. Szombathelyen, 2009. máj. 23-án. [KSZ.]

VÉRTES Ernő: Újabb "amatőrcsillagász-palánta" Kőszegen. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 26-28. A 10 éves Jagodics Dennis és 150/700 mm-es Newton-távcsöve. [KSZ.]

Egyesületi Krónika 2009. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 29-30. [KSZ.]

SZENDRŐI Gábor, id. - SZENDRŐI Gábor, ifj.: Tavaszi megfigyelések a Szendrői Magáncsillagvizsgálóból. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 32-33., [59-60.] hátsó belső, külső borító. Húsvéti Vénusz sarló délben.; Szaturnusz május 10-én.; Kráterhármas a Holdon.; M51 (Örvény-köd). [SRG.]

SZENDRŐI Gábor, id. - SZENDRŐI Gábor, ifj.: Szendrői Magáncsillagvizsgáló felvételei a "Űrlenyomatok, égi objektumok és jelenségek" című országos asztrofotó kiállításon! = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 33-34. Budapesten, a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Házban 2009. jún. 25-én nyíló kiállításról. [KSZ.]

VÉRTES Ernő: Emlékezzünk régiekre. Csillagászati Évfordulók a 2009. év második felében. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. p. 35. [KSZ.]

Építsük meg Galilei távcsövét! = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. p. 36. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A VEGA ’09 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 37-42. 2009. aug. 10- 16-ig lesz Bázakerettyén. [KSZ.]

Programajánló 2009. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 43-46. Vezetőségi ülések. Szakmai napok. "Felettünk az ég..." című digitális fotópályázat. 9. Oszkói Asztro-Piknik. Utazás a Nemzetközi Csillagászati Vásárra, Németországba. [KSZ.]

Az évszázad napfogyatkozásnak vonulási sávja, 2009. július 22-én. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. p. 47. [KSZ.]

A Csillagos Ég 2009. év július havában. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 48-50. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. A Cygnus és környéke. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [KSZ.]

A Csillagos Ég 2009. év augusztus havában. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 51-53. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Az Augusztus 6-i részleges holdfogyatkozás vázlatos ábrája. Meteorok. [KSZ.]

A Csillagos Ég 2009. év szeptember havában. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 54-56. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. A Merkúr bolygó térképe. [KSZ.]

Csillag és Mély-ég ajánlat a tavaszi égbolton. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. pp. 57-58. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. [KSZ.]

Hátsó borítók. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 3.(79.) sz. [pp. 59-60.] hátsó belső, külső borító. Szaturnusz. Örvény-köd. Arzachel-Alphonsus-Ptolemaeus kráterhármas. A Szendrői Magáncsillagvizsgálóban készült képek. [SRG.]

Címkép: "Augusztusi Hullócsillag". = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. [p. 1.] címlap. Szauer Ágoston felvétele. [SRG.]

Észak-Amerika-köd (NGC 7000). = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. [p. 2.] első belső borító. A Szendrői Magáncsillagvizsgáló felvétele. [SRG.]

MITRE Zoltán: Gothard Jenő emlékérem vásárolható. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. p. 4. A Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából készült. [SRG.]

MITRE Zoltán: Bemutatkozik új tagtársunk: Eredics Alexandra. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 5-8. Szombathelyi amatőrcsillagász. [SRG.]

VÉRTES Ernő: 2009-ben is sikeres nyári velemi tábor. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 8-9. 2009. aug. 2-8. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület Szeptember 9-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 10-14. Kövesligethy Radó emlékkiállítás. p. 13. [SRG.]

MITRE Zoltán: Felhívás Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 14-15. [SRG.]

VÉRTES Ernő - MITRE Zoltán: Elmarad az utazás Németországba! = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. p. 15. 2009. szept. 25-27. Villingen-Schweningeni csillagászati vásárra tervezték. [SRG.]

MATISZ Attila: Digitális taglista-adatbázis! = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. p. 15. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Új napóra Kőszegen. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 16-17. Kőszeg, Ciklűmen tér 7. Családi ház teraszán. Juhos Miklós ekvatoriális napórája. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Két felújított napóra Vas és Győr-Moson-Sopron megyében. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 17-18., [67.] hátsó belső borító. A tompaládonyi és fertőrákosi napórák felújításáról. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Új amatőr-csillagvizsgáló Vas megyében. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 18-21. Varga Ferenc csánigi amatőrcsillagász, háza tetejére épített csillagdájáról. A forgatható kupola alatt egy 100/1000 mm-es refraktor van. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Új napóra Jákon. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. p. 22., [67.] hátsó belső borító. Kossuth u. 74. [SRG.]

Egyesületi krónika 2009. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

MATISZ Attila: Készítsünk Nocturnal-t. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 25-27. Éjszaka, a csillagos ég segítségével az időt meghatározó műszer. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor: Szendrői Magáncsillagvizsgáló nyári felvételei. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. p. [2.] első belső borító, 28., [68.] hátsó külső borító. Észak-Amerika-köd, Fátyol-köd. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Augusztusi Meteorvadászat. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. [p. 1.] címlap, 28. Meteor fényképe 2009. aug. 17-én. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Újabb fél évszázados jubileumi téma magyar postabélyegen. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. p. 29. Az 1959-es Luna-2 holdszonda. [SRG.]

Építsük meg Galilei távcsövét! = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. p. 30. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Beszámoló a VEGA ’09 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtáborról. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 31-33., 36-39. [SRG.]

Jeles dátumok napkeltéi - panorámaképen. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 34-35. A nyári napforduló, a napéjegyenlőségek, a téli napforduló napkeltéi. Fotók: Matisz Attila. [SRG.]

MITRE Zoltán: Néhány gondolat a "Híradó - rejtéllyel" kapcsolatban. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

ZSIGOVICS Tamás: Újabb hat magyar nevű kisbolygó. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. p. 42. Részletesebben a (64974) Savaria = 2002 AF11 (Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna fedezte fel 2002. jan. 11-én.), megemlítve még a következő kisbolygók: (117711) Degenfeld, (117712) Podmaniczky, (117713) Kövesligethy, (117714) Kiskartal, (178796) Posztoczky. [SRG.]

Ember a Holdon - Különleges könyv a Holdralépés 40. évfordulója alkalmából. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 43-44. Kör alakú könyv. [SRG.]

Programajánló. 2009. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 45-47. [SRG.]

XXX. Csillagászati és Űrkutatási hetek 2009. október 19-30. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 48-52. [SRG.]

Csillagvizsgálók a megyében. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. p. 53. Szombathely, Kőszeg, Répcelak (távcsöves bemutatóhely). [SRG.]

A Csillagos Ég. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. p. 54. Az 2009. dec. 31-i részleges holdfogyatkozás ábrája és adatai a NASA közleménye alapján. [SRG.]

A Csillagos Ég 2009. október havában. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 55-57. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Az Andromeda csillagkép és környezete. [SRG.]

A Csillagos Ég 2009. november havában. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 58-60. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. A Leonidák meteorraj radiánspontja. [SRG.]

A Csillagos Ég 2009. december havában. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 61-63. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Mars-térkép. [SRG.]

Csillag és Mély-ég ajánlat a nyári égbolton. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. pp. 64-66. Mély-ég ajánlat.; Változócsillag ajánlat.; Kettőscsillag ajánlat. [SRG.]

Hátsó belső borító: A tompaládonyi és a jáki napóra. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. [p. 67.] hátsó belső borító. [SRG.]

Hátsó külső borító: Fátyol-köd (NGC 6992) a Cygnusban. = Egyesületi Híradó 20. 2009. 4.(80.) sz. [p. 68.] hátsó külső borító. A Szendrői Magáncsillagvizsgáló felvétele. [SRG.]

LUGOSI LUGO László: Csillagok. Fotográfia. = Élet és Irodalom 52. 2009. júl. 3. 27. sz. "Amióta egyszer véletlenül megtaláltam az interneten a Hubble űrteleszkóp oldalát, néha felmegyek a csillagokhoz, és egy kicsit nézegetem azokat a lenyűgöző felvételeket, amelyek ott láthatóak. A Mai Manó Ház mostani - mondjuk egyszerűség kedvéért így: űrfotó - kiállításán is sok ehhez fogható és majdnem annyira szép fénykép látható, mint a Hubble site-ján. Éppen az lep meg talán legjobban ezen a kiállításon, hogy a föld felszínéről és viszonylag egyszerű technikai eszközökkel is lehet majdnem ugyanolyan szép és izgalmas fotókat készíteni, mint a Hubble rendkívül bonyolult és drága berendezéseivel. [...] (Űrlenyomat - Égi objektumok és jelenségek. Mai Manó Ház [VI., Nagymező u. 20.]. Nyitva szeptember 13-ig.)" [HAI.]

Lencsevégen a Beta Pictoris bolygója is? A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygó-kutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 2. 1. sz. pp. 3-4. A francia csillagászcsoport által most felfedezett bolygó 8 csillagászati egységre van központi csillagától. Forrás: ESO. [KSZ.]

Hogyan tűnt el a Mars légköre? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 2. 1. sz. pp. 4-5. David Brain elmélete a lokális mágneses terek átrendeződésével és a napszél által kiszakított légtömegekkel magyarázza az évmilliárdokkal korábbi folyamatot. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Évfordulók esztendeje. 2009 - a Csillagászat Nemzetközi Éve. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 2. 1. sz. pp. 6-8. Az ENSZ 62. közgyűlésén, 2007. dec. 19-én döntöttek úgy, hogy 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve legyen: Ennek lebonyolításával az UNESCO-t bízták meg. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 2. 1. sz. p. 9. [KSZ.]

Az élet késői menhelyei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 2. 1. sz. p. 27. A vörös óriássá felfúvódó csillagok körül a távolabbi óriásbolygókon lehetséges életfeltételekről. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Szén-dioxid egy exobolygón. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygó-kutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 9. 2. sz. p. 35. A NASA Hubble-űrtávcsöve mutatta ki a HD 189733b légkörében. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Marsbéli ritmusok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Geológia. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 9. 2. sz. p. 37., címlap. Üledékrétegek sorát vizsgálták a marsi Arabia Terra területén négy idős kráterben a NASA MRO felvételei alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: 2009, a Csillagászat Nemzetközi Éve. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 9. 2. sz. p. 53. Az Élet és Tudomány "Figyeld meg és gondolkozz!" címmel rendszeresen megjelenő rovattal jelentkezik, amelyben érdekes és tanulságos megfigyelések otthoni végzéséhez kíván segítséget nyújtani. [KSZ.]

Égi hógömb - csillagokból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 9. 2. sz. p. 58. Az M13 gömbhalmaz a Hubble-űrtávcső felvételei alapján. [KSZ.]

Európai-amerikai összefogás egy sikeres misszióért? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 9. 2. sz. p. 60. A Mars Science Laboratory (MSL) marsjáró, amelyet 2011 végén indítanak el a Földről. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 16. 3. sz. p. 66. Európa a világűrben című pályázat 11-18 éveseknek, a MANT szervezésében. [KSZ.]

Szénhagymákban rejtőznek az űrgyémántok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 16. 3. sz. p. 90. Innen származhatnak a meteoritokban talált nanogyémántok. A New Scientist cikke alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Csillagok gyermekkora. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 23. 4. sz. p. 99. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászainak kutatási eredményei a csillagok születésének és kezdeti fejlődésére vonatkozóan. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Kozmikus lencse, adaptív optikával. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 23. 4. sz. pp. 100-101. A Kaliforniai Műszaki Egyetem (CALTECH) csillagászainak vizsgálatai a fiatal csillagképző galaxisokról. [KSZ.]

A világűr közelebb van, mint gondoltuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 23. 4. sz. p. 122. Az ionoszféra 200 km-rel alacsonyabbra nyúlik, mint ahogy eddig gondolták. A Discovery News alapján. [KSZ.]

Milyen színűek a barna törpék? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 23. 4. sz. p. 123. Az objektumok színe: mély vörösbe forduló narancsszínű, mivel barna szín nem létezik. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

A Tejútrendszer nagyobb, testesebb, és gyorsabban pörög. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 23. 4. sz. p. 123. Forrás: AP. [KSZ.]

Kozmofizika 2009. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 23. 4. sz. p. 126. Dávid Gyula "Megmondták a csillagok avagy Égből kapott fizika" előadássorozat februárban indul a Polaris Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

Címképünk: John. F. Kennedy John Glenn űrkabinjánál. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 30. 5. sz. címlap. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! Határ a csillagos ég! = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 30. 5. sz. p. 130. A Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete "Határ a csillagos ég" című pályázata 14-18-éveseknek a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Kozmikus rádióháttér-rejtély. A tudomány új eredményei. Első kézből. Rádiócsillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 30. 5. sz. pp. 131-133. Erős háttérzaj zavarja korai Világegyetem kutatását végző rádiócsillagászokat. A NASA ARCADE programjának eredményei. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A fekete lyukak vezérelték a galaxisok fejlődését? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 30. 5. sz. p. 133. A szupernagy tömegű fekete lyukak előbb keletkeztek a galaxisoknál. A Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium (NRAO) kutatónak megállapításai. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: Régi megfigyelések új megvilágításban, Naprendszerünk hamupipőkéje. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 30. 5. sz. pp. 134-137. A Jupiter Europa holdjának felszíni jelenségeiről. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 30. 5. sz. pp. 144-145. [KSZ.]

Születő csillagok a fekete lyuk közelében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 30. 5. sz. p. 154. A Tejútrendszer közepén lévő 4 millió naptömegű fekete lyuktól 10 fényévre is keletkeznek csillagok. Forrás: CfA Press Release. [KSZ.]

Mit látott a szembeteg Galilei? Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. jan. 30. 5. sz. p. 155. A Csillagászat Nemzetközi Éve alatt firenzei kutatók megvizsgálják Galilei földi maradványainak DNS-mintáit. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Metán a Marson: geológiai, vagy biológiai aktivitás? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 6. 6. sz. pp. 164-165. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Figyeld meg és gondolkozz! Központban a Nap. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 6. 6. sz. pp. 176-178. Csillagászati megfigyelések egyszerű eszközökkel. Napfoltok észlelése szabad szemmel. A napnyugta időtartamának megfigyelése. Zöld villanás napnyugtakor. A Nap lenyugvási helyének nyomon követése az év során. Nappali halójelenségek. [KSZ.]

PÁSZTOR Balázs: Az első ötven év. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 6. 6. sz. p. 184. Könyvismertetés Horváth András és Szabó Attila könyvéről (Űrkorszak, Ekren Kiadó, 2008. 255 oldal.). [KSZ.]

Holt csillagok árulkodnak a bolygók születéséről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 6. 6. sz. p. 186. Nyolc fehér törpe körül. A NASA Spitzer Space Telescope kutatása alapján. [KSZ.]

Milyen látáshibákkal küszködött Galilei? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 6. 6. sz. p. 187. Forrás: AFP. [KSZ.]

Szuper-Neptunusz az új exobolygó. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 6. 6. sz. p. 187. A Bakos Gáspár kutatócsoportja felfedezte HAT-P-11b. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Galaxisütközésben kitaszított csillagok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 13. 7. sz. p. 197. John Kormendy és Ralf Bender kutatási eredményei az Astrophysical Journal Lettersben. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Lencsetörténelem. Ki találta fel a távcsövet? = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 13. 7. sz. pp. 205-207. Az ásatásoknál talált ókori üveglencséktől Galileiig. [KSZ.]

Kína szupertávcsövet épít. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 13. 7. sz. p. 218. 500 m átmérőjű rádiótávcső alapjait rakták le. 2014-re készül el. Forrás: Physics World. [KSZ.]

Újabb szuper-Neptunusz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 13. 7. sz. p. 219. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászai által felfedezett HAT-P-11b. Forrás: CfA Press Release. [KSZ.]

Olvadt fémmagja volt a Holdnak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 13. 7. sz. p. 219. A Discovery News alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Égi soklövetű. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 20. 8. sz. pp. 228-229. A Norma csillagkép irányában 30 ezer fényévre lévő SGR J1550-5418 katalógusszámú objektum, egy lágy gamma ismétlő-forrás. A gyorsan pörgő neutroncsillag rekorder: 2,07 másodperces körbefordulási idejével. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Világegyetem hajnala. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 20. 8. sz. p. 229. A Durnhami Egyetem kozmológusai számítógépes szimulációt készítettek a galaxisok kialakulásáról és a csillagképződés üteméről. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A csillagászat éve képekben. A színes Szellemköd. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 20. 8. sz. p. 233. A Nagy Magellán Felhőben látszó NGC 2080 jelzésű Ghost-nebula, magyarul Szellemköd. [KSZ.]

BUZÁSI Enikő: Különleges reneszánsz portrék. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 20. 8. sz. pp. 240-242. Zalánkeményi Kakas Istvánról. A Kolozsvár főterén Wolphard István által kezdett és 1586 után Kakas István által befejezett Wolphard-Kakas-házról, amelybe csillagászattal kapcsolatos díszítéseket építettek. A földszinten egy zodiákus jegyekkel díszített boltozatos terem épült, amelyhez Johannes Honterus 1532-es Bázelben készült csillagtérképeinek csillagképei adtak mintát (p. 242.) [KSZ.]

FARKAS Alexandra - GODA Zoltán: Égre néző. Földön kívül. A Csillagászat Nemzetközi Évéhez csatlakozva cikksorozatunk ez alkalommal elhagyja a Földet és a Naprendszer más bolygóira utazik. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 20. 8. sz. pp. 244-246. Légköroptikai jelenségek (halók) a Marson, valamint a Titán, az Europa és az Enceladus holdak légkörében. [KSZ.]

(H. J.) [HERCZEG János]: ÉT galéria. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 20. 8. sz. pp. 248-249. A Csillagászat Évét köszöntő felvétel: Horváth János (Butyka) fényképe a 2009. jan. 30-i Hold-Vénusz együttállásról. Ezzel kapcsolatban idézik a Dialogo-ból Galilei gondolatait a Hold hamuszürke fényéről és a Vénusz fázisairól. [KSZ.]

Bolida a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 20. 8. sz. p. 250. A NASA marsképeinek archívumában talált, több részre tört meteorithullásra utaló alakzat. A becsapódás 2003 májusa és 2007 szeptembere között történhetett. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Mit hoz a Hayabusa? = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 20. 8. sz. p. 251. Az Itokawa kisbolygóról. [KSZ.]

Az eddig ismert legkisebb exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 20. 8. sz. p. 252. A COROT-Exo-7b. Forrás: ESA. [KSZ.]

Figyelmébe ajánljuk! Csillagászattörténeti találkozó a Polarisban. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 20. 8. sz. p. 254. 2009. febr. 28-án lesz. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 27. 9. sz. pp. 272-273. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Elérhető csillagvilág. Építsünk házi planetáriumot! = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 27. 9. sz. pp. 274-277. A Nagy Sándor vezette bősi Corvus Csillagászati Egyesület saját készítésű planetáriumának ismertetése. Az 5 m átmérőjű, 3 m magas digitális mobil háziplanetárium első hazai mintapéldányát 2007 októberében készítették el Baján. 2 segítővel 2 óra alatt összeállítható a kupola és jóval olcsóbb, mint a gyári. [KSZ.]

Kevés víz lehet a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. febr. 27. 9. sz. p. 282. A japán Kaguya szonda mérései szerint, melyről a Science folyóiratban számoltak be. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

GÖMÖRI György: Üstökös hírhálózat. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 6. 10. sz. pp. 292-293. Az 1664-1665-ben látszó üstökösökről az ifjabb Stanislaw Lubieniecki európai adatgyűjtést szervezett és egy háromkötetes könyvet adott ki 1666 és 1668 között Amszterdamban "Theatri cometici" címmel. A mű 26. fejezete magyar ember üstökös beszámolóit is tartalmazza, Jászberényi P. Pálét, aki akkoriban Londonban élt. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Figyeld meg és gondolkozz! Megfejtendő égbolt. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 6. 10. sz. pp. 302-303. A nyolcas alakú analemma görbe megfigyelése. Égi távolságok mérése. Az égbolt felszínének kiszámítása. [KSZ.]

Milliárdnyi Föld a Tejútrendszerben? = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 6. 10. sz. p. 314. Exobolygók és az életet hordozó bolygók száma. Forrás: BBC News. [KSZ.]

Jó hírek a marsjárókról. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 6. 10. sz. p. 314. A Spirit és az Opportunity még mindig működik. Forrás: NASA JPL. [KSZ.]

Mindannyian marslakók lennénk? = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 6. 10. sz. p. 315. Az első mikrobák a Marsról érkezhettek a Földre. Az UniverseToday cikke alapján. [KSZ.]

LORENCZ Kinga: Mi kell egy igazán sikeres csillagleshez? = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 6. 10. sz. p. 316. A csillagos ég a valóságban és a planetáriumban. [KSZ.]

A Planetárium csillagászati műsorai 2009. március 1-től június 14-ig. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 6. 10. sz. p. 316. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Új recept törpegalaxisokra. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 13. 11. sz. p. 323. A NASA GALEX ultraibolya űrtávcsöve olyan törpegalaxisokat talált amelyek a Világegyetem korai idején keletkeztek. Erről a Nature-ben számoltak a kutatók. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Járványok előrejelzése műholdakkal. A tudomány új eredményei. Első kézből. Orvosmeteorológia. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 13. 11. sz. pp. 324-325. A növénytakaró növekedésének mérésével a fertőzést terjesztő szúnyogok számának növekedését jelezték és ezzel járványveszélyre hívták fel a figyelmet Afrikában. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Hogyan "csomósodtak" a jetek? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 13. 11. sz. p. 325. Egyes csillagokból kiáramló anyagkiáramlások és a mágneses tér viszonya. Az Astrophysical Journal Letters cikke alapján. [KSZ.]

A Holdba csapódott a kínai űrszonda. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 13. 11. sz. p. 347. A Csang-o ji-hao 1, azaz a Holdistennő 1. [KSZ.]

A Plútó meleg légköre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 13. 11. sz. p. 348. A felszíni hőmérséklet -220, a légköri -180 fok C. Forrás. ESO. [KSZ.]

Élőlények a Phoboson? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 20. 12. sz. p. 357. Amerikai (NASA, Planetary Society) és orosz (a moszkvai Űrkutatási Intézet) tervek egyszerű földi élőlényeket juttatni a Mars egyik holdjára. A programokban szerepel, hogy a Phobosról visszahoznak mintákat és velük együtt az élőlényeket - azt vizsgálva, hogy miként viselik el az űrben való utazást. [KSZ.]

GODA Zoltán: Égre néző. Égboltfény. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 20. 12. sz. pp. 362-363. Az égbolt polarizációs képe és nevezetes neutrális pontjai. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A csillagászat éve képekben. Százezer kilométeres lángnyelv. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 20. 12. sz. p. 374. Az egyik Stereo napkutató űrszonda felvétele a 2008. szept. 9-i robbanó protuberanciáról. [KSZ.]

Az ISS lesz a második legfényesebb objektum az éjszakai égen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 20. 12. sz. p. 378. Az utolsó két napelemszárny márciusi felszerelésével az ISS fényesebb lesz a Vénusznál, így a Hold után a második lesz a fényének erőssége az éjszakai égen. Az UniverseToday alapján. [KSZ.]

Amikor a Világegyetem eltűnik a szemünk elöl... A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 20. 12. sz. p. 379. Majd, mintegy 50 milliárd év múlva, a sötét energia úgy felgyorsítja a galaxisok távolodási sebességét, hogy azokról már semmi információ nem jut el hozzánk. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Készülődnek az európai űrteleszkópok. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 20. 12. sz. p. 380. A Herschel- és a Planck-űrteleszkópok április közepén kerülnek Föld körüli pályára. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 27. 13. sz. pp. 398-399. [KSZ.]

Négyes holdátvonulás a Szaturnusz előtt. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 27. 13. sz. p. 410. A Hubble űrtávcső felvétele 2009. febr. 24-én. Forrás: HubbleSite. [KSZ.]

Újraindították a Mars Odisseyt. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 27. 13. sz. p. 411. [KSZ.]

Megérkeztek a napelemek a Nemzetközi Űrállomásra. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. márc. 27. 13. sz. p. 412. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Újabb vízmosások a Marson. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 3. 14. sz. pp. 419-420. Legyező alakú vízmosást fedeztek fel a Brown Egyetem planetológusai. Kora 1,25 millió éves lehet. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Fekete lyuk, párban. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 3. 14. sz. pp. 420-421. Az SDSS-felmérés során felfedezett 17500 kvazár között egy kettős kvazárra akadtak. Forrás: Nature. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Figyeld meg és gondolkozz! Hűséges kísérőnk. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 3. 14. sz. pp. 432-433. A Holdról. [KSZ.]

Internetes űrkukkolás. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 3. 14. sz. p. 443. Röviden. A Google Earth mellett a Holdról és a Marsról is online megtekintést tesz lehetővé. [KSZ.]

SZABADOS László: A hátlapon. Csillaggyár az Omega-ködben. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 3. 14. sz. p. 447., hátsó külső borító. Az Európai Déli Obszervatórium (La Silla, Chile) 3,6 m-es távcsövével készített fénykép az M17-ről. [KSZ.]

Szokatlan szupernóva-előd. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 10. 15. sz. p. 451. Az SN 2005gl szupernóva az NGC 266 galaxisban. A Nature cikke alapján. [KSZ.]

Miért balkezes az élet? A tudomány új eredményei. Első kézből. Bioasztronómia. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 10. 15. sz. pp. 451-453. A NASA kutatóinak vizsgálata meteoritokból vett minták alapján. Az ebben található aminosavak a molekula balkezes változatát nagyobb arányban tartalmazzák. [KSZ.]

Iker-Földek: nem lesz könnyű megtalálni! A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 10. 15. sz. p. 453. [KSZ.]

SZABADOS László: A Stephan-ötös. Csillagászat minden hullámhosszon. 6. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 10. 15. sz. pp. 468-469. Öt galaxis, közülük az NGC 7320 a legfényesebb. [KSZ.]

Sötét anyag védi a törpegalaxisokat? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 10. 15. sz. p. 474. A Perseus galaxishalmaz közepén lévő törpegalaxisok vizsgálata. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Sós vízcseppek a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 10. 15. sz. p. 475. A Phoenix leszállóegység lábánál. Forrás: NASA/JPL. [KSZ.]

Ütköző galaxismagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 10. 15. sz. p. 476. Az NGC 6240 közepén. Forrás: NASA/JPL. [KSZ.]

HESZ Marianna: Leletek az űrből. Meteorit. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 17. 16. sz. p. 483. A 2002. ápr. 6-án este fél 11 előtt hullott bajorországi meteorit, amelyet Neuschwansteinben találtak meg. A 2009 januárjában hullott 9 meteoritdarabot a dán Lolland szigetén találták. A német Thomas Grau kutatta fel mindkét hullást. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagontó galaxis. A Csillagászat Éve képekben. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 17. 16. sz. p. 499. Az M82 galaxis. [KSZ.]

Sikeres meteoritvadászat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 17. 16. sz. p. 506. A 2008 TC3 kisbolygó 80 tonnás lehetett és Szudán felett égett el a légkörben. A sivatagban szétszóródott maradványokból a kaliforniai Peter Jenniskens 50 darabot gyűjtött össze. A Nature cikke alapján. [KSZ.]

Meteoritok szórtak jeget a Mars felszínére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 17. 16. sz. p. 506. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Önszabályozó fekete lyukak. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 24. 17. sz. pp. 515-516. A NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriumának megfigyelései alapján, a GRS 1915+105 rendszerről. [KSZ.]

Hűvös élet? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrobiológia. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 24. 17. sz. p. 517. Hidrogén-cianid után kutatott a Spitzer-űrtávcső. Nemcsak a Naphoz hasonló, hanem a hűvösebb, M-színképtípusú csillagok környezetében is kimutatta a földi élet megszületésében fontos szerepet játszó prebiotikus molekulát. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 24. 17. sz. pp. 528-529. [KSZ.]

Miről árulkodik a földfény? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. ápr. 24. 17. sz. p. 538. Sally Langford asztrofizikus cikke az Astrobiology-ban. Forrás: ABC News. [KSZ.]

GODA Zoltán. Égre néző. Homok a levegőben. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 1. 18. sz. pp. 558-559. Homokszemcsék okozta fényjelenségek a Nap és a Hold körül. Bishop-gyűrű. Kék-Hold. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Figyeld meg és gondolkozz! Derengő Hold. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 1. 18. sz. pp. 560-561. A Hold hamuszürke fénye. A Hold-illúzió. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Lukács Béla fizikus lett az "Év ismeretterjesztő tudósa". A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 1. 18. sz. p. 572. [KSZ.]

Kőzetbolygók halott csillagok körül. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 8. 19. sz. p. 579. A NASA Spitzer űrtávcsövének infravörös detektorának vizsgálatai által már 14-re nőtt azoknak a fehér törpéknek a száma, amelyek körül kimutatható por- és törmelékgyűrű. [KSZ.]

Az aquilai földrengés a világűrből. A tudomány új eredményei. Első kézből. Szeizmológia. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 8. 19. sz. pp. 580-581. Műholdak radaros távérzékelő mérési adatait használva térképezték fel a 2009. ápr. 6-i közép-olaszországi földrengés hatásait. Forrás: ESA. [KSZ.]

HORVÁTH Gábor: Égre néző vikingek? Megjegyzések az égboltfényről. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 8. 19. sz. p. 591. A vikingek égbolt-polarimetrikus navigációja elvileg lehetséges lenne, de bizonyíték nincs rá. [KSZ.]

Űrbázisú naperőmű. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 8. 19. sz. p. 602. [KSZ.]

Holdbéli oázis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 8. 19. sz. p. 603. A NASA jelenlegi tervei szerint az első holdbázis telepítése 2020, az első marsi kolóniáé pedig 2030 körül várható. Forrás: AFP. [KSZ.]

Szalmonella elleni oltóanyag a világűrből? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 8. 19. sz. p. 603. Biológiai kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Sötét anyag és energia után - sötét slukk? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 15. 20. sz. p. 611. Ez hozhatott létre szupernagy tömegű fekete lyukakat, amikor a Világegyetem még 1 milliárd éves sem volt. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Földnél alig kétszer nehezebb exobolygó. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 15. 20. sz. pp. 611-612. A Gliese 581 e jelű tagja. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A Csillagászat Éve képekben. A leghidegebb csokornyakkendő. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 15. 20. sz. p. 621. Egy planetárisköd a Centaurusban: a Bumeráng-köd. [KSZ.]

A Napnál idősebb porszemek a Föld légkörében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 15. 20. sz. p. 634. 2003 áprilisában a 26P/Grigg-Skjellerup-üstökös csóváján haladt át a Föld. Egy 20 km magasan szálló repülővel gyűjtöttek szemcséket az üstökösből. [KSZ.]

Kitörések tüzében keletkeztek az üstökösök kristályai. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrokémia. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 22. 21. sz. pp. 643-645. A Nature 2009. máj. 14-i száma alapján. Az MTA KTM CSKI munkatársainak meghatározó részvételével működő nemzetközi kutatócsoport munkássága, nagyrészt az EX Lupi vizsgálata alapján. [KSZ.]

A csillagok felfalják bolygóikat? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 22. 21. sz. p. 645. Az Astrophysical Journal alapján. [KSZ.]

FREY Sándor: Kvazárbébi. Visszanézni tizenhárom milliárd évre. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 22. 21. sz. pp. 646-648. A J1427+3312 kvazár vizsgálata, amelynek vöröseltolódása z = 6,12. [KSZ.]

Óceánra utaló sók az Enceladus gejzírkitörésében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 22. 21. sz. p. 667. A Cassini űrszonda mérései alapján. NASA/JPL. [KSZ.]

Kóbor fekete lyukak járják a Tejútrendszert? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 22. 21. sz. p. 667. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Röviden. Az utolsó nagyjavítás a Hubble-űrteleszkópon. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 22. 21. sz. p. 667. [KSZ.]

Röviden. Beragadt a Spirit. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 22. 21. sz. p. 667. A Mars laza homokjába. [KSZ.]

Forró porszemcsék az üstökösök anyagában. A tudomány új eredményei. Első kézből. Planetológia. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 29. 22. sz. pp. 675-676. A Nature 2009. máj. 14-i cikke alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Figyeld meg és gondolkozz! Mit láthatunk a Holdon? = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 29. 22. sz. pp. 664-665. A Hold felszíni alakzatinak látványa kis látcsövekkel és távcsövekkel. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 29. 22. sz. pp. 686-687. [KSZ.]

A Világegyetem legtávolabbi objektuma. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 29. 22. sz. p. 698. 2009. április 23-án észlelt GRB090423 jelű gamma-kitörés, amelynek z = 8,2 volt a vöröseltolódása. Forrás: ESO. [KSZ.]

Különös fehér törpék a Hubble új felvételein. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. máj. 29. 22. sz. p. 699. Az NGC 6397-ben. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

A milliszekundumos pulzárok fejlődésének hiányzó láncszeme. A tudomány új eredményei. Első kézből. Rádiócsillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 5. 23. sz. p. 707. A NRAO csillagászainak a Science-ben megjelent cikke alapján. [KSZ.]

H. T. [HEGEDÜS Tibor]: Galilei és Kepler nyomában. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 5. 23. sz. pp. 708-709. Beszámoló a Csillagászat Nemzetközi Évének alkalmából rendezett két hazai csillagászati vetélkedő előkészítéséről, lefolyásáról és döntőiről. A középiskolások Galilei-vetélkedőjének döntője 2009. ápr. 24-én volt Kecskeméten. Az általános iskola felső tagozatosainak Kepler-vetélkedője döntőjét Tatán tartották 2009. máj. 9-én. A cikket fényképek, és a két verseny első négy helyezettjének adatai és nyereményeinek felsorolása egészíti ki. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Adaptív optikák. A csillagászok precíziós lézerfegyvere. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 5. 23. sz. pp. 717-719. [KSZ.]

Első kapás egy régi-új módszerrel. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygókutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 12. 24. sz. pp. 740-741. Exobolygó felfedezés asztrometriai eljárással, annak megfigyelésével, hogy a csillag sajátmozgása hullámszerűnek látszik. Az első ilyen exobolygó a VB 10b. Forrás: Astrophysical Journal. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A Csillagászat Éve képekben. Egy távoli nap halotti leple. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 12. 24. sz. p. 757. A Cygnus csillagképben látható Fátyol-köd. [KSZ.]

Föld méretű távcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 12. 24. sz. p. 762. A Teljes Földi Távcső (Whole Earth Telescope) programban már 22 obszervatórium vesz részt összehangoltan. Most a WDJ1524-0030 fehér törpét figyelik, amely pulzálását felgyorsította 2009. áprilisban. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Véget ér a naptevékenységi minimum. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 12. 24. sz. p. 763. [KSZ.]

A Kíváncsiság megy a Marsra. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 12. 24. sz. p. 764. Curiosity (Kíváncsiság) nevet kapja a NASA marsjáró robotja, amely 2011-ben indul útnak. [KSZ.]

Csillagászat és civilizáció. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 12. 24. sz. p. 766. A Csillagászat Nemzetközi Évében "Csillagászat és civilizáció" címmel nemzetközi tudományos konferencia lesz Budapesten 2009. aug. 10-e és 13-a között. [KSZ.]

Szupertitkos szupernóvarobbanás. A tudomány új eredményei. Első kézből. Rádiócsillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 19. 25. sz. pp. 771-772. Csak rádiótartományban észlelt szupernóva az M82 galaxisban. A Max Planck Rádiócsillagászati Intézete 2009. áprilisi elemzése. [KSZ.]

Pontosabb kozmikus méterrúd a sötét energia felkutatására. A tudomány új eredményei. Első kézből. Rádiócsillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 19. 25. sz. p. 773. 1999-ben a 23 millió fényévre lévő NGC 4258 galaxis, most a 160 millió fényévre lévő UGC 3789 galaxis távolságának kalibrálásával határozták meg a Világegyetem gyorsulva tágulásának mértékét. [KSZ.]

GODA Zoltán: Égre néző. Világító felhők. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 19. 25. sz. pp. 788-789. Berkó Ernő és Veres Viktor felvételeivel. [KSZ.]

Föld segít az exobolygó-kutatásban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 19. 25. sz. p. 795. A távolodó Deep Impact Földről készített felvételeinek elemzésével. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Zsugorodó óriás. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 26. 26. sz. pp. 804-805. A Betelgeuse átmérőjének csökkenése az 1993-tól folyó mérések szerint. Az Astrophyical Journal Letters cikke alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Figyeld meg és gondolkozz! Milyen messzire látunk? = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 26. 26. sz. pp. 814-815. A csillagászati távolságok méréséről a parallaxis módszerével. [KSZ.]

SUDÁR István. Ciklusos világkép. A maják naptára. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 26. 26. sz. pp. 819-821. A maják időszámítási rendszere. A maja naptár 2012. dec. 12-én fordulópontjához érkezik, egy ciklus befejeződik és a naptár lenullázva folytatódik tovább. [KSZ.]

Ikernapok bolygói. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. jún. 26. 26. sz. p. 827. A V4046 Sagittarii kettőscsillag körüli anyagkorong. Forrás: Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics. [KSZ.]

A fekete lyukak nehezebbek mint gondolták. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 3. 27. sz. pp. 835-837. Az M87 galaxis közepén lévő fekete lyuk tömege mintegy 6,4 milliárd naptömeg. Az Astrophyical Journal alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert. Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 3. 27. sz. pp. 848-849. [KSZ.]

Az első közvetlen bizonyíték a marsi villámokra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 3. 27. sz. p. 858. Marsi homokviharban észlelt villámok. Az University of Michigan híre. [KSZ.]

Megkezdődött az első turista-űrrepülőtér építése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 3. 27. sz. p. 858. Új-Mexikóban. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Bőrutánzat is utazik a Hold-misszióval. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 3. 27. sz. p. 859. A Discovery News híre. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 10. 28. sz. p. 866. Csillagászat és civilizáció (Astronomy and Civilization) címmel nemzetközi tudományos konferenciát rendeznek Budapesten 2009. aug. 10-13-ig a Csillagászat Nemzetközi Éve rendezvénysorozatához kapcsolódva. [KSZ.]

Exobolygó meredek pályasíkban. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 10. 28. sz. p. 868. Az XO-3b exobolygó. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A csillagászat éve képekben. Csiga az égen - a Helix-köd. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 10. 28. sz. p. 873. Az NGC 7293. [KSZ.]

Marsbéli tópart. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 10. 28. sz. p. 891. A National Geographic híre. [KSZ.]

Véget ért az Ulysses küldetése. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 10. 28. sz. p. 891. [KSZ.]

A nehézbombázás időszaka serkenthette is az életet. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrobiológia. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 17. 29. sz. pp. 899-900. A Coloradói Egyetem kutatócsoportjának a Nature-ben megjelent tanulmánya a Földet 4,4 és 3,9 milliárd évvel ezelőtt ért heves ütközésekről, amelyet a korai Naprendszer kisbolygói és üstökösei okoztak. [KSZ.]

GRANDPIERRE Attila: Napfivér? Véletlen vagy törvényszerű az élet a Világegyetemben? = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 17. 29. sz. pp. 902-905., címoldal. A Nap élettevékenységéről. [KSZ.]

Az első Tejútrendszeren kívüli exobolygó? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 17. 29. sz. p. 923. Az Androméda-galaxisban egy 6 Jupiter-tömegű objektum. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Egyre távolabb a Hold. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 17. 29. sz. p. 924. A NASA 2020 táján tervezte űrhajósok Holdra küldését, de erre belátható időn belül nem jut pénz. [KSZ.]

Figyelmébe ajánljuk! Űrlenyomat. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 17. 29. sz. p. 926. A Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából rendezett csillagászati fotókiállítás a Mai Manó Házban. Az Űrlenyomat - Égi objektumok és jelenségek című tárlat szept. 13-ig látogatható. A cikk említi: Berkó Ernő, Braskó Sándor, Csabai István, Deli Tamás, Éder Iván, Francsics László, Horváth Attila Róbert Hozé, Kerekes Gábor, Ladányi Tamás, Szendői Gábor, Szigeti Gábor Csongor, Szilágyi Lenke, Szitkay Gábor - valamint Gothard Jenő - nevét. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Üstökösbecsapódás volt a Tunguzka-esemény. A tudomány új eredményei. Első kézből. Légkörfizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 24. 30. sz. pp. 931-932. Az űrrepülőgépek kilövésénél is kialakultak olyan éjszakai világító felhők, mint a Tunguzka-jelenség idején. A Geophysical Research Letters-ben megjelent tanulmánya a Cornell Egyetem egy kutatócsoportjának. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Víz, jég, időjárás a Marson - a Phoenix-misszió tükrében. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 24. 30. sz. pp. 932-933. Négy nagy összefoglaló cikk a Science 2009. júliusi első számában. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Figyeld meg és gondolkozz! Mérőszalag a csillagokig. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 24. 30. sz. pp. 948-949. Távolságmérés a delta Cephei típusú változócsillagok segítségével. [KSZ.]

Középsúlyú fekete lyukak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 24. 30. sz. p. 954. A HLX-1objektum. 50 Nap-tömegű. Az University of Leicester közleménye. [KSZ.]

Az eddig észlelt legtávolabbi szupernóvák. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 24. 30. sz. p. 956. 11 milliárd fényévre lévő négy szupernóva. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Óceánok lehettek a Vénuszon? A tudomány új eredményei. Első kézből. Vénuszkutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 31. 31. sz. pp. 963-965. Az ESA Venus Express szondájának infravörös térképezése alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Ősi ikercsillagok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 31. 31. sz. p. 965. A Világegyetemben megszülető legelső csillagok között is lehettek kettőscsillagok. Számítógépes szimuláció alapján, amelyről a Science számolt be. [KSZ.]

GODA Zoltán: Égre néző. Délibábok. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 31. 31. sz. pp. 974-975. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 31. 31. sz. pp. 980-981. [KSZ.]

ALMÁSI István: Tisztelt Szerkesztőség. ÉT posta. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 31. 31. sz. p. 984. Reagálás Grandpierre Attila cikkére, melyet a lap júl. 17-i számában közölt: Napfivér? címmel. [KSZ.]

Létrejöhetnek-e a DNS építőelemei a Titánon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 31. 31. sz. p. 985. A New Scientist alapján. [KSZ.]

Kitaszított fekete lyukak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 31. 31. sz. p. 987. A galaxisok közti térben a Coma és Virgo galaxishalmazban. Forrás: Rochester Institute of Technology. [KSZ.]

SZABADOS László: A hátlapon. Huszonöt fényév átmérőjű buborék. = Élet és Tudomány 64. 2009. júl. 31. 31. sz. p. 991., hátsó külső borító. Az 1572-ben, a Tycho Brahe által is megfigyelt szupernóva-robbanás maradványának képe. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva:Mélyhűtésből új életre keltett baktériumok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrobiológia. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 7. 32. sz. p. 995. Grönlandi gleccserben 3 km mélyen talált, mintegy 120 ezer éves baktériumokat sikerült életre kelteni. A kutatás kapcsolódhat a Naprendszer más égitestein esetleg korábban létrejött és azóta befagyott mikroorganizmusok felkutatásához. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva:Új bizonyíték a 13 ezer évvel ezelőtti üstökösbecsapódásra. A tudomány új eredményei. Első kézből. Geológia. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 7. 32. sz. pp. 995-996. Az Észak-Amerikában 12900 évvel ezelőtt történt nagyobb meteorit becsapódásról és hatásairól. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A Csillagászat Éve képekben. Széttépett csillag: a Rák-köd. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 7. 32. sz. p. 1001. [KSZ.]

KITTEL Ágnes: Egy lendülettel. Tudomány és gazdaság együttműködése. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 7. 32. sz. pp. 1012-1013. A Magyar Tudományos Akadémia által 2009 januárjában elindított Lendület programról, annak érdekében, hogy a tudományos szakemberek Magyarországról való elvándorlása megállítható illetve visszafordítható legyen. Két interjú. Egyrészt a Sydney Egyetemen dolgozó Kiss Lászlóval (akinek kutatási alapkérdése: Van-e élet rajtunk kívül az univerzumban?), másrészt Lovassy Tamással (a TriGránit igazgatójával, akinek cége anyagi támogatást ad a kutatáshoz). [KSZ.]

Apollo-modulok a legújabb Hold-felvételeken. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 7. 32. sz. p. 1018. A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter első, 2009. júl. 1-15-ig készített képein. [KSZ.]

SZOKOLY Gyula: Heuréka! Megtaláltuk! A legtávolabbi ismert objektum a Világegyetemben. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 14. 33. sz. pp. 1036-1038., címoldal. A gamma-felvillanások kutatásának története. A gamma-felvillanásokra optimalizált kamera megépítését szolgáló GROND projektről. A cikk második felében a szerző részletesen és többes szám egyes személyben számol be a műszer építéséről. Chilében, La Sillában, egy 2,2 méteres távcsőre helyezték. 2008. szept. 13-án rekordgyorsasággal, 3 perc alatt ráálltak egy gamma-felvillanásra. 2008. szept. 16-án az addigi legerősebb felvillanást észlelték. 2009. ápr. 23-án az eddigi legtávolabbi ilyen objektumot figyelték meg. [KSZ.]

Felszín alatti óceánok az ősi üstökösökön? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 14. 33. sz. p. 1050. Brit asztrobiológusok kutatásai szerint. Az EurekAlert! alapján. [KSZ.]

Újabb meteoritot talált az Oppurtunity? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 14. 33. sz. p. 1051. 2009. júl. 18-án, a Marson. Block Island-nak nevezték el. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Borsószem-galaxisok. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 14. 33. sz. p. 1052. A nagy égbolt-felmérések sokmillió felvételén lévő galaxisok osztályozását lelkes önkéntesek, amatőrcsillagászok végzik a Galaxy Zoo internetes projektben. Az eddig besorolt mintegy 1 millió galaxis között: 250 darab, kicsi, zöld színű, borsószemre hasonlító kompakt galaxist fedeztek fel a segítők. Forrás: EurekAlert. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Betelgeuse gigantikus uszálya. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 21. 34. sz. pp. 1060-1061. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Figyeld meg és gondolkozz! Felfoghatatlan távolság. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 21. 34. sz. pp. 1075-1076. Távolságok a Naprendszerben, a csillagok között és a galaxisok között. [KSZ.]

Hogyan keressünk Földeket? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 21. 34. sz. p. 1082. Csillaguk előtt átvonuló exobolygók színei. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Miniatűr gravitációstér-érzékelő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 21. 34. sz. p. 1083. Holland kutatók által tervezett műszer, mellyel más bolygók gravitációs terének változása mérhető. A New Scientist alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Valószínűleg nem üstökösök okozták a nagy kihalásokat. A tudomány új eredményei. Első kézből. Üstököskutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 28. 35. sz. p. 1091. A Science-ben megjelent tanulmány alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az első fekete lyukak többnyire éheztek. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 28. 35. sz. p. 1093. Forrás: Astrophysical Journal Letters. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 28. 35. sz. pp. 1104-1105. [KSZ.]

Holdkőzetből oxigén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 28. 35. sz. p. 1114. A Cambridge-i Egyetem kutatói által épített berendezéssel. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

A bolygócsírák kisebbek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. aug. 28. 35. sz. p. 1115. A bolygókat létrehozó anyagfelhő csomósódásai nem 1-5 km-es, hanem 1-5 méteres anyagrögökből is állhattak. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: 1a típusú szupernóva-robbanások számítógépben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 4. 36. sz. p. 1123.,címlapkép. A Nature-ben megjelent tanulmány alapján. (A magyar szöveg mindenhol az 1a jelölést használ, a helyes: Ia típus helyett.) [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Bolygó-billiárd. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygókutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 4. 36. sz. p. 1124. A WASP-17 exobolygó retrográd irányú keringése. Az Astrophysical Journal cikke alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Marson talált meteorit árulkodik a bolygó múltjáról. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 4. 36. sz. p. 1125. Az Opportunity marsjáró által talált és Block Island névre keresztelt meteorit, arra mutat, hogy a Mars légköre sűrűbb volt évmilliárdokkal ezelőtt. [KSZ.]

GESZTESI Albert. A Csillagászat Éve képekben. Gyémántcsillag. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 4. 36. sz. p. 1139. Az 50 fényévre lévő fehér törpe, a BPM 37093. [KSZ.]

Gravitációs hullámok nyomában. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 4. 36. sz. p. 1147. Magyar kutatók részvétele a LIGO programban. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az élet egy építőkövére bukkantak egy üstökösben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Szerkezetkutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 11. 37. sz. p. 1155. Glicint találtak a Wild 2 üstökösből a Stardust által gyűjtött mintában. Forrás: Meteoritics and Planetary Science. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Világegyetem születésének gravitációs visszhangja. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 11. 37. sz. p. 1157. Az amarikai LIGO és a német GEO600 program. 11 ország csaknem 600 kutatója vizsgálja az ősrobbanás utáni percről maradt információkat és kutat a gravitációs hullámok után. A Nature tanulmány alapján. [KSZ.]

GODA Zoltán: Égre néző. Egykor és ma. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 11. 37. sz. pp. 1164-1166. Az égi fényjelenségek és az időjárás vélt vagy valós kapcsolata régen és ma. [KSZ.]

Szuper planetáris ködök. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 11. 37. sz. p. 1178. A Magellán Felhőkben talált nagyobb tömegű planetárisok. A Royal Astronomical Society alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Figyeld meg és gondolkozz! Éjszaka sötét van. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 18. 38. sz. pp. 1193-1194. Az Olbers-paradoxon és magyarázata. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza: Hol és mikor született Janus Pannonius? 575 évvel ezelőtt történt. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 18. 38. sz. pp. 1194-1195. Janus Pannonius két versében (az 1450-es De se ipso, és az 1451-es De sua aetate) megnevezte születésének naptári napját: 1434. aug. 29-ét. A cikk ismerteti a Julius Caesar által Kr. e. 45-ben elrendelt naptárt, annak sorsát a XIII. Gergely pápa által 1582-ben elrendelt naptárreformig. A szerző szerint Janus Pannonius születésnapja szept. 7-ének felel meg, a mai naptár szerint. [KSZ.]

Kannibál galaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 18. 38. sz. p. 1210. Az M 31 és az M 33 kölcsönhatása. A Nature cikke alapján. Forrás: University of Cambridge. [KSZ.]

Földünk legzavartalanabb pontja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 18. 38. sz. p. 1211. A legjobb földi csillagászati megfigyelőhely: a Sarki-fennsíkon lévő 4053 m magas A-gerinc. Ez a leghidegebb, legszárazabb, legnyugodtabb hely csillagászati szempontból. Forrás: LiveScience. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Égi rosette-i kő. A tudomány új eredményei. Első kézből. Röntgencsillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 25. 39. sz. p. 1219. A HD 49798 csillag egy kettős rendszer, egyik tagja egy fehér törpe, amely társáról állandóan anyagot szipkáz el. Az ESA XMM-Newton röntgen-űrobszervatóriumának vizsgálata. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Naftalin csillagközi felhőkben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 25. 39. sz. pp. 1219-1220. Az Astrophyical Journal cikke alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 25. 39. sz. pp. 1232-1233. [KSZ.]

Ingyenes csillagászati tehetséggondozó programok általános iskolás gyermekek számára. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 25. 39. sz. p. 1240. Többféle című (Ifjú Csillagászok Baráti Köre. A távcső világa. Sétáló Naprendszer. Csillagjárás) csillagászati szakkörök a TIT szervezésében. [KSZ.]

Káprázatos felvételek a megújult Hubble-űrtávcsővel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 25. 39. sz. p. 1242., címoldal. Forrás: BBC News. [KSZ.]

Kitűzték az újabb Hold-csobbanást célpontját. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. szept. 25. 39. sz. p. 1244. A Hold déli sarkvidékén a Cabeus A-krátert tűzte ki a NASA LCROSS műhold becsapódására. Tervezett időpontja: okt. 9. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Kiszikkadó tavak hozták létre a marsi poligonokat? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 2. 40. sz. pp. 1251-1252. Ramy El Maarry a Max Planck Naprendszerkutatási Intézet kutatójának előadása az Európai Bolygótudományi Kongresszuson. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Titán ködös vegykonyhája. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrokémia. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 2. 40. sz. pp. 1252-1253. Tri-acetilén a Titán légkörében. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A Csillagászat Éve képekben. Pók a csillagok között. A Tarantula-köd. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 2. 40. sz. p. 1267. A 30 Doradus vagy NGC 2070 objektumról [KSZ.]

Holdul ejtett üstökös. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 2. 40. sz. p. 1274. A 147P/Kushida-Muramatsu-üstökös. Forrás: SPACEcom. [KSZ.]

A Naprendszer leghidegebb pontjai a Holdon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 2. 40. sz. p. 1276. Forrás: AP. [KSZ.]

Friss vízjégnyomok a Marson. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 9. 41. sz. p. 1285. A Mars felszínébe csapódó meteoritok után keletkezett kráterek alján megjelenő anyag, amely idővel eltűnik. A felszín közeli rétegben lehet vízjég, amely a becsapódás után a kráter alján gyűlik össze, de innen a légkörbe szublimál. A NASA MRO szonda alapján észlelték a jelenséget az Arizonai Egyetem kutatói. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília - ROSLUND, Curt: A viking csillagász. Csillagos Oddi és a Nap. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 9. 41. sz. pp. 1300-1302. A XI. század végén vagy a XII. század elején, Izlandon élt Oddi Helgason vagy Csillagos Oddi. Egy fennmaradt "Odda tala" című csillagászati írása összefoglalását adja kora általános csillagászati tudásának. Munkájának első része arról szól, hogyan változik a napfordulók ideje egy négyéves ciklusban. A második a delelési napmagasság növekedését és csökkenését mutatja az évszakok során. A harmadik rész azt magyarázza el, hogyan mozog a hajnali első és az alkonyati utolsó napsugár a horizonton. A leírt jelenségek az 1100 és 1124 közötti időszakra mutatnak. [KSZ.]

Felnőtt tanulók hete. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 9. 41. sz. p. 1303. Előadások és távcsöves bemutatások a TIT Uránia Csillagvizsgálóban. Csillagászati műsorok és távcsöves Nap-megfigyelés a TIT Budapesti Planetáriumban. [KSZ.]

Máshová csapódik a szonda. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 9. 41. sz. p. 1307. 2009. okt. 9-én az LCROSS a Cabeus-kráterbe csapódik. [KSZ.]

Már a Viking 2 is találhatott volna vizet a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 9. 41. sz. p. 1308. 1976-ban. Vízjeget találhatott volna, a felszín alatti mintavétellel. [KSZ.]

MORVAI Katalin: Az óraátállítás veszélyei. A tudomány új eredményei. Első kézből. Élettani kutatások. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 16. 42. sz. pp. 1315-1316. A munkahelyi balesetek és betegszabadságok növekedése a nyári időszámítás miatti óraátállítás után. Ez a fizikai munkások kialvatlansága miatt van. Forrás: Journal of Applied Psychology. [KSZ.]

NÓGRÁDI Tímea: Több szem többet lát! Galaxisok az Interneten. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 16. 42. sz. pp. 1318-1320. A 100 éve született Szalay Sándor fizikus fiával, Szalay A. Sándor (Alex Szalay) csillagásszal készített interjú. Az SDSS égbolt-felmérési programról, amely 300 millió galaxisról készített képeket és 800 ezer galaxis távolságát állapította meg. A SLOAN adatbázisát eddig több mint 1 millió ember használta (a világon körülbelül 15 ezer csillagász van). Egymillió galaxis képét a neten gimnazista korú amatőrök és érdeklődök osztályozták. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Forog velünk a világ! Figyeld meg és gondolkozz! = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 16. 42. sz. pp. 1332-1333. A Föld forgásának bizonyítékairól. Foucault ingakísérletéről. A Coriolis-erő okozta hatásokról. [KSZ.]

Hintamanőverek a Merkúr közelében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 16. 42. sz. p. 1338. 2009. szept. 29-én a NASA MESSENGER űrszondája. Forrás: JHU APL. [KSZ.]

Galaxisok kisöprése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 16. 42. sz. p. 1339. Az NGC 4522 galaxisból kisöprődő gázfelhők. Forrás: Hubblesite. [KSZ.]

A legtávolabbi kvazár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 16. 42. sz. p. 1339. 12,8 milliárd fényévre van tőlünk. Nagyjából Tejútrendszer nagyságú, közepén egy szupernagy fekete lyukkal. [KSZ.]

Fizikai Nobel-díj. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 16. 42. sz. p. 1339. A 2009-es díj felét Willard S. Boyle és George E. Smidt kapta a CCD megalkotásáért [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Gyors változások egy születő bolygórendszerben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 23. 43. sz. p. 1347. A Spitzer űrtávcső figyelte meg az LRLL 31 fiatal csillag körüli anyagkorongban. [KSZ.]

Fémgőzfelhőkből kavicseső hullik a lávatengerbe. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygókutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 23. 43. sz. p. 1349. A COROT-7b légkörében. Forrás: Astrophysical Journal. [KSZ.]

Láthatatlan Hold-becsapódások. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 23. 43. sz. p. 1370. 2009. okt. 9-én a Centaur-rakétafokozat, majd a NASA LCROSS- szonda egymást követően becsapódott a Hold déli sarkvidékén. Az eseményt a földi távcsövekkel, a Hubble-űrtávcsővel és a Hold körül keringő LRO szondával kísérték figyelemmel. A becsapódás nyomán feldobott törmelékek nyoma alig vált észlelhetővé. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

Vízjég egy kisbolygón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 23. 43. sz. p. 1372. A 24 Themis kisbolygón. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva:A Szaturnusz láthatatlan óriásgyűrűje. A tudomány új eredményei. Első kézből. Naprendszerkutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 30. 44. sz. pp. 1379-1380., címoldal. A NASA Spitzer infravörös űrtávcsöve fedezte fel. 27 fokos szöget zár be a bolygó ismert gyűrűrendszerének síkjával. Óriási a mérete, ha az optikai tartományban látnánk, akkor egy-egy holdátmérőnyire nyúlna a bolygó két oldalán. A Nature cikke alapján. [KSZ.]

A fémesebb csillagok körül több a bolygó. A tudomány új eredményei. Első kézből. Planetológia. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 30. 44. sz. p. 1381. Az Astrophyical Journal Letters tanulmánya alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 30. 44. sz. pp. 1386-1387. [KSZ.]

A Holdba csapódás hőlenyomata. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 30. 44. sz. p. 1403. A 2009. okt. 9-i becsapódás után 90 másodperccel repült el a terület felett a Lunar Reconnaissance Orbiter és hődetektora észlelte a becsapódás okozta hőemelkedést. [KSZ.]

Rekorder meteorbecsapódás. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 30. 44. sz. p. 1403. India nyugati partjainál egy 500 km-es égitest csapódott be a kréta korban. Ez okozhatta a Dekkán-plató bazaltsíkságát. [KSZ.]

Csillagászati lézer gondok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 30. 44. sz. p. 1404. Az adaptív optikáknál alkalmazott lézerek zavarhatják a légiközlekedést. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Kettétört meteorit a Marson. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. okt. 30. 44. sz. p. 1404. Az Opportunity találta egymástól 700 m-re. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A Csillagászat Éve képekben. A Sombrero-galaxis. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 6. 45. sz. p. 1417. Az M104. [KSZ.]

Szerves molekulák egy újabb exobolygón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 6. 45. sz. p. 1435. A HD 189733b után a HD 209458b exobolygó légkörében is találtak széndioxidot, vízgőzt és metánt. Forrás: NASA. [KSZ.]

Vitatott elmélet a Hold eredetéről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 6. 45. sz. p. 1435. Robert Malcuit (Denison Egyetem) szerint a Hold kisbolygóként keringett. A Földet sokszor megközelítette, mígnem az befogta. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Felszállt a jövő rakétája. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 6. 45. sz. p. 1435. Az Ares I sikeres startja. [KSZ.]

HARSÁNYI Tibor: Földünk legnagyobb becsapódási krátere? A tudomány új eredményei. Első kézből. Geológia. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 13. 46. sz. pp. 1443-1444. Az India nyugati részén lévő mintegy 500 km átmérőjű Siva-medence, amely egy 40 km átmérőjű égitest becsapódása okozhatott 65 millió évvel ezelőtt. Az ütközés utáni vulkáni tevékenység hozta létre a Dekkán-bazalttakarót és szakította le a szubkontinensről a Seychelle-szigeteket. Sankar Chatterjee elméletének megerősítéséhez még helyszíni vizsgálatokkal szükségesek. [KSZ.]

A legtávolabbi csillagrobbanás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 13. 46. sz. p. 1466. A GRB 090423 gamma-felvillanás vizsgálata. Forrás: NRAO. [KSZ.]

Az űrszemét egyre nagyobb fenyegetés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 13. 46. sz. p. 1467. A New Scientist alapján. [KSZ.]

A Világegyetem színe. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 13. 46. sz. p. 1467. Az Univerzum átlagos színe a piszkos fehér és a bézs között van. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Hold hidrogénfénye. A tudomány új eredményei. Első kézből. Holdkutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 20. 47. sz. p. 1475. A napszéllel érkező protonok egyötöde egy elektront magához kötve hidrogénatommá alakulva visszapattan a holdfelszínről. A Chandrayaan-1 műhold SARA műszerének mérése szerint. Forrás: ESA. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagász az esőben. Figyeld meg és gondolkozz! = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 20. 47. sz. pp. 1482-1483. A csillagászati abberáció jelensége, melyet 1729-ben fedezett fel James Bradley. [KSZ.]

Feltárul a Világegyetem. Megjelent a Természet Világa különszáma a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 20. 47. sz. p. 1496. [KSZ.]

Viharos ifjúság: egy kaotikus bolygórendszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 20. 47. sz. p. 1498. A HD 8799 csillag körül három bolygóról, a Fomalhaut körüli egy bolygóról, valamint mindkét csillag körül lefényképezett törmelékgyűrűkről. Forrás: NASA JPL/CalTech. [KSZ.]

Újabb extragalaktikus bolygók. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 20. 47. sz. p. 1500. 88 távoli galaxisban színképének infravörös tartományában találtak valószínűleg bolygókra utaló jeleket. Az Universe Today alapján. [KSZ.]

GÓZON Ákos: Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 27. 48. sz. p. 1506. Az Élet és Tudomány és az OTKA közös pályázatán, amely a hazai alapkutatásról szóló ismeretterjesztő cikket várta és bírálta el III. helyezést nyert Kiss L. László: Gravitációelméletek tesztelése gömbhalmazoknál - Sötét anyag vagy alternatív gravitáció című munkája. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Állandó kapcsolattartás a Marssal. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 27. 48. sz. pp. 1507-1508. A Föld és a Mars közötti híradástechnikai kapcsolatot biztosító műholdak olyan időszakra amikor a Mars konjukcióban van. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 27. 48. sz. 1524-1525. [KSZ.]

A Phoenix a marsi télben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 27. 48. sz. p. 1530. Forrás: NASA. [KSZ.]

Kisbolygó süvített el mellettünk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 27. 48. sz. p. 1531. 2009. nov. 6-án a 7 m átmérőjű 2009 VA kisbolygó 14 ezer km-re halad el a földfelszíntől. Az égitestet 15 órával korábban fedezték fel. Forrás: NASA/JPL. [KSZ.]

Oxigéngazdag fehér törpék. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 27. 48. sz. p. 1532. Két oxigénben gazdag égitest, de nem bolygók, hanem fehér törpe csillagok. Az University of Warwick alapján. [KSZ.]

Sötétégbolt-park a Zselicben. Röviden. = Élet és Tudomány 64. 2009. nov. 27. 48. sz. p. 1532. A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség a Zselici Tájvédelmi Körzetet nyilvánította Sötétégbolt-parknak. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Komoly vízkészletek a Holdon. A tudomány új eredményei. Első kézből. Holdkutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 4. 49. sz. pp. 1539-1541. A 2009. okt. 9-án a Holdba csapódó Centaur rakétafokozat és a LCROSS szonda által keltett jelenségek színképelemzése. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Hogyan születnek a szuper-Napok? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 4. 49. sz. p. 1541. Az Orion-ködben, a Source I elnevezésű nagy tömegű fiatal protocsillag vizsgálata. [KSZ.]

G. Á. [GÓZON Ákos]: Beszélő képek. OTKA-ÉT díjátadó 2009. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 4. 49. sz. p. 1546. Kiss L. László nevének (valamint fényképének) és a harmadik díjat nyert Gravitációelméletek tesztelése gömbhalmazokkal című cikkének említésével. [KSZ.]

HATOS András - CSONDOR Kata - MÓRICZ Gábor - SZABÓ Róbert: Határ a csillagos ég. Diákok távcső mellett. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 4. 49. sz. pp. 1556-1557. A Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutató Intézete vetélkedőt hirdetett a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából, egy tetszőlegesen kiválasztott égi objektumról. A győztes a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium diákcsapata lett Ők a Messier 57 néven ismert Lyra Gyűrűsködöt választották iskolájuk valamikori diákjai: Gothard Jenő és Detre László csillagászati munkásságának tiszteletére. A győztes csapat tagjai (Hatos András, Csondor Kata, Móricz Gábor) a Piszkéstetői Obszervatóriumban 2009 augusztusában lehetőséget kaptak az M57 lefényképezésére a Schmidt-távcső segítségével. A cikk ismerteti a Gyűrűs-köd történetét és Gothard Jenő csillagászati fényképezési munkásságát is. [KSZ.]

Exobolygók segítenek megérteni a Nap kémiáját. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 4. 49. sz. p. 1563. A Nap lítium-hiánya. Forrás: ESO. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Egy kannibál galaxis lakomája. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 11. 50. sz. pp. 1571-1572. Az NGC 5128 galaxis. Magjában egy 200 millió naptömegű szupernehéz fekete lyuk van. Forrás: Science. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Új Mars-térkép, hatalmas óceánokkal. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 11. 50. sz. pp. 1572-1573. A Journal of Geophysical Research/Planets folyóiratban megjelent cikk alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: A Csillagászat Éve képekben. Csillagok szülőszobája. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 11. 50. sz. p. 1583. Az NGC 3372, azaz a Carina-köd. [KSZ.]

Jupiter: véd vagy veszélyeztet? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 11. 50. sz. p. 1594. A Jupiter hatása a kisbolygó-övezetre, a rövid- és a hosszúperiódusú üstökösökre. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Tetőablak a Holdon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 11. 50. sz. p. 1595. 65 m átmérőjű és 88 m mély lyuk a Holdon. Egy lávacsatorna barlang teteje lehet. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

TROGMAYER Ottó: Jut eszembe... Lángos csillag állt felettünk. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 18. 51-52. sz. p. 1611., címlap. A betlehemi csillag csillagászati magyarázatáról is. [KSZ.]

GÁBORJÁNI SZABÓ Botond: A cívisváros művelődéstörténetéből. Természettudományok a régi Debrecenben. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 18. 51-52. sz. pp. 1632-1634. Csillagászati vonatkozásokkal is. Komáromi Csipkés György, Maróthi György, Hatvani István, Sárváry Pál. Piskárosi Szilágyi Sámuel 1742-ben azt írja a "Theatrum Physicum" építéséről, hogy az új debreceni auditórium "ablakait úgy alakítottam, hogy napkeltétől napnyugtáig alkalmas legyen optikai kísérletek végzésére ... Mondhatom a newtoni kísérletek minden órában elvégezhetők benne." [KSZ.]

TÖRÖK Zsolt Győző: Reneszánsz tudomány Firenzében. A Medici Csillagok. = Élet és Tudomány 64. 2009. dec. 18. 51-52. sz. pp. 1646-1650. A San Lorenzo templom régi sekrestyéjének szentélyében megfestették az 1442. júl. 2-i éjszakai eget. A firenzei dóm kupolájában lévő nyílás és a dóm padlóján jelölt délvonal alapján a Nap delelései olvashatóak le az év során. A lyuk-napórát Paolo Toscanelli tervezte. Az Uffizi Galéria 1570-ben tervezett Tribuna-termében számos csillagászati műszert, térképet és eszközt helyeztek el. [KSZ.]

Gothard Jenő (1857. május 31. - 1909. május 29.) = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 1. Gothard korabeli fényképe.; Az Életünk című (irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat alcímű) havilapot Vas Megye Önkormányzata adja ki. Ez a szám teljes egészében csillagászati-csillagászattörténeti jellegű, egyrészt a 100 éve elhunyt Gothard Jenő, másrészt a 20 éve elhunyt Kulin György emlékére.; Egy képeslap melléklettel, amelyen egy 1893-ban készített fénykép van. A képet Gothard Jenő készítette New Yorkban, rajta a Szabadság-szobor és az öbölben kompként közlekedő W. V. Wilson gőzhajó látható. [KSZ.]

Herényi Gothard Jenő meghalt. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 2-3. Gothard Jenő 1909. máj. 29-én délután 4 órakor hunyt el. Temetése máj. 31-én délután 4 órakor lesz Herényben. Cikk a Vasvármegye című lap, 1909. máj. 30-i számából. [KSZ.]

Gothard Jenő temetése. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 4-5. A Vasvármegye, 1909. jún. 2-i számának cikke. [KSZ.]

Gothard Jenő sírja a szombathely-herényi temetőben. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 5. [KSZ.]

ARANY János: Honnan és hová? = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 6-8. Csillagászati jellegű vers egy hullócsillag futásának látványa kapcsán. Kelt 1877. júl. 14-én. [KSZ.]

ÉHEN Gyula: A modern város. A modern város kellékei. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 9. [KSZ.]

VINCE Ildikó - KOVÁCS József - JANKOVICS István: Gothard Jenő, a mérnök-tudós. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 10-21. A diákévek és a tudományos tevékenység kezdetei. A herényi obszervatórium. Asztrofizikai kutatásai. Műszertechnikai munkássága. Nemzetközi kapcsolatai. A herényi polihisztor. Gothard tudományos és műszaki öröksége. 9 korabeli fényképpel. [KSZ.]

Kedves Bátyám! = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 22-23. Gothard Jenő 1880. nov. 27-i levele Konkoly Thege Miklóshoz. [KSZ.]

A herényi asztrofizikai obszervatórium. Tárcza. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 24-26. Vasmegyei Lapok, 1881. dec. 22-i cikke. 3 korabeli fényképpel. [KSZ.]

Trefort minister Szombathelyen. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 27. Trefort Ágoston m. kir. vallás és oktatásügyi miniszter 1880. jún. 26-án Szombathelyre érkezett. Délután Herénybe rándult ki és megtekintette Gothard Sándor és Jenő természettani műcsarnokát. Forrás: Vasmegyei Lapok, 1880. júl. 1. [KSZ.]

Tudós vendégei voltak a napokban városunknak. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 27-28. Dr. Beöthy Zsolt és dr. Szalay József a napokban Szombathelyre látogatott. Kirándultak a herényi remek obszervatórium megtekintésére is, a hol a fiatal tudós Gothard testvérek ismert előzékenységgel mutatták be gazdag felszerelésüket. A Vasmegyei Lapok, 1884. aug. 31-i cikke. [KSZ.]

Gothard Jenőt a magyar tudományos akadémia, 37 szavazattal 7 ellen, levelező tagjává választotta. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 28-29. Forrás: Vasvármegye, 1890. máj. 18. [KSZ.]

VAJDA János: Az üstökös. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 30. Csillagászati jellegű vers. A vers ihletője az 1882. II. üstökös, amely azon év szeptemberétől több hónapig látszott. Vajda János feleségének: Bartos Rózának naplóbejegyzésével, a vers születésének körülményeiről. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Üstökös megfigyelések. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 31. Gothard Jenő észlelési naplójának részlete az 1882. II. üstökösről, a szeptember 26-i észlelés szövegesen. [KSZ.]

SÖPTEI Imre: A "gründoló" Gothard. Gothard Sándor két vállalkozása. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 32-46. Fontosabb életrajzi adatok. Gothard a bankár. A bnk működése Gothard vezetése alatt (1897-1919). Gothard a gyáros. Fenn és lenn (1902-1917). Összegzés. 9 korabeli fényképpel. [KSZ.]

SZABÓ Lőrinc: Asztronauták. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 47. Vers. [KSZ.]

Gothard Jenő felvétele a Swift üstökösről, 1892. ápr. 5-én. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 47. [KSZ.]

Telephon kísérletek. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 48. Herény és Ó-gyalla között. Vasmegyei Lapok, 1881. jún. 12. [KSZ.]

A villamos tanácskozás. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 48. Szombathelyen. Vasvármegye, 1895. márc. 21. [KSZ.]

A villamosság korszaka. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 48-49. Vasvármegye, 1895, márc. 28. [KSZ.]

Látogatás az ikervári elektromos művelnél. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 49-52. Gothard Jenő kalauzolásával. Vasvármegye, 1896. máj. 3. [KSZ.]

Elektromos közúti vasutunk próbamenetei. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 52. Szombathelyen. Forrás: Vasvármegye, 1897. máj. 20. [KSZ.]

Fotografálás Röntgen-sugarakkal. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 52. Herényben. Forrás: Szombathelyi Újság, 1898. máj. 15. [KSZ.]

Gothard Jenő röntgenfelvételeiből. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 53. 1896-ban és 1905-ben készített képek, összesen 6 fénykép. [KSZ.]

KATONA Attila: Metamorphosis Sabariae. Szombathely átváltozása. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 54-65. 4 korabeli képpel. [KSZ.]

A Gothard kisbolygó. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 66. [KSZ.]

KULIN György: Egy mozgalom születése. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 67-70. A CSBK 1986-os szombathelyi találkozóján elhangzott előadás szövege. [KSZ.]

ADY Endre: Az egyenes csillag. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 71. Csillagászati vonatkozású vers. [KSZ.]

KULIN György: A Jupiter és a Saturnus együttállása. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 72-75. [KSZ.]

KULIN György: Milyen legyen a kozmikus érintkezés nyelve? = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 76-79. A Föld és Ég 2. 1967. máj-jún. 3. számában megjelent cikk újraközlése. [KSZ.]

Gothard Jenő észlelési naplójának egy oldala. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 80. Az alfa Aurigae spektrumának észlelése 1881. nov. 9-én. [KSZ.]

KOSZTOLÁNYI Dezső: Mercurius. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 81. Csillagászati vonatkozású vers, amelyet a Hold és a Vénusz között látszó Merkúr látványa ihletett. [KSZ.]

BABITS Mihály: Alkonyi prológus. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 82. Csillagászati vonatkozású vers. [KSZ.]

BABITS Mihály: A nap nem emlékszik a csillagokra. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 83. Csillagászati vonatkozású vers. [KSZ.]

KULIN György: A feltaláló. (Sci-fi novella) = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 84-92. [KSZ.]

Gothard Jenő észlelési naplójának egy oldala. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 93. A Nova Aurigae észlelése [1892.] febr. 8-én és 9-én spektroszkóppal. [KSZ.]

TÓTH Árpád: A hold leckéje. = Életünk 47. 2009. 5. sz. pp. 94-95. Csillagászati vonatkozású vers. [KSZ.]

Utószó. = Életünk 47. 2009. 5. sz. p. 96. Az irodalmi folyóirat ezen - tematikusan összeállított - csillagászati számának megszületéséről. [KSZ.]

MARÓTI Tamás: Le Verrier, a Vulkántól a Neptunuszig, avagy a klasszikus fizika határai. = Az Érem 65. 2009. 2. sz. pp. 54-56. [MAT.]

- rezsabek - [REZSABEK Nándor]: 2009 a csillagászat nemzetközi éve. = Evangélikus Élet 74. 2009. jan. 4. 1. sz. p. 6. [REZ.]

R. N. [REZSABEK Nándor]: Lelkész, csillagász, helytörténész, mineralógus. A kétszázötven éve született Genersich Keresztély emlékezete. = Evangélikus Élet 74. 2009. jan. 4. 1. sz. p. 6. A felvidéki evangélikus lelkész, tanár, helytörténész, természetbúvár, Genersich Keresztély (1759-1825) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Kétszáz esztendeje született Petzval Ottó. = Evangélikus Élet 74. 2009. jan. 4. 1. sz. p. 6. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A meteorok nyomában. Daniel Walleuthner, a hullócsillagok evangélikus kutatója. = Evangélikus Élet 74. 2009. febr. 22. 8. sz. p. 10. A felvidéki evangélikus tanár, Walleuthner Dániel (?-1809) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A Gellért-hegyi Citadella. = Evangélikus Élet 74. 2009. márc. 15. 11. sz. p. 7. Az egykor a helyén emelkedő Uraniae csillagvizsgálóról is. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Egy medgyesi diák nyomában Wittenbergben. Zakariás György emlékezete. = Evangélikus Élet 74. 2009. máj. 10. 19. sz. p. 14. Az 1659-ben Wittenbergben tanuló erdélyi evangélikus diák, Zakariás György tevékenységének asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Reneszánsz ember vándorbottal. Zsámboky János életútja. = Evangélikus Élet 74. 2009. jún. 14. 24. sz. p. 10. Az evangélikus polihisztor, Zsámboky János (1531-1584) élete, valamint munkásságának kartográfiai és asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

R. N. [REZSABEK Nándor]: A csillagok törvényei. Melanchthon kozmográfiája az Egyetemi Könyvtár kiállításán. = Evangélikus Élet 74. 2009. jún. 21. 25. sz. p. 7. Az ELTE Egyetemi Könyvtár "A csillagok törvényei" című 16. századi csillagászati nyomtatványkiállításáról, illetve annak jún. 9-i megnyitójáról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Az Ég Királynője. Ponori Thewrewk Aurél könyvének bemutatója. = Evangélikus Élet 74. 2009. jún. 21. 25. sz. p. 7. Az Ég Királynője című kötetről, illetve a jún. 8-i könyvbemutatóról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A Holdra szállás negyvenedik évfordulójára. = Evangélikus Élet 74. 2009. jún. 28. 26. sz. p. 15. [REZ.]

Virágóra Debrecenben. = Evangélikus Élet 74. 2009. júl. 19. 29. sz. p. 5. Virágkompozícióból álló napórát avatott Debrecenben Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és Bölcskei Gusztáv, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke 2009. júl. 10-én. Itt állt egykor Kölcsey lakóháza, később Lenin szobra. Most egy 10 méter átmérőjű, összesen 4000 tő virágból kirakott napórát készítettek, kőből és kovácsoltvas óramutatóval a közepén. Az MTI szövegét egy színes fénykép kíséri, ezen a napóra arab számozás látható reggel 7-től este 6-ig. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A Holdra szállás negyvenedik évfordulójára. = Evangélikus Élet 74. 2009. júl. 19. 29. sz. p. 14. Az Apollo-11 útjának krónikája és az 1969. júl. 21-i holdralépés méltatása. [REZ.]

- bzs - [BODA Zsuzsa]: Csillagok, bolygók szerelmese. = Evangélikus Élet 74. 2009. júl. 19. 29. sz. p. 14. Könyvismertetés a Rezsabek Nándor - Sragner Márta: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter - Vulkánoktól a csillagok világáig. Aura, Budapest, 2008. kötetről. A könyv egyik szerzője az Evangélikus Életben rendszeresen publikáló Rezsabek Nándor. Hédervári könyveinek, tanulmányainak, cikkeinek bibliográfiáját Sragner Márta készítette. [REZ.]

R. N. [REZSABEK Nándor]: Csillagászattörténeti ritkaságok az érseki könyvtárban. = Evangélikus Élet 74. 2009. aug. 23-30. 34-35. sz. p. 27. A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár "2000 év csillagászati könyveiből Kalocsán - Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig" című kiállításáról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Csernyánszky Sámuel, a fizikus püspök. = Evangélikus Élet 74. 2009. szept. 27. 39. sz. p. 14. A felvidéki evangélikus püspök, író, fizikus, Csernyánszky Sámuel (1759-1809) élete és munkássága. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A főhercegnő udvari lelkésze. = Evangélikus Élet 74. 2009. okt. 18. 42. sz. p. 10. Taubner Károly (1809-?) matematikus, asztronómus, filozófus, pedagógus, lelkész. [REZ.]

V. J. [VITÁLIS Judit]: Fasori "űrutazás". = Evangélikus Élet 74. 2009. okt. 11. 41. sz. p. 15. Beszámoló Rezsabek Nándornak a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközségben a teremtés hetének alkalmából 2009. szept. 29-én tartott csillagászati előadásáról. [REZ.]

- kovadra - : Csillagok útján. = Exit Magazin 6. 2009. márc. 4. 9. sz. p. 84. Budapesti több tízezer példányos műsorinfó lap. A február 28-i "Csillagászattörténeti Találkozó 2009" beharangozója. [REZ.]

Címlaptörténet. = The Explorer Magyarország 5. 2009. 12. sz. p. 4., címoldal. Farkas Bertalan 1980-as űrutazásáról. [KSZ.]

F. TÓTH Benedek: Pislákoló fény az űrben. = The Explorer Magyarország 5. 2009. 12. sz. p. 5. A lapszám nagyrészt a magyar űrkutatás eredményeit mutatja be. [KSZ.]

SOMOGYVÁRI D. György - GERGELY Hanna: Magyarok az űrben. = The Explorer Magyarország 5. 2009. 12. sz. pp. 40-47. Nyilatkozik: Dr. Both Előd csillagász, a Magyar Űrhajózási Iroda vezetője. Apáthy István KFKI nyug. mérnök, az Űrelektronikai Csoport egykori vezetője. Dr. Gschwindt András, nyug. villamos mérnök, egyetemi oktató BME. Prof. Dr. Ferencz Csaba Budapesti Műszaki Egyetem. [KSZ.]

BOTH Előd: Top3 projekt. Az elmúlt néhány év legnagyobb magyar sikere. = The Explorer Magyarország 5. 2009. 12. sz. p. 47. [KSZ.]

Aki felvitt bennünket a csillagokba. = The Explorer Magyarország 5. 2009. 12. sz. pp. 48-51. Interjú Farkas Bertalannal. [KSZ.]

Magyarok a Föld körül. = The Explorer Magyarország 5. 2009. 12. sz. pp. 52-53. [KSZ.]

Mentális orbitban. = The Explorer Magyarország 5. 2009. 12. sz. pp. 54-61. Interjú Magyari Bélával. [KSZ.]

Akikre büszkék vagyunk! 4 nemzetközi hírnevű magyar az űrkutatásban. = The Explorer Magyarország 5. 2009. 12. sz. p. 61. Herman Oberth, Kármán Tódor, Fonó Albert, Bay Zoltán. [KSZ.]

SOMOGYVÁRI D. György: Életében ikon, Ifj. John Herschel Glenn. = The Explorer Magyarország 5. 2009. 12. sz. pp. 62-66. [KSZ.]

Giles Sparrow: Az űrrepülés teljes története a Szutnyik-1-től az űrrepülőgép utánig. = The Explorer Magyarország 5. 2009. 12. sz. p. 89. Buzz Aldrin előszavával, az M-Érték Kiadónál, 320 oldalon nemrég megjelent könyv ismertetése. [KSZ.]

A Mars kutatás újabb eredményei. = Firka 19. 2009-2010. 2. sz. p. 83. Víz kimutatása a Marson. [HAI.]

Van víz a Holdon. = Firka 19. 2009-2010. 3. sz. pp. 127-128. [HAI.]

Buborék-köd a Cassiopeia csillagképben. = Fizikai Szemle 59. 2009. jan. 1. sz. címlapkép, első külső borító. Színes felvétel. Források: NOAO/AURA/NSF WTYN teleszkóp, T.A. Rector, University of Alaska, Anchorage, H. Schweicher, WTYN. Mély-ég objektumok, ködök, asztrofotók. [TIM.]

  OLÁH Katalin: Nézz fel és csodálkozz - csillagászat 2009. = Fizikai Szemle 59. 2009. jan. 1. sz. pp. 1-2. A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009, IYA 2009, IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió. [TIM.]

  POZSGAI Imre: Atomerő-mikroszkóp a Marson. = Fizikai Szemle 59. 2009. jan. 1. sz. pp. 3-7. Mars, űrkutatás, Mars-programok, Phoenix-misszió, atomerő-mikroszkóp (AFM). [TIM.]

  BÁNÓ Miklós: Hraskó Péter - Az antropikus elvről. (58. évfolyam, 10. szám, 321-322. oldal). = Fizikai Szemle 59. 2009. jan. 1. sz. pp. 9-10. Diszkusszió. Filozófia, Világegyetem, fizikai törvények, alapvető fizikai állandók. [TIM.]

HRASKÓ Péter: Hraskó Péter - Az antropikus elvről. (58. évfolyam, 10. szám, 321-322. oldal). = Fizikai Szemle 59. 2009. jan. 1. sz. pp. 9-10. Diszkusszió, válasz Bánó Miklós véleményére. Filozófia, Világegyetem, fizikai törvények, alapvető fizikai állandók. [TIM.]

  SIMON Péter: Hogyan élhetett Erdős Pál 2,5 milliárd évet? = Fizikai Szemle 59. 2009. jan. 1. sz. 11-14. A fizikai tanítása. Föld kora, kormeghatározási módszerek, radioaktivitás, radioaktív kormeghatározás, termodinamika, kozmogónia. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: Galilei szerepe: a mai, modern világképünk kialakulásában. 1. = Fizikai Szemle 59. 2009. jan. 1. sz. pp. 15-19. A fizika tanítása. Galileo Galilei élete, biográfia, Galilei-féle távcső, optika, tudománytörténet, csillagászattörténet, Olaf Römer, fénysebességmérés, Dialogo, Discorsi, Hold, holdrajzok, kinematika, sebesség-idő függvény, gyorsulás, Föld forgómozgása, bolygómozgás, Kepler törvények, Arthur Koestler, A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009, IYA 2009, IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: XI. Szilárd Leó nukleáris tanulmányi verseny. Beszámoló I. rész. = Fizikai Szemle 59. 2009. jan. 1. sz. pp. 35-39. A fizika tanítása. A döntő versenyfeladatai: csillagok energiatermelése, magfúzió, George Gamow, Teller Ede, tudománytörténet, fizika története, magfizika, asztrofizika, atomok, atommagok, a Nap energiatermelése, napállandó. [TIM.]

  A változó bomlási állandók rejtélye. = Fizikai Szemle 59. 2009. jan. 1. sz. hátsó belső borító. Hirek - események. Hírek a nagyvilágból. Nap, neutrínók, Nap-neutrínók, Nap-Föld távolság, Brookhaven Nemzeti Laboratórium (BNL), Fischbach és Jenkins, Physical Review Letters. [TIM.]

A Nagy Androméda-köd (M31 extragalaxis) fotója. = Fizikai Szemle 59. 2009. 1. sz. hátsó külső borító. Forrás: Thales Alenia Space. Extragalaxisok, galaxisok, Tejútrendszer, spirális szerkezetű galaxisok, extragalaktikus csillagászat, asztrofotók. [TIM.]

RS Ophiuchi különleges kettőscsillag fantáziarajza. = Fizikai Szemle 59. 2009. febr. 2. sz. címlapkép, első külső borító. Forrás: NASA/CXC/CfA/PPARC David A. Hardy. Változócsillagok, kettőscsillagok, vörös óriások, csillaglégkörök, fehér törpék, kataklizmikus változók, törpenóvák, törpenóva-kitörés. [TIM.]

  BORKOVITS Tamás: Pontatlan csillagórák. = Fizikai Szemle 59. 2009. febr. 2. sz. 41-49. Filozófia, Herakleitosz, változócsillagok, fizikai kettőscsillagok, fedési kettősök, O-C görbék, fényidő-effektus, félig érintkező (semi-detached) kettősök, anyag-átáramlás, csillagok forgása, keringés a kettős-rendszerekben, égi mechanika, gravitációs hullámok, hierarchikus többszörös rendszerek, nem szimmetrikus gravitációelmélet (NGT), J.W. Moffat, A Csillagászat nemzetközi Éve 2009, IYA 2009, IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió. [TIM.]

  CSIZMADIA Szilárd: A kettőscsillagok fejlődése. = Fizikai Szemle 59. 2009. febr. 2. sz. pp. 49-56. Változócsillagok, kettőscsillagok, fedési kettősök, csillagászattörténet, asztrofizika, gravitációs ekvipotenciális felület, Roche-lebeny (Roche-lobe), kis tömegű kettőscsillagok, érintkező rendszerek, EM Cygni, Z Camelopardalis, O-C diagram, A Csillagászat nemzetközi Éve 2009, IYA 2009, IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: Galilei szerepe: a mai, modern világképünk kialakulásában. 2. = Fizikai Szemle 59. 2009. febr. 2. sz. pp. 59-64. A fizika tanítása. Galileo Galilei élete, biográfia, Firenze, Arcetri, Santa Croce bazilika, Villa "Il Gioiello", tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, Arisztotelész, matematika, mechanika, kinematika, mozgások, súlytalanság, inga, ingamozgás, szabadesés, hajítások, Dimonstrazioni, A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009, IYA 2009, IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió. [TIM.]

  HORVÁTHNÉ FAZEKAS Erika - ŐSZ György: A XXXII. Országos Általános Iskolai Fizikatanári Ankét és Eszközkiállítás. = Fizikai Szemle 59. 2009. febr. 2. sz. pp. 72-75. A fizika tanítása. Hold radarvisszhang kísérlet, Bay Zoltán, Gyulavári (Bay Zoltán szülőhelye), Márki-Zay Lajos, Márki-Zay János. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: XI. Szilárd Leó nukleáris tanulmányi verseny. Beszámoló, II. rész. = Fizikai Szemle 59. 2009. febr. 2. sz. pp. 75-79. A fizika tanítása. Infravörös csillagászat, hidrogén-gömb, infravörös sugárzás, abszolút hőmérséklet, mikrohullámú háttérsugárzás, hőmérsékleti sugárzás, Stefan-Boltzmann törvény, termodinamika, elektromágneses sugárzás, elektrontömeg, kozmológia. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Kiemelkedő fejezetek a XVII-XIX. század fizikájából (Abonyi Iván könyve). = Fizikai Szemle 59. 2009. febr. 2. sz. pp. 80-81. Könyvespolc. Könyvismertetés, tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, Galilei, Kepler, Koestler, bolygómozgás, gravitáció, Newton, Principia, J.C. Maxwell, Novobátzky Károly, elektromágnesség, relativitáselmélet, klasszikus térelmélet. [TIM.]

  Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2009. évi Küldöttgyűlése. = Fizikai Szemle 59. 2009. febr. 2. sz. hátsó belső borító és képi illusztráció a HE 1013-2135 kvazárról. Hírek - események - A társulati élet hírei. Frey Sándor, kvazárok, világegyetem, asztrofizika, kozmológia, extragalaktikus csillagászat, rádiócsillagászat, optikai tartomány, megfigyelések, Európai Déli Obszervatórium (ESO). [TIM.]

Csillagközi gázfelhő felvétele. = Fizikai Szemle 59. 2009. febr. 2. sz. hátsó külső borító. Színes kép. Forrás: Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT teleszkóp-rendszerének Melipal nevű távcsövével készült felvétel. Fizikai kettőscsillagok, ledobott anyag, BAT 99-49 jelű kettőscsillag, Wolf-Rayet típusú csillagok, O-színképtipusú forró csillagok, asztrofizika. [TIM.]

  SOMOGYI Gábor - TRÓCSÁNYI Zoltán: Regularizáció és renormálás: példák a klasszikus fizikából. = Fizikai Szemle 59. 2009. márc. 3. sz. pp. 88-92. perturbatív renormálás, anharmonikus oszcillátorok, potenciális energia, klasszikus és égi mechanikai vonatkozások lehetősége, integrálok, töltéssűrűség, kvantumtérelmélet. [TIM.]

  LACZIK Bálint: Szövevényes rajzolatok. = Fizikai Szemle 59. 2009. márc. 3. sz. pp. 92-98. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, időmérés, órák, Christian Huygens és órája. [TIM.]

A Star Trek űrhajó. = Fizikai Szemle 59. 2009. ápr. 4. sz. címlapkép, első külső borító. Színes kép. Forrás: Amerikai sci-fi filmsorozat. Science fiction, tudományos fantasztikus irodalom és alkotóművészet, exobolygók, bolygók és bolygórendszerek a Naprendszeren kívül, Galaxis, Tejútrendszer, földönkívüli élet lehetősége, csúcstechnika, csúcstechnológia, fizika, relativitáselmélet, ikerparadoxon, teleportálás, kvantum teleportáció. [TIM.]

  SZABÓ Róbert: Bolygóáradat és asztroszeizmológia. = Fizikai Szemle 59. 2009. ápr. 4. sz. pp. 121-126. Kepler űrprogram, Kepler-űrtávcső, űrcsillagászat, űrtávcsövek, csúcstechnika, csúcstechnológia, exobolygók, bolygók és bolygórendszerek a Naprendszeren kívül, földszerű exobolygók keresése, tranzitok megfigyelése, földönkívüli élet lehetősége, lakható bolygók, asztrofizika, fotometria, változócsillagok, asztroszeizmológia, csillagok belső szerkezete, A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009, IYA 2009, IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió. [TIM.]

  VETŐ Balázs: Az elektromágneses kölcsönhatás a speciális relativitáselmélet szemszögéből. = Fizikai Szemle 59. 2009. ápr. 4. sz. pp. 127-131. Vető Balázs csillagász, ELTE Anyagfizikai Tanszék, elektromos töltések, Gauss-tétel mozgó töltések esetén, bolygó- és csillagközi plazma mozgó töltései (mint alkalmazási lehetőség ), mozgó töltések Coulomb kölcsönhatása, speciális relativitáselmélet. [TIM.]

  HRASKÓ Péter: Biztos-e, hogy az energia megmarad? = Fizikai Szemle 59. 2009. ápr. 4. sz. pp. 131-136. Alapvető fizikai törvények, energiamegmaradás, Világegyetem, Univerzum, atomok, fény, béta-bomlás, kvantum-elektrodinamika, Hubble-konstans (Hubble-állandó), kozmológia. [TIM.]

  ÓDOR Géza: Univerzalitási osztályok és fázisátalakulások komplex, nemegyensúlyi rendszerekben. = Fizikai Szemle 59. 2009. ápr. 4. sz. pp. 136-140. Alapvető fizikai törvények, skálainvariancia, kölcsönhatások, nem-egyensúlyi rendszerek, térbeli dimenziók, téridő (tér-idő), univerzális elvek, topológia, Univerzum, Világegyetem, kozmológia. [TIM.]

  BARANYAI Klára: Földrajzi helymeghatározás a Nap segítségével. = Fizikai Szemle 59. 2009. ápr. 4. sz. pp. 147-150. A fizika tanítása. Pozíciós csillagászat, földrajzi szélesség, földrajzi hosszúság, a Föld mozgásai, forgás, keringés, időegyenlet, időkiegyenlítés, analemma. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Kétszer 125 év. = Fizikai Szemle 59. 2009. ápr. 4. sz. pp. 150-152. A fizika tanítása. Novobátzky Károly, Ortvay Rudolf, tudománytörténet, fizikatörténet, fizika, Planck, termodinamika, Maxwell, elektrodinamika, elektromágnesség, relativitáselmélet. [TIM.]

  SZABÓ M. Gyula: Hraskó Péter. Az antropikus elvről (58. évfolyam, 10. szám, 321-322. oldal). = Fizikai Szemle 59. 2009. ápr. 4. sz. pp. 152-153. Diszkuszió. Csillagászati vonatkozások, alapvető fizikai állandók, intelligens tervezés, Világegyetem, Univerzum, kozmológia, filozófia, teológia. [TIM.]

HRASKÓ Péter: Az antropikus elvről (58. évfolyam, 10. szám, 321-322. oldal). = Fizikai Szemle 59. 2009. ápr. 4. sz. p. 153. Diszkusszió, válasz Szabó M. Gyula levelére. Csillagászati vonatkozások, alapvető fizikai állandók, intelligens tervezés, Világegyetem, Univerzum, kozmológia, filozófia, teológia. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Az ismeretterjesztés ötletes útja. Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája. = Fizikai Szemle 59. 2009. ápr. 4. sz. pp. 154-155. Könyvespolc. Könyvismertetés, science fiction, tudományos fantasztikus filmsorozat, fizika, csillagászat, relativitáselmélet, téridő, sugárzás, fekete lyukak, féregjáratok, féreglyukak (wormhole-ok), teleportálás, kvantum teleportáció. [TIM.]

  A Fermilab új kísérletei korlátot szabnak a Higgs-bozon tömegének. = Fizikai Szemle 59. 2009. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. Fizika, asztrofizika, kozmológia, kölcsönhatások, részecskefizika, elemi részecskék, Világegyetem, Univerzum, Fermilab, Tevatron, CERN, Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC). [TIM.]

  JÉKI László: Feketelyuk-sugárzás. = Fizikai Szemle 59. 2009. máj. 5. sz. pp. 182-184. Fizika, asztrofizika, relativitáselmélet, tér, idő, téridő (tér-idő), folytonos-e a téridő?, szuperhúrok, Stephen Hawking, Hawking-sugárzás, Ahhay Ashtekar (Princeton Egyetem), fekete lyuk, fehér lyuk. [TIM.]

  A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium lézer fúziós berendezése elkészült, de fog-e működni? = Fizikai Szemle 59. 2009. máj. 5. sz. pp. 189-189. Hírek - események. Hírek a nagyvilágból. Fizika, asztrofizika, kísérleti aszrofizika, Nap és csillagok energiatermelése. [TIM.]

  A neutroncsillagok kérge tízmilliárdszor keményebb mint az acél. = Fizikai Szemle 59. 2009. máj. 5. sz. pp. 190-190. Hírek - események. Hírek a nagyvilágból. Fizika, asztrofizika, neutroncsillagok, forgás, gravitációs hullámok, interferométeres mérés lehetősége, Charles Horowitz (Indiana Egyetem). [TIM.]

Letették a világ legbonyolultabb neutrínókísérletének alapkövét. = Fizikai Szemle 59. 2009. máj. 5. sz. pp. 190-190. Hírek - események. Hírek a nagyvilágból. Fizika, asztrofizika, neutrínócsillagászat, neutrínódetektor, elektron neutrínók, Univerzum, Világegyetem keletkezése, kozmológia, Ash River, Minnesota állam, NovA (NuMI Off-Axis Electron Neutrino Appearance) projekt kísérlete, Fermilab. [TIM.]

  RADNAI Gyula: Séta az Aulában. = Fizikai Szemle 59. 2009. máj. 5. sz. p. 190., hátsó külső borító. Tudománytörténet, fizika, kémia, matematika, csillagászat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE története, ELTE Fizikus épületének Aulája, képzőművészet, magyar tudósok professzorok mellszobrai, magyar Nobel-díjasok, kémikusok, fizikusok, csillagászok, Eötvös Loránd fizikus, Kövesligethy Radó fizikus és csillagász, Detre László csillagász. [TIM.]

;A Csiga-köd (NGC 7293) felvétele. = Fizikai Szemle 59. 2009. jún. 6. sz. címlapkép, első külső borító. Színes kép. Forrás: Európai Déli Obszervatórium (ESO/MPS/WFI). Planetáris ködök, forró csillag (120 ezer K) ultraibolya sugárzása, atomi gerjesztések, extragalaxisok a háttérben. [TIM.]

  KERESZTURI Ákos: Megszondázzuk a Naprendszert. = Fizikai Szemle 59. 2009. jún. 6. sz. pp. 193-199. Naprendszer, bolygórendszer, nagybolygók, holdak, kisbolygók, üstökösök, űrkutatás, űreszközök, NASA, ESA, JAXA, ASI, CSA, Hold, holdkutatás, Mars, Mars-kutatás, a víz nyomában a Marson, óriásbolygók, jégholdak, az új Naprendszer. [TIM.]

  PECZ Béla: Mojzes Imre (1948-2009). = Fizikai Szemle 59. 2009. jún. 6. sz. pp. 210-211. Nekrológ, tudománytörténet, Mojzes Imre a Fényi Gyuláról és a kalocsai Haynald-obszervatóriumról szóló csillagászattörténeti könyv szerzője, életrajz, biográfia. [TIM.]

  Pályázatok kísérleti fizikából. = Fizikai Szemle 59. 2009. jún. 6. sz. pp. 224-225. Pályázatok. A 2009/2010-es tanévben a "Kísérletek és modellek a csillagászatban" című pályázatot írta ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kísérleti Fizikai tanszéke, az egyik szervező: Szatmáry Károly csillagász (SZTE). [TIM.]

  A Naprendszer keletkezésének fázisai. = Fizikai Szemle 59. 2009. jún. 6. sz. hátsó külső borító. Színes kép. Forrás: Jack Hughes fantáziaképe, Rutgers University, New Jersey, USA, Kozmogónia, a Naprendszer keletkezése, bolygókezdemények, planetezimálok, bolygókeletkezés. [TIM.]

Földfelkelte a Holdon. = Fizikai Szemle 59. 2009. júl-aug. 7-8. sz. címlapkép, első külső borító. Színes kép. Forrás: NASA Apollo holdexpedíciók (1968-1972). negyven évvel ezelőtt fordult elő első alkalommal, hogy az ember szilárd talajon állva nézhette a távoli Földet. Apollo 11: Ember a Holdon, 40. évforduló (1969-2009). [TIM.]

  HRASKÓ Péter: A fizika axiomatizálásáról. = Fizikai Szemle 59. 2009. júl-aug. 7-8. sz. pp. 229-233. Fizika, csillagászat, termodinamika, statisztikus fizika, kvantummechanika, gravitáció, kozmológia, filozófia. [TIM.]

  KISS Péter - CSABAI István - LICHTENBERGER János - JÁNOSI Imre: Kozmikus sugárzás, időjárás, éghajlat: hol a hiányzó láncszem? = Fizikai Szemle 59. 2009. júl-aug. 7-8. sz. pp. 238-243. Bolygólégkör, klimatológia, felsőlégkör, beérkező elektromágneses sugárzás, Planck-görbe, jégkorszakok, felhőborítottság, villámok, napaktivitás, kozmikus sugárzás. [TIM.]

  KOPASZ Katalin - PAPP Katalin - SZABÓ M. GYULA - SZALAI Tamás: Üstökös az asztalon - Hogyan "főzzünk" csillagászati demonstrációs eszközökkel? = Fizikai Szemle 59. 2009. júl-aug. 7-8. sz. pp. 257-260. (A fizika tanítása). Naprendszer, a Naprendszer keletkezése, primitív kisebb égitestek, üstökösök, üstökösmag, kémiai összetétel, jegek, szerves anyagok, fizikatörténeti kiállítás Szegeden, kettőscsillagok, Rayleigh-szórás. [TIM.]

  KOPCSA József: 52. Középiskolai Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató. = Fizikai Szemle 59. 2009. júl-aug. 7-8. sz. 266-270. MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Magyar Csillagászati Egyesület, A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009, IYA 2009, IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió, Nap röntgenfényben (ábra), Galaxishalmaz gravitációs kölcsönhatása (ábra), halojelenségek a nappali égbolton, Kolláth Zoltán mint szervező és előadó, Balázs Lajos, Érdi Bálint, Hegedűs Tibor, Kopasz Katalin, Oláh Katalin, Nyerges Gyula, Ságodi Ibolya, Szalai Tamás, Trócsányi Zoltán, Zátony Sándor csillagászati, csillagászati kísérletek, Galilei távcső bemutatása, illetve az égbolton megfigyelhető légköri jelenségekkel kapcsolatos előadásai. [TIM.]

  SZATMÁRY Károly: Egy "nem hivatalos" tanulmányi verseny sikeréről: A Galilei Országos Csillagászati Diákvetélkedő. = Fizikai Szemle 59. 2009. júl-aug. 7-8. sz. pp. 275-276. Szegedi Tudományegyetem (SZTE) TTIK Kísérleti Fizikai Tanszéke és Csillagvizsgálója, Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete, Baja, Pécsi Tudományegyetem Csilagászati Külső Tanszéke, Magyar Csillagászati Egyesület, A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009, IYA 2009, IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió. Zsűri: MTA KTM CSKI, BKMÖ Csillagvizsgáló Intézete, ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma. [TIM.]

  GYULAI József: Élt 65 évet. Requiem egy tanszékért. = Fizikai Szemle 59. 2009. júl-aug. 7-8. sz. pp. 278-278. Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Kísérleti Fizika Tanszéke: itt volt Bay Zoltán egyik tanszéke, Hold radarvisszhang kísérletek. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Walter Isaacson: Einstein. Alexandra kiadó, 2009, 683 oldal, fordította Bujdosó István. = Fizikai Szemle 59. 2009. júl-aug. 7-8. sz. pp. 283-285. Könyvespolc. Könyvismertetés, életrajz, biográfia, fizika, csillagászat, relativitáselmélet, kvantummechanika, fényelektromos hatás. [TIM.]

  Uránt találtak a Holdon. = Fizikai Szemle 59. 2009. júl-aug. 7-8. sz. pp. 292-292. Hírek - események. Hírek a nagyvilágból. Japán Kaguya (SELENE) holdszonda, JAXA, gamma spektrométer, holdfelszín kémiai összetétele, szelenológia, geokémia, urán, tórium, kálium, oxigén, magnézium, szilicium, kalcium, titán, vas, Robert Reedy, Planetary Science Institute, University of Arizona, Tucson. [TIM.]

Stephan-ötös (Stephan-kvintett) extragalaxisok felvétele. = Fizikai Szemle 59. 2009. szept. 9. sz. címlapkép, első külső borító. Színes kép. Forrás: A 2009. májusában felújított NASA/ESA Hubble Űrteleszkóp SM4 ERO team felvétele. Több színszűrővel készített kép kompozitja. Egy háttér galaxis is látszik: NGC 7320. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Ponori Thewrewk Aurél: Az ég királynője. Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2009, 172 oldal. = Fizikai Szemle 59. 2009. szept. 9. sz. pp. 318-319. Könyvespolc. Könyvismertetés, Hold, mint égitest, csillagászat és kultúra, naptárak, fogyatkozások, a Hold szerepe a földi élet kialakulásában és fennmaradásában, a Hold földi hatásával kapcsolatos hiedelmek, mítoszok, népmesék, mondák, legendák a Holdról. [TIM.]

  CSEH József: Fizikai előadássorozat az ELTE TTK-n. = Fizikai Szemle 59. 2009. szept. 9. sz. pp. 321-321. Hírek - események. Hírek itthonról. "Az atomoktól a csillagokig" című előadássorozat programja. Kolláth Zoltán "Az Univerzum hangjai" című előadása. [TIM.]

Alan Guth nyerte el a Newton-érmet. = Fizika Szemle 59. 2009. szept. 9. sz. pp. 323-323. Hírek - események. Hírek a nagyvilágból. American Institute of Physics (AIP) 2009-es Isaac Newton-érme a "Felfúvódó Univerzum-modell kidolgozásáért, valamint az Univerzum szerkezetét létrehozó anyag sűrűségingadozás spektrumának meghatározásáért". Kozmológia, Világegyetem, nem-standard kozmológia, inflációs Univerzum-modell. [TIM.]

Kannibalizmus a lokális galaxishalmazban is. = Fizikai Szemle 59. 2009. szept. 9. sz. pp. 323-324. Hírek - események. Hírek az Univerzumból. Lokális Csoport, Androméda-köd (M31), Kanadai-Francia-Hawaii Teleszkóp (CFHT), Triangulum-köd (M33). [TIM.]

Így görbül a tér a Nap körül. = Fizikai Szemle 59. 2009. szept. 9. sz. pp. 324-325. Hírek - események. Hírek az Univerzumból. Rádióscsillagászat, Albert Einstein, Arthur Eddington, Frank Dyson, általános relativitáselmélet, gravitáció, geodetikusok, téridő, görbület, térgörbület, gamma-paraméter, fényelhajlás, Edward Fomalont, National Radio Astronomical Observatory (NRAO). [TIM.]

Nanoflerek fűtik a napkoronát? = Fizikai Szemle 59. 2009. szept. 9. sz. pp. 325-326. Hírek - események. Hírek az Univerzumból. Alfvén-hullámok, magyar csillagászok, napfizikusok eredményei is, Hinode űrszonda röntgenteleszkópja (XRT), és extrém ultraibolya teleszkópja (EIS), magas hőmérsékletű plazma, James Klimchuk, NASA Goddard Űrkutatási Központ (GSFC). [TIM.]

Egy évtizede vizsgálódik a Chandra űrtávcső. = Fizikai Szemle 59. 2009. szept. 9. sz. pp. 326-327. Hírek - események. Hírek az Univerzumból. Röntgencsillagászat, röntgenforrások, Subrahmanyan Chandrasekhar, NASA, XMM-Newton űrteleszkóp, szupernóvamaradványok, CAS A, Rák-köd, fekete lyukak. [TIM.]

Új tipusú objektumok - szuper planetáris ködök. = Fizikai Szemle 59. 2009. szept. 9. sz. pp. 328-328. Hírek - események. Hírek az Univerzumból. Rádiócsillagászat, rádióteleszkóp, CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organization), Ausztrália, Magellán-felhők, bizonyos planetáris ködök erős rádióforrások, Miroslav Filipovics, University of Western Sydney. [TIM.]

Pazar képek az ismét aktív Hubble űrteleszkópról. = Fizikai Szemle 59. 2009. szept. 9. sz. hátsó belső borító. Színes képi illusztrációkkal. Hírek - események. Hírek az Univerzumból. Hubble Űrtávcső (HST), NASA STS-125, 2009. május, ACS, STIS megjavítása, COS, WFC3 új műszerek, Carina-köd, NGC 6303, omega Centauri gömbhalmaz. [TIM.]

Galileitől az Űrtávcsőig. 2009. augusztus 25. - 2009. november 22. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kiállítása. = Fizikai Szemle 59. 2009. szept. 9. hátsó külső borító. Színes képek. Galileo Galilei, Konkoly Thege Miklós távcsövei, műszerek, spektroszkópok, holdgömb, földgömb, Apollo expedíciók holdautója, fekete lyuk modell, csillagászati ismeretterjesztő filmek vetítése, technikatörténet, tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, magyar csillagászat története, A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009, IYA 2009, IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió. [TIM.]

  LIGETI Zoltán: Neutrínóoszcillációk és a kvantumállapotok összefonódása. = Fizikai Szemle 59. 2009. okt. 10. sz. pp. 329-333. Kvantummechanika, részecskefizika, asztrofizika, kozmológia, Nap, napneutrínók. [TIM.]

  GABÁNYI Krisztina Éva: Kvazárok gyors fényességváltozásai rádiótartományban. = Fizikai Szemle 59. 2009. okt. 10. sz. pp. 334-338. Rádiócsillagászat, rádióforrások, kvázisztelláris objektumok, QSR, QSO, kvazárok, aktív galaxismagok, szinkrotron sugárzás, relativitáselmélet, Lorentz-faktor, fénysebesség, éves moduláció, időkésés, VLBI (Very Long Baseline Interferometry), VLBA (Very Long Baseline Array), ICRF (International Celestial Reference Frame), IDV (Intraday Variable). [TIM.]

  VARGA Péter: A Jánossy kísérletek. 2. = Fizikai Szemle 59. 2009. okt. 10. sz. pp. 339-347. Relativitáselmélet, asztrofizika, kozmológia, Michelson-interferométer, Stellar-interferométer, fotonok, interferencia, koincidenciamérés. [TIM.]

  GRANDPIERRE Attila: Csillagászat és civilizáció. A csillagászat jelentősége a tudomány és a pedagógus társadalom jövője számára. = Fizikai Szemle 59. 2009. okt. 10. pp. 362-364. Vélemények. Tudományfilozófia, csillagászat, asztrofizika, kozmológia, fizika, Univerzum, Világegyetem, tudományos ismeretterjesztés, oktatás, tudománytörténet, csillagászattörténet, fizikatörténet, társadalomtudományok, történelem, magyar történelem, Klebelsberg Kunó, A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009, IYA 2009, IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Abonyi Iván: Kiemelkedő fejezetek a XX. század fizikájából. Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2009. = Fizikai Szemle 59. 2009. okt. 10. sz. pp. 364-365. Könyvespolc. Könyvismertetés, fizika, asztrofizika, relativitáselmélet, atomfizika, magfizika, részecskefizika, Bay Zoltán, Albert Einstein, Fényes Imre, Enrico Fermi, Marx György, Neugebauer Tibor, Novobátzky Károly, Wolfgang Pauli, H.G. Wells. [TIM.]

  A Tejútrendszer aprócska szomszédja. = Fizikai Szemle 59. 2009. okt. 10. sz. hátsó belső és külső borító. Színes képfelvétellel. Hírek - események. Hírek az Univerzumból. Forrás: Európai Déli Obszervatórium (ESO), La Silla megfigyelőhelye, 2,2 méteres MPG/ESO teleszkóp WFI nagylátószögű kamera. Barnard-galaxis (NGC 6822), Sagittarius csillagkép, forró csillagok, csillagszél. [TIM.]

Nagy Magellán felhőben 1987. február 24-én felfénylett szupernóva. = Fizikai Szemle 59. 2009. nov. 11. sz. címlapkép, külső első borító. Színes felvétel. Forrás: Hubble Űrteleszkóp Heritage Team (STScI), a megfigyelés 1994-ben készült a WFPC2 nagylátószögű kamera részével. Szupernóva 1987 A, szupernóvamaradvány, táguló burok, fény-echo, neutrínócsillagászat, csillagok keletkezése, fejlődése, végállapota, fizika, asztrofizika, részecskefizika. [TIM.]

  PATKÓS András: Csillagászat és részecskefizika. = Fizikai Szemle 59. 2009. nov. 11. sz. pp. 365-371. Fizika, asztrofizika, részecskefizika, kozmológia, neutrínócsillagászat, nagyenergiájú fizika, kozmikus sugárzás, nukleáris (mag) reakciók, csillagok és a Nap energiatermelése, Univerzum, Világegyetem, egzotikus kompakt objektumok, sötét anyag, űrtávcsövek, Chandra röntgencsillagászati űrteleszkóp, PAMELA (Payload for Antimatter Matter Exploration and Light-nuclei Astrophysics), antianyag, antirészecskék, A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009, IYA 2009, IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió. [TIM.]

  VARGA Péter: A Jánossy kísérletek. 3. = Fizikai Szemle 59. 2009. nov. 11. sz. pp. 371-377. Relativitáselmélet, asztrofizika, kozmológia, fotonok, interferencia, kvantumelektrodinamika. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső: Igazából mi van az LHC-vel? = Fizikai Szemle 59. 2009. nov. 11. sz. pp. 388-391. Fizika, asztrofizika, kozmológia, részecskefizika, nagyenergiájú fizika, elemi részecskék, Univerzum, Világegyetem, alapvető fizikai törvények, részecskegyorsítók, CERN, LHC. [TIM.]

HORVÁTH András - SZABÓ Attila: Űrkorszak. = A Földgömb 11.(27.) 2009. jan-febr. 1. sz. 237. sz. p. 90. Könyvismertetés. [SRG.]

MARI László: Pillantás a magasból. Föld-rajzok. = A Földgömb 11.(27.) 2009. tavaszi tematikus lapszám 3. sz. 239. sz. pp. 6-11. Nazca-vonalak Peruban, "Uffingtoni Fehér Ló" Nagy-Britanniában, az Atacamai óriás Chilében és Ausztráliában a "Maree-i ember". [SRG.]

PÁSZTOR Emília - ROSLUND, Curt: Megalitok. Kőóriások Európában = A Földgömb 11.(27.) 2009. máj-jún. 4. sz. 240. sz. pp. 70-81. Írország, Szardínia, Korzika, Franciaország, Portugália, Anglia, Baleár-szigetcsoporthoz tartozó Menorca-szigeten. Fejezetcímek: Megalit "felhozatal".; A régészeti osztályozás szerint az európai megalitok lehetnek: menhirek, dolmenek, folyosós sírok, sziklába vájt halotti kamrák, kőkörök, kősorok.; A Nap- és Hold-kultusz kezdetei?; Brit-szigetek: az archaeoasztronómia kezdete.; Menorca titokzatos alakzatai.; A nuragik népének csillagászati ismeretei.; Málta: Nap-kultusz vagy vízkultusz? [SRG.]

TÍMÁR Gábor - KERN Anikó: Műhold-távlat. Zivatarok évada. = A Földgömb 11.(27.) 2008. júl-aug. 5. sz. 241. sz. pp. 4-5. [SRG.]

A Deep Impact űrszonda. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. címlap. A NASA Deep Impact űrszondája a 9P/Tempel 1 üstökös magja közelében, művész elképzelése alapján készült montázs. Naprendszer, kisebb égitestek, üstökösök, üstökösmag, űrkutatás, űreszközök, űrkísérlet, NASA Deep Impact, 9P/Tempel 1 üstökös.; A folyóirat ezen száma egy tematikus csillagászati összeállítás, amely "Naprendszer" alcímmel, a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából, és annak emblémáját feltüntetve jelent meg. Látványos képanyaggal illusztrálva. [TIM.]

SIK András: A távolság nem akadály! = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. p. 1. A tematikus szám bevezetője. A jelmondat: "Ésszel járom be a Naprendszert!" [TIM.]

NAGY Balázs: A sivatag "szemei". Pillantás a magasba. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. pp. 4-7. Chilében az Európai Déli Obszervatórium. [TIM.]

ELTE Planetológiai Műhely. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. p. 9. Az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetében 2009 tavaszán jött létre a Planetológiai Műhely. [TIM.]

ELTE Bolygótudományi Nap, 2010. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. p. 9. A tervezett időpont: 2010. márc. 19. [TIM.]

Még több vízjég a Marson. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. p. 10. Naprendszer, Mars, planetológia, bolygókutatás, vízjég, NASA, Phoenix űrszonda, marsszondák, leszállóegység. [TIM.]

Vízmolekulák a Holdon. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. p. 11. Naprendszer, Hold, szelenológia, holdkutatás, víz, vízmolekulák, űrkutatás, űrszondák, holdszondák, NASA, Cassini, Deep Impact, Indiai Űrkutatási Szervezet, ISRO, Chandrayaan-1, napszél. [TIM.]

ILLÉS Erzsébet: A Naprendszer mint laboratórium. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. pp. 12-23. Naprendszer, nagybolygók, bolygóholdak, holdak, kémiai összetétel, mágneses tér, légkör, sarki fény, vulkanizmus, láva, gejzírek. [TIM.]

HARGITAI Henrik: Bolygófelszínek formacsodái. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. pp. 24-35. Naprendszer, nagybolygók, bolygóholdak, holdak, nóva, korona, vulkanizmus, tektonizmus, arachnoidok (pókok), jégtáblák. [TIM.]

KERESZTURI Ákos: Változó klíma, változó marsfelszín. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. pp. 36-45. Naprendszer, Mars, Antarktisz, jég, homokdűnék, pólusvidékek, portakaró, poligonok, folyásnyomok. [TIM.]

HORVÁTH András - SIK András: A Mars helyszíni vizsgálata. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. pp. 46-57. Mars, űrkutatás, űreszközök, űrszondák, marskutatás, leszálló egységek, marsjárók, NASA, ESA. [TIM.]

DEÁK Márton: Barlangok a Földön kívül. A Mars titokzatos lávacsövei. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. pp. 58-63. Mars, planetológia, bolygókutatás, bolygófelszín, vulkanizmus, láva, lávacsövek, láva-barlangok, űrkutatás, űreszközök, űrszondák, marsszondák, NASA, Mars Odyssey, Mars Reconnaissance Orbiter. [TIM.]

BÉRCZI Szaniszló - HEGYI Sándor - HUDOBA György - JÓZSA Sándor: Magyarországi kirándulások a Holdon és a Marson. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. pp. 64-73. Összehasonlító planetológia, Föld, Hold, Mars, bolygófelszín, terepgyakorlatok, geológia, szelenológia, űrkutatás, űreszközök, leszállóegységek, holdjáró, marsjáró, robotok, járművek, vulkanizmus, felszíni morfológia, kőzettan, kőzetek, ásványok, bazaltok, magyar tudomány, magyar kutatási eredmények, kutatás-fejlesztés, technológia, űrtechnika. Hazai helyszínek, amelyek valamilyen részükben a Marshoz hasonlítanak: Szentbékkálla, Hegyestű, Gánt, Vértesacsa, Nógrád, Bér, Galgahévíz, Darnó-hegy, Szarvaskő, Fülöpháza. [TIM.]

HARGITAI Henrik - KERESZTURI Ákos - ISTENES Zoltán - TEPLICZKY István: A HUNGAROMARS szimuláció. Mars Sivatagi Kutatóállomás (MDRS), 71. legénység. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. pp. 74-83. 2008. ápr. 13-26. az utahi sivatagban. Összehasonlító planetológia, Föld, Mars, bolygófelszín, terepgyakorlatok, geológia, űrkutatás, űreszközök, leszállóegységek, robotok, járművek, marsjáró, geológia, felszíni morfológia, kőzettan, kőzetek, magyar tudomány, magyar kutatási eredmények, kutatás-fejlesztés, technológia, űrtechnika. [TIM.]

SIK András: Törpebolygók, kisbolygók és más apróságok. = A Földgömb 11.(27.) 2009. őszi tematikus lapszám 7. sz. 243. sz. pp. 84-95. Külső Naprendszer, kisebb égitestek, üstökösök, kisbolygók, törpebolygók, Ceres, Plútó, Kuiper-öv, transzneptun objektumok, befogott bolygóholdak, NASA, ESA, Rosetta űrszonda. [TIM.]

SZABÓ M. Gyula: Helyünk a világegyetemben. 1. rész. A kozmológia újdonságai. = A Földrajz Tanítása 17. 2009. nov. 5. sz. pp. 3-9. [SRG.]

KUTI Adrienn - KERESZTURI Ákos: Inszolációs aprózódás a Marson. = Földrajzi Közlemények 133. 2009. 1. sz. pp. 1-12. A Mars talajának mállása, aprózódása a hőingás és a jég fagyása hatására. [SRG.]

Nemerkényi Antal emléktáblájának avatása. = Földrajzi Közlemények 133. 2009. 1. sz. pp. 84-85. Budapesten, a Múzeum utcai Kossuth Klubban helyezték el az emléktáblát, a nevét viselő első emeleti előadóterem bejárata mellett, 2008. dec. 6-án. A cikk ismerteti Nemerkényi Antal munkásságát a Magyar Földrajzi Társaságban, a TIT-ben, a Föld és Égben, a Természet Világában. Újjáélesztette A Földgömb című folyóiratot. [KSZ.]

HORVÁTH Gergely: Mérő József (1924-2008). = Földrajzi Közlemények 133. 2009. 1. sz. pp. 85-86. Nekrológ. Földrajztanár, szakfelügyelő, 1974-ben az egri Tanárképző Főiskola Budapesti Kihelyezett Tagozat Földrajz Tanszékének megszervezője, 1985-től az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Földrajzi Tanszékének oktatója. Szívügye volt a földrajzi ismeretterjesztés. Az egri Tanárképző Főiskola Budapesti Kihelyezett Tagozat kapcsán írja a cikk szerzője: "Az oktatás Csepelen, egy néhai szakközépiskola épületében kezdődött meg. ... Még a csepeli időkben [1975 és 1985 között Mérő József] elkészíttetett és az épült udvarán felállíttatott egy hatalmas napórát (amelynek mása máig megtalálható Nyíregyházán, az ottani főiskola központi épületének parkjában)." Mérő József további ekvatoriális napórái: Budapest XX. ker. Székelyhíd u. és Érd, Földrajzi Múzeum. [KSZ.]

  MIHÁLYI Krisztián - GUCSIK Arnold - SZABÓ József - HARGITAI Henrik - KERESZTURI Ákos - BÉRCZI Szaniszló - NAGY Szabolcs: Az impakt szerkezetek helye a földtudományokban I.: A földi meteoritkráterek általános jellegzetességei és eloszlási jellemzői. = Földtani Közlöny 139. 2009. 4. sz. pp. 367-378. "A becsapódási kráterek a legközönségesebb felszíni morfológiai elemek közé tartoznak a Föld-típusú bolygókon, a holdakon, a kisbolygókon, sőt, még az üstökösökön is. Ezen kráterek morfológiai jellegzetességei jól ismertek, de kimutatásuk a Földön nehézkes, a viszonylag gyors eróziós folyamatok és a felszín növényborítottsága miatt. Az eloszlásuk ugyancsak fontos, mert a krátereloszlások utalhatnak a különböző bolygófelszín-részletek relatív korára, amelyek összehasonlíthatóak más bolygók felszíneivel.
Általánosságban elmondható, hogy minél több kráter van egy felszínen, annál idősebb (nagyjából állandó és hasonló mértékű kráterképződési intenzitást feltételezve a különböző égitesteken). A földi meteoritkráterek földrajzi eloszlását azonban nem csak a kráterképződési intenzitás határozza meg, módosítják azt a kontinensvándorlás (lemeztektonika), valamint a változatos eróziós folyamatok, amelyek a képződött kráterre hatnak (fluviális és eolikus lepusztulás, tömegmozgások, üledékkel történő betemetődés stb.). ..." Tárgyszavak: meteoritkráterek, impakt-szerkezetek. [HAI.]

  KUTI Adrienn - KERESZTURI Ákos: Stabil fagyfoltok a Mars sarkvidékén. = Földtani Közlöny 139. 2009. 4. sz. pp. 395-402. "Cikkünkben a Mars pólussapkáitól különálló sarkvidéki, fagytakaró borította területeket mutatjuk be általánosan, majd részletesen elemzünk egy északi sarkvidéki krátert, a Dokkát, valamint annak környékét. A vizsgálat során különös figyelmet fordítunk ezen területek morfológiai és hőtani jellemzőire. Eredményeink alapján az elkülönített felszíni egységek jelentős részét egész évben jégtakaró borítja. A Dokka-kráter aljzata, és a tőle északra fekvő terület hőtani viselkedése a vizsgált két és fél marsi év során eltért a környező térségétől. Ezen részek albedója nyaranta Ls = 160° körül egy második maximumot is mutatott a várttal ellentétben, vagyis a téli időszakot követően is fényesek voltak.
Mivel elemzésünk alapján ekkor a hőmérséklet túl magas ahhoz, hogy szén-dioxid-jég borítsa a vidéket, de a felszín túl fényes és hideg, hogy jégmentes legyen, így csak vízjég takarhatja a vidéket. ..." Tárgyszavak: planetológia, Mars, pólussapka, albedo, jégtakaró [KSZ.]

Képek az űrből. Az emberiségre bízott bolygó. = GEO 2009. febr. 2.(40.) sz. pp. 26-27. A fényszennyezés látványa a Landsat-7 műhold felvételén. [SRG.]

A Behaim-glóbusz avagy miért nem nézett ki mindig úgy a Föld, mint ma. = GEO 2009. febr. 2.(40.) sz. pp. 50-51. 1492-ben készítette Martin Behaim utazó és lovag. [SRG.]

Északi és Déli-sark között. = GEO 2009. márc. 3.(41.) sz. p. 19. A Vénusz északi és déli féltekéjéről készült felvétel, amelyet a Magellán szonda speciális radarja készített. [SRG.]

Hely a száguldozóknak. = GEO 2009. márc. 3.(41.) sz. p. 20. Amerikai tudósok megvizsgálták a körülményeket, amelyek esetén egy űrhajó a fénynél gyorsabban is mozoghat. [SRG.]

Ha lenyugszik a nap, megkezdik munkájukat az égboltkutatók. = GEO 2009. ápr. 4.(42.) sz. p. 41. Az Andokból figyelik a Tejútrendszert az Europäische Südswarte tudósai a Földhöz hasonló bolygók után kutatnak. [SRG.]

BROSCHART, Jürgen: Nagytakarítás a Holdon. = GEO 2009. ápr. 4.(42.) sz. p. 112. Interjú Eric Cardiffal a NASA "pormegbízottjával". [SRG.]

PAETSCH, Martin: A kutatás óriásai. = GEO 2009. máj. 5.(43.) sz. pp. pp. 76-77. Nyolc gépezet, egyetlen küldetés: a világ legnagyobb rejtélyeinek megfejtése. National Ignition Facility, a világ legnagyobb lézerberendezésében a fénysugarak a Napon uralkodó viszonyokat tükrözik. Kutatás nagyban. [SRG.]

BACHMANN, Klaus: A kíváncsiság nő. = GEO 2009. máj. 5.(43.) sz. pp. 78-79. A részecskefizika vagy a csillagászat területéről származó publikácókat gyakran több száz név követi. Kutatás nagyban. [SRG.]

Betekintés a laboratóriumok mögé: E-ELT European Extremely Large Telescope tükörteleszkóp. = GEO 2009. máj. 5.(43.) sz. pp. 82-83. Létezik második Föld. Egy szupertávcső kutatott az ikerbolygó után. Kutatás nagyban. [SRG.]

ICECUBA-neutrino teleszkóp. Miből áll a sötét anyag. = GEO 2009. máj. 5.(43.) sz. pp. 84-85. Kutatás nagyban. [SRG.]

ITER International Thermonuclear Experimental Reactor. Megtudjuk zabolázni a Nap tüzét? = GEO 2009. máj. 5.(43.) sz. pp. 86-87. Kutatás nagyban. [SRG.]

NIF-lézer National Ignition Faecility. Mi zajlik a csillagok gyomrában. = GEO 2009. máj. 5.(43.) sz. pp. 88-89. Kutatás nagyban. [SRG.]

Éjjel és nappal határán. = GEO 2009. júl. 7.(45.) sz. pp. 8-9. Fotó a növekvő sarlójú fázisban lévő Holdról, egy repülőről és kondenzcsíkjáról. [SRG.]

A nagy árnyék. = GEO 2009. júl. 7.(45.) sz. pp. 12-13. A 2009. júl. 22-i teljes napfogyatkozásról, amely a 21. század leghosszabb ilyen tüneménye lesz, azaz 6 perc és 39 másodperces. Indiából és Kínából figyelhető meg. [REZ.]

BISCHOFF, Jürgen: Visszatérés a Holdra. = GEO 2009. júl. 7.(45.) sz. pp. 76-91. 2020-ra tervezik, amerikai űrhajósokkal. [REZ.]

A legnagyobb Hold a Földön. = GEO 2009. júl. 7.(45.) sz. pp. 92-93. A német oberhauseni Gasometerben az égitest látványos modellje látható. Átmérője 25 méter. [SRG.]

KOVALIK József: Visszatérés a Holdra. = GEO 2009. aug. 8.(46.) sz. pp. 6-7. Hozzászólás a júliusi számban olvasható azonos című cikkhez. [SRG.]

Telt feketeség. A fekete lyukak étvágya mégsem lehet végtelen. = GEO 2009. nov. 11.(49.) sz. p. 17. [KSZ.]

Éjjeli tünemény. = GEO 2009. dec. 12.(50.) sz. pp. 8-9. McNaught-üstökös. [SRG.]

Varázslatos fényjáték. = GEO 2009. dec. 12.(50.) sz. pp. 10-11. Északi fény White Mountanban. [SRG.]

Északi és Déli-sark között. = GEO 2009. dec. 12.(50.) sz. p. 20. Thomas Harriot angol tudós Galilei előtt néhány hónappal a Holdra irányította távcsövét, hogy megrajzolja annak felületi térképét. Megfigyeléseit nem hozta nyilvánosságra. [SRG.]

NAGY Imre: Pályaszámítási módszerek összehasonlítása. = Geomatikai Közlemények 12. 2009. pp. 57-62. "Napjainkban, a földtudományokban egyre gyakrabban kerül sor mesterséges holdak alkalmazásra. A műholdakról származó adatok feldolgozásához azonban sokszor elengedhetetlen a mérést végző mesterséges égitest pályájának pontos ismerete. Ehhez minél pontosabb pályaszámítási módszerekre van szükség. A mesterséges holdak pályájának megtervezéséhez szintén elengedhetetlenek a nagypontosságú pályaszámítási módszerek. Jelen munkánkban néhány pályaszámítási módszert hasonlítunk össze három műhold segítségével. Az összehasonlításhoz kiválasztott mesterséges holdak pályájuk lapultságában térnek el jelentős mértékben, mivel pályaszámítás szempontjából lényeges különbség van a kis, közepes és nagy excentricitású pályák között. Kulcsszavak: égi mechanika, pályaszámítás, regularizáció. ..." [HAI.]

  FREY Sándor - MOÓR Attila: "Pontállandósítás" az égen - milyen kvazárok alkalmasak az égi vonatkoztatási rendszer kijelölésére? = Geomatikai Közlemények 12. 2009. pp. 163-168. Röviden bemutatjuk a nemzetközi égi vonatkoztatási rendszert (ICRF) és összefoglaljuk, hogy miért a rádiósugárzó aktív galaxismagok (kvazárok) a legalkalmasabbak a rendszer definiálására. Szólunk a kvazárok pozíciós stabilitásáról. Megvizsgáljuk, hogy az összefüggésben lehet-e a kvazárok ezred-ívmásodperces szögskálán, nagyon hosszú bázisvonalú rádió-interferometriás (VLBI) mérésekkel megfigyelt szerkezetével. ..." [HAI.]

Egy év a csillagászatért. Számos programmal népszerűsítik az égbolt kutatásának tudományát 2009-ben. = Hajdú-Bihari Napló 66. 2009. jan. 15. 12. sz. p. 4. 400 éve fordították a távcsövet az ég felé az akkori tudósok - élükön Galileivel -, ezért 2009-et a csillagászat évének nyilvánította az UNESCO és a Nemzetközi Csillagászati Unió. Szerdán délelőtt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságán több szervezet képviselői mutatták be, milyen programokkal kapcsolódnak a kezdeményezésekhez. A tervezett programokról nyilatkozott Zajácz György, a Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen elnöke, Kovács Ádám, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat helyi képviselője, Ludmány András, az MTA Napfizikai Obszervatóriumának igazgatója. [GKG.]

Éjszakai túrák lesznek. A fényszennyezettségnek kedvezőtlen ökológiai hatása is van. = Hajdú-Bihari Napló 66. 2009. jan. 15. 12. sz. p. 4. Magyarországon május 16-17-e éjszakáján valamennyi nemzeti parkban csillagnéző túrát tartanak majd - mondta Gyarmathy István, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatóhelyettese szerdai sajtótájékoztatóján. Fentiekkel a Csillagászat Nemzetközi Évének missziójához kíván csatlakozni a HNP. Amerikai kezdeményezésre szerte a világban "Csillagos ég parkok" jönnek létre, nálunk a Zselici Tájvédelmi Körzetnél és a HNP-nál kezdődtek meg az előkészítő munkák; ha teljesítik a feltételeket, akkor kapják meg a címet. [GKG.]

Különös fénycsóva az esti égen. = Hajdú-Bihari Napló 66. 2009. jan. 22. 18. sz. p. 20. Egy meteorit [valójában meteor-jelenség] hozta lázba váratlanul Németország és Skandinávia egy részének csillagászait [jan. 17-én] szombat éjjel. Este 8 óra körül tűnt fel a fény az égbolton a szemtanúk beszámolói szerint. Egyelőre még nem tudják, mi okozta a jelenséget, de a legkézenfekvőbb magyarázat szerint meteort láthattak az emberek. A szóban forgó időpontban tiszta, viharmentes idő volt. Werner Walter, a mannheim-i égjelenség-kutatóbázis munkatársa szerint meteort láthattak. [GKG.]

Karambol már az űrben is. = Hajdú-Bihari Napló 66. 2009. febr. 13. 37. sz. p. 20. Megsemmisült az Iridium amerikai kommunikációs cég egyik műholdja, miután összeütközött egy már nem működő orosz műholddal. A törmelékek nagyon kis veszélyt jelentenek az ütközési helytől 436 kilométerrel alacsonyabb pályán keringő Nemzetközi Űrállomásra nézve - közölte a NASA. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal szóvivője elmondta, hogy az űrállomás képes elkerülő manőver végrehajtására, ha a törmelékfelhő esetleg az útjába kerülne. Az Amerikai Űrmegfigyelési Hálózat (NORAD) folyamatosan18 ezer emberkéz alkottam űreszközt, illetve maradványt tart megfigyelés alatt. [GKG.]

(FH): Fogyó csillag. = Hajdú-Bihari Napló 66. 2009. jún. 11. 135. sz. p. 16. Rejtélyesen megfogyatkozott az egyik legnagyobb ismert csillag, a Betelgeuse. Egy most megjelent tanulmány szerint átmérője 15 év alatt 15 százalékkal csökkent. A tudósok tanácstalanul állnak a jelenség előtt. Ha a Napunk helyére tennénk, már csak a Vénuszig érne el. [GKG.]

Restaurálták a holdraszállást. = Hajdú-Bihari Napló 66. 2009. júl. 18. 167. sz. p. 16. A holdraszállás közeledő 40. évfordulója alkalmából az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) bemutatja a történelmi pillanatot megörökítő restaurált videofelvételeket. A filmek digitális felújítására specializálódott hollywoodi Lowry Digital nevű vállalatnak sikerült megmenteni azokat a jeleneteket, amelyeket már örökre elveszettnek hittek: a Neil Armstrong és Buzz Aldrin holdsétáját megörökítő három és fél órás felvétel legfontosabb képsorait sikerült új életre kelteni. Az Apollo-11 küldetésének felvételei a bonyolult közvetítési technikák és a műszaki fejlettség akkori foka miatt rossz minőségűek voltak. A restaurálás igen nehéz feladat volt, mivel az eredeti felvételek elkallódtak, a holdsétát megörökítő kamera pedig az égitesten maradt - számolt be a CNN amerikai hírtelevízió. A teljes felvételt szeptemberben teszi elérhetővé a NASA. [GKG.]

Sikeresen bedokkolt a Discovery. = Hajdú-Bihari Napló 66. 2009. szept. 1. 204. sz. p. 16. Probléma nélkül csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) a Discovery űrsikló. Ezt közölte a NASA hétfőn. Az ISS-en 13 űrhajós van jelenleg, ők mostantól kilenc napon át dolgoznak az űrállomáson. A Discovery-vel hét asztronauta érkezett a Nemzetközi Űrállomásra és csatlakozott az ott lévő hat űrhajóshoz 362 kilométerrel az Atlanti-óceán felett. A Discovery a tervek szerint szept. 8-án válik le az űrállomásról és indul vissza a floridai Kennedy Űrközpontba. A mostani csapat egyetlen női űrhajósa, az amerikai Nicole Stott nem tér vissza társaival a Földre, hanem felváltja honfitársát, Tim Koprát, és fedélzeti mérnökként dolgozik egy ideig az űrállomáson. [GKG.]

Csendes félóra a világűrben. = Hajdú-Bihari Napló 66. 2009. szept. 3. 206. sz. p. 16. Földi irányítás nélkül maradtak az űrhajósok. Fél órán át nem volt rádió-összeköttetése a Földdel annak a két amerikai űrhajósnak, akik szerdára virradóan hajtottak végre szerelést az űrben. A két űrhajós 6 órán és 35 percen keresztül dolgozott az űrállomás külső ammóniatartályának eltávolításán. A félidő előtt nem sokkal szakadt meg a rádió-összeköttetés a földi irányítókkal. A műszaki zavart vihar okozta, amely miatt megszűnt a kapcsolat egy műholdas átjátszó és a Föld között. A NASA szóvivője szerint az ilyen rádiós zavar nem olyan ritka, és nem okozott fennakadást. [GKG.]

A Panta Rhei gitárosa - a csillagász előadása. = Hajdú-Bihari Napló 66. 2009. szept. 23. 223. sz. p. 5. Debrecen. Szept. 25-én Szalay A. Sándor arról tart előadást az Atommagkutató Intézetben, hogy a Sloan Digitális Égboltfelmérés keretében mintegy 300 millió galaxisról készítettek fényképeket, és a velük kapcsolatos adatmennyiség az Interneten keresztül közvetlenül is elérhető. Az új internetes technológiák segítségével az adatfeldolgozásba önkénteseket, jórészt gimnazistákat is bevontak, akik egymillió galaxis képét osztották különböző kategóriákba. Az önkéntesek több lényeges új eredményt értek el, először történt meg, hogy amatőrök csapata az Internet segítségével lényeges új felfedezést tegyen. Szalay A. Sándor, városunk szülöttje, az Atomkit alapító Szalay Sándor fia. Ma a Johns Hopkins Egyetem professzora, az amerikai virtuális obszervatórium irányítója, aki a debreceni Panta Rhei együttes gitárosaként is híressé vált. [GKG.]

Víz a Holdon. = Hajdú-Bihari Napló 66. 2009. szept. 25. 225. sz. p. 16. Egy indiai űrszonda, a Chandayaan-1 bizonyítékot talált arra, hogy a Hold felszínén jelentős mennyiségű víz található - jelentette be a The Times című brit napilap. Az újság szerint az adatok ráadásul azt is jelzik, hogy a Holdon még ma is keletkezik víz. A The Times szerint a felfedezés nyomán megvalósulhat az az álom, hogy két évtizeden belül egy Hold-bázist hozzanak létre, emberi személyzettel. A tudósok régóta remélték, hogy a Holdon van víz, s ezt felhasználhatják majd az űrhajósok ivásra, illetve a légzésre valamint az üzemanyagszükséglet biztosítására. [GKG.]

Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány, Hegyhátsál. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. pp. 2-4. Az alapítvány alapításának adatai. Elérhetőségünk. A hegyháti csillagvizsgáló megközelítési lehetőségei. Az 50 cm-es Ritchey-Chrétien teleszkópunk. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A hegyhátsáli csillagvizsgáló életéből. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. pp. 5-14. Események, előadások, bemutatások, rendezvények 2008. máj. 12-től 2008. aug. 30-ig, a képillusztrációk között 2009. ápr. 4-ig is. Hegyhátsálon elkészült és 2008. aug. 30-án felavatásra került egy önálló épületben a bemutató- és előadóterem. [KSZ.]

Hold megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. pp. 15-20. Preczlik Gábor, Tuboly Vince, Németh Róbert fényképei a Hold alakzatairól. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Hold - Merkúr együttállás 2008. május 6-án. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. p. 21. Győrből 19:00 UT-kor észrevette a 30 óra 43 perces holdsarlót, 16 perccel később lefényképezte. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Hold - Vénusz fedés. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. p. 20. 2008. dec. 1-én. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Az Eris (136199) törpebolygó első fényképei a Hegyháti Csillagvizsgálóból. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. p. 29. A 18,7 magnitúdós törpebolygót 2008. szept. 4-én és 5-én fényképezte le az 50 cm-es hegyhátsáli távcsővel. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Pluto törpebolygó. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. p. 24. Az objektum 2008. szept. 3-i fényképe. [KSZ.]

TUBOLY Vince: Szaturnusz holdjai. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. p. 24. 2009. márc. 14-én készült fénykép. A gyűrű éléről látszik, csaknem eltűnik: így a belső holdak észlelhetővé válnak. [KSZ.]

Kisbolygó megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. pp. 25-27. 2060 Chiron (1977 UB), a kentaur (Hegyi Norbert), (1) Ceres (Hegyi Norbert), (2) Pallas (Tuboly Vince). [KSZ.]

Üstökös megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. pp. 28-48. 205P/Giacobini, 6P/d’Arrest, 29P/Schwassmann-Wachmann -1, 47P/Ashbrokk - Jackson, 67P/Churyumov - Gerasimenko, 74P/Smirnova -Chernykh, 85P/Boethin, 116P/Wild-4, 144P/Kushida, C/2006 OF2 (Broughton), C/2006 W3 (Hristensen), C/2007 N3 (Lulin), C/2007 W1 (Boattini). A CCD-képeket Hegyhátsálon az 50 cm-es f:6,3-as RC távcsővel készítette: Hegyi Norbert, Horváth Tibor, Németh Róbert, Tuboly Vince [KSZ.]

TUBOLY Vince: Nagy sajátmozgású csillagok. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. pp. 49-76. Történeti bevezetés. Az 50 cm-es RC távcsővel 27 csillagról készített felvételt 2008 szeptemberében, ezeket összehasonlítva 1950-es évekbeli képekkel: látható a csillagok elmozdulása. [KSZ.]

TUBOLY Vince - HORVÁTH Tibor: Változócsillag megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. pp. 77-79. Hubble változó ködéről készült felvételeink. Mc’Neil változó köde az Orionban. V1647 Ori ködfoltja. Epsilon Aurigae. [KSZ.]

Nóva és szupernóva megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. pp. 80-90. Nova Vul 2007 (V458 Vul), Nova Sco 2008, Nova Aql 2008 (V1721 Aql), SN 2008hi, SN 2008eg, SN 2008ei, SN 2008en, SN 2008fp, SN 2008fq, SN 2008gj, SN 2008gl, SN 2008gm, SN 2008go, SN 2008hh, SN 2008ij, SN 2008in CCD képeken. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Látványos ISS. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. p. 91. 2008 júniusában. [KSZ.]

HEGYI Norbert: A természet rádióhullámú hangjai. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. pp. 92-93. Földi természetes és mesterséges eredetű jelek rádiós észlelése. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Berlin kalandok. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. pp. 94-98. 2008. augusztusi látogatása Berlin és Potsdam csillagvizsgálóiban: a Wilhelm-Foerster Csillagvizsgáló és Planetáriumban, a Potsdami Asztrofizikai Intézetben, az Archenhold Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Szent Iván éji csillagászat. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. p. 99. Távcsöves bemutató Körmenden 2008. jún. 21-én. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: 10 éves a Scutum magán csillagvizsgáló. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. p. 100. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Látogatóban a Marcon optikai cégnél. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. p. 100. Olaszországban, 2007. aug. 18-án. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Látogatóban a dániai aalborgi Uránia csillagvizsgálóban. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. p. 101. 2008 júliusában. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: NGC 891 galaxis az Androméda csillagképben. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. p. 101. [KSZ.]

NÉMETH Róbert: Orion köd (Messier 42). Az M81 és M82 galaxisok az Ursa Maior csillagképben. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2009. máj. 4. sz. p. 102. A képek 80/600 mm-es refraktorral készültek. [KSZ.]

A kisbolygó névadója. = Heti Válasz 9. 2009. máj. 28. 2. sz. p. 7. Spohn Márton második lett Amerikában a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Versenyen, s különdíjként kisbolygót neveznek el róla. A Reno-i díjátadó ceremónián idén is több millió dollárnyi pénzjutalmat és ösztöndíjat osztottak ki, ebből nyert 1500 dollárnyit Spohn Márton.
Emellett az MIT Lincoln Laboratory különdíjaként egy, a kutatóintézet LINEAR programja keretében fölfedezett Föld közeli kisbolygót neveznek el róla, ahogyan a többi első, és második helyezettről is. A május 10-e és 15-e között tartott megmérettetésen 56 ország 1563 versenyzője közel 1200 projekttel indult. A fiatal kutató témája a szúrós gyöngyajak nevű gyógynövény, mely rovarok elleni védekezésként átható illatot bocsát ki. A Fazekas Mihály Gimnáziumban végzett Spohn Márton még középiskolásként, a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban figyelt fel a gyógynövényre. Spohn azt vizsgálja, hogy a növényekből nyerhető hatóanyagot miként lehetne használni a rák gyógyításában [2000 AQ34, 25619 Martonspohn kisbolygó]. [KSZ.]

Már jár a napóra... = Hídlap 7. 2009. szept. 19. 37. sz. p. 4. Esztergom és környékének hetilapja. Alcíme: hetilap határok nélkül. "Szerda délután avatták fel az esztergomi Szent Tamás-hegy délkeleti szerpentinjén felállított napórát. Az ünnepségen a helio-kronométer tervezője, Klotz József mellett részt vett Németh József alpolgármester, Ivanov Mihály képviselő és a támogatásban oroszlánrészt vállaló Szentgyörgymezői Kertbarátkör, valamint több szponzor is. A város nevében Petróczy Gyula képviselő köszöntötte a megjelenteket az átadás alkalmából, majd rövid beszédben üdvözölte a napóra indulását." A cikket színes fénykép illusztrálja. [KSZ.]

VARGÁNÉ KÖVECSES Etelka: Esztergom. Ezer mesterség - egy ember. = Hídlap 7. 2009. szept. 19. 37. sz. pp. 34-35. Az 1923. febr. 7-én Leányváron született Klotz József esztergomi polihisztor részletes életrajza és tevékenysége. Sokrétű tevékenységén belül a csillagászat és főleg a napórák készítése érdekli 1980 óta. A cikk röviden említi Esztergom Zöldházára és a Szent Tamás hegyre vezető úthoz, valamint a Kesztölci Óvodának készített napóráit. [KSZ.]

PÖLTL Zoltán: Esztergom. Elkészült az ország legnagyobb napórája. Civil összefogással épült az új helio-kronométer a Szent Tamás-hegyen. = Hídlap 7. 2009. okt. 3. 39. sz. p. 24. A 85 éves Klotz József már a 12-dik napóráját készítette el. Az esztergomi Zöldházat szanálásra ítélték és így a rajta lévő napóra is eltűnt. Előtte a napóra elemeit leszerelték és ezek az alkatrészek lettek az új napóra alapelemei. A Szent Tamás-hegy város felé néző, délkeleti támfalára a héten szerelték fel a napórát. A napóra 4 m átmérőjű, a mutató 1,6 m hosszú. Feliratai: NIHIL EGO SINE SOLE (Semmi sem vagyok a Nap nélkül) és NIHIL TU SINE DEO (Semmi sem vagyok Isten nélkül). A cikkben a napóra fényképe. A napórát létrejöttét segítők: Argyelán József, Bádi Jánosné, Dinnyés Mihály, Dunai László, Dunai Gábor, Kis Szőlgyémi József, Klotz József, Könözsi Béla, Major László, Magyar József, Petróczy Gyula, Speck János, Tóth Szálkai Zoltán. [KSZ.]

SZECSKÓ Károly: "Egek s csillagkoronák éjféli barátja" - Tittel Pál csillagász. Évfordulók. = Honismeret 37. 2009. 6. sz. pp. 32-33. "Kétszázhuszonöt évvel ezelőtt, 1784. június 28-án született Pásztón reformkori kiváló csillagászunk, Tittel Pál. Édesapja bognármester és szőlőbirtokos volt. Édesanyja egyszerű, istenfélő, derék asszony volt, aki fia szívébe oltotta a vallásosság, a becsületesség nemes érzését. Fiuk már gyermekkorában nagy hajlamot tanúsított a tudományok iránt, ezért örömmel taníttatták. Az alsóbb iskoláit Gyöngyösön és Kecskeméten végezte, a felsőbbeket pedig Egerben. Kedvenc tárgyai voltak a történelem és a mennyiségtan. Mivel célját csak a papi pályán érhette el, ezért az 1800-1801-es tanévben jelentkezett az Egri Papnevelő Intézetbe, ahová fel is vették. [...]
Báró Fischer István érsek őt szemelte ki az egri csillagvizsgáló igazgatójának, s ezért 1810. szeptember 2-án úgy rendelkezett, hogy menjen Bécsbe mennyiségtani és csillagászati tanulás céljából. 1811 augusztusában már újból Egerben volt és terjedelmes emlékiratot nyújtott be érsekének, amelyben az egri csillagvizsgáló számára új műszerek beszerzését javasolta. 1814. szeptember 6-án pedig azzal a kéréssel fordult főpásztorához, hogy küldje őt a németországi Göttingába, az ottani csillagvizsgálóba, amelynek világhírű igazgatója akkor Karl Friderich Gauss volt. Érseke a kérését teljesítette. Tittel 1815. november 23-án már Göttingában volt, ahol Gauss bölcs útmutatása alapján azonnal megkezdte tanulmányait. Ennek során hamarosan olyan eredményeket ért el, hogy 1816-ban az említett városban latin nyelven kiadták egy kórtani munkáját. 1817-ben Párizsba ment, onnan pedig Londonba az ottani csillagvizsgálók tanulmányozása céljából. ..." [HAI.]

BALÁZS Zsuzsanna: S lőn világosság. Csillagoségbolt-park Skóciában. = HVG 31. 2009. febr. 7 6. sz. pp. 35-36. A délnyugat-skóciai Galloway Parkerdőt szeretnék csillagos ég parkká nyilvánítani. Jobban meg kell becsülni az éjszakai égbolt csillagmiriádjának látványát - érvelnek a megőrzéséért küzdő aktivisták. A cikk említi a hazai tervezeteket is, a Zselicben és a Hortobágyon. (A fényszennyezés hatására egy külföldi példa: "1994-ben, amikor a Los Angelest megrázó földrengés hatására a város jelentős részén egy időre megszűnt a közvilágítás, lakosok százai telefonáltak a katasztrófaelhárítóknak, hogy "egy hatalmas és szokatlan ezüstszínű felhő lebeg a város fölött" - anekdotáznak a csillagászati szaklapok a Tejútra rácsodálkozó amerikaiak rémületéről.") [PRP.]

HORVÁTH András - SZABÓ Attila : Űrkorszak. = IPM Interpress Magazin 8. 2009. jan. pp. 98-104. Űrszondák nyomában. A cikk űrszondákon küldött üzenetek értelmezésével ismerteti meg az olvasót. [NRO.]

JAKABFFY Éva: A semmi ágán. = IPM Interpress Magazin 8. 2009. febr. pp. 14-19. A Nagy Bumm értelmezése. [NRO.]

DANCSÓ Béla: (Z)-űrkorszak. = IPM Interpress Magazin 8. 2009. febr. pp. 86-93. A politika befolyása az űrkutatásra. [NRO.]

JAKABFFY Éva: A lét kérdései. = IPM Interpress Magazin 8. 2009. márc. pp. 96-101. [NRO.]

SÜMEGI András: Az időmérő pálca titka. = IPM Interpress Magazin 8. 2009. ápr. pp. 112-113. Napórák működése és készítésük. [NRO.]

BLUM, Wolfgang: Új Föld kerestetik. = IPM Interpress Magazin 8. 2009. júl. pp. 18-19. A Kepler-műhold feladata. [NRO.]

SIK András: Célpont a Mars. = IPM Interpress Magazin 8. 2009. aug. pp. 40-49. [NRO.]

SÜMEGI András: Kísérletek napfénnyel. = IPM Interpress Magazin 8. 2009. aug. pp. 112-113. [NRO.]

LUKÁCS Béla: A világegyetem keletkezése. = IPM Interpress Magazin 8. 2009. szept. pp. 28-33. [NRO.]

MARCHANT, Jo: Az antiküthériai mechanizmus. = IPM Interpress Magazin 8. 2009. okt. pp. 26-31. Vajon az égbolt mozgásait modellezi? [NRO.]

LUKÁCS Béla: Megváltoztatható-e a múlt? = IPM Interpress Magazin 8. 2009. okt. pp. 36-41. [NRO.]

ORGEL Csilla: Távoli csillagok különös bolygói. = IPM Interpress Magazin 8. 2009. okt. pp. 94-97. Exobolygók kutatása. [NRO.]

MOLNÁR, R. Michael: A betlehemi csillag. = IPM Interpress Magazin 8. 2009. dec. pp. 54-57. [NRO.]

Amatőr tudomány: Távcsövet ajándékba! = IPM Interpress Magazin 8. 2009. dec. pp. 124-128. Kedvcsináló az amatőr csillagászathoz. Magyarországról látható csillagos égbolt térképpel, mely Vizi Péter munkája. [NRO.]

BATTA György: A magyarság történelem szemlélete átalakult. Találkozások Grandpierre Attila csillagásszal. 3. = Itthon (Nemzeti Kulturális Havilap) 4. 2009. 2. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

KISS Erika: Szupernovák, robbanó csillagok és a Saturnus. Csillagászati találkozó. = Jászkürt. 21. 2009. 13. sz. p. 5. Csillagászati konferencia a jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központban - internetes közvetítéssel. Előadók: Ábrahám Péter (MTA KTM CSKI), Agócs László, Kiss László (University of Sydney), Kovács István (MCSE), Mizser Attila (MCSE), Sárneczky Krisztián (MCSE), Sódor Ádám (MTA KTM CSKI), Szabó M. Gyula (SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék), Szalai Tamás (SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék). [GER.]

A könyvtár már nem csak könyv-tár. = Jászsági Grátisz 3. 2009. 1. sz. p. 6. 2008. november 7-én megnyílt a jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ Csillagdája. [GER.]

B. E.: A csillagos ég közös kincs. A csillagászat éve. = Kanizsa - Lokálpatrióta Hetilap 2009. márc. 26. p. 3. Gazdag Attila ismertette a nemzetközi év hazai és nagykanizsai várható eseményeit. [PZS.]

HORVÁTH Pál: Az ég esztétája. Fényi Gyula csillagász. = Képmás 10. 2009. ápr. 4. sz. pp. 38-39. "A jeles csillagász, Fényi Gyula 1845-ben született Sopronban, német városi polgárcsalád gyermekeként. Eredeti neve Fink István volt, Fényire édesapja magyarosított a Bachkorszakban, a Gyula keresztnevet pedig szerzetesi névként ő vette fel. Szülei korán elhaltak, így a tágabb rokonság gondoskodott felneveléséről, iskoláztatásáról. A soproni bencés gimnáziumban tanult, ahol különösen a matematika és a fizika érdekelte. Diákéveit erős beszédhibája és ismétlődő súlyos tüdőgyulladásai tették nehézzé. Ez utóbbiból való felépülésének élménye érlelte meg benne az elhatározást a papi pálya, a szerzetesi hivatás iránt. 1864-ben lett jezsuita növendék; a következő években Nagyszombatban filozófiát, klasszika-filológiát, matematikát és fizikát tanult, 1871 és 1874 között pedig természettudományi tárgyakat tanított a rend kalocsai gimnáziumában.
1874 és 1878 között Innsbruckban teológiát tanult, de fizikai és matematikai kurzusokat is hallgatott. 1877-ben szentelték pappá, a következő évtől pedig a kalocsai obszervatóriumban volt a neves jezsuita csillagász, Braun Károly (Karl Braun) asszisztense. Ezt követően a pozsonyi jezsuita főiskolán tanított néhány évig, 1885-ben azonban - immár végleg - visszakerült Kalocsára, és az ottani jezsuita gimnázium csillagvizsgálójának igazgatója lett. ..." Fejezetcímek: Nap-kutatás Magyarországon.; Huszonötezer megfigyelés.; Napfoltok és időjárás.; Az elismert tudós. [HAI.]

SZABÓ Emese: Fapados űrutazás. Közeljövő vagy sci-fi? = Képmás 2009. jún. pp. 16-17. Horvai Ferenc tájékoztatása a szuborbitális űrrepülésekről. [KSZ.]

Magyar csillagászsiker. = Képmás 2009. jún. p. 58. Az üstökösökben és a fiatal csillagok korongjában megfigyelhető kristályokat vizsgálják az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársai. Juhász Attila - a heidelbergi Max-Planck-Institut für Astronomie doktorandusza - tájékoztatása. Összeállította: Bognár Mária. [KSZ.]

SZÁM Kati: Távcsővel és mikroszkóppal. A gyűszű és a tenger. = Képmás 10. 2009. aug. 8. sz. pp. 6-8. "Amikor természetről beszélünk, többnyire a látható, tapintható, hallható világot értjük rajta, amely körülvesz minket, és amelynek mi is részei vagyunk. A tücsökciripelés, az erdő hűvös illata, a kápráztató pillangók és kedves állatok. Ritkán jut eszünkbe, hogy a számunkra nem érzékelhető vagy csupán távcsővel és mikroszkóppal látható világnak éppúgy részei vagyunk. És éppúgy befolyásoljuk is. Évszázadok óta tartja magát a kép a tudósról, aki az eget kémlelve elbotlik a hétköznapok, a realitás talaján. Persze az is kérdés, mit lát valaki az eget kémlelve. A titkaikat az emberiségnek csak lassan megmutató égitesteket vizsgálva megsejt-e valamit a törvényből, ami a mindenséget mozgatja? Ferencz Csaba, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportjának vezetője igazi reális gondolkodású műszaki ember, aki azonban egy percre sem feledkezik meg a fenti világról. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Egri csillagok. Specula a Líceumban. = Keresztény Élet 17. 2009. jan. 11. 2. sz. p. 10., 13. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A kalocsai jezsuita csillagdaigazgató. = Keresztény Élet 17. 2009. ápr. 26. 17. sz. p. 9. Braun Károly. [REZ.]

SZENTMIHÁLYI SZABÓ Péter: A Biblia és a csillagok. = Keresztény Élet 17. 2009. ápr. 26. 17. sz. p. 13. Gondolatok Teres Ágoston Biblia és asztronómia című kötetéről. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Napforduló a Stonehenge-nél. = Keresztény Élet 17. 2009. jún. 14. 24. sz. p. 9. [REZ.]

2000 év csillagászata Kalocsán. Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig. = Keresztény Élet 17. 2009. jún. 14. 24. sz. p. 9. Csillagászati könyvkiállítás Kalocsán. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A gyulafehérvári csillagvizsgáló. = Keresztény Élet 17. 2009. szept. 27. 39. sz. p. 9. [REZ.]

Simonyi újra felszáll. Újra az űrbe készül Simonyi. = Kisalföld 64. 2009. jan. 13. 10. sz. p. 1., 3. A Győr-Moson-Sopron megyei egyházasfalui gyökerekkel rendelkező amerikai üzletember másodszor is az űrbe készül. [KSZ.]

RIMÁNYI Zita: Nézzen az égre gyakrabban! A csillagászok több közönségcsábító programot kínálnak. = Kisalföld 64. 2009. jan. 13. 10. sz. p. 4. Pete Gábor ismerteti a Csillagászat Nemzetközi Évét, amelyhez Győr-Moson-Sopron megye amatőrcsillagászai is csatlakoznak. A szokásosnál is többször és több helyen tartanak szabadtéri távcsöves bemutatót. Több előadás lesz, asztrofotó kiállítás nyílik, csillagképismertető túrát tartanak. [KSZ.]

Háztömbnyi aszteroida tette "tiszteletét". = Kisalföld 64. 2009. márc. 4. 53. sz. p. 2. A 2009 DD45 jelű kisbolygó 2009. márc. 2-án 72 ezer km-re haladt el Földünk mellett. Átmérőjét 21-47 méteresre becsülték. Forrás: BBC - London, MTI. [KSZ.]

GOSZTONYI Miklós: A csillagászat 100 órájára készülnek. = Kisalföld 64. 2009. márc. 21. 68. sz. p. 9. Sopron. A Stella Sopron távcsöves bemutatókkal, tudományos ismeretterjesztő előadásokkal és filmvetítéssel népszerűsíti az égi tudományt 2009-ben, a Csillagászat Nemzetközi Évében. Szalai Tamás ismerteti a tervezett rendezvényeket. [KSZ.]

SZEKERES Anna: Az üstökösök világa. = Kisalföld 64. 2009. márc. 21. 68. sz. p. 18. Egy tanuló olvasói levele arról, hogy a múlt héten Patkós László az üstökösökről tartott előadást a győri Radnóti Miklós Általános Iskola 7-8. osztályosainak. [KSZ.]

P. HORVÁTH László: Egyházasfalu - Bajkonur. Indítóállásban: A rokonok örülnek a második útnak, de aggódnak is. Simonyi indulhat a világűrbe. = Kisalföld 64. 2009. márc. 25. 71. sz. p. 1.,3. [KSZ.]

P. HORVÁTH László: Bajkonur - Sopron. Kilőtték Simonyit az űrbe. Idén is lesz rádiókapcsolat az űrturistával, ezúttal a Kárpát-medence több részén. = Kisalföld 64. 2009. márc. 27. 73. sz. p. 1., 9. A soproni Bacsárdi Lászlónak, a rádiós beszélgetések egyik szervezője ismertetőjével. [KSZ.]

Élet a Földön kívül. = Kisalföld 64. 2009. márc. 27. 73. sz. p. 6. Szalai Tamás csillagász előadása 2009. márc. 27-én, Ménfőcsanakon a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából. [KSZ.]

JUTASI Ferenc: Ha március utolsó vasárnapja, akkor óraátállítás. Mi a gondunk az idővel? = Kisalföld 64. 2009. márc. 28. 74. sz. p. 14. A nyári időszámítás. Az időszámítás és a naptár történetének érdekességei. [KSZ.]

TURBÓK Attila: Enese - Houston. Az enesei Futó Péter tanár ötlete egyedülálló az egész világon. A NASA-t is meglepte. = Kisalföld 64. 2009. ápr. 3. 79. sz. p. 1., 10. Futó Péter a NASA-hoz adott be pályázatot a bolygókutatásról, amelyről Houstonban, az USA-ban tartott előadást márc. 24-én. A 32 éves amatőrcsillagász földrajztanár a Föld-típusú bolygók keletkezésének lehetséges folyamatára dolgozott ki elméletet. [KSZ.]

P. HORVÁTH László: Világűr. Ma teremtenek rádiókapcsolatot az űrturistával. = Kisalföld 64. 2009. ápr. 3. 79. sz. p. 9. A soproni rádióamatőrök. [KSZ.]

P. HORVÁTH László: Budapest - Világűr. A rádióamatőrök ismét kapcsolatba léphettek az űrturistával. Simonyi "hajózik az űrben". = Kisalföld 64. 2009. ápr. 6. 81. sz. p. 1., 3. Kilenc diák tehetett fel kérdéseket Simonyinak, köztük a soproni Kovács Gábor is. [KSZ.]

Csillagváros. Simonyit dicsérték űrhajóstársai. A magyar származású űrturista felvételei megtalálhatók a honlapján. = Kisalföld 64. 2009. ápr. 11. 86. sz. p. 2. [KSZ.]

P. HORVÁTH László: Budapest - Egyházasfalu. Nyáron állítják fel a Simonyi-emlékművet. A világűr helyett a Déli-sarkra készül. = Kisalföld 64. 2009. ápr. 17. 90. sz. p. 1., 5. Nyáron Egyházasfaluban állítják fel azt az alkotást, amely Simonyi Károly űrutazásainak állít emléket. [KSZ.]

RIMÁNYI Zita: Pér. Első Öveges-napóra. Hétköznapi kísérletek: Ifjú fizikusoknak és ifjú fifikusoknak is versenyt rendeztek. = Kisalföld 64. 2009. ápr. 18. 91. sz. p. 7. 2009. ápr. 17-én felavattak Péren (Győr-Moson-Sopron megye) az Öveges József Általános Iskola udvari falán egy új napórát a Csillagászat Nemzetközi Éve tiszteletére. A napórát Öveges József arcképe díszíti. Az ünnepélyes avatáson Kovács László fizikatanár, Szelecz László igazgató, Herold Ádám polgármester, Kara Ákos megyei közgyűlési alelnök és Keszthelyi Sándor napórakutató tartott beszédet. A napórát Molnár László szombathelyi fizikatanár tervezte. A cikket illusztráló napórás fényképet Krizsán Csaba készítette. [KSZ.]

A csillagászat éve. Győr, Bezerédj-kastély, Nagypince. 05. 29. péntek. A hét találkozása. = Kisalföld 64. 2009. máj. 27. 122. sz. p. 10. Magyari Béla előadása: Egyszer volt... egy magyar űrrepülés. Utána Magyari Gábor előadása: Milyen egy amerikai űrtábor? [KSZ.]

Sopron. Ifjú csillagászok. Diáksiker. = Kisalföld 64. 2009. jún. 4. 129. sz. p. 7. Az általános iskolák alsó tagozatosai számára kiírt 400 éves a távcső rajzpályázaton az első két helyezést két soproni nyerte. A felső tagozatosok Kepler-vetélkedőjén ötödik lett a soproni csapat. A középiskolás csillagász vetélkedőn negyedikek lettek a soproniak. [KSZ.]

TÓTH Gyula: A Csillagászat Éve. A Földön maradt Magyari űrhajós. = Kisalföld 64. 2009. jún. 6. 131. sz. p. 12. Magyari Béla Győr-Ménfőcsanak vendége volt és beszélt az 1977 májusától 1980 júniusáig tartó időszakról, amikor kiválogatták, kiképezték űrhajósnak, hogy szükség esetén helyettesítse az első magyar űrhajóst. [KSZ.]

Nem "repült" messze az alma a fájától. = Kisalföld 64. 2009. jún. 6. 131. sz. p. 12. Interjú Magyari Béla 20 éves fiával: Magyari Gáborral. Pályázatot írt arról, hogy mi lenne, ha holdbázist építenénk a Holdon, és annak milyennek kellene lennie, ezért a NASA űrtáborába utazhatott. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatójaként Floridába utazik repülési és űrhajózási diplomamunkája érdekében. Polgári pilóta szeretne lenni. [KSZ.]

Rejtett óceán a Szaturnusz holdján. = Kisalföld 64. 2009. jún. 26. 148. sz. p. 24. Német csillagászok az Enceladus jéggel borított felszíne alatt óceánt fedeztek fel. [SRG.]

RIMÁNYI Zita: Égi kacsák és csodák. Mit érdemes nézni? = Kisalföld 64. 2009. júl. 11. 161. sz. p. 4. 2009. aug. 27-én nem lesz földközelben a Mars. A hamis hír helyett a győri Pete Gábor ajánl csillagászati látnivalókat és információkat. [KSZ.]

P. HORVÁTH László: Hármas ünnep - a vasárnapi családi találkozóra Simonyi Károly és felesége is meghívót kapott. Dicsőség Kopjafát avatnak az űrutazás emlékére. = Kisalföld 64. 2009. júl. 11. 161. sz. p. 8. Egyházasfaluban kopjafát avatnak 2009. júl. 12-én, Charles Simonyi űrutazásainak emlékére. Az emlékmű az űrutazó apját, dr. Simonyi Károlyt ábrázoló mellszobor mellett, az iskola kertjében kapott helyet. [KSZ.]

HANCZ Gábor: Évforduló. Houston, a Sas leszállt. A Magyar Űrkutatási Iroda vezetője: az első Holdra szállásról és arról, hogy csalás volt-e. = Kisalföld 64. 2009. júl. 18. 167. sz. p. 10. Interjú Both Előddel. [KSZ.]

MÉSZELY Réka: Mosonmagyaróvár. A csillagközi utazó űrvilágot tervez. Vakszerencse, találunk-e Földön kívül életet. = Kisalföld 64. 2009. júl. 20. 168. sz. p. 7. Pacher Tibor fizikusnak, a csillagközi utazások kutatójának bemutatása. [KSZ.]

40 éve lépett ember a Holdra. = Kisalföld 64. 2009. júl. 21. 169. sz. p. 2. Rövid ismertetés egy MTI fotóval. [KSZ.]

Teljes napfogyatkozás. = Kisalföld 64. 2009. júl. 23. 171. sz. p. 2. A 2009. júl. 22-i teljes napfogyatkozás jelenségének ismertetése. A fényképen hindu szent emberek védőszemüvegben nézik a fogyatkozást Észak-Indiából. [KSZ.]

GOSZTONYI Miklós: Perseidák - látványos csillagászati esemény. Meteorraj látható ma éjjeltől. = Kisalföld 64. 2009. aug. 12. 188. sz. p. 3. A Stella Sopron, Kiss Gyula vezetésével közös észlelésre hívja az érdeklődőket, 2009. aug. 12-én estére a soproni Fáber-rétre. [KSZ.]

Sopron. Távcsöves bemutató: bolygók a kertek alatt. = Kisalföld 64. 2009. aug. 27. 200. sz. p. 6. Távcsöves bemutató tart 2009. aug. 28-án este a harkai platón a Stella Sopron. Kiss Gyula ismerteti a látnivalókat. [KSZ.]

Távcsöves bemutató, Sopron, Harka plató, augusztus 28., 20.00. Bolygók a kertek alatt. = Kisalföld 64. 2009. aug. 28. 201. sz. p. 10. Távcsöves bemutató tart a Stella Sopron. [KSZ.]

Szeptember 11., Sopron. Harkai plató. Búcsú a nyári Tejúttól. = Kisalföld 64. 2009. szept. 11. 213. sz. p. 12. Távcsöves bemutató lesz. [KSZ.]

Őszi csillagképek alatt. Sopron. = Kisalföld 64. 2009. szept. 23. 223. sz. p. 6. 2009. szept. 25-én távcsöves bemutatót tart a Stella Sopron a harkai platón. [KSZ.]

Ritka csillagászati modell. = Kisalföld 64. 2009. szept. 18. 219. sz. p. 24. Két nagyon régi, az 1800-as évek végén készült - napfogyatkozást és holdfogyatkozást szimuláló - modellje van a győri Nádorvárosi Közoktatási Központnak. Az eszközöket a Győr Nádorvárosi Római Katolikus Elemi Leányiskola használta 1672 és 1925 között. Zsegora Csaba igazgató mutatja be a taneszközöket. [KSZ.]

Sopron és környéke. Napi programajánló. A Csillagászat Nemzetközi Éve. = Kisalföld 64. 2009. nov. 5. 259. sz. p. 6. Sopronban, a TIT székházában dec. 6-án asztrofotó kiállítás-megnyitó. Pacher Tibor előadása és asztrofotós eszközök bemutatása. [KSZ.]

MÉSZELY Réka: Holdraszállások és csillagok a Futurában. = Kisalföld 64. 2009. nov. 11. 264. sz. p. 7. Mosonmagyaróváron egy régi gabonaraktárba tervez természettudományos interaktív bemutató központot Pacher Tibor fizikus. A kiállítás az űrkutatást, az űrutazást és a csillagászat történetét mutatná be. Pályázatot hirdetett magánerőből finanszírozott holdszondákra is. [KSZ.]

SZEGHALMI Balázs: Együtt állt a Hold és a repülőgép. Az amatőr csillagászok szenzációs fotója a National Geographic-pályázat harmadik helyén végzett. = Kisalföld 64. 2009. nov. 21. 273. sz. p. 4. Jaksy Attila és Farkas Boglárka győrújbaráti amatőrcsillagászok asztrofotózási tevékenységéről. 2009. máj. 9-én készült képük telihold előtt áthúzó repülőgépet ábrázol, ezt a National Geographic folyóirat novemberi száma is közölte. [KSZ.]

FUTÓ Péter: A NASA és a magyarok. = Kisalföld 64. 2009. dec. 19. 297. sz. p. 10. Magyar szakemberek az amerikai űrkutatási programokban. A Csillagászat Nemzetközi Éve emblémájával kísért cikk. [KSZ.]

  NÁDASI András: Csillaghírnök - különleges muzeális és modern csillagászati taneszközök. = Könyv és Nevelés 11. 2009. 1. sz. pp. 54-69. [HAI.]

BOHUS Anita: Éjjeli világosság. Fényévekre a fényszennyezés szabályozásától. = Környezetvédelem (Ökológiai, környezettechnológiai és környezetstratégiai szaklap) 17. 2009. nov. 5. sz. pp. 36-38., címoldal. A címlapkép címe: Fényszennyezés. Természeti örökségünk a csillagos égbolt. [KSZ.]

  KÓSA-KISS Attila: Vulkanikus eredetű porfátyol. = Légkör 54. 2009. 1. sz. p. 25., 29. Kasatochi vulkán. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

  DUNKEL Zoltán: Milankovics emlékülés Horvátországban. = Légkör 54. 2009. 2. sz. p. 33. Milutin Milankovics 130 éve született. [SRG.]

  FARKAS Alexandra: Halojelenségek kialakulása, jellemzése és megfigyelése a Földön, és a Földön kívül. 1. rész. = Légkör 54. 2009. 3. sz. pp. 16-20. [SRG.]

  KÓSA-KISS Attila: Aeroszolfelhő a Kuril-szigetekről. A Szaricsev-vulkán egyes hatásai a sztratoszférára és a troposzférára. = Légkör 54. 2009. 3. sz. pp. 32-34. 2009. jún. 12. [SRG.]

  KÚTI Zsuzsanna: "Felettünk az ég... " - digitális fotópályázat eredménye. = Légkör 54. 2009. 4. sz. p. 12. Űrkutatási, csillagászati, légköroptikai fotópályázat Vas megyében. [SRG.]

  FARKAS Alexandra - KERESZTURI Ákos: Halojelenségek kialakulása, jellemzése és megfigyelése a Földön, és a Földön kívül. 2. rész. = Légkör 54. 2009. 4. sz. pp. 24-27. [SRG.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2009. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2009. jan. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2009. január. = Magnitúdó Körlevél 2009. jan. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállás, meteorraj, Vénusz kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2009. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2009. febr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. Előadássorozat Kulin György emlékére. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2009. február. = Magnitúdó Körlevél 2009. febr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, 9-én félárnyékos holdfogyatkozás, együttállások, Merkúr kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2009. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2009. márc. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 2-7-ig XXX. Fizikus Napok a csillagászat jegyében az ATOMKI-ban (Frei Zsolt, Kun Mária, Érdi Bálint, Ludmány András, Gyürky György előadásai). 27-29-ig Messier-marathon Bátorligeten. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2009. március. = Magnitúdó Körlevél 2009. márc. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2009. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2009. ápr. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 2-án Tavaszi Csillagászati Bemutató. 4-én Csillagséta. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2009. április. = Magnitúdó Körlevél 2009. ápr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2009. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2009. máj. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 7-én Sárneczky Krisztián: A Naprendszer kutatásának legújabb eredményei. 16/17-én éjszakai csillagnéző túra a Hortobágyon. 30-án Csillagséta a Nagytemplom előtt. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2009. május. = Magnitúdó Körlevél 2009. máj. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2009. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2009. jún. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 13-án Sámsonkerti csillagparti. 20-án Szent Iván éji csillagnézés. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2009. június. = Magnitúdó Körlevél 2009. jún. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2009. júliusi és augusztusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2009. júl-aug. p. 1. Aug. 29-én csillagséta a Nagytemplom előtt. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2009. július. = Magnitúdó Körlevél 2009. júl-aug. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2009. augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2009. júl-aug. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2009. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2009. szept. p. 1. A csütörtöki előadások címei. 24-én Őszi csillagászati bemutató. 25-27-én hegyháti tanulmányút. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2009. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2009. szept. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2009. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2009. okt. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2009. október. = Magnitúdó Körlevél 2009. okt. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr kitérése, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2009. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2009. nov. p. 1. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2009. november. = Magnitúdó Körlevél 2009. nov. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorrajok, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2009. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2009. dec. p. 1. Oroszné Apáti Erika, Ludmány András előadásai. 10-én 10 éves a MACSED - jubileumi foglalkozás. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2009. december. = Magnitúdó Körlevél 2009. dec. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorrajok, együttállások, meteorraj, holdsarlók, Merkúr kitérése, 31-én részleges holdfogyatkozás. [KSZ.]

Magyar csillagnév. = Magyar Demokrata 13. 2009. ápr. 29. 17. sz. p. 8. A Thewrewk kisbolygó elnevezéséről és Ponori Thewrewk Aurél munkásságáról. [REZ.]

  ZSOLDOS Endre: John Herschel, a Hold és Magyarország. = Magyar Könyvszemle 125. 2009. 2. sz. pp. 189-202. [ZSE.]

  FARKAS Gábor Farkas: A magyar Kopernikusz. Rövid áttekintés a Kopernikusz-példányok sorsáról a Kárpát-medencében. = Magyar Könyvszemle 125. 2009. 3. sz. pp. 304-322. Nicolaus Copermicus: De revolutionibus orbium coelestium libri VI. nagy művének felkutatása a történelmi Magyarország könyvtáraiban. A magyarországi források 14 példányról tudósítanak a Kárpát-medencéből a koraújkorban, ami szintén figyelemreméltó. Ebből 7 regisztrált példány maradt az utókorra. A tanulmány második része ugyanezen folyóiratban, de 2010-ben jelent meg "Kiegészítések a hazai Kopernikusz-példányok sorsáról." címmel. [FGF.]

DOMBI Margit: Digitális könyvtár a napfoltokról. Négyszáz év jelenségei a debreceni obszervatórium honlapján. "Csillagos égbolt park" legyen a Hortobágy. = Magyar Nemzet 72. 2009. jan. 15. 14. sz. p. 16. Digitalizálja teljes adattárát a debreceni obszervatórium. A hortobágyi Nemzeti Park kérvényezte a térség Csillagos égbolt parkká nyilvánítását. [MUD.]

ISS: Charles Simonyi az utolsó űrturista. = Magyar Nemzet 72. 2009. jan. 23. 22. sz. p. 16. [MUD.]

Konferencia az űrkutatásról. = Magyar Nemzet 72. 2009. jan. 28. 27. sz. p. 16. Budapesten zajlik a kétnapos konferencia az európai országokban folyó űrkutatási tevékenység összehangolásáról. [MUD.]

MOLNÁR Csaba: Százezres tiszta helyiség. = Magyar Nemzet 72. 2009. jan. 31. 31. sz. pp. 30-31. A hidegháború óta nem látott intenzitással folyik az űrverseny - több új szereplővel. Látogatás az Európai Űrhivatal (ESA) hollandiai kutatóközpontjában. [MUD.]

MN-összeállítás. Újabb magyar elnevezés a Holdon: Krátert neveztek el Hevesy György Nobel-díjas magyar tudósról. = Magyar Nemzet 72. 2009. febr. 5. 35. sz. p 16. [MUD.]

MN-összeállítás. Versenytársat kap a Hubble. = Magyar Nemzet 72. 2009. febr. 12. 42.sz. p. 16. Európa április közepén küldi a kozmoszba a világ legnagyobb teleszkópját. [MUD.]

Hírösszefoglaló. Karambolozott két műhold. = Magyar Nemzet 72. 2009. febr. 13. 43. sz. p. 16. Amerikai távközlési hold ütközött össze egy már nem működő orosz szatellittel 800 km magasságban, Szibéria felett. Veszélyt jelent a kozmoszban keringő szemét. [MUD.]

Útnak indult a Kepler: Hírösszefoglaló. = Magyar Nemzet 72. 2009. márc. 9. 67. sz. p. 16. Magyar tudósok is részt vesznek abban a programban, amelyben a Naprendszeren túli, Földhöz hasonló méretű bolygókat vizsgálják. [MUD.]

Simonyi ismét az űrbe indul: MN-összeállítás. = Magyar Nemzet 72. 2009. márc. 25. 83. sz. p. 16. Négy új Pille sugárzásmérőt visz az ISS-re a magyar származású üzletember, aki másodszor vendégeskedik majd az űrbázison. [MUD.]

Simonyi elindult a világűrbe: Hírösszefoglaló. = Magyar Nemzet 72. 2009. márc. 27. 84. sz. p. 16. Rádión is elérhető lesz a Kárpát-medencéből a magyar származású amerikai üzletember. [MUD.]

Kikötött a Szojuz az ISS-en: MN-összeállítás. = Magyar Nemzet 72. 2009. márc. 30. 88. sz. p. 16. Üzemzavar miatt kézi vezérléssel landolt a Charles Simonyit is szállító orosz űrhajó. [MUD.]

Kiállították az Orion makettjét: MN-összeállítás. = Magyar Nemzet 72. 2009. ápr. 1. 90. sz. p. 16. Washingtonban közszemlére tették az amerikai űrrepülőgépeket felváltó Orion űrhajó életnagyságú modelljét. Az új űrjármű 2015 után a Nemzetközi Űrállomásra, 2020-tól pedig a Holdra is szállít asztronautákat, s a harmincas évekre tervezett Mars-utazás résztvevőit is ez viszi majd. [MUD.]

CSIBRA Tibor:"Ez a vállalkozás nem csak rólam szól". = Magyar Nemzet 72. 2009. ápr. 18. 106. sz. 83. sz. p. 5. Egész oldalas interjú Charles Simonyival, aki szerint tíz-húsz év múlva már hétköznapi lesz az űrutazás. [MUD.]

MOLNÁR Csaba: E.T.-lesen. Minden ismert naprendszer különbözik a mienktől. = Magyar Nemzet 72. 2009. ápr. 25. 113. sz. p. 32. A Naprendszeren kívüli Föld-szerű bolygók keresése lesz a NASA új, Kepler elnevezésű űrszondájának a feladata. Bár ezeken a bolygókon akár értelmes civilizációk is lehetnek, ráérünk még a kicsi zöld emberkéket köszöntő parádé szervezésével - a több száz fényéves távolság lehetetlenné tesz mindenféle kapcsolatfelvételt. [MUD.]

Elindult az Atlantis űrrepülőgép: Hírösszefoglaló mienktől. = Magyar Nemzet 72. 2009. máj. 12. 129. sz. p. 16. Utoljára küldtek szerelőcsapatot a 19 éve szolgáló Hubble-távcsőhöz. [MUD.]

Európa távcsövet küldött az űrbe: MN-összeállítás mienktől. = Magyar Nemzet 72. 2009. máj. 15. 132. sz. p. 16. Magyarok is részt vettek a csaknem kétmilliárd euróba kerülő Herschel-programban. [MUD.]

Kicserélik az űrtávcső régi műszereit: Hírösszefoglaló mienktől. = Magyar Nemzet 72. 2009. máj. 18. 135. sz. p. 16. Már három sikeres űrszerelő műszakon jutottak túl a hét végére az amerikai Atlantis űrrepülőgép asztronautái. [MUD.]

Sikerült a Hubble-űrtávcső nagyjavítása: Hírösszefoglaló. = Magyar Nemzet 72. 2009. máj. 20. 137. sz. p. 16. Új spektrográfot, giroszkópokat és akkumulátorokat szereltek az Atlantis asztronautái a teleszkópra. [MUD.]

LACZIK Erika: Emlékmű a Simonyiaknak. A világhírű professzor "meglokátorozta" a Holdat, fia az űrből szemlélhette. = Magyar Nemzet 72. 2009. júl. 11. 188. sz. p. 4. Egyházasfaluban (Simonyi Károly szülőfalujában), 2009. júl. 12-én kopjafát avatnak a Simonyi Károly Általános Iskola előkertjében. A kopjafa Törő György fafaragó népművész alkotása. Felirata: "E kopjafa a világhírű professzor Simonyi Károly és fia Charles Simonyi műszaki-tudományos teljesítményét övező tisztelet és megbecsülés jele. Közadakozásból állította a Magyar Nemzetőrség Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége, 2009. július." [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Semmi szenzáció. Almár Iván a szputnyik megfigyeléséről, az űrversenyről és a félországos ismertségről. = Magyar Nemzet 72. 2009. júl. 18. 195. sz. p. 23. hétvégi magazin. Egész oldalas interjú Almár Ivánnal, az űrkutatói pályájának indulásáról a műholdmegfigyelésektől a Holdra-szállás közvetítéséig, a holdraszállás 40-ik évfordulója alkalmából.
1969. júl. 20-án én este a Magyar Televízió vezetése hirtelen úgy döntött: átveszi az Eurovízió adását és élőben közvetíti a holdkomp leszállását a Holdra. Ezt Echter Tibor orvos alezredes és Almár Iván a budapesti stúdióban kommentálta. A leszállóegységből való kiszállás és a holdralépés azonban magyar idő szerint júl. 21-én hajnali 3-4 órára tolódott. Ezt már a Magyar Televízió nem sugározta élőben, a szakembereket hazaküldték, azzal, hogy jöjjenek vissza másnap reggel 6 órára és akkor utólag kommentálhatják a Holdra lépést. Így is történt és másnap 7 órakor (felvételről) leadták a műsort, amelyet az ország középső és keleti része nagy örömmel fogadott. Hazánk nyugati része ugyanis élő egyenesben már hajnalban megnézhette az osztrák, német és jugoszláv televíziókon a szenzációs eseményt. [MUD.]

CSIBRA Tibor: Negyven éve szállt le a Sas - Armstrong a mai napig nem árulta el a titkot egykori szomszédjáról. = Magyar Nemzet 72. 2009. júl. 20. 197. sz. p. 4. Visszaemlékezés az Apollo-11 útjára. [MUD.]

ZORD Gábor László: Az űrverseny ma sem szünetel - a presztízsharc háttérbe szorult, de minden feltörekvő hatalom képességekre akar szert tenni "odakinn". = Magyar Nemzet 72. 2009. júl. 21. 198. sz. p. 8. [MUD.]

MOLNÁR Csaba: Lomnici praktika - Európa egyedülálló tátrai obszervatóriumában a célpont a napkorona. = Magyar Nemzet 72. 2009. aug. 22. 199. sz. p. 28. Egész oldalas cikk Európa különleges obszervatóriumáról a Tátrában. [MUD.]

Készültség az Űrben - Hírösszefoglaló. = Magyar Nemzet 72. 2009. szept. 4. 242. sz. p. 16. Nagyméretű hulladék száguld a nemzetközi bázis felé, de aggodalomra nincs ok, elkerüli az űrállomást. [MUD.]

Mégis lesz űrturizmus. MN-összeállítás. = Magyar Nemzet 72. 2009. szept. 11. 249. sz. p. 16. Guy Laliberté-t, egy kanadai cirkusztulajdonost visz a Szojuz az ISS-re 35 millió dollárért. [MUD.]

GYŐR Ágnes: Alakul a MaSat-1. Megépítették az első magyar műhold mérnöki modelljét. = Magyar Nemzet 72. 2009. szept. 15. 253. sz. p. 17. Beszélgetés Horváth Gyula villamosmérnökkel a leendő, mindössze 10 cm élhosszúságú kocka alakú űreszköz készítéséről. [MUD.]

Késhet az orosz Mars-misszió. Hírösszefoglaló. = Magyar Nemzet 72. 2009. szept. 16. 254. sz. p. 16. 2011-re halasztották az orosz Phobos-Grunt misszió indítását. A küldetés egyik célja a Mars egyik holdja, a Phobos lesz, ahonnan talajmintákat hoz a Földre. [MUD.]

Korkép. Égiek. = Magyar Nemzet 72. 2009. okt. 3. p. 22. Bajkonur, 2009. szept. 29. Orosz ortodox pap megáldja az amerikai, kanadai és orosz asztronautákat a nemzetközi űrállomásra szállító Szojuz TMA-16 űrhajót a fellövés előtt. [KSZ.]

MOLNÁR: Sokat ígérő porszemek. - Nem valószínű, hogy 2025 előtt eljutunk a Holdra. = Magyar Nemzet 72. 2009. okt. 3. 271. sz. p. 34. Nagy mennyiségű vizet találtak a Holdon . Ezzel a hírrel nagyjából egy időben jelentették be egy elnöki bizottság jelentését, amely szerint a NASA hold-, illetve Mars-utazásról szőtt tervei kivitelezhetetlenek a jelenlegi finanszírozás mellett. A holdkutatásról és a jövőbeli holdutazásokról. Az íráshoz Almár Iván adott szakmai tájékoztatást. [MUD.]

Robbantott a NASA a Holdon. Egyelőre nem derült ki, talált-e vízjeget a becsapódó amerikai szonda. Hírösszefoglaló. = Magyar Nemzet 72. 2009. okt. 10. 278. sz. p. 16. Okt. 9-én a NASA az LCROSS holdszondát a déli pólus közelében levő Cabeus A kráter napsütés által soha nem érintett fagyos belsejébe irányította. A kirobbantott anyagfelhő összetételének vizsgálata még tart. [MUD.]

Csalódottak a holdfigyelő csillagászok. Hírösszefoglaló. = Magyar Nemzet 72. 2009. okt. 13. 281. sz. p. 16. Az előzetes beharangozás ellenére még a jó távcsövekkel felszerelt amatőrök sem láttak semmit, a vízjég után kutató LCROSS szonda becsapódása nyomán felszálló anyagfelhőből. [MUD.]

GRANDPIERRE Atilla: Legkisebb hatás. Új biológia és az élő világegyetem. = Magyar Nemzet 72. 2009. okt. 17. 285. sz. p. 36. Kéthasábos cikk arról, hogyan látja a szerző a világot. [MUD.]

LUKÁCS [Csaba]: Kopernikusz-lelet a Kolozsvári Akadémiai Könyvtárban. Körforgás. = Magyar Nemzet 72. 2009. nov. 7. p. 34. Szenzációként tálalta a román sajtó a napokban, hogy egy kutató a Kolozsvári Akadémiai Könyvtárban rábukkant Kopernikusz 1543-ban nyomtatott De revolutionibus orbium coelestium, Libri VI. című munkájára. Gyorsan kiderült, hogy a felfedezés csak egyesek számára újdonság: a különösen értékes nyomtatvány 1948-ban, a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárának államosításakor került a román állam birtokába. Kovács Sándor unitárius teológiai tanár most egy terjedelmes összefoglalót írt Kopernikusz könyvének sorsáról. Ebből kiderül a De revolutionibus... kolozsvári példánya az unitárius kollégium tudós tanára, a Padovában tanult Árkosi Benedek orvosdoktor adományaként 1647-ben került Ernyei Mosa István birtokába, majd innen a kolozsvári unitárius eklézsia könyvespolcára. A kolozsvári unitárius egyházközség 1738-ban készült könyvjegyzékében is nyilvántartják a könyvritkaságot.
1948-ban az iskolák államosításával az unitárius kollégium könyvtára is a Román Tudományos Akadémia fennhatósága alá került. A kolozsvári példányról Hajós János 1973-ban Korai Kopernikusz-vonatkozásainkról címmel közölt tanulmányt a Korunk című kolozsvári folyóiratban. Dankanits Ádám XVI. századi olvasmányok című, 1974-ben a Kriterionnál megjelent kötetében nemcsak a Kopernikusz-recepcióról írt, hanem a 2009-ben "felfedezett" mű címlapjának fényképét is közölte. Puiu Sidonia 1994-ben a kolozsvári De revolutionibus orbiummal egybekötött Agricola mű leírásakor felhívta a figyelmet a nürnbergi nyomda termékére is. "A magyar Kopernikusz-vadász", Farkas Gábor Farkas nemrég megjelent tanulmányában - Rövid áttekintés a Kopernikusz-példányok sorsáról a Kárpát-medencében - részletező pontossággal adatolja a kolozsvári Kopernikusz könyvet is. [FGF.]

Jelentős vízkészletet találtak a Holdon. Hírösszefoglaló. = Magyar Nemzet 72. 2009. nov. 16. 314. sz. p. 16. A legmerészebb várakozásokat is felülmúlta az a vízmennyiség, amelyet az LCROSS szonda becsapódása nyomán találtak a felszálló porfelhőben. [MUD.]

Évekre ellátják az űrállomást. Hírösszefoglaló. = Magyar Nemzet 72. 2009. nov. 18. 316. sz. p. 16. Főként pótalkatrészekből álló rakományával ma dokkol az Atlantis a bázison. [MUD.]

V. A.: Űrkorszak - kisebb vagyon vár felbecsülésre. = Magyar Nemzet 72. 2009. nov. 28. 326. sz. p. 40. Interjú Pelyhe Istvánnal, aki egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik dedikált bélyegekből, blokkokból, képeslapokból az űrhajózás hőskorából. Gagarintól Armstrongig gyakorlatilag mindenki aláírása megtalálható a gyűjteményben. [MUD.]

Visszatért a Szojuz. A Szojuz TMA-15 fedélzetén visszatért tegnap a 21. tartós űrexpedíció három tagja. 188 napot töltöttek az űrben. = Magyar Nemzet 72. 2009. dec. 2. 330. sz. p. 17. Forrás: MTI. [VGH.]

Csillagtérképet készít a WISE műhold. = Magyar Nemzet 72. 2009. dec. 16. 344. sz. p. 16. "Minden eddiginél részletesebb, infravörös csillagtérképet készít majd a NASA új műholdja, amelyet hétfőn bocsátottak fel Kaliforniából. A WISE másfél millió felvételt továbbít majd a világegyetemről, s igen sok olyan égitest nyomára bukkanhat, amely más technikával nem fedezhető fel. Meghatározza 200 ezer kisbolygó pályáját, hogy idejében kiderüljön, melyikük juthat veszélyes közelségbe a Földhöz." Hírösszefoglaló. Forrás: BBC. [VGH.]

GYŐR Ágnes: Űrhajtómű üzemanyag nélkül. = Magyar Nemzet 72. 2009. dec. 22. 350. sz. p. 16. A Nap vagy a tengervíz energiájával működik az a magyar találmány, amely új korszakot indíthat el az űreszközök és tengeralattjárók meghajtása terén. Az üzemanyagmentes technológia iránt az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) is érdeklődik. [VGH.]

  J. L. [JÉKI László]: Mágneses kapuk a Nap és a Föld között. = Magyar Tudomány 170. 2009. 1. sz. p. 116. A Cluster és Themis mesterséges holdak mérései alapján, NASA sajtóközlemény nyomán. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Áttörések 2008-ban. = Magyar Tudomány 170. 2009. 2. sz. pp. 240-241. A 2008. év legfontosabb tudományos felfedezései között a Science listájában a 2. helyen szerepel egy exobolygó közvetlen megfigyelése. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: Mi várható 2009-ben? = Magyar Tudomány 170. 2009. 2. sz. p. 241. A Science szerint 2009-ben várhatóan kimutatják a sötét anyag részecskéinek ütközése által keltett kozmikus sugárzást. [SOL.]

  ILLÉS Erzsébet - ALMÁR Iván: Felsőlégköri kutatások az űrkutatás hajnalától napjainkig. = Magyar Tudomány 170. 2009. 3. sz. pp. 311-322. A nemzetközi felsőlégköri modellek. A gyűrűáramfűtés felfedezése. Észak-dél aszimmetria a felsőlégkör sűrűségében és hőmérsékletében. Geomágneses viharok után több a felhő Eurázsia felett. A felsőlégköri gravitációs és akusztikus hullámok. Miért fontos a felsőlégkör vizsgálata? [SOL.]

  G. J. [GIMES Júlia]: Új tavak jelennek meg a Szaturnusz holdján. = Magyar Tudomány 170. 2009. 3. sz. p. 366. [SOL.]

  SZABADOS László: Földközelben a világűr. = Magyar Tudomány 170. 2009. 3. sz. pp. 381-383. Recenzió a Természet Világa Földközelben a világűr c. különszámáról. [SOL.]

  BUJTOR László: A fosszilis és recens hidrotermális hasadékközösségek kutatásának bolygóközi vonatkozásai. = Magyar Tudomány 170. 2009. 4. sz. pp. 406-414. A cikk egy fejezete a naprendszerbeli holdakon esetleg kialakuló élet környezeti vonatkozásaival foglalkozik. [SOL.]

  TÓTH Zoltán: A légkör rövidhullámú sugárzásátbocsátásának hosszú távú változása Budapest felett. = Magyar Tudomány 170. 2009. 4. sz. pp. 428-440. A cikk 1. ábrája bemutatja a Nap sugárzásának spektrális eloszlását. [SOL.]

  J. L. [JÉKI László]: A Holdnak volt mágneses tere? = Magyar Tudomány 170. 2009. 4. sz. pp. 499-500. A Science 2009. jan. 16-i számának 356-359. oldalain megjelent cikk alapján. [SOL.]

  VINCZE Ildikó: Gothard Jenő, a mérnök-tudós (1857-1909). = Magyar Tudomány 170. 2009. 5. sz. pp. 578-585. [SOL.]

  J. L. (JÉKI LÁSZLÓ): Vándorló kisbolygók. = Magyar Tudomány 170. 2009. 5. sz. pp. 634-635. A Nature 2009. febr. 26-i számának 1109. oldalán megjelent cikk alapján. [SOL.]

  PACH János: Megemlékezés. Jéki László 1942-2009. = Magyar Tudomány 170. 2009. 6. sz. pp. 757-758. Nekrológ.
Vasason született, apja a vasasi iskola tanítója volt. (Vasas községet 1954-ben csatolták Pécshez.) Jéki László a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE fizikus szakán végzett. A KFKI-ba került, ahol magfizikai kutatásokat folytatott, 1975-től a Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettese lett. A MTESZ főtitkárhelyetteseként a magyar tudomány nemzetközi kapcsolataiért és a tudományos ismeretterjesztés fellendítéséért fáradozott.
Felkutatta a KFKI-ra vonatkozó dokumentumokat és megírta szülőfalujának középkori történetét (Vasasok Vasason). A Fizikai Szemlének és a Magyar Tudománynak szerkesztőjeként, a Népszabadság és számos más lapnak külső munkatársaként 1972-től kezdve közel 2500 ismeretterjesztő cikke jelent meg. Ezekben a fizika mellett gyakorta a csillagászat és az űrkutatás is helyet kapott, így adatbázisunkban is sok helyen szerepel a neve. A Csimabi munkálatait kezdettől fogva figyelemmel kísérte, biztatta és javaslataival segítette. [KSZ.]

  SZATHMÁRY Eörs: Gánti Tibor 1933-2009. = Magyar Tudomány 170. 2009. 7. sz. pp. 877-881. Nekrológ. [SOL.]

  GIMES Júlia: Fogy az atmoszféra. = Magyar Tudomány 170. 2009. 7. sz. p. 884. Az Amerikai Geofizikai Unió konferenciáján bemutatott eredmények szerint a magnetoszféra léte miatt a Föld nagyobb ütemben veszít az atmoszférájából, mint az elhanyagolható mágneses terű Vénusz és Mars. [SOL.]

  SÁTORI Gabriella: A Schumann-rezonanciák mint a globális változások jelzőrendszere. = Magyar Tudomány 170. 2009. 9. sz. pp. 1087-1092. A Schumann-rezonanciák (a Föld felszíne és az ionoszféra által határolt gömbréteg elektromágneses sajátfrekvenciái) hazai mérései a világ zivatartevékenységének éves és féléves területi változásában a tizenegy éves napciklussal összefüggésbe hozható szignifikáns modulációt mutatnak. [SOL.]

  SZABADOS László: A Csillagászat Nemzetközi Éve. Előszó. = Magyar Tudomány 170. 2009. 10. sz. pp. 1154-1155. [SOL.]

  ÁBRAHÁM Péter - KISS Csaba: A hideg Világegyetem varázslatos világa - csillagászat a rádión innen, a vörösön túl. = Magyar Tudomány 170. 2009. 10. sz. pp. 1156-1167. Bevezetés az infravörös csillagászatba.; Korongok fiatal csillagok körül.; Törmelékkorongok.; A Naprendszer kis égitestjei.; Felhőmagoktól a galaktikus habfürdőig.; A porszemcsék szerkezete.; A kozmikus infravörös háttér.; Az infravörös csillagászat jövője. [SOL.]

  KERESZTURI Ákos: Asztrobiológia - modern szintézis a természettudományok között. = Magyar Tudomány 170. 2009. 10. sz. pp. 1168-1183. Elemek és molekulák keletkezése.; Bolygók a Naprendszeren kívül.; Érdekes objektumok a Naprendszerben.; A Mars asztrobiológiai potenciálja.; A víz nyomában a Marson.; Kihívások az élet számára.; Földi ősleves, kozmikus fűszerek.; Extrém élőlények és földi analógiák.; A pánspóra elmélet.; Kozmikus hatások bolygónkra.; A lakhatóság fogalma.; Hazai kutatások. [SOL.]

  SZABÓ M. Gyula: Égboltfelmérések a Világegyetem megismerésének szolgálatában. = Magyar Tudomány 170. 2009. 10. sz. pp. 1184-1195. Történelmi megfigyelések.; Napjaink égboltfelmérései.; Virtuális obszervatórium.; A Naprendszer az égboltfelmérések szemével.; A Tejútrendszer szerkezete.; A Lokális csoport.; A távoli Univerzum és kozmológiai vizsgálatok.; A közeljövőben várható eredmények. [SOL.]

  KISS L. László: Mire a Nap megvénül. = Magyar Tudomány 170. 2009. 10. sz. pp. 1196-1204. Pillantás a Nap belsejébe.; A fejlődés útjai.; A Nap és a bolygórendszer távoli jövője. [SOL.]

  SZABADOS László: A csillagászat az űrbe települ - vagy mégsem? = Magyar Tudomány 170. 2009. 10. sz. pp. 1205-1212. A világtól távol, az Univerzumhoz közel.; Az űrcsillagászat kialakulása és kiteljesedése.; Együttműködés az eredményesség záloga.; A földfelszíni csillagászat lépést tart. [SOL.]

  KOLLÁTH Zoltán: Lehet-e száz év múlva is Csillagászat Nemzetközi Éve? = Magyar Tudomány 170. 2009. 10. sz. pp. 1213-1220. Fényszennyezés és zavaró fények.; Fényszennyezés és természetvédelem.; A fényszennyezés mechanizmusa és modellezése.; A fényszennyezés mérése. [SOL.]

KERTÉSZ Gábor: Riport. Tamás meccs helyett az eget nézi. Igaz történet! Júlia: "Csillagot neveztek el férjemről" = Meglepetés 14. 2009. febr. 26. 9. sz. pp. 10-11. Riport Ladányi Tamás amatőrcsillagásszal. A szöveg bemutatja a családját (feleségét Júliát, Mírát a nagyobbik és Szávát a kisebbik leányt) és a veszprémi házuk kertjében álló kis csillagvizsgálóját. A fényképek nagyrészt a Castor Csillagvizsgálót és főműszerét mutatják a családtagokkal együtt. [KSZ.]

Címlapunkon: Galileo Galilei távcsőobjektívje. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. címlap, p. 1. A Firenzei Tudománytörténeti Múzeum gyűjteményében. [KSZ.]

MIZSER Attila: Galilei objektívje. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. p. 3., címlapkép. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: 399 év - 499 távcső. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 4-11. Az amerikai Stellafane távcsöves találkozók története. A 2008-as találkozó. [SRG.]

KOVÁCS József: Megoldódott a magányos csillagontó galaxis rejtélye. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. p. 12. Az NGC 1569 galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A béta Pictoris bolygókísérője. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

KISS László: Újabb magyar felfedezésű exobolygó. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 13-14. A HAT-P-8b. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Óceánok boríthatták a Mars felszínének harmadát. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Ellentmondásos kettős kisbolygó a Neptunuszon túl. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 16-17. A 2001 QW322 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A kétszázezredik kisbolygó. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Medvék a világűr határán. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. p. 18. Játékmackók 30 km magasban. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az Év honlapja különdíj. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. p. 18. A Magyar Marketing Szövetség az MCSE által üzemeltetett hírek-honlapnak 2008-ban az Év Honlapja megtisztelő címet adományozta. Csillagászati hírek. [SRG.]

KESZTHELYI Zsolt: Nemzetközi ifjúsági tábor Németországban. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 19-20. Sayda, 2008. júl. 20. - aug. 9. között, az International Astronomical Youth Camp 42. tábora. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: A Sky-Watcher 127/1500-as Makszutov-Cassegrain. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 21-25. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: A világ nagy távcsövei. A palomari ötméteres. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Vulkánok és holdfogyatkozások. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 28-33. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Stellafane! = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Apró dómok között. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 35-38. Holdrovat 2008. október. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök 2009-ben. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösészlelők találkozója a Polarisban. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. p. 41. 2008. nov. 15. [SRG.]

SPÁNYI Péter - GYARMATI László: Előjáték a Perseidákhoz. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 42-43. 2008. július havi meteor rovat. [SRG.]

KISS László: Nagyamplitúdójú delta Scuti csillagok. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 44-49. [SRG.]

ASZTALOS Tibor: PDA egy változós kezében. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 50-52. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Az Andromeda-köd álnóvái. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. p. 52. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Novemberi észlelések. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 53-58. Mélyég-észlelések rovata. [SRG.]

TOKÁR József: Szendrői távcső. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 59-60. Visszaemlékezés amatőrcsillagász tevékenységének kezdeteire és 200/1700-as tükrös távcsövének készítésére. [SRG.]

FŐDI Andrásné: Nagyszénási csillagok. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. p. 60. A nagyszénási Kiss György Csillagda és a Mira Csillagászati Szakkör. [SRG.]

FENYVESI János: 35 éves a Posztoczky Károly Csillagvizsgáló. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 60-61. Tatán, 2008. nov. 15-én ünnepelték az évfordulót. [SRG.]

Az első magazinműsor a Polaris TV-n. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 61-62., hátsó belső borító. 2008. dec. 21-én. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Egy év - egy kép: Alcor Csillagászati Szakkör, Szeged (1979). = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. p. 63. [SRG.]

Könyvajánló. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 64-65. Meteor csillagászati évkönyv 2009.; Csillagvadászat: tudományról - játékosan.; Horvai Ferenc: Űrkorszak. Horváth András, Szabó Attila, Ekren Kiadó Kft., 2008. [SRG.]

Jelenségnaptár 2009. február. = Meteor 39. 2009. jan. 1.(391.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: SZ Lyncis.; Sánta Gábor: Februári mélyég-ajánlat.; Félárnyékos holdfogyatkozás lesz február 9-én. [SRG.]

Címlapunkon: az Orion-köd. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. címlap, p. 1. Berkó Ernő felvétele 100/600-as refraktorral készült. [KSZ.]

MIZSER Attila: Kopernikusz születésnapján. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. p. 3. [SRG.]

KISS László: Az M46 nyílthalmaz és planetáris köde (?) = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Meglepő háttérsugárzás a rádiótartományban. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Gyorsabban forog és nagyobb tömegű a Tejútrendszer. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Csillagszökevények nyomai a Hubble képein. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Kétszázezer fokos az egyik legforróbb csillag. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 11-12. A KPD 0005+5106 fehér törpe. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Felvétel a Phoenix leszállóegységéről. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sarki fények a Marson. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Egy napkitörés rejtélye. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 13-14. 2006. dec. 5-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Csillagközi kannibalizmus. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. p. 14. A gömbhalmazok nagy tömegű, kék csillagai. Csillagászati hírek. [SRG.]

MÁDAI Attila: Gondolatok a pólusra állásról. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 15-20. [SRG.]

Mda [MÁDAI Attila]: Magyar amatőrcsillagászok sikere a Meade-nél. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

[REZSABEK Nándor:] Csillagászattörténeti találkozó. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. p. 21. A 2009. febr. 28-i budapesti rendezvény részletes programja. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Égre néző nagy gyárkémények. A világ nagy távcsövei. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 22-24., első belső borító. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Szilveszteri színjáték. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 25-27. Szabadszemes jelenségek 2008. november-december. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: A legtelébb telihold. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. p. 27. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Mare Fecunditatis titkai. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 28-32. [SRG.]

[REZSABEK Nándor:] Megjelent a Hédervári-emlékkönyv. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. p. 33. A 2008. dec. 1-én megjelent könyv (Rezsabek Nándor - Sragner Márta: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. Vulkánoktól a csillagok világáig) rövid bemutatása. [SRG.]

MIZSER Attila: Képmelléklet. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. p. 34., 4 színes t. A Hold elfedte a Vénuszt. 2008. dec. 1. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Vénusz-fedés. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 35-38. Beszámolók a 2008. dec. 1-jei eseményről. [SRG.]

BECZ Miklós: A kaposfüredi meteorit nyomában. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 39-44. [SRG.]

TORDAI Tamás: Észleljük a Vénuszt! = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

ÚJVÁROSY Antal: A gyűrűtlen bolygó. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Újra Baján. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 48-50. Változócsillag-észlelők Találkozója, 2008. dec. 13. [SRG.]

ASZTALOS Tibor: Bolyongás a változók között. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 51-52. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Szupernóvák. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 53-54. [SRG.]

MCSE: Változós találkozó lesz 2009. március 21-én a jászberényi Városi Könyvtárban. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. p. 54. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Télvégi binokulár-túra. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 55-59. Mélyegek. [SRG.]

Határ a csillagos ég. Pályázat középiskolásoknak. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 60-61. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Mars cím nélkül. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. p. 62. [SRG.]

HOLL András: Egy párhuzamos, de inkább ferde univerzumról. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. p. 63. Könyvismertetés: Természettudományi enciklopédia 1. A Világegyetem (Metro Könyvtár, Kossuth Kiadó/Sol90, 2008.) kötetről. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: csillagvizsgáló Szolnokon (1980). = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. p. 64. [SRG.]

Jelenségnaptár 2009. március. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Márciusi mélyég-ajánlat.; Snt [Sánta Gábor] - Szs [Szabó Sándor]: Március 30-án a Hold elfedi az Alcyonét (éta Tau) a nappali égen. [SRG.]

Berkó Ernő észleléshez készül új csillagvizsgálójában. = Meteor 39. 2009. febr. 2.(392.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Babak Tafreshi felvétele Észak-Iránban. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. címlap, p. 1. [KSZ.]

MIZSER Attila: Galilei nyomában. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 3-9. 2008. márciusi itáliai túra a Galilei-emlékhelyek meglátogatására. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Éjszakai világ. Interjú Babak Tafreshivel. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 10-12., címlapkép, első belső borító. [SRG.]

KOVÁCS József: A galaxisok központi fekete lyukai keletkeztek előbb. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Szuper-Neptunuszt fedezett fel Bakos Gáspár csoportja. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 13-14. A HAT-P-11b. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A Földnél mindössze kétszer nagyobb exobolygót fedeztek fel. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. p. 14. A CoRoT-Exo-7b. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kisbolygóminta - úton a Föld felé. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 14-15. Az Itokawa kisbolygóról. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új módszer kisbolygók átmérőjének mérésére. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 15-16. Interferometriával. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Marsi élet - metán az északi félteke felett. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre - KOCSIS Antal: Újabb magyar név a Holdon: a Hevesy-kráter. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 17-18. Hevesy György (1885-1966) kémiai Nobel-díjas magyar tudósról. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Minden napra egy "mese". = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hanganyag a Csillagászat Nemzetközi Éve minden napjára. Csillagászati hírek. [SRG.]

MCSE: Megnyitottuk a Csillagászat Évét. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 19-20. 2009. jan. 17-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MCSE: Jégtávcső a Mérnökbálon. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

PAPP Sándor - MIZSER Attila: Binokulár-jegyzetek. 2. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 21-24. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Távcsövek, melyek kitágították az Univerzumot. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: A tökÉLEteS asztrofotó. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 28-32. [SRG.]

A Föld Órája. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. p. 33. A Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából március 28-án 20.30-tól egy órára kikapcsolták a köz-, vagyon-, és a közlekedésbiztonság szempontjából nélkülözhető fényeket. [SRG.]

SÁNTA Gábor - SZÉKELY Péter: Képmelléklet. Mélyég-objektumok. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Januári szabadszemes észlelések. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

KÁRPÁTI Ádám - TORDAI Tamás: Csodálatos Jupiter. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 38-41. 2008. június-augusztus havi Jupiter-rovat. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Világrekord-beállítás 2008. november 27-én. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 42-47. Tóth Zoltán és Szabó Sándor 2008. nov. 27-én 19 különböző üstököst figyeltek meg az 50,8 cm-es távcsövükkel. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók téli égbolton. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 48-52. Változócsillag rovat 2008. nov. - 2009. jan. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Újra itt a Messier-maraton! = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 53-54. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Alig ismert nyílthalmazok között 4. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 55-58. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2009. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. p. 58. [SRG.]

OLÁH Gábor: Bátorligeten jártam. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 59-65. I. Nyírségi Észlelő Hétvége, Bátorliget 2008. szept. 26. [SRG.]

BERENTE Béla: Kettőscsillagok. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 61-62. [SRG.]

100 óra csillagászat. Járdacsillagászat! = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. p. 62. 2009. ápr. 2-5. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Polaris-farsang. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. p. 63. 2009. febr. 14. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Aquaridák ’81 nomád észlelőtábor (1981). = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. p. 64. Aquaridák ’81 tábor Bakonyban a Tüskés-hegyen 1981. júl. 23-aug. 3. [SRG.]

Jelenségnaptár 2009. április. = Meteor 39. 2009. márc. 3.(393.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; (Ksl) [Kiss László]: A hónap változócsillaga: R Coronae Borealis.; Sánta Gábor: Áprilisi mélyég-ajánlat.; GyL. [Gyarmati László]: Áprilisi Lyridák. [SRG.]

Címlapunkon: Szaturnusz-holdak a gyűrűs bolygó előtt. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. címlap, p. 1. A HST felvétele 2009. febr. 24-én. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 1989. február 19. (Újjá)születtünk. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 3-4. Az MCSE megalakulása Budapesten. [SRG.]

MIZSER Attila: Komoly zenész, komoly fotós. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 5-10. Interjú Éder Ivánnal. [SRG.]

KOVÁCS József: Öreg pulzár nem vén pulzár. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. p. 11. A PSR J0108-1431 pulzár, kora 160-170 millió éves lehet. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ Róbert: Kepler: újabb fejezet az exobolygó-kutatásban. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 11-13., első belső borító. 2009. márc. 7-én útjára indult a Kepler-űrtávcső. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Pluto alsó légrétegeinek titkai. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új hold a Szaturnusz gyűrűrendszerében. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Zsugorodik a Jupiter Nagy Vörös Foltja. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Kozmikus kataklizma fordíthatta el a Holdat. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Dollármilliók a Föld bolygó védelmére. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. p. 17. Kisbolygókereső programok. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Hintaló születése. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 5-7. A Napot megfigyelő és kivetítő készülék. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Örvényt keltő óriás. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 20-21. Lord Rosse 1,8 m-es tükrös távcsöve Írországban. [SRG.]

MIZSER Attila: Építsük meg Galilei távcsövét. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 22-24. Az AstroMedia "Történelmi Galilei távcsöve." [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Rosszkedvünk tele. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 25-30. Holdészlelések 2008. nov. - 2009. febr. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Országos Halóhónap. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 31-33., 35-36. Szabadszemes jelenségek 2009. febr. [SRG.]

Képmelléklet. Mélyég-fotók. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földközelben a Lulin. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 37-43. Üstökös rovat 2009. jan. - febr. [SRG.]

GYARMATI László: Quadrantidák 2009. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 44-46. 2009. jan. 3. [SRG.]

TEMPLETON, M.: RV Tauri - egy furcsa változóosztály furcsa névadója. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 47-50. Fordította: Molnár Péter, a Variable Star of the Season 2009. jan. számában megjelent cikkből. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Téli észlelések. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 51-57. 2008. dec. - 2009. febr. mélyég-észlelések. [SRG.]

Fülemülék Éjszakája. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. p. 57. A Magyar Madártani Egyesület májusra tervezett országos eseménysorozata, csillagászati bemutatókkal. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: az Óbudai Polaris Csillagvizsgáló (1982). = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. p. 59. [SRG.]

BARTHA Lajos: Planiszféra (forgatható csillagtérkép). = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. p. 60. [SRG.]

BOKOR Katalin: Asztrofotós élmények. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 61-62. [SRG.]

CZINDER Gábor: Felrázva, nem keverve. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. p. 62. [SRG.]

FENYVESI János: Ember az űrben! = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 62-63. Emlékezés 1961. ápr. 12-ére. [SRG.]

BERECZKI Csaba: Meteorral a meteoritkráternél. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. p. 64. Látogatás az arizoniai kráternél 2008 szeptemberében. [SRG.]

Jelenségnaptár 2009. május. = Meteor 39. 2009. ápr. 4.(394.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Májusi mélyég-ajánlat.; GyL. [Gyarmati László]: Meteoros észlelései ajánlat.; Sry [Sárneczky Krisztián]: A C/2008 T2 (Cardinal)-üstökös.; Mzs [Mizser Attila]: A hónap változócsillaga: az RV Tauri. [SRG.]

Címlapunkon: 100 óra csillagászat. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. címlap, p. 1. Az NGC 55 galaxis fényképe, amelyet a 100 óra csillagászat akció tiszteletére tett közzé az ESO. [KSZ.]

100 óra csillagászat. Globális csillagparti. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 3-8. Ízelítő beszámolók az országszerte rendezett 2009. ápr. 4-i távcsöves bemutatásokról. Perkó Zsolt: Nagykanizsa. Maczó András: Kaposvár. Vesselényi Tibor: Nagyvárad. Heitler Gábor: Budapest. Gyarmathy István: Debrecen. Csukás Mátyás: Nagyszalonta. Kiss Gyula: Sopron. Székely Péter: Szeged. Fodor Antal: Jászberény. Varga András: Gyöngyös. Morvai József: Kecskemét. Forgács József: Oroszlány. Kiss Szabolcs: Tápiószecső. [KSZ.]

KOVÁCS József: Elkészült a közeli Univerzum részletes térképe. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. p. 9. 110 ezer galaxis feltérképezése 2 milliárd fényéven belül. Csillagászati hírek. [KSZ.]

SZÉKELY Péter: Hármas galaxiskarambol a Hubble felvételén. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 9-10. NGC 7173, 7174 és 7176 galaxisok. Csillagászati hírek. [KSZ.]

KOVÁCS József: Százötven fényév átmérőjű röntgenkéz. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 10-11. PSR B1509-58 jelű köd. Csillagászati hírek. [KSZ.]

MOLNÁR Péter: Miféle lehet az idegenek genetikai kódja? = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [KSZ.]

MOLNÁR Péter: Sorra dönti a rekordokat a naptevékenységi minimum. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 11-13. Csillagászati hírek. [KSZ.]

MOLNÁR Péter: Az űr határa. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 13-14. 118 km magasan van. Csillagászati hírek. [KSZ.]

MOLNÁR Péter: Kudarcot vallott Észak-Korea műholdjának pályára állítása. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Nyári táborok. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. p. 14. [KSZ.]

SZARKA Levente: Mire jók a goto távcsövek? = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 15-19. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: A világ nagy távcsövei. Alagút a mennyországba. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 20-21. William Herschel 1,2 m-es tükörátmérőjű távcsöve. [KSZ.]

ZSELI József: A SkyWatcher 305/1500-as Dobsonja. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 22-24. A távcsövek világa. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: APO-alternatívák asztrofotózáshoz. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 25-28. Digitális asztrofotózás. [KSZ.]

GÖRGEI Zoltán: Hell Miksa krátere. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 29-33. Holdrovat 2009. január-február. [KSZ.]

Képmelléklet. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. p. 34., 4 színes t. Ladányi Tamás, Éder Iván, Újvárosy Antal felvételei. [KSZ.]

Ágasvári tavasz. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. p. 34. Közös észlelés lesz 2009. máj. 22-24-ig. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A Vénusz hónapja. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 35-36. Légköroptikai jelenségek 2009. márciusban. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók 2008-ban. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 37-39. [KSZ.]

Újabb magyar kisbolygók. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. p. 39. (73823) Csokonai kisbolygó Csokonai Vitéz Mihály, (131762) Csonka kisbolygó Csonka János tiszteletére. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: Egy hiperaktív törpenóva: a DI Ursae Maioris változásai. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 40-42. Forrás: Rutkowski, A és mtsai, 2009, A&A 497, 437. [KSZ.]

KISS László: Találkoztunk Jászberényben. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 43-45. Országos változócsillagászati rendezvény volt 2009. márc. 21-én a jászberényi Városi Könyvtárban. [KSZ.]

KUN Emma: A Palomar-gömbhalmazok. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 46-50. [KSZ.]

HORVÁTH József: A Gothard-alapítványú Asztrofizikai Obszervatórium kezdetei és első otthona. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 51-55. A Gothardok csillagászati berendezéseinek sorsa Szombathelyen 1909-től 1972-ig. [KSZ.]

[SÁRNECZKY Krisztián:] Fülemülék Éjszakája. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. p. 55. Együttműködás a Magyar Madártani Egyesülettel 2009. májusában. [KSZ.]

SZÉKÁCS Vera: Csillagászhaikuk. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 56-57. [KSZ.]

Versek a kupolában. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. p. 57. 2009. ápr. 4-én Rudolt Teréz színművésznő csillagászati vonatkozású verseket adott elő a Polaris kupolája alatt. [KSZ.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: az IRAS-Araki-Alcock-üstökös (1983). = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. p. 59. [KSZ.]

MOLNÁR Péter: 15 fokkal északabbra. Finnországi pillanatok. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 60-63. A finnországi csillagászati ismeretterjesztés élményei Tamperében. [KSZ.]

FENYVESI János: Megalakult az MCSE Tatai Csoportja. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. p. 64 2009. márc. 7-én. [KSZ.]

Jelenségnaptár. 2009. június. = Meteor 39. 2009. máj. 5.(395.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága. Sánta Gábor: Júniusi mélyég-ajánlat. Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillag: a DI Ursae Maioris. [KSZ.]

Címlapunkon: az emberiség Holdja. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. címoldal, p. 1. Jaksy Attila felvétele 2009. máj. 9-én, egy 127/1200-as refraktorral. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Folytatódik a Hold ostroma. Távol-keleti Hold-verseny. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 3-9., 34., 4 színes t. A japán SELENE (Kaguya), a kínai Chang’e-1 és az indiai Chandrayaan-1 űreszközökről. [SRG.]

PRESITS Péter: Az évszázad leghosszabb teljes napfogyatkozása. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 10-15. 2009. júl. 22-én lesz Ázsiában. [SRG.]

RIETH Anna - VERÉB Dániel: Peroncsillagászat. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 16-17. 100 óra csillagászat. [SRG.]

PETRASITZ Péter: Járdacsillagászat Budapesten. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. p. 17. 100 óra csillagászat. [SRG.]

ZENTAI István: Vácduka. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. p. 17. 100 óra csillagászat. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mi történt az első billiomod másodpercekben? = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Pontosították az Univerzum tágulását leíró Hubble-állandót. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 19-20. H = 74,2 km/s/Mpc. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Kóbor fekete lyukak a Tejútrendszer peremén? = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

HORVÁTH István: A legtávolabbi észlelt égitest az Univerzum peremén. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 21-22. A GRB 090423 jelű gammavillanás. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Új magyarázat a paradox szupernóvákra. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Életlehetőségek a Marson. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

DEREKAS Aliz: Életlehetőségek a Marson. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

ZSÁMBA István: Csiszoljunk együtt távcsőtükröt Tarjánban! = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Hatszáz lábbal közelebb a csillagokhoz. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 26-27. Hosszú fókuszú távcsövek a XVII. században. A Huygens-tstvérek és Hevelius. [SRG.]

MÉSZÁROS András: Mi történt a Discovery-vel? = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 28-29. 2009. márc. 27-én az űrsikló csóvajelenséget mutatott Magyarország felett. A különös jelenséget 8 magyar észlelő észlelte. Szabadszemes jelenségek. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Éjszakai világító felhők. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. p. 30. Szabadszemes jelenségek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Három amatőr felfedezésű üstökös. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

Újabb magyar kisbolygók. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. p. 33. Bánki Donátról: (131763) Donátbánki = 2002 AJ11. Felfedezők: Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna - 2002. jan. 11.; Ybl Miklósról: (166886) Ybl = 2002 YB3. Felfedező: Sárneczky Krisztián - 2002. dec. 25. [SRG.]

Képmelléklet. Folytatódik a Hold ostroma. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

Múzeumok éjszakája: június 20. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. p. 34. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A titokzatos Linné-kráter. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 35-39. Holdrovat 2009. március-április. [SRG.]

KÁRPÁTI Ádám: Beköszöntő. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. p. 40. Az új bolygórovatvezető bemutatkozása. [SRG.]

KÁRPÁTI Ádám: Őszi-téli észlelések. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 40-43. Jupiter (2008. szeptember-november).; Vénusz (2009. január-március). [SRG.]

GYARMATI László - KISS László: Őszi meteorrajok. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 44-47., hátsó belső borító. 2008. szeptemberi-októberi meteorok. Új meteorraj-katalógus. [SRG.]

KOVÁCS István: Tavaszi változózások. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 48-51. Változócsillag rovat 2009. február-április. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A Nagygöncöl szupernóvája. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 52-56. Mélyég rovat 2009. március-április. [SRG.]

Meteor ’09 Távcsöves Találkozó Tarján, aug. 19-23. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. p. 56. [SRG.]

BERENTE Béla: Kettőscsillagok. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. p. 57. Rovat 2009. február-április. [SRG.]

VASKÚTI György: A szemünknek higgyünk! avagy a FOX-209 WLY 17-té válása. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 57-58. [SRG.]

ZAJÁCZ György: Egy év - egy kép: csillagda Debrecenben (1984). = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Napórás találkozó Bicskén. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 60-61. A IV. Napórás Találkozó, 2008. szept. 20-án volt. [SRG.]

HORVÁTH Zsolt: Dunaújvárosi hírek. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 62-63. Beszámoló a Dunaújvárosi Amatőrcsillagász Egyesület 2008. évi tevékenységéről. [SRG.]

Jelenségnaptár 2009. július. = Meteor 39. 2009. jún. 6.(396.) sz. pp. 64-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az S Herculis.; Sánta Gábor: Júliusi mélyég-ajánlat.; Fiastyúk-fedés július 18-án.; Snt [Sánta Gábor] - Szs [Szabó Sándor]: Pí Scorpii-fedés július 3-án. [SRG.]

Címlapunkon: A Carina-köd centrális részéről. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. címoldal. Kiss László és Derekas Aliz felvétele 2005. jan. 11-én. [SRG.]

Meteor ’09 Távcsöves Találkozó. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 3. Tarjánban lesz, 2009. aug. 19-23-án. [SRG.]

KOCSIS Antal: Észleljük a Hold déli pólusvidékét! = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 4-9., első belső borító. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Új napóra a Csillagászat Nemzetközi Évében. = Meteor 39. 2009. júl-aug.(397-398.) sz. pp. 10-11. Péren, az Öveges József Általános Iskola udvarának falán. Avatása 2009. ápr. 17-én volt. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kozmikus szellemek. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. A HDF 130 objektum. Forrás: Astronomy News, Universe Today. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Univerzális részecskegyorsító. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. A PMN J0948+0022 és az NGC 1275 Seyfert-galaxisok. Forrás: Universe Today, NASA News. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új típusú szupernóva? = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. Az SCP 06F6 jelzésű felfénylés eseménye. Forrás: Universe Today. [SRG.]

KOVÁCS J[ózsef] - MOLNÁR P[éter]: Újdonságok a legközelebbi óriásgalaxisról. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 15-17. Csillagászati hírek. Az M87 galaxis. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Robbanó galaxis robbanó csillaga. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. Az M82 galaxis. [SRG.]

KOVÁCS József: Megoldódott a milliszekundumos pulzárok rejtélye. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. Forrás: Astronomy News. [SRG.]

Kitörések tüzében keletkeztek az üstökösök kristályai. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. Az EX Lupi változócsillagról. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Végtelen nyár a Titan déli féltekéjén? = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mágneses tornádók és a Merkúr légköre. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. Forrás: Universe Today. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A világ legnagyobb naptávcsöve. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. A Big Bear Solar Observatory, Kalifornia déli részén. [SRG.]

MOLNÁR P[éter]: Jég a Holdon? = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. Forrás: Universe Today. [SRG.]

Lendület - Fiatal Kutatói Program. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. A pályázaton sikeresen szerepelt Kiss László is. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Új csillagászati postabélyeg. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 23-24. Csillagászati hírek. A Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából, máj. 8-án a Magyar Posta Galilei-kisívet adott ki. A bélyeget Nagy Péter tervezte. [SRG.]

Csillagászati tudásbázis. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Nemzetközi Év felénél. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Görgei Zoltán (Ggz). = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 25-27. Interjú. [SRG.]

MIZSER Attila: 8759 óra a Földért. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 28-29. 2009. márc. 28-án este világszerte "lekapcsolták a villanyt" egyetlen órára. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Szerencsejáték - avagy szegény ember adaptív optikája. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 30-33. [SRG.]

MIZSER Attila: 80 távcsővel a világ körül. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 34-36. A 2009. ápr. 3-4-i Around the World in 80 Telescopes internetes közvetítésről. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A Galilei-élmény és egy barkácsfolyóirat. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 37-39. Az Ezermester című folyóiratban megjelent 1963-1964-es Kulin-cikksorozatról. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: A sötét oldal távcsövei. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 40-43. A hidegháború óriástávcsövei. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Észlelések a tavaszi hónapokban. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 44-45. Szabadszemes jelenségek 2009. április-május. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Rianás a völgy alján. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 46-50. Hold-rovat 2009. március-április. [SRG.]

KÁRPÁTI Ádám: Észleljük a Jupitert! = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

HARGITAI Henrik: Magyar marsgömb online. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 54-55. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös "leg"-ek. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 56-65. Rekordok az üstökösök témakörében. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Vendégségben a felfedezők királyánál. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 66-67., 83. Kiss László interjúja az Ausztráliában dolgozó Robert McNaught üstökös-vadásszal. [SRG.]

KISS László - KOVÁCS István: Változócsillag-észleléseink 2007-2008-ban. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 68-71. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A legfiatalabb szupernóva-felfedező. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 72. A 14 éves Caroline Moore 2008. november 7-én Arizonában az UGC 12682 jelzésű galaxisban egy szupernóvát fedezett fel. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Májusi galaxiseső aranyat ér. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 73-83. Mélyég-rovat 2009. március-május. [SRG.]

KERNYA János Gábor - SÁNTA Gábor: "Csillagbuborékok" a tavaszi égen. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 84-88. Planetáris ködök észlelése a tavaszi égen. [SRG.]

SZABÓ Gábor: A Magellán-felhők. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 89-92. A Meteorban [2000 szeptembere és 2001 augusztusa között] közölt "A Dél Keresztje alatt" 7 részes sorozat befejező része. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászattörténészek a Polarisban. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 93-95. Csillagászattörténeti találkozó 2009. febr. 28-án. Mizser Attila, Rezsabek Nándor, Csaba György Gábor, Pásztor Emília, Szoboszlai Endre, Farkas Gábor Farkas, Horvai Ferenc, Druga László, Somosvári Béla, Zsoldos Endre, Keszthelyi Sándor, Mátis András szereplésével. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A csillagászat története és Szlovákia. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 96-97. Druga László "Dejiny astronómie a Slovensko" című - 2006-as kiadási évvel - most megjelent kötetének ismertetése. [SRG.]

KARINTHY Frigyes: Ezerhatszázharminchárom június 22. Levél a colosseum egyik köve alatt. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 98-100. Galileo Galileiről szóló vers. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Üstökös-tanfolyam Szombathelyen (1985). = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 101. Amatőrcsillagászati Megfigyelések Tanfolyama 1985. aug. 1-4. [SRG.]

BOKOR Katalin: Jurij éjszakája. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 102-103. Az 2009. ápr. 9-i első magyarországi űrbuli Budapesten a Király utcai Kuplungban. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kulin-megemlékezés Nagyszalontán. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 104-105. 2009. ápr. 25-én, Kulin György halálának húszéves évfordulója alkalmával. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Az Ég királynője. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 107. Ponori Thewrewk Aurél: Az Ég Királynője című kötetének ismertetése. [SRG.]

2009. augusztus 25-30. Ötödik erdélyi csillagásztábor, Zeteváralja. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 108. Felhívás. [SRG.]

Aquaridák 2009. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 108-109. Paléi nomád meteoros tábor 2009. júl. 25 - aug. 2-ig lesz. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Légy a Holdon. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 110. 80 perces rajzfilm az Apollo-11 fedélzetén a Holdra repülő legyekről. [SRG.]

BARTHA Lajos: Üstököskitörés - romantikával. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 111. 1963. máj. 28-án Fejes Imre a budapesti Urániában észlelte az Alcock-üstökös kitörését. [SRG.]

KISS László: Hét év Ausztráliában. A déli félteke vonzásában. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 112-117. Ausztrália csillagászatának áttekintése. [SRG.]

Űrlenyomat. Space Impression 06. 26. - 09. 13. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 118. Csillagászati fotókiállítás a Magyar Fotográfusok Háza Mai Manó Házában, Budapesten. [SRG.]

Jelenségnaptár 2009. augusztus-szeptember. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. pp. 119-122. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Augusztusi és szeptemberi mélyég-ajánlat.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az R Scuti. [SRG.]

MARÓTI Tamás: Gothard-emlékérem. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 122. A Magyar Numizmatikai Társulat emlékérme a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából. [SRG.]

Képmelléklet. = Meteor 39. 2009. júl-aug. 7-8.(397-398.) sz. p. 124., 4 színes t. [SRG.]

Címlapkép. A Mars Express-űrszonda felvétele a Phobosról. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. címoldal. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Köszöntő. Térhatású csillagászat. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 3. A Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából készült tematikus szám a "3D" térhatású témakörrel foglalkozik. A számhoz mellékeltek egy vörös-zöld színszűrős szemüveget, amellyel az egyes képeket térhatásúan lehet tanulmányozni. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Észleljük a Tejútrendszer szerkezetét! = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 4-15. [SRG.]

KÁSA János: Csillagképek térben. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 16-18. Csillagképek térbeli modelljének készítése. [SRG.]

BUDAI Edina: Lépcsőházi csillagok. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 18. Roósz József amatőrcsillagászról, aki térhatású csillagászati modelleket készít. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - RIETH Anna - SZABÓ Ágnes: Exobolygók Ágasváron és a Polarisban. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Diétázó fekete lyukak. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 22. Fekete lyukak kialakulása a korai Univerzumban. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Egy régi robbanás új dimenziója. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 22-23. Az 1E 0102.2-7219 objektum, valószínűleg egy körülbelül ezer évvel ezelőtt bekövetkezett szupernóva-robbanás maradványa. Forrás: Chandra News, 2009. júl. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Vándorló kisbolygók a Naprendszerben. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 23-24. Forrás: New Scientist Space, 2009. júl. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Újabb bizonyíték folyékony víz jelenlétére az Enceladuson? = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 24-25. Az Astronomy Now, 2009. júl. 23. alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hasonlóságok a Titan hold és a Föld között. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 25-26. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Villámlás a Marson. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 26. 2008. jún. 8-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Földközeli kisbolygó két holddal. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 26-27. Az 1994 CC kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Nukleáris erőmű a Holdon? = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 27. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Másképpen ragyog a sarki fény északon, mint délen. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 27-28. Forrás: Science Daily, 2009. júl. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újdonságok a Földről - az űrből. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 28. Az Amazonas menti esőerdők. Itália Altium városának azonosítása. A Space Mart, 2009. aug. 1. alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rekorder óriástávcsövet adtak át a Kanári-szigeteken. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 28-30. 2009. júl. 24-én avatták fel a Gran Telescopio Canarias 10,4 m-es távcsövet. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Holdvirág a Délinél. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 30-31. A Déli pályaudvarnál a Fővárosi Kertészeti Vállalat kertészei a Csillagászat Éve alkalmából a Hold fázisváltozásait bemutató virágágyást készítettek. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ Róbert: A Kepler űrtávcső első eredményei. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 5-7. Forrás NASA PR 2009. aug. 06. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Mi történik a Nappal? = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 31-32. Az elhúzódó napfoltminimumról. Csillagászati hírek. [SRG.]

FIDRICH Róbert - KERESZTURI Ákos: Becsapódás a Jupiteren. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 32-33. 2009. júl. 19-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Havas nyár a Marson. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 34-38. [SRG.]

KISS László: Mire a Nap megvénül. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 39-45. A Nap csillagfejlődésének jövőbeli útja. [SRG.]

Interjú a gammavillanások magyar származású vezető kutatójával. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 46-50. A ScienceWatch 2009 júniusában készült interjúja a Pennsylvania State University professzorával, Mészáros Péterrel. Fordította: Kovács József. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Nagykiterjedésű, halvány fényvisszaverő porfelhők - nem csak profiknak. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 51-56. A Steve Mandel amatőrcsillagász által feltérképezett felhőkről. Fűrész Gábor és Éder Iván kapcsolódó fényképeivel. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Fejezetek a mozaiktávcsövek történetéből. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 57-59. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Májusi szimultán: A Petavius-kráter. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 60-62. Hold-rovat 2009. május. [SRG.]

RŐMER Péter: A Kepler-kráter 3D-ben. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 63. [SRG.]

KOVÁCS József: Holdkompok a Holdon. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 64-65. A NASA LRO-felvételein. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Színek és fények a nyári égen. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 66-68. Szabadszemes jelenségek 2009. június-július. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Csillagásztábor a Ráktanyán (1986). = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 69. [SRG.]

TÓTH Imre: A Halley újrafelfedezése. Száz éve történt. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 70-75. 1909. szept. 11-én fényképezte le Max Wolf. [SRG.]

KOVÁCS István: Nyári észlelések. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 76-78. Változócsillag-rovat, 2009. máj-júl. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: 400 év nóvái. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 79-83., 85. [SRG.]

BARANYI Zoltán: Kirándulás a változócsillagok világába. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 84-85. 2009. július végi 22P/Koppf-üstökös fényképezése közben egy 13-16 magnitúdós törpenóva regisztrálása. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A tér határtalan mélységei. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 86-89. Mélyég-objektumok. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Kalandozás a déli horizont közelében. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 90-94. Sükösd határából a -43 fok 26’-es deklinációjú lambda Velorum volt a legdélibb objektum, amit megfigyelt. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Valahol messze délen... = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 95-96. Szegediek csillagászati észleléseiről. [SRG.]

BERENTE Béla: Kettőscsillag-észlelések (2009 június-augusztus). = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 97-98. Kettőscsillag rovat. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 98. A Sragner Márta által összeállított, és az MCSE által kiadott Szentmártoni Béla kötetről. [SRG.]

ZSIROS Mariann: Kispesti üstökösfőzés. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 99. Kispesti Ifjúsági Önkormányzat csillagászati vetélkedője 2009. máj. 18-án. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Nagyszénási találkozó. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 100-101. III. Csillagász-Amatőrcsillagász találkozó 2009. jún. 6-án. [SRG.]

TÓTH János: A 2009-es Ágasvár táborozó szemmel. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 102-105. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Teljes fogyatkozás - teljes borultság. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 106. Kína, Jingshangwei 2009. júl. 22. [SRG.]

BAKOS Gábor: Szerencsés napfogyatkozás. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 107. Kína, Hangzhou 2009. júl. 22-én. [SRG.]

FÖLDVÁRI István Zoltán: Tíz éve történt. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 108. Teljes napfogyatkozás, Lepsény 1999. aug. 11. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Égi iránytű. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 109-110. Vízitáborozás a New Hampshire-i Squam-tavon. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Az égbolt mindenkié! = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 112-113. "The World At Night" fotósainak kiállítása 2009. okt. 16-31. között lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban. [SRG.]

Jelenségnaptár 2009. október. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 114-118. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a W Pegasi.; Sánta Gábor: Októberi mélyég-ajánlat.; GyL [Gyarmati László]: Meteoros észlelési ajánlat.; Sánta Gábor: Fiastyúk-fedés október 7-én.; Snt [Sánta Gábor] - Szs [Szabó Sándor]: Antares-fedés október 21-én. [SRG.]

MARTON Géza: V. Napórás Találkozó Kecskeméten. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. p. 118. 2009. szept. 19-én lesz. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Képmelléklet. A Mars 3D-ben. = Meteor 39. 2009. szept. 9.(399.) sz. pp. 120., 6 színes t., első belső és hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon. Az égbolt mindenkié! = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. címoldal. Ladányi Tamás felvétele a 2008. dec. 1-jei Vénusz - Jupiter - Hold együttállásról. [SRG.]

MIZSER Attila: 400 év, 400 Meteor. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 3. A Meteor négyszázadik számával kapcsolatos gondolatok. A lapot mostantól szerkesztőbizottság irányítja, melynek tagjai: Fűrész Gábor, Kiss László, Kereszturi Ákos, Kolláth Zoltán, Mizser Attila, Sánta Gábor, Sárneczky Krisztián, Szalai Tamás. A Nap rovatvezetője Balogh Klára lett. [SRG.]

VESSELÉNYI Tibor: Vigyázó szemeteket az égre vessétek! = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 4-5. Vlegyászai Nemzetközi Csillagásztábor Erdélyben 2009. aug. 10-14. [SRG.]

EIGNER Balázs: Bagolyvár Birodalom. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 6-7. Távcsöves bemutatás Budakeszin 2009. aug. 31-én. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legtávolabbi szupernehéz fekete lyuk. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 8. 12,8 milliárd fényévre. Tömege legalább egymilliárd naptömeg. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Kannibalizmus a lokális galaxishalmazban is. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Új típusú objektumok: szuper planetáris ködök. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mennyei Rozetta-kő. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 10. A HD 49798 csillag. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mágnesség lehet a párolgó bolygó megmentője. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 10-11. A HD 209458b exobolygó. Forrás: Sky and Telescope, 2009. szept. 1. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hogyan létezhet a WASP-18-b? = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 11-12. Forrás: Sky and Telescope, 2009. aug. 26. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Nanoflerek fűtik a napkoronát? = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 12-13. Astronomy Now, 2009. aug. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Végleg eltűnnek a napfoltok? = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 13-14. A NASA News, 2009. szept. 8. alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: McNaught félszázadik üstököse. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 14. Forrás: Sky and Telescope, 2009. szept. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az első tudományos eredmények a SETI távcsőtől. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos]: Magyarok a gravitációs hullámok nyomában. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Magyarország jelölte az első nemzetközi sötét égbolt parkot Európában. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 16. A Zselicben. [SRG.]

TÓTH Imre: Egy Heyde Rióban. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 17-24. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) XXVII. Közgyűlése 2009. aug. 3-14-ig Rio de Janeiróban volt. A szerző eközben felkereste a Brazil Nemzeti Obszervatóriumot, ahol megtekintette a budapesti Uránia Csillagvizsgáló 20 cm-es lencsés távcsövének ikertestvérét. Mindkettőt a drezdai Gustav Heyde műhelye gyártotta 1907-ben. A cikk ismerteti a brazil csillagászat történetét is. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: VLT: az európai megfigyelőcsillagászat újjászületése. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 25-27. A chilei Paranal-hegyre telepített négy 8,2 m-es távcső. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Csendesebb nyárvégi hetek. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 28. Szabadszemes rovat 2009. augusztus. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Négyszáz kilométer a Holdból. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 29-33. Hold-rovat 2009. nyár. [SRG.]

Képmelléklet. Meteorral a világ körül. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Egy régi holdtérkép. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 35. Klepesta és Lukes Map of the Moon, 1961-es kiadású csehszlovák holdtérképe. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A halványuló Lulin. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 36-42. Üstökös-rovat 2009. március-május. [SRG.]

FODOR Antal: A paléi Aquarida-tábor eredményeiből. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 43-44. 2009. júl. 25-30. Öt éjszakán, 10 óra 5 perc észlelési idő alatt 280 meteort jegyeztek fel. A tábornak 30 résztvevője volt [SRG.]

KOVÁCS István: Változócsillag-észlelés digitális eszközökkel. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 45-48. Stickel János AM Herculis, Tordai Tamás és Kárpáti Ádám X Serpentis, Kereszty Zsolt V2672 Ophiuchi (Nova Ophiuchi 2009). Kovács Attila SN 2009ig, Csizmadia Szilárd SN 2009hd, Tordai Tamás TrES-1 észlelése. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Sokszínű nyári termés. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 49-53. Mélyég rovat 2009. június-augusztus. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 53. A Sragner Márta által összeállított, és az MCSE által kiadott Szentmártoni Béla kötetről. [SRG.]

TÓTH János: Vízszintes tubus, avagy az NGC 55. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 54-55. A -39,5 fok deklinációjú galaxis megpillantása Kisújszállásról [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - REZSABEK Nándor: Emléktábla került Hédervári Péter lakóházára. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 56-58. A Hédervári Péterről életéről és bibliográfiájáról szóló könyv adatgyűjtése valamint anyagi alapjának előteremtése. Az emléktábla tervezése, engedélyeztetése és 2008. nov. 13-i ünnepélyes avatása. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Országos Szakköri Vetélkedő (1987). = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 59. Győr, 1987. aug. 20-24. [SRG.]

Jelenségnaptár 2009. november. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 60-63. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Mira-maximumok.; Sánta Gábor: Novemberi mélyég-ajánlat.; Kovács István: A hónap változócsillaga: a TT Ari.; Őszi észlelőhétvége Ágasváron.; Bátorligeti észlelőhétvége októberben. [SRG.]

VASKÚTI György: Kalandozás a déli horizonton. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 63. Kernya János Gábor cikkéről. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A Titan és a Szaturnusz árnyjátéka. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. pp. 64-65. [SRG.]

Szakkörök a Polarisban. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 65., hátsó belső borító. [SRG.]

Az égbolt mindenkié! = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 66., címlapkép, első belső borító. The World At Night kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban 2009. okt. 16-31. [SRG.]

Galilei éjszakák. = Meteor 39. 2009. okt. 10.(400.) sz. p. 67. 2009. okt. 22-24. között lesz. [SRG.]

Az emberiség Holdja. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. címlapkép. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Újra Tarjánban. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 3-8. A Meteor Távcsöves Találkozó beszámolója, 2009. aug. 19-22. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Séta a tarjáni égen. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 9-10. Észlelési és bemutatási élmények a tarjáni észlelőréten, 2009. aug. 19-én, 20-án és 21-én. Két 30 cm-es tükrös távcső segítségével, az egyik Zseli Józsefé, a másik Fenyvesi Jánosé volt. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Újabb kísérlet a sötét energia titkának felderítésére. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Gyöngyök kozmikus szálakon. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 11-12. ESA Space Science, 2009. okt. 2. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az élet szigetei térben és időben. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 12-13. Forrás: Space Daily, 2009. okt. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A piszkos csillagok gazdagok bolygókban. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 13-14. A héliumnál nehezebb elemek létezése és a bolygók száma. Forrás: Astrobiology Magazine, 2009. okt. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Rejtélyes vörös folt egy törpebolygó jégpáncélján. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 14-15. A Haumen nevű égitesten. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Óriási porgyűrűt fedeztek fel a Szaturnusz körül. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 15-16. Forrás: Spitzer News, 2009. okt. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Három űrszonda is igazolja a holdi víz létezését. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

BALOGH Klára: Napfogyatkozás Kínában. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 18-20. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Tükrök dróthálóból. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 21-23. A világ nagy távcsövei. Rádiótávcsövek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: 40 éves a CCD. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 24-27. Benne telefoninterjúk George E. Smith és Willard S. Boyle Nobel-díjas fizikusokkal, a CCD feltalálóival. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Nyárutó - őszkezdet, avagy indul a halószezon. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 28-29. Szabadszemes jelenségek 2009. szeptember. [SRG.]

PÁPICS Péter: Átmeneti időszak. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 30-33. Napészlelések 2008. november és 2009. július között. Pápics Péter elköszön a Nap rovat éléről és átadja a rovatvezetést Balogh Klárának. [SRG.]

Tábori asztrofotók. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Kepler-kráter 2D-ben. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 35-38. Holdrovat. [SRG.]

KÁRPÁTI Ádám: A Szaturnusz - majdnem gyűrű nélkül. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 39-42. Szaturnusz észlelések. Bolygó rovat 2008. október - 2009. június között. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tavaszi periodikus üstökösök. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 43-46. Üstökös rovat. [SRG.]

IGAZ Antal: Meteoros konferencia Horvátországban. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 47-48. Porec, 2009. szept. 24-27. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Újabb szupernóvák. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 49-52., első belső borító. Szupernóvák 2006-2008. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Nyárvégi észlelések. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 53-56. Mélyég-rovat 2009. szeptember. [SRG.]

KOVÁCS Gergő: Nagyon nagy halmazok. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 57-60. 100 ívperc átmérőnél nagyobb nyílthalmazok: Collinder 399 (Vállfa-halmaz), Melotte 186, Collinder 302 (Antares-mozgóhalmaz), M45 (Fiastyúk), Melotte 25 (Hyadok), Melotte 20 (alfa Persei-halmaz), Collinder 285 (Ursa Maior mozgóhalmaz). [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Nemzetközi Asztrofotós Konferencia (1988). = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. p. 61. Balatonföldvár 1988. szept. 16-18. [SRG.]

DÖBRÖCZÖNI Ádám: Narkomán amatőrcsillagász esete a Meteor 2009/9. számával. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. p. 62. [SRG.]

SZÖLLŐSI Tamás: Így lettem tagja az MCSE-nek. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 62-63. [SRG.]

DÖBRÖCZÖNI Ádám: Kutatók éjszakája Miskolcon. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. p. 63. [SRG.]

Jelenségnaptár 2009. december. = Meteor 39. 2009. nov. 11.(401.) sz. pp. 64-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Mira-maximumok.; Sánta Gábor: Decemberi mélyég-ajánlat.; Gyarmati László: Novemberi tűzijáték? Leonidák 2009.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az U Orionis.; [Kerényi Lilla:] Csillagnéző túra a Budai-hegységben.; Titan-jelenségek. [SRG.]

Címlapkép. A telihold színei. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. címoldal. Francsics László felvétele 2008. nov. 11-én. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: A távcső, amely megváltoztatta a modern világ(űr)képet. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 3-7., első belső, hátsó belső borító. A világ nagy távcsövei. A Hubble Űrtávcsőről. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Amerikába jöttem. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 8-9. A világ nagy távcsövei. A baltimore-i Space Telescope Science Institute. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A sötét anyagot látja a Fermi Űrtávcső? = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 10-11. Sky and Telescope, 2009. okt. 28. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kozmikus csontváz. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. p. 11. 6,7 milliárd fényévre lévő struktúra galaxisokból. Forrás: Astronomy, 2009. nov. 3. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Extragalaktikus bolygók? = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 11-12. Universe Today, 2009. nov. 3. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Ultravékony szénlégkör egy fiatal neutroncsillag felszínén. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 12-13. A Cassiopeia A neutroncsillaga. Forrás: Chandra News, 2009. nov. 4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Színpompás égi ékszerdoboz. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 13-14. NGC 4755. Astronomy, 2009. okt. 29. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 32 új exobolygó. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 14-15. Forrás: Science Daily, 2009. okt. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szerves molekulák egy gázbolygó körül. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 15-16. HD 209548b. A Spitzer News, 2009. okt. 20. alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt[MOLNÁR Péter]: Dupla vörös folt a Jupiteren. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. p. 16. Universe Today, 2009. nov. 2. Csillagászati hírek. [SRG.]

Újabb elismerés hírportálunknak. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. p. 16. A Magyar Tartalomipari Szövetség első helyezettje a hirek.csillagaszat.hu weboldalunk lett, az eTudomány nevezési kategóriában. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Szürkülő október színes pillanatokkal. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 17-20. Légköroptikai jelenségek. [SRG.]

GÖRGEY Zoltán: Sugársávos kráterek. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 21-24. Hold rovat, 2009. október. [SRG.]

FRANCSICS László: A címlapon: a Hold színei. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. p. 24., címoldal. [SRG.]

MIZSER Attila: Könyvajánlat: Ember a Holdon. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. p. 25. Kör alakú könyv. [SRG.]

KÁRPÁTI Ádám: Észleljük a Marsot! = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

GYARMATI László: Vizuális meteorok feljegyzése IMO-módszerrel. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

Képmelléklet. Asztrofotók. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. p. 34., 4 színes tábla. [SRG.]

IGAZ Antal: Lengyelországban jártunk. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 35-36. A Lengyel Üstökös és Meteorészlelő Szakcsoport találkozóján 2009 júniusában. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Nyári üstökösínség. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 37-42. Üstökös rovat 2009. június-augusztus. [SRG.]

KOVÁCS István: A nyárutó változóészlelései. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 43-46. Változós rovat, 2009. augusztus-október. [SRG.]

ELEK Elza: A PV Cephei és változó ködössége. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 47-50. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Óriások és törpék: nyílthalmazok az őszi Tejútban. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 51-54. Mélyég rovat, 2009. október. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Az én Messier-albumom. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 55-56. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Krétai expedíció. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. p. 57. 2010. április elejére tervezi az MCSE Mélyég Szakcsoportja. [SRG.]

Karácsonyra Gothard-emlékérmet! = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. p. 57. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Zalaegerszegi hírek. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 58-60. AZ MCSE Zalaegerszegi Csoportjának és a Vega Csillagászati Egyesületnek a tevékenysége. A Bázakerettyén 2009. aug. 10-16-ig tartó táborukról. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Napfoltok (1989). = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. p. 61. Iskum József napfoltos napfelvétele 1989. szept. 6-án. [SRG.]

SZOBOSZLAI Endre: Debreceniek csillagászati programja Romániában. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. p. 62. Székelyhídon 2009. okt. 24-én. [SRG.]

Újvárosy Antal: Mégegyszer az MTT-ről. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 62-63. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Csillagparti a Fehér Házban. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. p. 64. Barack Obama amerikai elnök Galilei felfedezéseit méltatta és az epszilon Lyrae-t figyelte a 2009. okt. 7-i csillagpartin. [SRG.]

Európa legszebb bélyege. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. p. 64. A Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából a Magyar Posta által kiadott, Nagy Péter által tervezett Galilei bélyegéről. [SRG.]

Jelenségnaptár 2010. január. = Meteor 39. 2009. dec. 12.(402.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Januári mélyég-ajánlat.; Gyarmati László: Januári meteorraj-ajánlat.; (Ksl) [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az FO Persei. [SRG.]

Összeütközött két távközlési műhold az űrben. = Metropol 2009. febr. 13. p. 4. [KSZ.]

Napbarnítottak a fiatal aszteroidák. = Metropol 2009. máj. 4. p. 5. [SRG.]

Űrséta karbantartással. = Metropol 2009. máj. 8. p. 4. A május 11-én induló Atlantis legénysége a Hubble javítását hajtja végre. [KSZ.]

Űrkutatás. Elindult az Atlantis a Hubble űrteleszkóphoz. Utolsó nagyjavítás a Hubble űrtávcsövön. = Metropol 2009. máj. 13. p. 1., 4. A Hubble űrtávcsövet 1990-ben bocsátották fel, 2013-ig működik. [KSZ.]

Sikeres a harmadik űrséta. = Metropol 2009. máj. 18. p. 7. Folyik a Hubble űrtávcső javítása az űrben. Forrás: MTI. [KSZ.]

Hatszor nagyobb a Jupiternél. Új bolygó az Androméda-galaxisban. = Metropol 2009. jún. 17. p. 5. Olasz csillagászok felfedezése gravitációs lencsehatás segítségével. [KSZ.]

Távcsővel szemléltet a mobil planetárium. = Metropol 2009. jún. 18. Pécs melléklet p. [4.] A Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából a pécsi Kultúrkertben felállítottak egy mobil digitális kisplanetáriumot. Esténként 20.30-kor és 21.30-kor tartanak előadásokat, amelyeket távcsöves bemutatás követ. [KSZ.]

Kozmikus útra hívnak. = Metropol 2009. jún. 22. p. 4. A holdraszállás 40. évfordulóján a National Geographic Channel kozmikus témájú filmeket tűz műsorára. Hong Kongban kiállítás nyílt az évforduló alkalmából. [KSZ.]

Kiállítás. Égi objektumok és jelenségek. = Metropol 2009. jún. 29. p. 5. Űrlenyomat címmel kiállítás nyílt a budapesti Mai Manó Házban a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából. Gothard Jenő halálának 100. évfordulójáról is megemlékezik a kiállítás. [KSZ.]

Vész az űrben. Felszállás közben megsérült az űrsikló. = Metropol 2009. júl. 17. p. 3. Az Endeavour űrrepülőgép. [KSZ.]

Már a Mars a cél. A Hold után a Mars a cél. = Metropol 2009. júl. 21. p. 1, 3. Az Apollo-11 legénységének véleménye. [KSZ.]

Csillagászat. A leghosszabb napfogyatkozás. = Metropol 2009. júl. 21. p. 7. 2009. júl. 22-én lesz Ázsiában. [KSZ.]

Csillagászat. Ámulatba ejtő fotók a világűrből. = Metropol 2009. szept. 11. p. 4. A NASA nyilvánosságra hozta a Hubble űrtávcső felújítása utáni első képeket. A képen a Stephan-kvintett galaxisai láthatóak. [KSZ.]

Űrprogram. Máshol szállt le a Discovery. = Metropol 2009. szept. 14. p. 3. A kaliforniai Edwards légitámaszponton. [KSZ.]

Csillagászat. Kiállítás a Vatikánban. = Metropol 2009. okt. 15. p. 12. 2010 [sic!] a Csillagászat Nemzetközi Éve. Ebből az alkalomból holnap nyílik meg a Vatikáni Múzeumban az "Astrum 2009" című kiállítás. A január 16-ig látogatható tárlat bemutatja a csillagászat történetét, szerepét és azt, hogy milyen fejlődésen mentek keresztül az évszázadok során az eszközök, amelyeket az ember arra használt, hogy a csillagok titkát kutassa. A képen Giovanni Antonio Vanosino 1567-ben készült éggömbje, amely a ptolemaioszi világképet mutatja. Forrás: AFP. [KSZ.]

A NASA új holdrakétát próbál ki. = Metropol 2009. okt. 26. p. 10. A neve és jele: Ares I-X, a magassága 100 m. Először pilóta nélküli tesztpéldány repül, majd 2015-től személyzettel lövik fel. Forrás: NASA. [KSZ.]

Űrkutatás. Atlantis-űrséta. = Metropol 2009. nov. 24. p. 1. A címlapképen Mike Foreman amerikai űrhajós. Forrás: MTI. [KSZ.]

[REZSABEK Nándor:] Jubilált a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör. = MiÚjság - Kalocsa és térsége színes havilapja 1. 2009. márc. 7. 2 sz. p. 4. A Kör 10 éves születésnapja kapcsán működésének ismertetése. [REZ.]

CSABAI Mártonné: Hangjegy. A szférák harmóniája. (musica mundana = angyalok zenéje). = Mi újság Örkényen 20. 2009. máj. 5. sz. p. 17. "...Minden kor csillagászai sorra találkoznak az új világkép "harmóni"-átértelmezésének problémáival. Kopernikusz is elfogadja a szférák meglétét. Galilei és Newton az égi mechanikát tisztán fizikailag értelmezte: ekkor került az abszolút értelemben vett muzsika - képletesen szólva - az Égből a Földre. Kepler részletesen foglalkozik a világ harmóniájának, a bolygók összhangzattanának zenei kérdéseivel is. Amikor leírja a Saturnus, Jupiter, Mars, Föld, Vénus és Merkur mozgásának összefüggéseit, kiderül az ún. 3. Kepler törvényben, hogy a bolygóknak egymáshoz képest is van zenei harmóniája: nagy terc, kis terc, kvint, félhang, diesis (módosítójel, kereszt) valamint az oktáv a kis terccel. Saturnus - nagy terc (n3). Jupiter - kis terc (k3). Mars - kvint (t5). Föld - félhang. Vénus - diesis (módosító jel). Merkur - oktáv kis terccel.
Véleménye szerint az égitestek mozgásai többszólamú zenét alkotnak. Arra is felhívja a zeneszerzők figyelmét, hogy mindezek alapján komponáljanak hatszólamú motettát (reneszánszkor). ..." [HAI.]

DURST-JOÓ Péter: A Csillagászat Nemzetközi Éve. Mozaik. = A Mi Újságunk 18. [Kiskunlacháza] 2009. júl. 7. sz. p. 7. "Az ENSZ és az UNESCO által meghirdetett év nagyszerű alkalom arra, hogy minél szélesebb körben megismertessük a csillagászat eredményeit. Négyszáz évvel ezelőtt, 1609-ben alkalmazták először a távcsövet csillagászati megfigyelésekre, és a teleszkóppal történő első távcsöves megfigyeléseket Galilei nevéhez kötjük. [...] Kiskunlacházán a járdacsillagászati, "flaszter-csillagászati" bemutatók keretében lehetőség nyílik arra, hogy egy lencsés távcsövön (refraktoron) keresztül kitekinthessünk a csillagok világába. A bemutatók célja elsősorban a közvetlen élményszerzés, hiszen kevesen mondhatják el magukról, hogy saját szemükkel látták a Hold krátereit, töréseit, vagy a Szaturnusz gyűrűjét, de emellett több hasznos információt is megtudhatunk.
A bemutatók helyszínéül a Petőfi Művelődési Központ és Könyvtárelőtti tér szolgál. Az időpontokról a Művelődési Központban, illetve a www.muvhazkkl.hu címen lehet érdeklődni. [...] Gothard Jenő csillagász halálának 100-ik évfordulója tiszteletére 2009. május 29- én megtartott bemutató alkalmával a Hold és a Szaturnusz megfigyelésén kívül bemutatásra került a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja a Stellarium csillagászati szoftver, valamint a Hold Atlasz, melynek köszönhetően a refraktoron keresztül a Hold felszínén látott krátereket azonnal be is lehetett azonosítani, valamint letölthetőek voltak a kráterekhez kapcsolódó különböző óriástávcsövekkel és űrszondákkal készített képek is. ..." [HAI.]

Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig. = múzeumcafé A Múzeumok Magazinja 3. 2009. június/július. 3. sz. p. 13. A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár csillagászattal foglalkozó könyveinek kiállítása a Csillagászat Nemzetközi Évének tiszteletére. Hartmann Schedel: Liber chronicarum (1493. Nürnberg). Kézzel színezett fametszet, amelyen a geocentrikus világkép ábrázolása látható. Kalendárium. [SRG.]

KŐFALVI Zsolt: Éjszaka legyen sötétség! = National Geographic Magyarország 7. 2009. jan. 1. sz. p. [4.] Hozzászólás a fényszennyezés cikkhez. [SRG.]

Egy hét az űrben. = National Geographic Magyarország 7. 2009. jan. 1. sz. p. 122. Az NG Chanel csatorna január 11-től a Hubble űrtávcső pályafutását mutatja be. [SRG.]

JOHNS, Chris: Képzeljük el Galileo Galileit négyszáz évvel azután, hogy kis távcsövével közelebb hozta az égbolt tüneményeit. Vajon mit szólna, ha meglátná a Magellán-óriástávcsövet? = National Geographic Magyarország 7. 2009. júl. 7. sz. p. [5.] [SRG.]

HERMANN Irén: Sic itur ad astra. Így jutunk el a csillagokig - avagy a tenger mélyéig. = National Geographic Magyarország 7. 2009. júl. 7. sz. pp. [22-27.] Interjú Bakos Gáspár csillagásszal és Ari Csilla zoológussal. [SRG.]

FERRIS, Timothy: Fürkésző szemek. Az óriástávcsövek új nemzedéke már a világmindenség pereméig ellát. = National Geographic Magyarország 7. 2009. júl. 7. sz. pp. 30-49. Galilei 37 mm-es lencséjű távcsövétől, a 42 méter átmérőjű E-ELT European Extremely Large Telescope, Rendkívül Nagy Európai Távcsövéig. [SRG.]

NG: Örök kísérőnk. = National Geographic Magyarország 7. 2009. júl. 7. sz. p. 133. Ponori Thewrewk Aurél: Az ég királynője című, a Holdról szóló könyvéről. [SRG.]

"1969 júliusában 600 millióan figyelték a tévékészülékek előtt... amint Neil Armstrong elsőként egy másik égitestre teszi a lábát." = National Geographic Magyarország 7. 2009. júl. 7. sz. p. 133. [SRG.]

SILVER, Marc: Űrkorty. = National Geographic Magyarország 7. 2009. aug. 8. sz. p. [23.] Don Pettit űrhajós által készített űrpohár, amely megkönnyíti a folyadék ivását a súlytalanság állapotában. [SRG.]

The World at Night. = National Geographic Magyarország 7. 2009. okt. 10. sz. pp. 148-149. A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009 egyik programja a világ éjszakai arcát mutatja a nagyközönségnek fotókon. Ladányi Tamás: A Balaton-felvidék holdfényben. A szigligeti vár tetejéről készült fotó. [SRG.]

Nemzetközi fotópályázat. Természet és Tudomány. = National Geographic Magyarország 7. 2009. nov. 11. sz. pp. 160-161. A pályázat 3. helyezettje Jaksy Attila, Hold és repülő című képével, amelyet 2009. máj. 9-én készített. [SRG.]

SILVER, Marc: Süt a Nap... = National Geographic Magyarország 7. 2009. dec. 12. sz. pp. 36-37. A napenergia felhasználása főzésre. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Elszabadult pók az űrállomáson. Magyar diákok a NASA táborban. = Népszabadság 67. 2009. aug. 29-30. 202/1. sz. hétvége p. 8. A MANT középiskolás esszépályázatát két diák, Varga Márton és Zipperer Bernadett nyerte, akik jutalmul a NASA nemzetközi űrtáborába utazhattak. [SRG.]

Óriástávcső épül. = Népszabadság 67. 2009. szept. 1. 204/1. sz. p. 11. A Tudomány - Technika - Napi felfedező rovatában, a várhatóan 2019-re elkészülő 30 m-es tükörátmérőjű távcsőről írnak, amit a Mauna Kea vulkán csúcsára terveznek felépíteni. [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Kína is a Marsra tart. = Népszabadság 67. 2009. szept. 5-6. 208/1. sz. hétvége p. 8. A tervek szerint Oroszország 2009 októberében indítja a Fobosz-Grunt űrszondát. Az orosz-kínai megállapodás szerint ugyanezzel az indítással egy kínai Mars-műhold is eljut a Mars környezetébe és a bolygó körül keringhet. [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Kimérték a téridő görbületét. = Népszabadság 67. 2009. szept. 10. 212./1. sz. p. 11. [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Plútó: ezután is törpebolygó. = Népszabadság 67. 2009. szept. 19-20. 220./1. sz. hétvége p. 8. "A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006-ban döntött a Plútó nagybolygó státuszának megvonásáról, bevezette az új, törpebolygó kategóriát. A döntést sokan bírálták abban reménykedve, hogy a következő ülésen azt még visszavonhatják. Az IAU a várakozások ellenére azonban, idei közgyűlésen nem foglalkozott a Plútó ügyével." [BRZ.]

SZÁSZ Balázs: Miután a fehér ember "felfedezte". = Népszabadság 67. 2009. szept. 19-20. 220./1. sz. hétvége p. 9. A cikkben egy kép található a világ legrégebbi csillagtérképéről. [BRZ.]

FRISS Róbert: Karosszék az Oort-felhőn. = Népszabadság 67. 2009. szept. 26-27. 226./1. sz. hétvége pp. 2-3. "Ha volt elég fantáziánk, hogy kitaláljuk a puskaport, a guillotine-t, a lovasrohamot, a gázkamrát vagy a villamosszéket, akkor maradjon még annyi, hogy elképzeljük: helyet foglalunk egy karosszékben a Naprendszer legkülső határán, mondjuk az Oort-felhő, milliárd üstökösmagjának egyikén, és visszapillantunk a Földre. Igaz, az Oort-felhő létezését még nem sikerült közvetlen megfigyeléssel bizonyítani, de hát annyi mindennel így vagyunk, ez ne akadályozzon meg bennünket a szemlélődésben. Mit látunk?" [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Újfajta bolygóevolúció. = Népszabadság 67. 2009. okt. 3-4. 232./1. sz. hétvége p. 8. "Ma már tudjuk, mi rejtőzik a Mars felszíne alatt, milyen anyagokból épül fel a Szaturnusz légköre. Az a kérdés viszont még mindig megválaszolatlan, hogy hogyan alakult ki Naprendszerünk. Egy újabb kutatás ezt a problémát boncolgatja." [BRZ.]

Furcsa bolygó. = Népszabadság 67. 2009. nov. 6. 260/1. sz. p. 10. A Tudomány - Technika - Napi felfedezo rovat. Japán és amerikai kutatók a csillagászat történelmében első ízben fedeztek fel egy olyan bolygót, amely ellentétesen kering saját csillaga forgásirányával. [BRZ.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Büszkeségünk a zselici sötétség. = Népszabadság 67. 2009. nov. 17. 269./1. sz. p. 11. A Nemzetközi Csillagoségbolt Egyesület a Zselici Tájvédelmi Körzetet nemzetközi sötétégbolt parkká nyilvánította. [BRZ.]

Fotók messzi galaxisokról. = Népszabadság 67. 2009. dec. 10. 289./1. sz. p. 10. Tudomány - Technika. Korábban soha nem látott galaxisokról készített felvételeket a Hubble-űrtávcső a NASA űrhajósai által májusban felszerelt új infravörös kamera segítségével. [BRZ.]

Azonosítatlan repülő tárgy. = Népszabadság 67. 2009. dec. 11. 290./1. sz. p. 13. Mozaik. Norvégia keleti részén ufónak hihették a helyiek az égi jelenséget, amely a szakértők szerint egy (orosz sikertelen) katonai rakétakísérlet fénye lehetett. [BRZ.]

KOCZA Zoltán: Lefényképezett csillagbölcső. = Népszabadság 67. 2009. dec. 17. 295./1. sz. p. 10. Tudomány - Technika. Szenzációs felvételsorozatot tett közzé karácsony előtt a NASA/ESA Hubble-űrteleszkópcsoport az Orion-köd fiatal csillagairól. [BRZ.]

KOZMA Judit: Magyar és német népi csillagnevek és csillagképnevek jelentései. = Névtani Értesítő 31. Budapest, 2009. pp. 143-155. A tanulmány összegzi az eddigi népi csillag- és csillagképneveket. Nagyrészt Toroczkai-Wigand Ede, Bartha Lajos, Bödők Zsigmond, Zsigmond Győző kutatásait használta fel. [SOL.]

MARÓTI Tamás: V. István pénzverésének időrendjéhez. = Numizmatikai Közlöny 106-107. 2009-2010. pp. 89-95. 1257-ben, nagykorúvá válásakor István megkapta a keleti országrész kormányzását, majd 1258-ban Dél-Stájerország ura is lett. 1265-től már ifjabb királyként szuverén uralkodóként regnált. Hivatalos magyar királyként, V. István királyként 1270. máj. 3 és 1272. aug. 6. között uralkodott. Az 1257 és 1272 közötti pénzverésinek időpontjai a csillagászat segítségével pontosíthatóak. A CNH 288 dénár napfogyatkozást ábrázolhat. Ha ez az 1263. aug. 8-i 97 %-os napfogyatkozás hatására készült, akkor 1264 elején, ha a 1270 márc. 23-i 99 %-os napfogyatkozás hatására készült, akkor 1271 elején verhették az érmét. Szerző szerint az utóbbi a valószínűbb. [KSZ.]

Napórát avattak Péren. = Nyugat-Hírmondó 7. 2009. jún. 5. sz. p. 14. "Az idei évben is megszervezték Péren az ifjú fizikusok találkozóját. A szervezők, illetve a résztvevők jóvoltából, a csillagászat éve alkalmából Öveges-napórát avattak a péri általános iskola udvarán. Az elkészült napórát Keszthelyi Sándor a Magyar Csillagászati Egyesület képviseletében és Kara Ákos, a megyei közgyűlés alelnöke leplezték le. A program ideje alatt az iskola életét bemutató kiállítást tekintettek meg az érdeklődők. Szelecz László igazgató és Herold Ádám péri polgármester szerint nagyon fontos, hogy mindig népszerűsíteni tudják a fizika tantárgyat, illetve azt is fontosnak tartják, hogy méltó emléket állítsanak Öveges professzornak a "fizika varázslójának"." [KSZ.]

RÓFUSZ Attiláné: Üzentek a csillagok. = Óbudai Harangszó [Az Óbudai Evangélikus Egyházközség Híradója] 17. 2009. Advent-Karácsony. 3. sz. pp. [17-18.] Beszámoló Rezsabek Nándornak a Budapest-Óbudai Evangélikus Egyházközségben 2009. nov. 15-én tartott csillagászati előadásáról. [REZ.]

Értékőrzés - értékteremtés. Beszélgetés Kara Ákos megyei közgyűlési alelnökkel. = Péri Hírmondó 2. 2009. ápr. 1. sz. pp. 2-3. Kara Ákos támogatásával valósul meg Péren az Öveges József Általános Iskolában egy új napóra, a Csillagászat Éve alkalmából. A napórát Öveges József fizikus ismeretterjesztő arcképe fogja díszíteni. [KSZ.]

GOLDSMITH, Donald: Közel a csodás égbolthoz. = Reader’s Digest 2009. márc. pp. 74-83. Paranal Obszervatóriumról és az épülő ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array ), magyarul a Nagy Atacamai Milliméteres és szubmilliméteres Antennarendszerről szóló ismertetés. [HAI.]

NELSON, Carig: Egy óriási ugrás. = Reader’s Digest 2009. júl. pp. 132-141. "Carig Nelson Rocket Men című új könyvének részletei eddig ismeretlen, drámai mozzanatokat tárnak fel az űrhajósokról és a végrehajtott hihetetlen tettről." Az Apollo-11 küldetésről. [HAI.]

Szókincs. = Reader’s Digest 2009. júl. pp. 19-20. A "csillagos" szavak jelentését kell kitalálni. Megfejtések a 20. oldalon. [HAI.]

BAIN, Julie: Milyen ott fent? = Reader’s Digest 2009. szept. pp. 92-99. Négy űrhajósnővel készített riport. Peggy Whitson (pp. 94-95.), Pamela Melroy (pp. 95-97.), Sunita Williams (pp. 97-98.), Barbara Morgan (p. 99.). [HAI.]

Képmás. Két fotóban egy világ. = Reader’s Digest 2009. okt. pp. 40-43. A marsi Chasma Borale völgye és a Tharsis Montes környezetéről készült képek. [HAI.]

BÉKÉS Sándor: Benne élsz, fedezd fel! = Royal Club Pécs (Információs és társasági lap) 10. 2009. jún. 5. sz. pp. 10-11. Az információs és társasági lap interjúja Keszthelyi Sándor pécsi építészmérnökkel, amatőrcsillagászati és csillagászattörténeti munkájáról. A cikk nagyrészt a hazai napórák kutatását tárgyalja. Szó esik Lakits Ferencről, a Csillagászat Nemzetközi Évéről, és a mai pécsi amatőrcsillagászatról. A cikk szövegében említett napórák helye: Sopron, Szent Mihály plébániatemplom; Sárvár, Rákóczi út 1. Thermal Hotel; Eger; Lyceum "Ágyús-napóra"; Pécs, Alkotmány u. 1. társasház; Pécs, Dömörkapui út Vidámpark. Utóbbi napóráról fényképet is közöl. [KSZ.]

Látogatható Kepler volt lakása. = Reggeli Újság 6. 2009. aug. 28. 1663. sz. p. 16. "Megnyitották azt a lakást, ahol Johannes Kepler német csillagász prágai tartózkodásának utolsó öt évében élt; a szerény lak mindössze 22 négyzetméteres. A visszafogott "múzeumot" abból az alkalomból nyitották meg a nagyközönség előtt, hogy négyszáz éve, 1609-ben jelent meg Kepler korszakalkotó műve, az Astronomia Nova (Új csillagászat). A Prágában töltött időszak volt Kepler életének legfontosabb 12 éve - mondta Pavel Suchan a Cseh Csillagászati Társaság részéről. Ezen évek alatt a tudós harminc művet írt. Ebből kiemelkedik az Astronomia Nova, amelyben Kepler első két törvénye kapott helyet.
A Károly hídtól alig pár méterre található kis lakásban tíz tábla avatja be a látogatókat Kepler ismereteibe, amelyek átfogták a matematika és az optika tudományát. Emellett a tudós által készített távcsőtervrajzokat is megismerhetik az érdeklődők. Johannes Kepler II. Rudolf császár udvari csillagászának segédjeként került Prágába, Tycho Brahe halála után azonban ő lett a főasztronómus." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Aszteroidok nyomában. = RTV Tipp 2009. december 14-20. 51. sz. pp. 12-13. A műsorújság kétoldalas cikke az azonos című ismeretterjesztő filmhez kapcsolódik, melyet a Spektrum vetített 2009. december 20-án, vasárnap 20 óra 50 perces kezdettel. A kedvcsináló írás a Földet megközelítő meteorok, üstökösök, kisbolygók okozta veszélyekről szól. A színes, látványos illusztrációs anyag a Tunguz-meteorit becsapódásának helyét és a Barringer-krátert mutatja, valamint számítógépes fantáziaképeket közöl. [SZU.]

REZSABEK Nándor: Az utolsó magyar polihisztor. Mahler Ede emlékezete. = Stáció Vallási Magazin 4. 2009. jún-júl. 3. sz. pp. 24-25. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Johannes Kepler. A lutheránus csillagász. = Stáció 4. 2009. aug-szept. 4. sz. pp. 26-27. [REZ.]

Gothard-napok. = Szombathelyi Maraton 20. 2009. ápr. 23. 16. sz. p. 1. A száz éve elhunyt Gothard Jenő csillagászra emlékeznek szinte egész május hónapban Szombathelyen. A rendezvénysorozat megnyitóját május 5-én este fél nyolckor tartják a város főterén. A programoknak aktualitást ad az a tény is, hogy 2009-et éppen a csillagászat évének nyilvánították. [KSZ.]

Bolygókat ábrázoló gömbszobrok. = Szombathelyi Maraton 20. 2009. máj. 14. 19. sz. p. 1. Tisztelgés a 100 esztendeje elhunyt Gothard Jenő csillagász előtt. [SRG.]

Gothard Jenőre emlékeznek. Maga tervezte műszerekkel szerelte fel obszervatóriumát. = Szombathelyi Maraton 20. 2009. máj. 14. 19. sz. p. 3. [SRG.]

-tria-: Nézz, nézz az ég felé. Csillagászat. Gothard Jenőre is emlékeztek a Magyar Fotográfusok Házában. 2009 a csillagászat éve. A Magyar Fotográfusok Házában tudósok, csillagászok rendeztek kiállítást. Megemlékeztek Gothard Jenőről is. = Szombathelyi Maraton 20. 2009. júl. 31. 30. sz. p. 2. A fotók képaláírásai: Gothard Jenő fényképfelvételei a kiállítás ritkaságai. Jankovics István professzor a látogatók között. Kincses Károly fotómuzeológus és Zorán a megnyitón. Gothard Jenő műszerei. [SZU.]

REZSABEK Nándor: 200 esztendeje született Petzval Ottó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. jan. 1. sz. p. 24. Csillagászati ismereteit Tittel Pál mellett a gellérthegyi csillagvizsgáló gyakornokaként szerezte, de tanult Bécsben Joseph Littrow mellett is. 1872-1883-ig a pesti tudományegyetemen a csillagászat helyettes tanára. Elsősorban szférikus csillagászattal és égi mechanikával foglalkozott. [REZ.]

SZABADOS László: A csoda 400 éve tart. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. jan. 1. sz. pp. 28-29. 400 évvel ezelőtt kezdődtek a távcsöves csillagászati megfigyelések. A 2009. évet az ENSZ a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította. A cikk az M51 galaxis rajzainak és fényképeinek részleteivel mutatja be az elmúlt négy évszázad csillagászati műszertechnikai fejlődését. [KSZ.]

MATOS Lajos: Orvosszemmel. Hátraállítottuk az órát: kisebb a szívroham kockázata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. jan. 1. sz. p. 45. A nyári időszámításra történt áttérés vasárnapját követően három munkanapon át jelentősen növekszik az infarktusos esetek száma. A téli időszámításra áttérve az első, hétfői munkanapon kevesebb a szívinfarktus. A kutatás eredményeit a magyar származású Janszky Imre és a svéd Richard Jung tette közzé a New England Journal of Medicine neves orvosi szakfolyóiratban. Forrás: Weborvos. [KSZ.]

SZABADOS László: Virágcsendélet csillagokkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. 2. sz. p. 79., címlapkép Az NGC 7129-nek a Spitzer-űrtávcsővel infravörös hullámhosszakon készített - a címlapon közölt - képéhez fűzött ismertető szöveg. [SOL.]

Fényvisszhang az űrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. febr. 2. sz. p. 79. A Cas A szupernóva-maradványról. John Flamstead angol csillagász 1680. aug. 16-án szabad szemmel látott egy csillagot ott, ahol most a Cas A van. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2008. 12. sz. [KSZ.]

Nehéz bolygók a láthatáron. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. febr. 2. sz. p. 80. A COROT Exo-3b. Mérete a Jupiterrel azonos. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2008. 12. sz. [KSZ.]

Gyengülő napszél. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. febr. 2. sz. pp. 80-81. A NASA kutatóinak szeptemberi bejelentése: 50 év óta most a leggyengébb a napszél. [KSZ.]

A Fermi gamma-sugár űrtávcső új típusú pulzárt fedezett fel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. febr. 2. sz. p. 81. A CTA-1 szupernóva-maradvány a Cepheusban. A CERN Courier, 2008. dec. alapján. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Meteor csillagászati évkönyv 2009 (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2008). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. febr. 2. sz. pp. 95-96. Könyvismertetés. [KSZ.]

DARVAY Tamás: A jezsuita páter a Vénuszra irányította a távcsövet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. márc. 3. sz. diákpályázat pp. [38-42.] Hell Miksa élete és tudományos, főként csillagászati munkássága. Kiemelve a kolozsvári, különösen a kolozsvári Báthory István Líceumhoz való kapcsolódásait. Itt 2006-ban kiállítást rendeztek Hellről, előadással, rajzokkal tisztelegtek a tudós tevékenysége előtt és az eget vizsgálták az első kolozsvári csillagda ma is meglévő refraktorával. [KSZ.]

Űridőjárás és társadalom. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. márc. 3. sz. p. 127. Egy amerikai tanulmány az esetleges szuper napflerek hatásáról az elektromos hálózatokra. A legerősebb flerek 1859. augusztus-szeptemberében és 1921 májusában voltak. Az 1989. márciusi geomágneses zavar gyengébb volt, de Québecben igen nagy károkat okozott. [KSZ.]

Kína új csillagászati műszerei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. márc. 3. sz. p. 127. Egy 4 m-es tükrös és egy 500 m-es rádiótávcső. Forrás: Sky and Telescope. [KSZ.]

Gyors bolygókeletkezés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. márc. 3. sz. p. 127. Forrás: Sky and Telescope. [KSZ.]

Fél évszázad legkevesebb napfoltja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. márc. 3. sz. p. 128. A negatív rekord 1954-ben volt, akkor 241 napfoltmentes nap volt. 2008. szeptember végére elérte a 200-at a foltmentes napok száma. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Valóságos elképzelések. Beszámoló az 59. Nemzetközi Világűrkongresszusról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. márc. 3. sz. pp. 138-139. A skóciai Glasgowban volt 2008-ban. [KSZ.]

(-i-s) [NÉMETH Géza]: Rezsabek Nándor - Sragner Mária: Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. A vulkánoktól a csillagok világáig (Aura Kiadó, Budapest, 2008). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. márc. 3. sz. p. 144. Könyvismertetés. A második szerző neve helyesen: Sragner Márta. [KSZ.]

Mennyire gömbölyű a Nap? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. ápr. 4. sz. p. 176. Csaknem szabályos gömb. A NASA RHESSI űrszonda mérései szerint 7,8 és 10,8 ezred ívmásodperc a lapultsága, amely a naptevékenységtől függően változik. [KSZ.]

A Messenger szonda újra a Merkúrnál. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. ápr. 4. sz. p. 176. 2008. okt. 6-án másodszor is elhalad a bolygó mellett és további 20 %-át fényképezte le. [KSZ.]

A Rosetta a Stein kisbolygónál. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. ápr. 4. sz. pp. 176-177. 2008. szept. elején elsuhant a 4,6 km-es kisbolygó mellett és 30 m-es felbontású fényképeket készített. [KSZ.]

KOVÁCS László: Abonyi Iván: Kiemelkedő fejezetek a XVII-XIX. század fizikájából (Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2008.). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. ápr. 4. sz. p. 192. Könyvismertetés. [KSZ.]

BOTH Előd: Földszerű bolygók reményében... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. máj. 5. sz. pp. 216-218. A 2009 márciusában felbocsájtott Kepler csillagászati űrszonda ismertetése, tudományos programja. Legfőbb célja a Naprendszeren kívüli bolygórendszerek tanulmányozása lesz. Az űrszonda lényegében egy Schmidt-rendszerű távcső. Főtükre 140 cm, a fotométer nyílása 95 cm. A távcsövet 9 ezred ívmásodperc pontossággal irányíthatják a célterületre. Folyamatosan 100 ezer csillagot vizsgál egy 105 négyzetfokos területen legalább 3,5 éven, de talán 6 éven keresztül. A 9 és 16 magnitúdó közötti csillagok fényességét 0,00002 magnitúdó pontossággal mérik. [KSZ.]

VERÉB Dániel: Galaxisok evolúciója - a kozmológia nagy kérdése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. máj. 5. sz. Diákpályázat. pp. [65-69.] Az írás szerzője a Természet - Tudomány Diákpályázaton a csillagászati kategóriában I. díjat kapott. [KSZ.]

BACSÁRDI László - HORVÁTH Márk: Élőben kapcsoltuk Charles Simonyit. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. máj. 5. sz. p. 223., hátsó belső borító Simonyi 2009-es másodszor is a Nemzetközi Űrállomásra látogatott. 2009. márc. 29. és ápr. 5. között több alkalommal, több helyszínről léptek vele kapcsolatba a Kárpát-medence rádióamatőrjei, rádióklubjai. [KSZ.]

Szén-monoxid az exobolygón. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. máj. 5. sz. p. 224. A HD 189733b légkörében. Bild der Wissenschaft, 2009. 2. sz. [KSZ.]

Fekete lyukak és galaxisok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. máj. 5. sz. p. 226. A galaxisok vagy a közepükön lévő óriás fekete lyukak jöttek-e létre előbb? Forrás: Sky and Telescope, 2009. jan. 8. [KSZ.]

Hiányzó barna törpék. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. máj. 5. sz. p. 226. A Naptól 32,6 fényéven belüli térségben 239 vörös törpe van, de csak 12 barna törpe. Forrás: Sky and Telescope, 2009. jan. 6. [KSZ.]

A Tejútrendszer tömege. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. máj. 5. sz. p. 226. A Tejútrendszer nagyjából azonos tömegű az Andromeda-köd tömegével. Forrás: Sky and Telescope, 2009. jan. 6. [KSZ.]

Tébolyult univerzum. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. máj. 5. sz. pp. 238-239. Esetleg Boltzmann-agy forgatókönyve által létezik az univerzumunk, sőt talán végtelen sok Boltzmann-agy keletkezhetett. A furcsa cikk a sötét energiát, a Gibbons-Hawking-sugárzást, de Sitter vákuum-univerzumát is megemlíti a sokféle kozmológiai elképzelés között. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2009. 3. sz. [KSZ.]

KOVÁCS Tamás: A korai földi légkör. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. jún. 6. sz. pp. 250-252. Paleoklimatológia. Összehasonlítva a Vénusz, a Mars, a Titán légkörével. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A Cassini szonda a Szaturnusz rendszerében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. jún. 6. sz. pp. 253-256. A Csillagászat Nemzetközi Éve emblémájával ellátott cikk. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Simon Newcomb és Konkoly Thege Miklós párhuzamos életrajza. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. jún. 6. sz. pp. 257-260. A Csillagászat Nemzetközi Éve emblémájával ellátott cikk. [KSZ.]

Meglepően sok gamma-pulzár. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. jún. 6. sz. p. 272. A NASA Fermi gamma űrtávcsöve (korábbi nevén GLAST) megfigyelései szerint. [KSZ.]

Az exobolygók pályahajlása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. jún. 6. sz. pp. 272-273. A Gliese 876 három bolygójának vizsgálata. [KSZ.]

Új típusú kozmikus háttérsugárzás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. jún. 6. sz. p. 273. A 40 km magasra emelkedett ARCADE detektor észlelései. [KSZ.]

Öt év a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. jún. 6. sz. p. 273. A Spirit és az Opportunity marsrobotok. [KSZ.]

"Valóra vált a gyermekkori álmom". Beszélgetés Őry Huba repülő-és űrmérnök professzorral. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. júl. 7. sz. pp. 290-293. Őry Huba 1927. júl. 16-án, Aradon született. 1956 óta Nyugaton az európai űrkutatással kapcsolatosan tevékenykedett. Az interjút készítette: Both Előd. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Simon Newcomb és Konkoly Thege Miklós párhuzamos életrajza. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. júl. 7. sz. pp. 306-308. Kövesligethy Radó és Gothard Jenő is. A Csillagászat Nemzetközi Éve emblémájával ellátott cikk. [KSZ.]

SÓDORNÉ BOGNÁR Zsófia - SZABÓ Róbert: Csillagrezgések és távoli naprendszerek nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. júl. 7. sz. pp. 309-312., címlapkép. A 2006. dec. 27-én felbocsátott CoRoT űrtávcső két éves tevékenysége. A Csillagászat Nemzetközi Éve emblémájával ellátott cikk. [KSZ.]

FODOR Anna: A Teremtés oszlopai az univerzumban és a színpadon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. júl. 7. sz. diákpályázat melléklet. pp. [97-99.] A Hubble Űrtávcső Sas-köd (M16) képei és a Queen és Paul Rodgers koncertjének plakátképe. [KSZ.]

Óriás rakéták forradalmasíthatják a csillagászatot. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. júl. 7. sz. p. 319. A NASA Ares-V hordozórakétájával 8 méteres tükrös távcsövet is felküldhetnek az űrbe. [KSZ.]

Van-e élet a Marson? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. júl. 7. sz. p. 335. Forrás: Bild der Wissenschaft 2009. 5. sz. [KSZ.]

"Az űrhajózás az emberiség létkérdése." Beszélgetés Őry Huba repülő-és űrmérnök professzorral. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. aug. 8. sz. pp. 354-357. Részvétele Európa űrprogramjaiban. Az interjút készítette: Both Előd. [KSZ.]

SZABADOS László: A Galilei Országos Csillagászati Diákvetélkedő. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. aug. 8. sz. diákpályázat. p. [125.] A legutóbbi csillagászati diákvetélkedő 1999-ben volt, most a 2009-es Csillagászat Nemzetközi Éve adott alkalmat a szervezésre. A 2008 őszén meghirdetett versenyre a 3 fős tagságú csapatokból 45 középiskolás csapat jelentkezett. A legjobb 10 csapat jutott a 2009. ápr. 24-25-i kecskeméti döntőbe. A győztes a bajai Szent László ÁMK csapata lett (Varga Dániel, Lájer Márton, Béni Kornél, felkészítő tanáruk: Jaloveczki József). A verseny szervezését főként Szathmáry Károly és Hegedüs Tibor végezte. [KSZ.]

A Mindenség kvantumos szerkezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. aug. 8. sz. p. 369. A 12,2 milliárd évvel ezelőtti GRB 080916 gamma-villanás vizsgálata a Fermi-távcső műszereivel. Úgy tűnik, hogy a nagyon nagy energiájú gamma-sugarak kissé lassabban terjednének, mint az elektromágneses sugárzások más fajtái. A késés mértéke összhangban van a kvantumgravitáció egyes elméleteivel. Sky and Telescope, 2009. június. [KSZ.]

A Hubble utolsó javítása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. aug. 8. sz. p 369. A 2009. májusi Atlantis űrrepülőgép STS-125-ös küldetésekor a Hubble-űrtávcső ötödszöri, minden bizonnyal utolsó nagyjavítására került sor. [KSZ.]

A legtávolabbi égitest. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. aug. 8. sz. p. 369. A GRB 090423 gamma-villanás vöröseltolódása 8,2, vagyis 13,1 milliárd fényévre van. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Ponori Thewrewk Aurél: Az Ég Királynője (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2009.). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. aug. 8. sz. p. 384. Könyvismertetés. [KSZ.]

Új eredmények a Merkúrról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. szept. 9. sz. p. 417. A NASA Messenger szondája alapján. Forrás: Sky and Telescope. [KSZ.]

Egy szenzációs űrfotó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. szept. 9. sz. p. 418. A Szaricsev-vulkán kitöréséről 2009 júniusában. [KSZ.]

Holdi leszállóhelyek képei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. szept. 9. sz. p. 418. A NASA LRO holdszondájával. [KSZ.]

BENCE Gyula: A fizika életveszélyes? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. szept. 9. sz. pp. 421-422. Chen Shi-Zeng "Sötét anyag" címmel filmet készített egy Amerikában doktori ösztöndíjasként tanuló kínai kozmológusról, aki diplomaosztó ünnepségen sorban fejbelövi asztrofizikus és kozmológus professzorait. A 2007-ben készített és 2008-ban bemutatott film forgatókönyvének alapja egy valóban megtörtént eset volt: 1991. nov. 1-én, a 28 éves Gang Lu űrfizikával, azon belül űr-plazafizikával foglalkozó posztdoktori ösztöndíjasa az Iowa Egyetemen agyonlőtte a Fizika Tanszék öt emberét, majd magával is végzett. [KSZ.]

Geológus a Holdon - és a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. szept. 9. sz. pp. 430-431. Harrison H. Schmidtnek az Apollo-17 geológus-űrhajósának írása. Forrás: Scientific American, 2009. máj. [KSZ.]

VARGA Péter: A Föld fejlődésének dinamikája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. okt. 10. sz. pp. 438-441. Csillagászati vonatkozásokkal. A Föld 4,55 milliárd éves történetében bekövetkezett csillagászati hatások. A Föld tengely körüli forgássebességének lassulása az elmúlt 4 milliárd év alatt. A földmágneses tér erősségének növekedése a földtörténet során. [KSZ.]

Aki közel hozta az eget. Beszélgetés Kulin Györggyel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. okt. 10. sz. pp. 449-453. Dürr János Kulin Györggyel 1987 őszén készített interjújának újra közlése Staar Gyula szerkesztésében. Eredeti megjelenés: Kilátó, VII. évf. 1. sz. 1989. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Kulin-emlékülés, Nagyszalontán a Csillagászat Évében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. okt. 10. sz. p. 453. Kulin György 1989. ápr. 22-i halálának 20. évfordulója utáni szombaton: ápr. 25-én tartottak emlékülést a szülővárosában, Nagyszalontán. A Magyar Házban előadást tartott Csukás Mátyás, Sárneczky Krisztián és Mizser Attila. [KSZ.]

A fekete lyukak új osztálya. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. okt. 10. sz. p. 464. Az ESA XMM Newton röntgencsillagászati obszervatóriumával 500 naptömegű fekete lyukat fedeztek fel: a HLX-1 objektumot az ESO 243-49 galaxis közelében. [KSZ.]

Hiányzó napfoltok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. okt. 10. sz. p. 464. Az Amerikai Csillagászati Társaság sajtótájékoztatója szerint a jelenség oka a lassabban kialakuló futóáramlás. [KSZ.]

Óriásbolygók és törpecsillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. okt. 10. sz. p. 464. A Sas csillagképben, 20 fényévre lévő VB 10 vörös törpe csillag körül talált bolygó. A Bild der Wissenschaft, 2009. 8. sz. alapján. [KSZ.]

A déli égbolt új térképe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. okt. 10. sz. p. 465. A Six degree Field Galaxy Survey (6dFGS) program, amely 110 ezer galaxist térképezett fel egy 1,2 m-es ausztrál távcsővel. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2009. 7. sz. [KSZ.]

Leghidegebb, legszárazabb, legnyugisabb. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. okt. 10. sz. p. 466. Műholdas felmérések alapján a legjobb csillagászati észlelőhely az Antarktiszon van, egy 4053 m magasságú "Ridge A" elnevezésű jégplatón. [KSZ.]

GRYNAEUS András: Hogyan és mit olvashat ki a régész a fák évgyűrűiből? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. okt. 10. sz. pp. 469-471. A kérdés ismertetése és illusztrálása hazai példákkal. Az évgyűrűk periodikus ismétlődése és a naptevékenység hatása, fafajtánként. [KSZ.]

Zavar a Nap működésében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. okt. 10. sz. p. 478. A 2008-as évben az év napjainak 72 %-ában napfolt nélküli volt a Nap. A 2009-es évben május 20-ig a napok 82 %-ában nem látszott napfolt. A Nap sugárzása és a Nap mágneses tere is jobban gyengült, mint más minimumokkor. Forrás: Sky and Telescope, 2009. aug. [KSZ.]

Érezzük magunkat az Univerzum részének! Beszélgetés Catherine J. Cesarsky asztrofizikussal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. nov. 11. sz. pp. 482-485. Cesarsky 1943-ban született. 1971-ben végzett fizikus szakon. 1999-2007-ig az Európai Déli Obszervatórium főigazgatója. 2006-2009-ig a Nemzetközi Csillagászati Unió elnöke. Az interjút Szabados László készítette 2009 márciusában. [KSZ.]

PATKÓS András. Küzdelem az Entrópiával. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. dec. 12. sz. pp. 536-539. Madách Imre: Az ember tragédiája és Thomas Stoppard: Árkádiában című 1993-as színdarabja. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

Második "Föld". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. dec. 12. sz. p. 557. A Kepler-űrtávcső tíznapos próbaüzeme alatt mérte a HAT-P-7 bolygót. Anyacsillagát 2,2 naponta kerüli meg csaknem kör alakú pályán, a Föld-Nap 1/26-nyi távolságában. A bolygónak 2400 fok C atmoszférája van. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2009. 10. sz. [KSZ.]

MUNKÁCSY Katalin: Az ókori térképek és a XXI. századi geometria. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. dec. 12. sz. pp. 563-565. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

Címképünk. Az NGC 602 fiatal csillaghalmaz a Kis Magellán-felhőben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. címoldal. Megjelent a Csillagászat Nemzetközi Évében. A különszámot összeállította: Szabados László. A tartalmi szerkesztést nagyban segítették Both Előd hasznos javaslatai. Szerkesztők: Kapitány Katalin, Németh Géza, Silberer Vera. A 96 oldalas kiadvány 2008 novemberében jelent meg a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával. [KSZ.]

A Tejútrendszerben barangolva. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. első belső borító, p. 70. Az NGC 6543 planetáris köd. A Tycho-féle szupernóva maradványa. A 47 Tucanae gömbhalmaz. Az Elefántormány-köd. A Tejútrendszer fősíkjának egy részlete. A Cygnus csillagkép egy része. [KSZ.]

SZABADOS László: Bevezetés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. p. 2. A 2009-es Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából összeállított különszám bevezetője. [KSZ.]

VEKERDI László: Piaci mendemondától a Csillaghírnökig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 3-7. A csillagászati távcső születése. A távcső földi és égi használata Galilei (és mások) által 1609 nyarától 1611 tavaszáig. Vekerdi László: Így él Galilei című könyvéből készített montázs. Az összeállítást Herczeg János készítette. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Az ég és Föld találkozása. Hogyan látjuk Galilei munkásságát napjaikban? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 8-10. [KSZ.]

GALILEI, Galileo: Csillaghírnök. Részletek. Astronomicus nuncius. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 11-13. Galilei 1610-es értekezésének részletei. Csaba György Gábor fordítása. [KSZ.]

HETESI Zsolt: A Galilei-per tanulságai. A tudós igazsága és tévedése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 14-16. [KSZ.]

SZABADOS László: Négy évszázad csillagászati távcsővel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 17-19. Nagy eredmények kis távcsövekkel. Nagy eredmények nagy távcsövekkel. Válogatás a távcsöves csillagászat fontos eseményeiből. [KSZ.]

SZÉKELY Péter: A távcső tökéletesítése Galileitől a XX. század közepéig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 20-22. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem - milyen a legnagyobb távcső a jövőben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 23-28. A távcsövek átmérőinek és fényerőinek növekedése az elmúlt 400 évben. Napjaink tükör-körképe. Alkalmazkodó optikák. A jövő óriástávcső tervei. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: A Naprendszerről alkotott kép változása Galileitől napjaikig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 29-34. pp. 31-32.: "Konkoly Thege Miklós és a Gothard testvérek, Jenő és Sándor Jupitert ábrázoló rajzain olyan jelenségeket lehetett találni, amelyek a Shoemaker-Levy 9 üstökös 1994. évi becsapódásakor keletkezett foltokra emlékeztettek".; Konkoly Thege Miklós 1879. szept. 10-én készített Jupiter-rajzán a déli egyenlítői sávon, az azonos szélességi kör mentén felsorakozó, 5-6 tagból álló sötét foltsor látható. [KSZ.]

KUN Mária: Hogyan lett a Tejútból Tejútrendszer? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 35-38. [KSZ.]

FREY Sándor: A galaxisok végeláthatatlan világa. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 39-42. [KSZ.]

KŐVÁRI Zsolt - HOTYA Hajni: Nobel-díjat érő eredmények a csillagászatban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 43-47. A fizikai Nobel-díjasok közül Wilhelm Wien (1911), Max Planck (1918), Albert Einstein (1921), Victor Franz Hess (1936), Carl David Anderson (1936), Walter Bothe (1954), Patrick Maynard Stuart Blacket (1948), Hideki Yukawa (1949), Cecil Frank Powell (1950), Murray Gell-Mann (1969), Hans Bethe (1967), Subrahmanyan Chandrasekhar (1983), William Fowler (1983), Hannes Olaf Gösta Alfvén (1970), Sir Martin Ryle (1974), Antony Hewish (1974), Russell A. Hulse (1993), Joseph H. Taylor (1993), Arno A. Penzias (1978), Robert W. Wilson (1978), John C. Mather (2006), George F. Smoot (2006), Raymond Davis (2002), Masatoshi Koshiba (2002), Riccardo Giacconi (2002) felfedezései és tudományos kutatásai voltak a csillagászathoz szorosan kapcsolódóak. Még több díjazott közvetve járult hozzá a csillagászat fejlődéséhez. [KSZ.]

KOVÁCS József: Csillagászat az űrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 48-53. [KSZ.]

SZOKOLY Gyula: Röntgenszemeteket a kompakt objektumokra vessétek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 54-57. A röntgencsillagászat különleges objektumai. [KSZ.]

HAIMAN Zoltán: A legelső csillagok és fekete lyukak születése... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 58-60. Az Ősrobbanás utáni pár százezer év történései. [KSZ.]

VASÚTH Mátyás: Nem elektromágneses eredetű csillagászati információ. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 61-63. Gravitációs hullámok. Neutrínócsillagászat. [KSZ.]

Terabyte, gigapixel, megaparszek. Beszélgetés Szalay Sándorral. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 64-66. Silberer Vera interjúja Szalay A. Sándorral (Alex Szalayval) a Sloan Digitális Égboltfelmérés irányítójával. [KSZ.]

KISS L. László: Így dolgozik egy XXI. századi csillagász. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 67-70. Óriástávcsövek, űrteleszkópok, (táv)észlelés. Virtuális obszervatórium. Számítástechnika éjjel-nappal. Publikálás. Nemzetközi együttműködés. [KSZ.]

LONGAIR, Malcolm S.: Asztrofizika és kozmológia a XXI. században. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 71-74. A Brit Csillagászati Társaság ülésén 2004-ben elhangzott előadás szerkesztett változata. Szabados László fordítása. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: Együttélés egy csillaggal. a Nap. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 75-80. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Magyarok az egyetemes csillagászattörténetben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 81-83. Segner János András. Hell Miksa. Zách János Ferenc. Löwy Móric. Konkoly Thege Miklós. [KSZ.]

Ahol a távcső szinte családtag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 84-86. Berkó Ernő, Braskó Sándor és Éder Iván amatőrcsillagászati munkásságának bemutatása, az általuk készített csillagászati felvételekkel illusztrálva. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly: Csillagászati oktatás és ismeretterjesztés - körkép. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 87-90. A csillagászat oktatása az óvodában, az általános iskolában, a középiskolában és a felsőoktatásban. A csillagászok képzése. A hazai csillagászati ismeretterjesztés összefoglaló ismertetése és összehasonlítása egyes országok (Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovénia, Törökország) helyzetével.
A csillagászat népszerűsítése és az ismeretterjesztés: Magyar Csillagászati Egyesület ("A hazai ismeretterjesztés éllovasa a Magyar Csillagászati Egyesület, amelynek több ezer tagja van: szakcsillagászok, amatőrcsillagászok és szimpatizánsok. Néhány, szinte "megszállott" tisztségviselője és aktivistája önzetlen munkája miatt olyan sikeres a tevékenységük"), Magyar Asztronautikai Társaság, TIT, planetáriumok, bemutató csillagvizsgálók, magáncsillagvizsgálók, távcsöves bemutatások, csillagászati versenyek, honlapok, előadások. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán: Látnak-e még csillagot utódaink? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 91-93. Zavaró fények és fényszennyezés. Az éjszakai égbolt fényei. Mennyire sötét a sötét? Egy ismerős jelenség: a napfény útja a légkörön át. Megszökött mesterséges fények: vissza a feladónak. A szem "éjszakai műszakban". Hogyan őrizhetjük meg a Tejút látványát? [KSZ.]

SZATMÁRY Károly: Csillagászati információforrások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. pp. 94-96. Csillagászati honlapok. Csillagászati és űrkutatási cikkek a Természet Világában 1996-2009. [KSZ.]

Extragalaktikus látványosságok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. I. különszám. Feltárul a Világegyetem. hátsó belső borító. Az AB7 buborék. Szupernóva-maradvány a Kis Magellán-felhőben. A Hodge 30 csillaghalmaz. Az NGC 4921 galaxis. Az M101 galaxis. Az Arp 194 kölcsönható galaxispár. [KSZ.]

BABOS Attila: Csillaggömb. Most nincs előadás az égbolt mozijában. A Zsolnay Kulturális Negyedben, EKF-forrásból építik meg a pécsi planetáriumot. = Új Dunántúli Napló 20. 2009. jan. 5. 4. sz. p. 14. Pécsett azt tervezik, hogy a 2010-es Európai Kulturális Főváros-projekt keretében, a mai Zsolnay-gyár területén létesítenek új planetáriumot. [KSZ.]

(p): Hírek A-Z-ig. Pécs. 2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve. = Új Dunántúli Napló 20. 2009. márc. 6. 64. sz. p. 4. Minden hónapban nyilvános távcsöves bemutatás lesz Pécs közismert terein, ahol a Holdat, a bolygókat és a csillagokat mutatják be. Az első ilyen bemutatás ma este lesz a Széchenyi-téren. [KSZ.]

Firenze szülöttére, Galileire emlékeznek. = Új Dunántúli Napló 20. 2009. júl. 8. 184. sz. p. 9. "A csillagászat nemzetközi éve alkalmából a firenzei Palazzo Strozzi nagyszabású kiállítást szentel Galileo Galilei munkásságának és mérföldkőnek számító csillagászati felfedezéseinek. A csodálatos időutazást multimédiás bemutatók, ismeretterjesztő kozmológiai eszközök és modellek teszik érthetővé és élvezhetővé." [Valójában Galileo Galilei Pisában született 1564. február 15-én.] [KSZ.]

ÉBER Sándor: Űrsikló. Megsérült az Endeavour. Szigetelődarabkák csapódtak a hasának. - Ma dokkolnak. = Új Dunántúli Napló 20. 2009. júl. 17. 194. sz. p. 8. [KSZ.]

Ember egy idegen égitesten. Ma negyven éve lépett először ember a Holdra. = Új Dunántúli Napló 20. 2009. júl. 20. 196. sz. p. 10. [KSZ.]

Gyermekrajzok a tűzfalakon. = Új Dunántúli Napló 20. 2009. aug. 25. 231. sz. p. 2. A víz kincs. Vigyázz rá! Ezzel a mottóval rendeztek rajzversenyt. A legjobb alkotások városi társasházak falaira festve jelentek meg Pécsett. A pécsi Alkotmány utcában a napórás oromfalra került Kovács Bernadett, Garai Gabriella, Korsós Kinga alkotása. A díszes napóra fényképét a cikkhez Löffler P. készítette. [KSZ.]

(mbe): A kozmikus kalandok hete. = Új Dunántúli Napló 20. 2009. szept. 28. 265. sz. p. 12. A Pécs-Baranyai TIT Csillagászati Szakosztálya által rendezett Őszi Csillagászati Hét 2009. szept. 28-tól okt. 2-ig, amely a Csillagászat Nemzetközi Évében gazdag programmal, előadásokkal és távcsöves bemutatókkal lesz. A fényképen egy korábbi távcsöves bemutatás. [KSZ.]

B. A.: Csillagászati hét: az őszi égbolt a legizgalmasabb. = Új Dunántúli Napló 20. 2009. szept. 29. 266. sz. p. 2. A pécsi Csillagászati Hét ismertetése. Az előadások a TIT Felsőmalom utcai székházában, a távcsöves bemutatások az Árkád bevásárlóközpont tetőparkolójában lesznek. [KSZ.]

B. A.: Ma mindenki távcsőbe nézhet. Galileo Galileire emlékeznek a mai megfigyeléssel. = Új Dunántúli Napló 20. 2009. okt. 24. 290. sz. p. 1., 5. A Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából távcsöves bemutatás lesz Pécsett a Köztársaság téren. Áts György ismerteti Galilei fontosságát a távcsöves megfigyelések 400 évvel ezelőtti megkezdésében. [KSZ.]

Csillagoségbolt-park címet kapott a Zselic. = Új Dunántúli Napló 20. 2009. nov. 17. 313. sz. p. 1. A Baranya és Somogy határán lévő Zselici Tájvédelmi Körzet csillagoségbolt-park minősítést kapott a Nemzetközi Csillagoségbolt Egyesület döntése alapján. [KSZ.]

A csillagokig látni. 2009 a csillagászat nemzetközi éve sok látogatóra számítanak. = Vas Népe 54. 2009. jan. 22. 18. sz. p. 11. A Nyugat-magyarországi Egyetem melléklete továbbtanulóknak. Természettudományi és Műszaki Kar. Dr. Péntek Kálmán nyilatkozata a Kövesligethy Radó Oktató Csillagvizsgáló építéséről és munkájáról. Terve 1992-ben merült fel először, 2004. okt. 15-én avatták. Fotó: Czika László. [SRG.]

Idegen civilizációk. Kutatás. Majdnem negyvenezer bolygón képzelhető el élet. = Vas Népe 54. 2009. febr. 10. 34. sz. p. 15. Az MTI által közölt szöveget kísérő kép a Savaria Egyetemi Központ csillagdájában készült. [SRG.]

Magyar a világűrben. Másodszor is elindult a nemzetközi űrállomásra Charles Simonyi. = Vas Népe 54. 2009. márc. 27. 73. sz. p. 18. Az MTI híradása, egy színes fényképpel. [KSZ.]

Csillagászat. Az ég kutatója. Kisbolygót neveztek el a magyar tudósról. = Vas Népe 54. 2009. ápr. 7. 82. sz. p. 16. Ponori Thewrewk Aurél munkásságának rövid ismertetése, egy színes fényképpel. [KSZ.]

(ser): A csillagászra emlékeznek. = Vas Népe 54. 2009. ápr. 20. 92. sz. p. 4. Kiállítás a 100 esztendeje elhunyt Gothard Jenő csillagász életéről. Keszthelyiné Sragner Márta a Gothard bibliográfia összeállítójának megemlékező előadása, a NYME SEK Regionális Forrásközpont konferenciatermében ma délután. [SRG.]

(van): Gothard hagyatéka. Üzenetek érkeztek egy másik világról. Száz éve hunyt el Gothard Jenő csillagász. = Vas Népe 54. 2009. ápr. 21. 93. sz. p. 1., 3. Kiállítás nyílt a 100 esztendeje elhunyt Gothard Jenő csillagász életéről. Keszthelyiné Sragner Márta a Gothard bibliográfia összeállítójának megemlékező előadása, a NYME SEK Regionális Forrásközpont konferenciatermében. [SRG.]

Kövek az űrből az Ásványmúzeumban. = Vas Népe 54. 2009. ápr. 21. 93. sz. p. 3. [SRG.]

(VN): Csillagászat és képzőművészet. = Vas Népe 54. 2009. máj. 2. 102. sz. p. 7. Május 5-én indul a csillagászat nemzetközi éve alkalmából szervezett programsorozat. [SRG.]

(mt): Gördülő csillagok, bolygók. = Vas Népe 54. 2009. máj. 4. 103. sz. p. 7. Május 5-én indul a csillagászat nemzetközi éve alkalmából szervezett programsorozat. [SRG.]

(tk): Sokoldalú tudós elme. Művészet és természettudomány találkozik a kiállításon. = Vas Népe 54. 2009. máj. 6. 105. sz. p. 1., 3. Gothard Jenő halálának 100. évfordulója, illetve a csillagászat nemzetközi éve alkalmából nyílt kiállítás tegnap a szombathelyi Fő téren. A megnyitó egy több hetes rendezvénysorozat nyitányát jelentette. A Gothard Jenő Általános Iskola, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma és a Herényiek Háza szervezte a rendezvényt. [KSZ.]

Szépen ragyogjatok! Csillagászat. Rendhagyó irodalomóra az obszervatóriumban. = Vas Népe 54. 2009. máj. 7. 106. sz. p. 11. Fűzfa Balázs "Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok" címmel irodalomórát tartott a Gothard Obszervatóriumban máj. 12-én. [SRG.]

A Holdba csapódik ma egy szonda. = Vas Népe 54. 2009. jún. 11. 135. sz. p. 9. A Selene (Kaguya, magyarul Holdhercegnő) japán holdszonda. [KSZ.]

Meteorit okozott sebet. A kőzet valóban az űrből érkezett. = Vas Népe 54. 2009. jún. 15. 82. sz. p. 16. Borsónyi meteorit karcolt meg egy 14 éves fiút Németországban, Essenben. Az iskolába igyekvő fiú felfigyelt az égen egy tűzgolyóra, a következő pillanatban éles fájdalom hasított a karjába és hatalmas robbanás hallatszott. A gyerek füle a robbanástól még órákkal később is csengett. Karján egy 8 cm hosszú vágást ejtett az "égi átok". Vegyi elemzés bizonyította, hogy a kőzet az űrből érkezett. [KSZ.]

(van): Csillagászati és űrkutatási hét. = Vas Népe 54. 2009. okt. 28. 252. sz. p. 4. A 30. csillagászati és űrkutatási hét rendezvényei a megyében. Említett előadók: Kovács József, Vértes Ernő, Péntek Kálmán. [SRG.]

(kor) [KOZMA Gábor]: Csillagászati és űrkutatási hetek. Harminc év alatt megszólaltatták az ország legismertebb kutatóit. = Vas Népe 54. 2009. okt. 31. 254. sz. p. 1., 4. A 4. oldalon lévő cím és alcím: Csillagban az erő. Töretlenül szolgálják a tudományt harminc éve. A cikk fő témája az 1980-ban újjáélesztett csillagászati és űrkutatási hét. Az írás kiemeli, hogy szinte minden országos hírű szakember megfordult előadóként a rendezvénysorozaton az elmúlt évek során. A cikk említést tesz az idei leglátogatottabb előadásról, melyen Sárneczky Krisztián beszélt a kisbolygókról. Az 1. oldalon egy színes fotón a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület két meghatározó személyisége, Vértes Ernő és Péntek Kálmán látható az egyetem bemutató csillagvizsgálójának 15 cm-es refraktoránál. A 4. oldalon egy fekete-fehér felvételen a Gothard Csillagda három munkatársa, Jankovics István professzor, Vince Ildikó és Kovács József csillagászok láthatók az intézet 60 cm-es reflektoránál. [SZU.]

KOZMA Gábor: Csillagban az erő. Űrkutatás. Töretlenül szolgálják a tudományt harminc éve. = Vas Népe 54. 2009. okt. 31. 254. sz. p. 4. Vértes Ernő a csillagászati hetek harminc évéről. A kísérő fényképen Jankovics István, Vincze Ildikó és Kovács József. [SRG.]

(ma): Szombathely. Apránként szépül a létesítmény. Ezúttal a csillagvizsgáló kupolához kivezető járdája újult meg. = Vas Népe 54. 2009. nov. 4. 258. sz. p. 3. A szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriummal kapcsolatos felújításokat Kovács József főmunkatárs ismertette. Két éve az épületet korszerűsítették, tavaly a kupolát újították fel, idén az oda vezető járda kapott új térburkolatot és világítást. [KSZ.]

(mt): Csillagászati tárlat a könyvtárban. = Vas Népe 54. 2009. nov. 12. 265. sz. p. 3. A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban. [SRG.]

Kiállítás Szombathely. = Vas Népe 54. 2009. nov. 12. 265. sz. p. 15. A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban kiállítás nyílt a Gothard testvérek munkásságáról. [SRG.]

Kiállítás Szombathely. = Vas Népe 54. 2009. nov. 17. 269. sz. p. 11. A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban a csillagászat nemzetközi éve alkalmából kiállítás nyílt. [SRG.]

VARGA Nóra: A csillagos égboltért. Az ország három pontján alakítanak ki "sötét" rezervátumot. = Vas Népe 54. 2009. dec. 2. 282. sz. p. 3 A csillagos ég kulturális örökségünk, mégis mára az erős fényszennyezés miatt az emberek többsége számára eltűntek az égről a halványabb csillagok. A jelenség veszélyes az élővilágra is, eltérítheti a csillagok alapján tájékozódó vándormadarakat, felboríthatja az éjszakai állatok bioritmusát. A Zselic, a Hortobágy és az Őrség a jövőben csillagos égbolt rezervátum lesz, a kültéri lámpákba LED égőket csavarnak, a műemlékeket célzottan, s csak bizonyos ideig világítják meg. A cikkhez mellékelt színes fotó egy országos fényszennyezési digitális térkép. Aláírása: A főváros környékén óriási a fényszennyezés, az Őrségből viszont derűs éjszakákon jól megfigyelhetők a csillagok és a Tejútrendszer. [SZU.]

Szojuz. Tartós expedíció indult a Föld körül keringő nemzetközi állomásra. Fél évig fent az űrben. = Vas Népe 54. 2009. dec. 22. 299. sz. p. 16. A Szojuz TMA-17 orosz űrhajó tegnap hajnalban indult. Három űrhajóst szállít a Nemzetközi Űrállomásra. [KSZ.]

Mi történik a Nappal? Csillagtúra Farkas Boglárkával. = Vasárnapi Kisalföld 9. 2009. júl. 5. 26. sz. p. 10. A naptevékenység elhúzódó és igen mély minimuma. Illusztráció: Horváth Attila Róbert és Szitkay Gábor közös felvétele a Napról, még aktív időszakában. [KSZ.]

FARKAS Boglárka: Űrlenyomat - győri sikerek egy rangos kiállításon. = Vasárnapi Kisalföld 9. 2009. júl. 5. 26. sz. pp. 10-11. A Magyar Fotográfusok Háza, a Magyar Csillagászati Egyesület, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium közös asztrofotós kiállítása Budapesten, a Mai Manó Házban, a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmával. A cikkben asztrofotózási tevékenységét ismerteti részletesen Horváth Attila Róbert győri amatőrcsillagász. Négy színes fényképpel. [KSZ.]

RIMÁNYI Zita: Napra forgó örök órák. Építészet és csillagászat találkozása. = Vasárnapi Kisalföld 9. 2009. okt. 25. 42. sz. p. 11. Egész oldalas cikk. A napórákról általában. A hazai napórákkal kapcsolatos adatgyűjtési tevékenységről. Keszthelyi Sándor amatőrcsillagászati és napórás tevékenységéről. Ismertetés Magyarország napóráiról, kiemelten Győr-Moson-Sopron megye napóráiról szövegben (Pér, Öveges József Általános Iskola; Sárvár, Rákóczi út 1. Thermal Hotel; Sopron, Szent Mihály plébániatemplom;
Pannonhalma, Bencés főapátság kolostora; Pannonhalma, Szabadság tér 3.; Fertőrákos, Fő u. 141. Turistaszálló; Győr, Aradi vértanúk útja 2. Klastrom Hotel; Mosonmagyaróvár, Vár; Mosonszentmiklós, Kossuth u. r.k. templom; Nagylózs, a község főtere; Pinnye, Arany János u.; Kapuvár, Fő út. Városháza; Kapuvár, SPAR; Halászi, Kossuth u. 25-27. Iskola; Sopron, Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola; Börcs, Fő tér napórái) és képekben (Fertőrákos, Fő u. 141. Turistaszálló; Mosonszentmiklós, Kossuth u. r.k. templom; Pinnye, Arany János u.; Kapuvár, Fő út. Városháza; Kapuvár, SPAR; Győr Barátság-park sportcentrumának ivókút napórái). [KSZ.]

Dr. Kovács József. = Vasárnapi Vas Népe 10. 2009. dec. 6. 47. sz. p. 5. Staféta. Interjú Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársával. [SRG.]

HORVÁTH József: Gothard Jenő tudományos tárgyhagyatékának utóélete. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009. 2. sz. pp. 5-25. Gothard műszereinek és a könyvtárának sorsa. A Szombathely belvárosában 1951-re elkészült és ténylegesen 1965-ig funkcionáló Szombathelyi Uránia Bemutató Csillagvizsgáló története. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 18. 2009. ápr. 30. 1.(83.) sz. p. 1. A VCSE GoTo-s, EQ-6 típusjelzésű távcsőmechanikáján Györffy Ákos 250/1200-as Newton távcsöve. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Szerkesztői levél. Kényszerű szünet után. = Vega 18. 2009. ápr. 30. 1.(83.) sz. pp. 3-4. A Vega 82. száma 2007. jún. 15-i dátummal jelent meg, majd 22 és fél hónap szünet után jött ki a Vega 83. száma 2009. ápr. 30-án. Így 2008-ban nem jelent meg a folyóirat. A megjelenés folytatódik. [KSZ.]

2009. évi tagdíjak. = Vega 18. 2009. ápr. 30. 1.(83.) sz. p. 4. Az Elnökség közleménye. [KSZ.]

VCSE Hírek. Nyári tábor 2008. = Vega 18. 2009. ápr. 30. 1.(83.) sz. pp. 5-8. A VCSE 17-dik táborát Tornyiszentmiklóson rendeztük meg 2008. aug. 16-23-ig. Ezen 22 fő vett részt. [KSZ.]

VCSE Hírek. Közgyűlés 2009. = Vega 18. 2009. ápr. 30. 1.(83.) sz. pp. 8-12. Febr. 7-én. 20 egyesületi tag és 4 vendég vett részt. A 2002. évi Hetyei János Díjat Dúcz Mihály zalaegerszegi fizikatanár kapta. A 2009. évi Hetyei János Díjat Vilmos Mihály nagykanizsai műszaki tanár és csillagászati ismeretterjesztő kapta. [KSZ.]

VCSE Hírek. Az Égi háttérről. = Vega 18. 2009. ápr. 30. 1.(83.) sz. p. 12. 2007-ben és 2008-ban összesen 8 száma jelent meg. Kiadását jelenleg szüneteltetjük. [KSZ.]

VCSE Hírek. Nyári tábor 2009: tudnivalók. = Vega 18. 2009. ápr. 30. 1.(83.) sz. pp. 12-14. Bázakerettyén lesz 2009. aug. 10-16-ig. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 18. 2009. júl. 15. 2.(84.) sz. p. 1. Mikics Károly felvétele a Lulin-üstökösről. 2009. márc. 21-én készült 127/700-as refraktorral. [KSZ.]

2009. évi tagdíjak. VCSE-hírek. = Vega 18. 2009. júl. 15. 2.(84.) sz. p. 3. [KSZ.]

Nyári tábor 2009: tudnivalók. VCSE-hírek. = Vega 18. 2009. júl. 15. 2.(84.) sz. pp. 3-5. Bázakerettyén lesz 2009. aug. 10-16-ig. [KSZ.]

Egyesületi összejövetelek. VCSE-hírek. = Vega 18. 2009. júl. 15. 2.(84.) sz. pp. 5-6. [KSZ.]

Új típusú csillaghalálok? = Vega 18. 2009. júl. 15. 2.(84.) sz. pp. 6-9. Csillagászati hírek. Az összes Ia típusú szupernóváknak kb. 7 %-a származhat fehér törpe - fehér törpe kettős rendszerekből. Csizmadia Szilárd, Perrett és társai nyomán. [KSZ.]

A Vénusz holdja? = Vega 18. 2009. júl. 15. 2.(84.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. Scott Sheppard és Chadwick Trujillo a 6,5 m-es Magellán-távcsővel kutattak holdak után a Vénusz körül, de nem találtak ilyeneket. Csizmadia Szilárd összeállítása. [KSZ.]

Az M66 szupernóvája. = Vega 18. 2009. júl. 15. 2.(84.) sz. pp. 12-15. Csillagászati hírek. A 2009. júl. 2-án felfedezett SN 2009hd. A 16 magnitúdós szupernóvát Csizmadia Szilárd is lefényképezte 2009. júl. 4-én. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 18. 2009. okt. 15. 3.(85.) sz. címlap. A Rák-köd a Hubble Űrtávcső felvételén. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Beszámoló a 2009. évi nyári táborról. = Vega 18. 2009. okt. 15. 3.(85.) sz. pp. 3-6. Bázakerettyén volt 2009. aug. 10-16-ig. [KSZ.]

BÁNFALVI Péter: Beszámoló a zalaegerszegi csillagászati szakkör létrejöttéről és működéséről. = Vega 18. 2009. okt. 15. 3.(85.) sz. p. 7. Hetente, szerda délutánonként van foglalkozás a Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola, Sportiskolában. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Egyesületi események. = Vega 18. 2009. okt. 15. 3.(85.) sz. pp. 7-9. 2008. márc. 15. és 2009. okt. 24. között. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Hold-Fiastyúk együttállás. = Vega 18. 2009. okt. 15. 3.(85.) sz. p. 9. 2009. okt. 7-én figyelte Gödről. [KSZ.]

Teljes holdfogyatkozás 2008. február 21-én. = Vega 18. 2009. okt. 15. 3.(85.) sz. pp. 10-11. Puskás Ferenc (Budapest), Győrffy Ákos (Piszkéstető), Hegyi Norbert (Győr) megfigyelési beszámolói. [KSZ.]

HORVÁTH-BALOGH Attila: Időjárás. Eső- és viharvadász. A meteorológiai állomás "figyel" a csillagdában. = Zalai Hírlap 65. 2009. szept. 11. p. 3. A Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület tagjai Becsehelyen, a Kis-hegyi csillagdájukban egy meteorológiai állomást helyeztek üzembe. A műszeregyüttest az erdélyi Munkácsi Árpádtól kapták ajándékba. A képen is látható Gazdag Attila magyarázza el a mérések módját és hasznosságát a csillagászatban, valamint a viharvadászatban. [PZS.]

Nemsokára avatják. = Zalai Hírlap 65. 2009. szept. 11. p. 3. Becsehelyen, a Kis-hegyi Canis Minor Obszervatóriumot. A csillagvizsgálón az utolsó simításokat végzik. [PZS.]

          2010.

ANGIER, Natalie: Az alapok. Szédítő kalandtúra a természettudomány szépségei között. Ford.: Horváth Zita. Budapest, 2010. Európa Könyvkiadó, Kinizsi Nyomda (Debrecen). 480 p. /Európa tudományos diákkönyvtár./ Szakmailag ellenőrizte: Goldmann Róbert. Csillagászat: 9. fejezet. Asztronómia. Mennyei teremtények. pp. 405-457. [KSZ.]

  BARLAI Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. 94 p. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ A tanulmánykötetet Barlai Katalin írta és szerkesztette. Ezt írja az előszóban: "Ez a kötet azoknak az egyetemi előadásaimnak igen rövidre fogott vázlata, amelyeket 2001 és 2009 között tartottam az ELTE III.-V. éves csillagász hallgatóinak "Csillagászat és kultúra I-IV" címmel. Ez a "vázlat" viszonylag száraz és egyhangú, de érdekes beszámoló-dolgozatok színesítik, amelyeket azok a hallgatók írtak, akikkel a legutóbbi négy félévben dolgoztunk együtt, és akikben egyszerre csak megfogalmazódott: "Tanárnő, csináljunk ebből egy könyvet". Előbb-utóbb anyagi források is adódtak, és végül összeállt egy műfaja szerint - mondhatjuk így - egyetemi jegyzet." [KSZ.]

BARTHA Lajos: A csillagképek története és látnivalói. Szerk.: Vizi Péter. Szentendre, 2010. Geobook Hungary Kiadó Kft., Kaposvári Nyomda Kft. 359 p. Csillagászati lektor: Orha Zoltán. Néprajzi lektor: Zsigmond Győző. Térképek, ábrák: Vizi Péter. Zodiákus rajzok: Hargitai Virág.; Fejezetcímek: Csillagképek - a múlt élő emlékei. Ismerkedés az égbolttal - az első gyakorlati lépések és tudnivalók. Csillagképek születése - a csillagászati megfigyelések kezdete. Az állatöv (zodiákus) - a legrégibb csillagképek születése. A csillagok helye az égen - mértékek és koordinátarendszerek. Soha le nem nyugvó és soha nem látható csillagok - a megfigyelő földrajzi helyzetének jelentősége. Jegyzékbe vett és ábrázolt csillagok - antik és középkori csillagképek. Újkori csillagmondák - a mai csillagképek kialakulása. A Tejút - nem csillagkép, de az égbolt dísze. Bolygókról - az égbolt "vándorló" csillagai. A csillagkép leírások elé.
A csillagképek ismertetése (a 88 hivatalos csillagkép az Andromeda-tól Vulpecula-ig. pp. 48-329.). Az IAU által elfogadott csillagképek magyar neveik szerint. A XIX. század végéig gyakrabban alkalmazott csillagképek. Csillagnevek. Névmutató. Népek és korok csillagnevei. Forrásmunkák. A fotók eredete (a kötet illusztrációihoz Ábrahám Tamás, Cserna Antal, Csuti István, Derekas Aliz, Dienes Péter, Éder Iván, Gothard Jenő, Horváth Attila Róbert, Keszthelyi Sándor, Kiss László, Kiss Péter, Kovács Attila, Kustor Balázs, Ladányi Tamás, Nagy Zoltán Antal, Polgár Tibor, Rusu Andor, Sánta Gábor, Tóth Zsuzsanna, és az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete adott fényképeket és rajzokat). [KSZ.]

BITAY Enikő - MÁRTON László - TALPAS János: Technikatörténeti örökség Magyargyerőmonostoron. Kolozsvár, 2010. Erdélyi Múzeum-Egyesület, F&F International Kft. Kiadó és Nyomda (Gyergyószentmiklós). 135 p. /Tudomány- és technikatörténeti füzetek. 2./ Lektor: Tóth László. Csillagászat: pp. 41-47. Ismertetés az időmérésről, a napórákról, a templomok tájolásáról. Részletesen ismerteti a Magyargyerőmonostor református templomán látható napórát. A délnyugati torony 1642-ben egy földrengés következtében leomlott, utána nem épült újra. Ennek déli falára került a napóra, valószínűleg 1839 (a mechanikus toronyóra elkészülte) előtt. 1936-ban tették mellé és alá a középkori szobrokat (oroszlánok, "Madárlány"). [KSZ.]

BROOKS, Michael: 13 rejtély. Korunk legizgalmasabb tudományos talányai. Ford.: Bojtár Péter. Budapest, 2010. HVG Kiadó Zrt., Typo Time Bt., AduPrint Kft. 302 p. /HVG Könyvek./ Csillagászat: pp. 18-57. A hiányzó világegyetem. A kozmosznak csupán a 4 %-áról tudunk számot adni.; pp. 58-69. A Pioneer-anomália. Két űrhajó, amelyek fittyet hánynak a fizika törvényeinek.; pp. 70-84. Változó állandók ... amelyek megingatják a világegyetemről alkotott képünket.; pp. 121-139. A Viking-expedíciók. A NASA tudósai bebizonyították, hogy van élet a Marson. Aztán meggondolták magukat.; pp. 140-156. A "Hűha"-jel. Vajon az ET már kapcsolatba lépett velünk? [KSZ.]

CARROLL, Sean: Most vagy mindörökké. A végső időelmélet nyomában. Ford.: Gilitze Bálint. Budapest, 2010. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 589 p. /Új Polihisztor./ Csillagászati, kozmológiai vonatkozásokkal. [HAI.]

CORNELIUS, Geoffrey: Csillagképek kézikönyve. A csillagképek szimbolikája és mítoszai, útmutató az éjszakai égbolt megfigyeléséhez. Ford.: Béresi Csilla. [2. kiadás.] [Budapest,] 2010. Saxum, Kaposvári Nyomda Kft. 175 p. [SRG.]

Csillagászat bármikor. TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum. Őszi programjaink. [Tatabánya, 2010.] [2 p.] Egy lapos, két oldalas, hat részre hajtogatott színes tájékoztató kiadvány a tatai csillagvizsgálóról. [KSZ.]

Az én világom. 10. Csillagok, csillagképek. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2010. 96 p. /A Draco különkiadása./ A tényleges megjelenés 2010. november. Dalos Endre bevezetője 2010. dec. 25-én kelt. Átnézte, ellenőrizte, javította: Vigh Lajos. Segítők: Bartha Lajos, Czinkóczki Pál, Dalos Ildikó, Fleisz Krisztina, Käsz László, Szabadi Péter. [KSZ.]

DAVIES, Paul: A kísérteties csönd. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2010. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 314 p. /Talentum tudományos könyvtár./ A borító alcíme: Egyedül vagyunk a Világegyetemben? Lektor: Almár Iván. A szerző előszava Phoenix-ben kelt 2009-ben. [HAI.]

DEMÉNY-DITTEL Lajos: Érdekességek Dr. Almár Iván csillagászról. Hatvan, 2010. 6 p. Életrajzi adatok. Ízelítő publikációiból. Kútfők és részben annotált ajánló irodalom. Könyvkiadó vagy nyomda nélküli házi nyomtatás és sokszorosítás, elküldve a hazai könyvtáraknak. OSZK-ban is elérhető. [KSZ.]

DEMÉNY-DITTEL Lajos: Érdekességek Dr. Fejes István rádiócsillagászról. Hatvan, 2010. 5 p. Életrajzi adatok. Ízelítő publicisztikai tevékenységéből. Kútfők és részben annotált ajánló irodalom. Könyvkiadó vagy nyomda nélküli házi nyomtatás és sokszorosítás, elküldve a hazai könyvtáraknak. OSZK-ban is elérhető. [KSZ.]

DEMÉNY-DITTEL Lajos: Érdekességek Dr. Horváth Árpád technikatörténészről. Hatvan, 2010. 9 p. Életrajzi adatok. Ízelítő publicisztikai tevékenységéből. Kútfők és részben annotált ajánló irodalom. Könyvkiadó vagy nyomda nélküli házi nyomtatás és sokszorosítás, elküldve a hazai könyvtáraknak. OSZK-ban is elérhető. [KSZ.]

DEMÉNY-DITTEL Lajos: Érdekességek Dr. Kiss L. László csillagászról. Hatvan, 2010. 6 p. Életrajzi adatok. Ízelítő publikációs tevékenységéből. Kútfők és részben annotált ajánló irodalom. Könyvkiadó vagy nyomda nélküli házi nyomtatás és sokszorosítás, elküldve a hazai könyvtáraknak. OSZK-ban is elérhető. [KSZ.]

DEMÉNY-DITTEL Lajos: Érdekességek Dr. Kövesligethy Radó csillagászról és geofizikusról (1862-1934). Hatvan, 2010. 7 p. Életrajzi adatok. Ízelítő publikációs tevékenységéből. Kútfők és részben annotált ajánló irodalom. Könyvkiadó vagy nyomda nélküli házi nyomtatás és sokszorosítás, elküldve a hazai könyvtáraknak. OSZK-ban is elérhető. [KSZ.]

Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló 2000 - 2010. [Miskolc, 2010.] 18 p., 4 t. A négy külső és belső színes borítókon: a csillagvizsgáló külső képe, Dr. Szabó Gyula (1914-1991) arcképe, a 2000-es és a 2010-es csoportkép, a csillagvizsgáló kupolája, a Diósgyőri Gimnázium címere. [KSZ.]

Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló Miskolc [Miskolc, 2010. 6 p.] A4 méretű, mindkét oldalára színesen nyomtatott, 3 részre, 6 oldalra hajtogatott prospektus, amely bemutatja a csillagvizsgálót. Megközelíthetőség. A csillagvizsgálóról röviden. Dr. Szabó Gyula (1914-1991) tanár, meteorológus, csillagász. Csillagászati szakkör. Csoportok. Miskolci Csillagparty. [KSZ.]

  ERDŐS Géza: Mágneses tér mérések a helioszférában. Az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés tézisei. Budapest, 2010. MTA KFKI RMKI. 10 p. Fejezetcímek: A kutatási téma előzményei és a kitűzött feladatok (pp. [3-4.]).; Vizsgálati módszerek (pp. [4-5.]).; Új tudományos eredmények: Mágneses szektorok sodródása a Nap egyenlítői forgásához képest. (p. [5.]).; Mágneses szektorok eltűnése magasabb heliografikus szélességeken (pp. [5-6.]).;
A Nap mágneses terének pólusváltása 2001-ben (p. [6.]).; A helioszféra kétféle mágneses polaritását elválasztó áramlepel észak-déli aszimmetriája (p. [6.]).; Mágneses erővonalak eltérése az elméleti Parker spiráltól (p. [7.]).; Energikus részecskék szórási szabad úthossza (p. [7.]).; Szakadási felületek normálisa és gyakorisága a napszélben (pp. [7-8.]).; Mágneses erővonalak szeparációja a napszélben (p. [8.]).; Az eredmények hasznosítása, továbbfejlesztése (pp. [8-9.]).; A tézispontokhoz kapcsolódó publikációk (pp. [9-10.]). 14 tétel. [HAI.]

  ERDŐS Géza: Mágneses tér mérések a helioszférában. Az MTA Doktora cím megszerzéséért készített disszertáció. Budapest, 2010. MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet. 118 p. Tartalom: Bevezetés (pp. 5-8.).; A helioszféra felfedezése, eredete és jellemzői (pp. 9-30.).; Az Ulysses misszió (pp. 31-41.).; A helioszféra globális szerkezete (pp. 43-74.).; Fluktuációk a napszélben (pp. 75-91.).; Mágneses erővonalak széttartása (pp. 93-101.).; Összefoglalás (pp. 103-106.).; Köszönetnyilvánítások (p. 107.).; Rövidítések jegyzéke (p. 109.).; Hivatkozások (pp. 111-118.). 109 tétel. [HAI.]

SZÁVA István: A hiúz a napba néz. Galilei életregénye. [Budapest,] 2010. Fapadoskonyv.hu Kft., PRINT ON DEMAND Kft. 275 p. A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Móra Ferenc Könyvkiadó 1972. [KSZ.]

Földön látszik, égen jár. Ezeregy találós kérdés Baranyából. Összeáll.: Lábadiné Kedves Klára. 2. kiad. Budapest, 2010. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zrt., Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen) 155 p. A találós kérdéseket gyűjtötte: Berze Nagy János, Lábadi Károly, Mándoki László. Csillagászat: Természet. Földön látszik, égen jár. Égbolt, égitestek (pp. 7-10.); Ki beszél a világ minden nyelvén. Csapadékok, természeti jelenségek (pp. 11-18.); Sokszor láttál - ismersz-e? Levegő, tűz, víz, föld, ásványok. (pp. 19-24.); Hány hét a világ? Az idő múlása, az év menete (pp. 25-28.) [KSZ.]

FÜSTÖSS László: Fizika Magyarországon a két világháború között (1915-1945). Budapest, 2010. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Tordas és Társa Kft., Bocz Nyomda (Pécs). 169 p. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 84./ Sajtó alá rendezte: Gazda István. Szakszerkesztő: Bodorné Sipos Ágnes. Csillagászat: pp. 112-123. Ortvay Rudolf: Newton és korunk tudománya. (eredetileg megjelent: Matematikai és Fizikai Lapok. 50. 1943. pp. 262-289.); pp. 139-140., 144-146., 165. Bay Zoltán és kutatócsoportjának radarkísérletei. [KSZ.]

GRIBBIN, John: A multiverzum nyomában. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2010. Akkord Kiadó, Borsodi Nyomda Kft. 347 p. /Talentum tudományos könyvtár./ A borító alcíme: Létezhetnek az általunk ismertektől különböző fizikai törvények? Valóban vannak más univerzumok is? Lektor: Szabados László. [HAI.]

GYÖRFI András: Kalandos fizika. Egy viking portya története a húrelmélet és kozmológia felségvizein. Csíkszereda, 2010. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda (Csíkszereda). 148 p. Szaklektor: Nagy László. A könyv nemcsak a relativitáselmélettel, a kvantummechanikával, a húrelmélettel, hanem a második "Kozmológia" című részében (pp. 97-139.) nagyrészt csillagászattal (kozmológiával) foglalkozik. Ismertetve: az 1054-es szupernóva, a Nap energiatermelése, az idő természete, a Hattyú csillagkép szupernóva-maradványa, a Naprendszer, a Lokális Halmaz, az ősrobbanás, a sötét anyag, a sötét energia, az idő iránya - mindezt egy regényes viking portyázás körülményei közé helyezve. [KSZ.]

HENBEST, Nigel - ATKINSON, Stuart: Éjszakai égbolt. Ford.: Király Róbert. Kisújszállás, 2010. Szalay Könyvkiadó, Pannon-Literatúra Kft. Printed in India. 64 p. /Spotter’s Guide./ Lektorálta: Újlaki Csaba. A könyv gyermekeknek röviden ismerteti a csillagképeket és a Naprendszer főbb objektumait. [HAI.]

Hortobágyi Csillagoségbolt-park. [Debrecen, 2010.] Kiad.: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület, 2 p. A3-as méretű lap 2 oldalára színes nyomott, fényképekkel, ábrákkal illusztrált és 12 oldalra hajtogatott leporelló. Fejezetcímei: A fényszennyezés. Nemzetközi Csillagoségbolt-park. A Hortobágy kisbolygó. Miért tűnnek el a csillagok? A Hortobágyi Csillagoségbolt-park létrehozásában közreműködtek. Mennyire sötét az égbolt? Látnivalók a Hortobágyról. Az éjszakai ég állapota. Hortobágy: Nemzeti Park, Világörökség és Csillagoségbolt-park. A fényképek készítői: Gyarmathy István, Kolláth Zoltán, Radisics Milán. [KSZ.]

  HORVÁTH István: A gamma kitörések osztályozása különös tekintettel a harmadik típusú kitörésekre. Az MTA Doktora cím elnyeréséért készített értekezés tézisei. Budapest, 2010. 22 p. Fejezetcímek: A kutatások előzménye (pp. 3-8.).; Célkitűzések (pp. 9-10.).; Új tudományos eredmények (pp. 11-15.).; Irodalmi hivatkozások listája (pp. 16-19.). 37 tétel.; A tézispontokhoz kapcsolódó tudományos közlemények (pp. 20-22.). 13 tétel. [HAI.]

JAKUBINYI György: Éveid nem érnek véget. (Zsolt. 102,28 = Zsid 1,12.) Rövid időszámítástan. 3. jav., bőv. kiad. Kolozsvár, 2010. Kiadja a Gyulafehérvári Érsekség megbízásából a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület, Gloria nyomda (Kolozsvár). 95 p. A szerző előszava Gyulafehérvárt kelt 2010. jan. 6-án. Csillagászathoz kapcsolódó, az időszámítás, a naptár és a kronológia történetéről szóló könyv.
Fejezetcímek: A római naptár. A nap. A hónap. Az év és a római naptár. A legősibb római naptár. Numa éve. A julián naptár. A Gergely-naptár. Az egyházi naptár. A naptárszámítás elemei. A martirológium betűje. Vasárnapi betű. Aranyszám. Holdkulcs. Az évközi vasárnapok száma. A vasárnapi olvasmányok éve. A hétköznapi olvasmányok éve. Az évközi hetek száma. A húsvétszámítás. Húsvét dátumok 1901-2100. 1901-2100 naptári adatai. Az öröknaptár. Örök érvényű naptár. Napok öröknaptára. Wagner-öröknaptár. Fejben megjegyezhető öröknaptár. A csízió. Öröknaptár-tervezet. Érák. Bizánci világéra (Kr. e. 5509). Zsidó világéra (Kr. e. 376-140). Zsidó évkezdetek 1901-2100. Olimpia (Kr. e. 776). Róma alapítása (Kr. e. 753). A konzulok évei (Kr. e. 50). Spanyol éra (Kr. e. 38). Keresztény éra (Kr. u. 1.) Diocletianus érája (Kr. u. 284). Indicatio (Kr. u. 313). Az örmény éra (Kr. u. 552). Mohamed futása (Kr. u. 622). Muzulmán évkezdetek 1901-2100. A Köztársaság évei (1792). A Birodalom érája (1922). [KSZ.]

KERECSÉNYI Zoltán: Farkas Berci. Interjú, emlékek, képek. Pápa, 2010. Jókai Mór Városi Könyvtár, Jókai Mór Városi Könyvtár Kötészeti és Sokszorosító Műhelye. 72 p. "Készült a hatvanéves űrhajós köszöntésére és az űrutazás 30. évfordulóján." [KSZ.]

MAILER, Norman: Moonfire. Az Apollo-11 hősies útja. Ford.: Borbély Judit, Weisz Böbe, Vándor Judit. Köln - Budapest, 2010. Taschen GmbH (Köln), Vince Kiadó (Budapest). Műszaki előkészítés: Arktisz Stúdio. "Printed in China". 345 p. A képaláírásokat ellenőrizte: Both Előd. Bevezetés: Colum McCann. [KSZ.]

MATISZ Attila: Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület falinaptára 2010. [Szombathely, 2010.] Kiadja a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. [30 p.] 21x 30 cm-es méretű, 15 lapból álló, egyik felén színes képekkel, hátlapjain fekete-fehér nyomású ismertetőkkel nyomtatott, felül spirállal összefűzött, akasztóval ellátott naptár. A 12 havi naptárlapon a holdfázisok, napfordulók, napéjegyenlőségek, csillagfedések, fogyatkozások, valamint az adott hónap közepén éjfélkor delelő állatövi csillagkép térképei vannak. A hátoldalon az adott állatövi csillagkép mitológiai története és nevezetes objektumainak adatai olvashatók. Mellékletek: 1. A bolygók Földhöz viszonyított helyzete 2010-ben.; 2. Hold - Szombathelyről megfigyelhető - csillagfedései 2010-ben. [KSZ.]

Meghökkentő természet. 200 hihetetlen, de igaz történet nyughatatlan bolygónkról. Ford.: Fejérvári Boldizsár, Botlik Zsolt. Budapest, 2010. Reader’s Digest Kiadó Kft., Nyomdai előkészítés: WOW Stúdió Kft. Budapest. Printed in Leo Papers Ltd., Hong Kong, China. 352 p. A csillagászathoz kötődő fejezetek: Élet a világmindenségből? (p. 28.); Dinógyilkos kisbolygó (pp. 36-38.).; Napszél (p. 142.).; Zöldellő napsugár (pp. 213-214.).; Lángoló égbolt (pp. 214-215.).; Éjszakai világító felhők (pp. 226-227.).; Alaktalan Nap (pp. 228-229.).; Szikrázó csillagok, repülő árnyak (pp. 238-239.).; Különös fényjelek az égen (pp. 244-245.).; Kórokozó a világűrből? (pp. 286-287.); A nagy dagály (pp. 332-333.).; Horpadások a víztükrön. "A kutatók műholdképek segítségével megrajzolták a világtengerek felszínének profilját." (pp. 340-341.) [HAI.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. 336 p., 8 színes t. Közreműködtek: Bartha Lajos, Butuza Tamás, Görgei Zoltán, Hegedüs Tibor, Kaposvári Zoltán, Kárpáti Ádám, Kovács József, Landy-Gyebnár Mónika, Jean Meeus, Sánta Gábor, Sárneczky Krisztán, Szabó Sándor, Szőllősi Attila, Tóth Imre. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

PALÁGYI Menyhért: A tér és az idő új elmélete. Egy metageometria alapfogalmai. Ford.: Wieser Györgyi. Paks, 2010. Pákolitz István Városi Könyvtár, Páskum Nyomda Kft. (Szekszárd). 54 p. A fordítás a Wilhelm Engelmann Kiadónál (Lipcse, 1901.) megjelent "Neue Theorie des Raumes und der Zeit - Die Grundbegriffe einer Metageometrie" című német nyelvű tanulmány alapján készült. A fordítás szövegét ellenőrizte: Serdült Benke Éva. Toró Tibor "A negyedik dimenzión és azon is túl" című bevezetője (pp. 7-13.) 2009. március havában kelt Temesváron. Szerinte a modern fizika történetében a térnek és az időnek ezt az összekapcsolását az Einstein-féle 1905-ös speciális relativitáselmélet alapján Hermann Minkowski nevéhez kapcsolják, aki 1907-1908-ban dolgozta ki 4-dimenziós (3 tér és 1 idő típusú) formalizmusát. A Pakson született Palágyi Menyhért (1859-1924, matematikus, filozófus, irodalomtörténész) Einsteint és Minkowskit is megelőzve, 1901-ben publikálta ebben a témában a tanulmányát. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az utolsó magyar polihisztor. Mahler Ede kronológus emlékezete. Budapest, 2010. Aura Kiadó, Pannónia-Print Kft. 122 p. A kötetet szakmailag ellenőrizte: Irsay-Nagy Balázs, Keszthelyi Sándor, Komoróczy Géza. Ponori Thewrewk Aurél előszavával (p. 9.).
A könyv Mahler Ede (1857-1945) életét és sokoldalú munkásságát ismerteti, amelyeket többek között a régészet, a csillagászat, a matematika, a geodézia, a nyelvészet, a történettudomány, a kronológia, az egyiptológia terén végzett. Fejezetcímek: A családi háttér (A Mahler-ősök. A gyermekévek. A nemzetiség kérdése. A szűk családi kör. Mahler Ede fivérei. A Mahler-oldalág leszármazottai. Rokonság Mahler Gusztávval? A tanulmányok.). A szakmai pálya íve (A bécsi csillagász. A "második Gauss". A felsőgeodézia területén. Kronológia és naptárreform. A keleti nyelvek bűvöletében. Régészként a Nemzeti Múzeumban. A Tudományegyetem professzoraként. Az Akadémia tagjaként. A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményéért. A Stella Csillagászati Egyesület elnökségében. A jó tollú publicista). Kitüntetések, elismerések. Személyes motívumok. Az elmúlás. Mahler-emlékhelyek. Adalékok Mahler Ede életéhez és szakmai munkásságához. Forrásmunkák. [KSZ.]

SANTOS, José Rodrigues dos: Az isteni formula. Einstein utolsó üzenete. Ford.: Nagy Viktória. [Budapest,] 2010. Kossuth Kiadó zRt. Szekszárdi Nyomda Kft. 509. p. A fikciós regénybe a szerző sok helyen rejtette bele a mai filozófia, teológia, fizika és csillagászat nézeteit. Mint a legelején megjegyzi: "A könyvben leírt összes tudományos adat megfelel a valóságnak. A könyvben kifejtett tudományos elméleteket fizikusok és matematikusok támasztják alá." A csillagászattal (asztrofizika, kozmológia, ősrobbanás, sötét anyag, háttérsugárzás, antropikus elv, ciklikus univerzum) kapcsolatos részek: pp. 264-277.; 285-292.; 384-396.; 426-435.; 439-459.; 463-472. [KSZ.]

SZABÓ Árpád: A fizika története. 3. átdolg., bőv. kiad. Budapest, 2010. Akadémiai Kiadó Zrt., Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. Nyomdaüzeme. 309 p. Szakmai lektorok: Kovács László és Szabó Tímea. Csillagászat: pp. 16-22. (az ógörög természetfilozófia csillagászai: Thalész, Anaximandrosz, Anaxagorász, Démokritosz, Arisztotelész); pp. 28-31. (Hipparkhosz, Eudoxosz, Ptolemaiosz, a római naptárak); pp. 50-60. (Kopernikusz, Bruno, Brahe, Kepler, Galilei); pp. 64-70. (Huygens, Newton); pp. 74-76. (Kant, Laplace); pp. 85-89. (az ókori és középkori csillagászat rövid története); pp. 98-110. (A fénytan rövid története); pp. 225-229. (az űrkutatás és az űrhajózás története). [KSZ.]

SZŰCS István - SZŰCS CSILLIK Iharka: Első lépések avagy nem lehet elég korán kezdeni. Csillagászat tanítása kisgyermekeknek. Kolozsvár, 2010. Tipárit Ia S. C. Trangár S. A. Zalam. 93 p., 5 t. [SRG.]

TASSI Tamás: a tudomány mágiái. Monor, 2010. Tudományos ismeretterjesztő kiadás. 258 p. Készült: Berényi L. Gábor kezelésében. Lektor: Kovács Erzsébet. A kötet nagyrészt a fizika határterületeivel, a természettudományok oktatásával és a tudományok működési mechanizmusával foglalkozik. Kisebb terjedelemben szóródva a csillagászat is megtalálható benne. Az összefüggő csillagászati részek: Galileiről (pp. 11-16.), a fekete lyukakról (pp. 25-31.), a világegyetem keletkezéséről (pp. 231-240.), a Merkúrról (pp. 251-253.) [KSZ.]

A tudományok nagykönyve. A természettudományok titokzatos világa. Matematika. Fizika. Csillagászat. Biológia. Kémia. Geológia. Orvostudomány. Főszerk.: Allan R. Glanville. Ford.: Bánki Dezső, Kordos László, Kővári Zsolt, Nagy Alinda, Vági Balázs. Szerk.: Hitseker Mária. Budapest, 2010. Kossuth Kiadó zRt., Alföldi Nyomda zRt. 512 p. Csillagászat: pp. 192-253. [KSZ.]

URBÁN László: Pantheon az évek óraműve. Budapest, 2010. 43 p. A római Pantheon épületének számos csillagászati vonatkozásáról. Kapcsolata az időszámítással, a naptárreformmal, a napórákkal. [KSZ.]

URBÁN László: Pantheon az időmérés kétezer éves magasiskolája. Budapest, 2010. [39] p. A római Pantheon épületének számos csillagászati vonatkozásáról. az időszámítással, a naptárreformmal, a napórákkal. [KSZ.]

Űrlenyomat. Space Impression. 2010. Szerk.: Kincses Károly. Budapest, [2009.] Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház kiadása. Nyomás: Mackensen Kft. [114 p.] Szöveg: Francsics László, Kincses Károly, Mizser Attila, Sárneczky Krisztián. Angol fordítás: Bart Dániel, Boronyák Vivien. Tervező-grafikus: Halász Gabi-halga. Közreműködtek: Éri Ildikó, Baki László, Molnár Nóra, Simány Andrea. Egy 2010. évre vonatkozó naptár a csillagászati jelenségek feltüntetésével. Illusztrálva a hazai asztrofotósok (Berkó Ernő, Csabai István, Éder Iván, Francsics László, Horváth Attila Róbert (Hozé), Ladányi Tamás, Szendrői Gábor, Szitkay Gábor) fényképeivel és Kerekes Gábor egyéb csillagászati képeivel. A cikkek és a képeket kísérő szövegek két nyelven: magyarul és angolul.
A spirállal összefűzött album a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából, a 2009. jún. 25. és szept. 13. között megrendezett "Űrlenyomat Égi objektumok és jelenségek" című, Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Házban látogatható kiállítás alkalmából jelent meg. A kiállítás és a kiadvány egyben tiszteletadás a csillagászati fotográfia most 100 éve elhunyt magyar úttörőjéről: Gothard Jenőről. [KSZ.]

  Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6. / 88 p. [SOL.]

WHITE, Michael: Galilei, az antikrisztus. Ford.: Bódogh-Szabó Pál. Pécs, 2010. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Kinizsi Nyomda Kft. 415 p. Galilei korának kultúrtörténete és egyháztörténete, ateista szemmel. A szerző teóriája: nem a kopernikuszi világkép elterjesztéséért folytatott harc volt a Galilei és a katolikus egyház közötti konfliktus fő okozója. Jegyzetekkel ellátva, képekkel illusztrálva. A könyv eredetije 2007-ben jelent meg. [REZ.]

BARLAI Katalin: Bevezetés. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 6-8. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

BARLAI Katalin: A Nap a mérsékelt övben. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 9-10. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

BARLAI Katalin: Sírtájolás - temetők. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 11-19. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

RIBÁNIK Orsolya - BARLAI Katalin: A középkori templomok tájolása. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 19-23. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

ELEK Elza: Kőkörök geometriája. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 23-26. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

ELEK Elza: Averbury. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 26-28. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

ELEK Elza: Brodgar. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 28-30. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

DÉNES Helga: Carnac. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 30-33. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

BELUCZ Bernadett: A Chaco Canyon titka. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 33-38. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

BARLAI Katalin: Ahogy mi nem látjuk a Napot. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. p. 39. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ A Nap zenitátmenetei a két térítő között. [KSZ.]

BARLAI Katalin: Xochicalco. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. p. 40. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

ZAHORECZ Sarolta: A maja számrendszer és időszámítás. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 41-44. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

ZAHORECZ Sarolta: Az azték napkő. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 44-45. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

DÉNES Helga: A mocovi indiánok. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 45-48. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

BARLAI Katalin: A Hold. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 49-53. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

LUKÁCS Katalin: Körárkok. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 53-57. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

OLLÉ Hajnalka: Csillagászati irányok és az ellipszis alakú rondellák. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 57-61. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

BELUCZ Bernadett: A rösaringi kultuszhely. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 61-70. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

GERGELY Bettina: Kínai csillagászat. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 71-77. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

DÉNES Helga: A Xiangfen, Taosi lelőhely: Egy kínai neolitikus obszervatórium? In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 77-81. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

DÉNES Helga: A Tűzcsillag Kínában. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 81-89. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

GERGELY Bettina: Indiai obszervatóriumok. In: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Közép-európai szemmel). Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. pp. 89-94. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Scienses Monographs. 7./ [KSZ.]

LEITNER Zsolt: A miskolci csillagvizsgáló története. In: Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló 2000 - 2010. [Miskolc, 2010.] pp. 3-6. Szabó Gyula életének történetével együtt. [KSZ.]

JACZKÓ Imre: Flört és frigy Urániával. In: Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló 2000 - 2010. [Miskolc, 2010.] pp. 7-10. A 2000. máj. 24-i névadó ünnepségkor Szabó Gyulára emlékeztető táblát helyeztek el az intézmény falán. [KSZ.]

ROMENDA Roland R.: Az itt töltött 10 évemből. In: Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló 2000 - 2010. [Miskolc, 2010.] pp. 11-13. [KSZ.]

LEIDGEB Ákos: Az első évem. In: Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló 2000 - 2010. [Miskolc, 2010.] p. 14. 2009 szeptemberétől. [KSZ.]

DÁVID Rebeka: "A csillagvizsgáló obszervatórium, és nem szanatórium." In: Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló 2000 - 2010. [Miskolc, 2010.] p. 15. [KSZ.]

SOMOSVÁRI Béla: 10 év - csillagösvényen. In: Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló 2000 - 2010. [Miskolc, 2010.] p. 16. [KSZ.]

DULICHÁR Gábor: Mire jó egy csillag? Szakköri emlékképek. In: Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló 2000 - 2010. [Miskolc, 2010.] pp. 17-18. 2010. máj. 29-én a névadás 10-dik évfordulóján ünnepséget tartottak. [KSZ.]

KORPÁS Zoltán: I. Rudolf (Habsburg; Bécs, 1552. júl. 18. - Prága, 1612. jan. 20.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. X. köt. reneszánsz - Szeben nyomdászata. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2010. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 179-182. II. Rudolf néven német-római császár. I. Rudolf néven magyar király (1572-1608). Prágai udvarában munkálkodott a csillagász Johannes Kepler és Tycho Brahe, és a matematikus és csillagász Löwy Juda ben Bezalel. Rudolfot is érdekelték a korabeli egzakt és okkult tudományok. Kepler 1627-ben napvilágot látott jelentős műve Rudolf emlékére a Tabulae Rudolphinae nevet kapta. [KSZ.]

BÁNKI Éva: Sajnovics János (tordasi és kálozi; Tordas, 1733. márc. 12. - Buda, 1785. márc. 1. vagy máj. 3.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. X. köt. reneszánsz - Szeben nyomdászata. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2010. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 194-195. Nyelvész, csillagász. 1758-60 között Hell Miksa asszisztense a bécsi obszervatóriumban. Hell Miksa társa a lappföldi expedíción 1768-1770-ig. Hell Miksa két rajza alapján készült rézmetszettel. [KSZ.]

A pozsonyi egyetem Marcin Bylica készítette horoszkópjának másolata Xystus Schier könyvében (Bécs, 1774.). p. 252. Az eredeti horoszkóp 1467. jún. 5-én 20 órára és a pozsonyi székesegyházra számítva mutatja az ég helyzetét és a bolygók állását. [KSZ.]

NAGY Mihály: Segner János András (Pozsonyszentgyörgy, 1704. okt. 9. - Halle, 1777. okt. 5.). pp. 281-283. Matematikus, természettudós, orvos, tanár. Életrajza, kevés csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

BALÁZS Mihály: Squarcialupi, Marcello (Squarcialupo, Marcello Squarcialupus; Piombino, ? - Poschiano, 1590 után). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. X. köt. reneszánsz - Szeben nyomdászata. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2010. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). p. 378. Toscanai születésű olasz orvos, természettudós. De coeli ardore (Szeben, 1581) című művében leírta az 1580 szeptemberében Erdélyben maga észlelte sarki fényt. [KSZ.]

CZAGÁNY Zsuzsa - MADAS Edit - PONORI THEWREWK Aurél: Szalkai-kódex (1489-90; Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. X. köt. reneszánsz - Szeben nyomdászata. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2010. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 445-446. 258 levél terjedelmű kéziratos iskoláskönyv. Sárospatakon jegyezte le Szalkai László. A kézirat tartalmazza a Krakkóban tanult Kisvárdai János mester csillagászati témájú előadásait is. Húsvétszámítás, asztrológiai alapfogalmak, a Nap égi útja, a hold- és napfogyatkozások, a bolygók látszó mozgásai vannak benne. [KSZ.]

Címlap: A Hubble-űrtávcső felvétele az NGC 6302 jelű planetáris ködről. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. címlap. [KSZ.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 7-10. [KSZ.]

Kalendárium. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 11-177. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: naponkénti adatok, bolygók, eseménynaptár, üstökösök, kisbolygók, egyes jelenségek, a Hold csillagfedései. Évfordulók: Január: 50 éve, 1960. január 5-én hunyt el Parenago, a híres orosz csillagász. p. 25.; Február: 100 éve, 1910. február 5-én született Louis G. Henyey amerikai csillagász. pp. 38-39.; Március: 100 éve, 1910. március 26-án hunyt el Auguste Honoré Charlois. p. 53.; Április: 100 éve, 1910. április 20-án volt napközelben a Halley-üstökös. pp. 69-70.; Május: 100 éve, 1910. május 12-én halt meg William Huggins, a csillagászati spektroszkópia úttörője. p. 81.; Június: 50 éve, 1960. június 25-én halt meg Walter Baade német csillagász. pp. 94-95.;
Július: 100 éve, 1910. július 10-én hunyt el Galle, a Neptunusz felfedezője. pp. 108-109.; Augusztus: 50 éve állt pályára az első passzív mesterséges hold: az Echo-1. pp. 122-123.; Szeptember: 300 éve hunyt el Olaf Römer, a fény terjedési sebességének meghatározója. pp. 135-136.; Október: 100 éve született a Nobel-díjas asztrofizikus, Chandrasekhar. pp. 150-151.; November: 50 éve hunyt el Sir Harold Spencer Jones angol királyi csillagász. pp. 162-163. ; December: 75 éve hunyt el a Bernhardt Schmidt. pp. 174-175. [KSZ.]

Képmelléklet. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. p. 178., 336., 8. színes t. Éder Iván, Berkó Ernő, Bezák Tibor csillagászati fényképei. [KSZ.]

SZÉKELY Péter: Újdonságok kompakt objektumokról. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 181-192. Egy fekete lyuk kitörésének maradványa a korai Univerzumból. Óránként két földnyi anyagot nyel el a fekete lyuk. Kóbor fekete lyukak a Tejútrendszer peremén? Az Einstein-kereszt - avagy egy szupernehéz fekete lyuk "élveboncolása" természet adta nagyítóval. Egy milliszekundumos pulzár születése. Új típusú aktív galaxisok. Önszabályzó fekete lyukak? Röntgenben pislákoló idős pulzár. NGC 3621: a hiányzó láncszem(ek)?"Kéz a kézben" fejlődtek a szupernagy tömegű fekete lyukak és galaxisaik? A kvarkcsillagok a legsűrűbb objektumok az Univerzumban? [KSZ.]

SÓDORNÉ BOGNÁR Zsófia: A fehér törpecsillagok világa. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 193-213. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A kozmikus távolságlétra - távolságmérés a csillagászatban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 214-233. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán: Még nem búcsúzunk a Hubble-űrtávcsőtől! In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 234-247. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: Hogyan látjuk ma a csillagok világát? Összehasonlító planetológiai áttekintés. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 248-279. [KSZ.]

HARGITAI Henrik - KOZMA Judit - KERESZTURI Ákos - BÉRCZI Szaniszló - DUTKÓ András - ILLÉS Erzsébet - KARÁTSON Dávid - SIK András: Javaslat a planetológiai nevezéktan magyar rendszerére. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 280-302. Földrajzi nevek. A földrajzi nevek köznévi tagjai. Holdi kráterláncok kettős neve. Elnevezés leszállóhelyen. Informális elnevezések. Toldalékos és összetételi formák. Megjegyzés az angol helyesíráshoz/fordításhoz. Kivételek. Égitestnevek. Irodalom. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2008-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 305-307. [KSZ.]

BALÁZS Lajos: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2008-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 308-318. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2008-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 319-322. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 2007-2008-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 323-331. [KSZ.]

A hátsó borítón: Galilei objektívje. In: Meteor csillagászati évkönyv 2010. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2009. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. hátsó külső borító. [KSZ.]

FARKAS Gábor Farkas: Az 1577-es üstökös és Szenci Molnár Albert. In: "... mint gyümölczös termett szölöveszszöc...". Tanulmányok P. Vásárhelyi Judit tiszteletére. Szerk. Stemler Ágnes, Varga Bernadett. Országos Széchényi Könyvtár, Balassi Kiadó, 2010. pp. 57-60. [FGF.]

FEHÉR Katalin: Sajnovics János (Tordas 1733. május 12. - Buda 1785. május 4.) csillagász... In: Nemzeti évfordulóink 2010. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2009. Balassi Intézet, A-Z Buda CopyCat Kft. p. 57. Sajtó alá rend.: Gazda István. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Ábrázoló geometriai módszerek alkalmazása a szférikus csillagászatban: az ortografikus meridián projekció. In: A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ tudományos közleményei. XVII. Természettudományok. 12. Szerk.: Péntek Kálmán és Tóth Gábor. Szombathely 2010. NYME Kiadó, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). pp. 27-49. A dolgozatomban bemutatásra kerülő ortografikus meridián projekció szerkesztési módszerén alapszik a magyarországi csillagászati oktatásban a múlt század elején alkalmazott Lóskay (1902) által szerkesztett forgatható számoló korong, amelynek segítségével a Nap és a csillagok járása határozható meg egy tetszőleges földrajzi helyen és időpontban. Az eszköz használatát és a segítségével megoldható szférikus csillagászati feladatok körét Kövesligethy (1903) ismertette, akinek lappangó írására hosszú keresés után Pannonhalmán, a Főapátsági Könyvtárban sikerült rábukkanni, Bánhegyi Miksa könyvtárigazgató segítségével. (p. 28.) [KSZ.]

PUSKÁS János - BARCZIKAI Gábor - NOWINSZKY László: Kártevő microlepidoptera fajok feromon csapda fogása a naptevékenységet jellemző Q-idex függvényében. In: A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ tudományos közleményei. XVII. Természettudományok. 12. Szerk.: Péntek Kálmán és Tóth Gábor. Szombathely 2010. NYME Kiadó, Gura Nyomda (Zalaegerszeg). pp. 87-93. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Balázsy László. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. p. 66. 1908. máj. 15. Nágocs - 1980. jún. 1. Komló. Állatorvos, csillagászati ismeretterjesztő. A csillagászati fényképezés pécsi úttörője, a pécsi csillagászati élet ismert szereplője, napórák tervezője. [KSZ.]

HORVÁTH Eszter: Császár Elemér. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. p. 143. 1891. dec. 6. Gige - 1955. aug. 7. Budapest. Fizikus, egyetemi tanár, akadémikus. Pécsett a fizikai intézetben dolgozott, a fizikai tanszék vezetője. Írt csillagászati cikkeket is. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Csillagászat Pécsett. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. pp. 149-150. Rövid történelmi áttekintése a pécsi csillagászatnak. Időrendben említi Klimo György, Darvai Móric, Lakits Ferenc, Gruber Lajos, Gorka Sándor, Lambrecht Kálmán, Fejérváry Géza, Fejér Lipót nevét. Az utóbbi fél évszázad jeles csillagászati tudományszervezői: Áts László [helyesen: Áts György], Balázsy László, Tóth László, Kemenes Lászlóné, Keszthelyi Sándor, Nagyváradi László és Gyenizse Péter. 1975-től planetárium, 1980-tól bemutató csillagvizsgáló nyílt, 2000-ban a PTE külső csillagászati tanszéke lett a Bajai Obszervatórium, 2003-ban a Pécsi Akadémiai Bizottságon Csillagászati Munkabizottság alakult. [KSZ.]

ROMVÁRY Ferenc: Farkas László. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. p. 219. Született: 1948. jún. 16. Inkén. Szobrász. A pécsi művészeti gimnázium tanára 1997-ig. Napórákat is alkotott. [KSZ.]

HORVÁTH Eszter: Fejér Lipót. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. p. 221. 1880. febr. 9. Pécs - 1959. okt. 15. Budapest. Matematikus, egyetemi tanár, akadémikus. Ógyallán, a csillagvizsgálóban is dolgozott, később is volt csillagászati kapcsolódása. [KSZ.]

ERDŐS Zoltán: Gergely-naptár bevezetése. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. pp. 261-262. XIII. Gergely 1582-es naptárreformját a török megszállás alatt levő Pécsett viták kísérték: a bosnyák ferencesek, a szláv lakosság, a magyar katolikusok, a protestánsok, a görög ortodoxok, a jezsuiták, az unitáriusok között. Vásárhelyi Gergely jezsuita a magyaroknak pápai engedélyt szerzett a régi naptár megtartására. Matkovich Simon katolikus misszionárius viszont az új naptár bevezetésére a törököktől, Sztambulban járt ki egy engedélyt. A pécsi katolikusok még az 1640-es évekig sem fogadták el az új naptárt. [KSZ.]

SZABÓ László Gyula: Gorka Sándor. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. p. 265. 1878. okt. 12. Ungvár - 1944. ápr. 10. Pécs. Biológus, egyetemi tanár. Tudományos ismeretterjesztőként, előadóként, cikkíróként csillagászati kapcsolódása is volt. [KSZ.]

VARGHA Dezső: Hankó Márton. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. p. 289. 1868. Békéscsaba - 1942. szept. 24. Pécs. Tanár, katonatiszt, meteorológiai kutató, szakíró. Asztrometeorológiai, asztroszeizmológiai kutatásokat folytatott, egy nagy éggömböt készített Pécsett. [KSZ.]

BORSY Judit: Klimo György. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. p. 404. 1710. ápr. 4. Lopassó - 1777. máj. 2. Pécs. A rövid életrajz említi, hogy a püspöki palota tornyában csillagvizsgálót rendezett be. [KSZ.]

POHÁNKA Éva: Klimo Könyvtár. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. pp. 404-405. Az alapító Klimo György természettudományos könyveket szerzett be, a könyvtár szomszédságában található toronyban csillagvizsgáló és földmérő eszközöket magában foglaló szertárat rendeztetett be. Illusztrációkon a glóbuszok, közelebbről az éggömb látható. [KSZ.]

ROMVÁRY Ferenc: Komarov-emlék. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. p. 414. Amerigo Tot 1979-ben adta Pécs városának a Komarov szovjet űrhajós emlékére készített modern szobrát. [KSZ.]

VARGHA Dezső: Konkoly Thege család. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. pp. 415-416. A Pécsett élő Konkoly Thege, Konkoly-Thege, Konkoly-Thege-Krasznay család tagjai ápolják Konkoly Thege Miklós csillagász, akadémikus, az Ógyallán csillagvizsgálót alapító kiemelkedően híres rokonuk emlékét. [KSZ.]

HORVÁTH Eszter: Lambrecht Kálmán. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. p. 452. 1889. máj. 1. Pancsova - 1936. jan. 7. Pécs. Természettudós, pécsi egyetemi tanár, tudományos ismeretterjesztő. Csillagászati vonatkozású cikkei is voltak. [KSZ.]

ROMVÁRY Ferenc: Mándoki László. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. p. 484. 1935. ápr. 17. Budapest - 2000. jan. 6. Pécs. Etnográfus, muzeológus, szakíró. A csillagnevek és a csillagmondák magyar és eurázsiai kapcsolatát vizsgálta. [KSZ.]

GYENIZSE Péter: Mecseki Természettudományi Stúdió. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. I. köt. A - M. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. p. 505. Az 1975-ös Mecseki Planetáriumról, és az 1980-as Pécsi Bemutató Csillagvizsgálóról, melyek Pécsett, a Szőlő u. 65-ben működtek csillagászati ismeretterjesztő TIT-intézményekként. Szakmai vezetői Kemenes Lászlóné, majd Nagyváradi László voltak. A planetáriumban 21 év alatt 6300 előadást tartottak 200 ezer látogatónak, a csillagvizsgáló 450 bemutatóján 14 ezer ember nézett távcsövekbe. [KSZ.]

ROMVÁRY Ferenc: Napóra. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. II. köt. N - Zs. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. p. 15. Három pécsi napóra ismertetése: Ifjúság u. 6. sgraffito napórája, Kelle Sándor és Soltra Elemér készítette 1963-ban. Dömörkapu, Vidámpark beton napórája, Farkas László alkotta 1974-ben. Pécs, Bethlen Gábor u. 8. napóra, ennekk a szövege: "Vasas, Bethlen Gábor u. 8. Anyaga rusztikus mészkő és bronz. Apró bronztáblán: Tacito pede felirat (hangtalan száll az idő). A Vasasért Egyesület állította 1999-ben. Alkotója Ragács György és Pálhegyi Imre." [KSZ.]

TIGYI Zoltánné: TIT - Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. In: Pécs lexikon. Főszerk.: Romváry Ferenc. II. köt. N - Zs. Pécs, 2010. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Gyomai Kner nyomda Zrt. pp. 307-308. Tudománybaráti köröket, ismeretterjesztő klubokat, szabadegyetemi sorozatokat, szakmai konferenciákat szervez. Tevékenységében gazdag hagyománya van a csillagászati ismeretterjesztésben, gyermek és felnőtt csillagászati tudománybarát kört működtet. [KSZ.]

  BARTHA Lajos: Csillagászat, meteorológia és geofizika az erdélyi tudományos egyesületekben (1919-ig). In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből. A természettudományok, a technika és az orvoslás története a fogyasztó szemével (a 2009. évi ankét anyaga). Szerk.: Vámos Éva és Vámosné Vigyázó Lilly. Budapest, 2010. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága - Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, pp. 99-103. [HAI.]

  MONHOR, Davaadorzsin: Adalékok Galileo Galilei néhány kevésbé ismert tudományos eredményéhez. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből. A természettudományok, a technika és az orvoslás története a fogyasztó szemével (a 2009. évi ankét anyaga). Szerk.: Vámos Éva és Vámosné Vigyázó Lilly. Budapest, 2010. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága - Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, pp. 129-134. [HAI.]

KINCSES Károly: Naptár. Diary. In: Űrlenyomat. Space Impression. 2010. Szerk.: Kincses Károly. Budapest, [2009.] Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház kiadása. Nyomás: Mackensen Kft. [p. 3.] A kiállítás és a kötet bevezetője. [KSZ.]

KINCSES Károly: 100. 100. In: Űrlenyomat. Space Impression. 2010. Szerk.: Kincses Károly. Budapest, [2009.] Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház kiadása. Nyomás: Mackensen Kft. [pp. 4-7.] Életrajz és emlékezés a 100 éve elhunyt Gothard Jenő csillagászati, valamint fényképészeti munkásságára. [KSZ.]

MIZSER Attila: Magyar Csillagászati Egyesület MCSE. Hungarian Astronomical Association HAA. In: Űrlenyomat. Space Impression. 2010. Szerk.: Kincses Károly. Budapest, [2009.] Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház kiadása. Nyomás: Mackensen Kft. [pp. 8-9.] Az MCSE bemutatása. A digitális asztrofotózás mai szerepe az amatőrcsillagászatban. [KSZ.]

Magyar Fotográfusok Háza Mai Manó Ház. Hungarian House of Photography Mai Manó House. In: Űrlenyomat. Space Impression. 2010. Szerk.: Kincses Károly. Budapest, [2009.] Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház kiadása. Nyomás: Mackensen Kft. [pp. 10-11.] A Budapest, Nagymező u. 20. szám alatti épület történetének és mai tevékenységének ismertetése. [KSZ.]

[2010-re szóló csillagászati naptár.] In: Űrlenyomat. Space Impression. 2010. Szerk.: Kincses Károly. Budapest, [2009.] Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház kiadása. Nyomás: Mackensen Kft. [pp. 12-109.] [KSZ.]

KELEMEN János: Bevezetés. In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. p. 5. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6. / A Magyar Csillagászati Alapítvány és a Magyar Asztronautikai Társaság a 2009. október 29-én az ELTE Ortvay-termében tartott konferenciát. A kiadvány az itt elhangzott fontosabb előadásokat tartalmazza. A bevezetés 2010. máj. 26-án kelt Budapesten. [SOL.]

  ÁBRAHÁM Péter: A csillag- és bolygókeletkezés korai fázisai - infravörös-csillagászat. In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. pp. 6-13. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6./ [SOL.]

  PAPARÓ Margit: Asztroszeizmológia űreszközökkel. In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. pp. 14-21. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6./ [SOL.]

  SZABÓ Róbert: A Kepler-űrmisszió. In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. pp. 22-28. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6./ [SOL.]

  BENKŐ József: Hosszú idősorok vizsgálata - avagy mit tanultunk eddig a CoRoT-adatokról? In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. pp. 29-35. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6./ [SOL.]

  LUDMÁNY András: Napfizika űreszközökkel. In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. pp. 36-39. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6./ [SOL.]

  BALÁZS Lajos - HORVÁTH István: Gammakitörések. In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. pp. 40-47. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6./ [SOL.]

  HORVÁTH István: Gammaforrások statisztikus vizsgálata. In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. pp. 48-55. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6./ [SOL.]

  KELEMEN János: Gammakitörések földi megfigyelései. In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. pp. 56-61. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6./ [SOL.]

  FREY Sándor - GABÁNYI Krisztina Éva: Nagy szögfelbontású rádió-interferometria - űreszközökkel. In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. pp. 62-68. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6./ [SOL.]

  GERÉB Katinka: WMAP pontforrások mint lehetséges űr-VLBI kalibrátorok. In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. pp. 69-73. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6./ [SOL.]

  SZABADOS László: Gaia - a következő évtized nagy űrcsillagászati projektje. In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. pp. 74-79. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6./ [SOL.]

  HORVÁTH András: A marsi poláris sötét dűnefoltok és lefolyásaik vizsgálata, a DDS-MSO hipotézis. In: Űrcsillagászat Magyarországon. Tudományos konferencia. 2009. október 29. Szerk.: Kelemen János és Szabados László. Budapest, 2010. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft. nyomda. pp. 80-88. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 6./ [SOL.]

NAGYVÁRADI László: Általános és ágazati földrajz. A Föld mint égitest. In: Világföldrajz. Főszerk.: Tóth József Budapest, 2010. Akadémiai Kiadó. pp. 63-77. /Akadémiai Kézikönyvek./ Galaxisok. A Tejútrendszer. A galaxisokat felépítő csillagok. A Naprendszer. Csillagunk, a Nap. A Nap bolygói. A Hold. Üstökösök. [SRG.]

Rezsabek Nándor. In: Who is Who Magyarországon. Magyarország vezető személyiségeinek életrajzi enciklopédiája. 8. kiadás. Svájc, 2010. Who is Who, Verlag für Personenenzyklopädien, Druckerei C. H. Beck. p. 1728. Életrajz. [REZ.]

JUHÁSZ Tibor: A csillagászat éve. In: A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2009/2010. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 115. évében. Szerk.: Karáth Anita, Németh László. Zalaegerszeg. 2010. julius hó. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 44-52. Galileo Galilei munkássága és hatása a tudomány fejlődésére. [HAI.]

RIBÁRY Zoltán: Felújítás után új szlogen érvényes: csillagászat bármikor. Múzeum. Mintha Posztoczky Károly múlt század eleji dolgozószobájába lépne a látogató. = 24 óra 21. 2010. jún. 14. 136. sz. p. 4. "Tata. A kis tatai csillagvizsgáló - a Norvég Civil Támogatási Alap hathatós anyagi támogatásával - egy réges-régi kutató szenvedély igazán illúziókeltő "szentélyévé" alakult az elmúlt hónapokban. Olyan hellyé, ahol nagyon sok mindent megtudhat a látogató a névadó néhai földbirtokosról, Posztoczky Károlyról, méréseket végezhet múlt század eleji módszerekkel, s persze vizslathatja az égboltot..." [HAI.]

HORVÁTH András: Űrrepülés a jövőnek. = Aero Magazin 12. 2010. febr. 2. sz. pp. 44-45. [SRG.]

ALMÁR Iván: Hol vannak a jövő űrrepülőgépei RLV - Reusable Launch Vehicles. = Aero Magazin 12. 2010. febr. 2. sz. pp. 46-48. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Mit talált a Kaguya a Holdon? A Holdhercegnő cselekedetei. = Aero Magazin 12. 2010. febr. 2. sz. pp. 49-51. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok 2009. november - 2010. március. = Aero Magazin 12. 2010. márc. 3. sz. p. 44. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 12. 2010. márc. 3. sz. pp. 44-45. Összeállította: H. A. [Horváth András]. Feoktyisztov (1926-2009); Startstatisztika és űrköltségvetések.; Cassini-Huygens 2017-ig.; A Spirit beásva.; Keresik a Phoenixet.; Apophis-szonda a Phobo-Gruntból.; LRO: Apollo-11 a Holdon.; Amerikai űrszondatervek.; Indiai űrhajósok.; Szojuz-űrturista. [SRG.]

ALMÁR Iván: Hátraarc? A NASA költségvetés-tervezete. = Aero Magazin 12. 2010. márc. 3. sz. pp. 46-48. [SRG.]

HORVÁTH András: Európai Cupola a Nemzetközi Űrállomáson. Legénységcsere, magyar űrkísérlet, Endeavour-űrrepülés. = Aero Magazin 12. 2010. márc. 3. sz. pp. 49-51. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 12. 2010. ápr. 4. sz. pp. 44-45. Összeállította: H. A. [Horváth András]. Magyar űrkutatók Magyar Örökség Díja.; Új jelentkezők az ISS-re?; ISS: Endeavour, Szojuzok, Discovery.; Stardust-NEXT.; A MEx a Phobosnál.; Negyven jeges holdi kráter.; Cassini. [SRG.]

ALMÁR Iván: A gazdasági válság éve a világűrben. Űrkrónika - 2009. 1. = Aero Magazin 12. 2010. ápr. 4. sz. pp. 46-48. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Az SDO, az új napciklus megfigyelője. Napkutató űrszondák. 8. = Aero Magazin 12. 2010. ápr. 4. sz. pp. 49-51. [SRG.]

A Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás ISS - International Space Station. = Aero Magazin 12. 2010. máj. 5. sz. pp. 42-43. NASA fotó. [SRG.]

ALMÁR Iván: Segítő szemek az űrből. Űrkrónika 2009. 2. = Aero Magazin 12. 2010. máj. 5. sz. pp. 46-48. NASA fotó. [SRG.]

HORVÁTH András: Az "amerikai" Lunohod. Nem lehet letagadni a Holdról. = Aero Magazin 12. 2010. máj. 5. sz. pp. 49-51. NASA fotó. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 12. 2010. jún. 6. sz. pp. 44-45. Összeállította: H. A. [Horváth András]. Szevasztyjanov (1935-2010); X-37B, OVT-1.; Japán holdrobotok.; 3D film a Marsról.; LRO-lézer.; Virgirn Galactic.; Kevés az orosz jelölt. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrhajózás, űrturizmus, űrszemét. Űrkrónika 2009. 3. = Aero Magazin 12. 2010. jún. 6. sz. pp. 46-48. [SRG.]

REMES Péter: Jelentés a Cup-ból. Személyes és képes emlékezés a magyar űrrepülés 30. évfordulójára. = Aero Magazin 12. 2010. jún. 6. sz. pp. 49-51. [SRG.]

HORVÁTH András: Új orosz kutatómodul. STS-132: Atlantis. = Aero Magazin 12. 2010. júl. 7. sz. pp. 46-47. [SRG.]

HORVÁTH András: Új orosz kutatómodul. STS-132: Atlantis. = Aero Magazin 12. 2010. júl. 7. sz. pp. 46-47. [SRG.]

ALMÁR Iván: A shuttle, az X-37B és a kisbolygók. Kérdések, amelyekben az Egyesült Államok egyedül dönt. = Aero Magazin 12. 2010. júl. 7. sz. p. 48. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: A Falcon-9 és a Dragon sikere. Az új amerikai nagyrakéta kísérleti startja. = Aero Magazin 12. 2010. júl. 7. sz. pp. 49-51. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Phoenix-képek. Hűvös nyár a Marson. = Aero Magazin 12. 2010. júl. 7. sz. pp. 52-53. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 12. 2010. aug. 8. sz. pp. 48-49. H. A. [Horváth András]: A Hayabusa-tartály leszállt a Földre.; ISS-repülések.; Kizim (1941-2010).; Marsz-500.; Phobos. [SRG.]

ALMÁR Iván: Felfújt holdak a Föld körül. Echo, Genesis, Sundancer. = Aero Magazin 12. 2010. aug. 8. sz. pp. 50-52. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A japán "Akacuku" Vénusz-szonda. A "Hajnal" az Esthajnacsillag felé tart. = Aero Magazin 12. 2010. aug. 8. sz. pp. 53-55. [SRG.]

HORVÁTH András: A Lutetia és "testvérei"- A Rosetta üstökösszonda új eredményei. = Aero Magazin 12. 2010. szept. 9. sz. pp. 46-47. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrugrásos csillagászat. Atsa, a Planetary Science Institute terve. = Aero Magazin 12. 2010. szept. 9. sz. pp. 48-50. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Hét év a vörös bolygónál. A Mars Express eredményei. = Aero Magazin 12. 2010. szept. 9. sz. pp. 51-53. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok 2010. február - 2010. július. = Aero Magazin 12. 2010. okt. 10. sz. p. 46. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 12. 2010. okt. 10. sz. pp. 46-47. Putyin a keleti űrrepülőtéren.; Dragon-leszállás.; William Lenoir.; Izraeli-orosz űrrepülés.; ISS-hírek.; Kínai űrállomás. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Mars Reconnaissance Orbiter eredményeiből. Négy éve a Mars körül. 1. = Aero Magazin 12. 2010. okt. 10. sz. pp. 48-51. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Hírek a helioszféra külső határairól. IBEX-mérések. = Aero Magazin 12. 2010. okt. 10. sz. pp. 52-54. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A szovjet katonai Almaz űrállomásprogram. A rejtett ékkő. 1. = Aero Magazin 12. 2010. nov. 11. sz. pp. 46-49. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Víz és jég a Marson, az MRO "szemeivel". Négy éve a Mars körül. 2. = Aero Magazin 12. 2010. nov. 11. sz. pp. 50-54. [SRG.]

Hiba a tányérantennában. = Békés Megyei Hírlap 65. 2010. ápr. 7. 80. sz. p. 7. A Discovery űrsiklónál a felbocsájtáskor keletkezett esetleges hibákról nem tudják elküldeni az elkészült képeket az irányító központnak, az antenna hibája miatt. [MOJ.]

Rejtélyes felfedezések. = Bihari Napló 2. 2010. jan. 6. 3. sz. p. 16. "A NASA Kepler-űrtávcsöve öt új bolygót fedezett fel a Naprendszeren kívül - közölték az amerikai űrkutatási ügynökség szakemberei. Az AP amerikai hírügynökség William Borucki, a Kepler-misszió tudományos vezetőjét idézve rámutat, hogy az öt égitest felfedezése "hozzájárul annak megértéséhez, miként alakulnak ki és fejlődnek a bolygórendszerek". A bolygóvadász űrteleszkóp egyebek között két olyan rejtélyes objektumra is rábukkant, amelyek túl forrók ahhoz, hogy igazi bolygók, ám túl kicsik ahhoz, hogy csillagok legyenek. [...] Szabó Róbert csillagász, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa, aki az űrteleszkóphoz kapcsolódó munkacsoportok egyikét vezeti, az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében rámutat: a Kepler-űrtávcső 1,5 méteres főtükre és annak fókuszába helyezett 100 megapixel méretű kamerája segítségével 3,5 évig egyetlen égboltterületet figyel folyamatosan.
A távoli csillagok előtt elhaladó bolygók csekély halványodást, azaz fedést okoznak szülőcsillaguk fényében. Az űreszköz ezt a kis fényváltozást mérve bukkant a planéták nyomára, melyek a Kepler 4b, 5b, 6b, 7b és 8b neveket kapták. ..." [HAI.]

Űrfelvételek a váradi Gyermekvárosban. = Bihari Napló 21. 2010. febr. 3. 27. sz. p. 7. "A vakáció arra is jó, hogy a gyermekek gazdagítsák ismereteiket, például a világűrről. A váradi Gyermekváros Valentina Mátéi tanárnővel s a NASA-val együttműködve virtuális űrutazásra hívja az érdeklődőket. Az Űrteleszkópok nevű rendezvény a gyermekvárosban lesz február 4-én 16 órától. Ezen alkalommal a Hubble, a Chandra, a Spitzer, a Herschel, a Kepler és a WISE űrteleszkópok által rögzített képeket vetítik le. Minden érdeklődő gyereket várnak, kortól függetlenül. Alkalmuk lesz arra is, hogy saját maguk készítsenek teleszkópmodelleket, s további érdekes elfoglaltságok is lesznek. Végül minden résztvevő emlékoklevelet kap majd." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Űrfelvételek. = Bihari Napló 21. 2010. febr. 4. 28. sz. p. 6. "A vakáció arra is jó, hogy a gyermekek gazdagítsák ismereteiket, például a világűrről. A váradi Gyermekváros Valentina Mátéi tanárnővel s a NASA-val együttműködve virtuális űrutazásra hívja az érdeklődőket. Az Űrteleszkópok nevű rendezvény a gyermekvárosban lesz február 4-én 16 órától. Ezen alkalommal a Hubble, a Chandra, a Spitzer, a Herschel, a Kepler és a WISE űrteleszkópok által rögzített képeket vetítik le. Minden érdeklődő gyereket várnak, kortól függetlenül. Alkalmuk lesz arra is, hogy saját maguk készítsenek teleszkópmodelleket, s további érdekes elfoglaltságok is lesznek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

LUKÁCS Anita Kriszta: Űrutazás a Gyermekvárosban. = Bihari Napló 21. 2010. febr. 8. 31. sz. p. 7. "A Nagyváradi Gyermekváros Valentina Matei tanárnővel, s a NASA-val együttműködve virtuális űrutazásra hívta meg a gyerekeket. A kicsiknek a Hubble, a Chandra, a Spitzer, a Herschel, a Kepler és a WISER űrteleszkópok által rögzített képeket vetítették le, aminek nagyon nagy sikere volt, hiszen melyik gyermeket ne érdekelné a Világegyetem rejtelmei. A képek érdekesek, s látványosak voltak, nem csak a kicsik hanem a felnőttek számára is, mivel a vetítést a gyerekek a szüleikkel együtt nézhették meg. Többek között a gyerekek megismerkedhettek a bolygókkal (hány bolygó található a világűrben, melyik a legnagyobb, s a legkisebb közülük), műholdakat és teleszkópmodelleket vágtak ki, ragasztottak össze, ami megmaradt nekik emlékükbe. Ez a feladat lefoglalta a gyerekek izgága természetét, hiszen ahhoz, hogy szép műholdat készítsenek szükség volt az odafigyelésre.
Mindenki tehetett fel kérdéseket a világűrrel kapcsolatban, amire Valentina Matei tanárnő szívesen válaszolt. Alkalmuk nyílt arra is, hogy saját maguk készítsenek képeket az internet, és a műhold segítségével. Végül minden résztvevő emlékoklevelet kapott a jól kivitelezett feladatokért. Azoknak, akiknek mégse volt kedvük részt venni az "űrutazáson" kint a szabad ég alatt birtokukba vehették a korcsolyapályát." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MÉSZÁROS Tímea: Napkultusz, csillagászat, népmese. = Bihari Napló 21. 2010. szept. 27. 223. sz. p. 3. "Szombat délután jeles személyiség érkezett Nagyváradra, a Posticum által szervezett Nap-mese meghívottjaként. Jankovics Marcell közönségtalálkozójára sokan voltak kíváncsiak. [...] Jankovics Marcell tollából több olyan könyv is született, melyben a Nap kérdéskörét járta körül. Ezek közül is kiemelkedő a debreceni Csokonai Kiadó gondozásában megjelent A Nap könyve című műve. Előadásában rámutatott: ez az égitest nemcsak a Naprendszer központi csillaga, hanem az egyetemes hitrendszer, ezen belül pedig a magyar hitvilág fontos eleme is egyben. Ez a magyar népmesékben is hangsúlyosan megjelenik. [...]
A napkultusznak nagy szerepe volt az egyistenhit kialakulásában, ennek csillagászati alapja is van. Kepler úgy gondolta, hogy a Nap Isten székhelye, ami megegyezik azzal a magyar népi hitvilágban előforduló gondolattal, miszerint a napfelkeltében a Szentlélek mutatkozik meg. Szent Ciprián, Karthágó püspöke (III. század) említette először december 25-ét, mint a Nap, ugyanakkor Jézus Krisztus születésének napját. A különböző naptárrendszerekben és a régi magyar naptárban is ez nap jelentette az év kezdetét is. ..." [HAI.]

K. Á.: Tündöklő a sarki fény. = Blikk 17. 2010. dec. 11. 337. sz. p. 20. "... 2007 óta egyre fokozódó intenzitást mutat, s 2012 őszére olyan erővel tölti majd be a sarki égboltot, hogy fényét még a 12000 kilométerrel délebbre fekvő Rómában is látni lehet majd. Esetenként hazánk felett is felragyoghat." [HAI.]

Földhöz hasonló bolygót fedezett fel a NASA. = Délmagyarország 100. 2010. aug. 28. 200. sz. p. 2. "Washington. A Földhöz hasonló nagyságú bolygóra bukkant galaxisunkban a NASA amerikai űrkutatási hivatal. Másfél évvel indulása után a Kepler űrteleszkóp egy megdöbbentő bolygórendszert észlelt. Feltételezések szerint ehhez a rendszerhez olyan planéta is tartozik, amelynek mérete a Föld másfélszerese. A hatalmas forróság miatt viszont a felszínén kizárt az élet lehetősége. A felfedezést egyelőre kérdések övezik, hiszen még meg kell vizsgálni, valóban bolygóról van-e szó. Hogy a kutatók biztosak lehessenek ebben, ki kell zárni annak lehetőségét, hogy egy másik csillag által okozott optikai csalódásról van szó - mondta el Matthew Holman, a Harvard-Smithsonian Központ asztrofizikai intézetének munkatársa. A kutatók a Science című folyóiratban számoltak be felfedezésükről. Ez az első, több mint egy bolygóból álló rendszer, amelyet a Kepler-teleszkóp fedezett fel.
Két különösen forró, Szaturnusz nagyságú planétáról van szó, a harmadik, egyelőre még nem azonosított objektum, amely valószínűleg egy Földhöz hasonló planéta, olyan közel kering a csillaghoz, hogy a felszínén uralkodó hőség mindenféle élet lehetőségét kizárja." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(BQ) [BARTHA Lajos]: Zsugorodik a Betelgeuse? = Draco 35. 2010. jan-márc. (1.) 137. sz. p. 1. Charles Townes interferométeres mérései a Mount Wilson Obszervatóriumban. [KSZ.]

BQ [BARTHA Lajos]: A 15 legnagyobb méretű csillag. = Draco 35. 2010. jan-márc. (1.) 137. sz. p. 1. VY CMa, WOH G64, VV Cep, mü Cep, V354 Cep, RW Cep, KW Sgr, KY Cyg, alfa Ori, alfa Sco, V838 Mon, V382 Car, S Peg, T Cep, S Ori. [KSZ.]

(BQ) [BARTHA Lajos]: A naptevékenység és az időjárás. = Draco 35. 2010. jan-márc. (1.) 137. sz. p. 2. A naptevékenység hatása a légköri ózon mennyiségére, utóbbi hatása az időjárásra. Ezt régebben Fényi Gyula vetette fel, legutóbb Julie Arblaster ausztrál meteorológus vizsgálta. [KSZ.]

1999. 08. 11. 10 éve ezen a napon. Emlékezések a teljes napfogyatkozásra. = Draco 35. 2010. jan-márc. (1.) 137. sz. pp. 2-3., 7., 9., 12. Bagó Balázs (Kalocsa), Balaton László (Harta), Ács Andor (Szabadka), Várhegyi Péter (Harta), Vigh Lajos (Paks), Landy-Gyebnár Mónika (Veszprém) napfogyatkozás élményei. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 14. Canes Venatici (Vadászkutyák, CVn), Canis Minor (Kis Kutya, CMi), Capricornus (Bak, Cap) csillagkép. = Draco 35. 2010. jan-márc. (1.) 137. sz. pp. 4-7. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

GYARMATHY István: Nevezetes objektumok leírásai. 4. = Draco 35. 2010. jan-márc. (1.) 137. sz. pp. 8-9. Mélyég-megfigyelései a Piscestől a Vulpeculáig. [KSZ.]

BENKŐ Miklós: A Titius-Bode Szabály korrekciója. = Draco 35. 2010. jan-márc. (1.) 137. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: A Béta Pegasi rejtett fényváltozása. = Draco 35. 2010. ápr-jún. (2.) 138. sz. p. 1. 2009 második félévében. [KSZ.]

Ksl [KISS László]: Az előző oldali témához a Béta Pegasi-hez adalékként... = Draco 35. 2010. ápr-jún. (2.) 138. sz. p. 2. Vello Tabur (Ausztrália) CCD-s mérései 2008-ból. Van egy 43 napos átlagos periódus, de kis amplitúdóval: 0,1-0,15 magnitúdóval. [KSZ.]

1999. 08. 11. 10 éve ezen a napon. Emlékezések a teljes napfogyatkozásra. = Draco 35. 2010. ápr-jún. (2.) 138. sz. pp. 2-3., 9. Brlás Pál (Szeged, Fehér-tó), Szabó Ádám, Maczó András (Fonyód) napfogyatkozás élményei. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 15. Cassiopeia (Cas), Cepheus (Kefeusz, Cep), Cetus (Cet, Cet), Coma Berenices (Bereniké haja, Com), Corona Borealis (Északi Korona, CrB) csillagkép. = Draco 35. 2010. ápr-jún. (2.) 138. sz. pp. 4-8. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az utolsó magyar polihisztor. Mahler Ede kronológus emlékezete. = Draco 35. 2010. ápr-jún. (2.) 138. sz. p. 8. Előrendelhető a Mahler Ede kronológusról szóló, 2010-ben megjelenő kötet. [REZ.]

PSK [PUSKÁS Ferenc]: A gamma CAS keringője. = Draco 35. 2010. ápr-jún. (2.) 138. sz. p. 10. 1996 és 2009 között végzett 3327 fénybecslését az év 12 hónapjára bontva elemezte. Szisztematikus eltéréseket kapott annak megfelelően, hogy a Cassiopeia melyik égi helyzetben volt a pólus körül. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az ógyallai kronológus - Arnot (!) Dittrich emlékezete. = Draco 35. 2010. ápr-jún. (2.) 138. sz. pp. 11-12. Az ógyallai csillagvizsgáló 1919 és 1938 közötti időszaka. A cseh Arnost Dittrich (1878-1959) oktatói, tudománytörténeti, csillagászattörténeti és kronológiai tevékenységéről. Keresztneve helyesen: Arnost. [REZ.]

BARTHA Lajos: Jegyek a Napban? Puszta szemmel észlelt napfoltok a népi emlékezetben. = Draco melléklete 2010. pp. 1-4. A 138. sz. Draco melléklete. A szabadszemes napfolt észrevételek a távcső előtti korban hazánkban és a világ más részén. Napfolt észlelések távcső nélkül. Háromlábú varjú és szögek a Napban. Volt-e népi észlelés Magyarországon? Napfolt megfigyelések. [KSZ.]

BENKŐ Miklós: Hogyan keletkezett a Naprendszer? = Draco 35. 2010. júl-szept. (3.)139. sz. p. 1. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: 20 évvel ezelőtt. = Draco 35. 2010. júl-szept. (3.)139. sz. p. 2. 20 éve ismerte meg a csillagképeket és vette meg első távcsövét, egy 10x30-as monokulárját. Az írást egyes változócsillagok (gamma Cas, delta Lyr, R Lyr, mü Cep és fedésiek) fénygörbéi kísérik. [KSZ.]

REZSABEK Nándor - KOVÁCS Sándor: Életre kelt az Albireo. = Draco 35. 2010. júl-szept. (3.)139. sz. p. 3. A 2010 nyarától újra aktív az Albireo Amatőrcsillagász Klubról. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 16. Equuleus (Csikó, Equ), Eridanus (Eridanus-folyó, Eri), Hydra (Északi Vizikígyó, Hya), Lyra (Lant, Lyr) csillagkép. = Draco 35. 2010. júl-szept. (3.)139. sz. pp. 4-8. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Paks, szeptember 24. = Draco 35. 2010. júl-szept. (3.)139. sz. p. 9. A paksi Vak Bottyán Gimnázium kérésére távcsöves bemutatást tartott Dalos Endre és Vigh Lajos 2010. szept. 24-én az Energetikai Szakképzési Intézet udvarán. A bemutatott objektumok felsorolásával. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Távcsöves bemutatásra - házhoz mentünk. = Draco 35. 2010. júl-szept. (3.)139. sz. pp. 10-11. Egy pécsi130/900 mm-es tükrös távcső jusztírozása, használatának ismertetése, népszerű égi objektumok bemutatása. [KSZ.]

VIGH Lajos: Távcsöves bemutató a Kutatók Éjszakáján. = Draco 35. 2010. júl-szept. (3.)139. sz. p. 12. Távcsöves bemutatást tartott Dalos Endre és Vigh Lajos 2010. szept. 24-én az Energetikai Szakképzési Intézet udvarán [KSZ.]

VIGH Lajos: Égre néző üvegszemek, avagy a Draco-csillagda avatása Pakson és annak előzményei. = Draco 35. 2010. okt-dec. (4.)140. sz. p. 1. Vigh Lajos magáncsillagvizsgálója Pakson, családi háza kertjében. Alaprajza 2,5 x 4 méteres, felül legördíthető tetővel. A Draco Csillagvizsgáló ünnepélyes avatása 2010. júl. 19-én volt. Főbb műszerei: 250/100 mm-es Meade Schmidt-Newton, 130/480 mm-es Triplet APO refraktor. 80/720 mm-es Vixen APO refraktor. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A legrégebbi mély-ég megfigyelések. = Draco 35. 2010. okt-dec. (4.)140. sz. p. 2 A Csilla 2000. november 23-i számából. A Draco 24. 2002. júl-szept. 93-94. sz. p. 8. megjelent cikk újraközlése. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: 142.857. Érdekes számok. = Draco 35. 2010. okt-dec. (4.)140. sz. p. 3. [KSZ.]

PIRITI János: Draco a Révai Új Lexikonban. = Draco 35. 2010. okt-dec. (4.)140. sz. p. 3. Révai Új Lexikon V. kötet (Babits Kiadó, Szekszárd, 2000.), 733. old. A Draco 22. 2001. júl-szept. 85-86. sz. p. 3. megjelent írás újra közlése. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 17. Libra (Mérleg, Lib), Monoceros (Egyszarvú, Mon), Ophiuchus (Kígyótartó, Oph), Perseus (Perzeusz, Per), Pisces (Halak, Psc), Puppis (Hajófara, Pup) csillagkép. = Draco 35. 2010. okt-dec. (4.)140. sz. pp. 4-8. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

DALOS Endre: Ritkán látott légnyomás minimum. = Draco 35. 2010. okt-dec. (4.)140. sz. p. 9. 2010. nov. 7-8-án Pakson, 731-732 Hgmm. [KSZ.]

ISKUM József: Évszázadunk abszolút légnyomásminimuma. = Draco 35. 2010. okt-dec. (4.)140. sz. pp. 9-10. 1976. dec. 2-3-án országszerte, 730-734 Hgmm. Tepliczky István, Szabó Elemér, Dalos Endre, Kész Tibor, Kósa-Kiss Attila észlelései. Az Atmoszféra [2.] 1977. márc. 3. pp. 7-9. megjelent cikk újraközlése Iskum József neve alatt. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Két grafikon, X Per és gamma Cas. = Draco 35. 2010. okt-dec. (4.)140. sz. p. 10. Fénygörbék. [KSZ.]

KÄSZ László: Bödők Zsigmond 1957 - 2010. = Draco 35. 2010. okt-dec. (4.)140. sz. pp. 11-13. Nekrológ. Igen részletes életrajzzal és a szakmai tevékenységének ismertetésével. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A szenzáció és csalódás üstököse: a Hartley-2. = Draco 35. 2010. okt-dec. (4.)140. sz. pp. 14-16. Az üstökös-fej igen nagy kiterjedésű volt, ezért az összfényesség nagy felületen oszlott meg. [KSZ.]

Címkép: 20 évesek lettünk! 1989-2009. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. [p. 1.] címlap. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 20 éves évfordulójáról. [SRG.]

Első belső borító. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. [p. 2.] első belső borító. Az ünnepi közgyűlés konferenciabeszélgetésének résztvevői., Új napóra Chernelházadamonya községben. [SRG.]

MITRE Zoltán: A Gothard Jenő emlékérem továbbra is megvásárolható. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. p. 5. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a jubileumi XXX. Csillagászati és Űrkutatási Hetek rendezvényről. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 6-18. 2009. október 19-30-ig. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület december 3-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 18-20. [SRG.]

MITRE Zoltán: Gothard Jenő emlékkiállítás a Berzsenyi Dániel Könyvtárban. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 20-21. 2009. nov. 12-én nyitották meg és nov. 24-én tekinthették meg az érdeklődők. [SRG.]

MITRE Zoltán: Látogatás a Szendrői Magáncsillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 21-23., [107.] hátsó belső borító. "Sorozatkép a Holdról". Fotó: Eredics Alexandra. [SRG.]

VERES János: Orando et Laborando "imádkozva és dolgozva". Bemutatkozik új tagtársunk, Veres János. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 23-24. Debrecenben született és ott tanult. A kabai meteorit látványa és a Napfizikai Obszervatóriumban tett látogatások voltak diákkorának élményei. Református lelkipásztor lett. Kőszegre költözve 1993-1996 között felépíttette az új kőszegi református templomot. A csillagászat mindig érdekelte, így örömmel lett tagja a GAE kőszegi csoportjának. [SRG.]

MITRE Zoltán: Megemlékezés a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület alapításának 20. évfordulóján - ünnepi közgyűlés. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. [2.] első belső borító, 25-35. Vértes Ernő ünnepi beszédeivel. [SRG.]

MITRE Zoltán: Felhívás Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület aktuális tagnévsora - 2009. december 11-én. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 37-38. 48 fő. [SRG.]

MITRE Zoltán: Csillagászati előadás a szombathelyi Rotary klubban. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 39-40. 2009. okt. 28-án. [SRG.]

MITRE Zoltán: Villámlátogatás Ógyallán. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. p. 41. 2009. dec. 2-án. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egy régi új napóra Kőszegen. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 42-43. Kőszeg délnyugati szélén, a Kiss János lakótelepi 2. sz. körgarázs falán. Az eredeti napóra 1997 novemberében készült. A vakolat és a festék állagromlása miatt ezt 2009 nyarán lebontották. Ugyanide egy teljesen új napórát tervezett és készített Vértes Ernő 2009 szeptemberében. [SRG.]

SÁGI Ferenc: "Új" napórák a Répce-síkon. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. p. [2.] első belső borító, p. 43. Két új napóra. Egyik: Chernelházadamonya, a chernelházi falurész haranglábán vertikális. Másik: Horváth József Rámók-hegyi szőlőjében ekvatoriális napóra (az írás települést nem nevez meg, de más források szerint: Csepreg). [SRG.]

VÉRTES Ernő: Szkeptikusok XV. Országos Konferenciája, Székesfehérvár, 2009. november 14. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

MITRE Zoltán: Felhívás izlandi utazásra! = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. p. 45. [SRG.]

Egyesületi krónika 2009. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor ifj.: Beszámoló az Űrlenyomat című kiállításról. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 48-50., [107.] hátsó belső borító. Budapesten a Magyar Fotografikusok Házában. "A napfogyatkozás fénykép már a naptáron is!" Fotó: ifj. Szendrői Gábor. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor, ifj.: Sötét folt a Jupiteren. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 50-51. 2009. júl. 19-től. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: A 400 éves csillagászati távcső - az én Galilei-élményem -. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 51-54. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - MITRE Zoltán: Napfogyatkozások összehasonlítása. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 54-73. Az 1999. aug. 11-i és a 2006. márc. 29-i teljes napfogyatkozások. Hőmérséklet mérések és azok elemzése. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati évfordulók a 2010. év I. félévében. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. p. 74. [SRG.]

Építsük meg Galilei távcsövét! = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. p. 75. [SRG.]

CSONDOR Katalin - HATOS András - MÓRICZ Gábor: Határ a csillagos ég - a pályázatról. Premontreis diákok sikere az MTA Konkoly Obszervatórium pályázatán. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 75-81. [SRG.]

MITRE Zoltán: Nagybetűs rejtély, avagy feltárjuk a Híradó újabb titkát... = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 82-84. [SRG.]

Adok-veszek. Ingyen elvihető Réti-mechanika. Eladó 152/1280-as Newton távcső. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. p. 85. [SRG.]

Ember a Holdon - Különleges könyv a holdralépés 40. évfordulója alkalmából. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 86-87. [SRG.]

Programajánló 2010. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 88-91. [SRG.]

A Csillagos Ég. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. p. 92. A 2010. január 15-i gyűrűs napfogyatkozás térképe és adatai a NASA közleménye alapján. [SRG.]

A Csillagos Ég 2010. január havában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 93-95. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2010. február havában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 96-98. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2010. március havában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 99-103. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. A Hold csillagfedései 2010-ben ("A" táblázat). A Hold csillagfedései 2010-ben ("B" táblázat). A táblázatot összeállította: Matisz Attila. [SRG.]

Csillag és Mély-ég ajánlat a téli égbolton. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. pp. 104-106. Mély-ég ajánlat. Változócsillag ajánlat. Kettőscsillag ajánlat. [SRG.]

Hátsó belső borító. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. [p. 107.] hátsó belső borító. "Sorozatkép a Holdról". Fotó: Eredics Alexandra. "A napfogyatkozás fénykép már a naptáron is!" Fotó: ifj. Szendrői Gábor. [SRG.]

"Holdsarló az esti égen." = Egyesületi Híradó 21. 2010. 1.(81.) sz. [p. 108.] hátsó külső borító. Fotó: Mitre Zoltán. [SRG.]

[Címképünk:] Ünnepség Gothard Jenő tiszteletére a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban. Vértes Ernő örökös tiszteletbeli elnökünk ünnepi beszédében Gothard Jenőt és tudományos munkásságát méltatja. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. 1 p. [SRG.]

Hold - Mars együttállás. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. [p. 2.] első belső borító. Fotó: Eredics Alexandra. [SRG.]

MITRE Zoltán: A Gothard Jenő emlékérem továbbra is megvásárolható. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. p. 4. [SRG.]

MATISZ Attila - PÉNTEK Kálmán - SZAUER Ágoston - GEGUSS Zoltán: Beszámoló a közgyűlésről. - Jegyzőkönyv - = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. pp. 5-25. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület rendes évi közgyűlése, 2010. jan. 16-án. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - MITRE Zoltán: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2010. évi munkaprogramja. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. pp. 26-31. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a közgyűlés szakmai programjáról. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. p. 31. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület március 11-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. pp. 32-34. [SRG.]

MITRE Zoltán: Gothard Jenő emlékkiállítás és a "Határ a csillagos ég" ünnepség a Premontrei gimnáziumban. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. pp. 35-36. 2010. jan. 27-én. Foto: Maróti Tamás. [SRG.]

MITRE Zoltán: Bemutatkozik új tagtársunk: Szalai Péter. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. p. 37. Szombathelyen élő amatőrcsillagász. 150/750 mm-es tükrös távcsövét Celldömölkön tartja. [SRG.]

EREDICS Alexandra: Bemutató obszervatórium Hollywoodban. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. pp. 39-41., [71-72.] hátsó belső, külső borító. Eljutott a pasadenai Mount Wilson Observatory bejáratáig. Látogatást tett Los Angeles Griffith Parkjában található Griffith Obszervatóriumban, amely 1935-ben nyílt meg és a világ legtöbbet látogatott bemutató csillagvizsgálója. Itt láthatta a Samuel Oschin Planetáriumot is. [SRG.]

Egyesületi krónika 2010. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. p. 42. [SRG.]

MATISZ Attila: A napóra matematikája. 1. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. pp. 43-48. [SRG.]

BARTHA Lajos: Korszakváltó Jupiter holdak. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. pp. 49-55. 1610. jan. 7-én fedezte fel Galilei a Jupiter holdjait. Láthatók-e távcső nélkül a Jupiter-holdak? Ki látta először távcsövön a holdakat?Galilei megfigyelései. A hallgatag Harriot és társai. [SRG.]

Programajánló 2010. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. pp. 56-57. Vezetőségi ülés.; Szakmai napok.; Új csillagászati vetélkedő-sorozat indul.; Farkas Bertalan látogatása Szombathelyen, áprilisban. [SRG.]

A Csillagos Ég. A Hold. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. p. 58. Egy vázlatos holdtérkép. [SRG.]

A Csillagos Ég 2010. április havában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. pp. 59-61. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2010. május havában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. pp. 62-64. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2010. június havában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. pp. 65-67. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. pp. 68-70. Mély-ég ajánlat tavaszra. Változó- és kettőscsillag ajánlat tavaszra. [SRG.]

Hátsó borítók. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 2.(82.) sz. [pp. 71-72.] hátsó belső, külső borító. Eredics Alexandra fotói Hollywoodban és Las Vegasban. [SRG.]

Címkép: Új eredmények Shanghai-ból! A 2009-es teljes napfogyatkozás számos új eredményt hozott! = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. [p. 1.] címlap. [SRG.]

Mars-M44 együttállás.; Vénusz-Merkur együttállás. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. [p. 2.] első belső borító. Fotó: Szauer Ágoston. [SRG.]

A Gothard Jenő emlékérem továbbra is megvásárolható. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. p. 4. [SRG.]

MITRE Zoltán: Sikeres részvétel a Civil Börzén. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 5-6. Szombathely, 2010. máj. 8. Fotó: Kaczmarski Róbert. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület június 10-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 6-7., 9-10. [SRG.]

[Matisz Attila Peruban készített felvételei.] = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 8., 17., 19-20. [SRG.]

Szombathely Megyei Jogú Várostól 2009-es évben kapott pályázati támogatás elszámolása. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. p. 11. [SRG.]

Szerver költöztetés, e-mail cím változás. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

A Nemzeti Civil Alapprogramtól 2009-ben nyert pályázati összeg elszámolása. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. p. 12. [SRG.]

MITRE Zoltán: IX. Természettudományi-, Műszaki- és Gazdaságtudományok Alkalmazása Nemzetközi Konferencia. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 13-14. 2010. máj. 15-én. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: A Nap bűvöletében. Beszámoló a 20. Nemzetközi Napfizikai Konferenciáról. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 14-17. Papradno, 2010. máj. 31. - jún. 4. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2010. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

MATISZ Attila: A napóra matematikája. 2. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 21-26. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - MITRE Zoltán: A 2009. július 22-én bekövetkezett teljes napfogyatkozás Shanghai-ban mért hőmérséklet adatainak elemzése. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 26-40., címoldal. [SRG.]

CSIZMADIA Ákos - CSIZMADIA Szilárd: Audiatur et altera pars. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 41-43. A Vega Csillagászati Egyesület névadásáról. Levelesláda. [SRG.]

Programajánló. 2010. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

A Csillagos ég. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. p. 46. Jupiter és az Io. [SRG.]

A Csillagos ég 2010. július havában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 47-49. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

A Csillagos ég 2010. augusztus havában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 50-52. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

A Csillagos ég 2010. szeptember havában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 53-55. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. pp. 56-58. Mély-ég ajánlat nyárra. Változó- és kettőscsillag ajánlat nyárra. [SRG.]

Napóra a Machu Picchu-n. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. [p. 59.] hátsó belső borító. Fotó: Matisz Attila. [SRG.]

A vulkáni hamufelhő nyomában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 3.(83.) sz. [p. 60.] hátsó külső borító. Fotó: Eredics Alexandra. [SRG.]

[VÉRTES Ernő:] Címkép: Az 50. regisztrált napóra Vas megye területén. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. [p. 1.] címlap. Szombathely, Öntő u. 42. szám alatt, Geguss Zoltán házának kertjében kovácsoltvas ekvatoriális napóra, amelyet Vértes Ernő tervezett és készített 2010-ben. 2010. szept. 7-én volt az ünnepélyes avatása. [SRG.]

Németh Kornél felvételei. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. [p. 2.] első belső borító. Napfolt. A Mars - Szaturnusz - Vénusz együttállás. [SRG.]

A Gothard Jenő emlékérem továbbra is megvásárolható. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. p. 4. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület szeptember 9-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 5-6. [SRG.]

MITRE Zoltán: Látogatás az Egyesület hidegkúti ingatlanán. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 6-11. [SRG.]

MITRE Zoltán: Egyesületet érintő változások, fejlesztések. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 11-15. Szakmai változások, fejlesztések. Nyáron elkészült a szombathelyi planetárium kupolája és épületgépészeti rendszere. A BDF Csillagvizsgálójáról. pp. 12-14. [SRG.]

EREDICS Alexandra: Egy ismeretlen ismerős: egyesületi titkárunk. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 15-17. Interjú Mitre Zoltánnal, akit a Savaria Egyetemi Központ közalkalmazotti állandó munkatársává nevezték ki. [SRG.]

MITRE Zoltán: Felhívás Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egy "régi - új" armilláris szféra Tapolcán. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 20-22., [56.] hátsó külső borító. Tapolcán, a Városi Múzeum Iskola és OKtatástörténeti állandó kiállításán. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2010. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 23-24. Szombathely, Öntő u. 42. szám alatt, Geguss Zoltán házának kertjében kovácsoltvas ekvatoriális napóra van, amelyet Vértes Ernő tervezett és készített 2010-ben. 2010. szept. 7-én volt az ünnepélyes avatása (p. 23.) [SRG.]

MATISZ Attila: A napóra matematikája. (3. rész.) = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 25-28. [SRG.]

TIEGER Eszter - NAGY Viktor: Vega-tábori élmények 2010. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 29-31. VCSE tábora Bázakerettyén 2010. aug. 9-16. [SRG.]

XXXI. Csillagászati és Űrkutatási hetek 2010. október 11-31. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 32-39. Csillagászati előadások, programok Szombathelyen és vidékén. [SRG.]

Programajánló. 2010. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

A Csillagos Ég. Total Lunar Eclipse of 2010 Dec. 21. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. p. 42. [SRG.]

A Csillagos Ég 2010. október havában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 43-45. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. A Hartley üstökös égi útja. [SRG.]

A Csillagos Ég 2010. november havában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 46-48. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. Szaturnusz holdak kitérései. [SRG.]

A Csillagos Ég 2010. december havában. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 49-51. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. pp. 52-54. Mély-ég ajánlat őszre. Változó- és kettőscsillag ajánlat őszre. [SRG.]

Eredics Alexandra és Szauer Ágoston fotói. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. [p. 55.] hátsó belső borító. Különleges naplemente Horvátországban. Mars - Szaturnusz - Vénusz együttállás. [SRG.]

Csillaggömb (armilláris szféra) a tapolcai múzeumban. = Egyesületi Híradó 21. 2010. 4.(84.) sz. [p. 56.] hátsó belső borító. Fotó: Vértes Ernő. [SRG.]

GAJZÁGÓ Éva: Szuperfényes szupernóva: a legelső csillagok egyike? A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 1. 1. sz. pp. 3-4. Az SN 2007bi szupernóva. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Égi képeskönyv. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 1. 1. sz. pp. 9-11. Új sorozat indul, amelynek célja, hogy egyenként bemutassa a hazánkból látható csillagképeket. Ennek bevezetője a csillagképek általános ismertetését, elnevezésének történetét ismerteti. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 1. 1. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília: Kövek és évszakok. Naptárhasználat jelei az őskori Európában. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 1. 1. sz. pp. 22-24. Kőkori naptárak Európában. Alternatív évfelosztás. Naptárépítmények a Kárpát-medencében. Mikor van újév? A cikk részletesen ismerteti a Sormás-Törökföld lelőhelyen feltárt két körárok alaprajzát. [KSZ.]

A felkelő Nap házai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 1. 1. sz. p. 26. Az ókori görögök Görögországban nem, de Szicília területén a felkelő Nap irányába tájolva építették. Forrás: University of Leicester. [KSZ.]

Nem meteoritoktól származik a marsi metán. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 1. 1. sz. p. 27. Forrás: BBC News. [KSZ.]

Eddig sosem látott galaxisok a Hubble új felvételén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 1. 1. sz. p. 27. Forrás: ESA/Hubble Information Centre. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Születő barna törpe. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 8. 2. sz. pp. 35-36. Az Astronomy and Astrophysics cikke alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A fekete lyuk építi fel saját vendéglátó galaxisát? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 8. 2. sz. pp. 36-37. Forrás: Astrophysical Journal. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Amit a Földről nem láthatunk. Az űrtávcsövek kora. [1.] = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 8. 2. sz. pp. 42-44., címoldal. [KSZ.]

KISS L. László: Sötét anyag vagy alternatív gravitáció? Gravitációelméletek tesztelése gömbhalmazokkal. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 8. 2. sz. pp. 45-47. Az M. Milgrom fizikus által felvetett módosított newtoni dinamika (Modifield Newtonian Dynamics, MOND) hipotézis cáfolata. [KSZ.]

H. J. [HERCZEG János]: ÉT galéria. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 8. 2. sz. p. 55. Szilágyi Géza (Sepsiszentgyörgy) 2008. dec. 1-i felvétele a Hold-Vénusz-Jupiter együttállásról. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Szekeres. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 8. 2. sz. p. 56. [KSZ.]

Káprázatos új Hubble-kép egy csillagbölcsőről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 8. 2. sz. p. 58. A Nagy Magellán Felhő 30 Doradus felhőjében, a R 136 csillagcsoportról. Forrás: Hubble Site. [KSZ.]

Két Nap bolygói. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 8. 2. sz. p. 58. Bolygók kettőscsillagok körül. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Óriások és törpék a fejünk felett. Az űrtávcsövek kora. 2. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 15. 3. sz. pp. 76-79. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Égi képeskönyv. Az Egyszarvú. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 15. 3. sz. p. 84. [KSZ.]

Napfény csillant a Titán taván. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 15. 3. sz. p. 91. Forrás: NASA. [KSZ.]

Mi táplálja a Hold légkörét? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 15. 3. sz. p. 92. A Napból érkező fotonok játszanak meghatározó szerepet. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Se nem bolygó, se nem csillag? Röviden. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 15. 3. sz. p. 92. A Kepler-űrtávcső felfedezései. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Kepler: az első öt. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolyókutatás. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 22. 4. sz. p. 99. A NASA Kepler űrtávcsöve első öt exobolygó felfedezése: Kepler 4b, 5b, 6b, 7b és 8b. Mind "forró Jupiterek". [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: 3 milliárd éves tómedrek a Marson? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 22. 4. sz. p. 100. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Közelképek a Nap jövőjéről. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 22. 4. sz. pp. 100-101. A Chi Cygni vörös óriás változócsillag vizsgálata. Az interferometrikus vizsgálatok szerint a csillag minimumban 480, maximumban 770 millió km átmérőjű. A csillag felszínén hatalmas forró foltok jelennek meg. Forrás: Astrophysical Journal. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Égi képeskönyv. Az Ikrek. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 22. 4. sz. p. 105. [KSZ.]

BERÉNYI Dénes: Fizikus szemmel olvasva. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 22. 4. sz. p. 110. Hans Küng: Minden dolgok kezdete (Kairosz Kiadó, 2009. 302 oldal) című könyvének ismertetése. A kötet a természettudomány és a vallás világképformáló eredményeit elemzi. [KSZ.]

H. J. [HERCZEG János]: ÉT galéria. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 22. 4. sz. p. 119. Tuboly Vince (Hegyhátsál) fényképe egy Hold-halóról, 2009. dec. 27-én. [KSZ.]

Csónak a Titánra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 22. 4. sz. p. 122. A NASA megterveztette a Titánra eljuttatandó csónak (egy úszó leszállóegység) tervét. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

A második legkisebb exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 22. 4. sz. p. 123. A HD 156668b, amely négyszeres földtömegű. [KSZ.]

A valóságban is létezhet az Avatar Pandora holdja. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolyókutatás. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 29. 5. sz. pp. 132-133. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Rák. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 29. 5. sz. p. 137. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 29. 5. sz. pp. 144-145. [KSZ.]

BRAUN Tibor. Párperces interjú. Villanófényben: Kiss László. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 29. 5. sz. pp. 150-152. Interjú Kiss Lászlóval, "a mindenevő romantikus csillagásszal". A cikket terjedelmes életrajzi és szakmai szöveges bemutatás kíséri, utóbbi címe: Kiss László legfontosabb eredményei. Képillusztrációk: Kiss László és Kiss Benjamin Ausztráliában. A McNaught-üstökös fényképe 2007. jan. 20-án. [KSZ.]

Egy exobolygó szokatlan légköre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 29. 5. sz. p. 154. A Pegazus csillagképben látható HR 8799 csillag körül három bolygó van, a középső színképe volt egyértelműen nem magyarázható. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Gyémántóceánok lehetnek a Neptunuszon és az Uránuszon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 29. 5. sz. p. 155. A Nature Physics alapján. [KSZ.]

Öt éve szállt le a Huygens. Röviden. = Élet és Tudomány 65. 2010. jan. 29. 5. sz. p. 156. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A természet legpontosabb órával kiépíthető a galaktikus GPS. A tudomány új eredményei. Első kézből. Rádiócsillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 5. 6. sz. pp. 163-164. A NASA Fermi gamma-űrtávcsővel 17 pulzárt fedeztek fel. A milliszekundumos pulzárok a legpontosabb órák. Ilyenekből álló égi hálózattal a gravitációs hullámok kimutatása és vizsgálata is lehetséges lesz. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Hiúz. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 5. 6. sz. p. 169. [KSZ.]

Az eddig ismert legkisebb exobolygó is gázóriásként kezdte. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 5. 6. sz. p. 186. A CaRoT-7b. Átmérője 1,7-szerese, tömege 4,8-szerese a Földének. [KSZ.]

Végleg leállt a Spirit. Röviden. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 5. 6. sz. p. 188. A NASA marsjárója újabb kereke mondta fel a szolgálatot. Ezentúl álló helyzetben folytatja méréseit. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Nagy Kutya. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 12. 7. sz. p. 201. [KSZ.]

Nukleáris robbanás hozta létre a Holdat? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 12. 7. sz. p. 218. Forrás: PhysOrg.com. [KSZ.]

A méret nem számít? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 12. 7. sz. p. 219. A kisebb és a nagyobb tömegű csillagok születése hasonlóan megy végbe. Az UniverseToday alapján. [KSZ.]

Idegenszerű por egy távoli csillag körül. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 19. 8. sz. pp. 227-228. A HD 131488 csillag körül. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Zsiráf. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 19. 8. sz. p. 233. [KSZ.]

ÉT galéria. Élet és Tudomány képekben. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 19. 8. sz. pp. 246-247. Haló Miskolcon 2010. jan. 26-án délután. Rusz Ottó felvétele. [KSZ.]

EMBEY-ISZTIN Antal: Egy különleges meteorit-lelőhely. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 19. 8. sz. p. 250. 1940-ben találták Beaver helységben (Oklahama állam, USA) a megyei börtönben, ahol ajtókitámasztóként szolgált. A kőmeteorit egy darabját Arnóth József mineralógus (Bázel, Svájc) gyűjteményéből került nemrég a Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettárába. [KSZ.]

Negatív ionok: folyékony víz pozitív jelei? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 19. 8. sz. p. 252. A Szaturnusz Enceladus holdján. Forrás: NASA/JPL. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Földi gammakitörések. A tudomány új eredményei. Első kézből. Légkörfizika. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 26. 9. sz. pp. 259-260., címoldal. A földi gammakitöréseket (Terrestial Gamma-ray Flashes - TGF) a Világegyetem távoli részeinek gammakitöréseit vizsgáló gamma-űrtávcsöveinek kutatásai közben, amolyan melléktermékként fedezték fel 1994-ben. Ezek a gammakitörések a szem számára láthatatlanok. Valamilyen kapcsolat van a földi villámlásokkal: vagy a zivatarfelhőkből a vihar által generált elektromos terek emelkednek a felsőlégkörbe, vagy a gammakitörések adhatják a kisülési szikrát a villámok kipattanásához. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Plútó változó arca. A tudomány új eredményei. Első kézből. Naprendszerkutatás. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 26. 9. sz. pp. 260-261. A NASA Hubble-űrtávcső megfigyelései a légköri és felszíni részletek változását mutatják. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 26. 9. sz. pp. 272-273. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Kis Kutya. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 26. 9. sz. p. 277. [KSZ.]

Hogyan alakultak ki a spirálgalaxisok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. febr. 26. 9. sz. p. 282. Forrás: HubbleSite. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. Az Északi Vízikígyó. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 5. 10. sz. p. 297. [KSZ.]

Milliónyi szerves molekula egy meteoritban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 5. 10. sz. p. 315. Az 1969-ben, Ausztráliában lehullott Murchison meteorit mai elemzése. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

A legfiatalabb exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 5. 10. sz. p. 315. A BD+20 1790b. Kora 35 millió éves. Tömege a Jupiternek a hatszorosa. Az Astronomy and Astrophysics cikke alapján. [KSZ.]

GÓZON Ákos: Szerintem... = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 12. 11. sz. p. 322. Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztője maga is látta a 2010. febr. 28-i óriási tűzgömböt. Mint írja: "...magam is láttam a nagy felvillanást, ha nem is az éjszakai égbolton átsuhanó teljes valójában, de a szobámba besugárzó fényár formájában mindenképpen. Akkor arra gyanakodtam, hogy egy hirtelen támadt melegfront szokatlan téli zivatart produkált, de mivel a villanást nem követte morajlás, majd újabb ismétlődő fényjelenség, be kell vallanom: a magyarázaton nem sokáig törtem a fejemet, hanem inkább álomra hajtottam azt." [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Új módszer Föld-szerű bolygók kutatására. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 12. 11. sz. pp. 323-324. Exobolygók légkörének vizsgálata színképelemzéssel. A HD 189733b bolygónál vízgőzt, széndioxidot és metánt mutattak ki. A vizsgálatokat földi telepítésű (Hawaii, Mauna Kea) infravörös távcsövével végezték. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Holló és a Serleg. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 12. 11. sz. p. 344. [KSZ.]

Idegenek özönlötték el a Tejútrendszert. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 12. 11. sz. p. 347. Tejútrendszerünk gömbhalmazainak negyede más galaxisokból érkezett ide. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Ércbányák a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 12. 11. sz. p. 347. A leendő bányák helye a vulkánok közelében vagy a becsapódási krátereknél lesz. Michael West tanulmánya Planetary and Space Science című folyóiratban. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Röviden. Nem űrszemét és nem is ufó. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 12. 11. sz. p. 347. "Öt földrengésjelző állomás egymástól függetlenül rögzítette a február 28-ai különleges légköri fényt és mozgását, amely alapján a szakemberek egyértelműsítették a meteor jelenségét. Egy Budapest melletti építkezésen lévő ipari kamera pedig filmet rögzítette, amint a fényes, zöldes árnyalatú meteor kibukkant a felhők mögül. Nagy sebessége is azt bizonyítja, hogy nem műholddarab vagy űrszemét volt, hanem természetes eredetű test, egy meteor. Az a légkör sűrűbb tartományába érve, a ránehezedő egyre nagyobb légnyomástól felrobbant Kassa és a magyar határ közötti légtérben. A megsemmisülés pillanatában anyagának nagyobb része forró ionizált plazmává alakult, majd ezt követően kialudt.
Az erőteljes robbanást követően a meteorból visszamaradhattak kisebb darabok, amelyek esetleg becsapódhattak. A Sashegyi Obszervatórium számításai alapján ugyanis kétszer rázkódott meg a Föld. Eszerint földlökéseket érzékeltek a meteor felrobbanásakor keletkezdő lökéshullámok miatt, amelyeket a legtöbb állomás észlelt. A Kassától 45 kilométerre északkeletre fekvő cervenicai szeizmológiai állomás érzékelt egy olyan jelet is,a mely alapján a meteor legalább egy darabja becsapódott nagyjából Cervenica (Vörösvágás) település környékén. A becsapódás miatt kipattant rengés mindössze 1-2 magnitúdó lehetett a Richter-skálán " [KSZ.]

Röviden. Föld-rendező chilei rengés. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 12. 11. sz. p. 348. A chilei földrengés megrövidítette a Föld forgásidejét. A csökkenés naponta a másodperc egy milliomod része, háromévente egy ezred másodperc. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Galaxismagok aktivitása és a fekete lyuk spinje. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 19. 12. sz. p. 355. Dan Evans cikke az Astrophysical Journalban. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Sötét anyag távoli galaxishalmazokban. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 19. 12. sz. p. 357. Egy nemzetközi csillagászcsoport tanulmánya az Astrophysical Journalban. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. Bereniké haja. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 19. 12. sz. p. 361. [KSZ.]

Csillagképződést leállító katasztrófasorozat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 19. 12. sz. p. 378. Az SMM J1237+6203 galaxis vizsgálata alapján. Forrás: Royal Astronomical Society. [KSZ.]

Rejtények a Phobosz körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 19. 12. sz. p. 380. Az ESA Mars Express szondájának 2010. márc. 3-i közelítése alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Egy kisbolygó-ütközés nyomai. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kisbolygókutatás. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 26. 13. sz. p. 389. A P/2010 A2 üstökösnek látszó objektum, amelyet két kisbolygó ütközése hozhatott létre. Forrás: HubbleSite. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 26. 13. sz. pp. 404-405. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Szextáns. = Élet és Tudomány 65. 2010. márc. 26. 13. sz. p. 408. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Megerősítették: kisbolygó végzett a dinoszauruszokkal. A tudomány új eredményei. Első kézből. Geológia. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 2. 14. sz. pp. 419-420. 12 ország 41 kutatója átfogó tanulmányban elemezte a 65 millió évvel ezelőtti, nagyjából 10 km átmérőjű kisbolygó becsapódás hatásait. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Mars-csatornák: láva- vagy vízfolyás? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 2. 14. sz. pp. 420-421. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. Az Oroszlán. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 2. 14. sz. p. 440. [KSZ.]

Az első mérsékelt exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 2. 14. sz. p. 443. A Carot-9b, amelynek felszíni átlagos hőmérséklete 160 és -20 C fok között lehet. Forrás: ESO. [KSZ.]

A sötét anyagról árulkodnak a fekete lyukak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 2. 14. sz. p. 443. Forrás: The Royal Astronomical Society. [KSZ.]

Kezdetleges ősi fekete lyukak. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 9. 15. sz. pp. 451-452. Linhua Jiang cikke a Nature-ban. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Kis Oroszlán. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 9. 15. sz. p. 468. [KSZ.]

Holdvíz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 9. 15. sz. p. 474. A Holdon található víz kutatásáról. [KSZ.]

Űrtakarítás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 9. 15. sz. p. 475. A Föld körüli űrszemét távolabbi pályára vontatásának terve kisméretű napvitorlásokkal. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Hubble is igazolta a gyorsuló tágulást. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 16. 16. sz. pp. 484-485. 446 ezer galaxisra vonatkozó adattömeg feldolgozásával igazolták a Világegyetem tágulásának gyorsuló voltát. Az Astronomy and Astrophysics cikke alapján. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Nagy Medve. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 16. 16. sz. p. 495. [KSZ.]

Sárga gömböc a Mimas-holdon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 16. 16. sz. p. 507. A Cassini-szonda infravörös spektrométerével térképezte fel a Szaturnusz holdját, a 2010. febr. 13-i közelítésekor. A hold felszínén a hőmérséklet 77 és 92 Kelvin-fokos között van. Forrás: NASA/JPL. [KSZ.]

Fejreállnak a bolygókeletkezési elméletek. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 23. 17. sz. pp. 516-517. Anyacsillaguk forgásával ellentétesen keringő exobolygók. [KSZ.]

FÖLDVÁRY Lóránt - TÓTH Gyula: A Föld gravitációs erőtere. Eötvös-inga és a műholdak kora. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 23. 17. sz. pp. 524-526. A 2009. márc. 17-én pályára állított GOCE-műholdról, amely az űrből végez gravitációméréseket. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Kis Medve. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 23. 17. sz. p. 527. [KSZ.]

Kőzetporral szennyezett csillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 23. 17. sz. p. 540. 300 fehér törpe légkörének vizsgálata. Mintegy 3 százalékuknál mutattak ki kálium, magnézium, szilícium, vas elemeket. Ez kőzetbolygók elnyelésével magyarázható. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. Az Ökörhajcsár. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 30. 18. sz. p. 559. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 30. 18. sz. pp. 560-561. [KSZ.]

Működő vulkánok a Vénuszon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 30. 18. sz. p. 570. Friss (néhány 100 ezer évtől legfeljebb 2,5 millió évvel ezelőtti) vulkáni kitörések nyomai. Forrás: NASA/JPL. [KSZ.]

Rejtélyes exobolygó-légkör. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 30. 18. sz. p. 571. A GJ 436b, melynek légkörében csak szén-monoxidot találtak, metánt nem. Forrás: NASA/JPL - Caltech. [KSZ.]

Embert aszteroidára? Röviden. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 30. 18. sz. p. 572. 15 éven belül megvalósítandó amerikai terv. Utazás és leszállás egy 8 millió km-nél közelebbi kisbolygóra. Az út oda-vissza 200 napig tartana. [KSZ.]

Mű-Stonehenge épül. Röviden. = Élet és Tudomány 65. 2010. ápr. 30. 18. sz. p. 571. Délnyugat-Ausztráliában Perth város közelében arra készülnek, hogy megépítik az angliai Stonehenge "élethű" mását. Az építkezésre 1,2 millió ausztrál dollár áldoznak és a környék idegenforgalmának fellendítésére szánják. Száz, egyenként 45 tonnás kőtömböt bányásznak ki egy közeli kőbányából, majd helyezik el azokat pontosan úgy, ahogy az eredeti a Salisbury-síkságon áll. [KSZ.]

GÓZON Ákos: Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 7. 19. sz. p. 578. A lap gyermek olvasótáborát csillagászati cikkekkel szolgálták a Csillagászat Évében. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Vadászebek. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 7. 19. sz. p. 585. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília - ROSLUND, Curt: Életmentő holdfogyatkozás? Egy megkérdőjelezett legenda. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 7. 19. sz. pp. 589-591. Kolumbuszt a Jamaika szigetén való kényszerű tartózkodása alatt érte az 1504. febr. 29-i teljes holdfogyatkozás, a cikk vizsgálja ennek körülményeit. Kolumbusz almanachokból előre tudhatott a jelenségről és ismerte annak időpontjait Spanyolországra vonatkozóan. Azonban pontatlanul ismerte a sziget földrajzi hosszúságát, így a fogyatkozás látványa meglepte. Valószínűleg már nem volt ideje a helyi lakosságra ráijeszteni, ez csak utólag kiszínezett történet. [KSZ.]

Hawking: óvakodj az idegenektől! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 7. 19. sz. p. 602. Hawkingnak a Discovery Chanelen nemrég ismeretterjesztő sorozata indult. Itt vélekedett az idegen civilizációkkal való kapcsolat esetleges veszélyeiről. [KSZ.]

Szörfölés a Vénusz légkörében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 7. 19. sz. p. 602. A Vénusz-szonda manőverei a bolygó légkörében, 80 km feletti magasságban. Forrás: ESA Venus Express. [KSZ.]

A Nap - ahogyan eddig még nem láttuk. A tudomány új eredményei. Első kézből. Napfizika. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 14. 20. sz. pp. 612-613., címoldal. A NASA 2010. febr. 11-én felbocsátott SDO (Solar Dynamics Observatory, Napdinamikai Obszervatórium) első, szenzációs felvételei a Napról. Ismertetés az új űrobszervatórium programjairól. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Szűz. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 14. 20. sz. p. 621. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Mérleg. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 21. 21. sz. p. 649. [KSZ.]

Lyuk az égen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 21. 21. sz. p. 666. Az NGC 1999 gázfelhő közelében, a Herschel infravörös űrtávcső vizsgálatai alapján. Forrás: ESA. [KSZ.]

Becsapódás okozhatta a marsi porlavinát. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 21. 21. sz. p. 666. [KSZ.]

A relativitáselmélet nagyszabású kísérlete. Röviden. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 21. 21. sz. p. 668. Terv a gravitációs hullámok kimutatására három űreszköz segítségével. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Vízjég és szerves molekulák egy kisbolygón. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 28. 22. sz. p. 676. A 24 Themis kisbolygón. A Nature-ben megjelent cikk alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Kitaszított csillagóriás. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 28. 22. sz. p. 677. Egy legalább 90 naptömegű csillag távolodik nagy sebességgel a 30 Doradus ködből. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Sárkány. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 28. 22. sz. p. 681. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 28. 22. sz. pp. 686-687. [KSZ.]

Phoenix: utolsó esély. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 28. 22. sz. p. 700. Utolsó próbálkozások a Marsra leszállt egység felélesztésére. Forrás: NASA JPL. [KSZ.]

Leszakadt Foucault ingája. Röviden. = Élet és Tudomány 65. 2010. máj. 28. 22. sz. p. 700. A párizsi Musee des Arts et Metiers-ben álló, pontosabban lógó eredeti Foucault-inga kábele még áprilisban elszakadt és a 28 kilós golyó olyan szerencsétlenül esett le, hogy helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Az ingát Foucault 1851-ben mutatta be a párizsi elitnek, köztük III. Napóleonnak. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Kígyótartó. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 4. 23. sz. p. 713. [KSZ.]

Végső búcsú a Phoenix-től. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 4. 23. sz. p. 730. A NASA hivatalosan bejelentette, hogy végleg elvesztette a leszállóegységgel való kapcsolatot. Forrás: SPACE.com. [KSZ.]

Galaxisából kitaszított fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 4. 23. sz. p. 730. CXO J122518.6+144545 objektum. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Bolygófaló csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 4. 23. sz. p. 731. A WASP-12b bolygó olyan közel van csillagához, hogy keringési ideje csak 1,1 nap. Forrás: HubbleSite. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Azonosították a hiányzó tömeg rejtekhelyét. A tudomány új eredményei. Első kézből. Röntgencsillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 11. 24. sz. p. 739. Egy 400 millió fényévre lévő intergalaktikus gázmezőt vizsgált a NASA Chandra és az ESA XMM-Newton űrobszervatóriuma. Az Astrophysical Journal cikke alapján. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Herkules. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 11. 24. sz. p. 745. [KSZ.]

VERES Péter: A rövid, a hosszú és a közepes. A Világegyetem legnagyobb robbanásai. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 11. 24. sz. pp. 746-748. A gamma-kitörések kutatása. [KSZ.]

Óriásbolygók gátolhatják az élet kialakulását. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 11. 24. sz. p. 762. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. Az Északi Korona. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 18. 25. sz. p. 787. [KSZ.]

Szabad szemmel látható üstökös közeledik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 18. 25. sz. p. 794. A McNaught-üstökös (C/2009 R1). Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Becsapódás a Jupiteren. Röviden. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 18. 25. sz. p. 795. [KSZ.]

Karbonátokban gazdag kőzetek a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 18. 25. sz. p. 796. A Science-ben megjelent tanulmány alapján. Forrás: Eurek Alert. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Viharos múltról árulkodó (exo)bolygópályák. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 25. 26. sz. pp. 803-804. Az Upsilon Andromedae bolygórendszeréről. Az Astrophysical Journal cikke alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Mi fogyaszt hidrogént és acetilént a Titánon? A tudomány új eredményei. Első kézből. Naprendszerkutatás. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 25. 26. sz. pp. 804-805. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Nyilas. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 25. 26. sz. p. 809. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 25. 26. sz. pp. 820-821. [KSZ.]

Idegen jövevény lehet az üstökösök nagy többsége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 25. 26. sz. p. 826. Hal Levison számítógépes szimulációja szerint. Forrás: Science és Universe Today. [KSZ.]

A Hayabusa hazatért. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. jún. 25. 26. sz. pp. 826-827. 2010. jún. 13-án földet ért az ausztráliai Woomera-sivatagban az Itokawa-kisbolygót meglátogató japán szonda. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Pajzs. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 2. 27. sz. p. 841. [KSZ.]

MÁRTON Mátyás: Pólussapkák és gömbkétszögek - digitálisan. Virtuális Glóbuszok Múzeuma. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 2. 27. sz. pp. 844-847. Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke által 2008-ban életre hívott virtuális tárlat. Földgömbök, éggömbök mellett virtuális Mars-gömb is megtekinthető. [KSZ.]

Fiatalabb lehet a Föld-Hold rendszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 2. 27. sz. p. 858. A Naprendszer születése után nem 30 millió, hanem 150 millió évvel alakult ki. Forrás: Science és Universe Today. [KSZ.]

Csillag születik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 2. 27. sz. pp. 858-859. Az L1448-IRS2E jelzésű elő-protocsillag a Perseusban. Az Astrophysical Journal cikke szerint. [KSZ.]

Közel a Titánhoz. Röviden. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 2. 27. sz. p. 859. 800 km-re repült el a Cassini űrszonda a Titán felszíne felett. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Lakható lehetett hajdan a Vénusz? A tudomány új eredményei. Első kézből. Naprendszerkutatás. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 9. 28. sz. pp. 867-868. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Egy exobolyó pályája. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 9. 28. sz. pp. 868-869. A Béta Pictoris bolygórendszeréről. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Delfin. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 9. 28. sz. p. 873. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília: Nap, Hold, csillagok a föld alól. Égi szimbólumok őskori régészeti leleteken. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 9. 28. sz. pp. 883-885. Hazai (Sé, Polgár-Csőszhalom, Dunavecse, Békásmegyer) és külföldi ásatások leleteinek említése, amelyek a csillagászati jelenségekkel hozhatók kapcsolatba. [KSZ.]

Szuperviharok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 9. 28. sz. p. 890. A HD 209458b exobolygó légkörében. Forrás: ESO. [KSZ.]

Neutrinótömeg égbolt-felmérésekből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 9. 28. sz. p. 891. A neutrinó tömege 0,28 elektronvoltnál kisebb. A kutatást a Sloan Digitális Égbolt-felmérés galaxis eloszlása alapján végezték. A Physical Review Letters alapján. [KSZ.]

Új jelöltekre bukkant az űrtávcső. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 9. 28. sz. p. 892. A 156 ezer csillagot pásztázó Kepler-űrtávcső több mint 750 új exobolygó jelöltre bukkant. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Lakható zónák a Világegyetemben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygókutatás. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 16. 29. sz. pp. 899-900. Az M típusú törpecsillagok körüli bolygókról. Az AD Leo és a Gliese 581 kutatása. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Sas. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 16. 29. sz. p. 905. [KSZ.]

Parányi porszemcsék a Hayabusa mintagyűjtőjében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 16. 29. sz. p. 922. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Egy lépéssel közelebb az első csillagokhoz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 16. 29. sz. p. 923. Daniel Wolf, a Columbia Egyetem Asztrofizikai Laboratóriumának kutatója elemezte az ősrobbanás utáni az első csillagok kialakulását. [KSZ.]

A Rosetta sikeres találkája a Lutetiával. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kisbolygókutatás. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 23. 30. sz. p. 933. Az ESA Rosetta missziója 3162 km-re haladt el a Lutetia kisbolygót. Részletes fényképeket küldött a 130 km hosszméretű égitestről. A szonda tovább halad a Churyumov-Gerasimenko üstökös felé, amelyet 2014-ben ér el. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Hattyú. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 23. 30. sz. p. 952. [KSZ.]

Akár kicsi, akár nagy: minden csillag ugyanúgy születik. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 30. 31. sz. p. 965. Az IRAS 13481-6124 jelű objektum vizsgálata. A Nature cikke alapján. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Lant. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 30. 31. sz. p. 969. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília: A kőkörök árnyéka. A fény és az anyag harmóniája ősi építményekben. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 30. 31. sz. pp. 970-973. A Stonehenge fényhatásainak vizsgálata napkelte után, CAD programokkal. [KSZ.]

Gőzölgő bolygó, üstököscsóvával. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. júl. 30. 31. sz. p. 987. A HD 209458b exobolygó vizsgálata. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az eddig ismert legnagyobb csillag. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 6. 32. sz. p. 995. A Tarantula ködben lévő R136a1 csillag, amely a Nap tömegének 265-szöröse. Forrás: ESO. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Nyíl és a Kis Róka. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 6. 32. sz. p. 1001. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 6. 32. sz. pp. 1012-1013. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Szokatlan gravitációs lencse. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 13. 33. sz. pp. 1027-1028. Egy kvazár okozta a lencsehatást. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Bak. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 13. 33. sz. p. 1033. [KSZ.]

BRAUN Tibor: Párperces interjú. Villanófényben: Ábrahám Péter. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 13. 33. sz. pp. 1046-1048. Interjú a Csillagászati Kutatóintézet 2010. jan. 1-től kinevezett igazgatójával. [KSZ.]

Buborékfújó fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 13. 33. sz. p. 1050. Az NGC 7793 galaxisban. Forrás: ESO. [KSZ.]

Felfúvódó léggömbökkel takarítanák el az űrszemetet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 13. 33. sz. p. 1051. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Rejtélyes irányfüggés a kozmikus sugárzásban. A tudomány új eredményei. Első kézből. Neutrínócsillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 20. 34. sz. p. 1059. Az antarktiszi IceCube Neutrínó Obszervatórium kiépítése folyik, de máris sok adat gyűlt össze a kozmikus sugárzással kapcsolatban. A legerősebb sugárzás valószínűleg a Vela szupernóva-maradvány irányából jön, de lehet, hogy GRB okozzák. Az Astrophysical Journal Letters alapján. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Pegazus. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 20. 34. sz. p. 1080. [KSZ.]

Ősi életnyomokat őriznek a Nili Fossae kőzetei? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 20. 34. sz. p. 1082. A Marson. A ScienceDaily alapján. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 27. 35. sz. pp. 1098-1099. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Csikó. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 27. 35. sz. p. 1103. [KSZ.]

Újjászülető galaxisok ultraibolya gyűrűvel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. aug. 27. 35. sz. p. 1115. Forrás: A NASA GALEX- és Hubble-űrtávcsöveivel vizsgáltak idős, elliptikus galaxisokat. NASA/JPL. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Földön kívüli földrajz kurzus. 1. Bolygókat az osztályterembe! = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 3. 36. sz. pp. 1132-1135., címlapkép. Mit keressünk más égitesteken? Törnek a bolygók és a holdak. Összepréselt és eltört planéták. Bolygó méretű puzzle. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Gyík. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 3. 36. sz. p. 1141. [KSZ.]

A Nap mágneses térképe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 3. 36. sz. p. 1148. Az SDO 2010. aug. 20-án készített napképe. Az UniverseToday alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az eddig ismert legnépesebb (exo)bolygórendszer. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 10. 37. sz. pp. 1155-1156. A HD 10180 a Hydra csillagképben. Legalább 5, de lehet, hogy 7 bolygó kering a csillag körül. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Vízöntő. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 10. 37. sz. p. 1161. [KSZ.]

Egy távoli csillag rezgései ciklikusságáról árulkodnak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 10. 37. sz. p. 1179. A HD 49933 csillag a Monocerosban, melynek 1 éves a ciklusa. Forrás: NSF. A Science cikke alapján. [KSZ.]

A Kepler tranzitbolygó-kettőst fedezett fel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 10. 37. sz. p. 1180. A Kepler-9b 18 napos és a Kepler-9c 38 napos keringésű idejű. Forrás: NASA News. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Legalább mekkora csillagtömeg szükséges egy fekete lyukhoz? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 17. 38. sz. pp. 1187-1188. 40 naptömegű csillagok létrejötte, melyekből nem keletkezett fekete lyuk, hanem magnetár. A Westerlund 1 csillaghalmaz vizsgálata. [KSZ.]

LŐRINCZ Henrik: Világvége 2012? Jön Nibiru, a halálbolygó. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 17. 38. sz. pp. 1190-1192., címlapkép. A TIT Budapesti Planetárium új műsora. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Déli Hal. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 17. 38. sz. p. 1205. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Törpegalaxisokon híztak a spirálisok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 24. 39. sz. pp. 1220-1221. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Halak. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 24. 39. sz. p. 1225. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília - ROSLUND, Curt: Harmónia ég és föld között. Az ausztrál bennszülöttek csillaghite. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 24. 39. sz. pp. 1228-1230. [KSZ.]

Különleges égi spirál. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 24. 39. sz. p. 1242. Az LL Pegasi körül formálódó planetáris köd. Forrás: HubbleSite. [KSZ.]

Szonda a Naphoz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. szept. 24. 39. sz. pp. 1242-1243. A NASA 2018-ban indít egy Solar Probe Plus nevű napszondát, amely 6,5 millió km-re a Naptól anyagmintát hoz a napkoronából. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Cet. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 1. 40. sz. p. 1261. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 1. 40. sz. pp. 1268-1269. [KSZ.]

A Hubble legújabb képe az 1987A szupernóváról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 1. 40. sz. p. 1274. Forrás: BBC News. [KSZ.]

Kannibál csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 1. 40. sz. p. 1275. A BP Psc. Forrás: Chandra X-ray Observatory. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Perszeusz. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 8. 41. sz. p. 1289. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Bolyongás a bolygók mélyen izzó világában. Vulkanizmus a Naprendszerben. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 8. 41. sz. pp. 1299-1302. [KSZ.]

Moore törvénye a tudományos felfedezésekben is érvényesül? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 8. 41. sz. pp. 1306-1307. Gordon Moore 1965-ben megállapítását alkalmazták az exobolygók kutatásának jövőbeli ütemére. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

A Phobos a Holdhoz hasonló módon keletkezhetett. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 8. 41. sz. p. 1307. A Marsból szakadhatott ki. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A csillagok születéséről árulkodik a magfény. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 15. 42. sz. pp. 1316-1317. A Science cikke alapján. [KSZ.]

Foucault-ingakísérlet a szombathelyi székesegyházban. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 15. 42. sz. p. 1327. 2010. okt. 19-21-ig újra bemutatják Foucault eredetileg 1851-ben a párizsi Pantheonban végzett kísérletét. A Föld forgását igazoló bemutatót tudománytörténeti és fizikai előadások kísérik Szombathelyen. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Cefeusz. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 15. 42. sz. p. 1333. [KSZ.]

Szivárvány a Holdon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 15. 42. sz. pp. 1338-1339. A Holdat fényképező kamera oppozíciós fényjelensége. Forrás: LROC. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Túlhevült a korai Világegyetem? A tudomány új eredményei. Első kézből. Planetológia. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 22. 43. sz. pp. 1348-1349. A 13,7 milliárd éves Világegyetemnek volt egy 11,7 és 11,3 milliárd év közötti korszaka, amikor globális felhevülésen ment keresztül. Az Astrophysical Journal-ban megjelent beszámoló szépséghibája, hogy csupán egyetlen kvazár elnyelési spektrumára alapozták az elméletet. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Kassziopeia. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 22. 43. sz. p. 1353. [KSZ.]

RAVASZ Máté: Puli az űrben. Magyar űrszonda indulhat a Holdra. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 22. 43. sz. pp. 1360-1362. [KSZ.]

Újabb űrbéli vízjeget fedeztek fel! = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 22. 43. sz. p. 1370. A 24 Themis után a 65 Cybele kisbolygón is találtak vízjeget. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Szenzáció, majd kétségek "az első valóban lakható exobolygó" körül. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 29. 44. sz. pp. 1379-1380. A Gliese 581 vörös törpe csillag körüli bolygórendszerben. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 29. 44. sz. pp. 1396-1397. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. Az Androméda. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 29. 44. sz. p. 1400. [KSZ.]

Se fém, se bolygók? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. okt. 29. 44. sz. p. 1402. A fémkoncentráció a Tejútrendszer középpontjától a szélek felé egyre csökken. A megfigyeléseket a hawaii 8,2 m-es japán Subaru távcsővel végezték. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Furcsa pár. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 5. 45. sz. pp. 1411-1412. Az M33 galaxisban lévő M33 X-7 röntgensugárzó bináris rendszer. Egy nagy tömegű csillag körül kering egy nagytömegű fekete lyuk. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Háromszög. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 5. 45. sz. p. 1417. [KSZ.]

Felszín alatti élőhelyek a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 5. 45. sz. p. 1434. A Leighton-kráterben észlelt karbonátásványok. Forrás: Nature Geoscience és UniverseToday. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Felhők és viharok a Naprendszerben. Üvöltő űrszelek. 3. rész. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 12. 46. sz. pp. 1452-1455. Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Föld, Vénusz, Mars, Titán, Triton légköri jelenségei. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. Az Eridánusz. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 12. 46. sz. p. 1459. [KSZ.]

Gyűjtögető galaxisok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 12. 46. sz. p. 1466. Forrás: ESO. [KSZ.]

A legtávolabbi galaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 12. 46. sz. p. 1467. Vöröseltolódása 8,6, azaz az ősrobbanás után 600 millió éves állapotában látjuk. Az ESO kutatónak Nature-ben megjelent beszámolója alapján. [KSZ.]

ÉT-iránytű. Asztrotájkép. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 12. 46. sz. p. 1470. A TWAN (The World At Night - A Világ Éjszakai Arca) kiállítás a Magyar Csillagászati Egyesület meghívására érkezett hazánkba. Most a székesfehérvári Szabadművelődés Házában tekinthető meg. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Kos. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 19. 47. sz. p. 1481. [KSZ.]

PÁSZTOR Dániel: Városok zöld szigetei. Térinformatika és városvédelem. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 19. 47. sz. pp. 1492-1494. Budapest és Bécs zöldterületeinek vizsgálata műholdfelvételek elemzésével. [KSZ.]

KŐVÁGÓ Angéla: Matrjoska és Pille. Magyar sugárzásmérő eszközök az űrben. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 19. 47. sz. pp. 1495-1496. Az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézete bemutatója a Műegyetemen. [KSZ.]

Marsi homokdűnék folyásnyomának változása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 19. 47. sz. p. 1498. Forrás: NASA. [KSZ.]

Földi eredetű élet a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 19. 47. sz. p. 1499. A Discovery News alapján. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Bika. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 26. 48. sz. p. 1513. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 65. 2010. nov. 26. 48. sz. pp. 1524-1525. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Szénlabdák mindenütt. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 3. 49. sz. pp. 1540-1541., címoldal. Fullerének kimutatása világűrben. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. A Nyúl. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 3. 49. sz. p. 1549. [KSZ.]

DUDÁS Nikolett: Állatok az űrben. Majmok, kutyák és egyéb jószágok. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 3. 49. sz. pp. 1554-1556. Az űrkísérletekben résztvevő állatok az elmúlt több mint 50 év alatt. [KSZ.]

Repülőgép a Marsra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 3. 49. sz. p. 1562. Az ARES repülőgép. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Újszülött fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 3. 49. sz. p. 1562. Az M100 galaxisban az SN 1979C szupernóva által létrehozott fekete lyuk. Forrás: NASA/Chandra. [KSZ.]

A Mátrában épülhet az Einstein Teleszkóp. Röviden. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 3. 49. sz. p. 1564. Építése 2017-2018-ben kezdődik, a hazai helyszín is még a lehetséges jelöltek között van. Mintegy 4 milliárd euróból létesül. [KSZ.]

Kisbolygópor. Röviden. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 3. 49. sz. p. 1564. Az Itokawa kisbolygóról Földre hozott minta nagyobb szemcséi bizonyosan a kisbolygóról származnak. [KSZ.]

ÉT-iránytű. Magyar glóbuszok. Nyomtatott magyar föld- és éggömbök a kezdetektől napjainkig. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 3. 49. sz. p. 1566. Az Országos Széchényi Könyvtárban tekinthető meg 2011. ápr. 2-ig. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Tavak és folyók nyomában. Folyadékok a Naprendszerben. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 10. 50. sz. pp. 1574-1576., címoldal. A Földön, a Marson, a Titanon. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Csillagfényes éjszakák. Asztrotájképek fényképezése. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 10. 50. sz. pp. 1580-1583. 9 asztrotájképpel illusztrált cikk. [KSZ.]

G. A. [GESZTESI Albert]: Égi képeskönyv. Az Orion. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 10. 50. sz. p. 1589. [KSZ.]

A WASP-17b exobolygó légköre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 10. 50. sz. p. 1594. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Extragalaktikus eredetű exobolygó. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 17. 51. sz. p. 1603. A HIP 13044 nevű csillag a Fornax csillagképben. A bolygó 1,25-szörös Jupiter-tömegű és 16,2 nap a keringési ideje. A Science cikke alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Gamma-sugárzó óriásbuborékok Tejútrendszerünkben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Gammacsillagászat. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 24. 52-53. sz. pp. 1635-1636. 25 ezer fényévre északra és 25 ezer fényévre délre kiemelkedő részecskecsóva, vagy gázkiáramlás a mi galaxisunkban. Az objektumokat a Fermi gamma-sugárzás mérő űrtávcső nagy látómezejű LAT-teleszkópja méréseiből fedezték fel. [KSZ.]

Neutrinócsillagászat: besegít a Hold is. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 24. 52-53. sz. p. 1686. Forrás: NRAO. [KSZ.]

Egy szuperföld légköre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 65. 2010. dec. 24. 52-53. sz. p. 1687. A GJ 1214b exobolygó. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Utazás a Marsba. = Evangélikus Élet 75. 2010. jan. 3. 1. sz. p. 15. A 2010-es Mars oppozícióról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: "...az Úr nagy köveket hullata rájok." Meteoritok és tektitek kiállítása Vácott. = Evangélikus Élet 75. 2010. jan. 10. 2. sz. p. 14. A Göncöl Házban. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Csonkatorony Soltszentimrén. = Evangélikus Élet 75. 2010. febr. 14. 7. sz. p. 10. A csillagászati módszerekkel keletelt templomrom történetéről az Erős várak sorozatban. [REZ.]

- rezsabek - [REZSABEK Nándor]: Merkúr a kora esti égen. Április 8. = Evangélikus Élet 75. 2010. ápr. 11. 15. sz. p. 7. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Heltai Gáspár és a csillagászat. = Evangélikus Élet 75. 2010. júl. 18. 29. sz. p. 14. A polihisztor Heltai Gáspár (1510?-1574) krónikájában és kalendáriumaiban található csillagászati vonatkozásokról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Honterus jobbkeze - Wagner Bálint. = Evangélikus Élet 75. 2010. aug. 8. 32. sz. p. 14. Az erdélyi evangélikus reformátor, lelkész, iskolarektor, író, szerkesztő, nyomdász, Wagner Bálint (született 1510 és 1520 között - 1557) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: "Hajnalcsillag kel fel szívetekben". Vénusz-sarló az esti égen augusztus 20-án. = Evangélikus Élet 75. 2010. aug. 15. 33. sz. p. 10. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Ackner György lelkész és természettudós emlékezete. = Evangélikus Élet 75. 2010. aug. 22-29. 34-35. p. 28. Az erdélyi evangélikus lelkész, természettudós, matematikus, csillagász, Ackner György (1747-1810) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Schimkó János lutheránus orvosdoktor emlékezete. = Evangélikus Élet 75. 2010. okt. 24. 43. sz. p. 28. A felvidéki evangélikus lelkész, orvos, természettudós, Schimkó János Theopil István (1785-1868) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Alauda József, a lőcsei polihisztor. = Evangélikus Élet 75. 2010. dec. 12. 50. sz. p. 10. A felvidéki evangélikus tanár, költő, szenátor, bíró, Alauda József (1610 körül - 1664) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

  FERENCZI János: A hintázás fizikája. 2. = Firka 20. 2010-2011. 4. sz. pp. 142-146. A gravitációs hintamanőver. [HAI.]

  FERENCZI János: A hintázás fizikája 3. = Firka 20. 2010-2011. 5. sz. pp. 187-189. A "planetáris nagy utazás". A Cruithne aszteroida. [HAI.]

  PUSKÁS Ferenc: Fekete lyuk, fehér lyuk, féreg lyuk. 1. = Firka 20. 2010-2011. 5. sz. pp. 195-197. Fejezetcímek: Mit nevezünk fekete lyuknak? Hogyan keletkezik a fekete lyuk. Mi történik, ha elfogy a csillag nukleáris tüzelőanyaga? [HAI.]

  A Föld és a Hold közeli rokonságának bizonyítékai. = Firka 20. 2010-2011. 5. sz. pp. 215-216. A híradó című rovat rövid cikke. [HAI.]

  PUSKÁS Ferenc: Fekete lyuk, fehér lyuk, féreg lyuk. 2. = Firka 20. 2010-2011. 6. sz. pp. 233-235. Fejezetcímek: Mi forgatja a fekete lyukat? A görbült téridő modell-képe. Vannak-e fehér lyukak és féreglyukak? Mégsem olyan fekete a fekete lyuk. [HAI.]

  Műhold igazolta Einstein relativitáselméletét. = Firka 20. 2010-2011. 6. sz. p. 259. Kereszturi Ákos közlése. "...a Physical Review Letter legfrissebb számában közölték. Sikerült kimutatni a bolygónk gravitációs terének és forgásának hatására fellépő torzulást a téridőben, amit még mindig az általános relativitáselmélet ír le a legpontosabban." A híradó című rovat rövid cikke. [HAI.]

  GÁL Vilmos: Világkiállító magyar fizikusok. = Fizikai Szemle 60. 2010. jan. 1. sz. pp. 17-25. 11. és 13. ábrák. Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, egyszerű nehézségi variométer, az Eötvös-inga, gravitációs tér, mágneses tér, mérése, Föld, geofizika, Föld, mint égitest. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: XII. Szilárd Leó Nukleáris Tanulmányi Verseny - Beszámoló, I. rész. 9. feladat. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 60. 2010. jan. 1. sz. pp. 25-29. Nap energiatermelése, magfúzió, fúziós folyamatok, pp-ciklus, csillagok belseje, csillagok energiatermelése, Nap. [TIM.]

  Galilei díszesen befoglalt objektívje. = Fizikai Szemle 60. 2010. jan. 1. sz. hátsó külső borító. Színes fotó. Galileo Galilei ezzel a távcső-objektívvel fedezte fel a Jupiter négy legfényesebb, úgynevezett Galilei-holdját 1610 januárjában. Az optikát a firenzei Tudománytörténeti Múzeum őrzi. Galileo Galilei, tudománytörténet, csillagászattörténet, lencsés távcső, objektív lencse, múzeum, Jupiter, Jupiter holdak, Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), A Csillagászat Nemzetközi Éve (1609-2009), Galilei 400. évforduló folytatása, 1610-2010. [TIM.]

Az 1572-ben Tycho Brahe által is megfigyelt szupernóva-robbanás maradványa. = Fizikai Szemle 60. 2010. febr. 2. sz. címlapkép. Színes kép. Forrás: röntgencsillagászati kép NASA/CXC/SAO, infravörös kép NASA/JPL/Caltech, optikai kép: MPIA, Calar Alto, O. Krause és mások. A hamisszínes kép a kék a röntgentartományban, a sárga és a zöld az optikaiban, a vörös pedig infravörösben készült megfigyeléseket mutatja. Asztrofizika, csillagfejlődés végállapota, szupernóvák, Tycho de Brahe, csillagközi anyag, intersztelláris anyag, csillagközi buborék felhő, gáz, por, sugárzás, nagy energiájú elektronok, nagy energiájú fizika, röntgencsillagászat, infravörös csillagászat, optikai csillagászat, űrtávcsövek, űrteleszkópok. [TIM.]

  GYÜRKI György: Az asztrofizikai p-folyamat - A nehéz elemek protongazdag izotópjainak keletkezése. = Fizikai Szemle 60. 2010. febr. 2. sz. pp. 37-41. Asztrofizika, s-folyamat, r-folyamat, p-folyamat, Világegyetem, Univerzum, kémiai elemek, proton, izotóp, vas, kémiai rendszám, magfúzió, Coulomb-gát, MeV, megaelektronvolt, Burbige, Fowler, Hoyle, modellszámítás, MTA ATOMKI, Debrecen. [TIM.]

  ILLÉS Erzsébet: Emlékezés Paál Györgyre. = Fizikai Szemle 60. 2010. febr. 2. sz. pp. 49-51. Paál György (1934-1992) születésének 75. évfordulója, kozmológia, MTA Csillagvizsgáló Intézete, MTA Csillagászati Kutatóintézete, Sváb-hegy, tudománytörténet, csillagászattörténet, magyar kutatók, magyar csillagászok, magyar tudomány, galaxisok, galaxishalmazok, tömegarány-probléma, Világegyetem, Univerzum szerkezete, sötét anyag, Nagy Egyesítés elmélete, Cosmic Phase Transitions, termodinamika, relativitáselmélet, kvazárok, Piszkés-tető, Schmidt-teleszkóp. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: XII. Szilárd Leó Nukleáris Tanulmányi Verseny II. rész: a döntő feladatai, a verseny értékelése. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 60. 2010. febr. 2. sz. pp. 56-63. 2. feladat: Föld, mágneses tér, részecske gyorsító, geofizika, asztrofizika, nagyenergiájú fizika.; 6. feladat: foton, gravitáció, gravitációs vöröseltolódás.; 7. feladat: vörös óriáscsillagok, abszolút fekete test, Wien-féle eltolódási törvény. [TIM.]

  BOKOR Nándor: Hraskó Péter: A relativitáselmélet alapjai. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 60. 2010. febr. 2. sz. pp. 66-68. Könyvismertetés, Albert Einstein, relativitáselmélet, Lorenz-transzformáció, a tömeg fogalma, a súlyos és tehetetlen tömeg, vonatkoztatási rendszerek, fénysebesség, óraszinkronizálás, Doppler-effektus. [TIM.]

  Ütköző részecskék fekete lyukakat hozhatnak létre. Hírek - események - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 60. 2010. febr. 2. sz. pp. 71-72. CERN, Nagy Hadron Ütköztető (Large Hadron Collider, LHC), Világegyetem, Univerzum, kozmológia, nagyenergiájú asztrofizika, részecskefizika, mini fekete lyuk, általános relativitáselmélet, Einstein, téridő, Plank-energia. [TIM.]

SZABADOS László: A legújabb csillagászati nagyműszerek. Hírek - események - Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 60. 2010. febr. 2. sz. p. 72. Nemzetközi Csillagászati Unió, A Csillagászat Nemzetközi Éve, Gran Telescopio Canarias (GTC) 10,4 méteres távcső, La Palma, ALMA, Kepler, Herschel, Planck. [TIM.]

A 2009-ben átadott Gran Telescopio Canarias (GTC) 10,4 méteres teleszkóp kupolája. = Fizikai Szemle 60. 2010. febr. 2. sz. hátsó külső borító. Színes kép. Fűrész Gábor felvétele. [TIM.]

  NÉMETH Judit - SZABADOS László: Természetes, hogy a Világegyetem alkalmas az élet számára? = Fizikai Szemle 60. 2010 márc. 3. sz. pp. 73-77. Anyag, kölcsönhatások, kozmológia, Ősrobbanás, élet, ismeretelmélet, az Univerzum megismerhetősége, Albert Einstein, Univerzum fejlődése, mérete, véletlenek, ellentmondásos véletlenek, tömeg, Föld kora, csillagok fejlődése, részecskék, gyenge kölcsönhatás. [TIM.]

  HRASKÓ Péter: Jánossy Lajos relativitáselmélet felfogásáról. = Fizikai Szemle 60. 2010. márc. 3. sz. pp. 77-78. Speciális relativitáselmélet, általános relativitáselmélet, tér, idő, téridő, tömeg, energia, órák szinkronizálása, ikerparadoxon, óraparadoxon, fizika, metafizika, izotrópia, tapasztalat, J. Harrison kronométere, fénysebesség. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin - ADORJÁNNÉ FARKAS Magdolna: Mit tanítsunk fizikából az általános iskolában? A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 60. 2010. márc. 3. sz. pp. 84-91. Csillagászat, Naprendszer szerkezete, bolygók, holdak, fogyatkozások, fázisok, Univerzum, Világegyetem, fizika, modellek, Kopernikusz, Galilei, Kepler. [TIM.]

  DEREKAS Aliz: Kanyargó lávacsatorna a vörös bolygón. Hírek az Univerzumból. = Fizikai Szemle 60. 2010. márc. 3. sz. p. 108., hátsó belső borító, címlapkép. A marsi Tharsis Montes három vulkánja (Arsia, Pavonis és Ascraeus) és az Olympus Mons, valamint lávacsatornák. Naprendszer, bolygók, nagybolygók, Mars, vulkanizmus a Naprendszerben, tűzhányók, víz, erózió, Ascraeus Mons, Tharsis Montes, Hawaii, Mauna Loa, Hold, Mare Imbrium, NASA Goddard Space Flight Center, Goddard Űrközpont, MOLA, Mars Orbiter Laser Altimeter, TEHMIS, Thermal Emission Imaging System, CTX, COntext Imager, HRSC, High Resolution Stereo Camera, planetológia, vulkanológia, Astrobiology Magazine. [TIM.]

;SZALAI Tamás: Kozmikus részecskegyorsítókat figyelt meg a Fermi. Hírek az Univerzumból. = Fizikai Szemle 60. 2010. márc. 3. sz. hátsó belső borító, hátsó külső borító. NASA, Fermi-űrtávcső, Univerzum, nagyenergiájú fizika, asztrofizika, részecskék, korpuszkuláris sugárzás, kozmikus sugárzás, mágneses tér, gyorsítás, eltérítés, protonok, gammacsillagászat, gamma sugárzás. gamma teleszkóp, szupernóva-maradvány, csillagközi anyag, csillagközi gáz, buborék, gigaelektronvolt, GeV, fékezési sugárzás, Cassiopeia A, Chandra-űrtávcső, Hubble Űrtávcső. [TIM.]

  BELEZNAY Ferenc: Fél Nobel-díj - félvezető-fizika. = Fizikai Szemle 60. 2010. ápr. 4. sz. pp. 109-116., hátsó belső borító. Kepler szupernóva-maradvány. CCD, töltéscsatolt eszköz, érzékelő, detektor, kamera, CCD és a tudomány, csillagászat, Simonyi Károly, távcső, teleszkóp, űrtávcső, HST, Hubble Űrtávcső, WFC3, NASA Nagy Obszervatóriumok Porgramja, UV, röntgen, Chandra-röntgenteleszkóp, HgCdTe, elegykristály, infravörös, HRC, ACIS, ESA, képalkotó spektrométer, színképelemző, Kepler szupernóva-maradvány, Galilei, Fraunhofer, Penzias, Wilson, Big Bang, Világegyetem, Univerzum, sötét energia. [TIM.]

  BERÉNYI Dénes: Aktuális kutatási témák a természettudományokban. = Fizikai Szemle 60. 2010. ápr. 4. sz. pp. 129-131. Mikrovilág, részecskék, részecskefizika, makrovilág, Világegyetem, Univerzum, Világegyetem szerkezete, Univerzum szerkezete, Ősrobbanás, kozmológia, gravitáció, gravitációs hullámok, sötét anyag, sötét energia, exobolygók, nukleáris asztrofizika, Naprendszer, bolygók, fekete lyukak. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: Analógiák a fizikában és szerepük a fizika oktatásában. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 60. 2010. ápr. 4. sz. pp. 131-136. Galilei, relativitás elve, Kepler, Newton, optika, gravitáció, gravitációs erő, fizikai törvények, természeti törvények, Descartes, Fourier, Maxwell. [TIM.]

  SÁNDOR-KERESTÉLY Ferenc: Wigner jenő Országos Fizikai Feladatmegoldó Verseny. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 60. 2010. ápr. 4. sz. pp. 137-138. Gravitáció, műhold, mesterséges hold, gravitációs erő, keringési idő. [TIM.]

  Marx Emlékelőadás 2010. Hírek - események - A társulati élet hírei. = Fizikai Szemle 60. 2010. ápr. 4. sz. pp. 143-144. Neutrínócsillagászat, BAJKAL, AMANDA kísérletek, ANTARES neutrínó-teleszkóp, csillagászati objektumok, rádiócsillagászat, gammacsillagászat, ELTE TTK. [TIM.]

Az űrállomás 2028-ig képes lesz működni. Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 60. 2010. ápr. 4. sz. hátsó belső borító. ISS, Nemzetközi Űrállomás, űrkutatás, ESA, Európai Űrügynökség, NASA, Hold, holdprogram, amerikai űrkutatás, űrprogram. [TIM.]

  KOVÁCS László: Henry Cavendish, a kísérletező ember. = Fizikai Szemle 60. 2010. máj. 5. sz. pp. 167-173. Föld tömege, átlagos sűrűsége meghatározása, gravitáció, gravitációs erőtörvény, Tycho de Brahe csillagászati megfigyelései. [TIM.]

  BERÉNYI Dénes: Világhírű tudósok jelenről és jövőről. 12 tudós a 21. századról - főszerkesztő Szemenyei István. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 60. 2010. máj. 5. sz. pp. 177-178. Könyvismertetés, csillagászat, Catherine Cesarsky (IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió), exobolygók felfedezése, Világegyetem, Univerzum, kozmológia, Ősrobbanás. [TIM.]

  A legtöbb csillag ikerként születik. Hírek az Univerzumból. = Fizikai Szemle 60. 2010. máj. 5. sz. p. 180. Infravörös csillagászat, NASA, Spitzer Űrtávcső, protosztelláris ködök, kondenzáció, Tejútrendszer csillagai. [TIM.]

TÓTH Imre: Jégrétegek a Hold északi pólusvidékén. Hírek az Univerzumból. = Fizikai Szemle 60. 2010. máj. 5. sz. p. 180. Hold, Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO), Chandrayaan-1 holdszonda, "Holdhajó", fedélzeti mini-radar, NASA, vízjég, holdfelszín, elektromágneses hullámok polarizációja, radarjel polarizációja, Hold északi pólusvidéke. [TIM.]

SZALAI Tamás: Segítsen Ön is a napviharok előrejelzésében! Hírek az Univerzumból. = Fizikai Szemle 60. 2010. máj. 5. sz. p. 180., hátsó belső borító. Nap, napfizika, űrfizika, űridőjárás. NASA Solar Stormwatch program, SETI, Wild-2 üstökös, bolygóközi por, Zooniverse program, Greenwich-i Királyi Csillagvizsgáló, STEREO napkutató szondák, CME, Coronal Mass Ejection, napkitörések, plazmafelhő, koronakitörések, Földet veszélyeztető napviharok. [TIM.]

KOVÁCS József: Idegenek a Tejútrendszerben. Hírek az Univerzumból. = Fizikai Szemle 60. 2010. máj. 5. sz. hátsó belső borító. Galaxis, Tejútrendszer, gömbhalmazok, M80 gömbhalmaz a Skorpió (Scorpio, SCO) csillagképben, Swinburne University Technology, Ausztrália, HST, Hubble Űrtávcső, űrteleszkóp, fémtartalom, elemgyakoriság, kémiai összetétel, SagDEG, Sagittarius Dwarf Elliptical Galaxy, törpegalaxis, elliptikus galaxis, Ursa Major (Ursa Maior) I és II, befogás, galaxisok fejlődési története. [TIM.]

  HOLL András: A tudományos cikkek és adatok akadálytalan és hosszú távú elérhetőségéről. = Fizikai Szemle 60. 2010. jún. 6. sz. pp. 190-191. Információ, adatok, OA, Open Access, MTA Könyvtára repozitóriuma, csillagászat, Virtuális Obszervatórium. [TIM.]

VIDA József: Izgalmak a varázstorony Vetélkedő döntőjén. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 60. 2010. jún. 6. sz. pp. 207-208. Csillagászat, űrkutatás, Naprendszer, Mars, A Naprendszer negyedik bolygója, poszter. [TIM.]

  EGYED Sándor: Hol kezdődik a metafizika? Vélemények. = Fizikai Szemle 60. 2010. jún. 6. sz. pp. 209-210. Idő, bolygómozgás, gravitáció erőtörvénye, speciális relativitáselmélet, általános relativitáselmélet, tömeg, energia ekvivalencia. [TIM.]

  Magyar kutatók is részt vettek a kvark-gluon folyadék hőmérsékletének meghatározásában. Az akadémiai élet hírei. = Fizikai Szemle 60. 2010. jún. 6. sz. pp. 214-215. Fizika, asztrofizika, nagyenergiájú fizika, részecskefizika, kozmológia, Világegyetem, Univerzum, Nap, hőmérséklet, RHIC, Relativistic Heavy Ion Collider, PHENIX kísérlet, MTA KFKI RMKI. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső: A világ keletkezése: Ősrobbanás = Teremtés? A kozmológia és a vallások viszonya. = Fizikai Szemle 60. 2010. júl-aug. 7-8. sz. pp. 217-223. Világegyetem, Univerzum, kozmológia, teológia, Georges Lemaitre, Albert Einstein, Vatikán, Szentszék, XII. Pius, II. János Pál, Maimonides (Mose ben Maimun), filozófia, ismeretelmélet, Aquinói Szent Tamás, Ledermann, Kochba, Brahman, Mirza Tamir Ahmad, Stephen Hawking, CERN, LHC, HST, Hubble Űrteleszkóp, Nagy Bumm, Big Bang, Ősrobbanás, Edwin Hubble, Henrietta S. Leavitt, cefeidák, Alekszandr Friedmann, Patkós András, Frei Zsolt. [TIM.]

  ABONYI Iván: Hell Miksáról, aki 1769-ben elsőként mérte meg a Nap-Föld-távolságot. = Fizikai Szemle 60. 2010. júl-aug. 7-8. sz. pp. 243-252. Naprendszer, csillagászati egység, bolygómozgás, Kepler, Newton, Nap-parallaxis, Arisztarhosz, Hipparkhosz, Föld mérete, Ephemerides, Vénusz átvonulás, expedíció, Bécs, Dánia, Vardő, lapp, Sajnovics János, nyelvészet, Hold, Hell-kráter. [TIM.]

  SZATMÁRY Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló. = Fizikai Szemle 60. 2010. júl-aug. 7-8. sz. pp. 252-254. Távcső, teleszkóp, reflektor, refraktor, Zeiss, Cassegrain-távcső, Newton-rendszer, mechanika, építészet, kupola, Szegedi Tudományegyetem, egyetem, oktatás, fizika, csillagászat tanítása, tudományos ismeretterjesztés, népszerűsítés, tudományos kutatás, megfigyelések, észlelések, CCD, változócsillag, szupernóva, kisbolygó. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: A fizikai fogalmak alakulása. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 60. 2010. júl-aug. 7-8. sz. pp. 255-260. Csillagászat, világrendszer, Ptolemaiosz, Kopernikusz, Tycho de Brahe. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Berényi Dénes: Tudomány és kultúra. Typotex, Budapest, 2009. 321 oldal. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 60. 2010. júl-aug. 7-8. sz. pp. 279-281. Könyvismertetés, kozmológia, atomfizika, részecskefizika, Univerzum, Világegyetem. [TIM.]

  CSERTI József: Az atomoktól a csillagokig - fizikai előadássorozat az ELTE TTK-n. Hírek itthonról. = Fizikai Szemle 60. 2010. júl-aug. 7-8. sz. p. 287. Univerzum anyagai, gravitáció, részecskefizika, kvarkfolyadék, molekuláris biológia. [TIM.]

KOVÁCS József: Szédítő törpekeringő. Hírek az Univerzumból. = Fizikai Szemle 60. 2010. júl-aug. 7-8. sz. p. 288., hátsó belső borító. Asztrofizika, fehér törpék, kettőscsillagok, kettősök, kettős rendszer, HM Cnc, V407 Vul, Keck I teleszkóp, színkép, spektrum, ionizált hélium, radiális sebesség, tömegarány, komponensek, Doppler-tomográfia, főkomponens, pályáík, inklináció, hajlásszög, gravitációs hullámok, elektromágneses hullámok, LISA, Laser Interferometer Space Antenna, űrberendezés, űreszköz. [TIM.]

  SZABÓ M. Gyula: Ütközések a Naprendszerben. = Fizikai Szemle 60. 2010. szept. 9. sz. pp. 289-296. Bolygó, nagybolygó, kisbolygó, aszteroid, becsapódás, Hold, holdak, Vénusz, Mars, kráterek, SDSS, Sloan Digitális Égboltfelmérés, naprendszerek kialakulása, kaotikus dinamika, ütközések, migráló bolygókeletkezés, kisbolygóövek, korai bombázás, kisbolygócsaládok, planetezimálok, NEAT, LINEAR, YORP-effektus, Jarkovszkij-jelenség, infravörös csillagászat, Spitzer Űrtávcső. [TIM.]

  VETŐ Balázs: Gravitáció és gravitomágnesség. = Fizikai Szemle 60. 2010. szept. 9. sz. pp. 296-299. A cikk rossz tördeléssel jelent meg, a helyes formájában később, a Fizikai Szemle 60. 2010. nov. 11. sz. pp. 296-299. helyén újra közölték, az eredeti megjelenés oldalszámozásával. Bolygómozgás, mesterséges hold, keringés, Gravity Probe B kísérlet, Föld gravitomágneses tere, általános relativitáselmélet líneáris közelítése, fizikai kölcsönhatások. [TIM.]

  JUHÁSZ Nándor - ÖSZ György - VIDA József: A XX. öveges József fizikaverseny országos döntője. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 60. 2010. szept. 9. sz. pp. 311-318. Föld tömege, Föld súlya, Galileo Galilei, Sidereus Nuncius, Hold, holdfázisok, Jupiter-holdak, Galilei-holdak, évszakok, Kopernikusz, Tycho de Brahe, Kepler, Newton. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: "Száraz halból készült málét ehetsz." 225 éve halt meg Sajnovics János. Hírek - események. = Fizikai Szemle 60. 2010. szept. 9. sz. pp. 322-324. Tudománytörténet, csillagászattörténet, fizikatörténet, nyelv, nyelvtudomány, nyelvészet, magyar-lapp nyelvrokonság, expedíció, Dánia, Dán királyság, Lapponia, Vardő, Hell Miksa, Vénusz átvonulás, [TIM.]

KISS László: Új CCD-kamera a Piszkéstetői Obszervatóriumban. Hírek itthonról. = Fizikai Szemle 60. 2010. szept. 9. sz. címlap, hátsó belső borító, hátsó külső borítólap. M33 spirálgalaxis a Triangulum csillagképben. Magyar Tudományos Akadémia, MTA, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Lendület Fiatal Kutatói Program, Schmidt-távcső, érzékelő, detektor, Naprendszer, kis égitestek, tranziens asztrofizikai objektumok, látómező, telihold, Triangulum csillagkép, spiralgalaxis, Apogee Alta U16 CCD 4k x 4k pixel. [TIM.]

KISS László - KŐVÁRI Zsolt: Amikor a határ valóban a csillagos ég. Hírek itthonról. = Fizikai Szemle 60. 2010. szept. 9. sz. hátsó külső borító. NGC 7331 galaxis. Magyar Tudományos Akadémia, MTA, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, pályázat, Piszkés-tető, Schimdt-teleszkóp, Apogee CCD kamera. [TIM.]

  BALÁZS Lajos: Az űrcsillagászat európai útiterve. = Fizikai Szemle 60. 2010. okt. 10. sz. pp. 325-331., címlapkép (a Herschel infravörös űrobszervatórium), hátsó külső borító. Herschel és Planck űrobszervatórium, Ariane-5 hordozórakéta, Kourou, Francia Guyana, ExoMars marsjáró robot makettje. ASTRONET, ERA-net, Világegyetem, Univerzum, kozmológia, sötét anyag, sötét energia, erős gravitáció, szupernóva, gammakitörés, fekete lyuk, részecskék, nagyenergiájú fizika, asztrofizika, űrtávcső, űrteleszkóp, csillagok születése, csillagok szerkezete, galaxis, bolygórendszerek, élet, gamma, ultraibolya, röntgen, rádió, Nap, Naprendszer, napfizika, naptevékenység,
XMM-Newton, INTEGRAL, AGN, aktív galaxis, Simbol-X, kemény röntgen, XEUS, IXO, XEUS, Constellation, SKA, ALMA, JWST, E-ELT, LISA, VLT, ESO, ESA, ESA Horizon 2000, Hubble, Hipparchos, Gaia, EUCLID, DUNE, SPACE, Dark Universe Explorer, PLATO, CoRo, Kepler, SPICA, Spitzer, Darwin, DOT, VTT, NASA, SOHO, STEREO, Hinode, Cluster, Themis, Solar Orbiter, ExoMars, marsjáró, Cross-Scale, Marco Polo, NEO, Titan and Eceladus Mission (TandEM), Cassini, Huygens, VLBI, LAPLACE, PHOIBOS. [TIM.]

  PATKÓS András: Puskin utcai kvarkok. 1. = Fizikai Szemle 60. 2010. okt. 10. sz. pp. 331-339. Asztrofizika, részecskefizika, neutrínó, kölcsönhatások, gyenge kölcsönhatás, neutrínó detektor. [TIM.]

  FARKAS Alexandra: Halójelenségek: a magas szintű felhők légköroptikai állapotjelzői. = Fizikai Szemle 60. 2010. nov. 11. sz. pp. 361-365., címlapkép, hátsó külső borító. Színes képi illusztrációkkal: címlapkép (halójelenség Budapesten), hátsó külső borító (képfelvételek 2005. december 23. és 2010. február 12. között, Budapest, Mogyoród, Tardos). Légköri jelenségek, jégkristályok, halo, haló, Nap, zenit, ellennap, melléknap, diffúz ívek, parhélikus kör, Tricker-ív, 22 fokos haló, 120 fokos haló, zenit körüli ív, jobb oldali melléknap, bal oldali melléknap. [TIM.]

  PATKÓS András: Puskin utcai kvarkok. 2. = Fizikai Szemle 60. 2010. nov. 11. sz. pp. 370-377. Asztrofizika, részecskefizika, kölcsönhatások, nagyenergiájú fizika, hadronok, hadronütköztetés, QCD, kvantum színdinamika. [TIM.]

  VETŐ Balázs: Gravitáció és gravitomágnesség. = Fizikai Szemle 60. 2010. nov. 11. sz. pp. 296-299. A cikk helytelen tördeléssel jelent meg a Fizikai Szemle 60. 2010. szept. 9. sz. pp. 296-299. oldalán. Ebben a számban itt a helyesen tördelt, javított, helyreigazított változatot közlik, de a korábbi pp. 296-299. oldalszámozással. Bolygómozgás, mesterséges hold, keringés, Gravity Probe B kísérlet, Föld gravitomágneses tere, általános relativitáselmélet líneáris közelítése, fizikai kölcsönhatások. [TIM.]

  SZALAI Tamás: Porgyártó szupernóvák. = Fizikai Szemle 60. 2010. dec. 12. sz. pp. 399-404. Asztrofizika, csillagfejlődés, Chandrasekhar, szupernóva típus, kollapszár, csillagközi por, Hertzsprung-Russell-diagram, HRD, AGB, infravörös, infravörös sugárzási többlet, porképződés, SN 1987A, abszorpció, portömeg, infravörös visszfény, echo, Világegyetem, Univerzum, SN 2004dj, NGC 2403, Ia, II, IIP, platós fénygörbe, szupernóva-maradvány, Spitzer, IRAC, Infrared Array Camera, MIPS, Multiband Imaging Photometer for Spitzer, űrtávcső, IRS, spektrum, SED, spektrális energiaeloszlás, Planck-görbe, MOCASSIN, radiatív transzfer, CDS, cool dense shell. [TIM.]

  ERDŐS Géza - KECSKEMÉTY Károly - KIRÁLY Péter: Somogyi Antal (1920-2010). Hírek - események. = Fizikai Szemle 60. 2010. dec. 12. sz. pp. 427-428. Nekrológ, biográfia, életrajz, kozmikus sugárzás, űrfizika, kozmikus fizika, MTA, KFKI, RMKI, Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézete Részecske- és Magfizika Osztálya, KFO, Kozmikus Fizikai Osztály, Kármán Mór, Kármán Tódor, ELTE, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nemzetközi Geofizikai Év, Forbush-effektus, Nap tengelykörüli forgása, bolygóközi plazma, mágneses tér, részecske, Muszala, Tien-san hegység, Jánossy Lajos, Halley-üstökös, VEGA program, TÜNDE műszer, energikus részecskedetektor. [TIM.]

  DÉZSI István: Toró Tibor (1931-2010). Hírek - események. = Fizikai Szemle 60. 2010. dec. 12. sz. pp. 428-429. Nekrológ, biográfia, életrajz, fizika, asztrofizika, kozmológia, részecske, neutrínó, neutrínófizika, anyag, antianyag, Univerzum, Világegyetem, kvantumgravitáció, Super-Kamiokande neutrínó detektor, CERN, galaxisok, Standard Modell, Bolyai János, Riemann, geometria, gravitáció, négy spinor, egyenlet, filozófia, ismeretelmélet. [TIM.]

  MOLNÁR Péter: Lentről havazik a Hartley 2-üstökösön. Hírek az Univerzumból. = Fizikai Szemle 60. 2010. dec. 12. sz. címlapkép, hátsó belső borító. Az EPOXI szonda felvétele a Hartley 2-üstökös magjáról (forrás: NASA/JPL-Calteh). Űrkutatás, Naprendszer, kisebb égitestek, üstökös, 103P/Hartley 2, por, porkilövellés, jet, üstökös aktivitás, jég, szárazjég, NASA, Deep Impact, EPOXI, űrszonda. [TIM.]

SZABÓ M. Gyula: Helyünk a világegyetemben. 2. rész. A leggyakoribb kérdések a világegyetemről. = A Földrajz Tanítása 18. 2010. jan. 1. sz. pp. 3-10. [SRG.]

FARSANG Andrea - MUCSI László: Műholdfelvételek a földrajzórán. = A Földrajz Tanítása 18. 2010. jan. 1. sz. pp. 11-17. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Helyünk a világegyetemben. 3. rész. Mekkora a világegyetem? A Nap és a közeli csillagok távolságának meghatározása. = A Földrajz Tanítása 18. 2010. márc. 2. sz. pp. 3-8. [SRG.]

TŰRI László: A ceglédi inga. = Földrajzi Közlemények 134. 2010. 1. sz. pp. 95-96. 2007. márc. 25-én 9 órakor 1851 után 156 évvel Foucault ingakísérletét megismételték a ceglédi Református Nagytemplomban. A 33 kg tömegű ingát, 31,5 méter magasban rögzítették. [SRG.]

MIHÁLYI Krisztián - SZABÓ József - GUCSIK Arnold - HARGITAI Henrik - KERESZTURI Ákos - BÉRCZI Szaniszló - NAGY Szabolcs: Vízhálózat-vizsgálatok földi meteoritkráterekben. = Földrajzi Közlemények 134. 2010. 2. sz. pp. 129-145. A jelenleg ismert 176 kozmikus eredetű becsapódás által létrejött felszíni alakzatok közül szám szerint 7 krátert vizsgáltak: a 100 km-es Popigai meteorkráter (Oroszország), a 100 km-es Manicougan meteoritkráter (Kanada), az 52 km-es Siljan meteoritkráter (Svédország), a 24 km-es Boltysh meteoritkráter (Ukrajna), a 300 km-es Vredefort impakt szerkezet (Dél-Afrikai Köztársaság), a 90 km-es Acraman meteoritkráter (Ausztrália), a 24 km-es Nördlingen-Ries meteoritkráter (Németország) földrajzi és vízhálózati szerkezetét. [KSZ.]

  KERESZTURI Ákos - CSORBA Ádám: Ásványok és kőzetek vizsgálata a Mars felszínén: vizsgálati, meghatározási lehetőségek. = Földtani Közlöny 140. 2010. 3. sz. pp. 293-302. "A Mars felszíni ásványtani és kőzettani viszonyai a klasszikus "földi" megközelítés alapján a bolygó fejlődéstörténetébe beilleszthetők. Üde, bazaltos felszín az idős déli felföldeken, andezites kőzetek, avagy mállott bazaltok az északi fiatalabb vidékeken jellemzőek. A felszínen mállással keletkezett ásványok jellege a bolygó hűlő és szárazodó viszonyait tükrözik: eleinte rétegszilikátok keletkeztek "meleg" és nedves környezetben. Később a ritkán megjelenő víz hideg és savas volt, szulfátok váltak ki belőle, amelyek kristályvíztartalma az éghajlati ingadozásoknak megfelelően ma is változhat.
A Mars leghosszabb, ma is tartó időszakában mikroszkopikus skálájú vízbevonatok és gáz-ásvány kölcsönhatások révén vas-oxidok és oxihidroxidok keleztek. Az ásványtani jellemzők időszakos hidrotermális átalakulásokra, mobilis elemek migrációjára, és a regolit legfelső rétegének cementációjára is utalnak. A különböző korú elsődleges és másodlagos ásványok a lemeztektonika hiánya, és a földihez képest gyenge geológiai aktivitás miatt a felszínt borító regolit rétegben keverten fordulnak elő. ..." Tárgyszavak: Mars, planetológia, ásványtan, kőzettan, mállás. [HAI.]

A csillagok mítosza és hatalma. Asztrológia. = GEO 2010. jan-febr. 1-2.(51.) sz. pp. 22-38. Az asztrológia története a kezdetektől, csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

Kozmikus vízkeresés. Indiai és amerikai kutatók hidrogén-oxigén összeköttetéseket mutattak ki a Holdon. = GEO 2010. márc. 3.(52.) sz. p. 15. Az alábbi bolygókon mutatták ki víz létezését: Mars, a Jupiter holdja az Európa, a Szaturnusz holdjai a Titan, az Enceladus és a Rhea, a Ceres törpebolygó. [SRG.]

WEISS, Bertram: Objektum Nr. 9. = GEO 2010. ápr. 4.(53.) sz. pp. 60-65. A cseh fővárosban 2006. aug. 24-én, 2500 asztronómus szavazással döntötte el, hogy hány bolygó keringjen a Nap körül. Ekkor a Plutot 76 év után kisbolygóvá visszaminősítették. Percival Lovell haláláig, 1916-ig 10 évig kutatta magán obszervatóriumában X bolygót. 1930. febr. 18-án fedezték fel az új bolygót az arizonai Lovell Obszervatóriumban, de csak Lovell halálának évfordulóján márc. 13-án jelentették be. [SRG.]

Kutatás nagyban. = GEO 2010. máj. 5.(54.). sz. pp. 76-89. Paetsch, Martin: A kutatás óriásai. Nyolc gépezet, egyetlen küldetés: a világ legnagyobb rejtélyeinek megfejtése. National Ignition Facility, a világ legnagyobb lézerberendezésében a fénysugarak a Napon uralkodó viszonyokat tükrözik. pp. 76-77.; Bachmann, Klaus: A kíváncsiság nő. A részecskefizika vagy a csillagászat területéről származó publikácókat gyakran több száz név követi. pp. 78-79.; Betekintés a laboratóriumok mögé: E-ELT European Extremely Large Telescope tükörteleszkóp. Létezik második Föld. Egy szupertávcső kutatott az ikerbolygó után. pp. 82-83.; ICECUBA-neutrino teleszkóp. Miből áll a sötét anyag. pp. 84-85.; ITER International Thermonuclear Experimental Reactor. Megtudjuk zabolázni a Nap tüzét? pp. 86-87.; NIF-lézer National Ignition Faecility. Mi zajlik a csillagok gyomrában. pp. 88-89. [SRG.]

Kiruccanás a vörös bolygóra. Plazmameghajtással hamarabb juthatnak el a Marsra az űrhajók. = GEO 2010. júl. 7. sz. p. 15. A folyóiratot ettől a számtól kezdve nem látták el folyamatos sorszámmal. [SRG.]

Valahol szökik a levegő. Fizikusok kiderítették, miért szivárog a Földről oxigén a világűrbe. = GEO 2010. aug. 8. sz. p. 14. [SRG.]

A csillagok bölcsője. Az ESA Planck névre keresztelt szondája finom anyagból álló felhőket tesz láthatóvá. = GEO 2010. aug. 8. sz. p. 18. [SRG.]

Jóval a Stonehenge előtt. Az angliai megalitkultúra sokkal korábban kezdődhetett, mint ahogy eddig feltételezték. = GEO 2010. okt. 10. sz. p. 15. Dartmurban Kr. e. 3600 és 3440 között dőltek ki a kövek az egyik részén, a másik részén 3350-3100 között. Stonehenge Kr. e. 3000 tájékán épült. [SRG.]

Alak kérdése. Az, hogy a középkorban korongnak hitték az emberek a Földet, csak egy 17. századi legenda. = GEO 2010. nov. 11. sz. p. 14. Sacrobosco 1230-ban megjelent könyvében már gömbként írta le a Földet. Beda a 8. században gömbszerűen kerek jelzővel illette és Plinius is gömbelméletről készített feljegyzéseket. [SRG.]

Címlapkép: Van itt még valaki? Miért gondolják azt a kutatók, hogy létezik egy második Föld, és hogy hamarosan rátalálnak? A Fomalhaut b: exobolygó. = GEO 2010. dec. - 2011. jan. 12. címoldal. [SRG.]

A bronzkor aranya. Honnan származik a nebrai korong nemesféme? Egy forró nyom most Angliába vezet. = GEO 2010. dec. - 2011. jan. p. 18. [SRG.]

RAUCHHAUPT,Ulf von: Bolygóláz. = GEO 2010. dec. - 2011. jan. 12. pp. 22-39., 43. Exobolygó-keresés. A Tejút. Bolygótervezés. Második Föld keresése. [SRG.]

WEISS, Bertram: Helyünk a világűrben. = GEO 2010. dec. - 2011. jan. 12. pp. 40-41. [SRG.]

BACHMANN,Klaus: Amikor az evolúció ammóniából építkezik. Alternatív életformák. = GEO 2010. dec. - 2011. jan. 12. p. 42. [SRG.]

FREY Sándor - GABÁNYI Krisztina: A Nemzetközi Égi Referenciarendszer (ICRS) új megvalósítása: ICRF2. = Geomatikai Közlemények 13. 2010. 2. sz. pp. 159-164. "A nagyon hosszú bázisvonalú rádió-interferometria (VLBI) technikájával fenntartott nemzetközi égi vonatkoztatási rendszert az 1990-es évek közepén történt létrehozása után most először, 2009-ben, újradefiniálták. Összefoglaljuk az ICRF2 (International Celestial Reference Frame 2) megalkotásának előzményeit, indokait, jelentőségét. Röviden bemutatjuk az új vonatkoztatási rendszert, szólunk a közeljövőben várható fejlesztésekről, és összefoglaljuk a témához kapcsolódó hazai kutatásokat. Kulcsszavak: VLBI, égi vonatkoztatási rendszer, kvazárok, asztrometria. ..." [HAI.]

F. G.: Csillagász diákok. Távcső a Krúdyban. = Győri Közélet (A város hetilapja) 4. 2010. máj. 29. 21. sz. p. 21. Távcsövet kapott a győri Krúdy Gyula Szakközépiskola. Egy 300/1500 mm-es tükrös távcső, beépített adatbázissal, CCD kamerával. A 900 ezer Ft-ba került távcsövet Horváth László kezdeményezésére az önkormányzat vásárolta. [KSZ.]

Arany és Jókai is az égre került. = Hajdú-Bihari Napló 67. 2010. jan. 22. 18. sz. p. 20. A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete összefogásában 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már majd hatszáz aszteroidát sikerült felfedezni. Ezek jó részét a Konkoly Obszervatórium piszkéstetői állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták meg az egyetem kutatói és hallgatói. A Nemzeti Csillagászati Unió most hat újabb piszkéstetői felfedezés névjavaslatát fogadta el - olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján. A program korai időszakában, 1999. december 31-én, félórával éjfél előtt fedezett fel Sárneczky Krisztián és Kiss László egy 2-3 kilométer átmérőjű égitestet. Az 1999YW14 jelű aszteroidát Wonaszek Antal csillagászról nevezték el.
Az Egri Csillagásztorony régies nevének nyomán Specula (1999 SC10) névre keresztelték el azt a 7-8 kilométer átmérőjű kisbolygót, amelyet ugyancsak a Sárneczky-Kiss kettős fedezett fel 1999. szeptember 24-én. Az Aranyjános (2002 RR117) apró, 1-2 km átmérőjű, 3,29 éves keringési idejű égitest, amelyet 2002. szeptember 8-án fedezett fel Sárneczky Krisztián. 2003. július 7-én észlelte elsőként Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta a Jókaimór (2003 NY5) aszteroidát. A magyar romantika legjelesebb írójáról elnevezett kisbolygó keringési ideje 5,54 év, átmérője pedig 4-5 kilométer lehet. A Jókaimór felfedezői 2003. augusztus 23-án pillantották meg a Tittel (2003QW68) kisbolygót. A 4-5 kilométer átmérőjű égitestet, amely 5,57 év alatt kerüli meg a Napot, Tittel Pál csillagász, római katolikus pap halálnak 172. évfordulóján észlelték először.
Az éles szemű duó nevéhez fűződik a Ganz kisbolygó (2003 VL1) felfedezése is, amelyet 2003. november 6-án - Ganz Ábrahám születésének évfordulóján - észleltek először. Az 1-2 kilométer átmérőjű aszteroida 3,6 év alatt kerüli meg a Napot. Forrás: MTI. [GKG.]

Nagyon fényes telihold. = Hajdú-Bihari Napló 67. 2010. jan. 30. 25. sz. p. 16. Az év legnagyobb és legfényesebb teliholdjában gyönyörködhetnek az érdeklődők szombat reggel 7 óra 18 perckor bekövetkező holdtölte éjszakáján, illetve az azt követő néhány éjjelen. "Látványos, nagy és fényes holdkorongot figyelhetünk meg magasan a látóhatár felett" - olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján. (MTI) [GKG.]

Műemlék a Holdon. = Hajdú-Bihari Napló 67. 2010. febr. 2. 27. sz. p. 16. Történelmi műemlékké nyilvánították az Apollo 11 missziója során a Holdon hagyott tárgyakat. A védelem alá esők között szerepel például a kitűzött amerikai zászló, a holdkomp darabjai. A kevésbé látványos holmik között található az űrhajósok holdjáró cipője, illetve emberi ürüléket tartalmazó zacskók, amelyeket a felszálló súly csökkentése miatt hagytak a Holdon. Forrás: MTI (Los Angeles). [GKG.]

Szabolcsban landolt a meteorit? = Hajdú-Bihari Napló 67. 2010. márc. 4. 53. sz. p. 3. Országszerte a mai napig beszélnek a vasárnap éjjel Észak-Magyarország fölött feltűnt meteoritról. Egyesek izgatottan, mások aggódva figyelték a különleges jelenséget. Azóta is egyre-másra kerülnek napvilágra a megfigyelőkamerák és a lelkes amatőrök felvételei és a szemtanúk beszámolói, így nem csoda, hogy az újságírók felkapták a fejüket, amikor a vasmegyeri Csáki József azzal kereste meg a Kelet-Magyarország szerkesztőségét, hogy a kertjében, a virágágyásban találta meg a meteor egy darabját.
- Édesanyám csak hétfőn reggel szólt arról, hogy éjjel az ereszén hallott valamit koppanni, majd jött a nagy fényesség, pont abban az időben, amikor a meteor elhúzott Észak-Magyarország fölött. A szüleim először azt hitték, hogy valaki petárdát dobott a házra, de ilyenkor már faluhelyen mindenki behúzódik a szobába. Kimentem körülnézni, hátha látszik valami a portán, ekkor láttam meg a különös követ a kiskertben. Egyből a meteor jutott eszembe. Gyanús volt, hogy ott egy kő, mert a virágoskertet folyamatosan gondozzuk, és legutóbb nem láttam ott semmit. Tegnap délelőtt Nyíregyházán találkoztunk Csáki Józseffel, aki a meteoritnak vélt ásványdarabot is magával hozta. Együtt kerestük fel a Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézetét, ahol érdeklődve forgatták a követ. Az intézet igazgatója, Hanusz Árpád és Dobány Zoltán docens is megvizsgálta az állítólagos meteoritot, végül Szepesi János adjunktus, ásványszakértő mondta ki a végső szót: "Nem meteorit." [GKG.]

Szerves anyagot találtak a kabai meteoritban. = Hajdú-Bihari Napló 67. 2010. márc. 4. 53. sz. p. 3. 1857. április 15-ét mutatott a naptár, amikor Szilágyi Gábor gazda lovai a kabai határban megbokrosodtak. Leszállt a bakról. Észrevette, hogy földje végén egy különös kődarab van. Ez zavarta meg a lovakat. A különös kinézetű és igen súlyos követ az elöljáróságra vitte, onnan pedig a debreceni Református Kollégiumba szállították. Ott néhány grammnyi mintát vettek a kőből és elküldték a kutatókhoz többfelé a világba. Az eredmény egybehangzó volt: meteoritból származik, mégpedig olyanból, amely szerves anyagot is tartalmaz. Ez volt az első ilyen jellegű lelet bolygónkon. [GKG.]

Az orosz nők már nem vágynak a csillagok közé. = Hajdú-Bihari Napló 67. 2010. márc. 6. 55. sz. p. 16. A korábbinál jóval kevesebben vágynak a világűrbe Oroszországban, ahol nagy hagyományai voltak annak, hogy Jurij Gagarin nyomán fiatalok váltsák valóra álmukat, és jussanak fel az űrbe. Az érdeklődés azonban megcsappant - mondta a Moszkva közeli Csillagvárosban működő kiképző központ vezetője, Szergej Krikaljov. A szakembert az is aggasztja, hogy a kiképzett asztronauták között mindössze egy nő akad. Ez ellentmond az amerikai példának, ott ugyanis jóval több női űrhajós szolgál. A kiképző központ vezetője maga is legendás űrhajós, aki a Szovjetunió 1991-es széthullásakor épp az űrben volt, és már mint orosz állampolgár tért vissza a Földre. [GKG.]

Hawking óv az idegenektől. = Hajdú-Bihari Napló 67. 2010. ápr. 27. 97. sz. p. 16. London - Létezhetnek földönkívüliek, ám az emberiségnek el kellene kerülnie, hogy kapcsolatba lépjen velük, mert annak következménye pusztító lehet - óvott Stephen Hawking brit tudós. A világhírű asztrofizikus egy új dokumentumfilmben közölte, "ha az idegenek meglátogatnának bennünket, annak kimenetele olyan lenne, mint amikor Kolumbusz partra szállt Amerikában, és ami nem végződött túl jól az őslakos amerikaiak számára". A sorozat egy elképzelt univerzumot ír le, hatalmas űrhajókon közlekedő idegen létformákkal, amelyek új forrásokra vadásznak, miután kimerítették saját bolygójukat.
Hawking spekulációja szerint a legtöbb földönkívüli élet a mikrobákhoz vagy kis állatokhoz hasonlíthat, ám létezhetnek fejlett létformák is. "Az efféle fejlett idegenek talán nomádok, és az a cél hajtja őket, hogy meghódítsanak és gyarmatosítsanak minden számukra elérhető bolygót" - óvott Hawking. Az ítéletnapi forgatókönyvet a "Stephen Hawkinggal az univerzumba" című sorozat sugallja, amelyet a Discovery Channel április utolsó vasárnapján kezdett sugározni az Egyesült Államokban. Az idegen létformák létezésének valószínűségéről Hawking elmondta, hogy "az én matematikus agyammal pusztán a számok alapján mint tökéletesen racionálisra gondolok az idegenekre. Az igazi kihívás azt kitalálni, hogyan is nézhetnek ki valójában." [GKG.]

Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány, Hegyhátsál. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

A hegyháti csillagvizsgáló életéből. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 5-18. 2009. márc. - 2009. dec. 27. Rendezvények. Távcsöves bemutatások az Őrségben. Kiállítások. Tudományos tevékenység. Pályázati tevékenység. Publikáció, média. Egyéb. Fényképek. [KSZ.]

Napmegfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 19-28. Napfoltok. Protuberanciák. Horváth Tibor, Tuboly Vince, Hegyi Norbert felvételei. [KSZ.]

Hold megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. p. 29. Tuboly Vince felvétele 2010. márc. 25-én. [KSZ.]

Légköri megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 30-31. Égi jelenség 2009. okt. 18-án (rakéta üzemanyag kiáramlása). Melléknap jelenség 2010. márc. 5-én. Holdhaló 2009. dec. 27-én. [KSZ.]

Bolygó és törpebolygó megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 32-33. Merkúr, Mars, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Hegyi Norbert és Tuboly Vince fénykepei. [KSZ.]

Üstökös megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 34-38. 22P/Kopff. 29P/Schwassmann-Wachmann-1. 30P/Reinmuth. 157P/Tritton. C/2006 Q1 (McNaught). C/2006 S3 (LONEOS). C/2006 W3 (Christensen). C/2006 P1 (Garrad). [KSZ.]

Nagy sajátmozgású csillagok. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 39-41. Barnard star, Tuboly Vince felvételei 2006-ban és 2009-ben. [KSZ.]

Nóva és szupernóva megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 42-46. Nova Eridani 2009. Nova M31 - 10b. Nova M31 - 10c. Nova Ophiuchi 2009. Nova Scuti 2009. Nova Sagittarii 2009 No. 3. Nova Vul 2007 (V458 Vul). SN 2009ka. SN 2010bj. [KSZ.]

Változócsillag megfigyelések. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 47-53. R Coronae Borealis. Mira Ceti. Epsilon Aurigae. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Magyar Napfogyatkozás Expedíció 2009. 18 ezer kilométeres kaland a Távol-Keletre 5 perc 54 másodper sötétségért. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 54-60. A 2009. júl. 22-i kínai teljes napfogyatkozás túra élményei. [KSZ.]

PRECZLIK Gábor: Nap Halo a Rax-on az alpesi nyár utolsó napján!= A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. p. 61. 2009. okt. 8-án. [KSZ.]

PRECZLIK Gábor: Egy kép három galaxissal. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. p. 62. NGC 3788, NGC 3786, Arp 254. [KSZ.]

PRECZLIK Gábor - TUBOLY Vince - HORVÁTH Tibor: Megtaláltuk Darth Vader birodalmi vadászgépét! = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. p. 63. Az Ikrek csillagkép NGC 2371-2372 planetárisköd, vagy Földimogyoró-köd. [KSZ.]

PRECZLIK Gábor: Az Oroszlánt üldöző galaxisok egyik szép csoportja, népszerű nevén: a "Box". = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. p. 64. NGC 4173, NGC 4169, NGC 4174, NGC 4175. [KSZ.]

PRECZLIK Gábor - TUBOLY Vince: Planetáris az M 46-ban és az NGC 2903 galaxis. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 65-66. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Győri amatőrcsillagászati tevékenységem. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 67-68. A győri Szent László Katolikus Szakkollégiumban végzett megfigyelési és ismeretterjesztési tevékenysége 2007. márc. 3-tól 2010. jan. 29-ig. [KSZ.]

Válogatás képeinkből. = A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány Közleményei 2010. máj. 5. sz. pp. 69-74. Tuboly Vince, Németh Róbert, Preczlik Gábor által készített fényképek mély-ég objektumokról. [KSZ.]

VERESS Kata: Határ a csillagos ég. = Heti Válasz 10. 2010. okt. 21. 42. sz. p. 75. A "Határ a csillagos ég" című csillagászati diákpályázatról ad tájékoztatást Kiss László, amely két évvel ezelőtt az ő ötlete alapján indult. A cikket az 2010-es diákpályázat nyertes felvétele illusztrálja, amelyet Molnár-Göb Márton, Bán Bence, Bucsi Karina és Buchala Kira (a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanulói) készítettek Piszkéstetőn. [KSZ.]

  SZŐCS Huba László: Tudományos örökség átmentése Magyarországon vagy külföldön született, magyar származású, egyetemi oktatók, tudományos kutatók élete és életműve. 1. = Historia Scientiarum 7. sz. - Műszaki Szemle [13.] (Kolozsvár) 2010. 50. sz. pp. 31-39. Életrajzok. Benne: 1. Barnóthy Jenő (sz. Kassa, 1904. okt., mh. Chicago, USA, 1996. okt.) Fizikus."...Az Amerikai Egyesült Államokban Barnóthy már asztrofizikával kezdett foglalkozni, különös tekintettel a gravitációs lencsékre, melyek létezését megjósolta, és foglalkozott ezek hatásaival a kvazárokra. Feleségével együtt 1960. és 1970. között ezen a területen több mint 40 dolgozatot publikált...; 2. Forró Magda, férjezett Barnóthyné Forró Magda (sz. Zsámbok, 1904. aug. 21., mh. Chicago, USA, 1993. márc.) "... Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és a németországi göttingeni egyetemen végezte. Az első nő, aki Magyarországon doktorátust szerzett [...] A budapesti tudományegyetem professzora 1928. és 1948. között. Itt 1930-ban kozmikus sugárzás-mérő laboratóriumot hozott létre, és meg is kezdte a méréseket munkatársával, későbbi férjével, Barnóthy Jenő mérnök-fizikussal. [...] Két évvel halála előtt, 1991-ben jelent meg, férjével közösen a csillagászat terén írt fontos szakcikke: "What is the Time" (Mi az idő ?). [...] Publikációi közül itt feltétlenül meg kell említenünk a férjével közösen írt "Das Wesen der Ultrashalung" (A kozmikus sugárzás sajátosságai) c. dolgozatát, mely a Zeitschrift für Physik, 1931. évi számábann jelent meg, Volume 71, Issue 11-12, pp. 778-791. [...]; 7. Selety Ferenc (sz. 1893., mh. 1933.?). Előző neve Franz Josef Jeiteles (Jeitteles), melyet 1918-ban Selety Ferenc névre változtatott, a monarchiában akkor érvényes császári rendeletnek megfelelően. Filozófus és autodidakta fizikus, főleg kozmológiai problémákkal foglalkozott és Albert Einstein vitapartnere volt. [...] 12. Szolnoki Imre Életrajzát illetőleg egyelőre kevés adat áll rendelkezésre. Csillagászattal, Nap-fizikával, az ozmózis jelenségével is foglalkozott..." [HAI.]

Prizma. Asztrofotós csúcsdíja. = HVG 33. 2010. jún. 5. 22.(1618.) sz. p. 40. Ladányi Tamás asztrofotós képe lett 2010. máj. 28-án a nap csillagászati képe a NASA-nál. A kép 2010. máj. 17-én Rodoszon készült és rajta a Hold és az Atlantisz űrsikló látható. [KSZ.]

HAWKING, Stephen: Van-e kiút a fekete lyukból? = IPM Interpress Magazin 30. 2010. jan. pp. 28-32. Stephen Hawking legutóbbi előadásának anyaga.; Az IPM Interpress Magazinnak folyóiratnak 1975-1995-ig már 21 évfolyama (1-től 21-ig), majd 2002-2009-ig további 8 évfolyama (1-től 8-ig) jelent meg. Ezen 29 évfolyam összeadása alapján a 2010-es évet (nem a 9-edik, hanem) a 30-adik évfolyam-számozással látták el. [NRO.]

VARGA Miklós: Charles Simonyi másképpen. = IPM Interpress Magazin 30. 2010. márc. pp. 110-112. [NRO.]

LUKÁCS Béla: A minden elmélete. = IPM Interpress Magazin 30. 2010. ápr. pp. 30-34. Vajon a fizikusok megtalálják-e a minket körülvevő fizikai világ minden tulajdonságát leíró egységes nagy elméletet, Einstein és Newton után? [NRO.]

SZITA Péter: Fotók az Ürből. = IPM Interpress Magazin. 30. 2010. máj. pp. 78-82. A háromdimenziós képalkotás az űrkutatásban. [NRO.]

LITVÁN Dániel: Holdkór. = IPM Interpress Magazin. 30. 2010. jún. pp. 34-35. Az Apolló 11. fotóinak elemzése. [NRO.]

FÖLDVÁRI István: A veszedelmes fényszennyezés. = IPM Interpress Magazin. 30. 2010. júl. pp. 28-31. Beszélgetés Kolláth Zoltánnal az MCSE. elnökével és Szegvári Zoltánnal a Duna-Dráva Nemzeti Park Somogyi tájegységvezetőjével a fényszennyezés veszélyeiről és hatásairól. [NRO.]

MORRISON, David: 2012. világvége. = IPM Interpress Magazin. 30. 2010. júl. pp. 32-39. Olvasói kérdésekre válaszol David Morrison csillagász. [NRO.]

SIMON Tamás: Hol vannak a földönkívüliek? = IPM Interpress Magazin 30. 2010. aug. pp. 28-33. A SETI újjászületése. [NRO.]

LUKÁCS Béla: Féregjáratok almában és térben. = IPM Interpress Magazin 30. 2010. szept. pp. 30-34. [NRO.]

POLIDORO, Massimo: Földönkívüliek a középkori festményeken. = IPM Interpress Magazin 30. 2010. okt. pp. 42-47. A középkori festményeken UFO-nak vélt alakok tudományos cáfolata. [NRO.]

Újra itt a Perzeid meteorzápor. = Jászsági Tuti Tipp 15. 2010. aug. 12. 32. (697.) sz. p. 2. Rövid cikk. [HAI.]

BOGNÁR Mária: A zselici égbolt. = Képmás 11. 2010. jan. 1. sz. pp. 78-79. "Sajnos a legtöbb ember számára ma már nem mindennapi élmény a csillagos égbolt látványa. Ha Budapestről felnézünk az égre, csak akkor láthatunk legalább száz csillagot, ha nagy hidegfront jött és kimosta az összes szennyeződést a levegőből. A Kaposvártól délre fekvő Zselici Tájvédelmi Körzet - egy skóciai nemzeti parkkal együtt - Európában elsőként, nemzetközileg is elismert Csillagoségbolt-park lett. A Zselicből tiszta időben a sötét éjszakai égbolton szabadszemmel is több ezer csillag látható, derült nyári éjjeleken pedig a Tejút ritka látványa kápráztat el minket. Kolláth Zoltán csillagásszal, a Magyar Csillagászati Egyesület elnökével beszélgettünk. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Sajnovics János emlékhelyein jártunk. = Keresztény Élet 18. 2010. máj. 9. 19. sz. p. 9. Halálának 225. évfordulója alkalmából Tordason, Nagyszombatban és Budapesten. [REZ.]

Újratemetik Kopernikuszt. = Kisalföld 65. 2010. jan. 2. 1. sz. p. 12. Az újratemetésre 2010. máj. 22-én került sor az északkelet-lengyelországi fromborki székesegyházban. [KSZ.]

Újabb meteorit. = Kisalföld 65. 2010. jan. 5. 3. sz. p. 20. Kína 26. antarktiszi expedíciója megtalálta első déli-sarkvidéki meteoritját, egy 221,5 grammos kőmeteoritot. [KSZ.]

Savaria Egyetemi Központ: bemutatkozik a Természettudományi és Műszaki Kar. = Kisalföld 65. 2010. jan. 9. 7. sz. p. 14. A karon folyó oktatást Veress Márton dékán ismerteti. Egyik fényképen a szombathelyi egyetemi csillagvizsgáló belső terét, a távcsövet, és Péntek Kálmánt mutatja. [KSZ.]

TÓTH Gyula: Csillagok a Földről. = Kisalföld 65. 2010. jan. 30. 25. sz. p. 5. A győri Krúdy Gyula Gimnáziumban rendezett tegnapi fizikusnapról, amelynek a csillagászat volt a témája. Az iskola diákjai 60 helyszínen mutattak be csillagászati kísérleteket. 30 iskolából érkeztek látogató csoportok. Az előcsarnokban egy Foucault-inga lengett. A díszvendég Farkas Bertalan űrhajós volt. [KSZ.]

Széchenyi nevét már egy kisbolygó is viseli. = Kisalföld 45. 2010. ápr. 10. 83. sz. p. 10. A Szegedi Kisbolygókutató Program keretében 1998. febr. 28-án felfedezett kisbolygót a Nemzetközi Csillagászati Unió 2008. jan. 24-én Széchenyi Istvánról nevezte el. A felfedezők: Sárneczky Krisztián és Kiss László. A felfedezésnél Szabó M. Gyula is jelen volt. [SRG.]

HANCZ Gábor: Űrbaleset. "Houston, van egy problémánk". A Magyar Űrkutatási Iroda vezetője arról, hogyan vált űrhajótöröttből hőssé az Apollo-13 legénysége. = Kisalföld 65. 2010. ápr. 17. p. 12. Egész oldalas összeállítás a 40 évvel ezelőtt, 1970. ápr. 17-én visszaérkezett Apollo-13-ról. Riport Both Előddel. [KSZ.]

Csillagászati távcsöves bemutatók. = Kisalföld 45. 2010. ápr. 23. 94. sz. p. 7. A Csillagászat Napja alkalmából ápr. 23-24-én távcsöves bemutatót tartanak Sopronban. [SRG.]

Mohó csillag. = Kisalföld 45. 2010. máj. 22. 118. sz. p. 24. A WASP-12b exobolygóról. [SRG.]

  MAJOR György: Mennyire ismerjük a napállandót és a Föld albedóját? = Légkör 55. 2010. 1. sz. pp. 7-10. [SRG.]

  VARGA Miklós: Christophorus Hendricus diedericus Buys Ballot. Holland vegyész és meteorológus, a róla elnevezett Buys-Ballot szabály felfedezője.1817. október 10. (Kloetinge) -1890. február 3. (Utrecht). Történelmi arcképek. = Légkör 55. 2010. 4. sz. p. 175. "...Fő kutatási területe a meteorológiában a hosszú távú idősorokban mutatkozó szabályszerűségek vizsgálata volt. Elsősorban az ismétlődések megállapítására törekedett, nem azok magyarázatára. Kidolgozott egy táblázatos módszert a periodicitások kimutatására, aminek segítségével ki lehetett mutatni a naptevékenység változásait az 1729-1846-os holland hőmérséklet-adatokban. 1971-ben egy Hold-krátert neveztek el tiszteletére." [HAI.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2010. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2010. jan. p. 1. A csütörtöki foglalkozások témái. 28-án egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2010. január. = Magnitúdó Körlevél 2010. jan. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók, 15-én reggel kelő napfogyatkozás, Merkúr kitérésben, 29-én Mars oppozíció. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2010. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2010. febr. p. 1. A csütörtöki foglalkozások témái. 25-én egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2010. február. = Magnitúdó Körlevél 2010. febr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2010. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2010. márc. p. 1. A csütörtöki foglalkozások témái. 18-án egyesületi nap. 25-én Tavaszi Csillagászati Bemutató az újkerti szánkódombon. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2010. március. = Magnitúdó Körlevél 2010. márc. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2010. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2010. ápr. p. 1. 1-én látogatás a Hercules csillagdában, Hadházi Csabánál. 15-én a MACSED éves közgyűlése. A csütörtöki előadások címei. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2010. április. = Magnitúdó Körlevél 2010. ápr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérése, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2010. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2010. máj. p. 1. Ludmány András, Kovács Gergő, Pál Károly, Kozák Miklós csütörtöki előadásai. 8-án éjszakai Csillagnéző túra a Hortobágy-Halastónál. 15-én távcsöves bemutató a Fórum tetején. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2010. május. = Magnitúdó Körlevél 2010. máj. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérése. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2010. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2010. jún. p. 1. 3-án egyesületi nap. 17-én évadzárás. Csatlakozás a Múzeumok Éjszakája programjaihoz. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2010. június. = Magnitúdó Körlevél 2010. jún. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2010. júliusi és augusztusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2010. júl-aug. p. 1. Előzetesen a szeptemberi programokkal. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2010. július. = Magnitúdó Körlevél 2010. júl-aug. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2010. augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2010. júl-aug. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások,Merkúr kitérésben, holdsarlók, meteorraj, Vénusz kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2010. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2010. szept. p. 1. 16-án az évad megnyitója. 18-án Csillagséta a Nagytemplom előtt. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2010. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2010. szept. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, Merkúr kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2010. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2010. okt. p. 1. Előadások (17-én Mizser Attila). 28-án Egyesületi nap. Távcsöves bemutatók a Hortobágyon és Debrecenben. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2010. október. = Magnitúdó Körlevél 2010. okt. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2010. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2010. nov. p. 1. Előadások. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2010. november. = Magnitúdó Körlevél 2010. nov. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorrajok, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2010. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2010. dec. p. 1. Előadások. 9-én beszélgetés Kulin Ferenccel. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2010. december. = Magnitúdó Körlevél 2010. dec. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérés, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

HANKÓ Ildikó: Gigantikus szemek. = Magyar Demokrata 14. 2010. febr. 17. 7. sz. p. 50. "A mondhatni földhözragadt" emberiség a kezdetektől fogva mindent elkövetett, hogy minél jobban megismerje a föléje boruló távoli világot. Nem véletlen, hogy a tudományok közül éppen a csillagászat és az általa inspirált matematika fejlődött ki leghamarabb." [BRZ.]

FARKAS Gábor Farkas: Kiegészítések a hazai Kopernikusz-példányok sorsáról. = Magyar Könyvszemle 126. 2010. 1. sz. pp. 112-115. Nicolaus Copermicus: De revolutionibus orbium coelestium libri VI. nagy művének felkutatása a történelmi Magyarország könyvtáraiban. A magyarországi források 14 példányról tudósítanak a Kárpát-medencéből a koraújkorban, ami szintén figyelemreméltó. Ebből 7 regisztrált példány maradt az utókorra. A tanulmány első része 2009-ben jelent meg "A magyar Kopernikusz. Rövid áttekintés a Kopernikusz-példányok sorsáról a Kárpát-medencében." címmel. [FGF.]

ZSOLDOS Endre: A "Pécsi Egyetemi Beszédek" csillagászati tartalmáról. = Magyar Könyvszemle 126. 2010. 3. sz. pp. 293-311. A beszédgyűjteményt feltehetőleg egy magyar domonkos szerzetes állította össze a rend budai "studium generale"-ja számára a 13. század végén vagy a 14. század elején [mások szerint a 13. század közepén]. A tanulmány részletesen elemzi a szöveg csillagászati vonatkozásait (a csillagok gömbhéja, a csillagok mibenléte, az elemek és a bolygók sorrendje, az esti és a hajnali Vénusz azonossága valamint többféle pályája, a Vénusz napkörüli keringése). Összehasonlítja ezt más szövegekkel, hogy megállapítsa milyen forrásokból ered. Elsődleges forrás Arisztotelész De caelo (Az égbolt) műve, amely a 13. század végén négy fordításban (Gerard of Cremona, Michael Scot, Robert Grosseteste, William of Moerbeke) ismert volt. Merített még Sevillai Izidor, Martianus Capella, Bartholomaeus Anglicus műveiből is.
[Megjegyzendő, hogy ez a legkorábbi gondosan megszerkesztett, latin nyelvű prédikációgyűjtemény, amelynek minden darabja Magyarországon készült, éspedig a 13-14-ik század fordulóján. Szövegét egy 14-15-ik század fordulóján készített kései másolatban találták meg Münchenben, 1882-ben. Mivel a ciklus élén a "Sermones compilate in studio generali Quinqueecclesiensi in regno Ungarie" (Magyarországon, a pécsi egyetemen összeállított sermók) címbejegyzés olvasható: a kódex a "Pécsi Egyetemi Beszédek" elnevezést kapta. Idővel kiderült, hogy sem Pécshez, sem a később (1367-ben) alapított Pécsi Egyetemhez nincs köze - mégis rajta maradt az elnevezés és a könyvészeti szakirodalom ezen már nem kíván változtatni.] [KSZ.]

SZÖGHY: Égi ajándék. = Magyar Nemzet 73. 2010. jan. 2. 1. sz. p. 17. Akik már unták a kifliholdat, decemberben kivételesen másodszor is gyönyörködhettek a holdtöltében, ha szilveszterkor túravezetőhöz csatlakoznak, hogy a budai hegyekben élvezhessék a látványt. Kevés volt az érdeklődő. Már azok vannak sokan, akik a két teliholdnál jobban örülnének két kiflinek. [VGH.]

Hat év után a végét járja a Spirit marsjáró. = Magyar Nemzet 73. 2010. jan. 5. 4. sz. p. 16. Hetedik munkaévét is megkezdte a vörös bolygón tegnap az amerikai Spirit marsjáró, amelytől kezdetben mindössze három hónapnyi teherbírást remélt a NASA. A rover azonban már több mint fél évvel ezelőtt elakadt a homokban, s mozdíthatatlan napelemtáblái miatt nem biztos, hogy túléli a marsi telet. Forrás: AP. [VGH.]

Öt új bolygót talált a Kepler-űrtávcső. = Magyar Nemzet 73. 2010. jan. 6. 5. sz. p. 16. Öt új bolygót fedezett fel a Naprendszerünkön kívül az amerikai Kepler-űrtávcső. A Kepler 4b, 5b, 6b, 7b és 8b nevekre keresztelt égitestek közül még a legkisebb is nagyobb, mint a Föld. Felszíni hőmérsékletük 1200 és 1600 Celsius-fok közötti, ezért ha van is rajtuk élet, az nem olyan, mint a mi bolygónkon. Forrás: NASA. [VGH.]

NAGY Áron: Miskolci találmány tart az űrbe. = Magyar Nemzet 73. 2010. febr. 4. 34. sz. p. 17. Jeffry N. Williams asztronauta teszteli majd a habgenerátort a nemzetközi bázison. [VGH.]

NAGY Áron: Magyar találmány az űrben. = Magyar Nemzet 73. 2010. febr. 9. 39. sz. p. 16. Az MTA javaslata alapján az Amatis fémhabgenerátorát is oltalom alá helyezhetik. Sikerrel zárult vasárnap a miskolci Admatis Kft. fémhabgenerátorának tesztje a Nemzetközi Űrállomáson. [VGH.]

Sikeresen fellőtték az Endeavourt. = Magyar Nemzet 73. 2010. febr. 9. 39. sz. p. 17. Több módosítás után végül hétfő délelőtt elindulhatott az Endeavour űrrepülőgép. Az űrbe juttatja az olasz gyártmányú, Cupola nevű csillagászati megfigyelő berendezést. [VGH.]

Megsérült az Endeavour. = Magyar Nemzet 73. 2010. febr. 12. 42. sz. p. 17. Két sérülést találtak az asztronauták az Endeavour amerikai űrrepülőgép külső burkolatán. [VGH.]

MOLNÁR Csaba: Féltve őrzik a magyar hajtómű titkát. Térugrás a garázsban. = Magyar Nemzet 73. 2010. febr. 13. 43. sz. p. 34. Elképzelhető, hogy a jövő űrhajóit és űrszondáit mozgató hajtóművek egy magyar találmányra épülnek majd. Az elektromágneses kölcsönhatás segítségével működő szerkezet alapjaiban változtathatja meg a hajtóművekről alkotott elképzeléseinket, ha sikerül piacképes termékké alakítani. [VGH.]

Sikeres űrséta. = Magyar Nemzet 73. 2010. febr. 15. 45. sz. p. 17. Befejezte második űrsétáját az Endeavour amerikai űrrepülőgép két asztronautája. [VGH.]

Gondok hátráltatták az űrbázis szerelőit. = Magyar Nemzet 73. 2010. febr. 16. 46. sz. p. 16. Robotkar segítségére szorult az Endeavour űrrepülőgép két, űrsétára induló asztronautája, miután a Nemzetközi Űrállomásra szállított Tranquility modul hibás rögzítő csavarjai a tegnapi szerelés közben beszorultak. [VGH.]

Hírösszefoglaló. Két űrjármű hőpajzsa is megsérült. = Magyar Nemzet 73. 2010. febr. 22. 52. sz. p. 16. Tíznapos missziója teljesítése után szombaton levált a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) az Endeavour amerikai űrrepülőgép, amely a rossz idő miatt várhatóan ma vagy holnap landolhat - írta a CNN. [VGH.]

Hírösszefoglaló. Titokzatos tárgy az éjszakai égbolton. = Magyar Nemzet 73. 2010. márc. 2. 60. sz. p. 17. Több megyében is látták az ország felett vasárnap, nem sokkal éjfél előtt átszáguldott titokzatos testet - írta az MNO. [VGH.]

VARGA Klára: Csillagászok a laptop mellett. = Magyar Nemzet 73. 2010. márc. 3. 61. sz. p. 15. Népszerű ismeretterjesztés helyett parajelenségek meg celebek. Kiss László és a Horgos bolygó. [VGH.]

Vizsgálják a jelenséget. = Magyar Nemzet 73. 2010. márc. 3. 61. sz. p. 16. Nem biztos, hogy meteorbecsapódás történt. A 2010. febr. 28-i jelenségről. Forrás: Független Hírügynökség. [VGH.]

Furcsa kődarab Vasmegyeren. = Magyar Nemzet 73. 2010. márc. 4. 62. sz. p. 17. Meteoritszerű kődarabot talált a kertjében hétfőn egy vasmegyeri lakos, aki a vasárnap éjszakai, szakértők által meteorit becsapódásnak tulajdonított különös hang- és fényjelenségek idején egy koppanást hallott háza teteje felől. Forrás: MTI. [VGH.]

Tévúton az amerikai űrkutatás? = Magyar Nemzet 73. 2010. márc. 16. 73. sz. p. 20. Tíz republikánus és öt demokrata párti képviselő a hét végén levélben fordult Charles Boldenhez, a NASA vezetőjéhez, hogy vesse latba befolyását a Constellation-program megmentéséért - írta az AFP. [VGH.]

MOLNÁR Csaba: Privát kráter. = Magyar Nemzet 73. 2010. márc. 20. 77. sz. p. 34. Egyre több műholdfelvételt tesznek közzé az interneten a NASA és más űrkutató szervezetek. Több szem többet lát alapon az emberek tízezrei böngészik a szatellitfelvételeket, kráterek után kutatva. [VGH.]

Sötétbe borul a világ. = Magyar Nemzet 73. 2010. márc. 27. 84. sz. p. 21. A Földet veszélyeztető klímaváltozásra hívják fel a figyelmet. Forrás: MTI. [VGH.]

NESZMÉRI Sándor: Megtalálták a meteor maradványait. = Magyar Nemzet 73. 2010. ápr. 1. 89. sz. p. 16. Megtalálták annak a meteornak a maradványait a Szlovák Tudományos Akadémia és a pozsonyi Komensky Egyetem munkatársai, amely február 28-án éjszaka érkezett légterünkbe - írja a pozsonyi tudósító. [VGH.]

NESZMÉRI Sándor: Űrútra készül a szlovák milliárdos. = Magyar Nemzet 73. 2010. ápr. 2. 90. sz. p. 16. [VGH.]

Elindították a Szojuzt. = Magyar Nemzet 73. 2010. ápr. 3. 91. sz. p. 20. Holnap dokkol az orosz űrhajó a nemzetközi bázison. Három űrhajóssal a fedélzetén útnak indult tegnap reggel a Nemzetközi Űrállomásra Kazahsztánból az orosz Szojuz TMA-18 űrhajó. Forrás: MTI. [VGH.]

Négy űrhajósnő egy időben az ISS-en. = Magyar Nemzet 73. 2010. ápr. 6. 93. sz. p. 16. Forrás: space.com. [VGH.]

Kézi vezérléssel dokkolt a Discovery a bázison. = Magyar Nemzet 73. 2010. ápr. 8. 95. sz. p. 16. Hét űrhajóssal a fedélzetén megérkezett tegnap a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az amerikai Discovery űrrepülőgép, amelyet hétfőn indított útjára a NASA a floridai Kennedy űrközpontból. Forrás: space.com. [VGH.]

Kisbolygó közelít. = Magyar Nemzet 73. 2010. ápr. 8. 95. sz. p. 17. A Föld közelében száguld el ma éjfélkor egy 22 m átmérőjű kisbolygó. Forrás: MTI. [VGH.]

Később tér vissza az amerikai űrrepülő. = Magyar Nemzet 73. 2010. ápr. 12. 99. sz. p. 16. Túl vannak a második űrsétán az amerikai Discovery űrrepülőgép asztronautái, akik a múlt kedden érkeztek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Forrás: space.com. [VGH.]

SITKEI Levente: = Magyar Nemzet 73. 2010. ápr. 16. 103. sz. p. 8. A Marsra készülnek az amerikaiak. Barack Obama új életet lehelt az amerikai űrkutatásba. Tegnapi bejelentése szerint az évtizedek óta halódó kísérleteket felújítják, és egy embereket a Marsra juttató hajtóművet fejlesztenek ki. [VGH.]

Egy hét múlva útra kelhet az űrsikló. = Magyar Nemzet 73. 2010. máj. 7. 123. sz. p. 16. A NASA döntése szerint május 14-én bocsájtják fel az Atlantis űrrepülőgépet a floridai Kennedy Űrközpontból, hat űrhajóssal a fedélzetén. Forrás: AP. [VGH.]

Utolsó útját teszi meg az Atlantis. = Magyar Nemzet 73. 2010. máj. 17. 133. sz. p. 16. Megérkezett tegnap a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az Atlantis űrrepülőgép, amely hat asztronautával a fedélzetén pénteken indult útnak a floridai Kennedy Űrközpontból - adta hírül a Space.com. [VGH.]

Antennát szereltek fel az ISS-re. = Magyar Nemzet 73. 2010. máj. 18. 134. sz. p. 16. Garrett Reisman és Stephen Bowen amerikai űrhajósok tegnap megkezdték első, 6,5 órásra tervezett űrsétájukat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) - írta a BBC. A két szakember egy tartalék antennát és egy roboteszköztálcát szerelt fel az ISS-re, majd meglazítottak néhány csavart, melyek olyan eszközöket rögzítenek a bázishoz, amelyeket a további két űrsétán cserélnek majd le. [VGH.]

GYŐR Ágnes: Magyar kisbolygók. = Magyar Nemzet 73. 2010. máj. 19. 135. sz. p. 1., 7. Hulladékhő-pumpa nevű találmányukkal két magyar diák hozta el az ezüstérmet az idei nemzetközi tudományos és innovációs verseny amerikai döntőjéről. A zsűri a pénzjutalmon és elismerésen túl különös elismerésben részesíti a fiatalokat. Sugár Krusztináról és Simon Dávid Szabolcsról egy-egy kisbolygót neveznek el. [VGH.]

N. Á.: Egy hét, három űrséta. = Magyar Nemzet 73. 2010. máj. 20. 136. sz. p. 16. Sikeresen végrehajtották első, szerelésekkel egybekötött űrsétájukat az amerikai Atlantis űrrepülőgép asztronautái - írta a DPA. [VGH.]

Mars-utazást szimulálnak. = Magyar Nemzet 73. 2010. máj. 26. 141. sz. p. 17. Nemsokára hattagú nemzetközi legénység kezdi meg egy 520 napos Mars-utazás szimulációját. A három oroszból, egy olaszból, egy franciából és egy kínaiból álló legénységet június 3-án egy moszkvai kutatóintézetben zárják el hermetikusan a külvilágtól. Mindenkinek három-három négyzetméter személyes körlet jut, a kísérlet résztvevői a Nemzetközi Űrállomás asztronautáinak életét élik majd. [VGH.]

Sikeresen földet ért az Atlantis űrsikló. = Magyar Nemzet 73. 2010. máj. 27. 142. sz. p. 16. Simán landolt tegnap - közép európai idő szerint délután három óra előtt néhány perccel - a floridai Cape Canaveral Kennedy Űrközpontjában a hat űrhajóssal érkező Atlantis Űrrepülőgép, amely 12 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) - adta hírül a Space.com. [VGH.]

Szimulált marsutazás hat asztronautával. = Magyar Nemzet 73. 2010. jún. 4. 150. sz. p. 16. Rázárták az ajtót tegnap a moszkvai orvosbiológiai intézetben arra a hat önkéntesre, aki arra vállalkozott, hogy 18 hónapot tölt el egy ablaktalan űrhajó makettmodelljében. A képzeletbeli marsutazás résztvevői a szimulált misszió ideje alatt csak e-mailben tarthatnak kapcsolatot a külvilággal - adta hírül a BBC. [VGH.]

Sivatagban ért földet a kapszula. Hatmilliárd kilométert tett meg hét év alatt a japán űrszonda. Egy aszteroidáról hozott mintákat. = Magyar Nemzet 73. 2010. jún. 15. 161. sz. p. 16. Megtalálták a keresőalakulatok tegnap a vasárnap Ausztráliában földet ért japán Hajabusza űrszonda hőálló kapszuláját, amelyben az Itokava nevű aszteroidáról származó minták vannak. [VGH.]

SZÖGHY Katalin: Ma kiköt a Szojuz a nemzetközi bázison. = Magyar Nemzet 73. 2010. jún. 17. 163. sz. p. 16. Megérkezik ma este a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a kazahsztáni Bajkonurból tegnap útnak indított Szojuz TMA-19 űrhajó - adta hírül a Space.com. [VGH.]

M. Cs.: Pária Plútó. = Magyar Nemzet 73. 2010. jún. 19. 165. sz. p. 36. Rosszul megy manapság a Plútó (ex)bolygó sora. Egy emberöltőn keresztül a Naprendszer legkülső bolygójaként tartották számon, néhány évvel ezelőtt azonban törpebolygóvá fokozták le a csillagászok, mondván, hogy alapvető jellegzetességei nem különböztetik meg több más, eddig sem bolygónak tekintett égitesttől. [VGH.]

Késlekedő misszió. = Magyar Nemzet 73. 2010. júl. 3. 179. sz. p. 16. Elhalasztják az utolsó két űrrepülőgép-indítást - jelentette be a NASA. Forrás: NASA. [VGH.]

Rekorder csillagrobbanás. = Magyar Nemzet 73. 2010. júl. 16. 192. sz. p. 17. A világegyetem eddig észlelt legfényesebb csillagrobbanása átmeneti időre elvakította az amerikai űrkutatási hivatal gammakitörések regisztrálására hivatott Swift csillagászati műholdját. Forrás: MTI. [VGH.]

Új űrközpontot épít Oroszország. = Magyar Nemzet 73. 2010. júl. 22. 198. sz. p. 16. Új űrkikötő építésébe fog Oroszország - Jelentette be Vlagyimir Putyin Miniszterelnök kedden. A létesítmény a BBC információja szerint azért valósul meg, hogy csökkentse az oroszok függőségét a Bajkonur űrrepülőterétől. Forrás: BBC. [VGH.]

Eredményes űrséta. = Magyar Nemzet 73. 2010. júl. 28. 204. sz. p. 17. Maradéktalanul elvégezve feladatát, befejezte külső űrszerelési munkáját a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két orosz űrhajósa kedden közép-európai idő szerint délután egy óra előtt néhány perccel. Forrás: MTI. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Csillaghullás-figyelés Felsőtárkányban. = Magyar Nemzet 73. 2010. aug. 7. 214. sz. p. 38. Az est apropója, hogy augusztusban a Föld közelében jár a Perszeidák meteorraj, amely várhatóan látványos "csillaghullást" okoz majd. [VGH.]

Hullócsillagtúra. = Magyar Nemzet 73. 2010. aug. 7. 214. sz. p. 38. Tiszta idő esetén naplemente után a csillagos égboltot lehet megfigyelni csillagász segítségével Európa egyik legkisebb fényszennyezettségű területén - a zselici rezervátumban, a gólya-völgyi tavaknál, Lipótfa és Bánya között az erdészeti út és az aszfaltút kereszteződésénél - az augusztusi meteorhullás idején. [VGH.]

Továbbra is rossz az ISS hűtőrendszere = Magyar Nemzet 73. 2010. aug. 9. 216. sz. p. 16. Nem sikerült megjavítani a Nemzetközi Űrállomás múlt szombat óta rossz hűtőrendszerét. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerint az űrhajósok még nincsenek veszélyben. Forrás: NASA. [VGH.]

GRIMM Balázs: Magyarok a Nemzetközi Űrtáborban. Egy hétig ismerkedhetett az amerikai asztronauták feladataival két középiskolás Huntswille-ben. = Magyar Nemzet 73. 2010. aug. 10. 217. sz. p. 17. Két középiskolás diák, valamint tanár kísérőjük képviselte hazánkat az amerikai Nemzetközi Űrtáborban, ahol a tanulók megismerkedtek az űrkutatással, kipróbálhatták magukat űrhajósoknak készült szimulátorokban, víz alatti szereléseket végezhettek, és találkozhattak amerikai asztronautákkal is. [VGH.]

MOLNÁR: Ufólesen. = Magyar Nemzet 73. 2010. aug. 14. 221. sz. p. 32. Elejétől fogva a tudomány és a fantasztikum határán egyensúlyozott a földön kívüli intelligens lényektől származó rádiójeleket kereső SETI-program. Bár módszerei kétségkívül tudományosak, célja és munkájának értelme sokakban a sci-fi világát idézi. [VGH.]

VARGA Attila: Egy fahíd meg a világűr. = Magyar Nemzet 73. 2010. szept. 11. 248. sz. p. 40. A ludányhalásziak annak idején Egri János műsorából tudhatták meg, hogy településük Közép-Európa leghosszabb faluja, de azóta sem tudnak mit kezdeni marketinglehetőségükkel. Közben a község egyik szerény lakójáról kisbolygót neveztek el (Berkó Ernőről). [VGH.]

T. G.: Filmcsík. A csodálatos Univerzum 3D. Magyar ismeretterjesztő film, 47 perc, 2010. Rendező: Gráner József. Forgalmazó: Gráner-Inox. = Magyar Nemzet 73. 2010. szept. 17. 254. sz. p. 14. A nagykanizsai alkotó hobbiból elkészítette a leghosszabb magyar háromdimenziós filmet. Szereplői a bolygók, a dramaturgiát a Naprendszer alkotja. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Miért kiváltságos bolygó a Föld? = Magyar Nemzet 73. 2010. szept. 18. 255. sz. p. 40. A kérdésről előadást tart, majd a résztvevőkkel beszélget ifj. Csókási Pál amatőr csillagász. Helyszín: Veszprém, Városi Művelődési Központ. Iránytű (Programajánló). [VGH.]

Az űrbázison ragadt a Szojuz. Nem engedte útjára a hibát jelző műszer a hazakészülő orosz űrhajót. = Magyar Nemzet 73. 2010. szept. 25. 263. sz. p. 16. Legkorábban ma térhet haza a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) - két orosz és egy amerikai űrhajóssal a fedélzetén - az a Szojuz TMA-18 űrhajó, amelynek már tegnap kellett volna landolni a kazahsztáni sztyeppén. (Hírösszefoglaló). Forrás: Space.com. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Az univerzum anyagai. = Magyar Nemzet 73. 2010. szept. 18. 263. sz. p. 38. A kérdésről "Az atomoktól a csillagokig" című programsorozat következő részében Dávid Gyula fizikus tart előadást. Helyszín: ELTE TTK Fizikai Intézet. Iránytű (Programajánló). [VGH.]

Aszteroida közelíti meg a Földet. = Magyar Nemzet 73. 2010. szept. 29. 266. sz. p. 17. Az első potenciálisan veszélyes aszteroidát fedezte fel nemrégiben a világ legnagyobb digitális fényképezőgépe, a Pan-STARRS-rendszer. A kisbolygó néhány héten belül négymillió kilométerre repül el a Föld mellett. Forrás: MTI. [VGH.]

Földszerű bolygót fedeztek fel a kutatók. = Magyar Nemzet 73. 2010. okt. 1. 268. sz. p. 16. Húsz fényévnyire - 189,2 billió kilométerre - található az első olyan bolygó, amely megfelelő a földihez hasonló életformák kialakulására - állították kutatók az Astrophysical Journal című szaklapban megjelent írásukban. Forrás: MTI. [VGH.]

Űrszondát indított Kína a Holdhoz. = Magyar Nemzet 73. 2010. okt. 2. 269. sz. p. 16. Három évvel az első sikeres start után a kínai Csiucsüan (Jiuquan) űrközpontjából a Long March 3C (Hosszú Menetelés) rakétával tegnap útnak indult Kína második holdszondája, a Change-2 - adta hírül a BBC. Hírösszefoglaló. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Új fények a csillagászatban. Éppen idén ötven éve hozták létre kutatók a lézert. = Magyar Nemzet 73. 2010. okt. 2. 269. sz. p. 38. Fülöp József a Pécsi Tudományegyetem Fizika Intézetének tudományos munkatársa példákkal mutatja be a lézerek csillagászati vonatkozású alkalmazásait. Iránytű (Programajánló). [VGH.]

Űrturistákra számít a Boeing. = Magyar Nemzet 73. 2010. okt. 7. 274. sz. p. 16. Be kíván szállni az űrturista üzletbe az amerikai Boeing repülőgépgyártó cég. [VGH.]

Turistaűrhajó a sikeres teszt után. = Magyar Nemzet 73. 2010. okt. 12. 279. sz. p. 17. Sikeres sikló-próbarepülést hajtott végre a Virgin Galactic turistaűrhajója tegnap a Mojave sivatag fölött - jelentette az AP. (Hírösszefoglaló) [VGH.]

GRIMM Balázs: Utolsó útjára indítják a Discovery űrrepülőt. = Magyar Nemzet 73. 2010. okt. 27. 293. sz. p. 16. Nyugdíjba megy, de előtte utolsó útjára indul november elsején az amerikai Discovery. Az űrrepülőgépnek ez pályafutása 39. küldetése. A NASA legidősebb űrsiklója múzeumba kerül. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Kőkori csillagászati emlékek Írországban. = Magyar Nemzet 73. 2010. okt. 30. 296. sz. p. 38. Kolláth Zoltán tudományos tanácsadó (MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete) előadásán a résztvevők képzeletben és képek segítségével ellátogathatnak az Írországban található Newgrange-be és Kowhtba. Helyszín: Pécs, Kulturális központ. Iránytű (Programajánló). [VGH.]

NAGY Áron: Űrtáborba vár diákokat a NASA. = Magyar Nemzet 73. 2010. nov. 11. 307. sz. p. 17. Ember az űrben - Gagarin öröksége címmel hirdette meg a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) az amerikai Nemzetközi Űrtábor magyar résztvevőinek kiválasztását célzó pályázatait. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Az atomoktól a csillagokig. = Magyar Nemzet 73. 2010. nov. 13. 309. sz. p. 38. A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában címmel Varga Dezső előadása. Helyszín: ELTE TTK. Iránytű (Programajánló). [VGH.]

GYŐR Ágnes: Fekete lyuk születését észlelte a NASA. = Magyar Nemzet 73. 2010. nov. 16. 312. sz. p. 17. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) kutatói úgy vélik, fekete lyuk jött létre kozmikus szomszédságunkban - jelentették be tegnap. A Chandra röntgenműhold segítségével olyan fényforrást fedeztek fel, amelynek erőssége semmit sem csökkent az 1995-2007-ig tartó megfigyelések alatt, s ebből arra következtetnek a szakértők, hogy fekete lyuk nyomaira bukkantak. [VGH.]

NAGY Áron: Hasznosítható felfedezés. A fúziós erőművek fejlesztését is segíthetik a NASA felfedezései. = Magyar Nemzet 73. 2010. nov. 17. 313. sz. p. 17. Egyedülálló, hogy ilyen közel a galaxisunkhoz szupernova-robbanást figyelhetünk meg és a történéseket végigkövetve látjuk, mint marad fekete lyuk az égitest helyén - kommentálta lapunknak a NASA legújabb felfedezését Kiss László, az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének szakértője. [VGH.]

Újabb halasztás. = Magyar Nemzet 73. 2010. nov. 20. 316. sz. p. 16. Javítási munkálatok miatt legkorábban december 3-án indulhat utolsó útjára, a Nemzetközi Űrállomásra a Discovery - közölte a NASA. [VGH.]

Légkör nyomai a Szaturnusz Rhea holdjánál. = Magyar Nemzet 73. 2010. nov. 29. 325. sz. p. 17. Oxigént és szén-dioxidot talált a Cassini űrszonda a Szaturnusz egyik holdja, a Rhea körül, vagyis a korábbi véleményekkel ellentétben az égitestet mégiscsak övezi valamiféle légkör - vélik a NASA szakemberei. [VGH.]

Új létformát fedeztek fel a Földön. = Magyar Nemzet 73. 2010. dec. 3. 329. sz. p. 17. Foszfor helyett arzént épít be többek között a kaliforniai Mono-tóból származó baktérium. Forrás: NASA/Science. [VGH.]

Exobolygó légkörét elemezték. = Magyar Nemzet 73. 2010. dec. 3. 329. sz. p. 17. Először sikerült egy nemzetközi kutatócsoportnak a Földhöz hasonló bolygótípus, egy szuperföld légkörét elemeznie az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 méteres távcsövével. Forrás: Csillagaszat.hu. [VGH.]

Hét hónap után landolt a titkos űrrepülőgép. = Magyar Nemzet 73. 2010. dec. 4. 330. sz. p. 16. Hét hónapos titkos küldetése végén sikerrel landolt a kaliforniai Vandenberg légi támaszponton az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) megrendelésére kifejlesztett pilóta nélküli űrrepülőgép, az X-37B - tudta meg az AP. [VGH.]

Elindult a Falcon-9. = Magyar Nemzet 73. 2010. dec. 9. 335. sz. p. 17. Korábbi értesülésekkel ellentétben már tegnap elindították Floridából a világ első kereskedelmi űrhajóját a Space-X társaság Falcon-9 rakétájával. Forrás: MTI. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Utazás a csillagképek között. = Magyar Nemzet 73. 2010. dec. 11. 337. sz. p. 38. Planetáriumi jellegű előadást tart Bánfalvi Péter tanár. Derült idő esetén az előadáshoz távcsöves Hold- és Jupiter-bemutató kapcsolódik. Iránytű (Programajánló). [VGH.]

KARCZAG Eszter: Csendes harc folyik a kozmoszért. A technológiailag fejlett országok egyre inkább feszegetni próbálják a nemzetközi világűrjog határait. = Magyar Nemzet 73. 2010. dec. 16. 342. sz. p. 10. A következő igazi háborút az űrben vívjuk majd, és ekkor nekünk kell az elsőnek lenni, akik felkészülten tekintenek majd az ég felé - mondta nemrég egy kanadai katonai vezető. [VGH.]

  GIMES JÚLIA: Mágneses tér a Tejútrendszer középpontjában. = Magyar Tudomány 171. 2010. 2. sz. p. 247. A Nature 2010. jan. 7-i számának 65. oldalán megjelent cikk alapján. [SOL.]

  HORVAI Ferenc: Feltárul a Világegyetem. = Magyar Tudomány 171. 2010. 3. sz. pp. 382-383. Recenzió a Természet Világa 2009/1. - Feltárul a Világegyetem című - különszámáról. [SOL.]

  SIPOS JÚLIA: Interjú. Bemutatkoznak az MTA új intézetigazgatói. Ábrahám Péter, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet igazgatója. = Magyar Tudomány 171. 2010. 6. sz. pp. 752-755. [SOL.]

  SZABÓ RÓBERT: 100 éve született Subrahmanyan Chandrasekhar. = Magyar Tudomány 171. 2010. 10. sz. pp. 1162-1167. A Nobel-díjas csillagász tevékenységének ismertetése, méltatása születésének centenáriuma alkalmából. [SOL.]

Kitüntetések. = Mérleg 46 2010. 1-2. sz. p. 11. "Bejczy Antal fizikus, a Marsot kutató "Nyomkereső" tervezője, a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom és a Mérleg külföldi tulajdonosának, a Katolikus Magyar Munkaközösségnek sok esztendőn át volt elnöke 2008 júliusában Kobéban, Japánban az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Ingineers) Robotikai és Automatizálási Társaság nagydíjában részesült. 2010. március 20-án a külföldön élő magyarok nevében ő vette át a Magyar Örökség Díjat, melyet "a nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel", tehát a magyar űrkutatók közössége kapott." [HAI.]

Címlapkép. HUDF infravörösben. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. címoldal. [SRG.]

MIZSER Attila: Négyszáz év. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. p. 3. 1610. jan. 7-én látta meg Galilei a Jupiter holdjait.; Galilei 1610-2010 észlelési pályázatot hirdet az MCSE.; Berente Bélától a kettőscsillag-rovat vezetését Szklenár Tamás vette át. [SRG.]

SZALAI Tamás: Konkoly Infravörös és Űrcsillagászati Kutatócsoport. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 4-6. Interjú Ábrahám Péterrel, az MTA KTM CSKI nemrégiben kinevezett igazgatójával. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Sosem látott galaxisok a Hubble legújabb felvételén. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. p. 7., címoldal. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rekorder blazárkitörés. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 7-8. 3C 454.3 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A Tejútrendszer őstörténetéről árulkodó gömbhalmaz. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 8-9. A Terzan 5 gömbhalmaz. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Bolygószerű testet fényképeztek egy Naphoz hasonló csillag körül. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 9-10. GJ 758 B jelű objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

HAJDÚ Gergely: Titokzatos csillagpulzációk kutatása Budapest peremén. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 10-11. A MTA KTM CSKI-ben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kettőscsillag az Alcor is. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az éta Carinae, a szabadszemes rejtély. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: XMM-Newton - egy évtizednyi felfedezés. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 12-13. Űrtávcső a röntgensugárzás tartományában. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Elhunyt John Gregory. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 13-14. Az Egyesült Államokban terjesztette el a Cassegrain-Makszutov távcsöveket. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Zselic és Hortobágy az égen. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. p. 14. 2009. dec. 2-án az IAU kisbolygókat nevezett el a tájegységekről. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Éjszakai mozi. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 15-19. Csillagászati jelenségek rögzítése mozgóképként. [SRG.]

Észlelési pályázat: Galilei 1610-2010. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. p. 19. [SRG.]

BUCSI Gábor: Kromoszféra-nézőben. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 20-24. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Spirál az égen. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 25-27. A 2009. novemberi légköroptikai jelenségek, valamint a 2009. december 9-i norvégiai égi spirál. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Nemzetközi Űrállomás és a Copernicus-kráter. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 28-33. Holdrovat 2009 őszén. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Képmelléklet. Az "új" Naprendszer. Jupiter. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Itt jártak a Leonidák! = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 35-39., első belső borító. Hazai Leonida észlelések 2009. nov. 17/18-én. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián Üstökösök 2010-ben. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

KISS László: Távolságmérés vörös óriáscsillagokkal. 1. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 44-49. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Nova Eridani 2009. = KT Eri. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. p. 49. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Nova Scuti 2009 = V496 Scuti. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. p. 49. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Mélyég-kalauz. 1. A téli égbolt. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 50-62. [SRG.]

Újvárosy Antal: 45 Capricorni (2009) kontra béta Scorpii (1971). = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. p. 63. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Csatlós Géza nem hisz a szemének (1990). = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. p. 64. Az 1990-es nyári ráktanyai táborról. [SRG.]

Jelenségnaptár 2010. február. = Meteor 40. 2010. jan. 1.(403.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Februári mélyég-ajánlat.; Kiss László: A hónap változócsillaga: a KT Eridani.; Szs [Szabó Sándor]: Súroló fedések február 7-én. [SRG.]

Címlapunkon. A HAT-Net Arizonában. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. címoldal. Fűrész Gábor felvétele. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A szépségen túl. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 3-10. Program digitális asztrofotósoknak a tudományos kutatás érdekében. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: ... 4, 5, HAT, 7, ... = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 11-19., címoldal, első belső borító. A Magyar Automata Távcső, Hungarian Automated Telescope (HAT) megálmodója Bakos Gáspár, és segítőtársai: Lázár József, Papp István, Sári Pál. A magyar exobolygó-kutató program története. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rendkívüli csillagrobbanás. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. p. 20. Az Y-155 szupernóva. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A leggyorsabb milliszekundumos pulzárok. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A galaktikus sötét anyag térképe. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Éhezik a Sagittarius A*. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gázóriásként született a Földre leginkább hasonlító exobolygó. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 23-24. CoRoT-7b. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ Róbert: A Kepler első bolygófelfedezései. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 24-25. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 50 éves a Celestron. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. p. 25. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Exobolygók a kert végéből. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Szivárvány, gyémántpor, zöld fények. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 30-33. Légköroptikai rovat 2009. december. [SRG.]

Képmelléklet. Mélyég-objektumok. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: 2009 holdsarlói. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 35-37. Holdsarló-rovat a 2009-es évről. 2010-től csak a 30 óránál fiatalabb vagy öregebb holdsarló-észleléseket fogadják. [SRG.]

Galilei 1610-2010. Észlelési pályázat fiataloknak. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. p. 38. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Szomorú ősz. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 40-43. Üstökösészlelések, 2009. szeptember-november. [SRG.]

STICKEL János: Digitális fotometriai tapasztalatok. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 44-51. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Rónakirálytól Rónapallérig. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 52-55. A kettőscsillag rovat új rovatvezetőjének bevezetője. Az Orion csillagkép kettőscsillagai. [SRG.]

Snt [SÁNTA Gábor]: Télvíz idején. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 56-58. Mélyég-rovat 2009. november-december. [SRG.]

Snt [SÁNTA Gábor]: Mélyeges térkép-alternatíva: Toshimi Taki online atlasza. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. p. 59. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A mélyég-rovat 2009-ben. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 60-61. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Sarki fény! (1991). = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. p. 62. 1991. nov. 8-án. [SRG.]

SZULÁGYI Judit: Jelentés minden idők legnagyobb csillagászati konferenciájáról. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. p. 63. Az American Astronomical Society 2010. januári konferenciája Washingtonban. [SRG.]

Jelenségnaptár 2010. március. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. pp. 64-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 2343.; Kiss László: A hónap változói: T és S Geminorum.; Szklenár Tamás: A hónap kettőscsillaga: théta Orionis - Trapézium. [SRG.]

A Polaris Csillagvizsgáló programjaiból. = Meteor 40. 2010. febr. 2.(404.) sz. p. 67. Galilei 1610-2010 előadássorozat.; Február 24.: csillagnéző túra.; Csillagászattörténeti találkozó. [SRG.]

Címlapkép. A Kalifornia-köd. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. címoldal. Éder Iván felvétele. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Összeütközött két kisbolygó! = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 3-4. A P/2010 A2 (LINEAR) objektum. [SRG.]

MIZSER Attila: Benne élsz, fedezd fel! = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 5-10. A 2009-es Csillagászat Nemzetközi Éve értékelése. A nemzetközi záróünnepséget 2010. jan. 9-10-én tartották Padovában. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A csillagászati fordulat éve: 1610. A Csillaghírnök. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 11-16. Galilei 1610 márciusában jelentette meg a Sidereus Nuncius című könyvét. Ebben három legfontosabb távcsöves felfedezését ismertette: a Hold krátereit, a Jupiter holdjait és a csak távcsővel látható állócsillagokat. A cikk végén Kulin György sorai a "Galilei távcsövei" tanulmányból, 1964-ből. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: HAT-P-1b. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 17-25. A magyar exobolygó-kutató program története. [SRG.]

FREY Sándor: Magyar kutató eredményei a gammakitörésekről. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 26-27. A Paragi Zsolt vezette kutatócsoportról. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rejtőzködő spirálkarok. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 27-28. Az M94-ben. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kis teleszkóp nagy felfedezései. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 28-29. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Fényes foltok a Betelgeuze felszínén. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. p. 29. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Színkavalkád és dinamikus változások a Pluto felszínén. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 30-31 Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Térképezzük fel a Galaxist! = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 31-32. Csillagászati hírek. [SRG.]

Bolygótudományi nap. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. p. 32. Az ELTE Planetológiai Műhely és a Magyar Asztronautikai Társaság rendezvénye 2010. márc. 19-én lesz. Csillagászati hírek. [SRG.]

Észlelési pályázat fiataloknak: Galilei 1610-2010. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. p. 33. [SRG.]

Képmelléklet. A Csillagászat Nemzetközi Éve volt 2009. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. p. 34., 4 színes t., első belső borító. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Didergő észlelők, fagyos jelenségek. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 35-37. Légköroptikai jelenségek 2010. januárjában. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Hold uralkodója: a Copernicus-kráter. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 38-41. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Fedések és fogyatkozások a csillagászat évében. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 42-45. Okkultációs rovat 2009-ről. [SRG.]

BALOGH Klára: Éledezik a naptevékenység. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 46-47., 49. Naprovat 2009. szeptember-2010. január. [SRG.]

RÉPÁSSY Tamás: Profi pályaszámítás amatőr eszközökkel. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 48-50. Kisbolygók és üstökösök esetében. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Bojtárok kettőse alatt. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 51-53. Az Ikrek csillagkép kettőscsillagai. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Mélyég-kalauz. 2. A tavaszi égbolt. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 54-62. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: Egy év - egy kép: A Szegedi Csillagvizsgáló (1992). = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. p. 63. A csillagvizsgáló építésének története, az 1992. júl. 6-i megnyitóünnepségig. [SRG.]

Jelenségnaptár 2010. április. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. pp. 64-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 4526 jelű galaxis a Virgóban.; Szklenár Tamás: A hónap kettőscsillaga: az alfa Geminorum (Castor).; Kiss László: A hónap változója: az R Leonis.; Április 19: a Hold elfedi a Collinder 89 nyílthalmazt.; Görgei Zoltán: Március 20: Hold-észlelők találkozója a Polarisban. [SRG.]

III. Bátorligeti Messier Maraton. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. p. 67. 2010. ápr. 16-18-ig lesz. [SRG.]

A Polaris Csillagvizsgáló programjaiból. Galilei 1610-2010. előadássorozat. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. p. 67. [SRG.]

Üstökösészlelő hétvége Ágasváron. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. p. 67. 2010. ápr. 9-11-ig lesz. [SRG.]

Csillagnéző túra Budapesten. = Meteor 40. 2010. márc. 3.(405.) sz. p. 67. 2010. márc. 19-én lesz. [SRG.]

Címlapunkon. Tihanyi holdkelte. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. címoldal, p. 34. Ladányi Tamás felvétele 2009. szept. 6-án. [SRG.]

Meteor 2010 Távcsöves Találkozó Tarján, 2010. augusztus 5-8. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. első belső borító. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián - MIZSER Attila: Tűzgömb február 28-án. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 3-9. 2010. febr. 28-án este 23.25 órakor látták Magyarország északi és Szlovákia déli részéről. [SRG.]

KISS László - SÁRNECZKY Krisztián: Egy sikeres meteorit-expedíció. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 9-10. A Szudánban 2008. okt. 7-én becsapódó, 2008 TC3 jelű kisbolygóból származó meteoritok keresése. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ősgalaxisok a szomszédban. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

FREY Sándor: Nyomozás egy sötét lencse után. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 12-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Csillagsziget az Orion peremén. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Félúton a Pluto felé. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. p. 15. A New Horizons szonda. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Veszélyes sötét kisbolygók leselkednek a Földre? = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kisbolygó irtotta ki a dinoszauruszokat. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Neutrínó-esemény a Super-Kamiokandéban. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Asztrofotográfia. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 19-24. [SRG.]

Galilei 1610-2010. Észlelési pályázat fiataloknak. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. p. 25. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Fényoszloptól szivárványig. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 26-29. Légköroptikai rovat 2010. február. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Galilaei-kráter. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

Képmelléklet. Galaxisok a tavaszi égen. A február 28-1 tűzgömb nyoma. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Címlapunkon: Tihanyi holdkelte. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. p. 34., címoldal. [SRG.]

KÁRPÁTI Ádám: Ritkán észlelt bolygók nyomában. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 35-37. Merkúr, Vénusz, Uránusz. Porvihar a Mars északi pólusánál. [SRG.]

KOVÁCS István: Novák és felhők a téli égen. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 38-41. Változócsillag rovat 2009. nov. - 2010. jan. között. [SRG.]

Ksl [KISS László]: GK Persei. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. p. 42. [SRG.]

Ksl [KISS László]: V407 Cygni. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. p. 42. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Epszilon Aurigae: megoldódott a rejtély? = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. p. 43. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Téli kettősészlelések. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 44-47. Kettőscsillag rovat 2010. január-február. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Mélyég-kalauz. 3. Északi galaxisok között. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 48-54. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: R-Klub (1993). = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. p. 55. A Budapesti Műszaki Egyetem R-klubjában. [SRG.]

ÚJVÁROSY Antal: A NASA Jósvafőn. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 56-57. 2009: a csillagászok a spájzban voltak. A Csillagászat Éve. [SRG.]

VÍZI Péter: Egy mai Galilei-élmény. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 57-58. "Galilei éjszakája" a Polarisban 2010. jan. 7-én. 2009: a csillagászok a spájzban voltak. A Csillagászat Éve. [SRG.]

MIZSER Attila: A csillagászok már a spájzban vannak. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 57-58. Az Index összeállítása 2009. aug. 25-én. 2009: a csillagászok a spájzban voltak. A Csillagászat Éve. [SRG.]

MILTNER Tímea: Csillagászati hetek a domaszéki általános iskolában. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 59-60. 2009: a csillagászok a spájzban voltak. A Csillagászat Éve. [SRG.]

FÜLÖP Zsuzsi - RIETH Panka - VERÉB Dani: Kertvárosiak távcsővégen. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. p. 60. Csillagászat a XVI. Kerületben, a szeptemberben megrendezett Kertvárosi Vigasságokon. 2009: a csillagászok a spájzban voltak. A Csillagászat Éve. [SRG.]

MIZSER Attila: Minden másként volt. 1610-2010. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 61-62. [SRG.]

Vers mindenkinek. Csillagász-haikuk. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. p. 63. Szabados László., Székács Vera., Egy Éder Iván-fotó alá. [SRG.]

Jelenségnaptár 2010. május. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. pp. 64-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 4051 az Ursa Maiorban.; Szabó Sándor: Májusi Hold és Vénusz.; Kettőscsillag-észlelési ajánlat áprilisra.; Kiss László: A hónap változócsillaga: a V407 Cygni. [SRG.]

A Polaris Csillagvizsgáló programjaiból. = Meteor 40. 2010. ápr. 4.(406.) sz. p. 67. Galilei 1610-2010 előadássorozat.; III. Bátorligeti Messier-maraton. 2010. április 16-18.; Április 24.: a (járda)Csillagászat Napja.; MCSE-közgyűlés április 24. [SRG.]

Címlapkép. Leonida-tűzgömb. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. címoldal. 2009. nov. 17. Gazdag Attila fotója 2010. nov. 17-én. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Megtalálták a meteoritokat! = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 3-4. A 2010. febr. 28-iki kassai meteorhullásét. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hideg atomok, nanocsövek és atomi méretű fekete lyukak. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Történelmi szupernóva - más szemszögből. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 5-6. A Cassiopeia A objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Törpecsillag közelítheti meg a Naprendszert. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 6-7. A Gliese 710. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Quaoar, a legsűrűbb objektum a Kuiper-övben. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

DEREKAS Alíz: Napszél pusztítja a Mars légkörét. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A közelmúlt legnagyobb űrvihara. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 9. 2010. ápr. 3-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Üstökös okozta katasztrófa 13 ezer évvel ezelőtt. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Pályaváltozás és földi klíma. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Májusban temetik újra Kopernikuszt. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 10. 2010. máj. 22-én Fromborkban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Galilei 1610-2010. Észlelési pályázat fiataloknak. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 11. [SRG.]

TÓTH Imre: A Halley-üstökös 1910-ben. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 12-17. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Ötletgyár a Duna partján. Beszélgetés Nagy Sándorral. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 18-23. A csallóközi Corvus Csillagászati Egyesület vezetőjével. [SRG.]

MUCSI Dezső: Építsünk binokulárt! = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 24-27. A 200/935 mm-es óriásbinokulárjáról. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Amikor fénylik a por. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 28-31. Légköroptikai jelenségek rovata 2010. március. [SRG.]

BALOGH Klára: Aktív a Nap! = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 32-33. Naprovat 2010. február - március. [SRG.]

Képmelléklet. Eyjafjallajökull. A kassai meteorithullás. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Egy szimultán észlelt leonida-tűzgömb. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 35-37., címoldal. 2009. nov. 17-én este. [SRG.]

Meteorészlelők találkozója a Polaris Csillagvizsgálóban. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 37. 2010. máj. 29-én lesz. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Fagyok téli hónapok. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 38-39. Üstökösrovat 2009. december - 2010. február. Nekrológok: Eleanor Helin (1932-2009). Mauro Zanotta (1963-2009). [SRG.]

[KÁRPÁTI Ádám]: Örvénylő sávok bűvöletében. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 41-43. Bolygórovat (Jupiter) 2009. március - augusztus. [SRG.]

KÁRPÁTI Ádám: Ismét eltűnt a SEB! = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 43. [SRG.]

KISS László: Visszatérő nóvák kitörései a Tejútrendszerben. [1.] = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 44-49. T Pyx, IM Nor, CI Aql, V2487 Oph, U Sco, V394 CrA, T CrB, RS Oph, V745 Sco, V3890 Sgr. [SRG.]

PAPP Sándor: Jegyzetfüzettel a távcső mellett. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 50-51. A vizuális kettőscsillag-észlelések módszere. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A Barnard-ív nyomában. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 52-56. Mélyég-rovat 2010. január - március. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Jupiter-becsapódás a Hármashatár-hegyről (1994). = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 57. 1990. júl. 16-22. [SRG.]

ORHA Zoltán: "Koronás" égbolt. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 58. [SRG.]

Űrlények könyve. Joseph Turnings alias Forgács József: Világra szóló mesék - Űrlények könyve. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 59. Könyvismertetés. [SRG.]

SZALAI Tamás: Rádiócsillagászati kutatások Magyarországon. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 60-62. Interjú Frey Sándorral. [SRG.]

Határ a csillagos ég. Csillagászati pályázat középiskolásoknak. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 63. [SRG.]

Meteor 2010 Távcsöves Találkozó Tarján, augusztus 5-8. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. p. 64. [SRG.]

Jelenségnaptár 2010. június. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektumai.; Szklenár Tamás: A hónap kettőscsillaga: a gamma Leonis.; Csillagnéző túra.; Kiss László: A hónap változócsillaga: a V745 Scorpii.; Csillagászati szakkörök listája. [SRG.]

Észleléshez készülődő amatőrök a III. Bátorligeti Messier-maratonon. = Meteor 40. 2010. máj. 5.(407.) sz. hátsó belső borító. Mizser Attila felvétele. [SRG.]

Címlapkép: Solar Dynamics Observatory. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. címoldal. [SRG.]

Meteor 2010 Távcsöves Találkozó Tarján, 2010. augusztus 5-8. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. első belső borító. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb Nap-obszervatórium. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 3-5., címoldal. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Középsúlyú túlélő fekete lyukak az M82-ben. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Óriáscsillag bölcsője. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 6-7. A BYF73 jelzésű gázfelhőben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Herschel és a csillagkeletkezés titkai. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Csillagok összeolvadása okozhatta a látványos kitörést. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 9-10. A V838 Mon 2002-es kitéréséről. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Viharriasztás a Szaturnuszra. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Radarkép egy földsúroló kisbolygóról. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. p. 11. A 2005 YU55 kisbolygóról. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hol legyen a világ legnagyobb távcsöve? = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. p. 11. Chilében lesz a 42 m átmérőjű távcső. Csillagászati hírek. [SRG.]

FARKAS Gábor Farkas: Kopernikusz Magyarországon. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 12-16. Létező és eltűnt Kopernikusz kötetek a történelmi Magyarország területén, az 1542-es wittenbergi, az 1543-as nürnbergi és az 1566-os bázeli kiadásokból. [SRG.]

JÓNÁS Károly - MOLNÁR Péter: Granuláción innen, napfoltokon túl. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 17-23. Naptávcsövek tesztelése. [SRG.]

Fényszennyezés-szimpózium Kaposváron. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. p. 23. 2010. szept. 2-4-én lesz. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Részletek háborúja: AviStack vagy RegiStax? = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 24-28. Digitális asztrofotózás. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Eyjafjallajökull. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 29-32. Légköroptikai rovat 2010. április. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tűzgömbök és Áprilisi Lyridák. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 33., 35-36. Meteor rovat 2010. április. [SRG.]

Képmelléklet. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. p. 34., 4 színes tábla. [SRG.]

Meteor 2010 Távcsöves Találkozó Tarján, 2010. augusztus 5-8. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. p. 34. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Az Aristarchus-kráter. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 37-41. [SRG.]

KÜRTI István: A SkyMorph adatbázis. Aszteroidák aranybányája. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 42-46. A szerző 2006-tól 105 kisbolygót fedezett fel a számítógép és az internet segítségével. [SRG.]

KOVÁCS István: Változós tavasz. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 47-50. Változócsillag rovat 2010. február - április. [SRG.]

Új fényes törpenóva a Pegasusban. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. p. 50. CBET 2273, 2275, ATel 2619 alapján: Kiss László. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Tavaszi észlelések. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 51-52. Kettőscsillag rovat 2010. április. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Krétai mélyég-expedíció. A Hajófarától a Skorpióig. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 53-60. 2010. ápr. 2-11. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Egy év - egy kép: IAPPP (1995). = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. p. 61. 1995. ápr. 28-30. [SRG.]

MIZSER Attila: Bátorok voltunk. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 62-64. Bátorliget 2010. ápr. 17. [SRG.]

Jelenségnaptár 2010. július. = Meteor 40. 2010. jún. 6.(408.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: a Messier 5.; Sárneczky Krisztián: Két titokzatos meteorraj júniusban.; Kiss László: A hónap változócsillaga: az AC Herculis.; Szklenár Tamás: A hónap kettőscsillaga: Alcor-Mizar. [SRG.]

Címlapkép. A Nagy Magellán-felhő. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. címoldal. Éder Iván fotója. [SRG.]

MIZSER Attila: Világító lampionok. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 3. [SRG.]

SZALAI Tamás: A Nap belső titkai. Kutatások az ELTE-n. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 4-6. Beszélgetés dr. Petrovay Kristóf egyetemi docenssel. [SRG.]

SZALAI Tamás: A tudomány hosszú távú szolgálatában. Napfizika Debrecenben. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 7-9. Beszélgetés dr. Ludmány András tudományos osztályvezetővel. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kifejlett elliptikus galaxis a fiatal Univerzumban. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Vándorló fekete lyukak. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 10-11. Az M67-ben. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Csendes fekete lyuk. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 11-12. Az M31 magjában. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Napba zuhanó üstökös. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 12-13. 2010. márc. 12-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Robbanás törmeléke a Chandra felvételén. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 13-14. Az N49 jelű szupernóva-robbanás maradvány. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Ismeretlen csillagkeletkezési régiók Galaxisunkban. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Felfalja bolygóját az igazi halálcsillag. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 14-15. A WASP-12 csillag. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Milyen rövid lehet egy esztendő? = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 15. Az 55 Cancri e bolygója 17 óra 41 perc alatt kerüli meg csillagát. Jelenleg ez a rekorder. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A lakhatósági zóna még nem minden. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Megoldódik a marsi jégsapka rejtélye. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Rekord a Marson. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 17. Az Opportunity marsjáró már túllépte a Viking-1 6 év és 116 napos működési idejét. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Évszázadokra lehetünk az idegenek megpillantásától. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 17-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Veszélyes lehet jelt adni létezésünkről. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Megszállhatják-e a Földet az idegenek? = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Repülő obszervatórium. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 20. A SOFIA obszervatórium, egy 2,5 méteres távcsővel. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Újabb becsapódás a Jupiteren. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 20-21. 2010. jún. 4-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Újabb robottávcső az exobolygók kutatásához. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 21-22. A TRAPPIST. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs-Ptg [MIZSER Attila - PETE Gábor ]: Megnyílt a Posztoczky Károly Interaktív Csillagászati Múzeum. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 22. 2010. jún. 12-én, Tatán. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Csiba Márton (1937-2010). = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 23. Nekrológ. [SRG.]

REZSABEK Nándor: "Üstökös tsillag" a templomtornyon. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 24-26. Solt református templomának tornyán. Az 1769-ben látható, fényes Messier-üstökösnek állít emléket. [SRG.]

REZSABEK Nándor: A II. Csillagászattörténeti Találkozó. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 27-28. A Polaris Csillagvizsgálóban volt, 2010. febr. 27-én. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Szakkör a Polarisban. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 29-34. [SRG.]

TŐZSÉR Attila: Galilei csillagai alatt. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 35-37. [SRG.]

HANYECZ Ottó: Egy Galilei-élmény. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 38. [SRG.]

KERÉNYI Lilla: Esti csillagnéző séták. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 39-42. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: NEAF - NÉzz Az ég Felé! = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 43-50. [SRG.]

HADHÁZI Csaba: Új csillagvizsgáló Hajdúhadházon. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 51-53. A Herkules Obszervatórium építése. Kupolája 2,5 méter átmérőjű, főműszere 200/1000 mm-es Newton. A csillagda 2009. dec. 26-ra készült el. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Egy 305/1525 mm-es Newton reflektor születése. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 54-56. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Videometeoros észlelések 2009-ben. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 57-59. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Fra Mauro-kráter. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 60-65. Hold rovat. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tavaszi zsongás. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 66-71. Üstökösrovat 2010. március - május. [SRG.]

KISS László: Visszatérő nóvák másodlagos változásai. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 72-76. Schaefer, B. E. cikke alapján. [SRG.]

MIZSER Attila: Sarkkörüli változócsillagok. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 77-81. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Déli expedíciók, májusi esők. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 82-84. Mélyég-objektumok rovat 2010. április - május. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Mélyég-kalauz 4. A nyári égbolt. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 85-101. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Nyári kettősvadászat. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 102-106. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Mi van a dobozban? Napsarló! (1996). = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 107. Részleges napfogyatkozás bemutatása 1996. okt. 12-én. [SRG.]

MIZSER Attila: A Gyöngyös-patak mentén. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 108-111. Látogatás Vas megyei csillagvizsgálókban (Szombathely, Kőszeg, Gencsapáti). [SRG.]

BACSÁRDI László - KISS Gyula - SZALAI Tamás: Tíz éves a Stella Sopron. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 112-114. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2010. augusztus-szeptember. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 115-118. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Az M25 és az NGC 6649.; Kiss László: A hónap változócsillaga: a CI Aquilae.; Szklenár Tamás: A hónap kettőscsillaga: a 95 Herculis.; Görgei Zoltán: Az Architas-kráter és az Architas-dómok. [SRG.]

ÉDER Iván: Asztrofotósként Namíbiában. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. pp. 120-129., címoldal, első és hátsó belső borító. 2010 májusában 13 éjszakát töltött Namímiában, a Hakos-asztrofarmon Éder Iván, Csukovics Tibor, Végvári Ádám és Végvári Zoltán. [SRG.]

Meteor 2010 Távcsöves Találkozó. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 130. [SRG.]

Képmelléklet. Namíbiai asztrofotók. = Meteor 40. 2010. júl-aug. 7-8.(409-410.) sz. p. 132., címoldal, első és hátsó belső borító, 4 színes t. [SRG.]

Címlapkép. Az égboltfényezők. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. címoldal. Ruff István Zalán festménye.; Ennek a lapnak a lapszámozása helyesen 411. lett volna. [SRG.]

Az M20 (Trifid köd). = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. első belső borító. Pável Zoltán felvétele. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Magyar felfedezésű szupernóva! = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. p. 3. SN 2010gn. 2010. júl. 7-i felfedezés. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hipersebességű csillagot lök ki a Tejútrendszer. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 4-5. HE 0437-5439 jelű csillag. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Rekorder csillaggigász. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 5-6. A Nagy Magellán-felhőn belül, a Tarantula-ködben lévő RMC136a halmazban számos rendkívül nagy tömegű csillagot észleltek. Közülük is a legnagyobb az R136a1 csillag, amely jelenleg 265 naptömegnyi. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Űrbéli szénlabdák. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 6-7. A Tc 1 néven katalogizált planetáris körben talált bonyolult szénmolekulák, a fullerének. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Furcsa mintázat a kozmikus sugárzásban. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. p. 7. Az IceCube Neutrino Observatory nemcsak a neutrínókat, hanem a kozmikus sugárzást is észleli. A déli égbolt egy részén ez jóval intenzívebb. Az egyik lehetséges magyarázat egy viszonylag közeli szupernóva maradvány hatása. Forrás: Science Daily, 2010. júl. 28. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Trójai üstökösök fenyegetik a Földet? = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. p. 8. A Neptunusz trójai kisbolygói közül beljebb vándorló és kentaurokká váló égitestek. Forrás: New Science Space, 2010. júl. 30. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Üstökössé aktivizálódott főövbeli kisbolygó. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 8-9. A P /2010 A2 égitest. Forrás: Isaac Newton Group of Telescopes, 2010. júl. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A legpontosabb Mars-térkép. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. p. 9. A Mars Odyssey THEMISinfravörös kamerájával készült. Minden helyen 100 méteres részletek ismerhetők fel. Csillagászati hírek. [SRG.]

LŐRINCZ Barnabás: Megalakult az EMCSE. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 10-12. Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület. 2010. febr. 5-én alakult. [SRG.]

TŐZSÉR Attila: 168 óra Erdélyben. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 13-15., 2. színes tábla. Az EMCSE és az MCSE közös tábora Csíkszereda közelében, a 930 méter magasan levő Borospatakán, 2010. júl. 11-16-ig. [SRG.]

ÚJVÁROSY Antal: Építsünk kanyartávcsövet. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 16-21. Refraktorok, összehajtogatott fénymenetekkel. Saját szerelésű 50/540 mm-es, 70/2800 mm-es és 152/1200 mm-es lencsés távcsöveinek ismertetése. [SRG.]

BALOGH Klára: Nap. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 22-24. Napészlelő rovat 2010. április-július. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Szabadszemes jelenségek. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 25-28., 4. színes tábla. Légköroptikai jelenségek 2010. május-július. [SRG.]

MIZSER Attila: A Hadley-rianás. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 29-33. Személyes élmények a holdi Appenninek lábánál húzódó Hadley-rianásról és az Apollo-15 1971-es leszállóhelyéről. [SRG.]

Képmelléklet. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. p. 34., 1. színes tábla. Benne részletes beszámoló: Csillagászati "standok" a győri Krúdy Gyula Gimnázium aulájában, a 2010. jan. 29-én megrendezett Fizika Napján, amelyet Mészáros Péter szervezett. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tűzgömbök és meteoritok. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 35-38. Meteorészlelési rovat 2010. június-július. Nyári tűzgömbök, szimultán meteorok. Perseida-előzetes. Újabb meteorkrátert találtak Google-képeken (Egyiptom déli részén). Meteorithullás Brazíliában (2010. június 19-én). [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók 2009-ben. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 39-40. Benne: Magyar elnevezésű kisbolygók: Wonaszek, Specula, Aranyjános, Jókaimór, Ráktanya, Kisslászló, Szabó, Vinkó, Tittel, Ganz, Galamb, Kertész, Badacsony, Kincsem, Hofigéza, Bedding. [SRG.]

KOVÁCS István: Nyári változóészlelések. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 41-45. Változócsillag rovat 2010. május-július. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Színes nyárelő. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 46-49. Mélyég rovat 2010. nyár. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Ember tervez... = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. p. 50. Saját észlelési program készítése mélyég megfigyelőknek. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Úttörők a kettőscsillagok kutatásában. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

ORHA Zoltán: Harmatlegelő. Bödők Zsigmond emlékére. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 54-55. Bödők Zsigmond (1957-2010) nekrológja. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: Galilei Rómában. 1. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 56-60. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: A Hale Bopp a Normafánál (1997). = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. p. 61. [SRG.]

MIZSER Attila: Ruff István Zalán versei. Égboltfényező. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 62-63., címoldal. 2009-2010-es versek. A csillagászati verseket is író költő 2002. aug. 22-én született. [SRG.]

Ágasvári ősz. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. p. 64. Észlelőhétvége Ágasváron, 2010. okt. 8-10-ig lesz. [SRG.]

Jelenségnaptár 2010. október. = Meteor 40. 2010. szept. 9.(412.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 7606 az Aquariusban.; (ksl) [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a CH Cygni. [SRG.]

Címlapkép. Az Andromeda-köd. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. címoldal. Éder Iván felvétele. [SRG.]

Határ a csillagos ég diákpályázat díjnyertes felvétele. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. első belső borító. Az NGC 7331 és a Stephan-kvintett. Molnár-Göb Márton, Bán Bence, Bucsi Karina, Buchala Kira felvétele piszkés-tetőn készült. [SRG.]

MIZSER Attila: MCSE 2011. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. p. 3. [SRG.]

SZALAI Tamás: Lendület a hazai csillagászatnak. Beszélgetés Kiss Lászlóval. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 4-7. Asztroportré. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Halmazok ütközése gerjeszti a rádiótartományban fénylő halókat. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. p. 8. Az Abell 1758 jelű galaxishalmaz. Forrás: Chandra Photo Album, 2010. aug. 30. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Galaktikus "szuperszél". = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 8-9. Az NGC 4666 galaxis vizsgálata. Forrás: Science Daily, 2010. szept. 1. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Víz a kozmikus sivatagban. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. p. 9. IRC+10216 újabb vizsgálata. Forrás: ESA News, 2010. 09. 02. Csillagászati hírek. [SRG.]

MPT [MOLNÁR Péter]: Furcsa jelek egy exobolygó színképében. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 9-10. A HR 8799b bolygó légkörének elemezése. Csillagászati hírek. [SRG.]

MPT [MOLNÁR Péter]: Exovulkánok? = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 10-11. Vulkánkitörések exobolygókon. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Bravúros felfedezés a Tejút előtt. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 11-12. A Nap-Neptunusz rendszer L5 pontjában talált 2008 LC18 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

MPT [MOLNÁR Péter]: Furcsa víz az óriásbolygókban. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 12-13. Az Uránusz és a Neptunusz mélyében. Forrás: New Scientist Space, 2010. szept. 2. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új eredmények régi vizsgálatokból. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 13-14. A Viking szondapáros vizsgálatainak mai elemzése. Csillagászati hírek. [SRG.]

MPT [MOLNÁR Péter]: A Nagy Medve új szeme. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 14-15. A Big Bear Solar Observatory 1,6 méteres naptávcsöve. Fényereje f/52. Csillagászati hírek. [SRG.]

HODOSÁN Gabriella: Óriási kráter a Steins kisbolygón. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 15-16. Forrás: A & A, 509, L2. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Szórt fény - a láthatatlan (?) ellenség. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 17-20. Digitális asztrofotózás. A cikk Alan Holmes a NEAIC 2010-en elhangzott előadása alapján készült. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Koszorúk, párták, oszlopok. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 21-23. Légköroptikai jelenségek 2010. augusztus. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Szivárvány-öböl. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A McNaught-üstökös nyara. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 28-33. Üstökös rovat 2010. június-augusztus. [SRG.]

Képmelléklet. Őszi mélyég-objektumok. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

Változós érdekességek innen-onnan. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 35 -40. Visszfények fiatal csillagok körül. Egzotikus fedési kettősök planetáris ködök magjában. Az Andromeda-köd Vörös Változója (M31-RV). Az U Scorpii 2010-es kitörése. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Nyári visszatekintő. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 41-43. Kettőscsillag rovat. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A leláncolt Androméda. Mélyég-kalauz. 5. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 44-53. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: Galilei Rómában. 2. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 54-57. [SRG.]

Közgyűlés 2010. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 58-59. Budapesten, a Klebelsberg Kultúrkúriában volt 2010. ápr. 24-én. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Palicson jártunk. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 60-62. A Szerbiai Amatőrcsillagászok Szövetsége meghívására vettek részt Palicson az Astro-fényképek kiállításán, 2010. aug. 20-án. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Hegyhátsál, Scutum Csillagvizsgáló (1998). = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. p. 63. A csillagvizsgáló avatása 1998. okt. 23-án. [SRG.]

Jelenségnaptár 2010. november. = Meteor 40. 2010. okt. 10.(412.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 7129 és környéke.; (ksl) [Kiss László]: A hónap változócsillaga: az RX And.; Görgei Zoltán: A Mersenius-kráter. [SRG.]

Címlapunkon: A Jupiter a HST-vel. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. címlap. Hubble űrtávcső felvétele, 2010. jún. 7-én. [SRG.]

MIZSER Attila: A Jupiter közelsége. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 4-5., első belső borító. Stefan Buda, Pete László, Éder Iván, Maróti Tamás felvételeivel. [SRG.]

SZABÓ Árpád: Távcsővel Tarjánban. Elsőtáborosként Tarjánban. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 6-7. Az MTT 2010. Nyári Távcsöves találkozó 2010. aug. 5-8. [SRG.]

KISS László: Távcsővel Tarjánban. Távcsöves találkozón - tíz év után újra. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 7-9. Az MTT 2010. Nyári Távcsöves találkozón 2010. aug. 5-8-án. [SRG.]

SZALAI Tamás: A "zöldborsó-galaxisok" titka. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. p. 10. A Galaxy Zoo nevű program. Forrás: Science Daily, 2010. szept. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Égi spirál. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 10-11. Az LL Pegasi körüli spirál alakú gázköd. Forrás: APOD, 2010. szept. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Tejútrendszer ártatlan! = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. p. 11. A Magellán-áramlat struktúrájának kialakításában. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Lakható exobolygó a láthatáron. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 11-12. A Gliese 581g bolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Lötyögés tarthatja folyékony állapotban az Enceladus óceánjait. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: A falánk óriás: földi megfigyelések jupiteri szupertűzgömbökről. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 13-14. A 2009. aug. 19-én, 2010. jún. 3-án, 2010. aug. 20-án észlelt jelenségekről. Forrás: Science Daily, 2010. szept. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A második vizes kisbolygó. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 14-15. A (24) Themis után a (65) Cybele kisbolygón is találtak vizest és szerves molekulákat. A Science Daily, 2010. szept. 7. alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újdonságok a Vénusz felsőlégköréből. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 15-16. Forrás: ESA News, 2010. okt. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: "Gigapixelvégre" akadt egy potenciálisan veszélyes kisbolygó. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. p. 16. A 2010 ST3 kisbolygó. Forrás: Astronomy Now, 2010. szept. 28. Csillagászati hírek. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Elkészült Pécs leendő planetáriuma. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. p. 17. A Zsolnay Kulturális Negyed közepén elkészült az épület, a 8 méter átmérőjű kupolával. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kutatók éjszakája. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 18-23. 2010. szept. 24-én. Beszámolók országszerte: Mizser Attila: Budapest, Millenáris.; Hegedüs Tibor: Baja.; Pete Gábor: Győr.; Fodor Antal: Jászberény.; Szíjártó Lajos: Lábatlan.; Óvári László - Zajzon Norbert - Póka Eszter - Somosvári Béla M. - Leitner Zsolt: Miskolc.; Vigh Lajos: Paks.; Keszthelyi Sándor: Pécs.; Csukovits György - Horváth Attila: Sopron.; Szklenár Tamás: Szarvas.; Szalai Tamás: Szeged.; Kovaliczky István: Tata.; Ladányi Tamás: A TWAN a Kutatók Éjszakáján. (Pécs és Veszprém.); Bánfalvi Péter: Zalaegerszeg. Összeállította: Szalai Tamás. [SRG.]

VERÉB Dániel: Csillagászatot a cserkészeknek! = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 24-25. A X. Közép-Európai Cserkésztalálkozót Magyarországon rendezték (Budapesttől nyugatra, Nagykovácsiban, 2010. aug. 2-11-ig). A szervezők csillagászati programokkal is színesítették a programot. [SRG.]

KOVALICZKY István: Újjászületett a tatai csillagda. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 26-29. A TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete 2008. jan. 1-én átvette a csillagda kezelését. A Posztoczky Károly tiszteletére elnevezett intézményt felújították és interaktív csillagászat múzeumként berendezték. Ünnepélyes megnyitása 2010. jún. 12-én volt. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Longomontanus-kráter és a szemceruza. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 30-33. [SRG.]

Képmelléklet. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. p. 34., 4 színes t. Benne: Az ellenreformáció csillagképei Cellarius szerint.; Dávodi óvodások rajzai (Pócsai Sándor beszámolója). [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Perseidák 2010. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 35-42. [SRG.]

BAGÓ Balázs: Változós találkozó Esztergomban. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 43-47. 2010. szept. 25-én volt. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Pegazus szárnyai alatt. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 48-51. A Pegazus csillagkép kettőscsillagairól. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Tábori örömök. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 52-57. Mélyég rovat 2010. aug.-szept. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: Galilei Rómában. 3. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 58-61. [SRG.]

BARACKI Zoltán: Érettségi csillagászatból. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. p. 62. Kecskeméten. A csillagászati érettségi híre a Petőfi Népe napilap 2008. ápr. 17-i címoldalára került. [SRG.]

BOLESKA Gábor: Nyársapáti nyársazás. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 62-63. [SRG.]

MIZSER Attila: Kulin György sírjánál. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. p. 63. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Telefonáljon és nyerjen! (1999) = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. p. 64. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás hazánkban. Pécsi amatőrök Dunakömlődön egy napfogyatkozás-óriásplakát alatt. [SRG.]

Jelenségnaptár 2010. december. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: a Collinder 21 nyílthalmaz és környéke a Triangulumban.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a T Arietis. [SRG.]

A Cet csillagkép. M. Nagy Szilvia grafikája. = Meteor 40. 2010. nov. 11.(413.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Csillaggyár a Cepheusban. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. címoldal. Horváth Attila Róbert felvétele. [SRG.]

Műholdas felvétel a devecseri vörösiszap-katasztrófáról. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. első belső címoldal. 2010. okt. 9-én. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Találkozás a Hartley 2-üstökössel. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 3-5. 2010. nov. 4-én. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Távolságrekorder galaxis. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. p. 6. UDFy-38135539 jelű rendszer, amelynek vöröseltolódása z = 8,6. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Rejtélyes kitörések egy neutroncsillagon. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 6-7. SGR 0418+5729. Forrás: Chandra News, 2010. okt. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rekorder neutroncsillag. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 7-8. PSR J1614-2230. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 10 ezer év múlva... = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 8-9. Az omega Centauri gömbhalmazban lévő 100 ezer csillag mozgásának számítógépes modellezése. Forrás: Hubble Site, 2010. okt. 26. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Gyakoriak a Föld méretű planéták. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Smaragd a gyémántok között. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 9-10. WISEPC J045853.90+643451.9 barna törpe. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Halványodik a Szaturnusz. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 10-11. Hőkibocsájtását tekintve. Forrás: ScienceDaily, 2010. nov. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Víz a Holdon. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 11-12. A 2009. okt. 9-én a Cabeus-kráterbe csapodott NASA LCROSS szonda hatásainak vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: A szerelem bolygója az asztrofotózás szerelmeseinek. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 13-15. A Vénusz digitális asztrofotózása. [SRG.]

BARTHA Lajos: A tükörcsiszolás magyar tanítómestere. 150 éve született Krúdy Jenő. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 16-21. [SRG.]

BERENTE Béla: Egy antik tükör vizsgálata hagyományos és modern módszerekkel. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 22-25. A 260/1878 mm-es Calver-tükör története és vizsgálata. A tükör 1888-ban készítette George Calver. Krúdy Jenő 1922-ben ajándékozta a Magyar Államnak. Budapestről Kolozsvárra, majd újra Budapestre, végül Bajára került. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Rupes Altai és a Piccolomini-káter. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

MCSE-tagságot karácsonyra! = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. p. 29. [SRG.]

BALOGH Klára: Jó reggelt, Nap! = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 30-33. Naprovat 2010. aug-okt. [SRG.]

Képmelléklet. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. p. 34., 4 színes t. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hol van az ég? = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 35-36., 48. Légköroptikai jelenségek 2010. szept-okt. [SRG.]

Augusztusi anzix. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 37-40. Beszámolók a meteorok témakörében. Tepliczky István: A Perseidák rádióval.; Sárneczky Krisztián: Két Capricornida tűzgömb.; Bakos János: Egy hét Palén (2010. aug. 8. és 15. között).; Gazdag Attila: Teljeségbolt-kamera Becsehelyen. [SRG.]

KOVÁCS István: Változós ősz. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 41-43., 45. Változócsillag-rovat. 2010. aug-okt. [SRG.]

PAPP Sándor: Látómezőben: a TT Arietis. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A legtávolabbi magyar szupernóva. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 46-48. AZ SN 2010jk szupernóva. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Asztrofotós október. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 49-53. Mélyég rovat 2010. okt. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Fiastyúk kettősei között. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 54-56., 57. [SRG.]

MIZSER Attila: Lastovói látogatás. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 57-59. 2010. szept. 6-10. A nemzetközi fényszennyezés-konferencián 8 magyar vett részt a dalmáciai Lastovo-szigetén. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Hajmási József 1910-2010. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 60-61. Nekrológ. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Ezredvég (2000). = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. p. 62. A miskolci Dr. Szabó Gyula Csillagvizsgáló avatása, 2000. máj. 24-én. [SRG.]

Jelenségnaptár 2011. január. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. pp. 64-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 2215 a Monocerosban.; (Ksl) [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a legelső törpenóva, az U Geminorium.; Részleges napfogyatkozás 2011. január 4-én! [SRG.]

Bartha Lajos: Csillagképek történetük, mitológiák, látnivalók, érdekességeik, felismerésük az égbolton. Szerkesztette Vizi Péter. = Meteor 40. 2010. dec. 12.(414.) sz. hátsó belső borító. A most megjelent könyvről. [SRG.]

BARÁT József: Egy lendületes tudós. Metropol-interjú. = Metropol 2010. jan. 26. pp. 8-9. . Interjú Kiss Lászlóval az exobolygók kutatásáról. Életrajzi adatainak részleteivel és egy nagyméretű fényképpel kísérve. Fotó: Katona László. Ez a kép a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban készült. [KSZ.]

Az ismeretlen exobolygók. = Metropol 2010. jan. 26. p. 9. . A C/2006 P1 (McNaught)-üstökös fényképével illusztrálva. Fotó: Kiss László. [KSZ.]

Felújítás a Mátrában. = Metropol 2010. jan. 26. p. 9. . A következő négy évben százmillió forintos beruházással modernizálják a Piszkéstetői Obszervatórium három távcsövét. [KSZ.]

Magyar űrsiker. = Metropol 2010. febr. 8. p. 1., 3. Egy miskolci cég, az Admatis Kft. műszere sikeresen mutatkozott be a Nemzetközi Űrállomáson, amellyel habosítási kísérletet hajtott végre Jeffrey Williams amerikai űrhajós. [KSZ.]

Napkitörés. = Metropol 2010. ápr. 23. p. 1. A fénykép felirata: Napkitörésről küldött eddig sosem látott részletességű képet a NASA új napdinamikai obszervatóriuma. [KSZ.]

Hubble. Bolygófaló csillag. = Metropol 2010. máj. 25. p. 1.,8. A Wasp-12b exobolygót vizsgálta a Hubble-űrteleszkóp, ez alapján fantáziarajz készült a rendszerről. [KSZ.]

Új űrközpont épül Oroszországban. = Metropol 2010. júl. 17. p. 4. "Vosztocsnij Kozmodrom - Keleti Űrközpont a neve annak az új kilövőállomásnak, amely az orosz polgári űrprogramot lebonyolító, ma Kazahsztánban lévő Bajkonur helyébe lép. Az építésre 800 millió dollárt szánnak." [BRZ.]

Csillag született. Láthatatlan óriáscsillag egünkön. Képek az új óriásról. = Metropol 2010. júl. 22. p. 1. Az R136a1 katalógusjelű csillag, amely 265-szörös naptömegű. Az ESO csillagászai fedezték fel Chilében. Három színes képpel. [KSZ.]

A NASA talált egy új földet. = Metropol 2010. aug. 30. p. 9. Tudomány. "Csillagászat. A Földhöz hasonló nagyságú bolygóra bukkant galaxisunkban az amerikai űrkutatási hivatal. Másfél évvel indulása után a Kepler űrteleszkóp olyan bolygórendszert észlelt, amelyhez egy olyan bolygó is tartozik, melynek mérete a Föld másfélszerese. A hatalmas forróság miatt a felszínén kizárt a miénkhez hasonló élet lehetősége." [BRZ.]

A műholdaknak jót tesz. = Metropol 2010. aug. 30. p. 9. Tudomány. "Zsugorodik a felső légkör, az atmoszféra Földtől legtávolabbi rétege a Nap ibolyántúli sugárzásának jelentős visszaesése miatt - jelentették amerikai kutatók. Így csökkent a gázok sűrűsége abban a rétegben, ahol a legtöbb műhold kering." [BRZ.]

Földön kívüli létforma gyanúja. = Metropol 2010. szept. 7. p. 8. Tudomány. A földi létformáktól eltérő egysejtűeket találtak az indiai "vörös esőben". Forrás: INDEX. [BRZ.]

A Puli elvinné nevünket a Holdra. = Metropol 2010. szept. 17. p. 11. Tudomány. "Egy csapat fiatal magyar mérnöknek nagyratörő tervei vannak: a 30 millió dollár összdíjazású Google Lunar X Prize verseny keretében 2014-ig el szeretnének juttatni egy önjáró szerkezetet a Holdra." [BRZ.]

Fél évszázada nem volt ilyen közel a Jupiter. = Metropol 2010. szept. 21. p. 9. Tudomány. "Csillagászat. A Jupiter tegnap 592 millió km-es távolságra haladt el a Föld mellett, ami 1963 óta a legközelebbi találkozás a két bolygó között. A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója;, 2,5-szer nagyobb tömegű, mint a Naprendszer többi bolygója együtt. Átmérője a Föld átmérőjének 11-szerese." [BRZ.]

Utolsó útjára készül. = Metropol 2010. szept. 22. p. 1. "A Discovery űrrepülőgép utoljára indult el az összeszerelő csarnokból a kilövőállás felé a Kennedy Űrközpontban. A tervek szerint az űrsikló november 1-jén indul útra a Nemzetközi Űrállomás felé. Ez az utolsó űrútja, befejeződik az amerikai űrrepülőgép-program." [BRZ.]

Ismét a Földön. = Metropol 2010. szept. 27. p. 4. Külföld. "Fél év távollét után jólesik az uborka: Kazahsztánban földet ért a Szojuz TMA-18 űrhajó Alekszandr Szkvorcov és Mihail Kornyijenko orosz, valamint Tracy Caldwell Dyson amerikai űrhajóssal szombaton. A Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásról visszatért asztronauták 176 napot töltöttek a világűrben." [BRZ.]

BARLAI Katalin: Holdnaptárak - napévek. = Napforduló. Életünk és a rák. A Rákbetegek Országos Szövetségének folyóirata 2010. 1-2. sz. pp. 50-55. Fejezet címek: Változó Hold.; A Hold a Vénusz és a maják.; Földműves naptárak, versbe szedve. Ez utóbbi fejezet a kínai naptárrendszer és a Dalok Könyve (Si King) kapcsolatáról szól. [HAI.]

BERLIN, Jeremy: Áhított holdkőzetek. = National Geographic Magyarország 8. 2010. jan. 1. sz. p. [16.] 2018-tól (némi túlzással) annyi holdkőzet kerülhet a Földre, ahány kavics hever szerteszét. [SRG.]

FERRIS, Timothy: Új Föld a láthatáron! = National Geographic Magyarország 8. 2010. jan. 1. sz. pp. 26-41. Eddig négyszáz exobolygót fedeztek fel a távoli csillagok körül. De van-e ott élet is? [SRG.]

KUNZIG, Robert: A Mars meghódítása. Mit kell tenni ahhoz, hogy kizöldüljön a vörös bolygó? = National Geographic Magyarország 8. 2010. febr. 2. sz. pp. [12-14.] [SRG.]

HALL, Stephen S.: Nazca szellemei. Megfejtették az ősi sivatagi vonalak titkait? = National Geographic Magyarország 8. 2010. márc. 3. sz. pp. 68-89 Régészeti kutatások. Fotó: Robert Clark. [SRG.]

CARROLL, Chris: Hubble újratöltve. 20 éves az űrtávcső! = National Geographic Magyarország 8. 2010. márc. 3. sz. pp. 90-97. Válogatás a Hubble 1990-óta készült felvételeiből. [SRG.]

SCRIBER, Brad: Nemcsak a Földön található víz. = National Geographic Magyarország 8. 2010. ápr. 4. sz. p. [22.] Víz a Naprendszer objektumaiban. [SRG.]

Naprendszer. = National Geographic Magyarország 8. 2010. okt. 10. sz. pp. 14-15. A Nap protuberanciáit örökítette meg a NASA Solar Dynamic Observatory műholdja. [SRG.]

3D-ben a Nap. = National Geographic Magyarország 8. 2010. okt. 10. sz. p. 43. [SRG.]

CROSWELL, Ken: Csodálatos csillagvilág. A Tejútrendszer határtalan szépsége ellenállhatatlanul vonzza a kutatókat is. Galaxisunk sötét szíve. = National Geographic Magyarország 8. 2010. dec. 12. sz. pp. 116-123. [SRG.]

HORVAI Ferenc: A relativitáselmélet és a sötét energia. = Népszabadság 68. 2010. jan. 23-24. 19/1. sz. hétvége p. 8. "Sötét anyag és sötétenergia - a csillagászok ezeket a neveket adták két olyan fizikai hatásnak, melyek korunk egyik legnagyobb tudományos rejtélyét jelentik. Az elméletek száma egyre csak nő." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Bérelt csillagászok. = Népszabadság magazin 10. 2010. jan. 29. 4. sz. p. 31. Heti ajánló - Szabadidő "A Mars mindössze 90 millió kilométerre bolyong tőlünk. A csillagvizsgáló Heyde-távcsövével a Szaturnusz a maga csodálatos gyűrűrendszerével is megtekinthető." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Startolt a Nap-távcső. = Népszabadság 68. 2010. febr. 11. 35/1. sz. p. 10. Tudomány - Technika "Tegnap egy Atlas-5 hordozórakéta segítségével új amerikai űrteleszkópot állítottak Föld körüli pályára. Az űreszköz a Napot és a naptevékenység Földre gyakorolt hatását vizsgálja majd." [BRZ.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Kordos László igazi csillag. = Népszabadság 68. 2010. febr. 11. 35/1. sz. p. 10. "Az északi égbolt egyik csillagképe a Cassiopeia. A megannyi csillagból álló halmaz egyike tegnaptól az egyik legkiválóbb hazai ismeretterjesztő, Kordos László nevét viseli". A díj oklevéllel jár, valamint a nemzetközi csillag-nyilvántartó, az International Star Registry (London) emléklapjával és csillagtérképével, miután a díjazott nevét, a díjátadás napjától kezdve egy csillag is viseli az égbolton. Erről külön dokumentum tanúskodik. A díjat Palugyai István, a TUK elnöke nyújtotta át Kordos Lászlónak, akinek nevét ettől kezdve az égbolton és a csatolt csillagtérképen, a Cassiopeia csillagkép egy csillaga is viseli. [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Túl átlátszó univerzum? = Népszabadság 68. 2010. febr. 13-15. 61/1. sz. hétvége p. 8. "Űrtávcsövek és földi teleszkópok időről időre bizonyítják, van mit még tanulnunk a bennünket körülvevő világegyetemről. Legutóbb olyan fényforrásokat sikerült azonosítani, amelyek elvileg túl halványak ahhoz, hogy látni lehessen őket." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Kína a Naprendszert figyeli. = Népszabadság 68. 2010. febr. 27-28. 49/1. sz. hétvége p. 8. "Miközben az USA törölte a Hold-programját, Kína első holdszondájának sikeres küldetése után már a Naprendszer más égitesteit kutató űrszondák indítását tervezi. A Hold és a Mars mellett az óriásbolygók vizsgálata is szerepel a tervekben." [BRZ.]

SZENTGYÖRGYI Zsuzsa: Kénsavas vérű üveglények fenyegetnek? = Népszabadság 68. 2010. márc. 16. 62/1. sz. p. 14. Neves tudósok serege vizsgálja, hogy Napunk harmadik bolygóján vajon egyedüli jelenség-e az élet, avagy léteznek, létezhetnek életet, sőt intelligenciát hordozó más objektumok is a világmindenségben. Almár Iván csillagász egy amerikai asztrobiológussal új osztályozást vezetne be az idegen életformákkal kapcsolatos felfedezések értékére. [BRZ.]

HARGITAI Miklós: Sikeres volt Branson űrrepülőjének tesztje. = Népszabadság 68. 2010. márc. 24. 69/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika. Túl van első sikeres tesztrepülésén a VSS Enterprise, a "kereskedelmi űrrepülő". [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Mars-utazás Moszkvában. = Népszabadság 68. 2010. márc. 31. 75/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika. "Megvalósítható-e egyáltalán a Mars-utazás? Technológiailag vélhetően egyértelműen igen a válasz. Ám a kérdést a pszichológiai oldalról is meg kell közelíteni. Vajon hogy bírnák ki egymást másfél éven át a legénység tagjai?" [BRZ.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Üstököszáport hoz a törpecsillag. = Népszabadság 68. 2010. ápr. 6. 79/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika "Négy csillag 9,5 fényévnyi távolságra közelíti meg a Naprendszert az elkövetkező kétmillió évben, de az igazi fenyegetést nem ezek, hanem a Gliese 710 jelű törpecsillag jelenti. Utóbbi hatására nagy valószínűséggel üstökösök fenyegetik a belső bolygókat." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Az óriás exobolygók titka. = Népszabadság 68. 2010. máj. 18. 114/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika. "A csillagászoknak régóta fejtörést okoz, hogy a legtöbb, csillagához közel keringő exobolygó mérete hogyan lehet nagyobb a Jupiterénél. A rejtély most megoldódni látszik." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Kiderült, mitől romlott el a Voyager-2. = Népszabadság 68. 2010. máj. 20. 116/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika. "A Voyager-2-ről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az űrkorszak eddigi legsikeresebb űrszondája. Az 1977-ben indított űreszköz április 22-én meghibásodás jeleit mutatta, a NASA irányítói most végre megtalálták a probléma okát." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Fekete lyuk robbanthatja szét a neutroncsillagot. = Népszabadság 68. 2010. máj. 22-24. 118/1. sz. hétvége p. 8. "A rejtélyes sötét anyag mibenlétére továbbra is csak annak gravitációja alapján következtethetünk. Az azt felépítő részecskék természetéről pedig csupán elméleteink vannak. Igaz, a sötét anyaggal kapcsolatban még az elméleteknek is örülni kell, kiváltképp azoknak, amelyek leellenőrizhetővé válhatnak a közeljövőben." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: A Naprendszeren kívülről érkezhet az üstökösök többsége. = Népszabadság 68. 2010. jún. 9. p. 14. Tudomány - Technika. "Az üstökösök időről időre képesek lenyűgözni az embereket. Egy-egy fényesebb képviselőjük szabad szemmel is látható csóvájú égi vándorként jelenik meg a csillagos égbolton. Újabb kitatások arra utalnak, hogy a legtöbb ilyen égi vándor talán nem is a Naprendszerben keletkezett." [BRZ.]

HARGITAI Miklós: Megvan a legnagyobb, legfényesebb csillag. = Népszabadság 68. 2010. júl. 22. 169/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika. A Napnál tízmilliószor fényesebb óriáscsillagot fedeztek fel a Chilében működő Európai déli obszervetórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsövének (VLT - Very Large Telescope) segítségével. [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Sötét anyag a Napban? = Népszabadság 68. 2010. aug. 28-29. 200/1. sz. hétvége p. 8. "Szakemberek szerint elképzelhető, hogy a rejtélyes sötét anyagot akár a Nap belsejében is kereshetjük. Ha csillagunk magja valóban sötét anyaggal teli, az a mag lassú hűléséhez vezethet. [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Kevesebb sötét anyag, vagy nincs is. = Népszabadság 68. 2010. szept. 7. p. 14. Tudomány - Technika. "A sötét anyag egzotikus, a látható anyaggal nehezen kölcsönható részecskék alkotják - ezekre a részecskékre azonban a mai napig nem találtak rá a kutatók. Egy új elmélet szerint azért, mert talán nem is léteznek." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: A Pluto - törpebolygó a kisbolygók között. = Népszabadság 68. 2010. szept. 25-26. 224/1. sz. hétvége p. 8. "Az egykori Pluto nagybolygót ma már a legnagyobb kisbolygók között tartjuk számon. Ennek ellenére az égitest továbbra is fenntartja a csillagászok érdeklődését, felszíne és légköre ugyanis folyamatosan átalakul." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Roncstelep a Föld körül - Mindig nagyobb gondot okoz az űrszemét. = Népszabadság 68. 2010. okt. 9-10. 236/1. sz. hétvége p. 8. "Ha összegyűlik a szemét, kidobjuk a kukába. Így akadályozzuk meg, hogy ellepjen minket. A világűrben nincs "kuka", a már nem működő műholdak pedig lassan komoly veszélyt jelentenek a többi műholdra, sőt az űrhajósokra nézve is" [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Mikrohullámú térkép a Holdról. = Népszabadság 68. 2010. okt. 11. 237/1. sz. p. 13. Tudomány-Technika "Ha nem is részletesen, de azért ismertek a kínai tervek a Hold meghódítására. Ám az eddigi űrszondák tudományos eredményeiről keveset lehetett hallani. Mindeddig." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Az Uránusz és a Neptunusz furcsa vize. = Népszabadság 68. 2010. nov. 13-14. 264/1. sz. hétvége p. 9. "Nem könnyű megállapítani, milyen lehet az óriásbolygók szerkezete. A földi laboratóriumok azonban segítenek a kérdés megválaszolásában. S a kutatások esetenként igen meglepő eredményre vezetnek." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Nincs visszaút! - Öngyilkos expedíció a Marsra. = Népszabadság 68. 2010. nov. 24. 273/1. sz. p. 8. Tudomány - Technika. "Normális az az ember, aki belül egy olyan űrhajóba, amelyik a Marsra indul, és nem jön vissza? Abban biztosak lehetünk, hogy lesz jelentkező egy ilyen öngyilkos útra, de több mint kétséges, hogy ilyen áron megéri-e a nagy kaland. A tervet kiagyaló két amerikai professzor a vállalkozás mellett érvel, a NASA nem támogatja az ötletet." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Vásároljunk meteoritot! - Kozmikus erózió a Földön is. = Népszabadság 68. 2010. nov. 27-28. 276/1. sz. hétvége p. 8. "A legtöbb, nem vulkanikus eredetű krátert kisbolygók, üstökösök vagy épp apró porszemek égitestbe csapódása okozza. Bár a Föld felszínén kevesebb ilyen található, napjainkban egyre többet fedeznek fel belőlük." [BRZ.]

KOCZA Zoltán: Füle van a Tejútnak. = Népszabadság 68. 2010. dec. 2. 280/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika. "Az univerzum gammasugár-forrásainak keresése meglepő eredményt hozott. A leglátványosabb gammaforrás éppen szűkebb pátriárkánk, a 100 ezer fényév átmérőjű Tejútrendszer. Az eddigi mérések alapján két, egyenként 25 ezer fényév átmérőjű gömb kapcsolódik az eddig diszkoszszerűnek ismert galaxishoz." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Az arzénes baktérium új életformákra utal - Az amerikai űrkutatási hivatal szenzációs bejelentése. = Népszabadság 68. 2010. dec. 4. 282/1. sz. p. 8. Világ. "Egy amerikai tóban olyan baktériumot találtak a NASA kutatói, amely foszfor helyett arzént is fel tud használni szerves molekuláinak, például a DNS-ének felépítésénél. Ez azért különös, mert a biológusok eddig úgy gondolták, hogy a foszfor nélkülözhetetlen az élőlények szervezetében. A felismerés nyomán át kell értékelnünk az életről alkotott elképzeléseinket." [BRZ.]

NYILAS Gergely: Műholdak versenye: nyerésben az USA. = Népszabadság 68. 2010. dec. 11-12. 288/1. sz. p. 8. Világ. "Vlagyimir Putyin orosz kormányfő ugyan azt ígérte, hogy 2012-től minden Oroszországban forgalomba helyezett autóban orosz helyzet-meghatározó rendszer lesz, erre még néhány évet valószínűleg várni kell. Mint ahogyan az ambiciózus európai Galileo-rendszerre is, amely szintén az amerikai műholdakra támaszkodó GPS-rendszer alternatívája lehetne. A versenyben részt vesznek még a kínaiak is, akik 2016-tól szeretnének komoly versenytársak lenni." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Távoli világok vulkánjai. = Népszabadság 68. 2010. dec. 11-12. 288/1. sz. hétvége p. 8. "A más csillagok körül keringő bolygók kutatása ma a csillagászat egyik legizgalmasabb területe. Egyre nagyobb távcsövekkel, egyre több részletet tudunk ezekről a távoli világokról. A napokban először sikerült vizsgálni egy Földhöz hasonló távoli bolygó légkörét." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Sajtot vitt az első magánűrhajó - A Dragon kapszula 201 percet töltött az űrben. = Népszabadság 68. 2010. dec. 13. 289/1. sz. p. 13. Tudomány - Technika. "December 8-án sikeres kísérleti űrrepülést hajtott végre az első valódi magánűrhajó, a Dragon. A tesztek kitűnően sikerültek, s hamarosan emberekkel is kipróbálhatják azt." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Halálspirálon alakult a Szaturnusz gyűrűje. = Népszabadság 68. 2010. dec. 15. 291/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika. "Egy új elmélet szerint egy hatalmas hold közelített a Szaturnuszhoz - több milliárd évvel ezelőtt. A hold külső rétegeinek felaprózódása alakíthatta ki a bolygó gyűrűjét." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: A Naprendszer szélére ért a Voyager-1. = Népszabadság 68. 2010. dec. 15. 291/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika. "A Naprendszer határzónájában jár az emberiség eddig legmesszebbre jutott űreszköze, a Voyager-1, amely négy én múlva érheti el a Naprendszer külső határát, a heliopauzát - jelentették be az Amerikai Geofizikai Társaság idei San Franciscó-i kongresszusán a NASA kutatói. " [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Tovább csúszik a Hubble utódjának indítása - A NASA jelentősen alábecsülte az űrtávcső költségeit. = Népszabadság 68. 2010. dec. 27. 300/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika. "A Hubble űrteleszkóp utódjának tekintett James Webb űrteleszkóp (JWST) az évtized legnagyobb beruházása, ám indítása a hatalmas költségek miatt legkorábban csak öt év múlva kerülhet sor." [BRZ.]

Kozmonauta antennaszerelők a világűrben. = Népszava 2010. máj. 18. 114. sz. p. 12. Az Atlantis űrsikló két utasa megérkezett az űrállomásra és antennát szereltek fel rá. [SRG.]

KOZMA JUDIT: Holdi felszínformák elnevezéseiről. = Névtani Értesítő 32. Budapest, 2010. pp. 117-125. [SOL]

Kisenciklopédia. Bay Zoltán - és a Hold-radar. 110 éve 1900. 07. 24-én született. = Nők Lapja 61. 2010. aug. 4. 31. sz. p. 11. [KSZ.]

  NÉMETH Zsolt: A veleméri templom arányrendszere. = Országépítő 21. 2010. 1. sz. pp. 30-37. A hírneves, csillagászati vonatkozásúnak vélt középkor templom ("fénytemplom") részletes elemzése, geometriai, arányrendszeri, fényjárási szempontból. Vizsgálja a nyári napforduló idején a napfény által megvilágított falképek összefüggéseit. A helyszíni vizsgálataihoz számítógépes csillagászati programokat használt. A veleméri templom hossztengelyének azimutját 70 fok 44’-nek vette. [KSZ.]

  Jövőjelző mágneses mezők. Gerle János beszélgetése Kőszeghy Attilával. = Országépítő 21. 2010. 3. sz. pp. 26-32. Szakrális épületek tájolásának rendellenességei világszerte, az ókortól kezdve. A középkori keresztény templomok kitűzésénél sem ismerhető fel szabályosság. Következtetései: "A tájolási feltevések számtalan sebből véreznek." és "Az ókori és koraközépkori szakrális helyek tájolását kutató azonban tucatnyi további akadályba ütközik." [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A Föld fénye a Holdon. = A Paksi Amatőr Csillagászok Baráti Köre (MCSE Helyi Csoportja) Tájékoztatója 2010. ápr. p. 1. A hamuszürke fény megfigyelésének módszere, skálája és űrlapja.; "A Paksi Amatőr Csillagászok Baráti Köre (MCSE Helyi Csoportja) Tájékoztatója" első száma 2010. ápr. 5-i keltezéssel 2010 júliusában jelent meg. A 138. sz. Draco folyóirattal együtt küldték szét. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. A5 méretű, 4 oldalas kiadvány volt. Korábbi címváltozat: "A Paksi MCSE Csoport Tájékoztatója", később: "A MCSE Paksi Helyi Csoportja Tájékoztatója". [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Argelander kettősök. = A Paksi Amatőr Csillagászok Baráti Köre (MCSE Helyi Csoportja) Tájékoztatója 2010. ápr. pp. 2-4. Freidrich Wilhelm August Argelander tevékenységének rövid ismertetése. Kettőscsillag katalógus 123 csillagpárról. Argelander egy 7,8 cm-es nyílású refraktorral észlelt, így a lista legszorosabb kettős 2,8 ívmásodperces. [KSZ.]

RAYL, A. J. S.: Robotok a Marson. = Reader’s Digest 2010. szept. pp. 72-79. A Spirit és az Opportunity elnevezésű marsjárók küldetésének krónikája és eredményeik áttekintése. [HAI.]

KÓSA KISS Attila: Észlelési napló, avagy tanóra a csillagos ég alatt. = Reggeli Újság 7. 2010. dec. 28. 301. sz. p. 7. Bihar megyei napilap. Távcsöves amatőrcsillagászati megfigyelés Nagyszalonta határában egy nagyon sötét helyen. Éjjel 1 óra 52 perckor négy fiatalember is arra tévedt, akiknek ismertette a csillagos ég látnivalóit. A cikket a távcsővel bemutatott objektumok (M81, Albireo, M1, M42) fényképei illusztrálják. [KSZ.]

Föld-szerű bolygót keresnek. = Reggeli Újság 7. 2010. jan. 12. 1775. sz. p. 7. "Hamarosan Föld szerű, lakható bolygókat találhatunk - volt a végső következtetése az Amerikai Asztronómiai Társaság éves közgyűlésének, amelynek fókuszában a Kepler-űrtávcső felfedezései álltak. Míg az 1990-es években a csillagászok évente csupán néhány, a Naprendszeren kívüli úgynevezett exobolygót fedeztek fel, az utóbbi évtizedben a lista havonta gyarapodott néhány ilyen planétával. A tavaly márciusban felbocsátott bolygóvadász Kepler-űrtávcső fő célpontjai pedig eleve a Földhöz hasonló, szilárd kéreggel rendelkező, felszínén folyékony vizet megtartani képes planéták. ..." [HAI.]

Meteorit csapódott be egy orvosi rendelőbe. = Reggeli Újság 7. 2010. jan. 23. 1785. sz. p. 16. "Teniszlabda nagyságú meteorit ütötte át egy amerikai, Virginia állambeli orvos rendelőjének tetejét, az "égi" incidens során azonban senki sem sérült meg. Frank Ciampi, a Washingtontól 32 kilométernyire délnyugatra lévő Lorton orvosa szerint a kő hétfő délután csapódott be a kétemeletes épületbe. Az orvos elmondása szerint hallották a becsapódás robaját, majd megtalálták a lyukat, amelyet a meteor ütött, amint a tetőn és a mennyezeten áthatolt. Nyomában fa-, gipsz- és szigetelőanyag-darabkák záporoztak a padlóra. A 75 dekás kődarab három részre tört. A WUSA tévécsatorna munkatársai a tárgyat elvitték a Smithsonian Intézet Természettudományi Múzeumába. A szakértők megerősítették, hogy meteorról van szó, amely a becsapódáskor nagyjából 350 km/órás sebességgel zuhant." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Nehezen bukkanni Földünk párjára. A mienkhez hasonló bolygót észleltek. Űrkutatás. = Reggeli Újság 7. 2010. aug. 31. 1968. sz. p. 7. "Másfél évvel indulása után a Kepler űrteleszkóp mindösszesen egy olyan bolygórendszert észlelt, amihez egy olyan bolygó is tartozik, amelynek mérete a Föld másfélszerese. A hatalmas forróság miatt viszont felszínén kizárt a miénkhez hasonló élet lehetősége. ..." [HAI.]

KÓSA KISS Attila: Elvesztettem egy barátot. A Mir űrállomásra emlékezve. = Reggeli Újság 7. 2010. dec. 29. 302. sz. p. 6. Bihar megyei napilap. Az 1986. febr. 19-én fellőtt Mir története, érdekességei. A 14 év alatti látványa Nagyszalonta egén. Utolsó megfigyelése egy szép derűs hajnalon, búcsúzva a 2000. márc. 23-án megsemmisített űrállomástól. [KSZ.]

BERECZKI Lajos: Ismét lesz planetárium Pécsett. = Royal Club Pécs (Információs és társasági lap) 11. 2010. máj. 2. sz. p. 5. A Zsolnay Kulturális Negyedben lesz. Interjú Schmidt Erzsébettel, a Pécs-Baranyai TIT igazgatójával. [AAJ.]

REZSABEK Nándor: "Üstökös tsillag" a templomtornyon. = Stáció 5. 2010. aug-szept. 4. sz. pp. 36-37. A solti református templom tornyán az 1769. évi C/1769 P1 (Messier) üstökös emlékére emelt csillagmotívumról, illetve az üstökös történetéről. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Minden a Jupiterrel kezdődött... = Süni 25. 2010. 5. sz. pp. 40-41. Az Albireo Amatőrcsillagász Klubról (AAK) és annak újjáalakulásáról. A Süniben több év után újrainduló csillagászati rovatot az AAK készíti. A Göncöl Alapítvány, a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Süni Egyesület gyermekeknek szóló természettudományos ismeretterjesztő lapjának csillagászati szerkesztője Rezsabek Nándor, csillagászati munkatársa Kovács Sándor és Puskás Ferenc.; Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Pokol a szerelem bolygóján. = Süni 25. 2010. 6. sz. pp. 40-41. A Vénusz bolygóról.; Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

LOVASS Ildikó: A Vénusz-átvonulás tudora. = Szabad Föld 66. 2010. máj. 21. 20. sz. p. 38. Hell Miksáról szóló rövid életrajzi cikk az évfordulók című rovatban. [HAI.]

Arany János a csillagok között! = Szalontai Napló 18. 2010. febr. 9. 10. sz. p. 6. A Nagyszalontán született Arany Jánosról kisbolygót neveztek el. A kisbolygót Sárneczky Krisztián fedezte fel, később a 89973. sorszámot kapta. A felfedező javaslatát 2009-ben fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió. [KSZ.]

SZENOGRÁDI Ferenc: Ifjú amatőr csillagász. = Szécsényi Napló 10. 2010. jún. 29. 6. sz. p. 2. Baracki Zoltán szécsényi amatőrcsillagász első két éves munkásságát összefoglaló cikk. [BRZ.]

D. KENEDLI Eszter: Tudásvarázs - nyelvvarázs (6.): Sajnovics János a kiváló nyelvész és antropológus. 1. = Tanító. Módszertani folyóirat 48. 2010. 7. sz. pp. 16-17. [HAD.]

D. KENEDLI Eszter: Tudásvarázs - nyelvvarázs (7.): Sajnovics János a kiváló nyelvész és asztrológus. 2. = Tanító. módszertani folyóirat 48. 2010. 8. sz. pp. 8-9. Nem a leírást végző hibázott! Az asztronómus Hell Miksát valóban asztrológusnak nevezi itt a cikk szerzője. [HAD.]

D. KENEDLI Eszter: Tudásvarázs - nyelvvarázs (8.): Sajnovics János, a kiváló nyelvész és asztrológus. 3. = Tanító. Módszertani folyóirat 48. 2010. 9. sz. pp. 20-23. [HAD.]

D. KENEDLI Eszter: Tudásvarázs - nyelvvarázs (9.): Sajnovics János, a kiváló nyelvész és asztrológus. 4. = Tanító. Módszertani folyóirat 48. 2010. 10. sz. pp. 22-24. [HAD.]

PATKÓS András: Küzdelem az Entrópiával. 2. Javíthatók-e a rosszul sikerült természettörvények? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. jan. 1. sz. pp. 3-5. Daniel Kehlmann: Mahlers Zeit (Suhrkamp, 1999) regényéről. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

Robbanni készülő törpe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. jan. 1. sz. p. 32. A HD 49798 csillag mellett. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2009. 11. sz. [KSZ.]

Óriás Szaturnusz-gyűrű. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. jan. 1. sz. p. 34. A Spitzer-űrtávcső felfedezése. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Kronológus Ógyallán. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. jan. 1. sz. p. 39. A cseh Arnost Dittrich oktatói, tudománytörténeti, csillagászattörténeti és kronológiai tevékenységéről. [KSZ.]

NÉMETH Judit: Németh László és a természettudományos oktatás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. febr. 2. sz. pp. 57-61. Az író Németh László néhány csillagászati vonatkozása. 1934-ben két csillagászati vonatkozású cikke jelent meg. Egyik "A fizika átalakulása" a relativitáselméletet és a kvantummechanikát tárgyalja. A másik a "Kiterjedő Világegyetem" a táguló Világegyetem Hubble-féle elméletét ismereti. A cikk Galilei című színdarabjáról is szól. [KSZ.]

STAAR Gyula: Búcsúzunk Vekerdi Lászlótól. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. febr. 2. sz. pp. 81-82. [KSZ.]

Kevesebb hűhó az Apophis körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. febr. 2. sz. p. 82. A 900 m-es 99942 Apophis kisbolygó 2013. januárban 15 millió km-re, 2029. április 13-án 40 ezer km-re közelíti meg a Földet. "Ugyanakkor viszont megnőtt annak a valószínűsége, hogy 2068-ban mégiscsak bekövetkezhet a becsapódás". [KSZ.]

Egy különös fedési kettős. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. febr. 2. sz. pp. 82-83. A DI Herculis. Forrás: Sky and Telescope, 2009. 10. sz. [KSZ.]

APÁTHY István: Charles Simonyi újra a Pillével mért. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. febr. 2. sz. pp. 87-88. 2009. márc. 29. és ápr. 8. között. [KSZ.]

A XIX. Természet - Tudomány Diákpályázat díjnyertesei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. márc. 3. sz. diákpályázat. pp. [47-48.] A Magyar Csillagászati Egyesület különdíját két pályázat nyerte el. I. díj: Eördögh Balázs - Pozsonyi Miklós - Cseni Sándor Ádám: Űrbéli fénymodulációkat szemléltető eszköz. II. díj: Balogh Fruzsina - Finta Ákos: Portrévázlat dr. Ill Mártonról, a Bajai Csillagvizsgáló nyugalmazott igazgatójáról. A pályázatokat Szabados László, Dürr János és Trupka Zoltán értékelte. [KSZ.]

NEMODA Bence: Az atomoktól a csillagokig. A Föld alakja - és annak ismerettörténete a görögöktől Eötvös Lorándon át a műholdas gravimetriáig. Előadó: Timár Gábor. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. márc. 3. sz. p. 127. Az előadóval készített riport. Az előadás 2010. márc. 11-én lesz az ELTE Fizikai Intézetében. [KSZ.]

Merkúr eredmények. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. márc. 3. sz. p. 128. A NASA Messenger szondájának 2009. szeptemberi eredményei. [KSZ.]

Kozmikus időzített bomba. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. márc. 3. sz. p. 128. A V445 Puppis csillagról, amely Ia szupernóva-robbanáson fog átesni a jövőben. [KSZ.]

Szupernóva-rejtély megoldása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. márc. 3. sz. p. 128. A Cas A objektumról. [KSZ.]

SIMONOVITS András: A Galilei-per tanulságai, vagy az egyház apológiája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. márc. 3. sz. pp. 138-139. A Természet Világa "Feltárul a Világegyetem" című 2009-es csillagászati különszámában megjelent Hetesi Zsolt "A Galilei-per tanulságai: A tudós igazsága és tévedése" című cikkére reagál Simonovits András írása. Hetesi Zsolt válaszával. Simonovits András viszontválaszával. [KSZ.]

Kontinensek és kisbolygók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. márc. 3. sz. pp. 143-144. A Földet érő ősi aszteroidazáporok hatása a kialakuló kontinensekre. Forrás: Scientific American. [KSZ.]

Napmegfigyelés új eszközzel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. ápr. 4. sz. p. 173. A NASA Solar Dynamics Observatory nevű műholdja és az USA Advanced Technolgy Solar Telescope naptávcsöve. [KSZ.]

Erős kozmikus sugárzás? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. ápr. 4. sz. pp. 173-174. A galaktikus kozmikus sugárzás 2009-ben igen erős volt. Ez a naptevékenység gyengeségével kapcsolatos. [KSZ.]

Óriás felhő a Naprendszer peremén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. ápr. 4. sz. p. 174. A Voyager űrszondák mérései lapján. [KSZ.]

Kozmikus exota. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. ápr. 4. sz. p. 174. A Cygnus X-3 röntgenforrás. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2010. febr. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília: A Nebra-korong: a bronzkori csillagászati ismeretek bizonyítéka? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. ápr. 4. sz. pp. 178-180. A Nap és a Hold ábrázolása a korongon. Csillagábrázolások a korongon. A Nebra-korong mint csillagászati mérőeszköz. A Nebra-korong és a légköri jelenségek. [KSZ.]

Földönkívüliek, hol vagytok? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. ápr. 4. sz. p. 192. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2010. febr. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Howard Sallow - Peter Murray: Ember a Holdon (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009, Fordította: Sóskuthy György). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. ápr. 4. sz. p. 192. Könyvismertetés. [KSZ.]

Nedves középkor a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. máj. 5. sz. p. 225. A Mars nedves és meleg volt - 3 milliárd évvel ezelőtt. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2010. 3. sz. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Az űrszemét. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. máj. 5. sz. pp. 230-232., hátsó belső borító. A Föld körül keringő, használaton kívüli űreszközök története és sorsa. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Hédervári Péter földtudományi munkássága. Beszélgetés Papp Zoltánnal, a Széchenyi István Egyetem docensével. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. máj. 5. sz. pp. 234-235. Az interjúalany 1971-től személyes ismerőse, később, 1984-ig barátja volt Hédervári Péternek. Személyes hangú visszaemlékezésében nagyrészt földtudományi, kisebb részben csillagászati szemszögből mutatja be munkásságát, szakirodalmi tevékenységét, magánéletét. A két oldalas cikk közli Hédervári Péter arcképét, magán-csillagvizsgálójában álló lencsés távcsövének képét, ismerteti a lakóházán felavatott emléktáblát és a róla szóló "Az ismeretlen (?) Hédervári Péter. Vulkánoktól a csillagok világáig" című könyvet. [KSZ.]

Exobolygó-újdonságok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. máj. 5. sz. pp. 239-240. Statisztikai elemzés a Naprendszeren kívüli bolygókról, melyeknek száma "már jóval 400 fölött jár". Forrás: Sky and Telescope, 2010. jan. [KSZ.]

Szándékprogramozás zserbóval. Beszélgetés Charles Simonyival, Akadémiánk külső tagjával. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. jún. 6. sz. pp. 242-247 Az interjút készítette: Staar Gyula. Űrhajózási és űrkutatási vonatkozásokkal. Simonyi Károly nagyobb adománnyal támogatja egy csillagászati távcső építését, amelyet Chilében, a Cerro Pachón-hegység El Penón-csúcsán helyeznek el. A 8,4 m-es tükrös távcső neve: Large Synoptic Survey Telescope (LSST) lesz, és az égboltfelmérést végzi. [KSZ.]

BOTH Előd: Magyar részvétel a nemzetközi űrkutatásban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. jún. 6. sz. pp. 259-260. Kármán Tódor, Izsák Imre, Pavlics Ferenc, Bejczy Antal, Tófalvi Gyula, Almár Iván, Ferencz Csaba, Gschwindt András, Farkas Bertalan, Magyari Béla, Charles Simonyi név szerinti kiemelése, mint akik sokat tettek "A nemzetközi űrkutatásban való magyar részvétel" érdekében, amely tevékenységet Magyar Örökség díjjal tüntették ki 2010. márc. 20-án. [KSZ.]

BALOGH Fruzsina - FINTA Ákos: Portrévázlat Ill Mártonról, a Bajai Csillagvizsgáló hajdani igazgatójáról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. jún. 6. sz. diákpályázat pp. [131-136.] Részletes életrajz, életpálya ismertetés, szakmai munkásság az 1930. júl. 3-án, Vaskúton született Ill Mártonról. Kiegészítésül a Bajai Csillagvizsgáló története 1990-ig. 11 fényképpel illusztrálva. [KSZ.]

Földsúroló kisbolygók tömege. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. jún. 6. sz. p. 272. A NASA WISE műhold mérései alapján. [KSZ.]

Az állatövi fény eredete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. jún. 6. sz. p. 272. Nagyrészt a periodikus üstökösökből ered. [KSZ.]

EÖRDÖGH Balázs - POZSONYI Miklós Zoltán - CSERI Sándor Ádám: Űrbeli fénymodulációkat szemléltető eszköz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. júl. 7. sz. diákpályázat. pp. [101-104.] Egy olyan berendezést készítettek, amellyel csillagok fényváltozásait modellezhetnek. Ezzel csillagfoltos csillagokat, fedési kettőscsillagokat, exobolygó átvonulásokat elemezhetnek. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: A víz és a szerves anyag nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. júl. 7. sz. pp. 316-318. Az üstökösmagokon, a kisbolygókon, a jégholdakon, a Holdon, a Marson, a Földön. [KSZ.]

A változatlan Nap. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. júl. 7. sz. p. 321. 12 év méréssorozata alapján: a Nap átmérője egymilliomod résznyi pontossággal változatlan. [KSZ.]

Sötét anyag újdonságok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. júl. 7. sz. pp. 334-335. Forrás: Sky and Telescope 2010. jan. [KSZ.]

BOTH Előd: 20 éves a Hubble-űrtávcső. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. aug. 8. sz. pp. 364-365., címkép. [KSZ.]

KOVALICZKY István: Egy csillagda interaktív múzeummá alakult. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. aug. 8. sz. pp. 366-367., hátsó külső borító. A TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum Tatán. A gyűjtemény, a csillagvizsgáló és a szakkör története 1965 óta. A csillagvizsgáló 1973. nov. 11-én nyílt meg, 2008. jan. 1-től vette át a TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület. [KSZ.]

A ritka intergalaktikus közeg. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. aug. 8. sz. p. 368. A meleg-forró intergalaktikus közeg (WHIM) a Chandra röntgencsillagászati műhold megfigyelései alapján. [KSZ.]

Üreg az űrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. aug. 8. sz. p. 368. Az NGC 1999 mellett. [KSZ.]

A Hold és a földi élet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. aug. 8. sz. p. 382. Forrás: Bild der Wissenschaft 2010. 6. sz. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A kalocsai polihisztor - Tóth Mike-emlékkönyv. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. aug. 8. sz. p. 384. Könyvismertetés a Hála József és Romsics Imre szerkesztésében "A kalocsai polihisztor" címmel megjelent 176 oldalas Tóth Mike-emlékkönyvről. Tóth Mike többek között az asztrofotózás technikájával is foglalkozott. Felvételeket készített a kalocsai Haynald Obszervatóriumról és csillagászati műszereiről is. [KSZ.]

HARGITAI Henrik: Jégvölgyek holdja: a Titán. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. szept. 9. sz. pp. 394-396. Planetológia. [KSZ.]

RADNAI Gyula: Eötvös Loránd és a Természettudományi Közlöny. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. szept. 9. sz. pp. 397-400. Eötvös Loránd csillagászati tanulmányairól is: Doppler elve és alkalmazása a hang- és fénytanban (1871.).; Az északi fény színképéről (1871.).; Van-e a Holdnak befolyása az időjárásra? (1872.); A Nap physikai alkatáról (1872.); Az égitestek látszólagos alakjáról (1873.); Vizsgálatok a gravitatio jelenségeinek körében (1888.); A Föld alakjának kérdése (1901.). [KSZ.]

"Véglegesen nyugdíjba vonultam". Budapesti beszélgetés Pavlics Ferenccel, a holdautó tervezőjével. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. szept. 9. sz. pp. 411-412. Az interjút készítette: Both Előd. [KSZ.]

SZABÓ Péter Gábor: "Olyan szép az életem, mint egy tündérmese". A Dirac házaspár budapesti látogatása 1937-ben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. szept. 9. sz. pp. 413-414. Az angol Paul Dirac 1933-ban kapott fizikai Nobel-díjat. 1937. jan. 3-án Cambridge-ben vette feleségül Wigner Antal budapesti bőrgyáros lányát: Wigner Margitot, Wigner Jenő húgát. Már az esküvő után Budapestre jöttek néhány napra. Márciusban újra Budapestre jött a Dirac házaspár és akkor Rendy Lili újságíró riportokat készített velük, melyet a Magyarország című lap 1937. márc. 24-én és 25-én közölt. Az első beszélgetéskor a János-hegyi vendéglő asztalánál ott ült Eddington professzor is. Dirac és Eddington elmondta, hogy aznap a budapesti csillagvizsgáló intézetben jártak Wodetzky József meghívására. [KSZ.]

Ultraibolya-pillantás az űrbe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. szept. 9. sz. p. 415. A GOODS (Great Observatories Origins Deep Survey) program. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2010. 7. sz. [KSZ.]

A napfoltok és a tél. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. szept. 9. sz. p. 416. A kisebb napaktivitású időszak telei keményebbek. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2010. 7. sz. [KSZ.]

KOVÁCS József: Tükrök által élesebben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. okt. 10. sz. pp. 437-438., hátsó belső borító. Kavli-díj, 2010. Asztrofizika. A díjat Jerry E. Nelson, Raymond N. Wilson és James R. P. Angel kapta. Olyan technológiákat és eljárásokat dolgoztak ki, mint a szegmentált főtükör és az aktív optika, illetve ezek alkalmazása nagy átmérőjű, ugyanakkor nagy látómezejű, fényerős optikai távcsöveknél. [KSZ.]

Újra a holdi vízről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. okt. 10. sz. p. 463. [KSZ.]

A Rosetta utolsó előtti állomása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. okt. 10. sz. p. 463. A 21 Lutetia kisbolygó 2010. júl. 10-i megközelítése és lefényképezése. [KSZ.]

OZOGÁNY Ernő: Csillagokhoz távozott. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. okt. 10. sz. p. 464. Bödők Zsigmond tudománytörténész, felvidéki magyar ismeretterjesztő, szakíró, csillagász nekrológja. 2010. júl. 26-án hunyt el. [KSZ.]

Nagyító alatt a Hold arca. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. nov. 11. sz. p. 510. Amerika kutatók részletes holdtérképet készítettek a NASA-holdszonda mérései és felvételei alapján. A Holdon és a holdtérképen 5185 olyan kráter van, amely egyenlő vagy nagyobb 20 km átmérőjűnél. [KSZ.]

Kozmikus karambol után. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. nov. 11. sz. p. 511. Az NGC 3384 és az M95 galaxisok egymilliárd évvel korábbi összeütközése hozta létre a 650 ezer fényévátmérőjű gyűrű alakú objektumot. A Bild der Wissenschaft, 2010. 9. sz. alapján. [KSZ.]

KOVÁCS László: "Még mindig forog a Föld!" = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. nov. 11. sz. p. 511. A szombathelyi székesegyházban újra bemutatták Foucault 1851-es ingakísérletét a Föld forgásának szemléltetésére. Ilyen bemutatás 1880-ban volt (Kunc Adolf és a Gothard fivérek segédletével) hazánkban először, most ennek 130-ik évfordulóján ismét lengett az inga. 2010. okt. 19-én, majd 20-án és 21-én is látható volt az ingakísérlet az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, a Szombathelyi Székesegyházért Közhasznú Alapítvány támogatásával. Korábban ilyen bemutató 1991-ben (a nemzetközi Kunc Adolf Emléknapon) és 1994-ben (egy nemzetközi tudománytörténeti konferencia keretében) volt. Az ingakísérletet megszervezték 1991 és 1994 között is "egy Gothard Jenőről szóló kosztümös videofilm felvételekor". [KSZ.]

FUTÓ Péter: Szuper-Földek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. nov. 11. sz. pp. 520-522. Olyan exobolygók, amelyek tömege 1 és 10 földtömeg közé esik. [KSZ.]

BERÉNYI Dénes: Einstein utolsó üzenete? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. nov. 11. sz. p. 526. Könyvismertetés J. R. dos Santos: Az isteni formula - Einstein utolsó üzenete. Kossuth Kiadó, Budapest, 2010. kötetről. Modern regény formájában szól a fizikai mai eredményeiről, benne asztrofizikai és kozmológiai témákról is. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília - PRISKIN Annamária: Történelem előtti csillagászok? Modern mítosz alkotta ősi tudás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. dec. 12. sz. pp. 555-558. Régészet és csillagászat. A metszett csonttárgyak és a naptár. A barlangfestmények és a csillagképek. A csillagképek eredete. A paleolit "csillagászati ábrázolások" jellemző vonásai. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Csillagászati tájképek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. dec. 12. sz. pp. 562-563. Égi fotózás. 8 különböző asztrotájképével illusztrált cikk. [KSZ.]

RADNAI Gyula: Vargha Domokosné. 1931-2010. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. dec. 12. sz. p. 566. Nekrológ. [KSZ.]

DEÁK Márton - LÁTOS Tamás: A Föld mostoha kistestvére. A Mars evolúciója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. dec. 12. sz. pp. 570-571. "A Földön élő több mint hatmilliárd ember jelentős része élőben követheti majd, ahogy első ízben - a jelenlegi tervek szerint 2038-ban - ember lép a Marsra." [KSZ.]

Galaktikus állatkert. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. dec. 12. sz. pp. 574-575. Robottávcsővel készített felvételeken milliárdnyi galaxis osztályozása laikusok számítógépes segítségével. Forrás: Bild der Wissenschaft 2010. 9. sz. [KSZ.]

Simán dokkolt az Atlantis. = Tolnai Népújság 21. 2010. máj. 18. 114. sz. p. 7. Űrállomás. Búcsúúton a 25 évet szolgált amerikai űrsikló. [SRG.]

EKF. Pécs. Formálódik a Zsolnay Kulturális Negyed. A bontások után immár a látványos építkezések is megkezdődtek. Formálódik az új városnegyed. A Zsolnay-negyedben is folynak a kulturális fővároshoz kötődő munkák - Gyermek, felnőtt egyaránt találhat majd programot a kulturális-szórakoztató létesítményekben. = Új Dunántúli Napló 21. 2010. márc. 12. 70. sz. p. 1., 5. "Kipucolták a gyár egykori laborját, ahová egy természettudományos interaktív kiállítás, egy helyi csodák palotája költözik majd, a planetárium új otthona mellé." "Most még a betonkeverő áll, de pár hónap múlva a planetárium lesz ezen a helyen." [KSZ.]

Farkas Bertalan, a magyar legenda a hétvégén is repült... Pécsett járt az első magyar asztronauta, aki akár holnap indulna a világűrbe, ha meghívnák az útra. = Új Dunántúli Napló 21. 2010. máj. 31. 145. sz. p. 2. Farkas Bertalan 2010. máj. 30-án Pécsett az ANK Művelődési Központban járt a gyermeknapi rendezvényen. Riport és rövid életrajz. [KSZ.]

M. B. E.: Négy legendás űrhajós járja a kultúrfővárost. = Új Dunántúli Napló 21. 2010. jún. 1. 146. sz. p. 2. Farkas Bertalan az első magyar űrhajós 2010. máj. 31-án Pécsi Tudományegyetemen sajtótájékoztatót és előadást tartott. Három további űrhajós volt vele: Loren Acton a NASA-tól, az orosz Valerij Rjumin és felesége a szintén űrhajós Jelena Kondakova. [KSZ.]

K. E.: Sásd - Palé. Az esti csillagos égboltot figyelik a táborlakók. = Új Dunántúli Napló 21. 2010. aug. 9. 215. sz. p. 2. Ezen a héten tartja Paléban negyedik meteorfigyelő csillagásztáborát a Magyar Csillagászati Egyesület és a Sülysápi Amatőr Csillagászati Egyesület. [KSZ.]

FÁBOS Erika: Tűzcsíkok az augusztusi égbolton. A Perseidák a leglátványosabbak, de egész hónapban érdemes kémlelni a csillagokat. = Új Dunántúli Napló 21. 2010. aug. 15. p. 12. Mizser Attila tájékoztatása a meteorrajokról. Illusztráció Kallus György fényképe, amely Mizser Attilát mutatja a Polaris Csillagvizsgáló fűműszere mellett. [KSZ.]

EKF. Épül Zsolnay kisvárosa. A kulturális negyedben látványosak a változások. = Új Dunántúli Napló 21. 2010. szept. 18. p. 1., 4. "Merza Péter, az EKF fejlesztési igazgatója elmondta: a planetárium új épületének műszaki átadás-átvétele megkezdődött. "Kész a planetárium új lakhelye is, felül rézkupola mutatja helyét." [KSZ.]

(mbe): Mit látnak az űrtávcsövek? = Új Dunántúli Napló 21. 2010. okt. 12. 278. sz. p. 12. Pécs-Baranyai TIT: Őszi Csillagászati Hét zajlik a TIT székházában október 15-ig, nap mint nap izgalmas "kozmikus" előadásokkal. A képen a mai előadó: dr. Hegedűs Tibor csillagász. [KSZ.]

Extrák a tudomány ünnepén. 3D-s bemutató a GOCE műhold felfedező missziójáról. = Új Dunántúli Napló 21. 2010. okt. 22. 288. sz. p. 15. A Baranya Megyei Mérnöki Kamara 2010. nov. 8-19-ig a pécsi Tudásközpontban kiállítást, előadásokat és filmvetítéseket szervez az ESA GOCE műholdjának kutatásairól. [KSZ.]

Idegen életforma a Földön. Mono-tó. Méreggel helyettesítik a DNS egyik összetevőjét. = Új Dunántúli Napló 21. 2010. dec. 6. 331 sz. p. 7. Foszfor helyett arzént tartalmazó baktériumok. Asztrobiológiai vonatkozású a NASA új bejelentése. [KSZ.]

Zsolnay-negyed: Kulturális kínálat. A 21. század igényeinek megfelelő természettudományi múzeum, lézertechnika, hologram, "bűvös" tárgyak, eszközök bemutatóterme és boltja is működik majd a planetáriumban. = Új Dunántúli Napló 21. 2010. dec. 31. 354 sz. p. 14. Benne: Csillagnéző az új planetáriumban címmel szöveges ismertető. A planetárium rézborítású kupoláját mutató kép aláírása: Jövőre 3D-s mozival, interaktív kiállítással nyílik a planetárium. [KSZ.]

M. G. A. [MOLNÁR G. Attila]: Este bolygókra is vadásznak. Csillagászat. A napéjegyenlőség szintén témát ad majd. = Új Néplap 21. 2010. márc. 19. 65. sz. p. 12. Ujlaki Csabától a szolnoki TIT Uránia bemutató csillagvizsgálójának vezetőjétől megtudott információk közreadása. Rövid hír. [HAI.]

M. G. A. [MOLNÁR G. Attila]: Csillagászat a Tájháznál. Villáminterjú. = Új Néplap 21. 2010. jún. 17. 139. sz. p. 4. Rövid interjú Ujlaki Csabával a szolnoki TIT Uránia bemutató csillagvizsgálójának vezetőjével. Invitálás "járdacsillagászatra". [HAI.]

M. G. A. [MOLNÁR G. Attila]: A leghosszabb, de nem az év legmelegebb napja lesz a mai. = Új Néplap 21. 2010. jún. 21. 142. sz. p. 4. "Ujlaki Csaba ezzel kapcsolatban elmondta, ez a késlekedés az óceánokkal, tengerekkel magyarázható." [HAI.]

GALAMBOS Sándor: Rázós volt a földet érés. Űrkaland. Nem indultak be a fékező hajtóművek, 50 g-vel csapódtak be. = Új Néplap 21. 2010. jún. 2. 126. sz. p. 13. "Nyolc napot töltött a világűrben harminc évvel ezelőtt Farkas Bertalan." Interjú Farkas Bertalannal. A nap témája című rovatban. [HAI.]

OSMAN Péter: Tűz a holdon. = Új Könyvpiac 20. 2010. dec. p. 43. Könyvismertetés Norman Mailer: Moonfire. Az Apollo-11 hősises útja. Taschen-Vince Kiadó, 2010. 345 oldal kötetről. [KSZ.]

OZOGÁNY Ernő: Európa vezető tudományos intézetei a legmagasabb elismeréssel vették körül a magyar tudóst. Hell, a "pokoli" jó csillagász. = Új Szó (Pozsony) 63. 2010. máj. 19. 113. sz. p. 22. [HAD.]

REZSABEK Nándor: A Napnak is vannak foltjai... Útban a naptevékenység maximuma felé. = Vadon 17. 2010. 6. sz. p. [18.] A Vadonban induló csillagászati rovatot az AAK készíti. A Göncöl Alapítvány és a Fővárosi Állat- és Növénykert "Vadon" című természettudományos ismeretterjesztő lapjának - mely az 1897-ben indult "A Természet" jogutóda - csillagászati rovatvezetője Rezsabek Nándor, munkatársai Kovács Sándor és Puskás Ferenc.; Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

Kerekecske-gombocska. Tippek. Farsangoló, kézműveskuckó és cserebere a Gyermekek Házában. = Vas Népe 55. 2010. jan. 7. 5. sz. p. 11. Vértes Ernő előadása a Hold kutatásáról jan. 13-án. [SRG.]

(mt): A Hold-kutatásról gyermekeknek = Vas Népe 55. 2010. jan. 11. 8. sz. p. 7. Agora-Gyermekek Házában Vértes Ernő előadása jan. 13-án. [SRG.]

(kor) [KOZMA Gábor]: Üzenetek egy más világról. = Vas Népe 55. 2010. jan. 25. 20. sz. p. 3. Rendezvények Gothard Jenő életéről, munkásságáról. [SRG.]

KOZMA Gábor: Az élő tudomány. Diáksiker. Gothard Jenő hagyományait folytatják az utódok. Piszkéstetőn fotózhatják az eget. = Vas Népe 55. 2010. jan. 28. 23. sz. p. 3. Maróti Tamás, Vértes Ernő és Mitre Zoltán ismertetései. [SRG.]

KOZMA Gábor: Az élő tudomány. Diáksiker - Gothard Jenő hagyományait folytatják az utódok. = Vas Népe 55. 2010. jan. 28. 23. sz. p. 3 2009-ben, a csillagászat éve alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete országos és nemzetközi pályázatot írt ki Határ a csillagos ég címmel. A szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium háromfős csapata nyert: Csondor Katalin, Hatos András és Móricz Gábor. A diákok, akiket Melegáné Somogyi Tímea tanárnő készített fel, a piszkéstetői obszervatóriumban fotózhatták az eget, például a Súlyzó-ködöt, a Teremtés oszlopát és az M13-as gömbhalmazt.
A díjat január 27-én a gimnáziumban adta át ünnepélyesen az iskola igazgatónője Véghné Busics Hilda, aki érthetően örült diákjai sikerének és ugyanezt tette a Magyar Numizmatika Társaság jelen lévő elnöke, Maróti Tamás is. Az utóbbi kollégáival a fővárosból utazott a helyszínre, hogy köszönthesse a pályázaton nyertes szombathelyi diákokat. Ünnepi beszédet a Gothard egyesület örökös elnöke, Vértes Ernő mondott. Ezt követően Mitre Zoltán, az egyesület titkára üdvözölte a diákokat. Az ünnepély után a gimnáziumban Gothard-kiállítás nyílt, melynek néhány hétig ad otthont az intézmény. A cikk a díjátadóról készített fényképet is közöl. [SZU.]

Képek az űrből. Húsz éve bocsátották fel a Hubble-t. = Vas Népe 55. 2010. ápr. 24. 95. sz. p. 20. [KSZ.]

(kor): Ég és Föld a kertben. A tudománnyal ismerkedhettek a vendégek a csillagdába. = Vas Népe 55. 2010. máj. 8. 106. sz. p. 4. Szombathely - Az ELTE Gothard-csillagdájában Ég és Föld címmel rendeztek programot pénteken. A többi között ismertették a csillagda működését, bemutatták a helyi kiállításukat is. A Gothard Jenő nevét viselő herényi obszervatórium az alapító szellemében ténykedik. Ami annyit tesz, hogy a tudományos munkásságon kívül nagy hangsúlyt helyeznek az intézmény kutatói az ismeretterjesztésre és közművelődésre is. A pénteki Ég és Föld programon a vendégek megismerhették a csillagvizsgálót, annak állandó kiállítását, és ízelítőt kaptak a tudományos kutatás technikáiból is. Játékos formában kulturálódhattak is a résztvevők. A fiatalok játékos formákban ismerkedtek meg a csillagászattal. [SRG.]

(kor) [KOZMA Gábor]: Csillagász és űrkutató lesz a téma. = Vas Népe 55. 2010. okt. 12. 238. sz. p. 13. Tegnap nyílt meg a 31. Csillagászati és Űrkutatási Hetek. [SRG.]

Közelebb a csillagokhoz. Szlovák-magyar Himalája-expedíció tagja lesz a bronzjelvényes vasi túravezető. = Vas Népe 55. 2010. okt. 16. 242. sz. p. 4. Tánczos Norbert. A résztvevők csillagászati megfigyeléseket is végeznek. [SRG.]

Napi ajánló. Székesegyház. = Vas Népe 55. 2010. okt. 19. 243. sz. p. 11. A Foucault-féle ingakísérlet bemutatása a szombathelyi székesegyházban okt. 19-21-ig. [SRG.]

Történelmi pillanat. Inga. Látványos kísérletet mutattak be a Székesegyházban. = Vas Népe 55. 2010. okt. 20. 245. sz. p. 1. Foucault-ingakísérlet. [SRG.]

GREINER-CSAPÓ Júlia: Még mindig forog a Föld! Fizika. A Székesegyházban Kunc Adolf a tanítványaival elvégezte azt az ingakísérletet, melyet a 19. században addig csak ketten tudtak kivitelezni. = Vas Népe 55. 2010. okt. 20. 245. sz. p. 4. [SRG.]

Napi ajánló. Rendezvény, Szombathely. Agora-Gyermekek Háza. = Vas Népe 55. 2010. okt. 20. 245. sz. p. 15. Péntek Kálmán csillagászattörténeti előadása ma délután. [SRG.]

Eltűnő telihold. Fogyatkozás. Észak- és Közép-Amerikában látszott igazán. = Vas Népe 55. 2010. dec. 22. p. 16. Kezdődő teljes holdfogyatkozás látható a philadelphiai Szent Péter és Pál bazilika tornya fölött dec. 21-én. [KSZ.]

Űr. Terjeszkedés a Hold irányába. Nincs határa a kínaiak fejlesztőkedvének. = Vas Népe 55. 2010. dec. 27. 300. sz. p. 17. A tervek szerint kínai űrhajós 2024-ben szállna le a Holdra. [KSZ.]

FÁBOS Erika: Tűzcsíkok az augusztusi égbolton. A Perseidák a leglátványosabbak, de egész hónapban érdemes kémlelni a csillagokat. = Vasárnapi Vas Népe 11. 2010. aug. 15. 33. sz. p. 12. Mizser Attila tájékoztatása a meteorrajokról. Illusztráció Kallus György fényképe, amely Mizser Attilát mutatja a Polaris Csillagvizsgáló fűműszere mellett. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 19. 2010. aug. 8. 1.(86.) sz. címlap. Az M57 planetáris köd (Gyűrűs-köd) a Hubble Űrtávcső felvételén. [KSZ.]

[CSIZMADIA Szilárd]: Szerkesztői levél. A VCSE megfigyelési programja. = Vega 19. 2010. aug. 8. 1.(86.) sz. pp. 3-6. [KSZ.]

Észlelési ajánlat: Az év szabadszemes üstököse: a 103P/Hartley nyári-őszi láthatósága. = Vega 19. 2010. aug. 8. 1.(86.) sz. pp. 7-9., 16. [KSZ.]

Cs. Sz. [CSIZMADIA Szilárd]: Galaxisok az M31 mögött. = Vega 19. 2010. aug. 8. 1.(86.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Cs. Sz. [CSIZMADIA Szilárd]: 400 év nóvai. = Vega 19. 2010. aug. 8. 1.(86.) sz. pp. 11-16. H. W. Duerbeck cikke alapján. Csillagászati hírek. [KSZ.]

A BART szupernóvája. = Vega 19. 2010. aug. 8. 1.(86.) sz. p. 16. A Bajai Csillagvizsgálóban 2010 júliusában felfedezett SN 2010gn. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 19. 2010. okt. 15. 2.(87.) sz. címlap. A Hold és a Vénusz együttállása 2010. júl. 14-én. Benkő Imre felvétele Pókaszepetken készült. [KSZ.]

Vizuális mélyég-megfigyelések. = Vega 19. 2010. okt. 15. 2.(87.) sz. pp. 3-5. Cseh Ferenc, Csizmadia Szilárd, Csizmadia Tamás, Galambos Noémi, Kovács Ágnes, Morvai József, Müller Bennó, Müller Dániel Kristóf, Nagy Viktor leírásai. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Egy meteorészlelő kamera. = Vega 19. 2010. okt. 15. 2.(87.) sz. pp. 6-9. A VCSE által beszerzett Watec WAT-902H2 típusú kamera, amelyet 2010. aug. 12/13-án helyeztek üzembe. [KSZ.]

TIEGER Eszter - NAGY Viktor: Nyári tábor. = Vega 19. 2010. okt. 15. 2.(87.) sz. pp. 10-13. Bázakerettyén volt 2010. aug. 9-16-ig. A résztvevő 35 fő névsora. 14 vélemény a tábor életéről. [KSZ.]

Egyesületi események. = Vega 19. 2010. okt. 15. 2.(87.) sz. p. 13. 2009. nov. 21. és 2010. szept. 19. között. [KSZ.]

BENKŐ Imre: A napfolttevékenység hatása a rövidhullámú rádiózásra. = Vega 19. 2010. okt. 15. 2.(87.) sz. pp. 14-19. [KSZ.]

A Vega Csillagászati Egyesület zalaegerszegi meteorészlelő kamerája által rögzített egyik tűzgömb felvétele. = Vega 19. 2010. okt. 15. 2.(87.) sz. p. 20. 2010. szept. 20-án. [KSZ.]

SZABÓ Viola: Zűrős időszámítás. A naptár története. = Világjáró Utazási Magazin 10. 2010. febr. 2. sz. pp. 46-49. [KSZ.]

VARGA Andor: Az emberiség nagy reszetelése. Csizmadia Szilárd számára a sötét Zala nem bélyeg, elismerés. = Zalai Hírlap 66. 2010. szept. 11. p. 13. Egy táborban így sóhajtott fel egyszer valaki: De gyönyörű sötét a zalai égbolt! Ezért terem itt olyan sok csillagász. Bár Csizmadia Szilárd pályaválasztásában a Star Wars-filmeknek nagyobb szerepe volt. Interjú Csizmadia Szilárddal csillagászati tevékenységéről. [PZS.]

SZALABÁN Attila: Csak egy pillantást a Holdra. Célja kedvet teremteni a csillagászkodáshoz. = Zalai Hírlap 66. 2010. szept. 17. Utcai távcsöves bemutatás Nagykanizsán. [PZS.]

PÁSZTOR András: Látótávolságba került az univerzum. = Zalai Hírlap 66. 2010. szept. 26. p. 1. Hat év munkája után elkészült és tegnap megnyitották Becsehelyen, a Kis-hegyen a Canis Minor Csillagvizsgálót. Főműszere egy 40 cm-es tükrös távcső. Kalamár Sándor fényképével illusztrálva. [PZS.]

(pa) [PÁSZTOR András]: Kis csillagda. Teleszkóp. Akár a Hold krátereit és lehet kémlelni vele. = Zalai Hírlap 66. 2010. szept. 27. p. 11. Hat év munkája után elkészült és megnyitották Becsehelyen, a Kis-hegyen a Canis Minor Csillagvizsgálót. Gazdag Attila, a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület elnöke ismertette a létesítményt. Kalamár Sándor fényképével illusztrálva. [PZS.]

(kv): Megnyílt a teteje. Szerencse. Elapadtak az égi csatornák, és kitisztult az ég. = Zalai Hírlap 66. 2010. okt. 11. p. 11. Becsehely - Ahogy egy űreszköz fellövését is néha el kell halasztani, úgy az Univerzum Kapujának nyitását se lehet mindig terv szerint véghezvinni, pláne, ha az időjárás közbeszól. Gazdag Attila és Vilmos Mihály a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület hétvégére meghirdetett programjai előtt ismertette az egyesület és a Canis Minor Obszervatórium tevékenységeit. Szakony Attila a távcsöves bemutatáskor készített fényképével. [PZS.]

          2011.

XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. 412 p. A XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekciójának kivonatkötete. A FiFöMa Szekció Szervező Bizottságának bevezetője 2011. márc. 27-én kelt Nyíregyházán. Az asztrofizika részben (pp. 35-46.) a zsűri tagjai: Petrovay Kristóf, Kovács József, Vinkó József.; A XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció 2011. ápr. 27-29-ig volt Nyíregyházán, a Nyíregyházi Főiskolán. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Kozmikus társkereső. Exobolygók, asztrobiológia és SETI a XXI. században. [Budapest,] 2011. Kossuth Kiadó zRT., Szekszárdi Nyomda Kft. 191 p. Lektorálta: Szabados László. A szerző előszava 2010 novemberében kelt Budapesten. Almár Iván sokaknak köszönetet mond (pp. 11-12.) a könyv megírását segítőknek: Bakos Gáspár, Csizmadia Szilárd, Kiss László, Kovács Géza, Moór Attila, Szabó Róbert, Szathmáry Eörs, Bérczi Szaniszló, Horváth András, Kereszturi Ákos, Sik András, Rontó Györgyi, Bérczes Attila, Bacsárdi László, Elek László, Galántai Zoltán, Hargitai Henrik, Horvai Ferenc, Orgel Csilla, Simon Tamás, Illés Erzsébet, Decsy Pál, Szabados László, Hitseker Márta nevét említi meg. [KSZ.]

CORNELIUS, Geoffrey - DEVEREUX, Paul: A csillagok és a bolygók nyelve. Képes útmutató az égbolt misztériumaihoz. Ford.: Vekerdy János. [Budapest,] 2011. Saxum Kiadó Kft., Kaposvári Nyomda Kft. 366 p. Számos érdekes összefüggéssel a csillagászattörténettel, a csillagképek történetével, a szakrális tájolású építményekkel (Stonehenge, Avebury, Castlerigg, Maes Howe, Callanish, Loughcrew, Newgrange, Gavrinis, Er Grah, Die Externsteine, a Nagy Piramis, Karnak, Dendera, Hashihaka, Vidzsajanagara, Gao Cheng Zhen, Cahokia, Casa Grande, Chaco-kanyon, Hovenweep, Teotihuacán, Uxmal, Chichén Itzá, Machu Picchu, Uaxactún, Cuzco, Misminay, Közép-európai helyszínek) kapcsolatban. [KSZ.]

Csillagászat. Az univerzum és a csillagképek. Ford.: Király Róbert. [Kisújszállás], 2011. Pannon-Literatúra Kft. Nyomta és kötötte: Neografia Martin (Szlovákia). 72 p. / Szalay Könyvek. Fedezd fel a világot! 5./ Lektorálta: Szabados László és Újlaki Csaba. Az Univerzum méretei. A csillagképek áttekintése. Az album nagy része 38 csillagkép részletes ismertetése, főbb látnivalóival. Az áttekintő csillagtérképek (pp. 12-13.) határmagnitúdója 5, míg a részletező (csillagképeket ábrázoló) térképeké 6,5 magnitúdó (pp. 14-65.) (Wil Tirion). Az Univerzum legjei. Csillagászati szójegyzék. [HAI.]

Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. 104 p. A szerkesztő előszavában (p. 7.) írja, hogy a Vega Csillagászati Egyesület (Vega Klub) 1991. márc. 31-ei alapításának 20. évfordulójára jelent meg a kötet. A könyvet Zelkó Zoltán csillagászati felvételi illusztrálják (p. 23., 41., 84., 88., hátsó belső borító, hátsó külső borító). [KSZ.]

DAWKINS, Richard: A valóság varázsa. Válaszok az Univerzum nagy kérdéseire. Dave McKean illusztrációival. Ford.: Kelemen László. 2011. Libri Kiadó, General Nyomda. 271 p. Csillagászat: pp. 96-117. Miért vannak éjszakák és nappalok?; pp. 118-139. Mi a Nap?; pp. 160-181. Mikor és hogyan kezdődött minden?; pp. 182-203. Van ott valaki? [KSZ.]

DEMÉNY-DITTEL Lajos: Néhány mondat a dátumválasztó vonalról. Hatvan, 2011. 5 p., 2 t. A Dátumválasztó vonal fogalma. Kútfők és részben annotált ajánló irodalom. Könyvkiadó vagy nyomda nélküli házi nyomtatás és sokszorosítás, elküldve a hazai könyvtáraknak. OSZK-ban is elérhető. [KSZ.]

DOUGLAS, David: 2012 maja próféciák. Az ősi kalendárium és az idők végezete. Ford.: Kis Dávid Sándor. [Budapest] 2011. Ventus Libro Kiadó és Kereskedelmi Kft., Jet Set Tipográfiai Műhely, "A nyomás Kínában készült." 160 p. Csillagászat, csillagászattörténet, naptártörténet: pp. 8-9. (A maják és az idő fogalma.); pp. 16-19. (Napfoltok, napkitörések és a mágneses mező zavarai.); pp. 69-93. (A maja naptár részletes vizsgálata. A 260 napos Tzolkin. Haab’, a maja napév. Az idő múlásának mérése. A Hosszú Számlálás naptár. Az azték Napkő. A naptárak összehasonlítása és pontosságuk.); pp. 104-116. (A Yucatán csillagvizsgálói. Csillagászati eredmények. A Vénusz a Drezdai-kódexben.) [KSZ.]

Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. 104 p. /A Draco különkiadása./ Átnézte, ellenőrizte, javította: Vigh Lajos. Segítők: Czinkóczki Pál, Dalos Ildikó, Fleisz Krisztina, Käsz László. A kötet válogatást ad a Draco folyóirat korábbi cikkeiből. [KSZ.]

FARKAS Gábor Farkas: Régi könyvek, új csillagok. Budapest, 2011. Balassi Kiadó, Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz Osztály, Országos Széchényi Könyvtár. A nyomdai munkálatokat a László és Tsa. Bt. végezte. 282 p. /Humanizmus és Reformáció. 32./ Lektorálta: Jankovics József. A szerző bevezetése 2010. aug. 29-én kelt Ferencvárosban. A könyv fejezetcímei: Új csillag az égen. Az 1972-es szupernóva tudomány- és művelődéstörténeti helye.; Csillag vagy üstökös? A tekintély és a tapasztalat vitája.; Cassiopeia ragyogó csillaga. Az új csillagról szóló magyar források.; Égi csoda. Caesar és a mágusok csillaga.; Égre írt történelem. Létező és képzeletbeli égi jelenségek a 16. századi Magyarországon.; Csodajel és propaganda. Báthory Zsigmond és az 1595-ös csillag.; A feltételezett, a látható és a valóságos univerzum. Kopernikusz, Tycho és Kepler recepciója Magyarországon a kora újkorban. [FGF.]

Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület falinaptára 2011. Szerk.: Matisz Attila. [Szombathely, 2011.] Kiadja a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. [31 p.] Álló A4 méretű, felül spirállal összefűzött, akasztóval ellátott naptár. A 12 hónap lapjain csillagászati jelenségek, egy-egy csillagkép ismertetése (látnivalói és a görög mitológia szerinti történet). [KSZ.]

GREENE, Brian: A kozmosz szövedéke. A tér, az idő és a valóság szerkezete. Ford.: Koronczay Dávid, Marschalkó Gábor. [Budapest,] 2011. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 516 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektor: Cynolter Gábor. [HAI.]

HANLON, Michael: A Galaxis útikalauz tudománya. Stopposoknak és bámészkodóknak. Ford.: Kovács Levente. Budapest, 2011. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 187 p. /Új Polihisztor./ Csillagászati, kozmológiai vonatkozásokkal. [HAI.]

HAWKING, Stephen - MLODINOW, Leonard: A nagy terv. Új válaszok az élet nagy kérdéseire. Ford.: Both Előd. Budapest, 2011. Akkord Kiadó Kft., Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen) 228 p. Lektorálta: Szabados László. A Világegyetemről szóló csillagászati (kozmológiai) könyv. Fejezetcímek: A létezeés rejtélye. A törvény uralma. Mia valóság? Alternatív történelmek. A mindenség elmélete. Kiválasztjuk a mi Világegyetemünket. Szinte már csoda. A nagy terv. [KSZ.]

HERCZEG János: Csillagórák Vekerdi Lászlóval. Budapest, 2011. Typotex Kiadó, Séd Nyomda Kft. (Szekszárd). 325 p. /Tudomány &.../Lektorálta: Schiller Róbert. A szerző előszava Budapesten kelt 2011. márc. 4-én. A tudománytörténeti műben a csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: pp. 43-46.: Regiomontanus.; pp. 47-49. Ilkusch Márton.; pp. 230-267. Az Égi hírnök visszfénye. Az első távcsöves csillagászati megfigyelésekről és Galilei Égi Hírnök könyvecskéjéről.; pp. 268-296. Kozmikus játékok: Örök törvények nyomában. Kopernikuszról, Keplerről, Galileiről.; pp. 297-320. A Világegyetem geometriája. A Világegyetem geometriája, világnézetek bújócskája, világrendszerek az ókorban, a középkorban és a reneszánszban. [HAI.]

HUDOBA György: Hajmási József (1910-2010) emlékezete. Székesfehérvár, 2011. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Attraktív Nyomda (Székesfehérvár). 113 p. Lektorálta: Barcza Gézáné (született Hajmási Éva), Nagy Rezső. A fényképek többségét Párniczky József készítette. A Hudoba György által készített fejezetek: Előszó. Bevezetés. Hajmási József életrajza. Hajmási József, a magánember. Munkahelyei. Elismerései. Hajmási József öröksége. Idézetek 1910-ből. Fényképek. Írásos dokumentumok. Irodalom. [KSZ.]

[Illés Tibor:] Útlevél a Naprendszer polgárának. Naprendszer-túra Szeged. Szeged, [2011.] PACSI, Partiscum Csillagászati Egyesület. [32 p.] A szegedi Naprendszer-túra ismertető könyvecskéje. Az útlevél végigvezeti a bolygóközi vándort a bolygók és Szeged nevezetességein, rövid leírásokat ad az égitestekről, a térkép pedig segít a Naprendszert modellező túraútvonalon való eligazodásban. Hamarosan kihelyezésre kerülnek a bolygómodellek. [KSZ.]

Iratok a közös magyar-szovjet űrrepülésről 1979-1980. Vál. és szerk.: Kocsis Piroska, Ólmosi Zoltán. Budapest, 2011. Magyar Országos Levéltár. Nyomtatta: Verano Kft. 271 p., 16 színes t. /Archívum./ Megjelent Jurij Gagarin 1961. ápr. 12-ei űrrepülésének ötvenedik évfordulójára. Korabeli dokumentumok újraközlése. Nagyrészt írásos anyagok, de számos fekete-fehér és színes képanyag is. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Asztrobiológia. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület. Kármán Stúdió, OOk-Press Kft. 176 p. Lektorok: Szabados László, Csizmadia Szilárd, Hargitai Henrik, Horvai Ferenc, Horváth Mária, Kiss László, Kun Ádám, Presits Péter. A könyív összeállításában még közreműködött: Csizmadia Tamás, Dániel Szidónia, Kalmár Dávid, Miklai Péter, Simon Tamás, Mizser Attila. Borítókép: Éder Iván. [KSZ.]

KOMZSIK Lajos: Égi kerekek. Örökké forognak. Ford.: Pieke Andrea. Neckenmarkt, 2011. Novum Eco. Novum Publishing Kft. (Sopron). 152 p. A forgás és körmozgás fizikája. Sok csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

KÓNYA Ádám - KÓNYA Éva: A csillagos ég szabad szemmel. Sepsiszentgyörgy, 2011. T3 Kiadó. 140 p. /Cimbora Könyvek./555 színes illusztrációval. Szaklektor: Szenkovits Ferenc. [SZF.]

  Kövesligethy Radó és az asztrofizika kezdetei Magyarországon. Szerk.: Szabados László. Budapest, 2011. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft.. 182 p. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences. Monographs. 8./ Lektorálta: Szabados László. [KSZ.]

MÉSZÁROS Ernő: A természettudományok rövid története. Budapest, 2011. MTA Történettudományi Intézet, Akaprint Nyomdaipari Kft. 215 p. /Természettörténelem. 3./ Sok helyen csillagászati részekkel. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. 320 p., 16 színes t. Közreműködtek: Butuza Tamás, Görgei Zoltán, Hegedüs Tibor, Kaposvári Zoltán, Kovács József, Sánta Gábor, Sárneczky Krisztán, Szabó Sándor, Szőllősi Attila. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

NAGYVÁRADI László - GYENIZSE Péter: Földgömbgyakorlatok. Pécs, 2011. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Bornus Nyomda. 45 p. Szakmailag ellenőrizte: Hegedüs Tibor. [KSZ.]

NEFFE, Jürgen: Albert Einstein igaz története. Ford.: Bozsoki Anna-Mária. Budapest, 2011. Typotex Kiadó, Séd Nyomda Kft. (Szekszárd) 593. p. Szerkesztette és a verseket fordította: Horváth Balázs. A 13. fejezetet fordította: Gerner József. A részletes és regényes életrajzban több hosszabb csillagászati szöveg: pp. 14-23., pp. 72-90., pp. 93-96., pp. 174-180., pp. 305-328., pp. 334-341., pp. 480-485., p. 494. [KSZ.]

NEIDENBACH Ákos: A magyar Tátra-kutatás apostolai. A Buchholtz-család. Budapest, 2011. Püski Kiadó, Akaprint Kft.. 132 p. Neidenbach Ákosnak a Tátrával foglalkozó harmadik kötete egyidejűleg több szakterületet is érint. A természettudomány tekintetében földrajzát, térképezését, állat- és növényvilágát. A könyv főszereplői a hegység megismerésében úttörő szerepet játszó evangélikus felvidéki német (cipszer) Buchholtz família tagjai. Idősebb (1643-1724) és ifjabb (1688-1737) György, és utóbbi testvéröccse, Jakab (1696-1758). Az fiatalabb György csillagászattal is foglalkozott, bár a kötet asztronómiai munkásságát nem érinti. [REZ.]

NYERGES Magda: Magyar feltalálók és tudósok. Budapest, 2011. Széphalom Könyvműhely, Nalos Grafika Kft. (Vác). 95 p. /Magyar példaképtár./ A kötet bírálója: Gazda István. Az ifjúságnak mutatja be a magyar tudomány tizenöt meghatározó alakját. Csillagászat: pp. 4-9. (Hell Miksa), pp. 68-75. (Bay Zoltán). [KSZ.]

PARSONS, Paul: Hogyan pusztítsuk el az univerzumot és a fizika további 34 érdekes alkalmazása. Szórakoztató és különleges útmutató a modern fizikához. Ford.: Koronczay Dávid. [Budapest,] 2011. GABO Könyvkiadó, Akkord Könyvkiadó, Tördelés: Malum Stúdió. Printed in China. 223 p. Csillagászati fejezetek: Hogyan térítsünk el egy halálos aszteroidát? Hogyan juthatunk el a világűrbe? Hogyan élhetünk örökké? Hogyan fogjuk munkára a csillagok fényét? Hogyan juthatunk el a tízedik dimenzióba? Hogyan éljük túl, ha fekete lyukba zuhanunk? Hogyan pillanthatjuk meg az univerzum túlsó felét? Hogyan ismételjük meg az ősrobbanást? Hogyan pusztítsuk el az univerzumot? Hogyan hagyhatjuk le a fényt? Hogyan utazhatunk az időben? Hogyan léphetünk kapcsolatba földönkívüliekkel? Hogyan csináljunk energiát a semmiből? Hogyan teremtsünk életet? [KSZ.]

PENROSE, Roger: A császár új elméje. Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei. Ford.: Gálfi László. [2. kiad.] Budapest, 2011. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 582 p. /Új Polihisztor./ A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: Einstein általános relativitáselmélete (pp. 270-281.).; Kozmológia és az idő iránya (pp. 393-446.). [HAI.]

PENROSE, Roger: Az idő ciklusai. Az univerzum radikálisan új szemlélete. Ford.: Gilicze Bálint. Budapest, 2011. Akadémiai Kiadó, Akadémiai Nyomda. 280 p. /Új Polihisztor./ [HAI.]

PONORI Thewrewk Aurél: Bolygóistennő. A Vénusz és kultúrtörténete. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. 132 p. Szakmai lektor: Illés Erzsébet. A szerkesztésben közreműködött: Sárneczky Krisztián. Olvasószerkesztők: Szabados László, Almár Iván, Barlai Katalin. Rajzok: Ponori Thewrewk Ádám Ajtony. [KSZ.]

POWELL, Robert: A zodiákus története. Ford.: Cseri Krisztina. Budapest, 2011. Regulus Art Kft., BOOKPRINT Kft. (Győr) 221 p. A fordítást az eredetivel egybevetette: I. Horváth Mária. Az állatöv, az állatövi csillagképek, az ekliptika körüli sávban lévő csillagok és az ezen a területen látszó mozgást végző Nap, Hold és a szabadszemes bolygók viszonyának több ezer éves története. A szerző asztronómiai (nem asztrológiai) szemmel és nagyon alaposan elemzi a kérdés történetét. A mezopotámiai, az óegyiptomi, a klasszikus görög, a hellenisztikus, az indiai, sőt az arab csillagászatban elemzi a kérdést. Különbséget tesz a 360 fokos ekliptika egyenlően 30 fokosra osztása és az ókori (és az 1928 óta használt mai) egyenlőtlen hosszúságú állatövi csillagképei között.
Megkülönbözteti, hogy az egyes kultúrák vagy a sziderikus (azaz a csillagokhoz viszonyított), avagy a tropikus (azaz a napéjegyenlőségekhez, napfordulók viszonyított) zodiákust ismerték és használták. Főszereplői: Hipparkhosz és Ptolemaiosz, de bemutatja Euktemon, Geminosz, Kalliposz, Meton, Eudoxosz, Timokharisz, sőt Kopernikusz és Newton ide vágó munkásságát is. Égi főszereplői: a Spica, az Antares, az Aldebaran, a Mestartim, a Porrima, a Plejádok. A könyv jelentős részében (pp. 152-201) közzéteszi Ptolemaiosz 48 csillagképben 1022 csillagot tartalmazó csillagkatalógusát, amelyet ő Syntaxis Mathematica (későbbi arab néven Almagest) című művében i. sz. 138-ban közölt. Az északról dél felé csillagképenként haladó katalógus közli Ptolemaiosz szöveges leírását az egyes csillagokról, amely itt olvasható először magyar nyelvű fordításban. [KSZ.]

RÜKL, Antonin: A Hold atlasza. Holdatlasz mindenfajta távcsőhöz. Fordítás: Zirig Ferenc. Első kiadás. Budapest, 2011. Geobook Hungary. 32 p. Borító, grafika, illusztrációk: Antonin Rükl. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Űrsztárok és űrsztorik. Budapest, 2011. Kornétás Kiadó Kft., Alföldi Nyomda Zrt. 182 p. Magyari Béla (p. 7.) és Charles Simonyi (p. 8.) előszavával. [KSZ.]

SIMONYI Károly: A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig. 5. jav. bőv. kiad. Szerk.: Csurgayné Ildikó. [Budapest,] 2011. Akadémiai Kiadó Zrt., Gyomai Kner Nyomda Zrt. (Gyomaendrőd) 616 p., 32 t. Lektorálta: Mátrai László és Vekerdi László. Az 5.7. fejezetet a K. Simonyi: Kulturgeschichte der Physik: Von den Anfängen bis heute (Verlag Harri Deutsch, Frankfurt am Main, 2001) c. kötet alapján fordította Patkós András. A kiadó és a szerkesztő előszava 2011 októberében kelt. Csillagászat: pp. 51-55., 81-88., 100-105., 116-118., 140., 156-159., 172-175., 184-212., 222-226., 256-272., 276., 546-560., 564., 576-580. [HAI.]

SMOLIN, Lee : Mi a gubanc a fizikával? A húrelmélet problémái és a lehetséges kiutak. Ford.: Koronczay Dávid. [Budapest,] 2011. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 373 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektor: Egri Győző. A szerző ismerteti a röviden a fizika történetét és módszereit, valamint részletesen a húrelmélet történetét és mai helyzetét (2005-ben írta meg könyvét, amely 2006-ban jelent meg először angolul). Sok csillagászati, kozmológiai, csillagászattörténeti, tudománytörténeti vonatkozással. [KSZ.]

  TÓTH Imre: Az ekliptikai üstökösök fizikai tulajdonságai és eredete. Az MTA doktora cím megszerzéséért készített disszertáció. Budapest, 2011. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete. 188 p. Fejezetcímek: Bevezetés (pp. 1-6.).; Történeti visszatekintés (pp. 6-29.).; Az üstökösök uj világa (pp. 30-42.).; Kutatási célkitűzések és vizsgálati módszerek (pp. 42-44.).; Módszerek az üstökösmagok megfigyelésére (pp. 44-61.).; Az ekliptikai üstökösök megfigyelési eredményei (pp. 61-115.).; Az üstökösmagok fázisfüggvénye és albedója (pp. 115-118.).
Az üstökösmagok méreteloszlása (pp. 118-122.).; A SEPPCoN program eredményei (pp. 122-126.).; Az ekliptikai üstökösök eredete (pp. 127-131.).; A kisbolygók fő-övezete és az ekliptikai üstökösök (pp. 131-141.).; Gyors forgástól való szétesés elleni stabilitás. A primitív kis égitestek forgási szétesés elleni stabilitása. (pp. 141-155.).; Kitekintés - megoldatlan problémák és lehetőségek (pp. 155-156.).; Az eredmények hasznosítása, továbbfejlesztése (pp. 156-167.).; Köszönetnyilvánítás (pp. 168-169.).; Hivatkozások (pp. 170-188.). [HAI.]

  TÓTH Imre: Az ekliptikai üstökösök fizikai tulajdonságai és eredete. Az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés tézisei. Budapest, 2011. Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete. Magyar MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. 20 p. Fejezetcímek: A kutatási téma előzményei és a kitűzött feladatok (pp. 1-4.).; Vizsgálati módszerek (pp. 4-5.).; Új tudományos eredmények - az értekezés tézisei (pp. 5-14.).; Az eredmények hasznosítása, továbbfejlesztése (pp. 14-17.).; A tézispontokhoz kapcsolódó publikációk (pp. 17-20.). 34 tétel. [HAI.]

Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. 208 p. A könyv több mint száz tudós életébe és munkásságába enged bepillantást, megtudhatjuk, mikor és hol éltek, milyen felfedezéseket tettek, és hogyan változtatták meg a világunkat. 2500 év tudományos vívmányai. A kötetben több különböző szerzőtől mintegy 30 csillagászathoz köthető tudós életrajza olvasható Gan De-tól Stephen Hawking-ig. [HAI.]

Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. 100 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ A szerkesztő előszava Budapesten kelt 2012. februárban. [KSZ.]

ZÁHONYI András: A tatárlakai csillagóra. 2011. Fríg Kiadó, G-Print Nyomda. 151 p. A Gyulafehérvártól 20 km-re lévő Tatárlaka (Alsótatárlaka, románul Tartaria) marosmenti falu területén 1961-ben került elő három agyagkorong. Rajtuk különleges ábrák és jelek láthatók. Koruk 4800 és 7000 év közötti lehet. A kötet ismerteti Götz László, Forrai Sándor, Friedrich Klára, Badiny Jós Ferenc, Harmatta János, Rum Tamás, Varga Csaba (és mások) véleményét a jelekről. Záhonyi András itt részletezett elemzése szerint a jelek csillagképeknek, sőt csillagképek sorozatának felelnek meg, olyan sorrendben, ahogyan az égen vannak. A magyar nyelvű részen (pp. 5-133.) belül csillagászati vonatkozásokkal (pp. 51-115.). [KSZ.]

FEHÉR Orsolya - LISZTES Mónika: Fiatal csillagok környezetének modellezése az Orion-ködben az AKARI FIS adatai és archív katalógusok felhasználásával. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 36. Témavezető: Zahorecz Sarolta. [KSZ.]

HODOSÁN Gabriella: Fedési exobolygók periódusváltozása a Kepler-űrtávcső adataiban. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 37. Témavezetők: Kiss L. László, Szabó M. Gyula, Simon Attila. [KSZ.]

KOVÁCS András: A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás fázisai. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 38. Témavezető: Szapudi István. [KSZ.]

KOVÁCS András: Gamma-kitörések energiáinak kozmológiai k-korrekciója. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 39. Témavezető: Bagoly Zsolt. [KSZ.]

KUN Emma: Az NGC 6834 nyílthalmaz fotometriai vizsgálata. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 40. Témavezető: Székely Péter. [KSZ.]

ORDASI András: Tranzitos exobolygók fedésének fotometriai vizsgálata. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 41. Témavezetők: Szatmáry Károly, Szabó M. Gyula, Székely Péter. [KSZ.]

POLÁK Péter: A peremsötétedés kimutatása. és értékeinek mérése. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 42. Témavezetők: Udvarhelyiné Hyross Amelita és Somosvári Béla Márton. [KSZ.]

SZÉCSI Dorottya: A Fermi gammaműhold mozgásának vizsgálata - különös tekintettel a gamma-kitörésekre rárakódó háttér értékének alakulására. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 43. Témavezetők: Bagoly Zsolt és Horváth István. [KSZ.]

SZULÁGYI Judit: Az argon [ArII] vonalának első kimutatása protoplanetáris korongokban és a sugárzási tér vizsgálata. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 44. Témavezetők: Ábrahám Péter és Pascucci, Ilaria. [KSZ.]

TÁPAI Márton: Szupermasszív fekete lyukkettősök által sugárzott gravitációs hullámformák. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 45. Témavezetők: Gergely Á. László és Keresztes Zoltán. [KSZ.]

VERÉB László: Kvadrupól-monopól hatások gravitációs hullámok fázisában. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 46. Témavezetők: Gergely Á. László és Keresztes Zoltán. [KSZ.]

DOBOR Laura: A vertikálisan integrált vízgőz napi menetének vizsgálata különböző légrétegekre SEVIRI műholdas mérések alapján. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 157. Témavezetők: Barcza Zoltán és Pongrác Rita. [KSZ.]

FARKAS Alexandra: Éjszakai világító felhők és megfigyelésük Magyarországról. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 158. Témavezetők: Kiricsi Ágnes és Tasnádi Péter. [KSZ.]

GUBICZA Ágnes: Langmuir szondás kísérlet az ESEO műhold fedélzetén. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 206. Témavezetők: Bencze Pál és Bánfalvi Antal. [KSZ.]

NAGY Melinda: Űr-időjárási vizsgálatok műholdas VLF adatok alapján. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 208. Témavezető: Steinbach Péter. [KSZ.]

Műholdas alapú digitális felszínmodellek összehasonlító vizsgálata egy beregi mintaterületen. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 218. Témavezető: Szabó Gergely. [KSZ.]

KÖRMÖNDI Barnabás: Közepes felbontású műholdfelvételek digitális kiértékelése hazai és japán példákon. In: XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció 2011. április 27-29. Szerk.: Hadházy Tibor és Sütő László. Nyíregyháza, 2011. Országos Tudományos Diákköri Tanács, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar, Műszaki és Mezőgazdasági Kar, Krúdy Könyvkiadó és Nyomda. p. 220. Témavezető: Szabó Gergely. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Kronológia. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 9-40. A VCSE eseményei időrendben 1991. márc. 31. és 2011. ápr. 16. között. [KSZ.]

A Vega Csillagászati Egyesület teljes taglistája. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 42-45. [KSZ.]

A Vega Klub és a Vega Csillagászati Egyesület tisztikarának jegyzéke. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 46-47. [KSZ.]

A Hettyei János Díj kitüntetettjei. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. p. 48. Zelkó Zoltán, Dúcz Mihály, Szutor Péter, Horváth Tibor, Csizmadia Ákos, Bánfalvi Péter, Vilmos Mihály, Juhász Tibor. [KSZ.]

A VCSE táborai. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. p. 49. Dióskál, Zalaegerszeg, Egervár, Kehidakustány, Pusztaszentlászló, Salomvár, Kustánszeg, Páka, Zalalövő, Tornyiszentmiklós, Bázakerettye. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Csillagászkodásom kezdetei. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 50-57. [KSZ.]

DÚCZ Mihály: "Aki tanul, hülye, aki nem, az is marad!" Sajátos ismeretterjesztés az elmúlt évtizedekben. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 58-64. [KSZ.]

Az Izsák Imre Képzőtársaság csillagászati szakköre. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 64-66. [KSZ.]

SZUTOR Péter: "Álmélkodva néztem a kupolát. Mi lehet alatta?" In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 67-70. Az interjút Csizmadia Ákos és Csizmadia Szilárd készítette 2002-ben. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: "Az egészséges világnézet egy társadalomban alapfeltétel." In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 71-73. Az interjút Csizmadia Szilárd készítette. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Rosszul csiszolt tükör, képe homályos. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 74-83. [KSZ.]

BÁNFALVI Péter: Visszaemlékezés amatőrcsillagász tevékenységemre. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 85-87. [KSZ.]

VILMOS Mihály: Emlékeim és élményeim csillagászattal kapcsolatban. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 89-93. [KSZ.]

PÁL Gabriella: Élményeim a VCSE-ben. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. p. 95.. [KSZ.]

GÁLICZ Eszter: Néhány sor emlék... In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. p. 95. [KSZ.]

CSIZMADIA Tamás: Mit jelent nekem a VCSE? In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. p. 96. [KSZ.]

GYÖRFFY Örs: Emlékeim. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 96-97. [KSZ.]

NAGY Viktor: Élményeim a Vegában. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 97-98. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Amatőrcsillagászati megfigyeléseinkről. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 99-102. [KSZ.]

A Vega Csillagászati Egyesület. In: Csillagfény-évek. Szerk. Csizmadia Ákos. Zalaegerszeg, 2011. Vega Csillagászati Egyesület. pp. 103-104. [KSZ.]

TEPLICZKY István: Alföldi hajnalok (1976 szeptember). In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 5. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DALOS Endre: A szivárvány. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 6. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

(DAE, TEY) [DALOS Endre - TEPLICZKY István]: Különleges légköri jelenségek. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 7-8. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

ISKUM József - TEPLICZKY István: Az évszázadunk abszolút légnyomás minimuma. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 9-10. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

TEPLICZKY István: A 18 napos légköri periódus. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 11. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DALOS Endre: Halo jelenségek. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 12. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Hold-halo két mellékholddal. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 12. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

Hold-alakzatok. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 13. /A Draco különkiadása./ Hevesi Zoltán néhány Hold-alakzat észlelése. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Egy nagymegyeri amatőr látogatása Bólyban. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 14. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Kirándulás Ógyallán. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 15. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: (1) Ceres. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 16. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

NAGY Ágoston: (532) Herculina. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 16. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

Hold-alakzatok. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 16-17. /A Draco különkiadása./ Leírások és rajzok: Szentmártoni Béla: Pitatus és Hesiodus. Póczek Antal: Clavius. [KSZ.]

Okkultációk. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 18. /A Draco különkiadása./ Nagy Ágoston 1981. szept. 20-én észlelte a 104 Tau csillagfedését. A Vénusz 1981. nov. 17-én elfedte a Szigma Sgr-t. (észlelte: Dalos Endre, Dalos Tibor, Varga András, Hevesi Zoltán, Gombás Géza, Csaba László, Fodor Antal) [KSZ.]

Hold rajzok 1982-ben. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 19. /A Draco különkiadása./ Csányi Csaba, Gyarmati László, Lakatos István, Szabó Sándor, Tóth János holdrajzai. [KSZ.]

Fotózás. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 20. /A Draco különkiadása./ Hevesi Zoltán: M44 (Preasepe), Szabó Sándor: Iras - Araki - Alcock (1983 d) üstökös. [KSZ.]

Néhány közeli szabadszemes csillag. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 20. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

A szabadszemes változócsillagok keresőtérképei. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 21-22. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A Föld fénye a Holdon. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 23. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

Hold alakzatok (leírások és rajzok). In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 24. /A Draco különkiadása./ Balázs József, Szabó Sándor, Vimláti László észlelései. [KSZ.]

DAE - SZS [DALOS Endre - SZABÓ Sándor]: Szabadszemes változócsillagok. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 25-26. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: A Gamma Cas 2003. okt-dec. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 26. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Baranya megyei CSBK találkozó Bólyban. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 27. /A Draco különkiadása./ 1985. máj. 18-án [KSZ.]

SZABÓ Rózsa: A Hold-tengerek mérete. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 27. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KOVÁCS Zsolt: A Vardő - ’90 expedíció. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 28-31. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

FÜLÖP József András: A Hold rajzolása. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 32. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Feltételezett bolygók. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 33-34. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Ritka csillagászati események 2011-2050. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 35. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Apollo- űrhajósok. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 35. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A Leo (Oroszlán) csillagkép. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 36. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

HERCEG Attila: A Tunguz-titok. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 37-38. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

MIZSER Attila: Biztos, hogy mindenki tudja azt, hogy járt már ember a Holdon? In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 38. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DALOS Endre: A 3427 Szentmártoni kisbolygó. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 39. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DOMBY György, id.: A Ludolpf - féle szám. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 40. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

JÓZSA Sándor: A Messier-gömbhalmazok. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 41. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

CSIKÓS Zoltán: Nem volt Hold-utazás? In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 41. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Milyen nagyok a számok? In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 42. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

(ERD): Csillagászati apróhírek. Mi kering? In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 42. /A Draco különkiadása./ A Pegazus csillagkép 51. sz. csillaga. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Holdfogyatkozások 2011 - 2050. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 43. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

JÓZSA Sándor: Egy és más a planetáris ködökről. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 44. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DALOS Endre: Paks nevű kráter a Marson. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 45. /A Draco különkiadása./ Almár Iván közlése alapján. [KSZ.]

SZABÓ Sándor: Napfogyatkozások 2011 - 2050. Merkúr és Vénusz átvonulások 2011 - 2050. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 46. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BARTHA Lajos: "Híd" a Marre Crisium peremén. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 47-49. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

VADÁSZ Pál: A Nap környezetének modellje. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 50. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

PALKÓ Gyula: Kis képtelen csillagászat. A tanulók aranyköpései. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 51. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DOMBY György, id.: Mitől fénylenek a földrengések? In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 51. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

NÉMETH Csaba: Utazás a Holdba? Avagy Verne tévedései. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 52. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

... van esernyőnk ... In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 53. /A Draco különkiadása./ A Csillagvizsgáló 1997 januári számából. [KSZ.]

(B. Q.) [BARTHA Lajos]: A naprendszer tömegközéppontja. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 55. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

NÉMETH Csaba: Föld felé tart a kisbolygó. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 54. /A Draco különkiadása./ Az 1997 XF11 kisbolygó. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A legnagyobb refraktorok. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 54. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

CSIKÓS Zoltán: Meteoritok. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 55. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

NÉMETH Csaba: A Mars-arc. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 56. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

NÉMETH Csaba: A Voyager-1 a legtávolabbi ember készítette objektum. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 56. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BALOGH János: Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás Pakson. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 57-58. /A Draco különkiadása./ Az észlelés szövegét közreadta Keszthelyi Sándor. [KSZ.]

EGYED József: Napfogyatkozás Paksról nézve 1999. aug. 11-én. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 59. /A Draco különkiadása./ 16 részből álló fényképsorozat. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás Pakson, észlelők és észlelések. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 60-61. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Mikor voltak a Földhöz legközelebbi fényes teliholdak. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 61. /A Draco különkiadása./ Tuboly Vince összeállítása alapján. [KSZ.]

DALOS Endre: 300 évenként is a földfelszín ugyanazon helyén ismét napfogyatkozás történik. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 62-63. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KISS László: A csillagok száma. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 64. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KOCSIS Antal: Két rajz a Linné kráterről. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 64. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DALOS Endre: Kisbolygó észlelés, a (2) Pallas. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 65. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Bolygóészlelések: 1.) A Merkúr. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 66-67. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

TARACSÁK Gábor: Melyik az év első hete?! In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 67. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

VIGH Lajos: Astronomy Day 2000. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 68. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

ARÁNYI László: X-bolygó. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 68. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Régi magyar sarki fények. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 69. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

GYARMATI László: A zöld sugár. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 69. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

CSIKÓS Zoltán: Űrbalesetek. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 70. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

Bolygók és napok. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 70. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Aki elvezette Amerikát a Holdra, 80 éve született Szebehely Győző. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 71-72. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

MUNTAG András: A brazil zászló csillagai. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 72. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

VÁRHEGYI Péter: Fémes bolygók. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 72. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Távcsövekről. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 73. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Észlelt-e Kepler? In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 73. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: 10 hold egy este (később +1). In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 74-75. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

SZATMÁRY Károly: A Hold mozgása. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 75. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Bolygóészlelések: 2.) A Vénusz. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 76-77. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

SZABADI Péter: A Csillagászat Napja Pakson. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 78. /A Draco különkiadása./ 2001. márc. 31-én. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Országszerte sarki fény volt látható a Csillagászat Napján! In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 79-80. /A Draco különkiadása./ 2001. márc. 31-én. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Mikor ült Petőfi "A négy-ökrös szekér"-en? In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 80. /A Draco különkiadása./ Ponori Thewrewk Aurél számításai alapján. [KSZ.]

Objektív átmérő, határmagnitúdó, felbontóképesség, normálnagyítás, legnagyobb felbontóképességű nagyítás, célszerű nagyítás. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 81. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Naptevékenység 245 évre visszamenően. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 81. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

HORVÁTH Imre: Hogyan került a Draco a Révai-lexikonba? In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 81. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Az égbolt csodái a mély-ég objektumok. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 82-83. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

Farkas Ernő Mars rajzai. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 83. /A Draco különkiadása./ 2001 jún. 13. és júl. 7. között. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Mikor lángolt fel a Bika csillagkép szupernóvája? In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 84. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

HORVÁTH Imre: Üstökös történelem. A Halley üstökös perihélium átmenetei. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 85. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KÄSZ László: Nagy aszteroida száguldott el a Föld mellett. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 86. /A Draco különkiadása./ A 2001 BC kisbolygó. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A legrégebbi mély-ég megfigyelések. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 87. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BARTHA Lajos: Egy nagyon földsúroló kisbolygó. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 88. /A Draco különkiadása./ A 2002 MN kisbolygó. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Julián-dátum szépségei és gyötrelmei. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 89. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Húsvétok. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 89. /A Draco különkiadása./ 2011-től 2045-ig. [KSZ.]

KÄSZ László: Holdhalo megfigyelés. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 90. /A Draco különkiadása./ 2002. márc. 27-én. [KSZ.]

POSZTOBÁNYI Kálmán: Aberráció. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 90. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Merkúr-átvonulások. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 91. /A Draco különkiadása./ 2016 és 2098 között. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati kö(szö)nyv ismertetése. 187-ik könyvismertetése. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 92. /A Draco különkiadása./ Dalos Endre: Az én világom 2. A Tejútrendszer kötet ismertetése. [KSZ.]

HEVESI Zoltán: NGC 809/884 Per NY. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 93. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Láthatták-e a Vénuszt a Nap korongja előtt a régiek szabadszemmel? In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 93. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A heliákus kelés, a precesszió, a Szíriusz és társai. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 94-95. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Nemzedékünk nagy égi élménye. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 95-96. /A Draco különkiadása./ A 2003. nov. 20-21-i sarki fény. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: A sarki fény. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 97. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BARTHA Lajos: Az Androméda-köd rejtélye. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 98-99. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Vénusz átvonulás 2004. június 8-án. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 100. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Ha én lettem volna a miniszterelnök. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 101. /A Draco különkiadása./ A 2003. nov. 20-21-i sarki fény idején. [KSZ.]

TUBOLY Vince: A Hermes megkerült. Hermes + Encke. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 101. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Egyre nehezebb korai holdsarló rekordokat felállítani szabadszemmel. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 102. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Korai holdsarló észlelések, ki-ki legkorábbi észlelésével szerepel. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. pp. 102-103. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

BOGNÁR PAPP Irén: Utószó. In: Az én világom. 11. A Draco. Írta, készítette és összeállította: Dalos Endre. Paks, 2011. p. 103. /A Draco különkiadása./ Csillagászati vers. A költőnő sorai Dalos Endréről. [KSZ.]

DÖBRENTEY Gyula: Köszöntés helyett búcsúzás. In: Hudoba György: Hajmási József (1910-2010) emlékezete. Székesfehérvár, 2011. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Attraktív Nyomda (Székesfehérvár). pp. 48-49. [KSZ.]

BÖLCSFÖLDI József: Amiket Hajmási Józsefnek köszönhetek. In: Hudoba György: Hajmási József (1910-2010) emlékezete. Székesfehérvár, 2011. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Attraktív Nyomda (Székesfehérvár). pp. 50-52. [KSZ.]

ROMÁN Károly: Hajmási József tanár úrról. In: Hudoba György: Hajmási József (1910-2010) emlékezete. Székesfehérvár, 2011. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Attraktív Nyomda (Székesfehérvár). pp. 53-54. [KSZ.]

TORMA Károly: Hajmási József kollégáról. In: Hudoba György: Hajmási József (1910-2010) emlékezete. Székesfehérvár, 2011. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Attraktív Nyomda (Székesfehérvár). pp. 55-56. [KSZ.]

SZILI István: Józsi bácsi. In: Hudoba György: Hajmási József (1910-2010) emlékezete. Székesfehérvár, 2011. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Attraktív Nyomda (Székesfehérvár). pp. 57-58. [KSZ.]

CSATÓ József: Aki szerette a csillagokat. Egy kiváló ismeretterjesztő tanár. Hajmási József emlékezete. In: Hudoba György: Hajmási József (1910-2010) emlékezete. Székesfehérvár, 2011. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Attraktív Nyomda (Székesfehérvár). pp. 59-60. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Emlékek Hajmási Józsefről. In: Hudoba György: Hajmási József (1910-2010) emlékezete. Székesfehérvár, 2011. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Attraktív Nyomda (Székesfehérvár). pp. 61-62. [KSZ.]

VÉRTES Ernő. Találkozásaim H. Józsi bácsival. In: Hudoba György: Hajmási József (1910-2010) emlékezete. Székesfehérvár, 2011. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Attraktív Nyomda (Székesfehérvár). pp. 63-65. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Hajmási József 1910-2010. In: Hudoba György: Hajmási József (1910-2010) emlékezete. Székesfehérvár, 2011. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Attraktív Nyomda (Székesfehérvár). pp. 66-67. [KSZ.]

FUTÓ László: Az amatőrcsillagászat kezdetei a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban. In: Hudoba György: Hajmási József (1910-2010) emlékezete. Székesfehérvár, 2011. Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló, Attraktív Nyomda (Székesfehérvár). p. 68. [KSZ.]

Ujlaki Csaba. In: Ki kicsoda Jász-Nagykun-Szolnok megyében. 2011. Axel Springer - Magyarország Kft., Lóczi és Társa Nyomdaipari Kft. pp. 359-360. "Szolnok, 1961. december 16. - Okl. közgazdász, amatőr csillagász, TIT Szolnok Városi Szervezete Uránia Bemutató Csillagvizsgáló vezetője, Kopernikusz Kör vezetője..." [HAI.]

BALÁZS Lajos: Előszó. In: Kövesligethy Radó és az asztrofizika kezdetei Magyarországon. Szerk.: Szabados László. Budapest, 2011. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft.. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences. Monographs. 8./ p. 5. Az előszó Budapesten kelt 2011 szeptemberében. A kötet 2011. okt. 16-án jelent meg. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Kövesligethy Radó életrajza. In: Kövesligethy Radó és az asztrofizika kezdetei Magyarországon. Szerk.: Szabados László. Budapest, 2011. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft.. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences. Monographs. 8./ pp. 6-50. [KSZ.]

VARGHA Domokosné: Kövesligethy Radó életrajzával kapcsolatos dokumentumok. In: Kövesligethy Radó és az asztrofizika kezdetei Magyarországon. Szerk.: Szabados László. Budapest, 2011. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft.. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences. Monographs. 8./ pp. 51-98. [KSZ.]

Kosztolányi Dezső interjúja Kövesligethy Radóval. (Pesti Hirlap 47. 1925. május 24. p. 5.) In: Kövesligethy Radó és az asztrofizika kezdetei Magyarországon. Szerk.: Szabados László. Budapest, 2011. Konkoly Observatory. pp. 92-96. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences Monographs No. 8./ Vargha Domokosné: Kövesligethy életrajzával kapcsolatos dokumentumok fejezetben az interjú, amely "Párbeszédek Kövesligethy Radó" címmel jelent meg. [SRG.]

VARGHA Domokosné: Kövesligethy Radó fellelhető leveleinek gyűjteménye. In: Kövesligethy Radó és az asztrofizika kezdetei Magyarországon. Szerk.: Szabados László. Budapest, 2011. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft.. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences. Monographs. 8./ pp. 99-127. [KSZ.]

BALÁZS Lajos: Kövesligethy spektroszkópiai vizsgálatai. In: Kövesligethy Radó és az asztrofizika kezdetei Magyarországon. Szerk.: Szabados László. Budapest, 2011. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft.. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences. Monographs. 8./ pp. 128-155. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Változócsillagászat Kövesligethy korában. In: Kövesligethy Radó és az asztrofizika kezdetei Magyarországon. Szerk.: Szabados László. Budapest, 2011. Konkoly Observatory, Prosperitás Nyomdaipari Kft.. /Konkoly Observatory of the Hungarian Academy of Sciences. Monographs. 8./ pp. 156-182. [KSZ.]

BALOGH Piroska: Sic itur ad astra. Változatok a csillagászati tanköltemény műfajára Szerdahelyi György Alajos és Pálóczi Horváth Ádám műveiben. In: Magyar Arión. Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám műveiről. Szerk.: Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla. Budapest, 2011. Kiad. a Reciti az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének recenziós portálja. pp. 101-113. A Budapesten, 2010. okt. 20-21-én rendezett tudományos tanácskozás szerkesztett anyaga. [IBQ.]

GAZDA István: Csillagászat - Helltől Konkoly Thegéig. In: Magyar kulturális kalauz. Szerk.: Bognár Antal, Szondi György. Budapest, 2011. Napkút Kiadó, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 297-298. A Tudomány és technika című fejezet (pp. 291-312.) e rövid alfejezetében a következő csillagászokat említi meg a szerző: Regiomontanus, Hell Miksa, Sajnovics János, Zách János Ferenc, Pasquich János, Tittel Pál, Gothard Jenő, Konkoly Thege Miklós, Fényi Gyula, Detre László. [HAI.]

SZABÓ András: Szenci Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30. - Kolozsvár, 1634. jan. 17.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. XI. köt. Széchényi - teuton lovagrend. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2011. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 76-78. Zsoltárköltő, író, fordító, református lelkész. Meglátogatta Rudolf császár udvarát Prágában, s barátság fűzte Keplerhez. Arcképe a szócikkben. [KSZ.]

SZILAS László: Szentiványi Márton (Szentiván, 1633. okt. 24. - Nagyszombat, 1705. márc. 29.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. XI. köt. Széchényi - teuton lovagrend. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2011. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 89-91. Jezsuita polihisztor. Számos könyvet adott ki, ezekben csillagászati témákat is tárgyalt. [KSZ.]

SZILAS László: Szentmártony Ignác (Szentmártonyi; Kotor, 1718. okt. 28. - Belica, 1793. ápr. 15.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. XI. köt. Széchényi - teuton lovagrend. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2011. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 122-123. Jezsuita misszionárius, térképész. 1751-ben a portugál uralkodó szolgálatában, mint királyi csillagász és matematikus, Lisszabonba, majd két év várakozás után Brazíliába hajózott. Az Amazonas-vidéken végzett földrajzi helymeghatározásokat. [KSZ.]

BARTÓK István - S. SÁSDI Margit: Tankönyv. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. XI. köt. Széchényi - teuton lovagrend. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2011. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 359-365. Benne: pp. 361-362. Csillagászati ábra Bertalanffi Pál könyvében (Nagyszombat, 1757.); A fizikakönyvekben lévő csillagászati világképek. [KSZ.]

TÖRÖK Zsolt Győző: Térképészet. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. XI. köt. Széchényi - teuton lovagrend. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2011. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 472-482. Benne: kozmográfia, földrajzi helymeghatározás, csillagászati helymeghatározás, Regiomontanus, Marsigli, Mikoviny, Hell Miksa, Bogdanich (pp. 474-476). [KSZ.]

JANKOVICS József: Tolhopff, Johannes (Dolhopff, Tolkopf; Kemnat, 1440 körül - Regensburg, 1503. ápr. 26.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. XII. köt. Teutsch - vízjel. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2011. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). p. 70. Csillagász. 1480-1481-ben Mátyás király meghívására Magyarországon dolgozott. 1480. okt. 20-án magyar nemességet kapott csillagászati tudásáért, tanácsaiért és Stellarium című munkájáért. Ez a műve a budai meridiánra vette alapul a bolygók számított helyzetében. A kötet korvinaként megmaradt, Wolfenbüttelben őrzik. [KSZ.]

S. SÁRDI Margit: Vásárhelyi Tőke István (Marosvásárhelyi; Marosvásárhely, 1697 körül - Nagyenyed, 1768. ápr. 14.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. XII. köt. Teutsch - vízjel. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2011. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). p. 354. Tanár, természettudományi szakíró. A kísérleti fizika oktatásának meghonosítója Erdélyben, Nagyenyeden. Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis (Szeben, 1736) című összefoglaló természettudományos művében a fizika, a csillagászat, a földrajz, a biológia kérdéseit tárgyalja kísérletek segítségével. 1766-ban értekezett az akkor különleges helyzetben lévő Marsról is Consideratio magnitudinis mundi adspectabilis, physico-astronomica; methodo syntetica (Nagyenyed, 1766.) címmel. [KSZ.]

BELLUS Ibolya: Vitéz János (Iohannes de Zredna, Zrednai János; 1400 körül - Esztergom, 1472. aug. 8.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. XII. köt. Teutsch - vízjel. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2011. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 467-471. Író, politikus, mecénás, váradi püspök, esztergomi érsek, "a magyar humanizmus atyja". A természettudományok közül főként a csillagjóslás érdekelte, kora kitűnő csillagászatival (Peuerbach, Regiomontanus, Marcin Bylica) rendeztette be csillagvizsgálóját Váradon, később Esztergomban. 1989 óta nevét viseli az esztergomi Tanítóképző Főiskola. Szobra van Esztergomban, Szentirmai Zoltán alkotása. A szegedi Pantheonban domborműve van, Taiszer János alkotása (p. 470.). [KSZ.]

Címlap: Az M51 (Örvény-köd) az égbolt egyik legismertebb spirálgalaxisa. Szitkay Gábor felvétele a nyúli 40 cm-es Newton-távcsövével készült, összesen 23 órás expozícióval. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. címlap. [KSZ.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 7-10. [KSZ.]

Kalendárium. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 11-170. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: naponkénti adatok, bolygók, eseménynaptár, üstökösök, kisbolygók, egyedi jelenségek, a Hold csillagfedései, meteorrajok.
Évfordulók: Január: 400 éve született Johannes Hevelius. pp. 24-26.; Február: 200 éve hunyt el Nevil Maskelyne. pp. 38-39.; Március: 200 éve született Urbain Jean Joseph Le Verrier. pp. 58-59.; Április: 50 éve járt először ember az űrben. pp. 62-63.; Május: 300 éve született Rudjer Boskovic. pp. 74-76.; Június: 100 éve született Luis W. Alvarez. pp. 88-90.; Július: 100 éve született John Wheeler. pp. 100-102.; Augusztus: 100 éve született William Fowler. pp. 112-113.; Szeptember: 300 éve született Thomas Wright. pp. 126-127.; Október: 500 éve született Erasmus Reinhold. pp. 138-139.; November: 300 éve született Lomonoszov. pp. 153-154.; December: 100 éve született Grote Reber. pp. 166-168. [KSZ.]

Képmelléklet. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. p. 172., 276., 16 színes t. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: A napkutatás új eredményeiből. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 175-186. [KSZ.]

KOVÁCS József: "Theoria motus corporum coelestium..." Kisbolygók pályáinak és pályaperturbációinak számítása a 19. század elején. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 187-206. [KSZ.]

BENKŐ József - SZABÓ Róbert: Idősorok az űrből. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 207-232. [KSZ.]

KUN Mária: Új ablakok a csillagközi anyagra. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 233- 239. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: A Tejútrendszer napjainkban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 240-275. [KSZ.]

BUDAVÁRI Tamás: A Világegyetem színe. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 277-286. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2009-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 289-294. [KSZ.]

ÁBRAHÁM Péter: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2009-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 295-305. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2009-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 306-310. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete 2008-2010. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. pp. 311-318. [KSZ.]

A hátsó borítón: Részlet a zirci Reguly Antal Könyvtár 1630-ban készült Blaeu-féle éggömbjéből. Tóth Zsuzsanna felvétele. In: Meteor csillagászati évkönyv 2011. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2010. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. nyomda. hátsó külső borító. [KSZ.]

A. SZÁLA Erzsébet: Albert Ferenc (Klagenfurt, 1811. január 1. - Eger, 1883. augusztus 9.) csillagász, helytörténész, naptárszerkesztő. Sajtó alá rend.: Gazda István. In: 2011. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2011. Balassi Intézet, A-Z Buda CopyCat Kft. p. 47. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

V. MOLNÁR László: Hatvani István: (Rimaszombat, 1718. november 21. - Debrecen, 1786. november 16.) a debreceni református kollégium neves professzora. In: Nemzeti évfordulóink 2011. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2011. Balassi Intézet, A-Z Buda CopyCat Kft. p. 53. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

GAZDA István: M. Zemplén Jolán (Mátrai Lászlóné, Mátrainé Zemplén Jolán) (Budapest, 1911. június 11. - Budapest, 1974. június 6.) fizikus, fizikatörténész. In: Nemzeti évfordulóink 2011. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2011. Balassi Intézet, A-Z Buda CopyCat Kft. p. 57. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Schnitzler, Jacob (Nagyszeben, 1636. január 1. - 1684. június 16.) wittenbergi filozófiaprofesszor. In: Nemzeti évfordulóink 2011. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2011. Balassi Intézet, A-Z Buda CopyCat Kft. p. 60. Számos disputációt vezetett, melyek jelentős része csillagászati témákról szólt (p. új csillagok, üstökösök, stb.) Derült téli estéken Nagyszeben piacterén az égen látható jelenségeket magyarázta az érdeklődőknek, amiért a csillagászati ismeretterjesztés hazai úttörőjének tekintendő. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

Válogatás az UNESCO 2011. évi ajánlásaiból. Horvátország. 300 éve született Rudjer Josip Boskovic (1710-1787) csillagász és matematikus. In: Nemzeti évfordulóink 2011. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2011. Balassi Intézet, A-Z Buda CopyCat Kft. p. 66. [KSZ.]

Válogatás az UNESCO 2011. évi ajánlásaiból. Oroszország. 300 éve született Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711-1765) tudós, író. In: Nemzeti évfordulóink 2011. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2011. Balassi Intézet, A-Z Buda CopyCat Kft. pp. 67-68. [KSZ.]

Válogatás az UNESCO 2011. évi ajánlásaiból. Oroszország. 50 éve történt az első ember általi űrexpedíció. (1961). In: Nemzeti évfordulóink 2011. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2011. Balassi Intézet, A-Z Buda CopyCat Kft. p. 68. [KSZ.]

SZENKOVITS Ferenc: Az elliptikus korlátozott háromtest-probléma és alkalmazásai. In: A Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ tudományos közleményei XVIII. Természettudományok 13. Supplementum. Szerk.: Péntek Kálmán. Szombathely, 2011. Nyugat-Magyarországi Egyetem, PenCom Grafikai Kft. nyomda. pp. 33-39. [KSZ.]

NOWINSZKY László - KISS Ottó - SZENTKIRÁLYI Ferenc - PUSKÁS János - KÁDÁR Ferenc - KÚTI Zsuzsanna: Az Ecnomus tenellus Rambur 1842 (Trichoptera Ecnomidae) fénycsapdázásának eredményessége a holdfázisok függvényében . In: A Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ tudományos közleményei XVIII. Természettudományok 13. Supplementum. Szerk.: Péntek Kálmán. Szombathely, 2011. Nyugat-Magyarországi Egyetem, PenCom Grafikai Kft. nyomda. pp. 151-155. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince: Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány (Hegyhát Obszervatórium). In: A Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ tudományos közleményei XVIII. Természettudományok 13. Supplementum. Szerk.: Péntek Kálmán. Szombathely, 2011. Nyugat-Magyarországi Egyetem, PenCom Grafikai Kft. nyomda. pp. 187- 190. [KSZ.]

CSEH Sándor: A Nap, mint éghajlati kényszer. In: Physics of Jaurinum 1. Szerk. Barla Ferenc. Győr, 2011. MTESZ Eötvös Loránd Fizikai Társulat. pp. 13-34. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Csoport tanulmánykötete. [FGF.]

FARKAS Gábor Farkas: Hamlet csillaga. In: Physics of Jaurinum 1. Szerk. Barla Ferenc. Győr, 2011. MTESZ Eötvös Loránd Fizikai Társulat. pp. 37-51. [FGF.]

FARKAS Bertalan: Az emberes űrrepülés múltja, jelen, jövője - Gagarintól napjainkig és azon túl. In: Physics of Jaurinum 1. Szerk. Barla Ferenc. Győr, 2011. MTESZ Eötvös Loránd Fizikai Társulat. pp. 53-58. [FGF.]

KIRÁLY Farkas: Párhuzamosba lépni. In: Szabad Föld kalendárium 2011. Főszerk.: Dulai Sándor. Budapest, 2010. Geomédia Kiadói Zrt., Egri Nyomda Kft. p. 87. LHC a Nagy Hadronütköztető. Párhuzamos univerzum? Stephen Hawking véleménye az LHC-ről és az űrkutatásról. [KSZ.]

A. F. Gy.: Látható és láthatatlan. CoRoT-9b exobolygó. In: Szabad Föld kalendárium 2011. Főszerk.: Dulai Sándor. Budapest, 2010. Geomédia Kiadói Zrt., Egri Nyomda Kft. p. 88. [KSZ.]

A. F. Gy.: Látható és láthatatlan. A legnagyobb távcső. In: Szabad Föld kalendárium 2011. Főszerk.: Dulai Sándor. Budapest, 2010. Geomédia Kiadói Zrt., Egri Nyomda Kft. p. 88. Chilében lesz 2018-ban. Az E-ELT (a rövidítés magyarul: Európa Extrém Nagyságú Távcsöve) főtükre 42 méter átmérőjű lesz. [KSZ.]

  KÁNTOR Sándorné Varga Tünde: Nagy Károly, a reformkor tankönyvírója. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Természettudományos, műszaki és orvostudományi fejlődés a hosszú 19. században (a 2010. évi ankét anyaga). Szerk.: Vámos Éva és Vámosné Vigyázó Lilly. Budapest, 2011. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. pp. 115-122. Angol kivonat: p. 342. [HAI.]

  GULYÁS Péter Pál: Interdiszciplináris tudománytörténeti kérdések: csillagászat és mitológia, nyelvészet és paleoasztronómia. A der-die-das jelenség. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Természettudományos, műszaki és orvostudományi fejlődés a hosszú 19. században (a 2010. évi ankét anyaga). Szerk.: Vámos Éva és Vámosné Vigyázó Lilly. Budapest, 2011. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, pp. 133-135. Angol kivonat: p. 343. [HAI.]

TÓTH Kálmán: A világegyetem kialakulásának néhány kérdése - válaszok a modern kozmológiában. In: Teremtés a tudományban. A világ kialakulása a fizika, a biológia és a teológia nézőpontjából. Budapest, [2011.] Kiadja a Szent István Társulat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából, Pauker Nyomda. pp. 11-20. A Budapesten, 2010. okt. 8-án azonos címmel tartott rendezvény szerkesztett előadásai. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly: Energia az univerzumban - néhány különleges jelenség. In: Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan. Motiváció, tehetséggondozás, tanárképzés. Nemzetközi konferencia magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében Budapest, 2011. augusztus 23-25, az előadások és poszterbemutatók szerkesztett anyaga. Főszerk.: Tasnádi Péter. Budapest, 2011. ELTE Természettudományi Kar. pp. 236-241. [SRG.]

OLÁH Éva - HORVÁTH Dezső: Magyar fizikatanárok a CERN-ben. In: Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan. Motiváció, tehetséggondozás, tanárképzés. Nemzetközi konferencia magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében Budapest, 2011. augusztus 23-25, az előadások és poszterbemutatók szerkesztett anyaga. Főszerk.: Tasnádi Péter. Budapest, 2011. ELTE Természettudományi Kar. pp. 327-330. [SRG.]

HUDOBA György - BÉRCZI Szaniszló: A Hunveyor-4 gyakorló űrszonda építése. In: Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan. Motiváció, tehetséggondozás, tanárképzés. Nemzetközi konferencia magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében Budapest, 2011. augusztus 23-25, az előadások és poszterbemutatók szerkesztett anyaga. Főszerk.: Tasnádi Péter. Budapest, 2011. ELTE Természettudományi Kar. pp. 336-340. [SRG.]

PETŐ Mária: Napfoltok tanulmányozása a középiskolában. In: Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan. Motiváció, tehetséggondozás, tanárképzés. Nemzetközi konferencia magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében Budapest, 2011. augusztus 23-25, az előadások és poszterbemutatók szerkesztett anyaga. Főszerk.: Tasnádi Péter. Budapest, 2011. ELTE Természettudományi Kar. pp. 341-347. Sepsiszentgyörgy Református Kollégiumban. [SRG.]

GRÓF Andrea: Asztrofizika-feladatok a nemzetközi érettségin. In: Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan. Motiváció, tehetséggondozás, tanárképzés. Nemzetközi konferencia magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében Budapest, 2011. augusztus 23-25, az előadások és poszterbemutatók szerkesztett anyaga. Főszerk.: Tasnádi Péter. Budapest, 2011. ELTE Természettudományi Kar. pp. 348-353. [SRG.]

HORVÁTH Zsuzsa - ÉRDI Bálint: Kepler és törvényeinek tanítása. In: Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan. Motiváció, tehetséggondozás, tanárképzés. Nemzetközi konferencia magyarul tanító tanárok számára az ELTE Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum és az InfoPark Alapítvány szervezésében Budapest, 2011. augusztus 23-25, az előadások és poszterbemutatók szerkesztett anyaga. Főszerk.: Tasnádi Péter. Budapest, 2011. ELTE Természettudományi Kar. pp. 424-429. [SRG.]

MACARDLE, Meredith: Gan De. I. e. 400?-340? In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. p. 10. "Az ókori kínai csillagász, Gan De és kortársa, Shi Shen a világ első ismert csillagkatalógusának elkészítésével vonultak be a tudomány történetébe. Gan De több ezer csillagot vett lajstromba, s több mint száz csillagképet azonosított. Tudomásunk szerint ő volt az első, aki feljegyzést készített a Jupiter egyik holdjáról..." [HAI.]

CAMPBELL, Emma: Hipparkhosz. I. e. 190?- 120? In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. p.16. "A sokak által minden idők legnagyobb csillagászának tartott Hipparkhosz számos sarkalatos csillagászati megfigyelést tett, és fontos szerepet játszott a trigonometria alapjainak lerakásában. [...] legismertebb felfedezése a napéjegyenlőség évenkénti előrehaladásának észlelése..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Csang Heng. I. sz. 78-139. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. p. 17. "Csang Heng kínai feltaláló, matematikus, csillagász és költő leginkább arról ismeretes, hogy ő készítette az első szeizmográfot (a földrengések mérésére szolgáló berendezés), emellett számos egyéb technikai eszközt is feltalált, tökéletesítette a naptárt, és néhány század eltéréssel kiszámította a pí értékét. [...] megalkotta az első ismert forgó armilláris gömböt (égboltot ábrázoló gömb), melyet a víz ereje hajtott, emellett vízórát (idő mérésére szolgáló szerkezet, klepszidra) is készített..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Ptolemaiosz. 83?-161? In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 18-19. "az utolsó nagy ókori csillagász nevéhez fűződik az univerzum matematikai modelljének megalkotása, mely magyarázattal szolgált a Nap és a bolygók mozgására. Elmélete - mely arra a feltevésre épült, hogy a föld a világegyetem középpontjában található - 1500 éven át az európai asztronómia alapvetésének számított..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Cu Csung-cse. 429-500. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. p. 21. "A nagy kínai matematikus, csillagász és mérnök, Cu Csung-cse volt az első, aki hét tizedesjegy pontossággal meghatározta a pí értékét. Az év időtartamának pontos megmérésével (365,24281481 napban állapította meg az év hosszát, ami alig 50 másodperces eltérést jelent a modern számításokhoz képest) tökéletesítette a naptárt..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Árjabhata. 476-550. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. p. 22. "...rájött, hogy a Föld forgómozgást végez saját tengelye körülül, [...] meghatározta a Föld kerületét, mely becslése szerint 39968 km-t tesz ki [...] Megmérte a Föld sziderikus forgási idejét [...] A sziderikus év hosszára készített kalkulációja szintén figyelemreméltóan pontos." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Al-Battáni. 850?-929. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. p. 23. "Al-Battáni a korai arab asztronómia egyikjeles képviselője matematikai tudománnyal is foglalkozott. Számos nagyjelentőségű csillagászati megfigyelést tett, például lenyűgöző pontossággal meghatározta a tropikus év hosszát (365 nap, 5óra, 46 perc és 24 másodperc). Továbbfejlesztette Ptolemaiosz néhány elméletét, nagy hatású csillagászati kézikönyvet és táblázatokat szerkesztett... " [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Ibn al-Haytham (Alhazen). 965-1040. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 26-27. "...az optika atyjának tekintik. [...] felfedezései nagyban hozzájárultak az optikai eszközök, például a teleszkóp és a mikroszkóp kifejlesztéséhez. [...] Igazi polihisztor volt, anatómiai, csillagászati, műszaki, matematikai, orvostudományi, filozófiai, fizikai és pszichológiai tanulmányokat is írt." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Shen Kuo. 1031-1095. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 30-31. "A kiváló intellektussal megáldott kínai kormányhivatalnok, Shen Kuo matematikával, csillagászattal földrajzzal, geológiával és tudománytörténettel foglalkozott, vagyis igazi polihisztornak számít. [...] pénzügyminiszter, egyetemi rektor és csillagászati főtisztviselő is volt. [...] Ismereteink szerint Shen fedezte fel hogy a tű a mágneses északi pólus és nem a valódi észak-dél irányba ál be..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Al-Zarkáli (Azarquiel). 1028-1087. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. p. 32. "Az Európában latin nevén, Azarquielként vagy Azachelként ismert hispániai arab al-Zarkáliban a korszak legkiválóbb csillagászát tisztelhetjük. Közreműködött a nagy jelentőségű Toledói táblák elkészítésében, folytatta az ókorban született tudományos művek korrigálásának arab hagyományát., emellett precíz műszereket szerkesztett (köztük a híres, vízzel működő időmérőt)..." [HAI.]

CAMPBELL, Emma: Roger Bacon. 1214?-1292? In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. p. 36. "Roger Bacont egyesek a modern tudományos módszer megteremtőjének tartják. [...] Más leírásokban a nap- és holdfogyatkozásokról a csillagok fényességéről, illetve az égitestek átmérőjéről és egymástól mért távolságukról értekezik. Bebizonyította, hogy a Julianus-naptár nem tökéletes; a matematikát a többi tudomány fundamentumának tartotta, emellett földrajzi és asztronómiai témájú okfejtéseket is olvashatunk nála..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Jákob ben Machir ibn Tibbon. 1236?-1305? In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. p. 37. " Jákob ben Machir ibn Tibbon középkori zsidó tudós fordítással, matematikával és orvoslással foglalkozott, de elsősorban csillagászként tartjuk számon. ő találta föl a Jákob botja nevű mérőműszert..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Abraham Zacuto. 1450?-1510? In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 38-39. "A csillagász , matematikus, történettudós Abraham ben Samuel Zacuto rabbi felfedezései, illetve az általa feltalált asztronómiai és navigációs eszközök nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az európai felfedezők átszelték az óceánokat, s hajóikkal Amerikába és Kelet-Indiába is eljutottak..." [HAI.]

HIMMS, Hugo: Leonardo da Vinci. 1452-1519. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 40-41. "...Noha Leonardót nem elsősorban asztronómiai vizsgálódásairól ismerjük, ő állt elő a mindaddig valószínűtlenebbnek tűnő, később Kopernikusz által kidolgozott elmélettel, miszerint a Föld kering a Nap körül:..." [HAI.]

CHALTON, Nikola: Kopernikusz. 1473-1543. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 42-43. "Nikolausz Kopernikusz egyszerre volt katolikus pap, matematikatudós, orvos, katonai parancsnok és közgazdász, de hírnevét a csillagászat terén tett felfedezéseknek köszönheti. A nevéhez fűződő heliocentrikus világkép - ahol nem a Föld, hanem a Nap helyezkedik el a ma Naprendszernek nevezett bolygórendszer középpontjában - először felháborodást váltott ki. Megkérdőjelezte a keresztény egyház támogatását élvező Ptolemaiosz-féle geocentrikus univerzummodellt, s ezzel kezdetét vette a tudományos forradalom..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Hszü Kuang-csi. 1562-1633. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. p. 47. "A természettudományokkal és fordítással foglalkozó kormánytisztviselő, Hszü Kuang-csi ismertette meg Kínával a nyugati matematika és a többi tudomány eredményeit egy olyan korban, amikor az egykoron virágzó kínai tudományos élet hanyatlásnak indult. [...] 1629-ben az udvar pályázatot hirdetett annak a személynek a kiválasztására, akit majd megbíznak a naptárreformmal. A részvevőknek a lehető legpontosabban meg kellett határozniuk a következő napfogyatkozás időpontját. Az újonnan megszerzett európai csillagászati tudásanyag birtokában Hszüé lett a diadal..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Galileo Galilei. 1564-1642. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 48-49. "Galilei egyszerre volt matematikus, fizikus és csillagász, egyike azoknak, akik a tények kísérleti módszerekkel történő megállapítása a fizikát matematikai alapokra helyezték. Ő készítette az első teleszkópot, mely elég erős volt ahhoz, hogy részleteket is megmutasson a Naprendszerből, s ezzel forradalmasította a csillagászatot..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Johannes Kepler. 1571-1630. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 50-51. " Johannes Kepler német csillagász és matematikai géniusz fedezte fel a bolygók mozgásának három törvényét, melyeket utóbb róla neveztek el. Ő készítette az első modern asztronómiai táblázatokat, s ugyancsak elsőként nyíltan állást foglalt Kopernikusz heliocentrikus világképe mellett, hozzájárulva a Napközéppontú univerzummodell térnyeréséhez..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Antoni van Leeuwenhoek. 1632-1723. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 56-57. "A mikrobiológia úttörőjének tartott holland lencsecsiszoló, Antoni van Leeuwenhoek tárta a XVIII századi természettudósok elé a mikroszkopikus méretű dolgok világát..." Csillagászathoz kapcsolható momentum: "Mivel Johannes Vermeer őt kérte fel vagyongondnoknak, egyes művészettörténészek szerint két Vermeer-festmény, Az asztronómus és A geográfus is Leeuwenhoekot ábrázolja" [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Isaac Newton. 1642-1727. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. p. 58-59. "...Amikor 1684-ben Sir Edmund Halley (1656-1742) beszélgetést folytatott Newtonnal a bolygók pályájáról, a csillagászt ámulatba ejtette, hogy Newton kiforrott elmélettel rendelkezik a témában: az univerzumot a mindenre kiterjedő gravitációs erő tartja össze. Halley arra biztatta, tegye közzé megfigyeléseit; megszervezte a könyv kiadását, és a szerző tiszteletdíját is kifizette. Így születhetett meg az 1687-bem kiadott Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapjai, röviden: Principia) című korszakos munka..." [HAI.]

RICHES, Simon: Joseph Banks. 1743-1820. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 68-69. "Sir Joseph Banks angol természettudóst, botanikust, a tudomány mecénását a távoli vidékekre indított felfedezőútjairól, és az itt gyűjtött nagy mennyiségű növényritkaságról ismerjük, de tudományszervező tevékenységével is jelentős érdemeket szerzett." Csillagászathoz kapcsolható momentum: "1768-ban fölszállt a James Cook kapitány (1728-79) parancsnoksága alatt álló Endeavour fedélzetére mely a déli féltekére készült [...] Banksnek és segítőjének, Daniel Solander botanikusnak (1736-82) az volt a legfontosabb feladata, hogy ellenőrizze a Vénusz áthaladásával kapcsolatos korábbi megfigyeléseket, aminek a hajó indulása után egy évvel eleget is tettek." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Carl Friedrich Gauss. 1777-1855. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 78-79. "A világ egyik legnagyobb matematikatudósának tartott német polihisztort a geometriától és a valószínűség-számítástól a számelméleten, az asztronómián és az elektromágnesességen át a térképészetig és a geodéziáig számos különféle tudományág vonzotta. [...] 1801-ben elsőként adott pontos előrejelzést a Ceres aszteroida újbóli feltűnéséről. [...] 1807-ben kinevezik a göttingeni csillagvizsgáló igazgatójává." [HAI.]

RICHES, Simon: James Clerk Maxwell. 1831-1879. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 102-103. "James Clerk Maxwellt a valaha élt legnagyobb tudósok közé soroljuk, akinek géniusza abban nyilvánult meg, hogy ki tudta fejezni a fizika jelenségeit fizikai egyenletek formájában. Leginkább az elektromosságról és a mágnesességről alkotott átfogó elméletéről ismerjük;..." Csillagászathoz kapcsolható momentum: " A Vénusz egyes földrajzi objektumait Maxwellről nevezték el mivel az ő elektromágnesességi elméletei vezettek el a rádióteleszkóp feltalálásához, lehetővé téve, hogy képek készüljenek róluk." [HAI.]

RICHES, Simon: Albert Abraham Michelson. 1852-1931. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 122-123. "Michelson amerikai kísérleti fizikus egész életében a precíziósmérés elhivatottja volt. Ő mérte meg először a fény sebességét, melynek köszönhetően - amerikai tudósok közül elsőként - megkapta a fizikai Nobel-díjat. Edward Morley fizikussal együtt az ő nevéhez fűződik a Michelson-Morley-kísérlet..." Csillagászathoz kapcsolható momentum: " 1920-ban interferométer-kísérlet útján meghatározta a Betelgeuse nevű óriáscsillag átmérőjét, ..." [HAI.]

MILES, Elizabeth: Albert Einstein. 1879-1955. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 138-139. " Albert Einstein elméleti fizikust mindenidők egyik legnagyobb tudós elméjének tartják. Több alapvető tudományos problémára is megtalálta a választ, elméletei forradalmi változást idéztek elő az anyagról, energiáról, gravitációról, fényről, térről és időről való gondolkodásban. ..." [HAI.]

FARSARAKIS, Jasmine: Edwin Hubble. 1889-1953. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 148-149. "A fizikai kozmológia alapjait lerakó Edwin Hubble csillagász bizonyságot szolgáltatott a Tejúton túli galaxisok létezésére, amivel örökre megváltoztatta az univerzumról való gondolkodást; a világmindenségről és az ember benne elfoglalt helyéről alkotott mai felfogásunk lényegében az ő kutatásain alapul..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Megh Nad Saha. 1893-1956. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 150-151. "Megh Nad Saha indiai elméleti asztrofizikust leginkább a csillagok légkörének termikus ionizációjáról folytatott vizsgálatairól ismerjük. Kidolgozta a csillagszínképek elemzésére szolgáló Saha-egyenletet, ami a későbbi Asztrofizikai kutatásokalapját jelentette..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Csang Ju-ce. 1902-1986. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. p. 166. "A modern kínai csillagászat atyjának tartott Csang Ju-ce (Zhang yuzhe, vagy Y. C. Chang) azon ígéretes kínai diákok közé tartozott, akiket külföldre küldtek tanulni, hogy hazatérve megismertessék Kínát a tudomány és a technika legújabb vívmányaival. Életműve megteremtette az alapokat a kínai űrprogram beindításához..." [HAI.]

MACARDLE, Meredith: Subrahmanyan Chandrasekhar. 1910-1995. In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 172-173. "A fizikával, asztrofizikával és matematikával foglalkozó Chandrasekhar több tudományterületen is kiemelkedőt alkotott. Elsősorban a csillagok szerkezetével, eredetével és dinamikájával kapcsolatos kutatásairól ismerjük, de nevéhez fűződik az a felfedezés is, hogy a csillagok csak bizonyos tömeghatár alatt válnak fehér törpévé, emellett megjósolta a fekete lyukak létezését..." [HAI.]

RICHES, Simon: Stephen Hawking. 1942- . In: Tudósok. Különleges emberek, akik megváltoztatták a történelem menetét. Szerk.: Meredith MacArdle. Ford.: Moczok Péter. Debrecen, 2011. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 190-191. "Stephen Hawking angol fizikus úttörő jelentőségű kutatásokat folytatott a fekete lyukakról, s nagyban hozzájárult a teremtésről, evolúcióról és az univerzum szerkezetéről szóló ismereteink gyarapodásához. Sokat tett azért, hogy az elméleti fizikát a szélesebb közvélemény is megismerje, vitathatatlanul a leghíresebb élő tudósnak számít..." [HAI.]

[FREY Sándor]: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. p. 3. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ [KSZ.]

FREY Sándor: Válogatás az űrkutatás 2010-es és 2011-es eseményeiből. In: Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. pp. 4-33. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ [KSZ.]

BÁN András: Az Űrkaleidoszkóp 2010. és 2011. évi számainak tárgymutatója. In: Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. pp. 34-40. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ [KSZ.]

ZÁBORI Balázs: CoCoRad kísérlet az Európai Űrügynökség BEXUS programjában. In: Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. pp. 41-51. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ [KSZ.]

HUSZÁK Árpád: Bolygóközi internet. In: Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. pp. 52-57. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ [KSZ.]

KISS András - BACSÁRDI László: Kvantum alapú kommunikáció műholdas csatornában. In: Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. pp. 58-64. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ [KSZ.]

GÁL Gyula: Kárfelelősség a világűrben. In: Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. pp. 65-66. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ [KSZ.]

FUTÓ Péter: Kutatás a Földhöz hasonló méretű bolygók után. In: Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. pp. 67-70. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ [KSZ.]

WORDEN, Simon P.: Az élet kutatása az Univerzumban és jövőnk. In: Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. pp. 71-78. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ [KSZ.]

LANG Ágota: Landolj egy üstökösön! - avagy egy űrkutatást népszerűsítő projekt tesztelése. In: Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. pp. 79-84. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ [KSZ.]

A Magyar Asztronautikai Társaság 2010. évi tevékenysége. In: Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. pp. 85-93. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ [KSZ.]

A Magyar Asztronautikai Társaság 2011. évi tevékenysége. In: Űrtan évkönyv 2010-2011. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2012.] A-terv Kft. pp. 94-100. /Asztronautikai Tájékoztató. 62-63./ [KSZ.]

ALMÁR Iván: Ha jövő, akkor világűr? In: Válság és apokalipszis. [Budapest,] 2011. Éghajlat Könyvkiadó Kft., Dürer Nyomda Kft. (Gyula). pp. 59-75. /Manréza füzetek. 11./ Kovács Lajos Péter beszélgetése Almár Ivánnal. [KSZ.]

Rezsabek Nándor. In: Who is Who Magyarországon. Magyarország vezető személyiségeinek életrajzi enciklopédiája. 9. kiadás. Svájc, 2011. Who is Who, Verlag für Personenenzyklopädien, Druckerei C. H. Beck. pp. 1842-1843. Életrajz. [REZ.]

Beleharapott a Hold a Napba. Fogyatkozás. Megyénkben több helyütt jól megfigyelhettük a jelenséget. = 24 óra 22. 2011. jan. 5. 3. sz. p. 16. "Itthon/Megyei információ. A tiszta égbolton jól látható részleges napfogyatkozás 8 óra után pár perccel kezdődött szakemberek jó előre figyelmeztettek, az ilyen égi tüneményeket szabad szemmel nem ajánlatos nézni. Megyénk több pontjáról - többek között Tatabányáról, Kisbérről, Tatáról - is kaptunk fotókat olvasóinktól, melyek ékesen bizonyítják, szűkebb hazánkban szerencsés helyzetben voltunk, alaposan megfigyelhettük, fényképezhettük a jelenséget. - Ritka és egyben szép természeti jelenségnek lehettünk szemtanúi, azonban csillagászati jelentősége a részleges napfogyatkozásnak nincs - mondta Kovaliczky István csillagász, a TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesületének igazgatója. - A Nap 75-80 százalékát takarta ki a Hold. A megyeszékhelyen a ködös időjárásnak köszönhetően kevésbé, Talán már jobban érzékelhető volt, hogy mintegy 76-78 százaléka került takarásba.
Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás már látványosabb volt, akkor különösen a Balaton partjáról kísérték figyelemmel a jelenséget az érdeklődők - a látvány kisebb kereskedelmi búmmal is együtt járt, már ami az UV-szűrő szemüvegek iránti keresletet illeti." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A napfogyatkozás matematikája: négyszázszor kisebb a Hold, de ugyanennyivel közelebb is van hozzánk. = 24 óra 22. 2011. jan. 5. 3. sz. p. 16. "Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Napközé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Nap és a Hold égen látható mérete (látszó átmérője) véletlen egybeesés miatt csaknem egyforma. Mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van hozzánk, kedvező helyzetben az egész napkorongot eltakarhatja. Ezt teljes napfogyatkozásnak nevezzük. Részleges a fogyatkozás, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét fedi le. Utóbbi fázis tölti ki a fogyatkozás időtartamának legnagyobb részét a teljes fázis előtt és után, összesen csaknem két órán keresztül.
Egy-egy napfogyatkozás alkalmával a részleges fázis a Föld több ezer kilométer széles területéről figyelhető meg, míg a teljes fogyatkozás, a totalitás csak egy keskeny, kb. 200 km széles sávból látható, onnan is maximum 7,5 percig." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]
NÓGRÁDI L.: Kék bolygót találtak a Földtől 600 fényévre. = 24 óra 22. 2011. dec. 9. 288. sz. p. 11. "Elméletben lakható az a bolygó, amelynek felfedezését a napokban jelentették be a NASA kutatói. Az égitestet még 2009-ben fedezte fel a Kepler űrteleszkóp, de a létezése csak a közelmúltban vált bizonyossá, amikor többször is megfigyelték a napja előtt elhaladva. A Kepler 22b névre keresztelt bolygó 600 fényévre található a Naprendszertől, a mérete Föld 2,4-szerese és 290 nap alatt járja be egy Naphoz hasonló csillag körüli pályáját. A tömegét és a szerkezetét nem sikerült eddig megállapítani, ezért jelenleg nem tudni, hogy van-e felszíne. A kutatók számára mégis izgalmas lehet, hiszen éppen megfelelő távolságban kering a napjától ahhoz, hogy folyékony formában legyen rajta víz. A kifejezetten Föld-szerű bolygók keresésére épített Kepler űrteleszkóp már több mint ezer lehetséges planétát talált, eddig azonban csak néhányról sikerült bebizonyítani, hogy valóban bolygó.
Az elméletben lakható égitestek száma azonban több tucatnyi, úgyhogy az űrjárműveket fejlesztő mérnökök is igyekezhetnek, úti cél már bőven akad. Tennivaló is van bőven, hiszen a más naprendszerekben található bolygókra a jelenlegi technológiákkal évmilliókig tartana az utazás." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Űrhírek. = Aero Magazin 13. 2011. jan. 1. sz. pp. 58-59. Sűrűbb Vénusz-légkör.; A SpaceShip2 Enterprise repülése.; Az Opportunity meteoritot talált.; ISS-események.; Dragon űrhajó.; Change-2. [SRG.]

ALMÁR Iván: Minden az űrhajózásról. 30 éves az Űrhajózási Lexikon. = Aero Magazin 13. 2011. jan. 1. sz. pp. 60-61. Könyvismertetés. [SRG.]

HORVÁTH András: A Hartley-2 üstökös magja közelről. Az EPOXI alias Deep Impact újabb sikere. = Aero Magazin 13. 2011. jan. 1. sz. pp. 62-63. Könyvismertetés. [SRG.]

"Szemek a magasból". Űrfelvételek a kolontári gátról. = Aero Magazin 13. 2011. jan. 1. sz. pp. 64-67. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Az Almaz űrállomásprogram vége és hatásai. A rejtett ékkő. 2. = Aero Magazin 13. 2011. jan. 1. sz. pp. 68-71. [SRG.]

ALMÁR Iván: A brit űrügynökség első éve. = Aero Magazin 13. 2011. febr. 2. sz. pp. 48-50. [SRG.]

REMES Péter: Négylábú űrhajósok. 1. = Aero Magazin 13. 2011. febr. 2. sz. pp. 51-54. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 13. 2011. febr. 2. sz. p. 55. Itokawa-por.; X-37B.; Kellyt helyettesítik? [SRG.]

REMES Péter: Lajka és a "Vosztok-kutyák" Négylábú űrhajósok. 2. = Aero Magazin 13. 2011. márc. 3. sz. pp. 50-52. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 13. 2011. márc. 3. sz. pp. 53-55. Elrepült a Vénusz mellett.; Dragon űrhajó.; 2011: űresemények és -tervek.; Bolygó- és Hold-kutatás.; Stardust-NEXT. A Tempel-1 másodszor. [SRG.]

Címlap: Gagarintól az űrsiklóig. 50 éves jubileum és Discovery búcsúrepülés. = Aero Magazin 13. 2011. ápr. 4. sz. címoldal. [SRG.]

Ötven éves az emberes űrrepülés. = Aero Magazin 13. 2011. ápr. 4. sz. melléklet p. 1. [SRG.]

REMES Péter: Megnyíltak a titkos akták - Ötven éve repült Gagarin, aki induláskor annyit mondott: "Pojehali - Elindultunk!" Ötven éves az emberes űrrepülés. = Aero Magazin 13. 2011. ápr. 4. sz. melléklet pp. 2-5. [SRG.]

ALMÁR Iván: 1961-2011 Gagarin - ötven év távlatából. Ötven éves az emberes űrrepülés. = Aero Magazin 13. 2011. ápr. 4. sz. melléklet pp. 6-8. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Az amerikai kezdet. A Mercury-program. 1. Ötven éves az emberes űrrepülés. = Aero Magazin 13. 2011. ápr. 4. sz. melléklet pp. 9-13. [SRG.]

HORVÁTH András: Az utolsó Discovery-űrrepülés. Új raktármodul, Dragon-szem és űrrobot. Ötven éves az emberes űrrepülés. = Aero Magazin 13. 2011. ápr. 4. sz. melléklet pp. 14-16. [SRG.]

ALMÁR Iván: A külső Naprendszer kutatása és a plutónium. Tervek 2013-tól 2022-ig. = Aero Magazin 13. 2011. máj. 5. sz. pp. 48-49. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A majmoktól az emberes repülésig. A Mercury-program 1959-1961. 2. = Aero Magazin 13. 2011. máj. 5. sz. pp. 50-52. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Üledékes alakzatok, víznyomok és karbonátok a Marson. = Aero Magazin 13. 2011. máj. 5. sz. pp. 48-49. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok. 2010. augusztus - 2011. április. = Aero Magazin 13. 2011. máj. 5. sz. pp. 53-55. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András]: Messenger: Merkúr. = Aero Magazin 13. 2011. jún. 6. sz. pp. 48-49. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az amerikai űrrepülőgépek első harminc éve. Harminc év után, befejezés előtt. = Aero Magazin 13. 2011. jún. 6. sz. pp. 50-52. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Az első amerikai űrhajósok repülései, 1961-1963. = Aero Magazin 13. 2011. jún. 6. sz. pp. 53-55. [SRG.]

SAJTOS Zoltán: Speedmaster és Sturmanszkije. Űrhajós órák. = Aero Magazin 13. 2011. jún. 6. sz. pp. 72-77. [SRG.]

ALMÁR Iván: Szojuzok Kourouban. Orosz rakéták startolnak francia földről. = Aero Magazin 13. 2011. júl. 7. sz. pp. 48-50. [SRG.]

HORVÁTH András: A sötét és antianyag nyomában. Az Endeavour búcsúrepülése. = Aero Magazin 13. 2011. júl. 7. sz. pp. 51-53. [SRG.]

GALÁNTAI Zoltán: Kozmikus társkereső. "Az univerzum még tele lehet meglepetésekkel" (Almár Iván). = Aero Magazin 13. 2011. júl. 7. sz. pp. 54-55. [SRG.]

HORVÁTH András: A sötét és antianyag nyomában. Az Endeavour búcsúrepülése. = Aero Magazin 13. 2011. júl. 7. sz. pp. 48-50. [SRG.]

Címlapkép: Végső landolás. A legutolsó űrrepülőgép az ISS-nél. = Aero Magazin 13. 2011. aug. 8. sz. címoldal. [SRG.]

ALMÁR Iván: "Hajnal" a Vestánál. Nagy kisbolygó közelről. = Aero Magazin 13. 2011. aug. 8. sz. pp. 48-50. [SRG.]

REMES Péter: 50 éve repült German Tyitov. A második szovjet űrhajós. = Aero Magazin 13. 2011. aug. 8. sz. pp. 51-53. [SRG.]

HORVÁTH András: Emlékeim űrkutató-rádiócsillagász barátomról. Szokatlan búcsú dr. Fejes Istvántól (1939-2011). = Aero Magazin 13. 2011. aug. 8. sz. pp. 54-55. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A sötét univerzum. A GALEX eredménye. = Aero Magazin 13. 2011. szept. 9. sz. pp. 48-51. [SRG.]

GALAMBOS Tibor: Űrsztárok és űrsztorik. Sky az égben. = Aero Magazin 13. 2011. szept. 9. sz. p. 52. [SRG.]

GSCHWINDT András: 40 éves a Műegyetem Űrkutató Csoportja. 1. = Aero Magazin 13. 2011. szept. 9. sz. pp. 53-55. [SRG.]

HORVÁTH András: A barázdás Vesta. Nagy kisbolygó közelről. = Aero Magazin 13. 2011. okt. 10. sz. pp. 48-51. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az űrszektor a válságban is fejlődik. Űrtevékenység 2008-2010. = Aero Magazin 13. 2011. okt. 10. sz. pp. 52-53. [SRG.]

GSCHWINDT András: 40 éves a Műegyetem Űrkutató Csoportja. 2. = Aero Magazin 13. 2011. okt. 10. sz. pp. 54-55. [SRG.]

ALMÁR Iván: Argos, Nereus és társai.Az űrtechnika szokatlan alkalmazásai. = Aero Magazin 13. 2011. nov. 11. sz. pp. 46-47. [SRG.]

HORVÁTH András: Tiangong-1, az égi palota. Kína megkezdte űrállomásprogramját. = Aero Magazin 13. 2011. nov. 11. sz. pp. 48-50. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Jupiter nősül. A Juno és útja a céljához. = Aero Magazin 13. 2011. nov. 11. sz. pp. 51-53. [SRG.]

A Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) indított űreszközök: modulok, űrhajók, űrrepülőgépek teljes listája 1998 és 2011 között. = Aero Magazin 14. 2011. dec. 12. sz. - 2012. jan. 1. sz. pp. 58-59. [SRG.]

HORVÁTH András: Az ISS és a hozzácsatlakozott űrhajók, modulok. Befejeződött az első amerikai űrrepülőgép-generáció korszaka. = Aero Magazin 14. 2011. dec. 12. sz. - 2012. jan. 1. sz. pp. 60-61. [SRG.]

ALMÁR Iván: Lesz-e újabb űrjárműtípus? A jövő űrhajói és űrrepülőgépei. = Aero Magazin 14. 2011. dec. 12. sz. - 2012. jan. 1. sz. pp. 62-64. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Curiosity. Indul a NASA új Mars-rovere. = Aero Magazin 14. 2011. dec. 12. sz. - 2012. jan. 1. sz. pp. 65-67. [SRG.]

Űrhírek. = Aero Magazin 14. 2011. dec. 12. sz. - 2012. jan. 1. sz. pp. 68-69. A Fobosz-Grunt Föld körüli pályán.; Popovkin a Roszkozmosz új főnöke.; Radioasztron.; Progresszek.; Sencsou-8.; A Szojuz startja Kourouból.; Excalibur-Almaz.; H. A.: Opportunity.; A Masat-1 startja. Összeállította: Gschwindt András. [SRG.]

HARMATI András: Kepler 22b - Az új Föld? = Barikád 3. 2011. dec. 15. 50. sz. p. 30. "A Kepler nevű űrteleszkóp 2009 óta figyeli, hogy a Tejútrendszerben a csillagok körül mennyire gyakoriak a lakható zónán belüli földszerű bolygók, melyeken akár az élet is lehetséges. A NASA nemrég jelentette be, hogy felfedeztek egy valószínűleg ilyen bolygót. Bár sok még a kétely, és rengeteg vizsgálatra van szükség, azonban a jelek biztatóak. ..." [HAI.]

NÓGRÁDI L.: Kék bolygót találtak a Földtől 600 fényévre. = Békés Megyei Hírlap 66. 2011. dec. 9. 288. sz. p. 11. "Elméletben lakható az a bolygó, amelynek felfedezését a napokban jelentették be a NASA kutatói. Az égitestet még 2009-ben fedezte fel a Kepler űrteleszkóp, de a létezése csak a közelmúltban vált bizonyossá, amikor többször is megfigyelték a napja előtt elhaladva. A Kepler 22b névre keresztelt bolygó 600 fényévre található a Naprendszertől, a mérete Föld 2,4-szerese és 290 nap alatt járja be egy Naphoz hasonló csillag körüli pályáját. A tömegét és a szerkezetét nem sikerült eddig megállapítani, ezért jelenleg nem tudni, hogy van-e felszíne. A kutatók számára mégis izgalmas lehet, hiszen éppen megfelelő távolságban kering a napjától ahhoz, hogy folyékony formában legyen rajta víz. A kifejezetten Föld-szerű bolygók keresésére épített Kepler űrteleszkóp már több mint ezer lehetséges planétát talált, eddig azonban csak néhányról sikerült bebizonyítani, hogy valóban bolygó.
Az elméletben lakható égitestek száma azonban több tucatnyi, úgyhogy az űrjárműveket fejlesztő mérnökök is igyekezhetnek, úti cél már bőven akad. Tennivaló is van bőven, hiszen a más naprendszerekben található bolygókra a jelenlegi technológiákkal évmilliókig tartana az utazás." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MARÓTI Tamás: Sir Isaac Newton a londoni pénzverde igazgatója. = Bélyegvilág 64. 2011. febr. 2. sz. pp. 20-21. [MAT.]

REZSABEK Nándor: Megjelent "Az utolsó magyar polihisztor. Mahler Ede kronológus emlékezete" című kötet. = Draco 36. 2011. jan-márc. (1.)141. sz. p. 1. Könyvismertetés. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 18. Sagittarius (Nyilazó, Sgr), Serpens (Kígyó, Ser), Taurus (Bika, Tau), Triangulum (Háromszög, Tri), Ursa Minor (Kis Medve, UMi) csillagkép. = Draco 36. 2011. jan-márc. (1.)141. sz. pp. 2-6. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

HOLLÓSY Tibor: Nap észlelés. = Draco 36. 2011. jan-márc. (1.)141. sz. p. 7. Két napészlelő űrlap, mintaként 2000. jan. 23-i és jan. 24-i korongrajz és részletrajz. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Villámok 2010. aug. 16-án este egy hangfelvétel alapján. = Draco 36. 2011. jan-márc. (1.)141. sz. p. 8. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Hét diagram. Hét változó fénygörbéje. = Draco 36. 2011. jan-márc. (1.)141. sz. p. 8., 12. Változócsillagok: alfa Her, alfa Ori, béta CMi, béta Peg, delta Lyr, delta Sco, delta UMa. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. = Draco 36. 2011. jan-márc. (1.)141. sz. pp. 10-12. A Draco és Albireo Amatőrcsillagász Klub (AAK) megállapodása értelmében a folyóiratban AAK rovat indult, mely elsőként ebben a lapszámban jelentkezett először az AAK híreivel. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Nibiru. = Draco 36. 2011. jan-márc. (1.)141. sz. pp. 13-16. Részlet az Egyesületi Híradóban megjelent cikkéből. [KSZ.]

MUNTAG András: Csillagászati mítoszok. = Draco 36. 2011. jan-márc. (1.)141. sz. pp. 1-20. A 141. számú Draco melléklete. Írta: Muntag András 1999-2000-ben. Készítette és összeállította: Dalos Endre. Segédkezett: Vigh Lajos. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Kitört a T Pyx! = Draco 36. 2011. ápr-jún. (2.)142. sz. p. 1. A visszatérő nóva megfigyelése Pécs határából 2011. ápr. 20-án Keszthelyi Sándor és Sragner Márta által. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A házaló hetevény. = Draco 36. 2011. ápr-jún. (2.)142. sz. pp. 2-3. A magyar nép által Fiastyúknak, Hétcsillagnak vagy Hetevénynek nevezett csillagcsoportról szóló kedves történet. Eredeti közlés: Társalkodó 6. 1837. második fele julius’ 29. 60. sz. pp. 239-240. Adatgyűjtő: Sragner Márta. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: [Változócsillagok fénygörbéi.] = Draco 36. 2011. ápr-jún. (2.)142. sz. p. 3., 11. A csillagok: mü Gem, mü Sgr, P Cyg, rho Cas, epsilon Aur, éta Gem, epsilon Peg, gamma Cas, g Her, mü Cep. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook Kettőscsillag ismertetései. 19. Corvus (Holló, Crv), Delphinus (Delfin, Del), Virgo (Szűz, Vir). = Draco 36. 2011. ápr-jún. (2.)142. sz. pp. 4-6. Fordította és kiegészítette az újabb ismeretekkel: Bartha Lajos. [KSZ.]

KÄSZ László: Csillagászati Hét Bólyon, 2011. 03. 14-20. = Draco 36. 2011. ápr-jún. (2.)142. sz. pp. 7-10. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Teljes holdfogyatkozás 2011. jún. 15-én Szigligetről. 1. = Draco 36. 2011. ápr-jún. (2.)142. sz. pp. 11-12. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1902. április 22-i teljes holdfogyatkozás és Ady Endre. = Draco 36. 2011. júl-szept. (3.)143. sz. pp. 1-2. Ady Endrének cikke jelent meg a Nagyváradi Napló 1902. ápr. 23-i számában, amelyben említi az előző esti holdfogyatkozást. A jelenségről röviden beszámolt a Vasárnapi Ujság 1902. ápr. 27-i száma is. A számításokban Kaposvári Zoltán nyújtott segítséget [Nagyváradon és UT-ban: U1 = 17.00.20, holdkelte: 17.21, U2 = 18.10.21, totalitás közepe: 18.52.40, U3 = 19.34.58, U4 = 20.44.58, a teljesség 85 percig tartott]. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Teljes holdfogyatkozás 2011. jún. 15-én Szigligetről. 2. = Draco 36. 2011. júl-szept. (3.)143. sz. p. 3. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Hét fénygörbe. = Draco 36. 2011. júl-szept. (3.)143. sz. p. 3., 10. Hat változócsillag fénygörbéje: P Cyg, rho Cas, R Lyr, rho Per, tau Cas, TV Psc. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook változócsillag ismertetései. 1. Az Aquarius csillagkép. Az Aquila csillagkép. Az Auriga csillagkép. = Draco 36. 2011. júl-szept. (3.)143. sz. pp. 4-7. Az összeállításban közreműködött Bartha Lajos és Puskás Ferenc. Kibővítve az újabb ismeretekkel. Az ismertetett csillagok: R Aqr, éta Aql, epszilon Aur. "Az Epszilon Aurigae" című írást (pp. 5-6.) Juhász Tibor készítette. [KSZ.]

PUSKÁS Ferenc: Zéta Aur minimuma 2006-ban. = Draco 36. 2011. júl-szept. (3.)143. sz. p. 7. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. = Draco 36. 2011. júl-szept. (3.)143. sz. pp. 8-10. A Collinder és a Melotte mély-ég katalógusok az AAK honlapján, AAK a Twitteren, AAK Országjárás (Paks, Harta, Miskolc, Budapest, Fülöpháza) Bojtár József amatőrcsillagász hagyatéka, Albireo-rovat a Vadon magazinban, Juhász Tibor kapta a 2011-es Hettyei János díjat, Albireo Astro Channel. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Fél évszázada indult a magyarországi meteorészlelő táborok mozgalma. [1.] Maucha László geológus-barlangkutató emlékének ajánlom. = Draco 36. 2011. júl-szept. (3.)143. sz. pp. 11-12. Jósvafői táborok 1958. aug. 11-14, 1959. aug. 8-11. [KSZ.]

DALOS Endre: Dalos Ildikó (1973 - 2011). = Draco 36. 2011. okt-dec. (4.)144. sz. p. 1. Rövid nekrológ leányáról, aki részt vett a Draco újság és a kiskönyvek írásában, szerkesztésében, kiküldésében. 2011. okt. 26-án hunyt el. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Ha megszólal a pacsirta. Csillagászati ténykedésünk mások szemében. = Draco 36. 2011. okt-dec. (4.)144. sz. p. 2. Bognár Papp Irén: Ha megszólal a pacsirta című 2009-es könyvében a Dalos Endréről írt rész közlése. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Fél évszázada indult a magyarországi meteorészlelő táborok mozgalma. [2.] = Draco 36. 2011. okt-dec. (4.)144. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Hogyan ismerte meg Eötvös Loránd Konkoly Thege Miklóst? = Draco 36. 2011. okt-dec. (4.)144. sz. p. 4., 10. Horváth Árpád: A varázsinga. Eötvös Loránd élete című 1954-es könyve alapján. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook változócsillag ismertetései. 2. A Canis Minor csillagkép. A Cepheus csillagkép. = Draco 36. 2011. okt-dec. (4.)144. sz. pp. 5-7. Az összeállításban közreműködött Bartha Lajos és Puskás Ferenc. Kibővítve az újabb ismeretekkel. Az ismertetett csillagok: béta CMi, mü Cep, VV Cep. A Mű (mü) Cephei című írást (p. 5.) Herceg Attila készítette. A béta CMi (p. 5.), a mü Cephei (pp. 6-7.) és a VV Cephei (p. 7.) cikkrészletek Puskás Ferenc munkája. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. 2. = Draco 36. 2011. okt-dec. (4.)144. sz. pp. 8-10. A 2011. máj. 4-től 2011. jún. 20-ig történtek. Albireo-rovat a Süni magazinban. AAK éves rendes közgyűlése. Albireo Országjárás (Budapest, Maglód). Elismerő oklevelek. A 90 éves Ponori Thewrewk Aurél köszöntése. 1981-es diafelvételek a Kaposvári Uránia Csillagvizsgálóról. 40 éves az Albireo Amatőrcsillagász Klub. A jún. 15-i teljes holdfogyatkozás megfigyelése. Távcsöves bemutató Vácott. Albireo-rovat a Vadon magazinban. [KSZ.]

B. Q. [BARTHA Lajos]: Mekkora egy Csillagászati Egység? = Draco 36. 2011. okt-dec. (4.)144. sz. pp. 10-11. 149 597 870 km. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A magyarországi sarki fények katalógusa. = Draco 36. 2011. okt-dec. (4.)144. sz. pp. 11-14. A Meteor 1992/6. számában megjelent cikk újraközlése. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: 11. A Draco c. kiskönyv tartalomjegyzéke, azok részére akik nem kértek belőle. = Draco 36. 2011. okt-dec. (4.)144. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

Csillagászati és űrkutatási hét Bólyban. = Draconida [16.] 2011. márc. sz. p. 1. 2011. márc. 14-től 20-ig Bólyban az Erzsébet Vigadóban lesznek előadások, kiállítások, planetáriumi rendezvények, esti távcsöves bemutatók.. [KSZ.]

Havi észlelési ajánlat. = Draconida [16.] 2011. márc. sz. p. 2. Keressük meg a Merkúrt! Korai holdsarló megfigyelése. Állatövi fény. [KSZ.]

Címlapkép: "Eppur si muove..." = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. [p. 1.] címoldal. A szombathelyi székesegyházban bemutatott ingakísérlet fényképe. [SRG.]

Noszek Tamás felvételei, Kőszegről. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. [p. 2.] első belső borító. Vénusz - Merkúr együttállás. Holdhaló. [SRG.]

Bartha Lajos: Csillagképek történetük, látnivalóik. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. p. 4. Rövid könyvismertetés. [SRG.]

77%-os részleges napfogyatkozás 2011. január 4-én, kedden reggel. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. p. 5. Előrejelzés és felhívás. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a XXXI. Csillagászati és Űrkutatási Hetek rendezvényről. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 6-19. 2010. okt. 19. és okt. 30. között. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület december 9-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

EREDICS Alexandra: "Még mindig forog a Föld?!" Foucault-inga kísérlet Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 21-24., címoldal. A Székesegyházban, 2010. okt. 19-én. [SRG.]

VÉRTES Ernő, ifj.: Tisztelgés elhunyt tagtársaink emlékére. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. p. 25. Tisztelgés a Regenye család, Gothard Jenő, Gothard Sándor, Tóth György, Tancsics György sírjánál. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Elhunyt Posztoczky Iván. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 26-27. Nekrológ. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Vas megye ötvenedik napórájának hiteles leírása. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. p. 27. Geguss Zoltán napórája Szombathely Öntő u. 42. sz. alatt. Tervezte, készítette: Vértes Ernő. [SRG.]

A Gothard Jenő emlékérem továbbra is megvásárolható. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület aktuális tagnévsora. - 2010. december 10-én - = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 29-30. 48 tag neve és lakcíme. [SRG.]

SZALMER Lajos: Egy kőszegi amatőrcsillagász (és műkedvelő költő) verssorokba szedett gondolatai az időről. Idő. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 31-32. Vers. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2010. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 33-34. [SRG.]

EREDICS Alexandra - VARGA Enikő: Építsünk távcsövet! = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor: Válogatás a 2010-es év csillagászati eseményeiből és a Gencsapáti Csillagvizsgáló megfigyeléseiből. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 36-37., hátsó belső, külső borítók. [SRG.]

MATISZ Attila: A napóra matematikája. (4. rész) = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 38-42. Az időegyenletről. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Csillagászati évfordulók a 2011. évben. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 43-44. [SRG.]

BARTHA Lajos: Mikor volt/lesz a világvége? = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 44-60. A "világvégék" története. [SRG.]

Programajánló. 2011. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 61-63. [SRG.]

A Csillagos Ég. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. p. 64. Részleges napfogyatkozás 2011. jan. 4-én. [SRG.]

A Csillagos Ég 2011. január havában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 65-67. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2011. február havában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 68-70. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2011. március havában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 71-73. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán. Jelenségek, érdekességek. Kisbolygók. Üstökösök. Meteorok. A Merkúr bolygó távcsővel készült térképe. [SRG.]

MATISZ Attila: Bolygóegyüttállások. 2011-ben. Holdfogyatkozások 2011-ben. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 74-75. [SRG.]

Csillag- és Mély-ég ajánlat a téli égbolton. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 1.(85.) sz. pp. 76-78. Mély-ég ajánlat. Változó- és kettőscsillag ajánlat. [SRG.]

Címlapkép: A Hold és a Jupiter együttállása az esti égen. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. címoldal. Németh Kornél felvétele 2011. márc. 6-án. A holdsarló 44 óra 37 perces. [SRG.]

MATISZ Attila - PÉNTEK Kálmán - SZAUER Ágoston - KÁROSSY Csaba: Beszámoló a közgyűlésről. Jegyzőkönyv. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 3-17. 2011. jan. 15-én. [SRG.]

Határozatok. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - MITRE Zoltán: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2011. évi munkaprogramja. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a közgyűlés szakmai programjáról. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. p. 22. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület március 10-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 22-25. A készülő Kövesligethy emlékkötetről. p. 25. [SRG.]

EREDICS Alexandra: Bemutatkozik új tagtársunk: Varga Enikő. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2011. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

VARGA Enikő: Napfogyatkozás 2011. január 4-én. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 29-31., 37-39., első belső és hátsó belső borító [SRG.]

Színes fotógaléria. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. p. 32., címoldal, 4 színes t. [SRG.]

NOSZEK Tamás - VÉRTES Ernő: "Köszönjük Uránia!" = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 40-44. Napfogyatkozás bemutatása 2011. jan. 4-én Kőszeg Város Oktató és Bemutató Csillagvizsgálójában. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor: Új asztrofotós műszer Vas megyében. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 44-45. GPU 102/635 fluorit triplet apokromatikus refraktor a Szendrői magán-csillagvizsgálóban. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Búcsú a könyvtárostól. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 46-49. Búcsú Vargha Domokosné, Magdikától, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete könyvtárosától. [SRG.]

MITRE Zoltán: Rövid gondolat egy régi levéllel kapcsolatban. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 49-50. Kövesligethy Radó 1880. aug. 21-én írott levele Konkoly Thege Miklóshoz. [SRG.]

Programajánló. 2011. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

A Csillagos Ég. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. p. 54. Teljes holdfogyatkozás, 2011. június 15-én! [SRG.]

A Csillagos Ég 2011. április havában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 55-57. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2011. május havában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 58-60. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2011. június havában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 61-63. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. pp. 64-66. Mély-ég ajánlat tavaszra. Változó- és kettőscsillag ajánlat tavaszra. [SRG.]

A Nap 2 fokkal a horizont alatt! Vagy felett? = Egyesületi Híradó 22. 2011. 2.(86.) sz. hátsó külső borító. Matisz Attila napkelte felvétele 2011. febr. 6-án. [SRG.]

Címkép: Galileo Galilei nyomában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. p. [1.] címoldal. [SRG.]

A Magyar Csillagászati Egyesület Elnöksége Vértes Ernőnek... = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. p. 4. Kulin György-emlékérmet adományozza 2011-ben. [SRG.]

KIRÁLY Anna: Rendhagyó tudósítás a Magyar Csillagászati Egyesület 2011. április 30-i közgyűléséről. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

VARGA Enikő: A csillagászat napja. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 8-9. Celldömölkön, 2011. máj. 7-én. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület június 9-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 9-12. A készülő Kövesligethy emlékkötetről. p. 11. [SRG.]

MATISZ Attila: Galilei szülőföldjén járva. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 13-14., címoldal. [SRG.]

GEGUSS Zoltán: "Valódi dél" Feldkirchenben. Rheticus-napóra: Betstuhl. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. p. [2.] első belső borító, 14. A felirat fordítását Varga Enikő végezte. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Egy látványos kertépítési kiállítás napórákkal. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. p. 15. Schallaburgi "Reneszánsz kertek" című kiállításról. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Az ortografikus meridionális vetületi rendszeren alapuló csillagászati készülék: a Nap évi mozgását bemutató forgatható korong. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 16-26. A Lóskay-féle forgatható csillagtérképről. Az ábrákat szerkesztette Mitre Zoltán. [SRG.]

Tavaszi célpontunk volt: a Hold. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. p. 31., 4 színes tábla. [SRG.]

VARGA Enikő: A június 15-i teljes holdfogyatkozás megfigyelése Szombathelyről az egyetemi csillagvizsgálóból. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 32-34. 2011. jún. 15. [SRG.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Teljes holdfogyatkozás 2011. június 15-én, Szigligetről, a Balaton partjáról nézve. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 34-36. [SRG.]

Egyesületi krónika 2011. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 37-38. [SRG.]

Programajánló 2011. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

A Csillagos Ég. Perseidák meteorraj, augusztus 12-13 éjjelén. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. p. 42. [SRG.]

A Csillagos Ég 2011. július havában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 43-45. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2011. augusztus havában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 46-48. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2011. szeptember havában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 49-51. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. 52-54. Mély-ég ajánlat nyárra. Változó- és kettőscsillag ajánlat nyárra. [SRG.]

Csillagászati fotók. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 3.(87.) sz. pp. [55-56.] hátsó belső és külső borító. Németh Kornél és Matisz Attila fényképei. [SRG.]

Címlapon: Kovács Andor (1928-2011). = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. címoldal. [SRG.]

Id. és ifj Szendrői Gábor felvételei. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. első belső borító. [SRG.]

MITRE Zoltán - MATISZ Attila: Emlékezzünk elhunyt tagtársunkra: Kovács Andor (1928-2011). = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. pp. 4-11. Fényképek: Matisz Attila, Vértes Ernő. [SRG.]

MIRE Zoltán: Minisztériumi ellenőrzés az egyesületnél. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület szeptember 8-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. pp. 12-14. [SRG.]

MITRE Zoltán: Felhívás Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. p. 14. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Az ortografikus meridionális vetületi rendszeren alapuló csillagászati készülék: a Nap évi mozgását bemutató forgatható korong. - 2. rész- = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. pp. 15-21. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Beszámoló a 2011. augusztus 5-én augusztus 5-én este észlelt meteor-jelenségről. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2011. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. p. 24. [SRG.]

XXXII. Csillagászati és Űrkutatási Hetek 2011. október 3-21. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. pp. 25-28. [SRG.]

A világ éjszakai arca. Asztrotájkép vándorkiállítás. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. p. 29., hátsó belső borító. [SRG.]

Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. p. 30. [SRG.]

Csillagvizsgálók a megyében. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. p. 31. [SRG.]

Programajánló. 2011. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

A Csillagos ég Teljes Holdfogyatkozás december 11-én este! = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. p. 34. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2011. október havában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. pp. 35-37. A Nap., A Hold fázisai., A bolygók láthatósága a hónap folyamán., Jelenségek, események., Kisbolygók., Üstökösök., Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2011. november havában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. pp. 38-40. A Nap., A Hold fázisai., A bolygók láthatósága a hónap folyamán., Jelenségek, események., Kisbolygók., Üstökösök., Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2011. december havában. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. pp. 41-43. A Nap., A Hold fázisai., A bolygók láthatósága a hónap folyamán., Jelenségek, események., Kisbolygók., Üstökösök., Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 22. 2011. 4.(88.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

GAJZÁGÓ Éva: Csillagontó galaxisok a korai Világegyetemben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 7. 1. sz. pp. 3-4. A csillagkeletkezés a 11 milliárd évvel korábbi Világegyetemben volt a leghevesebb. Brit kutatók elemzése az ESA Herschel űrobszervatórium 3,5 méteres infravörös távcsöve segítségével. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society különszáma alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 1. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 7. 1. sz. pp. 12-14. A 2011-ben hetente megjelenő új, a jelentősebb csillagászati felfedezések valamint az űrkutatás és űrhajózás kiemelkedő eseményeit felidéző naptárszerű sorozat bevezetője. Évfordulók január 1. és január 10. között. Csillagászat: Piazzi, Feszenkov, Daguerre, Asimov, Galilei, Hawking, [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 7. 1. sz. pp. 22-23. [KSZ.]

Kisbolygó az ismeretlenből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 7. 1. sz. p. 26. A 2008 októberében Szudánban lehullott 2008 TC3 kisbolygó anyagának vizsgálata. A kőmeteoritok nagyon ritka, ureileteknek nevezett osztályába tartozik. A Carnegie Institution alapján. [KSZ.]

Jégvulkánok a Titánon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 7. 1. sz. p. 27. Forrás: NASA JPL. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: A hátlapon. Analemma. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 7. 1. sz. pp. 31-32. A Nap éves járását 36 sikeres exponálással és nyolcas alakú görbével bemutató kép. Az így készített egyetlen fénykép a folyóirat hátoldalán látható ezzel a felirattal: Analemma, a Nap éves útja. [KSZ.]

NEMES László: Nagy szénmolekulák a világűrben. Fullerének csillagászati felfedezése. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 14. 2. sz. pp. 38-40. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 2. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 14. 2. sz. pp. 48-49. Csillagászati és űrkutatási évfordulók január 12. és január 16. között. Csillagászat: Royal Astronomical Society. [KSZ.]

A Viking mégis szerves anyagot találhatott a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 14. 2. sz. p. 59. A földi Atacama sivatag talaján ismételték meg a Viking leszállóegységek korábbi kísérleteit. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Részleges napfogyatkozás. A tudomány új eredményei. Első kézből. Napfogyatkozás. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 21. 3. sz. p. 67. A 2011. jan. 4-i részleges napfogyatkozásról a Kab-hegyen készített 5 fényképe. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A világ legnagyobb neutríno-obszervatóriuma. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 21. 3. sz. pp. 68-69. Az Antarktiszon az IceCube obszervatórium építése 2010 decemberében befejeződött. 279 millió dollárba került. [KSZ.]

FŰZFA Balázs - VINCZE Ildikó: Fizika, irodalom, világegész. Foucault-kísérlet. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 21. 3. sz. pp. 73-75. 2010. okt. 19-21-ig Szombathelyen ismét bemutatták Foucault ingakísérletét. A püspöki székesegyház kupolájába ugyanazt a 30 kg-os vasgolyót függesztették fel, amelyet 1880-ban. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 3. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 21. 3. sz. pp. 76-77. Csillagászati és űrkutatási évfordulók január 19. és január 22. között. Konkoly Thege Miklósról is. [KSZ.]

Napfény csillant a Titán taván. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 21. 3. sz. p. 91. Forrás: NASA. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Törpecsillagok óriáskitörései. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 28. 4. sz. pp. 100-101. Rachel Osten vezette csillagászcsoport nagy számú vörös törpe csillagot vizsgált meg. "Mintegy száz nagyobb kitörést azonosítottak, némelyikük több mint 10 százalékkal növelte meg a csillag fényességét. Általában rövid ideig (átlagosan 15 percen át) tartottak, és nem csak fiatal csillagoknál jelentkeztek, hanem például vörös törpékben is, számos változócsillag esetében pedig sokkal gyakoribban voltak." [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 4. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 28. 4. sz. pp. 110-111. Csillagászati és űrkutatási évfordulók január 24. és január 30. között. Részletesebben Kulin Györgyről (p. 111.), aki 1905. jan. 28-án született. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 28. 4. sz. pp. 116-117. [KSZ.]

H. J. [HERCZEG János]: ÉT galéria. Élet és Tudomány képekben. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 28. 4. sz. p. 119. Tuboly Vince: A Nap és a Hold tenyeremben című kép. A 2011. jan. 4-i részletes napfogyatkozás távcsővel kivetített képét a tenyerén fogta fel. [KSZ.]

Kepler felfedezte első kőzetbolygóját. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 28. 4. sz. pp. 122-123. A Kepler-10b, mérete 1,4-szerese Földének. Az UniverseToday alapján. [KSZ.]

Készítsen lakható exobolygót NASA-játékkal. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 28. 4. sz. p. 123. [KSZ.]

Mi táplálja a Hold légkörét? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. jan. 28. 4. sz. p. 124. A Napból érkező fotonok. A SELENE (Kaguya) adatai alapján. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Antianyag-záporokat zúdítanak a világűrbe a földi viharok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Gamma-csillagászat. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 4. 5. sz. p. 133. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 5. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 4. 5. sz. pp. 142-143. Csillagászati és űrkutatási évfordulók január 31. és február 4. között. Balázs Júlia csillagásznőről is. [KSZ.]

Meteoritok és a földi élet kialakulása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 4. 5. sz. p. 134. A földi élő anyag aminosavai kizárólag balkezes molekulákból állnak. A szénben gazdag meteoritok egyik vizsgált aminosavában (izovalin) is túlnyomóan balkezesek. Forrás: JPL/NASA. [KSZ.]

Feltámadt a napvitorlás. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 4. 5. sz. p. 155. A NanoSail-D. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Jégsapkák és gleccserek. Fagyott folyadékok a földön kívül. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 11. 6. sz. pp. 166-168., címoldal. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 6. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 11. 6. sz. pp. 174-175. Csillagászati és űrkutatási évfordulók február 7. és február 12. között. Röviden Zerinváry Szilárdról is. [KSZ.]

Kisbolygó ütközhetett a Jupiternek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 11. 6. sz. p. 187. 2009. júl. 19-én. Forrás: Icarus folyóirat és ScienceDaily. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Az eddig látott legősibb galaxis. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 18. 7. sz. pp. 196-197. Az UDFj-39546284 jelzésű galaxis fénye 480 millió évvel az ősrobbanás után indult el felénk. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 7. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 18. 7. sz. pp. 206-207. Csillagászati és űrkutatási évfordulók február 14. és február 19. között. Lakits Ferencről is. [KSZ.]

Mégsem voltak magánosak az első csillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 18. 7. sz. pp. 218-219. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

BÁNSÁGHY Nóra: ÉT-iránytű. Mindentudás. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 18. 7. sz. p. 222. Kiss László előadása a Mindentudás Egyetemén febr. 22-én, Földön kívüli Földek? Az asztrobiológia megalapozása a csillagászat módszereivel. [KSZ.]

HESZ Marianna: Erősödő naptevékenység. A tudomány új eredményei. Első kézből. Napfizika - térinformatika. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 25. 8. sz. pp. 228-229. A sarki fényt is okozó naptevékenység erősödése a GPS hibás működését okozhatja. A címkép sarki fény fényképe ezzel a felirattal: Északi fénye, GPS réme? [KSZ.]

BORUZS Katalin - SZABÓ Géza: Római kori régészeti kutatások legújabb eredményei. Rejtélyes ólomtáblák a Duna mentén. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 25. 8. sz. pp. 230-232. Napkultusz, napisten, holdisten ábrázolás a Pannonia déli részén talált domborműves táblákon. Csillagok, bolygók, sőt állatövi csillagképek (Pisces, Aries, Gemini, Leo) esetleg az Orion, Lepus, Crater, Hydra figurális ábrái. A táblák a II. század végére és III. század elejére datálhatók és (a római birodalomba beolvasztott) trák-illír törzsek területén voltak. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 25. 8. sz. pp. 238-239. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 8. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 25. 8. sz. pp. 244-245. Csillagászati és űrkutatási évfordulók február 17. és február 25. között. Izsák Imre Gyuláról is. [KSZ.]

Száguldó csillagszökevény. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. febr. 25. 8. sz. p. 250. A zéta Oph. Forrás: NASA JPL. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Bámulatos exobolygórendszert fedezett fel a Kepler. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygókutatás. = Élet és Tudomány 66. 2011. márc. 4. 9. sz. pp. 260-261. A Kepler-11 bolygórendszere, melyben 6 bolygó kering. [KSZ.]

LÁTOS Tamás. A Hold hatás a Föld és az élet fejlődésére. Milyen lenne a világ nélküle? = Élet és Tudomány 66. 2011. márc. 4. 9. sz. pp. 262-264. [KSZ.]

TROGMAYER Ottó: Jut eszembe... Ötórai tea. = Élet és Tudomány 66. 2011. márc. 4. 9. sz. p. 265. Trogmayer Ottó régész és Marx György fizikus, csillagász véletlen találkozása és beszélgetése Stonehenge romjainál az 1970-es években. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 9. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. márc. 4. 9. sz. pp. 276-277. Csillagászati és űrkutatási évfordulók február 28. és március 3. között. [KSZ.]

Vaskos csillagkorong az Androméda-galaxisban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. márc. 4. 9. sz. p. 282. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Kráter az üstökösön. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. márc. 4. 9. sz. p. 284. A Tempel-1 üstökösön a Deep Impact által ütött 150 méteres krátert lefényképezte a Stardust. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 10. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. márc. 11. 10. sz. pp. 308-309. Csillagászati és űrkutatási évfordulók március 7. és március 13. között. [KSZ.]

Az ammóniát is meteoritok hozhatták a Földre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. márc. 11. 10. sz. p. 315. Egy antarktiszi meteorit - a (GRA) 95229 - vizsgálata alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 11. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. márc. 18. 11. sz. pp. 342-343 Csillagászati és űrkutatási évfordulók március 14. és március 18. között. Weiss Ferenc Xavérről is. [KSZ.]

Bolygó születik? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. márc. 18. 11. sz. p. 347. A déli égbolton látható T Cha egy fiatal csillag, amely körüli porkorongban egy kísérőt találtak az ESO csillagászai. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Két bolygó egy pályán. A tudomány új eredményei. Első kézből. Planetológia. = Élet és Tudomány 66. 2011. márc. 25. 12. sz. p. 357. A KOI-730 rendszerben, az egyik bolygó 60 fokos szöggel jár a másik előtt. Forrás: New Scientist. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 12. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. márc. 25. 12. sz. pp. 370-371. Csillagászati és űrkutatási évfordulók március 21. és március 25. között. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 1. 13. sz. pp. 396-397. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 13. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 1. 13. sz. pp. 406-407. Csillagászati és űrkutatási évfordulók március 28. és április 3. között. 1882. márc. 28-án született Rácalmáson Posztoczky Károly amatőrcsillagász. [KSZ.]

Hírnök a Merkúr körül. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 1. 13. sz. p. 411. 2011. márc. 19-én először állt ember alkotta űreszköz (A NASA Messenger-űrszondája) Merkúr körüli pályára. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 14. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 8. 14. sz. pp. 434-435. Csillagászati és űrkutatási évfordulók április 4. és április 9. között. [KSZ.]

Vattacukortól a szilárd kőzetekig. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 8. 14. sz. p. 442. A Naprendszer első sziklarögeinek kialakulása. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

A barna törpe: mint egy csésze forró tea. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 8. 14. sz. p. 443. A CFBDSIR 1458+10B barna törpe csillag vizsgálata. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Végképp eltörölni. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 8. 14. sz. p. 443. Utoljára állították előre az órákat Oroszországban március 27-én. Az orosz elnök rendelete szerint mostantól végleg a nyári időszámítás marad használatban, többé óraátállítás nem lesz. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 15. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 15. 15. sz. pp. 458-459. Csillagászati és űrkutatási évfordulók április 11. és április 17. között. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 16. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 22. 16. sz. pp. 500-501. Csillagászati és űrkutatási évfordulók április 19. és április 23. között. Detre Lászlóról is. [KSZ.]

Ét Galéria. Élet és Tudomány képekben. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 22. 16. sz. pp. 502-503. Dudás Gyulának a csillagos ég részletet ábrázoló képe. Nagylátószögű objektívvel 2010. szept. 15-én készítette Hidegségpatakán. [KSZ.]

Újfajta ásványt fedeztek fel egy meteoritban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 22. 16. sz. p. 506. Az Antarktiszon a mintegy 4,5 milliárd éves Yamato 691 jelzésű meteoritban egy új, wassonitnak elnevezett ásványt találtak. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Két kihunyt csillagból kigyullad egy új. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 22. 16. sz. pp. 506-507. A 7800 fényévre lévő SDSS J010657.39-100003.3 jelzésű fehér törpe kettős. [KSZ.]

Különleges csillagrendszert fedeztek fel magyar csillagászok. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 22. 16. sz. p. 507. A HD 181068 hármas rendszert a Derekas Alíz és Kiss László vezette nemzetközi kutatócsoport találta. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 29. 17. sz. pp. 526-527. [KSZ.]

DOMBI Margit: A kvark-gluon plazma nyomában. Beszélgetés Veres Gáborral, az LHC kutatójával. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 29. 17. sz. pp. 528-530. "A részecskefizikai kutatások jelenlegi csúcslaboratóriuma a Svájcban európai összefogással megépített Nagy Hadronütköztető (LHC), amelynek segítségével a világegyetem keletkezéséről, az ősrobbanás utáni piko- és mikromásodpercekről szeretne közelebbit megtudni az emberiség." Az ősrobbanással kapcsolatos itteni fizikai vizsgálatok első eredményei. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 17. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 29. 17. sz. pp. 532-533. Csillagászati és űrkutatási évfordulók április 26. és április 29. között. Terkán Lajosról is. [KSZ.]

LISA veszélyben. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. ápr. 29. 17. sz. p. 539. A gravitációs hullámokat vizsgáló három műholdból álló rendszer 2015-re kitűzött missziója késni fog. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? 13. Égitestek mozgása. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 6. 18. sz. pp. 556-557. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 18. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 6. 18. sz. pp. 564-565. Csillagászati és űrkutatási évfordulók május 4. és május 7. között. Részletesebben Dezső Loránt csillagászról. p. 565. [KSZ.]

Testes távoli galaxishalmaz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 6. 18. sz. p. 570. Az SPT-CLJ2106-5844 galaxishalmaz, amelynek tömege több mint ezerszerese a Tejútrendszer tömegének. [KSZ.]

Részecskék univerzuma. A tudomány újabb eredményei. Első kézből. Tudománynépszerűsítés. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 13. 19. sz. pp. 580-581. "A Részecskék Univerzuma" című kiállítás Svájcban, a CERN fizika-részlegének oktatási csoportja gondozásában. Bemutatja a nagyközönségnek az Univerzum keletkezését és a világegyetemet alkotó részecskék kutatását. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 19. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 13. 19. sz. pp. 598-599. Csillagászati és űrkutatási évfordulók május 9. és május 15. között. A május 15-én született Hell Miksáról és csillagásztársáról, Sajnovics Jánosról is. [KSZ.]

Szupernóva lehetett a királyi csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 13. 19. sz. p. 604. A legenda szerint 1630-ban fényes csillag jelent meg az égen, amikor megszületett a későbbi II. Károly angol király. Egyes kutatók a Cassiopeia A szupernóva-robbanás ekkor látszódhatott csillagként. Forrás: AFP. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Fókuszban a Discovery. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 20. 20. sz. pp. 622-623. A Nemzetközi Űrállomásról és a Discovery űrsiklóról készített 5 fénykép. Az égi tájképeket Ladányi Tamás asztrofotós Veszprém megyei helyszínekről készítette. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 20. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 20. 20. sz. pp. 628-629. Csillagászati és űrkutatási évfordulók május 17. és május 22. között. [KSZ.]

Csillagséta Hortobágy-Halastón. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 20. 20. sz. p. 636. A Hortobágy Csillagoségbolt-parkról, amelyben megtartották az idei első Csillagsétát. Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 27. 21. sz. pp. 652-653. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 21. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 27. 21. sz. pp. 662-663. Csillagászati és űrkutatási évfordulók május 24. és május 28. között. Benne Richard Christopher Carrington csillagász, aki 1826. máj. 26-án született, Farkas Bertalan űrhajózásáról, amely 1980. máj. 26-án kezdődött és Marik Miklósról, aki 1936. máj. 28-án született. [KSZ.]

Pörgő óriáscsillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 27. 21. sz. p. 666. Az NGC 6522 gömbhalmaz csillagainak vizsgálata. Az UniverseToday alapján. [KSZ.]

LUKÁCS Csilla: Tehetséggondozás a TIT-ben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 27. 21. sz. p. 667. Foglalkozások a csillagászat iránti ifjú érdeklődőknek, amelyek jó részének a budapesti TIT Uránia Csillagvizsgáló és a TIT Budapesti Planetárium adott helyet. [KSZ.]

Az Endeavour utolsó útja. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 27. 21. sz. p. 667. [KSZ.]

Földi életre alkalmas bolygó. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 27. 21. sz. p. 667. A Gliese 581d bolygó. [KSZ.]

ÉT-iránytű. Nézz az égre! = Élet és Tudomány 66. 2011. máj. 27. 21. sz. p. 670. Megnyílt a Kecskeméti Főiskola csillagvizsgálója. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 22. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 3. 22. sz. pp. 684-685. Csillagászati és űrkutatási évfordulók május 30. és június 5. között. Benne Gothard Jenőről, aki 1857. május 31-én született. [KSZ.]

-J-: Galilei. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 3. 22. sz. p. 696. Könyvismertetés Michael White: Galilei, az Antikrisztus, Alexandra Kiadó, 2011, 414 oldalas kötetéről. [KSZ.]

Hatalmas szárazjég-lerakódás a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 3. 22. sz. p. 698. Fagyott szén-dioxid mező a Mars déli sarkvidékén. A ScienceDaily alapján. [KSZ.]

Magmaóceán az Io holdon. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 3. 22. sz. p. 699. [KSZ.]

Kedves Olvasó! = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 10. 23. sz. p. 706. Csillagászati tehetséggondozó foglalkozások a TIT-ben. Az iskolán kívüli oktatási módszerek, szakkörök, tanulmányi versenyek, vetélkedők, klubok, táborok napjainkban is működőképesek. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 23. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 10. 23. sz. pp. 716-717. Csillagászati és űrkutatási évfordulók június 6. és június 11. között. Benne: Johannes Regiomontanus, Jean Dominique Cassini, Johann Gottfried Galle. [KSZ.]

Nehézbombázással Titán-légkör? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 10. 23. sz. p. 731. Becsapódások során jött létre a Titán légköre. Az UniverseToday alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 24. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 17. 24. sz. pp. 754-755. Csillagászati és űrkutatási évfordulók június 12. és június 18. között. Zach Ferenc Xavér János is. [KSZ.]

Meglepően nedves holdkőzetek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 17. 24. sz. pp. 762-763. A New Scientist alapján. [KSZ.]

7 milliárd éve leállt a legnagyobb galaxisok fejlődése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 17. 24. sz. p. 763. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

KESZTHELYI Zsolt - KERESZTURI Ákos: Asztrobiológiai kilátások. Az Europa felszíne alatt. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 24. 25. sz. pp. 774-776. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 25. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 24. 25. sz. pp. 780-781. Csillagászati és űrkutatási évfordulók június 20. és június 26. között. Benne: Royal Greenwich Observatory, Fred Hoyle, Hermann Julius Obert, Charles Messier. [KSZ.]

A koronalyuk miatt késik a sarki fény? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 24. 25. sz. p. 795. [KSZ.]

Fényesedő szupernóva-nyomok. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. jún. 24. 25. sz. p. 795. Az SN 1987A fénygyűrűje. [KSZ.]

Feketelyuk-óriások étkezési szokásai. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 1. 26. sz. p. 805. A fekete lyukak akkréciós korongjainak növekedése és ionizáltsága közötti összefüggés. A Georgia Műszaki Egyetem asztrofizikus csoportjának vizsgálata. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 1. 26. sz. pp. 812-813. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 26. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 1. 26. sz. pp. 820-821. Csillagászati és űrkutatási évfordulók június 27. és július 2. között. Benne: George Ellery Hale, Alekszandr Alekszandrovics Fridman, a Tunguz-esemény, Fonó Albert. [KSZ.]

Kifényesedett szupernóva-maradvány. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 1. 26. sz. p. 826. Az SN 1987A. A ScienceDaily alapján. [KSZ.]

A Marsot újabb kozmikus sörétsorozat érte. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 1. 26. sz. p. 827. 120 méter hosszú becsapódássorozat a Mars Terra Sabaea régiójában. 2002 decembere és 2008 márciusa között keletkezett. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

A NASA a kelták nyomában. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 1. 26. sz. p. 827. Németországban, Magdalenenberg közelében egy fejedelmi sírdombot, egy 100 méter széles kelta holdciklus-építményt fedeztek fel. A Kr. e. 618-ból eredeztethető "sírokat az északi égbolt csillagképeinek megfelelően rendezték el". [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: A nyárelő teljes holdfogyatkozása. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 8. 27. sz. p. 837. A 2011. jún. 15-i teljes holdfogyatkozásról készített fényképek. A szerző a budapesti Rózsadombon helyezkedett el, így a fogyatkozó Hold a Parlament felett kelt fel. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 27. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 8. 27. sz. pp. 846-847. Csillagászati és űrkutatási évfordulók július 4. és július 10. között. Csillagászat: Szupernóva 1054-ben, Leawitt, Wolf. [KSZ.]

BRAUN Tibor: Párperces interjú. Villanófényben: Pekker Sándor. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 8. 27. sz. pp. 854-855. Pekker Sándor 1954-ben született Győrben. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban tanult. Fiatal korában a csillagászat érdekelte. Részt vett 1970-ben a Csillagászat Baráti Köre országos találkozóján. Néhány évig bekapcsolódott az amatőrcsillagászatba, meteorészleléseket végzett. Így emlékezik: "Gyermekkoromtól érdekeltek a természettudományok, elsősorban a csillagászat és a kémia. A csillagászatot inkább hobbinak tekintettem, biokémikus szerettem volna lenni". Az ELTE vegyész szakán diplomázott 1978-ban. Azóta a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetben végzi tudományos kutatómunkáját. [KSZ.]

Bizarr exobolygórendszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 8. 27. sz. p. 858. UZ For rendszere. Egy kettőscsillag körül kering két óriásbolygó. [KSZ.]

Új típusú, kék szupernóvák. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 15. 28. sz. p. 869. A 2005ap és további három szupernóva. A Nature alapján. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 28. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 15. 28. sz. pp. 878-879. Csillagászati és űrkutatási évfordulók július 11. és július 17. között. [ [KSZ.]

Hidrogén-peroxidot fedeztek fel a csillagközi térben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 15. 28. sz. p. 890. A rho Oph körüli gáz- és porfelhőben. Forrás: ESO. [KSZ.]

A Mars vizes múltja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 15. 28. sz. p. 891. Karbonátásványok és vasoxid vizsgálata a Mars és a földi Mojave-sivatag kőzetein. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 29. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 22. 29. sz. pp. 910-911. Csillagászati és űrkutatási évfordulók július 18. és július 24. között. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? 23. Newton és az abszolút tér. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 22. 29. sz. pp. 918-919. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

Bajban a James Webb. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 22. 29. sz. p. 923. Bizonytalan a James Webb-űrteleszkóp program. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 29. 30. sz. pp. 940-941. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? 24. A Mindenség összetartó erői. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 29. 30. sz. pp. 942-943. Newton törvényei, a gravitációs erő, a nehézségi erő. Eötvös Loránd gravitációs törvénye. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 30. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 29. 30. sz. pp. 948-949. Csillagászati és űrkutatási évfordulók július 25. és július 31. között. [KSZ.]

Mindhalálig együtt táncolva. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 29. 30. sz. p. 934. Egy fehér törpe pároscsillag 13 perces keringési idővel. A 6 percenkénti egymás előtti átvonulásokkal az Einstein-féle általános relativitáselmélet megerősítése és az átlagosnál halványabb szupernóvák létrejötte vizsgálható. Forrás: Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics. [KSZ.]

Mi aktiválhatja a szupernagy tömegű fekete lyukakat? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 29. 30. sz. p. 935. Nem galaxisok ütközése, hanem a galaxisok belsejében fellépő instabilitások. 600 aktív galaxismag vizsgálata a Sextans csillagképben az ESO VLT távcsöve és az ESA XMM-Newton űrtávcsöve segítségével. [KSZ.]

Kína az űrben is terjeszkedik. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. júl. 29. 30. sz. p. 936. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 31. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 5. 31. sz. pp. 972-973. Csillagászati és űrkutatási évfordulók augusztus 1. és augusztus 6. között. [KSZ.]

Óriás vasmeteorit. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 5. 31. sz. p. 987. Kínában, 2900 méter magasan, az Altaj-hegységben bukkantak rá a 25-30 tonnásra becsült tömegű vasmeteoritra. [KSZ.]

Opportunity túl a húszason. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 5. 31. sz. p. 987. 2004. jan. 25-i megérkezése óta 20 mérföldet tett meg a Mars-járó. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Galaxis méretű időcsavarok hozhatták lére az anyag túlsúlyát? A tudomány új eredményei. Első kézből. Részecskefizika. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 12. 32. sz. p. 997., címlapkép. Mark Hadley (Warwick Egyetem) elmélete az Europhysics Lettersből. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 32. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 12. 32. sz. pp. 1006-1007. Csillagászati és űrkutatási évfordulók augusztus 8. és augusztus 12. között. [KSZ.]

Napjuktól rabolnak fémeket a bolygók? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 12. 32. sz. p 1019. A 16 Cygni exobolygó rendszerében. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Az első teljes közelképek a Vestáról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 12. 32. sz. p. 1020. A NASA Dawn nevű űrszondájának képei. [KSZ.]

Nyári vízfakadás a Marson? A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 19. 33. sz. pp. 1028-1029. A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) felvételei és a Science-ben megjelent cikk alapján. [KSZ.]

E. Kovács Zoltán: Méretek a Világegyetemben. Puli és a csillagászati távolságok. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 19. 33. sz. pp. 1034-1035. Méretek a Naprendszerben. A kecskeméti naprendszer-modell szobrai. Egyik szemléltetés a cikkben: "Ám, amennyiben egy átlagos galaxis lenne csupán 1 mm-es, mindaz, amit ma ismerünk a világból - nevezzük Világegyetemnek, vagy Univerzumnak - az általunk jelenleg észlelhető százmilliárdnyi galaxis, mind-mind elférne nagyjából százötven méteren belül." [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Távolható erők: hasonlóságok és különbségek. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 19. 33. sz. pp. 1036-1037. Csillagászati vonatkozásokkal. A gravitációról. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 33. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 19. 33. sz. pp. 1046-1047. Csillagászati és űrkutatási évfordulók augusztus 16. és augusztus 21. között. Csillagászat: Méchain, Hall, Lockyer, Humason, a TIT Budapesti Planetárium tervezéséről, alapkövének letételéről és 1977. augusztus 17-i ünnepélyes felavatásáról. [KSZ.]

Két holdja volt a Földnek? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 19. 33. sz. p. 1050. A Nature cikke alapján. [KSZ.]

Egyre aktívabb a Nap. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 19. 33. sz. p. 1051. [KSZ.]

BÁNSÁGHY Nóra: ÉT- iránytű. NASA okostelefonra. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 19. 33. sz. p. 1054. [KSZ.]

Származhattak a világűrből a DNS építőelemei. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrobiológia. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 26. 34. sz. pp. 1060-1061. Michael Callahan, a NASA Goddard Űrrepülési Központ Asztrobiológiai Analitikai Laboratóriumának kutatója elemzett 12 szénben gazdag meteoritot. A DNS-t alkotó építőelemek a meteoritekben is megtalálhatók. [KSZ.]

BOROS László: A napsugárzás és a légkör. 1. Látványos kölcsönhatások. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 26. 34. sz. pp. 1068-1070. A sarki fényekről. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 26. 34. sz. pp. 1072-1073. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 34. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 26. 34. sz. pp. 1076-1077. Csillagászati és űrkutatási évfordulók augusztus 22. és augusztus 28. között. [KSZ.]

A "Halálcsillag" mítoszának halála? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 26. 34. sz. p. 1082. A Nemezis elméletet nem igazolták a kutatások. [KSZ.]

A Hold nélkül is lenne élet a Földön? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 26. 34. sz. p. 1083. Az Astrobiology cikke alapján. [KSZ.]

Holdkomp-teszt. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. aug. 26. 34. sz. p. 1084. A Morpheus-programban. [KSZ.]

Kialszanak a Világegyetem fényei? A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 2. 35. sz. pp. 1092-1093. A Világegyetemben a csillagképződés üteme akkor volt a legnagyobb, amikor csupán néhány milliárd éves volt, azóta ez fokozatosan csökken. A galaxisokon belüli, csillagképződésre való gázanyag egyre fogy, mert a kialakult égitestekben zárult. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Pályamódosítás segítséggel. A gravitációs hinta-manőver. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 2. 35. sz. p, 1097. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 35. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 2. 35. sz. pp. 1110-1111. Csillagászati és űrkutatási évfordulók augusztus 30. és szeptember 3. között. Kövesligethy Radóról, aki 1862. szept. 1-én született. Nyikolaj Alekszandrovics Kozirjevről, aki 1908. szept. 2-án született. [KSZ.]

Kockává préselt neutronok? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 2. 35. sz. p. 1114. A neutroncsillagokban. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Az eddig ismert legsötétebb exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 2. 35. sz. p. 1114. A TrES-2b. Forrás: Sky and Telescope. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 36. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 9. 36. sz. pp. 1134-1135. Csillagászati és űrkutatási évfordulók szeptember 7. és szeptember 11. között. [KSZ.]

Csillagból lett gyémántbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 9. 36. sz. pp. 1146-1147. A PSR J1719-1438 jelzésű pulzár, amely körül egy bolygó méretű égitestté töpörödött csillag kering. Forrás: Science Express. [KSZ.]

Fagyos, jeges is lehetett a Mars északi féltekéje, A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 9. 36. sz. p. 1147. Forrás: Nature Geoscience. [KSZ.]

Kozmikus malőrök. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 9. 36. sz. p. 1147. A Nemzetközi Űrállomást már csak a Progressz teherűrhajók láthatják el, amelyek nem teljesen megbízhatóak. [KSZ.]

SOMOGYI Ferenc: Az űrhajózás előfutára. A szász rakétakutató. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 16. 37. sz. pp. 1158-1160., címoldal. Hermann Obert életrajza. 1894. jún. 25-én született az erdélyi Nagyszebenben. A részletes szakmai tevékenység bemutatása számos magyarországi vonatkozással bír. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 37. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 16. 37. sz. pp. 1174-1175. Csillagászati és űrkutatási évfordulók szeptember 12. és szeptember 18. között. Ambarcumjan rövid életrajzával. [KSZ.]

Időzített bombák ezrei a Tejútrendszerben. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 16. 37. sz. p. 1179. Ia típusú szupernóvák. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

Műholdeső? Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 16. 37. sz. p. 1179. A NASA működésképtelen és irányíthatatlan 6,5 tonnás UARS-műholdja hamarosan lezuhan. Nem tud majd a légkörben teljesen elégni, számos darabja a földre vagy tengervízbe esik. [KSZ.]

Egy csillag, amely nem is létezhetne. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 23. 38. sz. pp. 1188-1189. SDSS J102915+172927csillag, amely csak hidrogént és héliumot tartalmaz. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 38. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 23. 38. sz. pp. 1198-1199. Csillagászati és űrkutatási évfordulók szeptember 19. és szeptember 25. között. [KSZ.]

Láthatatlan bolygót fedezett fel a Kepler. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 23. 38. sz. p. 1210. A Kepler-19 exobolygó. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Meteoritoknak köszönhetjük a Föld aranyát is? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 23. 38. sz. p. 1210. 3,9 milliárd évvel ezelőtt sűrűn bombázó meteoritokkal került ide. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 30. 39. sz. pp. 1226-1227. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 39. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 30. 39. sz. pp. 1230-1231. Csillagászati és űrkutatási évfordulók szeptember 27. és október 1. között. [KSZ.]

Két Nap bolygója. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. szept. 30. 39. sz. p. 1243. A Kepler-16 rendszerben, a NASA Kepler-űrtávcsővel végzett vizsgálatok alapján. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Fénynél sebesebben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Részecskefizika. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 7. 40. sz. pp. 1252-1253 A CERN OPERA nevű kísérletében a neutrínók 60 nanoszekundummal hamarabb jelentek meg a 730 km-re lévő detektorban, mint ami a c = 299.792.458 km/s alapvető természeti állandó alapján várható volt. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 40. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 7. 40. sz. pp. 1262-1263. Csillagászati és űrkutatási évfordulók október 3. és október 9. között. [KSZ.]

Ártatlan a kisbolygó-család. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 7. 40. sz. p. 1274. Nem a Baptistina kisbolygó és töredékei okozták a dinoszauruszok pusztulását. [KSZ.]

Újabb műhold csapódik be. nagyobb és erősebb. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 7. 40. sz. p. 1276. A ROSAT röntgenműhold. [KSZ.]

E. KOVÁCS Zoltán: Hogyan hajítsuk a Pulit a Holdhoz? Gondolatok a fizika tanításához (is). = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 14. 41. sz. pp. 1289-1292. Súlytalan szendvics. Repülőgép kontra űrhajó. A liftezés nem fogyókúra. Miért nem esik le a Hold? Körbeesni a Földet. Pulit a Holdhoz. Miért súlytalanok az égitestek? [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 41. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 14. 41. sz. pp. 1302-1303. Csillagászati és űrkutatási évfordulók október 10. és október 15. között. [KSZ.]

Naprendszerünk kitaszított egy óriásbolygót? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 14. 41. sz. p. 1306. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

Újabb több-bolygós rendszer fedezett fel a Kepler? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 14. 41. sz. pp. 1306-1307. A Kepler-18 rendszer. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Szupernóvagyár egy távoli galaxisban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 14. 41. sz. p. 1307. Az Arp 220 galaxisban. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Fizikai Nobel-díj. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 14. 41. sz. p. 1307. Saul Perlmutter, Brian Schmidt, Adam G. Riess. Az Univerzum egyre gyorsuló tágulásáért. [KSZ.]

Európai űrtervek. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 14. 41. sz. p. 1308. Az ESA 2017-ben induló Solar Orbiter napszondája. A 2019-re tervezett Euclid szonda, amely a sötét energiát kutatja. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Üstökösök is gyarapíthatták a földi óceánok vizét. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 21. 42. sz. pp. 1316-1317. A Herschel űrobszervatórium megfigyelései alapján., amelyek a Hartley 2 üstökösre vonatkoztak. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 42. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 21. 42. sz. pp. 1326-1327. Csillagászati és űrkutatási évfordulók október 17. és október 23. között. [KSZ.]

Több ütközés dönthette oldalára az Uránuszt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 21. 42. sz. p. 1338. [KSZ.]

A Hold árnyéka légköri hullámokat kelt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 21. 42. sz. p. 1339. A 2009. júl. 22-i teljes napfogyatkozás megfigyelése alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 43. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 28. 43. sz. pp. 1358-1359. Csillagászati és űrkutatási évfordulók október 24. és október 30. között. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 28. 43. sz. pp. 1364-1365. [KSZ.]

Léggömb a Titánra. = Élet és Tudomány 66. 2011. okt. 28. 43. sz. p. 1371. A NASA terve. Forrás: Discovery News. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Sok ezer óceánnyi víz egy születő bolygórendszerben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 4. 44. sz. pp. 1380-1381., címlapkép. A TW Hydrae csillag körül. A Michigani Egyetem csillagász kutatócsoportjának Science-beli tanulmánya alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 44. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 4. 44. sz. pp. 1390-1391. Csillagászati és űrkutatási évfordulók október 31. és november 6. között. [KSZ.]

Meghőmérőzték az ősi Marsot. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 4. 44. sz. pp. 1402-1403. Az ALH84001 meteorit vizsgálata. Forrás: CalTech. [KSZ.]

Tovább mélyül a sötét anyag rejtélye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 4. 44. sz. p. 1402. A hideg sötét anyag (Cold Dark Matter: CDM) modell vizsgálata törpegalaxisok révén. A Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics alapján. [KSZ.]

Hová csapódott a német műhold? Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 4. 44. sz. p. 1404. A Rosat 2011. okt. 23-án hajnali 3.45 és 4.15 KözEI között zuhant le, de nem tudják hová estek a darabjai. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 45. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 11. 45. sz. pp. 1426-1427. Csillagászati és űrkutatási évfordulók november 7. és november 12. között. [KSZ.]

Spirálkarok egy protoplanetáris korongban. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 11. 45. sz. p. 1435. A SAO 206462 csillag körül. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Kínai űrrandevú. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 11. 45. sz. p. 1436. [KSZ.]

Bonyolult szerves molekulák a Világegyetemben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 18. 46. sz. p. 1444. A nóvák és visszatérő nóvák hatására keletkező molekulák. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Ha a Föld lapos lenne. Fifikás fizika 40. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 18. 46. sz. pp. 1452-1453. A földi gravitációs erőtér, csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 46. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 18. 46. sz. pp. 1454-1455. Csillagászati és űrkutatási évfordulók november 14. és november 20. között. Csillagászat: William Herschel, Hubble. [KSZ.]

Lefényképezett hűvös barna törpe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 18. 46. sz. p. 1466. A WD 0806-661 B, amelynek felszíni hőmérséklete 27-60 fok C lehet. Az Astrophysical Journal cikke alapján. [KSZ.]

Üstököszápor egy közeli bolygórendszerben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 18. 46. sz. pp. 1466-1467. Az eta Corvi körüli rendszerben. Forrás: NASA/JPL-Caltech. [KSZ.]

Még mindig száguld a Voyager-2. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 18. 46. sz. p. 1467. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Szűz felhők a Világegyetem ősanyagából. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 25. 47. sz. p. 1476. Távoli, csaknem 12 milliárd fényévre lévő gázfelhők vizsgálata. A Science cikke alapján. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 47. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 25. 47. sz. pp. 1482-1483. Csillagászati és űrkutatási évfordulók november 21. és november 27. között. Benne ismertetés az 1976. nov. 26-án felavatott penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumról. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Utazás a Föld körül és a középpontján át. Fifikás fizika 41. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 25. 47. sz. pp. 1494-1495. A földi gravitációs erőtér, csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

BERÉNYI Dénes: Különös kalandozás. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 25. 47. sz. p. 1496. "Kalandos fizika - Egy viking portya története a húrelmélet és a kozmológia felségvizein. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2010, 360 oldal, 4190 forint" könyv ismertetése. [KSZ.]

Árulkodó idő csillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 25. 47. sz. pp. 1498-1499. Terese Hansen asztrofizikus vizsgálata 17 nehéz elemekben gazdag csillagról. Az Astrophysical Journal Letters alapján. [KSZ.]

Startra kész az első magyar műhold. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. nov. 25. 47. sz. p. 1499. Masat-1. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Újabb adatok a leghíresebb fekete lyukról. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 2. 48. sz. p. 1508., címlapkép A Cygnus X-1 a Hattyú csillagképben. A fekete lyuk tömege 14,8-szorosa a Nap tömegének. Másodpercenként több mint 800-szor fordul körbe. Kora mintegy 6 millió év. Távolsága 6070 fényév. [KSZ.]

BOROS László: Űridőjárás. A kozmikus folyamatok és a légkör. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 2. 48. sz. pp. 1513-1515. A kozmikus sugárzás. A napszél. A naptevékenység hatása a Földre jutó kozmikus sugárzás mennyiségére, és közvetve a földi klímára. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Meteorok és műholdak. Fifikás fizika 42. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 2. 48. sz. pp. 1516-1517. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 48. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 2. 48. sz. pp. 1518-1519. Csillagászati és űrkutatási évfordulók november 28. és december 2. között. Csillagászat: Tadeás Hájek (1525-1600) cseh csillagászról, aki 1566-1570-ig a törökkel vívott háborúk idején katonaorvosként szolgált Magyarországon. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 2. 48. sz. pp. 1524-1525. [KSZ.]

Ét Galéria. Élet és Tudomány képekben. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 2. 48. sz. pp. 1526-1527. Ifj. dr. Nóta József csengeri fénykepe a Napról és egy melléknapról 2011 októberében. [KSZ.]

Az élet kémiai alapjai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 2. 48. sz. p. 1532. A csillagközi felhők kémiája, anyagai, szerves molekulák létrejötte a kozmikus sugárzás hatására. [KSZ.]

Életesélyek más égitesteken. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrobiológia. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 9. 49. sz. pp. 1540-1541. Föld-hasonlósági index (ESI). Bolygó-lakhatási index (PHI). Az Astrobiology decemberi száma alapján. [KSZ.]

LAUER Zoltán. Az űrkutatás története. Új műsor a planetáriumban. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 9. 49. sz. pp. 1542-1544. [KSZ.]

BÁNSÁGHY Nóra: Keplertől a HIV-ig. OTKA-díjátadás. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 9. 49. sz. p. 1545. A 2011. nov. 30-i díjátadáson az első díjat Szabó Róbert kapta a Tudományos fantasztikumból fantasztikus tudomány című pályamunkájáért. A munka a Kepler-űrtávcső méréseire alapozva készült. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 49. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 9. 49. sz. pp. 1556-1557. Csillagászati és űrkutatási évfordulók december 5. és december 10. között. Benne Nagy Károly (1797-1868) csillagász, valamint az 1959. dec. 10-én megalakult Központi Asztronautika Szakosztály. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Mekkora rész a helyzeti energia? Fifikás fizika 43. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 9. 49. sz. pp. 1558-1559. Égitestek mozgása kúpszelet pályákon. Műholdak földkörüli mozgása. [KSZ.]

Vándorló homokdűnék a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 9. 49. sz. p. 1562. A NASA MRO felvételei alapján. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Apró férgek segíthetik az emberes űrutazásokat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 9. 49. sz. p. 1563. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 16. 50. sz. p. 1570. Almár Iván és felesége Illés Erzsébet csillagászati munkásságáról. Mindkettőjükről kisbolygót neveztek el és a Tudományos Újságírók Klubja Év ismeretterjesztő tudósa díjat kapták. [KSZ.]

SZABÓ Róbert: Tudományos fantasztikumból fantasztikus tudomány. Magyar eredmények a Keplerrel. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 16. 50. sz. pp. 1580-1582. A Kepler-űrtávcső ismertetése. Az MTA KTM CSKI-ben 2007-ben létrejött KIK-csoport (Kepler Investigations of the Konkoly Observatory). A Kepler-16 rendszerről. A HD 181068 csillaghármas. Az RR Lyrae pulzáló változócsillagok kutatása. [KSZ.]

PÁSZTOR Balázs: Hahó, van ott valaki? = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 16. 50. sz. p. 1587. Könyvismertetés Almár Iván: Kozmikus társkereső, Kossuth Kiadó, 2011, 191 oldalas kötetéről. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Légkör és gázfelhő. Fifikás fizika 44. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 16. 50. sz. pp. 1588-1589. A bolygók légköréről. Csillag kialakulásának folyamata a hideg ősködből. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 50. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 16. 50. sz. pp. 1590-1591. Csillagászati és űrkutatási évfordulók december 12. és december 18. között. Benne Tycho Brahe, valamint az 1955. dec. 18-án megnyitott Bajai Bemutató Csillagvizsgáló. [KSZ.]

Alvó monstrumok "közeli" óriásgalaxisokban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 16. 50. sz. pp. 1594-1595. [Az NGC 3842 és az NGC 4889 galaxisokban.] A fekete lyukak több mint 10 milliárd naptömegűek. Chung-Pei Ma cikke a Nature-ban. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Lakható zónában keringő bolygó. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygó-kutatás. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 23. 51-52. sz. p. 1605. A Kepler-22b. Keringési ide 290 nap, átmérője mindössze 2,4-szerese a Földének. [KSZ.]

HORVÁTH Tibor: Megfigyelési naplók. Amatőr csillagászdiák a XIX. század végén. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 23. 51-52. sz. pp. 1632-1635. Verebély László (1883-1959) fiatalkorában amatőrcsillagászati megfigyeléseket végzett 68/950 mm-es lencsés távcsövével. Az 1899 tavaszától kezdődő és 1900 őszéig vezetett megfigyelési naplói fennmaradtak. Az ezekben található szöveges és rajzos megfigyelésekből mutat be szemelvényeket a cikk. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Napközel és naptávol. Fifikás fizika 45. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 23. 51-52. sz. pp. 1642-1643. Végtelenből érkező üstökös mozgása. A középpontján átfúrt Földben kialakított csatornába ejtett golyó harmonikus rezgőmozgása. Nap körül ellipszispályán keringő bolygó. Kepler II. törvénye. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 23. 51-52. sz. pp. 1648-1649. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űr-korséta. 51. hét. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 23. 51-52. sz. pp. 1650-1651. Csillagászati és űrkutatási évfordulók december 21. és december31. között. Csillagászat: Isaac Newton, Johannes Kepler, Szergej Pavlovics Koroljov, Paál György. [KSZ.]

Szédítő sebességgel pörgő csillagóriás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 23. 51-52. sz. pp. 1654-1655. A Nagy Magellán Felhőben található VFTS 102 csillag. Forrás: HubbleSite. [KSZ.]

Newton - online. Röviden. = Élet és Tudomány 66. 2011. dec. 23. 51-52. sz. p. 1656. A Cambridge- Egyetem négyezer oldalnyi Newton-kéziratot tett közzé digitalizált formában. Köztük van a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687.) is. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Részleges napfogyatkozás január 4-én. = Evangélikus Élet 76. 2011. jan. 2. 1. sz. p. 14. [REZ.]

B. Zs. [BODA Zsuzsa]: Tudományok bűvöletében. Lapunk külső munkatársának kötete az utolsó magyar polihisztorról. = Evangélikus Élet 76. 2011. jan. 9. 2. sz. p. 5. Könyvismertetés a Rezsabek Nándor: Az utolsó magyar polihisztor - Mahler Ede kronológus emlékezete. Aura, Budapest, 2010. kötetről. A könyv szerzője az Evangélikus Életben rendszeresen publikáló Rezsabek Nándor. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Haláluk után is "élő" evangélikus kalendáriumszerkesztők. Interjú dr. Dukkon Ágnes irodalomtudóssal. = Evangélikus Élet 76. 2011. jan. 9. 2. sz. p. 6. A hazai csillagászati szakirodalom által évtizedeken át egyértelműen magyar földről származónak tekintett Neubarth Kristóf (1607-1682) és János (?-1686) kalendáriumkészítők valódi kilétéről. [REZ.]

- rezsabek - [REZSABEK Nándor]: A gömöri Verne Gyula. Reuss Gusztáv emlékezete. = Evangélikus Élet 76. 2011. jan. 9. 2. sz. p. 14. A felvidéki evangélikus orvos, botanikus, Reuss Gusztáv (1818-1861) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Üstökös az orgona felett. Ostermayer Jeromos emlékezete. = Evangélikus Élet 76. 2011. jan. 16. 3. sz. p. 4. Az erdélyi evangélikus orgonista, krónikaíró, Ostermayer Jeromos (1500? - 1561) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai, különös tekintettel az utoljára 25 éve visszatért Halley-üstökös 16. századi megfigyelésére. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Honterus-emlékhelyek. = Evangélikus Élet 76. 2011. jan. 30. 5. sz. p. 14. Magyarországon és Erdélyben. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A naptevékenység maximuma felé. = Evangélikus Élet 76. 2011. febr. 6. 6. sz. p. 15. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Massa Simon emlékezete. = Evangélikus Élet 76. 2011. febr. 20. 8. sz. p. 10. Az erdélyi evangélikus lelkész, rektor, krónikaíró, Massa Simon (1536-1605) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Kossuth a csillagok között. = Evangélikus Élet 76. 2011. márc. 20. 12. sz. p. 6. Kossuth Lajos csillagászati és egyéb természettudományos munkásságáról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Ember a(z)űrben. = Evangélikus Élet 76. 2011. ápr. 10. 15. sz. p. 10. Az első ember, Jurij Gagarin által 1961. ápr. 12-én végrehajtott űrutazás 50. évfordulójára. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Látogatás a hajósi érseki kastélyban. = Evangélikus Élet 76. 2011. máj. 15. 20. sz. p. 14. Kiránduló gyülekezetek figyelmébe sorozat. A megújult a hajósi érseki kastélyról. A Haynald Lajos bíboros érsek által alapított gyermekotthon 1907-ben költözött ide, és 1998-ig működött az épület falai közt. Haynald Lajos a természettudományok elkötelezett híve volt. A botanika kiváló tudoraként tartják számon, a Természettudományi Múzeum, gyűjteményében fellelhetünk róla elnevezett növényt. Egyben műkedvelő csillagász, saját távcsövével vizsgálta az eget, és ő alapította a később róla elnevezett kalocsai csillagdát, a Haynald Obszervatóriumot. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Teljes holdfogyatkozás június 15-én. = Evangélikus Élet 76. 2011. jún. 12. 24. sz. p. 15. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Régi könyvek, új csillagok, evangélikusok. = Evangélikus Élet 76. 2011. júl. 17. 29. sz. p. 6. Farkas Gábor Farkasnak a Balassi Kiadónál 2011-ben megjelent és a 82. Ünnepi Könyvhéten bemutatott "Régi könyvek, új csillagok" című kötetének ismertetője. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Diplomata és csillagász. Miles Mátyás emlékezete. = Evangélikus Élet 76. 2011. okt. 9. 41. sz. p. 6. A felvidéki diplomata, tanácsnok, evangélikus iskolarektor, Miles Mátyás (1639 - 1686) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Buchholtzok a Tátra csúcsain. = Evangélikus Élet 76. 2011. dec. 11. 50. sz. p. 10. Neidenbach Ákosnak a Püski Kiadónál 2011-ben megjelent "A magyar Tátra-kutatás apostolai" című kötetének ismertetője. Benne a csillagászattal is foglalkozó felvidéki evangélikus tanár, rektor, író, költő, természettudós ifj. Buchholtz György (1688-1737) életrajzi adataival. [REZ.]

  FERENCZI János: Űrjárművek elektromos energiával való ellátása. 1. = Firka 21. 2011-2012. 1. sz. pp. 6-12. Bevezetés. Galvánelemek. Napelemek. Benne a Nap energia terméléséről, felszíni hőmérsékletéről, a szoláris állandó értékei a naprendszer bolygóiknak távolságában (táblázat). [HAI.]

2011-es Nobel-díjasok. = Firka 21. 2011-2012. 2. sz. pp. 47-50. "Október 4-én a fizikai Nobel-díjasok kategóriában Saul Perlmuttert, Brian Schmidtet és Adam G. Riesst tüntették ki. A Perlmutter illetve a Schmidt és Riess által vezetett két kutatócsoport a kilencvenes években távoli szupernóvákat vizsgálva, egymástól függetlenül ugyanarra a felfedezésre jutott az univerzum tágulásával kapcsolatban. Megállapították, hogy az eddigi feltételezésekkel ellentétben a világegyetem tágulása gyorsuló folyamat." Ez az Ismerd meg! című rovatban lévő cikk csillagászati vonatkozású részének teljes szövege (p. 48.). [HAI.]

FERENCZI János: Űrjárművek elektromos energiával való ellátása. 2. = Firka 21. 2011-2012. 2. sz. pp. 50-55. Hőelemek. [HAI.]

  KARÁCSONY János: Miért kék az ég? Napfelkelte a laboratóriumban. 1. rész. = Firka 21. 2011-2012. 5. sz. pp. 182-186. Fejezet címek: A törésmutató és a színszóródás (pp. 182-183.). A Rayleigh-szórás és a kék ég. (pp. 183-185.). [HAI.]

  KARÁCSONY János: Miért kék az ég? Napfelkelte a laboratóriumban. 2. rész. = Firka 21. 2011-2012. 6. sz. pp. 226-231. Fejezet címek: A felhők fehér színe (pp. 226-227.). Infravörös sugarak szóródása (pp. 227-228.). A légkör fényének polarizációja (pp. 228-230.). Napfelkelte a laboratóriumban (pp. 230-231.). [HAI.]

Címlapkép: A Mátrába tervezett, gravitációs hullámokat detektáló Einstein Teleszkóp. = Fizikai Szemle 61. 2011. jan. 1. sz., címlapkép. Kép montázs: Somogyi-Tóth Dániel légifotójának felhasználásával. Einstein Teleszkóp. Fizika, asztrofizika, gravitáció, gravitációs hullám detektor, kozmológia, Világegyetem, Univerzum. [TIM.]

  FÉNYES Tibor: A hipermagok fizikája. = Fizikai Szemle 61. 2011. jan. 1. sz. pp. 1-6. Kvark, hiperon, maganyag, neutroncsillag, Pauli-elv, kölcsönhatások, hiperon-nukleon kölcsönhatás, hiperon-hiperon kölcsönhatás, J-PARC, Japan Proton Accelerator, PANDA, Antiproton Annihilation at Darmstadt. [TIM.]

  SLÍZ Judit: Tranziens káosz a helyfüggő amplitúdóval gerjesztett oszcillátor példáján. = Fizikai Szemle 61. 2011. jan. 1. sz. pp. 6-11. Égi mechanika, disszipatív káosz, permanens káosz, hamiltoni rendszerek, csillagászati korlátozott háromtest-probléma, kisbolygók, üstökösök mozgása, ragadósság nevű mozgásforma, stickiness, kaotikus kisbolygópályák, elszökés és befogás előtti mozgás, rezonanciák határán kisbolygópályák, reguláris mozgás, nyereghalmaz. [TIM.]

  KOVÁCS Tamás: Egyszerűen bonyolult - A Sitnikov-probléma. = Fizikai Szemle 61. 2011. jan. 1. sz. pp. 15-19. Égi mechanika, tömegpont, háromtest-probléma, mozgás egyenes mentén, Sitnikov orosz matematikus, évszakok hossza, tél, nyár, káosz, fázistér, fázisgörbe, trajektória, szabadsági fok, leképzés, gerjesztett rendszer, kváziperiódikus pályák, elszökés, disszipatív rendszerek, tranziens káosz, kaotikus nyereghalmaz. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: XIII. Szilárd Leó Nukleáris Tanulmányi Verseny. Beszámoló. I. rész. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 61. 2011. jan. 1. sz. pp. 32-36. 6. feladat: a Nap energiatermelése, teljesítménye, tömegvesztése, 7. feladat: a Nap fúziós energiatermelése. [TIM.]

  Einstein Teleszkóp. Hírek - események, az Akadémiai élet hírei. = Fizikai Szemle 61. 2011. jan. 1. sz. pp. 36-37., címlapkép. Fizika, asztrofizika, gravitáció, gravitációs hullám detektor, kozmológia, Világegyetem, Univerzum, Ősrobbanás, Big Bang, EGO, European Gravitational Observatory, LIGO, VIRGO, ET, Einstein Teleszkóp, Mátra, MTA, EGO-RMKI, ATOMKI. [TIM.]

Solar Dynamics Observatory (SDO) 2010. májusában készített egyik látványos felvétele a Nap felszínéről. = Fizikai Szemle 61. 2011. febr. 2. sz. címlapkép. NASA, SDO, Nap, napfizika, fotoszféra, napaktivitás. [TIM.]

  GYÜRKY György: Héliumatommagok reakciója az ősrobbanásban, a Napban és a laboratóriumban. = Fizikai Szemle 61. 2011. febr. 2. sz. pp. 37-43. Fizika, asztrofizika, kozmológia, Világegyetem, Ősrobbanás, Nap, napfizika, magfúzió, folyamatok, 3He + 4He = 7Be reakció, izotópok, WMAP, Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, űrszonda, 7Li gyakoriság, pp-lánc, nagyenergiás neutrinók, LUNA együttműködés, kísérlet, Laboratory for Underground Nuclear Astrophysics, ERNA izotópszeparátor. [TIM.]

  MANNO István: A neutrinó újabb meglepetése. = Fizikai Szemle 61. 2011. febr. 2. sz. pp. 43-48. Fizika, asztrofizika, részecskefizika, neutrinó, neutrinócsillagászat, CERN, Gran-Sasso, LNGS laboratórium, OPERA kísérlet, SM, Standard Modell, alapvető kölcsönhatások, gravitáció, elektromágneses, gyenge kölcsönhatás, neutrínó bomlása, kvark, inverz béta-bomlás, müon bomlása, tau részecskék, neutrínó oszcilláció, Bruno Pontecorvo, neutrínótömeg, esemény topológia, neutrínódetektor, tau-neutrínó. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: XIII. Szilárd Leó Nukleáris Tanulmányi Verseny. II. rész: a döntő feladatai, a verseny értékelése. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 61. 2011. febr. 2. sz. pp. 60-68. 6. feladat: Neutroncsillagok minimális tömege és a kötött állapothoz szükséges tömegszám kiszámítása. 7. feladat: speciális relativitáselmélet és müonok a Föld légkörében. [TIM.]

Az ANTARES neutrínótávcső telepítése 2006. áprilisában. = Fizikai Szemle 61. 2011. márc. 3. sz. címlapkép. Foto: L. Fabre/CEA. Fizika, asztrofizika, részecskefizika, neutrínó, neutrínócsillagászat, neutrínódetektor. [TIM.]

  CARR, John: Az ég feltérképezése a tenger mélyéről: Neutrínócsillagászat az ANTARES kísérlettel. = Fizikai Szemle 61. 2011. márc. 3. sz. pp. 73-78. Fizika, asztrofizika, részecskefizika, neutrínó, neutrínócsillagászat, neutrínódetektor, BAJKAL (Szibéria), AMANDA (Antarktisz), ANTARES (Földközi-tenger), kozmológia, Világegyetem, Univerzum, kvazár, mikrokvazár, galaxismagok, gamma-kitörések, müonok, Cserenkov-sugárzás. [TIM.]

  KISS Miklós: A vasnál nehezebb elemek keletkezése csillagokban. = Fizikai Szemle 61. 2011. márc. 3. sz. pp. 78-86. Asztrofizika, magfúzió, B2FH, Burbidge, Fowler, Hoyle modell, kötési energia, Ősrobbanás, Big Bang, izotópok naprendszerbeli gyakorisága, csillagfejlődés, HRD, Hertzsprung-Russell-diagram, fősorozat, asszimptotikus óriáság, AGB, Chandrasekhar-határ, szupernóva, SN Ia, s-folyamat, neutronsűrűség, béta-bomlás, neutronbefogás. [TIM.]

  FUTÓ Péter: A Kepler-forradalom. = Fizikai Szemle 61. 2011. márc. 3. sz. pp. 87-89. NASA Kepler-űrtávcső, exobolygók, bolygók a Naprendszeren kívül, változócsillagok, tranzitok, bolygó átvonulás a csillag korongján, szuper-Földek. [TIM.]

  BOKOR Nándor: A Lorentz-féle sebességtranszformáció szemléltetése energia-impulzus diagramokkal. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 61. 2011. márc. 3. sz. pp. 89-92. Fizika, speciális relativitáselmélet, ikerparadoxon, óraparadoxon, űrhajó, fénysebesség, impulzusmegmaradás, energiamegmaradás. [TIM.]

  VANTSÓ Erzsébet: A 2010. évi Eötvös-verseny ünnepélyes eredményhirdetése. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 61. 2011. márc. 3. sz. pp. 93-97. Az 1960. évi Eötvös-verseny 3. feladata: a Hold mérete a tengerben tükröződve. [TIM.]

  BOZSÁNYI Krisztina - MAJOR Balázs: A Veres Pálné Gimnázium Galilei tehetséggondozó műhelye. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 61. 2011. márc. 3. sz. pp. 98-101. Kép: John Milton angol költő meglátogatja az idős Galileit a Firenze melletti d’Arcetri villában, Tito Lessi (1858-1917) festménye. Csillagászat, fizika, csillagászattörténet, fizikatörténet, tudománytörténet, kultúrtörténet. [TIM.]

 KIS Tamás: A fa- és a vasgolyó hevesen versenyzett. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 61. 2011. márc. 3. sz. pp. 101-104. Fizika, gravitáció, szabadesés, földi légkör, légellenállás, közegellenállás, mozgásegyenletek. [TIM.]

Nyáresti világító felhők = Fizikai Szemle 61. 2011. ápr. 4. sz. címlapkép. Fotó: Farkas Alexandra. Légköri jelenségek, légkörfizika, légköroptika, meteorológia, fizika, optika. [TIM.]

  FARKAS Alexandra: Nyári éjszakák látványos légköroptikai jelenségei: az éjszakai világító felhők. = Fizikai Szemle 61. 2011. ápr. 4. sz. pp. 114-117., címlapkép. Légköri jelenségek, légkörfizika, légköroptika, meteorológia, fizika, optika, vízjégkristályok, jégképző magok, mezopauza, vizuális észlelések. [TIM.]

  RADNAI Gyula: A mikrovilág első felfedezői. - I. = Fizikai Szemle 61. 2011. ápr. 4. sz. pp. 123-128. Lencsék, távcső, mikroszkóp, Galilei távcsöve és megfigyelései, hollandi távcső, objektív, fizikatörténet, csillagászattörténet, tudománytörténet, biológia, biológiatörténet, orvostörténet. [TIM.]

  BOKOR Nándor: Ütközések elemzése energia-impulzus diagramokkal. II. - A relativisztikus rakéta. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 61. 2011. ápr. 4. sz. pp. 128-131. Fizika, speciális relativitáselmélet, ikerparadoxon, óraparadoxon, űrhajó, fénysebesség, impulzusmegmaradás, energiamegmaradás, gyorsítási folyamat, rakéta. [TIM.]

  MÉSZÁROS Péter: Természettudományos alapú óriásprojektek tervezése - a Fizika Napja a győri Krúdy Gyula Középiskolában. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 61. 2011. ápr. 4. sz. pp. 136-140. Csillagászat Nemzetközi Éve 2009, Galilei-évforduló, űrhajózás, űrkutatás, Bay Zoltán, Holdra lépés, Farkas Bertalan, MCSE, Magyar Csillagászati Egyesület Győri Csoportja, holdradar makett, Stonehenge makett, mini planetárium, Foucault-inga, csillagászati mérések, rakéta makett, űrhajó, meteorit-becsapódás modellezése, űrtechnika, időmérés. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: Országos Szilárd Leó Fizikaverseny 2005-2010 - Feladatok és megoldások, 185 oldal, 2000 Ft. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 61. 2011. ápr. 4. sz. pp. 142-143. Könyvismertetés, magfizika, magfúzió, csillagok energiatermelése, elemek, izotópok, periódusos rendszer. [TIM.]

KIRÁLY Beáta: Az atommag száz éve - XXXII. Fizikusnapok az ATOMKI-ban. Az akadémiai élet hírei. = Fizikai Szemle 61. 2011. ápr. 4. sz. p. 144. Csillagok - a természet erőművei és vegykonyhái. [TIM.]

  Különleges csillagrendszert fedeztek fel magyar csillagászok. Az akadémiai élet hírei. = Fizikai Szemle 61. 2011. máj. 5. sz. pp. 180-181. MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet, NASA Kepler-űrtávcső, Derekas Aliz, Kiss László, HD 181068, hármas-rendszer, Trinity, pálya, pályaváltozások, fényességváltozás, óriáscsillag, vöröstörpe-pár. [TIM.]

  FÉNYES Tibor: Eredmények, fejlődési irányok a hadronfizikában. = Fizikai Szemle 61. 2011. jún. 6. sz. pp. 181-191. Fizika, részecskefizika, magfizika, asztrofizika, kozmológia, elemi részecskék, kvark, antikvark, QCD, kvantumszíndinamika, Világegyetem, Univerzum, anyag, CERN. [TIM.]

  BENCZE Gyula: Rutherford és a százéves magfizika. = Fizikai Szemle 61. 2011. jún. 6. sz. pp. 191-198. Fizika, magfizika, csillagok, anyag, atomok, atomszerkezet, Világegyetem, Univerzum, neutron, fizikatörténet, tudománytörténet, görög filozófia. [TIM.]

A Kepler fotometriai űrszonda által 2011 elejéig felfedezett 2135 exobolygó-jelölt és gazdacsillagaik méretarányos ábrázolása. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. 7-8. sz. címlapkép. NASA Kepler Mission Jason Rowe grafikája. Exobolygók, bolygók a Naprendszeren kívül, Föld, Jupiter, csillagok, felszíni hőmérséklet. [TIM.]

  SZABÓ M. Gyula - SIMON Attila - SZALAI Tamás: Újdonságok az exobolygók világából. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. 7-8. pp. 217-222. Exobolygók, bolygók a Naprendszeren kívül, Föld, Jupiter, csillagok, felszíni hőmérséklet, tömeg-sűrűség, gazdacsillagok, tranzitok, átvonulások, keringési periódus, belső szerkezet, szilárd mag, plazmafelhő, spektroszkópia, bolygókeletkezés, protoplanetáris korong, színképtípus, forgás, fényváltozás, fotometria, MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, NASA Kepler-űrtávcső, exoholdak, Szegedi Tudományegyetem, ESA PLATO űrtávcső-rendszer. [TIM.]

  SZABÓ Róbert - DEREKAS Aliz: Asztroszeizmológia és csillagkavalkád a Kepler-űrtávcső optikáján keresztül. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. pp. 222-227. Exobolygók, bolygók a Naprendszeren kívül, csillagok, Neptunusz, szuper-Föld, NASA Kepler-űrtávcső, pulzáló változócsillagok, pulzáció, csillagrezgések, oszcilláció, periódus, módus, gerjesztés, Nap, szoláris oszcillációk, frekvencia, tömeg-rádiusz reláció, vörös óriás, impulzusmomentum, csillagfejlődés, NASA Swift röntgenteleszkópja, magyar csillagászati eredmények, HD 181068, Trinity, vörös törpe, KOI-54, ESA CoRoT fotometriai űrszonda. [TIM.]

  KERESZTURI Ákos: Utazhatnak-e élőlények a bolygók között? = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. 7-8. sz. pp. 227-229. Interdiszciplináris kutatások, földön kívüli élet, biológia, kémia, fizika, csillagászat, asztrobiológia, Mars, marsi meteoritek, becsapódás, hőmérséklet, Foton-M3 kísérlet, STONE-1, STONE-6 kísérletek, LDEF űrszonda, MarsTox kísérlet, bolygóközi anyagcsere mértéke. [TIM.]

  BOKOR Nándor - LACZIK Bálint: Vektorok párhuzamos eltolásának szemléltetése - I. rész. A délirányt jelző kordé, a Foucault-inga és egyebek. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. 7-8. sz. pp. 240-250., hátsó belső borító kép. Görbült felület, felületi excesszus, Gauss-Bonnet-tétel, görbület, differenciálgeometria, gravitáció, mágnesség. [TIM.]

  SZABÓ Tímea - SIKOLYA László - SZABÓ Árpád: Kármán Tódor, 1881-1963. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. 7-8. sz. pp. 256-258. Űrhajózás, űrkutatás, rakéta, rakétatechnika, aerodinamika, fizikatörténet, tudománytörténet. [TIM.]

  BÍRÓNÉ KABÁLY Enikő: Magasságmérés a természetben - Galilei nyomán. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. 7-8. sz. pp. 263-267. Galileo Galilei, geometria, mechanika, csillagászat, padovai egyetem, távolságmérés, fizikatörténet, matematikatörténet, csillagászattörténet. [TIM.]

  FARKAS Zsuzsanna: Korok és tudósok. - A színpadon Arkhimédész, Galilei és Newton. A szegedi Kutatók Éjszakájától a koppenhágai Science on Stage-ig. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. 7-8. sz. pp. 267-272. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, filozófiatörténet, felhajtóerő, távcső, gravitáció, [TIM.]

  BIGUS Imre: 300 éves a kísérleti fizika oktatása Sárospatakon. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. 7-8. sz. pp. 272-277. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, Galilei, Newton, optika, távcső, kép: II. Rákóczi Ferenc tudósok körében es egy lencsés távcső, horodictum meridionale, pontos idő. [TIM.]

  SZABÓ Tímea - SIKOLYA László: Mikola Sándor, 1871-1945. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. 7-8. sz. pp. 278-279. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, hivatkozás: tanulmány Keplerről. [TIM.]

  SZABADOS László: Kereszturi Ákos: Asztrobiológia. Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2011, 180 oldal, ára 1600 Ft. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. 7-8. sz. p. 280. Könyvismertetés, földön kívüli élet, asztrobiológia, exobolygók, Mars, Titan. [TIM.]

BERÉNYI Dénes: Sean Carroll: Most vagy mindörökké - A végső időelmélet nyomában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010, 589 oldal. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. pp. 283-284. Könyvismertetés, fizika, kozmológia, Világegyetem, Univerzum, kozmosz, idő, termodinamika, Boltzmann entrópia, gravitáció, háttérsugárzás, multiverzum, kvantumidő, fekete lyuk, Nagy Bumm, Big Bang. [TIM.]

  FORGÁCS Péter: Horváth Zalán, 1943-2011. Hírek - események. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. 7-8. sz. pp. 284-287. Fizika, fizikatörténet, tudománytörténet, kozmológia, részecskefizika, elemi részek, szimmetriák, csoportok, elektromágnesség, mértékek, mértékelmélet, térelmélet, Klauza-Klein modell, húrelmélet. [TIM.]

Színesen informatívabb - a délirányt jelző kordé. = Fizikai Szemle 61. 2011. júl-aug. 7-8. sz. hátsó belső borító. [TIM.]

A NASA Dawn űrszondája a Vesta kisbolygó körül keringve készítve ezt a képet az egyik legnagyobb kisbolygóról. = Fizikai Szemle 61. 2011. szept. 9. sz. címlapkép. Kép: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA. Űrszonda, űrkutatás, Naprendszer, kisbolygó, aszteroid, fő-öv, kráter. [TIM.]

  BOKOR Nándor - LACZIK Bálint: Vektorok párhuzamos eltolásának szemléltetése. - II. rész. A Foucault-inga és egyebek. = Fizikai Szemle 61. 2011. szept. 9. sz. pp. 310-316. Foucault-inga, gravitáció, tömegvonzás, forgás, Föld, Gauss-Bonnet-tétel, vonatkoztatási rendszer, parallelométer, görbült téridő, pörgettyű, geodetikus precesszió, geodetikus vonal, világvonal, egyenes, Thomas-precesszió, polarizáció. [TIM.]

  CSERTI József: Az atomoktól a csillagokig. Fizikai előadássorozat az ELTE TTK-n. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 61. 2011. szept. 9. sz. p. 326. Kvarkok, kozmikus sugárzás, müon, részecskefizika, hullámok, csillagok termodinamikája, gamma-kitörések. [TIM.]

Látványos vörös lídércek Bajától 100 km távolságra, 2011. június 23-án. = Fizikai Szemle 61. 2011. okt. 10. sz. címlapkép. Fotó: Goda Zoltán. Föld, légkör, légköri jelenségek, felhő, zivatar, zivatarfelhő, villámok, elektromosság. [TIM.]

  FÉNYES Tibor: Szuperszimmetrikus részecskék a célkeresztben. = Fizikai Szemle 61. 2011. okt. 10. pp. 329-338. Fizika, részecskefizika, elemi részek, SM, Standard-Modell, kölcsönhatások, bozonok, kvantum-elektrodinamika, kvantumszíndinamika, elektrongyenge-elmélet, részecskecsaládok, tömeg, Higgs-bozon, neutrínók, fermion, kozmológia, anyag, antianyag, Világegyetem, Univerzum, SUSY modell, GUT modell, LHC, Nagy Hadronütköztető, MSSM, Minimális Szuperszimmetrikus Modell, ATLAS együttműködés, detektorok. [TIM.]

  BÓR József - BARTA Veronika: Vörös lidércek - Gigantikus "tűzijáték" a felsőlégkörben. = Fizikai Szemle 61. 2011. okt. 10. sz. pp. 343-349., címlapkép. Föld, légkör, légköri jelenségek, felhő, zivatar, zivatarfelhő, villámok, elektromosság, FEOEM, felsőlégköri elektro-optikai emissziók, MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron, hazai kutatás, kutatás Magyarországon. [TIM.]

  GODA Zoltán: Vörös lidércek észlelése amatőr szemmel. = Fizikai Szemle 61. 2011. okt. 10. sz. pp. 349-350., címlapkép. Föld, légkör, légköri jelenségek, felhő, zivatar, zivatarfelhő, villámok, elektromosság, FEOEM, felsőlégköri elektro-optikai emissziók, szabadszemes észlelés, megfigyelés, fényképezés, fotózás, hazai észlelések. [TIM.]

  KLOPFER Ervin: Almár Iván: Kozmikus társkereső. Exobolygók, asztrobiológia és SETI a XXI. században. Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2011, 191 oldal. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 61. 2011. okt. 10. pp. 358-360. Könyvismertetés, földön kívüli élet, intelligencia, értelem, kutatás, keresés, biológia, kémia, fizika, csillagászat, társadalomtudományok, interdiszciplináris kutatások, METI, SETI, kapcsolatteremtés, NASA, NSF, rádiócsillagászat, Arecibo, frekvencia, jelanalízis, Nagy Csönd, Drake-formula, ATA-projekt, CHNOPS-csoport, Föld, exobolygók, habstar, habitable star, Világegyetem, Univerzum, [TIM.]

  ABONYI Iván: Jürgen Neffe: Albert Einstein igaz története. Fordította: Bozsoki Anna-Mária, a 13. fejezetet Gerner József. Typotex, Budapest, 2011, 596. oldal. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 61. 2011. okt. 10. sz. pp. 360-362. Könyvismertetés, fizikatörténet, csillagászattörténet, relativitáselmélet, általános relativitáselmélet, Merkúr perihélium-eltolódása, görbült téridő. [TIM.]

  A Magyar Tudomány Ünnepe Győrben. Hírek - események. A társulati élet hírei. = Fizikai Szemle 61. 2011. okt. 10. sz. pp. 362-363. A nap, mint éghajlati kényszer, űrhajózás, Farkas Bertalan: az emberes űrkutatás múltja, jelene, jövője - Gagarintól napjainkig. [TIM.]

A Nagy Magellán-felhőben 1987 februárjában felfénylett szupernóva (SN 1987 A) maradványa napjainkban. = Fizikai Szemle 61. 2011. nov. 11. sz. címlapkép. Kép: NASA, ESA Hubble Űrtávcső, P. Challis, Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics. HST, szupernóva-robbanás, csillagközi anyag, gyűrű, táguló szupernóvamaradvány. [TIM.]

  BALÁZS Lajos - HORVÁTH István - KELEMEN János: Gammakitörések. = Fizikai Szemle 61. 2011. nov. 11. sz. pp. 371-377., címlapkép. GRB, gamma-burst, fénygörbe, CGRO, Compton Gammasugár Obszervatórium, BATSE, OSSE, COMPTEL, EGRET, Beppo-SAX, hosszú gammakitörések, hipernóva, akkréciós korong, szupernóva-robbanás, rövid gammakitörések, HETE, High Energy Transient Explorer, röntgenkitörések, lágygamma-ismétlők, röntgen, optikai utófény, Fermi műhold, mesterséges hold, Lorentz invariancia, gammakitörések gyakorisága és hatása a földi életre, magyar csillagászat, kutatások, megfigyelések. [TIM.]

  SZALAI Tamás: Fizikai Nobel-díj 2011: szupernóvák és a gyorsulva táguló Univerzum. = Fizikai Szemle 61. 2011. nov. pp. 377-381., címlapkép. Fizikai Nobel-díjak csillagászati kutatási eredményekért, Saul Perlmutter, Brian P. Schmidt, Adam G. Riess, NASA, Hubble Űrtávcső, HST, űrteleszkóp, CCD-detektor, adaptív optika, interferometrikus rendszerek, spektrográfok, csillagászat, kozmológia, fizikatörténet, csillagászattörténet, tudománytörténet, Világegyetem, Univerzum, tágulás, ősrobbanás,
Nagy Bumm, Big Bang, Friedman, Einstein, kozmológiai állandó, Lemaitre, Gamow, standard kozmológiai modell, inflációs elmélet, Guth, Linde, Hubble-törvény, vöröseltolódás, fehér törpe, Chandrasekhar-határ, standard gyertya, Supernova Cosmology Project, Ia tipusú szupernóva, MLCS, Multicolor Light Curve Shape módszer, ESO, Európai Déli Obszervatórium, sötét energia, sötét anyag, galaxisok, galaxisok közötti tér, intergalaktikus, gravitáció- és térelméleti modellek. [TIM.]

  BERÉNYI Dénes: Lee Smolin: Mi a gubanc a fizikával? Akkord Kiadó, Budapest, 2011. 373. o. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 61. 2011. nov. 11. sz. pp. 393-394. Könyvismertetés, fizika, kozmológia, csillagászat, Világegyetem, Univerzum, húrelmélet, fundamentális elmélet, fundamentális fizika. [TIM.]

ABONYI Iván: J. R. dos Santos: Az isteni formula - Einstein utolsó üzenete. Fordította: Nagy Viktória, Kossuth Kiadó, Budapest, 2010, 509. oldal. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 61. 2011. nov. pp. 397-398. Jose Rodrigues dos Santos portugál író, fizika,filozófia, csillagászat, kozmológia, fizikatörténet, csillagászattörténet, filozófiatörténet, Világegyetem, Univerzum, globális szerkezet, zártság, szakaszosság, végesség. [TIM.]

Az NGC 2264 fiatal csillagok halmaza: Karácsonyfa-köd, Egyszarvú (Monoceros) csillagkép. = Fizikai Szemle 61. 2011. dec. 12. sz. címlapkép. Kellemes ünnepeket (a szerkesztők). Csillaghalmaz, intersztelláris felhő, intersztelláris anyag, csillagközi felhő, csillagközi anyag, távolság 2600 fényév, Tejútrendszer, Galaxis. [TIM.]

  BARNAFÖLDI Gergely Gábor - BENCÉDI Gyula - HAMAR Gergő - MELEGH Hunor - OLÁH László - SURÁNYI Gergely - VARGA Dezső: Kincskeresés kozmikus müonokkal - avagy kozmikus müondetektálás alkalmazott kutatásokban. = Fizikai Szemle 61. 2011. dec. 12. sz. pp. 401-407. Kozmikus sugárzás, kozmikus sugarak, Theodor Wulf, Viktor Hess, mérések az Eiffel-toronyból, Jánossy Lajos, MTA, Magyar Tudományos Akadémia, KFKI, Központi Fizikai Kutató Intézet, Kozmikus Sugárzás Laboratórium,
GM csövek, béta-bomlás, pion, müon, C. D: Anderson, nagyenergia, részecskegyorsító, ütközés, ütköztetés, részecskezápor, szórás, szóródás, Föld, Nap, légkör, ELTE, Milti-Wire Proportional Chamber, MWPC, RMKI, Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet, REGARD, GAseous Detector Research and Developmen, müontomográfia, CCC, Close Cathode Chamber, Gázdetektor Laboratórium, szerkezetvizsgálat, Budapest, Molnár János barlang, müonleképezés. [TIM.]

  FARKAS Alexandra - KIRICSI Ágnes - KLEMM László: (R)égi csodajelek (Régi csodajelek, égi csodajelek). = Fizikai Szemle 61. 2011. dec. 12. sz. pp. 407-413. Magyar Nemzeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye, Réthly Antal, időjárás, légköroptika, halójelenségek, Hold, Nap, Modori tünemények, mellékhold, kereszt, rézmetszet, Pápa, város, biblia, Jelenések Könyve, jégkristályok, felhősáv, üstökös, halo, történelem, Nagy Konstantin, metszetek, körív, félkörív, holdoszlop, Holdoszlop, holdhaló, Szécsény, ég, égbolt, Elias Baeck, Gergely pápa, törökök, Vasvári béke. [TIM.]

  HRASKÓ Péter: Tényleg Einstein fedezte fel, hogy E = mc2? = Fizikai Szemle 61. 2011. dec. 12. sz. pp. 426-428. Fizika, általános relativitáselmélet, relativitás elmélet, asztrofizika, kozmológia, energia, tömeg, ekvivalencia, invariancia, ekvivalens, invariáns, fénysebesség, Maxwell, von Laue, Fritz Hasenöhrl, Lénárd Fülöp, Nobel-díj, Ludwig Boltzmann, Erwin Schrödinger, J.J. Thomson, H. Poincaré, M. Abraham, mechanikai impulzus, Mozgó Testek Elektrodinamikája, Newton-egyenlet, mezon, gamma-foton, Albert Einstein, Lorentz-transzformáció, mozgó, mozgási, nyugvó, nyugalmi, vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer. [TIM.]

  BIGUS Imre: Becslési verseny az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégiumban (A Fizika Tanítása). = Fizikai Szemle 61. 2011. dec. 12. sz. pp. 428-434. Bay Zoltán, radar kísérlet, Hold, letapogatás, tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, magyar tudomány, fizika, elektronika, radarcsillagászat, Tungsram, Szegedi Egyetem, Budapest, Műszaki Egyetem, Tungsram, Egyesült Izzó, technikatörténet. [TIM.]

Közelebb. Puli a Holdhoz. Összegyűlt a GLXP nevezési díja. = Galaktika 32. 2011. febr. 251. p. 79. [SRG.]

Hóvihar a világűrben. Szaturnusz Enceladus nevű holdján a vulkánok nem lávát, hanem jeget lövellnek. = GEO 2011. márc. 3. p. 14. [SRG.]

NAGY Imre - RAJNAI Renáta: Pickard-iteráció használata alacsony pályájú műholdak mozgásának vizsgálatában. = Geomatikai Közlemények 14. 2011. 1. sz. pp. 63-70. "Az égi mechanikai mozgások vizsgálatát jelentős mértékben nehezíti, hogy a mozgást leíró egyenletek megoldása nem adható meg zárt alakban. A műholdak pályáját a szokásos eljárás szerint az egyenletek numerikus integrálásával kapjuk meg. Az elterjedt módszerek (pl. Runge-Kutta- vagy Bulirsh-Stoer-eljárás) ismeretlen, csak becsülhető hibával adják meg, hogy kis idő elteltével hová kerül a műhold. A Taylor-sorfejtésen alapuló módszerek magának a megoldásnak a sorfejtését adják meg. Ilyen pl. az ún. Lie-integrátor. Ez a módszer rendkívül gyors, ám a geopotenciál számításba vételére nem igazán alkalmas.
A szintén Taylor-sorfejtésen alapuló Parker-Sochacki-módszert alkalmazva azonban elfogadható munkával figyelembe vehető a geopotenciál is. Jelen munkában levezetjük a módosított Picard-iterációt mesterséges égitestek mozgásegyenleteire. ..." [HAI.]

KISZELY Márta - PŐDÖR Andrea: A földrengések eloszlásának statisztikai vizsgálata - két esettanulmány. = Geomatikai Közlemények 14. 2011. 1. sz. pp. 111-120. "A jelen cikk rövid áttekintést ad két terület, a Kárpát-medence és az Észak-Atlanti-hátság földrengéseit tartalmazó adatsor analízisének nehézségeiről, és a különböző térképszerkesztő programok felhasználásának lehetőségeiről. A naptevékenység és M>7 rengések közötti korrelációt több cikk igazolja. E munkában korrelációt találtunk 11 éves napfoltciklus és a Kárpát-medence földrengései között néhány cikluson keresztül. ..." [HAI.]

Tudományos áttörés. Lakható bolygót találtak hatszáz fényévre. = Gödöllői Szolgálat 20. 2011. dec. 14. 44. sz. p. 7. "A Kepler-űrtávcső segítségével amerikai csillagászok megtalálták az első olyan Földhöz hasonló méretű bolygót, ami a lakhatási zónán belül kering csillaga körül. A lakhatási zóna azt jelenti, hogy a bolygó a központi csillagtól se nem túl távol, se nem túl közel, éppen olyan távolságra kering, hogy a víz még folyékony halmazállapotban is előfordulhat a felszínén. A NASA szerint tudományos áttörés az űrtávcsővel észlelt első lakható bolygó, de ne feledjük, hogy amiről most beszélünk, a Kepler-22 naprendszer, illetve a különleges Kepler-22b bolygó 600 fényévnyi távolságra van tőlünk. [...] A Kepler űrszonda azokat a csillagokat keresi, melyek fényessége egy időre lecsökken, mert egy előtte elhaladó bolygója lefedi a fényes csillagkorong egy részét. Két ilyen fényességcsökkenés ugyanannál a csillagnál már "bolygójelöltre" utal.
Ha kellő időben megtörténik a harmadik is, akkor megerősített megfigyelésről van szó. Ebben az esetben a bolygó keringési ideje, a csillagtól mért távolsága és átmérője levezethető, tömege megbecsülhető" - mondta Almár Iván csillagász-űrkutató, akinek nemrég megjelent Kozmikus társkereső című könyve részletesen foglalkozik a más csillagok bolygóival (exobolygók), valamint a Födön kívüli élet és értelem keresésével. ..." [HAI.]

HEGEDÜS Péter: Tragédia élő adásban. A Challenger katasztrófája. = Győri Közélet (A város hetilapja) 5. 2011. febr. 26. 8. sz. p. 20. 25 éve történt. [KSZ.]

MÉSZÁROS Péter: Mozgásban a tudomány! A mobilis szórakoztató, tudományos sorozata. Ember a-z-űrben. = Győri Közélet (A város hetilapja) 5. 2011. febr. 26. 8. sz. p. 20. [SRG.]

MÉSZÁROS Péter: Mozgásban a tudomány! A mobilis szórakoztató, tudományos sorozata. Ember a-z-űrben. = Győri Közélet (A város hetilapja) 5. 2011. ápr. 9. 14. sz. p. 19. [SRG.]

GB: Ahonnan tisztán látszik a Tejút. Magyarországnak már két csillagoségbolt-parkja van. = Helyi Téma. Pécs 2011. febr. 23. p. 12. A Zselici-dombság után ezüst minősítést kapott a Hortobágy, a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetségtől. Ilyen területek még Magyarországon a Bakonyban és a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetben vannak - nyilatkozta Mizser Attila. [SRG.]

NÓGRÁDI L. [NÓGRÁDI László]: Kék bolygót találtak a Földtől 600 fényévre. = Heves Megyei Hírlap 22. 2011. dec. 9. 288. sz. p. 11. "Elméletben lakható az a bolygó, amelynek felfedezését a napokban jelentették be a NASA kutatói. Az égitestet még 2009-ben fedezte fel a Kepler űrteleszkóp, de a létezése csak a közelmúltban vált bizonyossá, amikor többször is megfigyelték a napja előtt elhaladva. A Kepler 22b névre keresztelt bolygó 600 fényévre található a Naprendszertől, a mérete Föld 2,4-szerese és 290 nap alatt járja be egy Naphoz hasonló csillag körüli pályáját. A tömegét és a szerkezetét nem sikerült eddig megállapítani, ezért jelenleg nem tudni, hogy van-e felszíne. A kutatók számára mégis izgalmas lehet, hiszen éppen megfelelő távolságban kering a napjától ahhoz, hogy folyékony formában legyen rajta víz.
A kifejezetten Föld-szerű bolygók keresésére épített Kepler űrteleszkóp már több mint ezer lehetséges planétát talált, eddig azonban csak néhányról sikerült bebizonyítani, hogy valóban bolygó. Az elméletben lakható égitestek száma azonban több tucatnyi, úgyhogy az űrjárműveket fejlesztő mérnökök is igyekezhetnek, úti cél már bőven akad. Tennivaló is van bőven, hiszen a más naprendszerekben található bolygókra a jelenlegi technológiákkal évmilliókig tartana az utazás." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

PÖLTL Oxi Zoltán: Órák ketyegés nélkül, de napfénnyel töltve. = Hídlap 9. 2011. ápr. 23. 15. sz. p. 22. Az esztergomi Balassa Bálint Múzeum és a Párkányi Városi Múzeum közös időszakos kiállítása nyílt a Párkányi Városi Múzeumban a napórákról. Klotz József "Ubi sol ibi vita" (Ahol a nap süt, ott van élet) című, napórákat bemutató kiállítása bemutatja a napórák történetét és típusait. Klotz József napórakészítő tevékenységéről írva röviden említik az esztergomi Szent Tamás-hegynél készített nagyméretű napóráját. A cikkben egy fényképen mutatja az esztergomi Prímás-szigeti kombinált (hármas) napóra makettjét. [KSZ.]

  SZŐCS Huba László: Tudományos örökség átmentése. 3. = Historia Scientiarum 9. sz. - Műszaki Szemle [14.] (Kolozsvár) 2011. 55. sz. pp. 17-23. Életrajzok. Benne: 7. Bejczy Antal mérnök. "1997-ben, csapatmunkával létrehozta a Sojourner nevezetű Mars-járót, melynek óriási szerep jutott az akkor még kevésbé ismert bolygó feltárásában és kutatásában. A Pathfinder-Sojourner Mars Projekt tulajdonképpen a víz létezésének kutatására irányult. Ennek keretében két geológus iker-robotkocsi (Spirit és Opportunity) szállt le a bolygó felszínére (a Gusev-kráterben illetve a Meridiani-síkságon) [...]; 16. Erdélyi Róbert (Róbert von Fáy-Siebenbürgen) [...] A Napfizika és Űrplazma Kutató Központ vezetője. Fő kutatási területe a napfizika és a plazma, de a hullám- és rezgésfizikában is jelentős eredményei vannak..." [HAI.]

KICSI Sándor András: A csillagképek népi elnevezéseiről. = Holmi (Irodalmi és Kulturális havi folyóirat) 23. 2011. nov. 11. sz. pp. 1414-1418. [IBQ.]

SZECSKÓ Károly: Kétszáz évvel ezelőtt született Albert Ferenc csillagász. Évfordulók. = Honismeret 39. 2011. 1. sz. pp. 24-25. "Albert Ferenc, a XIX. század egyik kiváló magyar csillagásza, kétszáz évvel ezelőtt, 1811. január elsején született az ausztriai Klagenfurtban. Apja császári tiszt volt, elemi iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, német nyelvű iskolában. Apját 1820-ban Egerbe helyezték, fia itt magánúton folytatta tanulmányait és magyar nyelvű iskolában szerzett bizonyítványt. Már gyermekkorában vonzódott a matematika, a természettudományok iránt. Apja barátja Tittel Pál, a helybeli csillagda igazgatója keltette fel érdeklődését a csillagászat iránt. Miután Tittel 1824-ben a budai csillagdába került, egy év múlva 1825-ben oda követte Albert Ferenc is. A fővárosban nagy hévvel kezdett tanulni. Az említett év augusztusában a pesti egyetem bölcsészettudományi karán az összes mennyiségtan tudományokból fényes sikerrel vizsgázott.
Tehetséges csillagásznak bizonyult. 1825. augusztus 8-án egy új üstököst fedezett fel. 1829. szeptember 9-én csillagászatból tett sikeres vizsgát az egyetemen. Széchenyi István hatására állandóan tökéletesítette magyar tudását. 1831-ben már magyar nyelvű csillagászati cikkeket írt a Közhasznú Esmeretek Tárába. ..."[HAI.]

LUKÁCS Béla: Relativitáselmélet: az előtörténet. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. jan. pp. 42-45. Megismerhetjük a relativitáselmélet és annak hatását a hétköznapi életünkre. [NRO.]

FREY Sándor: Hulladék a fejünk felett. = IPM Interpress Magazin 31.2011. febr. pp. 22-27. Az űrszemét veszélyességéről. [NRO.]

LENTE Gábor: Odüsszeusz a csillagok fényében. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. febr. pp. 28-31. Az Odüsszeiában található csillagászati utalások alapján tudósok meghatározták az események pontos időpontját. [NRO.]

LUKÁCS Béla: Relativitás elmélet: A Keresés. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. febr. pp. 34-37. Kik és hogyan inspirálták, segítették Einsteint életművének felépítésében. [NRO.]

KISS László: Kepler: egy hatszázmillió dolláros kaland. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. márc. pp. 20-26. A NASA Kepler űrtávcsöve. [NRO.]

LUKÁCS Béla: Relativitáselmélet: Megvan, de mi az? = IPM Interpress Magazin 31. 2011. márc. pp. 34-37. [NRO.]

LUKÁCS Béla: Relativitáselmélet: Út a gravitációhoz. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. ápr. pp. 20-23. [NRO.]

REMES Péter: Miért éppen Gagarin? = IPM Interpress Magazin 31. 2011. ápr. pp. 70-74. [NRO.]

LUKÁCS Sándor: Relativitás elmélet: Nobel-díjra várva. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. máj. pp. 22-25. [NRO.]

NEMERE István: Gagarin, aki soha nem járt a világűrben. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. máj. pp. 50-55. [NRO.]

LUKÁCS Béla: Relativitás elmélet: Az utolsó harmincöt év. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. jún. pp. 28-32. [NRO.]

SÜMEGI András: Megmérjük a Holdat! = IPM Interpress Magazin 31. 2011. jún. pp. 120-123. [NRO.]

LUKÁCS Béla: Időutazás: 1. rész. Mallett célja. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. júl. pp. 18-21. [NRO.]

REMES Péter: Eltűnt szovjet űrhajósok. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. júl. pp. 56-61. [NRO.]

A hónap témája: Veszélyes űrszemét. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. aug. pp. 12-13. [NRO.]

LUKÁCS Béla: Időutazás: Nyugat felé keletre. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. aug. pp. 20-24. [NRO.]

VÁZSONYI Miklós: Gagarin halálos ítélete. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. aug. pp. 52-56. [NRO.]

SZITA Péter: Utolsó küldetés. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. aug. pp. 58-63. Az űrsiklók tőrténete. [NRO.]

SCHUMINSZKY Nándor: Újabb Gagarin rejtélyek. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. szept. pp. 8-9. Olvasói levél az előző számban megjelent cikkre. [NRO.]

LUKÁCS Béla: Időutazás: Muntezuma meglepődik. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. szept. pp. 20-24. [NRO.]

LUKÁCS Béla: Időutazás. A történelem tanúsága. Oidipusz és a Mormonok. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. okt. pp. 18-22. A szerző megvizsgálja a különböző vallások hozzáállását az időutazás lehetőségéhez. [NRO.]

PALIDORO, Massimo: Űrlények nyomai Földünkön. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. okt. pp. 96-100. Van-e igazság Erich von Däniken elméleteiben, vagy csupán egy csalóról beszélünk? [NRO.]

LUKÁCS Béla: Időutazás. A vég. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. nov. pp. 18-21. Csillagközi űrutazás elméleti lehetőségei. [NRO.]

POLIDORO, Massimo: Űrlények nyomai Földünkön. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. nov. pp. 68-71. A szerző utána jár Däniken elméleteinek és cáfolja őket. [NRO.]

LUKÁCS Béla: Mit csinál az univerzum? avagy a 2011-es fizikai Nobel-díjak. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. dec. pp. 18-22. [NRO.]

HORVÁTH András: A verseny tovább folyt. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. dec. pp. 42-47. Miért nem fejezték be az amerikaiak az eredeti Saturn - Apollo Hold-expedíciós programot? [NRO.]

Mekkora a világegyetem? = IPM Interpress Magazin 31. 2011. dec. pp. 48-52. [NRO.]

POLIDORO, Massimo: Űrlények nyomai a Földünkön. = IPM Interpress Magazin 31. 2011. dec. pp. 66-69. [NRO.]

MTI: Elvileg alkalmas lehet az életre. = Kelet Magyarország 68. 2011. dec. 7. 286. sz. p. 16. "Washington. A Kepler űrteleszkóp segítségével amerikai csillagászok először fedeztek fel egy olyan, a Földhöz hasonló bolygót, amely elvileg alkalmas lehet az élet befogadására - közölte a NASA. William Borucki, a Kepler vezető kutatója szerint a Kepler 22b kódjelű bolygó létezése bizonyítást nyert, miután a csillagászoknak három ízben is sikerült megfigyelniük." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MTI: Idegen világok, igazolva. A Föld "ikertestvérét" akár már jövőre felfedezhetik. = Kelet Magyarország 68. 2011. dec. 23. 300. sz. p. 16. "Washington: Az idei év elején a csillagászok 528 idegen világ felfedezését igazolták, és még 2011 folyamán, mindössze 16 évvel az első exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó) megtalálása után, a központi csillaga körül keringő ismert planéták száma 713-ra emelkedett - olvasható a Space.com (http:// www.space.com) űrkutatási hírportálon. A NASA Kepler-űrteleszkópjával dolgozó tudóscsoport december 5-én jelentette be 1094 exobolygójelölt felfedezését. Ezáltal a 2009 bolygóvadász teleszkóp márciusában felbocsátott működése első 16 hónapja alatt felfedezett égitestjelöltek száma elérte a 2326-ot. Mindazonáltal eddig csupán 33 esetében igazolták a további megfigyelések, hogy valóban bolygóról van szó. ..." [HAI.]

A Föld tesója. Ez volt. = Képes Ifjúság 67. 2011. dec. 14. 2645. sz. p. 4. A Kepler űrteleszkóp segítségével amerikai csillagászok először fedeztek fel egy Földhöz hasonló bolygót, amely elvileg alkalmas lehetne az élet befogadására. Ezt a szenzációs hírt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA jelentette be. A Kepler vezető kutatója szerint a Kepler 22b-nek nevezett bolygó hatszáz fényévre található a Naprendszertől, mérete a Föld 2,4-szerese, kb. 22 fok van rajta, és 290 nap alatt járja be egy Nap-szerű csillag körüli orbitális pályáját. Azt még nem tudni, hogy milyen a felszíne, és most ez foglalkoztatja leginkább a tudósokat." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Napfogyatkozás. = Keresztény Élet 19. 2011. jan. 2. 1. sz. p. 6. Részleges napfogyatkozás január 4-én. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Bibliai holdfogyatkozások. = Keresztény Élet 19. 2011. jún. 12. 24. sz. p. 9. A 2011. jún. 15-i teljes holdfogyatkozás kapcsán. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Teremtés és természettudomány. = Keresztény Élet 19. 2011. júl. 17. 29. sz. p. 10. Természettudományos alapkérdések (főképp csillagászati jelenségek) keresztény és nem keresztény magyarázatáról (a Világegyetem kialakulása, a földi élet keletkezése stb.). [REZ.]

REZSABEK Nándor: Hüninger Adolf jezsuita csillagász. = Keresztény Élet 19. 2011. okt. 23. 43. sz. p. 9. [REZ.]

Konyártól a csillagokig... = Konyári Hírmondó (információs és közéleti lap) 2011. okt. 3. sz. pp. 3-4. Interjú Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztővel, újságíróval. Derecskén született 1957. aug. 14-én, de első 13 évét Konyáron élte. [KSZ.]

  BOTTYÁN Zsolt: Légköri üvegházhatás a kőzetbolygókon. = Légkör 56. 2011. 1. sz. pp. 23-24. "Egy adott bolygó estén a rövidhullámú besugárzás és a hosszúhullámú kisugárzás egyensúlyban van (planetáris energia-egyensúly). A Naprendszer bolygóinak (légkör nélküli esetben) a felszíni globális átlaghőmérsékletét - az adott helyen - a napállandó és a planetáris albedó szabja meg. Az így számított ún. egyensúlyi hőmérséklet - minden légkörrel rendelkező bolygó esetén - alacsonyabb, mint a tényleges (mért) felszíni átlaghőmérséklet. A két hőmérséklet különbségének oka a légkörben lévő - infravörös tartományon elnyelni képes - speciális tulajdonságú gázok jelenléte (széndioxid, vízgőz, ózon stb.).
A légköri gázok által, az infravörös tartományon történő elnyelés utáni visszasugárzás az ún. üvegházhatás, mely energia-többletet jelent a bolygó számára a légkör nélküli esethez viszonyítva. Az említett hőmérséklet különbség egyben az üvegházhatás mértéke is. A kőzetbolygók esetében a Merkúron nincs, a Földön és a Marson jelentős, míg a Vénuszon rendkívül intenzív az üvegházhatás mechanizmusa, amelynek erőssége az adott bolygó légkörének sűrűségétől és az ún. üvegházhatású gázok (elsősorban a szén-dioxid) koncentrációjától függ. A vénuszi igen magas felszíni hőmérsékletért az ún. megfutó üvegházhatás, a marsi alacsony intenzitású üvegházhatásért pedig a megszűnt vulkanizmus eredményeképpen eltűnt légkör a felelős. ..." [HAI.]

  BIKFALVI Géza : A jezsuiták meteorológiai tevékenysége. = Légkör 56. 2011. 1. sz. pp. 27-30. "...A jezsuiták kiemelkedő szerepe a matematikában és fizikában, valamint hozzájuk szorosan csatlakozó csillagászati megfigyelésekben és felfedezésekben ma már közismert. Azonban a geofizika területén, elsősorban a meteorológia és a szeizmológia tudományában elért eredmények már kevésbé ismertek a közvélemény előtt, pedig a csillagászati obszervatóriumok általában jelentős meteorológiai tevékenységet végeztek. ..." [HAI.]

  VARGA Miklós: Urbain Jean Joseph Le Verrier. Francia csillagász 1811. március 11. (Saint Lo) - 1877. szeptember 23. (Párizs). Történelmi arcképek. = Légkör 56. 2011. 1. sz. p. 43. "Vegyésznek készült. 1837-től az Ecole Polytechnique tanára. 1846-tól a párizsi egyetem égi mechanika tanszékének vezetője volt. A bolygók közi háborgásokat kutatta, és 1846-ban számításai alapján találták meg az Uránuszon túli bolygót, amelyet Neptunusznak neveztek el. 1854. november 14-re virradó éjszaka a Krími-félsziget mellett elhelyezkedő Balaklavai-öbölben a Fekete tengerre lecsapó szélviharban néhány óra alatt elpusztult az egyesült angol-francia hadiflotta. A francia kormány megbízta Le Verriert annak kiderítésére, hogy az akkor már működő 45 meteorológiai állomás adatainak előzetes ismeretében lehetett-e volna következtetni a vihar közeledtére. ..." [HAI.]

  VARGA Miklós: Első igazgatónk. Dr. Schenzl Guido O.S.B. 1823. szeptember 23. - 1890. nov. 23. Graz. Történelmi arcképek. = Légkör 56. 2011. 3. sz. hátsó belső borító. Rövid életrajz. [SRG.]

  VARGA Miklós : Alfred Lothar Wegener (Berlin, 1880. nov. 1. - Grönland, 1930. nov.). Történelmi arcképek. = Légkör 56. 2011. 4. sz. p. 174. "Gimnáziumi tanulmányai után a berlini, a heidelbergi és az innsbrucki egyetemen tanult fizikát, meteorológiát és csillagászatot. Egyetemistaként rendszeresen járt a berlini Uránia Csillagvizsgálóba dolgozni, és 1904-ben megírta doktori disszertációját csillagászatból. Tanulmányainak befejezése után a fizika és a meteorológia tudománya felé fordult. 1905-ben a Beeskow melletti Aeronautikai Obszervatórium munkatársa lett. [...] Szerzett tapasztalatai miatt meghívták egy dán Grönland expedícióba, [...] Visszatérésekor mint neves sarkkutatót és sarki légkör szakértőt üdvözölték, és állást kapott a Marburg-i Egyetemen, mint docens, és meteorológiát, csillagászatot és kozmikus fizikát tanított. ..." [HAI.]

VARGA Miklós: Első igazgatónk. Dr. Schenzl Guido O.S.B. 1823. szeptember 23. - 1890. nov. 23. Graz. Történelmi arcképek. = Légkör 56. 2011. 3. sz. hátsó belső borító. Rövid életrajz. [SRG.]

BÓDINÉ FENYVESI Mónika: Az égbolt szerelmese. Beszélgetés Berkó Ernővel. = Ludányhalászi Hírmondó 13. 2011. márc. 1. sz. pp. 4-5. [KSZ.]

JANCSÓ Orsolya: Sztereóban látjuk a Napot az új műhold révén. A szatellit megmutatta, hogy csillagunk forró plazmából és bonyolult mágneses terekből szőtt gömb. = Magyar Hírlap 44. 2011. márc. 1. 50. sz. p. 14. A Solar Terrestial Relations Observatory (STEREO) napkutató űrszondákról. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2011. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2011. jan. p. 1. Előadások. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2011. január. = Magnitúdó Körlevél 2011. jan. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók, 4-én részleges napfogyatkozás, Vénusz kitérés, Merkúr kitérés. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2011. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2011. febr. p. 1. Előadások. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2011. február. = Magnitúdó Körlevél 2011. febr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2011. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2011. márc. p. 1. Előadások. 12-én Csillagséta a Nagytemplom előtt. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2011. március. = Magnitúdó Körlevél 2011. márc. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérés. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2011. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2011. ápr. p. 1. Előadások. 14-én Tavaszi Csillagászati Bemutató. 21-én MACSED közgyűlés. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2011. április. = Magnitúdó Körlevél 2011. ápr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2011. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2011. máj. p. 1. 12-én Bartha Lajos előadása. 19-én Egyesületi nap. 26-án látogatás a Hercules csillagdába. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2011. május. = Magnitúdó Körlevél 2011. máj. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2011. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2011. jún. p. 1. Előadások csütörtökönként. 16-án Évadzárás. 23-án Csillagparty. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2011. június. = Magnitúdó Körlevél 2011. jún. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, teljes holdfogyatkozás 15-én. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2011. nyári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2011. júl-aug. p. 1. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2011. július. = Magnitúdó Körlevél 2011. júl-aug. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Merkúr kitérésben, meteorraj. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2011. augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2011. júl-aug. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2011. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2011. szept. p. 1. 15-én megnyitó. 22-én beszámolók csillagászati táborokról, 19-én válogatás a nyár csillagászati képeiből. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2011. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2011. szept. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr kitérésben, együttállások, Uránusz oppozíció, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2011. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2011. okt. p. 1. 6-án őszi csillagászati bemutató az Újkerti Közösségi Házban és a szánkódombon, 13-án csillagászati video, 20-án egyesületi nap, 27-én új kísérletek a 3D-s csillagászatban. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2011. október. = Magnitúdó Körlevél 2011. okt. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Draconiák meteorraj, együttállások, holdsarlók, Jupiter oppozíció. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2011. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2011. nov. p. 1. 3-án Csillagászati videó. 10-én A Daru és a Szobrász vidékén - Mélyég-expedíció Görögországban. 17-én Karacs Ferenc (1770-1838) és a csillagászat. 5-én csillagséta a Hortobágy-Halastón. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2011. november. = Magnitúdó Körlevél 2011. nov. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorrajok, együttállások, Merkúr kitérésben, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2011. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2011. dec. p. 1. 1-én Csillagászati videó. 8-án Ami Nobel-díjat ért: a Világegyetem gyorsuló tágulása. 15-én Egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2011. decemberi. = Magnitúdó Körlevél 2011. dec. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, 10-én teljes holdfogyatkozás, meteorraj, Merkúr kitérésben, holdsarlók. [KSZ.]

BARTA Boglárka: Sci-fiből tudomány. = Magyar Demokrata 15. 2011. okt. 12. 23. sz. pp. 48-50. "Van-e élet a Földön kívül, s ha igen, létezik-e köztük értelmes intelligencia? Egyebek között erre keresi a választ a NASA 2009 márciusában útjára indított, Naprendszerünkön kívüli, extraszoláris, azaz exobolygókat kereső Kepler űrtávcsöve. Az űrmisszió sikerében kiemelkedő szerepe van a hazai csillagászoknak, köztük is dr. Szabó Róbertnek, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársának. - Bár a Kepler-programot s az űrtávcsövet a NASA irányítja, az ön által vezetett kutatócsoport eredményeit is áttörésként értékeli a szakmai közvélemény. A kutatás mely része zajlik Magyarországon? - A Kepler űrtávcső működése azon alapul, hogy ha egy bolygó elhalad szülőcsillagának korongja előtt, akkor a csillag fényességében nagyon piciny fényességcsökkenést tapasztalunk. A Földről kivitelezhetetlen, rekordpontosságú fényességméréssel magukról a csillagokról is egyedülálló információhoz juthatunk.
A csillagok többsége ugyanis rezgéseket végez, ami fényességük parányi változásaiban nyilvánul meg. A csillagok "szívverése" szerkezetükről, a bennük zajló folyamatokról ad hírt. Ezek a rezgések gyakorlatilag csillagrengések. Miként a szeizmológusok a földrengéshullámok terjedéséből, elhajlásából fel tudják térképezni a Föld belsejét, mi ugyanígy belelátunk a csillagokba. Ennek kiaknázására alakult a Kepler Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorcium, melynek egy-egy munkacsoportját vezetjük Kiss László kollégámmal, illetve több munkacsoportban is igen aktívak vagyunk. ..." [HAI.]

HANKÓ Ildikó: Jézus születésnapja. = Magyar Demokrata 15. 2011. dec. 21. 51-52. sz. pp. 70-72. "Jézus születése napját Krisztus után 350-ben I. Gyula pápa nyilvánította hivatalosan ünneppé. A dátum - december 25. - nem volt véletlen, mivel a téli napfordulat idejét a különböző népek már Jézus földre jövetele előtt is kiváltságos időpontnak tartották. A nappalok hosszabbodása - a fény születése - azonos volt számukra az élet ciklikusságával, az élet születésével, folytonosságával. A Nap járása szerint a legrövidebb nappal és a leghosszabb éjszaka az év utolsó harmadára esik. Az idén például december 22-én 5 óra 30 perckor következik be, de jövőre már december 21-én 11 óra 12 perckor. Sőt jövőre december 9-én látványos, hármas bolygóegyüttállásban (Merkúr, Vénusz, Szaturnusz) is részünk lesz. [...]
Kepler óta sokan foglalkoztak a betlehemi csillaggal, és a legtöbben egyetértenek azzal, hogy valóban a Jupiter és a Szaturnusz együttállása lehetett az, amit a napkeleti bölcsek Jeruzsálemből Betlehem felé haladva láttak. A két bolygó egymás mellett állt, és úgy tűnt, mintha fényük bevilágította volna a betlehemi dombokat. A bolygóegyüttállás először Kr. e. 7 tavaszán látszott. Mind az izraeli, mind az egyiptomi hagyományokban megtalálható az a nézet, hogy a Messiás jövetelének égi jele a Jupiter és a Szaturusz együttállása lesz a halak jegyében. Más égi jelenség abban a korban, amely a Messiás születését jelezte volna, szóba sem jöhetett. ..." [HAI.]

(MH): Élhető bolygóra bukkantak hatszáz fényévnyire. = Magyar Hírlap 44. 2011. dec. 7. 286. sz. p. 14. "Terraforma. A Kepler űrteleszkóp segítségével először fedeztek fel amerikai csillagászok egy olyan, a Földhöz hasonló bolygót, amely alkalmas lehet az élet befogadására - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. Egyelőre azt még nem tudni, hogy a Kepler 22-b szilárd vagy gázbolygó, de az első olyan planéta, amely a lakhatási zónán belül van, vagyis nincs túl meleg és túl hideg sem ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén. A bolygó hatszáz fényévre található a Naprendszertől, a mérete a Föld két és félszerese, és 290 nap alatt járja be egy a Naphoz hasonló csillag körüli orbitális pályáját." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

SZABÓ PALÓCZ Attila: Hova megyünk lakni? Az idén lezárult az űrkutatás egy korszaka, de máris érkezik a helyére a másik. = Magyar Hírlap 44. 2011. dec. 27. 302. sz. p. 14. "Lakható bolygóra bukkant a Naprendszeren kívül a NASA - de nem csak ezért volt 2011 az űrkutatás esztendeje, hiszen az idén ünnepeltük Jurij Gagarin űrrepülésének fél évszázados jubileumát, s ugyancsak az idén vonta ki a forgalomból, és küldte múzeumokba az Egyesült Államok űrkutatási hivatala az űrsiklókat. Ezzel egy tudományos korszak mindenképp lezárult. Nagy szerencse azonban, hogy jön helyébe másik. A Földhöz hasonló, emberi életre alkalmas bolygók felfedezése a kutatásoknak is új irányt szabhat. ..." Fejezetcímek: Irány a Kepler 22b.; Lakható zónában.; Fiaskó. [HAI.]

Égi karácsonyfa. = Magyar Hírlap 44. 2011. dec. 27. 302. sz. p. 14. "A Spitzer kozmikus távcső infravörös felvételén a Földtől 1800 fényévnyi távolságra lévő Karácsonyfa csillaghalmazt tartalmazó (középen, fejjel lefelé) NGC 2264 asztronómiai jelű csillaghalmaz látható. A hatmillió évesen fiatal égi jelenségnek számító csillaghalmazt az osztrák, kanadai, amerikai és brazil szakértőkből álló csoport vizsgálja több héten át, december eleje óta január közepéig, négy kozmikus (MOST, CoRoT, Spitzer és Chandra) és két földi teleszkóp segítségével. Az NGC 2264 asztronómiai jelű Karácsonyfa halmaz a világűr legfiatalabb objektumai közé tartozik, amelyben még születnek új csillagok, ezen az infravörös felvételen ezek rózsaszínűek. FOTÓ: MTI/NASA/JPL-CALTECH/P.S. TEIXEIRA" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Fintor. = Magyar Hírlap 44. 2011. dec. 27. 302. sz. p. 14. "Akár a sors furcsa fintorának is nevezhetnénk, hogy épp az Űrhajós utcában csapódott be annak az orosz katonai távközlési műholdnak az egyik darabja, amelyik pénteken, indítás közben visszazuhant a Földre. A helyi rendőrség szombaton közölte, hogy a nyugat-szibériai Novoszibirszk térségében, Vagajcevo településen a műholdnak az egyik fél méter átmérőjű darabja egy házra zuhant, és összetörte annak tetejét. Mindez pedig az Űrhajós utcában történt. A Moszkvától nyolcszáz kilométerre északra fekvő pleszecki űrrepülőtérről péntek este startolt a műholdat szállító Szojuz típusú hordozórakéta, amelynek harmadik fokozatában megszakadt az áramellátás, és ez okozta a rakéta és a Meridian nevű mesterséges hold katasztrófáját. A Meridian polgári és katonai célokra egyaránt használható lett volna." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Fonalféreg. = Magyar Hírlap 44. 2011. dec. 27. 302. sz. p. 14. "Brit tudósok szerint a mikroszkopikus fonalféreg, a Caenorhabditis elegans, amely biológiailag nagyon hasonlatos az emberhez, kulcsszerepet játszhat a Marshoz hasonló bolygók benépesítésében. A Nottinghami Egyetem kísérleteiben részt vevő tudósok úgy vélik, az emberiség túlélése attól függhet, képes lesz-e ez az állat más bolygókon letelepedni. A világűrben a hosszú tartózkodás során az élő szervezetet jelentős sugárterhelés éri, és a súlytalanság miatt csökken az izomerő és a csontok szilárdsága. A brit kutatócsoport a C. elegáns négyezer egyedét juttatta fel a Nemzetközi Űrállomásra, és tanulmányozta fejlődésüket. A fonalférgek féléves űrutazásán a C. elegans tizenkét nemzedékének fejlődését figyelték meg. Az űrben a férgek ugyanúgy keltek ki, fejlődtek, majd szaporodtak, mintha a Földön lennének." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Csillaggyár. = Magyar Hírlap 44. 2011. dec. 27. 302. sz. p. 14. "Valóságos csillaggyárat fényképezett le a Hubble űrteleszkóp az Orion csillagködben - tudósított a Space.com űrkutatási hírportál. A jelentés szerint Hubble legújabb felvételein sűrű por- és gázoszlopok láthatók, amelyek mögött új csillagkezdemények "bujkálhatnak". A felvételek bemutatják a fiatal és forró csillagokat is, amelyek épp csak kibújtak a "gubóból", és erős ibolyántúli fénnyel árasztják el a nebulát. Az Orion nebula (M42-M43, NGC 1976) tőlünk 1344 fényévnyi távolságra található, és ez a Földhöz legközelebbi csillagképződési régió. Két fényes csillagközi gázfelhőről van szó az Orion csillagképben, amelyek egymáshoz nagyon közel, részben egybefolyva helyezkednek el. A csillagköd "átmérője" huszonnégy fényév, tömege pedig a Nap kétezerszeresének felel meg." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Űrszigony. = Magyar Hírlap 44. 2011. dec. 27. 302. sz. p. 14. "Speciális űrszigonyt fejlesztenek az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kutatói, hogy könnyebben és biztonságosabban tudjanak mintákat gyűjteni az üstökösökről. A szakemberek szerint a minták segíthetnek felfedni a bolygók eredetét és azt is, hogy miként alakult ki az élet a Földön. Az űrkutatási hivatal Stardust űrszondája által 2002-ben begyűjtött részecskeminták között egy glicin nevű aminosavat is találtak, amelyet fehérjealkotásra használnak az élő organizmusok. A felfedezés megerősítette az elméletet, amely szerint az élet összetevőinek egy része az űrben alakulhatott ki, s meteoritok és üstökösök révén érkezett a Földre. Hipotézisük alátámasztásához a szakemberek most egy mintagyűjtő űrszigonyt fejlesztenek, amelyet "sebészeti pontossággal" lehet célba juttatni az üstökös felett lebegő hajóról." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Magánűrhajó. = Magyar Hírlap 44. 2011. dec. 27. 302. sz. p. 14. "A SpaceX kaliforniai űrvállalkozás február 7-én indítja el a Nemzetközi Űrállomásra a Dragon nevű űrhajóját, amely teherszállító feladatot lát el - jelentette be a NASA a hónap elején. "Ez az új kereskedelmi teherszállítás korszakának nyitánya" - mondta Lori Garver, a NASA igazgatóhelyettese. Az űrhivatal ugyanakkor jelezte: a Cape Canaveralban tervezett fellövés időpontját céldátumként kezeli. A SpaceX (Space Exploration Technologies Corp.) volt az első magánvállalat, amely egy évvel ezelőtt képes volt űrhajót Föld körüli pályára állítani, majd biztonságosan visszahozni. Az ISS kiszolgálását jelenleg orosz, európai és japán űrhajókkal látják el. Az Egyesült Államok az űrsiklóflottájának nyugdíjazása után a magánszektorhoz fordult segítségért, több százmillió dollárral támogatva annak fejlesztéseit." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ZSOLDOS Endre: Egy Honterus-kolligátum. = Magyar Könyvszemle 127. 2011. 3. sz. pp. 378-383. A kolligátum négy nyomtatványt tartalmaz. Az első nyomtatvány a 13. századi párizsi mester Joannes de Sacrobosco két művét tartalmazza. Az első a Sphaera, amely évszázadokon keresztül a csillagászt tankönyve volt az egyetemeken. Itt egy 1553-as kiadás van. A másik a naptárszámítás kézikönyv, a compatus. Benne van még egy részlet Regiomontanustól, egy Cisio Janus, valamint Easmus Reinholdt egy 1544-ben megjelent rövid műve. A második nyomtatvány a Cellariusként is ismert Martin Borrhaus Cosmographiája 1539-ből. A harmadik nyomtatvány Honterus Rudimentájának (Rvdimentorvm Cosmographiae) krakkói második kiadása 1534-ből. A negyedik nyomtatvány Honterus Rudimentájának (Rvdimentorvm Cosmographiae) zürichi kiadása 1552-ből. A kötetet valószínűleg Tittel Pál vásárolta nyugat-európai tanulmányútján, talán Bécsben vette 1810-ben. Halára után a budai Csillagdába került. [KSZ.]

Részleges napfogyatkozás. = Magyar Nemzet 74. 2011. jan. 4. 3. sz. p. 21. Ma reggel Magyarországról is látható az év első részleges napfogyatkozása. Forrás: MTI. [VGH.]

Elsötétült az égbolt. Az év első napfogyatkozása kevés helyről volt látható. = Magyar Nemzet 74. 2011. jan. 5. 4. sz. p. 17. Ködös, téli idő akadályozta meg az európai földrész nagy részén, hogy látható legyen tegnap délelőtt az év első részleges napfogyatkozása. Forrás: MTI. [VGH.]

NAGY Áron: Égi "vaskohóra" bukkantak űrkutatók. = Magyar Nemzet 74. 2011. jan. 12. 11. sz. p. 16. Naprendszerünkön kívül találtak egy Földhöz hasonló méretű bolygót a NASA kutatói. Hétfőn pedig egy zöld foltról mutattak be képeket, amelyből vélhetőleg egyszer még csillag születik. [VGH.]

Grimm: Kijavították a hibát az űrsiklón. Február végén startol az űrsikló. = Magyar Nemzet 74. 2011. jan. 13. 12. sz. p. 17. Sikerült megfejtenie az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakembereinek, mi okozta a Discovery űrrepülőgép üzemanyagtartályán keletkezett repedéseket - jelentette a Reuters. [VGH.]

Újraindul az orosz űrturizmus. = Magyar Nemzet 74. 2011. jan. 15. 14. sz. p. 16. Az orosz Szojuz űrhajók 2013-tól újra évente három űrturistát szállítanak a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Forrás: MTI. [VGH.]

Grimm: Befogta a Gólya2-t az űrállomás. = Magyar Nemzet 74. 2011. jan. 28. 27. sz. p. 16. Megérkezett tegnap a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) a japán Kunotori2 (Gólya2) nevű teherűrhajó. [VGH.]

Félárbocon a NASA lobogói. = Magyar Nemzet 74. 2011. jan. 29. 28. sz. p. 16. Megemlékezéseket tartottak tegnap az Egyesült Államokban azon 24 űrhajós előtt tisztelegve, akik szolgálatteljesítés közben vesztették életüket 1964 óta, amikor a NASA első űrhajósa meghalt. A főhajtás apropója a Challenger tragédiájának 25. évfordulója volt. [VGH.]

D. M.: Rangos elismerés Hortobágynak. = Magyar Nemzet 74. 2011. febr. 1. 31. sz. p. 17. Az élővilág háborítatlanságának megőrzésében elért eredményeiért ezüst minősítésű, "Nemzetközi Sötét Égbolt Park" jelzést kapott a Hortobágy a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetségtől. [VGH.]

Hálóba gyűjthetik az űrszemetet. = Magyar Nemzet 74. 2011. febr. 3. 33. sz. p. 15. Japán tudósok egy több mint százéves halászati hálókat gyártó céggel fogtak össze, hogy megoldást találjanak a Föld körül keringő űrszemét problémájára. Forrás: The Telegraph. [VGH.]

VIGH Dániel: Civilek repülhetik körbe a holdat. Néhány év múlva elkészülnek az űrturizmust szolgáló, átalakított Szojuzok. = Magyar Nemzet 74. 2011. febr. 4. 34. sz. p. 17. Rövidesen űrturisták kerülhetik meg a Holdat, majd térhetnek vissza a Földre az orosz Szojuz űrhajókon - jelentette be Alekszej Krasznov, az állami űrkutatási ügynökség (Roszkoszmosz) ember irányította űrhajózással foglalkozó munkatársa - írta tegnap a Reuters. [VGH.]

Élet lehet 2000 fényévnyire. = Magyar Nemzet 74. 2011. febr. 4. 34. sz. p. 17. Új bolygórendszert találtak a NASA tudósai - közölte a Space.com szerdán. A két éve a kozmoszt pásztázó Kepler-űrszonda adatai alapján a földi kutatócsoport hat új - a Földtől megközelítőleg kétezer fényévre lévő, egyetlen napcserű csillag, a Kepler-11 körül keringő - bolygót fedezett fel. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Iránytű. Programajánló. Csillagnéző csütörtök. = Magyar Nemzet 74. 2011. febr. 5. 35. sz. p. 38. Mars, a vörös bolygó címmel Bánfalvi Péter tanár tart előadást (Goldmark Károly Művelődési Központ, Keszthely). [VGH.]

DOMBI Margit: Világításból is megárt a sok. A sötét égbolt parkok a napi ritmus fontosságára és a mesterséges fény ártalmaira figyelmeztetnek. = Magyar Nemzet 74. 2011. febr. 7. 37. sz. p. 16. A fény "árnyoldalaira" hívja fel az az Amerikából indult mozgalom, amelynek célja, hogy minél több csillagászati és/vagy ökológiai szempontból fontos terület maradjon meg az emberi beavatkozástól mentes állapotában. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Iránytű. Programajánló. Poláros fényszennyezés. = Magyar Nemzet 74. 2011. febr. 12. 42. sz. p. 38. Az éjszakai égbolt csillagainak emberi szemmel való láthatósága közismerten annyira rossz, hogy gyakorlatilag minden tudományos csillagászati megfigyelést lehetetlenné tesz. A nemrég bevezetett poláros fényszennyezés (PF) fogalma a mesterséges poláros fénynek a polarizációérzékeny állatokra kifejtett - ártalmas hatásait jelenti (Pécs, Színház tér 2.). [VGH.]

Üstököst közelített meg az űrszonda. = Magyar Nemzet 74. 2011. febr. 16. 46. sz. p. 17. Egy hat kilométer átmérőjű üstökössel randevúzott hétfőn az Amerikai Űrkutatási Hivatal egyik űrszondája a Földtől 338 millió kilométerre. A Stardust óránként 38600 kilométeres sebességgel haladt, amikor 180 kilométerre megközelítette a Tempel 1 nevű üstököst. Forrás: MTI. [VGH.]

Utolsó küldetésén a Discovery. Fedélzetén hat fős személyzettel a Nemzetközi Űrállomásra készül az űrsikló. = Magyar Nemzet 74. 2011. febr. 25. 55. sz. p. 16. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a jármű, illetve a hordozórakétája lapzártánk után indulhatott el. Forrás: AFP. [VGH.]

Elindult utolsó útjára a Discovery. = Magyar Nemzet 74. 2011. febr. 26. 56. sz. p. 16. Magyar idő szerint csütörtökön éjjel útnak indult a floridai Cape Canaveral légibázisról az amerikai Discovery űrsikló - jelentette a CNN. [VGH.]

Pályára állt a Szojuz. = Magyar Nemzet 74. 2011. ápr. 6. 94. sz. p. 17. Két orosz és egy amerikai asztronautával a fedélzetén elindult tegnap hajnalban Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a Szojuz TMA-21 űrhajó. Forrás: MTI. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Iránytű. Programajánló. Csillagoség-park Klub. = Magyar Nemzet 74. 2011. ápr. 9. 97. sz. p. 38. Csillagképek, mitológia címmel Nagyváradi László tart előadást (Pécs, Tettye tér 8.). [VGH.]

SITKEI Levente: Az emberiség hőse. Gagarin űrutazásának 50. évfordulóján csak az emlékek élnek. = Magyar Nemzet 74. 2011. ápr. 12. 100. sz. p. 10. Ötven évvel ezelőtt jutott ki az űrbe Jurij Gagarin, a Szovjetunió azon ikonja, akit annak ellenére hősnek tartanak világszerte, hogy az egész űrutazást politikai célra igyekezett használni a kommunista világhatalom. [VGH.]

STIER Gábor: Állandó bázist tervez a Holdon Moszkva. = Magyar Nemzet 74. 2011. ápr. 12. 100. sz. p. 10. Oroszország fokozza a naprendszer felfedezésére irányuló erőfeszítéseit. Nem elégszik meg az űrfuvarozó szerepével, és jelenlegi 40 százalékos részesedését az elkövetkezendő tíz évben 50-re növelné az egyre jobban fejlődő űrbizniszben. [VGH.]

Gagarinra emlékezett az egész világ. Ötven éve 108 perc alatt repülte körbe bolygónkat az első űrhajós. = Magyar Nemzet 74. 2011. ápr. 13. 101. sz. p. 17. Szerte a világon megemlékeztek Jurij Gagarin ötven évvel ezelőtti űrutazásáról. Dmitrij Medvegyev elnök kitüntetéseket adott át az orosz űrprogramban részt vevő külföldi űrhajósoknak, köztük Farkas Bertalannak. A Magyar Posta alkalmi bélyeget adott ki e jeles napon. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Iránytű. Programajánló. Az atomoktól a csillagokig. = Magyar Nemzet 74. 2011. ápr. 23. 111. sz. p. 38. Radnóti Katalin fizikus középiskolásoknak szóló előadásában Galilei módszerét, legfontosabb gondolatait, könyveit, izgalmas életének főbb állomásait mutatja be (ELTE TTK Bp. Pázmány Péter sétány 1/A). [VGH.]

Utolsó útjára indult az Endeavour. = Magyar Nemzet 74. 2011. máj. 17. 134. sz. p. 17. A floridai Cape Canaveralből tegnap utolsó küldetésére indult az Endeavour űrsikló, amelynek startját műszaki problémák miatt többször elhalasztották. Forrás: MTI. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Iránytű. Kozmofizika 2011. = Magyar Nemzet 74. 2011. máj. 21. 138. sz. p. 38. Milyen idős az univerzum? Dávid Gyula előadása. Helyszín: Polaris Csillagvizsgáló. Időpont: 2011. máj. 25. [VGH.]

Új típusú űrhajóval készülnek a Marsra. = Magyar Nemzet 74. 2011. máj. 26. 143. sz. p. 17. A világűr "mélyére" tervez küldetéseket új, legénységet szállító űrhajójával az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. Forrás: MTI. [VGH.]

Űrszondát küldenek egy kisbolygóra. = Magyar Nemzet 74. 2011. máj. 27. 144. sz. p. 17. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 2016-ban űrszondát küld az 1999 RQ36 nevű kisbolygóra. Forrás: MTI. [VGH.]

Sikerrel zárult az utolsó űrséta. = Magyar Nemzet 74. 2011. máj. 28. 145. sz. p. 20. Átszerelte az Endeavour robotkar hosszabbítását a bázisra a NASA két asztronautája. Negyedik és egyben az utolsó űrsétájára indult tegnap az amerikai Endeavour űrrepülő személyzetének két tagja. Forrás: MTI. [VGH.]

Víz a Hold belsejében. = Magyar Nemzet 74. 2011. máj. 28. 144. sz. p. 20. A feltételezettnél százszor több vizet tartalmaz a Hold belseje, ugyanannyit, mint a Föld kérge. Forrás: Science. [VGH.]

GRIMM Balázs: Leszállt az Endeavour. = Magyar Nemzet 74. 2011. jún. 2. 150. sz. p. 16. Tizenkilenc év szolgálat után tegnap befejezte utolsó küldetését és gond nélkül leszállt a floridai Kennedy Űrközpontban az Endeavour űrrepülőgép. [VGH.]

CSIBRA Tibor: Mars-videó: szenzáció vagy tévedés? = Magyar Nemzet 74. 2011. jún. 6. 154. sz. p. 16. Mesterségesnek tűnő objektumot fedezett fel a Marson David Martines amerikai amatőr csillagász a napokban a Google Earth programjának segítségével. [VGH.]

CSIBRA Tibor: Még úton az Opportunity. = Magyar Nemzet 74. 2011. jún. 6. 154. sz. p. 20. Több mint harminc kilométert tett meg már a Marson az Opportunity, a NASA kutatószondája. [VGH.]

MOLNÁR: Galaktikus magány. Almár Iván az idegen életformákról. = Magyar Nemzet 74. 2011. jún. 18. 165. sz. p. 35. Könyvismertető, Almár Iván: Kozmikus Társkereső. Kossuth Kiadó, Budapest, 2011. [VGH.]

VIGH Dániel: Új robot indul a Marsra. = Magyar Nemzet 74. 2011. jún. 25. 172. sz. p. 1., 16. Az élet nyomait keresi majd az esztendő végén startoló Curiosity. [VGH.]

Cs. L.: Egy kép anatómiája. Űrsiklók leszállópályán. = Magyar Nemzet 74. 2011. júl. 2. 179. sz. p. 33. Véget ér a napokban az űrkutatás történetének egyik fontos szakasza. A több mint harminc éves múltra visszatekintő űrsiklóprogram gépeinek többsége már visszatért végső küldetéséből. Utolsóként az Atlantis emelkedik majd a levegőbe július 8-án, hogy csaknem két héttel később visszaérkezzen a Földre, és kiállítási tárgy váljék belőle a Kennedy Űrközpont egyik csarnokában. [VGH.]

Utoljára dokkolt az Atlantis. = Magyar Nemzet 74. 2011. júl. 11. 188. sz. p. 1. 16. Tegnap sikeresen kapcsolódott az Atlantis amerikai űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). [VGH.]

Földet ért az Atlantis. = Magyar Nemzet 74. 2011. júl. 22. 199. sz. p. 16. Még nem dolgozták ki teljesen az amerikai űrprogram részleteit. Tizenhárom napos küldetése végén sikeresen leszállt az amerikai Atlantis űrsikló tegnap a floridai Kennedy űrrepülőtéren. [VGH.]

Szegednyi Naprendszer. = Magyar Nemzet 74. 2011. júl. 22. 199. sz. p. 17. Öt kilométeren szeli át a Tisza-parti várost a csillagútvonal. Szegedre méretezett Naprendszer-túraútvonalat készített nemrég a Partiscum Csillagászati Egyesület (PACSI), amely szerdán jelentette be, hogy elkészült útlevelük is. Ez arra hivatott, hogy eligazítsa a bolygóközi vándorokat a planéták és a Tisza-parti város nevezetességei között, rövid leírásokat adva a látottakról - tájékoztatott a honlapján a civil szervezet. [VGH.]

Meteort figyeltek meg a Dunántúlon. = Magyar Nemzet 74. 2011. aug. 8. 216. sz. p. 17. Fényes tűzgömb jelent meg az égen péntek este, majd a Dunántúlon robbanást is lehetett hallani, tájékoztatott a hétvégi szokatlan jelenségről, egy meteorról az idokep.hu. Forrás: MTI. [VGH.]

Napkitörést észleltek. = Magyar Nemzet 74. 2011. aug. 11. 219. sz. p. 17. Utoljára 2006-ban regisztráltak olyan erős napkitörést, mint amilyet kedden észleltek a csillagászok. Mivel a jelenség a Nap "túloldalán" történt, alig gyakorol hatást a műholdakra és a földi kommunikációra. [VGH.]

GYÖRGY Zsombor: Bakonybéli nyármarasztaló. = Magyar Nemzet 74. 2011. aug. 13. 221. sz. p. 38. Immár ötödik alkalommal egész napos programokkal, szervezett túrával, vendégváró falatokkal, csillagászati bemutatóval, éjszakai vonatozással várják a látogatókat (aug. 19-20). [VGH.]

Magánűrhajó indul a nemzetközi bázisra. = Magyar Nemzet 74. 2011. aug. 17. 225. sz. p. 18. Teherszállító próbamisszióra küldik november 30-án a Dragon űrhajót, amely több mint egy héttel az elindítása után rákapcsolódik a Nemzetközi Űrállomásra - jelentette a SpaceX magáncég. [VGH.]

Kényszerpihenőn a Szojuz rakéták. = Magyar Nemzet 74. 2011. aug. 26. 233. sz. p. 16. A hordozók hibája miatt zuhant le a Progressz teherűrhajó röviddel a felbocsátás után. Átmenetileg leállították Oroszországban a Szojuz hordozórakéták indítását, miután szerdán balesetet szenvedett egy Progressz teherűrhajó. [VGH.]

Szokatlanul könnyű csillagot fedeztek fel. = Magyar Nemzet 74. 2011. szept. 2. 240. sz. p. 16. Eddig elképzelhetetlennek vélt csillagot fedezett fel a világegyetem peremén egy nemzetközi kutatócsoport: az SDJ102915+172927 katalógusjelű objektum tizenhárommilliárd éves, vagyis az ősrobbanás után mindössze hétszázmillió évvel született. Forrás: MTI/Nature. [VGH.]

Mars-rakéta terveit mutatta be a NASA. = Magyar Nemzet 74. 2011. szept. 15. 253. sz. p. 17. A Space Launch System elnevezésű, 35 milliárd dollár értékű rendszer hordozóeszköze a Föld körüli pályán túl, így a Marsra is képes lesz űrhajósokat eljuttatni. Forrás: MTI/NASA. [VGH.]

Visszatért az ISS-ről három űrhajós. = Magyar Nemzet 74. 2011. szept. 17. 255. sz. p. 16. A legénység másik fele még két hónapig lesz szolgálatban a nemzetközi állomáson. [VGH.]

Műhold közeledik a Földhöz. = Magyar Nemzet 74. 2011. szept. 20. 258. sz. p. 16. Egyelőre ismeretlen helyen csapódik be a hét végén a hattonnás amerikai szerkezet. A húsz éve a Föld körüli pályán keringő, hat tonnát nyomó, használaton kívül helyezett UARS műhold a hét második felében zuhanhat le bolygónkra - írta a space.com. [VGH.]

Ma érhet földet a műhold. = Magyar Nemzet 74. 2011. szept. 24. 262. sz. p. 16. Magyarországot nem fenyegeti az irányítás nélkül közeledő objektum. [VGH.]

MOLNÁR: Számok nyelvén. Műhold, túl közelről. = Magyar Nemzet 74. 2011. szept. 24. 262. sz. p. 36. Ha talál valamit, amiről azt gondolja, hogy a műhold darabja lehet, ne nyúljon hozzá, hanem értesítse a helyi hatóságokat. [VGH.]

Ismeretlen helyre zuhant a műhold. = Magyar Nemzet 74. 2011. szept. 26. 264. sz. p. 16. Nem tudja meghatározni az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA, hogy hol értek földet szombaton az UARS (Upper Atmosphere Research Satellite) hattonnás mesterséges hold darabjai, de a kiszolgált eszköz roncsai feltehetőleg a Csendes Óceánba zuhantak - adta hírül a Reuters. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Iránytű. Magyar szondát a Holdra! = Magyar Nemzet 74. 2011. okt. 22. 290. sz. p. 38. A témáról Látos Tamás geográfus, a Team Puli Space leszállóhely-kereső csapat vezetője beszél. Dátum: okt. 25, helyszín: Pécs, Dominikánus ház. [VGH.]

Ismeretlen helyre zuhant az űrszemét. = Magyar Nemzet 74. 2011. okt. 24. 292. sz. p. 16. Elérték a Föld felszínét tegnap a Rosat nevű, már évek óta használaton kívüli német röntgenműhold darabjai, a szakemberek azonban nem tudják megmondani, hogy a bolygónk melyik táján történhettek a becsapódások - közölte a német repülési és űrrepülési központ (DLR). [VGH.]

Véget ért a virtuális Mars-utazás. = Magyar Nemzet 74. 2011. nov. 4. 302. sz. p. 16. A hattagú legénység másfél év után hagyhatta el az űrbéli körülményeket szimuláló létesítményt. Ötszázhúsz nap után ma véget ért a Mars-500 elnevezésű szimulációs program, miután a hatfős legénység (három orosz, két európai, egy kínai) sikeresen teljesítette a vörös bolygóra tett virtuális utazást - adta hírül a Reuters. [VGH.]

Odaveszhet az orosz műszonda. = Magyar Nemzet 74. 2011. nov. 12. 310. sz. p. 16. Valószínű, hogy nem sikerül megmenteni a szerdán felbocsátott Fobosz-Grunt orosz űrszondát. [VGH.]

Hétfőn indul a Szojuz. = Magyar Nemzet 74. 2011. nov. 12. 310. sz. p. 16. A kilövőálláshoz szállították tegnap a Szojuz TMA-22-es orosz űrhajót és hordozórakétáját a bajkonuri űrközpontban. [VGH.]

Újabb Szojuz indult az ISS űrállomásra. = Magyar Nemzet 74. 2011. nov. 15. 313. sz. p. 16. Két orosz és egy amerikai asztronautával a fedélzetén útnak indult tegnap reggel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) egy Szojuz űrhajó - közölte a Roszkoszmosz, az orosz űrhajózási hivatal. [VGH.]

Megérkezett a Szojuz a nemzetközi bázisra. = Magyar Nemzet 74. 2011. nov. 17. 345. sz. p. 16. Gond nélkül hozzákapcsolódott tegnap reggel a Szojuz űrhajó a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) - jelentette a Roszkoszmosz orosz űrhajózási hivatal. [VGH.]

Tavak lehetnek a Jupiter holdján. = Magyar Nemzet 74. 2011. nov. 18. 316. sz. p. 17. Az észak-amerikai Nagy-tavakhoz hasonló kiterjedésű tavak húzódhatnak az Europé, a Jupiter titokzatos, csillogó holdját borító jég alatt. [VGH.]

PETHŐ Tibor: Iránytű. Lesz-e világvége 2012-ben? = Magyar Nemzet 74. 2011. nov. 19. 317. sz. p. 38. A NASA 1983-ban bejelentette, hogy megtalálták a tízedik bolygót, melyet Nibiru névre kereszteltek. A sumérok is említést tesznek egy azonos nevű bolygóról, amely 2012-ben kerül Föld-közelbe, amikor a Drezdai Kódex szerint véget ér a maja naptár. A kettő összekapcsolásával alakult ki a Nibiru-hisztéria, amely szerint 2012-ben eljön a világvége. Nagyváradi László, a PTE Földrajzi Intézetének tanszékvezető egyetemi docense előadásában a jórész hamis állításokat és kitalált összefüggéseket cáfolja tudományos érvekkel. Az előadás helye: Pécs, Kulturális központ. [VGH.]

Földet ért a Szojuz leszállóegysége. Lemondott a Mars-szonda megmentéséről az orosz űrhivatal. = Magyar Nemzet 74. 2011. nov. 23. 321. sz. p. 16. Biztonságban földet ért az előre kijelölt célkörzetben, a kazahsztáni Arkaliktól északra tegnap az orosz Szojuz TMA-02M orosz űrhajó leszállóegysége - adta hírül a BBC. [VGH.]

Jelt adott az elveszett űrszonda. = Magyar Nemzet 74. 2011. nov. 24. 322. sz. p. 16. A kutatók meglepetésére sikerült tegnap kapcsolatba lépnie az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Föld körüli pályán ragadt Fobosz-Grunt Mars-szondával - írta a BBC. [VGH.]

Lakható bolygóra bukkant a NASA. = Magyar Szó (Újvidék) 68. 2011. december 7. 286. sz. p. 20. "A Kepler űrteleszkóp segítségével amerikai csillagászok először fedeztek fel egy olyan, a Földhöz hasonló bolygót, amely elvileg alkalmas lehet az élet befogadására - közölte hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A Kepler 22b kódjelű bolygó létezése bizonyítást nyert, miután a csillagászoknak három ízben is sikerült megfigyelniük, amint a 2009-ben felfedezett égitest elhalad a saját napja előtt. A harmadik ilyen észlelést 2010 karácsonyán rögzítették - mondta William Borucki, a Kepler vezető kutatója. A Kepler 22b 600 fényévre található a Naprendszertől, mérete a Föld 2,4- szerese és 290 nap alatt járja be egy Nap-szerű csillag körüli orbitális pályáját. "Ha a bolygónak van felszíne, akkor az nagyon kellemes, 70 Fahrenheit-fokos (21 Celsius-fokos)" - jelentette ki Borucki a NASA kaliforniai Antes Kutatóközpontjában. ..." [HAI.]

Földszerű bolygókat talált a NASA. = Magyar Szó (Újvidék) 68. 2011. december 22. 299. sz. p. 20. "Felfedezték az első valóban Föld-méretű exobolygókat egy a mi Napunkhoz hasonló csillag körül. A NASA keddi sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozták, hogy több Földméretű bolygót azonosítottak a Lyra csillagképben, a tőlünk ezer fényévnyire található Kepler-20 bolygórendszerben. A bejelentés szerint a Kepler-20e és a Kepler-20f exobolygó egy Naphoz hasonló - annál egy kicsit hűvösebb G-osztályú - csillag körül keringettek, de sajnos együk sem a rendszer lakhatósági zónájában. A Kepler-20e bolygó valamivel kisebb, mint a Vénusz, mérete 0,87 szerese Földünkének. A Kepler-20f egy kicsit nagyobb bolygónknál, átmérője 1,03-szorosa a Föld átmérőjének. Előbbi 6,1 nap alatt kerüli meg szülőcsillagát, az utóbbi pedig 19,6 nap alatt. Mindkét bolygó felszínén barátságtalanul forró körülmények uralkodhatnak. A Kepler-20e felületi hőmérséklete több mint 760 °C lehet, a Kepler-20f-é 426 °C. ..." [HAI.]

Csillaggyár. = Magyar Szó (Újvidék) 68. 2011. december 27. 302. sz. p. 20. "Valóságos csillaggyárat kapott lencsevégre a Hubble űrteleszkóp az Orion csillagködben. Mint a Space.com űrkutatási hírportálon olvasható, a Hubble legújabb felvételein sűrű por- és gázoszlopok láthatók, amelyek mögött új csillagkezdemények "bujkálhatnak". A felvételek bemutatják a fiatal és forró csillagokat is, amelyek épp csak kibújtak a "gubóból" és erős ibolyántúli fénnyel árasztják el a nebulát. Az Orion nebula a Földhöz legközelebbi csillagképződési régió. Két fényes csillagközi gázfelhőről van szó az Orion csillagképben, amelyek egymáshoz nagyon közel, részben egybefolyva helyezkednek el. A csillagköd "átmérője" 24 fényév, tömege 2000 Nap-tömegnek felel meg. (MTI)" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

  GUCSIK ARNOLD: Oikejama: az első japán meteoritkráter. = Magyar Tudomány 172. 2011. 2. sz. pp. 182-188. Egy újonnan felfedezett meteoritkráter becsapódásos eredetének igazolásáról, és a kutatás magyar vonatkozásairól. [SOL.]

  GIMES JÚLIA: A Hold belülről hasonlít a Földhöz. = Magyar Tudomány 172. 2011. 2. sz. pp. 243-244. Az Apollo-program szeizmométerével készült mérések új értelmezése alapján a Science-ben 2011. jan. 6-án megjelent cikk ismertetése. [SOL.]

  GIMES JÚLIA: A Nap nyugalmának kora. = Magyar Tudomány 172. 2011. 4. sz. p. 506. A Nature 2011. márc. 3-i cikkének ismertetése. [SOL.]

  KISS L. LÁSZLÓ: Háború helyett csillagászat. = Magyar Tudomány 172. 2011. 7. sz. pp. 879-881. Visszaemlékezés a "Szubjektív tudománytörténet" rovatban csillagászati pályájának indulásáról. [SOL.]

  RADNAI Gyula: A Solvay-konferenciák története. = Magyar Tudomány 172. 2011. 10. sz. pp. 1216-1225. Az eddig lezajlott 25 fizikai témájú Solvay-konferencia ismertetése. Ezek közül 3 csillagászati témájú volt: Az Univerzum szerkezete és fejlődése (1958), A galaxisok szerkezete és fejlődése (1964), Asztrofizika és gravitáció (1973). [SOL.]

  SZABADOS LÁSZLÓ: Víz az Univerzumban. = Magyar Tudomány 172. 2011. 12. sz. pp. 1480-1492. [SOL.]

Címlapunkon: A Triangulum-galaxis. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. címoldal. Pável Zoltán felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Negyven éve... = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. p. 3. Negyven évvel ezelőtt, 1971-ben jelent meg a Meteor első száma. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Hommage ? K. Gy. Mit üzennek a csillagok? = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 4-13. A szerző 2008. máj. 6-i előadása alapján. A cikkben nagyrészt Kulin György csillagászati könyveinek (Mit mondanak a csillagok? Az ember kozmikus lény. Színes Világegyetem.) filozófiai és ismeretelméleti kapcsolódásáról gondolkodik a szerző. [SRG.]

SZALAI Tamás: Vadásszunk szupernóvákra! = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. p. 14. A Galaxy Zoo Supernovae program. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szénben gazdag bolygó. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 14-15. A WASP-12b exobolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Szaturnusz gyűrűje. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 15-17. Felhasználva Bartha Lajos cikkét a Meteor 1971/-es számából a Szaturnusz gyűrűjén néha megfigyelhető konkáv árnyékról. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Nincs retúrjegy a Marsra. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. p. 18. A Marsra küldendő űrhajósoknak nem terveznék a visszatérés lehetőségét. Az első pionírok a Marson megtelepednének és megalapoznák a későbbi emberi kolóniákat. Forrás: Daily Mail, 2010. nov. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Tovább aktivizálódik a Nap. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 18-19. Az SDO űrobszervatórium 2010. dec. 6-i képe a Napról. Az Universe Today alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Első fény az óriásbinokulárnak. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. p. 19. A béta Pictorisról készítette első felvételét az egyenként 8,4 méteres tükrökkel szerelt Nagy Binokuláris Távcső. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Brian G. Marsden (1937-2010). = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 19-21. Nekrológ. Csillagászati hírek. [SRG.]

Brian G. Marsden (1937-2010). = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. p. 21. Donald Machholz, Vello Tabur, Cristovao Jacques, Bartha Lajos, Tuboly Vince, Mizser Attila emlékezései Marsdenra. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagkoronák barátja. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 22-23 Nekrológ. Emlékezés Vargha Domokosnéra. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A holdbéli metropolisz. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 24-27. A Tycho-kráter. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Állatövi fény késő ősszel. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 28-30. Szabadszemes jelenségek rovata 2010. nov. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Égi nyolcas. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. p. 31., első belső borító. A Nap éves járását bemutató analemma-görbe, amelyet Veszrémben készített 2010-ben 36 alkalommal, minden nap 9.00 UT-kor. [SRG.]

BÁNFALVY Zoltán: Szolárgráfia. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. p. 32. A Nap égi útját bemutató lyukkamerával készített kép. Bánfalvy Zoltán Márokföldön, Kiss Szabolcs Sülysápon készítette el felvételét. [SRG.]

MIZSER Attila: Julius Caesar szelleme. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. p. 33., hátsó belső borító. Üstökös konferencia volt az Aquincumi Múzeumban 2010. nov. 13-án. [SRG.]

KÜRTI István: Távmegfigyelés. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 34-39. Otthonról irányított észlelés a Föld távoli helyein létesített csillagvizsgálók távcsöveivel. Global Rent a Scope. Sierra Stars Observatory Network. The LightBucket Network. A szerző 10 kisbolygót fedezett fel 2010. jan. 9. és szept. 10. között ilyen módon. [SRG.]

Szaturnusz. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. 4 színes tábla. Képmelléklet. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Őszi tűzgömbök. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 40-43. 2010. szept. 14. és nov. 11. közötti tűzgömbök. [SRG.]

KISS László: Észlelési programok amatőrcsillagászoknak. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 44-49., 55. A változócsillagok témájában. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Őszi galaxisvadászat. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 50-55. Mélyég rovat 2010. nov. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Észlelések 2010-ből. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 56-57. Kettőscsillag rovat. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Verebély László, az amatőrcsillagász diák. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 58-65. Verebély László (1883. aug. 23. - 1959. nov. 22.) budapesti amatőrcsillagász észlelési naplója 1898-1900-ből. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2011. február. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 1746 A Bika csillagképben.; (Ksl) Kiss László: A hónap változócsillaga: RX Leporis. [SRG.]

Üstökösészlelőink találkozója 2010. nov. 13-án. = Meteor 41. 2011. jan. 1.(415.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Az én kis bolygóm. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. címoldal. Horváth Attila Róbert felvétele 2011. jan. 9-én. [SRG.]

Meteor 2011 Távcsöves Találkozó. Tarján, 2011. július 28-31. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. első belső borító. [SRG.]

MIZSER Attila: Dscn0000.jpg. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. p. 3. A digitális fényképek fájljainak elnevezése. [SRG.]

GALGÓCZI Gábor - LUKÁCS Dávid - HANYECZ Ottó: A NASA-nál jártunk. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 4-9. Huntsville. Űrtábor 2010 nyarán. Fényképek a budapesti Diana utcai napóráról. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kozmikus őskövület. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. p. 10. 13 milliárd éves anyagfelhő vizsgálata. Forrás: Universe Today, 2011. jan. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Múlt és jövő az Andromeda-ködben. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 10-11. Az ESA Herschel és XMM-Newton szondái az M 31 galaxist vizsgálták infravörös és röntgen tartományban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Különös villanások fedik fel a Rák-ködben működő erőket. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 11-12. Forrás: New Scientist Space, 2011. jan. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Egy érdekes (változó)csillag. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 12-14. Az alfa Orionis. A Meteor 1972/1 korabeli híradása alapján, az azóta született eredmények ismertetésével. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Bolygó vagy barna törpe? = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. p. 14. A Jupiternél legfeljebb 13-szor nagyobb tömegű objektumok a bolygók. Ennél nagyobbak a barna törpék. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Gigantikus ütközések a bolygókeletkezési fázis végén. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 14-15. W. Bottke kutatási eredményei a NASA News, 2010. dec. 9-i tanulmányában. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Telitalálat: spirális porfelhő tűnt fel a Scheila kisbolygó körül! = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hetedik születésnap egy kráterben. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 15-16. A Marsot járó Opportunity. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A legfiatalabb szupernóva-felfedező. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 16-17. Kathryn Aurora Gray fedezte fel az UGC 3378 galaxisban az SN 2010lt szupernóvát. Csillagászati hírek. [SRG.]

KISS László - KŐVÁRI Zsolt: Amikor a határ valóban a csillagos ég. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 17-18. 2010-es csillagászati pályázat középiskolás diákok részére. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Hold mélye hasonlíthat a Föld magjára. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. p. 18. Forrás: Science Daily, 2011. jan. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Irány a Szivárvány-öböl! = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 18-19. A kínai holdkutatás második szondája. A Chang’e-2 holdszonda deríti fel a következő kínai holdszonda leszállóhelyét a Szivárvány-öbölben. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Csillagvizsgáló épül a Csallóközben. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 20-22. Sárréten, az UMA Csillagászati Egyesület birtokán épül Csörgei Tibor vezetésével. [SRG.]

ILLÉS Tibor: A becsehelyi Canis Minor Csillagvizsgáló. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. p. 23. A 2010. szept. 25-i felavatásáról. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Építsünk távcsövet! = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 24-25., 41. [SRG.]

BALOGH Klára: Felhők felett a Nap! = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 26-29. Nap-rovat 2010. nov-dec. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Gyémántpor, oszlopok és még gyémántpor. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 30-32. Légköroptikai rovat 2010. dec. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb vihar a Szaturnuszon. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. p. 33. 2010. december eleje óta. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Januári napfogyatkozások. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 34-40., 3 színes t. Részleges napfogyatkozás 2010. január 15-én.; Részleges napfogyatkozás 2011. január 4-én. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földközelben járt a 103P/Hartley 2-üstökös. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 42-45. Hazai megfigyelések 2010. szeptembertől novemberig. [SRG.]

KISS László: Távolságmérés vörös óriáscsillagokkal. 2. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 46-51. [SRG.]

HORVÁTH Attila Róbert: Címlapunkon: Az én kis bolygóm. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. p. 51., címoldal. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Alig ismert nyílthalmazok között. 5. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 52-56. [SRG.]

VASS Gábriel: Újkígyósi észlelőhétvége. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 57-59. 2010. júl. 9-11. [SRG.]

JUHÁSZ László: A bath-i Herschel Múzeum. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 60-63., 1 színes t. [SRG.]

Napfogyatkozás óvodás szemmel. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 64-65. A győri Kara Barnabás Hunor napfogyatkozás élményei 2011. január 4-én a Győri Egyetemi Bemutató Csillagvizsgálóban. Lejegyezte: Keszthelyi Sándor. [SRG.]

Jelenségnaptár 2011. március. = Meteor 41. 2011. febr. 2.(416.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 2420 a Geminiben.; Kerényi Lilla: Csillagnéző túra a budai hegyekben!; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: R Geminorum. [SRG.]

Címlapkép: Csillagbölcső az Orionban. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. címoldal. Francsics László felvétele az NGC 1999 régióról. [SRG.]

A táji örökségért. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. p. 3. Európai Táj Egyezmény. A "Nemzetközi Csillagoségbolt-park létrehozása a Zselici Tájvédelmi Körzetben" című pályázat, amelyet az MCSE és a Zselica Szövetség készített. [SRG.]

Csillagoségbolt-park a Hortobágyon. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

CSÖRGEI T[ibor]. - NÉMETH G[ergely].: Csillagászat a világ tetején. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. p. 5. A csallóköziek Nepálban. 2740 m és 5360 m közötti égi határfényesség-mérések. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Fekete lyukak látványos gyűrűje. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. p. 6. Arp 147 galaxispár. Forrás: Chandra Photo Album, 2011. febr. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hogyan született a Voorwerp? = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 6-7. Az IC 2497 galaxis szomszédságában lévő felhő. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hihetetlen részletek 28 millió fényév távolságból. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 7-8. Az NGC 891 galaxis, R. Jay GaBany amatőrcsillagász fényképén. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József - SZABÓ Róbert: Újabb fantasztikus eredmények Kepler-űrtávcsőtől. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 8-10. A Kepler-11 hatos bolygórendszer. A Kepler már 68 Föld meretű bolygójelöltet talált. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hová lettek a Draconida meteorok? = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. p. 11. A Meteor 1973/1-es cikke alapján, mai ismereteinkkel. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Teljes kép Napunkról. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 11-12. A STEREO szondák. Forrás: Science Daily, 2011. febr. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Negyedszázados randevú. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 12-13. A Voyager-2 1986-ban az Uránusznál. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Megérkeztek az első űrhajósok a "Marsra". = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. p. 13. A Mars 500 szimulációs programban. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Évszázados meteorittal a marsi víz nyomában. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 13-14. Az Egyiptomban, az El-Nakhla falu közelében hullott meteorit vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mobiltelefonokat a világűrbe! = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Rangos kitüntetést kapott a magyar bolygóvadász. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 14-15. Bakos Gáspár. Csillagászati hírek. [SRG.]

FRANCSICS László: Csillagbölcső az Orionban. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 16-17., címoldal. Csillagászati hírek. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Égi vadász. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. p. 17., első belső borító. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: HDR. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 18-21. Digitális asztrofotózás. [SRG.]

Mélyég-észlelési pályázat. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. p. 23. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Gázkiáramlás az Alphonsus-kráterben. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Őszi apróságok. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 28-31. Üstökös rovat 2010 őszéről. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Geminidák 2010. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 32-33. Meteorrovat 2010. dec. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Január színei. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 34-35., 4. színes t. Légköroptikai jelenségek 2011. jan. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók és felhők a téli égen. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 36-39. Változócsillag rovat 2010. nov. - 2011. jan. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Újabb magyar szupernóva: SN 2011ab. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

MIZSER Attila: Változócsillagos éj. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 41-42. 2011. jan. 30/31. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Szupernóva a pólusnál. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 43-46. Mély-ég rovat 2010. dec. 1. - 2011. febr. 10. [SRG.]

BÉCSY Bence: Egy kalandos észlelés. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. p. 47. Az M 36 rajzolása. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Az elhanyagolt Zsiráf. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 48-51. Kettőscsillagok a Camelopardalisban. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 1111 új kettőscsillag. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 52-53. Interjú Berkó Ernő amatőrcsillagásszal. [SRG.]

MARÓTI Tamás: A Vulkántól a Neptunuszig. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 54-55., 1. színes t. Csillagászattörténet érmeken keresztül. [SRG.]

BARTHA Lajos: Föld-almák és csillagtekék. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 56-57. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban a földgömbökről és az éggömbökről. [SRG.]

MIZSER Attila: BQ: beszélgetés Bartha Lajossal. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 58-61. [SRG.]

Pályázat fiataloknak. Messier-észlelési élményem. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. p. 62. [SRG.]

Nemzetközi Csillagászati Diákolimpia. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. p. 64. 2011. aug. 25-én kezdődik. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2011. április. = Meteor 41. 2011. márc. 3.(417.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Szklenár Tamás: A hónap kettőscsillaga: az STF 396.; Sánta Gábor: Áprilisi mélyég-ajánlat: az NGC 4536 galaxis a Virgóban.; A hónap változócsillaga: az RU Virginis. [SRG.]

Címlapkép: Ezt látják az űrhajósok. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. címoldal. [SRG.]

MIZSER Attila: Ötven év. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. p. 3. Jurij Gagarin utazásának 50 éves évfordulójáról. [SRG.]

MIZSER Attila: Vinkó József és a szupernóvák. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 4-6. Interjú a Szegedi Tudományegyetem Optika és Kvantumelektronikai Tanszékének docensével. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sötét anyag a csillagokat szülő galaxisokban. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. p. 8. A Herschel űrtávcső vizsgálatai 10-11 milliárd fényévre lévő galaxisokról. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ragyogó csillagfény a gázköd tükrében. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 8-9. Az M78 reflexiós köd. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Tetten ért bolygókeletkezés? = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 9-10. A T Cha környezetében. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS J[ózsef]: Óriásbolygó nyomában a Neptunuszon túl. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 10-11. A NASA WISE űrteleszkópja. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Ember ütötte kráter az üstökösön. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 11-12. A Temple-1 üstökös magját újra lefényképezte a NASA Stardust szondája. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 15,8 gigawattos hőerőmű a holdon. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 12-13. Az Enceladus holdon. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Júliusi nagy napfolt. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 13-14. Tuboly Vince napészlelései 1974. júl. 9-14-ig. A Meteor 1974/5 alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Milyen forróvá válhat a Vénusz? = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. p. 14. Forrás: Sky and Telescope. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Célzás 5 millió kilométerre. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 14-15. A 2013-ra tervezett LISA program az űrből próbálja a gravitációs hullámokat megfigyelni. Forrás: ESA News, 2011. márc. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Óriásmozaik a Holdról. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 15-16. A NASA LRO 1300 holdfelvételét összegezték. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Kakukkos napóra. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 16-17. Budapest, VIII. ker. Rezső tér egyik lakóházának falán. Csillagászati hírek. [SRG.]

REITER Dániel: Pilisborosjenői Csillagászati Egyesület. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. p.17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MCSE Közgyűlés április 30-án. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. p.17. 2011-i közgyűlés lesz. Csillagászati hírek. [SRG.]

PADÁNYI Árpád: A Triangulum Observatory. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 18-20. [SRG.]

ILLÉS Tibor: A Draco Csillagda. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 21-22. Vigh Lajos magán-csillagvizsgálója Pakson. [SRG.]

MIZSER Attila: Amatőrök Nyúlon. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 23-24. Szitkay Gábor magán-csillagvizsgálójában 2010. okt. 16-án. [SRG.]

Mélyég-észlelési pályázat. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. p. 25. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Pitatus-kráter és környéke. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 26-28. [SRG.]

BALOGH Klára: Minden napra folt! = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 29-31. Nap-rovat 2011. jan-febr. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Quadrantidák 2011. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 32-33., 37. A meteorraj megfigyelése piszkés-tetőről és két horvátországi helyszínről. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Ezt látják az űrhajósok. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 34-37., 4 színes t. Légköroptikai jelenségek az űrből. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Téli álom. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 38-39. Üstökös rovat 2010. dec. - 2011. jan-febr. [SRG.]

Változós újdonságok innen-onnan. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 40-47. Triplán fedő hármascsillag(ok) a Kepler látómezejében. Fényes vörös nóva az M99-ben. A Nova Her 1960 (=V446 Her) törpenóva-kitörései. V1309 Scorpii: összeolvadt egy érintkező kettőscsillag. Az M33 első mirája spektroszkópiai megerősítéssel. Száz éves az AAVSO - észlelői kihívások. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Téli örömök. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 48-53., első belső borító. Mély-ég rovat 2011. febr. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Téli észlelések. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 54-56. Kettőscsillag rovat. [SRG.]

ORBÁN Melinda: Mocsán Mihály emlékére. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 56-57. Nekrológ. Az 1934-ben született és 2009. szept. 6-án elhunyt pápai amatőrcsillagász életéről. [SRG.]

Kiadványainkból. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 58-60. Könyvajánló. [SRG.]

Pályázat fiataloknak. Messier-észlelési élményem. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. p. 61. [SRG.]

Mélyeges találkozó a Polarisban. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. p. 61. 2011. máj. 14-én lesz. [SRG.]

Áprilisi hírek. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 62-63. Humoros hírek. Összeállították: Kereszturi Ákos, Mizser Attila, Sárneczky Krisztián, Hvy [Havassy Dóra], Görgei Zoltán. [SRG.]

Nemzetközi Csillagászati Diákolimpia. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. p. 64. 2011. aug. 25-től szept. 3-ig lesz Lengyelországban. [SRG.]

Jelenségnaptár 2011. május. = Meteor 41. 2011. ápr. 4.(418.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 5846 galaxis és környéke.; Görgei Zoltán: Észleljük a Boscovich-krátert!; Kiss László: A hónap változócsillaga: a V446 Herculis. [SRG.]

Címlapunkon: Galaxisok az Oroszlánban. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. címoldal. Klacsány Imre felvétele 2011. febr. 6-án és 7-én. [SRG.]

BARTHA Lajos: Ponori Thewrewk Aurél köszöntése. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. p. 3. 90. születésnapja alkalmából. [SRG.]

ORHA Zoltán: Szerencsés csillagzat alatt. Beszélgetés Ponori Thewrewk Auréllal. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 4-7. Interjú. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél művei. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. p. 8. MCSE kiadványok. [SRG.]

Pályázatok. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. p. 9. Messier-észlelési élményem.; Határ a csillagos ég - 2011. [SRG.]

SZABADI Péter: Búcsú a március 21-i napéjegyenlőségtől. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Besült szupernóvák. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 12-13. A szupernóvák 20 %-a azonnal fekete lyukká válik és eltűnik előlünk. Ilyenkor a neutrínók adhatnak hírt a jelenségről. Forrás: Universe Today, 2011. ápr. 2. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Vörös óriások legbelsőbb titkait fedte fel a Kepler-űrtávcső. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Két haldokló csillag születik újjá. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. p. 14. Az SDSS J010657-100003.3 csillagpár. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Mikor nem kisbolygó egy kisbolygó? = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 14-15. A Vesta. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Cukorszemcse méretű meteoritok és a bolygóklíma. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 15-16. Négy milliárd évvel ezelőtt. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rendkívüli részletességű gravitációs térkép bolygónkról. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 16-17. Az ESA GOCE műholdja készítette. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A japán földrengés az űrből. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. p. 17. Az ESA műholdjai a 2011. márc. 11-i eseményről. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Búcsú a Spirittől. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. p. 18. A 2004 januárjában Marsra szállt rover 2010 márciusában befejezte működését. Csillagászati hírek. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - MOLNÁR Péter: Nova Cygni 1975. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 18-19. Az 1975. aug. 29-én megjelent nóva külföldi és hazai észrevételei. A Meteor 1975/6 alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

VASKÚTI György: Jusztírozás "Vaskúti módra". = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 20-25. A távcsövek világa. [SRG.]

REITER Dániel: SkyProdigy: új távcsőcsalád. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. p. 25. [SRG.]

SCHMIDT Zoltán: Az optikai megmaradás törvénye. 1. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Mare Orientale. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 28-32. [SRG.]

Mélyég-észlelési pályázat. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. p. 33. [SRG.]

HUSZÁR Zoltán: Beköszöntő. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. p. 34. A bolygórovat új vezetőjének köszöntője. [SRG.]

Éder Iván felvétele az Ékszerdoboz-nyílthalmazról. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. 1. színes t. [SRG.]

Ábrahám Tamás nyílthalmaz felvételeiből. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. 2-3. színes t. [SRG.]

Francsics László felvétele: az M106 és környezete. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. 4. színes t. [SRG.]

HUSZÁR Zoltán: Észleljük a Szaturnuszt! = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 35-37., hátsó belső borító. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Téli tűzgömbök. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 38-41. Meteorrovat 2011. február. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Együttállások, égi fények. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 42-5. Légköroptikai jelenségek. 2011. február-március. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián - KULI Zoltán: Az ötvenedik piszkési szupernóva. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 46-48. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Kitört a T Pyxidis! = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. p. 49. 2011. ápr. 14-én. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Búcsú a téltől. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 50-56. Mélyég rovat 2011. március. [SRG.]

Meteor 2011 Távcsöves Találkozó. Tarján, július 28-31. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. p. 57., első belső borító. [SRG.]

Nap-észlelők találkozója. Polaris Csillagvizsgáló június 11. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. p. 57. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Messier-maraton Sükösdön és Baján. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 58-59. 2011. március. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Az égi szavanna királya. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 60-63. Kettőscsillagok a Leo-ban. [SRG.]

Jelenségnaptár 2011. június. = Meteor 41. 2011. máj. 5.(419.) sz. pp. 64-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 6366 gömbhalmaz az Ophiuchusban.; Szs [Szabó Sándor]: Június 5. 1:28 UT: két Jupiter-hold (Io és Európa) árnyéka látszik a bolygó június 15-én.; Holdfogyatkozás-bemutatók.; (Ksl) [Kiss László]: A hónap változócsillaga: A T Coronae Borealis.; Szklenár Tamás: A hónap kettőscsillaga: a 90 Leonis. [SRG.]

Címlapunkon: Canis Minor Obszervatórium. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. címoldal. Az évfolyam számát 43-nak tüntették fel, a helyes 41. helyett. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Nap tevékeny! = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. p. 3. [SRG.]

VÉRTES Ernő: Vas megye amatőrcsillagászatáért. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 4-7. Beszámoló a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tevékenységéről 1989-2010-ig. A 2011-es Kulin György-emlékérmet Vértes Ernő kapta. [SRG.]

FÜLÖP Zsuzsa: Gagarin 50. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. p. 8. 2011. ápr. 19-én volt a Gagarin emlékére megrendezett kiállítás megnyitója és a Gagarin-50 verseny eredményhirdetése. [SRG.]

Levelet hozott a posta! = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. p. 9. Lőrincz Barnabás EMCSE elnök levele Kolláth Zoltánnak az Űrhajózás Napja alkalmából. [SRG.]

NAGY Judit: Gagarin és a többiek. Megalakult a Jászcsillagászok Baráti Köre.; Gagarin-évforduló Jászberényben. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Csillagászat úton, útfélen. Asztro/fizika roadshow. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 12-15. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Egész galaxisokat kisöprő óriásvihar. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gyorsan forgó első generációs csillagok. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Részletek egy történelmi szupernóva robbanásáról. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 17-18. Az 1572-es szupernóva. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szuperfler a Rák-ködben. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hidrogéntakaró alatt rejtőzhet az idegen élet. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 19-20. Az OGLE-05-390Lb exobolygón. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Vízóceán a Titanon? = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A relativitáselmélet újabb kísérleti megerősítése. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 20-21. A Gravity Probe B űreszközzel. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Lópatkó alakú pályán kíséri a Földet egy új kisbolygó. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 21-23. A 2010 SO16 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - MOLNÁR Péter: Az állatövi ellenfény megfigyelése. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 23-24. Állatövi ellenfény megfigyelése 1976. aug. 23-án Gyöngyöstarjánból és 1976. okt. 23-án Zámoly és Csákberény között. A Meteor 1976/6 alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Új csillagvizsgáló Kecskeméten. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 24-25. A Kecskeméti Főiskolán 2011. ápr. 4-én avatták. Főműszere egy 40,6 cm-es Schmidt-Cassegrain távcső. A Nap megfigyelését egy 10 cm-es Halfa naptávcső szolgálja. Csillagászati hírek. [SRG.]

PERKÓ ZSOLT: A becsehelyi Canis Minor Obszervatórium. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 26-29. A 2010. szept. 25-i ünnepélyes avatás. [SRG.]

SCHMIDT Zoltán: Az optikai megmaradás törvénye. 2. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 30-33. [SRG.]

GÖRGEY Zoltán: A Triesnecker-kráter. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 34-37. [SRG.]

BALOGH Klára: Tavaszi észlelések. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 38-41. Naprovat 2011. március-április. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Bolondos április. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 42-44. Légköroptikai jelenségek. 2011. április. [SRG.]

Mélyég-észlelési pályázat. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. p. 45. [SRG.]

KOVÁCS István: Tavaszi változós élet. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 46-49. Változócsillag rovat 2011. február-április. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Nagy Sándor (1945-2011). = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 50-51. Nekrológ. [SRG.]

BOZSOKY János: Gömbhalmazok nyomában. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 52-53. Az Ophiuchus csillagképben. [SRG.]

CSÁK Balázs: Herschel(l)ista lettem. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 54-56. A Herschel 400 mélyég-program. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Tavaszi kettősészlelések. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 57-59. Kettőscsillagrovat 2011 tavaszáról. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél műveiből. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. p. 61. MCSE-kiadványok. [SRG.]

SZOBOSZLAI Endre: Az égbolt szépsége határtalan. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. p. 62. Olvasóink írják. 2011. ápr. 8-án távcsöves bemutatás Érköbölkúton. [SRG.]

KOVÁCS József: Érettségizzünk fedési exobolygókból! = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. p. 63. Olvasóink írják. [SRG.]

Jelenségnaptár 2011. július. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. pp. 64-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Szabó Sándor: Július 14.: A pí Sagittarii súroló fedése.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 6755 nyílthalmaz az Aquilában.; Kiss László: A hónap változócsillaga: az AF Cygni. [SRG.]

Meteor 2011 Távcsöves Találkozó. Tarján, július 28-31. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. p. 67., első belső borító. [SRG.]

Meteorral a világ körül. = Meteor 41. 2011. jún. 6.(420.) sz. hátsó belső borító. Juhász László a Buran űrrepülőgépnél. Baronek Jenő az arecibói rádiótávcsőnél. [SRG.]

Címlapunkon: Gömbhalmaz a Kentaurban. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. címoldal. Az évfolyam számát 43-ikként tüntették fel, a helyes 41. helyett. [SRG.]

MIZSER Attila: Itt a nyár! = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. p. 3. Bevezető a nyári lapszámhoz. [SRG.]

Magyar kutatók a nagyvilágban. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 4-11. Állandó státuszban levő csillagászok: Balega Ildikó, Ballai István, Fraknoi, Andrew, Bally, John, Horvath, Jorge, Lévay, Zoltán, Paragi Zsolt, Mészáros Attila, Sturmann László, Sturmann Judit, Szapudi István, Tóth Gábor, Vörös Zoltán. [SRG.]

Harvardi beszélgetések. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 12-14. Szklenár Tamás készített interjúkat Robert L. Kurucz és Andrew Szentgyorgyi magyar származású kutatókkal. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A CfA kupolái alatt. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 15-18. Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Különleges szupernóvák csapata. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ütközés! = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 20-21. Galaxisok ütközésének számítógépes modellezése. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Mágneses buborékok a Naprendszer peremén. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 21-22. A Voyager-1 és -2 szondák adatai alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Óriáskitörés a Napon. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. p. 22. 2011. jún. 7-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Rosetta első képei a Churyumov-Gerasimenko-üstökösről. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A Jupiter elragadta a kialakuló Mars anyagát? = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 23-24. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Csodálatos mozaikkép a teljes égboltról. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. p. 24. Nick Risinger amerikai amatőr munkája. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila - MOLNÁR Péter: Ceres-oppozíció. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 25-26. A Meteor 1977/2. számának cikke és mai adatok alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Már 700 ezer darab törmelék. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. p. 26. A Föld körül keringő űrszemét. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új szem nyílt a déli égre. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 26-27. Az ESO 2,6 méteres VST-távcsöve Chile északi részén. Csillagászati hírek. [SRG.]

Csillagászat a zsebünkben. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 27-28. Nokia okostelefonokon elérhető csillagászati weblapok. Csillagászati hírek. [SRG.]

Tovább folytatódik a Hegyháti Csillagvizsgáló építése. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 28-29. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Szupernóva az Örvény-ködben. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. p. 29. 2011. jún. 1-én vették észre. Csillagászati hírek. [SRG.]

Fiatal magyar kutatók a nagyvilágban. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 30-41. Posztdoktori ösztöndíjasok: Bartus János, Bebesi Zsófia, Csengeri Tímea, Bogdán Ákos, Durant, Martin, Facskó Gábor, Jozsa, Gyula, Kóspál Ágnes, Kovács Zoltán, Mészáros Szabolcs, Opitz Andrea, Németh Péter, Süveges Mária, Werner, Norbert, Zsom András.; PhD-hallgatók, egyéb: Béky Bence, Cseh Dávid, Jurković Mónika, Cséki Attila, Gáspár András, Pápics Péter, Sipőcz Brigitta. Összeállította: Szalai Tamás. [SRG.]

MIZSER Attila: Tíz év a Polarisban. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 42-46. [SRG.]

LEITNER Zsolt: A miskolci csillagvizsgáló történetéből. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 47-51. 1949-től 1991-ig. [SRG.]

KOCSKA Tamás: Még egyszer a pólusra állásról. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 52-54. [SRG.]

VASKÚTI György: A Scheiner-módszer áttekintése. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 54-55. A pólusra állásról. [SRG.]

MÓRA Ferenc: Mikor a fény beteg volt. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 56-59. 1883-as szabadszemes jelenségek a Krakatau kitörése után. [SRG.]

ADY Endre: Új Nap-imádás. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 60-61. Párizsban. Forrás: Jövendő 1904. aug. 14. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Bohémia, Cassini Fényes Foltja és a Hell-kráter. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 62-67. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: TLP-észlelés az Aristarchusban. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 67-68. 2011. ápr. 7-én. [SRG.]

HANYECZ Ottó - HUSZÁR Zoltán: Észleljük a Neptunuszt. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 69-72. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók 2010-ben. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 73-74. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tavaszi meteorrajok. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 75-77. Meteorrovat 2011. április-május. [SRG.]

Aquarida észlelőtábor Palén. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. p. 77. 2011. júl. 23-31-ig lesz. [SRG.]

KISS László - MIZSER Attila: Száz éves az AAVSO. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 78-84. Változócsillag-észlelők Amerikai Társasága. [SRG.]

PRÓSZ György Aurél: Exobolygó-keresés otthonról. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. p. 85. Számítógéppel a Zooniverse oldalon. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Szupernóva a Nagy Göncölben. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 86-91. Mélyég-rovat 2011. április-május. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Mélyég-kalauz. 6. A Hajófartól az Oktánsig. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 92-104. A déli, a -30 és -60 fokos deklináció közötti égterületen. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Fizikai kettőscsillagok nyomában. 1. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 105-109. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Stein Aurél és az 1907-es teljes napfogyatkozás. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 110-113. Véletlenül átélt teljes napfogyatkozás 1907. jan. 14-én délben, Belső-Ázsiában, a Takla Makán sivatag délkeleti peremén. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Bohémek tanyája: a Meteor. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. p. 114. Budapesten, az Erzsébet körút 6. szám alatti szállodában és kávéházban. Cházár András, Krúdy Gyula, Ady Endre és Saly Noémi alapján. [SRG.]

SOMOGYI Erzsébet: Papp László emlékére. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. p. 115. 1955-2010. Nekrológ. [SRG.]

Bolygóistennő: új könyv a Vénuszról. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. p. 115. Ponori Thewrewk Aurél új kötetéről. [SRG.]

A Csillagászat Napján. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 116-119. Szalai Tamás: A Csillagászat Napja Szegeden.; Gombai Norbert: Siófok-Kiliti.; Perkó Zsolt: Nagykanizsa-Becsehely.; Romhányi Attila: Dunaújváros.; Vizi Péter: Pomáz.; Mizser Attila: Polaris.; Pete Gábor: Győr. [SRG.]

TASI Katalin: Csillagászati vetélkedő a Vörösmartyban. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 120-121. Pestszentlőrincen 2011. máj. 12-én. [SRG.]

ORHA Zoltán: Először és utoljára? = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 121-122. Pestszentlőrincen 2011. máj. 12-én. [SRG.]

Jelenségnaptár 2011. augusztus-szeptember. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. pp. 123-126. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Augusztusi mélyég-ajánlat: NGC 6811 NY Cyg.; Fid [Fidrich Róbert]: A hónap változócsillaga: az R Aquilae.; Szabó Sándor: A 61 Cygni "hármascsillag" lett! [SRG.]

Meteor 2011 Távcsöves Találkozó Tarján, július 28-31. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. p. 127. első belső borító. [SRG.]

Képmellékletek. = Meteor 41. 2011. júl-aug. 7-8.(421-422.) sz. 5 színes t. [SRG.]

Címlapunkon. Tűzgömb! = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. címoldal. Az aug. 5-i fényes tűzgömb. Rosenberg Róbert felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Meteor-csomagolás. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. p. 3. A szeptemberi számtól a Meteort a Magyar Posta Hírlap Terjesztési Központja intézi a kézbesítést. [SRG.]

MIZSER Attila: Galilei kávézója. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 4-7. Fiume csillagászati nevezetességei között. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Buborékban élünk? = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSENGERI Tímea: Az Univerzum eddig ismert legnagyobb víztározója. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 8-9. Az APM 08279+5255 jelű kvazár körüli korong. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kozmikus felkiáltójel. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 9-10. VV340 vagy Arp 302 galaxispáros. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Új Pluto-holdat fedeztek fel. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 10-11. A Pluto negyedik holdja 13 és 34 km közötti átmérőjű. Csillagászati hírek. [SRG.]

RÓKA László - MOLNÁR Péter: Bolygók fényképezése. 2. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 11-12. Mizser Attila 1978-as és Stefán Gyula 2011-es Jupiter-fényképeivel. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Megérkezett a Vestához a Dawn. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Változik a Mars északi pólusvidéke. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Nagy napkitörés. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. p. 13. 2011. aug. 9-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Változott-e a kisbolygóbecsapódások gyakorisága a földtörténet során? = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MARTON Géza: Megújult a Puskin utca 19. napórája. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. p. 15. Budapesten, a Bródy Sándor utca és a Puskin utca sarkán. Hiányzó árnyékvetőjét pótolták. Csillagászati hírek. [SRG.]

Nap mint nap Nap. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 16-19. Molnár Péter: Napészlelők a Polarisban. [2011. jún. 11-én.]; Klacsány Imre - Molnár Péter: Nap-nap után Nap! [2011. ápr. 22-én napbemutatás Szigethalmon.]; Budapest a Naprendszer fővárosa. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Mersenius-kráter. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

Ggz [GÖRGEI Zoltán]: Antonín Rükl: A Hold Atlasza. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. p. 23. Geobook Hungary, 32 oldal. Könyvismertető. Hátsó belső borító. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Júniusi holdmorkoláb. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 24-31. A 2011. jún. 15-i teljes holdfogyatkozásról készített észlelési beszámolók és holdfogyatkozás-bemutatók. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Fényes lidércek és sötét holdfogyatkozás. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 32-34. Szabadszemes jelenségek 2011. május, június, július. [SRG.]

A holdfogyatkozás 48 pillanata. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. p. 34., 3 színes t. Szabó Ádám sorozatfelvétele. Rumpf Barnabás, Schmall Rafael, Kocsis Antal, Pócsai Sándor felvételei a holdfogyatkozásról. [SRG.]

Mélyég-észlelési pályázat. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. p. 35. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tűzgömb augusztus 5-én. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 36-39., 43. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tavaszi csapongók. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 40-43. Tavaszi halvány üstökösök hazai észlelései. [SRG.]

KOVÁCS István: Nyári változóészlelések. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 44-47. Változócsillag rovat 2011. május, június, július. [SRG.]

SÁNTA Gábor: SN 2011dh: szupernóva az Örvény-ködben. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 48-51. Mélyég rovat 2011. június, július. [SRG.]

SZABÓ Árpád: Mélyegesek a Polarisban. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 52-53. 2011. máj. 14-i találkozó. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Delfinháton a csillagok között. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 54-56. Kettőscsillagok a Delfin csillagképben. [SRG.]

Közgyűlés 2011. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 58-59. Budapesten, 2004. ápr. 30-án. A Kulin György-emlékérmet Vértes Ernő kapta. Elismerő oklevelet kapott Görgei Zoltán és Molnár Péter. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Asztroportrék. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 60-61. Interjú Béres Gáborral az MCSE új elnökségi tagjával. [SRG.]

SZALAI Tamás: Molnár Péter, az MCSE új titkára. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 62-63. Interjú. [SRG.]

Jelenségnaptár 2011. október. = Meteor 41. 2011. szept. 9.(423.) sz. pp. 64-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: NGC 7209 NY Lac.; Kiss László: A hónap változócsillaga: az IP Pegasi.; Szklenár Tamás: A hónap kettőscsillaga: az STF 2735.; Változócsillag-észlelők találkozója Kecskeméten, szeptember 17-én!; Napórás Találkozó Nagykanizsán [szeptember 17-én].; Béres Gábor: Szentléleki észlelőhétvége.; Észlelőtanfolyam indul a Polarisban. [SRG.]

Címlapunkon: Elefántormány ananásszal. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. címoldal. Fényes Lóránd felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: 2012 felé. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. p. 3. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Csillagászati diákolimpia. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 4-6. Katowice-Chorzów, 2011. aug. 27-30. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Felhívás. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. p. 7. Csillagászati tehetséggondozás-beszélgetés 2011. okt. 29-én a Polarisban a Nemzetközi Csillagászati Diákolimpiákról. [SRG.]

GALGÓCZY Gábor: Első lépés a fizikai Nobel-díj felé. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Távolról érkező anyagfelhők biztosítják a csillagkeletkezést. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Időzített bombák ezrei a Tejútrendszerben. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 10-11. Ia típusú szupernóvák. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A csillag, ami nem létezhetne. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 11-12. SDSS J102915+172927 csillag, amely rendkívül alacsony fémtartalmú. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Pontosabb űridőjárás-előrejelzés. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. p. 12. A NASA SDO napkutató szondája. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az Uránusz gyűrűinek megfigyelése. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 12-14. A Meteor 1979/1. száma és a NASA News alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Naprendszer óriásszivacsa. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. p. 14. A Hyperion hold. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Tereljük el a veszélyes kisbolygókat! = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Hofi Géza is az égre kerül. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 15-16. Újabb kisbolygó kapott magyar elnevezést: (180857) Hofigéza. Kossuth Lajosról, André Kertészről, Tim Beddingről és Kincsemről a híres versenylóról is kisbolygót neveztek el. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Felújítják a balatonfűzfői csillagvizsgálót. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Egy rejtélyes égi fényforrás végzete. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. p. 17. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága elrendelte a "repülő kívánságlámpások" kivonását a kereskedelmi forgalomból. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Visszapillantás szülőbolygónkra. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. p. 17. A Juno nevű szonda 10 millió km-ról lefényképezte a Földet. Csillagászati hírek. [SRG.]

Szegedi találkozó. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. p. 17. MCSE Szegedi Helyi Csoportja találkozója 2011. nov. 5-én lesz. Csillagászati hírek. [SRG.]

LOVRÓ Ferenc: "Csináld magad" látványtávcső. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 18-21. A 150/1110 Newton-távcső készítése. [SRG.]

FÉNYES Lóránd: Címlapunkon: Elefántormány ananásszal. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. p. 21., címoldal. [SRG.]

MOHÁCSI Gyula: Űrséta egy Celestronnal. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 22-23. Celestron CPC1100 280/2800 mm-es Schmidt-Cassegrain távcső és egy 21 mm-es Ethos okulár. [SRG.]

BALOGH Klára: Szép nyári Nap. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 24-27. Nap rovat 2011. máj-aug. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Tenger a peremen. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 28-31. A Mare Marginis. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Ismét ragyogó vulkáni napnyugták. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 32-34. Légköroptikai rovat 2011. aug. [SRG.]

Mélyég-észlelési pályázat. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. p. 35. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Teleholdas Perseidák. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 36-39. Hazai észlelések. Ladányi Tamás, Becz Miklós, Jónás Károly fényképeivel. 4 színes t. [SRG.]

SZABÓ Sándor: 27P/Crommelin-huszonhét év után újra. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 40-42. A Crommelin-üstökös észlelése1984-ben és 2011-ben. [SRG.]

Budapest a Naprendszer fővárosa. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. p. 42. Előadássorozat. [SRG.]

A Kepler-űrtávcső friss eredményeiből. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 44-45. Doyle és munkatársai, Science 2011. Változócsillagok. Összeállította: Kiss László, Szabó Róbert, Kovács József. [SRG.]

Egy csillag kétarcú rezgései. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 45-47. V. Antoci és munkatársai, Nature, 2011. Változócsillagok. Összeállította: Kiss László, Szabó Róbert, Kovács József. [SRG.]

A "látható" bolygó pontatlansága árulkodik a láthatatlan létéről. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 47-48. ScienceDaily 2011. 09. 08. Változócsillagok. Összeállította: Kiss László, Szabó Róbert, Kovács József. [SRG.]

Törpenóva a Kepler látómezejében. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 48-51. Wood M. A. és munkatársai, Astrophysical Journal, 2011. Változócsillagok. Összeállította: Kiss László, Szabó Róbert. Kovács József. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Esős július, csillagfényes augusztus. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 52-55. Mélyég-rovat 2011. június-augusztus. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Észlelőink küldték. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 56-58. Kettőscsillag rovat 2011. aug. [SRG.]

HANNÁK Judit: Őszi kedvencek. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 59-63. Érdekes látnivaló az őszi égen. [SRG.]

Jelenségnaptár 2011. november. = Meteor 41. 2011. okt. 10.(424.) sz. pp. 64-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: NGC 7789 NY Cas.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a Mira Ceti.; Snt-Mzs [Sánta Gábor-Mizser Attila]: Fényes szupernóva az M101-ben; Csillagnéző túra.; Észlelőtanfolyam indult a Polarisban. [SRG.]

Címlapunkon: A Lófej-köd. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. címoldal. Francsics László felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Műholdeső. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. p. 3. [SRG.]

SZALAI Tamás: Exkluzív interjú Mészáros Péterrel. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 4-7. Gammakitörések. [SRG.]

KOVÁCS József: Nobel-díj szupernóva-kutatásért. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rekorder a Rák-köd pulzára. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tíz éve rejtőzködő exobolygók. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 10-11. A HR 8799 jelű csillag körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Üstökösök vize a Földön. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az első eredmények a Dawn-szondától. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 11-13. Augusztusban pályára állt a Vesta körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Ózonréteg bolygószomszédainkon. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 13-14. A Mars és a Vénusz légkörében. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Határozatlan időre bezárt a Szegedi Csillagvizsgáló. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tanuljunk meg látni! = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 14-16. A Meteor 1980/3. számában megjelent írás alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MZS [MIZSER Attila]: Digitális planetárium Lágymányoson. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 16-17. Az ELTE lágymányosi épületének tetején lévő gömbbe planetáriumi műszer került. A vetítő Digital Epsilon típusú, 2400 pixeles kerületi felbontású, 18,5 millió forintba került. A 8 méteres kupolaátmérőjű térben 34 férőhely van. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Magyar kutatók a nagyvilágban. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 18-23. Balázs Csaba, Balog Zoltán, Boczko, Roberto, Budavári Tamás, Detre Örs Hunor, Gal, Roy R., Györgyey-Ries Judit, Williger, Gerard, Juhász Attila. [SRG.]

Budapest a Naprendszer fővárosa. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. p. 23. [SRG.]

FRANCSICS László: Asztrofotózásom története. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

Címlapunkon: a Lófej-köd, az IC 434, és az NGC 2023. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. p. 27., címoldal. Francsics László felvétele. [SRG.]

Képmellékletünk mélyég-fotóiról. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. p. 27., 3 színes t. Francsics László felvételei. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Taruntius-kráter. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Fénylő hajnalok. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 32-35. Szabadszemes jelenségek, 2011. szeptember. [SRG.]

HUSZÁR Zoltán: A viharos Szaturnusz. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 36-37., 53., 1 színes t. Bolygó rovat. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Menetrend szerinti Draconida-kitörés. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 38-45., első belső borító. 2011. okt. 8-án este. Benne: Draconida-expedíció az Adriához (Igaz Antal, Sárneczky Krisztián). Felhőlyukak nyomában (Perkó Tímea, Gazdag Attila, Perkó Zsolt). Feketeerdei Draconidák - rendőri felügyelettel (Szitkay Gábor, Koch Barnabás). Draconidák országszerte. [SRG.]

KISS László: Az epszilon Aurigae 2009-2011-es minimuma. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 46-50. [SRG.]

PRÓSZ György Aurél: Szupernóva-észlelés az Örvény-galaxisban. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. p. 51. [SRG.]

MIZSER Attila: Búcsú a nyártól. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 51-52. Változócsillag észlelések, 2011. szept. 30 - okt. 2. Szentlélek, Bükk. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Szupernóva a Szélkerék-galaxisban. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 54-58. M101-ben. Mélyég-rovat 2011. szept. [SRG.]

RADNILOVIĆ, Dragan: Messier-maraton Bátorligeten. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 59-60. 2011. ápr. 4-5. Fordította: Jurković Mónika. [SRG.]

MIZSER Attila: Budapest a Naprendszer fővárosa. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 61-63. Csillagászati jellegű utcanévtáblák Budapesten. [SRG.]

Jelenségnaptár 2011. december. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. pp. 64-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 1907 NY Aur.; Ksl [Kiss László]: A hónap változócsillaga: a zéta Aurigae.; Észlelőtanfolyam a Polarisban. [SRG.]

Mélyég-észlelési pályázat. = Meteor 41. 2011. nov. 11.(425.) sz. p. 67. [SRG.]

Címlapunkon: A Szélkerék-galaxis. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. címoldal. M101. Szitkay Gábor felvétele. Az expozíció összes ideje 20 óra 4 perc volt. [SRG.]

MIZSER Attila: Fantasztikus Jupiter. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. p. 3. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Csillagívek. Digitális asztrofotózás. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

MCSE-tagtoborzó 2012. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. p. 9. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Apró csillagontó galaxisok az Univerzum hajnalán. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Több szem többet lát a legrégebbi feljegyzett szupernóva maradványából is. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. p. 11. A Kr. u. 185-ben kínaiak által feljegyzett vendégcsillag maradványa: RCW 86. Csillagászati hírek. [SRG.]

VIRÁG Dániel: Fényképen azonosították az eddig talált leghidegebb barna törpét. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 11-12. A 63 fényévre levő WD0806-661fehér törpe kísérője. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hírek a Voyager-2-ről. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Kisebb ütések sorozata billenthette ki az Uránusz tengelyét. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sikeresen visszatértek a Mars-utazók. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 13-14. A Mars500 szimuláció. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rejtélyes holdi mágnesség. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: 400 méteres kisbolygó haladt el Földünk mellett. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. p. 15. A 2005 YU55 jelű kisbolygó 2011. nov. 8/9-én 325 ezer km-re haladt el. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSABAI István - HORVÁTH István: Kozmológiai Nobel díj - magyar vonatkozásokkal. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 15-16. Budavári Tamás, Csabai István, Szalay Sándor, Paál György, Holba Ágnes, Horváth István, Lukács Béla szerepe. Csillagászati hírek. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - MOLNÁR Péter: Sarkifény-észlelés Magyarországról! = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 17-18. A 1981. júl. 25-i sarki fény hazai észlelése, melyről a Meteor 1981/9. száma írt. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Föld körüli pályán ragadt a Fobosz-Grunt szonda. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Magyar kutatók a nagyvilágban. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 19-21. Bakos Judit - Spanyolország, Makai Zoltán - Németország. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Erdélyi csillagok alatt. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 22-25. EMCSE tábor Homoródfürdőn. 2011. aug. 2-7. [SRG.]

KOVÁCS József - CSÁK Balázs: Új spektroszkópiai távcső Szombathelyen. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 26-29. Egy 50 cm-es f/9-es Ritchey-Chrétien teleszkópot avattak 2011. okt. 21-én. Egy Shelyak eShel echelle nagyfelbontású spektroszkóppal van ellátva. [SRG.]

Kulin György Csillagászati Vetélkedő. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. p. 29. [SRG.]

BALOGH Klára: Őszi párás nap. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 30-33. Nap-rovat 2011. szept-okt. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A Garrad-üstökös nyara. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 34-37., 4 színes t. Hazai észlelések 2011. július, augusztus, szeptember. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Posidonius-kráter. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 38-41. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Október oszlopai. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 42-44., első belső borító. Légköroptikai jelenségek. 2011. okt-nov.; Szabadszemes jelenségek Görögországban (II. Görögországi Mélyég Expedíció 2011. szept. 25. és okt. 1. között.). [SRG.]

KOVÁCS István: Őszi éjszakák változói. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 46-50. Változócsillag rovat 2011. augusztus, szeptember, október. [SRG.]

JAKABFI Tamás: A szupernóvák éve. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 51-53. Négy fényes szupernóva: SN 2011B, SN 2011by, SN 2011dh, SN 2011fe. [SRG.]

KOCSKA Tamás - Sánta Gábor: Mükénétől Misztráig. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 54-57. II. Görögországi Mélyég Expedíció 2011. szept. 25. és okt. 1. között. Sánta Gábor, Borovszky Péter, Francsics László, Hadházi Csaba, Kocska Tamás, Kernya János Gábor, Szabó Árpád, Vetró Gábor. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Így mélyegeztünk Kotronasban. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 58-61., első belső borító. II. Görögországi Mélyég Expedíció 2011. szept. 25. és okt. 1. között. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Év végi észlelések. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 62-65. Kettőscsillagok. [SRG.]

Jelenségnaptár 2012. január. = Meteor 41. 2011. dec. 12.(426.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Januári mélyég-ajánlat: az NGC 2251 a Monocerosban.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap változócsillaga: az U Monocerotis. [SRG.]

Csillagászat. Európa, Észak-Afrika. Részleges napfogyatkozás. = Metropol 2011. jan. 5. p. 1. Két napfogyatkozást mutató fénykép: egyik helyszíne Giza, Egyiptom, másik helyszíne Bakony, Magyarország. [KSZ.]

Élet után kutat a Kepler űrteleszkóp. = Metropol 2011. febr. 11. p. 2. A legfontosabb a víz megtartása. Eddig 54 bolygót találtunk, amelyeken reményeink szerint az élet kialakulása is elképzelhető. Hat bolygó van a Kepler-11-ben. 1235 lehetséges bolygót fedezett fel a Kepler. Grafika a Kepler űrszondáról. [KSZ.]

Ma ér a Messenger szonda a Merkúrhoz. = Metropol 2011. márc. 18. p. 9. [KSZ.]

KURUCZ Tünde: Gagarin: az első űrhajós 50 éve repült. = Metropol 2011. ápr. 13. pp. 6-7. Gagarin útja számokban. Híres elsők. A második. A magyar űrhajós. Gagarin történelmet csinált. [KSZ.]

KURUCZ Tünde: Marsra fel! "A baj az, hogy nincs valódi űrverseny". = Metropol 2011. ápr. 13. p. 7. Interjú Horvai Ferenc csillagásszal. [KSZ.]

Űrkutatás. Rövid vészhelyzet. Egy időre kiürítették az űrállomást. Űrszemét okozott zavart. = Metropol 2011. jún. 29. p. 1., 4. Egy 250 méterre elszáguldó űrszemét miatt a 6 űrhajós a Szojuz két visszatérő egységébe költözött. Az MTI híradása, fényképpel. [KSZ.]

Ősszel indulhat az óriási Mars-járó. = Metropol 2011. júl. 1. p. 5. A Curiosity 2012 augusztusában ér a Marsra. Forrás és kép: NASA. [KSZ.]

Csodálatos Tejút. Galaktikus varázslat. A hosszú út a csillagokban ér véget. = Metropol 2011. júl. 5. p. 12. Egész oldalnyi méretű fénykép a Tejútról. A képet Eric Hines készítette az Ördög sziklájánál a Wyomingi Nemzeti Parkban. [KSZ.]

Utoljára indul az űrrepülő. Az utolsó út előtt. = Metropol 2011. júl. 8. p. 1., 4. Az Atlantis űrrepülő 33-dik, egyben utolsó útjára indul ma. Ezzel a repüléssel véget ér az amerikai űrsiklóprogram. [KSZ.]

Atlantis. Cape Canaveral. Véget ért az űrsiklók korszaka = Metropol 2011. júl. 22. p. 1., 5. Tegnap magyar idő szerint 11 óra 57 perckor leszállt az Atlantis. Ez volt utolsó útja és ezzel véget ért az amerikai űrrepülőgép-program. 1981. ápr. 12. és 2011. júl. 21. között 5 űrsikló 135 küldetéssel 1333 napot töltött a világűrben. 355 asztronauta (ebből 48 nő) indult űrsiklókkal az űrbe, de 14 halálos áldozat is volt. A Space Shuttle program összköltsége196 milliárd amerikai dollár volt. [KSZ.]

Megérkezett az óriáskráterhez az Opportunity. A NASA Mars-járója az Endeavour pereméhez ért. Újabb feladat előtt a "nagy túlélő". = Metropol 2011. aug. 15. p. 6. [KSZ.]

BRAW, Elisabeth:Vigyázat, jön az űrszemét! Nap mint nap zuhan űrszemét a Földre. Ha egy űrhajó bevégzi küldetését, azonnal hulladékká válik. A legkisebb alkatrész is okozhat komoly katasztrófát, ha túl magas sebességgel halad. Átlagosan évente egy alkalommal ütközik repülőgépbe egy-egy űrszemét. = Metropol 2011. szept. 29. pp. 8-9. Kis hírek: A UARS utolsó órái. Robotok gyűjtik össze a szemetet. Űrszemét a keresőkben. [KSZ.]

Budapest. Digitális planetárium. = Metropol 2011. szept. 30. p. 5. "Megnyílt Magyarország első digitális planetáriuma az ELTE Lágymányosi Planetárium az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Északi tömbjében. Aki ellátogat az új létesítménybe, megismerkedhet a jövőbeli csillagos égbolttal, a csillagképekkel és a Naprendszer elmúlt eseményeivel is." Forrás: MTI. [KSZ.]

Szupernóva-kutatóké a fizikai Nobel-díj. Szupernóvákat figyeltek meg, és ebből jöttek rá 1998-ban, hogy a világegyetem gyorsulva tágul. = Metropol 2011. okt. 5. p. 9. Három csillagász (Saul Perlmutter amerikai, Brian P. Schmidt ausztrál, és Adam G. Riess amerikai) kapta megosztva a díjat. [KSZ.]

BRAW, Elisabeth: Mars-misszió. Csúcstechnológiás laboratórium. Ma a NASA egy laboratóriumot bocsát fel. = Metropol 2011. nov. 25. pp. 10-11. A Curiosty, azaz Kíváncsiság nevű kerekeken mozgó marslaboratórium. [KSZ.]

Élet 600 fényévnyire innen? Először azonosítottak lakható bolygót a Naprendszerünkön kívül. = Metropol 2011. dec. 7. p. 16. A Kepler 22b exobolygóról. [KSZ.]

IRSAY-NAGY Balázs - MARTON Erzsébet: Csillagászból lett orientalista az utolsó magyar polihisztor. = Múzeumcafé A Múzeumok Magazinja 5. 2011. ápr-máj. p. 19. Könyvismertetés a Rezsabek Nándor: Az utolsó magyar polihisztor - Mahler Ede kronológus emlékezete. Aura Kiadó, Budapest, 2010. kötetről. [REZ.]

Keresőben. = National Geographic Magyarország 9. 2011. febr. 2. sz. p. 133. Siddhartha Saha tűzgömbfotója a Mount Rainier Nemzeti Parkban. [SRG.]

SIMON Tamás: Földmélyi Univerzum. Új fizika születik a svájci határ alatt? = National Geographic Magyarország 9. 2011. ápr. 4. sz. pp. 30-37. A Genf mellett működő részecskefizikai kutatóközpont CERN munkájáról. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A naprendszer éve. Fókuszban. = National Geographic Magyarország 9. 2011. jún. 6. sz. pp. 24-29. Fejezetcímek: Havazás egy üstökösön.; Mars.; Az Enceladus gejzírjei.; Óriás vihart kavar a Gyűrűk Ura. Napégette vasbolygó.; Virtuális melléklet: 8 bolygó mobilra és webkamerára. [HAI.]

SHYR, Luna: Pillantás a Hold belsejébe. Világkép. = National Geographic Magyarország 9. 2011. nov. 11. sz. pp. 18-19. "...A négy évtizede rögzített szeizmikus adatok legújabb elemzése megerősítette, hogy egy forró és folyékony belső mag rejlik e halottnak tűnő égitest mélyén..." [HAI.]

PARKER, Gretchen: Égi rózsaszál. Világkép. = National Geographic Magyarország 9. 2011. nov. 11. sz. p. 22. "A Hubble-űrteleszkóp csillagászai áprilisban az Arp 273 galaxispárra szegezték műszerük sasszemét. Ezen a képen a két csillagváros néhány százmillió éve végbement kölcsönhatása figyelhető meg, melynek során az UGC 1813 átsuhant a nála ötször nagyobb tömegű UGC 1810 külső karján..." [HAI.]

JAGGARD, Victoria: Viszlát, űrrepülőgép! Világkép. = National Geographic Magyarország 9. 2011. nov. 11. sz. pp. 28-29. Több mint harmincévi szolgálat után végül az amerikai űrrepülőgép-flotta utolsó példányai számára is elérkezett a nyugdíjba vonulás ideje. [...] az Egyesült Államok múzeumai valósággal tolongtak, hogy hazavihessék valamelyiket a gyűjteményükbe!... Az Enterprise New Yorkban, a Discovery Chantillyban (Virginia), az Atlantis a Kennedy Űrközpontban (Florida), az Endeavour a Los Angelesi Kaliforniai Tudományközpontban lesz látható. [HAI.]

ÖTVÖS Zoltán: Év eleji napfogyatkozás. = Népszabadság 69. 2011. jan. 3. 1/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika. "Na ez az év is jól kezdődik: január negyedikén részleges napfogyatkozásban lesz részünk. A jelenséget felhős időben is észleljük, hiszen a Napnak 78 százalékát takarja majd el a Hold. Afrika, Európa és Közép-Ázsia lakói élvezhetik ezt a látványt. Hasonlóan izgalmas jelenség, egy gyűrűs napfogyatkozás 2012 májusában lesz Ázsiában. Teljes napfogyatkozásban legközelebb 2012-ben az ausztrálok gyönyörködhetnek. " [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Céltábla: a Föld. = Népszabadság 69. 2011. jan. 11. 8/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika. "A jelenleg elfogadott elméletek szerint a Holdat egy Mars méretű bolygótest becsapódása hozta létre mintegy 30-60 millió évvel a Föld kialakulása után. A NASA honlapján közölt új elméletek szerint a Földet további nagy égitestek is eltalálták, melyek közül a legnagyobb akár Plútó méretű is lehetett." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Ez történt tíz év alatt. = Népszabadság 69. 2011. jan. 15-16. 12/1. sz. hétvége p. 9. "Több százmillió kilométerre is megbízhatóan működnek eszközeink, egyre többet tudunk génjeinkről, és egyre inkább rá vagyunk utalva a mind nagyobb tudású számítógépekre. A XXI. század első évtizedének másik fontos hozadéka, hogy a hálózatok idejét írja." A cikk többek között tárgyalja az elmúlt tíz év legfontosabb, az űrkutatással kapcsolatos történéseit is. [BRZ.]

HORVAI Ferenc: A Nap és az éghajlatváltozás. = Népszabadság 69. 2011. jan. 15-16. 12/1. sz. hétvége p. 9. " A Föld egy a Nap körül keringő égitestek között, központi csillagunk fény és meleget ad számunkra. Nem véletlen tehát, hogy a klímaváltozás okainak vizsgálatánál figyelembe kell venni éghajlatunkra gyakorolt hatásait, különösen a most kezdődő és jövőre tetőző naptevékenység idején." [BRZ.]

NÉMETH Géza: Végre "Látjuk" a Hold magját. = Népszabadság 69. 2011. jan. 19. 11/1. sz. p. 14. Tudomány - Technika. "Több mint négy évtized elteltével még mindig szolgálnak új eredményekkel a hajdani Apollo-expedíciók. Most két kutatócsoport egymástól függetlenül, más módszerekkel újra kielemezte a Holdon hagyott szeizmométerek adatait és arra a következtetésre jutottak, hogy égi kísérőnk vasmagja még az égitest keletkezése után 4,5 milliárd évvel is folyékony állapotú." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Komoly gondokat okozhat a gravitáció hiánya - Az űrben gyorsabban épül le a szervezet. = Népszabadság 69. 2011. jan. 22-23. 18/1. sz. hétvége p. 8. "A súlytalanság emberre gyakorolt káros hatásaival már az első emberes űrrepülés előtt elkezdtek foglalkozni a szakemberek. Azóta ezeket a hatásokat megtanultuk késleltetni, védekezni azonban nem tudunk ellenük." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Hova lettek a vikingek napkövei? = Népszabadság 69. 2011. febr. 5-6. 30/1. sz. hétvége p. 9. "Több éve vizsgálják a kutatók, köztük magyarok is, hogy a viking hajósok felhős, ködös időben tudtak-e "napkövekkel" tájékozódni. A legendákban emlegetett kristályt eddig egyetlen viking lelőhelyen sem találták meg." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Megtalálták ET otthonát? - A Kepler űrtávcső Föld típusú exobolygókra bukkant. = Népszabadság 69. 2011. febr. 8. 32/1. sz. p. 14. Tudomány-technika. "Földünkhöz hasonló bolygókat találtak csillagászok az amerikai Kepler űrteleszkóp segítségével. Öt égitesten még a folyékony víz jelenléte is elképzelhető. S ahol víz van, talán élet is van." [BRZ.]

KOCZA Zoltán: Neutrínókoktél jégkockával - Több mint egy hónapja működik az Antarktiszon a hatalmas érzékelő. = Népszabadság 69. 2011. febr. 10. 34/1. sz. p. 14. Tudomány-technika. "A neutrínócsillagászat gyenge eredményei újabb és újabb erőfeszítésre sarkallják a kísérleti fizikusokat. Napjainkban készült el egy impozáns, minden eddiginél nagyobb neutrínódetektor, ami egy jégkocka az Antarktisz jégpáncéljában." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Óriási teherrel megy a Kepler - Európai teherűrhajó startol a nemzetközi űrállomás felé. = Népszabadság 69. 2011. febr. 15. 38/1. sz. p. 14. Tudomány-technika. "Ma este nyolc óra után néhány perccel indítják az Európai Űrügynökség (ESA) második teherűrhajóját. A Johannes Kepler névre keresztelt eszköz Francia Guyanából startol termetes teherrel a rakterében." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Újabb kisbolygót derítene fel Japán - Ionizált xenongázzal startol majd a Hayabusa-2. = Népszabadság 69. 2011. márc. 8. 56/1. sz. p. 14. Tudomány-technika. "Az Itokawa felszínéből mintát hozó Hayabusa sikere után Japán a program fojtatásaként újabb űrszondát küldene egy kisbolygóhoz." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: A Discovery hattyúdala. = Népszabadság 69. 2011. márc. 10. 58/1. sz. p. 14. Tudomány-technika. "Az utolsó útjáról tegnap sikeresen visszatért Discovery űrsikló hétfőn még a nemzetközi űrállomással együtt keringett a Föld körül. Következő útja sokkal prózaibb lesz, mint az eddigi harminckilenc űrút: egy múzeumba viszik, ahol látványosságként porosodik, ki tudja, meddig. Két másik társa hasonló sorsra jut. [BRZ.]

HARGITAI Miklós: Gyorsabban forog a Föld? = Népszabadság 69. 2011. márc. 22. 67/1. sz. p. 14. Tudomány-technika. "A japán földrengés tragikus híreinek egyik, tudományos szempontból érdekes vonatkozása az a feltételezés, amely szerint a földmozgás miatt megváltozott a bolygó tengelyének ferdesége, illetve a Föld forgásának sebessége." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: A Naprendszer szervesanyag-raktárai. = Népszabadság 69. 2011. márc. 24. 69/1. sz. p. 14. Tudomány-technika. "A kisbolygók még az eddig gondoltnál is több szerves anyagot rejthetnek. Felvetődött, hogy az ammónia és a nitrogén a világűrből érkezett a Földre, s ez már az asztrobiológusok figyelmét is felkelti." [BRZ.]

NEMES János: Űrben foganni veszélyes. = Népszabadság 69. 2011. márc. 26-27. 71/1. sz. hétvége p. 8. "A súlytalanságban fogant állatok betegen jönnek a világra. Ugyan az emberek űrutazásának most nem ez a legfontosabb problémája, ám e kísérletek száma fontos információval gazdagítják a biológia tudományát." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Élet a magányos bolygókon. = Népszabadság 69. 2011. márc. 26-27. 71/1. sz. hétvége p. 8. "Újabb kutatások szerint a csillagok nélküli bolygók is otthont adhatnak az életnek. Naprendszeren kívüli bolygókból már közel kétezret ismerünk, valamennyien más csillag körül keringnek. Ugyanakkor nem kizárt, hogy csillagok nélküli, útjukat magányosan járó bolygók is létezzenek." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Amerikai űrszondák újabb generációja - Tanácstalanság vagy a bolygókutatás új korszaka? = Népszabadság 69. 2011. ápr. 6. 80/1. sz. p. 18. Tudomány-technika (Űrkutatás). "A NASA felkérésére az Amerikai Tudományos Akadémia által létrehozott Nemzeti Kutatási Tanács 2003-ban készített először olyan jelentést, amely a következő évtized amerikai bolygókutatási programjait rangsorolja, illetve ajánlja megvalósításra." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Pojéhali! - Ötven éve repült először ember az űrbe. = Népszabadság 69. 2011. ápr. 9-10. 83/1. sz. hétvége p. 9. "Pojéhali! (Gyerünk!) - mondta Jurij Gagarin 1961. április 12-én a start pillanatában. Alig két óra múltán már újra a földön volt az emberiség első űrhajósa." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Cél a mikrohullámú rakéta. A jövő hordozói hatékonyabbak, olcsóbbak lehetnek. = Népszabadság 69. 2011. jún. 20. 142/1. sz. p. 16. Tudomány-technika (Űrkutatás). "A ma alkalmazott hordozórakéták tömegének jelentős részét az üzemanyag és a többfokozatú komplex meghajtórendszer adja. Az új lézeres vagy mikrohullámú besugárzásos technológiával a felbocsátás költsége jelentősen csökkenthető lenne." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Korosodó tejútrendszer. Galaxisunkban egyre kevesebb új csillag születik. = Népszabadság 69. 2011. jún. 23. 145/1. sz. p. 16. Tudomány-technika (Csillagászat). A galaxisokat a bennük található csillagok kora szerint két nagy csoportba sorolhatjuk. Az egyikhez az ún. kék, a másikhoz pedig a vörös galaxisok tartoznak. Simon Mutch, az ausztráliai Swinburne Műszaki Egyetem kutatója által vezetett csoport azt vizsgálja, vajon a tejútrendszer mely csoportba sorolható. [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Holdistennő elhagyta a bolygókísérőnk körüli pályát. A kínai szonda a 2. Lagrange-pontba tart. = Népszabadság 69. 2011. jún. 27. 148/1. sz. p. 16. Tudomány-technika (Űrkutatás). A kínai Chang’e-2 űrszonda a 2. Lagrange-pontba tart. [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Új égi tünemény: szuperfényes szupernóva. A hatalmas csillagrobbanások miden korábban ismernél látványosabbak. = Népszabadság 69. 2011. jún. 28. 149/1. sz. p. 16. Tudomány-technika (Csillagászat). "A hatalmas csillagrobbanások miden korábban ismernél látványosabbak." [BRZ.]

HARGITAI Miklós: Kockázatos útitárs. = Népszabadság 69. 2011. jún. 28. 149/1. sz. p. 16. Tudomány-technika (Csillagászat). "Veszélyes égitest közelítette meg tegnap a Földet: a 2011 MD kódjelű aszteroida a légkör külső határait "súrolva" haladt el mellettünk." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Más naprendszerek hétköznapjai. Ezer fényéven belül akár több tízezer földszerű exobolygó is létezhet. = Népszabadság 69. 2011. júl. 5. 155/1. sz. p. 16. Tudomány-technika (Űrkutatás). Az 1800 ismert exobolygó közt legalább öt életre is alkalmas lehet, ezer fényéven belül pedig akár több tízezer földszerű exobolygó is létezhet. [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Nyolcszázhetvenmillió kilométer. Az Atlantis utolsó útjával zárul ez a korszak, az újban egyelőre bérelt gépeket használnak. = Népszabadság 69. 2011. júl. 8. 158/1. sz. p. 4. Az ügy: Búcsú az űrsiklótól (Űrkutatás). Az Atlantis számára a mai a harmincharmadik, végső út. Közép-európai idő szerint este tíz óra körül elindul, majd július huszadiki visszatérésével végleg lezárul egy kor, hogy helyet adjon egy ma még nem egészen tisztázott újabbnak. [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Múzeumok, oktatási intézmények jutnak ereklyékhez. Mi lesz a nyugdíjazott légi járgányokkal? = Népszabadság 69. 2011. júl. 8. 158/1. sz. p. 4. Az ügy: Búcsú az űrsiklótól (Űrsors). A már használaton kívüli négy űrrepülőgépet az Egyesült Államok különböző városaiban állítják ki. [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Előállították az egzotikus atomot, majd elbomlott. Szobahőmérsékleten is tanulmányozható lesz az antianyag. = Népszabadság 69. 2011. júl. 14. 163/1. sz. p. 16. Tudomány-technika (Fizika). "A tavalyi év legfontosabb fizikai eredménye az volt, amikor millimásodpercig sikerült antianyagot létrehozni - alig egy hónapja már azt jelentették, hogy a genfi fizikusok több mint negyedóráig fenntartott antianyagot produkáltak." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Sötét anyag fűtheti a bolygókat. Lakható helyek az univerzumban. = Népszabadság 69. 2011. júl. 20. 168/1. sz. p. 16. Tudomány-technika (Csillagászat). "A más csillagok körül keringő bolygók kutatása ma a csillagászat egyik legérdekesebb területe. Nem véletlen ez, hiszen egy Földhöz hasonló bolygón akár élet is megjelenhetett, melynek felfedezése óriási esemény lenne az emberiség történelmében. Egy új kutatás szerint az exobolygók lakhatóságában a rejtélyes sötét anyag is sokat segíthet." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Két holdunk van? = Népszabadság 69. 2011. aug. 5. 182/1. sz. p. 3. 24 óra (Csillagászat). "Korábban két holdja is volt a Földnek - állítja most publikált elméletében két svájci kutató." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Antianyagból álló gyűrű veszi körül a Földet. Csapdába estek, és csak gyűlnek. = Népszabadság 69. 2011. aug. 11. 187/1. sz. p. 16. Tudomány-technika (Űrkutatás). "A Földet két sugárzási öv, sugárzási zóna, az ún. belső és külső Van Allen-öv veszi körül. A belső övben antiprotonokat mutattak ki. Bár még sok mérés szükséges, valószínűleg az antiprotonok az öveken belül gyűrűt alkotnak bolygónk körül." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Mi a szabálytalan törpék rendeződési elve? Alaktalan galaxisok. = Népszabadság 69. 2011. aug. 18. 193/1. sz. p. 16. Tudomány-technika (Csillagászat). A lokális csoport törpegalaxisainak túlnyomó része irreguláris. A kutatók az elmúlt években igyekeztek minél pontosabban elemezni ezeket. Valóban nincs semmiféle szerkezetük? Nincs fősíkjuk vagy halójuk? [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Hat űrhajós a tartalékokat éli fel. A Progressz lezuhanása miatt leállították a repüléseket. = Népszabadság 69. 2011. aug. 26. 199/1. sz. p. 15. Tudomány-technika (Űrkutatás). Felszállás után visszazuhant egy Progressz teherűrhajó, ami felborította a Nemzetközi Űrállomáson élők menetrendjét. [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Aki "megpillantotta" Isten arcát. George Fitzgerald Smoot Nobel-díjas fizikus a világegyetem múltjáról és jövőjéről. = Népszabadság 69. 2011. szept. 10-11. 212/1. sz. hétvége p. 15. Tudomány-technika. Az idén 66 éves amerikai George Fitzgerald Smoot 2006-ban John C. Matherrel együtt kapott fizikai Nobel-díjat a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezéséért. [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Megkezdődött a naptevékenységi maximum. Csak a legnagyobb plazmafelhőviharok béníthatják meg a műholdakat. = Népszabadság 69. 2011. szept. 20. 220/1. sz. p. 17. Tudomány-technika (Űridőjárás). Tizenegy évenként a Nap igen aktívvá válik: felszínén sok napfolt jelenik meg, a csillagot elhagyó napszél ereje megnövekszik, hatalmas kitörésekben plazmafelhők indulnak bolygóközi útjukra. Ez a 3-4 éven át tartó naptevékenységi maximum idén kezdődött meg. [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Meddig késik a Webb? Bolygókutatók tiltakoznak az új űrtávcső ellen. = Népszabadság 69. 2011. szept. 27. 226/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika (NASA). [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Az ELTE tetején. Digitális csillagépek. = Népszabadság 69. 2011. okt. 1-2. 230/1. sz. hétvége p. 15. Tudomány-Technika (Planetárium). "Pénzhiány miatt az ELTE új épületében tízéves késéssel, csak most szeptemberben nyílt meg 18,5 millió forintból az ország első digitális planetáriuma." [BRZ.]

ORAVECZ Elvira: Lehet-e fémalapú élet? Szervetlen molekulákból álló buborékok, mint kezdetleges élő sejtek. = Népszabadság 69. 2011. okt. 1-2. 230/1. sz. hétvége p. 15. Tudomány-Technika (Biológia). [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Szupernóva-megfigyelések hozták a felfedezést. A gyorsulva táguló univerzum Stockholmig ért. = Népszabadság 69. 2011. okt. 5. 233/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika (Fizikai Nobel-díj). "A 2011-es fizikai Nobel-díjat felerészben az amerikai Saul Perlmutter, felerészben pedig megosztva a szintén amerikai Adam G. Riess és az amerikai-ausztrál Brian P. Schmidt kapta a távoli szupernóvákkal kapcsolatos kutatási eredményeikért." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Baktériumok utaznak a Mars térségébe. Újabb űrszondák indulnak a vörös bolygóhoz. = Népszabadság 69. 2011. okt. 8-9. 236/1. sz. hétvége p. 15. Tudomány-Technika (Űrkutatás). Az egyik szonda egy új amerikai Mars-rover: a Curiosity; a másik pedig egy több egységből álló orosz-kínai szonda: a Fobosz-Grunt és a Jinghuo. [BRZ.]

NÉMETH Géza: Az űrtávcső bizonyította a kozmikus eredetet. "Tengernyi" víz egy üstökösben. = Népszabadság 69. 2011. okt. 12. 239/1. sz. p. 15. Tudomány-Technika (Űrkutatás). A Michigan Egyetem Ted Bergin vezette kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy a víznek legalább egy részét a Naprendszer őskorában üstökösök szállították a Földre, röviddel annak keletkezése után. Eredményeiket a Nature-ben tették közzé. [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Talán már tudjuk, hol keressük az életet a Szaturnusz-holdon. A Titán újabb titka tárul fel. = Népszabadság 69. 2011. okt. 19. 245/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika (Űrkutatás). [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Szojuz rakéta először mellőzte Bajkonurt. Fellőtték az első Galileo műholdat. = Népszabadság 69. 2011. okt. 22-23. sz. 248/1. hétvége p. 15. Tudomány-Technika (Űrkutatás). [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Pénzfeldobással más világok felé - Az idő kezdete és vége egy multiverzumban. = Népszabadság 69. 2011. okt. 31. 255/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Kozmológia. "Melyiket nehezebb elképzelni: azt, hogy az idő maga örökké létezik, vagy azt, hogy az óra egyszer csak megáll, s az idő nem múlik tovább? Amerikai kutatók a kérdés megválaszolását más világegyetemek létezésének lehetőségével kombinálták." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: A Naphoz indít szondát Európa - Új tudományos célok. = Népszabadság 69. 2011. nov. 9. 262/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Űrkutatás. "Az Európai Űrügynökség októberben olyan űrszondák megépítéséről döntött, amelyek a Napot és az univerzum ősrobbanást követő állapotát vizsgálnák: ezek a 2017-ben indítandó Solar Orbiter, illetve a 2019-ben felbocsátandó Euclid űrteleszkóp." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: A Mars helyett a Föld körül kering - Nem sikerült az orosz szonda pályára állítása. = Népszabadság 69. 2011. nov. 10. 263/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Űrkutatás. "A fellövés sikeres volt, a Fobosz-Grunt orosz űrszonda Föld körüli pályára állt, de lehet, hogy még sem éri el a Marsot, mert nem tudták beindítani a hajtóműveket." [BRZ.]

NÉMETH Géza: Becsapós becsapódások - Számítógépes modell az ütközés hatásaira. = Népszabadság 69. 2011. nov. 10. 263/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Deep Impact. "Mégis, milyen hatással lehet a Földre, ha kisbolygóval, üstökössel, nagyméretű meteorral ütközik? Illetve milyen hatással volt egy hasonló múltbéli ütközés bolygónkra? Ezt akarják kideríteni a Princeton Egyetem kutatói egy új számítógépes modellel." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Katonai űrrepülőgép a láthatáron - A Pentagon is fejleszt. = Népszabadság 69. 2011. nov. 14. 266/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Űrkutatás. "Tavaly hajtotta végre első tesztrepülését az amerikai légierő által kifejlesztett X-37B űrrepülőgép. A szerkezet 2010. április 22-én állt Föld körüli pályára, s onnan december 3-án tért vissza. Kis mérete miatt sokan úgy gondolták, hogy emberes repülésre alkalmatlan, s hogy feladata elsősorban katonai műholdakkal lehet kapcsolatos." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Élet a Földön kívül: tele lehet meglepetésekkel az univerzum - A Fehér Ház nem tud "idegen lényekről" - Ötvenéves a SETI-kudarc. = Népszabadság 69. 2011. nov. 17. 269/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Űrkutatás. "Több tízezer amerikai támogatott két petíciót, amelyek aláírói arra vártak választ az Obama-kormánytól, van-e tudomása a földön kívüli élet bármiféle formájáról?" [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Az elsodródó is megmenthető - Kábel helyett lézersugár. = Népszabadság 69. 2011. nov. 22. 273/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Űrkutatás. "Az űrállomásról kilépő űrhajósokat ún. köldökzsinór segítségével erősítik az űreszközhöz. Így nem fordulhat elő, hogy egy szerencsétlen mozdulat következtében elsodródjanak az űrállomástól. Ha mégis megtörténne, aminek nem szabad megtörténnie, és a szkafandert nem látták el saját rakétahajtással, akkor az űrhajós magatehetetlenül sodródva egyre távolodik az űrállomástól. Hasonló eset még nem fordult elő, de jobb felkészülni a legrosszabbra, mint váratlanul szembesülni vele." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Amerikai rover indul a Mars felszínére - A Kíváncsiság az élet nyomait is szeretné felfedezni. = Népszabadság 69. 2011. nov. 25. 276/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Űrkutatás. "A tervek szerint november 26-án, szombaton indul hosszú útjára a legújabb amerikai Mars-járó, a Curiosity (Kíváncsiság)." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Utazás téren és időn át - Talán tudjuk, mit keressünk. = Népszabadság 69. 2011. nov. 30. 280/1. sz. p. 15. Tudomány-Technika Féregjáratok. "Az általános relativitáselmélet lehetőséget ad fekete lyukak és féregjáratok létezésére egyaránt. Fekete lyukakat már rengeteget fedeztek fel, féregjáratot egyet sem. Sejtjük, hogyan lehet rajtuk átutazni, azt is, hogyan lehetne kimutatni őket. Hogy valóban távcsöveink felbontóképessége-e az akadály, az orosz űrtávcsőnek köszönhetően talán hamarosan kiderülhet." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Lakható bolygó hatszáz fényévnyire - A Kepler-űrtávcső szenzációs felfedezése. = Népszabadság 69. 2011. dec. 7. 286/1. sz. p. 15. Tudomány-Technika Űrkutatás. "A Kepler-űrtávcső segítségével amerikai csillagászok megtalálták az első olyan Földhöz hasonló méretű bolygót, amely a lakhatási zónán belül kering csillaga körül." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Elszabadult egy planéta a Naprendszerből - A régmúltban öt óriásbolygó lehetett. = Népszabadság 69. 2011. dec. 19. 296/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Csillagászat. "A csillagászok már régóta sejtik, hogy hajdan a Naprendszerben eggyel több óriásbolygó lehetett, amely valahol a Szaturnusz és az Uránusz közt keringett, de azóta magányos útra tévedt..." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Életjelek a Naprendszerben és azon túl - A Hubble összetett molekulát talált a Plútón. = Népszabadság 69. 2011. dec. 29. 304/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Űrkutatás. "Az űrbe juttatott eddigi legérzékenyebb UV-spektográf, azaz kizárólag ultraibolya fényt érzékelő Hubble Cosmic Origins (Kozmikus Eredetvizsgáló) felvételeinek elemzése nyomán derült ki, hogy a Plútó jeges felszínén egyes vegyületek a vártnál több ibolyántúli fényt nyeltek el." [BRZ.]

  KŐSZEGHY Attila: Forrásmunkák ókori és koraközépkori szakrális terek tájolásának vizsgálatához. = Országépítő 22. 2011. 4. sz. pp. 42-48. A bevezetőben: p. 42.: "Keszthelyi Sándor és felesége több mint ezer magyarországi kora középkori templom deklinációs jellemzőit mérte fel"; A templomok tájolásával kapcsolatos további tanulmányok ismertetései: pp. 42-44.: N. Abrahamson: Dániai tizenkettedik századi templomok iránytűvel történő tájolásának bizonyítékai (Evidence for church orientation by magnetic compass in twelth-century Denmark, Archeometry 34 (1992) 293-303.) [iránymérés 88 románkori templomon]; p. 44.: F. C. Eeles, P. R. Hist, F. S. A. Scot: A középkori skót templomok orientációja (The orientation of Scottish Churches Illustrated by an Analysis of Some Examples in Aberdeenshire and Banffshire 1914. 179.);
pp. 44-46.: P. G. Hoare, Caroline S. Sweet: A kora középkori templomok tájolása Angliában (The orientation of early medieval churches in England, Journal of Historical Geography 26. 2. (2000) 162-173.) [iránymérés a 7-12. században létesült 183 templomnál.]; p. 46.: Hinton, I.: Templomirány kitűzése és a patrónus szent napjai (Church alignment and patronal saint’s days. The Antiquarites Journal, 2006.) [közel 1500 falusi templom felmérése szerint nincs kapcsolat.]; p. 46.: Jaroslav Klokocník, Jan Kostelecky, Frantisek Vítek: A közép-amerikai piramisok és szertartási központok tájolásának megoldatlan kérdéseiről (On an Unresolved Orientation of Pyramids and Ceromonial Center in Mesoamerica, Geoarchaelogy, April 2009.);
p. 46.: M Korte, A. Genevey, C. G. Constable, U. Frank, E. Schnapp: Folytonos geomágneses mezőmodellek az elmúlt 7 évezredre. I. Új adatgyűjtemény. (Continous Geomagnetic Field Models for the Past 7 Millenia. I. A New Global Data Compilation. Geochemistry, Geophysics, Geosystems 62, Qo2 H15 2005.); pp. 46-47.: Catherine G. Costable, Catherine L. Johnson, Steven P. Lund: Globális geomágnesesmező-modellek az elmúlt 3000 évre. (Global Geomagnetic Field Models for the Past 3000 years Phil Trans. Roy. Soc. Lond. A, 2000.); p. 47.: A. I. Rees: A vízáramlás hatása néhány üledék remanenciájára és anizotrópiájára (The Effect of Water Currents on the Magnetic Remanence and Anisotropy of Susceptibility of Some Sediments 2 Geophysical Journal of the Royal Astronomical Society. Vol. 5, 3 p. 235-251, August 1961.);
p. 47.: M. Shaltout, J. A. Belmonte: Az ókori egyiptomi templomok tájolása I. Felső-Egyiptom és Alsó-Núbia (Ont he orientation of ancient Egyptian Temples I.: upper Egyipt and lower Nubia PP03/2005. Journal for the History of Astronomy, 2005.) [133 templom iránymérése]; p. 47.: Sasa Caval: Csillagászati orientációk a szlovén középkori szakrális építészetben (Astronomical Orientations of Sacred Architecture during the Medieval Period in Slovenia, Papers by Sasa 2009. Ljubljana); p. 47.: Balogh László: Hajdú-Bihar megye középkori templomainak keletelési problémái (Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta mérései, Guzsik Tamás írásai alapján.; pp. 47-48.; F. Javier Pavón-Carrasco, Maria Luisa Osete, J. Miquel Torta, Luis R. Gaya-Piqué: Regionális archeomágneses modell Európa elmúlt 3000 évére (A regional archeomagnetic model for Europe for the last 3000 years.); pp. 47-48.; Hack Frigyes: Mítosz és valóság (Myth and reality, The Aquila Frescos at Velemér and the Sunshine. 2004.). [KSZ.]

Földön kívüli élet? Világtükör. = Nógrád Megyei Hírlap 22. 2011. máj. 6. 112. sz. p. 2. "Nyugat-Virginia. A Földhöz hasonló 86 bolygón kutatják az élet nyomait amerikai tudósok egy Nyugat-Virginiába telepített óriás rádióteleszkóp segítségével egy új program keretében. A teleszkóp a héten napi huszonnégy órában a NASA által a Kepler-program keretében összeállított listáról kiválasztott 86 bolygó mindegyikén végez adatrögzítést. A Kepler-program során februárban 1235 exobolygót (idegen csillagok körül keringő vagy extraszoláris bolygót) fedeztek fel, amelyeken potenciálisan előfordulhat élet. A program az 1980-as évek közepén indított SETI (Földönkívüli Intelligencia Kutatás) misszió része." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Lakható bolygóra leltek. = Nógrád Megyei Hírlap 22. 2011. dec. 8. 286. sz. p. 9. "A Kepler űrteleszkóp segítségével amerikai csillagászok először fedeztek fel egy olyan, a Földhöz hasonló bolygót, amely elvileg alkalmas lehet a miénkhez hasonló élővilág befogadására - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. William Borucki, a Kepler vezető kutatója szerint a Kepler 22b kódjelű bolygó létezése bizonyítást nyert, miután a csillagászoknak három ízben is sikerült megfigyelniük, amint a 2009-ben felfedezett égitest elhalad a saját napja előtt. A harmadik ilyen észlelést 2010 karácsonyán rögzítették. A Kepler 22b mintegy hatszáz fényévre található a Naprendszertől, a mérete Föld méretének a 2,4-szerese és 290 nap alatt járja be egy Nap-szerű csillag körüli orbitális pályáját. ..." [HAI.]

KUN J. Viktória: Van-e élet a Marson? Kíváncsiság. Csúcsrobot szimatol jövőre a vörös bolygón. = Nógrád Megyei Hírlap 22. 2011. dec. 13. 290. sz. p. 7. "Újabb kutatás kezdődik a Marson, az élet nyomai után. A Hold után ez a bolygó a legnépszerűbb célpont. Korábbi idők csillagászai is látni véltek életjeleket az égitesten, s újabb és újabb igazolását látják ma is, hogy nyoma lehet ott a szerves létnek. Sikeresen fellőtték Floridából azt a rakétát, amely a NASA eddigi legkorszerűbb, Kíváncsiság (Curiosity) nevű kutatórobotját szállítja a Marsra. A NASA szakemberei szerint a tudomány mérföldkőhöz érkezett a jármű felbocsátásával.
A közel egytonnás, hatkerekű robot mellett ugyanis minden korábbi, a vörös bolygóra küldött készülék eltörpül. A kíváncsiságot többek között fúróval és lézerrel szerelték fel, kémiai vizsgálatokat végez majd, feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az embert is szállító Mars-repülések előkészítése. ..." [HAI.]

Új Földet gyanítanak a távoli űrben. = Nógrád Megyei Hírlap 22. 2011. dec. 13. 290. sz. p. 7. "Először fedeztek fel a Naprendszeren kívül olyan, a Földhöz hasonló bolygót, amely alkalmas lehet az életre. A Kepler-űrtávcsővel talált égitest a lakhatási zónán belül kering napja körül, ami azt jelenti, a bolygó olyan távolságra van, hogy a víz folyékony halmazállapotban is előfordulhat a felszínén, ahol a tudósok szerint 22 fok a hőmérséklet a NASA szerint tudományos áttörés az űrtávcsővel észlelt bolygó, noha a Kepler-22 naprendszer, illetve a különleges Kepler-22b bolygó 600 fényévnyi távolságra van tőlünk." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

JUHÁSZ Gyula: Ahol a nap süt, ott van élet. = Párkány és vidéke 2011. 5. sz. p. 11. Párkányban 2011. ápr. 20-án nyílt meg az esztergomi polihisztor, Klotz József "Ubi sol ibi vita" (Ahol a nap süt, ott van élet) című, napórákat bemutató kiállítása a városi múzeumban. A kiállítás 2011. jún. 5-ig látogatható. A cikk ismerteti az általános tudnivalókat a napórákról, azok történetét, hazai elterjedésüket és a rögzített napórák hazai adatgyűjtését. Klotz József napórakészítő tevékenységéről írva röviden említi az esztergomi Szent Tamás-hegynél készített 4 m átmérőjű napóráját, valamint az esztergomi Prímás-szigeten épített napórát is. [KSZ.]

A csillagász új világképe. Érseki litera-túra. Az első modern műszertani könyv. = Petőfi Népe 66. 2011. febr. 23. 45. sz. pp. 5. "Tycho de Brahe dán csillagász könyvben írta le tapasztalatait, melyek az arisztotelészi elmélet és a valóság ellentmondásának első bizonyítékai voltak. Tisztában volt a geocentrikus világkép hibáival, mégsem tudott élete végéig megbarátkozni Kopernikusz világképével. Kreált egy új világképet, mely különös keveréke a geo- és a heliocentrikus szemléletnek: benne a bolygók a Nap körül keringenek, a Nap és a Hold pedig a Föld körül. Tycho de Brahe az európai tudomány két korszakának határán élt. Születése előtt alig 3 évvel jelent meg Kopernikusz műve a Nap-központú világképről, kortársa volt Galileinek, és élete utolsó évében együtt dolgozott Keplerrel. Tevékenyen hozzájárult a régi világkép lerombolásához, és pontos csillagászati mérései révén hozzásegítette Keplert a bolygók keringési törvényeinek felismeréséhez.
Az Astronomiae instauratae mechanica című műve az első modern műszertani könyv több mint egy évszázadra irányt és példát adott a csillagászati eszközök tervezői és készítői számára. Tycho művéből eredetileg 300 példány készült, könyvárusi forgalomba nem került, csupán korabeli hírességek, valamint barátai és ellenfelei kaptak belőle. A kalocsai példány érdekessége, hogy a belső címlap Tycho-képe egy évvel későbbi keltezésű, mint a könyv kiadási éve." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

PÁSZTOR Andrea: Derült éjszakán nem alszik a csillagász. Jubileum. E. Kovács Zoltán immár huszonöt éve vezeti a Kecskeméti Planetáriumot. = Petőfi Népe 66. 2011. jún. 3. p. 13. Riport E. Kovács Zoltán csillagásszal a Kecskeméti Planetárium igazgatójával, aki 1986. jún. 1-től vezeti az intézményt. E. Kovács Zoltán életrajzának és a szakmai tevékenységének ismertetése. Hédervári Péter, Keszthelyi Sándor, Ill Márton, Ábrahám Péter, Petrovay Kristóf, Szijártó Sándor, Szűcs László, Kecskeméti Péter, Újvárosy Antal, Oppelt József nevének említésével. [KSZ.]

DISON, John: A tökéletes vihar. = Reader’s Digest 2011. júl. pp. 100-107. "A szoláris szupervihar - szaknyelven koronakidobódás (angolul Coronal Mass Ejection, CME) - a leghevesebb azon naptevékenységek közül amelyeket összefoglaló néven "űridőjárásként" emlegetnek." [HAI.]

DORIAN, Jamie - BIZONY, Piers: A férfi aki odafent járt. = Reader’s Digest 2011. nov. pp. 104-111. Jurij Gagarin rövid életrajza fókuszban az űrutazásával. A Verseny az űrben című összeállítás cikke. [HAI.]

ROACH, Mary: Ilyen a tudós szundi. = Reader’s Digest 2011. nov. pp. 113-117. "A csontok megritkulnak, az izmok pedig elsorvadnak a súlytalanság állapotában. A szervezet ugyanígy leépül az ágyban fekvéstől." Űrélettani vizsgálatok itt a Földön. A Verseny az űrben című összeállítás cikke. [HAI.]

BOUQET, Tim: Fel az égbe. = Reader’s Digest 2011. nov. pp. 118-125. A Virgin Galactik... várja a helyfoglalásokat. A 150 perces útra szóló jegyek árát 200000 dollárban szabták meg..." Űrugrások, kereskedelmi űrhajózás, űrturizmus közeljövőjéről. A Verseny az űrben című összeállítás cikke. [HAI.]

Földszerű, de lakhatatlan. = Reggeli Újság 8. 2011. jan. 13. 2081. sz. p. 16. A Földhöz hasonló méretű, de magas hőmérséklete miatt lakhatatlan bolygót azonosított a Naprendszeren kívül az amerikai űrhajózási hivatal (NASA). A Földnél mintegy 1,4-szer nagyobb és 4,6-szor nagyobb tömegű bolygó sziklás felszínének nappali hőmérséklete a becslések szerint meghaladja az 1370 Celsius-fokot, ami elég meleg ahhoz, hogy megolvassza a vasat - mondta Natalie Batalha, a NASA szakértője. Hangsúlyozta, hogy a bolygó egyértelműen kívül esik az emberiség által lakhatónak nevezett zónán. Mint magyarázta, ilyen hőmérséklet mellett nem fejlődhet ki a szénalapú élet, és a DNS-t és RNS-t tartalmazó molekulák sem lennének stabilak ilyen szélsőséges környezetben.
Az űrkutatási hivatal Kepler nevű űrteleszkópja által felfedezett, Kepler- 10b névre keresztelt bolygó a legkisebb átmérőjű, amelyet valaha azonosítottak a Naprendszeren kívül (kisebb tömegűt már találtak). A Kepler-10b 0,84 földi nap alatt kerüli meg saját csillagát, amelyhez 23-szor közelebb van, mint a Merkúr a mi Napunkhoz. ..." [HAI.]

Bolygók tucatjain lehet élet. = Reggeli Újság 8. 2011. febr. 8. 2103. sz. p. 8. "Akár élet is lehet a NASA bolygóvadászával, a Kepler űrteleszkóppal felfedezett égitestek némelyikén - közölte az amerikai űrkutatási hivatal. A Kepler 1235 lehetséges bolygót fedezett fel, azaz olyan égitestet, amely valamilyen csillag körül kering. A Naprendszeren kívüli "népszámlálás" elsődleges adatai arról tanúskodnak, hogy a világegyetemben sokkal több a viszonylag kis bolygók és a stabil multiplanetáris rendszerek száma, mint korábban feltételezték. William Borucki, a NASA tudósa szerint eddig 54 bolygót találtak, amelyen reményeik szerint az élet kialakulása sem elképzelhetetlen. Ezek közül egy kisebb a Földnél, öt pedig körülbelül akkora, mint a mi bolygónk. ..." [HAI.]

Beindul az űrturizmus. = Reggeli Újság 8. 2011. febr. 8. 2103. sz. p. 8. "Hamarosan űrturisták repülhetik körül a Holdat és térhetnek vissza a Földre az orosz Szojuz űrhajókon - jelentette be Alekszej Krasznov, a Roszkoszmosz Állami Űrkutatási Ügynökség ember irányította űrhajózással foglalkozó illetékese. Krasznov az űrturizmussal foglalkozó amerikai Space Adventures cég ilyen értelmű bejelentésére reagálva a Rosszija 1 tévéadónak megerősítette, hogy ez műszakilag lehetséges. A Space Adventures már talált is egy érdeklődőt, aki kész 150 millió dollárt (465 millió lejt) fizetni a Hold megkerüléséért. [...] Korábban már bejelentették, hogy kettőről négyre kellett növelni az évente gyártott Szojuzok számát, mert a Nemzetközi Űrállomás személyzetének létszámát háromról hatra emelték. Még így is le kellett azonban tenni átmenetileg az űrturizmusról.
Eddig hét civil járt az űrállomáson a Szojuz űrhajókkal, s nem hivatalos információk szerint az elsőnek 20 millió, az utóbbiaknak fejenként 35 millió dollárba (65, illetve 108,5 millió lejbe) került az űrkirándulás. A magyar származású Charles Simonyi volt eddig az egyetlen, aki kétszer járt az űrállomáson. Krasznov szerint azonban az űrturisták közül soknak megtérült az utazás borsos ára, egyebek mellett reklámokból és könyvek kiadásából." [HAI.]

El kellett halasztani. = Reggeli Újság 8. 2011. febr. 17. 2111. sz. p. 16. "Műszaki okok miatt 24 órával elhalasztották a Johannes Kepler európai teherűrhajó eredetileg kedd éjszakára tervezett startját a Francia Guyana-i Kouruban, jelentette be kedden az Arianespace társaság. A fellövést alig négy perccel a közép-európai idő szerint 23 óra 13 percre kitűzött start előtt fújták le, miután hibákat észleltek az indítóállás működésében. Jean-Yves Le Gall, az Arianespace társaság elnöke közölte: az üzemanyagrendszer jelzett hibát. A húsztonnás Johannes Keplerteherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) visz utánpótlást és berendezéseket, és Ariane-5 hordozórakétával állítják Föld körüli pályára, hogy nyolc nap múltán elérje az űrállomást.
A halasztás hatással lehet a Discovery amerikai űrsikló február 24-re tervezett indítására is. Az európai teherűrhajó összesen 7,1 tonna hasznos terhet - élelmet, ruhát, műszereket, üzemanyagot és oxigént - visz az ISS-re, továbbá hajtóműveivel segít módosítani az űrállomás pályáját is." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Egy holdfogyatkozás képei Szalontáról nézvést. = Reggeli Újság (Nagyvárad) 8. 2011. jún. 28. 149. sz. p. 10. Kósa-Kiss Attila beszámolója a 2011. jún. 15-i teljes holdfogyatkozásról. A rövid írást Bagosi Imre Tibor Nagyszalontán készített 10 fényképfelvétele illusztrálja. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A "piszkos hógolyó". Üstökösök az égbolton. = Süni 26. 2011. 1. sz. pp. [14]-15. Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Hogyan "jár" a napóra? Ősi időmérő a Budapesti Állatkertben. = Süni 26. 2011. 2. sz. pp. [34]-35. A napórák működéséről, valamint az Állatkert napórájáról. 1963-ban tervezte az idén 90. születésnapját ünneplő csillagász, Ponori Thewrewk Aurél, kivitelezését, majd 2000-es felújítását Márkus Károly szobrászművész végezte.; Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Teljes holdfogyatkozás. Égi látványossággal búcsúzik a tanév. = Süni 26. 2011. 3. sz. pp. [34]-35. A 2011. jún. 15-i teljes holdfogyatkozásról.; Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

PUSKÁS Ferenc: A változócsillagok. Miért változnak? = Süni 26. 2011. 4. sz. pp. 44-45. Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

KOVÁCS Marcell - REZSABEK Nándor - REZSABEK Levente: Hold- és marskőzetek a mikroszkóp alatt. Látogatás az ELTE Anyagfizikai Tanszékén. = Süni 26. 2011. 5. sz. pp. 32-33. A Süni magazin csillagászati rovatának képviseletében az Albireo Amatőrcsillagász Klub gyerekekkel kiegészített csoportja Dr. Bérczi Szaniszló egyetemi docensnél.; Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

FEHÉR Tamás: Sugár, sugár, napsugár. = Süni 26. 2011. 5. sz. pp. [46-47.] A különböző típusú sugárzásokról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Marsbéli tájon - a Kiskunságban. Találkoztunk buckalakókkal is... = Süni 26. 2011. 6. sz. pp. 50-[51]. Az egyik hazai Mars-analógia terepről, a fülöpházi homokbuckákról.; Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

FEHÉR Tamás: Csillaghódítók. Csak egy Földünk van! = Süni 26. 2011. 6. sz. pp. 30-31. A naprendszerbeli nyersanyagkészletekről. [REZ.]

Meddig hallgat az univerzum? Interjú. = Szabad Föld 67. 2011. jan. 28. 4. sz. p. 11. "Sokkal izgalmasabb a csillagok világa, mint amilyennek egy nyugodt éjszakán a Földről látszik - mondja dr. Almár Iván csillagász-űrkutató, aki szerint nem valószínű, hogy egyedül lennénk az univerzumban. Mit köszönhetünk a mindennapjainkban az űrtechnikának, hogyan keressük a Földön kívüli társainkat, és lesz-e világvége 2012-ben? - erről is beszélgetett a népszerű tudóssal Kemény Krisztina Gagarin űrrepülésének ötvenedik évfordulója kapcsán." [HAI.]

Robbant az égbolt. = Szabad Föld 67. 2011. jan. 28. 4. sz. p. 39. Rövid cikk a Challenger űrrepülőgép 25 éve bekövetkezett katasztrófájáról. [HAI.]

Kép-let. = Szabad Föld 67. 2011. máj. 20. 20. sz. p. 3. Az űrsikló indítását ábrázoló kép mellett többek között a következőket olvashatjuk: "Hétfőn indították a 25. és egyben utolsó küldetésére az Endeavour űrsiklót. ...Az új generációs űrrepülők üzembe helyezéséig - várhatóan 2015-ig - az orosz Szojuz űrhajókat veszi igénybe a NASA, űrhajósonként 51 millió dollárért." [HAI.]

(farkas): Színjáték a magasban. = Szabad Föld 67. 2011. máj. 20. 20. sz. p. 39. A cikkhez kapcsolódó keretes írásban a következőket olvashatjuk: "Magyarországon az elmúlt két évszázadban összesen tizenhat északifény-észlelésről tudunk. A feljegyzések szerint a legutóbbi, 1938. január 25-i mind erősségében, mind szépségében felülmúlta a korábbiakat. Legdélebbről Észak-Olaszországból észlelték a különös jelenséget." A Tudományos mozaik című rovat cikke. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A tudás és műveltség megújítása, avagy csillagélmény kezdőnek és haladóknak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. jan. 1. sz. melléklet p. [11.] Tehetséggondozás. A TIT Fejér Megyei Egyesületének nyári csillagászati tábora Vérteskozmán. Lovasberényben és Pákozdon csillagászati napközis tábor a vakáció utolsó hetében. [KSZ.]

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezvényei a Magyar Tudomány ünnepén - 2010. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. jan. 1. sz. melléklet p. [16.] Előadások 2010 novemberében országszerte. Csillagászati előadásokat tartott Cseh Sándor, Ujlaki Csaba, Gyenizse Péter, Nagyváradi László, Hajdú Miklós. [KSZ.]

A termoszféra összeomlása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. jan. 1. sz. p. 30. A 90 és 600 km magasan lévő réteg gyengülése a 2008-2009-es napfoltminimum idején. [KSZ.]

Újabb üstökösrandevú. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. jan. 1. sz. pp. 31-32. A NASA EPOXI űrszondája és a Hartley-2 üstökös. [KSZ.]

KUCZIK Júlia: Amerikai űrtábor Huntsville városában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. jan. 1. sz. p. 44. A szerző kíséretében járt Hanyecz Ottó és Simonfi Noémi a 2010-es nemzetközi űrtáborban. [KSZ.]

Eleve itt volt a földi víz? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. jan. 1. sz. p. 47. A Föld és a hozzá hasonló kőzetbolygók kialakulásakor már a víz is a bolygókezdeményekben volt. A Lindy Elkins-Tanton vezette kutatócsoport elmélete az Astrophysics and Space Science-ben megjelent cikkük alapján. Forrás: ScienceDaily, 2010. dec. 8. [KSZ.]

Címképünk: Csendes éjszaka a Szent György-hegyen (Ladányi Tamás felvétele). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. febr. 2. sz. címoldal. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Csendes éjszaka a Szent György-hegyen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. febr. 2. sz. p. 80. Címlapunkon. Halszemoptikás felvétel a csillagos égről, 2010 áprilisában. Ekkor az izlandi vulkánkitörés miatt nem volt légi járműforgalom a hazai légtérben, így az éjszakai égen csak a csillagok húztak csíkot. Asztrotájképek lélektana címmel a téma technikai és esztétikai szempontjai. [KSZ.]

Újabb kozmológiai távolságrekord. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. febr. 2. sz. pp. 82-83. Az ESO csillagászai mérései szerint az UDFy-38135539 jelű galaxis vöröseltolódása z = 8,6, azaz fénye az Ősrobbanás után kevesebb mint 600 millió évvel indult. [KSZ.]

A Herschel-űrtávcső váratlan eredménye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. febr. 2. sz. p. 83. Gravitációs lencsehatással felerősített távoli galaxisok. [KSZ.]

"Magam szeretetből ültem a témának". A Gradus ad Parnassum szerzőjéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. febr. 2. sz. pp. 84-85. A Gradus ad Parnassum háromfelvonásos drámai költemény a Bolyaiakról szól. Szerzője az a Tolnay Lajos (1873-1932), aki csillagászattal is foglalkozott. Dolgozott az ógyallai állami csillagvizsgáló intézetben, cikkeket írt az Astronomische Nachrichten-be, külföldi csillagászokkal tartott kapcsolatot, 1897-ben a Yerkes Obszervatóriumban is járt. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Bartha Lajos: A csillagképek története és látnivalói (Szerkesztette: Vizi Péter, Geobook Kiadó, 2010). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. febr. 2. sz. pp. 95-96. Könyvismertetés. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Új Galilei-életrajz az Alexandrától. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. febr. 2. sz. p. 96. Könyvismertetés Michael White: Galilei, az antikrisztus című kötetről. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: A középkor csillagászatából. 5. Csillagászat Európában Kopernikusz előtt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. márc. 3. sz. pp. 121-125. Az európai tudomány kezdetei. Csillagvizsgálók és egyetemek Európában. Csillagászok a középkori Európában (Gerbert d’Aurillac = II. Szilveszter pápa, Bathi Adelard, Cremonai Gerhard, Robert Grosseteste, Roger Bacon, Johannes Campanus, Lévi Ben Gerson = Gersonides, William Heytesbury, Nicole D’ Oresme = Nicolaus Oresmus, Jan Sindel, Paolo dal Pozzo Toscanneli, Nicolaus Krebs = Cusanus, Johannes Müller = Regiomontanus, Blar Budzewski). Következtetések. [KSZ.]

Látogatás egy üstökösnél. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. márc. 3. sz. p. 128. A 103P/Hartley 2 üstökös mellett haladt el 2010. nov. 4-én a Deep Impact űrszonda. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2011. jan. [KSZ.]

JANKOVICS István: Ingakísérlet a szombathelyi székesegyházban 2010. október 19-21. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. márc. 3. sz. pp. 131-132., címlapkép. Foucault 1851-es, valamint Kunc és Gothardék 1880-as ingakísérletének megismétlése. A címképen Czika László felvétele. [KSZ.]

FARKAS János: Változik-e a radioaktív atommagok felezési ideje? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. márc. 3. sz. pp. 135-137. Benne: Radioaktivitás a csillagokban. (pp. 136-137.) [KSZ.]

Ünnepelje mindenki a tudományt! Beszélgetés Paul Davies Templeton-díjas asztrobiológussal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. ápr. 4. sz. pp. 155-157. Az interjút készítette: Both Előd. A brit születésű elméleti fizikus, kozmológus, asztrobiológus és sikeres ismeretterjesztő írónak számos csillagászati könyve jelent meg magyarul. Paul Davies Magyarországon is járt: "Csak egyszer, 2009-ben. Bár tudományos konferencián vettem részt Budapesten, megtoldottam egy nappal az utazásomat, és meglátogattam az ország keleti részén fekvő borvidéket. Nagyszerű felismerés volt, hogy milyen kitűnőek a magyar borok." [KSZ.]

BOTH Előd: 50 éve: ember a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. ápr. 4. sz. pp. 160-164. Az 1961. ápr. 12-i első ember űrrepüléséről és az emberes űrrepülés fél évszázados történetéről. [KSZ.]

SZABÓ Péter Gábor: Az újkori matematika és fizika megszületése. Vekerdi László tanulmánykötetéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. ápr. 4. sz. pp. 165-168. Vekerdi László "Az újkori matematika és fizika megszületése" című kötete 2010 decemberében jelent meg a Magyar Tudománytörténeti Intézet kiadásában és Gazda István gondozásában. A 12 tudománytörténeti tanulmány több csillagászati vonatkozású írást tartalmaz. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Georg Peuerbach, a reneszánsz csillagász. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. ápr. 4. sz. p. 168. A Felső-Ausztriában 1423-ban született és sok magyarországi kapcsolódással ténykedő csillagász életrajza. 1461. ápr. 8-án hunyt el, 550 évvel ezelőtt. [KSZ.]

A villogó Rák-köd. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. ápr. 4. sz. p. 177. A Rák-köd röntgensugárzását eddig állandónak, sőt viszonyítási alapnak tekintették, de a Fermi-űrtávcső mérései szerint változik az intenzitása. [KSZ.]

Vörös törpék serege. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. ápr. 4. sz. p. 177. A Keck Obszervatórium csillagászai nyolc közeli galaxisban az eddig ismertnél jóval több vörös törpét fedeztek fel. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2011. 2. sz. [KSZ.]

Túl nagy fekete lyuk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. ápr. 4. sz. p. 178. A Henize 2-10 törpegalaxisban kimutattak egy 2 millió naptömegű fekete lyukat. [KSZ.]

Az atomoktól a csillagokig. Ápr. 28. Radnóti Katalin: Galilei és a modern természettudomány kialakulása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. ápr. 4. sz. p. 179. Az interjút készítette: Nemoda Bence. [KSZ.]

Az égi nyomozó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. ápr. 4. sz. p. 191. Donald Olson, a Texasi Állami Egyetem fizikaprofesszora, aki több irodalmi és művészettörténeti érdekességet vizsgált a csillagászat szempontjából. Walt Whitman "Year of Meteors (1959-60)" című verse. Frederic Church tájképfestő "The Meteor of 1860" című festménye. Ansel Adams tájfényképész "Autumn Moon" fényképe, amelyet 1948. szept. 15-én készített. Edvard Munch "Sikoly" című festménye a Krakatau 1883-as kitörése okozta vérvörös naplementével. Edvard Munch "Leány a kikötőhídon" képén nem a lenyugvó nap, hanem a telihold látható. Adam Elsheimer német festő, aki nagyon pontosan festette meg a csillagképeket és először ábrázolta a Tejútat egyes csillagokból álló sokaságként, 1609-ben. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2011. febr. [KSZ.]

MADARÁSZ Emese: A fényszennyezés hatásai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. máj. 5. sz. diákpályázat. pp. [65-67.] Összehasonlító vizsgálat a csillagképek csillagainak láthatóságáról Kiskunhalas belterületén és Bácsalmás külterületén. [KSZ.]

NEMODA Bence: TIT Planetárium, Budapest. Beszélgetés Lőrincz Henrik csillagásszal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. máj. 5. sz. p. 217. A planetárium rövid története és a legújabb műsorok ismertetése. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az egyiptomiak csillagától a Vénusz bolygóig. Beszélgetés a 90 esztendős Ponori Thewrewk Auréllal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. máj. 5. sz. p. 218. A szerkesztőség ezzel az interjúval köszönti a 90 éves Ponori Thewrewk Aurélt, a TIT Planetárium első igazgatóját. [KSZ.]

Űrnavigáció a repülésben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. máj. 5. sz. p. 226. Az európai műholdas navigációs EGNOS program. [KSZ.]

Fenyegető csillagunk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. máj. 5. sz. p. 238. A napkitörések földi hatásairól. Forrás: Sky and Telescope 2011. febr. [KSZ.]

Lézerfüggöny. Beszélgetés Márka Szabolccsal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. jún. 6. sz. pp. 260-262. Márka Szabolcs a New Yorki Columbia Egyetem asztrofizikusa, aki a kozmikus eredetű gravitációs hullámok közvetlen észlelésén dolgozik a LIGO obszervatóriumban. Az életút és szakmai pálya mellett asztrofizikai és kozmológiai kérdésekről is szól a cikk. Multimessenger csillagászat, LIGO, IceCube, ANTARES neutrínó-obszervatórium. Az interjút készítette Silberer Vera. [KSZ.]

Mozgalmas év a Naprendszer kutatásában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. jún. 6. sz. pp. 270-271. A 2011-es évre tervezett űresemények. [KSZ.]

Miért nem voltak foltok a Napon? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. jún. 6. sz. p. 271. 2008-2009-ben. [KSZ.]

Ultrasűrűségű exobolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. jún. 6. sz. p. 272. A Kepler-10b. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2011. márc. [KSZ.]

LUKÁCS Csilla: Oktatást kiegészítő természettudományi foglalkozások a TIT szervezésében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. jún. 6. sz. p. 272. Csillagászati tehetséggondozó foglalkozások a TIT-ben. Az iskolán kívüli oktatási módszerek, tudományos baráti körök, készségfejlesztő és ismeretterjesztő szakkörök, tanulmányi versenyek, vetélkedők, klubok, nyári napközis táborok napjainkban is működőképesek. [KSZ.]

Évtizedünk új távcsövei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. jún. 6. sz. pp. 287-288. Forrás: Sky and Telescope, 2011. márc. [KSZ.]

SILBERER Vera: Földre hozott csillagok. Beszélgetés Fülöp Zsolttal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. júl. 7. sz. pp. 303-305. Fülöp Zsolt az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének igazgatója. Az Atomki kutatásai között több kapcsolódik a csillagászathoz. [KSZ.]

BARTA Veronika: Káprázatos jelenségek a viharfelhők fölött. Felsőlégköri optikai jelenségek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. júl. 7. sz. pp. 310-312., hátsó belső borító. Az 1989-ben felfedezett vörös lidércekről. [KSZ.]

NEMODA Bence: Diákpályázatunk veteránja. Beszélgetés Sárneczky Krisztiánnal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. júl. 7. sz. diák-vendégoldal p. [109.] Sárneczky Krisztián 1992-es a Természet Világa diákpályázatán dolgozatával első díjat nyert. Az interjúban csillagászati kutatásairól és amatőrcsillagászati tevékenységéről szól. [KSZ.]

Földcsuszamlások a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. júl. 7. sz. p. 319. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2011. 4. sz. [KSZ.]

Szuperfolyékony anyag neutroncsillagban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. júl. 7. sz. p. 319. A 330 évvel ezelőtt felrobbant Cassiopeia A szupernóva után maradt neutroncsillagot vizsgálta a NASA Chandra röntgenobszervatóriuma. [KSZ.]

Sötét anyag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. júl. 7. sz. p. 319. AZ ESA Herschel-űrtávcsövének mérései az ősi világegyetem galaxisairól, galaxishalmazairól. A sötét anyag miatt a megfelelő mennyiség a nagyjából 300 milliárd naptömegű galaxis. [KSZ.]

Gagarin pokoljárása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. júl. 7. sz. pp. 335-336. Gagarin űrutazásának utolsó percei. Az ellátó egység nem vált le időben, a kapszula forgott, a rádiókapcsolat megszakadt. 7 km magasan az űrhajós katapultált. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2011. 4. sz. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Kereszturi Ákos: Asztrobiológia (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2011). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. júl. 7. sz. p. 336. Könyvismertetés. [KSZ.]

SOLT György: Mennyire állandó egy természeti állandó? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. aug. 8. sz. pp. 344-347. Csillagászati - kozmológiai - vonatkozásokkal. [KSZ.]

Válogatás a TIT Budapesti Planetárium aktuális műsorából. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. aug. 8. sz. melléklet p. [125.] [KSZ.]

A Világegyetem pontos tágulása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. aug. 8. sz. p. 368. 73,8 km/s/Mpc a tágulási sebesség mértéke. A gyorsuló tágulás a sötét energia számlájára írható. Adam Riess szerint, Űrtávcső Tudományos Intézet és John Hopkins Egyetem. [KSZ.]

Szobahőmérsékletű csillag. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. aug. 8. sz. p. 368. Egy 27 és egy 95 fok C felszínű hőmérsékletű csillag. Forrás: Sky and Telescope 2011. jún. [KSZ.]

Szonda a Merkúr körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. aug. 8. sz. p. 369. A NASA Messenger űrszondája. [KSZ.]

SIMONOVITS András: Hogyan fedezték fel a logaritmust? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. aug. 8. sz. pp. 376-377. Benne Kepler, aki csillagászati számolásában már hasznát vehette a logaritmust. A bolygók keringési ideje és pályasugara között összefüggés logaritmizált hányadosa azonos és ez a Kepler III. törvényét eredményezhette. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Barlai Katalin: Csillagászat és kultúra (Budapest, 2011). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. aug. 8. sz. p. 384. Könyvismertetés a MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet monográfia-sorozatának 2010-es évszámmal megjelent 7. kötetéről. [KSZ.]

B. E. [BOTH Előd]: Címképünk: szupernóva az örvényködben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. aug. 8. sz. p. 384., címlapkép. Pál András és munkatársai felvétele az SN 2011dh szupernóváról, melyet a piszkéstetői Schmidt-távcsővel készítettek. [KSZ.]

Fém a holdi vízben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. szept. 9. sz. p. 415. A 2009-ben Holdba csapódó LCROSS szonda a Cabeus-kráterből vizet és abban 1 %-nyi nátriumot dobott ki, a színképelemzések szerint. [KSZ.]

A Neptunusz megkerülte a Napot. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. szept. 9. sz. pp. 431-432. 1846. szept. 23-i felfedezése óta tett meg egy teljes kört és 2011. júl. 11-én pontosan abban a pozícióban volt a bolygó. Forrás: Sky and Telescope, 2011. júl. [KSZ.]

MOLNÁR László: Csillagok szívdobbanásainak modellezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. okt. 10. sz. pp. 434-436. Az RR Lyrae típusú változócsillagok vizsgálata. Magyarázatok a Blazskó-effektusra (nemzetközi formában Blazhko-effektusra). [KSZ.]

Első lépés. Galgóczi Gábor, a First Step to Nobel Prize in Physics pályázat magyar nyertese. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. okt. 10. sz. diákpályázat [p. 156.] "Első lépés a fizikai Nobel-díjhoz" idei öt nyertes egyike Galgóczi Gábor (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium). Három exobolygót vizsgált meg a Polaris Csillagvizsgáló 280 mm-es és a piszkés-tetői 1 m-es távcsövével. Az interjút készítette: Nemoda Bence. [KSZ.]

Különleges kvazár. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. okt. 10. sz. p. 466. Az ULASJ1120+0641 jelű kvazár közepén egy mintegy 2 milliárd naptömegű fekete lyuk található. Vöröseltolódása: 7,085. Az eddigi rekorderé 6,4 volt. Galaxist 8,6 és gammavillanást 8,2 vöröseltolódással találtak már. [KSZ.]

A Tejútrendszer ikertestvére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. okt. 10. sz. p. 466. Az NGC 6744 galaxis a Páva (Pavo) csillagképben. [KSZ.]

Egyedülálló vulkánosság a Holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. okt. 10. sz. p. 479. A Compton-kráter és a Belkovich-kráter közötti 25-35 km átmérőjű forró, tóriumban gazdag folt [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Ponori Thewrewk Aurél: Bolygóistennő (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2011). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. okt. 10. sz. p. 480. Könyvismertetés. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Régi könyvek, új csillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. okt. 10. sz. p. 480. Könyvismertetés Farkas Gábor Farkasnak a Balassi Kiadónál a "Humanizmus és Reformáció" sorozatban megjelent " Régi könyvek, új csillagok" című csillagászattörténeti kötetéről. [KSZ.]

Az űrkutatás története. A TIT Budapesti Planetárium legújabb műsora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. nov. 11. sz. vendégoldal. p. [175.] [KSZ.]

ABONYI Iván: A fizikai megismerés kalandja. 1. A mozgástantól az elemi részekig. A = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. nov. 11. sz. pp. 505-508. A Newtoni-mechanika szerepének ismertetésével. Einstein általános relativitáselméletének csillagászati bizonyítékai. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Hüninger Adolf jezsuita csillagász emlékezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. nov. 11. sz. p. 512. 1849. dec. 10-én született és 1911. okt. 26-án - 100 esztendeje - hunyt el Hüninger Adolf jezsuita atya, csillagász, a napmegfigyeléseiről híres kalocsai Haynald Obszervatórium igazgatója. [KSZ.]

Leállhat a naptevékenység? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. nov. 11. sz. p. 513. A megfigyelések három szokatlan, a naptevékenység csökkenésére utaló jelet mutatnak. [KSZ.]

Föld-trójai kisbolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. nov. 11. sz. p. 513. A 2010TK7 jelű kisbolygó, melyet a NASA WISE infravörös csillagászati műholdja fedezett fel. [KSZ.]

Az Enceladus öntözi a Szaturnuszt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. nov. 11. sz. pp. 513-514. Az ESA Herschel-űrtávcsövének vizsgálata alapján. [KSZ.]

L. T. [LADÁNYI Tamás]: A Discovery a Balaton jégvilága fölött. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. nov. 11. sz. p. 518., címlapkép. Az éjszakai felvétel 2011. febr. 28-án készült Fonyódról. [KSZ.]

VARGA Péter: Állandó a gravitációs állandó? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. nov. 11. sz. pp. 526-527. A gravitációs állandó még ma is a legpontatlanabbul ismert fizikai alapállandó, ennek a gravitációs tér gyengesége mellett méréstechnikai okai is vannak. Igen gyakran felmerül a gravitációs állandó időbeli változásának feltételezése. Csillagászati számítások a G időbeli változását nem támasztják alá. Az árapálysúrlódás jelenségének vizsgálata szerint a földtörténet utolsó 600 millió évében a gravitációs állandó változatlan maradt. [KSZ.]

Címképünk: Ég és Föld tánca. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. dec. 12. sz. címlapkép. Haarberg Orsolya felvétele egy sarki fényről. (pp. 550-552.: A Norvégiában élő természetfotós nyerte el az "Év természetfotósa 2011" fődíjat. Ez a képe a "Természet energiái" kategóriában nyert első díjat. Képanyagának zöme Izlandon készült. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília: Ősi világképek. Kísérlet a Kárpát-medencében élt bronzkori népek világképének tanulmányozására. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. dec. 12. sz. pp. 535-538. Az archaikus népi világkép alapvonásai. A bronzkori Kárpát-medencével kulturális kapcsolatban álló kultúrák kozmológiai elképzelései. Rekonstruált ősi kozmológiák. A Kárpát-medence. [KSZ.]

RÁCZ István: Hogyan hallgatható meg az Univerzum zenéje? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. dec. 12. sz. pp. 546-549. Mi a gravitációs hullám? Léteznek-e gravitációs hullámok? Melyek a gravitációs hullámok legígéretesebb asztrofizikai forrásai? (Kettős neutroncsillagok. Szupernóvák. Pulzárok. Fekete lyukak. Statisztikus háttér.) Milyenek a gravitációs hullámom?A gravitációs hullámok detektálása. A földi telepítésű lézerinterferometria elvén működő detektorok felépítése. A méréseket befolyásoló hatások. Harmadik generációs hullámdetektorok. Miért fontosak a gravitációs hullámok detektálására irányuló erősfeszítések. [KSZ.]

A Kepler-űrszonda eredményeiből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. dec. 12. sz. p. 564. Első két éve alatt 1235 exobolygó-jelöltet talált. Közöttük csak 68 lehet körülbelül akkora, mint a Föld, azok is nagyrészt közel keringenek csillagukhoz. [KSZ.]

Rejtélyes szerves anyag az űrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. dec. 12. sz. p. 564. Nyíltláncú szénhidrogén, mely leginkább a kőolajhoz hasonlít. [KSZ.]

Csillagpor. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. dec. 12. sz. p. 564. A Nagy Magellán-felhő 1987-es szupernóvája által kidobott porfelhő vizsgálata. [KSZ.]

HOLL András: Amatőr kibertudomány. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. dec. 12. sz. pp. 571-572. Az egyének tulajdonában levő személyi számítógépek felhasználása tudományos célokra. Közöttük a csillagászat is szerepet kapott: az idegen civilizációk jeleit kereső SETI @ home, a galaxisok morfológiai osztályozását végző GalaxyZoo, a SOHO felvételein napközeli üstökösöket felfedezők, a Stardust által visszahozott mikroszkopikus porrészecskékben csillagközi eredetű részecskéket keresők. [KSZ.]

NÓGRÁDI L. [NÓGRÁDI László]: Kék bolygót találtak a Földtől 600 fényévre. = Tolnai Népújság 22. 2011. dec. 9. 288. sz. p. 11. "Elméletben lakható az a bolygó, amelynek felfedezését a napokban jelentették be a NASA kutatói. Az égitestet még 2009-ben fedezte fel a Kepler űrteleszkóp, de a létezése csak a közelmúltban vált bizonyossá, amikor többször is megfigyelték a napja előtt elhaladva. A Kepler 22b névre keresztelt bolygó 600 fényévre található a Naprendszertől, a mérete Föld 2,4-szerese és 290 nap alatt járja be egy Naphoz hasonló csillag körüli pályáját. A tömegét és a szerkezetét nem sikerült eddig megállapítani, ezért jelenleg nem tudni, hogy van-e felszíne. A kutatók számára mégis izgalmas lehet, hiszen éppen megfelelő távolságban kering a napjától ahhoz, hogy folyékony formában legyen rajta víz.
A kifejezetten Föld-szerű bolygók keresésére épített Kepler űrteleszkóp már több mint ezer lehetséges planétát talált, eddig azonban csak néhányról sikerült bebizonyítani, hogy valóban bolygó. Az elméletben lakható égitestek száma azonban több tucatnyi, úgyhogy az űrjárműveket fejlesztő mérnökök is igyekezhetnek, úti cél már bőven akad. Tennivaló is van bőven, hiszen a más naprendszerekben található bolygókra a jelenlegi technológiákkal évmilliókig tartana az utazás." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MIHÁLY János: "Székely mitológia" - Csaba királyfi nyomában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 22. 2011. 4. sz. p. 9.; 9. sz. p. 9.; 14. sz. p. 9.; 19. sz. p. 9.; 24. sz. p. 9.; 29. sz. p. 9.; 34. sz. p 8.; 44. sz. p. 8. Nyolc részes cikksorozat, a Csaba királyfiról szóló legendáról, Részletesen szól a Tejútra vonatkozó erdélyi népmondákról és irodalmi műalkotásokról. Cáfolja a Lugossy József által közölt Tejút-monda népi eredetét. [IBQ.]

Először találtak Föld-szerű bolygót az élet számára alkalmas zónában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 22. 2011. dec. 8. 238. sz. p. 10. "Első alkalommal fedeztek fel a Földnél nem sokkal nagyobb bolygót egy távoli csillag úgynevezett lakhatósági zónájában. A Kepler-22b jelű égitest jelenleg az egyik legjobb jelölt arra, hogy a miénkhez hasonló életet találjanak rajta. "Mérföldkő ez a Föld távoli testvéreinek keresésében" - mondta Douglas Hudgins csillagász a NASA magyar idő szerint hétfőn kora este megtartott sajtótájékoztatóján. A Kepler-űrtávcső új eredményeit bemutató konferenciához kapcsolódó sajtótájékoztatón részt vett Pete Worden, a NASA Ames Research Center igazgatója,- Natalie Batalha, a Kepler programjának tudományos igazgatóhelyettese,- Bill Borucki, a Kepler-űrtávcső vezető kutatója, és ami előre felcsigázta a kedélyeket: Jill Tarter, a Földön kívüli értelem utáni kutatással foglalkozó SETI Intézet képviselője. ..." [HAI.]

MOLNÁR G. Attila: Tudományos műhely a város felett. Csillagászat. Jemenből is akad látogatója a Kopernikusz Kör rendezte programoknak. = Új Néplap 22. 2011. febr. 5. 30. sz. p. 12. Interjú Ujlaki Csabával a szolnoki TIT Uránia bemutató csillagvizsgálójának vezetőjével. Éves programismertetés. [HAI.]

B. A.: Csillagászokkal is nézhetjük a napfogyatkozást. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. jan. 3. 2. sz. p. 2. Pécsett a Jurisics Utcai Általános Iskola udvarán és a Széchenyi téren lesz távcsöves bemutató jan. 4-én. [KSZ.]

BABUS A.: A felhők és a köd miatt csak meséltek a napfogyatkozásról. Égi tünemény. Magyarországról 2081-ben, Andalúziában azonban tizenhat év múlva láthatunk teljes fogyatkozást is. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. jan. 5. 4. sz. p. 2. Beszámoló a 2011. jan. 4-i részleges napfogyatkozás pécsi történéseiről. A Jurisics utcai Általános Iskola udvarán és a Széchenyi-téren készültek a pécsi csillagászok a jelenség távcsöves bemutatására. A nagy köd és a felhők miatt csak mesélni tudtak a gyerekeknek. Löffler P. fényképén a távcsövek és az iskolások között Sragner Márta és Ignátkó Imre látható. [KSZ.]

Lottóbevételből születik újjá Stonehenge. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. jan. 5. 4. sz. p. 9. 25 millió fontos felújítással teszik rendbe az évi 1 millió látogatót fogadó kőkörök területét. [KSZ.]

Mindentudás Egyeteme 2.0. Földön kívüli Földek? = Új Dunántúli Napló 22. 2011. febr. 19. 49. sz. p. 5. Kiss László fizikus-csillagász előadása a Naprendszeren túli bolygók kutatásáról febr. 22-én Pécsett. [KSZ.]

Pécs. A Naprendszeren kívüli bolygók megismeréséről... = Új Dunántúli Napló 22. 2011. febr. 21. 51. sz. p. 4. Kiss László fizikus-csillagász előadása Pécsett febr. 22-én a Mindentudás Egyeteme előadássorozatán. [KSZ.]

MÉHES Károly: Ott állunk az univerzum homokozójában. Kiss László csillagász előadása a Mindentudás Egyetemén. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. febr. 22. 52. sz. p. 5. Interjú Kiss Lászlóval, fényképpel és rövid életrajzzal illusztrálva. [KSZ.]

TAR Gábor: Űrutazás potom negyvenmillióért. Több ezer ember repülhet az űrbe. Gagarin volt az első. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. ápr. 12. 100. sz. p. 6. Ma 50 éve, hogy az első ember az űrben járt. Az eddigi űrturisták: Dennis Tito (2001), Mark Shuttleworth (2002), Gregory Olsen (2005), Anousheh Ansari (2006), Charles Simonyi (2007, 2009), Richard Garriott (2008), Guy Laliberté (2009). Horvai Ferenc részletes tájékoztatása az űrturizmusról és a szuborbitális űrugrásokról. [KSZ.]

B. A.: Égbolt. Háromnegyed órára sötétbe borul a Hold. Pécsi csillagászokkal együtt is figyelhetjük az esti teljes fogyatkozást. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. jún. 15. 160. sz. p. 1., 4. Pécsett távcsöves megfigyelést tartanak a budai autóbusz-állomás közelében. Áts György ad tájékoztatást a jelenségről. [KSZ.]

(k): Pécs. Közösségi csillagvizsgáló programot tartanak július 23-án a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. júl. 15. 190. sz. p. 2. Távcsöves megfigyelés lesz a PTE Természettudományi Kar udvarán este 8 órától. [KSZ.]

TAR Gábor: Búcsú az űrrepülőgépektől. Atlantis. A NASA kiszervezi az asztronauták űrutazását. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. júl. 22. 197. sz. p. 8. Az űrsikló-program 30 évéről Horvai Ferenc adott tájékoztatást a lapnak. Pénzügyileg nem vált be az űrsikló: egy kilogramm tömeg Föld körüli pályára állítása 20-30 ezer dollár volt, ugyanezt hordozórakétákkal 3-4 ezerből megoldották. Egy-egy küldetés költsége 500 millió dollár volt. A Nemzetközi Űrállomás felépítésével az űrsikló-program lezárult. Ezentúl az orosz Szojuz űrhajók viszik fel a NASA űrhajósait, egyenként 63 millió dollárért. [KSZ.]

Neil Armstrong újra embert küldene a Holdra. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. szept. 2. 238. sz. p. 12. A 81 éves Armstrong a Mars-utazás helyett a Holdra való visszatérést szorgalmazza. [KSZ.]

Űrállomás. A legénység nincs veszélyben, az ISS üres marad. Hazatérnek az asztronauták. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. szept. 6. 242. sz. p. 12. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: A csillagász. Gyors időutazás az Androméda galaxisba. Holdsarló, Napudvar és más, szabad szemmel is észlelhető csodák. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. szept. 27. 263. sz. p. 5. Gyenizse Péter pécsi amatőrcsillagásszal készített riport. A cikket egy fénykép egészíti ki, ahol Gyenizse Péter egy tükrös távcső mellett áll. Fotó Löffler Péter. "Tíz kozmikus év" címmel rövid életrajzot is közölnek. A cikk mellett olvasható, hogy a mai rendezvény a pécsi Dominikánus Házban Gyenizse Péter csillagászati előadása lesz. Címe: Az üstökösök, kisbolygók és Kuiper-objektumok kutatásának újabb eredményei. [KSZ.]

A legkönnyebb munkahely. Világűr. A Nemzetközi Űrállomásról a Földet kutatják az űrhajósok. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. okt. 5. 271. sz. p. 8. [KSZ.]

TAR Gábor: Űrhulladék. Egy-két évig nem várható nagyobb műhold becsapódása. Több százezer darab űrszemét kering az űrben, a problémát jelenleg csak kezelni lehet. Elvileg fizet a biztosító "idegen jármű ütközése" címen. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. okt. 29. 294. sz. p. 7. Horvai Ferenc - a Magyar Űrkutatási Iroda munkatársa - tájékoztatása a témakörről. [KSZ.]

M. B. E.: Okoz-e világkatasztrófát Nibiru, a végzet csillaga? = Új Dunántúli Napló 22. 2011. nov. 22. 317. sz. p. 4. Pécsett előadást tart ma este Nagyváradi László lesz-e világvége 2012-ben? címmel. Csillagászati szempontból elemzi a 2012. dec. 21-re jelzett világvégét, a sumérok mitológiájának Nibiru csillagát és a Maja naptárt. [KSZ.]

Űrkaland. Augusztusban már kiköthet a Marson. Az egytonnás Kíváncsiság nevű robot az élet nyomait kutatja majd a vörös bolygón. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. nov. 28. 323. sz. p. 8. A szombaton fellőtt Curiosity már a Mars felé száguld. [KSZ.]

NÓGRÁDI L.: Kék bolygót találtak a Földtől 600 fényévre. = Új Dunántúli Napló 22. 2011. dec. 9. 334. sz. p. 11. "Elméletben lakható az a bolygó, amelynek felfedezését a napokban jelentették be a NASA kutatói. Az égitestet még 2009-ben fedezte fel a Kepler űrteleszkóp, de a létezése csak a közelmúltban vált bizonyossá, amikor többször is megfigyelték a napja előtt elhaladva. A Kepler 22b névre keresztelt bolygó 600 fényévre található a Naprendszertől, a mérete Föld 2,4-szerese és 290 nap alatt járja be egy Naphoz hasonló csillag körüli pályáját. A tömegét és a szerkezetét nem sikerült eddig megállapítani, ezért jelenleg nem tudni, hogy van-e felszíne. A kutatók számára mégis izgalmas lehet, hiszen éppen megfelelő távolságban kering a napjától ahhoz, hogy folyékony formában legyen rajta víz. A kifejezetten Föld-szerű bolygók keresésére épített Kepler űrteleszkóp már több mint ezer lehetséges planétát talált, eddig azonban csak néhányról sikerült bebizonyítani, hogy valóban bolygó.
Az elméletben lakható égitestek száma azonban több tucatnyi, úgyhogy az űrjárműveket fejlesztő mérnökök is igyekezhetnek, úti cél már bőven akad. Tennivaló is van bőven, hiszen a más naprendszerekben található bolygókra a jelenlegi technológiákkal évmilliókig tartana az utazás." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(infó): Lakható bolygóra bukkantak a Naprendszeren kívül. = Új Kelet 14. 2011. dec. 08. 49. sz. p. 28. "A Kepler űrteleszkóp segítségével amerikai csillagászok először fedeztek fel egy olyan, a Földhöz hasonló bolygót, amely elvileg alkalmas lehet az élet befogadására - közölte hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. William Borucki, a Kepler vezető kutatója szerint a Kepler 22b kódjelű bolygó létezése bizonyítást nyert, miután a csillagászoknak három ízben is sikerült megfigyelniük, amint a 2009-ben felfedezett égitest elhalad a saját napja előtt. A harmadik ilyen észlelést 2010 karácsonyán rögzítették. A Kepler 22b 600 fényévre található a Naprendszertől, a mérete a Föld 2,4-szerese és 290 nap alatt járja be egy Nap-szerű csillag körüli orbitális pályáját. A 2009-ben útjára indított Kepler űrteleszkóp a NASA első olyan missziója, amelynek célja, hogy a Földhöz hasonló bolygókat fedezzen fel, amelyek a Naphoz hasonló csillagok körül keringenek." [HAI.]

NÓGRÁDI L.: Kék bolygót találtak a Földtől 600 fényévre. = Új Néplap 22. 2011. dec. 9. 288. sz. p. 11. "Elméletben lakható az a bolygó, amelynek felfedezését a napokban jelentették be a NASA kutatói. Az égitestet még 2009-ben fedezte fel a Kepler űrteleszkóp, de a létezése csak a közelmúltban vált bizonyossá, amikor többször is megfigyelték a napja előtt elhaladva. A Kepler 22b névre keresztelt bolygó 600 fényévre található a Naprendszertől, a mérete Föld 2,4-szerese és 290 nap alatt járja be egy Naphoz hasonló csillag körüli pályáját. A tömegét és a szerkezetét nem sikerült eddig megállapítani, ezért jelenleg nem tudni, hogy van-e felszíne. A kutatók számára mégis izgalmas lehet, hiszen éppen megfelelő távolságban kering a napjától ahhoz, hogy folyékony formában legyen rajta víz. A kifejezetten Föld-szerű bolygók keresésére épített Kepler űrteleszkóp már több mint ezer lehetséges planétát talált, eddig azonban csak néhányról sikerült bebizonyítani, hogy valóban bolygó.
Az elméletben lakható égitestek száma azonban több tucatnyi, úgyhogy az űrjárműveket fejlesztő mérnökök is igyekezhetnek, úti cél már bőven akad. Tennivaló is van bőven, hiszen a más naprendszerekben található bolygókra a jelenlegi technológiákkal évmilliókig tartana az utazás." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ENISZ Judit: Kecskeméten jártunk. Óvoda. = Újszászi Híradó 21. 2011. jún. 6. sz. p. 29. "A tehetséggondozói program keretében május 25-én Kecskemétre buszoztunk, ahol megtekintettük a Planetáriumot, voltunk a Vadasparkban, és sokat játszottunk. Első utunk a Planetáriumba vezetett, ahol az előadó érdekes dolgokat mesélt a levegőről. Kísérletet mutatott be egy lufi segítségével a rakétakilövésről. Mesét vetített a Napról és a pingvinről, majd zárásként elsötétedett a terem, és a falra vetítette a csillagos égboltot. A Naprendszer bolygói és a csillagok végigvonultak az "égbolton", így szemléltetve a nappalok és az éjszakák váltakozását. A Planetáriumi előadás után jót játszottunk a közeli játszótéren. A városi séta alkalmával megtekintettük a Naprendszer szoborcsoportot. ..." Ez a cikk csillagászathoz kapcsolható részének teljes szövege. [HAI.]

Csillagszemű. Csillagszem. = UNIV Pécs 12. 2011. nov. 21. 13. sz. p. 1., 4. A Pécsi Tudományegyetemen a BTK-TTK aulában állítottak fel egy nov. 9-én egy hordozható planetáriumot. Félóránként ülhettek be kisebb csoportokban előadásokat hallgatni. [KSZ.]

Türelemre int a Fehér Ház földönkívüliekről kiadott közleménye. = Váci Napló 20. 2011. nov. 11. 90. sz. p. 16. "Az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása Földön kívüli élőlényekről, sem a velük való kapcsolatfelvételről. A nem mindennapi bejelentést két petíció miatt volt kénytelen kiadni a Fehér Ház. [...] Mindkét követelésre Phil Larson, a Fehér Ház tudományos ügyekért felelős tisztségviselője válaszolt. [...] Napjainkban egyre intenzívebb a Földön kívüli élet utáni kutatás. A természettudományos megismerés fejlődése révén ma már reális lehetőség van az élet nyomainak keresésére bolygónkon kívül, ilyen lesz például a november 25-én induló Mars Science Laboratory küldetése. Egyre több Naprendszeren kívüli bolygót fedeznek fel a csillagászok, például a Kepler-űrtávcsővel. Az asztrobiológiai kutatásokkal kapcsolatban Larson is türelemre int, hangsúlyozva, hogy a Földön kívüli élet keresése nem lezárt téma.
Bár nagy a valószínűsége olyan bolygók létezésének, amelyek életet hordozhatnak, ugyanakkor annak esélye, hogy az ott élő esetleges civilizációval kapcsolatba lépjünk, a nagy távolságok miatt is igen csekély. (origo.hu)" [HAI.]

REZSABEK Nándor: Meteorok és meteoritok. Földiekkel játszó égi - vagy égiekkel játszó földi tünemény? = Vadon 18. 2011. 1. sz. p. 32. Főképp a tektitekről.; Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

K. Zs. [KOVÁCS Zsolt]: Az utolsó magyar polihisztor. = Vadon 18. 2011. 2. sz. p. 38. Könyvismertetés a Mahler Ede kronológusról szóló, Rezsabek Nándor: Az utolsó magyar polihisztor; Aura Kiadó, 2010. kötetről. [REZ.]

HADHÁZI Csaba: Jó Napot kívánok! Hogyan működik egy magán-csillagvizsgáló? = Vadon 18. 2011. 2. sz. p. 33. A magán-csillagvizsgálók mibenlétéről, és hajdúhadházi Herkules Obszervatóriumban végzett észlelésekről. [REZ.]

A júniusi és júliusi égbolt látnivalói. = Vadon 18. 2011. 2. sz. p. 39. [REZ.]

[GENZOR Mariann:] Múzeumok Éjszakája a Göncöl Házban. 2011. június 18. = Vadon 18. 2011. 3. sz. p. 46. Az Albireo Amatőrcsillagász Klub által a váci program részeként tartott távcsöves bemutatóról is. [REZ.]

A júliusi és augusztusi égbolt látnivalói. = Vadon 18. 2011. 3. sz. p. 55. [REZ.]

HADHÁZI Csaba: Csillag(fény)képek. Az asztrofotók készítésének alapjai. = Vadon 18. 2011. 3. sz. p. 57. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Mi "közünk" Galileihez? = Vadon 18. 2011. 4. sz. pp. 58-59. A csillagászat nagyjairól elnevezett közterületekről.; Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Galaxisunk, a Tejútrendszer. = Vadon 18. 2011. 5. sz. pp. 50-51. Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

FEHÉR Tamás: Földenergiák. = Vadon 18. 2011. 5. sz. pp. 62-63. Csillagászati kitételekkel. [REZ.]

ROSENBERG Róbert: Égi lándzsa Adony felett. Mi van a képen? = Vadon 18. 2011. 6. sz. p. 29. Meteorokról, különös tekintettel a 2011. aug. 5-én látható lándzsa alakú bolidáról. [REZ.]

FEHÉR Tamás: Tudatos energiahasználó. Csak egy földünk van. = Vadon 18. 2011. 6. sz. pp. 62-63. Csillagászati kitételekkel. [REZ.]

ROJKÓ A.: Egy tudós és két mecénás kapott Budavárért Emlékérmet. = Várnegyed 16. 2011. szept. 16. 16. sz. p. 1. [SRG.]

Holdkiflivé vált a Nap korongja. Részleges napfogyatkozás volt kedden reggel. = Vas Népe 56. 2011. jan. 5. 3. sz. p. 16. Jelenség megfigyelése Szombathelyen. [SRG.]

Égi teherhajó. Hat tonna felszerelés érkezik az űrállomásra. = Vas Népe 56. 2011. jan. 24. 19. sz. p. 16. A H-IIB rakétahordozó a Gólya 2 (Kunotori 2) japán teherűrhajóval elstartolt. [SRG.]

Csillagászat és dínók egy helyen. = Vas Népe 56. 2011. febr. 2. 27. sz. p. 6. A VI. Euroregionális Természettudományi Konferencia a Savaria Egyetemi Központban. [SRG.]

A nyílt világűrben dolgoztak az orosz űrhajómérnökök. = Vas Népe 56. 2011. febr. 17. 40. sz. p. 20. [SRG.]

Az utolsó küldetés. Űrsikló. Elindult a Nemzetközi űrállomásra a Discovery. = Vas Népe 56. 2011. febr. 26. 48. sz. p. 20. [SRG.]

Visszatért a Szojuz. A legénység tagjai egészségesek. = Vas Népe 56. 2011. márc. 17. 63. sz. p. 16. [SRG.]

Meglepetés. Meteorit a rendelőben. A Smithsonian Intézetbe kerül. = Vas Népe 56. 2011. márc. 22. 67. sz. p. 16. A teniszlabda nagyságú meteorit 2010 januárjában szakította át magánorvosi rendelő tetejét Virginiában. [KSZ.]

Vasárnaptól kezdődik a nyári időszámítás. Egy órával kevesebb. = Vas Népe 56. 2011. márc. 26. 71. sz. p. 18. Az órák átállítása. [SRG.]

Közel fél évet tölt majd el az űrben a három orosz asztronauta. = Vas Népe 56. 2011. ápr. 6. 80. sz. p. 16. [SRG.]

Az első ember az űrben: 50 éve. = Vas Népe 56. 2011. ápr. 7. 81. sz. p. 7. Kiállítás Celldömölkön. [SRG.]

Az első ember az űrben. Celldömölk: Gagarin emlékére. = Vas Népe 56. 2011. ápr. 14. 87. sz. p. 7. Kiállítás. [SRG.]

A hónap végén indul utolsó útjára az Endeawour űrhajó. = Vas Népe 56. 2011. ápr. 21. 93. sz. p. 20. [SRG.]

(nm): Mit üzennek a csillagok? = Vas Népe 56. 2011. máj. 25. 121. sz. p. 9. Ezzel a címmel tart előadást Vértes Ernő a Kőszegi Polgári Kaszinó meghívására a Brenner János Közösségi Házban máj. 27-én. [KSZ.]

Altatják néhány évig. Spórolás. Hibernálják a Rosetta űrszondát. = Vas Népe 56. 2011. jún. 7. 132. sz. p. 16. [SRG.]

Űrutazás magas vérnyomás ellen... = Vas Népe 56. 2011. jún. 11. 136. sz. p. 20. [SRG.]

Holdfogyatkozás. A tiszta idő segítette a jelenség megfigyelését. = Vas Népe 56. 2011. jún. 17. 140. sz. p. 16. [SRG.]

Leléptek az űrből. Lezárult az amerikaiak űrrepülőgép-programja. = Vas Népe 56. 2011. aug. 3. 180. sz. p. 15. [SRG.]

Meteor robbant hazánk fölött. = Vas Népe 56. 2011. aug. 8. 184. sz. p. 2. 2011. aug. 5-én. Ladányi tamás veszprémi amatőrcsillagász nyilatkozata. Adonyban készült fotóval. [SRG.]

Az óceánba estek a műhold nagy darabjai. = Vas Népe 56. 2011. szept. 26. 225. sz. p. 16. [SRG.]

Kína meghódítja az űrt. Űrállomást építenek - két éven belül embert is felküldenek. = Vas Népe 56. 2011. okt. 1. 230. sz. p. 16. [SRG.]

A 8-ik bolygó rejtélye. Izgalmas és ismeretbővítő előadások a Csillagászati Héten. = Vas Népe 56. 2011. okt. 4. 232. sz. p. 5. [SRG.]

Napi ajánlat. Szombathely. = Vas Népe 56. 2011. okt. 5. 233. sz. p. 15. XXII. Csillagászati és Űrkutatási Hetek programja. Péntek Kálmán előadása a Neptunusz felfedezéséről. [SRG.]

Napi ajánló. Szombathely. = Vas Népe 56. 2011. okt. 6. 234. sz. p. 15. Bartha Lajos előadása Az első Hold címmel. [SRG.]

A világ éjszakai arca: asztrotájkép. = Vas Népe 56. 2011. okt. 7. 235. sz. p. 7. Ladányi Tamás előadása. [SRG.]

Napi ajánló. Szombathely. = Vas Népe 56. 2011. okt. 7. 235. sz. p. 15. Távcsöves bemutató a NYME SEK Természettudományi Kar Csillagvizsgálójában. [SRG.]

Kézműves program, csillagászati előadás. = Vas Népe 56. 2011. okt. 10. 237. sz. p. 7. Az Agora-Gyermekek Házában. [SRG.]

Napi ajánló. Szombathely. = Vas Népe 56. 2011. okt. 10. 237. sz. p. 15. Péntek Kálmán előadása az Agora-Gyermekek Házában. [SRG.]

(azs): Művészi fotográfiák az űrből. Véget ért a Csillagászati és Űrkutatási hetek programsorozat. = Vas Népe 56. 2011. okt. 18. 244. sz. p. 3. Péntek Kálmán tájékoztatása. Szombathelyen a NYME SEK aulájában rendezett The Wordl At Night asztrofotós kiállítást ismerteti Ladányi Tamás. [KSZ.]

BAJDÓ Bettina: Teleszkóp ajándékba. Az univerzum szolgálatában. Fennállásának 130. évfordulóját ünnepli a Gothard obszervatórium. = Vas Népe 56. 2011. okt. 22. 248. sz. p. 1., 5. A cikk áttekinti a Gothard testvérek által alapított obszervatórium 130 évét. Beszámol a tegnap tartott jubileumi ünnepségről, idézi dr. Vincze Ildikó és dr. Jankovics István, a herényi csillagvizsgáló csillagászainak szavait. Szól az új, 60 millió forint értékű RC-500-as teleszkóp és a hozzá tartozó Echelle-spektrográf átadásáról, melyeket elsősorban oktatási célokra használ majd az ELTE Gothard Jenő Asztrofizikai Obszervatóriuma. [SZU.]

Eljött az óra-visszaállítás ideje. = Vas Népe 56. 2011. okt. 30. 254. sz. p. 16. [SRG.]

Fellőtték a marsautót. Azt vizsgálja, a vörös bolygón adottak voltak-e valaha az élet feltételei. = Vas Népe 56. 2011. nov. 28. 278. sz. p. 16. [SRG.]

A csillagos égről, a "fekete lyukakról". = Vas Népe 56. 2011. dec. 3. 283. sz. p. 3. Előadás Sorkifaludon. [SRG.]

IHÁSZ Virág: A csillagok városában. = Vas Népe 56. 2011. dec. 9. 288. sz. p. 7. Novella. [SRG.]

Címlapunkon. = Vega 20. 2011. márc. 7. 1.(88.) sz. címlap. Hegyi Norbert felvétele a 2011. jan. 4-i részleges napfogyatkozásról. [KSZ.]

Megfigyelések. = Vega 20. 2011. márc. 7. 1.(88.) sz. pp. 3-4. Tűzgömb augusztus 11-én. Tűzgömbök augusztus 12-én és 13-án. Szép meteor. Szép meteor (2). [KSZ.]

NAGY István: Egy 1,25"-es Castell UHC-szűrőről szerzett tapasztalataim. = Vega 20. 2011. márc. 7. 1.(88.) sz. pp. 4-5. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A Bedő-1 aszterizmus. = Vega 20. 2011. márc. 7. 1.(88.) sz. pp. 6-9. A Pegazusban. A csatolt táblázat (szabad szemmel vagy binokulárokkal megfigyelhető aszterizmusok) Győrffy Ákos fordítása. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Vega 20. 2011. márc. 7. 1.(88.) sz. pp. 10-11. Közgyűlés 2010. márc. 13-án. 2010. évi gazdálkodás. [KSZ.]

Egyesületi események. = Vega 20. 2011. márc. 7. 1.(88.) sz. p. 12. 2010. szept. 24. és 2011. márc. 3. között. [KSZ.]

Címlapunkon: Fitos Péter felvétele a Fiastyúk - Mars együttállásról. = Vega 20. 2011. máj. 30. 2.(89.) sz. p. 1. 2007. aug. 14/15-én készült a kép a VCSE 2007. évi nyári táborában. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Amatőrcsillagászat. Így észlelek én... Erkélycsillagászat haladóan. = Vega 20. 2011. máj. 30. 2.(89.) sz. pp. 3-5. Észlelési lehetőségei a 4 milliós Berlin egyik társasházának déli erkélyéről. Egy 127/1500-as Black Diamond Skywatcher MC-távcsővel számos nyílthalmazt és gömbhalmazt észlelt. [KSZ.]

HAMACHER, Duana W - NORRIS, Ray P.: Meteorok az ausztrál őslakosok Álmában. = Vega 20. 2011. máj. 30. 2.(89.) sz. pp. 6-12. Forrás: WGN, az IMO folyóirata. 2010. 38. sz. Fordította: Győrffy Ákos. [KSZ.]

BEDŐ Veronika: McNaught-üstökös. = Vega 20. 2011. máj. 30. 2.(89.) sz. p. 12 Fényképe 2007 januárjában. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Vega 20. 2011. máj. 30. 2.(89.) sz. pp. 13-14. Új tagtársunk. Közgyűlés 2011. ápr. 16-án. Tagdíjak. Nyári tábor 2011. júl. 31 - aug. 6. Ifjúsági cikkírói pályázat. Észlelési ajánlat, csillagászati jelenségek. [KSZ.]

Fényes szimultán meteor. = Vega 20. 2011. máj. 30. 2.(89.) sz. p. 14. 2011. jún. 10-én. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 20. 2011. okt. 30. 3.(90.) sz. pp. 1-2. Pető Zsolt felvétele egy Hold-Vénusz-Jupiter együttállásról 2008. dec. 6-án. [KSZ.]

A 2011. jún. 15-i holdfogyatkozás megfigyelése. = Vega 20. 2011. okt. 30. 3.(90.) sz. pp. 3-4., 14. A VCSE-tagok észleléseivel. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A Hold hamuszürke fényének megfigyelése. = Vega 20. 2011. okt. 30. 3.(90.) sz. pp. 4-7. [KSZ.]

Holdfogyatkozás lesz 2011. dec. 10-én. = Vega 20. 2011. okt. 30. 3.(90.) sz. p. 7. [KSZ.]

Asztrofotográfia. = Vega 20. 2011. okt. 30. 3.(90.) sz. pp. 8-9. Bánfalvi Péter, Benkő Dóra, Benkő Imre, Csizmadia Szilárd, Győrffy Ákos, Hegyi Norbert, Preczlik Gábor, Zelkó Zoltán csillagászati fényképei. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A mély-ég objektumok korai kutatása. = Vega 20. 2011. okt. 30. 3.(90.) sz. pp. 9-13. [KSZ.]

VCSE-hírek. = Vega 20. 2011. okt. 30. 3.(90.) sz. p. 13. Új tagtársaink. Támogatások. Egyesületi események. [KSZ.]

Címlapunkon: a VCSE magaslégköri szondájának 2011. okt. 31-én készített fényképe. = Vega 20. 2011. dec. 30. 4.(91.) sz. pp. 1-2. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Sztratoszférikus ballonkísérletünk első eredményei. = Vega 20. 2011. dec. 30. 4.(91.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Felhők felett fekete az ég. = Vega 20. 2011. dec. 30. 4.(91.) sz. p. 4. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Ballonkísérletünkről. = Vega 20. 2011. dec. 30. 4.(91.) sz. p. 5. [KSZ.]

VCSE-hírek. = Vega 20. 2011. dec. 30. 4.(91.) sz. pp. 6-10. Csizmadia Szilárd: Nyári táborunk volt (2011. júl. 31. és aug. 6. között Szécsiszigeten).; VCSE a wikipédián.; Szenior tagjaink (Srágli Attila, Szekeres Tibor).; Csillagászati almanach a 2012. évre.; Új tagtársaink.; Egyesületi kiadvány (Csillagfény-évek).; Tagdíjak 2012.; A tagdíj összege és befizetésének módja.; Pályázati felhívás. [KSZ.]

Randevú az aszteroidaövben. = A világ te vagy - Spektrum 3. 2011. ápr-máj. pp. 20-29. A legújabb Nasa-küldetés. Fordította: Bilkei-Gorzó Borbála. [NRO.]

SZILÁGYI Szabolcs - LOSONCZI Lívia: Nincs mennyország. = A világ te vagy - Spektrum. 3. 2011. jún-júl. p. 6. Beszélgetés Stephen Hawkingal. [NRO.]

SZALABÁN Attila: Napfogyatkozás, hegyről nézve. = Zalai Hírlap 67. 2011. jan. 5. p. 3. A Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület 5 tagja a horvátországi Ivanscica csúcsáról figyelte és dokumentálta a tegnapi napfogyatkozást. Éjszaka a Földünk egén látható hullócsillagokat is látták. [PZS.]

BENEDEK Bálint: Hosszabbak lettek a nappalok Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget? = Vasárnapi Zalai Hírlap 12. 2011. márc. 20. p. 1., 3. A Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület elnöke és titkára, Gazdag Attila és Perkó Zsolt nyilatkozik a tavaszi napéjegyenlőségről, és a japán földrengésnek a Föld forgására vonatkozó hatásairól. Szakony Attila két színes fényképével illusztrálva. [PZS.]

          2012.

10 éves a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. 2002-2012. Hegyhátsál [2012.] Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány [4] p. A5 méretű, számozatlan 4 oldalas, színes nyomású ismertető. Címek: Alapvető célok. Egyéb célok. A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány rövid története. Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány, Hegyhátsál adatai, elérhetőségei. [KSZ.]

BAKÓ Krisztián: Az Univerzum titkai. Csillagászat. [Kisújszállás], 2012. Pannon-Literatúra Kft. Neografia Martin. 48 p. Lektorálta és a fotóanyagot ellenőrizte Újlaki Csaba. [HAI.]

  BÁNKUTI Zsuzsa - BOTH Mária - CSORBA F. László - HORÁNYI Gábor: A megőrzött idő. Természet - Tudomány - Történet. 3. Budapest, 2012. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Gyomai Kner Nyomda Zrt. 520 p. Ez a könyv a Források (2003. Nemzeti Tankönyvkiadó) és a Kísérletező ember (2006. Kairosz) című kötetek folytatása, harmadik része. Lektorok: Gnädig Péter, Kordos László, Vida Gábor. Csillagászat: A színképvonalak megismerése (p. 93.).; Csillagfény (pp. 120-121.).; Csillagfejlődés. Benne: A Naprendszer. A csillagok világa. Kozmológia. A speciális relativitáselmélet. Az általános relativitáselmélet (pp. 401-439.).; A távoli értelem keresése (pp. 502-503.). [HAI.]

BARROW, John David: Univerzumok könyve. A kozmosz határainak feltárása. Ford.: Both Előd. [Budapest], 2012. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 397 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektor: Szabados László. [HAI.]

COMENIUS, Johannes Amos: Ioann. Amos Comenii Orbis Pictus, in hungaricum et germanicum translatus, et hic ibive emendatus. A’ Világ Le-festve. Magyarra fordíttatott, és hellyel-hellyel meg-jobbíttatott Sz. J. által S. patakon 1796-dik eszt. Die Welt in Bildern. In die Ungarische und Deutsche Sprache übersetzt und hin und wieder verbessett. Nyomtattatott Pozsonban, Wéber Simon Péter költségével és betüivel. 1798. 167 p. Hasonmás kiadás: [Sárospatak,] 2012. Kiad.: Magyar Comenius Társaság, Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. Készült a Sárospataki Nyomda Kft nyomdaüzemében. /Bibliotheca Comeniana. 1./ A Tiszáninneni Református Egyházkerület Nagykönyvtárában, Sárospatakon őrzött kötet hasonmása. Az 1986. évi kiadás utánnyomása. Csillagászat: pp. 6-7. A Világ.; pp. 8-9. Az Ég. [KSZ.]

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Trilinguis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum, & in vitá actionum, Pictura & Nomenclatura. Latina, Germanica & Hungarica. Cum titulorum juxtá atq; vocabulorum indice. Die Sichtbare Welt in dreyen Sprachen. Das ist: Aller vornehmsten Welt-Dinge, und Lebens-Verrichtungen Vorbildung, und Lateinische, Deutsche, und Ungarische Benamung. Samt einen Titel- und Wörter-Register. A’ Láthato Világ háromféle nyelven, az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való tselekedeteknek le ábrázolása és Deák, Német, és Magyar megnevezése. A’ fellyül való irásoknak és szóknak laystromával. Cum Gratia & Privil. Sac. Caes. Majestatis, & Sereniss. Electoris Saxonici. Noribergae, Sumtibus Michaelis & Joannis Friderici Endteri, Anno Salutis MDCLXIX. [1669.] [6] 315 p. [84] Hasonmás kiadás ezzel a címmel: "Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Trilinguis. A’ Láthato Világ háromféle nyelven,
azaz: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való tselekedeteknek le ábrázolása és Deák, Német, és Magyar megnevezése. A’ fellyül való irásoknak és szóknak laystromával." [Budapest, 2012. Kossuth Kiadó.] 315 [162] p. /Amor librorum./ Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.; pp. 158-159. Ora - mutatók, (Óra - mivek). A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, megmutattja (jelenti) a mutató-istápnak (vasnak), mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson.; pp. 162-163. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszszelátó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 210-213. Az égi golyobis.; pp. 214-215. A buydosó csillagoknak helyheztetések (egy másra való nézések).; pp. 216-217. Az Hóldnak jelenési (tünési).; pp. 218-219. A Napban és Hóldban-való fogyatkozások. [KSZ.]

Az én világom. 12. Keszthelyi Sándor amatőrcsillagászati megfigyelései és gyűjtései. Készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly, Paks, Pécs, 2012. 107 p. /A Draco különkiadása./ Írta: Keszthelyi Sándor. Átnézte, ellenőrizte, javította: Vigh Lajos. Segítők: Czinkóczki Pál, Dalos Ildikó, Fleisz Krisztina, Käsz László. A kötet válogatást ad Keszthelyi Sándor észleléseiből, amelyek korábban a csillagászati levelezőlistákon és az "Égi világom..." című blogjában szövegesen tett közzé. [KSZ.]

Fedezd fel a világot. Csillagászat. Közeli szomszédaink. Ford.: Király Róbert. Kisújszállás, 2012. Pannon-Literatúra Kft. Nyomta és kötötte: Neografia Martin (Szlovákia). 72 p. /Szalay Könyvek. Fedezd fel a világot. 17./ Szakmailag ellenőrizte: Szabados László és Újlaki Csaba. A Föld. A Hold. A legközelebbi csillagok. A Nap. A csillagok távolságának mérése, osztályozása, kettőscsillagok. Új bolygórendszerek. Csillagközi anyag. Molekulafelhők. Csillagképződés. Nyílthalmazok. Változócsillagok. Csillagfejlődés. A csillagok halála. Csillagmaradványok. [HAI.]

Fedezd fel a világot. Csillagászat. A Naprendszer. Ford.: Király Róbert. Kisújszállás, 2012. Pannon-Literatúra Kft. Nyomta és kötötte: Neografia Martin (Szlovákia). 79 p. /Szalay Könyvek. Fedezd fel a világot. 11./ Szakmailag ellenőrizte: Szabados László és Újlaki Csaba. A Naprendszer bolygói (a Földet kivéve). Kisbolygók. A bolygók holdjai. Plútó és Charon. A Kuiper-öv. Bolygótérképek: Don Davis. [HAI.]

Fedezd fel a világot. Csillagászat. A Tejútrendszer és más Galaxisok. Ford.: Király Róbert. Kisújszállás, 2012. Pannon-Literatúra Kft. Nyomta és kötötte: Neografia Martin (Szlovákia). 79 p. /Szalay Könyvek. Fedezd fel a világot. 22./ Szakmailag ellenőrizte: Szabados László és Újlaki Csaba. A Tejútrendszer. Gömbhalmazok. A Lokális Halmaz. A galaxisok univerzuma. Galaxishalmazok. Szuperhalmazok. Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás. Az ősrobbanás és az első három perc. Az Univerzum rövid története. Az Univerzum jövője. Az égbolt feltérképezése. Csillagtérképek (pp. 48-79.) összesen 16 db áttekintő csillagtérképen: féltekékként, évszakonként, irányonként 6 magnitúdóig (Wil Tirion). [HAI.]

GINDIKIN, Simon: Történetek fizikusokról és matematikusokról. Ford.: Baran Sándor, Czifrik Xénia, Krámli András, Major Péter, Schultz György, Simonovits András, Zaválnij Bogdan. 3. kiad. [Budapest, 2012.] Typotex Elektronikus Kiadó Kft., Muliszolg Bt. nyomda. 448 p. A harmadik kiadás előszava Pricetonban kelt 2001. febr. 11-én. A szerző [Szemjon Grigorjevics Gingyikin = Simon Gindikin] levele a második magyar kiadás alkalmából New Yerseyban kelt 2004. okt. 4-én. Csillagászat: Két történet Galileiről. A mozgás törvényeinek felfedezése. A Medici-bolygók. Olfa Römer sejtése (pp. 49-103.); Joseph-Louis Lagrange (pp. 251-284.); Pierre-Simon Laplace. (pp. 285-301.); A matematikusok fejedelme [Gauss. Benne: Kisbolygók.] (pp. 303-355.); Roger Penrose komplex világa. (pp. 431-448.). [KSZ.]

Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület falinaptára 2012. A Naprendszer mitológiája. Szerk.: Matisz Attila. [Szombathely, 2012.] Kiadja a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. [30 p.] Álló A4 méretű, felül spirállal összefűzött, akasztóval ellátott naptár. A 12 hónap lapjain csillagászati jelenségek, csillagászattörténeti évfordulók vannak. A Naprendszer fő égitesteinek (Nap, Merkúr, Vénusz, Föld, Hold, Mars, Jupiter, Io, Európa, Ganümédész, Kallisztó, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Cers, Eris, Haumea, Makemake, Plútó) ókori mitológiáját ismerteti szöveggel és művészi alkotásokkal az egyes hónapok felett. [KSZ.]

GOTT, J. Richard - VANDERBEI, Robert J.: Az Univerzum feltérképezése. Méretek a kozmoszban. Ford.: Sóskuthy György. Budapest, 2012. Geographia Kiadó, Alföldi nyomda Zrt. 247 p. A National Geographic kiadványa. [HAI.]

GRANDPIERRE Attila: Az Élő Világegyetem könyve. Budapest, 2012. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., Válasz Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Rt. (Debrecen) 311 p. /Élet-világ sorozat. 2./[KSZ.]

GRANDPIERRE Atilla: Az Élő Világegyetem könyve. Újragondolt, átdolgozott kiadás. Budapest, 2012. Titokfejtő Lap- és Könyvkiadó Kft., Kinizsi Nyomda (Debrecen). 301 p. [HAI.]

  GYÜRKY György: Asztrofizikai jelentőségű befogási reakciók kísérleti vizsgálata. Akadémiai doktori értekezés tézisei. Debrecen, 2012. MTA Atomki. 14 p. Bevezetés (p. 1.).; A kutatások előzménye (pp. 1-2.).; Célkitűzések (pp. 2-3.).; Vizsgálati módszerek (pp. 3-5.).; Új tudományos eredmények (pp. 5-8.).; A tézispontokhoz kapcsolódó tudományos közlemények. (pp. 9-14.). 33 tétel. [HAI.]

  GYÜRKY György: Asztrofizikai jelentőségű befogási reakciók kísérleti vizsgálata. Akadémiai doktori értekezés. Debrecen, 2012. MTA Atomki. 116 p. Tartalom: Bevezetés (pp. 3-8.).; A 3He(alfa,gamma)7Be reakció kísérleti vizsgálata (pp. 9-38.).; Az asztrofizikai p-folyamat szempontjából lényeges befogási reakciók hatáskeresztmetszeteinek mérése (pp. 39-75.).; Radioaktív magok felezési idejének nagy pontosságú mérése (pp. 76-83.).; Összefoglalás (pp. 84-92.), Angolul (Summary pp. 93-100.).; Köszönetnyilvánítás (p. 101.).; Irodalomjegyzék (pp. 102-106.). 78 tétel.; A dolgozathoz kapcsolódó saját közlemények (pp. 107-112.). 27 tétel.; Nem referált konferencia kiadványok (pp. 112-113.). 6 tétel.; Egyéb fontosabb saját publikációk (pp. 114-113.). 46 tétel. [HAI.]

HARGITTAI István: Ambíció és kíváncsiság avagy mi hajtja a tudományos felfedezőket? Budapest, 2012. Akadémiai Kiadó Zrt., Akadémiai Nyomda Kft. 331 p. Csillagászat: pp. 272-290.: "A megértés öröme. Nagy bumm" című fejezet. George Gamow (1904-1968) élete. Szerepe a csillagok energiatermeléséről és az ősrobbanásról szóló elmélet kidolgozásában. [KSZ.]

Helyi Érték. Daraboshegy és környéke. Csicsó dombi értékmentés. Szerk.: Éles Krisztina. [Daraboshegy, 2012.] Községi Önkormányzat Daraboshegy, Spatzer Kft., Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. 47 p. Megjelenik 5000 példányban. Benne: Hegyhátsálról a csillagokig. A 155 fős falu és a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány ismertetése (p. 20.). [KSZ.]

JÉKI László: Mágneskönyv. Pécs, 2012. Hetedhéthatár Kiadó, B-Group Kft. (Pellérd) 146 p. Pach János előszava 2012. májusban kelt Budapesten. A mágnesség kultúrtörténetét bemutató könyvnek két fejezete bő csillagászati tartalmú. 1./ Égreszögezett Északcsillag (pp. 49-69.): Pázmány Péter 1613-as könyvében "Az egek ékességéről" részben ír a Sarkcsillagról és az iránytűről. Az északi ég csillagképei, főként a Kis Medve és a Nagy Medve. A görög és az egyetemi mitológia és a csillagképek. A közép-ázsiai, az északi és a magyar népi csillagképek. Kandra Kabos, Schalk Gyula, a Kalevala, Dante említése a csillagászattal kapcsolatban.;
2./ Magyar mágnes-matéria (pp. 108-146.): Mátyás király udvarához kapcsolódó csillagászok (Vitéz János, Regiomontanus, Ilkus Márton, Hans Dorn, Janus Pannonius, pp. 111-114.). Ismét Pázmány Péter csillagászati kapcsolatai (pp. 117-118.). Hell Miksa és Sajnovics János rövid életrajza Zemplén Jolán alapján (pp. 126-130.), csillagászati ténykedésük, vardői megfigyeléseik, nyelvészeti kutatásokról is. Cook kapitány Vénusz-átvonulás észlelése Tahitin. Hell könyvéről, amelyben a mágnesesség jelenségéről értekezett. Hell latin nyelvű könyvének címoldalát is közli. Molnár Jánosról és 1777-es fizikakönyvéről. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: Éltető csillagunk a Nap. Budapest, 2012. Kossuth Kiadó, Szekszárdi Nyomda Kft. 136 p. Szerkesztette: Hitseker Mária. [SRG.]

  KECSKEMÉTY Károly: Nagyenergiájú ionpopulációk a Helioszférában. Az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés. Budapest, 2012. MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. 155 p. Fejezetcímek: Bevezetés (pp. 5-8.).; A Nap és a Helioszféra (pp. 9-25.).; Nagyenergiájú töltött részecskék a Helioszférában (pp. 26-42.).; Töltött részecskék detektálása (pp. 43-83.).; Az energikus részecskék energiaspektrumának alakja 1 és 30 MeV között (pp. 84-93.).; A galaktikus kozmikus sugárzás energiaspektruma (pp. 94-103.).; Nehezebb ionok az 1 MeV alatti energiatartományban (pp. 104-110.).; Szoláris energikus részecskeesemények (pp. 111-133.).; Összefoglalás (pp. 134-140.).; Köszönetnyilvánítás (p. 141.).; Rövidítések (p. 142.).; Angol szakkifejezések magyar megfelelői (p. 143.). Irodalomjegyzék (pp. 144-155.). 184 tétel. [HAI.]

  KECSKEMÉTY Károly: Nagyenergiájú ionpopulációk a Helioszférában. Az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés tézisei. Budapest, 2012. MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. 11 p. Fejezetcímek: A kutatási téma előzményei és a kitűzött feladatok (p. 3.).; Vizsgálati módszerek (p. 4.).; Új tudományos eredmények. Új eljárás két detektorból álló részecsketeleszkópok hátterének meghatározására (p. 5.).; Alacsony protonfluxusok mérése Föld közeli űrszondákon (p. 5.).; Nyugodt időszaki energiaspektrumok a belső Helioszférában (pp. 5-6.).;
Energiaspektrumok térbeli eloszlása nyugodt időszakban a külső Helioszférában (pp. 6-7.).; A kozmikus sugárzás energiaspektrumának alakja 1 és 30 MeV között, közelítés 3 paraméterrel (p. 7.).; A galaktikus energiaspektrum meredeksége alacsony energiánál (p. 8.).; Szupratermális ionok összetétele, eredete (p. 8.).; Szoláris részecskeesemények
lebomlási fázisa (pp. 8-9.).; Az eredmények hasznosítása, továbbfejlesztése (p. 9.).; A tézispontokhoz kapcsolódó publikációk (pp. 10-11.). 23 tétel. [HAI.]

KERESZTURI Ákos: Mars - fehér könyv a vörös bolygóról. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. 189 p.. 4 színes t. Lektor: Szabados László. A könyv anyagának összeállításában közreműködtek: Balla Zoltán, Barta Gabriella, Csorba Ádám, Illés Erzsébet, Kuti Adrienn, Mizser Attila, Opitz Andrea, Palotai Márton, Szakmány György, Uhrin András. A könyv a Mars belső szerkezetét, felszíni alakzatainak földrajzát, geológiáját, ásványi és kőzettani összetételét, ionoszféráját, légkörét, éghajlatát, évszakos változását, vízkészletét, felszínformáit, morfológiáját, üledékeit részletezi és röviden szól a marsi élet lehetőségeiről. [KSZ.]

KRIVÁCS Zsolt - MOLNÁR Zsuzsanna: Földünk és környezetünk. 9. a szakiskolák számára. Budapest, 2012. Korona Kiadó Kft., Széchenyi Nyomda Kft. (Győr). 180 p. Bírálta: Németh Géza. Jelzet: KO 0136. Csillagászat: pp. 20- 34. [KSZ.]

Magyar Csillagászati Egyesület. Közelebb a csillagokhoz! [Budapest, 2012.] Magyar Csillagászati Egyesület. 2 p. A4 méretű, 2 oldalán színesen nyomtatott, 6 részre hajtogatott ismertető. MCSE. Rendezvényeink. Kiadványainkból. Közelebb a csillagokhoz! Polaris Csillagvizsgáló. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. 344 p., 16 színes t. Közreműködtek: Butuza Tamás, Görgei Zoltán, Hegedüs Tibor, Kaposvári Zoltán, Kovács József, Sárneczky Krisztán, Sánta Gábor, Szabó Sándor, Szőllősi Attila, Tordai Tamás. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [SRG.]

MITTON, Jacqueline. A Hold. Ford.: Horvai Ferenc. Budapest, 2012. Park Kiadó 72 p. /Dorling Kindersley Könyv Szemtanú/ Szakmailag ellenőrizte: Both Előd. [SRG.]

MOLNÁR János: A napórákról. Budapest, 2012. Kairosz Kiadó, Séd Nyomda. 444 p., 16 színes t. Átfogó, részletes, alapos könyv a napórák történetéről, elméletéről, szerkesztéséről és készítésük gyakorlatáról. A kötetet számos ábra, táblázat, grafikon illusztrálja. A kötet végén 16 színes képtáblán 37 színes fénykép van. Ebből 12 hordozható napóra. A rögzített napórákból 5 külföldi, a többi hazai.
A képeken bemutatott napórák leírása (pp. 443-444.) és címei: Halászi, Kossuth u. 25-27. Iskola; Paloznak, Fő út 23.; Pécs, Alkotmány u. 1. társasház; Nemesvámos, Balácapuszta; Budapest, V. Egykori Vármegyeháza; Győr, Klapka u. 4. Harsányi Attila napórája; Siófok, Petőfi sétány, fizető strand (p. 144. szövegben is); Szombathely, Fő tér; Siófok, Vasútállomás; Miskolc, Erzsébet tér; Debrecen, Baltazár Dezső tér; Hajdúszoboszló, Barátság Hotel; csak szövegben (p. 143.) Fót CORA, körforgalom. [KSZ.]

NÉMETH Zsolt: Fénytemplom a Kis-Somlyón. A Csíksomlyói Salvator-kápolna titka. Szombathely, 2012. B. K. L Kiadó, Mesterprint Kft. 72 p. Ismerteti a Kárpát-medence legfontosabb búcsújáró helyéve vált Csíksomlyón lévő Salvator-kápolna történetét, építészettörténeti fázisait, régészeti kutatásainak eredményeit. A könyv nagy részében a csíkszeredai Vécsey Gyula mérnök és műkedvelő néprajzkutató által felismert és az Országépítő 1992/3-4-es számában nagyrészt közzétett irányokat vizsgálja a szerző. A kápolna szentélyének ablakrései bizonyos csillagászati irányokat, a Nap éves járásának kitüntetett napjait illetve a Boldogasszony-ünnepeket jelezte. Németh Zsolt megvizsgálva a helyszínen, régebbi rajzokon az irányokat és számítógéppel valamint földmérőkkel ellenőrizve: sok érdekes csillagászati összefüggést ismert fel vagy ellenőrzött le.
A nyári napforduló napnyugtája, a nyári napforduló napkeltéje, a napéjegyenlőségi napkelte, a téli napforduló napkeltéje, a téli napforduló napnyugtája, a Nagyboldogasszony-napi napnyugta, a holdkelet kis déli holdfordulókor, az őszi napéjegyenlőséget 12 nappal előrejelző irány, a földrajzi északot, valamint két ellentétes éghelyzetű fényes csillag (a Castor és a Vega) nyugvási irányát jelzik a kápolna résablakainak irányai. Mindezek a szakrális épületnek (a Nap, a Hold, egyes csillagok járására vonatkozó) csillagászati megfigyeléseinek végzésére épített voltára mutatnak, sőt a XIV. század előtti időszakánál régebbi előzményekre is vonatkozhatnak. A kötet nagyrészt alapos csillagászati vizsgálatokat is mutat, néhány feltételezése további kutatásokat igényel. Darvas Lóránt, Szabó Béla, Fábi János, Keszthelyi Sándor, Mánya Lóránt, Sárkány László, Takács György segítségnyújtásáért fejezi ki külön köszönetét a szerző (p. 65.). [KSZ.]

PAP Gábor: Az ég mennyezeti. Festett kazettás mennyezeteinkről. Debrecen, 2012. Uropath Kiadó, Fabi Digitally Kft., Favorit Nyomda (Debrecen). 155 p., 2 színes mell. /Varázstükör. 3./ A Kárpát-medence református templomaiban látható festett fakazettás mennyezetek teljes katasztere, elemzése, feldolgozása, színes fényképekkel bőségesen illusztrálva. A számos templomban található sok csillagászati vonatkozású ábrát (Nap, Hold, holdsarló, csillagok, a Föld golyóbisa, állatövi csillagképek, napéjegyenlőségek, napfordulók, húsvétszámítási táblázat, heliocentrikus világkép) különös részletességgel ismerteti, szerteágazó csillagászati kapcsolódásukat tárja fel a kötet. A melléklet két nagyméretű (A2-es) lapon, 4 színes oldalon mutat be ilyen mennyezeteket. [KSZ.]

Pannon Csillagda. Bakonybél. Űrturizmus mindenkinek! [2012.] Bakony-Balaton Geopark, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Pannon Csillagda. [2. p. ] A4-es méretű, mindkét oldalára színes nyomású, 6 részre hajtogatott kiadvány. A szöveg a 2012 tavaszán megnyitott Pannon Csillagda Látogatóközpont (8427. Bakonybél, Szent Gellért tér 9.) intézményt ismerteti, képekkel illusztrálva. Digitális planetárium. Csillagászati távcsőpark. Csillagászattörténeti és űrkutatási kiállítások. Ladányi Tamás fényképeivel. [KSZ.]

PATKÓS András: Bevezetés a kvantumfizikába. 6 előadás Feynman modorában. [Budapest, 2012]. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., László András és Társa Nyomdaipari Bt. 125 p. Lektorálta: Geszti Tamás. A csillagászathoz kötődő fejezetek: Többletismeret: a forró univerzum legtisztább bizonyítéka (pp. 19-20.) "A COBE mesterséges holddal mért Planck-görbéből három tizedesjegy pontossággal állapítható meg a kozmikus háttérfotonok gázának hőmérséklete..."; Többletismeret: fehér törpék és neutroncsillagok (pp. 78-85.). [HAI.]

Planetárium - Zsolnay Kulturális Negyed. [Pécs, 2012.] Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2 p. A4 méretű, 2 oldalán színesen nyomtatott, 6 részre hajtogatott ismertető. Planetárium - Zsolnay Kulturális Negyed. Mi a planetárium? Programok. Planetáriumi műsorok tartalma (Mesék a csillagokról. Űrhajónk a Föld. Tájékozódás a csillagos égbolton. Helyünk a világegyetemben. Csillagképek, legendák. Idegen égboltok alatt. Kalandozás a csillagos égbolton. Tanulmányúton a Naprendszerben. Utazás a Marsra.). Planetárium látogatási rendje. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Tudomány, technika, irodalom. Sztrókay Kálmán emlékezete. Budapest, 2012. Aura Kiadó, Pannónia-Print Kft. 198 p. Szakmailag ellenőrizte: Bencze Gyula, Keszthelyi Sándor, Komáromi Csaba. Csaba György Gábor előszavával (pp. 7-10.). A könyv Sztrókay Kálmán életrajzát, sokoldalú kulturális, tudományos és ismeretterjesztő tevékenységét mutatja be, köztük a csillagászati vonatkozásokat is tárgyalja. Emellett további csillagászok életrajzi adatai, kapcsolatai, emlékhelyei is bekerültek a kötetbe, így találkozhatunk Detre László, Fejér Lipót, Fényi Gyula, Harkányi Béla, Hermann Kobold, Konkoly Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Kulin György, Podmaniczky Géza, Schomburg Berta, Steiner Lajos, Tass Antal nevével is. [REZ.]

SCHMELCZER-POHÁNKA Éva: "Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményekben támogatásra lel. (...) Egyik fény gyújtja a következőt." A pécsi püspöki könyvtár története (1774-1945). Pécs, 2012. Kiadja a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára. Bocz Nyomdaipari Kft. 370 p., 24 színes t. /A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai. 10./ Monok István ajánlása 2012. szept. 6-án kelt Szegeden (pp. 7-8.).; A szerző előszava 2012 szeptemberében kelt Pécsett.; A könyvtárral összekötve a pécsi püspöki palota délnyugati tornyában Klimo György püspök által az 1770-es évek elején kialakított és berendeztetett csillagvizsgálóról, műszereiről és sorsáról (p. 36., p. 169., pp. 171-172., pp. 175-179., p. 185.).; A pécsi csillagvizsgáló torony leltára 1778-ból és 1829-ből, benne csillagászati műszerekkel, Gregory-féle tükrös távcsövekkel, utóbbiakat Kéry Borgia Ferenc készítette és Klimo vásárolta a nagyszombati jezsuitáktól (pp. 299-301.).
Egy éggömb és egy földgömb 1700-ben illetve 1707-ben készültek Amszterdamban Gerardus Valk munkájaként (p. 302.).; Röviden Nagyszombat, Buda, Eger, Gyulafehérvár XVIII. századi csillagvizsgálóiról is (pp. 245-246.) és Hell Miksa szerepéről Buda és Eger csillagdáival kapcsolatban.; Schmelczer-Pohánka Éva: "Az egyes, nem kifejezetten könyvtártörténeti fejezetekhez nyújtott szakmai segítségért köszönet illeti Keszthelyi Sándort". (pp. 9-10.). Ugyanő említve a lábjegyzetekben és a források között is. A névmutatóban Bartha Lajos, Fleck Alajos, Keszthelyi Sándor és Petrovich Ede nevét említi (mint akik csillagászattörténeti segítséget adtak). [KSZ.]

STEINHORST, Stefanie - SCHUCK, Sabine: A világűr. Rejtvények, játékok és felhajtható kukucskálók! Ford.: Rónaszegi Éva. Budapest, 2012. Tessloff Babilon Kiadó. Nyomdai előkészítés: Keleti Marcell. 25 p. /Mi micsoda Junior. 13./ Lektorálta: Tímár Gábor. Fejezetcímek: Hogyan keletkezett a világegyetem. Mik a csillagok? A Nap is csillag? Miért különleges bolygó a Föld? Milyen a Merkúr és a Vénusz felszíne? Vannak-e marslakók? Milyenek a gázbolygók? Hogyan hódította meg az ember a világűrt? Hogyan lehet valakiből űrhajós? Hogyan indul el az űrrepülőgép? Milyen az élet a Nemzetközi Űrállomáson? Lehet-e sétálni az űrben? Hogyan jön vissza az űrrepülőgép a Földre? Hová terveznek űrutazásokat a jövőben? [KSZ.]

  SZABÓ M. Gyula: Szubsztelláris égitestek naprendszerekben. Értekezés az MTA doktora címért. Budapest, 2012. MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet. 133 p. Fejezetcímek: Tudományos háttér. Naprendszerek mindenhol (pp. 7-21.).; Kis égitestek fejlődési története a Naprendszerben (pp. 22-41.).; Az ütközési folyamatok szerepe a kisbolygók alakjának formálásában (pp. 43-54.).; A Jupiter trójai kisbolygó csoportjainak szerkezeti vizsgálata (pp. 55-67.).; Üstökösök űrszondás megközelítésének földi támogatása a CARA észlelőhálózattal (pp. 69-77.).;
Az üstökösaktivitás határa a Naprendszerben (pp. 79-90.).; Exobolygók holdjainak detektálhatósága a Kepler űrtávcsővel és földi mérésekben (pp. 91-98.).; Új alapjelenségek a bolygó-csillag kölcsönhatás területén (pp. 99-114.).; Hivatkozások (pp. 115-125.). 279 tétel.; Köszönetnyilvánítás (p. 127.).; Az értekezés tézisei (pp. 128-133.). [HAI.]

  SZABÓ M. Gyula: Szubsztelláris égitestek naprendszerekben. Az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés tézisei. Budapest, 2012. [MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet.] 12 p. Fejezetcímek: A kutatási téma előzményei és a kitűzött feladatok (pp. 3-4.).; A kutatás módszerei (p. 4.).; Eredmények. Kisbolygók alakjának fejlődése ütközési folyamatokban (pp. 5-6.).; A Deep Impact kísérlet támogatása a CARA megfigyelőhálózattal (pp. 6-7.).; Az üstökösaktivitás határa a Naprendszerben (p. 7.).; Holdak exobolygók körül (p. 8.).; Új alapjelenségek a bolygó-csillag kölcsönhatások terén (pp. 8-9.).; Az értekezés témájával összefüggő publikációk.; A tézispontokban szereplő publikációk (pp. 10-12.). 30 tétel. [HAI.]

  SZATMÁRY Károly: Csillagok fényességének periódusváltozása. Értekezés az MTA Doktora cím megszerzéséért. Szeged, 2012. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar. 97 p. Fejezetcímek: Előszó (pp.3-4.).; Az O-C diagram módszer pp. 5-10.).; A wavelet-analízis (pp. 11-15.).; A fényesség periódusváltozásának lehetséges okai (pp. 16-18.).; A fényidő-effektus (pp. 19-27.).; Mira és szemireguláris csillagok (pp. 28-46.).; A Kepler űrtávcső adatainak elemzése (pp. 47-88.).; Összefoglalás, kitekintés (p. 89.).; Köszönetnyilvánítás (p. 90.).; Irodalomjegyzék (pp. 91-97.). 118 tétel. [HAI.]

  SZATMÁRY Károly: Csillagok fényességének periódusváltozása. MTA Doktora cím elnyeréséért benyújtott értekezés tézisei. Szeged, 2012. [Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar.] 11 p. Fejezetcímek: Tudományos előzmények, célkitűzések (pp. 2-3.).; Vizsgálati módszerek. Fotometriai adatsorok. Adatsorok analízise (p. 3.).; Új tudományos eredmények. O-C görbék elemzése (pp. 3-4.).; A wavelet-analízis alkalmazása (p. 4.). Mira és félszabályos változócsillagok analízise (pp. 4-5.).; A Kepler űrtávcső méréseinek elemzése (pp. 5-6.).; Tudományos publikációk jegyzéke (nem teljes munkásság) Referált folyóiratcikkek (pp. 7-8.). 35 tétel.; Konferenciaközlemények (pp. 8-11.). 32 tétel. [HAI.]

A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Szerk.: Kapitány Katalin, Németh Géza. Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. 530 p. Cikkgyűjtemény. Csillagászat: pp. 45-49., 60-64., 116-121., 222-228., 338-346., 419-421., 478-481., 489-495. A főszerkesztő Staar Gyula az előszót 2012 őszén írta. A könyv CD-változatát a Természet Világa 2013. évi áprilisi számához ajándékba adták. [HAI.]

Ungvári Tamás színműfordításai. Drámák. Arthur Miller: Az ügynök halála. Bertolt Brecht: Galilei élete. Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok. Tennessee Williams: A tetovált rózsa. Ford.: Ungvári Tamás. Budapest, 2012. Scolar Kiadó, Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. 474 p. Csillagászat: pp. 135-267. Bertolt Brecht: Galilei élete. Ungvári Tamás utószava "A klasszikus kor" címmel. pp. 457-474. Ebben érdekes részletek vannak (pp. 465-469.) Brechtről, a Galilei élete drámáról, annak magyar fordításáról. Végül budapesti bemutatójáról: 1962. jan. 12-én, a Nemzeti Színházban: Bessenyei Ferenc, Berek Kati, Mányai Lajos és Kálmán György főszereplésével. [KSZ.]

Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. 112 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ A szerkesztő előszava Budapesten kelt 2013. márciusban. [KSZ.]

Vénusz-átvonulás 2012. jún. 6. [Budapest, 2012.] A Magyar Csillagászati Egyesület szórólapja. A4-es méretű lap félbehajtva, a szöveg 4 számozatlan oldalon van. Fejezetcímek: Biztonságos megfigyelés. Szabadszemes láthatóság. Fekete csepp. Vénusz-légkör. Utolsó kontaktus. Az 1769-es Vénusz-átvonulás. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Bevezetés. In: Az én világom. 12. Keszthelyi Sándor amatőrcsillagászati megfigyelései és gyűjtései. Készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly, Paks, Pécs, 2012. p. 5. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Előszó. In: Az én világom. 12. Keszthelyi Sándor amatőrcsillagászati megfigyelései és gyűjtései. Készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly, Paks, Pécs, 2012. p. 5. /A Draco különkiadása./ [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Keszthelyi Sándor. In: Az én világom. 12. Keszthelyi Sándor amatőrcsillagászati megfigyelései és gyűjtései. Készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly, Paks, Pécs, 2012. p. 7. /A Draco különkiadása./ Életrajz, amatőrcsillagászati és csillagászattörténeti tevékenysége. Nyomtatásban megjelent nagyobb munkái. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Magyarországi középkori templomok tájolása. In: Az én világom. 12. Keszthelyi Sándor amatőrcsillagászati megfigyelései és gyűjtései. Készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly, Paks, Pécs, 2012. pp. 8-11. /A Draco különkiadása./ A témakör és a mérési folyamat összefoglalása. Az Országépítő 2012/1. számának mellékleteként megjelent tanulmány ismertetése. [KSZ.]

[Keszthelyi Sándor - és pécsi társainak - amatőrcsillagászati észlelései szövegesen.] In: Az én világom. 12. Keszthelyi Sándor amatőrcsillagászati megfigyelései és gyűjtései. Készítette és összeállította: Dalos Endre. Bóly, Paks, Pécs, 2012. pp. 12-106. /A Draco különkiadása./ Üstökösök: C/2011 W3 (Lovejoy) p. 12., C/2006 P1 (McNaught) pp. 13-14., 17P/Holmes pp. 14-15., C/2004 Q2 (Machholz) p. 15., 2P/Encke pp. 15-16., C/1999 T1 McNaught-Hartley p. 16., C/2001 Q4 (NEAT) p. 17., C/2002 V1 (NEAT) p. 18., C/2002 C1 (Ikeya-Zhang) p. 18., C/2009 P1 (Garradd) p. 19., 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova pp. 19-20.; Változócsillagok: 2012. ápr. 22. (Nova Sgr 2012) pp. 21-22., 2004. dec. 31./2005. jan. 1. p. 22., 2006. febr. 18. (RS Oph visszatérő nóva) pp. 22-24., 2011. okt. 16. p. 24., 1969. jan. 1. pp. 24-25., 2007. jún. 14. (változócsillagok között egy tavaszi estén) pp. 25-27., 2006. nov. 10. (változócsillagok között egy őszi estén) pp. 28-30.,
2007. febr. 14. (változócsillagok között egy téli estén) pp. 30-32.; Állatövi fény: 2005. jan. 10.; Átvonulások: 2003. máj. 7. (Merkúr átvonulása a Nap előtt) pp. 34-35., 2004. jún. 8. (Vénusz átvonulása a Nap előtt) pp. 35-37., 2012. jún. 6. (Vénusz átvonulása a Nap előtt) pp. 38-40.; Bolygófedések: 2012. júl. 15. (Jupiter fedése a Hold által) pp. 41-42., 1983. szept. 12. (Jupiter fedése a Hold által) p. 42., 1983. márc. 6. (Jupiter fedése a Hold által) p. 43., 2008. dec. 1. (Vénusz fedése a Hold által) pp. 43-44., 2007. jún. 18. (Vénusz fedése a Hold által) p. 45.; Csillagfedések: 1998. febr. 5. (Aldebaran fedése a Hold által) p. 46., 2006. jan. 25. (7,9 magnitúdós csillag fedése a Szaturnusz által) pp. 46-47., 2004. jan. 14. (8,7 magnitúdós csillag fedése a Mars által) pp. 47-48., 2009. júl. 3. (pí Sco fedése a Hold által) p. 48., 2005. febr. 4. (Aldebaran fedése a Hold által) pp. 48-49., 2005. ápr. 26. (Aldebaran fedése a Hold által) p. 49.,
2009. júl. 18. (Fiastyúk fedése a Hold által) pp. 49-50., 2002. márc. 5. (béta Sco fedése a Hold által) p. 51.; Fogyatkozások: 2011. dec. 10. (teljes holdfogyatkozás) p. 52., 2003. máj. 31. (részleges napfogyatkozás) pp. 52-54., 2006. márc. 29. (részleges napfogyatkozás) pp. 54-55., 2005. okt. 3. (részleges napfogyatkozás) pp. 55-56., 2008. febr. 21. (teljes holdfogyatkozás) pp. 56-57.; Holdsarlók: 2012. márc. 23. p. 58., 2012. febr. 22. pp. 58-59., 2000. szept. 27. p. 59., 2006. aug. 23. pp. 59-60., 2009. márc. 27. pp. 60-61., 2011. febr. 4. p. 61., 2008. aug. 29. pp. 61-62., 2010. ápr. 15. p. 62., 2010. febr. 15. p. 62., 2008. júl. 2. pp. 62-63., 2005. febr. 10. p. 63., 2005. jan. 11. p. 63., 2004. nov. 11. p. 64., 2004. máj. 20. p. 64., 2004. ápr. 20. pp. 62-63., 2004. jan. 23. p. 65., 2003. nov. 25. p. 65., 2003. szept. 27. p. 65., 2003. júl. 28. p. 66., 2003. jún. 28. p. 66., Korai holdsarló észlelések, ki-ki legkorábbi észlelésével szerepel. pp. 66-67.;
Hullócsillagok: 2012. jan. 4. (Quadrantidák) p. 68., 2011. dec. 25. (tűzgömb). p. 68., 1981. júl. 25/26 (Aquaridák) pp. 68-71., 2004. aug. 11-15 (Perseidák) pp. 71-72., 2009. nov. 17. (Leonidák) p. 72., 2006. nov. 19. (Leonidák) p. 71., 2003. nov. 19. (Leonidák) p. 71., 2002. nov. 18/19. (Leonidák) pp. 74-76., 2000. nov. 17/18. (Leonidák) p. 76., 2000. nov. 16/17. (Leonidák) pp. 76-77., 1998. nov. 17. (Leonidák) pp. 77-78., 2004. nov. 9. (tűzgömb) pp. 79-80., 2010. ápr. 30. (tűzgömb) p. 80., 1999. okt. 29. (fényes meteor) p. 80., 2005. aug. 13. (Perseidák) pp. 80-81.;Légköroptika:2000. szept. 27. (naposzlop) p. 82., 2000. márc. 7. (naposzlop) pp. 82-83., 2011. márc. 17. (holdhaló) p. 83.; Sarki fények:1981. júl. 25/26. pp. 84-86., 2003. nov. 20. pp. 86-89., 2004. nov. 9. pp. 89-90., 2001. okt. 21/22. pp. 91-92.; Kisbolygók: 1975. febr. 5-6. (Eros); Vegyes anyag: 2010. febr. 15. (holdsarló) p. 93., 2000. máj. 5. (holdsarló) pp. 93-94.,
2010. szept. 27/28. (változók). pp. 94-95., 2010. nov. 24. (változók) p. 95., 2010. dec. 22. (alpesi fény) p. 95., 2011. jan. 4. (részleges napfogyatkozás) pp. 95-97., 2011. febr. 5. (változók) p. 98., 2011. febr. 7. (változók) p. 98.,2011. febr. 26. (tűzgömb) p. 99., 2011. márc. 8. (Discovery űrsikló) p. 99., 2011. márc. 14. (bolygók) p. 100., 2011. máj. 6. (változók) p. 100., 2011. máj. 25/26. (különlegesen tiszta légkör) pp. 100-101., 2011. jún. 1. (Endeavour űrsikló) p. 101., 2011. szept. 3. (Garradd üstökös) p. 101., 2011. szept. 3-6. (szupernóva az M101-ben) p. 102., 2011. szept. 23-24. (45/P Honda-Mrkos-Pajdusakova üstökös) pp. 102-103., 2012. márc. 3. (Mars földközelség) p. 103., 2012. ápr. 22. (Nova Sgr 2012) pp. 102-104., 2012. aug. 12-13. (Perseidák) pp. 105-106. [KSZ.]

KOZMA Judit: Űreszköznevek helyesírási kérdéseiről. In: Félúton 7.: A hetedik Félúton konferencia (2011) kiadványa. Szerk.: Parapatics Andrea és Csernák-Szuhánszky Debóra. Budapest, 2012. ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. pp. 1-15. [HAI.]

HRASKÓ Péter: Biztos, hogy az energia megmarad? In: Hraskó Péter. Biztos, hogy az energia megmarad? és más esszék a fizikáról. [Budapest,] 2012. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., László András és Társa Nyomdaipari Bt. pp. 7-20. /Válogatott írások./ Eredeti közlés: Fizikai Szemle 2009/4. Csillagászat: pp. 17-19. Az energiamegmaradás érvényessége kozmológiai méretekben megkérdőjelezhető. [KSZ.]

HRASKÓ Péter: Az antropikus elvről. In: Hraskó Péter. Biztos, hogy az energia megmarad? és más esszék a fizikáról. [Budapest,] 2012. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., László András és Társa Nyomdaipari Bt. pp. 65-68. /Válogatott írások./ Eredeti közlés: Fizikai Szemle 2008/10. [KSZ.]

HRASKÓ Péter: A GP-B kísérlet. In: Hraskó Péter. Biztos, hogy az energia megmarad? és más esszék a fizikáról. [Budapest,] 2012. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., László András és Társa Nyomdaipari Bt. pp. 165-181. /Válogatott írások./ Eredeti közlés: Fizikai Szemle 2007/1. [helyesen 2007/6.] A NASA Gravity-Probe-B kísérlete arról, hogy a Föld körül keringő forgó gömb forgástengelye nem állandó irányú, hanem évi 6"-es elfodulást mutat - az einsteini általános relativitáselméletnek megfelelően. Ez a geodetikus precesszió. [KSZ.]

HRASKÓ Péter: Merre mutat a Föld forgástengelye? In: Hraskó Péter. Biztos, hogy az energia megmarad? és más esszék a fizikáról. [Budapest,] 2012. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., László András és Társa Nyomdaipari Bt. pp. 183-191. /Válogatott írások./ Eredeti közlés: Fizikai Szemle 2012/9. [helyesen: 2012/11.] [KSZ.]

HRASKÓ Péter: A geomágneses tér pólusváltásairól. In: Hraskó Péter. Biztos, hogy az energia megmarad? és más esszék a fizikáról. [Budapest,] 2012. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., László András és Társa Nyomdaipari Bt. pp. 193-199. /Válogatott írások./ Az Elmoha körben 2005 júliusában elhangzott előadás. Az utóbbi 15 millió évben átlagosan 200 ezer évente volt pólusváltás. A legutóbbi ilyen 780 ezer éve volt. [KSZ.]

HRASKÓ Péter: Minden másképp van? Korom Gyula könyvéről. In: Hraskó Péter. Biztos, hogy az energia megmarad? és más esszék a fizikáról. [Budapest,] 2012. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., László András és Társa Nyomdaipari Bt. pp. 213-223. /Válogatott írások./ Eredeti közlés: Fizikai Szemle 2004/8. Korom Gyula: Einstein tévedett! Relativitáselméletek az ókortól napjainkig (Magánkiadás, Budapest, 2003) könyvének bírálata. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

JÁNOSKA Amália: Weiss Ferenc (Nagyszombat, 1717. márc. 16. - Buda, 1785. jan.10.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. XIII. köt. Vizkeleti-kódex - Zsombori. Pótlás. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2012. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 30-32. Jezsuita csillagász. Nagyszombati éveinek elejétől szoros munkakapcsolat fűzte Hell Miksához. Hasonlóképp fontos szerep volt az egyetem Budára költözése, 1777 után, a várpalotában. szintén Hell tervei alapján létesített csillagvizsgáló megépítésében. (p. 31.) [KSZ.]

PATKÓS László: Zách János Ferenc (Franz Xaver von Zach; Pest, 1754. jún. 13. - Párizs, 1832. szept. 2.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. XIII. köt. Vizkeleti-kódex - Zsombori. Pótlás. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2012. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). pp. 60-61. Csillagász, geodéta. [KSZ.]

SZABÓ András: Otho, Valentin (Magdeburg, 1545-46 k. - Heidelberg, 1603. ápr. 8.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. XIII. köt. Vizkeleti-kódex - Zsombori. Pótlás. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2012. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). p. 395. Német matematikus. 1573-ban, wittenbergi tanulmányai után tanárai bíztatására fellkereste Kassán Georg Joachim Rheticust, aki a tanítványává fogadta. 1574-ban Krakkóban járt, hogy Rheticus ott maradt kéziratait elhozza. Rheticus a halálos ágyán őt bízta meg fő matematikai munkájának befejezésével. 1576-ig maradt Magyarországon. Később Dudith András munkatársa volt Boroszlóban. 1596-ban adta ki Heidelbergben Rhetictius (általa befejezett) matematikai művét: Opus palatinum de triangulis címmel. [KSZ.]

SZABÓ András: Rheticus, Georg Joachim (Feldkirch, 1514. febr. 16. - Kassa, 1574. dec. 4.). In: Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor. XIII. köt. Vizkeleti-kódex - Zsombori. Pótlás. Főszerk.: Kőszeghy Péter. Szerk.: Tamás Zsuzsanna. Budapest, 2012. Balassi Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). p. 396. Német orvos, csillagász, matematikus. Kopernikusz egyetlen tanítványa, aki 1540-es Narratio prima című művében először számolt be a heliocentrikus világképről, s gondoskodott a mester fő művének (De revolutionibus orbium celestium) kiadásáról 1543-ban. 1572-ben egy magyar főnemes hívására Kassára költözött. 1573-ban kereste meg egy matematika iránt érdeklődő fiatal tudós, Valentin Otho, akit ezekkel a szavakkal fogadott "Ugyanabban az életkorban jössz hozzám, mint amikor én mentem Kopernikuszhoz". Kassán egy frissen vakolt kastélyban megfázott, tüdőgyulladást kapott és meghalt. [KSZ.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 7-10. [SRG.]

Kalendárium. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 11-173., 1-2. színes t. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: naponkénti adatok, bolygók, eseménynaptár, a Hold csillagfedései.
Január. pp. 12-25., Jupiter-holdak jelenségei. pp. 20-21., Évforduló: 50 éve hunyt el Robert Raynolds McMath. pp. 22-23.; Február. pp. 26-40., Február. 22.: 18 órás holdsarló. p. 31., A Tobias Mayer-kráter., Évforduló: 250 éve hunyt el Tobias Mayer. pp. 34-35., Ha felszáll a köd... pp. 35-37., 50 éve történt (John Glenn űrutazása). pp. 37-38.; Március. pp. 42-57., Március 3. Mars-oppozíció. pp. 47-48., Fedezzük fel a Messier-objektumokat! pp. 50-52., A La Caille-kráter. pp. 52-53., Évfordulók: 250 éve hunyt el Nicolas Louis de Lacaille. pp. 54-55.; 150 éve született Jacob Robert Emden. p. 55.; Április. pp. 56-69., A Vénusz és a Fiastyúk. p. 64., Évforduló: 150 éve született William Wallace Campbell. pp. 66-67.; Május. pp. 70-79., A csökkenő Vénusz-fázis. p. 76., Évforduló: 100 éve született Martin Schwarzschild. pp. 77-78.; Június. pp. 80-93., Vénusz-átvonulás június 6-án. pp. 85-91., Évforduló: 100 éve született Carl Friedrich von Weizsäcker. pp. 91-92.;
Július. pp. 94-107., Évforduló: 250 éve hunyt el James Bradley. pp. 104-105.; Augusztus. pp. 106-119., A Merkúr hajnali láthatósága. p. 115., Jupiterhold-jelensége augusztusban. p. 115., Nyári táborok, nyári egek. pp. 115-116., Évfordulók: 100 éve született George Alcock. pp. 117-118.; Szeptember. pp. 120-133., Keressük az Uránuszt! p. 126., 300 éve hunyt el Giovanni Domenico Cassini. pp. 128-129., 150 éve született Kövesligethy Radó. pp. 130-131.; Október. pp. 134-145., Évforduló. 450 éve született Christen Sorensen Longomontanus. pp. 141-143.; November. pp. 146-159., Őszi mélyeges kedvcsináló. pp. 152-153., Évforduló. 50 éve történt: az első Mars-kutató szonda, a szovjet Marsz-1 indítása. p. 155.; December. pp. 160-173., Évforduló. 350 éve született Francesco Bianchini. p. 169. 100 éve hunyt el Sir George Howard Darwin. p. 170. [SRG.]

Képmelléklet. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 174-176., 16 színes t. [SRG.]

GALÁNTAI Zoltán: Az emberiség és a tudomány jövőjéről a 2012-es "világvége" ürügyén. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 179-192. Atombunkerek és a történelem szintjei. A mély idő és az evolúciós szociálpszichológia. Miért szeressük a kis jégkorszakot? Jövő, kockázat, társadalom. A nyilvános vitától a Wikipédia-megközelítésig. Ha elromlik, fordulj szerelőhöz! [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Újdonságok a Naprendszerben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 193-207., 3-4. színes t. Víz a Holdon és a Holdban. Jég a Marson és marsi kőzetek a Phoboson. Robbanások a Jupiteren. Oxigén az óriásholdakon. Fodrozódó és domborodó gyűrűk a Szaturnusznál. Hírek a Plútó vidékéről. Üstökösök és kisbolygók közelről. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: A Vénusz, ahogy ma látjuk. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 208-234., 4-5. színes t. [SRG.]

KOVÁCS József: Válogatás az asztrofizika új eredményeiből. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 235-250. 6-8. színes t. Éhező szupernagy tömegű fekete lyukak. Sgr A*. M31*. IC 2497. Milyen gyakran aktívak a szupernagy tömegű fekete lyukak? Összeolvadó fehér törpék. Az Ia szupernóvák eredete. HM Cancri - Szédítő törpekeringő. SDSS J010657.39-100003.3 - Újjászülető fehér törpék. Néhány meglepő felfedezés. Váratlan gammakitörés egy nóvarobbanásról. Szokatlanul nagy tömegű neutroncsillag. Cirkóniumban gazdag csillag. [SRG.]

KUN Mária: Száz éve ismerjük a reflexiós ködök természetét. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 251-258., 9-12. színes t. Vesto Melvin Slipher (1875-1969) munkásságáról is. p. 258. [SRG.]

GYÜRKY György: Magreakciók a csillagokban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 259-279. A kezdetek: magreakciók az ősrobbanásban. Az első csillagok kialakulása: a magreakciók újra szerephez jutnak. Az első magreakció csillagokban: deutériumégés. Hidrogénégés: a "valódi" csillagok. Alternatív hidrogénégés: a CNO ciklus. Csillagfejlődés a fősorozat után: az elemszintézis beindul. További égési folyamatok: elemszintézis a vasig. A nagy tömegű csillagok halála. Röviden a még nehezebb elemek kialakulásáról. [SRG.]

FREY Sándor: Kettős aktív galaxismagok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 280-290., 13-15. színes t. [SRG.]

HORVÁTH István: Gammakitörések. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 291-306., 16. színes t. [SRG.]

ALMÁR Iván: Búcsú két baráttól és kollégától. Dr. Fejes István (1939-2011) és dr. Nagy Sándor (1945-2011). In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 307-309. Nekrológok. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2010-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 313-317. [SRG.]

ÁBRAHÁM Péter: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2010-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 318-331. [SRG.]

PETROVAY Kristóf: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2010-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 332-337. [SRG.]

SZATMÁRY Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 2009-2010-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 338-343. [SRG.]

BALÁZS Lajos: Kövesligethy Radó (Verona, 1862. szeptember 1. - Budapest, 1934. október 11.). In: Nemzeti évfordulóink 2012. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2012. Balassi Intézet, Pharma Press Kft. p. 27. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

PÉNTEK Kálmán: Az ortografikus meridionális vetületi rendszeren alapuló csillagászati készülék: a Nap évi mozgását bemutató forgatható korong. In: A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tudományos Közleményei. XIX. Természettudományok. 14. Szerk.: Péntek Kálmán és Tóth Gábor. Szombathely, 2012. NYME Kiadó, Balogh és Társa Kft. pp. 37-64. [KSZ.]

PUSKÁS János - NOWINSZKY László: A földmágneses térerő fénycsapdás rovargyűjtést módosító hatásának változása a különböző holdfázisokban. In: A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tudományos Közleményei. XIX. Természettudományok. 14. Szerk.: Péntek Kálmán és Tóth Gábor. Szombathely, 2012. NYME Kiadó, Balogh és Társa Kft. pp. 65-69. Az éjszakai rovarok mozgásában a holdfény nélküli időszakokban a földmágneses tér hatása elsődleges, holdfényes időben a Hold világítása a döntő; A sorozat folytatódott, de az itt ismertetett 2012-es közlés volt az utolsó nyomtatásban megjelent tanulmány. 2013-tól az előadások DVD lemezen jelennek meg. [KSZ.]

DARVAY Tamás: A jezsuita páter a Vénuszra irányította a távcsövet. In: A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Szerk.: Kapitány Katalin, Németh Géza. Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 45-49. Eredeti megjelenés: Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. márc. 3. sz. diákpályázat pp. [38-42.]. Hell Miksa élete és tudományos, főként csillagászati munkássága. Kiemelve a kolozsvári, különösen a kolozsvári Báthory István Líceumhoz való kapcsolódásait: "Iskolámban, a kolozsvári Báthory István Líceumban a 2006-os évben emlékeztünk Hell Miksára. Kiállítás volt a fizikumban, Czilli Péter tanár úr előadást tartott Hell Miksa élete és munkássága címmel, rajzokat készítettünk Hell Miksáról, és az első kolozsvári csillagda ma is meglevő refraktorával az égboltot vizsgáltuk." A szerző a Természettudományos múltunk felkutatása kategóriában II. díjat kapott. [HAI.]

BORBÉLY Kinga Beáta: XVI. századi természettudományos olvasmányok a Teleki-tékában. In: A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Szerk.: Kapitány Katalin, Németh Géza. Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 60-64. Eredeti megjelenés: Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. aug. 8. sz. diákpályázat. pp. [113-117.]. A marosvásárhelyi Teleki-könyvtárban lévő régi csillagászati könyvekről is.
Az Asztronómia, földrajz című fejezetben három művet emel ki a szerző: Ptolemaios Klaudios: Almagestum, Opus omnes celorum motus continens, 1515, Velence.; Johannes de Sacrobosco: Libellus de sphaera, Wittenberg 1550, Philip Melanchton előszavával. Ez a könyv még három másik XVI. századi kiadásban is megtalálható a Tékában, Wittenbergben ez előtt még 1536-ban és 1545-ben is kiadták, akkor is Melanchton előszavával.; Johannes de Sacrobosco: Summa de exemplis et rerum similitudinibus locupletissima, Antverpen, 1583. A szerző a Természettudományos múltunk felkutatása kategória III. díjasa. [HAI.]

SZENTPÁLI Áron Zsolt: "Nap, hold s fényes csillagok..." In: A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Szerk.: Kapitány Katalin, Németh Géza. Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 116-118. Eredeti megjelenés: Fényi Gyula élete és munkássága címmel a Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. júl. 7. sz. diákpályázat pp. [100-102.]. Az írás szerzője a Csillagászat kategóriájában I. díjat kapott. [HAI.]

SZABÓ Emília: "Eleget vizsgáltalak titeket alulról, most felülről kezdelek nézni benneteket". Hell Miksa, a leghíresebb magyar csillagász. In: A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Szerk.: Kapitány Katalin, Németh Géza. Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 119-121. Eredeti megjelenés: Természet Világa Természettudományi Közlöny 139. 2008. máj. 5. sz. diákpályázat pp. [69-71.]. Az írás szerzője a Csillagászati kategóriában I. díjat kapott. [HAI.]

VERÉB Dániel: Galaxisok evolúciója - a kozmológia nagy kérdése. In: A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 222-226. Eredeti megjelenés: Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. máj. 5. sz. Diákpályázat. pp. [65-69.]. Az írás szerzője a Csillagászat kategóriájában I. díjat kapott [HAI.]

FODOR Anna: A Teremtés oszlopai az univerzumban és a színpadon. In: A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Szerk.: Kapitány Katalin, Németh Géza. Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 226-228. Eredeti megjelenés: Természet Világa Természettudományi Közlöny 140. 2009. júl. 7. sz. diákpályázat melléklet. pp. [97-99.]. Az írás szerzője a csillagászat kategóriájában II. díjat nyert. [HAI.]

EÖRDÖGH Balázs - POZSONYI Miklós - CSENI Sándor Ádám: Űrbéli fénymodulációkat szemléltető eszköz. In: A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Szerk.: Kapitány Katalin, Németh Géza. Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 338-341. Eredeti megjelenés: Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. júl. 7. sz. diákpályázat. pp. [101-104.]. Egy olyan berendezést készítettek, amellyel csillagok fényváltozásait modellezhetik. Ezzel csillagfoltos csillagokat, fedési kettőscsillagokat, exobolygó átvonulásokat elemezhetnek. Az írás szerzői a Magyar Csillagászati Egyesület által alapított Csillagászati kategóriában I. díjat nyertek. [HAI.]

BALOGH Fruzsina - FINTA Ákos: Portrévázlat dr. Ill Mártonról, a Bajai Csillagvizsgáló nyugalmazott igazgatójáról. In: A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Szerk.: Kapitány Katalin, Németh Géza. Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 342-346. Eredeti megjelenés: Természet Világa Természettudományi Közlöny 141. 2010. jún. 6. sz. diákpályázat pp. [131-136.]. Részletes életrajz, életpálya ismertetés, szakmai munkásság az 1930. júl. 3-án, Vaskúton született Ill Mártonról. Kiegészítésül a Bajai Csillagvizsgáló története 1990-ig. 9 fényképpel és egy rajzzal illusztrálva. A szerzők a Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászati különdíjának II. díjasai. [HAI.]

MADARÁSZ Emese: A fényszennyezés hatásai. In: A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Szerk.: Kapitány Katalin, Németh Géza. Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 419-421. Eredeti megjelenés: Természet Világa Természettudományi Közlöny 142. 2011. máj. 5. sz. diákpályázat. pp. [65-67.]. Összehasonlító vizsgálat a csillagképek csillagainak láthatóságáról Kiskunhalas belterületén és Bácsalmás külterületén. Az írás szerzője a Varjú Dezső emeritus professzor által alapított Biokibernetika kategóriában I. díjat kapott. [HAI.]

BUGYI Márk: A Bentley-paradoxon és feloldása. Avagy a Világegyetem, amely nem létezhet. In: A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Szerk.: Kapitány Katalin, Németh Géza. Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 478-481. Eredeti megjelenés: Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. nov. 11. sz. diákpályázat pp. [167-171.]. Fejezetek: Newton törvényei.; Bentley Színre lép.; A paradoxon Newton féle feloldása.; A végtelenek problémája [Cantor].; Hubble mindent megváltoztat.; Az Univerzum jövője [Fridman]. Az írás az Önálló kutatások, elméleti összegzések kategóriában III. díjat kapott. [HAI.]

SCHNEIDER Viktor: Portrévázlat Kondor Gusztáv csillagászról. In: A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Szerk.: Kapitány Katalin, Németh Géza. Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 489-492. Eredeti megjelenés: Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. aug. 8. sz. diákpályázat pp. [113-116.] Részletes életrajz. A szerző a Természettudományos múltunk felkutatása kategória II. díjasa. [HAI.]

MÁTÉ Bence: Bacsák György, a jégkorszak tudósa, Fonyód polihisztora. In: A tehetség ösvényei. A Természet Világa Diák-cikkpályázata (2007-2011). Szerk.: Kapitány Katalin, Németh Géza. Budapest, 2012. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Pauker Nyomdaipari Kft. pp. 493-495. Eredeti megjelenés: Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. okt. 10. sz. melléklet pp. [155-157.]. Kevés csillagászati vonatkozással is: "...Első terjedelmesebb írása 72 éves korában jelent meg Budapesten. Ennek az 1942-ben megjelent műnek "A skandináv eljegesedés a periglaciális övön" címet adta. Majd 1955-ben "A pliocén és pleisztocén az égi mechanika megvilágításában" című munkája látott napvilágot. Ezeket a későbbiekben csillagászok, földtan tudósok használják forrásmunkaként!..." A szerző a Természettudományos múltunk felkutatása kategória III. díjasa. [HAI.]

[FREY Sándor]: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. p. 3. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

FREY Sándor: Válogatás az űrkutatás 2012-es eseményeiből. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 4-23. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

ZÁBORI Balázs: Ballon technológiai platform fejlesztése kozmikus sugárzás monitorizálására az Európai Űrügynökség BEXUS programja keretében. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 24-30. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

GRÓSZ Veronika: BioDos - Egyetemi hallgatók asztrobiológiai kísérlete sztratoszférikus ballon platformon. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 31-35. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

SIK András: A Mars jeges lejtőformáinak vizsgálata keringőegység-adatok térinformatikai integrálásával. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 36-46. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

ESTÓK Sándor: Az űrlogisztika dimenzióváltása - előttünk az univerzum. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 47-52. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

SZEILE Aliz - BACSÁRDI László - HUSZÁK Árpád: Pozícionálás szenzorhálózatokkal egy naprendszerbeli égitesten. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 53-60. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

KERÉNYI Judit: Csapadék mezők előállítása műholdas adatok felhasználásával, ezek vizsgálata Magyarország területére egy nemzetközi projekt keretében. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 61-66. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: Mi a baj a napfoltokkal? In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 68-71. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

LUDMÁNY András - MURAKÖZY Judit - BARANYI Tünde: Hosszú távú napfizikai adatsorok homogenitási problémái. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 72-76. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

MURAKÖZY Judit: Napfoltcsoportok fejlődése nagy felbontásban. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 77-81. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

HIRN Attila - APÁTHY István - BODNÁR László - CSŐKE Antal - DEME Sándor - PÁZMÁNDI Tamás - SZÁNTÓ Péter - ZÁBORI Balázs: A TRITEL-SURE űrdozimetriai kísérlet első mérési eredményei. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 82-85. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

BENCZE Pál: A Föld plazmakörnyezetének kutatásában alkalmazott módszerek és műszerek. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 86-90. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

BÓR József - BARTA Veronika - SÁTORI Gabriella: Szemelvények a felsőlégköri elektro-optikai emissziókkal kapcsolatos kutatások utóbbi eredményeiből. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 91-95. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

ÁDÁM Antal - KIS Árpád - LEMPERGER István - NOVÁK Attila - PRÁCSER Ernő - SZARKA László - WESZTERGOM Viktor: Telluráramok számítása az EURIGIC programban. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 96-100. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

A Magyar Asztronautikai Társaság 2012. évi tevékenysége .beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 101-106. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ [KSZ.]

ALMÁR Iván: Dr. Gál Gyula (1926-2012). In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. pp. 107-108. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ Nekrológ. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Varga András (1936-2012). In: Űrtan évkönyv 2012. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság. [Budapest,] [2013.] A-terv Kft. p. 108. /Asztronautikai Tájékoztató. 64./ Nekrológ. [KSZ.]

SZÉNYI Zoltán: Így születik egy napóra. In: A Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium évkönyve a 2011/2012. iskolai tanévről. Az iskola fennállásának 117. évében. Zalaegerszeg. 2012. július hó. Zrínyi Miklós Gimnázium. pp. 62-64., hátsó borító. "...2011. november 22-én egy iskolai rendezvény keretében került sor a napóra avatására, amikor "Hogyan készült a napóra?" címmel kiselőadást is tarthattam az érdeklődőknek. Az akkor fotókkal, ábrákkal illusztrált mondandómat szeretném most megosztani az évkönyv olvasóival..." [HAI.]

KÁLMÁN Tamás: A hónap levele. = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. p. 4. "Bányászat a Holdon..." című cikk kiegészítése. Válasszal. [SRG.]

ANDRÁS Ilona: Messenger-jelentés: A Merkúron (jóformán) minden más! = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. pp. 10-13. [SRG.]

KUN Márton: Űrrakéták, mint az élet megmentői. = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. pp. 20-23. [SRG.]

A WISE műhold ismét észlelt valamit. A leghidegebb barna törpe. = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. p. 24. [SRG.]

A párizsi Diderot Egyetem nemzetközi csillagászcsapata bebizonyította, hogy az elliptikus galaxisok nem "halottak"... = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. p. 25. [SRG.]

1656. 11. 8-án, Londonban született Edmund Halley... = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. p. 26. [SRG.]

127 évvel ezelőtt Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián 25 nemzet képviselője döntést hozott a világ időzónákra való felosztásáról. A kezdő délkört Greenwichben (Anglia) jelölték ki. = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. p. 26. [SRG.]

A Jupiter nagyságú, koromfekete TrES-2b exobolygó a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászait is meglepte. = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. p. 27. [SRG.]

KUN Márton: 7 legambiciózusabb tudományos projekt napjainkban. = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. pp. 30-32. Nagy hadronütköztető.; Spallation Neutron Source.; Advanced Light Source.; Júnó, a Jupiter szondája.; Earthscope. [SRG.]

PATAKI Béla: Nemrégen láttam egy dokumentumfilmet a Voynich kódexről... = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. p. 42. A kéziratban csillagászati ábrákra emlékeztető rajzok is vannak. Önök kérdeznek, mi válaszolunk. [SRG.]

DARÁNYI Sándor: Milyen hosszú lehet egy üstökös csóvája? = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. p. 44. Önök kérdeznek, mi válaszolunk. [SRG.]

SEBESTYÉN Csaba: A Holdnak mekkora részét lájuk a Földről? = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. p. 44. Önök kérdeznek, mi válaszolunk. [SRG.]

SZABÓ Tamás: Igaz, hogy az oroszok építik meg az első űrszállodát? = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. p. 45. Önök kérdeznek, mi válaszolunk. [SRG.]

ANDRLE Mihály(!): Utazgatni az időben? Lehetetlen! = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. pp. 47-49. [SRG.]

ANDERLE Mihály: Ha a Nap utoljára felsóhajt... = 3. Évezred 2012. jan. 1. sz. p. 50. [SRG.]

SZMEJKA Pál: Mentőcsónak a Nemzetközi Űrállomás számára. = 3. Évezred 2012. máj. 5. sz. pp. 8-9. A TMA-03M Szojuz űrhajó. [KSZ.]

KUN Márton: A kutatók új bejelentése. A Vénuszon ózonréteget fedeztünk fel. = 3. Évezred 2012. máj. 5. sz. pp. 48-49. [KSZ.]

ANDERLE Mihály: Asztrokémia, avagy a ma tudósai űrbéli molekulákat és ionokat keresnek. = 3. Évezred 2012. máj. 5. sz. pp. 62-70. A hónap témája. [KSZ.]

SZTANKÓ Margit: Kristállyal a nyílt tengeren. A tudósok felfedték a viking napkő rejtélyét. = 3. Évezred 2012. máj. 5. sz. pp. 81-83. A vikingek kitűnő tengerészek voltak, s ennek köszönhetően meghódították a világ jelentős részét a 8-11. században. A tengeri navigációban a titokzatos napkövek segítették őket. Ha zord, ködös, felhős idő volt az átlátszó izlandi kristály (tiszta kalcit) eszköz fénypolarizációja mutatta a Nap helyzetét. A cikkben említett kutatók: Guy Ropars, Thorkild Ramskou, Susanne Akesson és Horváth Gábor a budapesti ELTE munkatársa. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A világűr nem luxus! Ötvenéves a CNES. = Aero Magazin 14. 2012. febr. 2. sz. pp. 46-48. [HAI.]

HORVÁTH András: Az Almáriván és az Illéserzsébet kisbolygók. = Aero Magazin 14. 2012. febr. 2. sz. p. 49. Az év ismeretterjesztő tudósa 2010 cím díjazottjai. [HAI.]

FREY Sándor: Orosz rádiótávcső a világűrben. = Aero Magazin 15. 2012. febr. 2. sz. pp. 50-53. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: A titkos űrrepülőtér: Pleszeck. Katonai űrbázis - Washington közelebb van. = Aero Magazin 15. 2012. márc. [3.] sz. pp. 76-79. [HAI.]

ALMÁR Iván: Űrbotrány Indiában. Mit vétettek az ISRO volt vezetői? = Aero Magazin 15. 2012. márc. [3.] sz. pp. 80-82. [HAI.]

HORVÁTH András: Űrhírek. = Aero Magazin 15. 2012. márc. [3.] sz. pp. 83. Csertok (1912-2011) [Nekrológ.].; Miért nem működött a Fobosz-Grunt?; ESA: Vega-MaSat-1. [HAI.]

KOVÁCS Kálmán: Immár történelem a MaSat-1 startja. 50 éve erre várnak a magyar űrszakértők. - Rendhagyó beszámoló az első magyar műhold sikeréről. = Aero Magazin 14. 2012. ápr. pp. 46-49. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A MaSat-1 első magyar űrfelvételei a Földről. = Aero Magazin 14. 2012. ápr. p. 50. [SRG.]

ALMÁR Iván: Mire jó a Fiastyúk távérzékelési hold? Francia-olasz távérzékelés. = Aero Magazin 14. 2012. ápr. pp. 51-53. [SRG.]

H. A.: Dr. Gaál Gyula. (1928-2012); Remények az ISS-en.; Halasztódó orosz programok.; A Plútó 4. holdja.; Dione: jeges holdon oxigénlégkör.; Mozgó marsi fekete dűnék. = Aero Magazin 14. 2012. máj. pp. 46-47. Nekrológ. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A Szovjetunió tűzhalált halt hőse. 45 éve történt. - Vlagyimir Komarov űrhajós tragikus balesete. = Aero Magazin 14. 2012. máj. pp. 48-50. [SRG.]

Miért halt meg Komarov? = Aero Magazin 14. 2012. máj. p. 51. [SRG.]

ALMÁR Iván: Csak egy nap műholdak nélkül. Gyakorlati hasznosítás. = Aero Magazin 14. 2012. máj. pp. 52-53. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Katasztrófák, amelyekről keveset tudtunk. = Aero Magazin 14. 2012. jún. pp. 46-48. [SRG.]

FREY Sándor: Almár Iván 80 éves - a KGO 40 éves. Születésnaposok. = Aero Magazin 14. 2012. jún. pp. 49-51. [SRG.]

ALMÁR Iván: Szembesítés régi idézetekkel. Hogyan látta 10-13 éve? = Aero Magazin 14. 2012. jún. pp. 52-53. [SRG.]

HORVÁTH András: Sikeres sárkányrepülés. A Dragon az ISS-nél. = Aero Magazin 14. 2012. júl. pp. 46-48. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrhajózási nagyhatalom? Kína helyzete az emberes űrrepülések területén. = Aero Magazin 14. 2012. júl. pp. 49-51. [SRG.]

GALÁNTAI Zoltán: Kálmán Béla új könyve. Amit a Napról tudni lehet. = Aero Magazin 14. 2012. júl. pp. 52-53. Könyvismertetés. [SRG.]

HORVÁTH András: Az első kínai űrhajósnő. A Tiangong-1 és a Sencsou-9 dokkolása. = Aero Magazin 14. 2012. aug. pp. 46-48. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Nyikolajev és Popovics. Fél évszázada történt az első csoportos űrrepülés. = Aero Magazin 14. 2012. aug. pp. 49-51. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrturizmus fiatalkorúaknak. Az űrturizmus jogi és erkölcsi akadályairól. = Aero Magazin 14. 2012. aug. pp. 52-53. [SRG.]

HORVÁTH András Ferenc - Vizi Pál Gábor: A Curiosity a Marson. Az amerikai Mars-autók harmadik nemzedéke. = Aero Magazin 14. 2012. szept. pp. 46-48. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Az orosz Zenit fotófelderítő műholdak. 800 Vosztok űrhajó. = Aero Magazin 14. 2012. szept. pp. 49-51. [SRG.]

ALMÁR Iván: Afrika és a világűr hasznosítása. Reális helyzetkép a fekete kontinensről. = Aero Magazin 14. 2012. szept. pp. 52-53. [SRG.]

A. I [ALMÁR Iván]: Az első amerikai űrhajósnő emlékére. = Aero Magazin 14. 2012. okt. p. 46. Sally Rider. [SRG.]

H. A. [HORVÁTH András Ferenc]: Az első ember a Holdon. Neil Alden Armstrong (1930-2012). = Aero Magazin 14. 2012. okt. p. 47. Nekrológ. [SRG.]

HORVÁTH András Ferenc: A Curiosity elindult. Mars: irány a Sharp-hegy. = Aero Magazin 14. 2012. okt. pp. 48-50. [SRG.]

(horváth) [HORVÁTH András Ferenc]: Életnyomok a Vénuszon. = Aero Magazin 14. 2012. okt. p. 51. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Víz a Holdon. = Aero Magazin 14. 2012. okt. p. 51. [SRG.]

ALMÁR Iván: Fél évszázados emlékeim. 1962: az űrkorszak ötödik évében. = Aero Magazin 14. 2012. okt. pp. 52-53. [SRG.]

HORVÁTH András Ferenc: A Curiosity egy ősi folyótorkolatban. Az amerikai Mars-autó első szenzációja. = Aero Magazin 14. 2012. nov. pp. 46-47. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Szputnyikkal Amerikába. Az első orosz keredkedelmi űrstart 20. évfordulója. = Aero Magazin 14. 2012. nov. pp. 48-49. [SRG.]

ALMÁR Iván: Állami vagy privát? Néhány érdekes terv 2012 végén. = Aero Magazin 14. 2012. nov. pp. 50-52. [SRG.]

TÁTRALLYAI Marietta - ALMÁR Iván: Varga András űrkutató-fizikus (1936-2012). = Aero Magazin 14. 2012. nov. p. 53. Nekrológ. [SRG.]

H. A.: X-37B; NuStar? Opportunity. = Aero Magazin 14. 2012. nov. p. 53. [SRG.]

H. A.: Űrstartok 2011. május-december. = Aero Magazin 15. 2012. dec. - 2013. jan. p. 5. [SRG.]

H. A.: Űrstartok 2012. január-október. = Aero Magazin 15. 2012. dec. - 2013. jan. p. 57. [SRG.]

H. A.: ISS Hírek. = Aero Magazin 15. 2012. dec. - 2013. jan. pp. 56-57. [SRG.]

HIRN Attila: TRITEL: új magyar műszer az ISS-en. = Aero Magazin 15. 2012. dec. - 2013. jan. pp. 58-60. [SRG.]

ALMÁR Iván: A helyzet 2012-ben. Űrszemétveszély. = Aero Magazin 15. 2012. dec. - 2013. jan. pp. 61-63. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A szovjet űrkutatás nagy öregje. Borisz Jevszejevics Csertok. = Aero Magazin 15. 2012. dec. - 2013. jan. pp. 64-67. [SRG.]

Madárles és csillagvárta Csopakon. = Balatoni Futár 19. 2012. jan. 1. sz. p. 12. December közepén egy egészen különleges, a balatoni madárvilág, valamint a csillagok tanulmányozására is alkalmas építmény átadásával zárult "A kerékpárosbarát település" című projekt Csopakon. Egy kerékpáros pihenő helyet is kialakítottak, melynek része egy megfigyelő torony, a "Madárles" építése. [KSZ.]

JUHÁSZ Ferenc: Közelebb jön hozzánk a világ. Átadták a Balaton Csillagvizsgáló - Leader Kultúrközpontot. = Balatoni Futár 19. 2012. ápr. 4. sz. p. 11. A balatonfűzfői Balaton Csillagvizsgáló ismertetése. A létesítmény műszaki átadása már 2011 novemberében megtörtént, az ünnepélyes avatásra 2012. márc. 31-én került sor. A felújítás 53,3 millió forintos úniós támogatással valósult meg. [KSZ.]

ZATKALIK András: A magyar vidék csúcsteljesítményekre képes. = Balatoni Futár 19. 2012. máj. 5. sz. p. 2. A bakonybéli Pannon Csillagda ismertetése, április végi avatása. A 800 négyzetméter alapterületű épület költsége 421 millió forint volt. [KSZ.]

MARÓTI Tamás: Egy naptárreform emléke. = Bélyegvilág 65. 2012. okt. 10. sz. pp. 18-19. [MAT.]

B. P.: Cairns. Hétszázezrem várták az ausztrál napfogyatkozást. = Blikk 19. 2012. nov. 15. 312. sz. p. 24. [KSZ.]

DALOS Endre: Dalos Ildikó. Mohács 1973. aug. 06. - 2011. okt. 26. Budapest. Élt Bólyon 14, Pakson 12, Budapesten 12 évet. = Draco 37. 2012. jan-márc. (1.)145. sz. p. 1. Nekrológ. Dalos Ildikó versével. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Fazeka Mihály "Csillag-Kalauza". = Draco 37. 2012. jan-márc. (1.)145. sz. pp. 2-5. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: VEGA ’11 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor. = Draco 37. 2012. jan-márc. (1.)145. sz. p. 5. 2011. júl. 31-től aug. 6-ig volt Szécsiszigeten. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook változócsillag ismertetései. 3. A Capricornus csillagkép. A Cetus csillagkép. A Corona Boreális csillagkép. Cygnus. Draco. = Draco 37. 2012. jan-márc. (1.)145. sz. pp. 6-12. Az összeállításban közreműködött Bartha Lajos és Puskás Ferenc. Kibővítve az újabb ismeretekkel. Az ismertetett csillagok: alfa-1 Cap, alfa-1 Cap, omikron Cet, R CrB, khí Cyg, V695 Cyg, AI Dra. Az Alfa-1 és Alfa-2 Cap című (p. 6.), A Khi Cygni maximuma 2006 című (p. 11.), A V695 Cyg 2003 minimuma című (p. 12.), az AI Dra című (p. 12.) írásokat Puskás Ferenc készítette. A Mira Ceti - a "csoda-csillag" cikk (pp. 7-9.) Bartha Lajos munkája. Az R CrB-k porfelhői írást (p. 10.) Kiss László készítette. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. 3. = Draco 37. 2012. jan-márc. (1.)145. sz. pp. 13-15. A 2011. júl. 17-től 2011. okt. 13-ig történtek. Várjuk a 40 esztendős AAK relikviáit. Megjelent az Albireo-rovat a Dracoban. Albireo Országjárás (Budapest, Ábrahámhegy). Bojtár József csillagászati hagyatékának átvétele. VEGA ’11 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor. Albireo-rovat a Vadon magazinban. Albireo-rovat a Süni magazinban. Megalakult az AAK első területi csoportja (Budapest, Békásmegyer, Veres Péter Gimnázium. Vezetője: Csaba György Gábor). Látványos Hold-Jupiter együttállás. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 1969. január 1-i éjfél utáni (első) változócsillag-észlelésem. = Draco 37. 2012. jan-márc. (1.)145. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: 2007. június 18-i bolygófedés: a Vénusz fedése a Hold által. = Draco 37. 2012. jan-márc. (1.)145. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 2008. december 1. bolygó fedés a Vénusz-fedése a Hold által. = Draco 37. 2012. jan-márc. (1.)145. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 2003. május 31-i napkeltekori részleges napfogyatkozás észlelése. = Draco 37. 2012. ápr-jún. (2.)146. sz. pp. 1-2. 80 %-os részleges napfogyatkozás megfigyelése Pécsről. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 1981. július 25/26-án éjszaka látott sarki fény, meteorozás közben. = Draco 37. 2012. ápr-jún. (2.)146. sz. pp. 3-5. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. = Draco 37. 2012. ápr-jún. (2.)146. sz. pp. 5., 11-12. Albireo-életképek. Beszámoló az AAK 2011. dec. 2-i budapesti klubösszejöveteléről. Albireo Országjárás (Budapest). Budapest-Békásmegyeri területi csoportunk észlelőhétvégéje a Bakonyban. Belépés az Albireo Amatőrcsillagász Klubba. Együttműködési megállapodás a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvánnyal. Együttműködési megállapodás a Magyar Asztronautikai Társasággal. Albireo-rovat a Süni magazinban. Zajácz György kapta az Albireo 2012. évi elismerő oklevelét. Önkormányzati elismerésben részesült Szíjártó Lajos tagtársunk. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook változócsillag ismertetései. 4. A Corona Boreális csillagkép. A Gemini csillagkép. A Herkules csillagkép. A Hydra csillagkép. A Leo csillagkép. = Draco 37. 2012. ápr-jún. (2.)146. sz. pp. 6-10. Az összeállításban közreműködött Bartha Lajos és Puskás Ferenc. Kibővítve az újabb ismeretekkel. Az ismertetett csillagok: R CrB (Kiss László: Téma: az R CrB-k porfelhői.). Zéta Gem. Éta Gem. Alfa Her. R Hya. R Leo. [KSZ.]

PERS Krisztina - CSABA György Gábor: Az Albireo Budapest-Békásmegyeri Klub és a Veres Péter Gimnázium csillagászati szakkörének észlelőhétvégéje a Bakonyban. = Draco 37. 2012. ápr-jún. (2.)146. sz. p. 12. [KSZ.]

GÁBRIS János: Égi túra az új távcsővel. = Draco 37. 2012. ápr-jún. (2.)146. sz. p. 13. 203/1200 mm-es Dobson-távcsövének tesztelése 2012. ápr. 21-én. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 2005. október 3-án látott részleges napfogyatkozás megfigyelése Pécsett. = Draco 37. 2012. ápr-jún. (2.)146. sz. p. 14. [KSZ.]

ÁTS Gellért - ÁTS György - GYENIZSE Péter - KESZTHELYI Sándor: A 2003. november 20-i látványos sarki fény. = Draco 37. 2012. ápr-jún. (2.)146. sz. pp. 15-16. Pécsről. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Dr. Etter Kálmán emlékezete. = Draco 37. 2012. ápr-jún. (2.)146. sz. pp. 17-18. 1906. márc. 9-én született. Jogászként, ügyvédként dolgozott Esztergomban. Szabadidejében az esztergomi (és az országos) csillagászati mozgalomban tevékenykedett. Nemzetközi hírű gyűjteménye volt csillagászati és űrkutatási bélyegekből. 1972. febr. 2-án hunyt el. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Részleges napfogyatkozás 2006. március 29-én. = Draco 37. 2012. júl-szept. (3.)147. sz. pp. 1-2. Megfigyelés és távcsöves bemutatás Pécsett. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 2003. nov. 20-i esti 2P/Encke-üstökös nézés (sarki fényben). = Draco 37. 2012. júl-szept. (3.)147. sz. pp. 2-3. A nagy sarki fény első érzékelése, majd a jelenség tombolása közepette az Encke-üstökös látványa 20x80 B-vel. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 2008. febr. 21-i csütörtök hajnali teljes holdfogyatkozás megfigyelése. = Draco 37. 2012. júl-szept. (3.)147. sz. pp. 3-4. Megfigyelés és távcsöves bemutatás Pécsett. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A magyarországi planetárium-kultúra kezdete. [1.] = Draco 37. 2012. júl-szept. (3.)147. sz. pp. 4-5., 18. 1. Naprendszer-modellek. 2. Iskolai planetáriumok. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook változócsillag ismertetései. 5. A Lepus csillagkép. A Libra csillagkép. A Lyra csillagkép. = Draco 37. 2012. júl-szept. (3.)147. sz. pp. 6-10. Az összeállításban közreműködött Bartha Lajos és Puskás Ferenc. Kibővítve az újabb ismeretekkel. Az ismertetett csillagok: R Lep. S Cep. VV Cep. Delta Lib. R Lyr. Béta Lyr. [KSZ.]

GOMBAI Norbert: Amatőrcsillagászati Szeminárium 2012 - AAK. = Draco 37. 2012. júl-szept. (3.)147. sz. pp. 11-13. Albireós összejövetel, Somogyfajsz, 2012. jún. 2. Előadást tartottak: Gombai Norbert, Vas Ernő, Tömösváry Tibor, Kiszel Vilmos, Csaba György Gábor, Rosenberg Róbert, Hadházi Csaba, Schmall Rafael, Csizmadia Szilárd, Hegyi Norbert, Bognár Tamás, [KSZ.]

GÁBRIS János: Nyári észlelő-party gulyással, csobbanással. = Draco 37. 2012. júl-szept. (3.)147. sz. pp. 12-13. 200/1200 mm-es Orion-reflektorral távcsöves bemutatást tartott egy 10 fős társaságnak egy bakonyi faluban. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. = Draco 37. 2012. júl-szept. (3.)147. sz. pp. 13-15. Albireo Budapest-Békásmegyei Klub közös észlelése és távcsöves bemutatója 2012. ápr. 2-án.; Albireo Országjárás (Hajdúhadháza - Hadházi Csaba Herkules magáncsillagvizsgálója, Debrecen - Magnitúdó Csillagászati Egyesület, 2012. ápr. 12.).; Az Albireo 2012. évi elismerő oklevelét Zajácz György kapta.; Partnerség a Celestronnal - AAK távcső a Celestrontól.; Megjelent az Albireo-rovat a 2011/6-os Vadonban.; Megjelent az Albireo-rovat a 2012/1-es Süniben.; Az AAK tagjai jún. 6-án országszerte és a határon túl eredményesen figyelték és dokumentálták a Nap Vénusz előtti átvonulását. [KSZ.]

GOMBAI Norbert: Beszámoló az AAK 2012. 03. 31-i közgyűléséről. = Draco 37. 2012. júl-szept. (3.)147. sz. p. 15. Budapesten, az Albireo Irodában tartották az éves közgyűlést. A rendezvény után a résztvevők látogatást tettek a Fiumei úti sírkertben és Rezsabek Nándor ismertető vezetésével Marik Miklós, Eötvös Loránd, Kövesligethy Radó, Róka Gedeon, Tass Antal síremlékét síremlékeit nézték meg. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Születésnapi-ajándék - Vénusz-átvonulás Pécsett. = Draco 37. 2012. júl-szept. (3.)147. sz. pp. 16-17. 2012. jún. 6-án a Vénusz-átvonulás és a szerző 60. születésnapjának eseményei. [KSZ.]

BARTHA Lajos: A magyarországi planetárium-kultúra kezdete. [2.] = Draco 37. 2012. okt-dec. (4.)148. sz. pp. 1-3. 3. A csillag-vetítők. 4. A Zeiss-planetáriumok Magyarországon. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 2004. nov. 9-én kedd este látott sarki fény és tűzgömb. = Draco 37. 2012. okt-dec. (4.)148. sz. pp. 3-4. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - SRAGNER Márta: 2001. október 21/22-i éjjelen látott sarki fény. = Draco 37. 2012. okt-dec. (4.)148. sz. p. 5. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook változócsillag ismertetései. 6. Ophiuchus. Orion. Pegasus. Sagitta. = Draco 37. 2012. okt-dec. (4.)148. sz. pp. 6-10. Az összeállításban közreműködött Bartha Lajos és Puskás Ferenc. Kibővítve az újabb ismeretekkel. Az ismertetett csillagok: X Oph, 66 Oph, alfa Ori, béta Peg, WZ Sge. Benne: Bartha Lajos: Zsugorodik a Betelgeuse? (p. 8.); Bartha Lajos: A 15 legnagyobb méretű csillag. (p. 8.); Bartha Lajos: Egy törpe nova új kitörése, a WZ Sagittae. (p. 10.) [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 2011. december 10-i teljes holdfogyatkozás. = Draco 37. 2012. okt-dec. (4.)148. sz. p. 11. [KSZ.]

TORMA Károly: Megint túloznak a felszínt kapirgáló újságírók, közeleg a földi mágneses pólusok cseréje. = Draco 37. 2012. okt-dec. (4.)148. sz. pp. 11-12. Geológiai leletek arról tanúskodnak, hogy a Föld mágneses pólusai 250 ezer évenként helyet cserélnek. Az utolsó ilyen esemény azonban 800 ezer évvel ezelőtt volt. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. = Draco 37. 2012. okt-dec. (4.)148. sz. pp. 13-14. Az albireós Celestron távcsőtesztje (2012. ápr. 20-án).; A 2012. 07. 15-i Hold-Jupiter-fedés beszámolói (Gere József, Csukás Mátyás, Németh Erik, Csizmadia Szilárd, Gombai Norbert, Schmall Rafael, Balázs László).; Megalakult az AAK első szakterületi csoportja (2012. júl. 31-én Budapesten alakult a csillagászattörténettel foglalkozó Albireo Csillagászattörténeti Klub, Rezsabek Nándor vezeti).; Amatőrcsillagászati megfigyelésink honlapunk Észlelési galériájában.; Megjelent az Albireo-rovat a 2012/1-es Vadonban.; Megjelent az Albireo-rovat a 2012/2-es Süniben.; Csillagászati előadások a Csillaghegyi Mozgás Napközis Táborban.; Sikeresen zajlott nyári amatőrcsillagászati megfigyelőtáborunk (Sármelléken 2012, aug. 11-18-ig a VEGA és AAK közös szervezésében). [KSZ.]

GÁBRIS János: A nyári ég nem az rég. = Draco 37. 2012. okt-dec. (4.)148. sz. p. 15. Távcsöves bemutatás Balatonlellén, 2012 nyarán. [KSZ.]

GÁBRIS János: Egy távcső, nem távcső (Amikor már a kíváncsiak sorba állnak). = Draco 37. 2012. okt-dec. (4.)148. sz. p. 16. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagképek ismerete. A csillagképek története és látnivalói. 1. = Draco 37. 2012. okt-dec. (4.)148. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

KOZMA Judit: Világkép a csillagnevekben. = Édes Anyanyelvünk 34. 2012. ápr. 2. sz. 17. p. Teljes oldalas cikkében a szerző a csillagok és csillagképek jobbára elfeledett magyar, német, finnugor népi elnevezései között válogat, témák szerint csoportosítva a csillagzatneveket. [SZU.]

Címkép: "Figyeljük meg az Uránusz bolygó peremsötétedését!" = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. [p. 1.] címoldal. Bartha Lajos tekint a szombathelyi távcső okulárjába. [SRG.]

Matisz Attila által készített napóra Sében. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. [p. 2.] első belső borító, p. 19. Sé, Szerház u. 13. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a XXXII. Csillagászati és Űrkutatási Hetek rendezvényről. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 5-17. 2011. okt. 3-21-ig. Előkészületek.; Szombathelyi rendezvények.; Vidéki rendezvények: Vasvár, Kőszeg, Celldömölk, Szentgotthárd. [SRG.]

MATISZ Attila - MITRE Zoltán: Egyesületi szakmai programok a 2011-es évből. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 17-22., [pp. 1-2.] címoldal, első belső borító [SRG.]

MATISZ Attila: GAE újdonságok. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 23-25. Csillagváros portálon "GAE fóruma".; "Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület" levelezőlista.; Levelezőlista etikett. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület november 30-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

A Gothard Jenő emlékérem továbbra is megvásárolható. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület aktuális tagnévsora - 2011. december 16-án -. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 29-30. 47 tag neve és címe. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2011. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 31-33. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Az ortografikus meridionális vetületi rendszeren alapuló csillagászati készülék: a Nap évi mozgását bemutató forgatható korong. - 3. rész - = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 34-46. Befejező rész. A folyóirat számához mellékeltek egy ilyen korongot: 20x20 cm-es lapon 20 cm átmérőjű kör. Az egyik oldalon a forgókorong osztásai, a másik oldalon magyarázó szöveg és ábrák. Felirata azonos ezen cikk címével. Az eredeti verzió alkotója Lóskay Miklós 1902-ben. Újratervezte és modernizálta: Péntek Kálmán. A technikai tervezést és kivitelezést Mitre Zoltán végezte. [SRG.]

Programajánló. 2012. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 47-49. [SRG.]

A Csillagos Ég. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. p. 50. A 2012. évi Mars oppozíció (márc. 3.). [SRG.]

A Csillagos Ég. 2012. január havában. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 51-53. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Kisbolygók.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2012. február havában. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 54-56. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Kisbolygók.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2012. március havában. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 57-59. A Nap. A Hold fázisai. A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Kisbolygók, Üstökösök, Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég ajánlat a téli égbolton. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. pp. 60-62. Mély-ég ajánlat.; Változó és kettőscsillag ajánlat. [SRG.]

Németh Kornél és Szauer Ágoston felvételei. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 1.(89.) sz. első belső [p. 2.], hátsó belső és külső borító. A Hold-Jupiter-Fiastyúk együttállás. Perseus-ikerhalmaz. A Hold. Fiastyúk-Hold-Jupiter hármas. [SRG.]

Címlapon: Kövesligethy Radó és a híres ingamérés nyomában a Ság hegyen. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. [p. 1.] címoldal. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - MITRE Zoltán: [A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület fotópályázatot hirdet.] = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 4-6. [SRG.]

[Konferencia felhívás.] = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. p. 7. Ógyallán lesz 2012 októberében. [SRG.]

Beszámoló a közgyűlésről. - Jegyzőkönyv. - = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 8-22. Szombathely, 2012. jan. 14. A készülő Kövesligethy kötetről. [SRG.]

Határozatok. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. p. 23. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - MITRE Zoltán: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2012. évi munkaprogramja. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 23-27. Konferencia Kövesligethy születésének 150 évfordulója alkalmából 2012. máj. 19. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a közgyűlés szakmai programjáról. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület március 8-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 29-32. Készülés a Kövesligethy konferenciára. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2012. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 33-35., [55.] hátsó belső borító. Készülés a Kövesligethy konferenciára. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. Áprilisban. Májusban. Júniusban. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 36-37. Emlékezés Gegő József Adolfra, Sajnovics (Nepomuki) Jánosra és Tass Antalra. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Járt-e Kövesligethy Radó Szombathelyen vagy Herényben? = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 37-38. 1884. aug. 26-án Herényben volt és észlelt. [SRG.]

Programajánló. 2012. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 39-40. [SRG.]

A Csillagos Ég. Vénusz-átvonulás, 2012. június 6-án! = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. p. 41. [SRG.]

A Csillagos Ég 2012. április havában. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 42-44. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események. Megfigyelésre javasolt kiemelt jelenségek.; Kisbolygók.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2012. május havában. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 45-47. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események. Megfigyelésre javasolt kiemelt jelenségek.; Üstökösök.; Meteorok. A Garradd üstökös fénygörbéje. [SRG.]

A Csillagos Ég 2012. június havában. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 48-51. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események. Megfigyelésre javasolt kiemelt jelenségek.; Üstökösök.; Meteorok. A Garradd üstökös láthatósága. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. pp. 52-54. Mély-ég ajánlat tavaszra.; Változó- és kettőscsillag ajánlat tavaszra. [SRG.]

Hold, Vénusz, Jupiter fotók. Gothard Jenő síremléke. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 2.(90.) sz. [p. 2.] első belső borító., [pp. 55-56.] hátsó belső, külső borító. Fotókat készítették: Szalai Péter, Németh Kornél, Szauer Ágoston. Matisz Attila. [SRG.]

Címlapon: Pásti János (1931-2012). = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. címoldal [p. 1.]. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - MITRE Zoltán: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület... csillagászati fotópályázatot hirdet tagjai számára asztrofotó és asztrotájkép-fotózás témakörében. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 4-6. Illusztráció: Szauer Ágoston holdfelvétele 2012. ápr. 1-én. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület, a Szlovák Központi Csillagvizsgáló és a Magyarhoni Földtani Társulat, ... konferenciát tervez... = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. p. 7. Gothard Jenő születésének 155., Kövesligethy Radó születésének 150. és Konkoly-Thege Miklós születésének 160. évfordulója alkalmából. [SRG.]

MATISZ Attila: Pásti János emlékére (1931-2012). = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 8-10., címoldal. Nekrológ. [SRG.]

VARGA Enikő: Csillagászat Napja, április 28. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 11-12. Távcsöves bemutató Szombathelyen, az MMIK előtt. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület június 7-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 12-17. [SRG.]

MITRE Zoltán: Kövesligethy Radó szekció a tudományos konferencián. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

MATISZ Attila - HORVÁTH Imre: Tavaszi távcsöves bemutatók Oszkón. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 18-19. 2012. máj. 21-én és jún. 7-én. [SRG.]

MITRE Zoltán: Távcsőfejlesztések a Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 20-23. Egy Coronao SolarMax-60 Halfa és egy 40/400 mm-es Coronado PST CaK fényben működő naptávcsövet szerztek be a Castell Nova Kft-től. Szabó Sándor cégvezető 2012. máj. 11-én szállította le a műszereket. [SRG.]

MITRE Zoltán: Vénusz-átvonulás észlelése Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 24-26., hátsó külső borító képei. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: A Nap kromoszféra vastagságának meghatározása a 2012. 06. 06-án bekövetkezett Vénusz-átvonulás felhasználásával. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 26-32. A szombathelyi mérések és számítások szerint 2593 km lett a végeredmény. [SRG.]

NOSZEK Tamás: Vénusz-átvonulás észlelése Kőszegen. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 32-33., [2.] első belső borító. [SRG.]

BARTHA Lajos - VARGA Enikő: Vénusz-átvonulás észlelése Budapesten (jelentés). = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 33-35. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2012. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. p. 36. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. Július 14-én, 75 éve halt meg Bártfay József. Szeptember 1-jén, 150 éve született Kövesligethy Radó. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 37-39. Összeállította: Matisz Attila. [SRG.]

SRAGNER Márta: Kövesligethy Radó csillagász, szeizmológus bibliográfiájának bemutatása. (A május 19-én megtartott tudományos konferencián, a Kövesligethy Radó szekcióban elhangzott előadás írásos változata.) = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 39-43. A bibliográfia 1657 tételes. A kötet nyomtatásban még nem jelent meg. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Zalalövői észlelőhétvége (2012. április 28-30.). = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

Programajánló. 2012. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

A Csillagos Ég. A Hold Jupiter fedése, július 15-én hajnalban. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. p. 50. Előrejelzés. [SRG.]

A Csillagos Ég 2012. július havában. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 51-53. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események. Megfigyelésre javasolt kiemelt jelenségek.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2012. augusztus havában. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 54-56. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események. Megfigyelésre javasolt kiemelt jelenségek.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2012. szeptember havában. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 57-59. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események. Megfigyelésre javasolt kiemelt jelenségek.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 3.(91.) sz. pp. 60-62. [SRG.]

Címlapon: "Új fényben" = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. címoldal, p. [1.] A Nap fényképe Halfa fényben. [SRG.]

Skorpióban lévő M4-es gömbhalmaz. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. első belső borító, p. [2.] Fotó: Szauer Ágoston. [SRG.]

MATISZ Attila: Egyesületünk bemutatkozott a Savaria Történelmi Karneválon. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 4-5. 2012. aug. 25-én. [SRG.]

NÉMETH Kornél: A Hegyháti Csillagvizsgáló avatásán jártunk. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 5-6. 2012. júl. 21. Fotó: Matisz Attila. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Szubjektív helyzetkép Hidegkútról (2012 nyara). = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 7-10. Fotó: Kovács Gábor, Mitre Zoltán. [SRG.]

MITRE Zoltán: Egyeztető megbeszélés augusztus 10-én, Hidegkúton. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 11-13. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület szeptember 6-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 13-16. [SRG.]

Felhívás Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. p. 16. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Magyarországi középkori templomok tájolása. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 17-26. A Vas megyei középkori templomok mérési adataival. 106 középkori templom részletes adatsora. [SRG.]

MATISZ Attila: A torkvétum. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

Egyesületi krónika 2012. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. p. 30. [SRG.]

33. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek 2012. október 8-19. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 31-38. [SRG.]

Programajánló. 2012. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

A Csillagos Ég. Részleges Holdfogyatkozás november 28-án este. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. p. 42. [SRG.]

A Csillagos Ég 2012. október havában. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 43-45. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események. Megfigyelésre javasolt kiemelt jelenségek.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2012. november havában. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 46-48. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események. Megfigyelésre javasolt kiemelt jelenségek.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2012. december havában. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 49-51. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események. Megfigyelésre javasolt kiemelt jelenségek.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. pp. 52-54. [SRG.]

Vénusz-átvonulás. = Egyesületi Híradó 23. 2012. 4.(92.) sz. hátsó belső és külső borító. pp. [55-56.] 2012. 06. 06. Fotók: id. és ifj. Szendrői Gábor. [SRG.]

N. F.: Aranykor vagy a világvége? = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 6. 1. sz. p. 24. 2012 - maja próféciák. Az ősi kalendárium és az idők végzete. Ventus Libro Kiadó, 2011, 160 oldal, 3990 forint - könyv ismertetése. A 2012. dec. 21-re jelzett "világvégével kapcsolatban a maják csillagászati ismeretéről és a maja naptárról. [KSZ.]

Újfajta ultravörös galaxisok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 6. 1. sz. p. 26. Négy galaxist fedeztek fel a NASA Spitzer-űrtávcsövével, melyek csaknem 13 milliárd fényévre vannak. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Űrleltár. Szétszórva a Naprendszerben. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 13. 2. sz. pp. 38-41., címoldal. A jelenleg működő mesterséges holdak és egyéb űreszközök ismertetése. A Föld körül 950 műhold kering. A Holdat 3 űrszonda vizsgálja. Mesterséges égitestek a Lagrange-pontokban. Űrszondák a bolygókon vagy a bolygók körül (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz). A New Horizons a Plútó felé tart. Stereo űrszonda-páros. Deep Impact (EPOXI), Rosetta, Dawn, Voyager 1 és 2. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Területi sebesség. Fifikás fizika 46. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 13. 2. sz. pp. 52-53. Kepler II. törvényének részletes elemzése. [KSZ.]

Meglepően nagy marsi élettér? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 13. 2. sz. p. 58. A Mars felszíne alatti életlehetőségek. A ScienceDaily cikke az Astrobiology Journalban megjelent tanulmány alapján készült. [KSZ.]

Bolygók, napok és keletkezési modellek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 13. 2. sz. p. 58. 300 A-típusú csillag megfigyelésével 18 exobolygót fedeztek fel, melyek mind a Jupiternél nagyobb tömegűek. Forrás: Keck Observatory. [KSZ.]

Mi vár ránk a Plútón? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 13. 2. sz. p. 59. Mai ismereteink összegzése a Plútóról, mielőtt 2015-ben a New Horizons szonda a törpebolygó közelében halad el. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Kína űrtervei. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 13. 2. sz. p. 60. [KSZ.]

PÁSZTOR Emília - ROSLUND, Curt: A napistennő megszöktetése. Mítosz, politikai haszon és csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 20. 3. sz. pp. 83-85. Japán ősi természetvallása. A Nap a legmagasabb rendű istenség. A napkelet megfigyelése a tengerparton nyári napforduló idején. A Koreai-félszigeten a 4-5. században olyan halotti halmokat emeletek, melyek között sok kulcslyuk alakú. A kulcslyuk-irányok tájolása olyan, kelettől körülbelül 30 fokkal térnek el észak felé, amely a nyári napforduló napkeltéjének iránya. Japánban a 7-8. századra olyan sírhalmok jelentek meg, amelyek a fő égtájak felé tájoltak, mennyezetükre a csillagos eget, keleti oldalukra a felkelő Napot festették. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Az impulzusnyomaték iránya. Fifikás fizika 47. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 20. 3. sz. pp. 86-87. Bolygók és üstökösök keringése a Nap körül. [KSZ.]

Égből pottyant kvázikristály. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 20. 3. sz. p. 91. A kelet-oroszországi Korjak-hegységben 2009-ben talált meteoritról. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 27. 4. sz. pp. 110-111. [KSZ.]

Kulin György Csillagászati Diákvetélkedő. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 27. 4. sz. p. 124. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszéke és Csillagvizsgálója, a TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület, a Bajai Csillagvizsgáló Intézet és a Magyar Csillagászati Egyesület hirdette meg a vetélkedőt. [KSZ.]

ÉT-iránytű. Világűr-dimenzió. = Élet és Tudomány 67. 2012. jan. 27. 4. sz. p. 126. HUBBLE 3D ismeretterjesztő dokumentumfilm a Hubble-űrtávcső háromdimenziós filmfelvételeiből. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A legtávolabbi sötét törpegalaxis. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 3. 5. sz. pp. 132-133. A JVAS B1938+666 jelzésű törpegalaxis, amely 10 milliárd fényévre van. Az objektumot a gravitációs lencsehatás segítségével vizsgálták. [KSZ.]

Az eddig ismert legrégibb asztrológiai tábla. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 3. 5. sz. p. 154. Egy horvátországi barlangban talált elefántcsont gyűrű alakú tábla. Rajta az állatövi csillagképeket és a bolygókat ábrázolták. A lelet mintegy 2200 évvel ezelőttről származik. Alexander Jones és Staso Forenbaher tanulmánya a History of Astronomy szakfolyóiratban jelent meg. [KSZ.]

Két napos bolygórendszerek? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 3. 5. sz. pp. 154-155. A Kepler-34 és a Kepler-35. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Idegenek a Naprendszerben. A tudomány új eredményei. Első kézből. Naprendszerkutatás. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 10. 6. sz. pp. 164-165. Az IBEX-műhold vizsgálata a Naptól 100-150 csillagászati egységre húzódó helioszféráról. Az Astrophysical Journal alapján. [KSZ.]

Lendületben a jövő - a motor a tudomány! = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 10. 6. sz. p. 179. A Magyar Televízió Delta műsora vetélkedősorozatot indított. Kiss László csillagász kérdései a febr. 4-i adáshoz kapcsolódnak. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Folyamatok és mérlegek. Fifikás fizika 50. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 10. 6. sz. pp. 180-181. A galaxisok forgása és mozgása. [KSZ.]

Holdi ásványok a Földön. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 10. 6. sz. p. 188. A Holdon a holdraszállásokkal hozott kőzetekben talált három új ásványt találtak, amelyet amalcolit, pyroxferroit, tranquillityt névvel illettek. Az első kettőt később a Földön is megtalálták. Most tették közzé, hogy a tranquillityt ásványt is megtalálták ausztráliai kutatók. [KSZ.]

SZILÁGYI Zsuzsa: El kell mennünk, hogy hazatérhessünk. Interjú Csanád Mátéval. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 17. 7. sz. pp. 204-205. Csanád Máté az ELTE TTK Atomfizikai Tanszékének adjunktusa, a Fulbright-ösztöndíjas részecskefizikus RETURN néven indított mozgalmat. Számos csillagászati, kozmológiai, az ősrobbanással kapcsolatos vonatkozása van kutatásainak. A cikk ismerteti a PHENIX-Magyarország programot, amely közel 10 éve működik Csörgő Tamás vezetésével. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Perdület-problematikák. Fifikás fizika 51. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 17. 7. sz. pp. 210-211. A galaxisok belső gravitációs erőhatásai. [KSZ.]

Óceáni üledéket észlelt a MARSIS? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 17. 7. sz. pp. 218-219. Mérési eredmények a 3 milliárd évvel ezelőtti óceánról, az Oceanus Borealis-ról, amely a Mars északi féltekéjét borította. [KSZ.]

Nem maradhatott fenn a marsi élet. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 17. 7. sz. p. 219.. Ha ki is alakult 3 milliárd éve, a legutóbbi 600 millió év szélsőségesen száraz viszonyai között nem maradhatott fenn. [KSZ.]

A hátlapon. Gyűrű a Hold körül. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 17. 7. sz. pp. 223-224. Gyűrű a Hold körül Veszprém fölött. Kép és szöveg: Ladányi Tamás. A holdhalóról készített fénykép 2012. febr. 2-án készült. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Lakható Szuper-Föld. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygókutatás. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 24. 8. sz. pp. 228-229. A 22 fényévre lévő Gliese 667C körüli bolygó, mely 4,5-szeres földtömegű. [KSZ.]

LAUER Zoltán. Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 24. 8. sz. pp. 236-237. [KSZ.]

Kisbolygókat falatozik a Tejútrendszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. febr. 24. 8. sz. pp. 250-251. A Tejútrendszer közepén lapuló szuper-nagytömegű fekete lyuk 10 km-nél nagyobb kisbolygókat nyel el. Eközben fellépő röntgenfelvillanásokat a NASA Chandra röntgenobszervatóriuma figyeli évek óta. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Lefékező rádiópulzárok. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 67. 2012. márc. 2. 9. sz. pp. 260-261., címlapkép. [KSZ.]

Lustább a Vénusz, mint gondoltuk. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. márc. 2. 9. sz. p. 283. [KSZ.]

A Tejútrendszer nomádjai. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. márc. 9. 10. sz. pp. 292-293. Nem csillag körül keringő, hanem a csillagközi térben magányosan vándorló bolygók számára vonatkozó becslések. Az Astrophysical Journal cikke alapján. [KSZ.]

Szupersebes szelek egy fekete lyuk felől. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. márc. 9. 10. sz. p. 314. Az IGR J17091-3624 jelű fekete lyuk akkréciós korongjából kiáramló szél 32 millió km/órás, azaz mintegy 3 százaléka a fény sebességének. [KSZ.]

Csupavíz bolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. márc. 9. 10. sz. p. 315. A GJ1214b bolygó légkörét forró vízgőz alkotja. [KSZ.]

Megépülhet a Hayabusa-2. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. márc. 9. 10. sz. p. 316. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A magban ragadt sötét anyag rejtélye. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 67. 2012. márc. 16. 11. sz. pp. 324-325. Az Abell 520 galaxishalmaz vizsgálata alapján. [KSZ.]

NAGY János - SZALAI Sándor: Az űridőjárás megfigyelése. Magyar műszerek a Nemzetközi Űrállomáson. = Élet és Tudomány 67. 2012. márc. 16. 11. sz. pp. 329-331. [KSZ.]

Oxigén a Dione légkörében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. márc. 16. 11. sz. pp. 346-347. [KSZ.]

Az exobolygó-testvérek másfajta világok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. márc. 23. 12. sz. pp. 378-379. Delgado Mena és munkatársai vizsgálata az exobolygók csillagának kémiai összetételéről. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 67. 2012. márc. 30. 13. sz. pp. 406-407. [KSZ.]

Máshol nem valószínű az élet bolygók közti vándorlása. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygókutatás. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 6. 14. sz. p. 421. A Gliese 581 exobolygó-rendszerében. [KSZ.]

Hihetetlenül ősi bolygók a Világegyetem hajnaláról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 6. 14. sz. p. 442. A HIP 13044 és a HIP11952 csillagok körüli bolygórendszer. A csillagok fémekben igen szegények, körülöttük mégis kialakultak a bolygók. [KSZ.]

Az évszakok változását jelezte a 4000 éves monolit. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 6. 14. sz. pp. 442-443. A mai Manchester közelében egy hegygerincen a kőkorszakban felállított kőtömb csillagászati vonatkozásai. [KSZ.]

Látásromlás az űrben. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 6. 14. sz. p. 443. [KSZ.]

GÓZON Ákos: Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 13. 15. sz. p. 450. Almár Ivánt az Élet és Tudomány Tudományos Tanácsadó Testületének tagját üdvözli 80 éves születésnapján. Illés Erzsébet, felesége és kutatótársa írja le kutatási és tudománynépszerűsítő gondolatait. [KSZ.]

Bolygórendszerek keletkezésének új, "hűvös" modellje. A tudomány új eredményei. Első kézből. Planetológia. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 13. 15. sz. pp. 452-453. Anne Hofmeister és Robert Criss új elmélete a bolygók keletkezéséről. Nem lapos és forró anyagkorongból, hanem gömbszerű és hideg por- és gázfelhőkből jöhettek létre. A Planetary and Space Science-ben megjelent cikkük alapján. [KSZ.]

Könnyen képződhettek szerves molekulák a korai Naprendszerben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 13. 15. sz. p. 474. [KSZ.]

Csillag méretű fekete lyuk egy távoli galaxisban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 13. 15. sz. p. 475. A Centaurus A galaxisban. [KSZ.]

Közelednek a Lyridák. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 13. 15. sz. p. 475. Áprilisi látnivalók a csillagos égen. [KSZ.]

Javított égbolt. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 13. 15. sz. p. 476. James Cameron filmrendező elkészítette a Titanic film háromdimenziós változatát. Egy csillagász figyelmeztette, hogy 1912. ápr. 15-én hajnalban más volt az csillagos ég helyzete, erre korrigálta a filmen az égboltot. [KSZ.]

Miből van a Hold? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 21. 16. sz. p. 306. címoldal. A Chicagói Egyetem kutatói szerint a Hold anyagának izotóp-összetétele pontosan egyezik a Földével. Így a Hold anyaga nem kívülről jött, hanem a Föld anyagából származott. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Matuzsálemkorú fehér törpék. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 21. 16. sz. pp. 306-307. Két fehér törpe (a WD 0346+246 és a SDSSJ110217,48+411315.4) hőmérsékletének és (100 fényév körüli) távolságának mérése alapján a csillagok 11-12 milliárd éves korúnak bizonyultak. Forrás: Universe Today. [KSZ.]

Megoldódott a szuperszelek rejtélye? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 21. 16. sz. p. 507. Haldokló vörös óriás csillagokból kiáramló csillagszelekre vonatkozó új modellek. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Távcső-fókuszban a sötét energia és a neutrinótömeg. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 27. 17. sz. pp. 516-517. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatával kutatják a legtávolabbi galaxishalmazokat, a 10 m-es Déli-sarki Távcső segítségével. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 27. 17. sz. pp. 524-525. [KSZ.]

Kráterek mélyén rejtőzhet a marsi élet? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. ápr. 27. 17. sz. p. 539. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Kisbolygókon bányásznának. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. máj. 4. 18. sz. p. 572. A Planetary Resourches cég terve: robotűrhajókkal végeznének bányászati tevékenységet. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Megnyílt a Pannon Csillagda. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. máj. 11. 19. sz. p. 581. 2012. ápr. 28-án nyílt meg Bakonybélben, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. A csillagvizsgáló 5,5 méteres kupolájában 4 távcső van, a főműszer egy 40 cm-es tükrös távcső. Az intézmény planetáriumában egy 2x4K felbontású SPITZ digitális vetítőműszer van. A 800 négyzetméter alapterületű csillagászati élménycentrum 421 millió Ft-ba került. [KSZ.]

Kitaszított csillagok a galaxisok közötti térben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. máj. 11. 19. sz. pp. 602-603. A Sloan Digitális Égboltfelmérés több millió csillaga között találtak 675 olyan csillagot, amelyek a mi galaxisunkból száguldanak kifelé. Többször tízmillió év alatt a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis közötti intergalaktikus térbe kerültek. [KSZ.]

Európa a Jupiternél. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. máj. 11. 19. sz. p. 604. A JUICE (Jupiter Icy moons Explorer), az ESA űreszköze a terv szerint 2022-ben indulna és 2030-ra érne a Jupiterhez. A jeges holdjainak vizsgálata 3 évig tartana. [KSZ.]

Egy távoli szuper-Föld fénye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. máj. 18. 20. sz. p. 634. Az 55 Cancri e exobolygó. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Bolygófaló fehér törpék. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. máj. 25. 21. sz. pp. 644-645., címlap. A PG0843+516 és másik három fehér törpe körüli porgyűrűk. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 67. 2012. máj. 25. 21. sz. pp. 662-663. [KSZ.]

Bajban a sötét anyag-modell? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. máj. 25. 21. sz. p. 666. A Tejútrendszert - eddig ismeretlen - kísérő galaxisok és csillaghalmazok mintegy 1 millió fényév távolságra nyúló lapos korongja veszi körül, amely csaknem merőleges a galaxisunk fősíkjára. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Szétporló exobolygó. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 1. 22. sz. p. 677. A Kepler-űrtávcső által vizsgált KIC 12557548 csillag körül 15 óra alatt keringő és 100 millió év alatt szétfoszló exobolygó. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Különös napfogyatkozás. Az évszázad utolsó Vénusz-átvonulása. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 1. 22. sz. pp. 681-684. A Vénusz-átvonulások geometriája és periodikussága. A 2012. jún. 6-i jelenség. Hell Miksa expedíciója Vardő-szigetre, az 1769. jún. 2-3-i jelenség észlelése, számításai a Nap parallaxisára. [KSZ.]

NAGY Ibolya: Csillagkohók titkai. Interjú Gyürky Györggyel. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 1. 22. sz. pp. 692-693. A hét kutatója. [KSZ.]

A fekete lyukak új szerepben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 1. 22. sz. p. 698. Nagyon nagy energiájú gammasugár-nyalábokkal felfűtik a csillagközi gázfelhőket. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

A legősibb maja naptár nem jósol világvégét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 1. 22. sz. pp. 698-699. A maja civilizáció xultuni feltárásán IX. századi épület falán csillagászati ábrázolást, 7000 évre szóló naptárt találtak. William Saturno régész cikke a Science-ben. Forrás: BBC News. [KSZ.]

Befogott kitaszítottak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 8. 23. sz. p. 730. Eredeti bolygórendszerükből kitaszítódott, később más bolygórendszerbe került bolygók elmélete. "Csillagászok ugyan még nem találtak eddig egyértelmű bizonyítékokat ilyen befogott bolygóra." Az UniverseToday alapján. [KSZ.]

Az öregedés nem tesz bölcsebbé. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 8. 23. sz. pp. 730-731. A Világegyetemben az ősrobbanás után 500 millió évvel lehetett volna a legtöbb információhoz jutni. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Még több hidrogén a Világegyetemben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 8. 23. sz. p. 732. A hozzánk közeli galaxisokban a korábban becsültnél harmadával több hidrogén rejtőzik. [KSZ.]

Meteoritokból származhat a marsi metán. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 15. 24. sz. p. 762. [KSZ.]

Miért nem vált jéggolyóvá a Föld? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 15. 24. sz. p. 763. A Nap fényének intenzitása 2 milliárd éve csak 70 százaléka volt a mainak. Talán ekkor a Föld a mainál 6-7 százalékkal kisebb sugarú pályán keringhetett. David Minton elmélete két proto-Vénuszt is feltételez, amelyek egybeolvadva hajtották mai, külsőbb pályájára a Földet. [KSZ.]

Számítógép az ókorból. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 22. 25. sz. p. 794. A görög szárazföld és Kréta között lévő Antikhütéra szigete közelében talált különös mechanikus szerkezetről. A több tucatnyi fogaskerékkel valószínűleg a Nap, a Hold és a bolygók mozgását tudták modellezni. A Hold időnkénti gyorsabb, máskor lassabb égi mozgását is megállapíthatták. Korát Kr. e. 100-ra teszik. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Ütemet tévesztett fekete lyukak? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 29. 26. sz. pp. 804-805., címlapkép. Az NGC 4342 és NGC 4291 galaxisok közepén lévő szupernagy tömegű fekete lyukak vizsgálata a NASA Chandra röntgen-obszervatóriumával. [KSZ.]

LAUER Zoltán. Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 29. 26. sz. pp. 812-813. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Sportolás egyhatod súllyal. Olimpia a Holdon. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 29. 26. sz. pp. 816-819. [KSZ.]

ÉT-iránytű. Égrenéző tábor. = Élet és Tudomány 67. 2012. jún. 29. 26. sz. p. 830. Az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület csillagászati táboráról, amely 2012. aug. 21-16-ig lesz a Madarasi-Hargitán. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Tejútrendszer jövője. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 6. 27. sz. pp. 836-837. Az Andromeda galaxis és a Tejútrendszer összeolvadásának folyamata, a mostantól számított 4 és 7 milliárd év közötti időszakban. Forrás: HubbleSite. [KSZ.]

Furcsa bolygópár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 6. 27. sz. p. 858. A Kepler-36 két bolygója. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Meteoritok árulkodnak a Mars belsejében rejlő vízről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 6. 27. sz. p. 858-859. A Geology-ban megjelent cikk alapján. [KSZ.]

Vadászat részecskedetektorokkal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 6. 27. sz. p. 859. A fekete lyukak környezete, mint természetes részecskegyorsítók. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

Csillagközi navigáció - pulzárokkal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 6. 27. sz. p. 860. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Jégbefagyott Hold-kráter. A tudomány új eredményei. Első kézből. Holdkutatás. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 13. 28. sz. pp. 868-869. A Hold déli sarkvidéke közelében lévő Shackleton-kráterben mérhető jég mennyiségéről. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Olimpia a Holdon. Stadion a kupola alatt. 3. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 13. 28. sz. pp. 874-876. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: Tisztelet a tanároknak! = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 13. 28. sz. p. 883. A Földre visszahulló űreszközökről. Az UARS-hold lehullása idején Krausz Krisztina biológia-földrajz-kémia szakos tanárnő táborozásra vitte középiskolai osztályát és a tanulóknak nagy élményt jelentett az éjszakai túra. [KSZ.]

Bolygónk legidősebb meteoritkrátere. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 13. 28. sz. p. 891. A 100 km átmérőjű Maniitsog-kráter Grönlandon. 3 milliárd éves. [KSZ.]

Az Apollótól ellesett ötlet. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 13. 28. sz. p. 891. NASA terv 2014-ben utas nélküli, 2024-ben emberes Mars-utazásra. [KSZ.]

Kettős kvazár magyar bizonyítása. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 13. 28. sz. p. 892. A J 1425+3231 jelű kvazárban két aktív galaxismag található. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva. A rég áhított Higgs-bozon. Új részecske felfedezését erősítették meg a CERN-ben. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 20. 29. sz. pp. 902-904. 2012. júl. 4-én. Csillagászati (kozmológiai) vonatkozásokkal. [KSZ.]

A Plútó új holdja. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 20. 29. sz. p. 924. A törpebolygó ötödik holdját fedezték fel. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Sötét galaxisok a Világegyetem hajnaláról. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 27. 30. sz. pp. 932-933. A HE 0109-3518 jelű kvazár (z = 2,4, a Sculptor csillagképben) körüli néhány millió fényéves környezetében vizsgálták. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Olimpia a Holdon. Nyolcméteres ugrások. 4. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 27. 30. sz. pp. 937-939. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 27. 30. sz. pp. 940-941. [KSZ.]

Kozmikus bűvészmutatvány. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 27. 30. sz. pp. 954-955. A TYC 8241 2652 csillag körül 1983-ban felfedezett porgyűrű 2008-ig változatlan fényű volt. 2009-ben a sugárzás halványodni kezdett és 2010-re szinte teljesen eltűnt. [KSZ.]

Önjáró Mars-járó. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 27. 30. sz. p. 955. Az ExoMars 2018-ra akarja a Mars felszínére juttatni az Európai Űrügynökség. [KSZ.]

A Plútó ötödik holdja. = Élet és Tudomány 67. 2012. júl. 27. 30. sz. p. 956. A P5 jelű hold, mely 10-24 km átmérőjű. Forrás: Hubblesite. [KSZ.]

Ősi galaxistorzók a Tejútrendszer körül. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 3. 31. sz. pp. 964-965. A körülöttünk lévő törpegalaxisok vizsgálata szerint ezek a csillagokban rendkívül szegény galaxisok igen ősiek, az Ősrobbanást követő első 1 milliárd évben keletkeztek. Az első csillagok megjelenése után azonban hirtelen és egyszerre valamennyiben megszűnt a csillagképződés. Ezért a törpegalaxisok igen halványak vagy mindeddig észrevehetetlenek. A kutatók az M92 gömbhalmaz csillagait vették összehasonlításként, amelyekről már korábban megállapították, hogy a Világegyetem legősibb objektumainak egyike. [KSZ.]

Hogyan került víz a Földre? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 3. 31. sz. p. 986. Főleg meteoritok, azon belül a szenes kondritok által. Ezek a Mars és a Jupiter közötti kisbolygó-övezetből származtak. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Olimpia a Holdon. Súlyok hajítása. 5. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 10. 32. sz. pp. 1011-1013. [KSZ.]

Spirálkarok és szupernóvák. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 10. 32. sz. pp. 1018-1019. Az NGC 1187 galaxisról, amelyben 1982-ben és 2007-ben is feltűnt egy-egy szupernóva. [KSZ.]

ÉT-iránytű. A négy őselem. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 10. 32. sz. p. 1022. A Mosonmagyaróváron nyíló Futura Interaktív Természettudományi Élményközpontról. A 300 éves 3600 négyzetméteres négyszintes épületben a Holdon járást modellező drótkötélpálya, Holdbázis terepasztal, egy planetárium van és a napkitöréseket is észlelni lehet. [KSZ.]

Már a Marson kíváncsiskodik a Curiosity. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 24. 34. sz. p. 1061. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Olimpia a Holdon. A rúd fizikája. 6. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 24. 34. sz. pp. 1066-1067. [KSZ.]

Olimpia - csillagászatban is. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 24. 34. sz. p. 1083. Rio de Janeiro rendezte a VI. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiát. A magyar diákok két bronzérmet és egy 4. helyezést szereztek. [KSZ.]

Lezuhant a Morpheus. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 24. 34. sz. p. 1084. [KSZ.]

Szupergyors koronakidobódás. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 24. 34. sz. p. 1084. A Napon, a STEREO űrszondapár észlelései szerint. [KSZ.]

Fekete lyukak keletkezési modellje. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 31. 35. sz. pp. 1092-1093., címoldal. [KSZ.]

GAZDAG László: Kaku és a hipertér. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 31. 35. sz. pp. 1100-1101. Éles könyvkritika Michio Kaku: Hipertér. A párhuzamos univerzumok, az időelhajlás és a tízedik dimenzió világa (Talentum tudományos könyvtár) című kötetéről. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Faraday és az erővonalak. Fifikás fizika 75. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 31. 35. sz. pp. 1102-1103. Csillagászati vonatkozásokkal. Descartes, Newton. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 31. 35. sz. pp. 1108-1109. [KSZ.]

Természetes földönkívüliek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 31. 35. sz. pp. 1114-1115. A meteoritekben lévő kvázikristályokról. Forrás: Physics World. [KSZ.]

Sötét anyag és a gamma-sugarak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. aug. 31. 35. sz. p. 1115. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Olimpia a Holdon. Egyszerű-e a súlyemelés? 7. = Élet és Tudomány 67. 2012. szept. 7. 36. sz. pp. 1136-1137. [KSZ.]

Hangos üzenet és új felvételek a Marsról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. szept. 14. 37. sz. p. 1179. A Curiosity első tevékenységei a Marson. [KSZ.]

Az RHIC a forró ősplazma és a maganyag fázishatáránál? A tudomány új eredményei. Első kézből. Részecskefizika. = Élet és Tudomány 67. 2012. szept. 21. 38. sz. pp. 1188-1189. A Brookhaveni Nemzeti Laboratórium Relativisztikus Nehézion-ütköztetője kutatásai és vonatkozásai az ősrobbanás után keletkezett forró ősplazmával. [KSZ.]

Gravitációs hullámokat keltő fehér törpe pár. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 67. 2012. szept. 21. 38. sz. p. 1189. Az SDSS J065133.338+284423.37 objektum. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Olimpia a Holdon. Vizes sportok. 8. = Élet és Tudomány 67. 2012. szept. 21. 38. sz. pp. 1203-1205. Úszás, vízilabda, műugrás. [KSZ.]

Becsapódás a Jupiteren. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. szept. 21. 38. sz. p. 1212. 2012. szept. 10-én. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 67. 2012. szept. 28. 39. sz. pp. 1236-1237. [KSZ.]

A Tejútrendszer szívében is születhetnek bolygók? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. szept. 28. 39. sz. p. 1242. A Tejútrendszer központjától 0,1 fényévre lévő csillagok körüli protoplanetáris korongok. [KSZ.]

Kivételesen erőteljes volt Kepler szupernóvájának kitörése? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. szept. 28. 39. sz. pp. 1242-1243. 1604-ben. [KSZ.]

Egyre látványosabb képeket küld a Curiosity a Marsról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. szept. 28. 39. sz. p. 1244. Forrás: NASA. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Olimpia a Holdon. Gömbölyű játékszer. 9. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 5. 40. sz. pp. 1264-1266. A labdajátékok. [KSZ.]

Marsi sziklát érintett meg a Curiosity. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 5. 40. sz. p. 1274. [KSZ.]

Rejtélyes kőzethólyagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 5. 40. sz. p. 1275. A Marson. Az Opportunity kutatása. [KSZ.]

Hatalmas forró gázhalo a Tejútrendszer körül. A tudomány új eredményei. Első kézből. Röntgencsillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 12. 41. sz. p. 1285. A NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriumának megfigyelései. A haló sugara 300 ezer fényév körüli. [KSZ.]

Mégsem csak egy maradhat? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 12. 41. sz. p. 1306. Az M22 gömbhalmazban nem egy, hanem két fekete lyukat talál a VLA távcsőrendszerrel Tom Maccarone vezette csillagászcsoport. Forrás: ScienceDaily, az eredeti cikk a Nature-ben jelent meg. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Spitzer pontosította a Hubble-állandó értékét. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 19. 42. sz. p. 1317, címlapkép. A Hubble-állandó értéke 74,3 km/s/Mpc. Az eredeti cikk az Astrophysical Journalban jelent meg. [KSZ.]

A tanulás öröm, érték és felelősség. A művelődés hete - a tanulás ünnepe. 65 éves a TIT Uránia Csillagvizsgáló - 35 éves a TIT Budapesti Planetárium. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 19. 42. sz. p. 1333. A 2012. október 18-i rendezvény programja. [KSZ.]

H. J. [HERCZEG János]: ÉT galéria. Élet és Tudomány képekben. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 19. 42. sz. p. 1335. Szabó Zoltán Attila fényképe az augusztusi csillagos égről és három perseida meteorról. Rácz Miklós fényképe az 50 éves piszkés-tetői Schmidt-teleszkópról, részletes leírással. [KSZ.]

Felszíni vízfolyás bizonyítékára bukkant a Curiosity. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 19. 42. sz. pp. 1338-1339. [KSZ.]

Hatalmas vízkészletek egy formálódó protocsillag körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 19. 42. sz. p. 1338. AZ ESA Herschel-űrobszervatóriuma megfigyelése a Lynds 1544 hűvös molekuláris felhőről. [KSZ.]

Égből pottyant szobor. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 19. 42. sz. p. 1340. A Chinga vasmeteorit 15 ezer évvel ezelőtt csapódhatott be Mongólia és Szibéria határvidékén. Anyagából a XI. században a Vaisravana buddhista istenséget ábrázoló 10 kilógrammos szobrot készítettek. A szobrot 1938-ban Ernst Schäfer Németországba vitte, de tudományos vizsgálatára csak most került sor. Forrás: AlphaGalileo. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Csillagászati diákolimpia. Magyar sikerek Rióban. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 26. 43. sz. pp. 1354-1355. A 6. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia (IOAA) aug. 4-14-ig Brazíliában zajlott. A magyar csapat két bronzérmet (Bécsy Bence és Dálya Gergely) és egy negyedik helyet (Galgóczi Gábor) szereztek. A szervezésről és élményeikről Udvardi Imre, Hegedüs Tibor, Bécsy Bence, Dálya Gergely beszél. [KSZ.]

Négycsillagos exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. okt. 26. 43. sz. pp. 1370-1371. A PH1 rendszer a Cygnusban. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 2. 44. sz. p. 1378. A Magyar Asztronautikai Társaság pályázatot hirdet "Célpont a Mars" címmel. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 2. 44. sz. pp. 1396-1397. [KSZ.]

Gyémántbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 2. 44. sz. p. 1402. Az 55 Cancri e bolygó, mely tömegének legalább egyharmada grafit és gyémánt. Az Astrophysical Journal Letters cikke alapján: ScienceDaily. [KSZ.]

Gigakép a Tejútról. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 2. 44. sz. p. 1404. 24,6 gigabájtos méretű felvételt készítettek az European Southern Observatory VISTA infrateleszkópjával a Tejút központi magjáról. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Kisbolygóvadászat. A hét kutatója. Interjú Sárneczky Krisztiánnal. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 9. 45. sz. pp. 1430-1431. [KSZ.]

Sikeres volt a Dragon-küldetés. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 9. 45. sz. p. 1435. [KSZ.]

Nem portré volt, de mégis bolygó. A tudomány új eredményei. Első kézből. Planetológia. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 16. 46. sz. pp. 1444-1445. A Fomalhaut csillag körül 2004 és 2008 között a Hubble-űrtávcső egy bolygót észlelt, azonban ez a bolygót körülvevő porlepelről szóródó csillagfény volt. [KSZ.]

LŐRINCZ Henrik: Új generációs planetáriumok. Fogaskerekek helyett lézer. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 16. 46. sz. pp. 1462-1464. Főként a Budapesti Planetáriumról és annak UNIVERSAL VI típusú vetítőjéről. Az új típusú digitális és hibrid planetáriumok külföldi példái. Röviden említve a Pécsett, Bakonybélben és a budapesti ELTE-n működő kisplanetáriumokat. [KSZ.]

L. H.: 100 év csillagászati ismeretterjesztés - s a világvége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 16. 46. sz. pp. 1466-1467. Nov. 21-én világvége nap a Tudomány Ünnepe keretében a TIT Uránia Csillagvizsgálóban. Az Uránia Heyde távcsövének története. A TIT Budapesti Planetáriuma Világvége 2012?! című műsoráról. [KSZ.]

Mégsem annyira különleges a Naprendszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 16. 46. sz. p. 1467. A szenes kondrit meteoritokban lévő kalcium-alumínium-oxid tartalmú zárványok vizsgálata és szerepük a Naprendszer kialakulásának első 3 millió évében. [KSZ.]

Óriási rádióteleszkóp Lengyelországban. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 16. 46. sz. p. 1467. Egy óriási 90 vagy 120 méteres rádiótávcsövet terveznek a lengyel Tengermelléken. [KSZ.]

Nincs metán a Marson? Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 16. 46. sz. p. 1468. A Curiosity lézerspektrométere nem találta a metán legkisebb nyomát sem a Mars légkörében. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Fermi kimérte a csillagfény létrehozta kozmikus "ködöt". A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 23. 47. sz. pp. 1476-1477. 150 erős gammasugár-forrás, nevezetesen blazár vizsgálata alapján. A Világegyetem átlagos csillagsűrűsége 1,4 csillag 100 milliárd köbfényévenként, azaz a csillagok egymástól mért átlagos távolsága 4500 fényév körüli a Világegyetem egészére számítva. [KSZ.]

Fiatalos csillagok egy gömbhalmazban: újratöltve? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 23. 47. sz. p. 1498. Az NGC 6362 gömbhalmazt vizsgálta a Hubble-űrtávcső. Forrás: NASA. [KSZ.]

Porgyűrű egy furcsa (csillag)pár körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 23. 47. sz. p. 1499. Az SDSS J0303+0054 jelzésű rendszer. Forrás: UniverseToday. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Űr ékkövek. A tudomány új eredményei. Első kézből. Meteorikutatás. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 30. 48. sz. pp. 1508-1509. A pallazitok, pallazitmeteoritok eredete. John Tarduno geofizikus és társai (Rochesteri Egyetem) kutatásairól a Science-ben tettek közzé tanulmányt. A szülő égitest sugara 200 km körüli lehetett. [KSZ.]

RPIPKA Zoltán: A Világegyetem szimfóniájának hullámai. Interjú Raffai Péterrel. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 30. 48. sz. pp. 1514-1515. A gravitációs hullámok kereséséről. Raffai Péter az Egyesült Államokban található LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wawe Observatory) műszereivel dolgozik. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 30. 48. sz. pp. 1518-1519. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Asztroszociológia. Idegen élet vagy értelem felfedezése és a társadalom. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 30. 48. sz. pp. 1524-1527. A Földön kívüli értelem lehetőségének és felfedezésének hatása a társadalomra. A Rio-skála. A London-skála. [KSZ.]

Újabb szuper-Föld lakható zónában? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. nov. 30. 48. sz. p. 1530. A 43 fényévre lévő HD 40307 csillag körüli bolygók rendszere. Forrás: Physorg.com. [KSZ.]

KŐVÁGÓ Angéla: Lidércudvar a felhők felett. A tudomány új eredményei. Első kézből. Meteorológia. = Élet és Tudomány 67. 2012. dec. 7. 49. sz. p. 1540. A vörös lidérc jelenségről. A zivatarfelhők teteje és az ionoszféra között, mintegy 60-80 km magasságban kialakuló elektromos kisülések. Az MTA 38. alkalommal megrendezett Meteorológiai Tudományos Napokon a jelenségről előadást tartottak. Bór József és Geresdi István beszámolóit részletezi a cikk. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Jupiterek felmorzsolják a törmelékgyűrűket? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. dec. 7. 49. sz. pp. 1540-1541. Az ESA Herschel Űrobszervatóriuma vizsgálta a 28 fényévre lévő 61 Virginis és a 20 fényévre lévő Gliese 581 csillagokat. Szuper földek és törmelékgyűrűk vannak a csillagok körük, de nincsenek a Jupiterhez hasonló óriásbolygók. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Megint egy világvége! Rémhírek, jóslatok, kisbolygók. = Élet és Tudomány 67. 2012. dec. 7. 49. sz. pp. 1552-1554. Világvége jóslatok: Kr. e. 2800-ban, 999-ben, 1000. dec. 24-én, 1033-ban, 1186-ban, 1524-ben, 1910-ben, 2000 májusában, 2012. dec. 21-én. A maják naptáráról. A nem létező Nibiru bolygóról. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Elmaradt szenzáció: beszámoltak a marsi talajminták elemzéséről. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 67. 2012. dec. 14. 50. sz. pp. 1572-1573, címlapkép. A NASA Curiosity marsjárójának mintavételeit és elemzéseit ismertették dec. 3-án. [KSZ.]

BARANYI Károly: Miről beszél a fizika? Összeegyeztethető Newton és Maxwell? Fifikás fizika 88. = Élet és Tudomány 67. 2012. dec. 14. 50. sz. pp. 1582-1583. Csillagászati vonatkozásokkal. Michelson és Morley kísérleti próbálkozásai az éter kimutatására. [KSZ.]

Túlsúlyos fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 67. 2012. dec. 14. 50. sz. p. 1595. 17 milliárd naptömegre becsült fekete lyuk, amely az NGC 1277 galaxis teljes tömegének 14 százaléka. [KSZ.]

Jég a Merkúron. Röviden. = Élet és Tudomány 67. 2012. dec. 14. 50. sz. p. 1595. A Messenger űrszonda mérései szerint. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Vízjég és szerves anyagok a Merkúron. A tudomány új eredményei. Első kézből. Naprendszerkutatás. = Élet és Tudomány 67. 2012. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1604-1605. A Messenger űrszonda mérései szerint. [KSZ.]

NÉGYESI Lajos: Holdjárás és háborúk. Fehérvár, Tát, Álmosd... = Élet és Tudomány 67. 2012. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1621-1623. Egyes hazai csaták és éjszakai harctevékenységek időpontjai telihold környékére estek. 1601. szept. 13/14. éjjel Székesfehérvárnál, 1685. aug. 15/16-án Tát környékén, 1604. okt. 14/15-én Álmosd és Bihardiószeg között, 1704. jún. 12/13-án Koroncónál a holdfény segítette az éjszakai csapatmozdulatokat. A napnyugta, napkelte, szürkület vége, kezdete, a holdkelte, holdnyugta, a Hold kellő magasságra emelkedése időpontjait a szerző az Astronomy Lab 2. és a Stellarium segítségével számította. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Negyven éve elhagyatva. A holdkutatás múltja és jövője. = Élet és Tudomány 67. 2012. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1624-1627. A holdprogram története. 1972. dec. 14-én járt utoljára ember a Holdon. [KSZ.]

TÖRÖK Zsolt Győző: Aki kibékítette a csillagokat a földiekkel. Ötszáz éves a kozmosz leírása. = Élet és Tudomány 67. 2012. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1634-1637. Gerhard Kremer, más néven Mercator (1512-1594) életműve, számos csillagászati vonatkozással. Ptolemaiosz, Johannes Sacrobosco, Manuel Chrysolaras, Jacopo Angeli, Peter Apianus, Gemma Frisius, Sebastian Münster, Abraham Ortelius csillagászattal kapcsolatos művei. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Bolygószomszédunk. = Evangélikus Élet 77. 2012. jan. 8. 1. sz. p. 7. Könyvismertetés Ponori Thewrewk Aurél "Bolygóistennő" című kötetéről. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Teremtés és természettudomány. = Evangélikus Élet 77. 2012. jan. 29. 4. sz. p. 6. Természettudományos alapkérdések (főképp csillagászati jelenségek) keresztény és nem keresztény magyarázatáról (a Világegyetem kialakulása, a földi élet keletkezése stb.). [REZ.]

REZSABEK Nándor: Zimmermann Zsigmond, az eperjesi mártír. = Evangélikus Élet 77. 2012. márc. 4. 9. sz. p. 10. A felvidéki bibliofil kereskedő, városi tanácsnok, evangélikus kollégiumi felügyelő, Zimmermann Zsigmond (? - 1687) élete, valamint könyvtárának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A Vénusz átvonulása a Nap előtt. = Evangélikus Élet 77. 2012. jún. 3. 22. sz. p. 15. 2012. jún. 6-án. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A Hold elfedi Naprendszerünk óriását, a Jupitert. = Evangélikus Élet 77. 2012. júl. 15. 28. sz. p. 15. 2012. júl. 15-én. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Mineralógus és lutheránus lelkész. Ackner Mihály János életének nyomában. = Evangélikus Élet 77. 2012. aug. 12. 32. sz. p. 7. Az erdélyi evangélikus lelkész, tanár, régész, természettudós, matematikus, csillagász, geológus, mineralógus, paleontológus Ackner Mihály János (1782-1862) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Keleti irányultság. Beszélgetés a magyarországi középkori templomok tájolásáról. = Evangélikus Élet 77. 2012. aug. 19-26. 33-34. sz. p. 12. Az egész újságoldalnyi terjedelmű interjú Keszthelyi Sándorral készült, abból az alkalomból, hogy megjelent a "Magyarországi középkori templomok tájolása" című tanulmány az Országépítő folyóirat 2012/1-es számában. A középkori templomok irányának kérdéskörét és az országos felmérés 17 éves történetét ismerteti a cikk párbeszédes formában. Az így mért 1083 templomból a mai napig 12 az evangélikus templomok száma. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Utolsó útján az elsőként a Holdra lépő Neil Armstrong... = Evangélikus Élet 77. 2012. szept. 16. 37. sz. p. 15. 2012. aug. 25-én hunyt el. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Weiss Mihály emlékezete. = Evangélikus Élet 77. 2012. okt. 14. 41. sz. p. 6. Az erdélyi evangélikus tanácsos, bíró, diplomata, költő, krónikaíró, bibliofil Weiss Mihály (1569-1612) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Stein Aurél, a Kelet felfedezője. = Evangélikus Élet 77. 2012. dec. 2. 48. sz. p. 14. Stein Aurél Kelet-kutató, régész élete és munkássága; Keszthelyi Sándor - a Stein által a Takla-Makán sivatagban 1907. jan. 14-i látott teljes napfogyatkozásra vonatkozó - csillagászattörténeti kutatásainak említésével. [REZ.]

  FERENCZI János: A súly és a súlytalanság állapota. 1. rész. = Firka 22. 2012-2013. 1. sz. pp. 8-10. "...Egy adott bolygó Napra vonatkoztatott hatásgömbje az az rh sugarú gömb, amely középpontja egybeesik a bolygó középpontjával és belsejében egy űrjármű mozgását első megközelítésben csak a bolygó vonzóereje határozza meg, holott az űrjárműre még a nagy MN tömegű Nap is hat. [...] Minthogy Naprendszerünk különböző égitesteinek a felületén a gravitációs gyorsulás értéke más és más (2. táblázat), azt eredményezi, hogy az azonos tömegű testek súlya a különböző égitestek felületén nem lesz egyenlő értékű..." [HAI.]

  Kémiai elemi analízis eredményei "hőmérő"-ként használhatók. = Firka 22. 2012-2013. 1. sz. p. 39. "... a Mars-kutatásban használt Odüsszeusz űrhajó által gyűjtött vulkanikus kőmintákban gamma-spektroszkópiai méréseket végeztek a tórium, szilícium és vas mennyiségének meghatározására. A radioaktív tórium és a SiO2 formában jelenlevő szilícium mennyiségének arányából és a vastartalommal kapcsolatos adatokból meg tudták állapítani, hogy milyen mélységben és nyomáson olvadt meg a kőzet. Arra következtettek, hogy a Mars kérgének belső hőmérséklete a Földéhez hasonló, kb. 1400 °c , de a Mars sokkal lassabban hűl, az elmúlt néhány milliárd évben csak 80°-al csökkent a hőmérséklete." Ez a híradó című rovatban lévő rövid cikk teljes szövege. [HAI.]

  HEGEDÜS Tibor: A Tejútrendszer mentén. 1. = Firka 22. 2012-2013. 4. sz. pp. 135-140. A Tejút kultúrtörténete, kutatásának mérföldkövei. [HAI.]

  Újdonságok a világegyetem anyagi összetételéről. = Firka 22. 2012-2013. 4. sz. p. 170. "A természettudósok eddigi tapasztalataik alapján feltételezték, hogy a világegyetem anyagi összetétele egységes, hasonló a mi naprendszerünkéhez, vagyis oxigén, szilikátok, vas képezi a tömegének nagy részét. Eddig más naprendszerek bolygóinak összetételéről nem nagyon voltak adatok. A múlt évben amerikai és francia kutatók észleltek egy, a Földtől negyven fényévnyire található bolygót, amely szabad szemmel is látható [sic!] (az 55 Cancri csillag körül kering négy más bolygóval együtt) amely nagyon nagy sebességgel mozog (18 óra alatt kerüli meg azt).
Tömege a Föld tömegének nyolcszorosa, hőmérséklete nagyobb mint 2000 °C. Számításaik szerint tömegének nagy hányada grafit és gyémánt formájában levő szén." Ez a híradó című rovatban lévő rövid cikk teljes szövege. A névelőt áthelyezve így értelmezhető: ...a Földtől negyven fényévnyire található bolygót, amely a szabad szemmel is látható 55 Cancri csillag körül kering... [HAI.]

  HEGEDÜS Tibor: A Tejútrendszer mentén. 2. = Firka 22. 2012-2013. 5. sz. pp. 182-186. A Tejútrendszer felépítése. A Tejútrendszer elemi építőkövei - anyagleltár. 1. csillagok. [HAI.]

  HEGEDÜS Tibor: A Tejútrendszer mentén. 3. = Firka 22. 2012-2013. 6. sz. pp. 226-229. "2. Gáz. A Tejútrendszerben a csillag-anyag össztömegének néhány százalékára tehető gáz is található. A gáz több, egymástól lényegesen különböző fizikai állapotú csoportra bomlik: legnagyobb mennyiségben "egyszerű" semleges hidrogén (HI) gáztömegre, ennél hidegebb és sűrűbb molekuláris (főleg H2) gázra, és forróbb, ritkább ionizált (HII) plazmára..." [HAI.]

  FÉNYES Tibor: Neutrínóoszcilláció, leptongenezis, neutrínógyárak. = Fizikai Szemle 62. 2012. febr. 2. sz. pp. 37-45. Fizika, asztrofizika, kozmológia, kölcsönhatás, elektromágneses, béta-bomlás, elektronneutrinó, müonneutrínó, tauneutrínó, neutrínófizika, bozon, tömegsajátérték, kozmikus sugárzás, kvantummechanikai íz, íz-sajátállapot, Mikhayev-Smirnov-Wolfenstein-effektus, Majorana-részecske, Majorana-fázis, Dirac-fázis, CP-sértés, szimmetria, paritássértés, steril neutrínó. [TIM.]

  PÁKÓ Gyula: 2011. évi Eötvös-verseny ünnepélyes eredményhirdetése (A Fizika Tanítása). = Fizikai Szemle 62. 2012. febr. 2. sz. pp. 58-63. Égi mechanika, fizika, közegellenállás, Föld, felső légkör, mesterséges hold mozgása, fizikai feladat. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: METEOR Csillagászati Évkönyv 2012 - Magyar Csillagászati Egyesület Budapest 2011, 344 oldal (Könyvespolc - könyvismertetés). = Fizikai Szemle 62. 2012. febr. 2. pp. 63-65. Csillagászat, fizika, asztrofizika, űrkutatás, megfigyelések, kalendárium, égitestek. [TIM.]

BERÉNYI Dénes: Palágyi Menyhért: A tér és idő új elmélete - Hiador, Paks, 2010, 52 o. (Könyvespolc - könyvismertetés). = Fizikai Szemle 62. 2012. febr. 2. sz. pp. 65-66. Fizika, kozmológia, egység, dualitás, folyó tér, világkép, világnézet. [TIM.]

  NAGY Tibor: Nyári továbbképzés tanároknak az ESA központjában, Hollandiában (Hírek - események - Hírek itthonról). = Fizikai Szemle 62. 2012. febr. 2. sz. p. 71. Európai Űrkutatási Hivatal, ESA Kutatási és Technológiai Központ, ESTEC, Noordwijk, űrkutatás, Naprendszer, földmegfigyelés, világűr, Nemzetközi Űrállomás, ISS, Nap, napkutatás, napfizika, SOHO, Eduspace, Explore the High Energy Universe. [TIM.]

GRÓSZ Péter - HORVÁTH Balázs - SZABÓ Péter: Határ a csillagos ég 2011 - három díjnyertes asztrofotó (Hírek események - Hírek itthonról). = Fizikai Szemle 62. 2012. febr. 2. sz. p. 72., hátsó belső borító. M27, Dumbell-köd, Súlyzó-köd, NGC 7479 galaxis, Pegazus csillagkép, MTA CSFK CSI, Csillagászati Intézet, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutató Intézet, Piszkéstető, Piszkés-tető, Schmidt-teleszkóp, távcső, CCD, standard fotometriai színszűrők, határ a csillagos ég. [TIM.]

BORÓK Zsuzsanna - HORVÁTH Nikoletta - SZABÓ Balázs - KEREKES Viktor: Galaxis a déli Tejút peremén (Hírek, események - Hírek itthonról). = Fizikai Szemle 62. 2012. febr. 2. sz. hátsó belső borító. NGC 6822, Barnard-galaxis, MTA CSFK CSI, Csillagászati Intézet, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutató Intézet, Piszkéstető, Piszkés-tető, Schmidt-teleszkóp, távcső, CCD, standard fotometriai színszűrők, határ a csillagos ég. [TIM.]

  MARTINÁS Katalin - HULLER Ágoston: Ébredj, mert jön a fekete entrópia! = Fizikai Szemle 62 2012. márc. 3. sz. pp. 83-89. Fizika, kozmológia, asztrofizika, termodinamika, csillagászat, fizikatörténet, tudománytörténet, perpetum mobile, örökmozgó, rend, rendetlenség, anyag, világűr. [TIM.]

  BOKOR Nándor: Az ikerparadoxon és a gyorsulás. = Fizikai Szemle 62. 2012. márc. 3. sz. pp. 90-95. Fizika, speciális relativitáselmélet, tér, idő, téridó, tér-idő, fénysebesség, sík téridő, geometriai analógiák, kinematika, dinamika, űrhajó, űrbázis. [TIM.]

Francia asztali óra a 19. századból. = Fizikai Szemle 62. 2012- ápr. 4. sz. címlapkép. Időmérés, időmérő eszköz, ingaóra, fizika, mechanika, inga, csillagászat, Louis-Achile Brocot, ingás gátszerkezet, fizikatörténet, technikatörténet, csillagászattörténet. [TIM.]

  LACZIK Bálint: Louis-Achille Brocot (1818-1878). = Fizikai Szemle 62. 2012. ápr. 4. sz. pp. 114-115. Időmérés, időmérő eszköz, ingaóra, fizika, mechanika, inga, csillagászat, Hold, naptár, sziderikus hónap, középnap, holdfázis, Hold fázisváltozása, ingás gátszerkezet, fizikatörténet, technikatörténet, csillagászattörténet. [TIM.]

  KISS Dániel - SÜKÖSD Csaba: XIV. Szilárd Leó Nukleáris Tanulmányi Verseny II. rész: a döntő feladatai, a verseny értékelése (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 62. 2012. ápr. 4. sz. pp. 118-125. NASA Fermi gamma-távcsöve, fékezési sugárzás, brehmsstrahlung, pozitron-elektron annihiláció, gamma-foton. [TIM.]

  PILÁTH Károly: Rácsos spektroszkóp illesztése webkamerához (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 62. 2012. ápr. 4. sz. pp. 126-127., hátsó belső borító színes ábrája. Fizika, csillagászat, spektroszkópia, spektrum, amatőrcsillagászat, amatőrspektroszkópia, webkamera, CMOS, érzékenység. [TIM.]

  Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökségének véleménye a készülő NAT 2012 dokumentumról (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 62. 2012. ápr. 4. sz. pp. 129-130. Csillagászat, tér, idő, anyag, energia, kölcsönhatások, erők, Föld, Nap, Naprendszer, Világegyetem. [TIM.]

  BERÉNYI Dénes: Herczeg János: Csillagórák Vekerdi Lászlóval - Typotex Kiadó, Budapest, 2011, 325. oldal (Könyvespolc - könyvismertetés). = Fizikai Szemle 62. 2012. ápr. 4. sz. pp. 133-134. Kultúra, csillagászattörténet, fizikatörténet, kozmológia, Galilei, Kepler, Hold, Jupiter-holdak, távcső, Hold hegyei. [TIM.]

  Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2012. évi Küldöttközgyűlése (Hírek - események, a társulati élet hírei). = Fizikai Szemle 62. 2012. ápr. 4. sz. p. 136. ELFT, csillagászat, csillagok keletkezése, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete, Ábrahám Péter. [TIM.]

GERGELY György: Megemlékezések és tiszteletadások Simonyi Károly halálának 10. évfordulója alkalmából (Hírek - események, a társulati élet hírei). = Fizikai Szemle 62. 2012. ápr. 4. sz. p. 139. Csillagászat, kronológia, történelem, kultúra, vallás, Ponori Thewrewk Aurél, Jézus születése, mikor született Jézus, Jupiter, Szaturnusz, együttállás, Naprendszer, bolygókutatás, bolygók, hold, holdak, holdjaik, előadások. [TIM.]

Lemondtak a fénynél gyorsabb neutrínók "atyjai" (Hírek - események, hírek a nagyvilágból). = Fizikai Szemle 62. 2012. ápr. 4. sz. p. 141. Fénysebesség, neutrínó, mérés, kísérlet, megfigyelés, Opera-kísérlet, OPERA-kísérlet, Oscillation Project with Emission-tRacking Apparatus (sic!), Opera-csoport, fizika, fizikatörténet, kozmológia, alapvető fizikai állandók, fundamentális konstansok, speciális relativitáselmélet. [TIM.]

A legkisebb bolygó nagy meglepetéseket tartogat (Hírek - események, hírek a nagyvilágból). = Fizikai Szemle 62. sz. 2012. ápr. 4. sz. p. 141. Naprendszer, csillagászat, űrkutatás, bolygókutatás, nagybolygó, Merkúr, NASA, MESSENGER, űrszonda, űrprogram, űrprojekt, kőzetbolygó, felszín, szikla, sziklák, nehéz elem, kén, vas, gravitáció, kéreg, gyűrődés, összehúzódás, Hold. [TIM.]

A cél 2012-ben: 4 TeV (Hírek - események, hírek a nagyvilágból). = Fizikai Szemle 62. 2012. ápr. 4. sz. p. 142. Fizika, kozmológia, tömeg, Higgs-bozon létezése, LHC, CERN, kísérlet, részecskenyaláb, kollimátor, teraelektronvolt. [TIM.]

KOVÁCS József: Sarki fényt fotóztak az Uránuszon is (Hírek - események, hírek az Univerzumból). = Fizikai Szemle 62. 2012. ápr. 4. sz. p. 143. Naprendszer, bolygó, nagybolygó, Uránusz, NASA, Hubble Űrteleszkóp, űrtávcső, űrcsillagászat, extraterresztrikus csillagászat, Voyager 2, mágneses tér, sós óceán, Nap, interplanetáris anyag, bolygóközi anyag, bolygóközi plazma, interplanetáris plazma, napkitörés, részecskekitörés, auróra. [TIM.]

József: Húsz kilométer magas porördögöt fotóztak a Marson (Hírek - események, hírek az Univerzumból). = Fizikai Szemle 62. sz. 2012. ápr. 4. sz. p. 144. NASA, MRO, Mars Reconnaisance orbiter, keringő egység, Föld, Mars, Amazonis Planitia, légörvény, örvénylő levegőoszlop, fűtött talaj, por, áramlás, forgás, marsi évszak, tavasz, HiRISE, High Resolution Imaging Science Experiment, kép, felvétel, képfelvétel, marsi nyári napforduló. [TIM.]

KOVÁCS József: Milliárdnyi lakható kőzetbolygó létezhet a Tejútrendszerben (Hírek - események, hírek az Univerzumból). = Fizikai Szemle 62. 2012. ápr. 4. sz. p. 144. Exobolygók, bolygók a Naprendszeren kívül, Tejútrendszer, Galaxis, ESO, Europen Southern Observatory, Európai Déli Obszervatórium, 3,6 méteres teleszkóp, távcső, HARPS, bolygókereső spektrográf, színkép, színképelemzés, vörös törpe, Gliese 581, Gliese 667 C, szuperföld, Földhöz hasonló bolygó, M színképtípus, csillag, energiakibocsátás, lakhatósági zóna, ultraibolya, röntgensugárzás. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső - NAGY Sándor - NANDORI István - TRÓCSÁNYI Zoltán: A fénynél gyorsabb neutrinók tündöklése és bukása - egy téves felfedezés anatómiája. = Fizikai Szemle 62 2012. máj. 5. sz. pp. 145-152. Fizika, részecskefizika, asztrofizika, kozmológia, fénysebesség, speciális relativitáselmélet, neutrinó, neutrínóoszcilláció, béta-bomlás, MINOS, KEK-laboratórium, Super-Kamikande detektor, OPERA-kísérlet, CERN, tau-neutrínó. Hyghens, Bradley, Fizeau, Foucault, Rosa, Dorsey, Michelson, Essen, Gordon-Smith, Froome, Evenson, Mérésügyi Konferencia, Cohen-Glashow-hatás, effektus, ötödik erő, távolságfüggés, anyagfüggés, Lorentz-invariancia sérülése. [TIM.]

  PATKÓS András: Neutrínó-áltudomány - Vélemény. = Fizikai Szemle 62. 2012. máj. 5. sz. pp. 152-153. Fizika, részecskefizika, asztrofizika, kozmológia, részecske, részecskék, fénysebesség, speciális relativitáselmélet, kísérlet, CERN, OPERA, Coleman, Glashow, hatás, effektus. [TIM.]

  PATKÓS András: Földneutrínók. = Fizikai Szemle 62. 2012. máj. 5. sz. pp. 157-159. Fizika, részecskefizika, asztrofizika, kozmológia, neutrínó, háttérsugárzás, KamLAND mérés, Gran Sasso detektor, rádióaktív, rádióaktivitás, urán tórium, Föld, Nap, földneutrínó-áram, fluxus, TNU beütési intenzitás. [TIM.]

  VASTAGH György: Balatonfüredi emlékeim Marx György professzor úrról. = Fizikai Szemle 62 2012. máj. 5. sz. pp. 159-161. Fizika, fizikatörténet, tudománytörténet, csillagászat, csillagászattörténet, kozmológia, asztrofizika, részecskefizika, részecske, részecskék, neutrínó, konferencia, Nap, Föld, Nobel-díj, visszaemlékezés, megemlékezés. [TIM.]

  Távoli szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok (Hírek - események, az akadémiai élet hírei). = Fizikai Szemle 62. 2012. máj. 5. sz. pp. 174-175. Fizika, csillagászat, asztrofizika, kozmológia, csillagok fejlődése, csillagok végállapota, galaxis, extragalaxis, SN 2012bj, leghalványabb szupernóva, magfúzió, törpecsillag, nagytömegű csillag, óriáscsillag, társcsillag, fehér törpe, összeolvadás, Piszkéstető, MTA CSFK CSI, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete, kutatóintézet, Szegedi Tudományegyetem. [TIM.]

  Simonyi Károly a Műegyetem Budafoki út 8. épületében (1934-1957) (Hírek - események, hírek itthonról). = Fizikai Szemle 62. 2012. máj. 5. sz. pp. 176-177. Bay Zoltán, radar, radarcsillagászat, radarkísérlet, Hold, holdradar, fizika, részecskefizika, gyorsító. [TIM.]

  SZABADOS László: Átadták a legmagasabb csillagászati elismerést, a Crafoord-díjat (Hírek - események, hírek az Univerzumból). = Fizikai Szemle 62. 2012. máj. 5. sz. pp. 179-180. Tejútrendszer centruma, Galaxis centruma, Galaktika centruma, szupernagy tömegű fekete lyuk, csillagok pálya menti sebessége, tömegmeghatározás, keringés, Nap, naptömeg, napátmérő, tömegkoncentráció, Max-Planck Institut für Extraterrestrische Physik, Garching, University of California at Los Angeles, Nobel-díj, Abel-díj, Kavli-díj, Kyuot-díj, Wolf-díj, Millennium technológiai díj, Holger Crafoord, Anna-Great Crafoord, Reinhard Genzel, Andrea Ghez, [TIM.]

  LUDMÁNY András: Naptevékenység és űridőjárás. = Fizikai Szemle 62. 2012. jún. 6. sz. pp. 181-184. Csillagászat, fizika, asztrofizika, napfizika, űrfizika, plazmafizika, részecskefizika, Galilei, távcsöves megfigyelés, mágneses tér, mágneses folyamat, bolygóközi tér, interplanetáris tér, plazma, naptevékenység, napfoltok, asztrofizikai dinamó, CME, Coronal Mass Ejection, koronakitörés, napkoronma, korona, felbontás, polarizáció, hullámhossz, hazai kutatás, SOTERIA projekt, flerek, indukált áram, indukció, SDD adatbázis, MTA CSFK CSI Napfizikai Obszervatórium, Debrecen, Konkoly Thege Miklós. [TIM.]

  HARGITAI István: Fizikusok a novogyevicsi temetőben. = Fizikai Szemle 62. 2012. jún. 6. sz. pp. 192-196. Tudománytörténet, fizika, fizikatörténet, asztrofizika, asztrofizikatörténet, kozmológia, Világegyetem, Univerzum, részecske, részecskefizika, sugárzás, elektromágneses, kozmikus sugárzás, Landau, Tamm, Cserenkov, Ginzburg, Baszov, Prohorov, Kapica, Szemjonov, Zeldovics, Harlton, Kitajgorodszkíj. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső: Elképesztő kísérletek és elméletek a fizikában. Válasz Patkós András Neutrínó-áltudomány című véleményére (Vélemények). = Fizikai Szemle 62. 2012. jún. 6. sz. pp. 201-202. Lásd még Patkós András cikkét a Fizikai Szemle 62. 2012. máj, 6. sz. pp. 152-153. Fizika, asztrofizika, részecskefizika, kozmológia, részecske, kísérlet, mérés, neutrínó, neutrínófizika, fénysebesség, OPERA-kísérlet, CERN, Michelson és Morley kísérlete, paritássértés, Higgs-bozon, Ősrobbanás, Big Bang, Világegyetem, Univerzum. [TIM.]

  LÁNG Róbert: MASAT az Ankéton (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 62. 2012. jún. 6. sz. pp. 202-204. Űrhajózás, űrkutatás, világűr, súlytalanság, űrtechnika, technológia, technika, űrtechnológia, CubeSat-program, cubesat, égi mechanika, pálya, pályastabilizáció, MASAT-1, HA5MASAT, fedélzeti számítógép, ESA, Kourou, Vega hordozórakéta, GPS, távérzékelés, távközlés, rádió, rádióadó, magyar műhold, magyar mesterséges hold, szoftver, hardver. oktatás, Országos Fizikatanári Ankét, Győr, BME, Budapesti Műszaki Egyetem. [TIM.]

  R. Gy.: Physics of Jauranum (Győri fizika) 1. Tanulmánykötet, szerkesztette Barla Ferenc, kiadta az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Győr-Moson-Sopron megyei Területi Csoportja, Győr, 2011 (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 62. 2012. jún. 6. sz. pp. 210-211. Nap, napfizika, adat, adatok, Föld, éghajlat, időjárás, Nap-Föld kapcsolat, naptevékenység, periódus, periódicitás. [TIM.]

  2012-ben elkezdődik a világ legnagyobb teleszkópjának építése (Hírek - események, hírek az Univerzumból). = Fizikai Szemle 62. 2012. jún. 6. sz. p. 216. Csillagászat, fizika, asztrofizika, kozmológia, technika, technológia, csillagászati műszer, csillagászati műszertechnika, optika, Európai Déli Obszervatórium, European Southern Observatory, ESO, Atacama-sivatag, Cerro Armazones, E-ELT, European Extremely Large Telescope, Chile, Keck, Subaru, Hawaii. [TIM.]

KOVÁCS József: Újabb bizonyíték összeolvadó fehér törpékre (Hírek - események, hírek az Univerzumból). = Fizikai Szemle 62. 2012. jún. 6. sz. pp. 216., hátsó belső borító. Csillagászat, fizika, asztrofizika, csillagok fejlődése, csillagok végállapota, szupernóva, szupernóvák, Ia tipusó szupernóva-robbanás, SDSS, Sloan Digital Sky Survey, robbanás, fehér törpe, törpecsillag, Nap, Tejútrendszer, kettős, kettőscsillag, csillagváros, robbanástipus, színkép, spektrum. [TIM.]

A 2012. június 6-i Vénusz-átvonulás, ahogy a Solar Dynamics Observatory ultranagy felbontású kamerája látta a 30,4 nm ultraibolya hullámhosszon. = Fizikai Szemle 62. 2012. júl-aug. 7-8. sz. címlapkép, p. 288., hátsó belső borító. Csillagászat, napfizika, űrfizika, égi mechanika, Nap, Vénusz, Föld, NASA, SDO, Solar Dynamics Observatory, csillagászati jelenség, jelenségek, tranzit, tranzitok, átvonulás, Vénusz-átvonulás, exobolygó, fedés, megfigyelés, bolygó, nagybolygó, csillag. [TIM.]

  GAZDA István: A Tudománytörténész id. Szily Kálmán. = Fizikai Szemle 62. 2012. júl-aug. 7-8. sz. pp- 221-226. Fizika, elméleti fizika, matematika, geometria, csillagászat, kozmológia, tér, Bolyai Farkas, Bolyai János, Johann Carl Friedrich Gauss, tudománytörténet, csillagászattörténet, matematikatörténet, fizikatörténet. [TIM.]

  KÖVESI-DOMOKOS Zsuzsa: Kozmikus sugárzás extrém energiákon - I. rész. = Fizikai Szemle 62. 2012. júl-aug. 7-8. sz. pp. 234-239. Fizika, asztrofizika, részecske, részecskék, részecskefizika, nagyenergiájú fizika, folyamat, folyamatok, relativitáselmélet, kozmikus sugárzás, primér részecskék, energiaspektrum, gyorsító, CERN, LHC, CMS, ATLAS, kísérlet, mérés, Higgs-bozon, kozmológia, tömeg, energia, atom, háttérsugárzás, kiterjedt légizápor, detektor, fluoreszcens detektor, légyszem, Fly’ s Eye, hibrid esemény. [TIM.]

  SIMON Attila: Úton az extraszoláris holdak felfedezése felé. = Fizikai Szemle 62. 2012. júl-aug. 7-8. sz. pp. 239-243. Csillagászat, asztrofizika, exobolygó, exohold, Naprendszer, Hold, Föld, exobolygó-exohold, fénygörbe, fotometria, átvonulás, tranzit, kettős, rendszer, csillag, kettőscsillag, fedés, pálya, tömeg, idő, időpont, fényességcsökkenés, módszer, modell, fotocentrikus modell, időtartam, keringés, égi mechanika, dinamika, TDV-effektus, TTV, FKP, PLATO, űrtávcső, űrteleszkóp, fényességváltozás, radiálissebesség, Rossiter-McLaughlin-effektus, Einstein-gyűrű. [TIM.]

  OLÁH Károly: Az entrópiaprobléma - I- rész (Vélemények). = Fizikai Szemle 62. 2012. júl-aug. 7-8. sz. pp. 243-248. Fizika, termodinamika, kinetika, kinetikus elmélet, statisztikus fizika, fizikatörténet, tudománytörténet, kozmológia, asztrofizika, hőhalál elmélet, energia, hő, hőmérséklet, fizikai kémia, entrópiamaximum, mechanika. [TIM.]

  NÁNDORI István - TRÓCSÁNYI Zoltán: Neutrínó - áltudomány (Vélemények). = Fizikai Szemle 62. 2012. júl-aug. 7-8. sz. pp. 248-249. Fizika, részecske, részecskefizika, kozmológia, asztrofizika, neutrínó, kísérlet, mérés, OPERA-kísérlet, MINOS-kísérlet, ICARUS-kísérlet, Standard Modell, SM, Coleman, Glashow, Cohen, áltudomány, ellenőrzés, pontosság. [TIM.]

  KÜRTI Jenő: Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2012. évi Küldöttközgyűlése (Hirek - események, a társulati élet hírei). = Fizikai Szemle 62. 2012. júl-aug. 7-8. sz. pp. 278-281. Csillagászat, Detre-díj, Detre László-díj, Vinkó József. [TIM.]

  MTA TTK MFA kutatótábor: középiskolások a kutatólaborban. Ötödik alkalommal is sikerrel zárult a "Tanuljunk egymástól" nyári iskola (Hírek - események, az akadémiai élet hírei). = Fizikai Szemle 62. 2012. júl-aug. 7-8. sz. pp. 281-282. Csillagászat, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, MTA CSFK CSI, Konkoly Thege Miklós, csillagászati távcső, teleszkóp, észlelés, megfigyelés, mérés. [TIM.]

Akadémiai kutatóközpontban ellenőrzik a CERN adatait (Hírek - események, az akadémiai élet hírei). = Fizikai Szemle 62, 2012. júl-aug. 7-8. sz. p. 284. Fizika, részecskefizika, részecske, Higgs-bozon, tömeg, energia, gyorsító, Nagy Hadronütköztető, LHC, CERN, kozmológia. anyag, Világegyetem, Univerzum, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA WFK. [TIM.]

  Nagy valószínűséggel megtalálták a Higgs-bozont (Hírek - események, hirek a nagyvilágból). = Fizikai Szemle 62. 2012. júl-aug. 7-8. sz. p. 285. Fizika, részecskefizika, részecske, Higgs-bozon, tömeg, energia, gyorsító, Nagy Hadronütköztető, LHC, CERN, kozmológia. anyag, Világegyetem, Univerzum, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA WFK, MTA Atommagkutató Intézet, ATOMKI, Debreceni Egyetem, Standard Modell, SM, lepton, kvark, Higgs-tér, erő, kölcsönhatás. [TIM.]

  Magántulajdonú űrszonda fogja a veszélyes aszteroidákat felkutatni (Hírek - események, hírek az Univerzumból). = Fizikai Szemle 62. 2012. júl-aug. 7-8. sz. pp. 287-288. Csillagászat, űrkutatás, űrtechnológia, Naprendszer, kisbolygó, aszteroid, apró égitest, kis égitest, amerikai űrszonda, Antoine de Saint-Exupéry, Kis herceg aszteroidája, Sentinel, B612 alapítvány, űrmisszió, hintamanőver, gravitációsparittya-manőver, infravörös távcső, távoli infravörös. [TIM.]

A Vénusz-átvonulás legszebb képei (Hírek - események, hírek az Univerzumból). = Fizikai Szemle 62. 2012. júl-aug. 7-8. sz. p. 288., címlapkép, hátsó belső borító. Csillagászat, amatőrcsillagászat, asztrofotográfia, asztrofotó, Magyar Csillagászati Egyesület, Polaris Csillagvizsgáló, távcsó, teleszkóp, fotó, felvétel, észlelés, megfigyelés. [TIM.]

  KÖVESI-DOMOKOS Zsuzsa: Kozmikus sugárzás extrém energiákon. - II. rész. = Fizikai Szemle 62. 2012. szept. 9. sz. pp. 298-300. Fizika, asztrofizika, részecske, részecskék, részecskefizika, nagyenergiájú fizika, folyamat, folyamatok, relativitáselmélet, kozmikus sugárzás, AGASA-detektor, GZK-levágás, csillagászat, extrém források, mikrohullámú háttérsugárzás, Standard Modell, SM, Világmindenség, Világegyetem, Univerzum, légizápor, proton, neutrínó, fluxus, Auger Obszervatórium, teleszkóprendszer, topológiai defektus, szupernehéz sötét anyag, korai GUT-korszak, Nagy Egyesítés Elmélet, erősen kölcsönható neutrínók, gravitáció, Planck-energia, primér sugárzás, primér összetétel, CERN, LHC. [TIM.]

  GROMA Géza: Károlyházi Frigyes, 1929-2012. = Fizikai Szemle 62. 2012. szept. 9. sz. pp. 307-308. Kozmológia, sötét energia, Minkowski-tér, téridő, relativitáselmélet. [TIM.]

  FRENKEL Andor: A kvantummechanika Károlyházi-modellje. = Fizikai Szemle 62. 2012. szept. 9. sz. pp. 310-313. Fizika, kozmológia, téridő-szerkezet, határozatlanság, mikrorészecskék koherenciacellája, cellahossz, expanzió-kontrakció ciklus, ciklusperiódus, anomális Brown-mozgás, Károlyházi-modell, dominánsban mikroszkópikus viselkedés, dominánsban makroszkópikus viselkedés, mikro-makro átmenet, kvantummechanikai viselkedés. [TIM.]

  OLÁH Károly: Az entrópiaprobléma - II. rész (Vélemények). = Fizikai Szemle 62. 2012. szept. 9. sz. pp. 320-322. Fizika, termodinamika, kinetika, kinetikus elmélet, statisztikus fizika, fizikatörténet, tudománytörténet, kozmológia, asztrofizika, hőhalál elmélet, energia, hő, hőmérséklet, fizikai kémia, entrópiamaximum, mechanika, energiamérleg-egyenlet, dimenzió, dimenziómentes, egyensúly, dinamika, változás. [TIM.]

  CERN (tematikus szám). = Fizikai Szemle 62. 2012. okt. 10. sz. pp. 325-360. Fizika, asztrofizika, kozmológia, részecskefizika, részecske, Higgs-bozon, LHC, Nagy Hadronütköztető, Standard Modell, SM, folyamatok, kölcsönhatások, tömeg, energia, nagyenergiájú fizika, magyar kutatások, magyar kutatási eredmények, tudományos együttműködés, nemzetközi kapcsolatok, Magyar Tudományos Akadémia. [TIM.]

  PÁSZTOR Gabriella: Higgs-vadászat és CERN. = Fizikai Szemle 62. 2012. okt. 10. sz. pp. 358., hátsó belső borító. Fizika, asztrofizika, kozmológia, részecskefizika, nagyenergiás fizika, részecske, tömeg, energia, bozon, Higgs-bozon, kísérlet, mérés, OPAL-kísérlet, CMS-kísérlet, LEP, LEP2, Nagy Elektron-pozitron Ütköztető, Standard Modell, SM, LHC, Nagy Hadronütköztető, elektron, poziton, elektron-pozitron pár, ATLAS-detektor, Világegyetem, Világmindenség, Univerzum. [TIM.]

CMS-esemény két nagyenergiájú fotonnal, CERN. = Fizikai Szemle 62. 2012. nov. 11. sz. címlapkép. Nagyenergiás fizika, részecskefizika, hadron, Higgs-bozon, foton, CERN, LHC, Large Hadron Collider, esemény, kozmológia, fizikatörténet, tudománytörténet, Világegyetem, Univerzum. [TIM.]

  RAICS Péter: A Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének tettei a részecskefizikában. 2. = Fizikai Szemle 62. 2012. nov. 11. sz. pp. 361-365. Nagyenergiájú fizika, részecskefizika, kozmológia, fizikatörténet, tudománytörténet, CERN, LHC, Large Hadron Collider, Higgs-bozon, hadron, foton, kvark, kvark-gluon plazma, CMS-detektor, ATOMKI, KLTE, magyar kutatások, magyar tudomány, Világegyetem, Univerzum. [TIM.]

  HRASKÓ Péter: Merre mutat a Föld forgástengelye? = Fizikai Szemle 62. 2012. nov. 11. sz. pp. 376-379. Fizika, csillagászat, geofizika, Föld, forgómozgás, reguláris precesszió, Chandler-periódus, szögsebesség, impulzusnyomaték, perdület, Euler-körfrekvencia, szélességingadozás, óceán, nyomás, fenéknyomás, hőmérséklet, sókoncentráció. [TIM.]

  BOKOR Nándor: Relativisztikus fogócska. 2. = Fizikai Szemle 62. 2012. nov. 11. sz. pp. 379-382. Fizika, speciális relativitáselmélet, relativitás elmélet, inerciarendszer, fénysebesség, űrhajó, euklideszi geometria. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin - ADORJÁNNÉ FARKAS Magdolna: A fizika tanításához szükséges tanári tudás rendszere. 1. (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 62. 2012. nov. 11. sz. pp. 391-395. Galileo Galilei, Dialogo, fizika, fizikatörténet, filozófia, filozófiatörténet, csillagászat, csillagászattörténet, Newton-törvények, gravitáció, tömegvonzás, Halley-üstökös, Uránusz, Neptunusz, anomália. [TIM.]

Jánossy Lajos fotója (fekete-fehér). = Fizikai Szemle 62. 2012. dec. 12. sz. címlapkép. Fizika, fizikatörténet, csillagászat, csillagászattörténet, tudománytörténet, relativitáselmélet, relativitás elmélet, mozgás, fénysebesség, éter, MTA Központi Fizikai Kutatóintézete, KFKI, kozmikus sugárzás, részecskefizika. [TIM.]

  JÁNOSSY Natália: Jánossy Lajos hazatérése. = Fizikai Szemle 62. 2012. dec. 12. sz. pp. 397-400. Fizika, fizikatörténet, csillagászat, csillagászattörténet, tudománytörténet, relativitáselmélet, relativitás elmélet, mozgás, fénysebesség, éter, MTA Központi Fizikai Kutatóintézete, KFKI, kozmikus sugárzás, részecskefizika, Jánossy Imre csillagász. [TIM.]

  KIRÁLY Péter: Jánossy Lajos és a 100 éve felfedezett kozmikus sugárzás. = Fizikai Szemle 62. 2012. dec. 12. sz. pp. 400-406. Fizika, fizikatörténet, csillagászat, csillagászattörténet, tudománytörténet, MTA Központi Fizikai Kutatóintézete, KFKI, kozmikus sugárzás, részecskefizika, elektrométer, részecskedetektor, részecske számláló, magassági vagy ultra-gammasugárzás. [TIM.]

SÓS Katalin: Égitestek mágnessége - avagy kell-e félnünk a csökkenő földi mágnesség miatt. = A Fizika Tanítása 20. 2012. 2. sz. pp. 3-7. [KSZ.]

  KERESZTURI Ákos: Szemelvények a Földön kívüli tektonikai jelenségekről. = Földtani Közlöny 142. 2012. 1. sz. pp. 79-94. "Tektonikus alakzatok bolygónkon kívül a Naprendszer számos égitestén azonosíthatók. A földi szétterüléshez (spreadinghez) hasonló egykori folyamatra utalnak a Mars váltakozó irányban mágnesezett párhuzamos kőzetsávjai, valamint az Europa és Ganymedes tágulásos zónáiban lévő, eltérő színű és albedójú párhuzamos sávok is. A Vénuszon a földi óceánközépi hátságokhoz hasonló domborzatprofilú, rift jellegű vonulatokon tágulás nyomai láthatók, máshol szubdukcióra utaló jelenségek is azonosíthatók. Az égitestek egész külső burkának egyben történő elfordulására, valódi pólusvándorlásra a Föld mellett a Marson, az Europán és a Titanon utalnak nyomok.
Kompressziós alakzatok szintén számos égitesten azonosíthatók, a Vénusz kiemelkedő és gyűrt ún. tesszerái esetében a töredezett és kiemelt szerkezet mellett geokémiai differenciáció is elképzelhető, így ezek az alakzatok a földi kontinentális kéreghez hasonló blokkok is lehetnek. Mindezek felett tektonikus alakzatok kisbolygókon is mutatkoznak. A Földön kívüli példák segítségével a földtudományi modellek pontosíthatók, és azok az oktatást is érdekesebbé teszik. ..." Tárgyszavak: eltolódás, Europa, Ganymedes, Hold, óceánfenék-szétterülés, tektonika, szubdukció, Mars, Titan, Vénusz. [HAI.]

  KUBOVICS Imre - BENDŐ Zsolt - DITRÓI-PUSKÁS Zuárd - BARTHA András - LOVAS György: Heterogén szerkezetű és összetételű, IVA szerkezeti jellegű kaposfüredi (kaposvári) vasmeteorit. = Földtani Közlöny 142. 2012. 3. sz. pp. 287-306. "Az 1995-ben hullott 2303 g tömegű kaposfüredi (kaposvári) vasmeteorit IVA szerkezeti jellegű oktaedrit főelemösszetétele a meteorit különböző részeiben eltérő (Fe: 86,84-90,00%; Ni: 7,21-7,94%; Co: 0,335-0,420%, továbbá Si: 0,20-0,90% és C> 1%). Eddigi vizsgálatok szerint a kristályfázisként - az uralkodó kamacit és ténit mellett - kevés fémszilíciumot, daubréelitet, és grafitot is tartalmaz.
A kamacitlemezek szélessége 0,1-0,65 mm, eszerint a meteorit csak kissé erőltetetten, ill. a nikkel, a kobalt, valamint az irídium, a platina, (a gallium), a króm (stb.) koncentrációjának figyelembevételével sorolható a 0,25-0,45 mm lemezszélességű IVA szerkezeti típusba. ..." Tárgyszavak: kondenzáció, akkréció, preszoláris szemcsék, oktaedrit, Widmanstätten-szerkezet, kamacit, ténit, daubréelit, ferroszilícium. [HAI.]

TÖRÖK Anna: Nincs vég a láthatáron. = GEO 2012. dec.-2013. jan. 12. sz. p. 6. Olvasói a világ végéről. [SRG.]

Kincskeresés a világűrben. Egy amerikai vállalat platinát, ezüstöt és vizet is üstökösökből akar kinyerni. = GEO 2012. dec.-2013. jan. 12. sz. p. 14. [SRG.]

A népszerű tévedés. Kozmikus porszívó? A fekete lyukak csak nagyon közeli tárgyakat nyelnek el. = GEO 2012. dec.-2013. jan. 12. sz. p. 19. Olvasói a világ végéről. [SRG.]

VERESS Kata: Magyarok csillaga. Hol tart a hazai asztronómia? = Heti Válasz 12. 2012. nov. 1. 44. sz. pp. 52-53. "Magyarország kis ország a csillagászatban, de nincs olyan jelentős kutatás, amelyben ne vennének részt hazai tudósok, jóllehet a 150 magyar csillagász fele külföldön boldogul. ...két irányban folyik a legtöbb vizsgálódás. "Az egyik a kozmológia, melyen belül az univerzum nagyskálájú szerkezetét és annak fejlődését kutatjuk, a másik a Naprendszeren kívüli bolygók megfigyelése - mondja Szabados László az MTA doktora, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet kutatója..." [HAI.]

SZŐCS Huba László: Tudományos örökség átmentése. 4. = Historia Scientiarum - Műszaki Szemle (Kolozsvár) 2012. 10. sz. pp. 23-31. Benne: p. 28. két csillagász részletes életrajza. 12. Nagy Károly, csillagász (Révkomáromban született 1797. december 6-án, 1868. március 2-án halt meg Párizsban).; 13. Páter Teres Gusztáv, csillagász (teljes nevén Terescsényi Ágoston, de külföldön az Ágoston megfelelőjét, a Gustavot használta. Kecskeméten, született 1931-ben, Oslóban halt meg 2007. december 21-én). [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: Mikor született Jézus? = Informatika (a Gábor Dénes Főiskola folyóirata) 14. 2012. jún. 1. sz. pp. 21-30. A szerző ezzel a címmel 2011. okt. 14-én a Simonyi Károly tudományos emlékülésen a MTA felolvasótermében tartott előadásának szövege. [PTA.]

LUKÁCS Béla: A kezdet vége, a vég kezdete, avagy a Gran Sassó-i rejtély. = IPM Interpress Magazin 32. 2012. jan. pp. 26-29. A CERN kutatásai és eredményei. [NRO.]

LUKÁCS Béla: A kezdet vége, a vég kezdete, avagy még több rejtély? = IPM Interpress Magazin 32. 2012. febr. pp. 16-20. A CERN kutatási eredményei. [NRO.]

STIM, Alexander - BIGNAM, Luigi: Folytonosan újjászülető világegyetem? = IPM Interpress Magazin 32. 2012. márc. pp. 18-21, [NRO.]

SÜMEGI András: És mégis mozog. = IPM Interpress Magazin 32. 2012. ápr. pp. 118-120. Foucault ingakísérlet egyetemes történetéről általánosan, részletesen. Magyar vonatkozás: "Manapság számos működő ingamásolat létezik, egy kisebb Budapesten az ELTE lágymányosi kampuszán is látható." [NRO.]

REMES Péter: A hidegháború forró évei. = IPM Interpress Magazin 32. 2012. jún. pp. 24-27. Szovjet űrkutatás. [NRO.]

GRÉTSY László: A föld és a Föld. = IPM Interpress Magazin 32. 2012. aug. p. 102. Helyesírás a csillagászatban. [NRO.]

(P.J.): Egy kanizsai diák, akiről már életében kisbolygót neveztek el. = Kanizsa - Lokálpatrióta Hetilap 24. 2012. máj. 31. 21. sz. p. 12. Ponori Thewrewk Aurél. A 45300 Thewrewk a Marson túl, a Jupiteren innen kering. Valamivel több, mint háromszor van távolabb a Naprendszer közepétől, mint planétánk. 1990 nap alatt kerüli meg a Napot, vagyis ott 5,45 év egy év. Azaz ott még csak 16 éves lenne ünnepeltünk. [PZS.]

REZSABEK Nándor: Az egri csillagvizsgáló őre. = Keresztény Élet 20. 2012. júl. 8. 28. sz. p. 9. Durcsák János (1771-1837). [REZ.]

A Nap-Föld távolság kiszámítói nyomában járt a Széchenyis diákok egy csoportja. Filmet készíte-nek a gimnazisták a norvégiai útról. = Kisalföld (Győr) 67. 2012. jún. 4. 129. sz. p. 6. Soproni gim-nazisták Hell és Sajnovics nyomában. [HAD.]

TÓTH G. Péter: Esemény, biográfia, nyilvánosság. Adalékok egy 17. századi természetfeletti jelenség kortárs recepciója és a Báthory-klán biográfiájának összefüggéseihez. = Korall (Társadalomtörténeti folyóirat) 13. 2012. 48. sz. pp. 133-166. 1605 májusában nappal, szikrázó napsütésben és szélcsendes időben egy különös égi jelenséget láttak, amely tűzzel, hangjelenséggel és maradandó nyommal járt. A jelenség nappali tűzgömb, esetleg meteorithullás volt. A tüneményt szövegesen három kortárs szerző (Szepsi Lackó Máté. Alvinczi Péter és Vásárhelyi Gergely) örökítette meg krónikájában. A krónikások az általuk kikérdezett és említett szemtanúk Magyarország északkeleti településein - Apagy (Apádfalva, Apátfalva), Dióssgyőr, Erdőbénye, Kálló (Nagykálló), Olaszliszka, Sárospatak - voltak, így a tűzgömb e terület felett haladhatott. Az "égből lebocsátkozó tűz" dátumában - május, május 1., május 17. - eltérések vannak, ezek az ó- és új-naptár miatt is adódhatnak. [KSZ.]

  MÉSZÁROS Ernő: A levegő a korai görög gondolkodásban. = Légkör 57. 2012. szept. 1. sz. pp. 19-23. [SRG.]

  JANKOVICS Marcell: Más az a Nap. = Légkör 57. 2012. szept. 1. sz. pp. 24-27. Az ókori napkultuszról, napjelképekről. [SRG.]

  BARTHA Lajos: Konkoly Thege Miklós Ógyalla-Hurbanovó díszpolgára. = Légkör 57. 2012. dec. 2. sz. p. 48. "Ógyalla - Hurbanovó városa máig nagy tiszteletben tartja Konkoly Thege Miklós emlékét. Nemrégen avatták fel a város-központi terén Konkoly szobrát, emlékének és munkásságának ápolására alakult a szlovákiai Konkoly Thege Társaság. Most újabb szép jelét adta a város vezetősége a tudós iránti megbecsülésének. 2012. június 29-én dr. Konkoly Thege Miklóst (1842-1916), az ógyallai (ma hurbanovói) Csillagvizsgáló alapítóját, a M. kir Országos Meteorológiai Intézet igazgatóját (és európai színvonalra fejlesztőjét), országgyűlési képviselőt, a fotóművészet korai és a zeneművészet tehetséges művelőjét posztumusz díszpolgárrá választotta és Pro Urbe emlékéremmel tüntette ki. ..." [HAI.]

  BARTHOLY Judit - GYURÓ György: A meteorológia oktatásának és kutatásának története az ELTE-n és jogelődein. = Légkör 57. 2012. 3. sz. pp. 92-100. Csillagászat: "A kezdetektől a Tanszék alapításáig. Csaknem valamennyi természettudományos diszciplína története megfigyelések végzésével kezdődik. Így van ez a meteorológia esetében is. Egyetemünkön a legelső időjárási megfigyeléseket Weiss Xavér Ferenc csillagászprofesszor, jezsuita paptanár kezdte meg 1753-ban, Nagyszombatban (1. ábra). A Jezsuita Rend feloszlatása után, Mária Terézia utasítására 1777-ben az Egyetem Budára költözött, így Weiss Ferenc a budavári királyi palota tornyában (2. ábra) folytatta csillagászati és meteorológiai megfigyeléseit [...]
A Tanszék története 1945 és 1953 között. [...] A Tanszék a Bölcsészettudományi Kar Múzeum körúti központi épületének földszintjén kapott elhelyezést, majd később a második emeletre költözött. Meteorológiai megfigyelések céljára a Csillagászati Tanszék megfigyelőtornyát használták az épület tetején. ..." Megjelent: 2013. április. [HAI.]

  VARGA Miklós: Grúber Lajos. Történelmi arcképek. = Légkör 57. 2012. 3. sz. hátsó belső borító. Jelentős tevékenysége a Leonidák pályájának megállapítása, azonosítása. Megjelent: 2013. április. [SRG.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2012. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2012. jan. p. 1. 12-én Csillagászati képek a múlt évben. 19-én 40 év - Emlékeink az 1970-es évekből. 26-án Egyesületi nap. 10-én ATOMKI Ciklotron Laboratórium látogatás. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2012. január. = Magnitúdó Körlevél 2012. jan. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2012. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2012. febr. p. 1. 2-án Kovács Gergő: Mély-ég objektumok rajzolása. 9-én 40 év - Emlékeink az 1980-as évekből. 16-án Az erdélyi szakmai kirándulás előkészítése. 23-án Egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2012. február. = Magnitúdó Körlevél 2012. febr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2012. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2012. márc. p. 1. 1-én 40 év - Emlékeink az 1990-es évekből. 8-án Bolygó oppozíciók, együttállások. 22-én 40 éves a közösségünk - Jubileum. 23-án látogatás az MTA CSFK KTMCS Napfizikai Obszervatóriumában. 24-én Csillagséta a Nagytemplom előtt. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2012. március. = Magnitúdó Körlevél 2012. márc. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Mars oppozíció, Merkúr kitérésben, együttállások, holdsarlók, Vénusz kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2012. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2012. ápr. p. 1. 5-én 40 év - Emlékeink a 2000-es évekből. 12-én Rezsabek Nándor, az Albireo Amatőrcsillagász Klub elnöke: naptárunk érdekességei - egy kis időszámítástan. 19-én 3D csillagászati előadás. 16-án A MACSED éves közgyűlése. 21-én csillagséta Hortobágy-Halastón. 27-29-ig Tavaszi szakmai kirándulás Csíkszeredába. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2012. április. = Magnitúdó Körlevél 2012. ápr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérésben, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2012. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2012. máj. p. 1. 3-án Ladányi Tamás: Hazánk éjszakai arca, asztrotájkép rövidfilmekben.(Ladányi Tamás kiállításának megnyitója a debreceni Szent József Gimnáziumban.) 10-én Mit üzen a Nova 1975 Cyg és az R CMa változófényű csillag a MACSED-nek? 17-én Csillagpárok fotózása. 24-én Egyesületei nap. 31-én Vénusz-átvonulás előtt előadás. 19-én csillagséta Hortobágy-Halastón. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2012. május. = Magnitúdó Körlevél 2012. máj. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói,meteorraj, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2012. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2012. jún. p. 1. 7-én Csillagászati videók. 14-én A Vénusz-átvonulás megfigyelés eredményei. 21-én Évadzárás. 6-án A Vénusz-átvonulás megfigyelése, bemutatása az újkerti szánkódombon. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2012. június. = Magnitúdó Körlevél 2012. jún. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Vénusz-átvonulás, holdsarlók. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2012. július. = Magnitúdó Körlevél 2012. júl-aug. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, Merkúr kitérésben, 15-én Jupiter-fedés, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2012. augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2012. júl-aug. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, együttállások, Vénusz kitérésben, holdsarlók, Merkúr kitérésben, Neptunusz oppozíció. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2012. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2012. szept. p. 1. 20-án megnyitó, 22-én Csillagséta a Nagytemplom előtt, 27-én válogatás a nyár képeiből. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2012. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2012. szept. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, Uránusz oppozíció. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2012. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2012. okt. p. 1. 4-én ismeretterjesztő praktikák, 11-én beszámoló a csillagászati táborokról, 18-án egyesületi nap, 25-én Őszi csillagászati bemutató. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2012. október. = Magnitúdó Körlevél 2012. okt. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorraj, holdsarlók, Merkúr kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2012. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2012. nov. p. 1. 8-án ismeretterjesztő praktikák II., 15-én Bartha Lajos: Képzelt bolygók, napkitörések és egyéb (nem létező) égi jelek, 22-én Csillagoségbolt-parkok Magyarországon, 29-én Egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2012. november. = Magnitúdó Körlevél 2012. nov. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, meteorrajok, holdsarlók, 28-án félárnyékos holdfogyatkozás. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2012. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2012. dec. p. 1. 6-án: 40 éve zárult az Apollo program, 13-án: a marskutatás újdonságai, 21-én Évzáró Csillagparty Hármashegyen. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2012. december. = Magnitúdó Körlevél 2012. dec. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, Merkúr kitérésben, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

HANKÓ Ildikó: Vénusz vonul a Nap előtt. = Magyar Demokrata 16. 2012. jún. 6. 23. sz. p. 49. A Vénusz kutatásának története, a történelem Vénusz-átvonulásai, a 2012. jún. 6-i átvonulás előzetese. [KSZ.]

Kazahsztán. Az űrkutatás és a "fánkocska". = Magyar Érme Hírlap 2012. szept-okt. 5. sz. p. 9. Kazahsztánban 2012-ben érmet adtak ki Bajkonurral és a MIR űrállomással kapcsolatban. A bimetál érme ezüst anyagú, de magva lilás árnyalatú és tantálból készült. [AAJ.]

Színes bolygók fehérorosz ezüstpénzeken. Naprendszer kollekció. = Magyar Érme Hírlap 2012. szept-okt. 5. sz. pp. 12-14. Naprendszerünk 8 bolygóját és a Napot bemutató sterlingezüst érmét adott Fehéroroszország ki 2012-ben. [AAJ.]

FARKAS Gábor Farkas - ZSOLDOS Endre: Décsy Antal és a Ceres. = Magyar Könyvszemle 128. 2012. 4. sz. pp. 441-453. A cikk ismerteti az első kisbolygó, a Ceres 1801. jan. 1-i felfedezésének előzményeit és körülményeit. A Ceres felfedezésének és Zach 1801. dec. 8-tól 1802. jan. 11-ig tartó észleléseinek híradásai Magyarországon 1802 februárjában a Magyar Kurirból. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őriz egy levelet, amely beszámol a Ceresről. Ez Miskolcon kelt 1802. febr. 18-án kelt.
Szerzője Décsy Antal, egy, a 18-19. század fordulóján élő miskolci "törvénytudó". Neve nem ismeretlen történelmi tárgyú művei miatt; könyvet írt például a magyarországi ruszinokról, illetve Lehel állítólagos kürtjéről is. Számos latin nyelvű kézirata mellett - ezek egy része nyomtatásban is megjelent - néhány magyar is akad. Nemcsak a történelem, hanem a csillagászat, vagy inkább az asztrológia is érdekelte: hosszabb terjedelmű, meglehetősen csapongó stílusú értekezést írt például az 1811-ben feltűnt üstökösről. A tanulmány közli ezen levelet és elemzi annak tartalmát, forrásait irodalomtörténeti szempontok alapján. [FGF.]

Tápláló forróság. Amit nem tudunk a Napról. = Magyar Nemzet 75. 2012. aug. 18. p. 35. Könyvismertetés Kálmán Béla: Éltető csillagunk, a Nap. Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. kötetről. [VGH.]

  GIMES Júlia: Pörgő csillag. = Magyar Tudomány 173. 2012. 1. sz. p. 116. Az Astrophys. J. Letters 2011, 743, L22 alapján rövid hír az eddig észlelt leggyorsabban forgó csillagról. [SOL.]

  GIMES Júlia: Alternatív utak az élethez. = Magyar Tudomány 173. 2012. 4. sz. p. 500. A Meteoritics and Planetary Science 2012. márciusi számában megjelent cikk alapján rövid hír az élő szervezetek alapvető építőköveinek világűrbeli létrejöttéről. [SOL.]

  GIMES Júlia: Átmeneti természetes holdjaink. = Magyar Tudomány 173. 2012. 5. sz. p. 624. Az Icarus 2012, 218, 262-277 alapján rövid hír a Föld által ideiglenesen befogott kisbolygókról. [SOL.]

  CSIZMADIA ÁKOS: Izsák Imre az Eötvös Collegiumban. = Magyar Tudomány 173. 2012. 7. sz. pp. 839-844. Izsák Imre egyetemi éveiről, érdekes csillagászattörténeti adalékokkal. [SOL.]

  GIMES Júlia: Drágakő bolygó? = Magyar Tudomány 173. 2012. 11. sz. p. 1396. Az 55 Cancri e bolygóról az Astrophysical Journal Letters-ben megjelent cikk ismertetése. [SOL.]

  VERŐ József: A földi elektromágnesesség magyarországi kutatásának rövid története. Bevezető. = Magyar Tudomány 173. 2012. 12. sz. pp. 1410-1412. Kulcsszavak: földi elektromágnesség, geomágneses kockázat, geomágneses obszervatórium, naptevékenység, villámok. [HAI.]

  BARANYI Tünde - GYŐRI Lajos - LUDMÁNY András - MURAKÖZY Judit: A naptevékenység vizsgálata növekvő felbontásban. = Magyar Tudomány 173. 2012. 12. sz. pp. 1413-1418. Kulcsszavak: napfizika, napfoltadatbázisok, naptevékenység változása. [HAI.]

  ERDŐS Géza - BALOG André: A helioszféra háromdimenziós szerkezete. = Magyar Tudomány 173. 2012. 12. sz. pp. 1419-1425. Kulcsszavak: helioszféra, napciklus, napszél, mágneses tér. [HAI.]

  LICHTENBERGER János - FERENCZ Csaba: A szférák zenéje és az űridőjárás. = Magyar Tudomány 173. 2012. 12. sz. pp. 1426-1434. Kulcsszavak: űridőjárás, magnetoszféra, plazmaszféra, sugárzási övek, whistlerek. [HAI.]

  HEILIG Balázs - KOVÁCS Péter - CSONTOS András: A földmágneses észlelések szerepe az űrkutatásban. = Magyar Tudomány 173. 2012. 12. sz. pp. 1435-1442. Kulcsszavak: geofizika, földmágnesség, obszervatórium, Tihany, magnetohidrodinamika, nemlinearitás. [HAI.]

  SÁTORI Gabriella - BÓR József: Villámkisülésekhez társuló tranziens jelenségek. = Magyar Tudomány 173. 2012. 12. sz. pp. 1443-1448. Kulcsszavak: villámkisülés, Schumann-rezonancia tranziens, felső légköri elektro-optikai emisszió. [HAI.]

  ÁDÁM Antal - KIS Áárpád - LEMPERGER ISTVÁN - NOVÁK Attila - PRÁCSER Ernő - SZARKA László - WESZTERGOM Viktor: Geomágneses indukció. Forrásvizsgálatok és az európai litoszféralemez elektromos modellje az indukciós kockázat becsléséhez. = Magyar Tudomány 173. 2012. 12. sz. pp. 1449-1458. Kulcsszavak: geomágneses vihar, geomágneses indukció, indukciós kockázat, magnetotellurika, EURHOM - geoelektromos litoszféramodell. [HAI.]

  KERESZTURI Ákos: Marskutatás Kelet-Európában. = Magyar Tudomány 173. 2012. 12. sz. pp. 1505-1510. Kulcsszavak: Mars, Mars-kutatás, planetológia, Európai Űrügynökség (ESA), űrtechnika. [HAI.]

Címlapunkon: A Jupiter és a Ganymedes. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. címoldal. NASA/ESA felvétele. A belső címlapon tévesen 2-es szám található. [SRG.]

Határ a csillagos ég. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 3-5. Grósz Péter - Horváth Balázs - Szabó Péter: Irány az M27!; Borók Zsuzsanna - Horváth Nikoletta - Szabó Balázs - Kerekes Viktor: Galaxis a déli Tejút peremén.; Tamás Melitta - Hanyecz Ottó - Prósz Aurél: Célpont az NGC 7479! Az akadémiai csillagvizsgáló 2011-es diákpályázatának dolgozatai. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

MIZSER Attila: Napórák éjjel-nappal. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 6-13. Interjú Keszthelyi Sándor pécsi amatőrcsillagásszal, első hatvan évének eseményeiről. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Rekorder fekete lyukak. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. p. 14. Az NGC 3842 galaxis központjában 9,7 milliárd naptömegű fekete lyuk van. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A leggyorsabban forgó csillag. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. p. 14. VFTS 102 jelű csillag a Nagy Magellán Felhőben. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ Róbert: Megvan az első lakható bolygó egy Naphoz hasonló csillag körül! = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 14-15. A Kepler 22b. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A legkülső határvidékről jelentik. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 15-16. Voyager 1. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tavak az óceán felett. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 16-17. A Jupiter Europa holdján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gipsz a Marson. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Erózió a Hold felszínén. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

HUSZÁR Zoltán: A változékony Jupiter. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 19-21., 4. színes tábla. Bolygó rovat a Jupiter észlelésekből. [SRG.]

KURUCZ János: Bolygók vonzásában. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 22-25. A szerző kunszentmártoni amatőrcsillagász, aki házi csillagvizsgálót épített 195/1300-as Newton-távcsövének. [SRG.]

Kulin György Csillagászati Vetélkedő. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. p. 25. [SRG.]

KERNYA János Gábor: A Stellarvue 50/200-as kisrefraktora. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 26-28. Kiváló műszer a nagyméretű gázfelhők észleléséhez. [SRG.]

MOLNÁR Péter: UFO-t fogtam! = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. p. 29. A Meteor egy korábbi, az 1982. 7. számában megjelent Fazakas József cikk alapján. [SRG.]

HANNÁK Judit: Bernard Lyot és a koronagráf. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 30-32. Életrajz. [SRG.]

HANNÁK Judit: Szabadszemes napfoltok 2011 novemberében. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Az Eratosthenes-kráter és Gruithuisen holdbéli városa. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 34-37. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Novemberi fények és árnyak. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 38-41., 4. színes t. Szabadszemes jelenségek 2011. november. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földközelben a 2005 YU55. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A (372) Palma az M31 "közelében". = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. p. 43. [SRG.]

VINKÓ József: Fényes szupernóvák közeli galaxisokban. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

ASZTALOS Tibor: Változósok a hírös városban. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 48-49. Az MCSE Változós Szakcsoport találkozója Kecskeméten, 2011. szept. 17-én. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Majdnem planetáris! = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 50-53. Mélyég-objektumok. Az UGC 378 galaxis peremén talált kékeszöld objektum. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A Tejút nagy kiterjedésű objektumai. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 54-58. [SRG.]

VASKÚTI György: Hogyan lettem felfedező. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 59-61. A Vaskúti György által felfedezett és a WDS-ben VAS jelzéssel katalogizált kettőscsillagok közül 6 kettős ismertetése. [SRG.]

TÓTH István: Írországban jártam. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 62-63. 2011. aug. 16-23. Birr Castle Demesne kastély parkjában megnézte Willian Parsons, azaz Lord Rosse óriástávcsövét, a 180 cm-es tükörrel ellátott Leviathant. Ez a 19. században 70 éven át a világ legnagyobb távcsöve volt. [SRG.]

MÁDAI Attila: Új üveg a Polaris "ablakára." = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 63-65. Botka Gyula adománya az MCSE-nek: egy 200 mm-es f/13,3-as ED Semi-Apo lencse. [SRG.]

KISS László: Ausztráliai holdfogyatkozás. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. p. 65. 2011. dec. 10. [SRG.]

Jelenségnaptár 2012. február. = Meteor 42. 2012. jan. 1.(427.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Februári mélyég-ajánlat: a Collinder 285, azaz a Nagygöncöl.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap változócsillaga: az R Monocerotis. [SRG.]

Címlapunkon: A Lovejoy-üstökös. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. címoldal. Vello Tabur felvétele Ausztráliából 2011. dec. 23-án. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Lovejoy Story. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 3-13., 4 színes t. A Lovejoy-üstökös története 2011. nov. 27-től 2012. jan. közepéig. A Kreutz-féle napsúroló üstökösökről. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legnagyobb galaxishalmaz a korai Univerzumban. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. p. 14. Az El Gordo objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az Andromeda-galaxis kettős magja. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 100 milliárd bolygó a Tejútrendszerben. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Két Nap az égen. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. p. 16. A Kepler-16b, Kepler-34b, Kepler-35b. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ Róbert: Túlélésre termett bolygók: ez vár a Földre is évmilliárdok múlva? = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tavak és viharok a Titanon. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Krátercsúcsok rejtélyei a Merkúron. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 18-19. A 138 km-es Eminescu-kráter központi csúcsának környezetében. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSÁK Balázs: Gloria: robottávcsöves csillagászati közösségi hálózat. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila] - Mpt [MOLNÁR Péter]: Evans negyedik szupernóvája. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. p. 20. 1980. nov. és 1983. ápr. között. A Meteor 1983/7-8. számának cikke alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Hubble 3D. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. p. 21. 44 perces dokumentumfilm a Hubble-űrtávcső 2009-es nagyjavításáról. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Világok harca - magyar változat. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. p. 21. Orson Welles 1938-as rádiójátékának magyar változatát készítette el Szabó Noémi és Hargitai Henrik. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: A töltéscsatolt bolygófotonfogó. 1. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 22-25. A bolygók fényképezése. [SRG.]

HUSZÁR Zoltán: Észleljük a Marsot! = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 26-27., 31. [SRG.]

KISS Áron Keve: Belső bolygót karácsonyra! = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 28-30. Merkúr, Vénusz és Mars észlelés. [SRG.]

BALOGH Klára: Ki látta a Napot? = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 32-35., 41. Nap rovat 2011. nov-dec. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Mosdótál a Holdon. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 36-40. A Cassini-kráter. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Változatos téli ég. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 42-44. Légköroptikai rovat 2011. nov-dec. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Őszi sikerek. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 45-49. Meteor rovat. Orionida maximum - kis szerencsével. Tauridák tűzgömbjei. Leonida-maximum - kis csalódással. Vizuális egyveleg. [SRG.]

PRÓSZ György Aurél: Szimbiotikus változócsillagok. 1. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 50-55. Z And, AG Dra, AX Per. [SRG.]

Jat [JAKABFI Tamás]: Boldog új JD-t. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. p. 55. [SRG.]

Jat [JAKABFI Tamás]: AAVSO Observing Manual - magyarul is. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. p. 55. 2012. jan. 23 óta magyar nyelven is elérhető az AAVSO Vizuális Változócsillag-észlelők Kézikönyve, Molnár Péter és Kiss László munkájaként. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Sovány téli hónapok. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 56-61. Mélyég rovat 2011. okt-dec. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Ó, te csodás W! = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 62-65. Kettőscsillagok a Cassiopeia csillagképben. [SRG.]

Jelenségnaptár 2012. március. = Meteor 42. 2012. febr. 2.(428.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: NGC 2539 NY Pup.; Jakabfi Tamás: A hónap változócsillaga: a T Camelopardalis. [SRG.]

Címlapunkon: A Balaton Csillagvizsgáló. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. címoldal. Ladányi Tamás felvétele. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Hírek a Merkúrról. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 3-6. A Messenger-űrszonda eredményeiről. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Üdvözlőlapok a Messengertől. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. p. 7. [SRG.]

LADÁNYI Tamás - KOCSIS Antal: Balaton Csillagvizsgáló. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 8-9., címoldal. A balatonfüzfői csillagvizsgáló újjáépítéséről. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Segítik-e a fekete lyukak a csillagkeletkezést? = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. p. 10. Az NGC 5128 galaxis központi vidékének kutatása. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tejútrendszerünk mágneses térképe. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Két új Jupiter-hold. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. p. 11. Méretük alig 1 km-es. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Jég a Vestán? = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Zöld jelzés a második Sólyomnak. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 12-13. A Hayabusa-2 japán szonda a terv szerint 2014-ben indul az 1999 JU3 kisbolygóhoz. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az IRAS-Araki-Alcock 1983d üstökös. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 13-14. Az üstökös 1983. ápr. 25. és máj. 3. közötti felfedezése. 1983. máj. 7/8-án éjjel 6 hazai amatőr (Gyimesi Lajos, Szőke Balázs, Zalezsák Tamás, Keszthelyi Sándor, Dömény Gábor, Ságodi Ibolya) függetlenül felfedezte. Tuboly Vince máj. 10-i fényképével. Az írás a Meteor 1984/1-es száma alapján készült. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kulin György Csillagászkör Nagyszalontán. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. p. 14. Forrás: Nagyszalontai Hírhatár, 2012. jan. 28-i száma. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Útnak indult a magyar műhold. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. p. 15. 2012. febr. 13-án startolt a MaSat-1, amely 10x10x10 cm-es méretű és 1 kg tömegű. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: A töltéscsatolt bolygófogó. 2. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

HOLL András: Mit tud a SkyView? = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 19-21. A csillagos eget mutató okostelefonok, táblagépek, médialejátszónak álcázott miniszámítógépek. [SRG.]

KISS Áron Keve: A Merkúr kis távcsővel. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 22-27., 2 színes t. Egy 90/600 mm-es refraktorral. [SRG.]

KISS Áron Keve: Észleljük a Vénuszt! = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 28-33. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Mons Delisle. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

Meteor 2012 Távcsöves Találkozó Tarján, 2012. augusztus 16-20. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. 1 színes t. Előzetes. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Télközép égi játékai. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 36-38. Légköroptikai jelenségek 2012. jan-febr. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Honda, Mrkos, Pajdušáková és társaik. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 39-47. Rovat 2011 második felének üstököseiről. [SRG.]

KOVÁCS István: Téli éjszakák változóészlelései. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 48-51., 57., 1 színes t. 2011. nov. - 2012. jan. változórovata. [SRG.]

[KERNYA János Gábor:] A hét testvér. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 52-56. Mélyég-objektumok. Hét Sc galaxis: M33, M51, M74, M101, NGC 2403, NGC 6946, IC 342. A cikk utolsó mondata és a szerző neve lemaradt a szöveg végéről. [SRG.]

FRANCSICS László: Az M101 galaxis és az SN2011fe szupernóva. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. p. 57., 1 színes t. 2012. jan. 26/27-én készült a kép Visnyeszéplakon. [SRG.]

BARTHA Lajos: Szécsy Ilona (1922-2011). = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 58-59. Nekrológ. [SRG.]

Közgyűlés április 24-én, a Klebelsberg Kultúrkúriában. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. p. 59. Előzetes. [SRG.]

MIZSER Attila: Székelyföldön jártunk. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 60-61., hátsó belső borító. 2012. jan. 27-29. [SRG.]

GULYÁS Krisztián: Egy visszatérés története. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 62-63. A 1993-1996-os kezdet és csillagászkodás 2006-ig. Motoros korszak 2006-2010-ig. Visszatérés 2011-2012-ben a csillagászathoz. [SRG.]

MIZSER Attila: Újra él a Csepeli Csillagvizsgáló. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 63-64. 2010-től újra működik szakkör, vannak előadások és távcsöves bemutatások a csepeli Munkásotthon tetején. [SRG.]

Jelenségnaptár 2012. április. = Meteor 42. 2012. márc. 3.(429.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Jakabfi Tamás: A hónap változócsillaga: törpenóvák a Cancer csillagképben.; Sánta Gábor: Elhanyagolt Messier-objektumok a Virgo-halmazban. [SRG.]

Címlapunkon: A Discovery űrrepülőgép. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. címoldal. [SRG.]

Meteor 2012 Távcsöves Találkozó Tarján, 2012. augusztus 16-20. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. első belső borító. [SRG.]

HORVAI Ferenc: Szárnyszegett űrrepülők. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 3-7., címoldal, 1-3. színes t. Az űrrepülőgépek (űrsiklók) története 1981-től 2012-ig. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Buborékos Tejútrendszer. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. p. 8. A Milky Way Project keretében mintegy 35 ezer önkéntes több mint 5 ezer buborékszerű képződményt talált. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Nomád bolygók a Galaxisban? = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Csodaszép felvétel a Taurus kanyargó porsávjáról. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 9-10. A B 211 és a B 213 sötét ködök környékén. Csillagászati hírek. [SRG.]

HENSHAW, Colin: Egy törpecefeida egész éjszakás észlelése. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 10-11. 1984. szept. 25-i észlelése az SX Phe-ről. A Meteor 1985/2. száma alapján. Fordította: Mizser Attila, Molnár Péter. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Oxigénmolekulák a Dione holdon. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Fokozódó naptevékenység. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 11-13. Kulcsfontosságú védelmet jelent a Föld mágneses tere. Tornádó a Napon. Nagyenergiájú flerek. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kezdődik a Hold gravitációs feltérképezése. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. p. 13. A Grail-szondapár. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Elkerül minket a veszélyes kisbolygó. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 13-14. A 45 m átmérőjű 2012 DA14 kisbolygó 2013. febr. 15-én 22 ezer km-re halad el Földünk mellett. Csillagászati hírek. [SRG.]

A Masat-1 első felvételei. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

[MIZSER Attila:] Áprilisi hírek. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 16-17. Az első közvetlen kép egy fekete lyukról.; Új Naprendszer-modell.; Megszűnnek a csillagképek.; Magyarország legnagyobb segédtükre.; Mégis van élet a Marson?; Világvége-konferencia.; Világvége After Party. A feltüntette szerzők: Mpt, Mzs, Jat, Bom, Arc [a cikkeket Mizser Attila írta ezen (ál)nevek alatt.]. [SRG.]

KURUCZ János: Beköszöntő. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. p. 18. A Meteor távcsöves rovata új vezetőjének írása. Mizser Attila - távcsöves rovatvezetői - leköszönése. [SRG.]

KURUCZ János: Az én távcsövem. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 19-21. Egy 200 mm-es f/6,5-ös tükrös távcső. [SRG.]

MIZSER Attila: Égi-földi vadászat. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 22-25. 7x50-es, 9x63-as, 10x56-os Delta Titanium binokulárok tesztelése a Mátrából. [SRG.]

KISS Áron Keve: Rejtélyek és tévedések a Vénusz-észlelések történetében. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

KISS Áron Keve: Vénusz-rajzok a Polarisból. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. p. 29. 2012. márc. 6-án. [SRG.]

BALOGH Klára: Téli napok és repülők. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 30-32. Nap-rovat 2012. január-február. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Az Egyenes Fal és vidéke. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 34-37. A Holdon. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hosszabb február - együttállásokkal. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 38-40., 4. színes t. Szabadszemes jelenségek 2012. február. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagászati emlékhelyeink: Vajda János lakóháza. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. p. 41. Vajda János: Az üstökös című "csillagászati" verse az 1882-es nagy üstökös hatására született. Lakóházán, a Budapest, IX. ker. Tompa u. 13/A-B. számú ház falán emléktábla van, amelynek szövege: VAJDA JÁNOS KÖLTŐ E HÁZBAN LAKOTT A MÚLT SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN. ITT ÍRTA AZ "ÜSTÖKÖS" C. VERSÉT. IX. KER. TANÁCS 1961. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Elenin szelleme és egyéb halványságok. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 42-45. Üstökös-rovat 2011. nyár-ősz. [SRG.]

SZABÓ Sándor: TNO-k méretének meghatározása okkultációkkal. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 46-47. Neptunuszon túli objektumok csillagfedései. [SRG.]

JUHÁSZ László: Száz nap, száz változó. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 48-52. [SRG.]

Fid [FIDRICH Róbert]: Fényes szupernóvák a tavaszi égen. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. p. 53. 2012. március. Az NGC 4970-ben az SN 2012au és az M95-ben az SN 2012aw szupernóvák. [SRG.]

KERNYA János Gábor: A Messier 83 - Centaurus A galaxishalmaz. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 54-58. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillagok távcsővégen. 1. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 59-63. A kettőscsillag észlelések története. [SRG.]

Jelenségnaptár 2012. május. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. pp. 65-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: az NGC 5247.; Jakabfi Tamás: A hónap változócsillaga: az SS Virginis.; Észlelőtanfolyam a Polarisban. [SRG.]

Programajánlat. = Meteor 42. 2012. ápr. 4.(430.) sz. p. 67. Hold-észlelők találkozója a Polaris Csillagvizsgálóban.; A csillagászat napja: április 28.; Ifjúsági észlelőtábor Hegyhátsálon. 2012. július 15-22. [SRG.]

Címlapunkon: A Selyemgubó-köd. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. címoldal. Fényes Lóránd felvétele az IC 5146-ról. [SRG.]

SZABÓ Sándor - Kiss Áron Keve: Életünk utolsó Vénusz-átvonulása. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 3-8., első belső borító. Előzetesen a 2012. jún. 6-i jelenségről. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Tejútrendszer egymilliárd csillaga. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ Róbert - Mpt [MOLNÁR Péter]: Folytatódó űrprogramok. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 9-10. A Kepler-űrtávcső, a Spitzer-szonda, a Planck-misszió. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Önmagából kifordult csillag. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. p. 11. A Cassiopeia A szupernóva-maradvány. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mikrobaeső az Enceladuson? = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Egy napsúroló üstökös életének utolsó pillanatai. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 12-13. A C/2011 N3 (SOHO)-üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ujv [Újvárosy Antal] - Mpt [MOLNÁR Péter]: A történelmi üstökös: P/Halley (1982i). = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 13-15. A Hallay-üstökös 1985-1986-os láthatóságáról és hazai észleléseiről a Meteor 1986/3, 4, 5. számai alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gyertyák a Napon. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. p. 16. A 2011 júniusában felfedezett koronacellák (coronal cells). Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Újabb vizsgálatok igazolják a Hold földi eredetét. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 16-17. A földi és a holdi kőzetminták titánizotópok arányai azonosak. A Hold keletkezésénél csak egyetlen égitest volt jelen, a hipotetikus Theia nem. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Bezárt a jászberényi csillagvizsgáló. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. p. 17. 2012. márc. 30-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOCSIS Antal: A Balaton csillagvizsgálója. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 18-23. Balatonfűzfőn. A kezdetek (1960-1964). A Nitrokémia Ipartelepek Csillagvizsgálójának építése. A Nitrokémia Csillagvizsgáló (1968-1980). A hanyatlás (1980-1990). A Magyar Csillagászati Egyesület Balatonfűzfői Csoportja (1995-től). Balaton Csillagvizsgáló Alapítvány (2001-től). Balaton Csillagvizsgáló és Leader Kultúrközpont. [SRG.]

MCSE-kiadványok. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: 40 éves a debreceni amatőcsillagász közösség. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 28-29. 1972. márc. 22-én alakult csillagászati szakkör Debrecenben. A jubileumi ünnepségről szól a cikk. [SRG.]

BEZÁK Tibor: A tengeralattjáró (égre nyíló) ablaka. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 30-33. Bezák Tibor 250/1000 mm-es Schmidt-Newton-távcsöve. [SRG.]

TÓTH Imre: A fánkszerű kráterek rejtélye. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 34-39. A Holdon. [SRG.]

Képmelléklet. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. 4 színes t. Francsics László, Németh Róbert, Somogyi Péter mély-ég fényképei. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Állatövi fény, együttállás, halók. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 40-42. Légköroptikai jelenségek 2012. márc. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagászati emlékhelyeink: a Degenfeld-kastély Baktalórántházán. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. p. 43. 1885-ben innen látták az Andromeda-köd szupernóváját. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Téli áramlatok. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 44-49. Meteor rovat. Geminidák. Ursidák. Quadrantidák. Capricornida kiegészítés. [SRG.]

PRÓSZ György Aurél - KISS László: Szimbiotikus változócsillagok. 2. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 50-55. CH Cyg, CI Cyg, BF Cyg. [SRG.]

JAKABFI Tamás: JD-váltás március 13-án. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. p. 55. A 2 456 000 JD ünneplése a Polarisban. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Télből a tavaszba. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 56-61. Mélyég-rovat 2012. jan-márc. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Porrima és társai. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 62-64. Kettőscsillagok a Virgo csillagképben. [SRG.]

Meteor 2012 Távcsöves Találkozó Tarján, augusztus 16-20. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. p. 65. Előzetes. [SRG.]

Ifjúsági észlelőtábor Hegyhátsálon. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. p. 65. Hegyhátsál 2012. júl. 15-22. Előzetes. [SRG.]

Jelenségnaptár 2012. június. = Meteor 42. 2012. máj. 5.(434.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: az M14.; Ksl [Kiss László] - Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap változócsillaga: az RR UMa. [SRG.]

Címlapunkon: A Nap H-alfában. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. címlapkép. Borovszky Péter felvétele 2011. nov. 12-én. [KSZ.]

MIZSER Attila: Milyen szuper ma a Hold! = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 3-4. 2012. máj. 6-án a Hold földközelben járt és telihold is vol, ezt a média a "szuperhold" kifejezéssel terjesztette. [KSZ.]

MOLNÁR Péter: A túltáplált fekete lyukak megakadályozzák a csillagkeletkezést. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 5. Az Arp 220 galaxis példája alapján. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Mzs [MIZSER Attila] - Mpt [MOLNÁR Péter]: SN 1987A. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 5-7. A Meteor 1987/5., 6., 7. számai alapján a Nagy Magellán-felhő 1987-es szupernóvájáról. Csillagászati hírek. [KSZ.]

KOVÁCS József: Sötét ügy a sötét anyag természete. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 7-8. Kutatások a sötét anyag után. 400 vörös óriás színképének és mozgásának vizsgálata a sötét anyag létét cáfolja környezetünkben. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Nehéz lesz óceánokra bukkanni. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 8-9. Exobolygókon. Csillagászati hírek. [KSZ.]

SZALAI Tamás: Az első közvetlen jel egy távoli szuperföldről. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 9. Az 55 Cancri e. Csillagászati hírek. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök zápora a Nap közelében. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 10. A Kreutz-féle napsuroló üstökösök. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Párolgó hólabdák a Szaturnusz F gyűrűjében. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [KSZ.]

MOLNÁR Péter: Tükör a Vénusz-átvonulás megfigyeléséhez. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 11. A Hubble Űrtávcső a Holdat figyeli a Vénusz-átvonulás alatt. [KSZ.]

MOLNÁR Péter: Kavicsokkal aszteroidák ellen. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [KSZ.]

Újabb emelkedés: 110 helyett immár 120 fok. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 12. Az Explore Scientific cég 9 mm-es okulárja. Csillagászati hírek. [KSZ.]

FŰRÉSZ Gábor: 2012: egy korszak vége? = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 13-15. Digitális asztrofotózás. A CCD-kamerás korszak története. [KSZ.]

MCSE-kiadványok. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 16-19. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Pécs új planetáriuma. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 20-23. A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed közepén. Ünnepélyes megnyitása 2012. ápr. 27-én volt. [KSZ.]

KURUCZ János: Fókuszban az optika. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 24-28. A távcsövek világa. [KSZ.]

MIZSER Attila: Egy régi amatőrtávcső. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 29. Bolvári János 150/1750 mm-es Newton-távcsöve Kajászón. [KSZ.]

HANNÁK Judit: Az év hintalovam. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 30-31. Napészlelő és bemutató távcső készítése egy 70/900 mm-es objektív felhasználásával. [KSZ.]

FORINTOS Gergely: A Jupiter rádiós megfigyelése. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 32-35. [KSZ.]

[Képmellékletek.] = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. 4 színes t. Francsics László, Fényes Lóránd, Ábrahám Tamás, Rosenberg Róbert csillagászati fényképei. [KSZ.]

GÖRGEI Zoltán: A titokzatos Schiller-kráter. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 36-39. [KSZ.]

BALOGH Klára: Tavaszi napfény. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 40-43. Nap rovat, 2012. március-április. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Együttállások: folytatása következik. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 44-46. Szabadszemes jelenségek, 2012. április. [KSZ.]

KISS Áron Keve: A hermészi regolit űrbéli színe. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 47. A Merkúr színe. [KSZ.]

KOVÁCS István: Tavaszi éjszakák változómegfigyelései. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 48-51. Változócsillag rovat, 2012. február-április. [KSZ.]

Fid [FIDRICH Róbert]: Megjelent a Változócsillagok 80. névlistája (2. rész). = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 51-52. [KSZ.]

Jat [JAKABFI Tamás]: Célpontok kezdő változósoknak. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 52. [KSZ.]

Múzeumok Éjszakája. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 52. 2012. jún. 16-án lesz. [KSZ.]

SZKLENÁR Tamás: Válogatás az elmúlt hónapok észleléseiből. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 53-55. Kettőscsillagok rovata 2012-ről. [KSZ.]

SÁNTA Gábor: Mélyég-verseny. 1. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 56. [KSZ.]

FRANCSICS László: Az NGC 1579 jelű emissziós-köd régiója a Perseusban. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 56-57., 1 színes t. [KSZ.]

NÉMETH László: Az NGC 6939. NGC 6939 NY Cep. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 57-59. [KSZ.]

FÉNYES Lóránd: Képmelléklet: Seyfert-galaxis a Vadászebekben. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 59. [KSZ.]

JAKABFI Tamás: Közgyűlés 2012. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 60-61. 2012. ápr. 14-én volt. MCSE-hírek. [KSZ.]

MCSE-Polaris: Szakköröseink sikere a Kulin-vetélkedőn. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 61. 2012. ápr. 22-én volt a döntő Budapesten. MCSE-hírek. [KSZ.]

BOSKOVITS Gábor: Könyvajánló: Éltető csillagunk, a Nap. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 62. Könyvismertetés Kálmán Béla: Éltető csillagunk, a Nap című 2012. Kossuth Kiadó 136 oldalas kötetéről. [KSZ.]

KISS Áron Keve: Vénusz-Fiastyúk együttállás. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 63. 2012. ápr. 3-án. Vác főterén nyilvános csillagászati bemutatót szerveztek. [KSZ.]

Nap-észlelők találkozója a Polarisban. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 63. 2012. jún. 23-án lesz. [KSZ.]

MIZSER Attila: Csillagászati emlékhelyeink: A tordasi Sajnovics-kastély. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 64. [KSZ.]

Meteor 2012 Távcsöves Találkozó. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 65. Tarján, 2012. aug. 16-20-ig lesz. [KSZ.]

Ifjúsági észlelőtábor Hegyhátsálon. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 65. 2012. júl. 15-22-ig lesz. [KSZ.]

Jelenségnaptár. 2012. július. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: az NGC 6772 planetáris köd az Aquilában.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap változócsillaga: az WY Cygni. [KSZ.]

Programajánlat. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. p. 68. Polaris Csillagvizsgáló. Helyi csoportjaink programjaiból. [KSZ.]

Tudomány első kézből. A Kepler-űrtávcső eredményei: a bolygók világa és a csillagok hangjai. = Meteor 42. 2012. jún. 6.(435.) sz. hátsó belső borító. Natalie Batalha és Kolláth Zoltán előadása 2012. jún. 18-án lesz Veszprémben. [KSZ.]

Címlapunkon: A Vénusz-átvonulás. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. címoldal. Az SDO napobszervatórium felvétele. [SRG.]

A június 6-i Vénusz-átvonulás id. és ifj. Szendrői Gábor felvételén. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. első belső borító. 150/900-es távcsővel készült a Somló-hegyről. [SRG.]

MIZSER Attila: Életünkben utoljára. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. p. 3. A Vénusz-átvonulás 2012. jún. 6-án. [SRG.]

Vénusz-átvonulás. 2012. 06. 06. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 4-11., első belső borító, 2. színes t. Mizser Attila: Átvonulók Budapesten.; Tótik József: A Vénusz sötét arca Csepelről.; Bartha Lajos: Germanus Gyula park.; Keszthelyi Sándor: Születésnapi Vénusz-átvonulás Pécsett.; Garami Ádám György: Szeged.; Perkó Zsolt: Becsehely.; Tuboly Vince: Hegyhátsál. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Az ESO 50 éve I. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 12-17., 1. színes t. Megalakul az ESO. Helyszínkeresés. La Silla. Megfontolt tervezés. Az első lépések a megvalósítás felé. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gyorsan növekvő galaxisok. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. p. 18. A mintegy 12 milliárd évvel ezelőtti Univerzumban létezett apró galaxisok gyorsabban fejlődtek. Forrás: Science Daily, 2012. máj. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Fekete lyukak fűtik az Univerzumot. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 18-19. Forrás: Science Daily, 2012. máj. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Galaktikus ütközés. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 19-20., 3. színes t. A mi Galaxisunk és az Andromeda-köd 4 milliárd év múlva összeütközik, és még további 2 milliárd évre lesz szükség, míg teljesen egybeolvadnak. A Nap más vidékre sodródik, de bolygórendszerünk nem kerül veszélybe. Forrás: NASA Science News, 2012. máj. 30. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Roppant tömegű csillaghalmaz. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. p. 21. A MASGOMAS projekt. A 2MASS égboltfelmérés. A Masgomas-1 csillaghalmaz. Csillagászati hírek. [SRG.]

BOTH Előd - MOLNÁR Péter: Kialakuló szupernóva? = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 21-22. Az U Sco visszatérő nóva kitörései: 1863-ban, 1906-ban, 1936-ban, 1979-ben, 1987-ben, 1999-ben, 2010-ben. A csillag az elsődleges jelöltnek számít az Ia típusú szupernóvává válás tekintetében. Forrás: Meteor 1988/12 és Sky and Telescope, 2009. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 4700 lehetséges gyilkosjelölt. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 22-23. A NASA WISE műholdja. A NEOWISE program. 135 olyan kisbolygót fedeztek fel, amelyek a Földhöz közel kerülhetnek. A Földet megközelíteni képes objektumok (Near Earth Objects, NEO) száma 8800. A potenciálisan veszélyes aszteroidák (PHA) ebből 1320 kisbolygó lehet. Forrás: Universe Today, 2012. máj. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Vesta: törpebolygó helyett protoplanéta. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 23-25. A Dawn-űrszonda a Vestánál. Forrás: Space Today, 2012. máj. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

PAPP Dávid: Új felszínformák a Marson. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. p. 25. A periodikus alapkőzet-gerincek (bedrock ridges), amelyeket a szél eróziója hozott létre. Forrás: Science Daily, 2012. márc. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az SDS is észlelte a Vénusz átvonulását. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 25-26. Csillagászati hírek, címlapkép. [SRG.]

KOVÁCS József: Két helyszínen épül meg a négyzetkilométernyi rádiótávcső. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 26. A Square Kilometre Array (SKA) két helyszíne: a Dél-Afrikai Köztársaság és Ausztrália. Forrás: SKA News, 2012. máj. 25. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEGYI Norbert - HEGEDÜS Tibor - CSIZMADIA Szilárd: Magaslégköri ballonkísérlet. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 28-35., 4. színes t. 2011. okt. 31-én a Hegyháti Csillagvizsgálóból került felbocsátásra. 32,5 km magasságot ért el, így a 20 és 100 km közé eső "közeli világűr"-be jutott. [SRG.]

SZALAI Tamás: Csillagászként Berlinben. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 36-39. Interjú Csizmadia Szilárddal. [SRG.]

Napórás találkozó Egerben. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. p. 39. Eger, 2012. szept. 22-én lesz. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Mélyegezés egy 105/600-as RR akromáttal. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 40-42. [SRG.]

NAGY Tibor: Majdnem hosszú távcsövem. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 43-45. Egy 150/1240 mm-es tükrös távcső készítése, Kurucz János segítségével. [SRG.]

MIZSER Attila - PETE Gábor: Hobbink: a csillagos ég. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 46-51. Az 1969 augusztusában 17 helyszínen forgatott és a televízióban kétszer 25 percben bemutatott "Hobbym: a csillagos ég" című filmről. 2009-ben felkeresték az eredeti helyszíneket és szereplőket, és elkészítették a "Hobbink: a csillagos ég" sorozatot, kiegészítve egyéb csillagvizsgálókkal. A 30 videót a következő helyszíneken rögzítették: Baja, Balatonfűzfő, Erdőtagyos, Dunaújváros, Győrújbarát, Gyula, Jászberény, Kiskunhalas, Kecskemét, Környe, Nagyszalonta, Nyúl, Székesfehérvár, Szeged, Pákozd, Tarján, Tata, Tatabánya, Veszprém. Az anyagok a Youtube-on láthatók. [SRG.]

HANNÁK Judit: A napfoltmaximum felé. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 52-53. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Plato-kráter. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 54-61. [SRG.]

KISS Áron Keve: Beköszöntő. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. p. 62. A bolygórovat új vezetőjének írása. [SRG.]

KISS Áron Keve: A Merkúr kontrasztos féltekéje. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 63-67., 71. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Délibáb és a déli félteke. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 68-71. Légköroptikai rovat 2012. máj. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Téli tekergők. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 72-77. Üstökös rovat 2011. dec. - 2012. febr. [SRG.]

Polaris Csillagvizsgáló. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. p. 77. [SRG.]

KÜRTI István: Üstökösvadász a déli féltekéről. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 78-82. Terry Lovejoy. [SRG.]

BOKOR Katalin: Közösségben lenni jó. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. p. 83. [SRG.]

Fiatal csillagoktól távoli szupernóvákig. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 84-91. Összeállította: Kiss László. Az X Persei kitöréses aktivitása.; HS Hydrae, a hamarosan ex-fedési kettőscsillag.; Vörös szuperóriások tömegvesztése és a szupernóvák.; SN 2009E: az SN 1987A halvány másolata.; Pillantás a KT Eridani múltjába.; Újdonságok a Betelgeuze fejhullámáról.; V900 Monocerotis: újabb amatőr felfedezésű kitöréses fiatal csillag. [SRG.]

Mélyég-verseny. 2. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 92-99. Czinder Gábor: Asztrofotós kategória, II. helyezés.; Munzlinger Attila: Asztrofotós kategória, III. helyezés.; Gyöngyösi Annamária: Kistávcsöves-rajzos kategória II. helyezés.; Kovács Gergő: Kistávcsöves-rajzos kategória III. helyezés.; Kistávcsöves-rajzos kategória különdíj.; Kernya János Gábor: Nagytávcsöves vizuális kategória, I. helyezés: Távcsővégen az NGC 7331 és környezete. [SRG.]

KARINTHY Frigyes: Vigyázat, robbanunk! (Nyári éjszaka a sváb-hegyi csillagvizsgálóban.) = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 100-101. Eredeti cikk: Az Est 1933. aug. 5. [SRG.]

TÓTH Imre: A titokzatos Lábnyom-köd. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 102-109.. 3. színes t. Az M1-92 planetárisköd a Cygnusban. Rudolph Minkowski 1946-ban tette közzé felfedezését. Hazánkban Szentmároni Béla ismertette először 1974-ben. Az első magyar észleléseket Kökény Antal, Juhász Tibor, Baracskai Lajos, Mohácsi Gyula végezte 1974-ben. Később Kiss Péter, Szabó Gábor, Tóth Zoltán, Berkó Ernő figyelte meg. [SRG.]

[SZKLENÁR Tamás]: Kettőscsillagok távcsővégen. 2. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 110-115. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillag-észlelők találkozója. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. p. 115. 2012. ápr. 21-én, Budapesten a Polaris Csillagvizsgálóban. [SRG.]

[KESZTHELYI Sándor]: Magyarország középkori templomainak tájolása. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 116-121. Párbeszédes formában készített beszámoló a Magyarország területén Keszthelyi Sándor és Sragner Márta által 1995-2012-ig felkeresett és megmért 1083 középkori templom (13 római és 9 törökkori szakrális hellyel együtt 1105 épület) irányáról. Lejegyezte: Mizser Attila. [SRG.]

MIZSER Attila: Toronyházi járdacsillagászok. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 122-123. Látogatás Szolnokon, a vasútállomás melletti 24 emeletes toronyház tetején lévő bemutató csillagvizsgálóban. [SRG.]

A Csillagászat Napja. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 124-126. 2012. ápr. 28. Kernya János Gábor: Baja.; Tótik József: Budapest, Csepel.; Mizser Attila: Budapest, Polaris.; Perger Géza: Dorog.; Romhányi Attila: Dunaújváros.; Petrasitz Péter: Poroszló.; Pete Gábor: Győr.; Kiss Gyula: Sopron.; Illés Tibor: Szeged.; Szabó Szabolcs Zsolt: Szolnok.; Horváth László István: Tamási. [SRG.]

VERÉB Dániel: Amatőrként Dániában. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 129-131. Horsens városban Eigil Pedersennél. Koppenhága csillagászati nevezetességei. A Vénusz-átvonulás észlelése Dániából. [SRG.]

Jelenségnaptár 2012. augusztus-szeptember. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. pp. 132-134. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap változócsillaga: a V Vul.; Sánta Gábor: Észleljük a Lábnyom-ködöt!; Szabó Sándor: Június 15-én hajnalban Jupiter-fedés! [SRG.]

Meteor 2012 Távcsöves Találkozó Tarján, augusztus 16-20. = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. p. 136. [SRG.]

Először magyarul! = Meteor 42. 2012. júl-aug. 7-8.(436-437.) sz. hátsó belső borító. Antonin Rükl: A Hold atlasza magyar kiadásban, a Geobook Hungary Kiadónál. [SRG.]

Címlapunkon: Pillangó a Tejútban. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. címoldal. A gamma Cygni régió. Fényes Lóránd felvétele. [SRG.]

KISS Áron Keve: Bolygófényes égbolt. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. p. 3. Bolygók látványa a Meteor 2012 Távcsöves Találkozón. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A Hold új arca. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 4-7. A Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) holdtérképező szonda három éves tevékenysége. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Az ESO 50 éve. 2. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 8-15. A nagy álom előkészítése. A Nagyon Nagy Távcső. Tervek és távlatok az ezredfordulón. Tudományos eredmények. Magyarország és az ESO. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az égbolt háromdimenziós térképe. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. p. 16. A Sloan Digital Sky Survey III (SDSS-III) felmérés. Forrás: Space Daily, 2012. aug. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legtávolabbi, fekete lyuk által felfalt csillag utolsó sikolya. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 16-17. A J1644+57 jelű objektum gammakitörése. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Közelkép a Tarantula-ködről. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. p. 17. Forrás: Science Daily, 2012. aug. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Sötét anyag a Nap környezetében. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 17-18. "A legtöbb fizikus véleménye szerint a sötét anyag alapvető alkotóelemei olyan nehéz, új elemi részecskék, amelyek csak rendkívül gyengén hatnak kölcsön a szokványos anyaggal." Forrás: Science Daily, 2012. aug. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A 100 esztendős rejtély. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. p. 18. A kozmikus sugárzás forrásának kérdése. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Magyar nevű kisbolygók serege. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 18-20. Csillagászati hírek. Újabb kisbolygó nevek: Bayzoltán, Sajnovics, Nagykároly, Fényi, Szatmáry, Bláthy, Szrogh, Ruttkai, Apáczai, Bakosgáspár, Hajós, Egerszegi, Darnyi, Brunszvik, Bakonybél, Zsigmond, Hajmási, Zsazsa, Kolonics, Borbála, Almáriván, Illéserzsébet, Hargittai, Farkasberci, Érdibálint. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb szonda a Marson. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 20-21., első belső címoldal. Curiosity, amely 2012. aug. 6-án ért a Marsra. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Átélni, kutatni, játszani. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. p. 21. A mosonmagyaróvári Futura interaktív természettudományos élményközpont 2012. aug. 17-i átadásáról. A régi magtár melletti új hengeres torony tetején kupola van, benne naptávcsővel. A napképet a kiállítótérben elhelyezett monitoron lehet megtekinteni. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Újjáalakult a Magyar Csillagászati Egyesület. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 22-23. Az 1989. febr. 19-én történt alakuló közgyűléséről és az azóta eltelt 23 évről. Csillagászati hírek. [SRG.]

Elhunyt Dr. Szécsényi-Nagy Gábor. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. p. 23. 2012. júl. 7-én hunyt el, 65 éves korában. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: Ha nem jobb a melegebb. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 24-25. A távcsövek világa. A melegebb levegő kiszellőztetése a távcsőtubusokból. [SRG.]

VIII. Napórás Találkozó (Eger). = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. p. 25. 2012. szept. 22-én lesz. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A legelső holdfotó. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 26-29. John William Draper készítette New Yorkban 1840. márc. 26-án. [SRG.]

Közös holdészlelés Neil Armstrong emlékére. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. p. 29. 2012. okt. 3-én lesz. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Vénusz-átvonulás volt június 6-án. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 30-39., 2-3 színes t. A hazai észlelések részletes ismertetése és feldolgozása. [SRG.]

KISS Áron Keve: Színszűrők a bolygóészlelésben. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 40-45. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Meteorok éjjel és nappal. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 46-47. Meteor rovat 2012. április-június. Áprilisi Lyridák. Digitális tűzgömbök. Rádiós adatok. Nappali tűzgömb június 15-én. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hurrá, nyaraltunk! = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 48-51. Légköroptikai jelenségek 2012. jún-júl. [SRG.]

KISS László: A nem-mira pulzáló vörös óriások és szuperóriások fényváltozásai. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 52-56. Definíció. Felfedezések és észlelések. Gyakoriság és osztályok. Fizikai tulajdonságok. Pulzációs tulajdonságok. Hosszú másodperiódusok. A kis amplitúdójú vörös óriáscsillagok fontossága. Pulzáló vörös szuperóriások. Pulzáló vörös óriások égboltfelmérő programok. Ismert fizikai paraméterű vörös óriások felmérései. Nyitott kérdések és kutatási irányok. Az amatőrcsillagászok szerepe. Kiss L. L. és Perry, J. R. cikke alapján. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Ott a Róka! = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 57-59. Kettőscsillagok a Kis Róka (Vulpecula) csillagképben. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Gömbhalmazok tavasza. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 60-64. Mélyég rovat 2012. ápr-máj. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Magyar sikerek a csillagászati diákolimpián. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. p. 65. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia. Rio de Janeiróban, 2012. aug. [SRG.]

Jelenségnaptár 2012. október. = Meteor 42. 2012. szept. 9.(438.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: az NGC 1342.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap változócsillaga: az UZ Andromedae. [SRG.]

Címlapunkon: Tarjáni fények. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. címoldal. Sztankó Gerda felvétele 2012. aug. 19/20-án éjszaka készült Tarjánban. [SRG.]

Az Apollo-11 parancsnoki egysége felé közeledő holdkomp. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. első belső borító. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Ember a Holdon! = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 3-5. Emlékezés Neil Armstrongra (1930-2012) és az 1969. júl. 20/21-i holdraszállására. [SRG.]

MIZSER Attila: A Sas leszállt. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 6-9., első belső borító. Az Apollo-10 holdkomp 1969. májusi útjáról és az Apollo-program magyarországi élményeiről. [SRG.]

Olvasnivalók. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. p. 9. Hédervári Péter: A Hold - és meghódítása.; Dancsó Béla: Holdséta.; Oriana Fallaci: Ha meghal a Nap.; Norman Mailer: Moonfire. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Furcsa galaxispáros. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 10-11. Arp 116 (M60 és NGC 4647). Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szuperbuborék a Nagy Magellán-felhőben. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. p. 10. NGC 1929 csillaghalmaz az N44 ködösségben. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Robbanni készülő kettőscsillagot azonosítottak. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. p. 11. QU Carinae jelű objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Cukor az űrben. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 11-12. Glikolaldehid az IRAS 16293-2422 jelű, a Napunkhoz hasonló csillag közelében. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 35 éve indult útjára a Voyager-1. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Zavarbaejtően kerek a Nap. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. p. 12. 2 km-es eltéréssel a Nap teljesen szabályos gömb. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Ismét útra kel a Dawn. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 12-13. A Vestától a Ceres felé. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Mágneses esernyők védhetik a holdutazókat. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSISZÁR Tibor - Mpt [MOLNÁR Péter]: Hogyan nem fedeztem fel az 1990b üstököst? = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 14-15. Csiszár Tibor Orfűről 1990. márc. 17-én fényképeket készített az Andromeda-köd környékéről. Előhívás után egy oda nem illő kis ködös objektumot talált. Utóbb derült ki, hogy ezt már 1990. márc. 14,79 UT-kor felfedezte a litván Cernis és márc. 16,441-kor a japán Kiuchi és Nakamura is megtalálta. Így az üstökös a Cernis-Kiuchi-Nakamura (1990b) nevet kapta. A Meteor 1990/5 alapján, kiegészítéssel. Csillagászati hírek. [SRG.]

Elkészült a Meteor archívuma. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. p. 15. "Szeptember elejére elérhetővé vált folyóiratunk 1971 és 2006 között megjelent számainak digitális archívuma ... 36 esztendő alatt 369 szám látott napvilágot, amelyek összesen 17 667 oldalon 8282 cikket tartalmaznak. A mozgalmunk elmúlt 40 évének nagy részét lefedő PDF formátumú fájlok szabadon letölthetők, nyomtatható. A cikkek közötti kereséshez ajánljuk a Meteor honlapját található bibliográfiát, illetve A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiájának oldalait." Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Életet kereső űrhajósok - a föld alatt. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

HANNÁK Judit: Űrturizmust mindenkinek. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 16-19. Látogatás a bakonybéli Pannon Csillagdában. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Statio Tranquillitatis. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 20-23. Az Apollo-11 leszállásának helye holdészlelői szemmel. [SRG.]

BALOGH Klára: A Nap tevékeny! = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 24-29. Nap rovat 2012. máj-júl. [SRG.]

KISS Áron Keve: Beszerzési ajánló bolygós színszűrőkhöz. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 30-34. [SRG.]

Újabb magyar asztrofotós siker. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. p. 34. Fényes Lóránd "Elefántormány ananásszal" című fotója nyert "Az év asztrofotósa" fotópályázat újonc kategóriájában. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Zöld az ég! = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 35-37. Légköroptikai rovat 2012. aug. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Hold-Jupiter-fedés. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 38-40., 4. színes t. A 2012. jún. 15-i jelenség hazai megfigyelései. [SRG.]

KOVÁCS István: A nyári égbolt változói. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 42-45. Változós rovat 2012. máj-aug. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Nyári válogatás. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 46-49. Mély-ég rovat 2012. jún-aug. [SRG.]

KERÉNYI Lilla: Kulin-vetélkedő Tatán. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 50-51. V. Kulin-vetélkedő 2011. decembertől. A döntő 2012. máj. 12-én volt Tatán. [SRG.]

VIZI Péter: Tarjáni távcsövesek. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 52-55. Élmények a tarjáni táborban. [SRG.]

KOVÁCS Gergő: MTT: Megint Találkoztunk Tarjánban. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 56-57. A Meteor Távcsöves Találkozó élményei. Csoportképpel. [SRG.]

BARTHA Lajos: Molnár Iván emlékezete. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 58-59. Nekrológ. 1930. jan. 23-án született Érsekújváron. A szlovákiai és a magyarországi műkedvelő mozgalom megbecsült tagja volt. Nádszegen hunyt el 2012. máj. 31-én. [SRG.]

KISS Áron Keve: Kissünök a távcső végén. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. p. 60. A Pangea Egyesület természetismereti tábora Zádorváron. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Kerékpártúra a Naprendszerben. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 60-61. A Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület naprendszer-modelljének állomáshelyeit (Sülysáp - Tápiószecső - Bénye - Száraz-hegy - Strázsa-hegy - Mende - Úri - Sülysáp) 2012. szept. 15-én járták be kerékpárral. [SRG.]

MARÓTI Tamás: 430 éves a Gergely-naptár. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 62-64. Numizmatika és csillagászat. [SRG.]

HANNÁK Judit - MOLNÁR Péter: Szakkörök a Polarisban. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. p. 65. Gyermekszakkör. Ifjúsági szakkör. Észlelőszakkör - mindenkinek. [SRG.]

Jelenségnaptár 2012. november. = Meteor 42. 2012. okt. 10.(439.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; A hónap mélyég-objektuma: az NGC 1245 nyílthalmaz a Perseusban.; Bgb [Bagó Balázs]: A hónap változócsillaga: az FO Persei. [SRG.]

Címlapunkon: A Súlyzó-köd. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. címoldal. Francsics László és Dán András felvétele. [SRG.]

NAGY Richárd: A csillagászat a világörökség része lett. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 3-5., első belső borító. Az ENSZ "Csillagászat és Világörökség Tematikus Kezdeményezés" UNESCO munkacsoportja. "A világörökség csillagászati részét alkotja mindaz, ami a tudományhoz (műszerek, intézmények), a történelemhez (emlékhelyek, épületek), az emberhez (személyek, elméletek, munkák) kapcsolódik, ... valamint a csillagászati folyamatok megértése (kutatás, oktatás, nevelés) is." [SRG.]

JUHÁSZ László: A moszkvai Űrhajózási Emlékmúzeum. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 6-10. [SRG.]

MCSE 2013. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. p. 11. Az MCSE-tagság megújítása, tagdíjfizetéssel. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Hubble-állandó eddigi legpontosabb értéke. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. p. 12. 74,3 km/s megaparszekenként. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Galaxis a kozmikus sötétkorszakból. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 12-13. Az eddigi legtávolabbi galaxist észlelték. A 13,7 milliárd éves Világegyetemben a galaxis 13,2 milliárd fényévre van tőlünk, z = 9,6. Csillagászati hírek. [SRG.]

BOTH Előd - Mpt [MOLNÁR Péter]: Más csillagok üstökösei. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 13-14. Forrás: Meteor 1991/7-8. és Sky and Telescope, 1991/3. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Üstökös-kristályok egy közeli naprendszerben. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 14-15. A béta Pictoris körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legélesebb földfelszíni képek Napunkról. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 15-16. A kaliforniai Big Bear Solar Observatory 1,6 méteres naptávcsövével. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A Nap okozza a Mars drámai klímaváltozásait. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 16-17. Forrás: Science Daily, 2012. szept. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Érdekes hideg réteg a Vénusz atmoszférájában. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. p. 17. Forrás: ESA News, 2012. okt. 1. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Megacunami és jégkorszak. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. p. 18. 2,5 millió évvel ezelőtt a Csendes-óceánba csapódott egy 2 km-es óriásmeteorit. Forrás: Science Daily, 2012. szept. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Négy óriáskamera szegeződik az égre. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 18-19. Dark Energy Camera (Cerro Tololo), Hyper-Suprime-Cam (Mauna Kea), One Degree Imager (Arizona), Large Monolitchic Imager (Lowell Obszervatórium). Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás - PAPP Dávid: Irány a Ceres! = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. p. 19. A Dawn űrszonda. Csillagászati hírek. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A déli pólus felfedezése. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 20-23. A Holdon. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kirándulás a Holdra. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 24-29. A berlini Uránia társaságról. A budapesti általános polyklinikai egyesület kórháza javára "Kirándulás a Holdra" címmel adtak elő darabot a magyar királyi operaházban 1897. márc. 8-án. Eredeti cikk: Vasárnapi Ujság 44. 1897. márc. 14. pp. 163-166. [SRG.]

MIZSER Attila: Kövesligethy Radó (1862-1934). = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. p. 29. 150 éve, 1862. szept. 1-én született. Rövid életrajz és a csillagászatban és földrengéstanban végzett munkásságáról. A budapesti "Uránia Tudományos Színház" egyik alapítója volt Kövesligethy Radó. A NYME Kövesligethy Radó Oktató és Bemutató Csillagvizsgálója mellett az MTA CSFK Szeizmológiai Obszervatóriuma Geodéziai és Geofizikai Intézete is a nevét viseli. [SRG.]

KISS Áron Keve: Jupiter: a nagy északi megbolydulás. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 30-34. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Perseida-maximum 2012. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 35-38. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Perseida-éj a Polarisban. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. p. 38. 2012. aug. 11/12-én 250-en keresték fel a csillagvizsgálót. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tavaszi tévelygők. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 39-43. Üstökös rovat 2012. tavasz. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Telehold fényességű üstökös a nappali égen! = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. p. 43. 2013 novemberére várható a C/2012 S1 (ISON) üstökös. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Tejutas égbolt alól. Egy változós visszaemlékezései. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 44-47. A nagyszalontai Kósa-Kiss Attila szubjektív önéletrajza és amatőrcsillagászati tevékenységének lelkes ismertetése. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Asztrofotósok maratonja. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 48-51. Mélyég rovat 2012. nyár. [SRG.]

FRANCSICS László - DÁN András: A Súlyzó-köd és külső halója. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. p. 52., címoldal. [SRG.]

SZARKA Levente: Elefántormány ananásszal. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 53-55. Interjú Fényes Lóránddal. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillagok távcsővégen. 3. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 56-59. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Napórások Egerben. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 60-62. Előadók voltak: Marton Géza, Keszthelyi Sándor, Molnár János, Székely Péter, Kálmán Béla, Vilmos Mihály, Herczeg Tamás, Sragner Márta, Vida József. [SRG.]

CSUKÁS Mátyás: A Hold éjszakája Nagyszalontán. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. p. 63. 2012. szept. 22-én tartották a távcsöves holdbemutatást. [SRG.]

Szakkörök a Polarisban. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. p. 64. [SRG.]

Jelenségnaptár 2012. december. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. pp. 65-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Tordai Tamás: A Jupiter oppozíciója.; Sánta Gábor: Decemberi mélyég-ajánlat: NGC 2022 Pl Ori.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap változója: az UV Aurigae. [SRG.]

Marczell György festőművész 1955-ben készítette ezt a portrét Kulin Györgyről. = Meteor 42. 2012. nov. 11.(440.) sz. hátsó belső borító. A festmény megtekinthető a Polaris előadótermében. [SRG.]

Címlapunkon: Tagtoborzó 2013. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. címoldal. Az IC 59-63 ködök a Cassiopeiában, Éder Iván felvétele. [SRG.]

A november 14-i teljes napfogyatkozás Szabó Róbert felvételén. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. első belső borító. [SRG.]

MIZSER Attila: Már megint itt a világvége. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. p. 3. 2012. dec. 21-én. [SRG.]

BALÁZS Lajos: 50 éves a mátrai Schmidt-teleszkóp. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 4-8., 1. színes t. A cikket Lovas Miklós korabeli fényképei illusztrálják. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Emléktábla Albert Ferenc egri lakóházán. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. p. 9. A Líceumtól északra, a mai Bajcsy-Zsilinszky utca 1. szám ház déli falán. Szövege: EBBEN A HÁZBAN ALKOTT MONTEDEGOI ALBERT FERENC 1811-1883 A BUDAI URANIAE ÉS AZ EGRI SPECULA CSILLAGÁSZA. [SRG.]

MIZSER Attila: Egri csillagok. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 10-15. Adalékok Eger csillagászattörténetéhez. [SRG.]

MOLNÁR Péter: NGC 3738: viharos csillagkeletkezési korszak egy törpegalaxisban. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Elvonult a vihar. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 16-17. A Szaturnuszon 2010. dec. 5-én keletkezett vihar. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru [KERESZTURI Ákos] - Mpt [MOLNÁR Péter]: A Titan hőháztartása. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. p. 17. A Meteor 1992/6. száma alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Töklámpás a Szaturnusznál: a Titan fénylik a sötétben. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Paintballal a földi élet védelmében. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. p. 19. Forrás: Universe Today, 2012. okt. 26. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kisbolygóövek és az élet. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mégsem különleges Naprendszerünk? = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 20-21. Forrás: Science Daily, 2012. nov. 2. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Kínában elkezdték a fél kilométeres rádióteleszkóp építését. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 21-22. FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical radio Telescope). Elkészültét 2016-ra tervezik. Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Elkészült az Óriás Magellán Távcső első főtükre. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. p. 23. A 20 tonnás tükör 8,4 méteres. A távcsövet hét, egyenként 8,4 méter átmérőjű szegmensből áll, egy virág szirmaihoz hasonló mintában elrendezve. Forrás: Smithsonian Institution, 2012. okt. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Távcsővégen a Taurus - Littrow-régió. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 24-27. Amely az Apollo-17 leszállóhelye volt. [SRG.]

KISS Áron Keve: Ragyogó Vénusz, ragyogó láthatóság. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 28-34., 36. Bolygó rovat 2012. márc-aug. [SRG.]

Bolygófotók 2012-ből. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. p. 35., 1 színes t. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Őszi halók és együttállások. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 37-40. Légköroptikai jelenségek 2012. szept-okt. [SRG.]

KISS László: Napfogyatkozás Ausztráliában. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 41-43., első belső borító. 2012. nov. 14-én. A magyar expedíció résztvevői: Kiss László, Sárneczky Krisztián, Szabó Róbert, Tahin Szilvia. [SRG.]

BRLÁS Pál: Tengerparti napfogyatkozás. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. p. 43. Ausztráliában, 2012. nov. 14-én. A magyar expedíció résztvevői: Brlás Pál, Busa Sándor, Ignátkó Imre. [SRG.]

BALOGH Klára: Nyári - őszi Nap. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 44-48. Nap rovat 2012. aug-okt. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A moraskói krátermező. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 49-51. Lengyelországban, ma már Poznanhoz csatolt településen. A hullásra 5-10 ezer esztendeje kerülhetett sor. 1914 óta találják ezen a környéken a 99 %-ban vas-nikkel meteoriteket. [SRG.]

BÍRÓ Zsófia: Tűzgömbök világa. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 52-53. A szerző 2010 augusztusában egy hatalmas tűzgömb csodás látványának hatására lett fanatikus tűzgömb-észlelő és azóta kapcsolódott be nagy aktivitással a hazai amatőrcsillagászok közösségébe. [SRG.]

SÁNTA Gábor - KERNYA János Gábor: Az első "Messier". = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 54-56. M1 = Rák-köd. [SRG.]

PRÓSZ György Aurél: A Buborék-köd távészlelése. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. p. 57., 2-3. színes t. NGC 7635 diffúz köd. Fotó: Fényes Lóránd. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Nyári-őszi kettősök. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 58-61. Kettőscsillag rovat. [SRG.]

KURUCZ János: GPU 100/635. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 62-64. Pugner Kálmán saját készítésű refraktorának tesztelése. [SRG.]

Jelenségnaptár 2013. január. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. pp. 65-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Landy-Gyebnár Mónika: 20 órás holdsarló az esti égen.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat januárra: az M1.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap változócsillaga: az UX Orionis. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Csillagászati-asztrofizikai olimpia: válogatóverseny. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. p. 68. Versenyfelhívás az 2013. augusztusi görögországi rendezvényre. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2013. = Meteor 42. 2012. dec. 12.(441.) sz. p. 68. [SRG.]

Vénusz. Átvonult a Nap előtt. Csillagászat. A Vénusz hat és fél óra alatt átvonult a Nap előtt. = Metropol 2012. jún. 7. p. 1., 6. [KSZ.]

Bolygókutatás. Disney-figurát fedeztek fel. Mikiegér a Merkúron. = Metropol 2012. jún. 21. p. 17. A NASA Messenger űrszondája olyan kráterek együttesét fényképezte le, amelyek a Mikiegér arcához hasonló helyzetűek. [KSZ.]

A nap képe. = Metropol 2012. nov. 12. p. 7. A fotót Deutsch Richárd küldte Pécsről "Az estém" kategóriában, "Néhány csillag a baranyai égbolton" címmel. A képen a lemenő Nap, a Tejút és a csillagos ég látható. [KSZ.]

SIMON László: Galántai Zoltán a jövőkutató. = Metropol 2012. dec. 6. p. 15. Csillagászati vonatkozásokkal: röviden az űrkutatás hasznáról és jövőjéről, esetleges kisbolygó becsapódásáról. [KSZ.]

KREZINGER Szonja: Séta a Holdon 750 millió dollárért. = Metropol 2012. dec. 10. pp. 10-11. Űrturizmus. Szojuzzal az űrállomásra. A jövő űrprogramjai civileknek. Elérhetővé válik a Hold. Ugrás az űrbe. Bővülő űrpiac. [KSZ.]

FÁSKERTI Mária: Vardőbe Hell Miksa és Sajnovics János nyomába? = MBK Híradó (A norvégiai Magyarok Baráti Köre lapja) 21. 2012. márc. 1. sz. p. 5. 2012. június 5-ról 6-ra virradóra az északi féltekén követhetjük a Vénusz átvonulását a Nap előtt. A fehér éjszakák miatt a norvégiai Finnmarkban 6-án 00:04-tól 06:53-ig teljes mértékben látható lesz. A vardői önkormányzat többnapos rendezvénysorozattal - kiállítás, csillagászati előadások, koncertek - készül az idei június elejei rendkívüli eseményre, amelyre a magyar, a szlovák és az osztrák nagykövet is meghívást kapott. A norvégiai Magyarok Baráti Köre szervezésében és Molnár Gábor tervezésében emléktábla készül a vardői városháza falára a következő szöveggel: MIKSA HELL / OBSERVATIO - / om Venus-passasjen, 1769 / JÁNOS SAJNOVICS / DEMONSTRATIO - om ungarsk-samisk sprakslektskap / Fra ungarere i Norge i anledning Venus-passasjen i 2012. Az emléktábla elhelyezésére az idei Vénusz-átvonuláskor kerül sor. [KSZ.]

Vardő. = MBK Híradó (A norvégiai Magyarok Baráti Köre lapja) 21. 2012. jún. 2. sz. p. 10. A képen látható emléktábla 2012. június 6-án, a Vénusz Nap előtti átvonulásakor került fel Vardő városházának falára Hell Miksa és Sajnovics János tiszteletére, akik 1769-ben ugyanitt tanulmányozták ezt a ritka természeti jelenséget. A tábla a norvégiai magyarok ajándéka, amely Molnár Gábor, a közelmúltban megalakult Norsk-Ungarsk Kulturhistorisk Forening elnöke kezdeményezésére és tervezésében készült saválló acélból. A napkorongot titánnitriddel vonták be Magyarországon. Az emléktábla mérete: 60 x 50 x 8 mm, súlya kb. 20 kg. A képen az avató ünnepség 8 résztvevője is látható. [KSZ.]

B. B.: Felfújható planetárium a HSMK-ban. = Nagykanizsai Maraton 17. 2012. nov. 23. p. 1. A fiatalok nagy örömére a nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület (NAE) meghívására a közelmúltban első alkalommal érkezett a városba egy új generációs csillagászati ismeretterjesztő eszköz, a Partiscum Csillagászati Egyesületnek köszönhetően. Illés Tibor és Gazdag Attila ismertetése. [PZS.]

ÖTVÖS Zoltán: Hová hull az orosz műhold? - Marsi landolás helyett rövid úton a földre zuhan vissza a Fobosz-Grunt. = Népszabadság 70. 2012. jan. 12. 10/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Űrszemét. "Rövid időn belül a harmadik űrszonda zuhanhat vissza a földre. 2011 szeptemberében az amerikai UARS műhold égett el a légkörben, októberben egy német röntgencsillagászati műhold jutott hasonló sorsra. Ezeket követi hamarosan az orosz Fobosz-Grunt űrszonda." [BRZ.]

KOCZA Zoltán: Óriási vihar egy napbölcsőben - Látványos felvételt készített a Hubble űrtávcső. = Népszabadság 70. 2012. jan. 30. 25/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Csillagászat. "A Hubble űrteleszkóp egyik legutóbbi felvételén egy kozmikus léptékkel mérve "ma született" csillag és környezete látható. A látványos kép tanúsága szerint a rendkívül aktív protoncsillag kb. egy fényévnyi környezetében óriási viharokat kavar." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: A Masat-1 útra kész! - Jövő héten lövik fel a Műegyetem műholdját. = Népszabadság 70. 2012. febr. 1. 27/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Űrkutatás. "Magyarország első műholdja, a Masat-1 páratlan lehetőséget kapott, hiszen nyolc másik műholddal közösen részt vehet az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétájának első küldetésén." [BRZ.]

SERES Attila: Marsra száll a "magyar Verrocchio" - Zimmermann István életre kelti Leonardo gépeit. = Népszabadság 70. 2012. febr. 3. 29/1. sz. p. 15. Kultúra Képzőművészet. Az Olasz Űrkutatási Hivatal kérésére a közép-olaszországi Cesenában élő magyar szobrász, Zimmermann István készítette el annak a 200x200 kilométeres Mars-terepnek a kicsinyített mását, amelyen az űrkutatási szakemberek a bolygóra történő leszállás műveletét manőverezik. Az első európai űrszonda két év múlva indul a Marsra, s 2015-re érkezik a helyszínére. S ha a leszállást jól modellezték, az akció a szobrász sikere is lesz. [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Űrhajó kerestetik - Ki visz fel utánpótlást a nemzetközi űrállomásra? = Népszabadság 70. 2012. febr. 16. 40/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Űripar. "Egyre többen figyelik az űriparban érdekelt kereskedelmi cégeket, hiszen a megannyi problémával küszködő orosz űriparra mind kevésbé lehet számítani." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Elitklubban a műegyetemiek - A Masat-1 az Európai Űrügynökséghez való csatlakozásunkat is segítheti. = Népszabadság 70. 2012. febr. 20. 43/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Magyar műhold. "Az első magyar fejlesztésű műhold eddig tökéletesen működik, már a következő, nagyobb műholdat is tervezzük, de ebből igazán csak akkor lehet valóság, ha hazánk tagja lesz az Európai Űrügynökségnek (ESA)" - nyilatkozta Horváth Gyula egyetemi adjunktus, a Műegyetem Masat-1 Fejlesztő Csoportjának programmenedzsere. [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Napkitörés tart a Föld felé - Egyre gyakrabban számíthatunk rá. = Népszabadság 70. 2012. ápr. 4. 80/1. sz. p. 15. Tudomány-Technika Csillagászat. "A Nap nem mindig mutatja legnyugodtabb arcát. Van, hogy évekig nem látni rajta napfoltot, s nem figyelhetünk meg hatalmas napkitöréseket sem. Ám naptevékenységi maximum idején óriási vihar tombol csillagunkon." [BRZ.]

NÉMETH Géza: Meglepő felszínformák a törpe óriáson - A Dawn-űrszonda a Vestát kutatja. = Népszabadság 70. 2012. márc. 29. 75/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Csillagászat. "A Dawn (Hajnal) nevű űrszondája váratlanul érdekes részleteket tárt fel a hatalmas Vesta kisbolygó felszíni jellegzetességeiről." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: A Hold fényéből a földi élet jeleire bukkantak - Színképben a vegetáció "ujjlenyomata". = Népszabadság 70. márc. 24-25. 71/1. sz. hétvége p. 15. Tudomány-Technika Csillagászat. "Michael F. Sterzik német csillagász vezetésével a kutatók a Holdra szegezték távcsöveiket. Azért a Holdra, mert a műszerekkel a Hold megfigyelésével képesek a Földről a Holdra érkező, majd annak visszaverődő fényélt tanulmányozni." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Bányásszunk kisbolygót! - Tíz éven belül megindulna a kitermelés. = Népszabadság 70. 2012. máj. 17. 115/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Űrkutatás. "Az elmúlt hetekben futótűzként terjedt az írott én online médiában a hír: amerikai cég alakul azzal a céllal, hogy tíz éven belül megindítsák a kisbolygóbányászatot. Bár üzleti alapon elképzelhető, hogy megérné a vállalkozás, de azért a terv megvalósítása mégsem olyan egyszerű." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Hell Miksa-emléktáblát avatnak Norvégiában. A Vénusz a Nap előtt halad el. = Népszabadság 70. 2012. jún. 5. 130. sz. p. 16. [HAD.]

PALUGYAI István: Mindenki győzött, nincs tovább - Óriás tányérok a Dél-Keresztje alatt. = Népszabadság 70. jún. 9-10. 134/1. sz. hétvége p. 15. Tudomány-Technika Csillagászat. "Érdekes verseny bontakozott ki az elmúlt években egy jövőbe mutató és hatalmas tudományos beruházás miatt Ausztrália és Dél-Afrika között, mely május 25-én békés, mindkét fél számára megnyugtató békét ért. A vetélkedés tétje az volt, hogy melyik országban épüljön fel a világ leghatalmasabb rádiótávcső-rendszere." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: A Vénusz a Nap előtt halad el - Hell Miksa-emléktáblát avatnak Norvégiában. = Népszabadság 70. 2012. jún. 5. 130/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika Csillagászat. "Az év legjelentősebb csillagászati eseménye lesz a holnap reggeli Vénusz-átvonulás -. bolygótársunk a Nap előtt halad el -, melyet napkeltétől, azaz reggel öttől hét óráig figyelhetünk meg." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Kopott kémműhold munkát keres - Az űrsiklók nélkül a Hubble már nem tartható sokáig életben. Nem baj, van másik! = Népszabadság 70. 2012. jún. 14. 138/1. sz. p. 16. Tudomány-Technika. A Pentagon irányítása alá tartozó Nemzeti Hírszerzési Hivatal két űrtávcsövet ajánlott fel az Amerikai Űrkutatási Hivatalnak, melyek bizonyos szempontból az univerzumról alkotott képünket forradalmasító Hubble-űrteleszkóp (HST) ikertestvéreinek is tekinthetők. [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Isten létének megcáfolásán dolgoznak - Ha igaz Hawkingék modellje, nincs szükség az ősrobbanás feltételezésére. = Népszabadság 70. 2012. szept. 11. 213. sz. p. 17. Tudomány - Technika. Kozmológia. "A világ véges vagy végtelen? Mi volt az ősrobbanás előtt? Mióta létezik a világegyetem? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a kozmológia. Stephen Hawking meglepő ötlettel állt elő." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Hirtelen pusztulás a világűrből - Kisbolygók és gamma-kitörések fenyegetik a Földet. = Népszabadság 70. 2012. szept. 13. 215. sz. p. 16. Tudomány - Technika. Csillagászat. "Legfeljebb egy hatalmas kisbolygó-becsapódás vagy épp egy óriási szupervulkán tudna akkora pusztítást okozni az élővilágnak, mint a gamma-kitörések. Csillagok, melyek fajok kihalását idézik elő." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Holdi távcső - Az ötletet az amerikai kormánynak is támogatnia kellene. = Népszabadság 70. 2012. nov. 13. 265. sz. p. 17. Tudomány - Technika. Csillagászat. "A Holdon 1972-ben járt utoljára űrhajós. Ugyan a hidegháborús űrverseny véget ért, a Hold a tudósok számára még mindig fontos célpont." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Veszélyben az űrkutatás jövője - A hidegháború óta csökken az emberiség plutóniumkészlete. = Népszabadság 70. 2012. nov. 21. 272. sz. p. 18. Tudomány - Technika. Kozmikus energiaforrás. "A hidegháború idején előállított plutónium egy része a Naprendszer távoli égitestjeit vizsgáló űrszondák számára nélkülözhetetlen energiaforrást jelent. A termelést az Egyesült Államok 1988-ban leállította, veszélybe sodorva ezzel a külső bolygók további kutatását." [BRZ.]

  KŐSZEGHY Attila: Földmágnességre tájolás iránytű nélkül. Ezer kora középkori magyar templom tájolása alapján. = Országépítő 23. 2012. 1. sz. pp. 2-19. Fejezetcímek: Templomtájolás és archeomágnesség. Hogyan érzékelték a földmágneses mezőt és annak fő komponenseit az ó- és kora középkorban? Archeomágnesség-grafikonok szakadásokkal. A mágnesmező-szerkezet kutatásáról. Erőjáték-kép. Archeomágneses adatok a magyarországi körtemplomok alapítási idejének meghatározásához. Két példa a tájolás és a mágneses deklináció kapcsolatáról a mai időszámítás kezdete előtti évszázadokból. Egyiptom, Napata-kiráylság temetkezései. Apollo-templomok az időszámítás előtti hetediktől az első századig. A kronológiai pontosság és megbízhatóság kérdőjelei.;
Csillagászati vonatkozásokkal. Templomok tájolása. Ezernyolcvan kora középkori magyar templom irány-tüskéi Keszthelyi Sándor mérései alapján (p. 9., 17. ábra). 29 magyarországi körtemplom táblázata és grafikonja (pp. 12-13.). 10 egyiptomi sír és 14 görög templom adatsora és irányszöge. [KSZ.]

  KESZTHELYI Sándor - KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Magyarországi középkori templomok tájolása. 2012. p. 9. (+ 36 számozatlan oldal + 3 színes t.) /Az Országépítő 2012/1. számának melléklete./ = Országépítő 23. 2012. 1. sz. pp. [1-45.] Fejezetcímek: pp. 1-8.: Magyarországi középkori templomok irányainak adatbázisa. Szent vonalak. A templomhossztengely-irány mérésének módszere. A hazai középkori templomok jegyzékének összeállítása. A templomok és az iránymérések adatbázisa. Végül is milyen irányba néznek középkori templomaink? A védőszentekkel kapcsolatos elmélet vizsgálata. Előzetes közlések. Függelék. Köszönetnyilvánítás.; p. 9.: Magyarországi római kori szakrális épületek tájolása (13 templom). Magyarországi török kori szakrális épület tájolása (9 templom).;
pp. [10-44.]: Magyarországi középkori templomok irányainak adatbázisa (1081 templom). Megyénként, azon belül településenként: megnevezés, cím, a mérés dátuma, a mért irány, deklináció, a templom hossztengelyének azimutja, a templom kitűzésének ideje, védőszentje, források.; p. [45.]: A szerzők rövid életrajza.; A címlap és a külső hátsó borító képe Öskü középkori templomát ábrázolja. A "Kerektemplom csillagívekkel" című fényképet Ladányi Tamás készítette 2010. augusztus 25-én. Az első belső borító képe Dörgicse (Alsódörgicse) középkori templomát mutatja. A "Boldogasszony-templomrom a Göncölszekérrel" című fényképet Ladányi Tamás készítette 2008. november 10-én. [KSZ.]

VÁMOS Éva: Kedves Olvasók! = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 3. Előszó.; A "3. Évezred" folyóirat negyedéves különszámai a "Panoráma 3. Évezred" címet és "A szórakoztató tudomány" alcímet kapták. Ez a különszám a csillagászattal foglalkozik, fedőlapján a "Lenyűgöző világűr" címet viseli. A 108 oldalas lapszám több mint száz kisebb-nagyobb cikke és híre közül a fél oldalnál terjedelmesebbeket írtuk le. [KSZ.]

Egy Kentaur lába, vörös törpe és az excentrikus csillagok. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 6. [KSZ.]

PETRIK János: Túlságosan sok világűr. Új dimenziók után kutatunk! = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

KRAJCZÁR József: Kvarkok, furcsa részecskék. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 14. [KSZ.]

A Hubble-űrteleszkóppal bepillantunk a Nagy Orion-köd életébe. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

HARÁNT Lenka: Európából a világűrbe! = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 18. Az ESA (European Space Agency) Európai Űrügynökség. [KSZ.]

HARÁNT Lenka: A Plútó továbbra is sokkol. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 19-22. A Plútó története. [KSZ.]

HARÁNT Lenka: A birodalom három őre. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 21. A Plútó holdjai. [KSZ.]

HARÁNT Lenka: A Plútó szép családja. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 22. A plutoidok. [KSZ.]

PETRIK János: Isteni kéz avagy találkozik a kozmonautika és a régészet. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 26-28. A Földet korábban meglátogató földönkívüli civilizációk állítólagos nyomai. [KSZ.]

KRAJCZÁR József: A fekete lyukak veszélyesek? = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 36-37. [KSZ.]

Fekete lyukak táncolnak Hawaii fölött. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 38. A Keck obszervatórium kutatásai a galaxismagokról. [KSZ.]

SZMEJKA Pál: Megöli a Spiritet a Mars? = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 39. [KSZ.]

SZMEJKA Pál: Tűz a fedélzeten, kemény leszállás, a Challenger árnyéka. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 40-41. [KSZ.]

SZMEJKA Pál: Veszélyt jelent 2013-ban egy napkitörés? = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 42. [KSZ.]

Bolygógyártó üzem. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 43. A protoplanetáris korongokról. [KSZ.]

A Szaturnusz halálos csillaga. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 44-45. A Mimas holdról. [KSZ.]

HARÁNT Lenka: Éljük át a csillagnyarat! = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 46-48. A júliusi és augusztusi csillagos ég csillagai, csillagképei, látnivalói. "A bolygók helyének megtalálásában a Magyar csillagászati Egyesület segített." [KSZ.]

SZMEJKA Pál: 7 legismertebb űrközpont a világon. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 49. Bajkonur (Kazahsztán), Edwardson támaszpont (USA), Guyanai Űrközpont (Franciaország), Kapusztyin Jar (Oroszország), Kennedy Űrközpont (USA), Tanegasima (Japán), Jiuquan Űrközpont (Kína). [KSZ.]

PETRIK János: Van-e világűratlaszunk? Van, és nem csak egy! = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 50-51. Csillagászati katalógusok. [KSZ.]

Üstökösök: A nap kiszámíthatatlan vendégei. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 52-55. [KSZ.]

Lángok vajon, vagy hógolyók? = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 55-56. [KSZ.]

A 10 leghíresebb üstökös, amely feltűnt az égen. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 56-59. 1/P Halley. 3D/Biela. 2/P Encke. 17P/Holmes. 93/P Lovas 1. C/1975 V1 (West). Shoemaker-Levy 9. C/1995 O1 (Hale-Bopp). C/1996 B2 (Hyakutake). C/2006 P1 (McNaught). [KSZ.]

HARÁNT Lenka: Fel az üstökösökhöz. A szondák többet láthatnak. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 59. ICE. Vega 1 és 2, Sakigake, Susei, Giotto. Deep Space 1. Stardust. Deep Impact. [KSZ.]

KRAJCZÁR József: Nagy buli a világűrben. Isznak az űrhajósok szeszt? = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 60-61. [KSZ.]

KRAJCZÁR József: Látni akarjuk a csillagokat! = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 63. A sötét csillagos eget veszélytető fények. A Bortle-skála. [KSZ.]

KRAJCZÁR József: Vigyázat, kőzápor! 6 leghíresebb meteorit. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 64-65. Wolfe Creek (Ausztrália). Hoba (Namíbia). Barringer-kráter (USA). Vredefort (Dél-Afrika). Tunguz-meteor (Közép-Szibéria). Sudbury (Kanada). [KSZ.]

SZMEJKA Pál: Mi látható az ég és a föld között? Optikai jelenségek. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 66. Halo-jelenség. Éjszakai világító felhő. Irizáció. Sarki fény. [KSZ.]

10 legnagyobb katasztrófa a világűr meghódítása során. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. melléklet I-VIII. A 66. és 67. oldalak közé kötött 8 oldalas melléklet cikke. [KSZ.]

SZMEJKA Pál: Látszott, majd eltűnt a Lunahod! = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 67. [KSZ.]

SZMEJKA Pál: A kettő több, mint az egy. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 68-69. A kettőscsillagokról. [KSZ.]

(szp) [SZMEJKA Pál]: Bináris bolygók is vannak. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 69. [KSZ.]

Vigyázz, kész, rajt! = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 70. A csillagászat és az űrkutatás nevezetes eseményeinek kerek évfordulói. [KSZ.]

HARÁNT Lenka: 11 rejtély a naprendszerből. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 71-76. Miért tér el a Mars két féltekéje egymástól?Vajon létezik-e az Oort-felhő? Az Uránusz felborult. Visszafelé forog a Vénusz. Mi okozza a Pioneer-szonda anomáliáit? Mi volt valójában a Tunguz-meteor? Miért hullámzik ilyen logikátlanul a Nap hőmérséklete? Miért válik el ilyen élesen a Kuiper-sáv? Mit jelent a Szaturnuszon lévő hatszög? A naprendszerben számos különös véletlen "egybeesés" létezik? Hogyan keletkezett a földi élet? [KSZ.]

HARÁNT Lenka: Az űr mindenkié! = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 77. Az űrjog. [KSZ.]

HARÁNT Lenka: A Föld és a csillagok. Fontos pillanatok a csillagászat történetéből. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 78-79. [KSZ.]

PETRIK János: Láthatatlan erő. A mágneses mező és a Nap. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 80. [KSZ.]

KRAJCZÁR József: Hogyan történt az "Ősrobbanás"? = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 81-83. [KSZ.]

KRAJCZÁR József: A világegyetem panoptikuma. 10 csúcstartó exobolygó. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 84-85. TrES-4. COROT-7b. PSR B1620-26b. BD+20 1790b. WASP-12b. OGLE-2005-BLG-390Lb. SWEEPS-10. DD 80606b. 51 Pegasi b. Gliese 581d. [KSZ.]

PETRIK János - SZMEJKA Pál: Utazás az űrfelhők után. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 86-87. A Nagy Magellán-felhő. [KSZ.]

(pj, szp) [PETRIK János - SZMEJKA Pál]: Nyurga pók és tengeri csikó. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 87-88. Tarantula-köd, Lófej-köd. [KSZ.]

A nagy felhő kisebb testvére. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 88-89. A Kis Magellán-felhő. [KSZ.]

(szp) [SZMEJKA Pál]: Írja át az asztrofizikát! Tévednek! Vagy mégsem? = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. p. 89. A Magellán-felhők sebessége. [KSZ.]

HARÁNT Lenka: Műholdak. 8 leghíresebb kém a világűrben. = Panoráma 3. Évezred 2012. ápr-jún. 2. sz. pp. 91-93. Szputnyik 1. Venyera-7. Mariner 10. Viking 1 és Viking 2. Voyager 1 és Voyager 2. [KSZ.]

BALIKÓ Gergő: Planetárium. Április végén jöhet a nyitás. Spielberg-élményre készülhetünk. = Pécsi Hírek 10. 2012. márc. 9. 9. sz. p. 6. A pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben az új planetárium 2012. ápr. 27-én nyílik meg. Nyilatkozik a szakmai felelős Nagyváradi László csillagász és Márta István a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft ügyvezetője. [KSZ.]

Jól látszott a Vénusz vonulása. = Pécsi Hírek 10. 2012. jún. 8. 22. sz. p. 1. Egy olyan jelenséget figyeltek meg pécsi csillagászok szerdán hajnalban, amelyet aligha láthatnak többet életükben. A társaság a Vénusz Nap előtti átvonulását tekintette meg. A rövid hírt egy kép illusztrálja. [KSZ.]

Hétvégén eltűnik a Jupiter. = Pécsi Hírek 10. 2012. júl. 13. 27. sz. p. 7. A 2012. júl. 15-i Jipiter-fedésről előzetesen. A hajnali jelenséget a Pécsett a Boszorkány u. 2. szám alatt figyelik és mutatják be az MCSE Pécsi Csoport tagjai. [KSZ.]

CSATÓ Andrea: Eljön a világvége, de mikor? Mennyi időnk van még hátra? = Pécsi Hírek 10. 2012. nov. 23. 46. sz. p. 15. Interjú Nagyváradi Lászlóval. A 2012. dec. 21-re prognosztizált "világvégéről", sok csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

SZABÓ Zoé: Anno... Vörös zászló a Holdon! = Savaria Fórum 22. 2012. okt. 6. 37. sz. p. 5. A Szovjetunió űrrakétája a Holdra ért. Erről számolt be az 1959. szept. 15-i Vas Népe három oldalon keresztül. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Pillantás a végtelenbe. Léggömb a tudomány szolgálatában. = Süni 27. 2012. 1. sz. pp. [30]-32. A Vega Magaslégköri Ballon Projektről.; Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

PERS Krisztina - DÖMÉNY Balázs: Csillagászati szakkör az iskolában. Megalakult az Albireo első területi csoportja. = Süni 27. 2012. 2. sz. pp. 54-55. A Veres Péter Gimnázium csillagászati szakköre 2011-től Csaba György Gábor vezetésével az AAK Albireo Budapest-Békésmegyeri Klub elnevezésű - első - területi csoportjaként működik.; Kiegészítő információkkal az aktuális csillagos ég látnivalóról. [REZ.]

TANÁCS Gábor: A tudós, aki túlfeszítette a húrt. = Szabad Föld 68. 2012. márc. 14. 11. sz. pp. 12-13. "Galileo Galilei pere a tudományt elnyomó bornírt vallásosság jelképe volt sokáig - holott sok jel mutat arra, hogy a tudós is számos hibát követett el. Meggyőzően és gúnyosan tudta cáfolni a fennálló világnézetet, de a saját Nap-központú verzióját még nem tudta elfogadtatni a kor szellemi elitjével..." [HAI.]

XXXIII. megyei csillagászati és űrkutatási hetek. = Szombathelyi Maraton 23. 2012. okt. 11. 40. sz. p. 3. Október 8-20. között zajlik Vas megyében. [KSZ.]

A Mars, a Hold, a csillagok. = Szombathelyi Maraton 23. 2012. okt. 27. 42. sz. p. 6. Megyei csillagászati és űrkutatási heteket tartottak, immár 33. alkalommal. Többek között Péntek Kálmán és Unger Zoltán tartott előadást. [KSZ.]

MÉSZÁROS Péter: A kozmikus sugárzás. 100 év után. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jan. 1. sz. pp. 6-9. A kozmikus sugárzás kutatásának első száz éves története és eddigi eredményei. Eredhetnek szupernóvákból, hipernóvákból, gammakitörésekből. A források helye nem állapítható meg, mivel a részecskék kb. 6 millió évig bolyonganak a galaxisukban. Fejezetcímek: A kozmikus sugárzás kutatásának gyermekkora. A kozmikus sugárzás alaptulajdonságai. Ultranagy energiák: út az ismeretlenbe. [KSZ.]

KIRÁLY Péter: Kettős centenárium. A kozmikus sugárzás és Jánossy Lajos. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jan. 1. sz. pp. 10-13. A kozmikus sugárzást 1912. aug. 7-én fedezte fel Victor Hess. 1912. márc. 12-én született Jánossy Lajos, aki Németországban, majd Angliában és Írországban vált a kozmikus sugárzás elismert szakértőjévé. 1950-ben hazatért és kialakította a KFKI-ban a Kozmikus Sugárzási Osztályt. A hazai kozmikus sugárzás kutatásának története, több csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

2010 és 2011 kitüntetettjei. Az év ismeretterjesztő tudós-párjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jan. 1. sz. p. 24. A Tudományos Újságírók Klubja "Az év ismeretterjesztő tudósai" elismerő okleveleket 2011. dec. 12-én adta át a TIT székházában két tudósházaspárnak. 2010-ben Almár Iván és felesége Illés Erzsébet, 2011-ben Hargittai István és felesége Hargittai Magdolna kapta a díjakat. Az eseményen részt vett Sárneczky Krisztán is, aki az általa felfedezett kisbolygóknak a díjazottakról történő elnevezésével társult az elismeréshez. [KSZ.]

Kettős fehér törpe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jan. 1. sz. p. 31. A J065133+284423 jelű rendszer két tagja 12,75 perc alatt kerüli meg egymást. Az egymástól 120 ezer km-re levő csillag között még nincs anyagátadás, erre majd csak 900 ezer év múlva kerül sor. [KSZ.]

Kisbolygó-holtverseny. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jan. 1. sz. p. 31. Pontosan megmérték az Eris törpebolygó átmérőjét. 2326 km-nek találták, amely nagyjából azonos a 2300-2400 km-es Plútónál. Azonban az Eris tömege 27 %-kal nagyobb a Plútóénál. Különlegesség, hogy az Eris albedója 0,96. [KSZ.]

A lehetetlen bolygópálya. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jan. 1. sz. p. 33. A Kepler 16b, amely egy kettőscsillag körül kering körülbelül 229 napos idővel. [KSZ.]

SÓDORNÉ BOGNÁR Zsófia: Akcióban a CoRoT. Az űrtávcső legújabb eredményeiből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jan. 1. sz. pp. 36-37. Fejezetcímek: Változócsillagok minden mennyiségben. Törpéktől az óriásokig. Magyar részvétel a CoRoT munkájában. Exobolygók minden méretben. Projekt tanulságokkal. [KSZ.]

Programajánló. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula: A lehűléstől forrósodó tégla - avagy a csillagok termodinamikája. Január 19. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jan. 1. sz. p. 41. Az interjút készítette: Nemoda Bence. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Kozmikus társkereső. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jan. 1. sz. p. 44. Könyvismertetés Almár Iván: Kozmikus társkereső, Kossuth Kiadó, Budapest, 2011. Exobolygók, asztrobiológia és SETI a 21. században című kötetéről. [KSZ.]

Szuper-szupernóvák. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jan. 1. sz. p. 46. A közönséges szupernóvához képest 10-100-szoros fényességűek. 2006jc, 2006gy, esetleg a 2007bi. [KSZ.]

ABONYI Iván: Stephen Hawking - Leonard Mlodinow: A Nagy Terv. Fordította Both Előd. (Akkord Kiadó, Budapest, 2011). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jan. 1. sz. p. 48. Könyvismertetés a 230 oldalas, fizikai - kozmológiai áttekintést adó, számos csillagászati témát is bemutató kötetről. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Neidenbach Ákos: A magyar Tátra-kutatás apostolai (Püski Kiadó, Budapest, 2011). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jan. 1. sz. p. 48. Könyvismertetés a tudománytörténeti, a Tátrát és annak első kutatóit (köztük a csillagászattal is foglalkozó ifj. Buchholtz Györgyöt) ismertető könyvről. [REZ.]

PATKÓS András: A neutrínócsillagászat 25 éve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. febr. 2. sz. pp. 62-64. A szellemrészecske felfedezésétől a Nap szellem-színképéig. Mikor robbant az SN1987A szupernóva? Távoli pontforrások feltérképezése. [KSZ.]

BOTH Előd: Lezuhanó űreszközök. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. febr. 2. sz. p. 77. UARS. ROSAT. Fobosz-Grunt. [KSZ.]

Aktív Merkúr? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. febr. 2. sz. p. 80. Szokatlan mélyedések, üregek a Merkúr felszínén. [KSZ.]

Titokzatos szupernóva-maradvány. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. febr. 2. sz. p. 80. Az ókori Kínából Kr. u. 185-ben észlelt "vendégcsillag" maradványa az RCW 86 jelű objektum, az alfa Centauritól 2 fokra. A szupernóva-maradványt a Spitzer és a WISE űrtávcsövek vizsgálták. [KSZ.]

SOLT György: "Örök időtől...". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. febr. 2. sz. p. 92. Könyvismertetés Sean Carroll: Most vagy mindörökké. A végső időelmélet nyomában. Akadémiai Kiadó, 2010. könyvéről, amely az idő egyirányúságának rejtélyéről, az univerzum múltjáról és várható jövőjéről szól a modern fizika és kozmológia nézőpontjából. [KSZ.]

A Föld kozmikus Odüsszeiája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. febr. 2. sz. p. 95. Az évmilliárdok óta világűrben utazó Hold megőrizte a galaktikus utazás közbeni közeli szupernóva-robbanások nyomát. Forrás: New Scientist, 2011. dec. 3. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Kövesligethy Radó és az asztrofizika kezdetei Magyarországon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. febr. 2. sz. p. 96. Könyvszemle. A Szabados László által szerkesztett és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet által 2010-ben kiadott 184 oldalas könyv ismertetése. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Kövendi Nagy Tamás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. márc. 3. sz. melléklet p. [47.] 1849. júl. 8-án Kövenden született, 1887. márc. 19-én Hódmezővásárhelyen hunyt el, életében főként csillagászattal foglalkozott Budapesten, Ógyallán, Bécsben és Hódmezővásárhelyen. [KSZ.]

Két "forró Föld". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. márc. 3. sz. p. 127. A Kepler-20 jelű csillag talált 5 bolygó közül 2 a Földhöz nagyon hasonló átmérőjű. [KSZ.]

Óriási fekete lyukak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. márc. 3. sz. pp. 127-128. Az NGC 3842 galaxisban 7-13, és az NGC 4889 galaxisban 6-37 milliárd naptömegű fekete lyuk rejtőzik a Gemini North és a Keck-II. távcsövekkel végzett megfigyelések szerint. [KSZ.]

A Föld forgásának ingadozása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. márc. 3. sz. p. 128. A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói gyűrűlézerrel, az eddiginél egymilliószor pontosabban mérik a Föld forgástengelyének térbeli ingadozását. [KSZ.]

BUDAVÁRI Tamás - PATKÓS András: Újabb válasz Bentley tiszteletes XVII. századi kérdésére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. ápr. 4. sz. pp. 146-149. Kozmológiai cikk, amely a szupernóvákat használó távolságmérés történetét is részletezi. A táguló világegyetemben az ősrobbanás után a tágulás lassulását, később (ma is) a tágulás gyorsulását jelzik a mérések. [KSZ.]

BOTH Előd: Európa hordozórakétái. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. ápr. 4. sz. pp. 150-151, címoldal. A Kourou (Francia Guyana) európai űrrepülőtér két új rakétatípusa. Ariane-5 és Vega. [KSZ.]

SILBERER Vera: Az első magyar műhold. Beszélgetés Horváth Gyulával. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. ápr. 4. sz. pp. 152-153. A Masat-1. [KSZ.]

Idegen anyag a Naprendszerben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. ápr. 4. sz. p. 177. A NASA IBEX műholdja vizsgálata a csillagközi térből beáramló anyagról. [KSZ.]

Bagoly Zsolt: A gamma-kitörések rejtélyei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. ápr. 4. sz. p. 178. Az Atomoktól a csillagokig programajánlója. Ápr. 26-i előadásával kapcsolatban Bagoly Zsolt ismerteti a gamma-kitörések történetét, fajtáit, lehetséges forrásait. [KSZ.]

HOLL András: Webkettő és webhárom. Okosodó hálózatok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. ápr. 4. sz. pp. 183-185. A Web 2.0 és a Web 3.0 ismertetése, a tudományos kutatásban betöltött szerepüket főleg csillagászati példákkal illusztrálja a szerző. [KSZ.]

Csillagok mélyén. Beszélgetés Gyürky Györggyel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. máj. 5. sz. pp. 204-205. A debreceni Atomki Nukleáris Asztrofizikai Csoportjának kutatásai a csillagok energiatermeléséről, a csillagok belsejének magreakcióiról. Az interjút készítette: Silberer Vera. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: A Lovejoy-üstökös tündöklése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jún. 6. sz. pp. 269-271. A Kreutz-féle üstökösök napsúrolóknak nevezett csoportja. A Terry Lovejoy ausztrál amatőrcsillagász által 2011. nov. 27-én felfedezett üstökös. 2011. dec. 16-án hajnalban 140 ezer km-re haladt el a Nap felszíne felett. Az üstököst vagy csóváját ezen a napon hazánkból nem látták, csak a SOHO űrszonda felvételein követhették. A déli félteke lakosai 2011. dec. 19-től szép szabadszemes és 20-25 fokos csóvát növesztett üstököst láthattak. [KSZ.]

Törpék egymás közt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jún. 6. sz. p. 271. Az NGC 4449 törpegalaxis és törpe kísérő galaxisa. [KSZ.]

Újabb bizonyíték az ősi Mars-óceánra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jún. 6. sz. p. 271. A Mars Express szondázó radar (MARSIS) mérései alapján. [KSZ.]

Megoldódott a napfoltok rejtélye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jún. 6. sz. pp. 271-272. A H2 molekulák jelentős szerepe a napfoltok kialakulásában és változásában. [KSZ.]

Csak egy szülője volt a Holdnak? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jún. 6. sz. p. 272. A Föld és a Hold együtt keletkezhetett, más égitest nem vett részt kettéválásukban. Ezt az eredményt földi és a holdi kőzetek titánium-izotópjainak vizsgálata adta, a Chicagói Egyetem kutatói szerint. Forrás: Science Daily, 2012. márc. 29. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Meteor csillagászati évkönyv 2012. Szerkesztette: Benkő József és Mizser Attila (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2011). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. jún. 6. sz. p. 288. Könyvszemle. Könyvismertetés. [KSZ.]

35 éves a TIT Budapesti Planetárium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. júl. 7. sz. melléklet [p. 112.] A 35 év alatt közel 4,5 millió látogató kereste fel. [KSZ.]

Újdonságok a Hold múltjából. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. júl. 7. sz. p. 320. A Hold kötött keringése. Mágneses holdkőzetek. A Hold történetének első félmilliárd éve. [KSZ.]

Lehetséges magyarázat a halvány nap-paradoxonra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. júl. 7. sz. p. 321. Több mint 2 milliárd évvel ezelőtt a Nap sokkal halványabb volt, mint ma. A Nap mai erejének csak 70 százalékával sugárzott. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A Pannon Csillagda. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. júl. 7. sz. p. 329., hátsó belső borító. Bakonybélben. Hivatalos megnyitása 2012. ápr. 28-án volt. Planetáriumában IMAX rendszerű 2x4K felbontású SPITZ digitális vetítő van. A csillagvizsgáló főműszere egy 40 cm-es tükrös távcső. A 800 négyzetméter alapterületű látogatóközpont 421 millió Ft-ból épült. [KSZ.]

Címképünk: Égi triumvirátus a Budavári Palota felett. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. aug. 8. sz. címlap. Ladányi Tamás felvétele. [KSZ.]

SCHNEIDER Viktor: Portrévázlat Kondor Gusztáv csillagászról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. aug. 8. sz. diákpályázat pp. [113-116.] Részletes életrajz. [KSZ.]

35 éves a TIT Budapesti Planetárium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. aug. 8. sz. melléklet p. [128.] [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: A legnagyobb marsjáró. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. aug. 8. sz. pp. 364-366. Előzetes ismertetés a 2012. aug. 5-én Marsra szálló Curiosityról. [KSZ.]

Kóbor bolygók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. aug. 8. sz. p. 366. A csillagközi térben magányosan kóborló bolygókról. [KSZ.]

Szupernóva-vita. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. aug. 8. sz. p. 367. Az Ia-típusú szupernóvák okának értelmezése. [KSZ.]

Kevés a Földhöz hasonló bolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. aug. 8. sz. p. 367. A Kepler-űrtávcső első 16 havi működésének eredményei. A Földhöz hasonló méretű és helyzetű bolygók száma 0,7 %-ra csökkent. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Égi triumvirátus a Budavári Palota felett. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. aug. 8. sz. p. 379. 2012. márc. 25-én este fényképezte a Hold, a Jupiter és a Vénusz együttállását. [KSZ.]

BOTH Előd: Egyedül vagyunk! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. szept. 9. sz. pp. 397-400. Összeállítás a Földön kívüli intelligens életről. Készült John Gribbin Egyedül vagyunk című könyve alapján, amely az Akkord Kiadónál 2012 szeptemberében jelenik meg magyar fordításban a Talentum tudományos könyvtár sorozatban. [KSZ.]

SARKADI László: Búcsú Berényi Dénestől. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. szept. 9. sz. p. [408.] Életének 84. évében 2012. jún. 27-én hunyt el. Több csillagászati témájú írásával szerepel a Csimabi adatbázisában. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Fejér Lipót matematikus emléktábla-avatása Terézvárosban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. szept. 9. sz. p. [408.] Budapesten, a Bajza u. 20. szám alatti társasház falán - a csillagászathoz is kapcsolódó Fejér Lipót lakóházán - emléktáblát helyeztek el, melyet 2012. júl. 6-án ünnepélyesen avattak fel. A szervezést a házban lakó Beliczay Erzsébet végezte. [KSZ.]

Mozgó dűnék a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. szept. 9. sz. p. 415. A NASA MRO űrszonda vizsgálata. Forrás: Sky and Telescope 2012. szept. [KSZ.]

Hiányzó lökéshullámfront. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. szept. 9. sz. p. 415. A Nap helioszférájának határát vizsgálta a NASA IBEX űrszonda. Sky and Telescope 2012. szept. alapján. [KSZ.]

Fémekben szegény csillagok bolygói. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. szept. 9. sz. pp. 415-416. Forrás: Sky and Telescope 2012. szept. [KSZ.]

Nehéz dolog a súlytalanság. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. szept. 9. sz. p. 416. A világűrben való hosszabb tartózkodás egészségkárosodást okozott űrhajósoknál. A szemgolyóban, a látóidegben találtak látáskárosodást. Az agyban, az agyalapú mirigyben talált elváltozások a hormontermelést változtatták meg. Larry A. Kramer és kutatócsoportjának vizsgálata a Texas Egyetemen. Forrás: Bild der Wissenschaft 2012. 6. sz. [KSZ.]

Bacsák György, a jégkorszak tudósa, Fonyód polihisztora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. okt. 10. sz. melléklet pp. [155-157.] Kevés csillagászati vonatkozással is. Emléktábláján ez áll: BACSÁK GYÖRGY 1870-1970 A FÖLDTANI TUDOMÁNYOK DOKTORA, AZ ÉGI MECHANIKA ÉS NEGYEDIDŐSZAKI ELJEGEDÉSEK NAGY TUDÓSA. TISZTELETBELI TAGJA EMLÉKÉNEK ÁLLÍTOTTA MAGYARHONI FÖLDRAJZI TÁRSULAT. [KSZ.]

Gombakalap alakú hőálló pajzs. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. okt. 10. sz. p. 467. A NASA újgenerációs hőpajzsa. [KSZ.]

A déli ég csodái. Éder Iván fotókiállítása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. okt. 10. sz. p. 467., hátsó külső borító. A Népligetben a TIT Planetáriumban tekinthető meg szept. 12. és okt. 31. között. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Neil Armstrong halálára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. okt. 10. sz. p. 474. Nekrológ. [KSZ.]

A Világegyetem számítógépes modelljei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. okt. 10. sz. p. 478. Forrás: Sky and Telescope, 2012. júl. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Kálmán Béla: Éltető csillagunk, a Nap (Kossuth Kiadó, Budapest, 2012). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. okt. 10. sz. pp. 479-480. Könyvismertetés. [KSZ.]

Emberek és részecskék találkozásai. Beszélgetés Csernai Lászlóval. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. nov. 11. sz. pp. 486-487. A neutroncsillagokkal kapcsolatos csillagászati vonatkozásokkal. Az interjút készítette: Silberer Vera. [KSZ.]

VÉGH László: Világegyetemünk fejlődése és a gyorsítók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. nov. 11. sz. pp. 488-490. Az ősrobbanáshoz kapcsolatos csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

BUGYI Márk: A Bentley-paradoxon és feloldása. Avagy a Világegyetem, amely nem létezhet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. nov. 11. sz. diákpályázat pp. [167-171.] Newton, Bentley, Canton, Fridman, Hubble. [KSZ.]

Új tükör az orosz óriásnak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. nov. 11. sz. p. 511. A Kaukázusban felállított 6 m tükörátmérőjű Nagy Azimutális Távcső 1975-től 1993-ig a világ legnagyobb távcsöve volt. Az első főtükör használhatatlan volt. A második főtükörnél is fekete takarólemezekkel kellett egyes területeket kitakarni. Az 1978-ben készített harmadik tükör felülete sem volt jó minőségű. Most elővették az első tükröt, átcsiszolták és 2013 közepén a Kaukázusba szállítják, alumíniumozzák és ez lesz a főtükör. Forrás: Sky and Telescope 2012. aug. [KSZ.]

Kisbolygóbányászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. nov. 11. sz. p. 511. Planetary Resources (Planetáris Nyersanyagforrások) cég alakult a kisbolygók ásványi kincseinek kitermelésére. Charles Simonyi tehetős befektetőként vesz részt a magánvállalkozásban. Forrás: Sky and Telescope 2012. aug. [KSZ.]

Talányos kozmikus sugárzás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. nov. 11. sz. pp. 511-512. Az ultra nagy energiájú kozmikus sugárzás és a nagy energiájú gammavillanások között nem talált kapcsolatot az Antarktiszon működő IceCube neutrínódetektor. Forrás: Sky and Telescope 2012. aug. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Jéki László: Mágneskönyv (Hetedhéthatár Kiadó, Pécs, 2012). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. nov. 11. sz. p. 527. Könyvismertetés a csillagászati részeket is tartalmazó kötetről. [KSZ.]

Válogatás az Év természetfotósa pályázat - 2012 képeiből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. dec. 12. sz. első belső borító. Daróczi Csaba: Tájkép Nagy Medvével című fényképe. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: 100 év csillagászati ismeretterjesztés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. dec. 12. sz. melléklet. pp. [184-186.] A hazai csillagászati ismeretterjesztés kettős jubileuma: 35 évvel ezelőtt nyílt meg a TIT Budapesti Planetárium és 65 esztendeje a TIT Uránia Csillagvizsgáló. 2012. október 18-én a planetáriumban rendezett születésnapi rendezvényen Tőkéczki László, Szekeres László, Lőrincz Henrik, Ponori Thewrewk Aurél és Éder Iván tartott előadást. A cikk interjút közöl Lőrincz Henrikkel, Gózon Ákossal és Piróth Eszterrel. [KSZ.]

Óceán a Titán felszíne alatt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. dec. 12. sz. p. 561. [KSZ.]

A Plútó ötödik holdja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. dec. 12. sz. p. 561. A Hubble-űrtávcsővel 2012. jún. 26. és júl. 9. között készített 14 felvételen találták a 27 magnitúdós holdat. 10-25 km közötti átmérője van, talán 42 000 km-re kering a Plútótól. Egyelőre a P5 jelzést kapta. [KSZ.]

Szabad út a világ legnagyobb távcsövének. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. dec. 12. sz. p. 561. Az ESO E-ELT (European Extremely Large Telescope) szegmensekből álló főtükre 39,3 m lesz. Chilében az Atacama-sivatag fölötti Cerro Armazones csúcson, 3060 m magasan épül meg. 2022-ben kezdheti meg működését. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Kövesligethy Radó-emlékülés az Akadémián. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. dec. 12. sz. p. 563. Kövesligethy Radó születésének 150. évfordulójára emlékülés tartottak a Magyar Tudományos Akadémián 2012. okt. 17-én. A csillagászatban és szeizmológiában tevékenykedő tudós tiszteletére az MTA Fizikai Tudományok, valamint a Földtudományok Osztályai szervezték a megemlékezést. Az operatív szervezést Balázs Lajos, Szabados László és Varga Péter végezték.
Kövesligethy életútját és a tudományágakban végzett munkásságát sorban: Sólyom Jenő, Zsoldos Endre, Balázs Lajos, Petrovay Kristóf, Wéber Zoltán, Mónus Péter, Tóth László, Varga Péter és Vörös Attila ismertette, az elhangzottak tartalmát és érdekességeit közli a cikk. Aznap délután Kövesligethy Radó nevét vette fel az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet sas-hegyi Szeizmológiai Obszervatóriuma. Tervezik a Magyar Tudomány Kövesligethyről szóló tematikus számának megjelentetését, a Sragner Márta által elkészített Kövesligethy-bibliográfia kiadását, és az Albireo Amatőrcsillagász Klub emléktáblát kíván állítani Kövesligethy egykori lakóházán a Damjanich utcában. [KSZ.]

BOTH Előd: Sohasem (így) mondta... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. dec. 12. sz. pp. 570-571. Szállóigévé vált híres mondások a csillagászatban és az űrkutatásban, amelyek vagy el sem hangzottak, vagy nem pontosan úgy, ahogyan ma idézzük. Galileo Galilei: "És mégis mozog." "És mégis mozog a föld."; Konsztantyin Ciolkovszkij: "A Föld az emberiség bölcsője, de nem élhetünk örökké a bölcsőben."; Wernher von Braun: "A csillagokat veszem célba. De néha Londont találom el."; Neil Armstrong: "Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek." "Kis lépés ez egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek."; John Swigert és Jim Lovell: "Houston, bajban vagyunk." "Houston, volt egy problémánk."; Gene Kranz: "Kudarc kizárva."; Carl Sagan: "Milliárdok és milliárdok." Az összeállítás Dave English Sky and Telescope cikke alapján készült. [KSZ.]

Égi névadás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. dec. 12. sz. pp. 574-575. A Naprendszer égitesteinek és a rajtuk lévő alakzatoknak elnevezés módszertana. Forrás: Sky and Telescope 2012. nov. Magyarok a Merkúron: Bartók Béla, Jókai Mór, Liszt Ferenc, André Kertész, Munkácsy Mihály. Magyar elnevezések a Marson: Kármán Tódor, Bak, Eger, Igal, Kalocsa, Paks. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Molnár János: A napórákról (Kairosz Kiadó, 2012). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 143. 2012. dec. 12. sz. p. 575. Könyvismertetés a napórák történetéről, elméletéről, szerkesztéséről és készítésük gyakorlatáról megjelent átfogó kötetről (Molnár János: A napórákról. Budapest, 2012. Kairosz Kiadó, Séd Nyomda. 444 p., 16 színes t.). Az ismertetés a hazai napóra-irodalom előzményeit (időrendben Vállas Antal, Keszthelyi Sándor, Bartha Lajos, Rékai Csaba nevét) is megemlíti. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: Űrből becsapódó veszélyek. Kilövés. Leginkább a légkörben kivitelezhető, s többnyire rakétával. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. január 26. 22. sz. p. 11. A föld körül pályáról lehulló űreszközökről ad tájékoztatást Nagyváradi László. [KSZ.]

NÓGRÁDI László: Sokszoros túlélők a Marson. Az élet nyomait keresik a távvezérelt robotok. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. febr. 17. 41. sz. p. 11. A Spirit és az Opportunity marsjárművekről. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: És megmondják a csillagok. Égi jelek. Az Ökörhajcsár, a Paradicsommadár és fényes társaik. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. ápr. 5. 81. sz. p. 11. A csillagképekről. [KSZ.]

(c): Zselickisfalud. A Zselici Csillagoségbolt-parkban (Patca mellett) szervez a Duna-Dráva Nemzeti Park megfigyelést április 20-án... = Új Dunántúli Napló 23. 2012. ápr. 18. 91. sz. p. 4. [KSZ.]

MESTER Zoltán: Megnyílik a Planetárium. Csillagok. Az univerzumra tekinthetünk ki április 28-tól. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. ápr. 19. 92. sz. p. 13. A pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben. Az új, Egyesült Államokból érkezett digitális vetítőgép egyedülálló típusú Európában. A 8 méter átmérőjű kupola alatt 45 férőhelyes terem van. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: Nagy utazó a kozmikus és a földi térben. Főcsillagász. Kevésen múkott, hogy felírja Pécs nevét a galaktikus térképre. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. ápr. 27. 99. sz. p. 5. Nagyváradi László földrajz-rajz szakos tanár csillagászati munkásságának bemutatása. A holnap megnyíló pécsi planetáriumot ismerteti a riport. A Zsolnay-negyedben elhelyezkedő létesítmény vetítőműszere 25 millió forintba került. [KSZ.]

NÓGRÁDI László: Figyeljünk a csillagokra. Égiparádé. Megfigyelésekre és bemutatókra várnak országszerte. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. ápr. 28. 100. sz. p. 6. A Csillagászat Napjának rendezvényeiről, amely idén ápr. 28-ra esik. [KSZ.]

B. A.: Százöt évig várhatunk hasonló égi jelenségre. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. jún. 5. 130. sz. p. 7. Áts György pécsi csillagász ismerteti a jún. 6-i Vénusz-átvonulás jelenséget. [KSZ.]

Új nyári műsorrend: több vetítés a pécsi digitális Planetáriumban. Hamarosan 10 000. látogatóját köszönti a kulturális városrész egyik leglátogatottabb látványossága. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. aug. 2. 180. sz. p. 13. Legnépszerűbb előadások: "Űrhajónk a Föld" , "Mesék a csillagokról", "Tanulmányúton a naprendszerben", "Idegen égboltok alatt", "Helyünk a világegyetemben", "Csillagképek, legendák". [KSZ.]

Magyar legendák nevét viselik a kisbolygók. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. aug. 3. 181. sz. p. 9. Huszonöt magyar felfedezésű kisbolygó névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió. Az MCSE közlése alapján írt cikk megemlíti Baj Zoltán, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Farkas Bertalan, Hajós Alfréd, Kolonics György, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Sajnovics János nevét a kisbolygó-elnevezések kapcsán. [KSZ.]

NÓGRÁDI László: Planetáriumok. Vetített csillagképek alatt. Itthon is kiváló csillagszínházakban ámulhatunk. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. aug. 17. 193. sz. p. 9. Budapest, Pécs, Eger, Kecskemét, Bakonybél planetáriumának rövid ismertetése. [KSZ.]

Elhunyt a Hold meghódítója. Neil Armstrong pilótaként tekintett magára. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. aug. 28. 201. sz. p. 9. 82 éve korában elhunyt Neil Armstrong amerikai űrhajós, aki elsőként lépett a Hold felszínére. [KSZ.]

Elindult kelet felé a Marson a Curiosity. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. aug. 31. 204. sz. p. 8. [KSZ.]

F. Z.: A Planetárium nem csak gyerekként nagy élmény. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. szept. 1. 205. sz. p. 5. A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed planetáriumáról. [KSZ.]

(c): Pécs. A Zsolnay Kulturális Negyed planetáriuma a múlt hétvégén fogadta tízezredik látogatóját. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. szept. 10. 212. sz. p. 4. [KSZ.]

Tengeri temetést kap a Holdra lépő első ember. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. szept. 10. 212. sz. p. 11. Az aug. 25-én 82 éve korában elhunyt Neil Armstrong amerikai űrhajóst szept. 13-án a Washingtoni Nemzeti katedrálisban nyilvános gyászszertartással búcsúztatják, majd a tengerbe temetik. [KSZ.]

(c): Szentlászló. A faluhoz közeli Zselici Csillagoségbolt-parkban e hét pénteken csillagnéző túrát szerveznek. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. okt. 15. 242. sz. p. 4. [KSZ.]

Őszi Csillagászati Hét. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. nov. 5. 258. sz. p. 5. Pécs-Baranyai TIT. Pécs. Előadás: Nagyváradi László: A hőlégballontól a műholdas távérzékelésig. [KSZ.]

Őszi Csillagászati Hét. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. nov. 6. 259. sz. p. 5. Pécs-Baranyai TIT. Pécs. Előadás: Keszthelyi Sándor: Középkori templomaink csillagászati irányzásának adatbázisa. [KSZ.]

Őszi Csillagászati Hét. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. nov. 7. 260. sz. p. 4. Pécs-Baranyai TIT. Pécs. Előadás: Käsz László: Űrverseny a XXI. században - Célpont a Mars! [KSZ.]

Őszi Csillagászati Hét. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. nov. 8. 261. sz. p. 4. Pécs-Baranyai TIT. Pécs. Előadás: Gyenizse Péter: A meteoritkráterek kialakulása és típusai. [KSZ.]

Őszi Csillagászati Hét. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. nov. 9. 262. sz. p. 5. Pécs-Baranyai TIT. Pécs. Előadás: Tepliczky István: Atacama csillagai. [KSZ.]

Nem találtak szerves anyagot a Mars felszínén. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. dec. 1. 281. sz. p. 11. A Curiosty marsjáró elemzése szerint. Forrás: NASA, MTI. [KSZ.]

Meteoron ámulhattak a fél ország szerencsései. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. dec. 1. 281. sz. p. 11. 2012. nov. 29-én este 17.50-kor fényes meteorjelenséget láttak a keleti országrész sok helyéről. A tűzgömböt a Sülysápi Amatőrcsillagász Egyesület HUSUL nevű meteormegfigyelő kamerája rögzítette Tápiószecsőről. [KSZ.]

Zsolnay Kulturális negyed. Betlehemi csillag nyomában a Zsolnay-negyed Planetáriumában. = Új Dunántúli Napló 23. 2012. dec. 6. 285. sz. p. 11. Az új planetáriumi műsor ismertetése. [KSZ.]

BALOGH Róbert: Csillagok égen-földön. = UNIV Pécs 13. 2012. szept. 3. 8. sz. p. 17. Magyarország első nyilvános könyvtárának gyűjteményéből állítottak össze csillagászattörténeti kiállítást a PTE Klimo György pécsi püspökről elnevezett könyvtárban. "A nagy világ csodái a fölöttünk való világról" című kiállítás 2012. jún. 6-án nyílt meg és 2013 áprilisáig tekinthető meg. Rövid ismertetés az új pécsi planetáriumról is. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Neidenbach Ákos: A magyar Tátra-kutatás apostolai. = Vadon 19. 2012. 1. sz. p. 47. Könyvismertetés a Tátra első kutatóit (köztük a csillagászattal is foglalkozó ifj. Buchholtz Györgyöt) ismertető kötetről. [REZ.]

CSUKÁS Mátyás: Szupernóva a Szélkerék-galaxisban. = Vadon 19. 2012. 1. sz. p. 48. A szupernóvákról és az SN 2011fe feltűnéséről. [REZ.]

SZABÓ Zoé: Anno... Vörös zászló a Holdon! = Savaria Fórum 22. 2012. okt. 6. 37. sz. p. 5. Szovjet űrrakéta a Holdon 1959 szeptemberében. [SRG.]

Mars helyett Földet ért. = Vas Népe 57. 2012. jan. 17. 14. sz. p. 16. Fobosz-Grunt űrszonda. [SRG.]

Elkészült és máris népszerű a csillagda. Több millió jutott a természettudományra is. = Vas Népe 57. 2012. febr. 2. 28. sz. p. 4. Hegyhátsáli Csillagda építése. 39.482.955 Ft-ot nyertek a pályázaton. 2012. febr. 4-én lesz a projektzáró rendezvény. Tuboly Vince és Horváth Tibor adták a tájékoztatást. [SRG.]

KOZMA Gábor: Új csillagászati épületet adtak át. Csaknem 40 millióból tudományos műhely épült. = Vas Népe 57. 2012. febr. 6. 31. sz. p. 1., 3. Hegyhátsálon. Az épületet Sidó Zoltán építőmérnök tervezte. Az új épület 219 négyzetméteres. Az előadóterem 81 négyzetméter. [SRG.]

(kor) [KOZMA Gábor]: Új csillagászati épületet adtak át. Csaknem 40 millióból korszerű tudományos műhely épült. Égre néző falu. = Vas Népe 57. 2012. febr. 6. 31. sz. p. 1., 3. A cikk beszámol a hegyhátsáli csillagda épületének szombati (február 4-ei) átadásáról. Tuboly Vince a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány képviseletében nyilatkozik arról, hogy 40 millió forintos pályázati pénzből sikerült elkészíteni az 50 cm-es távcsőnek otthont adó 220 négyzetméteres, 5,5 méter átmérőjű kupolát magában foglaló több helyiséges épületet, mely tudományos és közösségi célokat is szolgál. [SZU.]

(kor) [KOZMA Gábor]: A tudomány új vára. = Vas Népe 57. 2012. febr. 8. 33. sz. p. 11. Hegyhátsáli Csillagvizsgálóról. [SRG.]

A Masat-1 jól érzi magát. Sikeresen startolt a magyar műhold. = Vas Népe 57. 2012. febr. 14. 38. sz. p. 16. [SRG.]

Százéves intézmény jubileuma. = Vas Népe 57. 2012. febr. 18. 42. sz. p. 5. Gothard iskola évfordulója kapcsán Gothard Jenőről is. [SRG.]

A világűr úttörője. Fél évszázada kerülte meg a Földet. = Vas Népe 57. 2012. febr. 22. 45. sz. p. 16. Gagarin útja. [SRG.]

Erős napkitörés. Áramkimaradást és zavarokat okozhat. = Vas Népe 57. 2012. márc. 9. 59. sz. p. 16. Gothard iskola évfordulója kapcsán Gothard Jenőről is. [SRG.]

A nap fotója. Meteorraj. = Vas Népe 57. 2012. ápr. 23. 95. sz. p. 2. Készült Salgótarján mellett, Somoskő határában 2012. ápr. 21-én. [SRG.]

Utazás az űrbe. Hárman indultak el az állomásra. = Vas Népe 57. 2012. máj. 16. 114. sz. p. 16. Szojut TMA 04M. [SRG.]

Kámoni diákok. Megalakult a Gothard Baráti Kör. = Vas Népe 57. 2012. máj. 25. 122. sz. p. 7. [SRG.]

(kor): Hegyhátsál. Csillagászati bemutató lesz. = Vas Népe 57. 2012. jún. 5. 130. sz. p. 5. Vénusz-átvonulás a Nap előtt június 6-án címmel tartanak távcsöves bemutatást a hegyhátsáli csillagvizsgálónál hajnali 5 órától reggel 7 óráig. A bemutató és előadóteremben fotókiállítás nyílik. Jún. 23-24-én Szent Iván-éji csillagvarázs címmel csillagászati programok lesznek. [KSZ.]

(mt): Fénytemplom Erdélyben. Németh Zsolt fizikus a B. K. L. Kiadó új könyvének szerzője. = Vas Népe 57. 2012. jún. 6. 131. sz. p. 3. Németh Zsolt "Fénytemplom a Kis-Somlyón - a csíksomlyói Salvator-kápolna titka" című kötetét Budapesten a Szabó Dezső Színházban mutatták be. Németh Zsolt néhány éve költözött a Vas megyei Farkasfára, így a szombathelyi főtéri könyvheti sátrak egyikében is dedikálta könyvét. [KSZ.]

A Vénusz elhaladt. Jól látszott a napkorong előtt. = Vas Népe 57. 2012. jún. 7. 132. sz. p. 16. Fotó az emírségekben készült. [SRG.]

Sikeres utazás. Embert is vinnének magánűrhajóval. = Vas Népe 57. 2012. jún. 15. 139. sz. p. 16. [SRG.]

Vissza az űrből. Jó az asztronauták fizikai állapota. = Vas Népe 57. 2012. jún. 30. 152. sz. p.16. Kínai űrhajózásról. [SRG.]

Az antik ember és a csillagos égbolt. Sötét átkok, titkos praktikák, tűztáncosok éjjel. = Vas Népe 57. 2012. jún. 22. 145. sz. p. 7. Kovács József csillagászattörténeti előadása. [SRG.]

Hétvégi programajánló. Szombathely - 2012. = Vas Népe 57. 2012. jún. 23. 146. sz. p. 13. Távcsöves bemutató. [SRG.]

(mb): Látványos meteorraj. Csillagászat. Megfigyelhetjük a Perseidákat. = Vas Népe 57. 2012. aug. 10. 187. sz. p. 16. A Perseida-meteorraj maximumának megfigyelési lehetősége és módszere a Magyar Csillagászati egyesület honlapja alapján.. [KSZ.]

(kor) [KOZMA Gábor]: Ballon. Vasi szonda az űrben. Európa szerte felfigyeltek a hegyhátiak kísérletére. = Vas Népe 57. 2012. aug. 29. 202. sz. p. 1., 5. Vasi szonda a világűrben. Szenzációs kísérletet hajtott végre egy maroknyi lelkes vasi amatőrcsillagász és kutató, miután eszközt repített 30 kilométer magasságba. A Hegyháti Csillagvizsgálóból néhány csillagász és amatőr csillagász ballon segítségével 30 kilométeres magasságba szondát bocsátott fel, mely méréseket végzett, fotózott és videózott, majd Lendván ért földet. A cikk az 1. oldalon a szondáról, az 5. oldalon a ballon felbocsátásáról és a közeli világűrből fotózott Balatonról közöl képet. Fotók: Tuboly Vince. [SZU.]

(mt): Szeizmográfot kellene telepíteni? = Vas Népe 57. 2012. nov. 28. 276. sz. p. 3. Szombathely. Tudományos ülést rendeznek december 4-én a NYME SEK "B" jelű épületének tanácstermében. Dr. Péntek Kálmán Neil Armstrong és az Apollo 11 történelmi útjáról tart előadást. [KSZ.]

(rm): Csillagászatra kaptak támogatást. = Vas Népe 57. 2012. nov. 20. 271. sz. p. 3. Szombathely. Közel 125 millió forintot nyert el pályázati úton a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, a Multidiszciplináris Kutatóközpont és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja. A két évig tartó projekt címe: Az Ég és Föld vonzásában - a természet titkai. [KSZ.]

(az): A Hold a Föld védelmezőjének szerepében. = Vasárnapi Vas Népe 13. 2012. okt. 21. 40. sz. p. 5. Ismét, immáron 33 alkalommal rendezték meg a megyei Csillagászati és űrkutatási heteket. Többek között Péntek Kálmán Neil Armstrongról emlékezett meg, Unger Zoltán a Hold anyagi összetételét ismertette. [KSZ.]

[BENEDEK Bálint:] Világvége: rockkoncertek és retrodiszkó a túlélőkkel. = Vasárnapi Zalai Hírlap 13. 2012. nov. 25. p. 5. A Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület elnöke, Gazdag Attila szerint az összeesküvés elméletek mindegyike abszurd és téves, pusztán a szokásos téli napfordulónak örülhetünk december 21-én. [PZS.]

Címlapunkon: Pető Zsolt fényképe egy fényes meteorról 2012. márc. 13-án. = Vega 21. 2012. ápr. 30. 1.(92.) sz. pp. 1-2. [KSZ.]

ÓDOR Zsófia: Kulin György Országos Csillagászati Vetélkedő döntő. = Vega 21. 2012. ápr. 30. 1.(92.) sz. pp. 3-4. 2012. ápr. 21-én, Budapesten. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Akkor miért nem füstöl? Rendhagyó önéletrajz. = Vega 21. 2012. ápr. 30. 1.(92.) sz. pp. 4-11. Csizmadia Szilárd interjúja Juhász Tiborral. [KSZ.]

VCSE-hírek. = Vega 21. 2012. ápr. 30. 1.(92.) sz. p. 12. Csillagászati almanach a 2012. évre.; Tagdíjak 2012.; Pályázati felhívás.; Nyári tábor (2012. aug. 11-18-ig lesz Sármelléken). [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. pp. 1-2. Preczlik Gábor felvétele a Ptolemaeus, Alphonsus, Arzachel kráterekről. A kép 2012. febr.1-én készült Hegyhátsálon az 500/4000 RC-távcsővel. [KSZ.]

BENKÓ Imre: Hold-megfigyelések. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. p. 3 Észlelései a Cleomedes kráterről 2010. nov. 10. és 13. között. [KSZ.]

GÖRGEI Zoltán: A Hold rajzolása. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. pp. 3-5. Az írás a szerzőnek a Meteor 36. 2006. márc. 3.(357.) sz. pp. 25-28. megjelent cikke alapján készült. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A Hold eredete és tulajdonságai röviden. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. pp. 5-7. [KSZ.]

A Hold néhány fontosabb adata. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. p. 8. [KSZ.]

Holdfogyatkozások és vulkánok. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. p. 8. Az 1960 és 1982 között lezajlott 21 holdfogyatkozás megfigyelt fényessége. Eredeti cikk: Sky and Telescope, 1984. jún. Megjelent: Albireo, 1997. 1. sz. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A holdtérképezés történetéből. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. pp. 9-11. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: A Sinus Iridum. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. pp. 11-12. A szerző első "holdbéli" élménye 1994 nyarán a Sinus Iridum észlelése volt egy 48/540 lencsés távcsővel. [KSZ.]

A Hold megfigyelése. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. pp. 12-14. [KSZ.]

A Hold- és Bolygóészlelők Egyesülete. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. p. 14. Az amerikai ALPO (The Association of Lunar and Planetary Observers). [KSZ.]

PETŐ Zsolt: Júniusi Bootidák. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. pp. 15-16. A meteorraj váratlan kitörései: 1916-ben 100, 1921-ben 10, 1927-ben 30, 1998-ben 100, 2004-ben 50 volt a ZHR. A raj június 23 és 29. között jelentkezik, de csak pár óra hosszan. [KSZ.]

BENKŐ Imre: 34 órás holdsarló észlelése. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. p. 16. 2011. máj. 4-én este. [KSZ.]

A Pluto ötödik holdja. = Vega 21. 2012. júl. 12. 2.(93.) sz. p. 16. 2012. júl. 11-én jelentették be a felfedezését. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 21. 2012. szept. 30. 3.(94.) sz. p. 1. Bánfalvi Péter távcsöves bemutatást tart Zalaegerszeg-Kertvárosban 2010-ben. [KSZ.]

BÁNFALVI Péter: Ismeretterjesztő tevékenységem a VCSE és a TIT együttműködése jegyében. = Vega 21. 2012. szept. 30. 3.(94.) sz. p. 3. Zala megyében folytatott csillagászati ismeretterjesztése: vetélkedők, előadások. távcsöves bemutatások segítségével. [KSZ.]

STARK Lívia: Nemzetközi ifjúsági csillagászati tábor. = Vega 21. 2012. szept. 30. 3.(94.) sz. p. 4. International Astronomical Youth Camp 2012. aug. 5-25-ig Németországban Eichendorfban, München közelében. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: C/2012 S1 (ISON): szabadszemes üstökös lesz belőle? = Vega 21. 2012. szept. 30. 3.(94.) sz. pp. 4-6., 8. 2012. szept. 21-én fedezték fel V. Nyevszkij és A. Novicsonok orosz amatőrcsillagászok. 2013. októbertől 2014. januárig szabad szemes üstökös lesz. Az üstököst hazánkból elsőként Horváth Tibor 2012. szept. 26-án fényképezte le Hegyhátsálról. [KSZ.]

BALOGH Lilla: Üstökösök. = Vega 21. 2012. szept. 30. 3.(94.) sz. pp. 7-8. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Adalékok a Bolyai-kisbolygó neve eredetének kutatásához. = Vega 21. 2012. szept. 30. 3.(94.) sz. pp. 9-13. Kulin György a Bolyai nevet javasolta 1937-ben felfedezett kisbolygójának. Kulin Bolyai János (1802-1860) emlékét kívánta megörökíteni, ám a Nemzetközi Csillagászati Unió Bolyai Farkas (1775-1856) nevéhez kapcsolta a kisbolygó nevét. A cikk szerzője alaposan utánajárt a hazai és a külföldi, valamint a könyvtári és az internetes forrásoknak a kérdéskör tisztázása érdekében. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Magyarországi középkori templomok tájolása. = Vega 21. 2012. szept. 30. 3.(94.) sz. pp. 14-16. A kérdéskör általános ismertetése különös tekintettel Zala megye 70 középkori templomára. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Vega 21. 2012. szept. 30. 3.(94.) sz. pp. 17-18. Egyesületi események. Hetyei János Díj-jelölés. Szenior-tag jelölés. [KSZ.]

(pa): A járdáról is látható a Vénusz. = Zalai Hírlap 68. 2012. márc. 8. p. 11. Nagykanizsa - Idén is több alkalommal tart úgynevezett járdacsillagászati programot a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület, de aki közelebbről és részletesebben is szeretné megtekinteni az égitesteket, azokat a becsehelyi csillagdába várják. [PZS.]

(va): A ma élők többet ilyet nem látnak. = Zalai Hírlap 68. 2012. jún. 7. 132. sz. p. 4. Zalaegerszeg - Harminc-negyven érdeklődő fordult meg szerdán napfelkelte után a Landorhegyen, a volt Pais-iskola alatti kiserdő szélén, ahonnan olyat lehetett látni, amire a következő 105 és fél évben a Földről nem lesz alkalom (vagyis a Vénusz-átvonulást). [PZS.]

(va): A Hold és a Szaturnusz. = Zalai Hírlap 68. 2012. jún. 25. 147. sz. p. 3. Zalaegerszeg - "A Hold hete, Szaturnusz hónapja" címmel ingyenesen látogatható csillagászati sorozat kezdődik ma a megyeszékhelyen. Az érdeklődőket öt időpontban és helyszínen Bánfalvi Péter helyi amatőrcsillagász várja. [PZS.]

(va): Amikor jönnek a Perseidák. = Zalai Hírlap 68. 2012. júl. 17. 166. sz. p. 4. Zalaegerszeg - Idén Sármelléken rendez nyári tábort a Vega Csillagászati Egyesület. Az augusztus 11-től 18-ig tartó programnak "huszonéves" hagyománya van Zalában, időpontját pedig a csillaghullás, a Perseida meteorraj átvonulása határozza meg. [PZS.]

(va): Derült ég alatt csillagászkodás. = Zalai Hírlap 68. 2012. júl. 24. 172. sz. p. 3. Zalaegerszeg - Ha derült lesz felettünk az ég, a hét minden napján tart bemutatót Bánfalvi Péter megyeszékhelyi amatőrcsillagász. [PZS.]

(ste): Hullócsilagkavalkád érkezik. = Zalai Hírlap 68. 2012. aug. 11. 188. sz. p. 3. Nagykanizsa - Szombatról vasárnapra virradó hajnalban várható a Perseidák meteorraj legnagyobb aktivitása, akár 60-80 meteort is láthatunk óránként - tájékoztatta lapunkat Gazdag Attila, a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület elnöke. [PZS.]

(va): Idén utoljára észlelnek. = Zalai Hírlap 68. 2012. okt. 12. 240. sz. p. 5. Sármellék - Idei utolsó úgynevezett észlelő-hétvégéjét a faluban, idei nyári tábora helyszínén rendezi meg október 20-22-én a megyeszékhelyi Vega Csillagászati Egyesület. [PZS.]

(hba):Újgenerációs planetárium. Égbolti élményeket "hoz házhoz" az eszköz. = Zalai Hírlap 68. 2012. okt. 26. 251. sz. p. 4. Nagykanizsa - Szombaton először érkezik a dél-zalai városba egy újgenerációs csillagászati ismeretterjesztő eszköz: egy elektronikus vetítőberendezéssel felszerelt úgynevezett hordozható kisplanetárium. Vilmos Mihály ismerteti a Hevesi Sándor Művelődési Központban megtekinthető utazó planetáriumot. [PZS.]

(hba):A csillagok egy "igluban". = Zalai Hírlap 68. 2012. okt. 29. 253. sz. p. 12. Siker. Kicsik és nagyok egyaránt kíváncsiak voltak az égbolt titkaira. A sötétkék felfújható iglu-szerű építménybe, az úgynevezett utazó planetáriumba nehéz volt bejutni szombaton. Nyilatkozott Vikmos Mihály, Forgács Balázs, Simó Bence. [PZS.]

          2013.

Balaton Csillagvizsgáló Leader Kultúrközpont. [Balatonfűzfő, 2013. 2 p.] A4 méretű, 1 lapos, 2 oldalas, 6 részre hajtogatott színes prospektus. Fejezetcímek: Közösség és kultúra. Jelenünk és jövőnk Balaton Csillagvizsgáló. Anno... Nitrokémia Csillagvizsgáló Balatonfűzfő. Nyitva tartása. Munkatársai (Kontics Ferencné, Király Anita, Ladányi Tamás, Kocsis Antal). Cím. [KSZ.]

Bolyai Farkas fizikája és csillagászata. Másfél évszázada lappangó kéziratok. Szerk. és magyarázázatokkal ellátta: Gündischné Gajzágó Mária és Szenkovits Ferenc. Budapest - Marosvásárhely, 2013. Magyar Tudománytörténeti Intézet - Teleki-Bolyai Könyvtár. Nyomdai előkészítés: Tordas és Társa Kft. Nyomta és kötötte: Print.shop.hu Kft. 279 p. /Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára. 98./ A szerkesztésben közreműködött: Gündisch György. Csillagászati szaklektor: Csaba György Gábor. Felelős szerkesztő: Gazda István. Bevezette: Szabó Péter Gábor. A műhöz hatalmas CD melléklet járul. [KSZ.]

COX, Brian - FORSHAW, Jeff: A kvantum világegyetem. Minden, ami megtörténhet, valóban meg is történik. Ford.: Debreczeni Gergely. [Budapest,] 2013. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 276 p. /Talentum tudományos könyvtár./ Lektorálta: Cynolter Gábor. [KSZ.]

Az én világom 13. Bartha Lajos. A csillagképek története. Készítette és összeállította: Dalos Endre. Budapest - Bóly - Paks, 2013. 64 p. A DRACO különkiadása. Írta: Bartha Lajos. Készítette és összeállította: Dalos Endre. Átnézte, ellenőrizte és javította: Vigh Lajos. További segítők: Czinkóczi Pál, Fleisz Krisztina, Käsz László. Az előszó Budapesten kelt, 2012. december havában [KSZ.]

Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület falinaptára 2013. Messier objektumok. Szerk.: Matisz Attila. [Szombathely, 2013.] Kiadja a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. [30 p.] Álló A4 méretű, felül spirállal összefűzött, akasztóval ellátott naptár. A 12 hónap lapjain csillagászati jelenségek, csillagászattörténeti évfordulók vannak. A naptárlapokon egy-egy Messier-objektum fényképe, adatai, története, leírása látható. [KSZ.]

HÁSZ Róbert: A Vénusz vonulása. Budapest, 2013. Kortárs Könyvkiadó. Nyomdai előkészítés: Layout Factory Grafikai Stúdió. Nyomta a Vareg Produkció. 323 p. Lektorálta: Szörényi László. Sajnovics János jezsuita csillagász (és Hell Miksa) regényes életrajza. Sok csillagászati vonatkozással, különösen a vardői expedíciójuk részleteivel, olvasmányos formában. A történéseket Sajnovics János szemszögéből olvashatjuk (hitelességük Sajnovics útinaplóján alapul), kiegészítve a korszak egyéb hatásaival, történelmi eseményeivel és csillagászati ismereteivel. [KSZ.]

KAKU, Michio: Einstein kozmosza. Tér- és időfelfogásunk Albert Einstein képzeletének tükrében. Ford. Bojár Péter. Budapest, 2013. HVG Kiadó Zrt., Gyomai Kner Nyomda Zrt. 279 p./HVG Könyvek - Nagy felfedezések./ [HAI.]

KNAPP ÉVA: Csillagászat-történeti tudásvagyon. Kiállítás az ELTE Egyetemi könyvtár csillagászati kézirataiból és nyomtatványaiból - Accumulated European knowledge of astronomical history. Exhibition of astronomical manuscripts and prints of ELTE University Library. Kiállítás 2013. október 29 - 2014. március 28. Exhibition 29 October 2013 - 28 March 2014. Budapest, 2012. [2013.] Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára, Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. 164 p. /Kiállítások az ELTE Egyetemi Könyvtárban. 7./ Magyar és angol párhuzamos szöveggel. 64 színes ábrával. A kiadás 2013-as évszáma az impresszumban hibásan 2012-ként van feltüntetve. A leíró katalógus a XV-XVIII. században készült, az Egyetemi Könyvtárban őrzött értékes vagy érdekes csillagászati munkákból összeválogatott nyomtatvány és kézirat gyűjteményt ismerteti, többek közt Regiomontanus, Kopernikusz, Newton munkáit.
Az egyes művek címleírása mellett a munka címlapjának, vagy valamely jellemző lapjának egészoldalas ábráját is bemutatja. Bevezetőjében (pp. 5-29.) az összeállító ismerteti a kor kulturális hátterét, a könyvtár egykori jelentőségét és hatását a tudomány fejlődésére. Fejezetek: pp. 31-77. I. Csillagászat-történeti tudásvagyon Európában a XVII. század közepéig (Pomponius Mela, Johannes Regiomontanus, Abraham Zacuto, Oronce Finé, Petrus Apianus, Alfraganus, Philipp Melanchthon, Alessandro Piccolomini, Caspar Peucer, Nicolaus Copernicus, Regnier Gemma Frisius, Chistophorus Clavius, Tyco Brahe, Johannes Kepler, Galileo Galilei, Giovanni Battista Riccioli).; pp. 78-87. II. Cornelio Malvasia, Ephemeries ... (1662).;
pp. 88-161. III. Magyar és magyar vonatkozású csillagászattörténeti tudásvagyon (Georg von Peuerbach, Johannes Regiomontanus, Heltai Gáspár, Johann Honter, Johannes Bocatius, Tasi Gáspár, Joannes Molitor, Johannes Misch, Szentiványi Márton, Isaac Newton, Reviczky Antal, Jaszlinszky András, Weiss Ferenc, Hell Miksa, Makó Pál, Tittel Pál).; A kiállítás 2013. okt. 29-én nyílt meg, ezen Bartha Lajos, a Royal Geographical Society örökös és a Magyar Csillagászati Egyesület tiszteletbeli tagja, Prof. Simon Mitton, a Cambridge-i Egyetem csillagászprofesszora, Dr. DSc Knapp Éva, tudományos szakreferens tartott előadást. [KSZ.]

KOZMA Judit: Tulajdonnevek helyesírása a csillagászati és az űrtani szaknyelvben. Doktori disszertáció. Budapest, 2013. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. 207 + 36 p. Témavezető: dr. Laczkó Krisztina PhD. Fejezetcímek: Bevezetés: A témaválasztás indoklása. A dolgozat felépítése. Anyag és módszer. (pp. 1-6.).; Elméleti alapvetések: Terminológiai kérdések. A csillagászat és az űrtan meghatározása. A tulajdonnevek rendszerezése. Szaknyelvek. (pp. 7-30.).; Nem specifikusan csillagászati vagy űrtani tulajdonnevek helyesírása. Személynevek. Állatnevek. Intézménynevek. Díjak, kitüntetések neve. Címek. (pp. 31-50.).; Csillagászati és űrtani tulajdonnevek helyesírása: Bolygók és exobolygók neve. Kis- és törpebolygók. Holdak Csillagképek. Csillagok. Üstökösök. Meteorok. Mélyég-objektumok. Felszínformák. Űreszközök. Műszerek és berendezések. Csillagászati és űrtani fogalmak (pp. 51-157.).;
Összefoglalás: Általános helyesírási szabályok a csillagászati vagy űrtani elnevezésekben. Speciálisan csillagászati vagy űrtani helyesírási szabályok az elnevezésekben. Kitekintés. (pp. 158-163.).; Bibliográfia: Források. 3 tétel. Szakdolgozati, kiegészítő források. 4 tétel. Térképek. 4 tétel. Hivatkozott irodalom. 263 tétel. Internetes adatbázisok. 12 tétel. (pp. VI-XXIII.).; Mellékletek: Bolygónévi összetételek és szókapcsolatok írásmódja a korpuszban. Föld-, Hold-, Nap- (föld-, hold-, nap-) előtagú összetételek az MHSz.-ben és az OH. 2004.-ben. A csillagképnevek és rövidítéseik hivatalos listája (IAU, 1922).[Táblázat]. Az IAU üstökösjelölési rendszere 1995 óta. [Angol nyelven.]. A Földön kívüli felszínformák elnevezésének főbb szabályai. [Angol nyelven.]. A bolygók és holdak felszínformáinak elnevezéstípusai. [Angol nyelven.]. (pp. XXIV-XLII.). Függelék: Példatár. (pp. XLIII-LXVI.). [HAI.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. 300 p., 16 színes t. Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közreműködtek: Csák Balázs, Görgei Zoltán, Kaposvári Zoltán, Kernya János Gábor, Kiss Áron Keve, Kovács József, Landy-Gyebnár Mónika, Molnár Péter, Sárneczky Krisztán, Sánta Gábor, Szabó M. Gyula, Szabó Sándor, Szőllősi Attila. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

NÉMETH Judit: Németh László és a természettudományok. Előadások. Budapest, 2013. Nap Kiadó Kft., Séd Nyomda Kft. 73 p. /Magyar esszék./ Csillagászat: A Tanú című folyóiratban 1934-ben két cikke jelent meg Németh Lászlónak. Egyik A fizika átalakulása, abban a relativitáselmélet és a kvantummechanika kialakulásáról és lényegéről írt. A másik tanulmánya A táguló Világegyetem című, amely Hubble 1929-es angol nyelvű szaklapban megjelent cikke után ismertette, hogy a statikus világkép rossz és a világegyetem tágul. (p. 9., pp. 14-16., pp. 41-42., pp. 47-48.). Történeti drámái között volt a Galileiről szóló, erről röviden (p. 25., p. 29., p. 36.). [KSZ.]

PANEK, Richard: 4 % univerzum. Sötét anyag, sötét energia - versenyfutás a világegyetem felfedezéséért. Ford.: Bujna Balázs. Budapest, 2013. Scolar Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). 366 p. A fordítást szakmailag ellenőrizte: Sebők György. Az (eredetileg 2010-ben írt) utószó két mondata: "Az univerzum ezek szerint 13,75 milliárd éves, benne a Hubble-állandó értéke 70,4, állapotegyenlete (w) -0,98, tehát hibahatáron belül -1. A világegyetem sík, benne a sötét energia hányada 72,8 százalék, a sötét anyagé 22,7 százalék, a barionokus anyagé (amelyből mi is vagyunk) 4,5 százalék - ezek a számok rendkívüli precizitással megadják feneketlen tudatlanságunknak pontos mértékét." (p. 323). [KSZ.]

A Piszkéstetői Obszervatórium. Ég és Föld vonzásában - a természet titkai. Közread.: MTA CSFK, CSI. [Budapest,] 2013. Nyomdai kivitelezés: Magyar Csillagászati Egyesület. [38] p. Új Széchenyi Terv. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Felelős kiadó: Ábrahám Péter. Fotók: Decsy Pál, Francsics László, Kelemen János, Kolláth Zoltán, Kuli Zoltán, Lovas Miklós, Mező György, Pál András, Pápics Péter, Rácz Miklós, Sárneczky Krisztián, Vinkó József. A 21x21 cm-es méretű, (fedőlapokkal együtt) 40 oldalas, fényképpel teli kiadvány a Mátrában létesített csillagvizsgálót mutatja be. Fejezetcímek: Piszkéstetői Obszervatórium. Miért éppen Piszkés-tető? A változócsillagok és Detre László. Szupernóvák és a Naprendszer parányai. Exobolygók, gammavillanások és más egzotikumok. Látogatás a Piszkéstetői Obszervatóriumban. [KSZ.]

PONORI THEWREWK Aurél: A bolygókirály. A Jupiter és mitológiája. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. 98 p., 12 színes t. Szakmai lektor: Illés Erzsébet és Pesthy Mónika. Olvasószerkesztő: Barlai Katalin. Nyelvi lektor: Szabados László. Műszaki szerkesztő: Sánta Gábor. A szerző előszavában mond köszönetet segítőnek: Illés Erzsébetnek, Pesthy Mónikának, Barlai Katalinnak, Almár Ivánnak, Decsy Pálnak és Tóth Imrének. [KSZ.]

Természettudományos kaland a Zsolnay Kulturális Negyedben. Planetárium / Labor - Interaktív Varázstér. [Pécs, 2013. 2 p.] Zsolnay Kulturális Negyed, Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. A4 méretű, 1 lapos, 2 oldalas, 6 részre hajtogatott színes prospektus. Fejezetcímek: Planetárium. Mi a planetárium? Programok. Labor. Planetáriumi információk. [KSZ.]

Utazó Planetárium. Mesél az ég. Karnyújtásnyira az Univerzum. [Budapest, 2013. 2 p.] A4 méretű, 1 lapos, 2 oldalas, 4 részre hajtogatott színes prospektus. Fejezetcímek: Bemutatkozik hazánk első Utazó Planetáriuma. Kiknek ajánljuk a műsorainkat? Milyen bemutatócsomagokat kínálunk? Miként és mennyiért rendelhető meg a bemutatócsomag? Kapcsolat (Klagyivik Péter, Forgács Balázs, Szing Attila). [KSZ.]

Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. 96 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ A szerkesztő előszava Budapesten kelt 2014 márciusában. [HAI.]

Van új a Föld felett. Fizikai Szemle és a Meteor különszáma. Összeáll.: Szabados László. [Budapest, 2013.] Kiadja az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Magyar csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. [16 p.] A modern csillagászat 2000-2013-as eredményeinek bemutatása színes fényképekkel és rövid ismertető szövegekkel. [KSZ.]

VAAS, Rüdiger: Hawking új univerzuma. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2013. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 262 p. /Talentum tudományos könyvtár./ A borító alcíme: Hogyan történt az ősrobbanás? Lektorálta: Szabados László. [HAI.]

Varázstorony. Természettudományi Pályaorientációs és Módszertani Központ az egri Líceumban. [Eger, 2013. 2 p.] 19x19 cm méretű, 1 lapos, 2 oldalas, 4 részre hajtogatott színes prospektus. Fejezetcímek: A Varázstoronyban látogatható a Csillagászati Múzeum, a Planetárium, a Varázsterem, a Camera Obscura (periszkóp) és a Panoráma terasz... Nyitva tartás. Jegyárak. [KSZ.]

WEINHOLD, Angela: Az óra és az idő. 2. kiad. utánnyomása. Ford.: Rigó Zsuzsanna, Érsek-Obádovics Nándor. [Budapest,] 2013. Ravensburger. Scolar Kiadó. Nyomdai előkészítés: Herhoff Bt. Printed in Italy. [18] p. /Mit? Miért? Hogyan? Kihajtható ablakokkal. Szakkönyvsorozat óvodáskortól. 6./ Miért forog minden az idő körül? Miért vannak nappalok és éjszakák? Miért van nyár és tél? Mi az a hónap? Mióta mérjük az időt? Miért vannak mindenhol órák? Hogyan kel az órát olvasni? Hol vannak a fél- és negyedórák? Ki mutatja a perceket? Az órák éjjel sem alszanak? Mik azok a digitális órák? És mi az a másodperc? A világon mindenütt ugyanannyit mutat az óra? Kié a legpontosabb óra? Mi meddig tart? Meddig tart az addig? Hiszen olyan sok időnk van. [KSZ.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 7-10. [KSZ.]

Kalendárium. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 11-181. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: a Nap és a Hold naponkénti adatai, bolygók, eseménynaptár, a Hold csillagfedései, Jupiter-holdak, Szaturnusz-holdak.; Január. pp. 12-25., Üstökösök. pp. 17-19., 20 órás holdsarló az esti égen. p. 19., Két hold (Io és Ganymedes) árnyéka a Jupiteren január 3-án. pp. 19-20., A Swift-kráter. pp. 20-21., Évforduló: 100 éve született Leo Goldberg. 100 éve halt meg Lewis Swift. pp. 24-25.; Február. pp. 26-39., A Merkúr esti láthatósága. pp. 31-32., A Mars és a Merkúr szoros együttállása. p. 32., Üstökösök. pp. 32-33., Binokulárral megfigyelhető földsúroló kisbolygó február 15-én. pp. 33-34., A (14) Irene kisbolygó az M59 galaxis előtt. pp. 34-35., Évforduló: 100 éve született Honda Minoru. p. 36.;
Március. pp. 39-55., Holdsarló, Mars, üstökös. p. 45., Szabadszemes üstökös márciusban. pp. 46-47., Üstökösök. p. 48., A Virgo-halmaz Messier-galaxisai. pp. 48-51., Évforduló: 100 éve született Guillermo Haro. pp. 52-53.; Április. pp. 56-67., Üstökösök. p. 61., Részleges holdfogyatkozás 2012. április 25-én. pp. 61-62., A Callisto a Jupiter északi pólusa felett. pp. 62-63., A Lagrange-kráter. p. 63., Évforduló: 100 éve született Gerald Kron. 200 éve halt meg Joseph-Louis Lagrange. pp. 64-65.; Május. pp. 68-80., A Jupiter-Vénusz- Merkúr hármasa az esti égen. pp. 73-74., Gyűrűs-napfogyatkozás május 9-10-én. p. 74., Félárnyékos holdfogyatkozás május 25-én. pp. 74-75., Üstökösök. p. 75., A (22) Kalliope kisbolygó megközelíti az M87 galaxist. p. 76., A Clariaut-kráter. pp. 76-77., Évforduló: 300 éve született Alexis Claude de Clairault. p. 78.;
Június. pp. 82-91., A Merkúr idei legkedvezőbb esti láthatósága. pp. 86-87., A Vénusz és a Merkúr együttállása az Ikrekben. p. 87., Észleljük a telivénuszt! pp. 87-88., Üstökösök. p. 88., A Wolf-kráter. pp. 88-89., Évforduló: 150 éve született Max Wolf. p. 90.; Július. pp. 92-104., A Merkúr nyári hajnali láthatósága. p. 97., Üstökösök. pp. 97-99., Csillagseregek - gömbhalmazok a nyári égen. pp. 99-101., Évforduló: Ötven éve indították a Syncom-2 távközlési holdat. p. 102.; Augusztus. pp. 106-117., Oppozícióban a Neptunusz. pp. 111-112., Üstökösök. pp. 112-113., A Herschel 400 lista. pp. 113-114., Évforduló: 100 éve született Bernard Lovell. p. 115.; Szeptember. pp., 118-135., Észleljük az Uránuszt! pp. 123-124., Üstökösök. pp. 125-126., Szeptember 8-án Spica-fedés a nappali égen. pp. 126-128., Szeptember 8-10: A Mars a Jászolban. pp. 128-129., Őszi galaxisok. pp. 129-131., Évforduló: 100 éve született Lawrence Aller. Szentendrei amatőrcsillagász-találkozó, 1963. pp. 132-134.;
Október. pp. 136-151., Október-november: Galilei-holdak árnyéka a Jupiteren. pp. 142-143., Október 12., 04:31-től három Jupiter-hold (Callisto, Europa és Io) árnyéka látszik a bolygón. pp.143-144., Vénusz-dichotómia és vénuszsarló. pp. 144-145., Földközelben a 2P/Encke-üstökös. pp. 145-146., Üstökösök. pp. 146-147., Október 18-19.: félárnyékos holdfogyatkozás. pp. 147-148., Évforduló: 50 éve készült az első röntgencsillagászati kép. p. 149.; November. pp. 152-167., November 2.: Spica-fedés napkeltekor. p. 158., November 17.: A Mars a szigma Leonistól 38"-re északra halad el. p. 159., A Merkúr idei legkedvezőbb láthatósága. pp. 159-160., November 3.: hibrid napfogyatkozás. pp. 160-161., Szabadszemes üstökös a nappali égen? pp. 161-162., A Weinek-kráter. pp. 162-163., Évforduló: 100 éve született Benjamin Markanján. 100 éve halt meg Weinek László. pp. 164-165.;
December. pp. 168-181., Kezdődik a következő Mars-szezon. pp. 173-174., A Jupiter újra az ég tetején. p. 174., Üstökösök. p. 175., Az északi égen tündököl az ISON-üstökös. pp. 175-176., A Cannon-kráter. pp. 176-177., Évforduló: 150 éve született Annie Jump Cannon. 100 éve halt meg Seth Carlo Chandler. pp. 177-179. [KSZ.]

KÁLMÁN Béla: A napkutatás új eredményeiből. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 185-197., 1 színes t. [KSZ.]

MOLNÁR László: Csillagok a Kepler fényében. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 198-209., 2 színes t. [KSZ.]

VINKÓ József: Új típusú szupernóva-robbanások. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 210-220., 1 színes t. [KSZ.]

MOSONI László: Amíg a 100 méteres távcsövek elkészülnek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 221-239., 1 színes t. [KSZ.]

Képmelléklet. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 240-241., 16 színes t. [KSZ.]

DRIEL, Wim van: Az SKA - úton egy globális óriás rádiótávcső felé. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 242-258., 3 színes t. Fordította: Kiss László. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2011-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 261-267. [KSZ.]

ÁBRAHÁM Péter: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2011-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 268-280. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2011-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 281-286. [KSZ.]

HEDEDÜS Tibor: A Bács-Kiskun Megyei (Önkormányzat) Csillagvizsgáló Intézet 2010-2012. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 287-293. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: Szécsényi-Nagy Gábor 1948-2012. In: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2012. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 297-299. Nekrológ. [KSZ.]

KÓNYA Franciska: "Véres üstökös tsillag támad": Az üstökös kora újkori értelmezéséről. In: Mikro & Makro, fiatal kutatók konferenciája. Tanulmánykötet. Szerk.: Lovas Borbála, Nádor Zsófia, Szatmári Áron, Szilágyi Emőke Rita. Pécs, 2013. Pécsi Tudományegyetem, Mikro & Makro konferencia szervezői kiadása. pp. 171-177. /Arianna Könyvek. 6./ Az üstökösök régi magyar említéséről. Két fő forrása: Komáromi Csipkés György 1665-ös és Kiszeti Péter 1683-ban kiadott könyve. Janus Pannonius, Apáczai Csere János, Székely István, Dudith András üstökösökkel kapcsolatos véleményéről rövidebben ír. [FGF.]

ORBÁN Áron: Judiciális asztrológia Mátyás király udvarában. In: Mikro & Makro, fiatal kutatók konferenciája. Tanulmánykötet. Szerk.: Lovas Borbála, Nádor Zsófia, Szatmári Áron, Szilágyi Emőke Rita. Pécs, 2013. Pécsi Tudományegyetem, Mikro & Makro konferencia szervezői kiadása. pp. 191-205. /Arianna Könyvek. 6./ Mátyás király udvarában tevékenykedő csillagászok és csillagjósok. A gyakorlati asztrológiáról. Magának a királynak az asztrológiai érdeklődéséről. Mátyás születéskori és királlyá koronázáskori horoszkópjai. [KSZ.]

GAZDA István: Szabó Árpád (Budapest, 1913. október 16. - Budapest, 2001. szeptember 13.). In: Nemzeti évfordulóink 2013. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2013. Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Irodája. Nyomdai munkák: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. p. 56. "Klasszika-filológus, ókortudós, Széchenyi-díjas matematikatörténész, csillagászattörténész, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Tudománytörténeti Intézet alapító elnöke (1994). 1940-ben lett a debreceni egyetem klasszika-filológia professzora, a tanszék 1948-ban megszűnt, ezt követően a budapesti tudományegyetemen tanított, emellett oktatója volt az Eötvös Collegiumnak is. Az 1956-os forradalom idején a bölcsészkar munkástanácsának tagja volt, 1957-ben elbocsátották, a felsőoktatástól örökre eltiltották..
Ezt követően az ókori irodalom és filológia kutatása helyett az ókori matematika és csillagászat történeti kérdéseivel foglalkozott, s vált a szakma világhírű tudósává, mint az MTA Matematikai Kutató Intézetének munkatársa. Több külföldi akadémia is tagjává fogadta. Tudománytörténeti szakkönyveit számos egyetemen alapműként oktatják, különösen a görög matematika története témakörében írt, számos új kutatási eredményt tartalmazó, egyedi szemléletmódú könyveit." [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Weinek László (Buda, 1848. február 13. - Prága, 1913. november 12.). In: Nemzeti évfordulóink 2013. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2013. Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Irodája. Nyomdai munkák: HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. p. 60. "Csillagász magyarországi német családból származott. Doktori értekezésében a fotografikus csillagászati pozíciómérések korlátait tárgyalta. 1874-ben a Kerguelen-szigeteken a Vénuszátvonulást észlelő német expedíció fényképező munkáját, majd a felvételek feldolgozását irányította.
1883-tól a prágai Károly Egyetemen a csillagászat tanára, egyben a csillagvizsgáló igazgatója. Prágában kezd el foglalkozni a Hold megfigyelésével, részletes és pontos rajzokat készít a holdfelszínről. Kidolgozza a holdfényképek és holdrajzok együttes felhasználásával készített holdtérképezés módszerét, kutatásai összegzéseként 1897-ben kiadja nagy holdatlaszát. 1889-ben Prágában kezdi meg a sarkmagasság-ingadozásra vonatkozó méréseit. Tiszteletére Fauth 1936-ban elnevezett róla egy holdkrátert: a Weinek-krátert, valamint nevét viseli a (7114) Weinek kisbolygó." Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

DUKKON Ágnes: A kalendárium és a teátrum világának érintkezései - avagy néhány adalék egy 17. századi szállóige "karrierjéhez". In: Szín - játék - költészet. Tanulmányok a nyolcvanéves Kilián István tiszteletére. Szerk.: Czibula Katalin, Demeter Júlia, Pintér Márta Zsuzsanna. Budapest - Nagyvárad, 2013. Partium Kiadó, Protea Egyesület. pp. 47-52. [SRG.]

  BARTHA Lajos: Égi jelenségek látványa régi magyarországi ábrázolásokon. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből. A tudomány-, technika- és orvostörténet témáinak és tárgyainak képi ábrázolása a gyűjteményekben témában (a 2012. évi ankét anyaga). Szerk.: Vámos Éva és Vámosné Vigyázó Lilly. Budapest, 2013. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, pp. 107-113. [HAI.]

[FREY Sándor]: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. p. 3. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ [HAI.]

FREY Sándor: Válogatás az űrkutatás 2013-as eseményeiből. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. pp. 4-42. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ "Összeállításunkban elsősorban az Űrvilág internetes hírportál (www.urvilag.hu) anyagaiból válogattunk. Az eredeti hírek, beszámolók, összefoglalók szerzői: Frey Sándor, Hirn Attila, Németh Péter, Pálfalvi József, Szalai Sándor. A felhasznált illusztrációk többsége NASA és ESA fotó vagy fantáziakép. ..." [HAI.]

CSATLÓS Erzsébet - MIHÁLKA György: Sic itur ad astra. A világűr jogi státusza. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. pp. 43-55. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ A tengerjogra vonatkozó részek szerzője Csatlós Erzsébet, a világűrjogra vonatkozó részeké Mihálka György. [HAI.]

KOCSIS Zsófia - TÓTH Zoltán - GRÓBNÉ SZENYÁN Ildikó - PUSTAY Mária: Felszínről mért és műholdadatokból származtatott ózonmennyiségek összehasonlítása. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. pp. 56-63. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ [HAI.]

GABÁNYI Krisztina Éva: RadioAstron, egy hihetetlen történet. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. pp. 64-72. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ "Sok űrcsillagászati projekt megvalósulása tart jóval hosszabb ideig, mint azt megálmodóik tervezték, de a RadioAstron ezek között is dobogós helyezést érne el - már ami a késés időtartamát illeti. A projekt az Orosz Tudományos Akadémia Lebegyev Fizikai Intézetében, Nyikolaj Kardasov vezetésével ugyanis az 1980-as évek elején körvonalazódott (1982-ben még RACSAT néven), és akkoriban a műhold felbocsátását 1993-ra tervezték. Végül ez csak 18 évvel később, 2011. július 18-án történt meg Bajkonurból, Kazahsztánból (a projekt vezetését azóta Kardasov mellett Jurij Kovaljov végzi). [...]
De miért is van szükség egy Föld körül keringő rádióantennára, hiszen a rádióhullámok nagy része, a néhány mm és a néhányszor 10 méter közötti hullámhossztartományban, különösebb akadály nélkül áthatol a légkörön? A válasz a felbontóképesség növelése. [...] Ezt a technikát angol rövidítéssel VLBI-nek (Very Long Baseline Interferometry), nagyon hosszú bázisvonalú interferometriának nevezik. A rádióantennák összekapcsolt rendszere ebből a szempontból úgy működik, mint egyetlen hatalmas antenna, melynek átmérője megegyezik a leghosszabb bázisvonal hosszával. A Földre telepített antennák hálózatával centiméteres hullámhosszakon ezredívmásodpercnél is jobb felbontást lehet elérni. Az egyik antenna Föld körüli pályára állításával azonban a felbontás még tovább növelhető, ez az űr-VLBI. A RadioAstron tehát ezt a technikát volt hivatott megvalósítani. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: Exobolygók tipizálása méretük alapján az új felfedezések tükrében. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. pp. 73-78. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ [HAI.]

KÁLMÁN Béla: XXVIII. Ionoszféra- és Magnetoszférafizikai Szeminárium. A Magyar Asztronautikai Társaság 2013. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. pp. 79-81. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ "2013. március 7-től 9-ig zajlott a MANT szervezésében a hagyományos Ionoszféra-Magnetoszféra Szeminárium. Ezúttal a Kecskeméti Planetárium hívta meg rendezvényt. A hagyományok szerint 2012 őszén kellett volna megtartani, de csak november végén született döntés a szokatlan, tavaszi időpontról. A rendelkezésre álló idő rövidsége ellenére a résztvevők lelkesedésének következtében sikerült egy szerteágazó tematikájú, jó hangulatú összejövetelt megvalósítani. A szemináriumon 9 intézmény 33 kutatója vett részt, valamint a Planetárium vezetője és 3 dolgozója, mint helyi szervezők, akik gondoskodtak a rendezvény technikailag is hibátlan lebonyolításáról. ..." [HAI.]

Célpont a Mars - diákpályázatunk eredménye. A Magyar Asztronautikai Társaság 2013. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. pp. 81-82. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ " MANT évente hirdeti meg ifjúsági pályázatát, melyre általános és középiskolás diákok jelentkezhetnek. A pályázat kiemelt célja az űrtevékenység népszerűsítése a fiatalok körében. A 2012/2013-as pályázat címe Célpont a Mars volt. A pályázók öt műfajban adhatták be műveiket: írhattak esszét, rajzolhattak, egy tervezési feladatot készíthettek el, a zsűri által meghatározott feladatok megoldásait adhatták be, vagy - az idei év újdonságaként - videót is készíthettek az adott témában. ..." [HAI.]

SZÉKELY Anna Krisztina: Részvételünk nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. A Magyar Asztronautikai Társaság 2013. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. pp. 83-85. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ "Felfedezők Napja. Május 11-én Budapesten, a Millenárison rendezték meg először, de a hagyományteremtés szándékával a Felfedezők Napját. Az egész napos ingyenes program kiemelt témájául 2013-ban a Mars kutatását választották.
A fő szervező A Földgömb Az Expedíciós Kutatásért Alapítvány volt, szakmai partnerként a MANT is hozzájárult a programkínálathoz. [...] Tudományok és Tehetségek Kertje. Szeptember 21-én reggel tíztől este tízig a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében kapott helyet a Tudományok és Tehetségek Kertje című rendezvény. Elődeit, a Jövő Hídját (2012-ben) és a Tudományok Hídját (2011-ben) a Lánchídnál rendezték. A MANT sátránál már 10 óra előtt elkészült a Sik András vezette csapat a kipakolással. ..." [HAI.]

Jövő Hídja. A Magyar Asztronautikai Társaság 2013. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. p. 85. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ "A 2012-ben Budapesten sikeres Jövő Hídja tudománynépszerűsítő rendezvényt 2013-ban már nem csak Budapesten, hanem három vidéki helyszínen is megszervezték. A sorozat május 1-jén Győrbe látogatott, ahol a MANT is képviseltette magát. [...] A Jövő Hídja két különböző augusztus 20-ai helyszíne közül Debrecenben volt hasonlóképpen jelen a MANT." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Magyarok a Marson. A Magyar Asztronautikai Társaság 2013. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. pp. 85-86. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ "A 8. Alkalmazott Mérnöki Tudományok Versenye április 6-án volt Szegeden. [...] először 6 csapat indult, idén már 38 csapat jelentkezett. Ráadásul úgy, hogy az utóbbi három évben - anyagi okok miatt - csak a verseny honlapján lett meghirdetve a lehetőség. Sipos Attila szervezi a versenyt a kezdetek óta Vizi Pál Gábor űrkutató mérnökkel együtt. [...] a szegedi Déri Miksa Általános Iskolában. A tornateremben építették fel azt a "marsi terepet", ahol kétkerekű robotoknak kellett különböző feladatokat megoldani. Az ilyen instabil mechanika irányítása egy labirintusszerű akadály pályán nem kis kihívás. A robot maximum 4 kg-os lehetett, 50 × 50 × 50 cm-es helyen kellett elférnie és autonóm módon is működnie kellett. ..." [HAI.]

Űrtábor 2013 - Alsómocsolád. A Magyar Asztronautikai Társaság 2013. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. p. 87. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ "A MANT 1994 óta rendezi meg hagyományos nyári Űrtáborát. 2012. július 7-13. között 13-20 éves fiatalokat vártunk Alsómocsoládra. Az egy hetes tábor során a résztvevők találkozhattak magyar űrkutatókkal, bővíthették az űrtevékenységgel kapcsolatos ismereteiket, és különleges programokon vehettek részt. A gyönyörű helyszín és a hasonló érdeklődésű fiatalok társaságában eltöltött hét maradandó élményt nyújtott. Július 7-én, vasárnap este Dicső László polgármester, Bacsárdi László MANT-főtitkár és Zombori Ottó táborvezető nyitotta meg a 2013-as MANT Űrtábort. ..." [HAI.]

Űrkutatás Napja 2013. A Magyar Asztronautikai Társaság 2013. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. pp. 87-90. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ "Az október 18-án délelőtt 10 órára az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központjába (AREK) meghirdetett egész napos űrkutatási ismeretterjesztő és szakmai rendezvényre zsúfolásig megtelt a nagy előadóterem. A program, Györök Györgynek, a házigazda AREK főigazgatójának üdvözlő szavaival és Kovács Kálmánnak, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatójának a köszöntőjével indult. ..." [HAI.]

Bolygótudomány emberközelben. A Magyar Asztronautikai Társaság 2013. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. p. 90. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ "A MANT 2013-as ismeretterjesztő rendezvénysorozatának következő állomása Sopron volt, november 21-én. A Bolygótudomány emberközelben című rendezvényhez a Nyugat-magyarországi Egyetem Ligneum Látogatóközpontja adta a helyszínt. ..." [HAI.]

Szakmai kirándulások 2013-ban. A Magyar Asztronautikai Társaság 2013. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. p. 91. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ "Ebben az évben folytatódott a MANT szakmai kirándulásainak 2012-től "felújított" programsorozata. 2013. február 28-án Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának (TTK) Lágymányosi Planetáriuma volt a helyszín, ahol a mintegy másfél órás program során az érdeklődők megismerkedhettek a csillagképekkel és a bolygókkal, visszaidézhették az 1999-es napfogyatkozást, a legutóbbi Vénusz-átvonulást, és hallhattak a régi népcsoportok csillagképeiről. Március 23-án a buszos kirándulás célja a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma volt, a Pest megyei Penc mellett. [...]
Március 28-án Barangolás a csillagképek között címmel új műsorral várta az ELTE TTK digitális planetáriuma a látogatókat, a MANT szervezésében. November 16-án Budapestről induló, egész napos buszos kiránduláson vehettek részt a jelentkezők. Bakonybélben, a Pannon Csillagdában kibővített planetáriumi előadások, csillagászati és űrkutatás-történeti kiállítás várta őket, sőt az időjárás alkalmas volt a nap távcsővel végzett bemutatóhoz is. ..." [HAI.]

Webes szeminárium. A Magyar Asztronautikai Társaság 2013. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. p. 91. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ "A MANT új kezdeményezése, a webes szeminárium első alkalommal 2013. december 11-én mutatkozott be. Az elképzelés lényege, hogy az előadásokon való részvételhez nem szükséges Budapestre utazni, csak egy számítógéppel és internet-kapcsolattal kell rendelkezni.
Az előadás zártkörű, azokon csak a MANT tagjai illetve a MANT tagok által meghívott vendégek vehetnek részt. A férőhelyek száma limitált (maximum 25 fő), ezért a részvétel - bár ingyenes - előzetes regisztrációhoz kötött. Az előadás hossza 45 perc, amelyet 15 percben kérdések követnek. A kérdések feltételéhez nem kell webkamerával vagy mikrofonnal rendelkezni. Az első előadást Haidegger Tamás tartotta, Robotos és emberes űrmissziók - a közeli jövő lehetőségei címmel." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

HORVAI Ferenc: Jogutóddal megszűnt a Magyar Űrkutatásért Alapítvány. A Magyar Asztronautikai Társaság 2013. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. pp. 92-94. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ "A MANT által 1991-ben alapított A Magyar Űrkutatásért Alapítvány (MŰA) a Fővárosi Törvényszék döntése folytán - az alapítók közös indítványára - egyesült a Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvánnyal, mely utóbbi így a MŰA jogutódja. [...] A Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány a csillagászati és űrkutatási ismeretterjesztés mellett elsősorban Nagy Károly (1797-1868) csillagász életének, munkásságának kutatására, valamint a csillagász egykori bicskei birtokának kutatására, megőrzésének elősegítésére alakult. (Ezen a birtokon épült fel 1847-ben az akkori világ egyik legmodernebb csillagvizsgálója.)
Az alapítvány rendszeresen előadásokat tart, különböző programokat szervez, továbbá együttműködik hazai és nemzetközi szervezetekkel." [HAI.]

Tudomány születik. In: Űrtan évkönyv 2013. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2014. Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. p. 96. /Asztronautikai Tájékoztató. 65./ Könyvismertetés. "Évkönyvünkkel egyidőben jelent meg a Tudomány születik című könyv. A MANT kiadásában napvilágot látott kötet Elek László beszélgetéseit tartalmazza a magyar űrkutatás megteremtőivel. [...] Elek László emlékeikről, tapasztalataikról és további életpályájukról kérdezte Almár Iván csillagászt, Apáthy István villamosmérnököt, Bencze Pál geofizikust, Ferencz Csaba villamosmérnököt, Gschwindt András villamosmérnököt, Horváth András csillagászt, Ill Márton csillagászt, Illés Erzsébet csillagászt, Kántor Csaba villamos mérnököt és Tänczer Tibor meteorológust. Függelékként a kötetbe került az időközben elhunyt Gál Gyula világűrjogászról szóló megemlékezés is.
A szereplőktől kapott, a korszakot felidézni segítő képekkel gazdagon illusztrált összeállítást jó szívvel ajánljuk a szemtanúknak és azoknak, akik tőlük vették-veszik át a stafétabotot csak úgy, mint a közelmúlt tudománytörténete iránt érdeklődő laikusoknak. A könyv beszerezhető a Magyar Asztronautikai Társaságnál." [HAI.]

Bolygólázban égő tudósok. Csillagászat. Nem tarthat már sokáig egy második Föld felfedezése. = 24 óra 24. 2013. ápr. 6. 80. sz. p. 9. "...Bill Borucki fizikus 1962 óta dolgozik a NASA-nál, és ő a Kepler-űrteleszkóp atyja. Ezt 2009. március 6-án lőtték ki a világűrbe, és 2010 nyara óta küld adatokat a Földre. A Kepler exobolygók, vagyis a Naprendszerünkön kívül eső égitestek után kutat, ezen belül is csak olyanok érdeklik, amelyeken lehetséges az élet kialakulása. ..." Vajon létezhet élet más bolygókon is? A Kepler-űrteleszkóp kutatásai. Részlet a GEO 2010/12 - 2011/01 számából. [HAI.]

Föld jellegű, forró bolygó. Kepler-78b. Nő az esélye az életet támogató planétának. = 24 óra 24. 2013. nov. 4. 256. sz. p. 9. "Bár 1500-3000 Celsius-fokos hőmérsékletével a Kepler-78b exobolygó inkább a pokolra hasonlít, a csillagászok mégis paradicsomként értékelik, miután nemrégiben felfedezték, hogy sokban hasonlít a Földre. A bolygó ugyan soha nem lesz alkalmas emberi életre, de erősíti a reményt, hogy egy napon találhatunk egy B-Földet a csillagrendszerünkben rejtőzködő több milliárd exobolygó között. A NASA által 2009-ben indított Kepler-űrteleszkóp küldetése alatt több ezer lehetséges jelöltet, kőzetbolygót fedezett fel. A Kepler-78b különlegessége, hogy közel kering a napjához, mindössze nyolc és fél óra alatt kerüli azt meg. A tömege 1,69-1,86-szorosa a Föld tömegének. A sűrűsége majdnem azonos a Földével, s ebből arra lehet következtetni, hogy a Kepler-78b a Földhöz hasonlóan valószínűleg szintén kőzetekből és vasból áll. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: Kis égitestek megközelítése. Űrszondák fedélzeti navigációja. = Aero Magazin 15. 2013. febr. pp. 52-54. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A GRAIL-kísérlet eredményei. = Aero Magazin 15. 2013. febr. pp. 55-57. [SRG.]

BÉRCZI Szaniszló - HORVÁTH András: A "bölcsőtől" az éles kövek öbléig. A Curiosity Mars-autó megkezdte a műszeres vizsgálatokat. = Aero Magazin 15. 2013. márc. pp. 48-51. [SRG.]

ALMÁR Iván: Fontos lépé az űrkötelék felé? Bigelow-modul az ISS-en. = Aero Magazin 15. 2013. márc. pp. 52-53. [SRG.]

BLASKÓNÉ G. Lea: Egy éve kering a Föld körül a Masat-1. = Aero Magazin 15. 2013. márc. pp. 54-55. [SRG.]

H. A. - V. P.: Világűrből érkező veszélyek. A cseljabinszki (csebarkuli) meteor é s felénk tartó kisbolygók. = Aero Magazin 15. 2013. ápr. pp. 50-52. [SRG.]

ALMÁR Iván: Földi katasztrófák földi felvételeken. Természeti csapások az űrből. = Aero Magazin 15. 2013. ápr. pp. 53-55. [SRG.]

H. A.: Űrhírek. = Aero Magazin 15. 2013. máj. pp. 50-51. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A Proba-2 és a jövő tervei. Napkutató űrszondák IX. rész. = Aero Magazin 15. 2013. máj. pp. 52-53. [SRG.]

ALMÁR Iván: NDAA, ITAR, EGNOS. Kedvező fejlemények a nemzetközi űregyüttműködésben. = Aero Magazin 15. 2013. máj. pp. 54-55. [SRG.]

HIRN Attila: A TRITEL-történet folytatódik. Magyar űresemények. = Aero Magazin 15. 2013. jún. pp. 52-54. [SRG.]

H. A. [HIRN Attila]: Átttörés az űrturizmusban. = Aero Magazin 15. 2013. jún. p. 55. [SRG.]

HORVÁTH András: Űrhírek. = Aero Magazin 15. 2013. júl. pp. 50-52. Űrstartok 2012. november - 2013. május.; Bion-M1.; Jég a Merkúron.; Űrállomások.; Gagarin halála. [SRG.]

ALMÁR Iván: Mikor éri napvihar az űrszondákat? Bolygóközi űridőjárás. = Aero Magazin 15. 2013. júl. pp. 53-55. [SRG.]

ALMÁR Iván: Űrpilótákat az űrturistáknak, 1. rész. = Aero Magazin 15. 2013. aug. pp. 48-50. [SRG.]

HORVÁTH András: A Sencsou-10 sikeres űrrepülése. Befejeződött a kínai Tiangong-1 űrállomás űrhajósprogramja. = Aero Magazin 15. 2013. aug. pp. 51-53. [SRG.]

ALMÁR Iván: Az űrpilóták mint idegenvezetők. Űrugrások, űrpilóták, űrturisták, 2. rész. = Aero Magazin 15. 2013. szept. pp. 52-53. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Orosz Hold-kutatási tervek. Minden (újra)kezdet nehéz. = Aero Magazin 15. 2013. szept. pp. 54-57. [SRG.]

ALMÁR Iván: Van-e űrverseny a Távol-Keleten? Japán és Kína a világűrben. = Aero Magazin 15. 2013. okt. pp. 48-50. [SRG.]

HORVÁTH András: A Curiosity gyorsít. Az amerikai új Mars-autó túl van egyéves kutatómunkáján. = Aero Magazin 15. 2013. okt. pp. 51-53. [SRG.]

Rosenberg Róbert (AAK) fotója Adonyban készült a 2013. szeptember 5-i napfoltokról. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. p. [2.]. A Nap korongja előtt áthaladó Nemzetközi Űrállomással.; 2013-as első tételhez: Az 1999-es "Albireo" folytatása a 2013-es "Albireo", korábbi évfolyamszámozását is folytatta, alapítójaként Szentmártoni Bélát tekinti. Az AAK - Albireo Amatőrcsillagász Klub Közhasznú Egyesület (Somogyfajsz) negyedévente megjelenő elektronikus lapja. Címlappal, hátlappal, (színes) fényképekkel, lektorált cikkekkel jelenik meg, honlapról is nyilvánosan elérhető, letölthető, nyomtatható. Felelős kiadó: Rezsabek Nándor. Szerkesztő: Gombai Norbert. Olvasószerkesztő: Juhász Tibor. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Beköszöntő. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. p. 3. Rezsabek Nándor - AAK elnök - beköszöntője a 14 esztendő szünet után megjelenő lapot indítja útjára. [KSZ.]

Pável Zoltán felvétele a Somogy megyei Bányán készült, Schmall Rafael (ASK) segítségével. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. p. 3. Csillagos ég, Tejúttal. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Szentmártoni Bélára emlékezünk. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. p. 4. 25 évvel ezelőtt halt meg Szentmártoni Béla. [KSZ.]

SZENTMÁRTONI Béla: Két érdekes objektum. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. pp. 5-6. NGC 206 és NGC 404. Forrás: Albireo, 16. szám, 8. old, 1972. nov. [KSZ.]

Schmall Rafael (ASK) felvétele az M31 galaxisról. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. p. 6. [KSZ.]

HORVÁTH István: ASK. Albireo Somogyi Klub. Közös észlelés. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. p. 7. Az Albireo Somogyi Klub nemrégiben alakult csoport, első rendezvényét Kutason tartotta: távcsöves bemutatást és közös észlelést. [KSZ.]

GOMBAI Norbert: Caroline Lucretia Herschel sírjánál. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. pp. 8-9. William Herschel húga csillagászati észleléseit Angliában végezet, de 1822-ben visszatért Hannoverbe, ahonnan származott. Caroline itt hunyt el 1848. jan. 9-én. Hannover egyik helyi temetőjében nyugszik, édesapjával együtt. [KSZ.]

(Csillag)városi legendák. Meteorit a tengeren. Hajszálon múlt egy gőzös megmenekülése. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. p. 10. A Philadelphiából Plymouthba tartó holland Ocean gőzös körüli meteoriteső, 1908. márc. 4-én hajnalban. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Albireo Csillagászattörténeti Klub. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. p. 11. 2012. júl. 31-én alakult meg Budapesten. A cikk ismerteti Tóth Miklós diaképeit, melyek az 1981 végén épített kaposvári Uránia csillagda épületeit és műszereit ábrázolják. [KSZ.]

MOLNÁR János Albert: A siófoki móló napórája. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. pp. 12-14. A napórákról általában. A szerző által 2012-ben Siófokra tervezett és készített napóráról. [KSZ.]

KÓSA-KISS Attila: Egy földsúroló kisbolygó, a 2012 DA14 megfigyelése. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. p. 15. 2013. febr. 15-én, Nagyszalontáról. [KSZ.]

Viszlát Pan-STARRS... Helló ISON! = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. pp. 16-18. A Pan-STARRS (C/2011 L4) üstökösről Kósa-Kiss Attila észlelése szövegesen, Hadházi Csaba, Rosenberg Róbert és Schmall Rafael fényképei 2013 márciusában. [KSZ.]

Szükségünk van rád! = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. p. 19. Felhívás észlelések és cikkek küldésére. [KSZ.]

Rosenberg Róbert (AAK) sorozatfelvétele. = Albireo 30. 2013. IV. negyedév. 1. sz. p. 19. A Hold nyugtáról. [KSZ.]

LENGYEL Rebeka Kata: Olyan bolygókat talált a kutatás, ahol élet alakulhatott ki. Tudomány. Rettegést és kíváncsiságot váltana ki az emberekből, ha egy másik civilizációra bukkanna egy expedíció. = Békés Megyei Hírlap 17. 2013. már. 22. 68. sz. p. 13. "Van-e élet a Földön kívül? Amióta világ a világ, ez a kérdés foglalkoztatja az emberiséget. Számos tudóscsoport vizsgálódik a Földön kívüli életről, idegen bolygókról. A Kepler nevű űrtávcsövet 2009-ben juttatták a világűrbe, a Föld-szerű bolygók kutatására. Olyan bolygókat kerestek, amelyeken élet alakulhatott ki. Az expedíció meghozta a várt eredményt, ugyanis megtalálták azt az égitestet, amely a Földünkhöz hasonló, mindössze 2,4-szer nagyobb átmérőjű, és mintegy 600 fényév távolságra van tőlünk. Éppen olyan távolságban kering csillaga körül, amely a Naphoz hasonló. A Kepler-22b nevet kapta. ..." [HAI.]

Bolygólázban égő tudósok. Csillagászat. Nem tarthat már sokáig egy második Föld felfedezése. Tudomány. = Békés Megyei Hírlap 68. 2013. ápr. 6. 80. sz. p. 9. "...Bill Borucki fizikus 1962 óta dolgozik a NASA-nál, és ő a Kepler-űrteleszkóp atyja. Ezt 2009. március 6-án lőtték ki a világűrbe, és 2010 nyara óta küld adatokat a Földre. A Kepler exobolygók, vagyis a Naprendszerünkön kívül eső égitestek után kutat, ezen belül is csak olyanok érdeklik, amelyeken lehetséges az élet kialakulása. ..." Vajon létezhet élet más bolygókon is? A Kepler-űrteleszkóp kutatásai. Részlet a GEO 2010/12 - 2011/01 számából. [HAI.]

Föld jellegű, forró bolygó. Kepler-78b. Nő az esélye az életet támogató planétának. = Békés Megyei Hírlap 17. 2013. nov. 4. 256. sz. p. 9. "Bár 1500-3000 Celsius-fokos hőmérsékletével a Kepler-78b exobolygó inkább a pokolra hasonlít, a csillagászok mégis paradicsomként értékelik, miután nemrégiben felfedezték, hogy sokban hasonlít a Földre. A bolygó ugyan soha nem lesz alkalmas emberi életre, de erősíti a reményt, hogy egy napon találhatunk egy B-Földet a csillagrendszerünkben rejtőzködő több milliárd exobolygó között. A NASA által 2009-ben indított Kepler-űrteleszkóp küldetése alatt több ezer lehetséges jelöltet, kőzetbolygót fedezett fel. A Kepler-78b különlegessége, hogy közel kering a napjához, mindössze nyolc és fél óra alatt kerüli azt meg. A tömege 1,69-1,86-szorosa a Föld tömegének. A sűrűsége majdnem azonos a Földével, s ebből arra lehet következtetni, hogy a Kepler-78b a Földhöz hasonlóan valószínűleg szintén kőzetekből és vasból áll. ..." [HAI.]

SZENDI Péter: Jól pályázott a paloznaki önkormányzat. = Balatoni Futár 20. 2013. júl. 1. sz. p. 8. Czeglédy Ákos polgármester ismerteti a település pályázatainak megvalósítását. A Millenniumi Parkban napóra is készült. A cikkhez mellékelt képen a templomtól délre felállított, szoborszerű napóra látható. Ponori Thewrewk Aurél tervei alapján Szabó László szobrászművész készítette a napórát. [KSZ.]

B. P.: Így pusztított a meteor. Ezren megsérültek Oroszországban. Több tíztonnás volt a váratlanul becsapódó égitest, hatalmas pánik tört ki. = Blikk 20. 2013. febr. 16. 46. sz. p. 16. A 2013. febr. 15-i cseljabinszki tűzgömbről és a 2012 DA14 kisbolygóról ad tájékoztatást Nyerges Gyula a Planetárium csillagásza. [KSZ.]

I. O. É.: Tamásé a NASA legjobb képe. = Blikk 20. 2013. máj. 6. 122. sz. p. 5. Belső-tó, tihanyi apátság, virágzó fa, és a szokásosnál vörösebben izzó hold - Ladányi Tamás (40) lenyűgöző alapossággal megkomponált fotója lett a nap képe a NASA-nál. Részleges holdfogyatkozás sorozatképe 2013. ápr. 25-én. [KSZ.]

D. V.: Két évébe került a győztes űrfotó. Persenként 100 forintért bérelt távcsövet László. = Blikk 20. 2013. szept. 21. 258. sz. p. 6. Az Orion-ködről készült felvételével Francsics László lett az év űrfotósa. A Pilisben saját távcsövével készített képet egy Ausztrál csillagvizsgáló robottávcsövének képével egyesítette. A Fluxus-ködökről készített felvételével Éder Iván harmadik helyezést ért el Greenwichben. [KSZ.]

BARTHA Lajos: "Európa egyik fő-csillagvizsgálója" - 200 éve fektették le a Gellért-hegyi Egyetemi Csillavizsgáló alapjait. = Budapest (A városlakók folyóirata) 2013. aug. 8. sz. pp. 7-9. [IBQ.]

PÉNTEK Kálmán: Gömbháromszögtan és szférikus csillagászat ortogonális vetületben. = Dimenziók. Matematikai Közlemények 1. 2013. pp. 5-9. A Dimenziók - Matematikai Közlemények egy évente megjelenő tudományos folyóirat, melyet a Soproni Egyetem Matematikai Intézete és a Soproni Tudós Társaság közösen ad ki. A folyóirat főképp a szintén évente megrendezésre kerülő Matematika Oktatása és Kutatása Szeminárium (MOKUS) keretei között elhangzott előadások anyagait tartalmazza, de más tudományos publikációkat is közöl. (Köztük csillagászattal kapcsolatosakat is.) "Ebben a dolgozatban a gömbháromszögtan nevezetes tételeit tárgyaljuk. A tételek bizonyításának egységes alapötlete az lesz, hogy az egységnyi sugarú gömb felületét ortogonális vetítéssel leképezzük egy síkra.
A gömbháromszög vetületét alkalmas gömbi forgatásokkal olyan helyzetbe hozzuk, hogy annak egyik oldala a vetület peremkörére kerüljön, s ebben a helyzeten végezzük el a bizonyítást Kramer (1927), Lietzmann (1949), Meyer (1937), Thomas (1939) nyomán. A gömbháromszög további két oldalát szintén alkalmas forgatásokkal a képsíkkal párhuzamos helyzetbe hozzuk. Hasonlóképp a peremkörre hozott oldalon fekvő két szöget is képsíkkal párhuzamos helyzetbe hozva tudjuk számításainkat egészen elemi úton elvégezni. Eredményeink sikeresen alkalmazhatók a szférikus csillagászati problémák tárgyalása során is. ..." [HAI.]

PERS Krisztina: Az Albireo Budapest-Békásmegyeri Klub hírei. = Draco 38. 2013. jan-márc. (1.)149. sz. p. 1. Rezsabek Nándor előadása 2012. okt. 9-én a Veres Péter Gimnáziumban "Ember az űrben" címmel.; Csaba György Gábor vezetésével távcsöves bemutatás 2012. nov. 20-án, a Csobánka téren. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagképek ismerete. A csillagképek története és látnivalói. 2. = Draco 38. 2013. jan-márc. (1.)149. sz. pp. 2-5. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook változócsillag ismertetései. 7. Cassiopeia. = Draco 38. 2013. jan-márc. (1.)149. sz. pp. 6-10. Az összeállításban közreműködött Bartha Lajos és Puskás Ferenc. Kibővítve az újabb ismeretekkel. Bartha Lajos: A Cassiopeia-A szupernovamaradvány élete.; Gamma Cas 1937-1941.; Puskás Ferenc: Gamma Cas 2003 okt-dec.; A gamma Cas 2004. I. félévi megfigyelései.; gamma Cas 2004. 1. félév.; gamma Cas 2005. I. negyedév.; gamma Cas 1990-2005.; Puskás Ferenc: Változó gamma Cas és a konstans gamma Cas.; PSK [Puskás Ferenc]: Rho Cas: a fénye kismértékben hullámzik. Hiperóriás csillag. (rho Cas fénygörbék 2001-2008.) [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. = Draco 38. 2013. jan-márc. (1.)149. sz. pp. 11-12. Rezsabek Nándor előadása 2012. okt. 9-én a Veres Péter Gimnáziumban "Ember az űrben" címmel.; AAK leltár 2012. okt. 20-án a Hédervári Péter Georgina Obszervatóriumában, amely 30 éve használaton kívül van.; Albireo Országjárás: Kiskunhalasi Város Csillagvizsgáló, 2012. nov. 3.; Az Albireo Budapest-Békásmegyeri Klub távcsöves bemutatása 2012. nov. 20-án a Csobánka téren.; AAK tagdíjbefizetés 2013-ra.; Albireósok (Rezsabek Nándor és Csaba György Gábor) a VII. kerületi televízió "Erzsébetváros felett az ég" 2012. nov. 13-i és nov. 20-i adásában.; Rezsabek Nándor előadás az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziumban 2012. dec. 18-án.; Albireo Országjárás: Bakonyi Géza, Kispest 2012. dec. 20-án. [KSZ.]

Lapzárta után érkezett: kisbolygót neveztek el Keszthelyi Sándorról. = Draco 38. 2013. jan-márc. (1.)149. sz. p. 12. (318694) Keszthelyi = 2005 QM75. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Holdsarló észlelés 2013. január 12-én este. = Draco 38. 2013. ápr-jún. (2.)150. sz. p. 1., 10. Pécs TV-tornyának presszójából szabad szemmel látták a 20 óra 25 perces holdsarlót. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagképek ismerete. A csillagképek története és látnivalói. 3. = Draco 38. 2013. ápr-jún. (2.)150. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

PATYI Sebestyén: Vénusz-átvonulás. = Draco 38. 2013. ápr-jún. (2.)150. sz. p. 5. 2012. jún. 6-án észlelte Nagymarosról és lefényképezte a Vénusz-gallér jelenséget is. [KSZ.]

(318694) Keszthelyi = 2005 QM75. = Draco 38. 2013. ápr-jún. (2.)150. sz. p. 5. A Keszthelyi-kisbolygó felfedezésének és elnevezésének ismertetése. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook változócsillag ismertetései. 8. Cassiopeia. Perseus. = Draco 38. 2013. ápr-jún. (2.)150. sz. pp. 6-9. Az összeállításban közreműködött Bartha Lajos és Puskás Ferenc. Kibővítve az újabb ismeretekkel. RZ Cas.; Puskás Ferenc: AZ RZ Cassiopeiae villogásai.;Bartha Lajos: Algol - a Démon csillaga.; Puskás Ferenc: 2003. III. negyedévi beszámoló.; Kocsis Antal: Béta Per minimum (fénygörbék: 2004. okt. 18-án és 2004. nov. 4/5-én). [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Mindenki másként csinálja - az amatőrcsillagászatot! = Draco 38. 2013. ápr-jún. (2.)150. sz. p. 11. Dalos Endre új, 2012-es kötetéről, amely "Az én világom. 12. Keszthelyi Sándor amatőrcsillagászati megfigyelései és gyűjtései." címet viseli. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Albireo Amatőrcsillagászati Szeminárium 2013. = Draco 38. 2013. ápr-jún. (2.)150. sz. p. 12. Az Albireo Amatőrcsillagász klub rendezvénye 2013. jún. 7-9-ig lesz Somogyfajszon, a Kund kastélyban. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. p. 1. Albireo Országjárás, Vecsés, Mátis András, 2013. jan. 5.; Megjelent az AAK elnökének új csillagászattörténeti kötete (Rezsabek Nándor Sztrókay Kálmán életét bemutató kötet).; Szentmártoni Béla Csillagász Szakkör a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban (2013. febr. 19-től).; Hazai amatőrcsillagászati megfigyelések az AAK-facebookon. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagképek ismerete. A csillagképek története és látnivalói. 4. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. pp. 2-4. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Kiskegyed "tűzgömbje" azaz a 2013. jan. 31-i 17:21 KÖZEI látványa. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. p. 5., 10. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook változócsillag ismertetései. 9. Scorpius. Scutum. Serpens. Ursa Maior. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. pp. 6-9. Az összeállításban közreműködött Bartha Lajos és Puskás Ferenc. Kibővítve az újabb ismeretekkel. Bartha Lajos: A Delta Scorpii fellángolása.; Farkas Ernő: A delta SCO optikai viselkedése.; R Sct.; R Serpentis.; R UMA.; Puskás Ferenc: Szabad szemes változók 2005. IV. né..; Puskás Ferenc: Delta UMA 2002. évben. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Sztrókay Kálmán tudománynépszerűsítő emlékezete. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. p. 10. A "Tudomány, technika, irodalom. Sztrókay Kálmán emlékezete" című új kötet megjelenéséről. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Amatőrként Prágában. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. p. 11. Orloj csillagászati óra az Óváros főterén. Tycho Brahe sírja a Tyn templomban. Kepler prágai háza. Stefanik-obszervatórium a Petrin-hegyen. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Keszthelyi-kisbolygó. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. p. 12. [KSZ.]

ÓVÁRI László: Hold-részlet. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. p. 13. 1997. máj. 16-17-i holdfelvétel Salgótarjánból. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 2000. május 5-i esti 37 óra 48 perces holdsarló. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. p. 13. Villányból nézve [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - SRAGNER Márta: 2010. február 15-i esti 37 óra 40 perc korú holdsarló. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. p. 14. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 1969. január 1-i éjfél utáni első változócsillag-észlelésem. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 1975. február 5-én és 6-én az Eros kisbolygó megfigyelése. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. p. 15. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Állatövi fény és medvehagyma észlelőhétvége. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. pp. 16-17. A Zselici Csillagoségbolt-parkban 2013. ápr. 12-14-én. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 1970. május 9-i Merkúr átvonulás a Nap előtt. = Draco 38. 2013. júl-szept. (3.)151. sz. pp. 17-18. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 10 éves a Csimabi. = Draco 38. 2013. okt-dec. (4.)152. sz. p. 1. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagképek ismerete. A csillagképek története és látnivalói. [5.]. Csillagkép ismeretek, 6. Bevezető ismeretek, 6. = Draco 38. 2013. okt-dec. (4.)152. sz. pp. 2-4. Csillag-színek, csillag típusok. Az Andromeda-csoport (őszi ég). [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagvizsgáló a Svábhegyen 1885-ben? = Draco 38. 2013. okt-dec. (4.)152. sz. pp. 4-5. A Vasárnapi Ujság 1885. aug. 2-i számában megjelent mondat ("Dr. Kunz Adolf csornai prépost a Svábhegyen villát vásárolt, s csillagvizsgálót is szándékozik ott építeni.") elemzése. [KSZ.]

BURNHAM, Robert: Celestial Handbook változócsillag ismertetései. 10. Taurus. Triangulum. Virgo. = Draco 38. 2013. okt-dec. (4.)152. sz. pp. 6-9. Az összeállításban közreműködött Bartha Lajos és Puskás Ferenc. Kibővítve az újabb ismeretekkel.; Bartha Lajos: Mikor lángolt fel a Bika csillagkép szupernóvája?; PSK [Puskás Ferenc]: Lambda Tau fázisdiagramja 2005. februári adatokból.; Szőke Balázs: Az R Trianguli.; R Vir. [KSZ.]

BOTH Előd: Fokozódó zűrzavar és érzelmi háttér - egy hazai csillagász véleménye. = Draco 38. 2013. okt-dec. (4.)152. sz. pp. 9-10. A nagybolygókról, törpebolygókról, kisbolygókról és a "Plútó mesterkélt és erőszakolt érveken alapuló trónfosztásáról". Dalos Endre és Benkő Miklós rövid kiegészítéseivel. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Magyar Tudományos Akadémia csillagász tagjai 1825-től 2013-ig. = Draco 38. 2013. okt-dec. (4.)152. sz. p. 11. 188 év alatt 3037 személyt választottak tagnak. Közülük 26 tudós a csillagászati munkásságának köszönhetően érdemelte ki a címet, legutóbb (2013. máj. 7-én) Kiss L. László csillagászt és amatőrcsillagászt. Detre László, Fényi Gyula, Gothard Jenő, Harkányi Béla, Hollósy Jusztinián, Kiss L. László, Kondor Gusztáv, Konkoly-Thege Miklós, Mészáros Péter, Nagy Károly, Schulhof Lipót, Szalay A. Sándor, Tittel Pál, Zách János Ferenc és további külföldi MTA-tagok említésével. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. = Draco 38. 2013. okt-dec. (4.)152. sz. pp. 12-13. Csillagászattörténeti jelentőségű diafelvételek a kaposvári Uránia csillagdáról [Tóth Miklós gyűjteményéből.]; Pozitív megfigyelés a 2012 DA14 földsúroló kisbolygóról! [Csukás Mátyás nagyszalontai beszámolója alapján.]; Egy földsúroló kisbolygó, a 2012 DA14 megfigyelése [Kósa-Kiss Attila nagyszalontai beszámolója alapján.]; Megfigyelések a C/2011 L4 (PANSTARRS) üstökösről.; Albireo Országjárás, Budapest, Orha Zoltán, 2012. 03. 17. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok említése régi magyar nyelvű csillagászati könyvekben. = Draco 38. 2013. okt-dec. (4.)152. sz. pp. 14-16. 1578-ban, 1626-ban, 1653-ban, 1683-ban, 1757-ben, 1777-ben, 1809-ben, 1814-ben kiadott könyvekből vett idézetek. [KSZ.]

Címlapon: Kövesligethy Radó 150. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. címoldal. [p. 1.] [SRG.]

Id. és ifj Szendrői Gábor felvételei. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. első belső [p. 2.], hátsó belső borító. [p. 67.] 168P Hergenrother üstökös. Copernicus kráter. Jupiter. Clavius kráter. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a XXXIII. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek rendezvényeiről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 5-21. 2012. okt. 9. és 18. között. [SRG.]

MITRE Zoltán: Planetáriumot (és naptávcsövet) avattunk. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 22-23. Szombathelyen, a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Karán, 2012. nov. 7-én. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület november 30-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 23-27. [SRG.]

A Gothard Jenő emlékérem továbbra is megvásárolható. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 27-28. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület aktuális tagnévsora. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 29-30. 51 tag neve és címe. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2012. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 31-34. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Beszámoló az MTA Kövesligethy Radó emlékülésről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 35-37., címoldal [p. 1.], hátsó külső borító [p. 68.] A Magyar Tudományos Akadémia székházában, 2012. okt. 17-én. [SRG.]

BARTHA Lajos: Badarságok breviáriuma. Címszavak az áltudományok és az ezotéria csillagászati világából. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 37-47. [SRG.]

Programajánló. 2013. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 48-52. [SRG.]

A Csillagos Ég. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 53-54. 2012 DA14 földsúroló kisbolygó útja.; C/2011 L4 Panstarrs üstökös útja az égbolton. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2013. január havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 55-57. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Kisbolygók.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2013. február havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 58-60. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Kisbolygók.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2013. március havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 61-63. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég ajánlat a téli égbolton. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 1.(93.) sz. pp. 64-66. [SRG.]

Címlapon: India csillagászati emlékei. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. címoldal, első belső borító [pp. 1-2.] [SRG.]

Szauer Ágoston fotói. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. első belső [p. 2.], hátsó belső borító. [p. 67.] C/2011 L4 (PANSTARRS) üstökös. Szíriusz - M41 a téli égbolton. [SRG.]

MATISZ Attila - PÉNTEK Kálmán - GEGUSS Zoltán - RÓNAY Viktor: Beszámoló a közgyűlésről. - Jegyzőkönyv. - = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 4-24. 2013. jan. 12-én volt. Határozatok. pp. 21-24. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - MITRE Zoltán: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2013. évi munkaprogramja. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 25-29. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület március 7-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 29-32. [SRG.]

MITRE Zoltán: Megérkezett a Panstarrs üstökös! = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 33-36. Az üstökös észlelése Szombathelyről, 2013. márc. 11-én. [SRG.]

NÉMETH Kornél: Beszámoló a C/2011 L4 (PANNSTARRS) üstökös észleléséről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. p. 36., hátsó külső borító [p. 68.] Az üstökös észlelése Szolnokról, 2013. márc. 11-én. [SRG.]

MATISZ Attila: Indiai emlékek. (A Jantar Mantar.) = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 37-41., címoldal, első belső borító. [pp. 1-2.] [SRG.]

Meghívó és program-kiegészítés a Kövesligethy Radó Emlékkonferenciáról szóló beszámolóhoz. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

Egyesületi krónika 2013. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. p. 44. [SRG.]

VCSE - 2013. évi ifjúsági cikkírói pályázat. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 45-46. [SRG.]

VEGA ’13 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor. Csillagászati tábor fiataloknak. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 46-49. 2013. aug. 6-13-ig lesz Őrimagyarósdon. [SRG.]

Programajánló. 2013. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 50-53. [SRG.]

A Csillagos Ég. Részleges Holdfogyatkozás április 25-én! = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. p. 54. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2013. április havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 55-57. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2013. május havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 58-60. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2013. június havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 61-63. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 2.(94.) sz. pp. 64-66. [SRG.]

Címlapon: Utazás a Naprendszerben. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. [p. 1.] címoldal. [SRG.]

MATISZ Attila: Asztromajális. (Kerékpározz töbszörös fénysebességgel!) = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. pp. 4-5. Szombathelyen, 2013. máj. 1-én. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület június 12-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

VARGA György: Részleges holdfogyatkozás április 25-én, a Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóból. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. pp. 9-11., első belső borító [p. 2.] [SRG.]

EREDICS Alexandra: Vulkánosság a Naprendszerben. (Szakdolgozat - 1. rész.) = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. pp. 11-25. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Égre néző szemek. A Kövesligethy Radó Csillagvizsgáló és Planetáriuma Természettudományi Karon. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. pp. 26-29., hátsó belső borító. [p. 59.] A csillagvizsgáló és a planetárium története. [SRG.]

Egyesületi krónika 2013. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy Vas megyei tudós Galilei perében: Inchofer Melchior. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. pp. 33-41. 1584-ban vagy 1585-ben született Kőszegen. 1607-ben lett jezsuita. 1648-ban halt meg Milanóban. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A VCSE nyári tábora. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. p. 42. 2013. aug. 6-tól 13-ig lesz. [SRG.]

Programajánló 2013. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. pp. 43-45. [SRG.]

A Csillagos Ég. Perseidák meteorraj, augusztus 12-13 éjjelén. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. p. 46. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2013. július havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. pp. 47-49. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2013. augusztus havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. pp. 50-52. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2013. szeptember havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. pp. 53-55. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. pp. 56-58. Mély-ég ajánlat nyárra.; Változó- és kettőscsillag ajánlat nyárra. [SRG.]

NÉMETH Kornél: A 2012-es év utolsó naplementéje. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 3.(95.) sz. hátsó külső borító [p. 59.] [SRG.]

Címlapon: Kopernikusz nyomában. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. címoldal [p. 1.] [SRG.]

SÁGI Ferenc: Keszőcze István. (1963. 09. 20 - 2013. 05. 15.) = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. p. 4. Nekrológ. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - KESZEINÉ BARKI Katalin: Együttműködési megállapodás a Tóth György hagyaték látogathatóságával kapcsolatban. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. pp. 4-8. A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtárában. [SRG.]

KISS László: Új igazgató a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium élén. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. pp. 6-8. Szabó M. Gyula a szombathelyi csillagvizsgáló új igazgatója. [SRG.]

Lezárult a hidegkúti ingatlan adásvétele. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. pp. 8-10. Az egyesület 2013. ápr. 16-án eladta a Hidegkúton lévő telkét Kovács Gábor helyi lakosnak. [SRG.]

MATISZ Attila: Tájékoztató az egyesület szeptember 6-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. pp. 10-11. [SRG.]

MITRE Zoltán: Felhívás Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. p. 12. [SRG.]

EREDICS Alexandra: Vulkánosság a Naprendszerben. (Szakdolgozat - 2. rész.) = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. pp. 13-38. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Krakkói képeslap - egy varázslatos ékszerdoboz a Visztulánál. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. pp. 39-41. Csillagászati emlékek Krakkóban, a Jagelló Egyetem Collegium Maiusában. [SRG.]

Egyesületi krónika 2013. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. p. 42. [SRG.]

XXXIV. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek 2013. október 7-20. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. pp. 43-48., hátsó külső borító [p. 68.]. [SRG.]

Programajánló 2013. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. pp. 49-51. [SRG.]

A Csillagos Ég. ISON, Encke és Lovejoy üstökösök együttálása november folyamán. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. p. 52. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2013. október havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. pp. 53-55. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2013. november havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. pp. 56-60. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2013. december havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. pp. 61-63. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 24. 2013. 4.(96.) sz. pp. 64-66. Mély-ég ajánlat az őszi hónapokra.; Változó- és kettőscsillag ajánlat őszre. [SRG.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 4. 1. sz. pp. 14-15. [HAI.]

Barna törpék - kőzetbolygókkal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 4. 1. sz. p. 26. "Csillagászok az ALMA- (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) rádiótávcső-hálózattal most első ízben figyeltek meg milliméteres méretű szilárd porszemcséket egy barna törpe körüli porgyűrű külső pereménél. [...] A vizsgált barna törpe a Kígyótartó (Ophicus) csillagképben látható rho Oph 102, tömege a Nap tömegének mindössze 6 százaléka (a Jupiterének 60-szorosa)..." [HAI.]

KESZTHELYI Zsolt: A Szaturnusz ígéretes kísérője. Mi rejtőzik az Enceladus felszíne alatt? = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 11. 2. sz. pp. 41-43. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A napra lehet nézni. Interjú Dajka Emesével. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 11. 2. sz. pp. 44-45. Forgácsné Dajka Emese az ELTE Csillagászati tanszékének egyetemi adjunktusa a Nap elméleti kutatásáról. [KSZ.]

Bolygók, napok és keletkezési modellek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 11. 2. sz. p. 58. Exobolygók a Napnál nagyobb tömegű csillagok körül. [KSZ.]

Közeledik az évszázad üstököse? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 11. 2. sz. p. 59. A C/2012 S1 (ISON) üstökös, amelyet 2012. szept. 21-én fedeztek fel a Naptól 6,4 csillagászati egység távolságra. [KSZ.]

Mozgalmas űrkutatási évre készülhetünk. Röviden. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 11. 2. sz. p. 59. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Galaxisok a Világegyetem hajnaláról. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 18. 3. sz. p. 69. A NASA Hubble-űrtávcsövével felfedezett hét galaxis mindegyike idősebb 13 milliárd évesnél. (Az Univerzum életkora 13,7 milliárd év.) Az abszolút csúcstartó 13,32 milliárd éves. Vöröseltolódása: z = 11,9. A galaxisok az Univerzum hajnalán, az ősrobbanás utáni 300-600 millió évvel alakultak ki. A beszámoló az Astrophysical Journal Letters-ben jelent meg. Forrás: CalTech. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Merre mutat az iránytű? Merőkanáltól a pólusváltásig. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 18. 3. sz. pp. 77-79. A Föld szerkezete. Az iránytű története. Az északi mágneses pólus mozgása. A Föld mágneses védőpajzsa. Az északi és déli pólus megfordulása. Átlagosan 300 ezer évente történik pólusváltás, de a legutóbbi ilyen esemény 780 ezer évvel ezelőtt történt. A földi mágneses tér létrejöttének magyarázata. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A Naprendszer térképei. Interjú Hargitai Henrikkel. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 18. 3. sz. pp. 84-85. A hét kutatója. [KSZ.]

Mi vár ránk a Plútón? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 18. 3. sz. p. 91. 2015-ben fog elrepülni a Plútó mellett a NASA New Horizons szondája. [KSZ.]

Agykárosító űrutazás. Röviden. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 18. 3. sz. p. 92. [KSZ.]

ÉT-iránytű. Csillagnéző. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 18. 3. sz. p. 94. Nemzetközi Csillagoségbolt-park a Hortobágyon. Csillagászati előadások, távcsöves bemutatások. [KSZ.]

Legalább 17 milliárd Föld méretű exobolygó? A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygókutatás. = Élet és Tudomány 68. 2013. jan. 25. 4. sz. pp. 100-101. A Kepler-űrtávcső által talált exobolygók öt mérettartományba sorolása. A 0,8-1,25 földtömegű bolygók 17 %-os részt képviselnek. Forrás: ScienceDaily. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 1. 5. sz. pp. 148-149. [KSZ.]

Középkori gammasugár-kitörés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 1. 5. sz. p. 154. Fusa Miyake fák évgyűrűit vizsgálta szén- és berilliumizotópok nagymértékű megugrását mutatta ki, az szerint a Földet 774-ben vagy 775-ben nagy intenzitású sugárzás érhette. Szupernóvára utaló feljegyzések vagy maradványok hiányoznak. Most Valeri Hambaryan és Ralph Neuhäuser közeli, rövid ideig tartó gammasugár-kitörés (GRB) hatásával magyarázta. A forrás 3000 és 12000 fényévre lehetett. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society alapján a ScienceDaily. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Magyar roverek a földi marsbázison. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 1. 5. sz. p. 154. A nemzetközi programban 18 ország vesz részt. A Szahara északi részén lesz a MARS 2013 szimulációs tereptesztje. Az irányítóközpont Innsbruckban lesz, ahol Orgel Csilla az ELTE hallgatója geológusként tevékenykedik. Egyik magyar rover a székesfehérvári Hunveyor-4 Hudoba György vezetésével, a másik rover a Puli tesztverziója. [KSZ.]

A Világegyetem és a modellek. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 8. 6. sz. p. 165. Az ausztrál CSIRO rádiótávcső-rendszerrel meghatározták egy 7,2 milliárd fényévre lévő galaxis hőmérsékletét és 5,08 kelvinnek találták. A Világegyetem mai átlaghőmérséklete 2,73 kelvin. [KSZ.]

Életrevaló exo-holdak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 8. 6. sz. p. 187. Eddig már 3600 exobolygót fedeztek fel. A csillagászok ekörüli holdakat kerestek, de sikertelenül. Forrás: Science News. [KSZ.]

BAKÓ Gábor: Azonosítani lehet minket az űrből? A korszerű földmegfigyelő műholdak felbontása. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 15. 7. sz. pp. 211-213., címlapkép. A mai polgári műholdak terepi felbontása 185 és 41 cm között van. Mindez tökéletes légköri körülményeknél igaz. [KSZ.]

Fekete lyukak mérlegen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 15. 7. sz. p. 218. A galaxisok magjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak tömegének meghatározása a körülötte örvénylő gázfelhő szén-monoxid molekulák sebességének kimérésével, a CARMA távcsőrendszer segítségével. [KSZ.]

Wikipédia-kisbolygó. Röviden. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 15. 7. sz. p. 219. (274301) Wikipedia. [KSZ.]

Milyenek a szuperföldek? Röviden. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 15. 7. sz. p. 220. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Megkövült vízfolyások. A tudomány új eredményei. Első kézből. Marskutatás. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 22. 8. sz. p. 229. 4000 marsbeli zegzugos gerincet vizsgáltak. A Mars felszínén becsapódások után repedések jöttek létre. Ezekben vízfolyások áramolhattak és sodrásuk keményebb hordalékkal töltötték fel. Az erózió később a puhább részeket elhordta és a megkövesedett gerincek maradtak mára. A Geophysical Research Letters cikke alapján. [KSZ.]

NAGY János - SZALAI Sándor: Új orosz holdszonda a Holdra. Magyar részvétel a holdkutatásban. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 22. 8. sz. pp. 230-232. A tervezett Luna-Glob és Luna-Resource holdszondák. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Stabil káosz. Interjú Süli Áronnal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 22. 8. sz. pp. 238-239. Az ELTE Csillagászati Tanszékének kutatója az égi mechanikáról. [KSZ.]

Fúróminta a Marsról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 22. 8. sz. pp. 250-251. A NASA Curiosity marsjárója 16 mm átmérőjű és 64 mm mély lyukat fúrt és a kőzetport a fedélzeti laboratóriumába tette. [KSZ.]

Megjósolható szupernóvarobbanások? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 22. 8. sz. p. 251. Az SN2010mc szupernóva a végső összeomlás előtt 37 nappal kifényesedett és 2000 km/s sebességgel gázburkot dobott le. Forrás: ScienceNews. [KSZ.]

Magyar műszer az űrállomáson. Röviden. = Élet és Tudomány 68. 2013. febr. 22. 8. sz. p. 251. Az Obsztanovka műszeregyüttes, melyet 7 ország, köztük Magyarország tudósai és mérnökei fejlesztettek ki. A műszerek egyike az ELTE Űrkutató Csoport SAS3 műszere, amely hullámterjedési méréseket végez az ionszférában és a magnetoszférában. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 1. 9. sz. p. 258. A TIT Budapesti Planetárium programjai 2013. március 1 - június 15. között. [KSZ.]

KŐVÁGÓ Angéla: Masat-1 Homesat. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 1. 9. sz. pp. 260-261. A Masat-1 magyar műhold első évéről és adásainak vételi lehetőségeiről. [KSZ.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Föld-szerű bolygók a szomszédunkban? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 1. 9. sz. p. 261. Bolygók a vörös törpe csillagok körül. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 1. sz. 9. pp. 268-269. [KSZ.]

A legkisebb exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 1. 9. sz. p. 282. A Kepler-37 rendszere a Lant csillagképben, tőlünk 210 fényévre. A Kepler-37b mérete mintegy harmada a Földnek. [KSZ.]

ÉT-iránytű. Üstökös-figyelő. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 1. 9. sz. p. 286. Az évszázad üstököse? című új műsor a TIT Budapesti Planetáriumban febr. 28-tól. [KSZ.]

Szerkesztőség: Kedves Olvasók! = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 8. 10. sz. p. 290. Elhunyt Tóth József (1940-2013), a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egykori alelnöke, a Pécsi Tudományegyetem volt rektora, a Pécs-Baranyai TIT Egyesület elnöke, a földtudományok nyugalmazott professzora, az MTA doktora, a pécsi földrajzi intézet létrehozója. Tudományos munkája és 400-at meghaladó publikációja mellett ismeretterjesztő tevékenysége is jelentős volt, bizonyos csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Szupernóvarobbanásokból kozmikus sugarak. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 8. 10. sz. pp. 292-293. A NASA Fermi Gamma-sugár űrtávcsövével 4 teljes éven át figyelték a W44 és az IC 443 szupernóvamaradványt."Most először végre megfigyelésekkel is sikerült igazolni, amit a kutatók régóta sejtettek: a Földet a világűrből bombázó kozmikus sugárzás nagyenergiájú részecskéink java szupernóvarobbanások maradványaiban jön létre, amelyek óriási részecskegyorsítóként közel fénysebességre gyorsítják fel a töltött részecskéket." [KSZ.]

NYERGES Gyula: Kóma és csóva. Az üstökösök éve. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 8. 10. sz. pp. 298-300., címlapkép. A március közepétől látszó C/2011 L4 (Panstarrs) üstökösről. A régi korok elképzelései az üstökösök megjelenéséről. A Halley-üstökös visszatérései. Űrszondákkal az üstökösök közelében. Az üstökösök fizikai jellemzői. [KSZ.]

Az AIDA-misszió célpontja a Didymos. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 8. 10. sz. p. 314. Az ESA 2022-re tervezett missziója a kettős kisbolygóhoz. [KSZ.]

Holt csillagok körül "élő" bolygók. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 8. 10. sz. p. 315. Fehér törpék körüli kőzetbolygók tervezett keresése. [KSZ.]

Plazmaeső zuhog. Röviden. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 8. 10. sz. p. 315. A Napon, 2012 nyarán. [KSZ.]

Az Europa meglékelése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 15. 11. sz. p. 346. A Jupiter holdjának vékony jégkérge alatt mintegy 100 km mély cseppfolyós óceán lehet. Csillagászok szerint magnézium-szulfátot tartalmazó epszomit ásványt lehet kimutatni a felszínen, amely az óceánból szivároghatott fel. A sós óceánban élet is létrejöhetett. Az Astronomical Journal cikke és a NASA JPL alapján. [KSZ.]

Rejtett meteorkrátert fotóztak az űrből. Röviden. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 15. 11. sz. p. 348. Nyugat-Ausztráliában a Piccaninny-szerkezet. A 7,5 km átmérőjű kráter 360 millió évvel ezelőtt keletkezhetett. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Óriásbolygó születik? A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 22. 12. sz. p. 357. A HD 100546 csillag körüli por- és gázkorongban. [KSZ.]

MONTSKÓ Éva: A hét kutatója. A Cerestől a szuperkritikus vízig. Interjú Schiller Róberttel. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 22. 12. sz. pp. 366-367. A kémia és kémiai fizika tudósa beszél pályájáról és kutatásairól, ebben csillagászati vonatkozások is vannak. Február 21-én átvehette a Tudományos Újságírók Klubja által alapított az Év Ismeretterjesztő Tudósa díjat. A Nemzetközi Csillagászati Unió által 196005 Robertschiller (2002 RS241) hivatalos nevén bejegyzett kisbolygó ezentúl Schiller Róbert nevét viseli. [KSZ.]

Jég a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 22. 12. sz. pp. 378-379. Kísérletek NASA Goddard Űrrepülési Központjának laboratóriumában. [KSZ.]

Üzenet az űrbe. Röviden. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 22. 12. sz. p. 379. Az emberi civilizációval kapcsolatos 100 felvételt visz az Echostar-XVI műhold az űrbe. [KSZ.]

TÖRÖK József: Gerbert, avagy II. Szilveszter. Egy korszakos jelentőségű pápa. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 29. 13. sz. pp. 390-393., címlapkép. A 950 körül született , pápaként 999-1003-ig uralkodó, a születendő magyar és lengyel keresztény egyházakat támogató és 1010 évvel ezelőtt, azaz 1003. máj. 12-én elhunyt II. Szilveszter pápa részletes életműve. Tanulmányainak több csillagászati vonatkozása volt. Korának arab csillagászatát tanulmányozva az asztrolábium használatáról és napórák készítéséről is értekezett. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Csóvás égi vándorok hazai kutatása. Interjú Tóth Imrével. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 29. 13. sz. pp. 394-395. Beszélgetés Dr. Tóth Imre csillagásszal az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete munkatársával az üstökösök magyar vonatkozású kutatásairól. Említi a Kohoutek- a Bradfield- , a Kobayashi-Berger-Milon- ,a West-üstökösök 1973-1976 közötti észlelését, közreműködését a VEGA-űrprogramban a Halley-üstökös kutatásával kapcsolatban. Az utóbbi években Piszkéstető 1 m-es RCC-teleszkópjával és a Hubble-űrtávcső segítségével kutatja az üstökösöket.
Említi Regiomontanus 1472-es üstökös megfigyelését, Konkoly Thege Miklós ógyallai üstököskutatásait, Terkán Lajos 1910-es észleléseit a Halley-üstökös magjáról. Kulin György 1930-40-es évekbeli, Lovas Miklós 1960-1990 közötti és Sárneczky Krisztián, Szabó M. Gyula utóbbi években végzett hazai üstököskutatási mutatják az ilyen objektumok utáni folytonos érdeklődést. [KSZ.]

Barna törpék hozzánk közeli párosa. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 29. 13. sz. p. 410. A NASA WISE infravörös-műholdjának felvételén felfedezett WISE J104915.57-531906 objektum távolsága 6,5 fényév. Csak a 6 fényévre levő Barnard csillag és a 4,4 fényévre levő Alpha Centauri kettőse van ennél közelebb. [KSZ.]

Életlehetőség a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. márc. 29. 13. sz. pp. 410-411. A Curiosity marsjáró 6,4 cm mélységig vett fúrásmintát. Az elemzés az élet építőköveihez nélkülözhetetlen elemeket talált. A Földön élő kemoszintetizáló mikrobák környezetéhez hasonlók itt a feltételek. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Csillagontó galaxisok a Világegyetem hajnaláról. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 5. 14. sz. pp. 420-421., címlapkép. 1 milliárd évvel az ősrobbanás után. A 10 m-es Déli-sarki távcső (South Pole Telescope, SPT) megfigyelései. A Nature cikke alapján. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 5. 14. sz. pp. 436-437. [KSZ.]

Szűk a mezsgye a szén alapú életig. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 5. 14. sz. p. 442. A Physical Review Letters és a ScienceDaily alapján. [KSZ.]

Sokkoló fényszennyezettség Hong Kongban. Röviden. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 5. 14. sz. p. 444. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Interaktív űrkiállítás Budapesten. A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 12. 15. sz. p. 453. Az European Space Expo vándorkiállítása márc. 20-25-ig. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Lidércek, törpék és trollok a fejünk felett. A hét kutatója. Interjú Bór Józseffel. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 12. 15. sz. pp. 462-463. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az űrhajózás napja. A megismételhetetlen utazás. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 12. 15. sz. pp. 467-469. Gagarin 1961. ápr. 12-i űrutazásáról. [KSZ.]

Újfajta törpe szupernóvák. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 12. 15. sz. pp. 474-475. A két fő típus (Ia-típus és II-típus) mellett egy újabb szupernóva: az Iax-típus. Utóbbi is fehér törpe összeomlásakor keletkezik. Az Astrophysical Journal és a ScienceDaily alapján. [KSZ.]

A Titán légköre. Röviden. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 12. 15. sz. p. 476. [KSZ.]

ÉT-iránytű. Magyar űrhajós. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 12. 15. sz. p. 478. Az űrkutatás múltja, jelene, jövője címmel kiállítás nyílt a százhalombattai Matrica Múzeumban. Ebben Farkas Bertalan űrutazásával kapcsolatos anyagokat állítanak ki. A kiállítás szept. 15-ig tekinthető meg. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A Világegyetem picivel öregebb és "testesebb". A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 19. 16. sz. pp. 484-485. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás még pontosabb eredményei az ESA Planck űrmissziója első 15,5 hónapos mérései alapján. A Világegyetem kora 13,7 helyett 13,8 milliárd év. A pontosítás eredményei: az anyag részaránya 4,6 helyett 4,9, a sötét anyag aránya 24 helyett 26,8, a sötét energia aránya 71,4 helyett 68,3 százalék. [KSZ.]

100 milliárd Föld-szerű bolygó? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 19. 16. sz. p. 506. Kezdeményezés a Kepler-űrtávcső és a gravitációs mikrolencse-hatás segítségével ilyen exobolygók kimutatására. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Magyarok a Marson - nyolcadszor. A tudomány új eredményei. Első kézből. Mérnöktudomány. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 26. 17. sz. pp. 516-517. A Magyar Alkalmazott Mérnöki Tudományok Versenyét idén a szegedi Déri Miksa Általános Iskolában rendezték ápr. 6-án. A tornateremben felépített marsi terepen kétkerekű robotok versenyeztek. A 38 csapat versenyét a Karkus Péter vezette Mars Poetica nyerte. A versenyeket 2005-ben Sipos Attila javasolta, aki Vízi Pál Gáborral együtt szervezője a rendezvénysorozatnak. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: A sötét anyag hírhozói? A tudomány új eredményei. Első kézből. Űrkutatás. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 26. 17. sz. p. 517. Pozitrontöbblet a kozmikus sugárzás fluxusában. Az ISS-en működő AMS (Alfa Mágneses Spektrométer) műszer mérései. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 68. 2013. ápr. 26. 17. sz. pp. 532-533. [KSZ.]

Újfajta gammakitörések, ismeretlen csillagvégek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 3. 18. sz. p. 570., címlapkép. A gammakitörések harmadik típusa. Ezek kitörésének időtartama több órás. [KSZ.]

Halott csillag fénygörbítő ereje. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 3. 18. sz. pp. 570-571. A KOI-256 kettőscsillag. Egy fehér törpe és egy vörös törpe alkotja. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 10. 19. sz. p. 578. A TIT Budapesti Planetárium programja 2013. jún. 15-ig. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Fotocellák és óriástávcsövek. Egy világkiállítás csillaga. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 10. 19. sz. pp. 589-599. 1933. máj. 27-én Chicagóban a 46. világkiállítást úgy nyitották meg, hogy az Arkturusz fényét amerikai óriástávcsövekkel fotocellákra vetítették és ezzel kapcsolták fel a pavilonok díszkivilágítását. [KSZ.]

Szuperföldek lakható zónákban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 10. 19. sz. pp. 602-603. A Kepler-62 és a Kepler-69 csillagok körüli exobolygók. [KSZ.]

Kozmikus távolságmérés fekete lyukakkal? = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 10. 19. sz. p. 603. Az aktív fekete lyukakba áramló anyagtömegek sugárzásának megfigyelésével. [KSZ.]

Fekete lyuk születik. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 17. 20. sz. p. 613. Fekete lyuk keletkezésének megfigyelése. Elméleti cikk, amelyet Tony Piro jelentetett meg az Astrophysical Journal Letters-ben. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A polarizált fénytől a bögölycsapdáig. A hét kutatója. Interjú Horváth Gáborral. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 17. 20. sz. pp. 620-621. Az ELTE Környezetoptika Laboratórium vezetője. Az égbolt-fény polarizációjának kutatásait is végzik. "Szeretnénk tisztázni egy rejtélyesnek tűnő kérdést a vikingekkel kapcsolatban, akik mágneses iránytű nélkül is kiválóan tájékozódtak nyílt vizeken. Amikor sütött a Nap, egy speciális napórával határozták meg az égtájak irányát. Rejtély azonban, hogy felhős vagy ködös időben miként navigáltak. Egy széles körben elterjedt hipotézis szint az égbolt-polarizáció segítségével. Az égboltfény polarizáció-irányát lineáris polárszűrőként működő, napkőnek nevezett kristályokkal állapíthatták meg. E hipotézis eddig nélkülözte a kísérleti alapokat. Az általunk mérendő égbolt-polarizációs mintázatok felhasználásával és a polarimetrikus viking navigáció fő lépései hibafüggvényeinek mérésével meghatározzuk azon meteorológiai viszonyokat, melyek kedveznek e rejtélyes módszernek." [KSZ.]

Forró gázból falatozik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 17. 20. sz. p. 635. A galaxisunk legbelső régiójában kavargó gáztömegek néhol 1000 Celsius-fokot is meghaladó hőmérsékletét a központi fekete lyuk felé spirálisan rohanó gázfelhők ütközése okozza. Forrás: ESA. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Holdfogyatkozás Tihanyban. A hátlapon. Holdfogyatkozás a Tihanyi-félsziget felett. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 17. 20. sz. pp. 639., hátsó külső borító. 2013. ápr. 25-i észleges holdfogyatkozás sorozatfelvétele. A kelő és fogyatkozó Holdról 2,5 órán át készített 4 percenként felvételeket, összesen 38-szor exponálva. A képet a NASA a nap csillagászati képének választotta. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Föld-szerű bolygók nyomai holt csillagokban. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 24. 21. sz. pp. 644-645. A Hubble-űrtávcső spektroszkópiai megfigyelése szerint a Hyadok-halmaz két fehér törpéjének légkörében szilícium található. Ez a kiégett csillagba zuhant szilárd kísérőkből (kisbolygókból vagy bolygókból) származhat. [KSZ.]

Szupernóvarobbanás baktérium fosszíliákban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 24. 21. sz. pp. 666-667. Csendes-óceáni üledékrétegekben vaskedvelő baktériumok maradványaiban a vas ritka, 60-as tömegszámú radioaktív izotópjait azonosították. Ilyen kizárólag szupernóvarobbanásokban jöhet létre. Ez 2,3 millió évvel ezelőtt történt. [KSZ.]

Kedves Olvasóink! = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 31. 22. sz. p. 674. A TIT Budapesti Planetárium programjai 2013. jún. 15-ig. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Amiről az árapály mesél. Interjú Varga Péterrel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 31. 22. sz. pp. 684-685. Szeizmológus, a MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet tudományos tanácsadója. Az árapálysúrlódást, a Föld-Hold távolság változását, a Föld forgásidejének és a nap hosszának változását vizsgálja 3,5-4 milliárd évre visszamenőleg. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 31. 22. sz. pp. 686-687. [KSZ.]

A Curiosity második fúrásmintája. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 31. 22. sz. pp. 698-699. 2013. máj. 19-én. [KSZ.]

Nagyobbacska kisbolygó közeledik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. máj. 31. 22. sz. p. 699. 2013. máj. 31-én a 2,7 km átmérőjű 1988 QE2 kisbolygó 5,8 millió km-re halad el. [KSZ.]

A galaxisfejlődés hiányzó láncszeme. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. jún. 7. 23. sz. p. 731. A HXMM01 jelzésű galaxis, amely a Tejútrendszerünknél tízszer nagyobb és 11 milliárd évvel ezelőtt az eddig látott legfényesebb és gázokban leggazdagabb galaxis volt. A Nature alapján a ScienceDaily. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 68. 2013. jún. 14. 24. sz. p. 738. A TIT Budapesti Planetárium rendezvényei a Múzeumok Éjszakáján, 2013. jún. 22-én. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Meteoritok hozták az élethez szükséges foszfort. A tudomány új eredményei. Első kézből. Asztrobiológia. = Élet és Tudomány 68. 2013. jún. 14. 24. sz. p. 741. Az élő anyag felépítésében nélkülözhetetlen foszfor 4 és 3,5 milliárd évvel ezelőtt a világűrből került a Földre. [KSZ.]

Megoldódott egy törpenóva rejtélye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. jún. 14. 24. sz. pp. 762-763. A SS Cygni változócsillagról, amelynek távolságát pontosították. Az eddigi 520 helyett 370 fényév a helyes távolságértéke. [KSZ.]

Az eddig látott legkönnyebb exobolygó? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. jún. 14. 24. sz. pp. 762-763. A HD 95086 csillag körül. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Az első nő a kozmoszban. Tyereskova űrkalandjának igaz története. = Élet és Tudomány 68. 2013. jún. 21. 25. sz. pp. 787-789. Űrrepülése 1963. jún. 16. és 19. között. [KSZ.]

A legkisebb ismert törpegalaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. jún. 21. 25. sz. p. 794. A Segue 2 nevű objektum. Mintegy 1000 csillag alkotja. Forrás: Keck Observatory. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! TIT Planetárium Budapest. = Élet és Tudomány 68. 2013. jún. 28. 26. sz. p. 802. A jún. 15-én planetáriumba érkező nagyszámú látogató árbevételének duplájával támogatta a TIT az árvízi védekezést és helyreállítást. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Gázóriások - parkolópályán. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 68. 2013. jún. 28. 26. sz. p. 804. A forró, Jupiter-típusú exobolygók nagyon közel keringenek anyacsillagokhoz, de pályájuk mégis stabil. Az Astrophysical Journal alapján. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Exobolygó-kutatás égen és földön. Interjú Kiss Lászlóval. = Élet és Tudomány 68. 2013. jún. 28. 26. sz. pp. 814-815. Kiss Lászlót május elején választották az MTA levelező tagjává. A cikk az exobolygó-kutatásról ír, főként annak hazai eredményeiről és terveiről. A Lendület-program. A PECS-pályázat. A CHEOPS-program.A Kepler-program. A GAIA-űrobszervatóriumhoz csatlakozó program. A Piszkéstetői Obszervatórium fejlesztéséről. (A piszkéstetői távcső fényképét Kuli Zoltán készítette.) [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 68. 2013. jún. 28. 26. sz. pp. 820-821. [KSZ.]

Az élet építőkövei - üstökösök révén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. jún. 28. 26. sz. p. 827. Forrás: Journal of Physical Chemistry. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A sötétség nyomában. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 68. 2013. júl. 5. 27. sz. p. 856. Richard Panek 4% Univerzum című művének (Scolar Kiadó, 2013, 368 oldal) ismertetése. [HAI.]

Exobolygó születik? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. júl. 5. 27. sz. pp. 858-859. A VT Hydrae vörös törpecsillag körüli protoplanetáris korongban egy közel 3 milliárd kilométer széles anyag mentes gyűrűt (hézagot) fedeztek fel. [HAI.]

Megoldódott a fekete lyukak rejtélye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. júl. 5. 27. sz. p. 860. Számítógépes szimulációval sikerült megmagyarázni a feketelyukak irányából érkező röntgensugárzás nagyobb energiájú, úgynevezett "kemény" komponensének eredetét is. [HAI.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 68. 2013. júl. 12. 28. sz. p. 866. A TIT Budapesti Planetárium műsorai 2013. jún. 17-től aug. 31-ig. [KSZ.]

Három szuperföld egy közeli lakható zónában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. júl. 12. 28. sz. pp. 890-891. A Gliese 667 hármas rendszerében az egyik csillag körül legalább 6 bolygó mutatható ki, ebből 3 a lakható zónában. A csillag 22 fényévre van, a Skorpió csillagképben. [KSZ.]

Oxigénben gazdag lehetett a Mars légköre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. júl. 12. 28. sz. pp. 890-891. 4 milliárd évvel ezelőtt. [KSZ.]

LŐRINCZ Henrik: Múzeumok éjszakája a Planetáriumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. júl. 12. 28. sz. p. 892. 2013. jún. 22-én. [KSZ.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 68. 2013. júl. 19. 29. sz. p. 898. A TIT Budapesti Planetárium műsorai 2013. aug. 31-ig. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Még több lakható bolygó. A tudomány új eredményei. Első kézből. Exobolygókutatás. = Élet és Tudomány 68. 2013. júl. 19. 29. sz. pp. 900-901. A vörös törpék száma a Tejútrendszerben 60 milliárd lehet. Ezek körüli a lakható zónába eső exobolygók száma az eddig számítottnál kétszer annyi lehet, a legújabb elméletek szerint. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Fiatal űrkutatók. Magyarok az európai űrprogramokban. = Élet és Tudomány 68. 2013. júl. 19. 29. sz. pp. 902-904. Hirn Attila, Kocsis Gábor, Zábori Balázs tevékenységének bemutatása. A kezdeti érdeklődés és kapcsolódás. Mai munkájuk. Részvételük a Rosetta-szonda programjában. Az Európai Űrügynökséghez majdani csatlakozásunk előnyeiről. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Megerősítették a Nagy Bumm-modellt. A tudomány új eredményei. Első kézből. Kozmológia. = Élet és Tudomány 68. 2013. júl. 26. 30. sz. pp. 932-933. A legidősebb csillagok lítium tartalmának (konkrétan a Li-6 és a Li-7 izotópok) pontosabb elemzése már összhangban van a kozmológia standard modellel. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A naptevékenység földi hatásai. Interjú Baranyi Tündével. = Élet és Tudomány 68. 2013. júl. 26. 30. sz. pp. 940-941. Baranyi Tünde, az MTA CSFK CSI debreceni Napfizikai Obszervatóriumának tudományos főmunkatársa ismerteti a debreceni kutatóintézet tevékenységét. A naptevékenység hatási a Földre. A napkitöréseknek közvetlen hatása a földfelszínen lévő emberre nincsen. A kitöréseket egyelőre nem lehet előre jelezni. Az időjárásra bizonyos hatással lehet a naptevékenység, de területenként változó mértékben és irányban. A mostani naptevékenység maximuma idején vagyunk, de ennek intenzitása meglepően gyenge. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 68. 2013. aug. 2. 31. sz. pp. 982-983. [KSZ.]

Pokoli kék bolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. aug. 2. 31. sz. pp. 986-987. A HD 189733b exobolygó, 63 fényévre tőlünk. Kék színét a forró légkörében gomolygó szilikátfelhők adják. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A Földtől a kvazárokig. A hét kutatója. Interjú Frey Sándorral. = Élet és Tudomány 68. 2013. aug. 9. 32. sz. pp. 1012-1013. Frey Sándor a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium főtanácsosa, rádiócsillagász. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Csillagontástól kifulladásig. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 68. 2013. aug. 16. 33. sz. pp. 1028-1029., címoldal. A chilei ALMA rádiótávcső-rendszer megfigyelései az NGC 235 galaxisban. A heves csillagképződés fújja ki a további csillagképződéshez szükséges gáztömegeket, ezzel a galaxisban elsorvasztja a csillagkeletkezést. A Nature cikke alapján. [KSZ.]

FARKAS Alexandra: Rakéta-nyomvonalak. Az űrkorszak légköroptikai látványosságai. = Élet és Tudomány 68. 2013. aug. 16. 33. sz. pp. 1043-1045. [KSZ.]

Alvászavarok és a telihold. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. aug. 16. 33. sz. pp. 1050-1051. [KSZ.]

Kozmikus Lázárok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. aug. 23. 34. sz. pp. 1082-1083. A Mars és Jupiter pályája közt lévő kisbolygóövezetben 12 aktív üstököst is felfedeztek. Ezek alvó üstökösök, inaktívak, de még újraéledhetnek. A kutatók Lázár (Lazarus)-üstökösnek nevezték el. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Magyar csillagászati diáksikerek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. aug. 23. 34. sz. p. 1084. A görögországi Volosban rendezett 7. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpián (IOAA) 2013. júl. 27. és aug. 5. között. Bécsy Bence, Granát Roland, Kopári Ádám, Kunsági-Máté Sándor, Prósz Aurél, és Ványi András képviselte hazánkat, szép eredményekkel. [KSZ.]

Nomád bolygók szabadon is születhetnek. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 68. 2013. aug. 30. 35. sz. pp. 1092-1093. Központi csillag nélküli, a csillagközi térben szabadon kóborló, úgynevezett nomád bolygók. A finn és svéd csillagászokból álló kutatócsoport a Rozetta-ködben talált több száz ilyen égitestet. [KSZ.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 68. 2013. aug. 30. 35. sz. pp. 1108-1109. [KSZ.]

NYERGES Gyula: Heyde jó lett! Megújult távcső. = Élet és Tudomány 68. 2013. aug. 30. 35. sz. p. 1112., címlapkép. A TIT Uránia Csillagvizsgáló Gustav Heyde által gyártott százéves távcsövének mechanikáját szétszedték és megjavították. Fotó: Vivian Huang. [KSZ.]

Lencsevégre kapott bíborszínű bolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. aug. 30. 35. sz. p. 1115. A GJ 504 csillag körüli, a Jupiterhez hasonló méretű, de négyszeres tömegű exobolygó. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Megfejtették a Magellán-áramlás titkát. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 68. 2013. szept. 6. 36. sz. p. 1125. ...egy közel 200 ezer fényév hosszú, a Tejútrendszer körül szalagszerűen elnyúló a Magellán-felhőket, csillagokat és gázfelhőket magába foglaló anyaghíd, 1972-ben fedezték fel, eredete mostanáig homályos volt. A Hubble legújabb vizsgálatai alapján azonban megállapítható, hogy az áramlás nagyobb része mint egy 2 milliárd éve a Kis Magellán-felhőből szakadt ki, míg egy kisebb hányada jóval későbbi eredetű, és anyaga a Nagy Magellán-felhőből származik. [...] eredetéről beszámoló két tudományos közlemény az Astrophysical Journalben jelent meg. [HAI.]

A Planetárium heti műsorrendje 2013. szeptember 16-tól november 30-ig. = Élet és Tudomány 68. 2013. szept. 6. 36. sz. p. 1148. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Válogatós fekete lyukak. Röntgen-csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 68. 2013. szept. 20. 38. sz. pp. 1188-1189. "... az eredetileg az akkréciós korongba kerülő forró gáztömegnek több mint 99 százaléka kidobódik, s alig 1 százaléka az, amely végül eléri az eseményhorizontot és a fekete lyuk elnyeli. A galaxismagokban megbúvó SMBH-k tehát csak akkor képesek hatékonyan elnyelni a vonzáskörzetükbe kerülő gáztömegeket, ha azok viszonylag hűvösek: ilyenek sokkal gyakoribbak voltak a korai világegyetemben, mint mostanában ..." [HAI.]

Mindannyian a Marsról származunk? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. szept. 20. 38. sz. p. 1211. Geokémikusok bizonyítékot találtak arra a régóta felvetett, ám erősen vitatott elképzelésre, miszerint bizonyos, a földi élethez nélkülözhetetlen alapvegyületek a Marsról érkeztek a korai Földre..." [HAI.]

FREY Sándor: A galaxis magja megálljt parancsol. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 68. 2013. szept. 27. 39. sz. pp. 1220-1221. "Fogasy Judit, az ELTE 2013-ban kitüntetéses diplomával végzett csillagász hallgatója társszerzője a tekintélyes Science-ben szeptember elején megjelent publikációnak, amely a csillagkeletkezés leállásának okára derít fényt bizonyos galaxisokban..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Szuper-Föld, vízgőzben. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 68. 2013. szept. 27. 39. sz. p. 1221. "Egy japán csillagászcsoport a Subaru-távcső két optikai kamerájával kék transzmissziós szűrőkön keresztül vizsgálta a GJ 1214 b (Gilese 1214 b) exobolygó (egy szuper-Föld) anyacsillaga előtti átvonulását..." [HAI.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 68. 2013. szept. 27. 39. sz. pp. 1230-1231. [HAI.]

Aminosavgyártó kozmikus műhelyek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. szept. 27. 39. sz. p. 1243. "...az Imperial College London (ICL), a Kenti Egyetem és Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói kísérletekkel is bizonyították, hogy amikor üstökösök egy (kis)bolygónak ütköznek vagy meteorok csapódnak egy jeges felszínű égitestbe, a folyamatban egyéb bonyolult molekulák mellett aminosavak is létrejönnek. Az eredményről a kutatók a Nature Geoscience-ben számoltak be..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Fontos apróságok a Naprendszerben. Interjú Kiss Csabával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 68. 2013. okt. 4. 40. sz. pp. 1258-1259. [HAI.]

Még sincs metán a Mars légkörében? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. okt. 4. 40. sz. pp. 1274-1275. "A NASA Curiosity marsjáró laboratóriumának vizsgálatai szerint nincs, illetve a korábbi, földi távcsövek és Mars-missziók megfigyelései alapján becsültnél csak jóval kevesebb metán lehet a Mars légkörében. Az eredményekről a beszámoló a Science Express-ben jelent meg." Forrás: NASA JPL. [HAI.]

Az eddig ismert legsűrűbb galaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. okt. 4. 40. sz. pp. 1274-1275. "...Az M60-UCD1 törpegalaxist a Hubble-űrtávcsővel fedezték fel, ezt a Chandra röntgen obszervatórium és a Keck távcső további vizsgálatai egészítették ki, illetőleg erősítették meg" Forrás: Science Daily. [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Űrkutatás napjai. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 68. 2013. okt. 4. 40. sz. p. 1278. "A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) űrkutatási programsorozatot szervez a Hétköznapi tudomány-projekt keretében. Az első állomás Székesfehérváron lesz 2013. október 18-án, pénteken 10 és 17 óra között. [...] A két programpont között nyitják meg A világűr emberközelben című vándorkiállítást..." [HAI.]

PINTÉRNÉ RAJNAI Renáta: Szokatlan mozgások a Naprendszerben. Égi mechanikai érdekességek. = Élet és Tudomány 68. 2013. okt. 11. 41. sz. pp. 1290-1292. Fejezet címek: Két napkelte egy nap alatt. Nyugaton kel? A Hold arca. Trójai égitestek. [HAI.]

Propilén a Titánon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. okt. 11. 41. sz. pp. 1306-1307. "A NASA Cassini-űrszondája propilént (propént) mutatott ki a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán alsó légkörében..." Forrás: Science Daily. [HAI.]

Gigantikus gázkarok a Coma-galaxishalmazban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. okt. 11. 41. sz. p. 1307. [HAI.]

Vízre bukkant a Curiosity. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 68. 2013. okt. 18. 42. sz. p. 1317. "A NASA Curiosity marsjáró laboratóriuma által még tavaly októberben vett első felszíni talajmintákban viszonylag nagy részarányú (átlagosan 2 térfogatszázaléknyi) vizet sikerült kimutatni..." [HAI.]

A Fomalhaut hármas rendszer. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. okt. 25. 43. sz. pp. 1370-1371. "A már korábban is ismert vörös törpe, az LP 876-10, valójában nem egyedül álló csillag, hanem Fomalhaut-rendszer része. Az eredményről beszámoló cikk az Astronomical Journalben jelenik meg..." [HAI.]

Ősi hidrogén-áramlat táplálja a csillagképződést. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. okt. 25. 43. sz. pp. 1370-1371., címlapkép. A tőlünk mintegy 11 milliárd fényévre lévő Q1442-MD50 jelű galaxis felé áramló gáz sziluettje a háttérben elhelyezkedő QSO J1444535+291905 jelű kvazár abszorpciós színképe alapján rajzolódik ki. [HAI.]

Közvetlen bizonyíték egy hajdani üstökösbecsapódásra. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. okt. 25. 43. sz. p. 1371. Egy 28 millió évvel ezelőtt a Szahara fölött szétrobbant üstökös maradványainak beazonosításáról és vizsgálatáról. [HAI.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: A bolygókutató hölgytől az űrjogászig. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 1. 44. sz. pp. 1380-1381. "A BME által kezdeményezett Hétköznapi tudomány című projektben az űrkutatás fontosságára hívta fel a figyelmet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT). [...] A nyitórendezvényt 2013. október 18-án tartották az Óbudai Egyetem székesfehérvári Alba Regia Egyetemi Központjának (AREK) falai között. [...] Az Űrkutatás Napját is [megtartották], mely a Kiválósági Díj átadásával kezdődött. [...] Az elismerést elsőként Orgel Csilla bolygókutató vehette át. [...] A nap során olyan ismert hazai kutatók tartottak előadásokat, akik nemcsak jó szakemberek, hanem kiváló ismeretterjesztők is..." [HAI.]

LAUER Zoltán: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 1. 44. sz. pp. 1386-1387. [HAI.]

ÉDER Iván: A Nap Csillagászati Felvétele. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 1. 44. sz. pp. 1402-1403. "Éder Ivánnak ez a fotója a Greenwich-i Királyi Csillagvizsgáló ötödik éve meghirdetett, Az Év Csillagászati Fotósa pályázatán megosztott harmadik helyezést értért el a mélyűr-felvételek között, 2013. szeptember 25-én pedig a NASA-nál lett a Nap Csillagászati Felvétele - a szerk." A képen az M81-es és az M82-es galaxis és környezete látható. [HAI.]

A Curiosity igazolta a marsi meteoritok eredetét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 8. 45. sz. pp. 1434-1435. A marsi légkörből vett mintákban kimutatható Argon (Ar) két eltérő tömegszámú argon-36 és argon-38 részarányait megmérve azt 4,2-nek találták, ami jól egyezik a Földön talált és marsi eredetűnek gondolt meteoritokba zárt gázbuborékok összetételének elemzésével: 3,6-4,5. Forrás: American Geophysical Union. [HAI.]

Víz egy kőzetbolygó maradványaiban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 8. 45. sz. pp. 1434-1435. "Asztrofizikusoknak most először sikerült nagyobb mennyiségű víz jeleit kimutatni agy mára már széttöredezett kőzetbolygó maradványaiban egy tőlünk 170 fényévre lévő fehér törpe, a GD 61 körül..." Forrás: Science Daily. [HAI.]

Újabb nomád bolygót fedeztek fel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 8. 45. sz. p. 1436. "...az anyacsillag nélküli PSO J318.5-22 jelű "nomád bolygó" tőlünk 80 fényévre található, tömege nagyjából hatszorosa a Jupiterének..." Forrás: Science Daily. [HAI.]

Feketelyukak kimutatása kéksavval. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 15. 46. sz. pp. 1444-1445. "...az NGC 1097 galaxis aktív magja (egy szupernagy tömegű feketelyuk) körüli tartományban, az ott lévő nagy sűrűségű molekuláris gáz kémiai összetétele jellegzetes jegyeket mutat: benne észrevehetően megemelkedik a hidrogén-cianid (HCN, régies nevén kéksav) részaránya, amit az ott kialakult magas hőmérséklet okozhat..." [HAI.]

Ilyen bolygó pedig nincs! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 15. 46. sz. pp. 1466-1467. "...A Kepler-78b egy tőlünk 400 fényévre, a Hattyú (Cygnus) csillagképben látható, a Naphoz hasonló G-típusú csillag körül kering, hihetetlenül szoros kötött pályán, amelyet mindössze 8 és fél óra alatt jár körbe..." Forrás: Science Daily. [HAI.]

A Tejútrendszernek ütköző gázfelhő pajzsa. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 22. 47. sz. pp. 1498-1499. "...Az eredetileg 1963-ban megtalált és a felfedezőjéről elnevezett Smith-felhőről már 2008-ban kiderült, hogy a hatalmas, legalább egymillió naptömegű, üstökösre emlékeztető alakú (közel 10 ezer fényév hosszú és 3300 fényév széles) hidrogéngáz-felhő másodpercenként 240 kilométeres sebességgel Tejútrendszerünk felé tart, amelynek mint egy 30 millió év múlva neki is ütközik. [...] belsejében most felfedezett erős mágneses mező védőpajzsként óvja a felhőt a szétfoszlástól..." Forrás: Astrophysical Journal. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Hogyan termékenyült meg fémekkel a Világegyetem? Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 29. 48. sz. pp. 1508-1509. "...Perseus-galaxishalmazban [...] a vas eloszlása a galaxisokban figyelemre méltóan egyenletes. [...] túlnyomó része már a galaxishalmaz létrejötte előtt szétoszlott az intergalaktikus anyagban [és] Ia típusú szupernóvák robbanásából származik." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 29. 48. sz. pp. 1522-1523. [HAI.]

Égi Segner-kerék. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 29. 48. sz. pp. 1530-1531. "...A hatcsóvás P/2013 P5 kisbolygóról szóló beszámoló az Astrophisical Journal Lettersben jelent meg." Forrás: Hubble Site. [HAI.]

Ionok is alkotják a jeteket. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 29. 48. sz. pp. 1530-1531. "...a színképvonalak Doppler-eltolódása alapján a vas- és nikkelionok sebessége a jetben eléri a fénysebesség 66%-át,..." Forrás: Universe Today. [HAI.]

Fekete lyukak gömbhalmazokban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. nov. 29. 48. sz. p. 1531. Az elméleti várakozásokkal ellentétben két a Tejútrendszerhez tartozó gömbhalmazban fekete lyukakat fedeztek fel. Forrás: Science Daily. [HAI.]

Kedves Ólvasónk! = Élet és Tudomány 68. 2013. dec. 6. 49. sz. p. 1538. 2013. nov. 27-én a Tudományünnep keretében eredményhirdetések között a cikkpályázat II. helyezettje: Kiss László - Sárneczky Krisztián - Szabó Gyula: Vadászat a haldokó üstökösre: hogyan fagyott meg a Hale-Bopp magja? [HAI.]

Extrém nagy energiájú neutrínókat észlelt az IceCube. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. dec. 6. 49. sz. pp. 1562-1563. "A déli sarki IceCube Neutrínó Obszervatóriumban dolgozó fizikusok 28 extrém nagy energiájú, a Naprendszeren túlról érkező neutrínó észleléséről számoltak be a Science-ben. [...] Az extrém nagy energiájú neutrínók vizsgálatának távlati célja az őket gyorsító források pontos helyzetének és természetének meghatározása, illetve a gyorsító mechanizmusok működésének, a mögöttük rejlő (asztro)fizikai folyamatoknak a feltárása és megértése..." [HAI.]

Jubileum. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 68. 2013. dec. 6. 49. sz. pp. 1562-1563. "2013. december 10-én tartja a TIT Budapesti Planetárium a Nap családja című műsorának jubileumi bemutatóját, [...] 1978-ban, az akkor még újnak számító Planetáriumban gyermekeknek szóló műsort mutattak be, a Nap családja címmel. A forgatókönyvet Schalk Gyula írta..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Így nőtt fel a Tejútrendszer. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 68. 2013. dec. 13. 50. sz. p. 1572. "A NASA Hubble-űrtávcsöve mélyég-felméréseinek felhasználásával egy nemzetközi csillagászcsoport összeállította a Tejútrendszer (illetve a hozzá hasonló spirális galaxisok) fejlődésének "fényképalbumát": ehhez összesen 400 spirális galaxisban végbement változásokat követtek nyomon fejlődésük különböző szakaszaiban 11 milliárd évvel ez ellőttől napjainkig. Az eredményekről az Astrophysical Journal-ben számoltak be..." [HAI.]

SZABÓ Gyula - KISS László - SÁRNECZKY Krisztián: Vadászat a haldokló üstökösre. = Élet és Tudomány 68. 2013. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1606-1608. Fejezet címek: Kométa szörnyeteg., Hale-Bopp - A legek üstököse., A Hubble-archívum titkai., Deresedő égitest. "Az 1997-ben napközelben járt Hale-Bopp a szabad szemmel leghosszabb ideig (1996. 07. - 1997.10. 9.), 14 hónapon keresztül megfigyelt üstökös volt, amely a magyar csillagászok megfigyelései nyomán a leghosszabb ideig (1993. 04. 27. - 2011. 10. 23.) és a legnagyobb távolságban (32 CsE) megfigyelt üstökös címét is birtokolja..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 68. 2013. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1644-1645. [HAI.]

Exobolygók - vízgőzben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1654-1655. "Két csillagászcsoport a NASA Hubble-űrtávcsövének megfigyeléseit elemezve vízgőz jelenlétére utaló nyomokat mutattak ki öt naprendszeren kívüli, hozzánk viszonylag közel eső exobolygó légkörében. Az eredményről az Astrophysical Journalben számoltak be. [...] Az öt bolygó - a WASP-17b, a HD209458b, a WASP-12b, a WASP-19b, és az XO-1b." [HAI.]

HORVÁTH Tibor: Téli szivárvány Budapesten. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 68. 2013. dec. 20. 52. sz. p. 1656. "Látványos szivárvány jelent meg Budapest fölött 2013, december 9-én délelőtt fél tíz körül, amelyet a mintegy két órával korábban felkelt Nap sugarai hoztak létre a város felett kialakult ritka ködfelhő vízcseppjein. [...] Érdekes, hogy a középen látható vöröses sáv mindkét oldalán feltűnnek a szivárvány sárga, zöld, kék színei és mindkét oldalon ibolya színnel olvadnak bele a háttérbe." [HAI.]

BARDÓCZI Sándor - ARNÓTH Lajos: Kettős gyászt ül az építészszakma. Emlékezés Csontos Csaba építészre és Csontos Csenge tájépítészre. = Építész Közlöny - Műhely (a Magyar Építész Kamara kiadványa) 2013. dec. 12. 231. sz. pp. 8-9. Csontos Csaba Ybl-díjas építész 73 éves korában, méltósággal viselt, hosszú betegség után, 2013. nov. 15-én hunyt el. Négy nappal korábban, november 11-én, 35 éves leánya, Csontos Csenge tájépítész hirtelen haláláról szóltak a tudósítások. Csontos Csabát (aki Piszkéstetőn az 1 méteres távcső épületét tervezte) a Magyar Építész Kamara és a KÖZTI saját halottjának tekinti. 2013. nov. 27-én temették Budapesten, a Farkasréti temetőben. A lap közli Arnóth Lajosnak a temetésen elhangzott búcsúbeszédét. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Aki Bél Mátyásnak is mintául szolgált. Parschitz Kristóf emlékezete. = Evangélikus Élet 78. 2013. jan. 13. 2. sz. p. 14. A felvidéki evangélikus rektor, irodalmi, egyházi és történeti művek szerzője, Parschitz Kristóf (1643 körül - 1713) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Newton tételei Dániel próféciáiról és János jelenéseiről. = Evangélikus Élet 78. 2013. febr. 17. 7. sz. p. 6. Könyvismertető Isaac Newton teológiai kötetéről, mely a D7 Kiadó gondozásában 2012-ben jelent meg "Észrevételek Dániel próféciáiról és Szt. János Apokalipsziséről" címmel. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Üstökös az égen. = Evangélikus Élet 78. 2013. márc. 17. 11. sz. p. 15. A szabadszemes C/2011 L4 (PANSTARRS). [REZ.]

REZSABEK Nándor: Mária Terézia ezredese. Szirmay Tamás emlékezete. = Evangélikus Élet 78. 2013. ápr. 14. 15. sz. p. 6. A felvidéki katonatiszt, táblabíró, evangélikus egyházkerületi felügyelő, Szirmay Tamás (1688 -1743) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Petőfi a Merkúron. = Evangélikus Élet 78. 2013. ápr. 17. 15. sz. p. 14. A Petőfi Sándorról elnevezett Merkúr-kráterről. [REZ.]

REZSABEK Nándor. Marsbéli tájon - a Kiskunságban. = Evangélikus Élet 78. 2013. jún. 2. 22. sz. p. 14. "Kiránduló gyülekezetek figyelmébe!" sorozat. A Fülöpházi-homokbuckákról, mint földi Mars-analógia helyszínről. [REZ.]

REZSABEK Nándor. Naprendszer sétány a Népligetben. = Evangélikus Élet 78. 2013. jún. 16. 24. sz. p. 11. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Mars - a Fejér megyei Gánton. = Evangélikus Élet 78 2013. jún. 23. 25. sz. p. 14. A bauxitbányabeli Mars-analógia helyről. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Közgazdász-statisztikus a csillagok között. Ráth Zoltán emlékezete. = Evangélikus Élet 78. 2013. júl. 7. 27. sz. p. 14. A közgazdász, statisztikus Ráth Zoltán (1863-1902) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Bazalt orgonasípok a Szent György-hegyen. = Evangélikus Élet 78. 2013. szept. 8. 36. sz. p. 14. Mint Mars-analógia helyről is. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Forgáts Mihály, a krónikás brassói polgár politikus. = Evangélikus Élet 78. 2013. szept. 29. 39. sz. p. 15. Az erdélyi diplomata, városi tanácsnok, krónikaíró, Forgáts Mihály (1563-1633) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Kirándulás Hegyes-tűn. = Evangélikus Élet 78. 2013. nov. 24. 47. sz. p. 14. Mint Mars-analógia helyről is. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Kalendárium és krónika - magyarul. Bencédi Székely István, az asztronómia úttörője. = Evangélikus Élet 78. 2013. dec. 15. 50. sz. p. 14. Az iskolarektor, lelkész, krónikaíró, Bencédi Székely István (1505? -1563?) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. A 2003-ban indult, Sragner Márta szerkesztette "A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája" alapján (melynek a szerző társadalmi munkatársa) az első magyar nyelvű, csillagászati adatokat is tartalmazó kalendárium szerzője ("Calendarivm magiar nielwen", 1538). [REZ.]

  HEGEDÜS Tibor: A Tejútrendszer mentén. 4. = Firka 23. 2013-2014. 1. sz. pp. 4-8. "3. por. A csillagközi por az előzőektől lényegesen eltérő fizikai tulajdonságú anyag. Összetétele három elkülönülő komponensre bontható: a) nagy méretű porszemcsék: ~ 1 (mikronos) mérettartományú szilikátszemcsék ([Si/H]=3x10-5 ), ill. szénmódosulatok (többnyire amorf széntartalmú vegyületek, [C/H]= 2,5x10-4, gyakran tűszerű kristályok formájában), alkalmasint jeges bevonattal (főleg a hideg, sűrű molekulafelhőkben található por szemcséire fagyhat ki H2O, CO, CO2, NH3).
Átlagos sűrűsége e porkomponens anyagának (tehát nem a térbeli eloszlás sűrűsége!) kb. 2,5 g/cm-3. b) nagyon kis méretű (<10 nm) por, amely a grafit tulajdonságait mutatja. Ez elsősorban a csillagközi por közepes infravörös tartománybeli viselkedéséért (emisszió) felelős, amit a nagy méretű szemcsékkel nem lehet magyarázni. c) policiklikus aromás szénhidrogének. Ezek a porfelhőkben a közeli és közepes infravörös hullámhosszakon megfigyelhető emissziós molekula-sávokért, és az erős UV-beli extinkcióért felelősek..." [HAI.]

  HEGEDÜS Tibor: A Tejútrendszer mentén. 5. Elemi építőkockáink nagy struktúrái - a "statikus Tejútrendszer". = Firka 23. 2013-2014. 2. sz. pp. 3-8. A csillagok mintázata, a Tejút alrendszerei "...Vannak azonban akár néhány tucatnyi tagot is számláló, nagyon fiatal (a közelmúltban együtt keletkezett) csillag-csoportosulások, amelyek számszerűen lényegesen kevesebben vannak a kettős- és többes csillagokhoz képest - és több tulajdonságuk szerint is eléggé homogén csoportot alkotnak. [...] Némelyik alig tízezer éves, tehát csillagászati időskálán szinte mostanában keletkezett. Ezek az asszociációk. Viktor Ambarcumjan (1908-1996) fedezte fel az első ilyeneket (1947) és ő sorolta be két élesen elkülönülő csoportba őket.
Manapság három fő csoportot különböztetünk meg (az első kettő azonos Ambarcumjan osztályozásával): 1.) a főleg forró O és B csillagokat tartalmazó OB-asszociációk (5-70 csillag) 2.) a vörös törpecsillagokat tartalmazó T-típusú asszociációk (10-400 csillagból állnak) 3.) R-asszociációk (B és A típusú csillagokból állnak, felfedezőjük S. van den Bergh) [...] Lényegesen stabilabbak, azaz gravitációsan jóval kötöttebbek - ezzel együtt igen nagy számú csillagból felépülő alrendszerei Tejútrendszerünknek: a nyílthalmazok. Ezek is alapvetően fiatalok, a jelenlegi csillagászat általánosan elfogadott nézete szerint szintén (legalábbis kozmikus léptékben) egyidejűleg keletkezett csillagok halmazai..." [HAI.]

  HEGEDÜS Tibor: A Tejútrendszer mentén. 6. Elemi építőkockáink nagy struktúrái - a "statikus Tejútrendszer" (folyt.). = Firka 23. 2013-2014. 3. sz. pp. 6-9. "Végül a legöregebb, fémben szegény, legnagyobb méretű, gravitációsan legstabilabb, legtöbb csillagot számláló, erősen gömbszimmetrikus csillag-eloszlást mutató halmazok a gömbhalmazok..." [HAI.]

  HEGEDÜS Tibor: Tejútrendszer mentén. 7. = Firka 23. 2013-2014. 4. sz. pp. 6-9. "2. A diffúz anyag jellegzetes formái: a) a "galaktikus cirrusz". Először az IRAS űrtávcső képei tárták fel ezt a jellegzetes, szálas szerkezetet, amit a földi fátyolfelhőzetről (annak alakzataira hasonló kép alapján) neveztek el így. [...] b) A Tejútrendszer fősíkja közelében megvizsgálva a gáz és por felhők eloszlását, hatalmas buborékok egymásba fonódó tömege tárul fel a szemünk előtt - ezt nevezik "kozmikus habfürdő"-nek. [...]
c) Óriás vertikális hurkok is kirajzolódnak, főleg a 73-75 cm körüli rádió kontinuumban készült képeken. A legnagyobb messze a halóba hatol (ez a régóta ismert, híres Északi Poláris Hurok - angolul North Polar Spur, röviden: NPS). De számtalan hasonló, ill. ennél kisebb méretű is ismert ma már (ezeket ’loop’-oknak nevezik). [...] 3. A "statikus Tejútrendszer" felülnézetben - a spirális struktúra. [...] Annak felismerése, hogy nem 4, vagy több karú (S típusú) galaxis a szülőotthonunk, hanem egy kétkarú "küllős" (SB típusú) galaxis, az a legutóbbi évek egyik legmegdöbbentőbb felfedezéseinek egyike!..." [HAI.]

  HEGEDÜS Tibor: Tejútrendszer mentén. 8. = Firka 23. 2013-2014. 5. sz. pp. 4-7. "...el kell vetni a látható anyagformák és a spirálkarok egymáshoz rögzítettségének elvét - ehelyett valamilyen, időben tovaterjedő, stabil mintázatú "állapot" (hullám-szerű zavar) által ideiglenesen összesűrített csillag és gáz-por anyag alakítja ki a megfigyelhető spirálkarokat. Ez az ún. "sűrűséghullám" elmélet." [HAI.]

  HEGEDÜS Tibor: Tejútrendszer mentén. 9. = Firka 23. 2013-2014. 6. sz. pp. 3-6. 4. A Tejútrendszer szívében - a centrum és környéke. [HAI.]

  VARGA Péter: Esszé a mérésekről, amelyek a Planck-törvény felfedezéséhez vezettek. 1. = Fizikai Szemle 63. 2013. jan. 1. sz. pp. 1-6. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, Newton, Galilei, Tycho, Kepler, fizika, asztrofizika, színkép, spektrum, Wien-formula, Wien-törvény, Planck-törvény, Paschen, Rayleigh, sugárzási törvény, Kirchhoff. [TIM.]

  KÁDÁR Gyula: A hullámfüggvény tudattól független redukciója. Elfogult sorok Károlyházy Frigyesről. = Fizikai Szemle 63. 2013. jan. 1. sz. pp. 10-14. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, fizika, asztrofizika, energia, Heisenberg-reláció, bizonytalansági elv, Schwarzschild-megoldás, tömeg, inga, idő, időtengely, ívhossz, időmérő, óramutató, fénysebesség, spontán redukció, SR, mikrorészecskék, Planck-idő, kozmológia, Károlyházy Frigyes, Lukács Béla. [TIM.]

  HORVÁTH Zsuzsa - ÉRDI Bálint: Exobolygók a fizika érettségin. 1. = Fizikai Szemle 63. 2013. jan. 1. sz. pp. 14-18. Csillagászat, asztrofizika, égi mechanika, keringés, csillagok, Naprendszer, bolygó, bolygórendszer, bolygókutatás, fedés, intenzitás, fotometria, mérés, fénygörbe, bolygó sugara, időpont, WASP program, Wide Angle Search for Planets, megfigyelés, észlelés, WASP-12, SuperWASP, 51 Peg, forró Jupiterek, Bellerophon, Föld, Plútó, spektroszkópia, színképelemzés, radiális sebesség, asztrometria, átvonulás, kísérő, gravitációs mikrolencse hatás, direkt képalkotás, pulzárjelek vizsgálata, asztobiológia, földönkívüli élet. [TIM.]

  LÁNG Róbert: Látogatás a CERN-ben (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 63. 2013. jan. 1. sz. pp. 23-26. LHC, Large Hadron Collider, Nagy Hadronütköztető, Higgs-bozon, mérés, égbolt hőmérséklete, környezeti háttérsugárzás. fúziós plazmareaktor, csillag, csillagok belseje, asztrofizika, kozmológia, nagy energiás fizika, gyorsító. [TIM.]

  Analemma fényképen. = Fizikai Szemle 63. 2013. jan. 1. sz. hátsó belső borító. A Nap éves járása, keringés, égi mechanika, szférikus csillagászat, égbolt, fényképezés, fotózás, asztrofotó, Ladányi Tamás, amatőrcsillagászat, NASA, A nap csillagászati képe, APOD, Astronomy Picture of the Day. [TIM.]

A Tejút sok millió csillagának a déli égboltot átszelő sávja az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT-távcsőrendszerének sziluettje fölött. = Fizikai Szemle 63. 2013. febr. 2. sz. címlapkép. Az Európai Déli Obszervatórium fél évszázada című cikkhez. Forrás: ESO/Y. Beletsky. Asztrofotó, DSLR fényképezőgép, Tejútrendszer, Galaxis, Galaktika. [TIM.]

  NAGY Elemér: CERN-i visszaemlékezések. = Fizikai Szemle 63. 2013. febr. 2. sz. pp. 47-50. Tudománytörténet, fizikatörténet, fizika, kozmológia, anyag, Világegyetem. Univerzum, CP-sértés, részecske, bomlás, Glashow-Iliopoulos-Maiani GIM mechanizmus, ISR gyorsító, proton, Higgs, bozon, Higgs-bozon. LHC, LEP alagút, ATLAS együttműködés, magyar tudomány, magyar fizika, fizikusok. [TIM.]

  VARGA Péter: Esszé a mérésekről, amelyek a Planck-törvény felfedezéséhez vezettek. 2. = Fizikai Szemle 63. 2013. febr. 2. sz. pp. 51-55. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, Newton, Galilei, Tycho, Kepler, fizika, asztrofizika, színkép, spektrum. Wien-formula, Wien-törvény, Planck-törvény, Paschen, Rayleigh, sugárzási törvény. Kirchhoff, termodinamika, hőmérséklet. [TIM.]

  KŐVÁRI Zsolt: Az Európai Déli Obszervatórium fél évszázada. = Fizikai Szemle 63. 2013. febr. 2. sz. pp. 56-59. Tudománytörténet, csillagászattörténet, műszertechnika, távcső, teleszkóp, megfigyelés, megfigyelőhely, La Silla, Cerro Paranal, Chajnantor, NTT, VLT, ALMA, együttműködés, Tejútrendszer középpontja, fekete lyuk, gyorsulva táguló Univerzum, Világegyetem, kozmológia, asztrofizika, Naprendszeren kívüli bolygók, exobolygók, gamma-kitörések forrásai, szupernóva, összeolvadó neutroncsillagok, kozmikus hőmérséklet, korai Univerzum, legöregebb csillagok, szupernagy tömegű fekete lyuk, exobolygó légkör, spektrum színkép, csillagáramok. [TIM.]

  HORVÁTH Zsuzsa - ÉRDI Bálint: Exobolygók a fizika érettségin. 2. = Fizikai Szemle 63. 2013. febr. 2. sz. pp. 60-62. Csillagászat, asztrofizika, égi mechanika, keringés, csillagok, Naprendszer, bolygó, bolygórendszer, bolygókutatás, fedés, intenzitás, fotometria, mérés, fénygörbe, bolygó sugara, időpont, WASP program, Wide Angle Search for Planets, megfigyelés, észlelés, WASP-12, WASP-12b, SuperWASP, spektroszkópia, színképelemzés, radiális sebesség, asztrometria, átvonulás, kísérő, exohold, asztrobiológia, földönkívüli élet, CoRoT-1b, CoRoT-1, CoRoT-7, CoRoT-7c, űrtávcső, Kepler, CoRoT, Kepler-11, HAT-P7b, magyar vonatkozások, HATNet, Hungarian Automated Telescope Network, Bakos Gáspár, Pap István, Sári Pál, Lázár József, HAT-P-1b, Newton Lacy Pierce díj. [TIM.]

  NEUMANN Péter: Roger Penrose: Az idő ciklusai - Az Univerzum radikálisan új szemlélete, fordította: Gilicze Bálint, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011 (Könyvespolc). = Fizikai Szemle 63. 2013. febr. 2. sz. pp. 68-69. Tudománytörténet, fizika, fizikatörténet, kozmológia, Világegyetem, Univerzum, Nagy Bumm, Big Bang, Ősrobbanás, energia, termodinamika, rendezetlenség, Stephen Hawking, fejlődési szakaszok, eónok, végtelen, idő, ciklus, ciklikus, szingularitás, fizikai törvények. [TIM.]

  Egyedülálló asztrofizikai programban a lendületes kutatócsoport. = Fizikai Szemle 63. 2013. febr. 2. sz. p. 71. Hírek-események - Az akadémiai élet hírei. Kozmológia, Világegyetem, Univerzum szerkezete, gravitációs hullámok, LIGO, Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory, Frei Zsolt, Kocsis Bence, Raffai Péter, Kovács András, Raffai Péter, magyar tudomány, magyar kutatás, magyar fizika, asztrofizika, MTA, Magyar Tudományos Akadémia, Lendület program. [TIM.]

Egy közeli csillag majdnem olyan öreg, mint az Univerzum. = Fizikai Szemle 63. 2013. febr. 2. sz. p. 71. Hírek-események - Az akadémiai élet hírei. Ősrobbanás, Big Bang, Univerzum, Világegyetem, asztrofizika, Hubble Űrteleszkóp, HST, Fine Guidance Sensor, FGS, asztrometria, HD 140283, korai csillagképződés, csillagkeletkezés, első csillaggeneráció, szupernóva. [TIM.]

A Mars északi pólussapkáját körülvevő homoktenger egy részlete a NASA Mars Odyssey szondáján elhelyezett THEMIS kamerával készített felvételen. = Fizikai Szemle 63. 2013. márc. 3. sz. színes címlapkép. Naprendszer, Mars, marskutatás, Olympos Planitia, homokdűne, jégfoltok, vízjég, széndioxid jégréteg, CO2-jégréteg, szárazjég, űrkutatás, űreszközök, NASA, marsprogram, képfelvevő. [TIM.]

  VARGA Péter: Esszé a mérésekről, amelyek a Planck-törvény felfedezéséhez vezettek - 3. = Fizikai Szemle 63. 2013. márc. 3. sz. pp. 75-79. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, fizika, asztrofizika, színkép, spektrum. Wien-formula, Wien-törvény, Planck-törvény, Paschen, Rayleigh, sugárzási törvény. Kirchhoff, termodinamika, hőmérséklet, Lummer, Prigsheim, Wanner, gázfúvóka, mérőberendezés, optika, üreg, formula, képlet, Stefan-Boltzmann törvény. [TIM.]

  KERESZTURI Ákos: A marsi vizek fizikája. = Fizikai Szemle 63. 2013. márc. 3. sz. pp. 77-82. Naprendszer, Mars, marskutatás, összehasonlító planetológia, hidrológia, víz, csatornák, gully, állóvizek, tavak, krátertavak, ásványok, interfaciális víz, légkör, jég, nedvességtartalom, sóoldatok, eutektikus fagyás, laboratóriumi kísérletek. [TIM.]

  PÁL Zoltán: Fejlesztések és kísérletek a "vízsugárrakétával". A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 63. 2013. márc. 3. sz. pp. 90-95. Űrkutatás, űreszközök, hordozóeszközök, hordozórakéta, modell, modellezés, kísérlet, technika, űrtechnika, Newton harmadik törvénye, tudománytörténet, fizikatörténet, technikatörténet, rakéta, meghajtás, űrhajózás történet, űrkorszak, oktatás, tanítás, iskola, szakkör. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: A X. budapesti Szkeptikus Konferencia ürügyén. Álfizikai szemle. = Fizikai Szemle 63. 2013. márc. 3. sz. pp. 97-100. Tudomány, fizika, ismeretterjesztés, publicitás, nagyközönség, csillagászat, világmagyarázat, világmagyarázók, Univerzum, Világegyetem, megismerés, filozófia, CERN, LHC, Nagy Hadronütköztető, Higgs-bozon, elemirész, részecskefizika, tanterv, iskola, oktatás, tanítás. [TIM.]

KAMARÁS Katalin: Hírek - események. A társulati élet hírei. = Fizikai Szemle 63. 2013. márc. 3. sz. pp. 104-105. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, ELFT, tudományos díjak, Detre László díj, a díj meghatározása, definíció, szabály. [TIM.]

  BOROS László: Bélyegek és a fizika oktatása. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 63. 2013. márc. 3. sz. p. 106, hátsó belső borító. Filatélia, bélyeggyűjtés, tudománytörténet, fizikatörténet, fizika, csillagászat, űrkutatás, űrhajózás, Newton, Einstein, Hubble, ESO, La Silla, Chile, Kopernikusz, Hubble, Hale, Mount Palomar, CERN, LHC, Nagy Hadronütköztető, Bay Zoltán, Kármán Tódor, Neumann János, Teller Ede. [TIM.]

  VARGA Péter: Esszé a mérésekről, amelyek a Planck-törvény felfedezéséhez vezettek - 4. = Fizikai Szemle 63. 2013. ápr. 4. sz. pp. 109-112. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, fizika, asztrofizika, színkép, spektrum. Wien-formula, Wien-törvény, Planck-törvény, Paschen, Rayleigh, sugárzási törvény. Kirchhoff, termodinamika, hőmérséklet, Rubens, Nichols, Kurlbaum, Reckmann, Rubens, Paschen, Jahnke, elrendezés, mérőberendezés, optika, üreg, fekete test, maradéksugárzás, formula, képlet. [TIM.]

  SZATMÁRY Zoltán: Mérési eredmények kiértékelése Jánossy Lajos szerint. = Fizikai Szemle 63. 2013. ápr. 4. sz. pp. 112-116. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, geofizika, Föld alakja, Föld mérete, Laplace, kovarianciamátrix, Legendre, Fischer, Cramér-Rao egyenlőtlenség, Gauss-eloszlás. [TIM.]

  MOLNÁR László: Nap-típusú oszcillációk tengere. = Fizikai Szemle 63. 2013. ápr. 4. sz. pp. 116-120. Asztrofizika, csillagászat, asztroszeizmológia, Nap, napfizika, NASA, Kepler űrtávcső, űrcsillagászat, extraterresztikus csillagászat, csillagászat a légkörön túlról, CCD, detektor, magyar kutatások, magyar tudomány, magyar tudósok, magyar szakemberek, magyar csillagászat, magyar csillagászok, Szabó Róbert, Derekas Aliz, exobolygók, változócsillagok, 16 Cygni A és B, kettőscsillag, együttes és differenciális asztrozeizmológia, He, hélium, fúzió, C, szén, izotóp, tömegvesztés,
vörös óriáscsillag, színkép, spektrum, színasztroszeizmológia, csillagok belső szerkezete, csillagok fejlődése, evolúció, rotáció, forgás, fehér törpék, ESA, CoRoT, CHARA, PAVOT, interferométer, Hipparchos, tömeg, effektív hőmérséklet, WIRE műhold, mesterséges hold, BRITE, kamera, SONG távcsövek, MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete. [TIM.]

  STONAWSKI Tamás: Felhők hátán. A fizika tanítása. = Fizika Szemle 63- 2013. ápr. 4. sz. pp. 129-132. Föld, légkör, atmoszféra, atmoszféra fizika, légkörfizika, légköri jelenségek, mechanika, kinematika, megfigyelés, mérés, észlelés, webkamera, sebesség meghatározás, sebesség iránya, felhőcsaládok, felhő típusok. [TIM.]

  RIEDEL Miklós - BARBA Zsuzsanna: Az égbolt hőmérsékletének mérése az üvegházhatás vizsgálatára a fizikatanárok CERN-i tanulmányútján. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 64. 2013. ápr. 4. sz. pp. 133-136. Föld, atmoszféra, légkör, légkörfizika, világűr, infravörös sugárzás, mérés, megfigyelés, légköri gázok, hőmérő, Voltcraft IR 1200-50D hőmérő, emisszió, égbolt, zenit, hőmérséklet, grafikon, görbe. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Mars - fehér könyv a vörös bolygóról (írta: Kereszturi Ákos). Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2012. 189 oldal. Könyvespolc - könyvismertetés. = Fizikai Szemle 63. 2013. ápr. 4. sz. pp. 136-137. Naprendszer, Mars, bolygó, planetológia, bolygókutatás, MCSE, víz, jég, éghajlat, pólussapkák, klimatikus planetomorfológia, üledékek, gipsz, epsomit, termokarszt, polihidratált kristályok, marsmeteoritek, földön kívüli élet, tudományos ismeretterjesztés. [TIM.]

FÜSTÖSS László: Meteor Csillagászati Évkönyv, 2013 - Magyar Csillagászati Egyesület. Könyvespolc, könyvismertetés. = Fizikai Szemle 63. 2013. ápr. 4. sz. pp. 137-139. Csillagászat, asztrofizika, tudományos ismeretterjesztés, amatőrcsillagászat, táblázatok, égi kalendárium, Nap, Hold, égitestek, galaxisok, névnapok, utónévkönyv, cikkek, napkutatás, napfizika, Kálmán Béla, SOHO, űreszközök, exobolygók, változócsillagok, Trinity, Kepler Űrtávcső, Molnár László, szupernóva robbanások, Vinkó József, Mosoni László, interferometria, Wim van Driel, óriás rádiótávcső, magyar tudomány, magyar csillagászat, magyar asztrofizika, magyar tudományos eredmények, magyar amatőrcsillagászat, csillagászok, amatőrcsillagászok. [TIM.]

  A Wigner FK RMI-ben készült műszer a nemzetközi Űrállomáson. Az akadémiai élet hírei. = Fizikai Szemle 63- 2013. ápr. 4. sz. p. 143. Űrkutatás, űrhajózás, ISS, Bajkonur, Progressz M-18M orosz teherűrhajó, Obstanovka, műszeregyüttes, MTA KFKI, ELTE, SGF kft., BL Electronic, űrtechnika, technológia, detektorok, érzékelők,felső légkör, villámok, Obstanovka SA3S3 műszer, adatfeldolgozás. [TIM.]

A teljes égboltot figyeli majd a hazai fejlesztésű kamerarendszer. Az akadémiai élet hírei. = Fizikai Szemle 63. 2013. ápr. 4. sz. pp. 143-144. Csillagászat, asztrofizika, csillagászati műszertechnika, műszerek, távcsövek, Stewart-platform, állvány montírung, csillagkövetés, pozícionálás, szoftver, számítástechnika, számítógép, teleszkópos tengely, légyszem elrendezés, légyszemkamera, kamerák, teleobjektívek, CCD, LSST, IAS, Pál András, MTA Lendület Program, MTA CSK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete. [TIM.]

  VARGA Péter: Esszé a mérésekről, amelyek a Planck-törvény felfedezéséhez vezettek - 5. = Fizikai Szemle 63. 2013. máj. 5. sz. pp. 149-151. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, fizika, asztrofizika, színkép, spektrum. Wien-formula, Wien-törvény, Planck-törvény, Paschen, sugárzási törvény. izoterma, termodinamika, hőmérséklet, formula, képlet, Rayleigh-Jeans-törvény, Lorentz, Rubens, Kurlbaum, kísérlet, reststrachlung, maradéksugárzás, mérés, Planck-görbe. [TIM.]

  VÖLGYESI Lajos: A Föld precessziós mozgása. = Fizikai Szemle 63. 2013. máj. 5. sz. pp. 152-156. Fizika, mechanika, dinamika, forgómozgás, tengelykörüli forgás, pörgettyű, erőmentes pörgettyű, súlyos pörgettyű, precesszió, nutáció, csillagászat, szimmetrikus pörgettyű, luniszoláris precesszió, forgástengely iránya, planetáris precesszió, Nap, Hold, nagybolygók, precessziózacar, egyenlítői dudor, kidudorodás, egyenlítői többlet, szögsebesség vektor, forgatónyomaték, a precesszió csillagászati és geodéziai hatása. [TIM.]

  HRASKÓ Péter: Elmélkedés a Coriolis és a centrifugális erőről. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 63. 2013. máj. 5. sz. pp. 168-169. Fizika, kinematika, dinamika, erők, forgómozgás, vonatkoztatási rendszer, geometriai erők, Newton törvények, Descartes-koordinátarendszer, tömegpont, bolygó, mozgó bolygó, szögsebesség, Föld, forgó Föld. [TIM.]

  RIEDEL Miklós - HOLLÓSY Ferenc - SZABOLCS Imre - VANTSÓ Erzsébet: UV-sugárzás mérése a CERN-i tanulmányúton. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 63. 2013. máj. 5. sz. pp. 169-173. Nap, Föld, atmoszféra, légkör, légkörfizika, ultraibolya sugárzás, földfelszín, élettani hatás, biológia, színképtartomány, mérés, műszer, McKinlay-Diffey-féle tapasztalati függvény,dozimetria, MED, Minimal Erythermal Dose, napsugárzás, UV-index, üveg, kvarcüveg áteresztőképesség. [TIM.]

  Megvalósítani John Wheeler álmát: általános relativitáselmélet az egyetemi alapképzésben. Hírek - események. A társulati élet hírei. = Fizikai Szemle 63. 2013. máj. 5. sz. pp. 177-178. Fizika, asztrofizika, kozmológia, Einstein, általános relativitáselmélet, fekete lyuk, black hole, Nobel-díj, Taylor, French, Ortvay, Bokor Nándor, kvantumfizika, metrika, tér, idő, téridő, egyetemi oktatás, képzés, iskola, BME, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. [TIM.]

  A Wigner FK RMI részvételével készülő műszerek is felkerülnek az Európai Űrügynökség első nagy bolygóközi űrszondája fedélzetére. Az akadémiai élet hírei. = Fizikai Szemle 63. 2013. máj. 5. sz. p. 179. Űrkutatás, űrhajózás, űrrepülés, űrtechnika, technológia, műszer, berendezés, ESA, tudomány, kutatóintézet, MTA KFKI, RMKI, RMI, AEKI, EI, SGF kft., magnetométer, MAG, Jupiter, PEP, Particle Environment Package, hold, holdak, jupiter-holdak, plazmakörnyezet, mágneses tér, Ausztria, Belgium, Csehország, Finnország, Lengyelország, Magyarország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Wigner Intézet, magyar tudomány magyar űrkutatás, magyar űrtechnika. [TIM.]

A Föld - űrfelvétel (lásd Völgyesi Lajos írását, NASA és EVASION, Eric Bruneton). = Fizikai Szemle 63. 2013. jún. 6. sz. első borító. Űrkutatás, űrhajózás, űrtechnika, kamera, képfelvétel, NASA, Föld, bolygó, távérzékelés. [TIM.]

  VÖLGYESI Lajos: A Föld nutációs mozgása. = Fizikai Szemle 63. 2013. jún. 6. sz. pp. 187-193. Fizika, csillagászat, geofizika, geodézia, forgómozgás, erőmentes pörgettyű, súlyos pörgettyű, Föld forgása, precesszió, nutáció, pólusmozgás, pólusvándorlás, szabadnutáció, kényszernutáció, merev test, szögsebesség, forgatónyomaték, impulzusnyomaték, kinetikai egyensúly, koordinátarendszer, inerciarendszer, szimmetrikus pörgettyű, Euler-szögek, forgástengely, periódus, Euler-periódus, Chandler-periódus, Chandler-összetevő, Conventional International Origin, diszzipáció. [TIM.]

  Alázatra nevel, ha egy lapon említenek a félistenekkel - Edwin F. Taylorral Bokor Nándor beszélget. = Fizikai Szemle 63. 2013. jún. 6. sz. pp. 200-203. Fizika, csillagászat, kozmológia, asztrofizika, relativitáselmélet, tér, idő, téridő, tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, filozófia, filozófiatörténet, Világegyetem, Univerzum, anyag, kvantumfizika, kvantummechanika, fekete lyuk, black hole, Maximális Öregedés Elve. [TIM.]

  CSÖRGŐ Tamás: Hogyan csinálhatunk kvarkanyagból Higgs-bozont? 1. A Fizika tanítása. = Fizikai Szemle 63. 2013. jún. 6. sz. pp. 205-209. Fizika, részecskefizika, csillagászat, kozmológia, anyag, tömeg, Világegyetem, ,Univerzum, gyorsító, CERN, LHC, Nagy Hadronütköztető, PHENIX kísérlet, TOTEM kísérlet, STAR adatok, RHIC gyorsító, tudománytörténet, fizikatörténet. [TIM.]

  Magyar Fizikus Vándorgyűlés, Debrecen, 2013. augusztus 21-24. Hírek - események. A társulati élet hírei. = Fizikai Szemle 63. 2013. jún. 6. sz. pp. 213-214. Benne: Kiss Csaba: (MTA CSFK): A Herschel-űrtávcső és a külső Naprendszer. [TIM.]

  Műszaki hiba veszélyezteti a Kepler Űrteleszkóp munkája. Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 63. 2013. jún. 6. sz. hátsó belső borító. Űrcsillagászat, űrteleszkóp, infravörös csillagászat, csillagászat a légkörön túlról, extraterreszrikus csillagászat, exobolygók, NASA. [TIM.]

A gyorsan mozgó zéta Ophiuchi óriáscsillag szele által keltett lökéshullám a csillagot beágyazó intersztelláris anyagban. = Fizikai Szemle 63. 2013. júl.-aug. 7-8. sz. színes kép, első borító. Űrcsillagászat, infravörös csillagászat, csillagászat a légkörön túlról, extraterresztrikus csillagászat, NASA, Spitzer űrteleszkóp, űrtávcső, csillagközi anyag, intersztelláris anyag, asztrofizika. [TIM.]

  SZABÓ Róbert - SZABÓ M. Gyula: Kepler-bolygók kavalkádja. = Fizikai Szemle 63. 2013. júl-aug. 7-8. sz. pp. 217-222. Csillagászat. űrcsillagászat, asztrofizika, csillagászat a légkörön túlról, extraterresztrikus csillagászat, NASA, űrteleszkóp, űrtávcső, pulzáló változócsillagok, RR Lyrae, Blazskó-effektus, Nap típusú csillagok, bolygók, kőzetbolygók, exobolygók, Föld típusú bolygók, lakható bolygók, lakhatóság, Kepler-20d, Kepler-20e, Kepler-20f, Kepler-37b, ultrapontos fotometria, Tejútrendszer, százmilliárd bolygó, Kepler felfedezések, KOI-172.02, Kepler-22b, KOI-55.01, KOI-55.02, KIC 05807616, KPD 1943+405, KOI-55, óriás fázis, szubtörpe, magyar tudomány, magyar kutatások, magyar csillagászat. [TIM.]

WIRTH Lajos: Kétszázötven éves a newtoni fizika hazánkban - Kerekgedei Makó Pál pályaképe. = Fizikai Szemle 63. 2013. júl-aug. 7-8. sz. pp. 237-242. Fizika, csillagászat, tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, klasszikus fizika, mechanika, Jászapati, mennykövek, geometria. [TIM.]

  CSÖRGŐ Tamás: Hogyan csinálhatunk kvarkanyagból Higgs-bozont? 2. = Fizikai Szemle 63. 2013. júl-aug. 7-8. sz. pp. 252-256. Fizika, részecskefizika, csillagászat, kozmológia, anyag, tömeg, Világegyetem, Univerzum, gyorsító, CERN, LHC, Nagy Hadronütköztető, tudománytörténet, fizikatörténet, mezonok, kvark-memória, játékok. [TIM.]

  VÁLAS György: A klímaváltozásokról. = Fizikai Szemle 63. 2013. júl-aug. 7-8. sz. pp. 270-276. Naptevékenység, napaktivitás, napfoltok, nemzetközi napfoltrelatívszám, napállandó, napenergia, napsugárzás, sugárzás, sugárzás energiája, napfoltok mágneses tere. [TIM.]

  PATKÓS András: Marx-emlékülés 2013. Társulati élet hírei. = Fizikai Szemle 63. 2013. júl-aug. 7-8. sz. pp. 289-290. Fizika, kozmológia, részecskefizika, tudománytörténet, fizikatörténet. [TIM.]

Az első, négy kvarkot tartalmazó részecske létezését megerősítették. Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 63. 2013. júl-aug. 7-8. sz. pp. 291-292. Fizika, részecskefizika, kozmológia, Univerzum, Világegyetem, anyag. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: XVI. Országos Szilárd Leó Fizikaverseny - Beszámoló, II. rész: a döntő feladatai és megoldásuk. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 63. 2013. szept. 9. sz. pp. 314-320. Neutroncsillag tömege, Föld tömege, radon bomláskémiája, geofizika, Compton-szórás, Cserenkov-sugárzás. [TIM.]

  Mekkora a foton élettartama. Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 63. 2013. szept. 9. sz. pp. 324-325. Foton bomlása, nyugalmi tömeg, trillió év, elektronvolt, Julian Heeck, heidelbergi Max Planck Intézet, kozmológia, Ősrobbanás, CMB, Kozmikus Mikrohullámú Háttérsugárzás, plazma, könnyű magok, elektronok, Univerzum, Világegyetem, NASA, COBE. [TIM.]

Van új a Föld felett - színes kép. = Fizikai Szemle 63. 2013. szept. 9. sz. hátsó belső borító. Nap, napfizika, asztrofizika, csillagászat. [TIM.]

  ABONYI Iván: Megemlékezés Kármán Tódorról halálának ötvenedik évfordulóján. = Fizikai Szemle 63. 2013. okt. 10. sz. pp. 342-348. Tudománytörténet, fizikatörténet, magyar kutatók, magyar mérnökök, műszaki tudományok, aerodinamika, örvény, örvénysorok, repülés, Hold, magyar nevek a Holdon, von Kármán-kráter. [TIM.]

  SZEIDEMANN Ákos: Fizika és földrajz határán - tanítható-e a Coriolis-erő? A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 63. 2013. okt. 10. sz. pp. 352-357. Fizika, csillagászat, mechanika, forgómozgás, vonatkoztatási rendszerek, együttforgó rendszer, Föld forgása, nagybolygók, Coriolis-eltérülés. [TIM.]

  JURCSIK Johanna: Szeidl Béla, 1938-2013. Hírek - események. = Fizikai Szemle 63. 2013. okt. 10. sz. pp. 362-363. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, csillagászat, magyar tudósok, magyar tudomány, változócsillagok, MTA, Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézet, Csillagászati Kutatóintézet, Csillagászati Intézet, Konkoly Obszervatórium, IAU, Nemzetközi Csillagászati Unió, MTA Űrfizikai Bizottság, Csillagászati Bizottság, MTA XI. Fizikai Osztálya, Eötvös Loránd Fizikai Társulat, ELFT Detre László-díj, Konkoly Blazhko Survey, pulzáló változócsillagok, Blazskó-effektus, RR Lyrae, RV Ursae Maioris, M3 gömbhalmaz, M15 gömbhalmaz, fázismoduláció, intézeti igazgató, életrajz, életmű, nekrológ. [TIM.]

A sötét energia a Higgs-bozon következménye lehet. Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 63. 2013. okt. 10. sz. p. 364. Fizika, részecskefizika, kozmológia, Világegyetem, Univerzum, tömeg, sűrűség, sötét anyag, sötét energia, szupernóvák, Higgs-tér, Saul Perlmutter, Brian P. Schmidt, Frank Wilczek, Lawrence Kraus, James Dent. [TIM.]

Napfoltok (a La Palma szigetén felállított 1 m átmérőjű svéd naptávcső felvétele 2013. augusztus 14-én a 436,4 nm hullámhosszon készült). = Fizikai Szemle 63. 2013. nov. 11. sz. színes címlapkép, Csillagászat, asztrofizika, napfizika, Nap, napaktivitás, naptevékenység, napfoltok, aktív területek. [TIM.]

  KÁLMÁN Béla: Mi a baj a napfoltokkal? = Fizikai Szemle 63. 2013. nov. 11. sz. pp. 365-368. Csillagászat, asztrofizika, napfizika, Nap, napaktivitás, naptevékenység, napfoltok, aktív területek, napfolt-relatívszám, tudománytörténet, csillagászattörténet, Galilei, Scheiner, von Humboldt, Rudolf Wolf, napciklus, mágneses tér, Hoyt, Schatten, Svalgaard, Livingston, Penn, MTA CSFK Csillagászati Intézet, MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete. [TIM.]

  PATKÓS András: Mekkora a kvarkok tömege? = Fizikai Szemle 63. 2013. nov. 11. sz. pp. 368-373. Fizika, részecskefizika, csillagászat, kozmológia, Univerzum, Világegyetem, anyag, tömeg, mikrofizika, kölcsönhatások, kötött állapot, Wilczek, Leutwyler, newtoni tömeg, atom és magfizikai összetett rendszerek tömege, hadronok tömege, Lagrange-i kvarkok, QCD, Kvantum Színdinamika, proton, neutron, elektron, Marx György, elektrodinamika, elektrontömeg klasszikus Abraham-Lorentz elmélete, szimmetriák, izotróp szimmetria, Higgs-részecske. [TIM.]

  HRASKÓ Péter: Az óraparadoxonról. = Fizikai Szemle 63. 2013. nov. 11. sz. pp. 374-380. Fizika, csillagászat, speciális relativitáselmélet, Einstein, tér, idő, téridő, óra, óra szinkronizálás, deszinkronizáció, gyorsuló óra, fény, fényjel, Lorentz-transzformáció, ikerparadoxon, tehetetlenségi jelenség, invariancia. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső: A 2013-as fizikai Nobel-díjhoz vezető ötven év. Hírek - események. = Fizikai Szemle 63. 2013. nov. 11. sz. pp. 394-395. Fizika, részecskefizika, kozmológia, Világegyetem, Univerzum, anyag, tömeg, Higgs-bozon, Higgs-részecske, BEH-elmélet, Brout, Englert, Higgs elmélet, BEH-mező, Peter Higgs, Francois Englert, CERN, ATLAS kísérlet, LHC, Nagy Hadronütköztető. [TIM.]

ESO 593-G galaxis képe a közeli infravörös tartományban az ESO VLT most 15 éves távcsőrendszerével. = Fizikai Szemle 63. 2013. dec. 12. sz. színes címlapkép. Asztrofizika, csillagászat, infravörös csillagászat, ESO, Nagyon Nagy Távcső, VLT, Madár-galaxis, déli égbolt, gravitációs kölcsönhatás, kölcsönható galaxispárok. [TIM.]

  GABÁNYI Krisztina: Páros galaxismagok a megfigyelő csillagász szemével. = Fizikai Szemle 63. 2013. dec. 12. sz. pp. 401-405. Asztrofizika, csillagászat, extragalaktikus csillagászat, extragalaxisok, rádiócsillagászat, VLBI, rádiógalaxisok, szupernagy tömegű fekete lyuk, akkréció, anyagbefogás, AGN, aktív galaxismag, BLR, széles vonalas terület, NLR, keskeny vonalas terület, BL Lacertae objektum, rádiósugárzás, kettős AGN, 3C 75, 3C 403, ESO 509, IG 066, NGC 3690, NGC 6240, B1545-321, ESO, ESA, eLISA, űrteleszkóp. [TIM.]

HÁSZ Róbert: A Vénusz vonulása. [Városok.] = Forrás 45. 2013. 2. sz. pp. 14-28. Részlet a megjelenés előtt álló regényből. Hász Róbert "A Vénusz vonulása" című 2013-ben megjelenő könyvének előzetese, amely Sajnovics János csillagász (és Hell Miksa) életrajzát és vardői expedícióját mutatja be regényes formában. [HAD.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A nagy Androméda-köd. Pillantás az égre. = A Földgömb 31. 2013. jan.-febr. 270. sz. pp. 4-7. "Az ősz tiszta éjszakáin az északi félteke egén magasan látható az Androméda csillagkép. A figyelmes szemlélő a fényszennyezésmentes, derült égbolton a csillagkép "köldökénél", azaz középső, fényesebb csillagától északra halvány, ködös fényfoltot pillanthat meg - akár szabad szemmel is. Kisebb távcsőbe tekintve ez a távoli derengés - melynek centrumában fényes mag ül - egyértelműen elnyúlt alakot ölt, és az igazán tiszta, sötét égbolton a Hold átmérőjének a többszörösét teszi ki hosszúsága. ..." Az M31, az Androméda-galaxis 180 ezer fényév átmérőjű korongja 1000 milliárd csillagot tartalmaz. Fényképezte: Francsics László Ágasvárról, 20 cm tükörátmérőjű Newton-asztrográffal, 13 órányi expozíciós idővel. [...]
Így mutat az M31 és két kísérője, a kicsiny, elliptikus M32 és a nagyobb M110 galaxis távcsőbe tekintve. A rajzot Sánta Gábor készítette 8 cm lencseátmérőjű távcsővel, 15x-ös nagyítással, Szeged mellől. Fejezetcímek: Köd előttem.; Csillagvárosok a távolban.; Galaxisok mozgásban.; Az égre tekintve... [HAI.]

  TRUPKA Zoltán: 2013 - A napfoltmaximum éve. = A Földgömb 31. 2013. jan.-febr. 270. sz. pp. 32-41., cimlapkép. "A Nap legismertebb jelenségei a napfoltok, melyek száma átlagosan 11 évenként éri el a maximumot. Ilyenkor azonban a kitörések és a naptevékenység más megnyilvánulásai is gyakrabban jelentkeznek, sőt jelentős hatással lehetnek Földünk légkörére, magnetoszférájára, s ezen keresztül civilizációnkra is. Az előrejelzések szerint 2013 a napfoltmaximum éve lesz, ezért különösképp érdemes megismerkedni központi csillagunk működésével, jelenségeivel és azok hatásaival..." Fejezetcímek: Már a régi kínaiak is...; A Nap tulajdonságai.; A Nap hatásai.; Mi várható a mostani maximumtól? [HAI.]

  FRANCSICS László: Az expozíció ellenőrzése. Pillantás a kulisszák mögé. = A Földgömb 31. 2013. jan.-febr. 270. sz. p. 94. "Az égi ködösségek, például az Androméda-köd megörökítéséhez - azoknak halványsága miatt - tiszta, fényszennyezéstől mentes hegyvidéki égboltra van szüksége az amatőr asztrofotósnak. A Mátra városi fényektől távoli hegyvonulata ilyen hely. A Nyugati-Mátrában az Ágasvár tövében lapuló turistaház melletti rétet gyakran látogatjuk mi, műkedvelő csillagászok. Télen a hideggel, nyáron a szúnyogokkal és a hegyvidéki párával dacolva (sosem tudjuk eldönteni, melyik a rosszabb), gyakran éjszakákat tőlünk kint a szabad ég alatt, van, ki sátorban, más a távcsöve mellett hálózsákban.
A fotótávcső, az asztrográf az órákig tartó felépítés és beállítás után automatikusan működik, lehet mellette egy keveset szundikálni, de igényli a felügyeletet. (No meg a gazdája sem szereti sokáig magára hagyni...)" Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

  SÁNTA Gábor - FRANCSICS László: Pillantás az égre. Lófej a Skorpióban. = A Földgömb 31. 2013. márc. 271. sz. pp. 8-9. [SRG.]

  SÁNTA Gábor - FRANCSICS László: Galaxis-hajtű Bereniké hajfürtjeiben. Pillantás az égre. = A Földgömb 31. 2013. 272. sz. ápr. pp. 10-11. "Csillagok százmilliárdjait magukban foglaló galaxisoknak rendkívül sokféle megjelenési formája ismert. Lehetnek elliptikus, spirális és szabálytalan alakúak is. Az elliptikus formát mutató csillagvárosok bármely irányból szemlélve ellipszisnek látszanak, mindhárom térbeli kiterjedésük jelentős. A lencse alakú és spirális galaxisok formája középen kidudorodó lapos korong. Amikor a korong lapja felől látjuk őket, kör alakúak, spirális mintázatuk könnyen felismerhető. Az éppen az élük felől látható galaxisok hosszúkás, középen kiszélesedő fényszalagján a spirális szerkezet jegyei nem egyértelműen láthatóak.
A galaxisok véletlenszerű eloszlása miatt a két véglet között bármilyen rálátási szög előfordulhat, így az égitestek valamilyen mértékben lapított ellipszisnek látszanak. ..." A felvételt Csukovics Tibor és Francsics László készítették 30 centiméter tükörátmérőjű Newton-távcsőre szerelt, átalakított Canon EOS 350D fényképezőgéppel, Pákozdról, Csukovics Tibor "Al Tarf" nevű csillagvizsgálójából. [HAI.]

  SÁNTA Gábor - FRANCSICS László: Pillantás az égre. A Carina nagy ködössége. Az argonauták hajójának orrdísze. = A Földgömb 31. 2013. 273. sz. máj. pp. 6-8. A felvételt Éder Iván készítette 2010 tavaszán Namíbiából. [KSZ.]

  SÁNTA Gábor - FRANCSICS László: Pillantás az égre. A PANSTARRS üstökös. = A Földgömb 31. 2013. 274. sz. jún.-júl. pp. 8-9. Az üstökösről a fényképeket Pável Zoltán Etyekről 2013. márc. 29-én és Papp András Agostyánból 2013. ápr. 15-én készítette. [KSZ.]

  SÁNTA Gábor - FRANCSICS László: A Tejút - kozmikus otthonunk. Pillantás az égre. = A Földgömb 31. 2013. 275. sz. aug. pp. 4-7. "Napjaink erénye, hogy megtapasztalhatjuk, egyre inkább érezhetjük törékeny bolygónk, a Föld méreteit, határait, az emberiség jelenlegi térbeli korlátját. Korunk hátránya viszont, hogy míg a tudomány megértettette tágabb kozmikus környezetünk felépítését is, addig városias létünk révén elvesztettük egykor vele ápolt kapcsolatunkat. ..." A Tejút centruma a Nyilas csillagkép irányában. A felvételt Papp András készítette 16 mm-es halszemobjektívre szerelt Canon EOS 550D fényképezőgéppel, Namíbiából, a déli égbolt alól. Fejezetcímek: Történelmi távlatok.; Elképesztő méretek.; Különleges alkotóelemek. [HAI.]

  SÁNTA Gábor - FRANCSICS László: Pillantás az égre. Az Auriga szíve. = A Földgömb 31. 2013. 276. sz. szept. pp. 4-6. Tarczi Patrik fényképe Izsákfalváról 2013 januárjában. [KSZ.]

  SÁNTA Gábor - FRANCSICS László: Pillantás az égre. A galaktikus függöny. = A Földgömb 31. 2013. 277. sz. okt. pp. 4-6. Éder Iván felvétele Ágasvárról. [KSZ.]

  SÁNTA Gábor - FRANCSICS László: Pillantás az égre. A "Centaurus A" rádiógalaxis. Egzotikus teremtmény a déli félteke egén. = A Földgömb 31. 2013. 278. sz. nov. pp. 4-5. Fényes Lóránd felvétele Namíbiából. [KSZ.]

  SIK András: Nedves felszíni anyag a Marson. = A Földgömb 31. 2013. 278. sz. nov. pp. 14-17. [KSZ.]

  TRUPKA Zoltán: Üstökös-anatómia. Kométák karnyújtásnyira. = A Földgömb 31. 2013. 278. sz. nov. pp. 18-29. [KSZ.]

  SÁNTA Gábor - FRANCSICS László: Pillantás az égre. "Ezüstdollár" az őszi ég horizontján. = A Földgömb 31. 2013. 279. sz. dec. pp. 4-5. Francsics László felvétele az NGC 253 galaxisról. [KSZ.]

KANTUM Linda: Heuréka! Interjú Dr. Kiss L. Lászlóval. = Galaktika 34. 2013. aug. 281. sz. pp. 12-15. "Kiss L. László az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Kiklós Csillagászati Intézetének kutatóprofesszora, Lendület-kutatócsoport-vezető, A Magyar Tudományos Akadémia legfiatalabb levelező tagja." [HAI.]

A Mars-utazás megbetegít. Míg a spermiumok és az antitestek elfáradnak a világűrben, a baktériumok erőszakosabbá válnak. = GEO 2013. máj. 5. sz. p. 13. [SRG.]

Aszteroidavadászok. = GEO 2013. okt. 10. sz. pp. 10-11. Puerto Rico északi részén egy völgyben található az Arecibo obszervatórium. 305 méteres reflektora a világ legnagyobb, föld közeli égitestek megfigyelésére alkalmas épített radarberendezése. Célja a becsapódások minél korábbi és minél pontosabb előrejelzése. [SRG.]

Holdbéli szél? A Föld kísérőjén szálló porfelhők okai. = GEO 2013. okt. 10. sz. p. 18. [SRG.]

Címlapon: Ősrobbanás. A világ születése. = GEO 2013. nov. 11. sz. címoldal. [SRG.]

Életfogytiglan a vörös bolygón. = GEO 2013. nov. 11. sz. p. 12. Az első embernek 2023-ban kellene leszállni a Marson, hogy aztán életük végéig ott maradjanak. A rakéta férőhelyeire tízezrek jelentkeztek. [SRG.]

ENGELN, Henning: Az idő szigetei. = GEO 2013. nov. 11. sz. pp. 18-29. Az "ősrobbanás" után csaknem 100 millió évbe telt, míg a hidrogénből és héliumból képződött felhőkből kialakultak az első csillagok, és további 400 millió év kellett ahhoz, hogy a napok galaxisokká rendeződjenek. Ezek a csillagszigetek egymástól milliónyi fényévnyire, magányosan siklanak a térben és az időben. [SRG.]

HARF, Rainer: A világ születése. Az ősrobbanás. = GEO 2013. nov. 11. sz. pp. 30-39., címlap. Fotók: Jochen Stuhrmann. [SRG.]

Lesch professzor úr, hogyan keletkezett a tér és az idő? = GEO 2013. nov. 11. sz. pp. 40-39. Beszélgetés Harald Lesch asztrofizikussal. [SRG.]

BISCHOFF, Jürgen: Az istenek kozmoszában. = GEO 2013. nov. 11. sz. pp. 42-53. Sokáig inkább csak sejteni, mint felismerni lehetett az egyiptomi Danderában található Hathor-templom előcsarnokának mennyezeti domborműveit. Aztán egy francia régésznő kiszabadította a 2000 éves alkotásokat a por és a korom alól. Istenekről és csillagokról szóló pompás történetek bukkantak elő - mindez az eredeti, fáraókori színekben. Fotók: Sandro Vannini. [SRG.]

Energia a földönkívüliektől. = GEO 2013. dec. 12. sz. - 2014. jan. 01. sz. p. 18. Jason Wright, csillagász a Pennsylvaniai Állami Egyetemen élet után kutat az űrben, amennyiben hatalmas erőművekre (alienerőmű) vadászik. [SRG.]

TAKÁCS Bence: GLONASS-műholdak pályaszámítása. = Geomatikai Közlemények 16. 2013. pp. 29-36. "Jelenleg a GLONASS-műholdrendszer csaknem teljesen kiépült. A GPS- és GLONASS-rendszerek jeleit egyaránt alkalmazó vevők mára széles körben elterjedtek a geodéziában. Segítségükkel lényegesen hatékonyabban és megbízhatóbban végezhető a cm pontos relatív helymeghatározás, még a korábbi fogalmaink szerint GPS-mérésre kevésbé alkalmas környezetben is. Ennek ellenére a hazai szakirodalom alig foglalkozik a GLONASS-műholdrendszer sajátosságaival. Ezen a hiányosságon részben enyhítünk jelen cikkünkkel, amelyben bemutatjuk, hogyan kell a műhold-koordinátákat fedélzeti pályaadatok alapján kiszámítani. A számított műhold-koordináták helyességét a műholdakra végzett mérésekkel való összhangjuk alapján bizonyítjuk. ..." [HAI.]

SZŰCS László: Eratoszthenész földsugár-mérésének vizsgálata. = Geomatikai Közlemények 16. 2013. pp. 119-126. "A cikk az első földsugár-méréssel foglalkozik, amelyet i. e. 240 táján Eratoszthenész végzett el. Az ókori földrajztudósok könyvei alapján megpróbáljuk rekonstruálni Eratoszthenész mérési módszerét, és vizsgáljuk az eredmények értelmezését is. Az elvi, a mérési és a számítási hibák figyelembevételével összehasonlítjuk az ókori eredményeket a mai földsugár értékkel. Kulcsszavak: Eratoszthenész, földsugár, Alexandria, Syéne. ..." [HAI.]

OSZTOVITS Ágnes: Kalandtúra a felvilágosodás korában. = Heti Válasz 13. 2013. jún. 6. 23. sz. p. 51. Könyvismertetés. Hász Róbert "A Vénusz vonulása" című 2013-ben megjelent könyvének ismertetése, amely Sajnovics János csillagász (és Hell Miksa) életrajzát és vardői expedícióját mutatja be regényes formában. [HAD.]

Bolygólázban égő tudósok. Csillagászat. Nem tarthat már sokáig egy második Föld felfedezése. Tudomány. = Heves Megyei Hírlap 24. 2013. ápr. 6. 80. sz. p. 9. "...Bill Borucki fizikus 1962 óta dolgozik a NASA-nál, és ő a Kepler-űrteleszkóp atyja. Ezt 2009. március 6-án lőtték ki a világűrbe, és 2010 nyara óta küld adatokat a Földre. A Kepler exobolygók, vagyis a Naprendszerünkön kívül eső égitestek után kutat, ezen belül is csak olyanok érdeklik, amelyeken lehetséges az élet kialakulása. ..." Vajon létezhet élet más bolygókon is? A Kepler-űrteleszkóp kutatásai. Részlet a GEO 2010/12 - 2011/01 számából. [HAI.]

Föld jellegű, forró bolygó. Kepler-78b. Nő az esélye az életet támogató planétának. = Heves Megyei Hírlap 24. 2013. nov. 4. 256. sz. p. 9. "Bár 1500-3000 Celsius-fokos hőmérsékletével a Kepler-78b exobolygó inkább a pokolra hasonlít, a csillagászok mégis paradicsomként értékelik, miután nemrégiben felfedezték, hogy sokban hasonlít a Földre. A bolygó ugyan soha nem lesz alkalmas emberi életre, de erősíti a reményt, hogy egy napon találhatunk egy B-Földet a csillagrendszerünkben rejtőzködő több milliárd exobolygó között. A NASA által 2009-ben indított Kepler-űrteleszkóp küldetése alatt több ezer lehetséges jelöltet, kőzetbolygót fedezett fel. A Kepler-78b különlegessége, hogy közel kering a napjához, mindössze nyolc és fél óra alatt kerüli azt meg. A tömege 1,69-1,86-szorosa a Föld tömegének. A sűrűsége majdnem azonos a Földével, s ebből arra lehet következtetni, hogy a Kepler-78b a Földhöz hasonlóan valószínűleg szintén kőzetekből és vasból áll.
Még ha a jelenlegi ismereteink szerint semmi esély sincs arra, hogy bármilyen élet legyen a felszínén, a Kepler-78b biztató jel a naprendszerünkön kívüli lakható világok utáni kutatásban. Drake Denting, a Marylandi Egyetem csillagásza szerint ennek a barátságtalan planétának a létezése abból a szempontból figyelemreméltó, hogy rámutat: a Tejútrendszerben nem ritkák a Földhöz hasonló összetételű extraszoláris bolygók, és lehetséges olyat találni, amelynél megvannak az élet valamilyen formájával összeegyeztethető feltételek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

PAPP Máté: A Sajnovics kisbolygó. Hász Róbert: A Vénusz vonulása. = Híd 2013. 12. sz. pp. 94-97. Könyvismertetés. Hász Róbert "A Vénusz vonulása" című 2013-ben megjelent könyvének ismertetése, amely Sajnovics János csillagász (és Hell Miksa) életrajzát és vardői expedícióját mutatja be regényes formában. [HAD.]

MOSONYI Kata: Külső út - belső utazás. (Hász Róbert: A Vénusz vonulása.) = Irodalmi Jelen 13. 2013. 146. sz. pp. 115-119. Könyvismertetés. [HAD.]

Ponori Thewrewk: "Férfias nevelést kaptam Nagykanizsán" = Kanizsa - Lokálpatrióta Hetilap 25. 2013. máj. 9. 18. sz. p. 10. Kanizsa: Miért nálunk érettségizett - budapesti születése ellenére - 74 évvel ezelőtt? Erről szólt azon a rendhagyó földrajz órán, melyen egykori iskolájában két évfolyam hallgatta figyelemmel a derült kedélyű, halk szavú tudóst. Az interjú a nemrég Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere Emlékplakettel kitüntetett Ponori Thewrewk Auréllal készült. [PZS.]

sk: Napfénnyel pozícionálnák a Keplert. = Képes Ifjúság 69. 2013. dec. 4. 2720. sz. p. 23. "A 2009-ben útjára indított Kepler űrtávcső küldetésének folytatása meghibásodások miatt lehetetlenné vált. Exobolygók után kutatott, ugyanazt az égi területet figyelte éveken keresztül, 30 percenként rögzítve 156 ezer csillag fényességét. Ehhez precíz "célzásra", azaz pozicionálásra van szükség, amiről három reakciós kerék gondoskodott, de az egyik meghibásodott, így képtelenség kellő ideig stabilan tartani a távcsövet ahhoz, hogy az ég egy darabjáról használható mennyiségű adatot gyűjtsön össze.
A májusban elromlott egység helyettesítésére nem volt mit bevetni, a Kepler heliocentrikus pályán kering, túl messze van a Földtől ahhoz, hogy szóba jöhessen kézi javítása. A távcső többi része azonban kiválóan működik, és javításként a Kepler napelemtáblái vennék át a harmadik reakciós kerék szerepét, mivel a fotonok elnyelődésük és kibocsátódásuk során nyomást fejtenek ki arra a felületre, amelybe beleütköznek. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Jezsuita meteorológus. Százötven éve született Riegl Sándor. = Keresztény Élet 21. 2013. nov. 10. 45. sz. p. 10. Riegl Sándor (1863-1932) a kalocsai Haynald Obszervatóriumban csillagászattal és csillagászattörténettel is foglalkozott. [REZ.]

TáF [TÓTHÁRPÁD Ferenc]: "Városvédő" kisbolygó. = Kőszeg és Vidéke (Kőszeg város és környéke polgárainak ingyenes havilapja) 26. 2013. jan. 23. 1. sz. p. 17. "A kőszegi városvédők sorába nemcsak helyi illetőségűek tartoznak. Keszthelyi Sándor amatőrcsillagász Pécsen él, de gyakran megfordul nálunk. Néhány éve a Kőszegi Városvédő Egyesület tagjaként is tevékenykedik. A közelmúltban nagy öröm érte. Egy felfedező csillagász, Sárneczky Krisztián javaslatára, aki 2005-ben rábukkant egy új kisbolygóra: a Nemzetközi Csillagászati Unió 2012. december 28-án a 318694 számú égitestet Keszthelyi Sándorról nevezte el, ezáltal elismerve amatőrcsillagászati munkásságát. Sárneczky Krisztián azért éppen ezt a kisbolygót javasolta Keszthelyinek, mert a 2005. augusztus 29-i felfedezés előtt éppen 30 évvel, 1975. augusztus 29-én bukkant rá Keszthelyi Sándor a 20. század legfényesebb nóvájára a Hattyú csillagképben. Az égitest megközelítőleg 2,5 km átmérőjű." [KSZ.]

  VARGA Miklós: Konkoly-Thege Miklós. Pest, 1842. január 20. - Budapest, 1916. február 17. Történelmi arcképek. = Légkör 58. 2013. 1. sz. hátsó belső borító. Rövid életrajz. Megjelent: 2014. február. [SRG.]

  MAJOR György: Áttekintés a hazai pirheliométeres tevékenység évszázadáról. = Légkör 58. 2013. 2. sz. pp. 65-71. Az első pirheliométer 1906-ban került Magyarországra. Ebben a cikkben bemutatom a hazai pirheliométerek alkalmazásait, valamint az országban tartott nemzetközi pirheliométer összehasonlításokat. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) nevezéktanában a pirheliométer szó jelenti mindazon mű-szereket, amelyek közvetlen (direkt) napsugárzás mérésére alkalmasak (WMO 1969).
Korábban a pirheliométer elnevezés azokra a műszereket vonatkozott, amelyek (legalábbis elvben) abszolút mérésekre is alkalmasak voltak. A többi közvetlen sugárzást mérő műszert aktinométer szóval nevezték meg. Az abszolút pirheliométer olyan műszer, amelynek alapvető fizikai paramétereiből kiszámítható az érzékenysége, így az más műszerhez történő kalibráció nélkül is fizikai egységben (W/m2) képes szolgáltatni a közvetlen napsugárzás erősségét (lásd pl. Major, 1980) ..." Megjelent: 2014. április. [HAI.]

  Radics Kornélia az Országos Meteorológiai Szolgálat új elnöke. = Légkör 58. 2013. 4. sz. p. 164. "A vidékfejlesztési miniszter 2013. november 1-jével Dr. Radics Kornélia honvéd őrnagyot nevezte ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökévé. Radics Kornélia 1973. június 29-én született Nagykanizsán. Középiskolai tanulmányait a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában végezte. Az érettségi után a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskolán folytatta tanulmányait 1992-ig, amikor felvételt nyert az ELTE TTK meteorológus szakára. 1997-ben kapott meteorológus diplomát. Az 1994-99-es években az ELTE csillagász szakát is elvégezte, s 1999-ben lett okleveles csillagász. A Földrajz-Meteorológia doktori iskola hallgatója volt 1997 és 2000 között. Megjelent: 2014. június. [HAI.]

  VARGA Miklós: Réthly Antal. Budapest, 1879. május 3. - Budapest, 1975. szeptember 21. Történelmi arcképek. = Légkör 58. 2013. 4. sz. hátsó belső borító. "Középiskolai tanulmányit a Toldi Ferenc főreáliskolában kezdte, de az érettségit a közgazdasági gimnáziumban tette le. 1898-ban kerül állami szolgálatba, majd Konkoly-Thege Miklós igazgató kalkulátorként alkalmazza az OMFI-ban. Egyetemi tanulmányait -Konkoly támogatásával, napi munkája mellett rendkívüli hallgatóként folytatja. 1902-ben tudományos státusba kerül és asszisztensi kinevezést kap. 1903/04-ben az Ógyallai Obszervatóriumban Marczell György irányításával meteorológiai, csillagászati, földmágneses és földrengési megfigyeléseket végez. ..." Megjelent: 2014. június. [HAI.]

SZÉLES László: A napkeleti bölcsek és a betlehemi csillag. /Néhány érdekesség a tudományos kutatások alapján/. = Lőrinci Városi Újság 22. 2013. jan. 1. sz. p. 5. "...Még egy érdekes kérdés - amelyet a csillagászat tudományához kell intéznünk: miféle csillagjelenség lehetett az, amely a bölcseket Jeruzsálem felé vezette, onnan pedig Betlehembe? Lehetséges, hogy egészen rendkívüli, csodás jelenséggel állunk szemben, de az is elképzelhető, hogy Isten egy természetes tüneményt használt fel arra, hogy elindítsa a mágusokat a születési hely felé. A szentírás alapján erre a kérdésre nem tudunk válaszolni. Egyes tudósok szerint üstökös lehetett és a Halley üstökösre gondolnak, amely ekkortájt jelent meg.
Különösen elterjedt az a vélemény, amelyet Kepler, a nagy csillagász képviselt. Számításai alapján Kr.e. 7-ben háromszor volt együttállása a Szaturnusz és Jupiter bolygóknak a Halak képében. (Ezt konstellációnak nevezik.) A csillagjósok szerint ez az együttállás király születését jelentette. Vannak olyan csillagászok, akik valamilyen novára gondolnak. (Olyan változó csillag, melynek fénye rövid idő alatt nagy mértékben megnövekedik, majd apránként eredeti fényességére csökken.) ..." [HAI.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2013. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2013. jan. p. 1. 10-én, 17-én, 24-én előadások. 31-én Egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2013. január. = Magnitúdó Körlevél 2013. jan. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2013. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2013. febr. p. 1. 7-én, 14-én, 21-én előadások. 28-én Egyesület nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2013. február. = Magnitúdó Körlevél 2013. febr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, 2012DA14 földsúroló kisbolygó 15-én, Merkúr kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2013. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2013. márc. p. 1. 7-én Tavaszi észlelési ajánlat. 14-én Csillagászat 3D-ben. 21-én Tavaszi Csillagászati Bemutató. 22-én Hold és üstökös a Természet házában. 28-án Egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2013. március. = Magnitúdó Körlevél 2013. márc. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/2011 L4 (Panstarrs) üstökös pozíciói, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2013. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2013. ápr. p. 1. 4-én képek a C/2011 L4 (Panstarrs) üstökösről, 11-én MACSED éves közgyűlése, 18-án Holdfogyatkozás előtt, 25-én Egyesületi nap. Egyéb programok: Hold és üstökös 19-én, Csillagséta a nagytemplom előtt 20-án, Csillagséta a Hortobágyon 28-án. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2013. április. = Magnitúdó Körlevél 2013. ápr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, a C/2011 L4 (Panstarrs) üstökös pozíciói, Merkúr kitérésben, együttállások, holdsarlók, meteorraj, 25-én részleges holdfogyatkozás. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2013. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2013. máj. p. 1. 2-án Szupernóvák fotózása. 9-én Hol és milyen élet lehet az Univerzumban? 16-án Csillagászati beszélgetések. 23-án Kovács Gergő: Nagyonnagy halmazok I. 30-án Egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2013. május. = Magnitúdó Körlevél 2013. máj. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, meteorraj, holdsarlók, együttállások. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2013. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2013. jún. p. 1. 6-án Képek a tavaszi bolygó Hold együttállásokról. 13-án Gyarmathy István: Nyári észlelési ajánlat. 20-án Évadzárás. 28-án Csillagparty. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2013. június. = Magnitúdó Körlevél 2013. jún. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, holdsarlók, együttállások, Merkúr kitérésben. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2013. július. = Magnitúdó Körlevél 2013. júl-aug. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj, Merkúr kitérésben. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2013. augusztus. = Magnitúdó Körlevél 2013. júl-aug. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíciói, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2013. szeptemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2013. szept. p. 1. 19-én megnyitó. 28-án válogatás a nyár csillagászati képeiből. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2013. szeptember. = Magnitúdó Körlevél 2013. szept. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíció, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2013. októberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2013. okt. p. 1. Gyarmathy István, Zajácz György, Károlyi Gábor előadásai. 10-én Őszi csillagászati bemutató. 31-én Egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2013. október. = Magnitúdó Körlevél 2013. okt. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíció, együttállások, holdsarlók, meteorrajok, Merkúr kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2013. novemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2013. nov. p. 1. Hadházi Csaba, Zajácz György, Tepliczky István előadásai. 28-án Egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2013. november. = Magnitúdó Körlevél 2013. nov. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíció, Vénusz kitérésben, holdsarlók, meteorrajok, együttállások, Merkúr kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2013. decemberi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2013. dec. p. 1. Gyarmathy István, Kása János előadásai. 19-én évzáró csillagparty Hármashegyen. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2013. december. = Magnitúdó Körlevél 2013. dec. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíció, együttállások, holdsarlók, meteorraj. [KSZ.]

SZPA: Befejezte misszióját a Kepler. Több mint 3500 bolygót észlelt az űrteleszkóp. = Magyar Hírlap 46. 2013. aug. 17. 192. sz. p. 18. "Nem sikerült megjavítaniuk az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakembereinek a lakható bolygókat kereső Kepler űrteleszkópot, de a tudósok szerint a négy évre nyúló misszióban továbbított adatok elemzésekor újabb izgalmas felfedezésekre derülhet még fény. A Kepler jelenleg a Földtől nyolcvankétmillió kilométerre kering Nap körüli pályán. A teleszkóp működését négy giroszkóp biztosítja, de legalább három szükséges a feladata ellátásához. Tavaly az egyik giroszkóp meghibásodott, és az idén májusban egy másik is leállt. A NASA kutatói több száz órát töltöttek a hiba elhárítására tett kísérletekkel, az űrhivatal azonban most bejelentette, hogy befejezik az erre irányuló próbálkozásokat. A közlemény szerint az év végéig eldől, hogy a küldetés megmenthető-e vagy sem. ..." [HAI.]

ZSOLDOS Endre: Temesvári Pelbárt csillagászati tudománya. = Magyar Könyvszemle 129. 2013. 1. sz. pp. 23-46. [ZSE.]

W. Sz.: Készségszint - Bestsellergyanús regény egy jezsuitáról. = Magyar Nemzet 76. 2013. dec. 28. p. 35. Könyvismertetés. Hász Róbert "A Vénusz vonulása" című 2013-ben megjelent könyvének ismertetése, amely Sajnovics János csillagász (és Hell Miksa) életrajzát és vardői expedícióját mutatja be regényes formában. [HAD.]

WILHELM József: Utazás a történelemből a sci-fibe. = Magyar Szó (Újvidék) 70. 2013. szept. 19. 218. sz. p. 7. Hász Róbert: A Vénusz vonulása című, a Hell-Sajnovics-expedícióról szóló regényé-nek ismertetése. [HAD.]

  VARGA Péter - SZABADOS László: 150 éve született Kövesligethy Radó. Bevezetés. = Magyar Tudomány 174. 2013. 1. sz. pp. 2-3. A Kövesligethy Radó tiszteletére összeállított cikkgyűjtemény előszava. [SOL.]

  KOSZTOLÁNYI Dezső: Kövesligethy Radó. = Magyar Tudomány 174. 2013. 1. sz. pp. 4-8. A Kövesligethy Radóval készített és a Pesti Hírlapban 1925-ben megjelent Kosztolányi-interjú újraközlése. [SOL.]

  ZSOLDOS Endre: Az asztrofizika születése Magyarországon. = Magyar Tudomány 174. 2013. 1. sz. pp. 9-14. Különösen a 19. századra és a 20. század elejére vonatkozó áttekintés. [SOL.]

  BALÁZS Lajos György: Kövesligethy spektroszkópiai vizsgálatai. = Magyar Tudomány 174. 2013. 1. sz. pp. 15-20. Kövesligethy nagyrészt feledésbe merült spektroszkópiai munkássága. [SOL.]

  PETROVAY Kristóf: Kövesligethy Radó és az Egyetem. = Magyar Tudomány 174. 2013. 1. sz. pp. 21-28. A tanulmány Kövesligethy egyetemi oktatói tevékenységét is tárgyalja. [SOL.]

  VARGA Péter - GRÁCZER Zoltán: Kövesligethy Radó és a magyar földrengéskutatás. = Magyar Tudomány 174. 2013. 1. sz. pp. 29-52. Kövesligethy Radó ma is nagyra értékelt szeizmológiai munkásságáról. [SOL.]

  WÉBER Zoltán: A szeizmológia szerepe a Föld és más égitestek belső szerkezetének megismerésében. = Magyar Tudomány 174. 2013. 1. sz. pp. 65-72. A cikkben szó esik a holdi szeizmológiai vizsgálatokról és a helioszeizmológiáról is. [SOL.]

  BUJTOR László: A földtan központi paradigmájának, az aktualizmus elvének korlátai - avagy mit tartogat számunkra a Mars? = Magyar Tudomány 174. 2013. 1. sz. pp. 73-80. Benne: a marsi geológia és az aktualizmus elve. [SOL.]

  KUN Mária: A piszkéstetői Schmidt-távcső ötven éve. = Magyar Tudomány 174. 2013. 2. sz. pp. 130-138. A fél évszázados távcső és az azzal elért kutatási eredmények összefoglalása. [SOL.]

  VINKÓ József: Rejtélyes csillagrobbanások. = Magyar Tudomány 174. 2013. 2. sz. pp. 139-146. A szupernóvák kutatása terén elért legújabb eredmények. [SOL.]

  HÁGEN András: A Milankovic-Bacsák-ciklus és a földtan. = Magyar Tudomány 174. 2013. 2. sz. pp. 200-205. A tanulmány kitér a ciklus lehetséges csillagászati okaira is. [SOL.]

  Tudós fórum. Az MTA új levelező tagjai. Kiss L. László (1972). = Magyar Tudomány 174. 2013. 7. sz. p. 883. Fizikai Tudományok Osztálya. Szakterület: csillagászat, asztrofizika. Kutatási téma: csillaghalmazok, csillagok asztrofizikája: pulzáció és kettősség, exobolygók. Foglalkozás: kutatóprofesszor, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. [HAI.]

  BREMDEL Mátyás: Miért antropocentrikusan áltudományos az univerzum finomhangoltságának feltevése? = Magyar Tudomány 174. 2013. 8. sz. pp. 952-958. Davies, Paul: A megbundázott Világegyetem című művének (Budapest, 2008. Akkord Kiadó) kritikája. Kulcsszavak: multiverzum, valószínűségszámítás, finomhangoltság, ősrobbanás, antropomorf. [HAI.]

  GIMES JÚLIA: A Föld néha lefékez. = Magyar Tudomány 174. 2013. 8. sz. p. 1010. Rövid hír a Föld forgási sebességének megfigyelt változásairól, a Nature 2013. július 13-i számában közölt cikk alapján. [SOL.]

Címlapunkon: Fényszennyezés. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. címoldal. A NASA és a NOAA új műholdjának éjszakai felvétele bolygónk fényszennyezettségéről. [SRG.]

Réka asszony kopolafája. Üvegablak a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. első belső borító. Sánta Gábor felvétele. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: 2013: az üstökösök éve. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 3-6. Előzetesen a tavaszi C/2011 L4 (PANSTARRS) és az őszi C/2012 S1 (ISON) rendkívüli fényességű üstökösökről. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legtávolabbi röntgenkilövellés. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. p. 7. A 12,4 milliárd fényévre levő GB 14828+4217 kvazár. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila - Mpt [MOLNÁR Péter]: Szupernóva az M81-ben. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 7-8. 1993. márc. 28-án fedezték fel. A Meteor 1993/5. cikke és mai eredmények alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Andromeda-felfedezők kerestetnek! = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 8-10. "Eyes on Andromeda" program, amely a HST 10 ezer darab képét vizsgálja önkéntesekkel. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szaturnuszi vihar - új szemszögből. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. p. 10. A NASA Cassini űrszondája a Szaturnusz északi sarki régiójának örvényéről. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Curiosity első talajmintái. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Tetten ért vulkáni tevékenység a Vénuszon? = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. p. 11. A Venus Express 6 éven át tartó méréseiből. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Vízjég a Merkúron. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. p. 12. A sarki kráterek belsejében, a Messenger radarképei szerint. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Hold legpontosabb gravitációs térképe. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 12-13. A GRAIL űrszondapáros felmérései. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Patrick Moore (1923-2012). = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 13-14. Nekrológ. Csillagászati hírek. [SRG.]

MÉHES Ottó: Találkozásaim Patrick Moore-ral. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A Föld éjszakai képe: komoly gondok. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. p. 15., címoldal. A fényszennyezésről. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Magyar sikerek Rióban. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 16-19. 2012. aug. 6-13-ig Brazíliában, a VI. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián. A magyar csapatot Bécsy Bence, Bókon András, Dálya Gergely, Galgóczi Gábor, Gránát Roland adta. Csapatvezetők: Udvardi Imre és Hegedüs Tibor. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Marosvásárhelyi pillanatok. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 20-21. Csillagászati vonatkozások a Kultúrpalotában és a Teleki Tékában. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Távcsöves tudnivalók. 1. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 22-26. Miért használunk távcsövet? A távcső működése. Több fényt! Felbontóképesség. Nagyítás. Fényerő. A leggyengébb láncszem. A mechanika. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Felhők és együttállások. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 27-29. Légköroptikai rovat 2012. nov. [SRG.]

U. S. Highway No. 1. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 30-33. Haisch László: Armstrong-emlékest a Polarisban.; Vizi Péter: A Nyugalom Bázis Pomázról.; Rejtélyes nevek a Holdon.; Kereszturi Ákos: Az Apollo-11 tudományos eredményeiből. [SRG.]

KISS Áron Keve: Észleljük a Jupiter holdjait! = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 34-35., 4. színes t. A szerző leírásai és rajzai a 4 legnagyobb jupiterholdról, melyeket a Polaris Csillagvizsgáló 20 cm-es lencsés távcsövével készített 820x és 1060x nagyításokkal. [SRG.]

Színszűrők a bolygóészlelésben. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. p. 35. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Nyári nyargalók. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 36-42. Üstökös rovat 2012. nyár. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösészlelők találkozója Bakonybélben. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 43. Bakonybélben lesz, 2013. márc. 16-án. [SRG.]

Nagyapáink távcsövei. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. p. 43. Felhívás az 1960 előtti távcsöveink dokumentálására. [SRG.]

STICKEL János: Egy összemérés története. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 44-50. Változócsillagok fényességmérései a digitális fotometriával. A szimultán méréseket Juhász András és Stickel János végezte a DY Her delta Scuti változóról. [SRG.]

PERKÓ Zsolt: Változócsillagok DSLR-fotometriája. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. p. 50. [SRG.]

Téli ifjúsági tábor a felhők felett Nagyhideghegyen. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. p. 51. 2013. febr. 7-10. [SRG.]

Kulin György Csillagászati Szabadegyetem 2013. február-április. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. p. 51. Kereszturi Ákos, Kiss László, Sárneczky Krisztián, Szabó Róbert, Mizser Attila előadásai a Polaris Csillagvizsgálóban. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Tíz kicsi ékkő. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 52-56. Látványos mélyég-objektumok a téli égen. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Képmelléklet: a 47 Tucanae gömbhalmaz. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. p. 57., 2-3. színes t. Éder Iván namíbiai felvételének elemzése. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Katalógusok tengerében. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 58-61. Kettőscsillagok katalógusai és jelölésrendszere. [SRG.]

HANNÁK Judit: Androméda Amatőrcsillagász Szakkör. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 62-65. Beszélgetés Kovács Zsigmond szentendrei amatőrcsillagásszal. [SRG.]

Jelenségnaptár 2013. február. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán - Kis Keve Áron: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat januárra: az NGC 2170 komplexum.; Landy-Gyebnár Mónika: A Mars és a Merkúr szoros együttállása.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap változócsillaga: az SU Geminorum. [SRG.]

Meteor 2013 Távcsöves Találkozó Tarján, 2013. augusztus 8-11. = Meteor 43. 2013. jan. 1.(442.) sz. hátsó belső borító. 2013. aug. 8-11-ig lesz. [SRG.]

Címlapunkon: Az NGC 7293. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. címoldal. A Helix-köd (Csiga-köd) a Hubble Űrtávcső felvételén. [SRG.]

KISS Áron Keve: A bolygóészlelés haszna és öröme. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 3-5. [SRG.]

MIZSER Attila: Kopernikusz nyomában. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 6-13., első belső borító, hátsó belső borító. A szerző 2012 nyarán Lengyelországban Kopernikusz emlékhelyeit járta be: Torun, Krakkó, Olsztyn, Frombork, Gdansk városokban kereste fel a neves csillagásszal kapcsolatos észlelőhelyeket, műszereket, szobrokat, múzeumokat, könyvtárakat, planetárumokat. [SRG.]

KOVÁCS József: Bolygónövekedést serkentő gázáramok protoplanetáris korongban. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. p. 14-15. A HD 142527 fiatal csillag körüli korong. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Nova Per 1901 maradványa. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. p. 15. 1953-tól 2011-ig. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Exobolygók milliárdjai. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 15-16. A saját galaxisunkban. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Veszélyes kettőscsillagok. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - SÁRNECZKY Krisztián - MOLNÁR Péter: A nagy üstököskarambol. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 17-19. 1994 nyarán a Jupiterbe hulló Shoemaker-Levy 9. A Meteor 1994/9. és 10. száma alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sötét anyag a Vestán. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. p. 19. A Dawn szonda mérései. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Vénusz-átvonulás 2012. december 21-én. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. p. 20. A Szaturnusz távolságából fényképezte a Cassini szonda. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kína a Toutatishoz ment. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 20-21. 2012. dec. 14-én a Chang’e-2 kínai űrszonda a kisbolygót 3,2 km-re közelítette meg. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: Távcsöves tudnivalók. 2. Lencsés távcsövek. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 22-26. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Év végi ködívek. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 27-29., 4. színes t. Légköroptikai jelenségek 2012. dec. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Piton-hegy. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

A Hold atlasza. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. p. 33. Antonín Rükl: A Hold atlasza című holdatlasz magyar kiadása. Geobook Hungary Kiadó, 2012. A 224 oldalas atlasz szöveges anyagát Vizi Péter fordította. Szakmai lektorok: Hargitai Henrik és Görgei Zoltán. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Közelre és távolra, avagy kozmikus perspektívák. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 34-35., 2-3. színes t. Szitkay Gábor M109 galaxist és környezetét mutató, 1460 percnyi össz-expozíciós idejű fényképének elemzése. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Draconida-kitörés október 8-án. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 36-39. Meteor észlelések 2012 őszén. Draconidák 2012. Orionidák 2012. Vizuális észlelések. Tűzgömbök, digitális meteorok, érdekességek. [SRG.]

Kisbolygót neveztek el Keszthelyi Sándorról. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. p. 39. A 2005. aug. 29-én Sárneczky Krisztián és Kuli Zoltán által felfedezett 2005 QM75, amely a (318694) Keszthelyi kisbolygó nevet kapta. Az MPC 81935. száma alapján. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kitörésben a 168P/Hergenrother-üstökös. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 40-46. Üstökös rovat 2012 ősze. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösészlelők találkozója Bakonybélben. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. p. 46. 2013. márc. 16-én lesz. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: Giovanni Sostero (1964-2012). = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. p. 47. Nekrológ. [SRG.]

KOVÁCS István: Változócsillagok szeptembertől decemberig. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 48-52. Változócsillag-rovat 2012. szept-dec. [SRG.]

Mars - fehér könyv a vörös bolygóról. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. p. 52. Kereszturi Ákos könyvének ismertetése. [SRG.]

Járdacsillagászati tanfolyam a Polarisban. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. p. 53. 2013. februártól. [SRG.]

Kulin György Csillagászati Szabadegyetem 2013. február-április. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. p. 53. Sánta Gábor, Vizi Péter, Éder Iván, Kiss László előadásai a Polaris Csillagvizsgálóban. [SRG.]

HORVÁTH Viktor - KERNYA János Gábor - SÁNTA Gábor: Al-dunai csillagok. Mélyegesek a Szemenik-fennsíkon. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 54-58. 2012. aug. 17-19-ig 1400 m magasban. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Hyadok kettősei. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 60-62. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagászati séta Pest-Budán. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. p. 63. 2012. dec. 27-én. [SRG.]

Évkönyveinkből. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 64-65. [SRG.]

Jelenségnaptár. 2013. március. = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán - Kiss Áron Keve: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: az NGC 2506 a Monocerosban.; Jat [Jakabfi Tamás]: A hónap változócsillaga: az AD Leonis. [SRG.]

2013 Az üstökösök éve! = Meteor 43. 2013. febr. 2.(443.) sz. hátsó külső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Az Orion-köd. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. címoldal. Horváth Attila Róbert felvétele 2013. jan. 7-én. [SRG.]

MIZSER Attila: Földsúroló! = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. p. 3. A 2012 DA14 kisbolygó 2013. febr. 15-i földközelsége. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Az egymillió tonnás napsúroló. Lovejoy. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 4-10. A C/2011 W3 (Lovejoy)-üstökösről. A Kreutz-féle napsúroló üstökösök családjáról. [SRG.]

Üstökösészlelők találkozója Bakonybélben. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. p. 10. Bakonybél 2012. márc. 16-ra tervezték. [A rossz időjárás miatt márc. 23-ra halasztották.] [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az Andromeda-galaxis hideg képe. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szoros kettőscsillag születésére utaló villanások. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 11-12. LRLL 54361 jelű csillag az IC 348 csillagkeletkezési régióban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A nagy robbanás előjelei. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 12-13. Szupernóva-robbanások esetleges előrejelzése. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ritka lehet az intelligens élet? = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. p. 13. A Green Bank-i rádiótávcsővel kutattak intelligens civilizációk jelei után - eredménytelenül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Amatőrcsillagászok és a több bolygós naprendszerek. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 13-14. Mikrolencse-jelenségek felhasználásával. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Idős csillagok is szülőkké válhatnak. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 14-15. A TW Hydrae körüli porkorong vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Újabb magyar nevek az égbolton. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 15-16. Gárdonyi Géza, Sárneczky Szofia Málna, Márai Sándor, Kabos Gyula, Steiner Zsuzsanna, Fertőszentmiklós, Mecsek kapott kisbolygón nevet. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kru, Mpt [KERESZTURI Ákos - MOLNÁR Péter]: Hol van a "nagy" kráter? = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 16-18. A Chicxulub-kráter a Meteor 1995/12 (Nature 1995/9.) és a Scientist Space, 2013. febr. 1. alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az évszázad meteor(it)ja? = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 18-19. Rendkívüli tűzgömb az oroszországi Cseljabinszk térségében 2013. febr. 15-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ég és Föld vonzásában. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. p. 19. 2013. jan. 23-án az MTA székházában indították a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az "Ég és Föld vonzásában - a természet titkai" című projektet. Résztvevők: ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézet, Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület. Csillagászati hírek. [SRG.]

Az MCSE 2013. évi rendes közgyűlése. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. p. 19. 2013. ápr. 6-án lesz. Csillagászati hírek. [SRG.]

KISS Áron Keve: Bolygóészlelők találkozója a Polarisban. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. p. 19. 2013. ápr. 27-én lesz. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János - MOLNÁR Péter: Távcsöves tudnivalók. 3. Tükrös távcsövek. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 20-25. [SRG.]

BUCSI Gábor: Iskolatávcső a múltból. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 26-28. Nagyapáink távcsövei. A szerző 56/660 mm-es refraktorának, egy Merz cég által gyártott Schulfernrohe német iskolatávcsőnek ismertetése. [SRG.]

Nagyapáink távcsövei. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. p. 28. Felhívás régi, 1960 előtti távcsövek ismertetésére. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Kétarcú hónap. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 29-31. 2013. januári légköroptikai jelenségek. [SRG.]

BALOGH Klára: Bujkáló Nap. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 32-35. Nap rovat 2012. nov-dec. [SRG.]

KISS Áron Keve: A déli Vénusz. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 36-37. Vénusz-észlelései 2012. dec. utolsó napjaiban. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Szombat esti holdsarlóláz. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 38-41. 2013. jan. 12-i holdsarlók észlelései. Cseh Viktor, Uhrin András, Pócsai Sándor, Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Sragner Márta, Schmall Rafael 19 óra 47 perc és 20 óra 26 perc közötti korai holdsarlót figyelt meg. Szabadszemes jelenségek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygók 2011-12-ben. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 42-46. [SRG.]

A Hold atlasza. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. p. 47. Antonín Rükl: A Hold atlasza című kötet ismertetése. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Vendégcsillag-kereső. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 48-53. Új változócsillagok keresése DSLR fotometria segítségével. Részletesebben a Vend2, Vend44, Vend219 csillagokról. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Esős ősz, havas tél. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 54-56. Mélyég objektumok 2012. szept. - 2013. jan. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Egy Hold-észlelő mélyég-katalógusa: a Caldwell-lista. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 59-62. A Messier listán túlmutató és a Sir Patrick Alfred Caldwell-Moore által összeállított mélyég lista. [SRG.]

Mélyég-fotók a képmellékletben. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. p. 63., 4 színes melléklet. [SRG.]

Év végi vidámságok. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 64-65. Szabó Szabolcs Zsolt: Szolnoki világvége.; Mizser Attila: Bajai Vidámvége.; Budai Edina Barbara: Polaris-karácsony. [SRG.]

Jelenségnaptár 2013. április. = Meteor 43. 2013. márc. 3.(444.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán - Kiss Áron Keve: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: NGC 4559 GX Com.; Bgb [Bagó Balázs]: A hónap változócsillaga: MASTER OT J095310.04+335352.8. [SRG.]

Címlapunkon: A Messier 83 galaxis a Hydra csillagképben. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. címoldal. Éder Iván felvétele Namíbiában 2012 júniusában. [SRG.]

MIZSER Attila: Üstökösnézőben. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. p. 3., 1. színes t. A C/2011 L4 PANSTARRS üstökös megpillantása 2013. márc. 11-én. [SRG.]

KOVÁCS József - CSÁK Balázs: Spektroszkópiai expedíció Hvar szigetére. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 4-7., 2. színes t. [SRG.]

KOVÁCS József: Száz éve nem találtak ilyen közeli csillagokat. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 8-9. A WISE műhold felvételein egy 6,5 fényévre lévő barna törpe párt találtak. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Csomós a nagy tömegű csillagok csillagszele. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 9-10. A zéta Puppis vizsgálata alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Irány a Mars! = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 10-11. Dennis Tito terve szerint 2018. jan. 5-én indulna két ember az útra, melynek célja a Mars megkerülése. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Óriásmeteorit az Antarktiszon. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. p. 11. A SAMBA projekt 40 nap alatt 425 darab meteoritot találtak, ezek legnagyobbja egy 18 kg-os. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila] - Sry [SÁRNECZKY Krisztián] - Mpt [MOLNÁR Péter]: Üstökösök - akkor és most. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 11-13. A Meteor 1996/1-4 alapján az 1996-os üstökösök: 73P/Schwassmann-Wachman 3, C/1996 B2 (Hyakutake), Hale-Bopp. 2013 üstökösei: C/2011 L4 PANSTARRS, C/2012 S1 (ISON). Csillagászati hírek. [SRG.]

Áprilisi hírek. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 14-15. E Sorok Írója: Mindent a Mindenségről.; Bokor Katalin: Megszűntek a csillagképek.; Kocsis H. Antal: Utazás a Holdba.; Snt: Binokulár küklopszoknak.; Hrv: Rövidujjú szkafanderek.; Ksz: Minden cső távcső. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Távcsöves tudnivalók. 4. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 16-23. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A hatalmas Clavius. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 24-28. A Clavius holdkráter. [SRG.]

A csillagászat napja: 2013. április 20. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. p. 29. Előzetes. [SRG.]

Ifjúsági észlelőtábor Tarjánban. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. p. 29. 2013. júl. 1-7-ig lesz. [SRG.]

Meteor 2013 Távcsöves Találkozó Tarján, augusztus 8-11. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. p. 29., első belső borító. Előzetes. [SRG.]

KISS Áron Keve: A vörös bolygó 2012-es oppozíciója. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 30-34., 36-38. [SRG.]

Mars képek a 2012-es oppozíció megfigyelési időszakából. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. p. 35., 4. színes t. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Vadászat a 2012 DA14-re. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 39-44. 2013. febr. 15-én. Felhőrés északkeleten (Nagyvarsány). Kisbolygóvadászaat Zadar közelében. Szalontai szerencse (Nagyszalonta). Kisbolygó a Dracóban (Mádai Attila). [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Geminidák 2012. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 45-49. [SRG.]

Újdonságok R Coronae Borealis csillagokról. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 50-55. Új RCB változók a Tejútrendszerben. Az első RCB változók az M31-ben. DY Centauri: egy kettős forró R CrB csillag változó csillagkörüli felhővel. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

Április 27.: Bolygóészlelők találkozója. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. p. 55. Polarisban lesz 2013. ápr. 27-én. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Ötösfogat a Vadászebekben. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 56-59. Mélyég-objektumok. [SRG.]

SÁNTA Gábor - KISS Áron Keve: Nagy Hideg a hegyen. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 60-63., 3. színes t. 2013. február 7-10-ig téli tábor a Börzsönyben 13-18 éves fiataloknak. [SRG.]

HAMVAI Antal: Napköszöntő dalmát módra. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 64-65., 2. színes t. Naprendszer-modell Zadar (Zára) tengerparti sétányán. [SRG.]

Jelenségnaptár 2013. május. = Meteor 43. 2013. ápr. 4.(445.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán - Kiss Áron Keve: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: az NGC 5005 és környéke.; Bgb [Bagó Balázs]: A hónap változócsillaga: a Z UMi. [SRG.]

Címlapunkon: Ősi folyónyom a Marson. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. címoldal. Curiosity rover robotkar kamerája felvétele. [SRG.]

ZSÁMBA István: Katasztrófacsillagászat. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 3-5. 2013. márc. 14-17. Bátorliget. [SRG.]

VIDA József: Varázstorony vetélkedő. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 6-7. Heves megyei 7. és 8. osztályos tanulók csillagászati vetélkedője. A vetélkedő döntője Egerben 2013. márc. 6-án volt. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Folyóvízi hordalékon gurul a Curiosity. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 8-12. [SRG.]

Évkönyveinkből. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. p. 13. Könyvismertetések. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A teremtés legpontosabb térképe. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 14-15. A WMAP szonda 9 éven át tartó vizsgálata alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legtávolabbi szupernóva. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 14-15. SN Wilson, amely több mint 10 milliárd fényévre van. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Új típusú szupernóva-robbanás. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. p. 16. Az Iax jelzésüek. Halványabbak és kisebb energiájuak, mint az Ia típusúak. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Száműzött fekete lyukak ezrei. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

SPÁNYI Péter - MOLNÁR Péter: A Nagy Utazás - Jó utat, Cassini! = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 16-18. A Cassini indulása 1997-ben. A Meteor 1997/11. alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Swift és az ISON. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mars - fehér könyv a vörös bolygóról. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. p. 19. Kereszturi Ákos könyve. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Távcsöves tudnivalók. 5. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 20-26. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Holdrajzok a múltból. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 27-29. Scheiner, Biancani, Malapert, Fontana, Mellan rajzai a Holdról. [SRG.]

BALOGH Klára: Felhők mögött rejtőző Nap. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 30-33. Nap-rovat 2013. jan-márc. [SRG.]

KISS Áron Keve: A rózsaszín hírnök 2012-ben. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 34-37. Merkúr-észlelések 2012-ben. [SRG.]

MÓRA Ferenc: Tervek a Mars bolygóval. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 38-39. Móra Ferenc 1927-es cikkének újraközlése. [SRG.]

Ifjúsági észlelőtábor Tarjánban. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. p. 40. 2013. júl. 1-7-ig lesz. [SRG.]

Meteor 2013 Távcsöves Találkozó Tarján, augusztus 8-11. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. p. 40. Előzetes. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Megérkezett a PANSTARRS-üstökös. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 41-44., 2-3. színes t. Üstökös-rovat 2013. márc. [SRG.]

KOVÁCS István: Változóészlelések hóban-fagyban. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 45-49. Változócsillag-rovat 2013. jan-márc. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Észleljük a Markarján 421-et! = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. p. 49. [SRG.]

PRÓSZ György Aurél: Gondolatok a távészlelésről. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 50-53. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Idegen az űrből. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 54-55. Abell 68 galaxishalmaz a Hubble’s Hidden Treasures 2012 programban. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillagok távcsővégen. 5. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 56-59. [SRG.]

PAPP Sándor: Észlelés egy 106/1560-as Calderoni-refraktorral. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 60-62. A százéves távcsövet Kecskeméten 1979-től 1992-ig használták észlelésre. [SRG.]

Nap-észlelők találkozója a Polarisban. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. p. 63. 2013. jún. 15-én lesz. [SRG.]

Új MCSE-tagsági formák. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. p. 63. Családi- és ifjúsági-tagság. [SRG.]

Jelenségnaptár 2013. június. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. pp. 64-67. Kaposvári Zoltán - Kiss Áron Keve: A bolygók láthatósága.; Bgb [Bagó Balázs]: A hónap változója: az OJ 287.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: Az NGC 5921 galaxis a Serpensben.; Görgei Zoltán: A Wolf-kráter.; Szabó Sándor: Uránusz-fedés május 23-án. [SRG.]

Meteor 2013 Távcsöves Találkozó Tarján, 2013. augusztus 8-11. = Meteor 43. 2013. máj. 5.(446.) sz. hátsó belső borító. Előzetes. [SRG.]

Címlapunkon: A Lófej-köd infravörösben. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. címoldal. Infravörös Lófej-köd. NASA felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Villámcsődület. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. p. 3. Csillagászati vonatkozású flashmob-ok. [SRG.]

MIZSER Attila: Selmeci csillagok. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 4-7., első belső borító. Csillagászat Selmecbányán. Napórák, emléktáblák, szobrok. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Búcsú egy űrtávcsőtől. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 8-9. Az ESA Herschel űrtávcsöve befejezte működését. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Lézervisszfény a szovjet korszakból. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 9-10. Az 1970. nov. 17-én leszállt Luna-17 szonda és a Lunahod-1 holdjáró. A ráhelyezett francia gyártmányú tükörre 2013 márciusában sikerült újra lézerfényt küldeni és a visszaverődést detektálni. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Űr-környezetszennyezés. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 10-11. A 6. Európai Űrszemét Konferencia. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - MOLNÁR Péter: Veszélyben az égbolt? = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 11-12. Az Iridium távközlési műholdakról a Meteor 1998/4. és a New Scientist 1998/1/17 alapján, mai szemmel is. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kérjük a mobilokat bekapcsolni. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 12-13. Okostelefonokra épülő három műholdat küldött Föld körüli pályára a NASA. Csillagászati hírek. [SRG.]

SzV [SZÉKÁCS Vera]: Egy sziget múltból. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. p. 13. Sark, a La Manche csatorna-szigeteinek egyik szigete kapta az IDA-tól a világ legsötétebb égboltú szigete címet. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARTHA Lajos - VIZI Péter: A "kis Heyde". = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 14-15. Egy 40/590 mm-es refraktor, Heyde gyártmánya. Nagyapáink távcsövei. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Távcsöves tudnivalók. 6. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 16-19. [SRG.]

HANNÁK Judit: Tavaszi Napok. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 20-24. Nap-rovat 2013. márc-ápr. [SRG.]

Változás a Nap-rovat élén. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. p. 24. Balogh Klárától Hannák Judit veszi át a Nap-rovat vezetését. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Lassan tavaszodott... = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 25-28., 2-3. színes tábla. Légköroptikai jelenségek 2013. márc-ápr. [SRG.]

KISS Áron Keve: Bolygóészlelők találkozója. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 29-31. Polaris Csillagvizsgálóban volt 2013. ápr. 27-én. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Megskalpolt Hold. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 32-33., 1. tábla. A részleges holdfogyatkozás észlelései 2013. ápr. 25-én. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A kétszáz éves üstökös. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 34-41. Üstökös-rovat 2012. dec. - 2013. febr. P/2002 V4 (Pons-Gambart) = 273P. C/2012 K5 (LINEAR). C/2012 L2 (LINEAR). 262P/McNaught-Russel. Halvány üstökösök. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Találkozó a hóvihar árnyékában. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. p. 41. Üstökösészlelők Találkozója volt Bakonybélben 2013. márc. 23-án. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Szakcsoportunk 2012-ben. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 42-45. A változócsillag szakcsoportról. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A Ras Alhague árnyékában. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 46-51. Mélyég-objektumok. [SRG.]

Meteor 2013 Távcsöves Találkozó Tarján, augusztus 8-11. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. p. 51., hátsó belső borító. Előzetes felhívás. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Észlelések egy csokorban. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 52-54. Kettőscsillagok rovata 2013. jan-ápr. [SRG.]

Kettőscsillag-észlelők Találkozója. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. p. 54. Polaris Csillagvizsgálóban 2013. jún. 22-én lesz. [SRG.]

Nap-észlelők találkozója a Polarisban. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. p. 55. Polaris Csillagvizsgálóban 2013. jún. 15-én lesz. [SRG.]

A csillagászat napjai. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 56-60. Hegedüs Tibor: Baja.; Jakabfi Tamás - Blumberger Zoltán: Budapest.; Rosenberg Róbert: Dunaújváros.; Fodor Antal - Zvara Gábor: Jászberény.; Maczó András: Kaposvár.; Leitner Zsolt: Miskolc.; Keszthelyi Sándor - Áts György: Pécs.; Kiss Gyula: Sopron.; Fodor Antal: Sülysáp.; Szklenár Tamás: Szarvas.; Illés Réka Gabriella - Illés Tibor: Szeged: a sötétségnek is van ára.; Csák Balázs: Szombathely.; Horváth László: Tamási. [SRG.]

Miniszteri elismerés az MCSE-nek. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. p. 60., 4 színes t. 2013. márc. 28-án kapták az elismerést a riói csillagászati diákolimpián résztvevő magyar csapat tagjai. [SRG.]

Kiss László az MTA levelező tagja lett. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. p. 61. [SRG.]

PAPP János: Férfias nevelést kaptam Nagykanizsán. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 62-63. Ponori Thewrewk Aurél nagykanizsai (ahol 74 évvel ezelőtt érettségizett a piaristáknál) és becsehelyi látogatása, sok csillagászati vonatkozással. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Otthonában köszöntöttük a 92 esztendős Ponori Thewrewk Aurélt. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. p. 63. 2013. máj. 4-én, a pest-budai csillagséta alkalmával. Ponori Thewrewk Aurél bemutatta a Paloznakra tervezett napórájának modelljét. [SRG.]

BARTUS Éva Júlia: Amatőrként Mexikóban. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 64-65. A 2008-ban Mexikóba költözött amatőrcsillagász hölgy 2009-ben egy mexikói csillagászati csoport tagja lett. [SRG.]

Jelenségnaptár 2013. július. = Meteor 43. 2013. jún. 6.(447.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán - Kiss Áron Keve: Holdfázisok, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az IC 4756 NY Ser.; Bgb [Bagó Balázs]: A hónap változócsillaga: a CY Lyrae. [SRG.]

Címlapunkon: A Gyűrűs-köd (M57). = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. címoldal. [SRG.]

MIZSER Attila: Táboridő. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. p. 3. A nyári csillagászati táborokról. [SRG.]

FREY Sándor: A kvazárok 50 éve. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

Meteor 2013 Távcsöves Találkozó Tarján, augusztus 8-11. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. p. 9. Előzetes felhívás. [SRG.]

Nagyapáink távcsövei. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. p. 9. Felhívás. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Interjú David J. Eicherrel. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 10-13. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Mennyi fény keletkezett összesen az Univerzumban? = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legrészletesebb felvétel a Gyűrűs-ködről. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 14-15., címoldal. Óriástávcsövek felvételei alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Ünnepi fotó a világ egyik legnagyobb távcsövével. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 15-16. Az IC 2944 emissziós ködről. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Pontos távolságmérés oldott meg egy régi rejtélyt. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 16-17. Az SS Cygni törpenóva nem 520, hanem 370 fényévre van. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Geológiai aktivitás a Dione holdon. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb hold egy kisbolygó körül. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. p. 18. Az 1998 QE2 kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Zoltán - SZABÓ Sándor - MOLNÁR Péter: Napfogyatkozás! = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 18-19. Az 1999-es év csillagászati eseményei a Meteor 1999/2. és 1999/11. számaiból. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Hevelius. A Selenographiától az Uranographiáig. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 20-27. [SRG.]

GŐBEL Csaba: Egy "klasszikus" Fraunhofer-refraktor. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 28-29. 150/2250 mm-es refraktora. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Pixelvarázslat a Naprendszerben. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 30-38. Bolygókorongok kidolgozása. Nagyobb területet ábrázoló felvételek kidolgozása. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A cseljabinszki tűzgömb és a magaslégköri jelenségek. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 39-43. 2013. febr. 15-ét követően. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy rendkívüli "tűzgömb" 1954-ben. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 44-46. 1954. okt. 25-én. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A PANSTARRS porösvényén. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 47-51., első belső borító. Üstökös-rovat 2013. márc-máj. [SRG.]

MÁDAI Attila: A 2012 DA14 asztrometriája. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 52-53. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Májusi haló aranyat ér. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 54-57. Légköroptikai jelenségek 2013. máj. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Bullialdus-kráter. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 58-62. [SRG.]

HANNÁK Judit: A napfoltmaximum felé. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 63-67. Nap-rovat 2013. máj. [SRG.]

KISS Áron Keve: Az Uránusz és a Neptunusz 2012/2013-ban. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 68-77. [SRG.]

BAGÓ Balázs: Túl a Tejútrendszer határain. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 78-85. Változócsillagok. Kvazárok észlelhetősége. [SRG.]

MIZSER Attila: Szeidl Béla emlékére. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 86-87. Nekrológ. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Borzongató tavasz. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 88-92. Mélyég-rovat 2013. febr-ápr. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillagok a Nagy Medvében. 1. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 93-96. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Bicycle Astronomy. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. p. 97. Az Amerikai Egyesült Államokban. [SRG.]

SPÁNYI Péter: Oracsbitu. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 96-104. Országos Amatőrcsillagász Bicikli Túrák 1983-tól napjainkig. [SRG.]

MIZSER Attila: Béni bácsi földrajzi gyakorlótere. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 105-107. Biciklitúra a Dunakanyarban 2013. jún. 2-án. [SRG.]

MATISZ Attila: Kerékpározz többszörös fénysebességgel! = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 108-109. Szombathelyen 2013. máj. 1-én. [SRG.]

MIZSER Attila: A TZK-tól az RC-ig. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 110-113. Interjú Horváth Tiborral Hegyhátsálon. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Állatövi fény és medvehagyma. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 114-115. Zselici észlelőhétvége 2013. ápr. 12-14. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Láng Miklós emlékére. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 116-117. Dr. Láng Miklós (1948. nov. 4. - 2012. dec. 19.) pécsi amatőrcsillagász nekrológja. [SRG.]

Jelenségnaptár 2013. augusztus-szeptember. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 118-120. Kaposvári Zoltán - Kiss Áron Keve: A bolygók láthatósága.; Landy-Gyebnár Mónika: A Mars a Jászolban.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: NGC 6791 NY Lyr.; Perseidák.; Bagó Balázs: A hónap változója: 4C 32.55Lyr = 3C 382. [SRG.]

KRÚDY Gyula: Egy éj. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 122-124. Augusztusi csillaghullás a Balatonon, Siófokról "a csónakkikötő végéből". Krúdy 1916-os írásának újraközlése. [SRG.]

MIZSER Attila: A Magyar Tenger csillagai. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. pp. 125-127. Csillagászat a Balaton partján 1791-től (Pálóczi Horváth Ádámtól) napjainkig. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Csillagok világa a Magyar Tenger felett. = Meteor 43. 2013. júl-aug. 7-8.(448-449.) sz. p. 128., 7 színes t. Balatoni képmelléklet. [SRG.]

Címlapunkon: Az éta Carinae-köd. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. címoldal. Fényes Lóránd felvétele Namíbiából. [SRG.]

MIZSER Attila: A Delfin hátán. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. p. 3. A Delfin csillagképről, a nevezetes változócsillagairól és a Nova Del 2013-ról. [SRG.]

SZALAI Tamás: Porból lettünk, porrá leszünk - de honnan lett a por. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 4-8. Szupernóvák. [SRG.]

III. Szentléleki Észlelőhétvége 2013. október 4-6. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. p. 9. Előzetes felhívás. [SRG.]

Változócsillag-észlelők Találkozója = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. p. 9. Balaton Csillagvizsgálóban lesz 2013. október 5-én. [SRG.]

Kej [KELEMEN János]: Új csillagászati jelenségtípus: a kilonóva. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR László: Kétezer év alatt törpül el egy nóvacsillag. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. p. 11. A 101. dec. 30-án kitört nóva (a kínai csillagászok által feljegyzett vendégcsillag) azonosítása a BK Lyncis törpenóvával. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kapcsolat a csillagok kora és pályáik jellemzői között. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 12-13. A 47 Tucanae gömbhalmaz csillagainak vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: "Kuiper-kavalkád." = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 13-14. A Kuiper-öv kutatásáról a Meteor 2000/2. száma alapján, napjaikig. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hiányzó hullámok rejtélye Titanon. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Intenzív gázkiáramlás az ISON-üstökösből. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hogyan veszett el a Mars légköre? = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A fiatal halvány Nap. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 16-17. A 2,8 milliárd évvel ezelőtti Nap 20 %-kal kisebb fénnyel sugárzott, de a légköri magasabb szén-dioxod és csekély metán miatt a maihoz közeli hőmérsékletű Földet eredményezett. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Óriási koronalyuk a Nap északi pólusa közelében. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Ha nyár, akkor NLC? = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 18-21. Légköroptikai rovat 2013. jún-júl. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Fracastorius-kráter. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

A Hold atlasza. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. p. 25. Antonín Rükl: A Hold atlasza - könyvismertetés. [SRG.]

HANNÁK Judit: Nyári Napok. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 26-31. Nap rovat 2013. jún-júl. [SRG.]

MAYER Márton: Amatőrök az ország tetején. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 32-34. Piszkés-tetőn 2013. júl. 10/11-én. [SRG.]

KISS Áron Keve: Távcsőszörnnyel a külső Naprendszerben. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 35-37., első belső borító. A Piszkés-tetői 1010/13000 RCC távcsővel végzett vizuális észlelések bolygókról (Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) és holdakról (Rhea, Iapetus, Titania, Oberon, Triton) 1350x, 2250x és 2275x nagyításokkal. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A PANSTARRS árnyékában. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 38-43. Üstökös rovat 2013 három tavaszi hónapjában. C/2012 F6 (Lemmon). C/2012 L2 (LINEAR). Üstökös asztrometria Bajáról. Halvány üstökösök. [SRG.]

KOVÁCS István: A tavasz és a nyár változói. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 44-47. Változócsillag rovat 2013. ápr-júl. [SRG.]

FÉNYES Lóránd: A szavanna és a csillagok. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 48-57. Namíbiai élménybeszámoló. Fényes Lóránd, Kernya János Gábor és Sánta Gábor 2013. máj. 29-én indult el a déli ég alá, mélyegek vizuális és fotografikus megfigyelésére. Képek: címoldal, 2-4. színes t. [SRG.]

MIZSER Attila: Telihold. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 58-61. Krúdy Gyula műveinek csillagászati vonatkozásai. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Polaris. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 62-64. Híres kettőscsillagok. [SRG.]

Jelenségnaptár 2013. október. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. pp. 65-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Három holdárnyék a Jupiteren!; Bgb [Bagó Balázs]: A hónap változója: a Nova Delphini 2013. [SRG.]

Napórás találkozó Szegeden. = Meteor 43. 2013. szept. 9.(450.) sz. p. 67. 2013. szept. 21-én lesz. [SRG.]

Címképünkön: Etnokozmológiai Múzeum. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. címoldal. Mizser Attila felvétele Litvániában. [SRG.]

MCSE 2014. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. p. 3. [SRG.]

MIZSER Attila: Meteorit-simogató. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 4-9., címoldal, 4. színes t. Csillagászat a balti államokban. [SRG.]

FENYVESI Kristóf - PEKONEN, Osmo: Magyarok és finnek a modern csillagászat hajnalán. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 10-12. Hell Miksa és Sajnovics János vardői útja. A 2012-es emlékkonferencia Norvégiában. Tudománynépszerűsítő komédiát mutattak be Helsinkiben 2013-ban. [SRG.]

MIZSER Attila: Vardői emléktáblák. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. p. 13. A vardői városházán három emléktábla hirdeti az 1769-es Vénusz-átvonulás emlékét: egy norvég, egy szlovák és egy magyar. Felavatásuk 1979. jún. 3-án, 2006. aug. 2-án és 2012. jún. 3-án volt. [SRG.]

FREY Sándor: A galaxismag megálljt parancsolhat a csillagkeletkezésnek. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 14-15. A 4C 12.50 jelű galaxis kutatása. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Diétázik a központi fekete lyuk? = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 15-16. A Tejútrendszer közepén. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Csillagok ólomsúlyú felhők alatt. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Iránytű-planetáris ködök. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Nincs minden veszve a Kepler-űrtávcsővel. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTURI Ákos - MOLNÁR Péter: Az első kisbolygó-leszállás. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. p. 18-19. Az Erosra 2001. febr. 12-én. A 2001-es év főbb csillagászati eseményei. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Trójaiak a Naprendszer peremén. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABADOS László: Bakos Gáspár és a HATNet csapat Magyar-Örökség-díjas. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 20-21. 2013. szept. 21-én kapták a díjat. Csillagászati hírek. [SRG.]

HANNÁK Judit: Augusztusi Napok. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 22-25. Nap rovat 2013. aug. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Együtt, augusztusi égen. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 26-28. Légköroptikai jelenségek 2013. aug. [SRG.]

Sry [SÁRNECZKY Krisztián]: Készüljünk az üstökösjárásra! = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. p. 29. C/2012 S1 (ISON). C/2013 R1 (Lovejoy). [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az ISON-üstökös atyja. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 30-34. Az ISON-üstököshöz hasonló pályájú 1680-1681-es Nagy Üstökösről. A C/1680 V1 jelzésű üstökösről hazánkban leírások maradtak ránk: Brassó, Cege, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Nagyszeben, Székelyudvarhely, Kassa, Lőcse, Nagyszombat, Sopron, Zsolna településekről. [SRG.]

A hónap asztrofotója. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. 2-3. színes t. Az Orion-köd, Francsics László felvétele. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Az Orion-köd szívében. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. p. 35., 2-3. színes t. A hónap asztrofotója. Francsics László felvételéről. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tűzgömbök és Éta Aquaridák. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 36-39. Meteor rovat 2013. I. félévéről. [SRG.]

VI. Országos Kulin György Csillagászati Diákvetélkedő általános és középiskolásoknak 2013-2014. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. p. 39. [SRG.]

KOVÁCS István - KISS László - JAKABFI Tamás: Nova Delphini 2013. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 40-43. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Varázslatos nyáréjszakák. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 44-49. Mélyég-objektumok rovata 2013. máj-aug. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Kettősészlelés DSLR-kamerával. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 50-59. [SRG.]

GÁRDONYI Géza: Este. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 60-62. A 150 éve született Gárdonyi Géza csillagászati vonatkozású cikke 1897-ből. [SRG.]

LEITNER Zsolt: A XIII. Miskolci Csillagparty. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. p. 63. Járdacsillagászat 2013. máj. 11-én. [SRG.]

TÓTH János: Sötét egek az Alföld szívében. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. p. 64. Járdacsillagászat. A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpontja kiváló égboltjáról és az új 254/1200 mm-es Dobron-távcsövéről. [SRG.]

REGENYE Csaba: Csillagászat Napja az 1000 éves sólyi templom mellett. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. p. 65. 2013. ápr. 20-án. Járdacsillagászat. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Járdacsillagászati vizsga a Polarisban. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. p. 65. 2013. június 29-én levizsgázott: Bense Károly, Csoknyai Attila, Mártha Zoltán, Nagy Tibor, Szalma Zsolt. [SRG.]

Jelenségnaptár 2013. november. = Meteor 43. 2013. okt. 10.(451.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: NGC 752 NY And.; Bagó Balázs: A hónap változója: a HX Pegasi. [SRG.]

Címlapunkon: Sarki fény Norvégiában. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. címoldal. Kovács Viktória felvétele. Készült 2012 januárjában Tromsö mellett. [SRG.]

Meteor-ral a világ körül. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. első és hátsó belső borító. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Köszöntjük Bartha Lajost! = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. p. 3. 80. születésnapja alkalmából. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Az ISON testvérei. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 4-11. A 0,1CSE-nél kisebb napközelségű üstökösök látványa, 1593-tól 2002-ig. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Fizikai Nobel-díj: Higgs-bozon. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. Peter Higgs és Francois Englert. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A legsűrűbb galaxisszomszéd. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 12-13. Az M60 galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Űrhernyó. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. p. 13. Az IRAS 20324+4057 jelű protocsillag és csóvája. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt. [MOLNÁR Péter]: Eredmények a NASA Deep Impact szondájáról. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rejtett viharok a Szaturnusz légkörében. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt. [MOLNÁR Péter]: Marsi szupervulkánok. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Üstökös a marsi égen. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 16-17. Az ISON-üstökös 2013. szept. 29-én a Mars közelében haladt el. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt. [MOLNÁR Péter]: Újabb felvételek az ISON-üstökösről. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Hajnali üstökösjárás. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 18-19. Az ISON-üstökös, az Encke-üstökös és a Lovejoy-üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZŐKE Balázs: Táboridő után. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 20-23. Beszámoló a tarjáni MTT 2013 nyári táborról. 2013. aug. 8-11. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Hainzel-kráter. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 24-26. [SRG.]

TÓTH Krisztián: Vihar előtt. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 27-28. A Hold fényképezése 2013. okt. 12-én. [SRG.]

A Hold atlasza. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. p. 29. Antonín Rükl: A Hold atlasza. Geobook Hungary Kiadó, 2012. Könyvismertetés. [SRG.]

KOVÁCS Viktória: Ott fent, északon. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 30-34., címoldal, 1. színes t. Tromsöi látogatás, 2012. jan. 18-24. Majdnem minden éjszaka láthatott sarki fényt. [SRG.]

MIZSER Attila: 2003. november 20. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. p. 35., 4. színes t. 10 éve volt a nagy északi fény Magyarországon. [SRG.]

HANNÁK Judit: Napészlelők Találkozója. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 36-40. A 2013. jún. 15-i Polarisban zajlott találkozó beszámolója. A naprovatról külön fejezetben: 2013 a Nap-rovat éve - címmel. [SRG.]

FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A Szellemcápa-köd a Cepheusban. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. p. 41., 2-3. színes t. [SRG.]

KISS Áron Keve: Ifjú amatőrök Tarjánban. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 42-47. Nyári ifjúsági észlelőtábor Tarjánban, 6 éjszakán keresztül. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Ellencsóvás vándorok. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 48-53. Üstökös rovat 2013. máj-aug. C/2011 L4 (PANSTARRS) és C/2012 F6 (Lemmon). [SRG.]

Jat [Jakabfi Tamás]: Megújult a vcssz.mcse.hu. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 54-55. Az MCSE Változócsillag Szakcsoport honlapja. [SRG.]

MIZSER Attila: Émile Schweitzer (1924-2013). = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 56-57. A francia amatőrcsillagász nekrológja. Főleg változócsillagokkal foglalkozott és jó kapcsolata volt a magyar amatőrökkel. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Andromeda ékkövei. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 58-64. Mély-ég objektumok. [SRG.]

Jelenségnaptár 2013. december. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 660 GX Psc.; Bagó Balázs: A hónap változója: a 3C 66A az Andromedában.; Üstökösök. [SRG.]

Csillagászattörténeti tudásvagyon a budapesti Egyetemi Könyvtárban. = Meteor 43. 2013. nov. 11.(452.) sz. p. 67. Kiállítás. [SRG.]

Címképünkön: Cassegrain-lego. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. címoldal. A piszkéstetői 50 cm-es Cassegrain-teleszkóp lego-modellje Kovács András "olvasatában". [SRG.]

MIZSER Attila: Bölcs bagoly. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. p. 3. Antikváriumokban csillagászati könyvek között. [SRG.]

SZABADOS László: "Az utolsó békeév" csillagászata. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 4-9. Az 1913-as év csillagászati történései. [SRG.]

KOVÁCS József: Egy hét Piszkésen. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 10-13., címoldal. 2013. aug. 15-22-ig. [SRG.]

SZABÓ Árpád: Galaxis a kozmikus hajnalból. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 14-15. A z8_GND_5296 jelzésű galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gömbhalmazbeli fekete lyuk. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. p. 15. M62, NGC 4472. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Többcsóvás kisbolygó. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 15-16. P/2013 P5 jelzésű objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Cseljabinszki meglepetések. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 16-17. A 2013. febr. 15-i tűzgömböt egy 19 m átmérőjű, 1200 tonnás égitest okozta. 17 fokos szögben érkezett a légkörbe és 30-40 km magasan darabjaira robbant szét. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Elkészült a világ legnagyobb amatőrtávcsöve. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 17-18. Egy 180 cm-es tükörrel felszerelt Dobson-távcső. Mike Clements készítette Utahban. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila - MOLNÁR Péter: Naprendszer a Népligetben. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 18-19. A Meteor 2002/2-es száma alapján, említve hazai naprendszer-modelleket. Csillagászati hírek. [SRG.]

KÜRTI István: Az évszázad üstököse... = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 20-23. Interjú Lubos Kohoutekkel. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Légkörfény, lyukfelhők és állatövi fény. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 24-27., 4. színes t. Légköroptikai jelenségek. 2013. szept-okt. [SRG.]

TÓTH Imre: Karácsony 45 évvel ezelőtt: emberek a Hold körül. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 28-33., első belső borító. Az Apollo-8 útja 1968. dec. 21-27. [SRG.]

HANNÁK Judit: Őszi törpék és óriások a Napon. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 34-37. Nap rovat 2013. szept-okt. [SRG.]

A hónap asztrofotója. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. 2-3. színes t. Barlang-köd., a Sharpless 155 Fényes Lóránd felvétele. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Nyári halványságok. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 38-41. Üstökös-rovat 2013. jún-aug. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Különös nyáréjszaka volt. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 42-43. 2013. júl. 9/10 Piszkéstetőn. [SRG.]

KISS Áron Keve: Elkezdődött a Mars-szezon. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

KOVÁCS István: Nova Delphini és más események. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 48-53. Változócsillagok rovata 2013. aug-okt. [SRG.]

KERNYA János Gábor: A Sculptor-galaxishalmaz. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 54-59., 1. színes t. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőstúra a Perzeuszban. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 60-63. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: Irány a Hortobágy! = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 64-65. Szolnoki amatőrcsillagászok a Hortobágyi Csillagoségbolt-parkban 2013. júl. 6/7-én. [SRG.]

KERÉNYI Lilla: Bartos Pál Emléktúra. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 66-67. 2013. szept. 7-én. [SRG.]

A hónap asztrofotója. Az égi barlang nyomában. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. p. 68., 2-3. színes t. A Cepheusban. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2014. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. p. 68. [SRG.]

Jelenségnaptár 2014. január. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. pp. 69-71. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Az NGC 2775 galaxis a Rák csillagképben.; Bagó Balázs: A hónap változója: PKS 0716+71 Cam.; Üstökösök. [SRG.]

MIZSER Attila: Pest-budai csillagséta. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. p. 71. 2013. dec. 27-én lesz. [SRG.]

Meteor 2014 Távcsöves Találkozó Tarján, 2014. július 24-27. = Meteor 43. 2013. dec. 12.(453.) sz. hátsó belső borító. Előzetes felhívás. [SRG.]

Ekkora meteor száz éve nem érte el a Földet. Szibéria. A törmelékek becsapódás miatt több mint ezer ember könnyebben megsérült. = Metropol 2013. febr. 18. p. 5. A Cseljabinszk körzetében megjelent 2013. febr. 15-i tűzgömbről. [KSZ.]

A Naprendszeren kívüli neutrínók észlelése tudományos szenzáció lett. = Metropol 2013. nov. 26. p. 10. Távoli üzenetek hordozói. Újfajta csillagászat. Az univerzum megértését segíti. Kvazárokban is keletkezhetnek. Mi a neutrínó? Az Antarktiszon működő IceCube detektorról ad ismertetést az ausztrál Gary Hill. [KSZ.]

Először készítenek térképet a Tejútról. = Metropol 2013. dec. 20. p. 4. Több mint egymilliárd csillag helyzetét határozza meg a Gaia űrtávcső. [KSZ.]

(BB): Nagykanizsa. Virtuális égi kalandtúra. = Nagykanizsai Maraton 18. 2013. nov. 22. 46. sz. p. 3. A Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület (NAE) szervezésében a Hevesi Sándor Művelődési Központban 3D-s képkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők egy speciális szemüveggel. A szegedi Partiscum Csillagászati Egyesület (PACSI) hordozható planetáriumának segítségével többen virtuális égi kalandtúrán is részt vehettek. [PZS.]

SHEA, Rachel Hartigan: Űrsportoló. = National Geographic Magyarország 11. 2013. aug. 6. sz. pp. Sunita Williams űrhajósnő. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Fekete Szépség a Marsról - Meteorkincset vett a gyűjtő a marokkói árustól. = Népszabadság 71. 2013. jan. 5-6. 4. sz. p. 16. Tudomány - Technika - Tévéműsor. Űrkutatás. "A földön korábban megtalált 110 darab marsi eredetű meteorittól a marokkói teljesen eltér. A lajstromban Northwest Africa (NWA) 7034 nevet viselő, de egyszerűen Fekete Szépségnek nevezett meteorit ugyanis bármelyik társánál jóval több, nagyjából tízszer annyi vizet tartalmaz." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Lufimodul megy 2015-ben az űrbe - Magánpénzből fejlesztik a holdbázisok esetleges lakóhelyeit. = Népszabadság 71. 2013. jan. 18. 15. sz. p. 17. Tudomány - Technika - Tévéműsor - Időjárás. Űrkutatás. "Ahelyett, hogy merev fémből épülne a fala, speciális ruhaszerű anyagból készül az az űrmodul, amelynek megépítését szerdán jelentette be NASA és a Bigelow Aerospace nevű cég." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Nem csapódhat be a Földbe - Pénteken aszteroida robog el mellettünk. = Népszabadság 71. 2013. febr. 12. 36. sz. p. 18. Tudomány - Technika - Tévéműsor - Időjárás. Csillagászat. "Február tizenötödikén robog el a Föld mellett a 45 méteres átmérőjű, 2012 DA14 névre keresztelt aszteroida. Nagyon közel jön, de biztosan nem csapódik be." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Megtalálták a maradványokat. = Népszabadság 71. 2013. febr. 19. 42. sz. p. 18. Tudomány - Technika - Tévéműsor - Időjárás. Meteoritbecsapódás. "A jekatyerinburgi egyetem munkatársai 52 darab fél-egy centiméteres meteoritdarabot találtak a Csebarkul-tó körzetében." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Megtaláljuk a sötét anyagot? - Ügyesen felvezetett szenzációs bejelentésre várnak a kutatók. = Népszabadság 71. 2013. febr. 20. 43. sz. p. 18. Tudomány - Technika - Tévéműsor - Időjárás. Csillagászat. "Ha körülnézünk, anyagot látunk. De a látható anyag a világegyetemnek mindössze négy-öt százaléka. A fennmaradó 95-96 százalék kapcsán a sötétben tapogatózunk." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Új sugárzási öv a Föld körül - Csak néhány hetet élt meg a harmadik Van Allen-gyűrű. = Népszabadság 71. 2013. márc. 9-10. 58. sz. p. 18. Tudomány - Technika - Tévéműsor. Űridőjárás. "Egy eddig ismeretlen sugárzási övet fedeztek fel a Föld körül a NASA kutatói - két övről már évtizedek óta tudunk, ezért meglepő, hogy bolygónk közvetlen környezetében most bukkantunk csak a harmadikra." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Sötétben tapogatóznak - A galaxis közepi és a csillagtömegű fekete lyukak eltérő tulajdonságait hiába keresik. = Népszabadság 71. 2013. ápr. 3. 77. sz. p. 18. Tudomány - Technika - Tévéműsor - Időjárás. Csillagászat. "A rejtélyes fekete lyukakat azért nevezik feketének, mert felszínüket még a fény sem képes elhagyni. Mint kiderült, ezeknek az égitesteknek két fő típusuk van, melyek jobban hasonlítanak egymásra, mint eddig gondoltuk." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: 1200 fényévre élet lehet - Három újabb Föld-szerű bolygót találtak csillagaik lakható zónájában. = Népszabadság 71. 2013. ápr. 20-21. 92. sz. p. 17. Tudomány - Technika - Tévéműsor. Űrkutatás. "Csillagászok három újabb Föld-szerű bolygót találtak a Kepler-űrtávcső segítségével, ami önmagában nem nagy dolog, hiszen több mint száz, más naprendszerben található bolygót (azaz exobolygót) észleltek az elmúlt években. Az igazi újdonság az, hogy mindhárom többé-kevésbé hasonlít a mi Földünkre, de ennél is fontosabb, hogy a csillagok lakható zónájában találhatók." [BRZ.]

KOCZA Zoltán: A Hubble érdekes felfedezése - Az ősi galaxisok mások voltak. = Népszabadság 71. 2013. szept. 6. 208. sz. p. 18. Csillagászat "A Hubble űrtávcső legnagyobb projektjén, a CANDELS-en (amely egy hatalmas adatbázis az űrtávcső által vizsgált távoli galaxisokról) dolgozó szakemberek összesítették az eddigimegfigyeléseket, és jellegzetes eltéréseket találtak az univerzum korai és jelenlegi csillagvárosai között, miszerint az ősi galaxisok sokkal aktívabbak voltak ,mint a maiak. " [BRZ.]

HORVAI Ferenc: A terv: becsomagolt űrkő - A NASA egy alig nyolcméteres égitestet fogna be. = Népszabadság 71. 2013. okt. 17. 243. sz. p. 18. Űrkutatás "A 2014-es költségvetési év kiadásairól és bevételeiről még mindig hadakoztnak az amerikai honatyák, s ez a NASA mindennapjaira is kihat. Pedig a közeli hetekben olyan kérdésekben kell a képviselőknek döntést hozniuk, mint egy kisbolygó meghódításának előkészítése vagy épp a Marsutazás." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: Mindenki űrtávcsövet - Bányászat a kisbolygókon automatákkal? = Népszabadság 71. 2013. okt. 22. 247. sz. p. 18. Csillagászat "Egy amerikai cég űrtávcsövet szeretne Föld körüli pályára juttatni. Az eszköz célja nem a tudományos kutatás, hanem a jó nagy profit elérése lenne." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Elemezték a szibériai meteort - Holnapra várják a "műholdak Ferrarijának" lezuhanását. = Népszabadság 71. 2013. nov. 9-10. 261. sz. p. 16. "Egy meteor robbant fel az oroszországi Cseljabinszk felett. A világ vezető tudományos folyóirataiban, a Science-ben és Nature-ben ezen a héten egyszerre számolnak be a robbanással kapcsolatos legújabb vizsgálati eredményekről." [BRZ.]

HORVAI Ferenc: A lehetséges világok legjobbjai - Újabb számítások szerint sok bolygó hasonlíthat a Földhöz. = Népszabadság 71. 2013. nov. 15. 266. sz. p. 18. Csillagászat "A világűrben lévő élet lehetőségeiről húsz éve született eredményeit friss tudományos ismeretekkel vetette össze egy amerikai tudós és azt találta, hogy a korábbinál hitthez képest jóval több Föld típusú bolygó lehet galaktikus értelemben akár a közvetlen közelünkben is." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Közeleg az évtized üstököse - Nappal is látható lesz az ISON. = Népszabadság 71. 2013. nov. 26. 275. sz. p. 17. Csillagászat "November 28-án, közép-európai idő szerint fél nyolckor mindössze 1,2 millió kilométerre közelíti meg a Nap felszínét a tavaly felfedezett ISON üstökös - tegnap délután 32 millió kilométerre járt." [BRZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Szerencsés házasság. = Népszabadság Magazin 23. 2013. aug. 23. 34. sz. p. 30. Tudomány "A gellérthegyi csillagvizsgáló műszereinek zöme 1849-ben vált használhatatlanná. 1852-ben királyi rendelettel meg is szűnt az obszervatórium (helyére épült a Citadella), 1857-ben a pesti egyetem csillagászati tanszékét is felszámolták. Ezt követően évtizedeken át nem működött nívós csillagvizsgáló az országban. Hogy mégis megindult a kutatómunka, az egyéni és testületi támogatóknak köszönhető. A kilencven éve, 1923. augusztus 26-án elhunyt Podmaniczky Géza (Geiza) báró 1886-ban Kiskartalon létesített obszervatóriumot. De ki volt ez a Podmaniczky báró?" [BRZ.]

Százmilliárd Föld-szerű bolygó lehet. = Nógrád Megyei Hírlap 24. 2013. ápr. 10. 82. sz. p. 7. "A Tejútrendszerben százmilliárd Föld szerű bolygó lehet új-zélandi és japán csillagászok becslése szerint, akik új módszert ajánlanak a Naprendszeren kívüli lakható égitestek felderítésére. Auckland. A tudósok a bolygóvadász Kepler-űrteleszkóp megfigyeléseit az úgynevezett gravitációs mikrolencsézés módszerével kívánják ötvözni. Utóbbi jelenségnél egy távoli nap előtt elhaladó sötét égitest rövid időre felerősíti a csillag fényét Az eljárás számos olyan égitest felfedezésében segíthet, amelyek túl halványak ahhoz, hogy egyéb közvetlen módszerekkel észlelni lehessen őket. ..." [HAI.]

Bemutatták a prototípust. = Nógrád Megyei Hírlap 24. 2013. okt. 9. 234. sz. p. 7. "Szeged. A Puli Space 12.0 jelzésű prototípusa a világűr hete alkalmából, a napokban rendezett bemutatón a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumban. A Puli Space a Google Lunar XPRIZE nemzetközi holdversenyének egyetlen magyar indulójaként arra vállalkozott, hogy 2015. december 31-ig magánerőből feljuttat a Holdra egy robotot, amely ott meghatározott feladatokat hajt végre." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Exobolygót térképeztek fel. = Nógrád Megyei Hírlap 24. 2013. okt. 9. 234. sz. p. 7. "Első ízben készítették el csillagászok egy Naprendszeren kívüli bolygó felhőzetének térképét. New York A szóban forgó exobolygó, a Kepler-1b hatalmas, a Jupiterhez fogható gázképződmény, amely hozzávetőleg 1000 fényévre van a Földtől. A tudósok az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA Kepler és a Spitzer nevű űrteleszkópjának segítségével tanulmányozták a központi csillagához meglehetősen közeli pályán keringő égitestet. A felvételek alapján arra jutottak, hogy a forró gázóriás nyugati felét magasan húzódó felhők borítják, míg a keleti félteke felett tiszta az égbolt. ..." [HAI.]

VADAS Zsuzsa: Eger, Gárdonyi és a törökök. Történelmi ellenfelek és a gasztronómia találkozása. = Nők Lapja 2013. szept. 25. 39. sz. pp. 77-79. Az egri Specula a Líceum tornyában. Az Eger és a Gárdonyi kisbolygók megemlítése. p. 79. [SRG.]

ZSOLDOS Endre - ZSUPÁN Edina: Stellarium - egy csillagászati kódex Mátyás könyvtárában. = Orpheus Noster 5. 2013. 4. sz. pp. 64-87. Johannes Tolhopff (ca. 1445-1503) Mátyás király budai udvarában tevékenykedett 1480-1481-ben. Művét ez alatt készítette el Budán, előszava Mátyás királynak szóló. Része lett a Corvina könyvtárnak. Jelenlegi őrzési helye: Wolfenbüttel, Herzog August Bibliothek. [ZSE.]

VINNAY István: Az Univerzum, amelyben élünk. 1. = Paksi Tükör 20. 2013. jún. 2. sz. pp. 19-38. "Ehhez a címhez érve a Paksi Tükör olvasói bizonyára felkapják a fejüket. Mi ez? Nem Élet és tudomány, nem Természet Világa. Itt helye van irodalomnak, költészetnek, zenének, történelemnek, helytörténetnek - de csillagok? világegyetem??? Sajnos, a ma művelt embere (hej, sokkal kevesebb van, mint amennyire szükség lenne!!!) számára a műveltség körülbelül azonos a humán műveltséggel. Én pedig azt vallom, hogy a reál tudományok egy része annyit fejlődött, olyan új világot tárt fel, olyan új gondolkodásmódot hozott magával, hogy ezek egy részét feltétlenül be kell iktatni "kulturális étlapunkba". A válogatás két fő kritériuma: 1. Mennyire újszerű az adott terület; 2. Tényeit mennyire tudjuk (ma) lefordítani az ismeretterjesztés nyelvére/szintjére. [...]
Nos, a csillagászat, a kozmológia jól kielégíti a fenti két követelményt. Nagyjából a 19. sz. második fele óta egyre fantasztikusabb és egyre újszerűbb. Ami megérthetőségét illeti, egyik neves kozmológus írta le, hogy egy kozmológusnak könnyebb megérteni az Univerzumot, mint egy biológusnak egy gilisztát. Vagyis, hogy az előbbi egyszerűbb. Ez persze erős túlzás! [...] Végigszaladunk a csillagászat történetén, hogy jobban érzékeljük, honnan is indult a 20. század. Ennyiben fog szerepelni az ürügyként felhozott Kopernikusz és Kepler is. De már most hangsúlyozzuk, hogy új csillagászati felismerésekben, a világegyetem megértésében a 20. század sokszorosát hozta annak, mint az egész emberi kultúra addigi felfedezései összesen. Röviden végignézzük azt az utat, amelyen a csillagászatnak végig kellett mennie, leírjuk a sok szellemi és technikai akadályt, amelyeket le kellett győzni, hogy a máig is tartó szédületes fejlődés bekövetkezhessen. ..."
Fejezetcímek: A kezdetek: Szamoszi Arisztarkhosz (Kr.e. 310-230), Eratoszthenész (Kr.e. 276-195), Nikolausz Kopernikusz (1473-1543), Tycho de Brahe (1546-1601), Johannes Kepler (1571-1630), Galileo Galilei (1564-1642), Isaac Newton (1643-1727).; Egy keveset a technikáról.; Világkép a 20. század elején. [HAI.]

VINNAY István: Az Univerzum, amelyben élünk. 2. = Paksi Tükör 20. 2013. szept. 3. sz. pp. 93-116. "Mint már említettük, a 20 század csillagászati, kozmológiai ismereteinkben minden addiginál nagyobb fejlődést hozott. A szakterületen belül igen jelentős volt a távcsövek, a megfigyelési technikák fejlődése, a számítógépes módszerek bevezetése. Űrtávcsövek felküldése lehetővé tette a teljes elektromágneses spektrumban való megfigyelést, a látható fényen kívül a legrövidebb gamma sugaraktól a leghosszabb rádióhullámokig, mert a távcső és az égbolt között nem volt többé ott a légkör, amely a spektrum nagy részét jelentős mértékben elnyeli (a rádióhullámok a földfelszínről is tanulmányozhatók). ..." Fejezetcímek: Az Univerzum.; Az ősrobbanás.; Az infláció.; A "sötét anyag".; A "sötét energia".; A fénylő anyag az űrben.; A csillagok élete és halála.; A neutroncsillagok.; Fekete lyukak.; Záró megjegyzések. [HAI.]

SZÉKELY László: A fizikai megismerés határairól és határtalanságáról. A Higgs-bozon és a fizika "végső elmélet"-e. = Pannonhalmi Szemle 21. 2013. 4. sz. pp. 20-34. "...Mint utaltunk rá, a "végső" elmélet fogalma magában foglalja a kozmológiai elméletet is, és e tekintetben nyilvánvalóan súlyos ismeretelméleti határokba ütközünk. Ezek a határok azonban nem a „végső" jelzőre vonatkoznak, hanem a kozmológiára, mint a világegyetem egészét megragadó természettudomány lehetőségére általában. Annak idején, az 1960-as évek elején több szerző is rámutatott egy ilyen kozmológia elvi, ismeretelméleti korlátjaira, de azután a háttérsugárzás felfedezése és az "ősrobbanás" - azaz a korai forró univerzum - elméletének diadalmenetével ezen filozófiai elemzések figyelmen kívül maradtak.
Következményképpen a fizikai kozmológia ma is a világegyetemről, mint egészről beszél, és azt állítja magáról, hogy képes a klasszikus kozmológiai problémákat - így a világegyetem keletkezésének, valamint véges vagy végtelen voltának kérdését - átvenni a metafizikától, és a természettudomány eszközeivel autentikusan megválaszolni. Azzal, hogy ez mind logikai, mind pedig ismeretelméleti okok miatt hamis illúzió, a jelen sorok szerzője többek között éppen a Pannonhalmi Szemle lapjain foglalkozott. Ezért most csak a két legfontosabb mozzanatot fogom röviden megemlíteni. Először is véges voltunk miatt a természettudomány számára eldönthetetlen, hogy a világegyetem véges-e vagy végtelen, mint amiképpen az is, hogy az általunk megfigyelt tartományának jellegzetességei vajon a világegyetem valamennyi régióját jellemzik-e?
A ma kultivált természettudományos kozmológiai modell - amelyen a köztudatban az ősrobbanás és a táguló világegyetem elmélete néven ismert teória alapul - arra a föltevésre épül, hogy a világegyetem mindenütt olyan, mint az általunk megfigyelt tartományában. Ez azonban végességünk - de egyúttal a relativitás elméletből következő kozmológiai horizont, mint természettudományos ok miatt is - empirikusan ellenőrizhetetlen. A világegyetem egyöntetűségére (homogenitására) vonatkozó föltevés lehet igaz - és akkor a ma kurrens kozmológiai elmélet valóban szólhat az egész világegyetemről -, de elképzelhető az is, hogy a világegyetem inhomogén, és a kozmológiai megfigyeléseinkben adódó sajátosságok csupán ennek az inhomogén világegyetemnek egy lokális, az egészre nem jellemző tartománya tekintetében állnak fenn. Ez esetben pedig az elmélet - beleértve a kiinduló kozmológiai modellt és az erre fölírt kozmológiai egyenletet is - csupán erre a lokális tartományra vonatkozik.
Így például lehetséges ugyan, hogy az egész világegyetem ugyanúgy hasonló eloszlású galaxisokból épül föl és "tágul", mint az általunk megfigyelt tartomány, de az is, hogy ez a sajátosság csak annak valamely, bár igen nagy (a megfigyeltnél talán sokkal nagyobb), de mégiscsak lokális régióját jellemzi, s máshol - számunkra elérhetetlenül - akár összehúzódó régiók is találhatóak. ..." Fejezetcímek: Bevezetés.; A "végső elmélet" mint metafizika és természettudomány.; Ellenérvek a végső elmélettel szemben. A kozmológiai megismerés korlátjai. A fizikai elméletek interpretációs bizonytalansága. Gödel nem-teljességi tétele.; A végső elmélet elvi lehetősége.; A végső elmélet a mai fizika kontextusában.; A Higgs-bozon szerepe és jelentősége.; Összegzés. [HAI.]

VÁMOS Éva: Kedves Olvasók! = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 3. A "3. Évezred" folyóirat negyedéves különszámai a "Panoráma 3. Évezred" címet és "A szórakoztató tudomány" alcímet kapták. Ez a különszám a csillagászattal foglalkozik, fedőlapján a "Lenyűgöző világűr" címet viseli. A 106 oldalas lapszám több mint száz kisebb-nagyobb cikke és híre közül a fél oldalnál terjedelmesebbeket írtuk le. [KSZ.]

PETRIK János: Fekete lyuk a szomszédunkban. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 6-8. A Centaurus-A, távolsága 12 millió fényév. [KSZ.]

(pj): Az Androméda furcsa kettős szíve. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 8. Fekete lyuk az Androméda galaxis közepén, tőlünk 2,8 millió fényévre. [KSZ.]

BARTHA Lenka: Milyen távoliak a csillagok? = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 9. [KSZ.]

BARTHA Lenka: Aquapark a világűrben? Egyszerű halandóknak tilos a belépés! = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 10-11. A Gj 1214b exobolygó, amelyet víz borít. [KSZ.]

BARTHA Lenka: A csillagközi anyag tömege sokkal nagyobb a Napunkénál. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 12-15. [KSZ.]

PETRIK János: A vörös bolygó 53 éve a Földről nézve. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 16-17. [KSZ.]

PETRIK János: Hófehérke törpevilága. A Neptunon túli világ. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 18. A 2007 OR10 jelzésű törpebolygó. [KSZ.]

BARTHA Lenka: Űrhajózás. A Mars expressz 22 elefántot elbír! = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 19-20. A NASA Space Launch System (SLS) rakétája. [KSZ.]

(bj): Újabb pályázók jönnek. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 21. További hordozórakéták tervei: az Európai Űrügynökségnél, Oroszországban, Kínában és magáncégeknél. KSZ.]

BARTHA Lenka: Csillag születik. Egy buborékfújó van nálunk a Tejúton? = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 22. 5000 gigantikus gázbuborékot fedeztek fel galaxisunkban. A Milky Way Project önkéntesek (35 ezer amatőr csillagász a világ minden tájáról) segítségével vizsgálta át a Spitzer űrteleszkóp infravörös képeit. A buborékok 10 és 150 fényév átmérőjűek és fiatal csillagok születése után keletkeztek. [KSZ.]

BARTHA Lenka: Hogyan szimulálják a világűrt a Földön? 6 modellezett űrmisszió. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 27-31. [KSZ.]

BARTHA Lenka: A Szaturnusz bátyja? = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 32-33. 1SWASP 1140747.93-394542.6 csillag exobolygója körüli óriási gyűrű. [KSZ.]

PETRIK János: Robbanékony Napunk. Hogy mérik a napkitöréseket? = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 36-38. [KSZ.]

PETRIK János: Végre csapdában a szellem? A kísérteties neutrínó ismeri a világűr titkát. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 42. [KSZ.]

BARTHA Lenka: Bolyongó bolygók. Tele lehet a világűr remetékkel? = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 46-47. [KSZ.]

BARTHA Lenka: 7 hatalmas, a Földön lévő obszervatórium. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 46. Arecibo, Mauna Kea, Las Campanas, SAAO, Roque de los Muchachos, Cerro Armazones, Chajnantor. [KSZ.]

PETRIK János: Van bennünk egy kis Hold. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 49-51. [KSZ.]

(pj): A holdbéli hegyekben, a pálya végén... = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 51. [KSZ.]

BARTHA Lenka: Megszelídítjük az aszteroidákat? = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 52-59. Burgonyák és golyók. A 6 legfurább bolygó. Az élet titkát rejtik? Elszáguldott a Föld mellett a 2012 DA 14-es aszteroida. Aranytartalék a Földnek. Utazás oda és vissza. Megelőzzük az apokalipszist? Kémek a Földről. [KSZ.]

POROSZ Pál: Furcsa kép az ISS-ről. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 60-61. [KSZ.]

PETRIK János: Világűr és oxigén. Élő együttműködés vagy halálos ellenségek? Asztrobiológia. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 63-65. [KSZ.]

PETRIK János: A bolyongó Plútó sok kicsinye. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 66. [KSZ.]

Álom a Holdról. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. [pp. 1-8. belső melléklet] A nagy író és a cél elérése. Az elsők nem élnék túl az utat. Búvárok, esetlen kismackók és rakétamasztodonok. Sci-fi inspiráló és a hiábavaló brit tervek. Johannes Kepler csodás holdutazása. [KSZ.]

PETRIK János: Szenved a világűrben az agy és a látás. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 67. [KSZ.]

PETRIK János: Hol van a Voyager-1? = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 68. [KSZ.]

KOTEN Pál: A Kepler idegen világok után kutat. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 69-72. [KSZ.]

PETRIK János: Feldarabolni az űrbeli medvét. Az űrjog hogyan működik? = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 75-77. [KSZ.]

Felfedezték a legfiatalabb csillagokat. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 78. [KSZ.]

PETRIK Pál: Az űrszeméttel mi lesz? Rázuhan-e majd a fejünkre? = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 80-83. [KSZ.]

PETRIK János: Vörös vigyor és szörnyű szupervihar a Jupiteren = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 84-85. [KSZ.]

PETRIK János: Kutatás az elsőszülött csillagok után. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 86-88. [KSZ.]

PETRIK János: Bolygóvadász műhold készül. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 90-91. A NASA 2018-ra tervezi fellőni a Sentinel (Őrszem) űrtávcsövét a Földre potenciális veszélyt jelentő 50 méternél nagyobb égitestek felkutatására. [KSZ.]

BARTHA Lenka: 5 leggyönyörűbb csillagköd. Amikor a kozmosz fest. = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 92-93. Boszorkányfej-köd. Omega-köd. Eszkimó-köd. Lófej-köd. Fátyol-köd. [KSZ.]

PETRIK János: Fenyegető mikroorganizmus-eső? = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. p. 94. [KSZ.]

PETRIK János: A tiszta szén királysága. Gyémántos szuperbolygó a láthatáron? = Panoráma 3. Évezred 2013. ápr-jún. 2. sz. pp. 96-97. [KSZ.]

KORB Zoltán: Büszke a radar elleni küzdelemre. = Pécsi Hírek 11. 2013. aug. 12. 31. sz. p. 11. Kóbor József LMP-s pécsi önkormányzati képviselő bemutatása, amatőrcsillagászati múltjával együtt. [KSZ.]

B. B.: Kulin Györgyöt ünnepelték Szalontán. Egy éve alakult meg a nevét viselő szakkör. = Reggeli Újság (Bihar megyei napilap) 10. 2013. jan. 29. 19. sz. p. 4. Nagyszalontán megemlékezést tartottak az Arany János Elméleti Líceumban és csillagászati vetélkedőt szerveztek. Megkoszorúzták Kulin György szobrát és szülőházát. A csillagászati szakkör vezetője Kiss Mária iskolai aligazgató, a szakmai munkát Csukás Mátyás és Kósa-Kiss Attila irányítja. [TIM.]

BODÓ Mária: Hász Róbert: A Vénusz vonulása. = Remény. Katolikus hetilap 24. 2013. okt. 13. p. 13. Könyvismertetés. Hász Róbert "A Vénusz vonulása" című 2013-ben megjelent könyvének ismertetése, amely Sajnovics János csillagász (és Hell Miksa) életrajzát és vardői expedícióját mutatja be regényes formában. [HAD.]

Együttműködési megállapodások. = Savaria Fórum 23. 2013. okt. 26. 38. sz. p. 4. Szombathely polgármestere és Szabó M. Gyula, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont igazgatója írt alá megállapodást. [KSZ.]

Jön, de nem bánt. = Szabad Föld 69. 2013. febr. 8. 6. sz. p. 39. "...aszteroida száguld el a Föld mellett február 15-én 27 ezer kilométerre meg közelítve bolygónk felszínét [...] A 20120 DA 14 tipikus Föld közeli aszteroida: átmérője körülbelül 50 méter,..." A Tudományos mozaik című rovat rövid cikke. [HAI.]

Csillagfény és ganajgörgetés. = Szabad Föld 69. 2013. febr. 8. 6. sz. p. 39. "Svéd kutatók a híres skarabeuszok - prózaiba nevükön ganajtúró bogarak - mozgását vizsgálva meglepő felfedezést tettek: kísérleteik szerint a bogarak a csillagokat és a Tejút fényét is használják a tájékozódásukhoz..." A Tudományos mozaik című rovat rövid cikke. [HAI.]

Ez történt a héten... A Gergely-naptár eredete. = Savaria Fórum 23. 2013. okt. 26. 38. sz. p. 5. [KSZ.]

Kalendárium. május 1. = Szombathelyi7 1. 2013. ápr. 26. 3. sz. p. 11. 1988 (25 éve) - a kámoni általános iskola felvette Gothard Jenő nevét. [SRG.]

BENE Zoltán: Utak története - Az elágazó ösvények kertje. = Spanyolnátha Művészeti folyóirat 10. 2013. dec. 6. sz. p. 4. Könyvismertetés. Hász Róbert "A Vénusz vonulása" című 2013-ben megjelent könyvének ismertetése, amely Sajnovics János csillagász (és Hell Miksa) életrajzát és vardői expedícióját mutatja be regényes formában. [HAD.]

GOROVE Eszter: Utcák, városok, világok (Hász Róbert: A Vénusz vonulása). = Szépirodalmi Figyelő 2013. 6. sz. pp. 90-94. Könyvismertetés. Hász Róbert "A Vénusz vonulása" című 2013-ben megjelent könyvének ismertetése, amely Sajnovics János csillagász (és Hell Miksa) életrajzát és vardői expedícióját mutatja be regényes formában. [HAD.]

CHOLNOKY Péter: Egyszer volt. Kalendárium. Június 1. = Szombathelyi7 1. 2013. máj. 31. 8. sz. p. 11. "1958 (55 éve) - a Gothard Jenő Csillagvizsgálóban a budapesti Uránia Csillagvizsgálóval kötött megállapodás értelmében megkezdődött a Nap, július 1-től a Hold, az Atlas és a Herkules krátereinek megfigyelése." [KSZ.]

Kalendárium. október 2. = Szombathelyi7 1. 2013. szept. 27. 21. sz. p. 11. 1978 (35 éve) - A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága a Gothard Jenő Csillagvizsgáló Intézetet átadta a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemnek. [SRG.]

Elismerés a több évtizedes munkáért. = Szombathelyi7 1. 2013. szept. 27. 21. sz. p. 10. Jankovics István csillagász, aki 20 évig vezette a Gothard Obszervatóriumot, az ELTE legmagasabb kitüntetését a Pro Universitate arany fokozatát vehette át, 70. születésnapja alkalmából. [SRG.]

Kalendárium. = Szombathelyi7 1. 2013. dec. 13. 32. sz. p. 9. December 16. 1877. megtörtént az első telefonos kísérlet Szombathelyen (Kunc Adolf végezte). [SRG.]

  SOLT György: Miért sötét az éjszakai égbolt? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jan. 1. sz. pp. 11-14. Ptolemaiosz, Lucretius, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Halley, de Cheseaux, Olbers, Edgar Allan Poe, Kelvin, Friedmann, Lemaitre, Einstein hozzájárulása az éjszakai égbolt sötét voltának megértéséhez. [KSZ.]

  Mozgó dűnék a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jan. 1. sz. p. 30. A Sky and Telescope, 2012. szept. cikke alapján. [KSZ.]

Hiányzó lökéshullámfront. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jan. 1. sz. p. 30. A Nap 84 000 km/óra sebességgel mozog környezetéhez képest, ezért nem lökéshullámfront, hanem csak sűrűségi hullám alakul ki a Naprendszer határán. Forrás: Sky and Telescope, 2012. szept. [KSZ.]

Fémekben szegény csillagok bolygói. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jan. 1. sz. p. 30. A csillagok nehézelemtartalma nem befolyásolja a 4 földátmérőnél kisebb exobolygók kialakulását. Sky and Telescope, 2012. szept. [KSZ.]

Ha a Nap gyengül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jan. 1. sz. p. 31. A naptevékenység 2800 évvel ezelőtt különösen alacsony volt, amelynek következtében az időjárás hidegebbre, nedvesebbre, szelesebbre fordult. Bild der Wissenschaft, 2012. 10. sz. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Az Akadémiai Kiadó nívódíja A fizika kultúrtörténetének. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jan. 1. sz. p. 32. [KSZ.]

  RADNAI Gyula: Bölcsész természettudósok a XVIII. és a XIX. században. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jan. 1. sz. pp. 40-41. Hell Miksa, Sajnovics János, Kempelen Farkas, Weiss Ferenc, Pasquich János, Jedlik Ányos, Petzval Ottó, Petzval József csillagászati vonatkozású tevékenységének rövid leírásai. [KSZ.]

  Egyedül lennénk? Hozzászólások az "Egyedül vagyunk!" összeállításhoz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jan. 1. sz. pp. 42-43. A Természet Világa 2012. októberi számában megjelent John Gribbin "Egyedül vagyunk!" könyvének ismertetéséhez érkezett hozzászólások. Várkonyi Tibor: Élet - galaktikus léptékben (Az Asztrobiológia Első és Második Tétele) címmel írt. Almár Iván hozzászólása cím nélküli, ő Paul Davides valamint Cocconi és Morrison idézeteivel szól hozzá a problémához. [KSZ.]

  Miért éppen a Gale? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jan. 1. sz. pp. 46-47. A Gale-kráterben leszállt és abban aug. 6. óta kutató Curiosity mozgó marslaboratórium tevékenységéről. Forrás: Sky and Telescope, 2012. nov. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerkesztette Benkő József és Mizser Attila (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2012). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jan. 1. sz. p. 47. Könyvismertetés. [KSZ.]

  Találkozás egy űrhajósnővel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. febr. 2. sz. pp. 64-65. Marsha Ivins amerikai űrhajóssal, aki 2012. dec. 6-án járt Budapesten. 1961 óta 526 űrhajós járt az űrben, közöttük 56 nő. Az interjút készítette: Kittel Ágnes. [KSZ.]

  HIDAS Gábor: A GPS. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. febr. 2. sz. diákpályázat pp. [27-30.] A globális helymeghatározó rendszer. [KSZ.]

  Láthatatlan kozmikus szál. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. febr. 2. sz. pp. 79-80. Sötét anyagból álló, galaxishalmazokat összekötő szál. Az Abell 222 és 223 szuperhalmazok vizsgálata. Forrás: Sky and Telescope 2012. okt. [KSZ.]

A Nap légkörének fűtése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. febr. 2. sz. p. 80. A kromoszféra feletti mintegy százszor forróbb koronához az Alfvén-hullámok szállítják az energiát. Forrás: Sky and Telescope 2012. okt. [KSZ.]

Furcsa földcsuszamlások a Iapetuson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. febr. 2. sz. p. 80. Forrás: Sky and Telescope 2012. nov. [KSZ.]

  RADNAI Gyula: Bölcsész természettudósok a XVIII. és a XIX. században. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. febr. 2. sz. pp. 82-84. p. 83.: Kondor Gusztáv csillagászati vonatkozású tevékenységének rövid leírása. [KSZ.]

  K-s: Rock és csillagok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. febr. 2. sz. pp. 93-94. Brian May zenész életrajza. A Queen gitárosának csillagászati és amatőrcsillagászati vonatkozásaival. Az összeállítás az Astronomy folyóirat 2012. szeptemberi számában megjelent cikk alapján készült. [KSZ.]

  Fél évszázad néhány űrhajósnője. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. febr. 2. sz. p. 96., hátsó belső borító. Valentyina Tyereskova, Sally Ride, Lin Jang, Eileen Collins, Anousheh Ansari, Marsha Ivins, Tracy Caldwell Dyson, Naoka Yamazaki, Dorothy Metcalf-Lindenburger, Stephanie Wilson, Samantha Cristoforetti képeken, rövid ismertetéssel. [KSZ.]

  KÁLMÁN Béla: Mikor lesz a napfoltmaximum? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. márc. 3. sz. pp. 106-109. A napfoltok megfigyelésének és a napfoltok relatívszámának története. A napfoltciklusok adatai 1749-től egy átlagosan 10,573 éves periódust mutatnak, de a ciklusok 9,082 és 13,580 év között váltakoznak. A legutóbbi, 24. ciklus minimuma 2008,958-kor volt. 2013. februárban annyi mondható csak: a napfoltmaximumon lehetséges, de nem valószínű, hogy már túl is vagyunk. [KSZ.]

  A Természet Világa XXII. Természet-Tudomány Diákpályázatának díjnyertesei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. márc. 3. sz. melléklet. p. [48.] Önálló kutatások, elméleti összegzések kategória: A beérkezett pályázatokat többek között Szabados László értékelte. Természettudományos múltunk felkutatása kategória: A beérkezett pályázatokat többek között Gazda István és Rezsabek Nándor értékelte. III. díj. Molnár Bendegúz: Papp Lacitól a száloptika feltalálásig, avagy mi is az a MOM? Hunfalvy János két tannyelvű Kereskedelmi és Szakigazgatási Szakközépiskola, Budapest. Kultúra egysége különdíj: I. díj. Nickl Eszter-Szalay Zsófia: Híres kortársak árnyékában: Sajnovics János, a csillagász-nyelvész. Széchenyi Gimnázium, Sopron. Felkészítő tanáruk: Lang Ágota. [KSZ.]

  LANG Ágota: Szeret(ne)-e Isten részecskékkel kártyázni? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. márc. 3. sz. pp. 121-124. Az anyagot felépítő részecskéket bemutató, Török Csaba és Csörgő Judit által kitalált "Részecskés kártyajáték" iskolai alkalmazása. Csillagászati (kozmológiai) vonatkozásokkal. [KSZ.]

  Egy barna törpe időjárása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. márc. 3. sz. p. 130. A 35 fényévre lévő 2MASS122282889-431026 csillag. [KSZ.]

Kisbolygóöv a Vega körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. márc. 3. sz. p. 130. [KSZ.]

  Schiller Róbert kapta. Az év (ismeretterjesztő) tudósa - 2012 díjat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. márc. 3. sz. p. 132. Schiller Róbert vegyészprofesszor díjjal járó jutalma az volt, hogy róla nevezték el egy magyar csillagász által nemrégiben felfedezett kisbolygót. Ezt a kisbolygót az a Sárneczky Krisztián fedezte fel, aki gimnazistaként, 1992-ben a Természet Világa diák-cikkpályázatán első díjat nyert. [KSZ.]

  REZSABEK Nándor: Sir Isaac Newton: Észrevételek Dániel próféciáiról és Szt. János Apokalipsziséről. Fordította Szabó Nagy Zsuzsanna (D7 Kiadó, 2012). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. márc. 3. sz. p. 144. Könyvismertetés Newton 1733-ban kiadott "Observations upon the prophecies of Daniel and the Apocalipse of St. John" című művének első magyar fordításról. A csillagászatban és a fizikában híres Newtonnak: a teológiai műve. A kötetet a hittudományi vonatkozások tekintetében Szabados György, a történelem szempontjából Szabó Gergely lektorálta.
A könyv fősodrát a Dániel próféta ótestamentumi látomásainak, valamint János evangélista újszövetségi jelenéseinek elemzése jelenti. Ezeket kronológiai sorrendben mutatja be, vallási és történelmi szempontból vizsgálja. Hogy aztán a prófétai nyelv sajátosságait, gyakori jelképeinek (többek között a Nap, a Hold, a csillagok, a fogyatkozások) feloldását adja. A Csimabi-ra vonatkozóan azt olvashatjuk: "E sorok írója érdekes felmérést végzett. A csillagászattörténet kiemelkedő személyiségei által jegyzett, illetve róluk szóló magyar nyelvű kötetek számosságát vizsgálta. Az illusztris lista előkelő, negyedik helyén - Galilei, Bruno, Kepler nyomában, Kopernikuszt megelőzve - Isaac Newton (1642-1727) végzett." [KSZ.]

  OLÁH László: Szerkezetvizsgálat kozmikus részecskékkel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. ápr. 4. sz. pp. 148-151. Müontomográfia, avagy alkalmazott kutatások kozmikus részecskékkel. Hordozható müondetektor környezeti alkalmazásokra. Barlangkutatás kozmikus müonokkal. [KSZ.]

  SCHILLER Róbert: Az ismeretterjesztés istennője. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. ápr. 4. sz. p. 174. Gondolatok a kisbolygókról, az elsőként felfedezett és Ceresnek nevezett kisbolygóról - annak kapcsán, hogy a Tudományos Újságírók Klubja kisbolygók elnevezésével örvendezteti meg azokat a szerzőket, akik az Év Ismeretterjesztő Tudósa díjban részesültek. Így neveztek el kisbolygót Schiller Róbertről is, akinek cikkei nagy részt a Természet Világában jelentek meg. [KSZ.]

  A legnagyobb spirálgalaxis. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. ápr. 4. sz. p. 176. Az NGC 6872 jelű galaxis. Átmérője 522 ezer fényév, a GALEX műhold mérései szerint. [KSZ.]

Úszó jég a Titánon? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. ápr. 4. sz. p. 176. [KSZ.]

  Kozmikus "leg"-ek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. ápr. 4. sz. pp. 189-190. A leggyorsabb forgás. A leggyorsabban mozgó csillag. A leggyorsabb ismert objektum. A legnagyobb objektum a Világegyetemben. A leggyorsabban keringő (exo)bolygó. A legkisebb sűrűség. A leghidegebb hely. Bryan Gansler cikke a Sky and Telescope 2013. márc. számában. [KSZ.]

Élet a Naprendszerben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. ápr. 4. sz. p. 190. A Mars, az Europa, a Titán, az Enceladus életlehetőségei. Forrás: Bild der Wissenschaft 2012. 12. sz. [KSZ.]

  Hírek az Orion-ködből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. máj. 5. sz. pp. 224-225. A ködben több mint 100 naptömegű fekete lyuk rejtőzhet. Ha valóban ott van, akkor 1300 fényéves távolságával ez a Földhöz legközelebbi fekete lyuk. Forrás: Sky and Telescope 2013. febr. [KSZ.]

Kozmikus súrlódás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. máj. 5. sz. p. 225. Törpegalaxisok csekély száma a Tejútrendszer körül. Forrás: Sky and Telescope 2013. febr. [KSZ.]

  BOTH Előd: A Csebarkul meteorit. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. máj. 5. sz. pp. 232-233. A 2013. febr. 15-én reggel Oroszország légterében felrobbant 17 m átmérőjű óriásmeteor jelensége és hatásai. Az 1908-as Tunguz eseményt egy 40 m-es test okozta. [KSZ.]

  REZSABEK Nándor: Erdélyből Bécsbe - Oswald Thomas csillagász emlékezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. máj. 5. sz. pp. 236-237. Oswald Rudolf Thomas (Thomas Oszvald Rudolf) Brassóban született 1882. júl. 27-én. 1913-ban költözött Bécsbe. A bécsi Uránia Csillagvizsgáló (Urania Sternwarte) igazgatója volt. 1923-ban alapította Bécsben a Csillagászati Irodát (Astronomisches Büro), 1924-ben az Osztrák Csillagászati Egyesületet (Österreichisches Astronomischer Verein). A Prater területén az ő vezetésével kezdte meg működését a bécsi planetárium. Jeles csillagászati ismeretterjesztő volt és ő tekinthető az osztrák amatőrcsillagász-mozgalom atyjának. [KSZ.]

  T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Ladányi Tamás - Kövi Szabolcs: csillagok, csillagok... Magyarország csodálatos éjszakai arca népi dallamok kíséretével. Kövi Szabolcs kiadásában, 2012. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. máj. 5. sz. p. 240. Csillagászati DVD ismertetése. A lemezen 50000 képet tartalmaz, 5 év alatt 200 éjszakát töltött a képek készítésével Ladányi Tamás. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Kereszturi Ákos: Mars - fehér könyv a vörös bolygóról. (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2012) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. máj. 5. sz. p. 240. Könyvismertetés. [KSZ.]

  SZABÓ M. Gyula - SZABÓ Róbert: Exobolygó-eldorádó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jún. 6. sz. pp. 242-245. Az exobolygók felkutatásának módszerei. Bolygóbelsők és bolygólégkörök. A 2009 tavasza óta működő Kepler-űrtávcső eredményeiről. Kettőscsillag körüli exobolygók. Magyar kutatások. [KSZ.]

  BOTH Előd: Folyadéktükrös távcsövek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jún. 6. sz. p. 264. A Sky and Telescope 2013. ápr. alapján. [KSZ.]

  NICKL Eszter - SZALAY Zsófia: Híres kortársak árnyékában avagy Sajnovics János, a csillagász-nyelvész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jún. 6. sz. diákpályázat [pp. 86-89.] A négyoldalas cikk Sajnovics János életéről, helyszíneiről (Tordas, Győr, Nagyszombat, Bécs, Buda) ír, sok csillagászati vonatkozással is. [KSZ.]

  Belátunk a Hold belsejébe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jún. 6. sz. p. 272. A Grail űrszonda-pár mérései alapján. Forrás: Sky and Telescope, 2013. márc. [KSZ.]

Jég a Merkúron. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jún. 6. sz. p. 272. Forrás: Sky and Telescope, 2013. márc. [KSZ.]

A Voyager a csillagközi tér peremén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jún. 6. sz. p. 272. Forrás: Sky and Telescope, 2013. márc. [KSZ.]

A Világegyetem első fénye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. jún. 6. sz. p. 274. 380 ezer évvel az ősrobbanás után. [KSZ.]

Címképünk: Az NGC 2467 csillaghalmaz és környezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. júl. 7. sz. címlapkép. Az ESO képe. [KSZ.]

  FARKAS Alexandra - SZABÓ Ádám - LANDY-GYEBNÁR Mónika: A légkörfénylés. Hazai megfigyelések. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. júl. 7. sz. pp. 316-318. Angolul: airglow, nightglow. A Nap ultraibolya sugárzása a 86 km feletti termoszférában gerjeszti az oxigén- és nitrogénmolekulákat, amelyek egymással vagy más részecskékkel találkozva: fényt sugároznak ki. Így sávos, foltos halvány fények látszódhatnak a felhőtlen, nagyon tiszta, egyébként fénymentes éjszakai égbolton. Észlelések bemutatásával, melyeket 2012-2013-aen Szabó Ádám és Schmall Rafael végzett. [KSZ.]

  BOTH Előd: Címképünk: látványos csillaghalmazpor-együttes a déli égen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. júl. 7. sz. p. 318. Az NGC 2467. [KSZ.]

A kvazárok fél évszázada. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. júl. 7. sz. pp. 318-319. Fél évszázaddal ezelőtt, 1963 márciusában számolt be a Nature hasábjain Marteen Schmidt holland-amerikai csillagász a 3C273 katalógusszámú objektum, az első kvazár felfedezéséről. [KSZ.]

Az exhumált csillagász. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. júl. 7. sz. pp. 320-321. Tycho Brahe. A Prágában eltemetett és 2010-ben exhumált csillagász maradványaiból vett mintából megállapítható: nem higanymérgezésben halt meg. Forrás: Bild der Wissenschaft 2013. 2. sz. [KSZ.]

  BAKOS István: Vekerdi László emléktáblája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. aug. 8. sz. melléklet pp. [127-128.] 2013. jún. 26-án avatták fel Vekerdi László (1924-2009) könyvtáros, tudományos szakíró, tudománytörténész emléktábláját egykori lakóházának falán, a Budapest XII. ker. Határőr út 27/A szám alatt. [KSZ.]

  TRUPKA Zoltán: Az optikai építőjátéktól a Kepler-űrtávcsőig. Beszélgetés Fűrész Gábor csillagásszal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. aug. 8. sz. pp. 361-364. [KSZ.]

http://epa.oszk.hu/02900/02926/00008/pdf/EPA02926_termeszet_vilaga_2013_08_369-371.pdf"TARGET=_blank>  Új kozmológiai eredmények. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. aug. 8. sz. p. 369. Az ESA Planck-űrszondájának első eredményei a 2009-2010-es első 15,5 hónap alapján. A Hubble-állandó értéke: 67,80 km/sMpc. A Világegyetem 13,798 milliárd éves. A látható anyag részaránya 4,9 %. A sötét anyag aránya 26,8 %. [KSZ.]

Felavatták az ALMA obszervatóriumot. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. aug. 8. sz. p. 370. A chilei Atacama-sivatagban 5050 m magas kiépített rádiótávcső-rendszert. Az első próbaészlelések és mérések 2011 óta történtek. [KSZ.]

Nyári időszámítási kételyek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. aug. 8. sz. p. 370. A Sky and Telescope honlapján lévő cikk amerikai és amatőrcsillagász szemmel fejti ki kételyeit, de az egyetemes történetét is bemutatja. A világ 150 országa egyáltalán nem használja a nyári időszámítást. Lélekszám szerint azok vannak legtöbben, akik már korábban használták, de már felhagytak vele, köztük van Oroszország is. Maga az átállás és visszaállítás is költséges, ezt az USA-ban 2007-ben 500 millió és 1 milliárd dollár köz becsülték. A villamos energia megtakarítás csak 0,5 % volt ugyanitt, ugyanekkor. Magyarországi elemzés szerint legfeljebb 1 % lehet az energia megtakarítás. [KSZ.]

  SZABADOS László: Sztrókay Kálmán emlékezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. aug. 8. sz. p. 381. Könyvismertetés Rezsabek Nándor könyvéről (Tudomány, technika, irodalom. Aura Kiadó, Budapest, 2012.), amely Sztrókay Kálmán (1886-1956) tudományos szakíró és ismeretterjesztő polihisztor részletes életrajzát és munkásságát ismerteti. [KSZ.]

  Barlangok a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. aug. 8. sz. p. 383. Forrás: Sky and Telescope, 2013. ápr. Robert Zimmermann cikke alapján. [KSZ.]

  SIK András: Curiosity - egy földi év a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. szept. 9. sz. pp. 386-390., hátsó belső borító. A Curiosity marsjármű kutatásai, 2012. aug. 6-i leszállása óta. [KSZ.]

  Új hold és holdnevek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. szept. 9. sz. p. 416. Újabb hold a Neptunusz körül: S/2004 N1, ez a bolygó 14-dik ismert holdja. A Plútó legújabb, azaz 4. és 5. holdja kapott nevet: Kerberosz és Sztüx. [KSZ.]

Megoldódott a halvány Nap rejtélye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. szept. 9. sz. pp. 416-417. A 2,8 milliárd évvel korábbi Nap 20 %-kal volt halványabb a mainál. Akkor a légkör nagyobb CO2 tartalma miatt melegebb, jégmentes Földet eredményezett, így az élőlényeknek kedvező helyzet adódott. [KSZ.]

Óriásbolygók időjárása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. szept. 9. sz. p. 417. Az Uránusz és a Neptunusz légkörének felső része. Forrás: Sky and Telescope, 2013, szept. [KSZ.]

  Mars a Weser partján. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. szept. 9. sz. p. 431. A DLR (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt) űrkutatási központja Brémában. Forrás: Bild der Wissenschaft, 2013. 5. sz. [KSZ.]

  Titokzatos égi rádiójelek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. okt. 10. sz. p. 465. Ausztrál rádiócsillagászok gyors rádióvillanásokat, néhány ezredmásodperces kitöréseket észleltek több milliárd fényéves távolságból. Egy ilyen kitörés akkora energiájú, amennyit a Nap tízezer év alatt sugároz. [KSZ.]

Vasmeteoritból gyöngy. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. okt. 10. sz. p. 465. Az ókori egyiptomi kézművesek 5000 évvel ezelőtt olyan ékszereket készítettek, amelyhez meteorit anyagot használtak. [KSZ.]

  REZSABEK Nándor: Riegl Sándor, egy jezsuita tudóstanár. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. okt. 10. sz. pp. 473-474. 1863. nov. 10-én született Kremsben, Alsó-Ausztriában. 1879-ben lépett a jezsuita rendbe. Kalocsára került és Budapesten fejezte be egyetemi tanulmányait. A kalocsai érseki főgimnáziumban 1896-tól 1917-ig tanított. 1917-ben a pécsi Jézus Társasági Pius Kollégiumba helyezték, ahol 1932-ig oktatott fizikát. Meteorológiai, földmágnességi és csillagászati megfigyeléseket végzett. Csillagászati és csillagászattörténeti cikkeket is írt. 1932. júl. 14-én hunyt el Pécsett. [KSZ.]

  HEGEDÜS Tibor: A 7. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. nov. 11. sz. melléklet pp. [175-176.] 2013. júl. 27-től aug. 5-ig volt a görögországi Volosban. [KSZ.]

6. Országos Kulin György Csillagászati Diákvetélkedő általános és középiskolásoknak 2013-2014. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. nov. 11. sz. melléklet p. [176.] Felhívás. A szervezők: Bács-Kiskun Megyei Csillagvizsgáló Intézet, Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, Magyar Csillagászati Egyesület, Szegedi Tudományegyetem TTK Kísérleti Fizikai Tanszék és Csillagvizsgáló, TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület. [KSZ.]

  LACZA Tihamér: A prágai csillagvizsgáló magyar igazgatója. 100 éve halt meg Weinek László. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 144. 2013. dec. 12. sz. pp. 549-552. Részletes életrajz. Weinek László a Kerguelen-szigeteken. Weinek László prágai évei. Főműve: a Hold felszínének részletes atlasza, melyet 1897-1900-ig 10 füzetben nyomtattatott ki. [KSZ.]

Bolygólázban égő tudósok. Csillagászat. Nem tarthat már sokáig egy második Föld felfedezése. Tudomány. = Tolnai Népújság 24. 2013. ápr. 6. 80. sz. p. 9. "...Bill Borucki fizikus 1962 óta dolgozik a NASA-nál, és ő a Kepler-űrteleszkóp atyja. Ezt 2009. március 6-án lőtték ki a világűrbe, és 2010 nyara óta küld adatokat a Földre. A Kepler exobolygók, vagyis a Naprendszerünkön kívül eső égitestek után kutat, ezen belül is csak olyanok érdeklik, amelyeken lehetséges az élet kialakulása. ..." Vajon létezhet élet más bolygókon is? A Kepler-űrteleszkóp kutatásai. Részlet a GEO 2010/12 - 2011/01 számából. [HAI.]

Föld jellegű, forró bolygó. Kepler-78b. Nő az esélye az életet támogató planétának. = Tolnai Népújság 24. 2013. nov. 4. 256. sz. p. 9. "Bár 1500-3000 Celsius-fokos hőmérsékletével a Kepler-78b exobolygó inkább a pokolra hasonlít, a csillagászok mégis paradicsomként értékelik, miután nemrégiben felfedezték, hogy sokban hasonlít a Földre. A bolygó ugyan soha nem lesz alkalmas emberi életre, de erősíti a reményt, hogy egy napon találhatunk egy B-Földet a csillagrendszerünkben rejtőzködő több milliárd exobolygó között. A NASA által 2009-ben indított Kepler-űrteleszkóp küldetése alatt több ezer lehetséges jelöltet, kőzetbolygót fedezett fel. A Kepler-78b különlegessége, hogy közel kering a napjához, mindössze nyolc és fél óra alatt kerüli azt meg. A tömege 1,69-1,86-szorosa a Föld tömegének. A sűrűsége majdnem azonos a Földével, s ebből arra lehet következtetni, hogy a Kepler-78b a Földhöz hasonlóan valószínűleg szintén kőzetekből és vasból áll.
Még ha a jelenlegi ismereteink szerint semmi esély sincs arra, hogy bármilyen élet legyen a felszínén, a Kepler-78b biztató jel a naprendszerünkön kívüli lakható világok utáni kutatásban. Drake Denting, a Marylandi Egyetem csillagásza szerint ennek a barátságtalan planétának a létezése abból a szempontból figyelemreméltó, hogy rámutat: a Tejútrendszerben nem ritkák a Földhöz hasonló összetételű extraszoláris bolygók, és lehetséges olyat találni, amelynél megvannak az élet valamilyen formájával összeegyeztethető feltételek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MÉSZÁROS B. Endre: Keszthelyi Sándor. Kisbolygót neveztek el a pécsi férfiról. Aki feltérképezte az ország napóráit és középkori templomait. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. jan. 10. 8. sz. p. 4. Keszthelyi Sándor rövid életrajza ("Civilben" építész, több csillagászati kör elnöke.). A riport ír a Keszthelyi-kisbolygóról, a baranyai amatőrcsillagászatról, a napórákról és a középkori templomok tájolásáról is. A cikket Laufer László fényképe illusztrálja, amely Keszthelyi Sándort a távcsöve mellett mutatja. [KSZ.]

Tízéves vándorlás a Marson. Opportunity. A három hónapra tervezett küldetés ma is tart. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. jan. 25. 21. sz. p. 11. [KSZ.]

M. B. E. MÉSZÁROS B. Endre]: A Mecsekről is kisbolygót neveztek el a Naprendszerben. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. febr. 1. 27. sz. p. 3. Nemcsak Keszthelyi Sándorról neveztek el kisbolygót 2012 decemberében. Sárneczky Krisztiánnak felfedezésének és névjavaslatának köszönhetően Mecsek nevű kisbolygó is kering a Naptól 400 millió km-re. [KSZ.]

K. E. I.: Tűzgömböt és furcsa fényeket láttak az égen több város felett. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. febr. 2. 28. sz. p. 4. A 2013. jan. 31-én 17:21-kor feltűnt tűzgömbről. "Komló - Pécs - Pécsvárad. Tűzgömböt láttak csütörtök délután Komló felett. Egyik olvasónk szerint valamivel fél hat előtt látták meg az izzó gömböt az égen, amiből egy lángcsóva levált, majd nyugati irányba elsüvített. A gömböt hanghatás is kísérte. Később Pécsről és Pécsváradról is jelezték, hogy valami furcsa, zöldes fényt láttak a város felett ugyanebben az időpontban." A jelenségről Dr. Gyenizse Péter, a PTE Természetföldrajz és Geoinformatika Tanszékének docense adott tájékoztatást: vagy meteor, illetve a Vénusznál fényesebb tűzgömb volt, vagy pedig egy műholdalkatrész égett el a légkörben. Ő maga nem látta a jelenséget. [KSZ.]

Kisbolygó húz el földközelben, de nem ütközik. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. febr. 15. 39. sz. p. 11. A 2012 DA14 jelű 45 méter átmérőjű kisbolygó, amely ma este húz el közelünkben, 20406 km-re a Föld felszínétől. [KSZ.]

Meteorpánik Oroszországban. Tűzgömb. Ablakokat tört és falat döntött a lökéshullám. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. febr. 16. 40. sz. p. 6. 2013. febr. 15-én közép-európai idő szerint 3 és 4 óra között vonult el a tűzgömb és hullott meteor az Urál-hegység körzetében. 300 épületben törtek ki ablakok, az üvegszilánkok százakat sebesítettek meg. 20 ezer embert mozgósítottak a károk felszámolására és a becsapódás helyének megállapítására. [KSZ.]

Milliárdos kár a meteor miatt. Tűzgolyó. A lökéshullám több mint ezer embert sebzett meg. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. febr. 18. 41. sz. p. 11. A 2013. febr. 15-i cseljabinszki tűzgömbről. [KSZ.]

Üstökös jár a közelben, érdemes az eget figyelni. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. márc. 11. 59. sz. p. 11. A C/2011 L4 (Panstarrs) üstökösről. [KSZ.]

Repülőről is csodálhatják az üstököst a tehetősek. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. márc. 12. 60. sz. p. 9. A Panstarrs-üstökös nézésére visz 88 utast egy német légitársaság márc. 16-án 11 km magasságig egy Boeing 737-700-as géppel. [KSZ.]

Építs űrhajót az egyéves Planetáriumnak! A legötletesebb alkotásokat jutalmazza a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. márc. 14. 62. sz. p. 6. A fődíj egy Sky-Watcher 60/700 típusú lencsés távcső. Az eredményhirdetés ápr. 27-én lesz. [KSZ.]

Bolygólázban égő tudósok. Csillagászat. Nem tarthat már sokáig egy második Föld felfedezése. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. ápr. 6. 80. sz. p. 9. Vajon létezhet élet más bolygókon is? A Kepler-űrteleszkóp kutatásai. Részlet a GEO 2010/12 - 2011/01 számából. [KSZ.]

Zsolnay Kulturális Negyed. Programok. Egyéves a Planetárium. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. ápr.11. 84. sz. p. 11. Ápr. 27-én lesz. [KSZ.]

Zsolnay Kulturális Negyed. A Planetárium születésnapja. Földi égbolt. Az elmúlt egy év alatt húszezer érdeklődőt vonzott. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. ápr. 18. 90. sz. p. 10. Nagyváradi László ismerteti az eltelt év eredményeit és tapasztalatait. A látogatók fele a 278 csoporttal érkezett, a másik fele egyénileg. A 60 százalékuk diák. Nagyobbrészt nem pécsiek, csak a 35-40 százalék pécsi. Az előadásokat Nagyváradi László, Pirkhoffer Ervin és Gyenizse Péter tartotta. Április 20.: ingyenes megfigyelés a Csillagászat Napján. Április 27.: jön a Masat-1, a magyar műhold csapata. Űrutazás és -kutatás: az évfordulótól új előadás. [KSZ.]

Zsolnay Kulturális Negyed. Húszezredik látogató az egyéves Planetáriumban. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. ápr. 25. 96. sz. p. 6. Ápr. 23-án köszöntötték a 20000. látogatót, a bólyi Greguricz Andrásnét. [KSZ.]

KONDOROSI Panni: Ezúttal Nagymedve volt a Göncölszekér. Zsolnay. A pécsi kulturális negyedben nagyon sok érdekességet láthattunk. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. máj. 24. 119. sz. p. 14. Diákcsoport látogatása a pécsi planetáriumban. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: Aki ügyesen lavíroz a csillagok között. Kopári Ádám. Még a kozmosznál is szívesebben bolyong a virtuális világban. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. aug. 14. 189. sz. p. 4. Interjú az 1995-ben született pécsi Kopári Ádámmal, aki a 7. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián harmadik lett. A Pécs-Baranyai TIT Kis Csillagászok Baráti Körének, Nagyváradi Lászlónak, Gyenizse Péternek említésével. A fényképen Kopári Ádám, otthoni távcsövével. [KSZ.]

A 30 ezredik látogatót fogadta a Zsolnay-negyed Planetáriuma. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. aug. 22. 195. sz. p. 5. A 45 férőhelyes planetáriumba eddig 540 csoport érkezett. Eddig 10 különböző előadás volt műsoron. [KSZ.]

Állatkertek éjszakája az állatkertben és a planetáriumban. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. aug. 29. 201. sz. p. 7. 2013. aug. 30-án. A pécsi planetárium az Állatok a csillagos égbolton előadással csatlakozik. [KSZ.]

Föld jellegű, forró bolygó. KEPLER-78B. Nő az esélye az életet támogató planétának. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. nov. 4. 256. sz. p. 9. "Bár 1500-3000 Celsius-fokos hőmérsékletével a Kepler-78b exobolygó inkább a pokolra hasonlít, a csillagászok mégis paradicsomként értékelik, miután nemrégiben felfedezték, hogy sokban hasonlít a Földre. A bolygó ugyan soha nem lesz alkalmas emberi életre, de erősíti a reményt, hogy egy napon találhatunk egy B-Földet a csillagrendszerünkben rejtőzködő több milliárd exobolygó között. A NASA által 2009-ben indított Kepler-űrteleszkóp küldetése alatt több ezer lehetséges jelöltet, kőzetbolygót fedezett fel. A Kepler-78b különlegessége, hogy közel kering a napjához, mindössze nyolc és fél óra alatt kerüli azt meg. A tömege 1,69-1,86-szorosa a Föld tömegének. A sűrűsége majdnem azonos a Földével, s ebből arra lehet következtetni, hogy a Kepler-78b a Földhöz hasonlóan valószínűleg szintén kőzetekből és vasból áll. ..." [HAI.]

K. E.: Csillagvizsgáló épülhet jövőre a Zselic erdejében. = Új Dunántúli Napló 24. 2013. dec. 30. 302. sz. p. 3. Csillagvizsgálót épít a Sefag Erdészeti és Faipari Zrt., mintegy 670 millió forint uniós támogatásból. A Zselici Csillagpark alapkövét a napokban tették le a kardosfai ökoturisztikai konferenciaközpont közelében. 600 négyzetméteres csillagvizsgálóban távcsőkupola, planetárium, két foglalkoztató terem és kilátó lesz. Az építkezés 2014. februárban kezdődik és szeptemberre fejeződik be. [KSZ.]

FB: Élet a csillagokon túl. Tudományszemlélő. = Új Katedra 25. 2013 máj.-jún. 5-6. sz. pp. 24-25. Amióta az ember rájött, hogy az univerzum határai messze meghaladják a képzeletét, és hogy jókora mennyiségű naprendszer létezik a miénken kívül is, szüntelenül azon munkálkodik, hogy életet találjon valamelyik távoli bolygó felszínén. De vajon mi ennek a realitása? Létezhet élet a galaxisunkon túl, netán a környező bolygók valamelyikén? Lehetséges volna, hogy a földi élet is egy messzi titokzatos csillagrendszerből származik? Ezekre az izgalmas kérdésekre az asztrobiológia keresi a válaszokat. [...] (írásunk Kiss László: Földön kívüli Földek? Az asztrobiológia megalapozása a csillagászat módszereivel című, a Mindentudás Egyetemen 2011. február 22-én elhangzott előadása alapján készült.)" Fejezetcímek: Baktériumok a szomszédból?; Ahol két nap süt.
Külön keretben: Dr. Kiss László. "Fizikus-csillagász. A szegedi József Attila Tudományegyetem fizikus szakán végzett 1996-ban. Doktori fokozatát 2000-ben, az MTA doktora címét 2007-ben szerezte meg. 2002 és 2009 között Ausztráliában élt és kutatott a University of Sydney munkatársaként. Magyarországra hazatérését az MTA Lendület Fiatal Kutatói Programja keretében elnyert pályázata tette lehetővé. 2010 óta az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Beszéljünk a csillagászatról is! = Új Köznevelés 69. 2013. nov. 9. sz. p. 19. A csillagászat és a fizika kapcsolatáról. A patinás lapban többek között Kulin György és Hédervári Péter is publikált. [REZ.]

Bolygólázban égő tudósok. Csillagászat. Nem tarthat már sokáig egy második Föld felfedezése. = Új Néplap 24. 2013. ápr. 6. 80. sz. p. 9. "...Bill Borucki fizikus 1962 óta dolgozik a NASA-nál, és ő a Kepler-űrteleszkóp atyja. Ezt 2009. március 6-án lőtték ki a világűrbe, és 2010 nyara óta küld adatokat a Földre. A Kepler exobolygók, vagyis a Naprendszerünkön kívül eső égitestek után kutat, ezen belül is csak olyanok érdeklik, amelyeken lehetséges az élet kialakulása. ..." Vajon létezhet élet más bolygókon is? A Kepler-űrteleszkóp kutatásai. Részlet a GEO 2010/12 - 2011/01 számából. [HAI.]

Föld jellegű, forró bolygó. Kepler-78b. Nő az esélye az életet támogató planétának. = Új Néplap 24. 2013. nov. 4. 256. sz. p. 9. "Bár 1500-3000 Celsius-fokos hőmérsékletével a Kepler-78b exobolygó inkább a pokolra hasonlít, a csillagászok mégis paradicsomként értékelik, miután nemrégiben felfedezték, hogy sokban hasonlít a Földre. A bolygó ugyan soha nem lesz alkalmas emberi életre, de erősíti a reményt, hogy egy napon találhatunk egy B-Földet a csillagrendszerünkben rejtőzködő több milliárd exobolygó között. A NASA által 2009-ben indított Kepler-űrteleszkóp küldetése alatt több ezer lehetséges jelöltet, kőzetbolygót fedezett fel. A Kepler-78b különlegessége, hogy közel kering a napjához, mindössze nyolc és fél óra alatt kerüli azt meg. A tömege 1,69-1,86-szorosa a Föld tömegének. A sűrűsége majdnem azonos a Földével, s ebből arra lehet következtetni, hogy a Kepler-78b a Földhöz hasonlóan valószínűleg szintén kőzetekből és vasból áll. ..." [HAI.]

Ifjúsági klub. Kultúra. = Újszászi Híradó 23. 2013. jún. 6. sz. p. 20. "Az elmúlt időszakban sem hagytuk abba működésünket, aminek bizonyítéka a március végén megrendezett 2. Éjszakai teremlabdarúgó bajnokság (vagy "éjszakai foci", ahogy egymás között emlegetjük), és a csillagászest. [...] A március utolsó, ifjúsági klub által szervezett rendezvénye a csillagászest volt, melyen Újlaki [! Ujlaki] Csabától sok-sok érdekes információt tudhattak meg az ellátogatók, így például hallhattak a majákról, a világvégéről, a meteorokról és különféle dimenziókról.
Az időjárás sajnos nem engedte, hogy belekukkantva a távcsőbe, megvizsgálhassuk a Jupitert, ám így is remek délután volt. Sőt, előadónk biztosított róla mindenkit, legközelebb is szívesen jön el hozzánk, remélhetőleg már egy felhőmentes napon, hisz lesznek még érdekes égi események a jövőben. Ezúton is köszönjük Újlaki [! Ujlaki] Csabának, hogy elfogadta a meghívásunkat! ..." Ez a cikk csillagászathoz kapcsolható részének teljes szövege. [HAI.]

(ser): Tudománynépszerűsítés. = Vas Népe 58. 2013. jan. 24. 20. sz. p. 4. Kétéves tudománynépszerűsítő program indul "Ég és Föld vonzásában - a természet titkai" címmel, melyben a Vas Megyei TIT és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont is részt vesz. A projekt csaknem 125 millió Ft támogatást kapott. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: A csillagászat napján. Távcsöves bemutató az obszervatóriumban. = Vas Népe 58. 2013. ápr. 15. 87. sz. p. 7. Szombathelyen ápr. 20-án lesz távcsöves bemutató az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpontban. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: A tavaszi égbolt az obszervatóriumból. = Vas Népe 58. 2013. ápr. 18. 90. sz. p. 7. Szombathelyen ápr. 20-án, a csillagászat napján nyitva lesz a Gothard Obszervatórium és távcsöves bemutatást tartanak. [KSZ.]

ÖLBEI Lívia: Vulkáni tevékenység. Kitörési pont: tegnap átadták a látogatóközpontot. = Vas Népe 58. 2013. ápr. 20. 92. sz. p. 5. Celldömölkön, a Ság-hegyen ápr. 19-én átadták a látogatóközpontot. Az ötszintes, több mint 1000 m2-es vulkánház kiállítása a vulkánokkal foglalkozik, ebben más bolygók vulkánjait is ismertetik. Kiss Teodóra fényképének aláírása. Válasszon égitestet! Ez itt a bolygóközi tűzhányó-kalauz: érintéssel működnek a képernyők. [KSZ.]

Napi ajánló. Csillagászati vetélkedő. = Vas Népe 58. 2013. ápr. 23. 94. sz. p. 10. Szombathelyen, az Agora - Gyermekek Házában ma délután vetélkedőt rendeznek - A csillagászat történetének nagy eseményei címmel. [KSZ.]

BAJDÓ Bettina: Megelevenedett a múlt. A pláza parkolójában a Naprendszerünk kicsinyített mását nézhették meg az érdeklődők, a Szent István parkot lovasok népesítették be. = Vas Népe 58. 2013. máj. 2. 101. sz. p. 5. A Gothard Csillagászati Egyesület szervezésében, a Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Kara támogatásával máj. 1-én Naprendszertúrával egybekötött "Asztromajálist" rendeztek a szombathelyi pláza parkolójában. Távcsövön megszemlélhették a Napot és bejárhatták a Naprendszer kicsinyített mását. A rendezvényt Matisz Attila főszervező ismertette. Fotó: Kiss Teodóra. [KSZ.]

(kor): A Szaturnusz is látható lesz pünkösdkor. = Vas Népe 58. 2013. máj. 16. 113. sz. p. 3. Hegyhátsálon máj. 19-én pünkösdi családi csillagászati napot szerveznek a helyi csillagvizsgálóban. Napnyugta után távcsöves bemutatóval zárul a program. A rendezvényről Tuboly Vince adott tájékoztatást. [KSZ.]

(ser): Mesélt az égbolt. A Kölcsey gimnáziumban járt az Utazó Planetárium. = Vas Népe 58. 2013. máj. 22. 117. sz. p. 16. Az Utazó Planetárium bemutató sátra a Vas Megyei TIT segítségével érkezett Körmendre. [KSZ.]

(mt): Zenész, énekes, költő, csillagász egy személyben. = Vas Népe 58. 2013. máj. 23. 118. sz. p. 12. Az Élő Világegyetem - sejtjeinktől a jövő társadalmáig címmel Szombathelyen tartott előadást Grandpierre Attila csillagász. Fotó: Borsos László. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Lendületben a csillagvizsgáló. = Vas Népe 58. 2013. jún. 5. 129. sz. p. 7. Exobolygók - planéták más csillagok körül címmel tart előadást jún. 13-án Kiss László csillagász Szombathelyen, a Savaria Egyetemi Központ bölcsészkarán. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Csillagos előadások várhatók. = Vas Népe 58. 2013. jún. 12. 135. sz. p. 7. Szombathelyen tart csillagászati előadást Kovács József jún. 13-án, Kiss László jún. 13-én és 14-én, Csák Balázs jún. 14-én. [KSZ.]

(bb): A csillagok körül tehetnek utazást. = Vas Népe 58. 2013. jún. 13. 136. sz. p. 11. Exobolygók - planéták más csillagok körül címmel tart előadást Kiss László jún. 13-án a szombathelyi Savaria Egyetemi Központban. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Lendületes csillagász. Dr. Kiss László akadémikus a bölcsészkaron. = Vas Népe 58. 2013. jún. 14. 137. sz. p. 4. "Ég és Föld vonzásában - a természet titkai" projekt keretében tartott előadást Kiss László 41 éves akadémikus Exobolygók - planéták más csillagok körül címmel. Fotó: Kiss Teodóra. [KSZ.]

(bsz): Az éjszakai égbolton. = Vas Népe 58. 2013. jún. 20. 142. sz. p. 3. Szombathelyen az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpontban távcsöves bemutató lesz jún. 21-én. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Gothard. Igazgatóváltás a 130 éves csillagvizsgálóban. A Nagy Égboltmérés. Váltás. Zelkjo Ivezic "a mai legjobb projektről", a csatlakozás alkalmából. Nemzetközi égboltfelmérő. = Vas Népe 58. 2013. júl. 16. 164. sz. p. 1., 5. A Gothard Obszervatóriumban Jankovics Istvánt Szabó M. Gyula váltja az igazgatói poszton júl. 1-től. Előadást tartott Zelkjo Ivezic (University of Washington). Fotó: Szendi Péter. [KSZ.]

(bsz): Sok az érdeklődő. Az obszervatóriumba látogatnak. = Vas Népe 58. 2013. júl. 18. 166. sz. p. 16. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumba látogatnak több század, négy napon át a vépi táborozók. Jankovics István és Csák Balázs távcsöves napbemutatást végez. Fotó: Benkő Sándor. [KSZ.]

(mt) [MERKLIN Tímea]: Városkoncepció kell. Képek a Savaria nyári egyetem szellemiségéből. = Vas Népe 58. 2013. júl. 25. 172. sz. p. 1., 5. A szombathelyi csillagvizsgálóba kirándultak a 46. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem résztvevői júl. 23-án este. A címlap fényképe: Dr. Kovács József csillagász kalauzolta a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem résztvevőit a csillagvizsgálóban. Fotó: Kiss Teodóra. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Jankovics István, Pro Universitate. = Vas Népe 58. 2013. szept. 10. 211. sz. p. 7. A Gothard obszervatórium nemrég nyugdíjba vonult igazgatója, Jankovics István az ELTE tanévnyitóján kapta a kitüntetést. [KSZ.]

ÖLBEI Lívia: Lucifernek is megtetszett. A Ság hegy és a látogatóközpont sok érdekességgel várja a látogatókat. = Vas Népe 58. 2013. szept. 25. 224. sz. p. 13. Celldömölkön, a Ság hegyen felépült a Vulkánház. A Kemenes Vulkánpark látogatóközpontban a Verne-terem a Naprendszer vulkánjait mutatja be. [KSZ.]

(bb): Csillagászati és űrkutatási hét. = Vas Népe 58. 2013. okt. 9. 236. sz. p. 3. Oszkón. 2013. okt. 11-én este Matisz Attila naprendszertúrára várja az érdeklődőket. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Mérjük meg a tudóst. = Vas Népe 58. 2013. okt. 18. 244. sz. p. 4. A tudományos közlés művészete címmel kurzust tartanak a szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémián okt. 19-20-án csillagászati ismeretterjesztőknek, előadóknak, tudományos publikálóknak. [KSZ.]

(mt): Tudományok művelőivel. Három együttműködési megállapodás született tegnap a városházán. = Vas Népe 58. 2013. okt. 25. 249. sz. p. 3. Szabó M. Gyula, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont igazgatója és Jankovich István, az obszervatórium volt igazgatója nyilatkozataival. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Eltűnik-e a Tejút? = Vas Népe 58. 2013. okt. 29. 252. sz. p. 7. Meddig láthatjuk a Tejutat? - A fényszennyezés hatásai címmel tart előadást nov. 4-én Kolláth Zoltán Szombathelyen a Vasi TIT-ben. [KSZ.]

(fe): Ég és Föld vonzásában. = Vas Népe 58. 2013. okt. 30. 253. sz. p. 4. Meddig láthatjuk a Tejutat? - A fényszennyezés hatásai címmel tart előadást nov. 4-én Kolláth Zoltán Szombathelyen a TIT székházban. [KSZ.]

(nm): Tudós előadók. Új kutatási eredményeikről számoltak be. = Vas Népe 58. 2013. nov. 20. 270. sz. p. 4. Szombathelyen, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Kar konferenciáján Kolláth Zoltán is előadást tartott, a csillagok rezgéseiről. Fotó: Mitre Zoltán. [KSZ.]

(ser): A geodéziai alapok megújítójának emléke. = Vas Népe 58. 2013. nov. 30. 279. sz. p. 3. Egyházashollóson 2013. nov. 29-én felavatták Joó István egyetemi tanárnak, a hazai műholdgeodézia elindítójának, a penci obszervatórium létrehozójának, a falu szülöttének emléktábláját. Bronz portréjával díszített márvány emléktábláját Tóth Emőke alkotta. Az avatáson V. Németh Zsolt államtitkár "büszkén említette, hogy őt is tanította, a csillagászat csodás világát ismertette meg vele". [KSZ.]

(bb): A betlehemi csillag nyomában járnak. = Vas Népe 58. 2013. dec. 2. 280. sz. p. 2. Péntek Kálmán: A Betlehemi Csillag nyomában (Teres Ágoston SJ. emlékére) címmel tart előadást 2013. dec. 4-én Szombathelyen az egyetem könyvtárának konferenciatermében. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület szervezte előadássorozat: Kövesligethy Radó Természettudományi Szabadegyetem "Természettudományról mindenkinek" című sorozat nyitóelőadása ez. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Légyszemmel az eget. Ég és Föld vonzásában: világegyetemisták a TIT-székházban. = Vas Népe 58. 2013. dec. 2. 280. sz. p. 7. Hogyan mérjük meg a Világegyetemet? Teljes égbolt-felmérések jelene és jövője címmel tart Pál András a szombathelyi TIT-székházban dec. 5-én. [KSZ.]

(mti): Csillagvizsgáló épül a Zselicben. = Vas Népe 58. 2013. dec. 4. 282. sz. p. 13. A Kardosfán építendő Zselici Csillagvizsgáló alapkövét már lerakták. A 600 négyzetméter alapterületű csillagvizsgálót a Sefag Erdészeti és Faipari Kft építi és 2014 novemberére készül el.. [KSZ.]

(kor): TIT-es évzáró, csillagászattal. = Vas Népe 58. 2013. dec. 5. 283. sz. p. 2. Bolygók, üstökösök, kisbolygók a naprendszerekben címmel tart előadást Szabó M. Gyula dec. 10-én a TIT-ben Szombathelyen. [KSZ.]

KOZMA Gábor: A vasi TIT évzáróján. Jobbítani, tenni. TIT. Bugát Pál szellemében tesznek a közért. = Vas Népe 58. 2013. dec. 11. 288. sz. p. 1., 3. A 60 éves TIT a szombathelyi Claudius Hotelben tartott évzárót. Szabó M. Gyula tartott előadást a naprendszerekről. Jankovics Istvánnak a Kiváló Ismeretterjesztő díjat adták át. [KSZ.]

(mt): Távcsövező kisdiákok.. = Vas Népe 58. 2013. dec. 21. 297. sz. p. 1. Az ELTE Gothard Asztrofiziai Obszervatórium és a Kámoni Arborétum megállapodás szerint diákcsoportok látogathatnak kedvezményesen a két intézménybe.. [KSZ.]

[FÁBOS Erika:] Első számú célpont lett a Mars. = Vasárnapi Zalai Hírlap 14. 3. sz. 2013. jan. 20. 3. sz. p. 12. Kutatás. Mivel ez a legelérhetőbb bolygó, minden tudós fantáziáját foglalkoztatja. [PZS.]

SZTOJCSEV Iván: Túl a Naprendszeren. = Vasárnapi Zalai Hírlap 14. 2013. szept. 15. 35. sz. p. 2. Űrkutatás: Magyar üdvözletet is visz a világűrbe a Voyager 1. Üdvözletet küldünk magyar nyelven minden békét szerető lénynek a Világegyetemen - ha valaha is megtalálják az üzenetet, amelyet a Voyager 1 űrszondán küldtek ki a világűrbe, ezt a mondatot is hallani fogják rajta, igaz nem a legjobb magyarsággal. [PZS.]

(szj): Csillagászati előadás. = Vasárnapi Zalai Hírlap 14. 2013. szept. 29. 37. sz. p. 3. Csillagászati előadást tart szeptember 30-án, hétfőn Zalaegerszegen Bánfalvi Péter, a VEGA Csillagászati Egyesület elnökségi tagja, a TIT Öveges József Ismeretterjesztő Egyesület elnöke a Zala Plázában. [PZS.]

Címlapunkon. = Vega 22. 2013. jún. 30. 1.(95.) sz. pp. 1-2. Tarczy-Nehéz Dóra és Pintér Sándor felvétele a Holdról 2013. ápr. 18-án. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: (Mély-ég) észlelési programok kezdő, középhaladó és haladó amatőrcsillagászoknak. = Vega 22. 2013. jún. 30. 1.(95.) sz. pp. 3-7. Csillagok-10. Naprendszer-12. Nyár-20. Csillagképek-21. Vega-25. Zalaegerszeg-40. Messier-110. Vega-200. Heschel-400. Szentmártoni Béla-1000. Az észlelési programokat teljesítőket a VCSE észlelői oklevelekkel honorálja. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Mély-ég objektumok saját nevei. = Vega 22. 2013. jún. 30. 1.(95.) sz. p. 8. [KSZ.]

Nyári tábor. = Vega 22. 2013. jún. 30. 1.(95.) sz. p. 8. 2013. aug. 6-13-ig lesz Őrimagyarósdon. [KSZ.]

BALOGH Tamás: A legnagyobb csillagok. = Vega 22. 2013. jún. 30. 1.(95.) sz. pp. 9-10. [KSZ.]

PRECZLIK Gábor: Az Io árnyéka a Jupiter felhőrendszerén. = Vega 22. 2013. jún. 30. 1.(95.) sz. p. 10. 2013. jan. 26-án készített felvételein. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 22. 2013. júl. 30. 2.(96.) sz. pp. 1-2. Pető Zsolt felvétele egy Északi Taurida tűzgömbről 2012. nov. 9-én. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Szimultán meteorok pályaszámítása. = Vega 22. 2013. júl. 30. 2.(96.) sz. pp. 3-7. Az egyszerű modell. Egy bonyolultabb eljárás. A pályaelemek magyarázata. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd - HEGEDÜS Tibor - ZELKÓ Zoltán: -9,2 magnitúdó fényességű Taurida-tűzgömb. = Vega 22. 2013. júl. 30. 2.(96.) sz. pp. 8-11. A 2012. nov. 9-i tűzgömb pályaadatainak számítása. 55 km-t tett meg a légkörben Somogy megye felett. [KSZ.]

Nyári tábor 2012-ben. = Vega 22. 2013. júl. 30. 2.(96.) sz. pp. 11-13. Részletes beszámoló a 2012. aug. 11-18-i Sármelléken tartott táborról. [KSZ.]

Távcsőkölcsönzés. = Vega 22. 2013. júl. 30. 2.(96.) sz. p. 13. [KSZ.]

Közlemény az SZJA 1% felhasználásáról. = Vega 22. 2013. júl. 30. 2.(96.) sz. p. 13. [KSZ.]

2011. évi gazdálkodás. = Vega 22. 2013. júl. 30. 2.(96.) sz. pp. 14-15. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Vega 22. 2013. júl. 30. 2.(96.) sz. pp. 15-16. Változások a taglistában. Szenior tag cím. Újabb csillagász Egyesületünkben (Ágas Márton). A Vega Csillagászati Egyesület taglistája. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 22. 2013. nov. 30. 3.(97.) sz. címoldal. Bognár Tamás rajza az M 57 jelű planetáris ködről 2013. okt. 29-én. [KSZ.]

FIDRICH Róbert: Az IC 4182 és társai. = Vega 22. 2013. nov. 30. 3.(97.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

CSIZMADIA Tamás: Planetáris ködök megfigyelése. = Vega 22. 2013. nov. 30. 3.(97.) sz. pp. 5-9. A szerző 20 planetáris ködöt figyelt meg vizuálisan a VCSE 2013. évi nyári táborában az egyesületi 25 cm-es Newton-távcsövével, GoTo-val. A cikk végén Csizmadia Szilárd két planetáris ködről készített fényképe: NGC 40 és NGC 7662. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos. Perseida-maximum a gödi Homokszigetről. = Vega 22. 2013. nov. 30. 3.(97.) sz. p. 10. 2013. aug. 12-én. Egy óra alatt 14 meteort látott. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A gellérthegyi Uraniae Csillagvizsgáló és Miketz Tamás százados. = Vega 22. 2013. nov. 30. 3.(97.) sz. p. 11. 1849 májusában Budavár ostrománál, a kigyulladt Gellért-hegyi csillagvizsgáló tüzét eloltotta harmad magával együtt.
"Miketz Tamás százados. Jelen vólt a Tátzi, Ozorai, Letenyei, Fridaui, Szolnoki, Czeglédi, Czibakházi első tsatába hol mint fő hadnagy, századossa Kralovánszki Gyula beteg lévén a századot igazgatta és a Tisza part óltalmazásába magát kitűnően viselte. Úgyszinte az Isaszegi és az első Rákosi csatákba, Buda vára ostrománál mint százados a Gellér hegyen lévő csillagvisgáló torony meg gyújtatván, harmad magával életveszedelemkőzt oltotta el. [... Budavár ostrománál tett bátor tetteinek leírása...] Ezen tettei méltányolván mint bátor vitéz Görgei Tábornagy által a harmad rendű érdem jellel ékesíttetett fel majus 22-én Budán a Disz téren." Forrás: A 48. szabolcsi honvédzászlóalj tábori naplójából, közli: Kedves Gyula: "Szabolcs a hazáért", Heraldika Kiadó, 2002. p. 293. [KSZ.]

Vénusz-átvonulás megfigyelése 2012-ben. = Vega 22. 2013. nov. 30. 3.(97.) sz. pp. 11-13. Balogh Tamás, Bánfalvi Péter, Cseh Ferenc, Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Hegyi Norbert, Preczlik Gábor, Zelkó Zoltán megfigyelései a 2012. jún. 6-i Vénusz-átvonulásról. [KSZ.]

Egyesületi események (2012. I. félév.) = Vega 22. 2013. nov. 30. 3.(97.) sz. pp. 14-15. Egyesületi hírek. [KSZ.]

Zalalövői észlelőhétvége 2012. ápr. 28-30-án. = Vega 22. 2013. nov. 30. 3.(97.) sz. p. 15. M57, M27, M51, M17 és sok más objektum észlelése. Egyesületi hírek. [KSZ.]

Felhívás javaslattételre. = Vega 22. 2013. nov. 30. 3.(97.) sz. p. 15. A szenior tag címre és a Hettyei János Díjra. Egyesületi hírek. [KSZ.]

Étienne Léopold Trouvelot francia csillagász rajza az M17-ről, egy 65 cm-es távcsővel, 1875-ből. = Vega 22. 2013. nov. 30. 3.(97.) sz. p. 16. [KSZ.]

BÁNFALVI Péter: A távcsöves bemutatás élménye. = Vega 22. 2013. nov. 30. 3.(97.) sz. p. 16. Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeum Vadászati Múzeumának partjában 2012. jún. 16-án. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 22. 2013. dec. 30. 4.(98.) sz. címoldal. A Hubble Űrtávcső felvétele a Hoag-objektumról. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd - HORVÁTH István - MIKICS Alexandra - OLÁH Patrícia - SZENTE Hajnalka - TÓTH Mónika: Mély-ég megfigyelések. = Vega 22. 2013. dec. 30. 4.(98.) sz. pp. 3-10. A szerzők mély-ég észlelései szöveges leírásokkal. [KSZ.]

HORVÁTH István - MIKICS Alexandra - OLÁH Patrícia - SZENTE Hajnalka - TÓTH Mónika: Kettőscsillag megfigyelések. = Vega 22. 2013. dec. 30. 4.(98.) sz. pp. 10-11. A szerzők kettőscsillag észlelései szöveges leírásokkal. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Radiánsmeghatározás egyetlen videometeoros észlelésből. = Vega 22. 2013. dec. 30. 4.(98.) sz. pp. 12-17. A módszer általános ismertetése. Egy 2012. okt. 19-én és egy 2013. dec. 29-én észlelt tűzgömb konkrét számítása. Ezen cikkhez elektronikusan megjelenő függelék tartozik. Ez a 13 oldalas (oldalszámozás nélküli) tanulmány jóval részletesebben elemzi a témát, a radiánsmeghatározás módszerét. [KSZ.]

Csillagászati ismeretek. Csillagászati lexikon. = Vega 22. 2013. dec. 30. 4.(98.) sz. p. 18. Nóvák. Csillagászati egység. [KSZ.]

(va): A Holdkutatás eredményei. = Zalai Hírlap 69. 2013. jan. 19. 16. sz. p. 5. Zalaegerszeg. Az egy héttel ezelőtti röpke szünet után jan. 21-én folytatódik a "Csillagnéző hétfő" előadássorozat a Zala Pláza emeletén működő Diákszigeten. Bánfalvi Péter helyi amatőrcsillagász 18:30-tól a Holdkutatás legújabb eredményeibe avatja be az érdeklődőket. [PZS.]

(va): Nyugatról üstökös érkezik. = Zalai Hírlap 69. 2013. márc. 8. 57. sz. p. 4. A Panstarrs (C/2011 L4) szabad szemmel is látható lesz. Az égi vándor érkezésére Bánfalvi Péter megyeszékhelyi amatőrcsillagász hívta fel a figyelmünket. [PZS.]

(hba): Csillagokról könyvek közt. = Zalai Hírlap 69. 2013. márc. 18. 64. sz. p. 12. Különleges kiállítás nyílt a Halis István Városi Könyvtárban: a tavaszi napéjegyenlőséghez kapcsolódóan Vilmos Mihály amatőrcsillagász csillagászati eszközöket bemutató makettjeiből tekinthetnek meg több érdekességet a látogatók. [PZS.]

(va): Petőfi Sándor a Merkúron. = Zalai Hírlap 69. 2013. ápr. 2. 76. sz. p. 4. Az Amerikai Egyesült Államok űrkutatási hivatala, a NASA egy programja keretében újabb kilenc Merkúr-krátert nevezett el - egyiküket Petőfi Sándorról. Dr. Csizmadia Szilárd, a Vega Csillagászati Egyesület zalaegerszegi elnöke közlése szerint a NASA honlapja a névadót költőként és liberális forradalmárként méltatja. [PZS.]

(va): A Naprendszeren kívüli élet titkai. = Zalai Hírlap 69. 2013. ápr. 16. 88. sz. p. 5. Zalaegerszeg. Dr. Csizmadia Szilárd megyeszékhelyi származású, jelenleg Berlinben dolgozó és élő csillagász tartott rendhagyó fizikaórákat tegnap az Ady-iskolában. A téma saját szakterülete, a Naprendszeren kívüli bolygók és élet kutatása, ami - kiderült - igencsak érdekli a gyerekeket. [PZS.]

(mh): A Naprendszer törpéiről szól. = Zalai Hírlap 69. 2013. ápr. 16. 88. sz. p. 12. Gellénháza. Bánfalvi Péter amatőrcsillagász, a TIT Zala megyei elnöke tart előadást április 17-én, szerdán 19 órakor A Naprendszer törpéi címmel a Gellénházi Művelődési Házban. A Gellénházi Nők Egyesülete által szervezett program nyitott, minden érdeklődőt várnak. [PZS.]

(va): Ha derült lesz az égbolt... = Zalai Hírlap 69. 2013. ápr. 19. 91. sz. p. 17. Zalaegerszeg. Derült égbolt esetén ma, illetve szombaton és vasárnap este 8 órakor is távcsöves bemutatót tart a városban Bánfalvi Péter. A helyszínek: Eötvös-iskola, Dísz tér, landorhegyi Szent Kristóf-szobor. [PZS.]

(hba): A csillagdákba is ellátogatott. = Zalai Hírlap 69. 2013. ápr. 29. 99. sz. p. 12. Nagykanizsa. Az egyik város napi kitüntetett, Ponori Thewrewk Aurél csillagász (régi nemesi család sarja) itt tartózkodása alatt ellátogatott a piarista iskolába és felkereste a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület által működtetett kanizsai, illetve becsehelyi csillagdákat is. [PZS.]

(va): A csillagászok idén Vasban táboroznak. = Zalai Hírlap 69. 2013. júl. 16. 164. sz. p. 4. Zalaegerszeg. Idén első ízben nem zalai helyszínen rendezi meg nyári táborát a Vega Csillagászati Egyesület (VCSE). A Zalaegerszegtől nagyjából 35 kilométerre található vasi Őrimagyarósd várja az égbolt iránt érdeklődőket - tudatta Bánfalvi Péter amatőrcsillagász, a rendezvény egyik szervezője. [PZS.]

(va): Porszemek hullanak a világűrből. = Zalai Hírlap 69. 2013. aug. 14. 189. sz. p. 3. Zalaegerszeg. Az idei augusztusi csillaghullás csúcspontján, keddre virradó éjjel nagy volt a "tűzijáték" a megyeszékhely felett: a Vega Csillagászati Egyesület automata meteorfigyelő kamerája 146 égi fényjelenséget rögzített sötétedéstől hajnalig. Ráadásul Bánfalvi Péter amatőrcsillagász házának erkélyén elhelyezett berendezés csak az északkeleti égbolt egy részét fogja be. [PZS.]

(va): Újabb égi vándor érkezik. = Zalai Hírlap 69. 2013. aug. 29. 201. sz. p. 4. Zalaegerszeg. Novemberben idén már másodszor "közelíti meg" a bolygónkat üstökös: több napon át nagyszerű látványban lehet részünk az ISON nevű égi vándornak köszönhetően. Bánfalvi Péter megyeszékhelyi amatőrcsillagász is nagy várakozással tekint a randevú elé. [PZS.]

(va): Mitológia az égbolton. = Zalai Hírlap 69. 2013. szept. 30. 228. sz. p. 8. A Zala Plázában lévő Diákszigeten ma folytatódik a Csillagnéző hétfők rendezvénysorozata. A Bánfalvi Péter helyi amatőrcsillagász által vezetett ismeretterjesztő program témája ezúttal a görög mitológia és a csillagképek lesz. [PZS.]

(va): A csillagos égbolt őszi látnivalói. = Zalai Hírlap 69. 2013. okt. 10. 237. sz. p. 16. Teskánd: A falu Kemence-házként ismert közösségi épületében ma este hat órakor csillagászati program kezdődik. A csillagnéző csütörtök elnevezésű rendezvényen Bánfalvi Péter zalaegerszegi amatőrcsillagász várja az érdeklődőket. [PZS.]

(va): Felettünk jár az ISS. = Zalai Hírlap 69. 2013. okt. 15. 241. sz. p. 2. Zalaegerszeg: Ezekben a napokban ismét fölöttünk jár a Nemzetközi Űrállomás (ISS), mely esténként, tiszta égbolt esetén szabad szemmel is követhető - hívta fel a figyelmet Bánfalvi Péter megyeszékhelyi amatőrcsillagász. [PZS.]

(va): A Vega őszi észlelő hétvégéje. = Zalai Hírlap 69. 2013. okt. 17. 243. sz. p. 7. Zalaegerszeg - A megyeszékhelyi Vega Csillagászati Egyesület november 2-án Káváson rendezi meg őszi észlelő hétvégéjét. [PZS.]

A csillagos ég alatt. = Zalai Hírlap 69. 2013. november 2. 255. sz. p. 2. Zalaegerszeg. Vendégünk Bánfalvi Péter tanár, TIT-elnök: Vannak akiket nyugtat és pihentet, ha horgászbottal a kezükben beleolvadnak a természetbe... Én a csillagos ég alatt szabad szemmel vagy távcsővel az eget kémlelve kapcsolódom ki igazán. [PZS.]

(va): Csillagászok a kulcsos házban. = Zalai Hírlap 69. 2013. november 2. 255. sz. p. 3. Kávás. Holnap virradóra rendezi meg őszi észlelő hétvégéjét a Vega Csillagászati Egyesület. [PZS.]

(ag): Pillantás a világűrbe. = Zalai Hírlap 69. 2013. november 4. 256. sz. p. 2. Kávás. Őszi észlelési hétvégéjét tartotta a Vega egyesület. Dr. Csizmadia Szilárd(j) vezette a szombat éjjeli foglalkozást. Az égiek némi kegyet gyakoroltak szombat este: a foszladozó felhőtakaró mögül felbukkantak a csillagok. [PZS.]

(ag): Kicsit hasonlít "ránk". = Zalai Hírlap 69. 2013. november 6. 258. sz. p. 1. Zalaegerszeg. Rekordszámú bolygóval rendelkező naprendszert fedezett fel az a tízfős nemzetközi kutatócsoport, amelynek második számú tagja a zalaegerszegi Dr. Csizmadia Szilárd. [PZS.]

(va): Itt van az évszázad üstököse. = Zalai Hírlap 69. 2013. november 19. 269. sz. p. 4. Zalaegerszeg. A hajnali égbolton szabad szemmel is látható az ISON elnevezésű égitest, amit előzetesen az évszázad üstököseként harangoztak be felfedezői. [PZS.]

          2014.

BAKÓ Krisztián: Az Univerzum titkai. Csillagászat. [Kisújszállás], 2014. Pannon-Literatúra Kft. Polygraf Print spol. s r.o. 48 p. Lektorálta és a fotóanyagot ellenőrizte Újlaki Csaba. Az azonos című 2012-es kiadvány változatlan utánnyomása. [HAI.]

BÉKÉS Enikő: Asztrológia, orvoslás és fiziognómia Galeotto Marzio műveiben. Budapest, 2014. Balassi Kiadó. 208 p. /Humanizmus és Reformáció; 35./ [FGF.]

HADFIELD, Chris: Egy űrhajós tanácsai földlakóknak. Mit tanultam az űrrepüléseim alatt a találékonyságról, az eltökéltségről és arról, hogy mindig felkészülten kell várni a problémákat. Ford.: Both Előd. Budapest, 2014. Akkord Kiadó Kft., Borsodi Nyomda Kft. 328 p. Lektorálta: Szabados László. [KOC.]

HARGITTAI István - HARGITTAI Magdolna - HARGITTAI Balázs: Különleges elmék. Találkozás 111 híres tudóssal. Ford.: Silberer Vera. [Budapest,] 2014. Corvina Kiadó Kft, AduPrint Kft. 392 p. A szerzők "a 20. század utolsó és a 21. század első évtizedében több száz beszélgetést vett fel világhíres tudósokkal - fizikusokkal, kémikusokkal és orvosbiológusokkal. Ezeket a beszélgetéseket tekintélyes folyóiratokban és egy hatkötetes könyvsorozatban publikálták. Ezek közül választottak ki 111 beszélgetést, és azok legérdekesebb, mindenkit - nem csak tudósokat - érintő részleteit adják át itt az olvasónak. ..." Csillagászathoz kapcsolható interjú alanyok: Jocelyn Bell Burnell (pp. 21-24.).; Antony Hewish (pp. 57-59.).; Gerardus ’t Hooft (pp. 60-62.).; Rudolf Mössbauer (pp. 72-73.).; Arno A. Penzias (pp. 84-86.).; Vera C. Rubin (pp. 96-98.).; Darleane C. Hoffman (pp. 164-166.).; Stephen Mason (pp. 188-190.).; Richard N. Zare (pp. 233-236.).; Baruch S. Blumberg (pp. 255-256.). [HAI.]

KERÉNYI Lilla: Csillagmesék. Budapest, 2014. Szerzői kiadás. PrintPix Nyomda és Grafikai Stúdió. 81 p. Írta és rajzolta: Kerényi Lilla. A kéziratot ellenőrizte Csapó Anna és Mizser Attila. A hét csillagmese címe: A nyugtalan csillagkép. Miért csíkos a Jupiter? Felis, a cica. A Nap és a Hold. Az Üstökös. A Kék és a Vörös Csillag. A kis fa. [KSZ.]

KOVÁCS György: A keresztény vallás megszületésének története. [Budapest,] 2014. Ad Librum Kft. Nyomda: Kapitális Kft. 156 p. Igen részletes elemezése az Újszövetség eseményeinek időpontjáról, időrendiségéről. Kronológiai elgondolásokkal, történeti forrásokkal, csillagászati jelenségekkel vizsgálja meg Krisztus születésének, halálának idejét. Betlehemi csillag, Jézus halálakor történt elsötétedés. A zsidó, a római és az olimpiai időszámítás. A Julián és a keresztény időszámítás. A niceai zsinat intézkedései a naptárral kapcsolatban. Dionysius Exiguus. A Gergely naptár.
A Lukács evangéliumában leírt Augustus császár által elrendelt összeírás éve: i. e. 2 év. Jézus születésének időpontja: az i. e. 1 év január 5/6 éjszakája. Egy holdfogyatkozás i. e. 1. január 9-én lehetett a "betlehemi csillag", melyet a "napkeleti bölcsek" (babiloni csillagászok) előre kiszámítottak. Jézus kereszthalálának napja: i. sz. 31. év március 25-e. péntek. A könyv Barlai Katalin, Bikfalvi Géza, Czakó István, Dalos Endre, Hahn István, Hetesi Zsolt, Jakubinyi György, Huber Lipót, Kertész István, Ponori Thewrewk Aurél, Schalk Gyula, Szabados Ádám, Szoboszlai Endre, Tarján M. Tamás nevét és tanulmányait említi a csillagászati vonatkozású elemzéseknél. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. 341 p., 8 színes t. Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közreműködtek: Görgei Zoltán, Kaposvári Zoltán, Kiss Áron Keve, Kovács József, Landy-Gyebnár Mónika, Molnár Péter, Sárneczky Krisztán, Sánta Gábor, Szabó M. Gyula, Szabó Sándor, Szőllősi Attila. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Költő a Naprendszerből. Zerinváry Szilárd tudományos ismeretterjesztő emlékezete. Budapest, 2014. Szerzői kiadás. 144 p. Szakmailag ellenőrizte: Keszthelyi Sándor. Az előszót (pp. 6-8.) Újvárosy Antal írta. A borítóképen Rosenberg Róbert 2012. febr. 2-iki holdhaló felvétele. [KSZ.]

ROMVÁRI Ferenc: Pécs köztéri szobrai, épületplasztikák, emlékművek, emléktáblák. Pécs, 2014. Kronosz Kiadó, Séd Nyomda Kft. 519 p. Csillagászat: pp. 126-127.: Amerigo Tot: Komarov emlék. Felavatták 1989. okt. 1-én a Veress Endre u. 15. alatt. Teljes felújítás után 1998-ban áthelyezték: Búza térre. Felavatták 1998. máj. 16-án, Magyari Béla kiképzett űrhajós jelenlétében. 2007-ben ismét felújították. (szöveg és kép); pp. 223-224.: Ifjúság u. 6. PTE BTK Napóra, 1963. sgraffitó: Kelle Sándor alkotása, a kivitelezésben közreműködött Soltra Elemér (szöveg és kép); p. 339.: Vasas, Bethlen Gábor utca 8. Napóra. Mészkő és bronz. Alkotója: Ragács György és Pálhegyi Imre. Állította a Vasasért Egyesület, felavatták: 1999. dec. 31-én. A szöveg olvasata bronztáblán alul: Tacito pede (Hangtalan léptekkel száll az idő), hátul bronztáblán: Vasasért Egyesület, 1999. (szöveg és kép) [KSZ.]

[SZŰCS László:] "Városunk csillagai" - Kreatív alkotók a Kecskeméti Planetáriumban TAMOP -3.2.3/A-11/1-2012-0047. [Kecskemét, 2014.] Magyarország Kormánya, Európai Unió Európai Szociális Alap, Széchenyi 2020, Befektetés a jövőbe. 22 p. Szűcs László előszavával. Filmszakkör, médiaszakkör, képzőművészeti szakkör, fotószakkör a Kecskeméti Planetáriumban. Csillagászat: pp. 2-3., pp. 20-23. [KSZ.]

Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. 232 p +8 számozatlan színes oldal. A kötet bemutatója 2014. márc. 13-án volt. [KSZ.]

Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] 128 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ A szerkesztő előszava Budapesten kelt 2015 februárjában. [HAI.]

WOOTTON, David: Az egek kémlelője. Galileo Galilei élete. Ford.: Kiss Annamária. Budapest, 2014. General Press Könyvkiadó, Tardos és Társa Kft., Kinizsi Nyomda Kft. (Debrecen). 488 p. Galilei igen részletes életrajza. Bőséges jegyzetekkel, bibliográfiával, mutatókkal. [KSZ.]

BÖDŐ István: Sajnovics János (1733-1785). In: B. I.: Tardos. Székesfehérvár - Tordas, 2014. pp. 281-283. /A Fejér Megyei Levéltár Közleményei. 34./ [HAD.]

BARTHA Lajos: Abt Antal - a Kolozsvári Egyetem elfeledett fizikusa. In: Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság VII. Tudomány és Technikatörténeti Konferenciája (2014. Sziilágysomlyó). Kolozsvár, 2014. p. 46. Előadás kivonat a Kolozsvári Egyetem Kísérleti Fizika Tanszék első vezetőjének csillagászati vonatkozású érdemeit is említve. [IBQ.]

Jocelyn Bell Burnell. In: Hargittai István - Hargittai Magdolna - Hargittai Balázs: Különleges elmék. Találkozás 111 híres tudóssal. Ford.: Silberer Vera. [Budapest,] 2014. Corvina Kiadó Kft, AduPrint Kft. pp. 21-24. "Jocelyn Bell Burnell (1943- ) az egyik leghíresebb kutató azok között, akik érdemesek lettek volna a Nobel-díjra, de nem kapták meg. Belfastban, Észak-Írországban született, doktori tanulmányait Antony Hewishnál folytatta, a Cambridge-i Egyetemen. Nagymértékben hozzájárult a pulzárok felfedezéséhez. 1974-ben Antony Hewish Nobel-díjat kapott a pulzárok felfedezésében játszott meghatározó szerepéért. Sokan gondolták úgy, hogy Jocelyn Bell is rászolgált a díjra. A Princetoni Egyetemen beszélgettünk 2000-ben, amikor vendégprofesszorként dolgozott a fizika tanszéken. ..." [HAI.]

Antony Hewish. In: Hargittai István - Hargittai Magdolna - Hargittai Balázs: Különleges elmék. Találkozás 111 híres tudóssal. Ford.: Silberer Vera. [Budapest,] 2014. Corvina Kiadó Kft, AduPrint Kft. pp. 57-59. "Antony Hewish (1924- ) Fowey-ban született, Angliában. A Cambridge-i Egyetem rádiócsillagász professor emeritusa. 1968-ban választották a Royal Society tagjai közé. A rádiócsillagászatban elért eredményekért Martin Ryle-lal fizikai Nobel-díjat kapott. Hewisht főként a pulzárok felfedezésében játszott döntő szerepéért tüntették ki. A Cavendish Laboratóriumban beszélgettünk 2000-ben. ..." [HAI.]

Gerardus ’t Hooft. In: Hargittai István - Hargittai Magdolna - Hargittai Balázs: Különleges elmék. Találkozás 111 híres tudóssal. Ford.: Silberer Vera. [Budapest,] 2014. Corvina Kiadó Kft, AduPrint Kft. pp. 60-62. "Gerardus ’t Hooft (1946- ) a hollandiai Den Helderben született. Az Utrechti Egyetem Elméleti Fizika Intézetének kiemelt fizikaprofesszora és Spinoza Intézetének munkatársa. Az Utrechti Egyetemen szerzett PhD-fokozatot 1972- ben, azóta ott dolgozik. 1999-ben Martinus Veltmannal fizikai Nobel-díjat kapott az elektrogyenge kölcsönhatások kvantumszerkezetének felderítéséért. Számos más kitüntetéssel is elismerték az eredményeit. Az Utrechti Egyetemen beszélgettünk 2001 márciusában. [...] léteznek-e Földön kívüli civilizációk, a másik: kapcsolatba lehet-e velük lépni, vagy van-e már velük esetleg kapcsolatunk. A második kérdésre, azt hiszem, tagadó választ adhatunk; ezek a civilizációk valószínűleg túlságosan távol vannak.
Az egyoldalú kapcsolat nem teljesen elképzelhetetlen olyan értelemben, hogy egy napon találhatunk bizonyos jeleket. Talán mi is küldhetünk jeleket, de kommunikációra nem leszünk képesek, mert ezek a civilizációk túl messze vannak. Ami pedig a létezésükre vonatkozó kérdést illeti: azt hiszem, gyakran a kelleténél jóval optimistábban ítélik meg, hogy kialakulhat-e valahol intelligens élet. ..." [HAI.]

Rudolf Mössbauer. In: Hargittai István - Hargittai Magdolna - Hargittai Balázs: Különleges elmék. Találkozás 111 híres tudóssal. Ford.: Silberer Vera. [Budapest,] 2014. Corvina Kiadó Kft, AduPrint Kft. pp. 72-73. "Rudolf Mössbauer (1929-2011) német fizikus volt. A Müncheni Műszaki Egyetemen végzett, 1958-ban ugyanitt doktorált. Részben az egyetemen, részben a heidelbergi Max Planck Intézetben dolgozott; itt fedezte fel a "visszalökődésmentes magrezonancia-abszorpció"-t. Ebből ered a Mössbauer-effektus és a Mössbauer-spektroszkópia kifejezés. 1960-ban a Kaliforniai Műszaki Egyetem munkatársa lett, a következő évben felfedezéséért elnyerte a fizikai Nobel-díjat. 1965-ben a Müncheni Műszaki Egyetem professzoraként tért vissza Németországba. 1997-ben innen ment nyugdíjba. 1972 és 1977 között a Max von Laue-Paul Langevin Intézetet irányította a franciaországi Grenoble-ban. 1995-ben Budapesten beszélgettünk. [...] Rudolf Mössbauer intenzíven dolgozott a GALLEX-kísérletben (Gallium Experiment).
"Ebben a kísérletben a napneutrínókat detektáljuk, nagy nemzetközi együttműködésben. ..." [HAI.]

Arno A. Penzias. In: Hargittai István - Hargittai Magdolna - Hargittai Balázs: Különleges elmék. Találkozás 111 híres tudóssal. Ford.: Silberer Vera. [Budapest,] 2014. Corvina Kiadó Kft, AduPrint Kft. pp. 84-86. "Arno A. Penzias (1933- ) Münchenben született. Zsidó és lengyel származása duplán sújtotta; mintha Németország és Lengyelország összeesküdött volna az ő és családja elpusztítására. Ötéves volt, amikor a háta mögött hagyhatta Közép-Európát; végül az Egyesült Államokban kötöttek ki menekültként. A New York-i City College-ban szerzett BSc-, a Columbia Egyetemen MSc- és PhD-fokozatot (1962). Kutatói pályafutása a Bell Laboratóriumokban indult; 1967 és 1985 között részben a Princetoni Egyetemen is dolgozott. 1978-ban Robert W. Wilsonnal osztozott a fizikai Nobel-díj felén a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás felfedezéséért. 2001-ben beszélgettünk Stockholmban. ..." [HAI.]

Vera C. Rubin. In: Hargittai István - Hargittai Magdolna - Hargittai Balázs: Különleges elmék. Találkozás 111 híres tudóssal. Ford.: Silberer Vera. [Budapest,] 2014. Corvina Kiadó Kft, AduPrint Kft. pp. 96-98. "Vera C. Rubin (1928- ) csillagász Philadelphiában született. A Vassar College-ban 1948-ban szerzett BA-, a Cornell Egyetemen 1951-ben master fokozatot. PhD-disszertációját a Georgetowni Egyetemen védte meg 1954-ben. Doktori tanulmányai alatt George Gamow volt a mentora. A washingtoni Carnegie Intézet Földi Mágnesség Osztályának munkatársa. Leghíresebb felfedezése, hogy világegyetemünk túlnyomó része sötét anyag. A galaxisokkal kapcsolatos néhány felfedezése megelőzte korát, de a tudományos közösség végül elfogadta őket. 2000-ben beszélgettünk Washingtonban, a Carnegie Intézetben. ..." [HAI.]

Darleane C. Hoffman. In: Hargittai István - Hargittai Magdolna - Hargittai Balázs: Különleges elmék. Találkozás 111 híres tudóssal. Ford.: Silberer Vera. [Budapest,] 2014. Corvina Kiadó Kft, AduPrint Kft. pp. 164-166. "Darleane C. Hoffman (1926-) az Iowa állambeli Terrilben született. Számos megbízatásnak tett és tesz eleget, ő volt a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban működő G. T. Seaborg Intézet alapító igazgatója, ma tudományos tanácsadója. 1951-ben szerzett PhD-fokozatot az Iowai Állami Egyetemen. Dolgozott az Oak Ridge-i Nemzeti Laboratóriumban, a Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumban és a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumban. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el; külső tagja a Norvég Tudományos Akadémiának (1990), a Nemzeti Tudományos Érem (1997) és az Amerikai Kémiai Társaság Priestley-érmének (2000) tulajdonosa. Darleane Hoffmannal 2004-ben beszélgettünk dolgozószobájában, Berkeley-ben. [...]
Hoffman sokat foglalkozott a világegyetemben előforduló elemek keletkezésének kérdésével. Többé-kevésbé már tudjuk, hogyan keletkeznek a világegyetem könnyű elemei, de a nehéz elemek keletkezésének megfejtése bonyolultabbnak tűnik. "A jelenlegi elméletek az r-folyamatot tartják valószínűnek, tehát gyorsneutronbefogás zajlik mindaddig, amíg el nem érünk a periódusos rendszer - mai tudásunk szerint - legnehezebb tagjaiig. ..." [HAI.]

Stephen Mason. In: Hargittai István - Hargittai Magdolna - Hargittai Balázs: Különleges elmék. Találkozás 111 híres tudóssal. Ford.: Silberer Vera. [Budapest,] 2014. Corvina Kiadó Kft, AduPrint Kft. pp. 188-190. "Stephen Mason (1923-2007) az angliai Leicesterben született. Tudománytörténész volt, a Londoni Egyetem King’s Collegeának professor emeritusa, a Royal Society tagja. Leghíresebb munkája az A History of the Sciences (A tudományok története), amelynek utolsó átdolgozását már nem tudta befejezni. Utolsó könyve a Chemical Evolution (Kémiai evolúció). 2000-ben találkoztunk Cambridge-ben. [...] A lutheránus Dánia királya, II. Frigyes támogatta egyik nemese, Tycho Brahe (1546-1601) csillagászati munkáját. Brahe halála után asszisztensére, Keplerre szálltak húsz éven át gyűjtött csillagászati adatai azzal az udvari matematikusi állással együtt, amelyet II. Rudolf császárnál, Prágában töltött be.
Ugyanakkor az isztambuli obszervatóriumot - mindössze hatévnyi működés után (1575-1580) - lerombolták III. Murád oszmán szultán parancsára (pedig őt érdekelte a csillagászat), mert muszlim jogtanácsosai véleménye (a fatva) szerint az 1580-as törökországi bubópestisjárványt az égi események asztronómiai fürkészése robbantotta ki. ..." [HAI.]

Richard N. Zare. In: Hargittai István - Hargittai Magdolna - Hargittai Balázs: Különleges elmék. Találkozás 111 híres tudóssal. Ford.: Silberer Vera. [Budapest,] 2014. Corvina Kiadó Kft, AduPrint Kft. pp. 233-236. "Richard N. Zare (1939- ) a Harvard Egyetemen szerezte fokozatait. A Coloradói Egyetemen kezdte a pályáját, aztán a Massachusettsi Műszaki Egyetemen dolgozott, végül a Columbia Egyetemről 1977-ben átment a Stanford Egyetemre, ahol megállapodott. Sokoldalú kémikus, az analitikai kémia több területén is nagyon kreatív, és jól ismeri tudománya elméleti fizikai alapjait. Kitüntetésekkel elhalmozott, a nyilvánosság előtt is gyakran szereplő kutató, az Egyesült Államok egyik legismertebb kémikusa. 1999-ben beszélgettünk a Stanford Egyetemen. Richard Zare marsi meteoritból származó mintákat elemzett. Az a meteorit, amelyet 1984-ben találtak az Antarktiszon, körülbelül tizenháromezer éve zuhant a Földre, és a jégbe fagyva változatlanul megmaradt.
Az volt a kérdés, hogy a meteoritban található-e bizonyíték a marsi életre. ..." [HAI.]

Baruch S. Blumberg. In: Hargittai István - Hargittai Magdolna - Hargittai Balázs: Különleges elmék. Találkozás 111 híres tudóssal. Ford.: Silberer Vera. [Budapest,] 2014. Corvina Kiadó Kft, AduPrint Kft. pp. 255-256. Baruch S. Blumberg (1925-2011) New Yorkban született. BS-fokozatot és orvosi diplomát a Union College-ban (Schenectady) és a Columbia Egyetemen szerzett 1946-ban és 1951-ben. Nagy-Britannában, az Oxfordi Egyetemen doktorált 1957-ben. Elsősorban a hepatitis B vírus felfedezésével és az ellene kidolgozott vakcinával szerzett nevet. Az 1976-os élettani vagy orvosi Nobel-díjat D. Carleton Gajdusekkel megosztva kapta a fertőző betegségek eredetének és terjedésének új mechanizmusait feltáró felfedezésekért. 2002-ben beszélgettünk a philadelphiai Fox Chase Rákközpontban, a dolgozószobájában. [...] Az 1990-es évek végén Baruch Blumberget új munkaterület várta: a NASA Asztrobiológiai Intézetének alapító igazgatója lett.
Kíváncsiak voltunk, hogy a (más területen szerzett) Nobel-díjon kívül mi indokolta a kinevezését. [...] Elsősorban az evolúció korai szakasza érdekel bennünket, az élet kialakulása és a prebiotikus kémia. A meteoritokkal és a kozmikus porral több száz szerves vegyület rengeteg molekulája érkezik minden évben a Földre. ..." [HAI.]

BARTHA Lajos: Herman Ottó csillagai. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. Föszerk.: Pusztai Tamás, szerk.: Tóth Arnold. 53. 2014. köt. pp. 391-400. 1. rész: Herman Ottó törekvése Hell Miksa és Sajnovics János vardői emlékének kikutatására. 2. rész: Herman Ottó népi csillag-név gyűjtése a ridegpásztorok körében és az ezzel kapcsolatos téves megítélés helyesbítése. Nem azonos Bartha Lajos azonos című cikkével (Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 58-63.). [IBQ.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 7-10. [KSZ.]

Kalendárium. In: Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 11-199. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: a Nap és a Hold naponkénti adatai, bolygók, eseménynaptár, a Hold csillagfedései, Jupiter-holdak, Szaturnusz-holdak.; Január. pp. 12-35., Jupiter-szembenállás. pp. 18-19., A Merkúr esti láthatósága. p. 19., A Vénusz alsó együttállása. pp. 19-20., Januári holdsarlók. p. 21., Üstökösök. pp. 21-27., R Hydrae. pp. 27-28., A Plana-kráter. pp. 29-30., Évforduló: 150 éve hunyt el Giovanni Plana. 200 éve született Chester Lyman. pp. 30-32.; Február. pp. 36-51., Üstökösök. pp. 42-43., A 119 Tauri súroló fedése február 9-én. pp. 43-44., A lambda Geminorum súroló fedése február 11-én. p. 44., A Rhaeticus.kráter. p. 45., Évforduló: 500 éve született Rhaeticus. 450 éve született Galileo Galilei. pp. 46-49.;
Március. pp. 52-67., A Vénusz dichotómiája és legnagyobb hajnali kitérése. p. 58., A Mars és a 72 Virginis együttállása március 26-án. p. 58., Márciusi holdsarlók. p. 59., Üstökösök. pp. 59-60., Messier-objektumok alkonyattól pirkadatig. pp. 60-62., A Fabricius-kráter. pp. 62-63., Évforduló: 450 éve született David Fabricius. 100 éve született Jakov Zeldovics. pp. 64-65.; Április. pp. 68-83., Oppozícióban a Mars. p. 73., A Mars a 38 Vir mellett április 22-én. p. 73., Oppozícióban a Ceres. p. 74., Oppozícióban a Vesta. p. 75., Fényes kisbolygók találkozója. p. 75., Üstökösök. pp. 76-77., Teljes holdfogyatkozás április 15-én. pp. 77-78., Gyűrűs napfogyatkozás április 29-én. p. 78., R Coronae Borealis. pp. 78-79., Évforduló: 100 éve született Adriaan Blaauw. 100 éve született Zdenek Kopal. pp. 80-81.; Május. pp. 84-97., A Merkúr kedvező esti láthatósága. pp. 89-90., Oppozícióban a Szaturnusz. pp. 90-91.,
A Merkúr, a Jupiter és a Hold együttállása május 31-én este. pp. 91-92., Csillagfedések az éjszakai májusban. pp. 92-93., Üstökösök. pp. 93-95., Évforduló: 25 éve indították a Magellán-szondát a Vénuszhoz (1989. május 4.). pp. 95-96.; Június. pp. 98-109., Üstökösök. p. 103., A Jupiter az NGC 2420 nyílthalmaz közelében június 13-án. p. 103., Három Jupiter-hold árnyéka a bolygón június 3-án délután. p. 103., A khí Cygni maximuma. pp. 104-105., Évforduló: 100 éve hunyt el David Gill. 100 éve született Lyman Spitzer. pp. 106-107.; Július. pp. 110-123., A Merkúr, Vénusz és a Hold együttállása július 25-én. p. 115., A Merkúr nyári hajnali láthatósága. pp. 115-117., A Mira Ceti. pp. 116-117., Táborok, expedíciók. pp. 117-120., A Mare Cognitum. pp. 120-121., Évforduló: 50 éve indították a Ranger-7 szondát a Holdhoz (1964. július 28.). p. 122.; Augusztus. pp. 124-139., Észleljük a telivénuszt! p. 130., Oppozícióban a Neptunusz. pp. 130-131.,
A Vénusz és a Jupiter szoros közelsége augusztus 18-án hajnalban. pp. 131-132., Csúcsforgalom a Mérlegben. p. 132., A Vénusz, a Jupiter és a Hold együttállása augusztus 23-án. p. 133., A Hold, a Mars és a Szaturnusz együttállása az esti szürkületben augusztus 31-én. p. 133., R Scuti. pp. 133-135., Évforduló: 350 éve hunyt el Maria Cunitz. 100 éve született William Hiltner. 50 éve alakult meg a Csillagászat Baráti Köre. pp. 135-137.; Szeptember. pp. 140-153., A Hold és az M67 szoros randevúja szeptember 20-án. pp. 145-146., A Mars megközelíti az M80 gömbhalmazt szeptember 23-án. p. 146., A Mars és riválisa szeptember 28-29-én az esti égen. p. 146., A (15) Eunomia kisbolygó az M4 gömbhalmaz előtt. pp. 147-148., Észleljük az Uránuszt! pp. 148-149., Üstökösök. p. 149., Ősszel a Hadak útján. pp. 149-150., Évforduló: 200 éve született Daniel Kirkwood. pp. 151-152.; Október. pp. 154-169., Szaturnusz-fedés október 15-én. pp. 159-160.,
A Hold és az M9 gömbhalmaz együttállása október 27-én. p. 161., Októberi holdsarlók. p. 161., Üstökösök. pp. 161-162., Teljes holdfogyatkozás 2014. október 8-án. p. 163., Részleges napfogyatkozás 2014. október 23-án. p. 163., A Faye-kráter. p. 164., Évforduló: 100 éve született Raymond Davis. 200 éve született Hervé Faye. pp. 165-167.; November. pp. 170-181., Üstökösök. pp. 175-176., A Mars az M28 mellett november 3-án. p. 176., Évforduló: 100 éve született James Baker. 200 éves született Julius Mayer. pp. 178-180.; December. pp. 182-199., Decemberi holdsarlók. p. 188., Üstökösök. pp. 188-189., A (7) Iris kisbolygó megközelíti az NGC 3521-et december 4-én. pp. 189-190., A téli Tejút nyomában. pp. 190-193., A Ritchey-kráter. pp. 193-194., Évforduló: 150 éve született George Ritchey.150 éve született Robert Aitken. pp. 195-197. [KSZ.]

Képmelléklet. p. 192., 8 színes t. Belső bolygók kelése és nyugvása. Külső bolygók kelése és nyugvása. Képek a Merkúr felszínéről. Az Orion B déli területének színes képe. Sánta Gábor felvétele az állatövi fényről. A 2012. jún. 6-i Vénusz-átvonulásról Khaut Péter és ifj. Szendrői Gábor képei. Szabó Sándor képe a 2012. júl. 15-i Jupiter-fedésről. A Lagúna-köd Éder Iván képén. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Új eredmények a Merkúr kutatásáról. In: Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 203-211., 3 színes t. [KSZ.]

KISS Csaba: A Nap törmelékkorongja. In: Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 214-232., 1 színes t. [KSZ.]

KÖNYVES Vera: A Gould-öv. In: Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 233-253., 1 színes t. [KSZ.]

KISS L. László: Az amatőrcsillagászok és a változócsillagászat. In: Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 254-269. [KSZ.]

HARMATTA János: Az amatőrcsillagászat szubjektív vonatkozásai. In: Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 270-300. Fejezetcímek: Az amatőrcsillagászat mint hobbi. Szubjektív viszonyulás. Így nyilatkoznak az érintettek. Személyes belső viszonyulások. Az Univerzumhoz (az észlelés tárgyához) való viszony. A csillagászati ismeretekhez való viszony. A rendszeres észlelési munkához való viszony. Így vallanak az érintettek: Munzlinger Attila, Horváth Tibor. Az amatőrtársakhoz való viszony. Személyes kapcsolat az amatőrtársakkal. Az amatőr szervezetekhez való viszony. A társadalmi (el)ismertséghez való viszony. Az amatőrmozgalom képviseletéhez való viszony. A magunkhoz való viszony. Az amatőrcsillagász képességerősítői. A felszereléshez való viszony. A felszerelés fontossága. A felszerelés kihasználtsága. Belső kapcsolat a műszerrel. Az építők.
A távcső (csillagda) építésének pszichológiája. Az amatőrcsillagászat mint határfeszegetés. Így vall az érintett: Fényes Lóránd. Amatőr és hivatásos csillagász összehasonlítása. Egy kis szubjektív tipológia. A kezdő amatőrcsillagász. Kezdő amatőrcsillagászok típusai és fokozatai (Látvány típus. Érdeklődő. Beépülő,. Szalmaláng). További amatőrcsillagász típusok (Közösségi, Bemutató amatőrcsillagász, járdacsillagász. Rovatvezető, szakcsoportvezető. Sztár-amatőrcsillagász. Akik a háttérben dolgoznak: távcsőépítési segítség, honlap). Az amatőrcsillagász árnyékos oldala. Hobbi vagy hivatás viszonya. Nehézségek a szubjektív viszonyulásokban. A kiégés. Abbahagyás. Az amatőrcsillagász napos oldala. Pszichológiai nyereségek.
Amatőrcsillagász örömök (A megismerés öröme. Az észlelés öröme. Az égbolton való tájékozódás öröme. A felismerés, beazonosítás, valamilyen esemény megfigyelésének öröme. Az észlelési produkció (rajz, napló, fotó) öröme. A saját észlelési mikrovilág (távcső, csillagda) kiépítésének öröme. Az előrehaladás, a fejlődés öröme. Az elismertség öröme. A megújulás öröme. A frusztrációk legyőzésének öröme. A hasonlókkal (amatőrtársakkal) való kommunikáció öröme. Az összetartozás öröme. A kapás-adás öröme. Az együttes élmény öröme). Egy kis diagnosztika. Szubjektív viszonyulások: mennyire fontosak? [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 2012. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 303-308. [KSZ.]

ÁBRAHÁM Péter: Az MTA CSFK Csillagászati Intézetének 2012. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 309- 320. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2012-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 321-326. [KSZ.]

SZATHMÁRY Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 2011-2012-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 327-335. [KSZ.]

BALÁZS Lajos: In memoriam Szeidl Béla (1938-2013). In: Meteor csillagászati évkönyv 2014. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2013. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 339-340. [KSZ.]

KOSZTA Zoltán: A csillagok állása 2014-ben. In: Székely Kalendárium 2014. - a Székely Hírmondó napilap évkönyve a 2014. esztendőre. Szerk.: Ötvös Boglárka. Kézdivásárhely, 2013. Pro Press Egyesület, Profiton Kft. A nyomás és kötés a nagybányai Ceconii munkája. pp. 56-58. A 2014-es év csillagászati jelenségeinek előzetes ismertetése. Fogyatkozások, együttállások, meteorrajok, üstökösök, bolygók láthatósága. [KSZ.]

SZABÓ Sarolta: Adalékok a nyíregyházi csillagvizsgáló és planetárium történetéhez. Beszélgetés Göőz professzor úrral. In: Tiszteletkötet Dr. Frisnyák Sándor geográfus professzor 80. születésnapjára. Szerk.: Gál András, Kókai Sándor. Nyíregyháza - Szerencs, 2014. Szerencsi Bocskai István Római Katolikus Gimnázium, Nyíregyházi Főiskola Turizmus- és Földrajztudományi Intézete, Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft. (Debrecen) pp. 321-330. A csillagvizsgálók (egyik korábban a főiskola lapos tetejére került egy letolható tetejű házba, benne egy 300/2100 mm-es Newton távcső, melynek tükrét Kulin György csiszolta, a későbbi másik a főiskola VI. emeleti tetejére egy szabályos elforgatható csillagászati kupolába kerülő Zeiss-Meniscas német gyári távcső), a planetárium (egy Baader iskolai planetárium vetítőt használtak egy 3 m magas kupola alatt és 10-15 hallgató is elfért alatta), a napóra (a rozsdamentes acélból készült félköríves ekvatoriális napóra leírása). [KSZ.]

ELEK László: Előszó. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 5-6. [KSZ.]

[ELEK László:] Almár Iván. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 7-34. [KSZ.]

[ELEK László:] Apáthy István. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 35-54. [KSZ.]

[ELEK László:] Bencze Pál. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 55-70. [KSZ.]

[ELEK László:] Ferencz Csaba. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 71-92. [KSZ.]

[ELEK László:] Gschwindt András. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 93-114. [KSZ.]

[ELEK László:] Horváth András Ferenc. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 115-132. 1941-ben született Esztergomban. A TIT Budapesti Planetáriumának és az Uránia Csillagvizsgálónak igazgatója volt. Nagyrészt a Horváth András néven szerepelt és publikált. [KSZ.]

[ELEK László:] Ill Márton. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 133-152. [KSZ.]

[ELEK László:] Illés Erzsébet. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 153-181. [KSZ.]

[ELEK László:] Kántor Csaba. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 182-198. [KSZ.] [ELEK László:] Tänczer Tibor. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 199-230. [KSZ.]

Függelék. Gál Gyula. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 221-227. Életrajza. Visszaemlékezés és méltatás. Mikola Orsolya. Interjú az egyetemünktől nemrég elbúcsúzott Gál Gyula Tanár Úrral. [KSZ.]

Névmutató. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 228-230. [KSZ.]

A Magyar Asztronautikai Társaságról. In: Tudomány születik. Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel. 1957 - 1980. Szerk.: Elek László. Budapest, 2014. Kiad.: Magyar Asztronautikai Társaság, Prime Print Kft. nyomda. pp. 231-232. [KSZ.]

[FREY Sándor]: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 3. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ [HAI.]

FREY Sándor: Válogatás az űrkutatás 2014-es eseményeiből. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 4-35. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "Összeállításunkban az Űrvilág internetes hírportál (www.urvilag.hu) anyagaiból válogattunk. A felhasznált illusztrációk többsége NASA és ESA fotó vagy fantáziakép. ..." [HAI.]

APÁTHY István - HIRN Attila: Tudományos mérések magyar részvétellel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínén. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 36-43. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ [HAI.]

BAKSA Attila: Űreszközök fedélzeti autonómiájának kialakítása a Naprendszer távoli objektumainak kutatásához. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] 44-51. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "A Naprendszer távoli objektumainak eredményes űrszondás kutatása magas fokú autonómiát követel meg az adott űreszköztől, ami a processzorok fejlődésének köszönhetően szoftver úton valósítható meg. Egy távoli égitest felszínén tevékenykedő űreszköz bonyolult feladatainak sokasága szükségessé teszi egy átfogó vezérlési modell kialakítását, amely megfelelő sebességgel képes kezelni a gyors környezeti eseményeket, mégis rugalmasságot biztosít egy hosszú távú küldetés változó igényei számára. Kidolgozott modellünket a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösre 2014. november 12-én történelmi leszállást végrehajtó Philae leszállóegységen alkalmaztuk az ESA Rosetta misszióban. ..." [HAI.]

BAKSA Attila - BAÁZS András - SÓDOR Bálint - SZALAI Sándor - TRÓZNAI Gábor: A Rosetta Lander fedélzeti autonómiájának validálása. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 52-61. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "A Rosetta üstököskutató küldetés Philae leszállóegységén alkalmazott MSO (Mission Sequencing Object) modell rendkívül összetett tudományos műveletek autonóm végrehajtását teszi lehetővé. Így az üstökös környezeti feltételeihez adaptívan alkalmazkodó műveleti rendszer tesztelése és validálása szintén összetett feladat. Az üstökösön várható környezeti feltételek és lehetséges eseményláncolatok földi körülmények között nem hozhatók létre, ezért szükséges azok szimulációja. ..." [HAI.]

BÁRCZY Pál - BÁRCZY Tamás - SZŐKE János: Új sokcsatornás földmegfigyelő műholdcsalád születik, avagy a Sentinel-2 MSI-MMTH projekt technikai kihívásai. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 62-68. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "A cikk tájékoztatást ad a Sentinel-2 európai földmegfigyelő műhold műszaki adatairól és rendeltetéséről. Betekintést kapunk a magyar Admatis Kft. sikeres részvételéről a műhold két példányának elkészítésében. A Sentinel-2 tizenöt ország cégeinek az együttműködésével jött létre. Köztük van az Admatis, amely csaknem 50 beszállító cég munkáját fogta össze, s ezzel jelentős lépést tett előre a magyar űripar frontján. ..." [HAI.]

HEVÉR Renáta: A Sentinel-1A műhold és első hazai észlelései, az adatok műholdradar-interferometriás alkalmazási lehetőségei. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 69-75. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "Az Európain Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA) közös Copernicus programjának keretein belül a Sentinel (Őrszem) műholdcsalád elemeinek Föld körüli pályára állításával új korszákhoz ér a műholdas földmegfigyelés. A legfőbb cél, hogy egységes, operatív, jó minőségű adatokkal dolgozó földmegfigyelő rendszert hozzanak létre környezetvédelmi és biztonsági célú alkalmazásokra. ..." [HAI.]

KOMÁROMI Annamária: Űrtan a hőtanban. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 76-85. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "...Jelen cikkben a fizika egy olyan területén mutatom be az űrkutatás - ezen belül a műholdak - tanagyagba történő beágyazását, mely első ránézésre talán nem tűnik nyilvánvalónak: ez a hőtan. Célul tűztem ki, hogy minél többet hivatkozzak a Masat-1 műholdra, hiszen ez a műhold nemcsak hazánk büszkesége, de tekintettel arra, hogy a tervezői nagyrészt egyetemista diákok, akik csak néhány évvel idősebbek a középiskolás korosztálynál, ezáltal a diákokhoz talán közelebb lehet hozni magát a fizikát is. ..." [HAI.]

MIHÁLYI Dávid Krisztián - MÉSZÁROS János - FARKAS Alexandra: Mit tudunk az űrszemétről? Összefoglaló helyzetjelentés 1957-től napjainkig. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 86-96. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "...Definíció szerint űrszemétnek nevezünk minden olyan mesterséges eredetű tárgyat, amely funkcióját elvesztette már, ám továbbra is a Föld körül kering vagy belép a légkörbe. [...] A fenti definíció megfeledkezik azonban a nem Föld körüli pályára tervezett mesterséges objektumokról, amik mára már működésképtelenné, feleslegessé váltak. Ugyan e tárgyak nem okoznak közvetlen problémát az emberiség számára, ám ezeket is űrszemétként kezelhetjük. Ide tartoznak például a funkciójukat vesztetten sodródó űrszondák, a leszállóegységek és roverek a Mars, a Vénusz és a Titan felszínén, továbbá a holdraszállások során égi kísérőnk felszínén hagyott eszközök. ..." [HAI.]

BACSÁRDI László - KISS András: Kvantumkommunikáción alapuló műholdas hálózat vizsgálata. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 97-107. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "...A kvantumos kulcsszétosztó protokollok a kvantummechanikai szabályoknak megfelelően működnek. A kulcsszétosztó folyamat alatt a kulcs lehallgatására irányuló kísérletek megzavarják a kvantumállapotokat, így a lehallgató észlelhetővé válik. Az elmúlt években több tanulmány is foglalkozott lézer alapú űrkommunikációval, de ez még mindig egy megvalósítatlan technika a Föld-űr és űr-űr kommunikációs csatornák esetében. A célunk egy olyan összetett hálózati modell fejlesztése, amely lehetővé teszi a globális méretű kvantum alapú kulcscserét. Az elmúlt évek során egy szimulációs eszközt fejlesztettünk a kommunikációs hálózat modellezésére, és elemeztünk különböző fontos jellemzőket, például a bithiba-arányt. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: Újdonságok a kis tömegű exobolygók kutatása terén. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 108-114. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "...A Kepler-űrtávcső küldetése mérföldkőnek számít Galaxisunk részletesebb megismerése terén, s az exobolygó-kutatás minőségileg új korszakát nyitotta meg. Mérési eredményei alapján tömegével fedeznek fel Föld-típusú bolygókat is a Tejútrendszernek a Naphoz hasonló és a nála kisebb tömegű csillagai körül. A Kepler-misszió egyik vitathatatlan érdeme annak bebizonyítása, hogy az exobolygók világában jóval gyakoribbak a szuper-Föld kategóriájú és a még kisebb objektumok, mint a Jupiter-szerű óriásbolygók. ..." [HAI.]

FREY Sándor: Műegyetemi fiatalok az űrben. A Magyar Asztronautikai Társaság 2014. évi tevékenysége. Beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 115-117. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "Az első magyar műhold, a Masat-1 felbocsátásának második év fordulóját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fiatal hallgatói és oktatói űrvonatkozású kutatásait bemutató előadásokkal ünnepelték. ..." [HAI.]

ORAVECZ Éva: Szakmai kirándulás a Kecskeméti Repülőkórházba. A Magyar Asztronautikai Társaság 2014. évi tevékenysége. Beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 117. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "Budapestről induló, egész napos buszos kirándulást szerveztünk az érdeklődőknek 2014. február 22-én (szombaton) Kecskemétre, a Magyar Honvédség Repülőorvosi, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézetébe. Az alábbiakban az egyik résztvevő élménybeszámolóját közöljük. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Tudomány születik - könyvbemutató. A Magyar Asztronautikai Társaság 2014. évi tevékenysége. Beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 117-119. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "Történelmi kötetet jelentetett meg a MANT, Tudomány születik címmel. Elek László beszélgetéseit tartalmazza a könyv tíz magyar űrkutatóval, akik annak idején hozzájárultak ennek a tudománynak a hazai születéséhez. ..." [HAI.]

Űrturizmus - civilek a világűrben: diákpályázatunk eredménye. A Magyar Asztronautikai Társaság 2014. évi tevékenysége. Beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 119-120. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "A MANT évente hirdeti meg ifjúsági pályázatát, melyre általános és középiskolás diákok jelentkezhetnek. A pályázat kiemelt célja az űrtevékenység népszerűsítése a fiatalok körében. A 2013/2014-as pályázat témája Űrturizmus - civilek a világűrben volt. A pályázók öt műfajban adhatták be műveiket: írhattak esszét, rajzolhattak, egy tervezési feladatot készíthettek el, a zsűri által meghatározott feladatok megoldásait adhatták be, vagy videót is készíthettek az adott témában. ..." [HAI.]

Felfedezők Napja. A Magyar Asztronautikai Társaság 2014. évi tevékenysége. Beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 121. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "A MANT standja ismét ott volt Budapesten, a Millenáris D csarnokában zajló egész napos ingyenes tudománynépszerűsítő rendezvényen. Tavaly először rendezte meg a Felfedezők Napját A Föld gömb Az Expedíciós Kutatásért Alapítvány. Szakmai partnerként a MANT már akkor is jelen volt a nagysikerű eseményen, hozzájárulva a gazdag programkínálathoz. A nap idei fő témája a barlangkutatás volt, de emellett számos más érdekességet is tartalmazott a program, köztük az űrkutatást is. ..." [HAI.]

OLEJ Dóra: Űrtábori élménybeszámoló. A Magyar Asztronautikai Társaság 2014. évi tevékenysége. Beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 121-122. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "Az idei Űrtábor június végén volt Felsőtárkányban, egy Eger melletti faluban. [...] mi történne, ha valamilyen okból kifolyólag leállna az összes műhold, milyen következményei lennének, milyen területekre lenne hatása, hogy lehetne megoldani ezt a problémát, stb. A hét során többször is kaptunk időt a feladat megoldására, majd pénteken délelőtt egy előadás keretében be kellett mutatnunk a megoldásainkat. A tábor ideje alatt kétszer is ellátogattunk az egri főiskolára, ahol megtekinthettük a camera obscurát, érdekes fizikai és kémiai kísérleteket láthattunk, és több előadást is meghallgattunk, pl. az űrkutatás és a történelem kapcsolatáról, a marsi élővilág kutatásáról, az űrhajósok élelemellátásáról. ..." [HAI.]

Tudományok és Tehetségek Kertje 2014. A Magyar Asztronautikai Társaság 2014. évi tevékenysége. Beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 122. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "A MANT 2014-ben is saját standdal jelent meg a Tudományok és Tehetségek Kertje című tudománynépszerűsítő rendezvényen. Szeptember 19-én (pénteken) reggeltől estig vártuk az űrkutatás iránt érdeklődőket - az óvodás korúaktól egészen a legidősebbekig - rejtvényekkel, játékokkal, poszterekkel, kiadványainkkal, űrműszer-bemutatóval, a beszélgetés és a MANT-ba való belépés lehetőségével. A helyszín a Magyar Nemzeti Múzeum kertje (1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.) volt." [HAI.]

Űrkutatás Napja 2014. A Magyar Asztronautikai Társaság 2014. évi tevékenysége. Beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 122-124. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "A MANT és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kara (VIK) 2014. december 4-én a Műegyetemen rendezte meg az Űrkutatás Napja elnevezésű ismeretterjesztő rendezvényt. Az Űrkutatás Napja szakmai partnere idén a SES Astra, a világ vezető műholdas távközlési vállalata volt. ..." [HAI.]

Kitüntetések. A Magyar Asztronautikai Társaság 2014. évi tevékenysége. Beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 124. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "A Nők a Tudományban Kiválósági Díj idei nyertese az űrkutatás területén 2014-ben Barta Veronika, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont soproni Geodéziai és Geofizikai Intézetének fiatal kutatója lett. A Nők a Tudományban Egyesület által meghirdetett díjat október 17-én adták át Budapesten, az Innotrends Hungary 2014 konferencián.
Az ENSZ támogatásával működő, 35 év alatti fiatalokat tömörítő nemzetközi űrkutatási szervezet, a Space Generation Advisory Council egyik rangos elismerésében részesült Bacsárdi László, a MANT főtitkára. Ő lett a Hónap embere 2014 novemberében, amivel szakmai szervezőkészségét és odaadását ismerték el. A díj 2009-es alapítása óta ez volt az első alkalom, hogy egy magyar tag munkáját ismerte el a szervezet. 2014-ben Gábor Dénes-díjat kapott Solymosi János, a MANT elnöke. A rangos díjat a NOVOFER Alapítvány kuratóriuma ítéli oda, 1989 óta minden évben. ..." [HAI.]

A Magyar Asztronautikai Társaságról. In: Űrtan évkönyv 2014. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2015. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 127-128. /Asztronautikai Tájékoztató. 66./ "A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) első jogelődje, a Társadalom és Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat Asztronautikai Bizottsága 1956 májusában alakult meg. Ne feledjük, hogy ekkor még "hivatalosan" meg sem kezdődött az űrkorszak, hiszen az első mesterséges hold, a szovjet Szputnyik-1 csak 1957 októberében állt Föld körüli pályára. [...] Az Asztronautikai Bizottságból alakult meg 1959-ben a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Központi Asztronautikai Szakosztálya, amely aztán 1986-ban alakult át a mai Magyar Asztronautikai Társasággá. Az egyesület 1962-ben belépett a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (International Astronautical Federation, IAF) tagjai közé, ahol máig képviseli Magyarországot. ..." [HAI.]

Egy hétig kémlelik majd az égboltot. Csillagásztábor. Érdekes programokkal, foglalkozásokkal készültek a szervezők. = 24 óra 25. 2014. júl. 15. 163. sz. p. 2. "Egyhetes napközis tábort szervezett kisgyermekeknek a TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete a Posztoczky Károly Csillagvizsgálóban. Az ingyenes táborra huszonöten jelentkeztek, akiknek érdekes csillagászati programokkal, kézműves foglalkozásokkal és számos játékos feladattal készültek a szervezők. Kovaliczky István, az egyesület elnöke elmondta, hogy a gyerekek nemcsak, hogy fogékonyak a csillagászatra, de ismereteik is vannak róla. Az első nap a csillagképekkel és a Csillagda óriás távcsövével ismerkedtek. A tábor lakói szívesen kémlelték az eget, vagy éppen a távoli épületeket." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok 2013. június-szeptember. = Aero Magazin 16. 2013. dec. - 2014. jan. p. 58. Táblázat. [HAI.]

HORVÁTH András: Űrhírek. = Aero Magazin 16. 2013. dec. - 2014. jan. pp. 58-60. "Scott Carpenter (1925-2013). "2013. október 11-én, 88 éves korában elhunyt Scott Carpenter az első hét amerikai űrhajós egyike. ..."; Cygnusz.; PECS-hosszabbítás.; Új Roszkozmosz vezér. "A Roszkozmosz éléről leváltották Vlagyimír Popovkint a 2011-2012-es év kozmikuskudarcai miatt. helyére Oleg Osztyapenkot nevezték ki. ..."; A Planck kikapcsolása.; ISS-események.; Alekszandr Szerebov (1944-2013). "2013 november 12-én, 69 éves korában meghalt az egyik leggyakorlottabb szovjet-orosz űrhajós, Alekszandr Alekszandrovics Szerebov. ..."; A Mangalyaan a Mars felé tart. [HAI.]

A. I. [ALMÁR Iván]: Űridőjárás pilótáknak. = Aero Magazin 16. 2013. dec. - 2014. jan. p. 60. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: A LADEE, A Hold légkörének kutatása. = Aero Magazin 16. 2013. dec. - 2014. jan. pp. 62-63. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: MAVEN - milyen a Mars légköre? Új Mars-szonda. = Aero Magazin 16. 2013. dec. - 2014. jan. pp. 64-65. [HAI.]

ALMÁR Iván: Hogyan tovább a Hold és a Mars felé? A NASA stratégiai kritikája. = Aero Magazin 16. 2013. dec. - 2014. jan. pp. 66-68. [HAI.]

SÁNDOR Karola: Az űrkutatás napja. = Aero Magazin 16. 2013. dec. - 2014. jan. p. 69. "..." [HAI.]

K. B. [KÁLMÁN Béla]: Szojuz-2.1v. Új orosz hordozórakéta. = Aero Magazin 16. 2014. márc. pp. 42-43. [HAI.]

ALMÁR Iván: Konferencia a jövőről. Nemzetközi felfedezőutak a közeli égitestekhez! = Aero Magazin 16. 2014. márc. pp. 44-45. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: Alacsony napfoltmaximum. = Aero Magazin 16. 2014. márc. pp. 46-47. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok. 2013. október - 2014. február. = Aero Magazin 16. 2014. ápr. p. 48. Táblázat. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 16. 2014. ápr. pp. 48-50. Valerij Kubaszov (1935-2014).; A Curiosity útja.; ISS-hírek: nanoholddömping.; Gaia. [HAI.]

ALMÁR Iván: Költségekről és alternatívákról. Űrköltségvetések és hordozórakéták. = Aero Magazin 16. 2014. ápr. pp. 41-53. [HAI.]

ALMÁR Iván: Európa kapuja a világűrbe. 25 éves a guyanai központ. = Aero Magazin 16. 2014. szept. pp. 48-50. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: A nagy rakétatervező. Százéve született V. Ny. Cselomej. = Aero Magazin 16. 2014. szept. pp. 51-53. [HAI.]

ALMÁR Iván: Űrtervek és lehetőségek a jövőben. Előrejelzés tíz évre. = Aero Magazin 16. 2014. okt. pp. 48-50. [HAI.]

H. A. - A. I. [HORVÁTH András - ALMÁR Iván]: Űrhírek. = Aero Magazin 16. 2014. okt. p. 51. MAVEN.; Pályára áll a MOS.; Apollo Machine Shop. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: A Gemini vetélytársa. Ötven éve repült az első többszemélyes Voszhod űrhajó. = Aero Magazin 16. 2014. okt. pp. 52-53. [HAI.]

ALMÁR Iván: Látszott-e Aldrin kilépése? Cáfolják a Holdra szállás tagadóit. = Aero Magazin 16. 2014. nov. pp. 48-49. [HAI.]

KELEMEN János: A Rosetta és a Philae célpontja a 67/P. A Csurjumov-Geraszimenko-üstökös. = Aero Magazin 16. 2014. nov. pp. 50-53. [HAI.]

Címlapunkon: az NGC 4565, a Tű galaxis. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. p. 1. (címlapkép) [KSZ.]

[Asztrofotók.] = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. p. 2. (első belső borító) Hadházi Csaba felvétele az Ikerhalmazról. Schmall Rafael Tejút-panorámája. Schmall Rafael fényképe az állatövi fényről. [KSZ.]

Hadházi Csaba webkamerás felvétele a Jupiterről. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. p. 3. 2014. febr. 15-én. [KSZ.]

GOMBAI Norbert: Előszó. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. p. 4. Kedvcsináló a tavaszi észlelésekhez. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Észlelve a Mel111 körüli galaxisokat. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. pp. 5-6. A Mel 111 szabadszemes nyílthalmaz területén lévő fényesebb galaxisok észlelése egy 15 cm-es RFT-vel. p. 5.: Melotte (1880-1961) rövid életrajza.; p. 6.: Hadházi Csaba fényképe a Tű galaxisról (NGC 4565). [KSZ.]

GOMBAI Norbert: Elfutok a Plútóig, meg vissza. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. pp. 7-8. A Naprendszer-kalkulátorról, a Naprendszer megfelelő kicsinyítéséről. [KSZ.]

[REZSABEK Nándor:] Albireo hírek. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. p. 8. Változás az Albireo Budapest-Békásmegyeri Klub vezetésében. Együttműködési megállapodás a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvánnyal. Megújult az Albireo Facebook-oldala. AAK 2014. évi rendes közgyűlése. Megjelent a Draco 153. száma az AAK híreivel. [KSZ.]

Hadházi Csaba webkamerás képe egy óriási napfoltcsoportról, 2014. jan. 30-án. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. p. 8. [KSZ.]

BOGNÁR Tamás: A Plinius és Dawes kráterek rajzolása. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. pp. 9-10. Egy 235/1280 mm-es Dobson távcsővel. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Meridián, napóra, specula - Triesztben. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. p. 11. Napóra, meridián-vonal és lyuknapóra a Kereskedelmi és Iparkamara (volt Tőzsdepalota) épületében. A Trieszti Csillagászati Obszervatórium a városközponthoz közel, a volt Basevi-várkastélyban. A volt Bazzoni villa ma a csillagászok irodaháza. [KSZ.]

JUHÁSZ Tibor: Az "Évszázad üstököse"-i. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. p. 12. Az 1973-as Kohoutek-üstökösről és társairól. [KSZ.]

MOLNÁR János Albert: Két muzeális műtárgy és egy régi törvény ürügyén. 1. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. pp. 13-15. Gyűrűs napórák a Magyar Nemzeti Múzeumban. Egy 1717-ben készített német azimut gyűrű-zsebnapóra. Egy 1925-1930 között azimut napgyűrű, melyet Drágffy Sándor érsekvadkerti földbirtokos gyártott. Drágffy Sándor1925. máj. 4-én benyújtott szabadalma az ilyen hordozható napórákkal kapcsolatban. [KSZ.]

HADHÁZI Csaba: A Szentmártoni Béla teleszkóp. Egy RFT kalandjai. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. p. 16. Egy 150/465 mm-es távcső sorsáról. Szentmártoni Béla készítette és 1966-tól 1980-ig használta észlelésre. Fényképe és ismertetése szerepelt a Sky and Telescope 1967 augusztusi számában. A műszer 1980-ban Juhász Tiborhoz került. 2013. júl. 15-én az AAK vezetése adta a Szentmártoni Béla Teleszkóp nevet és állandó felállítására a Herkules Csillagvizsgálót javasolta Hajdúhadházán. 2013. aug. 4-én Juhász Tibor Murányi Lajoshoz vitte, 2013. aug. 18-án Murányi Lajos Hadházi Csabához szállította, aki a restaurálást megkezdte. [KSZ.]

BOGNÁR Tamás: Holdfényes megfigyelőeste Csurgón. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. pp. 17-18. Március 12-én. [KSZ.]

Észleljünk együtt! Észlelési ajánlat 2014 második negyedévre. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. pp. 19-21. 2014. április 8. Mars szembenállás. 2014. május 10. A Csillagászat Napja. 2014. május 24. M 3 és M 5 gömbhalmazok. 2014. 06. 24. Vénusz - Hold - M 45 együttállás. [KSZ.]

SCHMALL Rafael: "Február 28-án este gyorsan kimentünk Zselicbe fotózni...". = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. p. 22. Az állatövi fény fényképezése. [KSZ.]

Hold, Vénusz. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. pp. 23-24. Rosenberg Róbert és Schmall Rafael fényképei a 2014. febr. 24-i együttállásról. [KSZ.]

Szükségünk van rád! = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. p. 25. Felhívás észlelések beküldésére. [KSZ.]

Schmall Rafael fotója a 2014. január 2-i holdsarlóról és a Vénuszról. = Albireo 31. 2014. I. negyedév. 1. sz. pp. 25-26. (hátsó külső borító) [KSZ.]

CHOVÁN István: Útkeresés, sorsfordító időkben - Hász Róbert: A Vénusz vonulása. = Bárka 2014. 3. sz. pp. 124-125. Könyvismertetés. Hász Róbert "A Vénusz vonulása" című 2013-ben megjelent könyvének ismertetése, amely Sajnovics János csillagász (és Hell Miksa) életrajzát és vardői expedícióját mutatja be regényes formában. [HAD.]

Történelmet írt a Rosetta. Száguldó üstökösön landoltunk! = Blikk 21. 2014. nov. 13. 309. sz. p. 16. [KSZ.]

PÉNTEK Kálmán: Egy érdekes térképi vetület matematikai és csillagászati alkalmazásai. = Dimenziók. Matematikai Közlemények 2. 2014. pp. 3-8. "A dolgozat a szférikus csillagászattal foglalkozik és bemutat egy, a Nap égbolton történő mozgását szemléltető forgatható korongot (univerzális asztrolábiumot). A készülék első verzióját Philippe de la Hire (1640-1718) alkotta meg 1701-ben. A készülék modern és átdolgozott változatát e cikk szerzője készítette el. Azokat a legfontosabb csillagászati és földrajzi feladatokat érintjük, amelyek ezen eszközzel könnyen megoldhatóak. ..." [HAI.]

KESZTHELYI Sándor: Változócsillagok említése régi magyar nyelvű csillagászati könyvekben. 2. = Draco 39. 2014. jan-ápr. (1.)153. sz. p. 1., 6-7. 1818-ban, 1834-ben, 1838-ban, 1840-ben, 1844-ben, 1847-ben, 1848-ban, 1871-ben kiadott könyvekből vett idézetek. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagképek ismerete. A csillagképek története és látnivalói. [6.] = Draco 39. 2014. jan-ápr. (1.)153. sz. pp. 2-6. Eridanus, Ikrek, Bika, Orion, Nagy Kutya, Kis Kutya, Nyúl, Egyszarvú. Bevezető ismeretek, 8. Többszörös (kettős) csillagok. Változófényű csillag. A csillagképek láthatósága. A tél végi - kora tavaszi ég. Rák. Oroszlán. Bereniké Haja. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub Hírei. = Draco 39. 2014. jan-ápr. (1.)153. sz. pp. 7-9. Csaba György Gábor és Pers Krisztina kapta az Albireo 2013. évi elismerő oklevelét 2013. ápr. 16-án.; Közgyűlés 2013. ápr. 13-án.; Albireo Országjárás, Gánt, 2013. ápr. 14. a gánti bauxitbányában, mint Mars-analógia helyszínen.; Pál Balázs (Veres Péter Gimnázium) beszámolója Rezsabek Nándor Marsról szóló előadásáról 2013. ápr. 16-án.; Gombai Norbert (Siófok-Kiliti) beszámolója a Csillagászat napjáról, 2013. ápr. 20-án.;
Négy Mars-előadás 2013. ápr. 17-én a Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnáziumban.; Rezsabek Nándor Sztrókay Kálmánról szóló új csillagászattörténeti könyvének sajtóbemutatója 2013. ápr. 23-án a budapesti Uránia Csillagvizsgálóban.; Országszerte észlelték a tagok a 2013. ápr. 25-i holdfogyatkozást.; Vácon a Göncöl Házban előadás és kiállítás nyílt Hédervári Péterről 2013. ápr. 30-án (Kiszel Vilmos, Rezsabek Nándor, Fehér Tamás).; Fülemülék Éjszakája Hartán 2013. máj. 18-án: Utazás a Marsra előadás és távcsöves bemutató. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Plejadok kettőscsillagai. = Draco 39. 2014. jan-ápr. (1.)153. sz. pp. 9-10. ST 449, ST 450, OST 64, BU 536, BU 537 egy 115/1250 mm-es távcsővel. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Műkedvelő és amatőrcsillagászok "Nagyapáink távcsövei". = Draco 39. 2014. jan-ápr. (1.)153. sz. pp. 10-13. A tatai Posztoczky Károly Bemutató Csillagvizsgálóban 2013-ban elhangzott előadás szövege. A magyarországi műkedvelő csillagászok bemutatása 1794-től 1923-ig. [KSZ.]

ILLÉS Tibor: Mozgó planetárium az ESZI-ben (Pakson). = Draco 39. 2014. jan-ápr. (1.)153. sz. p. 13. Az iskola sportcsarnokában 2013. szept. 17-19-ig. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Kisbolygót neveztek el a Draco cikkírójáról. = Draco 39. 2014. jan-ápr. (1.)153. sz. p. 14. A 2005. aug. 30-án Sárneczky Krisztián által felfedezett kisbolygót (2005 QK87, 318698) a Nemzetközi Csillagászati Unió 2014. jan. 16-án Bartha Lajosról: Barthalajos-nak nevezte el. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Bartha Lajos nyolcvanadik születésnapjára. = Draco 39. 2014. jan-ápr. (1.)153. sz. pp. 14-15. [KSZ.]

BARTHA Lajos. Új kisbolygó nevek. = Draco 39. 2014. jan-ápr. (1.)153. sz. pp.15-16. (318694) Keszthelyi és (318698) Barthalajos kisbolygók ismertetése, hivatalos indoklása, kiegészítő megjegyzésekkel. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagképek ismerete. A csillagképek története és látnivalói. 7. = Draco 39. 2014. máj-júl. (2.)154. sz. pp. 1-7. [Coma Berenice,] Szűz, Vizikígyó, Holló, Kehely. Csillagkép ismeret, 9. Bevezető alapismeretek 9. Naprendszeren kívüli ("mélyég") objektumok. Tavaszi, kora-nyári ég. Vadászkutyák, Ökörhajcsár, Északi Korona, Herkules, Kígyótartó, Kígyó. Csillagképek ismerete, 10. Bevezető ismeretek 10. A déli félgömb csillagképei. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Csillagvizsgálók a Tátra csúcsain. = Draco 39. 2014. máj-júl. (2.)154. sz. p. 7. Csillagvizsgálók a Kő-pataki-tónál és a Lomnici-csúcson. [KSZ.]

BENKŐ Miklós: A tudomány megítéléséről. = Draco 39. 2014. máj-júl. (2.)154. sz. pp. 8-9. [KSZ.]

PÁL Balázs: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. = Draco 39. 2014. máj-júl. (2.)154. sz. pp. 9-12. Megalakult az Albireo Somogyi Klub!; II. Albireo Amatőrcsillagász Szeminárium.; A Szentmártoni Béla Teleszkóp állandó elhelyezése Hajdúhadházon.; Albireo Országjárás, Szent György-hegy, 2013. 07. 20.; Eredményesen észleltük a Perseidák maximumát 2013. 08. 12/13-án.; Együttműködési megállapodás a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvánnyal.; Új vezető az Albireo Budapest-Békásmegyeri Klub élén.; Eredményesen zajlott az AAK évi rendes közgyűlése. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati jellegű szavaink a schlägli magyar nyelvemlékben. = Draco 39. 2014. máj-júl. (2.)154. sz. pp. 12-15. Az 1405 körül készült latin-magyar szójegyzék csillagászattal kapcsolatos szavai. [KSZ.]

DAE [DALOS Endre]: Szabadszemes változók. = Draco 39. 2014. máj-júl. (2.)154. sz. pp. 15-16. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagképek ismerete. A csillagképek története és látnivalói. 8. = Draco 39. 2014. aug-szept. (3.)155. sz. pp. 1-5. A déli félgömb csillagképei. A nyári Tejút csillagai. A Nyári háromszög csillagképei. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Változócsillagok a népi csillagismeretben. = Draco 39. 2014. aug-szept. (3.)155. sz. pp. 5-6. Betelgeuse, Algol, delta Cephei. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Szíriusz kísérőjének észlelése 1972 decemberétől. = Draco 39. 2014. aug-szept. (3.)155. sz. p. 7. Az Uránia Csillagvizsgáló 20 cm-es refraktorával. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Jacques-üstökös észlelése. = Draco 39. 2014. aug-szept. (3.)155. sz. pp. 8-11. A C/2014 E2 Jacques-üstökös látványa: 2014. júl. 20-án, júl. 27-én, aug. 21-én, aug. 28-án, aug. 30-án hajnalban és este. [KSZ.]

VINCE Iván: Az ég 10 fokkal délebbre Rodoszon. = Draco 39. 2014. aug-szept. (3.)155. sz. p. 11. 2014 augusztusában Rodosz szigetén, a 36 fokos földrajzi szélességről figyelte az eget szabad szemmel és egy 7x35-ös binokulárral. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Vénusz - Jupiter együttállás 2014. aug. 17-18. = Draco 39. 2014. aug-szept. (3.)155. sz. pp. 12-13. [KSZ.]

GÁBRIS János: Szuper volt a Szuperhold. = Draco 39. 2014. aug-szept. (3.)155. sz. pp. 13-14. Távcsöves bemutatás Balatonlellén. [KSZ.]

VIGH Lajos: Távcsöves találkozó. = Draco 39. 2014. aug-szept. (3.)155. sz. p. 14. Meteor Távcsöves Találkozó Tarjánban 2014. júl. 24-27. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagképek ismerete. A csillagképek története és látnivalói. 9. = Draco 39. 2014. okt-dec. (4.)156. sz. pp. 1-5. A Nyári háromszög csillagképei. Hattyú, Lant, Sas, Nyíl, Kis Róka, Delfin, Pajzs, Skorpió, Nyilazó, Bak, Kentaur. Csillagképek ismerete, 11. Bolygók a csillagok között. [KSZ.]

PÁL Balázs: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. = Draco 39. 2014. okt-dec. (4.)156. sz. pp. 5-7. Előadás az Albireo Budapest-Békásmegyeri csoportjában (Rezsabek Nándor); Megjelent az AAK elnökének Rezsabek Nándornak ötödik tudománytörténeti kötete (Zerinváry Szilárdról); Szuper volt a Szuperhold (Gábris János tagtársunk beszámolója); A Szentmártoni Béla Teleszkóp felújítása (a Hajdúhadházára került távcsövet Hadházi Csaba felújította) és a Tóth Sándor Teleszkóp elhelyezése (a bolygóészleléseiről és ismeretterjesztő munkájáról ismert Tóth Sándorról elnevezett 15 cm-es távcső Vácra került a Göncöl Házba); Tagtársunk sikerei (Schmall Rafael asztrofotózása); Továbbra is közhasznú az AAK tevékenysége.; Emlékezzünk közösen Szentmártoni Bélára (Orha Zoltán felhívása); Elhunyt Ponori Thewrewk Aurél.; A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium szakköre. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Égi jelenségek látványai régi magyarországi ábrázolásokon. = Draco 39. 2014. okt-dec. (4.)156. sz. pp. 7-11. Az 1/P Halley-üstökös ábrája Schedel Világkrónikájában. A C/1664 E1 Hevelius-üstökös képe Csáktornya és Rackelsdorf felett. A C/1672 E1 Hevelius-Fléche üstökös Szatmár városa felett. Johannes Misch térképe a C/1661 C1 Hevelius-Misch üstökösről Nagyszombatból. Az elsőként Érsekújváron észlelt C/1680 V1 Kirch üstökös rajza. Az 1835. aug. 11-án sok helyen észlelt tűzgömb és nyoma, melyet Sárváry Pál rajzolt le Sárospatakon. A Pécs felett 1692 febr. 20-án feltűnt égi jelenségek rajza. Csontváry Kosztka Tivadar két 1904-es festménye Athénban, egyik holdsarlót mutat hamuszürke fénnyel, a másik a teliholdat foltjaival. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - SRAGNER Márta: Geminidák. A kelő Geminida meteorraj és a nyugvó állatövi fény megfigyelése. = Draco 39. 2014. okt-dec. (4.)156. sz. pp. 11-12. 2014. dec. 14-én este. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - SRAGNER Márta: Holdsarló megfigyelés 2014. december 21-én hajnalban. = Draco 39. 2014. okt-dec. (4.)156. sz. p. 13. Szabad szemmel is megpillantották a holdsarlót, amelynek kora a végén 19 óra 45 perces volt. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - SRAGNER Márta: A Lovejoy üstökös. = Draco 39. 2014. okt-dec. (4.)156. sz. p. 14. A C/2014 Q2 (Lovejoy) üstököst 2014. dec. 19-én éjfél körül sikerült távcsővel észlelni a déli horizont felett a Columba csillagképben. [KSZ.]

Címlap: A Lagúna köd. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. [p. 1.] címoldal. Mitre Zoltán felvétele. [SRG.]

Tisztelettel köszöntjük Bartha Lajos örökös tiszteletbeli tagunkat 80. születésnapja alkalmából! = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 4-14. Az interjút Matisz Attila és Mitre Zoltán készítette. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a XXXIV. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek rendezvényről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 14-27. 2013. okt. 7-től 20-ig. [SRG.]

Nemzetközi díjat kapott Kolláth Zoltán csillagász, az NymE-TTK fizika tanszék egyetemi tanára. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 27-28. Forrás: Burkon László cikke a Vas Népe napilapban. [SRG.]

MOLNÁR László: Csillagász és környezetfizikai képzések indulnak Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület december 12-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

MITRE Zoltán: Rendkívüli tanácsülés Kőszegen, Bartha Lajos tiszteletére. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 32-34. 2013. okt. 11-én. [SRG.]

A Gothard Jenő emlékérem továbbra is megvásárolható. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. p. 34. [SRG.]

MITRE Zoltán: A 2011-ben felajánlott SZJA 1% összegének felhasználása. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. p. 35. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagnévsora - 2013. december 14-én - = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 35-36. 48 tag neve és címe. [SRG.]

Egyesületi krónika 2013. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 37-40. [SRG.]

BARTHA Lajos: Részleges félárnyékos Holdfogyatkozás, 2013. október 18/19. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. p. 41. Budapesti észlelése. [SRG.]

BARTHA Lajos: A C/2013 R1 (Lovejoy) üstökös észlelése. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 42-44. Budapesti észlelése. [SRG.]

EREDICS Alexandra: Vulkánosság a Naprendszerben. (Szakdolgozat - 3. rész) = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 44-58. [SRG.]

Programajánló 2014. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 59-61. [SRG.]

A Csillagos Ég. A Merkúr bolygó térképe. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. p. 62. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2014. január havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 63-67. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2014. február havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 68-71. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2014. március havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 72-63. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Üstökösök.; Kisbolygók.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég ajánlat a téli égbolton. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 76-78. Mély-ég ajánlat.; Változó- és kettőscsillag ajánlat. [SRG.]

Címlapon: Sci-Fi és csillagászat. A Gravitáció című film és a csillagászati ismeretterjesztés. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. címoldal., [p. 1.] [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - MITRE Zoltán: Kisbolygót neveztek el Bartha Lajos tagtársunkról! = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. pp. 4-6., hátsó külső borító, [80.] 2014. jan. 16-án. [SRG.]

MITRE Zoltán - PÉNTEK Kálmán: Beszámoló a közgyűlésről. - Jegyzőkönyv - = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. pp. 6-31. 2014. jan. 11-én volt. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2014. évi munkaprogramja. [SRG.]

MITRE Zoltán: Kövesligethy Radó szabadegyetem. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. pp. 31-36. [SRG.]

MITRE Zoltán - BARTHA Lajos: Változások az ógyallai csillagvizsgáló élén. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. pp. 37-42. Pintér Teodor Pétert az igazgatói poszton Marian Volodarovec váltotta. [SRG.]

NÉMETH Kornél - VARGA György: Szabadszemes Vénusz-sarló észlelések. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. p. 42. [SRG.]

MITRE Zoltán: Szupernóva az M82 galaxisban. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. pp. 43-45. 2014. jan. 21-én fedezték fel. Varga György, Szauer Ágoston és Mitre Zoltán észlelte a tagtársak közül. [SRG.]

Egyesületi krónika 2014. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Nyilvánosságra került Kövesligethy Radó bibliográfiája. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. pp. 48-50. 2014. jan. 29-én az MCSE honlapjára került. [SRG.]

VCSE - 2014. évi ifjúsági pályázata. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. pp. 51-58. [SRG.]

Programajánló 2014. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. pp. 59-65. [SRG.]

A Csillagos Ég. Földközelben a Mars. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. p. 66. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2014. április havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 1.(97.) sz. pp. 67-69. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2014. május havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. pp. 70-72. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2014. június havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. pp. 73-75. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 2.(98.) sz. pp. 76-78. Mély-ég ajánlat tavaszra.; Változó- és kettőscsillag ajánlat tavaszra. [SRG.]

Címlapon: Emlékeink és a mi 25 évünk. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. címoldal, [p. 1.] [SRG.]

MATISZ Attila - VARGA György - RÓNAY Viktor: Asztromajális és juniális. (Kerékpározz többszörös fénysebességgel!) = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. pp. 4-9. 2014. máj. 10-én Bükön, jún. 13-án Sárváron. [SRG.]

MITRE Kálmán: Tájékoztató az egyesület április 23-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület június 12-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. pp. 11-13. [SRG.]

Beszélgetés Simon Mitton asztrofizikus-szakíróval. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. pp. 14-18. Nagy Helga interjúja 2013. okt. 29-én. [SRG.]

Egyesületi krónika 2014. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. pp. 19-21., címoldal., [1.] [SRG.]

BARTHA Lajos: Archeoastronómia. (Csillagászat a régészetben és történelemben) = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. pp. 22-38. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: A VCSE nyári tábora VEGA ’14 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. pp. 39-48. [SRG.]

Programajánló 2014. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. pp. 49-51. [SRG.]

A Csillagos Ég. Perseidák meteorraj, augusztus 12-13 éjjelén. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. p. 52. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2014. július havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. pp. 53-55. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2014. augusztus havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. pp. 56-59. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2014. szeptember havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. pp. 60-63. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 3.(99.) sz. pp. 76-78. Mély-ég ajánlat nyárra.; Változó- és kettőscsillag ajánlat nyárra. [SRG.]

Címlapon: 2004-2014. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. címoldal [p. 1.]. 10 éves a Kövesligethy Radó Csillagvizsgáló. [SRG.]

Kedves tagtársunk, barátunk! = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. p. 4. Meghívó a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület alapításának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésre, 2014. nov. 8-ra. [SRG.]

NOSZEK Tamás - ZUBRITS Gábor: Cikkgyűjtemény. Névadónkról: Gothard Jenőről. - válogatás- = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 5-7. [SRG.]

MITRE Zoltán: Tájékoztató az egyesület szeptember 10-i vezetőségi üléséről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 7-9. [SRG.]

MITRE Zoltán: Felhívás Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. p. 9. [SRG.]

BARTHA Lajos: Vénusz-sarló - puszta szemmel. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 10-12. [SRG.]

VARGA György: Mély-ég észlelés Szombathely belvárosából. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. p. 13. A Fátyol köd és a Csiga-köd. [SRG.]

MITRE Zoltán: Vénusz-Jupiter együttálás megfigyelése. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. p. 14., hátsó belső és külső borító [pp. 67-68.] Id. és ifj. Szendrői Gábor, Németh Kornél, Szauer Ágoston, Matisz Attila. [SRG.]

BARTHA Lajos: Napórákról - egyszer másként. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 14-22. [SRG.]

TÓTH Imre: Különleges Mars-üstökös közelség október 19-én. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 22-25. A C/2013 A1 Siding Spring-üstökös marsközelsége. [SRG.]

BARTHA Lajos: Szilágysomlyón jártunk. Beszámoló az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság VII. tudomány-technikatörténeti konferenciájáról. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 26-28. 2014. jún. 26-29. [SRG.]

Egyesületi krónika 2014. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 29. [SRG.]

ZSIGOVITS Tamás: Most már mi is lehetünk virtuálisan űrhajósok! = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

ZSIGOVITS Tamás: Mobiljával követheti az égbolton átvonuló űrállomást. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. p. 32. [SRG.]

MITRE Zoltán: Egy "sajátos világegyetemet" bemutató kiadvány... = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 33-41. Ki mit tud a világról? Világegyetem. Budapest, 2014. Elektra Könyvkiadó Kft. című könyv ismertetése és erős kritikája. [SRG.]

XXXV. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek 2014. október 6-20. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 42-47. Programja. [SRG.]

Programajánló 2014. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 48-51. [SRG.]

A Csillagos Ég. Kozmikus Mars-üstökös közelség októberben. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. p. 52. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2014. október havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 53-55. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2014. november havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 56-60. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Üstökösök.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég. 2014. december havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 61-63. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, események.; Kisbolygók.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 25. 2014. 4.(100.) sz. pp. 64-66. Mély-ég ajánlat az őszi hónapokra.; Változó- és kettőscsillag ajánlat az őszre. [SRG.]

Exobolygó ott, ahol nem lehetne. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 3. 1. sz. pp. 26-27. "Egy nemzetközi kutatócsoport egy egyedülálló, a Naphoz hasonló csillag körül fedezte fel az eddigi ismert, anyacsillagától legtávolabb keringő exobolygót. A HD 106906 b tömege 11-szerese a Jupiterének, napjától mért távolsága 650 csillagászati egység. [...] Létezése ezen a helyen sem a bolygók sem a csillagok keletkezésére vonatkozó modellekkel nem hozható teljesen összhangba..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Kutassuk a Marsot a Földön is! Interjú Kereszturi Ákossal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 10. 2. sz. pp. 44-45. [HAI.]

Bolygója is lehet a közeli barnatörpe-párnak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 10. 2. sz. pp. 58-59. "Egy tavaly februárban felfedezett közeli barnatörpe-pár további alapos vizsgálata nyomán egy csillagászcsoport arra a következtetésre jutott, hogy a rendszerben nagy valószínűséggel egy harmadik, bolygóméretű égitest is van. A kutatásról szóló beszámoló az Astronomy & Astrophysics-ben jelent meg. [...] A szóban forgó kettős a Luhman 16 AB... " [HAI.]

Vízpára felhő az Európa sarkvidékénél. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 10. 2. sz. pp. 58-59. "A NASA Hubble-űrtávcsöve vízpárát figyelt meg a Jupiter Európa holdja jeges déli sarkvidéke fölött, ami az eddigi legerősebb bizonyíték lehet a jégpáncél alatt feltételezett óceán vizének feláramlására, illetve kitörésére. [...] Az eredményekről a kutatók a Science-ben számoltak be..." [HAI.]

Nemesgáz vegyülete a világűrben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 10. 2. sz. p. 59. "Egy nemzetközi kutatócsoport a Herschel-űrobszervatórium megfigyelései alapján egy nemesgáz-vegyületet, nevezetesen argon-hidridet fedezett fel a Rák-ködben..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Hogy születnek az óriáscsillagok? Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 17. 3. sz. pp. 68-69. "...Ha egy elegendően nagy tömegű és sűrűségű anyagfelhőben nem indul be a csillagképződés, az azt jelzi, hogy valamilyen extra erő kiegyensúlyozza a gravitáció összehúzó hatását, s így lehetővé teszi, hogy a szokványosnál sokkal nagyobb mennyiségű anyag halmozódjon fel, s így a Naphoz hasonló csillagok képződésének egy méreteiben felnagyított változata valósuljon meg..." [HAI.]

Tengernyi ősi kis galaxist fedeztek fel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 17. 3. sz. pp. 90-91. "A NASA Hubble-űrtávcsövével csillagászok kimutatták azoknak a régóta sejtett galaxisoknak egy csoportját, amelyekben a Világegyetem fejlődésének korai időszakában hatalmas ütemű csillagképződés zajlott, s amelyeket eddig számosságuk ellenére halvány fényük és kis méretük miatt nem sikerült észlelni..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Nagy pontosságú standard kozmológiai méterrúd. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 24. 4. sz. pp. 100-101. "A Sloan Digitális Égboltfelmérés harmadik szakaszának (SDSS III) keretében működő Barion Oszcillációk Spektroszkópiai Felmérése (BOSS) projekt kutatóinak sikerült minden korábbi csúcsot túlszárnyalva 1 százalékos pontossággal meghatározni nagyon távoli, tőlünk több mint 6 milliárd fényévre lévő galaxisok távolságát..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Egymilliárd csillag nyomában. Interjú Szabados Lászlóval. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 24. 4. sz. pp. 108-109., címlapkép. "Az Európai Űrügynökség egy hónapja, december 19-én elindított asztrometriai űrszondája, a GAIA öt év alatt egymilliárd csillag pozícióját fogja megmérni rendkívüli pontossággal. [...] A projektben az MTA CSFK Konkoly Intézet munkacsoportja is részt vesz. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban vezetőjükkel, Szabados László csillagásszal beszélgetünk a részletekről..." [HAI.]

ÉT-galéria. Élet és Tudomány képekben. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 24. 4. sz. pp. 118-119. "2. Horváth Miklós - Újévi napfoltok - Január 1-én, délelőtt kezdett átsütni a Nap a ködön, de még bele lehetett nézni. A jobb szélén jól látszott egy napfoltcsoport." [HAI.]

BAKÓ Gábor: Őrszem az új Föld-megfigyelő. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 31. 5. sz. p. 132. "...Az új Sentinel ("Őrszem") műholdcsalád őt műholdcsoportra - küldetésre - osztható. A szárazföldi, tengeri és légköri megfigyelést a radar és a multispektrális képalkotás eszközeivel oldják meg. Mindegyik műholdcsoport legalább két műhold felbocsájtásával üzemel majd, ezek együtt fedik le felvételeikkel a vizsgált területeket. Elsőként a Sentinel-1 startol, várhatóan már idén tavasszal..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 31. 5. sz. pp. 150-151. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Felébredt a Rosetta. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 31. 5. sz. pp. 154-155. "Sikerült felébreszteni két és fél éves "álmából" a Rosetta-űrszondát, amely "testközelből" fogja vizsgálni egy üstökös magját. Olyannyira, hogy egy kis egység le is ereszkedik az égitest felszínére. Az európai Űrügynökség (ESA) programjában magyar űrkutatók is részt vesznek. [...] A 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű üstökös vizsgálata,..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A kozmikus pókháló látható szála. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. febr. 7. 6. sz. pp. 164-165. "Csillagászok egy távoli kvazár fényében megpillantották a kozmológiai modellek által már régóta jelzett, a galaxisokat, galaxishalmazokat az intergalaktikus térben összekötő kozmikus (pók)háló egyik szálának egy részletét. A Kaliforniai Egyetem (Santa Cruz) kutatói a hawaii W. M. Keck-obszervatórium 10 méteres Keck I-távcsövével fedezték fel az óriási, fénylő gázfelhőt, amely mint egy 2 millió fényév hosszan nyúlik el a galaxisközi térben. A csillagászok az eredményről a Nature-ben számoltak be..." [HAI.]

Hipersebességgel menekülő csillagok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. febr. 7. 6. sz. pp. 186-187. "Egy nemzetközi kutatócsoport a Tejútrendszer gravitációs vonzásából hipersebességgel menekülő csillagok meghökkentő, új osztályát fedezte fel. Eredményükről az Astrophysical Journalben számoltak be. A most felfedezett csillagok [...] a Naphoz hasonló csillagok, és úgy tűnik, nem a galaxis magjából származnak..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Űrporszemcsék biológiai elemzése. Asztrobiológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. febr. 14. 7. sz. p. 196. "...A kutatók a meteoritminta molekuláinak szétválogatására nanoáramlásos folyadékkromatográfot, a molekulák elektromos feltöltésére nanoelektroporlasztásos ionizációt alkalmaztak, végül az így előkészített molekulákat nagy felbontású tömegspektrométerrel elemezték..."[HAI.]

Vízgőz a Ceresen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. febr. 14. 7. sz. p. 219. "Kutatók az ESA Herschel űrobszervatóriumának megfigyelései alapján most először mutattak ki vízgőzt egy törpebolygón: a Mars és a Jupiter közti kisbolygóövezet legnagyobb tagján, a Ceresen periodikusan ismétlődő vízpára-kitöréseket figyeltek meg, [...] A felfedezésről a Nature-ben számoltak be..." [HAI.]

BAKÓ Gábor: Földmegfigyelő műholdak jövőképe. Égi szemek várható fejlődése. = Élet és Tudomány 69. 2014. febr. 21. 8. sz. pp. 234-235., címlapkép. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Csillagok Napfényben. Interjú Kővári Zsolttal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. febr. 21. 8. sz. pp. 236-237. "...2014 februárjától az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában OKTA támogatással kutatási program indul. [...] Kővári Zsolttal, az intézmény főmunkatársával beszélgetünk a részletekről. [...] Az OTKA-pályázatuk címe "A Nap-típusú mágneses aktivitás szerepe egyedüli és kettősrendszerbeli csillagok, valamint csillag-exobolygó-rendszerek fejlődésében"..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Válaszok az univerzum nagy kérdéseire. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 69. 2014. febr. 21. 8. sz. p. 248. Rüdiger Vaas: Hawking új univerzuma című művének (Talentum Tudományos Könyvtár. Akkord Kiadó, 2013, 262 oldal) ismertetése. [HAI.]

Nagyobb neutrínótömeg lehet a megoldás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. febr. 21. 8. sz. p. 251. "Brit fizikusok szerint az eddigi becsléseknél nagyobb neutrínótömeggel feloldható az az ellentmondás, amely a kozmológia elfogadott standard modelljéből a Planck Űrobszervatórium megfigyelései alapján számítható, illetve a Világegyetem téridő-görbületének a gravitációs lencsehatás alapján becsülhető értékeinek összevetéséből adódik. A Manchesteri- és a Nottinghami Egyetem kutatói a felvetésükről, és annak alapján az ellentmondás feloldásáról a Physical Rewiew Letters-ben számoltak be. [...] Az általuk becsült érték a háromféle neutrínó össztömegének felső korlátjára: 0,320 +/- 0,081 eV." [HAI.]

Az eddig ismert legősibb csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. febr. 21. 8. sz. p. 252. "Az Ausztrál Nemzetei Egyetem (ANU) csillagászai felfedezték az eddig ismert legöregebb csillagot, amely becslésük szerint mindössze 700 millió évvel a Nagy Bummot követően (tehát nagyjából 13 milliárd éve) keletkezhetett. [...] A felfedezésről a kutatók a Nature-ben számoltak be..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Vízfolyások a Marson? Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. febr. 28. 9. sz. pp. 260-261. "A Mars melegebb vidékeinek egyes lejtőin tavasszal sötét csíkok jelennek meg, amelyek a nyár folyamán tovább terjeszkednek, majd a hűvösebb ősz beálltával fokozatosan elhalványodnak, sőt teljesen eltűnnek: [...] visszatérő lejtővonalak (Recurring Slope Lineae/ RSL) [...] A felvételeken sajnos sem víz, sem víz jelenlétében keletkező sók jellegzetes spektrális jegyeire nem bukkantak. Találtak viszont vastartalmú ásványokra jellemző spektrális jeleket, [...] amennyiben ez az ásvány például vas-szulfát, [...] fagyásgátló tulajdonságú, azaz csökkenti a víz fagyáspontját: mivel a vízzel együtt áramlik, így természetszerűleg akkor mutatható ki nagyobb mennyiségben amikor víz is jelen van [...] Az eredményekről a kutatók Geophysical Reserach Lettersben és az Icarusban számoltak be..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Műegyetemi fiatalok az űrben. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. febr. 28. 9. sz. p. 261. "A Masat-1 indításának 2. évfordulóján tartottak "születésnapi" összejövetelt a Műegyetemen. [...] a Masat-1 22 millió adatcsomagot küldött eddig, 200 fotót készített, és több mint 10500-szor kerülte meg a Földet. 2012. február 13-án indították több ország hasonló űreszközével együtt, de már csak a Masat működik. [...] Már tervezik a következő, hasonló méretű műholdat, de a Masat-2-n jobb minőségű kamerát és sugárdózismérőt is szeretnének elhelyezni. A Masat-3 még csak a hosszú távú elképzelésekhez tartozik, [...] A további előadások során az egyetem diákjai és fiatal kutatói is bemutatták saját munkáikat..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 69. 2014. febr. 28. 9. sz. pp. 266-267. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Égi óramű: körbejáró csillagok egy közeli galaxisban. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 7. 10. sz. p. 292. "A NASA Hubble-űrtávcsövének több mint hét éven át tartó megfigyeléseinek eredményeként csillagászoknak most először sikerült pontosan meghatározni egy közeli galaxis, a Nagy Magellán Felhő (LMC) forgásának sebességét a benne körbejáró csillagok térbeli mozgásának precíz feltérképezésével. Az Astrophysical Journal-ben közzétett elemzésük szerint az LMC 250 millió év alatt tesz meg egy teljes fordulatot..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Úton a világelmélet felé. Interjú Patkós Andrással. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 7. 10. sz. pp. 300-301. "E heti kutatónk a 2013 év ismeretterjesztő tudósa lett a Tudományos Újságírók klubja (TÚK) tagjainak szavazatai alapján. [...] Az elismerés mellé a díjazottról kisbolygót neveztek el. Az ELTE részecskefizikusának nem idegen a világegyetem, hiszen annak alapkérdéseit kutatja, és segítségével olyan, igazán izgalmas válaszok felé vezet bennünket, mint a világelmélet vagy a multiverzum létezése..." [HAI.]

JANKOVICS István - KISS L. László - SIMON Zoltán: A természet titkai. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 7. 10. sz. pp. 308-309. "Tudománykommunikáció, tudománynépszerűsítés és a kutatói létforma megismertetése az utánpótlás számár: nagyívű program végrehajtásába fogott az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Központ, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Vas Megyei TIT Egyesület hármas konzorciuma..." [HAI.]

Egy száguldó csillag sokkhatása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 7. 10. sz. pp. 314-315. "A NASA Spitzer űrtávcsövének felvétele alapján készített hamis színezésű kép a Kappa Cassiopeiae által keltett fejhullámról." [HAI.]

Nem elég a lakható zónában lenni. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 7. 10. sz. pp. 314-315. "Az élet kialakulásának feltételei erősen függenek a kezdeti bolygócsíra tömegétől. [...] egy több mint 1,5-szeres földtömegű kőzetmagú bolygó vaskos hidrogén (H), deutérium (H2) és hélium (He) légkört gyűjt maga köré, és azt meg is tartja. Az ilyen szuperföldek felszínén olyan hatalmas nyomás uralkodik, ami lehetetlenné teszi az élet létrejöttét. [...] egy kisebb, 0,5-szörös és 1,5-szeres földtömeg közé eső kőzetmagú bolygónak viszont van esélye arra, hogy rajta a földihez hasonló viszonyok alakuljanak ki." [HAI.]

A TIT Budapesti Planetárium programjai 2014 március 1. - június 14. között. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 7. 10. sz. p. 316. Egy hetes, korosztályoknak megfelelően színkódos táblázat a csillagászati ismeretterjesztő előadások címéről, időpontjáról. [HAI.]

SÁRNECZKY Krisztián: A felfedező és az igásló. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 14. 11. sz. pp. 330-331. "A Piszkéstetői Obszervatórium hazánk legnagyobb és legjobban felszerelt csillagászati megfigyelőhelye. A több mint fél évszázados múltra visszatekintő kutatóhelyen található az ország legnagyobb távcsöve, itt működik a felfedezések ezreit szállító Schmidt-teleszkóp, és további két kisebb távcső is szolgálja a csillagászati kutatásokat. [...] Ha a Schmidt-teleszkóp a "felfedező távcső" névvel illetjük, akkor az 1 méteres távcsőre azt mondhatjuk, hogy ez Piszkés-tető "igáslova"." [HAI.]

Kicsiny de erőteljes mikrokvazár. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 14. 11. sz. pp. 346-347. "Egy amerikai-ausztrál csillagászcsoport a közeli, tőlünk 15 millió fényévre lévő M83 galaxisban egy új, kicsi, de rendkívül erőteljesen "működő" fekete lyukat fedeztek fel. Az MQ1 névre keresztelt mikrokvazár a maga nemében az első Tejútrendszerünkön kívüli objektum, amelyet ilyen sokoldalúan és részletesen sikerült tanulmányozni..." [HAI.]

Újabb árulkodó marsi meteorit. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 14. 11. sz. p. 347. "A NASA egy kutatócsoportja újabb meteoritban bukkant a Mars hajdani nedvesebb múltját, sőt, esetleges élet nyomait bizonyító jelekre..." A 13,7 kilogrammos marsi meteorit, a Yamato 000593 (Y000593) szerkezetének vizsgálata. [HAI.]

Csillagászlét. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 14. 11. sz. p. 350. "Az Univerzum nagy kérdései - csillagász szemmel című előadásával Kiss László akadémikus, csillagász lesz a vendége a Hadik Kávéháznak március 20-án 18 órától, a Tudományos Újságírók Klubja Hadik Tudományi Kávéház keretén belül..." [HAI.]

SZABÓ M. Gyula: Csillagászat és örökségápolás. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 21. 12. sz. pp. 372-373. "Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Központ az ország legnagyobb egyetemének csillagászati kutatóintézete Szombathelyen. Az intézmény évszázados gyökerekkel rendelkezik, és jelenleg is azon a szellemi bázison működik, amelyet 1881-ben Gothard Jenő rakott le a Herényi Asztrofizikai Obszervatórium létrehozásával, illetve az alapítás után két évtizeden keresztül végzett nemzetközi szintű és hírű csillagászati tevékenységével..." [HAI.]

Halálcsillagok az Orion-ködben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 21. 12. sz. pp. 378-379. "...az erős ultraibolya sugárzás az O típusú csillagok körüli 0,1 fényéven belüli tartományba eső proplidok anyagtömegét mindössze néhány millió év alatt annyira lecsökkenti, hogy bennük legfeljebb fél jupiternyi tömeg marad..." [HAI.]

Érett óriásgalaxisok a korai Világegyetemben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 21. 12. sz. p. 380. Közeli infravörös hullámhossztartományban végzett mélyégbolt-felmérések adatbázisaiban 15 nagy tömegű galaxisra bukkantak, átlagosan 12 milliárd fényév távolságban, azaz a Nagy Bumm után mindössze 1,6 milliárd évvel. [HAI.]

Először kapták lencsevégre egy kisbolygó széthullását. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 28. 13. sz. pp. 388-389. "Csillagászok a NASA/ESA Hubble-űrtávcsövével először váltak szemtanúivá egy kisbolygó felaprózódásának, melynek során a P/2013 R3 aszteroida legalább tíz kisebb darabra hullott szét..." [HAI.]

SIMON Zoltán: Ismeretterjesztés a határon. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 28. 13. sz. pp. 398-399. A Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület tevékenységéről és az "Ég és Föld vonzásában - a természet titkai" elnevezésű projektben való részvételükről. [HAI.]

GÓZON Ákos: Élő Világegyetem? Könyvtermés. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 28. 13. sz. p. 403. Grandpierre Atilla: Az élő Világegyetem könyve című művének (Titokfejtő Lap- és Könyvkiadó, 2012, 302 oldal) ismertetése. [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 28. 13. sz. pp. 406-407. [HAI.]

Árulkodó perdület. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. márc. 28. 13. sz. p. 411. "Csillagászok a NASA Chandra és az ESA XMM-Newton röntgen-űrobszervatóriumainak megfigyelései alapján megállapították, hogy egy tőlünk 6 milliárd fényévnyire lévő szupernagy tömegű fekete lyuk (SMBH) a vártnál sokkal sebesebben forog a tengelye körül. [...] Az eredményről beszámoló cikk a Nature-ben jelent meg. [...] RX J1131-1231 (röviden: RX J1131) néven nyilvántartott röntgenkvazárt (aktív galaxismagot) vizsgálták..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Gravitációs hullámok nyomai. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 4. 14. sz. pp. 420-421. "... a déli sarki BICEP2 (Background Imaging of Cosmic Extragalactic Polarisation) távcső mellett dolgozó kollaboráció ősi gravitációs hullámok lenyomatait fedezte fel a Nagy Bumm utáni maradványsugárzás (a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás: CMB) polarizációjában ..." [HAI.]

A gravitációs állandó valóban állandó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 4. 14. sz. pp. 442-443. "...A Swinburne Műszaki Egyetem kutatói most a Világegyetem fejlődésének különböző időszakaiból (az Univerzum közeli és távoli részeiből) ismert 580 szupernóvarobbanás fényének elemzése alapján állítják, hogy a gravitációs állandó - legalább is a legutóbbi 9 milliárd évben - nem változott..." [HAI.]

Tükörsima a Titán tengere. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 4. 14. sz. p. 443. "...a Titán második legnagyobb tengere (vagy tava), a Ligeia Mare szinte tükörsima felszínű [...] A Cassini radarjának érzékenysége akár 1 milliméteres hullámok észlelését is lehetővé teszi, tehát ha nem érzékel mozgást, az azt jelenti, hogy legfeljebb ennél kisebb fodrozódások lehetnek a felszínen..." [HAI.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Újabb lépés az ESA-csatlakozás felé. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 11. 15. sz. p. 453. "Folynak a tárgyalások annak érdekében, hogy Magyarország végre csatlakozhasson az Európai Űrügynökséghez (ESA). [...] Ennek érdekében rendeztek nemzetközi konferenciát Budapesten a Francia Intézetben 2014. március 18-án A világűr az európai polgárok szolgálatában címmel..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A szupernóvák a vérünkben vannak. Interjú Vinkó Józseffel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 11. 15. sz. pp. 460-461. "...A sokszoros naptömegű csillagok ugyanis életük végén óriási robbanásban szórják szét anyaguk nagy részét. Ekkor jönnek létre az olyan magasabb rendszámú elemek, mint például a vas, ami a vérünkben van. [...] Vinkó Józseffel, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi docensével beszélgetünk a részletekről..." [HAI.]

Miről árulkodik a fehér törpék légköre? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 11. 15. sz. pp. 474-475. "...a vizsgált fehér törpék légkörét a csillag korábbi bolygórendszerének kisebb-nagyobb törmelékei szennyezhették be. [...] A felfedezésről beszámoló cikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szakfolyóiratban jelent meg." [HAI.]

2012 VP113: az újabb törpebolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 11. 15. sz. p. 475. "Két amerikai csillagász, Chadwick Trujillo (Gemini Obszervatórium) és Scott Sheppard (Carnegie Tudományos Intézet), a Naprendszer számunkra eddig belátható határán túl új törpebolygót fedezett fel, amely (egyelőre) a 2012 VP113 jelet kapta. Az eredményről a kutatók Nature-ben számoltak be..." [HAI.]

Feltekintés. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 11. 15. sz. p. 478. "Az égbolt rejtett csodái címmel nyílt kiállítás Éder István asztrofotóiból a Klebelsberg Kultúrkúriában. [...] Az április 13-ig látható kollekció bemutatásának célja, hogy az objektumokat érdekességükön kívül a látványos és szép oldalukról is megismertesse..." [HAI.]

Az első gyűrűs kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 18. 16. sz. pp. 506-507. "...a távoli Chariklo kisbolygót két vékony gyűrű veszi körül. [...] A felfedezésről a kutatók Nature-ben számoltak be. [...] A Chariklo a kentaurok osztályába sorolható égitest. [...] két vékony , mindössze 7, illetve 3 kilométer széles, egymástól 9 kilométerhézaggal elválasztott gyűrű veszi körül az alig 250 kilométeres sugarú kisbolygót." [HAI.]

Égi napraforgó segítheti a bolygóvadászokat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 18. 16. sz. p. 507. "A napraforgó virághoz hasonló árnyékolóból és távcsőből álló rendszer alkalmas lesz az exobolygók közvetlen megfigyelésére." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Megérthető. Könyvtermés. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 25. 17. sz. p. 523. Brian Cox és Jeff Forshaw: A kvantum világegyetem című művének (Talentum Tudományos Könyvtár. Akkord Kiadó, 2013, 276 oldal) ismertetése. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Gömbhalmazok kincsei. Interjú Mészáros Szabolccsal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 25. 17. sz. pp. 524-525. "...Mészáros Szabolcs jelenleg az USA-ban, az Indiana Egyetemen vizsgálja a gömbhalmazok kémiai összetételét. Vele beszélgetünk arról, hogyan tudunk következtetni csillagaik színképéből a gömbhalmazok, sőt az egész Tejútrendszer történetére..." [HAI.]

SÁRNECZKY Krisztián: Rekviem egy üstökösért. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 25. 17. sz. pp. 526-527. Az ISON üstökösről. [HAI.]

Az első exohold-jelölt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 25. 17. sz. pp. 538-539. "Lehetséges, hogy egy nemzetközi csillagászcsoportnak új-zélandi és tazmániai távcsövekkel sikerült az első exohold-jelöltet felfedezni a MOA-2011-BLG-262 objektumban. [...] A megfigyelés alapján nem dönthető el, hogy a mikrolencsehatást egy, a csillagközi térben szabadon kóborló bolygó és holdja, vagy egy csillag és bolygója hozta-e létre. [...] az Astrophysical Journal-ben megjelent tanulmány szerin [...] csak annyi bizonyos, hogy a mikrolencsehatást két olyan, egymáshoz gravitációsan kötött égitest hozta létre, amelynek a tömegaránya 1:2000..." [HAI.]

Újabb bizonyíték a Guszev-krátertó létére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 25. 17. sz. p. 539. "A NASA Spirit marsjáró régebbi megfigyeléseinek új elemzésével kutatók további bizonyítékokat találtak, amelyek megerősítik, hogy a marsi Guszev-kráter valaha valóban egy (legalább időszakosan újra és újra feltöltődő) tó lehetett..." [HAI.]

Gyémántköves gyűrű az égen. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. ápr. 25. 17. sz. p. 540. "...a kék buborékként derengő PN A66 33 planetáris köd(ismertebb nevén Abbel 33) pereménél éppen egy ragyogó előtércsillag (HD 83535) vonul át, s ez által egy brillköves gyűrűre emlékeztető illúziót kelt..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Létezik az Enceladus óceánja. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 2. 18. sz. p. 548. "...a Cassini gravitációs méréseinek elemzéséve la kutatóknak sikerült igazolni, hogy az Enceladus déli sarkvidéki jégpáncélja alatt valóban nagy mennyiségű víz rejtőzik..." [HAI.]

A Föld első ikertestvére? Exobolygó-kutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 2. 18. sz. p. 549. "A W. M. Keck- és a Gemini-obszervatórium alapos megfigyelései egyértelműen igazolták az első olyan Föld-szerű bolygónak a létezését, amely egy idegen csillag lakható zónájában kering. [...] A rendszer anyacsillaga, a Kepler-186 egy M1 típusú törpecsillag [...] Eddig öt kis tömegű bolygót fedeztek fel körülötte, [...] Az ötödik a Kepler-186f azonban a Földhöz nagyon hasonló méretű..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 2. 18. sz. pp. 560-561. [HAI.]

Jeges barna törpe a szomszédban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 9. 19. sz. p. 603. "Amerikai csillagászok a NASA WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) és a Spitzer infravörös tartományban működő űrtávcsöveivel felfedezték az eddig ismert leghűvösebb barna törpét, [...] távolságát is sikerült meghatározni, amely mindössze 7,2 fényév [...] WIESE J085510.83-071442.5 jelzésű barna törpe felszíni hőmérséklete mindössze mínusz 48 és mínusz 13 Celsius-fok között van..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Kozmikus délibáb. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 16. 20. sz. pp. 612-613. "A Tokiói Egyetem Kavli Fizikai és Matematikai Intézetének (Kavli IPMU) Robert Quimby amerikai csillagász vezette kutatócsoportja egy olyan, a látóvonalba eső előtérgalaxist fedezett fel, amely mintegy harmincszorosára növelte egy mögé eső (távolabbi), Ia típusú szupernóva fényességét. [...] A felfedezésről a Science-ben közzétett cikkükben a kutatók azt is megmutatják, hogy a közbeeső gravitációs lencsék által felnagyított Ia típusú szupernóvák sokkal gyakoribbak lehetnek, mint azt korábban gondolták. [...] A 2010-ben felfedezett PS1-10afx jelű szupernóva [...] csúcsfényessége mintegy 30-szorosa volt az elvárhatónak..." [HAI.]

A Ganymedes szendvicsszerkezete. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 16. 20. sz. pp. 634-635. "A Jupiter (és egyúttal a Naprendszer) legnagyobb holdja, a Ganymedes külső jeges köpenye az új modell szerint egy többrétegű rakott szendvicshez (club szendvicshez) hasonló felépítésű lehet: benne különböző módosulatú jég-, illetve óceáni vízrétegek váltogatják egymást. A modellt a kutatók a Planetary and Space Science című folyóiratban mutatták be..." [HAI.]

Egy újfajta egzotikus részecske. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 16. 20. sz. pp. 634-635. "A CERN Nagy Hadronütköztetöjével (LHC) idén áprilisban kimutatott új egzotikus részecske, a Z(4430) létezése az asztrofizikában (pontosabban a neutroncsillagok belsejének értelmezésében) is új elképzelések lehetőségét nyitja meg. [...] újfajta csillagállapot, az úgynevezett kvarkcsillag jöhet létre." [HAI.]

Múzeumok Éjszakája. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 16. 20. sz. p. 637. "A PLANETÁRIUM június 21-én Múzeumok éjszakáján 18.00 órától 01.00 óráig fogadja az érdeklődőket. Karszalagot nem árusítanak, viszont regisztráció szükséges a korlátozott számú férőhelyek miatt..." Műsorismertetés. [HAI.]

Így születik egy fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 23. 21. sz. pp. 666-667. "...tőlünk 11 milliárd fényévre végbement GRB121024A kitörés fényének nagyon pontos megfigyelésére azonban egyedül az ESO chilei, Atacama-sivatagban lévő nagyon nagy távcsöve (VLT) volt képes: a fény polarizációjára vonatkozó adatainak elemzéséből a csillagászoknak sikerült rekonstruálni egy (csillag méretű) feketelyuk születését. Az erről beszámoló cikk a Nature-ben jelent meg..." [HAI.]

Megtalálták a Nap rég elveszett testvérét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 23. 21. sz. pp. 666-667. "Egy csillagászcsoportnak sikerült azonosítani a Nap első "testvérét" - azaz egy olyan csillagot amely minden bizonnyal ugyanabban a por- és gázfelhőben született, ahol ami Napunk. [...] Az eredményekről a kutatók az Astrophisical Journalben számoltak be. [...] A HD 162826, tőlünk 110 fényévre, a Hercules csillagképben található..." [HAI.]

Illustris: a Világegyetem filmje. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 23. 21. sz. p. 667. "...elkészült az első valóban realisztikus, de látványként is lélegzetelállító számítógépes szimuláció a Világegyetem történetéről. Az Illustris a Világegyetem evolúciójának 13 milliárd évét mutatja be egy 350 millió fényév oldalélű kocka alakú tartományban. A munkáról a kutatók a Nature-ben számoltak be..." [HAI.]

Nyári napközis csillagászati tábor a Planetáriumban. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 23. 21. sz. p. 669. "A TIT Budapesti Planetárium idén is indít 1 hetes csillagászati tábort 8-14 éves gyermekeknek. A táborban a gyerekek a csillagászat a fizika és a matematika világába nyerhetnek betekintést játékos interaktív formában. Időpont: 2014. június 23-27. (5 nap) Helyszín: TIT Budapesti Planetárium, Budapest X. ker. Népliget. Részvételi díj: 18900.- Ff..." Hirdetés. [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 30. 22. sz. pp. 692-693. [HAI.]

A Béta Pictoris óriásbolygója. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 30. 22. sz. p. 700. "Tavaly novemberben üzembe állt a Gemini Obszervatórium 8 méteres Déli Távcsövére szerelt exobolygófigyelő eszköz, a Gemini Planet Imager (GPI), amelynek első, a tőlünk 63 fényévre lévő Béta Pictoris óriásbolygójáról készült felvételeit idén januárban tették közzé..." [HAI.]

Nyári napközis csillagászati tábor a Planetáriumban. = Élet és Tudomány 69. 2014. máj. 30. 22. sz. p. 701. "A TIT Budapesti Planetárium idén is indít 1 hetes csillagászati tábort 8-14 éves gyermekeknek. A táborban a gyerekek a csillagászat a fizika és a matematika világába nyerhetnek betekintést játékos interaktív formában. Időpont: 2014. június 23-27. (5 nap) Helyszín: TIT Budapesti Planetárium, Budapest X. ker. Népliget. Részvételi díj: 18900.- Ff..." Hirdetés. [HAI.]

Kedves olvasónk! A TIT Budapesti Planetárium programjai 2014 június 16-tól augusztus 31-ig. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 6. 23. sz. p. 706. Egy hetes, korosztályoknak megfelelően színkódos táblázat a csillagászati ismeretterjesztő előadások címéről, időpontjáról. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A barlangok mélyétől a csillagokig. Geográfia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 6. 23. sz. p. 708. "...május 17-én a Felfedezők Napján. A Földgömb magazin és a Magyar Földrajzi Társaság második alkalommal szervezte meg a Kutatóexpedíciók fesztiválját a Millenárison, ahol a barlangkutatást állították a középpontba. [...] A felfedezésre vágyó látogatók hegyeken, vulkánokon keresztül a világűrbe, a Marsra, sőt a csillagokig is "eljuthattak" planetáriumi vetítések, csillagászok és űrkutatók útmutatásai alapján..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Veszélyes merülés. Vénuszkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 6. 23. sz. pp. 708-709., címlapkép. "Az Európai Űrügynökség (ESA) több mint 8 éve a Vénusz körül keringő Venus Express missziója tervezett tudományos megfigyeléseinek végén járva veszélyes mélymerülésre készül a bolygó csöppet sem barátságos, sűrű légkörében..." [HAI.]

KISS László: Prométheusz 2014. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 6. 23. sz. pp. 726-727. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja az Ég és Föld vonzásában - természet titkai című pályázat támogatásával versenyt hirdet középiskolai tanulóknak és felsőoktatási intézmények hallgatóinak távcsöves megfigyelés elvégzésére. [...] A pályázóknak választaniuk kell egy olyan égi objektumot, amelyet az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumának 60/90/180 centiméteres Schmidt-teleszkópjával meg szeretnének örökíteni. [...] Az első három helyezett csapat 1-1 óra távcsőidőt kap 2014 augusztusában az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumának 60/90/180 centiméteres Schmidt-távcsövére, hogy a megpályázott feladatot elvégezhesse..." [HAI.]

Egy különös exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 6. 23. sz. pp. 730-731. Meglehetősen furcsa gázóriás csatlakozott azoknak az exobolygóknak a ma még rövid listájához, amelyeket közvetlen megfigyelésük révén fedeztek fel. A bolygó a tőlünk 155 fényévre lévő GU Psc csillag körül kering, amelynek tömege nagyjából harmada a Napénak, és a Halak (Pisces) csillagképben látható [...] extrém nagy távolságban - az átlagos Nap-Föld távolság 2000-szeresében - kering anyacsillaga körül. Ebből kiszámíthatóan mintegy 163 ezer földi év alatt (!) kerüli meg a napját. [...] Spektrumának elemzése alapján a GU Spc b exobolygó felszíni hőmérséklete 800 Celsius-fok, ebből megbecsülhető, hogy tömege 9-13 Jupiter-tömeg lehet..." [HAI.]

Védőburok - sötét anyagból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 6. 23. sz. pp. 730-731. "Egy, a Tejútrendszer felé nagy sebességgel közeledő hidrogénfelhőt sötét anyagból álló burok védhet meg a teljes szétfoszlástól [...] e "mentőmellény" nélkül a Smith-felhő néven ismert nagy sebességű gázfelhő, amely [...] korábban is ütközött galaxisunkkal, már régen, az első ütközésben széthullott volna..." [HAI.]

KISS László: Piszkéstetői fejlesztések. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 13. 24. sz. pp. 750-751. "2014 közepére újjászületett a Piszkéstetői Obszervatórium 1 méteres tükrös teleszkópja. Új vezérlés, távészlelésre alkalmas mérőkörnyezet, új digitális kamera és színképelemző készülék - mire jó ez az egész?..." [HAI.]

Életnyomok rejtőzhetnek egy marsi vulkánon? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 13. 24. sz. pp. 762-763. "Az Arsia Mons [...] vulkán északnyugati lejtőjét mintegy 210 millió éve éve gleccser borította, s ezzel közel egyidejűleg vulkáni kitörésből származó lávafolyamok is elöntötték a hegyoldalt. [...] a gleccserben több jégbe zárt tó is létrejöhetett, amelyek egyenként 20-40 köbkilométernyi vizet tartalmazhattak..." [HAI.]

Új típusú exobolygó: Mega-Föld. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 13. 24. sz. p. 763. "Csillagászok újfajta exobolygót fedeztek fel a Kepler-űrtávcső által felhalmozott hatalmas adatbázisban: a Kepler-10c a Földhöz hasonló félépítésű, de tizenhétszer akkora tömegű kőzetbolygó..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Lakható bolygó a szomszédban. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 20. 25. sz. p. 772. "Egy nemzetközi kutatócsoport két bolygót fedezett fel Napunk egyik legközelebbi szomszédja, egy nagyon idős csillag körül. Mindkét bolygó a szuperföldek kategóriájába sorolható, [...] A kutatók a felfedezésről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szakfolyóiratban számoltak be. A bolygó napja Kapteyn csillaga, amely nevét Jacobus Kapteyn holland csillagászról kapta, aki a XIX. század végén fedezte fel a máig ismert második (a Barnard-csillag után) legnagyobb sajátmozgású csillagot. [...] a csillaghoz közelebbi pályán keringő Kaptayn b bolygó tömege legalább ötszöröse a Földének keringése 48 földi nap. Ez azt jelenti, hogy a bolygó felszíne elég meleg ahhoz, hogy rajta a víz cseppfolyós formában előfordulhasson..." [HAI.]

KISS László: Egy európai űrtávcső magyar hozzájárulással. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 20. 25. sz. pp. 790-791. "Az Európai Űrügynökség idén februárban hagyta jóvá a svájci vezetésű CHEOPS-űrtávcső programját, amiben magyar tudósok mellett hazai űripari cégek is részt vesznek. A tervek szerint 2017 végén induló műhold tudományos célkitűzése az exobolygók kutatása..." [HAI.]

Múzeumok Éjszakája. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 20. 25. sz. p. 797. "A Planetárium június 21-én, a Múzeumok éjszakáján 18.00 órától 01.00 óráig fogadja az érdeklődőket. Karszalagot nem árusítanak, viszont regisztráció szükséges a korlátozott számú férőhelyek miatt..." Műsorismertetés. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A csillagóriások ritkán magányosak. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 27. 26. sz. pp. 804-805. "...A Rolf Chini professzor vezette csillagászcsoport évek óta folytat megfigyeléseket a bochumi Ruhr Egyetem (RUB) chilei obszervatóriumában, amelyek során 800 nagy tömegű csillagot (a legnagyobbaké a Nap tömegének százszorosát is elérték) követtek nyomon hosszabb időn keresztül. Megfigyeléseikből kiderült, hogy a megvizsgált óriáscsillagok több mint 90 százaléka valamilyen többes rendszer tagja, azaz legalább egy, hozzá hasonlóan nagy tömegű társa van..." [HAI.]

SÁRNECZKY Krisztián: Egy csodás üstököscsalád. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 27. 26. sz. pp. 814-815. "...Ezek a Kreutz-féle napsúrolók, melyek hasonló pályákon járva rendszeresen megközelítik Napunkat..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 27. 26. sz. pp. 820-821. [HAI.]

Egykori óceán a Charonon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. jún. 27. 26. sz. pp. 826-827. "Egy amerikai kutatócsoport szerint a Plútó törpebolygó legnagyobb holdjának, a Charonnak a kérge alatt is lehetett valaha cseppfolyós óceán. A feltételezésre épített modellszámítások jóslatait a Plútó rendszerhez közeledő New Horizons misszió helyszíni megfigyelései alapján remélik a valósággal összevetni..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Föld méretű gyémántcsillag. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 4. 27. sz. p. 836. "Egy amerikai csillagászcsoport felfedezte galaxisunk eddigi ismert leghűvösebb, leghalványabb fehér törpéjét. [...] egy kettős rendszer tagja: párja egy pulzár, [...] a PSR J2222-0137, amely már régebb óta ismert volt. [...] a Vízöntő (Aquarius) csillagkép irányában, tőlünk 900 fényévre található..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Geoinformatika - A Földön kívül is. Interjú Sik Andrással. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 4. 27. sz. pp. 844-845. Az ELTE Térinformatikai Műhelyének vezetője bolygókutatóként, főként marskutatóként kezdte a pályáját. [HAI.]

SÁRNECZKY Kisztián: Papp László és a Börzsöny az égre került. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 4. 27. sz. pp. 852-853. "Már kétezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében. Ezek jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 cm-es Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai. [...] Kétrészes cikkünkben a tavaly elnevezett 14 kisbolygó rövid történetét ismertettetjük..." (135799) Ráczmiklós = 2002 RZ111; (142275) Simonyi = 2002 RQ117; (167018) Csontoscsaba = 2003 QS29; (167341) Börzsöny = 2003 VG; (171118) Szigetköz = 2005 GJ1; (175566) Papplaci = 2006 TM7; (181228) Ladányi = 2006 QY. [HAI.]

Titokzatos sziget a Titán tengerén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 4. 27. sz. pp. 858-859. "A jelenleg is a Szaturnusz rendszerében keringő Cassini-missziónak a bolygó legnagyobb holdja, a Titán felszínéről készült radarfeltételein csillagászok rejtélyes, fényes, hol feltűnő, hol eltűnő képződményt fedeztek fel a hold második legnagyobb tengerén, a Liegia Marén..." [HAI.]

TÓTH Imre: Biliárdbolygók. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 4. 27. sz. p. 859. "...2005 óta létezi egy modell (Nizza-modell), mely szerint a kialakulásuk után az óriásbolygók naptávolsága az időben változott, s a vándorló mozgásukkal zavarták a kis égitesteket. "Összerázták" az ősi Kuiper-övet és az ősi kisbolygó övet is. A főövben így lehetőség volt a különböző összetételű kisbolygók helyzetváltoztatására, illetve a külső vagy belső Naprendszerbe is kiszóródhattak. [ ...] Az SDSS-program Új-Mexikóból az Apache Point Obszervatóriumból vizsgálja az eget, és kutatásaikban magyarok is részt vesznek: a kisbolygók statisztikai vizsgálatával Szabó M. Gyula, az extragalaxisok vizsgálatával pedig Frei Zsolt ELTE-s kutató foglalkozik." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Születés és pusztulás a csillagok világában. Interjú Szalai Tamással. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 11. 28. sz. pp. 876-877. "...a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tudományos munkatársa a nagy tömegű csillagok végállapotait kutatja. A vele folytatott beszélgetésből nem csak e különleges események részleteit ismerhetjük meg, hanem azt is hogy a pusztuló csillagok hogyan segíthetik más csillagok születését..." [HAI.]

SÁRNECZKY Krisztián: Hegymászók és színésznők. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 11. 28. sz. pp. 884-885. "Tovább folytatódott a Piszkéstetői Obszervatóriumban felfedezett kisbolygók elnevezése, így a mögöttünk hagyott esztendőben 14 számozott aszteroida kapott magyar vonatkozású nevet. Az előző számban megjelent cikk folytatásában a második héttel ismerkedhettünk meg ezek közül..." (184930) Gobbihilda = 2005 VU4; (199687) Erőszsolt = 2006 HA18; (199688) Kisspéter = 2006 HK18; (233893) Hontihanna = 2008 YW5; (269232) Tahin = 2008 QV; (274810) Fedáksári = 2008 YP25. [HAI.]

Tesztelték a NASA repülő csészealját. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 11. 28. sz. pp. 890-891. "...június 28-án végre sikerült a NASA marsi leszállásra tervezett új űreszközének a hawaii Kauai tengerészeti támaszpontról tervezett felbocsátása. A különös jármű az alacsony sűrűségű szuperszonikus fékezőegység (Low-Density Supersonic Deceleraror: LDSD) projekt terméke..." [HAI.]KISS László: Kistávcsöves üstökösvadászat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 11. 28. sz. p. 891. "Már csak alig egy hónapig lehet kézi látcsővel az esti égbolton megfigyelni a PanSTARRS nevű üstököst Magyarországról..." [HAI.]

Szuperföld szélsőséges évszakokkal. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 18. 29. sz. p. 900. "...a tőlünk mindössze 16 fényévre lévő Gliese 832 vöröstörpe körül. [...] A most felfedezett Gliese 832 c máris bekerült a lakható exobolygók katalógusába (Habitable Exoplanets Catalog), amelybe eddig összesen 23 exobolyogót soroltak be [...] A felfedezésről az Astrophysical Journal-ben jelenik meg beszámoló. A Gliese 832 c keringési ideje mintegy 36 földi nap, tömege legalább ötszöröse a Földének. [...] Az eddig ismert adatok alapján a Gliese 832 c Föld-hasonlósági indexe (Earth Similarity Index: ESI) 0,81..." [HAI.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös a Naprendszer túloldalán. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 18. 29. sz. pp. 918-919. "Csodálatos, szabad szemmel látható, az égbolt negyedét átszelő csóvát mutató üstökös figyelhető meg - Sajnos csak a Naprendszer túloldalán, az ott tanyázó napkutatóról, a STEREO-szondáról. A C/2014 E2 (Jacques)-üstököst március 13-án fedezte fel Cristovao Jacques brazil amatőrcsillagász..." [HAI.]

Kozmikus illúzió volt két exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 18. 29. sz. pp. 922-923. "...a Pennsylvaniai állami egyetem (PSU) Paul Robertson vezette csillagászcsoportja megállapította, hogy a Gliese 581d és 581g exobolygók valójában nem léteznek, a felfedezést bejelentőket valószínűleg az anyacsillag "napfoltjai" tévesztették meg..." [HAI.]

Galaxisok gázkiáramlásának felgyorsítása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 18. 29. sz. pp. 922-923. "...a sebes molekuláris gázáramlatokat nagyenergiájú elektroncsóvák (jetek) gyorsítják fel, amelyekben az elektronok mintegy fénysebességgel áramlanak. A jeteket a galaxisok szívében lévő szupernagy tömegű fekete lyukak hozzák létre..." Az IC5063 galaxis megfigyeléséből levont következtetések. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Az első csillagokat imitálja egy gammakitörés. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 25. 30. sz. pp. 932-933. "...A szuperhosszú GRB 130925A-gammakitörés megfigyelt tulajdonságait tehát jól magyarázza egy olyan elméleti modell, miszerint a felvillanást egy fémekben rendkívül szegény, kék szuperóriás gravitációs összeomlása hozhatta létre..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Joggal az űrbe. Interjú Tari Fruzsinával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 25. 30. sz. pp. 940-941. "...folynak a tárgyalások Magyarország csatlakozásáról az ESA-hoz, vagyis az Európai Űrügynökséghez. Ennek számos jogi feltétele van, ami egy nemzetközi szerződés előkészítésénél természetes. Magának az űrtevékenységnek is vannak jogi vonatkozásai, melyek kevésbé ismertek, de nagyon fontosak. Mivel foglalkozik az űrjog? Milyen jogai vannak az államoknak, a vállalkozásoknak? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Tari Fruzsina űrjogásszal... " [HAI.]

KISS László: Űrfotometriai forradalom. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 25. 30. sz. pp. 948-949. "Július elején Toulouse városa adott helyszínt a CoRoT és Kepler fotometriai űrtávcsövek tudományos közösségei által szervezett találkozónak. Az eseményre több mint 250 csillagász gyűlt össze a világ minden tájáról a legújabb felfedezések bejelentésére, megvitatására. A népes magyar küldöttség 11 tagjából nyolcan az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársai, Hárman pedig posztdoktori kutatók Németországban, Belgiumban és Kanári-szigeteken..." [HAI.]

Hej, hó! - hét kicsi törpe(galaxis)! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 25. 30. sz. p. 955. "A Yale Egyetem csillagászai egy lényegében "házilagosan", kereskedelmi forgalomban kapható telefotólencsékból összeállított távcsővel egy közeli spirálgalaxis megfigyelése közben hét eddig ismeretlen törpegalaxist fedeztek fel [...] egyenlőre nem tudni, fizikailag is az eredetileg célba vett M101- (vagy Szélkerék) spirálgalaxishoz kapcsolódnak-e, vagy csupán látszólag esnek hozzá közel [...] A felfedezésről a kutatók az Astrophysical Journal Lettersben számoltak be..." [HAI.]

KOVÁCS József: Levadásszuk az űrszemetet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. júl. 25. 30. sz. p. 956. "...Az űrszemét ellen az ESA (Európai Űrügynökség) egy klasszikus eszközt próbál bevetni: a nagyobb darabokat egy szigonnyal vennék célba, majd a hozzá rögzített kötél segítségével úgy húznák be őket, mint vadászok a zsákmányaikat..." [HAI.]

Keresik a Nap ikertestvéreit. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 1. 31. sz. p. 965. "...a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ (CfA) Jose Dias do Nascimento vezette kutatócsoportja 75 olyan csillag periódusidejét határozta meg, amelyekről korábban (egyéb jellemzők alapján) már feltételezték, hogy Napunkhoz hasonlóak lehetnek. A kutatásokról szóló beszámoló az Astrophysical Journal Letters-ben jelent meg. [...] Az úgynevezett girokronológiai eljárás dióhéjban azon alapul, hogy egy csillag forgási periódusa empirikusan meghatározható függvénykapcsolatban áll a csillag életkorával és színével..." [HAI.]

MOLNÁR László: Mi teszi a lakható bolygót. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 1. 31. sz. pp. 974-975. "Júniusban a sajtó teljesen rápörgött a Gliese-832c exobolygóra. A mindössze 16 fényévre lévő bolygót az egyik legközelebbi életre alkalmas égitestként tálalták, [...] Csakhogy az egész tévedés volt. [...] a bolygót az élet fenntartására alkalmatlan "szuper-Vénuszként" lehet leginkább jellemezni. [...] az Earth Similarity Index (ESI, Föld-hasonlósági index) [...] semmiképp sem használható magának a lakhatóságnak a meghatározására..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 1. 31. sz. pp. 982-983. [HAI.]

A Tejútrendszer legtávolabbi csillagai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 1. 31. sz. pp. 986-987. "...az ULAS J0001535.72+015549.6 és az ULAS J074417.48+253233.0 két hűvös vörös óriás, amelyek galaxisunk halójának peremén, tőlünk extrém nagy távolságban, 775 ezer, illetve 900 ezer fényévre vannak..." [HAI.]

KOVÁCS József: Nyomtathatunk-e űrhajót? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 1. 31. sz. p. 987. "...Az ESA új projektjében a műholdak és egyéb űreszközök építése során használt anyagokkal - jellemzően alumíniummal, titánnal és rozsdamentes acéllal - végeznek majd 3D-s nyomtatási kísérleteket annak megállapítására, hogy az így készült alkatrészek felületei kellően simák és hibamentesek lesznek-e..." [HAI.]

KELEMEN János: Egzotikus gamma-sugarak. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 8. 32. sz. pp. 1006-1007. "2014 márciusában nagy figyelmet keltett egy bejelentés, amely a NASA Fermi gamma-sugarakat megfigyelő műholdjának a saját Tejútrendszerünk centrumvidékére vonatkozó méréseit ismertette. A Tejútrendszer centrumának közelmúltbeli, gammasugár-tartományban végzett vizsgálata az eddigi legfigyelemreméltóbb jele annak, hogy a sugárzás a kozmoszt kitöltő, titokzatos sötét anyagból származik..." [HAI.]

KOVÁCS József: Gyémánt egy óriásbolygó magjában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 8. 32. sz. pp. 1018-1019. "Földi körülmények között először sikerült az óriásbolygók magjában uralkodó nyomást modellezni úgy, hogy a hőmérséklet sem haladta meg a magban feltételezettet - derült ki a Nature folyóirat július 17-i számából..." [HAI.]

Meglepően száraz exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 8. 32. sz. p. 1019. "Csillagászok a NASA Hubble-űrtávcsövével vízgőzt kerestek három a Naphoz hasonló csillag körül keringő exobolygó légkörében - és megdöbbenésükre szinte semmit sem találtak. A három bolygó, a HD 189733b, a HD 209458b és a WASP-12b távolsága tőlünk 60 és 900 fényév közé esik..." [HAI.]

Dinoszauruszvég? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 8. 32. sz. p. 1020. "...a Földet valaha uraló hatalmas élőlények 65 millió évvel ezelőtti, máig rejtélyes kipusztulása nem egyetlen csapásnak (egy mintegy 10 kilométeres átmérőjű aszteroida becsapódásának), mint inkább balszerencsés események és körülmények hosszú láncolatának következménye lehet..." [HAI.]

Gammasugárzó nóvák. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 15. 33. sz. pp. 1028-1029. A Fermi LAT-berendezése által felfedezett négy gammasugárzó nova a Nova Cygni 2010 (V407 Cyg), a Nova Scorpii 2012 (V1324 Sco), a Nova Monocerotis 2012 (V959 Mon) és a Nova Delphini 2013 (V339 Del). Az utóbbi három nova gammasugárzása nem magyarázható a klasszikus elméleti modellszámításokkal, melyek szerint a novarobbanásban felszabaduló energia ennek létrehozására kevés. [HAI.]

Gejzíreket térképeztek fel az Enceladuson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 15. 33. sz. pp. 1050-1051. "Amerikai kutatók a NASA Cassini-űrszondája adatainak feldolgozásával 101 aktív gejzírt térképeztek fel a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdján, az amúgy aprócska Enceladuson..." [HAI.]

Célhoz ért a Rosetta. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 15. 33. sz. pp. 1050-1051. "Egy évtizedig tartó utazás után augusztus 6-án az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-űrszondája elérte (pontosabban 100 kilométeres távolságra megközelítette) eredeti célpontját, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst..." [HAI.]

Földi fosszíliák a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 15. 33. sz. p. 1051. "...Brit kutatók [...] azt vizsgálták, eljuthatnak-e a Holdra Földi fosszíliákat tartalmazó kőzetdarabok? [...] Ehhez kovamoszat-fosszíliákat tartalmazó kőzetmintákat porítottak, majd vízzel keverve jéggolyókká fagyasztották, amelyeket aztán egy különleges gázpuskából különféle kezdősebességekkel (másodpercenként 500 méter és 5 kilométer között) lőttek ki a céltárgyra..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Célhoz ért a Rosetta. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 22. 34. sz. p. 1061. "Tíz év és 6,4 milliárd kilométeres utazás után elérte 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája. [...] A Rosetta-programban a Műegyetem, az MTA intézetei és az SGF Kft. révén jelentősnek mondható a magyar részvétel, ezért a Tudományos Újságírók Klubja (TUK) sajtótájékoztatót szervezett a TIT Uránia Csillagvizsgálójában, ahol az ESA internetes közvetítését a küldetésben részvevő magyar szakemberek kommentálták..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: 3D-s térkép a kéregmozgásról. Interjú Grenerczy Gyulával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 29. 35. sz. pp. 1100-1101. "Több, mint két évtizedes méréssorozat eredményeként elkészült a Pannon medence kéregmozgásának első háromdimenziós térképe. A földkéreg deformációit űrgeodéziai technikát alkalmazva sikerült rendkívüli pontossággal követni. Grenerczy Gyulával, a Földmérési és Távérzékelési Intézet penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának munkatársával [...] beszélgetünk..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 29. 35. sz. pp. 1110-1111. [HAI.]

Üstököskómákat vizsgáló ALMA. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 29. 35. sz. pp. 1114-1115. "Egy nemzetközi csillagászcsoport az Atacamai Nagyméretű milliméteres/Szubmilliméteres hálózat (Atcama Large Millimeter/submillimeter Array: ALMA) rádiótávcsöveivel bámulatos 3D-s felvételeket készített két üstökös az ISON és a Lemmon kómájáról..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A nyakas Csuri. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. aug. 29. 35. sz. p. 1116. "az Európai Űrügynökség Rosetta nevű űrszondája elérte 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst. [...] A mag meglepően hasonlít több olyan, korábban megismert kisbolygókra, mint például az Itokawa vagy a Cleopatra. [...] az említett objektumoknak az a tulajdonsága, hogy egy nagyobb és egy kisebb részből állnak és ezeket a részeket egy keskeny "nyak" köti össze..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Űrhölgyek. Lehetőségek a hazai űrtevékenységben. = Élet és Tudomány 69. 2014. szept. 5. 36. sz. pp. 1139-1141. "Műholdakkal az olvadó antarktiszi jég nyomában; Szenzorok nyomkövetése idegen égitesteken; Űrbiológia a felhők felett. Ilyen, világviszonylatban is újszerűnek mondható témákkal foglalkoznak a Műegyetemen tevékenykedő fiatalok..." Interjú Kiss Annamáriával, Szeile Alízzal és Grósz Veronikával. [HAI.]

Első generációs csillagmonstrum. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. szept. 5. 36. sz. pp. 1146-1147. "...Wako Aoki, a tokiói Nemzeti Csillagászati Obszervatórium csillagásza és munkatársai rábukkantak egy második generációs csillagra, a mely olyan anyagfelhőből keletkezhetett, melyben a nehezebb elemek csupán egyetlen nagyon nagy tömegű csillag szétrobbanásából származnak..." Az SDSS J0018-0939 színképének elemzéséből levont következtetések. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Merre tart a magyar űripar? Interjú Solymosi Jánossal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. szept. 12. 37. sz. pp. 1164-1165. [HAI.]

MOLNÁR László: Közösségi űrkutatás. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. szept. 12. 37. sz. pp. 1172-1173. "Az internet és a közösségi összefogás révén próbáltak megmenteni egy 36 évvel ezelőtt fellőtt űrszondát, amely a Föld és a Nap mágneses terét és a napszelet vizsgálta. Az űrszonda eredetileg ISEE-3 (International Sun/Earth Explorer-3) névre hallgatott. 1978-ban állt pályára, és az első űrszonda volt, amely a napföld L1 Lagrange-pontból folyatta vizsgálatait..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Hirnök a Nap szívéből. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. szept. 19. 38. sz. pp. 1188-1189. " A világ egyik legérzékenyebb neutrínódetektorával egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült a világon elsőként a Nap nukleáris energiatermelésének alappillérét adó folyamatból, a proton-proton (pp) fúzióból származó neutrínókat közvetlenül kimutatni, s ezzel egyúttal igazolni, hogy a Nap energiájának 99 százaléka valóban ebből a reakcióból ered..." [HAI.]

Laniakea: kozmikus otthonunk táguló horizontja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. szept. 19. 38. sz. p. 1211. "Nyomon követve sok ezernyi galaxis hozzánk viszonyított mozgását (közeledését, illetve távolodását) csillagászoknak sikerült Földünket egy minden korábban ismertnél gigantikusabb kozmikus szerkezetben elhelyezni: a Laniakea-szupergalaxishalmaz átmérője mintegy 522 ezer fényév, több mint 100 ezer galaxisában 100 milliószor milliárdnyi napnak megfelelő tömeget tartalmaz..." [HAI.]

A TIT Budapesti Planetárium programjai 2014 szeptember 15-től november 30-ig. = Élet és Tudomány 69. 2014. szept. 19. 38. sz. p. 1212. Egyhetes, korosztályoknak megfelelően színkódos táblázat a csillagászati ismeretterjesztő előadások címéről, időpontjáról. [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 69. 2014. szept. 26. 39. sz. pp. 1240-1241. [HAI.]

A Curiosity is célhoz ért. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. szept. 26. 39. sz. pp. 1242-1243. "A NASA Mars Curiosity tudományos laboratóriuma több mint kétévnyi, felfedezésekben eddig sem szűkölködő vándorlás után elérte eredetileg kitűzött fő célpontjának, a hatalmas Gale-kráter közepén emelkedő, mintegy 5 kilométer magas Sharp-hegységnek a lábát, s hamarosan megkezdi lassú felkapaszkodását a hegyoldalon..." [HAI.]

Rosetta: kiválasztották a Philae leszállóhelyét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. szept. 26. 39. sz. p. 1243. "Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-missziójának vezetői bejelentették a Philae leszállóegység elsődleges és tartalék célterületét a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös magján..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Gigantikus fekete lyuk egy törpe galaxisban. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 10. 41. sz. pp. 1283-1284. "...Az M60-UCD1 ultrakompakt törpegalaxis (ultracompact dwarf: UCD) eddig a legkisebb galaxis, amelyben szupermasszív fekete lyukra bukkantak. [...] Az erről beszámoló cikk a Nature-ben jelent meg. A tőlünk mintegy 50 millió fényévre lévő M60-UCD1 egy kicsiny, 300 fényév átmérőjű (ez mindössze ötszázad része a Tejútrendszerének) galaxis, amely azonban rendkívül zsúfolt, mintegy 140 millió csillagot tartalmaz..." [HAI.]

KISS László: Tihany kősziklája zengedezzen vivátot. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 10. 41. sz. pp. 1290-1291. "Augusztus végén félszáz külföldi doktorandusz járt az MTA Ökológiai Kutatóközpont Limnológiai Intézetében. A négynapos rendezvény során a csillagászat egyik vezető lapjának gárdája, az Astronomy and Astrophysics munkatársai vezették be az érdeklődő PhD-halgatókat a tudományos publikálás rejtelmeibe..." [HAI.]

A Hold mint óriásdetektor. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 10. 41. sz. pp. 1306-1307. "A Southhamptoni Egyetem kutatói [...] szerint a Hold felszínét használhatnánk fel a Világegyetemben ismert legnagyobb energiájú részecskék, az ultranagy energiájú (Ultra-High-Energi: UHE) kozmikus sugárzás részecskéinek észlelésére, illetve máig ismeretlen eredetük megfejtésére..." [HAI.]

A földi víz jelentős része öregebb a Napnál. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 17. 42. sz. p. 1315. "...a Carnegie Intézet Conel Alexander vezette kutatócsoportja e kérdést vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a Földön (illetve a Naprendszerben) jelenleg kimutatható víznek egy jelentős része még a Nap születését megelőző időből maradt vissza, azaz a csillagközi térben keletkezett jégből ered. Kutatásukról a Science-ben számoltak be..." [HAI.]

KISS László: Összeolvadás kitöréssel. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 17. 42. sz. pp. 1332-1333. "...Az alábbiakban összeolvadó kettőscsillagokról és egy élete vége előtt többszörös kitörésen átesett nagytömegű óriáscsillagról számolunk be. A V838 Mon kitörését 2002 januárjában fedezték fel, [...] 2008 szeptemberében fedezték fel a V1309 Sco jelzésű tranziens jelenséget, [...] A V4332 Sgr 1994 februárjából, illetve az OGLE 2002-BLG-360 2002 októberéből hasonló jelenségek lehettek. [...] a CK Vul (Nova Vul 1670) és az 1943-as V1148 Sgr szintén az egyenlőre kis létszámú csapatba tartozóknak tűnnek. [...] az M31-beli RV ("Red Variable") és az M85-ben feltűnt OT2006-1 jelzésű objektum jellemzői illeszkednek az összeolvadó kettőscsillag kitöréséhez [...]
A nagyon nagy tömegű csillagok egy része, miután az égitestek elfejlődnek a fősorozatról, időszakosan nagy luminozitású kitörésen esik át. [...] a kitörések nagy mértékben emlékeztetnek a fényes kék változók ("luminous blue variables", LBV) viselkedésére. A Tejútrendszerben legismertebb LBV-kitörés az éta Carinae történelmi kitörése, ami a XIX. század közepén történt,..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Véget értek a csillagászattörténeti kalandozások. Csillagászattörténet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 24. 43. sz. p. 1347. "Elhunyt Ponori Thewrewk Aurél, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a Planetárium nyugalmazott igazgatója..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Bepillantottak egy nóva szívébe. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 24. 43. sz. p. 1349. "...bő két evvel ezelőtt a NASA Fermi Gamma-sugár űrtávcsövével az első gammasugárzó nóvát, majd kevéssel ezt követően két hasonló nóvára bukkantak. Földi rádiótávcsövekkel végzett nagyfelbontású megfigyelésekkel most sikerült az egyik ilyen nova esetében pontosan behatárolni azokat a területeket ahonnan a gamma-sugárzás kiindult, s amelyek ismeretében a sugárzás keletkezésének valószínű magyarázatára is fény derült..." A V959 Mon nóva megfigyeléséből levont következtetések. [HAI.]

Csillagontó galaxis és korai Világegyetem. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 24. 43. sz. pp. 1370-1371. "Amerikai csillagászok olyan galaxist fedeztek fel, amely ahhoz hasonló bőségben "gyártja" a fiatal, forró csillagokat, amilyen ütem a korai Világegyetem első galaxisaira lehetett jellemző. A galaxis tanulmányozásából levonható következtetések, amelyeket a kutatók a Science-ben ismertettek, segíthetnek a kozmológusoknak a korai Univerzum egyik legfontosabb szakaszának, a sötét korszaknak véget vető reionizációnak a megértésében..." A J0921+4509 jelű, tőlünk 3 milliárd fényévre, a Nagy Medve (Ursa Maior) csillagkép irányában látható galaxis vizsgálatából levont következtetések. [HAI.]

Sötét anyag a Tejútrendszerben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 24. 43. sz. p. 1371. "Ausztrál csillagászok újabb mérésekkel határozták meg a Tejútrendszerben lévő rejtélyes sötét anyag mennyiségét, s meglepetésükre a korábban becsült értéknek mindössze a felét találták. [...] Az eredményekről beszámoló cikk az Astrophysical Journal-ben jelent meg..." [HAI.]

MOLNÁR László - KOVÁCS József: Az exobolygó-légkörök rejtélyes világa. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 31. 44. sz. pp. 1388-1389. "...A HR8799 jelű csillag az exobolygó-kutatók egy népszerű célpontja. Ez a viszonylag közeli égitest volt az egyik első, ahol közvetlen felvételekkel lehetett igazolni, hogy bolygók keringenek körülötte. Nem is egy, hanem három (b, c, d), majd nem sokkal később egy negyediket (e) is azonosítottak,..." A chilei, nyolcméteres Gemini South távcsövén elhelyezett Gemini Planetary Imager (GPI) nevű műszerrel sikerült a c és d jelű bolygók színképét felvenni. Új eredmények születtek a 2011-ben felfedezett WASP-43b jelű exobolygóval kapcsolatban is. [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 31. 44. sz. pp. 1394-1395. [HAI.]

Ismeretlen eredetű röntgensugárzás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 31. 44. sz. pp. 1402-1403. "Brit csillagászok az égbolt röntgen-háttérsugárzásában eddigi ismereteink alapján megmagyarázhatatlan eredetű röntgensugárzást fedeztek fel, amely szerintük esetleg a rejtélyes sötét anyag eddig csupán elméletileg feltételezett részecskéitől, a Napban keletkező axionoktól származhat. Az erről beszámoló cikkük a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society-ben jelent meg..." [HAI.]

Mi rejlik a Minas jégkérge alatt? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. okt. 31. 44. sz. pp. 1402-1403. "A Szaturnusz rendszerében keringő Cassini-űrszonda Minas hold apró, pályamenti billegéseire (librációjára) vonatkozó méréseket is végzett. Az adatait elemezve egy amerikai, belga és francia csillagászokból álló kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a piciny hold felszíni jégkérge alatt vagy egy aszimmetrikus, rögbilabdához hasonló alakú szilárd kőzetmag, vagy egy felszínalatti (részben) cseppfolyós óceán rejtőzhet. Az eredményről a Science-ben számoltak be..." [HAI.]

DOMBI Margit: Marsra lépés, sejtgépek, szupravezetők. Tudománykommunukáció. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 7. 45. sz. p. 1413. "...A Vosztocsnij műholdkibocsájtó állomás és a Lomonoszov névre keresztelt műhold 2015-re készül el csakúgy, mint a Hold- és Mars-misszióhoz kapcsolódó sugárkutatásokat szolgáló új obszervatórium, amibe Master rendszerű teleszkópot telepítenek..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Ismét üstökösközelben. Interjú Apáthy Istvánnal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 7. 45. sz. pp. 1420-1421. "Először landol ember alkotta eszköz egy üstökös magján, és már kijelölték a megfelelőnek tűnő terepet is a Rosetta-szonda leszálló egysége, a Philae számára. A magyar kutatók is izgatottan figyelik az eseményeket, hiszen több műszert készítettek mindkét eszközre. Köztük Apáthy István az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa is, aki "járt" már üstökösnél. A 80-as években részt vett a Vega-programban, melynek fő céljaa Halley-üstökös megközelítése volt. Az üstökösszondáknál szerzett tapasztalatairól kérdeztük..." [HAI.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Asztrofizika a laboratóriumban. Hogyan lehet összekapcsolni az eget és a Földet? = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 7. 45. sz. pp. 1422-1423. "A csillagászati kutatásokat általában nagy távcsövekkel és a hozzájuk kapcsolt műszerekkel végzik. Az MTA CSFK Geokémiai Kutatóintézetének munkatársai azonban saját laboratóriumukban folytatnak ilyen tevékenységet. A meteoritok tanulmányozása mellett az igazi újdonság a csillagközi anyag összetételének "közvetlen" vizsgálata. A nemrég indított, európai viszonylatban is kiemelkedő program segíti a Naprendszer keletkezésének megértését, a csillagközi por valódi szerkezetének feltárását, sőt a geotudományokat is értékes ismeretekkel gazdagítja..." Demény Attila és Kereszturi Ákos nyilatkozatai. [HAI.]

Üstökös számlálás a béta Pictoris rendszerében. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 7. 45. sz. p. 1434. "Francia csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 méteres távcsövére szerelt HARPS-spektrográffal kiterjedt népességszámlálást végeztek egy idegen csillag körül keringő (exo)üstökösök körében. [...] közel 500 egyedi üstököst figyeltek meg a béta Pictoris rendszerében, amelyeket jellemzőik alapján két jól elkülöníthető családba soroltak..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Megoldódott a G2 rejtélye? A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 14. 46. sz. pp. 1444-1445. "...egy kiterjedt gázfelhőnek tűnő objektum, amely szemlátomást a Tejútrendszer szívében, a Sagittarius A* (sgr A*) kompakt rádióforrásban lapuló szupernagy fekete lyuk felé száguld. Az először 2002-ben észlelt G2 nevű felhő mozgását 2009 óta folyamatosan nyomon követik: [...] pályája ez év nyarán érte el a fekete lyukhoz legközelebbi pontját. Ettől az eseménytől a kutatók a felhő teljes megsemmisülését, szertefoszlását, és egy ezt kísérő látványos "tűzijátékot" vártak. Ez azonban elmaradt. [...] a G2 mibenlétére a legvalószínűbb magyarázat az, hogy az objektum átláthatatlan por- és gázburka valójában egy extrém nagy csillagot rejteget, amely két, korábban a fekete lyuk körül egymással szoros tandemben keringő bináris csillag összeolvadásából keletkezett..."[HAI.]

SÁRNECZKY Krisztián - MOLNÁR László: Üstökös a Marsnál. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 14. 46. sz. pp. 1454-1455. "Amikor 2013 januárjában az ausztrál Siding Spring Observatóriumban Robert H. McNaught megtalálta újabb üstökösét, az csak egynek tűnt a sok közül - ez McNaught esetében nyolcvannál is több felfedezést jelent. Az első számítások azonban azt mutatták, hogy a közeledő égitest 22 hónappal később rendkívüli mértékben megközelíti a Marsot [...] a végül mért 139 500 kilométeres távolság minden idők legszorosabb bolygó-üstökös közelítésének számít, [...] Az európai Mars Express valamin a NASA Mars Reconnaissance Orbiter és Mars Odyssey szondái a bolygó körüli pályáról, az Opportunity és Curiosity a felszínről fotózták az üstökös magját. A nemrég érkezett indiai MOM az üstökös kómájában található metánt próbálta meg vizsgálni, az amerikai MAVEN pedig az üstökös légkörre gyakorolt hatását kutatja..." [HAI.]

Egy üstökös illata. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 14. 46. sz. pp. 1466-1467. "Augusztus eleje óta (amikor a Rosetta misszió elérte célpontját a Csurjumov-Geraszimenko üstököst) a szonda fedélzetén elhelyezett, a Berni Egyetem kutatói által tervezett ROSINA (Rosetta Orbiter Sensor for Ion and Neutral Analysis) berendezés két tömegspektrométere folyamatosan elemzi az üstökös kómájában a felmelegedés hatására egyre nagyobb mennyiségben kiszabaduló illékony anyagokat..." [HAI.]

A Világegyetem sötét jövője. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 14. 46. sz. p. 1466. "...a Portsmouth-i és a Római Egyetem kozmológusai a legnagyobb csillagászati égboltfelmérések legújabb adatait elemezve olyan jelekre bukkantak, amelyek azt sugallják, hogy az Univerzum vázszerkezetét alkotó rejtélyes összetételű sötét anyag mennyisége csökkenőben van, lassacskán felemészti a szintén rejtélyes sötét energia. A kutatást összegző cikk a Physical Review Letters-ben jelent meg..." [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Lézerfény a Pannon Csillagdában. A hátlapon. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 14. 46. sz. p. 1471., hátsó külső borító. "A Bakony szívében, Bakonybélben, 2012 áprilisában nyitotta meg kapuit Közép-Európa egyik legmodernebb tudományos-ismeretterjesztő komplexuma, amely folyamatosan vonza a látogatók ezreit. [...] A hátoldalon publikált fotón az épület kupolája látható, amint, egy nagyközönségnek szóló előadás alkalmával zöld lézert használnak..." [HAI.]

BAKÓ Gábor: A Földmegfigyelő. Radarokról közérthetően. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 21. 47. sz. pp. 1478-1480. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Tengeribetegség az űrben. Interjú Balázs Lászlóval. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 21. 47. sz. pp. 1484-1485. "A Nemzetközi űrállomásra érkező űrhajósok teljesítményét erőteljesen lerontják a tengeribetegséghez hasonló tünetek. Magyar szakemberek világviszonylatban is jelentős kutatásokat végeznek a probléma hátterének megismerése érdekében. A Neurospat programban kognitív pszichológiai kísérleteket végeznek az asztronauták, melyet az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében dolgoztak ki. Balázs Lászlóval, a kísérlet koordinátorával az eredményekről beszélgetünk..." [HAI.]

Egy bolygórendszer gyermekkora. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 21. 47. sz. pp. 1498-1499. "...a tőlünk 295, a Hajógerinc (Caria) csillagképben lévő HD 95086 csillag körüli két vastagabb porgyűrű helyzete erősen emlékeztet bolygórendszerünk kisbolygó- és Kuiper-övezetének elhelyezkedésére, [...] Hasonló szerkezetet korábban már a némileg idősebb, tőlünk 129 fényévre, a Pegasus csillagképben lévő HR 8799 csillag körül is felfedeztek..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A Nemzeti Múzeumban landolt a Masat-1. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 21. 47. sz. p. 1499. "Repülésének ezredik napján a Magyar Nemzeti Múzeumba került hazánk első műholdjának makettje..." [HAI.]

KOVÁCS József: Törmelékfelhők bolygó-keletkezés előtt és után. Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 28. 48. sz. pp. 1518-1519. "...Az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) mikrohullámú antennarendszerrel végzett megfigyelések alapján egy francia kutatók által vezetett csoport eddig soha nem látott gázáramot detektált a GG Tau A kettőscsillag-rendszerében [...] Egy nemzetközi kutatócsoport az ESO VLT távcsőegyüttesét interferometrikus üzemmódban (VLTI) használva 92 csillagot vizsgált meg a közeli infravörös tartományban állatövi fény nyomai után kutatva a csillagok lakhatósági zónáinak közelében. [...] kilenc esetben sikerült is detektálni a meleg por által kibocsátott sugárzást vagy a porszemcsék által visszatükrözött csillagfényt..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 28. 48. sz. pp. 1526-1527. [HAI.]

A TIT Budapesti Planetárium 2014. decemberi programja. = Élet és Tudomány 69. 2014. nov. 28. 48. sz. p. 1532. Egy hetes, korosztályoknak megfelelően színkódos táblázat a csillagászati ismeretterjesztő előadások címéről, időpontjáról. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Mágneses feljegyzések a Naprendszer születéséről. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. dec. 5. 49. sz. pp. 1539-1540. "...Amerikai kutatóknak a Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) paleomágneses laboratóriumában most sikerült minden korábbi mérésnél pontosabban feltérképezni egy ősi meteorit mágneses szemcséibe "befagyott" (megőrződött) mágneses mező értékeit, ami értékes új információkkal szolgál a Naprendszer születésének időszakát uraló folyamatokról. [...] Az eredményekről a kutatók egy a Science-ben megjelent cikkben számoltak be,..." [HAI.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Először egy üstökös felszínén. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. dec. 5. 49. sz. p. 1541. "...A Rosetta-szonda leszállóegysége, a Philae magyar idő szerint 16 óra 34 perckor landolt [a] 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös magján..." [HAI.]

MOLNÁR László: Végre megvan a New Horizons második célpontja! Ég és Föld vonzásában. = Élet és Tudomány 69. 2014. dec. 5. 49. sz. pp. 1550-1551. "A Hubble-űrtávcső segítségével az utolsó pillanatban sikerült azonosítani egy kisméretű égitestet, amelyet felkereshet az űrszonda, miután elrepült a Plútó mellett. A megközelítésre 2019 januárjában kerül sor..." [HAI.]

A gravitáció óvhatta meg a Világegyetemet az összeomlástól. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. dec. 5. 49. sz. pp. 1562-1563. "...A Physical Review Letters-ben megjelent cikkükben a kutatók leírják, hogy a kezdeti rendkívül sebesen táguló szakaszban hogyan biztosíthatja a stabilitást a téridő görbülete (amely a gravitációval közvetlen kapcsolatba hozható). Számításaik szerint a Higgs-részecskék és a gravitáció közti kölcsönhatást a részecskék energiájának változásával hozták kapcsolatba, és úgy találták, hogy már egy nagyon gyenge kölcsönhatás is elegendő a stabilitás biztosítására..." [HAI.]

Mit fúj az intergalaktikus szél? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. dec. 5. 49. sz. pp. 1562-1563. "A Torinói- és Arizónai Egyetem csillagászai megtalálták az első közvetlen bizonyítékot, amely megerősíti azt a régebbi feltételezést, miszerint a galaxishalmazokba bezuhanó galaxisokból intergalaktikus szél fújja ki a további csillagok képződéséhez szükséges gáztömeget..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Fényévmilliárdokon átívelő összhang. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. dec. 12. 50. sz. p. 1571. "...egymástól távoli galaxisokban lapuló aktív szupernagy tömegű fekete lyukak (aktív galaxismagok vagy kvazárok) forgástengelyének iránya [...] állása nem véletlenszerű, hanem az egyes kvazároknak az Univerzum nagyléptékű szerkezetében elfoglalt helyzetéhez igazodik, illetve a kvazárok bizonyos csoportjaiban akár fényévmilliárdokon túl is egymással párhuzamos..." [HAI.]

MIHÁLYI Dávid - MÉSZÁROS János - FARKAS Alexandra: Mit kezdjünk az űrszeméttel? Takarítás lézerrel vagy szigonnyal. = Élet és Tudomány 69. 2014. dec. 12. 50. sz. pp. 1584-1586. "...2014 augusztusában már 1235 darab működő műhold keringett a Föld körül. Idővel azonban minden mesterséges eredetű tárgy működésképtelen lesz és űrszemétté válik..." [HAI.]

Elképesztő a DNS tűrőképessége. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. dec. 12. 50. sz. pp. 1594-1595. "Az örökítöanyagot hordozó DNS-molekulák könnyedén átvészelik a földi légkörből való kilépést, a (rövid idejű) tartózkodást a világűrben, majd a visszatérést, és a mindezek után még örökítőképességük sem sérül - állapították meg a Zürichi Egyetem (UZH) kutatói egy TEXUS-49 nevű kutatórakétával végzett kísérletben..." [HAI.]

Védőpajzs a gyilkos elektronokkal szemben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. dec. 12. 50. sz. pp. 1594-1595. "Amerikai kutatók eddig ismeretlen, különösen éles határfelületet fedeztek fel a Föld magnetoszférájában a felszíntől mintegy 11600 kilométeres magasságban, amely áthatolhatatlan pajzsként óvja bolygónkat a majdnem fénysebességgel száguldó, rendkívül nagy energiájú, úgynevezett gyilkos elektronoktól, amelyek - különösen erős napkitöréseket követően - veszélyeztetik az űrállomáson dolgozó űrhajósokat és tönkretehetik a Föld körüli pályán keringő műholdak berendezéseit..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A víz felszínformáló hatásai a Marson. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 69. 2014. dec. 19. 51-52. sz. pp. 1604-1605. "A NASA Curiosyty tudományos laboratóriuma által eddig végzett vizsgálatok most bejelentett eredményei szerint, habár megszakításokkal, de több tízmillió éven át egy hatalmas tó lehetett a mai Gale-kráterben, és a kráter közepén ma magasodó Sharp-hegyet is e tó fenekén lerakódott üledék építette fel..." [HAI.]

FARKAS Alexandra: Haló-történelem. Vészjósló égi tünemények Magyarország égboltján? = Élet és Tudomány 69. 2014. dec. 19. 51-52. sz. pp. 1646-1648. "...részletesen elemzett 131 db régi szöveg közel harmada említi, hogy az égen egyszerre több Nap volt megfigyelhető. [...] ezek a fényjelenségek az úgynevezett halók közé tartoznak. Feltűnésük akkor lehetséges, ha a légkörben megfelelő jégkristályok milliárdjai vannak jelen, amiken áthaladva megtörik, vagy azokról visszaverődik a Nap vagy a Hold fénye..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Mi közünk a csillagokhoz? Dr. Zombori Ottó csillagászati előadása a Budavári Szabadegyetemen. = Evangélikus Élet 79. 2014. jan. 12. 2. sz. pp. [1.], 10. 2014. jan. 6-án. [REZ.]

R. N. [REZSABEK Nándor]: Kométa és halo. Csillagászati jelenségek a brassói Nekesch-Schuller Dániel krónikájában. = Evangélikus Élet 79. 2014. jan. 12. 2. sz. p. 10. Az erdélyi gimnáziumi prefektus, hivatalnok, krónikaíró, Nekesch-Schuller Dániel (1606 - 1664?) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

R. N. [REZSABEK Nándor]: Tycho Brahe hazai hírnöke. Az evangélikus szász-magyar: Unger Mihály. = Evangélikus Élet 79. 2014. jan. 12. 2. sz. p. 10. A 17. sz.-i tanár, iskolarektor, Unger Mihály élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

Rezsabek - [REZSABEK Nándor]: A kínaiak holdjáró Jáde nyula. = Evangélikus Élet 79. 2014. jan. 12. 2. sz. p. 10. A kínai Jütu/Jáde nyúl holdroverről. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Ikaroszként érte a vég az ISON üstököst. = Evangélikus Élet 79. 2014. jan. 19. 3. sz. p. 14. A C/2012 S1 (ISON) üstökös pusztulásáról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Egy tudós (evangélikus) férfiú a Tátrából. = Evangélikus Élet 79. 2014. jan. 19. 3. sz. p. 15. A felvidéki tanár, rektor, író, költő, természettudós, ifj. Buchholtz György (1688-1737) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Georg Rheticus emlékezete. Régi könyvek, új csillagok. = Evangélikus Élet 79. 2014. febr. 16. 7. sz. p. 10. A Magyarországon elhunyt matematikus, csillagász, tanár, orvos, Kopernikusz munkatársa születésének 500. évfordulója alkalmából interjú Farkas Gábor Farkassal. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Megkezdődött a Herman Ottó-emlékév. = Evangélikus Élet 79. 2014. márc. 2. 9. sz. p. 14. Az emlékévvel kapcsolatos elmúlt időszakbeli újdonságokról, csillagászati vonatkozással is, halálának 100. évfordulója kapcsán. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Podmaniczky Géza, a tudománypártoló főnemes. = Evangélikus Élet 79. 2014. márc. 23. 12. sz. p. 14. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A szentbékkállai kőtenger. = Evangélikus Élet 79. 2014. márc. 30. 13. sz. p. 14. Planetológiai vonatkozásokkal. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Világító ásványok és balatoni inga. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet múzeumai. = Evangélikus Élet 79. 2014. ápr. 27. 17. sz. p. 14. Csillagászati utalásokkal, geológiai és geofizikai vonatkozásokkal. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Éles kavicsok Nógrád határában. = Evangélikus Élet 79. 2014. máj. 25. 21. sz. p. 14. Planetológiai vonatkozásokkal. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Renner János Lajos emlékezete. = Evangélikus Élet 79. 2014. júl. 6. 27. sz. p. 14. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Kőpark tanösvény Jókai kertjében. = Evangélikus Élet 79. 2014. júl. 20. 29. sz. p. 15. Jókai Mórral kapcsolatos csillagászati-természettudományos, valamint geológiai vonatkozásokkal. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Böddi-szék szikes pusztáján. = Evangélikus Élet 79. 2014. aug. 3. 31. sz. p. 15. Planetológiai, geológiai vonatkozásokkal. [REZ.]

V. J. [VITÁLIS Judit]: "Akár holnap indulnék a világűrbe!" Beszélgetés Szutyányi Márk csillagásszal. = Evangélikus Élet 79. 2014. aug. 10. 32. sz. p. 12. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A Naprendszer Rosetta-köve. = Evangélikus Élet 79. 2014. aug. 17. 33. sz. p. 15. A 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz érkezett Rosetta űrszondáról. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Föld alatti túra a Pál-völgyi-barlangban. = Evangélikus Élet 79. 2014. szept. 14. 37. sz. p. 15. Geológiai vonatkozásokkal. [REZ.]

Megjegyzés. = Firka 24. 2014-2015. 1. sz. p. 11. "Lapszerkesztési megfontolások miatt a Tejútrendszer mentén című sorozat a továbbiakban csak a http://www.emt.ro/hu/tevekenysegeink/kiadvanyok/tejutrendszer.pdf címen olvasható. Köszönjük olvasóink és a szerző megértését." [HAI.]

BIRÓ Helga: EMT Természetkutató Tábor. 2014. július 7-12, Jegenye. = Firka 24. 2014-2015. 1. sz. pp. 34-35. " Minden tanév vakációjának egyik legfontosabb eseménye számomra az EMT által szervezett természetkutató tábor. Az a tábor, ahová olyan fiatalok jönnek, akiket érdekel az őket körülvevő természet, akik kíváncsiak a dolgok miértjére, ugyanis ez a tábor arról ismert, hogy minden nap egy adott természettudomány a fő téma, amellyel kapcsolatos előadásokat, gyakorlat ismertetőket hallgathatunk meg, kirándulásokon bővíthetjük ismereteinket. [...] Pénteken "jól fel kellett kötnünk a gatyánkat", ugyanis délelőtt, a fizika nap keretében Kovács Zoltán tanár úr fizika témájú csapatversenyén vettünk részt, [...] A napot a tanár úr csillagászati témájú előadása zárta. " [HAI.]

KOVÁCS Zoltán: Fizika nap: FIZIKÁ-ZOÓ az EMT jegenyei természetkutató táborában. = Firka 24. 2014-2015. 1. sz. pp. 36-39. "Az estére tervezett csillagászati megfigyelésekre a nagyon fedett égbolt miatt teremben került sor a Stellarium elnevezésű számítógépes program kivetítésével." [HAI.]

  MÜNZLINGER Attila: Asztrofotós ízelítő. 1. rész. = Firka 24. 2014-2015. 2. sz. pp. 8-12. "...Jelen írásomban szeretném népszerűsíteni az asztrofotográfia műfaját, hogy vidékünk is felzárkózhasson ehhez a mozgalomhoz. Röviden felvázolom, mi minden tartozik ebbe a kategóriába, milyen válfajai vannak, a továbbiakban pedig szeretném részletezni az egyes nagyobb fejezeteket, hogy fogalmat alkothassanak az érdeklődők az asztrofotózás mibenlétéről..." Fejezet címek: Asztrotájkép (nightscape, starscape, landscape astrophotography).; Mély-ég asztrofotó (deep sky astrophotography).; Naprendszer objektumainak fotózása. [HAI.]

  MÜNZLINGER Attila: Asztrotájképek készítése. 2. rész. = Firka 24. 2014-2015. 3. sz. pp. 5-9. "Az asztrotájkép az asztrofotó legegyszerűbb formája mind a felszerelést, mind pedig a készítés körülményeit illetően, ez azonban nem teszi kevésbé értékessé a többi asztrofotós műfajhoz képest. [...] Az asztrotájkép ugyanakkor a tájkép műfajának egy speciális formája, ezáltal ugyanazok a szakmai, fotó-esztétikai és művészi szabályok érvényesek itt is, mint a tájképekre általában. Mégis, az asztrotájkép esetében az éjszakai égbolt csodái kicsit hangsúlyosabban jelennek meg, mint a táj többi eleme, sokszor mondhatni: az előtérben levő táj "háttér" a csillagos égboltnak... " Fejezetcímek: Felszerelés.; Munka a terepen.; Képfeldolgozás. [HAI.]

  MÜNZLINGER Attila: Asztrotájképek készítése. 3. rész. = Firka 24. 2014-2015. 4. sz. pp. 1-5. "...Ezúttal a tulajdonképpeni asztrofotózásról, más néven mélyég asztrofotózásról szeretnék megosztani néhány tapasztalatot, bevezetve ezzel az olvasót a tudományos fotózás eme fantasztikus birodalmába. Mélyég fotó alatt olyan fényképet értünk, amelyen kizárólag égi objektumok jelennek meg, olyan módon, ahogyan emberi szem sohasem láthatja őket..." Fejezetcímek: Mélyég asztrofotózás a gyakorlatban.; Mélyég asztrofotográfia - Deep Sky Astrophotography: Állvány. Montura. Távcső. Autoguider. Képrögzítő. A képek rögzítése. A képek digitális feldolgozása. [HAI.]

Helyünk a Világegyetemben - I. rész. - színes kép. = Fizikai Szemle 64. 2014. jan. 1. sz. belső borító. Föld, Naprendszer, bolygók, törpebolygók, Kuiper-öv. [TIM.]

  RÁCZ István: Magyar részvétel az európai gravitációs hullám kísérletekben. 1. = Fizikai Szemle 64. 2014. jan. 1. sz. pp. 2-5. Tömegvonzás, gravitáció, gravitációs tér, gravitációs hullám, általános relativitáselmélet, Einstein, EGO, Európai Gravitációs Obszervatórium, Virgo Tudományos Együttműködés, Hulse-Taylor kettős, árapályerők, neutroncsillag, LIGO detektor, GEO6OO detektor, TANMA300 detektor, fizika, csillagászat, kozmológia, fény. [TIM.]

  MOLNÁR János: A siófoki móló napórája. = Fizikai Szemle 64. 2014. jan. 1. sz. pp. 13-16. Idő, időmeghatározás, időmérés, szférikus csillagászat, Föld keringése, Föld forgása, Nap, Nap járása, évszakok, árnyékvető, gnomon, délvonal, fali napóra, skálavonalak, óravonal, időszög, deklináció, hiperbola. [TIM.]

  MARTON Géza: IX. Napórás Találkozó, Szeged. Hírek - események. Hírek Itthonról. = Fizikai Szemle 64. 2014. jan. 1. sz. pp. 33-35. Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra, Magyar Csillagászati Egyesület, MCSE, Napóra Szakcsoport, Göczey András, Herczeg Tamás, Horváth Gábor, Illés Réka, Keszthelyi Sándor, Székely Péter, Vigh Lajos, Nap évi járása, Erathosztenész, Erathostenes, babilóniaiak, vikingek Napóleon, gizai piramisok, Föld forgása, gnómon, árnyékvető, zászlós napóra, napforduló, napéjegyenlőség, napórakészítő. [TIM.]

A Higgs-bozon története - Sean Carroll: The particle at the End of the Universe - könyvdíjat nyert. Hírek a nagyvilágból. Könyvismertetés. = Fizikai Szemle 64. 2014. jan. 1. sz. p. 36. Fizika, csillagászat, kozmológia, részecskefizika, Higgs-részecske, Caltech, Világegyetem, Univerzum, természet szimmetriái. [TIM.]

Kína Chang’e-3 űreszköze leszállt a Holdra. Hírek a nagyvilágból. = Fizikai Szemle 64. 2014. jan. 1. sz. p. 56. Föld, Hold, űrkutatás, űreszközök, kínai űrkutatás, Kína a világűrben, holdkutatás, holdjáró holdrover, Jáde nyúl, Yutu, Yütu, Esők Tengere, Szivárvány-öböl, Hosszú Menetelés-"F, rakéta, hordozóeszköz, Holdistennő, leszállóegység. [TIM.]

Helyünk a Világegyetemben - II. rész (színes kép). = Fizikai Szemle 64. 2014. febr. 2. sz. első belső borító. Színes vázlatrajz a Naprendszerhez legközelebbi csillagok elhelyezkedéséről és a Naprendszer helyéről a Tejútrendszerben (a Galaxis pólusa felől nézve). [TIM.]

  HORVÁTH István: Magyar gammakitörés-kutatások. = Fizikai Szemle 64. 2014. febr. 2. sz. pp. 38-40. Fizika, asztrofizika, gammacsillagászat, űrkutatás, űrtávcsövek, gammacsillagászati mesterséges holdak, gammateleszkópok, gammasugárzás, gammafelvillanás, gammaforrások, univerzum, világegyetem, Euklideszi tér, vöröseltolódás, távolság, kozmológia, statisztika, kvazár, Nagy Kvazár Csoport, Huge-LQG, Sloan Digital Sky Survey, SDSS, égboltfelmérés, átvizsgáló programok, eloszlás, időtartam, BeppoSax mesterséges hold. [TIM.]

  RÁCZ István: Magyar részvétel az európai gravitacióshullám kísérletekben. = Fizikai Szemle 64. 2014. febr. 2. sz. pp. 50-53. Fizika, asztrofizika, csillagászat, kozmológia, gravitáció, relativitáselmélet, advanced Virgo Tier-0 rendszere, CBwaves, LIGO tudományos együttműködés, magyar tudományos kutatások, magyar fizika, fizikatörténet, csillagászattörténet, MTA Wigner Kutatóközpont, Virgo tudományos együttműködés, Wigner Adatcentrum, detektor, gridtechnológia, szoftver, Einstein Teleszkóp Projekt, univerzum, világegyetem. [TIM.]

  VARGA János: 56. Országos Fizikatanári Ankét és Eszközkiállítás - Székesfehérvár, 2013. március 14-17. (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. febr. 2. sz. pp. 70-71. Fizika, kozmológia, világegyetem, univerzum, csillagászat, üstökös, Higgs-bozon, Csörgő Tamás: Hogyan csináljunk házilag Higgs-bozont? Nyerges Gyula: Az évszázad üstököse. [TIM.]

KAMARÁS Katalin: Az Eötvös Társulat kitüntetései és díjai - felhívás javaslattételre. = Fizikai Szemle 64. 2014. febr. 2. sz. hátsó belső borító. ELFT, Eötvös Loránd Fizikai Társulat, csillagászat, Detre László-díj. [TIM.]

Helyünk a Világegyetemben - III. rész. = Fizikai Szemle 64. 2014. márc. 3. sz. első belső borító. Színes vázlatrajz: a galaxisok Lokális Csoportja a Tejútrendszer (Galaxis) a közepén, a Virgo-szuperhalmaz. [TIM.]

  TASI Zoltánné: Öveges-idézés Üllésen - a Fintos Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. márc. 3. sz. pp. 79-84. Csillagászat, a Föld méretének kiszámítása. [TIM.]

  ZÁTONYI Sándor: Díjazott kísérleteim. = Fizikai Szemle 64. 2014. márc. 3. sz. pp. 84-90. Föld-Hold távolság lézertükrökkel, Apollo-program, Apollo-11, Apollo-14, Apollo-15, fénysebesség. [TIM.]

  MEDVEGY Tibor: Okostelefonok a fizikaoktatásban. = Fizikai Szemle 64. 2014. márc. 3. sz. pp. 97-102. Google Sky map, csillagászat, csillagtérkép, szoftver. [TIM.]

  WOYNAROVICH Ferenc: Gondolatok a "modell" fogalom használatáról. = Fizikai Szemle 64. 2014. márc. 3. sz. pp. 103-106. Fizika, természet, tudomány, filozófia, világegyetem, univerzum, jelenség, modell. [TIM.]

  VIDA József: Az egri Varázstorony programjaiból (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. márc. 3. sz. pp. 106-108 + hátsó belső borító színes képei. Csillagászat, fizika, Csillagászati Múzeum, csillagászattörténet, műszertechnika, technikatörténet, magyar tudományos kutatások, magyar tudósok, Camera Obscura, sötétkamra, panoráma periszkóp, planetárium, panoráma terasz, észlelőhely, észlelőterasz, távcsöves megfigyelés, távcsöves észlelés. [TIM.]

C/2012 S1 (ISON)-üstökös (színes címlapkép). = Fizikai Szemle 64. 2014. ápr. 4. sz. első borítólap, címlapkép. Csillagászat, Naprendszer, kis égitestek, üstökös, asztrofotó, kóma, csóva, üstökös kitörés, csillagos égi háttér. Kuli Zoltán 2013. november 16-i felvétele a legszebb állapotában mutatja az ISON-üstököst. [TIM.]

  SÁRNECZKY Krisztián: AZ ISON-üstökös a Nap áldozata lett. = Fizikai Szemle 64. 2014. ápr. 4. sz. pp. 110-112. Csillagászat, Naprendszer, kis égitestek, üstökös, aktivitás, napközelség, NASA, megfigyelési kampány, fényes üstökösök fényesség, Oort-felhő, napsúroló üstökösök, üstökösök szétesése. [TIM.]

  GRÓF Andrea: Gyakorlatias fizika avagy: "A nagy teljesítmény titka: gyorsan és sokat (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. ápr. 4. sz. pp. 131-135. Fizika, csillagászat, tömegvonzás, gravitáció, árapály, a Föld tengelykörüli forgómozgása és következményei, Coriolis erő, fizikai törvények. [TIM.]

A Hunveyor-4 űrszondamodell a Szaharában 2013 februárjában a MARS2015 elnevezésű analóg terepgyakorlaton. = Fizikai Szemle 64. 2014. máj. 5. sz. címlapkép. Csillagászat, űrkutatás, űreszközök, terepjáró, rover, robot, marskutatás, marsfelszín, űrtechnika, magyar tudomány, magyar technológiai fejlesztés, műszaki kutatás-fejlesztés, innováció. [TIM.]

  BOKOR Nándor: A gravitációról - avagy: milyen szerepet játszanak világunkban a lovasszobrok? - 1. rész (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. máj. 5. sz. pp. 165-168. Newton, axióma, axiómák, vonatkoztatási rendszer, inerciarendszer, koordinátarendszer, erő, gyorsulás, tömeg, mozgásegyenlet, tömegvonzás, gravitáció, tömegpont, vonzócentrum, világűr, űrhajós, esemény, idő, atomóra, extremális öregedés elve, relativitáselmélet, Einstein, geometria, Merkúr perihélium-vándorlása, Nap melletti fényelhajlás, GPS műholdak, mesterséges holdak, rugó, gravitációval késztetett rezgőmozgás. [TIM.]

  HUDOBA György: Űrszondamodell-építés - út a fizikához (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. máj. 5. sz. pp. 169-170. Naprendszer, űrhajózás, űrkutatás, bolygókutatás, holdkutatás, Hold, Mars, űrtechnika, modell, Hunveyor, magyar kutatások, műszaki kutatás-fejlesztés, magyar technológiai fejlesztés, innováció. [TIM.]

  KIRÁLY Andrea - DÁVID Gyula - CSORBA András - CSERTI József: "Az atomoktól a csillagokig" - a fizika népszerűsítése középiskolások körében http://www.atomcsill.elte.hu (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. máj. 5. sz. pp. 173-174. Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Fizikai Intézete, alapkutatás, TIT, modern természettudomány, műszaki tudomány, "Atomcsill" weblap, ELTE Videostúdió, Galilei, galileowebcast. [TIM.]

  Kitüntetések - Az év ismeretterjesztő tudósa (Hírek - események). = Fizikai Szemle 64. 2014. máj. 5. sz. pp. 176-177. Csillagászat, részecskefizika, díjazottak, Patkós András, Almár Iván, Illés Erzsébet, TIT Tudományos újságírók Klubja, kisbolygó elnevezések. [TIM.]

KIRÁLY Beáta: XXXIV. Fizikusnapok az MTA Atommagkutató Intézetében (Hírek itthonról). = Fizikai Szemle 64. 2014. máj. 5. sz. pp. 178-179. Fizika, kozmológia, világegyetem, univerzum, nagyenergiájú fizika, részecskefizika, Higgs-bozon, tömeg, fizikai Nobel-díj, CERN, LHC, Nagy Hadronütköztető. [TIM.]

A Fiastyúk (Messier 45) nyílthalmaz. = Fizikai Szemle 64. 2014. jún. 6. sz. címlapkép. Talán a legismertebb a Kepler űrtávcső által észlelhető égterületek közül, a csillaghalmaz körülbelül 100 millió éves, vagyis jóval fiatalabb, mint a Naprendszer, forrás: NASA/ESA/AURA/Caltech. [TIM.]

  MOLNÁR László: Kepler: a kötéltáncos űrtávcső. = Fizikai Szemle 64. 2014. jún. 6. sz. pp. 182-187. Csillagászat, exobolygók, bolygók más csillagok körül, Nap sugárnyomása, űrtávcső stabilitása, lendkerekek, giroszkópok, rakétahajtómű, Kepler-2 program, K2 program, űrprogram, űrprojekt, kisbolygók, Neptunusz, változócsillagok, pulzáció, oszcilláció, Nap, OGLE, MACHO, VLT, NASA AMES, ekliptika, nyílthalmazok, gázbolygó, Fiastyúk, M45, Hyadok, Jászol-halmaz, M44, M67, mikrolencsék, parallaxisok, Tejút középpontja, NASA TESS, James Webb Space telescope, PLATO, CHEOPS, asztrofizika. [TIM.]

  BOKOR Nándor: A gravitációról - avagy: milyen szerepet játszanak világunkban a lovasszobrok? - 2. rész (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. jún. 6. pp. 198-203. Fizika, világegyetem, univerzum, relativitáselmélet, görbült téridő, Einstein, tömegvonzás, gravitáció, görbület, dimenzió, gravitációval késztetett rezgőmozgás, tömeg, erő, erőmentes, világvonal, árapály, téridő-görbület Budapesten, inerciarendszer, vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer, Nap, Hold hatása, gravitácóelmélet, Christoffel-szimbólumok, tömegpont, tömegközéppont, Vénusz, geodetikus deviáció. [TIM.]

  WOYNAROVICH Ferenc: A földfelszín forgása egy általános pontban - kiegészítés a Coriolis-hatás tárgyalásához (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. jún. 6. sz. pp. 203-206. Naprendszer, égitestek, Föld mint égitest, fizika, forgómozgás, tengelykörüli forgás, vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek, gyorsuló koordinátarendszer, tehetetlenségi erő, földrajzi koordináták, geometria, gömb, hosszúsági kör, szélességi kör, kelet-nyugati áramlások. [TIM.]

  Einstein elfelejtett Univerzum-modellje (Európai érdekességek a Europhysics News válogatásából - 2014. március-április). = Fizikai Szemle 64. 2014. jún. 6. sz. hátsó belső borító. C. O’Raifearraigh, B. McCann: Einstein’s cosmic model of 1931 revisited. Eur. Phys. J. H. 39(2014), 63, világegyetem, univerzum, fizika, kozmológia, Einstein 1917-es statikus modellje, Einstein-de Sitter-modell 1932, Hubble megfigyelések, tágulási korszak. [TIM.]

A Föld energia-háztartása (színes ábra). = Fizikai Szemle 64. 2014. júl-aug. 7-8. sz. első belső borító. Légkör, légkörfizika, Nap-Föld fizikai kapcsolatok, energia. [TIM.]

  BOKOR Nándor: A távolságról és a sebességről, a Hubble-törvény kapcsán. = Fizikai Szemle 64. 2014. júl-aug. 7-8. sz. pp. 218-221. Csillagászat, asztrofizika, fizika, kozmológia, relativitáselmélet, téridő, vöröseltolódás, metrika, Friedman-Robertson-Walker metrika, Hubble-állandó, Hubble-konstans, koordinátarendszer, galaxis, űrhajó, fénysebesség, görbült téridő, óra, inerciarendszer, sajáttávolság, fényesség-távolság, szögátmérő-távolság, vektorok, párhuzamos eltolás, négyesvektor, négyessebesség-vektor. [TIM.]

  HIRN Attila - PÁZMÁNDI Tamás - DEME Sándor: Sugárvédelem a világűrben. = Fizikai Szemle 64. 2014. júl-aug. 7-8. sz. pp. 221-226. Victor Franz Hess, kozmikus sugárzás, részecskék, űrkutatás, űrrepülés, űreszközök, Van Allen-övek, galaktikus kozmikus sugárzás, Nap, szoláris sugárzás, töltött részecskék, űrhajósok, Dél-atlanti anomália, DAA, SAA, Nemzetközi Űrállomás, ISS, TRITEL-rendszer, dozimetria, sugárdózis mérés, személyi dózisegyenérték, sugárvédelem, geomágnesség, Apollo-program, űrturizmus, Magyar Fizikus Vándorgyűlés, fizika, magyar fizika, magyar tudomány, Magyar Űrkutatási Iroda, MTA EK, MTA Energiatudományi Kutatóközpont. [TIM.]

  WIEDEMANN László: Néhány ismeretelméleti megjegyzés fizikus indíttatásra (Vélemények). = Fizikai Szemle 64. 2014. júl-aug. 7-8. sz. pp. 252-256. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, Kopernikusz, Copernicus, De Revolotione (sic; helyesen: Revolutionibus) Orbium Coelestium 1543, Oslander, Galilei-per, filozófia, Kant, Max Planck. [TIM.]

  HÖMÖSTREI Mihály: Feketetest-sugárzás és alkalmazásai (A fizika tanítása = Fizikai Szemle 64. 2014. júl-aug. 7-8. sz. p. 262-267. Elektromágneses sugárzás, fény, modell, napsugárzás, Boltzmann-törvény, Stefan-Boltzmann-állandó, Wien-féle eltolódási törvény, Nap adatai, napelemek, emberi test sugárzási teljesítménye, Föld felszín hőmérséklete, a légkör hatása, bolygók, Mars. [TIM.]

  Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2014. évi Küldöttközgyűlése (Hírek - események - a társulati élet hírei). = Fizikai Szemle 64. 2014. júl-aug. 7-8. sz. pp. 286-290. ELFT, ELFT Csillagászati és Asztrofizikai Bizottság, ELFT Csillagászati Szakcsoport, Detre László-díj, Moór Attila, MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete, magyar tudomány, csillagászattörténet. [TIM.]

A sokszínű fizika ünnepe: 60 éves a CERN (Hírek - események - az akadémiai élet hírei) = Fizikai Szemle 64. 2014. júl-aug. 7-8. sz. p. 291. Világegyetem, univerzum, kozmológia, tömeg, Higgs-bozon megtalálása. [TIM.]

Kutatás a Majorana-neutrínók után az EXO-200 adatok alapján (Hírek - események - hírek a nagyvilágból). = Fizikai Szemle 64. 2014. júl-aug. 7-8. sz. p. 292. Fizika, kozmológia, részecskefizika, részecskék, Standard Modell, tömeg Majorana-fermionok, sajátmaga antirészecskéje, Dirac-fermionok, energia, elektrongyenge kölcsönhatás, szimmetriasértés, neutrinómentes kettős béta-bomlás, Xe136 xenon-izotóp, atommagok. [TIM.]

Két óriásbolygó cirkálhat láthatatlanul a Plútó mögött (Hírek - események - hírek a nagyvilágból). = Fizikai Szemle 64. 2014. júl-aug. 7-8. sz. p. 292. Külső Naprendszer, transzneptun-régió, zóna, övezet, tartomány, X-bolygó, törpebolygó, 2012 VP113, törpebolygó csoport, Raul de la Fuente Marcos, Complutense University, Madrid, Scott Sheppard, Carnegie Institution for Science, Washington. [TIM.]

  URAY László: Kései megemlékezés Somogyi Antalról. = Fizikai Szemle 64. 2014. szept. 9. sz. pp. 312-317. Magyar kutatások, magyar fizika, magyar fizikusok, tudománytörténet, fizikatörténet, MTA, KFKI, kozmikus sugárzás, galaktikus kozmikus sugárzás, részecskék, Jánossy Lajos, felsőlégkör, pionok, mezonok, elektronok, gamma-sugarak, kiterjedt légi záporok, Wilson-féle ködkamra, koincidencia-berendezés, részecskesűrűség, energia, elektronvolt, GZK-levágás, Nemzetközi Űrállomás, ISS, Pierre Auger Kozmikus Sugárzás Obszervatórium, Argentína. [TIM.]

  STONAWSKI Tamás: Felhők magasságának mérése (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. szept. 9. sz. pp. 320-323. Légköri jelenségek, geometria, elektromágneses hullámokkal mérés, éjszakai világító felhők, magas szintű felhők. tereptárgyak fénylése, számítások számítógéppel. [TIM.]

  TASI Zoltánné: A fizika az életünk része (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. szept. 9. sz. pp. 324-327. A Föld méretének kiszámítása, Nap delelése, árnyék. [TIM.]

  Áttörés a kozmológiában Brookhavenben (Hírek - események - hírek a nagyvilágból) = Fizikai Szemle 64. 2014. szept. 9. sz. p. 328. Brookhaven Nemzeti Laboratórium, multi-gigapixeles optikai kamera, optikai csillagászat, Large Synoptic Survey Telescope, LSST, égboltfelmérés, átvizsgáló program, survey program, megfigyelő program, sötét anyag, világegyetem, univerzum, BOSS, Baryon-Oscillation Spectroscopic Survey, SDSS, Sloan DIgital Sky Survey, távoli galaxisok, kvazárok, sötét energia. [TIM.]

Részecskeláz: a film, amely életre kelti a Higgs-bozont (Hírek események - hírek a nagyvilágból). = Fizikai Szemle 64. 2014. szept. 9. sz. p. 328. Particlefever, CERN, Nagy Hadronütköztető, LHC, Higgs-bozon, tömeg, univerzum, világegyetem, kozmológia, fizika. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: XVII: Szilárd Leó Nukleáris Tanulmányi Verseny (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. okt. 10. sz. pp. 358-364. Fizika, asztrofizika, atommagfizika, részecskefizika, magreakciók, elektromágneses sugárzás, a döntő versenyfeladatai, 4. feladat: földpálya térségében a napsugárzás és a napszél, mint részecskesugárzás térfogati energiasűrűségének aránya és ennek naptávolságtól való függése. [TIM.]

BENKŐ József: A Kepler-űrtávcső egy százéves rejtély nyomában. = Fizikai Szemle 64. 2014. nov. 11. sz. pp. 372-378. Űrtávcső, űrteleszkóp, űrcsillagászat, csillagászat a légkörön túlról, extraterresztrikus csillagászat, asztrofizika, változócsillagok, RR Lyrae, RRab, RRc, RRd, fényváltozás, amplitúdó, hélium, fúzió, gömbhalmazok, O-C, magyar kutatások, magyar csillagászat, csillagászattörténet, Konkoly Obszervatórium, pulzáció, pulzáló változók, Blazhko-effektus, Konkoly Blazhko Survey, CoRoT, Kepler, periódus, frekvencia. [TIM.]

BOKOR Nándor: Lucky Luke - az ember, aki gyorsabban lő, mint az árnyéka (Fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. nov. 11. sz. pp. 382-387. Csillagászat, Einstein, relativitáselmélet, fénysebesség, téridő-diagram, fényszerű intervallum, kauzalitás, esemény, gyorsuló vonatkoztatási rendszer, inerciarendszer, ekvivalencia-elv, gravitációs vöröseltolódás, tachyon-antitelefon. [TIM.]

BEKE Tamás: Az óraállítás hatásainak vizsgálata (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. nov. 11. sz. pp. 388-392. Időmérés, időszámítás, dekretális idő, nyári és téli időszámítás, Benjamin Franklin, energia fogyasztás, takarékosság, megtakarítás, nappal és éjszaka hossza, biológiai óra. [TIM.]

SÜKÖSD Csaba: XVII. Szilárd Leó nukleáris tanulmányi verseny (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. nov. 11. sz. pp. 392-396. Fizika feladatok, atomfizika, magfizika, rádióaktivitás, szórás, párkeltés, béta-bomlás, maghasadás, relativisztikus részecskék, proton, foton, energia. [TIM.]

Gábos Zoltán kilencven éves (Hírek - események - az akadémiai élet hírei). = Fizikai Szemle 64. 2014. nov. 11. sz. p. 398. NASA, tömegvonzás, gravitáció, űrkísérlet, Gravity Probe B műholdas kísérlet, tömeg, nyugalmi tömeg, polarizációs állapotok, bomlási folyamat, müon, magyar kutatások, magyar kutatók, magyar fizika, fizikatörténet, tudománytörténet. [TIM.]

A 60 éves CERN előtt tisztelgett kiállításával az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Hírek - események - az akadémiai élet hírei). = Fizikai Szemle 64. 2014. nov. 11. sz. p. 399. Univerzum, világegyetem megismerése, kozmológia, Nagy Hadronütköztető, LHC, magyar kutatások, magyar kutatóintézet, magyar kutatók, magyar fizika, fizikatörténet, tudománytörténet. [TIM.]

Európai érdekességek a Europhysics News válogatásából (2014. július-augusztus) (Hírek - érdekességek - érdekességek a nagyvilágból). = Fizikai Szemle 64. 2014. nov. 11. sz. p. 400., hátsó belső borító. Mikrogravitáció, Nemzetközi Űrállomás, ISS, kísérletek a világűrben, abszolút nulla fok, termodinamika törvényei, fizikai törvények nem sérülnek abszolút nulla fok közelében. [TIM.]

Bolygókeletkezés részletei: HL Tauri fiatal változócsillag körüli korong. = Fizikai Szemle 64. 2014. dec. 12. sz. címlapkép. Szubmilliméteres csillagászat, ALMA, Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, interferométer, interferometria, koncentrikus körök a csillagkörüli korongban, porgyűrűk, bolygókezdemények, fiatal csillagok, bolygórendszer kialakulása, ESO, NAOJ, NRAO. [TIM.]

NAGY Sándor: Kvantumgravitáció és az aszimptotikus biztonság elve. = Fizikai Szemle 64. 2014. dec. 12. sz. pp. 402-404. Fizika, kozmológia, világegyetem, univerzum, Standard Modell, fundamentális állandók, konstansok, finomszerkezeti állandó, G, Newton-állandó, tömegvonzás, gravitáció, relativitáselmélet, kvantum Einstein-gravitáció, QEG, renormálási csoport, RG-módszer, kölcsönhatások, Einstein-egyenletek, kozmológiai állandó, impulzus-energia tenzor, térgörbület, evolúciós egyenletek, fázistér. [TIM.]

HAJDU János: Geszti Tamás: Kvantummechanika - 3. javított és bővített kiadás, Typotex, Budapest, 2014 (Könyvespolc). = Fizikai Szemle 64. 2014. dec. 12. sz. pp. 420-421. Fizika, kölcsönhatások, elektromágneses sugárzás, Planck-törvény, fotonok, anyaghullám-kinematika, tudománytörténet, fizikatörténet. [TIM.]

SÜKÖSD Csaba: XVII. Szilárd Leó Nukleáris Tanulmányi Verseny (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 64. 2014. dec. 12. sz. pp. 425-429. Fizika, atomfizika, kísérleti feladatok, Planck és a Boltzmann állandók hányadosának mérése. [TIM.]

  SÁNTA Gábor - FRANCSICS László: A Nagy-Orion-köd. Pillantás az égre. = A Földgömb 32. 2014. jan-febr. 280. sz. pp. 4-7. Fotó: Francsics László a Pilisből és Ausztráliából. [SRG.]

  SÁNTA Gábor - FRANCSICS László: A kromoszféra, a szín szférája. Pillantás az égre. = A Földgömb 32. 2014. márc. 281. sz. pp. 4-5. A Nap CAK-tartományban. Fotó: Baraté Levente. p. 4. A Nap H-Alfa tartományban. Fotó: Borovszky Péter. p. 5. [SRG.]

  TÍMÁR Gábor - MOLNÁR Gábor: Nap-éj egyenlőség a METEOSAT műholdról. Pillantás az égre. = A Földgömb 32. 2014. márc. 281. sz. pp. 8-9. [SRG.]

  FRANCSICS László - ÉDER Iván: A Lófej-köd. Pillantás az égre. = A Földgömb 32. 2014. ápr. 282. sz. pp. 4-5. Fotó: Éder Iván Ágasvárról, 30 cm-es tükörátmérőjű asztrográffal. [SRG.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Jupiter - A bolygók királya. Pillantás az égre. = A Földgömb 32. 2014. máj. 283. sz. pp. 4-5. "Jupiter a római panteon főistene, Szaturnusz fia volt, a Naprendszer óriásbolygója róla kapta a nevét. E bolygó a Nap, a Hold és a Vénusz után a legfényesebb égitest Földünk egén. Méltóságteljes, sárgásfehér ragyogása miatt az égen elmozduló, vándorló égitestet istenként tisztelték, sokszor az istenek királyának tartották az ókori népek. Először Galileo Galilei vizsgálta távcsővel 1609-10-ben, ekkor fedezte fel körülötte keringő négy nagy kísérőjét, amit a tudós tiszteletére ma is Galilei-holdaknak nevezünk (a holdak neve Io, Europa, Ganymedes, Callisto).
A Jupiter tényleg a bolygórendszer királya: nincs nála nagyobb tömegű és átmérőjű kísérője Napunknak. Tömege eléri az összes többi bolygó együttes tömegének két és félszeresét! A főként hidrogénből és héliumból álló planéta egyenlítői átmérője pedig a Földének 11,2-szerese. ..." A felvételt Michal Vajda készítette 30 centiméteres, bolygófotózásra kifejlesztett házi építésű távcsövével Vajánból (Vojany, SK), kiváló légköri nyugodtság mellett." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A Skorpió csillagmezején. Pillantás az égre. = A Földgömb 32. 2014. jún-júl. 284. sz. pp. 4-5. "Kora nyári éjszakákon hazánk déli horizontja fölé kúszik a Skorpió csillagkép, benne a konstelláció legfényesebb csillagával, az Antaresszel. Az égbolt eme ragyogó ékkövének szabad szemmel is feltűnően vöröses-narancsos színe van, ami a Marshoz teszi hasonlatossá. Ráadásul az Antares éppen az ekliptika, azaz a Naprendszer bolygóinak égi pályája mögött látszódik, ebben a sávban mozog a vörös bolygó is. Így történt, hogy az ókori görög világ csillagászai a vörös óriáscsillagot a Mars vetélytársának, vagyis AntAresnek nevezték el. (Mars római hadisten görög megfelelője Arész volt.) ..."
Az Antares körüli ködöket Fényes Lóránd örökítette meg Namíbiából, a déli félteke ege alól, Canon 70-200 f/2.8 L teleobjektívvel és EOS 6000 fényképezőgéppel." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A Hattyú teste. A nyári tejút hazánk egén. Pillantás az égre. = A Földgömb 32. 2014. aug. 285. sz. pp. 4-7. "A nyári éjszakák falusi égboltján ragyogó Tejút legszebb és legfényesebb szakasza a Hattyú (Cygnus) csillagkép területén húzódik végig, ahol számtalan csillaghalmaz és köd lebeg a rettentően sűrű csillagmezők között. A feltűnő sokaság látszólag a véletlennek köszönhetően csoportosul éppen a fejünk felett, de valójában elhelyezkedésének kozmikus oka van. Az ok pedig csillagváros-otthonunk szerkezetében keresendő. ..." A felvételt Tarczi Patrik készítette CANON EF 70-200 mm objektívvel és átalakított CANON EOS 550D fényképezőgéppel Izsákfáról, 3 órányi expozícióval." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Perseida a bazaltorgonák felett. Ég és Föld. = A Földgömb 32. 2014. aug. 285. sz. pp. 16-17. "Ha augusztus, akkor hullócsillagok vadászata - mondhatnánk az égbolt szépségeit kedvelők hagyományos nyári időtöltésére, azaz a meteorok megfigyelésére. Az év egyik leglátványosabb meteorraja, a Perseidák maximuma augusztus 12-ének éjszakájára esik. Észlelését ebben az évben az erős holdfény nehezíti majd meg, amely elnyomja a halvány rajtagok fényét. Ennek ellenére, főleg a hajnali órákban, megéri a fáradságot az ég alatt eltöltött idő, ugyanis szép felfénylésekre számíthatunk. E kép a Szent György-hegy híres oszlopalakzatai, a bazaltorgonák árnyékában készült. Fölöttük egy színes raj tag felvillanását láthatjuk, az időszak jellegzetes konstellációi - Lant, Hattyú, Sárkány - társaságában. Szöveg és kép: Ladányi Tamás." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Milyen színű a Szív-köd? Pillantás az égre. = A Földgömb 32. 2014. szept. 286. sz. pp. 4-6. "Az IC 1805 jelű Szív-köd a Tejút északi sávjában, a Cassiopeia csillagkép irányában látható. Az égbolton több teliholdnyi átmérőjűnek mutatkozó, 7500 fényévnyi távolságban lévő, 200 fényév kiterjedésű, ionizált gázfelhőről van szó. Nevét különleges, szív alakjáról kapta. A belsejében található halmaz, a Melotte 15 könnyűszerrel megfigyelhető kisméretű amatőrcsillagász-távcsövekkel is, ám a köd megpillantásához tökéletesen sötét égboltra, megfelelő műszerre és sok tapasztalatra van szükség - bizony, előnyben van a csillagászati képrögzítés, aminek technikája a jelen esetben igen eltér az eddig megszokottól. ..."
A felvételt Éder Iván készítette 30 cm tükörátmérőjű Newton-asztrográffal, CCD-kamerával SII, H-alfa, OIII keskenysávú szűrökkel, hazánk ege alól Ágasvárról." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Holdkelte Karintiában. Ég és Föld. = A Földgömb 32. 2014. szept. 286. sz. pp. 12-13. "Égi kísérőnk kelésének és nyugvásának momentumai hálás fotografikus témák lehetnek, különösen akkor, ha szép természeti környezetben figyeljük meg. A horizont közelében - a légkör tulajdonságai miatt - az égitestről eredő fényből elsősorban a vöröses színek érkeznek el hozzánk, így még látványosabbá válik a természet igéző produkciója. A kép a karintiai Nockberge Nemzeti Park területén található Windebensee kulisszájánál készült, s a keleti látóhatár felett kelő Holdat ábrázolja. A közel 2000 m magasságban fekvő hegyi tavacska békés víztükre, az égen úszó felhők és az archaikus formájú fákkal díszített táj együttese színpompás árnyalatot öltött a jelenség alatt.
A felvétel további érdekességeként - a megvilágított fenyőtől jobbra felfelé - az Androméda-galaxis elliptikus formáját azonosíthatjuk. Szöveg és kép: Ladányi Tamás." [HAI.]

FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A Déli Szélkerék-galaxis. Csillagokat ontó, égi város. Pillantás az égre. = A Földgömb 32. 2014. okt. 287. sz. pp. 4-5. "Ahogy rácsodálkozunk a Messier 83 (röviden: M83) jelű galaxis fotójára, egy nagyon különleges csillagsziget néz vissza ránk. Markáns spirálkarjainak köszönhetően melyekre majdnem merőlegesen látunk rá innen a Tejútból - több amatőr csillagász szerint ez az egyik legimpozánsabb a déli égbolton. Becenevét is a lenyűgöző szerkezete miatt kapta a látszólag hozzá hasonló, északi égbolton látható M101 jelű (Szélkerék) galaxis után. Valójában azonban a két égitest között kevés hasonlóság ismerhető fel szép, spirális mintázatukon kívül. ..." A felvételt Tóth Gábor asztrofotós készítette 25 cm tükörátmérőjű asztrográfjával Namíbiából, a déli félteke ege alól." [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Az Oltárkő a holdfényben. Ég és Föld. = A Földgömb 32. 2014. okt. 287. sz. pp. 10-11. "A Hagymás-hegyég legendás mészkőszirtje Erdély egyik emblematikus sziklaalakzata, amely markánsan emelkedik ki a Békás-szoros szurdokvölgyrendszeréből. Nappal nemcsak a szemünket, hanem a sziklamászókat is vonzza hosszú évtizedek alatt kialakított, kihívást jelentő útjaival. Ám sziluettje az éjszaka sötétjében is igéző látvány, amely erős holdfénnyel derítve felfedi a világosban megszokott részleteit. Míg alulról az épületek kivilágításának fényei festik meg sárgásan a tájat, addig a völgyekben misztikus köd kavarog. A hegycsúcstól balra felfelé a Kis-Göncöl kerekeinek négyszögét, jobbra a Nagy-Göncöl második legfényesebb csillagát, a Dubhét fedezhetjük fel. Ez utóbbi csillag nevének jelentése "A Medve háta", mintha a környék medvepopulációinak létezésére hívná fel a figyelmünket. Szöveg és kép: Ladányi Tamás." [HAI.]

DUDDA Roland: Amerikából jött két ember... Cholnoky Jenő és Teleki Pál a vadnyugaton. = A Földgömb 32. 2014. okt. 287. sz. pp. 34-47. Csillagászat: A nagy kráternél című fejezet (pp. 44-45.): "A tanulmányút résztvevői még ugyanazon a napon az arizonai meteorkráter felé vették az irányt. "Még sokkal érdekesebb volt második kirándulásunk délután. Akkor Sunshine állomásról kikocsiztunk az úgynevezett Meteorit-kráterhez. Most Telekivel egy kis kocsin együtt ültünk. Azt mesélték, hogy itt egy óriási meteor hullott le és ütött nagy lyukat a földbe. Az elmélet szerint a meteornak ott kellett lennie az óriási gödör fenekén s mivel a meteorok vasanyaga, az úgynevezett meteorit olyan drága, hogy kilója 10.000 koronát is megér, azért érdemes lesz ezt a sokezer tonnás meteorittömeget kiemelni."
Cholnoky igen kritikusan tekintett a meteorbecsapódási véleményre. Egyenesen csalást sejtett mögötte: úgy gondolta, az üzleti érdekektől vezérelve az elmélet kiötlői még a földrajztudósokat is próbálják megtéveszteni. Szerinte a kráter csupán egy meleg vizű forrás maradványa lehet. A meteorit utáni kutatás Daniel Barringer amerikai geológus és üzletember nevéhez fűződik, aki szintén részt vett az utazás arizonai szakaszán. ..." Az utazásuk 1912-ben történt. [HAI.]

FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Két marék drágakő hazánk egén. A Perseus csillagkép nagy, kettős nyílthalmaza. Pillantás az égre. = A Földgömb 32. 2014. nov. 288. sz. pp. 4-5. "...A Perseus-ikerhalmaznak keresztelt égi objektum fizikai valójában egy fiatal nyílthalmaz-páros, aminek ragyogása óriási, 5000 fényéves távolságból szabad szemmel is megpillantható őszi estéken a Perseus csillagkép felett, Kassziopeia királyné lábánál. A "nyílthalmaz" csillagászati elnevezés eredete a 19. századra vezethető vissza. ..." A felvételt Klacsány Imre készítette 20 cm tükörátmérőjű, Newton asztrográfra szerelt digitális fényképezőgéppel, két és fél órányi összexpozíciós idővel, Dunapatajról." [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Tejút a Hargitán. Ég és Föld. = A Földgömb 32. 2014. nov. 288. sz. pp. 10-11. "A Kárpátok koszorújának belső vonulata földrajzi, néprajzi és csillagászati szempontból is figyelmünk előterébe kerülhet. A Madarasi-Hargita - a maga 1801 méterével a Székelyföld legmagasabb csúcsa, amely tiszta időben csodálatos körpanorámát nyújt az Erdélyi-medencére és az azt övező hegyvonulatokra. Az idők folyamán zarándokhellyé vált hegytető - kopjafák, kőhalmok és keresztek tengerével - a valóságban is magasztos hangulatot áraszt. Augusztusban az éjszaka beköszöntével a Tejút folyama is testet öltött a hely felett, míg a látóhatáron távoli települések fényei festették meg a felhőket. A székely eredetű mondakör galaxisunk ívét a legendás vezér után Csaba Útjaként említi. Szöveg és kép: Ladányi Tamás." [HAI.]

SZALAI Sándor: Üstökösreszállás! Célnál a Rosetta űrszonda. = A Földgömb 32. 2014. nov. 288. sz. pp. 34-39. "Az üstökösök megjelenése az ősember számára csodás jelenség volt. Látszólag a semmiből bukkantak elő, majd fokozatosan tűntek el. E váratlan égi jelenségekhez baljóslatok, hiedelmek kapcsolódtak: katasztrófák előjeleinek tartották, királyok halála orákulumának tekintették, vagy a háború kitörésére gondoltak... Az üstökösök váratlan megjelenésére magyarázatot ad, hogy a Nap körüli pályájuk elnyújtott és keringési idejük néhányszor tíz évtől több száz vagy ezer évig tarthat. A rövid periódusú üstökösökről úgy gondolják, hogy a Kuiper-övből vagy a Neptunusz pályáján túl található övezetből származnak. A hosszú periódusú üstökösök valószínűleg a Naptól jóval nagyobb távolságból erednek, az Oort-felhőből. ..." Fejezetcímek: Mag, kóma, csóva.; Célkeresztben az üstökösfelszín.; Rosetta és Philae.; A landolási terv. [HAI.]

FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A Messier 78, a reflexiós ködök királynője. A szemünk előtt születő távoli napokról. Pillantás az égre. = A Földgömb 32. 2014. dec. 289. sz. pp. 5-11. "...Az M78 reflexiós köd mivoltát Vesto Slipher amerikai csillagász ismerte fel. Slipher 1919-ben a Lowell Obszervatóriumból vizsgálta ezt a régiót, és azt figyelte meg, hogy a kék ködösség spektruma folytonos, vagyis a csillagokéhoz hasonló, következésképpen a ködösség a csillagok fényét veri vissza. ..." A felvételt Francsics László készítette saját, 20 cm tükörátmérőjű, asztrográfjával és az ausztráliai Siding Spring Obszervatórium félméteres robottávcsövével készített felvételeinek speciális feldolgozásából, 3 év munkájával." [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Holdfényben a Himalája magaslatai felé. Ég és Föld. = A Földgömb 32. 2014. dec. 289. sz. pp. 14-15. "A Mount Everest alaptáborához vezető út utolsó állomása az 5164 méteres magasságban levő Gorak Shep nevű nepáli falucska, amely menedéket nyújt a magashegyi vándorok számára. A rendkívüli tisztaságú levegő és az erős holdfény együttes hatásaként szinte nappali színekben láthatjuk a tájat, talán csak a serpák kivilágított sátra és a csillagok ragyogása utal a képen egyértelműen az éjszakára. Az épületek hátterében a Kala Patthar sziluettje húzódik, ahonnan az egyik legszebb látvány nyílik a Föld legmagasabb csúcsára. Mögötte a Pumori hófedte vonulata emelkedik 7000 méter fölé, amelyhez az égen, a Sarkcsillag vezetésével, a Kis-Göncöl alakzata társul. Szöveg és kép: Ladányi Tamás." [HAI.]

BACHMANN, Klaus: Viharos kilátások. = GEO 2014. febr. 02. pp. 70-79. A napszél a Föld pólusainál mágikus fényeket táncoltat. Sarkifények keletkezése, története. Fotók: Olivier Grunewald, Babak Tafhesri. [SRG.]

Az Aurora-kutatás története. = GEO 2014. febr. 02. sz. p. 77. 1733-tól 2006-ig. [SRG.]

Aurora a plexi alatt. Hogyan hozható létre mesterséges északi fény. = GEO 2014. márc. 03. p. 20. [SRG.]

Védelmező csillagpor. Akár porrá zúzott aszteroidák is megmenthetik a Földet a klímakatasztrófától? = GEO 2014. márc. 03. p. 21. [SRG.]

BACHMANN, Klaus: Üstökösláz. = GEO 2014. ápr. 04. sz. pp. 66-79. Az üstökösök. Hiedelmek. A vész hírnökei. Az üstökösökkel kapcsolatos babonák rövid krónikája az ókortól (Kr.e. 372-től 1979-ig) napjainkig. [SRG.]

  KERESZTURI Ákos - MADARÁSZ Balázs - ÖRSI Anna: Domborzat alapú felszínelemzés és morfológiai korreláció a Mars északi síkságára. = Geomatikai Közlemények 17. 2014. pp. 93-100. A Mars domborzatának elemzése hozzájárulhat a földi folyamatok jobb megértéséhez, valamint a geomorfológiai jelenségek általános megismeréséhez. A bolygó északi síkságának egy meridionális sávjában elhelyezkedő mintaterületek domborzatának néhány statisztikai jellemzőjét korreláltuk műholdfelvételek alapján nyert képekkel. A mérések során azonosított sík területek helyzete arra utal, hogy noha volt domborzatkiegyenlítő folyamat a vizsgált területeken, az nem volt annyira intenzív, hogy 50 km-es távolságskálán mindenhol a legmélyebb területeken halmozza fel az üledékeket.
Az egyes vizsgált területek nagy eltérést mutattak a domborzat magasságeloszlását, és a várható felszínalakító folyamatok számát illetve jellegét illetően. Továbbá, domborzati jellemzők alapján részben sikerült a földi hegylábfelszínekre jellemző területeket azonosítani domborzati jellemzők alapján, noha itt további megfigyelések szükségesek még az eredet biztos megállapításához. A Marson statisztikai alapú domborzatelemzés több területen részletesebb vizsgálatokban is használható kapcsolatot mutat a felszín geomorfológiai jellemzőivel. ..." [HAI.]

MTI: 715 új bolygót fedeztek fel. = Kelet Magyarország 71. 2014. febr. 28. 50. sz. p. 16. "Washngton. A Kepler űrteleszkóp segítségével 715 új bolygót sikerült felfedezni a Tejútrendszerben - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Soha ilyen nagy számú bolygó felfedezéséről nem számoltak be egy alkalommal. A CNN tudósítása szerint korábban mintegy 1000 bolygót sikerült azonosítani a galaxisunkban. Az újonnan megismert bolygók közül négy a NASA által "lakhatónak" nevezett övezetben található, vagyis potenciálisan alkalmas arra, hogy élet legyen rajta." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

  TÄNCZER Tibor: A műhold-meteorológia hazai története (1955-1990). = Légkör 59. 2014. 1. sz. pp. 4-12. "Az első meteorológiai információkat is sugárzó műholdat 1959-ben lőtték fel. A cikk bemutatja, hogyan fejlődött a műhold-meteorológia az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a kezdetektől 1990-ig. ..." Megjelent: 2014. július. [HAI.]

  MAJOR György: A nemzetközi és a hazai kapcsolatok szerepe az országos meteorológiai szolgálat műholdas tevékenységének történetében. = Légkör 59. 2014. 1. sz. pp. 13-18. "Ez a beszámoló áttekinti a magyar műhold-meteorológusok tevékenységének kapcsolódását a nemzetközi és hazai szervezetekhez, törekedve a teljességre. ..." Megjelent: 2014. július. [HAI.]

  VARGA Miklós: Marczell György. Pozsony. 1871. április 10. - Budapest. 1943. február 1. Történelmi arcképek. = Légkör 59. 2014. 1. sz. hátsó belső borító. "Marczell György 1889-ben reálgimnáziumban tett érettségi vizsgát. Tanulmányait folytatva Budapesten az Egyetem bölcsészeti karának volt a hallgatója. Már ekkor érdeklődött a csillagászat és a meteorológiai megfigyelések iránt. Tanulmányainak befejezése előtt rövid ideig báró Podmaniczky csillagdájában - Kiskartalon - dolgozott. Konkoly-Thege Miklós azonnal felismerte benne az éleslátású, a műszerek téren nagy gyakorlati érzékkel bíró embert. 1894. január 15-én az OMFI kötelékébe lépett, és Konkoly igazgató németországi obszervatóriumokba küldte tapasztalatcserére, építészeti és műszerezettségi ötletek gyűjtésére. ..." Megjelent: 2014. július. [HAI.]

  Cimlapon. Halo. = Légkör 59. 2014. 2. sz. p. 46.; cimlapkép. "Az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghirdetett 2014. évi Meteorológiai Fotópályázat Meteorológiai Világnapon díjazott és bemutatott legjobb képei. "Meteorológiai fotópályázat 2014" 1. helyezett képe, szerző: Pintér András: Halo (szerkesztett változat). A kép 2013 nyarán készült, Mihályiban, manuális halszem objektívvel (Peleng 8mm), 1/640-es záridővel, F5 blendével, ISO 100." [HAI.]

  Haszpra László és Péliné Németh Csilla kitüntetése. = Légkör 59. 2014. 3. p. 100. "...Hende Csaba honvédelmi miniszter állami ünnepünk, 2014. augusztus 20-a alkalmából a Szolgálati Érdemjel ezüst fokozatát adományozta Péliné Németh Csilla őrnagynak, a MH Geoinformációs Szolgálat állományából - aki nem mellékesen az MMT Nap- és Szélenergia Szakosztályának titkári feladatait is ellátja. Németh Csilla 1999-ben szerzett meteorológus és csillagász diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen katonai ösztöndíjasként. A diploma megszerzése után a Magyar Honvédség Meteorológiai Szolgálatánál kezdett el dolgozni, meteorológusként. Jelenleg az MH GEOSZ Meteorológia Támogató Osztály osztályvezető helyettese. A szélklíma-változással foglalkozó doktori disszertációját készül benyújtani." [HAI.]

  NAGY Zoltán: Napfénytartam globálsugárzási adatokból történő számításának módszertana. = Légkör 59. 2014. 4. sz. pp. 175-177. Összefoglalás. A hagyományos, emberi észlelővel végzett mérések egyre inkább visszaszorulnak, helyükbe szinte minden területen az automata mérések lépnek. A magyar szolgálat a hagyományos napfénytartam méréseket 2013. április 1-i dátummal megszüntette. Ezzel kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy az automatikus sugárzási mérésekből előállítható, s milyen pontossággal a napsütés órák száma, azaz a napfénytartam. Az írás erre a kérdésre ad választ, bemutatva a leginkább használható számítási eljárást is. ..." [HAI.]

  TÓTH Róbert: A napfénytartammérő élt 160 évet. = Légkör 59. 2014. 4. sz. pp. 178-180., címoldal. "Összefoglaló. Mintegy 180 éve kezdődött a napfénytartam műszeres mérése. A mérőeszközök fokozatosan korszerűsödtek, legelterjedtebben használták az üveggömbös Campbell-Stokes-féle napfénytartammérőt. ..." [HAI.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2014. januári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2014. jan. p. 1. Előadások címei, 30-án Egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2014. január. = Magnitúdó Körlevél 2014. jan. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíció, holdsarlók, együttállások, meteorraj, Merkúr kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2014. februári foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2014. febr. p. 1. Előadások címei, 20-án Gyarmathy István: Bemutatkozik a kisgyőri Gaia csillagda, 27-én Egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2014. február. = Magnitúdó Körlevél 2014. febr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíció, holdsarlók, együttállások. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2014. márciusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2014. márc. p. 1. Kovács Lajos és Kása János előadásai. 13-án csillagászati bemutató. 27-én Egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2014. március. = Magnitúdó Körlevél 2014. márc. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíció, holdsarlók, együttállások, Merkúr kitérésben, Vénusz kitérésben. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2014. áprilisi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2014. ápr. p. 1. 3-án Gyarmathy István előadása. 10-én MACSED közgyűlés. 19-én Csillagséta a Hortobágyon. 24-én Egyesületi nap. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2014. április. = Magnitúdó Körlevél 2014. ápr. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíció, együttállása, Mars oppozíció, meteorraj, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2014. májusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2014. máj. p. 1. 8-án Kása János előadása. 10-én Csillagséta a Nagytemplom előtt. 22-én látogatása a hajdúhadházi Herkules csillagdában. 31-én látogatás a kisgyőri Gaia csillagdában [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2014. május. = Magnitúdó Körlevél 2014. máj. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíció, meteorraj, együttállások, Szaturnusz oppozíció, Merkúr kitérése, holdsarlók. [KSZ.]

A Magnitúdó Csillagászati Egyesület 2014. júniusi foglalkozásai. = Magnitúdó Körlevél 2014. jún. p. 1. 5-én Kovács Gergő, 12-én Gyarmathy István előadása. 19-én évadzáró, 26-án csillagparty. [KSZ.]

Észlelési ajánlat 2014. június. = Magnitúdó Körlevél 2014. jún. p. 1. Algol minimumok, okkultáció előrejelzések Debrecenre, fényesebb kisbolygók pozíció, együttállások, holdsarlók. [KSZ.]

HANKÓ Ildikó: Elment a bolygókirály. Ponori Thewrewk Aurél halálára. = Magyar Demokrata 18. 2014. okt. 22. 43. sz. p. 48. [SRG.]

LMA: A Mars helyett a Hold legyen a cél. Számos szakember úgy gondolja, hogy először közvetlen égi kísérőnkön kellene begyakorolni, miként élhetnénk a vörös bolygón. = Magyar Hírlap 47. 2014. jún. 10. 133. sz. p. 12. [KSZ.]

BAYER Zsolt: A fromborki katedrális. Orvos, jogtudós és csillagász, aki beköltözött a székesegyház tornyába, s eközben összebarátkozott a végtelennel. = Magyar Hírlap 47. 2014. jún. 21. 143. sz. p. 12. Kopernikuszról. [KSZ.]

LMA: Égi horgászatra készül a NASA. Az Amerikai Űrkutatási Hivatalnak az eszetndő végéig kell eldöntenie, hogy a két lehetséges megoldás közül melyiket választja. = Magyar Hírlap 47. 2014. jún. 24. 145. sz. p. 12. Tervek kisbolygók befogására. [KSZ.]

LMA: Szerencsétlen véget ért az első kínai holdjáró. = Magyar Hírlap 47. 2014. júl. 22. 169. sz. p. 12. A Jádenyúl holdjáró kővel ütközött. [KSZ.]

LMA: Tibet új látványossága lehet a kristálytiszta mennybolt. = Magyar Hírlap 47. 2014. júl. 29. 175. sz. p. 12. Nemzetközi csillagoségbolt-parkot akarnak létrehozni Tibetben, az ország nyugati részén. A kínai kormány anyagilag támogatja, hogy a pekingi obszervatórium hat teleszkópot telepítsen ide. [KSZ.]

LMA: Sziklavésetek tanúskodnak égi tudásról. = Magyar Hírlap 47. 2014. júl. 29. 175. sz. p. 12. Az észak-perui Lambayeque régióban található Licurnique lelőhelyen csillagászati szimbólumokkal televésett sziklákra bukkantak. Az ábrázolások 3500-4000 évesek. [KSZ.]

CSIBRA Tibor: Két éve landolt a Marson a Curiosity. Mostanában jár le a kutatórobot tervezett küldetése, a szakemberek szerint még egy évtizedig működőképes maradhat. = Magyar Hírlap 47. 2014. aug. 5. 181. sz. p. 12. [KSZ.]

BR: Megfejtették a Hold régi titkát. Magyarázatot találtak arra, miért hasonlít citromra az égitest alakja. = Magyar Hírlap 47. 2014. aug. 5. 181. sz. p. 12. [KSZ.]

MP: Üstökössel randevúzik a Rosetta. A Naprendszer ősi anyagát tanulmányozza a szonda. = Magyar Hírlap 47. 2014. aug. 7. 183. sz. p. 14. [KSZ.]

LÁZÁR Miklós András: Planktonok az űrállomás ablakán. Rossz pályára állt az európai navigációs műhold. = Magyar Hírlap 47. 2014. aug. 26. 198. sz. p. 12. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Egy csillagászati kézirat a kiskartali Podmaniczky - Degenfeld-könyvtárból. = Magyar Könyvszemle 130. 2014. 1. sz. pp. 85-88. [ábrákkal együtt: pp. 85-91.] A kézirat címe: In sphaeram mundi caelestem, et Astrolabium in lapide exaratum, breuis instructio ac usus. 1672. Összesen 105 lapot tartalmaz, a mérete 150 × 100 mm. A tartalma: Címlap. Tartalomjegyzék. pp. 1r-24v: Sphaera mundi caelestis. pp. 25r-72v: Astrolabii in Calendario lapideo exarati utilitates et fructus principaliores. Bevezetés az ábrákhoz. Ábrák. Táblázat.; Az alapítók halála után a könyvtár egy része (így ez a kézirat is 1928/29-ben a svábhegyi Csillagvizsgáló könyvtárába került, ahol most is megtalálható. Degenfeld Pál gróf ajándékozta a Csillagdának. [ZSE.]

SZŐDI Sándor: Jók a legjobbak közül. Beszélgetés Rezsabek Nándorral. = Magyar Minőség 23. 2014. júl. 7. sz. pp. 41-43. Minőségügyi szakmai munkássága mellett csillagászati ismeretterjesztő tevékenységéről, szabadidős elfoglaltságairól és családi hátteréről. [REZ.]

MOLNÁR Csaba: Gasztronauták a Marson. Az első űrkolónia lakói saját maguknak termelik meg az élelmiszert: a tervezett menü formabontónak ígérkezik. = Magyar Nemzet 77. 2014. ápr. 10. 98. sz. p. 17. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Rossz macsók. Kiss László Jugoszlávia széthullásáról, a legtisztább égboltról és a kengurus-emus útlevélről. = Magyar Nemzet 77. 2014. ápr. 10. 100. sz. p. 17. Interjú Kiss László csillagásszal, rövid életrajzával és fényképével. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Hamlet szupernóvája. Korunk tudományos újdonságaiból is naprakész volt a 450 éve született William Shakespeare. = Magyar Nemzet 77. 2014. ápr. 10. 111. sz. p. 17. Shakespeare korának csillagászati újdonságairól is tett utalásokat műveiben. Az 1572-es szupernóvára utalhat a Hamlet első felvonásában: "Midőn ama csillag mely a saroktól /Nyugatra ég, a mennynek épp azon / Részén világolt...". 1611-ben bemutatott Cymbeline művében a Jupiter főisten körül táncoló négy szellemről ír, talán Galilei négy jupiterholdjára utalva. [KSZ.]

SZABÓ Emese: Repülők és űrutazás. Világháborús gépek költöztek a Petőfi Csarnok emeletére. = Magyar Nemzet 77. 2014. máj. 5. 121. sz. p. 17. A közlekedési múzeum új repüléstörténeti és űrhajózási kiállítása. Látható a Szojuz parancsnoki egységének másolat és a Marson működő Opportunity marsjáró 1:1 arányú replikája. [KSZ.]

VARGA Attila: Lófej az űrben. Az asztrofotós örül, hogy nincs közvilágítás a környéken. = Magyar Nemzet 77. 2014. máj. 10. 127. sz. p. 40. Horváth Attila Róbert Hozé győri amatőrcsillagász tevékenységének bemutatása. Győrújbaráton, a falu melletti Lila-hegyen kis csillagvizsgáló épületet épített 250 mm-es távcsövének. [KSZ.]

SZABÓ Emese: Csillagséták a természetben. Szombat este az égbolt felé nyitnak ablakot hazánk nemzeti parkjai. = Magyar Nemzet 77. 2014. máj. 19. 135. sz. p. 17. Csillagséták országszerte. [KSZ.]

(F. M.): Utazó planetárium a Pető Intézetben. = Magyar Nemzet 77. 2014. jún. 4. 151. sz. p. 2. Kupolás, mobil planetárium települt a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete Villányi úti épületébe. 140 gyermeknek szereztek felejthetetlen élményt. [KSZ.]

MAKRAI Sonja: Négy éve dolgoznak a holdjáró pulin. A világ legrangosabb űrversenyének csúcstalálkozóját Budapesten rendezik meg. Amerikai, európai és ázsiai csapatok is érkeznek. = Magyar Nemzet 77. 2014. jún. 5. 152. sz. p. 6. A Google Lunar XPrize verseny. [KSZ.]

RUZSBACZKY Zoltán: Eredményes a Lendület program. Többek között biztonsághoz és önállósághoz jutottak az MTA által támogatott magyar kutatók. = Magyar Nemzet 77. 2014. jún. 10. 156. sz. p. 4. A cikk Kiss László csillagász tevékenységét is ismerteti. [KSZ.]

SZABÓ Emese: Bepillantás Földünk kulisszái mögé. Egymást érik a természettudományos látogatóközpontok a Nyugat-Dunántúlon. = Magyar Nemzet 77. 2014. jún. 16. 162. sz. p. 17. Csillagászati vonatkozású látogatóközpontok: a celldömölki Kemenes Vulkánpark és a mosonmagyaróvári Futura Interaktív Természettudományi Élményközpont. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Meglepően gyorsan változik a Föld mágneses tere. Pár évszázad múlva a pólusok felcserélődését veszélyes átmeneti időszak előzi meg, amelyre fel kell készülnie az emberiségnek. = Magyar Nemzet 77. 2014. júl. 17. 193. sz. p. 17. [KSZ.]

SITKEI Levente: A Rosetta tízéves útja az üstökösig. A leszállóegységet érinti a magyar mérnökök szerepvállalása az űrhajó történelmi kísérletében. = Magyar Nemzet 77. 2014. aug. 7. 162. sz. p. 15. [KSZ.]

Visszatérő holdszondát indít Kína. Tavaly landolt első űreszközök, de már űrhajósokat és bázisépítést emlegetnek. = Magyar Nemzet 77. 2014. aug. 14. 221. sz. p. 17. [KSZ.]

RUZSBACZKY Zoltán: Idővel meglesz a Föld ikertestvére is. = Magyar Nemzet 77. 2014. aug. 29. 235. sz. p. 6. Kiss László csillagász és akadémikus ismerteti az exobolygók kutatását és jövőbeli esélyeit, különös tekintettel a hazai részvételre. [KSZ.]

ÉDER Zoltán: Sajnovics Demonstratiójának első recenziója. "Viennensis Recensitor opusculi mei Hafniae editi." = Magyar Nyelv 110. 2014. 1. sz. pp. 85-94. Kollár Ádám ismertetése a Wiener Realzeitung 1770. II. félévi folyamának 18-23. oldalán jelent meg. [HAD.]

  KERESZTURI ÁKOS: Hogyan vigyünk csillagászatot a laboratóriumba? = Magyar Tudomány 175. 2014. 2. sz. pp. 187-195. [SOL.]

  REZSABEK NÁNDOR: Régi könyvek, új csillagok. = Magyar Tudomány 175. 2014. 2. sz. pp. 251-253. Recenzió Farkas Gábor Farkas Régi könyvek, új csillagok c. könyvéről (Budapest, Balassi Kiadó, 2011). [SOL.]

  FARKAS GÁBOR FARKAS: Tudomány, technika, irodalom. = Magyar Tudomány 175. 2014. 2. sz. pp. 253-255. Recenzió Rezsabek Nándornak Sztrókay Kálmán életét és munkásságát bemutató könyvéről (Budapest, Aura Kiadó, 2012). [SOL.]

  ABONYI Iván: Magnetohidrodinamika. = Magyar Tudomány 175. 2014. 3. sz. pp. 320-327. A csillagászati alkalmazásokról is szó van benne. [SOL.]

  KOVÁCS Péter - HEILIG Balázs: A földmágnesség. = Magyar Tudomány 175. 2014. 3. sz. pp. 259-268. A csillagászati tényezőknek a földmágnességre gyakorolt hatásával is foglalkozik a cikk. [SOL.]

  SZABADOS László: Kozmikus mágnesség. = Magyar Tudomány 175. 2014. 3. sz. pp. 328-336. A mágneses mező előfordulása és szerepe különféle égitestek esetében. [SOL.]

  REZSABEK NÁNDOR: A bolygókirály. = Magyar Tudomány 175. 2014. 5. sz. pp.639-640. Recenzió Ponori Thewrewk Aurél: A bolygókirály, A Jupiter és mitológiája c. könyvéről. [SOL.]

  GIMES JÚLIA: A Hold születése. = Magyar Tudomány 175. 2014. 7. sz. pp. 884-885. Herwartz et al. tanulmányának (Science, 344, 1146, 2014) ismertetése a Föld kísérőjének becsapódásos eredetű kialakulásáról. [SOL.]

Címlapunkon: Kolozsvári analemma. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. címoldal. Váradi Nagy Pál felvétele. [SRG.]

KISS Áron Keve: Bolygószüret 2014-ben. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 3. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Visszatért egy könyvritkaság. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 4-5., hátsó belső borító. Simon Mitton az ELTE Egyetemi Könyvtárában tartott előadása keretében, visszaadta az 1960-as években ellopott Cornelio Malvasia gróf, 1662-es Ephemerides... című művét. A 2013. okt. 29-i rendezvényen még Bartha Lajos és Knapp Éva is előadást tartott. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Lastovói égboltfelmérés. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 6-8. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Az MCSE a Polaris Csillagvizsgálóban (2001). = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 9. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kormeghatározás szupernóvával. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 10. A Circinus X-1 röntgenforrás vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Exobolygó meglepő helyen. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 10-11. 650 CSE távolságban kerink egy 11 Jupiter-tömegű bolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A szaturnuszi hatszög újabb képei. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Életlehetőségek a Naprendszerben. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 12-13. Az Europa holdon. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kisbolygó-bányászat. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Holdunk eredete: a nyomok Vénusz felé vezetnek. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kolláth Zoltán a "Sötét Égbolt Védelmezője" lett. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az évszázad csalódása. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 15. A C/2012 S1 (ISON)-üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

MARTON Géza: Napórások Szegeden. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 16-18. 2013. szept. 21-én volt az MCSE Napóra Szakcsoport kilencedik napórás találkozója. Marton Géza, Keszthelyi Sándor, Székely Péter, Herczeg Tamás, Horváth Gábor, Göczey András tartott előadást. Délután Illés Tibor naprendszer-túrát vezetett Szegeden. [SRG.]

ILLÉS Tibor: Újjászületik egy szegedi napóra. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 19. A Szeged, Retek utca 8. szám alatt az 1986-ban készített horizontális napóra felújítását a Partiscum Csillagászati Egyesület vállalta. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A gyerekek és a csillagászat. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 20-21. A Polaris Csillagvizsgáló csillagászati szakköre 8-12 gyermekeknek. [SRG.]

GYARMATHY István: Két új csillagvizsgáló. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp.22-24. A debreceni Hármashegyi Csillagdáról és a kisgyőri Gaia Csillagdáról. [SRG.]

A Piszkéstetői Obszervatórium látogathatósága. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 24. [SRG.]

Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 25. 34 hazai csillagvizsgáló adatai. [SRG.]

FENYVESI János: Tatai jubileum. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 26-27. 2013. nov. 9-én ünnepelte 40 éves fennállását a tatai Posztóczky Károly Bemutató Csillagvizsgáló. [SRG.]

KURUCZ János: Új Holdam lett. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 28-30. A holdészlelések szépsége. [SRG.]

HANNÁK Judit: Novemberi napok. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 32-34. Nap rovat 2013. okt-nov. [SRG.]

A hónap asztrofotója. A tündöklő Lovejoy-üstökös. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 35., 1. színes t. Éder Iván felvétele. [SRG.]

Képtábla: Jupiter-észlelések a 2013/2014-es láthatóság 2013. július-december közötti időszakából. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 35., első belső borító, 4. színes t. [SRG.]

VÁRADI NAGY Pál: Kolozsvári analemma. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 36-38., címoldal. [SRG.]

VÁRADI NAGY Pál: Kolozsvári programok. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 39. Járdacsillagászat 2013. okt. 12., Csillagtúrák 2013. okt. 22. [SRG.]

KISS Áron Keve: Bolygóóriás a fejünk felett! = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 40-43. Bolygó-rovat (Jupiter-rovat) 2013. júl-dec. [SRG.]

BAGÓ Balázs: Változós találkozó a Balaton Csillagvizsgálóban. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Profi és amatőr: Mario Motta. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 48-49. Találkozás az AAVSO elnökével Budapesten. [SRG.]

TÓTH Krisztián: A meggűrűzött galaxis. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 50-52. Az NGC 600. [SRG.]

Téli csillagásztábor Pénzesgyőrben. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 53. 2014. febr. 28. és márc. 2. között lesz. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Visszatekintő. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 54-55. Kettőscsillagok rovat 2013-ról. [SRG.]

MIZSER Attila: A látható semmi. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 56-58. Csillagászattörténet: üstökösök. Főleg az 1857. júniusra jelzett, kitalált üstökösről. [SRG.]

KOVÁCS Zsigmond: Greenwichi látogatás. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 59. [SRG.]

MÉHES Ottó: Csillagvizsgálók a Mauna Kea csúcsán. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 59-61. [SRG.]

KISS Mária - CSUKÁS Mátyás: A Hold éjszakája Nagyszalontán. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 62. 2013. okt. 12-én. [SRG.]

Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület (EMCSE). = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 62. Rövid ismertetés. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2014. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 63. [SRG.]

Asztrofotós találkozó 2014. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 63. Budapesten, 2014. febr. 15-én lesz. [SRG.]

A Hold atlasza. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. p. 65. [SRG.]

Jelenségnaptár 2014. február. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: NGC 2859 GX LMi.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az AT Cancri. [SRG.]

Sarkifény-észlelések a nagyszombati csillagvizsgálóból 1768. dec. 5. és 1769. okt. 31. = Meteor 44. 2014. jan. 1.(454.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Óriási napfoltcsoport. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. címoldal. Az aktív Nap 2014. január 6-án. Baraté Levente felvétele. [SRG.]

Galilei szobra a Magyar Tudományos Akadémia homlokzatán. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. első belső borító. Emil Wolf alkotása (1865). [SRG.]

MIZSER Attila: Galilei 450. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 3. Galilei 1564. febr. 15-én született, 450 évvel ezelőtt. [SRG.]

KULIN György: Galilei távcsövei. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 4-7. Kulin György cikke, korábban a Csillagászati évkönyv 1964. évi kötetében jelent meg. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újfajta hipersebességű csillagok. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Működésre kész a Gaia. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 8-9. Az ESA Gaia nevű űrobszervatóriuma. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Viharos barna törpék. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kettős kisbolygó. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 10. A (3905) Doppler kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Új kráter a Holdon. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 10-11. 2013. márc. 17-én keletkezett, átmérője 18 méter. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Elpusztult az esztendő elsőként felfedezett kisbolygója. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 11. 2014 AA jelű kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 50 esztendős a Deep Space Network. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Valódi háromdimenziós képek a Hubble- űrtávcsőtől. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Elhunyt Halton C. Arp. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 13. Halton Christian Arp (1927-2013) nekrológja. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: John Dobson emlékére. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 14-15. John Dobson (1915-2014) nekrológja. [SRG.]

MIZSER Attila: 1989. február 19. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 16. Az MCSE 25 éve alakult újra. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Egy év - egy kép: Digitális asztrofotográfia (2002). = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 17. Kiss Gábor és Kubus Gyula. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: Galilei a napfoltokról. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 18-22. [SRG.]

JUHÁSZ Gyula: Galilei. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 23. Vers 1928-ból. [SRG.]

Galilei él! = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 23., első belső borító. Galieli-bélyeg, Galilei-érem, Galilei-szobor. [SRG.]

MIZSER Attila: A magyar Galilei. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 24-25. Bessenyei Ferenc színművészről és Németh László Galilei drámájáról. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Galilei holdrajzai. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 26-31. [SRG.]

HANNÁK Judit: Karácsonyi naptevékenység. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 32-34. Nap rovat 2013. dec. [SRG.]

450 éve született Galileo Galilei. Képmelléklet. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. 1. színes t. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A hónap asztrofotója. Galaxis-unokatestvérünk. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 35., 2-3. színes t. NGC 2403. Szitkay Gábor és Koch Barnabás felvétele. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Köd alattam, köd felettem... = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 36-39. Légköroptikai jelenségek 2013. nov-dec. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: ISON: az évszázad csalódása. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 40-43. Az ISOn-üstökös hazai megfigyelései 2013. szept. 7-től nov. 22-ig. [SRG.]

MOLNÁR László: A Kepler-űrtávcső második élete. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 44-48. [SRG.]

Prágai csillagok 2014. április 10-12. Csillagászati tanulmányút. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 49. [SRG.]

GULYÁS Krisztián: Extragalaktikus gömbhalmazok nyomában. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 50-57. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Sirius. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 58-61. Mint kettőscsillag. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2014. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 62. Könyvismertetés. [SRG.]

Asztrofotós találkozó 2014. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 62. 2014. febr. 15-én lesz. [SRG.]

Kulin György Csillagászati Szabadegyetem 2014. február-április. Polaris Csillagvizsgáló Óbuda. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 62. [SRG.]

A Hold atlasza. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 64. Antonín Rükl: A Hold atlasza. Geebook Hungary Kiadó, 2012. 224 oldal. Könyvismertetés. [SRG.]

Jelenségnaptár 2014. március. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. pp. 65-66. Holdfázisok.; Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 2403.; Mzs [Mizser Attila]: Szupernóva az M82-ben. [SRG.]

Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. p. 67. [SRG.]

Meteor 2014 Távcsöves Találkozó Tarján, 2014. július 24-27. = Meteor 44. 2014. febr. 2.(455.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Szupernóva az M82-ben. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. címoldal. Az M82 szupernóvája. Szitkay Gábor és Koch Barnabás felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Szupernóva-tavasz. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 3. Főként az M82 szupernóvájáról. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hiányzó halmazok rejtélye. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 4. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szuperszél a közeli szupernóva szülőgalaxisában. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 4-5. Az M82 rádiótávcsöves vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kedvezőbb feltételek a szuperföldeken? = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 5. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az élet építőelemei - a bolygóközi porban. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 5-6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Eltűnik-e a Nagy Vörös Folt? = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Tíz éve a Marson. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 7-8. A NASA Opportunity szondájáról. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új kráter a Marson is. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 8. Egy 30 méter átmérőjű kráter, amely 2010 júliusa után és 2012 májusa előtt keletkezett. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR László: Csillagászképzés Szombathelyen. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Égi tünemény a földi csillagoknak. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 8. A Cseljabinszk környéki meteorithullásról. Csillagászati hírek. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 10. A 2014-es évkönyv ismertetése. [SRG.]

Szentléleki Messier-maraton. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 10. 2014. márc. 28-30-ig lesz. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: a legszebb napkelte (2003). = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 11. 2003. máj. 31-én. A képen Szitkay Gábor felvétele. [SRG.]

TÓTH Imre: Különleges alakzat a Holdon: az Ina. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 12-17. [SRG.]

HANNÁK Judit: Újévi napfolt-óriás. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 18-21. Nap-rovat 2014. jan. [SRG.]

NAGY Olivér: Budapesti szolárgráfok. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

SOPONYAI György: Budapesti analemma. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 25., első belső borító. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR: Tovább keressük az eltűnt égboltot... = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 26-27. Szabadszemes jelenségek 2014. jan. [SRG.]

KISS Áron Keve: A gyűrűs bolygó északi féltekéjén... = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 28-33., 4. színes t. Szaturnusz megfigyelések 2013-ban. [SRG.]

ÉDER Iván: A hónap asztrofotója. Csillagvárosok a köd mögött. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 34., 2-3. színes t. Az M81 és az M82 galaxis. [SRG.]

FRANCSICS László: Asztrofotósaink a világban. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 35. Magyar asztrofotósok nemzetközi sikerei. Fényes Lóránd, Éder Iván, Francsics László, Papp András, Ladányi Tamás. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Perseidák 2013. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 36-37. A hazai észlelésekről. [SRG.]

FODOR Balázs: Paléi Perseida Meteoros Tábor. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 37. 2013. aug. 9-16. [SRG.]

TEPLICZKY István: Perseida-észlelőakció Tata környékén. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Perseida-száguldás. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 39. 2013. aug. 12/13-án. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Üstökösök a köd felett. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 40-43. 2013. nov. 8/9-i és nov. 15/16-i üstökös észlelések. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók a téli hónapokban. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 44-48. Változócsillag-rovat 2013. nov-2014. jan. [SRG.]

Változós hírek. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 48-49. A V745 Sco 2014-es kitörése. Nova Centauri 2013 = V1369 Cen. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Ködös ősz. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 50-55. Mélyég-rovat 2013. szept-dec. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Friedrich Georg Wilhelm Struve. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 56-59. Életrajza és tevékenysége a kettőscsillagok terén. [SRG.]

A Piszkéstetői Obszervatórium látogathatósága. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 59. [SRG.]

BARTHA Lajos: Elment a napórák mestere. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 60-61. Nekrológ Arnold Zenkert (1923. szept. 10. - 2013. ápr. 13.) német napórásról. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Szombathelyen jártunk. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 62-64. 2013. nov. 30-án látogatás a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban, a Kövesligethy Radó Oktató és Bemutató Csillagvizsgálóban, a Hegyhátsáli Csillagvizsgáló Alapítvány obszervatóriumában, a Pannon Csillagdában Bakonybélben és a Balaton Csillagvizsgálóban Balatonfűzfőn. [SRG.]

Jelenségnaptár 2014. április. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. pp. 65-66. Holdfázisok. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 3665.; Mzs [Mizser Attila]: Mozgalmas április.; Bgb [Bagó Balázs]: A hónap változócsillaga: a TW Virginis. [SRG.]

Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók. = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. p. 67. [SRG.]

Ismerd meg a világegyetem titkait a Polaris Csillagvizsgálóban! = Meteor 44. 2014. márc. 3.(456.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Kulin György (1905-1989). = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. címoldal. [SRG.]

MIZSER Attila: Kulin György emlékére. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 3. "Huszonöt évvel ezelőtt, április 22-én hunyt el a magyar amatőrcsillagász mozgalom alapítója..." [SRG.]

BÖLCS Csaba: Dr. Kulin. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 4. Napló, 1975. dec. 6-iki cikke. A Veszprém megyei napilap korabeli cikkének újraközlése. [SRG.]

TÖRÖK Erzsébet: A csillagok vonzásában. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 5. Kulin Györgyről. Szolnok Megyei Néplap 1980. aug. 24-iki cikke. [SRG.]

BARTHA Lajos: Emlékeim Kulin Györgyről. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 6-9. [SRG.]

BAKONDI Gábor: Egy szakkör negyed százada. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 10-12. A budapesti Petőfi Sándor Gimnázium szakköre. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: a Fekete Vénusz (2004). = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 13. Padányi Árpád felvétele a 2004. jún. 8-i Vénusz-átvonulásról, és a 2004-es év eseményei. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Milyen gyorsan pöröghet egy fekete lyuk? = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A Nagy Magellán-felhő forgása. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 14-15. A tengelyforgás ideje 250 millió év. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az igazán puritán csillag. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 15-16. Egy rendkívül fémszegény csillag a Hydrában. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Torlódás a szökevénycsillag előtt. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 16-17. A kappa Cas előtt. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Marsi időjárás-előrejelzés: (meteor)hurrikán várható. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 17-18. 2014. okt. 19-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Széthullott egy kisbolygó. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 18-19. A P/2013 R3 jelű objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR László: Az eddigi legnagyobb becsapódást örökítették meg a Holdon. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 19-20. 2013. szept. 11-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Fotón a Chang’e leszállóegysége. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ismert távcsőmárka a Nemzetközi Űrállomáson. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 20. Egy Celestron CPC 925 Schmidt-Cassegrain-távcső. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Hét Oscart kapott a Gravitáció. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 20-21. 3D technikával készült sci-fi triller film. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az új Kozmosz. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 21. 2014. márc. 16-tól sugározza a NatGeo csatorna a csillagászati ismeretterjesztő sorozatot. Csillagászati hírek. [SRG.]

BUCSI Gábor: Egy apokromát újjászületése. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 22-26. Egy 90/1530 mm-es Zeiss-Sonnefeld A apo tesztobjektív története, elemzése, restaurálása és távcsővé építése. [SRG.]

Csillagászat két keréken június 1-jén. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 27. [SRG.]

A Piszkéstetői Obszervatórium látogathatósága. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 27. [SRG.]

KISS Áron Keve: Téli tábor a Bakonyban. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 28-33., 4. színes t. Pénzesgyőrben volt, 2013. febr. 27. és márc. 1. között. [SRG.]

FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A hónap asztrofotója. Tarantula csillaggyár. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 34., 2-3. színes t. Francsics László felvétele 2013 márciusában készült Ausztráliából. [SRG.]

Az MCSE 2014. évi rendes közgyűlése. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 35. 2014. máj. 10-én lesz. [SRG.]

A Csillagászat Napja. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 35. 2014. máj. 10-én lesz. [SRG.]

KISS Áron Keve: Nyári ifjúsági csillagásztábor. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 35. Pénzesgyőrben lesz 2014. júl. 28. - aug. 3-ig. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Asztrofotós találkozó Galilei születésnapján. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 36-37. A több mint 80 fős rendezvénynek a FUGA Budapest Építészeti Központ adott otthont. [SRG.]

NAGY Helga: Beszélgetés Simon Mittonnal. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 38-41. 2013. okt. 29-én Budapesten. [SRG.]

Honlap-fiatalítás. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 42-43. A Magyar Csillagászati Egyesület honlapjának megújulása. "Az Egyesület életéhez, a megfigyelőmunkához szorosan kötődő, eddig szintén különálló oldalakként üzemelő tartalmak (pl. CSIMABI) ... kaptak/kapnak majd méltó helyet az egységes honlapon." [SRG.]

HANNÁK Judit: Februári Napok. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 44-46. Nap rovat 2014. jan-febr. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Vénusz és Hold - némi ég-reménnyel. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 47-49., első belső borító. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Szupernóva az M82-ben. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 50-55. A hazai észlelések 2014. jan. 22-től márc. 12-ig. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Észlelések közvetlen feltöltése a vcssz.mcse.hu-ra. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. p. 55. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillagok a Nagy Medvében. II. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 56-58. [SRG.]

KURUCZ János: Egy nehéz nap éjszakája. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 59-60. 2014. márc. 14-i észleléskor lefényképezte a Siriust, a képen annak 8 magnitúdós kísérője is felismerhető. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: Római obeliszkek és egy Piranesi-metszet. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 61-64. A római Szent Péter téren 1586-ban állított egyiptomi obeliszktől északi irányban a térburkolatra 1817-ben kiépített délvonal mutatja a delet és Nap éves járását. [SRG.]

Jelenségnaptár 2014. május. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. pp. 65-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 5897 gömbhalmaz.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az ER Ursae Maioris. [SRG.]

Meteor 2014 Távcsöves Találkozó Tarján, 2014. július 24-27. = Meteor 44. 2014. ápr. 4.(457.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Színes Merkúr. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. címoldal. Messenger-űrszonda. [SRG.]

A hónap asztrofotója. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. első belső borító. A Szaturnusz 2014. márc. 19-én. Stefan Buda felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: A legfürgébb bolygó. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 5-7., címoldal. A Merkúr. [SRG.]

HARMATTA János: Csillagsétán Berlinben. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

TROMBITÁS György: Egri Csillag[ász]ok. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 8-9. Megalakult az MCSE egri csoportja. [SRG.]

DOBOS László: Gravitációs hullámok nyomai a korai Univerzumból? = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sötét anyag a Tejútrendszerben? = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Radioaktív hulladék segít megérteni a csillagok robbanását. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Meggyűrűzött kisbolygó. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 11-12. A (10199) Chariklo kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Óceán egy Szaturnusz-holdon is. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 13. Az Enceladus holdon. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Aktív vulkánok a Vénuszon? = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Zsugorodik a Merkúr. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 14-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Égi nyolcas lyukkamerával. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MARTON Géza: Napóra-katalógusunk a világhálón. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 16. Magyar Napóra-katalógus (MaNapKa) a manapka.mcse.hu oldalon érhető el. Kezdésként 589 napórát tartalmaz. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: A Macholz-üstökös. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 17. Ladányi Tamás felvétele 2005. jan. 8-án és a 2005-ös év eseményei. [SRG.]

HANNÁK Judit: Márciusi Napok. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 18-21. Nap-rovat. 2014. márc. [SRG.]

Napészlelők találkozója. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 21. Polaris Csillagvizsgálóban lesz, 2014. jún. 21-én. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Március egén. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 22-23. Légköroptikai rovat. 2014. márc. [SRG.]

GÖRGEY Zoltán: A Hyginus-rianás. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

Csillagászat két keréken június 1-jén. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 29. [SRG.]

A Piszkéstetői Obszervatórium látogathatósága. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 29. [SRG.]

KISS Áron Keve: Májusi bolygóvendég. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 30-37. A Merkúr hazai észlelései, 2013. febr-dec. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Kisbolygófedés! = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 37. 2014. máj. 23-án lesz. [SRG.]

FRANCSICS László - KISS Áron Keve: A hónap asztrofotója. A Szaturnusz a déli félteke ege alól. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 38., első belső borító. Stefan Buda felvételéről. [SRG.]

Meteor 2014 Távcsöves Találkozó Tarján, július 24-27. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 39. [SRG.]

KISS Áron Keve: Nyári ifjúsági csillagásztábor. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 39. Pénzesgyőr, 2014. júl. 28-aug. 3. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Egy darabka Hoba. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 40-43. A világ legnagyobb egy tömbben maradt meteoritja. A Hoba-vasmeteorit tömege kb. 60 tonna és a lehullás helyén, Namíbiában látogatható. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Szeretünk, Lovejoy! = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 44-49., 4 színes t. A C/2013 R1 üstökös hazai megfigyelései 2013. szeptember 29. és 2014. február végéig. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Szakcsoportunk 2013-ban. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 50-54. Változócsillagok 2013-ban. [SRG.]

Jat [JAKABFI Tamás]: Digitális fotometriai szakkör. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 55. 2013. máj. 4-től a Polarisban. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Messier-maraton: 109. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 56-61. 2014. márc. 29/30-án éjjel Kernya János Gábor és Sánta Gábor 109 Messier-objektumot észlelt. Bács-Kiskun megye déli részéről, Borota községtől 5 km-re északra teljesítették a hazai égen megdönthetetlen rekordot. Három műszert használtak: egy 252/980 mm-es Dobsont, egy 105/600 mm-es refraktort és egy 15x70-es binokulárt. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Téli észlelések. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 62-64. Kettőscsillag rovat. 2014. jan-márc. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél: A bolygókirály. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 64. Könyvismertetés. [SRG.]

Jelenségnaptár 2014. június. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. pp. 65-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az M62.; Bgb [Bagó Balázs] - Mzs [MIZSER Attila]: A hónap változócsillaga: az RR Scorpii. [SRG.]

Bemutató és közösségi csillagvizsgálók. = Meteor 44. 2014. máj. 5.(458.) sz. p. 67. [SRG.]

Címlapunkon: Prágai csillagok. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. címoldal. Az Orloj. Kármán Tamás felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Csehül álltunk. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 3. Csekszlovákia, Csehország és Szlovákia csillagászatáról, csillagászati ismeretterjesztéséről. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Bohémiai időutazás. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 4-11., címoldal, első belső borító. Az MCSE szervezte csillagászattörténeti expedícióról Csehországba 2014 áprilisában. Meglátogatták az Ondrejovi Obszervatóriumot, Brno planetáriumat, valamint Prága sok csillagászati intézményét és csillagászattörténeti emlékhelyeit. [SRG.]

KOVÁCS József: Csillaghalmazt dobott ki az M87. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Megtalálták a Nap elveszett testvérét. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új szaturnuszhold születik? = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A legjobban megfigyelt napfler. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 14-15. 2014. márc. 29-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 18 000 darabos Merkúr-mozaik. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 15. A NASA Messenger űrszonda felvételeiből. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Anyabolygónk nagy felbontásban. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Amerika a Marsra megy. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 16. "A 2030-as években megtörténik az első valódi Mars-utazás." Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 36 esztendő után visszatérő szonda. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 16-17. Az 1978-ban indított ISEE-3. Csillagászati hírek. [SRG.]

Magyar planetárium a világ végén. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 17-18. Chicagó közelében, Monicoban készített planetáriumot Frank Kovac. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Lakható imbolygó bolygók? = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: MCSE-nyomok a homokban. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 19. Balaton László felvétele 2006. márc. 29-én Törökországban, a teljes napfogyatkozáskor. Szabadi Péter szöveges beszámolója a totalitás élményéről. [SRG.]

HANNÁK Judit: Bolondos Napok. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 20-24. Nap rovat 2014. ápr. [SRG.]

Napészlelők találkozója. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 24. 2014. jún. 21-én lesz a Polaris Csillagvizsgálóban. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Tavaszi szél halót áraszt. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 25-27., 4. színes t. Szabadszmes jelenségek rovat 2014. ápr. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A holdbéli Bohémia. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 28-29. Az Albategnius holdkréter. [SRG.]

Évkönyveinkből. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 30. MCSE-kiadványok. [SRG.]

Csillagvizsgáló-találkozó [2014.] október 11-én. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 31. Jászberényben lesz. [SRG.]

A Piszkéstetői Obszervatórium látogathatósága. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 31. [SRG.]

KISS Áron Keve: A páralepte óriáshold. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 32-36. A Titan. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Titan-fedés negyed századdal ezelőtt. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 37. 1989. júl. 3-án. Észlelők: Spányi Péter, Szarka Levente, Szöllősi Attila, Gál Sándor, Kósa-Kiss Attila, Kondorosi Gábor, Bátor Attila, Fidrich Róbert, Hevesi Zoltán, Imre Zoltán, Kocsis Antal, Lauer Zoltán, Osvald László, Szabó Sándor, Tenkei Olga, Tepliczky István, Voith Petre, Zsalezsák Tamás. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója. Thackeray globulái. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 38., 1. színes t. Éder Iván fényképe az IC 2944-ről. [SRG.]

Meteor 2014 Távcsöves Találkozó Tarján, július 24-27. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 39., hátsó belső borító. [SRG.]

KISS Áron Keve: Nyári ifjúsági csillagásztábor. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 39. Pénzesgyőr, 2014. júl. 28. - aug. 3. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Jäger mester és társai. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 40-44. Üstökös-rovat 2013. szept. - 2014. febr. [SRG.]

MIZSER Attila: Az égbolt titkai. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 45. Timothy Ferris 2007-ben készült dokumentumfilmje amerikai amatőrcsillagászokról. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Tizennégy üstökös és hét szupernóva. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 46-49. Egyetlen éjszaka alatt, 2014. márc. 28/29-én. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók az esős évszakban. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 50-54. Változócsillag-rovat 2014. ápr. [SRG.]

VIDA Krisztián: Újabb rövid aktivitási ciklusok késői csillagokon. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. p. 55. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Évnyitó észlelések. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 56-59. Mélyég-objektumok 2014. jan-ápr. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Porrima. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 60-62. A gamma Virginis kettőscsillag. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Csillagséta a Matterhornon. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Jelenségnaptár 2014. július. = Meteor 44. 2014. jún. 6.(459.) sz. pp. 65-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: a Sharpless 82.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az S Coronae Borealis. [SRG.]

Címképünk: Csíksomlyói csillagok. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. címoldal. Csillagnyomok a csíksomlyói Hármashalom-oltár felett. Munzlinger Attila fotója 2013. máj. 4-én. [SRG.]

Kereszturi Ákos: Mars - fehér könyv a vörös bolygóról. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. első belső borító. [SRG.]

MIZSER Attila: Borult idő esetére. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. p. 3. [SRG.]

HAISCH László: Magyarok a Holdon. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 4-17. Békésy-kráter., Bolyai-kráter, Eötvös-kráter, Fényi-kráter, Hell-kráter, Hédervári-kráter, Hevesy-kráter, Izsák-kráter, von Kármán-kráter, Lenard-kráter, von Neumann-kráter, Petzval-kráter, Segner-kráter, Szilárd-kráter, Weinek-kráter, Zach-kráter, Zsigmondy-kráter. [SRG.]

KISS László: Megtalálták a közeli univerzum legfurcsább csillagát? = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. p. 18. Thorne-Zytkow-objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Közös atmoszféra? = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 18-19. A Pluto és a Charon rendszere. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Merkúr-átvonulás a Marsról. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Elnevezhetünk-e marsi krátereket? = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 19-20. Az uwingu.com oldal tevékenysége. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tűzgömbök rádiójelei. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Amatőr üstökösfelfedezők. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 21-22. Az Edgar Wilson-díjasok. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Zekvatoriális mechanika. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Eltűnt a Regulus. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 22-23. 2014. márc. 20-án hajnalbanaz Erigone eltakarta a Regulust. A jelenséget Amerika keleti részén lehetett látni. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az ősi Föld egy része megmenekülhetett az óriás becsapódástól. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: A lehetetlen egyszerűség: nullteszt paraboloidokhoz. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 24-29. [SRG.]

ÁBRAHÁM Tamás: Egy napóra készítésének története. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 30-31. Zsámbék, Jóvilág utca 48. számú házon. [SRG.]

Jubileumi közgyűlés. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 32-36. Polaris 2014. máj. 10. [SRG.]

Járdacsillagászat John Dobson emlékére [2014. márc. 8.]. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 37-39. Mizser Attila: Budapest: Jupiter, oh lá lá!; Romhányi Attila: Dunaújváros.; Keszthelyi Sándor: Pécs., Kiss Gyula: Sopron. [SRG.]

MÁTIS István: A Csillagászat Napja Mátyás király szobránál. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 40-41. Kolozsvár, 2014. máj. 10. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Kulin-évfordulón Kulin örökében. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. p. 42. Az Országos Kulin György Csillagászati Diákvetélkedő döntője 2014. ápr. 16-án az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban. [SRG.]

KERÉNYI Lilla: Kulin-vetélkedő Tatán. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. p. 43. Az általános iskolások Kulin György Országos Csillagászati Diákvetélkedője Tatán, a Kőkúti Általános Iskolában 2014. máj. 16-án. [SRG.]

ÁTS Gellért - GYENIZSE Péter - NAGYVÁRADI László - SZEBÉNYI Anita - PIRKHOFFER Ervin: Két év, 40.000 látogató. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 44-47. Zsolnay Kulturális Negyed Planetáriuma Pécsett. [SRG.]

HANNÁK Judit: Májusi Napok. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp.48-51. Nap-rovat 2014. máj. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Halók a májusi égen. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 52-53. Szabadszemes jelenségek rovat 2014. máj. [SRG.]

KISS Áron Keve: Az Uránusz és a Neptunusz 2013-ban. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 54-60., 4. színes t. Bolygó rovat. [SRG.]

A Piszkéstetői Obszervatórium látogathatósága. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. p. 60. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: Föld és ég fotóinak versenye. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. p. 61. A TWAN szervezésében. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösök kitörésben. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 62-69. Üstökös rovat 2013/2014 őszén és telén. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Hová tűntek a Camelopardalidák? = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 70-72. 2014. máj. 23/24-én éjjelre vagy hajnalra jelezték a meteorzáport. Ez nem következett be Európa felett. Jónás Károly és Keszthelyi Sándor minimális meteorszámot tapasztalt. [SRG.]

BERKÓ Ernő: Tűz és víz. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 73-75. Ludányhalászi magáncsillagvizsgálójának kiégése. [SRG.]

SOMOGYI Péter: A Nova Del 2013 spektroszkópiai észlelése. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 76-79. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Észleljük az EE Cephei fedését! = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 80-81. 2014. aug. 23. körül lesz. [SRG.]

KERNYA János Gábor: A déli Tejút. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 82-95. [SRG.]

KOSZTOLÁNYI Dezső: A csillagász fia. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 96-99. Kosztolányi Dezső 1908-as cikkének újraközlése. [SRG.]

Égi jelenetek. 2014. Kisasszony és Szent Mihály hava. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 100-101. Nagy Katalin: A bujdosók járása.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 7354 planetáris köd a Cepheusban., Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az EE Cephei. [SRG.]

FÉNYES Lóránd: A szép asztrofotó titka. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 104-108. Digitális asztofotózás. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Ismét magyar a világűrben! = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. p. 109. 2007. ápr. 12-én haladt át Charles Simonyi űrturista. [SRG.]

FRANCSICS László: A robottávcsöves asztrofotózás színe és fonákja. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 110-113. [SRG.]

TÓTH Krisztián: A csillagok útján. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 114-123. Digitális asztofotózás. [SRG.]

SZERI László: Egy "trinokli" születése. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. pp. 124-127. Három asztrográf egy mechanikán. [SRG.]

FRANCSICS László: Szupernóva az M106 központjában. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. p. 128., 1. színes t. Szeri László felvétele 2014 májusában. [SRG.]

Meteor 2014 Távcsöves Találkozó Tarján, 2014. július 24-27. = Meteor 44. 2014. júl-aug. 7-8.(460-461.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Nyári Tejút. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. címoldal. Kolláth Zoltán felvétele 2014. július 23-án. [SRG.]

GALEB Antal: Üsti, oksi, apokromi. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 3. Gügyögő csillagászati szavak használatáról. [SRG.]

MIZSER Attila: Ablak a XX. századra. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 4-9., hátsó belső borító. Fortepan. A fortepan.hu fényképgyűjtemény csillagászati vonatkozásai. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Óriási gázhíd: túlnyúlna az Andromeda-galaxison. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 10. 2,6 millió fényév hosszú molekuláris hidrogénfelhő. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Élőhalott csillag a szupernóva-robbanás után. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 10-11. Az SN 2012Z szupernóva az NGC 1309 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Tejútrendszer legtávolabbi csillagai. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 11-12. Mintegy 700 ezer fényévre lévő vörös óriás csillagok. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Átmeneti állapotban levő pulzár. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Bizonyíték a Lokális Buborék létezésére. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Üstököst eddig így még soha nem láttunk! = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 13. A Rosetta 2014. augusztus 6-án megérkezett a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstököshöz. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 20 éve történt a Shoemaker-Levy 9 becsapódása. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Félelem és Rettegés egyetlen képen. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 14-15. Phobos és Deimos a Curiosity felvételén. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mennyire különleges az amatőrcsillagászat? = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 15. Kérdőív az amatőrcsillagászokhoz. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABADOS László: Herczeg Tibor (1926-2014). = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 15. Nekrológ. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Papp János (1955-2014). = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 15. Nekrológ. Csillagászati hírek. [SRG.]

VÍZI Péter: A hosszú Newtonok dicsérete. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 16-19. Egy saját készítésű 140/1300 mm-es tükrös távcsőről. [SRG.]

KURUCZ János: A fényűzés módozatai. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 20-22. Riport Schné Attilával az optikai elemek bevonatairól. Tükrök bevonatai és védőrétegei. Lencsék antireflexiós bevonatai. Interferenciaszűrők. H-alfa szűrők. Színszűrők. Bolygó-szűrők. Mélyég-szűrők. [SRG.]

Bemutató csillagvizsgálók találkozója. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 23. 2014. okt. 11-én lesz Jászberényben. [SRG.]

A Piszkéstetői Obszervatórium látogathatósága. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 23. [SRG.]

HANNÁK Judit: Nyári Napok nyomában. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 24-28. Nap rovat 2014. jún-júl. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Szürke, kék, zöld, vörös. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 29-31., 4. színes t. Szabadszemes rovat 2014. jún-júl. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Elliniki komitesz. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 32-37. Görög üstökösök. Csillagászati expedíció Görögország déli részére 2014. május 23. és június 1. között. [SRG.]

Közel az üstökös! = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 37. Előadás sorozat a Rosetta-üstökösszondáról a Polarisban, 2014. október 7-28-ig. [SRG.]

BAGÓ Balázs: Füstölgő óriások. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 38-44. R CrB típusú változócsillagok. DY Per, CG Cam, XX Cam, SU Tau, Z UMi, R CrB, GU Sgr, MV Sgr, SV Sge, RY Sgr, V482 Cyg, U Aqr, UV Cas. [SRG.]

Ismét észlelőszakkör indul a Polarisban. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 45. [SRG.]

TÓTH Gábor: A hónap asztrofotója: a Ceruza-köd. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 45., 1 színes t. NGC 2736. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Nyár eleji észlelések. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 46-51. Mélyég-objektumok rovata 2014. máj-jún. [SRG.]

Mélyég- és kettőscsillag-észlelők találkozója a Polarisban. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 51. 2014. nov. 15-én lesz. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Tarjáni kettősök. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 52-54., 2-3 színes t. Csoportos kettőscsillag-észlelés a tarjáni táborban. [SRG.]

KOVÁCS Gergő: MTT 2014. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 55-57., első belső borító. Beszámoló a tarjáni táborról, 2014. július 24-27-ig. [SRG.]

CSUKÁS Mátyás: Nagyszalontai megemlékezés. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 58-59. 2014. ápr. 26. Emlékezés Kulin György halálának 25. évfordulójára. [SRG.]

GYARMATHY István: Debreceni és miskolci amatőrcsillagászok találkozója Kisgyőrben. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 60. 2014. máj. 31. [SRG.]

NÉMETH Ferenc: Akik lehozzák nekünk a csillagokat. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 60-61. 2014. május 2., a Vega Csillagászati Egyesület közgyűlése. [SRG.]

SZABADOS László: A változócsillagászat üstököse. 250 éves született John Goodricke. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 62-64. [SRG.]

Változócsillagászati találkozó Egerben. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 64. 2014. okt. 4-én lesz. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Mátyás király csillagásza. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. p. 65. 2008. május 1-én, Szentendrén Mészáros Péter csillagászati és fizikai bemutatói. [SRG.]

Jelenségnaptár 2014. október. = Meteor 44. 2014. szept. 9.(462.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Az NGC 7814 GX Peg.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az U Aquarii. [SRG.]

Címlapunkon: 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. címoldal. A Rosetta felvétele. [SRG.]

MCSE 2015. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. p. 3. Az éves tagdíjak rendezése. [SRG.]

KISS Áron Keve: Monszun és csillagfény. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 4-8., első belső borító. Az MCSE nyári ifjúsági tábora Pénzesgyőrben. Az észlelések részletes ismertetése. [SRG.]

VILÁGOS Blanka: Egy hét Sülysápon. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. p. 9., első belső borító. Csillagászati tábor Sülysápon, 2014. augusztus 17-24-ig. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Laniakea. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. p. 10. Az 500 millió fényévre elnyúló szuperhalmaz. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hulladékhő vezethet a földönkívüliek nyomára. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR László: A Szélkerék-galaxis és hét törpe. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 11-12. Az M101 galaxis körüli törpegalaxisok. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ismét adatokat gyűjt a Kepler. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. p. 12. A Kepler-űrtávcső. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az őszi égbolt látványos halmazának távolsága. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 12-13. A Fiastyúk távolsága: 444 fényév. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rosetta: leszállóhely kerestetik. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szokatlan napkitörés. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 14-15. 2005 januárjában. Csillagászati hírek. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Expedíciós távcső helyett ultrazoomos fényképezőgép? = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 16-19. Panasonic Lumix DMC-FZ72. [SRG.]

A bolygókirály - a Jupiter és mitológiája. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. p.19. Ponori Thewrewk Aurél legújabb könyvéről. [SRG.]

HANNÁK Judit: Protuberanciák hónapja. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 20-23. Nap-rovat 2014. aug. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A remény rabjai... = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 24-26. Szabadszemes jelenségek rovata, 2014. aug. [SRG.]

FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Pillantás a Tejútra. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. p. 27., 2-3. színes t. A hónap asztrofotója. [SRG.]

PRESITS Péter: 25 év meteoros élményei. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tavaszi tekergők. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 32-39. Üstökös-rovat 2014 tavasz. [SRG.]

KOVÁCS István: Törpenóvák nyara. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 40-44. Változócsillagok rovat 2014. máj-aug. [SRG.]

Mélyég- és kettőscsillag-észlelők találkozója a Polarisban. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. p. 45. 2014. nov. 15-én lesz. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Esős nyár. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 46-51. Mélyég-rovat 2014. júl-aug. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Híres kettőscsillagok. A Capella. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 52-54. [SRG.]

ÁLDOTT Gábor: Farkas László (1920-2014). = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 55-56. Nekrológ. [SRG.]

BARTHA Lajos: Herman Ottó csillagai. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 58-63. Herman Ottó életrajza és tudományos munkássága. A magyar nép csillagismerete. Hell Miksa nyomában Vardő szigetén 1888-ban. Hell Miksa becsületéért. A vardői expedíció anyagainak nyilvánosságra hozatala. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Magyar Fotográfusok Háza. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. p. 64. 2009-ben. [SRG.]

Jelenségnaptár 2014. november. = Meteor 44. 2014. okt. 10.(463.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Az NGC 1491 diffúz köd.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az AO Herculis.; Presits Péter: Ha november, akkor Leonidák!; Szabó Sándor: Galilei-holdak kölcsönös jelenségei. [SRG.]

Címlapunkon: Sarki fények. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. címoldal. A Nemzetközi Űrállomás felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Ponori Thewrewk Aurél (1921-2014). = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. p. 3. Nekrológ. [SRG.]

ILLÉS Erzsébet: Sarki fények a Naprendszerben. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 4-9., címoldal, első belső borító. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A látható Tejútrendszer legrészletesebb térképe. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. p. 10. IPHAS DR2: 219 millió objektum 99 jellemzőinek katalógusa, 20 magnitúdós fényességig. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Élet fekete lyukak nélkül? = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Hatalmas kitörést észleltek egy közeli vörös törpén. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 11-12. DG CVn. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A földi víz a Napnál is idősebb. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. p. 12. A deutérium és hidrogén aránya alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rejtélyes sziget - a Titanon. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Fókuszban a Mars. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 13-14. India Mangalyaan nevű és a NASA MAVEN nevű szondája. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Lezajlott a Mars és a C/2013 A1 (Siding Spring)-üstökös találkozása. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 14-15. 2014. október 19-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Periodikusak-e a robbanó tűzgömbök? = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: Cassegrain dióhéjban. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 16-21. Egy 254 mm-es Cassegrain-távcső házi készítéséről. [SRG.]

Messier-keresőtérképek. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. p. 21. [SRG.]

HANNÁK Judit: Ősz eleji Napok. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 22-25. Nap-rovat 2014. szept. [SRG.]

CSEH Viktor: Rejtett becsapódásos medencék. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 26-29. A Holdon. [SRG.]

PRESITS Péter: Nyári hullócsillagok. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 30-33., hátsó belső borító. Meteor-rovat 2014. júl-aug. [SRG.]

KISS áron Keve: A bolygókirály elmúlt éve. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 34-39., 1., 4. színes t. Jupiter észlelések 2013. júl. - 2014. máj. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökös a Tejúton. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 40-43. C/2014 E2 (Jacques)-üstökös észlelések, 2014. júl-aug. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Az őszi Tejút keskenyebbik oldala. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Csillagúton jártunk. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 48-53. Németországban. Többek között a nebrai korongról. [SRG.]

KULIN György: Fantázia és valóság az űrhajózásban. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 54-62. Kulin György 1960. szept. 26-án a Kossuth Klubban elhangzott előadásának digitalizált szövege. Digitalizálta: Tóth Éva. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Tükörcsiszolók. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. p. 63. 2010-ben. [SRG.]

FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A hónap asztrofotója: A Szív-köd titkai. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. p. 64., 2-3. színes t. IC 1805. [SRG.]

Jelenségnaptár 2014. december. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Landy-Gyebnár Mónika: Decemberi holdsarlók.; Sánta Gábor: Decemberi mélyég-ajánlat.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az AR Andromedae.; Presits Péter: Észleljük a Geminidákat! [SRG.]

Csillagászati Diákolimpia középiskolásoknak 2014-2015. = Meteor 44. 2014. nov. 11.(464.) sz. p. 67. [SRG.]

Címlapunkon: Az asztronómus. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. címoldal. Vermeer 1668-ban született festménye, most a Budapesti Szépművészeti Múzeumban. [SRG.]

MIZSER Attila: Vermeer asztronómusa. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. p. 3., címoldal. [SRG.]

MOLNÁR László: Születő bolygórendszert örökített meg az ALMA. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 4-5. HL Tau körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Célba ért a Rosetta leszállóegysége. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 5-6. 2014. november 12-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Negyed század legnagyobb napfoltja. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. p. 6. A 12192-es napfolt 2014. október 14-30-ig. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: A holdhercegnő újabb sikere. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 6-7. Kína újabb holdszondája. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az Űrállomás sincs biztonságban. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A SpaceShipTwo balesete. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 7-8. 2014. október 31-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tekerj a Holdig! = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új igazgató az AAVSO élén. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. p. 9. Arne Henden helyett Styliani (Stella) Kafka lesz az AAVSO igazgatója 2015 februárjától. Csillagászati hírek. [SRG.]

BUCSI Gábor: Carl Zeiss, Jena - az örök legenda. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 10-11. Egy 80/1200 mm-es AS és egy 50/540 mm-es C objektív, Zeiss IB mechanikán. [SRG.]

HANNÁK Judit: Az évszázad óriásai nyomában. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 12-17. Nap rovat 2014. okt. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Őszi éjjel izzik - a légkörfény. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 18-20., 1. színes t. Szabadszemes jelenségek rovata 2014. szept-okt. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Szaturnusz-fedés volt október 25-én. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. p. 21., 4. színes t. [SRG.]

VARGA Krisztián: Kínai keréknyomok a Holdon. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 22-25., első belső borító. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Az üstökösök nyaralni mentek. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 26-31. Üstökös rovat 2014. nyár. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: William Bradfield (1927-2014). = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 32-33. Nekrológ. [SRG.]

KISS László: Egri változócsillagok. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 34-38., 4. színes t. Változós találkozó volt 2014. okt. 4-én Egerben. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy év - egy kép: Bolygóistennő. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. p. 39. Ponori Thewrewk Aurél könyvének bemutatója 2011. június 6-án. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Kora őszi kuriózumok. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 40-45., 4. színes t. Mélyég rovat 2014. szept-okt. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Herschel kettőscsillagai. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

JUHÁSZ László: Málta csillagászati emlékei. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 48-56. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél műveiből. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. p. 57. [SRG.]

KERÉNYI Lilla: Az Üstökös. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 58-59. Egyik mese a Csillagmesék című kötetből. [SRG.]

KALUP Csilla: Jászberényi csillagvizsgáló-találkozó. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 60-61. A 2014. okt. 11-i találkozó beszámolója. [SRG.]

JACZKÓ Imre: Szabó Gyula 100 - emlékülés Miskolcon. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 62-63. 2014. jún. 7-én volt Miskolcon. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója: az M45. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. p. 64., 2-3. színes t. [SRG.]

BÁN András: Jáhl Attila (1958-2014). = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. p. 64. Nekrológ. [SRG.]

MCSE-tagdíj 2015. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. p. 64. [SRG.]

Jelenségnaptár 2015. január. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. pp. 65-67. [Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: NGC 1555: csillagbölcső a Bikában.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a BW Tauri = 3C 120 = UGC 3087.; Presits Péter: Quadrantidák 2015. [SRG.]

Csillagászati Diákolimpia középiskolásoknak 2014-2015. = Meteor 44. 2014. dec. 12.(465.) sz. p. 67. [SRG.]

HORN Andrea: Már dolgoznak a 2. magyar műholdon. = Metropol 2014. jan. 6. p. 3. Űrkutatási programok 2013-ban és a 2014-es évi tervek. A Masat-1 után indulhat a Masat-2. Horváth Gyula projektmenedzser tájékoztatása. Egyperes riport Pacher Tibor fizikussal, a Team Puli csapatvezetőjével "Budapestre jönnek az XPRIZE-osok" címmel. A Google Lunar XPRIZE. [KSZ.]

KÁLMÁN Gábor: Felébredt Rosetta, az üstökösvadász. = Metropol 2014. jan. 22. p. 7. Két és fél év hibernáció után újraéledt a Rosetta űrszonda. Augusztusban közelíti meg a 67P/Csurjumov- Geraszimenko-üstököst. [KSZ.]

Űrtechnológia a zsebünkben. = Metropol 2014. nov. 13. p. 13. Ma tart előadást az MTA Székházának dísztermében Kiss L. László csillagász "Űrcsillagászat: tudomány és fantázia találkozása" címmel. [KSZ.]

KÁLMÁN Gábor: Visszapattant a sikeres landolás előtt a Philae. = Metropol 2014. nov. 14. p. 4. A Rosetta leszállóegységének landolása a 67P üstökösön. [KSZ.]

Felébredt a szonda, jövőre eléri a Plútót. A hétvégéig alvó módban repült a New Horizons. = Metropol 2014. dec. 10. p. 18. 2015. júl. 14-én találkozik a Plútóval. [KSZ.]

RIZZO, Johanna: Földön túli idények. = National Geographic Magyarország 12. 2014. jan. 1. sz. p. 12. Évszakok a Naprendszerben. "Ha egy égitestnek van légköre, évszakok is tapasztalhatók rajta." - jelenti ki Jim Green, a NASA kutatója. [SRG.]

2013 legjobb NG asztrofotói. = National Geographic Magyarország 12. 2014. jan. 1. sz. p. 125. Fényes Lóránd, Jantnyik Tibor (Békéscsaba) és Mincsor Szabolcs (Csíkszenttamás) felvételei. A válogatásban résztvett Ladányi Tamás. [SRG.]

FINKEL, Michael: Csillagfalók. = National Geographic Magyarország 12. 2014. márc. 3. sz. pp. 32-45. A fekete lyukról. Illusztráció: Marc A. Garlick. [SRG.]

HIVER’T-KLOKNER Zsuzsanna: Űrhulladékgyűjtő. = National Geographic Magyarország 12. 2014. ápr. 4. sz. pp. 26-28. Beszélgetés Sárneczky Krisztián csillagásszal. Fotó: Hajdu András. [SRG.]

BHATTACHARJEE, Yudhijit: Csillagszemek. = National Geographic Magyarország 12. 2014. ápr. 4. sz. pp. 104-117. Születő csillagok nyomában az ALMA (Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array, azaz "Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat") óriás rádiótávcső 2012-től működik. Fotó: Dave Yoder. [SRG.]

Egyetlen másodpercig a Hold előtt. = Népszabadság 72. 2014. febr. 17. 40. sz. p. 3. A Nemzetközi Űrállomás a Hold előtt Salgótarjánból fotózva. Fotó: MTI - Komka Péter. [KSZ.]

(Ö. Z.): Csillagászat. A leghidegebb barna törpe. = Népszabadság 72. 2014. máj. 9. 108. sz. p. 19. A NASA WISE űrtávcsövével talált barna törpe 7,2 fényévre van és tömege a Nap tömegének 7 százaléka. Felszíni hőmérséklete mínusz 48 és mínusz 13 C fok közötti. [KSZ.]

PALUGYAI István: Megfúrják az üstököst. Rosetta. Utolsó energiáig. = Népszabadság 72. 2014. nov. 15-16. 267. sz. p. 14. [KSZ.]

Jurij Gagarin - és az űrutazás. 1934. 03. 09-én született. = Nők Lapja 65. 2014. márc. 5. 10. sz. p. 71. A világ első űrhajósa. Vadászgépen első önálló útján 1968. márc. 27-én lezuhant és életét vesztette. Kisenciklopédia. [SRG.]

BALÁZS-PIRI Krisztina: Valentyina Tyereskova családja a hírekből értesült az űrutazásról. = Nők Lapja 65. 2014. márc. 5. 10. sz. pp. 86-88. [SRG.]

Eötvös Loránd - és a torziós inga. = Nők Lapja 65. 2014. ápr. 9. 15. sz. p. 83. 1848. júl. 27. - 1919. ápr. 8. [SRG.]

Léon Foucault - és a fény sebessége. = Nők Lapja 65. 2014. szept. 17. 38. sz. p. 70. 1819. szept. 18-án született a francia fizikus, aki a Föld forgását demonstráló kísérletével vált ismertté a világon. [SRG.]

Paloznak díszpolgárára Ponori Thewrewk Aurélra emlékezünk. = Paloznak Híradó 23. 2014. nov. p. 5. [SRG.]

VÁMOS Éva: Előszó. Kedves Olvasó! = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 3. A "3. Évezred" folyóirat negyedéves különszámai a "Panoráma 3. Évezred" címet és "A szórakoztató tudomány" alcímet kapták. Ez a különszám a csillagászattal foglalkozik, fedőlapján a "Lenyűgöző világűr" címet viseli. A 106 oldalas lapszám több mint száz kisebb-nagyobb cikke és híre közül a fél oldalnál terjedelmesebbeket írtuk le. [KSZ.]

HORVÁTH János: Holdbeli házat nyomtatni? = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 6. [KSZ.]

BARTHA Lenka: Az első földi utazó elhagyta a Naprendszert! = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 7-9. A Voyager-1 űrszonda. [KSZ.]

HORVÁTH János: Űrszeszfőzde, azaz iszik egy feles "Spacekoholt"? = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 10-11. Csillagközi kémia. [KSZ.]

(hj) [HORVÁTH János]: Kozmikus cukrászda. Bizonyíték az űrbeli életre? = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 11. [KSZ.]

PETRI János: Se nem ez, se nem az... = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 12. Asztrofizika. A barna törpékről. [KSZ.]

HORVÁTH János: Vannak marslakók? A Curiosity fáradhatatlanuk nyomoz utánuk! = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 16-19. [KSZ.]

PETRI János: Tejes koktél az Andromédának: galaktikus szomszédok az ütközések előestéjén? = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 20-21. [KSZ.]

PETRI János: A csillagvilág Usain Boltja. Hová rohan az őrült Barnard-csillag? = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 22-24. [KSZ.]

BARTHA Lenka: Indul a hatalmas biznisz az űrben! = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 26-27. [KSZ.]

KUN Márton: Brávó! A bolygóközi internet tökéletesen működik! = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 28. [KSZ.]

PETRIK János: A végtelen kozmikus óceánnak is van jelzőtornya! = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 29-31. Pulzárok. [KSZ.]

Meglepő számok. Derék űrhajósok, nanoműholdak és kéthetes év. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 32-33. [KSZ.]

PETRI János: Vigyázat, csillaghullás! Kirándulás a meteoritok és meteorrajok világában. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 34-41. Őrült tűzijátékok. Az esőtől a viharig. A nagyobb darabok becsapódnak. Meteornaptár. [KSZ.]

Űrmissziók szimulációja. Utazás a világűrbe a laboratóriumban. Mi gátol meg minket a Mars elérésében? = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 42-44. [KSZ.]

H. J. [HORVÁTH János]: A Titánon egy kis Nílus folyik! = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 45. [KSZ.]

PETRIK János: A titokzatos Oort-felhő: védőhéj és dús üstökösmagok középpontja. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 48-50. [KSZ.]

HORVÁTH János: Ki taposta ki nekünk az utat a világűrbe? A leghíresebb állati űrhajósok történetei. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. belső melléklet pp. [1-8.] Albert, az első amerikai űrhajós nagyon hányatott sorsa. Fel, egészen a csillagokig. Lajkának esélye sem volt. A csillagmajmok fantasztikus négyese. A siker sötét oldala: igazság az állatok kiképzéséről! A Marsra mennek a makákók? [KSZ.]

PETRI János: Ki figyelmeztet, ha jön a vég? = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 51. A meteorit becsapódásokról. [KSZ.]

HORVÁTH János: Exobolygók. 6 megdöbbentő bolygó. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 52-54. [KSZ.]

PETRI János: Utazhatunk-e villamossal a világűrbe? = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 56-57. [KSZ.]

HORVÁTH János: A Merkúr még ma is tartogat meglepetéseket, avagy egy nap hosszabb, mint egy év! = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 58-61. [KSZ.]

5 kérdés a csillagos ég alatt, = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 53. Miért világosabbak a csillagok télen? Milyen messzire látunk szabad szemmel?Hány csillagot láthatunk az égbolton? Miért nem látunk zöld csillagot? Milyen távolságból látható még a Föld a világűrben? [KSZ.]

BARTHA Lenka: A kozmikus szivárvány. Űrbéli obszervatóriumok. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 64-65. [KSZ.]

SOMLÓ Krisztina. Nomenklatúra. Hogy megy az űrbeli névadás? = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 66-68. [KSZ.]

PETRI János: 7 űrturista a legelsők közül. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 69. [KSZ.]

BARTHA Lenka: Isteni űrhajókkal az Égi Palota felé. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 70-71. Kínai űrkutatás. [KSZ.]

PETRI János: Csillagképek. Változások az égen a múló időben. Avagy mikor esik ki a Göncök kereke? = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 73-77. [KSZ.]

PETRI János: Ki készül befúrni a Holdba? = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 78. A 2016-ra tervezett holdjáró, az amerikai Polaris. [KSZ.]

Vigyázz, kész, rajt! Kalendárium. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 79. A 2014-es év kerek évfordulói a csillagászatban és az űrkutatásban. [KSZ.]

BARTHA Lenka: Selyemúton egészen a csillagközi felhőkig. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 80-81. [KSZ.]

PETRI János: Növények az űrben? Mint hal a vízben! Biológiai kísérletek. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 83. [KSZ.]

BARTHA Lenka: Galéria. 10 vadonatúj csodálatra méltó űrfelvétel. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 84-87. [KSZ.]

PETRI János: Neil Armstrong rejtélyes mondata. Semmi sem úgy volt, ahogy azt hittük? = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 88. [KSZ.]

PETRI János: Szabad a ring: Hubble kontra Webb! = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 92-94. [KSZ.]

PETRI János: Hold az árral szemben. Természetes holdak. = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. pp. 96-97. [KSZ.]

(pj) [PETRI János]: Szeretne 40 éves vakációt? Utazzon a Tritonra! = Panoráma 3. Évezred 2014. jan-márc. 1. sz. p. 97. [KSZ.]

KÓGER Sára: Így hatnak ránk a csillagok. = Pécsi Hírek 12. 2014. júl. 21. 28. sz. p. 13. Nagyváradi László pécsi oktató ismertetése a csillagászati jelenségek hatásairól, a Föld - Hold - Nap közötti ár-apály jelenségekről, a Nap sugárzásáról, az évszakokról. [KSZ.]

BOGART, Paul: Csillagnézőben. = Reader’s Digest 2014. jún. pp. 66-73. A The book the end of night című könyvből. A kaliforniai Halál-völgy éjszakai égboltjáról, fényszennyezésről. A Nemzeti Parkok Szolgálata Éjszakai Égbolt Munkacsoportja tagjának Dan Duriscoe-nak a gondolatai. [HAI.]

Ismét lengett az inga. = Savaria Fórum 24. 2014. máj. 17. 18. sz. p. 4. Újabb Foucault-féle ingakísérlet a Szombathelyi Székesegyházban. Ezt először Gothard Jenő és többek között Kunc Adolf végezte itt 1880 augusztusában. [KSZ.]

Kutatók éjszakája a csillagvizsgálóban. = Savaria Fórum 24. 2014. szept. 20. 33. sz. p. 13. 2014. szept. 26-án este lesz az ELTE GAO MKK-ban. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: Aki rátalált az élet végtelen örömeire. Ignátkó Imre. Gyors BMW-modell, naptávcső és túrák Erdélytől az El Caminóig. = Somogyi Hírlap 25. 2014. jan. 29. 25. sz. p. 11. Az 1948-ban született Ignátkó Imre bemutatása: parkettázó, műanyagburkoló, gyermekvédelmi felügyelő, társasházi közös képviselő, autómodellező, uránbányász, gyalogtúrázó többek között. Az interjú a csillagászati tevékenységéről is ír: naptávcsövéről, napészleléseiről és a távoli teljes napfogyatkozásokra történő utazásairól. Fénykép: Laufer László, a képaláírás: "Jólesik a Napba nézni másfél évtizednyi föld alatti munka után." [KSZ.]

Veterán csillag. = Szabad Föld 70. 2014. febr. 21. 8. sz. p. 39. "Az eddig ismert legöregebb csillagot fedezte fel az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatócsoportja. A csillag 13,6 milliárd éves, nem sokkal az ősrobbanás után születhetett. Az ősi égitest a Tejútrendszerben a Földtől mintegy 6000 fényévnyire helyezkedik el - olvasható a Nature brit tudományos magazin legújabb számában..." A Tudományos mozaik című rovat rövid cikke. [HAI.]

HARDI Péter: A teremtés titkai. Ferenc pápa nem zárta ki a teremtéstan és az ősrobbanás összeegyezhetőségét. = Szabad Föld 70. 2014. nov. 14. 46. sz. p. 25., címoldal. A címlapképen a pápa és a Lyra-gyűrűsköd fényképe. [KSZ.]

Kalendárium. = Szombathelyi7 2. 2014. jan. 31. 4. sz. p. 9. Február 6. 1859 (155 éve) - Gothard Sándor mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró, csillagász Született: 1859. 02. 06. Herény - ma Szombathely. [SRG.]

A csillagászat állócsillaga. Gothard Jenő. = Szombathelyi7 2. 2014. febr. 7. 5. sz. p. 9. Gothard Jenő életének és tevékenységének rövid leírása. Forrás: Wikipédia. [KSZ.]

Gothard Jenő nyomában. Égboltlesők Szombathelyen. = Szombathelyi7 2. 2014. febr. 7. 5. sz. p. 9. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont csillagászati szakköre általános- és középiskolásoknak. Vezetője Vincze Ildikó. [KSZ.]

bá: Felettünk a csillagos égbolt. Jankovics István 50 éve a pályán. = Szombathelyi7 2. 2014. ápr. 11. 14. sz. p. 14. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat elismerését vehette át nemzeti ünnepünkön Jankovics István csillagász. A legbüszkébb arra, hogy Szombathely városa is kitüntette és 2013 novemberében Gothard Jenő-díjat adományozott neki. [KSZ.]

sd: Tíz éve a csillagok bűvöletében. = Szombathelyi7 2. 2014. okt. 18. 37. sz. p. 17. 2004-ben nyílt meg a Kövesligethy Radó Csillagvizsgáló a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában. Péntek Kálmán rövid ismertetése a csillagvizsgáló oktatásban betöltött szerepéről. [KSZ.]

Fő tér. Szombathely. Szent Márton ünnep. = Szombathelyi7 2. 2014. nov. 8. 40. sz. p. 8. Szabadtéri installáció "Az irgalmasság katonája - Szent Márton ábrázolások" címmel a szombathelyi Fő téren. A programajánlót illusztráló fényképen az ekvatoriális napóra látható a császárkövön. [KSZ.]

Szent Márton-napi díjátadó gála. Gothard Jenő-díj. = Szombathelyi7 2. 2014. nov. 15. 41. sz. p. 4. A díjat az kaphatja, aki gazdaságkutatás, környezetvédelem, valamint műszaki fejlesztés területén kiemelkedő munkát végzett. Nagy Gabriella a Bercsényi Miklós Általános Iskola tanára kapta 2014-ben. [SRG.]

  RADNÓTI Katalin: A Világegyetemről alkotott képünk alakulása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. jan. 1. sz. melléklet pp. [1-6.] Arthur Koestler Alvajárók című könyve alapján elemzi a tudomány változó ismeretrendszerét, főként Kopernikusz, Kepler, Tycho, Galilei és Newton nézeteinek és tevékenységének részletezésével. [KSZ.]

  ALMÁR Iván: Eredetünk és túlélésünk komplex feltételei. Amit erről a tudomány már tud, és amit nem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. jan. 1. sz. pp. 29-31. Az írás angol nyelvű változata 2013 novemberében jelent meg a The Round Thing amerikai folyóiratban. Huszonhat alapvető kérdés az élettelen és az élő Univerzum hosszú történetéből. A kérdések a "Tudjuk, hogy" szóval kezdődnek, viszont a "de nem tudjuk, hogy" kifejezést is tartalmazzák. Hogy mire megy ki a játék? A probléma tulajdonképpen az úgynevezett Fermi-paradoxon: "miért látjuk úgy, hogy Földünk az élet egyedülálló szigete az élettelen Univerzum végtelennek tűnő világában?
Ha vannak társaink, akkor miért nem halljuk üzeneteiket, miért nem látjuk természetátalakító tevékenységük nyomait az égen, végső soron pedig miért nincsenek már itt a Földön? Miért nem találunk életnyomokat a Naprendszer eddig megvizsgált égitestein?" [KSZ.]

  Kiemelték a Cserbakul-meteoritot. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. jan. 1. sz. p. 31. 2013. febr. 15-én hullott. A tóból kiemelt darab 570 kg-os volt. A 11 tonnásra becsült meteoritből eddig összegyűjtött darabok együttes tömege nem érte el az 1 tonnát. [KSZ.]

Gyémánköd. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. jan. 1. sz. p. 32. A Jupiter és a Szaturnusz felhőzetének mélyében lebegő gyémántszemcsék. [KSZ.]

Gránit a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. jan. 1. sz. pp. 32-33. Forrás: Nature Geoscience, 2013. nov. 17. [KSZ.]

  TRUPKA Zoltán: Ponori Thewrewk Aurél: A Bolygókirály. A Jupiter és mitológiája (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2013). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. jan. 1. sz. p. 48. Könyvismertetés. [KSZ.]

  FENYVESI András - LOVAS Rezső: A debreceni neutrínókísérlet. Az Európai Fizikai Társulat első magyarországi emlékhelye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. febr. 2. sz. pp. 50-54. p. 50. Az Európai Fizikai Társulat (European Physical Society, EPS) EPS történelmi emlékhelynek nyilvánított több csillagászatilag neves helyet. Egyik a XVI. század híres csillagásza, Tycho Brahe egykori obszervatóriuma a svédországi Hven-szigeten, másik az olaszországi Firenze melletti Arcetriben lévő épületegyüttes, ahol 1631-1642-ig Galileo Galilei dolgozott, harmadik a kozmikus sugárzás kutatóhelye a franciaországi Chamonix közelében. [KSZ.]

  Két csapás a sötét anyagra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. febr. 2. sz. p. 80. A sötét anyagra az eddig legígéretesebb jelöltek a gyengén kölcsönható, nagy tömegű részecskék (WIMP) voltak. Azonban kimutatásuk nem sikerült a nagy atommagok ütköztetéseinél detektorokban. A NASA Fermi-űrtávcső gammatartományban sem észlelt 25, a Tejútrendszerhez közeli törpegalaxisban WIMP-ek annihilációjából eredő sugárzást. [KSZ.]

Szupervulkánok a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. febr. 2. sz. p. 80. [KSZ.]

Az Uránusz különös kísérője. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. febr. 2. sz. p. 80. [KSZ.]

  A csillagászat legnagyobb rejtélyei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. febr. 2. sz. pp. 94-95. A Sky and Telescope 2013-ban "A csillagászat 60 legnagyobb rejtélye" című különszámot adott ki. Ízelítőként az exobolygók és a földönkívüli élet témaköréből a "Milyen gyakoriak a bolygók, ahol technikai civilizációk élnek?" problémát ismerteti ez a cikk. [KSZ.]

  ABONYI Iván: "Az élő Világegyetem". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. febr. 2. sz. p. 98. Grandpierre Atilla: Az élő Világegyetem Könyve. Titokfejtő Lap- és Könyvkiadó, 2012. könyvének ismertetése. [Grandpierre Attila újabban egy t-vel és két l-lel írja nevét.] [KSZ.]

  ELEKES Zoltán - FÜLÖP Zsolt: Szupernóvák: csillagok halála, elemek születése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. márc. 3. sz. pp. 103-105. [KSZ.]

  Óriás vagy törpe? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. márc. 3. sz. p. 127. A csillagok apró fényváltozásának, villódzásának mérésével következtetni lehet a csillag korára és felszíni gravitációjának mértékére, méretére. [KSZ.]

Űrtávcső munkát keres. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. márc. 3. sz. p. 127. A Kepler-űrtávcsővel végezhető mérések a jövőben. [KSZ.]

Egy másik űrtávcső új feladatot talált. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. márc. 3. sz. pp. 127-128. A WISE űrtávcső, NEOWISE néven a Naprendszer belső térségét fogja kutatni és a Földet veszélyesen megközelíthető égitesteket, NEO-kat keres és vizsgál. [KSZ.]

Meddig lesznek óceánok a Földön? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. márc. 3. sz. pp. 128-129. A Nap luminozitásának és a napsugárzásnak az erősödése miatt a következő néhány százmillió évben az óceánok vize elpárolog. [KSZ.]

  Beszélgetés a Hadik Kávéházban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. márc. 3. sz. p. 130. Kiss László csillagász tart előadást "Az Univerzum nagy kérdései - csillagász szemmel" című előadása 2014. márc. 20-án. [KSZ.]

  DÁLYA Gergely - HANYECZ Ottó - SZABÓ Róbert: Új feladat vár a bolygóvadászra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. ápr. 4. sz. pp. 161-165. A 2009. márc. 6-án fellőtt Kepler-űrtávcső 167 megerősített exobolygót és több mint 3500 bolygójelöltet talált. A távcső pontos pozícionálását segítő két lendkerék meghibásodott, így 2013 májusától az eredeti program abbamaradt. A NASA 2013. aug. 2-án pályázatot hirdetett, olyan ötleteket várva, amelyeket a csökkentett pontosságú űrtávcső elvégezhetne. Csizmadia Szilárd, Szabó Róbert, Molnár László nevének említése munkásságuk és terveik alapján. [KSZ.]

  KISS László: Egy felfedezés története. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. ápr. 4. sz. pp. 166-167. A kisbolygók és a magyar kisbolygó felfedezések ismertetése. A 2005. máj. 12-én Sárneczky Krisztián által Piszkéstetőn felfedezett 2005 JC94 kisbolygó 2012 végén a 348407 sorszámot kapta. A máj. 12-én született Patkós András részecskefizikus, akadémikus, tudományos ismeretterjesztő tiszteletére 2014. jan. 16-én a Nemzetközi Csillagászati Unió az égitestnek a Patkósandrás nevet adta. [KSZ.]

  Az Év Ismeretterjesztő Tudós: Patkós András. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. ápr. 4. sz. p. 167. 2014 februárjában adták át a díjat. Kiss László csillagász, akadémikus ismertette a kisbolygó-elnevezés körülményeit. A fényképeket Trupka Zoltán készítette. [KSZ.]

  PATKÓS András: A tudományos alkotás és hatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. ápr. 4. sz. p. 168. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

  Csóvás kisbolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. ápr. 4. sz. pp. 177-178. [KSZ.]

A Tejútrendszer karjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. ápr. 4. sz. p. 178. Négy spirálkar rádiótávcsöves vizsgálata: Perseus-kar, Scutum-Centaurus-kar, Sagittarius-kar, Norma-kar. [KSZ.]

Nyári napközis csillagászati tábor a Planetáriumban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. jún. 6. sz. diákpályázat melléklet p. [89.] 2014. jún. 23-27-ig lesz. [KSZ.]

  [HERCZEG János:] Kitüntetettjeink - 2014, gratulálunk! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. jún. 6. sz. p. 273. A tudományos újságírói díjat ebben az évben Both Előd csillagász, tudományos újságíró, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója vehette át. "Both Előd elkötelezettje a magas színvonalú tudományos ismeretterjesztésnek, a tudás közkinccsé tételének. 15 éven keresztül szerkesztette a Magyar Űrkutatási Szervezet angol és magyar nyelvű évkönyveit.
Az 1990-es években a Magyar Természettudományi Társulat csillagászati és űrkutatási szakosztályának titkára volt. Húsz csillagászati és űrkutatási ismeretterjesztő film és ötven ismereterjesztő könyve szövegét fordította magyarra. Cikkeket ír a nyomtatott sajtóban, és az [origo] hírportál tudományos rovata számára. Ma is rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. 2002 óta tagja a Természet Világa szerkesztőbizottságának." [KSZ.]

  Évtizedes hideg. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. jún. 6. sz. pp. 286-287. A Kr. u. 536. évvel kezdődően 10 éves klímazavar, általános lehűlés volt a korabeli történetírók szerint. A magyarázatok között csillagászatiak is vannak: napfogyatkozások, kozmikus becsapódások, Halley-üstökös, meteorzápor. Forrás: New Scientist, 2014. jan. 20. [KSZ.]

A Planetárium heti műsorrendje 2014. június 16-tól augusztus 31-ig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. júl. 7. sz. melléklet p. [104.] [KSZ.]

  Kínai űrszonda a Holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. júl. 7. sz. p. 319. 2013. dec. 14-én szállt le a Mare Imbrium területén. [KSZ.]

Tó a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. júl. 7. sz. p. 319. A Guszev-tó vizsgálata a Spirit nevű rover által 2004-től 2010-ig. Forrás: Geology, 2014. ápr. [KSZ.]

Csillagok vagy barna törpék. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. júl. 7. sz. p. 319. Mekkorák a legkisebb csillagok? A legkisebb, még működőképes csillag a 2MASS J0523-1403 jelű égitest. A csillagok fősorozata 2100 kelvin körüli hőmérsékletnél véget ér. 2100 és 1700 kelvin között nincsenek égitestek. 1700 K alatt a barna törpék vannak, amelyek viszont már nem csillagként működnek. [KSZ.]

Billegő pulzár. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. júl. 7. sz. pp. 319-320. Az M28-ban lévő objektum, amely néha rádiópulzár, máskor röntgenpulzár. Forrás: Sky and Telescope, 2014. jan. [KSZ.]

  Buborékfújó Tejútrendszerünk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. júl. 7. sz. p. 335. Egy-egy 25 ezer fényév átmérőjű buborék a galaxisunk fősíkja felett és alatt. A WMAP 2003-ban fedezte fel, 2010-ben a Fermi-gammatávcső vizsgálta, legutóbb a Planck-űrszonda kutatta részletesen. Forrás: Sky and Telescope, 2014. ápr. [KSZ.]

Jöjjön a Planetáriumba! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. júl. 7. sz. hátsó külső borító. A TIT Budapesti Planetárium. [KSZ.]

Címképünk: Az Antares és a Rho Ophiuchi színpompája a Skorpió és a Kígyótartó csillagképben. Éder Iván felvétele. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. aug. 8. sz. címlap. [KSZ.]

  Lélekben amatőrcsillagász maradtam. Beszélgetés Kiss László akadémikussal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. aug. 8. sz. pp. 341-343. Az interjút Lukácsi Béla készítette. [KSZ.]

  Címképünk. Az Antares és a Rho Ophiuchi színpompája a Skorpió és Kígyótartó csillagképben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. aug. 8. sz. p. 357.,címlapkép. Csillagkeletkezési régió a Tejútban, 520 fényév távolságban. Éder Iván amatőrcsillagász tevékenységének összefoglalásával. [KSZ.]

  DARVAY Botond: Egy kolozsvári tudóstanár, Heinrich László. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. aug. 8. sz. diákpályázat pp. [118-122.] Sok csillagászati és csillagászattörténeti vonatkozással. Heinrich László műveinek és róla írt tanulmányoknak jegyzékével. Hell Miksáról is. [KSZ.]

  Gyűrűs kisbolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. aug. 8. sz. p. 368. Gyűrűk a Charilko kisbolygó körül. [KSZ.]

A Rosetta már látja a célt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. aug. 8. sz. p. 368. A 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. [KSZ.]

Óceán az Enceladus jege alatt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. aug. 8. sz. p. 368. [KSZ.]

  BOTH Előd: 100 éves a Hertzsprung - Russel-diagramm. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. aug. 8. sz. pp. 371-373. Készült a Sky and Telescope 2014. júniusi száma alapján. [KSZ.]

  REZSABEK Nándor: 30 esztendeje hunyt el Hédervári Péter természettudományos szakíró. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. aug. 8. sz. pp. 378-379. A cikk végén közlik Rezsabek Nándor által e témában írt fontosabb tanulmányait. Némelyikben társszerző: Keszthelyi Sándor, Papp Zoltán, Sragner Márta. [KSZ.]

Jöjjön a Planetáriumba! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. aug. 8. sz. hátsó külső borító. A TIT Budapesti Planetárium. [KSZ.]

  B. E.[BOTH Előd]: Szuper vagy nem a Hold? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. szept. 9. sz. p. 399. A "szuperhold" fogalmát 1979-ben alkotta meg Richard Nolle asztrológus. A telihold és a Hold földközelségének időbeli egybeesését jelenti. Ilyenkor a Hold látszó átmérője 15 százalékkal nagyobb az átlagosnál, de a jelenség szabad szemmel nem érzékelhető. [KSZ.]

Kutatók Éjszakája és Kutatói börze 2014. TIT Budapesti Planetárium 2014. szeptember 28. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. szept. 9. sz. melléklet [144.] Kupolaterem. Sétáló Naprendszer. Körfolyosó. Udvar. [KSZ.]

  Beszélgetések a tudományról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. szept. 9. sz. p. 412. A Tudományos Újságírók Klubja a Hadik Kávéházban. Vendég volt Kiss László akadémikus, csillagász is. A cikk fényképeit Trupka Zoltán készítette. [KSZ.]

  Mégsem létező exobolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. szept. 9. sz. p. 416. A Gliese 581d. [KSZ.]

  RADNAI Gyula: Másfél évszázada lappangó kéziratok. Bolyai Farkas fizikája és csillagászat. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. szept. 9. sz. pp. 427-428. Bolyai Farkas (1775-1856) marosvásárhelyi tanári tevékenysége az 1804-1851-as években, előadásai nyomán készített kéziratok alapján. Gündischné Gajzágó Mária - Szenkovits Ferenc - Gündisch György: Bolyai Farkas fizikája és csillagászat. Másfél évszázada lappangó kéziratok. Budapest - Marosvásárhely, Magyar Tudománytörténeti Intézet - Teleki-Bolyai Könyvtár 2013-ban megjelent könyv ismertetése. A felkutatott dokumentumok csillagászati részét Szenkovits Ferenc csillagász látta el jegyzetekkel. A könyvhöz DVD melléklet is társul. [KSZ.]

  TÖMPE Péter: Alkímia és középkori orvoslás. A Kalocsai Érseki Könyvtár ritkasága. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. okt. 10. sz. pp. 434-437. Laonhardt Thurneysser zum Thurn (1531-1596) Historia című Berlinben 1578-ban megjelent 181 oldalas könyvéről. A szerző több magyarországi kapcsolódása. A könyvben és a cikkben korabeli csillagászati és asztrológiai vonatkozások is vannak. [KSZ.]

  BOTH Előd: Egy űrhajós tanácsai földlakóknak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. okt. 10. sz. pp. 438-441. Szemelvények a szerző által fordított könyvből: Chris Hadfield: Egy űrhajós tanácsai földlakóknak. Akkord Kiadó, Budapest, 2014. Várható megjelenés: 2014. október. [KSZ.]

  SCHILLER Róbert: Egy mondat Platón és Planck között. 450 éve született Galilei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. okt. 10. sz. pp. 450-451. "Nem szeretném Simplicio úr, ha a beszélgetést mellékösvényekre terelve belekapaszkodna valamelyik állításomba, amely csak hajszálnyira tér el az igazságtól, és a hajszál mögé akarná rejteni mások tévedéseit, amely olyan vaskos, mint egy hajókötél." [KSZ.]

  OLÁH Réka: A (z)űrbetegség. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. okt. 10. sz. diákpályázat pp. [152-155.] Az űrutazásokkal kapcsolatos egészségügyi problémák. [KSZ.]

  KESZTHELYI Lajos: Fizikusok és matematikusok az Eötvös Collegiumban. Emlékek, gondolatok egy könyv olvasásakor. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. okt. 10. sz. pp. 457-461. Radnai Gyula: Fizikusok és matematikusok az Eötvös Collegiumban (1895-1950) című könyvének ismertetése, személyes élményekkel bővítve. Bay Zoltán, Detre László. Marx György említésével. [KSZ.]

  REZSABEK Nándor: A magyar csillagászat doyenje. Beszélgetés Guman Istvánnal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. okt. 10. sz. pp. 466-467. Interjú Guman István csillagásszal, aki 95 évvel ezelőtt, 1919. okt. 22-én született Kolozsvárott. [KSZ.]

  Két újabb űrszonda érkezik a Marshoz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. okt. 10. sz. pp. 479-480. Az amerikai MAVEN és az indiai Mangalyaan. Forrás: Sky and Telescope, 2014. szept. [KSZ.]

  BOTH Előd: A Rosetta első eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. nov. 11. sz. pp. 494-496., címlapkép. [KSZ.]

  REZSABEK Nándor: Volt egyszer a Csillagászat Baráti Köre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. nov. 11. sz. melléklet p. [163.] A TIT keretein belül működő Csillagászat Baráti Köre 50 esztendeje jött létre és 25 éve fejezte be működését. Zerinváry Szilárd, Kulin György, Róka Gedeon említésével. [KSZ.]

  NYERGES Gyula: Csillagászat a Tudományos Ismereterjesztő Társulatban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. nov. 11. sz. melléklet pp. [164-165.] TIT Budapesti Planetárium. TIT Uránia Csillagvizsgáló (Budapest). Csillagászati Hónap (Esztergom). Hajmási József-előadás-sorozat (Székesfehérvár). TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló (Szolnok). Ég és Föld vonzásában - a természet titkai (Szombathely). TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum (Tata). TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület Konkoly Thege Miklós Csillagászati Tagszervezete (Tatabánya9: Kulin György Csillagászati Diákvetélkedő (Tatabánya). TIT Öveges József Ismeretterjesztő és Szakképző Egyesület (Zalaegerszeg). [KSZ.]

  SZABADOS László: Ponori Thewrewk Aurél halálára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. nov. 11. sz. melléklet pp. [166-169.] [KSZ.]

  PONORI THEWREWK Aurél: Halálom és feltámadásom története. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. nov. 11. sz. melléklet p. [167.] A Természet Világa 2001. januári számában megjelent cikk újraközlése. [KSZ.]

  Hogyan kapott Budapest planetáriumot? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. nov. 11. sz. melléklet p. [168.] Silberer Vera interjúja Ponori Thewrewk Auréllal. A Természet Világa 2007. szeptemberi számában megjelent cikk részlete. [KSZ.]

  Csillag a csillagban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. nov. 11. sz. p. 513. HV 2112 jelű égitest a Kis Magellán-felhőben. [KSZ.]

A Kepler-űrtávcső új feladata. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. nov. 11. sz. pp. 513-514. [KSZ.]

Bizonyíték az ősrobbanás mellett - vagy mégsem? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. nov. 11. sz. p. 514. [KSZ.]

Címképünk: A Tejút a Madarasi Hargita fölött. Ladányi Tamás felvétele. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. dec. 12. sz. címoldal [KSZ.]

  VARGA Péter: A naphosszúság változása. Hatásai a Föld és az élet fejlődésére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. dec. 12. sz. pp. 546-548. Az árapálysurlódás miatt a Föld forgási enegriája csökken és ezzel együtt nő a földi nap hossza. Az utóbbi 2400 millió év alatt 18 óráról hosszabodott a mai 24 órára. [KSZ.]

  BOTH Előd: Leszállt a Philae üstökösszonda. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. dec. 12. sz. p. 552. 2014. nov. 12-én. [KSZ.]

  HEGEDÜS Tibor: A 2014. évi Csillagászati Diákolimpia magyar szemmel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. dec. 12. sz. melléklet [pp. 187-191.] Romániában, Szucsavában, 2014 augusztusában. Részletes beszámoló. [KSZ.]

  LADÁNYI Tamás: Székelyföld éjszakai arca. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. dec. 12. sz. p. 567. Asztrofotók Erdélyben. [KSZ.]

  SZABÓ Péter Gábor: A tér absolute igaz tudománya. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. dec. 12. sz. pp. 572-573. Schlesinger Lajos: A tér absolute igza tudománya. Jubileumi előadás Bolyai János születésének 100-dik évfordulója alkalmából. Forrásfeldolgozás, Gábos Zoltán függelékével, Kolozsvár-Szeged, Ábel Kiadó, 2012. kötet alapján Bolyai Farkasról, Bolyai Jánosról, Schlesinger Lajosról - csillagászati vonatkozásokkal is. [KSZ.]

Megjelent a Természet Világa új különszáma! Európával a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. dec. 12. sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

Címképünk: Az európai Columbus modul a Nemzetközi Űrállomáshoz csatlakoztatva. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. címlap. A különszámot összeállították: Both Előd és Szabados László. Szakszerkesztő: Szabados László. Szerkesztők: Kapitány Katalin és Németh Géza. [KSZ.]

Képek az ESA űrcsillagászati tevékenységéből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. első belső borító. [KSZ.]

Köszöntő. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. p. 2. [KSZ.]

SOLYMÁR Károly Balázs: Kedves Olvasó! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. p. 2. [KSZ.]

DORDAN, Jean-Jacques: Kedves Olvasó! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. p. 2. [KSZ.]

Fél évszázad az európai együttműködés és innováció szolgálatában. 1964-2014. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 3-9. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Az Európai Űrügynökség tudományos programjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 10-13. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Mars Express - Európa az ősi marsi víz nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 14-19. [KSZ.]

KISS Csaba - ÁBRAHÁM Péter: Az ISO, a Herschel és a hideg Világegyetem. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 19-23. [KSZ.]

PATKÓS András: Eredmények az ESA Planck-szondájával. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 24-26. [KSZ.]

SZEGŐ Károly: A Rosetta-küldetés a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 27-30. [KSZ.]

MARSCHALKÓ Gábor - SZABADOS László: Asztrometria - egy ősi tudomány újjászületése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 31-35. [KSZ.]

BOTH Előd: Európa hordozórakétái. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 36-41. [KSZ.]

HORVÁTH Gyula: Magyar műhold ESA-rakétával. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 42-47. [KSZ.]

GESZTESI Albert: Európa űrhajózása. Az ESA űrhajósprogramja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 48-52. [KSZ.]

BALÁZS László - BARKASZI Irén - EHMANN Bea - TAKÁCS Endre: Ember a világűrben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 53-56. [KSZ.]

APÁTHY István - HIRN Attila: Dozimetriai vizsgálatok a Nemzetközi Űrállomáson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 57-60. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Ami talán legfontosabb a közvélemény számára. ESA-szolgáltatások és -alkalmazások áttekintése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 61-65. [KSZ.]

KERÉNYI Judit - MIKA János: Az időjárás és az éghajlat vizsgálata EUMETSAT-műholdakkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 66-70. [KSZ.]

FREY Sándor: Galileo - az európai műholdas navigációs rendszer. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 71-75. [KSZ.]

BOZÓ Pál: Távérzékelés európai űrszondákkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 76-78. [KSZ.]

PAP László: Űrtávközlés és az ESA. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 79-85. [KSZ.]

ZÁBORI Balázs: Az Európai Űrügynökség oktatási tevékenysége és a magyar részvétel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 86-90. [KSZ.]

TARI Fruzsina: Az ESA nemzetközi kapcsolatai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 91-93. [KSZ.]

Az Európai Űrügynökséggel kapcsolatos fontos események időrendje. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. pp. 94-96. 1960. dec. 1. és 2014. júl. 29. között. [KSZ.]

Európai földmegfigyelő űrszondákkal kapott képek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 145. 2014. II. különszám. Európával a világűrben. hátsó belső borító. [KSZ.]

KOVÁCS Judit: Kölcseynek a Kutatók Éjszakáján. = Törökszentmiklósi Hírlap 8. 2014. nov. 2. 24. sz. p. 11. "Iskolánkban negyedik éve működik természeti tehetségcsoport. Az idei programok keretén belül 25 fővel szeptemberben Budapestre utaztunk, a Kutatók Éjszakája planetáriumi programjaira. A Planetárium körüli sétányon interaktív feladatmegoldás keretében bolygóvadászatot tartottunk, és sok érdekességet ismerhettünk meg a méretarányosan kicsinyített Naprendszerünkről. A séta után az épületen belül egyik csoportunk csillagászati kézműves foglakozásokon vett részt, a másik csoport tagjai pedig irányíthatták a "Puli" nevű holdjáró prototípusát.
A program végén a Kupola teremben nagyon izgalmas előadást hallhattunk Szabó Róbert csillagásztól "Űrtávcsöves felfedezések - Magyar részvétel a Kepler programban" címmel. Az előadás végén a szervezők minden résztvevő számára apró kis ajándékkal kedveskedtek. Nagyon emlékezetes volt ez a délután, új ismereteket szereztünk, mindannyian jól éreztük magunkat." Ez a beszámoló teljes szövege. [HAI.]

MÉSZÁROS B. Endre: Aki rátalált az élet végtelen örömeire. Ignátkó Imre. Gyors BMW-modell, naptávcső és túrák Erdélytől az El Caminóig. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. jan. 29. 24. sz. p. 4. Az 1948-ban született Ignátkó Imre bemutatása: parkettázó, műanyagburkoló, gyermekvédelmi felügyelő, társasházi közös képviselő, autómodellező, uránbányász, gyalogtúrázó többek között. Az interjú a csillagászati tevékenységéről is ír: naptávcsövéről, napészleléseiről és a távoli teljes napfogyatkozásokra történő utazásairól. Fénykép: Laufer László, a képaláírás: "Jólesik a Napba nézni másfél évtizednyi föld alatti munka után." [KSZ.]

POPOVICS Zsuzsanna: A Hold meghódítására készülnek. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. febr. 17. 40. sz. p. 13. A magyar Puli Space csapatról. A programról Szűcs László a Kecskeméti Planetárium munkatársa adott ismertetést. [KSZ.]

K. E.: A turizmust is élénkítő új csillagvizsgáló épül a Zselicben. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. márc. 8. 57. sz. p. 3. Megkezdődtek a munkálatok, és a tervek szerint novemberre el is készül az a csillagvizsgáló, amit a Sefag Erdészeti és Faipari Zrt. épít a Dél-Zselicben. Az elmúlt év végén tették le az alapkövét a kardosfai ökoturisztikai konferenciaközpontja közelében. A 600 négyzetméteres létesítményben multifunkcionális csillagvizsgáló, planetárium, két foglalkoztatóterem, távcsőkupola és 25 m magas kilátó lesz. Mintegy 670 millió forint uniós támogatással valósul meg. [KSZ.]

ÉBER Sándor: Magyar műszerek az űrben. Magyar-orosz egyezmény. Űrkutatási együttműködést is tartalmaz. Csatlakoznánk az Európai Űrügynökséghez. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. márc. 8. 57. sz. p. 7. [KSZ.]

Negyvenezer látogató a kétéves planetáriumban. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. máj. 8. 106. sz. p. 11. A pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben 2012. ápr. 28-án megnyitott planetáriumban 40000 látogató érkezett. Közel 60 %-uk csoporttal jött (összesen 700 csoport), zömmel általános iskolások. 2000 programot tartottak, 10 különböző planetáriumi előadás volt műsoron. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: Kovács János. Őslények és űrkőzetek titkait kutatja. A legnagyobb hazai meteoritot vizsgálja a Szentágothai Központban. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. jún. 2. 127. sz. p. 5. Kovács János geológus, földrajztanár, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusának bemutatása. A cikk nagyrészt a Bajától délre, Csátalján talált meteorit vizsgálatáról szól. [KSZ.]

F. Z.: A Planetárium nem csak a gyerekeknek nagy élmény. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. júl. 16. 164. sz. p. 4. A pécsi planetárium a Zsolnay negyedben. [KSZ.]

M. B. E. [MÉSZÁROS B. Endre]: Űrutazás Naphoz, Holdhoz, tejútrendszeri csillagokhoz. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. aug. 7. 183. sz. p. 4. A pécsi Zsolnay-negyed planetáriumának legújabb előadásáról, melynek címe: Űrhajónk, a Föld. [KSZ.]

Elérte a Rosetta űrszonda az üstököst. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. aug. 7. 183. sz. p. 6. A Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. [KSZ.]

M. B. E.: Túljutott az ötvenezredik látogatón a Planetárium. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. szept. 26. 225. sz. p. 5. Pécsett. [KSZ.]

Érdekességeket kínál a Nyitott Egyetem. A tanévet dr. Nagyváradi László csillagász kezdi jövő kedden. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. okt. 3. 231. sz. p. 5. Pécsett, a PTE előadótermében okt. 7-én este csillagászati ismeretterjesztő előadást tart. [KSZ.]

Feladja a leckét a kutatóknak a szondával vizsgált üstökös. Páratlan tudományos teljesítmény a landolás, de számos probléma akadt, amit meg kell oldani. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. nov. 14. 265. sz. p. 9. A Rozetta leszállóegysége leszállt a 67/P üstökösre. A programnak számos magyar vonatkozása van. [KSZ.]

Könnyű séta a csillagos ég alatt. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. dec. 17. 293. sz. p. 9. A Duna-Ipoly Nemzeti Park és az MCE Amatőrcsillagászati Klub dec. 19-én Csillagos Égbolt Túra eseményt rendez Agostyánból a Gerecsei Tájvédelmi Körzetbe. [KSZ.]

(c): Hírek. Pécs. Új időszámítás. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. dec. 20. 296. sz. p. 2. "Új időszámítás címmel Farkas László Napóra című szobrának (újra)avatására kerül sor vasárnap 12 órakor a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola előtt." 2014. dec. 21-én. [KSZ.]

Új helyen a Napóra-szobor. = Új Dunántúli Napló 25. 2014. dec. 22. 297. sz. p. 2. A Pécs, Radnics utca 9. sz. előtti napóráról (szöveg és kép). A szöveg: " Új helyen a Napóra-szobor. Tegnap, azaz a téli napfordulón avatták fel újra Farkas László Napóra című, 1974-ben készült alkotását a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola előkertjében. Az alkotás korábban évtizedekig fogadta a ma már bezárt vidámpark látogatóit." Fotó: Löffler Péter. A képen a napóra és az azt fényképező Keszthelyi Sándor látható. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A kalocsai Haynald Obszervatórium története. Tudományos eredmények egy középfokú oktatási intézményben. = Új Köznevelés 70. 2014. jan-febr. 1-2. sz. p. 40-41. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Az égbolt szépségei. Mit láthatunk távcső nélkül? = Új Köznevelés 70. 2014. máj. 5. sz. pp. 46-47. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Környezetismeret a szabadban. Geológiai látnivalók segítik a földrajztanítást. = Új Köznevelés 70. 2014. jún. 6. sz. pp. 37-39. Planetológiai vonatkozásokkal. [REZ.]

Elhunyt Ponori Thewrewk Aurél. = Várnegyed 19. 2014. okt. 17. 18. sz. p. 5. Nekrológ. [KSZ.]

SZ. I.: Ilyet még a legtapasztaltabb csillagászok sem láttak sosem. = Vasárnapi Zalai Hírlap 15. 2014. jan. 12. 2. sz. p. 12. Felfedezés. Most először nézhetjük meg milyen is volt az univerzumunk kevéssel az ősrobbanás után. Minden eddiginél részletesebb fotót készített a távoli galaxisokról a Hubble űrteleszkóp. [PZS.]

VARGA Andor: Kamera a család erkélyén. = Vasárnapi Zalai Hírlap 15. 2014. márc. 9. 10. sz. p. 1.. 3. Zalaegerszeg - Rendszerben rögzítik az égbolton történő eseményeket. Egy kamera, amely immár négy éve tartja szemmel minden éjjel a megyeszékhely feletti eget. A berendezés a Vega Csillagászati Egyesület tulajdona, és a szervezet egyik oszlopos tagjának, Bánfalvi Péternek az erkélyére szerelték fel. [PZS.]

(bl): A sötét égbolt védelmezője. Nemzetközi díjat kapott Kolláth Zoltán. = Vas Népe 59. 2014. jan. 31. 26. sz. p. 4. A sötét égbolt védelmezője díjat adományozta a Nemzetközi Csillagos Égbolt szövetség Kolláth Zoltánnak, a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kara szombathelyi egyetemi tanárának. [KSZ.]

(mt): Híres üstökösök a történelemben. = Vas Népe 59. 2014. febr. 13. 37. sz. p. 5. 2014. febr. 18-án tart előadást Mitre Zoltán "Híres üstökösök a történelemben " címmel Szombathelyen. [KSZ.]

(azs): Biofizikus tart előadást a TIT-ben. = Vas Népe 59. 2014. febr. 17. 40. sz. p. 3. 2014. febr. 20-án tart előadást Horváth Gábor "Az égbolt polarizációja, avagy miért nem tévednek el a méhek napfogyatkozáskor és hogyan navigáltak a viking hajósok felhős időben?" címmel Szombathelyen. [KSZ.]

(vl): Polarizáció, méhek és vikingek a téma. = Vas Népe 59. 2014. febr. 18. 41. sz. p. 3. 2014. febr. 20-án tart előadást Horváth Gábor "Az égbolt polarizációja, avagy miért nem tévednek el a méhek napfogyatkozáskor és hogyan navigáltak a viking hajósok felhős időben?" címmel Szombathelyen. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Tévelygő méhek napfogyatkozásról. = Vas Népe 59. 2014. febr. 18. 41. sz. p. 7. 2014. febr. 20-án tart előadást Horváth Gábor "Az égbolt polarizációja, avagy miért nem tévednek el a méhek napfogyatkozáskor és hogyan navigáltak a viking hajósok felhős időben?" címmel, Szombathelyen. [KSZ.]

(azs): A téma ismét a csillagászat. = Vas Népe 59. 2014. febr. 20. 43. sz. p. 4. 2014. febr. 20-án tart előadást Horváth Gábor "Az égbolt polarizációja, avagy miért nem tévednek el a méhek napfogyatkozáskor és hogyan navigáltak a viking hajósok felhős időben?" címmel Szombathelyen. [KSZ.]

(bb): Az ég és föld vonzásában. = Vas Népe 59. 2014. febr. 20. 43. sz. p. 11. 2014. febr. 20-án tart előadást Horváth Gábor "Az égbolt polarizációja, avagy miért nem tévednek el a méhek napfogyatkozáskor és hogyan navigáltak a viking hajósok felhős időben?" címmel Szombathelyen. [KSZ.]

MERKLIN Tímea: Választott magának csillagot. Vincze Ildikó máig el tud csodálkozni az égbolt szépségén. Gothard Jenőnél már öt évvel többet dolgozott az obszervatóriumban. = Vas Népe 59. 2014. febr. 20. 43. sz. p. 12. Interjú Vincze Ildikóval. Fénykép: Horváth Csaba. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: A Föld, az élet és a csillagok. = Vas Népe 59. 2014. márc. 4. 53. sz. p. 3. Jankovics István Körmenden tart előadást márc. 6-án Gondolatok az életről, a Földről, a csillagokról címmel. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: A csillagásznak és a hegedűművésznek. = Vas Népe 59. 2014. márc. 17. 63. sz. p. 7. A nemzeti ünnepen kitüntetésben részesült: Kalló Zsolt hegedűművész a Capella Savaria művészeti vezetője, valamint Jankovics István csillagász, a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudományos főmunkatársa is. Jankovics István a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehette át a köztársasági elnöktől. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Kozmikus utazás a Savaria moziban. = Vas Népe 59. 2014. márc. 19. 65. sz. p. 7. 2014. márc. 18-án este vetítik Szombathelyen a Gravitáció című filmet. Előtte Mitre Zoltán tart csillagászati és űrkutatási előadást. A filmet követően Kolláth Zoltán "Kozmikus utazás" címmel ad elő. Mindezek után a mozi előtti téren a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület távcsöves bemutatást tart. [KSZ.]

(tk): A Biblia világa és a csillagászat. = Vas Népe 59. 2014. ápr. 24. 95. sz. p. 2. 2014. ápr. 26-án Bő településen tart előadást "Miért kiváltságos bolygó a Föld?" címmel Csókási Pál MCSE-tag. [KSZ.]

(vk): Túra és csillagászat. = Vas Népe 59. 2014. máj. 5. 103. sz. p. 4. Naprendszertúrával egybekötött Asztromajálist szervez a Gothard Amatőrcsillagász Egyesület, a büki művelődési központ és a Csepregi Olvasókör máj. 10-én Bükön. [KSZ.]

(kor): Csillagászat és távcsövezés. = Vas Népe 59. 2014. máj. 7. 105. sz. p. 5. Hegyhátsálon 2014. máj. 9-én rendezik a csillagászat napját a helyi csillagdában. Előadást tart Szabó M. Gyula. Este távcsöves bemutatás lesz. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Kísérlet ingával = Vas Népe 59. 2014. máj. 13. 110. sz. p. 3. A szombathelyi székesegyházban újabb ingakísérlet kezdődik máj. 15-én. A kétnapos bemutató idején nemzetközi szakmai konferencia is lesz "Big Data-korszak" címmel. Fotó: Horváth Csaba. [KSZ.]

(mt): Csalóka üstökösök fénylenek az égen. = Vas Népe 59. 2014. máj. 13. 110. sz. p. 3. Szombathelyen a SEK-ben máj. 17-én nemzetközi konferenciát tartanak a természet-, műszaki- és gazdaságtudományok alkalmazásáról, ezen lesz szó az üstökösök fényességéről is. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Kísérlet. Negyedszer indult el a Foucault-inga. Mozog alattunk a Föld. Ma 13 óráig leng a Foucault-inga a székesegyházban. = Vas Népe 59. 2014. máj. 16. 113. sz. p. 1., 2. Gothard Jenő és Kunc Adolf 1880-as kísérletének ismétlése. Fotók: Ohr Tibor. [KSZ.]

(kor). Csillagséta, bolygófigyelés, előadás. = Vas Népe 59. 2014. máj. 20. 116. sz. p. 4. Hegyhátsálon máj. 24-én a "Csillagséták a nemzeti parkokban" program keretében. Az előadás címe: "Ablakot nyitunk a végtelen világegyetem felé". [KSZ.]

(kor): Megcsodálták a Marsot is. Jelentősen nőtt a csillagda látogatottsága. Tudományos előadások és figyelés. = Vas Népe 59. 2014. jún. 3. 128. sz. p. 4. A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány tevékenységét ismerteti Tuboly Vince. A Hegyhátsálon lévő csillagvizsgálóban nemrég Péntek Kálmán, Szabó M. Gyula, Németh Róbert tartott előadást. [KSZ.]

MERKLIN Tímea: Aki a Jupitert figyelte. Gothard Jenő testvére, Sándor is tevékenykedett a csillagvizsgálóban. = Vas Népe 59. 2014. júl. 5. 155. sz. p. 11. Fényképekkel illusztrált nagyobb cikk Gothard Jenő és Gothard Sándor csillagászati tevékenységéről. [KSZ.]

Napi ajánló. Perseida meteorraj. = Vas Népe 59. 2014. aug. 12. 187. sz. p. 8. Hegyhátsálon a csillagvizsgálónál ma 21 órától a Perseida meteorraj megfigyelése lesz, távcsöves bemutatóval. A fényképen a hegyhátsáli távcső mellett Tuboly Vince áll. Fotó: Sebestyén Áron. [KSZ.]

(sba): Vihar. Megvillant az ég. Csillagokat akart nézni, villámot fotózott. = Vas Népe 59. 2014. aug. 15. 190. sz. p. 16. Sebestyén Áron Hegyhátsálra a csillagvizsgálóba indult távcsöves bemutatásra, de égitestek helyett a villámok variációját fotózta. [KSZ.]

MERKLIN Tímea: Határ a csillagos ég. Több Gothard évforduló lesz idén: Jenő 105 éve halt meg, Sándor 155 éve született. = Vas Népe 59. 2014. szept. 20. 220. sz. p. 11. Beszélgetés Balogh Lajos botanikussal, a szombathelyi Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum természettudományos osztályának vezetőjével. Gothard Jenő, Gothard Sándor, Gothard István, Kunc Adolf tevékenységéről. Balogh Lajos számos herényi vonatkozással bír és az 1980-as években maga is csillagászkodott. Vértes Ernő, Károssy Csaba, Szabó Sándor, Szauer Ágoston nevét is említi a szombathelyi csillagászattal kapcsolatban. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Csillagok és dínók 2D-ben. = Vas Népe 59. 2014. szept. 22. 221. sz. p. 7. Szombathelyen Csillagok és dinoszauruszok címmel komplex program lesz az Agora - Savaria moziban szept. 24-én. Mitre Zoltán tart előadást Kozmikus becsapódások és a földi élet címmel. Este a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tart távcsöves bemutatást. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Kozmikus közelségben. A XXXV. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek programjából. = Vas Népe 59. 2014. okt. 8. 235. sz. p. 7. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület szervezésében csillagászati előadások lesznek Vas megyében okt. 8-tól. [KSZ.]

(bd): A Föld és kozmikus környezete. = Vas Népe 59. 2014. okt. 13. 239. sz. p. 6. Sárneczky Krisztián előadása 2014. okt. 13-án Szombathelyen "Célpont a Föld? Üstökösök, kisbolygók kozmikus közelségben" címmel. [KSZ.]

(bd):Obszervatórium. Üstökösre várnak a hétvégén. Csillaglesőket lestünk. Égbolt. Egy üstökös lesz az év eseménye. Csillaglesők. = Vas Népe 59. 2014. okt. 16. 242. sz. p. 1., 5.. Üstökös a Mars mellett. A cikkben Mitre Zoltán mutatja be a szombathelyi egyetemi épületen lévő csillagvizsgálót és Szabó M. Gyula ismerteti a herényi obszervatóriumot. Fotók: Unger Tamás. [KSZ.]

Marslakók figyelem! = Vas Népe 59. 2014. okt. 18. 244. sz. p. 13. Egy üstökös halad el a Mars mellett 2014. okt. 19-én este. A hegyhátsáli csillagvizsgálóban erről beszélgetünk Tuboly Vince alapítótaggal. [KSZ.]

(bd): Huszonöt csillagév. = Vas Népe 59. 2014. nov. 13. 264. sz. p. 4. Huszonöt évvel ezelőtt alakult a szombathelyi Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. Ez alkalomból nov. 8-án az egyesület ünnepi közgyűlést és konferenciát rendezett az egyetemen, melynek vendége és előadója volt az MCSE titkára és a Szlovák Központi Csillagvizsgáló tudományos főmunkatársa is. Mitre Zoltán az egyesület titkára tájékoztatása. A cikk méltatja az egyesületnek a megfigyelések és az ismeretterjesztés terén végzett tevékenységét, valamint a vasi amatőr csillagvizsgálók munkáját. Az írás Unger Tamás fotójával jelent meg, amelyen Mitre Zoltán egyesületi titkár napmegfigyelést végez a NYME-SEK-TTK Kövesligethy Radó Csillagvizsgálójának távcsövével. [SZU.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Esti fantasztikus tudomány. = Vas Népe 59. 2014. nov. 25. 274. sz. p. 3. Szabó Róbert csillagász tart előadást Szombathelyen "Exobolygók mindenhol - a Kepler-forradalom" címmel 2014. nov. 25-én. [KSZ.]

Ez történt májusban. Mégis mozog a Föld. = Vas Népe 59. 2014. dec. 17. 293. sz. p. 5. Foucault ingakísérlet májusban, a szombathelyi székesegyházban, amelyet ugyanitt végzett Gothard Jenő és Kunc Adolf. Fotó: Ohr Tibor. [KSZ.]

Címlapunkon: a Hubble Űrtávcső felvétele a Hoag-objektumról. = Vega 23. 2014. máj. 15. 1.(99.) sz. címlapkép, pp. [1-2.] PN G111.8-02.8 más néven Hubble 12, Hb 12 jelű planetáris köd. [KSZ.]

BOGNÁR Tamás: Napmegfigyelések: téli napok. = Vega 23. 2014. máj. 15. 1.(99.) sz. pp. 3-11. Napmegfigyelései 2013 októbere és 2014 márciusa között. [KSZ.]

TAKÁCS Piroska: Gyorsulva táguló Univerzum. = Vega 23. 2014. máj. 15. 1.(99.) sz. pp. 12-13. [KSZ.]

Nyári tábor 2014. július 27 - augusztus 2 között. = Vega 23. 2014. máj. 15. 1.(99.) sz. p. 13. Daraboshegyen (Vas megyében) lesz. [KSZ.]

CSEH Viktor: Színszűrők használata a bolygómegfigyelésben. = Vega 23. 2014. máj. 15. 1.(99.) sz. p. 14. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorcsillagászati fogalomtár. = Vega 23. 2014. máj. 15. 1.(99.) sz. pp. 15-19. [KSZ.]

PRECZLIK Gábor: Sinus Iridum (Szivárvány-öböl). = Vega 23. 2014. máj. 15. 1.(99.) sz. p. 20. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 23. 2014. szept. 10. 2.(100.) sz. p. 1. Németh Ferenc hangulatos képének közepén a Vega csillag és a Lyra csillagkép látható egy kukoricaföldről felnézve. A kép 2013. aug. 1-jén 22:10 UT-kor készült a Dobronhegy és Teskánd közötti Szent Ilona kápolna mellett [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: VEGA 100. = Vega 23. 2014. szept. 10. 2.(100.) sz. p. 3. "Érdemes tudni, hogy a lap nevét mindvégig nagybetűvel, VEGA-nak írjuk, de szervezetünk neve helyesen Vega formában tartalmazza a csillag nevét elnevezésünkben." 1991-ben indította Csizmadia Szilárd, abban az évben két szám jelent meg. A mostani szám: a 100-dik lapszám és jelenleg 150 olvasója van. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Lapismertető: a VEGA. = Vega 23. 2014. szept. 10. 2.(100.) sz. p. 4. A cikk "A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája" ezen folyóiratot bevezető része alapján készült. [KSZ.]

Felhívás javaslattételre. = Vega 23. 2014. szept. 10. 2.(100.) sz. p. 4. A Hettyei János Díjra. [KSZ.]

Mély-ég megfigyelések. = Vega 23. 2014. szept. 10. 2.(100.) sz. pp. 5-6. Csizmadia Szilárd, Jandó Dániel, Vigh Benjámin megfigyelései. [KSZ.]

2015. évi tagdíjak.. = Vega 23. 2014. szept. 10. 2.(100.) sz. p. 6. [KSZ.]

VIOLA Ernő - BOGNÁR Tamás: Holdfényes megfigyelő este. = Vega 23. 2014. szept. 10. 2.(100.) sz. pp. 7-8. Csurgón a Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumban már hosszú évek óta működik lelkes diákok és tanáruk, Viola Ernő vezetésével csillagászati szakkör. Közös távcsöves észlelés és bemutatás volt a Kápolna-hegyen 2014. márc. 12-én. [KSZ.]

VIOLA Ernő: Irány a csillagos ég! = Vega 23. 2014. szept. 10. 2.(100.) sz. p. 9. A csurgói csillagászati szakkör közös észlelése 2014. máj. 2/3-án éjjel. A helyszín Nagyfernekág volt, Bánfalvi Péter szőlőhegyi házacskája és füves területe kiváló panorámát és jó eget jelentett. Az észlelőéjszakára más helyről is csatlakoztak a környékről távcsövekkel együtt. [KSZ.]

VEGA az interneten. = Vega 23. 2014. szept. 10. 2.(100.) sz. p. 9. [KSZ.]

Egyesületi hírek. 2012. évi gazdálkodás. 2013. évi gazdálkodás. = Vega 23. 2014. szept. 10. 2.(100.) sz. p. 10. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Könyvismertető. Csizmadia Szilárd: Észlelési útmutató kettőscsillagok, meteorok és mélyég objektumok megfigyeléséhez. = Vega 23. 2014. szept. 10. 2.(100.) sz. p. 11. Keszthelyi Sándor 312 tételt számláló, magyar nyelvű csillagászati könyvek ismertetéseinek 58. részeként jelent meg eredetileg ez az írás. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Csillagászati ismeretek. Csillagászati Lexikon. 2. = Vega 23. 2014. szept. 10. 2.(100.) sz. pp. 11- 12. Bolygómozgásokkal kapcsolatos fogalmak. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. p. 1. Schmall Rafael felvétele az Orion-ködről (M42-43). A kép 2014. dec. 26-kor készült 150/750-es Newton-távcső primer fókuszában. [KSZ.]

JANDÓ Dániel: A "Kisdelfin II" aszterizmus. = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. p. 3. A Gamma Pegasi (Algenib) mellett találta. [KSZ.]

JANDÓ Dániel: Mélyég-megfigyelések. = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. p. 3. [KSZ.]

JANDÓ Dániel: Hold-megfigyelések. = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. p. 4. [KSZ.]

HEGYI Norbert: A Mars-Siding Spring-üstökös együttállás megfigyelése a Hegyháti Csillagvizsgálóból. = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. pp.4-5. A C/2013 A1 (Siding Spring) jelű üstököst 2014. okt. 18-án az AS-150/2250-es Zeiss gyártmányú Fraunhofer-refraktorral és 19-én az 50 cm-es főtükrű, 4000 mm-es fókuszú Ritchey-Chrétien-távcsővel figyelték. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorcsillagászati előadások Dessau-ban. = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. p. 5., 9-10. 2014. márc. 22-én. [KSZ.]

SCHMALL Rafael: A Cassiopeia csillagkép asztrofotón. = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. pp. 6-7. [KSZ.]

NÉMETH Ferenc: Válogatás a VEGA ’14 nyári amatőrcsillagász megfigyelőtáborban készült asztrofotókból. = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. p. 7. Németh Ferenc, Jandó Dániel, Schmall Rafael fényképei. [KSZ.]

ÓDOR Zsófia: Víz a Naprendszerben. = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. pp. 8-9. Europa, Enceladus, Hold, Mars, Callisto. [KSZ.]

VEGA az interneten. = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. p. 10. [KSZ.]

1 százalék! = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. p. 10. [KSZ.]

2015. évi tagdíjak. = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. p. 10. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Merre láthatjuk a legfényesebb meteorokat? = Vega 23. 2014. dec. 30. 3.(101.) sz. pp. 11-12. A kérdés "Megválaszolásához a hazai videometeoros kamerák 233268 db meteorját használtuk fel." A rajmeteorok 45-60 fok távolságra láthatunk a legtöbbet. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 23. 2014. dec. 31. 4.(102.) sz. p. 1. Az IC 342 spirálgalaxist Csizmadia Szilárd fotózta le az MTA CSFK 60/90/180 cm-es piszkéstetői Schmidt-távcsövével 2004. júl. 13/14-én. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Közeli galaxisok. = Vega 23. 2014. dec. 31. 4.(102.) sz. pp. 3-5. [KSZ.]

Közlemény. = Vega 23. 2014. dec. 31. 4.(102.) sz. p. 5. Az 1 %-okról. [KSZ.]

OLÁH Patrícia: Fekete lyukak. = Vega 23. 2014. dec. 31. 4.(102.) sz. pp. 6-8. [KSZ.]

2015. évi tagdíjak. = Vega 23. 2014. dec. 31. 4.(102.) sz. p. 8. [KSZ.]

Változások a taglistában. = Vega 23. 2014. dec. 31. 4.(102.) sz. pp. 8-9. Az egyesület létszáma jelenleg 81 fő. [KSZ.]

Távvezérelt egyesületi csillagvizsgáló. = Vega 23. 2014. dec. 31. 4.(102.) sz. pp. 9-10. Bánfalvi Péter adott helyet a 220x440 cm alapterületű letolható tetős csillagvizsgálónak. Ebben egy 250/1200-as Newton-távcső van. [KSZ.]

Egyesületi események. = Vega 23. 2014. dec. 31. 4.(102.) sz. pp. 10-11. 2012. júl. 21. és dec. 27 között. [KSZ.]

A VEGA további megjelenése. = Vega 23. 2014. dec. 31. 4.(102.) sz. p. 11. A VEGA folyóirat továbbra is nyomtatott megjelenésű, de egyes részei csak elektronikus mellékletben érhetők el. [KSZ.]

Közgyűlésünk volt 2014. május 2-án. = Vega 23. 2014. dec. 31. 4.(102.) sz. p. 11. [KSZ.]

BOGNÁR Tamás: Napmegfigyelések: Tavaszi Napok. = Vega 23. 2014. dec. 31. 4.(102.) sz. pp. 12-26. [KSZ.]

(va): A Föld bolygótestvérei. = Zalai Hírlap 70. 2014. jan. 8. 6. sz. p. 3. Jan. 10-én a teskándi Kemenceházban Bánfalvi Péter megyeszékhelyi amatőrcsillagász tart előadást A Föld bolygótestvérei címmel. [PZS.]

HÁZI Péter: A protontól a Higgs-bozonig. = Zalai Hírlap 70. 2014. jan. 21. 17. sz. p. 13. Teóriájának publikálása után fél évszázaddal, 84 évesen vehette át Peter Higgs a fizikai Nobel-díjat. Lukács Béla, hazánk legnépszerűbb fizikusa szerint a Higgs-bozon "felfedezése" alapvetően írja át a világról alkotott képet. Legalábbis a fizikusokét. Interjú Lukács Béla fizikussal. [PZS.]

(va): Boncodfölde. Kozmikus veszélyek. = Zalai Hírlap 70. 2014. jan. 28. 13. sz. p. 13. Bánfalvi Péter megyeszékhelyi amatőrcsillagász febr. 7-én a község faluházába várja a világegyetem titkai iránt érdeklődőket. Derült égbolt esetén a program végén távcsöves bemutató is lesz. [PZS.]

(va): Teskánd. A Naprendszer óriásai. = Zalai Hírlap 70. 2014. febr. 10. 34. sz. p. 2. A Kemenceházban ma 18 órakor Bánfalvi Péter zalaegerszegi amatőrcsillagász tart ingyenes előadást a Naprendszer óriásai címmel. [PZS.]

(va): Zalaegerszeg. A kvazárok csomósodása. = Zalai Hírlap 70. 2014. febr. 12. 36. sz. p. 3. Febr. 26-án 20 órától a megyeszékhelyi Vega Csillagászati Egyesület ismét megszervezi skype-os virtuális programját. A klubban ezúttal a szervezet elnöke, Csizmadia Szilárd csillagász lesz az előadó. [PZS.]

(va): Emberek és robotok a világűrben. = Zalai Hírlap 70. 2014. febr. 17. 40. sz. p. 15. Boncodfölde. Bánfalvi Péter megyeszékhelyi amatőrcsillagász lesz a program vendége, aki ezúttal az űrhajózás történetéről beszél majd. [PZS.]

(va): A Naprendszer óriásairól. = Zalai Hírlap 70. 2014. márc. 4. 53. sz. p. 2. Gellénháza. Bánfalvi Péter megyeszékhelyi amatőrcsillagász csütörtökön március 6-án a falu művelődési házába várja az égbolt és a világűr titkai iránt érdeklődőket. [PZS.]

(va): Zalaegerszeg. Vetélkedő ifjú csillagászoknak. = Zalai Hírlap 70. 2014. márc. 20. 66. sz. p. 2. A Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) idén is meghirdette ifjúsági pályázatát, melynek nyertese ingyen vehet részt a szervezet nyári táborozásán. [PZS.]

(hba): Nagykanizsa. Napórát avattak a könyvtár falán. = Zalai Hírlap 70. 2014. ápr. 3. 78. sz. p. 1. Tegnap a miklósfai általános iskolásokkal közösen avatták fel Nagykanizsán a Halis István Városi Könyvtár Kölcsey utcai bejárata fölött elhelyezett napórát. Mint kiderült, ez a bibliotéka olvasásnépszerűsítő kezdeményezésének, az olvasás órájának (Azolo) és az Olvasni jó! - programnak a jelképe. [PZS.]

(va): Jönnek az űrhajósok is. = Zalai Hírlap 70. 2014. aug. 2. 179. sz. p. 2. Zalaegerszeg. Aug. 4-én és 5-én is tart távcsöves bemutatót a megyeszékhelyen Bánfalvi Péter helyi amatőrcsillagász. [PZS.]

(va): Kár izgulni a végítélet miatt. = Zalai Hírlap 70. 2014. aug. 22. 195. sz. p. 8. 866 évre nem lehet jósolni. A napokban egyszerre ijesztő és megnyugtató hír jelent meg az interneten: 866 év múlva meteor csapódik a Földbe, legyalulva róla civilizációnkat. A zalaegerszegi központú Vega Csillagászati Egyesület Facebook-oldalán a hír után nem sokkal ezzel kapcsolatos reakció látott napvilágot. [PZS.]

(va): Csillagvizsgáló a kertben. = Zalai Hírlap 70. 2014. szept. 10. 211. sz. p. 1. Zalaegerszeg. Idehaza egyedülálló létesítmény épül egy landorhegyi kertben. Távirányítással működtethető csillagvizsgáló, amit a belépési kóddal rendelkezők, az interneten keresztül a világ bármely pontjáról használhatnak. Az "ügyhöz" köze van a zalaegerszegi székhelyű Vega Csillagászati Egyesületnek, illetve a szervezet ismert tagjának: Bánfalvi Péternek. [PZS.]

HORVÁTH-BALOGH Attila: Borús időben is nézhető. = Zalai Hírlap 70. 2014. szept. 11. 212. sz. p. 4. Nagykanizsa. A Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület (NAE), illetve annak alapító elnöke, Vilmos Mihály új környezet-ismeret kiegészítő programot dolgozott ki a város diákjai számára. Az úgynevezett proto-planetárium program a borult égbolt problematikáját szándékozik megoldani. [PZS.]

(va): Üzenet Berlinből. = Zalai Hírlap 70. 2014. szept. 24. 223. sz. p. 2. Zalaegerszeg - Szeptember 26-án pénteken különleges programra várják az érdeklődőket a TIT Öveges Egyesület előadó termébe. Dr. Csizmadia Szilárd csillagász tart előadást, aki azonban nem lesz jelen a teremben. A Berlinben élő és dolgozó szakember az internet segítségével fejti ki majd gondolatait a "Naprendszeren kívüli bolygók" témában. [PZS.]

(va): Csúcs az űrkutatásban. = Zalai Hírlap 70. 2014. nov. 14. 265. sz. p. 6. Zalaegerszeg - A Rosetta-programban a magyar tudósok is bizonyítottak. - Én magam is így gondolom - reagált Bánfalvi Péter amatőrcsillagász, a VCSE tagja, akit a tudományos eredmény kommentálására kértünk. [PZS.]

          2015.

XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. 440 p. [KSZ.]

BAUR, Manfred: A Hold. Titokzatos útitársunk. Ford.: Frenkel Attila. Budapest, 2015. Tessloff Babilon Kft, Gyomai Kner Nyomda Zrt. 48 p. /Mi micsoda./ Lektorálta: Tímár Gábor. [HAI.]

BONE, Emily: Naprendszer. Ford.: Élő Csaba Jenő. [Kisújszállás,] 2015. Pannon-Literatúra Kft, Dürer Nyomda Kft. 32 p. /Szalay Könyvek - Kis könyvtár./ Ismeretterjesztő könyv gyerekeknek. Szakmailag ellenőrizte Ujlaki Csaba. [Ujlaki Csaba nevét itt rövid kezdőbetűvel nyomtatták: helyesen. A másutt előforduló Újlaki Csaba forma: helytelen.] [HAI.]

DÉNES Lajos: No, mi a ménkű ez!?! Meteoritekről alapfokon. Ráckeve, 2015. [Szerzői kiadás.] 52 p. Főbb tartalmi elemei: meteoritok kozmogóniája, érkezése, becsapódási kráterek, meteoritok típusai, legnagyobb meteoritok, történelmi magyar meteoritok. [REZ.]

GIFFORD, Clive: A világűr 30 másodpercben. Ford.: Bartók Imre. Budapest, 2015. Tessloff Babilon Kft. 96 p. A borítón alcímként: A 30 csillagközi téma kezdő űrkutatóknak mindössze fél percben. Lektor: Sánta Gábor. [HAI.]

Gothard Jenő fotólemezei. 1882-1905. [Szombathely, 2015. 2 p.] 1 lapos, 2 oldalas, 6 részre hajtogatott, 27x12 cm-es leporelló. A 6 fénykép között csillagászati. Gothard Jenő arcképe, az Orion-köd fényképe, A Hold fényképe. "Astrophysikai Observatorium Herényben Gothard Jenő" felirattal Gothardék címere. A szöveg: "Gothard Jenő (1857-1909) asztrofizikai kutatásainak tudománytörténeti jelentőségű öröksége az 1880-as évek elejétől az 1900-as évek elejéig keletkezett, mintegy félezer darabból álló, mély-ég-objektumokat, üstökösöket és csillagszínképeket rögzítő csillagászati fotólemez-gyűjtemény. A lemezarchívumban őrzött további, körülbelül 400 darab laboratóriumi spektrum-, ívkisülési és röntgenfelvétel a századforduló természettudományos kutatásainak lenyomata. A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága Közgyűjtemények Kollégiuma támogatásával jött létre. " [SZU.]

KERÉNYI Lilla: Csillagvarázs. Csillagmesék kisebbeknek és nagyobbaknak. Budapest, 2015. Szerzői kiadás. PrintPix Nyomda és Grafikai Stúdió. 138 p. Írta és rajzolta: Kerényi Lilla. A kéziratot ellenőrizte Mizser Attila és Csapó Anna. A könyv a Magyar Csillagászati Egyesület támogatásával jött létre. A nyolc csillagmese címe: Fiastyúk. Világgá megy a Nap. A nagyravágyó Hold. Tündérasszony Palotája. Milyen szép a világ! A csillaggá változott leány. Amikről a Kő mesél. Tiszavirág. [KSZ.]

LEHMANN Miklós: Kozmológia és elme. In: Filozófia - művelődés - történet 2015. Szerk: Donáth Péter. Budapest, 2015. Trezor Könyv- és Lapkiadó, Terjesztő Bt. pp. 13-31. /Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karának tudományos közleményei 36./ Fejezetcímek: Az antropikus elv.; Kozmikus evolúció.; Információ és evolúció.; Elme és kozmológia.; Irodalom. [HAI.]

Polaris Csillagvizsgáló. Ablak a Világegyetemre. [Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület. 2 p.] A4 méretű, 1 lapos, 2 oldalas, 6 részre hajtogatott színes prospektus. Fejezetcímek: Polaris Csillagvizsgáló Óbuda. Programjainkból. Gyermekszakkör. Ifjúsági szakkör. Csillagászat mindenkinek. Elérhetőségünk. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. 363 p., 8 színes t. Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közreműködtek: Bagó Balázs, Görgei Zoltán, Kaposvári Zoltán, Kiss Áron Keve, Kovács József, Molnár Péter, Sárneczky Krisztán, Sánta Gábor, Szabadi Péter, Szabó M. Gyula, Szabó Sándor, Szőllősi Attila. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

POSZET Szilárd: A Föld kozmikus környezete. A táguló Világegyetemtől a Földig - csillagászati ízelítő. Bevezető gondolatok az általános természetföldrajzhoz. Kolozsvár, 2015. Scientia Kiadó, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. 164 p. 62 ábra és 3 táblázat. Szaklektor: Szenkovits Ferenc. [SZF.]

PUGEV Béla: Orion jelei. Mikrovilág, Naprendszerünk, Világmindenség. Elméleti feltevés. Budapest, 2015. Kornétás Kiadó, Prime Rate Kft. 87 p. [KSZ.]

STOTT, Carole: Az agymanók bemutatják. A világűr legszuperebb intergalaktikus útikalauza. Fordította: Morvay Krisztina. Budapest, 2015. HVG Press Kft. Nyomás: TBB Slovakia. 61 p. /DK/ /Okoskönyvek/ /HVG Könyvek/ Dorling Kindersley Book 2009. Illusztrálta: Lisa Swerling, Ralph Lazar. Szaknyelvi lektor: Varga-Verebélyi Erika. Szerkesztette: Rupp Anikó. [SRG.]

Természettudományos kaland a Zsolnay Kulturális Negyedben. Planetárium / Labor - Interaktív Varázstér. [Pécs, 2015. 2 p.] Zsolnay Kulturális Negyed, Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. A4 méretű, 1 lapos, 2 oldalas, 6 részre hajtogatott színes prospektus. Fejezetcímek: Planetárium. Mi a planetárium? Programok. Varázsóra. Labor. Planetáriumi információk. [KSZ.]

TRUNBULL, Stephanie: Nap, Hold és csillagok. Ford.: Élő Csaba Jenő. [Kisújszállás,] 2015. Pannon-Literatúra Kft, Dürer Nyomda Kft. 32 p. /Szalay Könyvek - Kis könyvtár./ Ismeretterjesztő könyv gyerekeknek. Szakmailag ellenőrizte Ujlaki Csaba. [HAI.]

THORNE, Kip: Az Interstellar és a tudomány. Exkluzív bepillantás Christopher Nolan Csillagok között című filmjének tudományos hátterébe. Ford.: Kovács József. Budapest, 2015. Európa Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. (Debrecen). 353 p. A szerző bevezetése 2014. máj. 15-én kelt Pasadenában. Christopher Nolan előszava 2014. júl. 29-én kelt Los Angelesben. Szakértő: Szabados László. [KSZ.]

Űrtan évkönyv 2015. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2016. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] 112 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 67./ A szerkesztő előszava Budapesten kelt 2016 februárjában. [HAI.]

Zselici Csillagpark. A Zselic új csillaga. [Kaposvár, 2015. 2 p.] A4 méretű, 1 lapos, 2 oldalas, 6 részre hajtogatott színes prospektus. Fejezetcímek: Zselici Csillagpark. Csillagvizsgáló. Pihenőpontok. Állandó programjaink. Csillagászati programok. Természeti programok. Környezeti programok. A Csillagpark elérhetősége. [KSZ.]

MITNYÁN Tibor: A VW Cephei érintkező kettőscsillag periódusváltozásának és felszíni aktivitásának vizsgálata. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 18. Témavezetők: Szalai Tamás és Vinkó József. [KSZ.]

BÉCSY Bence: Kettős rendszerbeli pulzárok és kísérőik közötti dinamikai kölcsönhatások vizsgálata. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 19. Témavezető: Raffai Péter. [KSZ.]

KARSAI Szilvia: Kompakt csillagok tömeg-sugár összefüggésének vizsgálata különböző csillagbelső állapotegyenletek alkalmazása mellett. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 20. Témavezetők: Barnaföldi Gergely Gábor és Forgácsné Dajka Emese. [KSZ.]

BARNA Barnabás: Nagysebességű vonalkomponensek Ia típusú szupernóvák színképében. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 21. Témavezető: Vinkó József. [KSZ.]

DÁLYA Gergely: Pulzáló változócsillagok körüli kísérők felfedezése asztroszeizmológiai módszerekkel. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 22. Témavezető: Szabó Róbert. [KSZ.]

CSUKÁS Károly. SO(3) invariáns felületek stabilitásának vizsgálata gömbszimmetrikus téridőben. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 23. Témavezető: Rácz István. [KSZ.]

JÄGER Zoltán: Szupernóva-robbanások fizikai paramétereinek meghatározása fényváltozásuk modellezésével. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 24. Témavezetők: Vinkó József és Szalai Tamás. A vizsgált két szupernóva: SN 2013ej és SN 2014G. [KSZ.]

CSORBA Dániel - TAR Ingrid: A J1456+5048 jelű röntgenkvazár és a hozzá hasonló források vizsgálata. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 38. Témavezető: Frey Sándor. [KSZ.]

ZSÁMBERGER Noémi: Az 5:2 rezonancia dinamikai vizsgálata a Neptunuszon túli tartományban. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 39. Témavezető: Érdi Bálint. [KSZ.]

FORRÓ Adrienn: Gamma kitörések galaktikus előterének vizsgálata. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 40. Témavezető: Tóth L. Viktor. [KSZ.]

HAJDU Tamás - NÉMETH András: Hierarchikus hármas csillagok pályaelemeinek meghatározása és statisztikai vizsgálata a Kepler-mezőben. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 41. Témavezetők: Borkovits Tamás és Forgácsné Dajka Emese. [KSZ.]

DENCS Zoltán: Lakható bolygók keresése a Gaia űrtávcsővel. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 42. Témavezető: Nagy Imre. [KSZ.]

KŐVÁRI Emese: Librálnak-e a rezonáns TNO-k? In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 43. Témavezető: Érdi Bálint. TNO: Transzneptun objektum. [KSZ.]

BŐGNER Rebeka: Planck hidegfelhők fizikai paramétereinek vizsgálata. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 44. Témavezető: Tóth L. Viktor. [KSZ.]

TERAVÁGIMOV Róbert: Trójai égitestek librációjának vizsgálata. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 45. Témavezető: Érdi Bálint. [KSZ.]

KOVÁCS Gergő: A Mars vulkanizmusának térinformatikai elemzése a földi vulkanizmus tükrében. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 159. Témavezető: Szabó Gergely. [KSZ.]

SZAKSZON Dávid: A holdi poláris területek megvilágítási viszonyainak vizsgálata. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 176. Témavezető: Deák Márton. [KSZ.]

FRICZ Gergely: Marsi vízfolyások eróziójának vizsgálata űrfelvételek alapján. In: XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció. Kolozsvár 2015. április 15-18. OTDK FiFöMa 2015. Kivonatkötet. Szerk.: Járai-Szabó Ferenc. Kolozsvár, 2015. Universitatea Babes-Bolyai, Presa Universitará Clujeaná, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. p. 181. Témavezető: Sik András. [KSZ.]

BRAUN Tibor: Fullerének asztrokémiája. In: Braun Tibor: A Nobel-díjra érdemes taxisofőr. Interdiszciplináris kémiai kaleidoszkóp. Budapest, 2015. Lexica Kiadó, G-Print Nyomda. pp. 182-186. "...Bár furcsán hangzik, a fullerének alapgondolata szó szerint az égből pottyant. Ezt alátámasztja, hogy a felfedezés legelső kigondolója (H. Kroto) a csillagközi terekben található vegyületek (hosszú láncú szénmolekulák) létével és vizsgálatával foglalkozó spektroszkópikus vegyész volt. Sőt az 1990. évi kémiai felfedezés szerzői asztrofizikusokként végezték kutatásaikat (W. Krätschmer, D.R.Huffman)..." [HAI.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 7-11. [KSZ.]

Kalendárium. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 13-222. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: a Nap és a Hold naponkénti adatai, bolygók, eseménynaptár, a Hold csillagfedései, Jupiter-holdak, Szaturnusz-holdak.; Január. pp. 14-37., A Merkúr esti téli láthatósága. pp. 20-21., Hold-Merkúr-együttállás. p. 21., Jupiter-holdak kölcsönös okkultációi, fogyatkozásai. pp. 22-23., Üstökösök. pp. 23-26., A (94) Aurora kisbolygó csillagfedése január 12-én. pp. 26-27., A (337) Devosa kisbolygó csillagfedése január 17-én. pp. 27-28., Jupiter-holdak jelenségei. pp. 28-29., Évfordulók: 150 éve jelentek meg a Maxvell-egyenletek. pp. 30-31., 50 éve hunyt el Antonín Becvár. pp. 31-32., 150 éve született Johannes Franz Hartmann. pp. 32-33., 100 éve hunyt el Arthur Julius Georg Friedrich von Auwers. p. 33.;
Február. pp. 38-55., Jupiter-szembenállás magasan a fejünk felett. pp. 44-45., A lambda Geminorum fedése február 1-jén. pp. 45-46., Jupiter-holdak kölcsönös jelenségei. pp. 46-47., A (23) Thalia kisbolygó csillagfedése február 1-jén. p. 48., Üstökösök. pp. 48-49., "Hind bíbor csillaga": az R Leporis. pp. 49-50., Évfordulók: 150 éve hunyt el Andrew Claude de la Cherois Crommelin. pp. 51-52., 100 éve született Zerinváry Szilárd. pp. 52-53.; Március. pp. 56-72., Jupiter-holdak kölcsönös jelenségei márciusban. pp. 62-63., Üstökösök. pp. 63-64., Teljes napfogyatkozás március 20-án. pp. 64-66., A Hypatia-kráter. pp. 66-67., A Huggins-kráter. pp. 67-68., Évfordulók: 100 éve hunyt el Margaret Lindsay Murray Huggins. pp. 68-69., 1600 éve hunyt el Hypatia (Hüpatia). pp. 69-70.; Április. pp. 74-89., A Merkúr legkedvezőbb esti láthatósága. pp. 79-80., 23 óra 14 perces április 19-én, a kora esti égen. pp. 80-81., Tavaszköszöntő együttállás. p. 81.,
Jupiter-holdak kölcsönös jelenségei. pp. 81-82., Üstökösök. p. 83., Teljes holdfogyatkozás április 4-én. pp. 83-84., Évfordulók: 50 éve hunyt el Harold Delos Babcock. p. 85., 200 éve született Joseph Baxendell. p. 86.; Május. pp. 90-104., Oppozícióban a Szaturnusz. p. 95., Jupiter-holdak kölcsönös jelenségei. pp. 95-96., Poros sárga szuperóriás: az AC Herculis. pp. 96-97., Az Oroszlán galaxisai. pp. 98-99., A Clairaut-kráter. pp. 99-100., Évfordulók: 250 éve hunyt el Alexis-Claude Clairaut. pp. 100-101., A kozmikus háttérsugárzás felfedezése. pp. 101-102.; Június. pp. 106-121., Dichotómiában a Vénusz. p. 111., Hármas együttállás június 20-án. p. 112., Jupiter-holdak kölcsönös jelenségei. pp. 112-113., Üstökös. pp. 113-114., Flammarion-kráter és rianás. pp. 114-115., Évfordulók: 100 éve született Fred Hoyle. pp. 115-116., Ötven éve hunyt el Bertil Lindblad. pp. 116-117., Száz éve hunyt el William Henry Stanley Monck. pp. 117-118., 90 éve hunyt el Camille Flammarion. pp. 118-119.;
Július. pp. 122-139., Látványos együttállás július 18-án. p. 128., Jupiter-holdak kölcsönös jelenségei. p. 128., "Törpekvazár" a Hattyú csillagképben: a CH Cygni. pp. 129-130., A Nagy Nyári Háromszög legszebb nyílthalmazai. pp. 131-132., Üstökösök. pp. 133-135., Évforduló: 50 évvel ezelőtt: a Mariner-4 a Marsnál. pp. 136-137.; Augusztus. pp. 140-156., A Vénusz alsó együttállásban. p. 146., Az Aldebaran fedése augusztus 8-án. pp. 146-147., Jupiter-holdak kölcsönös jelenségei. p. 147., Üstökösök. pp. 148-149., Gömbhalmazok között. pp. 149-152., Az Encke-kráter. p. 152., A Maraldi-kráter. p. 153., Évfordulók: 150 éve hunyt el Johann Franz Encke. p. 154., 350 éve született Giacomo Filippo Maraldi. p. 155.; Szeptember. pp. 158-173., A Neptunusz oppozíciója. p. 164., A gamma Tauri fedése szeptember 4-én. pp. 164-165., A Hold végigvonul a Hyadokon szeptember 4/5-én. pp. 165-166., Aldebaran-fedés a nappali égen szeptember 5-én. pp. 166-167.,
Részleges napfogyatkozás szeptember 13-án. p. 167., A (247) Eukrate kisbolygó csillagfedése szeptember 20/21-én. pp. 167-168., Üstökösök. pp. 168-169., Teljes holdfogyatkozás szeptember 28-án. pp. 169-170., Évforduló: 100 éve született John Lowry Dobson. pp. 171-172.; Október. pp. 174-192., Bolygósorakozó az októberi hajnalokon. pp. 181-182., A Merkúr legkedvezőbb hajnali láthatósága. p. 182., Oppozícióban az Uránusz. pp. 182-183., A 20 és 21 Geminorum súroló fedése október 31-én. pp. 183-184., Üstökös. p. 184., Október 8-24. az OW Geminorum fedése. pp. 184-186., Promontorium Fresnel, Rimae Fresnel. pp. 186-187., Évfordulók: 50 éve járt napközelben az Ikeya-Seki-üstökös. pp. 188-189., 200 éve jelent meg Fresnel tanulmánya fényről. pp. 189-190.,
200 éve avatták fel a gellérthegyi csillagvizsgálót. pp. 190-191.; November. pp. 194-204., A Hold, a Mars, a Vénusz és a béta Virginis együttállása. pp. 200-201., Üstökös. p. 201., Évforduló: 100 éve született Philip Morrison. pp. 202-203.; December. pp. 206-222., Látványos együttállás december 7-én hajnalban. p. 213., Aldebaran-fedés december 23-án. pp. 213-214., 2015. december 23. estéjének fedései Budapestre. p. 214., A (27) Euterpe kisbolygó csillagfedése december 13-án. pp. 214-215., Üstökösök. pp. 215-217., Téli ködök. pp. 217-219., Évfordulók: 50 éve hunyt el Dean Benjamin McLaughlin. p. 219., 100 éve született Frank Bradshaw Wood. pp. 219-220. [KSZ.]

Képmelléklet. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. p. 224., 8 színes t. Belső bolygók kelése és nyugvása. Külső bolygók kelése és nyugvása. Illusztrációk Kiss László, Tóth Imre, Kovács József, Szabados László, Kolláth Zoltán cikkeihez. [KSZ.]

KISS László: A változócsillagászat újdonságai. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 227-241. Égboltfelmérések, nagy katalógusok. Változócsillagok és a Tejútrendszer szerkezete. Kataklizmatikus változók és a nagy minták módszere. Csillagaktivitás és kormeghatározás. Összeolvadó szoros kettőscsillagok: új típusú kitörések. SN 2009ip. [KSZ.]

TÓTH Imre: Az üstökösök megismerésének mérföldkövei. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 242-264. A kezdetektől a távolságmérésekig. Az üstökösök mint égitestek: megfigyelések és égi mechanika. Az üstökösök és az asztrofizika. Az üstökösmag koncepciója és az első modellek. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Az éghajlatváltozás és a Nap. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 265-279. Az éghajlat közvetlen meghatározói. Az éghajlatváltozás okai és belső dinamikája. Klímaváltozás: múlt és jövő. Összefoglalás. [KSZ.]

KOVÁCS József: A kozmológiai állandótól a sötét energiáig - 100 éves az általános relativitáselmélet. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 280-295. Tudományos önhitség és elbizakodottság a 20. század hajnalán. Forradalom a fizikában: a kvantumelmélet és relativitáselmélet fogantatása. Az általánso relativitáselmélet születése.Az általános relativitáselmélet első tesztelése: az 1919. május 29-i teljes napfogyatkozás.Az Einstein-egyenletek kozmológiai megoldásai.Sötét energia: a kozmológiai állandó reinkarnációja? [KSZ.]

SZABADOS László: A jó "öreg" Hubble-űrtávcső. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 296-310. A Hubble-űrtávcső sikerének titka. Nagy észlelési projektek a HST-vel. Naprendszerbeli égitestek kutatása a Hubble-űrtávcsővel. Változócsillagok a HST "szemével." Látványos csillagfejlődési epizódok a Hubble-űrtávcsővel. Pillantás a Tejútrendszer centruma szemével. A HST jelene és jövője. [KSZ.]

KOLLÁTH Zoltán: A fényszennyezésről a Fény Nemzetközi Évében. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 311-324. A fény ára. A világítás története dióhéjban. Hogyan látunk éjszaka? Az égbolt mesterséges fénylésének mérése és modellezése. A LED világítás bevezetésének lehetséges következményei. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 2013. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 327-332. [KSZ.]

KISS László: Az MTA CSFK Csillagászati Intézetének 2013. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 333-345. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Az ELTE Csillagászati tanszékének működése 2013-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 346-349. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: AZ ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont 2010-2013. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 350-353. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Egy évszázad tanúja - évezredek tanulmányozója. Búcsú Ponori Thewrewk Auréltól (1921-2014) In: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2014. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 357-362. Nekrológ. [KSZ.]

Világűr. In: Miért; Enciklopédia. Meghökkentő kérdések, meglepő válaszok. Ford.: Simon Tamás. Budapest, 2015. Gabo Kiadó. pp. 6-23. [SRG.]

SZABÓ Péter Gábor: Maróthi György (Debrecen, 1715. február 1. - Debrecen, 1744. október 17.). In: Nemzeti évfordulóink 2015. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2015. Balassi Intézet, CC Printing Kft. p. 36. 300 éve született. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

GAZDA István: Schenzl Guidó (Haus [Ausztria], 1823. szeptember 28. - Graz, 1890. november 23.). In: Nemzeti évfordulóink 2015. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2015. Balassi Intézet, CC Printing Kft. p. 57. 125 éve hunyt el. [KSZ.]

SRAGNER Márta: Terkán Lajos (Székesfehérvár, 1877. április 26. - Budapest, 1940. március 26.). In: Nemzeti évfordulóink 2015. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2015. Balassi Intézet, CC Printing Kft. p. 59. 75 éve hunyt el. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Nagy Károly akadémikus, a bicskei csillagda megépítője, közgazda és publicista tervei szerint készült el 1840-ben az első magyar nyelvű, kifejezetten az iskolai földrajztanítást támogató földgömb, ... és éggömb. In: Nemzeti évfordulóink 2015. Főszerk.: Estók János. Budapest, 2015. Balassi Intézet, CC Printing Kft. p. 62. 175 éve történt. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

DOMSA Zsófia: Hell Miksa és Sajnovics János vardői útja. In: PSAT - Pro Scientia Aranyérmesek IX. Konferenciája, 2014. Eger, 2015. pp. 135-140. [HAD.]

KOSZTA Zoltán: A csillagok állása 2015-ben. In: Székely Kalendárium 2015. - A Székely Hírmondó napilap évkönyve a 2015. esztendőre. Szerk.: Ötvös Boglárka. Kézdivásárhely, 2014. Pro Press Egyesület, Profiton Kft., Ceconii Nyomda (Nagybánya). pp. 54-66. Az év fontosabb csillagászati jelenségei. Csillagászati eseménynaptár 2015-re. A három, szabad szemmel is jól felismerhető bolygó láthatósága 2015-ben. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - ÖTVÖS Boglárka: Napórák Székelyföldön. In: Székely Kalendárium 2015. - A Székely Hírmondó napilap évkönyve a 2015. esztendőre. Szerk.: Ötvös Boglárka. Kézdivásárhely, 2014. Pro Press Egyesület, Profiton Kft., Ceconii Nyomda (Nagybánya). pp. 122-127. Keszthelyi Sándor Erdélyi napórák c. írása, valamint adatközlése alapján összeállította Ötvös Boglárka. A cikkben szövegesen ismerteti Alsócsernáton, Kézdivásárhely, Bögöz, Gyergyóalfalu, Nagykend, Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy, Csíkszentdomokos, Székelyudvarhely, Gyimesbükk, Csíksomlyó, Esztelnek, Kézdiszentlélek napóráit. Ennél több is székelyföldi településnevet sorol fel, ahol napóra van, vagy volt. Fényképet közöl Kézdivásárhely, Nagykend, Székelyudvarhely, Kézdiszentlélek, Csíkszereda, Gyimesbükk, Kászonaltíz napóráiról a cikk (Várady József, Keszthelyi Sándor, Ráday Mihály, Marton Géza fényképei alapján). Keszthelyi Sándor napórás munkásságát rövid szövegben mutatja be (p. 125.). [KSZ.]

BALLA Ede Zsolt: Csillagos égbolt húsvét idején. In: Székely Kalendárium 2015. húsvéti különkiadás Szerk.: Ötvös Boglárka. Kézdivásárhely, 2015. Pro Press Egyesület, Profiton Kft., Grapho Tipex Nyomda (Déva). pp. 35-36. [KSZ.]

[KOCSIS Károly:] Csíksomlyó titkai. A csíksomlyói naptárkő. In: Székely Kalendárium 2015. húsvéti különkiadás Szerk.: Ötvös Boglárka. Kézdivásárhely, 2015. Pro Press Egyesület, Profiton Kft., Grapho Tipex Nyomda (Déva). pp. 100-102. [KSZ.]

JANCSÓ Katalin: A (Székely) Földön túl is van élet. In: Székely Kalendárium 2015. húsvéti különkiadás Szerk.: Ötvös Boglárka. Kézdivásárhely, 2015. Pro Press Egyesület, Profiton Kft., Grapho Tipex Nyomda (Déva). pp. 216-219. Interjú Dr. Munzlinger Attilla gyergyószárhegyi háziorvossal, akinek a csillagászat a hobbija, ezen belül az asztrofotográfiák készítésével tölti szabadidejét. [KSZ.]

MOLNÁR László: Van új a nap alatt: klasszikus változócsillagok az űrtávcsövek korában. In: Tavaszi szél 2015. Konferenciakötet. 1. Szerk: Keresztes Gábor. Eger - Budapest, 2015. Líceum Kiadó - Doktoranduszok Országos Szövetsége. pp. 475-482. "A fotometriai űrtávcsövek nem csak az exobolygókkal kapcsolatos ismereteinket forradalmasították. A fedési exobolygók próba-szerencse alapon működő keresése rengeteg csillag alapos megfigyelését követeli meg. Mindez azt eredményezte, hogy olyan, régóta alaposan kutatott változótípusok, mint az RR Lyrae és cefeida csillagok is tudtak meglepetésekkel szolgálni. A magyar kutatók jelentős eredményeket értek el ezen a területen, elsősorban a CoRoT, Kepler és MOST űrtávcsövek adatainak elemzésével. ..." Fejezetcímek: Bevezetés (pp. 475-476.).; Cefeidák: a lötyögő órák (p. 476.).; Az RR Lyrae csillagok és az évszázados rejtély (pp. 476-477.).; Perióduskettőződés és plusz módusok (pp. 477-478.).; A Blazskó-effektus arcai (pp. 478-479.).;
Mit hoz a jövő? (p. 479.).; K2 - a Kepler új élete (pp. 479-480.).; MOST, az örök túlélő (pp. 480.).; Az új generáció: TESS és PLATO (p. 481.).; Irodalomjegyzék (p. 482.). [HAI.]

[FREY Sándor]: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2015. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2016. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 3. /Asztronautikai Tájékoztató. 67./ [HAI.]

FREY Sándor: Válogatás az űrkutatás 2015-ös eseményeiből. In: Űrtan évkönyv 2015. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2016. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 4-46. /Asztronautikai Tájékoztató. 67./ "Összeállításunkban az Űrvilág internetes hírportál (www.urvilag.hu) anyagaiból válogattunk. Az eredeti cikkek szerzői: Apáthy István, Both Előd, Frey Sándor, Hirn Attila, Koronczay Dávid, Németh Péter, Szentpéteri László." [HAI.]

ZÁBORI Balázs: REMRED rakétakísérlet a kozmikus sugárzás és az űridőjárás hatásainak tanulmányozására. In: Űrtan évkönyv 2015. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2016. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 47-56. /Asztronautikai Tájékoztató. 67./ "A magyar diákok részvétele az Európai Űrügynökség REXUS/BEXUS rakéta- és ballonkísérleti programjában az elmúlt néhány évben töretlen volt, ami a CoCoRAD és TECHDOSE kozmikus sugárzási ballonkísérletekkel kezdődött. A mérési eredmények rávilágítottak számos új, eddig alig tanulmányozott tulajdonságára a kozmikus sugárzási térnek bolygónk légkörében, legfőképpen a sztratoszférában. ..." [HAI.]

STRÁDI Andrea - SZABÓ Julianna - PÁLFALVI József: Űrdozimetriai kutatások magyar részvétellel. In: Űrtan évkönyv 2015. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2016. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 57-64. /Asztronautikai Tájékoztató. 67./ "Az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) kutatói különböző árnyékolási viszonyok között elhelyezett passzív doziméterekkel (szilárdtest nyomdetektorokkal és termolumineszcens detektorokkal) mérték fel a Nemzetközi Űrállomás Columbus moduljában, valamint a Foton-M4 visszatérő műholdon kialakuló sugárzási viszonyokat. A kétféle detektor alkalmazásával az elnyelt sugárzás mennyisége mellett annak minőségére is következtetni lehet, ezáltal az árnyékolás hatékonysága és a kozmikus sugárzási tér inhomogenitása is figyelemmel követhető. ..." [HAI.]

BAKSA Attila - BALÁZS András - PÁLOS Zoltán - SPÁNYI Péter - SZALAI Sándor - VÁRHALMI László: Magyar fedélzeti számítógép a Philae leszállóegység felébredése mögött. In: Űrtan évkönyv 2015. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2016. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 65-74. /Asztronautikai Tájékoztató. 67./ "A Rosetta az ESA (European Space Agency) talán legszélesebb körben ismert tudományos küldetése, amely nemcsak technikai és tudományos téren hozott áttörést, de a küldetés fejleményeinek a közösségi oldalakon való aktív kommunikációja és a fiatalokat célzó rajzfilmes bemutatása is újdonság volt. Az űrszonda 2004-ben indult 10 éves útjára és 2014 tavaszán érkezett meg célpontjához, 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz (67P). A korábbi üstököskutató űrszondák rövid idejű átrepüléseivel ellentétben a Rosetta az üstökössel együtt indult tovább a Nap körüli pálya perihélium pontja felé. A 10 és 100 kilométer között változó pálya magasságból készített fotók és mérések eddig soha nem látott részletességgel kezdték feltárni egy üstökös működésének titkait. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: Ősi bolygórendszerek és mega-Föld a Kepler-mezőben. In: Űrtan évkönyv 2015. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2016. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 75-82. /Asztronautikai Tájékoztató. 67./ "Az ultraprecíz fotometriai méréseket végző űrtávcsövek az exobolygók tömeges felfedezésére alkalmas technológiát jelentenek. A megfigyelések pontos adatainak ismeretében meghatározható a tranzitbolygók átmérője és pályaparaméterei. A csillag radiális sebességének (RV) mérésén alapuló módszer segítségével pedig jó közelítéssel megadható az egyes planéták tömege. E mérési stratégiák egymást kiegészítő alkalmazása olyan új bolygótípusok azonosítását is lehetővé tette, amelyek létezését a kutatók egy része korábban kétségbe vonta.
Jelen írásban a világegyetem fejlődésének korai időszakában kialakult bolygók, köztük egy új, különleges bolygótípus felfedezéséről esik szó, amelyek egyrészt még a Kepler-űrtávcső küldetésének első szakaszában (K1) megfigyelt, eredeti Kepler-mezőben történtek. ..." [HAI.]

"Gyorsan meg fogjátok találni a helyeteket az ESA-ban". In: Űrtan évkönyv 2015. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2016. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 83-95. /Asztronautikai Tájékoztató. 67./ "Bernard Zufferey, az Európai Űrügynökség (ESA) PECS Irodájának vezetője 2015 decemberében interjút adott az Űrvilág hírportálnak. Beszélgetőtársa korábbi magyarországi szakmai partnere és személyes barátja, Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda 2015-ben nyugállományba vonult vezetője, a MANT alelnöke volt. ..." [HAI.]

A Magyar Asztronautikai Társaság 2015. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2015. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2016. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 96-110. /Asztronautikai Tájékoztató. 67./ "Szakmai kirándulások februárban (pp. 96-98.).; A H-SPACE 2015 konferencia (pp. 98-99.).; Tisztújító közgyűlés (pp. 99-100.).; Sikeres Űrkutatási Fórum Sopronban (pp. 100-101.).; Egy nap műholdak nélkül - diákpályázatunk eredménye (pp. 101-103.).; Űrtábor Sopronban (pp. 103-104.).; Fiatalok ajánlása - Űrakadémia Gödöllőn (pp. 104-106.).; Űrkutatás Napja 2015 (pp. 106-109.).; Kitüntetések (pp. 109-110.). [HAI.]

Táguló határok. In: Űrtan évkönyv 2015. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2016. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 111. /Asztronautikai Tájékoztató. 67./ "A magyar űrkutatás kezdeteit bemutató könyv, a Tudomány születik 2014-ben jelent meg. Tíz interjú a hőskorról, tíz ember, aki nemcsak tanúja, de aktív alakítója is volt a megszülető új területnek. [...] A Táguló határok ennek a munkának a folytatása. Az 1970-es és 1980-as évek izgalmas és tanulságos időszak volt a magyar űrkutatás és általában az űrtevékenység számára. Magyar űrhajós járt a világűrben, új kutatási területek születtek, és az egyre távolabbi célok felé induló űrszondák magyar kutatók műszereit is magukkal vitték. Kitágult a látóhatárunk, és az új témákkal új szereplők jelentek meg. Ebben a kötetben tizenöten mesélnek életükről, kutatásairól, eredményeikről. A velük készült interjúk remélhetőleg hűségesen és érdekesen adják vissza e korszak történéseit és hangulatát. ..." Könyvismertetés. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 17. 2014. dec. - 2015. jan. p. 58. Anatolij Berezovoj (1942-2014). "2014. szeptember 20-án szívelégtelenség következtében elhunyt Anatolij Berezovoj szovjet-orosz űrhajós. ..."; Orosz női űrhajós. "...Jelena Olegovna Szerova indult földkörüli pályára. A 2014. szeptember 26-án startolt Szojuz-TMA-14A űrhajóval ..."; Chang’e-5-T1. "A CZ-3C hordozórakétával Kínából 2014 október 23-án indított, Chang’e-5-T1-nek nevezett kisérleti Hold-szonda mintegy 5000 km-re közelítette meg a Hold túlsó oldalát. ..."; X-37B "Az amerikaiak titkos, Atlas-5 hordozórakétával indított katonai mini-űrrepülőgépe 2014. október 17-én szállt le a Vandenberg légibázison. ...";
Robbanások: Antares. "Az Orbitaal Sciences Corporation magáncég Antares hordozórakétaája 2014. október 28-án a Cygnus Orb-3 teherűrhajóval és sok kis holddal együtt a start után felrobbant. ...", SpaceShipTwo. "A Virgin Galactic magáncég kereskedelmi űrugrásokra tervezett SpaceShipTwo (SS2) űrjárműve 2014. október 31-én, a szállító repülőgépről (WhiteKinghtTwo) történő lekapcsolás és a rakétahajtómű bekapcsolása után felrobbant. [...] Az egyik pilótának (Peter Siebold) súlyos sérülések árán sikerült katapultálnia, de kollégája életét vesztette (Michael Alsbury). ..."; Orion-próba. "2014. december 4-én a Delta-4 hordozórakétával egy kísérleti repülést terveznek az Orion űrhajóval." HAI.]

APÁTHY István - HIRN Attila: Leszállás magyar részvétellel. Philae - visszapattanás után, versenyfutás az idővel. = Aero Magazin 17. 2014. dec. - 2015. jan. pp. 59-61. Fejezetcímek: A leszállás.; A visszapattanás.; Az "utolsó" kapcsolatfelvétel. A kölni magyar résztvevők. [HAI.]

(meruk-sajtos): Az űrutazás még ma sem rutinrepülés. Állami és magánprojektek az űrkutatásban. = Aero Magazin 17. 2014. dec. - 2015. jan. pp. 62-63. Fejezetcímek: Kezdetben volt az OTRAG.; Lendületes 90-es évek.; Scaled Composites - Virgin Galactic.; SpaceX.; Bigelow Aerospace.; Armadillo Aerospace.; SkyCube.; Oroszország - versengő magáncégek.; Ukrajna számít a magánvállalkozásokra.; Az űrrepülés nem rutinfeladat. [HAI.]

GSCHWINDT András: Kis műholdak forradalma. Mitsem ér, ha nem szólal meg. = Aero Magazin 17. 2014. dec. - 2015. jan. pp. 64-66. Fejezetcímek: Az oktatás segítése érdekében vissza a kicsikhez.; A siker és következményei.; A rádióamatőrök szerepe.; Visszahatás a professzionális űrtevékenységre.; A legkisebbek és hazai kihatásuk. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: A Swarm-program. Európai műholdak a geomágneses tér mérésére. = Aero Magazin 17. 2014. dec. - 2015. jan. pp. 67-69. [HAI.]

ALMÁR Iván: Igényes roverek. Marsi leszállóhelyek kiválasztása. = Aero Magazin 17. 2014. dec. - 2015. jan. pp. 70-71. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok. 2014. március-október. = Aero Magazin 17. 2015. febr. p. 48. Táblázat. [HAI.]

HORVÁTH András Ferenc: Űrhírek. = Aero Magazin 17. 2015. febr. pp. 48-49. Váltás a MÜI élén.; Gábor Dénes-díj.; Philae-leszállás.; A Masat-1 vége.; Angara-5A.; Hayabusa-2.; Beagle-2.; Orion: az első próba. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrstartok. 2014. október-december. = Aero Magazin 17. 2015. febr. p. 49. Táblázat. [HAI.]

GSCHWINDT András: 1061 nap a világűrben A Masat-1. sikere. = Aero Magazin 17. 2015. febr. pp. 50-51. [HAI.]

ALMÁR Iván: Olcsóbban a geostacionárius pályára. Elektromos meghajtás. = Aero Magazin 17. 2015. febr. pp. 52-53. [HAI.]

MARADI István: A hazai űrtevékenység új korszaka. Magyar ESA tagság. - Interjú dr. Tari Fruzsinával, a Magyar Űrkutatási Iroda új vezetőjével. = Aero Magazin 17. 2015. márc. pp. 46-47. [SRG.]

ALMÁR Iván: Kapcsolat távoli űrszondákkal. Deep Space Network. = Aero Magazin 17. 2015. márc. pp. 48-50. [SRG.]

KÁLMÁN Béla: A Curiosity kerekei. = Aero Magazin 17. 2015. márc. pp. 51-53. [SRG.]

ALMÁR Iván: Ranger, Lunar Orbiter és társaik. Ötven éve: holdszondákkal a Holdra szállásért. = Aero Magazin 17. 2015. ápr. pp. 48-50. [SRG.]

HIRN Attila: A szovjetek kudarcának fő oka. Fél évszázada kezdték a szovjet emberes Hold-expedíciós programot, csak jóval az amerikai után. = Aero Magazin 17. 2015. ápr. pp. 51-53. [SRG.]

SAJTOS Zoltán: Vadászpilótából űrutazó. 35 éve repült Farkas Bertalana világűrben. = Aero Magazin 17. 2015. máj. pp. 44-47. [HAI.]

ALMÁR Iván: Magánvállalkozások az űrhajózásban. Űrturizmus és a profi űrhajósok. = Aero Magazin 17. 2015. máj. pp. 48-51. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Űrhírek. = Aero Magazin 17. 2015. máj. pp. 52-53. ISS-események. Teherűrhajók., Űrhajók., ISS-hosszabbítás.; Az IXV visszatért.; Rosetta - Pphilae.; Eszpresszó az ISS-en. [HAI.]

SAJTOS Zoltán: Irány a világűr! Farkas Bertalan űrhajós repülésének 35. évfordulója. 2. = Aero Magazin 17. 2015. jún. pp. 44-47. "1979 tavaszán a balul sikerült szovjet-bolgár űrrepülés ellenére az előzetes terveknek megfelelően haladt tovább az interkozmosz program, amelynek következő nemzetközi párosa a Valerij Kubaszov-Farkas Bertalan szovjet magyar duó lett volna. ..." [HAI.]

M. J.: Újratervezés az ISS-en. Progressz teherűrhajó - pótolható károk. = Aero Magazin 17. 2015. jún. p. 48. "Az április 28-án indított, majd meghibásodott és irányíthatatlanul az óceán felett megsemmisült orosz Progressz teherűrhajó balesete teljességgel átírta a Nemzetközi Űrállomás (ISS) személyzetének programját. ..." [HAI.]

Z. S.: A Progressz teherűrhajó. = Aero Magazin 17. 2015. jún. p. 48. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Sikeres életmentési teszt. SpaceX Crew Dragon mentőrendszerpróba. = Aero Magazin 17. 2015. jún. p. 49. "A sok, teherűrhajóként a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) repült amerikai Dragon V1 űrhajón egy új rendszert próbáltak ki, amely a pilótákkal történő repüléseknél elengedhetetlen. ..." [HAI.]

J. M.: Ukrán rakétaválság. Az orosz űrkutatás saját gyártmánnyal folytatja. = Aero Magazin 17. 2015. jún. p. 50. "Az orosz szputnyikokat eddig pályára állító Zenyit hordozórakétákat az Angara váltja fel. Az orosz űrkutatási hivatal nem rendel többet a Juzsmas ukrán óriáscég által évtizedek óta gyártott rakétákból. Az Egyesült Államok űrkutatóinak eszük ágában sincs a rivális ukrán rakétákból vásárolni. Családok tízezreinek megélhetése került veszélybe Ukrajnában. ..." [HAI.]

(meruk): Szankciók és kivételek. Orosz hajtómű az amerikai Atlasz V rakétában. = Aero Magazin 17. 2015. jún. p. 51. "Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma levélben kérte a törvényhozást, hogy 2022-ig engedélyezze az orosz gyártású RD-180-as rakétahajtóművek használatát. A katonai rendeltetésű amerikai rakétaindításokhoz használt orosz hajtóművekre vonatkozó kérést megfigyelők úgy tekintik, mint a saját hajtóművek gyártására szőtt ábrándok kudarcának beismerését. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: A Planetary Society. Egy szuper egyesület 35 éve. = Aero Magazin 17. 2015. jún. pp. 52-53. "Valószínűleg a Planetary Society a világ legnagyobb, önkéntes alapon szervezett egyesülete az űrkutatás területén. 1980-ban alapította Carl Sagan és két társa, taglétszáma jelenleg eléri a negyvenezret is. Nemzetközi jellegű amerikai egyesületként működve kezdettől fogva kereste a kapcsolatot a többi testvérszervezettel. ..." Fejezetcímek: Alapítása, története és céljai.; Fontosabb programjai.; Mars-kerülő űrrepülés 2033-ban? [HAI.]

ALMÁR Iván: Együttműködnek-e az űrhatalmak? Negyven évvel a Szojuz-Apollo-program után. = Aero Magazin 17. 2015. aug. pp. 48-49. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: Koroljov és a V-2 rakéta. Hetven éve történt. = Aero Magazin 17. 2015. aug. pp. 50-52. [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: Gyorsképek a Plútóról és a Charonról. = Aero Magazin 17. 2015. aug. p. 53. [HAI.]

Hubble-fotók magyar közreműködéssel. = Aero Magazin 17. 2015. aug. p. 82. Ajánló. "...Ezeknek a páratlan képeknek általunk oly jól ismert, végső alakját egy magyar származású NASA-kutatónak, Lévai Zoltánnak köszönhetjük." [HAI.]

ALMÁR Iván: Drónok idegen világok kutatásában. Új eszköz a bolygók megismeréséhez. = Aero Magazin 17. 2015. okt. pp. 48-50. "Az első sikeres holdszonda a Luna-2 1959 szeptemberében érte el célját, s egy hónappal később a Luna-3 már keringett a Hold körül, és fényképezte annak a Földről soha nem látható felszínét. Az első sima leszállás a hold felszínére 1966-ban sikerült a Luna-9-nek, az első, felszínen mozgó laboratórium, a Lunohod-1 pedig 1970-ben kezdte meg működését. A Vega-1 űrszonda 1985-ben műszeres kutatóballont bocsájtott ki a Vénusz légkörének tanulmányozására. Újabb harminc év telt el, de alapvetően új típusú eszközök azóta sem tűntek fel a Naprendszer különféle égitestjeit (nagybolygók, törpebolygók, kisbolygók, holdak, üstökösök) vizsgáló szondák flottájában. ..." Fejezetcímek: Milyen feladatokra lennének alkalmasak?; A megoldás: Extreme Access Flyer. [HAI.]

Újabb start novemberben. Űrhírek. = Aero Magazin 17. 2015. okt. p. 51. "A XXI. század legújabb hordozórakétája, a SpaceX magánvállalkozás Falcon-9 eszköze a kilencedik startja során június 28-án megsemmisült. ..." [HAI.]

B. Sz.: Dubai űrközpont. Űrhírek. = Aero Magazin 17. 2015. okt. p. 51. "Mohammed bin Rashid Al Maktoum sejk, az Egyesült Arab Emírségek alelnöke és miniszterelnöke, Dubai uralkodója törvényben alapította meg a Mohammed bin Rashid űrközpontot. ..." [HAI.]

H. A. [HORVÁTH András]: ISS-események. Űrhírek. = Aero Magazin 17. 2015. okt. p. 51. "Visszatért a Szojuz-TMA-15M, és elindult a TMA-18M. ..." [HAI.]

KÁLMÁN Béla: Ötven év multán. A Voszhod-program és elmaradt folytatása. = Aero Magazin 17. 2015. okt. pp. 52-53. Fejezetcímek: Megelőzni Amerikát mindenáron.; Az űrséta.; Az elmaradt Voszhodok.; Kudarcra kudarc. [HAI.]

ALMÁR Iván: Klímaváltozás-vizsgálat műholdakkal. Mit tehetünk a globális felmelegedés ellen? = Aero Magazin 17. 2015. nov. pp. 52-53. Fejezetcímek: A CNES és társai.; A jelen és a jövő műholdjai.; Globális védekezésre lenne szükség. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: A másik nagy konstruktőr. Valentyin Petrovics Glusko. = Aero Magazin 17. 2015. nov. pp. 54-56. "A szovjet rakétaprogramnak Koroljov mellett a másik kimagasló személyisége Valentyin Petrovics Glusko volt, akinek tervezőirodája alkotta meg a szovjet folyékony hajtóművek többségét. ..." Fejezetcímek: A kezdeti évek a sztálini munkatáborig.; A szovjet rakétaprogram kezdete.; Az óriásrakéta-program. [HAI.]

K. B. [KÁLMÁN Béla]: Hivatalos halasztás. Vosztocsnij űrrepülőtér. Űrhírek. = Aero Magazin 17. 2015. nov. p. 57. "Befejezéséhez közeledik az új, Oroszország területén lévő űrrepülőtér, Vosztocsnij építésének első szakasza, a Szojuz-2 indítóállás átadása. Nincs messze az első start sem. A régóta húzódó és botrányokkal tarkított történetben most újfordulat állt be: éppen Vlagyimir Putyin elnök október 14-ei látogatásakor az első Szojuz-2 indítást a jövő év tavaszára halasztották. ..." [HAI.]

Az égbolt figyelője - Interjú a nagyszalontai Kósa-Kiss Attila meteorológussal, amatőr csillagásszal. = Biharország 7. 2015. jún. 30. 210. sz. pp. 42-44. [SRG.]

K. Á.: Embert és álatot is látni véltünk a Marson. Újabb bizarr fotó: földönkívüli él a vörös bolygón? = Blikk 22. 2015. aug. 15. 224. sz. p. 16. A Spirit az Opportunity, Curiosity marsjáró szonda felvételein látható élettelen tereptárgyakról. [SRG.]

H. Z.: Strandlabda nagyságú meteor robbant Miskolc felett. Száz kilométer magasan kezdett izzani a kőtömb. Nálunk ritka égi jelenség. Cseljabinszk nagyobb volt. = Bors 16. 2015. ápr. 8. pp. 14-15. Húsvéthétfő este fel nyolc körül észlelték Miskolc környékén. Magyarország más részén is látták a tűzgömb fényét és nyomát, hallották a hangját. A jelenségről Sárneczky Krisztián adott tudományos magyarázatot. [KSZ.]

HOFMEISTER Zoltán: Titkokat rejt a Plútó felszíne. Közel egy évtizedig utazhatnánk oda. Magyarok nevét is vitte a szonda. = Bors 16. 2015. júl. 17. pp. 24-25. A NASA New Horizon nevű, 2006-ban felbocsájtott szondája elérte a Plútót. E. Kovács Zoltán a Kecskeméti Planetárium csillagásza nyilatkozatával. [SRG.]

Nincs élet a Földön kívül? = Délmagyarország 105. 2015. aug. 3. 180. sz. p. 20. "Castel Gandolfo. A Föld "unokatestvére", a Kepler 452/b jelű planéta felfedezése ellenére kevéssé valószínű, hogy az ember valaha is élettel találkozik a világűrben - vélte José Funes, a Vatikán csillagvizsgálójának igazgatója. Az argentin jezsuita tudós szerint "jó hír" minden bolygó felfedezése, különösen a Földdel szinte teljesen megegyező Kepler 453/b exobolygóé. Eddig azonban nem találtak semmilyen életre utaló jegyet a Kepler 453/b-n. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

  PÉNTEK Kálmán: Egy érdekes térképi vetület matematikai és csillagászati alkalmazásai - folytatás. = Dimenziók. Matematikai Közlemények. 3. 2015. pp. 43-48. "A dolgozat a szférikus csillagászattal foglalkozik és bemutat egy, a Nap égbolton történő mozgását szemléltető forgatható korongot (univerzális asztrolábiumot). A készülék első verzióját Philippe de la Hire (1640-1718) alkotta meg 1701-ben. A készülék modern és átdolgozott változatát e cikk szerzője készítette el. Azokat a legfontosabb csillagászati és földrajzi feladatokat érintjük, amelyek ezen eszközzel könnyen megoldhatóak. ..." [HAI.]

BARTHA Lajos: Csillagképek ismerete. A csillagképek története és látnivalói. 10. = Draco 40. 2015. jan-márc. (1.)157. sz. pp. 1-6. Bolygók a csillagok között. A szabadszemmel látható bolygók sziderikus és szinódikus keringési ideje, valamint fényessége. A bolygók felfedezése. A bolygól látszó mozgása - az ismétlődő ciklusok. [KSZ.]

PÁL Balázs: Az Albireo Amatőrcsillagász Klub hírei. = Draco 40. 2015. jan-márc. (1.)157. sz. pp. 6-7. Megjelent az AAK elnökének új csillagászattörténeti kötete (Rezsabek Nándor könyve Zerinváry Szilárdról); A Szentmártoni Béla Teleszkóp felújítása (a Hajdúhadházára került távcsövet Hadházi Csaba felújította) és a Tóth Sándor Teleszkóp elhelyezése (a bolygóészleléseiről és ismeretterjesztő munkájáról ismert Tóth Sándorról elnevezett 15 cm-es távcső Vácra került a Göncöl Házba); Tagtársunk sikerei (Schmall Rafael asztrofotózása); Az Albireo Amatőrcsillagász Klub Szentmártoni Béláról készít személyes beszámolók alapján, méltó megemlékezést (Orha Zoltán felhívása); Elhunyt Ponori Thewrewk Aurél.; Elhunyt Füzesi Nagy János (1964-2014) tagtársunk (2011-től volt AAK tag).; AAK tagdíjfizetés - 2015. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: 17 óra 12 perces holdsarló észlelés 2015. február 19-én. = Draco 40. 2015. jan-márc. (1.)157. sz. pp. 7-9. Keszthelyi Sándor és Sragner Márta Pécsről észlelték naplementekor a zöld sugár jelenségét. A vékony sarlóholdat távcsövekkel 20 percig, szabad szemmel egyszer 30 és másodszor 20-25 másodpercig látták. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Pécsi közös üstökös észlelés 2015. január 16-án. = Draco 40. 2015. jan-márc. (1.)157. sz. pp. 9-10. Pécstől 9km-re délre látták a C/2014 Q2 (Lovejoy) üstököst és az állatövi fényt. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Nógrád megye csillagászati monográfiája. [1.] A kiadvány 2000. évben a Nógrádi Történeti Múzeum által meghirdetett Nagy István honismereti pályázaton a természettudományi kategóriában első helyezést nyert. = Draco 40. 2015. jan-márc. (1.)157. sz. pp. 10-14. A csillagászat "fellegvárai" [a hazai bemutató csillagvizsgálók sorsa]. A megye csillagászati emlékei, létesítményei. Egy középkori napóra [Mátraverebély napórája]. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagképek ismerete. A csillagképek története és látnivalói. 11. = Draco 40. 2015. ápr-jún. (2.)158. sz. pp.1-3. A keringési ciklusok. Javasolt irodalom. Táblázatok. A Nemzetközi Csillagászati Unió által jóváhagyott csillagképek (And - Cap). [KSZ.]

BARTHA Lajos: Napfolt-óriás 2014. = Draco 40. 2015. ápr-jún. (2.)158. sz. p. 4. 2014. okt. 12-től 25-ig tartó észlelései a NOAA 12192 számú napfoltcsoportról. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Nógrád megye csillagászati monográfiája. 2. = Draco 40. 2015. ápr-jún. (2.)158. sz. pp. 5-10. Csillagászati és földrajzi gyakorlóterek (Alsótolt - Palotás). [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Részleges napfogyatkozás-bemutatás Pécsett, 2015. március 20-án. = Draco 40. 2015. ápr-jún. (2.)158. sz. pp. 10-11. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Közös távcsövezés 2015. április 9-én. = Draco 40. 2015. ápr-jún. (2.)158. sz. p. 12. Pécsett. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Csillagképek ismerete. A csillagképek története és látnivalói. 12. = Draco 40. 2015. júl-szept. (3.)159. sz. pp. 1-4. Táblázatok. A Nemzetközi Csillagászati Unió által jóváhagyott csillagképek. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Nógrád megye csillagászati monográfiája. 3. = Draco 40. 2015. júl-szept. (3.)159. sz. pp. 4-10. Csillagászati és földrajzi gyakorlóterek (Pásztó - Varsány).; Csillagászati kutató, észlelő és bemutatóhelyek (észlelőhely, bemutatóhely, kutatóállomás, csillagvizsgáló, mobil megfigyelő állomások): Balassagyarmat, Bercel, Homokterenye (Mátraterenye), Kisterenye (Bátonyterenye) Ludányhalászi, Pásztó, Salgótarján. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Hold és fényes csillag együttállása 2015. április 21-én. = Draco 40. 2015. júl-szept. (3.)159. sz. p. 10. Az Aldebaran és a Hold szoros közelsége. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Sarki fény megpillantása Baranya megyéből 2015. március 17-én. = Draco 40. 2015. júl-szept. (3.)159. sz. p. 11. Keszthelyi Sándor, Sragner Márta és Ignátkó Imre kétszer, pár percig látta az északi fényt a Magyarszék és Oroszló között dombvonulatról. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Közös távcsövezés 2015. április 9-én. = Draco 40. 2015. júl-szept. (3.)159. sz. p. 12. Pécsett. [KSZ.]

KÖNNYŰ József: Nógrád megye csillagászati monográfiája. 4. = Draco 40. 2015. okt-dec. (4.)160. sz. pp. 1-6. Csillagászati szakkörök: Salgótarján, Salgóbánya, Rónai-fennsík, Szilváskő-puszta, Somoskő, Szendehely. Csillagászati szervezetek: Balassagyarmat, Borsosberény, Buják, Homokterenye (Mátraterenye), Kisterenye (Bátonyterenye), Litke, Nagybátony (Bátonyterenye), Palotás, Pásztó, Salgótarján, Somoskőújfalu,. Kiadványok. Az 1729-es szécsényi (paraszelén) hold-haló jelenség. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Az ókori irány kitűzésének művészete. = Draco 40. 2015. okt-dec. (4.)160. sz. pp. 6-8. A piramisok esetében. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Részleges napfogyatkozás Pécsett, 2015. március 20-án. = Draco 40. 2015. okt-dec. (4.)160. sz. pp. 9-10. [KSZ.]

[KESZTHELYI Sándor:] Napórák. = Draco 40. 2015. okt-dec. (4.)160. sz. pp. 10-11. Vigh Lajos napórájának (Paks, Öreghegyi u. 41.) ismertetése. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor - KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: A C/20013 US10 (Catalina) üstökös első haza megfigyelése. = Draco 40. 2015. okt-dec. (4.)160. sz. pp. 11-12. 2015. nov. 29-én. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Catalina üstökös. = Draco 40. 2015. okt-dec. (4.)160. sz. p. 12. Észlelése 2016. jan. 14-én hajnalban, Pécsett.; Ez volt a Draco folyóirat utolsó száma és legutolsó cikke. Dalos Endre 2015. dec. 31-el befejezte a lap szerkesztését és készítését. [KSZ.]

Címlapon: Ponori-féle Napóra Palóznakon(!). = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. címoldal. [p. 1.] Helyesen: Paloznakon. Matisz Attila felvétele. [SRG.]

MATISZ Attila: Egy csillagász emlékére. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 5-7., [1.] címoldal. Ponori Thewrewk Aurél. 1921. május 2. - 2014. október 8. Nekrológ. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a XXXV. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek rendezvényről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 8-20. [SRG.]

MITRE Zoltán: Negyed évszázada a Vas megyei műkedvelő csillagászat szolgálatában. 25 éves a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület - ünnepi közgyűlés. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 20-22. 1989. nov. 11-én alakult, 2014. nov. 8-án volt az ünnepi közgyűlés. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a Kövesligethy Radó Szabadegyetem "Csillagok és dinoszauruszok" című programjáról. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 22-26. 2014. szept. 24-én. [SRG.]

MITRE Zoltán: Vezetőségi tájékoztató a 2014. év 4. negyedévben történt munkákról. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

Tagrevízió. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. p. 28. [SRG.]

A Gothard Jenő emlékérem továbbra is megvásárolható. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. p. 28. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagnévsora - 2014. december 17-én. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2014. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 31-34. [SRG.]

MATISZ Attila: Milyen hosszú a nappal? = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 35-38. [SRG.]

NÉMETH Kornél: A hét képének választották tagtársunk fotóját a csillagászat.hu weboldalon. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 38., [2.] első belső borító. Németh Kornélnak a 2014. okt. 25-iki Hold-Szaturnusz együttállásról készített szolnoki fényképét. [SRG.]

VARGA György: VEGA ’14 nyári amatőrcsillagász megfigyelőtábor. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 39-40. Beszámoló a Daraboshegyen lezajlott táborról. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor, ifj.: Fejlesztések a Szendrői Magáncsillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 40-41., [72.] hátsó külső borító. [SRG.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta - KESZTHELYI Sándor: A C/2014 Q2 (Lovejoy) üstökös első hazai megfigyelése. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. p. 41. 2014. dec. 19-én este, Pécstől délre. [SRG.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: A kelő Geminida meteorraj és a nyugvó állatövi fény megfigyelése. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 42-43. 2014. dec. 14-én este, Pécstől délre. [SRG.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta - KESZTHELYI Sándor: 19 órás holdsarló megfigyelés 2014. december 21-én hajnalban. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 43-44. 19 óra 45 perces holdsarló észlelése, Pécsről. [SRG.]

MILOS László István: Háló-hírek. Bemutatkozik új honlapunk. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. p. 45. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. Évfordulók az első negyedévben. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 44-49. Andrássy István, Benedict Sestini, Georg Friedrich Julius Arthur von Auwers, Zerinváry Szilárd, George Phillips Bond, Heinrich Wilhelm Matthäus Olbers, Sitterly, Charlotte Emma Moore, Terkán Lajos, Sir Harold Spencer Jones rövid életrajzai. Összeállította: Matisz Attila. [SRG.]

Programajánló. 2015. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 50-52. [SRG.]

A Csillagos Ég. A Merkúr bolygó térképe. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. p. 53. [SRG.]

A Csillagos Ég 2015. január havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 54-57. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Quadrantidák meteorraj.; A Merkúr esti láthatósága.; Újabb Lovejoy-üstökös az égen!; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2015. február havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 58-60. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.;Jupiter-szembenállás magasan a fejünk felett.; Itt az állatövi fény!; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2015. március havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 61-66. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Teljes napfogyatkozás március 20-án.; A Hypatia-kráter.; Óraátállítás.; Sarki fény megfigyelés.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég ajánlat a téli égbolton. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 1.(101.) sz. pp. 67-69. Mély-ég ajánlat.; Változó és kettőscsillag ajánlat. [SRG.]

Címlapon: C/2014 Q2 Lovejoy + M76 planetáris köd. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. címoldal. [p. 1.] Fotó: id. és ifj. Szendrői Gábor. [SRG.]

MITRE Zoltán: Pálffy Istvánra emlékezünk. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 4-5. 1945. márc. 3. - 2015. jan. 10. Nekrológ. Fotó: Matisz Attila. [SRG.]

Beszámoló a közgyűlésről. - Jegyzőkönyv. - = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 5-28. 2015, jan. 17-én. [SRG.]

MITRE Zoltán - PÉNTEK Kálmán: A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 2015. évi munkaprogramja. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 28-32. [SRG.]

MITRE Zoltán: Vezetőségi tájékoztató a 2015. év 1. negyedévben történt munkákról. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. p. 33. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2015. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor, id. - SZENDRŐI Gábor, ifj. - KOCSIS Antal - MITRE Zoltán: Földközelben járt a 2004 BL86 jelű kisbolygó. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 36-38. 2015. jan. 26/27-én. [SRG.]

NÉMETH Kornél: Légköroptika: Parry-ív észlelése. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 38-39., [72.] hátsó külső borító. 2015. febr. 1-én. [SRG.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Pécsi villámcsődület a C/2014 Q2 (Lovejoy) üstökös észlelésére 2015. január 16-án. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 39-41. [SRG.]

MITRE Zoltán: Égi vándor távcsővégen. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 41-43. 2015. jan. 28-án a C/2014 Q2 (Lovejoy) üstökös szombathelyi bemutatása közel 200 embernek. [SRG.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Zöldsugár és holdsarló észlelés 2015. február 19-én este. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 43-45. 17 óra 12 perces holdsarló észlelés, Pécsről. [SRG.]

MITRE Zoltán: Sarki fény és részleges napfogyatkozás egy héten belül. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 46-48. A Vas Népe napilapnak adott cikkek szövegei, főleg a 2015. márc. 20-iki napfogyatkozásról. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: VEGA 2015. évi ifjúsági cikkírói pályázat. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 49-50. [SRG.]

Programajánló. 2015. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

A Csillagos Ég. A Hold. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. p. 54. [SRG.]

A Csillagos Ég 2015. április havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 55-59. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; A Merkúr legkedvezőbb esti láthatósága.; Látványos együttállás április 20-án.; 6 magnitúdós nóva a hajnali égen.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2015. május havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 60-63. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Oppozícióban a Szaturnusz.; Kettős csillagfedés.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2015. június havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 64-67. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Dichotómiában a Vénusz.; Hármas együttállás június 20-án., Flammarion-kráter és rianás.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 2.(102.) sz. pp. 68-70. Mély-ég ajánlat.; Változó és kettőscsillag ajánlat tavaszra. [SRG.]

Címlapon: Napfogyatkozás néző. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. címoldal [pp. 1-2., 72.] 2015. márc. 20. Fotó: Németh Henrietta. [SRG.]

MITRE Zoltán: Negyed évszázada Vas megye csillagászatáért (a Meteor c. folyóiratnak elküldött kézirat közlése). = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 4-12. [SRG.]

MATISZ Attila: Asztromajálisok és asztrojuniális Vas megyében. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 13-14. Sé, Csepreg, Bő, Hegyhátsál. [SRG.]

MITRE Zoltán: Csillagászat a büntetés-végrehajtás falai között. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 14-17. A szombathelyi börtönben. [SRG.]

MITRE Zoltán - PÉTERVÁRI Tibor: Meteorológiai légkörszonda ért földet Dozmaton. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 17-19. 2015. április végén. [SRG.]

MITRE Zoltán: Múzeumok éjszakája a celldömölki Vulkán Parkban. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 19-21. [SRG.]

MITRE Zoltán: Vezetőségi tájékoztató a 2015 év. 2. negyedévben történt munkákról. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 21-22. [SRG.]

Egyesületi krónika 2015. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 23-24. [SRG.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Részleges napfogyatkozás-bemutatás Pécsett, 2015. március 20-án. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 25-27. Keszthelyi Sándor napfolt rajzával, ifj. Szendrői Gábor és Szitkay Gábor napfolt fényképeivel. [SRG.]

NÉMETH Henrietta: Élménnyel teli részleges napfogyatkozás a Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 28-32. Szombathelyen, 2015 márc. 20-án. [SRG.]

HORVÁTHNÉ FINTA Zsanett - MITRE Zoltán: Hőmérsékletváltozás vizsgálata a 2015. március 20-i napfogyatkozás során - szakmódszertani oldalról. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 33-41. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy dunántúli kúria kincsei - Posztoczky Károly Csillagvizsgálója. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 42-48. Erdőtagyos, Nagytagyos, Paks. [SRG.]

Évfordulók a 2015-ös év nyarán. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 48-49. Összeállította: Matisz Attila. Bartha Lajos: Sir Robert Stawell Ball.; Mayer-Lambert Ferenc.; Johann Franz Encke.; Bartha Lajos: Viktor Viktorovics Szoboljev.; Bartha Lajos: Karl Ludwig Harding. [SRG.]

Programajánló. 2015. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 50-52. [SRG.]

A Csillagos Ég. Részleges holdfogyatkozás szeptember 28-án hajnalban. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. p. 53. [SRG.]

A Csillagos Ég 2015. július havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 54-57. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; C/2014 Q1 üstökös szabad szemes fényességben.; Észlelésre ajánljuk: Sharpless 82, avagy Kis-Selyemgubó-köd.; A hónap változócsillaga: A Mira Ceti.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2015. augusztus havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 58-62. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Észleljük a Neptunuszt.; Szent Lőrinc könnyei.; Változócsillag ajánlatunk: Éta és Epszilon Cygni.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2015. szeptember havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 63-67. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Észleljük az Uránuszt.; Mély-Ég ajánlatunk.; Legendakör az égbolton.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég ajánlat a nyári égbolton. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. pp. 68-70. Mély-ég ajánlat.; Változó és kettőscsillag ajánlat. [SRG.]

Címlapon: 35 éve. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. [p. 1.] címoldal. [SRG.]

35 éves múlt a magyar űrrepülés. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. [1.], 4-6., címoldal. Magyarország a XX. században, IV. kötetben megjelent tudósítás alapján. [SRG.]

MITRE Zoltán: Vezetőségi tájékoztató a 2015. év 3. negyedévben történt munkákról. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 6-7. [SRG.]

Egyesületi krónika 2015. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. p. 8. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: A Philippe de la Hire vetületi rendszerén alapuló asztrolábium modell: a Nap éves mozgását bemutató forgatható korong leírása és használata. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 9-21. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor id. - SZENDRŐI Gábor ifj.: Pelikán-köd (IC 5067 és IC 5070). = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. p. 21., [76.] hátsó külső borító. 4 óra expozícióval készült felvétel 2015 júniusában. [SRG.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta - KESZTHELYI Sándor: Vénusz a nappali égen és Vénusz-Jupiter együtt június-júliusban. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 21-22., [75.] első belső borító. [SRG.]

KERESZTURi Ákos: Kérdések és válaszok a Ceres kisbolygóról. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 23-28. Az információt Bartha Lajos juttatta el számunkra. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Mit vár a Plútó melletti elrepüléstől az MTA Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa? = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 29-37. [SRG.]

Gyermektérképek a Naprendszer szilárd felszínű égitesteiről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. p. 37. A sorozat szakmai szerkesztője Hargitai Henrik. Az információt Zubrits Gábor juttatta el számunkra. [SRG.]

BARTHA Lajos: A távcső őskora és hőskora. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 38-48. Emlékezzünk régiekre. A tanulmány az 2015. máj. 16-i konferencián elhangzott előadás írásos kivonata. [SRG.]

Ha E. T. nálunk érne Földet, biztosan itt észlelnék elsőként. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 48-49. Régi fényképek a szombathelyi csillagvizsgálóról. Az információt Zubrits Gábor juttatta el számunkra. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 49-51. Október 4-én, 175 éve született Viktor Kalovich Knorre orosz csillagász. (1840. 10. 04. - 1919. 08. 25.); Október 8-án 75 éve halt meg Jacob Robert Emden svájci csillagász. (1862. 03. 04. - 1940. 10. 08.); November 17-én, 150 éve született John Stanley Plaskett kanadai csillagász. (1865. 11. 17. - 1941. 10. 17.); November 17-én, 225 éve született Möbius, August Ferdinand német matematikus, csillagász. (1790. 11. 17. - 1868. 09. 26.); November 30-án, 175 éve halt meg Joseph Johann von Littrow osztrák csillagász. (1781. 03. 13. - 1840. 11. 30.); December 15-én, 150 éve született Bártfay József magyar meteorológus, csillagász. (1865. 12. 15. - 1937. 07. 14.); December 24-én, 275 éve született Lexell, Andres Johan finn matematikus csillagász. (1740. 12. 24. - 1784. 12. 11.) Összeállította: Matisz Attila. [SRG.]

Programajánló 2015. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 52-57. Benne: a XXXVI. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek (2015. szept. - október 18-ig.) programjával. [SRG.]

A Csillagos Ég. C/2013 US10 (Catalina). = Egyesületi Híradó 26. 2015. 3.(103.) sz. p. 58. [SRG.]

A Csillagos Ég 2015. október havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 59-62. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Korán kelő fogyó Hold.; A szomszéd város.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2015. november havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 63-67. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Mély-eges kalandozás a Cepheus csillagképben.; Egy ősi áramlat: a Tauridák meteorraj.; A Cet galaxisai között.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2015. december havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 68-71. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Szabad szemes üstökössel búcsúzik a 2015; C/2013 US10 (Catalina).; Téli mély-egezéshez: NGC 660 GX Psc.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 26. 2015. 4.(104.) sz. pp. 72-74. Mély-ég ajánlat.; Változó és kettőscsillag ajánlat tavaszra. [SRG.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 2. 1. sz. pp. 10-11. [HAI.]

Könyvsarok. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 2. 1. sz. p. 18. David Wotton: Az egek kémlelője - Galileo Galilei élete című művének (General Press Könyvkiadó, 2014, 488 oldal) ismertetése. [HAI.]

Honnan lett a vizünk? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 2. 1. sz. pp. 26-27. "Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösnél végzett helyszíni mérései nem várt eredményre vezettek: kiderült, hogy az üstökösben kimutatható víz izotóp-összetétele szignifikánsan különbözik a földi óceánokétól, így legalábbis a vele egy családba tartozó üstökösök nem játszhattak domináns szerepet a földi vízkészletek felhalmozásában..." [HAI.]

A TIT Budapesti Planetárium 2015. januári és februári programja. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 2. 1. sz. p. 28. Egy hetes, korosztályoknak megfelelően színkódos táblázat a csillagászati ismeretterjesztő előadások címéről, időpontjáról. [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Irán csillagai. A hátlapon. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 2. 1. sz. p. 31., hátsó külső borító. "...A Haraz völgy tradicionális kereskedelmi útvonala mellett Ira település határában készült a hátlapon látható asztrotájkép..." A Nagy Téli Háromszöget alkotó csillagok és az őket tartalmazó csillagképek (Orion, Nagy Kutya, Kis Kutya) ismerhető fel a fotón. Kép és szöveg: Ladányi Tamás. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Plútó méretű bolygócsírák porzanak. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 9. 2. sz. p. 36. "...A HD 107146 tőlünk mintegy 90 fényévre, a Bereniké Haja (Coma Berenices) csillagkép irányában látható. Nagyon fiatal csillag, Életkorát 80 és 200 millió év közöttire becsülik. Az ALMA további megfigyelései még számos újabb részletet tárhatnak fel a születőben lévő bolygórendszerről." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Milyen lesz az űridőjárás? Interjú Heilig Balázzsal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 9. 2. sz. pp. 50-51. "...az űridőjárás - ha közvetve is -, de hatással lehet hétköznapi életünkre. Gyakran használjuk az olyan, űreszközök nyújtotta lehetőségeket, mint a GPS, az internet vagy a televíziózás pedig ma már elképzelhetetlen műholdak nélkül. Nem csoda, hogy növekszik az érdeklődés az űreszközöket fenyegető kockázatok előrejelzése iránt. Hazánk kutatóinak vezető szerepe van ebben a munkában. Erről beszélgetünk Heilig Balázzsal, a Tihanyi Geofizikai Obszervatórium főmunkatársával..." [HAI.]

Mi kell az élethez? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 9. 2. sz. pp. 58-59. "...Pamela Conrad , A NASA asztrobiológusa a Science-ben megjelent cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a probléma rendkívül összetett, és nem szűkíthető le csupán a cseppfolyós víz jelenlétére, bár az nélkülözhetetlen. Emellett azonban számos egyéb feltételnek is kell - valószínűleg egyidejűleg - teljesülnie ahhoz, hogy egy égitesten megszülethessen és fennmaradhasson az élet. Ezekből sorol fel néhányat cikkében..." [HAI.]

Földszerű bolygók receptje. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 16. 3. sz. pp. 90-91. ..."A Földhöz hasonló összetételű kőzetbolygók keresésekor tehát azokra az exobolygókra érdemes fókuszálnunk, amelynek az átmérője kisebb a föld-átmérő 1,6-szresénél, mert ezek nagy valószínűséggel hasonló felépítésű világok"... [HAI.]

Mitől hasad egy kisbolygó? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 16. 3. sz. p. 92. "..."Katasztrofális hasadás"-nak nevezik azt a folyamatot, amelynek eredményeként egy kisbolygó olyan darabokra esik szét, amelyek mindegyikének tömege kisebb az eredeti tömeg felénél. Korábban úgy vélték, ez főként aszteroidák ütközésével megy végbe. [...] különösen néhány száz méternél kisebb átmérőjű aszteroidák esetében a sugárzási hatások sokkal jelentékenyebb szerepet játszanak..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Mindössze 2 millió éve keletkeztek a Fermi-buborékok. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 23. 4. sz. pp. 100-101. "...A felfedező űrtávcső után Fermi-buborékoknak elnevezett képződményeket azóta a röntgen- és rádiótartományban is megvizsgálták, legújabban pedig a Hubble- űrtávcső COS (Cosmic Origins Spectograph) spektrográfja az ultraibolya tartományban vette alaposan szemügyre..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Goodbye, Masat-1! Interjú Dudás Leventével. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 23. 4. sz. pp. 114-115. "Az első magyar műhold égi pályája majd’ háromévnyi keringés után véget ért. az utolsó napokban a "Goodbye World!" üzenettel búcsúzott a világtól, majd január 9-én belépett a légkörbe és elégett. A Masat-1 eredményeiről, tapasztalatairól és a folyatásról beszélgetünk Dudás Leventével, a BME Szélessávú Hírközlés és villamosságtan Tanszék egyetemi tanársegédjével, aki a programban a kommunikációs alrendszerért felelős vezető mérnök volt..." [HAI.]

A Tejútrendszer legújabb térképe új fényt vet egy évszázados rejtélyre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 23. 4. sz. pp. 122-123. "...Az összefoglaló néven diffúz csillagközi sávoknak (Diffuse Interstellar Bands: DIB) elnevezett rejtélyes sávokat először közel száz éve, 1922-ben Mary Lea Heger, a Lick Obszervatórium csillagásza fedezte fel..." [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Veszprémi holdnyugta. A hátlapon. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 23. 4. sz. p. 127., hátsó külső borító. A vékony holdsarlóról készített 15 képből álló sorozatfelvétel kezdetén a sarló kora 38 óra volt. Kép és szöveg: Ladányi Tamás. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Összeolvadó fekete lyukak. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 30. 5. sz. pp. 131-132. "Amerikai csillagászok több aktív galaxismag (kvazár) fényességében is szokatlan, periodikusan ismétlődő változásokat fedeztek fel. Az egyik tüzetesebben is megvizsgált kvazárban észleltek alapján, amelyről a Nature-ben számoltak be, a kutatók úgy vélik hogy a jelenség hátterében két, egymáshoz nagyon közel került, éppen összeolvadóban lévő szupernagy tömegű fekete lyuk állhat [...] A 20 periodikus fényváltozást mutató kvazár közül a legtisztább és legerőteljesebb jelet a PG 1302-102 mutatta, amelynek ismétlődési ideje 5 év körüli volt, és lefutása szabályos szinusz-hullámra hasonlított..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 30. 5. sz. pp. 148-149. [HAI.]

Téridő görbület - eltűnő pulzárral. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. jan. 30. 5. sz. p. 156. "Egy kettős pulzár rendszerében sikerült csillagászoknak nagyon pontosan kimérni a téridőnek az erős gravitációs mező okozta meggörbülését - alig megelőzve az egyik pulzár időleges eltűnését. az eredményről a kutatók az Astrophysical Journal-ben számoltak be. [...] a tőlünk mintegy 25 ezer fényévre lévő J1906 bináris pulzár [...] 160 év múlva újra feltűnik majd." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Ismeretterjesztés és génsebészet. Interjú Venetianer Pállal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 6. 6. sz. pp. 172-173. "E heti kutatónk a 2014-es esztendő ismeretterjesztő tudósa lett a Tudományos Újságírók Klubja (TUK) tagjainak szavazatai alapján. Az elismerés részeként a díjazottról egy kisbolygót neveztek el. Venetianer Pál nevét a 313116 Palvenetianer aszteroida viseli. A magyar molekuláris biológia atyjának tartott szakemberrel pályájának fontos állomásairól és a genetika tudományának mai megítéléséről, illetve aktuális kérdéseiről beszélgetünk..." [HAI.]

Egy üstökös magnetoszférájának születése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 6. 6. sz. pp. 186-187. A 67/P Csurjumov-Geraszimenkó üstökösnél tett megfigyelések: "...Kezdetben a napszél (A Napból érkező szuperszonikus töltöttrészecske-áramlás) áthatol az üstökös szublimált gázok alkotta légkörén, majd az ionizált atmoszféra mérete és nyomása határfelületeket alakít ki, létre jön egy térrész, amelyben az üstökös eredetű hatások dominálnak: megszületik a magnetoszféra. A Rosetta Plasma Consortium a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóinak részvételével a világon elsőként nyomon követte ezt a folyamatot az első vízeredetű ionok észlelésétől egészen addig, míg az atmoszféra elkezdte eltaszítani a napszelet; továbbá meghatározták ennek a kölcsönhatásnak a térbeli szerkezetét. Eredményeikről a rangos Sciense magazinban számoltak be..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A K2-küldetés. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 13. 7. sz. p. 197. "Egy nemzetközi csillagászcsoport a Kepler-űrtávcső megfigyelései nyomán egy közeli vörös törpe körül három, a Földnél alig nagyobb bolygót fedezett fel, amelyek közül a csillagtól legtávolabb keringő a lakható zónában található, azaz felszínén a víz cseppfolyós állapotban is létezhet. A felfedezésről a kutatók az Astrophysical Journalben számoltak be. A tőlünk 150 fényévre lévő EPIC 201367065 jelű csillag egy hűvös M típusú vörös törpe, amelynek tömege mintegy fele a Napénak,..." [HAI.]

Ősi bolygórendszer a Világegyetem hajnaláról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 13. 7. sz. pp. 218-219. "...A felfedezésről a kutatók az Astrophysical Journalben számoltak be. A Kepler-444 egy tőlünk 117 fényévre lévő, a Napnál 25 százalékkal kisebb, ám nála jócskán idősebb narancssárga törpecsillag, amely mintegy 11,2 milliárd éve született. [...] Sajnos, a Kepler-444 öt bolygója annyira közel, s ráadásul kötött pályán kering a csillag körül, hogy felszíni hőmérsékletük perzselően forró, ezért élet kialakulása rajtuk biztosan nem (volt) lehetséges..." [HAI.]

Fekete lyuk éhkoppon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 13. 7. sz. p. 219. "...Most egy a Yale Egyetem csillagászai által vezetett kutatócsoport. az Astrophysical Journalban megjelent cikkében számol be arról, hogy egy korábban fényes kvazár sugárzásának intenzitása hirtelen hatodára-hetedére esett vissza a néhány évvel korábban megfigyelthez képest..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A magyar űrkutatás nagy lehetősége. ESA-tagság. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 20. 8. sz. pp. 243-245. "A napokban írják alá hazánk csatlakozását az ESA-hoz, vagyis az Európai Űrügynökséghez. Cikkünkben rövid ízelítőt adunk azokból az eredményekből, melyekkel a magyar szakemberek már sokkal korábban elérték a világszínvonalat, bemutatjuk, milyen feltételeknek kellett megfelelni ahhoz, hogy tagjai legyünk az ESA-nak és miért történelmi lehetőség ez az űrkutatók számára..." [HAI.]

A Fekete Szépség titka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 20. 8. sz. pp. 250-251. "Egy néhány éve a Marokkói-sivatagban felfedezett meteorit, az NWA 7034 - becenevén: Fekete Szépség - a legújabb vizsgálatok szerint minden bizonnyal a Mars kérgéből származó, 4,4 milliárd évvel ezelőtt keletkezett kőzetdarab, amelyhez hasonló kövek sokasága borítja a vörös bolygó sötét síkságait..." [HAI.]

Űrbányászat mikrobákkal. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 20. 8. sz. pp. 250-251. "A Deep Space Industries nevű amerikai cég egyike annak a két vállalkozásnak, amely genetikailag módosított mikrobák segítségével szeretne különféle nyersanyagokat bányászni különböző égitesteken, így aszteroidákon, üstökösökön, sőt még a Holdon is..." [HAI.]

ÉT-Iránytű. Mindennapi tudomány. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 20. 8. sz. p. 254. "A debreceni Nagyerdőben, az Egyetemi Botanikuskertben megnyílt az Agora Tudományos Élményközpont, amelynek látogatói felfedezhetik a Naprendszer titkait, [...] A Nagyerdőben lévő háromszintes épület labororatóriumában a látogatók bepillanthatnak a fizika, [...] rejtelmeibe, a központ tornyában található csillagdában pedig tanulmányozhatják a Napot, a Holdat és más égitesteket. Az Agora legalsó szintje egy óriási játszótér, ahol harminc tudományos játékot, illetve interaktív eszközt lehet kipróbálni: [...] felfedi titkát [...] a Föld forgását szemléltető Foucault-inga is..." [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Halszemmel a kupolában. A hátlapon. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 20. 8. sz. p. 255., hátsó külső borító. "A 180 fokos látómező alkalmazása hasznos és egyben látványos eszköz az asztrofotográfiában: mivel a teljes égbolt leképezhető vele, [...] A kép készítésének idején az égboltot a Magyar Tudományos Akadémia Piszkéstetői Obszervatóriumának kupolája formázta, [...] Az ég keskeny szeletkéjén a Coma Berenices (Bereniké Haja) konstelláció csillagait ismerhetjük fel. [...] a 60/90/180 cm-es Schmidt-teleszkóp nemcsak a legrégebbi, hanem az egyik legjobban kihasznált műszer. [...] A felvételen a kezelőpultnál Kelemen János látható, aki 1973 óta, elhivatottan végzi munkáját a csillagvizsgálóban..." A hátlapon lévő kép felirata: Piszkéstetői csillagvizsgáló. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Tovább tartott a sötétség korszaka. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 27. 9. sz. pp. 260-261., címlapkép. "Az Európai Űrügynökség (ESA) Planck-műholdja 2009 óta vizsgálja a Világegyetem egészét betöltő kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB) jellemzőit a teljes égbolton. A sugárzás polarizációjáról most nyilvánosságra hozott új, minden korábbinál finomabb felbontású térképe alapján megállapítható, hogy a sötétség korszaka mintegy 100 millió évvel tovább tartott, illetve az első csillagok 100 millió évvel később születtek, mint eddig feltételezték..." A címlapkép felirata: A Nagy Bumm nyomában. [HAI.]

GELENCSÉR András: Miért olvadnak a jégsapkák? A globális éghajlatváltozásról - kicsit másképp. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 27. 9. sz. pp. 262-264. Csillagászati vonatkozásokkal: "...Az elmúlt 2 millió évben a nagy eljegesedések és a köztes melegebb időszakok (interglaciálisok) váltakozásait a sarkvidék felől kiinduló hasonló visszacsatolások segítették elő. A visszacsatolások mindkét irányban hatékonyan működtek, kiváltó okai pedig a Föld Nap körüli keringésében szabályszerűen ismétlődve (periodikusan) bekövetkező, csillagászati léptékben csekély mértékű változások voltak. Legnagyobb szerepe a Föld keringési pályájának 100 ezer évente történő megváltozásának volt:..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Energiatermelés egy üstökös felszínén. Interjú Szabó Józseffel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 27. 9. sz. pp. 268-269. "November közepén szállt le először ember alkotta eszköz egy üstökös felszínére. Bár a landolás nem a tervek szerint alakult, a szakemberek nem adták fel a reményt a folytatásra. A Rosetta-szonda leszállóegységének tápegységét a BME űrkutató Csoportjában készítették. A rendkívül bonyolult szerkezetbe tízrétegű nyák-lemezt és több ezer alkatrészt építettek be. Ennek elkészítéséről és az űreszközök energiaellátásáról, illetve a Philae-vel kapcsolatos reményekről Szabó József mérnök-kutatóval beszélgetünk..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 27. 9. sz. pp. 278-279. [HAI.]

KIRÁLY Beáta: Megérthető - elérhető fizika. Az Atomki tudományos eredményeinek terjesztése és népszerűsítése. = Élet és Tudomány 70. 2015. febr. 27. 9. sz. p. 280. A hirdetés (X) utolsó két fejezete kapcsolódik a csillagászathoz: "Interaktív multimédia. A Miazma című interaktív film egy kalandos nyomozás a titokzatos meteorit után, amelynek során a játékos tanul és gondolkodik, miközben megismerkedik az Atomki berendezéseivel, hiszen csak ezek segítségével oldható meg a rejtély. A DVD a Természet világa áprilisi számának ingyenes mellékleteként lesz elérhető. Nemzetközi konferencia. A Nuclei in Cosmos nemzetközi konferencia felkészítő hete alatt egyetemi hallgatók, PhD-hallgatók és fiatal kutatók mélyedhettek el a Világűrben zajló magfolyamatok megértésében." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Miért ontják a csillagokat a csillagontó galaxisok? = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 6. 10. sz. pp. 291-292. "...egy nemzetközi kutatócsoport a két éve üzembe állt Atacamai Nagy Milliméteres/szubmilliméteres Hálózat (ALMA) rádiótávcsöveivel tüzetesen megvizsgálta az egyik hozzánk legközelebbi csillagontó galaxis, az NGC 253 (a csillagképről, amelyben látható Szobrász vagy Sculptor néven is ismert) néhány csillagképző felhőjének összetételét és jellemző fizikai paramétereit (sűrűség, nyomás, hőmérséklet). Az eredményekről az Astrophysical Journal-ben számoltak be..." [HAI.]

BERNÁTH Balázs - FARKAS Alexandra - HORVÁTH Gábor: Alkonyfény-iránytű. Navigáció égre néző vikingekkel. 1. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 6. 10. sz. pp. 307-309. "A Fény Nemzetközi Éve alkalmából cikksorozatban mutatjuk be a viking hajósok által vélhetően használt navigációs eljárásoknak az ELTE Környezetoptika Laboratóriumában is eredményesen kutatott fizikai hátterét. Ismertetjük lehetséges navigációs eszközeiket, különös tekintettel a rejtélyes napkőre, és az égbolt polarizációs mintázatán alapuló feltételezett eljárás lépéseire..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Furcsa párok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 6. 10. sz. pp. 314-315. "...Külön csoportba sorolhatók az Extrém tömegarányú binárisok, amelyekben a két csillag tömege rendkívüli mértékben különbözik. Amerikai csillagászok [...] bukkantak a binárisok egy új, nagyon fiatal osztályára, amelyek mondhatni még a "szülőszobában" vannak: egyikük már világra jött, de párja még csak születőben van. A Maxwell Moe, a Harward-Smithsonian Asztrofizikai Központ (CfA) csillagásza vezette kutatócsoport a felfedezésről az Astrophysikcal Journalben számolt be. [...] Azt, hogy ezek a kettősök még nagyon fiatalok, a fényváltozások szokatlan vonásai árulták el: a halványabb tag ugyanis olyan fázisokat mutatott, mint a Hold a Földről nézve. Ez pedig azt sugallta, hogy a bináris kisebbik tagjának még nincs saját fénye..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Porból lett - porrá lesz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 6. 10. sz. pp. 314-315. "...A kutatók a csúcstechnológiás ultragyors kamerával (ULTRACAM) felszerelt William Herschel távcső (WHT) segítségével egy tőlünk 1500 fényévre lévő csillag körül keringő kis kőzetbolygót, a KIC 1255b-t vizsgálták. [...] az átvonulása által okozott fényességcsökkenés ebből a távolságból észlelhetetlen lenne, kiterjedt porcsóvájával együtt már 1 százalék körüli intenzitáscsökkenést okoz..." [HAI.]

Csillagászati szakkör indul márciusban. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 6. 10. sz. p. 317. Figyelemfelkeltő hirdetés: "A 2014/2015-ös tanév II. félévében újra elindítjuk csillagászati tehetséggondozó szakköreinket, [...] A programokat 8 héten át, heti 1 alkalommal rendezzük meg a Planetáriumban vagy az Uránia Csillagdában, délutáni időpontokban..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Életforma a Titánon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 13. 11. sz. pp. 346-347. "...A Cornell Egyetem kutatói [...] kidolgoztak egy olyan modellt, amelynek alapján egy, a földitől merőben különböző életforma felépülhet a miénktől nagyon különböző zord, jeges viszonyok között is - nevezetesen a Szaturnusz Titánnevű holdján, [...] A Science Advancesben megjelent cikkükben a kutatók bemutatnak egy olyan "sejtmembrán"-modellt, amely kis, nitrogént tartalmazó szerves molekulákból épül fel..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Szuperfényes kvazár a Világegyetem hajnaláról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 13. 11. sz. p. 348. "...Az SDSS J010013.02+280225.8 (röviden: SDSS J0100+2802) jelzésű kvazár fényének a világegyetem tágulásából adódó vöröseltolódásából (z = 6,30) kiszámítható, hogy ma észlelt fénye 12,8 milliárd éve, azaz alig 900 millió évvel a Nagy Bummot követően indult el felénk..." [HAI.]

Új műsor a Planetáriumban: IDŐVÁNDOR. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 13. 11. sz. p. 349. Figyelemfelkeltő hirdetés: "Főhőseink egy időgép segítségével utaznak el távoli tájakra, hogy részesei lehessenek különböző földrajzi és csillagászati felfedezéseknek. A műsorból megtudhatjuk, hogyan mérték meg a Föld kerületét, részt vehetünk Hell Miksa, valamint Kolumbusz Kristóf egy-egy expedícióján, sőt a Déli-sarkra is ellátogathatunk. [...] A műsor bemutatójára március 23-án 14:30-kor kerül sor..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Hatalmas óceán lehetett a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 20. 12. sz. pp. 378-379. "Egy a Science-ben most megjelent cikkben arról számol be egy kutatócsoport, hogy kevéssel megszületése után a Marson hatalmas óceán hullámozott, amely a vörös bolygó felszínének nagyobb hányadát foglalta el, mint a Földön az Atlanti-óceán, és a benne lévő víztömeg összességében meghaladta a Jeges-tengerét..." [HAI.]

Látogatóban a Ceres kisbolygónál. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 20. 12. sz. p. 379. "Idén március 6-án állt a Ceres kisbolygó körüli pályára a NASA Dawn-űrszondája. A kisbolygóöv legnagyobb égitestét még nem vizsgálta űreszköz közvetlen közelről. A sok vízjeget tartalmazó és néha vízgőzt kibocsájtó Ceres valószínűleg egy fejlődésben megrekedt bolygókezdemény, amilyet korábban még nem láthattunk ilyen részletességgel. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja - Kereszturi Ákos, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa készített - részletes anyagot állított össze..." [HAI.]

DOMBI Margit: Kalandjáték - fizikával fűszerezve. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 20. 12. sz. p. 380. Az MTA Atommagkutató Intézetben az interaktív médiát, azon belül is a kalandjátékot hívják segítségül a természettudományok népszerűsítésére. A debreceni Apolló moziban nemrégiben mutatták be a Miazma című interaktív filmet. A játékosok - sok rejtvényfejtés, kreatív probléma megoldás, és persze fizikai ismeretek elsajátítása által - misztikus titkok birtokába juthatnak. A fikciós történet helyszíne az Atomki, ahol az intézet alapító igazgatója, Szalay Sándor professzor annak idején elrejtett egy meteoritot. A meteorit még a XVIII. században hullott alá és került a debreceni Hatvani István vegyész- és fizikusprofesszor birtokába..."[HAI.]

LADÁNYI Tamás: A Tejút Tenerife szigetén. A hátlapon. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 20. 12. sz. p. 383., hátsó külső borító. "...A kiváló asztroklímának köszönhetően a múlt század hatvanas éveiben egy csillagászati komplexumot telepítettek ide, amelynek szerepét - a turizmus növekedésével párhuzamosan növekvő fényszennyezés miatt - egyre inkább a közeli La Palma obszervatóriumai veszik át. [...] A kép hátterében a Tejút kel fel, amely tavasszal ismét feltűnik az égen az éjszaka második felében. A horizont feletti halvány elszíneződést a part menti települések alulról érkező fényei okozzák..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 27. 13. sz. pp. 404-405. [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Új galaktikus sebességrekorder. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 27. 13. sz. pp. 410-411. "Egy nemzetközi csillagászcsoport újabb hipersebességű csillagot fedezett fel a Tejútrendszerben: az US708 jelű csillag másodpercenként 1200 kilométeres sebességével új galaktikus sebességrekordot ért el, ami egyúttal azt is jelenti, hogy túlszárnyalta a galaxis végleges elhagyásához szükséges "szökési" (vagy negyedik kozmikus) sebességet, s idővel ki fog szakadni belőle..."[HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: A második természetes kvázikristály. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. márc. 27. 13. sz. p. 411. Egy amerikai-olasz kutatócsoport egy Szibériában lezuhant, 4,5 milliárd éves meteoritban felfedezte az eddig ismert második természetes úton keletkezett kvázikristályt..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Több évszázados csillagászati rejtély titka. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. ápr. 3. 14. sz. p. 443. "Az 1670-es években új, szabad szemmel is jól látható csillag ragyogott fel az égbolton, amely ezt követően jó két éven át, változó fényességgel észlelhető volt. [...] Kiderült, hogy a jelenség nem szokványos nóva volt, mint sokáig gyanították, hanem egy annál sokkal ritkább és csak néhány éve azonosított folyamat: két csillag ütközése és összeolvadása váltotta ki. Az eredményről a kutatók a Nature-ben számoltak be. [...] Hivatalos csillagászati elnevezése pedig Nova Vulpeculae 1670 lett..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Csapásváltásból csapásmérés lett. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. ápr. 10. 15. sz. pp. 451-452., címlapkép. "A Naprendszer keletkezésének nagyon korai időszakában a Naptól viszonylag távolabb már létrejött Jupiter kezdeti pályájáról letérve a belsőbb övezetek felé sodródott, ahol hatalmas romboló golyóként elpusztította az ott kialakult belső bolygók első generációját, majd a változó körülmények hatására ismét irányt váltott, és kifelé kezdett vándorolni, mígnem végül megállapodott jelenlegi stabil pályáján. Röviden így foglalható össze a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban most megjelent tanulmányban ismertetett újabb elképzelés,..." A címlapkép felirata: Kóválygó bolygó. [HAI.]

FARKAS Alexandra - KRISKA György - HERCZEG Tamás - HORVÁTH Gábor: Jég és Föld között. Navigáció égre néző vikingekkel. 2. = Élet és Tudomány 70. 2015. ápr. 10. 15. sz. pp. 464-466. Csillagászat: a cikk utolsó "Naptevékenység vagy vulkánok?" című fejezete. [HAI.]

Üstökösporból Merkúr-bevonat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. ápr. 10. 15. sz. pp. 474-475. "A Merkúr feltűnően sötét, fényt alig visszaverő felszínének rejtélye régóta foglalkoztatja a csillagászokat. Most egy kutatócsoport új magyarázattal állt elő: a Nature Geoscience-ben megjelent cikkükben azt elemzik, hogy a bolygó közelében elhaladó üstökösöktől származó szénpor évmilliárdok alatt hogyan vonhatta be fekete "festékként" a Merkúr felszínét..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Megtalálták a galaxishalmazok korai előfutárait. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. ápr. 17. 16. sz. pp. 483-484. "Az Európai Űrügynökség (ESA) Herschel és Planck Űrobszervatóriumainak a Világegyetem távoli peremvidékére vonatkozó megfigyeléseinek összehangolásával úgy tűnik, a csillagászoknak sikerült végre az Univerzumban ma látható óriási galaxishalmazok előfutárainak a nyomára bukkanni. Az eddig hiányzó láncszemnek a felfedezéséről a kutatók az Astronomy & Astrophysics-ben számoltak be..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Szemet gyönyörködtető tudomány. A Hubble-űrtávcső 25 éve. = Élet és Tudomány 70. 2015. ápr. 17. 16. sz. pp. 496-498., címlapkép. A Hubble-űrtávcsővel elért eredmények megemlítve a magyar vonatkozásokat is. A címlapkép felirata: Szülinapos űrszemünk.; A Lófej-köd az Orionban (A Hubble-űrtávcső felvétele). [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Gyakoriak lehetnek a Tatooine-szerű bolygók. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. ápr. 17. 16. sz. pp. 506-507. "Ismét megdőlt egy dogma: két asztrofizikus számítógépes szimulációval járt utána annak a szakemberek között széles körben elfogadott állításnak, miszerint a kettős vagy többes csillagrendszerekben nem képződhetnek kőzetbolygók. [...] Ám mint az most a kutatók Astrophysical Journalhez beküldött cikkéből kiderül, ez tévhiedelemnek bizonyult, és a Csillagok háborújából világszerte jól ismert Tatooine bolygóhoz hasonló világok viszonylag könnyen létrejöhetnek..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A vörös bolygó gleccsermérlege. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. ápr. 24. 17. sz. pp. 516-517. "...a koppenhágai Niels Bohr Intézet egy kutatócsoportja a SHARAD eddigi megfigyeléseit számítógépes gleccsermodellekkel összevetve megbecsülte a felszín alatt rejtőző gleccserek teljes jégtömegét, amely számításaik szerint a bolygó teljes felszínét több mint 1 méter magas jégréteggel vonhatná be. Az eredményekről a kutatók a Geophysical Research Letters-ben számoltak be..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Szupermasszív fekete lyuk egy törpegalaxisban. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 1. 18. sz. p. 549. "Asztrofizikusok szupernagy tömegű fekete lyukat fedeztek fel egy olyan törpegalaxisban, ahol az eddigi elméleti modellek alapján egyáltalán nem számítottak rá. [...] A Henize 2-10 egy kis, szabálytalan galaxis, amely csillagászati léptékben viszonylag közel - 30 millió fényévre - esik hozzánk..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 1. 18. sz. pp. 564-565. [HAI.]

A sötét anyag ismeretlen ereje? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 1. 18. sz. pp. 570-571. "...A felfedezésről a kutatók a Monthly Notices of the Rolyal Astronomical Societyben számoltak be. A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei nagyon nagy távcsövével (VLT) és a Hubble-űrtávcsővel az Abbel 3827-galaxishalmazban négy galaxis egymással való ütközését vizsgálták. [...] az ütközésben résztvevő egyik galaxis esetében az őt beágyazó sötét anyag csomó mintegy 5000 fényévvel lemarad a galaxis fénylő anyagától. Ilyen "késés" abban az esetben jöhet létre, ha a sötét anyag akár csak nagyon csekély mértékben is, de a gravitáció mellett valami egyéb, eddig ismeretlen természetű módon is kölcsön hat önmagával, s ez lefékezi a mozgását..." [HAI.]

MWC 480 csillag. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 1. 18. sz. pp. 570-571. "Csillagászok egy fiatal csillag körüli protoplanetáris korongban az élet felépítéséhez nélkülözhetetlen bonyolult szerves molekulákat észleltek. A felfedezés, amelyről a kutatók a Nature-ben számoltak be, az ALMA- (Atacama Large Millimetes/submillimeter Array) rádiótávcsőrendszernek köszönhető..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Folyékony (sós)víz a Marson? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 1. 18. sz. p. 571. "...Most a NASA Curiosity robotjának vizsgálataiból a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy kevéssel a felszín alatt cseppfolyós víz is létezhet erősen sós oldat formájában: a talajban kimutatott perklorátsók ugyanis a légkörből lecsapódó vízpárát erősen abszorbeálják, az így létrejövő sós oldat fagyáspontja pedig lecsökken és emiatt nem fagy meg. Az eredményről a kutatók a Nature-ben számoltak be..." [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Vénusz-párta. A hátlapon. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 1. 18. sz. p. 575., hátsó külső borító. "...A hátlapképünk a tihanyi Belső-tó partján készült, ahol a nádasnak, a gémeskútnak, és a piros tűzoltókocsinak a település közvilágítása adott derítést. A felvételen a bolygó aktuálisan a Hyadok és a Fiastyúk csillaghalmazai között tartózkodott, ez utóbbit 2,5 fokra megközelítve. A Vénuszt körülvevő párta, azaz színes gyűrű kialakulása egy fényelhajlási effektusra vezethető vissza..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A galaxisok sorvadása belülről indul. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 8. 19. sz. p. 580. "Egy nemzetközi csillagászcsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) nagyon nagy távcsöve (VLT) és a Hubble-űrtávcső megfigyeléseire alapozva megállapította, hogy a Világegyetem fejlődése során az elliptikus óriásgalaxisokban a csillagképződés üteme először a galaxisok szívében kezdett erőteljesen csökkenni, majd onnan fokozatosan kifelé terjedve jutott el a galaxisok peremvidékéig..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Programozás 600 millió km távolságból. Interjú Balázs Andrással. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 8. 19. sz. pp. 588-589. "Széchenyi-díjat kaptak nemrégiben a Rosetta-programban közreműködő szakemberek: Apáthy István, Bánfalvy Antal, és Balázs András. Utóbbi az MTA Wigner Fizikai Központ mérnök űrkutatója. A szonda leszálló egysége, a Philae az ő munkájának eredményei nélkül aligha végezte volna el történelmi méréseit a Csurmujov-Geraszimenko-üstökös felszínén. Vele beszélgetünk a részletekről..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Életrevaló molekulákkal telítettek a csillagbölcsők. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 8. 19. sz. pp. 602-603. "Összetett szerves molekulákkal telítettek azok az anyagfelhők amelyekben a csillagok születnek. Közülük is az egyik legfontosabb vegyületnek tűnik a formamid (NH2 CHO), amelyből megfelelő körülmények között cukrok, aminosavak, sőt nukleinsavak - az élet nélkülözhetetlen építőelemei - képződhetnek. Egy spanyol asztrofizikusok vezette nemzetközi kutatócsoport öt protocsillag-felhőben mutatta ki ezt a fontos prebiotikus molekulát, [...] A Monthly Notices of the Astronomical Societi csillagászati szakfolyóiratban a kutatásról megjelent cikkükben a kutatók azt az elképzelésüket is felvázolják, hogyan keletkezhetett ez a molekula a csillagközi molekuláris felhőkben. Mint írják, úgy vélik, hogy a folyamat parányi porszemcsék felületén mehet végbe izociánsavból (HNCO) hidrogénfelvétellel..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: A New Horizons első színes portréja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 8. 19. sz. pp. 602-603. "A NASA Plútóhoz közeledő New Horizons missziójának Ralph képalkotó berendezése elkészítette első - még távoli - felvételét a Plútó-Charon kettősről [...] A most közzétett felvétel felbontása még meglehetősen gyenge, közelebbi részletek még nem ismerhetők fel rajta. [...] a Plútó jóval fényesebbnek látszik, mint halvány kísérője." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Ciripelő elektronok és a neutrínótömeg. Részecskefizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 15. 20. sz. pp. 611-612. "...Az első sávhoz tartozó frekvenciából a kripton-83 atommagjának béta-bomlásából származó elektron energiája 30 elektronvolt pontossággal határozható meg. A Projekt 8 kísérlet végső célja azonban a neutrínó tömegének meghatározása. [...] Végül: a neutrínó tömege alapvető fontosságú a kozmológiában is, egyebek között meghatározó szerepe van a galaxisok morfológiájának és eloszlásának kialakításában..." Az idézet utolsó mondata a cikkben található, csillagászathoz kapcsolható rész teljes szövege. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Villámvadászat részecskezáporokkal. Légkörfizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 15. 20. sz. p. 613. "...a kozmikus részecskezáporok elektromosan töltött részecskéi által kisugárzott rádióhullámok megfigyelése hatékony módszer lehet a zivatar felhőkben létrejövő elektromos terek meghatározására. Meglepő eredményükről - amelyet holland rádiótávcsövek zivatarok idején feljegyzett adatainak elemzésére alapoztak - a Physical Review Letters-ben számoltak be..." [HAI.]

BERNÁTH Balázs - FARKAS Alexandra - HORVÁTH Gábor: Hol vagyok? Merre tartok? Navigáció égre néző vikingekkel. 3. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 15. 20. sz. pp. 623-625. "A Grönlandon feltárt híres viking kori fatárcsatöredék részletes elemzésekor egy összetett navigációs műszer lehetőségét ismerték fel az ELTE Környezetoptika Laboratóriumának kutatói. Az új elmélet bizonyíthatja, hogy az ókori civilizációk hatással lehettek a középkori észak-európai népekre is ..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Átmeneti szupernóva: a hiányzó láncszem. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 15. 20. sz. pp. 634-635. "Egy nemzetközi csillagászcsoportnak a nagyon nagy távcsőrendszer (VLA) megfigyelései alapján sikerült azonosítania a szupernóvák egy régóta gyanított változatát. A hiányzó láncszem átmenetet képez a szupernóva-robbanások két már ismert fajtája között, amelyek egyikét fényes gammakitörés ((gamma-ray burst: GRB) kíséri míg a másiknál nem lép fel ilyen jelenség. A felfedezésről a kutatók az Astrophysical Journal-ben számoltak be..." Az SN 2012ap jelű szupernóva vizsgálatából levont következtetések. [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: A legújabb távolságrekorder galaxis. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 15. 20. sz. pp. 634-635. "Egy nemzetközi csillagászcsoport kivételesen fényes ősi galaxist fedezett fel, amelyről sikerült megállapítani, hogy több mint 13 milliárd fényév távolságra van. [...] Az EGS-zs8-1 jelzésű galaxist eredetileg a Hubble- és a Spitzer-űrtávcsövek felvételein fedezték fel, amelyeken a domináló kék fény hívta fel rá a csillagászok figyelmét. [...] a felfedezésről az Astrophysical Journal Letters-ben megjelent cikk..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Korai Világegyetem - sok vízzel. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 15. 20. sz. p. 635. "...amerikai és izraeli asztrofizikusok. Elméleti modell-számításaik, amelyekről az Astrophysical Journal Letters-ben cikkükben számoltak be, meglepő eredményre vezettek: kiderült, hogy már alig 1 milliárd évvel a Nagy Bumm után bizonyos molekuláris felhőkben ahhoz hasonló koncentrációban keletkezhetett vízgőz , mint amekkorát mai közelebbi környezetünkben figyelhetünk meg..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Születő bolygórendszer. Rádiócsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 22. 21. sz. pp. 644-645. "Tavaly novemberben szenzációs felvételeket tettek közzé az ALMA rádiótávcsövei mellett dolgozó csillagászok: a látványos hamis színezésű képen egy fiatal csillag körüli protoplanetáris korong meghökkentően részletes szerkezete látható, benne fényes koncentrikus gyűrűk sorozata, amelyeket sötétebb (anyagmentes) hézagok választanak el egymástól. A kutatók értelmezése szerint egy születőben lévő bolygórendszer fejlődésének korai szakaszát sikerült lencsevégre kapni. Ezzel azonban nem minden szakember értett egyet. [...] A HL Tau rendszere nagyon fiatal, alig 1 millió éves, tőlünk 450 fényévre a Bika (Taurus) csillagkép irányában található..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Űrpszichológia a Marson és a Földön. Interjú Ehmann Beával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 22. 21. sz. pp. 652-653. "A Mars-utazás megvalósítása a technikai nehézségek mellett pszichológiai kérdéseket is felvet. A problémák tisztázására végezték el a Mars-500 kísérletet, melyben hat, különböző nemzetiségű férfi vett részt szimulált űrutazáson. A tapasztalatok feldolgozása még tart. A kutatásban részt vettek magyar szakemberek is; nem véletlenül, hiszen világelsők vagyunk az űrpszichológia terén. Ehmann Bea pszichológussal, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetünk a részletekről..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: 3,8 milliárd éves a Merkúr mágneses tere. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 22. 21. sz. pp. 666-667. "...A második, négy évig a bolygó körül keringő űrszonda, a Messenger e hónap elején fejezte be küldetését utolsó manőverével a felszínbe csapódva. Ereszkedése közben olyan értékes új felfedezéseket tett a bolygó mágneses terével kapcsolatban, amelynek alapján megállapítható volt, hogy a mezőt generáló belső mágneses dinamó már kevéssel a bolygó születése után, mintegy 3,8 milliárd évvel működésbe lépett... " [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Magyar űrfórum Sopronban. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 29. 22. sz. p. 675. "...Az első Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai szemináriumot 1972-ben tartották, [...] A 29. alkalommal megrendezett összejövetel új nevet kapott, Magyar Űrkutatási Fórum néven hirdették meg. [...] 26 előadás hangzott el, és 22 poszterbemutató volt látható és hallható. Szó esett olyan hagyományosnak mondható kutatásokról, mint a napfizika, geofizika, légkörfizika, meteorológia, űrgeodézia, űrcsillagászat..." A cikk végén Illés Erzsébet véleménye, rövid értékelése is olvasható az összejövetelről. [HAI.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Tűzhányóktól a napkitörésekig. Felfedezők Napja. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 29. 22. sz. pp. 676-677. "...szerepelt a kínálatban mindaz, ami földtan, sőt az "égtan" egyes területei is. [...] a földön "belüli" vulkánok mellet a földönkívüli vulkánokról is izgalmas előadást hallhatott a szép számú közönség. [...] Szerepelt a programban [...] a napfizika is. Utóbbit maguk a látogatók is tanulmányozhatták, hiszen egy speciális távcsővel napkitöréseket lehetett megfigyelni. Átadták a Tudománymecénás-díjat is, és a Magyar Felfedező Nagydíjat és a Magyar Asztronautikai Társaság diákpályázatának nyertesei is itt vehették át díjaikat..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Szuper gömbhalmaz születik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 29. 22. sz. pp. 698-699. "...Most az Atacamai Nagy milliméteres/szubmilliméteres rádiótávcső-hálózat (ALMA) mellett dolgozó egyik csillagászcsoport fedezte fel az első olyan objektumot, amely nagy valószínűséggel egy gigantikus gömbhalmaz előfutára lehet: egy hihetetlenül masszív és sűrű, ám ma még teljesen csillagmentes molekuláris gázfelhőt. A felfedezésről a kutatók az Astrophysical Journal-benszámoltak be. A kutatók által csak Robbanócukorkának (Firecrackernek) becézett objektum tőlünk mintegy 50 millió fényévre a híres Csáp- (vagy Antenna-) galaxispárba ágyazva található..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Megoldódhat a hiányzó antianyag rejtélye? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 29. 22. sz. p. 699. "Egy, a teljes Világegyetemet átható "balkezes" mágneses tér felfedezése segíthet egy régi rejtély - az Univerzumból hiányzó antianyag - megoldásában az Arizónai Állami Egyetem professzora, Tanmay Vachaspati vezette kutatócsoport a felfedezésről a Monthly Notices of the Rolyal Astronomical Society folyóiratban számolt be..." [HAI.]

JUHARI Zsuzsanna: Warwick kastélya. A hátlapon. = Élet és Tudomány 70. 2015. máj. 29. 22. sz. p. 703., hátsó külső borító. A szöveg nem említi, de a fotó jobb oldalán az egyik bástya falán egy vertikális napóra látható, amelynek "számlapján" óravonalak vannak, de sem római sem arab számok nem találhatók rajta. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A csillagok zenéjétől a csillagoségbolt-parkokig. Interjú Kolláth Zoltánnal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 5. 23. sz. pp. 716-717. "A fény Nemzetközi Évében nem lehet nem beszélni a csillagászok egyik legnagyobb ellenségéről, a fényszennyezésről. De azt is elmondhatjuk, hogy hazánkban két csillagoségbolt-park is található, ami világviszonylatban is jelentős eredmény. Kolláth Zoltán csillagász, a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki karának egyetemi tanára nélkül ezek aligha jöhettek volna létre. Vele beszélgetünk a részletekről..." [HAI.]

ALMÁR Iván: Ami keveset a Plútóról tud(t)unk... Űrszonda a Naprendszer szélén. 1. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 5. 23. sz. pp. 720-723. "Nemrég volt 60 éve annak, hogy 1955. március 23-án "Ami keveset a Plútóról tudunk..." címmel cikkem jelent meg az Élet és Tudomány X. évfolyamának 12. számában. Akkor volt Percival Lowel születésének századik évfordulója. [...] Az alábbiakban szó szerint közöljük 1955-ben megjelent cikkemet, [...] Hogy kontextusba helyezzük az akkor még "Almár Iván aspiráns" aláírással megjelenteket, az azóta történt fejleményekről kommentárokat helyeztünk el..." Fejezetcímek: Kutatás az "X bolygó után. Különleges pályán. Kisbolygó vagy nagybolygó? Túl a Plútón. [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 5. 23. sz. pp. 724-725. [HAI.]

ALMÁR Iván: A Plútó és vidéke. Űrszonda a Naprendszer szélén. 2. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 12. 24. sz. pp. 755-757. Fejezetcímek: Újdonságok. Törpebolygóvá lefokozva. Közelít a New Horizons. [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: A Világegyetem legfényesebb galaxisa. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 12. 24. sz. pp. 762-763. "...Mint arról az Astrophysical Journalben megjelent cikkükben a kutatók beszámolnak, az új objektum (és több hozzá hasonló, szintén nemrég felfedezett társa) számára egyúttal egy új besorolási osztályt - az extrém fényes infravörös galaxisokét - is létrehoztak. A WISE J224607.57-052635.0 galaxis belsejében minden bizonnyal egy gigantikus fekete lyuk lapul,..." [HAI.]

ALMÁR Iván: New Horizons. A hátlapon. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 12. 24. sz. p. 767., hátsó külső borító. "...Az űrszonda fő céljai a következők: a Plútó-rendszer és legalább még egy távolabbi égitest vizsgálata; a Plútó és Charon feltérképezése; újabb holdak, esetleg gyűrűk keresése; a felszín és a légkör összetételének, hőmérsékletének stb. felmérése..." A borító felirata: New Horizons - még a Földön. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Közel köralakú kőzetbolygó-pályák. Exobolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 19. 25. sz. pp. 772-773. "...az Astrophysical Journalben megjelent új elemzés szerint viszont - amely 28 csillag összesen 74 bolygólyának adatain alapul - a kisebb, nagyságrendileg a Földhöz hasonló méretű bolygók esetében a körhöz közeli pályák meglehetősen gyakoriak lehetnek..." [HAI.]

BARTA András - FARKAS Alexandra - HORVÁTH Gábor: Útmutató fénytünemények. Navigáció égre néző vikingekkel. 4. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 19. 25. sz. pp. 790-792. "Az Atlanti-óceánt átszelő vakmerő viking hajósoknak felfedezőútjaik során égi fénypászmák és lebegő délibábok is irányt mutathattak..." Fejezetcímek: Láthatóvá válik a láthatatlan. Napbecslés szabad szemmel. Fény-árnyék játék. [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Rosetta: újabb meglepetés az üstökösnél. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 19. 25. sz. p. 795. "...A megfigyelt spektrumvonalak relatív intenzitásait összehasonlítva az elemzésből megállapítható, hogy az üstökösmagból kiszabadult gázok (víz és széndioxid) lebomlása meglepően gyorsan, a magtól mintegy 1 kilométeres távolságban megtörténik..." [HAI.]

Múzeumok Éjszakája. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 19. 25. sz. p. 797. "Múzeumok éjszakája 2015 a Planetáriumban. A TIT Budapesti Planetárium idén is csatlakozik a Múzeumok Éjszakája rendezvényeihez. Az érdeklődők június 20-án 19 órától 21-én 01 óráig látogathatják a kiállításokat és megtekinthetik a kupolatermünkben vetített műsorokat..." Figyelemfelkeltő hirdetés. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A Philae ébredése. Üstököskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 26. 26. sz. p. 805. "Június 13-án, hét hónapnyi hibernáció után feléledt dermedtségéből a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű (a kutatók által csak Csurinak becézett) üstökösön landolt kis leszállóegység a Philae..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 26. 26. sz. pp. 824-825. [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Életnyomokat őrizhet a marsi üveg. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. jún. 26. 26. sz. pp. 826-827. "Amerikai kutatók nagymennyiségű üveglerakódások jeleit fedezték fel a Marson, amelyek a bolygónak ütköző meteoritok becsapódásakor alakulhattak ki és szóródhattak szét a bolygó felszínén..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Schrödinger macskája és a gravitációs idődilatáció. Fizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 3. 27. sz. pp. 836-837. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A bolygók űridőjárása a Föld szolgálatában. Interjú Opitz Andreával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 3. 27. sz. pp. 844-845. "Opitz Andrea űrkutató és csillagász, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa 12 év után tért haza külföldről. Svájcban doktorált, Franciaországban volt posztdoktori ösztöndíjas és legutóbb az ESTEC-ben, az Európai Űrügynökség (ESA) hollandiai központjában dolgozott. Bolygónk űridőjárásán kívül főként a Vénusz és a Mars űridőjárását kutatja, sőt az üstökösök plazmakörnyezetét is tanulmányozza. Válaszaiból megtudhatjuk, miért lehetnek nagyon hasznosak a más égitesteknél szerzett ismeretek a Föld számára..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Első generációs csillagokra bukkantak? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 3. 27. sz. pp. 858-859. "Elméleti alapon már régóta feltételezik, hogy a világegyetem legkorábbi csillagai - az úgynevezett első generációs (vagy másik besorolás szerint III. populációs) csillagok a kevéssel a nagy bumm után létrejött, csak hidrogént, héliumot és nyomokban lítiumot tartalmazó ősanyagból születtek. [...] A CR7 [jelzésű galaxis] semleges hidrogén- hélium gázok mellett erősen ionizált héliumra utaló vonalakat találtak, de ezen túl semmilyen más, elemekre utaló jeleket nem tudtak kimutatni. [...] feltételezhető, hogy végre sikerült első generációs csillagok nyomaira bukkanni, állítják a kutatók az Astrophysical Journal-ben megjelent cikkükben..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Meghosszabbítják a Rosetta-missziót. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 3. 27. sz. p. 860. "...a küldetést kilenc hónappal, 2016 szeptember végéig meghosszabbítják, s a módosított program befejezéseként a szonda is leszáll az üstökösre..." [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Napfoltok között. A hátlapon. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 3. 27. sz. p. 863., hátsó külső borító. "A hátlapon közölt kép a veszprémi Castor Csillagvizsgálóból készült, [...] A napkorong előtt átvonuló repülőről nyilvánvalóan csak akkor sikerülhet jó felvétel, amennyiben a Nap a pályáján éppen egy légifolyosót keresztez. A kép 1200 mm fókusztávolsággal készült, így nagyszámú napfolt is található rajta: balról jobbra haladva az AR 2356 - AR 2363 számú csoportok azonosíthatók a fotoszférán..." [HAI.]

ÉT-galéria. Élet és Tudomány képekben. Hold - Vénusz - Jupiter a múzeumok éjszakáján. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 10. 28. sz. pp. 886-887. "Horváth Miklós felvétele. H. J. [Herczeg János] rovatvezető kommentárja: "...Egy geocentrikus nézetű naprendszeri látképet csatolunk hozzá. A bolygópályák síkjától erősen elhajlik a holdpálya, mintha erre utalna az égre rajzolódó ortodox kereszt három ága..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Nem túl népes a Világegyetem pereme. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 10. 28. sz. pp. 890-891. "Az eddig becsültnél akár nagyságrendekkel is kevesebb galaxis lehet a távoli Világegyetemben, állítják a Michigani Állami Egyetem kutatói egy az Astrophysical Journal Letters-ben most megjelent tanulmányban... "[HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A Behemót. Exobolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 17. 29. sz. pp. 899-900. "Csillagászok a NASA Hubble űrtávcsővel hatalmas csóvaszerű hidrogén felhőt fedeztek fel egy közeli csillag (már régebbem felfedezett) bolygója körül. Az üstökösök csóvájára emlékeztető gázfelhő [...] kiterjedése mintegy 50-szer haladja meg a csillag átmérőjét. A hidrogén egy forró, a Neptunuszhoz hasonló méretű exobolygó légköréből párolog el az anyacsillag extrém sugárzásának hatására. A felfedezésről a kutatók a Nature-ben számoltak be..." A GJ 436 körül keringő GJ 436b jelű exobolygóról. [HAI.]

GÁTI József - NÉMETHY Krisztina: Az űrrobotika magyar személyisége. Emlékezés Bejczy Antalra. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 17. 29. sz. pp. 905-907. "A közelmúltban hunyt el Bejczy Antal fizkus, az Amerikai Űrkutatási Hívatal, a NASA Jet Propulsion Laboratory vezető kutatója, a Californiai Institute of Technology, a Washington University in St. Louis professzora. A nemzetközi űrkutatás és robotika kiemelkedő alakját annak az Óbudai egyetemnek a kutatói idézik fel, amelynek díszdoktora volt, és ahol az év elején köszöntötték a nemzetközi hírű tudóst születése 85. évfordulója alkalmából..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Ismét lendületben a hadronok. Interjú Pásztor Gabriellával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 17. 29. sz. pp. 908-909. "Ismét beindult az LHC. A Higgs-bozon felfedezése után új lendülettel ütköztetik a hadronokat, hogy megoldást keressenek a sötét anyag problémájára és a világegyetem más nagy kérdéseire. Pásztor Gabriella fizikus eddig a CERN-ben dolgozott. Az MTA Lendület programjának nyerteseként ősztől az ELTE Fizikai Intézetében alakít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot. Céljuk, hogy bekukkantsanak a részecskefizika Standard Modellje mögé, valamint tanulmányozzák az Ősrobbanás után néhány milliomod másodperccel az univerzumot betöltő sűrű és forró kvarkanyag tulajdonságait..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Kavicsgyűrű egy fiatal egy fiatal csillag körül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 17. 29. sz. p. 923. "...Most a Jane Greaves (St Andrews-i Egyetem) és Anita Richards (Manchesteri Egyetem) vezette csillagászcsoport az interferometrikus üzemmódban egyetlen nagyon nagy felbontású rádiótávcsőként működő brit e-MERLIN rádiótávcsőrendszer utóbbi évek alatt felhalmozott hatalmas adatbázisának rendszerezése közben figyelt fel a DG Taurira, amely nagyon fiatal, csupán 2,5 millió éves csillag, tőlünk 450 fényévre a Bika (Taurus) csillagképben. A rádióhullámok tartományában olyan halvány derengést észleltek körülötte amilyen jellemzően a fiatal csillagok körül összeállt nagyobb kőzetszemcséktől érkezik..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Fantasztikus közelképek a Plútóról és a Charonról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 24. 30. sz. pp. 954-955. "Megtörtént a nagy találkozás: a NASA New Horizons szondája sikeresen elrepült a Plútó mellett, s azóta már első közeli felvételeit is eljuttatta a földi irányítóközpontba..." [HAI.]

Kedves Látogatóink! = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 24. 30. sz. p. 957. "A viharkárok miatt a Népliget katasztrófasújtotta területté lett nyilvánítva. Ezért a Planetárium bizonytalan ideig ZÁRVA TART, csoportokat és egyéni látogatókat nem tudunk fogadni, műsorokat nem vetítünk. A változásról tájékoztatót fogunk adni. Megértésüket köszönjük! TIT Budapesti Planetárium." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Költő, nyelvzseni és csillagász. 100 éve született Zerinváry Szilárd. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 31. 31. sz. pp. 969-971. "A száz éve született Zerinváry Szilárdnak (1915-1958) nehéz történelmi időszak és rövid földi lét adatott. [...] Tudományos kutató, csillagászati és geofizikai szakíró, A távcső világa társszerzője, természettudományos ismeretterjesztő, tanár, katonatiszt, költő, szakfordító és szaklektor volt - egy személyben..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 31. 31. sz. pp. 980-981. [HAI.]

TAJTI Róbert: Az éjszaka nappala. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 31. 31. sz. pp. 982-983. "...Képeimet az éjszaka különböző időszakaiban fotóztam, mesterséges, illetve természetes fényekkel. Állvány segítségével a harminc másodperces záridőtől az órás záridőig készítettem felvételeimet..." A bemutatott öt fénykép közül két-három nevezhető asztrofotónak, köztük egy hosszú záridős ezért "csíkhúzós" a legszembeötlőbb. [HAI.]

MANGEL Gyöngyi: Miért éppen a Föld? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 31. 31. sz. pp. 986-987. Földünk legközelebbi bolygószomszédai, a Vénusz és a Mars számos tulajdonsága meglehetősen hasonló, mindhárom a Naprendszer lakható zónájába esik, mégis egyedül bolygónkon alakult ki élet, [...] Egy, a Nature Geoscience-ben most megjelent tanulmány a földkéreg korai fejlődésében véli megtalálni a magyarázatot..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Közelebb egy évszázados csillagászati rejtélyhez. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. júl. 31. 31. sz. p. 988. ...a Bázeli Egyetem kutatói: sikerült azonosítaniuk az egyik molekulát, amely felelős a csillagfény egy részének elnyeléséért: ez a csillagközi anyagban kimutatható, pozitív töltésű fullerén molekula (C60-molekula vagy közismertebb nevén futball-labda-molekula) pozitív ionja. A kutatás eredményét ismertető cikk a Nature-ben jelent meg. Még 1922-ben fedezte fel Mary Lea Heger amerikai csillagász, hogy a csillagok hozzánk érkező fényében rejtélyes sötét sávok észlelhetők, [...] Ezek a diffúz csillagközi sávok (Diffuse Interstellar Bands: DIB-ek), amelyekből ma már több mint 400-at ismerünk..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Egy különleges páros. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 7. 32. sz. pp. 995-996. "Egy nemzetközi kutatócsoport az ESA Gaia-missziója - amatőr csillagászok hatékony közreműködésével - kivételesen ritka kettőscsillagot fedezett fel: a fehér törpéből és hatalmas térfogatúra puffadt társából álló, kataklizmikus változócsillagok egy ritka csoportjába sorolható párost, [...] fedési kettőst alkotnak, [...] a Gaia14aae kettőst [...] az AM Canum Venaticorum (AM VCn) típusú változók körébe sorolják..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Földfivér. Exobolygó kutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 7. 32. sz. pp. 996-997. "A NASA Kepler-missziójának egyik kiértékelő csoportja sikeresen igazolta az első olyan közel Föld-méretű bolygó felfedezését, amely a Naphoz hasonló csillag lakható zónájában kering s ahol a víz cseppfolyós halmazállapotban létezhet..." Kepler-452b [HAI.]

HORVÁTH Gábor - EGRI Ádám - BARTA András - FARKAS Alexandra: Napkővel három lépésben. Navigáció égre néző vikingekkel. 5. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 7. 32. sz. pp. 1008-1010. "Korának egyik legnagyobb hőse, Ragnar Lothbrok, a közelmúlt nagysikerű, Vikingek című filmsorozata szerint egy vándortól kapott rejtélyes napkővel navigálva hajózik el elsőként nyugat felé. A féltve őrzött eszközt a felfedező harcos sötét felhők és vastag köd jelenlétében használta, de vajon hogyan?..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Ha kozmikus óriás galaktikus törpével ütközik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 7. 32. sz. pp. 1018-1019. "Egy több mint 20 ezer ütköző galaxispár megfigyelésén alapuló tanulmány szerint, amikor két lényegesen eltérő méretű galaxis ütközik egymással, a nagyobbik leállítja a további csillagképződést a kisebbikben. A Monthly Notices of the Astronomical Society-ben megjelent cikk szerzői emellett azt is állítják, hogy amennyiben viszont az ütköző galaxisok mérete közel hasonló, úgy a találkozás hatására mindkettőben felgyorsul a csillagképződés üteme..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Helyszíni jelentések a Csuriról. Üstököskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 14. 33. sz. pp. 1028-1029. "Üstökösökben korábban sosem észlelt szerves molekulák, változatos felszín, de meglehetősen homogén belső szerkezet, nagyobb anyagcsomókká összetapadó szerves vegyületek a korábban feltételezett, a jégben viszonylag ritkás, egyenletes eloszlás helyett: ezek a fő címszavak a Rosetta-misszió Philae nevű leszállóegységének a 67P/Csurjumov-Geraszimenko (becenevén Csuri) üstökös felszínén összegyűjtött adatainak feldolgozása nyomán született nyolc összefoglaló elemzésből..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Miről mesélnek a galaxismagok? Interjú Gabányi Krisztinával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 14. 33. sz. pp. 1036-1037. "...fekete lyukak és a kvazárok. Ilyen égitesteket vizsgál Gabányi Krisztina csillagász a FÖMI penci Kozmikus Geodéziai obszervatórium munkacsoportjában. Az OTKA által támogatott programban a kontinenseken átívelő nagy bázisvonalú rádiótávcső-rendszerekkel is dolgoznak. Ezekkel jóval nagyobb felbontás érhető el, mint optikai tartományban..." [HAI.]

GYENGE Norbert - KORSÓS Marianna - ERDÉLYI Róbert: A napkitörés előrejelezhetőségének új eszközei. Megelőzhetőek lesznek a károk? = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 14. 33. sz. pp. 1044-1046. "...A Debreceni Napfizikai Obszervatóriumban olyan kutatások folynak, amelyek hozzájárulhatnak egy valós időben és folyamatosan működő előrejelző rendszer kiépítéséhez..." A GEOS- és a RHESSI-műhold észleléseinek adataiból levont következtetések. [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: A legközelebbi ismert kőzetbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 14. 33. sz. pp. 1050-1051. "Csillagászoknak a NASA Spitzer-űrtávcsövével sikerült igazolni az eddig ismert legközelebbi Naprendszeren kívüli kőzetbolygó felfedezését..." A HD 21913b anyacsillaga a Cassiopeia csillagképben szabad szemmel is látható és tőlünk 21 fényévnyi távolságban helyezkedik el. [HAI.]

Műhold az üvegházhatás vizsgálatára. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 14. 33. sz. pp. 1050-1051. "...A JAXA [Japán Űrkutatási Ügynökség] a 2017-es pénzügyi évben tervezi felbocsájtani a GOSAT-2 műholdat. [...] számos csúcstechnológiájú készülékkel, így például üvegházhatású gázok és felhő/aeroszol-detektáló érzékelőkkel (szenzorokkal) lesz felszerelve..."[HAI.]

LADÁNYI Tamás: Vöröslő kék Hold. A hátlapon. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 14. 33. sz. p. 1055., hátsó külső borító. "Ez év júliusában két alkalommal is tanúi lehettünk a telihold kelésének; először 2-án, majd 31-én láthattuk égi kísérőnket a horizont felett teljesen kikerekedve..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Csillagmigráció a Tejútrendszerben. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 21. 34. sz. p. 1061. "...amerikai és kanadai csillagászoknak a Solan Digitális Égboltfelmérés-III (SDSS-III) egyik alprogramjának keretében sikerült megállapítani, hogy ez a belső migráció a galaxis csillagainak mintegy 30 százalékát érinti. Az eredményről beszámoló, az Astrophysical Journal-ben megjelent tanulmányuk fontos előrelépés,..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Vízmenedék nyomai a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 21. 34. sz. pp. 1082-1083. "...egy hajdani tómeder, amely a Colorádói Egyetem kutatói szerint a felszíni vizek egyik utolsó menedékhelye lehetett a vörös bolygón. A Geology-ban most megjelent tanulmányban a kutatók egy körülbelül 47 négyzetkilométeres - kloridsóból álló - üledéklerakódást vizsgáltak meg, amely a Meridiani-síkságon, az Opportunity marsjáró landolási helyének közelében található..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Lassan halványodik a Világegyetem. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 21. 34. sz. p 1083. "Egy nemzetközi kutatócsoport minden eddiginél pontosabban felmérte több mint 200 ezer galaxis kibocsátott energiáját a Világegyetem egy hozzánk közeli tartományában, és megállapította, hogy összességében ez mindössze fele a 2 milliárd évvel ezelőtti értéknek. Ez a csökkenés az ultraibolya tartománytól a távoli infravörösig a teljes látható spektrumban kimutatható,..."[HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Hontalan szupernovák. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 28. 35. sz. pp. 1092-1093. "...nem a galaxisok belsejében, hanem rajtuk kívül, az intergalaktikus térben robbantak fel. [...] Az összesen 13 ilyen szupernóva megfigyelésén alapuló tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society-ben jelent meg..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 28. 35. sz. pp. 1110-1111. [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Egy újszülött-Jupiter fényképe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 28. 35. sz. pp. 1114-1115. "...A felfedezésről a Science-ben számoltak be. A most felfedezett exobolygó, az 51 Eridani b (51 Eri b) tőlünk nagyjából 97 fényévre, az Eridanus csillagképben található. [...] az első olyan exobolygó amelyet a 8 méteres chilei Gemini Déli-távcsőre szerelt, 2013 novembere óta működő Gemini Bolygómegjelenítő (Gemini Planet Imager: GPI) berendezéssel észleltek..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: A legkisebb ismert szupermasszív fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. aug. 28. 35. sz. p. 1115. "Az eddig ismert legkisebb szupernagy fekete lyukat találták meg a csillagászok a NASA Chandra röntgen-űroszervatóriuma és a chilei 6,5 méteres Clay-távcső segítségével, tőlünk mintegy 340 millió fényévre, az RGG 118 jelzésű galaxisban..." [HAI.]

HEGEDÜS Ramón - FARKAS Alexandra - HORVÁTH Gábor: A napkőhasználat légköroptikai feltételei. Navigáció égre néző vikingekkel. 6. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 4. 36. sz. pp. 1142-1144. "A népszerű elképzelés szerint a felfedező viking hajósok borult időben vagy sűrű ködben napkő segítségével tájékozódtak a nyílt óceánon. De vajon ezekben az időjárási helyzetekben teljesülnek-e ezen titokzatos optikai eszközök használatának légköroptikai feltételei?..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Üstökösbecsapódások és az élet építőköveinek szintézise. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 4. 36. sz. pp. 1146-1147. "...Japán kutatók most kísérletekkel is alátámasztották, hogyan járulhattak hozzá a becsapódó üstökösök az első peptidek szintéziséhez..." [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Asztrofilm. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 4. 36. sz. p. 1150. "Az Ógyallai Szlovák Központi csillagvizsgáló szervezésében idén már kilencedik alkalommal rendezik meg az Asztrofilm-fesztivált, amelyre hazánkból is nagy örömmel fogadtak pályamunkákat..." Október 13-15-e között, a Pöstyéni Fontána Kulturális Közösségi Központban. [HAI.]

Kedves olvasónk! A TIT Budapesti Planetárium programjai 2015. szeptember 14-től november 30-ig. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 11. 37. sz. p. 1154. Egy hetes, korosztályoknak megfelelően színkódos táblázat a csillagászati ismeretterjesztő előadások címéről, időpontjáról. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A sötét energia nyomában: kaméleonvadászat. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 11. 37. sz. pp. 1155-1157. "A sötét energiához kapcsolódó hipotetikus részecskék kimutatására tettek kísérletet a Kaliforniai egyetem (Berkeley) kutatói Holger Müller fizikus professzor vezetésével. A kísérlet, amelyről a Science-ben számoltak be, végül ugyan nem vezetett pozitív eredményre, de a korábbi hasonló próbálkozásoknál három nagyságrenddel szűkebb határok közé szorította a lehetséges paramétereket..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Harmadik helyen a Zselici Csillagoségbolt-park. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 11. 37. sz. pp. 1178-1179. "Augusztusban egy angol turisztikai portál, a "Wanderlust travel magazine" (http.//www.wanderlust.co.uk/) összeállítást közölt Európa, USA és Kanada 13 legjobbnak tartott csillagoségbolt-parkjáról. Ezen a Zselic az előkelő harmadik helyen szerepel, és a Hortobágyi Csillagoségbolt-park is ott van a tízediken..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Gigantikus gammagyűrű az égbolton. Interjú Balázs Lajossal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 18. 38. sz. pp. 1202-1203. "A világegyetem legnagyobb méretű szabályos alakzatát fedezte fel nemrégiben Balázs Lajos tudományos tanácsadó (MTA CSFK) és az általa vezetett kutatócsoport. A kilenc gammakitörésből álló gyűrű látszó átmérője 36 fok az égen, ami 72-szerese a teliholdének. A gammafelvillanások önmagukban is rendkívüli jelenségek, hiszen másodpercek alatt annyi energiát sugároznak ki, mint amennyit Napunk 5 milliárd éves működése során összesen. Az OTKA által is támogatott kutatásokról a csoport vezetőjével beszélgetünk..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Üstökösstop. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 18. 38. sz. pp. 1210-1211. "A NASA Jet Propulsion Laboratóriumának (JPL) kutatói egy Üstökös Stoppos (Comet Hitchhiker) nevű elképzelésen dolgoznak, amelynek célja szondák üstökösök és kisbolygók körüli pályára állítása és/vagy landolása, mégpedig újfajta módon, a kis égitestek mozgási (kinetikus) energiájának a kihasználásával. Mint azt a kutatást vezető Masahiro Ono (JPL) elmondta az elnevezést (csakúgy, mint magát a koncepciót) a Galaxis útikalauz stopposoknak ihlette..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Kettős szupermasszív fekete lyuk kvazárban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 18. 38. sz. pp. 1210-1211. "Egy amerikai-kínai együttműködés keretében végzett csillagászati kutatás során egy kutatópáros a NASA Hubble-űrtávcsövének megfigyelései alapján két szupernagy tömegű fekete lyukat fedezett fel a földhöz legközelebb eső, Markarian 231 nevű kvazárban. [...] Az eredményekről a kutatók az Astrophysikal Journal-ben számoltak be..." [HAI.]

Kedves olvasónk! = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 25. 39. sz. p. 1218. "Örömmel tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Planetáriuma a lapunkban is megjelent műsorterve alapján szeptember 14-én megkezdte őszi szezonját. [...] a szeptember 4-ei magyar-román labdarúgó mérkőzést követően a Népliget melletti arénába be nem jutott rendbontók a stadion környékén törtek-zúztak, amit sajnos a Planetárium is megsínylett. [...] Szerencsére a Planetárium munkatársai áldozatos munkával rendbe hozták az épületet az őszi nyitásra..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Az eddig ismert legősibb galaxis. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 25. 39. sz. pp. 1219-1220. "A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) egyik kutatócsoportja több éves kitartó keresés után megtalálta az eddig ismert legősibb (legtávolabbi) galaxisát. A felfedezésről az Astrophysikal Journal Letters-ben megjelent cikkükben Adi Zitrin (NASA Hubble-űrtávcső), és Richard Ellis asztrofizikus professzor bemutatják azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint az EGS8p7 jelzésű galaxis több mint 13,2 milliárd éves..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 25. 39. sz. pp. 1238-1239. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Bolygók születésének titkai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 25. 39. sz. pp. 1242-1243. "Két, a Naprendszerhez viszonylag közel eső fiatal vörös törpecsillag szinte véletlen felfedezése újabb adalékokkal szolgálhat a bolygók, bolygórendszerek keletkezésének megismeréséhez. Ausztrál csillagászok az újonnan felfedezett, tőlünk mintegy 400 fényévre (kozmikus léptékben "a szomszédban") lévőkét vörös törpe körül nagy kiterjedésű gáz- és porkorongokat találtak, amelyek születőben lévő bolygókról árulkodhatnak. Az egyik törpe a Dél Keresztje, a másik a Kentaur (Centaurus) csillagképben látható..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Iker becsapódási kráterek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. szept. 25. 39. sz. p. 1244. "Svéd kutatók egy a maga nemében páratlan, kettős meteorit-becsapódás nyomaira bukkantak az ország Jämtland tartományában, amely 458 millió évvel ezelőtt az ordovícium időszakában következett be. Erik Sturkell a Gothenburgi Egyetem geofizikus professzora és társai a nagyobbik, 7,5 kilométer átmérőjű hatalmas becsapódási krátert Östersund városától 20 kilométerre délre, míg a másik jóval kisebb, 700 méter átmérőjű krátert attól 16 kilométerre fedezték fel..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: ALMÁ-val a csillagok körül. Interjú Kóspál Ágnessel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 2. 40. sz. pp. 1260-1261. "Az ALMA 54 darab 12 méter átmérőjű és 12 darab 7 méter átmérőjű mozgatható antennából álló rádiótávcső-rendszer a chilei Atacama-sivatagban, 5000 méter magasságban. A legnagyobb földi rádióteleszkóppal sok egyéb mellett megfigyelhetők lesznek a csillagok és bolygórendszerek keletkezésének részletei. Ebben a munkában vesz részt az MTA Lendület programja jóvoltából Kóspál Ágnes csillagász (MTA CSFK Csillagászati Intézet), aki nemrég vehette át a L’Oréal-UNESCO a Nőkért a tudományért díjat..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A forró Jupiterek nagyon gyorsan megszülethetnek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 2. 40. sz. pp. 1274-1275. "Húsz évvel a z első forró Jupiterek felfedezése után még mindig rejtély, hogyan keletkeznek ezek a Naprendszerünktől idegen égitestek. [...] mindössze néhány millió év alatt kerülhetnek frissen született anyacsillaguk közelébe. A Jean-Francois Donati (CNRS) asztrofizikus vezette csoport a felfedezésről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (MMRAS) folyóiratban számolt be..." A V830 Tau-nál végzett megfigyelésekből levont következtetések. [HAI.]

Kedves olvasónk! = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 9. 41. sz. p. 1282. "A 2015/2016-os tanévben rendezik a 7. országos "Kulin György" csillagászati versenyt általános iskolásoknak és a csillagászati, asztrofizikai diákolimpiai válogatóversenyt középiskolásoknak..." Versenyfelhívás. Rendezők, kategóriák, elérhetőségek. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Ma is folyik víz a Marson. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 9. 41. sz. pp. 1284-1285. "Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be a NASA, hogy a Mars körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szonda megfigyelései alapján kutatók minden eddiginél meggyőzőbb bizonyítékot találtak arra, hogy időszakosan ma is fel-felbukkan cseppfolyós víz a vörös bolygó felszínén, ahol jellegzetes, jól látható nyomokat is hagy..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Gravitációs hullámok - késik az észlelés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 9. 41. sz. pp. 1306-1307. "...Egy Science-ben most megjelent cikk újabb kudarcról számolt be: egy nemzetközi kutatócsoport 11 éve folytat olyan megfigyeléseket, amelyekből bizonyos típusú folyamatokban keletkező gravitációs hullámok kimutatását várták, ám nem észleltek semmit. Ez azt sugallja, hogy valami gond lehet az eddig használt asztrofizikai modellekkel..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Naprendszeren kívüli ásványok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 9. 41. sz. pp. 1306-1307. "...Egy a Sciencetific Reports-ban most megjelent tanulmány szerint bizonyos exobolygók szilárd magjában például különféle magnéziumvegyületek gyakorisága sokkal nagyobb lehet, mint a földköpenyben..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A fedési kettőscsillagok reneszánsza. Interjú Borkovits Tamással. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 16. 42. sz. pp. 1324-1325. "...egy sokkal népszerűbb téma az exobolygók keresése indította el a kutatások új forradalmát. Ezen objektumok segítségével az égbolt tudományának alapjait lehet megerősíteni, hiszen minden eddiginél pontosabban lehet meghatározni a csillagok szerkezetét, tömegét és más fontos paramétereit. Borkovits Tamás csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumának munkatársa csoportjával részt vesz ezekben a kutatásokban,..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Sólerakódások a Ceres fényes foltjai? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 16. 42. sz. pp. 1338-1339. "Felfedezésük óta tartják izgalomban a kutatókat (és az érdeklődő nagyközönséget) a március óta a Ceres törpebolygó körül keringő Dawn-űrszonda által már korábban felfedezett rejtélyes fényes foltok, amelyek egy nagy kráter mélyén láthatók. [...] Azt már biztosan tudjuk, hogy nem jég s csaknem biztosak vagyunk abban, hogy valamilyen só. azt azonban még nem tudjuk, hogy milyen összetételű só lehet..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Hogyan formálódott a Rosetta üstököse? Üstököskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 23. 43. sz. pp. 1347-1349. "Két üstökös kis relatív sebességű, lágy ütközése a korai Naprendszerben hozta létre a 67P/Csurjumov-Geraszimenko (becenevén Csuri) üstökös furcsa, gumikacsára emlékeztető alakját - állapította meg az ESA Rosetta missziójának egyik értékelőcsoportja a Nature-ben közzétett tanulmányban..." [HAI.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Generációk találkozása az Űrkutatás Napján. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 23. 43. sz. p. 1349. "Jól időzítette az október 2-i Űrkutatás napját a Magyar Asztonautikai Társaság (MANT) az Óbudai Egyetemen. Magyarország azzal lett teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), hogy október 12-én az Országgyűlés elfogadta az ESA-csatlakozásunkat kimondó törvényjavaslatot. [...] Tari Fruzsina a Magyar űrkutatási Iroda (MÜI) vezetője elmondta, hogy már megjelent az a pályázati felhívás, amelynek elsődleges célja a magyar űripar felzárkóztatása. [...] Both Előd a MANT alelnöke a New Horizons szonda Plútó melletti repüléséről és az első eredményiről beszélt. [...] A következő két előadásban űralkalmazásokról esett szó..." [HAI.]

KORSÓS Marianna - GYENGE Norbert - ERDÉLYI Róbert: A flerek veszélyei. Globális katasztrófát okozhatnak. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 23. 43. sz. pp. 1363-1365. "...míg Földünk időjárásának alakulásáért a Nap elektromágneses sugárzása a felelős, addig az elektromos eszközeink működési zavarainak a hirtelen megnövekedett részecskesugárzás lehet okozója. A szoláris részecskesugárzás vagy ismertebb nevén a napszél, igen erősen meg tud növekedni a nagyobb napkitörések, azaz a flerek és a Nap légkörét alkotó korona anyagának kidobódásai (Coronal Mass Ejection, CME-k) által, a mely amely a mai technikailag fejlett civilizációnkra igen veszélyes tud lenni..." Fejezetcímek: Osztályozás.; civilizációs aggodalmak.; Kutatások Debrecenben. [HAI.]

Fényesztendő. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 30. 44. sz. címlap. Napkitörés. Illusztráció a Fény Nemzetközi Éve és a Tudomány Világfóruma alkalmából. [HAI.]

P. B.: Kedves olvasónk! = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 30. 44. sz. p. 1378. "Kilencedik alkalommal rendezik meg Pöstyénben az Asztrofilm fesztivált, amely idén, a Fény Nemzetközi Évében külön hangsúlyt kapott. [...] A fesztiválon amatőr, félamatőr és professzionális filmeket mutattak be. [...] Külön öröm, hogy idén három magyar készítésű film is eljutott a fesztiválra, amelyek közül az ifj. Kollányi Ágoston rendezésében készült Hullámvadászok a polgármester díját nyerte el." [HAI.]

FARKAS Alexandra - NEHÉZ Dóra - HORVÁTH Gábor: Napkeresés a Planetáriumban. Navigáció égre néző vikingekkel. 7. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 30. 44. sz. pp. 1385-1387. "...Azt már kevesebben tudják, hogy a digitális planetáriumi rendszerek akár kutatási célra is használhatók. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miként állítottunk egy ilyen eszközt a viking navigációs hipotézis vizsgálatába..." Fejezetcímek: Kísérlet a kupolában.; Lézerrel a Nap nyomában.; Előttem van észak? [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 30. 44. sz. pp. 1396-1397. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Kék páraglória és vörös (víz)jég a Plutónál. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 30. 44. sz. pp. 1402-1403. "Közzé tette a NASA az első színes felvételeket a Pluto törpebolygót vékony, ragyogó kék glóriaként övező felsőlégköri párafelhőrétegről, amely a New Horizons szonda Ralph multispektrális képfelvevő kamerája adatainak alapján készült..." [HAI.]

Civilizáció keresése egy bizarr fényű csillagnál. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 30. 44. sz. pp. 1402-1403. "Rádióantennák fordultak a KIC jelű csillag felé, hogy értelmes életre utaló jeleket fogjanak. A közelmúltban ugyanis felmerült a feltételezés, hogy a csillag teljesen szokatlan fényességváltozásait egy idegen civilizáció tevékenysége okozhatja..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A Földhöz hasonló világok születése. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 30. 44. sz. p. 1403. "A Föld túl korán született - ez a végkövetkeztetése egy új elméleti tanulmánynak, amelyben a kutatók a Földhöz hasonló keletkezésének lehetőségeit vizsgálták a Világegyetem eddigi és jövőbeli fejlődése során. A Monthly Notices of the Royal Asrtonomical Society-ben megjelent cikkük szerint, amikor a Föld, 4,6 milliárd évvel ezelőtt létrejött, még mindössze a 8 százaléka született meg azoknak a hozzá hasonló, életre alkalmas bolygóknak, amelyek az Univerzumban valaha is kialakulhatnak..." [HAI.]

LADÁNYI Tamás: A déli Tejút. A hátlapon. = Élet és Tudomány 70. 2015. okt. 30. 44. sz. p. 1407., hátsó külső borító. "...A fotó ez év szeptemberében, az Ausztráliában található Namadgi Nemzeti Parkból készült..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Egyenletesen keveredő elemek. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. nov. 6. 45. sz. pp. 1411-1413. "Egy új felmérés, mely a Virgo galaxishalmazban lévő forró, röntgensugárzó gáztömegek kémiai összetételét vizsgálta, azt mutatja, hogy a csillagok, a bolygók és élőlények felépítéséhez szükséges kémiai elemek több milliárd fényévet átívelő kozmikus léptékben egyenletesen oszlanak el, és a Világegyetemben ez az állapot már nagyon korán, több mint 10 milliárd évvel ezelőtt kialakult..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Alkoholgőz áradt a Lovejoy-üstökösből. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. nov. 6. 45. sz. p. 1435. "Egy nemzetközi kutatócsoport nagy mennyiségű alkoholt, egyszerű cukrot és egyéb szerves molekulákat mutatott ki az idén januárban napközelben járt Lovejoy-üstökösből kiáramló illékony anyagokban..." [HAI.]

Kedves olvasónk! = Élet és Tudomány 70. 2015. nov. 13. 46. sz. p. 1442. "Ezúton szeretnénk meghívni a novemberi Tudományünnep alkalmából rendezendő konferenciánkra: Ismeretterjesztő lapok közösségének negyedszázada a TIT-ben. Időpont: 2015. november 20. 10.00 - 13.00. Helyszín: TIT Uránia Csillagvizsgáló, 1016 Budapest, Sánc utca 3/B. Program: [...] 10.35 Horváth Gábor (egyetemi docens, az MTA doktora. ELTE Környezetoptika Laboratórium): Égre néző vikingek az Élet és Tudományban és az ELTE Környezetoptika Laboratóriumában. [...] A Szerkesztőség." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Megoldódott a holdi DNS-minták rejtélye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. nov. 13. 46. sz. pp. 1466-1467. "Az Apollo missziók által a Földre hozott talajmintákban, bár elenyésző mennyiségben, de szerves molekulákat, nevezetesen aminosavakat is kimutattak. Most a NASA egy kutatócsoportjának végre sikerült megfejteni a több évtizedes rejtélyt. Erről beszámoló cikkük a Geochimika et Cosmochimia Acta folyóiratban jelent meg. [...] a mintákban kimutatható aminosavak java része földi szennyeződés, egy kisebb hányada pedig meteoritokkal került a Holdra..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Molekuláris oxigént talált a Rosetta a Csurin. = Élet és Tudomány 70. 2015. nov. 13. 46. sz. p. 1467. "Meghökkentő felfedezést tett az ESA Rosetta szondája, amely több mint egy éve kíséri pályáján a 67P/Csurjumov-Geraszimenko (becenevén Csuri) üstököst: műszerei az égitest kómájában nagyobb mennyiségű molekuláris oxigént mutattak ki még azt követően is, hogy az üstökös megkerülte a Napot. A váratlan eredmény részben megkérdőjelezi a Naprendszer keletkezésére vonatkozó eddig leginkább elfogadott modelleket, és azt sugallja, hogy az üstökös anyaga (vagy legalábbis annak egy része) még az eddig véltnél is régebbi: az oxigén feltehetőleg még a Naprendszer születése előtti ősanyagból maradhatott vissza. A felfedezésről beszámoló cikk a Nature-ben jelent meg..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Marsi légkör: elfujta a (nap)szél. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. nov. 20. 47. sz. p. 1476. "A NASA MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution: a marsi légkör és az illékony elemek evolúciója) missziója - amelynek elsődleges feladata a marsi felsőlégkörben most lejátszódó folyamatok vizsgálata és a jelenleg onnan a világűrbe kiszökő illékony összetevők mennyiségének meghatározása, közvetve pedig a Mars klímatörténetének kutatása - mostanra azonosította a azokat a folyamatokat, amelyek kulcsszerepet töltöttek be a vörös bolygó kezdeti meleg és nedves éghajlatának a mai hideg, sivár és száraz klímába való átmenetében..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Gördülő kövek a Marson. Interjú Domokos Gáborral. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 70. 2015. nov. 20. 47. sz. pp. 1486-1487. "Több tíz kilométert utazhattak egy ősi marsi folyó medrében azok a kavicsok, amelyeket néhány éve a Curiosity marsjáró felvételein pillanthattunk meg. Vándorlásuk történetét egy új matematikai modell és rengeteg földi kísérlet segített megérteni. Ezt a modellt a Gömböc egyik atyja, Domokos Gábor akadémikus, egyetemi tanár (BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék) dolgozta ki csoportjával, akinek kutatását az OTKA és a Korányi Imre-ösztöndíj is támogatta. A tudományos újdonságát jelentőségét mutatja, hogy a Nature lapcsalád egyik tagja is beszámolt róla, és a hír bejárta a világsajtót..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Lassacskán széttépi holdját a Mars? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. nov. 20. 47. sz. pp. 1498-1499. "Egy amerikai kutatócsoport szerint a Mars nagyobbik és hozzá közelebb keringő holdja, a Phobos mostantól számítva 50 millió éven belül bolygója árapályerőinek áldozatává válik..." [HAI.]

B. B.: Mégis forog a Föld. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. nov. 20. 47. sz. pp. 1498-1499. "Annak idején nagy eseménynek számított Foucault híres ingakísérletének hazai megismétlése 1880. augusztus 25-én, a szombathelyi székesegyházban. Az akkori Premontrei Főgimnázium igazgatója - volt tanítványai, Gothard Jenő és Gothard Sándor segítségével - Magyarországon először mutatta be a Föld forgását igazoló ingamozgást. Budapesten azóta több alkalommal is meggyőződhettek az érdeklődők a jelenségről. Ezúttal a múlt héten, az Országjáró Természettudományok tehetséggondozó program keretében, a Mammut Bevásárló Központ nyújtotta helyszínen lengett ismét a korabeli inga..." [HAI.]

Az ÉT negyedszázada a TIT-ben. = Élet és Tudomány 70. 2015. nov. 20. 47. sz. p. 1500. "Az Élet és Tudomány szerkesztősége a novemberi Tudományünnep alkalmából konferenciát rendez, amelyre minden olvasóját szeretettel vár. A konferencia témája: Ismeretterjesztő lapok közösségének negyedszázada a TIT-ben. Időpontja: 2015. november 20. 10.00 - 13.00; helyszíne: TIT Uránia Csillagvizsgáló (1016 Budapest, Sánc utca3/B.) Maga a program: [...] 10.35 Horváth Gábor (egyetemi docens, az MTA doktora. ELTE Környezetoptika Laboratóriuma): Égre néző vikingek az élet és Tudományban és az ELTE Környezetoptika Laboratóriumában. [...] A Szerkesztőség." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 70. 2015. nov. 27. 48. sz. pp. 1524-1525. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A Tejútrendszer legöregebb csillagai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. nov. 27. 48. sz. pp. 1530-1531. "Egy nemzetközi csillagászcsoport a Tejútrendszer központi dudorában (bugle) olyan ősi csillagokat fedezett fel, amelyek nagy valószínűséggel nem csak galaxisunknak, hanem a Világegyetemnek is a legidősebb csillagai közé tartoznak: mindössze 300 millió évvel a Nagy Bumm után, még jóval a Tejútrendszer létrejötte előtt keletkeztek. A kutatók a felfedezésről a Nature-ben számoltak be. [...] az SMSS J181609.62-333218.7 jelenleg a csúcstartó a Tejútrendszer központi régiójában ismert alacsony fémtartalmú csillagok között..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Először sikerült lefényképezni egy születő exobolygót. Exobolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. dec. 4. 49. sz. pp. 1539-1540. "Az LkCa15 egy tőlünk 450 fényévre lévő fiatal, alig 2 millió éves csillag, amelyet olyan por- és gázkorong vesz körül, amelynek örvénylő anyagában bolygók születhetnek. Jóllehet a Földtől viszonylag messze van, az Arizonai- és a Stanfordi Egyetem csillagászai vezette nemzetközi kutatócsoportnak mégis sikerült a világon most először a protoplanetáris korong egy pormentes gyűrűjében egy formálódó bolygót - protobolygót - lencsevégre kapni, amely még jelenleg is anyagot gyűjt magába és növekszik. [...] Az eredményekről a kutatók a Nature-ben számoltak be..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Újabb lehetőség Einstein elméletének megerősítésére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. dec. 4. 49. sz. p. 1563. "...Bin Chen, a Floridai Állami Egyetem (FSU) tudományos kutatási számítóközpontjának munkatársa a Scientific Reports-ban ismertette az általa javasolt újabb tesztet, amely a gravitációs Faraday-effektus kimutatásán alapul..." [HAI.]

A TIT Budapesti Planetárium programjai 2015. december 1-től 2016. február 29-ig. = Élet és Tudomány 70. 2015. dec. 4. 49. sz. p. 1564. Egy hetes, korosztályoknak megfelelően színkódos táblázat a csillagászati ismeretterjesztő előadások címéről, időpontjáról. [HAI.]

SZÁZ Dénes - FARKAS Alexandra - BLAHÓ Miklós - KRETZER Balázs - HORVÁTH Gábor: Kristályrejtély. Navigáció égre néző vikingekkel. 8. = Élet és Tudomány 70. 2015. dec. 11. 50. sz. pp. 1577-1579. "...Leggyakrabban az Izland keleti részén fellelhető kalcittal azonosítják a rejtélyes napkőkristályokat, [...] A napkövek ezenkívül turmalinkristályok is lehettek, emellett pedig az Oso-fjord partján fellelhető természetes módon csiszolódott átlátszó koderitkristályok is szóba jöhetnek. Cikkünkben laboratóriumi kísérletek bemutatásával annak járunk utána, hogy hogy e kristályok közül melyik milyen pontossággal lenne használható a vikingek nyílt tengeri navigációja során..." [HAI.]

TEGZES Mária: Zsebkönyv polihisztoroknak. Beszélgetés Esko Valtaoja-val. = Élet és Tudomány 70. 2015. dec. 11. 50. sz. pp. 1584-1586. "...ha nem fél a meghökkentő fejleményektől,vegye kezébe Esko Valtaoja művét, a Mindentuó kézikönyvet! [...] Esko Valtaoja, a Turkui Egyetem hatvanas éveiben járó csillagászprofesszora novemberben az ELTE-n tartott előadást. Rendkívül szemléletesen magyaráz; ezt bizonyítja, hogy 2002-az év ismeretterjesztő könyvéért járó Finlandia díjjal tüntették ki a Finn Csillagászati Társaság által kiadott Otthon a Kozmoszban című művét..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Csillagfaló fekete lyuk. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. dec. 11. 50. sz. pp. 1594-1595. "Egy nemzetközi asztrofizikus csoportnak sikerült a világon elsőként megfigyelni, ahogy egy szupernagy tömegű fekete lyuk valamelyik vonzáskörzetébe került csillagot magához ragad, szétszaggat, majd elnyel, és ennek nyomán olyan anyagsugarat (jetet) hoz létre, amelyben a részecskék mintegy fénysebességgel terjednek. A Sjoert van Velzen, a Johns Hopkins Egyetem asztrofizikusa vezette csoport a felfedezésről a Science-ben számolt be..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Holdja helyett gyűrűt kaphat a Mars? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. dec. 11. 50. sz. p. 1595. "Mint arról nemrég beszámoltunk, egy amerikai kutatócsoport szerint a Mars nagyobbik és hozzá közelebb keringő holdja, a Phobos mostantól számítva 50 millió éven belül bolygója árapályerőinek áldozatává válik. [...] Most a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) két kutatója még alaposabb modellszámításokkal járt utána a hold lehetséges sorsának, és arra a következtetésre jutottak, hogy jó esély van arra: a Phobos nem tűnik el nyomtalanul, hanem a törmelékeinek egy részéből a nagybolygókéhoz hasonló gyűrű jöhet létre a Mars körül. A Nature Geoscience-ben megjelent cikkükben Benjamin Black és Tushar Mittal azt vizsgálta, hogy széttöredezés után mi történik a törmelékdarabokkal?..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Újjászülető csillagok. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 70. 2015. dec. 18. 51-52. sz. pp. 1603-1604. "Amerikai csillagászok a Hubble-űrtávcsővel jártak utána olyan csillagok eredetének, amelyek nem a szokványos módon fejlődnek, hanem attól eltérően. Közéjük tartoznak a kék vándoroknak nevezett objektumok, amelyek valóságos korukhoz képest túlságosan forrók, és olyan kék fénnyel ragyognak, mintha csak valamiféle fiatalító kúrán estek volna át. [...] Az eredményekről a kutatók az Astrophysical Journal-ben számoltak be." [HAI.]

TÖRÖK Zsolt Győző: Glóbuszóriások és térképtörpék. Térképtörténetek. = Élet és Tudomány 70. 2015. dec. 18. 51-52. sz. pp. 1632-1635. Csillagászati vonatkozásokkal. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Neutrínók: a részecskevilág kaméleonjai. Fizikai Nobel-díj, 2015. = Élet és Tudomány 70. 2015. dec. 18. 51-52. sz. pp. 1644-1646. "Az ezévi díjazottak, a japán Takaaki Tajita és a kanadai Arthur B. McDonald a hivatalos indoklás szerint "a neutrínóoszcillációk felfedezéséért" részesült a magas elismerésben, "amely megmutatta, hogy a neutrínóknak van tömege." Fejezetcímek: A láthatatlan tolvaj. Az eltűnt napneutrínók. A légköri neutrínók aszimmetriája. A napneutrínó-rejtély megoldása. Új távlatok? [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Űrkutatók könyve. Könyvsarok. = Élet és Tudomány 70. 2015. dec. 18. 51-52. sz. p. 1650. Tudomány születik - Elek László beszélgetései a magyar űrkutatás megteremtőivel, 1957-1980. című könyv (Budapest, Magyar Asztronautikai Társaság, 2014, 240 oldal, 2900 forint) ismertetése. [HAI.]

DOMBI Margit: A sötét anyag nyomában az Atomki. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 70. 2015. dec. 18. 51-52. sz. pp. 1654-1655. "Kozmológiai, asztrofizikai vonatkozásokkal." [HAI.]

ERDÉLYI-GÁSPÁR Judit: A Zselici Csillagpark. = Építész Közlöny - Műhely (a Magyar Építész Kamara kiadványa) 2015. dec. 12. 243. sz. pp. 4-6., címlapkép. A csillagászati épület építész szemmel. A Zselici Csillagpark projekt elnyerte 2014-ban a Média Építészeti Díjátadón az Austrotherm Energiahatékonysági különdíját. Az első körben az információs pontok és a kilátó építése kezdődött 2014 tavaszán. A csillagvizsgáló építése 2014 nyarán indult és 2015 tavaszán fejeződött be. Benne van egy 8 méter átmérőjű planetáriumi kupolával megkoronázott moziterem. Megbízó: Sefag Zrt. Építészet: ERGA Stúdió Kft. Vezető tervezők: Erdélyi-Gáspár Judit, Erdélyi Róbert.
Építész munkatársak: Hegedűs Anett, Durbák Eszter, Molnár Judit, Somorácz György, Fügedi Andrea. Belsőépítészet: Barna Orsolya, Pucsek Viktor, Balázs Mátyás. Épületvillamosság: Széll András. Kerttervezés: Kontra Dániel, Király-Salgó Borbála (Urban Concept Kft.). Csillagász és természetvédelmi konzulensek: Kolláth Zoltán (MCSE), Hegedűs Tibor (Astrotech Kft.), Szeghalmi Zoltán (DDNP). A cikket 6 fénykép és egy épületalaprajz illusztrálja. [KSZ.]

MERCZEL István: Ötletek, tervek, hétköznapok, ünnepek... = Építész Közlöny - Műhely (a Magyar Építész Kamara kiadványa) 2015. dec. 12. 243. sz. p. 7. A szerző (a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. műszaki osztályvezetője a Zselici Csillagpark létesítését ismerteti. 2012. ápr. 20-án nyílt lehetőség, hogy az Új Széchenyi Terv turisztikai kiemelt pályázati felhívására projektötlet születhessen. "A határ a csillagos ég" - A Zselici Csillagoségbolt Park komplex turisztikai fejlesztés címet kapta. A kérelmet 2012. máj. 7-ig a Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárságához kellett benyújtani.
Ezt követően került sor 2012. szept. 17-ig a tényleges projektjavaslat kidolgozására. A 2013. év végén megkezdett fejlesztéshez egy 3,4 km hosszú út is tartozott. A kilátó és a csillagvizsgáló 2015 márciusára elkészült. A Zselici Csillagparkkal a látogatók 2015. máj. 23-ától ismerkedhettek, majd birtokba vehették Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2015. júl. 22-i ünnepélyes szalagátvágásával. [KSZ.]

MTI: Élet nyomai a Marson? = Észak Magyarország 72. 2015. jan. 9. 7. sz. p. 16. "Az amerikai geobiológus húsz éve tanulmányozza a földi élet legkorábbi bizonyítékait. Washington. Ősi mikrobiális élet esetleges nyomait fedezte fel a Curiosity marsjáró felvételein egy amerikai geobiológus, aki vizsgálati eredményeit az Astrobiology című folyóiratban ismerteti. Nora Noffke amerikai geobiológus húsz éve tanulmányozza a földi élet legkorábbi bizonyítékait, az úgynevezett sztromatolitokat. Az amerikai kutató tavaly számolt be 3,48 milliárd éves MISS-képződmények (mikrobák által létrehozott üledékes szerkezetek) felfedezéséről az Ausztrália nyugati részén lévő Dresser-formációban. Ezeket a sztromatolitokat tartják a földi élet legősibb ismert maradványainak - olvasható a PhysOrg hírportálon. A Curiosity felvételeit elemezve, Nora Noffke morfológiai azonosságokat fedezett fel éves marsi üledékes kőzetek és a feltárt MISS-szerkezetek között." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MTA: Kisbolygókat vizsgáltak a Kepler-űrtávcsővel. = Észak Magyarország 72. 2015. jan. 28. 23. sz. p. 16. "Budapest. Az MTA CSFK Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információkkal szolgál majd, és finomítja a jövő exobolygó-kereső küldetéseit, amelyek egyikében Magyarország a legmagasabb tudományos szinten képviselteti magát. A hamvaiból feltámadt, 600 millió dolláros űrtávcső így sokszínű programmal kezdhette "második életét" 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol - ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat -, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencsehatás révén bolygókat keres, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat.
Mindeközben a rögzített képeket át- meg átszövik a Naprendszerünk "törmelékét" alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő kisbolygók." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Lovejoy és Oltard üstökösei. = Evangélikus Élet 80. 2015. jan. 18. 3. sz. p. 15. A C/2014Q2 (Lovejoy) üstökösről, valamint az erdélyi evangélikus lelkész, tanár, rektor, krónikaíró, Oltard Márton (1546-1591) üstökösfeljegyzéseiről. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Ásványok, őslények a múzeumban. = Evangélikus Élet 80. 2015. febr. 1. 5. sz. p. 15. A Magyar Természettudományi Múzeum ásványai és őslénytani leletei mellett annak meteoritikai anyagáról is. A szerző az első, 2004. november 14-i, Johannes Keplerről szóló írására is visszaemlékezik annak apropójából, hogy 10. évét zárta a folyóirat szerzőjeként. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Száz éve született Zerinváry Szilárd tudományos ismeretterjesztő, költő. = Evangélikus Élet 80. 2015. febr. 8. 6. sz. p. 15. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Részleges napfogyatkozás március 20-án. = Evangélikus Élet 80. 2015. márc. 15. 11. sz. p. 14. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Életrajzok Eperjes fénykorából. Sebastiani György és Sartorius János emlékezete. = Evangélikus Élet 80. 2015. márc. 29. 13. sz. p. 13. A 17. századi felvidéki tanár-lelkész Sebastiani György és a rektor-lelkész Sartorius János élete, valamint munkásságuk asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Messziről jött ember sárkánycsonttal. Paterson Hain János emlékezete. = Evangélikus Élet 80. 2015. máj. 10. 19. sz. p. 7. A felvidéki orvos, Paterson Hain János (1615-1675) élete, valamint munkásságának asztronómiai, mineralógiai és paleontológiai vonatkozásai. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Az utolsó felszállás. A repüléstörténeti és űrhajózási kiállítás végnapjai a Városligetben. = Evangélikus Élet 80. 2015. máj. 17. 20. sz. p. 15. A Petőfi Rendezvényközpontból bizonytalan helyre költöző tárlat planetológiai vonatkozású kiállítási tárgyairól, így az Apollo holdpor és kőzetmintákról is. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Ásvány, mennykő, ősállat, csontváz. Kiállítás az ELTE TTK Természetrajzi Múzeumában. = Evangélikus Élet 80. 2015. jún. 7. 23. sz. p. 15. Az ELTE lágymányosi épületében található ásvány- és kőzettárról, valamint biológiai és paleontológiai kiállításról; a meteoritikai kollekció említésével. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Ahol jezsuiták fürkészték az égboltot. Az egykori Haynald Obszervatórium. = Evangélikus Élet 80. 2015. jún. 21. 25. sz. p. 14. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Alvó gejzírkúpok Zemplénben. = Evangélikus Élet 80. 2015. jún. 28. 26. sz. p. 15. A Zempléni-hegységbeli Botkő-gejzírkúpról, planetológiai, geológiai vonatkozásokkal. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Űrszonda a Plútó törpebolygónál. = Evangélikus Élet 80. 2015. júl. 26. 30. sz. p. 15. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Poch György emlékezete. = Evangélikus Élet 80. 2015. aug. 2. 31. sz. p. 14. Poch György városbíró (1617-1664) élete, valamint munkásságának asztronómiai vonatkozásai. [REZ.]

  MÜNZLINGER Attila: Asztrotájképek készítése. 4. rész. = Firka 25. 2015-2016. 1. sz. pp. 2-4. Fejezetcímek: Egy asztrotájkép története.; Tervezés.; Felszerelés.; Beállítások. "...Asztrotájkép készítésénél gépünket legtöbbször szélsőséges paramétereken használjuk, ahol a beépített automata funkciók fabatkát sem érnek, sőt legtöbbször csak galibát okoznak, mert információ-vesztéssel dolgoznak. Az a célunk, hogy a szenzoron megjelenő összes információt maradéktalanul kinyerjük, hogy majd később a maximumból gazdálkodhassunk. Ennek érdekében a képkiolvasásnál kizárólag csak a RAW formátumot mentjük el legnagyobb felbontásban,..." [HAI.]

  MÜNZLINGER Attila: Asztrotájképek készítése. 5. = Firka 25. 2015-2016. 2. sz. pp. 1-4. Fejezetcímek: A helyszín.; Az első eredmények.; Digitális utómunka. "Gyilkos-tó és környéke asztrofotós szempontból egy nagyon nehéz helyszínnek számít, mert teljesen fölöslegesen ki van világítva erős fényű nátriumgőz alapú utcai sugárzókkal. [...] az egész tájat kísérteties sárga fény vonja be, ami érdekes módon nagy fényerőnél is monokromatikus látásmódot kölcsönöz, csak fehér-fekete helyett mindent sárgában látunk. [...] A Gyilkos-tóról készült nyers (RAW) felvételeken rögtön feltűnik a mindent elborító sárga szín.
Az égbolt alapszíne meglepő módon nem kékesfekete, ahogy elvárnánk, hanem barnás tónusú, ami az égboltról érkező infravörös fénynek köszönhető. [...] Mihelyt sikerült beállítani a fehéregyensúlyt fotónkon, a következő lépés a zajcsökkentés..." [HAI.]

  M. E.[Máthé Enikő]: 2015 Nobel-díjasai. Október 6-án nevezték meg a fizikai Nobel-díjasokat. = Firka 25. 2015-2016. 2. sz. p. 5. "...Takaaki Kajita japán és Arthur B. McDonald kanadai tudósokat a neutrinókkal kapcsolatos kutatásaikért. Háromféle neutrínót ismerünk: az elektron-, müon- és tau-neutrínót. A világűrben állandóan rengeteg neutrínó keletkezik, például a Nap belsejében. A szupernóva-robbanás energiájának nagy részét is neutrínók viszik el. Sokáig rejtély volt, hogy hová tűnnek a Napból származó elektron-neutrínók, ugyanis sokkal kevesebbet észleltek belőlük, mint amennyit a Nap tevékenysége alapján vártak. [...] Arthur B. McDonald kimutatta, hogy a Napból a Föld felé tartó neutrínók egy része átalakul: az elektron-neutrínók átalakulnak a másik két típussá, azaz tau- és müon-neutrínókká.
A másik nagy kérdés az volt, hogy miért tűnik el a földi légkörben a kozmikus sugárzás hatására keletkező müonneutrínók egy része. Takaaki Kajita és kollégái mutatták ki, hogy ezek is megvannak, csak tau-neutrínókká alakulnak. Megjegyzendő, hogy Bruno Pontecorvo olasz fizikus mindezt elméleti úton már megjósolta ..." [HAI.]

  MÁTHÉ Levente: Fénysebességmérés szaggatott lézersugárral. = Firka 25. 2015-2016. 2. sz. pp. 16-20. Benne: Galileo Galilei sikertelen mérése. "Az első sikeres fénysebesség mérést gyakran Olaf Römer (1644-1710), dán csillagásznak tulajdonítják, aki a Jupiter holdjainak fogyatkozási idejét vizsgálta, ám elgondolásait pontos mérésekkel nem tudta megalapozni. [...] Römer csillagászati módszere a következő: megfigyeléseinket kezdjük abban a pillanatban, amikor a Föld a Nap és a Jupiter bolygó között található, ekkor megmérjük a Jupiter legbelső holdjának keringési idejét, vagyis a Jupiter árnyékából való két, egymás utáni kilépés közötti időt.
A Jupiter-hold 103 fordulat megtétele után (fél év) a Föld a Nap ellenkező oldalára fog kerülni. Távcsővel megfigyelve a Jupiter-hold felkeltét, azt fogjuk tapasztalni, hogy a hold 1200 s-ot késik. Ez az idő a többlettávolság megtételéhez szükséges, ami megadja a fény vákuumban való terjedési sebességét. Christiaan Huygens (1629-1695), a holland tudós felhasználva Römer megfigyeléseinek eredményét, illetve a földpálya átmérőjének akkoriban vélt értékét (~3x10 [a 8-adikon] km), a fény légüres térben való terjedési sebességét 240 000 km/s-ra becsülte." (p. 16.). [HAI.]

  NAGY László: A neutrínó, mint átváltozóművész. = Firka 25. 2015-2016. 3. sz. pp. 1-7. Csillagászati vonatkozásokkal: "A 2015-ös fizikai Nobel-díjat megosztva egy japán és egy kanadai fizikusnak ítélték oda - Takaaki Kajita és Arthur B. McDonald vehették át a rangos kitüntetést "a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, amely azt bizonyítja, hogy a neutrínóknak tömegük van". [...] Az egyik legismertebb megoldatlan kérdés az úgynevezett napneutrínóprobléma volt. Tudjuk, hogy a Nap energiatermelése magfúzió (a könnyű atommagok egyesülése) útján történik. A fő reakció a hidrogén atommagok egyesülése héliummá, de fontos ezen kívül a berillium, bór és más elemek felépülése is. Ezen reakciók során az elmélet szerint különböző energiájú elektron-neutrínók keletkeznek, melyeket a Nap kisugároz, és így a Földünkre is eljutnak.
Már 1968 óta különböző neutrínódetektorokkal módszeresen detektálták és tanulmányozták a Napból érkező neutrínókat. Minden kísérlet kevesebb elektron-neutrínót detektált, mint amit az elmélet megjósolt. Felvetődött a kérdés, mi az oka ennek az eltérésnek. Vajon a Nap belsejében lejátszódó magfúziós folyamatokat leíró modellek nem helyesek, nem működnek jól a neutrínódetektorok, vagy valami történik a neutrínókkal útközben a Föld felé?..." [HAI.]

  A Naprendszerünkön kívüli első időjárás-észlelés. = Firka 25. 2015-2016. 3. sz. p. 56. "A chilei La Silla csillagvizsgálóban az angliai Warwicki Egyetem kutatói a HD 189733b jelzésű extraszolaris bolygó felszínén 7200 km/óra sebességű szelet mértek..." A híradó című rovat rövid cikke. [HAI.]

  KOVÁCS Zoltán: Fizika óravázlatok - tanároknak 4. A körmozgás. = Firka 25. 2015-2016. 4. sz. pp. 33-36. Egyszerűsített feladatok a Hold és a Naprendszer bolygóinak mozgásával kapcsolatban: "...2. Mekkora sebességgel halad a pályáján a Föld körül a Hold, ha ismert, hogy a Hold periódusa 28 nap, és a Földtől a Hold 384.000 km-re van? [...] Házi feladat: 1. Minek nagyobb a szögsebessége: a Hold tengely körüli forgásának, vagy a Hold Föld körüli keringésének, ha a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé? Gondoljuk át a feladatot egészen pontosan is! 2. Ismerve a Naprendszer bolygóinak a Naptól mért távolságát, és feltételezve, hogy kör alakú pályákon keringenek a Nap körül, számítsuk ki a periódusidejüket földi évben kifejezve!..." A Katedra című rovat ajánlása. [HAI.]

  JÁRAI-SZABÓ Ferenc: Sztánai fizikatábor középiskolásoknak. = Firka 25. 2015-2016. 4. sz. pp. 36-38. "A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Fizika Intézete, az Erdélyi Tehetségsegítő Tanáccsal, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézettel és az EmpirX Egyesülettel partnerségben 2016. április 21-24. között fizikatábort szervezett Sztánán középiskolás diákoknak. A jelentkező diákok közül a szervezők 17-et választottak ki részvételre az eddig elért eredményeik alapján. [...] [22-én] Vacsora után Váradi Nagy Pál, amatőr csillagász tartott távcsöves megfigyeléssel egybekötött bemutatót. [...] [23-án] Az este ismét a csillagászaté és a fizika témájú beszélgetéseké volt." A Katedra című rovatban lévő beszámoló. [HAI.]

  SÓDOR Ádám: Csillagászati spektroszkópia. = Fizikai Szemle 65. 2015. jan. 1. sz. pp. 2-7. Csillagászati műszertechnika, műszer, spektrográf, távcső, asztrofizika, csillagok színképe, kémiai összetétel, hőmérséklet, nyomás, mikroturbulencia, makroturbulencia, forgási vonalkiszélesedés, csillagfoltok, csillagatmoszféra, csillaglégkör, fotoszféra, ekvivalens szélesség, kontinuum, fluxus, pulzáció, csillagászati spektroszkópia Magyarországon, tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, échelle-rács, échelle-spektroszkóp, diffrakció, CCD, detektor, optikai szál, ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium. [TIM.]

  Akkreditált tanártovábbképzés - Az ELTE Fizika tanítása tanári PhD-programjához kapcsolódva (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 65. 2015. jan. 1. sz. p. 30. D modul: a csillagászat és űrkutatás aktuális eredményei. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Benkő József, Mizser Atilla (szerk.) - Meteor Csillagászati Évkönyv 2015, Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2014, 363 oldal (Könyvespolc). = Fizikai Szemle 65. 2015. jan. 1. sz. pp. 31-33. Könyvismertetés, MCSE, Magyar Csillagászati Egyesület, évkönyv, csillagászat, asztrofizika, napfizika, üstökös, Hubble Űrtávcső, HST, fényszennyezés, kalendárium, táblázat, képek, illusztrációk, színes melléklet, képek, ábrák, Nap, Hold, bolygók, égi események, fedések, okkultációk, együttállások, égi konstellációk, szöghelyzetek, fogyatkozások, tudománytörténet, csillagászattörténet, fizikatörténet, magyar tudomány, magyar tudománytörténet, magyar csillagászattörténet, magyar kutatások, magyar kutatók, csillagászok, egyetemes csillagászattörténet. [TIM.]

  WIRTH Lajos: A’ mennykönek mivoltáról ’s eltávozásáról való böltselkedés. = Fizikai Szemle 65. 2015. febr. 2. sz. pp. 45-52. Tudománytörténet, csillagászattörténet, geofizikatörténet, geofizika, Kerekgedei Makó Pál, fizikai disszertáció, könyv, gyűjteményes kötet, légkör, atmoszféra, De Atmosphaera Lunae, Hold, Föld alakja, De Figura Telluris, villám, elektromos effektus, légköri elektromosság, Dissertatio de physica de natura et remedis fulminum, Joseph von Retzer, Franklin, légkörfizika, meteorológia, Boscovich, Maire, Beccaria, Hell Miksa, Born Ignác, délkör ívhossza. [TIM.]

  GÖCZ Éva - HORVÁTH Zsuzsa: Üstökösprojekt két budapesti gimnáziumban (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 65. 2015. febr. 2. sz. pp. 55-60. Csillagászat, üstökös, meteor, csillagászattörténet, Naprendszer, kis égitestek, ISON-üstökös, Lónyai Utcai Református Gimnázium, Kosztolányi Dezső Gimnázium, ELTE, TÁMOP, planetárium, Hale-Bopp, Hyakutake, Lukács Béla, Vizi Pál, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA KFKI RMKI, magyar tudomány, magyar kutatások, magyar kutatók, tudománytörténet, csillagászattörténet, Biela-üstökös, SWAN-üstökös, NASA Deep Impact, üstökösmag, üstökösmodell, kémiai összetétel, pálya, C/2011 W3 (Lovejoy), C/2006 P1 (McNaught), űrszondák, űrtávcsövek, űrteleszkópok, SOHO, STEREO, Chandra. [TIM.]

  STONAWSKI Tamás: A Hold keringési sebességének mérése (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 65. 2015. febr. 2. sz. pp. 61-64. Csillagászat, égi mechanika, Naprendszer, Föld-Hold rendszer, keringési idő, forgási idő, kamera, Tracker szoftver, látszó mozgás az égen, látszó pálya, mérés, megfigyelés. [TIM.]

  LEITNER Lászlóné: Információs és kommunikációs technológiák a Szalay Sándor Emlékverseny szolgálatában (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 65. 2015. febr. 2. sz. pp. 64-67. Univerzum, Világegyetem keletkezése, Higgs-bozon, CERN, LHC, Nagy Hadronütköztető, ATLAS, CMS. [TIM.]

  KÜRTI Jenő - KAMARÁS Katalin: Jelölési/pályázási felhívás az Eötvös Loránd Fizikai Társulat kitüntető érmeire, valamint felsőoktatási tudományos díjaira (Hírek - események - A társulati élet hírei). = Fizikai Szemle 65. 2015. febr. 2. sz. pp. 68-69. Csillagászat, bolygók, kozmikus környezet, Detre László-díj. [TIM.]

  Elsődleges görbületi perturbációk és a kozmológiai állandó (Hírek a nagyvilágból - Európai érdekességek a Europhysics News válogatásából. 2014. szeptember-november). = Fizikai Szemle 65. 2015. febr. 2. sz. p. 71. A. E. Romano, S. Sanes Negrete, M. Sasaki, A. A. Starobinky, Standard Kozmológiai Modell, Univerzum, Világegyetem nagy méretek tartományában homogén, izotróp, infláció, kozmológia, exponenciális tágulás, kozmikus mikrohullámú háttér, metrika fluktuáció, galaxisok térbeli eloszlása, elsődleges görbületi perturbációk. [TIM.]

  A modern háromtesterők okozzák a neutroncsillagok kollapszusát (Hírek a nagyvilágból - Európai érdekességek a Europhysics News válogatásából. 2014. szeptember-november). = Fizikai Szemle 65. 2015. febr. 2. sz. p. 72. D. K. Gridnev, S. Schramm, K. A. Gridnev, W. Breiner, asztrofizika, magfizika, kéttest modell, háromtest modell, elektrosztatika, magfizikai taszítás, neutron, neutronszám, nukleonhármasok fedésbe kerülése. [TIM.]

Brewster-féle kaleidoszkópban látható kép. = Fizikai Szemle 65. 2015. márc. 3. sz. a pp. 83-87 Radnai Gyula által írt cikkhez, címlapkép első borító. Fénypolarizáció, fizikai optika, fényszórás, Brewster-törvény, égbolt fénye, az égbolt kék színe. [TIM.]

Égbolt polarimetriai fényképei. = Fizikai Szemle 65. 2015. márc. 3. sz. két kép a Horváth Gábor és mások által írt cikk 1. és 2. ábrái (belső borító képek, a pp. 74-82 cikkhez). Légkörfizika, fizikai optika, égbolt fényessége, fénypolarizáció, Hold, Nap. [TIM.]

  HORVÁTH Gábor - SZÁZ Dénes - EGRI Ádám - FARKAS Alexandra - BARTA András - BARTA Pál - KOVÁCS József - CSÁK Balázs - JANKOVICS István - SZABÓ Gyula: A Hold és Nap által megvilágított égbolt polarizációátmenete biológiai vonatkozásokkal a szürkületi ég rendellenes polarizációja részleges holdfázis idején. = Fizikai Szemle 65. 2015. márc. 3. sz. pp. 74-82, és belső borító képek a cikk 1. és 2. ábrái. Légkörfizika, fizikai optika, csillagászat, holdfázis, égbolt fényessége, megvilágítottság, polarimetria, zenit, meridián, főkör, napnyugta, szürkület, szórt fény, lineáris polárszűrő, azimutszög, Hold, Nap, telihold, holdtölte, égboltfény, az ég neutrális pontja, spektrum, színkép, biológiai navigáció. [TIM.]

  RADNAI Gyula: A kétszáz éves Brewster-törvény. = Fizikai Szemle 65. 2015. márc. 3. sz. pp. 83-87., címlapkép külső borító. Fénypolarizáció, polárosság, polarizációkészülék, Napólen, Biot, Fresnel, Malus, Arago, Pasquich, Brewster, Banks, Philosophical Transactions, diszperzió, tangens-törvény, visszavert fény, kaleidoszkóp, égbolt fény, tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, magyar csillagászattörténet. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: A fény: az Univerzum megismerésének eszköze - egy elfeledett tudósasszony emlékére (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 65. 2015. márc. 3. sz. pp. 92-97. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, A Fény Nemzetközi Éve, UNESCO, IAU, látható fény, Univerzum, Világegyetem, cefeida, változócsillag, fénygörbe, fényességváltozás, távolságmérés, relatív távolság, Arisztarkhosz, William Herschel, csillag, galaxis, csillagváros, delta Cephei, Henrietta Leavitt, Anni Jump Cannon, Edward Pickering, Harvard College Observatory, Peru, Boyden-állomás, Magellán-felhők, adatelemzés, Excel program, periódus-fényesség reláció, táguló Univerzum, táguló Világegyetem, Hertzsprung, Hubble. [TIM.]

Szekszárd fénykupolája fotonos fénysűrűségének eloszlása a világítási rekonstrukció előtt (fönt) és után (alul) hamisszínskálán. = Fizikai Szemle 65. 2015. ápr. 4. sz. ábrázolva a pp. 110-114. Kolláth Zoltán, Dömény Anita cikkhez, címlapkép, első külső borító. Légkörfizika, légkör optika, fizikai optika, fényszennyezés, csillagászat, amatőrcsillagászat, megfigyelés, észlelés, zavaró fények, mesterséges fények, közvilágítás, világító eszközök, sötét égbolt, A Fény Nemzetközi Éve. [TIM.]

  KOLLÁTH Zoltán - DÖMÉNY Anita: A kozmikus fény végzete. = Fizikai Szemle 65. 2015. ápr. 4. sz. pp. 110-114., címlapkép külső borító. Légkörfizika, légkör optika, fizikai optika, fényszennyezés, csillagászat, amatőrcsillagászat, sötét égbolt, A Fény Nemzetközi Éve, UNESCO, IAU, városi csillagászat, fénykupola, világító eszközök, megvilágítás, Tejút, állatövi fény, ködök, halvány csillagok, fényforrások, éjszakai látás, pupilla, retina, csapok, pálcikák, rodopszin, perifériális látás, égbolt fénysűrűsége, naptevékenység, LED, nátriumlámpa, színkép, spektrum, zenit, zenittávolság, Garstag-féle modell, Lambert-eloszlás. ULOR érték, közvilágítás, fényáramarány, építési követelmények, 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet módosítása 2011/2012 (VII. 30.), OTÉK, Magyar Közlöny 2012 103. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső: Higgs-bozon és a világ vége vagy kezdete? = Fizikai Szemle 65. 2015. ápr. 4. sz. pp. 115-117. Fizika, részecskefizika, kozmológia, asztrofizika, csillagászat, részecskék, bozonok, Higgs-bozon, tömeg, Univerzum, Világegyetem, vákuum-bomlás, buborék, Higg-potenciál, GeV, metastabil állapot, Hawking, BEH-elmélet, BEH-mező, BEH-potenciál, BEH: Brout-Englet-Higgs, standard modell, erőtér vákumbeli várható értéke, kölcsönhatás, longitudinális polarizációs állapot, a vákuum stabilitása, Landau-szingularitás, infláció, Planck-tömeg térgörbület, gravitáció, Planck-energia, CERN, LHC, Nagy Hadronütköztető. [TIM.]

  GUCSIK Arnold - BARTÓK Ádám: Gyémántok a világűrben. = Fizikai Szemle 65. 2015. ápr. 4. sz. pp. 118-120. Kozmikus anyagok, kozmokémia, kozmikus por, meteorit, laboratóriumi asztrofizika, asztrokémia, katódlumineszcens mikroszkópia, spektroszkópia, lumineszcens emissziós csúcsok, nitrogén atomok, lecsapódások vizsgálata magas nyomáson és hőmérsékleten, HPHT, HTHP, optikai abszorpció, mikro gyémánt, nanogyémánt, SEM-CL vizsgálat, diszlokáció, rezonancia, asztroásványtan, asztromineralógia, izotópos összetétel, szennyezők előfordulása, kristányrács szerkezet, fotolumineszcencia, sokkhatás, NGC 7024 nyílthalmaz, vörös emisszió, csillagászat, spektroszkópia, színképelemzés. [TIM.]

  Rátz tanár úr életmód díj, 2014 - Tóth Eszter tanárnővel Kármán Tamás beszélget. = Fizikai Szemle 65. 2015. ápr. 4. sz. pp. 121-122. Érintve: Univerzum, Világegyetem fejlődéstörténete, Marx György. [TIM.]

  LÉVAI Péter: Meghívó EPS Fizikatörténeti Emlékhely avatási ünnepségére (Hírek - események - A társulati élet hírei). = Fizikai Szemle 65. 2015. ápr. 4. sz. p. 142. Csillagászat, űrkutatás, űreszköz, űrszonda, űrprogram, üstökös, Rosetta-misszió, Zombori Ottó előadása, Szegő Károly előadása, EPS: European Physical Society, MTA ATOMKI, Wigner Jenő, szimmetriák, 1963-as fizikai Nobel-díj, Neumann János, részecskefizika, bozonok, fermionok, tudománytörténet, fizikatörténet. [TIM.]

  A kritikus pontot keresik a CERN-ben az MTA Wigner kutatói (Hírek - események - Az akadémiai élet hírei). = Fizikai Szemle 65. 2015. ápr. 4. sz. p. 143. Fizika, részecskefizika, kozmológia, Univerzum, Világegyetem, CERN, NA61 kísérlet, kvarkok, QCD-model, kvantum-kromodinamika, kvantum-színdinamika, erősen kölcsönható anyag összetett fázisdiagram, rács-QCD, kvark-gluon plazma, belső szabadsági fok, ionnyaláb. [TIM.]

  A japán neutrínófizikusok gondoltak egy nagyot (Hírek - események - Hírek a nagyviágból). = Fizikai Szemle 65. 2015. ápr. 4. sz. p. 144. Asztrofizika, részecskefizika, Nap, neutrínók, napneutrínók, Szuper Kamiokande neutrínódetektor, neutrínótömeg, szupernóva, Hyper Kamiokande neutrínódetektor, Univerzum, Világegyetem, anyag, antianyag, kozmológia. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső - OLÁH Éva - SÜKÖSD Csaba - VARGA Dezső - PATKÓS András: Beszélgetés az elektron méretéről. = Fizikai Szemle 65. 2015. máj. 5. sz. pp. 151-156. Fizika, részecskefizika, asztrofizika, kozmológia, kvantummechanika, részecskék, az anyag alkotórészei, Univerzum, Világegyetem. [TIM.]

Egy távoli galaxis gravitációs lencsézéssel szinte tökéletes Einstein-gyűrűvé széthúzott képe. = Fizikai Szemle 65. 2015. jún. 6. sz. a pp. 182-188. Barnaföldi Gergely, Bencédi Gyula, Karsai Szilvia cikkhez, első borító kép. Asztrofizika, fizika, általános relativitáselmélet, gravitáció, tömegvonzás, Albert Einstein, csillagászati megfigyelés, szubmilliméteres hullámhossz tartomány, ALMA távcsőrendszer, Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, Chile, NRAO ESO NAO, B. Saxton, NRAO, AUI, NSF. [TIM.]

  BARNAFÖLDI Gergely - BENCÉDI Gyula - KARSAI Szilvia: Gravitációs fényelhajlás szimulációja lencsékkel: Készítsünk fekete lyukat házilag! = Fizikai Szemle 65. 2015. jún. 6. sz. pp. 182-188. Fizika, asztrofizika, csillagászat, általános relativitáselmélet, tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, kozmológia, Univerzum, Világegyetem, fekete lyuk, Christopher Nolan, Kip Thorne, Johann Georg von Soldner, Albert Einstein, Erwin Freundlich, Heinrich Zangger, Arthur Eddington, Olivier Joseph Lodge, Orest Chwolson, Rudi W. Mandl, Fritz Zwicky, Henry Norris Russell, Walsh, Carswell, Wenmann, kvazár, vöröseltolódás, kettőződés, Q0957+561, QSO 2237+0305, MG1131+0456, SDSSJ0946+1006, HST,
Hubble, űrtávcső, űrteleszkóp, Einstein-gyűrű, Einstein-kereszt, CASTLes, CfA-Arizona Space telescope Lens Survey, elliptikus galaxis, gravitációs lencsehatás, Abell 2218 galaxishalmaz, tömegeloszlás, optikai lencse, lencsealak, pontszerű gravitációs forrás, Schwarzschild-sugár, magyar kutatások, magyar kutatók, magyar fizikusok, MTA KFKI RMKI, MTA Wigner FK Technikai Osztály. [TIM.]

A Kepler-űrtávcső. = Fizikai Szemle 65. 2015. júl.-aug. 7-8. sz. a pp. 233-238. Regály Zsolt cikkéhez, címlapkép. Asztrofizika, űrcsillagászat, infravörös csillagászat, űrtávcső, űrteleszkóp, exobolygók, változócsillagok, fényváltozás, fénygörbe, csillagászat a légkörön túlról, extraterreszrikus csillagászat, űrobszervatórium, külső Lagrange pont, K2 misszió, Tejútrendszer centruma, a Naprendszer kis égitestjei. [TIM.]

  JEACKEL, Jörg - LINDNER, Axel: Ultrakönnyű részecskék nyomában. = Fizikai Szemle 65. 2015. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 218-222. Fizika, részecskefizika, elemi részecskék, Univerzum, Világegyetem, kozmológia, félénk részecskék (sic!), kölcsönhatások, WIMP részecskék, gyengén kölcsönható nagytömegű részecskék, LUX, XENON, DAMA, COGENT, axionok, WISP, weakly interacting slim particles, gravitáció, sötét anyag, CERN, LHC, Nagy Hadronütköztető, tömegcsomósodás, időtökrözés, Emmy Noether, Steven Weinberg, Franck Wilczek, kvarkok, szimmetriasértés, Roberto Peccai, Helen Quinn, axiontér, ALP-ok, ALPS, axionszerű részecskék, ősrobbanás, tágulás, DESY laboratórium, fehér törpe csillagok, fehér törpe, Nap belseje, ALPS-I, ALPS-II, CAST, Cern Axion Telescope, IAXO, International Axion Observatory, ADMX Axion Dark matter Experiment. [TIM.]

  REGÁLY Zsolt: Több, mint égen a csillag - 1. - Exobolygók felfedezése. = Fizikai Szemle 65. 2015. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 233-238. Csillagászat, Naprendszer, bolygó, bolygórendszer, exobolygó, felfedezés, Földhöz hasonló bolygók, planéta, planéták, detektálás, radiális sebesség mérése, Doppler-eltolódás, amplitúdóváltozás, Michel Mayor, Didier Queloz, 51 Pegasi, Alexandr Wolszcnan, Dale Frail, PSR 1257+12, pulzár, asztrometria, bolygóátvonulás a csillagkorong előtt, fényváltozás, fénygörbe, rádiusz, sugár, felszíni hőmérséklet, relatív fotometria, minimum, főminimum, NASA, Kepler űrtávcső, űrteleszkóp, WASP, Wide Angle Search for Planets, HAT, Hungarian Automated Telescope, gravitációs lencsézés, relativitáselmélet, Einstein-gyűrű, OGLE, Optical Gravitational Lensing Experiment, MOA projekt,
Microlensing Observations in Astrophysics, bolygók magányos csillagok körül, bolygók kettőscsillagok körül, magyar kutatások, magyar kutatók, magyar csillagászat. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Hraskó Péter: Relativitáselmélet, Typotex, 2015 (Könyvespolc). = Fizikai Szemle 65. 2015. júl.-aug. 7-8. sz. p. 260. Könyvismertetés, fizika, általános relativitáselmélet, 100 éves évforduló, Albert Einstein, gravitáció, geometria. [TIM.]

  BOKOR Nándor: Vénusz a hálószobában (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 65. 2015. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 270-275. Csillagászat, optika, képalkotás, fényforrás, lyuk, sötétkamra, ernyő, intenzitáseloszlás, konvolúció, napkorong, nagybolygó, Tycho Brahe, Jeremiah Horrocks, William Crahtree, Edmund Halley, Mihail Lomonoszov, Hell Miksa, Sajnovics János, James Cook, Pierre Janssen, fotográfia, Merkúr-átvonulás, Le Verrier, tudománytörténet, csillagászattörténet, magyar csillagászattörténet, magyar tudósok, magyar csillagászok. [TIM.]

  REGÁLY Zsolt: Több, mint égen a csillag - 2. - Bolygók keletkezése. = Fizikai Szemle 65. 2015. szept. 9. sz. pp. 306-311., hátsó belső borítót. Naprendszer, exobolygók, nagybolygók, tudománytörténet, csillagászattörténet kozmogónia, bolygókeletkezés, bolygók kialakulása, Descartes, Swedenberg, Kant, Laplace, modern bolygókeletkezési elméletek, protoplanetáris korong, gravitációs instabilitás, Föld-szerű bolygók, Toomre, Szafronov, porszemcsék növekedése, gáz, nyomóerő, keringési sebesség, felületi sűrűség, ütközés, planetezimál, Goldreich, Ward, Toomre-kritérium, kőzetbolygók, tömegnövekedés, kaotikus mozgás, Grand Track-modell, óriásbolygók, Pollack, bolygók migrációja, sűrűséghollám, pályasugár változása, gáz impulzusmomentuma, korong viszkozitása, kettőscsillagok bolygói, kísérő csillag, ESO, HL Tauri,
magyar tudomány, magyar kutatások, magyar csillagászat, magyar kutatók. [TIM.]

  FRALLER Csaba: Mérésekkel a Kozmosz nyomában (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 65. 2015. szept. 9. sz. pp. 314-318. Számítógépes adatfeldolgozás, fizika, csillagászat, oktatás, mérés, megfigyelés, myDAQ mérésadatgyűjtő eszköz, LabVIEW rendszer, ELFT, Eötvös Loránd Fizikai Társulat, National Instruments Hungary Kft., Univerzum, Világegyetem, Carl Sagan, Kozmosz tv-sorozat, grafikus kód, fénygörbe szimuláció, analóg feszültség, delta Cephei, Öveges-módszer versus digitális technika. [TIM.]

  HEGEDŰS Tibor - HORVÁTH Zsuzsa - UDVARDI Imre: Csillagászati diákolimpia Magyarországon (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 65. 2015. szept. 9. sz. pp. 319-325. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia, Internatioanl Olympiad on Astronomy and Astrophysics, IOAA, fizika, földrajz, csillagászat, világverseny, természettudományos diákolimpiák, IAO, International Astronomy Olympiad, Eurázsiai Csillagászati Egyesület, Euro-Asian Astronomical Society, EAAS, Nemzetközi Fizikai Diákolimpia, feladatok, távcsöves forduló, megfigyelés, mérés, Nap, Hold, fényesség, szögméret, szögátmérő, fotografikus magnitúdó, Tejútrendszer centruma, középpont, fekete lyuk, csillag, pálya, exobolygó, bolygólégkör, széndioxid, Sirius,
Mizar-rendszer, veszélyes aszteroid, nukleáris töltet, 2013 UX11 kisbolygó, pályaelemek, rakéta, csillagfejlődés, Vega tükörképe, optika, fényintenzitás, SI mértékegységek, asztrofzikai alapok, koordinált idők, szférikus csillagászat, Naprendszer, csillagok, csillagrendszerek, kozmológia, észlelés, adatelemzés, magyar tudomány, fizika, csillagászat, oktatás, magyar kutatók, fiatal kutatók, SZTE, Szegedi Tudományegyetem, SZTE Bajai Obszervatóriuma, ELTE, Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma, Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium, MCSE, Magyar Csillagászati Egyesület, Debrecen, Budapesti Planetárium, Thaiföld. [TIM.]

  Recordenergia az LHC-ben, magyar közreműködéssel (Hírek - események - Az akadémiai élet hírei). = Fizikai Szemle 65. 2015. szept. 9. sz. pp. 325-326. Fizika, részecskefizika, nagyenergiás asztrofizika, kozmológia, gyorsító, CERN, LHC, Nagy Hadronütköztető, 13 TeV, teraelektronvolt, nyalábkollimátor, kozmikus sugárzás, kozmikus sugarak fizikus, informatikus, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, ALICE, CMS detektorok, magyar részvétel, magyar tudomány, magyar kutatások, magyar kutatók, Debreceni Egyetem, ELTE, Eötvös Loránd Tudományegyetem. [TIM.]

  Kőzetbolygók kialakulásának kezdeti fázisai. = Fizikai Szemle 65. 2015. szept. 9. sz. színes képmelléklet, 6. és 8. ábrák a pp. 306-311 Regály Zsolt cikkéhez, hátsó belső borító. Naprendszer, exobolygók, bolygók kialakulása, kőzetbolygók, N-test szimuláció, numerikus szimuláció, planetezimál, kölcsönhatás, modellezés, óriásbolygó által nyitott rés a protoplanetáris korongban, gáz felületi sűrűsége. [TIM.]

A New Horizons hamisszínes képe a Plútóról. = Fizikai Szemle 65. 2015. okt. 10. sz. címlapkép, pp. 330-333. Kereszturi Ákos cikkéhez. Naprendszer, törpebolygó, Pluto, Plútó, felszín, Tombaugh-régió, kráter, jég, nevezéktan, nómenklatúra, űrkutatás, űrszonda, űreszköz, képfelvétel, NASA, New Horizons, űrprogram, űrmisszió. [TIM.]

  KERESZTURI Ákos: A New Horizons űrszonda első eredményei a Plútóról és holdjairól. = Fizikai Szemle 65. 2015. okt. 10. sz. pp. 330-333., címlapkép első borító. Naprendszer, nevezéktan, nómenklatúra, nagybolygó, törpebolygó, Pluto, Plútó, űrkutatás, űrszonda, űreszköz, űrmisszió, NASA, New Horizons, LORRI kamera, képfelvevő, képfelvétel, fedélzeti műszerek, Jupiter, hold, kísérő, Styx, Nix, Kerberos, Hydra, porgyűrű, infravörös csillagászat, Herschel, űrtávcső, űrteleszkóp, űrobszervatórium, SDC pormérő, pordetektor, felszín, jég, jegek, Plútó-Charon-rendszer, hegyvonulat, mélyedések, sík területek, síkságok, egzotikus jegek, Neptunusz, Triton, gejzír, elszökő atmoszféra, kiterjedő atmoszféra, légkör, Nap UV sugárzása, nitrogénlégkör, Kuiper-öv, HST, Hubble űrtávcső, Gemini, Keck, ESO, VLT, 2014 MU69 aszteroid, kisbolygó, KBO. [TIM.]

  MOLNÁR János: Két muzeális műtárgy és egy régi törvény ürügyén. 1. = Fizikai Szemle 65. 2015. okt. 10. sz. pp. 339-342. Magyar Nemzeti Múzeum Műszergyűjteménye, gyűrű alakú napóra, időmérés, szférikus csillagászat, Drágffy Sándor, Nap horizont feletti magassága, Beroszosz, Babilónia, Vitruvius, Dürer, Kepler, Apáczai Csere János, egyenlítői óra, árnyékvető, gnómon, napóra skála síkja, sík skálafelületű napórák, vers, fizikatörténet, csillagászattörténet, matematikatörténet, napórák, napórakutatás, magyar műszaktörténet, magyar műszaki emlékek, magyar csillagászat, időmérő eszköz, Albíreo Amatőrcsillagász Klub. [TIM.]

  HRASKÓ Péter: Elmélkedés a relativisztikus sebességösszeadás képletéről (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 65. 2015. okt. 10. sz. p. 343. Fizika, speciális relativitáselmélet, relavtivisztikus mozgás, kinematika, Albert Einstein. [TIM.]

  DÖMÉNYNÉ SÁGODI Ibolya: Nem csak a Zselicben pompázik csillagfényben az éjszakai égbolt (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 65. 2015. okt. 10. sz. pp. 351-356. Csillagos égbolt, égbolt fényessége, fényszennyezés, Zselici Tájvédelmi Körzet, Nemzetközi Csillagoségbolt Park (International Dark Sky Park), Nemzetközi Csillagos Égbolt Szövetség, Tejút, szekszárdi Garay János Gimnázium, Útravaló Ösztöndíjprogram, Út a Tudományhoz alprogram, asztrofotózás, asztrofotós mechanika, égi hátterfényesség, környezetszennyezés, világítástechnika, a fényszennyezés ökológiai hatása, élőlények tájékozódása, navigáció, bioritmus, Hold, Nap, csillagok, állatok, állatvilág, rovarok, madarak, teknősök, logaritmikus spirális pálya,
a fényszennyezés asztronómiai hatása, a fényszennyezés hatása a hétköznapi életre, tájkép sérülése, a fényszennyezés keletkezésének fizikája, ma fényszennyezés mérése, mérőeszközök, mérések, méréssorozat, Szekszárd környékén a fényszennyezes, sötét égbolt, fizika, optika, csillagászat, élettan, biológiai, biofizika. [TIM.]

  Chile és a Kanári-szigetek lesz a gamma-obszervatórium helyszíne (Hírek - Események - Hírek a nagyvilágból). = Fizikai Szemle 65. 2015. okt. 10. sz. p. 362. Asztrofizika, gammacsillagászat, gamma-teleszkóp, Cherenkov Telescope Array, CTA, Atacama-sivatag, La Palma, projekt, Univerzum, Világegyetem, ESO, Paranal Obszervatórium, Spanyolország, VLT, Very Large Telescope, MAGIC gamma-teleszkópok, fényfelvillanások, utófénylés, gamma-sugárzás kölcsönhatása a felső atmoszférával, földi felsőlégkör. [TIM.]

  MOLNÁR János: Két muzeális műtárgy és egy régi törvény ürügyén. 2. = Fizikai Szemle 65. 2015. nov. 11. sz. pp. 382-386. Napórák, napóra, gyűrűs napóra, időmérés, szférikus csillagászat, óraszög, csillagászati koordinátarendszerek, azimutális, horizontális, ekvátoriális, egyenlítői, szög, szög-koordináta, Nap, napmagasság, skála, Drágffy Sándor, Drágffy-féle gyűrűs napóra, szabadalom, Albireo Amatőrcsillagász Klub. [TIM.]

  PILÁTH Károly: "Exobolygókutatás" trackerrel. (A fizika tanítása) = Fizikai Szemle 65. 2015. nov. 11. sz. pp. 387-390. ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, Naprendszeren kívüli bolygók, extraszoláris bolygók, bolygórendszerek, fénygörbe, fényesség-idő görbe, intenzitás változás, fényváltozás, kitakart terület, fedés, nagy tömegű bolygók, csillag sugár, csillagmodell, Mini Metal Gear Motor, small dc gear motor, PWM DC Motor Speed Regulator, iskolai demonstrációs modell, kísérlet, KOI-730 jelű bolygórendszer. [TIM.]

  UJVÁRI Sándor: 2015 A Fény Éve - Oktatás . 58. Fizikatanári Ankét, Hévíz. (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 65. 2015. nov. 11. sz. pp. 393-395. ELFT, Eötvös Loránd Fizikai Társulat, csillagászati észlelési technikák, Pálfalvy László, megfigyelések. [TIM.]

  KOVÁCS László: Almási István, 1944-2015 (Hírek - események). = Fizikai Szemle 65. 2015. nov. 11. sz. pp. 396-397. Foucault-inga bemutatása, a Föld forgása, forgómozgás, kísérleti fizika. [TIM.]

  Kínának már két éve működik távcsöve a Holdon (Hírek a nagyvilágból). = Fizikai Szemle 65. 2015. nov. 11. sz. p. 399. Hold, holdkutatás, Chang’e-3, Chang’e 3, űrszonda, leszállóegység, lander, űreszköz, űrjármű, rover, holdjáró, robot, Mare Imbrium, Esők Tengere, Holdistennő, Yutu, Jáde nyúl, Jade Rabbit, ultraibolya távcső, Pinwheel galaxis, Messier 101, M101, NGC 5457 Jing Wang, National Astronomical Observatory, Peking, Kína, kínai űrkutatás, kínai holdprogram. [TIM.]

  India beindította az ASTROSAT-missziót (Hírek a nagyvilágból). = Fizikai Szemle 65. 2015. nov. 11. sz. p. 400. Csillagászati mesterséges hold, műhold, Indiai Űrkutatási Szervezet, Indian Space Research Organization, ISRO, Sharikota, Sathish Dhawan Space Center, Uttar Pradesh, kilövőhely, űrközpont, Polar Satellite Launch Vehicle, fekete lyuk, neutroncsillag, galaxis, aktív galaxismag, látható spektrum, röntgensugárzás, röntgentartomány. [TIM.]

Száz éves az általános relativitáselmélet - Albert Einstein fotója (címlapkép külső borító). = Fizikai Szemle 65. 2015. dec. 12. sz. Színes borítókép. Évforduló, 100 éves, relativitáselmélet, 1915, 2015, spirálgalaxis. [TIM.]

  HRASKÓ Péter: Előszó - Az általános relativitáselmélet és szerzőjét méltató írások összefüggései. = Fizikai Szemle 65. 2015. dec. 12. sz. p. 402. L. D. Landau, E. M. Lifsic, Illy Józser, cikk fordítás, Radnai Gyula, Einstein Nobel-díja, Allvar Gullstrand, relativitáselmélet, Merkúr-perihélium-mozgása, gravitáció, tömegvonzás, geometria, elektromágnesség, tömeg, forgás, téridő, görbült téridő, mágneses tér, könyv, Practical Einstein, Experiments, Patents, Inventions, tudománytörténet, fizikatörténet. [TIM.]

  EINSTEIN, Albert: Egy s más az általános relativitáselmélet kialakulásáról. = Fizikai Szemle 65. 2015. dec. 12. sz. pp. 402-403. Einstein az általános relativitáselmélet születésérôl 1933-ban, előadás, Glasgow-i Egyetem 1933, Mein Weltbild 1934, tudománytörténet, fizikatörténet, speciális relativitáselmélet 1905, Mach, mozgás, kinematika, inerciarendszer, mozgó koordinátarendszer, tehetetlenség, gyorsítás, gyorsulás, világegyetem, tömeg, gravitációs törvény, abszolút egyidejűség, Laplace-féle skaláris potenciál, Poisson-egyenlet, idő szerinti derivált, energia, gravitáció, függőleges gyorsulás, tehetetlen tömeg súlyos tömeg, ekvivalencia-elv, 1908, 1911, 1912, nemlineáris transzformációk,
Galilei, Minkowski, kvázieuklideszi, gravitációs mező, négydimenziós tér, metrika, ívelem négyzet, koordinátadifferenciálok, kvadratikus függvény, homogén függvény, Riemann-metrika, mozgásegyenlet, extremális, differenciálegyenlet, Ricci és Levi Civita infinitezimális differenciálkalkulus, görbületi tenzor, csillagászati tapasztalat, megfigyelés, tudománytörténet, fizikatörténet. [TIM.]

  ILLY József: Einstein, a geofizikus? = Fizikai Szemle 65. 2015. dec. 12. sz. pp. 404-409. Einstein kevéssé ismert munkásságáról, a földmágnesség és a gravitáció kapcsolatáról, a forgó Föld mágnességének eredetéről, pörgettyűk, Hermann Anschütz-Kaempfe kísérlete, rézhenger, forgás, mágneses mező, tér, iránytű, hőáram, földáram, Föld, szakértő, feltaláló, Albert Sperry, ferro- és paramágnesség, Ampere, Lorentz, elektronelmélet, Wander de Haas, Mark, földmágnesség, elektromosan semleges anyag, Maxwell-elmélet, Piccard, Nap mágneses mezeje, Swann, Schuster, Somka, geoelektromosság, Faraday, Lebegyev, Wilson, elektron töltés, tömeg, Fischer, Davis, Nap mágneses momentuma, Angensbeister, Décombe, Blackett, tudománytörténet, fizikatörténet. [TIM.]

  RADNAI Gyula: Einstein Nobel-díjáról négy tételben. = Fizikai Szemle 65. 2015. dec. 12. sz. pp- 410-416. Alfred Nobel, fizikai Nobel-díj, fizikai Nobel-bizottság, fényelektromos hatás, tudománytörténet, fizikatörténet. [TIM.]

  KIRÁLY Péter: Kvantumjelenségek kozmikus méretekben: A 2015. évi fizikai Nobel-díj és háttere. = Fizikai Szemle 65. 2015. dec. 12. sz. pp. 420-424. Takasaki Kajita, Arthur B. McDonald, semleges részecskék és oszcillációik, neutrínó, Wolfgang Pauli, Marx György, Nagy Károly, részecskefizika, neutrínó oszcilláció, Nap-neutrinó, Pontecorvo, Fermi, Jánossy Lajos, Reines, Cowan, Perl, Bachcall, Yoji Totsuka, antineutrínó, tau-lepton, CP-paritás, CP-sértés, Rochester, Butler, Raymond Davis, neutrínódetektor, Szuper-Kamiokande, kozmikus sugárzás, Csikay Gyula, id. Szalay Sándor, CERN, Nemzetközi Neutrínó Konferencia Balatonfüred, asztrofizika, részecskefizika, napfizika, kozmológia, tudománytörténet, fizikatörténet, magyar tudománytörténet, magyar fizikusok, magyar fizikatörténet. [TIM.]

  KOMÁROMI Annamária: Kézzel fogható részecskék (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 65. 2015. dec. 12. sz. pp. 425-432. Részecskefizika, részecskék, asztrofizika, kozmológia, a fizika tanítása, illusztrációk, Világegyetem, Univerzum, sötét anyag, dark matter, az anyag építőelemei, elektron, proton, neutron, kvark, gluon, müon, tau-részecske, foton, Higgs-bozon, neutrínó, ősrobbanás, DEMETER-űrszonda, Detection of Electro-Magnetic Emissions Transmitted from Earthquake Regions, mesterséges hold, műhold, sugárzási övek, napkitörés, töltött részecskék, űridőjárás, távérzékelés, távközlés, PAMELA, Payload for Antimatter Exploration and Light-nuclei Astrophysics műszer, antiprotonok, Föld mágneses tere. [TIM.]

BAKONYI István: Tovább él a történelmi regény. Hász Róbert: A Vénusz vonulása. = Forrás 47. 2015. 12. sz. pp. 110-112. Könyvismertetés. [HAD.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A Coma-halmaz. A kozmosz legnagyobb égitestei. Pillantás az égre. = A Földgömb 33. 2015. jan-febr. 290. sz. pp. 4-7. "2015-ben irányt vált a csillagászati objektumokat bemutató asztrofotók tematikája. Tavaly a lenyűgözően színes égi ködösségek látványán keresztül - némi asztrofizikával fűszerezve - főként a csillagok keletkezésének jelenségével foglalkoztunk. Idén a kozmosz különleges struktúrái között kalandozunk, és olyan izgalmas égitesteket mutatunk be, melyek megörökítése a magyar amatőr asztrofotósok képességeinek határát súrolják. [...]
A Coma-halmaz részletét ábrázoló felvételt Francsics László készítette saját 20 cm-es asztrográfjával és az Új-Mexikó területén lévő Mayhill Obszervatórium 40 cm-es távcsövével. ..." Fejezetcímek: Szuperhalmaz a láthatáron.; Feltáruló óriásszerkezetek.; Változó végtelen. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Csillagívek a Balaton jégvilága fölött. Ég és Föld. = A Földgömb 33. 2015. jan-febr. 290. sz. pp. 10-11. "A tél ritka pillanatai, ha a háborítatlan, havas-jeges tájkép derült éggel, jelen esetben csillagokkal telehintett éjszakával társul. Ezt a szerencsés helyzetet sikerült megörökíteni a balatonszemesi mólóról, ahonnan a magyar tenger rianásokkal, jégtorlaszokkal szabdalt felszíne fölött írtak le hosszú íveket az égitestek a közel egyórás expozíció alatt. A halvány holdfénnyel derített látóhatáron a Badacsony jellegzetes formájú sziluettjét fedezhetjük fel, amelyet a lenyugvó Jupiter párába hajló csíkja és annak tükröződése foglal keretbe. Szöveg és kép: Ladányi Tamás." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Hogyan állítsuk meg az M0 forgalmát fél évre? Fel a fejjel! = A Földgömb 33. 2015. jan-febr. 290. sz. pp. 10-11. "Az idei évtől még sokszínűbben tekintünk az égboltra. A lakóhelyünket a kozmosz részeként ábrázoló, földi perspektívájú, úgynevezett állókamerás csillagászati felvételeknek külön rovatot szentelünk: e képek egy-egy csillagászati jelenség szokatlan leképeződését mutatják be. Egyszeri, emlékezetes égi jelenségeket éppúgy elemzünk, mint mindennapjaink égboltját - ahogy azt a városi fényektől távol láthatjuk. A világ egyik legolcsóbb fényképezőgépével, lyukkamerával. ..." Bajmóczy György épp egy éve, január derekán helyezte ki saját építésű kameráját az M0-s út Anna-hegyi felüljárójának közelébe.
Az öt hónapra magára hagyott eszköz a nyári napfordulóig sikerrel örökítette meg az eseményeket: a Nap féléves járását, ahogy az égitest delelési magassága 20 fokról 65 fokra növekszik, és a szokatlan, "fél éven át üres" útlátványt." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Köszönet a Holdnak. Pillantás az égre. = A Földgömb 33. 2015. márc. 291. sz. pp. 4-7. "Tavaszodik, és ilyenkor könnyű megfigyelni az esti órákban, az első negyed tájt a horizont felett magasan járó, kráterekkel szabdalt égitestet. Földünktől számítva az első, félig ismerős, félig idegen, kozmikus világ ez a Hold. Miközben kihalt felszínén kalandozunk, ismerjük meg azt a szoros kapcsolatot, ami a Föld bolygót - beleértve a földi életet is-szétválaszthatatlanul összeköti ezzel a néma, szürke, élettelen világgal. [...] Kónya Zsolt nagy felbontású mozaikfelvételéből kiragadott, jellegzetes Holdtáj-részletek (p. 5.).
A rendkívül nagy felbontású felvételpárost Kónya Zsolt tapasztalt asztrofotós készítette Dévaványáról egy átlagos, 20 cm tükörátmérőjű amatőr távcsővel, ámde a fényes naprendszeri égitestek megörökítésére használt, igen speciális technológiával (pp. 6-7.). ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Égi együttállás a Somló felett. Ég és Föld. = A Földgömb 33. 2015. márc. 291. sz. pp. 12-13. "A horizont vonalából jellegzetesen kiemelkedő, vulkáni hegymaradvány sziluettje fölé január közepén a Vénusz és a Merkúr párosa társult e képen. A felvétel előre kiszámított helyről, a Döbrönte település területén található Szarvaskő várából készült, amelynek romos ablakán keresztül csodálhatjuk meg a táj és az égitestek harmóniáját. A nyugati látóhatár irányában, a ritkán megfigyelhető Merkúr viszonylag könnyű prédának bizonyult, ugyanis ekkor, egy nappal a legnagyobb keleti kitörése előtt, járt a lehető legtávolabbi pozícióban a Naptól. Mellette a ragyogóan fényes Vénusz ez alkalommal "Alkonycsillagként" mutatta magát a szürkületi időszakban. Szöveg és kép: Ladányi Tamás." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Kozmikus fényjáték a Szekeres csillagképben. Az IC 417 csillagköd és környezete. Pillantás az égre. = A Földgömb 33. 2015. ápr. 292. sz. pp. 4-5. "Szép amatőr asztrofotós célpontok az égbolt egész területén találhatóak, ha a fotós arra alkalmas földrajzi helyről, kellő időn át gyűjti megfelelő eszközével a távoli fénysugarakat. Ám komoly kitartás is szükséges ahhoz, hogy az éjfekete sötétségben halványan derengő, vákuumnál ritkább ködösségek halvány jelenlétét a fotográfia eszközeivel fenséges ragyogásként mutathassa be. Éppen ez a kihívás vár a fotósra az Auriga, vagyis a Szekeres csillagkép rejtett kincseinek felkeresésekor is. ..." A felvételt Németh Róbert készítette 25 cm tükörátmérőjű Newton-asztrográffal, Canon EOS 500D fényképezőgéppel 2014 decemberében Magyarnádaljáról." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Napunk "gyűrűje" az állatövi fény. Fel a fejjel! = A Földgömb 33. 2015. ápr. 292. sz. pp. 8-10. "...Ahogy látjuk, nemcsak a csillag-, hanem a bolygóközi tér sem üres: a Naprendszer égitestjei közötti térséget interplanetáris anyag tölti ki, ami részben láthatatlan, egy része azonban - a bolygóközi por - megfigyelhető. Ez a rendkívül ritka felhő egy lapos, palacsintaszerű gyűrűt alkot a bolygók síkjában, az ekliptika mentén a Nap körül. Az ezt alkotó, az üstökösök, kisbolygók aprózódásából visszamaradó anyag nemcsak ritka, de igen finom szemcsékből is áll. A Föld közelében köbkilométerenként csupán átlagosan 10 darab, 0,1 mm-nél kisebb átmérőjű szemcse található benne. Ám ez a rendkívül csekély mennyiségű por is észlelhető szabad szemmel a földfelszínről, ahogy a Nap fénye visszaverődik rajta.
A jelenséget állatövi fénynek nevezzük, hiszen éppen a bolygók keringési síkja, vagyis az ekliptika, másik nevén az állatöv mentén van esélyünk a megpillantására, ..." A felvételt Schmall Rafael készítette Kaposfő mellől, a Zselicből Canon EOS 6D fényképezőgéppel és széles látószöget objektívvel, 7 mozaikképből. A nagy látómezőt átfogó képen jobbra a Tejút sávja, balra fönt a Fiastyúk csillaghalmaza és a Bika csillagkép látható, amint az állatövi fénykúpja éppen rájuk mutat." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Alamut téli éjszakája. Ég és Föld. = A Földgömb 33. 2015. ápr. 292. sz. pp. 8-10. "Irán északi részén, a Kaszpi-tengertől délre, az Elbrusz-hegység vonulatai között találhatjuk Alamut szikláját, amelynek belseje többemeletnyi várrendszert rejt. A 2160 méteres magasságra felkúszó erődrendszer évszázadokig az asszaszin szekta székhelyeként működött, de Perzsia e bevehetetlen sasfészke később tudományos és csillagászati célokat is szolgált. A kép hátterében a havas Elbrusz húzódik, amelynek gerince felett a mintegy 100 km távolságban fekvő Teherán fényburája színezi narancsos árnyalatúra a horizontot. Az alkonyati hangulatban az égen a Nagy Téli Háromszög - Betelgeuse, Sirius, Procyon - csillagait ismerhetjük fel, amelyet az aktuálisan az Ikrek konstellációban fénylő Jupiter egészít ki. Szöveg és kép: Ladányi Tamás" [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Az Omega Centauri gombhalmaz. Emlék a világegyetem régmúltjából. Pillantás az égre. = A Földgömb 33. 2015. máj. 293. sz. pp. 4-5. "Az északi félteke téli Tejútjával ellentétben a galaxisunk déli égbolton látható sávja telis-tele van fényes, látványos kozmikus csodákkal. A legragyogóbb csillagködök, az irdatlan csillagsokaság előtt kavargó markáns porfelhők és az égbolt leglátványosabb gömbhalmazai is a déli féltekén figyelhetők meg, akár szabad szemmel is. A gömbhalmazok csillagok százezreinek koncentrikusan sűrűsödő, kompakt csoportjai, amelyek a kozmosz régmúlt időszakáról mesélnek nekünk, hiszen koruk közel azonos az univerzuméval. Közülük is a legpompásabb a szabad szemmel is kitűnően megfigyelhető Omega Centauri (NGC 5139).
A Tejút 150 fényév átmérőjű részében helyezkedik el tőlünk közel 16000 fényévnyi távolságra, azaz tízszer messzebb, mint a híres Orion-köd. Kora 12 milliárd esztendő. ..." A felvételt Éder Iván készítette 20 cm tükörátmérőjű asztrográffal, Canon EOS 550D fényképezőgéppel Namíbiából, a déli félteke égboltja alól." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Tavaszi bolygók. Ég és Föld. = A Földgömb 33. 2015. máj. 293. sz. pp. 8-9. "Legutóbb 2014. április 14-én került földközelbe, azaz égi pályáján hozzánk legközelebb a Mars, amikor fényesen ragyogott a Tapolcai-medence tanúhegyei felett.
Az éjszaka esszenciáját az aktuálisan virágba borult természet adta, amelyet erős holdfény derített meg, így szinte nappali megvilágításban látszott a hosszú expozíció alatt. A narancsos fényű Mars alatt a Szűz csillagkép alfáját, a Spicát azonosíthatjuk, míg a kép bal oldalán látható első két virágzó cseresznyefa között a Szaturnusz kelését követhetjük nyomon. A horizont jobb oldalán a Gulács jellegzetes sziluettjét azonosíthatjuk, míg a fák között a Tóti-hegy bújik meg. Az időszak jellegzetes, négyszög alakú konstellációja, a Holló a Gulács felett vigyázza magasból a tájat. Szöveg és kép: Ladányi Tamás." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Nap típusú csillagok az életük végén. Egy planetáris köd: a Messier 27. Pillantás az égre. = A Földgömb 33. 2015. jún-júl. 294. sz. pp. 4-6. "A 18. században fordult a csillagászok figyelme a ködös égi objektumok felé. Charles Messier francia csillagász 1771-ben tette közzé híres katalógusát az éjszakai égbolt üstököshöz hasonló megjelenésű, ködös, ám állandó helyzetű égitestjeiről. Ezek a halvány, a korabeli távcsövekkel éppen csak észlelhető fényerejű ködök a fizikai valóságban többféle, igen eltérő csillagászati-asztrofizikai jelenséget takarnak. Szép számban akadnak közöttük például gömbhalmazok vagy éppen galaxisok, a Tejutunkhoz hasonlatos távoli csillagvárosok.
De némelyik gömbszimmetrikus, ködös objektum - melynek középpontjában halvány csillag pislákol - egy egészen szokatlan égitesttípust jelentett, aminek tökéletes megértése és pontos fizikai leírása még ma sem fejeződött be ..." A felvételt SZERI LÁSZLÓ készítette 25 cm tükörátmérőjű Ritchey-Chretien-asztrográffal, CCD-kamerával és a ködösségek megörökítésére optimalizált, speciális hullámhosszakon áteresztő szűrőkkel Kiskunfélegyházáról." Fejezetcímek: Haldokló csillagok.; Vörös óriás, fehér törpe. [HAI.]

  FARKAS Alexandra: Világító felhők: a nyár kék csodái. Földünk légkörének legmagasabban elhelyezkedő felhőképződményei. Fel a fejjel! = A Földgömb 33. 2015. jún-júl. 294. sz. pp. 10-15. "Nyomban le kell szögezni, hogy e jelenségnek nincs saját fénye, hanem a Nap fényét veri vissza. Ám ezt szinte teljes sötétségben teszi, és bármilyen más felhőtípustól eltérően gyönyörű kékes, gyöngyházszerűen irizáló színekben. Az éjszakai világító felhőknek tehát rendkívül nagy légköri magasságokban kell lenniük, hogy az éppen még odavilágító Nap sugaraiban láthatóvá váljanak. ..."
2014. július 4. Világító felhők Szolnok fölött Szabó Szabolcs Zsolt felvétele (pp. 10-11.).; 2014. július 2. A felvételt Soponyai György készítette 200 mm-es teleobjektívvel, Dombóvár határában egy kukoricamezőn (pp. 12-13.).; 2014. július 4. Farkas Alexandra felvétele (p. 14.). Fejezetcímek: Megfigyeléstörténet.; Okok a magasban.; Változatos tünemény.; Észlelési idő! [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Részleges napfogyatkozás a "királynék városában". Ég és Föld. = A Földgömb 33. 2015. jún-júl. 294. sz. pp. 16-17. "Az év egyik leglátványosabb csillagászati jelenségét, a március 20-i napfogyatkozást országszerte eszményi körülmények közepette követhettük végig. Hazánkból észlelve a Nap felszínének közel 60 százalékát fedte égi kísérőnk, miközben a totalitás sávja az Atlanti-óceán északi részén - a Feröer-szigetek és a Spitzbergák térségében - húzódott. A napkorongot figyelve jól nyomon követhető volt, amint a Hold egyre nagyobb szeletet harap ki belőle.
A maximális fázis idején a sarló alakúvá karcsúsodott Nap fénye is érezhetően csökkent, sejtelmes derengéssel árasztva el a látóhatárt. A megfigyelőket a szerencse is pártfogolta, ugyanis az esemény majd? két és fél órája alatt végig felhőmentes maradt az ég. A mellékelt sorozatfelvételen feltűnnek Veszprém ismert épületei, a belvárosi "Húszemeletestől" kezdve a vár komplexumán keresztül a Benedek-hegy feszületéig." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A Nagy Nyári Háromszög nyomában. A Vega, az Altair, a Deneb és a mitológia. Pillantás az égre. = A Földgömb 33. 2015. aug. 295. sz. pp. 4-7. "Nyári éjszakákon - de éppúgy kora ősszel is - az égbolt feltűnő, meghatározó alakzata a Nagy Nyári Háromszög. Ha azonban a csillagtérképeken próbálnánk megkeresni az érdekes elnevezésű együttest, valószínűleg nem járnánk sikerrel, mivel azt három különböző csillagkép három fényes csillaga formázza. Nagy Háromszögként először (1920-ban) egy osztrák csillagász, Oswald Thomas említette, majd e fogalmat Sir Patrick Moore, a csillagászat nagyszerű angol népszerűsítő személyisége terjesztette el a múlt század közepén. ..." A felvételt Horváth Attila Róbert (Hozé) készítette 17-70 mm-es teleobjektívvel Győrújbarátról, saját csillagvizsgálójából." [HAI.]

  TUCZAI Emese: Tonnás üvegszemek. = A Földgömb 33. 2015. aug. 295. sz. pp. 24-31. "A részletek elővarázsolására a csillagászoknak egyre nagyobb és nagyobb átmérőjű távcsövekre van szükségük. Az optikára vonatkozó elvárásaink ma egyértelműek: minél nagyobb, annál jobb. Az elmúlt bő 100 évre visszatekintve pedig az egyre korszerűbb távcsövek átmérője gyorsan duplázódott. 1800-as évek vége: 60 cm, 1908: 120 cm, 1917: 250 cm, 1948: 500 cm, 1990: 1000 cm, 2015: 2000 cm. Az egyre hatalmasabb "szemek" öntése, csiszolása, illetve szállítása azonban hosszadalmas, rendkívül költséges és igen nagy precizitást igénylő feladat. ..." Fejezetcímek: Méhsejtből születő óriás.; Vékony és hajlékony.; Extrém nagy tükrök a láthatáron. [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A Fátyol-köd. A szupernóva és emléke. Pillantás az égre. = A Földgömb 33. 2015. szept. 296. sz. pp. 4-6. "Valamikor réges-régen egy új csillag jelent meg az égen, ragyogóbb, mint eddig bármelyik. A telihold-fényességű jövevény még a nappali égen is látszódott, éjszaka pedig árnyékot vetett. A 3000-4000 évvel ezelőtt élők nemzedékeken át emlegethették a feltűnő égitestet, a nyári Tejút sávjában az óriáscsillag végső robbanását.
Akár feljegyezte az akkori ember, akár nem, az esemény nem múlt el nyomtalanul. A robbanás hat telihold-kiterjedésű kozmikus nyoma ma is felkereshető távcsövekkel a Cygnus, vagyis Hattyú csillagképben. ..." A felvételt Éder Iván készítette 30 cm tükörátmérőjű, f/4-es Newton asztrográfjával, OSI 683 WSG-8 CCD és átalakított Canon EOS 50mkII kamerájának közös munkájával." Fejezetcímek: Az első pillanatok.; Út a szupernóváig.; Amikor már csak emlék... [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Szuperhold, ami nincs. Bolygónkhoz idén a szeptemberi telihold esik a legközelebb. Fel a fejjel! = A Földgömb 33. 2015. szept. 296. sz. pp. 8-11. "Míg a szuperhold elnevezéssel - többnyire a bulvármédia felületein - időről időre találkozhatunk, addig a természetben magával az így megnevezett jelenséggel is. Ha újhold vagy telihold idején kísérőnk perigeumban, azaz éppen pályájának földközeli szakaszán tartózkodik, gyakran hallhatjuk a szenzációs hírt: szuperhold van! Vagyis a kisebb Föld-Hold-távolságnak köszönhetően a telihold kicsit nagyobbak látszik, mint máskor.
Az elnevezést és a jelenség leírását azonban nem csillagászok találták ki, ezért egy kissé tamáskodva fogadjuk az eseményt. A csillagászok közös kételkedése pedig kétrendbeli: egyaránt fenntartással kezelik a jelenség leírását és a hozzá tartozó elnevezést is! ..." Bár a hold nem szuper, de a látványa a pannonhalmi bencés apátsággal Horváth Attila Róbert (Hozé) felvételén mégis az. A felvétel az apátságtól 8, a Holdtól több mint 356 000 km-re készült csillagászati távcsővel. A Hold korongjának vörösségét sivatagi por jelenléte okozza." Fejezetcímek: Kering és forog.; Indokolatlanul szuper.; Azért van, ami szuper... [HAI.]

  NAGY Balázs: A dombvidék mélyén, a széles ég alatt. Úti tipp. = A Földgömb 33. 2015. szept. 296. sz. pp. 12-13. "Szépen megművelt földeket, legelőket és halastavakat érintő, kanyargós úton hullámvasutazunk vízben bő dombvidéken, ritkán egy-egy falvat is érintve. Talán Kaposvárott volt utoljára benzinkút. A Zselic belsejébe igyekszünk... [...] A Zselici Tájvédelmi Körzet 2009-ben nyerte el a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet, s e terület szívében jött most létre a Zselici Csillagpark épületegyüttese. Maga az elnevezés és a helyszín is különleges: a fényszennyezésből adódó égi háttérfényesség itt eleve kisebb volt, mint sok-sok más európai helyszínen, és e kiemelt státusz is azért született, hogy az éjszakai égnek ez a paramétere így is maradjon.
Az égbolt fényességét mindazonáltal rendszeresen és számos vidéken mérik az SQM- eszközzel (sky quality meter), ennek köszönhetően azóta már a Hortobágy is megkapta a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Csillagívek Teide felett. Ég és Föld. = A Földgömb 33. 2015. szept. 296. sz. pp. 16-17. "A Kanári-szigetcsoport, Spanyolország és egyben az Atlanti-óceán legmagasabb csúcsa a 3718 méterrel a tengerszint fölé emelkedő vulkáni kúp. Természeti értékei miatt környékét, a Teide Nemzeti Parkot 2007-ben az UNESCO-világörökségek közé sorolták. A terület legszebb arcát májusban mutatja, amikor virágba borul a Las Canadas-kaldera területe. Itt a holdfény deríti az emblematikus vulkáni formát, amely felett csillagívek húzódnak. Az egyórás expozíció alatt a cirkumpoláris, azaz pólus környéki csillagok forgását láthatjuk északi irányban. Tankönyvbe illő, hogy mivel hazánk földrajzi szélességénél majd’ 20 fokkal délebbre vagyunk - a Sarkcsillag is ezzel arányosan alacsonyabban látszik a horizont felett. Szöveg és kép: Ladányi Tamás." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A Fiastyúk és tollai. A ködbe burkolózó legenda. Pillantás az égre. = A Földgömb 33. 2015. okt. 297. sz. pp. 4-6. "A Naprendszerhez igen közel, 407 fényévnyi távolságra elhelyezkedő Plejádok, vagyis a Fiastyúk sokak szerint az egész égbolt legszebb csillaghalmaza, ami szeptembertől áprilisig figyelhető meg hazánkból. ..." A felvételt Panik Zoltán készítette 10 cm-es lencsés, robotvezérlésű távcsővel az új-mexikói Mayhill Obszervatóriumon keresztül." Fejezetcímek: Kultúrákon átívelő fényesség.; A rejtélyes kék ködösség.; Szabad szemmel. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Dalmácia csillagai. Ég és Föld. = A Földgömb 33. 2015. okt. 297. sz. pp. 14-15. "A Tejút leglátványosabb része a Skorpió és a Nyilas csillagképek irányában fekszik, amely a nyár folyamán már az alkonyat után feltűnik a déli horizont felett. Amennyiben hazánkénál alacsonyabb földrajzi szélességről - jelen esetben a dalmát tengerpart egyik, turisták körében igen népszerű helyszínéről, Vir szigetéről - szemléljük az eget, a galaxisunk központi vidékére nyíló ablak magasabbra emelkedik az égen. Megfigyelésére így kedvező lehetőség adódik, még akkor is, ha a napjainkra sűrűn benépesült területen csak elvétve találunk fényszennyezéstől mentes helyet. A látóhatár közepén a távoli fényforrás a 15 km távolságban fekvő Sestrunj településről származik.
Meglehetősen ritka alkalom, hogy a vidéken tökéletes szélcsend honoljon, de a szerencse ez esetben a fotográfus mellé szegődött: így valósulhatott meg, hogy a hosszú expozíció alatt a vitorlás ne mozduljon be. Szöveg és kép: Ladányi Tamás" [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A káosz és a kozmosz örök harca. A Rozetta-köd. Pillantás az égre. = A Földgömb 33. 2015. nov. 298. sz. pp. 4-5. "Egy feltűnően szabályos alakú, ionizált hidrogénfelhőt (úgynevezett cirkuláris HH-zónát) kaphatunk lencse vagy tükörvégre a tél beköszöntével a Tejútban. A Rozetta-köd a Monoceros, vagyis az Egyszarvú csillagkép és egyszersmind a téli ég - egyik legszebb mélyég-objektuma.
A csillagképet halványsága miatt kifejezetten nehéz felismerni, annak ellenére is, hogy 60 db csillaga látható puszta szemmel. Éppilyen nehéz megpillantani távcsőben a gyűrű alakú ködösséget is, ezért a Rozetta-köd leginkább a halvány ködösségeket megörökítő asztrofotósok célpontja. ..." A felvételt Fényes Lóránd készítette 10 cm-es lencsés távcsővel, QHY IC8300 CCD és Canon EOS 600D kamerával, több mint 10 órányi expozíciós idővel Piliscsévről."
Fejezetcímek: Végtelen változatosság.; Születés és összeomlás.; Szuperbuborékban. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Dél csillagai. Ég és Föld. = A Földgömb 33. 2015. nov. 298. sz. pp. 10-11. "Az ausztrál fővárostól, Canberrától délnyugatra fekvő Namadgi Nemzeti Park a viszonylag rövid tavaszi időszakban színes arcát mutatta az éjszaka folyamán. A horizontot a virágzó növényzet uralta, míg az eget a Dél Keresztjének látványos környezete díszítette. A terület számos etnikai és geológiai érdekességgel is rendelkezik, ráadásul az Apollo Rond végén fekvő kis fennsíkról eszményi kilátás nyílt a hazánk földrajzi szélességéről láthatatlan égi irányba.
A Kentaur-konstelláció által átölelt, kicsi, de jellegzetes Dél Keresztjének hosszabbik tengelye a déli pólust jelöli ki. Mellette - a képen fölfelé - a sötét kontúrú Szeneszsák-köd rajzolódik ki, míg a látóhatár fölött a vöröslő Carina-köd lenyugvását figyelhetjük meg. Szöveg és kép: Ladányi Tamás." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A Nagy-Orion-Köd árnyékában. Az NGC 1977. Pillantás az égre. = A Földgömb 33. 2015. dec. 299. sz. pp. 4-5. "Beköszöntött a tél, és az őszi, csillagokkal gazdagon tűzdelt Tejút látványát felváltják a rideg és zimankós téli csillagképek. Dél felé tekintve az égbolt egyik legismertebb alakzatát, Oriont, a vadászt ismerhetjük fel. Három csillagból álló öve mentén apró, sziporkázó csillagok csoportjai a ma is zajló csillagkeletkezési folyamatokról árulkodnak. ..." A felvételt Francsics László készítette 70 cm-es robottávcső és 20 cm-es saját távcsövének együttes munkájával 2011 és 2015 februárjában." Fejezetcímek: Kékes ragyogás.; A kozmosz sötét része. [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Phaethón pora. Jön a Geminida-áradat! Fel a fejjel! = A Földgömb 33. 2015. dec. 299. sz. pp. 8-10. "Ha hullócsillagok, akkor augusztus. Vagy inkább december? Esetleg november... Az augusztusi csillaghullás évszázadok óta a köztudatban él, az európai kultúrkörben Szent Lőrinc könnyeiként is ismert. A kínaiak már i. sz. 36-ban leírták a jelenséget, a modern Európa pedig Adolphe Quetelet-nek köszönheti az augusztusi Perseida meteorraj tudományos lejegyzését 1835-ből. De a nyugati kultúrában nem ez volt az első tudományosan megfigyelt csillaghullás! ..." Berkó Ernő Canon EOS 350D fényképezőgéppel és Peleng 8 mm-es halszemobjektível készítette a 123 Geminida hullócsillagot ábrázoló felvételegyüttest 2007-ben Ludányhalásziból.
A 117 egyedi, hosszú expozíciós képkockát a december 12. és 15. közötti 4 éjszakán át vette fel, majd 45 órányi összetett képfeldolgozással alakította egyetlen közös fényképpé. A hullócsillagok áradatának kiindulópontjától balra függőlegesen húzódik a kékes fényű téli Tejút, sávjában, a kép középvonalától kissé lefelé feltűnik 2007 híres jövevénye, a 17P/Holmes-üstökös apró fényfoltja is, amint a jövő hullócsillagait gyártja későbbi korok földlakói számára." Fejezetcímek: A meteoroidtól a meteoritig.; Az apex felé nézve.; Az óriás meteorzápor.; Jönnek a Geminidák! [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Galaxisunk déli íve. Ég és Föld. = A Földgömb 33. 2015. dec. 299. sz. pp. 14-15. "Szabad szemmel szemlélve, fényszennyezéstől távoli területen a Tejút halvány, felhőszerű sávként metszi keresztül az éggömböt, amely a kozmosz egyik legnagyszerűbb látnivalója. A széles látószögű, hosszú expozícióval készült felvételen kibontakoznak csillagai a fényelnyelő porfelhőkkel, apró fénypontokból álló nyílthalmazokkal és - az asztrofotózásra kifejlesztett kamerának köszönhetően - vöröslő diffúz ködökkel együtt. Csillagvárosunk középpontja - és egyben leglátványosabb szakasza - a Nyilas konstelláció irányába esik, amely hazánkból nézve nagyon alacsonyan mutatkozik a horizont felett.
Az ősz folyamán a déli féltekéről viszont magasan húzódik az égen, így olyan arcát ismerhetjük meg az ausztrál főváros déli határán található eukaliptuszok sziluettje felett -, amely tőlünk láthatatlan. A panorámakép a Kentaur bétájával (Hadar) és alfájával (Rigil Kent) kezdődik, majd a Körző, a Déli Háromszög, az Oltár, a Szögmérő és a Távcső csillagképek után a fejtetőn álló Skorpióhoz jutunk, élén (a felvételen legalul) az Antaresszel. A kép jobb oldali íve már számunkra ismerős alakzatokat rejt a Nyilas és a Pajzs égi rajzolatával. Szöveg és kép: Ladányi Tamás." [HAI.]

  FRKAS Alexandra - TRUPKA Zoltán: Szennyező fény. A világítás csillagászati és ökológiai árnyoldalai. = A Földgömb 33. 2015. dec. 299. sz. pp. 72-85. "Bolygónk éjszakai látképén a felfelé világító földi fényforrások hatására nagyvárosok, autópályák és folyók körvonalait felismerhetjük. A műholdak felvételei alapján összeállított, látványos montázs elsőként csodálatunk tárgya lehet, ám a képsoron az energiapazarlás éppúgy tetten érhető. A fény kirajzolódó "forrópontjai" ráadásul az élővilág egészére s benne az emberrel ártóan hatnak. 2015-ben, a Fény Nemzetközi Évében erről a témáról is beszélnünk kell! ..." Fejezetcímek: Felesleges fényözön.; Sötéthiány.; Elterelő fényművelet.; Holdfény Hotel.; Csillagfény az éjszakában. [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: A furcsa idő. = Galaktika 36. 2015. febr. 299. sz. pp. 32-34. "Biztos, hogy csak egy irányba mehet? Mindenhol ugyanúgy van jelen az univerzumban? Vagy lehet, hogy az idő nem is létezik, csak egy matematikai fogalom? Az érzékelés pusztán agyunk szüleménye, egy illúzió? Ezek azok a kérdések, amelyek sok tudóst foglalkoztatnak. [...] Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Chester A. Arthur 1884-ben hívta össze Washingtonban a Nemzetközi Meridián Konferenciát. Azt szinte mindenki tudja, hogy itt határozták el, a kezdő délkör a Greenwichi Obszervatórium központi megfigyelő műszerének középpontján áthaladó délkör legyen. Korábban 23-at használtak. A Föld felszínét 15 hosszúsági fokonként 24 időzónára osztották.
De itt döntötték el azt is, hogy a nap éjfélkor kezdődjön. A Nap helyzetének meghatározása délben végezhető, az éjfél időpontjában a Nap nem látható. Ezért volt kérdéses a konferencia döntése a nap mint időtartam kezdőpontjának értelmezése ügyében. Ekkor határozták meg azt is, hogy az idő mértékegysége a másodperc. Eredetileg a nap 86 400-ad részeként fogalmazták meg. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Elhagyni a Földet. = Galaktika 36. 2015. márc. 300. sz. pp. 16-18. "Képzeljük el azt a napot, amikor a tudósok váratlanul bejelentik, a Földnek már csak néhány éve van hátra. Egy kozmikus katasztrófa elől nem menekülhet a bolygónk. Mit tehetünk ebben az esetben? Van esélyünk rá, hogy megmentsük az emberiséget? Kiválasztunk néhány szerencsést a megmenekülés érdekében? Vagy a katasztrófa előtt kiüríthetjük a Földet, megmentve ezzel mindenkit? A sok katasztrófafilm után következzen a realitás. ..." Fejezetcímek: Hová mehetnénk?; Hogyan menjünk?; Mindig a számokkal van a baj. [HAI.]

SOMOSKÖVI Júlia: 2001 űrodüsszeia újra a mozivásznon. = Galaktika 36. 2015. márc. 300. sz. pp. 36-37. "Az író és a rendező közös munkájából nem egyszerűen csak egy remek film született. A mű nemcsak a filmművészet számára mutatott irányt, de a tudomány is sokat meríthetett belőle. Ahogy Clarke a 2010. Második űrodüsszeia előszavában írja, 1979-ben az amerikai Voyager típusú űrszondák ugyanazt a "csúzlieffektust" kihasználó manővert hajtották végre, mint az 1968-as műben a Discovery űrhajó. Az űrszondák pedig olyan képeket közvetítettek a külső Naprendszer bolygóiról és holdjairól, amely kísérteties párhuzamokat mutat a film ábrázolásával. Még egy érdekesség, hogy a hetvenes években a Skylab legénysége rájött, hogy az űrállomás belsejében egy kör alakú sávban ugyanúgy tudnak futni, mint Dave Bowman a filmben - a jármű falán körbe-körbe haladva anélkül, hogy középre zuhannának. Felfedezésüket fel is vették, és azonnal elküldték Kubricknak és Clarke-nak. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Humanoid idegenek. = Galaktika 36. 2015. ápr. 301. sz. pp. 20-22. "Nézzük az SF-filmeket vagy -sorozatokat, olvassuk a regényeket, sőt hallunk ufó-esetekről, ahol ufonautákat láttak. Érdekes, hogy mindig emberszerűek az űrlények. Sekélyes fantáziánk műve, esetleg művészeti kényszer az oka, vagy létező fizikai törvények miatt várjuk a humanoidokat? Miért emberszerűek az idegenek? ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: 25 éves a Hubble űrteleszkóp. [1.] = Galaktika 36. 2015. máj. 302. sz. pp. 48-49. "NASA egyik legnagyobb szabású programjaként indult, és csaknem az űrhivatal egyik legkellemetlenebb kudarca lett. Azonban elképesztő munkával sikerült megmenteni, és forradalmasította az űrkutatást. Röviden ez a Hubble űrteleszkóp története. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: 25 éves a Hubble űrteleszkóp. (2. befejező rész). = Galaktika 36. 2015. jún. 303. sz. pp. 44-45. "...Az ötödik, utolsó küldetésre 2009 májusában került sor. Az űrsikló-program azóta leállt, további karbantartásra már nincs lehetőség. De az űrtávcső működik azóta is. Jóval több mint tízezer szakmai publikáció született, amely a Hubble eredményeit használja fel. Egy becslés szerint átlagosan tíznaponta születik egy olyan doktori disszertáció, amely a Hubble adataira épül. Emellett a NASA honlapjának leglátogatottabb oldala a Hubble galériája. Nemcsak rendkívül sok tudományos eredményt hozott, de neki köszönhetjük, hogy másképp nézünk az univerzumra. A hétköznapi emberekhez is közelebb hozta a világűrt.
Kívánhatnánk, hogy élje meg a harmincadik születésnapját, de sajnos erre nincs lehetőség. Működését 28 évesen fogja befejezni, amikor a NASA mérnökei lelassítják, hogy fénylő hullócsillagként végezze a Csendes-óceánban. Utódja a James Webb űrteleszkóp lesz, amely a tervek szerint (hacsak nem változtatják meg, mint annyiszor) 2018-ban pályára állhat. A Webb csaknem háromezerszer lesz távolabb, mint a Hubble. A Földtől 1,5 millió kilométerre lévő L2 Lagrange-pontban fog működni." [HAI.]

Űrhőmérő. = Galaktika 36. 2015. júl. 304. sz. p. 56. "...Német tudósok olyan hőmérőt fejlesztettek ki, amely a homlokra és mellkasra tapasztva folyamatosan méri a testhőmérsékletet, és igen pontos eredményeket ad. Érdekesség, hogy a készüléket eredetileg a tűzoltók számára fejlesztették ki. Kevésbé ismert tény, hogy az űrhajósok testhőmérséklete az űrutazás során két hónap alatt 1 fokkal emelkedik, majd így is marad, ami a hormonok működésével függ össze. Ez önmagában még nem okozna gondot, de a szervezet 1 fokos hőmérsékletemelkedéséhez 20%-kal több energiára van szükség. Erre pedig oda kell figyelni a hosszú távú utak tervezésénél." [HAI.]

NÉMETH Attila: A Plútó visszavág. = Galaktika 36. 2015. aug. 305. sz. p. 3. "A Naprendszer kilencedik bolygója 1930-as felfedezését követően rögtön az SF-szerzők kedvenc témájává vált. Howard Phillips Lovecraft például már a csillagász Clyde Tombaugh megfigyeléseivel egy időben írt róla a Weird Tales magazin lapjain, "Suttogás a sötétben" című elbeszélésében. [...] Az első, aki a felfedezés valódi adatait és az égitest hivatalos nevét használta, Stanton A. Coblentz volt, az "Into Plutonian Depths" című, 1931-es novellájában. [...] 1992 után azonban megkérdőjeleződött a Plútó bolygó mivolta, miután a Kuiper-övben több hasonló méretű objektumot fedeztek föl.
Amikor az Eris ezek közül még nagyobbnak is tűnt a jó öreg kilencediknél, a tudósok összedugták a fejüket, aminek végeredménye a "törpebolygó" kategória megalkotása lett, s egyben a Plútó trónfosztása. Azóta az égitest hivatalos neve 134340 Pluto, az emberiség pedig szegényebb lett egy álommal. Ám a New Horizons űrszonda friss megfigyelései most fejtetőre állították az elméleteket: visszasugárzott adatai szerint a Plútó mégiscsak nagyobb az Erisnél, és mivel immáron öt holdjáról is tudunk, teljes joggal nevezhetnénk újra bolygónak. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Egyszemélyes űrhajó. = Galaktika 36. 2015. szept. 306. sz. pp. 20-22. "...A világűr lenyűgözően szép, de elborzasztóan veszélyes környezet. A napsugárzás itt szó szerint gyilkos erejű, de elbújni sem sokkal jobb előle, mer az árnyékban mínusz 150 Celsius-fok a hőmérséklet. Kétszer olyan hideg, mint amit a Földön valaha mértek. Pokoli 15 másodperc után elvesztenénk az eszméletünket, miközben mikrometeoridok bombáznák a testünket. Épp ezért, ha az űrhajós el akarja hagyni az űrhajó viszonylag biztonságos belsejét, igen komoly védelemre van szüksége. Erre szolgálnak az űrruhák. Űrruhából többféle is van, más fajtát viselnek a start és a visszaérkezés során, mást használnak a Hold felszínén, és természetesen egy másik típust az űrséták során. Mert mindhárom ruhának másféle körülmények között kell bizonyítania. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Zöldségek az űrben. Az űrben kertészkedni nem is olyan egyszerű. = Galaktika 36. 2015. szept. 306. sz. pp. 36-37. "A napokban különleges jelenetet láthattunk a NASA tévéműsorán. A Nemzetközi Űrállomás űrhajósai friss zöldséget kóstoltak. Ez még önmagában nem lenne ok az ünneplésre, hiszen máskor is fogyasztottak már hasonlót. De ez a saláta történelmet írt: az űrben termett. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: A Plútó egy történelmi találkozás után. = Galaktika 36. 2015. szept. 306. sz. pp. 62-63. "2015. július 14-én a NASA New Horizons űrszondája elrepült a Plútó - Charon-rendszer közvetlen közelében, elsőként hajtva végre megfigyeléseket és méréseket a Nap bolygórendszerének külső határvidékén. A nagy távolság és a viszonylag gyenge adatátviteli sebesség miatt még legalább egy évig várhatunk, amíg valamennyi mérést megkapjuk. De így is forradalmian átalakult a Plútó törpebolygóról és környezetéről korábban kialakult kép. ..." [HAI.]

VÖRÖS Dalma: Moon Dogs, figyelem! = Galaktika 36. 2015. okt. 307. sz. pp. 62-63. "Közösségi találkozók a Google Lunar XPRIZE űrverseny egyetlen magyar résztvevőjének szervezésében! Ha Te is érdekelt vagy az űrkutatásban, vagy szívesen hallanál csillagászatról, az űriparban rejlő lehetőségekről és kapcsolódó kérdésekről, akkor a Puli Meetup a legmegfelelőbb számodra! Szeptemberi összejövetelünkön a "demokratikus világűr" lehetőségeit jártuk körbe Puli-nagykövetünk, dr. Kiss László akadémikus társelőadásában, aki az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora és a www.csillagaszat.hu főszerkesztője. ..." [HAI.]

MENTES Gyula - BÁN Dóra - EPERNÉ PÁPAI Ildikó: A Föld közel napos periódusú nutációjának kimutatása a sopronbánfalvi extenzométeres adatok alapján - Előzetes eredmények. = Geomatikai Közlemények 18. 2015. 2. sz. pp. 35-42. "A Föld folyékony külső magjának tengelye és a köpeny pillanatnyi forgástengelye nem esik egy vonalba, és emiatt visszatérítő erők hatnak a mag-köpeny határon, amelyek megpróbálják a két tengelyt egy egyenesbe hozni. Ennek következtében rezonancia lép fel a napos árapály frekvencia tartományban. Égi vonatkoztatási rendszerben a jelenség neve Free Core Nutation (FCN), mely 432 napos periódussal jellemezhető, míg a földi vonatkoztatási rendszerből szemlélve a Nearly Diurnal Free Wobble (NDFW) elnevezés használatos. Ennek frekvenciája közel esik az árapály egynapos frekvenciáihoz, különösen a P1 és K1 hullámokhoz.
A jelenség kimutatható például az árapály mérésére is alkalmas extenzométer segítségével. Ebben a tanulmányban az FCN kimutatásának első próbálkozásait írjuk le 11 éves extenzométeres adatsor alapján. Az FCN rezonancia a K1 összetevő esetében nyilvánvaló, míg a P1hullám esetében további vizsgálatokra van szükség. Kulcsszavak: árapály, extenzométer, mag-köpeny határ, szabad mag nutáció, rezonancia, árapály faktorok. ..." [HAI.]

MTI: Olyan, mint a Föld, csak 1400 fényévnyire innen. = Hajdú-Bihari Napló 72. 2015. júl. 25. 173. sz. p. 16. "CAPE CANAVERAL. Egy Földhöz hasonló bolygót fedezett fel a Naprendszeren kívül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópja. A NASA szakemberei elmondták: a Földnél mintegy 60 százalékkal nagyobb planéta nagyjából 1400 fényévnyire található bolygónktól, a Hattyú csillagképben. Korábban is találtak már hasonló méretű bolygókat, ám a Kepler-452b-re keresztelt, újonnan felfedezett égitest különlegessége, hogy a Naphoz nagyon hasonló, ám idősebb csillag körül kering, méghozzá a Földéhez hasonló pályán. Nagyszerű előrelépés olyan planétát találni egy napszerű csillag körül, amely méretében és hőmérsékletében is hasonlít a Földhöz - jegyezte meg Jeff Coughlin, a kaliforniai Mountain Viewban működő SETI Intézet Kepler űrteleszkóppal foglalkozó kutatója.
A szakemberek úgy vélik, hogy mérete alapján a Kepler-452b felszíne sziklás, és a planéta megfelelő távolságra kering a csillaga körül ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén, ami alapvető feltétele az élet jelenleg ismert formájának. A felfedezés részleteit a The Astronomical Journal című folyóirat következő számában ismertetik a szakemberek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Mikor találunk Földön kívüli életet? = Innotéka (tudomány - innováció - zöldgazdaság) 5. 2015. jún. pp. 11-13. Mars: újabb bizonyítékok az egykori vízborításra. Vannak szerves anyagok a Mars felszínén. Holdak eltemetett óceánjai. Élet keresése az exobolygókon. A NASA 2015. ápr. 7-i sajtótájékoztatóján elhangzottakat Kereszturi Ákos ismerteti. Forrás: mta.hu [KSZ.]

(B.E.): Napfogyatkozást figyeltünk az Erzsébet téren. = Kanizsa Lokálpatrióta Hetilap 27. 2015. márc. 29. 11. sz. p. 5. Múlt pénteken részleges napfogyatkozást figyelhettünk meg Magyarország teljes területéről. A kanizsai érdeklődőket a Nagykanizsai Amatőr Csillagászati Egyesület tagjai 9 óra 30-tól délig 8 eszközzel várták az Erzsébet térre. [PZS.]

MTI: Az élet nyomai a Marson? = Kelet-Magyarország 72. 2015. jan. 9. 7. sz. p. 16. "Az amerikai geobiológus húsz éve tanulmányozza a földi élet legkorábbi bizonyítékait. Washington: Ősi mikrobiális élet esetleges nyomait fedezte fel a Curiosity marsjáró felvételein egy amerikai geobiológus, aki vizsgálati eredményeit az Astrobiology című folyóiratban ismerteti. Nora Noffke amerikai geobiológus húsz éve tanulmányozza a földi élet legkorábbi bizonyítékait, az úgynevezett sztromatolitokat. Az amerikai kutató tavaly számolt be 3,48 milliárd éves MISS-képződmények (mikrobák által létrehozott üledékes szerkezetek) felfedezéséről az Ausztrália nyugati részén lévő Dresser-formációban. Ezeket a sztromatolitokat tartják a földi élet legősibb ismert maradványainak - olvasható a PhysOrg hírportálon. A Curiosity felvételeit elemezve Nora Noffke morfológiai azonosságokat fedezett fel éves marsi üledékes kőzetek és a feltárt MISS-szerkezetek között." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MTI: Nyolcmillió naptömegű lyuk. = Kelet-Magyarország 72. 2015. jan. 9. 7. sz. p. 16. "Seattle. Nyolcmillió naptömegű fekete lyukat fedeztek fel a Brigham Young Egyetem (BYU) csillagászai, akik a gigantikus képződményről az Amerikai Asztronómiai Társaság seattle-i közgyűlésén számoltak be. A fekete lyuknak a KA 1858 katalógusjelű galaxis ad otthont, amely mintegy 100 millió fényévnyire, a Hattyú (Cygnus) és Lant (Lyra) csillagképek között helyezkedik el - olvasható a PhysOrg hírportálon. A Brigham Young Egyetem kutatói a NASA bolygóvadász űrteleszkópja, a Kepler felvételeit és nagy földi telepítésű távcsövek adatait elemezték, hogy meghatározzák a fekete lyuk legfontosabb paramétereit." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MTA: Kisbolygókat vizsgáltak a Kepler-űrtávcsővel. = Kelet-Magyarország 72. 2015. jan. 28. 23. sz. p. 16. "Budapest. Az MTA CSFK Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információkkal szolgál majd, és finomítja a jövő exobolygó-kereső küldetéseit, amelyek egyikében Magyarország a legmagasabb tudományos szinten képviselteti magát. A hamvaiból feltámadt, 600 millió dolláros űrtávcső így sokszínű programmal kezdhette "második életét" 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol - ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat -, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencsehatás révén bolygókat keres, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat.
Mindeközben a rögzített képeket át- meg átszövik a Naprendszerünk "törmelékét" alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő kisbolygók." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KM-MJ: Az Interstellar és a tudomány. = Kelet Magyarország 72. 2015. máj. 4. 103. sz. p. 14. "Christopher Nolan Csillagok között című alkotása a közelmúlt egyik legnépszerűbb filmje volt a mozikban. Nyíregyháza. Sokan nem szégyellték bevallani, hogy helyenként alig értettek valamit az egészből. Talán azért sem, mert a film sokkal több volt egyszerű fantasztikus űrmesénél. A két Nolan, vagyis a rendező Christopher és a forgatókönyvíró Jonathan nem csupán egy képzeletbeli világot szeretett volna megmutatni nézőinek, hanem a tudománynak az univerzumról alkotott legújabb kori elképzeléseit hívta segítségül a tökéletes illúzió megteremtéséhez. ..." Fejezetcímek: Tudományosan alátámasztva.; Áthidalhatatlan távolságok?; Az egyetlen Föld. [HAI.]

Lehetséges volna az utazás a fekete lyukakban? Kip Thorn professzor receptje. = Kelet Magyarország 72. 2015. máj. 4. 103. sz. p. 14. "Tégy a lyukba egy kis negatív energiát, s az állapotot tartsd fenn minél tovább. Aztán küldj át rajta egy űrhajót. Bizonyos számítások szerint elméletileg lehetséges volna, aminek a film alkotói is nagyon megörültek. S azt is izgalmasnak találták, hogy a téridőt görbitgető szingularitás formálta gravitációs mezőt elhagyva az űrben alig öregszünk a földön maradottakhoz képest. Ugye értik? Nem? Pedig egyszerű, még egy GPS-nek sem okoz különösebb "fejtörést". Szóval: minél inkább eltávolodunk a Föld gravitációjától, annál lassabban telik az idő. Jó példa erre a földi navigációs rendszer. A GPS műholdak órái 38 mikroszekundumnyit sietnek, a mi vevőegységünk pedig korrigálja az eltérést." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Holdra szálló űrruhára adakozni tessék! = Kelet Magyarország 72. 2015. júl. 23. 171. sz. p. 16. "Washington. Közösségi finanszírozással készül megmenteni Neil Armstrong holdra szálláskor viselt űrruháját a washingtoni Smithsonian Nemzeti Légi és Űrmúzeum. Az intézmény hétfőn indította el a Reboot the Suit: Bring Back Neil Armstrong’s Spacesuit elnevezésű kampányát a Kickstarter nevű, közösségi finanszírozással foglalkozó internetes oldalon az első holdra szállás 46. évfordulója alkalmából. A szkafandereket rövidtávú használatra gyártották, olyan anyagokból, amelyek idővel lebomlanak. A múzeum célja, hogy 500 ezer dollárt gyűjtsön a legendás űrruha megőrzésére, egy klimatizált tároló megépítésére és az űrruha digitalizálására. A Smithsonian egy sor közösségi finanszírozású projektre kötött megállapodást a Kickstarterrel. Ezek közül a mostani az első együttműködésük - olvasható az NBC amerikai hírtelevízió honlapján.
Az amerikai űrhajós ruhájának állapota folyamatosan romlik, és már 2006 óta nem láthatták a látogatók. A múzeum tervei szerint Armstrong holdsétájának 50. évfordulója alkalmából fogják újra kiállítani a szkafandert, amely 2020-tól az intézmény Úti cél a Hold (Destination Moon) című kiállításának lesz az egyik központi darabja. Armstrong 2012-ben halt meg, 82 éves korában." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MTI: Pont, mint a mi rendszerünk? = Kelet Magyarország 72. 2015. júl. 24. 172. sz. p. 16. "Budapest. A Nap és a Jupiter hasonmását is magába foglaló bolygórendszerre bukkantak külföldi csillagászok. Kiss László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa elmondta: a Kepler-távcső mérései megmutatták, hogy ahol egy bolygó van, ott általában van több is." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MTI: Olyan, mint a Föld, csak 1400 fényévnyire innen. = Kelet Magyarország 72. 2015. júl. 25. 173. sz. p. 16. "CAPE CANAVERAL. Egy Földhöz hasonló bolygót fedezett fel a Naprendszeren kívül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópja. A NASA szakemberei elmondták: a Földnél mintegy 60 százalékkal nagyobb planéta nagyjából 1400 fényévnyire található bolygónktól, a Hattyú csillagképben. Korábban is találtak már hasonló méretű bolygókat, ám a Kepler-452b-re keresztelt, újonnan felfedezett égitest különlegessége, hogy a Naphoz nagyon hasonló, ám idősebb csillag körül kering, méghozzá a Földéhez hasonló pályán. Nagyszerű előrelépés olyan planétát találni egy napszerű csillag körül, amely méretében és hőmérsékletében is hasonlít a Földhöz - jegyezte meg Jeff Coughlin, a kaliforniai Mountain Viewban működő SETI Intézet Kepler űrteleszkóppal foglalkozó kutatója.
A szakemberek úgy vélik, hogy mérete alapján a Kepler-452b felszíne sziklás, és a planéta megfelelő távolságra kering a csillaga körül ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén, ami alapvető feltétele az élet jelenleg ismert formájának. A felfedezés részleteit a The Astronomical Journal című folyóirat következő számában ismertetik a szakemberek." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

REZSABEK Nándor: A kalocsai Haynald Obszervatórium utolsó igazgatójának emlékére. = Keresztény Élet 23. 2015. jan. 11. 2. sz. p. 9. Tibor Mátyás (1902-1995). [REZ.]

REZSABEK Nándor: Gyulafehérvár csillagász-papjai. Andrássy István és Mártonfi József évfordulójára. = Keresztény Élet 23. 2015. júl. 5. 27. sz. p. 10. [REZ.]

REZSABEK Nándor: A gellérthegyi csillagvizsgáló igazgatója. Mayer-Lambert Ferenc premontrei szerzetes emlékezete. = Keresztény Élet 23. 2015. aug. 9. 32. sz. p. 10. [KSZ.]

  SÁHÓ Ágnes: Meteorológiai világnap 2015, alkalmazkodjunk okosan! Éghajlati ismereteinket váltsuk tettekre. = Légkör 60. 2015. 1. sz. pp. 53-56. Csillagászat: "Az Országos Meteorológiai Szolgálat idén másodízben adta át az "Év MET-ÉSZ észlelője" díjat, amit idén az internetes észlelői hálózatba nap mint nap belépő és oda adatokat, észleléseket továbbítók közül Kósa-Kiss Attila nyert el. Észleléseit a határokon túl, Nagyszalontán (Salonta, Románia), végzi, nemcsak meteorológiai, hanem csillagászati megfigyeléseket is, igen magas színvonalon. Méréseiről rendszeres ír, 1992 óta 22 közleménye jelent meg a Légkörben. Észleléseihez részletes leírásokat ad a felhőzetről, és a MET-ÉSZ fórumon is aktív felhasználó. Köszönjük 3829 leadott észlelése mögötti kitartó, szorgalmas munkáját." [HAI.]

  TÓTH Róbert: A házsongárdi temetőben. = Légkör 60. 2015. 2. sz. pp. 104-105. "Kolozsvár jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben. Számos híres ember született, alkotott és halt meg ebben a "szép városban". Történelmi sírkertjében nyugszik Berde Áron is, aki az első tudományos igényű, magyar nyelvű éghajlati szakkönyv írója. 2015 márciusában második alkalommal vettem részt Kolozsváron a Babeş-Bolyai Egyetem Földrajz Karán a Levegő és Víz Konferencián (1. ábra). Nyitrai László munkatársammal rádiószonda mérésekből készítettünk tanulmányt. A nemzetközi konferencia napjára esett egy részleges napfogyatkozás, amit derült idő lévén közösen megtekintettünk a Hajnalnegyedben lévő csillagvizsgálóban (2. ábra).
Érkezésünk délutánján még akadt egy kis szabadidőnk, amit városnéző sétával töltöttünk. Ennek során útba ejtettük a Házsongárdi temetőt (Cimitirul Central románul), amiről tudtuk, hogy sok híres magyar ember nyughelye (3. ábra). ..." [HAI.]

  DUNKEL Zoltán: Róna Zsigmond. Turdosin, 1860. december 13. - Budapest, 1941. október 22. Történelmi arcképek. = Légkör 60. 2015. 3. sz. hátsó belső borító. "A Magyar Meteorológiai Társaság első elnöke, alapító és tiszteleti tagja, a magyar meteorológiai és klimatológiai szakirodalom kiváló és buzgó művelője az akkori Árva vármegyei Turdosinban látta meg a napvilágot. Tanulmányait Körmöcbányán végezte el, 5 év alatt 7 osztályt, s végül jelesen leérettségizett. 1877-ben feljött Budapestre, a Műegyetemre, ahol 1883 novemberében matematika-fizika tanári oklevelet állítottak ki számára. Egy ideig nevelő vidéken majd gimnáziumi tanár. 1888-ban a miniszter kinevezte "ideiglenes segéddé" a Meteorológiai Intézetbe. Konkoly-Thege Miklós 1890-es igazgatói kinevezése után az időjárás-előrejelzés fejlesztésével bízta meg. ..." [HAI.]

  HORVÁTH Miklós - CSOKNYAI Tamás - SZÁNTHÓ Zoltán: A meteorológiai mérések szerepe az épületgépészetben. = Légkör 60. 2015. 4. sz. pp. 157-161. A cikkben déli tájolású 45°-os dőlésszögű felületen mért globálsugárzás adatokat vetünk össze napfénytartam adatokkal. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a 45°-os felületen mért globálsugárzás adatok és a mért napfény-tartamok közel lineáris korrelációt mutatnak. [...] Első lépésként a Nap pályáját szükséges leírni, melyet a deklinációval, a nap-magassággal és az azimut értékkel lehet jellemezni. Ezen értékeket a 3-5. egyenletek írják le. A nappal hossza a 6. egyenlet alapján számítható (Cooper, 1969; Duffie and Beckman, 2013). A napmagasság és azimut értelmezését az 1. ábra szemlélteti. ..." [HAI.]

CSIBRA Tibor: Fokozódik a nemzetek űrversenye. Az Egyesült Államok visszatérne, Kína pedig meghódítaná a Holdat, és a jelek szerint utóbbinál ez már nem pénz kérdése. = Magyar Hírlap 48. 2015. jan. 3. 2. sz. p. 14. [KSZ.]

CSIBRA Tibor: Véget ér a magyar műhold küldetése. Várhatóan holnap hajnalban megsemmisül a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetemen kifejlesztett szatellit. = Magyar Hírlap 48. 2015. jan. 9. 7. sz. p. 14. [KSZ.]

(CST): Gigantikus fekete-lyukra bukkantak. = Magyar Hírlap 48. 2015. jan. 9. 7. sz. p. 14. Tömege a Nap tömegének 8 milliószorosa, a KA 1858 galaxisban van. [KSZ.]

LMA: Fekete lyukakat fedezett fel az űrteleszkóp. = Magyar Hírlap 48. 2015. jan. 13. 10. sz. p. 12. Az Arp 299 galaxispárban két fekete lyukat is talált a NASA NuSTAR röntgencsillagászati műholdja. [KSZ.]

CSIBRA Tibor: A Naprendszer ismeretlen bolygói. Éles vitát váltott ki a csillagászok között a spanyol szakemberek most publikált beszámolója a feltételezett planétákról. = Magyar Hírlap 48. 2015. jan. 20. 16. sz. p. 15. Két, akár a Földdel megegyező méretű bolygó is lehet a Naprendszer legkülső régióiban Carlos de la Fuente Marcos madridi csillagász szerint. [KSZ.]

(CST): Földméretű kísérők egy közeli csillag körül. = Magyar Hírlap 48. 2015. jan. 20. 16. sz. p. 15. 150 fényévre. [KSZ.]

Ébredezik az üstökös. A Rosetta-misszió sikerében osztozó magyar kutatók a Naphoz közeledve aktívabb égitest titkainak a felfedezésében is élen járnak. = Magyar Hírlap 48. 2015. jan. 24. 20. sz. p. 14. A 67/P üstökössel kapcsolatban Szegő Károly és Németh Zoltán. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Ijesztő méretű kisbolygó repült el a Föld mellett. = Magyar Hírlap 48. 2015. jan. 27. 22. sz. p. 12. A 2004 BL86 kisbolygó. [KSZ.]

Csöppet hosszabb lesz az idei esztendőnk. = Magyar Hírlap 48. 2015. jan. 27. 22. sz. p. 12. Jún. 30-án 1 szökőmásodpercet adnak a világidőhöz. [KSZ.]

MARKOVICS Péter: Történelmi űrrandevú a Plútóval. A lefokozott planéta és legnagyobb holdjának fényképezése után az amerikai New Horizons szonda a Kuiper-öv felé tart. = Magyar Hírlap 48. 2015. jan. 27. 22. sz. p. 15. [KSZ.]

MÉSZÁROS Krisztina: Magyar csillagászok nemzetközi sikere. A Naprendszer születéséről is fontos információval szolgáltak az akadémiai kutatóközpont munkatársainak egyedülálló adatsora. = Magyar Hírlap 48. 2015. febr. 12. 36. sz. p. 4. Interjú Szabó Róbert csillagásszal. A Kepler űrtávcső K2 missziója. [KSZ.]

Ifjúsági konferencia az űrkutatásról. A Masat-1 pályára állítására is emlékeztek a Budapesti Műszaki Egyetemen. = Magyar Hírlap 48. 2015. febr. 12. 36. sz. p. 4. [KSZ.]

Fókuszban a kisbolygók megfigyelése. = Magyar Hírlap 48. 2015. febr. 12. 36. sz. p. 4. A Kepler űrtávcső K2 missziója. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: A turisztikai szezonra készül az űrállomás. A NASA ma kizárólag az orosz Szojuz rakétákkal tudja eljuttatni az asztronautákat a Földtől 320 kilométerre keringő bázisra. = Magyar Hírlap 48. 2015. febr. 24. 46. sz. p. 12. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Csatlakoztunk az Európai Űrügynökséghez. = Magyar Hírlap 48. 2015. febr. 25. 47. sz. p. 14. Tegnap aláírták az ESA-hoz történő csatlakozásunkat. "Magyarország teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Űrügynökséghez (European Space Agency, ESA), amellyel az űrtevékenységen alapuló tudományos és technológiai fejlődés az értékteremtés egyik legfontosabb húzóerejévé válhat - jelentette be Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár." [KSZ.]

Ideiglenesen leállt. Rövidzárlat következtében meghibásodott a Curiosity marsjáró robotkarja. = Magyar Hírlap 48. 2015. márc. 5. 54. sz. p. 15. [KSZ.]

Holnap napfogyatkozás. Csillagászok segítik értelmezni a jelenséget az akadémia pesti székházánál. = Magyar Hírlap 48. 2015. márc. 19. 66. sz. p. 15. [KSZ.]

Aurora borealis Magyarországon. A sarki fényt a napkitörések által okozott geomágneses vihar idézte elő. = Magyar Hírlap 48. 2015. márc. 19. 66. sz. p. 15. Az írást Mohai Balázs színes fényképe kíséri, melyet a dobogókői kilátóból készített. [KSZ.]

Véget ért a Földön kívüli maraton. Távolsági rekordot állítottak föl az Opportunity marsjáró - a Curiosity felfedezései alapján élhető lehetett a vörös bolygó. = Magyar Hírlap 48. 2015. márc. 26. 72. sz. p. 15. [KSZ.]

CSIBRA Tibor - MARKOVICS Péter: Tudománnyá válhat a fantasztikum. Óriási lépés lehet az emberiségnek, ha a várakozások szerint a Marson vízre, a Naprendszerben pedig kezdetleges életre bukkannak. = Magyar Hírlap 48. 2015. ápr. 15. 88. sz. p. 14. [KSZ.]

(CST): Oroszok a Holdon? = Magyar Hírlap 48. 2015. ápr. 15. 88. sz. p. 14. Oroszország 2029-2030-as holdutazási tervezetéről. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Csillagfigyelésre alkalmasak a tavaszi hajnalok. = Magyar Hírlap 48. 2015. ápr. 20. 92. sz. p. 14. A Lyridák meteorrajról. Az MCSE honlapja alapján. [KSZ.]

CSIBRA Tibor: Megvan a kozmosz leghidegebb foltja. Magyar tudósok bukkantak rá a világegyetem legnagyobb képződményére, egy galaxisokban igen szegény, szinte üres területre. = Magyar Hírlap 48. 2015. ápr. 21. 93. sz. p. 15. A Frei Zsolt vezette kutatócsoport eredményeit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society áprilisi száma közölte. [KSZ.]

CSIBRA Tibor: Üzemzavar a Nemzetközi Űrállomáson. Az orosz űrkutatás nem a legerősebb napjait éli, miután két hete az ISS utánpótlását szállító teherűrhajó irányíthatatlanná vált. = Magyar Hírlap 48. 2015. máj. 19. 116. sz. p. 15. [KSZ.]

LMA: Csillagpark a Zselic lankái között. Magyarország egyik legritkábban lakott részén valósult meg a beruházás. = Magyar Hírlap 48. 2015. jún. 9. 133. sz. p. 12. [KSZ.]

MP: Tizennégy éve "magaslesen" a Mars Odyssey. = Magyar Hírlap 48. 2015. jún. 23. 145. sz. p. 14. 2001. okt. 24-én ért a Mars közelébe az űreszköz. [KSZ.]

CSIBRA Tibor: Újabb amerikai űrrakéta robbant fel. Hetedik alkalommal indult volna a Nemzetközi Űrállomásra a SpaceX nevű magáncég által kifejlesztett jármű. = Magyar Hírlap 48. 2015. jún. 29. 150. sz. p. 14. [KSZ.]

Az ISS asztronautái is ezt használják. Sokszor előfordul, hogy egy kisebb tűz oltása a hagyományos eszközökkel sokkal nagyobb kárt okoz, mint maga az égés. = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 7. 157. sz. p. 12. Űrtechnológiával a kártékony tüzek ellen. A FireStryker eszközt a NASA minősítette és a Nemzetközi Űrállomáson is használják. [KSZ.]

Megszakadt az összeköttetés. Újraélesztési kísérlet zajlik a Naprendszer szélén. = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 7. 157. sz. p. 12. A Plútó felé tartó New Horizons szondával júl. 4-én megszakadt a kapcsolat. A kapcsolatot 90 perc múlva helyreállították. [KSZ.]

LMA: Friss elmélet a "Csuri" üstökösről. Egyesek szerint az üstökös felszínét szerves anyagokban gazdag kéreg fedi. = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 7. 157. sz. p. 12. A 67P üstökösről értekeztek a Királyi Csillagászati Társaság éves közgyűlésén. The Guardian cikke alapján. [KSZ.]

(MO): Történelmi űrrandevú. Sikeres volt a Plútó mellett elhaladó szonda adatgyűjtése a törpebolygóról. = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 16. 165. sz. p. 15. A New Horizons elrobogott a Plútó mellett. [KSZ.]

CSIBRA Tibor: Fejtörést okoz a tudósoknak a Plútó. Számos, korábban elfogadott vélekedést cáfoltak meg a New Horizons nevű űrszonda által a Földre visszaküldött felvételek, = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 17. 166. sz. p. 14. [KSZ.]

SZABÓ PALÓCZ Attila: A Plútó jeges csodáinak nyomában. A felfedezések, amelyekhez a New Horizons felvételei segítették hozzá a csillagászokat, felértékelik a törpebolygó jelentőségét. = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 21. 169. sz. p. 12. [KSZ.]

SZPA: A kis égitest nagy titkai. = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 21. 169. sz. p. 12. A Plútó bolygó vagy törpebolygó megnevezésével kapcsolatos viták. [KSZ.]

CSIBRA Tibor: Új legénység a Nemzetközi Űrállomáson. A Progressz májusi fiaskója miatt több hónapos halasztás után indulhatott el a három emberből álló váltószemélyzet a bázisra. = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 23. 171. sz. p. 15. [KSZ.]

CST: Elnevezték a Plútó hegyláncait. = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 23. 171. sz. p. 15. [KSZ.]

CSIBRA Tibor: Tudományos vita az exobolygóról. Sok érv szól amellett, hogy kialakulhatott az élet a napokban felfedezett, ezernégyszáz fényévre lévő, földszerű planétán. = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 25. 173. sz. p. 14. Kepler-452-b. [KSZ.]

Várja a tudomány az újabb képeket. A Plútó felszínén néhány blokk közel szögletes alakú, ami arra utal, hogy töréses, tektonikus folyamatok hozták őket létre. = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 28. 175. sz. p. 12. A Plútó elemzése Kereszturi Ákos tanulmánya alapján. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Kínában építik fel az arecibói űrradar párját. = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 28. 175. sz. p. 12. Fél kilométer átmérőjű rádiótávcső létesül, Kujcsou tartományban. [KSZ.]

(CST): Valószínűségszámítás. A múlt héten felfedezett Kepler-452/b hasonlít eddig leginkább a Földhöz. = Magyar Hírlap 48. 2015. júl. 28. 175. sz. p. 15. [KSZ.]

(LMA): Világűr. A talált anyagok jó körülmények között aminosavakká, azok pedig fehérjékké alakulhatnak, ami már az élet alapfeltétele. = Magyar Hírlap 48. 2015. aug. 4. 181. sz. p. 12. A 67P üstökös felszínén, a Rosetta szonda és a Philae leszállóegység vizsgálatai szerint. [KSZ.]

DP: Piszkéstető csillagainak nyomában. A szupernóva-keresés nagyrészt napjainkban is az obszervatóriumban zajlik. = Magyar Hírlap 48. 2015. aug. 21. 195. sz. p. 12. A piszkéstetői obszervatórium létesítésének és tevékenységének története. [KSZ.]

Előkelő űrklubba került India. A másfél tonnás mini-Hubble fellövése nagy siker. = Magyar Hírlap 48. 2015. szept. 29. 228. sz. p. 12. Az Astrosat csillagászati műhold, űrteleszkóp. [KSZ.]

CSIBRA Tibor: Sós víz folyik nyaranként a Marson. Későbbi leszállóhelyeket keresett, helyettük azonban jelenleg is aktív patakmedreket talált a NASA egyik térképező műholdja. = Magyar Hírlap 48. 2015. szept. 29. 228. sz. p. 14. Az MRO kutatásairól. [KSZ.]

MK: Magyarok is bizonyítottak a Marson. = Magyar Hírlap 48. 2015. okt. 14. 241. sz. p. 14. Folyóvíz kerekítette le a Mars kavicsait Szabó Tímea és Domokos Gábor kutatásai szerint. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Egy éven át érkeznek a Plútó képei. A NASA és a New Horizons csapata a nyár végén szemelte ki az űrszonda új célját. = Magyar Hírlap 48. 2015. okt. 27. 251. sz. p. 12. A Kuiper-övben keringő, 48 km átmérőjű 2014 MU69 a következő célpont. [KSZ.]

ORBÁN János Dénes: Nem vagyok próféta. Jókai és a láthatatlan csillag rejtélye. = Magyar Idők 1. 2015. szept. 26. 23. sz. p. 22. Jókai Mór 1850-es "A láthatatlan csillag" novellájában említi az Andromeda ködben egyesek által látott, mások által nem látott csillagot. A leírás akkor keltett nemzetközi feltűnést, amikor 1885-ben a Andromeda ködben valóban megjelent egy új csillag (a később S And változócsillag, szupernóva). Ernts Hartwig, Gothard Jenő, Isaac Ward, Konkoly-Thege Miklós, Kövesligethy Radó, Maria Kowronska, Podmaniczky Géza, Podmaniczky Gézáné Dégenfeld-Schomburg Berta Klára Matilda, Sophus Tromholt, Sükey Károly, Tycho Brahe nevének említése az üggyel kapcsolatban. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Kozmikus ködszurkálás? Űrkutatás - Kérdéseinkre 2800 év múlva érkezhet válasz. = Magyar Idők 1. 2015. nov. 21. 70. sz. p. 8. A földön kívüli élet kereséséről tartottak konferenciát Budapesten. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Libellus Auguriorum: asztrológiai táblázatok. = Magyar Könyvszemle 131. 2015. 3. sz. pp. 261-272. [ZSE]

Újratervezés. = Magyar Nemzet 78. 2015. jan. 3. 2. sz. p. 12. Hirtelen újraindította magát a 2004 óta a Marson missziót teljesítő Opportunity. [KSZ.]

CSÉCSI László: Élet nyomaira leltek a vörös bolygón. = Magyar Nemzet 78. 2015. jan. 15. 12. sz. p. 17. "Akár a marsi élet nyomai is lehetnek azok a felszíni formák, amelyek a vörös bolygó egyik hajdani tavának üledékéből kerültek elő. A bizonyításra még várni kell..." [KSZ.]

KÁRPÁTI György: Hitelesebb, mint az életben. James Marsh öt Oscarra jelölt drámája Stephen Hawkingról. = Magyar Nemzet 78. 2015. jan. 23. 19. sz. p. 9. A mindenség elmélete című, 123 perces, 2014-es, Hawking életéről szóló film. [KSZ.]

Filmcsík. A mindenség elmélete. = Magyar Nemzet 78. 2015. jan. 23. 19. sz. p. 10. Színes, magyarul beszélő, angol életrajzi dráma, 123 perc, 2014. Rendezte: James Marsh. Film Stephen Hawkingról. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Géphang. Stephen Hawking élete a filmvásznon. = Magyar Nemzet 78. 2015. jan. 24. 20. sz. p. 26. A napokban mutatják be a mozik a Stephen Hawking fizikus életéről szóló A mindenség elmélete című filmet. [KSZ.]

CSÉCSI László: Helikopter a marsi égbolton. = Magyar Nemzet 78. 2015. jan. 29. 24. sz. p. 17. Robothelikoptert küldene a Mars egére a NASA. A Popular Science cikke alapján. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba. Lebegő gitár. Chris Hadfield a pilóta félelméről, az űrutazás értelméről és a földi boldogságról. = Magyar Nemzet 78. 2015. febr. 28. 50. sz. p. 19. A kanadai űrhajós már többször meglátogatta Budapesten menye családját. Könyve, az Egy űrhajós tanácsai földlakóknak magyar megjelenése alkalmából készült vele az interjú. [KSZ.]

Tesztelik a jövő Mars-utazásának hajtóművét. = Magyar Nemzet 78. 2015. márc. 12. 60. sz. p. 17. A NASA mérnökei. [KSZ.]

BALOGH Roland: Óceáno rejthetik a földön kívüli élet titkát. A tudósok a Naprendszer külső bolygóinak holdjai mélyén keresik az élet kialakulásának lehetőségét. = Magyar Nemzet 78. 2015. márc. 16. 63. sz. p. 16. [KSZ.]

KUSLITS Szonja: Holnap mi is láthatjuk a részleges napfogyatkozást. Az országban sok helyen lesznek távcsöves bemutatót. Ne használjunk kormozott üveget a jelenség megfigyeléséhez! = Magyar Nemzet 78. 2015. márc. 19. 66. sz. p. 17. [KSZ.]

A "betlehemi csillag". = Magyar Nemzet 78. 2015. jan. 29. 24. sz. p. 18. Fizetett hirdetés a napilapban: Kovács György: A keresztény vallás megszületésének története. Budapest, 2014. Ad Librum 156 oldalas könyvéről. A történelmi feljegyzések és a csillagászati jelenségek vizsgálta alapján a szerző arra jut, hogy a Máté evangéliumában szereplő "betlehemi csillag" jelenségnek azonosnak kell lennie a Josephus Flavius által leírt Nagy Heródes halála előtti holdfogyatkozással. [KSZ.]

Merülés a Titán óceánjába. = Magyar Nemzet 78. 2015. márc. 20. 67. sz. p. 16. A NASA a TiME (Titán Tengeri Felfedező) nevű automata tengeralattjárót juttatna a Titan óceánjába, amely 2040-ben szolgáltatna adatokat. [KSZ.]

LÁSZLÓ Dávid: Magyarországnyi kráterre bukkantak. = Magyar Nemzet 78. 2015. márc. 26. 72. sz. p. 16. Mintegy 400 km széles meteoritkráter jeleire bukkantak Ausztrália középső területén. A 300-600 millió évvel ezelőtti óriási ütközés nyomai a felszín alatt rejtőznek. Az aszteroida átmérője 10 km lehetett. [KSZ.]

Óránként öt kilométeres sebességű űrrakéta. = Magyar Nemzet 78. 2015. márc. 26. 72. sz. p. 17. Két űrhajós egy évig lesz az ISS lakója. Márc. 28-án indulnak Bajkonurból. A kilövőállomásig tartó utat a rakéta 5 km/órás sebességgel teszi meg. [KSZ.]

Elhunyt Bejczy Antal, a marsjáró egyik alkotója. Hat szabadalom, több mint negyven újítás fűződik a tudós nevéhez. Hamvait Budapesten helyezik örök nyugalomra. = Magyar Nemzet 78. 2015. júl. 3. 154. sz. p. 6. 1930. jan. 16-én született az Ercsihez tartozó Sina-telepen. 1956-ben hagyta el az országot. 32 éven át dolgozott a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatójaként. [KSZ.]

Szonda a Plútó közelében. = Magyar Nemzet 78. 2015. júl. 8. 158. sz. p. 14. [KSZ.]

Elérte a Plútót a szonda. = Magyar Nemzet 78. 2015. júl. 15. 164. sz. p. 14. [KSZ.]

FOKASZ: Nagy ugrás az emberiségnek. Végre teljesebb képet kaphatunk a Naprendszer "új vörös bolygójáról", bár a Plútó nem igazi planéta. = Magyar Nemzet 78. 2015. júl. 16. 165. sz. p. 17. A New Horizons felvételei a Plútóról. [KSZ.]

MAROSI: Település épülhet a Holdon. = Magyar Nemzet 78. 2015. júl. 16. 165. sz. p. 17. [KSZ.]

MOLNÁR Dániel: Égi ismerőst üdvözölhetünk újra. A Mars előtt érdemes lehet egy közelebbi égitestet is újra meghódítanunk. = Magyar Nemzet 78. 2015. júl. 23. 171. sz. p. 17. Visszatérés a Holdra. [KSZ.]

LAKNER Dávid: Magyar siker a holdkutatás terén. = Magyar Nemzet 78. 2015. júl. 23. 171. sz. p. 17. A holdfelszínbe csapódó bolygóközi szemcsék által felvert porfelhő. A Horányi Mihály irányította kutatócsoport tanulmánya a Nature folyóiratban jelent meg. [KSZ.]

LÁSZLÓ Dávid: A Föld kuzinja. A miénkhez nagyon hasonló bolygót talált a NASA. = Magyar Nemzet 78. 2015. júl. 25. 173. sz. p. 13. A Kepler-452b exobolygó. [KSZ.]

LÁSZLÓ: Hallgatózó "fülek" figyelik az űrt. = Magyar Nemzet 78. 2015. júl. 25. 173. sz. p. 13. Jurij Millner százmillió dolláros támogatása a földönkívüli élet rádiócsillagászati kutatására. [KSZ.]

MOLNÁR: Számok nyelvén: Rehabilitált exbolygó. = Magyar Nemzet 78. 2015. aug. 9. 185. sz. p. 24. A New Horizons és a Plútó. [KSZ.]

BALOGH Rudolf: Új távlatokat nyithat a víz a Marson. A felfedezés ellenére 2035-ig biztos nem lesz "emberes" küldetés a vörös bolygóra. = Magyar Nemzet 78. 2015. okt. 2. 231. sz. p. 16. [KSZ.]

  KUTROVÁTZ GÁBOR: Miért helyezte Kopernikusz a Napot a középpontba? = Magyar Tudomány 176. 2015. 3. sz. pp. 258-267. A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában c. akadémiai konferencián elhangzott előadás írásos változata. [SOL.]

  FARKAS GÁBOR FARKAS: A könyv, amelyet senki sem olvasott. Adalékok a heliocentrikus modellről folytatott vitához. = Magyar Tudomány 176. 2015. 3. sz. pp. 268-274. A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában c. akadémiai konferencián elhangzott előadás írásos változata. [SOL.]

  PATKÓS András: Száz éves az általános relativitáselmélet. Egy klasszikus tökéletességű természettörvény centenáriuma. = Magyar Tudomány 176. 2015. 6. sz. pp. 642-645. "...Newton és Richard Bentley levelezése, Pierre-Simon Laplace-nak a "sötét csillag" (a fekete lyuk) létét felvető számítása, Robert Oppenheimer és George Volkoff csillagegyenlete,
Subrahmanyan Chandrasekharnak a csillagok gravitációs összeomlását tárgyaló elmélete és a sötét anyag hipotetikus elemi részecskéi alkotta újfajta "sötét csillag" ideája mind azt bizonyítják, hogy a gravitációnak az anyag mozgására, illetve stabilan állandósult állapotú csillagászati képződmények kialakulására gyakorolt hatása a modern tudomány története során egy pillanatra sem hagyta, és a ma sem hagyja nyugodni a kutatók fantáziáját. ..." Kulcsszavak: Albert Einstein, relativitáselmélet, tudománytörténet, gravitációs kölcsönhatás, kvantumgravitáció. [HAI.]

  ILLY József: Az általános relativitáselmélet megszületése. = Magyar Tudomány 176. 2015. 6. sz. pp. 646-659. "...Ha ugyanis megfigyelnénk napfogyatkozáskor a Nap korongjához közeli, fényes csillagok állását, majd ugyanezen csillagokét, amikor éjjel láthatók, kimérhetnénk, van-e különbség a két kép között. Ha van, annak az az oka, hogy a Napot súroló fénysugarak elhajlottak a Nap felé, tehát látszólagos helyzetük eltávolodott a Naptól. [...] Abraham skaláris gravitációelméletet dolgozott ki (Abraham, 1912a,b), amely ugyan a speciális relativitáselmélet Minkowski-féle négydimenziós formalizmusát használta, de megengedte, hogy a fény sebessége függjön a gravitációs potenciáltól.
Nagy érdeme, hogy bevezette a gravitációs erőtér energia-impulzus tenzorát, magyarázta a Merkúr keringésében fellépő anomáliát (igaz, csak a harmadát), megjósolta, akárcsak Einstein, a fényelhajlást és a vöröseltolódást, sőt elsőként következtetett a gravitációs hullám létezésére és arra, hogy fénysebességgel kell terjednie. Einstein fölvette a kesztyűt, ..." Kulcsszavak: általános relativitáselmélet, gravitációelmélet, fizikatörténet, Albert Einstein, David Hilbert, Marcel Grossmann. [HAI.]

  SZABADOS B. LÁSZLÓ: Száz éves az általános relativitáselmélet. = Magyar Tudomány 176. 2015. 6. sz. pp. 660-673. A tanulmány részletesen foglalkozik az általános relativitáselmélet csillagászati vonatkozásaival. [Ezen cikk szerzője a fizikus Szabados B. László, nem azonos Szabados László csillagásszal.] [SOL.]

  GALÁNTAI Zoltán: A földönkívüliek, a tudomány és az ufológia. = Magyar Tudomány 176. 2015. 8. sz. pp. 983-991. "...Jelenleg mind a Földön kívüli élet (asztrobiológia), mind pedig a Földön kívüli értelem keresése (SETI, vagyis Search for Extraterrestrial Intelligence) elfogadott tudományterületnek számít, miközben mindkettő mögött az az egyelőre igazolatlan meggyőződés húzódik meg, hogy az élet, illetve az intelligens élet átlagosnak tekinthető az Univerzumban. ..."
Fejezetcímek: Bevezetés: az ufológia és az ufológusok.; A kopernikuszi elv hibás használata.; Földszerű bolygók és karbonsovinizmus.; A paleokontakt-hipotézis példája.; Társintelligenciák, istenek, delfinek.; Az ufológia kezdetei.; Ufók? "Felejtsék el!"; A tudományos álláspontok árnyalatai.; Meteorok és ufológusok. Kulcsszavak: ufológia, SETI, tudománytörténet, földönkívüli élet, extraterresztriális hipotézis. [HAI.]

  TARI Fruzsina: Hogyan lehet sikeres a csatlakozás? = Magyar Tudomány 176. 2015. 9. sz. pp. 1026-1029. Magyarország ESA-csatlakozása kapcsán [SOL.]

  HIRN Attila: Tudományos mérések a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös felszínén. = Magyar Tudomány 176. 2015. 9. sz. pp. 1030-1036. [SOL.]

  APÁTHY István - PÁLFALVI József: Magyar közreműködéssel végrehajtott dozimetriai mérések a Nemzetközi Űrállomáson. = Magyar Tudomány 176. 2015. 9. sz. pp. 1037-1044. [SOL.]

  BALÁZS László - BARKASZI Irén - CZIGLER István - TAKÁCS Endre: Agyműködés súlytalanságban: kísérlet a Nemzetközi Űrállomáson. = Magyar Tudomány 176. 2015. 9. sz. pp. 1045-1051. [SOL.]

  ÁBRAHÁM Péter - KISS Csaba: Az ESA infravörös csillagászati küldetései és a magyar részvétel. = Magyar Tudomány 176. 2015. 9. sz. pp. 1052-1057. [SOL.]

  GRÁNÁSY László - PUSZTAI Tamás - PODMANICZKY Frigyes - KORBULY Bálint: Anyagtudomány a világűrben: kutatások az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban. = Magyar Tudomány 176. 2015. 9. sz. pp. 1058-1062. [SOL.]

  FÖLDVÁRY Lóránt - TÓTH Gyula - KISS Annamária - KEMÉNY Márton: GOCE műhold: Eötvös-inga-mérések Föld körüli pályán. = Magyar Tudomány 176. 2015. 9. sz. pp. 1063-1069. [SOL.]

  ZÁBORI Balázs: Magyar diákok az Európai Űrügynökség rakéta- és ballonprogramjában. = Magyar Tudomány 176. 2015. 9. sz. pp. 1070-1074. [SOL.]

  HORVÁTH Gyula: CubeSatok az Európai Űrügynökség jövőképében. = Magyar Tudomány 176. 2015. 9. sz. pp. 1075-1079. [SOL.]

  SOLYMOSI János: Űrtávközlés. = Magyar Tudomány 176. 2015. 9. sz. pp. 1080-1086. [SOL.]

  GYÜRKY György: Csillagok, az Univerzum fényforrásai. = Magyar Tudomány 176. 2015. 10. sz. pp. 1155-1161. [SOL.]

  KISS L. László: Csillagászati képalkotás optikai interferometriával. = Magyar Tudomány 176. 2015. 9. sz. pp. 1162-1170. [SOL.]

  CSABAI ISTVÁN: Adatintenzív megközelítés a modern természettudományokban. = Magyar Tudomány 176. 2015. 11. sz. pp. 1330-1338. Nagy adattömegek feldolgozásával kapcsolatos problémák, feladatok, részben csillagászati példákkal (SDSS) szemléltetve [SOL.]

  Tagajánlás 2015, Fizikai Tudományok Osztálya. = Magyar Tudomány 176. 2015. 12. sz. pp. 101-110. Benne levelező tagnak ajánlva: Csabai István (p. 102.), Fülöp Zsolt (p. 104.); Külső tagnak ajánlva: Gombosi Tamás (p. 109.) [SOL.]

Címlapunkon: Startol az Orion! = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. címoldal. Az Orion-űrhajó 2014. dec. 5-iki indítása Delta IV Heavy hordozórakétával. [SRG.]

MIZSER Attila: A Kozmikus Fény Éve. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. p. 3. 2015-ben. [SRG.]

APÁTHY István - HIRN Attila: Magyar részvétel a Rosetta-űrszonda leszállóegységének tudományos kísérleteiben. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Mitől ennyire bizarr ez az üstökös? = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 8-13. 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös. Az üstökös láthatósága 2015-ben. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: Alkalmi vers. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. p. 13. [SRG.]

MOLNÁR László: Kozmikus délibáb: négyszer figyelhető meg egy csillag robbanása. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MPT [MOLNÁR Péter]: Melyik a legkisebb csillag? = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 14-15. 11-ed része a Nap tömegének. Csillagászati hírek. [SRG.]

MPT [MOLNÁR Péter]: Ébresztő, New Horizons! = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MPT [MOLNÁR Péter]: A részletdús Uránusz. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 16-17. A Keck II-távcső felvételei. Csillagászati hírek. [SRG.]

MPT [MOLNÁR Péter]: Elindult a második Sólyom. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. p. 17. Japán szonda az 1999 JU3 kisbolygóhoz. Csillagászati hírek. [SRG.]

MPT [MOLNÁR Péter]: Irány a Ceres! = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 17-18. A NASA Dawn szondája. Csillagászati hírek. [SRG.]

Prp [PRESITS Péter]: Meteorzápor a Marson. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. p. 18. 2014. október 19-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Biológiai aktivitás nyomai egy marsi meteoritban? = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sikeres volt az Orion tesztje. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

KULIN György: Életem a csillagászat. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 20-25. Kulin György 1978. máj. 8-án, Szegeden tartott beszédének írásos változata. Digitalizálta: Tóth Éva. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Az első magyar üstökös. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 26-28. Whipple-Bernasconi-Kulin (1942a) = 1942 IV = C/1942 C1 (Whipple-Bernasconi-Kulin) üstökös. [SRG.]

PRESITS Péter: A Quadrantidák. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 29-33. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Hyginus-rianás. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 34-37. [SRG.]

KISS Áron Keve: Észleltük a Merkúrt! = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 38-40. Cseh Viktor 2014. május-júniusi és Kiss Áron Keve 2014. július 17-i észleléseiről. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Nevezzünk el (exo)bolygókat! = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. p. 41. [SRG.]

Kulin György-emléktábla Óbudán. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. p. 41. 2015. január 28-án lesz. [SRG.]

KOVÁCS István: Őszi időjárás kontra változók. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 42-46. Változócsillag rovat 2014. szept-nov. [SRG.]

MIZSER Attila: A 2014. évi Kulin György-díj. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. p. 47. Kósa-Kiss Attila kapta 2014. augusztus 24-én. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Az intersztelláris anyag ezer arca. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 48-50. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Egy eltűnt kettőscsillag. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 51-53. Kettőscsillag rovat. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Harminc év. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 54-55. Mélyég és kettőscsillag észlelők országos találkozója 2014. nov. 15-én a Polarisban. [SRG.]

VARGA Máté - KESZTHELYI Sándor: Középkori napóra került napvilágra Kaposvár-Kaposszentjakabon. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 56-59. A félkörív alakú, arab számozású napóra a XV. század második felében vagy a XVI. század elején készült. A törökök 1555-ben foglalták el a kolostort, melynek csak romjai maradták meg. A napóra töredéket 1964-ben ásták ki a régészek. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: A szolnoki Kopernikusz Kör. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 60-61. [SRG.]

MUNZLINGER Attila: Csillagászatkedvelők erdélyi találkozója. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. p. 62. 2014. aug. 21-26-i nyári csillagászati tábor a Madarasi Hargitán. EMCSE-hírek. [SRG.]

BECZ Miklós: Távcső határtalanul. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 62-63. A csepeli Vermes Miklós Általános Iskola 2014. október 6-án egy felújított 200 mm-es tükrös távcsövet ajándékozott a nagyszalontai Arany János Gimnáziumnak. EMCSE-hírek. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója: galaxis-ikertestvérek? = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. p. 64., 4. színes t. M83 és NGC 253. [SRG.]

Jelenségnaptár 2015. február. = Meteor 45. 2015. jan. 1.(466.) sz. pp. 65-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 1788.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az NSV 1436 (Per). [SRG.]

Címlapunkon: A Teremtés Oszlopai. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. címoldal. A Hubble-űrtávcső felvétele az M16 "szívéről". [SRG.]

MIZSER Attila: Aurél. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 3-5., első belső borító. Ponori Thewrewk Aurél nekrológja. [SRG.]

ORHA Zoltán: Ponori Thewrewk Aurél emlékére. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. p. 6. Nekrológ. [SRG.]

HOLL András: Kettős portré. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 7-9. Nekrológ. Ponori Thewrewk Aurél írói munkásságáról. A megemlékezéshez a Csimabi adatsorából is válogatott a szerző. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A csillagászattörténész Ponori Thewrewk Aurél. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 10-14. Nekrológ. A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája adatait is felhasználta a cikk. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: A Hold tudta már. Ponori Thewrewk Aurél emlékére. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. p. 15. Vers. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Leáll-e a kvazár? = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Szörnyek keringője. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 17-18. A galaxisok közepén. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Galaxisunk új szomszédja. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. p. 18. A Kks3 jelzésű törpegalaxis, a Lokális Csoport legújabb tagja. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Közelebb a csillagközi rejtély megoldásához. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 18-19. A DIB-ek, a diffúz intersztelláris sávok. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Teremtés Oszlopai. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 19-20., címoldal. Az M16-ban. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Nyomozás csillagkorongok után. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 20-21. A Disk Detective program. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hatalmas becsapódások nyomai a Vestán. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Csend vala, felleg alól sem szállt fel az éjjeli hold. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 22-24. Szabadszemes jelenségek. Légköroptikai jelenségek 2014. november-december. [SRG.]

HANNÁK Judit: Téli Napok, szolárgráfok, óriások. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 25-29. Nap rovat, 2014. november-december. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Őszi üstökösjárás. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 30-35., 1. színes t. Üstökös rovat 2014. augusztus-november. [SRG.]

PRESITS Péter: Karácsonyi meglepetés: Ursida-kitörés december 22/23-án. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 36-39. [SRG.]

Változós újdonságok innen-onnan. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 40-46. Visszatérő novák az Andromeda-ködven. Egy közeli vörös törpe három fedési szuperfölddel: akcióban a K2. Tizenöt év az X Persei életében. Az U Hydrae burka ultraibolyában. A Nova Del 2013 (V339 Del) korai fejlődése. Anomális Z Cam törpenóvák. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Castor. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 47-49. Mint kettőscsillag. [SRG.]

TÓTH Krisztián: A Bagoly-köd és az M108 nyomában. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 50-53. [SRG.]

MIZSER Attila: Mediterrán télvidék. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 54-59., 4. színes t. Csillagászati kirándulás az Adria északi partjának környékén. Sok napórával és egyéb csillagászat emlékkel. [SRG.]

BACH Zoltán: Tiszazugi távcső. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. p. 60. Egy 200/1000 mm-es Newton-távcső. [SRG.]

ÁLDOTT Gábor: Promontori csillagok. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 5-7. Herman Otto életéről és csillagászati kapcsolatairól Budafokon és Nagytétényben. [SRG.]

KERÉNYI Lilla: Tízéves a SACSE. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 61-62. A Sülysáppi Amatőrcsillagászati Egyesület 2015. jan. 17-én tartotta ünnepi rendezvényét. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél műveiből. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. p. 63. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója: Az Orion és a Barnard-ív. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. p. 64., 2-3. színes t. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: Hát újra itt vagy. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. p. 64. Vers az Orionhoz. [SRG.]

Jelenségnaptár 2015. március. = Meteor 45. 2015. febr. 2.(467.) sz. pp. 65-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az M97 és M108 párosa.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az S Hydrae.; Kaposvári Zoltán: Részleges napfogyatkozás március 20-án.; A magyarországi csillagászat évszázadai: emlékülés Ponori Thewrewk Aurél tiszteletére [2015. márc. 7-én lesz]. [SRG.]

Címlapunkon: A Rozetta-köd. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. címoldal. Fényes Lóránd felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: A bélyeg íze. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. p. 3. A Meteor régebbi és újabb postázási munkálatairól. [SRG.]

MIZSER Attila: Média a csillagászatban - csillagászat a médiában. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 4-11. Folyóiratok, telefonhírmondó, rádió, filmek, filmhíradók, diafilmek, televíziós adások, internet. [SRG.]

Túl fényes az Univerzum? = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. p. 12. Az ultraibolya sugárzás többlete. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Egyre közelebb a Plutóhoz. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 12-13. New Horizons. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Cefeidákat találtak a Tejútrendszer túloldalán. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 13-14. 37 ezer fényévre. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Mi lehet az a fehér folt? = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. p. 14. A Ceresen. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Rosetta pora. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gazdag hidrogénlelőhelyek a pólus felé néző kráterfalakon? = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 15-16. A Holdon. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Planetárium kartonpapírból. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. p. 16. A Powell Country középiskolában. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Csillagda a debreceni csodák palotájában is! = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. p. 17. Agora Tudományos Élményközpont. Csillagászati hírek. [SRG.]

HH [HARGITAI Henrik]: Bolygótérképek gyermekeknek. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. p. 17. Hat naprendszerbeli égitest térképe (Vénusz, Europa, Hold, Mars, Titan, Io). Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Gábor: Asztrofotózás, ahogy én csinálom. 1. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 18-21. [SRG.]

KURUCZ János: Az égbolt ugyanolyan. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 22-23. Szentmártoni Béla levele a Sky and Telescope 1967. augusztusi számában. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Állatövi fény és páneurópai irizálás. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 24-26. Szabadszemes jelenségek. 2015. jan. [SRG.]

Kulin György-emléktábla Óbudán. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. p. 27. 2015. jan. 28-án a Polaris Csillagvizsgálóban avatták fel a bejárat melletti falra helyezett emléktáblát. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földközelben járt a (357439) 2004 BL86. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 28-31. 2015. jan. 26-án. [SRG.]

KULIN György: Az Ikarusz kisbolygó júniusi földközelsége. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 32-33. Eredeti közlés: Élet és Tudomány 1968/17. sz. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Égi rettenet. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. p. 33. Kulin György sci-fi témájú könyve az Icarus kisbolygó becsapódásáról. 1991-ben jelent meg Budapesten, a Primusz Kiadónál, a társszerző Végh Miklós volt. [SRG.]

BOROS László: Csillagászat bélyegeken. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 34-37., 2-4. színes t. [SRG.]

MÁTIS István: Negyvenkét napkorong története. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 38-41. A Kolozsvári Felhős Analemma. [SRG.]

PRESITS Péter: Decemberi Geminidák. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 42-45. A 2014. december 12. és 15. közötti hazai észlelések. [SRG.]

KISS Áron Keve: Esthajnalcsillag újra az égen! = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 46-49. A Vénusz 2015-ös láthatósága. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettősök a Jászolban. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 50-53. Az M44 kettőscsillagai. [SRG.]

TÓTH Krisztián: A Formax A nyomában. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 54-58. Az NGC 1316 galaxis. [SRG.]

FÉNYES Lóránd: Címlapunkon: a Rosetta-köd. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 58., címoldal. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél műveiből. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. p. 59. [SRG.]

BARTHA Lajos: Csillagok közt bolyongó juhász. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 60-63. Mikszáth Kálmán és csillagászati vonatkozásai. [SRG.]

TÓTH Gábor - FRANCSICS László: A hónap asztrofotója: az NGC 6334. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. p. 64. [SRG.]

Jelenségnaptár 2015. április. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. pp. 65-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: az NGC 3359 galaxis az Ursa Maiorban.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a V Leonis. [SRG.]

Meteoros találkozó Balatonfűzfőn. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. p. 68. 2015. ápr. 18-án lesz. [SRG.]

II. Szentléleki Messier-maraton. = Meteor 45. 2015. márc. 3.(468.) sz. p. 68. 2015. márc. 20-22-én lesz. [SRG.]

Címlapunkon: Óriási filament. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. címoldal. Baraté Levente felvétele a Napról 2015. febr. 11-én H-alfa tartományban. [SRG.]

MIZSER Attila: Színes Világegyetem. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. p. 3. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Megérkeztünk a legnagyobb kisbolygóhoz. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 4-6. A Cereshez. [SRG.]

UDVARDI Imre: A Könyves Kálmán Gimnázium csillagász szakköre. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 7-11. Budapesten, Újpesten. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Amatőrműszerekkel az Univerzum mélyébe. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. p. 12. A legfényesebb kvazárok. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A legtávolabbi óceán. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. p. 13. A Tritonon. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A földi kis jégkorszak nyomai a Marson? = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]:Az óceán elveszett, az élet létrejöhetett. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. p. 14. A Marson. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Egy év az űrben. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 14-15. Az Nemzetközi Űrállomáson. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR László: Négyzekilométernyi rádiótávcső. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 15-16. SKA (Square Kilometer Array). Csillagászati hírek. [SRG.]

LESKÓ Balázs: Videojáték Galaxisunkról. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 16-17. Elite: Dangerous. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Magyarország távcsövei. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. p. 17. Felhívás a felmérésre. Csillagászati hírek. [SRG.]

[MIZSER Attila]: Áprilisi hírek. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 18-19. Új távlatok a Világegyetem megismerésében.; Másfél millió lépés a Clavius-kráterben.; Tizennégy Oscar-díjat nyert Csillagok között.; A fekete ötven árnyalata. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Együttállás és állatövi fény. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 20-22., 4. színes t. Szabadszemes jelenségek 2015. febr. [SRG.]

HANNÁK Judit: Borús téli Napok óriás filamenttel. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 23-27., címlapkép. Nap rovat 2015. jan-febr. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Atlas és Hercules. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 28-31. A Holdon. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóészlelések 2013-14-ben. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 32-35. Hazai megfigyelések. [SRG.]

PRESITS Péter: Két tavaszi meteorraj. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 36-39. Az Áprilisi Lyridák. Az Éta Aquaridák. [SRG.]

KISS Áron Keve: Április bolygóvendég. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 40-44. A Merkúr hazai észlelése 2014 áprilisában. [SRG.]

KOVÁCS István: A téli hónapok változócsillagai. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 45-49. Változócsillag rovat 2014. dec. - 2015. jan. [SRG.]

BAGÓ Balázs: Nova Sagittarii 2015/2. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. p. 49. 2015. márc. 15-én fedezték fel. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Derűs téli esték. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 50-57. Mélyég-objektumok rovat 2014. nov. - 2015. febr. [SRG.]

A Csillagászat Napja április 25-én. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. p. 57. Előzetes felhívás. [SRG.]

TÓTH Krisztián: Szilváskői észlelőhétvége. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 58-61. Beszámoló a történtekről. [SRG.]

FRANCSICS László: A Lófej-köd. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. p. 62., 2-3. színes t. A hónap asztrofotója. [SRG.]

Jelenségnaptár 2015. május. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. pp. 63-65. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Az NGC 2841.; Bagó Balázs: A hónap változója: a GZ Cancri.; Meteoros találkozó a Polarisban. 2015. ápr. 18.; Szabó Sándor: Kettős csillagfedés. [SRG.]

Meteor 2015 Távcsöves Találkozó. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. p. 66. 2015. aug. 13-16-ig lesz. [SRG.]

Ifjúsági tábor a Hortobágyon. = Meteor 45. 2015. ápr. 4.(469.) sz. p. 66. 2015. júl 11-16-ig lesz. [SRG.]

Címlapunkon: Részleges napfogyatkozás, teljes siker. Óvodások a távcsőnél a március 20-i napfogyatkozás-bemutatón, az MTA székházánál. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. címoldal. 2015. márc. 20. [SRG.]

MIZSER Attila: Színvevő megtörő. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 3. [SRG.]

MIZSER Attila: Részleges napfogyatkozás, teljes siker. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 4-9. Országszerte mintegy 100 helyszínen, mintegy negyvenezer főnek mutatták be a napfogyatkozást 2015. márc. 20-án. A cikk közli a bemutatóhelyek főbb adatait (helyét, műszereit, közreműködőinek nevét, a látogatók számát). [SRG.]

MOLNÁR Péter: Egy lépéssel közelebb a sötét anyag megértéséhez. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Gyönyörű Einstein-gyűrűt rögzített az ALMA. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 10-11. Az SDP.81 jelű galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Kétezer évvel ezelőtti robbanás okozója. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 11-12. A 3C 397 katalógusjelű szupernóva-maradvány kutatása. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szupernóvák: a Föld-szerű bolygók keletkezésének kulcsai. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Molekuláris nitrogént talált a Rosetta. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 13. A 67P üstökösnél. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Marsi sarki fények és titokzatos porlepel. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Nyilvános a kisbolygóvadász szonda adatbázisa. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 14-15. A WISE és NEOWISE programok. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Tiltakoznak a hawaii őslakosok. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 15. A 30 m-es tükrös távcső építése ellen. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Kitüntetések március 15-e alkalmából. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 16. Érdi Bálint, Apáthy István, Balázs András, Bánfalvi Antal. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kihirdették a nyerteseket a Müpa fotó- és videopályázatán. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 16-17. Szűcs Mátyás Szolárgráf című képe nyert az egyedi fotó kategóriában. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Eladó csillagvizsgálók. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 17. Ózdon és Debrecenben. Csillagászati hírek. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Emlékülés Ponori Thewrewk Aurél tiszteletére. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 18-21. Budapesten, a budavári MTA Társadalomkutató Központ Jakobinus termében 2015. márc. 7-én. Előadást tartott Mizser Attila, Kiss László, Szabados László, Bartha Lajos, Rezsabek Nándor, Mátis András, Marton Géza, Kutrovátz Gábor, Zsoldos Endre, Illés Erzsébet, Orha Zoltán. [SRG.]

KURUCZ János: A Dall-Kirkham-távcső. 1. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Sarki fény hazánkban. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 26-31., hátsó belső borító 2015. márc. 17/18-án éjjel. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Napfogyatkozás napéjegyenlőségkor. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 32-39., 1-3. színes t., címoldal, első belső borító. A 2015. márc. 20-i napfogyatkozás hazai észlelései. [SRG.]

PRESITS Péter: Húsvéti tűzgömb. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 40-43., 4. színes t. 2015. ápr. 6-án 19.30-kor. [SRG.]

MAYER Márton: Részletek a Jupiteren. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 44-47. Öt rajza a Jupiterről 2015. jan. 17. és márc. 3. között. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél: A bolygókirály. A Jupiter mitológiája. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 47. Könyvismertetés. [SRG.]

Változócsillagászati újdonságok. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 48-51. V1331 Cygni: egy fiatal csillag örvényei a Hubble-űrtávcsővel. Az RW Aurigae A újabb nagyobb elhalványodása. Kettős RR Lyrea csillagok. A T Pyxidis gázcsomói: alig 150 éve robbant először? Még mindig fényes a Nova Sgr 2015/2. Összeállította: Ksl [Kiss László], Mzs [Mizser Attila]. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Érdekességek a Kígyó háza táján. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 52-56. Mélyég-objektumok a Kígyó feje csillagképben. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 57. Mélyég csodák magyar szemmel. Szentmártoni Béla emlékére. Budapest, 2009. MCSE. Sragner Márta szerkesztésében. Könyvismertetés. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: Amatőrcsillagászat Bicskén. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 58-59. 2013-2015-ben. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Napfogyatkozás-bemutató Nagyszalontán. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 60. 2015. márc. 20-án. [SRG.]

BARTHA Lajos: Sötét hatalom. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 61. Jeremiah P Ostriker - Simon Mitton: Sötét hatalom - kutatás a láthatatlan univerzum titkai után. Szentendre, 2014. Geobook Kiadó 343 oldal. Fordította: Kovács József. Lektorálta: Szabados László. Könyvismertetés. [SRG.]

ÁBRAHÁM Tamás: A hónap asztrofotója: Zsámbéki napfogyatkozás. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 62. 2015, márc. 20-án. [SRG.]

Jelenségnaptár 2015. június. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. pp. 63-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Bolygótrió június 20-án.; Sánta Gábor: Az NGC 5921 GX Ser.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: Nova Ophiuchi 2015. [SRG.]

Meteor 2015 Távcsöves Találkozó. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 65. 2015. aug. 13-16-án lesz. Programajánló. [SRG.]

Ifjúsági tábor a Hortobágyon. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 65. 2015. július 11-16-án lesz. Programajánló. [SRG.]

20 % kedvezmény tagjaink számára fotoszolgáltatásokból. = Meteor 45. 2015. máj. 5.(470.) sz. p. 65. Puskás Fotó Digital Kft szolgáltatásáról. [SRG.]

Címlapunkon: Teljes napfogyatkozás. A március 20-i teljes napfogyatkozás a Spitzbergákról. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. címoldal. Soponyai György felvétele. [SRG.]

Meteor 2015 Távcsöves Találkozó Tarján, 2015. augusztus 13-16. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. első belső borító. Előzetes. [SRG.]

MIZSER Attila: Parkolópályán. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. p. 3. [SRG.]

LŐRINCZ Ádám: Váratlan utazás a Feröer-szigetekre. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 4-5., 4. színes t. Teljes napfogyatkozás, 2015. márc. 20. [SRG.]

SZILÁGYI Lenke: Teljes napfogyatkozás a Spitzbergákon. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 6-9. 2015. márc. 20-án. [SRG.]

KOVÁCS József: Tizenegy szökevénygalaxis. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Óriási halót detektált a Hubble az Andromeda-köd körül. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 10-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Négykarú óriás. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. p. 12. A mi Tejútrendszerünk négy karja. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Minden szemre szükség van az üstökös megfigyelésére! = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 12-13. A 67P üstökös amatőrcsillagászati megfigyelési programja. Csillagászati hírek. [SRG.]

Újabb fehér foltok a Ceresen. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Amatőröké a David Dunlap Obszervatórium. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 14-15. Kanadában. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A szemnél egymilliószor érzékenyebb. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. p. 15. A 6,5 m-es objektívátmérőjű Magellán-távcsövek. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Csillagok útján. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 16-18. Interjú Kóbor Jánossal az Omega együttes énekesével. [SRG.]

KURUCZ János: A Dall-Kirkham-távcső. 2. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 19-23. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Itt a tavasz! = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 24-27. Szabadszemes jelenségek 2015. márc-ápr. [SRG.]

HANNÁK Judit: Bombajó napfoltok és apró "bombák." = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 28-31. Nap-rovat 2015. márc-ápr. [SRG.]

PRESITS Péter: Meteor(it)os találkozó. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 32-34. Budapest, Polaris Csillagvizsgáló, 2015. ápr. 18-i rendezvényének történései. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A Finlay-üstökös kitörése. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 35-39. Üstökös észlelési rovat 2014-2015 telén. [SRG.]

Határ a csillagos ég - észlelési pályázat középiskolásoknak. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. p. 39. [SRG.]

KISS Áron Keve: Gyűrűs bolygó vár délen! = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp.40-43., hátsó belső borító. A Szaturnusz észleléseiről szóló bolygórovat 2014-ről. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Szakcsoportunk 2014-ben. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 44-48. Változócsillagok. [SRG.]

MIZSER Attila: Pest-budai csillagséták. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 49-51. 2015 január elején. [SRG.]

TÓTH Krisztián: Az NGC 2903 nyomában. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 52-57. A galaxis részletes ismertetése. [SRG.]

SOPONYAI György: Asztrofotók a Spitzbergákról. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. p. 57., címoldal, 1-4. színes t. 2015. márc. 20-án. [SRG.]

ORHA Zoltán: Marik Miklós, a legendás ismeretterjesztő. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 58-59. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Bajor csillagok. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 60-63. München csillagászati látnivalóiból. [SRG.]

Jelenségnaptár 2015. július. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. pp. 64-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az M23.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az MV Lyrae. [SRG.]

Napészlelők Találkozója június 20-án. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. p. 66. Programajánló. [SRG.]

Meteor 2015 Távcsöves Találkozó. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. p. 66. 2015. aug. 13-16. Programajánló. [SRG.]

Ifjúsági tábor a Hortobágyon. = Meteor 45. 2015. jún. 6.(471.) sz. p. 66. 2015. júl. 11-16. Programajánló. [SRG.]

Címlapunkon: Lovejoy-üstökös. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. címoldal. Zsámba István 2015. jan. 13-i felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: A Naprendszer felfedezése. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. p. 3. 50 éve, 1965. júl. 14-én kaptunk először közelképet a Marsról, a Mariner-4 űrszondának köszönhetően. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Aurelius me fecit. Aurél készített engem. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 4-11. Ponori Thewrewk Aurél napórákkal kapcsolatos életművéről. 12 napóra fényképével, melyek tervezésében és/vagy a kivitelezésben közreműködött. [SRG.]

KARLÓCAI Miklós: Ipari napóra. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 12-13. Napóra Budakeszin, egy ipari épület keleti-délkeleti falán [Szőlőskert u., Technoconsult Kft. épülete]. [SRG.]

KERTÉSZ Sándor: Új kettős napóra Szigetszentmiklóson. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 14-15. Két napóra Szigetszentmiklós, Határ úti INFOWARE Zrt. új szerelőcsarnokán. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legfényesebb galaxis. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. p. 16. 300 ezer milliárd Napnál is fényesebb. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Magányos intergalaktikus szupernóvák. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A Tejútrendszer tömege. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 16-17. 210 milliárd naptömegnyi. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Zavar a Plutónál. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 16-17. A Plútó holdrendszerének különlegességei. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Indiai képek a Marsról. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Marsi üveg csillanása. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

FREY Sándor: Kék aurórák a Mars egén. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Üstökös napközelben. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 21-27. 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Négy év a forró bolygó körül. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 28-33. Messenger a Merkúrnál. [SRG.]

MITRE Zoltán: Negyed évszázada Vas megye csillagászatáért. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 34-37. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tevékenysége az elmúlt években. [SRG.]

KOVÁCS József: Foucault-féle ingakísérletek Szombathelyen 1880-2014. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 38-41., első belső borító. [SRG.]

MIZSER Attila: Leng az inga. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 42-49. Foucault-inga bemutatók Magyarországon 1880-tól napjainkig. A táblázatuk szerint (p. 49.) Alsómocsolád, Budapest, Cegléd, Debrecen, Dunakeszi, Dunaújváros, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Kiskunhalas, Lőkösháza, Miskolc, Nagykanizsa, Ózd, Pécs, Szeged, Szolnok, Szombathely, Tata településeken - némelyiken több is - volt vagy van Foucault-inga. [SRG.]

ECO, Umberto: A Foucault-inga. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. p. 45. Az író 1988-as művének részlete. [SRG.]

KURUCZ János: Lábnyomok nyomában. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 50-56. A Holdon, az Apollo-korszak űrhajósainak nyomában. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: Dante 750. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. p. 57. Dante: Isteni színjáték. Harmincharmadik ének. Az istenlátás. Babits Mihály fordítása. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az elmúlt évek jelenségeiből válogatva. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 60-62. Csillagfedések. [SRG.]

KURUCZ János: A Dall-Kirkham-távcső. 3. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 63-67. [SRG.]

Botrány a csillagok között. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. p. 67. A cikk eredeti megjelenése: Budapesti Hírlap 1887. aug. 3. p. 7. [SRG.]

KÁSA János: Egy "mindenes" távcső. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 68-70. Egy 120/600 mm-es SkyWatcher lencsés távcső [Debrecenben]. [SRG.]

Távcsővásárlási kedvezmény MCSE-tagok számára. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. p. 71. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Légköroptika májusi égen. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 72-73. Szabadszemes jelenségek, 2015. máj. [SRG.]

HANNÁK Judit: A 24-es napfoltciklus amatőrcsillagász szemmel. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 74-77. 2008. jan. 4-én kezdődött és jelenleg is zajlik. [SRG.]

PRESITS Péter: Szent Lőrinc könnyei. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 78-81. Az augusztusi Perseidák meteorraj. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Ha tél, akkor Lovejoy. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 82-90., 3-5. színes t. Üstökös rovat. [SRG.]

Határ a csillagos ég - észlelési pályázat középiskolásoknak. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. p. 91. [SRG.]

KOVÁCS István: Szeszélyes tavaszi változók. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 92-95. Változócsillag rovat 2015 tavasz. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: VV Cephei: gigászi páros. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 96-98. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Tavaszi mélyég-csodák. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 99-104. Mélyég-rovat 2015. márc-máj. [SRG.]

CSEH Viktor: Vizuális mélyég-észlelés. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 105-107. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Elhunyt Ill Márton. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 108-111. Vaskúton született 1930. júl. 3-án, Kanadában halt meg 2015. máj. 17-én. Nekrológ. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Csillagvizsgáló a Telegráf-hegyen. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 112-116. Potsdam. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Vénusz vonulása. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 117-118. Könyvismertetés Hász Róbert: A Vénusz vonulása. Budapest, 2013-ben a Kortárs Könyvkiadónál kiadott 323 oldalas kötetéről, amely Sajnovics János jezsuita csillagász (és Hell Miksa) regényes életrajza, sok csillagászati vonatkozással, különösen a vardői expedíciójuk részleteivel, olvasmányos formában. [SRG.]

MÓRA Ferenc: A Jupiter meglövöldöztetése. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 119-121. Az 1925-ben megjelent írás újraközlése. [SRG.]

2015. Kisasszony és Szent Mihály hava. Égi jelenetek. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. pp. 122-124. A Hold fényváltozatai.; Nagy Katalin: A bujdosók járása.; Sánta Gábor: A Ruprecht 173 és környéke.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a DF Cygni.; Presits Péter: A Kappa Cygnidák. [SRG.]

Meteor 2015 Távcsöves Találkozó Tarján, 2015. augusztus 13-16. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. p. 127. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója: az IC 1396A-B, az Elefántormány-köd. = Meteor 45. 2015. júl-aug. 7-8.(472-473.) sz. p. 128., 1. színes t. [SRG.]

Címlapunkon: A Pluto közelről. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. címoldal. A New Horizons felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Van odakint valaki? = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 3. A Voyager-1 által vitt üzenetről. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Fiatalos és aktív a Pluto. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 4-8., címoldal. A New Horizons első eredményei. [SRG.]

V. Szentléleki Észlelőhétvége. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 9. 2015. szept. 11-13-ig lesz. [SRG.]

MARTON Géza: XI. Napórás Találkozó. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 9. Debrecen, 2015. szept. 19-én lesz. [SRG.]

Változós találkozó október 3-án. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 9. 2015. okt. 3-án lesz a tatai Posztoczky Károly Csillagvizsgálóban. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az Univerzum legnagyobb struktúrája. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 10. A Balázs Lajos vezette, magyar és amerikai kutatókból álló csoport felfedezései. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Kevesebb galaxis létezhet. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Újabb remény a SETI-kutatásoknak. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kozmikus erózió. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 12-13. A Coma-halmazban. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Univerzális állandó a gravitációs állandó. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sarki fény egy hideg csillagon? = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Vörös sávok a Tethysen. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb érdekességek a Ceresről. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 15. A fehér foltok és egy 6 km magas hegycsúcs. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Megtépázott Népliget. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 16. A 2015. júl. 9-i vihar okozta károk a planetárium környékén. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila] - Fod [FODOR Antal]: Hubble-ünnepek. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 16-17. 2015. ápr. 25-én Jászberényben és Sülysápon. Csillagászati hírek. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Planetárium Alsómocsoládon. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 17. 2015. júl. 3-án avattak kisplanetáriumot a Baranya megyei faluban. Csillagászati hírek. [SRG.]

FÖLDVÁRI István Zoltán: Túl a látóhatáron: a Mare Smythii. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 18-19. A Holdon. [SRG.]

CSEH Viktor: Holdsarló-észlelések. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 20-23., hátsó belső borító. A 2012. jan. 12 és 2015. márc. 21-i időszak holdsarlói. Összesített táblázat a 18 óránál fiatalabb hazai holdsarlókról (p. 23.). [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Por, délibáb, bolygópáros és világító felhők. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 24-27., 4. színes t., hátsó belső borító. Szabadszems jelenségek rovata 2015. júl. [SRG.]

VILÁGOS Blanka: Délibábos Hortobágyon. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 28-32., első belső borító. MCSE Ifjúsági Tábor, 2015. júl. 11-től. [SRG.]

Határ a csillagos ég - észlelési pályázat középiskolásoknak. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 33. [SRG.]

MIZSER Attila: Kopernikusz útján. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 34-39. Csillagászattörténeti utazás Lengyelországban. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A liftező nóva nyomában. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 40-43. A Nova Sagittarii 2015. No. 2. [SRG.]

TÓTH Imre: A Draco magányos galaxisa. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 44-50., 1. színes t. Az NGC 6503. [SRG.]

KERNYA János Gábor: A Fomalhaut rendszere. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

Évkönyveinkből. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 54. Könyvismertetés. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 55. Könyvismertetés. [SRG.]

A Csillagászat Napja. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 56. 2015. ápr. 25.: Dunaújváros, Budapest, Szeged, Szokolya. [SRG.]

KOVÁCS Attila: Kukorica-Útvesztő Fesztivál. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 56-57. Az MCSE Szegedi Csoportja Kiszomborban, 2015. aug. 1-én. [SRG.]

Magyar Csillagászati Egyesületek és Alapítványok Országos Találkozója. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 57. Baján lesz. [SRG.]

Helyreigazítás. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 57. Az üstökös napközelben 2015/7-8-as cikkhez. [SRG.]

BARTHA Lajos: Merre szállnak a "magyar Darvak"? = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 58-63. Lugossy József debreceni professzor népi csillagismeret gyűjtéséről. Az általa megtalált iskolai latin fordítási leckéről, amely 1604 és 1641 között készült. Ebben sok magyar nyelvű népi csillag és csillagkép név szerepel. [SRG.]

Jelenségnaptár 2015. október. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. pp. 64-65. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: a Stock 12 nyílthalmaz a Cassiopeiában.; Bagó Balázs: A hónap változója: AG Pegasi. [SRG.]

FRANCSICS László - FÉNYES Lóránd: A hónap asztrofotója: A Cepheus oroszlánja. = Meteor 45. 2015. szept. 9.(474.) sz. p. 68., 2-3. színes t. [SRG.]

Címlapunkon: Csillagok leánya. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. címoldal. Sepideh Hooshyar iráni amatőrcsillagász, a Sepideh - Reaching for the Stars című dán dokumentumfilm főszereplője. Rendező: Berit Madsen. [SRG.]

A svábhegyi csillagvizsgáló felújított főépülete. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. első belső borító. Pásztor János szobrával. Kuli Zoltán fotója. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Csillagok és hölgyek. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 3. [SRG.]

OROSZ Tímea: Csillagok leányai. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 4-12., 1-3. színes t., hátsó belső borító. Nők a csillagászatban: Sepideh Hooshyar, Hypatia, Sophie Brahe, Marie Cunitz, Elisabeth Korpmann, Marguerite de la Sabliére, Caroline Herschel, Mary Fairfax Somerville, Dégenfeld-Schomburg Berta, Ruby-Payne Scott, Ĺudmila Pajdusáková, Cecilia Payne-Gaposchkin, Margaret Burbidge, Balázs Júlia, Illés Erzsébet, Paparó Margit, Oláh Katalin, Kun Mária, Van Driel-Gesztelyi Lídia, Krista Larisza, Forgácsné Dajka Emese, Baranyi Tünde, Muraközy Judit, Korsós Mariann, Kóspál Ágnes, Maria Lugaró, Derekas Alíz, Szentirmayné Gabányi Krisztina, Bakos Judit, Takáts Katalin, Luspay-Kuti Adrienn, Csengeri Tímea, Opitz Andrea, Sipőcz Brigitta, Dobos Vera, Budai Edina, Szabó Andrea, Szulágyi Judit, Rieth Anna, Kalup Csilla, Hannák Judit, Landy-Gyebnár Mónika, Keszthelyiné Sragner Márta, Kerényi Lilla, Székács Vera. [SRG.]

L’Oréal-UNESCO díjas lett Kóspál Ágnes. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 13. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szupernóvák rosszkor, rossz helyen? = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A New Horizons új célpontja. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 15-16. A 2013 MU59 objektumot közelíti meg 2019 jan. 1-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Vörös pólus a Pluto legnagyobb holdján. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 16-17. A Charon holdon. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A jövő űrtávcsöve. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 17-18. A James Webb-űrtávcső. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Újabb jelek utalnak az üstökösök által Földre hozott életre. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A NASA egy éves Mars-szimulációja. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Óvatosan az amatőrtávcsövekkel! = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 19-20. Amerikai rendőrök és az éjszaka észlelő amatőrcsillagászok. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Károk a budapesti Planetáriumban. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 20. A 2015. szept. 4-i magyar-román meccs utáni rongálások. Csillagászati hírek. [SRG.]

Megújult a svábhegyi csillagvizsgáló főépülete. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 20-21., első belső borító. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: A távcső világa. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 22-25. A könyv több kiadásával kapcsolatos élményei. [SRG.]

KASZAB Dénes: A Draco Csillagda születése. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 26-29. Gyöngyösön. A letolható tetős csillagdában egy 200/1000 mm-es és egy 125/1000 mm Newton van közös HEQ6 Pro mechanikán. [SRG.]

HANNÁK Judit: Izgalmas nyári Napok. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 30-35. Nap rovat 2015. máj-aug. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Légkörfény, ellensugár, oszlopok. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 36-37., 4. színes t. Szabadszemes illetve légköroptikai rovat 2015 aug. [SRG.]

KISS Áron Keve: Az Uránusz és a Neptunusz 2014-ben. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 38-41., 62. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Hanyatló Lovejoy. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 42-45. A C/2014 Q2 (Lovejoy)-üstökös hazai megfigyelései 2015. márciustól augusztusig. [SRG.]

KERNYA János Gábor: A Bereniké Hajától a Nyílig. A Messier-katalógus gömbhalmazai. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 46-50. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 51. A Sragner Márta szerkesztette Szentmártoni Béla emlékkötet könyvismertetése. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Egy "elvándorolt" kettőscsillag. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 52-53. A 61 Cygni. Kettőscsillag rovat. [SRG.]

Évkönyveinkből. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 54. Könyvismertetések. [SRG.]

BARTHA Lajos: In memoriam dr. Vámos Éva. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 55. 2015. júl. 25-én hunyt el, 65 éves korában. Nekrológ. [SRG.]

Elhunyt Dr. Farkas László. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 55. 1961. dec. 16-án született. Nekrológ. [SRG.]

MIZSER Attila: Kenesei les - negyven év múlva. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 56-57. Az 1975-ös Perseida-meteortábor nyomában, 40 évvel később. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Észlelési napló, avagy tanóra a csillagos égbolt alatt. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 58-59. Távcsöves bemutató. [SRG.]

MARTON Géza: "Bem" napóra Kecskeméten. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 60. Kecskemét, Egressy u. 5/b., Boldog Karol Wojtyla Barátság Központ épületén. [SRG.]

A Hold atlasza. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 61. Könyvismertetés. [SRG.]

Jelenségnaptár 2015. november. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. pp. 63-64. Holdfázisok.; Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: A hónap mélyég-objektuma: az NGC 1961 GX Cam.; Bagó Balázs: A hónap változója: az AM Cassiopeiae. [SRG.]

Bemutató és közösségi csillagvizsgálók. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 65. [SRG.]

Polaris Csillagvizsgáló Óbuda. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 66. [SRG.]

Helyi csoportjaink programjaiból. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 66. [SRG.]

FRANCSICS László: Asztrofotós hírek. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 67. [SRG.]

MCSE 2016. = Meteor 45. 2015. okt. 10.(475.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: A déli Tejút és környezete. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. címoldal. Ladányi Tamás felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Képtelen természetrajz. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 3. Szuperhold, szupervérhold, szupervérholdfogyatkozás. [SRG.]

SZABADOS László: Száz éve ismerjük a Proxima Centaurit. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 4-9. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legfényesebb és legérdekesebb galaxisok. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter:Szokatlan-e a Föld összetétele? = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A Fátyol-köd belsejében. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 11-12., első belső borító. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Megoldódik a napkorona rejtélye? = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR László: A Vénuszra és a kisbolygókra! = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 12-14. A NASA tervezett programjai: DAVINCI, VERITAS, NEOCam, Psyche, Lucy. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mohatermesztés sós vízben. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 14-15. Növénytermesztési tervek a Marson. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb holdrengések régi adatokból. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Nyolc és fél ezer szabadon elérhető Apollo-felvétel. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 16., hátsó belső borító. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 10 esztendős szupernóva-felfedező. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

KISS László - SÁRNECZKY Krisztián: Határ a csillagos ég 2015 pályázati eredményhirdetés. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARTHA Lajos: Kétszáz éve avatták fel a gellérthegyi csillagvizsgálót. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 18-24. [SRG.]

MIZSER Attila: Séta a Citadellán. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Változatos szeptemberi égbolt. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 28-29., 56. Légköroptika. Szabadszemes jelenségek. [SRG.]

FRANCSICS László: Interjú Papp Andrással. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 30-34., 2-4. színes t. Asztrofotográfia. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója. A Lagúna-köd. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 35., 2-3. színes t. Papp András felvétele. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Teljes holdfogyatkozás szeptember 28-án. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 36-39., 1., 4. színes t. A hazai észlelések. [SRG.]

KISS Áron Keve: Irány a Mars! = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 40-42. Észlelési lehetőségek 2016-ban. [SRG.]

PRESITS Péter: Az Ikrek futócsillagai. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 43-45. A Geminidák meteorraj. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók nyaralás idején. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 46-49., 52. Változócsillagok rovat. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Pps 100 000. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 50-51. Papp Sándor 2015. szept. 6-án elvégezte 100 ezredik vizuális változócsillag megfigyelését. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 53. A Sragner Márta szerkesztette Szentmártoni Béla emlékkötet könyvismertetése. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Legközelebbi szomszédaink. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 54-55. Az alfa Centauri hármas rendszere. [SRG.]

DÖBRÖCZÖNI Ádám: Kutatók Éjszakája a Miskolci Egyetemen. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 57. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagászat két keréken. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 58-61. Kerékpározás Pest megyében, a közben megtekintett csillagászati látnivalókkal. [SRG.]

Nap-bemutató távcsőre gyűjtünk. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 62. [SRG.]

A Hold atlasza. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 63. Antonin Rükl kötetének ismertetése. [SRG.]

Jelenségnaptár 2015. december. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. pp. 64-65. Holdfázisok.; Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Látványos együttállás december 7-én hajnalban.; Aldebaran-fedés december 23-án.; Bagó Balázs: A hónap változója: az RW Aurigae. [SRG.]

Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 66. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 67. Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink programjaiból. [SRG.]

MCSE 2016. = Meteor 45. 2015. nov. 11.(476.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: Taurida-tűzgömb. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. címoldal., 4. színes t. Tűzgömb a Salgó-vár fölött 2015. október 31-én. Kolláth Kornél felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Közösség. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. p. 3. Az amatőrcsillagászok közössége. [SRG.]

TÖRÖK Péter - HARMATTA János - MIZSER Attila - MOLNÁR Péter: Ilyenek az amatőrcsillagászok? Asztroszociológiai felmérés. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 4-15. 303 amatőrcsillagász töltötte ki a kérdőíves felmérést, melyet a cikk sokoldalúan elemez. [SRG.]

BÉRES Gábor: Egy szociológiai felmérés margójára. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 16-19. Amatőrcsillagász és görögkatolikus pap szemmel. [SRG.]

GURUBI Gina: Női szemmel. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 20-22. Az amatőrcsillagászok közössége egy kezdő amatőrcsillagász hölgy szemével. [SRG.]

HANNÁK Judit: Hogyan lettem közösségi amatőrcsillagász? = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 23-26. [SRG.]

ZERINVÁRY Szilárd: Esti kép. [Vers.] = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. p. 26. 1935-ös verse. [SRG.]

Távcsővásárlási kedvezmény MCSE-tagok számára. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. p. 27. [SRG.]

JACZKÓ Imre: Felújították a rudolftelepi csillagvizsgálót. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 28-29. Avatása 2015. okt. 22-én volt. [SRG.]

IVANICS Ferenc - IVANICS-RIEGER Klaudia - BÉKÉSI Zoltán - VEISZ András - TEIERMAYER Attila: Távcsövezz otthon! = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 30-31. Úrkúti Csillagászati Klub. [SRG.]

KOVÁCS József: Ősi csillagmaradványok Galaxisunk centrumában. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. p. 32. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Fiatal csillag porleple. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 32-33. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mi is az a bolygó? = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. p. 33. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Hatalmas napviharok! = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 33-34. Kr. u. 774-775-ben és 993-994-ben. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Meteorzápor a legbelső bolygón. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 34-35. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Lassan darabokra hullhat a Mars egyik holdja. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. p. 35. 30-50 millió év múlva. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 15 éves a Nemzetközi Űrállomás. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 35-36. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Távcsöves bemutató a Fehér Házban. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 36-37. Az USA elnökei és a csillagászat. Csillagászati hírek. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Csillagászattörténeti rovat indult a csillagászat.hu portálon. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. p. 37. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A szegény ember óriástávcsöve. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 38-46. A hazai Dobson-távcsövek története. [SRG.]

KURUCZ János: Adalékok a Dall-nullteszthez. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 47-48. A távcsövek világa. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Barátunk, a köd... = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 49-51. Szabadszemes jelenségek rovata 2015. okt. [SRG.]

HANNÁK Judit: Őszbe hajló Napok. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 52-54. Nap-rovat 2015. szept-okt. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója: az Andromeda-köd. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. 55., 1. színes t. Szántó Szabolcs készítette Pécsett egy 114/450 mm-es Newtonnal. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor - KERESZTY Zsolt: A csátaljai meteorit. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 56-63., 2-3. színes t. Csátalja határában találták egy szántás során 2012 augusztusában a jóval korábban leesett meteoritet. [SRG.]

PRESITS Péter: Perseidák 2015. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 64-69. Hazai észlelések. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Aldebaran-fedés. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 70-71. A 2015. okt. 29-i jelenség hazai megfigyelései. [SRG.]

KISS László: Őszi változók a tatai találkozón. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 72-75., első belső borító. Az MCSE Változócsillag Szakcsoportjának éves találkozója 2015. okt. 3-án, Tatán. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Válogatás nyári észleléseinkből. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 76-79. Mélyég-rovat 2015 jún-aug. [SRG.]

Nap-bemutató távcsőre gyűjtünk. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. p. 80. [SRG.]

A Hold atlasza. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. p. 81. Antonin Rükl kötetének ismertetése. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Éjszakai séta az aranysakálok földjén. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 82-83. Illancs, 2015. okt. 9-én. [SRG.]

Jelenségnaptár 2016. január. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 84-85. Holdfázisok.; Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sánta Gábor: Mélyég-ajánlat: a Sharpless 269.; Bagó Balázs: A hónap változója: a GH Geminorum. [SRG.]

Programajánló. Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink programjaiból. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. pp. 86-87. [SRG.]

MCSE 2016. = Meteor 45. 2015. dec. 12.(477.) sz. p. 88. [SRG.]

Sarki fény Magyarországon. = Metropol 2015. márc. 19. p. 1. Tegnapra virradó éjjel sarki fényt figyeltek meg Pilisszentkereszttől Salgótarjánig. A címoldalon az MTI-hez eljuttatott színes fénykép, amely Pilisszentkeresztről készítettek [nincs feltüntetve, de más forrásból ismert: Mohai Balázs készítette Dobogókőről]. [KSZ.]

KÁLMÁN Gábor: Holnap félig eltűnik a Nap. = Metropol 2015. márc. 19. p. 9. Napfogyatkozás. Péntek reggel 9:40-kor kezdődik a természeti jelenség. [KSZ.]

(M): Amikor a Hold beleharap a Napba. = Nagykanizsai Maraton 16. 2015. márc. 13. 10. sz. p. 3. Közeleg az év talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó csillagászati jelensége. [PZS.]

(BB): Díj az amatőr csillagásznak. = Nagykanizsai Maraton 16. 2015. ápr. 24. 16. sz. p. 3. A VEGA Csillagászati Egyesület által alapított Hettyei János-díjat Gazdag Attila a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület elnöke kapta, az egyesületben és a Kis-hegyi Csillagvizsgálóért Alapítványban végzett munkájáért. [PZS.]

PALUGYAI István: Élet az űrben - műhüvely a Földön. 2014 - tudományos toplista. = Népszabadság 73. 2015. jan. 3. 2. sz. p. 5. Rosetta űrszonda és a Philae. A Cassini felfedezte a Szaturnusz 64. holdját, melyet Peggynek neveztek el. Az Enceladuson óriási vízkészleteket észleltek. A Kepler-űrteleszkóp felfedezés, hogy a Kepler-1861 exoplanéta a leginkább Földhöz hasonló. A marsi Gale-kráterben a Curiosty metánt talált és szerves vegyületeket egy kőzetmintában. [KSZ.]

Ö. Z.:Csillagászat. Jön a "piszkos jéghegy". = Népszabadság 73. 2015. jan. 6. 4. sz. p. 14. A Lovejoy-üstökös földközelsége, láthatósága az esti égen. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Történelmet szeretne írni a Falconnal a Vasember. Magánűrkutatás. Egy úszó platformra akarják függőlegesen leszállítani a gyorsítórakéta első fokozatát. = Népszabadság 73. 2015. jan. 8. 6. sz. p. 13. A SpaceX űrcég Falcon-9 rakéta orrára szerelt Dragon űrhajója. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Júniusban megáll az idő. Szőkőmásodperc. = Népszabadság 73. 2015. jan. 8. 6. sz. p. 14. 2015. jún. 30-án 1 másodperccel visszaállítják az órákat. Oka a Föld forgásidejének lassú csökkenése. 1972 óta ez a 26-ik ilyen korrekció. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Megsemmisült az első magyar műhold. Űrkutatás. Folyamatosan küldte az adatokat a Masat-1, amely egyre közelebb került a Földhöz. = Népszabadság 73. 2015. jan. 9. 7. sz. p. 14. 2012 februárjában indították és 1061 napon át keringett. [KSZ.]

Ö. Z.: A Plútóhoz értek a felfedező hamvai. Űrkutatás. A világcsúcstartó robotműhold megközelíti a mínusz 130 fokos törpebolygót. = Népszabadság 73. 2015. jan. 9. 7. sz. p. 14. A New Horizons közeledik a Plútóhoz. "Az űrszonda fedélzetén helyezték el a Plútót felfedező Clyde Tombaugh hamvainak egy részét. Az 1997-ben, 90 évesen elhunyt tudós a halála előtt azt kérte, hogy a világűrben leljen végső nyugalomra." [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Goodbye, Mast-1! = Népszabadság 73. 2015. jan. 17. 13. sz. p. 14. Az első magyar műhold egész oldal terjedelmű története, Gschwindt András és Horvát Gyula tájékoztatása alapján. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Hurrá, megvan a Beagle. Űrkutatás. Egy NASA-műhold bukkant rá a szondára, amely az élet jeleit keresi a Marson. = Népszabadság 73. 2015. jan. 19. 15. sz. p. 14. A 2003. dec. 25-én Marson landolt, majd életjelet nem adó Beagle-2-t lefényképezte az MRO kamerája. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Magyar megfejtés. Űrkutatás. Hogyan keletkezett a magnetoszféra. = Népszabadság 73. 2015. jan. 23. 19. sz. p. 14. Németh Zoltán és Szegő Károly részvétele egy nemzetközi kutatócsoportban, amely a 67/p Csurjumov-Geraszimenko-üstökös magnetoszférájának megszületését vizsgálta és a Science lapban publikálta. [KSZ.]

PALUGYAI István: A Föld veszélyes védőruhája. = Népszabadság 73. 2015. jan. 24. 20. sz. p. 11. A Földet körüli Van Allen-övezet felfedezésének és kutatásának története. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Lázerháló a dzsungelben. Távközlés. Milliárdokért fejlesztik a műholdas internetet. = Népszabadság 73. 2015. jan. 26. 21. sz. p. 13. Egymilliárd dolláros befektetés a SpaceX-be. Űrtechnikai vonatkozásokkal. [KSZ.]

Ö. Z.: Több pénzt kap a NASA. = Népszabadság 73. 2015. febr. 5. 30. sz. p. 13. A NASA 2015-ben 18 milliárd, 2016-ban 18,5 milliárd dollárból gazdálkodhat. [KSZ.]

"Ne válasszunk magunknak csillagot". = Népszabadság 73. 2015. febr. 14. 38. sz. p. 15. Az égboltot fotózzák a Bükk-fennsíkon, Répáshuta közelében, ahol a nemzetközi csillagoségbolt-park cím megszerzése érdekében a Bükki Nemzeti Park fényszennyezettségét mérik fel. Fotó: MTI - Komka Péter. [KSZ.]

PALUGYAI István: Adam Szabo, az űrmeteorológus. Napkitörések. A NASA-t nem lehet megunni - mondja a debreceni fiákból lett vezető kutató. = Népszabadság 73. 2015. febr. 19. 42. sz. p. 13. Szabó Ádám Debrecenben született, Debrecenben tanult a középiskola második évéig. 1982-ben költözött édesapjával Indianapolisba. A Chicagói Egyetemen végzett és 1994-től dolgozik a NASA-nál. A DSCOVR űrszonda vezető kutatója. [KSZ.]

Ö. Z.: Vörös csillag a Nap közelében. = Népszabadság 73. 2015. febr. 19. 42. sz. p. 14. 70 ezer évvel ezelőtt 0,8 fényévre közelítette meg a Naprendszert. Most már 20 fényévre jár. [KSZ.]

Ö. Z.: Menedék lehet az űrutazás. Jövőkép. = Népszabadság 73. 2015. febr. 21. 44. sz. p. 14. Stephen Hawking szerint az űrutazás lehet az emberiség "életbiztosítása". [KSZ.]

Ö. Z.: Szuperforró bolygó. = Népszabadság 73. 2015. máj. 7. 106. sz. p. 13. Az 55 Cancri E nevű bolygója. [KSZ.]

Ö. Z.: Közös veszteség. Holnap zuhan le a Progressz. = Népszabadság 73. 2015. máj. 7. 106. sz. p. 14. [KSZ.]

Ö. Z.: Zselic. Csillagvizsgáló és planetárium. Ismeretterjesztő sötétség. = Népszabadság 73. 2015. jún. 16. 139. sz. p. 11. Megnyitotta kapuit a Zselici Csillagpark. [KSZ.]

Ö. Z.: Űrkutatás. Élet lehet az üstökösökön. = Népszabadság 73. 2015. júl. 8. 158. sz. p. 15. A 67P üstökös felszínének vizsgálata alapján. [KSZ.]

P. I.: Elérte a Plútót a NASA űrszondája. = Népszabadság 73. 2015. júl. 15. 164. sz. p. 15. A New Horizons. [KSZ.]

PALUGYAI István: Űrkutatás. Történelmi randevú a Plútóval. A New Horizonnal a Naprendszer minden bolygóját megközelítettük. = Népszabadság 73. 2015. júl. 16. 165. sz. p. 13. [KSZ.]

PALUGYAI István: Űrkutatás. Jéghegyek a Plútón, völgyek a holdján. Meglepetésekkel szolgáltak a New Horizons szonda felvételei. = Népszabadság 73. 2015. júl. 17. 166. sz. p. 14. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Űrkutatás. Miért látszanak fények a földön? Stephen Hawking a földön kívüli intelligencia kutatása mellett. = Népszabadság 73. 2015. júl. 23. 171. sz. p. 13. Stephen Hawking egy orosz milliárdossal, Jurij Milnerrel közösen jelentette be, hogy magasabb fokozatra emelik a földönkívüliek kutatását: Az amerikai Szilícium-völgyben aktív üzletember százmillió dollárt ajánlott fel ezen célra. Ezt egy 10 éves programban végzik. A világ nagy rádiótávcsövei közül kettőt használnak: a nyugat-virginiai Green Bank Telescope-ot és az ausztráliai (Új-Dél-Wales) Parkes Telescope-ot. A cikk Almár Iván (a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA) nemzetközi SETI Bizottság volt társelnöke) véleményével zárul. [KSZ.]

Lapszél. Hegyes a Plútó "szíve". = Népszabadság 73. 2015. júl. 23. 171. sz. p. 13. Két óriási, hegylánc alkot szív alakzatot a Plútón. [KSZ.]

Ö. Z.: Űrteleszkóp. Megtalálta a Föld unokatestvérét. = Népszabadság 73. 2015. júl. 24. 172. sz. p. 14. A Kepler-452b exobolygó. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Űrkutatás. 1400 fényévre élet lehet. A Föld unokatestvérét találták meg a Kepler-űrtávcsővel. = Népszabadság 73. 2015. júl. 25-26. 173. sz. p. 13. A Kepler-452b exobolygó. [KSZ.]

Interjú. Fontos lépés. = Népszabadság 73. 2015. júl. 25-26. 173. sz. p. 13. Interjú Kiss L. László csillagásszal, a Kepler-452b exobolygóval kapcsolatban. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Magyarok a Marson. = Népszabadság 73. 2015. okt. 31. 255. sz. p. 10. Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el október 12-én az Európai Űrügynökséghez (European Space Agency, ESA) történő csatlakozást. A napilap egész oldalas cikke. Kisebb írások: Az Európai Űrügynökség. Pille. A MaSat-1. [KSZ.]

  KOZMA Judit: Tulajdonnevek helyesírása a csillagászati és az űrtani szaknyelvben. A doktori iskolákban megvédett névtani témájú disszertációk 2014-ben. Műhely. = Névtani Értesítő 37. 2015. pp. 249-253. "Bár a csillagászokat évtizedek óta foglalkoztatja a helyesírás rendezésének ügye, átfogó helyesírási szabályzatuk még nem készült. A részletes szabályozásra vonatkozó kérést többször is elutasították az illetékes bizottságok azzal az indoklással, hogy a csillagászati elnevezésekre a földrajzi nevek írásának szabályai alkalmazhatók. A dolgozatban szeretném felhívni a figyelmet a csillagászati és az űrtani szaknyelvi helyesírási szabályozás szükségességére, elsősorban azzal, hogy rámutatok a csillagászati és űrtani elnevezések sokféleségére, illetve a földrajzi nevektől eltérő mivoltukra is.
Példákkal kívánom alátámasztani, hogy ugyan sok az átfedés, mégis rengeteg a különbség a csillagászati elnevezések és a földrajzi nevek között, így a helyesírásukra is eltérő szabályoknak kellene vonatkozniuk. ..." [HAI.]

A Mindenség elmélete. Mozipremier. = Nők Lapja 66. 2015. jan. 7. 2. sz. p. 39. Stephen Hawking kozmológus életéről készült filmről, amely felesége Jane Hawking önéletrajzi regénye alapján készült. Rendezte James Marsh. [SRG.]

A hét képei. Nézz, nézz az ég felé! = Nők Lapja 66. 2015. márc. 25 13. sz. p. 6. Napfogyatkozás, sarki fény. [SRG.]

Hová tűnt a tenger a Marsról? = Nők Lapja 66. 2015. márc. 25 13. sz. p. 8. NASA friss közleménye. [SRG.]

A Messenger halála. = Nők Lapja 66. 2015. máj. 13. 20. sz. p. 7. 11 éves küldetését befejezve lezuhant a Merkúr első műholdja. [SRG.]

Vizet találtak a Marson. = Nők Lapja 66. 2015. okt. 7. 41. sz. p. 6. [SRG.]

GYIMESI Viktor: Pécsi fizikus a szenzációs kutatásban. = Pécsi Hírek 14. 2016. márc. 21. 11. sz. p. 7. Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE Asztrofizikai Tanszékének vezetője - aki részt vett a gravitációs hullámok létét igazoló kutatásban - Pécsett született, a pécsi Hal József (ma Mezőszél) utcai Általános Iskolába járt és a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1983-ben. [KSZ.]

Nagy-nagy kérdések. = Reader’s Digest 2015. febr. pp. 56-61. "Mark Thompson csillagász elmagyarázza, mit tudunk - és mit nem - néhány igazán nagy dologról a világűrben." 1. Miért forróbb a nap külső burka, mint a felszíne?; 2. Mi történik a Naprendszer peremén?; 3.Hogyan hat az űrben a gravitáció?; 4. Közelebb vagyunk már ahhoz, hogy föld-szerű bolygót találjunk?; 5. Mi az a sötét energia? [HAI.]

A "Csillagos Égbolt" szállodája. Hotel Kardosfa. = Stílus&Lendület 2015. aug. p. 27. A MOL-Csoport ingyenes Magazinja Kiadja: Hamu és Gyémánt Média Kft. Budapest. [SRG.]

REZSABEK Nándor: 100 éve született Zerinváry Szilárd csillagászati-földtani szakíró. = Tahitótfalu Községi Tájékoztató 2015. szept. (9.)277. sz. p. 7. Megemlékezés a település jeles polgáráráról. [KSZ.]

(szj): Részben eltűnt a Nap. = Tapolcai Újság 1. 2015. márc. 25. 10. sz. p. 1. Sokan Tapolcán és környékén is figyelemmel kísérték a jelenséget. A cikket egy fénykép illusztrálja, melyet Szijártó János készített. [KSZ.]

  TÄNCZER Tibor: A műhold-meteorológia hazai története. [1.] Kezdetek - kibontakozás (1961-1990). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jan. 1. sz. pp. 20-23. Fejezetcímek: Döntő fordulta - az Interkozmosz megalakulása. Az erők összevonása - a Kozmikus Meteorológiai Főosztály létrehozása. Látványos eredmények - nemzetközi elismertség. Első helyen a prognózis - új felállásban. Befejező gondolatok. [KSZ.]

  Utazás a Plútón túlra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jan. 1. sz. p. 32. A NASA New Horizons űrszondája 2015 júliusában elrepül a Plútó mellett. Ezt követően az űrszonda felkeres egy vagy két Kuiper-övbeli jeges égitestet. Az ideális célpontok kiválasztása folyamatban van. [KSZ.]

Vulkánosság nyomai a Holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jan. 1. sz. p. 32. Az LRO holdszonda 70 olyan területet talált a Holdon, amelyek viszonylag friss (50-100 millió éven belüli) vulkánkitörésekkel kapcsolatosak. Mind a Hold felénk néző oldalán van. [KSZ.]

Épül a világ legnagyobb távcsöve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jan. 1. sz. p. 32. 2014. okt. 7-én kezdték el építését a hawaii Mauna Kea vulkánon a "Harminc Méteres Távcső" (Thirty Meter Telescope, TMT) néven emlegetett műszernek. A 4205 m magasra kerülő távcső főtükrét 492 darab, egyenként 1,4 m átmérőjű hatszög alakú tükör alkotja. 2022-re készül el. [KSZ.]

  Lenyűgöz a Világegyetem. Beszélgetés Fényes Lóránd asztrofotóssal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jan. 1. sz. pp. 42-44., első belső borító. Az interjút készítette: Lukácsi Béla. [KSZ.]

  GERHÁTNÉ KERÉNYI Judit: A műhold-meteorológia hazai története 1991-től napjainkig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. febr. 2. sz. pp. 57-60. [KSZ.]

  FREY Sándor: Mi várható 2015-ben az űrkutatásban? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. febr. 2. sz. p. 68. [KSZ.]

  Új megvilágításban a víz eredete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. febr. 2. sz. p. 82. A 67P Csurjumov-Geraszimenko-üstökösnél a Rosetta űrszonda mérési szerint az üstökösből kiáramló vízben mintegy 3,5-szer gyakoribb a deutérium, mint a Föld vizeiben. [KSZ.]

  A XXIV. Természet - Tudomány Diákpályázatunk díjnyertesei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. márc. 3. sz. melléklet. p. [48.] 2015. márc. 21-én adták át az MTA épületében a diákpályázatok díjait. I. díj: Csehó Levente - Ruzsa Bence: Csillagvadászat, avagy minden, amit tudni érdemes a londoni Királyi Csillagvizsgálóról.; II. díj: Härtlein Károly György: Hell Miksa tudományos játéka. [KSZ.]

  A MAVEN szonda első eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. márc. 3. sz. p. 129. 2014. szeptember hóban állt Mars körüli pályára. [KSZ.]

  T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Kerényi Lilla: Csillagmesék (Budapest, 2014). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. márc. 3. sz. p. 144. Könyvismertetés a csillagászati mesekönyvről. [KSZ.]

Címképünk: Az NGC 2174 jelű csillagközi felhő az Orionban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. címoldal. A Hubble-űrtávcső felvétele. [KSZ.]

  FÜLÖP Zsolt: Kalandos tudomány. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. p. 152. A lap e számához mellékelt DVD-ről. Azon egy képzelt tudományos nyomozás folyik egy rejtélyes meteorit után. [KSZ.]

GÁBORJÁNI SZABÓ Botond - LOVAS Rezső: Tudományos zarándoklatok a változó időben. Hatvani István és Szalay Sándor példája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. pp. 152-155. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

  OTT, Ulrich - BENKÓ Zsolt: Csillagközi por: a Naprendszer előtti világ hírmondói. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. pp. 156-159. [KSZ.]

  TRUPKA Zoltán: Miazma, avagy bárcsak jobban figyeltem volna fizikaórán! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. pp. 162-163. Képzelt tudományos nyomozás egy rejtélyes meteorit után Debrecenben. "Az ördög köve" című 2012-ben megjelent regény alapján egy DVD megjelenő "Miazma, avagy az ördög köve" interaktív játék bemutatásáról. A DVD e lapszám melléklete. [KSZ.]

  LUKÁCSI Béla: Csak borult ég ne legyen! Beszélgetés Éder Iván asztrofotóssal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. pp. 167-168. [KSZ.]

  KERESZTURI Ákos - BRADÁK Balázs - ÚJVÁRI Gábor: Hogyan vizsgálhatnánk más égitesteket a Kárpát-medencében? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. pp. 172-175. Analóg bolygókutatási lehetőségek Magyarországon. Modern analóg kutatások világszerte. [KSZ.]

  Rejtélyes óriásfelhők a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. p. 176. Forrás: Scientific American, 2015. febr. [KSZ.]

A csillagok kora és forgása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. p. 177. [KSZ.]

A földi víz eredete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. p. 177. [KSZ.]

  SZABADOS László: 25 éve működik a Hubble-űrtávcső. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. p. 181., címlapkép, hátsó belső borító. [KSZ.]

  REZSABEK Nándor: Hungarian Meteorite Man. Beszélgetés Nádai Lászlóval. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. pp. 186-187. Egy magyar meteoritgyűjtő és meteoritkereskedő (és magashegyi túravezető, valamint bogarász) bemutatása. [KSZ.]

  Az Év Ismeretterjesztő Tudósai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. p. 189. A Tudományos Újságírók Klubja 2015 februárjában Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díjat két személynek ítélte. Egyik Venetianer Pál biológus, biokémikus professzor (akiről a Palvenetianer kisbolygó kapta nevét). A másik posztumusz Ponori Thewrewk Aurél csillagász (akiről már korábban a Thewrewk kisbolygó nevét nyerte). Köszöntőt mondott Vizi E. Szilveszter a TIT elnöke és Kiss László csillagász akadémikus. Utóbbi ismertette a két kisbolygó felfedezés és elnevezés körülményeit. [KSZ.]

  A Neptunuszon túli világ. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. ápr. 4. sz. p. 192. A Sky and Telescope 2015. márc. cikk alapján. [KSZ.]

  BOTH Előd: Az Orion űrhajó fejlesztése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. máj. 5. sz. pp. 194-197., címlapkép, hátsó belső borító. [KSZ.]

  Összeolvadni készülő fekete lyukak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. máj. 5. sz. p. 226. [KSZ.]

Az exobolygó-kutatás jövője. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. máj. 5. sz. p. 226. A megerősítetten felfedezett exobolygók száma 1013-ra emelkedett. [KSZ.]

  Gratulálunk! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. máj. 5. sz. p. 227. A Magyar Asztronautikai Társaság 2003-ban alapított Bay Zoltán díjat idén Both Előd csillagász kapta. [KSZ.]

  RADNAI Gyula: Utazás a fizikában. Az ismeretterjesztés dilemmája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. máj. 5. sz. pp. 235-237. Joanne Baker: Fizika - 50 fogalom, amit ismerni kell, Ventus Libro Kiadó, Budapest, 2011, 207 l. könyv ismertetése. A könyvben több csillagászati rész van: Newton, Galilei, Kepler, Huygens, Laplace, Olbers, Hubble, fekete lyukak, ősrobbanás, mikrohullámú háttérsugárzás, sötét anyag, sötét energia, kozmológia, földön kívüli intelligencia. [KSZ.]

  TRUPKA Zoltán: Meteor csillagászati évkönyv 2015. Szerkesztette Benkő József és Mizser Attila (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2014). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. máj. 5. sz. p. 239. Könyvismertetés. [KSZ.]

Címképünk: A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium napórája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jún. 6. sz. címoldal. Trupka Zoltán felvétele. [KSZ.]

Napórák. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jún. 6. sz. első belső borító. Kehely alakú napóra, az égbolt tükörképe (Aquincumi Múzeum, Budapest). Hazánk első gömb alakú napórája (Miskolc). A Nap, a Hold és a Szaturnusz díszíti a volt Vármegyeháza napóráját (Budapest). Ferde számlapú napóra a helyi és a nyári időszámítás szerinti óraosztással (Hajdúszoboszló). Két XVIII. századi festett napóra Fertőrákos volt vízimalmán. Poláris tájolású napóra, amit Ponori Thewrewk Aurél tervezett, az óravonalak helyén az időegyenlítést jelző analemma-görbékkel (Paloznak). Keszthelyi Sándor, Marton Géza, Mizser Attila és Tulok László felvételei. [KSZ.]

  ZOMBORI Ottó - MARTON Géza: A Fasori Evangélikus Gimnázium napórája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jún. 6. sz. p. 259., címoldal. 2015. ápr. 23-án A Gimnázium alapításának 110. évfordulóján, újraindításának 25. évfordulóján kisebb felújítás történt a napórán. Ekkor időegyenlítési grafikont ábrázoló réztábla készült. [KSZ.]

  SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösjárás. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jún. 6. sz. pp. 260-263. [KSZ.]

  MARTON Géza: Engem a fény, téged az árnyék irányít. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jún. 6. sz. pp. 267-270., címoldal, első belső borító. Részletes cikk az időmérés és a napórák egyetemes történetéről. A napórák típusait érdekesebb és szebb hazai példák által mutatja be szövegben (Szentendre, R.k. plébániatemplom napórája.; Budapest, III. Mókus u. 2. Általános Iskola hármas napórája.; Eger, Lyceum délvonala.; Kecskeméti Planetárium napórája.; Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc Gimnázium napórája.; Csákvár, volt Esterházy kastély hármas napórája.)
és fényképeken (a címlapképen: Budapest, VII. Fasori Evangélikus Gimnázium napórája.; első belső borítón: Budapest, III. Aquincum Múzeum napórája.; Budapest, V. Egykori Vármegyeháza napórája.; Fertőrákos, Fő u. 141. Turistaszálló kettős napórája.; Miskolc, gömb alakú napórája.; Hajdúszoboszló, Barátság Hotel napórája.; Paloznak, Ponori Thewrewk Aurél utolsó napórája.; a cikken belül: Szentendre, R.k. plébániatemplom napórája.; Eger, Lyceum délvonala.; Budapest, III. Mókus u. 2. Általános Iskola hármas napórája.; Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc Gimnázium napórája. [KSZ.]

  CSEHÓ Levente - RUZSA Bence: Csillagvadászat, avagy minden, amit tudni érdemes a londoni Királyi Csillagvizsgálóról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jún. 6. sz. diákpályázat [pp. 69-72.] A cikk szerzői két évvel ezelőtt jártak Greenwichben. Pályamunkájukat saját fényképeik illusztrálják. [KSZ.]

HÄRTLEIN Károly György: Hell Miksa tudományos játéka. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jún. 6. sz. diákpályázat [pp. 76-77.] Az egri Varázstoronyban - többek között - lévő Camera Obscura ismertetése. A Lyceum építéstörténete. Hell Miksa rövid életrajza és tevékenysége. A Camera Obscura története és működése. Saját Camera Obscura készítése otthon. [KSZ.]

  Őslakosok az óriástávcső ellen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jún. 6. sz. p. 272. Hawaii lakosok tiltakozása a Harminc Méteres Teleszkóp ellen. Forrás: New Scientist, 2015. ápr. 10. [KSZ.]

  A Dawn űrszonda a Ceresnél. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. jún. 6. sz. p. 287. Sky and Telescope 2015. ápr. [KSZ.]

  CSABA György: Fényegészség - fénybetegség. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. júl. 7. sz. pp. 290-293. A cikk egy részében (p. 293.) a fényszennyezés káros hatásáról olvashatunk, az ember biológiai lényére vonatkozóan. A lakásokban és a közterületeken egyre hosszabb ideig ható és egyre több fény rákkeltő lehet. [KSZ.]

  SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösjárás. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. júl. 7. sz. pp. 311-314. Az üstökösök szétbomlásáról, széthullásáról. [KSZ.]

  Por és sarki fény = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. júl. 7. sz. p. 319. A Marson. [KSZ.]

Találkozás a Plútóval. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. júl. 7. sz. pp. 319-320. A NASA New Horizons űrszondája, [KSZ.]

Aszteroida manőverek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. júl. 7. sz. p. 320. A NASA tervei kisbolygókkal kapcsolatban. Egy nagyobb kisbolygóból egy 4 méter átmérőjű darabot választanának le. Másik terv egy egész kisbolygó elvontatása. Mindkét esetben Hold körüli pályára vinnék, majd ott űrhajósok közelről vizsgálhatnák. [KSZ.]

  BOR József - HEGEDÜS Tibor - JÄGER Zoltán: Sikeres vöröslidérc-észlelések Bajáról. Mit hoz a 2015-ös évad? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. aug. 8. sz. pp. 343-347. 2007-től Sopronban működik észlelőrendszer. 2014 tavaszán a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumába telepítették a második kamerát. Feladatuk a Közép-Európa fölött a sztratoszférában és a mezoszférában előforduló elektromos eredetű, tranziens légköroptikai jelenségek észlelése. [KSZ.]

  A Messenger utolsó felfedezései. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. aug. 8. sz. pp. 370-371. A Merkúron. [KSZ.]

  B. E. [BOTH Előd]: Hogyan változtatta meg a Hubble-űrtávcső a csillagászatot? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. aug. 8. sz. pp. 379. A Naprendszer folyamatos figyelése. Csillagbölcsők. A nyugtalan Univerzum. A galaxisok titkai. Mélyvizsgálatok. A táguló Világegyetem. A nagyközönség távcsöve. A Sky and Telescope 2015. jún. száma nyomán. [KSZ.]

  ABONYI Iván: Jane Hawking: Utazás a végtelenbe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. aug. 8. sz. pp. 382-383. Könyvismertetés. Jane Hawking: Utazás a végtelenbe. Fordította: Csáki Judit és Kelemen László. Libri Kiadó, Budapest, 2015. [KSZ.]

  LENTE Gábor: Távolban egy napvitorla. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. szept. 9. sz. pp. 392-394., címlapkép. A fénynyomás segítségével közlekedő napvitorlázás a Naprendszerben. Napvitorlás tervek. [KSZ.]

  KERESZTURI Ákos: Nyomozás a meteoritok körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. szept. 9. sz. pp. 395-398. Lenyomat a bolygóink előtti korokból. Eltűnt bolygók nyomában. Megolvadt ős-kisbolygók. Meteoritok a szomszédból. Szerves anyag és víz nyoma a marsi meteoritokban. [KSZ.]

Kutatók éjszakája a TIT Budapesti Planetáriumában (X. kerület, Népliget) 2015. szeptember 25. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. szept. 9. sz. p. 398. Planetáriumi műsorok, csillagászati előadások, meteoritkiállítás, asztrofotós kiállítás, csillagászati kézműves foglalkozás gyermekeknek, távcsöves bemutatók. [KSZ.]

  BOTH Előd: Feltárul a Plútó titokzatos világa. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. szept. 9. sz. pp. 399-401. [KSZ.]

  BOTH Előd: Találkozás egy japán űrhajóssal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. szept. 9. sz. melléklet. pp. [140-141.] A Magyar Asztronautikai Társaság űrtáborának résztvevői Bécsbe látogattak és találkoztak Takao Doi japán űrhajóssal. A tábort 2015. júl. 12-18-ig Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetemen tartották, vezetője Zombori Ottó volt. Az idei és az eddigi táborok ismertetése. [KSZ.]

  Ha egy nagy üstökös a Napba ütközne... = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. szept. 9. sz. p. 416. [KSZ.]

Különleges ötös csillagrendszer. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. szept. 9. sz. p. 417. [KSZ.]

A legfényesebb szupernóva. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. szept. 9. sz. p. 417. ASASSN-15lh jelű szupernóva, amely 572 milliárd Nap fényességével fénylett. [Az ASASSN jelentése: All Sky Automated Survey for SuperNovae, a kötöjel után a felfedezés évszámának utolsó két jegye, ezt követi két kisbetű.] [KSZ.]

  REZSABEK Nándor: A gyulafehérvári csillagda asztronómusai. Andrássy István és Mártonfi József évfordulójára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. szept. 9. sz. pp. 422-423. Batthyány Ignác, Hell Miksa, Mártonfi (Mártonffy) Antal, Mártonfi (Mártonffy) József, Andrássy István tevékenysége a Batthyáneum csillagvizsgálójával kapcsolatban. [KSZ.]

  Tudósok és (vagy) celebek? A tudomány médiasztárjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. szept. 9. sz. pp. 424-425. Köztük a csillagászat népszerűsítői is: Carl Sagan, Neil Degrasse Tyson, Stephen Hawking. [KSZ.]

  Óriási ugrás a SETI számára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. szept. 9. sz. pp. 430-431. A júl. 20-án bejelentett Breakthrough Listen. A földönkívüli értelem keresésének megújulása, a SETI-nek adományozott 100 millió dolláros támogatással, Jurij Milnernek köszönhetően. A Sky and Telescope alapján. [KSZ.]

  DEÁK Lehel: Kulin György és a Könyves Kálmán Gimnázium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. okt. 10. sz. diákpályázat pp. [155-156.] A szerző a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium tanulója. [KSZ.]

  Mekkora egy szupernagy fekete lyuk? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. okt. 10. sz. p. 466. A Tejútrendszer magjában 4,1 millió, az NGC 1097 központjában 140 millió naptömegű fekete lyuk van. [KSZ.]

Rejtőzködő fekete lyukak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. okt. 10. sz. p. 466. A NASA NuSTAR (Nuclear Spectroscopic Telescope Array - magspektroszkópiai távcsőrendszer) mérései. [KSZ.]

  REZSABEK Nándor: Mayer-Lambert Ferenc, a gellérthegyi csillagvizsgáló igazgatója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. okt. 10. sz. pp. 474-475. A gellérthegyi Uraniae születésének 200-dik és Mayer-Lambert Ferenc csillagász halálának 150-dik évfordulója idén van.
A gellérthegyi csillagda történetéről 1815-től 1852-ig. Mayer-Lambert Ferenc premontrei szerzetes részletes életrajza. 1835-ben került Magyarországra, a pesti egyetemre és lett a budai csillagvizsgáló vezetője. A Halley-üstököst 1835. aug. 30-tól szept. 16-ig követte. A bolygókra vonatkozóan végzett pozícióméréseket. 1846-ban a Neptunuszt is megfigyelte. 1847. nov. 17-én a Vénusz Hold általi fedését is észlelte. Jelentősebbek voltak az 1836-1848-ig napi részletességgel feljegyzett meteorológia adatsorai. A Citadellán található csillagászati emlékhelyekről: az Uraniae keleti kupolájának középpontja a "Buda-1821" geodéziai pont, az 1972-es Bogdanich Imre Dániel emlékoszlop és a csillagvizsgáló emléktáblája. [KSZ.]

Címképünk: Perseida meteoreső. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. nov. 11. sz. címoldal. Ladányi Tamás felvétele. [KSZ.]

  KRASZNAHORKAY Attila: Híd a látható világunk és a sötét anyag között. Egy új részecske, ami kapcsolatot teremthet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. nov. 11. sz. pp. 486-490. [KSZ.]

  KERN Anikó: A vegetáció megfigyelése az űrből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. nov. 11. sz. pp. 491-494. [KSZ.]

  KITTEL Ágnes: Közkinccsé teszik a tudományt. 25 éves a Tudományos Újságírók Klubja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. nov. 11. sz. pp. 505-508. Az interjúban a tudományos ismeretterjesztésről válaszokat adott Vízi E. Szilveszter, Freund Tamás, Falus András, Patkós András, Dürr János. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

  A Ceres titokzatos fehér foltjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. nov. 11. sz. p. 511. [KSZ.]

A New Horizons újabb célpontjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. nov. 11. sz. p. 511. A NASA tervei szerint a 45 km átmérőjű 2014 MU69 kisbolygó, Kuiper-objektumot fogja megközelíteni 2019. január elején. [KSZ.]

Ikercsillagok egyszerűsítik a kozmikus távolságmérést. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. nov. 11. sz. p. 512. [KSZ.]

  DÁLYA Gergely - HANYECZ Ottó - SZABÓ Róbert: Kisbolygóvadászat Kepler-űrtávcsővel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. nov. 11. sz. p. 515. Szabó Róbert, Pál András, Sárneczky Krisztián kutatásairól. [KSZ.]

  Beszélgetés a Vatikáni Obszervatórium új igazgatójával. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. nov. 11. sz. pp. 525-526. 2015 szept. 18-tól Guy Consolmagno jezsuita szerzetest nevezte ki a pápa az új igazgatónak. Az eredeti interjú a Science magazin 2015. szeptemberi számában jelent meg. [KSZ.]

LADÁNYI Tamás: Perseida meteoreső (Címlapképünkhöz). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. nov. 11. sz. p. 526. A fénykép aug. 12-13-i éjszakán készült 6 és fél óra alatt. [KSZ.]

Megjelenik a Természet Világa új különszáma! A Fény Éve - 2015. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. nov. 11. sz. hátsó külső borító. A különszámban többek között Both Előd, Patkós András, Kiss L. László, Kolláth Zoltán, Bay Zoltán, Horváth Gábor cikkei. [KSZ.]

  HEGEDÜS Tibor - UDVARDI Imre: Vulkánok földjén jártunk...A 9. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia magyar krónikája 2015. július 25 - augusztus 4., Magelang, Indonézia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. dec. 12. sz. A Természet Világa melléklete pp. [188-191.] A magyar küldöttség tagjai: Kiss L. László, Vígh Benjámin, Tószegi Balázs, Csörnyei Géza, Kalup Csilla, Udvardi Imre, Hegedűs Bálint, Hegedüs Tibor. [KSZ.]

7. országos "Kulin György" csillagászati verseny általános iskolásoknak és csillagászati és asztrofizikai diákolimpiai válogatóverseny középiskolásoknak 2015-2016. tanév. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. dec. 12. sz. A Természet Világa melléklete pp. [191-192.] Felhívás. [KSZ.]

  Egy csillag rejtélyes elhalványulásai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. dec. 12. sz. p. 560. A KIC 8462852 különös fényváltozása. [KSZ.]

Csillagot széttépő fekete lyuk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. dec. 12. sz. pp. 560-561. A PGC 043234 galaxisban. [KSZ.]

  REZSABEK Nándor: David Wootton: Az egek kémlelője. Galileo Galilei élete. Fordította Kiss Annamária (General Press Könyvkiadó, Budapest, 2014). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. dec. 12. sz. p. 562. Könyvismertetés. Az ismertető kétszer is említi "A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája" adatbázis használatát. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Jeremiah P. Ostriker - Simon Mitton: Sötét hatalom (Geobook Kiadó, Szentendre, 2014). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. dec. 12. sz. p. 562. Könyvismertetés. A kötet a sötét anyag és a sötét energia kifejezésekkel elnevezett hatásokkal foglalkozik. Fordította Kovács József. A szaklektor Szabados László volt. [KSZ.]

  A Föld ideiglenes holdjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. dec. 12. sz. p. 574. Forrás: Sky and Telescope 2015. szept. [KSZ.]

  SZILI István: Kalotás Zsolt fény-képei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. dec. 12. sz. p. 576., hátsó belső borító. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás fényképe és a hozzá írt lírai szöveg. [KSZ.]

Megjelent a Természet Világa új különszáma! A Fény Éve - 2015. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 146. 2015. dec. 12. sz. hátsó külső borító. A különszámban többek között Both Előd, Patkós András, Kiss L. László, Kolláth Zoltán, Bay Zoltán, Horváth Gábor cikkei. [KSZ.]

GÖRÖMBEI Zoltánné: Kölcseyiek a Csillagvizsgálóban. = Törökszentmiklósi Hírlap 9. 2015. ápr./1. 7. sz. p. 9. "A Baptista Szeretetszolgálat Kölcsey Ferenc Általános Iskolájának természetismeret tehetségcsoportja a TIT Csillagvizsgálójában tartott rendhagyó foglalkozást Szolnokon. A hideg, szeles idő ellenére a toronyház tetején nagy élményben volt részük a tanulóknak és a csoportot vezető nevelőknek. Láthattuk távcsövön keresztül a Jupitert négy kísérő bolygójával a sok közül, az Orion-ködöt, a Fiastyúkot. A távcsöves vizsgálódás után Pintér József - aki segített a program szervezésében -, és Újlaki Csaba - aki fogadott bennünket -, válaszolt a gyerekek által feltett kérdésekre. Érdekes, elgondolkodtató dolgokról esett szó. Ősszel újra tervezzük a látogatást. Köszönjük a lehetőséget Pintér Józsefnek és Újlaki Csabának!" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A Halálbolygó és a dínók kipusztulása. = Savaria Fórum 25. 2015. okt. 17. 38. sz. p. 4. Immár 36. alkalommal rendezték meg a megyei Csillagászati és Űrkutatási Heteket, szept. 25. és okt. 18. között. [KSZ.]

KOVÁCS József: A Fény Nemzetközi Éve. = Szombathelyi7 3. 2015. jan. 17. 1. sz. p. 17. Az ENSZ és az UNESCO 2015-öt a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította. A Nemzetközi Csillagászati Unió meghirdette a Kozmikus Fény Évét. [KSZ.]

Itt a Lovejoy-üstökös! = Szombathelyi7 3. 2015. jan. 24. 2. sz. p. 17. Forrás: Magyar Csillagászati Egyesület. A 2014. aug. 17-én felfedezett C/2014 Q2 (Lovejoy) üstököst 2015. jan. 26-án és 27-én Szombathelyről, a Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóból is megfigyelhetik az érdeklődők. "A derült időről a látogatóknak kell gondoskodni!" [KSZ.]

KOVÁCS József: Részleges napfogyatkozás lesz március 20-án. = Szombathelyi7 3. 2015. márc. 14. 9. sz. p. 14. Szombathelyen is látható lesz. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai távcsöves bemutatást tartanak a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium udvarán. [KSZ.]

130 éves a Szombathelyi Szépítő Egyesület. = Szombathelyi7 3. 2015. máj. 9. 17. sz. p. 9. "2006-ban a nyertes pályázó ötlete alapján készült el Gothard Jenő síremléke a herényi temetőben, amelynek gondozását a róla elnevezett iskola vállalta." [KSZ.]

kzs: Alkotótábor Herényben. = Szombathelyi7 3. 2015. aug. 8. 29. sz. p. 10. Családias művészteleppé alakult erre a hétre a Herényiek Háza udvara. Alkotótábort szervezett a Herényi Kulturális és Sportegyesület. "Odébb Gothard Jenő csillagász fivérének, Istvánnak a mellszobra készül hársfából." [KSZ.]

KELBERT Krisztina: Horizontális napóra. Egy hét 1 műtárgy. = Szombathelyi7 3. 2015. aug. 15. 30. sz. p. 11. A szombathelyi Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum valamikor fix felállítású fehér mészkőlap napórája. 145x110 mm méretű, téglalap alakú. A napórákat általában és ezt a napórát bemutató írást egy színes fénykép illusztrálja. [KSZ.]

A természettudós paptanár emlékezete. = Szombathelyi7 3. 2015. szept. 12. 34. sz. p. 17. A 110 éve elhunyt Kunc Adolfról. Gothard Jenő és a Foucault-féle szombathelyi ingakísérlet említésével. A cikk Turán György: Jedlik Ányos tanítványa, Kunc Adolf című írása alapján (elérhető a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium honlapján) készült. [KSZ.]

Heti ajánló. = Szombathelyi7 3. 2015. okt. 3. 37. sz. p. 15. Agora - Savaria Filmszínház: okt. 8. Valódi tudomány a csillagok között - könyvismertető. Előadó Kovács József csillagász. Előadás után a Csillagok között film vetítése.; Vas Megyei TIT: okt. 6. Kozmikus becsapódások és a földi élet. Előadó Mitre Zoltán. [KSZ.]

A Földhöz hasonlítanak az újonnan talált bolygók. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. jan. 8. 6. sz. p. 7. "A Földhöz eddigi legjobban hasonlító égitesteket fedeztek fel naprendszerünkön kívül amerikai csillagászok - írja az MTI. A Földnél csak kicsivel nagyobb két planéta két különböző csillag körül kering, nagy valószínűséggel azok úgynevezett lakható övezetében - közölték a Harvard Smithsonian Asztrofizikai Központ (CIA) kutatói.
A Kepler űrteleszkóp nyolc távoli planétát észlelt, amelyek valószínűleg mind anyacsillagaik lakható övezetében keringenek, tehát ott, ahol nincs se túl nagy forróság, se túl nagy hideg a folyékony víz létéhez. "Még nem tudjuk biztosan, vajon valóban lakhatóak-e ezek a bolygók. Csak azt mondhatjuk, hogy ezek sokat ígérő jelöltek lehetnek" - fogalmazott ki David Kipping, a Cfa munkatársa. A csillagászok már több mint 1800 exoplanétát, azaz naprendszerünkön kívüli bolygót regisztráltak, közülük azonban sok csupán lakhatatlan gázóriás." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(ns): A Marsról beszélnek a Tudósklubban. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. jan. 26. 21. sz. p. 4. Gyenizse Péter tart előadást a Mars bolygóról 2015. jan. 29-én Pécsett, a Szivárvány Gyermekházban. [KSZ.]

M. B. E.: Bolyongás a csillagok között, szakvezetéssel. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. márc. 9. 57. sz. p. 9. A pécsi Zsolnay Negyed planetáriumában és előadótermében. Márc. 9-e és 13-a között a Csillagászati Hét keretében előadások és bemutatók lesznek. [KSZ.]

KATUS Eszter: Napfogyatkozás: szemeket az égre, de csak óvatosan! Pénteken eltűnik a Nap egy része. Pécsett két helyszínen is távcsövekkel várják majd az érdeklődőket. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. márc. 18. 65. sz. p. 1., 3. A címoldalon Laufer László színes fényképe: a képen egy korábbi részleges napfogyatkozás pécsi bemutatója zajlik, éppen Keszthelyi Sándor néz egy távcsőbe. A belső fénykép egy korábbi főtéri napbemutatón készült. Belső kisebb írások címei: Szűrő nélkül ne nézzünk a Napba! Hét évet kell várnunk a következőig. [KSZ.]

Pécsett is rengetegen nézték a napfogyatkozást. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. márc. 21. 68. sz. p. 1. Pécs. Nagyon sokan voltak kíváncsiak tegnap a részleges napfogyatkozásra. Számos helyen, így a Zsolnay Kulturális Negyedben, a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karán is speciális távcsövekkel, védőeszközökkel várták az érdeklődőket. Sok fiatal a Niké-szobor mellől nézte. Fotó: Laufer László. [KSZ.]

K. E.: Csillagászokat várnak az egész hetes programra. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. márc. 23. 69. sz. p. 3. Bólyban csillagászati hetet rendeznek az Erzsébet Vigadóban. Ladányi Tamás fotókiállítása, planetáriumi előadások, esti távcsöves bemutatások lesznek. Meteoritgyűjteményt is bemutatnak Gyenizse Péter, Hegedüs Tibor és Nagyváradi László jóvoltából. [KSZ.]

Zselic új csillaga. "A határ a csillagos ég" - A zselici Csillagoségbolt-park komplex turisztikai fejlesztése. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. márc. 27. 73. sz. p. 14. A SEFAG Zrt. 2012 októberében 669 896 479 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv pályázat keretében. A Zselici Tájvédelmi Körzetben Csillagpark komplexumot alakítanak ki. Bemutató csillagvizsgáló (40 cm-es távcsővel), planetárium, előadóterem, kiállítóhelyek, észlelőterasz, 25 m magas kilátó létesül 2015. május végére. [KSZ.]

Égre szegezett tekintetek. Megfigyelés. A Hold, a Vénusz és a Jupiter is látható lesz. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. ápr. 24. 96. sz. p. 9. Csillagászat Napja lesz ápr. 25-én. Országszerte távcsöves bemutatások lesznek a Magyar Csillagászati Egyesület szervezésében.; Forradalom az űrben: 25 éve dolgozik a Hubble. [KSZ.]

K. E.: Csillagpark nyílt a baranyai határon. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. jún. 12. 136. sz. p. 2. Baranya megye határán, a somogyi Kardosfán nyílt meg a napokban a Zselici Csillagpark. Egy 54 fős planetárium, egy távcsőkupola és egy 25 m magas kilátó a létesítmény fő elemei. [KSZ.]

Erdei kilátót építettek, túraútvonalakat jelöltek ki és szociális bérlakásokat alakítottak ki. Átadták tegnap a Légi-kikötőt, a planetáriumot. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. júl. 4. 155. sz. p. 15. Alsómocsoládon, a Rákóczi utca 18. szám alatt adták át március végén a planetáriumot. [KSZ.]

(K): Kisplanetárium a kis faluban. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. júl. 24. 172. sz. p. 4. Alsómocsoládon helyet kapott egy 5 méteres kupolaátmérőjű, digitális vetítős planetárium is. Az ácsolt fa vázon kialakított vakolt vetítőfelület környékbeli mesterek munkája. [KSZ.]

Minden szerdán 17.00. Csillagász szakkör - Zsolnay Negyed Planetárium. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. szept. 10. 212. sz. p. 11. 8-14 éveseknek. [KSZ.]

MW: Égi ritkaság: vörös szuperhold. Érdemes lesz rákészülni és korán kelni hétfő hajnalban. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. szept. 25. 225. sz. p. 9. Teljes holdfogyatkozás lesz szeptember 28-án, egyúttal a Hold földközelben lesz. [Az adatbázisban innentől előforduló MW rövidítés jelentése: Mediaworks. ] [KSZ.]

KATUS Eszter: Az őszi szünetben sem áll meg az élet. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. okt. 21. 247. sz. p. 4. A pécsi planetáriumban előadásokkal készülnek: okt. 27. és 30. között a csillagászat világába kalauzolják el az érdeklődőket egy-egy bemutatóval. Laufer László fényképén Gyenizse Péter tart napbemutatást. [KSZ.]

FÁBOS Erika: Óraátállítás helyett időzónaváltás? = Új Dunántúli Napló 26. 2015. okt. 24. 249. sz. p. 7. Mozgalom azért, hogy Magyarország kerüljön át a GMT+1 időzónából a GMT+2 időzónába és többé ne legyen nyári időszámítás. [KSZ.]

MW: Újra leng a fővárosban a 135 éves Foucault-inga. Az inga egyenes pályán mozog, de mégis utat jár be, így szemlélteti a Föld forgását. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. nov. 14. 267. sz. p. 9. Budapesten a Mammut üzletházban. A 30 kilós ingatest egy 29 méteres acélszálon leng és fahasábokat dönt el. Az első magyar ingakísérlet 1880-ban volr Szombathelyen, a Kunc Adolf és tanítványai által használt eredeti ingatestet használják itt. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: Túrák csillagösvényeken. A legmodernebb digitárium, világszerte egyedülálló bemutatókkal. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. nov. 18. 270. sz. p. 5. A pécsi Zsolnay Negyed planetáriumát mutatja be a riport Nagyváradi Lászlóval. A vetítőberendezés 25 millióban került. 3 és fél év alatt több mint 70 ezer látogató volt a planetáriumban. Évente 350-400 iskolás csoport érkezik a régióból. Eddig 12 különböző előadás készült. A gyerekszakkörösök létszáma bővült, a felnőtt csillagász klubban sokkal aktívabb a társaság. Nov. 30-án országos planetáriumi találkozó lesz Pécsett. A régi, a Mecsek-oldalban működtetett planetáriumi vetítőberendezést a város megvásárolta és az ipartörténeti emléket nov. 30-tól az új planetárium előtt állítják ki. Fotó: Löffler Péter. [KSZ.]

Negyvenesztendős a planetáriumi élet Pécsett. Az intézmény minden 40. látogatója ingyenes belépőt kap november 30. és december 7 között. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. nov. 19. 271. sz. p. 11. Pécsett nyílt meg az ország első állandó planetáriuma 1975. nov. 30-án. A Zsolnay Kulturális Negyedben 2012-ben történt újranyitása óta több mint 70 ezer látogatója volt. [KSZ.]

(c) : Jubilál a planetárium. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. nov. 30. 280. sz. p. 2. A pécsi planetárium 40 éves, 1975. nov. 30-án nyílt meg. A Zsolnay Kulturális Negyedben kiállítják az eredeti Carl Zeiss vetítőműszert. [KSZ.]

Planetárium: A betlehemi csillag nyomában. = Új Dunántúli Napló 26. 2015. dec. 17. 295. sz. p. 4. A pécsi Zsolnay-negyedben rendhagyó zenés előadás lesz dec. 19-én. [KSZ.]

FRIVALDSZKY Sándor: Csillagos, csillagok... = Új Ember 71. 2015. márc. 29. 14. sz. p. 13. A pénteki részleges napfogyatkozás utáni elmélkedés a szentírás égi jelenségeiről. A betlehemi csillagról és Jézus születésének idejéről. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Magyar földrajzi felfedezők és utazók öröksége. = Új Köznevelés 71. 2015. jan-febr. 1-2. sz. pp. 15-17. Többek között Hell Miksa és Sajnovics János Vénusz-átvonulás megfigyelésének, valamint Mahler Ede egyiptomi útján végzett kronológiai kutatásainak és Almásy László Líbiai-sivatagi üveg meteoritgyűjtésének említésével. [REZ.]

Programtipp. Hegyhátsál. = Vas Népe 60. 2015. jan. 8. 6. sz. p. 11. A csillagvizsgálóban távcsöves bemutatás, előzetes telefonos egyeztetés alapján. [KSZ.]

(öl): Távcső előkészítve: érkezik a Lovejoy. = Vas Népe 60. 2015. jan. 23. 19. sz. p. 3. Szombathelyen a SEK csillagvizsgálójában jan. 26-27-én távcsöves megfigyelés lesz. A fő célpont a Lovejoy üstökös. [KSZ.]

(öl): Weöres a Holdon. A "mi költőnk" sorait viszi magával a Puli. = Vas Népe 60. 2015. jan. 24. 20. sz. p. 16. A Puli fantázianevű holdjáró többek között a "mi Weöres Sándorunk" Szembe-fordított tükrök című versének egy részletét viszi magával a messzeségbe. "Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:/Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra." [KSZ.]

Napi ajánló. Jön a Lovejoy üstökös. = Vas Népe 60. 2015. jan. 26. 21. sz. p. 8. Szombathely: NYME-SEK Természettudományi és Műszaki Kar, Kövesligethy Radó Csillagvizsgáló (Károlyi Gáspár tér 4. C épület tetőtér) a távcsöves bemutatás helye jan. 26-án és 27-én. [KSZ.]

(mz, bd): Üstökös érkezett. Csillagászat. Ha elszalasztja, nyolcezer évet kell várnia. Lovejoy utoljára. Több távcsövet felállítottak, folytatás ma. Soha vissza nem térő alkalom: irány a csillagvizsgáló! = Vas Népe 60. 2015. jan. 27. 22. sz. p. 1., 3. Távcsöves megfigyelést szervezett a Gothard Csillagászati Egyesület január 26-ára, hétfőre. Az idő derült volt, így mintegy kétszázan figyelhették meg a Lovejoy-üstököst, a Holdat és a Jupitert az egyetemi csillagvizsgáló főműszerével és két kisebb távcsővel. A cikk Mitre Zoltán egyesületi titkár szavait idézi az üstökösökről, a Lovejoy-üstökös felfedezéséről és égi útjáról, várható jövőjéről. Az 1. és a 3. oldalon is Timár Gergely egy-egy fotója szerepel a távcsöves bemutatóról. [SZU.]

Répáshuta. Csillagos égboltot szeretnének. = Vas Népe 60. 2015. febr. 18. 41. sz. p. 13. A Bükki Nemzeti Parkban fényszennyezés felmérés zajlik, a csillagos-égbolt-park cím megszerzése érdekében. [KSZ.]

Debrecen. Agora tudományos élményközpont nyílt. = Vas Népe 60. 2015. febr. 18. 41. sz. p. 13. A nagyerdei botanikus kertben megnyílt az Agora tudományos élményközpont. A központi tornyában csillagvizsgáló is létesült. [KSZ.]

(bb): A csillagok közé repít az előadó. = Vas Népe 60. 2015. márc. 9. 57. sz. p. 3. Péntek Kálmán "Nagy pillanatok a csillagászat történetében" címmel tart előadást márc. 10-én Szombathelyen. [KSZ.]

(mt): Planetárium a faluházban. = Vas Népe 60. 2015. márc. 10. 58. sz. p. 5. Győrváron tart előadást a Partiscum Mobil Planetárium márc. 10-én. [KSZ.]

POLGÁR Antalné: Utazást tettek a világűrben. = Vas Népe 60. 2015. márc. 11. 59. sz. p. 3. Győrváron a Partiscum Csillagászati Egyesület planetáriuma települt a faluházba, a diákok a csillagokkal ismerkedtek. [KSZ.]

(fe): Napfogyatkozás újratöltve. A jelenség közel 60 százalékos lesz, érdemes megfigyelni. = Vas Népe 60. 2015. márc. 17. 64. sz. p. 5. Előzetes Vas megyei körkép a márc. 20-iki részleges napfogyatkozásról. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai a szombathelyi Bolyai Gimnázium udvarán tartanak távcsöves bemutatást. [KSZ.]

(öl): Az Iseum fölött az antik csillagos ég. = Vas Népe 60. 2015. márc. 18. 65. sz. p. 7. Kovács József csillagász tart márc. 19-én előadást "A csillagos ég" címmel Szombathelyen, "Az antik ember világlátása" sorozat keretében. [KSZ.]

Napi ajánló. Merjünk a Napba nézni! = Vas Népe 60. 2015. márc. 18. 65. sz. p. 15. Márc. 20-án a részleges napfogyatkozás bemutatása Szombathelyen a Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóban és Hegyhátsálon a csillagvizsgálóban. [KSZ.]

(bb): Elfogy a nap ma délelőtt. Szombathely, Hegyhátsál. = Vas Népe 60. 2015. márc. 20. 67. sz. p. 1. Szombathelyen a Gothard Csillagászati Egyesület a Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóban tart bemutatást. Hegyhátsálon is távcsöves bemutatás lesz a csillagvizsgálóban [KSZ.]

(bd): Félig elfogyott a nap. Megfigyelés. Tizenegy évig nem lesz hasonló élményben részünk. Így fogyott el félig a nap. Csillagvizsgáló. Érezhetően csökkent pár fokot a hőmérséklet. = Vas Népe 60. 2015. márc. 21. 68. sz. p. 1., 3. A Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Karán működő Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóban több százan figyelték meg a részleges napfogyatkozást. Mitre Zoltán egyesületi elnök ismertette az idei napfogyatkozás adatait, jellemezte a jelenség látványát. A bemutatáson túl észlelés is folyt, a főműszer mellett egy hidrogén-alfa távcsővel, továbbá egyetemisták és a Nagy Lajos Gimnázium diákjai hőmérsékletmérést is végeztek. A cikket fotók illusztrálják, Szendi Péter képein az első oldalon egy napvédő fóliás szemüveggel észlelő érdeklődő, a 3. oldalon a főműszer mellett dr. Péntek Kálmán, a csillagvizsgáló vezetője látható. A 3. oldalon Eredics Alexandra helyi amatőr távcsővel készült napfotója is helyet kapott. [SZU.]

(ka): Közlekedés. Az óraátállítás veszélyei. Mire figyeljenek az autósok a nyári időszámítás kezdetén? = Vas Népe 60. 2015. márc. 23. 60. sz. p. 8. Kellemetlen közérzet, fejfájás, figyelmetlenség, csökkent koncentrációképesség lehet egyeseknél. Az alvási ciklus is felborul, este nem tud elaludni és reggel kialvatlanul ébred. A közúti balesetek száma megugrik. [KSZ.]

(mt): A Naprendszer az obszervatóriumban. = Vas Népe 60. 2015. ápr. 14. 87. sz. p. 7. Ápr. 18-án Naprendszer-modellt állítanak fel Szombathelyen a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium kertjében. Lesz napbemutatás és este távcsöves bemutatás is. [KSZ.]

Napi ajánló. Pénteki csillagséta. Hegyhátsál. = Vas Népe 60. 2015. ápr. 16. 89. sz. p. 8. Ápr. 17-án csillagséta lesz a Hegyháti Csillagvizsgálónál. [KSZ.]

Bolygók között. Bejárhattuk az egész Naprendszert. = Vas Népe 60. 2015. ápr. 20. 92. sz. p. 1., 3. Naprendszer-modellt állítottak fel az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium kertjében a Gothard Csillagászati Egyesülettel közösen. [KSZ.]

HORVÁTHNÉ KRUCZLER Zsanett: Csillagászat. Körbejárjuk a Naprendszerünket. Fénysebességgel. = Vas Népe 60. 2015. máj. 7. 106. sz. p. 16. Sé.- Kerékpározz többszörös fénysebességgel - ezzel a mottóval indultak útnak a séiek szombaton a faluház elől. A tűrázók célja az volt, hogy "bejárják" a Naprendszert. A képen Matizs Attila a Szaturnusz bolygóval a Naprendszer túrán. Fotó: Kruczler Zsanett. [KSZ.]

(öl): Kozmikus becsapódások. = Vas Népe 60. 2015. jún. 8. 132. sz. p. 4. Celldömölkön, a Kemenes Vulkánpark látogatóközpontjánál, jún. 20-án letáborozik az utazó planetárium. 18-tól 24 óráig távcsöves bemutatás lesz. 20 órakor Mitre Zoltán tart előadást a kozmikus becsapódások és a földi élet összefüggéseiről. [KSZ.]

(bd): Meteorológiai szonda esett le. Az égi utas Ausztriából érkezett, ha hasonlóval találkozik, nem kell félnie, sőt meg is tarthatja. = Vas Népe 60. 2015. jún. 18. 141. sz. p. 5. A Dozmaton megtalált szondáról Mitre Zoltán, a Gothard Csillagászati Egyesület titkára és Pétervári Tibor meteorológus adott ismertetést. [KSZ.]

Érzékek érintése. Napi ajánló. Rendezvény. Hegyhátsál. = Vas Népe 60. 2015. jún. 23. 145. sz. p. 8. A csillagvizsgálóban távcsöves bemutatás, előzetes telefonos egyeztetés alapján. A fényképen Tuboly Vince. Fotó: Sebestyén Áron. [KSZ.]

(öl). Működésben a vulkánmúzeum. = Vas Népe 60. 2015. jún. 24. 146. sz. p. 4. Celldömölkön a Kemenes Vulkánparkban az országos Múzeumok Éjszakája programban a csillagászat került az érdeklődés középpontjába. A Gothard Csillagászati Egyesület előadásokat és távcsöves bemutatást tartott. Felállították az utazó planetáriumot is. Az eseményre több százan jöttek el a Ság hegyre. [KSZ.]

Napi ajánló. Ma éjjel csillagvarázs. Hegyhátsál. = Vas Népe 60. 2015. jún. 26. 148. sz. p. 8. A csillagvizsgálóban távcsöves bemutatás, előzetes telefonos egyeztetés alapján. Jún. 24-én Szent Iván-éj csillagvarázs. Zombori Ottó tart előadást "Magyarok égen és földön" címmel. [KSZ.]

Napi ajánló. Molnár-C. Pál tárlata. Rendezvény, Hegyhátsál. = Vas Népe 60. 2015. júl. 6. 156. sz. p. 8. A csillagvizsgálóban távcsöves bemutatás, előzetes telefonos egyeztetés alapján. Sebestyén Áron fényképén Tuboly Vince és a csillagvizsgáló távcsöve látható. [KSZ.]

Napi ajánló. Perseida: hullócsillagok éjszakája. Rendezvény. Hegyhátsál. = Vas Népe 60. 2015. aug. 10. 186. sz. p. 15. A csillagvizsgálóban távcsöves bemutatás, előzetes telefonos egyeztetés alapján. Kedden 21.30-tól a Perseida meteorraj hullócsillagainak megfigyelésére invitálnak. Sebestyén Áron fényképén Tuboly Vince és a csillagvizsgáló távcsöve látható. [KSZ.]

Napi ajánló. Rendezvény. Hegyhátsál. = Vas Népe 60. 2015. aug. 11. 187. sz. p. 8. A csillagvizsgálóban távcsöves bemutatás, előzetes telefonos egyeztetés alapján. Ma 21.30-tól a Perseida meteorraj hullócsillagainak megfigyelésére várnak minden érdeklődőt. Sebestyén Áron fényképén Tuboly Vince és a csillagvizsgáló távcsöve látható. [KSZ.]

(bá): Szuperhold volt. Égbolt. 18 év múlva lesz legközelebb ilyen. = Vas Népe 60. 2015. szept. 29. 228. sz. p. 16. Szombathely. A szept. 28-iki teljes holdfogyatkozáskor az ország nagy részét felhők takarták, csak északkeleten és itt az ország nyugati végén volt tisztán látható a jelenség. [KSZ.]

Napi ajánló. = Vas Népe 60. 2015. okt. 27. 251. sz. p. 8. Hegyhátsálon a csillagvizsgálóban távcsöves bemutató. Sebestyén Áron fényképén Tuboly Vince és a csillagda főműszere. [KSZ.]

BUDAI Dávid: Menjünk vissza a jövőbe? Ha időzónát váltanánk, elég lenne reggel nyolckor elindulni Ausztriába, akkor is odaérnénk nyolcra a munkahelyünkre. = Vas Népe 60. 2015. nov. 21. 273. sz. p. 12. Kovács József csillagász ismertetése az időzónákról, a nyári időszámításról és az időzóna váltásról. [KSZ.]

Napi ajánló. Bolygótársaink légköre. = Vas Népe 60. 2015. nov. 24. 275. sz. p. 16. Bolygótársaink légköre címmel tart csillagászati előadást Gadányi Péter ma Szombathelyen. [KSZ.]

(vn): Dal a csillagok hangjaiból. Különleges. A szombathelyi professzor beírta magát a popzenébe New York-ban. = Vas Népe 60. 2015. dec. 2. 282. sz. p. 2. Kolláth Zoltán csillaglégkörök rezgéseit kutatja, a hanggá alakított anyagait használta fel John Legend a csillagokról szóló zenéjéhez. Kolláth Zoltán dec. 4-én Szombathelyen tart előadást "A hangok csodálatos világa: a nagy bummtól a rockzenéig" címmel. [KSZ.]

Napi ajánló. Egy vöröstörpe bolygói. = Vas Népe 60. 2015. dec. 11. 290. sz. p. 8. Kiállítás, Szombathely. Weöres Sándor Színház, aula, ma 18 órakor. Egy vöröstörpe bolygói, Egri Diána illusztráció sorozata. A kiállítást megnyitja Nyerges Gyula csillagász. A tárlat megtekinthető 2016. jan. 30-ig. [KSZ.]

BRAUNMÜLLER Lajos: Magyar siker a kisbolygókutatásban. Csillagászat. Egy műszaki hiba miatt kellett új kutatási területet találni a Kepler-űrtávcsőnek. = Vasárnapi Békés Megyei Hírlap 19. 2015. febr. 8. p. 5. "Magyar kutatók a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az eredmények hozzásegíthetnek a Naprendszer keletkezésének megértéséhez is. A kutatás érdekessége, hogy a vizsgálathoz a méregdrága készülék meghibásodása vezetett, amely az űrtörmelékként lebegő kisbolygók irányába fordította a távcsövet.
Aztán a magyarok felvetették, hogy az adott helyzetben érdemes lenne a mások számára zavaró kisebb égitesteket vizsgálni. [...] Szabó Róbert és kollégái az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban ugyanis éppen arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai "jel" - összegezte Sárneczky Krisztián, ..." [HAI.]

Magyarok az űrkutatásban. = Vasárnapi Békés Megyei Hírlap 19. 2015. febr. 8. p. 5. "Bár gyakran azt gondolják, hogy az űrkutatás csak az amerikaiak vagy az oroszok privilégiuma, olyan kisebb országok is sikerrel vehetnek részt az ilyen programokban, mint Magyarország. Az első magyar fejlesztésű űreszköz, egy mikrometeorit-csapda 1970-ben jutott el a világűrbe. 1980-ban az Interkozmosz program keretében szállt fel az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, aki tudományos kutatásokat végzett a szovjet Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Kiemelkedő nemzetközi program eredményeként 1984-ben indult útjára a Vega-1 és Vega-2 űrszonda, mindkettő fedélzetén magyar műszerekkel. 2012-ben indult útjára a Masat-1, az első teljesen magyar építésű műhold. Az egykilós kocka formájú, úgynevezett pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették ki.
Bár a Masatot csupán háromhavi üzemidőre tervezték, jól bírta az űrbéli körülményeket, hiszen 23 hónap működés után idén januárban semmisült meg a Föld légkörébe zuhanva. Tavaly a Rosetta űrszonda landolt a Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön, amely tudományos és mérnöki szenzációnak számított. Az Európai Űrügynökség (ESA) által véghezvitt programban hazánk is részt vett, az űrszonda műszerei közül két kulcsfontosságú alkatrészt is részben magyarok fejlesztettek." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

József Attila és Bartók. = Vasárnapi Békés Megyei Hírlap 19. 2015. febr. 8. p. 5. "A 28492-es és a 39971-es sorszámú kisbolygó 2003 óta viseli a Marik, illetve a József nevet, előbbit Marik Miklós csillagászról, utóbbit József Attiláról nevezték el. A két égitestet Sárneczky Krisztián, a mostani kisbolygókutatás résztvevője fedezte fel Kiss Lászlóval 1998-ban - akkor még egyetemistaként. Hozzávetőlegesen ötven katalogizált kisbolygó van, amelyet Magyarországon, magyar csillagász fedezett fel, de létezik még egy tucat, amelynek magyar nevet adtak a külföldi csillagászok. Van Duna, Tisza, Dráva nevű kisbolygó, és hasonló égitest viseli Kodály Zoltán és Bartók Béla nevét is." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

K. Á.: Gigateleszkóppal kutatjuk az űrt. A kínai FAST átmérője 500 méter, és 4450 darab alumíniumpanelből szerelik össze. = Vasárnapi Blikk 22. 2015. aug. 15. 224. sz. pp. 18-19. Five-hundred-meter Aperture Spherical radio Telescope (FAST). [SRG.]

BRAUNMÜLLER Lajos: Magyar siker a kisbolygókutatásban. Csillagászat. Egy műszaki hiba miatt kellett új kutatási területet találni a Kepler-űrtávcsőnek. = Vasárnapi Dunántúli Napló 26. 2015. febr. 8. 6. sz. p. 5. "Magyar kutatók a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az eredmények hozzásegíthetnek a Naprendszer keletkezésének megértéséhez is. A kutatás érdekessége, hogy a vizsgálathoz a méregdrága készülék meghibásodása vezetett, amely az űrtörmelékként lebegő kisbolygók irányába fordította a távcsövet.
Aztán a magyarok felvetették, hogy az adott helyzetben érdemes lenne a mások számára zavaró kisebb égitesteket vizsgálni. [...] Szabó Róbert és kollégái az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban ugyanis éppen arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai "jel" - összegezte Sárneczky Krisztián, ..." [HAI.]

Magyarok az űrkutatásban. = Vasárnapi Dunántúli Napló 26. 2015. febr. 8. 6. sz. p. 5. "Bár gyakran azt gondolják, hogy az űrkutatás csak az amerikaiak vagy az oroszok privilégiuma, olyan kisebb országok is sikerrel vehetnek részt az ilyen programokban, mint Magyarország. Az első magyar fejlesztésű űreszköz, egy mikrometeorit-csapda 1970-ben jutott el a világűrbe. 1980-ban az Interkozmosz program keretében szállt fel az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, aki tudományos kutatásokat végzett a szovjet Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Kiemelkedő nemzetközi program eredményeként 1984-ben indult útjára a Vega-1 és Vega-2 űrszonda, mindkettő fedélzetén magyar műszerekkel. 2012-ben indult útjára a Masat-1, az első teljesen magyar építésű műhold. Az egykilós kocka formájú, úgynevezett pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették ki.
Bár a Masatot csupán háromhavi üzemidőre tervezték, jól bírta az űrbéli körülményeket, hiszen 23 hónap működés után idén januárban semmisült meg a Föld légkörébe zuhanva. Tavaly a Rosetta űrszonda landolt a Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön, amely tudományos és mérnöki szenzációnak számított. Az Európai Űrügynökség (ESA) által véghezvitt programban hazánk is részt vett, az űrszonda műszerei közül két kulcsfontosságú alkatrészt is részben magyarok fejlesztettek." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

József Attila és Bartók. = Vasárnapi Dunántúli Napló 26. 2015. febr. 8. 6. sz. p. 5. "A 28492-es és a 39971-es sorszámú kisbolygó 2003 óta viseli a Marik, illetve a József nevet, előbbit Marik Miklós csillagászról, utóbbit József Attiláról nevezték el. A két égitestet Sárneczky Krisztián, a mostani kisbolygókutatás résztvevője fedezte fel Kiss Lászlóval 1998-ban - akkor még egyetemistaként. Hozzávetőlegesen ötven katalogizált kisbolygó van, amelyet Magyarországon, magyar csillagász fedezett fel, de létezik még egy tucat, amelynek magyar nevet adtak a külföldi csillagászok. Van Duna, Tisza, Dráva nevű kisbolygó, és hasonló égitest viseli Kodály Zoltán és Bartók Béla nevét is." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

BRAUNMÜLLER Lajos: Magyar siker a kisbolygókutatásban. Csillagászat. Egy műszaki hiba miatt kellett új kutatási területet találni a Kepler-űrtávcsőnek. = Vasárnapi Tolnai Népújság 26. 2015. febr. 8. 6. sz. p. 5. "Magyar kutatók a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az eredmények hozzásegíthetnek a Naprendszer keletkezésének megértéséhez is. A kutatás érdekessége, hogy a vizsgálathoz a méregdrága készülék meghibásodása vezetett, amely az űrtörmelékként lebegő kisbolygók irányába fordította a távcsövet.
Aztán a magyarok felvetették, hogy az adott helyzetben érdemes lenne a mások számára zavaró kisebb égitesteket vizsgálni. [...] Szabó Róbert és kollégái az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban ugyanis éppen arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai "jel" - összegezte Sárneczky Krisztián, ..." [HAI.]

Magyarok az űrkutatásban. = Vasárnapi Tolnai Népújság 26. 2015. febr. 8. 6. sz. p. 5. "Bár gyakran azt gondolják, hogy az űrkutatás csak az amerikaiak vagy az oroszok privilégiuma, olyan kisebb országok is sikerrel vehetnek részt az ilyen programokban, mint Magyarország. Az első magyar fejlesztésű űreszköz, egy mikrometeorit-csapda 1970-ben jutott el a világűrbe. 1980-ban az Interkozmosz program keretében szállt fel az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, aki tudományos kutatásokat végzett a szovjet Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Kiemelkedő nemzetközi program eredményeként 1984-ben indult útjára a Vega-1 és Vega-2 űrszonda, mindkettő fedélzetén magyar műszerekkel. 2012-ben indult útjára a Masat-1, az első teljesen magyar építésű műhold. Az egykilós kocka formájú, úgynevezett pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették ki.
Bár a Masatot csupán háromhavi üzemidőre tervezték, jól bírta az űrbéli körülményeket, hiszen 23 hónap működés után idén januárban semmisült meg a Föld légkörébe zuhanva. Tavaly a Rosetta űrszonda landolt a Csurjumov-Geraszimenko-üstökösön, amely tudományos és mérnöki szenzációnak számított. Az Európai Űrügynökség (ESA) által véghezvitt programban hazánk is részt vett, az űrszonda műszerei közül két kulcsfontosságú alkatrészt is részben magyarok fejlesztettek." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

József Attila és Bartók. = Vasárnapi Tolnai Népújság 26. 2015. febr. 8. 6. sz. p. 5. "A 28492-es és a 39971-es sorszámú kisbolygó 2003 óta viseli a Marik, illetve a József nevet, előbbit Marik Miklós csillagászról, utóbbit József Attiláról nevezték el. A két égitestet Sárneczky Krisztián, a mostani kisbolygókutatás résztvevője fedezte fel Kiss Lászlóval 1998-ban - akkor még egyetemistaként. Hozzávetőlegesen ötven katalogizált kisbolygó van, amelyet Magyarországon, magyar csillagász fedezett fel, de létezik még egy tucat, amelynek magyar nevet adtak a külföldi csillagászok. Van Duna, Tisza, Dráva nevű kisbolygó, és hasonló égitest viseli Kodály Zoltán és Bartók Béla nevét is." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

(mt): A zenében a C-dúr a Nap. Őserő. Az élet olyan, mint a naptevékenység: lényege, hogy meg tudja valósítani a lehetetlent. = Vasárnapi Vas Népe 16. 2015. jan. 4. 1. sz. p. 5. A Nap és a művészet kapcsolata. Konferencia a NYME Savaria Egyetemi Központ zenei tanszékén. Fűzfa Balázs irodalomtörténész a napfogyatkozásokról, Ilon Gábor régész az ásatásokon talált napbárkáról, Grandpierre Attila csillagász a Nap energiatermeléséről beszélt. [KSZ.]

SEBESTYÉNNÉ ÉBENKŐ Andrea: Csillagséta a csillagvizsgálóban. = Vasárnapi Vas Népe 16. 2015. ápr. 12. 13. sz. p. 4. Hegyhátsálon a csillagvizsgálóban ápr. 17-én este. Sebestyén Áron fényképén Tuboly Vince és a csillagda főműszere. [KSZ.]

(mt): A csillagászat a vivő erő. = Vasárnapi Vas Népe 16. 2015. ápr. 19. 14. sz. p. 1. Naprendszer-modellt állítottak fel az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium kertjében a Gothard Csillagászati Egyesülettel közösen. Az eseményről Matisz Attila és Kovács József adott tájékoztatást, Fotó: Szendi Péter. [KSZ.]

Lehozzák a csillagokat. Debrecen. = Vasárnapi Vas Népe 16. 2015. jún. 28. 23. sz. p. 8. Júl 1-én újra felállítják a debreceni Agora élményközpontban a mobil digitális planetáriumot. [KSZ.]

MW: Meteoritok és robotok a 10. Kutatók Éjszakáján. = Vasárnapi Vas Népe 16. 2015. szept. 6. 33. sz. p. 7. Budapesten szept. 25-én több ismeretterjesztő előadás lesz, köztük a planetáriumban a meteoritek nyomába erednek. [KSZ.]

BAJDÓ Bettina: Ahol az égbolt is élmény lehet. Meg kell akadályozni a fényszennyezést, mert káros hatásai visszafordíthatatlanok. = Vasárnapi Vas Népe 16. 2015. okt. 11. 38. sz. p. 4. Kolláth Zoltán csillagász, egyetemi tanár bemutatása, főleg a fényszennyezéssel kapcsolatban. Fotók: Cseh Gábor és Kolláth Zoltán. [KSZ.]

BAJDÓ Bettina: Bolygóközi utazás sivatagok között. A Mars, a Vénusz, a Merkúr csak néhány száz millió kilométerre vannak tőlünk. = Vasárnapi Vas Népe 16. 2015. nov. 29. 44. sz. p. 4. Gadányi Péter "Bolygótársaink légköre" című csillagászati előadása Szombathelyen. [KSZ.]

HORVÁTH Lóránt Ödön: Szombathely és a premontreiek. = Vasi Szemle 69. 2015. 2. sz. pp. 179-190. A szombathelyi premontrei gimnáziumról. Csillagászati vonatkozásokkal is, Kunc Adolffal, Edelmann Sebővel, Detre Lászlóval kapcsolatosan. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 24. 2015. júl. 15. 1.(103.) sz. p. 1. A Messier 43 (Kis Orion-köd) belső része, Jurij Beleckij felvétele. A kép a Las Campanas Obszervatórium-beli (Chile) 6,5 méter átmérőjű Magellán-távcsővel készült. [KSZ.]

NAGY Felícián: Egy váratlan meglepetés: a V404 Cygni kitörése. = Vega 24. 2015. júl. 15. 1.(103.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

SZABÓ Zsófia: Korok és felfedezések. = Vega 24. 2015. júl. 15. 1.(103.) sz. pp. 4-6. [KSZ.]

TÓTH Mónika Tünde: A Nap, az éltető energiánk. = Vega 24. 2015. júl. 15. 1.(103.) sz. pp. 7-10. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Egy érdekes sebesség-változásokat mutató Alfa Corona Borealida-meteor. = Vega 24. 2015. júl. 15. 1.(103.) sz. pp. 10-12. 2015. febr. 12-én 23:17:58 UT-kor. [KSZ.]

JANDÓ Dániel: Hold-megfigyelés. = Vega 24. 2015. júl. 15. 1.(103.) sz. p. 12. 2015. jún. 21-én a Fracastorius- és Rosse-kráterek. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd - SCHMALL Rafael - ZELKÓ Zoltán: Új meteorészlelő kamera. = Vega 24. 2015. júl. 15. 1.(103.) sz. p. 12. HUVCSE01 Zalaegerszeg Bánfalvi Péter, HUVCSE02 Baja Csizmadia Szilárd, HUVCSE03 Budapest Zelkó Zoltán, HUVCSE04 Budapest Zelkó Zoltán mellett az új: HUVCSE05 Kaposfő Schmall Rafael. További kamerák például: HUMOB Tepliczky István, HOSOR, HUSOR2 Jónás Károly. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Csillagdai hírek: kameracsere. = Vega 24. 2015. júl. 15. 1.(103.) sz. p. 12. Az egyesületi távvezérelt csillagdában. [KSZ.]

Címlapunkon: az Orion csillagkép Schmall Rafael felvételén. = Vega 24. 2015. nov. 30. 2.(104.) sz. p. 1. [KSZ.]

SCHMALL Rafael: Az Orion csillagkép. = Vega 24. 2015. nov. 30. 2.(104.) sz. p. 3. A 2015. nov. 15-i fényképéről. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorpályák hátrametszése. = Vega 24. 2015. nov. 30. 2.(104.) sz. pp. 3-6. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A meteorok magasság-sebesség, magasság-fényesség kapcsolata. = Vega 24. 2015. nov. 30. 2.(104.) sz. pp. 6-9. [KSZ.]

Egyesületi hirdetmények. = Vega 24. 2015. nov. 30. 2.(104.) sz. p. 9. Rendkívüli közgyűlés 2016. február 20-án.; Tagdíj 2016. [KSZ.]

MIKICS Alexandra: Tábori élménybeszámoló. = Vega 24. 2015. nov. 30. 2.(104.) sz. pp. 10-11. A VCSE 2015-ös nyári táboráról. 34 fő vett részt. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Lakható Zóna vagy Felszíni Folyékony Víz Zóna? = Vega 24. 2015. nov. 30. 2.(104.) sz. pp. 12-13. Csillagászati ismeretek. [KSZ.]

BOGNÁR Zsófia: Mégis hogyan képzelhető el emberi ésszel az Univerzum?! = Vega 24. 2015. nov. 30. 2.(104.) sz. pp. 14-15. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd - BÁNFALVI Péter: A Hold elfedte az Aldebarant 2015. dec. 23-án este. = Vega 24. 2015. nov. 30. 2.(104.) sz. p. 16. [KSZ.]

(hba): Napfogyatkozás - Volt, ahol a sötétítőket is elhúzták - A gyerekeket féltették. = Zalai Hírlap 71. 2015. márc. 24. 70. sz. p. 5. Nagykanizsa - Több iskolában és óvodában nem engedték ki az udvarra a gyerekeket a részleges napfogyatkozás idején, attól tartva, hogy látáskárosodást szenvednek. Gazdag Attila amatőr csillagász szerint azonban még ma is meg lehet vakulni. És holnap is. [PZS.]

          2016.

  "Atyám megkívánta a pontosságot" Ember és idő viszonya a történelemben. Szerk.: Fónagy Zoltán. Budapest, 2016. Magyar Történelmi Társulat és a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Prime Rate Kft. 240 p. /Századok könyvek 1./ "... A Magyar Történelmi Társulat erre a szélesebb közönség előtt még kevéssé ismert kutatási tárgyra kívánta felhívni a figyelmet, amikor az időhöz való viszony történetét választotta 22. ismeretterjesztő konferenciája témájául. [...] A meghívott történészek: Gyáni Gábor akadémikus, Csukovits Enikő, Fónagy Zoltán, Frisnyák Zsuzsa és Körmendi Tamás a történész időfogalmáról, a középkori ember óra- és naptárhasználatáról, az idő mérésének és számontartásának történetéről, az időzónák bevezetéséről, a modern ember időfegyelmének eredetéről tartottak előadásokat.
Tátrai Zsuzsanna néprajztudós a parasztság 19-20. századi időtagolásával, Belső Nóra pszichiáter pedig az ember "belső órájának" mechanizmusaival ismertette meg a hallgatókat. [...] Az írások többsége az MTA BTK Történettudományi Intézetében született; a felsorolt előadókén kívül újraközöljük a fiatalon elhunyt Tóth István György lebilincselő tanulmányát. Felvettük a kötetbe - rövidítve - az időszámítás-történet klasszikus magyar összefoglalását, Szentpétery Imre Chronológiáját, amelyet 1923-ban ugyancsak a Magyar Történelmi Társulat jelentetett meg. ..." A kötet végén a képanyagban többek között napórák, gépórák fotói találhatók (pp. 223-233.). [HAI.]

  BORKOVITS Tamás: A fedési kettős és többes csillagrendszerek vizsgálatának járatlan útjain. Értekezés az MTA Doktora címért. Baja, 2016. Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriuma. VI+199 p. Fejezetcimek: Előszó (pp. I-III.).; 1. Bevezetés. Fedési kettősök - az asztrofizika királyi útja (pp. 1-25.).; Hierarchikus hármas csillagrendszerek (pp. 26-33.).; 2. Fedésiminimumidőpont-változások analitikus vizsgálata hierarchikus hármas rendszerekben. I. Rövid és hosszú időskálájú perturbációk a tömegponti közelítés keretén belül (pp. 34-70.).; 3. Fedésiminimumidőpont-változások analitikus vizsgálata hierarchikus hármas rendszerekben. II. A forgási és árapálytorzultság hatása az évszázados perturbációkra (pp. 71-101.).; 4. A Kepler-mezőbeli hierarchikus hármas csillagok átfogó vizsgálata fedésiminimumidőpont-változások analízisével (pp. 102-147.).;
5. Egyedi Kepler-rendszerek komplex vizsgálata. I. Új kihívás a fénygörbe-modellezésben: A triplán fedő HD181068 esete (pp. 148-162.).; 6. Egyedi Kepler-rendszerek komplex vizsgálata. II. HD183648: pulzáló komponenst tartalmazó fedési kettős anomális ellipszoidális változással (pp. 163-172.).; 7. A kutatás további irányai (pp. 173-175.).; Köszönetnyilvánítás (p. 175.).; A. Geometriai összefüggések: az inklinációk és a csomóvonal-hosszúságok alkotta gömbháromszögek (pp. 176-180.).; B. Rendszerparaméterek meghatározása a külső fedésekből (pp. 181-187.).; C. 221 Kepler-hármas jelölt fedésiminimumidőpont-változása - O-C görbék és harmadiktest-megoldások (pp. 188-194.).; Irodalomjegyzék (pp. 195-199.). 219 tétel. [HAI.]

  BORKOVITS Tamás: A fedési kettős és többes csillagrendszerek vizsgálatának járatlan útjain. Az MTA Doktora címe megszerzéséért készült dolgozat tézisfüzete. Baja, 2016. Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriuma. 11.p. Fejezetcímek: A kutatások előzménye (pp. 1-2.).; Célkitűzések. A téma jelentősége, aktualitása (pp. 2-3.).; A feladat ismertetése (pp. 3-4.).; Alkalmazott vizsgálati módszerek (pp. 4-5.).; Új tudományos eredmények. Éves, évtizedes időskálájú fedésiminimumidőpont-változások analitikus vizsgálata hierarchikus hármas rendszerekben (pp. 5-6.).; Az apszismozgás és a fedésiminimumidőpont-változások évszázados időskálájú analitikus vizsgálata torzult komponenseket tartalmazó hierarchikus hármas rendszerekben (pp. 6-7.).;
Űrfotometriai adatsorokban megfigyelhető extrém jelenségek modellezése, az inverz probléma megoldása (pp. 7-8.).; Fedési kettősök fedésiminimumidőpont-változásainak (ETV) kvantitatív analízise (pp. 8-9.).; Egyedi Kepler-rendszerek kombinált vizsgálata (pp. 9-10.).; A tézispontokhoz kapcsolódó tudományos közlemények. A tézisfüzetben említett egyéb tudományos közlemények (pp. 10-11.). 15 tétel. [HAI.]

A csillagászat hónapja 2016. május. [Budapest, 2016.] A Magyar Csillagászati Egyesület szórólapja. A4-es méretű lap félbehajtva, a szöveg 4 számozatlan oldalon van. Fejezetcímek: Meteorok a Halley-üstökösből. Nappali Aldebaran-fedés május 8-án. Merkúr-átvonulás május 9-én. Május 14.: a Csillagászat Napja. Földközelben a Mars. [KSZ.]

Hortobágyi Csillagoségbolt-park. Ahol az égbolt is élmény. 2016. Kiad.: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A4 méretű, színes nyomású, 2 oldalas, 6 részre hajtogatott tájékoztató anyag. Fejezetcímek: A fényszennyezésről. Nemzetközi Csillagoségbolt-park. Hortobágyi Nemzeti park, Világörökségi helyszín és Csillagoségbolt-park. Az éjszakai égbolt állapota. Látnivalók a Hortobágyi Csillagoségbolt-parkban. Fényképek: Ladányi Tamás, Balogh István, Gyarmathy István, Kolláth Zoltán. [KSZ.]

  HORVÁTH István: Gammakitörések. Értekezés az MTA Doktora cím elnyeréséhez 2016. 146 p. Előszó (p. 4.).; Történeti bevezető (pp. 5-8.).; 2. Lágy gammaismétlők (pp. 9-10.).; Megfigyelő műholdak (pp. 11-19.).; A források eloszlása (pp. 20-23.).; A kitörések leírása (pp. 24-36.).; A gammakitörések időtartameloszlásának elemzése (pp. 37-62.).; Az időtartam - spektráliskeménység eloszlás (pp. 63-80.).; Gammakitörés-csoportok, irodalmi összefoglaló (pp. 81-87.).; A gammakitörések irány szerinti és térbeli eloszlása (pp. 88-105.).; Összefoglalás és tézisek (pp. 106-116.).; Köszönetnyilvánítás (p. 117.).; Hivatkozásjegyzék (pp. 118-138.). 253 tétel.; Függelék (pp. 139-146.). [HAI.]

  HORVÁTH István: Gammakitörések. Az MTA Doktora cím elnyeréséért készített értekezés tézisei. Budapest, 2016. 27 p. "Az 1960-as években korszakos felfedezések történtek a csillagászatban: ekkor fedezték fel például a kvazárokat, a röntgen-csillagokat, a kozmikus háttérsugárzást, a pulzárokat, valamint a gammakitöréseket. A felsoroltak közül ez utóbbiak a legrejtélyesebbek, melyek eredetét a mai napig nem sikerült minden kétséget kizáróan megmagyarázni [Zhang, B., et al., 2007], [Woosley, S., 2012]. Dolgozatomban e jelenségekhez kapcsolódó eredményeimet foglalom össze." Irodalmi hivatkozások listája (pp. 17-24.). 86 tétel.; A tézispontokhoz kapcsolódó tudományos közlemények (pp. 25-27.). 15 tétel. [HAI.]

HRASKÓ Péter: Relativitáselmélet. Bőv., jav. kiad. Budapest, 2016. Typotex Kiadó. 434 p. A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: A Nap körüli metrika a geodetikus hipotézis alapján (pp. 230-237.).; A magányos csillag térideje (pp. 287-342.).; A gravitációs sugárzás (pp. 343- 358.).; A kozmológia alapjai (pp. 359-386.). Valamint a jegyzetek 21. (p. 407.); 28-36. (pp. 413-421.) pontjai. [HAI.]

KERÉNYI Lilla: Csillagjegyek fekete-fehéren. Első kiadás. [Budapest,] 2016. Nyomdai munkák: PrintPix Nyomda és Grafikai Stúdió. 183 p. Kéziratot ellenőrizte: Mizser Attila, Nyerges Gyula, Csapó Anna. [SRG.]

  KISS Csaba: Infravörös űrcsillagászati észlelési technikák és alkalmazásuk naprendszerbeli kis égitestek megfigyelésére. Az MTA doktori cím megszerzéséért készített értekezés tézisei. Budapest, 2016. 9. p. Fejezetcímek: A kutatások előzménye és helye a magyar csillagászatban (pp. 2-3.).; Célkitűzések - az értekezés témái és tudományos hátterük (pp. 3-4.).; A kutatás módszerei és eszközei (p. 4.).; Új tudományos eredmények. Infravörös űreszközök konfúziós zaj becslése és a felületi fényesség kalibrációja (p. 5.).; Magyar hozzájárulás az ESA Herschel-űrtávcső programjához (pp. 5-6.).; A Naprendszer kis égitestjeinek tulajdonságai távoli-infravörös mérések alapján (pp. 6-7.).; A tézisekhez kapcsolódó publikációk (pp. 7-9.). 20 tétel. [HAI.]

  KISS Csaba: Infravörös űrcsillagászati észlelési technikák és alkalmazásuk naprendszerbeli kis égitestek megfigyelésére. Értekezés az MTA doktori cím megszerzéséért. Budapest, 2016. VI + 181 p. Fejezetcímek: Infravörös űreszközök konfúziós zaj becslése és a felületi fényesség kalibrációja. A konfúziós zaj (pp. 3-10.).; A galaktikus cirrusz szerkezete az Infrared Space Observatory mérései alapján (pp. 11-20.).; Abszolút felületi fényesség kalibráció az ISO-űrtávcső ISOPHOT/C100 és C200 távoli infravörös kameráira (pp. 21-28.).; Konfúziós zaj becslése infravörös-űreszközökre (pp. 29-36.).; A főöv kis égitestjeinek hozzájárulása a konfúziós zajhoz infravörös hullámhosszakon (pp. 37-44.).; Magyar hozzájárulás az ESA Herschel-űrtávcső programjához. A Herschel-űrtávcső távoli-infravörös kamerája és spektrométere (pp. 47-56.).;
A Herschel űrtávcső konfúziós zajt becslő alkalmazása (pp. 57-66.).; A Naprendszer kis égitestjeinek tulajdonságai távoli-infravörös mérések alapján. A Naprendszer törmelékkorongját alkotó égitestek termális emissziója (pp. 67-78.).; Naprendszerbeli égitestek optimalizált méréstervezési és adatfeldolgozási stratégiái a Herschel-űrtávcső PACS kamerájával (pp. 79-90.).; A klasszikus Kuiper-öv égitestjeinek tulajdonságai távoli-infravörös mérések alapján (pp. 91-98.); A Neptunuszon túli égitestek albedo és szín szerinti változatossága (pp. 99-106.).; Különleges kentaurok vizsgálata földi és űrtávcsövekkel (pp. 107-124.).; A C/2013 A1 (Siding Spring) üstökös a termális infravörösben (pp. 125-134.).; Földközeli kis égitestek fizikai tulajdonságai a Herschel-űrtávcső mérései alapján (pp. 135-148.).; A Nereida Neptunusz-hold fényváltozásának rejtélye (pp. 149-162.).; Összegzés (pp. 163-168.).; Irodalomjegyzék (pp. 169-180.).; Köszönetnyilvánítás (p. 181.). [HAI.]

A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában. Szerk.: Laki János, Székely László. Budapest, 2016. Könyvpont Kiadó - L’Harmattan Kiadó, Robinco Kft. 223 p. "... A természettudósok, tudománytörténészek és filozófusok gyümölcsöző együttműködéséből keletkezett jelen kötet hiánypótló a Kopernikusszal foglalkozó magyar irodalomban. Benne a szerzők tudományos értekezések formájában, de közérthetően mutatják be saját kutatási eredményeiket, s közvetítik egyúttal a kopernikuszi fordulattal kapcsolatos legújabb nemzetközi tudományos fejleményeket a magyar szellemi élet számára. Tanulmányaik ugyanúgy árnyalják a Kopernikusszal és követőivel kapcsolatos megcsontosodott elképzeléseket, mint amiképpen helyesbítik Arthur Koestler: Alvajárók című könyvének széles körben elterjedt, fiktív állításait." [HAI.]

  KŐVÁRI Zsolt Géza: A dinamómechanizmus megfigyelhető jegyei késői típusú aktív csillagokon. Értekezés az MTA doktora tudományos cím megszerzéséért. [Budapest], 2016. MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézet. VI + 146 p. Fejezetcímek: Bevezetés. A napdinamó (pp. 1-13.).; A Nap-típusú mágneses csillagaktivitás kutatása (pp. 14-29.).; A működő dinamó megfigyelése foltos csillagokon. Az LQ Hydrae felszíni struktúráinak időbeli fejlődése (pp. 30-61.).; A V889 Herculis differenciális rotációja (pp. 62-72.).; A szigma Geminorum antiszoláris differenciális rotációja és felszíni áramai (pp. 73-92.).;
A zéta Andromedae elliptikussága és differenciális rotációja (pp.93-110.).; A csillagok igazi arca. Csillagkorongok felbontása direkt képalkotással (pp. 111-117.).; Mint égen a foltos csillag (pp. 118-119.).; Az indirekt technika új generációs eszközei (pp. 119-122.).; Irodalomjegyzék (pp. 123-146.). [HAI.]

  KŐVÁRI Zsolt Géza: A dinamómechanizmus megfigyelhető jegyei késői típusú aktív csillagokon. MTA doktori értekezés tézisei. [Budapest], 2016. MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézet. 11 p. Fejezetcímek: Bevezetés, előzmények (p. 1.).; Célkitűzések. A feladat ismertetése. A táma jelentősége, aktualitása (p. 2.).; Vizsgálati módszerek, eljárások (pp. 2-3.).; Tézispontokba foglalt új tudományos eredmények. Az átlagolt keresztkorrelációk módszere (p. 4.).; Az LQ Hya szoláris differenciális rotációja (pp. 4-5.).; Poláris folt hatása a nyírt kép módszerre (p. 5.).; A V889 Her differenciális rotációja (pp. 5-6.).;
A szigma Gem antiszoláris differenciális rotációja (pp. 6-7.).; A szigma Gem pólusirányú meridionális árama (pp. 7-8.).; A zéta And permanens poláris foltja (p. 8.).; A zéta And elliptikussága és differenciális rotációja (p. 9.).; A tézispontokhoz kapcsolódó publikációk (pp. 10-11.). 19 tétel. [HAI.]

Legyél te is csillagász! Fordította: Lukács Katalin. Budapest, 2016. TBB Slovakia. 72 p., 2 tábla melléklettel. /DK/ /HVG Könyvek junior/ Szerkesztette: Tulics Mónika. Szaklektor: Utazó Planetárium. A sorozat az Utazó Planetárium és a Farkaskölykök Természetjáró Egyesület ajánlásával készült. A fordítás alapja: Nature Activities: Star Gazer. First published in Great Britain in 2005. Copiright Dorling Kindersley Limited 2005. A Penguin Random House Company. [SRG.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. 368 p., 12 színes t. Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közreműködtek: Bagó Balázs, Kaposvári Zoltán, Kiss Áron Keve, Kovács József, Molnár Péter, Sánta Gábor, Sárneczky Krisztán, Szabadi Péter, Szabó M. Gyula, Szabó Sándor, Szőllősi Attila. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

MURPHY, Glenn: Az űr. A teljes kozmikus sztori. Fordította Jankovics Teodóra és Rezsabek Nándor. [Budapest,] 2016. Ventus Libro Kiadó. Alföldi Nyomda Zrt. 191 p. /Meghökkentő tudomány./ Gyermekeknek szánt, de érdeklődő felnőttek által is olvasható általános csillagászati ismeretterjesztő kötet. A londoni Science Museum munkatársa által jegyezett könyvsorozat valódi bestsellerré vált, vicces ábráival, brit humorával. A csillagászati kötet kozmológiai, a csillagok világával foglalkozó és a Naprendszert bemutató fejezetekre tagolódik. [REZ.]

NAGY Róbert: Amatőr csillagászat számítógépen és okostelefonon. Budapest, 2016. BBS-INFO Kiadó, Bíró Family Nyomda. 115 p. Fő fejezetcímek: A csillagászatról dióhéjban (pp. 7-24.).; A Google Earth csillagász modulja (pp. 25-43.).; A Google Sky (p. 44.).; Szakrális tájolású építmények (pp. 45-47.).; A Stellarium planetáriumprogram (pp. 48-97.).; Amatőr csillagászat okostelefonon (pp. 98-102.).; Műholdak online vizsgálata (pp. 103-109.).; Az asztrológia és az amatőr csillagászat kapcsolata (pp. 110-114.).; Ajánlott és felhasznált irodalom (pp. 115.). [HAI.]

PLIHÁL Katalin: Nyomtatott magyar föld- és éggömbök. 1840-1990. Budapest, 2016. Zrínyi Kiadó. 231. p. + DVD-ROM mell. A munka részletesen ismerteti a magyar feliratú, illetve a magyarországi műhelyekben készített föld-és éggömböket. Emellett ismerteti a régi és az új glóbuszkészítő eljárásokat, bemutatja azok készítésének ipari, gazdasági és oktatási hátterét: Közli a glóbusz-szerkesztők és készítők rövid életrajzát. A DVD mellékleten megtekinthető és "forgatható" számos magyar föld és égteke, és teljes terjedelmében közli a glóbuszok használatáról írt munkák szövegét. A DVD-mellékletet készítette Gede Mátyás. [IBQ.]

SÁNTA Gábor - ÉDER Iván - SZABÓ Sándor: Csillagok távcsővégen. Távcsőkalauz kezdőknek. Budapest, 2016. Budapesti Távcső Centrum (BTC), START Nonprofit Kft. Nyírségi Nyomda üzeme. 113 p. Szakmai lektorálás: Mizser Attila és Vízi Péter. A könyv táblázatainak összeállításban Kernya János Gábor nyújtott segítséget. A könyv előszava 2016. márc. 18-án kelt Budapesten. "A könyv a csillagászat iránt érdeklődőknek, kezdő távcsőtulajdonosoknak nyújt gyakorlati útmutatást." A fő fejezetek címei: Hogyan váljak amatőrcsillagásszá? Távcsöves tudnivalók. Tájékozódás az égbolton. Észlelőhelyek és légköri viszonyok. A vizuális megfigyelés alapjai. A csillagászat szabad szemmel. Csillagászati megfigyelések binokulárral. A Naprendszer égitestjeinek megfigyelése. Csillagok megfigyelése. Mélyég-objektumok megfigyelése. Asztrofotózás. Az amatőrcsillagászok közössége. [KSZ.]

  SZABÓ Róbert: Pulzáló változócsillagok és exobolygók kutatásai a precíziós űrfotometria korában. Értekezés az MTA Doktora címért. Budapest, 2016. MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet. 198 p. Fejezetcímek: Bevezetés. Űrfotometria - a mikromagnitúdós forradalom (pp. 7-21.).; Pulzáló változócsillagok (pp. 22-28.).; Űrfotometriai módszerek (pp. 29-56.).; Cefeidák (pp. 57-98.).; RR Lyrae csillagok (pp. 99-146.).; Forró jupiterek vizsgálata a Kepler-űrtávcsővel (pp. 147-164.).; Kitekintés (pp. 165-170.).; Hivatkozások (pp. 171-188.). 442 tétel.; Köszönetnyilvánítás (pp. 191-192.).; Az értekezés tézisei (pp. 193-198.). [HAI.]

  SZABÓ Róbert: Pulzáló változócsillagok és exobolygók kutatásai a precíziós űrfotometria korában. Az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés tézisei. Budapest, 2016. [MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet.] 12 p. Fejezetcímek: A kutatások előzménye (pp. 2-3.).; Célkitűzések (pp. 3-4.).; Vizsgálati módszerek (pp. 4-5.).; Új tudományos eredmények. Cefeidák fáziskésése - a módusmeghatározás új módszere (p. 6.).; Kétmódusú cefeidák, a csillagok és galaxisok fémtartalom-meghatározásának új eszközei (pp. 6-7.).;
Klasszikus változócsillagok és más objektumok vizsgálata űrfotometriai módszerekkel (p. 7.).; Perióduskettőződés felfedezése RR Lyrae csillagokban (p. 8.).; Extra periodicitások RR Lyrae csillagokban (p. 9.).; Forró jupiterek vizsgálata a Kepler-űrtávcsővel (pp. 9-10.).; A tézispontokhoz kapcsolódó tudományos közlemények (p. 10-11.). 17 tétel.; Irodalmi hivatkozások listája (p. 12.). [HAI.]

Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] 104 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ A szerkesztő előszava Budapesten kelt 2017 márciusában. [HAI.]

Varázstorony. Természettudományi Pályaorientációs és Módszertani Központ. [Eger, 2016. 2 p.] 31x21 cm méretű, 1 lapos, 2 oldalas, 6 részre hajtogatott színes prospektus. Fejezetcímek: Jedlik Ányos Experimentárium, Csillagászati Múzeum. Varázsterem, Planetárium. Camera Obscura, Panoráma terasz. Nyitva tartás, jegyárak. Elérhetőség, térkép. [KSZ.]

CSUKOVITS Enikő: Órahasználat a középkori Magyarországon. In: "Atyám megkívánta a pontosságot" Ember és idő viszonya a történelemben. Szerk.: Fónagy Zoltán. Budapest, 2016. Magyar Történelmi Társulat és a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Prime Rate Kft. /Századok könyvek 1./ pp. 21-50. ... Ezek a legkorábbi óraművek rendkívül összetett, többfunkciós szerkezetek voltak, nem egy közülük távol állt még a mai értelemben vett toronyórától, és több köze volt a csillagászathoz, mint a napi időméréshez.
1326 után építette meg Wallingford-i Richard apát a St. Albans apátság óráját, amely még 1540-ben is mutatta az idő mellett az égitestek mozgását, sőt az árapály állapotát is. A kor leghíresebb óraműve, a padovai Jacopo és Giovanni de’ Dondi által 1344-ben felállított szerkezet az órákon kívül ugyancsak mutatta a planéták körpályáját, valamint a hónapokat és az év ünnepeit (a mozgó ünnepeket is!). ..." A tanulmány eredeti megjelenése: Történelmi Szemle 34. (1992/3-4.) pp. 153-172.
Átdolgozott változat. [HAI.]

FRISNYÁK Zsuzsa: Időzavarban: a vasút és a helyi idő. In: "Atyám megkívánta a pontosságot" Ember és idő viszonya a történelemben. Szerk.: Fónagy Zoltán. Budapest, 2016. Magyar Történelmi Társulat és a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Prime Rate Kft. /Századok könyvek 1./ pp. 123-131. "1891-ig Magyarországon nem volt egységes az óraidő, és a ma olyannyira megszokott időzónák sem léteztek. Minden településen a nap járása szerinti helyi időt használták, következésképp máskor volt dél Máramarosszigeten, Budapesten, Bécsben vagy Párizsban. A nap járásából következő időeltolódásnak azonban a vasút előtti időkben nem volt jelentősége, hiszen a test- és lélekkínzó szárazföldi utazás, illetve zötykölődés menetsebességei mellett a települések eltérő idejének nem voltak hétköznapi következményei. ..." A tanulmány eredeti megjelenése: Órákat igazítani! Múzsák 20. (1989/1.) pp. 22-23. Átdolgozott változat. [HAI.]

SZENTPÉTERY Imre: Chronologia In: "Atyám megkívánta a pontosságot" Ember és idő viszonya a történelemben. Szerk.: Fónagy Zoltán. Budapest, 2016. Magyar Történelmi Társulat és a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Prime Rate Kft. /Századok könyvek 1./ pp. 175-203. Fejezetcímek: A kronológia fogalma. A közép- és újkori időszámítás fejlődése és irodalma (pp. 175-179.).; Az időmérés tényezői általában (pp. 180-183.).; A keletjelölés elemei a közép- és újkorban (pp. 184-197.).; A húsvétszámítás (pp. 197-198.).; A Gergely-féle naptárreform (pp. 198-202.).; Újabb naptárjavítási kísérletek (pp. 201-202.). Részletek Szentpétery Imre: Chronologia. A közép- és újkori időszámítás vázlata című művéből. Budapest, 1923. [HAI.]

KONTLER, László: "Katolikus tudás" a felvilágosodásban. A csillagász Maximilian Hell stratégiái. In: Gurka Dezső szerk.: Matézis, mechanika, metafizika. A 18-19. századi matematika, fizika és csillagászat eredményeinek reprezentációja a filozófiában és az irodalomban. Budapest, 2016. Gondolat Kiadó. pp. 116-138. [HAD.]

SZÉKELY László: A "Commentariolus" és a kopernikuszi fordulat az európai gondolkodás történetében. In: A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában. Szerk.: Laki János, Székely László. Budapest, 2016. Könyvpont Kiadó - L’Harmattan Kiadó, Robinco Kft. pp. 9-12. Szerkesztői előszó. [HAI.]

FEHÉR Márta: Az újrarendezett kozmosz. In: A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában. Szerk.: Laki János, Székely László. Budapest, 2016. Könyvpont Kiadó - L’Harmattan Kiadó, Robinco Kft. pp. 13-34. "... Kopernikusz a saját, heliocenrikus matematikai hipottézisét - Osiander sugalmazásával ellentétben - nem csupán a ptolemaioszitól kinematikai feltevésekben eltérő, de azzal ontológiai státusát tekintve ekvivalens, számítási célokra bevezetett alternatív fikciónak tekintette. [...] Kopernikusz az új neoplatonikus felfogás szellemében - saját matematikai asztronómiai rendszerét az egyetlen igaz, mert a valóság (unikális) matematikai lényegét adekvátan és így egyedül igaz módon kifejező rendszernek tekintette. ..." [HAI.]

ZSOLDOS Endre: Kopernikusz előtt: bolygómozgás a középkori Európában és Magyarországon. In: A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában. Szerk.: Laki János, Székely László. Budapest, 2016. Könyvpont Kiadó - L’Harmattan Kiadó, Robinco Kft. pp. 35-65. "A bolygómozgás elméletét az antikvitástól örökölte a középkori Nyugat-Európa. Ez Ptolemaiosz munkáját az Almagestet jelentette, melyet a XII. századtól kezdve legalább négyszer kezdtek el lefordítani latinra, vagy görögből, vagy arabból. Az elmélet gyakorlati használatának egyszerűsítésére már Ptolemaiosz közölt táblázatokat. Ezeket az iszlám csillagászok újraszámolták, korrigálták, esetenként a modellt is javították. A latin Nyugat ezeket is nagyrészt átvette és fölhasználta. " [HAI.]

KUTROVÁTZ Gábor: Kopernikusz érvei a heliocentrikus hipotézis mellett. In: A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában. Szerk.: Laki János, Székely László. Budapest, 2016. Könyvpont Kiadó - L’Harmattan Kiadó, Robinco Kft. pp. 67-93. "... Ugyanakkor ez a forradalmi elgondolás csak lassan, generációkkal Kopernikusz után vált általánosan elfogadottá Ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy a napközéppontú csillagászat szükségessé tette a fizika alapfogalmainak újragondolását (hiszen az arisztotelészi-középkori fizika számos elve a földközéppontú hipotézisre épült), hanem az is, hogy Kopernikusz elképzelésének helyességére igen nehéz volt bizonyítékokat találni. A Föld Nap körüli keringésének első empirikus bizonyítékát csak 1838-ban, a közeli csillagok ún. éves parallaxisának kimérésével sikerült megszerezni, míg a Föld forgását Léon Foucault híres ingakísérletével demonstrálták meggyőzően 1851-ben.
Mégis, nagyjából a XVII. század derekától, mintegy száz évvel Kopernikusz halálát követően általánosan elfogadottá váltak a kopernikuszi tanok, pontosabban azoknak a Kepler, majd Newton és mások által módosított változatai, annak ellenére, hogy a perdöntő empirikus bizonyítékokra még nagyjából további kétszáz évet kellett várni. Jogos tehát Kopernikusz elméletét,"hipotézisnek" nevezni, és nem csak a szónak abban az eredeti értelmében, amelynek megfelelően Kopernikusz korában minden, a bolygómozgásokat leíró matematikai elméletet hipotézisnek neveztek." [HAI.]

FARKAS Gábor Farkas: Kopernikusz és az olvasók. In: A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában. Szerk.: Laki János, Székely László. Budapest, 2016. Könyvpont Kiadó - L’Harmattan Kiadó, Robinco Kft. pp. 95-118. "... Vagy mégis a magyar származású Arthur Koestler nevezetes művének, az 1959-ben megjelent Alvajárók egyik sommás megállapítása áll közelebb a valósághoz, miszerint Kopernikusz könyve gyakorlatilag olvashatatlan? Vagyis az olvasatlanul maradt példányok őrződtek meg évszázadokon keresztül a könyvespolcokon, úgy, hogy tulajdonosai - kompetencia vagy motiváció hiányában - ki sem nyitották a könyveket? [...] sem Kopernikusz aggodalmas hezitálását, sem Koestler gyilkos kritikáját nem igazolta a ma is kézbevehető, egykori példányokban olvasható tulajdoni bejegyzésekből és margináliákból kirajzolódó kép. [...]
A De revolutionibus megkerülhetetlen alapmű volt, nemcsak a XVI-XVII. század matematikusai és csillagászai számára, hanem örömmel forgatta - még ha a teljes megértéséhez szükséges magasabb szintű matematikai tudással nem is rendelkezett - a laikus teológus, politikus, utazó, uralkodó, szerzetes, tanár, humanista műveltségű polgár. ..." [HAI.]

ZEMPLÉN Gábor: Hogyan lett a mesteremberből forradalmár? Kevert matematika és tudományos világkép Kopernikusz Commentariolusától Newton Optikájáig. In: A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában. Szerk.: Laki János, Székely László. Budapest, 2016. Könyvpont Kiadó - L’Harmattan Kiadó, Robinco Kft. pp. 119-137. Fejezetcímek: 1. Ha nem volt forradalom, voltak-e forradalmárok?; 2. Heterogén monoteizmus és polarizáló történetírás.; 3. Kevert matematika és filozófia.; 4. Hitelesség és paradigma képződés. "...Kopernikuszt még nem tekinthetjük radikálisnak a legtöbb szempontból, közelebb volt az ’innovatív mesterember’-hagyományhoz, mint a polarizáló történetírási hagyomány gyakran sejteti.
Már csak azért sem érdemes forradalmár kent tekinteni Kopernikuszra, mert akkor úgy kellene pontosítanunk az állítást, hogy egyszerre legalább két forradalom győzött egy jó évszázadra, hiszen Tycho rendszere is forradalmi volt, és azt is elfogadták, éppúgy részlegesen. A két legfontosabb támogató, Galilei és Kepler, szintén nagyon eltérő módon bizonyították Kopernikusz igazát. [...] A mindenkori tudományos világkép átalakulása fokozatos volt, a kora modern korszak szintetikus matematikai gyakorlatait a XIX. századtól látták egyre többen a világkép és valóság észlelés forradalmának." [HAI.]

SZÉKELY László: A kopernikuszi fordulat radikalizációja Giordano Bruno kozmológiájában. In: A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában. Szerk.: Laki János, Székely László. Budapest, 2016. Könyvpont Kiadó - L’Harmattan Kiadó, Robinco Kft. pp. 139-181. Fejezetcímek: 1. Bevezetés: Kopernikusz, Bruno és az újkori természettudomány.; 2. A kopernikuszi fordulat reprodukciója Koyrénál.; 3. Az arisztotelészi és a kopernikuszi kozmosz közös vonásai.; 4. Bruno szakítása a kopernikuszi kozmosszal.; 5. A brunói kozmológia mint a vizuálisan adott világ arisztotelészi-kopernikuszi képének átértelmezése.; 6. Az állócsillagok mibenlétére vonatkozó brunói állítás mint Bruno kozmológiai újításának kulcsa.; 7. Továbblépés a Kopernikusz által megnyitott úton, vagy újabb fordulat?;
8. A Bruno-féle kozmológia és az újkori természettudomány.; 9. Bruno világegyeteme és az újkori racionalizmus mint ideológia.; 10. Az állócsillagokra vonatkozó brunói állítások természettudományos megerősítése.; 11. A "világok" örökkévalóságának ideája Giordano Brunónál, René Descartes-nál és a mai kozmológiában. [HAI.]

LAKI János: Szemünk által homályosan: Galilei moziba viszi kortársait. In: A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában. Szerk.: Laki János, Székely László. Budapest, 2016. Könyvpont Kiadó - L’Harmattan Kiadó, Robinco Kft. pp. 183-209. "... Annak megmutatása érdekében, hogy a mozgás állapot, s nem esemény, mely kiváltó és fenntartó okok nélkül nem állhat fenn, vagy hogy a Hold feletti és Hold alatti világ anyaga és törvényszerűségei nem különböznek alapvetően, Galilei a tapasztalat fogalmának átértelmezését hajtotta végre. Észrevette, hogy a "normál tapasztalat" gyakran fizikai okokból torzít, s ezt a torzítást egyáltalán nem korrigálja az a pszichológiai tény, hogy az ismétlődő észleletek lerakódnak a memóriában, se az, hogy az egyéni észleleteket mások észleleteivel szembesítjük, mert egyik sem korrekciót, épp ellenkezőleg, megerősítést eredményez.
Ezért a fizikai jelenségek értelmezéséhez használatos fogalmi eszközrendszer átalakításával és az észlelés szikár fizikalista koncepciójának kidolgozásával megmutatta, hogy a természet deduktív megismerésének alapjait biztosító tapasztalatok konstruálása a tudományban nem szükségképpen a köznapival azonos pszichológiai, inkább a common sense számára hozzáférhetetlen jelenségeket észlelhetővé tevő, instrumentalista-intervencionista folyamat. A tudomány fogalmi keretének átalakításával elgondolhatóvá, a tapasztalás új módjának kialakításával pedig érzékelhetővé tette a világ eladdig elgondolhatatlan és érzékelhetetlen, ezért abszurdnak tűnő aspektusait." [HAI.]

SZÉKELY László: II. János Pál pápa a Galilei-ügyről. Függelék. In: A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában. Szerk.: Laki János, Székely László. Budapest, 2016. Könyvpont Kiadó - L’Harmattan Kiadó, Robinco Kft. pp. 211-212"... Ami Galileit illeti: a pápai beszéd megfordítja ügyének hagyományos megközelítését. Ezen utóbbi szerint ugyanis Galileinek igaza volt a természettudomány területén, de hibázott, amikor Kopernikusz védelmében teológiával és a Biblia értelmezésével kezdett el foglalkozni, hiszen e területen nem ő, hanem az egyházi teológusok voltak jártasak. II. Janos Pál - a legújabb tudománytörténeti és tudományfilozófiai kutatásokkal összhangban - viszont amellett érvel, hogy a természettudományban Galileivel szemben Bellarmino bíboros álláspontja volt helyes, amennyiben az utóbbi nem utasította eleve el Kopernikusz elméletét, hanem csak arra mutatott rá, hogy az akkor még csupán kellően nem bizonyított, vitatható hipotézis volt.
Galileit ugyanakkor a korabeli teológusokkal szemben a pápa éppen teológiai nézeteiért méltatja, és követendő példaként állítja korunk teológusai elé. A beszéd szokványos olvasata, amely elsősorban az önkritikát látja - vagy éppen az önkritika kellő mélységét hiányolja - benne, nem figyelt még föl kellően e sajátosságra: arra, hogy benne II. János Pál mintegy inverzére fordítja a Galilei-ügy hagyományos megítélését." [HAI.]

II. János Pál pápa a beszéde 1992. október 31-én a Pápai Tudományos Akadémián. Függelék. In: A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában. Szerk.: Laki János, Székely László. Budapest, 2016. Könyvpont Kiadó - L’Harmattan Kiadó, Robinco Kft. pp. 213-221. [HAI.]

A szerzők. In: A kopernikuszi fordulat fél évezred távlatában. Szerk.: Laki János, Székely László. Budapest, 2016. Könyvpont Kiadó - L’Harmattan Kiadó, Robinco Kft. pp. 222-223. Rövid életrajzok: FEHÉR MARTA (1942): Tudománytörténész, tudományfilozófus, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanara, a Tudományfilozófiai es Tudománytörténeti Doktori Iskola alapítója, az MTA doktora. [...] ZSOLDOS ENDRE (1957): 1982-ben végezett az ELTE Természettudományi Karán, fizikatanár-csillagász szakon, az MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Egyetemi doktori fokozatot szerzett 1988-ban asztrofizikából, majd 2011-ben PhD-fokozatot tudománytörténetből. Kutatási területe a csillagászat története. Tagja az International Astronomical Unionnak, a British Society for the History of Science-nek és a Magyar Csillagászati Egyesületnek. [...]
KUTROVÁTZ GÁB0R 1999-ben szerezte meg fizikatanári, csillagászi és angol szaktanári diplomáját, majd 2003-ban filozófiai diplomáját. PhD-disszertációját 2006-ban védte meg a BME Technika-, Mérnök- és Tudománytörténeti Multidiszciplináris Doktori Iskolájában. Jelenleg az ELTE TTK Csillagászati Tanszékén oktat.; FARKAS GAB0R FARKAS (1966): 1991-ben szerzett diplomát történelem, magyar nyelv- és irodalom szakon a szegedi József Attila Tudományegyetemen, majd felsőfokú könyvtárosi képesítést a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola könyvtárszakán. 2008-ban megvédte egyetemi doktori fokozatát irodalomtörténetből a Szegedi Egyetemen. Az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára vezetője, főkönyvtárosa és tudományos kutatója. [...]
ZEMPLÉN GÁBOR egyetemi docens a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékén. Diplomáit (biológia, kémia, angol szaktanár) az ELTE-n szerezte, majd a BME Tudomány- Mérnök- és Technikatörténet Doktori Iskolájában szerzett PhD-fokozatot. Ugyanitt habilitált 2oo8-ban. [...] SZÉKELY LÁSZLÓ (1954): Az MTA BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a filozófiai tudomány kandidátusa; az "Einstein kozmoszától a fölfúvódó világegyetemig" és "Az emberarcú kozmosz: az antropikus elv" című monográfiák szerzője; a 2005-ös Einstein-évforduló kapcsán megjelent Einstein kötet, valamint több tematikus filozófiai folyóiratszám szerkesztője. [...]
LAKI JÁN0S (1956): Az MTA BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Az ELTE filozófia szakán szerzett diplomát, kandidátusi disszertációját 1994-ben védte meg. Oktatott az ELTE BTK-n, a Miskolci Egyetemen és a BME Tudományfilozófiai és Tudománytörténeti Doktori Iskolájában. Kutatási területe: tudományfilozófia, ismeretelmélet, nyelvfilozófia." [HAI.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 7-11. [KSZ.]

Kalendárium. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 13-217. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: a Nap és a Hold naponkénti adatai, bolygók, eseménynaptár, a Hold csillagfedései, Jupiter-holdak, Szaturnusz-holdak.; Január. pp. 14-35., Mars-láthatóság messzi délen. p. 21., Hold-Jupiter együttállás január 27-én. p. 22., Üstökösök. pp. 22-26., Hyadok-fedés január 19/20-án. pp. 26-27., Az R Monocerotis és Hubble változó köde, az NGC 2261. pp. 27-29., Évfordulók: 100 éve született David Evans., 150 éve született Joel Metcalf. pp. 30-32.; Február. pp. 36-49. Észleljük a kelő Vénuszt. p. 42., A Hold és a Mars együttállása február 1-jén. p. 42., Hold-Vénusz-Merkúr-együttállás február 6-án. p. 42., Hold-Jupiter-együttállás február 24-én. p. 43., Az Io és Európa árnyéka egyszerre látszik a Jupiteren február 22-én. p. 43.,
Az Io és Európa árnyéka egyszerre látszik a Jupiteren február 29/március 1-én. p. 44., Üstökösök. pp. 44-45., Évforduló: 50 éve szállt le a Luna-9 a Holdon. pp. 46-47.; Március. pp. 50-75. Nyárközép a növekvő Marson. p. 56., Jupiter-szembenállás jó láthatósággal. p. 57., Hold-Szaturnusz-együttállás március 2-án. p. 57., Hold-Aldebaran-együttállás március 14-én. p. 57., Hold-Jupiter-együttállás március 22-én. p. 58., Hold-Mars-Szaturnusz-Antares-együttállás március 9-én. p. 58., Az Io és az Europa árnyéka egyszerre látszik a Jupiteren március 7/8-án, 15-én és 25-én. pp. 58-61., Az Io és Ganymedes árnyéka egyszerre látható a Jupiteren. pp. 61-63., Teljes napfogyatkozás március 9-én. pp. 63-64., Félárnyékos holdfogyatkozás március 23-án. p. 64., Üstökösök. pp. 64-66., A kora tavaszi Tejút. pp. 66-69., Évfordulók: 150 éve született Antonio Maury. p. 70., 50 éve halt meg Joel Stebbins. pp. 70-72.; Április. pp. 76-95. A Merkúr kiváló esti láthatósága. pp. 81-82. ,
Hold-Aldebaran-együttállás április 10-én. pp. 82-83., A Hold, a Mars és a Szaturnusz április 25-én. p. 83., Az Io és az Europa holdak árnyéka egyszerre látható a Jupiter korongján. pp. 83-84., Egy népszerű cirkumpoláris mira: az R Ursae Maioris. pp. 84-86., Meteorrajok. pp. 86-88. Üstökösök. pp. 88-90., Évforduló: 200 éve született Charles-Eugene Delaunay. pp. 91-92.; Május. pp. 96-113. A Hold, a Mars és a Szaturnusz együttállása május 22-23-án. p. 101., Merkúr-átvonulás május 9-én. pp. 101-105., Nappali Aldebaran-fedés május 8-án. pp. 105-106., Oppozícióban a Mars. pp. 106-107., Az Éta Aquaridák meteorraj. pp. 107-108., Üstökösök. pp. 108-109. Évfordulók: 100 éve született Robert Dicke. pp. 109-110., 100 éve halt meg Karl Schwarzschild. pp. 110-111.; Június. pp. 114-125., Hold-Jupiter-együttállás június 11-én. p. 119., Hold-Szaturnusz-együttállás június 19-én. p. 19., Nap-éj egyenlőség a Marson. pp. 119-120., Szaturnusz-oppozíció. p. 120., Üstökösök. pp. 120-121.,
Évfordulók: Ötven éve halt meg Georges Lemaitre. pp. 121-123., Száz éve született Herbert Friedman. p. 123.; Július. pp. 126-139., Hold-Aldbaran-együttállás július 2-án. p. 131., Az Aldebaran súroló fedése július 29-én. pp. 131-132., Füstölgő óriás - az R Coronae Borealis. pp. 132-133., Üstökös. p. 134., Évfordulók: 100 éve született Chia-Chiao Lin. pp. 134-135., 100 éve született Joszif Sklovszkij. pp. 135-136., 200 éve született Johann Wolf. p. 136.; Augusztus. pp. 140-157., A Hold, a Szaturnusz és a Mars egy vonalban, augusztus 12-én. p. 145., Üstökös. pp. 146-147., Nyári mélyeges örömök. pp. 147-151., Szent Lőrinc könnyek: a Perseidák. pp. 151-152., Évfordulók: Száz éve született Robert Hanbury Brown. pp. 153-154., 200 éve halt meg Johann Schröter. pp. 154-155., 250 éve született William Wollaston. p. 155.; Szeptember. pp. 138-171., Hold-Aldebaran-együttállás szeptember 21-én. p. 164., A Merkúr legkedvezőbb hajnali láthatósága. p. 164.,
A Neptunusz oppozíciója. pp. 164-165., Gyűrűs napfogyatkozás szeptember 1-jén. pp. 165-166., Félárnyékos holdfogyatkozás szeptember 16-án. p. 166., Üstökösök. pp. 166-167., Évforduló: 150 éve hunyt el Karl Hencke. pp. 168-169.; Október. pp. 172-187., Hold-Regulus-együttállás október 25-én. p. 178., Hyadok-fedés október 19-én hajnalban. pp. 178-179., Oppozícióban az Uránusz. p. 179., Perihéliumban a Mars, a porviharok időszaka. p. 180., Üstökösök. p. 180., Őszi tejútas éjszakák. pp. 180-182., Évfordulók: Száz éve született Vitalij Ginzburg. pp. 183-184., Száz éve született John O’Keefe. pp. 184-185.; November. pp. 188-201., Hold-Jupiter-együttállás november 25-én. p. 194., Az Europa és a Ganymedes árnyéka egyszerre látható a Jupiter korongján november 1-jén. pp. 194-195., Hold-Aldebaran-együttállás november 15-én. p. 195., Üstökös. p. 195., Haldokló vörös óriás: az R Cassiopeiae. pp. 195-196., Évfordulók: 300 éve halt meg Gottfried Wilhelm Leibniz. pp. 197-198.,
Száz éve halt meg John Tebbutt. pp. 198-199.; December. pp. 202-217., Hold-Aldebaran-együttállás december 13-án. p. 208., Ragyogó Vénusz az esti égen. p. 208., Üstökös. pp. 208.209., A Téli Tejút mentén. pp. 209-212. Évfordulók: 400 éve konstruálta meg tükrös távcsövét Niccoló Zucchi. pp. 213-214., 50 éve szállt le a Holdon a Luna-13. p. 214. [KSZ.]

BALÁZS Lajos: Konkoly Thege Miklós és az asztrofizika forradalma. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 221-242. [KSZ.]

TÓTH Imre: Az üstökösök megismerésének mérföldkövei. 2. Üstököskutatás az űrkorszakban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 243-281. [KSZ.]

REGÁLY Zsolt: Távoli bolygórendszerek felfedezése és keletkezése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 282-302. [KSZ.]

KÓSPÁL Ágnes - MOÓR Attila: Hogyan látja az ALMA a fiatal csillagok korongjait? In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 303-317. [KSZ.]

GABÁNYI Krisztina - FREY Sándor: Legközelebbi galaxisszomszédaink, a Lokális Csoport. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 318-325. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 2014. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 329-335. [KSZ.]

Képmelléklet. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 336-337., 12 színes t. [KSZ.]

KISS László: Az MTA CSFK Csillagászati Intézetének 2014. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 338-349. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2014-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 350-353. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 2013-2014-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 354-357. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Az ELTE GAO MKK tevékenysége 2014-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 358-362. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Ill Márton 1930-2015. In: Meteor csillagászati évkönyv 2016. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2015. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 365-367. Nekrológ. [KSZ.]

FÓRIZS Gergely: Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. - Debrecen, 1828. február 23.). In: Nemzeti évfordulóink 2016. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2016.] Balassi Intézet, CC Printing Kft. pp. 8-10. 250 éve született. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

SRAGNER Márta: Batthyány Ignác gróf (Németújvár, 1741. január 30. - Kolozsvár, 1798. november 17.). In: Nemzeti évfordulóink 2016. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2016.] Balassi Intézet, CC Printing Kft. p. 16. 275 éve született. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

SRAGNER Márta: Haynald Lajos (Szécsény, 1816. október 3. - Kalocsa, 1891. július 4.). In: Nemzeti évfordulóink 2016. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2016.] Balassi Intézet, CC Printing Kft. p. 23. 200 éve született. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

ZSOLDOS Enre: Konkoly Thege Miklós (Pest, 1842. január 20. - Budapest, 1916. február 17.). In: Nemzeti évfordulóink 2016. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2016.] Balassi Intézet, CC Printing Kft. p. 30. 100 éve hunyt el. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

STAAR Gyula: Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. - Budapest, 2001. október 9.). In: Nemzeti évfordulóink 2016. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2016.] Balassi Intézet, CC Printing Kft. p. 39. 100 éve született. Sajtó alá rend.: Gazda István. [KSZ.]

LERNER Tamás: Mit gondolt Arkhimédész Arisztarkhosz heliocentrikus világmodelljéről. In: Simonovits 70. Társadalom- és természettudományi írások. Arkhimédésztől az időskori jövedelmekig. Összeáll.: Gál Róbert Iván és Király Júlia. Szerk.: Patkós Anna. Budapest, 2016. MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. pp. 243-251. "Számoszi Arisztarkhosz (kb. i. e. 310 - i. e. 230) heliocentrikus világmodelljét nem szokás túl komolyan venni: ha történetesen neki is volt igaza a geocentrikus modell híveivel szemben - mondják a tudománytörténészek -, ötlete kidolgozatlan volt, felvetését a geocentrikus modellel szemben nem támasztották alá tudományos érvek.
Lám, mi sem bizonyítja ezt erősebben, mint hogy az ókor legnagyobb matematikusa, Arkhimédész is megmaradt a geocentrikus modell mellett. [...] Mégsem bizonyos azonban az a vélekedés, mely szerint még Arkhimédész lángelméje sem ismerte volna fel Arisztarkhosz igazságát. Az alábbiakban Arkhimédész Pszammitész [A homokszemek száma] című műve Arisztarkhoszra vonatkozó részeinek olyan értelmezését igyekszem nyújtani, mely megkérdőjelezi annak hagyományos olvasatát. ..." Fejezetcímek: Arisztarkhosz a Pszammitészben.; Arisztarkhosz tétele.; Arisztarkhosz Arkhimédész által újrafogalmazott tétele.; Arkhimédész asztrolábiuma. [HAI.]

PATKÓS András: A fiúk az adatbányában vannak - avagy adatbányászattal felfedezhetők-e alapvető törvények? In: Simonovits 70. Társadalom- és természettudományi írások. Arkhimédésztől az időskori jövedelmekig. Összeáll.: Gál Róbert Iván és Király Júlia. Szerk.: Patkós Anna. Budapest, 2016. MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. pp. 252-261. Csillagászat: Mintázat a Naprendszer bolygóinak adatsorában - képzelődés vagy izgalmas tudományos kihívás? című fejezet (p. 255-258.). "...Az adatok elméletmentes elemzéséből levont, talán legnevezetesebb szabályszerűség a bolygópályák sugarára vonatkozó Titius-Bode-szabály, amelyet Bode közölt 1772-ben, de iratai világosan igazolták, hogy Titius szövegezését vette át. Az azóta végzett tudománytörténeti vizsgálatok szerint Titius C. F. von Wolftól tanulta meg a bolygók keringési sugarára vonatkozó szabályosság létezését, de már egy 1702-ben megjelent angol csillagászati könyvben is szerepelt egy hasonló szabály. [...]
A Naprendszeren túl, más csillagok körül az elmúlt negyedszázadban egyre növekvő számban mutatták ki bolygórendszerek létezését. A távoli csillagok körüli bolygók felfedezése felkínálja az ellenőrzés második lehetőségét: az e bolygórendszerek adatbázisán végzett mintázatkeresést. [...] 2013-ban két kutató 68 kiválasztott, több exobolygót tartalmazó rendszerre végzett el a fenti reláció alapján sorozatba rendezést (Bovaird-Lineweaver [2013]). Eredményük szerint a rendezés lehetségesnek mutatkozott a sokbolygós minta harmadában, bár - nem meglepő módon - a sorozatokban kihagyásokat találtak.
Ezt két másik kutató 2014-ben keresési "utasításként" értelmezte, és a Kepler űrszonda felvételein az üresnek tűnő összesen 141 helyen bolygókat keresett (Huang–Bakos [2014]). A képfeldolgozó eljárással automatizált keresés eredménye csupán öt esetben vezetett a hiányzó bolygók megtalálásához. [...] 99,9 százalékos biztonsággal állítják, hogy az exobolygó mintában nem érvényesül az általános Titius-Bode-szabály." [HAI.]

[FREY Sándor]: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 3. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ [HAI.]

FREY Sándor: Válogatás az űrkutatás 2016-os eseményeiből. In: Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 4-37. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ "Összeállításunkban az Űrvilág internetes hírportál (www.urvilag.hu) anyagaiból válogattunk. Az eredeti cikkek szerzői: Both Előd, Frey Sándor, Szentpéteri László. A válogatásban ezúttal nem szerepel a kínai űrtevékenység, mivel az ahhoz kapcsolódó legfontosabb 2016-os történéseket Szentpéteri László külön cikkben foglalta össze. ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: A kínai űrtevékenység 2016-ban. In: Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 38-45. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ "2016-ban Kína szinte havonta lepte meg a közvéleményt újabb és újabb látványos űrkísérletekkel, új hordozórakéta-indítással, vagy éppen űrállomásuk kifejlesztéséhez szükséges lépésekkel. Bátran kijelenthetjük, hogy az elmúlt év az eddigi legeredményesebb volt az ázsiai ország asztronautikájának történetében. ..." [HAI.]

STRÁDI Andrea - SZABÓ Julianna: Sugárdózismérés a Nemzetközi Űrállomáson orosz-magyar együttműködésben - a Főnix kísérletsorozat első eredményei. In: Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 46-51. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ "A versenyképes szaktudásnak és a korábbi sikeres orosz–magyar kutatói együttműködéseknek köszönhetően az MTA EK Űr-dozimetriai Kutatócsoportja már a kezdetekkor jelen volt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) dozimetrai műszereinek fejlesztésénél. A méltán híressé vált Pille sugárdózismérő rendszer mellett az elmúlt években több projekt keretein belül volt és jelenleg is van szerencsénk részt venni a dózisterhelés vizsgálatában, mind az európai Columbus, mind az orosz modulok belsejében. Jelen összefoglalóban az Orosz Tudományos Akadémiával és az oroszországi Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökséggel együttműködésben folyó Főnix elnevezésű kísérletsorozat első eredményit mutatjuk be. ..." [HAI.]

NAGY János - BALAJTHY Kálmán - HORVÁTH István - SÓDOR Bálint - SZALAI Sándor - LIPUSZ Csaba - VIZI Pál Gábor: Obsztanovka - Földi környezetismeret. In: Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 52-58. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ "A Föld közeli világűr térségének felfedezése, vizsgálata segít minket abban, hogy jobban megértsük Naprendszerünket. A Föld környezete komolyan befolyásolja mindennapi életünket a távközlés, időjárás előrejelzés és a Föld egyéb megfigyelése közben. A megoldás érdekében megtervezhettük az Obsztanovka (Környezet) kísérlet fedélzeti adatgyűjtő berendezését a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) orosz szegmensének fedélzetére. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: A Kepler-űrtávcső K2 küldetésének új eredményei - A kisbolygókat elnyelő fehér törpétől a naprendszerbeli égitesteken át a mega-Földekig. In: Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 59-66. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ "A Kepler nagy pontosságú iránytartását biztosító giroszkópok közül kettő meghibásodott, aminek következtében a műszerrel tovább már nem lehetett folytatni az eredeti programot. Maga az űrtávcső azonban továbbra is kifogástalanul működött és a használatra benyújtott javaslatok egy részének elfogadásával 2014. március 8-án több szakaszban ismét megkezdte az adatgyűjtést, a korábbi várakozásokkal ellentétben meglepően jó pontossággal. A nulladik megfigyelési kampánytól (2014. március 8. - május 27.) kezdődően a program a 2016-os év végére a 11. kampány befejezéséig (december 8.) jutott, december 15-én megkezdve a 12. megfigyelési időszakot. ..." [HAI.]

SIPOS Attila: Az emberiség hódítása a világűrben. In: Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 67-80. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ "Az emberiség jövője, létünk megértése a kozmosz titkainak megismerésétől is függ. A kozmosz nagysága meghaladja az emberi gondolkodás határait, a megismeréséhez vezető hosszú és göröngyös úton a szerző főként arra a kérdésre keresi a választ, hogy az emberiségnek mennyiben van jogosultsága meghódítani, majd kizsákmányolni a naprendszerek végtelen óceánját. ..." [HAI.]

SIPOS Attila - VIZI Pál Gábor: Magyarok a Marson. In: Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 81-91. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ "A Magyar Alkalmazott Mérnöki Tudományok Versenye, népszerűsítő nevén a Magyarok a Marson szimulált marsjárómodellek vetélkedője. Beszámoló a verseny több mint 10 éves történetéről és eredményeiről. ..." [HAI.]

A Magyar Asztronautikai Társaság 2016. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 92-102. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ "H-SPACE 2016 és E-SGW 2016 (pp. 92-94.).; Táguló határok - könyvbemutató (pp. 94-95.).; Dr. Gál Gyula emléktáblájának avatása (pp. 95-96.).; Ünnepi közgyűlés (pp. 96-97.).; A Marson messze túl - diákpályázatunk nyertesei (pp. 97-98.).; Űrtábor 2016, Debrecen (pp. 98-99.). [HAI.]

BACSÁRDI László - MILÁNKOVICH Dorottya: Űrpaprikát a Nemzetközi Űrállomásra! In: Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 100. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ "18-35 év közötti fiatalok találkoztak augusztus 11-14-én Gödöllőn a MANT Űrakadémián, hogy egy kísérletet tervezzenek a Nemzetközi Űrállomásra. A megalapításának 60. évfordulóját idén ünneplő civil szervezetünk - együttműködve a fiatal űrszakembereket képviselő nemzetközi Space Generation Advisory Council (SGAC) szervezettel - 2015 után idén nyáron másodszor rendezte meg a MANT Űrakadémiát. A négy napos rendezvényen részt vevő fiatalok ebben az évben azt a feladatot kapták, hogy az Űrakadémia végére közösen tervezzenek meg egy kísérletet a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) fedélzetére ..." [HAI.]

KARDOS Vivien: Űrkutatás Napja 2016. In: Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 101-102. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ "Ismét egy pénteki napon, október 21-én rendezte meg a MANT az Űrkutatás Napját, az Óbudai Egyetem Tavaszmező utcai campusán. Az épület előtt idén a Stratolab Kft. jóvoltából egy digitális planetárium is a vendégek rendelkezésére állt, ahol egy hét perces lélegzetelállító kisfilmet nézhettek végig az érdeklődők. A Stratolab Kft. az Űrkutatás Napján írt alá együttműködési megállapodást a MANT-tal. ..." [HAI.]

Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE). In: Űrtan évkönyv 2016. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2017. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 104. /Asztronautikai Tájékoztató. 68./ "...Az 1949-ben alapított HTE és az 1956-ban alapított MANT jogelőd szervezetek már a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) tagjaiként is hol lazább, hol szorosabb kapcsolatot ápoltak egymással. A MANT 2016. május 26-i ünnepi közgyűlésén a HTE és a MANT együttműködési megállapodást írt alá. [...] A HTE elnöksége pedig a 2016. október 18-i ülésén társaságunk főtitkárát, Bacsárdi Lászlót egy évre címzetes szenátorrá választotta, hogy segítse a HTE kapcsolatát elmélyíteni az űrtevékenység területén. A HTE és a MANT közösen szervezett egy HTE Távközlési klubestet 2016. november 24-én, Űrbányászat - A jövő beruházása vagy interplanetáris kapzsiság? címmel a Műegyetemen." [HAI.]

KÁLMÁN Béla: A hányatott sorsú Triana-DSCOVR. Napkutató szondák 11. = Aero Magazin 18. 2016. szept. pp. 50-52. [HAI.]

ALMÁR Iván: Jelentem, sikerült! Hatvan éves a MANT. 2. = Aero Magazin 18. 2016. szept. pp. 53-55. [HAI.]

H. A. F. [HORVÁTH András Ferenc]: Űrhírek. = Aero Magazin 18. 2016. nov. pp. 48-50. Blue Origin.; Tiangong-2 űrmodul.; ISS-hírek.; Rosetta leszállás.; ExoMars 2016.; A Falkon-9 robbanása.; Orosz csökkentés. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: "Hajnal" a Ceres felett. A Dawn eredményei. = Aero Magazin 18. 2016. nov. pp. 51-53. [HAI.]

MARADI István: Elsőként az űrben. Orosz filmbemutató Magyarországon. = Aero Magazin 18. 2016. nov. p. 71. Filmajánló. Gagarin - elsőként az űrben. [HAI.]

HORVÁTH István: A gammacsillagászat kezdetei. = Bolyai Szemle 14. 2016. 1. sz. pp. 40-48. "A gammakitörések a világegyetem máig ismert legnagyobb energiakibocsátással járó folyamatai. Jelen munka a felfedezésüket és korai kutatásukat tárgyalja. Kulcsszavak: csillagászat;, gammacsillagászat;, gammakitörések;, kutató műholdak. [HAI.]

B. B.: Felrobbant a meteor. Zöld tűzgömb húzott el Parád felett. = Bors 17. 2016. jún. 9. p. 19. A csillagos égbolton egy fényes tűzgömb suhant át, amely eleinte zöldes fénnyel izzott, majd pályája végén több darabra robbant szét. A kedd esti jelenséget Sopronból és más helyekről is látták. Parádról egy webkamera megörökítette. [SRG.]

  KALMÁR János: Automatikus kiértékelő program ionogramok értelmezéséhez. = Dimenziók. Matematikai Közlemények 4. 2016. pp. 23-28. "Az ionoszondák (speciális radarok) előállította ionogramok adnak tájékoztatást az ionoszféra aktuális állapotáról és szerkezetéről, melyből a rádióhullámok terjedési sajátosságaira és az űridőjárásra (pl. napkitörések) következtethetünk. A tanulmány bemutatja az ionogramok automatikus kiértékelését végző, a szerző által írt programot. ..." [HAI.]

  PÉNTEK Kálmán: A Kepler-féle egyenlet és az affin transzformációk. = Dimenziók. Matematikai Közlemények 4. 2016. pp. 29-35. "A dolgozatban a klasszikus Kepler-egyenlet egy egyszerű geometriai bizonyítását mutatjuk be az affin transzformációk alkalmazásával. ..." [HAI.]

Címlapon: Látogatás Kőszegen. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. p. [1.] címoldal. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a XXXVI. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek rendezvényeiről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 4-13. [SRG.]

Vezetőségi tájékoztató a 2015. év 4. negyedévben történt munkákról, történésekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. [1.], 14-18., címoldal. [SRG.]

Tagrevízió. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. p. 19. [SRG.]

A Gothard Jenő emlékérem továbbra is megvásárolható. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. p. 19. [SRG.]

A 2013-ban felajánlott SZJA 1% összegének felhasználása. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. p. 20. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület Tagnévsora - 2015. december 18-án. - = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2015. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

MITRE Zoltán: Teljes holdfogyatkozás észlelése Szombathelyről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. [2.], 24-29., első belső borító. 2015. szept. 28-án. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Teljes holdfogyatkozás észlelése Berlinből. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 30-32. 2015. szept. 28-án. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Meteorozás a Dunántúl legmagasabb pontján, az Írott-kői kilátóban. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 33-36. 2015. okt. 31-én. Látta a -9 magnitúdós tűzgömböt 19:05-kor. [SRG.]

MATISZ Attila: Delel vagy kulminál? = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 37-39. A delelés akkor van, amikor az égitest áthalad a délvonalon. A kulmináció akkor van, amikor eléri a legnagyobb magasságát. [SRG.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta - KESZTHELYI Sándor: A C/2013 US10 (Catalina) üstökös első hazai megfigyelése. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. p. 40. 2015. nov. 29-én hajnalban. [SRG.]

Az Apolló program összes képe az Interneten. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. p. 41. Háló-hírek. Gyűjtötte: Zubrits Gábor. [SRG.]

15 éve működik a Nemzetközi Űrállomás. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. p. 41. Háló-hírek. Gyűjtötte: Zubrits Gábor. [SRG.]

BARTHA Lajos: In memoriam: Kondor Gusztáv. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 42-46. Az akkori Bács-Bodrog megyei Szántován (ma Hercegszántó) született 1825-ben. A részletes életrajz előadásként Hercegszántón hangzott el 2015. aug. 15-én. [SRG.]

Ágyúzás a Holdba. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. p. 46. Kőszeg és Vidéke 1921. febr. 27. [SRG.]

Évfordulók az első negyedévben. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 46-49. 375 éve halt meg Jeremiah Horrocks angol csillagász, 175 éve halt meg Niccoló Cacciatore itáliai csillagász, Ötven éve halt meg Dirk Brouwer amerikai csillagász, 200 éve született Frenet, Jean Frédéric francia matematikus csillagász, 100 éve halt meg Konkoly-Thege Miklós csillagász, 50 éve halt meg Stebbins, Joel amerikai csillagász, 400 éve halt meg Fabricius, Johannes (Johann) német csillagász, 200 éve született Sestini, Benedict olasz jezsuita matematikus. Összeállította: Matisz Attila. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. Az Interstellar és a tudomány. Kip Thorne. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 50-56. Európa Könyvkiadó. 2015. Ford.: Kovács József. Szakértő: Szabados László. A cikk tartalmazza Köves Gábor interjúját Kip Thorne szerzővel, amely a Könyvjelző Magazin 2015. nov. számában jelent meg. pp. 52-56. [SRG.]

Programajánló. 2016. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 57-59. [SRG.]

A Csillagos Ég. C/2013 US10 Catalina üstökös láthatóságának térképe. (Az üstökösről leírás és koordináták a 64. oldalon.) = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. p. 60. [SRG.]

A Csillagos Ég 2016. január havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 61-64. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Az Uránusz még kiválóan megfigyelhető a tél végén.; C/2013 US10 (Catalina): a hajnali majd az esti égen, északi irányban!; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2016. február havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 65-67. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Mikor szökik a szökőnap?; Itt az állatövi fény!; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2016. március havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 68-71. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Jupiter-holdak jelenségei.; Aldebaran fedések.; Sarki fény megfigyelés.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat a téli égbolton. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 1.(105.) sz. pp. 72-74. Mély-ég ajánlat.; Változó és kettőscsillag ajánlat. [SRG.]

Címlapon: Egy igaz barát emlékére Pintér Teodor Péter 1947-2016. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. címoldal, [p. 1.] [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Pintér Teodor Péter (1947-2016) csillagász emlékére. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 4-6. Nekrológ. [SRG.]

MITRE Zoltán: Búcsú egy baráttól. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 6-10. Pintér Teodor Péter. Nekrológ. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló éves közgyűlésünkről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 11-21. 2016. febr. 13. [SRG.]

SZABÓ Tibor András: Planetáriumi látogatás Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 21-22. Földmérő szakos diákok látogatásáról. [SRG.]

Napóra a balatonfűzfői csillagvizsgáló teraszán. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. p. 23. Mitre Zoltán fotója. [SRG.]

Tagrevízió. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. p. 23. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2016. január - február - március. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. p. 24. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Egy Zeiss E 50/540 utazó távcső születése. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 25-30. [SRG.]

MITRE Zoltán: Fényerős élmények a kora tavaszi égről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 30-35. [SRG.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Egy 14 óra 31 perces holdsarló nyomában, a pécsi tévétoronyból. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 35-36. 2016. jan. 10. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A sarki fényt vártam - az állatövi fényt láttam. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 37-38. 2015. dec. 30-án. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor id., ifj.: Holdfogyatkozás, üstökös és kisbolygó észlelés a Szendrői csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 38-40., első belső és hátsó belső borító, [p. 2., 79.] [SRG.]

Piros hó esik a Plútón! = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 41-43. Háló-hírek. Információt eljuttatta: Péntek Kálmán. [SRG.]

A napóra evolúció csúcsa. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. p. 44. Digitális napóra. Háló-hírek. Információt eljuttatta: Kaczmarski Róbert. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Napórák katalógusa az interneten. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 44-45., hátsó külső borító, [p. 80.] Az 1998-as napóra katalógusban 32 Vas megyei napóra volt. A Manapka 2016-ban már 67-et tartalmaz. [SRG.]

Gravitációs hullámok: egyszerre három világraszóló felfedezés a fizikában. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. p. 45. Háló-hírek. Információt eljuttatta: Németh Henrietta. [SRG.]

Csodálatos űrposzterekkel rukkolt elő a NASA. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 45-46. Háló-hírek. Információt eljuttatta: Zubrits Gábor. [SRG.]

Véges vagy végtelen, ez itt a kérdés. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. p. 46. Háló-hírek. Információt eljuttatta: Zubrits Gábor. [SRG.]

Titánok, gyűrűk, holdak. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. p. 46. Háló-hírek. Információt eljuttatta: Zubrits Gábor. [SRG.]

BARTHA Lajos: In memoriam Konkoly Thege Miklós. Halálának 100. évfordulója alkalmából. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 47-52. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 53-55. Április 3-án, 175 éve született Hermann Carl Vogel német csillagász.; Bartha Lajos: Április 13-án, 75 éve halt meg Annie Jump Cannon amerikai csillagász.; Április 30-án, 125 éve született Hoffmann Ernő fizikus, csillagász.; Május 6-án, 100 éves született Robert Henry Dicke amerikai fizikus, csillagász.; Május 11-én, 100 éve halt meg Karl Schwarzshild német fizikus, csillagász.; Június 5-én, 300 éve halt meg Roger Cotes angol matematikus, csillagász.; Június 20-án, 50 éve halt meg Georges Henri Joseph Édouard Lemaitre belga katolikus pap, kozmológus. Összeállította: Matisz Attila. [SRG.]

Kőszegen is hírt adtak a Halley üstökös 1910-es visszatéréséről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 55-56. Az archív anyagokat eljuttatta: Zubrits Gábor. [SRG.]

Megújul a herényi Gothard kastély? = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 57-58. A Savaria Fórum 2016. márc. 5-i számában lévő cikk közlése. [SRG.]

Programajánló. 2016. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 59-62. [SRG.]

A Csillagos Ég. Merkúr-átvonulás május 9-én. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. p. 63. [SRG.]

A Csillagos Ég 2016. április havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 64-66. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; A Merkúr legkedvezőbb láthatósága.; Hold-Aldebaran-együttállás április 10-én.; Két holdárnyék a Jupiteren április 8/9-én (minden időpont UT-ban).; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2016. május havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 67-71. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Merkúr-átvonulás május 9-én.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2016. június havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 72-75. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Oppozícióban a Mars.; Világító felhők évadja.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 2.(106.) sz. pp. 76-78. Mély-ég ajánlat.; Változó- és kettőscsillag ajánlat tavaszra. [SRG.]

Címlapon: Merkúr-átvonulás. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. címoldal, [p. 1.] Fotó: Eredics Alexandra. [SRG.]

JOÓ Barbara - NÉMETH Veronika: Lehoztuk a gyerekeknek a csillagokat. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 4-5. Egervölgy iskolásainak. [SRG.]

MATISZ Attila: A kőszegi csillagvizsgáló felújítása. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 5-7. 2016. márc. 18. és máj. 9. között. [SRG.]

MITRE Zoltán: Napóra a Beremendi Cementgyár udvarán. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. p. 7. [SRG.]

MITRE Zoltán: Új úton a napfogyatkozás elemzésben: Pintér-módszer. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

Vezetőségi tájékoztató a 2016. év 2. negyedévben történt munkákról. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. p. 11. [SRG.]

Helyreigazítás és közgyűlési állásfoglalás. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

Egyesületi krónika. 2016. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. p. 13. [SRG.]

BARTHA Lajos: Merkúr-átvonulás Budapestről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 14-15. 2016. máj. 9. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Merkúr-átvonulás 2016. május 9-én, Pécsről nézve. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 15-19. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A 252P/LINEAR-üstökös Pécs belvárosa felett. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 19-21. 2016. ápr. 3-án. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Vas megye jó falusi egén a 252P/LINEAR-üstökös. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. p. 21. 2016. ápr. 15-én. [SRG.]

Hamarosan feltárul a Naprendszer legnagyobb bolygójának titka. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 22-28. Jupiter és a Juno űrszonda. Háló-hírek. [SRG.]

BARTHA Lajos: Egy tudós barátság eredményei: Konkoly Thege Miklós és Gothard Jenő csillagászati együttműködése. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 29-38. [SRG.]

Programajánló. 2016. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 39-42. [SRG.]

A Csillagos Ég. Perseidák meteorraj, augusztus 12-13 éjjelén. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. p. 43. [SRG.]

A Csillagos Ég 2016. július havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 44-47. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Az Aldebaran súroló fedése július 29-én.; Júliusi meteorrajok.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2016. augusztus havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 48-51. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Észleljük a Neptunuszt.; Szent Lőrinc könnyei.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2016. szeptember havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 52-55. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Észleljük az Uránuszt.; Legendakör az égbolton.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és Mély-ég ajánlat a nyári égbolton. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 3.(107.) sz. pp. 56-58. Mély-ég ajánlat.; Változó és kettőscsillag ajánlat. [SRG.]

Címlapon: Napóra az Iseumban. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. címoldal. [p. 1.] [SRG.]

MITRE Zoltán - PÉNTEK Kálmán: "Közösséget formáltunk" - időközi közgyűlést tartottunk július 16-án, szombaton. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 4-17. [SRG.]

Vezetőségi tájékoztató a 2016. év 3. negyedévben történt munkákról. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

Csillagkeresők Klub ifjúsági programjának bemutatása. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 18-19. 11-12 éveseknek. [SRG.]

Egyesületi krónika 2016. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. p. 20. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Ókori stílusú napóra az Iseumban. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 21-25., címoldal [p. 1.] A szombathelyi Iseum belső szentélyétől balra. Felidézi a görög-római világ szkáfosz napóráit. 2014-ben készítette Kőfalvy Vidor kőfaragó és restaurátor. [SRG.]

BUDAI Dávid: Már záporoznak a csillagok Vas megye egén. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 25-26. Forrás: Vas megye online. Meteorhullás 2016. szept. 12. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Perseida-meteorraj észlelése 2016. augusztus 11/12-ike éjjelén. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 27-30. Pécstől 9 km-re délre. A cikket Szauer Ágoston meteorfényképei illusztrálják. [SRG.]

BARTHA Lajos: Félárnyékos holdfogyatkozás 2016. szeptember 16. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. p. 31. Budapestről észlelve. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Félárnyékos holdfogyatkozás Szombathelyről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. p. 32. [SRG.]

Földszerű bolygó a szomszédságban, a Proxima Centauri közelében? = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 33-42. A cikket Mitre Zoltán juttatta el a szerkesztőségbe. [SRG.]

BOTH Előd: Oxigéntartalmú ásvány a Marson. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 42-44. A cikket Németh Henrietta juttatta el a szerkesztőségbe. [SRG.]

Életveszélyes lett a Budapesti Planetárium, bezárják... = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. p. 44. A beázás miatt bezárás ideiglenes jellegű. [SRG.]

Bevezetik az ember korát a földtörténeti időskálára. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 45-46. A cikket Mitre Zoltán juttatta el a szerkesztőségbe. [SRG.]

Furcsa megfigyelés: röntgensugarakat bocsát ki a Plútó. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 46-47. Az információt Németh Henrietta juttatta el a szerkesztőségbe. [SRG.]

MITRE Zoltán: Közösségünk első lépései. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 48-52. Benne Vértes Ernő írása az 1980-1990-es évekről. [SRG.]

"Ezüstbe zárt Világegyetem" Gothard Jenő fotólemezei 1882-1905. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 52-54., első belső borító [p. 2.] Kiállítás a Bolyai Galériában. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Dr. Hack Frigyes tanár úr emlékére. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 55-57. Nekrológ. [SRG.]

Napfogyatkozás a XX. század fordulóján. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. p. 57. Az 1900. máj. 28-i napfogyatkozásról. Forrás: Kőszeg és Vidéke 1900. május 20. Az információt Zubrits Gábor jutatta el a szerkesztőségbe. [SRG.]

Programajánló. 2016. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 59-62. [SRG.]

A Csillagos Ég. Az Orionidák meteorraj maximuma. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. p. 63. [SRG.]

A Csillagos Ég 2016. október havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 64-67. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Korán kelő fogyó Hold.; Galaxisok a déli horizont felett.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2016. november havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 68-71. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Ajánlat Hold-, mélyég- és változóészlelők számára.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2016. december havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 72-75. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Meteorrajok.; A hónap változócsillaga.; Mélyég-megfigyelési ajánlatok.; Meteorok. [SRG.]

Csillag és mély-ég ajánlat a nyári égbolton. = Egyesületi Híradó 27. 2016. 4.(108.) sz. pp. 66-78. Mély-ég ajánlat.; Változó és kettőscsillag ajánlat tavaszra. [SRG.]

RÉVÉSZ Emese: Holdvedúta. = Élet és Irodalom 60. 2016. júl. 1. 26. sz. p. 22. Luna. Isti Kocsis Tibor kiállítása. Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2016. szept. 18-ig. A cikk a kiállításról ír véleményt. Az alkotások az Apollo űrprogramnak 1972-ben készített és 2007 óta az interneten is látható képanyagait felhasználva készültek. A hetilap ezen számát az Apollo-15, -16 és -17 holdfelvételek alapján készített fényképes grafikái illusztrálják (p. 3., 7., 13., 15., 16., 19., 21., 24.). [KSZ.]

LÁZÁR György: Ködbe vesző csillagok. = Élet és Irodalom 60. 2016. okt. 21. 42. sz. p. 11. Ötvenhatos emlékművet állítottak New Yorkban, a Riverside Parkban, a Kossuth-szobor közelében. A gránittömb felületére a Budapest felett 1956. október 23-án este 17 óra 40 perckor látható csillagos eget vésték. Az ötletadó Papp László 56-os forradalmár. A pályázatra beérkezett 15 terv közül Nagy Tamás építész nyerte a megvalósítás lehetőségét. [KSZ.]

LUKÁCSI Béla: Mi, magyarok. = Élet és Irodalom 60. 2016. dec. 2. 48. sz. p. 6. Bejczy Antal, Greguss Pál és Pavlics Ferenc életrajzi részletei a marsjárókkal kapcsolatban. [KSZ.]

GAJZÁGÓ Éva: Megfejtették a Ceres foltjainak titkát. Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 1. 1. sz. pp. 3-5. "...a Nature egyik decemberi számában két cikk is megjelent, amelyek egyike ennek a fényes sónak az összetételét adja meg, míg a másik tanulmány agyagásványokat és ammóniában gazdag rétegszilikátokat azonosít a törpebolygó felszínén, ami új megvilágításba helyezi a Ceres keletkezését és eddigi történetét..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 1. 1. sz. pp. 22-23. [HAI.]

A TIT Budapesti Planetárium programjai 2016. január 2-tól február 29-ig. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 1. 1. sz. p. 28. Egy hetes, korosztályoknak megfelelően színkódos táblázat a csillagászati ismeretterjesztő előadások címéről, időpontjáról. [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Napkerék. A hátlapon. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 1. 1. sz. p. 31., hátsó külső borító. "...A központi égitestünk körül, a 22 fokos sugarú körként mutatkozó optikai effektus a lassan mozgó, cirrosztrátusz felhőzeten alakult ki, amelynek belsejében nagy számban tartózkodó, oszlop alakú jégkristályokon keresztül játszódik le a fénytörés. [...] A hátlapunkon látható halszemoptikával készült felvétel esszenciáját az adja, hogy a kép komponálásakor, a napkerék középpontjába a veszprémi Szentháromság-szobor tetején elhelyezkedő napszimbólum került;..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Vetkőző hiperóriás. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 8. 2. sz. pp. 36-37. "Egy csillagászcsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) nagyon nagy távcsövével (VLT) vizsgálta a Tejútrendszer egyik legnagyobb ismert csillaga, VY Canis Maioris környezetét. A megfigyelésekből végre sikerült megállapítani, miként képes a csillag folyamatosan hatalmas tömegű anyagot veszíteni mielőtt végső sorsa - a hipernovarobbanás - beteljesedne. [...] Az eredményekről a kutatók az Astronomy & Astrophysics folyóiratban számoltak be..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Csillagokkal táncoló. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 8. 2. sz. pp. 58-59. "Egy egészen furcsa hármas rendszert fedeztek fel a csillagászok. Az egy, a Naphoz hasonló csillagból, egy vörös törpéből és egy köztük bonyolult táncot lejtő óriásbolygóból áll. Az erről szóló beszámoló az Astrophysikal Journal-ben jelent meg..." A HD 7449 csillag hármas rendszeréről. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Megoldódott a hiányzó víz rejtélye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 8. 2. sz. pp. 58-59. "...mi az oka annak, hogy némely forró Jupiteren jóval kevesebb víz mutatható ki, mint amennyi várható lenne? Az Exeteri Egyetem csillagászprofesszora, David Sing vezette kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy egyes bolygóknál a légkörben lévő felhők és köd rejtik el a vízre utaló jeleket. Az eredményről a Nature-ben számoltak be..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Kiállítás a földi élet kozmikus kapcsolatairól. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 8. 2. sz. p. 59. "Az asztrobiológia egyre jobban fejlődő tudományának népszerűsítésére állította össze a Francia Exobiológiai szövetség a River of Time (Időfolyam) című kiállítását, mely a Magyar Csillagászati Egyesület jóvoltából az budai Polaris Csillagvizsgálóban látható február végéig. [...] A tárlat megnyitóját december elején tartották, melyen Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa tartott bevezető élőadást és egyben tárlatvezetést..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Gömbhalmazokban növekedhetnek a csillagközi civilizációk? Bioasztronómia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 15. 3. sz. p. 69. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A lemeztelenített fekete lyuk rejtélye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 15. 3. sz. p. 91. "...az SDSS J1126+2944-ben felfedezett szokatlan feketelyuk esetleg egy az átlagos galaxisoknál százszor kisebb törpegalaxis központi fekete lyuka lehetett, amely így arányosan két nagyságrenddel kisebb. A mai helyzet pedig akkor jött létre, amikor ez a törpegalaxis egy normál méretű galaxissal ütközött. Ezt a következtetést azonban sokan vitatják,..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Új eljárás az ősi hidrogénfelhők feltérképezésére. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2015. jan. 16. 3. sz. p. 92. "...ősi hidrogéngázfelhőket, az úgynevezett csillapított Lyman-alfa rendszereket (DLAs) vizsgálták. [...] A galaxisokon alapuló új eljárással a látóvonalba eső galaxisok fényének elnyeléséből a 3D tomográfiához hasonló rétegfelvételek nyerhetők, amelyekből minden eddiginél pontosabban rekonstruálható az ősi hidrogénfelhők eloszlása a korai Univerzumban..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Fekete lyuk éhkoppon. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 22. 4. sz. p. 101. "A Sloan Digitális Égboltfelmérés (Sloan Digital Sky Survey: SDSS) adatait feldolgozó csillagászok 2003 januárjában egy ragyogó távoli kvazárt fedeztek fel, amely az SDSSJ1011+5442 katalógusjelet kapta. A 2015 elején készült felvételeken azonban már hiába keresték, a helyén csupán egy szokványos galaxist találtak..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Az exobolygóktól az exolényekig. Interjú Szabó Róberttel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 22. 4. sz. pp. 108-109. "A Naprendszeren kívüli bolygók keresése sokak fantáziáját megmozgatja. Legutóbb a Hattyú csillagképben található KIC 8462852 jelű csillag szabálytalan fényváltozása kapcsán felröppentek olyan hírek is, hogy idegen civilizáció okozhatja az eddig ismeretlen jelenséget. Szabó Róbert az MTA CSKF csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársát a magyar Kepler-csoport alapítóját arról kérdeztük, hol tartanak ma a kutatások, vajon eljuthatunk-e az exobolygóktól az exolények felfedezéséig?..." [HAI.]

Űrkaland. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 22. 4. sz. p. 126. "Nemzetközi űrkiállítás nyílt Gateway to Space Budapest címmel a Millenárison..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Emberközelben a világűr. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 29. 5. sz. p. 133. "Budapesten, a Millenárison látható március 15-éig az űrhajózás történetét bemutató nemzetközi vándorkiállítás Gateway to Space címmel. Anyagát a Marshal Space Flight Center-ben állították össze, amely a NASA-nál az emberes űrrepülésekért felelős központ; nem csoda hogy a pilótás űrrepülések története áll a középpontban, de megjelennek a fontosabb automata űreszközökkel végrehajtott programok is..." [HAI.]

KISZELY Márta: Földrengések furcsaságai. Baljós előjelek. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 29. 5. sz. pp. 144-147. "...Jim Berkland amerikai geológus a Hold és a Nap árapályának hatását vizsgálta és feltételezte, hogy egy hónapban kétszer, újhold és telihold idején, amikor összeadódik a Nap és a Hold árapályereje, egy "ablak" jön létre, amikor nagyobb valószínűséggel pattannak ki rengések..." Szó esik még a cikkben a földrengések ellőtt néha előforduló furcsa fényjelenségekről is. Az egyik illusztráción láthatók a 2008. május 12-i szecsuani földrengés előtt 30 perccel lefotózott furcsa felhők. Irizáló felhők? [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 71. 2016. jan. 29. 5. sz. pp. 152-153. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Kétszer is felfúvódott a Világegyetem? Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. febr. 5. 6. sz. pp. 163-164. "...Egy, a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium (NLB), a Fermi Nemzeti Gyorsító Laboratórium és a Stony Brook Egyetem elméleti fizikusai által kidolgozott, a Physical Review Letters-ben most közzétett új modell egy viszonylag egyszerű módosítást javasol bevezetni. Eszerint az elmélet egy másodlagos inflációs szakasszal egészülne ki, amely révén számos, a részecskefizika standard modelljénél általánosabb részecskefizikai modellnek a megfigyeléseknek ellentmondó jóslatai is a megfelelő irányba módosulnak..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Sugárvédelem az űrben. Interjú Hirn Attilával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. febr. 5. 6. sz. pp. 172-173. "Az űrhajósokra leselkedő veszélyek közül a kozmikus sugárzás jelenti az egyik legnagyobb rizikót. Hirn Attila, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának vezetője részt vesz az üstököskutató Rosetta-programban is, de főként a sugárzások hatását vizsgálja. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén szolgálatot teljesítő dózismérő, a TRITEL fejlesztőjével arról beszélgetünk, milyen kockázatokkal jár a sugárterhelés és hogyan lehet ellene védekezni?..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Ismét kilenc bolygója lehet a Naprendszernek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. febr. 5. 6. sz. pp. 186-187. "...bizonyítékot találtak egy mintegy 10-szeres földtömegű bolygó létezésére, olyan erősen elliptikus pályán, amely sosem kerül közelebb a Naphoz 200-szoros Nap-Föld távolságnál. Az egyelőre csak Kilences bongónak nevezett objektum létezését nem közvetlen megfigyelések, hanem elméleti számítások alapján feltételezi Konstantin Batykin és Mike Brown, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) két csillagásza, akik több más, a Kuiper-övben keringő kisebb égitest pályazavarai alapján jutottak erre az eredményre..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Madárdal a világűrből. Interjú Lichtenberger Jánossal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. febr. 12. 7. sz. pp. 204-205. "Lichtenberger János az ELTE geofizikai és Űrtudományi Tanszékének professzora az űrből érkező madárdalt tanulmányozza. Ha hozzátesszük, hogy ennek az interjúnak a válaszait az Antarktiszról küldte, akkor nagyon különös kép alakulhat ki róla az olvasóban. Pedig valójában a felsőlégkör olyan különös jelenségeit kutatja, mint a wistlerek és a kórusok..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Többgenerációs gömbhalmazok? Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. febr. 19. 8. sz. pp. 227-278. "...a gömbhalmazokban több különböző korú csillagnépesség halmozódhatott fel. A kutatók nem csak a tényt magát állapították meg, hanem - a Nature-ben erről megjelent cikkükben - egy lehetséges magyarázatot is felvetettek..." [HAI.]

PÁSZTOR Balázs: Gravitációs hullám-trófea. Óriási felfedezés az asztrofizikában. = Élet és Tudomány 71. 2016. febr. 19. 8. sz. pp. 230-132., címlapkép. "...az elsőség a LIGO kollaboráció két, Amerikában működő interferométeréhez kötődik. 2015 szeptember 14-én mindkét műszer erős jelet érzékelt..." Fejezetcímek: Rezgések a téridőben.; Magyar kutatók a LIGO-ban.; Hamis jelek?; Mit tudunk? "...Kiderült, hogy a kéttized másodperc alatta a két fekete lyuk nyolcszor (!) kerülte meg egymást, mielőtt összeolvadtak. A két fekete lyuk tömege 29 és 36 naptömegnyi volt [...] az összeolvadás után visszamaradt nagy fekete lyuk 62 naptömegnyi - vagyis Einstein híres E = m x c2 [m szer c négyzet] egyenlete alapján 3 naptömegnyi anyag energiává alakult át, amely gravitációs hullámok formájában kisugárzódott..." A címlapkép felirata: Feketelyuk-duett.; Fekete lyukak összefonódása. Az SXS Project szimulációja. [HAI.]

PASTOREK László: Az ógyallai polihisztor. Konkoly Thege Miklós halálának évfordulója. = Élet és Tudomány 71. 2016. febr. 19. 8. sz. pp. 244-246. "Száz évvel ezelőtt, 1916. február 17-én, életének 74-ik évében elhunyt Konkoly Thege Miklós, az ógyallai csillagvizsgáló intézet alapítója és első igazgatója..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A mélyhűtött Repülő Csészealj. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. febr. 26. 9. sz. p. 259. "Egy nemzetközi csillagászcsoportnak most először sikerült egy újfajta méréstechnikával közvetlenül meghatároznia egy fiatal csillag körüli protoplanetáris korong külső övezetében lévő nagy méretű porszemcsék hőmérsékletét, amelyet az előzetes várakozásaiknál jóval alacsonyabbnak, mínusz 266 Celsius-fokosnak találtak. A meglepő eredmény, amelyről a kutatók az Astronomy & Astrophysics Letters-ben megjelent cikkükben számoltak be, azt sugallja, hogy a bolygók keletkezését leíró modellek felülvizsgálatra, finomításokra szorulhatnak..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 71. 2016. febr. 26. 9. sz. pp. 280-281. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: A Tejútrendszer mögött rejtőzködő galaxisok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. febr. 26. 9. sz. p. 283. "Egy nemzetközi csillagászcsoport több száz új, eddig ismeretlen galaxist fedezett fel a Tejútrendszer mögött, amelyeknek a vizsgálata segíthet megfejteni a rejtélyes gravitációs anomália, a Nagy Attraktor titkát..." [HAI.]

LŐCSEI Gabriella: Nők a tudományban. Száz beszélgetés négy kontinensről. = Élet és Tudomány 71. 2016. márc. 4. 10. sz. pp. 294-296. "A 2015-ös esztendő végén, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában mutatták be Hargittai Magdolna kémikus Nők a tudományban - Határok nélkül című könyvét..." A Hargittai Magdolnával készült interjúban szó esik Claudie Haigneré-ről az első európai űrhajósnőről, valamint Vera Rubin, amerikai csillagászról. [HAI.]

JURECSKA Laura: Még is van kilencedik bolygó? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. márc. 4. 10. sz. pp. 314-315. "...Amerikai kutatók a The Astromomical nevű szakfolyóiratban nemrég megjelent cikke szerint a Naprendszernek van egy körülbelül Neptunusz-méretű kilencedik bolygója is. [...] A feltételezett X-bolygó napközelben 200 csillagászati egység távolságra van a Naptól, [...] a Japán által üzemeltetett 8 méteres Subaru teleszkóp alkalmas lehet az X-bolygó megfigyelésére, a keresés azonban akár 5 évig is eltarthat." [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Konkoly Thege emlékkiállítás. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 71. 2016. márc. 4. 10. sz. p. 318. "Konkoly Thege Miklós csillagász halálának 100. évfordulója alkalmából előadásokkal egybekötött kiállításra készül a Városi Közösségi Ház. [...] A kiállítást március 3-án 17 órakor nyitja meg Gazda István tudománytörténész; Zsoldos Endre csillagász pedig vetített képes előadással készül az alkalomra." [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Égi jelenségek. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 71. 2016. márc. 4. 10. sz. p. 318. "...A fény természete című tárlat új kutatási eredmények tükrében különleges megközelítésben mutatja be a lengyel, cseh, szlovák és magyar közgyűjtemények őskori kulturális örökségét. A közelmúlt nemzetközi archaeoasztronómiai kutatási eredményei - melyek a fény szerepét és hatását vizsgálják az ember életében - felhívják a figyelmet a Nap, a Hold és más égitestek funkcionális és spirituális jelentőségére az őskori településeken, és rámutatnak egyetemes jelképrendszerek kialakulására is. [...] A különleges kiállítás szeptember 30-ig várja az érdeklődőket a bajai Nagy István Képtárban." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Először elemezték egy szuperföld légkörét. Exobolygó-kutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. márc. 11. 11. sz. p. 323. "...A NASA/ESA Hubble-űrtávcsöve által gyűjtött adatokat egy újfajta elemzési eljárással vizsgálva, a kutatók kimutatták, hogy az exobolygó légköre teljesen száraz, benne vízgőzre utaló nyomok egyáltalán nem észlelhetők. az Astrophysical Journal-ban közzétett eredmények szerint a légkör főként hidrogénből és héliumból tevődik össze..." Az 55 Cancri e vizsgálati eredményei. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Megoldódhat a vasmeteoritok rejtélye. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. márc. 11. 11. sz. pp. 346-347. "A Manchesteri Egyetem egyik kutatócsoportjának a Nature Communications-ben most megjelent tanulmánya szerint vasmeteoritokban gazdag rétegek rejtőzhetnek az antarktiszi jégkéreg alatt a felszíntől mindössze 10-50 centiméteres mélységben: [...] egyfajta szétválasztási mechanizmus érvényesül: a jobb hővezetési képességűek (vasban gazdagabbak) lefelé süllyednek, míg a hőt rosszabbul vezetők a felszín közelében maradnak..." [HAI.]

TEGZES Mária: Egy év a csillagok között. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. márc. 11. 11. sz. p. 347. "Közel egy éves Föld körüli pályán való bolyongás után érkezett haza március másodika hajnalán az amerikai Scott Kelly és orosz társa, Mikhail Kornienko. A rendkívül sokáig tartó utazás annak a kutatásnak a részét képezi, amely vizsgálja, hogy az űrben eltöltött hosszabb idő milyen hatással van az emberi szervezetre. Ez nélkülözhetetlen ismeret, ha valaha embert akarunk a Marsra küldeni..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Egy Ia típusú szupernóva utánfénylése. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. márc. 18. 12. sz. p. 355. "Egy új megfigyelés szerint három évvel látványos szétrobbanása után egy Ia típusú szupernóva utánfénylése még mindig jóval ragyogóbb, mint várták. A megfigyelést, amelyről az Astrophysical Journal-ben számoltak be, a Hubble űrtávcsővel végezte el egy nemzetközi csillagászcsoport. [...] az SN 2012cg jelzésű maradványt vették célba, amely a tőlünk 50 millió fényévre - csillagászati léptékben. a szomszédságunkban - lévő NGC 4424 galaxisban robbant fel..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Először észleltek ismétlődő rádiókitöréseket. Rádiócsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. márc. 25. 13. sz. pp. 388-389. "...A Nature-ben közzétett felfedezés újdonsága az ismétlődésben van, maguk a rejtélyes gyors rádiókitörések (angolul Fat Radio Burst, rövidítve: FRB-k) ugyan is már közel egy évtizede ismertek,..." [HAI.]

DOMBI Margit: Sötét gyanúsítottak a CERN-ben. Interjú Karancsi Jánossal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. márc. 25. 13. sz. pp. 396-397. "...A galaxisokat egyben tartó sötét anyag és sötét energia részecske szintű leírása, felfedezése még várat magára - bár lehet, hogy nem sokáig. [...] [A sötét anyag mibenlétére, jelenlétére] van egyfajta "gyanúsítottja" a CERN CMS kísérletében résztvevő Karancsi János csoportjának is..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 71. 2016. márc. 25. 13. sz. pp. 408-409. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Idős csillagok is szülhetnek bolygókat... Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 1. 14. sz. p. 419. "Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Paranal Obszervatóriumának Nagyon Nagy Távcső Interferométere (Veri Large Telescope Interferometer, VLTI) segítségével egy nemzetközi csillagászcsoport minden korábbinál élesebb képet alkotott egy öregedő csillag körül létrejött porkorongról. [...] Célpontjuk egy idős csillagkettős, az IRAS 08544-4431 volt. [...] A kutatást összegző cikk az Astronomy & Astrophysics-ben fog megjelenni." [HAI.]

Egyéves az Agóra. Helyszínelő klub, Legorobotverseny és Mars-vonulás. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 1. 14. sz. pp. 425-427. "...olyan monumentális eszközök is helyet kapjanak benne, mint a Föld forgását demonstráló Foucault-inga, [...] A világűr csodáival Zajácz György és Kovács Gergő csillagászok vezetésével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A hagyományos ismeretterjesztő bemutatók mellett nagyon népszerűek a látványos planetáriumi filmek is, melyek repertoárja folyamatosan bővül. Januárban vetítették először A Földtől a Világegyetemig című teljeskupolás filmet - ez az Európai Déli Obszervatórium (ESO) legújabb filmje..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Váratlan változások a Ceres fényes foltjainál. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 1. 14. sz. pp. 442-443. "Az ESO chilei La Silla Obszervatóriumának HARPS-spektrográfjával végzett megfigyelések váratlan változásokat tártak fel a Ceres fényes foltjainál: a törpebolygó tengelykörüli forgásából adódó, és előre pontosan kiszámítható fényességváltozások mellett nappali kifényesedést, illetve éjszakáról éjszakára bekövetkező véletlenszerű változásokat tapasztaltak. Ez azt sugallja, hogy a fényes foltokban lévő illékony anyag a napfény hatására erősebben párolog, de emellett még valamilyen "belső" hatás is fellép, amely az éjszakai változásokat kiváltja. Felfedezésükről a kutatók a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szakfolyóiratban számoltak be..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Régvolt Katasztrófa nyomait őrzi egy közeli törpegalaxis. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 8. 15. sz. pp. 451-453. "...A legnehezebb elemek (mint például az arany és az ólom) esetében azonban közel hatvan éve vitatott, hogy pontosan milyen módon jöttek létre. Most egy tavaly felfedezett közeli kis galaxisban végzett megfigyelések azt sugallják, hogy ezek a nagyon nehéz elemek nagy valószínűséggel két neutroncsillag közt végbemenő, meglehetősen ritka ütközésekben születhettek. A kutatásról beszámoló cikk a Nature-ben jelent meg. Az új galaxis, a Reticulum II - nevét a déli égbolt Háló (Reticulum) csillagképéről kapta, amelyben felfedezték..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Pók a pulzárhálóban. Nanohertzes gravitációs hullámok. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 8. 15. sz. pp. 462-468., címlapkép. "Sokat hallottunk mostanában a gravitációs hullámokról. Nemrég bejelentett első közvetlen kimutatásuk páratlan tudományos eredmény, egyszeri és megismételhetetlen - másfelől viszont csupán az első lépés egy hosszú úton, amelyen a csillagászok egy újabb eszköze, a gravitációs hullámok segítségével is vizsgálhatják a Világegyetemben végbemenő folyamatokat. A LIGO (lézer-interferométeres gravitációs hullám obszervatórium; Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory) által észlelt gravitációs hullámok két fekete lyuk összeolvadásából eredő, nagyfrekvenciás hullámok voltak.
Más asztrofizikai folyamatokból viszont nagyon más frekvenciatartományokba eső hullámok születhetnek [...] Ebbe a körbe tartoznak például a szupernagy tömegű fekete lukak ütközése által keltett nagyon alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok. Egy most megjelent tanulmány szerint az észak-amerikai Nanohertz-es Gravitációs Hullám obszervatórium (NANOGrav) már létező rádiótávcsöveivel ezeknek a kimutatása is hamarosan megtörténhet..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: A legexcentrikusabb exobolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 8. 15. sz. pp. 474-475. "A HD 20782b egy tőlünk 117 fényévre, Kemence (Fornax) csillagképben 2006-ban felfedezett óriásbolygó, amelynek erősen elnyúlt pályája inkább Naprendszerünk üstököseiére, semmint bolygóiéhoz hasonlít. Tömege legalább kétszerese a Jupiterének, keringési ideje 597 (földi) nap. [...] excentricitása 0,96..." [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Űrkutatók titkai. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 8. 15. sz. p. 478. "Havonta egyszer, kedd délutánonként a kutatóké a főszerep a csodák palotája kávézójában [...] Az április 12-i Tudományos Csopa Cafe rendezvényén Nagy Jánossal, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Űrtechnika Kutatócsoport csoportvezetőjével kávézhatnak az érdeklődők..." [HAI.]

FERENC Kata: Nők a tudományban Kiválóság Díj. Tudományszervezés. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 15. 16. sz. p. 483. "...Űrtevékenység kategóriában Korsós Marianna Brigitta nyert díjat. Az űridőjárás előrejelzés jelentősége egyre nagyobb, ahogy egyre inkább lépünk ki az űrbe. A GPS és telekommunikációs műholdrendszerekben meghibásodásokat okozó napkitörések előrejelzése kivédhetnek kisebb-nagyobb nemzeti vagy gazdaságbiztonsági katasztrófákat. A Magyar Asztronautikai társaság különdíjjal jutalmazta Strádi Andreát, aki a világűrben fellépő ionizáló sugárzással szembeni hatékony védekezésen dolgozik..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Mi tartja fenn az Enceladus folyamatos gejzírkitöréseit? Naprendszerkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 15. 16. sz. p. 485. "...Most két amerikai kutató - számítógépes modellszámítások alapján - a Proceeding of the National Academy of Sciences (PNAS) szakfolyóiratban megjelent cikkében a Szaturnusz árapályerői keltette ciklikusan változó feszültségek által vezérelt mechanizmust javasol a jelenség magyarázatára..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Azonosították a Tejútrendszer legfiatalabb szupernóvájának eredetét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 15. 16. sz. pp. 506-507. "Amerikai csillagászoknak a NASA Chandra röntgen-űrobszervatórima és a nagyon nagy távcsőrendszer (VLA) megfigyelései alapján sikerült meghatározni a Tejútrendszer eddig ismert legfiatalabb szupernóva-robbanásának valószínű okát. Az eredményről az Astrophysical Journal-ben számoltak be. A kutatók a G1.9+0.3 katalógusjelű objektumot már korábban a Tejútrendszer legfiatalabb ismert szupernóva-robbanásának maradványaként azonosították, amely mintegy 110 éve történhetett galaxisunk egy olyan porfelhőkkel fedett részéden, ahonnan a felvillanás fénye nem juthatott le hozzánk. [...] a robbanás kiváltó oka itt két fehér törpe egybeolvadása lehetett..." [HAI.]

JAKAB László: Egy elfeledett Antarktiszi expedíció. Diadal és tragédia. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 22. 17. sz. pp. 521-523. Csillagászat: Gleccserek és meteoritok című fejezet. (p. 522.). [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Mire jó néhány pixel a naprendszer határáról? Interjú Molnár Lászlóval. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 22. 17. sz. pp. 524-525. "Több mint négymilliárd kilométerre van tőlünk, és csak néhány száz kilométer átmérőjű a Neptunusz holdja, a Nerida, így nem csoda, hogy mindössze néhány pixelt foglal el még a legjobb űrtávcső felvételein is. Az MTA CSFK Csillagászati Intézetében működő magyar Kepler-csoport tagjainak nemzetközi szinten is jelentős eredményei szerint mégis fontos információkkal szolgálhat ez az égitest a Naprendszer születését követő időszakról. A részletekről Molnár László csillagásszal, az intézet tudományos munkatársával beszélgetünk..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Rejtélyesen együtt pörgő távoli fekete lyukak. Rádiócsillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 29. 18. sz. pp. 547-548. "... meglepő felfedezést tettek dél-afrikai csillagászok: a Világegyetem egy kiterjedt távoli tartományában a szupernagy tömegű (szupermasszív) fekete lyukak környezetéből kiinduló erőteljes plazmakilövellésekről (jetekről) megállapították, hogy valamennyien ugyanabba az irányba mutatnak. [...] a jelenség pontos oka egyenlőre ismeretlen, ám nagy valószínűséggel a Világegyetemnek arra a nagyon korai időszakára vezethető vissza, amikor ezeknek a galaxisoknak és a bennük lévő fekete lyukaknak a csírái az ősanyag sűrűségfluktuációiból kialakultak. A felfedezésről beszámoló tanulmány a brit Királyi Csillagászati Társaság Mothly Notices of the Royal Astronomical Society havi szakfolyóiratában jelent meg..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 29. 18. sz. pp. 554-555. [HAI.]

BIKFALVI Géza: Az első ember az Antarktiszon. A legszélsőségesebb földrész meghódítása. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 29. 18. sz. pp. 560-562. "...A norvég sarkkutató, Carsten Borchgrevink 1895. január 24-én lépett a déli-sarkvidékre a Viktória-földön, az Adare-foknál..." A csillagászathoz kapcsolhat a cikk utolsó bekezdése: "Borchgrevink-családnak van egy régi magyar vonatkozása, Carsten Borchgrevink egyik felmenőjének a bátyja az a Jens Finne Borchgrevink, aki Hell Miksa és Sajnovics János jezsuita csillagászok 1769. évi Vardöi expedícióján - amikor megfigyelték a Vénusz bolygó átvonulását a Nap előtt - a helyi kísérőjük, az expedíció lelke volt ..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Az exobolygók újabb osztálya: forró szuperföldek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. ápr. 29. 18. sz. p. 572. "A Birminghami Egyetem asztrofizikusai a NASA Kepler űrobszervatóriumának megfigyelései alapján az exobolygók újabb osztályát azonosították. [...] A kutatók a felfedezésről a Nature Communicasions-ben számoltak be..."[HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Árulkodó atommagórák. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. máj. 13. 20. sz. pp. 611-613. " A Földet bombázó kozmikus sugárzás részecskéinek túlnyomó többsége hozzánk közeli, nagy tömegű csillagokból álló csillagcsoportosulásokból származik, állapították meg kutatók a NASA ACE (Advenced Composition Explorer) szondájának fedélzeté működő, a kozmikus sugárzás izotóp-összetételét vizsgáló CRIS (Cosmic Ray Isotope Spectrometer) berendezés megfigyelései alapján. [...] a kutatásokról a Science-ben megjelent cikk..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Több milliárd év után visszatért egy ősi Föld-rög? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. máj. 20. 21. sz. pp. 666-667. "Egy egészen különleges objektumot fedeztek fel a csillagászok, amely nagy valószínűséggel a Föld és a belső bolygók keletkezése idején, velük közös anyagból létrejött aszteroid, amely nagyon hamar kisodródott a távoli Oort felhőbe, ahol évmilliárdokat töltött mélyhűtött állapotban, mígnem valamilyen újabb hatás ismét a belsőbb övezet felé űzte. [...] a C/2014 S3 (PANSTARRS) katalógusjelű égitest..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Kilences bolygó: lehetetlen pályán. = Élet és Tudomány 71. 2016. máj. 27. 22. sz. p. 675. "Idén januárban jelentette be két amerikai kutató, hogy több kisebb, a Kuiper-övben keringő égitest különös pályája és számítógépes szimulációk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Naprendszerben léteznie kell egy mintegy 10-szeres földtömegű bolygónak, olyan erősen elnyúlt, elliptikus pályán, amelyen sosem kerül közelebb a Naphoz 400-szoros Nap-föld távolságnál [...] alaposan feladta a leckét az elméleti kutatóknak: nehezen magyarázható ugyanis, hogyan kerülhetett egy ekkora bolygó ennyire távoli és excentrikus pályára. Most a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ (CfA) csillagászai számos lehetséges keletkezési és fejlődési forgatókönyvet is megvizsgáltak, és arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbbnek nagyon alacsony a valószínűsége..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 71. 2016. máj. 27. 22. sz. pp. 692-693. [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Exobolygók ezrei. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. máj. 27. 22. sz. pp. 698-699. "A NASA Kepler missziójának adatait feldolgozó kutatócsoport sajtótájékoztatón jelentette be: több mint duplájára növelték a Kepler-űrtávcső által más csillagok körül eddig felfedezett, és más (földi) csillagászati eszközökkel is megerősített exobolygók számát. [...] újabb 1284 kapott megerősítést,azaz "igazolt" státuszt. [...] a Kepler korábban már igazolt 1041, illetve az egyéb módszerekkel felfedezett Naprendszeren túli bolygók száma így együttesen már 3200 fölé emelkedett..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Leoncino: a fémszegény galaxis. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. jún. 3. 23. sz. p. 707. "Egy tőlünk 30 millió fényévre, a Kis Oroszlán (Leo Minor) csillagképben látható halvány, kék galaxis újabb adalékokkal szolgálhat a világegyetem születésének korai időszakáról. Az Indiai Egyetem (Bloomington) csillagászai vezette nemzetközi kutatócsoport nemrég megállapította, hogy a Leoncino (Kisoroszlán) becenéven ismert kis galaxis fémtartalma messze a legalacsonyabb valamennyi eddig látott galaxis között. A felfedezésről beszámoló cikkük az Astrophysical Journal-ben jelent meg..." [HAI.]

BAJOMI Bálint: Fekete lyukak hattyúdala. Interjú Werner Norberttel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. jún. 3. 23. sz. pp. 716-717. "Werner Norbert, szlovákiai születésű magyar anyanyelvű kutató, eddig a neves amerikai Stanford Egyetemen és Japánban dolgozott. Most az Akadémia Lendület programja Magyarországra csábította: ELTE-n fog nemsokára munkacsoportot alapítani. Nagyrészt röntgensugárzást fényképező űrtávcsövekkel tanulmányozza a világűr magas energiájú folyamatait..." [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Ha meghal a nap... A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. jún. 3. 23. sz. pp. 730-731. "...Lisa Kaltenger, a Cornell Egyetem csillagászprofesszora, az egyetem Carl Sagan Intézetének igazgatója és munkatársa, Ramses M. Ramirez azt modellezték, hogyan mozognak a lakható zónák határai a csillagok életkorának és fizikai jellemzőik ezt kísérő változásainak során. Eredményeiket az Astrophysical Journal-ben tették közzé..." [HAI.]

GAJZÁGÓ Éva: Ősi fekete lyukak alkothatják a sötét anyagot? Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. jún. 10. 24. sz. pp. 739-740. "A Világegyetem anyagának túlnyomó részét kitevő sötét anyag mibenléte a mai napig rejtély. A magyarázatra kidolgozott egymással versengő modellek között a leginkább elfogadottak valamilyen egzotikus, véges (nem nulla) nyugalmi tömegű részecskékben sejtik a megoldást. De régóta él egy ennél jóval különösebb feltételezés is, miszerint a sötét anyagot a közvetlenül a Nagy Bumm utáni első másodperc töredékében keletkezett ősi (primordiális vagy elsődleges) fekete lyukak alkothatják (legalábbis részben). Egy amerikai kutató szerint ezt az elképzelést egyre több megfigyelés - köztük a kozmikus infravörös- és röntgen háttérsugárzás eloszlása - támasztja alá, de ez magyarázhatja az először tavaly észlelt gravitációs hullám forrásainak váratlanul nagy tömegét is..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A gasztrokémiától a csillagokig. Könyvsarok. = Élet és Tudomány 71. 2016. jún. 10. 24. sz. pp. 755. "..." Braun Tibor: A Nobel-díjra érdemes taxisofőr című kötetének (Lexica Kiadó, 2015. 196 oldal) ismertetése. "...Napjaink legizgalmasabb szakmai kérdéseit tárgyaló írások révén pedig eljuthatunk a nanokémiától a biotechnológián keresztül a fullerének asztrokémiájáig..." Utalás a 31. kötetzáró cikkre. [HAI.]

G. É. [GAJZÁGÓ Éva]: Megacunamik rajzolhatták át az ősi Mars óceáni partvonalát. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. jún. 10. 24. sz. p. 763. "...a nagy szintkülönbségek miatt szinte lehetetlen behatárolni a hajdani óceán partvonalát. Most egy a Nature Scientific Reports mellékletében megjelent cikk erre is magyarázattal szolgál: A kutatók úgy vélik, az ősi partvonalat több egymást követő cunami rajzolta át, amelyeket az óceánba becsapódó hatalmas meteoritok váltottak ki..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A szférák zenéje a Planetáriumban. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. jún. 17. 25. sz. p. 771. "Rendhagyó - és talán hagyományteremtő is - volt az a rendezvény, amit május utolsó hétvégéjén tartottak a TIT Budapesti Planetáriumában. Muzsikáló csillagvilág címmel olyan utazásra hívták az érdeklődőket, amelynek során bemutatták, hogy az égbolt tudománya és a zene messze nincs olyan távolegymástól, mint sokan gondolnák..." [HAI.]

FARKAS Alexandra: Gyöngyházfényű színkoktél. Pillantás a sztratoszférába. = Élet és Tudomány 71. 2016. jún. 17. 25. sz. pp. 786-788. "A sztratoszféra különleges felhői főként a sarkvidékek környékének ritka téli látványosságai közé tartoznak, így rendkívül meglepő, hogy idén először hazánkban is megfigyelhetők voltak. Megpillantásuk életre szóló élményt nyújt, ám egyes típusaik összetett kémiai reakciók révén az ózonréteg elvékonyodásához is hozzájárulnak. [...] 2016 február1-én hazánkból is megfigyeltek gyöngyházfényű felhőket..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Összehasonlító planetológia a föld bolygóért. Interjú Illés Erzsébettel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. jún. 24. 26. sz. pp. 812-813. "A hazai űrkutatás területén elérhető legnagyobb szakmai elismerés a Bay Zoltán-díj, melyet az űrhajózás napján, április12-én ad át az űrkutatást felügyelő miniszter. idén Illés Erzsébet csillagász vehette át a kitüntetést közel hat évtizednyi munkásságáért. Az MTA CSFK Konkoly Obszervatórium nyugalmazott főmunkatársa szputnyik megfigyelésekkel kezdte pályáját, jelenleg főként összehasonlító bolygókutatással foglalkozik, ami rendkívül széleskörű háttérismeretet igényel..." [HAI.]

JURECSKA Laura: Nem mindenki láthatja a Tejutat. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 71. 2016. jún. 24. 26. sz. p. 826. "A legújabb kutatások szerint a fényszennyezés már bolygónk 80%-át érinti A Science Advences nevű szakfolyóiratban nemrég megjelent fényszennyezési térkép szerint az emberiség egyharmada olyan helyen él, ahol a fényszennyezés miatt már a legfényesebb objektumok sem figyelhetők meg az éjszakai égbolton, az ott élők nem láthatják a Tejutat sem..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 71. 2016. júl. 1. 27. sz. pp. 854-855. [HAI.]

HESZ Marianna: Fények az éjszakában. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. júl. 8. 28. sz. pp. 867-868. "Nagyon sok ember számára a csillagászat egyszerűen azt jelenti, hogy csak áll az éjszakában, és csodálja az éjszakai égboltot. Fabio Falchi, az olaszországi Thienében működő Institutio di Scienza e Technologia dell’Inquinamento Luminoso (Fényszennyezés Tudományos és Technikai Kutatóintézete) kutatója és kollégái szerint ezt bolygónk lakosainak közel harmada már nem tudja megtenni, a Tejút látványa gyermekkori emlék csupán. Ennek oka a fényszennyezés. [...] A Nemzetközi csillagoségbolt-park elismerést Európában elsőként a skóciai Galloway Park és a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el 2009. november 16-án." [HAI.]

GÓZON Ákos: TIT 175. Tudománynépszerűsítés. = Élet és Tudomány 71. 2016. júl. 8. 28. sz. p. 869. "A hazai tudományos ismeretterjesztés alapításának 175 éves évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a TIT a Pesti Vigadóban. [...] Kiss László akadémikus, csillagász szintén a művészet és a tudomány közelebbről saját tudományterülete hasonlóságairól beszélt: mindkét terület olyan, ami sokakat érdekel, sokak fantáziáját megmozgatja, bár teljes összetettségében, részleteiben igazából csak kevesen értik. Elmondta: a csillagász számára az a jó kérdésfeltevés, amely technikai fejlesztést igényel. Ilyen terület az exobolygó-kutatás, [...] a magyar csillagászok és űrkutatók e tudományterület jeles képviselői közétartoznak..." [HAI.]

BAJOMI Bálint: Vasfüggöny a holdkőzetek útjában. Interjú Bérczi Szaniszlóval. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. júl. 8. 28. sz. pp. 876-877. "A hatvanas években szálltak le először ember által épített űrszondák a Hold felszínére. Ezek egyik feladata az volt, hogy felmérjék a környezet szilárdságát az Apollo-expedíciók számára. Az Apollo-program űrhajósai 1969 és 1972 között 6 expedíción 4 mázsa kőzetet gyűjtöttek a Holdon. A mintákat magyar kutatók is szerették volna vizsgálni, de ez 1990-ig nem volt lehetséges. Bérczi Szaniszló, az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Csoportjának a vezetője a rendszerváltás után kaphatott kölcsön a NASA holdkőzeteiből, nemzetközi egyezmény keretében..." [HAI.]

SZILÁGYI NAGY Ildikó: Univerzummodell, Einstein elmélete szerint. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. júl. 15. 29. sz. p. 899. "Európai és amerikai kutatókból álló csoport először használja a nagy fizikus teljes általános relativitáselméletét a Világegyetem modellezéséhez. A University of Portsmouth kozmológusai két csoportra osztva két, egymástól függetlenül készült számítógépes kódrendszert állítottak föl, amelyek a jelenlegi lehető legpontosabb Világegyetem-modell elkészítésére alkalmasak, és segítségükkel új ismeretek nyerhetők a gravitációra vonatkozóan is..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A nehézségi erőtér vizsgálata. Interjú Földváry Lóránttal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. júl. 15. 29. sz. pp. 908-909. "Földváry Lóránt, az óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának dékánhelyettese olyan tudományterülettel foglalkozik, amelyet kevesen művelnek hazánkban. Bolygónk nehézségi erőterének vizsgálatáról van szó, mely nagyon fontos információkkal szolgál a Föld tömegének eloszlásáról..." [HAI.]

SZŐTS Dávid: Galaktikus kávéskanál. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. júl. 22. 30. sz. p. 931. "Korábbi interjúalanyunk, Werner Norbret (ÉT 2016/23) eddig a Stanford egyetemen is kutatott, és nemsokára a lendület program keretében Magyarországra költözik. Ő is részt vett abban a kutatásban, amelynek eredményeiről most cikk jelent mega Nature-ben. [...] A japán Hitomi röntgenműholdról kapott információkkal dolgozva a kutatócsoport először látott egy szupernehéz feketelyukat, amely úgy keveri a forró gázt egy galaxishalmaz középpontjában, mint ahogy egy kanál kavargatja a tejszínt a kávéban. Ezek a mozgások megmagyarázhatják, hogy a galaxishalmazok miért alkotnak sokkal kevesebb csillagot a vártnál..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 71. 2016. júl. 29. 31. sz. pp. 982-983. [HAI.]

PAPP Gábor: Kossuth - egy jó nevű meteorit. Tárgyak - történettel. = Élet és Tudomány 71. 2016. aug. 5. 32. sz. pp. 1012-1013. "...A Perseida meteorrajból származó "hullócsillagokat" augusztus 12-13-án észlelhetjük leggyakrabban. Hullócsillagot - azaz meteort - sajnos nem tudunk múzeumban kiállítani, de földet ért meteoritot annál inkább, így talán illő, 2016 augusztusában a hónap tárgya a Magyar Természettudományi Múzeumban egy meteorit legyen. Mégpedig egy olyan meteorit, amely a magyar fülnek ismerősen csengő nevet visel: Kossuthnak hívják. De hogyan jutott ilyen történelmi névhez e vasdarab? [...] nem Kossuth Lajosról nevezték el, hanem az Ohio állambeli Auglaize megye Salem kerületében található Kossuth községről. Az 1858-ban alapított, mára csaknem elnéptelenedett település viszont már valóban Kossuth Lajosról kapta a nevét..." [HAI.].

DOMBI Margit: Tetten érték a sötét anyagot. ÉT-interjú. = Élet és Tudomány 71. 2016. aug. 12. 33. sz. pp. 1030-1032. "Az MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) Krasznahorkay Attila vezette kutatócsoportja több éves kísérletezés után - gerjesztett berillium 8 izotópok alapállapotba kerülése során, 17 MeV/c2-es tömeg környékén detektált egy olyan anomáliát, ami akár a sötét foton egyik megnyilvánulásaként is felfogható. A Physical Review Lettersben januárban publikált felfedezés tavaszra lázba hozta a világ e területen dolgozó fizikusait, mindenki az új részecske természetét igyekszik megismerni.
A holland előkísérletek nyomán először arra gyanakodtak, hogy a sötét fotont sikerült tetten érni az Atomkiban. Később viszont, Jonathan Feng Amerikában élő kínai fizikus Nature-ben publikált cikke alapján, inkább az vált valószínűvé, hogy a sötét anyag egy másik, a sötét fotonnál izgalmasabb megnyilvánulását sikerült kimutatniuk a fizikusoknak. Feng nyomán ötödik kölcsönhatásnak nevezett erőről, Krasznahorkay Attilát, az Atomki Magfizikai Osztályának főosztályvezetőjét kérdeztük..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Az UV, az ózon és a klímaváltozás. Interjú Tóth Zoltánnal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. aug. 12. 33. sz. pp. 1036-1037. "...Az Országos Meteorológiai Szolgálat Marcell György Főobszervatóriumában is árgus szemekkel és precíz műszerekkel figyelik ezt a sugárzástartományt. Tóth Zoltán csillagász, meteorológus, a Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály munkatársa arról mesélt, hogyan és miért vizsgálják ezt a területet, és mi közük van egymáshoz a címben említett jelenségeknek..." [HAI.]

SZILÁGYI-NAGY Ildikó: Korom pusztította ki a dinoszauruszokat. Klímakutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. aug. 26. 35. sz. p. 1092. "A japán Tohuku University és a Meteorological Research Institute kutatócsoportja új hipotézissel lépett elő a dinoszauruszokat és a puhatestű fejlábúak közé tartozó Ammoniteszeket érintő tömeges kihalást illetően, mely a kréta kor végén következett be. A kutatók eredményei szerint a sztratoszférában a kőzetekből származó óriási mennyiségű korom volt jelen, miután Chicxulub térségében (mai Mexikó területén) egy aszteroida a Földbe csapódott [...] A Chicxulub területére becsapódott kisbolygó, melyet K/Pg égitest néven is ismernek, 66 millió évvel ezelőtt érte el a Földet, becsapódásával több, mint 180 kilométer széles krátert hagyott hátra..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A második magyar műhold, és ami utána jön. Interjú Zábori Balázzsal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. aug. 26. 35. sz. pp. 1100-1101. "A második magyar műhold teheti meg az első lépést abba az irányba, hogy részletes képünk legyen a Föld sugárzási környezetéről. Nemcsak a kutatók, fejlesztők és az üzleti élet szereplői számára fontos, hanem a hétköznapjainkra is hatással lehet, ha előre meg tudjuk mondani egy műholdról, hogy a tervezett pályán milyen sugárzást fog kapni. A világon egyedülálló programról Zábori Balázs. fizikussal, az MTA Energiatudományi Központ projektvezetőjével beszélgetünk..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 71. 2016. szept. 2. 36. sz. pp. 1134-1135. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Az élet lehetősége az exoholdakon. Interjú Dobos Verával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. szept. 9. 37. sz. pp. 1164-1165. "...Nagy érdeklődésre tett szert a nemrég felfedezett új bolygó is, mely a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónáján belül kering. Az aktuális téma kapcsán Dobos Verával, Az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos segédmunkatársával izgalmas beszélgetést folytattunk a földön kívüli élet kutatásának lehetőségeiről és határairól..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Nagy kérdések kis csillagokról. Interjú Vida Krisztiánnal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. szept. 16. 38. sz. pp. 1196-1197. "...Vida Krisztián az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa olyan kérdésekre keresi a választ, hogy ezek belső szerkezete, forgása, mágneses tere és felszíni jelenségei miként függenek össze egymással, és miért térnek el olyan, átlagosnak mondható csillagoktól, mint például a mi Napunk. A Bolyai-ösztöndíjas kutatóval az előbbi problémák mellett a barna törpékről is beszélgetünk,..." [HAI.]

FERENC Kata: Fehér sötétség. Kutatók az Antarktiszon. = Élet és Tudomány 71. 2016. szept. 23. 39. sz. pp. 1224-1226. "...Télen, mikor az örök éjszakában minden csillag egyesével látszik, vagy éppen a déli fény villódzik zöldesen. [...] Mindemellett csillagászati megfigyeléseket is végeznek a Halley állomáson, amely segít előre jelezni az űridőjárást." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Légyszemmel a csillagokra. Interjú Pál Andrással. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. szept. 23. 39. sz. pp. 1230-1231. "Az MTA CSFK Konkoly Obszervatóriumában egy olyan, 19 kamerából álló, teljesen automatikusan működő távcsőrendszer létrehozásán fáradoznak, amely az egész égboltról egyszerre készíthet jó felbontású képeket akár néhány perces időközönként. A világon egyedülálló fejlesztés a Lendület program keretében valósul meg. A légyszem-optika atyjával Pál András fizikussal beszélgetünk a különleges berendezés tudományos jelentőségéről és a kutatás új lehetőségeiről..." [HAI.]

SZÁZ Dénes - FARKAS Alexandra - HORVÁTH Gábor: Napmagasságbecslés. Navigáció égre néző vikingekkel. 9. = Élet és Tudomány 71. 2016. szept. 23. 39. sz. pp. 1235-1237. "Ha a viking hajósoknak sikerült is napkövükkel pontosan meghatározni a felhő vagy köd mögött rejtőző Nap égi helyét, a további tájékozódásukhoz a becsült nappozíció horizont feletti magasságának lehető legpontosabb mérésére is szükségük volt. Feltételezésünk szerint ehhez nem kellettek bonyolult eszközök, elegendő lehetett az egyébként is mindig kéznél levő ökleik és ujjaik használata..." [HAI.]

Kutatók éjszakája. 2016. szeptember 30. TIT Uránia Csillagvizsgáló, Budapest I. ker., Sánc u. 3/b. = Élet és Tudomány 71. 2016. szept. 30. 40. sz. p. 1250. Programismertető. [HAI.]

KISZELY Márta: Holdrengések. Ha égi kísérőnk megrázza magát. = Élet és Tudomány 71. 2016. szept. 30. 40. sz. pp. 1254-1256. "...A Holdat a szeizmológusok az 1970-es évekig teljesen halott égitestnek tartották. Az Apollo-program során a felszínre elhelyezett szeizmométerekkel a fő cél eredetileg a meteorbecsapódások észlelése lett volna. A műszerek többsége 1977-ig folyamatosan küldte a jeleket a Földre, és mintegy 12500 holdrengést sikerült meghatározni, ami óriási meglepetést okozott. (A NASA terv szerint 2019-re újra embert szeretne a Holdra juttatni.)..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 71. 2016. szept. 30. 40. sz. pp. 1268-1269. [HAI.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: A Rosetta is leszállt az üstökösre. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. okt. 14. 42. sz. pp. 1315-1316. "A jelentős magyar közreműködéssel készült üstököskutató szonda pályája nagyon elegánsan ért véget: szeptember 30-án, magyar idő szerint 12 óra 39 perckor leszállt a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös magjának felszínére, és nem sokkal később befejezte működését..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Bolygók és örvények. Interjú Regály Zsolttal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. okt. 14. 42. sz. pp. 1324-1325. "Napjaink egyik legizgalmasabb témája az exobolygó-kutatás. Már több mint 3000 ilyen égitestet találtak, keletkezésük azonban még nem teljesen ismert. Regály Zsolt az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa a korábbi elméletek tanulságai alapján az örvénykeltette bolygókeletkezési modellt tartja lehetséges megoldásnak. Az OKTA támogatásával ennek az elméletnek a részleteit dolgozza ki. Kutatómunkáját az MTA támogatásával létrehozott 3D Numerikus Asztrofizika Labor keretein belül végzi..." [HAI.]

KARDOS Vivien: Egy Y-os vallomása. ÉT-posta. = Élet és Tudomány 71. 2016. okt. 14. 42. sz. pp. 1332-1333. A sci-fi filmek és az ismeretterjesztés kapcsolatáról különös tekintettel a levélíró generációjára. Az Interstellar (Csillagok között) és a Mentő-expedíció című sci-fik mellett megemlíti a Mindenség elmélete című Stephen Hawkingról szóló életrajzi filmet is. "...Tehát a kérdésre, hogyan kelthető fel a fiatalok érdeklődése a tudomány iránt, itt a válasz. A napjainkban megjelent új sci-fik és azok oktatásban való felhasználása jelenthetik a kulcsot..." [HAI.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 71. 2016. okt. 21. 43. sz. p. 1346. "A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdetett a doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, vagy tudományos fokozattal már rendelkező fiatal, 35 évnél nem idősebb kutatónak. [...] A pályázatot a kiírók által felkért zsűri bírálta el: Csépe Valéria elnök, Beke-Somfai Tamás, Both Előd, Monostory Katalin. Eredmények: [...] Természet Világa kategória: [...] III. díj: Kapui Zsuzsanna: Víz vagy szél? Üledékek eredetének vizsgálata a Marson és a Földön..." [HAI.]

MOLNÁR László: Milyen messze vannak a csillagok? Úton a Tejútrendszer háromdimenziós térképe felé. = Élet és Tudomány 71. 2016. okt. 21. 43. sz. pp. 1353-1355. "Az Európai Űrügynökség idén szeptemberben közzétette a Gaia űrtávcső első eredményeit: több mint egymilliárd csillag pontos pozícióját az égbolton, kétmillió csillag távolságát a Naptól, és több száz új változócsillag felfedezését..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Kincsvadászat óriás távcsövekkel. Interjú Fűrész Gáborral. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 71. 2016. okt. 28. 44. sz. pp. 1388-1389. "A mesében a kincs a szivárvány végén van. A csillagászok számára is a színkép jelenti a kincset, hiszen szinte minden fontos információt az égitestek spektrumából tudnak kiolvasni: távolságot, sebességet, összetételt, kort. Ehhez azonban olyan eszközökre van szükség, amelyek a leghalványabb objektumok fényét is színeire tudják bontani. Ilyen műszereket készít Fűrész Gábor csillagász,a Massachusetts Institute of Technology munkatársa, aki a világ legnagyobb jelenlegi és készülő földi, illetve űrteleszkópjaira épít berendezéseket..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 71. 2016. okt. 28. 44. sz. pp. 1396-1397. [HAI.]

SEGESDI Martin: Marsi hegyláncok titkai. Bolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. nov. 11. 46. sz. p. 1443. "A Lousianai Állami Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport távérzékelési vizsgálatokkal kísérelte meg rekonstruálni a marsi Thaumasia-régió fejlődéstörténetét..." [HAI.]

JANCSÓ Ágnes: Csillagrapszódia a kupola alatt. Építészet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. nov. 11. 46. sz. p. 1445. "A Lechner Tudásközpont őrzi a tudományos és egyben szórakoztató ismeretterjesztést zászlajára tűző TIT Budapesti planetárium terveit. [...] A Planetárium 1977. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Egy éve az ESA-ban. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 71. 2016. nov. 18. 47. sz. pp. 1475-1476. "Magyarország egy esztendővel ezelőtt lett formálisan is tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), igy az Űrkutatás Napjának ez volt az egyik aktualitása. A rendezvényt a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) az Óbudai Egyetemmel közösen október 21-én tartotta Tavaszmező utcai campusban..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos - KAPUI Zsuzsanna - ÚJVÁRI Gábor: Sivatagi terepen. Magyar Mars-expedíció Marokkóban. = Élet és Tudomány 71. 2016. nov. 18. 47. sz. pp. 1494-1495. "...a Mars-kutatásokkal analóg munkára került sor magyar kutatók által 2016. szeptember 15-21. a marokkói Atlasz és Antiatlasz hegységet által közrefogott és az attól délkeletre elhelyezkedő sivatagos vidékeken. [...] Ezen a vidéken elemeztük elsősorban a szél és a víz által szállított és felhalmozott üledékeket az ExoMars rover tervezett marsi fúrásai értelmezésének elősegítése céljából, az NKFIH COOP-NN-116927 pályázat által támogatott program keretében, amelyet az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban végeznek a cikk szerzői..." [HAI.]

Kedves Olvasónk. = Élet és Tudomány 71. 2016. nov. 25. 48. sz. p. 1506. "November 15-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) közös ismeretterjesztő cikkpályázatának díjátadó konferenciájára. A doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, vagy tudományos fokozattal már rendelkező fiatal, 35 évnél nem idősebb kutatónak kiírt pályázat helyezettjeit és elismerő oklevélben részesült cikkszerzőit a házigazda jogán Pokol György, az MTA TTK főigazgatója köszöntötte. [...] A díjazottak [...] rövid előadásokban mutatták be kutatásaikat: [...] Természet Világa kategória: [...] III. díj: Kapui Zsuzsanna: Víz vagy szél? Üledékek eredetének vizsgálata a Marson és a Földön..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 71. 2016. dec. 2. 49. sz. pp. 1558-1559. [HAI.]

Irány a Mars. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 71. 2016. dec. 2. 49. sz. p. 1566. "...a NatGeo novembertől látható Mars - Utunk a vörös bolygóra című sorozata, amely 2033-ba repíti a nézőket, és egy elképzelt Mars-misszió történetét meséli el. A műsorhoz kapcsolódóan a tévécsatorna fotó- és makettkiállítást nyitott Budapesten, amely egész novemberben ingyenesen megtekinthető a Csodák Palotája Playbárban. [...] majd decemberben átkerül a Csodák Palotája Camponába, ahol december 31-ig várja az érdeklődőket." [HAI.]

Égitestek vonzásában. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 71. 2016. dec. 9. 50. sz. p. 1598. "A fény régészete - a természetes fény szerepe az őskori ember életében címmel nyílt kiállítás a keszthelyi Balatoni Múzeumban. [...] A különleges témafeldolgozás és megközelítés a régészet segédtudományának az archeoasztronómiának köszönhető, [...] A tárlat 2017. február 27-ig várja az érdeklődőket." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Magyar űrkutatás a retrókorszakban. Könyvsarok. = Élet és Tudomány 71. 2016. dec. 23. 52-53. sz. p. 1651. "...A magyar űrkutatás kezdeteit bemutató könyv 2014-ben jelent meg a Tudomány születik címmel a Magyar Asztronautikai Társaság kiadásában. És most itt a folytatás, Mely a 70-es 80-as éveket mutatja be. Ebben a kötetben tizenöten mesélnek életükről, kutatásaikról, eredményeikről..." A "Táguló határok. Elek László beszélgetései a 70-es 80-as évek magyar űrkutatóival" című könyv ismertetése. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Zeneművészet és természetismeret. Wohlmuth János emlékezete. = Evangélikus Élet 81. 2016. júl. 10. 27. sz. p. 12. A tanító, rektor, zeneszerző, orgonista, karnagy, Wohlmuth János (1643-1724) élete, valamint munkásságának csillagászati és földtudományi vonatkozásai. [REZ.]

  Új információk az űr anyagi összetételéről. = Firka 26. 2016-2017. 2. sz. p. 55. "A Tejútrendszer belsejének (ahol ma is történik csillagképződés) spektroszkópiai vizsgálata során propilén-oxid molekulákat észleltek, amelyek királis molekulák. A méréseredmények alapján feltételezhető, hogy az élő anyagra jellemző királis molekulák már a naprendszer kialakulásának kezdetén is jelen lehettek a világűrben." Ez a híradó című rovatban lévő rövid cikk teljes szövege. [HAI.]

Címlapkép: Gateway to Space címmel interaktív űrhajózási kiállítás nyílik január 15-én. = Fizikai Szemle 66. 2016. jan. 1. sz. címlapkép, részletek a hátsó fedélen. Űrhajózás, űrkutatás, emberes űrrepülés, űrhajós, asztronauta, kozmonauta, pilóta, repülés, térbeli mozgás, három dimenziós mozgás, speciális szék, lengés, centrifuga, katapult ülés. [TIM.]

  TICHY Géza - VANKÓ Péter - VIGH Máté: Beszámoló a 2015. évi Eötvös-versenyről. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 66. 2016. jan. 1. sz. pp. 29-35. Lencse fókusztávolságának meghatározása (2015/2. feladat, p. 31.). [TIM.]

Gateway to Space Exhibition - Nemzetközi Űrkiállítás 2016.01.15 - 03.15. Millenáris, Budapest. = Fizikai Szemle 66. 2016. jan. 1. sz. hátsó borító kép. Űrkutatás, űrhajózás, űrhajós, asztronauta, kozmonauta, űrruha, szkafander, űrséta. [TIM.]

Címlapkép: Víz a Naprendszerben. = Fizikai Szemle 66. 2016. febr. 2. sz. címlapkép. Naprendszer, kémiai összetétel, víz, H2O, Föld, élet. [TIM.]

  FREI Zsolt: Vadászat a gravitációs hullámokra. 1. Az általános relativitáselmélet kísérleti bizonyítékai. = Fizikai Szemle 66. 2016. febr. 2. sz. pp. 38-41. Fizika, csillagászat, asztrofizika, fizikatörténet, csillagászattörténet, tudománytörténet, Albert Einstein, LIGO, Advanced Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory, Isaac Newton, gravitációs erő, tér görbület, térgörbület, metrikus tenzor, Laplace-Poisson-egyenlet, energia-impulzus tenzor, Einstein-tenzor, Michelson-Morley kísérlet, Eötvös-kísérlet, gravitációs vöröseltolódás, kvazár, erős gravitáció, Eötvös Loránd, Albert Michelson, Edward Morley, perihélium-vándorlás, fényelhajlás tömeg közelében, Robert Pound, Glen Rebka, Mössbauer-effektus, foton, Maarten Schmidt, Eddington-határ, Arno Penzias, Robert Wilson, Hubble-tágulás, Edwin Hubble, Hulse-pulzár, neutroncsillag,
Russel Hulse, Joseph Taylor, Hulse-Taylor kettőspulzár. [TIM.]

  PÁZSIT Imre: Atomerőművek az alapkutatás szolgálatában. = Fizikai Szemle 66. 2016. febr. 2. sz. pp. 42-45. Részecskefizika, részecskék, kozmikus sugárzás, neutrínó, neutrínócsillagászat, neutrínódetektor, müon-nutrínó, tau-neutrínó, neutrínóoszcilláció, Kamioka detektor, KamioLAND, Kamioka Liquid Scintillation AntiNeutrino Detector, Tohoku Egyetem, Takaaki Kajita, TEPCO. Tokyo Electric Power Company, Cserenkov-sugárzás, elektronneutrínó, asztrofizika, csillagászat. [TIM.]

  TAKÁCSNÉ FARKAS Anikó - KISS Csaba: Felszín alatti vizek a Naprendszerbeli égitestekben. = Fizikai Szemle 66. 2016. febr. 2. sz. pp. 46-50. Naprendszer, kémiai összetétel, H2O, Föld, óceán, Jupiter, hold, belső hőmérséklet, radioaktív elem, izotóp, urán 235, urán 238, tórium 232, kálium 40, jégréteg, olvadáspont, óriásbolygó, gravitáció, Cassini űrszonda, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, kisbolygóöv, Kuiper-öv, üstökös, törpebolygó, kriovulkán, Pluto, New Horizons, felszín alatti óceán, kisbolygó mérete, csillagfedés, infravörös megfigyelés, hősugárzás, kentaur, Herschel-űrtávcső, transzneptun-objektum, Neptunuszon-túli objektum, TNOs are Cool projekt, méreteloszlás, tömeg, belső szerkezet, klasszikus Kuiper-öv, Eris, Ganymedes, Quaoar, Varuna, Oort-felhő, lakható bolygó, exobolygó, Europa, Enceladus. [TIM.]

  NYIRATI László: Földrajzi helymeghatározás a Nap segítségével. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 66. 2016. febr. 2. sz. pp. 50-58. Szférikus csillagászat, földrajzi koordináták, földrajzi szélesség, földrajzi hosszúság, Kepler-törvények, ekliptika, forgástengely, horizont, zenit, nadír, egyenlítő, pólusok, árnyékvető, gnómon, Greenwich, zónaidő, csillagidő, csillagnap, szoláris nap, tavaszpont, őszpont, évszakok, analemma, delelés, UTC, világidő, kétgnomonos készülék, Gauss, legkisebb négyzetek, parabola illesztés, hibaszámítás, árnyékpontok, Verne Gyula, Rejtelmes sziget, Cyrus Smith. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Benkő József, Mizser Attila (szerk.): Meteor Csillagászati Évkönyv 2016, Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2015, 368 oldal. Könyvespolc. = Fizikai Szemle 66. 2016. febr. 2. sz. pp. 72-73. Könyvismertetés, bibliográfia, csillagászat, űrkutatás, kalendárium, Balázs Lajos, Konkoly Thege Miklós, Tóth Imre, üstökösök, üstököskutatás, Rosetta, VEGA szondák, 67P/Churyumov-Gerasimenko, Philae, Regály Zsolt, bolygórendszerek felfedezése, csillagkorong, por, planetezimál, gravitáció, kőzetbolygó, agglomerátum, Moór Attila, Kóspál Ágnes, ALMA, Atacama Large Millimeter, submilliemeter Array, fiatal csillagok, korong, perdület megmaradása, protocsillag, porszemcsék, bolygókezdemények, Gabányi Krisztina, Frey Sándor, galaxisszomszéd, Lokális Csoport, galaktikus környezet, Tejútrendszer, Univerzum, Világegyetem, Hubble-törvény. [TIM.]

Címlapkép: A LIGO lézer-interferométer 4 km hosszú karjának végén ilyen tükrökről verődik vissza a lézerfény. = Fizikai Szemle 66. 2016. márc. 3. sz. címlapkép. Fizika, kozmológia, csillagászat, asztrofizika, általános relativitáselmélet, gravitáció, téridő, tér görbülete, térgörbület, gravitációs hullámok, felfedezés, kimutatás, méréstechnika. [TIM.]

  FREI Zsolt: Vadászat a gravitációs hullámokra. 2. A detektorok működése. = Fizikai Szemle 66. 2016. márc. 3. sz. pp. 74-79. Fizika, kozmológia, csillagászat, asztrofizika, általános relativitáselmélet, gravitáció, téridő, tér görbülete, térgörbület, gravitációs hullámok, felfedezés, kimutatás, méréstechnika, LIGO, Advanced Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory, galaxis, gravitációs töltés, dipólsugárzás, tömegsűrűség, multipolsor, sorba fejtés, kvadrupol tag, Minkowski-téridő, perturbáció, Einstein-egyenlet, hullámegyenlet, asztrofizikai forrás, amplitúdó, feketelyuk-páros összeolvadás, frekvencia, transzverzális hullám, polarizáció, Joe Weber kísérlet, válaszfüggvény, hengerrezonátor, interferometrikus detektorok, CalTech, GEO600, MIT, VIRGO, KAGRA, lézer-inferferométer, Fabry-Perot-rezonátor, Fabry-Perot-tároló,
NASA, ESA, űrkísérlet, fizika a világűrben. [TIM.]

  KAMARÁS Katalin: Jelölési/pályázási felhívás az Eötvös Loránd Fizikai Társulat kitüntető érmeire, valamint felsőoktatási és tudományos díjaira. A társulati élet hírei. = Fizikai Szemle 66. 2016. márc. 3. sz. p. 108. Detre László-díj, csillagászat, asztrofizika, bolygó, Föld, kozmikus környezet, űrfizika. [TIM.]

Címlapkép: A GW150924 jelű - elsőnek megtalált gravitációs hullám forrásának valósághű, de számítógép által generált képe. = Fizikai Szemle 66. 2016. ápr. 4. sz. címlapkép. Fizika, általános relativitáselmélet, asztrofizika, fizikatörténet, csillagászattörténet, tudománytörténet, Albert Einstein, LIGO, Advanced Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory, gravitációs hullám, fekete lyuk kettős, kettős fekete lyuk, GW1509114, LIGO, méréstechnika, megfigyelés, kimutatás, felfedezés. [TIM.]

  FREI Zsolt: Vadászat a gravitációs hullámokra. 3. A gravitációs hullámok lehetséges asztrofizikai forrásai. = Fizikai Szemle 66. 2016. ápr. 4. sz. pp. 110-115. Fizika, általános relativitáselmélet, asztrofizika, fizikatörténet, csillagászattörténet, tudománytörténet, Albert Einstein, LIGO, Advanced Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory, gravitációs hullám, fekete lyuk kettős, kettős fekete lyuk, GW1509114, LIGO, méréstechnika, megfigyelés, kimutatás, felfedezés, elektromágneses hullám, CBC, Compact Binary Coalescence, CW, continuous wave csoport, kitörés, burst, ringdown, csillapodási fázis, összeolvadás, ISCO, innermost stable circular orbit, szupernóvák, gamma-felvillanás, GRB030329,
Penzias, Wilson, WMAP, Planck, űrszonda, űrtávcső, BBO, Big Bang Observer, fázisátalakulás, kvark-hadron, infláció, visszafűtés, periodikus jel, Rainer Weiss, Caltech, MIT, NSF, National Science Foundtation, magyar kutatás, magyar fizikusok, magyar fizika, MTA, Magyar Tudományos Akadémia, Wigner Fizikai Kutatóközpont, ELTE, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eötvös Gravity Research Group, EGRG, VIRGO detektor. [TIM.]

  LACZIK Bálint: A pörgettyű históriájához. 1. = Fizikai Szemle 66. 2016. ápr. 4. sz. pp. 123-127. Fizika, fizikatörténet, tudománytörténet, mechanika, forgómozgás, pörgettyű,ű súlyos pörgettyű, csillagászat, bécsi csillagvizsgáló, asztrológia, rozsomák hava, Mars órája, történelem, Buda ostroma 1541, stabilizált játékok, Babilon, ókori Egyiptom, Pieter Brueghel, flamand mester, Jean-Baptiste Chardin, Serson pörgettyű, hajózás, kardánkeret, Villard de Honnecourt, technikatörténet, George Graham, Girolamo Cardano, mágneses iránytű, hajóiránytű, Leonard Euler, Johann Gottlied Friedrich Bohnenberger, Föld precessziója, perdület, tehetetlenség törvénye, Newton. [TIM.]

  LACZIK Bálint: A pörgettyú históriájához. 2. = Fizikai Szemle 66. 2016. máj. 5. sz. pp. 161-164. Fizika, fizikatörténet, tudománytörténet, mechanika, forgómozgás, pörgettyű, súlyos pörgettyű, csillagászat, Föld forgása, Jena Bernard Leon Foucault, Foucault inga, Bohnenberger-féle giroszkóp, deklinációs iránykitűző pörgettyű, inklinációs iránykitűző pörgettyű, navigáció, hajó, repülőgép, Louis Brenan, Peter Schilowsky, tengeralattjáró, torpedó, léghajó, Hermann Anschütz-Kämpfe, Elmer Ambrose Sperry, Einstein, Verne, Hold-utazás, Föld tengelyferdesége, ekliptika, egyenlítő. [TIM.]

  DÖMÉNY Anita - GYENIZSE Péter: Digitális planetáriumok szerepe a középiskolai oktatásban. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 66. 2016. máj. 5. sz. pp. 171-174. Csillagászat, szférikus csillagászat, csillagképek, bolygó, hold, mély-ég objektum, Jupiter, Io, Lófej-köd, Stellarum-szoftver, Nightshade-szoftver, World Wide Telescope szoftver, Nap, GPS, TIT, Budapesti Planetárium, Vidámpark, Mecseki Természettudományi Stúdió és Planetárium Pécs, Zeiss iskolaplanetárium, Kecskemét, kisplanetárium, vetítési technika, Schalk Gyula, csillagászati földrajz, számítástechnika, égitestek, Hegedűs Tibor, Kolláth Zoltán, Szűcs László, Nuspl János, Forgács Balázs, ismeretterjesztés, népszerűsítés, előadás, földrajzóra, csillagászati koordinátarendszerek, Naprendszer, csillagok, csillagkeletkezés, Tejútrendszer. [TIM.]

Címlapkép: A Sudbury Neutrínó Obszervatórium majd ezer köbméteres detektortartálya félig töltve nehézvízzel. = Fizikai Szemle 66. 2016. jún. 6. sz. címlapkép. Fizika, asztrofizika, csillagászat, neutrínócsillagászat, méréstechnika, részecskefizika, elemi részecske, neutrínótávcső, neutrínódetektor. [TIM.]

  TRÓCSÁNYI Zoltán: Neutrínók interferenciája. = Fizikai Szemle 66. 2016. jún. 6. sz. pp. 182-189. Fizika, asztrofizika, csillagászat, neutrínócsillagászat, méréstechnika, részecskefizika, elemi részecske, neutrínótávcső, neutrínódetektor, Szuper-Kamiokande, kölcsönhatás, BEH-mező, Brout-Englert-Higgs mező, Clyde L. Cowan, Frederick Reines, neutrínóoszcilláció, neutrínó-íz, kvark, bozon, kvantumtérelmélet, neutrínórezgés, Homstake, Nap-neutrínó hiány, Kamiokande II, müon-neutrínó, tau-neutrínó, Bruno Pontecorva, pion, mezon, Maurice Price, Cabibbo-Kobayashi-Maskawa mátrix, CKM, neutrínóíz keveredés, neutrínóíz-rezgés, SNO, Sudbury Neutrino Observatory, Cserenkov, standard modell, Takaaki Kadzsita, Arthur B. McDonald, Raymond Davis, Jr., Masatoshi Koshiba, Daya-Bay, KamLAND, K2K csoport. [TIM.]

  NÉMETH Csaba: A Sudbury Neutrínó Obszervatórium. = Fizikai Szemle 66. 2016. jún. 6. sz. pp. 190-193. 6. sz. Fizika, asztrofizika, csillagászat, neutrínócsillagászat, méréstechnika, részecskefizika, elemi részecske, neutrínótávcső, neutrínódetektor, 2015-ös Fizikai Nobel-díj, KamLAND, Takaaki Kajita, Arthur B. McDonald, William Fowler, Nap-neutrínó rejtély, müon-neutrínó, Leon N. Ledermann, Melvin Schwarz, Jack Steinberger, standard modell, Higss-bozon, Szuper-Kamiokande, Bruno Pontecorvo, elektron, müon, tau nutrínó, kozmikus sugárzás, nehézvíz, töltött gyenge áram, kölcsönhatás, Cserenkov, Compton-effektus, neutrínóoszcilláció, SNOLAB. [TIM.]

  NYIRATI László: Milyen görbét ír le a gnómon csúcsának árnyéka? Szférikus csillagászat Geogebrával. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 66. 2016. jún. 6. sz. pp. 199-205. Csillagászat, szférikus csillagászat, csillagászati földrajz, időmérése, napóra, árnyékvető, gnómon, delelés, dél, térgeometria, Föld, földgömb, egyenlítő, földrajzi koordináták, földrajzi szélesség, geometria, kúpszeletek, égi koordinátarendszerek, Geogebra program, szoftver, térbeli kettős kúp, Dandelin-gömb, Északi-sark, ellipszis, hiperbola, sík, cirkumpoláris. [TIM.]

  MORÓNÉ TAPODY Éva: A fenntarthatóság fizikája - fenntarthatóság az oktatásban - 59. Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató - 2016. március 11-14. A fizika tanítása. = Fizikai Szemle 66. 2016. jún. 6. sz. pp. 211-213. Űrkutatás, űrhajózás, fizika, termodinamika, Komáromi Annamária fizikatanár: űrkutatási eredmények felhasználása a termodinamika tanításában, előadás, kísérlet. [TIM.]

  NÉMETH Csaba: A Sudbury Neutrínó Obszervatórium. 2. Az SNOLAB, célkeresztben a neutrínók és a sötét anyag. = Fizikai Szemle 66. 2016. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 228-235. Fizika, asztrofizika, csillagászat, neutrínócsillagászat, méréstechnika, részecskefizika, elemi részecske, neutrínótávcső, neutrínódetektor, SNO, Sudbury Neutrino Observatory, Arthur B. McDonald, Nap-neutrínó rejtély, SNOLAB, kozmikus sötét anyag, SNO+ projekt, méréstechnika, radioaktív anyag, szcintillátorfolyadék, LAB-PRO, lineáris alkohol-benzol, difenil-oxazol, KamLAND detektor, antineutrínó, CNO ciklus, radionuklidok, szupernóva, Tejútrendszer, pi, mű, elektron neutrínó, kettős béta-bomlás, leptongenezis,
HALO, Helium and Lead Observatory, SNEWS, Supernova Early Warning System, Nagy Magellán-felhő, SN 1987A, Kepler-szupernóva 1604, neutron lassulás, polietilén, EXO, Enriched Xenon Observatory, Dúsított Xenon Obszervatórium, WIMP, Weakly-Interacting Massive Particle, új fizika, SUSY, szuperszimmetria, DEAP, Dark Matter Experiment using Argon and Pulseshape, CLEAN, Cryogenic Low Energy Astrophysics, PICO, PICASSO, Project In CAnada to Searchg for Supersymmetric Objects, COUPP, Chicagoland Observatory for Underground Particle Physics, DAMIC, Dark Matter in CCDs, SuperCDMS, Super Cryogenic Dark Matter Experiment. [TIM.]

  ÉRDI Bálint: Tengelyszimmetrikus centrális konfigurációk a négytestproblémában. = Fizikai Szemle 66. 2016. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 236-241. Csillagászat, égi mechanika, többtest-probléma, négytestprobléma, Euler-Lagrange-megoldások, R. Moulton, S. Smale, D. Saari, M. Hampton, R- Moeckel, A. Albouy, V. Kaloshin, matematika, egyenletek, konvex eset, konkáv esetek, Lagrange-megoldások, konfigurációk. [TIM.]

  RÁCZ Gábor - CSABAI István: Az Univerzum gyorsuló tágulása. = Fizikai Szemle 66. 2016. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 241-248. Fizika, csillagászat, asztrofizika, kozmológia, tér, idő, téridő, kozmológiai állandó, sötét energia, Supernova Cosmology Project, High-Z Supernova Search Team, lassulva tágulás, gyorsulva tágulás, Univerzum, Világegyetem, standard Lambda-CDM kozmológiai paraméterei, standard modell, Hubble-állandó, Adam Riess, barionos anyag, gravitáció, homogén, izotróp, Einstein-egyenletek, görbületi paraméter, Friedmann-Lemaitre-Robertson-Walker, FLRW metrika, vöröseltolódás, kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, Penzias, Wilson, WMAP, Planck, űrtávcső, szupernóva, SNIa mérések, Ricci-skalár, Lagrange-sűrűség, Inhomogén kozmológiai modellek, Lemaitre-Tolman-Bondi, LTB metrika, SDSS, Sloan Digital Sky Survey,
kozmológiai visszahatás modellek, backreaction, Roustam R. Zalaletdinov, mikroszkópikus megközelítés, Stephen R. Green, Robert M. Wald, Tomas Buchert, 2011 Nobel-díj. [TIM.]

  KRASZNAHORKAI Attila: Az ötödik kölcsönhatás nyomában. = Fizikai Szemle 66. 2016. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 248-253. Fizika, kölcsönhatások, részecskék, részecskefizika, sötét anyag, sötét foton, Univerzum, Világegyetem, sötét Univerzum fizikája, elektron-pozitron pár, bomlás, magállapotok gerjesztése, Be atom, berillium atom, szögkorreláció, méréstechnika, nagyenergiás folyamatok, spektrométer, CERN, GEANT program. párkeltés, interferenciajelenség, Jonathan L. Feng, Jefferson Labor, Budker Intézet, Frascati. [TIM.]

PATKÓS András: Jövőnkről és a fizika jövőjéről Szegeden. = Fizikai Szemle 66. 2016. júl.-aug. 7-8. sz. pp. I-XII. melléklet. ELFT, Eötvös Loránd Fizikai Társulat, Magyar Fizikus Vándorgyűlés, Szeged 2016. augusztus 24-27., csillagászat, asztrofizika, program, előadások, poszterek, szekciók: csillagászat és asztrofizika I. és II., Gergely Á. László, Szalai Tamás, Mészáros Szabolcs, Szabó Róbert, Szabados László, Tóth Imre, Ábrahám Péter, Kóspál Ágnes. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: Az európai természettudomány előfutárai - az iszlám aranykor tudósai. = Fizikai Szemle 66. 2016. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 254-265. Csillagászat, fizika, tudománytörténet, csillagászattörténet, fizikatörténet, optika, fénytörés, ókori görög tudomány, Ptolemaiosz, Alhazen, Galilei, Kepler, homorú tükör, parabolikus tükör, légköri fénytörés, égi és földi mozgások, arisztotelészi dinamika, Univerzum, Világegyetem, kozmológia, ptolemaioszi modell, bolygók, Nap, Hold, Föld, astrolábium, al-Kvarizmi, ibn Szinán, Sinan, al-Battáni, Kopernikusz, perzsa tudósok, Avicenna, al-Birúni, Khayyám, Kajjám, Üzbegisztán, üzbég, Al-Abdalúz, Hispánia, al-Zarkali, ibn Zarkala, Arzachel, Córdoba, Toledói táblák, Kolumbusz Kristóf, Columbus, Averroes, al-Manszur, al-Tusi, al-Tuszi, bolygómozgás, Tusi-körök, Meragha, Azerbajdzsán. [TIM.]

  RADNAI Gyula: Centenáriumi megemlékezések 2016. 1. Akik száz éve mentek el. In memoriam. = Fizikai Szemle 66. 2016. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 266-271. Fizika, csillagászat, fizikatörténet, csillagászattörténet, Christian Doppler, Konkoly Thege Miklós, Konkoly-Thege Miklós, meteorológia, meteorológiatörténet, Országos Meteorológiai Intézet, geofizika, légkörfizika, Magyar Tudományos Akadémia, magyar tudomány, Ógyalla, csillagvizsgáló, obszervatórium, Gothard Jenő, Kövesligethy Radó, Harkányi Béla, Planck-törvény, csillagok hőmérséklete, színképelemzés, asztrofizika, Tass Antal, csillagászati műszerek, műszertechnika, Karl Schwarzschild, elméleti fizika, elméleti asztrofizika, Hugo von Seeliger, David Hilbert, matematikatörténet, Heyde-távcső, Potsdam, Martin Schwarzschild, Berlini Akadémia, Princeton, Schwarzschild-sugár, Zemplén Győző,
relativitás elve, relativitáselmélet. [TIM.]

  RADNAI Gyula: Centenáriumi megemlékezések 2016. 2. Száz éve született angolszáz fizikusok. In memoriam. = Fizikai Szemle 66. 2016. szept. 9. sz. pp. 311-315. Fizika, csillagászat, fizikatörténet, csillagászattörténet, Robert H. Dicke, gravitáció, Eötvös gravitációs kísérletei, Princeton, MIT, gravitációs vöröseltolódás, ekvivalenciaelv, Big Bang, Nagy Bumm, kozmikus mikrohullámú háttersugárzás, Ralph Alpher, Robert Woodrow Herman, Arno Penzias, Robert Wilson, Pjotr Kapica, Fizikai Nobel-díj, kozmológia, Univerzum, Világegyetem, Robert Henry Brown, rádiócsillagász, brit rádiócsillagászat, radar, rádióteleszkóp, Nemzetközi Csillagászati Unió elnök, IAU elnök. [TIM.]

  Hírek - események: Kitűntetések augusztus 20-a alkalmából. = Fizikai Szemle 66. 2016. szept. 9. sz. p. 319. Magyar Érdemrend lovagkeresztje: Győri Lajos, Ludmány András, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete Napfizikai Obszervatóriuma. [TIM.]

Címlapkép: A Rosetta űrszonda és a Rosetta programban résztvevő magyar mérnökök. = Fizikai Szemle 66. 2016. okt. 10. sz. címlapkép. Naprendszer, naprendszerkutatás, üstököskutatás, űrkutatás, űrszonda, űreszköz, ESA, Európai Űrügynökség, Rosetta, Philae, leszállóegység, lander, űrtechnika, űrtechnológia, űrkutatás története, csillagászat, magyar kutatások, magyar tudomány, űrtechnika, űrtechnológia, mérnök, kutató, MTA Wigner Fizikai Intézet, MTA Energiatudományi Intézet, KFKI, RMKI, AEKI, BME, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, híradástechnika, hírközlés, energiaellátás, tápegység, fedélzeti műszerek. [TIM.]

  SZALAI Sándor: A Rosetta-Philae sikere magyarok részvételével. = Fizikai Szemle 66. 2016. okt. 10. sz. pp. 322-327. Naprendszer, kis égitestek, üstökös, üstökösmag, naprendszerkutatás, űrkutatás, űrfizika, űreszköz, űrtechnika, űrtechnológia, űrszonda, leszállóegység, lander, leszállás, csillagászat, tudománytörténet, űrkutatás történet, üstököskutatás, csillagászattörténet, Rosettei kő, CDMS, Command and Data Management System, SESAME, DIM, pordetektor, BME Szélessávú Hírközlési és Villamosságtani Tanszék Űrkutató Csoportja, VEGA program, Giotto, Halley, ADS, Active Descent System, Anchoring System, fedélzeti energiaellátó egység, elsődleges processzor, DPU, Harris RTX2010 processzor. [TIM.]

  BOGNÁR Gergely: Értelmes-e az antropikus kérdés? = Fizikai Szemle 66. 2016. okt. 10. sz. pp. 327-330. Fizika, csillagászat, kozmológia, Univerzum, Világegyetem, mindent leíró elmélet, filozófia, okság elve, ok-okozat, visszafelé ható okok, párhuzamos univerzumok, párhuzamos világok, párhuzamos világegyetemek. [TIM.]

  RADNAI Gyula: Centenáriumi megemlékezések 2016. 4. Jogot is végzett mérnök, mérnökből lett atomfizikus, fizikusból lett tudós tanár - Simonyi Károly. In memoriam. = Fizikai Szemle 66. 2016. nov. 11. sz. pp. 378-381. Fizika, csillagászat, radarcsillagászat, radar, holdradar, Hold, radarkísérlet, a Hold megradarozása, Bay Zoltán, Egyesült Izzó, BME, Budapesti Műszaki Egyetem, radarkutatás, műszerfejlesztés, műszertechnika. [TIM.]

Marx György születésének 90. évfordulója. = Fizikai Szemle 66. 2016. dec. 12. sz. belső borító. Fizika, fizikatörténet, részecske, neutrínó asztrofizika, neutrínófizika, galaxis, emléktábla. [TIM.]

  GESZTI Tamás: Galileiről, fél évszázaddal Koestler után. = Fizikai Szemle 66. 2016. dec. 12. sz. p. 431. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, Arthur Koestler, könyv, Newton, Giordano Bruno, Marx György. [TIM.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Baade ablaka. Utazás a galaxis középpontja felé. Pillantás az égre. = A Földgömb 34. 2016. jan-febr. 300. sz. pp. 4-5. "Először is le kell szögezni egy sajnálatos tényt: a természet úgy rendelkezett, hogy a Naprendszertől 27 000 fényévnyi távolságra fekvő galaktikus centrumot, vagyis a Tejút középpontját nem pillanthatja meg az ember a Földről. Ennek oka galaxisunk felépítésében rejlik. [...] A felvételen, amit Francsics László készített 70 cm tükörátmérőjű robottávcsővel Ausztráliából, a déli félteke alól, az NGC 6520 jelű csillaghalmaz a Barnard 86 jelű porfelhőfoszlány szomszédságában látható Baade-ablakának peremén. ..." Fejezetcímek: Láthatatlan, de érzékelhető.; Rés a falban. [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A gyűrűs bolygó. A sárga csillagtól a rejtélyes, hatszögű viharig. Pillantás az égre. = A Földgömb 34. 2016. márc. 301. sz. pp. 4-5. "A Földről szabad szemmel jól látható Naptól legtávolabb keringő bolygó csupán egy közepesen fényes, sárga, kiterjedés nélküli csillag a Kígyótartó csillagképben.
Ám távcsöves megpillantása az egyik legnagyobb Első Csillagászati Élményt jelenti - ha ugyan nem a legnagyobbat. Az amatőr csillagászat legmélyebb lényege érthető meg e beavató eseményen keresztül: a kozmosz személyes felismerése és megtapasztalása, amit egyszerűen így foglalhatunk össze: és tényleg ott van! [...] A felvételt Papp András készítette, Éder Iván közreműködésével, Namíbiából, 40 cm tükörátmérőjű Dobson-távcsővel, 9 méteres(!) fókusztávolsággal. ..." Fejezetcímek: Szaturnusz-tények.; A gyűrű.; Óriás viharfelhő. [HAI.]

  FRANCSICS László: Az ágasvári észlelőrét. A magyar amatőr asztrofotográfia bölcsője. Fel a fejjel! = A Földgömb 34. 2016. márc. 301. sz. pp. 12-15. "A Mátrában túrázók talán ismerik a Mátraszentistvánról Ágasvár felé tartó ösvényen - ami nem mellesleg az Országos Kéktúra egy szakasza is egyben - azt a sziklaormot, amire a következő feliratot vésték: "Newton hitétől mentsen meg az Isten!". A tömör fohászt sokan sokféleképpen értelmezhetik, mindenesetre a köznyelv az egyszeri sziklára ráakasztotta a Newton nevet. De nem ez az egyetlen csillagászati vonatkozású elnevezés a környéken. Az észak felé eső Nagybátonyra vezető gyalogút melletti irtás az amatőr csillagászok körében a jól ismert Foton-rét, de a túrázók népszerű állomása, az Ágasvári Turistaház tisztásának is van csillagászati kapcsolata: ez az úgynevezett Észlelőrét. [...]
Képaláírások: Kiss Péter hosszú záridős éjszakai felvétele egy ágasvári távcsöves észlelésről. Az előtérben a távcsöveikkel ügyködő amatőr csillagászok halvány lámpáinak fénye, fent a Föld forgása miatt elmozdulni látszó csillagok rajzolnak fénylő csíkokat a képre.; Két expozíció között Éder Iván állítja be 20 cm-es asztrográfját az ágasvári réten. A teljes élményhez sokak számára - az elejétől a végéig áttávcsövezett éjszaka után - hozzátartozik a sátorban, vagy a szabad ég alatt való alvás is (jobbra).; A Magyar Csillagászati Egyesület 40 cm-es távcsöve az ágasvári réten. A távcső vizuális észlelésre, nem pedig fotózásra szolgál, azonban sokszor nézelődnek vele a hosszú záridős felvételek elkészülte közben várakozó asztrofotósok is. Fejezetcímek: Az ideális rét.; Elzártan, elhivatottan. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Szigetek a ködtengerben. Föld és ég. = A Földgömb 34. 2016. márc. 301. sz. pp. 16-17. "A napnyugta időpontjában érkeztem meg a Szent György-hegy északi részén fekvő, elhagyatott bazaltbánya melletti parkolóba, de a jelenségből nem láttam semmit - lévén, hogy a fotózásom célja éppen a köd volt, ami mindent eltakart. Még szürkületben akartam felmászni a 415 méteres magasságban található kilátópontra, ami - számításom szerint - kiemelkedett a Tapolcaimedencét borító, vastag felhőpárnából. Felfelé haladva az inverzió hatása szinte tapintható volt; a nyirkos hideget magam mögött hagyva, a bazaltorgonák árnyékában már 6-8 Celsius-fokkal magasabb, kellemes hőmérséklet fogadott. A világ számos szegletét megjártam már, de azt a csodát, amit a felhők felett találtam, semmi máshoz nem tudom hasonlítani.
Az éjszaka számomra leglátványosabb időszakában, a csillagászati szürkület végén, a horizont felett már feltűntek a téli konstellációk - élükön a kelő ikrekkel és Orionnal -, de az ég kékjéből is maradt még egy szolid tónus. A panoráma tájképi részében a ködtakarón átszűrődő települések - Gyulakeszitől, Kisapátin keresztül Badacsonytördemicig - fényei ötvöződtek a tanúhegyek markánsan kirajzolódó sziluettjével." Ez a képaláírás teljes szövege. [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Sarló-köd. Vörös óriás után, szupernóva előtt. Pillantás az égre. = A Földgömb 34. 2016. ápr. 302. sz. pp. 4-5. "A Hattyú csillagképben járunk, ami az elközelgő nyári égbolt egyik csillagászati értelemben vett leggazdagabb területe. Nem ok nélkül. A Tejútnak, vagyis galaxisotthonunknak hazánkból látható egyik legfeltűnőbb és az északi féltekéről az egyik legtöbbet vizsgált része valójában galaxisunk egyik spirálkarjának speciális vetülete. A Hattyú, latin nevén Cygnus csillagkép felé tekintve saját spirálkarunkba látunk bele, annak csillagsokaságával nézünk farkasszemet. Galaxisunk e részlete telis-tele van izgalmas csillagokkal és a csillagközi anyag, azaz a kozmikus gáz és porfelhők csodálatos formavilágú képződményeivel.
És ami igazán izgalmas: a csillagközi anyag alakzatai és a csillagok - többnyire az igen óriásiak - között gyakran szoros összefüggés áll fenn! [...] A felvételt Éder Iván készítette Ágasvárról, 30 cm tükörátmérőjű, newton-távcsövel, CCD-kamerával és a kozmikus ionizált gázködök sugárzására optimalizált speciális szűrőkkel. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Egy csillaghalmaz szülőhelye. Messier 8, a Lagúna-köd. Pillantás az égre. = A Földgömb 34. 2016. máj. 303. sz. pp. 4-6. "Kora nyáron a Kígyó és Nyilas csillagképekben, vagyis a Tejút centrumának irányában a bolygónkról látható égbolt egyik leggazdagabb területét pillanthatjuk meg. Csillaghalmazok, gömbhalmazok, sötét porfelhők és fénylő csillagkeletkezési régiók egész hada fedezhető fel itt, amatőr csillagászként kisebb távcsővel pásztázva pedig lépten-nyomon jól ismert mélyégobjektumok egész sorába botlunk. Nem is csoda, hiszen galaxisunk Sagittarius nevű, a centrumhoz közel eső spirálkarjában járunk.
A régió csillagközi felhőkomplexumai közül minden bizonnyal a legösszetettebb és az egyik leglátványosabb a Messier katalógusának 8. sorszámát viselő Lagúna-köd, a Tejút egy olyan izgalmas részlete, ami a gömbhalmazokat leszámítva önmagában hordozza a különböző mélyégobjektum-típusok legtöbbjét. Sőt, ha kellőképpen elmélyedünk a kiterjedt ködösség fotografikusan megörökített részleteiben, szokatlan világokra bukkanhatunk itt, ezen a tőlünk nagyságrendileg 4000-5000 fényévre eső, kozmikus helyen. [...] A nemzetközi díjas felvételt Papp András készítette 20 cm tükörátmérőjű Newton-asztrográfra szerelt Canon EOS 5500 fényképezőgéppel Namíbiából, a déli félteke égboltja alól. ..." Fejezetcímek: Nagy elődök fejtörője.; Kozmikus üregrendszerben. [HAI.]

  FRANCSICS László - LANDY-GYEBNÁR Mónika: Pollenkoszorú a Nap körül. Amikor az égitestek fénye a bioszférával találkozik. Fel a fejjel! = A Földgömb 34. 2016. máj. 303. sz. pp. 6-7. "Észre sem vesszük, de itt van körülöttünk. Felhőként és szélként érzékeljük légkörünket, az alkonyi égbolt kékjében pillanthatjuk meg az éltető oxigént és a védelmező ózont. Azon kivételektől eltekintve, amikor időjárási viszontagságok nagy bajt okoznak, általában élvezzük az atmoszféra előnyeit. Nem így a csillagászok! Nagyon kevés szakma létezik, amely ennyit küzd a légkör támasztotta nehézségekkel. A légkör lerontja még a csillagászok legkifinomultabb műszereinek képét is, a tudományos mérésekhez elengedhetetlen hullámhosszúságú fénysugarakat nyel el, és amelyeket átenged, azokat is részben legyengíti, részben pedig szétszórja.
Ez utóbbi magyarázata, hogy a légkör nem teljesen tiszta. Elképzelni is nehéz, mi minden száll a levegővel együtt, akár a közvetlen környezetünkben is: páracseppek és jégkristályok, mikroszkopikus szemcséjű por, korom - és hogy a bioszféra se maradjon ki, például virágpor. [...] A felvételt Schmall Rafael készítette február 11-én, amikor a déli-délnyugati megyékben, így a Zselici Csillagparkban is megfelelő időjárási körülmények uralkodtak a pollenkoszorú kialakulásához. ..." Fejezetcímek: Légköri akadály.; Szelek szárnyán. [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A nagy spirál. Az Örvényköd csodálatos szerkezete. Pillantás az égre. = A Földgömb 34. 2016. jún-júl. 304. sz. pp. 4-6. "1842-ben járunk, amikor Lord Rosse, egy yorkshire-i származású, Írországban élő gróf és csillagász távcsövet tervez. Nem is akármilyet. Úgy döntött ugyanis, hogy a világ legnagyobb teleszkópját építi meg birtokán. Pontosan tudta, hogy a nagyobb apertúra több fényt gyűjt össze, így a tudomány számára eleddig láthatatlanságba burkolózó világokra bukkanhat. ..." Képfeliratok: William Parsons rajza az M51 "Örvény-köd"-ről 1845 áprilisából, mely elsőként ábrázolja a spirális szerkezetet.; A felvételt Szitkay Gábor készítette óriási, 40 cm tükörátmérőjű távcsövével, a magyar asztrofotósok Leviatánjával Nyúlról, több éjszakán át tartó heroikus munkával.
A 26 órányi nyersanyag feldolgozásában Éder Iván és Koch Barnabás vett részt. A rendkívül részletes felvétel előterében a Tejút néhány csillaga, a háttérben pedig még távolabbi galaxisok láthatóak. Fejezetcímek: Észlelés, felfedezés, részsiker.; Spirálkarok nyomában.; Örök spirál.; Óriás tükrök a birtokon. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Tűhegyes csillagok. Föld és ég. = A Földgömb 34. 2016. jún-júl. 304. sz. pp. 10-11. "Igaz ugyan, hogy a településekről származó fényszennyezés miatt a Balaton-felvidék csak korlátozottan alkalmas asztrofotózásra, ám márciusban, egy hidegfront által kitisztított légköri helyzetben mégis csodálatosan ragyogó égboltot találtam e beépített területen.
A Kálimedence kapujában emelkedő Hegyestű merészen égbe törő bazalttömege felett a Betelgeuse-Procyon-Szíriusz csillagokból álló Nagy Téli Háromszög tagjai szikráztak a kora tavaszi éjszakában. Az egykori kőbánya északi előteréből szemlélve - a horizont fényeként - csak Révfülöp halvány kontrasztként sejlő közvilágítása mutatkozott déli irányban. A téli Tejút íve az idő előrehaladtával egyre nyugatabbra tartott, míg az ég túloldalán a tavaszi konstellációk kerültek egyre magasabbra. A látóhatár közelében levő égitestek közül a Szíriusz - a légköroptikai hatásoknak köszönhetően - mintha sziporkázott volna." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A "zárt" csillag. A Cygnus X-1 nyomában. Pillantás az égre. = A Földgömb 34. 2016. aug. 305. sz. pp. 4-6. "Már a 18. században is rendelkezésre álltak azok a kozmoszt leíró elméletek - például Newton törvényei melyek alapján a csillagászok egy olyan égitestet is el tudtak képzelni, amelynek felszínén akkora a nehézségi erő - és ebből adódóan a szökési sebesség hogy még maga a fény sem szabadulhat el róla! John Mitchell, korabeli angol csillagász szerint a fizikai elméletek alapján egy ilyen "zárt" csillag sugara 486- szorosa lenne a Napénak, tömege pedig annak 120 milliószorosa. Az eszmefuttatást azzal a megjegyzéssel hozta nyilvánosságra, hogy a kozmoszban ilyen égitestek nem létezhetnek.
A valóság viszont az, hogy bár épp ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezők tényleg nem fordulhatnak elő, hasonlóak viszont igen... [...] A felvételt Éder Iván készítette 30 cm tükörátmérőjű távcsövével, CCD kamerával és a csillagködök fényére optimalizált, speciális szűrökkel hazánk ege alól. A kép bal oldalán a Tulipán-köd vörös kavalkádja tűnik fel, tőle jobbra a kis méretű, kékeszöld ív a Cygnus X-1 keltette lökéshullám fénye. ..." Fejezetcímek: Lövészárokból a csillagokig.; Felfedező műholdak.; Meghökkentő és titokzatos.; Mi látható mindebből? [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Űrállomás a Dolomitokban. Föld és ég. = A Földgömb 34. 2016. aug. 305. sz. pp. 8-9. "A cím láttán arra gondolhatnánk, hogy az Alpok déli hegycsoportjában egy modern űrkomplexum épült. E futurisztikus elképzelést azonban valóra válthatjuk, ha az immár közel két évtizedes múltra visszatekintő Nemzetközi Űrállomás átvonulását megfigyeljük a Dolomitok sziklái felett. Olaszországban, a 2239 méter magasan fekvő Pordói-hágóban álló kis kápolna hátterében egy augusztusi éjszakán sikerült megörökíteni a mesterséges égitest útját. A fénykép hét expozícióból álló sorozatfelvétel eredménye: az űreszköz folytonos íve az egyes képek fényképezőgépre mentése miatt szakad meg több alkalommal.
A háttérben a Dolomitok népszerű kirándulóhelyét, a Sella-csoport lépcsőzetes, fennsíkokban tetőző, csipkés sziluettjét látjuk, fölötte a Göncölszekér- és a Cassiopeia-konstellációkat fedezhetjük fel. A képen az alkalmazott hosszú záridő miatt a csillagok a Sarkcsillag körül rövid, koncentrikus íveket írnak le." [HAI.]

  FRANCSICS László - LANDY-GYEBNÁR Mónika: A Nap-analemma. Központi csillagunk éves járása, egyetlen fotón. Fel a fejjel! = A Földgömb 34. 2016. aug. 305. sz. pp. 10-12. "E Nap-analemmát Soponyai György örökítette meg munkahelye közeléből, a Duna budai partjáról, egy éven át tartó munkával. A felvételbe a Nap járása mellé a Rákóczi híd, a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája építményegyüttesét komponálta. Minden alkalmas napon két fotót készített: elsőként egy nagyon alulexponáltat, amelyen pusztán a Nap kicsiny korongja látszik, majd egy normál felvételt, ahol már a tájelemek is megjelentek.
Összesen 34 ilyen fotópáros segítségével született meg az égi nyolcas. A kompozíciót végül hosszas várakozás és égboltlesés után november végén észak felől besodródó felhő megörökítésével tette teljessé. ..." Fejezetcímek: Nyolcas születik.; Kihívás egész évre. [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Az Írisz-köd. A galaktikus barnaövezetben. Pillantás az égre. = A Földgömb 34. 2016. szept. 306. sz. pp. 4-6. "Fényszennyezés nélküli helyen, egy holdfénytől mentes kora őszi éjszakán megpillanthatjuk az északi féltekéről látható Tejút legjavát. Délen a Sagittarius csillagkép irányában épp a horizont alá bukik a galaktikus centrum. Ha felfelé emeljük tekintetünket, a zenit közelében fényes sávként tündököl a Tejút Cygnus, vagyis Hattyú csillagképbéli szakasza, azaz saját spirálkarunk látványa. De nem kell néhány óránál több, és Földünk forgása következtében az égbolt kupolájának csúcsán a Hattyú helyét átveszik a Cassiopeia, Cepheus és Perseus csillagképek.
Az ősz hősei, amik a Tejút csillagokból álló, lapos korongjának Földtől kifelé eső szeletét rejtik szemünk elől. [...] A felvételt Bagi László készítette 20 centiméter tükörátmérőjű Newton asztrográfjával Öcsödről és Ágasvárról több éjszakán át tartó munkával, 15 órányi összexpozíciós idővel. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Messze, hol az ég a Földet éri. Föld és ég. = A Földgömb 34. 2016. szept. 306. sz. pp. 7-8. "Első nemzeti parkunkban, a Hortobágyon, a természeti és kulturális értékeken felül még az égbolt épségét-szépségét is védik. Ezért csatlakozott a terület 2011-ben a Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság kezdeményezéséhez, létrehozva a Csillagoségbolt-parkot. A környezetvédelem sajátos küldetése lett itt az éjszakai tájkép védelme: a városok fényszennyezésétől távoli vidéken csillagok ezreinek sokasága fénylik fel az éggömbben. Július elején ritka légköri jelenség fogadott a közelmúltban helyreállított négygémű kút kulisszája felett, a mezoszférában található éjszakai világító felhők jelentek meg hétköznapi fátyol- és rétegfelhőzet mellett, amelyek a képen a gémek alatt és a legfelső állású gém előtt láthatók fehéres színben.
E jelenség csak szürkületkor mutatkozik, amikor a Nap 6-16 fokkal tartózkodik a horizont alatt. A felvételen a jobb felső sarokban a Cassiopeia-konstelláció tagjait, míg a tetején a Sarkcsillagot láthatjuk. A horizont egyetlen, távoli mesterséges fényforrása Tiszaújváros irányát jelzi." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A Triangulumgalaxis. Ameddig a szem ellát... Pillantás az égre. = A Földgömb 34. 2016. okt. 307. sz. pp. 4-7. "Csillagászati bemutató alkalmával, amikor a sok érdeklődő tekintet az általában igen tiszteletreméltó megjelenésű csillagászati távcsőre mered, gyakran hangzik el a laikus, ám jogos kérdés: milyen messzire lehet vele látni? [...] Feltóti Péter felvételén a Triangulum-galaxis belső vidékeit, kozmikus porban és vöröslő csillagkeletkezési régiókban gazdag spirálkarjait látjuk. A fotót 20 centiméter tükörátmérőjű, Newton asztrográfjával Ludányhalásziból és Pilisszentlélekről, több éjszakán át tartó munkával, 6 és fél órányi összexpozíciós idővel készítette. ..." Fejezetcímek: A fénylő messzeségben.; Még épp látható.; Villanások a távolból. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Vöröslő horizont. Föld és ég. = A Földgömb 34. 2016. okt. 307. sz. pp. 10-11. "A Szent István-nap éjszakáját vöröslő földi és égi látványosságok kísérték a királynék városában. A hazánkban 1927 óta rendszeresen megrendezett tűzijátékok hagyományát a főváros után számos vidéki település, többek között Veszprém is átvette. A Vár épületeinek klasszikus látképéből a kivilágított Tűztorony emelkedett ki, amely eredeti, tűzvédelmi célját ez alkalommal szimbolikusan is teljesítette. A pirotechnika alkalmazásából fakadó füst az est folyamán narancsos színű városi fényekkel vegyült - így a táj összhatása egészen szürreálisnak mutatkozott. Az égen, a kép bal felső sarkában, az Antares és a Mars együttállását csodálhattuk, amelyek közel 3°-ra helyezkedtek el egymástól a felvétel készítésének idején.
Az előbbi - mint a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga - vöröses színű szuperóriásként fénylett az égen, a Mars "riválisaként". Az utóbbi bolygó, a magyar népnyelv "Vérszemű csillaga", az égi objektumok közötti feltűnő színével vonta magára a figyelmet." [HAI.]

  FRANCSICS László - LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hold-analemma. A "hónap" képe. Fel a fejjel! = A Földgömb 34. 2016. okt. 307. sz. pp. 12-14. "A Hold-analemma, vagyis kísérőnk égi mozgásának egy teljes periódusát bemutató felvétel a szó szoros értelmében egy hónapot ábrázol. A látottakhoz azonban pontosabban meg kell értenünk a hónap fogalmát! A magyar nyelvben a hónap és a hold kifejezés is a hó szóból ered, amely uráli nyelvi örökségünk, eredeti jelentése nem tisztázott, azonban bizonyosan nem azonos a téli fehér csapadék mai megnevezésével. [...]
A Hold-analemmát Soponyai György örökítette meg munkahelye közeléből, Lágymányosról, a Duna jobb partjáról. Az égitest mozgását ábrázoló fotó 2014. március 15. és 2014. április 15. között, 24 óra 50 perc 48 másodpercenként készült képek feldolgozásából született. ..." Fejezetcímek: Hónapról hónapra.; Trükkös kihívás. [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Elefántormány ananásszal. Csillagkeletkezés láncreakcióban. Pillantás az égre. = A Földgömb 34. 2016. nov. 308. sz. pp. 4-6. "Különös kozmikusköd-alakzatot kaphatunk távcsővégre a Cepheusz csillagkép irányában, az őszi Tejút fejünk fölé magasodó szakaszán. Igazi fotóscsemege az égbolt e részlete, hisz - bár távcsőbe tekintve csupán a terület fényesebb csillagait vehetjük észre - az asztrofotográfia eszközével könnyedén feltárul a csillagközi anyag összetett szerkezete. [...] Tobler Zoltán felvételén, melyet 25 cm tükörátmérőjű asztrográfjával Ágasvárról, a Mátrából készített, a fényes HD 206267 csillag és társai láthatóak, melyek sugárzása a tőlük balra elhelyezkedő gáz és por alakzat kialakulásáért is felelős. ..." Fejezetcímek: Mit látunk?; Miből lesz az elefántormány?; Összeomlás, láncreakció. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Nagy szivárványkarika. Föld és ég. = A Földgömb 34. 2016. nov. 308. sz. pp. 10-11. "A légköroptika múltjában kalandozva se szeri, se száma a naphaló festői leírásának, amelyet említettek már "szokatlanul nagy Nap-udvarként", "szivárványkarikaként" vagy "teljes Nap-gyűrűként" is. Egy 17. századi feljegyzés szerint "Sarlós Boldogaszszony napján reggel 9 órakor a Nap körül szivárványszerű gyűrűt észleltek, amely a Napot messziről övezte". A 22 fokos sugarú hajó a magas troposzférában képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok segítségével alakul ki, amelyeken fénytörés játszódik le. A Naphoz kapcsolódó halók viszonylag gyakoriak; az elnevezésük is a napisten görög eredetére, Hélioszra utal. Szabályos körként viszont évente legfeljebb csak néhány alkalommal figyelhető meg.
A felvétel a veszprémi mormon gyülekezeti ház felett kialakult halót mutatja, amely idén augusztus 20-án néhány percig látszódott. A kép a kompozíció kedvéért a szabad szemes élménynél némileg kontrasztosabban ábrázolja a jelenséget." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: A Küllő. A nem egészen spirális galaxis. = A Földgömb 34. 2016. dec. 309. sz. pp. 4-6. "7 milliárd évvel az ősrobbanás után és majd’ ugyanennyivel a mi létünket megelőzően a spirálgalaxisok uralták az univerzum terét. A távcsővel belátható kozmoszban a 100-200 milliárd csillagváros többsége magára öltötte a jellegzetes, spirális mintát. Ám a galaxisok egy része további átalakuláson ment keresztül, mire elnyerte ma látható alakját. [...] A felvételt Francsics László készítette óriási, 50 és 70 cm tükörátmérőjű robottávcsövekkel Ausztráliából az NGC1365 jelű égitestről, melyet a csillagászok csak "Nagy Küllős Spirálgalaxisnak" neveznek. A küllős spirális csillagvárosok egyik legimpozánsabb képviselője közel kétszer akkora, mint a Tejút, spirálkarjai 200000 fényév hosszan nyúlnak el. ..."
Fejezetcímek: Régmúltba tekintés.; A galaxisfejlődés rajzolata.; Küllős a közelben.; Küllőkeletkezés. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Szent András csillagívei. Föld és ég. = A Földgömb 34. 2016. dec. 309. sz. pp. 10-11. "A Balaton-felvidék és a Bakony között fekvő Dörögdi-medence egyik rejtett csodája a Taliándörögd település északi határában emelkedő Szent András-templomrom. A míves, román stílusú épület története közvetlenül a 13. századig nyúlik vissza, de a hajó nyugati részében Árpád-kori előzményeket is felleltek. A már messziről észrevehető romot a közelében található, magányos fával együtt e hűvös, őszi éjszakán erős holdfény derítette meg. Az alkalmazott 1 órás expozíció alatt a csillagok koncentrikus köröket írtak le a Sarkcsillag körül, mintegy szimbolizálva az idő körforgását is. A 10 mm-es halszemoptika leképzése ad további teret a kompozíciónak, amelyet egy időközben a látómezőn áthaladó repülőgép íve zár le felülről." [HAI.]

  FRANCSICS László - LANDY-GYEBNÁR Mónika: Felhőoceán vilagitótoronnyal. A csillagok és a kékes a hidegpárna felett. Fel a fejjel! = A Földgömb 34. 2016. dec. 309. sz. pp. 10-11. "...Logikus lenne, hogy a csillagos ég szerelmesei a sok-sok sötét órával kecsegtető tél kedvelői közé tartozzanak - ám hazánk időjárása a téli hónapok során gyakran teszi lehetetlenné a hosszú éjszakák kihasználását... [...] Szémár Ferenc 2015. december 15-én este látogatta meg a Galya-tetőt, ahonnan kelet felé fordította a fényképezőgépét, hogy a ködpaplanból felkelő Orion csillagképet a Kékes-tető ködből szintén kibukkanó csúcsának szomszédságában örökítse meg. Az észak felől hazánk fölé nyúlt fátyolfelhők szűrték és tették sejtelmesen színessé a csillagok fényét, köztük az Orion vállát jelző fényes, vörös óriáscsillagét, a Betelgeuse-ét.
Ha magunk is szeretnénk hasonló látványban gyönyörködni, december elején már este hétkor megtehetjük, ugyanis ekkor kel fel a sokak által kedvelt téli csillagkép. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Elkészült a fúziós reaktor? = Galaktika 37. 2016. jan. 310. sz. pp. 22-24. "Az utóbbi évtizedek legnagyobb energetikai áttörésével kecsegtet egy Németországból érkezett hír, amely szerint üzemkész a világ első fúziós reaktora. Valóban itt kopogtat az energetikai aranykor? [...] A tudósok sokáig azt feltételezték, hogy a Nap közönséges égésből nyeri az energiáját, és az ebből eredő fényt és hőt sugározza szét. A 19. században kezdték a tudósok vitatni ezt. Lord Kelvin számításai szerint gravitációs összehúzódásból is eredhetne a kisugárzott energia, azonban ez a folyamat néhány millió év alatt véget is érne. Azután jött Einstein, és híres képlete, az E = mc2. Eszerint az anyag kicsiny mennyisége is óriási energiává alakítható át.
1919-ben Henry Russell amerikai csillagász leírta azt a fizikai folyamatot, melynek során a Nap hidrogénatomjai egyesülnek, ennek során hélium-atommagok és óriási energia keletkezik. Innen a név, magfúzió. Az elméletet 1920-ban Francis Aston csillagász mérései erősítették meg. 1939-ben Hans Bethe, a pár éve elhunyt Nobel-díjas német fizikus részletes matematikai levezetéssel leírta, hogyan lehetne a folyamatot a Földön is megvalósítani és fúziós reaktort létrehozni. ..." [HAI.]

Nem Ciolkovszkij az ürrepülés atyja? = Galaktika 37. 2016. febr. 311. sz. p. 54. "Az eddig ismertnél sokkal hamarabb, 40 évvel Ciolkovszkij előtt már leírták a rakétával indított űrutazás tervét. Robert Godwin űrkutatás-történész szerint William Leitch presbiteriánus lelkész, a kingstoni Queen’s Egyetem ötödik igazgatója már 1861-ben részletesen felvázolta, hogyan érhető el a világűr rakéta segítségével. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: A Föld halála. = Galaktika 37. 2016. márc. 312. sz. pp. 20-22. "...Az igazi vég azonban kb. 5 milliárd év múlva várható. Ekkorra fogy el a Napból a hidrogén, és egy igazi apokalipszis követi: a jelenlegi méretének százszorosára növekszik. A Napból vörös óriás lesz. A Földről annyi lesz látható, hogy a Nap horizonttól horizontig lángba borítja az eget. [...] Ha éjszaka egy távcsővel felnézünk az égre, megpillanthatjuk az Androméda-galaxist. A jövőnket. A Tejútnak a testvére, amely galaktikus léptékkel nézve kellemetlenül közel van. Az Androméda-galaxis a Tejút felé tart, és sajnos össze fogunk ütközni. Nem kell kapkodva csomagolni, addig még van 4-5 milliárd év. De a találkozás nem lesz barátságos. ... " [HAI.]

ALMÁR Iván: Technikai civilizáció nyomai egy távoli csillag körül? = Galaktika 37. 2016. márc. 312. sz. pp. 78-80. "Tavaly októberben jelent meg a Monthly Notices angol csillagászati szaklapban egy sokszerzős részletes tanulmány (a szerzők között jó néhány magyar csillagász is szerepel) a KIC 8462852 jelű távoli csillag különleges fényváltozásairól. A csillagot - sokezernyi társával együtt - a Kepler űrtávcső figyelte folyamatosan 2009 és 2013 között. A gigantikus mennyiségű fényességadat feldolgozását szakemberek irányításával amatőrök végezték. (A cikk első szerzője Tabetha Boyajian csillagász a Yale egyetemről, ezért a csillagot nem hivatalosan "Tabby csillaga" néven is emlegetik.)
A szerzők minden elképzelhető természetes magyarázattal megpróbálkoztak, hogy értelmezzék a csillag különleges viselkedését, de gyakorlatilag eredménytelenül. Alig egy hónappal később Jason Wright a Pennsylvania Egyetemről felvetette, hogy a csillag körül keringő mesterséges megaszerkezetek (Dyson-szféra-darabok?) okozhatják a jelenséget. ..." [HAI.]

LUKÁCS Barbara: Helló Gagarin! Űrkiállítás, virtuális valóság, kulisszatitkok. = Galaktika 37. 2016. márc. 312. sz. p. 103. "Január 15-től március végéig lehet megtekinteni a Millenárison helyet kapó Gateway to Space kiállítást. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: Rejtélyes távoli rádióvillanások. = Galaktika 37. 2016. ápr. 313. sz. pp. 58-59. "Csillagászok viszonylag ritkán fedeznek fel korábban teljesen ismeretlen, új jelenségtípusokat az égen. Talán több évtizeden belül egyet. A "gyors rádiókitörések" (angolul Fast Radio Bursts - FRB) felfedezése esetében viszont erről van szó. A ma működő legnagyobb rádiótávcsövekkel, illetve összekapcsolt rádiótávcső-rendszerekkel már lehetséges villanásszerű rádiózajok kiszűrése az égbolt kozmikus rádiósugárzásából, sőt ilyen jelenségek visszamenőleg is kikereshetők a korábban rögzített felvételanyagból. ..." [HAI.]

CSORDÁS Attila: Bob Marlely az űrben? = Galaktika 37. 2016. máj. 314. sz. pp. 59-61. "Jon Lomberg minden tekintetben fantasztikus képeket festett és készített a galaxisról és más csillagászati Objektumokról, hosszú évekig volt Carl Sagan művészeti munkatársa. Együtt dolgoztak pl. a Kapcsolat című filmen, de a világűrbe is küldtek üzenetet földönkívülieknek a Voyager űrszondán. A művész legújabb kezdeményezése, a One Earth Message keretében újabb üzenetet küldene, ennek kapcsán beszélgettünk a szerzővel. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Mi van a sötétben? = Galaktika 37. 2016. jún. 315. sz. pp. 32-34. "...Minél távolabb néztünk a sötétben, annál több új dolgot fedeztünk fel: a fekete lyukakat, galaxisok százmilliárdjait, az univerzum struktúráját, a sötét anyagot. De új távcsöveink révén újra fellendült a közelebbi térségek vizsgálata, és meglepő dolgokat fedeztünk fel újra a sötétben. Itt a szomszédunkban. Az utóbbi évek legizgalmasabb kutatása az volt: találhatunk-e más csillagok körül bolygókat. A Kepler-űrtávcső a Discovery-program keretében pontosan azért épült, hogy fedési módszerrel exobolygók után kutasson. Az égbolt egy előre kiválasztott területét figyeli a Hattyú és a Lant csillagképek határán. Mintegy 170 ezer, 9-15 magnitúdós csillag fényességét méri elképesztő, 0,00001 magnitúdós pontossággal.
A távcső így észleli a fénycsökkenést, amikor egy bolygó elhalad a csillaga előtt. A programot 3,5 évre tervezték, de a távcső még mindig működik. Már több mint kétezer olyan bolygót fedeztek fel, amelyek más csillagok körül keringenek. Először csak gázóriásokat találtak. De eljött a Föld- típusú bolygók felfedezésének kora. A média kiemelten foglalkozott minden egyes szuper- föld megtalálásával. Egyes kutatók úgy sejtik, minden eddiginél közelebbi, Föld-szerű bolygót találtak. Mindössze 16 fényévre található a Naptól a Gliese 832. Ez a vörös törpe feleakkora, mint a Nap, és már találtunk körülötte két bolygót. ..." [HAI.]

Nemo-pont. = Galaktika 37. 2016. júl. 316. sz. p. 30. "Tökéletes cím lenne egy könyvnek vagy filmnek a Nemo-pont, pedig egy nagyon is valóságos hely. Pontos földrajzi koordinátákkal megadható: déli szélesség 48° 52’ 36", nyugati hosszúság 123° 23’ 36". De nem a rejtelmes szigetet találjuk a koordináták alatt, nem is egy tengeralattjárókkal kapcsolatos helyet. A Nemo-pont a világ legnagyobb űrhajótemetője. Valójában nem is egy pontról van szó, hanem egy hatalmas területről a Csendes-óceán déli részén. Ennek közepe a Nemo-pont. [...] Eddig 263 űreszköz nyugszik itt, többek között a MIR űrállomás. ..." [HAI.]

MANT-diákpályázat a Galaktika támogatásával. = Galaktika 37. 2016. júl. 316. sz. p. 76. "A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) a Galaktika és az Űrvilág támogatásával az ENSZ Világűrhét alkalmából diákpályázatot hirdetett, melynek témaköre a következő volt: "A Marson messze túl". [...] A MANT 2016. május 21-én rendezte meg a Felfedezők Napját a Millenárison, ahol a diákpályázat eredményét is kihirdették. Kiadónk képviseletében főszerkesztőnk, Burger István adta át a nyereményeket. A következő írás a Magyar Asztronautikai Társaság által, a 2015/2016-os tanévre "A Marson messze túl" címmel meghirdetett diákpályázat első helyezett alkotása a 15-18 éves korcsoportban, csapat kategóriában. Az alkotók: Világos Blanka, Nedved Csilla és Pollák Edina, felkészítő tanáruk: Horvai Ferenc volt." [HAI.]

VILÁGOS Blanka - NEDVED Csilla - POLLÁK Edina: Kozmikus krónikák. = Galaktika 37. 2016. júl. 316. sz. p. 77-83. S. S. története (p. 77-79.).; Plútó elmélkedései a világról (p. 79-80.).; Phi élete, avagy egy üstököskutató űrszonda gondolatai (p. 80-83.). [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: A Nap belsejében. = Galaktika 37. 2016. aug. 317. sz. pp. 20-22. "Ma már mindenki tudja, hogy a fény alig több mint nyolc perc alatt ér el a Földre, és borítja éltető fénybe bolygónkat. De ez a fotonáradat pontosan hol, hogyan és mikor született? A válasz sokkal meglepőbb, mint korábban hittük. ..." [HAI.] (x): Nyár az űrben. Ha fizikailag nem is, gondolatban feltétlenül. = Galaktika 37. 2016. aug. 317. sz. p. 76. "Huszonkettedszer rendezte meg a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT, www.mant.hu) elsősorban középiskolásoknak szóló Űrtáborát. Az idei tábort július 3-9. között, Debrecenben tartottuk mintegy harminc fiatal részvételével. Többen közülük a MANT diákpályázatának győzteseiként vagy helyezettjeiként jöhettek el a táborba. Ugyanakkor a MANT kezdettől fogva küldetésének tekinti, hogy a határokon túl élő, tanuló fiatalok is eljöjjenek: idén ők három országból hatan voltak. ..." [HAI.]

BACSÁRDI László - MILÁNKOVICH Dorottya: Űrpaprikát a Nemzetközi Űrállomásra. = Galaktika 37. 2016. szept. 318. sz. p. 29. "Megalapításának 60. évfordulóját idén ünneplő civil szervezet, a MANT - együttműködve a fiatal űrszakembereket képviselő nemzetközi Space Generation Advisory Council (SGAC) szervezettel - 2015 után idén nyáron másodszor rendezte meg a MANT Űrakadémiát. A négynapos rendezvényen, amelynek egyik médiapartnere a Galaktika volt - 18-35 év közötti fiatalok vettek részt. Ebben az évben azt a feladatot kapták, hogy az Űrakadémia végére közösen tervezzenek meg egy kísérletet a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) fedélzetére. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Üzenet az űrbe. = Galaktika 37. 2016. okt. 319. sz. pp. 30-32. "Amióta ismerjük, milyen a világegyetem, azóta szeretnénk, tudni, van-e rajtunk kívül értelmes élet benne. Ha nem is tudunk odatelefonálni, néhány általános meghívót azért már küldtünk. [...] Lomberg legújabb ötlete sokkal életképesebb. Javaslatot nyújtott be a NASA-nak, amely a One Earth: New Horizons Message nevet viseli. 2015-ben a New Horizons szonda teljesítette küldetését, felderítette a Plútót. A szonda azonban száguld tovább, és jelenleg ez az ötödik eszköz, amely egyszer majd elhagyja a Naprendszert. Küldetése azonban nem ért véget, egy újabb feladatot találtak számára. 2019. január 1-jén megközelíti a 2014 MU69 jelzésű, Kuiper-övbeli objektumot. De utána véget ér küldetése. Lomberg javaslata: a szonda memóriájába utolsó parancsként töltsünk fel egy üzenetet, amelyet digitális formában visz tovább a végtelenbe. ..." [HAI.]

ZSOLDOS Endre: Proxima Centauri. = Galaktika 37. 2016. okt. 319. sz. pp. 56-58. "...A Naphoz legközelebb található az Alfa Centauri hármas rendszere, melynek egyik tagja, a Proxima Centauri a legközelebbi csillag, 4,24 fényévre tőlünk. Az Alfa Centauri A és B ennél kicsit messzebb található, 4,36 fényévre. A 2016. év egyik érdekes eredménye, hogy a Proxima Centauri körül egy Föld-típusú bolygó kering, ráadásul a csillag lakható zónájában (ahol a víz folyékony állapotban megtalálható). Az Alfa Centauri B esetében is gyanítanak legalább két bolygót, de ezek léte még nem egyértelműen igazolt. [...] Az Alfa Centauri, és természetesen a Proxima maga is többször előfordul elbeszélésekben, regényekben. Az egyik legelső Murray Leinster "Proxima Centauri" című novellája ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: A bolygókon túl. = Galaktika 37. 2016. nov. 320. sz. pp. 18-20. "Sokáig azt hittük, a Naprendszernek ott van a vége, ahol az utolsó bolygó kering. A Plútón túl már csak a szinte végtelen csillagközi tér választ el csillagszomszédjainktól. De az elmúlt évtizedek eredményei teljesen átrajzolták az általunk ismert képet..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Mi hiányzik az űrkutatáshoz? = Galaktika 37. 2016. dec. 321. sz. pp. 30-32. "...De valójában az űrkutatáshoz elsősorban nem technológia kell. A legfontosabb összetevők a pénz és a politikai akarat. A kettő nem választható el egymástól, napjainkban is az űrkutatás elsősorban az aktuális kormányzati politikától függ. Ez biztosítja a szükséges összegeket. Pénz ugyanis lenne rá, a valódi politikai akarat hiányzik. Nézzük napjaink legnagyobb űrkutatási célját, az emberes Mars-expedíciót. Az Egyesült Államokban már törvény kötelezi a NASA-t, 25 éven belül embert kell vinnie a Marsra. A gond az, hogy már 40 éve erről beszélünk. [...] Ezek után mennyi esélye lehet egy olyan csillagközi program finanszírozásának, amely nemhogy évtizedeken belül, de talán évszázadok múlva mutat fel eredményt?
Nemcsak a kormányzat ellenállásával kellene számolni, de az átlagemberek részéről sem kapna jelentős támogatást. Túl sok olyan nagy probléma van a világban (szegénység, éhezés, betegségek, ivóvíz hiánya, globális felmelegedés), amit meg kellene oldani, és amihez a pénz hiányzik. Most mégis úgy tűnik, túljuthatunk ezen a holtponton. A magántőke is megjelent az űrkutatásban, cégek alakultak űrtechnológiák, űrhajók fejlesztésére. El akarnak jutni az aszteroidákra, a Holdra, a Marsra. Most teszik az első lépéseket, de az elmúlt évek olyan látványos eredményeket hoztak, mint amilyenekre régóta várunk. Az űrkutatásban most olyan a helyzet, mint a repülésben a múlt század elején. Reménykedjünk, hogy a fejlődés is olyan lesz!" [HAI.]

BOTH Előd: Valósággá válik - de illegális. = Galaktika 37. 2016. dec. 321. sz. pp. 82-83. "...A Földön a bányászati jogot szigorú törvények szabályozzák. Nincs ez másképp az űrben sem, csak éppen ott kevésbé szigorúak. Ezeket a törvényeket az ENSZ Világűrbizottsága hozta meg, még a múlt század 60-as és 70-es éveiben. Valójában csak ajánlások, megszegőire nem vár börtön. Ráadásul nem is minden ország csatlakozott ezekhez a nemzetközi szerződések formájában létező törvényekhez, a legáltalánosabb, ún. Alapelvszerződést a Föld országainak alig több mint a fele írta alá, a témánk szempontjából legkritikusabb Hold-egyezményt viszont csak bő tucatnyi ország fogadja el, méghozzá nem a legfontosabb űrhatalmak.
Az Alapelvszerződés kimondja, hogy a világűr és az ott található égitestek az emberiség közös kincsét képezik, így egyetlen ország sem sajátíthatja ki magának azokat. A Hold-egyezmény már az ott található ásványi kincsekről is kijelenti, hogy azok az egész emberiséget illetik. Tehát sem egy magánvállalkozás, de még valamely állam sem termelheti ki "saját zsebre" ezeket a kincseket. A Hold-egyezményt alá nem író USA ezek után hozott egy nemzeti törvényt, amely az amerikai cégeknek - szembeköpve az ENSZ-egyezmények szellemét - mégiscsak megengedi a szabad rablást, szerte a Naprendszerben. ..." [HAI.]

Elválasztva, mégis együtt. = GEO 2015. dec. - 2016. jan. 12. p. 16. A GEO és az ESA közös versenye a Copernicus-program műholdfelvételei feldolgozásáról. [SRG.]

Esik a Szaturnuszon? Vélhetőleg héliumcseppek melegítik fel belülről a gázbolygót. = GEO 2015. dec. - 2016. jan. 12. p. 21. [SRG.]

ANDRÁSI Réka - PÁSZTOR Emília: A fény régészete. = Határtalan régészet. Archeologiai magazin. 1. 2016. 3-4. sz. pp. 108-111. A bajai Türr István Múzeum hasonló című kiállítási anyagának ismertetése, az égi fényjelenségek látványának megjelenése a Kr.e. 3. évezred és Kr.e. 8. század közti tárgyak díszítésén. [IBQ.]

SZEPESI András: A rendszer peremén - az újabb kilencedik bolygó. = Heti Világgazdaság (HVG) 38. 2016. nov. 10. 46.(1950.) sz., pp. 34-35. Naprendszer, külső Naprendszer, Naprendszer peremvidéke, neptunuszon-túli objektumok, transzneptun-objektumok, belső Oort-felhő, nagybolygó, bolygó, törpebolygó, Plútó, Pluto, Caltech, Michael Brown, Konsztantyin Batyigin, Tóth Imre, szakcikk, tudományos cikk, interjú, riport, égi mechanika, keringés, pálya, fizikai tulajdonság, Planet 9. [TIM.]

  GAÁL Botond: Az életre hangolt világegyetem. = Kaleidoscope 7. 2016. 13. sz. pp. 310-317. Kulcsszavak: univerzum, kezdetben, élet, tudomány, antropikus elvek, teremtés, rend, Isten gondolatai. [HAI.]

MTI: Csillaguk rombolta le a bolygók légkörét. = Kelet Magyarország 73. 2016. ápr. 15. 88. sz. p. 16. "Washington. Csillagászok megerősítették, hogy léteznek bolygók, amelyeknek saját csillaguk rombolta le a légkörét. Temérdek erőteljes sugárzás éri azokat a légkörrel körülvett égitesteket, amelyek túl közel keringenek csillagukhoz, és ettől a külső gázburok idővel szétesik - idézte a BBC News a nemzetközi kutatócsoport tanulmányát. A kutatók az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópjának adatait elemezték. A Keplert azért bocsátották fel, hogy exobolygók, azaz naprendszerünkön kívül, idegen csillagok körül keringő bolygók után kutasson. A kutatók az úgynevezett szuperföldekre, vagyis a Földnél 2-10-szer nagyobb bolygókra összpontosítottak. - Olyan lehet ezeknek a bolygóknak, mintha egy legforróbb fokozaton működő bekapcsolt hajszárító mellett állnának - mondta a BBC-nek Guy Davies, a Birminghami Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
Sok találgatás folyt arról, hogy ezeknek az égitesteknek eltűnhetett-e a légköre." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MÁRTONFFY András: Egy nő, aki kitágította az univerzumot. = Képmás 17. 2016. febr. 2. sz. pp. 90-91. "Henrietta Swan Leavitt majdnem harminc évig vizsgálta a csillagokat fekete-fehér fotólemezeken. Aztán egyszer csak olyasmit fedezett föl, ami átalakította a világképünket. [...] Egy Charles Pickering nevű csillagász irányításával dolgozott az a kizárólag nőkből álló csoport, "Pickering háreme", amelyben Henrietta is tevékenykedett. Ő azonban évtizedes munka eredményeképpen észrevett valami olyasmit, amit a többiek nem. Létezik a csillagoknak egy fajtája, az úgynevezett Cefeidák, amelyek jól láthatóan pulzálnak, távcsővel is jól érzékelhetően, szabályos periódusok szerint változik a fényességük. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Egy jezsuita csillagász portréja Kolozsvárról. 275 éve hunyt el Jánossi Miklós. = Keresztény Élet 24. 2016. márc. 20. 12. sz. p. 9. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Madarassy János egri jezsuita asztronómus emlékére. = Keresztény Élet 24. 2016. aug. 21-28. 34-35. sz. p. 10. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Haynald Lajos, a csillagdaalapító bíboros. = Keresztény Élet 24. 2016. szept. 25. 39. sz. p. 10. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Téli napforduló a leghosszabb éjszakán. = Keresztény Élet 24. 2016. dec. 18. 51. sz. p. 9. [REZ.]

2016 - Szökőév. = Kötegyáni Hírmondó. Kötegyán Község Önkormányzatának Lapja. 6. 2016. márc. 25. 1. sz. p. 2. "A szökőév olyan év, amely több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál azért, hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati (tropikus évvel) vagy évszakok szerinti idővel (latinul: annus bissextilis, azaz szökőnapos év)..." [HAI.]

  Címlapon: Konkoly Thege Miklós 1870 körül. = Légkör 61. 2016. 1. sz. címoldal. [IBQ.]

  RADICS Kornélia - TÖLGYESINÉ PUSKÁS Márta: Konkoly Thege Miklós munkássága a meteorológia szolgálatában. = Légkör 61. 2016. 1. sz. pp. 5-9. [IBQ.]

  BARTHA Lajos: In Memoriam Konkoly Thege Miklós. Megemlékezés halálának 100. évfordulója alkalmából. = Légkör 61. 2016. 1. sz. pp. 10-11. Az Ógyallán (Hurbanovó, Szlovákia) 2016. február 17-én a koszorúzáson elhangzott előadás szerkesztett változata. [IBQ.]

  KONKOLY Elemér: A Konkoly Thege családról. = Légkör 61. 2016. 1. sz. pp. 12-15. A család vezetéknevének írástörténete. Konkol egy település volt Ógyalla közelében. A latin nyelven írt régi Concol, utóbb Konkol lett. A magyar oklevelekben a vezetéknevet Konkoly-nak írták, de az y felett vízszintesen elhelyezett két ponttal, a legújabb időkben simán: Konkoly-nak. A falunév Konkol, így a vezetéknév helyes kiejtése: Konkoli. A Thege (török, türk szó, jelentése: kos) ejtése: Tege. [IBQ.]

  DUNKEL Zoltán: A múzeumalapító. = Légkör 61. 2016. 1. sz. pp. 16-21. A Meteorológiai és Csillagászati Múzeum keletkezése, sorsa és mai helyzete. [IBQ.]

  NÉMETH Ákos: Koszorúzás Konkoly Thege Miklós halálának 100. évfordulóján. = Légkör 61. 2016. 1. sz. pp. 22-23. Az Ógyallai Obszervatórium alapítója száz évvel ezelőtt, 1916. február 19-án hunyt el. Ebből az alkalomból az azóta is működő ógyallai intézet és a Konkoly Thege Társaság megemlékezést szervezett a Konkoly Thege sírkápolnában, majd utána megkoszorúzták Konkoly Thege Miklós sírját. Az írás röviden összefoglalja a megemlékezés mozzanatait. [IBQ.]

  PUSKÁS János - KOVÁCS Erik - KÚTI Zsuzsanna - SOMOGYI Tímea: Az erős napkitörések hatása a szülésekre Magyarországon. = Légkör 61. 2016. 3. sz. pp. 110-111. "...Jelen tanulmányban a magyarországi szülésekre ható napkitöréseket (H alfa fler) kifejező Q-index értékek közül azokat vizsgáltuk, melyek értéke meghaladta a 10-es szintet. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2004. január 1-től 2009. december 31-ig a születések száma összesen 585 708 volt. A 10-nél magasabb Q-index értéket mutató napok előtti 3. és az utáni 5. napok időszakának szülési adatait vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy azokon a napokon, amikor erős napkitörést regisztráltak, szignifikánsan növekszik a szülések száma az előző napihoz képest. A következő csúcs a 10 fölötti Q-index napját követő 5. napon tapasztalható. ..." [HAI.]

  CSERNY Tibor: Beszámoló a 8. Földtudományos forgatagról. = Légkör 61. 2016. 4. sz. p. 177. A Magyarhoni Földtani Társulat, mint főszervező a Földtudományi Civil Közösség (FÖCIK) társegyesületeivel közösen, az idén is megrendezte, immár 8. alkalommal, a "Földtudományos forgatag" című interaktív geokiállítást és vásárt 2016. november 12-13-án (szombaton és vasárnap). A rendezvénynek helyt adó házigazda a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM), támogatói a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) volt. [...] A megelőző évben is nagy sikert aratott Utazó Planetárium új műsorral és a korábbinál nagyobb bemutatósátorral várta az érdeklődőket. ..." [HAI.]

  BARANKA Györgyi: Luke Howard. Gyógyszerész, vegyész, amatőr meteorológus. London, 1772. november 28. - Tottenham, 1864. március 21. Történelmi arcképek. = Légkör 61. 2016. 4. sz. hátsó belső borító. Luke Howard gyógyszerészeti tanulmányainak befejezése után megalapította saját patikáját London belvárosában 1793-ban. Nem volt képzett meteorológus, [...] Ez a szerző által 1803-ban megjelentetett mű, az "Essay on the Modification of Clouds" címet viselte. Az általa bevezetett Cirrus, Cumulus és Stratus felhő alaptípusok és a négy további köztes típus (Cirro-cumulus, Cirro-stratus, Cumulo-stratus, Cumulocirro-stratus másképpen Nimbus) immár több mint 210 éve használatosak a meteorológiában, [...]
Az 1840-es években több cikkében foglalkozott a holdfogyatkozás és az időjárás közti kölcsönhatás tanulmányozásával, és 1847-ben publikálta "Barometrographia" című művét. ..." [HAI.]

VLADÁR Zsuzsa, C.: Valójában ki a szerzője a Demonstratiónak? = Magyar Nyelv 112. 2016. 3. sz. pp. 316-324. [HAD.]

  KLINGHAMMER István: Az égi glóbuszok történetéből. = Magyar Tudomány 177. 2016. 1. sz. pp. 84-87. [SOL.]

  GIMES Júlia: Szeles exobolygó. Kitekintés. = Magyar Tudomány 177. 2016. 1. sz. pp. 122-123. "Egy a Naprendszerünkön kívüli bolygó felszínén 7200 km/óra sebességű szelet mértek a University of Warwick kutatói. Ez a Földön valaha észlelt legnagyobb szélsebesség húszszorosa és a hangsebesség hétszerese. [...] A hihetetlen sebességű szél helyszíne a HD 189733b extraszolaris bolygó, ami az úgynevezett forró jupiterek csoportjába tartozik. A Jupiternél tíz százalékkal nagyobb, de a saját csillagához 180-szor közelebb van, mint a Jupiter. A felszínén 1800 Celsius fok körüli a hőmérséklet. Az exobolygó viszonylag közel van a Naprendszerhez, ezért a csillagászok egyik kedvelt célpontja." [HAI.]

  KERESZTURI Ákos: Mikor találunk Földön kívüli életet? = Magyar Tudomány 177. 2016. 2. sz. pp. 198-204. [SOL.]

  GIMES Júlia: Új fekete lyuk. Kitekintés. = Magyar Tudomány 177. 2016. 2. sz. p. 247. Közepes tömegű fekete lyuk felfedezéséről, Oka et al. ApJ Letters-beli cikke alapján. [SOL.]

  GIMES Júlia: Látták az eddig láthatatlan hullámokat. Kitekintés. = Magyar Tudomány 177. 2016. 3. sz. p. 364. A gravitációs hullámok kimutatásáról, Abbott et al. Phys. Rev. Letters-beli cikke alapján. [SOL.]

  ZSOLDOS Endre: Konkoly Thege Miklós (1842-1916). = Magyar Tudomány 177. 2016. 12. sz. pp. 1455-1462. [SOL.]

  A magyar csillagászat jövőképe a 2010-es évek második felére. = Magyar Tudomány 177. 2016. 12. sz. pp. 1507-1515. A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Űrfizikai Tudományos Bizottsága állította össze. [SOL.]

Címlapunkon: A Tejút az ISS-ről. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. címoldal. Scott Kelly űrhajós felvétele 2015. aug. 9-én. [SRG.]

MIZSER Attila: Konkoly. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 3. Konkoly Thege Miklós 100 éve - 1916. febr. 17-én - hunyt el. [SRG.]

MÁRKI-ZAY Lajos: Szilveszter éjjeli gondolatok. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 4-6. 75 éves A távcső világa első kiadása, és a szerző is. [SRG.]

MIZSER Attila: 75 éve jelent meg A távcső világa. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 7-9., hátsó belső borító. A könyv különböző kiadásainak története. [SRG.]

FÉNYES Lóránd: Az APOD húsz éve. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 10-13. Riport Jerry Bonnell és Robert Nemiroff APOD-szerkeszőkkel. [SRG.]

Évkönyveinkből. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 14. [SRG.]

KOVÁCS József: Megtalálták a gömbhalmazok elveszett csillaggenerációját. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: V774104: a Naprendszer legtávolabbi objektuma. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb rendkívüli részletességű fotók a Pluto törpebolygóról. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Megoldódik a Ceres fényes foltjainak rejtélye? = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A SOHO húsz éve. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: LRO-felvételen az Apollo-16 utolsó fokozatának krátere. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tűz a stuttgarti csillagvizsgálóban. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 20. 2015. nov. 9-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Csillagok zenéje. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 20-21. John Legend és Kolláth Zoltán. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Budapesten lengett a szombathelyi Foucault-inga. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 21. A Kunc Adolf és Gothard Jenő által 1880-ban készített ingatesttel mutattak be kísérletet Budapesten, a Mammutban, 2015. nov. 9-14-ig. Csillagászati hírek. [SRG.]

CZINDER Gábor: Asztrofilm-fesztivál Pöstyénben. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 22-23. 2015. okt. 13-15-ig. Csillagászati hírek. [SRG.]

FREY Sándor: Megérkezett az Akacuki a Vénuszhoz. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 23. 2015. dec. 7-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Csillagok Világa. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 23. AZ MCSE 1946-1949-ig megjelent folyóiratát digitalizálták és Meteor honlapjára tették. Csillagászati hírek. [SRG.]

KALUP Csilla: Egy távcső két élete. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 24-27. Nyomozás a Jászberényben 1962-ben készített 20 cm-es tükrös távcső után. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Állatövi ellenfény! = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 28-29., 4. színes t. Szabadszemes jelenségek 2015. nov. . [SRG.]

BÁNFALVY Zoltán: Napfelvételek feldolgozása NAFE algoritmussal. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

PRESITS Péter: Őszi tűzijáték. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 32-35. Meteor-rovat. Főként a 2015. nov. 31-iki tűzgömb észleléseiről. [SRG.]

A hónap asztrofotója. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. 2-3. színes t. A Grus galaxiskvartett három tagja. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Tavaszi, nyári halványságok. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 36-43. Üstökös-rovat 2015. márc-aug. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az NGC-n túl. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 44-47. Mélyég-objektumok. Abell planetárisai. [SRG.]

TÓTH Krisztián: A Grus-galaxishármas. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 48-51., 2-3. színes t. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Csillagszomszédság. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 52-57. A 10 fényéven belüli objektumok. 10-20 fényév távolságra található csillagok. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél: A bolygókirály. A Jupiter és mitológiája. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 57. Könyvismertetés. [SRG.]

CZINDER Gábor: Tarján 2015, Camera Obscura! = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 58., első belső borító. [SRG.]

A Hold atlasza. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 59. Antonin Rükl: A Hold atlasza című kötetének ismertetése. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor - MIZSER Attila: Amatőrcsillagász szervezetek találkozója Baján. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 60-61. 2015. nov. 15. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagok bolondja. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 62-63. Lehár Ferenc 1916-os operettjéről. [SRG.]

Jelenségnaptár 2016. február. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. pp. 64-65. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Sárneczky Krisztián: Üstökösök.; Bagó Balázs: A hónap változója: a V1159 Orionis. [SRG.]

Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 66. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 46. 2016. jan. 1.(478.) sz. p. 67. [SRG.]

Címlapunkon: Földkelte. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. címoldal. A Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) felvételén. [SRG.]

MIZSER Attila: Nature. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. p. 3. A változócsillag megfigyelések hazai sikereiről. V404 Cyg, RX And, R Sct. Tordai Tamás is társszerző egy V404 Cygni cikkben, amely a Nature folyóiratban jelent meg. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Csillagok alatt. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 4-7. A változócsillagok fényváltozásaival kapcsolatos rezgések, hangok, zenék. John Legend "Under the Stars" (Csillagok alatt) című szerzeményébe az R Scuti fényváltozásának ilyen zümmögését is beválasztotta. További fényváltozó csillagokra komponált hanghatások és zeneművek. [SRG.]

Konkoly Thege Miklósra emlékezünk halálának 100. évfordulóján. Március 3. csütörtök 17 óra, Lívia-villa, 1121 Budapest, Költő u. 1/a. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. p. 7. 2016. márc. 3-án lesz. Előadást tart Gazda István tudománytörténész és Zsoldos Endre csillagász. [SRG.]

KONKOLY Thege Miklós: A csillagászat. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 8-13., hátsó belső borító. A cikk újraközlés, eredetileg az Atmosphaera 1904. januári számában jelent meg. [SRG.]

Évkönyveinkből. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 14-15. Könyvismertetések. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kína is kutatja a sötét anyagot. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. p. 16. A 2015. dec. 17-én útra indított DAMPE műholddal. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Erőember törpegalaxisa. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 16-17. Michael Sidonio ausztrál amatőrcsillagászról, aki felfedezett egy törpegalaxist az NGC 253 galaxis közelében. Az NGC 253-dw2 jelölést kapta. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Civilizációk ideális otthona? = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 17-18. A gömbhalmazok. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hova tűntek az exoholdak? = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. p. 18. A befelé vándorló bolygók elveszítik holdjaikat, ha nagyon közel kerülnek a csillagukhoz. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az utolsó Enceladus-közelítés. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 18-19. 2015. dec. 19-én. A Cassini-szonda közelről már nem vizsgálja a holdat. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Diákok műszere a NASA kisbolygókutató szondáján. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 19-20. A NASA OSIRIS-Rex szondája, amely a (101955) Bennu nevű kisbolygóhoz megy. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Meteorithullás Ausztráliában. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 20-21. 2015. nov. 27-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Afganisztánban kockázatos az amatőrcsillagászat. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

DEZSE Balázs: Életre kelt a gellérthegyi Uraniae. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 22-23., első belső borító. A gellérthegyen 1815-ben felavatott csillagvizsgáló történetét kutatták, grafikákat és plakátokat készítettek a MOME hallgatói. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: (137066) Gellért-hegy. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. p. 23. A Sárneczky Krisztián és Kiss László által felfedezett 1998 WR8 jelzésű és (137066) számú kisbolygó 2015. dec. 15 óta a Gellért-hegy nevet kapta az IAU-tól. Csillagászati hírek. [SRG.]

HARMATTA János: 70 éves a magyar holdradarkísérlet. Bay Zoltán. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mennyi? Harminc! = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 28-33. Szabadszemes jelenségek, 2015. dec. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Interstellarium. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 34-35., 2-3. színes t. Csillagatlasz. [SRG.]

Meteor 2016 Távcsöves Találkozó Tarján, 2016. július 28-31. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. 4. színes t. Előzetes. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Aldebaran-fedés december 23-án. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 36-37. A hazai észlelésekről beszámoló rovat. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Damoiseau-kráter. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 38-41. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Váratlan vendég: 2015 TB145. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 42-44. A kisbolygóról végzett hazai észlelések 2015. okt. 31-én. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója: az M78 és a Barnard-ív. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. p. 45., 1 színes t. Panik Zoltán felvétele 2015. dec. 31-én készült Jászszentlászlóról. [SRG.]

TORDAI Tamás: Hogyan észlelek változókat? = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 46-51. A cikken belül a V404 Cyg ismertetése. p. 47. [SRG.]

KOVÁCS István: Őszi változócsillag-megfigyelések. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 52-56. Változócsillag rovat, 2015. okt-dec. [SRG.]

Téli csillagásztábor. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. p. 57. Pénzesgyőrben lesz, 2016. márc. 4-6. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az NGC-n túl. Terzan-gömbhalmazok. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 58-61. [SRG.]

MIZSER Attila: Téli Balaton. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 62-63. A Balaton és környéke csillagászati szemmel. Balatonfüred, Kab-hegy, Tótvázsony, Pénzesgyőr, Bakonybél, Tihany, Paloznak. [SRG.]

Jelenségnaptár 2016. március. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 64-65. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Kiss Áron Keve: Szembenállásban a Jupiter.; Hold-Aldebaran-együttálás.; Bagó Balázs: A hónap változója: az SV Canis Minoris. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 46. 2016. febr. 2.(479.) sz. pp. 66-67. [SRG.]

Címlapunkon: A Mars négy arca. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. címoldal. Stefan Buda felvételei egy 40,5 cm-es távcsővel. [SRG.]

KISS László: Áttörés a fizikában. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. p. 3. A gravitációs hullámok észleléséről. [SRG.]

DÁLYA Gergely - BÉCSY Bence - RAFFAI Péter: GW150914: először hallottuk az Univerzum zenéjét. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 4-7. A gravitációs hullámokról. [SRG.]

Évkönyveinkből. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 8-9. Könyvismertetés. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Furcsán viselkedő spirálgalaxis. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. p. 10. A LO95 0313-192 jelű galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Egy lépéssel közelebb a Nagy Mozgatóhoz. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ütközés a Tejútrendszerrel. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. p. 11. Néhány százmillió évvel ezelőtt. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Visszatérő molekulafelhő. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 11-12. Smith-felhő. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Újra van kilencedik bolygó a Naprendszerben? = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 12-13. A feltételezett bolygó 10 földtömegű lehet és 600 csillagászati egység az átlagos naptávolsága. Észlelni még nem tudták. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hírek a Plutóról. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Karfiolkőzet a Marson. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Teljes az új űrtávcső tükre. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. p. 15. A James Webb-űrtávcső utolsó, 18-dik tükre is a helyére került. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZKLENÁR Péter: Az új csillag- és bolygónevek. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. p. 16. Exobolygóknál. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Végleg elveszhet a Philae. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Védelmezi vagy veszélyezteti a Jupiter a Földet? = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

ÚJVÁROSY Antal: Egy "klasszikus" naptávcső születése. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 18-21. Egy 145/1610 mm-es Kulin-tükör felhasználásával készített távcső. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Gyöngyházfényű felhők - történelmi észlelés! = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 22-26. Légköroptikai jelenségek, 2016. jan. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója: hajnali együttállás. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. p. 27., 1. színes tábla. Hold, Vénusz, Merkúr. 2016. febr. 6-án, Csillik Bence fényképe. [SRG.]

KISS Áron Keve: Mars-oppozíció 2014. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 28-37., 55., első belső borító, 4. színes tábla. Bolygó rovat. A 2014-es Mars-észlelések eredményei. [SRG.]

HANNÁK Judit: Téli változékony Napok. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 38-41. Nap rovat 2015. nov-dec., 2016. jan. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Januári Hold. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 42-44. Hold rovat 2016. jan. [SRG.]

MCSE-közgyűlés. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. p. 44. 2016. ápr. 23-án lesz Óbudán. [SRG.]

PRESITS Péter: Téli meteorok. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 45-47. Meteor rovat 2015. dec - 2016. jan. [SRG.]

TÍMÁR András: Az RX And különleges tulajdonságai. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 48-51. [SRG.]

KISS Péter: Az NGC 7789 kék vándorai. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 52-55. [SRG.]

MIZSER Attila: Konkoly Thege Miklós nyomában. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 56-59. Csillagséta Budapesten 2016. jan. 31-én. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Búcsú a Csillagembertől. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 60-62. Nekrológ. David Bowie életének csillagászati vonatkozásai. [SRG.]

KERÉNYI Lilla: Jubileumi Csillagnéző Túra. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 63-64. A "Budai Csillagnéző Túrák" ötvenedik túrája. [SRG.]

MIZSER Attila: Telt háza Polaris-előadás Budapesti Planetáriumban. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. p. 64. 2016. febr. 16-án. Kovács József ismertetése az Interstellar tudományos vonatkozásiról. [SRG.]

Jelenségnaptár 2016. április. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 65-66. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Kiss Áron Keve: A Merkúr kiváló esti láthatósága.; Bagó Balázs: A hónap változója: az YZ Cancri. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 46. 2016. márc. 3.(480.) sz. pp. 67-68. [SRG.]

Címlapunkon: A Naprendszer peremén. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. címoldal, első belső borító A New Horizons felvétele 2015. júl. 14-én készült a Charonról. [SRG.]

MIZSER Attila: Minek nevezzelek. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 3. Nevet kaptak az exobolygók és a Pluto alakzatai. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Hold a Naprendszer peremén. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 4-6., címoldal, első belső borító. A Charon. [SRG.]

SZALAI Tamás: Csillagászat a pálmafák alatt. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 8-13. AAS, American Astronomical Society, Amerikai Csillagászati Társaság. Beszámoló a társaság 227-ik, 2016. januári találkozójáról. [SRG.]

HANYECZ Ottó: MTT 2015. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 14-15., 4. színes tábla. Tarján. Élménybeszámoló a 2015. évi országos táborról. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Távlatok a gravitációs hullámok előtt. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Milliárd fényéves galaktikus fal. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Nehéz elemek nóvákból. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 18. A Nova Del 2013 tanulmányozása alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Meddig tart egy nap egy exobolygón? = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 18-19. 2M1207b jelű bolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Pluto felhői. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Változások a Ligeia-tengeren. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 20. A Titan holdon, a Cassini-szonda alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Magmán úszó grafitkéreg. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 20-21. A Merkúron. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Káoszba taszította az üstökös a Mars mágneses mezejét. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 21. 2014. okt. 14-én a C/20013 A1 (Siding Springs)-üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

Möpötö [MOLNÁR Péter]: Kína is kutatja a sötét anyagot. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 22. Áprilisi hírek. [SRG.]

BOKOR Katinka: Gravitációshullám-távcső amatőröknek. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 22. Áprilisi hírek. [SRG.]

BAK4: Tarolt a Martian az Oscar-gálán. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 22-23. Áprilisi hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Az ISS a Szaturnusz mögött. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 23. Áprilisi hírek. [SRG.]

ChM: Új Messier-rekord. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 23. Áprilisi hírek. [SRG.]

SZABADI Péter: 100 éves a nyári időszámítás. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 24-28., hátsó belső borító. NYISZ. 1916. ápr. 30-án vezették be az Osztrák_magyar Monarchiában. [SRG.]

MCSE-közgyűlés április 23-án. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 29. Esernyős - Óbudai Kulturális, Turisztikai és információs Pont lesz a helyszíne. [SRG.]

2016. május: a Csillagászat Hónapja. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 29. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Kaposfüredtől Nagyvázsonyig - egy vasmeteorit története. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 30-35. Az 1995. máj. 7-i állítólagos kaposfüredi meteorithullás nem valós. Az itt bemutatott meteorit valójában 1890. január 17-én hullott le Nagyvázsony határában. [SRG.]

A hónap asztrofotója. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. 2-3. színes tábla. Tóth Krisztián robottávcsöves felvétele az NGC 3201-ről. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Állatövi ellenfény, pollen és fátyolfelhők. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 36-40., 4. színes tábla. Szabadszemes jelenségek rovata, 2016 február. Schmall Rafael felvételével. [SRG.]

KISS Áron Keve: Pénzesgyőri csillaglesen. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 41-43., 1. színes tábla. Beszámoló az MCSE Téli Csillagásztáboráról, 2016. márc. 4-6. Orion-köd Csoknyai Attila felvétele. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Petavius-kráter. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 44-48. [SRG.]

GULYÁS Krisztián: Holdsarló. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 49. 2015. nov. 13-án esti holdsarlóval kapcsolatos élménye. A cikket Farkas Ernő felvétele illusztrálja. [SRG.]

TÓTH Krisztián: Az NGC 3201 változócsillagai. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 50-56., 2-3. színes tábla. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Kis Király. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 57-59. Híres kettőscsillagok. A Regulus. [SRG.]

SZABÓ SZABOLCS Zsolt: Kopernikusz-évvége. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 60-61. Szolnoki Kopernikusz-kör 2015. dec. 19-i évzárója. [SRG.]

LEITNER Zsolt: Mátyás király udvari csillagászai. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 62. Olvasóink írják. Hold-megfigyelés Miskolcon 2016. jan. 23-án. [SRG.]

NAGY Felicián - BUTI Balázs: Csornai csillagok. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 62-63. Megalakult a Csornai Csillagászati Klub. Alapító tagjai: Buti Balázs, Nagy Felícián, Tóth Kálmán, Czefernek László, Tóth Gábor, Sragner Miklós, Tamási Pál. Olvasóink írják. [SRG.]

Konkoly-emlékkiállítás a Lívia-villában. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 63. Budapesten, 2016. márc. 31-ig látogatható. Olvasóink írják. [SRG.]

Tavaszi Konkoly-észlelőhétvége Nagytagyospusztán. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 64. 2016. máj. 6-8-ig lesz Környe határában. [SRG.]

Meteor 2016 Távcsöves Találkozó. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 64. Tarjánban lesz, 2016. július 28-31-ig. [SRG.]

MCSE ifjúsági csillagásztábor a Dél-Alföldön. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. p. 64. 2016. jún. 28.-júl. 4-ig lesz, Szatymazon. [SRG.]

Jelenségnaptár 2016. május. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 65-66. Holdfázisok.; Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Merkúr-átvonulás május 9-én.; Bagó Balázs: A hónap változója: CR Bootis. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 46. 2016. ápr. 4.(481.) sz. pp. 67-68. [SRG.]

Címlapunkon: Zselici Csillagpark. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. címoldal. Schmall Rafael felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagoségbolt-park. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. p. 3., címoldal. A Zselicben. [SRG.]

MACZÓ András: Új obszervatórium a Zselic szívében. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 4-7., 2-4. színes tábla. Planetárium és csillagvizsgáló. Főműszer egy Meade 400/3150 mm-es távcső. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: Útmutató az átvonuláshoz. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 8-9. Merkúr-átvonulás 1799. máj. 7-én, egy La Caille nyomtatványban. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Óriási fekete lyuk meglepő helyen. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Széttépett törpegalaxis. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. p. 11. UGC 4459 galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR László: Mikor robban a szupernóva? = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 11-12. Szupernóvák minél korábbi észlelése. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Tejútrendszer legfiatalabb szupernóvája. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 12-13. A G1.9+0.3 jelű objektum a Sagittarius csillagképben 110 éve robbant, de a porfelhők miatt a látható fényben nem volt észlelhető. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Űridőjárás-jelentés a Pluto mellől. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb becsapódás a Jupiterbe. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. p. 14. 2016. márc. 17-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Mars holdjai törmelékek lehetnek. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Óriási koronalyuk a Napon. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 15-16. 2016. márc. 23-25-ig. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Felfújható űrhotel. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. p. 17. A Nemzetközi Űrállomáson. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARTHA Lajos: Pintér Péter (1947-2016). = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. p. 16. Nekrológ. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZERI László: Új asztrográf született. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 17-21., 1. színes tábla. Egy 458/1900 mm-es tükör segítségével épített távcső. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója: az Örvény-köd. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. p. 20., 1. színes tábla. Szeri László képe a 458/1900 mm-es távcsövével. [SRG.]

PRESITS Péter: A meteorok titokzatos elektrofonikus hangjai. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 22-25. Külföldi észlelések, főleg az 1998. november 17/18-i Leonidák meteorzápora idején. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Őszi kitörések és felfényesedések. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 26-35. Üstökös rovat, 2015. szept-nov. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az Anuket-vidék. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. p. 35. A 67P üstökösön. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hold és Aldebaran a nappali égen! = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 36-38. Szabadszemes jelenségek, 2016. márc. [SRG.]

HANNÁK Judit: Tavaszodó Napok. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 39-43. Nap rovat 2016. febr-márc. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Moretus-kráter. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók a téli-tavaszi égen. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 48-51. Változócsillag rovat 2016. jan-márc. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Mélyeges félév. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 52-59. Mélyég rovat 2015. szept. - 2016. márc. [SRG.]

KOVÁCS József: Kulin György Csillagászati Verseny Jászberényben. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 60-61. 2016. ápr. 2-3-án volt a döntő. [SRG.]

ORHA Zoltán: Egy szenzációs észlelés margójára. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 62-63. Gravitációs hullámok. [SRG.]

Jelenségnaptár 2016. június. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 64-65. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Kiss Áron Keve: Szaturnusz-oppozíció.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a T Coronae Borealis. [SRG.]

Meteor 2016 Távcsöves Találkozó. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. p. 67. Tarjánban lesz, 2016. júl. 28-31., első belső borító. [SRG.]

MCSE ifjúsági csillagásztábor a Dél-Alföldön. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 67. Szatymazon lesz, 2016. jún. 28. - júl. 4. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. pp. 66-68. [SRG.]

"Kepler" mikro-obszervatórium. = Meteor 46. 2016. máj. 5.(482.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Debreceni Agóra. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. címoldal. Mizser Attila felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Debrecenbe kéne menni. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. p. 3. A Debreceni Agóra. Debrecen csillagászati múltjáról és jelenéről. [SRG.]

KOVÁCS Gergő: Agóra: egy hely az égbolt szerelmeseinek. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 4., 8-9. Debrecenben. A csillagvizsgáló főműszere egy 160/1050 mm-es CFF apokromát. Van naptávcső és mobil planetárium is. [SRG.]

MARTON Géza: Napórások Debrecenben. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 5-7. Beszámoló a 2015. szept. 19-én rendezett napórás találkozóról. [SRG.]

MIZSER Attila: Nagytagyosi észlelőhétvége. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 10-13. Beszámoló a Környe határában rendezett 2016. máj. 6-8-i megemlékezésről. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sötét anyag a gyorsuló tágulással szemben. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mi az a gravasztár? = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 14-15. Hasonló a fekete lyukhoz, de nincs eseményhorizontja. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Első képek egy foltos csillag felszínéről. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 15-16. A zéta Andromedae. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: "Fényvisszhangok" egy protoplanetáris korong belsejéből. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 16-17. Az YLW 16B jelű objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Létezhet-e egyáltalán a kilencedik bolygó? = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A legnagyobb névtelen objektum. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. p. 18. A 2007 OR10 jelzésű törpebolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Ismét oxigén a Mars légkörében. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Anyákat ment a NASA űrruhája. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Amatőrök segítik a Juno szonda munkáját. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 20-21. A Jupiter felhőrendszerének megfigyelésével. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Digitális napóra. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. p. 21. A Mojoptix internetes oldal mutatta be. Csillagászati hírek. [SRG.]

TARDOS Zoltán: Egy szűrőváltó születése. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

HANNÁK Judit: Bolondos Napok. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 26-29. Nap rovat 2016. ápr. [SRG.]

TÓTH Imre: A holdi "papírsárkány" rejtélye. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 30-32. A Reiner Gamma objektum. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Lehetséges magyarázat a Hold örvényeire. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. p. 33. A Reiner Gamma objektum. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Egy tél Catalinával. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 34-38., 1. színes tábla. A C/2013 US10 (Catalina)-üstökös megfigyelései. [SRG.]

Meteor 2016 Távcsöves Találkozó Tarján, 2016. július 28-31. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. 4. színes tábla. Előzetes. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: 150 éves a knyahinyai meteorithullás. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. p. 39. 1866. jún. 9-én volt. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Homok és halók. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 40-41. Légköroptikai rovat 2016. ápr. [SRG.]

HANNÁK Judit - MOLNÁR Péter: Töltsük fel észleléseinket. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 42-46. A Magyar Csillagászati Egyesület és a Meteor folyóirat észlelési archívuma az interneten. [SRG.]

FRANCSICS László: A Markarjan-lánc. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. p. 47., 57., 2-3. színes tábla. Horváth Attila Róbert felvétele. [SRG.]

SOMOGYI Péter: Amatőr spektroszkópia: bevezető lépések. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 48-51. [SRG.]

SÁNTA Gábor - KERNYA János Gábor: Galaxisok a Mérleg serpenyőiben. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 52-57. [SRG.]

JAKABFI Tamás: Közgyűlés 2016. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 58-59. A közgyűlés helye az Óbudai Kulturális, Turisztikai és Információs Központ volt, 2016. ápr. 23-án. [SRG.]

GURUBI Gina: Tóth Krisztián. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 60-62. Asztroportré. Interjú. [SRG.]

BARTHA Lajos: A belső borítón: a Littrow-Konkoly-féle meteoroszkóp. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. p. 63., első belső borító. [SRG.]

Jelenségnaptár 2016. július. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 64-65. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Szabó Sándor: Az Aldebaran súroló fedése július 29-én.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az EX Dra. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. pp. 66-67. [SRG.]

James Webb űrtávcső. = Meteor 46. 2016. jún. 6.(483.) sz. p. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Merkúr-átvonulás. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. címoldal. Bánfalvy Zoltán felvétele 2016. máj. 9-én. [SRG.]

MIZSER Attila: Egykor és ma. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 3. [SRG.]

BRLÁS Pál: Teljes napfogyatkozásaim. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 4-9., 4. színes tábla. 1999: Magyarország, 2006: Törökország, 2008: Oroszország, 2009: Kína, 2012: Ausztrália, 2016: Indonézia. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy nap Picassóval. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 10-11. Kiállítás Balatonfüreden. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Párizsi anziksz. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 12-13. Csillagászati vonatkozású párizsi képeslapok. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A vártnál gyorsabban tágul az Univerzum. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szupernóvák változtathatták meg az emberi viselkedést. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 15. Kétmillió évvel ezelőtt. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A New Horizons első eredményei egy Plutón túli objektumról. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 15-16. Az 1994 JR1 jelű objektumról. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Alkalmas-e az életre az Európa óceánja? = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 16-17. A cikk szerint: igen. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Óriásbolygók hatása a meteorrajokra. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 17. A Jupiter és a Szaturnusz hatása a Perseida meteorrajra. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Óriáscunamik az ősi óceán partvidékén. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Tutanhamon meteoritpengéje. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 19. A Kr. e. 1332 és 1323 uralkodó fáraó tőre vasból, nikkelből és kobaltból áll. 800 évvel a vasolvasztás felfedezése előtt ez meteoritból származott. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 400 millió eurós szerződés az E-ELT-re. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 19-20. 39 méter tükörátmérőjű távcső készül Chilében. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: India újrahasznosítható űrjárműve. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 20-21. RLV. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Megtalálták Arisztotelész sírját. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 21. Észak-Görögországban, Sztagira településen. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Ötödik kölcsönhatás? = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 21-22. Krasznahorkay Attila debreceni kutató és csoportja talán megtalálta. Csillagászati hírek. [SRG.]

GURUBI Gina: Chris Hadfield Budapesten. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 22. 2016. jún. 3-án a Szent István Bazilika előtt tartott előadást a kanadai űrhajós, aki magyar leányt vett feleségül. [SRG.]

KOVÁCS József: Magyar kutatók korszakalkotó új égi mechanikai eredménye. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 23. Érdi Bálint és Czirják Zalán kutatása. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter - MIZSER Attila: 4,8 méteres magyar távcső. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 24-33. A hazai távcsőpark felmérései 1988-tól 2015-ig. [SRG.]

KURUCZ János: Ha Newtonnal is színes a kép. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 34-37. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hangoskodó fények. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 38-45. Légköroptikai jelenségek. Sarki fény. Hanghatásokkal járó sarki fények. [SRG.]

ZALKA Csenge Virág: Lindu és az Északi Fény (észt népmese). = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

HANNÁK Judit: Májusi Napok. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 48-51. Nap rovat, 2016. máj. [SRG.]

ÁLDOTT Gábor: A kalocsai Haynald Obszervatórium története. 1. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 52-55. [SRG.]

TÓTH Imre: Kis távcsövek nagy sikere. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 56-59. Geonap, 2016. máj. 13-án, az MTA budapesti székháza előtt. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Merkúr-átvonulás május 9-én. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 60-64. A hazai megfigyelések ismertetése. [SRG.]

Átvonult a Merkúr a Nap előtt. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 65-71., 2-3. színes tábla. Hegedüs Tibor: Baja.; Kiss László: Budapest, Svábhegyi Csillagvizsgáló.; Mizser Attila: Budapest, Polaris Csillagvizsgáló.; Nagy Felicián: Csorna.; Halmi Gábor: Pécs, Koch Valéria Iskolaközpont.; Keszthelyi Sándor: Pécs, Zsolnay Negyed.; Kovács Zsigmond: Szentendre.; Szabó Szabolcs Zsolt: Szolnok.; Ivanics Ferenc: Veszprém megye.; Bánfalvi Péter: Zalaegerszeg és Teskánd. [SRG.]

PRESITS Péter: Nyári hullócsillagok. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 72-75. Előzetesen. [SRG.]

PRESITS Péter: Új meteorészlelő lap. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 75-77. [SRG.]

Változócsillagászati érdekességek innen-onnan. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 78-84. A legfényesebb exobolygós csillag.; Duplán fedő ötöscsillag.; A legnagyobb amplitúdójú fedési kettőscsillag.; Cefeida összeolvadt kettőscsillagból.; Kepler I: pulzáló-kitörő fehér törpék.; Kepler II: exo-trójaiak nyomában. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

Változós találkozó Budapesten. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 84. 2016. okt. 8-án lesz. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Vörös és fekete. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 85-87., 97. Észlelőlámpa. [SRG.]

Protoplanetáris ködök. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 88-97. Benne: Szabó Sándor: Poszt-AGB csillagok ködei. pp. 88-90. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillag-felfedezők a déli égbolt alatt. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 98-101. [SRG.]

ORHA Zoltán: Az ember, aki előre látta a jövőt. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 102-109. Albert Einstein. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

KARINTHY Frigyes: Hacsekizmus és sajisztika. Egyöntetű, sőt önegytetű tervgazdaság az irodalomban!! Új korszak küszöbén!! = Meteor 46. 2016. júl-aug. 110-111.(484-485.) sz. pp. 5-7. Szinházi Élet 1935. 17. számából. [SRG.]

KERÉNYI Lilla: Kulin György-vetélkedő. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 112-113. 2016. máj. 21-én volt a döntő Tatán. [SRG.]

BARTHA Lajos: Emlékülés Ógyallán. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 114-117. 2016. máj. 18-20. [SRG.]

IVANICS Ferenc - IVANICS-RIEGER Klaudia - BÉKÉS Zoltán - WEISZ András - TEIERMAYER Attila: Az ÚCSK kalandozása az ismeretterjesztésben. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 118-121. Az Úrkúti Csillagászati Klub története. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Negyven éve indult a pécsi planetáriumi élet. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 122-125. Emlékezés 2015. nov. 30-án Pécsett. [SRG.]

Jelenségnaptár 2016. augusztus-szeptember. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 126-128. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Kiss Áron Keve: A Merkúr legkedvezőbb hajnali láthatósága.; Kiss Áron Keve: A Neptunusz oppozíciója.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az RY Sagittarii. [SRG.]

Meteor 2016 Távcsöves Találkozó. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 128., első belső borító. Tarjánban lesz, 2016. júl. 28-31. [SRG.]

VEGA ’16 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor (augusztus 7-14.) = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 128. Zselickisfaludon lesz. [SRG.]

VI. EMCSE csillagászati észlelőtábor. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 128. Homoródfürdőn lesz, 2016. aug. 26-30. [SRG.]

Évkönyveinkből. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 129. Könyvismertetések. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. pp. 130-131. [SRG.]

A hónap asztrofotója. A 12546-os napfoltcsoport. = Meteor 46. 2016. júl-aug. 7-8.(484-485.) sz. p. 132., 1. színes tábla. [SRG.]

Címlapunkon: Tarjáni csillagszőnyeg. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. címoldal. Szeri László felvétele 2016. jún. 29-én az IC 1396 környezetéről. [SRG.]

MIZSER Attila: Stellafane. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. p. 3. Az Amerikai Egyesült Államok távcsöves találkozóiról. [SRG.]

GULYÁS Krisztián: MTT 2016 - Távcsövek Tarján ege alatt. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 4-7. Élménybeszámoló a táborról. [SRG.]

MIZSER Attila: Tábori programok. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. p. 8.,1-3. színes tábla, hátsó belső borító. MTT 2016. [SRG.]

SZERI László: Tarjáni csillagszőnyeg. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 9-11., címoldal. A címlapkép készítésének körülményeiről. Digitális asztrofotózás. [SRG.]

SZABADOS László: Barnard és csillaga. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 12-17. Barnard-csillag. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója: a Barnard 86 sötétköd a Baade-ablak peremén. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. p. 17., 1. színes t. Francsics László felvétele Ausztráliából. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Röntgenforrások kórusa. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Régen halott csillag maradványa a Hubble felvételén. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 18-19. A Nagy Magellán-felhőben. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hatalmas hőforrás a Nagy Vörös Folt? = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. p. 19. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Öt esztendő után a Jupiternél. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 19-20. A NASA Juno nevű szondája 2016. júl. 4-én megérkezett a Jupiterhez. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Búcsú a szondáktól. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. p. 20. Befejezte működését a Philae egység és a kínai holdjáró, a Jade-nyúl. [SRG.]

KOVÁCS József: Nincsenek nagy kráterek a Ceres felszínén. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Négy évtizede értek Marsot a Viking-szondák. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 21-22. 1976. júl. 20-án és 1976. szept. 3-án. [SRG.]

TÓTH Imre: A 2016-os év legnagyobb napkitörés-sorozata. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 22-23. 2016. júl. 23-án. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Elkészült a világ legnagyobb rádiótávcsöve. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 23-24. Kínában. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Helyreállítják a Pluto felfedezéséhez használt távcsövet. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 24-25. A 24"-os Lowell-teleszkópot. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Meteorithullás Thaiföldön. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. p. 25. 2016. jún. 27-én. [SRG.]

GYARMATHY István: Asztroturizmus a visegrádi országokban. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 26-27. A csillagos-égbolt parkokról. [SRG.]

NÉMETH Gergely: Tízéves az UMa. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 28-29. A csllóközi Sárréten alapította Csörgei Tibor 2006-ban. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Új magyar meteorit: a Kölked H5 kondrit. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 30-33. A Baranya megyei Mohács közelében lévő Kölked településen találták 2016 márciusában. 1,25 kg tömegű. Tudományos ismertetése 2016. márc. 29-én történt. Nemzetközi elfogadása 2016. jún. 6-án vált hivatalossá. Neve: Kölked H5 S3 W3 lett. Ez a mai Magyarország területének nyolcadik meteoritja. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Halvány téli emlékek. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 34-38. Üstökös-rovat 2015. dec. - 2016. febr. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Szezonális szépségek - világító felhők és ritka halók. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 39-43. Légköroptikai jelenségek, 2016. máj. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Brenner-kráter. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

KOVÁCS István: A tavaszi-nyári égbolt változói. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 48-51., 59. Változócsillag-rovat 2016. ápr-júl. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Tavaszi mélyegeink. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 52-58. Mélyég-rovat 2016. ápr-jún. [SRG.]

MIZSER Attila: Észleljük a Nyílcsillagot! = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 60-61. A Barnard-csillag megfigyelése. Néhány hazai megfigyelés: Cseh Viktor, Földvári István Zoltán, Kocsis Antal. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillagok a Cepheusban. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 62-65. [SRG.]

Jelenségnaptár 2016. október. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Kiss Áron Keve: Uránusz-oppozíció.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az EQ Cassiopeiae.; Változóészlelők találkozója október 8-án. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 46. 2016. szept. 9.(486.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: Tarjáni csillagívek. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. címoldal. Soponyai György felvétele 2016. júl. 29/30-án. [SRG.]

MCSE 2017. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. p. 3. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: Ifjúsági tábor Szatymazon. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 4-7., 4. színes tábla. Beszámoló a táborról, amely 2016. jún. 28 - júl. 4-ig tartott. [SRG.]

MIZSER Attila: Urania tereme. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 8-11., 2. színes tábla. Gyulafehérvár, Batthyáneum. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Később keletkeztek a legelső csillagok. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 12-13. A Planck-szonda mérései. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A leglassabb pulzár. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 13-14. Az RWC 103 jelű szupernóva-maradvány pulzárja. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az éta Carianae viharos története. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Három bolygó két csillag körül. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 15. A HD 133113AB kettőscsillag rendszere. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Pulzáló fehér törpe felfedezése - amatőr segítséggel. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 15-16. AR Sco. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Megoldódott egy rejtély a Merkúron. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Utazás a Proxima Centaurihoz. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 17-18. Igen apró szondával. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter:Megvan a Philae! = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Villámlások a Holdon. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Bezárt a budapesti Planetárium. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. p. 19. Beázott, ezért 2016. aug. 22-én átmenetileg bezárták. Csillagászati hírek. [SRG.]

PETŐ Imre: Egy 160/1500-as Newton-távcső átépítése. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

HANNÁK Judit: Nyár Nappal és nélküle. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 22-25. Nap-rovat 2016. jún-aug. [SRG.]

ÁLDOTT Gábor: A kalocsai Haynald Obszervatórium története. 2. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 26-33., első és hátsó belső borító, 3. színes tábla. [SRG.]

FRANCSICS László: Reflexiós köd a Cepheusban. A hónap asztrofotója. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. p. 34., 1. színes tábla. Bagi László képe. [SRG.]

HEGYI Norbert: Északi fény a sarkkörön túl. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 35-37. Tromső, 2016. febr. 2-7. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Nyárzáró együttállás és Szent Elmo tüze. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 38-41. Légköroptikai jelenségek 2016. júl-aug. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Perseidákra várva. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 42-43. Balatonszepezden észlelt 2016. aug. 11/12-én. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földközelben járt a 252P - meg a kistestvére. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 44-47. Üstökös rovat 2016. márc-máj. [SRG.]

MIZSER Attila: Változók a Cassiopeiában. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 48-53. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Mediterrán délvidék. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 54-59. Cseh Viktor, Kernya János Gábor és Sánta Gábor. Mélyég észlelések Villányból. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Észleléseinkből. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 60-62. Kettőscsillag-rovat. Észlelők: Boleska Gábor, Cseh Viktor, Földvári István Zoltán, Kocsis Antal, Szamosvári Zsolt. [SRG.]

Mit mondanak a csillagok? 70 éve alakult meg a Magyar Csillagászati Egyesület. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. p. 63. Emlékülés lesz a Polaris Csillagvizsgálóban 2016. nov. 12-én. [SRG.]

BARTHA Lajos - ORHA Zoltán: Hack Frigyesre emlékezve. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 64-65. 1933. jan. 23 - 2016. febr. 20. Nekrológ. [SRG.]

Jelenségnaptár 2016. november. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Két holdárnyék látszik a Jupiteren november 1-jén.; Bagó Balázs: A hónap változója: X Camelopardalis. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 46. 2016. okt. 10.(487.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: A Clavius-kráter. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. címoldal. Molnár Péter felvétele 2015. okt. 22-én. [SRG.]

Meteor 2017 Távcsöves Találkozó Tarján, 2017. augusztus 17-20. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. első belső borító. Előzetes. [SRG.]

MIZSER Attila: Hét évtized. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. p. 3. 70 évvel ezelőtt, 1946. nov. 11-én alakult meg a Magyar Csillagászati Egyesület. [SRG.]

KULIN György: Alakuló közgyűlési megnyitó. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 4-7. Kulin György beszéde az alakuló közgyűlésen, 1946. nov. 11-én. [SRG.]

BÁN András: Mit mondanak a csillagok? = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 8-9. Kulin György 1976-os Mit mondanak a csillagok? című könyvére emlékezve. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: Thomas Mann és a világegyetem. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 10-12. Thomas Mann írásai 1947-ben. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: CHEOPS - exobolygók új nézetben. 1. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 14-17. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Rejtőzködő ősi galaxisok. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Rendkívül halvány galaxisok százai a Tejútrendszer körül? = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Forgó csillag őrült évszakai. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hogyan esett szét a 332P/Ikeya-Murakami-üstökös. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. p. 20. 2015-ben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Búcsú a Rosettától. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 20-21. 2016. szept. 30-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Vízkitörések a Jupiter Európa holdján. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ma is zsugorodik a Merkúr. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kisbolygóközelítés nap mint nap. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. p. 23. Az IAU weboldalán. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: 31 tonnás vasmeteorit Argentinában. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 23-24. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Elhunyt Antonín Rükl. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. p. 25. 2016. júl. 12-én hunyt el. Nekrológ. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: Egy Newton, egy Dall-Kirkham és a törékenység kettőse. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Félárnyékos holdfogyatkozás szeptemberben. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 30-31., 4. színes t. Észlelési beszámolók a 2016. szept. 16-i jelenségről.; Benne még: Okkultációs események szeptemberben. Szept. 15-én Neptunusz fedés a Hold által (Landy-Gyebnár Mónika, Szabó Szabolcs Zsolt), szept. 22-én Kocis Antal figyelte ahogy a 13,3 magnitúdós Ursula kisbolygó elfedett egy csillagot. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Lassú átmenet az őszbe - halójelenségekkel. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 32-34. Légköroptikai jelenségek 2016. szept-okt. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. p. 35., 2-3. színes t. Klamerius Adrien felvétele az Ikerhalmaz környékét ábrázolja. [SRG.]

GURUBI Gina: Molnár Péter. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 36-39. Asztroportré. Interjú. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A tavaszi kakukktojás. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 40-46. Üstökös rovat 2016. márc-máj. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Meteorithullások 2015-ben. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 47-52. Világszerte. [SRG.]

KERNYA János Gábor: A Messier-katalógus gömbhalmazai. 2. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 53-55. A Kígyótartó csillagmezején. [SRG.]

SZABADOS László: 100 éve született Csada Imre. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 56-57. 1916. nov. 20. született Abádszalókon. 1992-ben hunyt el. Nekrológ. [SRG.]

KERÉNYI Lilla: Fulldome fesztivál. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 58-59., 4. színes t. 2016. jún. 15-17-én Brünnben. [SRG.]

SZIJÁRTÓ Lajos: Búcsú Mogyorósbányától. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 60-63. Az 1980-tól 2015-ig tartó csillagászati táborok története. [SRG.]

MIZSER Attila: Volt egyszer egy Föld és Ég. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 64-65. 1966-ban indult a folyóirat. [SRG.]

Jelenségnaptár 2016. december. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Hold-Aldebaran-együttállás december 13-án.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: DY Persei. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) p. 68. [SRG.]

Gagarin. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. hátsó belső borító. Filmajánló. [SRG.]

Címlapunkon: Zselici tűzgömb. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. címoldal. Kolláth Zoltán felvétele 2016. aug. 28-án. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: Kiberkutya. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. p. 3. A Marson létrehozandó telepekről. [SRG.]

MIZSER Attila: A Mars éve. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 4-7. Az 1956-os évről csillagászati szemmel. A cikk összeállításában Bartha Lajos, Keszthelyi Sándor és Bartha Lajos nyújtott segítséget. [SRG.]

SZALAI Tamás: Változások égen és földön. Beszélgetés Kiss László akadémikussal. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 8-13. Asztroportré. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: 25 éves a szolnoki Kopernikusz Kör. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 14-17., első belső borító, 4. színes tábla. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula: CHEOPS - exobolygók új nézetben. 2. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 18-21. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2017. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. p. 21. Előzetes ismertetés. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 2 billió új galaxis? = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Csillagkeletkezés a kozmikus közelmúltban. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. p. 23. Az NGC 1222 galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Ősi gömbhalmaz maradványai a Tejútrendszer centrumában. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 23-24. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Naphoz hasonló mágneses ciklusok a Proxima Centaurin. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 24-25. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Változik a szaturnuszi hatszög színe. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 25-26. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Megsemmisült a Schiaparelli-leszállóegység. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 26-27. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 15 000 veszélyes űrszikla. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. p. 27. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Arecibo bizonytalan jövője. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 27-28. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Vészhelyzet-gyakorlat. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 28-29. Egy kisbolygó-becsapódás esetére. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Klim Ivanovics Csurjumov (1937-2016). = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. p. 29. Csillagászati hírek. Nekrológ. [SRG.]

KÁSA János - VIZI Péter: Tarján, 2016: a kis okulárteszt. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Ewen Whitaker (1922-2016). = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 32-34. Nekrológ. [SRG.]

FRANCSICS László: A Hyadok és a Taurus-molekulafelhő. A hónap asztrofotója. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. p. 35., 1. színes tábla. Horváth Zsolt felvétele. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Tanulmány kékben és zöldben. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 36-38., 4. színes tábla. Légköroptikai jelenségek 2016. okt. [SRG.]

HANNÁK Judit: Kis lépésekben a minimum felé. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 39-42. Nap rovat 2016. szept-okt. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 1956-os emlékmű - csillagászati vonatkozással. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. p. 43. New Yorkban, a már meglévő Kossuth-szobor kiegészítéseként. Az új emlékmű az 1956. okt. 23-án kora este Budapestről látható csillagos eget ábrázolja. A mű alkotója Nagy Tamás budapesti építész. [SRG.]

PRESITS Péter: Perseida-kitörés 2016. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 44-49. Meteor rovat 2016-os nyár. Főként a Perseida észlelések. [SRG.]

KOVÁCS István: Nóvadömping az őszi égbolton. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 50-53., 65. Változócsillagok rovat 2016. aug-okt. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az Andromeda-galaxis gömbhalmazai. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 54-57. Mélyég-objektumok. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Rigel. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 58-59. Híres kettőscsillagok. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Egy amatőrcsillagászati megfigyelőtábor negyed százada. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 60-64., 2-3. színes tábla. A Vega nyári amatőrcsillagászati táborai. Részletesen a 2016. aug. 7-14-ig Zselickisfaludon rendezett táborról. [SRG.]

Jelenségnaptár 2017. január. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. pp. 66-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Kiss Áron Keve: Vénusz-dichotómia és tündöklő esti láthatóság.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: RY Tauri. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 46. 2016. dec. 12.(489.) sz. p. 68. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Az égbolt varázsa. = Művelődés 69. 2016. júl. 7. sz. pp. 25-28. Közművelődési havilap Kolozsvár. [SRG.]

Égi gáztartályok. = National Geographic Magyarország 14. 2016. máj. 5. sz. p. 12. Becsapódó aszteroidok. [SRG.]

Ezerarcú Vénusz. = National Geographic Magyarország 14. 2016. máj. 5. sz. p. 18. [SRG.]

PALUGYAI István: Felrobbant a Falcon 9. Újabb SpaceX-kudarc a történelmi landolás után. = Népszabadság 74. 2016. jan. 15. 15. sz. p. 14. [KSZ.]

Tündéri aura derengett a Hold körül. = Népszabadság 74. 2016. jan. 15. 15. sz. p. 14. A halo elnevezésű fényjelenség látszik a Hold körül Salgótarjánból fotózva 2016. jn. 17-én. Fotó: Komka Péter. [KSZ.]

Bowie-nak már biztos helye van a csillagok között. Megtalálták a Csillagpor méltó helyét az univerzumban. = Népszabadság 74. 2016. jan. 15. 15. sz. p. 14. David Bowie halála utáni csillagászati mozgalmak. [KSZ.]

Megvan a legnagyobb naprendszer. = Népszabadság 74. 2016. jan. 28. 23. sz. p. 13. A Földtől 104 fényévre. Jelzése: 2MASS J2126-8140. [KSZ.]

PAUGYAI István: Irány egy másik bolygó! = Népszabadság 74. 2016. jan. 30. 25. sz. p. 10. Stephen Hawking aggodalmai az emberiség jövőjével kapcsolatban. [KSZ.]

PALUGYAI István: Felfedezték a gravitációs hullámokat. Két összeolvadó fekete lyuk fodrozta át a teret. = Népszabadság 74. 2016. febr. 12. 36. sz. p. 13. [KSZ.]

PALUGYAI István: Csillagos mese. = Népszabadság 74. 2016. febr. 13. 37. sz. p. 14. Könyvismertetés Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány, Európa Kiadó, 2015. könyvről. [KSZ.]

PALUGYAI István: Kincsek a könyvtárból. = Népszabadság 74. 2016. febr. 13. 37. sz. p. 10. A Manchesteri Központi Könyvtár régi könyveinek kiállításán csillagászati művek (Newton, Kepler, Galilei) is kézbevehetők voltak. [KSZ.]

Meteor robbant az óceán felett. = Népszabadság 74. 2016. febr. 25. 47. sz. p. 13. Febr. 6-án a brazil partoktól ezer kilométerre robbant szét. Katonai szenzorok érzékelték. [KSZ.]

Galaxisok a Tejúton is túl. = Népszabadság 74. 2016. febr. 25. 47. sz. p. 14. A Tejút mögött rejtőzködő galaxisok százait fedezték fel ausztrál csillagászok. [KSZ.]

PALUGYAI István: Az alma és a hullámok. = Népszabadság 74. 2016. febr. 27-28. 49. sz. p. 7. A gravitációs hullámokról. [KSZ.]

HORVAI Ferenc: Kínaiak az űrben. = Népszabadság 74. 2016. márc. 12-13. 61. sz. p. 10. Kína holdkutatás és kínaiak tervezett holdraszállása. [KSZ.]

ZAPPE László: Színház. Galilei: Töröcsik Mari. = Népszabadság 74. 2016. márc. 26-27. 72. sz. p. 12. Bertolt Brecht: Galilei élete. Nemzeti Színház. Színházi kritika az előadásról. Rendezte: Zsótér Sándor. Az idős Galileit Töröcsik Mari játszotta. [KSZ.]

PALUGYAI István: Egyre sűrűbb Tejút. Űrkutatás. A Kepler adatainak gyors elemzése miatt 1284 új exobolygót ismerünk. = Népszabadság 74. 2016. május 12. 111. sz. p. 13. Hirtelen "zsúfoltabbnak" tűnik a Tejút, mivel a NASA keddi bejelentése szerint a Kepler-űrtávcső 1284 exobolygót fedezett fel galaxisunkban, közülük kilenc akár lakott is lehet. [...] Az 1284 új bolygóból ráadásul mintegy félezernek sziklás felszíne lehet, kilencnek a hőmérséklete akár folyékony víz jelenlétére is utalhat. "Ez a felfedezés reményt ad számunkra, hogy valahol az egyik csillag körül egyszer rábukkanhatunk egy másik lakott földre" - mondja Ellen Stefan, a NASA vezető kutatója. [...] Az Astrophysical Journal hasábjain közölt rekorderedményt a kutatók a statisztikus elemzési módszerekben elért rohamos fejlődésnek köszönhetik, mely jelentős mértékben gyorsította fel a távoli bolygók létezésének igazolását. ..." [HAI.]

Megérinteni a csillagokat. = Népszabadság 74. 2016. szept. 10-11. 213. sz. pp. 8-9. A Discovery Science csatornán pályázatot írt ki csillagászati témában. A zsűri Veres Viktor fotóriporter filmjét találta a legjobbnak. Így ő látogathatott a Kanári-szigetekre, a La Palmán lévő csillagászati komplexumba. 4 napot tölthetett ott, ahol 12 nagy távcső található. A cikket 7 színes fénykép illusztrálta. [KSZ.]

PALUGYAI István: A csillagász bora. = Népszabadság 74. 2016. szept. 10-11. 213. sz. p. 10. Brian Schmidt ausztrál csillagász bemutatása. Nobel-díjat kapott, mert felfedezte, hogy a világegyetem gyorsulva tágul. Egyébként a klímavédelem szóvivője. Canberra közelében borászata is van. [KSZ.]

Előadás egy felfedezésről: megváltozik világunk. = Nógrád Megyei Hírlap 27. 2016. jún. 15. 138. sz. p. 7. "Einstein már 100 évvel ezelőtt állította: gravitációs hullámok márpedig léteznek! Jóllehet az Univerzum e hullámain keresztül eddig is folyamatosan szólt hozzánk, most már nyitott fülekre talál ez a hang. Budapest. Az ELTE kutatójával és oktatójával, az Eötvös Gravity Research Group egyik alapítójával, dr. Raffai Péterrel együttműködve a Számalk Training csütörtökön egy ingyenes előadást szervez, ahol a kutató mindenki számára közérdekű formában mutatja be korunk legnagyobb felfedezését. Tavaly szeptemberben a világ legérzékenyebb gravitációshullám-detektorai jelezték két távoli, összeolvadó fekete lyuk mozgással keltett térbeli "görbületének" megváltozását. ..." [HAI.]

Megtalálták az eddigi legnagyobb exobolygót. = Nógrád Megyei Hírlap 27. 2016. jún. 15. 138. sz. p. 7. "Megtalálták az eddig ismert legnagyobb, két csillag körül keringő, Naprendszeren kívüli bolygót, amely napjaitól mért távolsága alapján akár lakható is lehet - jelentették be hétfőn az Amerikai Csillagászati Társaság konferenciáján San Diegóban. San Diego.A felfedezést az amerikai Kepler űrtávcsővel tették. A Naprendszeren kívüli gázbolygó, mely a Kepler-1647b katalógusjelet kapta, nagyjából akkora, mint a Jupiter, csillagai körül 1107 nap, vagyis több mint három földi év alatt tesz meg egy kört. Ez a 11. cirkumbináris, azaz kettőscsillag körül keringő exobolygó, amelyet 2005 óta felfedeztek. Ezeket az égitesteket tatuinoknak is nevezik a Csillagok háborújának híres bolygója után, melyen a főhős, Luke Skywalker felnőtt. ..." [HAI.]

A hét képe. Így festünk az űrből. Scott Kelly 340 napos űrutazását követően tért vissza a Földre. = Nők Lapja 67. 2016. márc. 16. 11. sz. p. 6. [SRG.]

A hét képe. Ember a Holdon. = Nők Lapja 67. 2016. júl. 20. 29. sz. p. 83. [KSZ.]

JÓNAP Rita: Augusztusi hullócsillagok... = Nők Lapja 67. 2016. aug. 10. 32. sz. p. 90. "A hullócsillag-figyelés nem helyhez kötött, de akik ellátogatnak a poroszlói Ökocentrum tetőteraszára, a látvány mellett a Perseida meteorrajz érkezése lakalmából az amatőr csillagászok kalauzolását is élvezhetik." [KSZ.]

SZÉKELY László: Csillagsors. A csillagvilág jövője az újkori természetfilozófiában és a modern asztrofizikában. = Pannonhalmi Szemle 24. 2016. 4. sz. pp. 28-43. "...Vajon kialakulhatott volna-e ez a Popper által hivatkozott kozmológiai motiváció egy olyan bolygón, ahol az élőlények fölötti légkör folyamatosan ködös, és ahol a hol világos, hol sötét, de átláthatatlan égbolt minden kozmikus perspektívát elzár előttük? Egy olyan világban, ahol a csillagok járása és az üstökösök olykori megjelenése ismeretlen jelenség, s ahol arra sem volna lehetőség, hogy az éjszakai ég olykor fölvillanó, zuhanó fényszikráit "hullócsillagok"-nak nevezzük, mert a "csillag" fogalmával sem rendelkeznénk? A csillagok látványa nélkül vajon megfoganhatott volna-e bennünk az a végső gyökereiben metafizikai és kozmológiai orientáció, amely átfogó és örök rendet keres a természetben, s amely a modern tudományos megismerés alapját is képezi?
Az ilyen kérdéseket mint jellegzetes "mi lett volna, ha" kérdéseket minden történész - így a filozófiatörténész is - elutasítja. A filozófia illetve a gondolkodástörténet perspektívájában azonban e kérdések mégsem teljesen funkció nélküliek: jelzik azt a meghatározó szerepet, amelyet a földi világ kozmikus nyitottsága, a földön kívüli kozmikus rendre való kitekintés lehetősége látszott már a nagy ókori vallások kozmológiáiban, majd a görög filozófiában, és amely immár nem a "mi lett volna, ha" kategóriája alá tartozik, hanem tényszerűen végigkövethető. ..." Fejezetcímek: A modern természettudomány mint az örökkévaló és a múlandó szintézise.; Giordano Bruno és a "napcsillagok" ideája.; A csillagok jövőjére vonatkozó kérdés tematizálódása a 17-18. században.; 4. A csillagok és a kozmosz sorsának problémája a 19. századi természettudományban.; 5. A "hőhalál" elmélete és a csillagvilág jövője a mai tudományos elképzelésekben.; Epilógus. [HAI.]

Napot néztek Merkúrral. = Savaria Fórum 26. 2016. máj. 14. 26. sz. p. 4. Szombathelyen, a Bolyai János Gyakorló Iskola udvarán távcsövekkel mutatták be a Merkúr-átvonulást az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai. [KSZ.]

XXXVII. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek. = Szombathelyi 7 Nap 1. 2016. szept. 24. 36. sz. p. 13. Okt. 7-én este a Kemenes Vulkánparkban, Celldömölkön Mitre Zoltán tart előadást "Földszerű bolygók fejlődése és klímája’ címmel. Előadás után Hold, Mars, Szaturnusz távcsöves bemutatása. [KSZ.]

Aktív kikapcsolódás? Kemenes Vulkánpark. = Szombathelyi 7 Nap 1. 2016. szept. 24. 36. sz. p. 13. A celldömölki Vulkánpark nemcsak a Föld, hanem más égitestek vulkánosságát is bemutatja. Okt. 7-én Mitre Zoltán a Gothard Csillagászati Egyesülettől tart előadást és utána távcsöves bemutatást lesz. [KSZ.]

PATKÓS András: Túl a részecskefizikai Standard Modellen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jan. 1. sz. pp. 2-6. A neutrínók kutatásáról, a Napból érkező neutrínókról is. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Az igazi kvantum csendje. Kvantumeszközök a hatékony kommunikáció szolgálatában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jan. 1. sz. pp. 11-14. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

SZALAI Tamás: Ritka lehetőség: szupernóva felbukkanása várható. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jan. 1. sz. p. 31. A Refsdal-szupernóva. [KSZ.]

Stonehenge Walesben épült? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jan. 1. sz. p. 33. Már korábban ismert, hogy a Salisbury-síkságon ma álló Stonehenge belső körének köveit innen mintegy 270 km-re, Walesben bányászták ki. A cikk szerint a kifejtett tömböket először Walesben helyezték el és csak 500 évvel később szállították mai helyükre. Mindez Parker Pearson (University College London) teóriája. Forrás: The Guardian, 2015. dec. 7. [KSZ.]

Szuperflerek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jan. 1. sz. p. 17. A Kepler-űrtávcső adatainak elemzése (Hiroyuki Maehara japán csillagász és csoportja) szerint a Naphoz hasonló csillagok néha igen erős, a szokásosnál több tízezerszer erősebb kitöréseket produkálnak. Más japán kutatók a múltban találtak egy olyan fler nyomait, amely a legerősebb flereknél 10-50-szer erősebb kitörés okozhatott. Ez Kr. u. 775-ben történt. Forrás: Sky and Telescope 2015. nov. [KSZ.]

A Fény Éve különszámunk sajtóbemutatója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jan. 1. sz. hátsó külső borító. A 2015 novemberében megjelent különszám sajtóbemutatója 2015. dec. 4-én volt. [KSZ.]

BOTH Előd: Exobolygó vagy sem? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. febr. 2. sz. p. 72. A Kepler-űrtávcsővel talált exobolygók mintegy fele nem is exobolygó. A Sky and Telescope cikke alapján. [KSZ.]

GAZDA István: A Varga/Vargha-család három nevezetes tudós tagja (A rövid laudáció). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. febr. 2. sz. melléklet pp. [17-18.] A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Varga Domokosról és vele kapcsolatban az Akadémiai Csillagászati Kutatóintézetben dolgozó Vargha Domokosné csillagászattörténészről. [KSZ.]

HERCZEG János: Családi ezüst. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. febr. 2. sz. melléklet p. [p. 19.]. A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Varga Domokosról és vele kapcsolatban az Akadémiai Csillagászati Kutatóintézetben dolgozó Vargha Domokosné csillagászattörténészről. [KSZ.]

Bolygóját felfaló fehér törpe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. febr. 2. sz. pp. 81-82. A WD 1145+017 jelű fehér törpe. [KSZ.]

A Mars gyűrűje. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. febr. 2. sz. p. 82. A Mars a Phobos holdat 20-40 millió éven belül szétzúzhatja, és anyaga gyűrűt alkothat a bolygó körül. [KSZ.]

A Rosetta utolsó éve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. febr. 2. sz. p. 82. A Csurjumov-Geraszimenko-üstökösnél. [KSZ.]

BÉCSY Bence - DÁLYA Gergely - RAFFAI Péter: Interferométerekkel a gravitációs hullámok nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. márc. 3. sz. pp. 112-114. A 2015. szept. 18-án elindított LIGO kutatási programról. [KSZ.]

Ceres újdonságok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. márc. 3. sz. p. 129. A Dawn űrszonda kutatásairól és a fehér foltokról. [KSZ.]

Tejútrendszerünk legkisebb csillagai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. márc. 3. sz. p. 129. [KSZ.]

Extragalaktikus gammapulzárok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. márc. 3. sz. pp. 129-130. A Nagy Magellán-felhőben lévő Tarantella-ködben. [KSZ.]

BOTH Előd: A tudománytörténet "első három perce". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. ápr. 4. sz. pp. 165-168. Könyvismertetés Steven Weinberg: A világ megismerése. Hogyan alakult ki a modern természettudomány? Ford.: Both Előd. Budapest, 2016. Akkord Könyvkiadó most megjelenő könyvről, amelyben több csillagászattörténeti rész van. [KSZ.]

SZILI István: 25 éves a Természet Világa tehetséggondozó missziója. A Természet - Tudomány Diákpályázat díjátadó ünnepsége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. ápr. 4. sz. diákpályázat melléklet pp. [49-53.] Az MTA-n 2016. márc. 19-én tartott rendezvényről. Felszólalt Szabados László csillagász is. Staar Gyula szólt Schiller Róbertről, akiről kisbolygót nevezett el Sárneczky Krisztián csillagász, egykori diákpályázatos [(196005 Róbertschiller kisbolygó]. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Ógyalláról Szamoára. Otto Tetens csillagász emlékezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. ápr. 4. sz. p. 188. 1865. szept. 26-án született a németországi Rendsburgban. Konkoly Thege Miklós meghívására 1887-1888-ban obszervátori minőségben észlelt az ógyallai csillagvizsgálóban. Később Kiel, Hamburg, Strasbourg, Göttingen csillagvizsgálóiban dolgozott. Közben, 1902-1905-ig Szamoán, a Csendes-óceán délnyugati részén végzett meteorológiai és csillagászati kutatásokat. Nyugdíjba vonulása után Bad Saarow-ben telepedett le és 1945. febr. 15-én hunyt el. [KSZ.]

LENTE Gábor: Shakespeare és a természettudomány. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. máj. 5. sz. pp. 196-199. A 400 éve elhunyt (a Gergely naptár szerint 1616. ápr. 23-án, de Angliában akkor máj. 3-a volt) William Shakespeare több művében található csillagászati vonatkozás. A "Julius Caesar" az égbolt csillagainak forgását, az északi sarkcsillagot említi, a "Hamlet" a végtelen tér kifejezést tartalmazza, a "Cymbeline" 1610 végén vagy 1611 elején született művében talán a Jupiter négy holdjának mozgását szimbolizálja, a "Julius Caesar" és a "Lear király" az asztrológiát kritizálja. [KSZ.]

D. J.: Elhunyt Pintér Teodor Péter, szerkesztőbizottságunk tagja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. máj. 5. sz. p. 211. Nekrológ. [KSZ.]

A legtávolabbi galaxis. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. máj. 5. sz. p. 222. A Hubble-űrtávcső már több száz olyan galaxist talált, amelyek a 13,8 milliárd előtti Ősrobbanást követő 1 milliárd éven belül jöttek létre. A rekorder most a GN-z11 galaxis, amelynek vöröseltolódása z = 11,1. Kialakulásakor a Világegyetem csak 400 millió éves volt. [KSZ.]

Két különleges exobolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. máj. 5. sz. p. 224. Az 55 Cancri e jelű bolygója, melyben a szén kristályos állapotban fordulhat elő, így "gyémántbolygó" névvel illethető. A 2M1207 barna törpe körül egy 4 jupitertömegű exobolyó kering, de fiatal volta miatt még tart az összehúzódása. [KSZ.]

Az egyre kevésbé "Nagy Vörös Folt". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. máj. 5. sz. p. 239. A Nagy Vörös Folt méretének lassú csökkenése. Forrás: Sky and Telescope 2016. márc. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Dénes Lajos: No, mi a ménkű ez!?! Meteoritiekről alapfokon (Budapest, 2015, Szerzői kiadás). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. máj. 5. sz. p. 240. Könyvismertetés Dénes Lajos amatőrcsillagász 52 oldalas kötetéről. A személyes hangú írásban a Csimabi is említésre kerül. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Kerényi Lilla: Csillagváros (Budapest, 2015). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. máj. 5. sz. p. 240. Könyvismertetés a csillagászati meséket és rajzokat közlő, gyermekeknek szóló kötetről. [KSZ.]

SZÉNÁSI Réka - VASSÁNYI Miklós: William Derham lelkész-csillagász és a kora újkori fiziko-teológia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jún. 6. sz. pp. 261-264. William Derham (1657-1735) anglikán lelkész polihisztor, természettudós, a Royal Society tagja és a fiziko-teológiai mozgalom jeles alakja élete. Sok csillagászati kapcsolódással. [KSZ.]

FILIPSZKI László: Fényszennyező energiáink. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jún. 6. sz. diákpályázat melléklet [pp. 81-85.] A fényszennyezésről és hatásairól, különös tekintettel a díszvilágításra, közvilágításra és reklámvilágításra. Budapest közvilágításában éjjelente 199442 darab lámpa vesz részt. [KSZ.]

Vita a gyors kozmikus rádiókitörésekről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jún. 6. sz. p. 272. [KSZ.]

Új bolygó a Naprendszerben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jún. 6. sz. p. 272. Konstantin Batygin és Michael Brown elmélete. [KSZ.]

Szenzációs égi mechanikai eredmény. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jún. 6. sz. pp. 274-275. Érdi Bálint és Czirják Zalán publikációja a Nature 2016. máj. 12-i szerkesztőségi cikkében. Az ELTE közlése. [KSZ.]

A 2015. évi Hevesi Endre-díjasok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jún. 6. sz. p. 275. Horváth András csillagász kandidátus, a TIT Budapesti Planetárium volt igazgatója is átvehette a díjat 2016. ápr. 29-én. [KSZ.]

Aszimmetrikus Holdunk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. jún. 6. sz. pp. 286-287. A Sky and Telescope 2016. ápr. alapján. [KSZ.]

ÉRDI Bálint: A sárkány-konfigurációk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. júl. 7. sz. pp. 290-293. Égimechanikai tanulmány. [KSZ.]

Elindult az első ExoMars. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. júl. 7. sz. p. 321. 2016. márc. 14-én. [KSZ.]

A Jupiter légköre mélyén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. aug. 8. sz. p. 366. A VLA rádiótávcső-rendszerrel végzett megfigyelések. [KSZ.]

A 175 éves Társulatunkat köszöntő konferencia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. aug. 8. sz. p. 376. 2016. jún. 14-én. A képillusztrációkat Trupka Zoltán készítette. Többek között előadást tartott csillagászati témában Kiss László akadémikus, csillagász. Gazda István tudománytörténész bemutatta az általa összeállított kötetet, amely most jelent meg "A százhetvenöt éves Tudományos Ismeretterjesztő Társulat - Az elnökök munkásságának tükrében" címmel. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Könyvszemle. Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány. Fordította: Kovács József. Szakértő: Szabados László. (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2015) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. aug. 8. sz. pp. 383-384. Könyvismertetés. [KSZ.]

BOTH Előd: Interplanetáris kapzsiság. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. szept. 9. sz. pp. 386-388., címlapkép. A közeli égitestek (a Hold, egyes kisbolygók) ritka elemeinek bányászatáról, magáncélú hasznosításáról. Ennek fizikai, űrkutatási és jogi lehetőségei. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hangoskodó fények. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. szept. 9. sz. pp. 404-408. Főként a sarki fény hanghatásairól. Említi az egyes meteorjelenségekkel (tűzgömbökkel) egy időben észlelt hangokat is. [KSZ.]

RADNAI Gyula: XI-es tanterem a Főépületben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. szept. 9. sz. pp. 412-414. Az ELTE, Budapest, Múzeum körút 6-8. számú főépületéről, ahol a kémia, a matematika, a fizika, a meteorológia, a csillagászat tanszékei működtek. A körúti falon lévő pontos ingaóráról, melyet a csillagászok tartottak karban. Ugyanilyen óra működött még a csillagászati tanszéken és a második emeleti fizikai előadóban, a XI-es tanteremben. 1975-ben és 1976-ban itt tartotta Simonyi Károly "A fizika kultúrtörténete" előadásait. [KSZ.]

A marsi évszakok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. szept. 9. sz. p. 415. [KSZ.]

Megérkezett a Juno. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. szept. 9. sz. p. 415. 2016. júl. 5-én, a Jupiterhez. [KSZ.]

Sófolt a Ceresen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. szept. 9. sz. pp. 415-416. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Orvosprofesszor a csillagok bűvöletében. Jeszenszky Jánosra emlékezünk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. szept. 9. sz. p. 425. Családja a felvidéki Turóc vármegye legősibb nemesi családjai közé tartoztak. Apja a török elöl költözött át Budáról Sziléziába. Jeszenszky János 450 éve, 1566. dec. 27-én született a sziléziai Boroszlóban. Jessenius néven a prágai egyetem tanára, II. Rudolf császár udvari orvosa lett. Itáliában személyesen megismerkedett Giordano Brunóval. Barátja volt Tycho Brahe, 1601-ben Brahe temetésén ő mondott gyászbeszédet. Keplerrel is jó személyes viszonyt ápolt. 1621. jún. 21-én végezték ki a prágai piactéren. [KSZ.]

Adatözön a csillagászatban (is). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. szept. 9. sz. p. 430. Forrás: Sky and Telescope, 2016. szept. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Könyvszemle. Bryan Gaensler: Extrém kozmosz (Geobook Hungary Kiadó, 2015.) = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. szept. 9. sz. p. 430. Könyvismertetés. [KSZ.]

KERESZTY Zsolt: A 2015-ös év meteorithullásai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. okt. 10. sz. pp. 438-442. A Földön történt 9 meteorithullás részletes ismertetése. Brazília, Irán, Marokkó, Törökország, Uruguay, USA, India, Ausztrália területére hullottak meteoritek. [KSZ.]

BOTH Előd: Európa újra a Marsra megy. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. okt. 10. sz. pp. 453-454., hátsó belső borító. Az ESA Marssal kapcsolatos tervei, sikerei és kudarcai. A 2016-os ExoMars küldetés. [KSZ.]

BENCZE Gyula: A fizika magyar Bibliája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. okt. 10. sz. pp. 461-462. Simonyi Károlyról és A fizika kultúrtörténete című könyvéről. A mű egyik részletes hazai recenziója Szabados László tollából jelent meg a Magyar Tudomány folyóiratban (1999/4. pp. 493-495.). Simonyi Károly most lenne 100 éves, mely alkalomra a Természet Világa folyóirat különszámot jelentet meg. [KSZ.]

Új, nagyon távoli égitest. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. okt. 10. sz. p. 467. A Naprendszer távoli vidékein. Az IAU kisbolygóközpontja már 1491 olyan objektumot tart nyilván, amely a Neptunuszon túl kering. A 2015 RR245 égitestről, amely 450-700 km átmérőjű lehet. [KSZ.]

Megkerült a Philae. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. okt. 10. sz. p. 468. 2016. szept. 3-án a Rozetta kamerája lefényképezte az üstökösre leszállt egységet. [KSZ.]

BOTH Előd: Szerelmeslevél az emberiségnek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. nov. 11. sz. pp. 487-490. Brian Cox - Andrew Cohen: Az univerzum csodája: az ember. Akkord Könyvkiadó, Budapest, 2016. Fordította Both Előd. A könyv ismertetése, néhány a tudomány történetében nagyon fontos kép bemutatása által. Ezek nagy része csillagászati témájú. [KSZ.]

Túl aktív galaxis. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. nov. 11. sz. p. 509. Az M82. [KSZ.]

Még gyorsabban tágul. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. nov. 11. sz. p. 509. A Világegyetem még 5-9 %-kal gyorsabban tágul, mint amit eddig feltételeztek. Adam Riess és kutatócsoportja 2400 cepheidát és 300 Ia típusú szupernóvát vizsgált meg ennek érdekében. [KSZ.]

Napfogyatkozások hatása az Io légkörére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. nov. 11. sz. pp. 510-511. Forrás: Journal of Geophysical Research, 2016. aug. 2. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Emlékezés Róka Gedeonra. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. nov. 11. sz. p. 522. Róka Gedeon (1906-1974) csillagászati ismeretterjesztő, szakíró, a kulini eszmék legfőbb megvalósítójának csillagászati tevékenységéről. [KSZ.]

Atomháború vagy napkitörés? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. nov. 11. sz. pp. 527-528. 1967. máj. 23-án egy szokatlanul erős napkitörés hatására riadoztatták az USA és Nagy-Britannia védelmi rendszerét. A Sky and Telescope 2016. aug. 12. száma alapján. [KSZ.]

RADNÓTI Katalin: Horváth Gábor - Farkas Alexandra - Kriska György: A poláros fény környezetoptikai és biológiai vonatkozásai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2016. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. nov. 11. sz. p. 528. Könyvismertetés. [KSZ.]

Mégsem gyorsul a Világegyetem tágulása? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. dec. 12. sz. p. 561. Subir Sarkar és kutatócsoportja 470 darab Ia szupernóva vizsgálatával csekély gyorsulást, vagy akár állandó sebességű tágulás tart valószínűbbnek. [KSZ.]

A Vénusz vulkánjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. dec. 12. sz. p. 561. Manapság is működő vulkánok. [KSZ.]

Két csillag három korongja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 147. 2016. dec. 12. sz. pp. 561-562. Az IRS 43 jelű kettős protocsillagról. [KSZ.]

SZABÓ Benjámin István: Ismét a Merkúr átvonulásról. = Újszászi Híradó 26. 2016. jún. 6. sz. p. 19. "Mint arról a korábbi lapszámban beszámoltam, 2016. május 9-én a Merkúr átvonulást tekinthettünk meg. [...] A Földről nézve csak a Merkúr és a Vénusz átvonulása szokott megtörténni. Évszázadonként kb. 13 Merkúr átvonulás látható, legközelebb pedig 2019-ben fog megtörténni. [...] a szolnoki Aba-Novák Agóra melletti tér szerepelt helyszínként. [...] Én is jelen voltam a szolnoki helyszínen távcsövemmel (Revue 114/1000 Newton), és válaszoltam az érdeklődők által feltett kérdésekre. [...] A Merkúr átvonulásáról a szolnoki 24 emeletes toronyház tetején felvételek is készültek, amelyek igen hasznosnak fognak bizonyulni az utókornak is." Rövid cikk. [HAI.]

MÉSZÁROS B. Endre: Űrsikló-katasztrófa. A Challenger 30 éve robbant fel, hét áldozata volt. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. jan. 28. 23. sz. p. 7. Az amerikai űrsiklóprogramban 1981-2011-ig 5 űrsikló repült. A Columbia 28, a Challenger 10, a Discovery 39, az Endeavour 25, az Atlantis 33 alkalommal járt az űrben. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: Térformáló fekete lyukak. Miért óriási világszenzáció a gravitációs hullámok felfedezése? = Új Dunántúli Napló 27. 2016. febr. 17. 40. sz. p. 5. Az 1961-ben Szegeden született Hegedüs Tibor fizikus, a Bajai Csillagvizsgáló Intézet igazgatójának, a PTE külső csillagászati tanszékének vezetőjének bemutatása. Ismertetése a gravitációs hullámokról. [KSZ.]

NÓGRÁDI László: Egy békés űrbázis. A Mir a szovjet űrprogram csúcsát jelentette. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. febr. 19. 42. sz. p. 9. A 30 éve felbocsájtott Mir űrállomás ismertetése. [KSZ.]

H. Zs.: Lezárt magánúton karambolozott. Bár tilos a behajtás, egyre többen használják egérútként a Pascal és a Galilei utcákat. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. febr. 20. 43. sz. p. 4. A Galilei utcáról, amely Pécs déli részén létesült, a Déli Ipari Park átvezető útjaként. A kísérő képen a "Galilei utca" feliratú tábla. [KSZ.]

c: Ajánló. Csillagászok napja. Pécs. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. febr. 25. 47. sz. p. 3. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán ma délután napbemutató lesz. Utána Horváth István "Hobbim az amatőr csillagászat", majd Schmall Rafael "A csillagos ég képekben" címmel tart előadást. Végül távcsöves bemutató lesz. [KSZ.]

Csillagászati héttel készül a Zsolnay-negyed. Hét nap csillagok között. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. febr. 25. 47. sz. p. 4. Március 7. és 13. között lesz. [KSZ.]

HALÁSZ Kinga: Új csillagászati látványosságok. Technika- és kultúrtörténeti relikviák a negyedben. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. márc. 24. 70. sz. p. 4. A pécsi Zsolnay Negyedben, a Planetárium előterében véglegesen kiállították Dr. Balázsy László (1908-1980) baranyai ismeretterjesztő egykori távcsövét. Az "Alcor" távcsövet bemutatták Kulin György és Kollányi Ágoston filmjében is. A márciusban lezajlott csillagászati hetet nagy érdeklődés kísérte, kb. 1300 fő érkezett az előadásokra. [KSZ.]

Tényleg veszélyben van a Föld? = Új Dunántúli Napló 27. 2016. márc. 24. 70. sz. p. 4. Rövid interjú Sárneczky Krisztián csillagásszal, aki a Zsolnay Negyedben tartott előadást a kisbolygókról. [KSZ.]

Zs. J.: Tűzgömb szelte át az eget Pécsen is. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. jún. 9. 134. sz. p. 2. A 2016. jún. 7-én 21:17-kor országszerte látott tűzgömböt Pécsett is megfigyelték. [KSZ.]

MW: A Juno űrszonda a Jupiter körül. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. júl. 6. 157. sz. p. 7. Jupiter körüli pályára állt a NASA első napelemes űrszondája. [KSZ.]

(k): Űrhajós érkezik a Gazdanapokra. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. aug. 12. 189. sz. p. 2. Farkas Bertalan magyar űrhajós ma egész nap a Szentlőrinci Gazdanapok vendége lesz. A protokollsátorban 15 és 15.30 között könyvdedikálással egybekötött közönségtalálkozót tart. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: A világutazó pécsi fotós. Konkoly-Thege György messzire viszi a híres magyar család jó hírét. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. aug. 31. 204. sz. p. 5. Konkoly-Thege György 1957-ben született Pécsett. Kérdés: "Volt egy híres csillagászunk a XIX. században, Konkoly-Thege Miklós, akinek ma is a nevét viseli az MTA Csillagászati Kutatóintézete". Válasz: "Ő a dédnagyapám unokatestvére volt. Az apámat Konkoly-Thege Aladárt pedig Pécsett ismerték igen sokan klinikai sebészként. ... S azt is hozzátenném, mert ezt a kérdést szinte mindig megkapom, hogy a Konkoly kiejtése ly-nal és li-ként egyaránt elfogadott." [KSZ.]

H. K.: Természettudományok bűvöletében. Indul a Csillagász szakkör. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. szept. 8. 211. sz. p. 6. A pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben. Szerdánként 17 órától várják a 8-14 év közötti csillagászpalántákat. A szakkör díja 500 Ft/fő/alkalom. [KSZ.]

c: Csillagközi gázfelhők. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. szept. 10. 213. sz. p. 3. A pécsi Zsolnay-negyed planetáriumának új műsora van, "Galaxisok birodalma " címmel. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: Táltos a planetáriumban. Magyar mondákról és Krisztus születéséről csillagászati alapon. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. nov. 8. 263. sz. p. 5. Riport Nagyváradi Lászlóval. A pécsi planetáriumban olyan programot készítettek, amely az ősi magyar mondavilág 128 csillagát és csillagképét mutatja be. Nagyváradi László rövid életrajzával. [KSZ.]

c: Csillagvizsgálók az oktatásban. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. nov. 14. 267. sz. p. 3. "Planetáriumok és bemutató csillagvizsgálók szerepe az oktatásban" címmel lesz rendezvény Pécsett a Zsolnay-negyed Planetáriumában ma. Az eseményről Gyenizse Péter adott tájékoztatást, akinek fényképe mellékelve van. [KSZ.]

(nl): Ajánló. Magánút a Marsra. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. nov. 24. 276. sz. p. 2. Käsz László tart előadást ma este a Pécsi Kulturális Központ Tudósklub sorozatában a Marsra magánvállalkozásban való utazásokról. [KSZ.]

Nyerj római utazást a Planetáriummal! = Új Dunántúli Napló 27. 2016. dec. 15. 294. sz. p. 4. Pécsett. [KSZ.]

H. K.: Vajon legenda vagy valóság? A betlehemi csillag nyomába eredhetünk a pécsi Planetáriumban. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. dec. 15. 294. sz. p. 4. [KSZ.]

M. B. E.: Nyom nélkül tűnik el a régi planetárium. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. dec. 17. 296. sz. p. 4. Pécs egyik legkedveltebb helye volt a régi planetárium a Szőlő utcában. Eladták az ingatlant. Társasház épül a planetárium helyén. Fotó: Laufer László. A képen egy többszintes ház, építés közben. [KSZ.]

H. K.: Planetárium: nyerjen kettős, ötnapos római utazást! = Új Dunántúli Napló 27. 2016. dec. 29. 305. sz. p. 4. A planetárium látogatói között sorsolják ki az utazást a Csillagászati Héten, amely 2017. márc. 12-én kezdődik. [KSZ.]

MW: Nyerünk egy másodpercez az év végén. = Új Dunántúli Napló 27. 2016. dec. 30. 306. sz. p. 8. Egy szökőmásodperccel hosszabb lesz a 2016-os év. A Nemzetközi Csillagászati Unió dec. 31-én 23 óra 59 perc 59 másodperc után egy másodpercet iktat be. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Utazási ajánló. = Új Köznevelés 72. 2016. máj-jún. 5-6. sz. pp. 54-57. Csillagászati és földtudományi vonatkozásokkal. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Matematikával a Föld körül. Interjú Sik András geográfussal, Mars-kutatóval. = Új Köznevelés 72. 2016. okt. 8. sz. pp. [14]-18., címlapkép. [REZ.]

SZABÓ Benjámin István: Merkúr átvonulás 2016-ban. = Újszászi Híradó 26. 2016. máj. 5. sz. p. 15. "Egy meglehetősen ritka égi jelenségnek lehetünk a tanúi 2016. május 9-én, hétfőn, amely hazánkban valamivel 13 óra után kezdődik - a napnyugta ugyan megzavarja a látványosságot -, és 20 óra 42 percig tart. [...] Fred Espanak szerint minden Merkúr-átvonulás május 8-a, vagy november 10-e körüli párnapos idő-intervallumban lehetséges. A Merkúr a Földdel 7 fokos pályasík szöget zár be, ezért a bolygó két helyen keresztezi az ekliptikát, azaz a földpályát. Ezek a csomópontok, amelyeken a Nap minden évben a fenti dátumokban halad át, amely legközelebb 2019-ben ismétlődik meg. [...]
A Merkúr a Naprendszer legkisebb és legbelső bolygója, asszír csillagászok fedezték fel az i. e. 14. században. [...] Szabad szemmel ugyan nem lesz látható ez a páratlan csillagászati - történelmi szemléletesség, de akik szeretnék távcsővel, napszűrővel megnézni, azoknak ajánlom, hogy jöjjenek el a Szolnoki Aba-Novák-Agóra előtti térre, ahol csoportommal, a Kopernikusz csillagászati szakkörrel megszemléljük a Merkúr átvonulását a Nap előtt a fentebb említett időpontban. [...] (A cikk szakmai lektorálását Újlaki [! Ujlaki] Csaba végezte.)" [HAI.]

SZABÓNÉ SZABÓ Henrietta: Benjámin bemutatkozása. Helyi dolgaink. = Újszászi Híradó 26. 2016. júl. 7. sz. p. 10. "Mind a májusi, mind pedig a júniusi Újszászi Híradó hasábjain egy új név tűnhetett fel az olvasóknak a cikkek olvasása folyamán, egy újdonságnak számító, tartalmas írás nyomán. Szabó Benjámin István publikálásai sokaknak talán nem mindennapiak, hiszen amatőr csillagászként az égi jelenségeket igyekszik bemutatni. Ilyen szemléletesség volt a nemrégiben lezajló Merkúr átvonulása a Nap előtt. Benjáminnal készített riportomban arra keresem a választ, hogy tinédzserként milyen út vezetett idáig, miért éppen a csillagászat az a terület, amely iránt érdeklődik, és választ keresek arra is, hogy milyen további tervei vannak eme szakterületen. Benjámin, leendő hatodik osztályosként szüleivel és testvéreivel Újszászon él. Jelenleg a diákok önfeledt nyári szünetét élvezi. ..." [HAI.]

SZABÓ Benjámin István: Hullócsillagok. = Újszászi Híradó 26. 2016. aug. 8. sz. p. 16. "...109P/Swift-Tuttle üstökösből kiszakadó apró darabok hullócsillag formájában fognak feltűnni idén is égboltunkon. 1990-ben valóságos Perseida - meteorzápor volt. Ez a ritkán tapasztalható fényes, égi látványosság 2111-ben fog meg ismétlődni. Az idei év is tartogat káprázatos meglepetéseket július 17. és augusztus 24. között. A hullócsillag-megfigyelés sajátossága, hogy távcsővel nem történhet meg a megtekintése, mert igen gyors a meteorid mozgása..." Rövid cikk. [HAI.]

SZABÓ Benjámin István: Égi szemléletességek. = Újszászi Híradó 26. 2016. szept. 9. sz. p. 16. "...A holdfogyatkozás egy csillagászati jelenség, amelynek során részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül a Hold. Ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik, akkor látszódik ez a jelenség. A Földről és az űrből is mindenhonnan látható, ahonnan a Hold éppen akkor látható. Teljes holdfogyatkozás esetén a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. A Hold ekkor narancsszínben játszódik, és az esti sötétség halvány derengéssé változik. Ez volt látható 2015. szeptember 28-án reggelre virradóra. A következő teljes holdfogyatkozás 2018. július 27-én lesz, amelyet érdemes lesz megnézni mindenkinek. A részleges holdfogyatkozásnál a Föld csak részben árnyékolja le a Holdat. Ez az árnyék a Hold felszínén, szürkén látszódik. Az idei év szeptember 16-án lesz látható ez a nem mindennapi jelenség." [HAI.]

SZABÓ Benjámin István: Halley-üstökös. Kultúra. = Újszászi Híradó 26. 2016. okt. 10. sz. p. 28. "Az üstökösök már az ókorban is nagy feltűnést keltettek. Nagyon sok babonás hit kapcsolódott a felbukkanásukhoz. A járványok elterjedését, a balszerencsék bekövetkezését a régi időkben eme égitest számlájára írták. Ennek alapján íródhatott a Neoton Família együttes dala, amely a Halley üstökösről szól. Az üstökös a Nap körül ellipszis pályán keringő égitest, amely a Nap közelébe érve kómát (az üstökös magja körüli gázfelhő) és csóvát fejleszt (a Nappal ellentétes irányba mutató). Hédervári Péter szerint a legrégebbi üstökös ábrázolás egy kőfejszébe volt vésve, egy csillagból nyolc keskeny vonal nyúlik ki, egy irányba. Azt csak találgatni lehet, hogy a Halley által felfedezett üstökös volt-e ez, de ami tény, hogy időszámításunk előtt is találtak egy üstököst, ami érdekes módon, periodikusan, kb. 76 évente mindig felbukkant az égen.
Halley (1656-1742) érdeklődését is ez keltette fel. Ő angol csillagász, matematikus, fizikus volt. Levelezett Newtonnal az üstökös kutatásról. A történelmi feljegyzések alapján gyanította, hogy az 1682-ben megfigyelt üstököst előtte már legalább három alkalommal (1456, 1531 és 1607), 75 vagy 76 éves időközönként megfigyelték. Maradandót alkotva, a róla elnevezett üstököst legközelebb 2062-ben láthatjuk. Kívánom mindenkinek, hogy élje meg ezt a jövőbeni eseményt, és akkor folytatjuk a Halley üstökösről való beszélgetést!" Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

SZABÓ Benjámin István: A Hold. Kultúra. = Újszászi Híradó 26. 2016. nov. 11. sz. p. 14. "Az égitestek közül a Hold az, amely szabad szemmel is jól látható, felszíne megközelíthető, és napról-napra változik a Földről látható képe. Úgy működik, mint egy tükör, mert a Nap fényét veri vissza. A csillagok mellett a Hold az, amely minden ember tekintetét az ég felé vonzza. Naprendszerünkben a Jupiter 63 holddal büszkélkedhet, a Szaturnusz eggyel kevesebbel, az Uránusz 27-tel, a Neptunusz 13-mal, a Marsnak kettő van. A Vénusznak és a Merkúrnak nincs egyetlen holdja sem. A Föld Hold távolsága kb. 384 400 km. Az első Hold közeli fénykép 1959-ben készült a Luna 3 segítségével (szovjet űrszonda). A Hold az egyetlen égitest, amelyen ember eddig járt (összesen 12 fő). Az első személyek, Neil Armstrong és Buzz Aldrin voltak, 1969. július 20-án. ..." [HAI.]

(va): Még nem "látott" embert. = Vas Népe 61. 2016. jan. 4. 2. sz. p. 13. Ezekben a napokban halad el a Föld mellett egy üstökös, a C/2013 US10. Az írást Komka Péter fényképe illusztrálja, melyet Somoskőújfaluból készített az üstökösről. [KSZ.]

(öl) [ÖLBEI Lívia]: Tea csillagokkal. = Vas Népe 61. 2016. jan. 7. 5. sz. p. 8. Csillagászati előadással folytatódik a jövőre 100 éves Kanizsai Dorottya Gimnázium Tea & Tudomány című sorozata. Dr. Péntek Kálmán egykori iskolájában tart előadást jan. 12-én. Péntek Kálmán Szombathelyen született, itt járt általános iskolába és középiskolába. 1974-ben érettségizett - nem mellesleg kitűnő eredménnyel - a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. A szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott, három évig a szegedi Széchenyi gimnáziumban tanított. 1983-ban visszatért Szombathelyre, az akkor még Berzsenyi főiskolára. 1986-ban summa cum laude minősítéssel avatták egyetemi doktorrá. A Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi Kar Matematika- és Fizikai Intézetének intézetigazgatója, a Gothard Amatőrcsillagászat Egyesület elnöke.
Tudományos és oktatói tevékenysége mellett tankönyveket ír, aktív a tudományos ismeretterjesztésben. Megkapta az Arany Katedra díjat, aztán a vasi közgyűlés által adományozott legmagasabb szintű kitüntetést, a Pável Ágoston Emlékérmet, valamint az egyetemi "Tudományért" kitüntetést. [KSZ.]

(VN): Lehozta a csillagokat az égről. Dr. Péntek Kálmán a Kanizsai Dorottya Gimnázium Tea & Tudomány sorozatában. = Vas Népe 61. 2016. jan. 14. 11. sz. p. 8. A cikk nagyrészt megismétli a jan. 7-án megjelent előzetes híradást és Péntek Kálmán életrajzát. Fotó: Szendi Péter. [KSZ.]

BUDAI Dávid: Csillagok között jön a hullám. Eddig csak a nyomát láttuk a rókának, most viszont magát a rókát is megláttuk, és ez nagyon nagy dolog. = Vas Népe 61. 2016. febr. 13. 37. sz. p. 8. A gravitációs hullámok létezéséről elméletben régóta tudtunk, most műszeres észlelése is sikerült. 2015. szept. 14-én megfigyelték két fekete lyuk okozta gravitációs hullámokat. Németh István fizikus, szombathelyi rektorhelyettes ismerteti ennek történetét és magyarázatát. [KSZ.]

(vdk): A csillagrendszer tárult a gyermekek szeme elé. Nem szokványos módon ismerkedhettek meg az általános iskolások a természet törvényeivel. = Vas Népe 61. 2016. márc. 9. 58. sz. p. 2. Szombathelyen az Agora - Művelődési és Sportházban 20 csoportot fogadtak a mozgó planetáriumban, egy igluszerű, felfújható helyiségben. [KSZ.]

(bá): A nők bátorsága. Zonta. Az űrkutatásról is szó volt az ünnepen. = Vas Népe 61. 2016. márc. 14. 62. sz. p. 2. Szombathelyen Amelia Earhart-díjat kapott Verbélyiné Dósa Melinda geofizikus, űrkutató. Az ELTE-n végzett az első űrkutató osztályban. [KSZ.]

(pás): Az univerzum ezüstben. Két éve digitalizálták Gothard Jenő csillagász örökségét. = Vas Népe 61. 2016. ápr. 6. 80. sz. p. 4. Sárváron, a Nádasdy Ferenc Múzeumban nyílt meg Gothard Jenő emlékét felidéző kiállítás "Ezüstbe zárt világegyetem" címmel. Szabó M. Gyula nyitotta meg a kiállítást, amelyen a fényképek mellett csillagászati műszereket is kiállítottak. A tárlat május végéig látogatható. Fotó: Pajor András. [KSZ.]

(VN): Az "új" gravitációs hullámok a TIT-ben. = Vas Népe 61. 2016. ápr. 14. 87. sz. p. 7. Szombathelyen a Vas Megyei TIT Egyesület szervezésében tart előadást Kiss L. László akadémikus, csillagász "Új utak az univerzumban - a gravitációs hullámok felfedezése" címmel ápr. 15-én. Bevezetőt mond Kovács József csillagász. [KSZ.]

(bd): Hullanak a csillagok. Megfigyelés. A Perseidák az egyik legismertebb meteorraj. = Vas Népe 61. 2016. aug. 13. 190. sz. p. 16. Este óránként akár 60-70 hullócsillagot is láthat. A meteorok megfigyelésének ismertetése. A mellékelt kép egy Perseida meteorról készült Szombathelyről, Olad felett. Fotó: Szauer Ágoston. [KSZ.]

Napi ajánló. Rendezvény, Hegyhátsál. = Vas Népe 61. 2016. aug. 16. 192. sz. p. 15. A csillagvizsgálóban távcsöves bemutatás előzetes telefonos egyeztetés alapján. A képaláírás: Hegyhátsálon a csillagvizsgálóban Tuboly Vince várja a látogatókat. Fotó: Sebestyén Ádám. [KSZ.]

Programtipp. Rendezvény. Hegyhátsál. Csillagvizsgáló. = Vas Népe 61. 2016. aug. 18. 194. sz. p. 13. Távcsöves bemutatás előzetes telefonos egyeztetés alapján. Tuboly Vince elérhetőségével. [KSZ.]

Napi ajánló. Rendezvény, Hegyhátsál. = Vas Népe 61. 2016. aug. 22. 196. sz. p. 8. Távcsöves bemutatás előzetes telefonos egyeztetés alapján. Tuboly Vince elérhetőségével. [KSZ.]

(bj): A fényszennyezés is hathat az alvásra. A felesleges használatot érdemes kerülni. Ritkán látjuk tisztán a csillagos eget. = Vas Népe 61. 2016. aug. 29. 202. sz. p. 12. [KSZ.]

Heti programajánló. Programtipp. Rendezvény. = Vas Népe 61. 2016. szept. 22. 223. sz. p. 12. A Szombathelyi Képtárban szept. 23-án, a Kutatók éjszakáján Kovács József (tudományos munkatárs, ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium): Hat szám, amely meghatározta a jövőt címmel tart előadást. [KSZ.]

(bd): Szuper volt a Hold tegnap. = Vas Népe 61. 2016. nov. 15. 268. sz. p. 1. A földközeli teliholdról Mitre Zoltán a Gothard Csillagászati Egyesület titkára adott tájékoztatást a szombathelyi Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóban. Fotó: Szendi Péter. [KSZ.]

(vdk): Meghódította a világűrt. = Vas Népe 61. 2016. nov. 25. 275. sz. p. 1. A szombathelyi premontrei gimnáziumba látogatott Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. Részletes és nagysikerű előadást tartott a népes közönségnek. [KSZ.]

STAG: a határ a csillagos ég. Egyesületi kiállítás a Herényiek Házában. = Vas Népe 61. 2016. dec. 8. 288. sz. p. 7. A Savaria Tendency Art Group Egyesület (STAG) művészeinek munkáiból nyílt kiállítás. Jankovics István csillagász nyitotta meg a kiállítást és ismertette egyenként a 9 képzőművész alkotásait. [KSZ.]

(öl): Ez itt mindenki ingája. SEK. Az egyetemi aulában is Foucault nyomán forog a Föld. Mindenki ingája. = Vas Népe 61. 2016. dec. 21. 299. sz. pp. 1-2. Szombathelyen, az egyetemi C épület 10 m magasságú aulájába Foucault-ingát szereltek. Molnár László az intézeti fizika tanszék képviseletében adott ismertetést. Fülöp Gábor fizikatanár, Csiszár Zsolt fizikatanár, Gál László egyetemi docens, Gyurácz Jószef dékán és Hargitai Sándor nevét említi a cikk. Az inga elkészítését négy cég támogatta. A cikket Unger Tamás fényképei illusztrálják. [KSZ.]

A város egyik névjegye. Átadás. A Fő térre került a két méter átmérőjű, bronz makett. = Vas Népe 61. 2016. dec. 30. 306. sz. p. 1., 3. Szombathely főterén felállították a város nevezetességei bemutató várostérképet. A szombathelyi közgyűlés 2016. okt. 27-én döntött Szent Márton születésének 1700. évfordulója tiszteletére készülő városmakettről. Budai István szobrászművész műve, munkáját Illés Erika szobrászművész segítette. A nevezetes épületek között a szombathelyi csillagvizsgáló is megformálásra került. Az egész alkotás a főtéri "Császárkő" közelébe került [utóbbi tetején napóra van]. [KSZ.]

MARIK Noémi: Küzdelem egy golyóbisért. Bertolt Brecht: Galilei élete, Nemzeti Színház. = Vasárnapi Hírek 33. 2016. ápr. 2. 14. sz. p. 21. Brecht Galileijét Zsótér Sándor rendezte a budapesti Nemzeti Színház színpadára. A főbb szereplők: Trill Zsolt, Töröcsik Mari, ifj. Vidnyánszky Attila, Trokán Nóra. [KSZ.]

BAJDÓ Bettina: Megkerültük a Földet. Napfordulók és időzónák. = Vasárnapi Vas Népe 17. 2016. ápr. 3. 13. sz. p. 3. Kovács József csillagász tartott csillagászati előadást a Savaria Egyetemi Központban az időszámításról, a földrajzi helymeghatározásról és az időzónákról. Fotó: Cseh Gábor. [KSZ.]

Címlapunkon: a holdkifli Biró Zsófia felvételén. = Vega 25. 2016. febr. 12. 1.(105.) sz. p. 1. 2016. febr. 11-én. [KSZ.]

50 éve hunyt el Izsák Imre. = Vega 25. 2016. febr. 12. 1.(105.) sz. p. 3. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Emlékeim Izsák Imréről. = Vega 25. 2016. febr. 12. 1.(105.) sz. pp. 3-4. Az írás 2008-ban született, először az Égi Háttér cím kiadvány közölte. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: A földalak meghatározása Eratoszthenésztől az első műholdas számításokig. = Vega 25. 2016. febr. 12. 1.(105.) sz. pp. 4-7. [KSZ.]

Egyesületi hirdetmények. Rendkívüli közgyűlés 2016. február 20-án. = Vega 25. 2016. febr. 12. 1.(105.) sz. p. 7. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Az Algol (béta Persei) történetéről. = Vega 25. 2016. febr. 12. 1.(105.) sz. pp. 8-9. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Az Algol interferometrikus felbontása és ókori megfigyelése. = Vega 25. 2016. febr. 12. 1.(105.) sz. pp. 9-11. [KSZ.]

Mély-ég megfigyelések. = Vega 25. 2016. febr. 12. 1.(105.) sz. pp. 11-13. Horváth István (Nagykutas). [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A VCSE új szenior tagjai. = Vega 25. 2016. febr. 12. 1.(105.) sz. p. 13. Szenior tag lehet, aki legalább 8 évig megszakítás nélkül tag és arra érdemesnek tartja az elnökség. 2015-ben Tepliczky István, 2016-ban Zelkó Zoltán lett szenior tag. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Az Izsák-kráter. = Vega 25. 2016. febr. 12. 1.(105.) sz. p. 14. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Az Izsák-kisbolygó megfigyelhetősége. = Vega 25. 2016. febr. 12. 1.(105.) sz. p. 14. 14,8 és 17,5 magnitúdó közötti. [KSZ.]

Címlapunkon: A Fomalhaut b bolygó elmozdulása a Fomalhaut körül. = Vega 25. 2016. dec. 4. 2.(106.) sz. p. 1. [KSZ.]

DANKÓ Anna: Közvetlenül lefényképezett exobolygók. = Vega 25. 2016. dec. 4. 2.(106.) sz. pp. 3-6. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Hogyan fedezték fel a változócsillagokat? = Vega 25. 2016. dec. 4. 2.(106.) sz. pp. 6-8. [KSZ.]

Felhívás szenior tag jelölésére. = Vega 25. 2016. dec. 4. 2.(106.) sz. p. 8. Az eddigi szenior tagok: Szekeres Tibor (2011), Srágli Attila (2012), Csizmadia Szilárd (2013), Mikics Károly (2014), Tepliczky István (2015), Zelkó Zoltán (2017). [KSZ.]

Felhívás javaslattételre. = Vega 25. 2016. dec. 4. 2.(106.) sz. p. 8. A 2017. évi Hettyei János díjra. [KSZ.]

KALUP Csilla: Egy jászberényi távcső különös élete. = Vega 25. 2016. dec. 4. 2.(106.) sz. pp. 9-12. Egy 20 cm-es tükrös távcső, ekvatoriális szereléssel, amely 1962-ben került Jászberénybe, a gimnáziumba. Kalandos története közben a mechanika eltűnt, de a Kulin György csiszolta tükör megmaradt és 2015-től egy másik, Dobson távcsőbe építették. [KSZ.]

(bb): "Egy vonalban az égitestek". = Zalai Hírlap 72. 2016. máj. 10. 109. sz. pp. 1-2. Nagykanizsa. Naprendszer került a térre. Az amatőr csillagászok megfigyelték, s meglepetéssel is készültek. A Merkúr bolygó tegnap 13 óra 12 perckor érte el a Nap korongját. A ritka jelenséget az Erzsébet téren modellezték is. [PZS.]

          2017.

  BENKŐ József Miklós: RR Lyrae változócsillagok vizsgálata fotometriai űrtávcsövekkel. Értekezés az MTA doktora címert. Budapest, 2017. MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet. X+182 p. Fejezetcímek: Előszó. Köszönetnyilvánítás (pp. VII-IX.).; Bevezető (pp. 1-14.).; A műszerek és adataik (pp. 15-32.).; A CoRoT űrtávcső (pp. 17-27.).; A Kepler-űrtávcső (pp. 29-32.).; A CoRoT (pp. 33-74.).; Új jelenségek a CoRoT Blazskó-minta nagy pontosságú idősoraiban (pp. 35-52.).; A CoRoT RR Lyrae minta általános vizsgálata (pp. 53-74.).; A Kepler (pp. 75-134.).; A Kepler-űrtávcső első eredményei a Blazskó RR Lyrae csillagokról (pp. 77-92.).; A Kepler Blazskó-minta átfogó vizsgálata (pp. 93-134.).; Blazskó RR Lyrae fénygörbék matematikai leírása (pp. 135-136.).; A Blazskó-effektus mint moduláció (pp. 137-174.).;
Függelék (pp. 175-176.).; Irodalomjegyzék (pp. 177-182.). 258 tétel. [HAI.]

  BENKŐ József Miklós: RR Lyrae változócsillagok vizsgálata fotometriai űrtávcsövekkel. MTA doktori értekezés tézisei. Budapest, 2017. MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet. 15 p. Fejezetcímek: A kutatások előzményei: Az RR Lyrae változócsillagok felfedezése (p. 2.).; Az RR Lyrae csillagok pulzációja (pp. 2-3.).; Az RR Lyrae csillagok fejlődése és szerkezete (pp. 3-4.).; Földi fotometriai vizsgálatok (p. 4.).; Az RR Lyrae csillagok mint a kozmikus távolságlétra elemei (pp. 4-5.).; Az RR Lyrae csillagok mint a csillagfejlődés nyomjelzői (pp. 5-6.).; Az 1980-as évektől a fotometriai űrtávcsövekig (pp. 6-7.).; A Blazskó-effektus magyarázatai (p. 7.).; Hazai előzmények (pp. 7-8.).; Célkitűzések (pp. 8-9.).; Vizsgálati módszerek (p. 9.).;
Új tudományos eredmények - a tézispontok 1. Új jelenségek Blazskó RRab csillagok nagy pontosságú idősoraiban (pp. 9-10.).; 2. Monoperiodikus RRab csillagokra vonatkozó eredmények (p. 10.).; 3. A Blazskó csillagok általános jellemzői (pp. 10-11.).; 4. A Blazskó-effektus mint multiperiodikus jelenség (p. 11.).;5. Többszörös rezonanciák Blazskó-effektust mutató RRab csillagokban (pp. 11-12.).; 6. A moduláció matematikájának következményei a Blazskó-effektusra (p. 12.).; A tézispontokhoz kapcsolódó saját publikációk (p. 13.). 15 tétel.; Külső hivatkozások (pp. 14-15.). 74 tétel. [HAI.]

CSIZMADIA Ákos: Izsák Imre. Zalaegerszeg, 2017. Vega Csillagászati Egyesület. 580 p. Igen részletes életrajz a Zalaegerszegen született csillagászról, égimechanikusról. A szerző a Csimabi-t is megemlíti felhasznált bibliográfiák között. (p. 44.) [KSZ.]

Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium története képekben. 1881 - 2016. The Illustrated History of the Gothard Astrophysical Observatory of Eötvös Loránd University. Szerk.: Kovács József, Szabó M. Gyula. [Budapest,] 2017. ELTE Eötvös Kiadó. 148 p. Az Obszervatórium történetének megírásban közreműködött: Jankovics István, Kovács József, Szabó M. Gyula, Vincze Ildikó. A kötetet szerkesztette, a képeket válogatta és a kronológiát írta: Kovács József és Szabó M. Gyula. A szövegek két nyelven vannak, az egyik hasábon magyarul, a másik hasábon angolul. Fordította: Pongó Eszter. A képek a Gothard Obszervatórium archívumában őrzött anyagok reprodukciói, illetve Czika László fotóriporter és az Obszervatórium munkatársainak felvételei. [KSZ.]

FEJES Zsolt: Csillagfény mellett. Csillagászati (majdnem) tankönyv. 2017. Gyomai Kner Nyomda Zrt. 204 p. 16 t. [HAI.]

  KÓSPÁL Ágnes: Fiatal eruptív csillagok és szerepük a csillagkeletkezésben. Értekezés az MTA doktora cím megszerzéséért. [Budapest], 2017. 181 p. Fejezetcímek: Előszó (pp. 7-9.).; Bevezetés. A Nap-típusú csillagok keletkezése. A csillagkörüli anyag szerkezete és megfigyelése. Epizodikus akkréció és fiatal eruptív csillagok. A kutatás során használt távcsövek és műszerek. A kutatás motivációja (pp. 11-34.).; 2 EX Lup: az EXor osztály prototípusa. Az EX Lup rendszer és a 2008-as extrém kitörés. Forró gáz az EX Lup körül a 2008-as kitörés során. Radiálissebesség-változások az EX Lupiban. Hideg molekuláris gáz az EX Lup korongjában. Kitekintés (pp. 35-67.).;
Újonnan kitört fiatal eruptív csillagok. A V2492 Cyg fiatal eruptív csillag körüli anyag szerkezete. A HBC 722 fiatal eruptív csillag és környezete több hullámhosszon. A V960 Mon fiatal eruptív csillag és kitörése. UXor a FUorok között: extinkciós fényváltozások a V582 Aur-ban. Kitekintés (pp. 69-121.).; A FUorok hideg környezete. Hideg molekuláris gáz a FUorok burkában. Cygnus csillagképbeli FUorok milliméteres interferometriás mérései. Összegzés és kitekintés (pp. 123-138.).; A V346 Nor kitörése és környezete. A V346 Nor fiatal eruptív csillag fényváltozásainak fizikai háttere. Anyagáramlások a V346 Nor fiatal eruptív csillag környezetében. Összefoglalás és kitekintés (pp. 139-161.).; Az eredmények tézisszerű összefoglalása (pp. 163-168.).; Köszönetnyilvánítás (pp. 169-170.).; Irodalomjegyzék (pp. 171-181.). 451 tétel. [HAI.]

  KÓSPÁL Ágnes: Fiatal eruptív csillagok és szerepük a csillagkeletkezésben. MTA doktori értekezés tézisei. Budapest, 2017. 11 p. Fejezetcímek: A kutatások előzménye (pp. 2-3.).; Célkitűzések (p. 3.).; Vizsgálati módszerek (p. 5.).; Új tudományos eredmények (pp. 6-10.).; EX Lup: az EXor osztály prototípusa. 1. Az EX Lup rendszer és a 2008-as extrém kitörés. 2. Forró gáz az EX Lup körül a 2008-as kitörés során. 3. Radiálissebesség-változások az EX Lup-ban. 4. Hideg molekuláris gáz az EX Lup korongjában (pp. 6-7.).; Újonnan kitört fiatal eruptív csillagok(pp. 5. A V2492 Cyg fiatal eruptív csillag körüli anyag szerkezete. 6. A HBC 722 fiatal eruptív csillag és környezete több hullámhosszon. 7. A V960 Mon fiatal eruptív csillag és kitörése. 8. UXor a FUorok között: extinkciós fényváltozások a V582 Aur-ban (pp. 7-8.).;
A FUorok hideg környezete. 9. Hideg molekuláris gáz a FUorok burkában. 10. Cygnus csillagképbeli FUorok milliméteres interferometriás mérései (pp. 8-9.).; A V346 Nor kitörése és környezete. 11. A V346 Nor fiatal eruptív csillag fényváltozásainak fizikai háttere. 12. Anyagáramlások a V346 Nor fiatal eruptív csillag környezetében (pp. 9-10.).; A tézispontokhoz kapcsolódó tudományos közlemények (pp. 10-11.). 18 tétel. [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Öt kontinens csillagai. Balatonfüred, [2017.] Kiadó: Balatonfüred Városért Közalapítvány, OOK PRESS Kft. (Veszprém). 95 p. A szerző előszava Veszprémben kelt 2017. aug. 5-én. Farkas Bertalan öt soros ajánlása a kötet hátsó külső borítóján olvasható. Fényképalbum. Csillagászati fényképek a világ számos tájairól. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. 326 p., 12 színes t. Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közreműködtek: Bagó Balázs, Görgei Zoltán, Kaposvári Zoltán, Kernya János Gábor, Kiss Áron Keve, Kovács József, Molnár Péter, Sánta Gábor, Sárneczky Krisztán, Szabadi Péter, Szabó M. Gyula, Szabó Sándor, Szőllősi Attila. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

NAGY Rezső: A székesfehérvári csillagászati ismeretterjesztés története. Székesfehérvár, 2017. szeptember 16. Székesfehérvár, 2017. A Szabadművelődés Háza. 28 p. Lektorálta: Hudoba György. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Bolygó-etűd. Lírikus és epikus szilánkok. Budapest, 2017. Aura Kiadó. 37 p. Előszó: Tóth Imre (pp. 6-7.). Fényképek: Rezsabek Levente és Rezsabek Nándor. Szakmailag ellenőrizte: Komáromi Csaba. Közreműködött: Jankovics Teodóra. Az etűdök címei: Kis bolyongó.; Kisbolygóöv.; Holdpor.; Neptun fia.; Macskakő a hegyi úton.; Adriai kaland. Az elveszett bolygógömb nyomában.; A rubint gyűrűrendszer.; Természettudós-fantázia. Honterus János /1498-1548). Sartorius János, Sebastiani György (17. sz.). Augustini Sámuel (1729-1792). Posewitz Tivadar (1851-1917). Kulin György (1905-1989). [KSZ.]

SRAGNER Márta szerk.: 60 év. Mizser Attila a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára 60 éves. Pécs - Budapest, 2017. A bibliográfia és a kiadvány anyagát összegyűjtötte, a bibliográfiát szerkesztette: Sragner Márta. A kiadványt szerkesztette: Vizi Péter. Fotók: Fodor Antal, Iskum József, Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal, Mátis András, Újvárosy Antal.; Mizser Attila 1958. április 5-én született Budapesten. A kiadványt 2017 végén és 2018 elején készítették titokban (Mizser Attila bevonása nélkül). Vizi Péter (A Geobook Hungary vezetője) nyomtatott ki néhány példányt A4 méretben, spirálkötéssel. 2018. április 7-én, Budapesten, a Magyar Csillagászati Egyesület éves közgyűlésen adták át a kiadvány egy példányát Mizser Attilának a kötet létrehozói (Béres Gábor, Keszthelyi Sándor, Kiss László, Sragner Márta, Szász Mária, Vizi Péter). A kiadvány egy példányát az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyűjteményében is elhelyezték. [KSZ.]

SZARKA Levente - BARATÉ Levente - FÉNYES Lóránd - TÓTH Gábor: A digitális asztrofotózás ABC-je. [Budapest,] 2017. Makszutov.hu távcsőbolt. 136p., 6. melléklet, 7. színes tábla. [SRG.]

Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló. A Szabadművelődés Háza, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. [Székesfehérvár, 2017.] 2 p. A4 méretű, 1 lapos, 2 oldalas színes nyomtatvány, 6 részre hajtogatva. Fejezetcímek: Nyári csillagképek. Cirkumpoláris csillagképek. Őszi csillagképek. Szakköri foglalkozások. Távcsöves bemutatók. [KSZ.]

Űrtan évkönyv 2017. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2018. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] 88 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 69./ A szerkesztő előszava Budapesten kelt 2018 márciusában. [HAI.]

  "Üstököst látni" Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. 597 p. /Lichniae ex Bibliotheca Academiae Scientiarum Hungaricae - Érdekességek az MTA Könyvtárából./ Az Előszót (pp. 7-8.) Monok István a sorozatszerkesztő írta. A kötet Kisztei Péter: Üstökös Csillag, Jacob Schnitzler: Comet-Stern Predigt (Üstököscsillag-prédikáció), és Disputatio Astronomica De Stellis Erraticis Extraordinariis seu Cometis (A különleges bolygócsillagokról vagy üstökösökről szóló értekezés) valamint Friedrich Madeweis: Tractatus cometographicus..., című művét közli fakszimile formában és eredeti nyelven mai szedéssel, majd az utóbbi két szerzőnél magyar fordításban is.
Az idegen nyelvű szövegeket Katona Tünde, Kovács Eszter, Szebelédi Zsolt fordította. A könyv tanulmányait Csorba Dávid, Kovács Eszter, Perger Péter, V. Ecsedy Judit, Gabriela Žibritová és Zsoldos Endre írta. [HAI.]

  VINKÓ József: Szupernóva-robbanások asztrofizikája az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés tézisei. Budapest, 2017. 11 p. Fejezetcímek: A kutatások előzménye (pp. 1-3.).; Célkitűzések (p. 3.).; Vizsgálati módszerek (p. 4.).; Új tudományos eredmények. Extragalaktikus távolságmérés szupernóvákkal (p. 5.).; Kollapszár szupernóvák fizikai paramétereinek meghatározása (pp. 5-6.).; Termonukleáris szupernóvák fizikája (pp. 6-8.).; Különleges tranziens objektumok (pp. 8-9.).; A tézispontokhoz kapcsolódó tudományos közlemények (p. 9-11.). 20 tétel.; Irodalmi hivatkozások (p. 11.). 10 tétel. [HAI.]

  VINKÓ József: Szupernóva-robbanások asztrofizikája. MTA doktori értekezés. Budapest, 2017. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet. 149 p. Fejezetcímek: Bevezetés (pp. 3-5.).; A szupernóvák megfigyelhető tulajdonságai (pp. 6-12.).; Elméleti asztrofizikai háttér (pp. 23-40.).; Különleges szupernóvák (pp. 41-47.).; Vizsgálati módszerek (pp. 48-63.).; Távolságmérés szupernóvákkal (pp. 64-70.).; Eredmények - kollapszár szupernóvák (pp. 71-89.).; Eredmények - Ia típusú szupernóvák (pp. 90-107.).; Eredmények - különleges szupernóvák (pp. 108-136.).; Kitekintés (pp. 137-139.).; Köszönetnyilvánítás (p. 140.).; Irodalomjegyzék. (pp. 141-149.). 199 tétel. [HAI.]

Heti érdekesség. Január 2. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 6. 1959-ben ezen a napon indították útjára a Luna-1 szovjet űrszondát. [SRG.]

Heti érdekesség. Január 7. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 6. 1610-ben ezen a napon figyelte meg először a Jupiter holdjait Galileo Galilei. [SRG.]

Heti érdekesség. Január 20. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 20. 1842-ben ezen a napon született Konkoly-Thege Miklós csillagász. [SRG.]

Heti érdekesség. Január 25. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 9. 2011-ben ezen a napon jött létre a Hortobágyi Csillagoségbolt Park. [SRG.]

Heti érdekesség. Január 28. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 9. 1905-ben ezen a napon született Kulin György csillagász. [SRG.]

Heti érdekesség. Február 11. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 11. Félárnyékos holdfogyatkozás hajnalban. [SRG.]

Heti érdekesség. Február 15. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 12. 1564-ben ezen a napon született Galileo Galilei itáliai csillagász. [SRG.]

Heti érdekesség. Február 17. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 12. 1996-ban ezen a napon indult el az amerikai NEAR űrszonda. [SRG.]

Heti érdekesség. Február 19. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 12. 1473-ban született Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász. [SRG.]

Heti érdekesség. Február 20. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 13. 1962-ben az amerikai űrhajósok közül elsőként John Glenn megkerülte a Földet. [SRG.]

Heti érdekesség. Február 24. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 13. 2015-ben ezen a napon csatlakozott Magyarország az Európai Űrügynökséghez. [SRG.]

Heti érdekesség. Március 5. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 14. 1979-ben ezen a napon készített közeli felvételeket a Voyager-1 űrszonda a Jupiter holdjairól. [SRG.]

Heti érdekesség. Március 13. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 16. 1781-ben ezen a napon fedezte fel William Herschel az Uránusz bolygót. [SRG.]

Heti érdekesség. Március 14. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. pp. 16-17. Albert Einstein születésnapja, rövid életrajzzal. [SRG.]

Heti érdekesség. Március 18. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 16. 1965-ben ezen a napon 12 percet töltött kinn az űrben a Voszhod-2 űrhajósa Alekszej Leonov. [SRG.]

Heti érdekesség. Március 20. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 17. Tavaszi napéjegyenlőség. [SRG.]

Heti érdekesség. Március 21. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 17. A csillagászati tavasz kezdete. [SRG.]

Heti érdekesség. Március 25. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 17. A Föld órája 20:30 - 21:30. [SRG.]

Heti érdekesség. Március 26. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 17. Óraátállítás: hajnali 2-ről 3-ra kell átállítani az órákat. [SRG.]

Heti érdekesség. Április 7. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 19. 2007-ben ezen a napon érkezett először a Nemzetközi Űrállomásra Charles Simonyi. [SRG.]

Heti érdekesség. Április 12. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 20. Az űrhajózás világnapja. Jurij Gagarin útja a Vosztok-1 űrhajóval. [SRG.]

Heti érdekesség. Április 19. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 21. 1971-ben ezen a napon állt Föld körüli pályára az első űrállomás a szovjet Szaljut-1. [SRG.]

Heti érdekesség. Április 20. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 21. A Föld napja. [SRG.]

Heti érdekesség. Április 24. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 22. 1990-ben ezen a napon helyezték föld körüli pályára a Hubble űrtávcsövet. [SRG.]

Heti érdekesség. Április 28. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 22. 2001-ben ezen a napon indult el a Szojuz TM-32 űrhajóval az első űrturista Dennis Tito. [SRG.]

Heti érdekesség. Május 4. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 23. 1989-ben ezen a napon állt üzembe a NASA Magellan űrszondája, amely több mint 4 évig gyűjtött adatokat a Vénuszról. [SRG.]

Heti érdekesség. Május 26. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 26. 1980-ban ezen a napon indult a világűrbe a Szojuz-3 fedélzetén Farkas Bertalan. [SRG.]

Heti érdekesség. Június 16. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 29. 1963-ban ezen a napon állt Földkörüli pályára a Vosztok-6, fedélzetén Valentyina Tyereskovával. [SRG.]

Heti érdekesség. Június 21. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 30. Nyári napforduló. [SRG.]

Heti érdekesség. Június 22. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 30. 1633-ban Galileo Galilei ezen a napon vonta vissza nézeteit, hogy a Föld kering a Nap körül. [SRG.]

Heti érdekesség. Június 25. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 30. A Nap világnapja. [SRG.]

Heti érdekesség. Július 17. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 34. 1975-ben ezen a napon kapcsolódott össze a Szojuz-19 és az Apollo-18 űrhajó. [SRG.]

Heti érdekesség. Július 20. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 34. A Hold napja. Neil Armstrong és Edwin Aldrin 1969-ben ezen a napon léptek a Holdra. [SRG.]

Heti érdekesség. Július 31. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 36. 1971-ben ezen a napon érkezett meg a Holdra az Apollo-15-tel az első holdjáró, melyet a magyar származású gépészmérnök Pavlics Ferenc tervezett. [SRG.]

Heti érdekesség. Augusztus 7. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 37. Részleges holdfogyatkozás Magyarországon. [SRG.]

Heti érdekesség. Augusztus 11. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 37. Perseidák hullása. [SRG.]

Heti érdekesség. Augusztus 12. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 37. Perseidák hullása. [SRG.]

Heti érdekesség. Augusztus 17. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 38. 140 évvel ezelőtt 1877-ben fedezte fel Asaph Hall a Mars két holdját, amelyet Phobosnak és Deimosnak nevezett el. [SRG.]

Heti érdekesség. Augusztus 31. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 40. 1984-ben ezen a napon indult útjára a harmadik amerikai űrrepülőgép, a Discovery. [SRG.]

Heti érdekesség. Szeptember 18. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 43. 1819-ben ezen a napon született Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus, a Föld tengely körüli forgását bizonyító inga kifejlesztője. [SRG.]

Heti érdekesség. Szeptember 22. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 43. Őszi napéjegyenlőség. [SRG.]

Heti érdekesség. Szeptember 23. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 43. 1846-ban ezen a napon fedezte fel a Neptunusz bolygót Johann Galle. [SRG.]

Heti érdekesség. Október 4-10. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. pp. 45-46. A világűr világhete. [SRG.]

Heti érdekesség. Október 29. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 48. Óraátállítás hajnali 3-ról 2-re kell átállítani az órákat. [SRG.]

Heti érdekesség. November 5. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 49. 2000-ben ezen a napon érkezett meg a nemzetközi űrállomásra az első állandó legénység. [SRG.]

Heti érdekesség. November 8. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 50. 1656-ban ezen a napon született Edmond Halley angol csillagász. [SRG.]

Heti érdekesség. November 12. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 50. 1980-ban ezen a napon készített először közeli felvételeket a Szaturnusz holdjairól az amerikai Voyager-1 űrszonda. [SRG.]

Heti érdekesség. November 15. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 51. 2004-ben ezen a napon érkezett a Holdhoz a SMART-1, az első európai holdszonda. [SRG.]

Heti érdekesség. November 20. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 52. 1889-ben ezen a napon született Edwin Powell Hubble amerikai csillagász. [SRG.]

Heti érdekesség. November 27. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 53. 1701-ben ezen a napon született Anders Celsius svéd természettudós, csillagász. [SRG.]

Heti érdekesség. December 2. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 53. 1915-ben ezen a napon tette közzé Albert Einstein a relativitáselméletet. 1971-ben ezen a napon szállt le a Marsra a Marsz-3 szovjet űrszonda. [SRG.]

Heti érdekesség. December 7. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 54. 1972-ben ezen a napon indult útjára az Apollo-17 űrhajó, az Apolló-program utolsó expedíciója. [SRG.]

Heti érdekesség. December 12. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 55. 1900-ban ezen a napon született Telkes Mária fizikus, feltaláló, a napenergia kutatásának egyik úttörője. [SRG.]

Heti érdekesség. December 21. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 56. Téli napforduló. [SRG.]

Heti érdekesség. December 25. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 57. Sir Isaac Newton születésnapja, életrajzával. [SRG.]

Heti érdekesség. December 27. In: AGÓRA Kalandárium 2017. Információs kiadvány. Debrecen, 2017. Agóra Tudományos Élményközpont, Agóra Közhasznú Nonprofit Kft. p. 57. 1571-ben ezen a napon született Johannes Kepler német matematikus, csillagász. [SRG.]

VLADÁR Zsuzsa: Hell mint nyelvész: a Karjelia etimológia és a kínai hasonlítás példája. In: Forgács Tamás - Németh Miklós - Sinkovics Balázs szerk.: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredmé-nyei IX. Szeged, 2017. Szegedi Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. pp. 337-350. [HAD.]

HOLLÓ Szilvia Andrea: TIT Uránia Csillagvizsgáló. In: Gellérthegy - Budapesti Kultúrtörténeti Séták, III. Szerk: Saly Noémi. Budapest, 2017. pp. 231-238. Az MCSE, majd TIT budapesti Uránia épületének, majd a csillagvizsgáló története. Közli az intézmény alaprajzát is. [IBQ.]

HOLLÓ Szilvia Andrea: A régi csillagda. In: Gellérthegy - Budapesti Kultúrtörténeti Séták, III. Szerk: Saly Noémi. Budapest, 2017. pp. 239-248. A gellérthegyi Uraniae - Egyetemi obszervatórium - viharos története. [IBQ.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 7-11. [KSZ.]

Kalendárium. In: Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 14-208. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: a Nap és a Hold naponkénti adatai, bolygók, eseménynaptár, a Hold csillagfedései, Jupiter-holdak, Szaturnusz-holdak.; Január. pp. 14-31., A Merkúr téli hajnali láthatósága. p. 20., Vénusz-dichotómia és tündöklő esti láthatóság. p. 20., Januári együttállások. p. 21., Messier 1: szupernóva-maradvány a Tejútban. pp. 21-23., Üstökösök. pp. 24-27., Évforduló: 150 éve született Mary Orr Evershed. pp. 27-28.; Február. pp. 32-51., Az Aldebaran súroló fedése február 5-én. pp. 37-40., Együttállások februárban. pp. 40-41., Félárnyékos holdfogyatkozás 2017. február 10-11-én. p. 41., Gyűrűs napfogyatkozás 2017. február 26-án. pp. 41-43.; A téli égbolt fényes változócsillaga: az U Monocerotis. p. 43., Üstökösök. pp. 43-46.,
A Maginus-kráter. pp. 46-47., Évforduló: 400 éve halt meg Giovanni Magini. pp. 48-49.; Március. pp. 52-67., Vénuszsarló-vadászat. pp. 57-58., A Merkúr legkedvezőbb esti láthatósága. p. 58., Együttállások márciusban. p. 59., Március 4-én a Hold elfedi a gamma Taurit. pp. 59-60., Üstökösök. pp. 60-61., Messier-maraton. pp. 61-63., Évfordulók: 50 éve működik Piszkés-tetőn a Cassegrain-távcső. pp. 64-65.; Április. pp. 68-83., A Hold a Jupiter mellett április 10-én. p. 73., Április 28-án a Hold elfedi az Aldebarant. pp. 73-74., Oppozícióban a Jupiter. pp. 74-75., Üstökösök. pp. 75-76., Messier 3 gömbhalmaz a Canes Venaticiben. pp. 76-77., A Messier-kráter. pp. 77-78., Évforduló: 200 éve hunyt el Charles Messier. pp. 79-80.; Május. pp. 84-97., Májusi együttállások. p. 89., Május 28-29-én két Galilei-hold árnyéka egyszerre látszik a Jupiteren. pp. 89-90., Üstökösök. pp. 90-91., Egy törpenóva-típus névadója a tavaszi égen: a Z Camelopardalis. pp. 91-93.,
Évforduló: 100 éve született Edward Lorenz. pp. 93-94.; Június. pp. 98-111., Dichotómiában a Vénusz. p. 103., Június 3-án a Hold elfedi a gamma Virginist. pp. 103-104., Kiváló rálátás a Szaturnusz gyűrűjére. pp. 104-105., Bolygók - Szaturnusz, majd a Vénusz - a Hold közelében. pp. 105-106., Június 5-én két Galilei-hold korongja és árnyéka egyszerre látszik a Jupiteren. p. 106., Június 22-én Aldebaran-fedés a nappali égen. pp. 106-107., Üstökösök. pp. 107-108., Évfordulók: 100 éve hunyt el Kristian Birkeland. pp. 108-109., 150 éve született Marie-Paul-Auguste-Charles Fabry. pp. 109-110.; Július. pp. 112-125., A Hold és a Vénusz együttállása július 20-án. p. 117., Üstökösök. pp. 118-119., Messier 8: emissziós köd és csillaghalmaz a Sagittariusban. pp. 119-120. , Szeszélyes óriás: az SV Sagittae. pp. 121-122., Évforduló: 150 éve született Andrew Douglass. pp. 122-123.; Augusztus. pp. 126-143., Augusztus 16-án a Hold elfedi az Aldebarant a nappali égen. pp. 131-133.,
Együttállások augusztusban. p. 133., Részleges holdfogyatkozás 2017. augusztus 7-én. pp. 133-134., Teljes napfogyatkozás 2017. augusztus 21-én. pp. 134-137., Messier 11: nyílthalmaz a Scutumban. pp. 137-139., Üstökösök. pp. 139-140., Évforduló: 50 éve fejeződött be a Lunar Orbiter program. p. 141.; Szeptember. pp. 144-161., A Merkúr legkedvezőbb hajnali láthatósága. pp. 149-150., Oppozícióban a Neptunusz. p. 150., Bolygósorakozó szeptemberben. pp. 150-151., A zéta Cancri súroló fedése a Hold által szeptember 16-án. pp. 151-152., A Vénusz a Jászol közelében. p. 153., Üstökösök. p. 153., Messier 31: galaxis az Andromedában. pp. 154-154., A Wargentin-kráter. pp. 157-158., Évforduló: 300 éve született Pehr Wilhelm Wargentin. p. 159.; Október. pp. 162-177., Szembenállásban az Uránusz. pp. 167-168., Októberi együttállások. pp. 168-169., Üstökösök. pp. 169-171., Egy különleges színképosztályú mira: az R Andromedae. pp. 171-173.,
Évfordulók: 50 éve hunyt el Ejnar Hertzsprung. pp. 173-174., 150 éve hunyt el William Parsons. pp. 174-175.; November. pp. 178-193., Novemberi együttállások. p. 184., Hyadok-fedés november 5-6-án az Aldebaran súroló fedésével. pp. 184-185., Az Aldebaran hajnali súroló fedése november 6-án. pp. 185-187., Üstökösök. pp. 187-188., Évfordulók: 50 éve fedezték fel az első pulzárt. p. 188., 100 éves a Mt. Wilson Obszervatórium 2,5 méteres távcsöve. pp. 188-189., 100 éves született Kolbenheyer Tibor. pp. 189-190.; December. pp. 194-208., A Merkúr hajnali láthatósága. p. 200., Ritka Regulus-fedés december 8-án. pp. 200-201., Hajnali Aldebaran-fedés december 31-én. pp. 201-203., A (20) Massilia kisbolygó a Messier 1 közelében december 21-én. p.203., Üstökösök. pp. 204-205. Évforduló: 100 éve született Arthur C. Clarke. pp. 206-207. [KSZ.]

Képmelléklet. In: Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 192-193., 12 színes t. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Első eredmények a Plútó rendszeréről. In: Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 211-224. Hűvös, kompakt és ködös atmoszféra. Változatos felszín. Aktív folyamatok nyomai. Belső szerkezet. Charon, a legtávolabbi meglátogatott hold. [KSZ.]

SZABADOS László: Planetáris ködök. In: Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 225-245. Történeti visszapillantás. A planetáris ködök nem optikai hullámhosszakon. A planetáris ködök kialakulása. A planetáris ködök főbb jellemzői. Távolságuk. A planetáris ködök alakja és szerkezete. Amikor a köd elillan. [KSZ.]

BARNA Barnabás - NAGY Andrea - ORDASI András - SZALAI Tamás - VINKÓ József: Földönkívüli üzenetektől a gravitációs hullámokig - 50 éve fedezték fel az első pulzárt. In: Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 246-261. Doktori tanulmányoktól a felfedezésig. "Kis zöld emberkék". Kiderül az igazság. Nobel-díj a viták kereszttüzében. A neutroncsillagok keletkezése. Mitől pulzár a pulzár? Gammasugárzó pulzárok. Bolygók pulzárok körül. Alkalmazások I: gravitációs hullámok és egyéb relativisztikus effektusok. Alkalmazások II: a csillagközi anyag vizsgálata. Alkalmazások III: idő- és pozíciómérés. [KSZ.]

BALÁZS Lajos György: Paál György és a kozmológia forradalma. In: Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 262-285. Naiv kozmológiák. A távcső feltalálása - a természettudomány forradalma. A kozmológia forradalma a 20. században. A kozmológia Magyarországon - Paál György pályájának kezdete. Paál György kutatómunkájának főbb állomásai. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 2015. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 289-295. A Polaris előadás-sorozata a kozmikus fény évében. [KSZ.]

SZABÓ Róbert - KISS L. László: Az MTA CSFK Csillagászati Intézetének 2015. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 296-306. Új tudományos eredmények. A csillagok belső szerkezete és pulzációja. Aktív jelenségek csillagokon. Napaktivitás. Csillag- és bolygókeletkezés, az intersztelláris anyag fizikája. Exobolygórendszerek. A Naprendszer égitestjei. Laboratóriumi asztrofizika. Műszerfejlesztés. Párbeszéd a tudomány és a társadalom között. Hazai és nemzetközi kapcsolatok, pályázatok. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2015-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 307-312. Személyi állomány. Oktatás és ismeretterjesztés. Kutatás. Égi mechanika és bolygórendszerek. Szoláris és asztrofizikai magnetohidrodinamika. Csillagközi anyag, csillagképződés. Tudományos közélet. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly: A SZTE szegedi és bajai csillagászati tevékenysége 2015-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 313-319. Tudományos eredmények. Változócsillagok. Szupernóvák. Fekete lyukak, kompakt kettősök. Anizotrop kozmológiák. A sötét anyag és sötét energia modelljei. Egyéb témák. Oktatás, ismeretterjesztés. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Beszámoló az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Multidiszciplináris Kutatóközpont 2015. évi tevékenységéről. In: Meteor csillagászati évkönyv 2017. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2016. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 320-325. Tudományos és oktatási tevékenység. Tudományos eredmények. Csillagászati felmérések. Csillagkeletkezés és csillagfejlődés. Stellárasztronómia. A naprendszerek felépítése. Közművelődési és tehetséggondozási tevékenység. Fejlesztések. [KSZ.]

SZÖGI László: 650 éve nyílt meg az első magyarországi egyetem Pécsett, 550 éve kezdte meg működését a pozsonyi egyetem. In: Nemzeti évfordulóink 2017. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2017.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. pp. 10-12. A pécsi egyetemet 1367. szept. 1-én alapították. A pozsonyi egyetem 1467. júl. 20-án nyílt meg. Utóbbinak voltak csillagászati vonatkozásai is: Johannes Müller vagyis Regiomontanus és Martinus Ilkusz. [KSZ.]

CSABA György Gábor: Hell Miksa. (Selmecbánya, 1720. május 15. - Bécs, 1792. április 14.) In: Nemzeti évfordulóink 2017. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2017.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. p. 23. 225 éve halt meg. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Bruna Xavér Ferenc. (Zágráb, 1745. szeptember 14. - Pest, 1817. november 30.). In: Nemzeti évfordulóink 2017. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2017.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. p. 43. Jezsuita szerzetes, matematikus, csillagász, egyetemi tanár. 200 éve hunyt el. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Weiss Ferenc (Nagyszombat, 1717. március 3. - Buda, 1785. január 10.). In: Nemzeti évfordulóink 2017. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2017.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. p. 59. Jezsuita szerzetes, matematikus, kiváló csillagász, az asztrometria tudósa, egyetemi tanár. 200 éve született. [KSZ.]

V. MOLNÁR László: 475 éve történt. 1542-ben a szász prédikátor, pedagógus és nyomdász. Johannes Honterus oktatási célból kiadja Rudimenta Cosmographiae című világleírását. In: Nemzeti évfordulóink 2017. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2017.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. p. 61. [KSZ.]

KISS László: Mizser Attila 60: mérföldkő egy hatalmas életműben. In: SRAGNER Márta szerk.: 60 év. Mizser Attila a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára 60 éves. Pécs - Budapest, 2017. p. 3. Személyes hangú előszó e kiadványhoz. Budapesten kelt, 2018. március havában. [KSZ.]

SRAGNER Márta: Mizser Attila műveinek bibliográfiája. In: SRAGNER Márta szerk.: 60 év. Mizser Attila a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára 60 éves. Pécs - Budapest, 2017. pp. 5-111. I. Mizser Attila írásai (1976-2018).; II. Az általa szerkesztett, összeállított könyvek, folyóiratok. (1982-2018).; III. Mizser Attila cikkfordításai (1979-2012).; IV. Mizser Attila munkásságát bemutató, észleléseit közlő cikkek. (1971-2015). (A bibliográfia folyamatosan számozott 1-től 1478-ig.) Névmutató. A bibliográfiában lévő periodikusan megjelenő kiadványok jegyzéke. (Lezárva 2017. dec. 30.). [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Életrajzi kronológia Mizser Attila első 60 évéről (1958-2018). In: SRAGNER Márta szerk.: 60 év. Mizser Attila a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára 60 éves. Pécs - Budapest, 2017. pp. 113-149. Életrajza időrendben 1958. ápr. 5-től 2017. nov. 11-ig 325 tételben. 85 fényképpel illusztrálva. Az összeállítás lezárva 2017. dec. 31-én. [KSZ.]

VÁRADI Júlia: Csillagász két alakban. A Mizser kisbolygóként, névadója csillagászként biztosan halad pályáján. In: SRAGNER Márta szerk.: 60 év. Mizser Attila a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára 60 éves. Pécs - Budapest, 2017. pp. 150-151. Várhegyi Júlia riportja Arcok. Csillagász két alakban címmel a Népszabadság 66. 2008. szept. 9. 211/1. sz. p. 1., 24. jelent meg. Ennek újra közlése itt. [KSZ.]

[FREY Sándor]: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2017. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2018. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 3. /Asztronautikai Tájékoztató. 69./ [HAI.]

FREY Sándor: Válogatás az űrkutatás 2017-es eseményeiből. In: Űrtan évkönyv 2017. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2018. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 4-40. /Asztronautikai Tájékoztató. 69./ "Összeállításunkban az Űrvilág internetes hírportál (www.urvilag.hu) anyagaiból válogattunk. Az eredeti cikkek szerzői Both Előd és Frey Sándor. Az év további érdekes űreseményeiről, eredményeiről az Űrvilág archívumában található közel 500 cikkben olvashatnak az érdeklődők. ..." [HAI.]

KIS Árpád - LEMPERGER István - BARTA Veronika - BERÉNYI Kitti - SZALAI Sándor - NOVÁK Attila - KUSLITS Lukács - WESZTERGOM Viktor: Sokkoló fizika, avagy mit tudunk a lökéshullámról? In: Űrtan évkönyv 2017. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2018. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 41-48. /Asztronautikai Tájékoztató. 69./ "A földi mágneses tér határán lejátszódó fizikai folyamatok között ott találjuk az Univerzum egyik leghatékonyabb részecskegyorsító "szerkezetét", az űrplazmában kialakuló lökéshullámot. Írásunkban röviden bemutatjuk ennek a különleges jelenségnek a tulajdonságait és a vele kapcsolatos kutatás jelenlegi állását. ..." [HAI.]

  LÁZÁR Lajos - KISZELY Márta - FÖLDVÁRY Lóránt: HGR.01: Holdrengések Geoinformatikai Rendszere. In: Űrtan évkönyv 2017. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2018. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 49-60. /Asztronautikai Tájékoztató. 69./ "Célunk egy olyan térinformatikai rendszer létrehozása volt, ami mindenki számára elérhető, kézzel fogható, és könnyen értelmezhető módon mutatja be a holdrengések világát. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: K2: Újabb eredmények az exobolygó-kutatásban. In: Űrtan évkönyv 2017. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2018. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 61-68. /Asztronautikai Tájékoztató. 69./ "A NASA bolygótranzitok keresésére fejlesztett Kepler-űrtávcsöve eredeti, majd meghosszabbított, K2 küldetésének keretében 2018. január 15-éig 2532 létében megerősített exobolygó és 5118 exobolygójelölt felfedezéséről számoltak be a kutatók. Az űrtávcsővel végzett méréseknek több olyan új bolygótípus azonosításának lehetőségét köszönhetjük, mint például az extrém átlagsűrűségű exoplanéták, vagy a mega-Földek. A Kepler eredeti, és kiterjesztett (K2) megfigyelési időszaka a rengeteg értékes tudományos eredmény tekintetében kétségkívül a modern űrkutatás történetének egyik legérdekesebb fejezete. ..." [HAI.]

ÖTVÖS Edina: Nemzetközi lehetőség magyar fejlesztők előtt. In: Űrtan évkönyv 2017. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2018. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 69-73. /Asztronautikai Tájékoztató. 69./ "Magyarország belépésével új taggal bővült az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) technológia transzfer hálózata, amely egész Európában azon dolgozik, hogy az űrtechnológia fejlesztéseit más, nem űripari területeken, így a mindennapi életben is hasznosíthassuk. A csatlakozással hazánk is részesévé vált az űrtevékenységgel foglalkozó legnagyobb európai szervezet munkájának. ..." [HAI.]

A Magyar Asztronautikai Társaság 2017. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2017. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2018. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 74-87. /Asztronautikai Tájékoztató. 69./ H-SPACE, harmadszor (pp. 74-75.).; Magyar Űrkutatási Fórum 2017, Sopron (pp. 76-77.).; Takarítás a világűrben - diákpályázatunk nyertese (pp. 77-78.).; Közgyűlési beszámoló (pp. 78-79.). [HAI.]

RAB Fanni: Űrtábori élménybeszámoló. In: Űrtan évkönyv 2017. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2018. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 80-81. /Asztronautikai Tájékoztató. 69./ "Idén július 9-15. között Bakonybélen tartottuk hagyományos nyári Űrtáborunkat, amelyről az M1 televízió Minden tudás című műsora július 28-ai adásában tudósított. Űrtábori élményeiről az egyik résztvevő, Rab Fanni írt beszámolót. ..." [HAI.]

ORDASI András: (Legalább még) egy CubeSat küldetés - beszámoló a MANT Űrakadémiáról. In: Űrtan évkönyv 2017. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2018. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 81-83. /Asztronautikai Tájékoztató. 69./ "2017. augusztus 3–6. között immár harmadik alkalommal gyűlt össze Gödöllőn a MANT és a Space Generation Advisory Council (SGAC) szervezésében az űrkutatásért rajongó, 18-35 év közötti fiatalok lelkes csoportja, akik között a korhatár legifjabb és legtapasztaltabb vége is képviseltette magát – többen közülük korábbi MANT űrtáborosként. A többek között végzett és/vagy jelenleg is tanuló biológusok, vegyészek, fizikusok, mérnökök inspiráló egyvelegével idén az volt a feladatunk, hogy megálmodjunk egy CubeSat-küldetést. ..." [HAI.]

KARDOS Vivien: Űrkutatás Napja 2017. In: Űrtan évkönyv 2017. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2018. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 83-87. /Asztronautikai Tájékoztató. 69./ "Az idei Űrkutatás Napja a megszokottnál talán kicsit még ünnepélyesebb volt, hiszen most ünnepeltük a Szputnyik-1 felbocsátásának hatvanadik évfordulóját. A köszöntő során Both Előd, a MANT alelnöke is kiemelte, milyen különleges ez a nap, illetve hogy milyen különleges maga a helyszín is, ahol megrendezték. Nem csoda, hiszen idén október 4-én a Magyar Tudományos Akadémia biztosított helyszínt a rendezvénynek. ..." [HAI.]

  CSORBA Dávid: Kálvinista üstökösök - Kisztei Péter Üstökös Csillagának világa. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 190-212. Jegyzetek: (pp. 545-550.). [HAI.]

KISZTEI Péter: ÜSTÖKÖS CSILLAG; Avagy: Olly edgyügyü rövid Elmélkedés, mellyben meg-mutogatódik, mind a’ Sz. Irási Tudomány szerint, s’ mind a’ külső Historiákbol, és a’ minden időbéli Experientiábol, micsoda itéletben kellyen lenni kinek kinek az üstökös Csillagok felől. MELLYET Az 1680-dik Esztendőben Karácson Havának 22-dik napján támadott, és azután 1681-dik Esztendőben-is, az Első Hónak, avagy Bóldog Aszszony Havának 26 dik napjáig láttattatott, csudálatos nagyságú üstökös Csillagnak alkalmatosságával irt, és, a’ Göntzi Gyülekezetben elpraedicállott, KISZTEI PETER, Christus Urunk születésének 1682-dik Esztendejében Bőjt más Havának 2-dik, és 16-dik napján. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. [11-144.], 145-189.
A számozatlan oldalakon a Sárospataki Református Kollégium könyvtárában őrzött D 824 jelzetű kötet fakszimiléje található majd a szöveg mai szedéssel olvasható. Jegyzetek: (pp. 535-545.). [HAI.]

  ZSOLDOS Endre: Üstökösök az ókortól a kora újkorig. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 213-221. Jegyzetek: (pp. 550-554.). [ZSE]

SCHNITZLER, Jacob: Üstököscsillag-prédikáció. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 293-316. Katona Tünde fordítása. Jegyzetek: (pp. 554-557.). [HAI.]

SCHNITZLER, Jacob: A KÜLÖNLEGES BOLYGÓCSILLAGOKRÓL VAGY ÜSTÖKÖSÖKRŐL SZÓLÓ ÉRTEKEZÉS, amelyet a csillagok örök Tervezőjének segedelmével és az erdélyi szebeni M[agister] Jacob Schnitzler elnökletével az igen nevezetes és virágzó wittenbergi egyetemen tudósok jelenlétében nyilvánosan véd meg az erdélyi, Szebenből származó Simon Basch a filozófusok hallgatótermében június 15-én a délelőtti órákban. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 363-384. Szebelédi Zsolt fordítása. Jegyzetek: (pp. 558-564.). [HAI.]

  Válogatás az 1680. évi üstökösre vonatkozó rövidebb forrásokból. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 385-389. A német nyelvű Katona Tünde, a latin nyelvű Szebelédi Zsolt, a cseh nyelvű fordítás Kovács Eszter munkája. A szövegeket Farkas Gábor Farkas válogatta. Jegyzetek: (pp. 564-565.). [HAI.]

  PERGER Péter: Régi magyarországi csillagászati nyomtatványok. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 390-404. Jegyzetek: (pp. 565-574.). [HAI.]

  ZSOLDOS Endre: Jacob Schnitzler és az üstökösök. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 406-417. Jegyzetek: (pp. 574-577.). [ZSE]

MADEWEIS, Friedrich: TRACTATUS COMETOGRAPHICUS, azaz e rendkívül hosszú és rettenetes üstökös megjelenéséről és újabb megmutatkozásáról, amely 1680 decemberében és 1681 januárjában volt látható. Német nyelven kiadatott Fridrich Madewisius által, most szlovák, avagy cseh nyelvre lefordíttatott és kinyomtattatott Zsolnán, Alžběta Dadankánál 1681. évben. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 466-486. Kovács Eszter fordítása. A latin szövegrészeket Szebelédi Zsolt fordította. Jegyzetek: (pp. 577-584.). [HAI.]

  V. ECSEDY Judit: Zsolna: egy különleges nyomdahely. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 487-510. Jegyzetek: (pp. 584-587.). [HAI.]

   ŽIBRITOVÁ, Gabriela: Tractatus Cometographicus - a szlovák olvasóknak szóló értekezés. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 511-514. Jegyzetek: (pp. 588-589.). [HAI.]

  KOVÁCS Eszter: Szlovák vagy cseh? A Tractatus Cometographicus nyelvi kérdései. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 515-525. Jegyzetek: (pp. 590-594.). [HAI.]

  ZSOLDOS Endre: Friedrich Madeweis észlelései és véleménye az üstökösről. In: "Üstököst látni". Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerk.: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre, Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ - Jaffa Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 526-534. Jegyzetek: (pp. 594-597.). [ZSE]

  BAGYINSZKI Péter Ágoston - MÉSZÁROS Lukács - SZEILER Zsolt: Kozmogenezis: Szaktudományos és vallási szempontok a világegyetem eredetével összefüggésben. = Acta Pintériana 3. 2017. pp. 71-91. "...Első lépésben a világegyetem fogalmának mai problematikája tisztázandó. Második lépésben az evolutív világegyetem standard paradigmájának kell kiemelt figyelmet szentelnünk, a keresztény szempontból releváns filozófiai kérdések tárgyalása felé haladva. Harmadik lépésben a teremtettség zsidó-keresztény gondolatát, valamint a dinamikus univerzumképünket kell párbeszédbe hoznunk egymással. Végül a "kozmológiai apória" feloldásának egy lehetséges módjára mutatunk rá Karl Rahner nyomán. ..." [HAI.]

TÓTH Imre: Rosetta-összefoglalás. 1. = Aero Magazin 19. 2016. dec. - 2017. jan. pp. 46-49. Naprendszer, apró égitestek, kis égitestek, üstökös, üstökösmag, üstököskutatás, űrkutatás, űrfizika, űreszköz, ESA, Európai Űrügynökség, űrszonda, Rosetta program, űrkutatás története, csillagászat, magyar kutatások, magyar tudomány, űrtechnika, űrtechnológia, mérnök, kutató, MTA Wigner Fizikai Intézet, MTA Energiatudományi Intézet, KFKI, RMKI, AEKI, BME, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, híradástechnika, hírközlés, energiaellátas, tápegység, fedélzeti műszerek, Naprendszer keletkezése, kozmogónia, üstököspor, porjet, porkitörés, kémiai összetétel, őseredeti, fizikai tulajdonság, bolygóközi, mágneses tér, diamágneses üreg, lökéshullámfront. [TIM.]

CALIARO, Luigino - SAJTOS Zoltán: A "csillagvadászok" másodvirágzása. Floridai F-104-es Starfighterek a NASA szolgálatában. = Aero Magazin 19. 2017. febr. pp. 38-43. [HAI.]

TÓTH Imre: Rosetta-összefoglalás. Európa tudományos sikere. 2. = Aero Magazin 19. 2017. febr. pp. 44-46. [HAI.]

H. A. F. - K. B. [HORVÁTH András Ferenc - KÁLMÁN Béla]: Űrhírek. = Aero Magazin 19. 2017. febr. pp. 47-4. John Glen (1921-2016).; Igor Volk (1937-2017).; Eugene Cernan (1934-2017).; Újabb sikeres Falkon-9 start.; Új meteorit a Marson.; ISS-hírek.; Mindennapi Űrkutatás. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: Maratoni teljesítményű marsjáró. Tizenhárom éve dolgozik az Opportunity. = Aero Magazin 19. 2017. márc. pp. 50-52. [HAI.]

HORVÁTH András Ferenc: A Szpiral-program és a BOR-ok. A legtitkosabb szovjet katonai űrprojekt, 1. rész. = Aero Magazin 19. 2017. márc. pp. 53-55. [HAI.]

MARADI István A Sentinel-2B is pályára állt immár. Európai őrszemek az űrben. = Aero Magazin 19. 2017. ápr. pp. 48-49. [HAI.]

HORVÁTH András Ferenc: Szpiral, BOR-4. A szovjet katonai űrbombázó-felderítő modellje, 2. rész. = Aero Magazin 19. 2017. ápr. pp. 48-49. [HAI.]

M. J .: Tyereskova 80 éves. Sirály a Föld körül. = Aero Magazin 19. 2017. ápr. p. 53. Űrhírek. [HAI.]

H. A. F. [HORVÁTH András Ferenc]: Dr. Almár Iván 85 éves. = Aero Magazin 19. 2017. ápr. p. 53. Űrhírek. [HAI.]

M. I. [MARADI István]: Áttörés előtt. = Aero Magazin 19. 2017. ápr. p. 53. Űrhírek. "A legutóbbi Satellite 2017 konferencián Jeff Bezos a Blue Origin alapítója beszélt a terveikről és fejlesztéseikről. A Blue Origin emberes és ember nélküli rakétákat fejleszt..." [HAI.]

HORVÁTH András Ferenc: Szpiral, BOR-4, Bor-5. A BOR-4 űrbombázó-felderítő és a BOR-5 Buran-modell, 3. = Aero Magazin 19. 2017. máj. pp. 48-50. [HAI.]

H. A. F. - K. B. [HORVÁTH András Ferenc - KÁLMÁN Béla]: Űrhírek. = Aero Magazin 19. 2017. máj. pp. 51-53. Federacija a Holdra.; G. M. Grecsko (1931-2017).; Űrhajódömping.; Az ISRO új rekordja.; Mars-tengerek. [HAI.]

(sajtos) [SAJTOS Zoltán]: Veterán űrhajós nem vén űrhajós. Tisztelgő Thunderbirds-repülés Buzz Aldrin Apolló-11 asztronautával a Kennedy Űrközpont felett. = Aero Magazin 19. 2017. máj. pp. 68-69. [HAI.]

G. T.: Űrszondát küldenek a Nap közelébe. = Blikk Vasárnap 24. 2017. jún. 3. 150. sz. pp. 14-15. A NASA napszondáját 2018 nyarán tervezik indítani. A Napot 6,4 millió km-re közelíti meg és ott 1377 Celsius-fokot kell elviselnie. [KSZ.]

G. T.: Egyméteres ugrás volt a "kis lépés". A létrától még elég messze volt a Hold Armstrongnak. = Blikk Vasárnap 24. 2017. szept. 9. 247. sz. p. 31. [KSZ.]

HORVÁTH István: A gammakitörések utófényei. = Bolyai Szemle 15. 2017. 1. sz. pp. 33-40. "A gammakitörések eredetének és mechanizmusának megfejtéséhez elengedhetetlen a kitörések forrásainak megtalálása. Az első próbálkozás a kitörések helyének meghatározására a bolygóközi hálózat volt. A második kísérlet pedig a BATSE nyolc detektorának felhasználásával történt, de ez sem hozott eredményt. A gammakitörések optikai utófényeit végül a Beppo-SAX műhold azonosította. Kulcsszavak: csillagászat, gammakitörések, kutató műholdak. [HAI.]

L. B.: Hét Föld-hasonmást találtak egy csillag körül. = Bors 18. 2017. febr. 24. pp. 16-17. A 39 fényévre lévő TRAPPIST-1 csillag körül. A felfedezésről Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára adott tájékoztatást a lapnak. [KSZ.]

(mti): Nyolcadik bolygót találtak. = Délmagyarország 107. 2017. dec. 16. 293. sz. p. 6. "Cape Canaveral. Felfedezték egy távoli csillag, a Kepler-90 nyolcadik bolygóját, ezzel a rendszer planétáinak száma nyolcra nőtt, ami annyi, mint a Naprendszeré. A Kepler-90 így a Naprendszeren kívül a legtöbb bolygóval rendelkező csillag, amit valaha felfedeztek. A csillag távol, a Földtől 2545 fényévre található, ám bolygórendszere a Naprendszeréhez hasonló elrendezést mutat." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

  PÉNTEK Kálmán: A hiperbolikus Kepler-egyenlet geometriai szemléletű tárgyalása. = Dimenziók. Matematikai Közlemények 5. 2017. pp. 31-38. "A dolgozatban a hiperbolikus Kepler-egyenlet egy egyszerű bizonyítását mutatjuk be geometriai módszerek alkalmazásával. ..." [HAI.]

HEVESINÉ KŐVÁRI Éva: A szemét már az űrben is gond. = Dunaújvárosi Hírlap 28. 2017. aug. 31. 203. sz. p. 11. A Föld körül keringő űrszemétről. [KSZ.]

Címlapon: Ifjúság felé. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. címoldal, [p. 1.] [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a XXXVII. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek rendezvényről. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 4-11. [SRG.]

BUDAI Dávid: Gondolta volna, hogy Vas megyében található a legtöbb napóra az országban? = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 11-12. Az országos napórás találkozóról, amely Szombathelyen volt 2016. szept. 24-én. A Vas Népe cikkének internetes változata alapján. [SRG.]

HORVÁTH István: Csillagászati Hetek Bükön és Csepregen. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 12-13., címoldal, [p. 1.] 2016 októberében. [SRG.]

Vezetőségi tájékoztató a 2016. év 4. negyedévben történtekről. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

Tagrevízió. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

MITRE Zoltán: A 2014-ben felajánlott SZJA 1 % összegének felhasználása. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. p. 17. [SRG.]

A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tagnévsora. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 17-18. 2016. dec. 16-án. [SRG.]

Egyesületi krónika 2016. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 19-20. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: A Kepler-egyenlet egyszerű levezetése geometriai transzformációkkal. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 21-29. [SRG.]

MITRE Zoltán: Planet X - régi dolgok új köntösben. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 29-35. A Naprendszer Plútón túli tizedik (manapság a kilencedik) nagybolygójának keresése. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - SRAGNER Márta: Győrtől Szombathelyig tartó holdfogyatkozás félárnyékban 2016. szeptember 16-án. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor, ifj.: Fókuszban a Fátyol-köd. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 37-39. A fénykép készítés körülményei. [SRG.]

Már elérhető a Tejútrendszer, készülő háromdimenziós térképe. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. p. 40. A Gaia asztrometriai űrszonda alapján. A hírt Zubrits Gábor juttatta el számunkra. [SRG.]

A Budapesti Planetáriumban a víz az úr. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 40-43. Lőrincz Henrik tájékoztatása 2016. okt. 11-én. [SRG.]

Így fog elhúzni mellettünk egy vörös törpecsillag. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. p. 43. A Gliese 710 csillag 1,35 millió év múlva 13 ezer csillagászati egységre közelít meg bennünket. [SRG.]

Véget ért a Rosetta küldetése. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. p. 44. A cikket Zubrits Gábor juttatta el számunkra. [SRG.]

Kozmikus hatások és kockázatok - új kutatás Szombathelyen, az ELTE GAO-ban. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 45-46. 2015. okt. 3-án kezdődő 4 éves futamidejű projekt. [SRG.]

Hírünk 20 évvel ezelőtt: A csillagok vonzásában. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 47-49. Csillagászati Hét a szombathelyi MMIK-ban 1996. okt. 12-19. Megjelent: Vasi Maraton, 1996. október 9. szerda. A cikket Zubrits Gábor juttatta el számunkra. [SRG.]

Aki elsőként mérte meg a fénysebességet- = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 49-51. Olaf Römer. A hírt és hivatkozást Zubrits Gábor juttatta el számunkra. [SRG.]

MITRE Zoltán: Visszatekintő: Amikor csillagvizsgáló épült a főiskola tetején. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 51-52. 2004-ben Szombathelyen. A cikket 2004-es fényképek illusztrálják. [SRG.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta - KESZTHELYI Sándor: Alsómocsolád csillagászati nevezetességei. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 53-56. A pécsi csillagászati szakkör 2016. okt. 24-i látogatása Alsómocsoládon. A cikket Keszthelyi Sándor, Kóbor Diána és Gyenizse Péter fényképei illusztrálják. [SRG.]

Programajánló 2017. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 57-58. [SRG.]

A Csillagos Ég. A február 11-i félárnyékos holdfogyatkozás adatai. (Fred Espenak nyomán.) = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. p. 59. [SRG.]

A Csillagos Ég 2017. január havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 60-63. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Itt a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusáková üstökös.; Az Uránusz még kiválóan megfigyelhető a tél végén.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2017. február havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 64-67. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; Itt az állatövi fény!; Aldebaran fedések.; Mélyég-objektumok.; Meteorok. [SRG.]

A Csillagos Ég 2017. március havában. A Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 68-71. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekességek.; 41P/Tuttle-Kresak - szabad szemmel is látható lesz?; Fedezzük fel a Messier-objektumokat - Itt a Messier-maraton ideje! Meteorok. [SRG.]

Csillag és mély-ég ajánlat a téli égbolton. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 1.(109.) sz. pp. 72-74. Mély-ég ajánlat.; Változó és kettőscsillag ajánlat. [SRG.]

Címlapon: Gothard Jenő nyomdokain. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. címoldal. p. [1.] Czika László felvétele. [SRG.]

Tájékoztató adatváltozásról. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. p. 4. Gothard Amatőrcsillagász Egyesület helyett Gothard Jenő Csillagászati Egyesület lesz a nevünk. A rövidített elnevezés GAE marad. Ezt a Szombathelyi Törvényszék 2017. márc. 16-án elfogadta. [SRG.]

Beszámoló éves közgyűlésünkről. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 4-9., címoldal. A 2017. január 28-i közgyűlésen történtek. [SRG.]

Határozatok. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 9-10. A közgyűlés által megválasztott vezetőség: Péntek Kálmán elnök, Mitre Zoltán titkár, Kaczmarski Róbert gazdasági vezető, tagjai még Eredics Alexandra és Milos László István. [SRG.]

Vas megye csillagászata kötet készül. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. p. 10. "Vas megye csillagászat" című könyv készül, erről tárgyalt az elnökség 2016. szept. 12-én. [SRG.]

Új formában, régi lelkesedéssel. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 10-16. Az egyesület elnökségének tervei. [SRG.]

Egyesületi krónika, 2017. 1. negyedév. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

FÖLDVÁRI István Zoltán: Holdi kirándulások. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 18-23. Látnivalók a Holdon amatőrcsillagászati távcsövekkel. Az összeállítás elkészítését Rezsabek Nándor segítette. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Holdhaló és félárnyékos holdfogyatkozás 2017. február 10/11-én éjjel. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 23-24. Észlelési beszámoló. [SRG.]

ORHA Zoltán: Csillagászat oktatása iskolában: tematika-javaslat. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 24-36. [SRG.]

Ha van is élet az újonnan felfedezett naprendszerben, elég fura lehet. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 37-40. [SRG.]

Programajánló 2017. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 41-42. [SRG.]

A csillagos ég. Egy nyári vendég: C/2015 V2 (Johnson). = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. p. 43. [SRG.]

A csillagos ég 2017. április havában. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 44-47. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekesség.; A Merkúr legkedvezőbb esti láthatósága.; Az áprilisi Lyridák meteorraj.; Meteorok. [SRG.]

A csillagos ég 2017. május havában. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 48-51. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekesség.; Egy igazi klasszikus: az M57.; Éta Aquaridák: a Halley-üstökös felizzó darabkái.; Közeleg a nyár.; Meteorok. [SRG.]

A csillagos ég 2017. június havában. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 52-55. A Nap.; A Hold fázisai.; A bolygók láthatósága a hónap folyamán.; Jelenségek, érdekesség.; Világító felhők évada.; Két titokzatos meteorraj; Meteorok.["A csillagos ég" havi illetve háromhavi összeállítás ebben a formájában utoljára jelentkezett.] [SRG.]

Csillag- és mély-ég objektum ajánlat. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 2.(110.) sz. pp. 56-58. [SRG.]

Címlapon: A déli tejút Szauer Ágoston felvételén. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. címoldal, p. [1.] 2016. jún. 19-én. [SRG.]

Megemlékezés Gothard Jenő születésének 160. évfordulójáról. - 2017. május 25. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 4-6. Újabb ingakísérlet a szombathelyi székesegyházban 2017. máj. 25-én. Ezüstbe zárt világegyetem - kiállítás Szombathelyen, a Savaria Múzeumban. [SRG.]

MERKLIN Tímea: Akikhez közel van a távcső - könyvbemutató. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 6-7. "Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium története képekben 1881-2016" című kötet könyvismertetése. [SRG.]

Egyesületünk új arculati elemei. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 7-9. [SRG.]

Kapcsolatban közösségünkkel. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

ÖLBEI Lívia: A fizika mindenkié. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 12-13. Rendezvény 2017. ápr. 21-én. [SRG.]

GYURICZA Imre: Múzeumok éjszakája 2017 a celldömölki vulkánparkban. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. p. 13. [SRG.]

PÉNTEK Imre - MITRE Zoltán: Találékony feleletek csillagászat vizsgán. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

HORVÁTH István: Távcsőkészítés a büki csillagász szakkörön. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

Egyesületi krónika a tavaszi negyedévről. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 17-18. [SRG.]

MITRE Zoltán: Pintér Theodor Péterre emlékezünk halálának első évfordulóján. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 18-19. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Gamma Virginis fedése a Hold által. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. p. 20. 2017. jún. 3-án. [SRG.]

MATISZ Attila: Az éjszaka napórája (horologium nocturnum, nokturlábium). = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 21-25. [SRG.]

Tagtársainké a hónap asztrofotója a National Geographic-on: a Nagy Orion-köd. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 25-26. Id. és ifj. Szendrői Gábor fényképe. [SRG.]

BARTHA Lajos: Uránusz, részlettel. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. p. 26. 2011. okt. 6-án észlelte Szombathelyen. [SRG.]

Plázaplafon vagy csillagok. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 27-30. A Budapesti Planetárium történetében. Mizser Attila véleményeivel. [SRG.]

Záporozik ránk a csillagok pora. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 30-31. Mikrometeoritek. [SRG.]

Magyar csillagászok találtak egy holdat a Naprendszerben. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. p. 32. Kiss Csaba kutatócsoportja a 2007 OR10 törpebolygó mellett. [SRG.]

Az emberiség véletlenül létrehozott egy védőburkot a Föld köré. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 32-33. [SRG.]

Meglepte a tudósokat a Jupiter légköre. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. p. 33. [SRG.]

Újra halványodott egyet a WTF-csillag. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

Új kor kezdődik a csillagászatban: harmadszor is gravitációs hullámokat találtak. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. p. 35. [SRG.]

Csillagoségbolt-park lett a Bükki Nemzeti Park. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

Végre megfejtették a Xenon titkát. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 37-38. A xenon nevű nemesgázról. [SRG.]

Egy furcsa lyukat találtak a Marson. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 38-39. [SRG.]

Mégiscsak volt a Napnak egy gonosz ikertestvére. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. p. 39. [SRG.]

Épül a világ legnagyobb teleszkópja. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. p. 40. A 39 méteres távcső, Chilében. [SRG.]

Nagyszerű keresőt készített űrfotóihoz és videóihoz a NASA. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

Lefotóztak valamit, amit csak ritkán sikerül. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. p. 41. A Kis Magellán-felhőről. [SRG.]

Hatkerekű óriás a NASA új Marsjárója. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. p. 42. [SRG.]

Gothard és Harkányi látogatása a Lick Obszervatóriumban. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. p. 43. 1893. júl. 8-án. Az archív hírt Bartha Lajos juttatta el számunkra. [SRG.]

Programajánló 2017. július - augusztus - szeptember. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

A csillagos ég 2017. július - augusztus - szeptember hónapok. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 3.(111.) sz. pp. 46-70. Részleges holdfogyatkozás augusztus 7-én este.; Kalendárium - július.; Bolygók.; Eseménynaptár (UT).; A Hold csillagfedései.; Üstökösök.; Kalendárium - augusztus.; Bolygók.; Eseménynaptár (UT).; Augusztus 16-án a Hold elfedi az Aldebarant a nappali égen.; Együttállások augusztusban.; Részleges holdfogyatkozás 2017. augusztus 7-én.; Üstökösök.; A Hold csillagfedései.; Kalendárium - szeptember.; Bolygók.; Eseménynaptár (UT).; A Merkúr legkedvezőbb hajnali láthatósága.; Oppozícióban a Neptunusz.; Bolygósorakozó szeptemberben.; A zéta Cancri súroló fedése a Hold által szeptember 16-án.; A Hold csillagfedései.; A Vénusz a Jászol közelében.; Üstökösök. - ezek az előrejelzések a Meteor csillagászati évkönyvből valók. [SRG.]

Címoldal: Megújulás előtt. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. címoldal, [p. 1.] Herényi Gothard kastély. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Távcsőlencsékkel gazdagodtunk - építsünk csillagászati távcsövet! = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. pp. 7-8. 2017. ápr-szept. [SRG.]

MITRE Zoltán: Részleges holdfogyatkozás augusztus 7-én, Szombathelyről. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. pp. 9-13. 2017. aug. 7. A megfigyelés a Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóban volt. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Részleges holdfogyatkozás a teljes árnyékban - 2017. augusztus 07. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. pp. 13-16. A megfigyelés a távcsöves bemutatás a szigligeti standon volt, a Balaton partján. [SRG.]

Tuboly Vince sorozatképe az augusztus 7-i részleges holdfogyatkozásról. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. p. 17. 2017. aug. 7. A 4 fénykép egy Canon EOS 450D géppel készült [SRG.]

MITRE Zoltán: Tuba Szombathely felett. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. pp. 17-19. 2017. aug. 10-én. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Nyári asztrofotós gyűjtemény. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. pp. 19-22. Corona Australis csillagkép. Florence kisbolygó. Augusztus 7-i holdfogyatkozás. Perseida meteor 2017. aug. 13-án. [SRG.]

MATISZ Attila: Készítsünk Vetusz kvadránst! = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor id., ifj.: Tagtársaink sikere a brit BBC Sky at Night magazinban. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. p. 25. [SRG.]

Csillag-háló. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4. (112.) sz. pp. 26-35. Orosz műhold lesz az egyik legfényesebb pont az égen.; A teljes napfogyatkozás legjobb képe.; 30 mp-en múlt, hogy nem dinoszauruszok uralják a Földet? És min múlik a következő kihalás?; A milliárdokért kifejlesztett amerikai űrtoll és a szovjet űrceruza regéje.; Újabb bizonyítékot találtak a kilencedik bolygó létezésére.; Még annál is halálosabbb a Mars felszíne, mint eddig gondoltuk.; Közzétették a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról készített legfrissebb képeket.; Magyar kutatók eredménye segíteni a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját.; Hóviharok dúlnak a Marson.; Becsapódás okozta a legmagasabb földfelszíni hőmérsékletet. Boros Gábor, Németh Henrietta, Zubrits Gábor összeállítása. [SRG.]

A Gothard-kastély beruházás kiemelt státuszt kapott! = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. p. 36. 2017 augusztusában. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az első ötven év. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. pp. 37-40. A szerző 50 évvel ezelőtt, 1967. aug. 30-án hajnalban látta meg először a Hold krátereit egy maga barkácsolta egyszerű Kepler-távcsővel. [SRG.]

Programajánló. 2017. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. pp. 41-43. [SRG.]

A csillagos ég. 2017. október - november - december. = Egyesületi Híradó 28. 2017. 4.(112.) sz. pp. 44-74. A Meteor csillagászati évkönyv havi kalendáriumi oldalainak újraközlése. [SRG.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 72. 2017. jan. 6. 1. sz. pp. 14-15. [HAI.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 72. 2017. jan. 13. 2. sz. p. 34. Vizi E. Szilveszter, Széchenyi Nagydíjas akadémikus, az MTA volt elnöke, a TIT tiszteletbeli elnöke kapta "Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - kisbolygóval" honoris causa elismerést. [...] A díjat 2016. december 20-án adta át Dűrr János, a Tudományos Újságírók Klubjának elnöke a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Uránia Csillagvizsgálójában. [...] A díjazottról elnevezett kisbolygót Kiss L. László csillagász, akadémikus, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója mutatta be. [...] A kisbolygót Sárneczky Krisztián, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa fedezte fel az intézet Piszkéstetői Obszervatóriumának Schmidt-távcsövével. [...] 2008. december 31-én,..." [HAI.]

SEGESDI Martin: Földöntúli Varas Földek. Geomorfológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. jan. 27. 4. sz. p. 99. "...A Massachusettsi Egyetem és a Kanadai Műszaki Egyetem kutatói a rangos Nature szaklapban publikálták új eredményeiket a kanyonokat alakító óriás áradások felszínformáló folyamatairól. [...] A kutatók a Washington állambeli, Varas Földeknek nevezett kopár területeket (Chanelled Scablands) vizsgálták tanulmányukban. [...] A számítások igazolták, hogy egy hipotetikus, kisebb átáramló vízmennyiség összhangban van az alapkőzeten megfigyelhető erózióval és a feltépett, majd szállított kőzetblokkokkal, [...] Ez az elképzelés alapján akár 5-10-szer kevesebb víz is létrehozhatta e felszínformákat, mint ami ahhoz kell, hogy a kanyon csordultig megteljen vízzel. A kutatók új modellje tehát pontosabban megmagyarázza az észlelt kanyonkialakító folyamatokat, így azt alkalmazni lehet másbolygók, akár a Mars felszínformáinak esetében is..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Rakéták, szondák, űrközpontok. A kínai űrtevékenység 2016-ban. 1. = Élet és Tudomány 72. 2017. jan. 27. 4. sz. pp. 102-104. Fejezetcímek: Távközlési és navigációs holdak.; A földmegfigyelő műholdcsaládok. Közbe ékelve egy külön keretes irtás a kínai holdszondákról (p. 103). "...A fenti kísérletsorozat nagyon fontos lépés volt az idei évre tervezett Csang’e-5 mintahozó küldetéshez, és az egy évvel később tervezett leszálláshoz a Hold túlsó (!) oldalán (Csang’e-4)..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Katonai és kutatási célok szolgálatában. A kínai űrtevékenység 2016-ban. 2. = Élet és Tudomány 72. 2017. febr. 3. 5. sz. pp. 146-148. Fejezetcímek: Folyadékok fizikája és egérembriók.; Kvantumkommunikáció.; Egy űrlabor, egy űrhajó és két űrhajós. Közbe ékelve egy külön keretes irtás "A Sencsou-űrhajók és Tienkung-űrlaborok kronológiája." címmel. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 72. 2017. febr. 3. 5. sz. pp. 150-151. [HAI.]

FREY Sándor: Galileo, avagy a mi GPS-ünk. Az európai navigációs rendszer. = Élet és Tudomány 72. 2017. febr. 10. 6. sz. pp. 179-181. "A navigációhoz már a régmúlt idők emberei is az ég felé fordították tekintetüket. A nap és a többi csillag állása szolgált a tájékozódás alapjául. A XX. század végére a szem és a hajósok szextánsának szerepét műholdas navigációs vevőberendezések vették át. Valójában ezekkel is az ég felé fordulunk, csak épp nem a csillagoknak, hanem a magunk építette műholdak konstellációit figyeljük meg..." Fejezetcímek: Hogyan működik?; Minek nekünk egy saját?; A Galileo dióhéjban.; Mit nyújt nekünk?
Közbe ékelve egy külön keretes irtás "A "mi műholdunk" címmel. A Galileo-program népszerűsítésére 2010-es évek elején az EU tagállamaiban űrkutatási témájú gyermekrajzversenyt hirdettek. Minden országban a győztesről egy Galilei-műholdat neveztek el. [...] Kraaijvanger Lisa Viktória győztes munkája Galileo-gyermekrajzverseny magyarországi fordulójában, 2012-ben. [Képaláírás.] [HAI.]

Sz. M.: A sötétség és a hideg szerepe a dinók kihalásában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 72. 2017. febr. 17. 7. sz. p. 219. "Klímatudósoknak sikerült rekonstruálniuk, hogy a jól ismert, a dinoszauruszok kihalásáért okolható meteorbecsapódás után miként jöttek létre a légkörben azok a kénsavcseppek, amelyeknek komoly szerepük volta beérkező napfény blokkolásában. A kutatás eredményeit Julia Burger, Georg Feulner és Stefan Petri publikálták a Geophysical Reserach Letters című tudományos folyóiratban..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 72. 2017. febr. 24. 8. sz. pp. 242-243. [HAI.]

FERENC Kata: Az északi nap hullámvasútja. Svédasztal. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. márc. 17. 11. sz. p. 324. "Holnap öt és fél percel lesz hosszabb a nappal, mint ma. Ez a március. Stockholm. Októberben ugyanennyit veszítettünk naponta. Cserébe december közepén egészen stabilan tartottuk a hat órás nappalokat. [...] Felmerülhet a kérdés, hogy vajon a napos órák száma vagy a nap beesési szöge meghatározóbb-e az éghajlat kialakulásában. Ez a kettő többnyire együtt változik, de szerencsére remek kontrolcsoportot alkotnak a sarkok, ahol nyáron állandóan fenn van a nap, mégsem olvad el a jég ekkor sem. Tehát a beesési szög a meghatározó, több okból is..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Elkészült az első magyar űrkatalógus. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. márc. 17. 11. sz. pp. 324-325. "Magyarország másfél éve teljesjogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA) és azóta már másodszorra járt hazánkban Johann-Diethrich Wörner, az ESA főigazgatója. Ebből az alkalomból mutatták be a sajtó képviselőinek Magyar Űrkatalógus 2016 című kiadvány nyomtatott változatát, Budapesten a Magyarság Házában. [...] A kiadványban tematikus formában szerepelnek a magyar űrszektor tagjai: Megtalálhatók benne a tudományos kutatóhelyektől az egyetemi oktatáson és szakmai szervezeteken keresztül az űripari cégek, vállalkozások egyaránt. A kétnyelvű kiadvány egyik célja, hogy bemutassák a magyar űrtevékenységet és a lehetséges üzleti partnereket a nemzetközi szakma számára..." [HAI.]

DOMBI Margit: Mágnesesség földön és égen. Hipertermiás kutatások Debrecenben. = Élet és Tudomány 72. 2017. márc. 24. 12. sz. pp. 366-367. "Mi a mágnesesség makro- és nanoszinten, mi az összefüggés a Föld mágnesessége és a magnetit mágnesessége között, mire használja az evolúció az ebben rejlő lehetőségeket, miért őrizhette meg az emlősök agya a madaraknál hatásosnak bizonyult mágneses szervet, hogyan használható a gyógyításban a mágnesesség? Ezekről kérdeztük Szabó Istvánt, a Debreceni Egyetem Szilárdtest Fizikai Intézetének docensét, [...] A napfoltok valóban kapcsolódnak a mágnesességhez. Csakúgy, mint a Föld belseje esetében ott is egy plazmáról van szó, tehát, megint csak azzal a fajta mágnesességgel van dolgunk, amikor töltött részecskék mozognak, áramlanak, és mágneses teret generálnak..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 72. 2017. márc. 31. 13. sz. pp. 406-407. [HAI.]

ILLYÉS András: Ötvenezeréves bányalakók. Asztobiológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. ápr. 7. 14. sz. pp. 419-421. "A Földön kívüli élet lehetőségeit is felvetik azok a mikrobák, amelyeket a mexikói Chihuahua-ban található Naica bánya kristályóriásaiban azonosítottak amerikai asztobiológus szakemberek..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Kérdőjelek a sötét energia körül. Interjú Rácz Gáborral. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 72. 2017. ápr. 7. 14. sz. pp. 428-429. "Az univerzum gyorsuló tágulását a sötét energia okozza, legalábbis ezt fogadja el a szakemberek többsége. Az ELTE Komplex Fizikai Rendszerek Tanszékének kutatói azonban új modellel álltak elő, melyről egy rangos nemzetközi folyóiratban is beszámoltak. Vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni a jelenséget, ami - ha beigazolódik - nagy változást hozhat a kozmológiában Rácz Gábor fizikussal beszélgetünk a részletekről..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 72. 2017. ápr. 28. 17. sz. pp. 526-527. [HAI.]

T.Z.: Magyar űrkutatók fóruma Sopronban. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. máj. 12. 19. sz. p. 579. "...A Magyar Űrkutatási Fórumot már nem csak a kutatók, hanem a műszaki fejlesztés és az űripar képviselői számára is szervezik. [...] Akárcsak 45 évvel ezelőtt, idén is Sopronban tartották a találkozót, melynek helyszíne az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet (GGI) volt április 5-e és 7-e között. [...] megemlékeztek a nemrég elhunyt Bencze Pál geofizikusról, aki elindította annak idején a szemináriumot. [...] trendi témának tekinthető az űridőjárás kutatása, [...] Elhangzott az is, hogy zéró mágneses tér laboratórium épül Nagycenken, [...] Az ESA Kopernikusz-programjában hazánk is részt vesz, [...] Nem maradhatott ki a Rosetta- program sem. [...] Szóba kerültek a Nemzetközi Űrállomáson végzett magyar vonatkozású mérések és kísérletek..." [HAI.]

TÓTH Zoltán: Rejtett összefüggések a klímaváltozással. Ultraibolya-sugárzás és ózonréteg. = Élet és Tudomány 72. 2017. máj. 12. 19. sz. p. 591-594. Csillagászati vonatkozásokkal. Fejezetcímek: Energiaminimum.; Stabil klíma.; Az ibolyán túl.; Fűtés és hűtés.; Fordított hatások. [HAI.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 72. 2017. máj. 19. 20. sz. p. 610. "...Az MTA legrangosabb elismerését, az Akadémiai Aranyérmet kiadónk, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tiszteletbeli elnöke, Vizi E. Szilveszter vehette át a nyilvános ünnepi ülésen. [...] Az idegtudományi kutató, az MTA volt elnöke tavaly megkapta "Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - kisbolygóval" honoris causa elismerést. Azóta a hagyományoknak megfelelően egy kisbolygó is viseli az Akadémia voltelnökének a nevét." Ez a csillagászattal kapcsolatos rész teljes szövege. [HAI.]

KERESZTY Zsolt: Égből hullott rejtélyek. Meteorit-nyomozás. = Élet és Tudomány 72. 2017. máj. 19. 20. sz. pp. 617-619. 1890. jan. 17-én este Nagyvázsony határában Koralovszky János egy meteorjelenséget látott és utána megtalálta a közel 2 kg tömegű vasmeteoritet. Ezt pénzért mutogatta a környékbeli kocsmákban. Híre eljutott báró Hornig Károly veszprémi püspökhöz, aki megvásárolta a meteoritet. Félhetett attól, hogy a meteorit előbb-utóbb Bécsbe, a Császári Gyűjteménybe kerül. Ezért Bécsbe egy másik meteoritet adományoztak, amely jó barátja a nagyvázsonyi birtokokkal is rendelkező báró Eszterházy főherceg magángyűjteményében volt - az egy régebbi, a mexikói Toluca meteorithullásának egy darabja volt, és amelynek 1980 g tömegű példánya ma is Bécsben van. Az így Magyarországon maradt nagyvázsonyi-meteoritet a veszprémi püspökségen őrizték 1944-ig. Mindszenty József, az akkori veszprémi püspök a menekítendő értékek közé sorolta.
Havass Géza, a csanádi püspök titkára először Gannán egy kútba akarta eldugni, majd mégis a szegedi templomának tornyába rejtette el virágcserépbe. Itt volt a meteorit 1972-ig. Akkor Havass Géza plébános odaajándékozta Török Marcell atyának a pappá szentelése alkalmából. A később Somogy megyében szolgáló Marcell atya Kaposfüreden 1995-ben templomépítésbe kezdett Szűz Mária tiszteletére és annak eszmei értékét a meteorithullással, mint jelképes égi üzenettel akarta emelni. Az 1995. máj. 7-én hajnalban vélt kaposfüredi meteorjelenség leírásával szolgálta ezt. Miután a dolog a tudományos körök érdeklődését is felkeltette: 1997-től lehetővé tette, a kaposfüredinek nevezett (valójában nagyvázsonyi) meteorit vizsgálatát a hazai szakembereknek, azt kölcsön is adta a kutatoknak.
A meteoritet pedig méltó módon elhelyezte az időközben felépített kaposfüredi Mária Házban. A cikkben említett további nevek: I. Ferenc József, I. Miksa, II. Napóleon, Albert Mayer von Günthof, Aristides Brezina, Bérczi Szaniszló, Gönczi Amadé Gyula, Kubovics Imre, Szabó Attila, valamint Kereszty Zsolt aki a történeti adatok és személyes visszaemlékezések gyűjtésével, valamint geokémia vizsgálatok összevetésével nyomozta ki a bonyolult történetet. [KSZ.]

SZOUCSEK Ádám: Egyszer volt az élet. Őslénytan. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. jún. 2. 22. sz. pp. 676-677. "...Néhány nappal ezelőtt azonban ausztrál kutatók a korai élet fosszilis bizonyítékát fedezték fel egy 3,48 milliárd éves, hévforrás hatására kialakult üledékes kőzetben a nyugat-ausztráliai Pilbara-régióbasn. [...] A 2020-ra tervezett Mars utazás három lehetséges leszállási pontja között szerepel a Columbia Hills, amely valaha egy hasonlóan meleg vizű környezet lehetett. Ha a földi élet kialakulásában ezek a kürtők különös jelentőséggel bírtak, akkor jó esély van rá, hogy a Marson is fontos szerepet töltöttek be..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 72. 2017. jún. 2. 22. sz. pp. 692-693. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Gravitációs hullámkutatás Európában. Interjú Vasúth Mátyással. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 72. 2017. jún. 9. 23. sz. pp. 726-727. "A tavalyi esztendő legnagyobb tudományos szenzációját a gravitációs hullámok felfedezése jelentette. A történelmi eredményt az USA-ban működő LIGO berendezéssel érték el. [...] Nemrégiben fejeződött be az európai detektor a Virgo fejlesztése, múlt héten pedig újabb észlelést jelentettek be a szakemberek. Vasúth Mátyással (MTA Wigner Fizikai Kutató központ) a magyar Virgo-csoport vezetőjével arról beszélgetünk, milyen új lehetőségeket jelent a két rendszer összekapcsolása és milyen szerepe van a kutatásokban a hazai szakembereknek..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Harmadik típusú planéta. Bolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. jún. 16. 24. sz. p. 741. "Számtalan bolygó akad szerte a galaxisban, melyek egy része gyűrűvel is rendelkezik. Létezik azonban egy harmadik, átmeneti változat, amit két bolygókutató, Simon Lock, a Harvardi Egyetem és Sarah Stewwart, a Kaliforniai Egyetem munkatársa szüntelenül keres a világűrben. A feltételezett objektumot synhestia névre keresztelték a görög eredetű syn (együtt) és Hestia (az építészet istennője) szavak összeillesztésével. A szinesztia véleményük szerint olyan hatalmas, forgó fánk alakú, izzó porfelhő, amely bolygóméretű égitestek egymásnak csapódásával keletkezik..." [HAI.]

KONDOR Boglárka: Csillagközi nyomozás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 72. 2017. jún. 16. 24. sz. pp. 762-763. "A Cygnus csillagképtől [! a Hattyú csillagképben tőlünk] 1300 fényévre található, meglehetősen jelentéktelennek számító, KIC 8462852 vagy Tabby névre keresztelt égitest akár a világegyetem egyik feledésbe merült pontja lehetne . A szemfüles égboltlesőknek hála azonban, az apró csillag most az asztronómia nagyszínpadán tündökölhet. Az égitest különös félhomálya észlelhető, amely jelenség okát vizsgálják a szakemberek..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Hol tart az űridőjárás előrejelzése. Interjú Gombosi Tamással. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 72. 2017. jún. 23. 25. sz. pp. 786-787. "...Gombosi Tamás űrfizikus a Michigani Egyetem Űrkörnyezet-modellező Központ alapítója, az MTA külső tagja tartotta székfoglalóját Viharok a világűrben címmel. Ebből az alkalomból beszélgetünk vele..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Ünnepi nyílt nap a 40 éves Planetáriumban. = Élet és Tudomány 72. 2017. jún. 23. 25. sz. pp. 795. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Újabb gravitációs hullámot figyeltek meg. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. jún. 3. 26. sz. pp. 804-805. "...A GW170104 felfedezését a Physical Revetters nevű [folyóiratban] július 2-án megjelent szakcikkben mutatták be a kutatók. [...] Mivel a hullámjelben a fekete lyukak ütközés előtti mozgása, az összeolvadás és utócsengés fázisai is jól megfigyelhetők, így a fekete lyukak tömegét is meg lehetett határozni. A mostani esetben 31 és 19 naptömeg jött ki, az összeolvadásból keletkezett fekete lyuk tömege pedig 49 naptömeg..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 72. 2017. jún. 3. 26. sz. pp. 818-819. [HAI.]

DUDÁS Levente: Zsebműhold. Kocka az űrben. = Élet és Tudomány 72. 2017. júl. 7. 27. sz. pp. 838-840. "A Masat-1, mint az első magyar műhold oktatási vonalon történő folytatásaként, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, villamos és gépészmérnök hallgatók közreműködésével, egyetemi oktatók-kutatók szakmai irányítása mellett 2014-ben belekezdtünk egy 5 cm-es, kocka alakú műhold - PocketQube osztály, "zsebműhold" - fejlesztésébe Ez a SMOG-1. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Adatok égen és földön. Interjú Csabai Istvánnal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 72. 2017. júl. 7. 27. sz. pp. 844-845. "A mindent elöntő adatáradat, a "big data" napjaink egyik legnagyobb kihívása. Csabai István fizikus, az ELTE Komplex Fizikai Rendszerek Tanszékének munkatársa úgy véli a rengeteg adat nem csak problémát, hanem nagy lehetőséget is jelent. Megfelelő kezelése, felhasználása hozhatja el a tudomány aranykorát és teszi majd lehetővé olyan bonyolult rendszerek megértését, mint az élet, a világmindenség meg talán sok minden más is. [...] A 90-es évek közepén Baltimore-ban, a Johns Hopkins Egyetemen, Szalay Sándor professzor csoportjában kapcsolódtam be az nagyléptékű háromdimenziós szerkezetének felmérésébe, a Solan Didital Sky Survey programba. ..." [HAI.]

Űrélmények. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 72. 2017. júl. 14. 28. sz. p. 894. "Másfél év Föld körüli keringés után visszatér Budapestre a világ legnagyobb utazó "űr-gyüjteménye", a NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó Gateway to Space című kiállítás. Az emberiség legnagyobb kalandját végigkísérő expó július 1-től szeptember 11-ig látogatható a Millenárison, ezúttal azonban nagyobb interaktív teret és több játékot kínálva a látogatóknak. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Végtelen égi tánc. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. júl. 21. 29. sz. pp. 900-901. "A Földtől nagyjából 750 millió fényévre található a 0402+379 névre hallgató hatalmas galaxis, melynek középpontja két nagy tömegű fekete lyukat is rejt. Ezek az eddig ismert legnagyobb méretű fekete lyukak, együttes tömegük 15 milliárd naptömegnek felel meg. Ez az elsőként észlelt olyan típusú kettős rendszer, melyben a fekete lyukak folyamatosan közeledve egymás körül keringenek. Az új kutatást a Stanford Egyetem munkatársai végezték, eredménye az Astronomical Journal folyóiratban jelent meg. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 72. 2017. júl. 28. 30. sz. pp. 942-943. [HAI.]

NYERGES Gyula: A Carina-köd. A hátlapon. = Élet és Tudomány 72. 2017. júl. 28. 30. sz. p. 959., hátsó külső borító. "A XIX. század közepén egy ragyogóan fényes csillag tündökölt a Hajógerinc (Carina) csillagkép belsejében, az éta jelű. A második legfényesebb volt az égbolton. Azóta annyira elhalványodott, hogy puszta szemmel nem is érdemes kutatnunk. A csillagászok számára azonban nem csak a furcsán viselkedő óriáscsillag, és a kitörése során ledobott gázbuborék érdekes, hanem szűkebb "lakóhelye" a Carina-köd is..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Gravitációs hullámok hátán a csillagok között. Interjú Kocsis Bencével. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 72. 2017. aug. 4. 31. sz. pp. 972-973. "...Kocsis Bence asztrofizikus, az Európai Kutatási Tanács legrangosabb kutatási támogatásával, az ERC Starting Granttel tért haza Amerikából az ELTE Atomfizikai Tanszékére, ahol egy új asztrofizikai kutatócsoportot alapított. A gravitációshullám-észlelések asztrofizikai értelmezésével foglalkoznak. Vizsgálataik alapján a közeljövőben szupermasszív fekete lyukakat is ki lehet majd mutatni, illetve pulzár típusú neutroncsillagok segítségével is mérni lehet a gravitációs hullámokat. ..." [HAI.]

SZALAI Tamás: India után, Thaiföld előtt, Zánkára várva. Helyzetjelentés a csillagászati diákolimpiai felkészülésről. = Élet és Tudomány 72. 2017. aug. 4. 31. sz. pp. 974-975. "2017. július közepe, Szálka, Tolna megye [...] Az alig 600 fős kistelepülés egy hétre a hazai csillagászati tehetséggondozás központjává vált, hiszen itt zajlik a 2017-es Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiára kijelölt magyar keret felkészítő tábora, s egyúttal az ötfős utazó csapat kiválasztása. ..." [HAI.]

40 éves a TIT Budapesti Planetárium. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 72. 2017. aug. 11. 32. sz. p. 1006. "Hazánk egyetlen nagy planetáriumának ünnepélyes felavatására 1977. augusztus 17-én került sor. ..." [HAI.]

KONDOR Boglárka: Amitől végleg elpusztulna a Föld. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 72. 2017. aug. 11. 32. sz. p. 1019. "...Egy új tanulmány szerint bolygónk megsemmisüléséhez egy olyan erős asztrofizikai eseményre lenne szükség, melynek hatására az óceánjaink szó szerint felforrnának, ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: A láthatatlan túlélő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 72. 2017. aug. 18. 33. sz. p. 1051. "A világ legelpusztíthatatlanabb faja a medveállatka, egy nyolclábú, mikroszkopikus méretű élőlény. Az Oxford Egyetem legújabb tanulmánya szerint még közel 10 milliárd évig jelen lehetnek és bármilyen világűrből fenyegető katasztrófát képesek lennének átvészelni. Az új tanulmány a Scientific Reports folyóiratban jelent meg. [...] A szakemberek három potenciális katasztrófajelöltet vizsgáltak: nagyméretű aszteroida becsapódása, szupernova-robbanás, illetve gammakitörés. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: A becsapós kvarc. Geológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. aug. 25. 34. sz. p. 1059. "Időről időre, a földtörténet során számos aszteroida tette tiszteletét a Földön és hagyott kisebb-nagyobb sebhelyeket bolygónk felszínén. A becsapódások következtében fellépő hatalmas nyomás hatására a kőzetben lévő kvarc kristályszerkezete mikroszkopikus deformációkat szenvedett, melyet a geológusok sokkolt kvarcként emlegetnek. Egy új tanulmány szerint azonban másfajta, eddig nem túl közismert módon, villámcsapás hatására is kialakulhat hasonló szerkezet. ..." [HAI.]

KISS Csaba: Távoli keringők. A Kuiper-őv kutatásának 25 éve. = Élet és Tudomány 72. 2017. aug. 25. 34. sz. pp. 1062-1064. "Éppen huszonöt évvel ezelőtt, 1992. Augusztus 30-án fedezte fel az 1992QB1 jelű kisbolygót Jane Luu és David Jewitt a Hawaii Egyetem 88" (2,2 m-es), a Mauna Keán Található Távcsővel. Ez volt az első Neptunuszon túli kisbolygó, és általában ezt a napot tekintjük a Naprendszer külső kisbolygóöve, népszerű nevén a Kuiper-öv kutatásának kezdődátumaként, bár szigorúan véve nem ez volt az első felfedezett Kuiper-öv égitest. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Kolbenheyer Tibor emlékezete. 100 éve született a jeles csillagász-geofizikus. = Élet és Tudomány 72. 2017. aug. 25. 34. sz. pp. 1070-1071. 1917. szept. 12-én született Rimaszombaton, felvidéki magyar családban. 1938-tól 1947-ig Magyarországon tanult és dolgozott, nagyrészt csillagászati területeken. Jelentős és vitathatatlan a szerepe az 1946-1949 között működő első Magyar Csillagászati Egyesületben. 1947 őszén Csehszlovákiába költözött, követve szlovák feleségét. Pozsonyban, majd Kassán egyetemi oktatóként és nagyrészt geofizikusként munkálkodott. Kassán hunyt el 1993. márc. 9-én. Hamvai a kassai Verejny cintorin XI/II-7-1 urnasírhelyen vannak. [HAI.]

H. J. [HERCZEG János]: Ét-galéria. Élet és tudomány - képekben. = Élet és Tudomány 72. 2017. aug. 25. 34. sz. pp. 1078-1079. Kissné Horváth Julia, Boros Margit, Birikiné Nyéki Andrea és Molnár János ÉT olvasók látványos szivárvány felvételei. [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Marsi viharvadászat. Marskutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. szept. 1. 35. sz. pp. 1092-1093. "Amikor a Marson leszáll az éj, a hőmérséklet gyors csökkenése olyan zord időjárási körülményeket eredményez a vörös bolygón, amely fölülmúlhatja a kutatók korábbi elképzeléseit. Egy új tanulmány szerint erős szelekkel kísért, hóra emlékeztető apró szemcsékkel tarkított viharok támadhatnak, amelyek problémát okozhatnak a bolygóra tervezett jövőbeli küldetések során. [...] A tanulmány a Nature Geoscience című folyóiratban jelent meg. " [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 72. 2017. szept. 1. 35. sz. pp. 1110-1111. [HAI.]

KONDOR Boglárka: Univerzum az életünkben - életünk az Univerzumban. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 72. 2017. szept. 1. 35. sz. pp. 1114-1115. "... A testünkben található atomok, melyek visszavezethetők az Ősrobbanásra, egy új periódusos rendszerben mesélnek magukról, [...] Az új tábla Jennifer A. Johnson, az Ohio State University csillagászának találmánya. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: És lőn sötétség. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. szept. 8. 36. sz. p. 1123. "Egy új kutatás szerint 66 millió évvel ezelőtt egy aszteroidabecsapódást követő globális tűzvészhullám következtében annyi szálló por került a levegőbe, hogy másfél-két évnyi sötétségre ítélte a Földet. [...] A kutatók elképzelései szerint az akkoriban a Földön élő összes faj mintegy 75 százaléka (köztük a dinoszauruszok) kipusztult a kréta és a harmadidőszak (tercier) határán, az úgynevezett K-T-kihalási esemény során. A bizonyítékok alapján mindez egy időben történt a Yucatán-félszigetbe csapódó aszteroida érkezésével. ..." [HAI.]

Szaturnusz végállomás. Címlapon. = Élet és Tudomány 72. 2017. szept. 15. 37. sz. p. 1153. A Cassini képe a Szaturnusz éjszakai oldaláról. Illusztráció a Tizenhárom évig a Szaturnusz körül című cikkhez. Forrás: NASA. [HAI.]

ILLÉS Erzsébet: Tizenhárom évig a Szaturnusz körül. A Cassini szonda szenzációs életútja. = Élet és Tudomány 72. 2017. szept. 15. 37. sz. pp. 1172-1174. "A NASA Cassini szondája 2017. szeptember 15-én érte el élete utolsó, nagyon izgalmas pillanatához, amikor hullócsillagként elégett a Szaturnusz légkörében. Ebből az alkalomból tekintsük át röviden azt az izgalmas 34 évet, ami az elhatározástól a megvalósításig eltelt, és azok közül az eredmények közül néhányat, amelyek mérföldkőnek tekinthetők! ..." Fejezetcímek: Poláris ciklonok.; A Szaturnusz rádiósugárzása.; A magnetoszféra és a holdak kölcsönhatása.; A gyűrű.; A Titán.; A Phoebe.; Az Enceladus. [HAI.]

Kutatók Éjszakája. 2017.09.29. = Élet és Tudomány 72. 2017. szept. 15. 37. sz. p. 1181. "Tudományos Ismeretterjesztő Társulat - TIT Uránia Csillagvizsgáló - Látogasson el a Kutatók Éjszakáján a TIT Uránia Csillagvizsgálóba! - távcsöves bemutatók - 3D filmvetítések - előadások és kiállítások. ..." Figyelemfelkeltő hirdetés. [HAI.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 72. 2017. szept. 22. 38. sz. p. 1186. "A magyar csillagászati diákolimpiai munkacsoport ezúton hirdeti meg a 2018-as Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia (IOAA) magyar keretének kialakítását célzó válogatóversenyét a matematika és fizika terén tehetséges, a csillagászat és az űrkutatás iránt érdeklődő középiskolás diákok számára. A versenyben részt vehetnek hazai és határon túli magyar ajkú, a 2017/2018. tanévben középiskolába járó diákok. ..." [HAI.]

OPITZ Andrea - DÓSA Melinda: Napkitörésekkel kísért napfizikai találkozó. Napfizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. szept. 29. 39. sz. pp. 1220-1221. "Több száz napfizikus találkozott Budapesten az Európai Napfizikai Társaság három-évente szervezett konferenciáján 2017. szeptember 4. és 8. között. [...] Az előadások és poszterek öt fő téma köré csoportosultak, kezdve a napbelsőtől a napfelszínen és a naplégkörön, valamint az interplanetáris teret kitöltő napszélen át egészen az űridőjárásig. [...] A konferencia tartama alatt az összegyűltek nagy lelkesedésére a Catania 46 napfoltcsoport (NOAA 2673 aktív régió) több M és X kategóriás flert produkált, ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 72. 2017. szept. 29. 39. sz. pp. 1238-1239. [HAI.]

Kutatók Éjszakája. 2017.09.29. = Élet és Tudomány 72. 2017. szept. 29. 39. sz. p. 1245. "Tudományos Ismeretterjesztő Társulat - TIT Uránia Csillagvizsgáló - Látogasson el a Kutatók Éjszakáján a TIT Uránia Csillagvizsgálóba! - távcsöves bemutatók - 3D filmvetítések - előadások és kiállítások. ..." Figyelemfelkeltő hirdetés. [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Sötét pokol. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 72. 2017. okt. 6. 40. sz. p. 1275. "A csillagászok megállapítása szerint a régóta tanulmányozott WASP-12b névre keresztelt exobolygó szinte egyáltalán nem veri vissza a látható fényt, emiatt koromfekete megjelenésű. ..." [HAI.]

SZILÁGYI-NAGY Ildikó: Első globális térkép a Hold vízkészletéről. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. okt. 13. 41. sz. p. 1285. "... A Brown Egyetem (USA) munkatársai által készített térkép, mely a Hold talajának felső rétegében található vizek mennyiségét és kémiai összetételét ábrázolja, a Holdra tartó expedícióknak lesz majd hasznára. A kutatás, melyet a Science Advances folyóiratban publikáltak, azokra az eredményekre épít, melyek felfedezték a vizet, illetve egy hozzá kapcsolódó molekulát, a hidroxilcsoportot (mely egy hidrogén és egy oxigén atomból áll) a Hold talajában. A jelenlegi kutatás a NASA Moon Minerology Mapper műszeréből származó adatok újrakalibrálásával nyert adatokra épül. ... " [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Szeptemberi tudomány-parti. Kutatók Éjszakája az Urániában. = Élet és Tudomány 72. 2017. okt. 13. 41. sz. pp. 1294-1295 "... Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezvényeinek idei helyszíne a szeptemberben 70. születésnapját ünneplő Uránia Csillagvizsgáló volt. A programban a helyi adottságokat kihasználva a csillagászat dominált, de szerepelt benne biológia és űrkutatás is. [...] Az alkalmat kihasználva rövid beszélgetésre kérte lapunk az est két előadóját: Éder Iván asztrofotóst és Géczy Gábor mérnököt. ... " [HAI.]

KESZTHELYI Sándor: Az első ötven év. ÉT-posta. = Élet és Tudomány 72. 2017. okt. 13. 41. sz. p. 1303. Olvasói levél, amelyből megtudhatjuk hogyan lett amatőrcsillagász a szerző. "... Az első csillagászati témájú vázlatrajzomat sokáig őrizgettem, de ezután csak meg ette az idő vasfoga. Ám, az égi távcsöves látvány nagyon megtetszett és nagyjából ugyanígy cselekedtem ötven éven keresztül: Tervbe venni valami égi látnivalót. Ha a körülmények engedik, akkor megfigyelni. Ott, rögtön leírni, lerajzolni, lefényképezni. És valahová be is küldeni: jó barátnak, folyóiratnak, rovatvezetőnek. A modernebb időkben: levelezőlistára, blogra, közösségi oldalra, észlelésfeltöltőbe. Tevékeny volt és sok szépséget jelentett ez az első 50 év. Reménykedem némi ráadásban és akkor még néhány évig folytathatom ilyenféle tevékenységemet! Kelt 2017. augusztus 30-án." Azonos címmel és keltezéssel hosszabb szövegváltozat a Meteor 2017/10. számának 59-61. oldalán. [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Távolról jött utazók. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 72. 2017. okt. 13. 41. sz. p. 1307. "A kutatók már ötven éve felfedezték, hogy a Földet alkalmanként a világűrből sugárzás éri. Azóta folyamatos viták zajlanak arról, honnan érkezhetnek ezek a nagyenergiájú részecskék. A Science folyóiratban megjelent új tanulmány szerin a válasz a messzi galaxisokban rejtőzik. ..." [HAI.]

ÉDER Iván: Ködök a Nyilasban. A hátlapon. = Élet és Tudomány 72. 2017. okt. 20. 42. sz. p. 1343., hátsó külső borító. "Ezek a színpompás ködök talán a Nyilas csillagkép legszebb objektumai. Alul a Lagúna-köd (M8) látható, nevét a köd közepén kacskaringósan átfutó jellegzetes, széles sötétebb sávról kapta. Felette a Trifid-köd (M20), elnevezése az égitestet három részre szabdaló porfelhők távcsöves látványára utal. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 72. 2017. okt. 27. 43. sz. pp. 1366-1367. [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Segítőkész vörös bolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 72. 2017. okt. 27. 43. sz. p. 1371. "Egy új kutatás szerint a Mars hajdani tengeraljzatának területén az üledékrétegek hasonló forró vizes (hidrotermális) környezetében képződtek, mint egykor a Föld esetében, ahol ezzel egy időben tört utat magának az élet. ..." [HAI.]

A déli égöv csillagai. Éder Iván asztrofotós kiállítása a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezésében. = Élet és Tudomány 72. 2017. okt. 27. 43. sz. p. 1373. "Tudomány ünnepi tárlat a TIT Uránia Csillagvizsgálóban. 2017 november 3-30. Helyszín: 1016 Budapest, Sánc utca3/b." Figyelemfelkeltő hirdetés. [HAI.]

A Magyar Tudomány Ünnepe előadás-sorozat. TIT Uránia Csillagvizsgáló. = Élet és Tudomány 72. 2017. nov. 3. 44. sz. p. 1404. "- A TIT Budapesti Planetárium építészeti felújítási programja. Szabó Andrea - Zsoldos Mihály építészek előadása. - A csodálatos Univerzum - 3D ismeretterjesztő film vetítése - Távcsöves bemutató - aktuális égi látnivalók (csak derült idő esetén). 2017. 11. 16. 18:00 - A csillagászat aranykorai Magyarországon. Nyerges Gyula csillagász előadása - Világegyetem - 3D ismeretterjesztő film vetítése. - Távcsöves bemutató - aktuális égi látnivalók (csak derült idő esetén). 2017. 11. 23. 18:00 - A csillagok és a galaxisok élete és halála. Dávid Gyula fizikus előadása. - Távcsöves bemutató - aktuális égi látnivalók (csak derült idő esetén).
2017. 11. 30. 18:00 - A jövő planetáriuma Budapesten - A TIT Budapesti Planetárium felújítási tervei. Lőrincz Henrik csillagász előadása. - A csodálatos Univerzum - 3D ismeretterjesztő film vetítése. - Távcsöves bemutató - aktuális égi látnivalók (csak derült idő esetén)." Figyelemfelkeltő hirdetés. [HAI.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 72. 2017. nov. 10. 45. sz. pp. 1410. "A TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület, A Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriuma és a Magyar Csillagászati Egyesület országos diákvetélkedőt hirdet a 2017/2018 tanévben. A vetélkedőn hazai és határon túli magyar ajkú, a 2017/18. tanévben általános iskolába járó diákok vehetnek rész. (elsősorban felső tagozatos diákok jelentkezését várják a szervezők.) A vetélkedőre 3 fős csapatok nevezhetnek. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Titáni felhőatlasz. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 72. 2017. nov. 10. 45. sz. pp. 1412. "A NASA Cassini küldetése során a kutatók már korábban felfigyeltek a Szaturnusz legnagyobb holdjának magasan a déli pólusa környékén lévő vékony, mérgező jégtartalmú különleges felhőzetére a mostani vizsgálatok azonban a Titán légkörének eddig kevésbé ismert kémiai folyamatait tárták fel. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Nobel-díj az emberiség új érzékszervéért. = Élet és Tudomány 72. 2017. nov. 10. 45. sz. pp. 1414-1416. "A gravitációs hullámok megrengették a tudományos világot. Az első felfedezés történelmi bejelentésekor hangzott el, hogy olyan új érzékszervet kapott az emberiség, amivel a világegyetem titkait megismerheti, kutathatja, megértheti. Nem is lepett meg senkit, hogy az idei fizikai Nobel-díjat a LIGO projekt három alapítójának ítélték. Négy feketelyuk-kettős és egy neutroncsillagpár összeolvadását mutatták ki eddig. Cikkünkben a legutóbbi észlelések eredményei mellett a további kutatások jelentőségét és lehetőségét mutatjuk be. A Nobel-díjat egyszerre legfeljebb három személy kaphatja meg. Ezúttal a felét Rainer Weiss, [...] A másik felét a Caltechről (California Institute of Technology, USA) Kip Thorne és Barry Barish kapta megosztva. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: A hiányzó anyag rejtélye. Az Univerzum szerkezetének feltárása. = Élet és Tudomány 72. 2017. nov. 10. 45. sz. pp. 1422-1423. "...Az univerzumot jelenleg a sötét energia és a sötét anyag dominálja, ezen anyagformák összetétele mindmái ismeretlen. Az igazság az, hogy elenyésző mennyiségű látható anyagról sem volt pontos képünk, annak 90%-a mindeddig kimutathatatlan volt. ..." [HAI.]

SZÁZ Dénes - FARKAS Alexandra - HORVÁTH Gábor: A végső megoldás előszobája. Navigáció égre néző vikingekkel. 11. = Élet és Tudomány 72. 2017. nov. 17. 46. sz. pp. 1459-1461. "Fények, árnyékok, napkövek, öklök, ujjak. A nyílt tengeren hajózó vikingek többek között ezeket használhatták tájékozódásukhoz egy ötven éve felállított népszerű hipotézis szerint. Bár az egyes navigációs lépések kivitelezése közben olykor csak apró hibát véthettek, a viking flotta küldetésének túlélése és sikere szempontjából az számított igazán, hogy e hibák együttesen milyen navigációs pontosságot eredményeztek. Kutatásaink végéhez közeledve most ennek mértékéről is lehull a vitorlalepel. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 72. 2017. dec. 1. 48. sz. pp. 1522-1523. [HAI.]

FREY Sándor: Az Univerzum világítótornyai. A pulzárok 50 éve. = Élet és Tudomány 72. 2017. dec. 8. 49. sz. pp. 1545-1547. "A Magyar Tudomány Ünnepe novemberi eseménysorozata részeként a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Űrfizikai Bizottsága "A pulzárok 50 éve" címmel szervezett előadóülést. ..." Fejezetcímek: Jelek az égből.; Égi órák.; Navigálás a világűrben. [HAI.]

FRANCSICS László: Karácsonyfa-halmaz. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 72. 2017. dec. 22. 51-52. sz. p. 1641. "A téli éjszakai égbolt egyik rendkívül összetett és varázslatos megjelenésű területe a Kúp-köd, a mellette található Karácsonyfa-halmaz és az azt körbeölelő különös forma és színvilágú vöröses csillagköd-óceán. ..." Szémár Ferenc, Francsics László és a Spitzer űrtávcső egy-egy felvételén. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 72. 2017. dec. 22. 51-52. sz. pp. 1648-1649. [HAI.]

Villám jelölte meg a fekete márványkövet. Séta a herényi temetőben. = Életünk 5. 2017. 9. sz. pp. 87-88., 91-94., 98-100. Gothardokról. [SRG.]

ökk: A csillagda ünnepén. = Fejér Megyei Hírlap 62. 2017. szept. 18. 218. sz. p. 1. Székesfehérvárra 50 évvel ezelőtt került a 30 cm tükörátmérőjű Newton távcső, amely a Szabadművelődés Háza legfelső szintjén, egy 6 m átmérőjű kupola alatt szolgálja a csillagászati ismertterjesztést. A kupolát 1977. szept. 16-én tette fel egy honvédségi helikopter. A két évfordulót 2017. szept. 16-án ünnepelték. Fénykép: Pesti Tamás, a távcső mellett Hudoba György. [KSZ.]

  NAGY László: Stephen Hawking (1942-2018). = Firka 27. 2017-2018. 4. sz. pp. 4-5. 2018. március 14-én, 76 éves korában Cambridge-i otthonában elhunyt Stephen Hawking, korunk talán legismertebb és legnépszerűbb fizikusa. Mi volt az oka ennek az Einstein óta szinte páratlan népszerűségnek? Először is Hawking kutatásaiban olyan témákkal foglakozott, amelyek mindenkinek megmozgatják a fantáziáját: világegyetemünk keletkezése, a miénkkel párhuzamos világegyetemek létezése és ezek esetleges kimutatása, a kozmikus fekete lyukak különleges tulajdonságai stb. [...] Bár Hawking elméleteinek jelentős részét még nem igazolták kísérletileg, munkásságával egyértelműen beírta magát a tudomány történetébe.
Különleges kitartását, fizikai állapota ellenére az absztrakt gondolkodásából származó különleges eredményeit Roger Penrose úgy jellemezte, mint a szellem győzelmét az anyag felett. Bár a teste gyenge volt, a szelleme meghódította a világot." [HAI.]

  Egy kis molekula (CH3Cl, a klórmetán) tudományos elméletek cáfolatát is eredményezheti. = Firka 27. 2017-2018. 4. sz. p. 53. Az asztrobiológusok a Földön kívüli élet létezésének egy lehetséges bizonyítékaként az űrben kimutatott klórmetánt tekintették. Indoklásként arra alapoztak, hogy a fitoplanktonok és más mikroorganizmusok életfolyamataik során termelik ezt az anyagot. A NASA kutatóinak új megfigyelései megcáfolták ezt a feltételezést. Egy születő csillag gázfelhőjében és egy üstökös magja körüli gázfelhőben is kimutattak klórmetán molekulákat.
A mérési eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy klórmetán a világűrben élőlények jelenléte nélkül is keletkezhet, mivel a megfigyelt objektumokban a gáznyomás és hőmérsékleti viszonyok lehetetlenné teszik az élővilág kialakulását. Nat. Astronomy 1, 703. (2017)" Ez a híradó című rovatban lévő rövid cikk teljes szövege. [HAI.]

  KISS Gábor Gyula: Az asztrofizikai r-folyamat vizsgálata radioaktív nyalábokkal. = Fizikai Szemle 67. 2017. jan. 1. sz. pp. 7-12. Asztrofizika, csillagászat, Világegyetem, elemek, Coulomb-taszítás, töltöttrészecske-indukált fúziós folyamatok, csillagfejlődés, vascsoport, Junior Príma-díjas fizikus, RIKEN kutatóintézet, neutron, Naprendszer, Galaxis, béta-bomlás, neutronbefogás, neutronszeparáció, energia, radioaktív nyaláb, EURICA-együttműködés, BRIKEN -detektor. [TIM.]

  MOLNÁR János: Regiomontanus és naptáblája. = Fizikai Szemle 67. 2017. jan. 1. sz. pp. 17-20. Tudománytörténet, csillagászattörténet, szférikus csillagászat, Nap, Johannes Müller, Kopernikusz, Galilei, Mátyás király, Vitéz János, II Pál, humanista tudós, reneszánsz, Academia Istropolitana, Ilkus Márton, Bylica z Olkusza, Hans Dorn, II Ulászló, égi glóbusz, Alfraganus, Ptolemaiosz, Peuerbach, Bessarion, Tabulae directionum, Tabula primi mobilis, Regula Ptolemaei, horoszkóp, bolygó, táblázat, óratábla, helyi idő, napóra, zodiákus, gömbháromszög, delelés. [TIM.]

  KOMÁROMI Annamária: Űrkutatással a szerethetőbb fizikáért (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 67. 2017. jan. 1. sz. pp. 27-31. Űrkutatás, űrhajózás, űrszonda, mesterséges hold, műhold, ESA, Európai Űrügynökség, CubeSat program, magyar műhold, Masat-1, termodinamika, hőmérséklet, mechanikai feszültségek, pikoműhold, hőmérsékletszabályozás, 67P/Csurjumov-Geraszimenko, 67P/Churyumov-Gerasimenko, üstökös, gáz, por, hőterjedés, albedó, fényvisszaverő, hővédő, napernyő, Skylab, űrállomás, hőszigetelő, napernyő, hőtágulás, alumínium, repülőgép-alumínium, űrtechnika, VesselSat-2, Föld keringése, gáztörvények, sűrűség, magasság, műholdpálya, Mars légköre, Vénusz felszín, halmazállapot-változás, éghajlatváltozás, grönlandi jégtakaró, termodinamika első főtétele, űrszemét, ENVISAT. [TIM.]

  BÉRCZI Szaniszló: A szerkezeti hierarchia és a fölépítés-lebontás (szétszedem-összerakom) elv (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 67. 2017. jan. 1. sz. pp. 32-36. Természettudomány, oktatás, Világegyetem, Föld szerkezete, kristályrács, Hell Károly, rétegek időrendje, rétegtan, sztratigráfia, geológia, biológia, evolúció, Darwin, Univerzum, részecske, atom, molekula, kristály, kőzet, bolygó, csillag, Naprendszer, Tejútrendszer, Galaxis, Marx György, anyagfejlődés. [TIM.]

  KÜRTI Jenő: Haiman Ottó, 1920-2016 (Hírek-események). = Fizikai Szemle 67. 2017. jan. 1. sz. pp. 36-37. Kozmikus sugárzás, müonok, elnyelődés, ólom. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Benkő József, Mizser Attila (szerk.): Meteor Csillagászati Évkönyv 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2016, 327 oldal (Könyvespolc). = Fizikai Szemle 67. 2017. febr. 2. sz. pp. 67-69. Könyvismertetés, csillagászat, asztrofizika, kozmológia, űrkutatás, táblázatok, Charles Messier évforduló, Messier 1, szupernóva-maradvány, Taurus, Messier-maraton, Messier 31, M31, Androméda, galaxis, Plútó-rendszer, Planetáris ködök, pulzárok, gravitációs hullámok, kalendárium, Nap, Hold, bolygók, eseménynaptár, Jupiter-hold, jelenségek, fogyatkozások, beszámolók. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: Gurka Dezső (szerk.): Matézis, mechanika, metafizika (Könyvespolc). = Fizikai Szemle 67. 2017. febr. 2. p. 70. Tudománytörténet, csillagászattörténet, fizikatörténet, matematikatörténet, filozófia, fizikus, csillagász, matematikus Bolyai Farkas, Hell Miksa, Maximilian Hell, Newton, gravitáció, természettudomány. [TIM.]

  ÚJFALUSSY Balázs - KAMARÁS Katalin: Jelölési/pályázási felhívás az ELFT kitüntető érmeire, felsőoktatási és tudományos díjaira (Hírek-események). = Fizikai Szemle 67. 2017. febr. 2. sz. pp. 71-72. Detre László-díj, csillagászat, fizika, asztrofizika, bolygó. Föld, kozmikus környezet, ELFT, Eötvös Loránd Fizikai Társulat. [TIM.]

Északi fény a finnországi Jakobstad fölött 2015. október 7-én. = Fizikai Szemle 67. 2017. márc. 3. sz. címlap. Nap-Föld kapcsolat, bolygóközi tér, napszél, kozmikus részecskék, mégneses tér, Föld mágneses tere, Aurora Borealis, sarkifény. Gróf Andrea írásával a 89-93. oldalakon. [TIM.]

  OLÁH László - BALOGH Szabolcs József - HAMAR Gergő - VARGA Dezső - GERA Ádám László - NYITRAI Gábor - PÁZMÁNDI Zsolt Péter: Képalkotás kozmikus részecskék nyomkövetésével. = Fizikai Szemle 67. 2017. márc. 3. sz. pp. 74-78. Kozmikus sugárzás, sugarak, müon, ionizáció, kőzetvastagság, fluxus, elnyelődés, részecskedetektor, vulkáni tevékenység vizsgálata, müon-radiográfia, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Müongrafikus Megfigyelő Rendszer, képalkotás, szcintillátordetektor. [TIM.]

  HRASKÓ Péter: Planck és Einstein. = Fizikai Szemle 67. 2017. márc. 3. sz. pp. 78-83. Fizika, csillagászat, relativitáselmélet, tömeg-energia reláció, tudománytörténet, fizikatörténet. [TIM.]

  KARDOS Ádám: Numerika a Higgs-bozon körül. = Fizikai Szemle 67. 2017. márc. 3. sz. pp. 84-88. Fizika, csillagászat, kozmológia, Univerzum, Világegyetem, tömeg, elemi részecske, hadron, hadronizáció, LHC, Nagy Hadronütköztető, nagyenergiás részecskefizika. [TIM.]

  HORVÁTH Zsuzsa: Exobolygók minden szinten (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 67. 2017. márc. 3. sz. pp. 93-99. Csillagászat, asztrofizika, exobolygó-kutatás, Naprendszer, Föld, Univerzum, Világegyetem, űrkutatás, űrcsillagászat, Kepler-űrtávcső, diákolimpiai feladat, GJ 876 csillag, Magyar Automatikus Távcső, HAT, Bakos Gáspár, PH-1b exobolygó, PSO J318.5-22 exobolygó. Gliese 667Cc, Kepler-452b. [TIM.]

  FINTA Zsanett - MITRE Zoltán: Hőmérsékletmérés napfogyatkozáskor (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 67. 2017. márc. 3. sz. pp. 100-103. Fogyatkozások, Föld, Hold, Nap, 2006. márc. 29-i teljes napfogyatkozás, KAT, kutatásalapú tanulás, mérés, fizika, csillagászat, földi légkör, teljesség sávja, napsarló terület-idő függvény, környezeti változások, etológiai változások. [TIM.]

  BOKOR Nándor: Hraskó Péter: Relativitáselmélet. Typotex, 2016, bővített, javított kiadás (Könyvespolc). = Fizikai Szemle 67. 2017. márc. 3. sz. pp. 104-105. Fizika, relativitáselmélet, Albert Einstein, gravitáció, geometria, Lorentz-kontrakció, pszeudoriemann-téridő, gravitációs hullámok, LIGO, magányos csillag térideje. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: Arthur Kuestler: Alvajárók (The Sleepwalkers. A History of Man’s Changing Vision of the Universe 1959), fordította: Makovecz Benjamin, 1996 (Könyvespolc). = Fizikai Szemle 67. 2017. márc. 3. sz. pp. 105-107. Fizika, csillagászat, kozmológia, tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, Univerzum, Világegyetem, Platón, Arisztotelész, Ptolemaiosz, számoszi Arisztarkhosz napközéppontú modell, heliocentrikus, Herakleitosz, Kopernikusz, De Revolutionibus Orbium Coelestium, Galilei, Tycho Brahe,. Kepler, Mysterium Cosmographicum, Dialogo, kopernikanizmus. [TIM.]

  Kitüntetések március 15. alkalmából - Széchenyi-díjban részesült (Hírek-események. = Fizikai Szemle 67. 2017. márc. 3. sz. p. 108. Szathmáry Eörs, biológus, asztrobiológia, exobiológia, Frei Zsolt, ELTE, TTK, MTA-ELTE Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport, gravitációs hullámok, LIGO-program. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső: Antianyag vizsgálatok a CERN-ben. = Fizikai Szemle 67. 2017. ápr. 4. sz. pp. 115-121. Fizika, asztrofizika, csillagászat, kozmológia, elemi részecskék, Univerzum, Világegyetem, Paul Dirac, elektromos töltés, az antianyag matematikai felfedezése, Einstein-összefüggés, tömeg-energia reláció, Carl Anderson, Nobel-díj, antirészecskék, sugárzás, rejtőzködő antianyag, Antimatter Factory, paritássértés, negatív tömeg, antigravitáció, amerikai Nemzeti UFO-figyelő Központ, atom, antiatom, hidrogén, antihidrogén, AD, Antiproton Decelerator, részecskepárok, ALPHA, Antimatter Laser PHysics Apparatus, ATRAP, Antihydrogen Trap, ASACUSA, Atomic Spectroscopy And Collision Using Slow Antiprotons, Tokió, RIKEN intézet, Hayano Rjugo, héliummag, tömegmérés,
MUSASHI projekt, Mono-energetic Ultra Slow Antriproton Source for High-precision Investigation, monoenergiás ultra lassú antiprotonforrás nagy pontosságú vizsgálatokhoz, Yasonuri Yamazuki, Hori Maszaki, Sótér Anna, Barna Dániel, AEGIS, Antihydrogen Experiment: Gravity, Interferometry, Spectroscopy, antihidrogén-kísérlet gravitáció, interferometria, spektroszkópia, pozitron, pozitrónium, BASE, Baryon Antibaryon Symmetry Experiment, barion, mágneses csapda, gravitációs állandó, Einsten-féle gyenge ekvivalencia elv, GBAR, Gravitational Behaviour of Antihydrogen at Rest, nyugalomban levő antihidrogén gravitációs viselkedése, antianyag gravitációja, AMS-02, Alpha Magnetic Spectrometer, alfa mágneses spektrométer. [TIM.]

  SÓS Katalin: Fizikai folyamatok a természetben, a téma megjelenése az oktatásban (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 67. 2017. ápr. 4. sz. pp. 140-144. Csillagászat, égitestek mozgása, periódikus mozgások, ütközések, kozmikus testek ütközése, gyorsulás, gravitáció, gravitációs gyorsulás, tömegvonzás. mesterséges égitestek mozgása, Coulomb-erő, részecske gyorsítás, égitestek felszínén a nehézségi gyorsulás, nyomás, lökéshullámok, centrifugális erő, forgás, földalak, égitestek alakja, légkörzés, hőtágulás, halmazállapot-változások, hőáramlás, hősugárzás, hővezetés, elektromágneses jelenségek, fény, foton, atom és magfizika, elemi részecskék. [TIM.]

A NASA Chandra teleszkópjával készült kép a Tejút legfiatalabb, II-es - azaz "core collapse" - típusú szupernóva maradványáról, a Cassiopeia A-ról. = Fizikai Szemle 67. 2017. máj. 5. sz. címoldal. Asztrofizika, csillagászat, Tejútrendszer, Galaxis, szupernóva, szupernóva-maradvány, Cas A, Cassiopeia A, röntgencsillagászat, csillagászat a légkörön túlról, röntgentávcső, röntgenhold. [TIM.]

  PATKÓS András - SÜKÖSD Csaba: Marx György (1927-2002). = Fizikai Szemle 67. 2017. máj, 5. sz. pp. 146-156. Fizika, asztrofizika, csillagászat, részecskefizika, atomfizika, lepton, leptontöltés megmaradása, neutrínó, neutrinófizika, neutrínócsillagászat, Univerzum, Világegyetem, tudománytörténet, fizikatörténet, magerők, kvantum-elektrodinamika, nemstatikus gravitács terek, élet eredete, Univerzum termodinamikája, elméleti fizika, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék. [TIM.]

  KISS Csaba Gyula: A nehéz, protongazdag magok keletkezése robbanásos folyamatokban. = Fizikai Szemle 67. 2017. máj. 5. sz. pp. 163-168, címlapkép. Asztrofizika, csillagászat, nukleoszintézis, szupernóva, szupernóvák, Cas A, Cassiopeia A, címlapkép, fedlap, első borító, fúziós folyamatok, Coulomb-gát, béta-bomlás, p-mag, neutronszegény mag, gamma-indukált fotonbomlás, p-izotópok, röntgenkitörések, gyors protonbefogások, könnyű p-magok, NASA Chandra, RXTE, HETE-2, ESA, EXOSAT, röntgentávcső, röntgencsillagászat, röntgenhold, HRD, főág, óriás csillag, neutroncsillag, CNO-ciklus, alfa-bomlás, rp-folyamt, ón-tellur tartomány, RIKEN Nishina Center, Japán, radioaktívnyalábok, BigRIPS szeparátor, Ni-Cu izotópok, p-magszintézis szupernóvák robbanásában, fotonok energiaeloszlása, Planck-eloszlás, core-collapse szupernóva,
II-es típusú szupernóva, neonban gazdag réteg, nehéz elemek, asztrofizikai p-folyamat, hatáskeresztmetszet. [TIM.]

  BOKOR Nándor: Ikerparadoxon videóüzenettel (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 67. 2017. máj. 5. sz. pp. 171-174. Fizika, speciális relativitáselmélet, utazás fényhez közeli sebességgel, fénysebesség, koordinátarendszerek, sajátidő, világvonal, téridődiagram, klasszikus kinematika, ikerparadoxon, óraparadoxon, Doppler-formula, Lorentz-kontrakció, Lorentz-transzformáció, öregedés, idődilatáció, Doppler-effektus, téridő, téridő-utazás. [TIM.]

  MARÓNÉ TAPODY Éva: Napsugárzás és a Föld - A fizikatanítás a felmérések tükrében (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 67. 2017. máj. 5. sz. pp. 179, hátsó belső borító. Nap, Föld, földi légkör, Nap energiatermelése, Patkós András előadása, naphimnusz, Marx György, Farkas István előadása, napenergiahasznosítás, Krasznakorkai Attila előadása, a sötét anyag nyomában, Zsoldos Tamásné előadása, a Nap titkai, Sükösd Csaba előadása, a neutrínó-sztori. [TIM.]

  PATKÓS András: Marx György emléktáblájának avatása. = Fizikai Szemle 67. 2017. jún. 6. sz. belső borító cikk és kép. Asztrofizika, atomfizika, részecskefizika, csillagászat, Univerzum, Világegyetem, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék, MTA, ELFT, Eötvös Loránd Fizikai Társulat. [TIM.]

  DENCS Zoltán: Lakhatók-e a TRAPPIST.1 föld-szerű bolygói? = Fizikai Szemle 67. 2017. jún. 6. sz. pp. 183-189. NASA, Michael Gillon, M8 színképosztály, hideg törpecsillag, vörös törpe, Vízöntő csillagkép, Aquarius, TRAnsiting Planets and Planetesimals Small Telescope, TRAPPIST, fotometriai módszer, tranzitmódzser, Ritchey-Chrétien távcső, teleszkóp, UKIRT, United Kingdom Infrared Telescope, VLT, Very Large Telescope, fénygörbe, fénygörbék, Kepler III. törvénye, TTV, Transit Time Variation, protocsillag, Nuth elmélet, differenciálódott kőzetbolygó, vasmag, protoplanetáris korong, óriásbolygó,
Galaxis, Tejútrendszer, élet kialakulásának feltételei, abszolút életkritériumok, RNS, DNS, asztrobiológia, exobiológia, exobolygók, extraszoláris bolygórendszerek, IHZ, Irradiational Habitable Zone, víz, hőmérséklet, légnyomás, D/H arány, Europa Jupiter-hold, fekete füstölők, black smoker, vízóceán, hidrotermális nyílások, bolygópályák, Search for habitable Planets EClipsing ULtra-cOO Stars (SPECULOOS) négy teleszkópból álló műszer, James Webb Űrtávcső. [TIM.]

  CSERNOVSZKY Zoltán: Az iránytű harmonikus rezgésétől kaotikus mozgásáig (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 67. 2017. jún. 6. sz. pp. 198-204. Fizika, mágnes, mágnességtan, mágneses jelenségek, mágneses tér, kaotikus mozgás, periodikus mozgás, iránytű, geofizika. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: Milyen ma egy fizikaóra? (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 67. 2017. jún. 6. sz. pp. 204-211. Csillagászat, égi mechanika, Kepler 3. törvénye, Naprendszer, bolygómozgás. [TIM.]

  Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Tisztújító Küldöttgyűlése (Hírek-események). = Fizikai Szemle 67. 2017. jún. 6. sz. pp. 211-215. Aszrofizika, csillagászat, csillag, csillagok belseje, Szabó Róbert előadás közben, fotó, MTA CSFK KTM CSI. [TIM.]

A Szaturnusz bolygót és környezetét - beleértve holdjait és gyűrűrendszerét is - több mint egy évtizeden át vizsgáló Cassini szonda itt még az 1997-es indítása előtt látható összeszerelt állapotban a pasadenai Jet Propolsion Laboratory telephelyén = Fizikai Szemle 67. 2017. júl-aug. 7-8. sz. címlapkép. Naprendszer, űrkutatás, űrszonda, űreszköz, űrmisszió, űrporgram, NASA, ESA, Cassini, bolygó, holdak, Szaturnusz, Titán. [TIM.]

  TÓTH Zoltán: A Napból érkező ultraibolya sugárzás nagy pontosságú mérésének problémái. = Fizikai Szemle 67. 2017. júl-aug. 7-8. sz. pp. 232-239. Nap, elektromágneses sugárzás, ultraibolya, UV-sugárzás, Nap-Föld reláció, földi légkör, atmoszféra, spektrum, színkép, OMSZ, Országos Meteorológiai Szolgálat, UV-mérőhálózat, biológiailag effektív UV-sugárzás, foton, detektálás, széles sávú UV-érzékelés, spektrális UV-érzékelés, Brewer-spktrofotométer, UV-sugárzásmérő hálózatok, UV-detektorok, Napsugárzási Világközpont, dupla monokromátárás Brewer-spektrofotométer. [TIM.]

  SZABADOS László: A Cassini bolygószonda búcsúzni készül. = Fizikai Szemle 67. 2017. júl-aug. 7-8. sz. pp. 263-269. Naprendszer, bolygó, hold, Szaturnusz, űrszonda, űreszköz, űrmisszió, űrprogram, NASA, ESA, Cassini, Cassini-Huygens küldetés, gyűrűk, fedélzeti műszerek, Titán, felszín,atmoszféra, Enceladus, Iapetus, hexagon alakú óriáshurrikán, Nagy Finálé. [TIM.]

  PÓSFAY Péter - BARNAFÖLDI Gergely Gábor - JAKOVÁC Antal: Neutroncsillagok extrém anyagának vizsgálata új térelméleti módszerekkel. = Fizikai Szemle 67. 2017. szept. 9. sz. pp. 307-313. Fizika, asztrofizika, csillagászat, kompakt égi objektumok, csillagvégállapot, görbült téridő, sík téridő, kvantumvilág, sűrű maganyag, forgás, lassulás, gravitációs effektusok, gravitáciüs hullámok, pulzárok, kompakt csillag, fermion, partonikus anyag, kölcsönható anyag, proton, nehéz atommag, QCD, kvantum-színdinamika, fázisdiagram, kvantumfluktuációk térelméletekben, renormálás, Fermi-gáz-modell, Fermi-Dirac-eloszlás, FRG-közelítés, átlagtér-közelítés, bozon, Yukawa-jellegű csatolás. [TIM.]

  BOKOR Nándor: Készítsünk napórát CD-ből! (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 67. 2017. szept. 9. sz. pp. 318-323. Csillagászat, szférikus csillagászat, időmérés, ekvátoriális napóra, a Nap járása, nap-éj egyenlőség, fényelhajlás, diffrakció, CD? DVD, ferencvárosi Kicsi Bocs óvoda, BME, helyi idő, zónaidő, vasútidő, időegyenlet, időegyenleg, időkiegyenlítés, Föld keringése, forgása, tengelyhajlás, tengelyferdeség, ellipszis pálya, korrekció, földgömb. [TIM.]

  KOMÁROMI Annamária: Öt éve állították pályára a MaSat-1-et (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 67. 2017. szept. 9. sz. pp. 324-327. Űrkutatás, űrszonda, űreszköz, ESA Cubesat program, BME, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, magyar űrkutatás, magyar mesterséges hold, mini-hold, földkörüli pálya, elliptikus pálya, keringési sebesség, keringési idő, perigeum, földközelpont, mechanika, sűrűség, rezgések, űrtechnika, elektronika, energia, félvezetők, elektromágneses hullámok. [TIM.]

Kitüntetések augusztus 20-a alkalmából (Hírek-események). = Fizikai Szemle 67. 2017. szept. 9. sz. hátsó belső borító. Csillagászat, Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozata kitűntetés, Szabados László, MTA CSFK KTM CSI, ELFT Fizikai Szemle szerkesztőbizottsági tagja. [TIM.]

  PATKÓS András: A Lovász-szám kvantumkarrierje. = Fizikai Szemle 67. 2017. nov. 11. sz. pp. 367-371. Fizika, kvantummechanika, kvantumfizika, foton, polarizációs állapot, műhold, mesterséges hold, összefont fotonpár, Lovász László, Jian-Wei Pan, kvantumrendszerek, Univerzum, Világegyetem, részecskék, Bell-teszt, kommunikáció, adattovábbítás, Quantum-Science Satellite (QSS). [TIM.]

  BEBES Zsófia: Űridőjárás a Szaturnusznál. = Fizikai Szemle 67. 2017. nov. 11. sz. pp. 380-383. Naprendszer, interpletáris, bolygóközi tér, bolygóközi anyag, bolygóközi plazma, űrfizika, űrkutatás, űreszköz, magnetoszféra, mágneses tér, részecske, NASA, Cassini-Huygens, űrszonda, űrmisszió. aktív hold, Enceladus, UV-sugárzás, helioszféra, napszél, napciklus. sugárzási övek, Dione-öv, CRAN D, Cosmic-ray Albedo neutron Decay, aurórajelenség, évszakok, atmoszférikus hatások, kriovulkán, jégvulkán, Titán. [TIM.]

  Eötvös József-koszorú (Kitűntetések). = Fizikai Szemle 67. 2017. november 11. sz. p. 401. Érdi Bálint, ELTE TTK Csillagászati Tanszék, égi mechanika, Horváth Ferenc, ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék, geofizika, űrkutatás. [TIM.]

KOVÁCS Krisztina: A "tágasság" otthonossága. Eszmetörténeti kalandozások, disztópikus términ-tázatok Hász Róbert regényében. = Forrás 49. 2017. 10. sz. pp. 103-120. Hász Róbert "A Vénusz vonulása" című regényéről, amely Hell és Sajnovics vardői expedíciójának szépirodalmi feldolgozása. [HAD.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Megkövült csobbanás. A Copernicus-kráter. Pillantás az égre. = A Földgömb 35. 2017. jan-febr. 310. sz. pp. 4-5. "A Hold az egyetlen égitest a Földön kívül, amelyen bárki, aki távcsőbe tekint, az emberi elme számára is felfogható léptékű részleteket vehet észre. A Holdfelszínen egy átlagos méretű amatőr távcsővel akár a néhány kilométeres alakzatokat, néhány száz méteres kidomborodásokat is szemügyre vehetjük. Kőzetégitest lévén az égi kísérőnkön hamar a földihez hasonló képződményeket ismerhetünk fel: hegyeket, völgyeket, síkságokat, akár kanyargó törésvonalakat is. De a különbségek is hamar feltűnnek: kifejezetten sokat találhatunk például egy jellegzetes, körkörös alakzatból, magas peremmel, középen tányérszerű mélyedéssel. [...]
Francsics László 25 cm tükörátmérőjű távcsővel, hazánkból készült felvételén merőleges nézetben a Copernicus-kráter és annak kiterjedt sugársáv-rendszere látható. ..."Fejezetcímek: Vulkánok nyomában a Holdon.; Kráterkeletkezés becsapódással. [HAI.]

  LANDY-GYEBNÁR Mónika - FRANCSICS László: Nap-szeletek, uzsonnára. A Nap-délibáb-jelenség. Fel a fejjel! = A Földgömb 35. 2017. jan-febr. 310. sz. pp. 10-11. "...Ha a téli időszak jellemző inverziós időjárása során az alsó légrétegek erősen kihűlnek, s felettük a magasban enyhébb légtömeg érkezik, számíthatunk rá, hogy igen különös lesz a lebukó Nap látványa. [...] 2015. december utolsó napjaiban is ilyen légköri inverzió állt fenn: a talajközeli, fagyos légréteg felett néhány száz méteres magasságban már +10 °C volt. Schmall Rafael ezt a lehetőséget ragadta meg a Zselici Csillagpark kilátójából 28-án alkonyatkor. ..." Fejezetcímek: Szeletekre szakadva.; A sarkokon még durvább. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: A Békás-szoros éjszakai arca. Föld és ég. = A Földgömb 35. 2017. jan-febr. 310. sz. pp. 14-15. "A Keleti-Kárpátok egyik legszebb és leghosszabb szurdokvölgye sajátos perspektívából tárul elénk a "Pokol tornácáról" szemlélve: az utolsó negyedben járó Hold misztikus fénnyel deríti meg a nappalról ismerős tájat egy hidegfront utáni éjszakán a letisztult légkörben. A Hagymás-hegység merész mészkőfalai között az Oltárkő szembetűnő sziklatornya magasodik, amely felett a nyugvó nyári csillagképek mutatkoznak az égen.
Jobbra lent a Vega kékes színű csillagként fénylik, amely a magyar népnyelvben "csőszként" vigyázza a tájat. Felette a Hattyú tagjai látszanak, amelyet elődeink egy keresztformával azonosítottak. A felvétel tetején, vöröses színben az Észak-Amerika-köd rajzolódik ki halvány kontrasztként - a különlegesen érzékeny kamera használatának köszönhetően." [HAI.]

  FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Az árapály ereje. Az Antenna-galaxisok. Pillantás az égre. = A Földgömb 35. 2017. márc. 311. sz. pp. 4-5. "...Egy fényszennyezéstől mentes éjszakán nagyobb teljesítményű amatőr távcsővel a Holló csillagképben rábukkanhatunk egy igazi kuriózumra, a Csáp-galaxisokra, melyet az amatőr csillagászok csak Antenna-galaxisokként emlegetnek. [...] Éder Iván 20 cm tükörátmérőjű távcsővel, CCD és DSLR kamerákkal, közel 30 órányi expozícióval Namíbiából készítette a felvételt több éven át tartó munka során. Fejezetcímek: Galaktikus árapály.; Évmilliárdos ütközés.; Galaktikus végállomás. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Főnix az alpesi égen. Föld és ég. = A Földgömb 35. 2017. márc. 311. sz. pp. 12-13. "Az előtérben Ausztria egyik népszerű síterülete, az 1600 méteren fekvő Lachtal fényei világítanak, míg a háttérben az Alacsony-Tauern és a Gurk-völgyi-Alpok vonulatai húzódnak. Fölöttük a délnyugati látóhatár fényes égitesteként tűnik fel a Vénusz, amely a múlt év decemberében, ragyogóan fehér színével "Vacsoracsillagként" tündökölt az esti égen.
A kép lényege mégsem ez: a rendkívüli tisztaságú légkörnek köszönhetően, a felvétel bal alsó sarkában, a horizont fölött egy ritkán látható csillag, az Ankaa (arabul "csónak"), a Főnix csillagkép alfája észlelhető. Kisebb csoda, hogy e hegyi helyszín földrajzi szélességéről megpillantható! Külön érdekesség, hogy a csillag eredetileg sárga színe a képen vörösesbe hajlik, mivel fénye vastag légrétegen halad keresztül." [HAI.]

  FRANCSICS László: A Föld bolygónővére. A kegyetlen Vénusz. = A Földgömb 35. 2017. ápr. 312. sz. pp. 4-5. "Az éjszakai égbolt második legfényesebb égitestje, a Naprendszer Naptól számítva sorrendben második bolygója, a Földhöz típusában, tömegében és méretében nagyon hasonló kőzetégitest. A szépség római istennőjének nevét viseli... [...] A Vénusz tél végi fázisváltozását az esti égbolton Varga János örökítette meg 25 cm tükörátmérőjű távcsővel, CCD kamerával, a budapesti Csillaghegyről a saját csillagdájából január 19. és február 22. között. Mindeközben a Vénusz földtől mért távolsága a két égitest naprendszerbéli mozgásának köszönhetően 94,3 millió kilométerről 58,5 millió kilométerre csökkent." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Jégbe fagyott csillagok. Föld és ég. = A Földgömb 35. 2017. ápr. 312. sz. pp. 8-9. "Ragyogó holdvilág ömlött végig a hófoltos jégmezőn, a csillagok szinte sziporkáztak, s a végtelen nyugalmat és csendet csak a jég hatalmas durranásai szakították meg" - olvashatjuk Cholnoky Jenő festői leírását (Balatoni Szemle, 1942. december), miután sátrából kimászva rácsodálkozott az éjszakai Balaton elébe táruló látványára. A jeles, veszprémi illetőségű geográfus mondatai ötlöttek fel bennem, mikor januárban Siófokon az Aranypart mentén fényképeztem.
A hízó jég időszakában - főleg a déli parton - kialakuló alakzatok, tárolások, rianások, jégtorlaszok nagyszerű látványt nyújthatnak. A kép készítésének alkalmával a páratlan látképhez metsző északi szél is társult: a mínusz 10 °C-os levegő így még zordabb hőérzetet jelentett. A háttérben a part menti települések fényei látszanak Balatonfüredtől Balatonalmádiig, míg az égi látványt a Göncölszekér jellegzetes hét csillaga uralja." [HAI.]

  FRANCSICS László: Az Esthajnalcsillag az árnyékot vető bolygó. Fel a fejjel! = A Földgömb 35. 2017. ápr. 312. sz. pp. 16-17. "Idén kora tavasszal többen is megfigyelhették a naplemente utáni égbolt egyik legfeltűnőbb jelenségét, egy, a napnyugta irányában feltűnően vakító, tűszerű égitestet. A fénylő pontot az ókori görögök Heszperosznak nevezték. Ő volt a görög hajnalistennő, Eós fia. Ereiben azonban hiába csörgedezett halhatatlan isteni vér, Kephalosz, az apja halandó volt csupán, s így nem csoda, hogy Heszperosz alkonyi feltűnését követően nem sokkal az égbolt teljes sötétségbe borul, s ezután maga a fénylő pont is a horizont alá bukik minden este, hogy néhány hónap leforgása alatt teljesen eltűnjön az alkonyi fényben. [...]
A 180 fokos látómezejű februári éjszakai panorámafelvételen a zselici csillagda falára a fotós, Schmall Rafael árnyéka vetül a Vénusz fényében. A horizonton kristálytiszta ég alatt az állatövi fény - benne maga a Vénusz-, és tőle jobbra a tejút látható. A figyelmes megfigyelők az Andromeda-ködöt is észrevehetik kép közepétől kicsivel felfele." [HAI.]

  FRANCSICS László: Tengeri és kozmikus távlatok. Pillantás a Daru csillagkép mélyére. Pillantás az égre. = A Földgömb 35. 2017. máj. 313. sz. pp. 4-5. "A Daru (latin nevén Grus) csillagkép szép példája az újkor újszülött-konstellációinak, s mivel a felfedezések korában a csillagászat a navigáció szolgálatában állt, nem csoda, hogy egyes újítások izgalmas korabeli kalandokhoz köthetők... [...] A felvételt Tóth Krisztián készítette a Grus-tripletről. A Daru csillagkép spirálgalaxis hármasáról 51 cm tükörátmérőjű Dall Kirkham távvezérlésű távcsővel Ausztráliából. ..." Fejezetcímek: Új utak, új csillagképek.; Földön túli távolságok. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Bakonyi fénycsóvák. Föld és ég. = A Földgömb 35. 2017. máj. 313. sz. pp. 8-9. "Az Északi-Bakony festői települése, Döbrönte határában magasodik Szarvaskő vára, amely nemcsak a távoli horizont, hanem a csillagok irányába is csodás kitekintést nyújt. A valaha szebb napokat látott építményt a 14. században emelték, és a török időkben fontos védelmi célokat szolgált. Az azóta már jórészt az idő martalékává vált erődítmény mára kedvelt kirándulóhellyé vált. Egy téli éjszakán a romok mögül látványos Tyndall-sugarak indultak ki. A legyező formában feltűnt légköroptikai jelenség - a világos és sötét sávok váltakozásával - látványos formát rajzolt a látóhatárra, háttérben az alkonypír színeivel. A vár megvilágításából fakadó fényszórási hatás a légköri pára kolloidjain alakult ki." [HAI.]

  FRANCSICS László: Napkitörés. Viharok a mágnesgolyón. Pillantás az égre. = A Földgömb 35. 2017. jún-júl. 314. sz. pp. 4-5. "A Nap felső kulminációban van, mozgása pekuliáris, és differenciáltan rotál" - mondhatja a fiatal csillagász, ha büszkélkedni akar a tudományával mások előtt. A fenti mondat túl azon, hogy minden érdeklődőt elriaszt - három érdekes szempontból világít rá központi csillagunk életére. [...] Protuberanciák a Nap peremén március 3-án, Szeri László felvételén a kép 15 cm átmérőjű lencsés távcsővel, speciális, 656 nanométeres hullámhossztartományban készült Kiskunfélegyházáról. ..." Fejezetcímek: Óriás plazmaáramlatok.; Modern veszélyek. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Juhfark és a madárcsontú Hold. Föld és ég. = A Földgömb 35. 2017. jún-júl. 314. sz. pp. 8-9. "A nászéjszakák bora és égi kísérőnk hajszálvékony sarlója két, látszólag teljesen különálló fogalom, amelyek mégis összekapcsolódhatnak egy asztrotájkép formájában. Híres borvidékünk, a Somló jellegzetes sziluettjének tetején a Szent István-kilátó is felismerhető - ezt 1938-ban, a "Hűség Tornyaként" adták át a nagyközönségnek. A vulkáni tanúhegy felett a 31 órás korú, hamuszürke fénnyel kiegészült holdsarló fénylik. A magyar népnyelv madárcsontúként illette azokat a cérnavékonyságú holdsarlókat, amelyek az újholdhoz közeli időpontban tűnnek fel esténként a nyugati és hajnalonként a keleti horizont felett. Döbröntéről szemlélve egy téli anticiklon tiszta légkörében nagyszerű látvány volt "Ég és föld" e kitűnő párosa. [HAI.]

  FRANCSICS László: Az égi és a földi mechanika. A fent és a lent évezredes világképe. = A Földgömb 35. 2017. jún-júl. 314. sz. pp. 16-17. "Felnézünk az égre, és amit tapasztalunk, egyértelmű: a csillagok minduntalan felkelnek és lenyugszanak, közöttük a Nap, a Hold és a bolygók maguktól, megállás nélkül róják égi útjukat, míg idelent, a Földön bármi mozgásba lendítéséhez erőbefektetésre van szükség. Nyilvánvalónak tűnt hát az igazság, hogy a világot kormányzó törvények másképpen vonatkoznak a Földre, mint az égi jelenségekre. [...] Ma már tudjuk, hogy ez az elmélet tévesen különböztette meg a fentit és a lentit, hogy a világot mindenütt azonos törvények irányítják, s a geocentrikus világképnek szinte minden pontját felülírták korszerű méréseink és elméleteink.
Ám az ókori bölcselet mégis rávilágított arra, hogy a világ a matematika és a geometria nyelvén leírható, és ezáltal megfejthető, így elősegítvén a modern, tudományos gondolkodást és az emberiség szellemi és technikai fejlődését. [...] A felvételt Szémár Ferenc készítette a dél-dunántúli Kisnyárád település mellől, az egyetlen, észak felé vezető, egyenes hazai autópályaszakaszról. Az M6-os fölötti egyik felüljáróról több mint 4 órányi körforgást megörökítő expozícióval." [HAI.]

  FRANCSICS László: A Sas-köd. A teremtés oszlopai, avagy globulák izgalmas perspektívából? Pillantás az égre. = A Földgömb 35. 2017. aug. 315. sz. pp. 4-6. "Kozmikus cseppkőbarlang, vagy világító üreg? Csillagkeletkezési régió, vagy HI-zóna? A felvételen látható Sas-köd valójában az ionizált gázokból, főleg hidrogénből álló csillagközi felhők jellegzetes példája, amelyeket a benne elhelyezkedő fiatal csillaghalmaz ultraibolya sugárzása késztet fénykibocsátásra. E ködök fő érdekessége, hogy a sűrűbb, a megfigyelés elől elzárt részeikben ma is csillagok alakulnak ki.
Éppen ezért a Sas-ködhöz hasonló jelenségeket a csillagászok igyekeznek a csúcstechnológiát és csúcsteljesítményt nyújtó műszereikkel megvizsgálni, hogy ezáltal magához a csillagkeletkezés folyamatához is közelebb juthassanak. [...] A Sas-ködről és benne a teremtés oszlopairól készült asztrofotót Francsics László 20 cm tükörátmérőjű távcsövével és 50 cm tükörátmérőjű robottávcsővel készített felvételeiből állította össze. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Párizs felett az ég. Föld és ég. = A Földgömb 35. 2017. aug. 315. sz. pp. 10-11. "Akár Wim Wenders - az ismert német filmrendező - szavai is visszaköszönhettek volna, Berlin helyett a francia főváros apropóján. Milyen is "Párizs felett az ég"? Csillagokban meglehetősen szegény, ugyanis a 12 milliós világváros által kibocsátott fényözönben csak a legfényesebb égitestek látszanak.
2017. április 29-én, a Csillagászat Napján a 210 méter magas Montparnasse-torony tetejéről szemlélve a páratlan panorámát. a nyugati látóhatárt az Eiffel-torony uralja. Az előre kiszámított időpontban készült felvételen a város időlegesen extra díszkivilágítást kapott szimbóluma felett a háromnapos holdsarló látható. Égi kísérőnktől balra az Orion alfája, a Betelgeuse lenyugvását követhetjük nyomon. És az éjszaka ellenére is számos, nappalról ismert nevezetességet azonosíthatunk - az Invalidusok házától a Diadalívig." [HAI.]

  FRANCSICS László: Az elveszett bolygó nyomában. A Palma kisbolygó az Androméda-köd előtt. Pillantás az égre. = A Földgömb 35. 2017. szept. 316. sz. pp. 4-6. "1781-ben Sir William Herschel, a csillagászattörténet talán egyik legsikeresebb észlelőcsillagásza megpillantja az Uránuszt, és ezzel bebizonyosodik a sejtés: a Nap körül nemcsak a szabad szemmel látható hat bolygó kering, hanem olyan planéták is, melyeket csak távcsővel figyelhetünk meg. A korabeli csillagászok azonban nem tudták ezek számát megmondani, ezért több évszázados lankadatlan keresésbe kezdtek, hogy továbbiakat találjanak. Célszerű volt olyan égitest után kutatni, ami még messzebb kering az Uránusznál, azonban voltak tudósok, akik úgy gondolták, hogy keringhet a Naphoz jóval közelebb is eddig felfedezetlen planéta. [...]
A (372) Palma kisbolygó együttállását az Androméda-galaxissal Kovács Attila örökítette meg 8 cm átmérőjű lencsés távcsövével és digitális fényképezőgépével Écsről. A felvételen elmozduló kisbolygó a látómező felső pereménél függőleges csíkként tűnik fel. Ahogy áthaladni készül a hatalmas spirálgalaxis előterében. Érdekesség, hogy amíg az Androméda-köd szabad szemmel megpillantható, addig a kisbolygót csak távcsövekkel észlelhetjük. Annak ellenére, hogy 68 milliárdszor is közelebb van hozzánk. ..." Fejezetcímek: Képletes felfedezés.; Aszteroidák a láthatáron.; Törmelékgyűrű. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Mediterrán naptánc. Föld és ég. = A Földgömb 35. 2017. szept. 316. sz. pp. 12-13. "A lindoszi Akropoliszhoz már a fotózást megelőző napon kiutaztam, és - a fellegvárban, a bazárban és a strandon történt hosszas tekergés után - a várostól távoli apartmanok szomszédságában találtam meg a megfelelő kilátást. Képzeletben Hipparkhosz, a görög csillagászat atyja vigyázta lépteimet, miközben hazájában tevékenykedtem. E napkeltés képhez előzetes számításokra volt szükség, ugyanis nagyon pontos helyszíni beállást igényelt a távoli romok sziluettjének és a napkelte irányának összehangolása.
Rodosz szigetén a helyi idegenforgalmi kiadványok évi 300 napsütéses napot hirdetnek, amely hosszan tartó szezonnal és derült éggel kecsegtet. [...] megérkeztünk a kiszemelt területre. Az események ekkor már gyorsan peregtek: 400-as teleobjektív a gépre, a Nap a kívánt helyen felbukkan, "katt-kattkatt" - és vége is a reggeli műsornak, mert magasabb napállásnál már nem olyan izgalmas a látvány." [HAI.]

  LANDY-GYEBNÁR Mónika: Záporozó Perseidák. Fel a fejjel! = A Földgömb 35. 2017. szept. 316. sz. pp. 16-17. "A Perseida meteorraj augusztus 11-12-én éjszakára eső maximumát tavaly gyönyörű, tiszta égbolt várta. Éjfélig a félhold fénye is világított, ám a levegő olyan tiszta volt, hogy mellette a Tejút sávját jól lehetett látni. A bakonyi Hárskút fényszennyezéstől mentes terepet választottam észlelési helyszínnek. A falu közelében egy dűlőút mentén álló vadkörtefák sorához állítottam le a fényképezőgépeimet, hogy a lehető legtöbb meteort és a szép tájat is megörökíthessem. [...]
Landy-Gyebnár Mónika a Perseida meteorhullást ábrázoló képe Nikon D5300 géppel, 10 mm Sigma objektívvel, f2.8 rekeszértéken, iso8000 érzékenységen, az éjszaka sötét időszakában 8 másodperces felvételsorozatból, majd hajnal felé rövidebb expozíciós idővel készült képekből állt össze. ..." Fejezetcímek: Az aktivitás nyomában.; Fényes, színes, nagyszabású.; Van mit nézni. [HAI.]

  FRANCSICS László: A sötétség lakói. Integető szellemek a VdB 141 ködösségben. Pillantás az égre. = A Földgömb 35. 2017. okt. 317. sz. pp. 4-5. "Ha meg akarnánk érteni az asztrofotózás lényegét, vagyis azt, hogy miért állnak hosszú éjszakákon át - akár fagyban is - távcsöveiken kattogó kameráik mellett a csillagos égbolt fényképészei, akkor talán érdemes lenne felkeresni a felvételen látható, meghökkentő megjelenésű égterületet. Szerencsénkre ennek most nincs akadálya, hiszen ősz van, és a sötét csillagködök tárházát jelentő Cepheus csillagkép magasra, szinte a fejünk fölé emelkedik hazánk égboltján. Már csak bele kell pillantanunk egy jókora, lehetőleg minél nagyobb átmérőjű teleszkópba egy fényszennyezésmentes hegyi tisztásról, és...
... nem látunk ott semmit. Néhány halványan pislákoló csillagot leszámítva a távcső látómezeje teljesen üres és sötét, függetlenül attól, hogy mekkora eszközbe is tekintünk. Ám, mivel maga az űr nem üres, főleg nem a porfelhőkkel tűzdelt Tejút sávjában, elméleti esélyünk van rá, hogy egy szinte láthatatlanul sötét világot, ha közvetett módszerekkel is, de valamiképpen elérjünk és megtapintsunk. [...] A felvételt Éder Iván készítette a hazai korszerű fotótávcsövek prototípusának számító, 30 centiméter tükörátmérőjű newton asztrográffal. Ezt 2008-ban kifejezetten azért építette, hogy lencsevégre kaphassa az integető szellemeket és ahhoz hasonlatos sötét küdösségeket. Az égterületet több alkalommal is megörökítette, legutóbb maratoni hosszúságú, 20 órányi összexpozíciós idővel, nagy érzékenységű ccd-kamerával, Ágasvárról ..." Fejezetcímek: Meglepő molekulafelhő.; Inspiráló "szellem". [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Szuperjumbó. Föld és ég. = A Földgömb 35. 2017. okt. 317. sz. pp. 8-9. "...Július 30-án az első negyedben járó égi kísérőnk felé fordítottam az 1200 mm fókuszú távcsövemet. A délutáni órákban a terminátor fény-árnyék hatása még kevésbé érvényesült, azonban a középen levő Theophilus-Cyntius-Catharina kráterhármas már így is szép kontrasztként mutatta magát. És talán csak egyszer az életben adódik a fotográfus számára olyan szerencse, hogy minden összejöjjön: a Szuperjumbó Hold előtti repülését sikerült megörökítenem a nappali égen!" [HAI.]

  FRANCSICS László: A szökevény. Az AE Aurigae és a Lángoló csillag-köd. Pillantás az égre. = A Földgömb 35. 2017. nov. 318. sz. pp. 4-5. "Vessünk egy pillantást a felvételen szereplő égterületre, ahol egy teljesen átlagos megjelenésű, világító csillagközi felhőt láthatunk! A Lángoló csillag-köd (IC 405) egyike a Tejút sávjában található megannyi gáz- és molekulafelhőnek, melynek bizonyos részeit nagy tömegű, ezáltal erős ibolyántúli sugárzást is kibocsátó csillagok fénylésre késztetnek.
Ebben az esetben ez az AE Aurigae egy, a Napunknál 17-szer nagyobb tömegű, 33 ezerszer fényesebb kék "törpe" (a törpe itt nem a méretre, hanem a csillag fejlődési szakaszára utal). [...] A felvétett Tirczi Patrik készítette Izsákfáról 17 cm tükörátmérőjű, teljesen hazai készítésű newton távcsövével, átalakított Canon EOS 600 kamerával, 5 órányi összexpozíciós idővel. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Hajnali kvintett. Föld és ég. = A Földgömb 35. 2017. nov. 318. sz. pp. 8-9. "5.30: Sorra suhannak el mellettem az autók, miközben a veszprémi viadukton állva keleti irányba fordított a fényképezőgépemet. Pedig egy hétfő reggel is kezdődhet jól! Az utca embere nem is gondolná, hogy milyen pazar látványosság mellett megy el, holott csak nyitott szemmel kellene járnia a világban! Napkelte előtt egy órával öt égitest sorakozott fel a látóhatár felett, szinte egy vonalban. A város klasszikus látképe felett - a vár komplexumával és a kivilágított Margit-templommal együtt - az év együttállása látszódik. A "C" alakú holdsarló és felette a fényes Vénusz alkotta a kvintett uralkodó duóját. Holdunk hamuszürke fénye mellett egy kis ékszerként az Oroszlán csillagkép alfája, a Regulus pislákol.
A horizont felé továbbhaladva a Mars, majd a Merkúr tűnik fel halványan, de biztosan az egyre világosodó égen - a gyakorlott szem azonban rögtön rájuk talál. A felvételt 2017. szeptember 21-én a NASA a Nap Csillagászati Képének [Astronomy Picture of the Day) választotta." [HAI.]

  LANDY-GYEBNÁR Mónika: A vörös légkörfény és a Tejút. Fel a fejjel! = A Földgömb 35. 2017. nov. 318. sz. pp. 16-17. "Ritka és különösen szerencsés helyzet az asztrofotós számára, ha egy holdtalan, téli éjjelen felhőtlen ég ígérkezik - ám igencsak bosszantó, ha a kiszemelt helyszínre érve kiderül, hogy mégis felhős. Egy kis türelemmel és optimizmussal azonban kivárhatja, míg a felhők elvonulnak, felragyog a Tejút, s készíthet néhány remek képet... Azután a fotókra pillantva felkiált: "Na de mi ez? Hiszen láttam, hogy elmentek a felhők!" A légkörünk 80-300 km magasságban igen ritkás gázokból áll, s azt talán sokan hallották már, hogy e zóna a sarki fény keletkezésének helyszíne. Van azonban egy jóval kevésbé ismert, szabad szemmel csak igen ritkán látható jelenség is: a légkörfény.
Megjelenésében halvány felhősávokra hasonlít, megpillantva leginkább fátyolfelhőnek vélhetjük. Ám az alacsonyabb légrétegek pára- vagy jégkristályfelhőitől eltérően ez esetben nem szóródik rajtuk a csillagok fénye, ez adhat támpontot a megkülönböztetésre. [...] A felvételt Szémár Ferenc készítette a Galya-tetőről 2016. december 23-án Sony A99V fényképezőgéppel és 24 mm-es objektívvel, 2 perces záridővel, csillagokat követő állvánnyal. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: Kozmikus kincsestár. A Kúp-köd és a Karácsonyfa-halmaz. Pillantás az égre. = A Földgömb 35. 2017. dec. 319. sz. pp. 4-6. "A titokzatos Kúp-köd és környéke (az NGC 2264 lajstromszámú terület) nem tartozik a legkutatottabb égitestek közé, nem is a legfényesebb, de nem is különösen halvány, és nem is a legfiatalabb - mégis gyakorta kerül az asztrofotósok célkeresztjébe. Népszerűségének magyarázata talán az lehet, hogy alig akad még egy olyan objektum, amiben a csillagok és a csillagközi felhők ennyire gazdag és a képzelőerőnket túlszárnyaló kozmikus formavilágot bontottak volna ki. Vörösen gomolygó felhők, lángnyelvszerű ködfoszlányok, hegyek, folyók, sötét áramlatok és a misztikus, kúpszerű alakzat. [...]
A felvételt Bach Zoltán készítette 20 cm tükörátmérőjű karbon newton asztrográfjával Ágasvárról és Vecsésről - összesen 44 órányi expozíciós idővel. 2017 januárjában. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Az Adria "eseményhorizontja". = A Földgömb 35. 2017. dec. 319. sz. pp. 14-15. "A dalmáciai nyaralás alatt készített 20 másodperc expozíciós idejű felvételben sok mindent ötvöződik a Dinári-hegyvidék tengerbe kúszó szikláitól kezdve a Naprendszer apró porszemein keresztül a Tejút folyamáig. Omis tengerparti üdülőhelye és a legnépszerűbb augusztusi meteorraj zápora: míg Magyarországon országos felhősödés gátolta a hullócsillagok megfigyelését, addig a mediterrán térség derült ege idén is hozta a formáját. ..." [HAI.]

Öt kontinens csillagai. Írta és fényképezte: Ladányi Tamás. Könyvajánló. = A Földgömb 35. 2017. dec. 319. sz. p. 51. "A szerző, mint nemzetközileg elismert asztrofotós, kamerájával a világ számos szegletében megfordult; felvételein Földünk öt kontinensének nappalról ismerős arca egy csillagokat, égitesteket is magában foglaló perspektívából látható. A művészi kompozíciókban megjelenik a Veszprém feletti bolygóegyüttállás, a holdfényes Himalája vonulata, majd a déli félteke Tejútja is. Az "egy kép, egy sztori" mintára épülő műben a fotókhoz egy élményszerű, de csillagászati és földrajzi szempontból is tudományos alaposságú történet társul. A könyv a fotográfia iránt érdeklődők számára is érdekes olvasmány: részletesen ismerteti az egyes képeknél alkalmazott modern fotótechnikát. Farkas Bertalan - az első magyar űrhajós - ajánlja: "ezt a könyvet minden korosztálynak, akik a látványos képek mellett űrjárművekről és égi jelenségekről szóló történetekre is kíváncsiak". [HAI.]

  CSERNY Tibor: Földtudományos forgatag - 2017. Hírek, ismertetések. = Földtani Közlöny 147. 2017. 4. sz. pp. 431-432. "Idén kilencedik alkalommal rendeztük meg a Földtudományos forgatagot, ez alkalommal is a Magyar Természettudományi Múzeumban, november 11-12-én. [...] Az érdeklődő látogatók a következő ismeretterjesztő előadásokat hallgathatták meg a Múzeum Semsey termében: [...] Kiss László: Földön kívüli földek: a csillagászat és a földtudományok találkozása más csillagok körül. [...] Nagy sikere volt az Utazó Planetárium új filmjeinek is, melyet a korábbinál nagyobb befogadóképességű kupolatérben mutattak be. A két napon többször is levetített filmek a következők voltak: A Cassini küldetés és a Szaturnusz kutatása.; A Földtől az Univerzum határáig - utazás a végtelenbe és még tovább.; Két kis üveglencse - A távcsövek csodálatos világa.;
Kozmikus eredetünk felfedezése! -(Cosmic Origins).; Napszúrás - Életet adó csillagunk és az űridőjárás rejtelmei.; Utazás a bolygók csodálatos világába.; Utazás a Marsra - specifikus műsor a Marsról, Mars-kutatásról. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Galaktikus ütközések. = Galaktika 38. 2017. jan. 322. sz. pp. 32-34. "...Bár a galaxisok több százezer, több millió fényévre vannak egymástól, mégis az egymásra ható gravitációjuk határozza meg a sorsukat. [...] De a gravitáció nemcsak összetart dolgokat, de akár túl közel is vonzza őket egymáshoz. Ez a helyzet az Andromédával is. Másodpercenként 270 kilométeres sebességgel közeledik a Tejútrendszer felé, és ha így folytatódnak a dolgok, mintegy 4-5 milliárd év múlva össze is fogunk ütközni. [...] Attól nem kell félni, hogy a csillagok összeütköznek. Ahhoz képest túl kicsik, amennyi üres hely van közöttük. De a gázfelhők össze fognak ütközni. Az ütközéstől új csillagok születnek. A hatalmas porfelhők fénylően tündökölnek majd a bennük gyúló csillagoktól. Az éjszakai égbolt teljesen meg fog változni. Nemcsak újabb csillagok tűnnek fel az égen, de a fénylő felhők is látszani fognak. ..." [HAI.]

(X): Az Űr szerelmesei a Bélyegmúzeumban gyülekeznek. = Galaktika 38. 2017. márc. 324. sz. p. 21. "BÉLYEGMÚZEUM legújabb időszaki kiállítása Asztro-trilógia címet viseli. Az asztrológia, az asztronómia és az asztronautika históriáját mutatja be a világ bélyegei segítségével a Stonehenge-tól a Hubble űrteleszkópig, számos ősnyomtatványt és első kiadású Kopernikusz-, Galilei- és Kepler-művet felvonultatva, régi csillagászati műszerek társaságában. ..." [HAI.]

PÁL Bernadett - KERESZTURI Ákos: Sós víz nyomában a Marson napjainkban. = Galaktika 38. 2017. márc. 324. sz. pp. 98-99. "Van-e cseppfolyós víz a Marson jelenleg? A válasz "népmeseinek" látszik: van is, meg nincs is. Létezhet, de csak átmenetileg, és mikroszkopikus savanyú, sós vízként. A különleges folyadék azonosítását egy űrszondával tervezik. Az élethez, ahogy mi ismerjük, szükség van vízre - ezért kiemelt szerepe van a kutatásokban a más égitesteken található folyékony víznek, mely egyébként fagyott vagy gáz állapotában nem ritka az univerzumban.
Mindezek mellett sokféle kémiai és ásványtani átalakuláshoz is víz szükséges. A tudomány mai állása szerint feltehetőleg évmilliárdokkal ezelőtt a Mars felszínén óceánok, tavak, folyók lehettek, melyre többek között vízfolyásnyomokból, illetve vizes közegekben keletkezett ásványokból következtethetünk. [...] Az ExoMars rover az ESA és az orosz űrügynökség közös szondája, amelynél az oroszok főleg a felbocsátásban, a Marshoz juttatásban, és ott a leszállásban vesznek részt; az európai közreműködők pedig magát a rovert és műszerezettségét készítik. ..." [HAI.]

Műholdindítási rekord. = Galaktika 38. 2017. ápr. 325. sz. p. 86. "Különleges rekord felállításának volt helyszíne az indiai Satish Dhawan Űrközpont. A Sriharikota-szigeten található űrközpontból indított rakéta fedélzetén egyszerre 104 műhold kapott helyet. ..." [HAI.]

HIRN Atilla: Űridőjárás-jelentés. Magyar küldetés pontosíthatja az ismereteinket Földünk környezetének változásairól. Obszervatórium. = Galaktika 38. 2017. ápr. 325. sz. pp. 108-109. " Magyarország 2015 novemberében vált az Európai Űrügynökség (ESA: European Space Agency) teljes jogú tagjává, és fél évvel később már egy ambiciózus hazai ESA-projekt elindulásáról adott hírt a sajtó. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja egy a kozmikus sugárzás és a mágneses tér mérésére szolgáló műszert fejleszt, amelynek demonstrációs célú repülésére egy magyar (C3S Kft.) fejlesztésű műhold fedélzetén kerülhet majd sor a közeljövőben. ..." [HAI.]

A Boeing űrruhája. = Galaktika 38. 2017. máj. 326. sz. p. 6. "Több társaság is már teljesen biztosra ígéri, hogy 2018-ban elindulnak saját űrhajóik. A Virgin és társai azonban nem csak az űrhajók fejlesztésével foglalkoznak. Űrturistáik számára saját űrruhákat is terveznek. A szándék jogos, a mostani űrruhák profi űrhajósok szamara lettek kifejlesztve, akik sokáig gyakorolják a használatát. Nehéz, ormótlan, és a felvétele is hosszú ideig tart. Érthető, hogy egy egyszerűbb űrugráshoz valamilyen könnyebb ruházatot szeretnének. ..." [HAI.]

ZSOLDOS Endre: A TRAPPIST-1 és bolygói. Obszervatórium. = Galaktika 38. 2017. máj. 326. sz. pp. 56-57. "Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) kutatása rendre érdekesnél érdekesebb eredményeket produkál. Nemrég tudtuk meg, hogy a korai science fiction egyik kedvenc célpontja, a Proxima Centauri tényleg rendelkezik legalább egy bolygóval. Ráadásul egy, a Földhöz hasonló tömegű bolygóval, amely feltehetően a csillag körüli lakható zónában található. Hasonlóan izgalmas felfedezést tett az idén a Liége-i Egyetem exobolygókkal foglalkozó kutatócsoportja. Az Aquariusban található 12,1 parszek távolságra tőlünk a 18 magnitudós 2MASS J23062928-0502285 jelű csillag. Ez egy M8 színképtípusú, igen hideg (~2500-2600 K) vörös törpecsillag, kis tömeggel (0,08 naptömeg) és sugárral (0,116 napsugár). ..." [HAI.]

Hegyomlás az üstökösön. = Galaktika 38. 2017. máj. 326. sz. p. 70. "A hegyomlás a Földön meglehetősen gyakori, a gravitáció kíméletlenül lerántja a meggyengült kőzetet. Az Európai Űrügynökség kutatóinak óriási szerencséjük volt. A Rosetta űrszonda egy hegyomlást fedezett fel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön. A felvételeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoportnak magyar tagja is volt. ..." [HAI.]

Hogyan szabaduljunk meg egy műholdtól. = Galaktika 38. 2017. jún. 327. sz. p. 6. "Minden műholdat előbb-utóbb elér a vég: üzemanyaga kifogy, napelemtáblái nem adnak elég áramot, akkumulátorai vagy elektronikus részei tönkre mennek. Régebben az ilyen műholdakat egyszerűen sorsukra hagyták. Ebből mára globális méretű probléma lett, ezek adják az űrszemét jelentős részét. Nincs veszélyesebb, mint egy száguldó több száz kilós lövedék, amely a becsapódás után valóságos törmelékfelhőt hagy maga után. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Héliumbánya a Holdon. = Galaktika 38. 2017. jún. 327. sz. pp. 26-28. "...Először is felmerül a jogos kérdés: miért is menjünk nyersanyagokért a Holdra? Messze van, drága az utazás, nincsenek életfeltételek. Mindezek a feltevések jogosak. A gyarmatosítás idején is a fő mozgatóerő a gyarmatok természeti kincseinek megszerzése volt. Az európai kimerülő forrásokat a világ más tájairól pótolták. Most a lépték változott. Több ásványkincs is fogytán van a Földön, vagy egyre drágább a kitermelésük. Pótlásukra az egyetlen rendelkezésünkre álló alternatíva a világűr. Ha a földivel azonos mértékűvé válnak a kitermelés költségei, akkor már megéri ott bányászni.
Szintén fontos szempont, hogy vannak olyan ásványkincsek, amikhez szinte csak ott tudunk hozzájutni. És végül nem elhanyagolható a környezetvédelmi szempont: miért a Föld felszínét csúfítsuk el és rongáljuk, vagy tegyük tönkre, ha a kitermelés megoldható a Holdon is. Kitűnő példa ezekre a kérdésekre a hélium. A földi készletek végesek, alig néhány héliumbánya létezik. Pár évtizeden belül elfogy minden maradék, miközben az iparban és a gyógyászatban is óriási szükség van rá. Emellett van egy olyan izotópja, amely csak elvétve fordul elő a Földön, de a Holdon van. Ez az izotóp lehet bolygónk energiaproblémáinak a megoldása. ..." [HAI.]

Visszatért az X-37B. = Galaktika 38. 2017. jún. 327. sz. p. 64. "Visszatért az amerikai hadsereg titkos űrrepülőgépe, az X-37B, amit 2015. május 20-án állítottak Föld körüli pályára. A járművet Cape Canaveralból egy Atlas V hordozórakéta emelte a világűrbe. Ez a küldetése 718 napig tartott, amivel megdöntötte az előző küldetés 641 napos rekordját. Az X-37B három korábbi útján a Vandenberg Légitámaszponton szállt le, most azonban a floridai Cape Canaveralban, a Kennedy Űrközpont kifutópályáján landolt teljesen önállóan. Az X-37B az amerikai hadsereg igazi fekete foltja, egyik legjobban őrzött titka. A tulajdonságairól szinte csak a méretei ismertek. Hossza 8,9 méter, magassága 2,9 méter, szárnyfesztávolsága 4,5 méter. Súlya öt tonna. Hasznos teherbírása ismeretlen. A kisméretű, merőlegesen felszálló és vízszintesen landoló, többször felhasználható űrsikló egyfajta robotrepülőgép, utasokat nem szállít. ..." [HAI.]

BEAM: Nem volt bumm. = Galaktika 38. 2017. júl. 328. sz. p. 6. "Bár Mézga Aladár évtizedekkel ezelőtt megálmodta a felfújható űrhajót, sokaknak volt furcsa az ötlet, és még többen kételkedtek abban, hogy van jövője a felfújható űrállomásnak. Márpedig a Bigelow Aerospace nemcsak megálmodta, de megtervezte és le is gyártotta a NASA számára. A BEAM, azaz a Bigelow Expandable Activitv Module tavaly áprilisban érkezett a Nemzetközi Űrállomáshoz, és május végén fújták fel. Több mint egy éve kapcsolódik az űrállomáshoz, és eddig a NASA elégedett vele. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Űrközpont a dzsungel mélyén. = Galaktika 38. 2017. júl. 328. sz. pp. 24-26. "...Hivatalosan is megnyílt a Guyana Űrközpont (franciául Centre Spatial Guyanais, angolul Guyana Space Center, rövidítve CSG), 1968. április 9-én indították az első magaslégköri kutatórakétát. 1970-tól pedig innen állítják pályára az űreszközöket. A helyzete nem egyszerű. Amikor 1975-ben megalakult az Európai Űrügynökség (ESA), a franciák megosztották a kouroui központot az ESA többi országával - cserébe az Európai Űrügynökség fizeti az űrrepülőtér éves költségeinek kétharmadát. 1980-ban megalakult az Arianespace, a világ első kereskedelmi rakétaindításokkal foglalkozó vállalata. Ez a vállalat biztosítja az Európai Űrügynökség által használt teljes hordozóeszköz-flottát. Az Európai Űrügynökség finanszírozásával kifejlesztették az Ariane, majd a Vega rakétákat. Az Űrközpontot 1995-tól az ESA és az Arianespace közösen használja. ... " [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Nukleáris űrhajó. = Galaktika 38. 2017. aug. 329. sz. pp. 40-42. "...Az 1950-es évek végén elit tudósok egy csoportja atombombák által meghajtott űrhajó tervével állt elő. Az atombombánál a leg- nagyobb kárt a lökéshullám mindent elsöprő ereje okozza. Ekkor jött a javaslat: miért ne lehetne meglovagolni ezt a lökéshullámot? Az ötlet tulajdonképpen egyszerű: robbantsunk fel kis atombombákat az űrhajó mögött. [...] Megkeresték dr. Freeman Dysont, a Princeton Egyetem Fejlett Tudományok Intézetének elismert tudósát, a Dyson-gömb megálmodóját. Az ötlet annyira fellelkesítette, hogy azonnal fizetetlen szabadságot vett ki, hogy minden idejét a projektre fordíthassa. Az Orion-projekt legvonzóbb tulajdonsága az elképesztő méret volt. A tudósok eleve marsi küldetéssel, bolygóközi és csillagközi utazással számoltak. Nem kis kapszulákban, hanem ház méretű űreszközökben, sőt kisebb város léptékű, több száz fős küldetésben gondolkodtak.
Az amerikai kormányt megkeresték az ötlettel, és annyira megtetszett a projekt, hogy hajlandó volt a kutatást dollármilliókkal támogatni. Ennek természetesen megvolt az ára is: a projekt szigorúan bizalmas bélyegzőt kapott. Ez máig élő dolog, még mindig vannak titkosított részek. [...] 1959. november 12-én összegyúlt a csapat a nagy kísérletre. A hat robbanótöltet egymás utáni robbanása harminc méter magasságig emelte a makettet, majd ejtőernyővel landolt. A robbanások tönkretették a modelleket, a lengéscsillapítónak használt legegyszerűbb gázzsák is kihasadt. [...] 1963-ban lett mindennek vége. 1963. augusztus 5-én a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kép- viselői Moszkvában aláírták a nemzetközi atomcsendegyezményt (Nuclear Test Ban Treaty), amely megtiltja az atombomba-kísérleteket a légkörben, a világűrben és a víz alatt. Atomrobbanás nélkül az Orion-program ellehetetlenedett." [HAI.]

FREY Sándor: Copernicus: Európa földmegfigyelési programja. = Galaktika 38. 2017. aug. 329. sz. pp. 48-49. "...Az Európai Unió (EU) döntéselőkészítő szerve, az Európai Bizottság, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) közös nagyszabású földmegfigyelési programját még 1998-ban kezdeményezték, GMES (Global Monitoring for Environment and Security) néven. Később kapta a jobban hangzó Copernicus nevet, ami 2012 vége óta számít hivatalosnak. Az elnevezésen nem érdemes sokat tanakodni, hiszen Kopernikuszé egy jól ismert tudományos "márkanév". Azonban míg a lengyel csillagász maradandó érdeme volt a Napot állítani a "világ közepébe", addig a Copernicus program középpontjába éppenséggel a Föld, annak minél sokoldalúbb megfigyelése került.
A program feladata globális, folyamatos, nagy mértékben automatizált, megbízható, pontos, gyors földmegfigyelési adatok biztosítása szolgálatszerűen, nem utolsósorban műholdas eszközök felhasználásával, a lehető legváltozatosabb formákban és adattípusokkal. A műholdas mérési adatokat pedig könnyen, szabadon elérhetővé tenni minden felhasználó számára. Ha valami valóban kopernikuszi fordulatnak számít a programmal kapcsolatban, akkor ez a korlátlan adathozzáférés az! Hihetetlen mennyiségű adatról lesz (és már van is) szó, aminek a tárolása, feldolgozása, értelmezése és szolgáltatása nem kis feladat ..." [HAI.]

A tüdő másképp működik az űrben. = Galaktika 38. 2017. aug. 329. sz. p. 52. "...2015-ben a svéd Karolinska Intézet kutatói egy tüdővel kapcsolatos kísérletsorozatba kezdtek, amelyben először alkalmazták kísérleti területként a Quest zsilipkamrát. A vizsgálatok során normál légnyomáson, illetve csökkentett légnyomáson vizsgálták az űrhajósok által kifújt levegőt. A csökkentett légnyomásos kísérletre azért van szükség, mert a jövő hold- és marsbázisain ilyen légnyomást terveznek. Az Airwav Monitoring névű készülék többek között a kitlijt levegő nitrogén-monoxid-tartalmát vizsgálja. Ez a gáz részben a tüdőben keletkezik, és felszaporodása gyulladásos betegségre utal.. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Kilencedik vagy tízedik bolygó? = Galaktika 38. 2017. szept. 330. sz. pp. 32-34. "...A meghatározás szerint bolygónak nevezhető az az égitest, amely a Nap körül kering, elegendő tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy a szilárd testeket összetartó erőket legyőzve anyaga hidrosztatikai egyensúlyban legyen. Az is kritérium, hogy közel gömb alakúnak kell lennie. De kiegészítették a meghatározást azzal, hogy pályájának környezetét megtisztítsa a kisebb égitestektől, vagyis környezetében dominánssá váljon. Egyúttal definiálták a törpebolygó kategóriáját is. Törpebolygó az az égitest, amely a planéták meghatározásában szereplő első két pontnak megfelel ugyan, de pályájának környezetét nem tisztította meg a kisebb égitestektől, és nem hold.
Ezt elfogadták a résztvevők, és ennek alapján zárták ki a Plútót a bolygók sorából. Ez az osztály rangját tekintve megelőzi a kisbolygók, vagyis az aszteroidák népes csoportját. 2008-ban az IAU oslói konferenciáján finomítottak a meghatározáson, bevezettek egy új bolygó-osztályt. Plutoidáknak nevezzük azokat a törpebolygókat, amelyek a Neptunusz pályáján túl keringenek. [...] Ez év nyár elején az Arizonai Egyetem csillagászai bejelentették, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben. A Kuiper-öv legtávolabbi objektumainak pályája eltér a többi ismertnek a pályájától. Erre a legjobb magyarázat egy eddig ismeretlen objektum. Ez azonban nem ugyanaz, mint a Brown által feltételezett. Ennek tömege a Földénél kisebb, de a Marsénál nagyobb.
A tudósok szerint a "kilencedik" bolygó túl messze van ahhoz, hogy befolyásolja a Kuiper-öv érintett objektumait. Így az arizonai kutatók egy másik, a "tizedik" bolygó létét valószínűsítik. Alig néhány éve vesztettük el a Plútót, és máris két jelölt van a helyére. Ne feledjük el, hogy mindkét bolygót csak elméleti úton következtették ki, senki sem látta még egyiket sem. A "tizedik" megtalálására a legnagyobb reményt a Nagy Szinoptikus Felmérő Távcső (Large Synoptic Survey Telescope - LSST) jelenti, mely jelenleg Chilében épül. Ha ez sikerül, akkor mégis ez lesz a "kilencedik". Brownék bolygójának megtalálására jelenleg sokkal kisebb az esély." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Olasz séf az űrhajósoknak. = Galaktika 38. 2017. szept. 330. sz. pp. 54-55. "...Fontos, hogy az élelmiszert minél kisebb térfogatúra csökkentsék. Úgy kell tárolni, hogy ne veszítsenek az ízükből, színükből, állagukból, illatukból. Az ételeknek tizennyolc-huszonnégy hónapig eltarthatóknak kell lenniük. Minél kevesebb mesterséges anyagot kell tartalmazniuk. Csak természetes tartósítószereket lehet használni hozzájuk. A legnagyobb kihívás, hogy hűtést nem alkalmazhatnak, mert energetikailag nem hatékony. Az űrételeknek egyszerűen elkészíthetőnek kell lenniük. Csak egy melegítés, és felbontás után máris fogyaszthatók. Ma már minden szükséges tápanyag megtalálható a fogásokban, mégis az ízük megközelíti az éttermi színvonalat.
David Avino, az Argotec nagyvállalat Space Food Production részlegének űrételekért felelős vezetője mesélt a munkájukról. Ma már ott tartanak, hogy az űrhajós maga állíthatja össze a menüt. Az európai űrhajósok az indulás előtt két évvel kiválasztják kedvenc ételeiket. Nem tévedés, két évvel korábban. Az űrhajóskiképzés ugyanis hét évig tart. [...] A főzéshez nem használhatnak sót annak vízhajtó hatása miatt. A dehidratálás izomsorvadást és csontritkulást okozhat. Helyette tengeri algát alkalmaznak, a benne található ásványi anyagok adnak sós ízt az ételnek. Külön kihívást jelent, hogy eddig ismeretlen okból csökken a űrhajósok ízérzékelése, erre oda kell figyeli a fűszerezésnél" [HAI.]

Látogatás a Nemzetközi Űrállomáson. = Galaktika 38. 2017. szept. 330. sz. p. 62. "Látványos projekttel mutatja be az űrhajósok életét a Roszkoszmosz orosz űrügynökség. A Russia Today tévécsatorna az Enyergija vállalat együttműködésével különleges videókban avat be minket a kozmonauták munkájába. ..." [HAI.]

VIZI Pál Gábor: Obsztanovka - Föld-környezetismeret. Magyar kísérlet a Nemzetközi Űrállomáson. = Galaktika 38. 2017. szept. 330. sz. pp. 94-95. "Föld közelében levő világűr kutatása segít jobban megérteni Naprendszerünket, amely döntően befolyásolja életünket (például a távközlés, az időjárás-előrejelzés és a Föld megfigyelése során). Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont űrkutatóiként megtervezhettük az Obsztanovka (Környezet) kísérlet fedélzeti adatgyújtó berendezését a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. Berendezésünk három számítógépéből kettő egymástól távolabb az ISS külső falán a kísérletekkel, egy pedig belül a telemetria számára az űrhajósok által hozzáférhetően lett elhelyezve. [...] A fejlesztés 2003-ben kezdődött.
Ketten a hardveren, négyen a szoftveren dolgoztak. [...] Egy Progressz teherűrhajó vitte az Obsztanovkát a Nemzetközi Űrállomásra 2013-ban. A rendszer két évig folyamatosan működött, amikor az egyik külső alkatrész egy nagy napkitöréssel egyidejűleg leállt, és nagy valószínűséggel ez okozta a meghibásodást. A kozmonauták sikerrel lehozták a merevlemezeket az ép tudományos adatokkal. ..." [HAI.]

Szuperszámítógép az űrben. = Galaktika 38. 2017. okt. 331. sz. p. 6. "ANASA meglehetősen konzervatív a számítógépek tekintetében, a fő hangsúly a biztonságos működésen van. Ezért tűnhetnek elavultnak az űrben található komputerek az aktuális trendekhez képest. Ezeknek az eszközöknek több évig bizonyítaniuk kell, mielőtt az űrbe kerülnek. Most mégis egy szuperszámítógép utazik a Nemzetközi Űrállomásra. Azonban nem az űrhajósok munkáját segíti, hanem maga a komputer a kísérlet tárgya. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: Az űrkorszak 60 éve - és a java még hátra van! = Galaktika 38. 2017. okt. 331. sz. pp. 70-71. "Éppen tíz évvel ezelőtt, 2007. október elején Moszkvában voltam az Orosz Tudományos Akadémia meghívására, és részt vettem az első Szputnyik felbocsátásának 50. évfordulóján rendezett ünnepségeken. Ott kaptunk valamennyien egy-egy példányt (választhatóan angol vagy orosz nyelven) egy érdekes könyvből, amely Világűr: az első lépések - Az űrkorszak ötven éve címmel 52 híres és kevésbé ismert, de mindenképpen a rakétákhoz és űreszközökhöz szorosan kapcsolható szerző visszaemlékezéseit és gondolatait közölte az évforduló alkalmából. A szerzők között sokféle embert találhatunk, néhányan közülük aktív szerepet játszottak az első mesterséges hold létrehozásában.
De a könyv mintegy felét nem orosz szerzők írták, köztük például Aldrin, aki másodikként lépett a Holdra; Wes Huntress, a NASA egyik vezetője; a német Haerendel; a francia Bonnet; a magyar Szegő Károly; [...] De a szerkesztők nem feledkeztek meg azokról sem, akik science fiction szerzőként még korábban foglalkoztak az űrhajózással mint lehetőséggel. Közülük két nagy nevet találtam a könyvben. Ray Bradbury írta a kötet nagyon tömör, fontos bevezetőjét, Arthur C. Clarke pedig hosszabb tanulmányban fejtette ki a véleményét az űrkorszak jelentőségéről és jövőjéről. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: A Voyager küldetések. = Galaktika 38. 2017. nov. 332. sz. pp. 34-36. "Idén egészen elképesztő jubileumot ünnepelhetett a NASA és a tudományos világ. 40 éve startolt a Voyager-1 és a Voyager-2 Űrszonda. Negyven éve működnek folyamatosan, és bár több milliárd kilométerre eltávolodtak a Földtől, még mindig küldik az adatokat. A több mint negyven- éves technológia még ma is működik. Gondoljunk bele két ténybe. Mennyi külső hatás érhette a szondát ez alatt az idő alatt: napszél, mikrometeorok, mágneses terek, a rettenetes hideg és a kozmikus sugárzás. Fedélzeti generátora négy évtizede látja el energiával, és mai szemmel egészen kezdetleges a fedélzeti számítógépe. ..." [HAI.]

Jöhet az új nemzetközi űrállomás. = Galaktika 38. 2017. nov. 332. sz. pp. 34-36. "...Az Ausztráliában megrendezett 2017-es Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson az orosz küldöttség vezetője bejelentette, megállapodás született a Roszkozmosz és a NASA között, hogy közösen építenek egy újabb űrállomást. Az új projektben a legfontosabb különbség a helyszín: az új űrállomás nem a Föld, hanem a Hold körül fog keringeni. ..." [HAI.]

STRÁDI Andrea - SZENDREI Dániel: Interplanetáris útravaló az egészségért. = Galaktika 38. 2017. nov. 332. sz. pp. 86-87. "...Napjainkban egyre inkább megvalósíthatónak tűnik a tudományos- fantasztikus művek által gyakorta tárgyalt emberes interplanetáris űrutazás, hiszen a világ rangos űrügynökségei (köztük a NASA) zászlójukra tűzték, hogy űrhajósokat küldenek látogatóba a Vörös Bolygóra. Egy ilyen kör- utazás közel három évet vehet majd igénybe, amely során az űrhajósoknak minden, számukra szükséges felszerelést, táplálékot, vizet és a légzésükhöz szükséges oxigént is magukkal kell vinniük. [...] Küldetése során az emberiség maroknyi képviselőjének számos, a sejtes élet számára végzetes körülményt kell kontrollálniuk, mindezt súlytalanságban, miközben bombázza őket az űrbéli sugárzás. Az asztronautáknak a legjobb formájukat kell hozniuk a misszió során, és ehhez a felkészültség mellett elengedhetetlen a vitaminokban és rostban gazdag táplálék, illetve az egészséges pszichológiai állapot. [...]
A felvázolt nehézségek elhárításában egy hungarikum lehet az emberiség megsegítője, méghozzá a Szent-Györgyi Albert által is utált paprika. [...] A kutató nevével fémjelzett Albert-projekt ötlete 2016 nyarán született meg a Magyar Asztronautikai Társaság és a Space Generation Advisory Council nonprofit szervezetek által támogatott Űrakadémián. A fiatal, űrkutatás iránt érdeklődő résztvevők a paprika mint gazdag vitaminforrás termesztését vetették fel javaslatként egy, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) megvalósítható magyar kísérlet gyanánt. Kísérleti növényként egy olyan kis növésű, a csípősségért felelős kapszaicint is tartalmazó fajtát javasol a csoport, amely az ISS-en rendelkezésre álló területen potenciálisan termeszthető. [...] Az űrpaprika-program jelenleg az elméleti megalapozás fázisában van, de máris egy igazán lelkes, intellektuálisan pezsgő közösséget kovácsolt össze. ..." [HAI.]

A legfényesebb pulzár. = Galaktika 38. 2017. dec. 333. sz. p. 58. "A Newton röntgencsillagászati múhold az eddig ismert legfényesebb, legtávolabbi pulzárt fedezte fel. Ez a pulzár a valaha észlelt legtávolabbi ilyen jelenség, ötvenmillió fényév távolságban található. Felfedezése annak köszönhetó, hogy a gyorsan forgó neutroncsillag ezerszer fényesebb annál, mint amennyire azt eddig lehetségesnek hitték. ..." [HAI.]

STEINMANN Vilmos - KERESZTURI Ákos: Marsi folyóvölgyek és üledékeik. A jövő kutatási célpontjai. = Galaktika 38. 2017. dec. 333. sz. pp. 96-97. "A Mars mindig is központi helyet töltött be gondolkodásunkban. A mitikus történetek helyét azonban ma már felváltották a keringőegységek, landerek és roverek valós adatai, amik gyökeresen átformálták a Vörös Bolygóról alkotott képünket. Az egyre pontosabb adatoknak hála, ma már mégsem egy kopár égitestként tekintünk a Marsra, hanem egy egykoron vízben bővelkedő égitestre, az emberiség távlati potenciális újabb lakhelyére... A NASA az Apollo Hold-missziók után 2030 körül a Marsra szeretne küldeni egy asztronautákból álló expedíciót.
Ezt rengeteg munka előzi meg, köztük a víz nyomainak keresése a Mars kopár sziklái között. Ennek a témakörnek a jobb megértéséhez az egykori víz előfordulási nyomait is tisztábban kell látni. A Mars felszínén sok ezer ősi folyóvölgy található, amelyek közül az alacsonyabb szélességen lévők a jövőbeli expedíció potenciális célterületei is lehetnek. Az alábbiakban a marsi egyenlítő közelében található, a Palos Cratertól és a Tinto Vallistól keletre lévő, Tinto "B"-ként jelölt folyóvölgy példáján mutatjuk be, milyen helyszínnel és felszínnel találkoznának egy ilyen vidéken az első asztronauták. ..." [HAI.]

SZAUER Ágoston: Farkas Gábor Farkas: A reformáció és a csillagok. A modern világkép kialakulása: szupernóvák, üstökösök és egyéb csodák a 16. században. = Irodalmi Magazin 4. 2017. 4. sz. pp. 67-69. A negyedéves periodika ezen számát az 500 éves reformáció kultúrtörténeti értékeinek szentelték a szerkesztők. Farkas Gábor Farkas írása a heliocentrikus világkép kialakulását mutatja be a 16. század azon csillagászati megfigyeléseit áttekintve, amelyek a kopernikuszi elmélet megerősítését szolgálták. A tanulmány ismertetése. Szó esik az 1572-ben Tycho Brahe által megpillantott szupernóváról, az 1577-es üstökösről, melyet Szenci Molnár Albert is látott gyermekkorában. A tanulmány bemutatja, milyen összefüggést létesítettek a régi korok emberei az égi jelenségek és a történelmi események között. Említést kap a Báthory Zsigmond havasalföldi hadjáratakor látott melléknap és a törökökre is ráijesztő 1556-os üstökös. A három oldalt korabeli metszetek illusztrálják. [SZU.]

MTI: Kicsit forróbb, mint a Nap. = Kelet-Magyarország 74. 2017. dec. 16. 293. sz. p. 16. "Cape Canaveral. Felfedezték egy távoli csillag, a Kepler-90 nyolcadik bolygóját, ezzel a rendszer planétáinak száma nyolcra nőtt, ami annyi, mint a Naprendszeré. A Kepler-90 így a Naprendszeren kívül a legtöbb bolygóval rendelkező csillag, amit valaha felfedeztek. A csillag csak kicsit forróbb és nagyobb a Napnál, a kutatók eddig hét bolygójáról tudtak. A legújabban azonosított bolygóval együtt "a Kepler-90 az első csillag, amelynek ugyanannyi bolygója van, mint a mi Naprendszerünknek" - mondta Christopher Shallue, a Google informatikusa. A keresőóriás mérnökei a mesterséges intelligencia gépi tanulás elnevezésű programját használták a Naprendszeren kívüli bolygók felkutatására. " Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Látnivalók Arany János városaiban. = Új Köznevelés 73. 2017. máj. 5. sz. pp. 40-41. Nagyszalonta, Debrecen, Nagykőrös. Csillagászati és földtudományi vonatkozásokkal. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Háromszáz esztendeje született Weiss Ferenc. = Keresztény Élet 25. 2017. jún. 18. 25. sz. p. 10. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Itt a napforduló - kezdődik a nyár! = Keresztény Élet 25. 2017. jún. 25. 26. sz. p. 14. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Viharfelhők nyomában. Buzna Viktor emlékezete. = Keresztény Élet 25. 2017. aug. 20-27. 34-35. sz. p. 9. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Itt a napéjegyenlőség - vége van a nyárnak. = Keresztény Élet 25. 2017. szept. 17. 36. sz. p. 14. [REZ.]

TROGMAYER Éva: Lehet élet a most talált bolygókon. Embertelen körülmények is uralkodhatnak a lakható égitesteken. = Kisalföld 72. 2017. márc. 4. 54. sz. p. 12. Sándor Zsolt, az ELTE Csillagászati Tanszékének adjunktusa adott szakmai segítséget a cikkhez. [KSZ.]

GOSZTONYI Miklós: Középpontban az űrkutatás. = Kisalföld 72. 2017. ápr. 5. 80. sz. p. 7. Bacsárdi László ismerteti a Sopronban 2017. ápr. 5-7-ig tartó konferenciát, amelyen az űrkutatás hazai reprezentánsai vesznek részt. [KSZ.]

Varázslatos látvány volt. = Kisalföld 72. 2017. aug. 23. 196. sz. p. 20. A Washington-emlékmű csúcsa a közelgő teljes napfogyatkozás előtt hétfőn. Egy fényképpel illusztrálva, amely részleges napfogyatkozás fázist mutat. [KSZ.]

Megsemmisült a Cassini űrszonda. = Kisalföld 72. 2017. szept. 16. 217. sz. p. 2. [KSZ.]

Bárki nevét feljuttatja a Marsra a NASA. = Kisalföld 72. 2017. okt. 7. 235. sz. p. 24. Az InSight viszi a mikrocsipre tett neveket. [KSZ.]

Űrhajósokkal beszélt a pápa. = Kisalföld 72. 2017. okt. 27. 251. sz. p. 2. A Nemzetközi Űrállomás hatfős legénységével. A történelemben most másodszor beszélt pápa a világűrben tartózkodó űrhajósokkal, első ízben XVI. Benedek tette ezt 2011 áprilisában. [KSZ.]

  CSERNY Tibor: Földtudományos forgatag -2017. = Légkör 62. 2017. 4. sz. p. 213. Idén immár kilencedik alkalommal rendeztük meg a Földtudományos forgatagot, ez alkalommal is a Magyar Természettudományi Múzeumban, november 11?12-én. [...] A látogatók ismeretterjesztő előadásokat hallgathattak meg a Múzeum Semsey-termében: [...] Kiss László: Földön kívüli földek: a csillagászat és a földtudományok találkozása más csillagok körül. [...] Nagy sikere volt az Utazó Planetárium új filmjeinek is, melyet a nagyobb befogadóképességű kupolatérben mutattak be, többször is vetítve a felsorolt filmeket: A Cassini küldetés és a Szaturnusz kutatása.; A Földtől az Univerzum határáig -utazás a végtelenbe és még tovább.; Két kis üveglencse - A távcsövek csodálatos világa.; Kozmikus eredetünk felfedezése! -(Cosmic Origins).;
Napszúrás - Életet adó csillagunk és az űridőjárás rejtelmei.; Utazás a bolygók csodálatos világába.; Utazás a Marsra - specifikus műsor a Marsról, Mars-kutatásról. ..." [HAI.]

MÄRLE Tamás: Nem megy a latin a dákorománoknak. = Magyar Fórum 29. 2017. márc. 23. 12. sz. p. 19. Gyulafehérváron, a Batthyány Ignác erdélyi püspök által alapított könyvtár és csillagvizsgáló (Batthyáneum) tulajdonjogi viszontagságai az 1948-as államosításától máig. [KSZ.]

VB: Napfoltot lőtt a chilei rádióteleszkóp. A helyi mágneses tér szinte megállította a csillagból kiinduló plazma áramlását. = Magyar Hírlap 50. 2017. márc. 7. 56. sz. p. 8. Az ALMA rádiótávcső-rendszerrel 30 hónapon át a Napot és foltjait is figyelték. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Elkészült a felújított vákuumcsapda. Az amerikai LIGO detektorok 2015. őszi újraindulásuk óta sikeresen észleltek két összeolvadó fekete lyuk gravitációs hullámait. = Magyar Hírlap 50. 2017. márc. 28. 73. sz. p. 12. A Virgo gravitációshullám detektor elkészült Olaszországban. A Virgo együttműködést hat európai ország, köztük Magyarország alkotja. [KSZ.]

VITÉZ Anita: Együtt kutatják a világűrt az oroszokkal. = Magyar Hírlap 50. 2017. ápr. 21. 92. sz. p. 14. Sajtótájékoztató a magyar-orosz együttműködésről az űrkutatásban. [KSZ.]

LMA: Robbanás a szomszédban. Egy közeli szupernóva reális veszélyt jelent ránk. = Magyar Hírlap 50. 2017. máj. 16. 112. sz. p. 12. Egy szupernóva robbant 2,5 millió évvel ezelőtt, a Földtől 150 fényévre. [KSZ.]

MDA: A Naprendszer legújabb holdja. Magyar és amerikai csillagászok nagy felfedezése. = Magyar Hírlap 50. 2017. máj. 20. 116. sz. p. 14. A harmadik legnagyobb törpebolygó mellett egy holdat fedeztek fel. Kiss Csaba és kutatótársai a Kepler-űrtávcső segítségével bukkantak a holdra. [KSZ.]

PÁLFY Dániel Ábel: Elon Musk szerint valóság lehet a Mars kolonizálása. Az eddigi legnagyobb teljesítményű rakéta, a NASA híres Saturn V hordozója csak százötven tonna terhet képes kijuttatni a világűrbe, míg az új jármű akár hatszázat is. = Magyar Hírlap 50. 2017. jún. 20. 141. sz. p. 12. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Izgalmas eredményeket hozott a T-Ceti csillag megfigyelése. Két bolygó a lakhatósági zónán belül van, s akár víz is lehet a felszínén. = Magyar Hírlap 50. 2017. júl. 11. 159. sz. p. 12. A tau Ceti csillag körül felfedezett két bolygó. [KSZ.]

Újabb csillagászati szenzáció. Bejelentették: sikerült megfigyelni a gravitációs hullámok forrását. = Magyar Hírlap 50. 2017. okt. 17. 243. sz. p. 14. A 2017. augusztusában észlelt jelenségkor. [KSZ.]

A földbe csapódik hamarosan a kínai űrállomás. A távol-keleti ország mérnökei lemondtak a bázis fenntartásáról, és nem tervezték a jármű visszatérését. = Magyar Hírlap 50. 2017. okt. 17. 243. sz. p. 15. Tienkung-1. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Tűzijáték készül az égen. A Phaeton excentrikus pályájának köszönhetően rendre nagyon közel kerül a Naphoz, ami miatt repedések keletkeznek rajta - s ezért a felszíne folyamatosan porlik és párolog. = Magyar Hírlap 50. 2017. dec. 4. 282. sz. p. 14. 3200 Phaeton kisbolygó. A cikk ír a Gemindák meteorrajról is. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán. Aszteroida tart felénk. Tizenhárom éve járt ennél nagyobb égi vándor a közelünkben. = Magyar Idők 3. 2017. ápr. 13. 87. sz. p. 16. A nagyjából 650 m átmérőjű 2014 JO25 kisbolygó 1,8 millió km-re halad el mellettünk, ápr. 19-én. [KSZ.]

Hidrogén az Enceladuson. Aktív energiaforrások a távoli holdon. = Magyar Idők 3. 2017. ápr. 20. 91. sz. p. 16. A fagyott kéreg alatt sós óceán található. Illusztráció: NASA: [KSZ.]

ÖTVÖS [ÖTVÖS Zoltán]: Világegyetemista. Frei Zsolt az univerzum megfejthetőségéről, a fizika vonzerejéről és az új hullámforrásokról. = Magyar Idők 3. 2017. máj. 13. 110. sz. pp. 8-9. Frei Zsolt Pécsett született. Középiskolásként először építészmérnök, vagy elektromérnök szeretet volna lenni. Az utolsó hónapokban döntötte el, hogy nem a Műegyetemre jelentkezik, hanem az ELTE fizika szakára. Az egyik évfolyamtársa a linzi operaház magánénekese lett. 1990 és 1994 között a Princetoni Egyetem doktorandusza volt. Visszatért az ELTE-re, professzorai Marx György és Patkós András voltak. A LIGO együttműködés műszereivel 2015 szeptemberében észlelték először a gravitációs hullámokat. Széchenyi-díjas. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Csúcstávcső épül Chilében. Az Atacama sivatagban szinte tökéletesek a körülmények. = Magyar Idők 3. 2017. jún. 1. 126. sz. p. 16. European Extremely Large Telescope (E-ELT) azaz Rendkívül Nagy Európai Távcső. Chile 3056 méter magas Cerro Armazones tetején építik fel. Főtükre 39 méter átmérőjű lesz. 2024-re készül el. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Súlytalan repülés. Charles Simonyi az elhagyott országokról, a beilleszkedésről és egy Madách-idézetről. = Magyar Idők 3. 2017. jún. 10. 133. sz. p. 10. Interjú Simonyi Károllyal. [KSZ.]

Ozsda: Űrfa. = Magyar Idők 3. 2017. jún. 10. 133. sz. p. 10. Simonyi Károly űrutazásairól. Schuminszky Nándor űrgyűjtő tevékenységéről is. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Bezár a fővárosi Planetárium. Hárommilliárd forint kellene a bemutatóhely felújítására. = Magyar Idők 3. 2017. jún. 15. 137. sz. p. 20. A budapesti planetárium története Kulin Györgytől kezdve egészen a 2016. augusztusi tetőbeázásokig. A planetárium a Népligetben áll, amelynek közös tulajdonosai: a fővárosi önkormányzat, a magyar állam, a X. kerületi önkormányzat és a BKV Zrt. [KSZ.]

J. O.: Van-e ikertestvérünk? Csillagászat - Exobolygók, mini Neptunok, Föld-szerűek. = Magyar Idők 3. 2017. júl. 1. 151. sz. p. 9. A KOI 7711 csillag körüli bolygóról. [KSZ.]

Hogyan jönnek lére a csillagok? Magyar kutatók magyarázata a különös anyagáramlásra. = Magyar Idők 3. 2017. júl. 6. 155. sz. p. 16. A V346 Nor jelű csillag kutatásához járulnak hozzá Kóspál Ágnes, Ábrahám Péter és munkatársaik. [KSZ.]

PINTÉR Bence: Az űrből érkezik a remény Gyulaházán. = Magyar Nemzet 80. 2017. márc. 3. 53. sz. p. 2. Gyulaházán, Farkas Bertalan szülőfalujában a repüléstörténeti kiállítást space-központtal tervezik kibővíteni. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Churchill-cikk a másféle életformákról. "Én magam nem vagyok oly mértékben elragadtatva a saját civilizációnk által elért sikerektől". = Magyar Nemzet 80. 2017. márc. 7. 56. sz. p. 15. Winston Churchill érdeklődött a tudományok iránt is. A Nature ismertette egy Egyedül vagyunk a világegyetemben? című csillagászati tanulmányát, amelyet 1939 körül írhatott és a földön kívüli életlehetőségekről írt. Írása sosem jelent meg, a Nature most adott a kéziratról ismertetést. [KSZ.]

M. CS.[MOLNÁR Csaba]: Hét föld. Számok nyelvén. = Magyar Nemzet 80. 2017. márc. 11-12. 61. sz. p. 25. A Trappist-1 bolygórendszeréről. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: A fizika Szent Grálját kutatják Olaszországban. Talán végre rábukkantak a sötét anyag nyomára. A fekete lyukak léte már bebizonyosodott. = Magyar Nemzet 80. 2017. máj. 30. 124. sz. p. 15. Az olaszországi Gran Sassó-i Nemzeti laboratóriumának sötétanyag-detektora, a Xenon-IT. [KSZ.]

A Nap alatt. = Magyar Nemzet 80. 2017. jún. 14. 138. sz. p. 9. Komka Péter, a felvidéki Csákányháza közelében lefényképezte a Napot. A képsorozatot akkor készítette, amikor a Nemzetközi Űrállomás 1 másodperc alatt látszólag áthaladt a napkorong előtt. A képen 11-szer látszik az ISS. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Beázik és súlyosan elavult a Planetárium. A hétvégén bezár az ismeretterjesztő intézmény. Az 1969-ben beszerzett Zeiss berendezés évekig volt dobozban. = Magyar Nemzet 80. 2017. jún. 15. 127. sz. p. 15. Kulin György szerepe a planetáriumi vetítőműszer beszerzésére 1944-től 1969-ig. Piróth Eszter ismertetése a mai helyzetről. [KSZ.]

CSÉCSI László: A Földön már jól bírjuk a marsi viszonyokat. Egy vulkán tetején és Moszkva központjában is szimulálták már a vörös bolygó hétköznapjait, = Magyar Nemzet 80. 2017. szept. 27. 226. sz. p. 15. Marsi körülmények szimulációja a jövő marsi telepeinek megfelelően. Több földi mars-szimuláció említése. Ehmann Bea és Balázs László szól évtizedes tapasztalatairól. [KSZ.]

MOLNÁR: Az utazó üzenete. Az emberiség önarcképe valószínűleg még akkor is az űrben fog keringeni, amikor már emberiség sem lesz. = Magyar Nemzet 80. 2017. szept. 30.-okt. 1. 229. sz. pp. 22-23. 40 évvel ezelőtt indultak el a Voyager-szondák. A Carl Sagan által kezdeményezte aranylemezek már kijutottak a Naprendszerből. Ezzel kapcsolatban a 2B Galéria Escape from Noise kiállítást szervezett a Ráday utcában. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Nobel Einstein jóslatának bebizonyításáért. Példátlan, hogy szinte azonnal díjazzanak egy tudományos eredményt. Magyarok is hozzájárultak a sikerhez. = Magyar Nemzet 80. 2017. okt. 4. 232. sz. p. 15. A gravitáviós hullámok felfedezéséért kapta Rainer Weiss, Barry C. Bartsh és Kip S. Thorne. Munkásságukat Frey Zsolt ismertette. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Hawking téziseit több millióan töltötték le. Az idő rövid története című bestseller a világ leggyakrabban megvásárolt, majd olvasatlanul a polcra tette kötete. = Magyar Nemzet 80. 2017. okt. 31. 254. sz. p. 15. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Kincset érnek a Pupilla űrteleszkóp mérései. Felbocsátása után héhány héttel megszűnt a kapcsolat a műholddal, ám rendkívül fontos adatokat szolgáltatott. = Magyar Nemzet 80. 2017. nov. 21. 271. sz. p. 15. A japán Hitomi műhold. A cikkhez Werner Norbert adott szakmai segítséget. [KSZ.]

PINTÉR: Ha telefonálnak az ufók, Kína hallja meg elsőként. = Magyar Nemzet 80. 2017. dec. 2-3. 281. sz. p. 32. A földön kívüli élet lehetőségeiről. A Kínában felépített 500 méter átmérőjű rádióteleszkópról, melyet Menny Szemének neveznek. A Fermi-paradoxonról. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Shakespeare és a termodinamika második főtétele. Láng Benedek Galilei konfliktuskereséséről, a mágia modernitásáról és egy tudományos médiahackről. = Magyar Nemzet 80. 2017. dec. 9-10. 287. sz. p. 27. Interjú Láng Benedekkel. Főként Galilei tudományos módszereiről és viselkedéséről, kisebb részt Giordano Bruno nézeteiről. [KSZ.]

CSÉCSI László: Negyvenöt éve zárult le az űrhajózás aranykora. = Magyar Nemzet 80. 2017. dec. 16-17. 293. sz. p. 27. 1972. dec. 13-án hagyta el az utolsó ember a Holdat az Apollo-17 programmal. Azóta ember nem, de több szonda és műszer kutatta a Holdat. Erről Almár Iván űrkutató adott ismertetést a lapnak. [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: Magáncégek hódítanák meg a világűrt. Nem egyértelmű, ki engedélyezhet egy holdra szállást. Luxemburg lehet az aszteroidabányászat "központja". = Magyar Nemzet 80. 2017. dec. 19. 295. sz. p. 15. [KSZ.]

  KŐVÁRI Zsolt: Mérföldkő a csillagfelszíni struktúrák kutatásában. = Magyar Tudomány 178. 2017. 1. sz. pp. pp. 58-65. [SOL.]

  BÍRÓ CSILLA: Corvina Augusta - hatalmi reprezentációra ítélve. = Magyar Tudomány 178. 2017. 1. sz. pp. 122-124. Recenzió az OSZK Corvina Augusta kötetéről, benne Tolhopff Stellarium című corvinájáról. [SOL.]

  KLINGHAMMER István: A föld- és éggömb - az oktatás eszköze, a lakás dísze... = Magyar Tudomány 178. 2017. 3. sz. pp. 377-380. Recenzió Plihál Katalin Nyomtatott magyar föld- és éggömbök 1840-1990 c. művéről. [SOL.]

  KLINGHAMMER István: A holdtérképek és holdgömbök történetéből. = Magyar Tudomány 178. 2017. 7. sz. pp. 848-853. [SOL.]

Címlapunkon: A Rák-köd. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. címoldal. A Rák-köd központi része a Hubble-űrtávcső felvételén. [SRG.]

MIZSER Attila: M. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 3. Az Egyesület 2017-ben Messier-re emlékezik. [SRG.]

SZABADOS László: Mit hozzon a jövő? = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 4-7. Az MTA Csillagászati és Űrfizikai Tudományos Bizottsága tervei a magyar csillagászat közeljövőjére. [SRG.]

TÓTH Krisztián: A Rák-köd. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 8-19., címoldal., 4. színes tábla. Az M1 részletes bemutatása. [SRG.]

DANKOVICS Tamás: Látogatás a Kennedy Űrközpontban. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 20-21., első belső borító, 2-3. színes tábla. Cape Canaveral. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mégsincs sötét anyag? = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Majdnem gömb alakú csillagot talált a Kepler. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 22-23. A Kepler 11145123 csillag. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hatalmas völgy a Merkúron. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 227 új hivatalos csillagnév. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 24. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARANYI Tünde: Egyedülálló magyar napfolt-adabázis. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 24-26. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Óriásmeteorit Texasban. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 26-27. 2015. ápr. 6-án találták. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Meteorzápor megrendelésre? = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 27. Meteorok mesterségesen, műholdakból kibocsátva. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Új távcsőtípus a nagyenergiájú részecskesugárzás vizsgálatához. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 27-28. A Cserenkov-sugárzás segítségével. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Elhunyt John Glenn. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 28. Az első amerikai űrhajós. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Könyvtári távcsőkölcsönzés. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 28-29. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Csupán optikai kettős a Messier 40. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 29. Csillagászati hírek. [SRG.]

Téli tábor a Bakonyban. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 29. Előzetes felhívás: Pénzesgyőr, 2017. febr. 17-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARNA Barnabás: Mars - Unalmunk a vörös bolygón. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 30-31. Filmismertetés a "Mars - Utunk a vörös bolygóra" című filmsorozatról. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZŐKE Balázs: Az én harmadik típusú találkozásom. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 32-33. Látogatása Stonehenge-ben. [SRG.]

FRANCSICS László: A Szív-köd és a WeBo 1 planetáris. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 34., 1. színes tábla. A hónap asztrofotója. Balázs Roland felvétele. [SRG.]

Charles Messier Csillagászati Szabadegyetem. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 35. Előadássorozat indul a Polaris Csillagvizsgálóban: 2017. febr. 7., 14., 21., 28. [SRG.]

BÁNFALVY Zoltán: A Vulpecula Telescopium születése. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 36-39. Budapesti kertvárosi garázsának tetején épített csillagvizsgálót. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: November vörös fényei. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 40-42. Légköroptikai jelenségek 2017. nov. [SRG.]

FRANCSICS László: Napívek és analemmák. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 44-47. Szolarográfia. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Meteoritzápor Bolíviában. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 48-49. 2016. nov. 20-án. [SRG.]

BAGÓ Balázs: Változó csillagok, változó technikák. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 50-55. A Változócsillag Szakcsoport 2016. okt. 8-i találkozójáról, Budapesten, a svábhegyi csillagvizsgálóban. [SRG.]

MIZSER Attila: Mit mondanak a csillagok? = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 56-59. Megemlékező konferencia a Magyar Csillagászati Egyesület 70 éves évfordulójáról. Budapest, Polaris Csillagvizsgáló, 2016. nov. 12. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Magashegyi csillagok. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 60-62. Egy 12x35-ös binokulár, melyet hegymászásaikor mindig magával visz. [SRG.]

Meteor 2017 Távcsöves Találkozó Tarján, 2017. augusztus 17-20. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 63. Előzetes. [SRG.]

Jelenségnaptár 2017. február. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. pp. 64-65. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Együttállások februárban.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: S Orionis. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 66. [SRG.]

Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók. = Meteor 47. 2017. jan. 1.(490.) sz. p. 67. [SRG.]

Címlapunkon: A Messier-kráterek. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. címoldal. Az Apollo-11 holdkompjának ablakából készült felvétel a kráterek környékéről, 1969-ben. [SRG.]

MIZSER Attila: Kutyahideg. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. p. 3. Az 1987-es téli hideg és az amatőrcsillagászat. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Fényszennyezés-mérések a Zselictől Montsecig. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 4-9., 1. színes tábla. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Galaxis a Vadászebekben. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. p. 10. Az NGC 4707. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Csillagközi szálak a Sarkcsillag közelében. = Meteor 47. 2017. febr. febr. 2.(491.) sz. p. 10. Közel 500 fényévre tőlünk. Az ESA Herschel-űrobszervatóriumának felvétele. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Exobolygó okozta árnyék egy protoplanetáris korongon. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 10-11. A TW Hydrae körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Félúton két célpont között. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 11-12. A New Horizons a Plútó és a 2014 MU69 égitest között jár. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Nyugodtabb a Nap. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Közelkép a Pandoráról. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. p. 12. A NASA Cassini szondája fényképezte a Szaturnusz 84 km-es holdját, 2016. dec. 18-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Célpontok: Különleges kisbolygók. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 12-13. 2021-ben a Lucy, 2023-ban a Psyche szonda indul kisbolygók vizsgálatára. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Pókok a Marson. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. p. 13. A Mars déli sarkvidékének alakzatai, valószínűleg szárazjég hatására. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új kráter a Marson. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. p. 14. Egy 2 méteres égitest becsapódása okozta 4 méteres kráter. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az űrutazás legnagyobb veszélyei. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 14-15. A bezártság és összezártság okozta pszichológiai hatások. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 10 000 oklevél amatőröknek. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 15-16. Az USA-ban. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 11 éves kutató szakcsillagász. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 16-17. Cannan Huey-You, az USA-ban. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZÉKELY Péter: Szatmáry Károlyt köszöntöttük. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. p. 17. Hatvanadik születésnapján, 2016. dec. 21-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: A távcső tűzből születik. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 18-25. Távcsövek alkatrészeinek alumínium öntvényből készítése, házilag. [SRG.]

HANNÁK Judit: Interjú Kiss Barnával. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 26-29. Beszélgetés az 1938. dec. 18-én született napészlelővel, aki 1980 decembere óta Felsőzsolcán lakik, és onnan észlel. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A légkörfények hónapja. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 30-33. Szabadszemes jelenségek rovata, 2016. dec. [SRG.]

FRANCSICS László - SÁNTA Gábor: Az Egyszarvú kék köde, az IC 447. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. p. 34., 2-3. színes tábla. Schmall Rafael fényképe. A hónap asztrofotója. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: Az üstökösök szerelmese. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 35-39. Az 1968-ban született szerző amatőrcsillagászati munkásságának általános bemutatása. Az üstökösök rendszeres fényképezését 2014-től végzi Pécstől 15 km-re délre kitelepülve. 16 magnitúdóig képes üstökösöket fényképezni. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Hazai tűzgömb-észlelések egyidejű hanghatásokkal. 1. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 40-42. Az első rész régi (1495., 1599., 1664., 1705., 1735., 1751., 1840., 1855., 1861., 1868., 1896. évekbeli) tűzgömbök leírását közli, melyeknél azonnali hangot is hallottak. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Messier-kráter. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 44-51., címoldal. A Messier és a Messier A-kráterek. Utóbbi a William Pickering-kráter nevet viselte egy ideig. [SRG.]

Tallózás a változós szakirodalomban. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 52-57. Gravitációs hullámforrások más sugárzásai.; Ötszörös fedési bolygórendszer 9 magnitúdós csillag körül.; Kataklizmatikus változók az ekliptikán: K2 újdonságok.; A Nap-dinamója átmeneti állapotban található.; A Proxima Centauri fler-aktivitása. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Messier-objektumok. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 58-65. Mélyég-objektumok rovata 2016. júl-szept. . [SRG.]

Jelenségnaptár 2017. március. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. pp. 66-67. Holdfázisok.; Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Együttállások márciusban.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a W Leonis Minoris. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 47. 2017. febr. 2.(491.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: Kalifornia-köd. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. címoldal. Szántó Szabolcs felvétele 2016. 12. 29-én. [SRG.]

MIZSER Attila: Hale-Bopp. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. p. 3. Az üstökös 1995-től 2011-ig. [SRG.]

MIZSER Attila: Faragó Ottó (1960-2016). = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 4-5. Nekrológ. [SRG.]

KOVÁCS József - UDVARDI Imre: Csillagászati diákolimpia Indiában. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 6-11., 1. színes tábla. 2016. dec. 9-19-ig. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Még gyorsabban tágul az Univerzum? = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Pulzárok és geometria. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Exobolygók keringése. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 14-15. A HR 8799 csillag és bolygórendszere. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Plutó visszfénye. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. p 15. A Charon nevű holdon. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Mozgalmas déli sarkvidék. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp 15-16. A Jupiteren. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hullámzó Szaturnusz-gyűrű. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. p 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sikertelen űrszemét-gyűjtés. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 16-17. 2017. jan. 28-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szobor meteoritból. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 17-18. Lee Downey alkotása. Csillagászati hírek. [SRG.]

VINKÓ József: Két új magyar robottávcső. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. p. 18. Két 80 cm tükörátmérőjű műszer készül, az egyiket Piszkéstetőn, a másikat Baján állítják fel. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOL Tehetségkutató Program. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. p. 18. Világsi Blanka és Szűcs Mátyás sikeres pályázat. Csillagászati hírek. [SRG.]

Regiomontanus-bélyeg. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. p. 18. Regiomontanus 1467-ben érkezett hazánkba. Ennek 550-dik évfordulójára a Magyar Posta bélyeget bocsájtott ki. Csillagászati hírek. [SRG.]

BÉKÉSI Zoltán - IVANICS Ferenc: Egy napkályha története. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 20-27. Az Úrkúti Csillagászati Klub készítette. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Regiomontanus-kráter. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 24-26. A Holdon. [SRG.]

HANNÁK Judit: Téli Napok. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 27-29. Nap rovat 2016. nov. - 2017. jan. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Állatövi fény és gyémántpor. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 30-33. Szabaszemes jelenségek 2017. jan. [SRG.]

FRANCSICS László: A hónap asztrofotója. A Szellem-köd. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. p. 34., 2-3. színes tábla. Bagi László felvétele. A kép 32 órányi expozíció összegzésével készült. [SRG.]

KOVÁCS József: SN 1987A - harminc év múlva. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 35-39. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A szupernóva és maradványa. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 40-42. SN 1987A. A szupernóva függeetlen felfedezése Colin Henshaw által Zimbabwéből. A szupernóva-maradvány vizuális észlelése 2012-ben Szabó Sándor által Namíbiából. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók a téli hidegben. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 43-46. Változócsillagok rovat. 2016. nov. - 2017. jan. [SRG.]

Tallózás a változós szakirodalomban. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 47-49. Delta Scuti változó bolygója a pulzációkból.; A leghosszabb periódusú fedési kettős.; Poros fehér törpe fedései. Összeállította: Ksl [Kiss László]. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Hazai tűzgömb-észlelések egyidejű hanghatásokkal. 2. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 50-54. 1971. aug. 19. - 2011. aug. 12/13. közötti időszak. 22 megfigyelés hangjelenséget is adó meteorokról, nagyrészt amatőrcsillagászok megfigyelései által. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél: A bolygókirály. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. p. 54. Könyvismertetés. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: 70 éve történt a Szihote-Aliny meteorhullás. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. p. 55. 1947. febr. 12-én. [SRG.]

Egy Hölgy: A titokzatos hölgy esete, avagy Uránia kártyapaklija. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 56-59., első belső és hátsó belső borító. Uránia tükre. Csillagképeket ábrázoló kártyacsomag, amely 1824-ben jelent meg Angliában. A cikk azt írja (pp. 57-58.), hogy Lugossy József: Az újabb csillagképek című írása (Tudománytár 1840. XV. p. 350.) szerint a Custos Messium csillagképet Lalande 1774-ben azért alkotta, hogy "... az elkövetkező csillagászok számára álljon emlékül Messier-nek a bátorsága és elhivatottsága, mellyel 1757 óta vigyázza az eget és fedezi fel fáradhatalanul a kométákat." [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillag-észlelések a Gaia árnyékában. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 60-62. [SRG.]

Észlelési élményeim 2017. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. p. 63. Az MCSE pályázata 14-19 éves fiatalok számára. [SRG.]

Hortobágyi Messier-maraton. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. p. 63. 2017. márc. 31. - ápr. 2. előzetesen. [SRG.]

Jelenségnaptár 2017. április. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 64-65. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Aldebaran-fedés április 28-án.; Bagó Balázs: A hónap változója: 3C 373. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 47. 2017. márc. 3.(492.) sz. pp. 66-67. Bemutató és közösségi csillagvizsgálók. Polaris Csillagvizsgáló. [SRG.]

Címlapunkon: Rozetta-köd. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. címoldal. Szűcs Mátyás felvétele 2017. márc. 1-jén. [SRG.]

MIZSER Attila: Tavasz. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 3. [SRG.]

MIZSER Attila: Feketén, fehéren. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 4-11. Fortepan. További régi csillagászati fényképek. [SRG.]

KOVÁCS József: Veszélyes galaxis-összeolvadás. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Élet egy rendszer bolygóin? = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 12-13. A TRAPPIST-1 rendszerben. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Napunk hétezer évvel ezelőtt. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kriovulkanizmus a Ceresen. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Óvjuk meg a Marsot! = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Űrturisták a Hold körül? = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 15. A SpaceX tervei 2018-ra. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Pattogatott kukorica és apró meteoritok. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Tudományos kutatások és az amatőrcsillagászat. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 16-17. Távoli világok és a kilencedik bolygó. Az augusztus 21-i teljes napfogyatkozás. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hetvenedik születésnap. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 17. Az ALPO lapja a "The Strolling Astronomer" 70 éves. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS Gábor: Egy lencsegalaxis szerkezete és kialakulása. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 17-19. Az ESO 243-49 galaxis. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: Egy Cassegrain-távcső újjászületése. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 20-23., 1. színes tábla. A Sajó Péter által Szolnokra készített 20 cm-es Cassegrain-távcső felújítása. [SRG.]

SÁNTA Gábor: "Az okulár a távcsöved fele." = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 24-29. Okulár tesztek. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: A SkyWatcher új EQ6-R GoTo-mechanikája. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 30-33. [SRG.]

FRANCSICS László: Az Írisz-köd. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 34., 2-3. színes tábla. Éder Iván felvétele 2009-ből. A hónap asztrofotója. [SRG.]

ARANY János: Hunyadi csillaga. [Vers.] = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 35. 1855-ben írta. [SRG.]

ARANY János: Meddő órán. [Vers.] = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 35. 1877. aug. 9-én írta. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Az állatövi fény és ellenfény hava. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 36-38. Szabadszemes jelenségek rovata, 2017. febr. [SRG.]

Meteor 2017 Távcsöves találkozó. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 39., első belső borító. Tarján, 2017. aug. 17-20-ig lesz. [SRG.]

MCSE Ifjúsági tábor Pénzesgyőrben. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 39. 2017. júl. 6-12-ig lesz. [SRG.]

Nyári táborok 2017. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 39. Előzetes. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Februári félárnyékos holdfogyatkozás. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 40-41. 2017. febr. 10/11-i hazai megfigyelések. [SRG.]

MIZSER Attila: A Cepheus változói. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 42-47. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: A lübecki csillagászati óra. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 48-50. Az eredti óra 1405-ben készült. 1942-ben bombatámadás elpusztította. 1960-1967-ig újra elkészítették. [SRG.]

Észlelési élményeim 2017. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 51. Pályázat kiírása. [SRG.]

A csillagászat napja 2017. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 51. 2017. ápr. 29-én lesz. [SRG.]

MCSE-közgyűlés április 29-én. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 51. Előzetes felhívás. [SRG.]

KÓSA János: Holdak, völgyek, borok, csillagok. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 52-53. Járdacsillagászat. Távcsöves bemutatás Mádon 2016 júniusában. [SRG.]

FEJES Zsolt: Csillagászat Vértesbogláron. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 54-55. Távcsöves bemutatás, előadások, csillagászati szakkör, részvétel csillagászati vetélkedőn. [SRG.]

NAGY Felicián: Csillagászati napok. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 56-57. Csornai Csillagászati Klub, Csorna, 2016. okt. 10-11. [SRG.]

GURUBI Gina: Marci Piszkésen. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 58-60. Arcok a Polarisból. Interjú Mayer Mártonnal. [SRG.]

Csillagászati Szakkör 14-19 éveseknek a Polaris Csillagvizsgálóban. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 61. Felhívás. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 62. Sragner Márta által Szentmártoni Béla emlékére szerkesztett kötet ismertetése. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél műveiből. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. p. 63. Könyvismertetések. [SRG.]

Jelenségnaptár 2017. május. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 64-65. Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Május 28-29-én: holdárnyékok a Jupiteren.; Bagó Balázs: A hónap változója: az S Virginis. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. pp. 66-67. Bemutató és közösségi csillagvizsgálók. Polaris Csillagvizsgáló. [SRG.]

Meteorral a világ körül. = Meteor 47. 2017. ápr. 4.(493.) sz. hátsó belső borító. Kocsis Antal Charles Messier sírjánál a párizsi Pére-Lachaise temetőben. [SRG.]

Címlapunkon: Tulipán-köd. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. címoldal. Éder Iván felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: TRAPPIST-1. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 3. Flammarion szelleme ma is él. [SRG.]

MIZSER Attila: Égi maraton. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 4-7. Messier-maraton 2017. márc. 31. - ápr. 2. Hortobágy, Fecskeház Erdei Iskola. A rendezvényen 60-70-en voltak. Keszthelyi Sándor és Sragner Márta 52, András Mihály 63, Szabó Árpád 71, Kripkó Tamás 74, Sánta Gábor 74, Szommer István 81, Bieber Zoltán 99, Mizser Attila 104 Messier-objektumot nézett meg egyetlen éjszaka alatt. Csukovics Tibor 70 objektumot fényképezett le. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Titokzatos röntgenkitörés. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Föld méretű távcső fekete lyuk megfigyelésére. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 8-9. A galaxisunk közepén lévő fekete lyuk környezetének figyelése rádiótávcsövek hálózatával. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Két csillag sírja az Univerzum leghidegebb helye. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 9-10. A Bumeráng-ködben. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sarki fények az Uránuszon is. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ravioli-hold. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 11. A Szaturnusz Pan nevű holdja. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Visszafelé keringő kisbolygó a Jupiter pályáján. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 11-12. A 2015 BZ509 jelű kisbolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS J[ózsef]: Megkerült holdszonda. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 12-13. A Chandrayaan-1. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Szirtfal-omlás az üstökösmagon. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 13-14. A 67/P üstökösön. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Eltűnnek az Iridium-felvillanások. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 14. 2018 közepén. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kitüntetések. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 15. Frei Zsolt és Holl András kitüntetése 2017. márc. 15-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSOKNYAI Attila: Nagyvárosi csillagfények. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 16-17. Digitális asztrofotózás Halfa szűrővel. [SRG.]

GULYÁS Krisztián: Mélyég-objektumoktól a Naprendszerig. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 20-26. Hold- és bolygófotózása. A 180/2700 mm-es Makszutov-Cassegrain távcsöves élményei. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 27. Sragner Márta által Szentmártoni Béla emlékére szerkesztett kötet ismertetése. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Goclenius-kráter. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 28-32. Holdon. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Minden napra egy haló. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 33., 35-36. Szabadszemes jelenségek 2017. márc. [SRG.]

FRANCSICS László: A Coma-galaxishalmaz. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 34., 2-3. színes tábla. Bagi László felvétele. A hónap asztrofotója. [SRG.]

HANNÁK Judit: Inaktív és aktív Napok. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 37-39. Nap rovat 2017. febr-márc. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Ínséges évszakok. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 40-45. Üstökösök rovata 2016. jún-nov. [SRG.]

ÉDER Iván: Égi tulipán. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 46., címoldal. Tulipán-köd. A Meteor címlapján közölt fényképről, amelyet 2015 nyarán készített Ágasváron. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Holló szárnyai alatt. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 47-49. Kettőscsillagok. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Őszi-téli mélyegeink. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 50-55. Mély-ég rovat 2016. okt. - 2017. febr. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Alsómocsolád csillagászati nevezetességei. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 56-59., hátsó belső borító. A Pécsi Csillagászati szakkör kirándulása Alsómocsoládra 2016. okt. 24-én. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Ill Márton emlékére. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 60-61. Emléktáblák Vaskúton (a Táncsics utca 28. számú szülőháza falán) és Baján (a Bajai Obszervatórium Tóth Kálmán utca 19. számú főépületének utcai homlokzatán), 2016. szept. 4-i avatással. [SRG.]

MIZSER Attila: Elhunyt Tóth Vilmos. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 61. 1989 augusztusa óta volt az MCSE tagja és a távcsöves találkozók rendszeres résztvevője. Életének 79. évében hunyt el 2017. febr. 15-én. Nekrológ. [SRG.]

MIZSER Attila: Tótik József (1951-2016). = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 61. Régóta foglalkozott csillagászattal, az 1977-es rókafarmi táborban már ott volt, sokan a távcsöves találkozók állandó résztvevőjeként ismerték. 2016 július elején hunyt el. Nekrológ. [SRG.]

Meteor 2017 Távcsöves Találkozó Tarján, 2017. augusztus 17-20. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 62., 1. színes tábla. Előzetes. [SRG.]

MCSE ifjúsági tábor Pénzesgyőrben. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 62. 2017. júl. 16-22-ig lesz. [SRG.]

Nyári táborok. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 62. Előzetes. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél műveiből. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. p. 63. Könyvismertetések. [SRG.]

Jelenségnaptár 2017. június. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 64-65. Holdfázisok.; Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Június 3.: gamma Virginis-fedés.; Bagó Balázs: A hónap változója: a V884 Herculis. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 47. 2017. máj. 5.(494.) sz. pp. 66-67. Bemutató és közösségi csillagvizsgálók. Polaris Csillagvizsgáló. [SRG.]

Címlapunkon: Kóspál Ágnes. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. címoldal. [SRG.]

MIZSER Attila: Kisbolygók napja. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. p. 3. Június 30-dika, a Tunguz-meteor dátuma. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Fiatal csillagok. Kóspál Ágnes. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 4-9., címoldal. Interjú. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hatalmas hullám áramlik át a Perseus-galaxishalmazon. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. p. 10. Kozmikus méretű Kelvin-Helmholtz-hullámok. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Összefogással a Rák-köd megértéséért. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Születő naprendszer a szomszédban. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 12-13. A 10,5 fényévre lévő epszilon Eridani csillagnál. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Cassini káprázatos végnapjai. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 13-14., hátsó belső borító. Tervek szerint 2017. szeptember 15-én zuhan a Szaturnusz lékkörébe. Addig 22 "nagy finálé" lesz. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Vatikáni ünnepség a Nagy Bummra emlékezve. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Különleges elismerés az általános relativitáselmélet igazolásáért. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. p. 15. A 2017. aug. 21-i teljes napfogyatkozás megfigyeléséért. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Fényszennyezésügyi siker. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 15-16. Kanári-szigetek, La Palma. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Gyorsítsunk szuperszámítógépet! = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. p. 17. A NASA programjának csillagászati vonatkozásai. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ Árpád: Gyors rádiókitörések és az okostelefonok. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

JUHÁSZ László: Makszutov és távcsövei. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 18-24. Részletes életrajz Dimitrij Dimitrijevics Makszutov (1896-1964) tevékenységéről. [SRG.]

Kiadványainkból. Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. p. 25. Szentmártoni Béla emlékkötet ismertetése. Szerkesztette: Sragner Márta. [SRG.]

Nyári táborok. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. p. 26., 68., 4. színes tábla. Meteor 2017 Távcsöves Találkozó. (Tarján, aug. 17-20.; MCSE Ifjúsági tábor Pénzesgyőrben júl. 16-22.; Táborok még: Gyöngyösön, Bátorligeten, Jászszentlászlón, Ispánkon, Homoródfürdőn. Előzetes tájékoztatók. [SRG.]

Kiadványainkból. Ponori Thewrewk Aurél műveiből. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. p. 27. Könyvismertetések röviden. [SRG.]

HANYECZ Ottó - ORDASI András: Áprilisi hófogság. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 28-31., 2-3. színes tábla. Áramszünet Piszkéstetőn, 2017. ápr. 18-21. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Őrült április. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 32-33. Szabadszemes jelenségek 2017. ápr. [SRG.]

FRANCSICS László: Galyai éj. A hónap asztrofotója. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. p. 34., 1. színes tábla. Soponyai György fényképe a galyatetői kilátóról. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Meteoritosok II. országos találkozója. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 35-37. Polaris Csillagvizsgáló 2017. ápr. 1. [SRG.]

KOVÁCS József: Gothard Jenő munkássága. Az asztrofotográfia hőskora. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 38-43. Gothard Jenő születésének 160. évfordulója alkalmából. [SRG.]

KOVÁCS István: A hűvös tavasz változói. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 44-47. Változócsillag rovat 2017. febr-ápr. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Csillaghalmazok és aszterizmusok a Herkulesben. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 48-52. Főleg a Dolidze-Dzimselejsvili objektumok. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Tavaszi versengés. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 54-57. Székesfehérvár 2017. márc. 23. A 2016/2017-es tanév országos csillagászati versenyének döntője. [SRG.]

MATISZ Attila: Az éjszaka napórája. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 58-61. Nokturlábiumok. Csillagászattörténet. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Új kötet Izsák Imréről. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. p. 62. Könyvismertetés. Csizmadia Ákos: Izsák Imre című könyvét a Vega Csillagászati Egyesület adta ki 2017-ben. [SRG.]

50 éves Fehérvár távcsöve. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. p. 63. 2017. szept. 16-án lesz a jubileumi találkozó Székesfehérváron. [SRG.]

Marx György-emléktábla. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. p. 63. Budapesten a Lágymányosi utca 20. szám alatti lakóházán, 2017. máj. 25-én avatták fel. [SRG.]

Jelenségnaptár 2017. július. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 64-65. Holdfázisok.; Kaposvári Zoltán: A bolygók láthatósága.; Észleljük az M8-at!; Bagó Balázs: A hónap változója: a V426 Ophiuchi. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 47. 2017. jún. 6.(495.) sz. pp. 66-67. Bemutató és közösségi csillagvizsgálók. Polaris Csillagvizsgáló. [SRG.]

Címlapunkon: Sombrero-galaxis. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. címoldal. Francsics László felvétele. A Meteor futósorszáma itt korrigálásra került. [SRG.]

MIZSER Attila: Végig az M0-son. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 3. A Tejútrendszerrről és a Tejútról. [SRG.]

MIZSER Attila: Mátis András. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 4-12. Asztroportré. Interjú. [SRG.]

FRANCSICS László: Budapest negyedik kupolája. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 13-15., 3-4. színes tábla, hátsó belső borító. Planetárium kupolája. Adalékok a budapesti planetárium történetéhez, terveihez. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Újabb gravitációs hullámok. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

STERNECZKY Zsófia: Törpék háborúja. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 16-17. A fehér törpékről, a kettőscsillagok fehér törpéiről. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Csillagnál forróbb bolygó. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 17-18. Az exobolygók után kutató KELT program. A KELT-9 forró bolygójáról. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Jupiter két új holdja. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Beatles és a NASA új szondája. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 19-20. Lucy. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kozmikus telitalálat esélye. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 20. A Ceresen. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Új név a NASA új napszondájának. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 21. Parker Solar Probe. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Ember alkotta határ az űrben. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Pólusraállás fényes nappal. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 22-23. Okostelefon segítségével. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A világ legkönnyebb műholdja. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szupernóva a Földön. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 23-25., 2. színes tábla. Az ESA Supernova nevű látogatóközpontja Németországban, Garchingban. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újra startol a NASA Saturn V hordozórakétája. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 25. A dán Lego cég modellje gyermekeknek. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Mars terraformálása. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 26. Csillagászati hírek. [SRG.]

Ismét űrkiállítás Budapesten. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 26. 2017. júl. 1-én nyílt a Millenárison. Csillagászati hírek. [SRG.]

Fiatal magyar kutatóé az egyik legrangosabb nemzetközi űrkutatási díj. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 26-27. Bacsárdi László kapta. Csillagászati hírek. [SRG.]

FRANCSICS László: Az M104, a Sombrero-galaxis. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 28-29., címoldal. [SRG.]

KELLEI István: Szegény madár! = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 30-31. A KOMZ ZRT 457 típusú 70 mm-es távcső tesztelése. A távcsövek világa. [SRG.]

KERESZTES Pál: Kitelepülés. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 32-35. 2500/1200-as reflektor. [SRG.]

Megérkezett az új naptávcső. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 36. Az MCSE-tagok által összeadott pénzből vették a Polaris Csillagvizsgálóba. [SRG.]

50 éves Fehérvár távcsöve. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 37. Előzetes. [SRG.]

Távcsővásárlási kedvezmény MCSE-tagok számára. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 37. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Flammarion-kráter. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 38-42. [SRG.]

MIZSER Attila: Látogatóban Flammarionnál. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 43. Márai Sándor és társa 1924. aug. 27-én látogatta meg Flammariont. [SRG.]

SZÁNTHAI István: Flammarion Camillenál. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 44-45. Forrás: Vasárnapi Ujság 1895. 25. sz. június 23. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Viktoriánus tudomány és H. G. Wells regényei. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

HANNÁK Judit: Foltok fókuszban. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 50-53. Nap rovat 2017. ápr-máj. [SRG.]

HANNÁK Judit: Bánfalvy Zoltán. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 54-57. Interjú. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Szerény május. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 58-59. Szabadszemes jelenségek 2017. máj. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Gázos üstökösök tele. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 60-67. Üstökös rovat 2016-2017 telén. [SRG.]

BAHYL Vladimir: Mit adott nekem a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusáková-üstökös. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 68-69. Az írást Kürti Imre fordította. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Bolygóészlelő távcsöve. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 70-77. [SRG.]

KISS Áron Keve: A felbontás határán. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 78-81. [SRG.]

KISS László: Velünk élő csillagászattörténet. Guman István. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 82-83. 2017. máj. 22-én Guman István meglátogatta a sávhegyi intézetet. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Az Antares és társai. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 84-87. Kettőscsillagok a Skorpióban. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az NGC-n túl. Extrém kozmosz. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 88-93. Mélyég-objektumok rekodjai. [SRG.]

Csillagoségbolt-park a Bükkben is! = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 94-95. [SRG.]

SZŐKE Balázs: A Kielder Obszervatórium. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 96-101. Csillagoségbolt-park Angliában. [SRG.]

SZOBOSZLAI Endre: Ünnepeltek a csillagászat kedvelői Debrecenben. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 102-104. 2017 március végén 45 éves lett a Magnitúdó Csillagászati Egyesület. [SRG.]

Nagyapáink távcsövei. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 105. [SRG.]

Meteor 2017 Távcsöves Találkozó. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 106., első belső borító. Előzetes. [SRG.]

MCSE ifjúsági tábor Pénzesgyőrben. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 106. 2017. júl. 16-22. lesz. [SRG.]

Nyári táborok. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 106. Előzetes. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél műveiből. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 107. [SRG.]

MIZSER Attila: Konkoly elfeledett obszervatóriuma. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 108-119. Környe határában, Nagytagyoson. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Sűrű villamcsapások Nagytagyoson. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 110. Forrás: Az Időjárás 1906. aug. [SRG.]

Jelenségnaptár 2017. augusztus - szeptember. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 120-123. Holdfázisok.; Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Kiss Áron Keve: Oppozícióban a Neptunusz.; Kaposvári Zoltán: Részleges holdfogyatkozás augusztus 7-én.; Kaposvári Zoltán: Teljes napfogyatkozás augusztus 21-én.; Mpt [Molnár Péter]: Nyári meteorrajok.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a Vend10 a Lyrában. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. pp. 124-126. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. p. 127. Szentmártoni Béla emlékére. Összeállította: Sragner Márta. [SRG.]

FRANCSICS László: A Tű-galaxis. = Meteor 47. 2017. júl-aug. 7-8.(493-494.) sz. 1. színes táblaA hónap asztrofotója. [SRG.]

Címlapunkon: Kicsi lány, nagy távcső. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. címoldal. Miriam Joy Patton az idei Stellafane-találkozón (Springfield, Vermont, USA). [SRG.]

MIZSER Attila: M5. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 3. A televíziós M5 csatorna. [SRG.]

MIZSER Attila: Két tábor. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 4-6. Rókafarm 1977-ben és Pénzesgyőr 2017-ben. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: Pénzesgyőr 2017. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 7-12.4. színes tábla. 2017. júl. 16-22. Tábori beszámoló. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gyors rádiókitörések és a sötét anyag. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 14. Elképzelés a 2,5 milliárd fényévre lévő FRB 121102 jelű galaxissal kapcsolatban. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mi is idegenek vagyunk. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Jövőbeli gravitációshullám-források. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 15. Az IC 10 galaxis röntgenforrásai. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az első exohold-felfedezés? = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 16. A Kepler 1625-nél, talán. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Egy közeli szupernóva-robbanás veszélyei. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Még érdekesebb a New Horizons célpontja. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 17. 2014 MU69, amely elnyúlt és talán kettős égitest. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Idegen élet építőkövei. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 17-18. A Titánon. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Amatőr kisbolygóhold-felfedezés. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 18-19. A (113) Amalthea kisbolygó mellett. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Friss adatok a Nap tengelyforgásáról. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Lassulóban a középkorú Nap? = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Száguldó felhők a Mars egén. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Vihar a Jupiteren. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

FREY Sándor: A Majak kudarca. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 22. Nem nyílt ki fényvisszaverő fólia. Csillagászati hírek. [SRG.]

Szabados László kitüntetése. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 22. 2017. aug. 20-án. A Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozata kitüntetést kapta a minisztertől. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Napfogyatkozás az USA-ban. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 23. 2017. aug. 21-én. Lukács Dávid, Balogh Gábor, Papp András és Szabó Róbert rövid beszámolóival. [SRG.]

KURUCZ János: Idegen vizek felé: 202/600-as Newton-távcső. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 24-27. A távcsövek világa. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mi történt nyáron? = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 28-31. Szabadszemes jelenségek 2017. máj-jún. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kisbolygók Világnapja. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 32-33. Minden év június 30-án van, az 1908-as tunguz esemény évfordulóján. [SRG.]

FRANCSICS László: CCD-s kalandozás a Cygnusban. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 34., 2-3. színes tábla. NGC 6888, Balázs Rolland fotója. A hónap asztrofotója. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Kisbolygóészlelések 2015-2016-ban. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 35-40. A NASA tervei. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Utazási prospektus. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Porrima-fedés június 3-án. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 42-43. [SRG.]

KOVÁCS István: Változócsillagok a nyári forróságban. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 44-47. Változócsillag rovat 2017. máj-júl. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Tavasz végi tűzijáték. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 48-54., 1. színes tábla. Mélyég-objektumok rovat 2017. márc-máj. [SRG.]

Nagyapáink távcsövei. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 55. [SRG.]

MOLNÁR János: Új napóra Siófokon. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 56., első belső borító. A Balatoni Regionális Kutatóintézet és Könyvtár falán. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél műveiből. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 57. Könyvismertetések. [SRG.]

ORHA Zoltán: Negyed százada nincs velünk a Föld és Ég. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 58-60. [SRG.]

50 éves Fehérvár távcsöve. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 61. 2017. szept. 16-án lesz. [SRG.]

Távcsővásárlási kedvezmény MCSE-tagok számára. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. p. 61. [SRG.]

Jelenségnaptár 2017. október. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 62-64. Holdfázisok.; Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Kiss Áron Keve: Szembenállásban az Uránusz.; Szabó Sándor: Triton-okkultáció október 5-én.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a Vend12 a Lyrában. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 47. 2017. szept. 9.(495.) sz. pp. 65., 67-68. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 47. 2017. szept. 9.( 495.) sz. p. 66. Szentmártoni Béla emlékére. Összeállította: Sragner Márta. [SRG.]

Címlapunkon: Búcsú a Szaturnusztól. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. címoldal. A Cassini bolygószonda 2017. szept. 15-én befejezte küldetését. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Totalitás. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. p. 3. A teljes napfogyatkozásokról. [SRG.]

SZABADOS László: Köszönjük, Cassini! = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 4-7. A Cassini program története és eredményei. [SRG.]

GULYÁS Krisztián: Tarjáni csillagok. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 8-13., 2-3. színes tábla. Beszámoló az MTT 2017-ről. [SRG.]

MIZSER Attila: Egy kis éji zene a Svábhegyen. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 14-15., hátsó belső borító. William Herschel a csillagász és zeneszerző. A Svábhegyen, a csillagvizsgáló kertjében tartottak koncertet 2017. aug. 25-én. [SRG.]

DEREKAS Alíz: Közelebb a szuperfényes szupernóvák megértéséhez. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. p. 16. A SN 2017egm jelű szupernóva vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb 15 rejtélyes rádiókitörés. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

TEICHNER Szilárd: A valaha készült legrészletesebb kép egy csillagról. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 17-18. Az Antaresről. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Előfordulhat víz a TRAPPIST-1 néhány bolygóján. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hivatalos nevek a Pluto törpebolygón. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az elmúlt 12 év legerősebb napkitörése. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. p. 20. 2017. szept. 6-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Két holdja is van a Florence kisbolygónak. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Napfogyatkozás a "Holdról." = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. p. 21. 2017. aug. 21-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Napfogyatkozás-balesetek. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

JUHÁSZ László: Veszélyben a Pulkovói Obszervatórium. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. p. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Newton távcsövének pontos másolata. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

HANNÁK Judit: Nyári Napok és találkozások. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 24-27., 35. Naprovat 2017. jún-aug. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Monika: Füstbe ment augusztus. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 28-31. Szabadszemes jelenségek rovata 2017. aug. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Részleges holdfogyatkozás augusztus 7-én. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 32-33., első belső borító. Hazai észlelések. [SRG.]

FRANCSICS László: Sötét ködösség a Cepheusban. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. p. 67., 1. színes tábla. Schmall Rafael felvétele. [SRG.]

PRESITS Péter: Amerikai teljes napfogyatkozás. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 36-43., 4. színes tábla. 2017. aug. 21. A 7 fős csoport 21 napos expedíciója Amerikában. [SRG.]

KISS László: Extragalaktikus változócsillagok. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 44-51. [SRG.]

ÁLDOTT Gábor: Messier-objektumok Budapest egén. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 52-55. Messierek fotózása egy 150/750 mm-es TAL Newton-reflektorral. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettősök az Andromedában. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 56-58. Ajánlott kettőscsillagok az Andromeda csillagképben. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az első ötven év. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 59-61. A szerző 1967. aug. 30-án hajnalban látta meg először a Hold krátereit egy maga barkácsolta egyszerű Kepler-távcsővel. [SRG.]

Jelenségnaptár 2017. november. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 62-63. Holdfázisok.; Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Szabó Sándor: Súroló Aldebaran-fedés november 6-án.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a V537 Pegasi. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. pp. 64-65. [SRG.]

Nagyapáink távcsövei. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. p. 66. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. p. 67. Szentmártoni Béla emlékére. Összeállította: Sragner Márta. [SRG.]

MCSE 2018. = Meteor 47. 2017. okt. 10.(496.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: M15 gömbhalmaz. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. címoldal. Feltóti Péter felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Lajka. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. p. 3. Az égi állatokról. Az első űrhajósról, Lajka kutyáról. [SRG.]

MIZSER Attila: 50 éves lett Fehérvár távcsöve. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 4-8., első belső borító. 2017. szept. 16-én tartották az ünnepséget Székesfehérváron. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mesterséges égitestek észlelése. = Meteor 47. 2017. nov. 11.( 497.) sz. p. 9. Az észlelésfeltöltőbe beküldhetők felvételek különleges mesterséges égitestekről, főként a Nemzetközi Űrállomással kapcsolatban. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Megvan az Univerzum hiányzó anyagának fele. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. p. 10. A barionos anyag fele. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR László: Gyűrűs törpebolygó a Neptunuszon túl. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 10-11. A Haumea törpebolyó 2017. jan. 21-én elfedett egy csillagot. Az égitestet 11 távcsővel 6 országból figyelték és a méretére 2320 x 1705 x 1025 km adódott. A piszkés-tetői 1 m-es távcsővel magyar kutatók a fényesség változás alapján gyűrűt fedeztek fel a törpebolygó körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az élet lehetséges bölcsői a Marson. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. p. 12. 3,7 milliárd évvel ezelőtt. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ernyőt a Földnek! = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 12-13. Az űreszközök napkitörések elleni védelmére. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Fizikai Nobel-díj a gravitációs hullámok detektálásáért. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 13-14. A 2017-es fizikai Nobel-díjat Rainer Weis, Barry Barish és Kip Thorne kapta. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Késik a James Webb-űrtávcső indítása. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. p. 14. 2019 tavaszára tolták el az indítást. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Erősíti űrprogramjait az Egyesült Államok. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Megsérült az arecibói rádiótávcső is. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 15-16. 2017. szept. 20-án, a Maria hurrikán hatására. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Mégis megépülhet a Harmincméteres Távcső. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 16-17. A Mauna Kea csúcsán. Csillagászati hírek. [SRG.]

Új projekt a fényszennyezés vizsgálatára. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. Az ELTE Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Centrumának kutatásai, Kolláth Zoltán vezetésével. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Pályakép cefeidakeretben. Asztroportré. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 18-25. Interjú Szabados Lászlóval a Magyar Tudományos Akadémia doktorával, életrajzának és tevékenységeinek bemutatásával. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: Egy kézirat szomorú története. Flammarion 175. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. p. 26-27. Feleki József foktői lelkészről, aki lefordította Flammarion több könyvét. [SRG.]

MÁDAI Attila: Tízéves a TDM. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 28-31. Telescope Drive Master. A távcsövek világa. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Ugrás a nyárból az őszbe. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 32-33., 1. színes tábla. Szabadszemes jelenségek. 2017. szept. [SRG.]

FRANCSICS László: A kék Tycho-kráter. A hónap asztrofotója. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. p. 34., 2-3. színes tábla. [SRG.]

BENEI Balázs: Asztrofotózás mobiltelefonnal. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 35-38. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Az Alpesi-völgy. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 39-43. Hazai holdészlelésekkel. [SRG.]

PRESITS Péter: Elektrofonikus meteorhang-észlelések. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 44-45. További hazai meteorhangok észlelések. Kocsis Antal, Landy-Gyebnár Mónika, Lovró Ferenc, Mizser Attila beszámolói. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: 100 év, 100 hüvelyk. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 46-51. A Mount Wilson Obszervatórium 254 cm-es tükrös távcsöve 100 éves. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Tavaszi égi kalandok. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 52-58., 4. színes tábla. Mélyég objektumok rovata 2017. márc-máj. [SRG.]

MIZSER Attila: Égi kísérőink. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 59-61. Az űreszközök égi látványainak története. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Életem első JD-váltása. = Meteor 47. 2017. nov. 11. (497.) sz. p. 62. 2017. szept. 2-án. [SRG.]

Jelenségnaptár 2017. december. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 63-65. Holdfázisok.; Kaposvár Zoltán: Bolygók.; Szabó Sándor: Regulus-fedés december 8-án.; Szabó Sándor: Aldebaran-fedés december 31-én.; Bagó Balázs: A hónap változója: a CT Lacertae.; Sánta Gábor: A (20) Massalia az M1 közelében. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. pp. 66-67. [SRG.]

MCSE 2018. = Meteor 47. 2017. nov. 11.(497.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: Abell S1063 galaxishalmaz. = Meteor 47. 2017. dec. 11.(497.) sz. címoldal. A Hubble-űrtávcső felvétele. [SRG.]

KISS László: GW170817: új csillagászat született! = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 3. A gravitációs hullámok első észlelése megtörtént 2017. aug. 17-én. [SRG.]

BÉCSY Bence - DÁLYA Gergely - RAFFAI Péter: Összeütköző neutroncsillagok. A többcsatornás csillagászat forradalma. GW170817. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tántorgó galaxisok. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

STERNECZKY Zsófia: A legapróbb csillag. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 9. Az EBLM J0555-57 jelű rendszer csillaga: 0,08 naptömegű. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Naprendszeren kívüli kisbolygó. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 9-10. Az 1/2017 U1 (’Oumuamua) objektum, amelyet 2017. okt.19-én fedeztek fel. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az első eredmények az októberi Triton-okkultáció kapcsán. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 10-11. Az 2017. okt. 6-i fedéskor. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Üstökösmegfigyelés a Marsról. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 11-12. C/2013 A1 (Siding Spring) nevű üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Amatőr lehetőségek a napkutatásban. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Holdi légkör? = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Holdi becsapódások kutatása. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Érdi Bálint is átvehette az Eötvös József-koszorút. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Szalai Tamás Junior Prima díjas. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Magyar siker az Astrofilm fesztiválon. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 15. Ifj. Kollányi Ágoston és Pásztor Balázs filmje nyert, amelynek címe: "Új ablak a Világegyetemre". Csillagászati hírek. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: A Mt. Wilson óriása. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 16-21., első belső borító, 4. színes tábla. A 2,5 méteres tükrös távcső története. 1917-től 1948-ig ez volt a világ legnagyobb átmérőjű távcsöve. [SRG.]

VASNÉ TANA Judit: Félévszázados az egri Csillagászati Múzeum. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 22-26., hátsó belső borító. 1966. ápr. 16-án avatták fel a csillagászati múzeumot. A jubileumi emlékülést 2017. ápr. 12-én tartották. [SRG.]

MIHOLCSA Gyula: A Kolozsvári Csillagvizsgáló új napórái. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 26-29. Három fali napórával gazdagodott a csillagvizsgáló épülete 2017 nyarán. Tervezőjük és kivitelezőjük Miholcsa Gyula volt. [SRG.]

BARTHA Lajos: Thaly Koppányra emlékezve. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 30-31. 1942-ben született. 1957 őszétől járt a budapesti Urániába. 2017. júl. 26-án hunyt el. Nekrológ. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Őszi halók és októberi légkörfény. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 32-33., 35., 4. színes tábla. Szabadszemes jelenségek, 2017. okt. [SRG.]

FRANCSICS László: A Nap felszíne H-alfában. A hónap asztrofotója. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 34., 1. színes tábla. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földközelben a 41P/Tuttle-Giacobini-Kresák-üstökös. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 36-43. Üstökös rovat 2017. márc-máj. [SRG.]

MIZSER Attila: Így kezdődött. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 44-45. Változócsillagok. Az 1946. nov. 11-én megalakult Magyar Csillagászati Egyesület Változócsillag Szakosztályáról, amelyben Rákosi Miklós nagy szervezőmunkát végzett. [SRG.]

KOVÁCS István: Az őszi égbolt változói. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 46-49. Változócsillagok rovat. 2017. szept-okt. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Nyári észleléseink. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 50-55. Mélyég objektumok rovata 2017. júl-aug. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2018. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 55. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillagok az Orion-ködben. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 56-58. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Adventi esték. [Versek]. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 59. Karácsonyi alkony, Este van, Csendes éj, Téli este, Karácsonyi hazatérés. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Hírek a Polarisból. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 60-61. Távcsőtároló készítése a terasz délnyugati sarkára. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: A térkép. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 62. A Pluto felszínének elnevezéseiről. Olvasóink írják. [SRG.]

Jelenségnaptár 2018. január. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 63-65. Holdfázisok.; Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Sánta Gábor: Együttállások.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a TX Persei. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Helyreigazítás. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 65. A 2017-es Meteor csillagászati évkönyvvel kapcsolatban. [SRG.]

Kopernikusz Szakköri Találkozó. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 65. 2017. dec. 30-án lesz Szolnokon. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. pp. 66-67. [SRG.]

MCSE 2018. = Meteor 47. 2017. dec. 12.(498.) sz. p. 68. [SRG.]

IZING Klára: Fogyatkozások hónapja. = Nők Lapja 68. 2017. febr. 8. 6. sz. p. 37. Holdfogyatkozás 2017. febr.10/11-én. Napfogyatkozás 2017. febr. 26-án. [KSZ.]

JÓNAP Rita: Elon Musk, az élő vasember. = Nők Lapja 68. 2017. ápr. 26. 17. sz. pp. 76-78. [KSZ.]

LAZAROVITs Szilvia: Bemutatjuk. Kóspál Ágnes. A csillagok bűvöletében. = Nők Lapja 68. 2017. máj. 10. 19. sz. p. 38. 1981-ben született Zentán. 2009-ben PHD-zett. 2014-től az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársa. [KSZ.]

JÓNAP Rita: Ember a Marson? = Nők Lapja 68. 2017. máj. 10. 19. sz. p. 48. Az első robotmissió a módosított tervek szerint 2022-ben indul, az emberek pedig 2031-ben. Első körben négy önkéntest terveznek küldeni a vörös bolygóra, majd 26 havonta újabb négyet. [KSZ.]

VAEBAI-B. CSÁK Amarilla: 40 éve lőtték fel a Voyagert. = Nők Lapja 68. 2017. dec. 6. 49. sz. p. 32. 1977. szept. 5-én. [KSZ.]

Még mindig mozog a Föld. = Savaria Fórum 27. 2017. jún. 3. 22. sz. p. 4. Ismét bemutatták a szombathelyi székesegyházban a Foucault-inga kísérletet. Puskás Tivadar polgármester indította el az ingát sok száz diák jelenlétében. A demonstrációt Tours város küldöttsége is megtekintette. A kísérlettel Gotthard Jenő előtt is tisztelegtek, aki 1880-ban indította el az ingát Kunc Adolffal együtt. [KSZ.]

LENTE Gábor: Így jutunk el a csillagokig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. jan. 1. sz. pp. 2-6., címlapkép. A Naphoz legközelebbi csillagokig való utazás lehetőségei. A fotonmeghajtással (nagy energiájú lézernyalábokkal) való gyorsítással közlekedő űrszonda küldése. Nagyon kicsi tömegű (1 gramm körüli) űrszondák. A Naphoz legközelebb lévő csillagok táblázata: 11,82 fényéven belül 20 csillag van, köztük 7 kettős rendszer és 2 hármas rendszer. 6 rendszerben találtak bolygót. (p. 3.) [KSZ.]

Vizi E. Szilveszterről kisbolygót neveztek el. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. jan. 1. sz. p. 32. Vizi E. Szilveszter (a Természet Világa szerkesztőbizottság elnöke, az MTA volt elnöke, a TIT tiszteletbeli elnöke) megkapta "Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - kisbolygóval" elismerést. A díjat 2016. dec. 20-án adták át az Uránia Csillagvizsgálóban. A díjazottról elnevezett kisbolygót Kiss L. László csillagász, akadémikus, a csillagászati intézet igazgatója mutatta be. A kisbolygót Sárneczky Krisztián fedezte fel Piszkéstetőn 2008. dec. 31-én, Szilveszter éjjelén. [KSZ.]

A galaxisok spirálkarjának létrejötte. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. jan. 1. sz. p. 32. [KSZ.]

A Gaia első eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. jan. 1. sz. pp. 32-33. Az első csillagparallaxis-mérést az 1830-as években végezte Bessel. 1990-ben még csak 800 csillag parallaxisát ismertük. Azután a Hipparcos műhold 50000 csillagét mérte meg. Ezt növeli most a Gaia egymilliárdra. Ezt 20,7 magnitúdóig végzi és a pontosság néhány milliomod ívmásodperc. A már közzétett katalógus kétmillió csillag színképét is felvette, amelyek elég közel vannak hozzánk. [KSZ.]

BOTH Előd: Tűzhalál. Az űrkutatás halottai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. jan. 1. sz. pp. 38-39. 50 éve, 1967. jan. 27-én történt az űrhajózás első súlyos tragédiája, az Apollo-1 kabinjában bennéget három űrhajós. Emlékükről és további űrhajózási szerencsétlenségekről. [KSZ.]

A Rosetta nagy fináléja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. jan. 1. sz. p. 46. 2016. szept. 30-án az ESA Rosetta üstököskutató űrszondája programja befejeződött, mert a szondát nekivezették a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös magjának. Forrás: Sky and Telescope 2017. jan. [KSZ.]

BOTH Előd: Bemutatkozik a Ceres. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. febr. 2. sz. pp. 71-72., hátsó belső borító. A NASA Ceres körül keringő Dawn űrszondájának eredményei. A hátsó belső borítón "Egy különös törpebolygó: a Ceres" címmel 8 fénykép van. [KSZ.]

KOVÁCS József - UDVARDI Imre: Beszámoló a 10. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiáról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. febr. 2. sz. a Természet Világa melléklete pp. [30-32.] A vetélkedőt 2016 . dec. 9. és 19. között rendezték meg Indiában, Bhubaneswarban. Magyarországot 9 fős küldöttség képviselte. Világos Blanka és Vigh Benjámin dicséretben részesült, Gémes Antal bronzérmes lett. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: A kolozsvári csillagvizsgáló hajnalán. Jánossi Miklós emlékezete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. febr. 2. sz. p. 91. Jánossi Miklós 1700. szept. 27-én született Csíkmindszenten. Nevét Jánosi illetve Jánossy formában is közölték. Kolozsváron, Bécsben, Besztercebányán, Gyulafehérváron működött. Matematikai, csillagászati, fizikai műveket írt latin nyelven. Elévülhetetlen érdemei vannak a kolozsvári csillagvizsgáló létrejöttében 1734 és 1739 között. Gyulafehérváron hunyt el 1741. márc. 19-én, éppen 275 évvel ezelőtt. A cikkben még Jacob Gooden, Lipsicz Mihály, Hell Miksa, Dezső Loránt nevét említik a csillagászattal kapcsolatban. [KSZ.]

Szupernóva a szomszédban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. febr. 2. sz. p. 94. Éppen 30 éve, 1987. febr. 23-án fedezték fel a Nagy Magellán-felhőben kitört szupernóvát, az SN1987A-t. Az azóta történtek megfigyelési eredményekről. Forrás: Sky and Telescope 2017. febr. [KSZ.]

Mi lett velük? A soproni Széchenyi István Gimnázium díjnyertes diákjai emlékeznek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. márc. 3. sz. melléklet [pp. 42-46.] Bacsárdi László, Horváth Dóra, Nickl István, Kiss Dániel tevékenységének csillagászati és űrkutatási vonatkozásairól is. [KSZ.]

BARANYI Tünde: A napkitörések. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. márc. 3. sz. pp. 125-128. A 2014. márc. 29-én a 12017-es sorszámú foltcsoportban történt fler részletes elemzése. [KSZ.]

Elnyelte-e társát a Betelgeuse? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. márc. 3. sz. p. 131. [KSZ.]

BOTH Előd: A Plútó és holdjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. márc. 3. sz. pp. 132-134. A Plútó légkörének és felszínére vonatkozó újdonságok, valamint az öt hold ismertetése a NASA New Horizons űrszonda alapján. [KSZ.]

UJFALUDY László: Űrművészet. Fantáziaképek az Univerzumról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. ápr. 4. sz. pp. 156-160. [KSZ.]

Szőkőmásodperc. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. ápr. 4. sz. p. 179. A 2016-os év végéhez 1 másodpercet illesztettek. Ennek oka a Föld forgásának lassulása. [KSZ.]

A Cseko-tó kora. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. ápr. 4. sz. p. 179. Az Orosz Tudományos Akadémia kutatócsoportjának elemzés szerint: az 1908-as tunguz-jelenség feltételezett krátere legalább 280 esztendős, a felső részéből vett minták alapján. Így nem a robbanás okozta. Régebbi vizsgálatok más eredményeket adtak: az 1960-as évekbeli kutatások a tavat kb. 5000 évesnek becsülték. Néhány évvel ezelőtt a Bolognai Egyetem kutatói az 1908-as eseménnyel egyidejűnek találták. [KSZ.]

KERESZTY Zsolt: 31 tonnás vasmeteorit Argentínában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. ápr. 4. sz. pp. 188-189. A Campo del Cielo féle hullásból származik, amely 4-5 ezer évvel ezelőtt eshetett. A 30,8 tonnás "Gancedo" nevű meteorit a világ harmadik legnagyobb tömegű önálló meteoritja. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Kerényi Lilla: Csillagjegyek feketén-fehéren (Budapest, 2016). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. ápr. 4. sz. p. 192. Könyvismertetés. A gyermekeknek szóló könyv az állatövi csillagképeket mutatja be. [KSZ.]

Közepes fekete lyuk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. máj. 5. sz. p. 224. 2200 naptömegű fekete lyuk a 47 Tucanae gömbhalmazban. [KSZ.]

Foltszegény Nap. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. máj. 5. sz. p. 224. A jelenlegi (24.) napfoltciklus maximuma 2013-ban volt, a következő ciklus maximuma 2020-es években várható. [KSZ.]

SOLTI György: Miért tudják az elektronok a matematikát? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. máj. 5. sz. pp. 230-231. A természetben és a természettudományokban rejtőző matematika. Csillagászati vonatkozásokkal is. Kepler, Galilei és Newton is említve és arcképük illusztrálja a cikket. [KSZ.]

DOMBI Margit: A tudományok debreceni élményközpontja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. máj. 5. sz. pp. 232-233. A Debrecenben két éve megnyílt Agóra Tudományos élményközpontról. Említi a csillagvizsgálót, a Foucault-ingát és a felfújható kupolájú digitális planetáriumot. A 8-14 éveseknek Csillagászati Klub működik Fedezd fel az égboltot! címmel. [KSZ.]

Szuperföldek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. máj. 5. sz. p. 238. Forrás: Sky and Telescope, 2017. márc. [KSZ.]

Jöjjön a Planetáriumba, olvassa lapkainkat! 40 éves a Planetárium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. máj. 5. sz. hátsó külső borító. 2017. máj. 12-én 40 éves a Planetárium címmel ingyenes rendezvénysorozat lesz a TIT Budapesti Planetáriumban. [KSZ.]

KAPUI Zsuzsanna: Víz vagy szél? Üledékek eredetének vizsgálata a Marson és a Földön. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. jún. 6. sz. pp. 246-250. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Érdekes légköri jelenségek a sarkvidéken. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. jún. 6. sz. pp. 256-260. Jégblink, vízég, ködfalak, délibábok, Novaja Zemlja-jelenség, Szent Elmo tüze, sarki sztratoszférikus felhők (PSC), éjszakai világító felhők (NLC). [KSZ.]

Szerkesztőbizottsági tagunk, Bacsárdi László nemzetközi űrkutatási díja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. jún. 6. sz. diákpályázat melléklet pp. [93.] A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség díja a 35 évnél fiatalabb űrkutatási szakembernek. [KSZ.]

Kevesebb sötét anyag lehet a fiatal galaxisokban? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. jún. 6. sz. p. 272. [KSZ.]

Szerves vegyületek a Ceresen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. jún. 6. sz. p. 273. [KSZ.]

BARANYI Tünde: Napkitörések. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. jún. 6. sz. pp. 278-280. [KSZ.]

Címképünk: A Galileo Galilei Planetárium éjszakai kivilágításban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. júl. 7. sz. címlapkép. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: A planetáriumok világa - a világ planetáriumai. Ponori Thewrewk Aurél emlékére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. júl. 7. sz. pp. 295-300., címoldal, hátsó külső borító. A planetáriumok előfutárai és történelmi előzményei. Az opto-mechanikus planetáriumok hőskora. A világ mai modern planetáriumai. Házunk tája: "jelenleg két hagyományos, épített planetárium (Budapest, Kecskemét), és egy pici (Eger) jut, valamint négy digitális fix (Bakonybél, Zselic, Pécs, Alsómocsolád). Emellett jó néhány tudományos bemutatóközpont (mosonmagyóvári Futura, debreceni Agora) és három országjáró cég (Utazóplanetárium, Csillagszekér Planetárium, Partiscum Mobil Planetárium) rendelkezik mobil planetáriummal." [KSZ.]

Kevesebb sötét anyag lehet a fiatal galaxisokban? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. júl. 7. sz. p. 521. [KSZ.]

Gyors áramlás fekete lyukak körül. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. júl. 7. sz. pp. 321-322. [KSZ.]

Félrelökött óriás fekete lyuk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. júl. 7. sz. p. 322. [KSZ.]

Térképező müonok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. júl. 7. sz. pp. 322-323. A világűrből érkező nagyenergiás részecskék - a kozmikus sugarak - a légkörünkbe érkezve ütköznek a légköri részecskékkel. A létrejött müonokkal vizsgálják a gleccsereket. [KSZ.]

SZABÓ Jenő: Égből pottyant bélyegek. Egek és bélyegek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. júl. 7. sz. pp. 330-331., hátsó belső borító. Csillagászati és űrkutatási bélyegek világszerte. [KSZ.]

A világ legnagyobb rádiótávcsöve. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. júl. 7. sz. pp. 334-335. Kínában van, 500 m átmérőjű. [KSZ.]

Űridőjárás emberi hatásokkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. júl. 7. sz. p. 335. [KSZ.]

HERCZEG János: Olvasónaplómból. Honnan nézte Poszeidón Trója ostromát? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. aug. 8. sz. pp. 359-361. Csillagászati (csillagászati földrajzi) és matematikai (geometriai, gömbháromszögtani) vonatkozásokkal. Nyerges Gyula csillagászati hozzászólásával. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Érdekes légköri jelenségek a sarkvidéken. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. aug. 8. sz. pp. 362-366. Sarki fények, halojelenségek. [KSZ.]

SCHILLER Róbert: A nap múlása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. aug. 8. sz. pp. 370-371. A csillagos ég forgása és a Napnak a nappali égen járása a horizont és a zenit közelében, szubjektív szemmel. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Egri csillagok. Madarassy János jezsuita asztronómus emlékére. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. aug. 8. sz. pp. 378-379. Az egri csillagvizsgáló és csillagászainak történetéből. Eszterházy Károly, Fellner Jakab, Hell Miksa, Madarassy János, Jenes József, Skopetz József, Dutkay Ignác, Durcsák János, Tittel Pál, Albert Ferenc, Szmrecsányi Lajos, Bevilaqua-Borsody Béla, Jelitai József, Kelényi B. Ottó, Zétényi Endre nevének említésével. [KSZ.]

Légkörfénytől világos éjszakák rejtélye. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. aug. 8. sz. p. 382. Forrás: Geophysical Research Letters. [KSZ.]

LŐRINCZ Henrik: Klaus M Schittenhelm: Csillagképek - Az égbolt felfedezése (Fordította dr. Jankovics István, Cser Kiadó, Budapest). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. aug. 8. sz. pp. 383-384. Könyvismertetés. [KSZ.]

Kitüntetés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. szept. 9. sz. p. 409. Aug. 20. alkalmából a Magyar Érdemrend Tisztikereszt elismerést kapott a Természet Világa rendszeres szerzője: Szabados László csillagász, valamint Staar Gyula, a lap nyugalmazott főszerkesztője is. [KSZ.]

Rejtélyes égi rádióforrás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. szept. 9. sz. p. 410. Ultrarövid idejű (néhány ezredmásodpercig tartó) rádiókitöréseket mintegy két tucatot észleltek eddig. Most egy ismétlődőt is megfigyeltek. Egy 3,2 milliárd fényévre lévő törpegalaxisban van ez a rejtélyes objektum. Jelzése: FRN121102. [KSZ.]

A csillagok és a nem csillagok közti határ. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. szept. 9. sz. p. 410. 38 közeli barna törpe vizsgálata szerint, a gáztömb tömegének legalább 70-szer kell a Jupiter tömegénél lenni, hogy a magreakció beindulhasson és csillaggá váljon. Ha énnél kisebb, akkor barna törpe lesz. [KSZ.]

RADNAI Gyula: Párhuzamos életek. Különleges születési évfordulók 2017-ben. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. szept. 9. sz. pp. 417-419. Mária Terézia 1717-ben született, ugyanezen évben látta meg a napvilágot Jean le Rond d’Alembert francia tudós is. Ugyancsak 1717-ben született Weiss Ferenc, Mária Terézia korának csillagásza is. A cikk végén Hell Miksáról is írnak, aki ugyan 1720-ban született, de szintén Mária Terézia korának ismert csillagásza volt és Weiss Ferenccel is kapcsolatban volt. [KSZ.]

A leszállás helye: ismeretlen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. szept. 9. sz. p. 450. A Luna-2 1959. szept. 12-én 21:01 világidőkor csapódott a Holdba. Világszerte sok csillagász és amatőrcsillagász próbálta a becsapódás hatását távcsöveikben észrevenni. A Sky and Telescope 2017. szept. száma elemez három pozitívnak vélt észlelést. Két brit észlelő (Wilkins és Moore) nagyon bizonytalan hatást észlelt, mindketten egy bizonyos holdi helyen (a Schneckenberg közelében). Lovas Miklós a Bajai Csillagvizsgáló 18 cm-es távcsövével egy teljesen más helyen (A Mare Imbrium Archimedes-kráterének közelében) 20 percig tartó hatást látott. A cikk szerint senki sem látta a becsapódás hatását, azóta a holdszondák részletes felvételei sem mutattak ki erre utaló nyomot. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Csizmadia Ákos: Izsák Imre (Vega Csillagászati Egyesület, Zalaegerszeg, 2017). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. szept. 9. sz. p. 432. Könyvismertetés a zalaegerszegi gyökerű Izsák Imre (1929-1965) csillagász, égimechanikus életéről és munkásságáról. [KSZ.]

Címképünk: A NASA Suomi NPP műholdja 2015. október 14-i felvételeiből összeállított mozaik a Föld felszínéről és felhőzetéről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. címoldal. [KSZ.]

60 év emlékezetes űreszközei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. első belső borító. [KSZ.]

BACSÁRDI László - BOTH Előd: Hat évtized az űrkorszakban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. p. 434. [KSZ.]

ALMÁR Iván: A Szputynyik-1 startjának előzményeiről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. pp. 435-439. [KSZ.]

GSCHWINDT András: A Szuptnyik-1 jeleinek vétele. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. p. 439. [KSZ.]

"Nem tekintem a kutatás hasznosságát szégyennek". Beszélgetés Gombosi Tamás űr-plazafizikussal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. pp. 440-444. Az interjút készítette: Both Előd. [KSZ.]

FRAY Sándor -FARKAS Péter - GRENERCZY Gyula: Copernicus, Sentinel és Magyarország. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. pp. 445-448. Benne: A januárban a Dunán, Dálya mellett kialakult jégtorlasz a Sentinel-1 radaros műholdak "szemével".; Felszín- és épületmozgások Budapesten. [KSZ.]

BACSÁRDI László: Műholdas kvantumkommunikáció. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. p. 449. [KSZ.]

MARADI István: Ha áram van, minden van. Elektromos energia előállítása az űreszközök fedélzetén. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. pp. 450-451. [KSZ.]

BALÁZS László - EHMANN Bea: Készülünk a Marsra. Földi űranalóg szimulációk legénységének pszichológiai vizsgálatai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. pp. 452-453. [KSZ.]

GÉCZY Gábor: A SMOG-1, az új magyar zsebműhold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. p. 454. [KSZ.]

HIRN Attila - ZÁBORI Balázs: RadMag. Űridőjárási célú hazai technológia-fejlesztés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. p. 455. [KSZ.]

DOBOS-KOVÁCS Mihály: CanSat, avagy műhold a dobozban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. p. 456. [KSZ.]

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. diákpályázat melléklet p. [176.]. Előzetes felhívás a 2018-as rendezvényre. [KSZ.]

RÓZSA Szabolcs - MILE Máté: GPS a csapadék előrejelzésében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. p. 457. [KSZ.]

HURTONY Tamás: Röntgenmikroszkópos vizsgálatok az űrtechnológia szolgálatában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. pp. 458-459. [KSZ.]

Barna törpék sokasága. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. okt. 10. sz. p. 466. Az ESO VLT távcsövével végzett vizsgálat szerint az 5500 fényévre lévő RCW 38 halmazban lévő csillagok mintegy harmada barna törpe, azaz olyan objektum, amely nem éri el a Nap tömegének 8 százalékát, ezért nem indult be a magfúzió a belsejükben. [KSZ.]

HORVÁTH Dezső: A részecskefizika sérült szimmetriai vajon megoldják-e a problémáit? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. nov. 11. sz. pp. 495-499. A fizika Standard Modelljével kapcsolatban több csillagászati kérdést érint: az üres teret, a világegyetem anyag-antianyag aszimmetriáját, az antianyag hiányát, a gravitációt, a sötét anyagot, a sötét energiát, a kozmikus sugárzást és az ősrobbanást. [KSZ.]

KÁNTOR Sándorné: Segner János András, a turbina atyja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. nov. 11. sz. vendégoldal pp. [170-175.] Életrajzának néhány csillagászati vonatkozásával. [KSZ.]

MÉSZÁROS Mirtill: Poláros ÖKOskodás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. dec. 12. sz. diákpályázat pp. [179-181.] A fényszennyezésről, a poláros fényszennyezés biológiai és ökológiai vonatkozásairól. [KSZ.]

SZABADOS László: Miről árulkodik a galaxisok közötti térség vastartalma? Galaxishalmazok faggatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. dec. 12. sz. pp. 556-559. A cikken belüli kisebb írás címe: Röntgencsillagászati műholdak. (p. 558.) [KSZ.]

A Mars trójai kísérői. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. dec. 12. sz. p. 562. Eddig 9 kisbolygót fedeztek fel, amelyek a Marstól 60 foknyira (többségében mögötte) keringenek. Infravörös távcsővel végzett vizsgálatok szerint ezek anyaga azonos a marsi köpeny anyagával, vagyis a kis égitestek a Marsból erednek. [KSZ.]

Gyengül-e a naptevékenység? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. dec. 12. sz. pp. 562-563. 1994 óta a Nap mágneses tevékenysége folyamatosan lassul. [KSZ.]

RADNAI Gyula. Párhuzamos életek. Különleges születési évfordulók 2017-ben. 3. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. dec. 12. sz. pp. 564-567. Benne: Fényes Imre (1917.1977). A fizikus, de sok csillagászati vonatkozással bíró Fényes Imre életrajzának és szakmai tevékenységének ismertetése (pp. 566-567.). [KSZ.]

VARGA Péter: Legrégebbi ismertnek vélt földrengésünk: Savaria, 455. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 148. 2017. dec. 12. sz. pp. 568-570. A római krónikák egy 455. szept. 7-én történt hatalmas erejű földrengésről írnak. Ez elpusztította Savariát, a mai Szombathely elődjét. A földrengés valószínűleg 6,5 magnitúdójú volt.
Ennek csillagászati érdekessége (p. 570.): "A földrengés, mint a legrégebbi ismert hazai szeizmikus esemény hírét Gothard Jenő csillagász 1909. elején Herényben Réthly Antalhoz írt levele juttatta el a magyar szeizmológusokhoz, és ennek köszönhetően lett az első esemény Réthly Antal földrengés-katalógusában (Réthly, 1952)." Réthly Antal, 1952.: A Kárpátmedencék földrengései (455-1918), Akadémiai Kiadó, Budapest. A cikk megemlíti Kunc Adolf nevét is. Ő Szombathelyről szóló, 1880-ban kiadott könyvében (Szombathely-Savaria-rend. tanácsú város monográphiája. Szombathely, 1880. Bertalanffy Nyomda. 531 p.) már megemlíti a 455-ös földrengést és valószínűleg Gothard Jenő innen tudhatott az eseményről. [KSZ.]

NOVÁK Richárd: Új Csillagoségbolt-parkunk, a Bükk. Ahonnan sötétben is messzire láthatunk. = TermészetBúvár 72. 2017. 4. sz. pp. 10-12. "A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA - International Dark-Sky Association) 2017. június 6-ai döntésével Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Parkot. Így hazánkban a Zselic és a Hortobágy mellett harmadikként újabb hazai védett terület kapta meg ezt a világviszonylatban is rangos elismerést. ..." [HAI.]

VOGL, Joseph: Médiummá válás: Galilei távcsöve. = Tiszatáj 71. 2017. febr. 2. sz. pp. 68-75. "Mikor Galileo Galilei 1610-es Siderius Nuncius (A csillaghírnök) című művében azon hallatlan üzenetekről beszél, amelyek a csillagokat a távcsőnek, a távcsőt a szemnek, a szemet a kéznek, majd ezeket újra, feketén-fehéren a papírnak, a könyvnek és az olvasóknak adják át, akkor ez nem csak a kopernikanizmus demonstrációjáról szól - egy új kozmológia láthatóságáról - vagy az égbolt szemléletének egy meglepően új, sietősen és néhány éjszakán lejegyzett születéséről. Benne sokkal inkább annak megváltozott meghatározását is fel lehet ismerni, ami a látás, a láthatóság, a szem, a tekintet és a (meg)látott dolog viszonyát jelenti. Sőt, még többet, egy megváltozott technológiáról van szó, ugyanis a műszernek, amely a legenda szerint holland lencsecsiszolóktól került Olaszországba, Galilei pedig egyszerűen plagizálta azt.
Galilei kezében és szeme előtt alapvetően megváltozott a karaktere, tehát az adatokat is egészen sajátos módon bocsátotta ki, és - így hangzik a tézis - eszközből médiummá vált. Hogyan írható le ez a transzformáció, ez a médiummá válás, és a médiatörténeti dátum? ..." Pataki Viktor fordítása. [HAI.]

MÉSZÁROS B. Endre: Csillagtitkos pizsamaparti. A Da Vinci iskolatévé "bentalvásos" programjai a Planetáriumban. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. jan. 23. 19. sz. p. 5. Interjú Gyenizse Péterrel a pécsi Zsolna Negyed planetáriumával és a jan. 28-i gyermekeknek szervezett programmal kapcsolatban. Az új pécsi planetárium 5 éve működik és heteken belül eléri a 100000-ik látogatóját. Az idei Csillagászati Hét márc. 6-12-ig lesz. Gyenizse Péter rövid életrajtával. Fotó: Laufer László. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: Közelebb jön a világegyetem. Bányászat a naprendszerben, űrjárat a Holdra és a Marsra. Huszonhetedik dimenzió, időutazás, Föld-szerű bolygók és más kozmikus csodák. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. márc. 6. 55. sz. p. 1., 6. Ma kezdődik a Csillagászati Hét (március 5-12.), mely a Zsolnay-negyedben naponta előadásokkal várja az érdeklődőket. A 18 órakor kezdődő előadások előadói lesznek: Kiss László, Pirkhoffer Ervin, Hegedüs Tibor, Both Előd és Hoffmann Gyula. Néhány aktuális kozmikus érdekességről adott tájékoztatást Nagyváradi László csillagász. Fotó: Laufer László. [KSZ.]

JEKI Gabriella: Csillagok között. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. márc. 16. 63. sz. p. 3. A pécsi Zsolnay-negyed csillagászati hetéről. [KSZ.]

Valóban lehetséges az élet az univerzumban? Reflektorfénybe kerültek a planetáriumi bemutatók és a csillagászati foglalkozások. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. márc. 16. 63. sz. p. 4. Az idei csillagászati hétre közel 1500-an látogattak el Pécsett. Halász Kinga kommunikációs munkatárs és Vincze Balázs a Zsolnay Örökségkezelő NKft. ügyvezetője nyilatkozott. Legtöbben Kiss L. László előadására voltak kíváncsiak. Laufer László fényképén Gyenizse Péter látható napbemutatás közben. [KSZ.]

WALD Kata: Távcső a kupolában. Csillagvizsgálót építettek Bóly határában. Csillagvizsgálót avatnak fel Bólyban. Planetáriumi előadások, kiállítások egy héten át. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. márc. 22. 68. sz. p. 1., 6. Bóly határában, Békáspusztán felépült. egy kupolás csillagvizsgáló. A bemutató csillagvizsgáló Bödők Zsigmond nevét veszi fel. Käsz László a Draco Csillagászati Egyesület vezetője ad ismertetést: a kupola 3,5 m magas és közel 3 m átmérőjű. Az ünnepélyes avatás ápr. 8-án lesz. A cikket két színes fénykép illusztrálja. [KSZ.]

W. K. [WALD Kata]: A csillagászat jegyében telik el a hét. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. ápr. 4. 79. sz. p. 1,. 2. Bóly. Új csillagvizsgálót adtak át ápr. 8-án, amelyet Bödők Zsigmond felvidéki csillagászról neveztek el. Csillagászati Hetet és rendezett a Draco Csillagászati Egyesület. A címoldalon ez a cím van: A csillagokról szól ez a hét. [KSZ.]

W. K. [WALD Kata]: Csillagkutatásra várnak mindenkit. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. ápr. 27. 97. sz. p. 1. Április 29-én országszerte megrendezik a Csillagászat Napját. A nemrég átadott bólyi Bödők Zsigmond Bemutató Csillagvizsgáló is tart távcsöves bemutatót. Kész László tájékoztatása szerint a csillagvizsgáló minden kedden és pénteken szürkületkor nyitva lesz - jó idő esetén. [KSZ.]

N. L.: A NASA kutatói is előadnak Pécsen. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. jún. 16. 138. sz. p. 1. Nemzetközi földmegfigyelési rendezvénysorozat kezdődik pénteken a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán. Több mint 25 országból mintegy 100 szakember vitatja meg a műholdak megfigyeléséből gyűjthető információkat. [KSZ.]

NÓGRÁDI László: Tudás jön az űrből. A NASA kutatói is megosztják ismereteiket Pécsen. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. jún. 20. 141. sz. p. 3. A világ legnagyobb kutatói tanácskoznak ezekben a napokban Pécsen. [KSZ.]

(zsj): Tűzgömböt kaptak lencsevégre. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. júl. 10. 158. sz. p. 2. "Királyegyháza. Tűzgömb szelte át a megyét, számolt be az eseményről a Facebook-oldalán az időkép.hu. A portál királyegyházai kamerája kapta lencsevégre csütörtök este az északi égboltot átszelő tűzgömböt. Egyes beszámolók szerint Pécsett is látták a jelenséget." A jelenség 2017. júl. 6-án este volt. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: Távcsöves, űrkalandos hétvége, csillagokkal. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. szept. 29. 228. sz. p. 6. 1957. okt. 4-én lőtték fel az első ember alkotta objektumot, a Szputnyik-1-et, ekkor kezdődött az űrkorszak. Ennek 60 éves évfordulójára alkalmából 2017. okt. 6-8-ig a pécsi Zsolnay-negyed planetáriuma több mint 20 előadást tart. Derült idő esetén az érdeklődők ingyenesen részt vehetnek a Csillagteraszon zajló esti távcsöves bemutatón. [KSZ.]

W. K.: Sok érdeklődőt vonz a csillagvizsgáló. A Csillagászati Mikroegyetemen látványos távcsöves bemutatót is tartanak. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. okt. 4. 232. sz. p. 4. Bólyban. Fotó: Löffler László. [KSZ.]

MW.: Embert küldenénk a Holdra. = Új Dunántúli Napló 28. 2017. dec. 13. 290. sz. p. 9. Az amerikai elnök utasította a NASA-t, hogy 1972 után ismét amerikai űrhajósok lépjenek a Holdra és ezt egyben a Mars-küldetés kiindulópontjára is használják [KSZ.]

SZABÓ Benjámin István: A föld koronája - a sarki fény. = Újszászi Híradó 27. 2017. febr. 2. sz. p. 13. "Sok ember számára talányos, rejtélyes a sarki fény jelensége. Az északi féltekén északi fény néven is ismert, de a déli sarknál is megtalálható. Protonok és elektronok által létrejövő fényjelenség. A római hajnal istennő, Auróra nevéből alkották a nevét (borealis - északi és australis - déli). A szakirodalom részletekbe menően írja le az égi látványosságot: "A töltött részecskék túlnyomóan a Napból származnak (napszél), kisebb hányadukat a Naprendszeren kívülről érkezett részecskék teszik ki. A töltött részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt eltéríti, a mágneses pólusok körüli tartományban azonban bejutnak a légkörbe. A részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba.
A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékes ibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is erős. A jelenség 80-1000 km magasságban fordul elő, leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg." Koronaként veszi körül Földünket. ..." [HAI.]

SZABÓ Benjámin István: Göncölszekér, honnan származik a neved? = Újszászi Híradó 27. 2017. márc. 3. sz. p. 17. "Felhőmentes időben felnézve a csillagos égre, a Göncölszekér képe könnyen észrevehető. Azt már kevesen tudják, hogy honnan származik ez az elnevezés. Ha felnézünk az éjszakai égboltra, akkor látható, hogy fényes és kevésbé fényes csillagokból álló félgömb tárul elénk. Azért van olyan érzésünk, mintha egy gömb belső felületét néznénk, mert a szemünk nem érzékeli, hogy a csillagok, bolygók és más égitestek milyen távolságra vannak egymástól. Az ókori csillagászokat is ez tévesztette meg, ők is úgy gondolták, ahogyan mi is látjuk, hogy a csillagok egy gömbön helyezkednek el. Éppen ezért, hogy eligazodhassanak eme szép világító fények között, fantázianevekkel illették az egymáshoz közel álló csillagcsoportokat. Mivel kultúránként eltérő elnevezéseik voltak a csillagképeknek, a Nemzetközi Csillagászati Unió 1928-ban véglegesítette az egyes csillagképek neveit.
A csillagképek ma már csak a horoszkóphívők számára bírnak természetfeletti tartalommal, azonban a csillagászok számára való tájékozódást megkönnyítik." (Bakó Krisztián) A Göncölszekér a Nagy Medve (Ursa Maior) csillagkép része. A közép-amerikai indiánok egylábú embernek látták a Göncölszekeret, az észak-amerikai indiánok viszont merőkanálnak gondolták, az arabok pedig koporsónak látták a négy csillagot. A szekérrudat a gyászmenetnek tartották. A Göncölszekér hét csillaga aszterizmus, ami csillagok csoportja, mégsem csillagkép. Göncöl eredetileg táltos volt, aki sok csodát is tett. Gyógyította a betegeket, mivel ismerte a gyógyfüveket, és értett az állatok nyelvén. Egyszer eltört a szekerének a rúdja, és hiába remélt segítséget az emberektől. Ezért a szekerével együtt az égbe repült, és végtelen útját járja Göncöl." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

SZABÓ Benjámin István: Szolnoki Csillagvizsgáló. = Újszászi Híradó 27. 2017. ápr. 4. sz. p. 17. "Ha valaki szeretné a csillagokat minél magasabbról megnézni, akkor érdemes a szolnoki 24 emeletes toronyház tetején lévő Csillagvizsgálóba elmennie. Szüleimtől és az internetről sok mindent megtudtam erről a nagyon magas épületről: 1975-ben épült, csúszózsaluzással (1913-ban az USA-ban szabadalmaztatták, a kémények, silók, később épületek építése folyamatos betonozással, másfél méter magas, függőlegesen mozgatott zsalukkal). Valójában a 24. emelet nem létezik, és lifttel csak a 22. emeletig lehet feljutni, lépcsőn persze a 23. emeletig is. 2014. 03. 08-tól a 23. emeleten található a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társaság) és egy helyi vállalkozónak köszönhetően a 81 m magasból elénk táruló panoráma egy webkamera segítségével bármikor megnézhető. 1956-ban a szolnoki Cukorgyár területén készült először csillagvizsgáló, majd 1960-ban a Vegyiművek területén is.
Sajnos a történelem viharai megtépázták a szolnoki csillagvizsgálók létét. Aggodalomra azonban még sincs ok, hiszen a toronyházi csillagvizsgáló méltó egyesülése lett a korábbiaknak. A helikopter által szállított kupola még ma is áll. A Kopernikusz csillagászati szakkör ma is élénk életet él (Kutatók éjszakája, Múzeumok éjszakája stb.). Péntek esténként 19 órától várják az érdeklődőket. Derült idő esetén a Csillagvizsgáló távcsöveivel lehet szemlélni a csillagos eget." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

SZABÓ Benjámin István: Élhetnénk-e másik bolygón? = Újszászi Híradó 27. 2017. máj. 5. sz. p. 18. "...Házat nem építhetünk ugyan, de telket lehet venni a Holdon és sok ember meg is tette ezt, persze nem valós igényeket igazoltak a papírok. Dennis Hope amerikai vállalkozó észrevette, miszerint az 1967-es Nemzetközi Űregyezmény csak a különböző országoknak tiltotta meg, hogy jogot formáljanak a Holdra, de magánembereknek nem. Bejegyeztette magát a San Franciscoi telekkönyvbe, így saját magát tartja a Hold tulajdonosának. Ezt követően erről bejelentést tett az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányainak, majd tájékoztatta az ENSZ-et is. Mivel sehonnan sem érkezett elutasítás, fellebbezés vagy tiltakozás, a Hold "kizárólagos tulajdonosává vált", s elkezdte felparcellázni és árulni a Holdat, a Hold Nagykövetségen keresztül.
A vásárlók kapnak a tulajdonról tanúsítványt, térképet, amin bejelölik, hogy hol fekszik a parcella, és a Hold alkotmányát is. Már 3,5 millió embernek van űringatlana. A telkeket a Galactic Agency (Galaktikus Hivatal) nevű cseh cég árulja a Lunar Embassy (Holdi Nagykövetség) nevű amerikai vállalkozás engedélyével 373 és 777 cseh korona (5-10 ezer forint) közötti áron. Van-e, volt-e értelme ennek az adásvételnek? Azt mindenki maga döntse el. Másik bolygón/égitesten nem élhetnénk. Itthon vagyunk otthon, Európában, Magyarországon, Újszászon. [HAI.]

SZABÓ Benjámin: A Kisvakond utazása. = Újszászi Híradó 27. 2017. aug. 8. sz. p. 14. "Mielőtt bárki azt hinné, hogy egy újabb Kisvakond sorozat fejezetéről szólna ez a cikk, gyorsan az elején leszögezem, hogy nem, semmi ilyesmiről nem lesz szó. [...] Zdenek Miler 2011-ben bekövetkezett halálával egyező évben a Kisvakond plüssfigura formájában az űrbe is tett egy utazást. Társa nem volt más, mint Andrew Feustel (geofizikus, űrhajós), az amerikai Endeavour fedélzetén (ez az út 2011. május 16-június 1-ig zajlott). Andrew Feustel szerint a Kisvakond figura a gyerekek és felnőttek képzeletét is megmozgatja, és ezért volt kézipoggyászának része és egyben utastársa a vakond figura. Az űrbéli utazás sikeresen véget ért, a Kisvakond sikere töretlen volt és maradt is. Egy valami ért véget: Zdenek Miler élete 2011. november 30-án (sírja Prágában található)." [HAI.]

SZABÓ Benjámin: Élmények égen-földön. = Újszászi Híradó 27. 2017. nov. 11. sz. p. 18. "A nyár folyamán minden érdeklődő megtekinthette a Gateway to Space kiállítást Budapesten. Ahogyan a látogatók arcát néztem, láthattam, hogy kicsiket és nagyokat, férfiakat és nőket is ámulatba ejtettek a kiállított tárgyak, eszközök. A kiállítás azzal kezdődik, hogy Jules Verne Utazás a Holdba című regényében (megjelent 1865-ben) három férfi egy ágyúhoz hasonló szerkezettel akarja magát az űrbe kilőni és a Holdra eljutni. A kiállítás utolsó momentuma a Mars expedíció. ..." [HAI.]

SZABÓ Benjámin: Aszteroida Földközelben földi távlatból. = Újszászi Híradó 27. 2017. dec. 12. sz. p. 16. "Az esti híradásokban egyre többször csillagászattal kapcsolatos hírek is hallhatók. Ilyen volt a nemrégiben is elhangzó, hogy egy érdekes alakú aszteroida érkezett a Földhöz közel. Az aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering. A Naprendszerünkbe belépve, a Föld mellett is elhaladt november vége felé az első olyan megfigyelhető aszteroida, ami egyértelműen a mélyűrből érkezett hozzánk. Az Oumuamua aszteroida meglepte a tudósokat is, mert egyetlen, korábbról ismert aszteroidára sem hasonlít, valamint az is szokatlan, hogy a korábbi aszteroidák, amelyek láthatóak voltak Földünkről, vagy túl kicsik voltak, vagy nagyon halványan látszódtak. Az Oumuamua neve hawaii eredetű és elsőként érkező távoli üzenetet jelent ez a név.
Az Oumuamua mérete 180x40 m, sötétvörös színű, és nagyon régóta utazott már, mire Földünkhöz közel került (kb. 200 millió km). De amilyen hirtelen érkezett, olyan gyorsan tova is tűnik, jövőre már a Jupiter közelében lesz látható." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

(bd): Száguldó szeméthalom. Hamarosan pokoli körülmények lesznek a Föld körül. = Vas Népe 62. 2017. jan. 12. 10. sz. p. 13. Az űrszemétről. [KSZ.]

MESKÓ Krisztián: Jeles tudósra emlékeztek. Pásti Jánosról hangzottak el előadások. = Vas Népe 62. 2017. jan. 24. 20. sz. p. 3. 2016 őszén a helyi Erdődy-kastélyban Pásti János-emlékszoba nyílt. Táplánszentkereszten, 2017. jan. 21-én előadások hangzottak el a helyi művelődési ház, a Vas megyei TIT Egyesület Pásti János Barátainak Köre szerveztetésében. A résztvevők megtekintették a főként ásványokból álló gyűjteményt és Pásti Jánoshoz kötődő relikviát, bútordarabot és fotókat. [KSZ.]

(bd): A marslakók már a spájzban vannak? Megfigyeltek olyan galaxisokat is, amelyek 30 milliárd fényévre vannak tőlünk. = Vas Népe 62. 2017. febr. 24. 47. sz. p. 11. A cikk nagyrészt a TRAPPIST-1 csillag körüli hét bolygóról szól. [KSZ.]

öl: A fizika mindenkié. A nagy kísérlet igazolta, hogy a fizika tényleg mindenkié. = Vas Népe 62. 2017. ápr. 22. 93. sz. p. 1., 3. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat kezdeményezéséhez két szombathelyi csillagvizsgáló csatlakozott. Egyik az ELTE SEK C épület tetején lévő, másik az ELTE Szent Imre herceg utcai Gothard Obszervatóriuma. Napközben távcsöves napbemutatás zajlott, este is a távcsövekkel lehetett égitesteket nézni. Nagy Jácint fényképe illusztrálja a cikket, ennek aláírása: Matisz Attila ny. matematika-fizika szakos tanár, csillagász, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület tagja saját készítésű eszközeit mutatja be épp a gyerekeknek. [KSZ.]

Heti programajánló. Hegyhátsál. Csillagvizsgáló. = Vas Népe 62. 2017. ápr. 27. 97. sz. p. 6. Távcsöves bemutató lesz szombaton 19 órától. Előadást tart Németh Róbert: Namíbiai élménybeszámoló csillagászszemmel és Hegyi Norbert: Érdekességek a Naprendszerben. [KSZ.]

Programok. Napi ajánló. Hegyhátsál. Csillagvizsgáló. = Vas Népe 62. 2017. máj. 15. 111. sz. p. 8. Távcsöves bemutatás lesz. A fényképen Tuboly Vince és a csillagvizsgáló főműszere. [KSZ.]

Szombathely. Torta helyett Foucault-inga. = Vas Népe 62. 2017. máj. 26. 121. sz. p. 16. Elsőként 1880-ban Gothard Jenő és Kuncz Adolf hozta mozgásba a megyeszékhelyen a Foucault-ingát. Tegnap Gothard Jenő születésének 160. évfordulóján újra elvégezték a kísérletet a székesegyházban. Fotó: Szendi Péter. [KSZ.]

Napi ajánló. Ezüstbe zárt világegyetem. = Vas Népe 62. 2017. máj. 30. 124. sz. p. 8. Új kiállítások nyíltak a Savaria Múzeumban. Az Ezüstbe zárt világegyetem, Gothard Jenő fotólemezei 1882-1905 című kiállítás december 21-éig látogatható. [KSZ.]

Programtipp. Hegyhátsál. Csillagvizsgáló. = Vas Népe 62. 2017. jún. 1. 126. sz. p. 12. Távcsöves bemutatás lesz. [KSZ.]

bd [BUDAI Dávid]: Bolygókra vadásztak. = Vas Népe 62. 2017. jún. 8. 131. sz. p. 7. Könyvbemutatót tartott alsó tagozatos gyermekeknek Majoros Nóra író a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban jún. 7-én. A Bolygóvadászok című könyve egy kalandos űrutazás története, de a főhősök a könyvben több különleges égitestre is elvetődnek. Fotó: Unger Tamás. [KSZ.]

Programtipp. Hegyhátsál. Csillagvizsgáló. = Vas Népe 62. 2017. jún. 8. 131. sz. p. 12. Távcsöves bemutatás lesz. [KSZ.]

Napi ajánló. Hegyhátsál. Csillagvizsgáló. Távcsöves bemutatás. = Vas Népe 62. 2017. jún. 21. 142. sz. p. 8. A hegyhátsáli csillagvizsgáló látogatható. A fényképen Tuboly Vince és a hegyhátsáli távcső. Fotó: Sebestyén Áron. [KSZ.]

Jazz, csillagok. Itt is ott is kitárták a múzeumok kapuit. Lakodalomban, kiállításmegnyitón jártunk, és az is kiderült, hogy mennyit kell tekernünk, hogy elérjünk a Neptunuszig. = Vas Népe 62. 2017. jún. 26. 146. sz. p. 1., 7. A Múzeumok Éjszakája rendezvényei Vas megyében. Celldömölkön Matisz Attila kerékpáros kirándulást vezetett a Naprendszer méretarányos modelljénél. A Gothard Amatőrcsillagász Egyesület három távcsövet is felállított a Kemenes Vulkánparknál, mellyel a Napot vizsgálhatták. [KSZ.]

Napi ajánló. Ezüstbe zárt világegyetem. = Vas Népe 62. 2017. jún. 27. 147. sz. p. 6. Kiállítás, Szombathely. Savaria Múzeum. Az Ezüstbe zárt világegyetem, Gothard Jenő fotólemezei 1882-1905 című kiállítás december 21-éig várja az érdeklődőket. [KSZ.]

Egyházasrádóc. Holdfogyatkozás. = Vas Népe 62. 2017. aug. 9. 184. sz. p. 16. Szendi Péter fényképe Egyházasrádócon készült a 2017. aug. 7-i részleges holdfogyatkozásról. [KSZ.]

Napi ajánló. Ezüstbe zárt világegyetem. = Vas Népe 62. 2017. aug. 24. 197. sz. p. 8. Kiállítás Szombathelyen. Az Ezüstbe zárt világegyetem, Gothard Jenő fotólemezei 1882-1905 című kiállítás dec. 21-ig várja az érdeklődőket. [KSZ.]

Napi ajánló. Mi vagyunk a huszárok! = Vas Népe 62. 2017. aug. 30. 202. sz. p. 8. Hegyhátsál. Csillagvizsgáló. Távcsöves bemutatás előzetes telefonos egyeztetés alapján. Sebestyén Áron fényképen Tuboly Vince és az 50 cm-es távcső. [KSZ.]

Napi ajánló. Ezüstbe zárt világegyetem. = Vas Népe 62. 2017. szept. 5. 207. sz. p. 8. Kiállítás Szombathelyen, a savaria Múzeumban. Az Ezüstbe zárt világegyetem, Gothard Jenő fotólemezei 1882-1905 című kiállítás dec. 21-ig várja az érdeklődőket. [KSZ.]

MIRÓD Gábor: A betlehemi és más csillagokról. = Vas Népe 62. 2017. nov. 29. 278. sz. p. 8. Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület titkára csillagászati előadást tartott Nemestaródfa településen. Témája a nap- és holdfogyatkozások története volt. [KSZ.]

FÁBOS Erika: Száz éve van az emberiségnek. Stephen Hawking szerint ideje másik bolygó után néznünk. = Vasárnapi Vas Népe 18. 2017. máj. 13. 19. sz. p. 2. Jóslatok és üzletek. Életesélyes a Földön kívül. A világvégével kapcsolatos álhíreket csillagászati szempontból Horvai Ferenc űrkutató, csillagász elemzi. [KSZ.]

ELEK Szilveszter: Hullócsillaglesen. Augusztus derekán a meteorok megfigyelésének komoly aktualitása van. Közösségi eseménynek is kiváló. = Vasárnapi Vas Népe 18. 2017. aug. 12. 32. sz. p. 1, 3. Szabó M. Gyula csillagász, a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója ismertetése a meteorokról, Perseidákról, meteoritekről. [KSZ.]

BDA: Közeleg kínai űrlabor becsapódása. = Vasárnapi Vas Népe 18. 2017. okt. 21. 42. sz. p. 2. A kínaiak Tienkung-1 űrlaboratórium 2017 októbere és 2018 áprilisa között zuhan le, valahol. [KSZ.]

Címlapunkon: a New Horizons űrszonda közelképe a Plútóról. = Vega 26. 2017. febr. 15. 1.(107.) sz. p. 1. [KSZ.]

KELEMEN Tamás: Közeli Tejút. = Vega 26. 2017. febr. 15. 1.(107.) sz. pp. 3-4. [KSZ.]

CSEPINSZKY Béla: Csillagászathoz kapcsoló emlékek és tárgyak Keszthelyen (1960 - 2016). = Vega 26. 2017. febr. 15. 1.(107.) sz. pp.4-6. Zala megye területén jelenleg 7 - feltehetően kultikus célú - körárok-rendszert ismernek a kutatók, amelyekben a kapuk tájolása bizonyos napok napkeltéinek irányához köthetők (P. Barna J., Tokai Z. M., Eke I., Pásztor E.: A késő neolitikus körárkok helyzete Zala megyében. = Archeometriai Műhely 2015/XII/2.).; XIX. században kiadott csillagászati könyveket őriznek Keszthely könyvtáraiban (Helikon Könyvtár, Balaton Múzeum, Georgikon Kar Könyvtára, Városi Könyvtár).; a Helikon Könyvtárban van egy magyar feliratozású éggömb, amelyet Batthyány Kázmér rendelésére Nagy Károly készíttetett 1841-ben;
Talán 1964-ben Keszthelyre egy "viszonylag nagyméretű Newton-reflektor" érkezett az Urániából a TIT helyi szervezetéhez. Ez fellendítette a keszthelyi szakkör oktatói és bemutató tevékenységét. Később a TIT 1990 után itt megszűnt és a távcsövet egy (nem ismert nevű) amatőrcsillagász vette gondjaiba."Nagyon örülnénk, ha tudhatnánk arról, hogy ez az immár komoly kort megért műszer ma kinél, illetve hol található." [KSZ.]

Zalai vonatkozású csillagászattörténeti cikkek a VEGA-ban. = Vega 26. 2017. febr. 15. 1.(107.) sz. p. 6. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: A Sváb-hegyi Csillagvizsgáló Intézet Budapest második világháborús ostroma alatt. = Vega 26. 2017. febr. 15. 1.(107.) sz. pp. 7-10. A szovjet csapatok 1944. december 25-én délelőtt értek a csillagvizsgáló területére és 1945. február 6-án távoztak. Ide és a környékre egy tüzérosztály települt 600 katonával és 100 lóval. [KSZ.]

Változások a taglistában VCSE. = Vega 26. 2017. febr. 15. 1.(107.) sz. pp. 10-11. 2013-ban 71 fő, 2014-ben 81 fő, 2016-ban 78 fő, 2017-ben 119 fő volt a VCSE taglétszáma.; A VCSE elnöksége 2016. dec. 27-i ülésén Szente Hajnalka rendes tagnak szenior tag címet adományozta.; Nyári tábor.; 2017. évi tagdíjak.; Új klubok. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Fényelhajlás és Einstein-gyűrűk. = Vega 26. 2017. febr. 15. 1.(107.) sz. pp. 11-16. [KSZ.]

MAJOROS Attila: Androméda- és Triangulum-galaxisok. = Vega 26. 2017. febr. 15. 1.(107.) sz. p. 16. [KSZ.]

Címlapunkon: az M101 galaxis. Csizmadia Szilárd, Fábián Kámán és Ágoston Zsolt felvétele 2017. március végén. = Vega 26. 2017. jún. 15. 2.(108.) sz. p. 1. [KSZ.]

Mély-ég megfigyelések. = Vega 26. 2017. jún. 15. 2.(108.) sz. pp. 3-8. Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Csizmadia Tamás, Horváth István, Mészáros Csilla, Szente Hajnalka észlelései szövegesen. [KSZ.]

Nyári tábor. = Vega 26. 2017. jún. 15. 2.(108.) sz. p. 8. 2017. júl. 22-29-ig lesz Ispánkon. [KSZ.]

NÉMETH Ferenc: C/2014 Q2 (Lovejoy) üstökös és az M45 észlelése. = Vega 26. 2017. jún. 15. 2.(108.) sz. p. 9. 2015. jan. 10-én. [KSZ.]

Feladatmegoldás. = Vega 26. 2017. jún. 15. 2.(108.) sz. p. 9. A VEGA 107. számában feladott feladat megoldása. [KSZ.]

Egyesületi események. = Vega 26. 2017. jún. 15. 2.(108.) sz. pp. 10-16. 2013. jan. 1. és 2017. jún. 15. között. [KSZ.]

150/1200-as és 457/1900-as Dobson-távcsövek a VCSE-nek. = Vega 26. 2017. jún. 15. 2.(108.) sz. p. 16. A 150 mm-es távcsövet Majoros Attila vásárolta és ajándékozta az egyesületnek 2016. dec. 14-én.; A 457 mm-es távcsövet 2017. jún. 3-án 1,2 millió forintért vette meg Csizmadia Szilárd, amelynek vételárát az egyesület 10 év alatt kamatmentesen megfizet neki. [KSZ.]

A VCSE 2017. évi ifjúsági cikkírói pályázatának eredménye. = Vega 26. 2017. jún. 15. 2.(108.) sz. p. 16. [KSZ.]

          2018.

ASTRO. Kiállítássorozat a szombathelyi múzeumokban 2018-2019. [Szombathely, 2018.] Színes leporelló. 8 lappal. Savaria Múzeum - Planetária; Savaria Múzeum Kőtár - Égi jövevények, lebkövek, légkövek, meteoritok; Schmidt Múzeum - Az idő "Keresve az igazságot"; Vasi Skanzen - A Nap, a Hold és a csillagok a hagyományos közösségek életében? Iseum Savariense - Varázslás és csillaghit a rómaiaknál; Szombathelyi Képtár - Kívül - szonda a jövőbe. Űrkorszak a művészetben. [SRG.]

CSUKÁS Mátyás: Csillagok. Asztrofizika mindenkinek. Nagyszalonta. 2018. Gyomai Kner Nyomda Zrt. 260 p. 16 színes t. Lektorálta: Szabados László. [HAI.]

CSUKÁS Mátyás: Csillagok. Asztrofizika mindenkinek. I. köt. 165 p. Berlin, 2018. Globe Edit. International Book Market Service Ltd. Beau Bassin Berlin. Printed Schaltungsdienst Lange o. H.G. Berlin. [SRG.]

CSUKÁS Mátyás: Csillagok. Asztrofizika mindenkinek. II. köt. 160 p. Berlin, 2018. Globe Edit. International Book Market Service Ltd. Beau Bassin Berlin. Printed Schaltungsdienst Lange o. H.G. Berlin. [SRG.]

  EKLER Péter - ZSOLDOS Endre: Csillagok csillagképek. Tudomány Mátyás király udvarában. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ kiállítása 2018. november 8-tól 2019. február 28-ig. [Budapest], 2018. MTA Könyvtár és Információs Központ. 40 p. Kísérőfüzet. [HAI.]

KERÉNYI Lilla: Csillagszemek. [Budapest,] 2018. PrintPix Nyomda és Grafikai Stúdió. 109 p. Írta: Kerényi Lilla. Rajzolta: Kiss Nemeskéri Zsuzsanna. Kéziratot ellenőrizte: Mizser Attila, Nyerges Gyula, Csapó Anna. A könyv a Magyar Csillagászati Egyesület támogatásával jött létre. A négy mese címe: A cica.; A Kékcsillag.; Gyurika.; Portulla, a bíborlány. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. 319 p., 12 színes t. Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közreműködtek: Bagó Balázs, Görgei Zoltán, Kaposvári Zoltán, Kiss Áron Keve, Kovács József, Molnár Péter, Sánta Gábor, Sárneczky Krisztán, Szabadi Péter, Szabó M. Gyula, Szabó Sándor, Szőllősi Attila. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

  TIMÁR Gábor: A Föld alakjának ismerettörténete - az archív térképek georeferálásának geofizikai alapja. MTA doktori értekezés tézisei. Budapest, 2018. 19 p. A feladat megfogalmazása (pp. 2-5.).; Eszközök, módszerek, adatforrások, adatelőkészítés (pp. 5-9.).; Eredmények, tézisek ismertetése (pp. 10-13.).; Az eredmények hasznosítása (p. 13.).; Hivatkozások (pp. 14-19.). 36 tétel. [HAI.]

  TIMÁR Gábor: A Föld alakjának ismerettörténete - az archív térképek georeferálásának geofizikai alapja. MTA doktori értekezés. Budapest, 2018. 132 p. Tartalom: Előszó (pp. 3-6.).; Bevezetés (pp. 7-10.).; A georeferencia fogalma és eszközei. (pp. 11-16.).; A Föld alakjának változása az egyes korok tudományos ismeretei szerint (pp. 17-94.). A gömb alak (pp. 17-39.). Az ellipszoid alak (pp. 40-61.). A geoid alak (pp. 62-79.). Helmerttől napjainkig: kontinentális dátumok, globális geofizika, űrgeodézia (pp. 80-94.).; A georeferált térképek alkalmazása a gyakorlatban: esettanulmányok (pp. 95-104.).; Eredmények, tézisek ismertetése (pp. 105-106.).; Irodalom (pp. 107-130.). 381 tétel.; Köszönetnyilvánítás (pp. 131-132.). [HAI.]

TYSON, Neil deGrasse: Terítéken a világegyetem. Asztrofizika mindenkinek. Ford.: Sódor Ádám. Budapest, 2018. Kossuth Kiadó, General Nyomda Kft. 205 p. [HAI.]

Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] 140 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ A szerkesztő előszava Budapesten kelt 2019 márciusában. [HAI.]

VAAS, Rüdiger: Egyszerűen Hawking! Ford.: Pelsz Balázs. Budapest, 2018. Cser Kiadó, Platina Nyomda. 136 p. Lektorálta: Kovács József csillagász és Rigó István matematikus. A szerző Stephen Hawking 75. születésnapjára írt könyvében úgymond fényt visz a sötétségbe. Szórakoztató szövegekkel mindenkinek érthetően magyarázza meg Hawking érdekfeszítő gondolatait. Emellett ravasz illusztrációk mutatják meg, mi rejlik a zseniális kutató elképzelései mögött. Illusztrátor: Gunther Schulz. [HAI.]

VLADÁR Zsuzsa, C.: A matematikus beszéde a nyelvrokonságról. In: Hujber Szabolcs - Pölcsz Ádám szerk.: Beszédnemek - nemek beszéde. Retorika a reformációtól napjainkig. Budapest, 2018. MNYKNT - ELTE TÓK. pp. 30-40. [HAD.]

KALUP Csilla: Pulzáló, fehér törpecsillagok. In: Jászsági Évkönyv 2018. Szerk.: Pethő László. Jászberény, 2018. Jászsági Évkönyv Alapítvány, Creatív Color Stúdió Kft. pp. 204-212. "Sódorné Bognár Zsófia témavezetőmmel eddig ismeretlen, pulzáló fehér törpecsillagokat kerestünk a 2018 áprilisában felbocsátott TESS űrtávcső missziójának előkészítéseként." Fejezetcímek: Fehér törpék.; Pulzáció fehér törpékben.; A TESS projekt.; A távcsöves észlelésektől a fénygörbéig.; A fényességváltozás részletes vizsgálata.; A vizsgált fehér törpék.; További tervek." [HAI.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 7-11. [KSZ.]

Kalendárium. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 13-203. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: a Nap és a Hold naponkénti adatai, bolygók, eseménynaptár, a Hold csillagfedései, Jupiter-holdak, Szaturnusz-holdak.; Január. pp. 14-30., Együttállások. pp. 19-20., Január 5-én az Europa és a Ganymedes árnyéka a Jupiterre vetül. pp. 20-21., Január 12-én az Europa és a Ganymedes árnyéka a Jupiterre vetül. p. 21., Teljes holdfogyatkozás január 31-én. pp. 22-23., Üstökösök. pp. 23-26., Évfordulók: 100 éve született Antonín Mrkos. p. 27., 150 éve született Frank Watson Dyson. pp. 27-28.; Február. pp. 32-49., Együttállások. pp. 37-38., Aldebaran-fedés február 23-án. pp. 38-39., Részleges napfogyatkozás február 15-én. p. 39., Kezdődik a Mars-szezon! p. 40., Üstökösök. pp. 40-42., A Foucault-kráter. pp. 42-43.,
A Phocylides-kráter. pp. 43-44., Évfordulók: 50 éve hunyt el Cuno Hoffmeister. pp. 45-46., 150 éve hunyt el Jean Bernald Léon Foucault. p. 46., 400 éve született Johannes Holwarda. pp. 46-47.; Március. pp. 50-65. A Merkúr legkedvezőbb esti láthatóság. pp. 56-57., Együttállások. pp. 57-58., Március 24-én az Io és Ganymedes árnyéka látszik a Jupiteren. p. 58., Üstökösök. pp. 58-60., Különleges félszabályos változócsillag a gamma Bootis "árnyékában". pp. 60-61., Évfordulók: 150 éve hunyt el Nagy Károly. p. 62., 150 éve született Robert Millikan. p. 63.; Április. pp. 66-81. Együttállás. pp. 71-73., Üstökösök. pp. 73-74., Tavalyi galaxistúra. pp. 74-78., Évfordulók: 100 éve született Joseph Ashbrook. p. 79., Száz éve született Gerard de Vaucouleurs. pp. 79-80.; Május. pp. 82-93. Együttállások. p. 87., Célpontban a Vénusz felhőtakarója. p. 88., Nap-éj egyenlőség a növekvő Marson. p. 88., Oppozícióban a Jupiter. pp. 88-89., Üstökösök. p. 89.,
Évforduló: 300 éve született Jean-Philippe Loys de Cheseaux. pp. 90-91.; Június. pp. 94-109., Együttállások. pp. 99-100., Tavasz a Marson. p. 100., A gyűrűs bolygó délen. pp. 100-101., Szabad szemmel látható a Vesta kisbolygó. pp. 101-102., Üstökösök. pp. 102-103., A Secchi-kráter. pp. 103-104., A Scutum-felhő legfényesebb változója az R Scuti. pp. 103-104., Száz éve fénylett fel a Nova Aquilae 1918. p. 106., Évforduló: 200 éve született Angelo Secchi. pp. 107-108.; Július. pp. 110-129., A nagy Mars-oppozíció. pp. 115-116., Együttállások. p. 116., Részleges napfogyatkozás július 13-án. p. 116., Teljes holdfogyatkozás július 27-én. pp. 117-118., Üstökösök. pp. 118-120., A Hattyú vidékén. pp. 120-126., Évforduló: Száz éve hunyt el Charles-Joseph-Etienne Wolf. p. 127.; Augusztus. pp. 130-144., A Merkúr legkedvezőbb hajnali láthatósága. p. 135., Dichotómiában a Vénusz. p. 135., Részkegs napfogyatkozás 2018. augusztus 11-én. pp. 135-136.,
Az Io ésaz Europa árnyéka a Jupiteren augusztus 2-án. p. 137., Üstökösök. pp. 137-140., A Mitchell-kráter. pp. 140-141., Évfordulók: 200 éve született Maria Mitchell. p. 142.,Ötven éve hunyt el George Gamow. pp. 142-143.; Szeptember. pp. 146-161., Perihéliumban a Mars. p. 152., Oppozícióban a Neptunusz. pp. 152-153., Együttállások. p. 153., Az Io és az Europa árnyéka együtt látszik a Jupiteren szeptember 3-án. pp. 153-154., Üstökösök. pp. 154-157., Évfordulók: Száz éve Marton Ryle. pp. 158-159.,Száz éve született William Bidelman. p. 159.; Október. pp. 162-177., Napforduló a Marson. p. 167., Oppozícióban az Uránusz. pp. 167-168., Vénuszsarló-vadászat. p. 169., Együttállás. p. 168., Üstökösök. pp. 169-170., Őszi mélyég-túra. pp. 170-174., Évforduló: 50 éve indult az Apollo-7. pp. 175-176.; November. pp. 178-189., Együttállások. pp. 183-184., Üstökösök. p. 184.,
Egy "csodálatos" csillag: a Mira Ceti. pp. 185-186., Évforduló: 300 éve született Antoine Darquier de Pellepoix. p. 187.; December. pp. 190-203., A Merkúr hajnalban. p. 197., Mars-Neptunusz együttállás. p. 198., Üstökösök. p. 198., Félszabályos változócsillag a Hyadokban. a W Tauri. pp. 199-200., Évforduló: 50 éve indították az Apollo-8-at: az első emberek a Hold körül. p. 201. [KSZ.]

Képmelléklet. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 192-193., 8 színes t. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: A jégkorszakok csillagászati okai. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 207-221. Bevezetés: a jég világai. Orbitális moduláció. A paleoklimatikus adatsorok. Pliocén. Pleisztocén. Zárszó. [KSZ.]

MÉSZÁROS Szabolcs: Az APOGEE égboltfelmérés. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 222-234. Az SDSS - rövid összefoglalás. Tudományos háttér és más spektroszkópiai égboltfelmérő programok. Az APOGEE. Az APOGEE célpontjainak kiválasztása. Az APOGEE fizikai paramétereket és a kémiai összetételt meghatározó kódja. Az APOGEE főbb tudományos eredményei. [KSZ.]

NAGY Andrea: Az SN 1987A harminc éve, avagy a jó, rossz és csúf szupernóva. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 235-247. A modern kor szupernóvája. "Új csillag" a Nagy Magellán-felhőben. Jönnek a gondok. Már az elméletekben sem lehet bízni. Csillag körüli csoda. Hajsza a neutroncsillag után. A történet folytatódik. Galaktikus szupernóvát mindenkinek! [KSZ.]

PARAGI Zsolt: Gyors rádiótranziensek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 248-260. Bevezetés - "lassú" rádiókitörések és a VLBI. A gyors rádiókitöréseek felfedezése. A gyors rádiókitörés dilemma. Hogyan lokalizáljuk a gyors rádiótranzienseket? Közvetlen helymeghatározás interferométerekkel. Az ismétlődő FRB121102. Utószó - FRB-kereső észlelőprogramok. [KSZ.]

DÁLYA Gergely - BÉCSY Bence: A gravitációshullám-asztrofizika születése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 261-276. Bevezetés. A gravitációs hullámok és azok keresése. A LIGO. Az eddigi észlelések. Többcsatornás csillagászat. A jövő. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület működése 2016-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 279-285. Benne: A Polaris Csillagvizsgáló tavaszi és őszi előadás-sorozata. pp. 284-285. [KSZ.]

SZABÓ Róbert - KISS László: Az MTA CSFK Csillagászati Intézetének 2016. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 286-298. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: AZ ELTE Csillagászati tanszékének működése 2016-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 299-306. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Multidiszciplináris Kutatóközpont 2016. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 307-311. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly - HEGEDÜS Tibor: A SZTE szegedi és bajai csillagászati tevékenysége 2016-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2018. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2017. Magyar Csillagászati Egyesület, Kármán Stúdió, OOK-Press Kft. pp. 312-318. [KSZ.]

Címlapon: Gothard Jenő 10 hüvelykes Newton-rendszerű távcsöve. In: Múzeumi programok 2018. szeptember. Szombathely, 2018. Szombathely Megyei Jogú Város, Savaria Megyei Hatáskörű Városi Múzeum. címoldal. [SRG.]

Savaria Múzeum. ASTRO - Planetária. Kiállításmegnyitó a Díszteremben. 2018. szept. 28. In: Múzeumi programok 2018. szeptember. Szombathely, 2018. Szombathely Megyei Jogú Város, Savaria Megyei Hatáskörű Városi Múzeum. [lev. 5-6.] [SRG.]

Címlapon. Martin Henrik: Vasmeteorit. [Rézszobor.] In: Múzeumi programok 2018. október. Szombathely, 2018. Szombathely Megyei Jogú Város, Savaria Megyei Hatáskörű Városi Múzeum. címoldal. [SRG.]

Szombathelyi Képtár - Kívül - szonda a jövőbe. Űrkorszak a művészetben. Kiállításmegnyitó. 2018. okt. 11. In: Múzeumi programok 2018. október. Szombathely, 2018. Szombathely Megyei Jogú Város, Savaria Megyei Hatáskörű Városi Múzeum. [lev. 3-4.] [SRG.]

KÁNTOR Sándorné: Hatvani István (Rimaszombat, 1718. november 21. - Debrecen, 1786. november 16.). In: Nemzeti évfordulóink 2018. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2018.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. p. 17. "...1749. január 17-én tartott székfoglaló beszédében megtaláljuk munkásságának összes alapelvét. Ezek egy részét az Introductio ad principia philosophiae solidioris (Bevezetés a szilárdabb filozófia alapelveibe, 1757) című könyvében részletesen is kifejtette. [...] A könyvhöz egy függelék is csatlakozik A debreceni pólus magasságának megfigyelése címmel, amelyben a Sarkcsillag Debrecenben észlelt magasságának és egy bot árnyékának a segítségével igen nagy pontossággal ki tudta számolni Debrecen földrajzi szélességét, amely szerinte 47° 25’. A mai pontos érték: 47° 33’. ..." [HAI.]

WIRTH Lajos: Makó Pál (Jászapáti, 1723. július 9. - Buda, 1793. augusztus 19.). In: Nemzeti évfordulóink 2018. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2018.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. p. 27. "...A tankönyveken túl Makó Páltól négy fizikai disszertáció is megjelent: a Föld alakjáról, a villámról és a villámvédelemről, az északi fényről és a Hold légköréről. ..." [HAI.]

GAZDA István: Heller Ágoston (Pest, 1843. augusztus 6. - Budapest, 1902. szeptember 4.). További évfordulók. In: Nemzeti évfordulóink 2018. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2018.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. p. 43. "Fizikatanár, fizikatörténész, akadémikus. [...] Több tankönyvet is készített a középiskolák számára, fizikával, meteorológiával és csillagászattal is foglalkozott. ..." [HAI.]

KESZTHELYI Sándor: Nagy Károly (Révkomárom, 1797. december 6. - Párizs, 1868. március 2.). További évfordulók. In: Nemzeti évfordulóink 2018. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2018.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. p. 49. "Matematikus, csillagász, publicista, az MTA (1832-től levelező, 1836-tól rendes) tagja. [...] 1837 és 1842 között a Magyar Tudós Társasági Név-könyv és Asztronómiai Napló csillagászati tábláit szerkesztette. Batthyány Kázmér gróf költségén magyar nyelvű ég- és földgömböket készített az iskolák számára. 1847-ben Bicskén egy kisebb csillagvizsgálót építtetett, saját költségén műszerekkel is felszerelte. Szorgalmazta a méterrendszer hazai bevezetését. Több magyar nyelvű ismeretterjesztő és tankönyvet írt a matematikáról, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Cikkei a Társalkodó, a Tudományos Gyűjtemény, a Figyelmező és az Athenaeum című folyóiratokban jelentek meg. Nevét viseli a 115059 Nagykároly kisbolygó." [HAI.]

FEHÉR Katalin: Sajnovics János (Tordas, 1733. május 12. - Buda, 1785. május 4.). További évfordulók. In: Nemzeti évfordulóink 2018. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2018.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. p. 52. "Nyelvész, matematikus, csillagász. Jezsuita szerzetes. Tagja volt a Hell Miksa vezette expedíciónak, amely Észak-Norvégia partjainál Vardo szigetén végzett méréseket és megfigyeléseket, az 1769. június 3-4-i Vénusz-átvonulásról. A sikeres megfigyelés eredményeként nagyon pontos adatokat közöltek a Föld-Nap középtávolságra. A mérések mellett tanulmányozta a szigeten élő lappok anyanyelvét. [...] A nyelvek rokonításáról szóló kötete 1770-ben jelent meg, amelyben 150 magyar-lapp szóegyeztetést találunk. Sajnovics kutatásainak helyességét a tudományos közvélemény sokáig vitatta, napjainkra viszont a finnugor történeti nyelvészet egyik alapműveként tartják számon." [HAI.]

KESZTHELYI Sándor: Szentmártonyi Ignác (Kotári [Zágráb vármegye], 1718. október 28. - Belica, 1793. április 15.). További évfordulók. In: Nemzeti évfordulóink 2018. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2018.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. p. 55. "Jezsuita áldozópap, csillagász, földrajztudós. 1735-ben lépett be a jezsuita rendbe, 1749-ig Grazban tanított. Ekkor V. János portugál király hívására Brazíliába utazott. Feladata volt a spanyol és portugál birtokok vitatott határainak csillagászati helymeghatározása, feltérképezése. A titkos küldetésben részt vevők útinaplót nem vezethettek, levelezésüket ellenőrizték. Mintegy tíz éven át járta Amazónia őserdőit, vízfolyásait, [...] Miután Portugáliában betiltották a jezsuita rendet, őt is elfogták és 1760-ban erődbörtönbe zárták. Itt raboskodott tizennyolc éven át, míg végre kiszabadulhatott s hazatérhetett. Minden tudományos tevékenységgel felhagyott, haláláig Csáktornyán, majd Belicán volt lelkész." [HAI.]

FEHÉR Katalin: Varga Márton (Dióskál, 1767. március 20. - Nagyvenyim, 1818. április 5.) További évfordulók. In: Nemzeti évfordulóink 2018. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2018.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. pp. 56-57. "A fizika, földrajz és csillagászat tanára Komáromban, majd Nagyváradon, 1810-től a zirci apátság jószágigazgatója. A természettudományos ismeretterjesztés és felnőttnevelés kiemelkedő alkotója. Háromkötetes, Nagyváradon kiadott munkájában (1808-1809) az akkori természettudomány egészét tárgyalja, s korának legkorszerűbb elképzeléseit ismerteti magyar nyelven. Könyve egész Közép-Európában szakirodalmát tekintve is úttörő jelentőségű: elszakadva az iskolai oktatásmódtól, csak a nagyközönséghez szólt. Művei hatottak kortársára, Katona Mihályra is, aki Varga szellemében kitűnő földrajzkönyveket adott közre Komáromban és Pesten." [HAI.]

GAZDA István: 1568-ban készült a legrégibb Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű naptár. 450 éve történt. Események. In: Nemzeti évfordulóink 2018. Főszerk.: Estók János. [Budapest, 2018.] Külgazdasági és Külügyminisztérium, Balassi Intézet, Keskeny és Társai 2001 Kft. pp. 59-60. "vagyis Judicium, amely az 1569-es évre szólt. Töredékét a 19. század végén áztatták ki egy Heltai Gáspár kolozsvári műhelyében készült kötéstáblából. [...] a naptárt krakkói és bécsi minták nyomán maga Heltai állíthatta össze. A nyomtatvány két külön címlappal ellátott részből: a tulajdonképpeni naptárból és a jövendöléseket tartalmazó prognosztikonból állt. [...] a kolozsvári naptárak közül pedig a következő, ami fennmaradt, az az 1572-es. Valószínűsíthető, hogy 1569-et követően minden évben jelent meg magyar nyelvű naptár Kolozsvárott. Ebben az időben mind a bécsi, mind a kolozsvári naptárak és prognosztikonok a lengyel csillagász, a krakkói Jakobejus összeállításai és számításai alapján készültek." [HAI.]

[FREY Sándor]: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 3. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ [HAI.]

FREY Sándor: Válogatás az űrkutatás 2018-as eseményeiből. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 4-46. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "Összeállításunkban az Űrvilág internetes hírportál (www.urvilag.hu) anyagaiból válogattunk. Az eredeti cikkek szerzői Both Előd, Frey Sándor és Németh Péter. Az év további érdekes űreseményeiről, eredményeiről az Űrvilág 2018-as archívumában található mintegy 500 cikkben olvashatnak az érdeklődők...." [HAI.]

HIRN Attila - APÁTHY István - CSŐKE Antal - DEME Sándor: Pille 40 - egy korszakokon átívelő történet. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 47-58. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "2018-ban volt 40 éve annak, hogy a legismertebb hazai, űrben használt műszer, a Pille fejlesztése megkezdődött. A berendezés első példányát Farkas Bertalan vitte magával a Szaljut-6 űrállomásra. Különböző változataival azóta valamennyi állandóan lakott űrállomás fedélzetén végeztek méréseket, sőt az amerikai űr sikló fedélzetére is eljutott. Jelenleg a Nemzetközi Űrállomás (ISS) orosz szegmensében a szolgálati dozimetriai rendszer részeként üzemel. A történet pedig közel sem ért véget. Legutóbb 2018 nyarán jutott fel a Pille legújabb példánya, hogy az ott már 15 éve folyamatosan és megbízhatóan működő rendszert leváltsa.
A tervek szerint a rendszer egészen az űrállomás élettartamának végéig, azaz legalább 2024-ig fogja szolgálni az orosz űrhajósokat az ISS fedélzetén. A rövid történeti áttekintés után a 2018. év fejleményeit, valamint a rendszer legújabb fejlesztéseit mutatjuk be. ..." [HAI.]

SZALAI Sándor - KECSKEMÉTY Károly - STEINBACH Péter: A BepiColombo űrprogram. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 59-72. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "2018. október 20-án hajnalban sikeresen indították a BepiColombo összetett űrszondát az ESA legnagyobb, Ariane-5 rakétájával Kourou-ból a Napunkhoz legközelebbi bolygóhoz, a Merkúrhoz. A program tervezése 2005-ben kezdődött és több jelentős áttervezés után készült el a szonda, melynek a Merkúrhoz érkezése 2025. december 5-ére várható. A BepiColombo két keringő egységet (orbitert) foglal magába, melyek a terv szerint egy évig fogják kutatni a Merkúr szilárd és olvadt vas-szulfid magját, felszínét, mágneses terét és a bolygót körülvevő igen ritka légkört. ..." [HAI.]

SKULTÉTI Ágnes: Meteorit ásványok infravörös elemzése a Hera űrszonda támogatásához. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 73-81. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "A földközeli kisbolygók veszélyes becsapódásaik lehetősége miatt érdekesek, emellett közeli és űreszközzel könnyen elérhető kutatási célpontok is. Az ESA Hera űrszondája a Didymos kettős kisbolygót tervezi meglátogatni, amelyet előtte a NASA DART küldetése "meglő", tesztelvén a becsapódás következményeit egy esetleges jövőbeli kisbolygó-eltérítés céljából. A becsapódás után érkezik a Hera és elemzi a következményeket (1b. ábra). ..." [HAI.]

STEINMANN Vilmos: Égitestek felszíni korának becslése becsapódásos kráterek alapján. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 82-88. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "... Fontos kérdés, hogy milyen idős a bolygó vagy a felszínének egy szelete. Az egyszerű kérdésre bonyolult a válasz. Sok lehetséges közelítés létezik a korbecslésre, ezek közül most a kráterek alapján történő kormeghatározást mutatjuk be. A Naprendszerben megszámlálhatatlan aszteroida kering, amik időként belecsapódnak más égitestekbe. Ezek a becsapódásnyomok hosszú ideig megmaradnak a felszínen, így kiváló kiindulópontját képezik a korbecslésnek. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: A Kepler, a K2 és a TESS küldetések érdekes tranzitbolygói. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 89-96. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "2019-ben épp 400 éve annak, hogy Johannes Kepler (1571-1630) a két bolygómozgási törvényének 1609-es közreadása után 1619-ben Harmonices Mundi (A világ harmóniája) című művében közölte a harmadik törvényszerűség leírását is, amelyet 1618. május 15-én alkotott meg. Négy évszázad múltán pedig már a neves tudósról elnevezett bolygókereső űrtávcső által végzett mérések vonatkozó eredményeit is analizálhatjuk Kepler harmadik törvényének fényében. A Kepler-űrtávcsővel végzett mérések, felfedezések egy évtizedes múltra tekintenek vissza, több ezer exobolygó megtalálását köszönhetjük ezeknek.
Az exobolygók utáni kutatás kiegészült, illetve folytatódik a NASA 2018. április 18-án Föld körüli pályára állított új generációs tranzitkereső űrtávcsövével, a TESS szel (Transiting Exoplanet Survey Satellite). ..." [HAI.]

HEGEDÜS Tibor - JÄGER Zoltán - GODA Zoltán - PAPP László - SZING Attila: Hazai közeli világűr ballonkísérletek 2017-2018 folyamán. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 97-111. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "A kívülálló érdeklődő nagyközönség számára ma is meghatározó kérdés: a földfelszínről elemelkedve vajon mekkora magasságig beszélhetünk légkörről, és hol kezdődik a világűr? Egyáltalán meg lehet ezt pontosan mondani? Ez a kérdés világszerte ismert és nagyra becsült fizikusunkat, Kármán Tódort (1881–1963) is nagyon izgatta. Minthogy a világűrbe történő kijutás kísérletei a 1930-as évekre már ténylegesen egyre nagyobb magasságokba jutottak el, egyre több mérési adat vált elérhetővé, és egyre több tudás gyűlt össze Földünk atmoszférájának magassági elrendeződéséről.
Végül Kármán egy remek gyakorlati definíciót alkotott meg, amellyel sikerült élesen elhatárolnia a világot két részre: addig nevezzük légkörnek, amíg a leesés nélkül a Földet körülkerülő, a közegellenállás legyőzésére semmiféle meghajtást, avagy üzemanyag-felhasználást igénybe nem vevő "jármű" nem képes egy teljes kört sem leírni, és rövidesen lezuhan - felette beszélhetünk világűrről. Ezt Kármán számításokkal meg is határozta, és a mai napig az ő nevét is viseli: ez a Kármán-határvonal. Ez, azaz a világűr határa nagyjából a 100 km körüli magasságban van (ez kicsit változik, évszakoktól, a naptevékenység szintjétől függően). ..." [HAI.]

ILLYÉS András - DUDÁS Levente - SZATMÁRY Melinda - GSCHWINDT András: Miniműhold egy kólásdobozban. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 112-128. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "Az Európai Űrügynökség (ESA) által minden évben megrendezésre kerülő CanSat miniműholdas versenyen 2018 nyarán a HunSat csapata különdíjas lett. ..." [HAI.]

ORDASI András: H-SPACE 2018 - Űr, zsúfolásig tele csodákkal. A Magyar Asztronautikai Társaság 2018. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 129-130. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "Idén negyedik alkalommal rendezték meg a H-SPACE konferenciát a Műegyetemen. A konferenciára a BME és annak Villamosmérnöki és Informatikai Kara (VIK) kiemelt támogatásával, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont (BME EIT) és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) közös szervezésében került sor. A nemzetközi rendezvény több mint 200 résztvevője mintegy 20 előadást hallgathatott és tucatnyi posztert tekinthetett meg angol nyelven az űrtevékenység égető tudományos, mérnöki, oktatási és ismeretterjesztési kérdéseiről. ..." [HAI.]

Nemzetközi űroktatási konferencia Budapesten. A Magyar Asztronautikai Társaság 2018. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 130-131. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "Április 11–13. között rendezték a BME-n az Európai Űrügynökség (ESA) második űroktatási szimpóziumát. Az ünnepélyes megnyitó vendége volt és előadást tartott az ESA stratégiai igazgatója és egy európai űrhajós is. A konferenciát (2nd Symposium on Space Educational Activities) az ESA Oktatási Irodája a BME-vel közösen szervezte, a MANT közreműködésével. ..." [HAI.]

Játék és sport a világűrben - diákpályázatunk nyertesei. A Magyar Asztronautikai Társaság 2018. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 132. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "2018. április 28-án Budapesten, a Millenáris B csarnokában, a Felfedezők Napja rendezvény nagyszínpadán hirdettük ki ünnepélyesen a 2017/2018-as tanévre meghirdetett diákpályázatunk eredményeit. A díjakat a nyerteseknek Both Előd, a MANT alelnöke adta át. A nyerteseknek, de minden lelkes pályázónknak is gratulálunk az elvégzett munkájukhoz! ..." [HAI.]

Tisztújító közgyűlés. A Magyar Asztronautikai Társaság 2018. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 132-133. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "Egyesületünk május 11-én 16 órai kezdettel tartotta meg éves beszámoló és egyben tisztújító közgyűlését Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. A közgyűlés ekkor még nem volt határozatképes. A meghívóban foglaltaknak megfelelően a 16:30-ra újra összehívott közgyűlés már a megjelent tagok létszámától (47 fő) függetlenül határozatképessé vált. Ezt megelőzően egy előadást hallgathattunk meg Dudás Leventétől (BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék), Start előtt a SMOG-1 címmel. ..." [HAI.]

BACSÁRDI László: Űrtábor 2018, Zalaegerszeg. A Magyar Asztronautikai Társaság 2018. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 133-134. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "A MANT 2018. évi nyári űrtáborának helyszíne Zalaegerszeg, időpontja 2018. július 8. (vasárnap) - július 14. (szombat) volt. Az idei Űrtábor vezérfonala az amerikai Apollo holdprogram közelgő fél évszázados évfordulója volt. Az Apollo-8-ról és a holdprogrammal kapcsolatos más érdekességekről szakavatott előadók tolmácsolásában hallhattak az űrtábori résztvevők. De szóba került a holdi bányászat és a Hold, mint a majdani Marsutazás "ugródeszkája" is. ..." [HAI.]

ORDASI András: Űrakadémia 4.0. A Magyar Asztronautikai Társaság 2018. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 133-136. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "2018 augusztusának első hétvégéjén rendezték immár negyedik alkalommal a 18-35 év közötti fiataloknak szóló Űrakadémiát. A MANT és a Space Generation Advisory Council (SGAC) által közösen szervezett rendezvényen idén az űroktatás kérdésköre került terítékre. A mintegy huszonöt, űrtevékenységért lelkesedő vagy abban akár már egy ideje jártas fiatal több kerekasztal-beszélgetés során ismerhette meg hazai kutatók, egyetemi oktatók és ipari képviselők álláspontját egy lehetséges magyarországi űrképzés kapcsán, majd formálhatták meg ajánlásukat ennek és saját tapasztalataik fényében. ..." [HAI.]

Űrkutatás Napja. A Magyar Asztronautikai Társaság 2018. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 136-137. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "2018 karácsonyán volt ötven éve annak, hogy az Apollo-8 űrhajósai személyében először közelítette meg ember egy másik égitest felszínét. A rendkívüli teljesítmény motorja az űrverseny volt. Kennedy elnök 1961 májusában, még az első amerikai űrhajós repülése előtt meghirdette programját, miszerint az ember még az évtized vége előtt eljut a Holdra. Bejelentését robbanásszerű fejlődés követte az űrkutatás és általában véve az űrtevékenység valamennyi területén. Amikor Frank Borman, Jim Lovell és Bill Anders elsőként haladtak el a Hold mellett, már lehetett tudni, hogy hamarosan valóban ember lép a Hold felszínére - erre alig több mint fél évet kellett várni. Azt persze nem sejthették, hogy az emberes holdutazások korszakának kezdete után néhány évvel a korszak véget is ér... ..." [HAI.]

Kitüntetések 2018-ban. A Magyar Asztronautikai Társaság 2018. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 137-139. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "...Az IAA négy szekcióban (alaptudományok, műszaki tudományok, élettudományok, társadalomtudományok) választja tagjait. Az aktív tagok száma meghaladja az 1200-at, közel 80 országot képviselnek. Az Akadémia a nemzetközi tudományos együttműködés segítésére szimpóziumokat, tanácskozásokat szervez, kiadványokat jelentet meg. 2018-ban különleges elismerés érte Almár Iván csillagász űrkutatót: az IAA tiszteleti tagjai közé választották. Almár Iván a MANT egyik alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke. Olyan legendás nevek is szerepelnek az IAA új tiszteleti tagjainak névsorában, mint az Apollo-11 Holdra lépő űrhajósa, Buzz Aldrin, vagy az első űrsétát végrehajtó Alekszej Leonov. ..." [HAI.]

Magyari Béla (1949-2018). In: Űrtan évkönyv 2018. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2019. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 139. /Asztronautikai Tájékoztató. 70./ "Magyari Béla 1949. augusztus 8-án Kiskunfélegyházán született. A helyi MHSZ repülőklubban kezdett vitorlázó gépen repülni. 1967 és 1971 között elvégezte a magyar és a szovjet repülőműszaki főiskolát is. 1972-ben lett a magyar légierő repülőtisztje, 1977-ben első osztályú vadászrepülő minősítést kapott. 1978-ban századosi rendfokozattal választották a magyar űrhajósjelöltek közé. A Szovjetunió és a szocialista országok Interkozmosz együttműködésének keretében a tagországok képviselői űrutazáson vehettek részt. Végül két jelölt, Farkas Bertalan és Magyari Béla vett részt a felkészülésen a Moszkva melletti Gagarin Űrhajóskiképző Központban, 1978-80 között. A Szojuz-36 fedélzetén végül Farkas Bertalan jutott a világűrbe, szovjet társa Valerij Kubaszov volt.
Magyari Béla és Vlagyimir Dzsanyibekov alkotta a tartalék személyzetet. Magyari a repülés alatt az irányítóközpontban dolgozott. A repülést követően őrnaggyá léptették elő és megkapta a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetést. Mérnökdoktori címet szerzett, a rendszerváltás után fejlesztőmérnökként dolgozott a honvédségnél. Tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és dolgozott a katonai felderítő hivatalnál. Később a Belügyminisztérium, majd Magyar Űrkutatási Iroda munkatársa volt, ahonnan 2006-ban nyugdíjazták. 2001-től hat éven át volt a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnöke. Magyari Béla életpályájáról a MANT 2016-ban kiadott Táguló határok című interjúkötetében is beszélt. Búcsúztatása 2018. május 11-én a Fiumei úti sírkertben, katonai tiszteletadás mellett volt. Egykori elnökünk, barátunk emlékét megőrizzük!" Ez a nekrológ teljes szövege. [HAI.]

GSCHWINDT András: Startra vár a SMOG-1. Így készült a legújabb magyar műhold. = Aero Magazin 20. 2018. márc. pp. 52-53. [HAI.]

HIRN Attila: Egy magyar műszer kalandjai. Ismét üzemel a Tritel a Nemzetközi Űrállomáson. = Aero Magazin 20. 2018. márc. pp. 54-55. "Több mint négy év szünet után újra mér a magyar fejlesztésű háromtengelyű dózismérő rendszer, a Tritel a Nemzetközi Űrállomás Zvezda moduljában. ..." [HAI.]

KÁLMÁN Béla: Űrhírek. = Aero Magazin 20. 2018. márc. pp. 56-57. Az Elektron rakéta sikeres startja.; A Zuma mellékhatásai.; A Szojuz-2 Startja a Vosztocsnijról.; A Falkon Heavy látványos indulása." [HAI.]

H. A. F. - K. B. [HORVÁTH András Ferenc - KÁLMÁN Béla]: Űrhírek. = Aero Magazin 20. 2018. ápr. pp. 48-49. Újdonságok a naprendszerből.; Friss képek a Vénuszról.; Jég a Ceres felszíne alatt.; Neukum-kráter.; Szojuz-MSZ-06.; A Jupiter légköre. Progressz-MSZ-8. [HAI.]

REMENES Péter: Az alkalmassági vizsgálat. A titkos magyar űrkutatás. 2. = Aero Magazin 20. 2018. ápr. pp. 50-53. A magyar űrhajósjelöltek átadása a szovjet repülőorvosi bizottságnak (ROB) 1977. december 19-én, egy hétfői napon kezdődött és egy hétig tartott Kecskeméten a Magyar Néphadsereg Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetében. ..." [HAI.]

H. A. F. - K. B. [HORVÁTH András Ferenc - KÁLMÁN Béla]: Űrhírek. = Aero Magazin 20. 2018. máj. pp. 46-47. Nemzetközi Űrállomás.; Dragon CRS-14 teherűrhajó.; Progressz-MSZ-ek.; Szojuz-MSZ-08.; Megsemmisült a Tienkung-1. [HAI.]

VIZI Pál Gábor: Cassini-Huygens Szaturnusz-küldetés. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont részvétele a NASA-ESA Cassini-programjában. = Aero Magazin 20. 2018. máj. pp. 48-51. "A Cassini-Huygens, a NASA és az ESA közös űrkísérlete volt eddig a legnagyobb és leghosszabb nemzetközi űrkutatási program. A szondát 1991-ben kezdték fejleszteni, 1997-ben indították útnak, 2004-ben érkezett a Szaturnuszhoz, és 2017. szeptember 15-éig folyamatosan vizsgálta az óriásbolygót és környezetét. A magyar mérnökök a Cassini plazmaspektrométer (CAPS) és a magnetométer (MAG) földi ellenőrző eszközeit, illetve a MAG repülő példányának tápegységét készítették. ..." [HAI.]

REMENES Péter: A meglepetés különszám. A magyar űrrepülés titkos dokumentumai. 3. = Aero Magazin 20. 2018. máj. pp. 52-55. A magyar űrrepüléssel összefüggő médiamunkát akkoriban (1979-1980) az MSZMP Politikai Bizottságának "szigorúan bizalmas" jegyzőkönyve szerint a Központi Bizottság mellett működő agitációs és propagandaosztály irányította. "Propagandánk legyen szerény, de a szükséges mértékig vegye figyelembe a lengyel, a csehszlovák és az NDK-beli űrhajós felbocsátásakor a szomszédos szocialista országokban e téren szerzett tapasztalatokat." [...] Az Izvesztyia az akkori testvérlapja, a Magyar Hírlap bevonásával különkiadással készült a magyar űrrepülésre, ..." [HAI.]

SAJTOS Zoltán: Kedves olvasó. = Aero Magazin 20. 2018. jún. p. 7. A szerző visszaemlékezése Magyari Bélára és látogatásukra Csillagvárosban. [HAI.]

H. A. F. - K. B. [HORVÁTH András Ferenc - KÁLMÁN Béla]: Űrhírek. = Aero Magazin 20. 2018. jún. pp. 48-49. Ellopták Gagarinék barokamráját.; Űrturizmus: SpaceShipTwo.; Almár Iván Hevesi-díjat kapott.; Blue Origin.; Késik az űrtávcső.; InSight a Marshoz.; Kilopover.; 370 nap egy földi holdbázison. [HAI.]

REMENES Péter: Mindig is az űrbe vágyott. In memoriam Magyari Béla (1949-2018). = Aero Magazin 20. 2018. jún. pp. 50-53. 2018. április 23-án 69 éves korában elhunyt Magyari Béla nyugállományú mérnök ezredes, a Magyar Népköztársaság Űrhajósa cím kitüntetettje. A szuperszonikus vadászrepülők közül 1977-ben választották ki Kecskeméten a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben. Az űrhajósjelöltek csapatában hetedmagával kapott "alkalmas" minősítést. Ők alkották a hetek csoportját, akik kiváló képességű fiatal repülőtisztek voltak, bármelyikük lehetett volna az első magyar űrhajós. ..." [HAI.]

H. A. F. - K. B. [HORVÁTH András Ferenc - KÁLMÁN Béla]: Űrhírek. = Aero Magazin 20. 2018. júl. pp. 48-49. Csücsiao - a kínai holdi reléállomás.; Szojuz-MSZ-07, Szojuz-MSZ-09.; öt Iridium, két GRACE. Új teherűrhajó: Cygnus OA-9E.; SES-12.; A Curiosity újra fúr.; Northrop Grumman Innovation Systems. [HAI.]

KÁLMÁN Béla: Exobolygó-kereső űrszondák. Földön kívüli bolygók kutatása. = Aero Magazin 20. 2018. júl. pp. 50-53. "A csillagászat tudományának utolsó három évtizedében fontos helyet foglalnak el az exobolygók, vagyis azok a bolygók, amelyek más csillagok körül keringenek. ..." [HAI.]

HERCZKU Nóra: Űrhajósnak áll Farkas Bertalan unokája? "Űrhajósok akarnak lenni az unokáim is". Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós 38 éve járt az űrben, még ma is örömmel mesél róla. = Blikk Vasárnap 24. 2018. máj. 19. 135. sz. p. 1., pp. 8-9. [KSZ.]

60 éve startolt az amerikai űrügynökség. Sikerek és kudarcok a NASA történetében. = Blikk Vasárnap 24. 2018. okt. 13. 280. sz. p. 14., 19. [KSZ.]

HIDAS András: Csillagoknak fürkészője. = Bogdányi Híradó 29. 2018. márc. 3. sz. p. 15. "Jó ideje foglalkoztat a gondolat, hogy vajon e csodálatos helyen cseperedő fiatalokkal mi is történik a későbbiekben? Mit is tud kis falunk kitermelni? Most pl. egy csillagászon, egy 26 éves fiatalemberen akadt meg a szemem. Dénes Zoltán. Hogyan lesz valaki csillagász? [...] Természettudományos érdeklődéssel indultam. Nagyon sok kérdésem volt a világ dolgait illetően, de hiába kérdeztem, nem kaptam rá választ sem a családban, sem a tanáraimtól. Különösen az élet kialakulása, eredete foglalkoztatott. Gimnáziumban biológia-kémia tagozaton tanultam, menet közben azonban felvettem a fizikát is fakultációként. Később középiskolai tanulmányi versenyen a biológia mellett fizikában is indultam és itt jobb eredményt értem el. Ez arra ösztökélt, hogy ebben az irányban képezzem inkább tovább magamat, így azután a geológia, geofizika és csillagászat irányban haladtam a tanulmányaim során, aminek még most sincs vége.
Tart egy előadást a közeljövőben Dunabogdányban a szakmájával, szakterületével kapcsolatosan. Bizonyosan vannak borítékolható kérdések, amiket szívesen intéznénk egy csillagászhoz. Ilyen pl. a csillagjóslás. Mit gondol erről? Az ember szeretne a látszólagos véletlenre valami kiszámíthatóságot ráhúzni, mert próbálkozik, hogy vezérelje, de legalábbis felbecsülje sorsának alakulását megismervén az azt meghatározó tényezőket. A csillagjóslás egy igen ősi irányzata e törekvésnek. ..." Programajánló. március 10. (szombat) 17 óra Új Földek, Bolygók a Naprendszeren túl - Dénes Zoltán előadása a Művelődési Házban. [HAI.]

GERGÁLY-PUTNOKI: Magyari Béla a házát árulta, a bútort is elvitték. Elfeledve és betegen halt meg a magyar űrhajós. Csalódott volt, mellőzöttnek érezte magát, az utolsó hónapban már nem beszélt senkinek. Földön ragadt űrhajós. Csalódottan, betegen és elfelejtve halt meg Magyari Béla. = Bors 19. 2018. ápr. 25. pp. 1-3. [KSZ.]

Hu-Zo: Magyarok kisbolygói uralják a Naprendszert. Öt év alatt 63 új kis csillagot fedeztünk fel. Be is csapódhatnak a Földbe. = Bors 19. 2018. nov. 7. 302. sz. pp. 20-21. 66 kisbolygó kapott nevet valamelyik hírességünkről. Közülük már csupán három magyar él: Csányi Vilmos biológus, Portisch Lajos sakkozó és Vizi E. Szilveszter orvos. A felfedezések jelentős része Sárneczky Krisztiánhoz, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársához kötődik. A kisbolygók felfedezéséről és elnevezéséről Szücs László csillagász, a Kecskeméti Planetárium munkatársa adott tájékoztatást. [KSZ.]

Befejezi küldetését az űrteleszkóp. = Délmagyarország 108. 2018. nov. 2. 254. sz. p. 16. "Orlando. Több mint 2600 exobolygót fedezett fel, és segítette a Földön kívüli élet kutatását kilenc és fél éves missziója során a nyugdíjba vonuló Kepler űrteleszkóp. A NASA amerikai űrhivatal közlése szerint a Johannes Kepler (1571-1630) asztronómusról elnevezett, 2009-ben Föld körüli pályára állított űrteleszkópot "nyugállományba" küldik, ugyanis a várakozásoknak megfelelően elfogyott az üzemanyaga, és ezért már nem tud adatokat küldeni vagy fogadni. Jelenleg a Földtől 156 millió kilométer távolságban kering a Nap körül, majd egyre távolabb kerül, amikor a misszió mérnökei kikapcsolják a rádióadóit. A teleszkóp feltárta a Tejútrendszert lakó bolygók sokszínűségét, felfedezései azt sugallják, hogy a távoli csillagrendszerekben bolygók milliárdjai létezhetnek. A Kepler segített felfedezni az első, a Naprendszeren kívüli ismert holdat.
"Alapvetően a Kepler indította el az emberiséget a kozmosz felfedezésének útján" - hangoztatta William Borucki kutató. A Kepler által gyűjtött adatok segítségével új módszert dolgoztak ki annak megállapítására, hogy egy bolygó felszíne szilárd vagy gáz halmazállapotú. A Kepler utódját áprilisban indították útjára. A NASA arra számít, hogy a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) több ezernyi, korábban ismeretlen világot tár fel." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Címoldal: Az Androméda és kísérőgalaxisai (M31-M32-M110). = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. címoldal. [p. 1.] Kendig-csúcs 2017. 10. 15/16. Fotó: Id. és ifj. Szendrői Gábor. [SRG.]

Mira Ceti, Uránusz. Neptunusz és Triton hold. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. első belső borító, [p. 2.] Fotók: Tuboly Vince (Mira Ceti, Uránusz és holdjai: Umbriel, Ariel, Titania, Oberon egy 50 cm-es távcsővel), Mitre Zoltán (Neptunusz és Triton egy 15,2 cm-es távcsővel). [SRG.]

MITRE Zoltán: Vissza egy régi, de járatlan útra. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beszámoló a XXXVIII. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek rendezvényről. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. pp. 5-9. 2017. szept. 25. és okt. 4. között. [SRG.]

HORVÁTH Márton: Planetárium 2017. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. pp. 9-10. Szombathelyi planetáriumi előadások. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. pp. 11-12. 2017. nov. 3. és 27; 2017. nov. 15-én új szekció alakult: GAE Tudományos Szekció. [SRG.]

HORVÁTH Márton: Két előadásunk Nemzeti Könyvtárellátó Pályázatban. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. pp. 12-13. 2017. jún. 24-én Celldömölkön és Szergényben, 2017. nov. 11-én Orfaluban. [SRG.]

A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület tagnévsora 2017. 12. 22-én. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. pp. 14-15. 57 tag, ebből 10 intézmény és 47 magánszemély. [SRG.]

Amatőrcsillagászat. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. pp. 16-17. Fotók: Szalai Péter napfotói 2017. aug. 20-án, Szauer Ágoston felvételei az Iris kisbolygóról 2017. okt. 16-18-án. [SRG.]

Csillag-háló. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. p. 18. [SRG.]

Lapszemle. A Gothard-kastély beruházás tervei. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. pp. 19-26. Szombathely közgyűlése 2017. okt. 26-án a 287/2017. (X.26.) Kgy. sz. határozattal fogadta el. A közgyűlés ezirányú terveit a Savaria Fórum városi hetilap 2017. nov. 18-i száma ismertette "Megújul a Gothard-kastély - látogatóközpont lesz" címmel. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre 2018. I. negyedév. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. pp. 27-31. Dyson, Frank Watson Sir angol csillagász.; Hogg, Helen Battles Sawyer amerikai születésű kanadai csillagász.; Foucault, Jean-Bernard-Léon francia fizikus.; Minnaert, Marcel Gilles Jozef holland csillagász.; Dawes, William Rutter angol csillagász.; Nagy Károly magyar csillagász.; Kolbenheyer Tibor magyar csillagász.; Bradley, James angol csillagász.; Fowler, Alfred angol fizikus.; Baade, Wilhelm Heinrich Walter német csillagász. Összeállította: Matisz Attila, Bartha Lajos nyomán. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Savaria földrengése és Gothard Jenő. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. p. 31. A Savariát 455-ben elpusztító földrengésről Gothard Jenő adott hírt 1909. elején Réthly Antalnak. [SRG.]

Programajánló. 2018. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. pp. 32-34. [SRG.]

A csillagos ég 2018. január, február és március havában. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. pp. 35-38. A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. Összeállította: Matisz Attila. [SRG.]

A Tejút Kisunyomból. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. hátsó belső borító, [p. 39.] 2017. aug. 14-én. Fotó Szalai Péter. [SRG.]

A Trifid és a Lagúna-köd (M20 - M8). = Egyesületi Híradó 29. 2018. 1.(113.) sz. hátsó külső borító, [p. 40.] 2017. júl. 16-án. [SRG.]

Címlapunkon: Demonstrációs ekvatoriális napóra. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. címoldal. [p. 1.] Készítette: Matisz Attila. [SRG.]

Mechanikus csillagászati szemléltető eszköz. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. Első belső borító. [p. 2.] Fotó: Kaczmarski Róbert. [SRG.]

MITRE Zoltán: Amatőrcsillagászati közösségünk a jövő terében. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. pp. 4-11. Kivonat a GAE 2018. január 27-i közgyűlésén elhangzott titkári előadásból. [SRG.]

Rövid beszámoló az egyesület 2018. évi rendes közgyűléséről. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. pp. 11-14. Milos László jegyzőkönyvéből. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - MITRE Zoltán: A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület 2018. évi munkaprogramja. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. pp. 14-19. [SRG.]

MATISZ Attila: Panem et circenses. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. p. 19. Javaslat havi egyszeri távcsöves bemutatóra. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. pp. 20-21. 2018. jan. - márc. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Építsünk Newton-távcsövet! = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. pp. 22-24. [SRG.]

MATISZ Attila: Napórával a Föld körül. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - SRAGNER Márta: Holdhaló Bucsu felett. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. p. 29. 2018. jan. 28-én hajnalban. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor id., ifj.: Az Ebihal-köd és a Lángoló csillag-köd. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. pp. 29-30., hátsó külső borító. IC 410 és IC 405. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A 2018. év legfontosabb csillagászati látnivalói és eseményei. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. p. 31. [SRG.]

Csillagászati cikkek a Webről. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. p. 33. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre 2018 II. negyedév. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. pp. 34-39. Ashbrook, Joseph; Delos Babcock, Harold; Struve, Friedrich Georg Wilhelm; Szentmártony Ignác; Gérard de Vaucouleurs; Jean-Philippe Loys de Cheseaux; Kopernikus, Nikolausz; Bouvard, Alexis; Gill, David; Kopal, Zdenek; Zétényi Endre; Secchi, Pietro Angelo; George Hale, Ellery; Szubbotyin, Mihail Fjodorovics. Összeállította: Matisz Attila. Több életrajz Bartha Lajos és egy Piriti János nyomán készült. [SRG.]

Programajánló 2018. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

A csillagos ég 2018. év II. negyedéve. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. pp. 42-49. [SRG.]

Hátsó belső borító. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. p. 51. Szauer Ágoston felvételei, Orionról és a Rozetta-ködről. [SRG.]

Hátsó külső borító. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 2.(114.) sz. p. 52. Id. és ifj. Szendrői Gábor felvétele az Ebihal-ködről és a Lángoló csillag-ködről. [SRG.]

Címlapon: Napóra majális a szombathelyi Fő téren, május 19-én. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. címoldal. [p. 1.] Fotó: Matisz Attila. [SRG.]

MATISZ Attila: Napóramajális. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. pp. 4-5., [1.] címoldal. 2018. máj. 19. 15 napórát mutatott be, ezek 8 különböző napóra-típust képviseltek. A rendezvényen Németh Henrietta és Péntek Kálmán nyújtott helyszíni segítséget. [SRG.]

Napórás szekció alakult. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. p. 6. 2018. máj. 4-én. 5 tag alapította. A "GAE Napórás Szekció" vezetője Matisz Attila lett. [SRG.]

Alapszabályt módosítottunk. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. p. 6. 2018. jún. 23-án. [SRG.]

Egyesületi Krónika. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. pp. 6-7. 2018. ápr. - jún. [SRG.]

Adatvédelmi tájékoztató. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. p. 7. [SRG.]

MATISZ Attila: Csillagidőmérő napóra. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. pp. 8-10. [SRG.]

SZAUER Ágoston: A Perseus nóvája. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. pp. 10-11., hátsó külső borító. A V392 Per jelzésű törpenóva, amely eddig legfeljebb 14 magnitúdóra fényesedett, 2018. április végén és május elején: váratlan 6,2 magnitúdós kitörést produkált. [SRG.]

TUBOLY Vince: Észlelések a Hegyhátról. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. pp. 11-13., [2., 39-40.] első belső, hátsó belső borító. Nagyrészt változócsillagokról. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Észlelő éjszaka a napéjegyenlőséghez közel. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. pp. 13-15. R Leo és Hold fényképezés. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Összetett holdhaló Bucsu felett 2018. április 3-án. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. p. 15. [SRG.]

HORVÁTH Márton: Megemlékezés Stephen Hawkingról, aki Isaac Newton katedráját elfoglalta. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. pp. 16-22. [SRG.]

Csillagászati cikkek a webről. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

MATISZ Attila: A 21P/Giacobini-Zinner üstökösről. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. p. 23., 28. Előzetesen. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. Évfordulók 2018-as év III. negyedévében. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. pp. 24-27. Július 4-én, 150 éve született Henrietta Swan Leavitt amerikai csillagász. (1868. 07. 04 - 1921. 12. 12.); Július 6-án, 25 éve halt meg John Gatenby Bolton brit születésű ausztrál csillagász. (1922. 06. 05. - 1993. 07. 06.); Július 22-én, 350 éve halt meg Israel Hiebner német csillagász. (1619. 02. 21. - 1668. 07. 22.); Augusztus 1-én, 200 éve született Maria Mitchell amerikai csillagász. (1818. 08. 01 - 1889. 06. 28.); Augusztus 2-án, 100 éves született Bakos Gusztáv magyar születésű kanadai csillagász. (1918. 08. 02. - 1991. 10. 01.); Augusztus 19-én, 50 éve halt meg George Anthony Gamow (Georgij Antonovics Gamov) orosz születésű amerikai fizikus, asztrofizikus. (1904. 03. 04. - 1968. 08. 19.); Szeptember 11-én, 250 éve halt meg Joseph-Nicolas Delisle francia csillagász. (1688. 04. 04. - 1768. 09. 11.); Szeptember 26-án, 150 éve halt meg August Ferdinand Möbius német csillagász. (1790. 11. 17. - 1868. 09. 26.); Szeptember 27-én, 100 éve született Sir Martin Ryle Nobel-díjas angol rádiócsillagász, fizikus. (1918. 09. 27. - 1984. 10. 14.) Összeállította: Matisz Attila, nagyrészt Bartha Lajos nyomán. [SRG.]

KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta - KESZTHELYI Sándor: Kedves Vas megyei amatőrcsillagászok! = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. p. 28. Értesítésük, hogy Pécsről 2018. június 8/9-én a Vas megyei Bucsu településre költöztek. [SRG.]

Programajánló. 2018. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

A csillagos ég. Csillagos Ég - 2018. év III. negyedéve. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 3.(115.) sz. pp. 31-38. [SRG.]

Címlapunkon: Horváth Márton előadást tart Olaszfán 2018. júl. 20-án. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. címoldal. Az Egyesületi Híradó ezen 2018. 4-es számának sorszáma helyesen 116-os, a lapba nyomtatott (p. 1.) 115. sorszám téves. [SRG.]

Kövesligethy Radó Emlékkötet, Savaria "Tudományos" Közlemények - közgyűlést tartottunk június 23-án. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 2-3. [SRG.]

Határozatok. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 3-4. [SRG.]

Egyesületi Krónika. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 4-5. 2018. ápr. 16 - szept. 21. [SRG.]

MITRE Zoltán: Csillagászati bemutató Ispánkon. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 6-8. 2018. júl. 26-án. [SRG.]

HORVÁTH Márton: Olaszfán jártunk. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 8-9., címlap. 2018. júl. 20-án. [SRG.]

SZAUER Gertrúd: Csillaglesés. [Vers.] = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Nyári találkozás Farkas Bertalannal. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 9-10. 2018. aug. 10-én Tarjánban. [SRG.]

MITRE Zoltán: Teljes holdfogyatkozás Marssal és Szaturnusszal. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 11-18., első belső borító fent. 2018. júl. 27-én Szombathelyen. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Teljes holdfogyatkozás, Hegyhátsál, 2018. július 27. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 18-24., első belső borító lent. Tuboly Vince fotóival illusztrálva. [SRG.]

KLIPPEL Dávid: A külső és belső erők felzsínformáló tevékenysége a Plútón - a Tombaugh Régió morfológiai vizsgálata (1. rész). = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 24-35. [SRG.]

TUBOLY Vince: Nyári észlelések Hegyhátsálról. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 35-38. Együttállások megfigyelése. Nóva és csillagok. Mély-ég objektumok. Hold és a július 27-i holdfogyatkozás. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Nyári és kora őszi fotók. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. p. 38., hátsó belső borító fent. Nemzetközi Űrállomás. M35 és a Giacobini-Zinner-üstökös. [SRG.]

Csillag-háló. Csillagászati cikkek a webről. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. p. 39. [SRG.]

MITRE Zoltán: Látható lesz-e szabad szemmel a 46P/Wirtanen üstökös? = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. p. 39. Előzetes. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. Évfordulók 2018-as év IV. negyedévében. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 40-43. Október 9-én, 100 éve született Alla Genrihovna Masevich örmény-szovjet csillagász.; Október 22-én, 125 éve született Ernst Julius Öpik észt csillagász, asztrofizikus.; Október 31-én, 225 éve született James Dunlop skót-ausztrál csillagász.; November 3-án, 375 éve halt meg Paul Guldin svájci matematikus, csillagász.; November 12-én, 225 éve halt meg Jean Sylvain Bailly francia csillagász.; November 19-én, 100 éve született Hendrik Christoffel van de Hulst holland csillagász.; November 23-án, 300 éve született Antoine Darquier de Pellepoix francia csillagász.; December 6-án, 125 éve halt meg Johann Rudolf Wolf svájci matematikus, csillagász.; December 9-én, 150 éve született Josep Comas i Solá spanyol-katalán csillagász. Összeállította: Matisz Attila, nagyrészt Bartha Lajos nyomán. [SRG.]

Programajánló 2018. október - november - december. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 44-47. [SRG.]

A csillagos ég. = Egyesületi Híradó 29. 2018. 4.(116.) sz. pp. 48-56. Csillagos Ég - 2018. év IV. negyedévében. Összeállította: Matisz Attila. [SRG.]

SZOUCSEK Ádám: És még is mozog a jég. Tektonika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. jan. 5. 1. sz. pp. 3-4. "A Brown Egyetem új tanulmánya szerint a Jupiter negyedik legnagyobb holdján, a feltételezések szerint a jégkéreg alatt hatalmas óceánnal rendelkező Európán [! Europa], a Földéhez hasonló aktív lemeztektonikai folyamatok zajlanak. Az így kialakult alábukási övezetekben pedig adottak lehetnek a kémiai feltételek az élet kialakulásához. Az új tanulmány az Amerikai Geofizikai Unió egyik lapjában, a Journal of Geophysical Research: Planets című folyóiratban jelent meg. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Trabant a világűrben. Interjú Nagy Jánossal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 73. 2018. jan. 5. 1. sz. pp. 12-13. "Az elmúlt néhány évben megélénkültek a magyar-orosz kapcsolatok az űrtevékenységben is. Nagy János mérnök az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrtechnikai Kutatócsoportjának vezetője az Űrkutatás Napján vehette át a Magyar Asztronautikai Társaság elismerését, a Fonó Albert-díjat. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele arról, hogy csoportja milyen programokban vett részt, illetve vesz részt. Ezek között az orosz partnerségben egy Trabant űrbe juttatása is szerepel. [...] Az oroszok terveznek egy nanoműholdat Trabant néven, melynek tömege 55 kg. Náluk ott kezdődik a nanoméret. A Trabant jelentése egyébként kísérő, csatlós, darabont, szatellit. Az egykori NDK kisautó a Trabant nevet 1958-ban, éppen az első Szputnyik tiszteletére kapta. ..." [HAI.]

Sz. Á. [SZOUCSEK Ádám]: A só folytatódik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. jan. 5. 1. sz. p. 27. "A Transzantarktiszi-hegység lábánál fekvő Don Juan tavacska egyike Földünk legsósabb állóvizeinek. A sűrű, szirupos víz akár mínusz 50 Celsius-fokig is folyékony halmazállapotú marad. A tóban lévő só és víz forrását napjainkig rejtélyek övezték, azonban egy új elmélet szerint a tavat egy mélyben levő regionális talajvíz-rendszer táplálja. A kutatók szerint, ha van folyékony víz a Marson, hasonló formában létezhet. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Lyra projekt. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. jan. 5. 1. sz. p. 28. "Rendkívül izgalmasnak bizonyult 2017 októberében az első olyan égitest felfedezése a Naprendszerben, amely minden bizonnyal a csillagközi térből származik. A csillagászok nyomon követték az 1I/2017 U1 katalógusszámú, azóta Oumuamuara keresztelt objektumot, ..." [HAI.]

SCHMALL Rafael: Fényoszlopok a Zselicben. A hátlapon. = Élet és Tudomány 73. 2018. jan. 5. 1. sz. p. 31., hátsó külső borító. [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: A csillagok közt a fekete lyuk a király. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. jan. 19. 3. sz. pp. 67-68., címlapkép. "A fiatal galaxisokban gyors ütemben alakulnak ki a fényesen ragyogó csillagok, azonban a galaxis fejlődés bizonyos szakaszában a csillagkeletkezés végül befejeződik. Egy új tanulmány szerint, amely a Nature folyóiratban jelent meg, a galaxisok középpontjában lévő nagy tömegű fekete lyukak határozzák meg, hogy ez a szakasz milyen hamar következik be. ..." A címlapon: a Centaurus A galaxis. [HAI.]

SZILÁGYI-NAGY Ildikó: Űrszerű környezetben figyelték meg az élet építőköveit. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. jan. 19. 3. sz. pp. 90-92. "... A Journal of Chemical Physics című szaklapban megjelent friss tanulmány most azt bizonyította, hogy kis méretű szerves molekulák képesek létrejönni űrszerű környezetben, mely hideg, és sugárzásokkal teli. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Éjszakai hóviharok a Marson. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. jan. 19. 3. sz. p. 92. "Három időjárási modell kombinációját használták a marsi felhők és a belőlük hulló hó viselkedésének vizsgálatára francia és amerikai kutatók, így sokkal jobb hatékonyságot értek el, mint a modellek egyenkénti alkalmazásával. A módszerrel kapott számítások alátámasztják a marsi keringőegységek megfigyeléseit, az ezekben eddig nem értett éjszakai anomáliákat. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: Kedves olvasónk! = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 2. 5. sz. p. 130. "Lapunk 2018. január 5-i számában jelent meg egy fontos írás És mégis mozog a jég címmel arról, hogy a Jupiter negyedik legnagyobb holdján a Földéhez hasonló lemeztektonikai folyamatok zajlanak. A cikkben a szerző (fordító) a hold nevét következetesen Európának írja, pontosan úgy, ahogy magyarul saját kontinensünk nevét írjuk. A kérdéses hold hivatalos neve azonban Europa (hosszú ó helyett rövid o-val), a kézikönyvek: az Űrhajózási Lexikon, az SR Atlasz Csillagászat és a Természettudományi Kislexikon is mindig így szerepelteti. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Távoli emlék. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 2. 5. sz. pp. 132-133. "Egy korábban Egyiptom délnyugati részén, a Líbiai-sivatagban talált apró kőzettöredék vizsgálata során kiderült, hogy különös titkokat őrizhet arról a kezdetleges, csillagközi porfelhőről, amelyből Napunk, a Föld és más bolygók is keletkeztek. A Földön kívülről származó kőzetben, amelyet az első ismert női matematikus és csillagász, Alexandriai Hüpatia után kereszteltek el, a kutatók olyan különleges ásványi össze tételt azonosítottak, amelyet eddig sem a Földön, de még a Naprendszerben és az ismert meteoritokban és üstökösökben sem fedeztek fel. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Óriáscsillagokkal az élet keletkezése nyomában. Interjú Csengeri Tímeával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 2. 5. sz. pp. 140-141. "A nagytömegű csillagok kialakulása nem csak asztrofizikai szempontból fontos kérdés, vizsgálatuk közelebb vihet bennünket az élet keletkezésének megértéséhez is. Csengeri Tímea csillagász Bonnban, a Max Planck Intézetben dolgozik. December végén az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében tartott előadást, ebből az alkalomból beszélgettünk vele pályájáról, kutatásairól, s az interjú végén fény derül a fenti, elég meglepőnek tűnő összefüggésre is. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 2. 5. sz. pp. 142-143. [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Becsapódások a Holdon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 2. 5. sz. p. 156. "A Hold felszínén az egykori becsapódások nyomat őrző nagyobb kráterek mellett folyamatosan keletkeznek újabbak, de sokkal kisebbek, amelyeket 20-70 kilométer/óra sebességgel becsapódó, apró testek hoznak létre. Ha a becsapódó test tömege legalább néhányszor tíz gramm, akkor a felszabaduló mozgási energiája kis területen annyira felhevíti a Hold felszínét alkotó anyagot, hogy rövid ideig a fényjelenség a Földről is megfigyelhető - legalábbis, ha a becsapódás a Hold árnyékos területén történik. [...]
A NASA Marshall Űrközpontjának egy csoportja azonban 2005-töl kezdve egy 35 centiméteres távcsővel folyamatosan pásztázta a Hold felszínét. A célzott megfigyeléseknek köszönhetően már több száz felvillanást sikerült megfigyelniük. Február óta ebbe a munkába az Európai Űrügynökséggel (ESA) kötött szerződés alapján görög csillagászok is bekapcsolódtak, a Peloponnészoszi-félszigeten működő, 1,2 méteres Kryoneri-távcsővel. ..." [HAI.]

DEME Lívia: A fundamentális fizika alapjait érintjük. Interjú Vinkó Józseffel. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 9. 6. sz. pp. 180-181. "Hogyan dolgozhatnak az amatőr és a profi csillagászok közösen eredményesen a Világegyetem, ezáltal pedig a múlt és a jövő tudományos megismeréséért? Erre a kérdésre kerestek választ az MCSE Változócsillag Szakcsoport találkozójának résztvevői a közelmúltban. A tanácskozáson Vinkó József a fizikai tudomány kandidátusa, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tudományos főmunkatársa adott interjút lapunknak. ..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Ördögszem-galaxis. A hátlapon. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 9. 6. sz. p. 191., hátsó külső borító. "A hátsó borítón látható felvétel az M64 katalógusszámú spirálgalaxisról a NASA Hubble-űrtávcsövének WFPC2 (Wide Field Planetary Camera 2) kamerájával készült. Ez a galaxis a Bereniké haja csillagképben helyezkedik el, tőlünk mint egy 24 millió fényévre. [...] Az M64 már kis távcsövekkel szemlélve is látványos, így az amatőrcsillagászok körében is igen népszerű objektum. Az Ördögszem-galaxist Edward Pigott fedezte fel 1779. március 23-án, tőle függetlenül, éppen 12 nappal később azonban Johann Elert Bode is lencsevégre kapta. Minderről nem tudva pedig egy évvel később Charles Messier francia csillagász is felfedezte, és az azóta is használt katalógusában az M64 nevet kapta. A galaxis érdekessége, hogy a fő síkjában lévő csillagokhoz képest a külső régiókban lévő csillagközi gáz és por ellenkező irányban forog. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Klímaváltozás egy vödör vízben. Interjú Vincze Miklóssal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 16. 7. sz. pp. 204-205. "A világon elsőként vizsgálták laborban a klímaváltozást az ELTE Kármán Környezeti Áramlások Laboratóriumában, ahol egy 40 cm átmérőjű forgó hengerben több más oceanográfiai és légköri jelenséget is tudnak modellezni. Vincze Miklós fizikus, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tagjaként vesz részt ezekben a kísérletekben. Kutatásai fontosságát jelzi, hogy nemrég Junior Prima díjat kapott eddigi munkáiért.
Beszélgetésünkből kiderül, hogyan és milyen eredményeket lehet elérni nagyon bonyolultnak tűnő jelenségek vizsgálatában viszonylag egyszerű eszközökkel. - Asztrofizikát végzett, ehhez képest oceanográfiával és légkörkutatással foglalkozik. - Az ELTE-n végeztem asztrofizika szakirányon, ami természetes folyománya volt annak, hogy mindig nagyon érdekelt a csillagászat és az űrkutatás.[...] Az államvizsgán még asztrofizikai tételekről kellett beszélnem,
de tíz perccel később, a szakdolgozatom bemutatásánál már a tólengésekről beszéltem es a doktori iskolában is a környezeti áramlástan területén dolgoztam tovább. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A nagyenergiájú asztrofizika nagy kérdései. Beszélgetés Mészáros Péterrel. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 16. 7. sz. pp. 210-212. "A tavalyi év talán legizgalmasabb tudományos felfedezése két neutroncsillag ütközése, pontosabban az általuk keltett gravitációs hullám észlelése volt. Érdekes történelmi egybeesés, hogy éppen 50 évvel korábban fedezték fel az első pulzárt. Az évforduló alkalmából konferenciát rendeztek az MTA Székházában, melyen részt vett és előadást tartott Mészáros Péter asztrofizikus, a Pennsylvania Állami Egyetemről, aki a nagyenergiájú asztrofizika ismert szaktekintélye. Vele beszélgettünk pályájáról, kutatásairól. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Űrutazó apróságok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 16. 7. sz. pp. 218-219. "Két űrből érkezett furcsa szikla, amelyek évmilliókat utazva a Naprendszer aszteroidaövében végül 1998-ban becsapódtak a Földbe, szokatlan potyautasokat hoztak magukkal: az élet alkotóelemeit. Egy friss tanulmány szerint ezek az első olyan vizsgált meteoritok, amelyek egyszerre tartalmaztak folyékony vizet és összetett szerves vegyületeket: szénhidrogéneket és aminosavakat. A meteoritokban lévő parányi kék és bíbor színű sókristályok kémiai összetételét részletesen vizsgáló tanulmány magában foglalja a kaliforniai Berkeley Laboratóriumban röntgensugarakkal végzett vizsgálatok eredményeit is. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Porviharokkal szökik a Marsról a víz. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 16. 7. sz. p. 220. "A kisebb, de rendszeres marsi porviharok néhány évenként az egész bolygót érintő hatalmas, globális viharokká fejlődnek, a legutóbbi ilyen alkalom 2007-ben volt. Ekkor készült mérések újraelemzésével és újabb adatok vizsgálatával egy amerikai kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a porviharok közvetlenül serkentik a vízből eredő marsi hidrogén szökését. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Mit üzennek a nagy tömegű csillagok? Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 23. 8. sz. p. 227. "Csillagászokból álló nemzetközi kutatócsoport megdöbbentő számú nagy tömegű csillagra figyelt fel egy szomszédos galaxisban. A felfedezés segítségével - amelyet a Nagy Magellán-felhő egyik csillagképződési régiójában tettek - talán megismerhetjük, hogyan alakították át a csillagok az ősi Univerzumot a ma ismert formájába. Az új tanulmány a Science című folyóiratban jelent meg. "Nagyon meglepettek voltunk, mikor rá jöttünk, hogy a 30 Doradusban sokkal több nagy tömegű csillag alakult ki, mint hittük" - mondta Fabian Schneider, az Oxford Egyetem Fizika Tanszékének munka társa, a tanulmány első számú szerzője. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Szentendre középkori napórája. Óra-mutató. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 23. 8. sz. p. 243. "Sorozatunkban - ahogy arra a cím is utal - órákat mutatunk be hónapról hónapra. A hagyományos időmérőkön kívül egyéb olyan eszközök is terítékre kerülnek, melyek valamilyen módon a pontos idő megállapítását szolgálják vagy szolgálták valaha. [...] A szentendrei Várdombon álló Keresztelő Szent János római katolikus plébániatemplomot eredetileg Szent András tiszteletére, a XIII. század közepén emelték román stílusban. Árnyékórája a templom tornyának délnyugati támpillérére helyezve, 5,8 méter magasságban mutatja az időt. A napóra elkészítésének ideje pontosan nem ismert. Szerkesztése, típusa, kivitele a XIV. század elejére utal, valószínűleg a templom 1310-1320-as újjáépítésekor készült, de még a legkésőbbi kormeghatározás is a XV. század közepére teszi. Most egy szintén XV. századi gótikus támpilléren található.
Láthatóan nem ez lehetett az eredeti elhelyezése, természetellenesen magasan van, nem fekszik fel a támpillér egyik síkjára sem, egyszerűen a sarkára biggyesztették. Korábban a templom déli falába lehetett beépítve, a rombolások közben lezuhant, s 1710-ben kerülhetett mai helyére. Hazánkban 1978-tól kezdték rendszeresen gyűjteni a rögzített napórák adatait. Keszthelyi Sándor összeállításában 1983-ban jelent meg az első hazai katalógus, melynek újabb kiadása 1998-ban a Magyar Csillagászati Egyesület gondozásában látott napvilágot (Magyarország napórái). Online változata a Magyar Elektronikus Könyvtárban is elérhető. A Marton Géza szerkesztésében folyamatosan frissített netes katalógus a manapka.mcse.hu webcímen kereshető fel." [HAI.]

GÓZON Ákos: Nap-út kísérletek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. febr. 23. 8. sz. p. 252. "Nap-út kísérletek Budapest Galériában Legkedvesebb kísérleteim címmel páros képzőművészeti kiállítás nyílt, amelyet egy hat évtizeddel ezelőtt indult legendás ismeretterjesztő tévésorozat inspirált. Öveges József egykori közkedvelt televíziós fizikai kísérleteit gondolta tovább két művész. [...] Most Szécsényi-Nagy Loránd képzőművészt kérdeztük arról, miként alkalmazza a tudományt a kortársművészet számára megfelelően átértelmezve. - Az Egy Nap című fotósorozatom címe a fényképkészítés technikáját és témáját is bemutatja: a felvételeim igen hosszú expozícióval, egy teljes napon át készültek, speciális analóg eljárással, különleges szűrökkel ellátott lyukkamerákkal. [...] -.A tárlaton egy tudományos műszert is kiállított, műalkotásként. Hogyan lesz műtárgy egy kutatóeszközből? - Ez a Pályaív című installációm, amely a Nap aktuális pozícióját mutatja.
A szerkezet voltaképpen egy Nap-követő mechanizmus, amelyre egy fordított csillagászati távcsövet szereltem. Ebben az esetben nem a végtelenből érkező fénysugarakat fókuszáljuk egy pontba, legyen az fényérzékeny film vagy az emberi tekintet, hanem a fordítottját akartam elérni: fókuszpontba helyeztem egy fényforrást és annak a sugarai lövődnek ki a végtelenbe. S mivel a mechanika állandóan a Nap felé forgatja a szerkezetet, ezért egy sötét teremben a falon egy fénypont jelöli meg a "valóságos" Nap aktuális helyzetét. A kísérletben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy egy csillagászati távcső miként alkalmazható fordított médiumként, illetve hogy egy viszonylag egyszerű természettudományos jelenség: a Nap pályaívének a leképezése milyen asszociációkat vált ki a nézőből." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: A bűvös hetes. Bolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. márc. 2. 9. sz. p. 259. "Még 2016-ban kutatók egy nemzetközi csoportja a Belgiumban található Liége-i Egyetem csillagásza, Michael Gillon vezetésével a mintegy 40 fényévnyire lévő TRAPPIST-1 elnevezésű hideg törpecsillag körül három mérsékelt hőmérsékletű, Föld-méretű bolygót fedezett fel. Tavaly azonban kiderült, hogy valójában összesen hét planétából álló bolygórendszerről van szó. Azóta több új tanulmány is megjelent, amelyek többek között az égitestek összetételével, tömegével, valamint lakhatóságával foglalkoznak. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 73. 2018. márc. 2. 9. sz. pp. 276-277. [HAI.]

Csillagászok titkai. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 73. 2018. márc. 2. 9. sz. p. 286. "Február 19-én mutatták be Szőke Balázs Csillagnézők című filmjét az MTA Dísztermében. A mozgalmas, lendületes dokumentumfilm a magyar amatőr csillagászok életébe, munkájába, a csillagos ég megismerésének, felfedezésének titkaiba nyújt betekintést. A kiemelten látványelemekre épülő filmmel az alkotók a szabadidő hasznos eltöltésének különleges lehetőségére kívánják felhívni a ma emberének figyelmét - ahogy a film mottója is fogalmaz: "Van élet a számítógépek és a mobiltelefonok képernyőjén túl." További részletek és érdekességek a http://csillagnezok.hu/ oldalon találhatók." [HAI.]

SZILÁGYI-NAGY Ildikó: A tengeristen szeme. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. márc. 9. 10. sz. pp. 314-315. "A mitológiai alakról elnevezett, a Naprendszer legtávolabbi bolygójaként ismert Neptunuszon sötét vihar gomolyog, amely a Földön Bostontól egészen Portugáliáig befedné az Atlanti-óceán egét. A Hubble-ürtávcső legfrissebb felvételei szerint azonban ez a gigantikus méretű "hurrikán" zsugorodni látszik. A berendezés már két éve figyeli a képződményt, segítségével pedig a kutatok igyekeznek jobban megérteni a gázóriás légköri folyamatait. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Régi égi jelek. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. márc. 16. 11. sz. p. 325. "... Most 12 évnyi kísérletezés után egy kutatócsoport az Arizonai Állami Egyetem (angol rövidítése ASU) csillagásza, Judd Bowman vezetésével minden bizonnyal az Univerzum legkorábbi csillagainak nyomaira bukkant. A rádiójelek méréseiből származó eredmények szolgáltatják a legelső bizonyítékot, hogy a kozmosz családfájának első égitestei már közel 180 millió évvel az ősrobbanás után kialakultak. ..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Víztoronyban az égbolt színháza. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 73. 2018. márc. 16. 11. sz. pp. 340-341. "Európa több más nagyplanetáriumához hasonlóan a hamburgi planetárium is egy közkedvelt parkban helyezkedik el. A winterhudei városi park elrendezése különleges abból a szempontból, hogy szinte teljes egészében a planetárium, vagyis az 1916-ban épült víztorony monumentális épületének pompájához lett szabva. A 70 méter magas víztorony 1930-tól kezdve ad helyet a planetáriumnak, amely szerencsére szinte sértetlenül élte túl a második világháborút. [...] A hamburgi planetárium technikai felszereltségét tekintve kétségkívül Európa legmodernebb planetáriumai közé tartozik.
Azon kivételes helyek egyike, ahol a 21 méter átmérőjű kupolára az elérhető legmagasabb felbontással 3D hatású planetáriumi műsorokat tudnak vetíteni. Ezt a Full-Dome rendszert 5 darab 4 K felbontású, rendkívül magas fényerejű videoprojektor összehangolt elrendezése és működése teszi lehetővé. A kupola felületén megjelenő egybefüggő multimédiás látvány lélegzetelállító, nyoma sincs a korábbi technológiák fakó, pixeles hatású megjelenítésének. [...] Az optikai csillagvetítő és a digitális rendszer együtt egy hibridrendszerű planetáriumot alkot. A TIT Budapesti Planetárium munkatársaival együtt bízunk benne, hogy hazánk egyetlen nagyplanetáriuma a felújítási munkák befejeztével hamarosan hasonló technikai színvonallal kezdheti újra a működését." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: A legjobb diák asztrofizikusok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. márc. 16. 11. sz. p. 348. "Idén a debreceni Agóra Tudományos Élményközpont látta vendégül azt a húsz fiatalt, akik a legtehetségesebbek csillagászatból. az elsődleges cél a legjobbak közül is a legjobb kiválasztása volt, ugyanakkor megalakult a nemzetközi versenyre készülő hazai válogatott keret is. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: MATISSE. A hátlapon. = Élet és Tudomány 73. 2018. márc. 16. 11. sz. p. 351., hátsó külső borító. "Új berendezés állt szolgálatba az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Paranal megfigyelőállomásán. Az eszköz és a vele folytatandó megfigyelési program elnevezése: Multi AperTure mid-Infrared SpectroScopic Experiment (magyarul: Több apertúrás Közép-infravörös Spektroszkópiai Kísérlet), vagy röviden MATISSE. A műszer a néhány héttel ezelőtt kipróbált ESPRESSO berendezéshez hasonlóan nagyfelbontású színképfelvételek rögzítésére szolgál, csak más hullámhossztartományban működik. Az ESPRESSO az égitestek látható fényét dolgozza fel, a MATISSE - amint arra a neve is utal - az infravörös tartományban működik. Az igazi szenzáció mindkét műszer esetében az, hogy nem egyetlen, hanem egyszerre négy távcső által összegyűjtött fényből nyerik az információt. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Mi lapul a felhők alatt. Bolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. márc. 23. 12. sz. pp. 356-357., címlapkép. "A NASA Juno űrszondájának küldetése során gyűjtött adatok szerint a Jupiter szélrendszerei mélyen a gázóriás légkörében helyezkednek el és jóval erősebbek meg összetettebbek, mint a nagy földi légkörzés áramlatai. A megfigyelések segíthetnek a Jupiter belső szerkezetének és a bolygó időjárásának részletesebb megismerésében. A Juno űrszonda sok más tudományos eredménye mellett a kutatók számára világossá tette, hogy az erős ciklonok, amelyek a Jupiter északi és déli pólusa körül futnak, a Naprendszerben egyedülálló masszív légköri jellemzőkkel rendelkeznek. A felfedezés annak a négy tanulmányból álló "gyűjteménynek" a része, amely a Juno adatai jóvoltából született meg és került be a Nature tudományos folyóiratba. ..." A címlapkép felirata: Futó felhők fotói. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Ingaóra a Múzeum körúton. Óramutató. = Élet és Tudomány 73. 2018. márc. 23. 12. sz. p. 366. "A pesti belvárosban sétálva az Eötvös Loránd Tudományegyetem Múzeum körút 6-8. szám alatti épületének oldalán egy csillagászati órára bukkanhat a járókelő. A jelző nem az időmérő árára utal - bár kétségkívül nem lehetett olcsó a maga idejében -, hanem arra, hogy pontossága csillagászati mérések elvégzésére is alkalmassá teszi. Eredetileg mindjárt három egyforma szerkezetet vásároltak: a körúti ingaórán kívül egy a Kozmográfiai Intézetben (a mai Csillagászati Tanszék elődje), egy pedig a gyakorlati fizika tanszék (hivatalosan: II. sz. Physikai Intézet) XI-es tantermében kapott helyet az épület második emeletén. A készítő, Hoser Viktor Apród utcai órásmester látta el akkoriban a tudományos intézetek többségét precíz időmérőkkel. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Kezdők szerencséje. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. márc. 30. 13. sz. p. 389. "...2016. szeptember 20.-án az argentin Rosarioban egy amatőr csillagász, Victor Buso a háztetőjére szerelt 40 centiméter tükörátmérőjű teleszkópjával próbálgatta új kameráját, hátha lefilmezhet valami érdekeset. Már egy órája fotózta az eget, mikor feltűnt neki egy apró objektum, amely az idő múlásával elhalványodott. Buso a lehető legizgalmasabb csillagaszati jelenséget látta, amelyet csillagász valaha megfigyelhet. A szupernóva robbanás a Szobrász csillagképben volt látható, a Földtől nagyjából 65 millió fényévre található spirálgalaxisban történt. ... " [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 73. 2018. márc. 30. 13. sz. pp. 406-407. [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Mutasd a térképed, megmondom, ki vagy! Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. ápr. 6. 14. sz. pp. 420-421. "A csillagászok a Cassini űrszonda immár teljes adatkészlete segítségével elkészítették a Szaturnusz legnagyobb holdjának globális topográfiai térképét, amely új távlatokat nyit a Titán felszínének megismerésében. Az erről szóló két új tanulmány a Geophysical Review Letters című folyóiratban olvashatók, ..." [HAI.]

HORVÁTH Gábor - SZÁZ Dénes: Sikeres utak és eltévedések. Navigáció égre néző vikingekkel. 12. = Élet és Tudomány 73. 2018. ápr. 6. 14. sz. pp. 434-436. "A kutatás első részében az égpolarizációs viking navigáció (EVN) légköroptikai előfeltételeit derítettük ki. Több külföldi (északi-sarkköri, atlanti-óceáni) s hazai (bajai és szombathelyi csillagászati obszervatóriumbeli) mérőkampányban 180 látószögű képalkotó polarimetriával mértük az égfény polarizációfokának és -irányának mintázatát a legkülönfélébb meteorológiai viszonyok között.
Így jutottunk 1080 eltérő égpolarizációs szituációhoz [...] melyek lefedik a vikingek fő hajózási útvonala (60° 21’ 55" szélességi kör, Bergen-Hvarf útvonal) mentén előforduló égboltviszonyokat, amelyekkel az egykor ott hajózó vikingek találkozhattak. Kiderült, hogy a felhős ég polarizációirány-mintázata gyakorlatilag megegyezik a tiszta égével, miáltal elvileg minden meteorológiai helyzetben alkalmas lehetne égpolarizációs navigációra. ..." Fejezetcímek: Mérések a planetáriumban.; Szimulált hajóút.; Milyen gyakran mértek? [HAI.]

Exobolygók lékkörét célozza az ESA. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. ápr. 6. 14. sz. p. 444. "A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú - vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező - tudományos küldetésének. A tervek szerint 2028-ban induló négyéves küldetése alatt az ARIEL ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó-légkörök kémiáját fogja tanulmányozni. [...]
A programban 15 ESA-tagországból 60 intézet vesz részt, a hazai tudományos hozzájárulást az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársa, Szabó Róbert koordinálja. "Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak intézetünk és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai: az exoholdak keresésétől a műszer kalibrálásán keresztül a méréseket zavaró asztrofizikai zajforrások azonosításáig és kiküszöböléséig jó néhány területen van nélkülözhetetlen tapasztalatunk, amit az ARIEL misszióban is kamatoztatni fogunk. A műszerhez szükséges egyes alkatrészek esetleges magyar tervezéséről és gyártásáról szóló tárgyalások is napirenden vannak" - mondta el a kutató. forrás: mta.hu" [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Oltalmazó pöröly. Bolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. ápr. 13. 15. sz. pp. 451-452. "A kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói annak a nemzetközi bolygóvédelmi csapatnak a tagjai, akik olyan speciális űreszközöket terveznek, amelyek szükség esetén képesek lennének eltéríteni a Föld felé száguldó aszteroidákat. [...] Az erről szóló tanulmány nemrég jelent meg az Acta Astronautica című folyóiratban. A 9 méter magas, majdnem 9 tonnát nyomó, HAMMER (magyarul kalapács, vagy pöröly) névre keresztelt űreszköz moduláris kialakítása révén könnyedén átalakítható, így szolgálhat egyfajta eltérítő egységként, vagy akár egy nukleáris robbanótöltet hordozójaként is.
Küldetése a Nap körül keringő Bennu nevet viselő nagy tömegű, körülbelül 500 méter átmérőjű aszteroida eltérítése lenne. Az eddigi számítási adatok szerint körülbelül egy a háromezerhez az esélye, hogy 2135 szeptemberében eléri bolygónk felszínét. ..." [HAI.]

L-Gy. M. [LANDY-GYEBNÁR Mónika]: Kettőscsillag-rendszerből érkezhetett a ‘Oumuamua. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. ápr. 13. 15. sz. p. 476. "A 2017 októberében felfedezett csillagközi látogató, az ‘Oumuamua nevet kapott égitest az új kutatások sztárja, két, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyó iratban megjelent új tanulmány is foglalkozik a távoli látogatóval: az egyik az eredeti naprendszerét és az ‘Oumuamua természetét vizsgálta meg, a másik az őt útnak indító rendszer központi csillagára koncentrált. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 73. 2018. ápr. 27. 17. sz. pp. 534-535. [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Felhős holdkelte. A hátlapon. = Élet és Tudomány 73. 2018. ápr. 27. 17. sz. p. 543., hátsó külső borító. "A 2018-as év bővelkedik látványos holdkeltékben; összesen tizenhárom alkalommal láthatjuk égi kísérőnket napnyugtakor megjelenni a látóhatár felett, ami - a 29,5 napos, szinódikus holdhónapot számítva - szerencsés sorozatnak tekinthető. Az égi események non plus ultrája a július 29-én bekövetkező teljes holdfogyatkozás lesz, amikor Holdunk kelésekor már a Föld félárnyékában fog tartózkodni, majd hamarosan kezdődik a részleges fázis és a totalitás. A hosszú, centrális holdfogyatkozás hazánkból is jól nyomon követhető lesz. [...] A fenti kép készítése (2013. október 18-án) meghiúsulni látszott a horizont felett hirtelen megjelenő rétegfelhőzet miatt. [...] a horizont közeli égitest pereme a légköri refrakció miatt kissé töredezettnek mutatkozott a Veszprémben található Árpád-házi Szent Margit-templom kulisszája mellett. Kép és szöveg: Ladányi Tamás." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Sötétben bujkáló tízezrek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. máj. 4. 18. sz. pp. 570-571. "Az amerikai Kolumbia Egyetem asztrofizikusai egy tucat fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszer központi részén, a Nyilas és a Skorpió csillagkép határvidékén elhelyezkedő Sagittarius A* szupernóva-maradvány körül. A felfedezés először erősít meg egy több évtizedes feltételezést, amely számtalan lehetőséget tartogat az univerzum jobb megismeréséhez. A tanulmány április elején jelent meg a Nature tudományos folyóiratban. ..." [HAI.]

MOLNÁR Csaba: Meglepetés-aszteroida. = Élet és Tudomány 73. 2018. máj. 11. 19. sz. pp. 592-595. "Április 15-én vasárnap magyar idő szerint reggel 8 óra 41 perckor egy nagyjából futballpályányi kisbolygó húzott el viszonylag közel bolygónk mellett (pályájának legközelebbi pontja éppen az átlagos Föld-Hold távolság felére, nagyjából 193 ezer kilométerre volt tőlünk). A közvéleményt nem is a közelsége aggaszthatja, hanem az, hogy mindössze 21 órával elhaladása előtt fedeztük föl. Minthogy a 2018 GE3 néven "törzskönyvezett" objektum mérete meg egyezik a 110 évvel ezelőtti szibériai tunguzkai katasztrófát előidéző aszteroidával, jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy képesek Iennénk-e elhárítani a fenyegetést, ha történetesen ütköző pályán közelítene a következő? ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Jubileumi Hevesi-díj. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. máj. 11. 19. sz. p. 603. "Harmincadik alkalommal adták át a Hevesi Endréné Kalmár Magda által 1988-ban alapított Hevesi Endre-díjat. A kiírás szerint, azok az újságírók - indokolt esetben újságírói munkát végző szakemberek - részesülhetnek benne, akik az előző évben a tudomány és a technika új lehetőségeinek, eredményeinek népszerű ismertetése érdekében a legtöbbet tették, illetve a legérdekesebb és közérthető magyarsággal fogalmazott cikkeket írták. Ezúttal az alapítvány új kuratóriuma a "hagyományos" kategóriákon kívül leköszönő tagjait is elismerésben részesítet te, így kerülhetett sor a századik Hevesi-díj átadására is. [...] Az Életműdíjat Almár Iván csillagász-űrkutató kapta, akiről Herczeg János - lapunk korábbi főszerkesztője - úgy fogalmazott, hogy nem Almár Iván kapott Hevesi-díjat, hanem a Hevesi-díj egy Almár Ivánt.
Az ő könyveiből ismertük meg, hogy mi dolgunk a világűrben, mit jelent a SETI szépsége, s ha a jövőről beszélünk, miért kell a világűrről beszélnünk. Tapasztaltabb olvasóink még emlékezhetnek arra, hogy ő közvetítette a Magyar Televízióban az első holdraszállást és a Szojuz-Apollo űrrandevút. Nem csak közérthetően, pontosan és hitelesen tud mesélni tudományos kérdésekről, de ha kell, röviden is. Szívesen hívják rádióba, tévébe, mert a vele készült anyagok vágásával nem nagyon kell bíbelődni. Mind a mai napig aktív kutató és ismeretterjesztő. Rendszeresen jelennek meg cikkei nyomtatott kiadványokban éppúgy, mint az internetes oldalakon, például az Űrvilág hírportálon és lapunkban is. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Elkészült a világ legteljesebb csillagkatalógusa. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. máj. 11. 19. sz. p. 604. "Az Európai Űrügynökség (ESA) közzé tette a Gaia űrtávcső legújabb mérési eredményeit. Az űreszközt 2013 decemberében juttatták a Nap-Föld rendszer L2 librációs pontjába. Azóta vizsgálja a Tejútrendszer csillagainak pozícióját, távolságát és egymáshoz viszonyított mozgását. [...] A legfrissebb katalógus immár 1,7 milliárd csillag pozícióadatait tartalmazza, a csillagok háromnegyedének pedig a sajátmozgása is ismert. Mérési pontossága a mikroívmásodperces nagyságrendbe esik [...] A következő Gaia-adatadag megjelenése újabb két év múlva esedékes. Addigra a kettőscsillagokról is kellő mennyiségű információt gyűjt majd az űrtávcső. A Gaia működéséről és eredményeiről az mta.hu oldalán olvashatnak részletesen. Szabados László cikke április 26-án jelent meg. A teljes adatbázis pedig itt böngészhető: https://gea. esac. esa. int/archive/" [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Szűkre szabott kőzetburok. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. máj. 18. 20. sz. p. 611. "Az Arizonai Egyetem egyik bolygókutatója alapos matematikai számításokat végzett a Merkúr kéregvastagságának meghatározására, amely az új becslés szerint vékonyabb és sűrűbb a korábban feltételezettnél. A számítások eredményeit összefoglaló tanulmány az Earth and Planetary Science Letters című tudományos folyóiratban jelent meg. [...] A legújabb matematikai képletekkel felvértezett Michael Sori, az arizonai Lunar and Planetary Laboratory kutatóközpont bolygókutatójának számításai szerint a kéreg vastagsága mindössze 25 kilométer körüli, sűrűsége pedig meghaladja az alumíniumét. ..." [HAI.]

NAGY Sándor: Passzázs-műszer Erdőtagyosról. Óramutató. = Élet és Tudomány 73. 2018. máj. 25. 21. sz. p. 659. "Az atomórák megjelenése előtt csillagászati obszervatóriumok hálózata határozta meg a világ-időt. Az erre alkalmas csillagászati műszerek egyike a passzázs-műszer, vagy régi nevén passage-cső. Segítségével egy csillag delelési idejéből óraszögének ismeretében állapíthatjuk meg a pontos időt. [...] A tatai csillagvizsgáló gyűjteményében egy Gustav Heyde által készített passzázs-cső található, melyet Posztoczky Károly használt erdőtagyosi csillagvizsgálójában. ..." [HAI.]

KISZELY Márta: Becsapódások marsrengéssel. A vörös bolygó megfúrása. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 1. 22. sz. pp. 678-680. "Május 5-én a NASA sikeresen elindította űrszondáját a Marsra. Az InSight egy geofizikai leszállóegységet fog telepíteni, amely a Mars belsejét hívatott tanulmányozni, hogy adatokkal segítse a kutatókat a bolygó keletkezésének és összetételének megismerésében. Küldetésének fő célja, hogy felderítse: egy kőzetbolygó miképpen alakul ki, hogyan fejlődik. A misszió várhatóan egy évig tart és közben folyamatosan adatsorokat küld a tudósok és érdeklődő diákok számára - az űrszonda észlelései ugyanis szabadon hozzáférhetők lesznek az interneten. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 1. 22. sz. pp. 694-695. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: FameLab először Magyarországon. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 1. 22. sz. pp. 698-699. "Először rendezték meg hazánkban a FameLab tudománykommunikációs versenyt, mely a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary együttműködésével valósult meg. Az angliai Cheltenham Tudományos Fesztiválon 2005-ben tartották meg először, 2007-től vált nemzetközivé a megmérettetés. Természettudományos, műszaki, orvosi, informatikai területről lehetett jelentkezni, a cél pedig az, hogy megtalálják a tudomány új arcait, akik izgalmasan, érdekesen és közérthetően tudnak beszélni tudományos témákról.
A versenyzőknek három perc áll rendelkezésre, és csak olyan egyszerű kellékeket használhatnak, amikhez nem kell előkészület, tehát powerpointot vagy más hasonló szemléltetést nem. [...] Az első díjat Kis-Tóth Ágnes asztrofizikus, az ELTE Atomfizikai Tanszékének doktorandusza nyerte, aki láthatatlan elemekkel szemléltette előadását. Egy láthatatlan kisbaba által kibocsátott effektusok révén tekinthettünk be a szintén nem látható fekete lyukakba. Az viszont tisztán látszott, hogy valódi előadóművésszel találkoztunk a színpadon, s ezt a zsűri elnöke is megjegyezte értékelésében. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Héliumhajsza. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 1. 22. sz. p. 699. "Hubble-űrteleszkóp segítségével héliumot fedeztek fel a WASP 107b jelű bolygó légkörében. A csillagászokból álló nemzetközi kutatócsoport, amelyet az Exeter Egyetem egyik PhD hallgatója, Jessica Spake vezet, a Hubble egyik széles látószögű kameráját használta az exobolygó légkörében található hélium azonosításához. ..." [HAI.]

KÁLMÁN Béla: A Steve Udvar-Házy múzeumi központ. Űrben járt tárgyak. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 8. 23. sz. pp. 720-723. "Az Egyesült Államok fővárosában, Washington DC.-ben a városközpontban található a Nemzeti Légi- és Űrmúzeum 1976-ban felavatott impozáns épülete., Az intézmény gazdag gyűjteménye sok egyedülálló relikviát tartalmaz az amerikai tárgyakon kívül a szovjet űrkutatásból is, például Koroljov logarlécét, vagy egy Almaz visszatérő egységet. Ugyanakkor teljes méretű repülőgépekből és űreszközökből csak a kisebbeket tudja bemutatni, a nagyobbakból csak részleteket vagy kicsinyített maketteket. Ezek, és sok más eredeti repülőgép, rakéta és űreszköz egy hatalmas hangárban, az Udvar-Házy Center-ben vannak kiállítva a város nemzetközi repülőtere, a Dulles International Airport közelében, Chantilly kisváros területén, Virginia államban. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Kozmológiai buborék a Földön és az égen. Interjú Kis-Tóth Ágnessel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 8. 23. sz. pp. 724-725. "Kis-Tóth Ágnest a legnagyobb rosszindulattal sem lehetne szakbarbárnak nevezni. Az ELTE Atomfizikai Tanszék doktorandusza eredetileg matematikusként végzett, de fizikai kísérleteket mutatott be az Atomcsill-en, sőt táncol és fest is. Doktorijában kozmológiai ionizált buborékokkal foglalkozik. Ezen objektumok megismerésével fény derülhet az univerzum fejlődésének egy meghatározó, de eddig ismeretlen korszakára. Ez már önmagában is izgalmas téma, de beszélgetésünk apropóját az adja, hogy a fiatal kutató nyerte a hazánkban először megrendezett FameLab tudománykommunikációs versenyt. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Galaxishalmaz születik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 8. 23. sz. p. 732. "...A műszertechnika fejlődésével egyre távolabbi célpontokat tudunk észlelni, s mivel a fényterjedési sebessége véges, az időben is egyre korábbi események szemtanúi lehetünk. Megfigyeléseink pedig néha ellentmondanak a korábbi, spekulatív módon létrehozott modelleknek. Tim Miller (Daihousie Egyetem, Kanada és Yale Egyetem, USA) és Iván Oteo (Edinburgh-i Egyetem, Egyesült Királyság), valamint az általuk vezetett kutatócsoportok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Atacama-sivatagban elhelyezett antennarendszereinek felhasználásával meglepően sűrű galaxis társulásokat figyeltek meg. A vizsgált objektumok éppen összeolvadóban vannak, hogy létrehozzák egy későbbi hatalmas galaxishalmaz magját. ..." [HAI.]

KERÉNYI Lilla: Kulin György csillagászati vetélkedő. Tudóspalánták viadala. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 15. 24. sz. p. 756. "Idén 8. alkalommal rendezte meg a TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület karöltve a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumával a Kulin György csillagász nevét viselő országos diákvetélkedő döntőjét. Az izgalommal teli napot három internetes forduló előzte meg, melyekben a hagyományos tesztkérdéseken kívül észlelési és kreatív feladatokat is kaptak a háromtagú általános iskolás csapatok. Nem volt könnyű dolguk, hiszen a csillagászat nem önálló tantárgy, a földrajz tantervben fordul elő csupán valamicske belőle. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Holdhatás. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 29. 26. sz. p. 804. "Bárkinek, aki úgy érzi, nem elég számara a nap 24 órája teendői elvégzésére, esetleg egykiadós pihenésre, a földtudományi kutatók jó hírrel szolgálhatnak. A földi napok hossza folyamatosan növekszik. Egy új tanulmány szerint - amely a Föld és a Hold kapcsolatát vizsgálta - nagyjából 1,4 milliárd évvel ezelőtt egy földi nap alig több mint 18 óráig tartott. A Hold ugyanis közelebb helyezkedett el bolygónkhoz, így nagyobb hatást gyakorolt annak tengely körüli forgására. [...] Bolygónk mozgását rengeteg égitest (Nap, bolygók, Hold) befolyásolja, melyek mind-mind erőhatást gyakorolnak rá.
Az állandó mozgásban lévő Naprendszerben azonban vannak olyan változások, amelyek csak évmilliókkal később köszönnek vissza, esetünkben a Föld forgásában, illetve Nap körüli keringésében bekövetkező eltérések formájában, amelyeket összefoglaló néven szerb felfedezője után Milankovic-ciklusoknak neveznek. [...] A TimeOpt névre keresztelt új statisztikai módszer csillagászati elméletek és geológiai vizsgálatok összekapcsolásán alapszik. Segítségével a kutatók képesek a Föld, ezen keresztül pedig a Naprendszer régmúlt eseményeinek nagyobb időtávlatban és pontosabban történő meghatározására. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Majdnem perpetuum mobile. Óramutató. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 29. 26. sz. p. 819. "A korszerű időmérő eszközök fejlődésének történetét talán a kerekes órák megjelenésével érdemes elkezdeni. Hosszú időn keresztül folyamatosan működő megbízható szerkezetekről beszélünk, feltéve persze, hogy nem feledkezünk el egy apróságról. Ugyanis ellentétben a napórákkal, ezeket időről-időre fel kell húzni. Hacsak - és itt láthatjuk, hogy a feledékenység micsoda hajtóereje az innovációnak - nem a természet erőit fogjuk munkába, levéve vállunkról óráink felhúzásának terhét. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Lendületben az asztrokémia. Interjú Tarczay Györggyel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 29. 26. sz. pp. 820-821. "Egyre több egzotikus szervetlen és komplex szerves molekulát fedeznek fel a világűrben, ami nem csak a csillagászok számára vet fel izgalmas kérdéseket. Az MTA Lendület programja ad lehetőséget Tarczay György kémikus csoportja számára, hogy laboratóriumban, csillagászati objektumokra jellemző extrém körülményeket létrehozva ilyen részecskéket állítsanak elő és vizsgáljanak Az ELTE Szervetlen Kémiai Tanszék docensével a világszinten is egyedülálló program részleteiről és lehetőségeiről beszélgettünk. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 29. 26. sz. pp. 822-823. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Leesett egy kisbolygó. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. jún. 29. 26. sz. p. 828. "Föld felé száguldó objektumot találtak az arizonai Catalina Égboltfelmérő Program kutatói. Richard Kowaiski és munkatársai 2018. június 2-án fedezték fel a később 2018 LA azonosítót kapott kisbolygót. A mintegy 18 magnitúdó fényességű pont gyorsan mozgott a csillagos háttér előtt. Másfél órán keresztül követték a kis égitest mozgását, a kiszámított pályaelemek pedig azt mutattak, hogy 1/3-nál is nagyobb az esély rá, hogy az aszteroida bolygónknak ütközik. Az arizonai észleléseket a Hawaii-szigeteken működő ATLAS rendszer megfigyeléseivel egészítették ki (itt később világosodik), az így nyert hosszabb adatsorból pedig már pontosabb pályát tudtak számítani. Immár biztossá vált, hogy néhány órán belül bekövetkezik a karambol, melynek várható helyet is meghatározták. Botswana légterébe várták a 2-3 méteresre becsült átmérőjű égitest érkezését, ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A Titán dűnéi. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. júl. 6. 27. sz. p. 860. "Cassini űrszonda méréseinek számtalan tudományos eredménye kápráztatta el eddig is az embereket, ebhez csatlakozik most egy nemzetközi csapat által készített tanulmány, amely a Cassini műszeres adatainak kifinomultabb feldolgozása révén születhetett meg. A Szaturnusz e rendkívül izgalmas holdjának egyik rejtélye volt az egyenlítői vidéken húzódó dűnék sora, amelyek jelenlétéről az űrszonda felszínt pásztázó radarjának mérései alapján tudunk. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Egy jéghold élete. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. júl. 13. 28. sz. p. 869. "A NASA Cassini űrszondájának műszeres adatai alapján szénben gazdag szerves molekulák szivárognak fel a Szaturnusz Enceladus holdjának jeges felszíni repedésein keresztül. A kutatók szerint a szilárd bolygómag és a melegebb felszín alatti óceán között végbemenő kémiai reakciók felelősek az összetett szervezetek kialakulásáért. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Egy fiatal tudományág fiatal képviselője. Interjú Dálya Gergellyel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 73. 2018. júl. 13. 28. sz. pp. 884-885. "Dálya Gergely 2015 nyarán csatlakozott az ELTE Atomfizikai Tanszékén működő Eötvös Gravitációs Kutatócsoporthoz és szeptember közepén fel is fedezték a gravitációs hullámokat! A történelmi eredményt az a LIGO Kollaboráció érte el, melynek az ELTE-s csapat is tagja. Természetesen mi nem ezeket az összefüggéseket szeretnénk elemezni, inkább arról beszélgettünk, hogy egy fiatal kutatónak milyen lehetőségei és milyen jövője van egy szintén nagyon fiatal tudományágban, a többcsatornás csillagászatban. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Űrtechnológia a földön. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. júl. 13. 28. sz. p. 892. "Az Európai Űrügynökség (ESA), az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjával együttműködve július elején nyitotta meg Budapesten a Magyarországi Üzleti Inkubátorházat, ahol azokat a startupokat fogják támogatni, melyek űrtechnológiai fejlesztéseket kívánnak hétköznapi használatra szánt termékeikbe, szolgáltatásaikba beépíteni. Bár az ESA tevékenységének legismertebb része a tudományos kutatás, de legalább ilyen fontos és nagy hangsúly kap az űripar, sőt az űrtechnológia földi hasznosítása is. Hazánk 2015 novembere óta tagja az Űrügynökségnek és a csatlakozás egyik oka éppen az volt, hogy javítsák a magyar űripari szereplők lehetőségeit itthon és külföldön egyaránt. Ezért hozták létre 2016 decemberében az ESA Technológia Transzfer Irodát is. Az ESA Üzleti Inkubátorház (angol rövidítése BIG) pedig tulajdonképpen a következő lépés volt ebben a sorban. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: A guruló űrgolyó. Bolygókutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. júl. 20. 29. sz. p. 901. "Egy új vizsgálat szerint az Uránusz története során a Földnél körülbelül kétszer nagyobb méretű égitesttel ütközhetett, melynek következtében kialakult jelenleg is ismert furcsa tengelyferdesége (97,77°), valamint dermesztő mínuszokkal jellemezhető légköre. A felfedezést leíró tanulmány a The Astrophysical Journal című tudományos folyóiratban jelent meg. ..." [HAI.]

PERGER Krisztina: Kozmikus régészet. Két pillantás a régmúltba - rádiószemekkel. = Élet és Tudomány 73. 2018. júl. 20. 29. sz. pp. 902-904., címlapkép. "A fiatal Világegyetem megismerésében jelentős szerepet töltenek be a számos galaxis középpontjában fellelhető aktív galaxismagokat célzó kutatások. Napjainkban a legtávolabbi ismert és azonosított aktív galaxismagok vizsgálatával akár az ősrobbanás utáni 700 millió évig is vissza tudunk tekinteni. A mintegy 13,8 milliárd éves Univerzum története korai szakaszának tanulmányozása alapvető e hamar felbukkant óriások kialakulásának megértéséhez.
Az angol kifejezés (Active Galactic Nucleus) rövidítése alapján AGN-nek nevezett objektumok a világ legnagyobb energiakibocsátó forrásai közé tartoznak: [...] Kutatócsoportunk - többek közt az OTKA támogatásával (NN11033 számú projekt) - az Európai VLBI Hálózat (EVN) rádióteleszkópjainak mérései alapján becsülte meg a J2134-0419 jelű kvazár nyalábja által közel 16 év alatt megtett távolságot, más néven a nyaláb sajátmozgását. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Ősi anyagok a vörös bolygón. Élet a Marson? = Élet és Tudomány 73. 2018. júl. 20. 29. sz. pp. 914-916. "2018. június 7-én este a NASA sajtótájékoztatón ismertette a Marson, a Curiosity marsjáró mérései alapján született felfedezéseit. A hírekhez két tudományos közlemény társult, amelyek a Science folyóirat másnapi számában jelentek meg. A két téma ugyan egészen mást taglal, mégis összefüggenek: mindkettőben az élethez alkalmas feltételek, az esetleges élet nyomait kutató vizsgálatok helyességéről bizonyosodhatnak meg a bolygókutatók. ..." [HAI.]

L-Gy. M. [LANDY-GYEBNÁR Mónika]: Mégis csak üstökös lehetett az Oumuamua. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. júl. 20. 29. sz. p. 925. "A tavaly októberben felfedezett csillagközi látogató kapcsán most megjelent, nemzetközi kutatócsoport által készített tanulmány azt részletezi, hogy az égitest valószínűleg üstökös, és nem aszteroida lehet. A következtetést arra alapozták, hogy az Oumuamua olyan pályaeltérést produkált, ami a gravitációs hatáson felül jelentkezett, így valami extra hajtóerő húzódhat meg a háttérben. Hasonló viselkedést az üstökösök mutatnak, amikor a belőlük kiáramló gázok és por hatására kissé eltér a pályájuk a pusztán gravitációs hatások keltette mozgástól. A Hubble-űrtávcső és két nagy földi távcső megfigyelései alapján a felfedezéstől egészen 2018 januárjáig kapott adatok, vagyis összesen a pálya 203 pontjáról készült pontos mérés eredményezte az elméletet. ..." [HAI.]

KATONA Edit: Dísztörülköző - égi és földi jelenségekkel. Tárgyak - történettel. = Élet és Tudomány 73. 2018. júl. 27. 30. sz. p. 944. "A magyar népi textíliák fölírásaira oly jellemző szűkszavúság ellenpéldájaként a hímző terjedelmes szöveggé kerekített tudósításban számolt be e természeti jelenségekről: "Erós várunk nékünk az Isten És oltalmunk / ellenség ellen 1911ben ilyen Csillag volt latható / az Égen Földrenges is volt akkor varta Egel / Janosné Lehotzki Margit 1913/ Marzius 10én / Harta". [...] A ritkán felbukkanó és az égen nagy fénnyel végigszáguldó üstökösökre, mint egy eljövendő sorscsapásra, a háború előhírnökeire tekintettek. Ez történt az 1910-ben megcsodálható Halley-üstökös esetében is. Amikor pedig 1911. július 8-a éjjelén kecskeméti epicentrummal egy 5,6 erősségű földrengés rázta meg a térséget, amely Hartán is éreztette hatását, abban a népi hiedelem igazolását láthatták. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Órajáték Székesfehérváron. Óramutató. = Élet és Tudomány 73. 2018. júl. 27. 30. sz. p. 945. "Két évtizedes álom vált valóra 2002-ben, amikor felavatták az Órajátékot Székesfehérváron a Kossuth udvarban. Kovács Jenő órásmester álmodta meg, tervezte és készítette el segítőivel. A turisztikai látványosság műszaki érdekességeit a mester fia, Kovács András - aki maga is órás - mutatta be nekünk. [...] A fehérvári óra első ránézésre kicsit csalóka, mert 24 órás számlapja van, tehát naponta csak egyszer jár körbe a mutató. A felső világos része a nappali, alsó, sötét része az éjszakai időszakot mutatja. A számlap belső felén az északi égbolt jellegzetes csillagképei láthatók, illetve van egy tárcsa, amely az állatövi csillagjegyeket ábrázolja. Ez havonta lép egyet előre. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 73. 2018. júl. 27. 30. sz. pp. 946-947. [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Ismét elhalasztották a űrteleszkóp fellövését. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. júl. 27. 30. sz. p. 956. "A jó ideje egyre távolabbra kerülő felbocsátását váró űrteleszkóp, amelyet a Hubble utódjaként a csillagászok közössége már nagyon szeretne működő egységként látni, egy most elkészült javaslat alapján legkorábban 2021. március 30-án kerülhet a világűrbe. A távcső olyan fontosságú, hogy mindenképpen meg kell bizonyosodni a működőképességéről minden szempontból még a fellövése előtt. [...] A James Webb Űrteleszkóp készítését felügyelő független testület a még hátra lévő tesztek és a már elvégzettek során tapasztalt anomáliák miatt tartja szükségesnek a további munkákat, s ezzel a fellövés további halasztását is. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Műkedvelő csillagászok. Háromnegyed évszázad. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 3. 31. sz. pp. 974-975. "A több mint másfél évszázad során többszöri név- és szervezeti változáson átment Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 1841-ben Királyi Magyar Természettudományi Társulat (TTT) néven jött létre. A Csillagászati Szakosztály 1938-ban alakult meg, mint az első hazai amatőrszervezet, a Stella Csillagászati Egyesület jogutóda. A Csillagászati Szakosztály és kiadványa, a Csillagászati Lapok azonban a tisztán tudományos csillagászat művelésének volt a folyóirata. Az előadói ülések, a lap cikkei elsősorban a jól képzetteknek szóltak, nem véve tudomást a műkedvelő csillagászok táboráról, valamint az asztronómia iránt érdeklődő nagyközönség színvonalas, de közérthető ismeretterjesztés iránti igényéről. [...]
Ezzel a helyzettel tökéletesen tisztában volt Kulin György, a hazai amatőrcsillagászati mozgalom mindmáig legnagyobb hatású alakja, a svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet jó nevű szakcsillagásza [...] ő jelentkezett azzal az 1943 decemberében megfogalmazott, és 1944 januárjában közzétett híres Felhívás a csillagászat barátaihoz című proklamációjával, amelyben az állt, hogy: "A Természettudományi Társulat kebelében működő Csillagászati Szakosztály elhatározta, hogy szervezetét műkedvelő csillagászati alosztállyal kibővíti. Ezáltal a Szakosztály a jövőben még teljesebb szakmunkát folytathat, a műkedvelői alosztály pedig teljesen a csillagászat barátainak, a műkedvelők igényeinek kielégítését szolgálhatja." ..." [HAI.]

Porvihar veszélyezteti a marsjárót. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 3. 31. sz. p. 988. "A NASA keringő szondája, a Mars Reconnaissance Orbiter június 1-jén észlelte először a Marson születő porvihart - amelynek kialakulására hónapok óta számítottak a szakemberek. A porvihar a 15. évében járó Opportunity rover közelében fejlődött ki, s hatalmasra nőtt, 18 millió négyzetkilométeres (Észak-Amerikánál nagyobb) területen is tombolt. Mivel a porvihar a rover napelemeit leárnyékolja, így energiaellátási problémái voltak az eszköznek. [...] Az elmúlt évtizedek globális marsi porviharait 1977, 1982, 1994, 2001 és 2007 éveiben tapasztaltuk. Az idei évre is elképzelhető egy ilyen nagyságrendű porvihar. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Kapj el ha tudsz. Kozmológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 10. 32. sz. p. 995., címlapkép. "Egy nemzetközi kutatócsoport a Marylandi Egyetem munkatársainak közreműködésével elsőként talált "kézzel fogható" bizonyítékot a Földre érkező nagy energiájú neutrínók egyik régóta gyanított forrására. [...] A közel egy éve történt észlelés eredményeit feldolgozó két tanulmány nemrég jelent meg a Science tudományos folyóiratban. A bennük foglaltak szerint a nagy energiájú részecskék a nagy tömegű fekete lyukak által kibocsátott relativisztikus anyagsugarakból (angolul jet) származnak. Az ezeknek otthont adó aktív galaxismagokat az asztrofizikusok csak blazároknak hívják (az angol blazing, azaz lángolás kifejezés nyomán), mivel belőlük fényes anyagsugarak érkeznek a Föld felé. Hasonló érte el bolygónkat 2017 szeptemberében is, amely a feltételezések szerint a TXS 0506+056 jelzésű blazárból érkezett. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Mi folyik a Marson? A Naprendszer egyik kulisszatitka. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 10. 32. sz. p. 1013. "Az Európai Űrügynökség régi motorosának számító Mars Express űrszonda legújabb adatai szerint a vörös bolygó déli sarki régiójában a jég és porrétegek forgatagában a korábbi feltevéseket alátámasztva folyékony víztest található. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Sikeresen tesztelték a relativitáselméletet. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 10. 32. sz. p. 1020. "A Tejútrendszer középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk segítségével sikeresen tesztelték Einstein általános relativitáselméletét a gyakorlatban az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) jóvoltából. A fekete lyuk tömege körülbelül 4 milliószor nagyobb a Napunkénál, s körülötte viszonylagos közelségben számos csillag kering, igen nagy sebességgel. Ezen csillagok közt egy S2 nevűt követtek a chilei teleszkópokkal. [...] A kutatók az egyik műszerrel a csillag tőlünk látszó sebességét mérték, a másik műszer pedig rendkívüli precizitással tudta meghatározni a csillag helyzetét, s így annak pályáját a fekete lyuk körül.
Habár a csillag tőlünk 26 000 fényévre van, a műszer precizitását jelzi, hogy a csillag egyetlen éjszaka alatti elmozdulását is észlelte! Az S2 idén májusban járt a legközelebb a fekete lyukhoz, s ennek ideje alatt a fekete lyuk körül halvány fénylést is láttak, ez lehetővé tette, hogy még precízebben kövessék a csillag mozgását, s egyúttal a csillag színképében tapasztalható gravitációs vöröseltolódást is észlelhették. ..." [HAI.]

TÓTH L. Viktor: Csillagászati Világkongresszus a szomszédban. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 17. 33. sz. pp. 1027-1028. "A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) - a csillagászok nemzetközi szervezete - háromévente rendezi meg közgyűlését (General Assembly), amely egyben egy világkongresszus is számos szimpóziummal és tanácskozással. Közép-Európában legutóbb Prága látta vendégül a közgyűlést 2006-ban, amikor a Pluto-t "kiszavazták" a bolygók közül megállapítva a planetáris testek egy új osztályát. Most augusztus utolsó két hetében Bécsben gyűlnek össze a világ csillagászai. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A Titán globális felszíni térképe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 17. 33. sz. p. 1052. "Elkészült a Cassini űrszonda VIMS (Vizuális és Infravörös Térképező Spektrométer) műszerének 13 év során gyűjtött adataiból összeállított, minden eddiginél részletgazdagabb képsorozata a Titán felszínéről. ..." [HAI.]

Izgalmas csillagászat. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 17. 33. sz. p. 1054. Megújult a bakonybéli Pannon Csillagda űrkutatási kiállítása. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Extrém követelmények. Űrtesztlabor Magyarországon. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 24. 34. sz. pp. 1068-1070. "Az űreszközök rendkívüli igénybevételnek vannak kitéve, gondoljunk csak a világűrben tapasztalható sugárzásra, a hőmérsékletkülönbségekre, vagy az indításkor fellépő rázkódásra. Sokmillió dolláros programok mehetnek tönkre egy kis alkatrész hibája miatt, ezért is rendkívül fontos a tesztelésük. A magyar szakembereknek korábban sem volt egyszerű dolguk, amikor űrálló műszereket készítettek, s mióta hazánk az Európai Űrügynökség tagja, az ESA követelményeinek is meg kell felelniük.
Ebben segít Közép-Európa egyik legmodernebb űrtesztlaboratóriuma, amit nemrég adtak át az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjában. [...] Hirn Attilát, az MTA EK Űrdozimetriai Kutatócsoportjának vezetőjét arról kérdeztük, miért volt szükség az új laborra? [...] Hogyan tesztelték korábban az űreszközöket, illetve mik a különbségek a régi és a mostani megoldások között? - kérdeztük Apáthy Istvánt, aki az MTA EK legtapasztaltabb űrkutató mérnöke. [...] Az új tesztlaborról Zábori Balázs fizikus, az MTA EK laborfelelőse mesélt. [...] Horváth Gyula, a C3S Kft. ügyvezető igazgatója a RADCUBE műhold fejlesztéséről beszélt. ..." [HAI.]

K. M.: Honnan tudjuk, hogy tényleg E. T. van a vonal túlsó végén? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 24. 34. sz. p. 1083. "...A SETI kutatóinak szükségük volt egy skálára, amelyen a meteorológiai riasztásoknál, esetleg a földrengéseknél használt, mindenki által jól érthető pontrendszerek mintájára könnyen jelölhetnék, hogy milyen biztosak abban, hogy tényleg idegen értelmes lényektől származik-e az adás. Az International Journal of Astrobiology folyóiratban publikált tanulmány (amely szerzői között Almár Ivánt is ott találjuk) e Rio 2.0-nak elkeresztelt skálát 1-től 10-ig határozza meg, ahol a 10-es érték a teljes bizonyosságot jelöli. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Egy meteoritkráter expedíció kalandjai. Égből hullott kövek nyomában. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 31. 35. sz. pp. 1104-1106. "Az égből hulló kövek - a meteoritok - különleges ritkaságnak számítanak az ásványgyűjtők kollekciójában, és értékes kutatási anyagok a planetológusok számára. A nagyobb méretű meteoritok hullásukkor krátert ütnek a talajba, ezek a geológiai formációk pedig szintén hasznos helyszínül szolgálnak a geológiai kutatásokhoz. A kisebb darabok nem mélyítenek maradandó nyomot a talajba, a meteoritok szerelmesei mégis rendszeresen "elzarándokolnak" a hullási mezőkre. ..." Fejezetcímek: A Morasko-krátermezőn Poznanban.; Meteorit Ház Zagroda Guciow-ban.; Történelmi magyar meteoritok nyomában a Felvidéken.; A kabai meteorit emlékhelyein.; Expedíciós utómunkálatok s jövőbeni tervek. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Atomóra a zsebedben. Óramutató. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 31. 35. sz. p. 1107. "Amint az sorozatunk áprilisi cikkéből kiderült, jelenleg az atomórák a lehető legpontosabb időmérő eszközök. Talán nem is sejti a kedves olvasó, hogy olyan eszköz lapul a zsebében, amely képes az atomórák pontosságával mutatni az [időt]. ..." [HAI.]

TASNÁDI Zsuzsanna: Hadzsi Ahmed világtérképe. Tárgyak - történettel. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 31. 35. sz. pp. 1108-1109. 1559-1560-ből származó térkép. "...A világ 12 nagyhatalmát az állatövi jegyekkel párosítja össze. A térkép alsó felében még három gömb figyelhető meg; a középső a Földet körülvevő égitesteket ábrázolja, jobb oldalon a téli égbolt, bal oldalon a nyári égbolt csillagképei láthatók. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 31. 35. sz. pp. 1110-1111. [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A Jupiter villámai. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. aug. 31. 35. sz. p. 1116. "...A Juno űrszonda mikrohullámú sugárzásmérője (MWR) nagy frekvenciatartományban rögzíti a bolygóról érkező rádiójeleket, így sikerült köztük 377 villámot is azonosítani az első 8 átrepülés idejéből. A szferikus jelek már MHz és GHz tartományban is jelen voltak, pontosan úgy, ahogy a földi villámoknál is! ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Identitászavar. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. szept. 7. 36. sz. pp. 1123-1124. "...A szakemberek az amerikai Nemzeti Tudományos Alap VLA (Very Large Array) elnevezésű rádióteleszkóp-hálózatának segítségével találtak rá az égitestre, [...] A meglehetősen furcsa égitestet koordinátái alapján a kutatók a SIMP J01365663+0933473 névvel illették, [...] Tavaly egy független kutatócsoport azonban kiderítette, hogy valójában néhány tulajdonsága (pl. tömege) miatt a SIMP nem illik a barna törpék sorába, több sajátossága ugyanis inkább egy kóbor bolygóéhoz hasonló. Utóbbi csoportba tartozó objektumok jellemzője, hogy nem rendelkeznek anyacsillaggal, hanem magányosan utaznak a világegyetemben. A 200 millió éves égitestnek így sincs oka szégyenkezni, hiszen igazi nehézfiúnak számít; mágneses mezejének erőssége kétszázszorosa, tömege közel 13-szorosa a Jupiterének. ..." [HAI.]

BOROVSZKY Péter: A Trifid-köd, egy világító gázfelhő a Nyilas csillagképben. A hátlapon. = Élet és Tudomány 73. 2018. szept. 7. 36 sz. p. 1151., hátsó külső borító. "Nagyjából teleholdnyi mérete ellenére alacsony felületi fényessége miatt komolyabb távcsövekre van szükség a tanulmányozásához. Guillaume Le Gentil francia csillagász fedezte fel 1750-ben, majd Charles Messier katalogizálta M20 számon. A trifid szó jelentése: három lebenyre osztott, amely az objektum jellegzetes megjelenése utal. A köd fontos csillagképződési hely, belsejében az összesűrűsödő gázfelhőből tömegesen alakulnak ki az új csillagok.
A 2005 januárjában készített infravörös felvételeken 30 embrionális állapotban levő, és 120 újszülött csillagot fedeztek fel, amelyeket korábban nem tudtak megjeleníteni az optikai felvételeken. A belsejében van egy O7-es színképtípusú, rendkívül forró csillag, tőle származik a látszó fényesség nagy része. Maga a köd nagyon fiatalnak számít a Tejútban, kora mindössze 300 000 év. Távolsága 5200 fényév, átmérője mintegy 50 fényév. Hármas tagolódását a belsejében és körülötte fekvő sötét porsávoknak köszönheti. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Vízjel. Planetológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. szept. 14. 37. sz. p. 1157. "A NASA Sugárhajtás Laboratóriumában (JPL) kifejlesztett ásványtani térképező berendezés mérési adatainak elemzése során a kutatók több olyan körülményre is fényt derítettek, amelyek egyértelműen a Hold felszínén lévő vízjégre utalnak. Az erről kiadott friss tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban jelent meg. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Felébresztették a New Horizons űrszondát. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. szept. 14. 37. sz. pp. 1180. "A Pluto csodálatos világát feltáró űrszonda a Naprendszer külső régiói felé haladva energiatakarékossági okokból hibernáltan utazott, miután a Plutoról gyűjtött adatokat mind hazaküldte, tavaly december vége óta pihent. A 165 napos hibernációban a műszerek nagy része kikapcsolt állapotban volt, a pihenőidő végét a szonda fedélzeti számítógépe előre programozottan indította el. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Újabb vízkérdés a Naprendszerben. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. szept. 21. 38. sz. p. 1187. "A hawaii Mauna Kea csúcsán található obszervatóriumban egy új fejlesztésű berendezés segítségével a Jupiter állandó viharában, a Nagy Vörös Foltban olyan kémiai jellegzetességeket ismertek fel a kutatók, amelyek a bolygó legmélyebb felhőrétegei alatti víz jelenlétére utalnak. A rétegekben vizsgált nyomást, valamint néhány oxigéntartalmú gáz (pl. szén-monoxid) tulajdonságait figyelembe véve a szakemberek arra jutottak, hogy a Jupiter minimum kétszer, de akár kilencszer több oxigént is tartalmazhat, mint a Nap. A felismerés ezáltal alátámasztja azokat a korábbi elméleteket és számítógépes modelleket, amelyek előre jelezték az eddig becsültnél jóval több oxigén (és hidrogén) alkotta, víz jelenlétét a bolygón. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Metándűnék boríthatják a Pluto szívét. Bolygókutatás. = Élet és Tudomány 73. 2018. szept. 21. 38. sz. pp. 1202-1203. "A dűnék kialakulásához két dolog szükséges: valami aprószemcsés, porként viselkedő, nem tapadó anyag, illetve megfelelő erejű szél. A Pluto esetében a fagyott nitrogén, szén-dioxid és metán borította felszínen jól felismerhetőek a párhuzamosan húzódó dűnék az űrszonda 2015-ös felvételein, a kialakulásukat az eddigi feltételezések a szublimáció hatásának vélték. A mostani tanulmány számítógépes szimulációt alkalmazott a Pluto igen vékony és ritka légkörére a törpebolygó gravitációjára (ez a földi 1/16 része) és a dűnék méretére, arányaira, elhelyezkedésére és egymástól való távolságukra teljesen elfogadható magyarázatnak találták azt, hogy szél hordta fagyott szemcsék építették fel őket a geológiai közelmúltban. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Változó változócsillagok. Interjú Plachy Emesével. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 73. 2018. szept. 21. 38. sz. pp. 1206-1207. "A cefeida típusú csillagok fényváltozásának ismerete rendkívül fontos a csillagfejlődés megértésében, és alapvető jelentőségű a galaktikus és extragalaktikus távolságmérésben. Az utóbbi évek űrfotometriai eredményei alapján azonban úgy tűnik, hogy ezek a változások sokkal kevésbé állandóak, mint korábban gondolták. Hogy mi okozza az eltéréseket, és ezek milyen hatással lehetnek az égbolt tudományára, arról Plachy Emesével, az MTA CSFK Konkoly Csillagászati Intézet munkatársával beszélgettünk. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 73. 2018. szept. 28. 39. sz. pp. 1232-1233. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: 12 új holddal bővült a Jupiter családja. = Élet és Tudomány 73. 2018. szept. 28. 39. sz. p. 1244. "Jupiter holdjainak száma 67-ről 79-re bővült az elmúlt két év során megpillantott és azonosított 12 új kísérője révén. A holdakat egy, a Pluton túli bolygó keresésére indított kampány során fedezték fel, mivel a Jupiter éppen azon az égrészen tartózkodott, amerre a felmérésben a kutatók távcsövei néztek. ..." [HAI.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Rosetta-kiállítás Bécsben. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 5. 40. sz. p. 1276. "Éppen két esztendeje annak, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) balszerencsés szondája, a Rosetta leereszkedett a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös magjára és megszűnt vele a kapcsolat. A 90-es évek elején kezdődött projekt ezzel azonban nem ért véget: a szakemberek még hosszú évekig dolgozhatnak a begyűjtött adatokon. Továbbá a Német Űrügynökség (DLR) munkatársai a rendkívül sikeres és számos űrtörténelmi elemet tartalmazó program kapcsán máris összeállítottak egy nagyon látványos kiállítási anyagot, ami legutóbb Bécsben, a Természettudományi Múzeumban volt látható. Ide szervezett tanulmányutat nemrégiben a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), ehhez csatlakoztunk mi is. Lapunkban a kezdetektől követtük a Rosetta pályáját, így most csak a kiállítás érdekességeit mutatjuk be. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Messzi-messzi galaxisok. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 12. 41. sz. p. 1285. "Egy új kutatásban, amely angol rövidítése nyomán a BUFFALO (Határokon túli megfigyelések) névre hallgat, a csillagászok azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a Hubble űrteleszkóp figyelmét azokra a nagyméretű galaxishalmazokat tartalmazó területekre irányítsák, amelyről részben a Spitzer és a Hubble űrteleszkóp korábban már több ízben is készített felvételeket a Frontier Fields (Határ menti területek) elnevezésű program keretében. ..." [HAI.]

SZÉCSI Dorottya: Gömbhalmazok lakói. Csillagontó csillagburkok és hideg szuperóriások. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 12. 41. sz. pp. 1300-1301.; címlapkép. "...Csak a mi galaxisunkban, a Tejútrendszerben százötven ilyen gömbhalmazról van tudomásunk. Sokáig úgy gondoltuk, a gömbhalmazok unalmas kis helyek. Csillagaik "nyilván" mind egyszerre keletkeztek, ugyanabból a gázfelhőből az Univerzum korai szakaszában. Ekkoriban még alig volt beszennyezve a csillagközi gáz a szupernóva-robbanásokból származó vassal és nehezebb elemekkel, ezért a gömbhalmazok csillagai lényegesen fémszegényebbek, mint a Nap. [...] az elgondolás, miszerint a gömbhalmazok összes csillaga ugyanabból a gázfelhőből keletkezett, a kétezres évek elején kezdett megdőlni.
Ekkor kezdték el ugyanis felmérni részletes anyagi összetételüket. Nagy meglepetésre azt tapasztalták, hogy jelentős részük olyan elemeket tartalmaz, amelyek sem az őket megszülő gázfelhőben, sem pedig magukban az öreg csillagokban nem keletkezhettek. ..." A címlapon a 47 Tucanae gömbhalmaz. [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hol születhetett az Oumuamua? A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 12. 41. sz. pp. 1308. "Naprendszerünkbe 2017-ben csillagközi látogató érkezett, amelyet a felfedezését követően Oumuamua-nak neveztek el, s a megfigyelésére nagy erőkkel álltak rá a világ csillagászai, s nemsokára az is kiderült, hogy nagy valószínűséggel üstökös. A Gaia csillagászati kutatóműhold adatai alapján most négy olyan lehetséges csillagot találtak, amelyekről feltételezhető, hogy Naprendszerünk távoli látogatója esetleg onnan is érkezhetett. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Sikeres volt a MASCOT működése! Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 19. 42. sz. p. 1317. "A japán Hajabusza-2 űrszonda a Földtől körülbelül 300 millió kilométerre lévő Ryugu kisbolygóhoz szállította a német-francia együttműködésben készült, cipős doboz méretű automata leszállóegységet, majd október 3-án hazai idő szerint kora hajnalban a robot landolt is a 7 óra 36 perces tengelyforgású aszteroida felszínen. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Új utakon a SETI. Beszélgetés Almár Ivánnal. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 19. 42. sz. pp. 1324-1326 "Almár Iván személyében először van magyar tiszteleti tagja a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának (IM). Az elismerést igazoló oklevelet szeptember végén vette át Brémában az IAA kongresszusán A neves magyar szakember csillagász-űrkutatóként és SETl-kutatóként ismert világszerte. 1953-tól szerzője lapunknak és tagja a Tudományos Tanácsadó Testületnek. Az elismerés kapcsán a tiszteleti tagság és az IAA mellett főleg arról beszélgettünk, hol tart ma a SETI azokon a területeken, melyek kutatásában maga is részt vesz. ..." [HAI.]

KOVÁCS Márk: A földköpeny foltjai a magmaóceán lenyomatai lehetnek. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 19. 42. sz. pp. 1338-1339 "A földköpeny és a mag 2900 kilométer mélyen lévő határához közel, a köpeny alsó rétegében különös, több száz kilométeres szélességű, viszont csak néhány tucat kilométer vastag foltok találhatók. Ezen anyaglerakódások létére akkor derült fény, amikor felfedezték, hogy jelentősen (akár 30-50 százalékkal is) lelassítják a rajtuk áthaladó szeizmikus hullámokat - ezért nevezték el őket különösen kis sebességű zónáknak (ultra-low velocity zone, ULVZ). Tartalmuk, létrejöttük mechanizmusa viszont máig nem ismert. A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) geofizikusai most olyan elmélettel álltak elő, amely még tovább fokozza a különös foltok rejtelmességét: szerintük ugyanis a lerakódások a fiatal Föld felszínének jelentős részét borító olvadt magmaóceánok emlékének tekinthetők.
Magmaóceánok általában akkor alakulnak ki a bolygók felszínén, amikor a nagy erejű becsapódások megolvasztják a kéreg jelentős részét. Az elméletek szerint ez történt az alig csecsemőkorú Földdel is, amikor egy égitesttel való ütközés során annyi anyag lépett ki bolygónkból, hogy az összetömörülve létrehozta a Holdat. Az ütközés energiája a felszínt felolvasztotta, és óceánnyi területet öntött el a folyékony magma. Hogy mindennek mi köze az ultralassú zónákhoz? Nos, a Journal of Geophysical Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint elképzelhető, hogy e föld mélyén lévő foltokat a lassan lehűlő magmaóceánból kicsapódó, majd a köpeny aljára süllyedő ásványok, konkrétan a magnézium-vas-oxid tartalmú magnesiowüstit hozta létre. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Csillagközi futam. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 19. 42. sz. p. 1340. "Egy csillagászokból álló kutatócsoport az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópjának adatait felhasználva olyan csillagokat keresett, amelyek óriási sebességgel szelik át galaxisunkat. Az erről szóló tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society tudományos folyóiratban jelent meg. A kutatók elsősorban a Tejútrendszerből kilökődött csillagokat kerestek, meglepetésükre azonban olyanokkal is találkoztak, amelyek vélhetően egy másik galaxisból érkeztek. Ezek a csillagok akár több 100 km/s sebességet is elérhetnek, mozgásuk, koruk és anyagi összetételük pedig értékes információt hordozhat galaxisunk - vagy más, távolabbi galaxisok - régmúltjáról. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Világra szóló óra. Óramutató. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 26. 43. sz. p. 1363. "Aktuális időmérőnk nem is egy óra, hanem sok az egyben óra. Mayr Gyula győri órásmester remeke. A hatvannégy számlap más-más városok helyi idejét mutatja. Tartalmaz továbbá naptárat, holdfázismutatót, hőmérőt, barométert és higrométert is. A tetején található földgömb is forog és - akár az igazi - 24 óra alatt tesz meg egy fordulatot. ..." Az óra 1906-tól 1908-ig készült. 1910-ben az Iparművészeti Múzeumba került. Jelenleg a vajai Vay Ádám Múzeum kiállításán látható. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 26. 43. sz. pp. 1364-1365. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Hogyan építsünk szupermasszív fekete lyukakat? Interjú Haiman Zoltánnal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 26. 43. sz. pp. 1366-1367. "A fekete lyukak mindig a legnépszerűbb égi objektumok közé tartoztak, a gravitációs hullámok felfedezése után pedig tovább fokozódott az érdeklődés. Haiman Zoltán, a legnagyobbakkal foglalkozik; azokkal, amelyek a galaxisok közepén helyezkednek el és akár több milliárd naptömeggel is rendelkezhetnek, de sok még a tisztázatlan kérdés velük kapcsolatban. Az USA Columbia Egyetemének asztrofizika-professzorával az ilyen jellegű kutatásairól és eredményeiről beszélgettünk. ..." [HAI.]

K. M. [KOVÁCS Márk]: Jégtornyok az Europa egyenlítőjén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 26. 43. sz. p. 1371. [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Halvány reményekből fényes jövő. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. okt. 26. 43. sz. p. 1372. "A Hubble-űrteleszkóp által gyűjtött legfrissebb adatok elemzését követően a csillagászok elképzelhetőnek tartják, hogy megtalálták a Naprendszeren kívüli első ismert holdat. Akárcsak az anyacsillagaikhoz rendkívül közel keringő, elsőként felfedezett forró Jupiter-típusú bolygók, úgy az első exohold felfedezése is meglehetősen izgalmas. Egy 8000 fényévre lévő, Neptunusz méretű, ám óriásbolygója mellett eltörpülő hold lehet az újabb mérföldkő a csillagászok számára. Az első utalásokat az égitestre a Kepler-űrtávcső adatainak elemzését végző kutatócsoport tette. A szakemberek olyan bolygóátvonulásokat kerestek, melyek a csillag látható fényességében torzulásokat okoznak.
A vizsgálatokat vezető Alex Teachey és David Kipping, a Kolumbia Egyetem kutatói három ilyen csillagfedési eseményről, amelyek a Kepler-1625b jelű exobolygóhoz kapcsolódnak úgy gondolták, hogy a jelenség valójában egy bolygó és egy hold kettősének tulajdonítható. A 287 napos keringési idejű bolygó elhaladását ugyanis több esetben további, halványabb fényességváltozások kísérték, amelyek egy másik, a planétát némi késéssel követő égitest jelenlétére utaltak. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Honnan erednek az elemek? Beszélgetés Maria Lugaróval. = Élet és Tudomány 73. 2018. nov. 2. 44. sz. pp. 1382-1385. "Az elemek eredetének nyomába eredt az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet egyik kutatócsoportja. Arra keresik a választ, hol és hogyan jöttek létre a kozmikus környezetünket, s így végső soron a testünket is alkotó atomok. Aligha kell magyarázni ennek a témának a fontosságát, nem véletlen, hogy az MTA Lendület programjának támogatását is élvezi a csoport. A csapat vezetője a torinói születésű fizikus, Maria Lugaro, aki Ausztráliából tette át a székhelyét Magyarországra. [...] +1 kérdés az MTA CSFK Csillagászati Intézet igazgatójához, Kiss L. Lászlóhoz. - Maria Lugaróék kutatásai miért fontosak az Intézet számára? ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Holdszilánkok. Apollo kőzetminták a Természettudományi Múzeumban. = Élet és Tudomány 73. 2018. nov. 9. 45. sz. pp. 1428-1429. "A meteoritgyűjtők legféltettebb kincsei közé tartoznak a holdi csoportba tartozó példányok. Ezek ottani kisbolygó- és meteoritbecsapódások kirepülő kőzetanyagaként jutottak - immáron holdi meteoritként - a Földre. Kőzettani szempontból változatos a kollekció, lehet anortozit, bazalt, breccsa, gabbró, troktolit. A holdi meteoritoknál jóval értékesebbek, nem is gyűjtői, hanem múzeumi és kutatóintézeti darabok a holdutazások által visszahozott kőzetminták. Ebbe a körbe az emberes Apollo-missziók, továbbá az automata Luna-repülések mintái egyaránt beletartoznak. ..." [HAI.]

K. M. [KOVÁCS Márk]: Útjára indult a BepiColombo. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. nov. 9. 45. sz. p. 1435. "A távoli bolygókat felkereső automata szondák talán legnagyobb technikai kihívása az, hogy hogyan lehet biztosítani a célpont eléréséhez szükséges energiát úgy, hogy az utazási idő se nyúljon túl hosszúra, de a szondán elhelyezhető hasznos teher elől se vegyék el az összes helyet az üzemanyag és a hajtóművek. Szerencsére már több mint negyven éve megszületett az elegáns megoldás e problémára: az útba eső égitestek gravitációs mezejét kell a szonda gyorsítására használni, mint afféle galaktikus parittyát. A technikát először az 1974-es Mariner-10 szondán alkalmazták, mégpedig a Padovai Egyetem kutatója, Giuseppe (vagy közismert becenevén: Bepi) Colombo javaslatára. Ma már a gravitációs lendületet szinte minden bolygóközi szonda gyorsításakor használják, Így Colombo munkássága túlzás nélkül nevezhető forradalminak.
Ő előtte tiszteleg az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) a minap felbocsátott BepiColombo szondája elnevezésével. A szondát az ESA legerősebb rakétája, az Ariane-5 juttatta a világűrbe a Francia Guianán lévő kourou-i űrközpontból. A BepiColombo a Merkúr felé tart, céljai azonban jóval túlmutatnak a Naprendszer Naphoz legközelebbi bolygójának vizsgálatán. [...] A következő években a BepiColombo kétszer repül el a Vénusz mellett, majd 2021-től kezdve négy éven keresztül hatszor a Merkúrt is megközelíti, míg végül 2025. december 5-én áll Merkúr-körüli pályára. Ekkor két keringő (orbiter) modul is le fog válni róla, amelyek ezután önálló kutatásba kezdenek. A pályára állás után a tervek szerint még két éven át működnek majd a szonda merőműszerei." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A Voyager-2 is hamarosan kilép a csillagközi térbe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. nov. 9. 45. sz. p. 1436. " A több mint 41 éve indított Voyager űrszondák eltérő útvonalat jártak be a Naprendszerben, a Voyager-1 már 2012-ben elérte a csillagközi teret, a 2-es jelű szonda pedig, amint azt a Jet Propulsion Laboratory által közzé tett mérési adatokból megtudtuk, igen közel jár hozzá. ..." [HAI.]

MOLNÁR László: Egy űrtávcső két élete. A Kepler nyugdíjba ment. = Élet és Tudomány 73. 2018. nov. 16. 46. sz. pp. 1453-1455. "Közel egy évtized után nyugdíjba vonult az amerikai Kepler Űrtávcső. Az űreszköz azért épült, hogy egy egyszerű, de alapvető kérdésre keresse a választ: mennyi bolygó, és milyenek keringenek odakint, más csillagok körül. Aztán meghibásodott, és talán ez volt a legjobb dolog, ami történhetett vele. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: Csillagközi por. Galaktikus kémia. = Élet és Tudomány 73. 2018. nov. 23. 47. sz. pp. 1482-1483. "A Tejútrendszert, s általában a galaxisokat alkotó anyagformák egyik fő összetevője a csillagok, a gáz és a sötét anyag mellett a por, amely főként a csillagközi térben, de a fejlődés során különböző időintervallumokban a csillagok környezetében is megtalálható. A por- és gázmennyiség döntő hányada a galaktikus korongban és a galaktikus magban koncentrálódik. A csillagközi anyag saját galaxisunk esetében a teljes tömeg körülbelül tíz százalékát teszi ki. A por ennek az anyagmennyiségnek mindössze egy százalékát képezi, amely azonban még így is legalább kétszázmillió naptömeget jelent. ..." [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: A király tudósai. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 73. 2018. nov. 23. 47. sz. p. 1502. "A Mátyás király Emlékév végéhez közeledve sem fogyunk ki a programokból. A humanista uralkodó udvarában zajló tudományos életet, főként a csillagászatot (ami akkoriban asztrológiát is jelentett) mutatja be az MTA Könyvtár és Információs Központban nyílt kiállítás. A Csillagok, Csillagképek - Tudomány Mátyás Király Udvarában című kiállítás anyaga nagyrészt hazai gyűjteményekből származik, de találunk más európai múzeumból kölcsönzött tételt is. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 73. 2018. nov. 30. 48. sz. pp. 1524-1525. [HAI.]

K. M. [KOVÁCS Márk]: Kínai holdszondák a láthatáron. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. nov. 30. 48. sz. p. 1530. "...még sohasem szállt le ember alkotta tárgy a Hold túlsó oldalán. Ez csakhamar megváltozhat, hiszen decemberben fog felbocsátani a kínai űrügynökség egy szondát, amelynek pontosan ez lesz a dolga. Ezzel Kína, ha sikerrel jár, végre űrkutatás-történeti tettet hajthat végre, amivel dicsőséget szerezhet, és felzárkózhat a területet a kezdetektől uraló Egyesült Államok és Szovjetunió (Oroszország) mögé. Egy másik, jövőre útjára indítandó szonda pedig 1976 óta először holdkőzeteket fog hozni a Földre. Más országok is újra egyre intenzívebb érdeklődést mutatnak kísérő égitestünk iránt. Az indiai űrügynökség, illetve izraeli és német magáncégek is robotszondákat terveznek indítani 2019-ben a Holdra.
A NASA pedig 2023-tól kezdve először a Hold körül pályára álló, majd az évtized végén leszálló emberes küldetéseket is indítana. A néhány héten belül induló Chang’e-4 misszió (amelyet a kínai holdistennőről neveztek el), egy landoló és egy belőle kigördülő mozgó egységből (roverből) fog állni. [...] A küldetésnek némi magyar vonatkozása is van, hiszen a medencén belül a leszállás pontos helye a 186 kilométer átmérőjű Von Kármán-kráter lesz, amelyet Kármán Tódorról neveztek el. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Kráter a jég fogságában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. nov. 30. 48. sz. p. 1531. "Egy nemzetközi kutatócsoport nagy méretű, eltemetett meteoritkráterre bukkant az észak-grönlandi jégmező mélyén. A tanulmány szerint ez az első alkalom, hogy ilyen képződményt találtak a Föld egyik kontinentális jégmezője alatt. A szakemberek az elmúlt három évben azon dolgoztak, hogy igazolják 2015-ben tett felfedezésüket. A kutatómunka eredményeit nemrég publikálták a Science Advances tudományos folyóiratban. A képződmény több mint 31 kilométer átmérőjű, ezzel a Föld 25. legnagyobb becsapódási krátere. ..." [HAI.]

Sz. Á. [SZOUCSEK Ádám]: Rejtélyes ráncok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. dec. 7. 49. sz. p. 1564. "Egy új tanulmány szerint a Mars Phobos holdjának felszínét szabdaló furcsa barázdákat egy ősi aszteroida becsapódás során kiszóródó sziklák vájták a felszínbe. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Planetary and Space Science tudományos folyóiratban jelent meg. ..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Természettudományos élményközpont nyílt Szolnokon. Pedagógia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 73. 2018. dec. 14. 50. sz. p. 1573. "A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) európai uniós támogatás segítségével Szolnok városában, "Ég és Föld között" fantázianéven természettudományos élményközpontot hozott létre. Az élményközpont eszközparkjában helyet kapott néhány európai viszonylatban is igazi ritkaságnak számító demonstrációs eszköz. [...] A novemberben útjára induló projekt keretében különböző foglakozási formákban valósul meg a több mint 30 féle programelem (szakkörök, rendhagyó órák, klubfoglalkozások, táborok), melyek felölelik a fizika, a csillagászat, a földrajz, a kémia, a környezetvédelem, valamint a biológia tudományágakat. [...]
Egy másik terem tulajdonképpen egy "virtuális valóság" szoba, ami a korszerű VR szemüvegekkel valamint a hazánkban is egyedülálló GeoDome gömbprojektorral felszerelve a legmodernebb audiovizuális lehetőséget kihasználva próbál modern és innovatív oktatói környezetet kialakítani. A GeoDome egy 80 centiméteres gömb, amelynek a felületére a berendezés belülről képes bármilyen multimédiás tartalmat kivetíteni. Ennek a vetítéstechnikának és a hozzá kapcsolódó tudományos tartalmaknak az összefoglaló nemzetközi elnevezése Science On a Sphere. Egy körülbelül 20 fős gyereksereg könnyedén körbeülheti a lesötétített terem középen elhelyezkedő gömböt, melyen megjeleníthetőek például a Föld felszínén lejátszódó különböző geológiai, légköri, vagy óceáni folyamatok, vagy akár más Naprendszerbéli égitestek felszínei, a Nap fotoszférájának és koronájának különböző hullámhosszakon vett felvételei, az online adatbázisoknak köszönhetően mindez akár az elérhető legfrissebb adatokat megjelenítve. ..." [HAI.]

EKLER Péter - ZSOLDOS Endre: A király tudósai. Humanista bölcsek a reneszánsz Magyarországon. = Élet és Tudomány 73. 2018. dec. 14. 50. sz. pp. 1580-1582. "A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ a Mátyás-király emlékév keretében Csillagok, csillagképek - Tudomány Mátyás király udvarában című tudománytörténeti kiállítására várja az érdeklődőket. Mátyás király nem csupán pártolója, maga is művelője volt a tudományoknak és művészeteknek. Beatrix királynéval együtt az itáliai reneszánsz is megérkezett Magyarországra. Idézzük most meg a kor hangulatát, a királyi udvar pezsgő tudományos életét! [...] Hunyadi Mátyás (1443-1490) nevelésében komoly szerepe volt a széles körű műveltséggel rendelkező Zrednai (Vitéz) Jánosnak (1408 k.-1472), akinek váradi püspöki udvara, majd később esztergomi érseki rezidenciája egyúttal elismert külföldi tudósok székhelye is volt.
Az esztergomi tudós gyülekezet kiemelkedő tagjai Zrednai János, Janus Pannonius (Csezmiczei János, 1434-1472), Galeotto Marzio (1427 k.-1497 k.), a német Johannes Regiomontanus (Johann Müller, 1436-1476), az itáliai domonkos teológus, Giovanni Gatti (?-1484), a lengyel asztronómus, Marcin Bylica (1433-1493) és olykor Mátyás király is - tudományos kérdéseket vitattak meg, kódexeket javítottak. Jól ismert az a szimpózium, amelyen a humanista király, Mátyás vitázott Gattival, Zrednai, Janus, Galeotto és más magyar urak társaságában. Említést érdemel a híres bécsi professzor, Georg von Peuerbach (1423-1461) is, aki - bár Zrednai nem tudta Magyarországra csalogatni -, mégis több komoly csillagászati szakmunkát készített a tudománypártoló főpap megbízásából. ..." Csillagászat Mátyás idejében (pp. 1581-1582.). [HAI.]

KERESZTY Zsolt: Egy égi kő földi viszontagságai. Az év meteoritja. = Élet és Tudomány 73. 2018. dec. 14. 50. sz. pp. 1586-1587. "A meteoritika - vagyis a világűrből a Föld felszínére hulló természetes eredetű testekkel foglalkozó tudományág - hazai kutatói és barátai idén első ízben kiválasztották az év meteoritját. Nem titkolt céljuk a konkrét darabbal kapcsolatos ismeretek bővítésén túl a tudományterület népszerűsítése is. Mike község felett 1944. május 3-án este fél 7 óra tájékában fényes, hangrobbanásokkal járó tűzgömböt láttak a helyi lakosok.
A lehullott anyagból Somssich Gyula gróf még 1944 nyarán két kisebb töredéket küldött Budapestre Sztrókay Kálmán professzorhoz további vizsgálatok céljából. A csatolt leírás szerint: "ágyú- szerű dörrenés volt hallható, majd erős suhogás közt néhány ökölnagyságú kő esett a falura... A kövek kívülről a darabokon látható fekete kéreggel voltak bevonva". Később Kempf Imre mikei kereskedő, kérésre további két kisebb darabot juttatott Budapestre. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Helyzetjelentés az InSight szondáról. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. dec. 14. 50. sz. p. 1596. "A NASA 2018 tavaszán útnak indított űrszondája a napokban sikeres leszállást hajtott végre a Marson. Az InSight elnevezésű eszköz az első űrszonda, amely a Curiosity megérkezése óta (2012) leszállt a vörös bolygóra. A landolást követően nem sokkal az első képek is megérkeztek, így a kaliforniai Sugárhajtás Laboratórium munkatársainak máris lehetősége nyílt a szonda leszállóhelyének tanulmányozására. ..." [HAI.]

VASNÉ TARNA Judit - VIDA József: Linea meridionalis. Óramutató. = Élet és Tudomány 73. 2018. dec. 21. 51-52. sz. p. 1640. "Az egri csillagásztorony - a Specula - 1776-ban kezdte el működését. Akkor Kelet-Európa egyik legjobban felszerelt csillagvizsgálója volt. A királyi csillagász, Hell Miksa (1720-1792) bécsi és londoni távcsőépítő műhelyekből szerezte be a kor legkiválóbb csillagászati mérőeszközeit. Tervei alapján készült el a híres egri délvonal is. A mai napig működőképes állapotban megtekinthető az Eszterházy Károly Egyetem Csillagászati Múzeumában. ..." [HAI.]

MACZÁK Márton: Az Apollo-8 karácsonyi űrrepülése. 50 éve történt. = Élet és Tudomány 73. 2018. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1641-1643. "A Hold és az űrrepülés kapcsán a legtöbbünknek valószínűleg az Apollo-11 program legendás Holdra szállása ugrik be 1969 júliusában, azonban azt megelőzően 1968 decemberében a későbbi missziót több szempontból megalapozó küldetés zajlott. A december 21. és 27. között sorra kerülő programban először közelítette meg ember a Holdat. A háromfős legénység húsz órát keringett a Hold körül, és utazása során öt alkalommal is tévéadást adott az űrből. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 73. 2018. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1648-1649. [HAI.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: SCIndikátorok harmadszor. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. dec. 21. 51-52. sz. pp. 1656-1657. " A Nők a Tudományban Egyesület (NATE) harmadik alkalommal hirdette meg egyetemisták és PhD hallgatók részére tudománykommunikációs versenyét, a SCIndikátort. A fő cél most is az volt, hogy felkutassák és felkarolják azokat a tehetséges fiatalokat, akik a nagyközönség számára is közérthetően, élvezetesen tudnak mesélni saját, elvontnak tűnő tudományterületükről. [...] Szó volt olyan aktuális témákról, mint a környezetszennyezés, a műanyagok áldásos és káros hatása, hallhattunk ismertetőt a biomimetika szerepéről az építészetben, a tengerbiológia és a gravitációs hullámok hazai kutatásáról, a gyerekkori elhízásról, az implantátumok vélt és valódi veszélyeiről, a fejlődő kisbabák és a sejtek kommunikációjáról, a marsi víz kereséséről, de a testi és lelki egészség megőrzése sem maradt ki a programból. [...]
A zsűriben nemcsak a tudomány, hanem a kommunikációs és az üzleti szektor képviselői is helyet kaptak, akik hosszas tanácskozás után 14 szereplőt juttattak a döntőbe. [...] A döntőt február végén rendezik Budapesten, akkor derül ki, ki lesz Az Év SCIndikátora." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Célba ért a karácsonyi űrvacsora. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 73. 2018. dec. 21. 51-52. sz. p. 1657. "A karácsony mindenkié, nincs ez másképp a világűrben tartózkodóasztronautákkal sem. Az ünnepi hangulat megteremtéséhez most a SpaceX teherűrhajója szállította a NASA hozzávalóit. Az "ajándékcsomag" a kommunikációban bekövetkező zavarok ellenére nemrég sikeresen megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). [...] A Nemzetközi Űrállomásra látogató, újrahasznosított Dragon teherűrhajónak egyébként ez már a második fuvarja volt, legutóbb a tavalyi évben kapcsolódott az ISS-re. A SpaceX egyébként 2012 óta vállal a NASA-nak szállítmányokat az állomásra, ez a legutóbbi már a tizenhatodik alkalmat jelentette." [HAI.]

FARKAS Erik: Természetkutató Diáktábor - beszámoló -. = Firka 28. 2018-2019. 1. sz. pp. 34-37. "2018. július 2. Ez a dátum bekarikázva szerepel a naptárban, hiszen ezen a napon kezdődött a Brassó melletti Négyfaluban szervezett Természetkutató Tábor. Türelmetlenül számoltam visszafele a napokat, mert tudtam, hogy élményekben gazdag és felejthetetlen hét kezdete lesz az a hétfői nap. [...] Kedden a fizikáé volt a főszerep. A tevékenységet Pető Mária, a Székely Mikó Kollégium fizika szakos tanárnője tartotta. A nap folyamán megmértük a Nap forgási sebességét, és átmérőjét, illetve különböző fizikai jelenségeket próbáltunk megmagyarázni. ..." Ez a csillagászattal foglalkozó rész teljes szövege. [HAI.]

  Érdekességek Naprendszerünk megismerésének újabb eredményeiből. Híradó. Természettudományos hírek. = Firka 28. 2018-2019. 4. sz. pp. 52-53. "A kutatók már rég feltételezték, hogy a Naprendszer korára, kialakulására jelentősinformációk nyerhetők a meteoritok kémiai összetételének vizsgálatából. Kaliforniai kutatók követték különböző meteoritok alkotóelemeinek izotóp-eloszlási adatait (króm, titán, molibdén izotópok), melyekből modellszámításokkal a Naprendszer korára a korábbiaknál pontosabb becslést sikerült nyerniük. [...] (Astrophys. J. 862, 26. 2018);
A Naptól távoli Titán (a Szaturnusz legnagyobb holdja) régóta a tudományos űrvizsgálatok középpontjában áll. [...]; A Pluto, amely nemrég vesztette el bolygói minősítését Naprendszerünkben, a New Horizons űrszonda adatai szerint még fagyosabbnak bizonyult a Titánnál. [...] (Science 360, 992. (2018)" [HAI.]

  Az Eötvös Társulat kitüntetettjei és díjai - felhívás javaslattételre. = Fizikai Szemle 68. 2018. jan. 1. sz. hátsó külső borító. Csillagászati kutatások, asztrofizika, fizikai kutatások, kiemelkedő eredmények, Detre László-díj, bolygók, kozmikus környezet, űrfizika, kozmikus fizika. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Benkő József, Mizser Attila (szerk.): Meteor csillagászati évkönyv 2019, Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2018, 320 oldal. (könyvespolc) = Fizikai Szemle 68. 2018. febr. 2. sz. pp. 69-70. Könyvismertetés, csillagászat, asztrofizika, kalendárium, Nap, Hold, bolygók, égi jelenségek, égkép, mély-ég, csillagtúra, NGC 6939 nyílthalmaz, évfordulók, George Gamow, cikkek, beszámolók, Petrovay Kristóf, eljegesedések, jégkorszakok, besugárzás, orbitális moduláció, Mészáros Szabolcs, APOGEE égboltfelmérés, Apache Point Observatory Galactic Evolution Experiment, Tejútrendszer szerkezete, csillagok fizikája, felszíni gravitációs gyorsulás, effektív hőmérséklet, fémtartalom, közeli infravörös, spektrográfia, csillagközi por, Nagy Andrea,
SN 1987A szupernóva, kék szuperióriás szülőcsillag, galaktikus szupernóva, Paragi Zsolt, gyors rádiótranziensek, vörös törpecsillag, kitörés, mikrokvazár, galaxismag, GHz frekvencia, FRB, Fast Radio-Burst, Dálya Gergely, Bécsy Bence, gravitációshullám-asztrofizika, speciáls relativitáselmélet, általános relativitáselmélet, sebesség-összetevés, görbült téridő, LIGO gravitációshullám-obszervatórium, feketelyuk. [TIM.]

  Az Eötvös Társulat kitüntetettjei és díjai - felhívás javaslattételre. = Fizikai Szemle 68. 2018. jan. 1. sz. hátsó külső borító. Csillagászati kutatások, asztrofizika, fizikai kutatások, kiemelkedő eredmények, Detre László-díj, bolygók, kozmikus környezet, űrfizika, kozmikus fizika. [TIM.]

Koronakitörés 2012. augusztus 31-én a Solar Dynamics Observatory felvételén. = Fizikai Szemle 68. 2018. márc. 3. sz. címlapkép. Csillagászat, asztrofizika, napfizika, űrfizika, bolygóközi tér, plazmafizika, Nap, napkorona, űrkutatás, űreszköz, űrszonda, napmegfigyelés, NASA, SDO, sarki fény, napaktivitás, naptevékenység, űridőjárás, Nap-Föld kapcsolatok. [TIM.]

  GOMBOSI Tamás - KECSKEMÉTY Károly: Viharok a világűrben. = Fizikai Szemle 68. 2018. márc. 3. sz. pp. 75-80. Űrfizika, csillagászat, asztrofizika, napfizika, Nap, bolygóközi tér, napktivitás, Nap-Föld kapcsolatok, űridőjárás, flerek, ultraibolya, röntgen, napszél, plazma, naptevékenység, napaktivitás, Richard Carrington, Richard Hodgson, Kew Obszervatórium, Bombay, Alexander von Humboldt, mágneses tér, mágneses vihar, Chapman, Ferraro, Kristian Birkeland, Eugene Parker, Biermann, Konsztantyiny Gringauz, Nap-Föld kapcsolatok, magnetoszféra, űrvihar, földi hatások, ionoszféra zavarok, elektromos terek, extrém események, előrejelzés, modellezés, magnetohidrodinamika, NASA, NOAA, ESA, magyar kutatások, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, KFKI, RMKI, SOHO, STEREO, CLUSTER, Ulysses, Cassini, Rosetta, JUICE, BepiColombo,
MTA Energiatudományi Kutatóközpont, KFKI, AEKI, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék, relativisztikus elektronok keletkezése és kicsapódása, AWDANET globális mérőhálózat, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézete, mágneses pulzációk. [TIM.]

  SZAKMÁNY Csaba: A Mirosoft Excel program használata a természettudományok tanításában. (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 68. 2018. márc. 3. sz. pp. 95-100. Csillagászat, fizika, égi mechanika, képzeletbeli űrutazás, gravitációs erő, Föld tömegvonzása, Hold, Naprendszer, felszíni gravitációs gyorsulás, erőtörvény. [TIM.]

  Bródy Imre Országos Fizika Kísérletverseny (Hírek események). = Fizikai Szemle 68. 2018. márc. 3. sz. pp. 107-108. Csillagászat, fizika, optika, távcső készítése, lencsés távcső, refraktor, tükrös távcső, reflektor, távcsőállvány. [TIM.]

  OPITZ Andrea - FORCZEK Bianka: A rejtélyes Vénusz. = Fizikai Szemle 68. 2018. ápr. 4. sz. pp. 115-118. Naprendszer, bolygók, Vénusz, Nap, csillagászat, asztrofizika, űrfizika, bolygóközi tér, űridőjárás, űrszondák, Venyera, NASA Pioneer Venus Orbiter, PVO, ESA, Venus Express, VEX, légkör kölcsönhatás, fékeződés, aerobreaking, Akacuki, felszín, légkör, felhőzet, atmoszféra, vízgőz, kénsav, villámok, villámtevékenység, plazmakörnyezet, napszél, mágneses tér, napszélnyomás, magnetométer, napkitörés, koronaanyag-kidobódás, CME. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső: Magyar tanárok és diákok részecskefizikai oktatása a CERN-ben (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 68. 2018. ápr. 4. sz. pp. 124-130. Fizika, részecskefizika, Világegyetem, Univerzum, csillagászat, kozmológia, Atomoktól a csillagokig sorozat, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Csodák Palotája, kvarkkockák, John Ellis professzor. [TIM.]

  KISS Miklós: Relativitáselmélet középiskolában - másként (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 68. 2018. ápr. 4. sz. pp. 131-132. Fizika, vonatkoztatási rendszer, mozgó inerciarendszer, nyugvó inerciarendszer, elektromágnesség, Maxwell-egyenletek, mágneses mező, elektromos mező, Világegyetem, Univerzum, a fizika alapjai, csillagászat és fizika. [TIM.]

  KIRSCH Éva: A Fizikatanári Ankét interferenciái és rezonanciái (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 68. 2018. ápr. 4. sz. pp. 137-142. Csillagászat, fizika, kozmológia, Univerzum, Világegyetem, gravitáció, gravitációs hullámok, Gergely Árpád László, Szegedi Tudományegyetem, Stephen Hawking. [TIM.]

Richard Phillips Feynman. = Fizikai Szemle 68. 2018. máj. 5. sz. címlapkép. Fizika, fizikus, Fenyman 100. (1918-2018), NASA, űrrepülőgép, űrsikló, Challenger-katasztrófa, O-gyűrűk, űrkutatás, űreszköz. kvantummechanika, fizikatörténet, tudománytörténet, l. még Lendvai János bevezető cikkét. [TIM.]

  LENDVAI János: Richard P. Feynman 100. = Fizikai szemle 68. 2018. máj. 5. sz. bevezető cikk (első belső - számozatlan- lap). Fizika, fizikus, Fenyman 100. (1918-2018), NASA, űrrepülőgép, űrsikló, Challenger-katasztrőfa, O-gyűrűk, űrkutatás, űreszköz. kvantummechanika, fizikatörténet, tudománytörténet, l. még címlapkép. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső - TRÓCSÁNYI Zoltán: Müon: mi az és mire jó? = Fizikai Szemle 68. 2018. máj. 5. sz. pp. 147-153. Fizika, csillagászat, asztrofizika, kozmikus sugárzás, részecskefizika, speciális relativitáselmélet, paritássértés, Hideki Yukawa, Föld gravitációs tere, C. D. Anderson, C. Powell, Nobel-díj, müon élettartama, relativisztikus pion, bomlás, mágneses momentum, Wu-kísérlet, Chien-Shiung Wu, paritássértés, müonpolarizáció, müon anomális mágneses momentuma, nemrelativisztikus mérés, relativisztikus müonok, mágikus lendület, impulzus, standard modell, Fermilab, japán kísérlet hideg müonokkal. [TIM.]

  RADNAI Gyula: Feynman Magyarországon. = Fizikai Szemle 68. 2018. máj. 5. sz. pp. 154-162. Fizika, csillagászat, részecskefizika, relativitáselmélet, fizikatörténet, tudománytörténet, Mai Fizika könyvsorozat, modern fizikai elvek, Ill Márton fordítása, Roger Penrose, görbült tér, atomfizika, maghasadás, Manhattan-program, Los Alamos, Teller Ede. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Feynman-előadások fizikából. Előszó az új magyar kiadáshoz. = Fizika Szemle 68. 2018. máj. 5. sz. pp. 162-163. Fizika, kozmológia, csillagászat, kozmikus életkor, Univerzum életkora, Világegyetem életkora, Caltech-előadások. [TIM.]

  LENDVAI János: Májusi események. = Fizikai Szemle 68. 2018. jún. 6. sz. bevezető cikk (oldalszám nélkül). MTA közgyűlés, A Fizika fejlődési irányai című ülés, MTA XI. Fizikai Tudományok Osztálya, Fizikai Födíj, Szabados László Benő, fizikus, fizika, gravitáció, gravitációs tér, általános relativitáselmélet, megmaradó mennyiségek, gravitációelmélet, kanonikus, hamiltoni, kozmológia, csillagászat, Eötvös Loránd Fizikai Társulat, ELFT, díjak, díjazottak, Kóspál Ágnes, Opitz Andrea, asztrofizika, űrfizika, Detre László-díj, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. [TIM.]

  SZABADOS B. László: A gravitációs energia-impulzusról. = Fizikai Szemle 68. 2018. jún. 6. sz. pp. 183-188. Fizika, általános relativitáselmélet, graqvitáció, gravitációelmélet, kozmológia, csillagászat, asztrofizika, Univerzum, Világegyetem, dimenzió, Eötvös-kísérletek, ekvivalenciaelv, newtoni gravitációelmélet, gravitációs erőtér, elektromágnesség, Poisson-egyenlet, Galilei-Eötövs-kísérletek, árapályerő, speciális relativisztikus korrekciók, energiasűrűség, Descartes, Minkowski, Christoffel, energia-impulzus sűrűség, pszeudotenzorális, teljes energia-impulzus, Hertz-dipól, ADM, Richard Arnowitt, Stanley Deser, Charles W. Misner, ADM-energia, Bondi-energia, lambda, kozmológiai állandó, konstans, téridő lokálisan De Sitter-téridő. [TIM.]

  A Társulat 2018. évi kitüntetettjei és tudományos díjai (Hírek események). = Fizikai Szemle 68. 2018. jún. 6. sz. pp. 216-hátsó belső borító. Eötvös Loránd Fizikai Társulat, ELFT, díjak, kitüntetések, fizika, csillagászat, asztrofizika, űrfizika, bolygóközi tér, csillagok körüli korongok, csillagok kialakulása és fejlődése, cirkumsztelláris anyag, Kóspál Ágnes, Opitz Andrea, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. [TIM.]

  LENDVAI János: Duplaszám. = Fizikai Szemle 68. 2018. júl-aug. 7-8. sz. bevezető cikk (oldalszám nélkül). Csillagászat, asztrofizika, csillagok fizikája, csillagok belseje, csillagkeletkezés, alacsony hatáskeresztmetszetű magreakciók, ALMA, szubmilliméteres, infravörös teleszkóp, Szűcs Tamás. [TIM.]

  HORVÁTH Dezső: Új felfedezések a CERN Nagy Hadronütköztetőjénél: furcsa részecskék. = Fizikai Szemle 68. 2018. júl-aug. 7-8. sz. pp. 219-224. Fizika, nagyenergiás részecskefizika, részecskék, standard modell, LHC, ATLAS, CMS kísérlet, fermionok, kvarkok, leptonok, bozonok, kölcsönhatások, Higgs-bozon, LEP, CMS, ALEPH, DELPHI, OPAL, összetett kvarkállapotok, dibarionok, hexakvarkok, pentakvarkok, tetrakvarkok, gluonlabdák, CDF-esemény, negyedik neutrínó, 750 GeV-es LHC részecske, gyorsítóberendezés. [TIM.]

  ILC, a jövő esetleges tiszta ütköztetője. = Fizikai Szemle 68. 2018. júl-aug. 7-8. sz. p. 224. Fizika, részecskefizika, gyorsítóberendezés, nagyenergiás részecskefizika, protonütköztetés, LHC, Nemzetközi lineáris ütköztető, International Linear Collider, ILC. [TIM.]

  SZŰCS Tamás: Alacsony hátterű magfizikai mérések, avagy a nukleáris asztrofizika kihívásai. = Fizikai Szemle 68. 2018. júl-aug- 7-8. sz. pp. 230-234. Csillagászat, asztrofizika, csillagok fizikája, csillagok belseje, alacsony hatáskeresztmetszetű magreakciók, detektorok aktív árnyékolása, csillagkeletkezés, ALMA, szubmilliméteres, infravörös teleszkóp, magreakciók a laboratóriumban, hatáskeresztmetszet mérése, detektor, háttér, laboratóriumi háttér csökkentése, Gran Sasso Nemzeti Laboratórium, LUNA, Laboratory for Underground Nuclear Astrophysics, CNO-ciklus. [TIM.]

  KÓSPÁL Ágnes - ÁBRAHÁM Péter - VARGA József: A csillagkeletkezés vizsgálata új interferometrikus műszerekkel. = Fizikai Szemle 68. 2018. júl-aug. 7-8. sz. pp. 235-240. Csillagászat, asztrofizika, csillagok keletkezése, fiatal csillagok, csillagok körüli anyag, cirkumsztelláris anyag, törmelékkorongok, Galaxis, Tejútrendszer, csillagközi anyag, felhő, szupernóva-robbanás, összehúzódás, műszerek, műszertechnika, nagy szögfelbontású észlelőtechnika, interferometria, ALMA, Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, NOEMA, NOrthern Extended Millimeter Array, VLT interferométer, Nagyon Nagy Távcső Interferométer, VLTI, ESO, MIDI, MID-infrared Interferometric instrument, csillagközi por, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, Lei Chen, MATISSE, Multi AperTure midInfrared Spectroscopic Experiment,
közép-infravörös, Naphoz hasonló csillagok. [TIM.]

  MOLNÁR János Albert: Kétszálas napóra - egy ritkaság Siófokon. = Fizikai Szemle 68. 2018. júl-aug. 7-8. sz. pp. 245-251. Csillagászat, szférikus csillagászat, időmérés, napórák, helyi középidő, időegyenlet, időegyenleg, időegyenlítés, zónaközép, láncgörbe, V alakú árnyékvető, gnómon, csillagászattörténet, tudománytörténet, Hugó Micshnik, Drágffy Sándor, Magyar Királyi Szabadalmi leírás, Orologi Solari, földrajzi koorináták, Görlitz. [TIM.]

  JUHÁSZ András - TÉL Tamás: Tíz éves az ELTE Fizika Doktori Iskola "Fizika Tanítása Programja" gyakorló fizika tanárok számára. = Fizikai Szemle 68. 2018. júl-aug. 7-8. sz. pp. 251-255. Fizika, csillagászat, asztrofizika, űrkutatás, űreszközök, tudománytörténet, csillagászattörténet. [TIM.]

  KÜRTI Jenő: Relativitáselméletről középiskolában - másként, kiegészítés (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 68. 2018. júl-aug. 7-8. sz. pp. 263-266. Fizika, relativitáselmélet, vonatkoztatási rendszer, vákuumbeli fénysebesség, inerciarendszer, ponttöltés, hiperbolikus azonosság, sajátidő, hármaserő. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: XXI. Országos Szilárd Leó Nukleáris Tanulmányi Verseny - 1. rész (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 68. 2018. júl-aug. 7-8. sz. pp. 267-272. Fizika, magfizika, relativitáselmélet, csillagászat, asztrofizika, gamma foton, csillag elektromágneses sugárzási maximuma, Wien-féle eltolódási törvény, 3. feladat, 4. feladat. [TIM.]

  OLÁH Éva Mária - FÜLÖP Csaba: A csapból is részecskefizika folyik. = Fizikai Szemle 68. 2018. júl-aug. 7-8. sz. pp. 283-287. Fizika, részecskefizika, Világegyetem, Univerzum, LHC, Nagy Hadronütköztető, CERN, IPPOG, International Particle Physics Outreach Group, CMS, Higgs-projekt, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, KFKI, Nemzetközi Részecskefizikai Diákműhely, Horváth Dezső, Péter Higgs, fizikatörténet, tudománytörténet. [TIM.]

  SZALAI Tamás: Daniel Whiteson, Jorge Cham: HALVÁNYLILA GŐZÜNK SINCS - Tutikalauz az ismeretlen Univerzumhoz - Európa Könyvkiadó, Budapest, 2017, 375 oldal (Könyvespolc). = Fizikai Szemle 68. 2018. júl-aug. 7-8. sz. pp. 288-289. Könyvismertetés, fizika, csillagászat, asztrofizika, kozmológia, Univerzum, Világegyetem, kialakulás, fejlődés, Stephen Hawking, elemi részecskék, a fény véges határsebessége, nagy energiájú kozmikus sugárzás, földönkívüli civilizációk, Star Trek, Kovács József, Szabados László. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: XXI. Országos Szilárd Leó Nukleáris Tanulmányi Verseny - 2. rész (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 68. 2018. szept. 9. sz. pp. 326-328. Fizika, asztrofizika, részecskefizika, gamma-foton, elektron, Compton-szórás, szórt foton, energia, speciális relativitáselmélet. [TIM.]

Az APOGEE projekt során használt egyik távcső, az új-mexikói Apache Point Obszervatóriumban. = Fizikai Szemle 68- 2018. okt. 10. sz. címlapkép. Csillagászat, asztrofizika, kozmológia, megfigyelő műszerek, műszertechnika, APOGEE projekt, tükrös távcső, Sloan Digitális Égboltfelmérés, SDSS. [TIM.]

  TÓTH Gábor Zsolt: Száz évesek Noether Tételei. = Fizikai Szemle 68. 2018. okt. 10. sz. pp. 331-335. Emmy Noether, elméleti fizika, Világegyetem, Univerzum, kozmológia, térelmélet, szimmetria, variációs probléma, Hamilton-elv, Galilei-szimmetria, Galilei-transzformáció, lokális szimmetriacsoportok, energiaáram, általános relativitáselmélet, Hilbert, Szabados László Benő. [TIM.]

  SZIGETI László - MÉSZÁROS Szabolcs - SZABÓ M. Gyula: Extra felkeveredés óriáscsillagokban. = Fizikai Szemle 68. 2018. okt. 10. sz. pp. 343-347. Csillagászat, asztrofizika, csillagok belseje, szénizotóparány-változások, csillaglégkörök, CNO-ciklus, felfúvódás, HDR, Hetrzsprung-Russel-diagram, fősorozat, vörös óriáság, first dreedge-up, fotonok, szén izotópok, Nap, kémiai összetétel, termohalin felkeveredés, thermohaline mixing, átlagos molekulasúly, litium, hélium, nitrogén, égboltfelmérő programok, Gaia-ESO, GALAH, APOGEE, Sloan Digital Sky Survey, SDSS-III, Apache Point, Las Campanas, Ritchey-Chrétien-távcső, Iréne du Pont-teleszkóp, ASPCAP, ELTE-GAO, Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, magyar kutatások, magyar kutatók, kémiai evolúció, fémtartalom, fémesség, hidrogén, felszíni nehézségi gyorsulás,
NGC 6791 nyílthalmaz, Fe/H, M67 nyílthalmaz. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: XXI. Országos Szilárd Leó Nukleáris Tanulmányi Verseny - 3. rész. = Fizikai Szemle 68. 2018. okt. 10. sz. pp. 348-353. Fizika, magfizika, csillagászat, asztrofizika, csillagok belseje, 8. feladat, szén-12 izotóp keletkezése, földi élet, 9. feladat, müon, élettartam, speciális relativitáselmélet. bomlás, felezési idő. [TIM.]

Az első terepi torziósinga-mérés a Ság-hegyen 1891 nyarán. = Fizikai Szemle 68. 2018. nov. 11. sz. címlapkép. Fizika, gravitáció, Eötvös Loránd emlékév, Eötvös-inga, mérés, fizikatörténet, tudománytörténet. [TIM.]

  LENDVAI János: EPS fizikatörténeti emlékhely a Trefort-kerti D épület. = Fizikai Szemle 68. 2018. nov. 11. sz. bevezető cikk (oldalszám nélkül). Fizika, gravitáció, fizikatörténet, tudománytörténet, Eötvös Loránd emlékév, Eötvös-inga, mérés, EPS, European Physical Society. [TIM.]

  SÓLYOM Jenő: Fizikatörténeti emlékhely a Puskin utcában. = Fizikai Szemle 68. 2018. nov. 11. sz. pp. 367. Fizika, gravitáció, fizikatörténet, tudománytörténet, Eötvös Loránd emlékév, Eötvös-inga, mérés, ekvivalenciaelv, súlyos és tehetetlen tömeg azonossága, gravitáció, Föld, Pekár Dezső, Fekete Jenő, Renner János, Robert E. Dicke, Einstein, általános relativitáselmélet, EPS, European Physical Society. [TIM.]

  KOVÁCS László: Segner János András, a fizika és a csillagászat tanára. = Fizikai Szemle 68. 2018. nov. 11. sz. pp. 376-383. Fizika, csillagászat, fizikatörténet, csillagászattörténet, tudománytörténet, Tobias Johann Mayer, Leonhard Euler, Bél Mátyás, gyűrűs napfogyatkozás, Halley-üstökös, Vénusz-átvonulás, Hell Miksa, Sajnovics János, Tar Domokos, Kovács József, ELTE-GAO, Gothard Asztrofizikai Obszervatórium, Hold-táblázat, holdfogyatkozás, bolygók pályája, üstökösök, Hold mozgása, La Caille, La Lande. [TIM.]

  FÜSTÖSS László: Kovács László: Segner János András, egy jeles hungarus a 18. századból. Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, Budapest, 2018. 272 oldal (Könyvespolc). = Fizikai Szemle 68. 2018. nov. 11. sz. pp. 383-385. Könyvismertetés, csillagászat, fizika, csillagászattörténet, fizikatörténet, tudománytörténet, Segner-tétel, Descartes, Euler, Kant, Hamberg, Göttingen, pörgettyű mozgás, logarléc, csillagászati jelenség, égitestek, Halley-üstökös. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: XXI. Országos Szilárd Leó Nukleáris Tanulmányi Verseny - 4. rész (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 68. 2018. nov. 11. sz. pp. 393-397. Fizika, magfizika, asztrofizika, Compton-szórás,foton normált energiája. [TIM.]

  PALOTAI Veronika: A BME kísérleti köre bemutatja: vízirakéta (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 68. 2018. dec. 12. sz. pp. 431-432. hátsó belső borítón folytatódik. Fizika, asztronautika, rakétatechnika, rakéta modell, rakéta meghajtás elve. [TIM.]

  FRANCSICS László: Égi vadász. Az Orion csillagkép és ami mögötte van. Pillantás az égre. = A Földgömb 36. 2018. jan-febr. 320. sz. pp. 4-6. "A derült, hold- és fényszennyezésmentes égre tekintve 2000-3000 csillagot számolhatunk meg szabad szemmel. Vannak köztük fényesen sziporkázók és szemünkkel épp csak megpillanthatók. Elhelyezkedésük pedig, ahogyan a laikus szemlélő számára, úgy az égre tekintő első ősünk szemében is teljesen véletlenszerűnek tűnt. [...] A hazánk téli égboltján tündöklő négy csillag által közrefogott, egy egyenes mentén szabályosan elhelyezkedő, azonos fényességű háromból álló, rendkívül látványos csillagalakzat jóformán minden kultúrában összetartozott. Első feljegyzését egy Németországban 1979-ben talált több mint 30 ezer éves mamutagyar-faragványon fedezték fel.
Ugyanannak az alakzatnak a babiloni elnevezése Lipazianna, a magyar népi megnevezése Kaszáscsillag, az ókori görögök a legendás vadászt, Poszeidon fiát, Óriónt látták benne. [...] A felvételt Panik Zoltán készítette átalakított Canon 550D fényképezőgéppel, Canon EF 50 mm f1.8 II lencsével négyórányi összexpozícióval Kecskemét környékéről. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Endeavour. Föld és ég. = A Földgömb 36. 2018. jan-febr. 320. sz. pp. 10-11. "Ma már csak a Kaliforniai Tudományos Központ kiállítási darabjaként tekinthető meg, de 2010-ben még égi útját járta az Endeavour, a James Cook kapitány 18. századi felfedezőhajójáról elnevezett űrsikló. Egy téli hajnalon sikerült lencsevégre kapnom utolsó előtti, STS-130 jelzésű útjának leszállási manőverét. A CalSky által számított időpontban meg is jelent az égen, amit - kis fáziskéséssel - a Nemzetközi Űrállomás (ISS) követett. Soha vissza nem térő alkalom volt, amint egy Veszprémfajsz közelében található kis fennsíkon, a hóval borított táj felett, a Skorpió-konstelláció csillagai között elhúzott a kozmikus páros.
Mivel az ehhez hasonló átvonulások csupán néhány percig tartanak, ezért megörökítésére a sorozatfelvétel technikáját alkalmaztam. A képen a felső ív az űrsikló, míg a fényesebb alsó az ISS vonala. A fotó szomorú utóélete, hogy míg az űrjármű az égen, addig a Földön a magányos fa is befejezte pályafutását..." [HAI.]

  FRANCSICS László: A hamuszürke fény. Pillantás a Hold sötét oldalára. Fel a fejjel! = A Földgömb 36. 2018. jan-febr. 320. sz. pp. 20-21. "...A Holdnak - ahogy a Földnek is - valóban van napsütötte és árnyékos, éjszakai oldala is. Csak hát, mivel a Hold nem forog, a sötét oldala kényszerűen mindig sötét, ugyebár? Hát dehogy! A Hold csupán a Földhöz képest nem fordul el, de mivel eközben kering bolygónk körül, minden keringése közben kényszerűen fordul is egyet. A napfény - ahogy bolygónkat - a Holdat is körbejárja. Ennek köszönhetőek a Hold fázisváltozásai: a vékony sarlóból teliholddá dagadó, majd egy hónap múlva újra vékony sarlóvá fogyó Hold. A Föld a Hold-páros relatív elhelyezkedésének van egy további érdekessége: amikor a Földről vékony holdsarlót látunk, a Holdról bizony bolygónk teliföldnek tűnik.
A közel teljesen megvilágított Föld pedig oly sok fényt ver viszsza, hogy megsüti a vékonyka holdsarló sötét oldalát is, ezért az egész holdkorongot titokzatosan derengeni látjuk a látóhatár fölött. Ez egy szépséges, ám teljesen megszokott jelenség, amit hamuszürke fénynek, vagy holdi földfénynek nevezünk. [...] A felvételt Schmall Rafael készítette az égbolt követésére alkalmas, állványra szerelt teleobjektívvel, hosszú záridővel, melynek köszönhetően a felhők között sejtelmesen átderengő égen, a Hold sötét oldalán feltűnik a hamuszürke fény, körülötte pedig a csillagos égi háttér. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: Holdkőzetbe fagyott sarki fény. A Reiner Gamma. Pillantás az égre. = A Földgömb 36. 2018. márc. 321. sz. pp. 4-7. "Európa magasabb északi szélességein megszokott éjszakai látvány a gyakran vízszintes ívek mentén sorakozó, zöldes árnyalatú, függőleges szálakból és sávokból álló, Földünk mágneses terét kirajzoló égi tünemény, a sarki fény (más néven aurora). Bár hazánkból ilyesmit csak nagyon ritkán láthatunk, ám a Naprendszer kőzetégitestei közül bizony a Föld ékeskedik a leglátványosabb aurorajelenséggel - köszönhetően a Nap közelségének és a bolygónk erős mágneses terének.
Ám, ha más égitesten szeretnénk amatőrcsillagász-távcsővel hasonlót megfigyelni, nincs rá túl sok esélyünk - hacsak épp nem a legközelebbin...! [...] Az űrszondákét megszégyenítő minőségű földi felvételt Csabai István asztrofotós készítette 2017 októberében Zagyvarékasról. 28 cm átmérőjű Schmidt-Cassegrain rendszerű távcsövével, speciális Basler kamerával. Rendkívül jó légköri nyugodtság mellett. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Jeges együttállás. Föld és ég. = A Földgömb 36. 2018. márc. 321. sz. pp. 20-21. "2017. január 17., 16 óra 34 perc: a Nap lenyugvóra tér a csodálatosan tiszta időben a Megye-hegy felett. Balatonfűzfőn, a befagyott tó jegéről népes tábor figyeli a jelenséget, miután kellemesen elfáradtak a délutáni korcsolyázás után. A hőmérséklet lassanként kemény mínuszokba csap át; rövidesen kiürül a strand területe. 17 óra 08 perc: a navigációs szürkület kezdete. [...] 17 óra 45 perc: a csillagászati szürkület kezdete és egyben futurisztikus pillanat.
A napközben kiszemelt, merész jégalakzat hirtelen felfénylik, és búgó hangot ad! [...] egy elvesztett mobiltelefon rejtőzik mögötte! [...] Időközben, a nyugati ég fényes égitesteiként a Vénusz és tőle balra felfelé, a narancsos színbe hajló Mars uralja a látványt [...] A legszebb időszak a fotósok által kedvelt "kék óra" vége felé van, amikor még kissé kékes az égi háttér, és még nem köszöntött be az asztronómiai értelemben vett éjszaka." [HAI.]

  FRANCSICS László: Galaxisok a sötétben. Az Olbers-paradoxon. Pillantás az égre. = A Földgömb 36. 2018. ápr. 322. sz. pp. 4-5. "Tavasszal hazánk ege éppen a Tejút, azaz galaxisotthonunk síkjára merőleges irányba fordul, így ilyenkor szabad szemmel az éjszakai égbolt első pillantásra unalmasnak tűnhet. Ám mivel a Tejútból egyenesen kifelé tekintünk, rejt azért érdekességeket ez az időszak is! A tavaszi csillaképek, mint a Nagy Medve, a Bereniké haja és az Oroszlán hatalmas, a Tejúttól távolabb eső galaxishalmazoknak adnak otthont. Az egyik legsűrűbb galaxismezőt azonban a Szűz csillagképben pillanthatjuk meg. Ez pedig nem más, mint Markarian galaxislánca, a közel 2000 galaxist számláló Virgo-szuperhalmaz centruma. [...]
A legnagyobb közeli galaxishalmaz központjáról, a Markarian-galaxisláncról Hődör Gábor 15 cm tükörátmérőjű newton-távcsővel és átalakított, tükörreflexes fényképezőgéppel, összesen 3 órányi expozíciós idővel készítette el e felvételt. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Iridium. Föld és ég. = A Földgömb 36. 2018. ápr. 322. sz. pp. 8-9. "Elnézést, de most indulok műholdat fényképezni" - jelentettem be karácsony napján, miközben családi körben ünnepi vacsoránkat fogyasztottuk Balatonfüreden. [...] A hajóállomásra kiérve éterien tiszta idő fogadott; a nyugodt vízfelszínen a Tihanyi-félsziget sziluettje tükröződött az apátság fényeivel és az újonnan átadott Őrtorony-kilátó apró formájával. A várva várt felvillanás a CalSky által jelzett időpontban meg is érkezett, amihez pontosan szinkronizáltam a fotózást. A műhold a Vízöntő felől a Déli Hal csillagkép irányába tartott, mintha csak a jeges vízben akarna megmártózni.
Az Iridium 76 nevű, komplex távközlési rendszer tagjaként üzemelő, mesterséges égitest - az egész glóbuszt átfogó hálózat keretében, immár 1998 óta járja kozmikus útját, amely a fotózás pillanatában a Föld fölött 782 kilométer magasságban tartózkodott. A Balaton feletti felvillanása egy tűzgömbével volt egyenértékű." [HAI.]

  LANDY-GYEBNÁR Mónika: Meggypiros autó suhant át Chile egén. A Falcon Heav kilövésének margójára. Fel a fejjel! = A Földgömb 36. 2018. ápr. 322. sz. pp. 12-14. "A csillagos égbolt iránt érdeklődőket, főként a fotósokat Chile magas hegyei közt igazi paradicsomi állapotok várják, akár hobbi, akár munka miatt jutnak oda.
A nagy tengerszint feletti magasság, a száraz éghajlat és az ezzel járó tiszta levegő számos csillagászati megfigyelőhely telepítésére is lehetőséget adott, ezek egyike az Atacama-sivatag déli részén, közel 2400 méteres magasságban elhelyezkedő Las Campanas Obszervatórium. Rózsa Ferencet munkája szólította ide január végétől jó két hétre, ám egyúttal hobbijának is élhetett: amatőrcsillagászként a szabadidejét az égbolt fényképezésével töltötte. [...] A felvételt Rózsa Ferenc készítette Chiléből, a Las Campanas Obszervatóriumból széleslátószögű objektívvel, kétperces expozíciós idővel, február 7-én. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: #FFF8E7. Az IC342, avagy milyen színű a kozmosz? Pillantás az égre. = A Földgömb 36. 2018. máj. 323. sz. pp. 4-5. "Az IC 342 a mi Tejutunkhoz hasonló spirálgalaxis. Kis kozmikus távolságának köszönhetően a Földről látható látszólagos átmérője tekintélyes, valamivel nagyobb, mint a telihold átmérőjének a fele. Ez a tulajdonsága igen jól megfigyelhetővé és látványossá tenné e szépséges égi objektumot, azonban van egy bökkenő! A többi közeli, fényes csillagvároshoz hasonlatosan már a 18. század végén rá kellett volna bukkanniuk a csillagászoknak, ám felfedezése több mint száz évet váratott magára. 1892-ben a brit William Frederick Denning amatőrcsillagász pillantotta meg először távcsövével. [...]
Az IC 342 galaxist Tóth Gábor örökítette meg igen hosszú, pontosan 24 órányi összexpozícióval, 25 cm tükörátmérőjű csillagászati távcsövével, tükörreflexes fényképezőgéppel, Ágavárról és Kékestetőről. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Vénusz és a vackor. Föld és ég. = A Földgömb 36. 2018. máj. 323. sz. pp. 8-9. "2018-ban az alkonyati égbolt ragyogó égitestjében a Vénuszt tisztelhetjük, amely nyárra kiteljesedik: legnagyobb keleti kitéréséhez aug. 17-én érkezik, amikor 45,6 fok távolságra tartózkodik a Naptól. Ezzel párhuzamosan az elkövetkezendő hónapokban a fényessége is növekedni fog: legnagyobb fényességét szept. 25-én éri el a maga 4,8 magnitúdójával.
E kép 2015 áprilisában készült, amikor a Vénusz a Bikakonstellációban való vándorlása során először a Fiastyúk mellett halad el: legnagyobb közelségét 11-én érte el, 2 és fél fokra a nyílthalmaz mellett. A felvételen bal oldalon a Hyadok tagjai fedezhetők fel, élükön a narancsos fényű Aldebarannal, míg a jobb felső sarokban a Perseus-ikerhalmaz apró csillagai fénylenek. A Városlőd mellett emelkedő Szamár-hegy ligetes területe eszményi helyszíne az asztrofotózásnak. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: Pillantás a Lófej-köd mögé. A magyar asztrofotósokról. Pillantás az égre. = A Földgömb 36. 2018. jún.-júl. 324. sz. pp. 4-6. "A Lófej-köd az asztrofotográfia emblematikus égi objektuma. Több okból is. Ennyire feltűnően antropomorf, pontosabban "lótropomorf" alakzatot talán nem találunk még egyet. Ha pedig tekintetünk arrébb siklik e kozmikus tájon, az égi paripa feje körül szinte érthetetlenül szürreális világot vehetünk észre: hullámzó, vörös ködtengert, rendkívüli fényű csillagot, sárga és kék ködpamacsokat - mintha nem is az égen, hanem csak egy álomban létezne a táj...
Nézzük-nézzük, és az az érzésünk támadhat, hogy ilyet máshol nem láthatunk. [...] A Lófej-ködöt Feltóti Péter fényképezte le a 2017. november-decemberi újholdas időszak alkalmával 20 cm tükörátmérőjű newtonasztrográfjával, összesen 7 órányi expozícióval, átalakított, digitális tükörreflexes fényképezőgéppel. ..." [HAI.]

  LANDY-GYEBNÁR Mónika: Zöld tűzgömb, fekete kökörcsin. A tavaszi nagy meteorhullás. Fel a fejjel! = A Földgömb 36. 2018. jún.-júl. 324. sz. pp. 10-11. "A tavaszi estéken a szokványosnál gyakrabban hullanak nagy fényességű meteorok, amiket - ha a Vénusznál fényesebbek - tűzgömbnek hívunk. Ennek a pontos oka nem egészen ismert, de a tapasztalatok szerint február végétől nagyjából április közepéig gyakoribbak, s ekkor a földet érő meteoritok aránya is megnő. Az ilyen fényességű meteorokat az átlagos hullócsillagok apró szemcséinél nagyobb méretű törmelék légkörbe lépése során láthatjuk. [...] Április 8-án kora este a Veszprém határában fekvő dombtetőn voltam fotózni (egészen más céllal), ám a ragyogóan tiszta eget látva úgy döntöttem, maradok még egy ideig. Két kamera volt nálam.
Egyikkel a város felett lenyugodni készülő Vénuszt örökítettem meg, a másikat pedig beállítottam egy kökörcsin elé. Mégpedig úgy, hogy a város egyre erősebb fényszennye már ne zavarja, de az Orion még benne legyen a képben. [...] A Nemzetközi Meteoros Szervezet adatgyűjtő weboldalán többtucatnyi észlelő számolt be a látottakról, illetve négy (mind magyar) fotó is felkerült, s ezek alapján azután megtörténtek a pályaszámítások is. Az esetleges földet érés helyére horvátországi területet találtak. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: "Velence, a Hold és Te". Föld és ég. = A Földgömb 36. 2018. jún.-júl. 324. sz. pp. 18-19. "Képzeletben Bepi voltam, a gondolás, aki Dino Risi klasszikus filmjében hasította a habokat a Canal Grandén. A filmhőssel ellentétben azonban nem a csinos külföldi lányoknak csaptam a szelet, hanem kamerámmal a teliholdat próbáltam becserkészni a város éjszakai látképe fölé komponálva. 2018. március 31-én a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első telihold napja volt. Jeles dátum, ugyanis a keresztény naptár szerint ehhez viszonyítjuk a húsvét időpontját. ..." [HAI.]

  Tejút-panoráma. = A Földgömb 36. 2018. jún.-júl. 324. sz. pp. 28-29. "A Bajkál-tó vidéke az asztrofotósok Mekkája lehetne, hiszen a nagy tó körül az amúgy sem óriási települések olyannyira távol helyezkednek el egymástól, hogy nagyon csekély a fényterhelés. A meglehetősen sötét égbolton szabad szemmel olyan csillagképek is felfedezhetők, amiket csak nagyon kevés földi helyről láthatunk." Fotó: Kaszás Gergő. Illusztráció Nánay Mihály - Miehle Dániel: Baikal - szibériai romantika, mellbevágó valóság (pp. 22-37.) című cikkéhez. [HAI.]

  FRANCSICS László: Ékkő a tejúton. Expedíció a déli égbolthoz. Pillantás az égre. = A Földgömb 36. 2018. aug. 325. sz. pp. 4-6. "Csillagködök csillagköde - mondhatnánk, amikor a Carina-köd pompás csillagközi felhőiben gyönyörködünk. Azon ritka mélyűr-csodák egyikében, melyet akár szabad szemmel is megpillanthatunk, távcsőbe tekintve pedig szinte könnyfakasztó az élmény. Ezernyi fényes és tengernyi halvány csillag között gomolygó gázköd csomói és egész mezői tűnnek elő a Tejút sűrűjéből. Nincs kétség: a szuperóriás Eta-Carinae csillagot körbeölelő gázködösség az egyik legszebb csillagászati objektum. Ám van egy aprócska bökkenő: a Carina-köd csak az Egyenlítőtől délre eső földi helyeken emelkedik kellően magasra a horizont fölé, hazánkból pedig egyáltalán nem látható. [...]
Az eta Carina ködösségét Klamerius Adrien örökítette meg a 2018 májusában szervezett expedíción Namíbiában, az Isabis farmról, 10 cm átmérőjű lencsés távcsővel, EOS 60Da csillagászati célú fényképezőgéppel. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: A Göncöl, az idő szekere. Föld és ég. = A Földgömb 36. 2018. aug. 325. sz. pp. 10-11. "A magyar népi mondavilág csodatévő táltosa, Göncöl szekere - cirkumpoláris csillagkép lévén - egész évben hálás célpontként szolgál az asztrofotósok számára. Áprilisban, magasan az égen járva, a Tapolcai-medence jellegzetes, tavaszi látképéhez társult.
A kép előterében a Gyulakeszi határában virágzó cseresznyefa látszik, miközben a háttérben a Csobánc jellegzetes tömbjét erős holdfény világítja meg. A júliusi felvétel a Hortobágyi Csillagoségbolt-parkban készült, s mind kulturális, mind asztronómiai vonatkozásában emblematikus témát hordoz. A Göncöl csillagai egy időjárási front elvonulása után a Kilenclyukú híd felett fénylenek. Az előző képpel összehasonlítva az idő múlását is érzékelhetjük: megbizonyosodhatunk róla, hogy a szekér forog a Sarkcsillag körül." [HAI.]

  FRANCSICS László: Egy sziderikus nap. Forog a Föld, nem is akárhogy. Pillantás az égre. = A Földgömb 36. 2018. szept. 326. sz. pp. 4-6. "Ma már tudjuk, hogy forog a Föld. Körbefordul, annak ellenére, hogy nem rázkódik, nem súrlódik, nem ad ki zörejt, mint az országúton a kocsikerék. Mi csupán annyit veszünk észre, hogy reggel felkel a Nap, este lenyugszik, aki pedig figyelmes, vagy éppen éjszakai tájképet készít hosszú záridővel, az azt veszi észre, hogy a csillagok és egyéb égitestek elmozdulni látszanak az éggel együtt, köszönhetően bolygónk tengely körüli forgásának. [...] A felvételt Szémár Ferenc készítette lencséjét a sarkcsillag felé fordítva, megörökítve a föld egy teljes fordulatát a csillagokhoz képest, vagyis a sziderikus napot. A felvétel nem egy éjszaka készült, hanem egy év alatt, több eltérő évszak éjszakáin. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: Csalfa látszat, csodálatos együttállás. Az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása. Fel a fejjel! = A Földgömb 36. 2018. szept. 326. sz. pp. 12-13. "Kék Hold, Vérhold, Szuperhold, holdfogyatkozás - egyszóval minden megadatott július 27-én a csillagászat szerelmeseinek, az izgalmas jelenség iránt érdeklődőknek! Vagyis, nem egészen... E fogalmaknak - bár csillagászati jelenségekhez kötődnek - még sincs valódi csillagászati tartalma. Szaladjunk végig rajtuk, és értsük meg, hogy melyek azok a címszavak, melyekkel csupán a laikusok kedvét akarták felcsigázni, és mi volt az a jelenség, amit valójában láthattunk július végén! [...]
A felvételt Szakály Nikoletta készítette a Kőszegi-hegységből, a Kendig csúcsról a rossz időjárási kilátások ellenére kitelepült az előre eltervezett helyszínre, majd a csepergő eső sem tántorította el, így szerencsére az eső elálltával egy jókora felhőrésben felragyogtak a csillagok. Előtűnt a fogyatkozó hold és a vörös bolygó Szombathely fényei felett. ..." Fejezetcímek: Kék Hold.; Vérhold.; Szuperhold.; Lassan, komótosan.; És itt a Mars is! [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Alfa Centauri. Föld és ég. = A Földgömb 36. 2018. szept. 326. sz. pp. 18-19. "Az éjszakai égbolt Szíriusz és Canopus utáni legfényesebb csillaga, a Kentaur alfája ragyogott a százéves eukaliptuszfák fölött Ausztrália Új-Dél-Wales államában. A hűvös szeptemberi éjszaka hangulata a Tangerine Dream űrzenéjét idézte, amely ugyanezen a címen jelentette meg második albumát 1971-ben. A szóban forgó égitest asztrofizikai jelentősége, hogy valójában hármas rendszerről van szó: a fényes A és B egység körül kering a hozzánk legközelebb eső csillag, a Proxima Centauri. Nem véletlen, hogy a Napunkhoz nagyban hasonlító csillagokhoz indította volna Stephen Hawking a következő misszióját... A déli égnek ez a területe számunkra láthatatlan: csak India és Thaiföld földrajzi szélességéről fedi fel magát. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: Különleges csillag, különleges ködben az NGC 1514. Pillantás az égre. = A Földgömb 36. 2018. okt. 327. sz. pp. 5-6. "A legkülönösebb jelenség" - írta 1790-ben Sir Frederick William Herschel, a német születésű angol asztronómus, minden idők egyik legnagyobb megfigyelőcsillagásza, az Uránusz bolygó és az infravörös sugárzás felfedezője, aki így folytatta leírását egy új típusú égitest észleléséről: "....nyolcadik fényrendű csillag, körkörös formájú, halvány, világító légkörrel és körülbelül 3 ívmásodperc átmérővel. A csillag tökéletesen a középpontban van, és a légkör annyira ritka, halvány és egyenletes, hogy fel sem merülhet, hogy csillagokból áll, és kétség sem fér a légkör és a csillag közötti nyilvánvaló kapcsolathoz sem." [...]
A felvételt Csordás Péter készítette, és dolgozta fel látványos asztrofotóvá a 2 méter átmérőjű Liverpool Telescope nyilvánosan elérhető méréseinek 2013-2016-os archívumából. A káprázatos mélységű és felbontású felvétel a csillagképek című országos asztrofotóskiállításon is megtekinthető a Magyar Természettudományi Múzeumban. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Holdnyugta a Temzén. Föld és ég. = A Földgömb 36. 2018. okt. 327. sz. pp. 14-15. "A "ködös Albion" most is hű maradt költői elnevezéséhez: teltek-múltak az éjszakák anélkül, hogy a felhők mögött akár egyetlen csillagot is megpillanthattam volna. Mígnem elérkezett az utolsó este, amikor Harry Potter stúdiójának kulisszái közül egyszer csak kikandikált égi kísérőnk. A hosszan tartó utazás alatt - Watford és London Bridge metrómegállóhely között - már élesítettem a kamerámat, és latolgattam a hirtelen jött fotósesélyt. Rövid séta következett a még éjszaka is zsúfolt hídon, majd állvánnyal a kézben a folyó partján.
A klasszikus londoni kompozíció, az éjszakai Tower Bridge látványa 2012, azaz az olimpia éve óta újabb elemmel egészült ki: a háttérben üvegszilánkszerűen nyúlik az ég felé a Shard felhőkarcoló kivilágított tornya. A látképet a lenyugvó Hold varázsolta megismételhetetlenné, amelynek fénye - a magas páratartalom miatt - ez alkalommal vöröses hidat vont a Temze vizére." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Ablak az égre. Föld és ég. = A Földgömb 36. 2018. nov. 328. sz. pp. 6-7. "A tihanyi Belső-tó partján álló gémeskút kontúrja a nyár egyik legszebb együttállásának keretét adta július 15-én. A közel 4 magnitúdóval ragyogó Vénusz a 10 százalékos fázisú, hamuszürke fénnyel kiegészült holdsarlótól 6 fokkal északkeletre (a képen balra) tartózkodott, míg égi kísérőnktől 1 fokkal délre (a képen jobbra lefelé) az Oroszlán csillagkép alfája, a Regulus fénylett. Ez utóbbi égitest épp csak megmutatta magát az alkonyati színekben, de néhány pixel formájában mégis sikerült a képen rögzíteni. Uránia égi színházát a földről az újonnan épített Őrtoronykilátó követte, aminek apró sziluettje markánsan emelkedett ki a látóhatárból.
Az Apáti-hegyen található építményből szinte az egész Balaton panorámájában gyönyörködhetünk - délről a somogyi lankáktól, míg északról a Bakony vonulataitól szegélyezve." [HAI.]

  FRANCSICS László: A Mars. A legismertebb bolygó. Pillantás az égre. = A Földgömb 36. 2018. dec. 329. sz. pp. 4-5. "A Naprendszerben keringő nyolc bolygó közül csak 3 hasonlít a Földre. Ezek a Földdel együtt képviselik a kőzet-, más néven a belső bolygók csoportját. Érdekességük, hogy átmérőjük viszonylag kicsi méretskálán, 4800 és 12 800 km között váltakozik, pályáik egymástól mért távolsága pedig rendre 50 millió km. Ez a feltűnő hasonlóság és közelség - más szavakkal rend a belső Naprendszerben - lehetőséget teremt az emberiség számára, hogy a Földhöz valamelyest hasonlatos világokat könnyebben érhesse el... [...] A Marsot ábrázoló díjnyertes fotósorozatot Kónya Zsolt készítette Dévaványáról a június 11-től augusztus 20-ig tartó időszakban.
A képek L(R)RGB módszerrel készültek, azaz bolygómegfigyelésre alkalmas infravörös szűrő segítségével és 20 cm tükörátmérőjű newton-távcsőre szerelt kamerával. A fotósorozat a Mars 2018 fotópályázat bolygókorong-kategóriájának 1. díját nyerte el. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Fénytörés, tükröződés. Föld és ég. = A Földgömb 36. 2018. dec. 329. sz. pp. 12-13. "Nézz az égre, s meglátod a Balatont, nézz a Balatonra, s meglátod az eget" - fogalmazott átszellemülten Eötvös Károly az "Utazás a Balaton körül" című regényében a 19. század derekán. A tó varázslatos fényei számos költőt, írót megihlettek, amelyet igazán csak akkor érthetünk meg, ha a természetben mi is átéljük ezt az élményt. Októberben a déli part felé vettem az irányt; párás, őszies idő esetén Balatonaligáról páratlan a horizont felett lebukó napkorong látványa.
A légköri pára ebben az esetben a jelenség javára szolgált. Központi csillagunk "hivatalosan" kerek alakja a horizont közelében elliptikussá és kissé szögletessé torzult a légköri fénytörés (azaz a refrakció) miatt. Eközben a párától egyre inkább vörösesbe hajló égitest fényei a víz felszínén tükröződtek. Mesébe illett, ahogyan a horgász kontúrja átmenetet képzett ég és föld között." [HAI.]

  FRANCSICS László: A különc bolygó. Az égitest, ami megdöntötte a kör uralmát. Fel a fejjel! = A Földgömb 36. 2018. dec. 329. sz. pp. 20-22. "Kopernikusz, Kepler, Newton. A 16-17. század tájáról legendás tudósok nevei jelzik a csillagászat és a világmindenségről alkotott képünk fejlődését. Közös bennük, hogy mind hozzájárultak a korszerű kozmológiai, azaz a világmindenséget leíró törvények mai ismeretéhez. Ők azok, akik szellemileg lezárták a középkort, és elhozták az emberiség számára a tudományos forradalmat. Ennek lényege pedig az volt, hogy nem a hagyományokra, esetleg pontatlan leírásokra, nem hiedelmekre vagy korabeli dogmákra hivatkozva beszéltek a jelenségekről, hanem az elgondolásaikat a természet titkos nyelvén fogalmazták és indokolták meg. Ez a nyelv pedig a matematika. [...]
A felvételt Babus Patrik készítette 2018 augusztusában az évtized nagy mars-közelsége alkalmával. A horizont felett ragyogó vörös bolygó mellett feltűnik a nyári tejút és az augusztusi hullócsillagok. A felvétel a Mars 2018 fotópályázat díjnyertes képe. ..." [HAI.]

  KARANCSI Zoltán: A sarkifény nyomában. Mihez kezdjünk a magas északon. = A Földgömb 36. 2018. dec. 329. sz. pp. 64-69. "Észak-Norvégia nem a legfelkapottabb téli turistacélpont. Ám, ha Földünk egyik különleges természeti jelenségét, az aurora borealist szeretnénk látni, akkor leginkább ebben az évszakban és főként sarkvidéki környezetben van esélyünk megpillantani. [...] A sarki fény (aurora polaris) az Északi-sarkot körülvevő sávban látható leggyakrabban (ezért nevezik északi fénynek - aurora borealis is, bár van déli-sarki megfelelője: az aurora australis). A jelenséget már az ókori görögök is ismerték; Arisztotelész úgy gondolta, hogy ilyenkor a levegő folyékony tűzzé változik. Az aurora borealis elnevezés Galileitől származik, aki a hajnal római istennőjéről, Auroráról nevezte el e különleges látványt.
A Föld mágneses terével kapcsolatban álló jelenség a sarki területek tisztább, fényszennyezés nélküli téli éjszakáin látható, amikor a légnyomás hosszú heteken keresztül nem változik. Megjelenéséhez szükség van a Napból származó töltött részecskékre, amelyek napszélként jutnak el a Föld legkülső burkához, a magnetoszférához. A Föld mágneses mezeje eltéríti a részecskéket, amelyek a mágneses pólusok körül jutnak be a légkörbe, gerjesztve a levegőben lévő atomokat, ezáltal létrehozva a fényjelenséget. A legerősebb sarki fény a Földön a mágneses viharokat okozó napkitörések (flerek) idején figyelhető meg. [...] A sarki fény a téli éjszakai égbolt legnagyobb attrakciója. Ám amilyen varázslatos a látvány, olyan nehéz megörökíteni. Csak állványra helyezett géppel van rá esély, mégpedig úgy, ha minden automatikát kiiktatunk. E képek a következő beállítással születtek: ISO 3200, 8-10 másodperces expozíció, 16 mm-es optika, teljesen nyitott (2,8) blendével. ..." [HAI.]

  KUBOVICS Imre - BENDŐ Zsolt - GÁL-SÓLYMOS Kamilla - DITRÓI-PUSKÁS Zuárd - MIKLÓS Dóra Georgina - IVANICS Balázs: A kabai meteorit újravizsgálatának fontosabb eredményei I. Pt-Ir-tartalmú fehérzárványhalmazok, -kondrumok és kondrumszerű képződmények a kabai meteoritban. = Földtani Közlöny 148. 2018. 3. sz. pp. 205-222. "A kabai meteoritban többféle eredetű és összetételű hőálló (refraktorikus) ásvány, hőállóásvány-társulás mutatható ki. Legtöbbet és legjellegzetesebbeket a fehérzárványhalmazok, továbbá a kerekded-ovális kondrumszerű képződmények, valamint a 100-200 mikrométer átmérőjű "kondrumok" tartalmaznak. A meteorit felszínén is látható - általában 10-18 mm hosszú - sárgásfehér "zárványokat" a mikroszkópi vizsgálatok szerint többnyire teljesen szabálytalan alakú, "szaggatott" szerkezetű, szemcsés halmazok alkotják. ..."
Kulcsszavak: fehérzárványok, mezosztázis, fenokristályok, ásványtársulások, zónás kristályok, kondrum, CAI zárvány. [HAI.]

  KUBOVICS Imre - GÁL-SÓLYMOS Kamilla - BENDŐ Zsolt - MIKLÓS Dóra Georgina - IVANICS Balázs: Xenokristály-társulások - xenokristályok a kabai szenes kondritban. = Földtani Közlöny 148. 2018. 3. sz. pp. 223-234. "Az erősen heterogén összetételű kabai meteorit a fehérzárványhalmazok és a kondrumok, továbbá a vegyes összetételű, szervesanyag-tartalmú alapanyag mellett olivin fenokristályokból, valamint különböző spinellszerkezetű oxidokból, szulfidokból álló, halmazszerű társulásokat is tartalmaz. Ez ideig olivinből-krómitból, olivinből-krómitból piroxénből, és fayalitból-szulfidokból álló társulásokat mutattunk ki. E jól körülhatárolt képződmények mellett a meteorit szórtan, szabálytalan eloszlásban "önálló xenokristályokat", valamint kondrumtöredékeket is tartalmaz. ..."
Kulcsszavak: xenokristályok, fenokristályok, ásványtársulások, porózus halmazok, pentlandit + maghemit együttesek, zónás kristályok, andraditos zárványok, mezosztázis, vázszerkezetű piroxének. [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Megérkezett a Ráma? = Galaktika 39. 2018. jan. 334. sz. pp. 24-26. "Tiszteleghet ennél szebben az univerzum Arthur C. Clarke születésének 100. évfordulója előtt? Vajon tényleg megérkezett a Ráma? Hawaiin működik a Pan-STARRS távcső. A Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System, azaz Panoráma-felmérő távcső és gyors reagálású rendszer egy égboltfelmérési program, amely a ránk veszélyes kisbolygókra vadászik. Az Egyesült Államok Légiereje által finanszírozott projekt elsődleges célja olyan földközeli elsősorban földsúroló kisobjektumok bolygók - felfedezése, melyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek a földi életre, emellett számos egyéb égitest felfedezése is várható. [...] A felfedezésnek óriási a jelentősége.
Ez az első ismert aszteroida, amely a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett. A csillagászok mindig is sejtették, hogy léteznek ilyen objektumok, a szakértők becslése szerint évente átlagosan egy betéved a Naprendszerbe, de az eddigiek vagy túl kicsik voltak, vagy túl halványak, hogy észre vegyük őket. A Nemzetközi Csillagászati Unió hivatalosan az II/2017 UI azonosítót adta az objektumnak. Az I az interstellar, azaz csillagközi jelzőre utal. Ez az első objektum, amely nevében az I betűt viseli. Hamarosan azonban konkrét nevet is kapott. Az égi vándor "Oumuamua" lett, amelynek jelentése hawaii nyelven: "elsőként érkező távoli üzenet". ..." [HAI.]

Újabb sikeres teszt. = Galaktika 39. 2018. jan. 334. sz. p. 64. "December 12-én ismét sikeres indítási tesztet hajtott végre a Blue Origin cég űrturisták szállítására készülő rakétája. A New Shepard mintaszerű repülést mutatott be. Közel száz kilométeres magasságba emelkedett, ott levált róla a kabin. A rakétafokozat visszaereszkedett, tökéletes leszállást hajtott végre. A főhajtóműből kiáramló sugárral fékezve finoman ült rá négy stabilizáló lábára. A kabin az űrugrást követően három ernyővel landolt. ..." [HAI.]

BACSÁRDI László: Kvantumkommunikáció újratöltve. = Galaktika 39. 2018. jan. 334. sz. pp. 78-79. "Mikor műholdas kommunikációról beszéltünk, rádióhullámokkal vagy lézerjelekkel történő üzenetváltásokra gondoltunk egészen 2016 augusztusáig. Ekkor állt ugyanis Föld körüli pályára a kínai Micius műhold, a világ első kvantumkommunikációs műholdja. Azóta számos kísérleti távolsági rekordot sikerült megdönteniük a kínai kutatóknak: 2017 nyarán jelentették be, hogy több mint ezer kilométeres távolságban hajtottak végre kvantumalapú teleportálást, ősszel pedig Bécs és Peking között folytattak biztonságos videokonferencia-beszélgetést. [...] Nem véletlen, hogy 2016-ban úgy döntött Európa, a következő 10 év során egymilliárd eurót biztosít kvantumtechnológiai kutatásokra.
Szintén 2016-ban indult el egy négyéves európai kutatási együttműködés "Kvantumtechnológia a világűrben" címmel, amelynek keretében több mint húsz ország kutatói hangolják össze kvantumkommunikációs elképzeléseiket. [...] A szerző a kvantumkommunikáció területén végzett munkásságáért 2017-ben a fiatal űrkutatóknak járó egyik legrangosabb nemzetközi kitüntetést vehette át, a Nemzetközi Világűrszövetség IAF Young Space Leadership díját." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Út az űrbe. = Galaktika 39. 2018. febr. 335. sz. pp. 20-22. "Egy rakéta útja nem akkor kezdődik, amikor alatta felcsap a láng, vagy a hangszórókból felhangzik a visszaszámlálás. Az egész folyamat évekkel korábban veszi kezdetét. ..." [HAI.]

KAPUI Zsuzsanna -KERESZTURI Ákos: Marokkó, avagy irány a Mars! = Galaktika 39. 2018. febr. 335. sz. pp. 80-81. "Vajon mik lehetnek az első lépések egy űrszondás kutatás megtervezése során, hogy minél több információt kaphassunk a Vörös Bolygóról, noha csak néhány korlátozott mérést végezhet a szonda? Egy ilyen kutatás megtervezése nem egyszerű, de nem is lehetetlen. Ehhez nyújt segítséget az úgynevezett "analóg" területek (tehát a marsihoz részben hasonló vidékek) vizsgálata a Földön, amilyen analóg terület Marokkó is. Bolygótudományi, terepi analóg kutatómunkát végeztek a magyar szakemberek 2016. szeptember 15-21. között a marokkói Atlasz és Anti-Atlasz közötti és az attól délkeletre elhelyezkedő sivatagos vidéken.
Ezen a területen nagyrészt még kősivatagokkal találkozhatunk, kevés vándorló dűnével, illetve sok száraz és látványos felszínformával. Az egyhetes munka célja elsősorban a szél és a víz által szállított és felhalmozott üledékek vizsgálata volt, hogy elősegítsük az ExoMars rover tervezett marsi fúrásainak értelmezését. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban dolgozó szerzők munkáját az NKFIH COOP-NN-116927 pályázata támogatta. Az egyhetes terepgyakorlatot emellett az EuroPlanet H2020 program pénzügyi támogatásából fedeztük. ..." [HAI.]

Olaj a tűzre. = Galaktika 39. 2018. márc. 336. sz. p. 54. "A kutatók jelentős része nincs meggyőződve arról, a 65 millió évvel ezelőtt becsapódott meteorit elég volt ahhoz, hogy a kréta kor végi globális kipusztulást okozza. Abban általános az egyetértés, hogy ez volt a fő ok, de több elmélet létezik, amely további katasztrófákkal, becsapódásokkal, járványokkal, vagy már a kihalás felé megindult dinoszauruszokkal bővítik az elméletet.
Nemrégiben egy újabb érdekes elmélet látott napvilágot, amely nem további katasztrófákkal számol, hanem a becsapódás egyik figyelmen kívül hagyott körülményével operál. [...] A Mexikói-öböl a világ egyik legjelentősebb olajlelőhelye, olajmezők tucatjai találhatóak a mélyben. Az elmélet szerint a becsapódás - amely nagyrészt a mai Mexikói-öbölre esett - felszaggatta az olajat tartalmazó réteget, és a felszínre kerülő vagy préselődő óriási mennyiségű ásványi olaj is lángra kapott. Az elégő olaj hatalmas mennyiségű finom kormot juttatott a felső légkörbe, amely csak lassan ülepedett le és évekig sötétbe boríthatta bolygónkat." [HAI.]

BACSÁRDI László: Sky-fi: internet a világűrből. Obszervatórium. = Galaktika 39. 2018. márc. 336. sz. pp. 76-77. "...Amíg az optikai kábeleken keresztül nyújtott internetszolgáltatás hatékony lehet városokban, addig ez - üzleti szempontból - nem megvalósítható a gyéren lakott területeken. Szerencsére a műholdak világa itt is kézenfekvő megoldást tud nyújtani, és már egy új szakkifejezés is megjelent, az angol égbolt (sky) és a wifi szavak kombinációjából született meg a "sky-fi", azaz égből érkező internethozzáférés. Olyan cégek sorakoztak fel a koncepció mögött, mint a Google, a Facebook, az idén februárban Nap körüli pályára Teslát állító SpaceX, vagy a OneWeb. A négy vállalatnak négy különböző elképzelése van arra, hogyan lehetne minél több embert elérni. ..." [HAI.]

Kereskedelmi kutatás az ISS-en = Galaktika 39. 2018. márc. 336. sz. p. 78. "A Nemzetközi Űrállomás hivatalosan 2024-ig fog működni. De a programban részt vevő országok reménykednek, hogy tovább folyhat a munka a fedélzeten. Ebben bízik az Airbus is, mert egy olyan modul fejlesztésébe kezdett, amelyben kereskedelmi célú kísérleteket lehetne végezni. Az egység a Bartolomeo nevet kapta. A modulban a megrendelők berendezéseit lehet el helyezni, amelyekkel robotikai, asztrofizikai, földmegfigyelési vagy éppen mikrogravitációs kísérleteket végezhetnek. [...] Bartolomeo Kolumbusz fivére volt. A modul azért kapta ezt a nevet, mert az európai Columbus egységhez fog csatlakozni." [HAI.]

A legtávolabbi szupernehéz fekete lyuk. = Galaktika 39. 2018. ápr. 337. sz. p. 6. "...Az újonnan felfedezett fekete lyuk egy galaxis középpontjában, egy kvazár mélyén falja intenzíven a körülötte keringő anyagot. A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire található, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt. Ez a kvazár azért érdekes, mert olyan korból származik, amikor az univerzum történetének még csak 5 százalékánál tartott, ekkoriban kezdett kiemelkedni abból a szakaszból, amelyet a sötét korszakának neveznek, kicsivel később jelentek meg az első csillagok. A fekete lyuknak az univerzum születése után igen rövid idő alatt sikerült döbbenetesen nagyméretűre, a Nap tömegének körülbelül 800 milliószorosára nőnie. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Egy sugárzó elme. Több mint ötven éven keresztül átverte a halált, miközben a mindenségre próbált magyarázatot találni. = Galaktika 39. 2018. ápr. 337. sz. pp. 26-29. "Hirtelen jött a hír: hetvenhat éves korában elhunyt Stephen Hawking. Sokkoló volt megtudni, mert mindig halhatatlanként gondoltunk rá. Furcsa egy olyan ember haláláról írni, aki élete háromnegyed részét úgy élte le, hogy bármelyik nap meghalhat. Hawking egyetemistaként szembesült azzal a ténnyel, hogy betegsége miatt már csak néhány éve van hátra. Több mint ötven évvel élte túl ezt a jóslatot, és fokozatosan romló állapota, majd lebénulása ellenére olyan teljes életet élt és olyan maradandót alkotott, amely keveseknek adatott meg. ..." [HAI.]

Mekkora egy tipikus exobolygó? = Galaktika 39. 2018. ápr. 337. sz. p. 32. "A Kepler űrtávcső által felfedezett bolygók méretét megvizsgálva kiderült, hogy azok a planéták a leggyakoribbak a galaxisban, amelyek kicsit nagyobbak, mint a Föld. Viszont a Naprendszerben nincs ilyen méretű. Ez kíváncsivá tette a tudósokat: az érdekelte őket, hogy milyen körülmények között alakulnak ki és fejlődnek ki az ilyen méretű égitestek. [...] Az adatok elemzése után kiderült, hogy azoknak a bolygóknak, amelyeknek sugara nagyobb, mind a Föld sugarának 1,7-szerese, gázzal teli külső burka van - mint a Neptunusznak - míg azok, amelyeknek sugara ennél kisebb, sziklásak, mint a Föld is. Egy elmélet szerint ennek oka a fotoevaporáció, ..." [HAI.]

A világ legkeresettebb tudományos dokumentuma. = Galaktika 39. 2018. ápr. 337. sz. p. 62. "Stephen Hawking nemrégiben, szokatlan módon, ingyen tette közzé doktori munkáját a Cambridge-i Egyetem online felületén. A dolgozat után akkora volt az érdeklődés, hogy a meghirdetést követően egy időre összeomlott az egyetem kiadványszekciójának honlapja, mert hirtelen több mint félmillióan próbálták meg letölteni a fájlt. Hawking 24 évesen írta A táguló univerzumok tulajdonságai című értekezést a Trinity Hall posztgraduális hallgatójaként. ..." [HAI.]

ZÁBORI Balázs: Űridőjáras és RadMag - egy új magyar CubeSat-misszió. = Galaktika 39. 2018. ápr. 337. sz. pp. 92-94. " Az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment át az űripar, megjelent és hangsúlyossá vált a magántőke az űrszektorban. Ennek köszönhetően észrevétlenül is számos olyan fejlesztés kezdődött meg, amely mintha egy sci-fi világát idézné, miközben az emberiség szembetalálja magát a világűr zord környezetével, ahol az űridőjárás az egyik meghatározó tényező. Ennek részletes ismerete és előrejelzése alapvető feltétele a nagyratörő bolygóközi terveknek. Az űridőjárás kutatásában és előrejelzésében hazánk hamarosan egy kiemelkedő lépést tehet előre. ..." [HAI.]

(X): Asztro-trilógia kiállítás a Bélyegmúzeumban. = Galaktika 39. 2018. máj. 338. sz. p. 31. " Tavalyi év legnagyobb sikerű bélyegmúzeumi kiállítását újra láthatja a közönség 2018. május 22-tól. Asztro-trilógia - a cím utal egy tudományág három aspektusára. Asztrológia, amely a szabad szemmel érzékelhető világot értelmezte, s próbált előrejelzéseket adni; asztronómia, amely a tudományos normák szerint vizsgálja az Univerzumot; asztronautika, amely a Földet elhagyva gyújt egyre több és pontosabb információt a világegyetemről. ..." [HAI.]

Az Androméda galaxis születése. = Galaktika 39. 2018. máj. 338. sz. p. 56. "...Francia és kínai kutatók Francois Hammer, a Párizsi Obszervatórium csillagászának vezetésével Franciaország jelenleg rendelkezésre álló legerősebb számítógépét használták 1 terabájtnyi adat elemzéséhez. Ennek segítségével meg tudták vizsgálni az Androméda keletkezésének fizikai mechanizmusait, így sikerült felfedni eredetének titkát. Az adatok szerint 7-10 milliárd évvel ezelőtt két galaxis, amelyek közül az egyik négyszer nagyobb tömegű volt, mint a másik, összeütközésükhöz vezető pályára került. A kutatók szimulálták a két galaxis röppályáját, és kiszámolták, hogy egy 1,8-3 milliárd évvel ezelőtti időszakban olvadtak össze, így hozva létre az Andromédát." [HAI.]

VIZI Pál Gábor: NASA-ESA Cassini-Huygens. Részvétel az emberiség legnagyobb kalandjában. = Galaktika 39. 2018. máj. 338. sz. pp. 88-89. "Cassini-Huygens a NASA és az ESA közös missziója, 1991-től kezdték fejleszteni, 1997-ben indították útnak, 2004-ben érkezett Szaturnuszhoz és 2017. szeptember 15-éig folyamatosan vizsgálta a bolygót és környezetét. A Cassini-program 12 kísérletet tartalmazott. Mérnökeink a CAPS (Cassini Plazma Spektrométer) és a MAG (Magnetométer) földi fejlesztő eszközeit (EGSE-k) és a MAG repülő példány tápegységét készítették. [...] Az MTA Wigner (KFKI RMKI) munkatársai részt vettek a Cassini Plazma Spektrométer (Cassini Plasma Spectrometer ICAPSI) és a Kettős Technikájú Magnetométer (Dual Technique Magnetometer (MAGI) műszerek fejlesztésében. Mindkét kísérlethez a repülő példányok szimulátorait, földi ellenőrző és vezérlő berendezéseit (Electrical Ground Supported Equipments LEGSED fejlesztették ki a KFKI RMKI űrfizikusai és mérnökei. ..." [HAI.]

Három szuperföld egy csillag körül. = Galaktika 39. 2018. máj. 338. sz. p. 92. "Az eddig ismert legnagyobb tömegű és legsűrűbb szuperföldet azonosítottak a kutatók; a bolygó 100 fényévnyi távolságra, a Halak csillagképben levő GJ 9827 jelű csillaghoz tartozik. Ráadásul további két társa is van. A GJ 9827 csillag körül három ismert bolygó kering, amelyeket a NASA Kepler/K2-es missziója fedezett fel. Mindhárom planéta kicsit nagyobb, mint a Föld. Ez az a méret, amely a Kepler-misszió kutatásai szerint a leggyakoribb a galaxisban. ..." [HAI.]

100 új exobolygó. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. jún. 339. sz. p. 6. "Egy nemzetközi kutatócsoport a Kepler űrteleszkóp segítségével csaknem száz újabb exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel. Ezzel mintegy háromszázra nőtt a K2 misszió keretében felfedezett bolygók száma. A szakemberek összesen 275 bolygó-jelöltet kezdtek el vizsgálni. 149-ról bizonyosodott be, hogy valódi exobolygó. Ezek közülük pedig 95 volt újonnan felfedezett planéta. Az újonnan felfedezett bolygók egyike egy rendkívül fényes csillag körül kering. Tíz nap alatt kerüli meg a HD 212657 jelű csillagot, amely a K2 misszió során talált eddigi legfényesebb gazdacsillag. ..." [HAI.]

Űrvadnyugat. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. jún. 339. sz. pp. 30-32. "A világűrt nemzetközi egyezmények védik, de ezek a törvények csak az államokra vonatkoznak. Mi lesz, ha magáncégek kontrollálhatatlanul kezdenek terjeszkedni az űrben? Megengedhetjük ezt? ..." [HAI.]

A Tejútrendszer új atlasza. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. jún. 339. sz. p. 82. "Az Európai Űrügynökség elkészítette a Tejútrendszer egyedülálló pontosságú, mintegy 1,7 milliárd csillag helyét meghatározó atlaszát. Az atlasz a Gaia űrtávcső megfigyeléseinek felhasználásával készült el. 2013. december 19-i elindítása óta a Gaia a 100 000 fényévnyi átmérőjű Tejútrendszert kutatja, naponta 50 millió csillag adatát rögzíti. Az atlasz összeállításához szükséges adatokat 22 hónap alatt gyűjtötték össze. A gyűjtemény 1,7 milliárd csillagról, kvazárról, aszteroidáról és galaxisról tartalmaz tudnivalókat. ..." [HAI.]

VIZI Pál Gábor: A Mars és az élet. A TGO keringőegység magyar szoftveres "szemmel". = Galaktika 38. [! 39.] 2018. jún. 339. sz. pp. 103-105. "Létezett-e valaha élet a Marson? Ez korunk kiemelkedő tudományos kérdése. Megválaszolására az Európai Űrügynökség (ESA) létrehozta az ExoMars programot. Megvizsgálja a marsi környezetet, kipróbálják az új technológiákat, ezáltal előkészítik a 2020-as évekbeli Mars-küldetések megvalósítását. E kutatásokat egy magyar szoftver egészíti ki, reméljük, sikerrel. ..." Fejezetcímek: Az ExoMars Misszió.; A Schiaparelli leszállóegység kudarca.; A TGO keringőegység sikere és a szonda "szeme"; Magyar hozzájárulás - A kamera, azaz a "szem" szoftvere. [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Hogyan lehetek űrhajós? = Galaktika 38. [! 39.] 2018. júl. 340. sz. pp. 22-24. "Kozmonauta - asztronauta - űrhajós. A világ talán legnagyobb presztízsű hivatása. Nem véletlenül írtam szakma vagy foglalkozás helyett hivatást: erre egy életen át kell készülni fizikailag, lelkileg, és élethosszig tartó tanulást követel meg. De már nem elérhetetlen álom. Az űrutazás hőskorában csak amerikaiak és szovjetek juthattak fel az űrbe. Később, elsősorban politikai indíttatásból, a KGST-blokk országai az Interkozmosz program keretében juttathattak fel az űrbe egy-egy úrhajóst. A Nemzetközi Űrállomás megépültével a programban részt vevő űrkutatási szervezetek szakemberei válogatják a nemzetközi legénységet. Magyarország 2003-óta együttműködő tagja az Európai Űrügynökségnek, 2015. február 24-tól pedig a szervezet teljes jogú tagja. Ezért akár magyarok is jelentkezhetnek űrhajósnak. De ki és hogyan lehet az? ..." [HAI.]

Idegen kisbolygó a Naprendszerben. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. júl. 340. sz. p. 54. "Újabb rejtélyes aszteroidára bukkantak a Naprendszerben. A tavalyi évben a Naprendszeren kívülről érkezett Oumuamua borzolta fel a kedélyeket, mert sok szempontból Arthur C. Clarke Ráma nevű űrhajójára emlékeztetett. Az Oumuamua rövidesen elhagyja rendszerünket. Ezzel szemben az újonnan felfedezett égitest itt lelt új otthonra. A 2015 BZ509 jelű objektumot 2014-ben fedezték fel, szintén a PANSTARRS segítségével. Az égitest rendkívüli, ugyanis a többi objektummal ellentétes irányban mozog a Nap körül. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Pirx és Nemo: fantasztikus nevek az égbolton. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. júl. 340. sz. pp. 96-97. "A New Horizons szonda készítette az első részletes felvételeket a Plútóról és holdjáról, a Charonról. A részletgazdag felvételeken megismerhettük a két planéta krátereit, kanyonjait. A Nemzetközi Csillagászati Unió bolygófelszíni névadásokkal foglalkozó munkacsoportja tavaly novemberben hivatalosan 11 képződményt nevezett el a Plútón. A munkacsoport tavasszal a Charon 12 felszíni alakzatának is nevet adott. Ezek mindegyike valamilyen kapcsolatban van az utazással. Kellemes meglepetésünkre a névadásnak több sci-fi történeti vonzata is van. Íme, ábécésorrendben a tizenkét alakzat: Argo-kanyon.; Butler-hegység.; Caleuche-kanyon.; Clarke-hegység.; Dorothy-kráter.; Kubrick-hegység.; Mandzset-kanyon.; Naszreddin-kráter.; Nemo-kráter.; Pirx-kráter.; Revati-kráter.; Szadko-kráter. ..." [HAI.]

FREY Sándor: Az Európai Űrügynökség és a fiatalok. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. júl. 340. sz. pp. 106-107. "Az Európai Űrügynökség (ESA) bő négy évtizedes fennállása óta feladatának tartja, hogy megismertesse a közvéleményt az űrtevékenység fontosságával, újdonságaival, az izgalmas felfedezésekkel. Az ismeretek terjesztésébe beletartozik a felnövekvő generációk oktatása is. Felismerték, hogy a jól képzett kutatók és mérnökök utánpótlását azok a fiatalok jelentik, akiket sikerül "megfertőzni" az űr izgalmával és szépségeivel. Ezért változatos programokkal igyekeznek inspirálni a fiatalságot, hogy valamilyen tudományos vagy műszaki pályát válasszanak, ahonnan aztán megnyílik az út az űripar felé. De a humán tudományokkal vagy akár a joggal foglalkozóknak is lehet szerepe az űrügynökségnél. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Jégóriások. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. aug. 341. sz. pp. 22-24. "A két gázóriás, a Jupiter és a Szaturnusz mellett szinte megfeledkezünk a jégóriásokról. A legújabb számítógépes szimulációk szerint azonban komoly szerepük lehetett a Naprendszer formálódásában, és akár a földi élet létrejöttében is. Az Uránusz és a Neptunusz: két nagyon távoli óriásbolygó. Annyira távol vannak tőlünk a Naprendszer peremvidékén, hogy a Nap fénye már alig éri el őket. Sokáig jéghideg, komor világokként képzeltük el mindkettőt. A távolság miatt alig tudunk róluk valamit. Mindössze egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta, de az is csak elsuhant a bolygók közelében. ..." [HAI.]

GÓCZÁN Bence Dávid: Egyetemistaként a világűr határán. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. aug. 341. sz. pp. 92-93. "BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Simonyi Károly Szakkollégiumában alakult UPRA csapat 2013-ban azt a célt tűzte ki: egyetemista hallgatónak lehetőséget biztosítson, hogy közelebb kerülhessenek az űrtechnológiához. Az ötlet az volt, hogy kézzelfogható projekteken keresztül gyakorlatban is kipróbálhassák tudásukat, és megismerkedhessenek az űrmérnökséggel együtt járó problémák megoldásával. Jelenleg csapatunk egy olyan magaslégköri ballonplatform fejlesztésén dolgozik, mellyel egyetemi kutatócsapatok mérőeszközöket és kísérleteket juttathatnak fel a sztratoszférába. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Furcsa bolygópályák. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. szept. 342. sz. pp. 18-20. "Egyre jobban ismerjük idegen csillagok bolygórendszereit, a kutatók egyre pontosabban szimulálják a Naprendszer múltját. A tudósoknak rá kellett döbbenniük, valami nagyon nem stimmel bolygórendszerünkkel. [...] De ismereteink gyarapodásával nyugtalanító kérdések merültek fel. Itt van például az Uránusz és a Neptunusz, két távoli jégóriás. Naprendszerünk hideg, külső részén keringenek, ők vannak a legtávolabb a Naptól. Főként hatalmas méretük okozott gondot. Ugyanis nem is kellene létezniük. Vagy legalábbis nem ott, ahol vannak. Hogyan nőhettek ilyen nagyra, ilyen távol a Naptól? ..." [HAI.]

NÉMETH Attila: Paradigmavaltas a SETI-ben. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. nov. 344. sz. p. 42. "Dr. Almár Iván csillagász, űrkutató immár négy évtizede keresi kozmikus testvéreinket. Szeptemberben, Brémában a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. [...] Almár Iván: Engem az MTA főtitkárhelyettese egy "tudomány-népszerűsítő előadás" megtartására kért fel a Magyar Tudomány Ünnepe keretében november 15-én, 18 órakor. Az előadásom így mindenkinek szól majd, akit érdekel ez a probléma. A címe: "Egyedül vagyunk? Idegen élet és technológia nyomainak keresése a világegyetemben". Beszélni fogok többek közt a SETI projektek állami és nem állami forrásokból való finanszírozásáról is." [HAI.]

BODÓ Zsófia: Az űr négy napra Gödöllőre költözött. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. nov. 344. sz. pp. 42. "2014 óta már az ötödik éve gyűlnek össze egyetemista és karrierjük elején álló fiatalok Gödöllőn. A legkülönbözőbb szakmák ifjú képviselői találkoznak ilyenkor. Van köztük gépészmérnök, csillagász, informatikus, de még angoltanár is - legfőbb közös tulajdonságuk az űr szeretete. A cél pedig a Magyar Asztronautikai Társaság és a Space Generation Advisory Council által közösen szervezett gödöllői Űrakadémián való részvétel. Négy nap, melynek célja az űr iránt érdeklődő fiatal közösség összefogása. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Atomfegyver az űrben. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. dec. 345. sz. pp. 22-24. "Űrben lebegő titkos atomsiló, műholdnak álcázott atombombák, űrbéli atomrobbantások. Az ember őrültségének kvintesszenciája az atomfegyver. Nem elégedtünk meg vele itt, a Földön, az űrbe is fel akartuk vinni. [...] Ha a jogi oldalát nézzük, több mint ötven éve egy nemzetközi szerződés szab határt a világűr militarizálásának. Hosszú tárgyalások után 1967. január 27-én írták alá Londonban, Moszkvában és Washingtonban azt a sokoldalú szerződést, amelyben lefektették azokat az elveket, amelyek szabályozták az államok tevékenységét a kozmoszban. A röviden csak "Békés világűr" szerződésnek nevezett paktum, ami nemcsak a világűr, de a Hold és más égitestek kutatását és felhasználását szabályozza,1967. október 10-én lépett hatályba. [...] A 95 ország által aláírt szerződésben már eleve van egy kis trükk.
A katonai tevékenység más égitestekre vonatkozik, Föld körüli pályán csupán az atom- és a tömegpusztító fegyvereket tiltja. Ez teszi lehetővé katonai műholdak és akár űrállomások létét. [...] de miért kellett belevenni az egyezménybe a Holdat és más égitesteket is? Kinek jutna eszébe oda atomfegyvert vinni? Nos, azóta kiderült, hogy mindkét nagyhatalom fejében nemcsak megfordult az ötlet, de tervek is készültek. ..." [HAI.]

Magánrakéták diadala. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. dec. 345. sz. p. 26. "Mérföldkőhöz érkezett el a SpaceX csapata. A Falcon 9 rakéta a NASA-tól megkapta a legmagasabb megbízhatósági minősítést. Ez annyit jelent, hogy pályázhatnak a legértékesebb szállítmányok fuvarozására. Ezt a minősítést jelenleg csak az Atlas-5 és a Delta IV rakéta birtokolja. [...] Az amerikai-új-zélandi Rocket Lab cég is túl van első kereskedelmi indításán. A tavalyi első félig sikeres teszt után - a világűrt elérte az eszköz, de nem sikerült pályára állnia - idén januárban tökéletes tesztrepülést mutatott be Electron rakétájuk. Az első hivatalos indításukat még nyár elejére tervezték, de többszöri halasztás miatt erre végül november 11-én került sor. Ezen az úton összesen kilenc CubeSat kategóriájú műholdat emelt a magasba. Az űrszondák ötszáz kilométeres magasságban álltak körpályára." [HAI.]

BODÓ Zsófia: Űrtechnológia egy kólásdobozban, középiskolásoknak. Obszervatórium. = Galaktika 38. [! 39.] 2018. dec. 345. sz. p. 106-107. "Az Európai Űrügynökség CanSat-versenyén idén nyáron különdíjas lett a magyar HunSat csapat az általuk épített műholddal. Illyés András mesél arról, hogy milyen élményeik voltak a versenyen. A következő magyar csapat helye kiadó! Egy középiskolásoknak szóló verseny ez, amely során több különböző feladatra is fel kell készülnie a csapatoknak. Kötelező feladat a felbocsátás és zuhanás során (a kis műhold ejtőernyővel érkezik vissza a felbocsátás után) egy földi állomásra továbbítani a műholdból érkező nyomás- és hőmérséklet- adatokat, valamint megjeleníteni ezeket. Ezenkívül minden csapat választ magának egy ún. másodlagos küldetést, amiben a saját ötleteiket valósíthatják meg. A technikai megvalósításon kívül fontos a tudományos érték is. [...]
A versenyről az ESA oldalán tájékozódhatnak: http://www.esa.int/Education/CanSat Keressenek minket is bizalommal! Weboldalunk: https://gnd.bme.hu/cansat/, illetve Facebook-oldalunk: https://www.facebook.com/hunsatteam/" [HAI.]

Csúszik az első magánholdutazás. = IPM Interpress Magazin 38. 2018. júl. p. 11. [KSZ.]

Megjött az első fotó a TESS-től. = IPM Interpress Magazin 38. 2018. júl. p. 11. A 2018. ápr. 18-án útjára indított TESS űrszonda feladata, hogy fedési módszerrel keressen exobolygókat. [KSZ.]

FREY Sándor: Az univerzum évmilliárdjai, pillantás a múltba. = IPM Interpress Magazin 38. 2018. okt. pp. 54-59. [NRO.]

HORVÁTH Dezső: Hová lett az antianyag? = IPM Interpress Magazin 38. 2018. okt. pp. 60-65. [NRO.]

HORVÁTH Dezső: A világegyetem tágulása. = IPM Interpress Magazin 38. 2018. nov. pp. 48-53. [NRO.]

SZABADOS László: Kiszállt a szerviz - az űrbe. = IPM Interpress Magazin 38. 2018. nov. pp. 54-61. [NRO.]

FREY Sándor: Előtérben a háttér. = IPM Interpress Magazin 38. 2018. dec. pp. 82-87. A világegyetem keletkezése. [NRO.]

REZSABEK Nándor: A jezsuita meteorológus. 175 esztendeje született Schreiber János. = Keresztény Élet 26. 2018. márc. 18. 11. sz. p. 9. A kalocsai Haynald Obszervatóriumban, csillagászati megfigyelésekkel is foglalkozva. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Itt a tavasz(i napéjegyenlőség)! = Keresztény Élet 26. 2018. márc. 18. 11. sz. p. 14. [REZ.]

REZSABEK Nándor: "A pünkösdi eső ritkán hoz jót". Pünkösd ünnepének naptártörténeti és természettudományos vonatkozásai. = Keresztény Élet 26. 2018. május. 27. 21. sz. p. 9. [REZ.]

GOSZTONYI Miklós: Gyémántporral megszórt széngombócok. Naprendszerünkön kívüli, különös anyagot találtak a tudósok Észak-Afrikában. = Kisalföld 73. 2018. jún. 6. 129. sz. p. 12. A cikk anyaga nagyrészt Gucsik Arnold, a NASA és az MTA Wigner Jenő Fizikai Kutatóközpont asztroásványtannal foglalkozó földtudósa közlése. [KSZ.]

KANCSÁR Tímea: Több mint kétezer napkelte. Kétszázötven tudományos kísérlet vár az új küldetésre a Nemzetközi Űrállomáson. = Kisalföld 73. 2018. jún. 16. 138. sz. p. 12. A Szojuz MSZ-09-es űrhajóval felküldött három asztronauta 168 napot tölt majd az ISS-en. Frey Sándor, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke szakmai magyarázatával. [KSZ.]

BORBOLA Lilla: A Hold fogyatkozik, nem a népszerűsége. Megmozgatja az emberek fantáziáját bolygónk kísérője. = Kisalföld 73. 2018. júl. 21. 168. sz. p. 12. [KSZ.]

  KRIVÁNNÉ HORVÁTH Ágnes: Földtudományos forgatag - 2018. = Légkör 63. 2018. 3. sz. pp. 148-149. A Magyarhoni Földtani Társulat jubileumi, tizedik Földtudományos forgatagát, a Magyar Természettudományi Mú-zeumban, november 10-11-én rendezte meg. [...] Az Utazó Planetárium az idén minden eddiginél nagyobb kupolával érkezett, és új bemutatókkal örvendeztetett meg kicsiket és a nagyokat: A Fény.; Utazás a bolygók csodálatos világába.; Két kis üveglencse - A távcsövek csodálatos világa.; Utazás a bolygók csodálatos világába.; Kozmikus eredetünk felfedezése.; Csapdába ejtett csillagfény: A modern távcsövek világa.; Földtől az Univerzum határáig - utazás a végtelenbe és még tovább...; Élő csillagunk, a Nap.; Napszúrás -Életet adó csillagunk és az űridőjárás rejtelmei.; Europe to the Stars - Európai csillagászat.; A Naprendszer felfedezése. ..." [HAI.]

LÁZIN Miklós András: Az űrben száguld immár Elon Musk piros Teslája. A három Falcon-9 rakétából kettő sikeresen leszállt az előre kijelölt ponton, s ez a technikai bravúr hatalmas összeget takarított meg a SpaceX vállalatnak. = Magyar Hírlap 51. 2018. febr. 8. 33. sz. p. 14. [KSZ.]

PS-SK: Fényévnyi távolság. A NASA kutatói eredetileg kilencvennaposra tervezték az Opportunity űrszonda küldetését, mert úgy gondolták, a marsjáró egy telet sem fog kibírni a vörös bolygón. = Magyar Hírlap 51. 2018. febr.20. 43. sz. p. 14. [KSZ.]

Merre jár Elon Musk űrautója? = Magyar Hírlap 51. 2018. febr. 8. 33. sz. p. 14. A Tesla Roadster és a Starman űrbábú a Mars pályáját először jún. 9-én fogja keresztezni. 30 évente jön majd a Föld közelébe. [KSZ.]

SK: Hawking a csillagok között. Az idő rövid története című könyve tette világhírűvé az asztrofizikust. = Magyar Hírlap 51. 2018. márc. 16. 63. sz. p. 14. Hawking nekrológja. [KSZ.]

Űrbe vágyott a kíváncsi ember. Ma, a Jurij Gagarin űrutazásához köthető világnapon nemcsak a hatalmas hírnévre szert tett asztronautákra, hanem megannyi kiváló kutatóra is emlékezünk. = Magyar Hírlap 51. 2018. ápr. 812. 84. sz. p. 14. [KSZ.]

Új szondát indít hamarosan a NASA. = Magyar Hírlap 51. 2018. ápr. 812. 84. sz. p. 14. TESS exobolygó-kereső szondáról. A programban az MTA csillagászai is részt vesznek. [KSZ.]

Megnyílhat az első kozmikus szálloda. = Magyar Hírlap 51. 2018. ápr. 812. 84. sz. p. 14. Az Orion Span vállalat terve. Az első vendégek 2022-ben költözhetnek be az Aurora Station-ra. [KSZ.]

FP: Robotgeológus kutatja a vörös bolygó belsejét. Az InSight űrszonda négyszáznyolcvanötmillió kilométeres távot tesz meg, hogy november 28-án landolva fontos méréseket kezdjen meg a Marson. = Magyar Hírlap 51. 2018. máj. 7. 104. sz. p. 14. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: A fényszennyezés megzavarja a rovarok életét. A szakértő szerint a beporzók döntő többsége nappali életmódot folytat, így a lámpa rájuk nemigen hat. = Magyar Hírlap 51. 2018. jún. 30. 15. sz. p. 12. Sárospataki Miklós, a Szent István Egyetem docense ismerteti a kérdést. [KSZ.]

A finnugor-magyar nyelvrokonság oka és okafogyottsága. = Magyar Hírlap 51. 2018. júl. 23. 169. sz. p. 8. A magyar és a lapp nyelv kapcsolatának kutatása. A cikk nyelvészeti, de nagyrészt Hell Miksa és Sajnovics János munkásságát részletezi ezen a téren. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Áruló lett a telihold, mert kitolta a böjt idejét. Századunk leghosszabb teljes holdfogyatkozásának lehetünk ma tanúi, de a vérhold elnevezés, vagyis amikor az égitest a légkör molekuláitól vörös fényben izzik, csak bulvárfogás. = Magyar Hírlap 51. 2018. júl. 27. 173. sz. p. 14. A cikkben nagyrészt Mizser Attila ismerteti a teliholdakkal kapcsolatos ismereteket. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Landolás a Marson: célba ért az űrszonda. Ha a leszállás sikerrel jár, akkor az InSight lesz az első űreszköz, amely a vörös bolygó mélyét vizsgálja. = Magyar Hírlap 51. 2018. nov. 22. 276. sz. p. 18. [KSZ.]

Öt méter mélyre fúr le a talajba a NASA Marson landolt szondája. Vizsgálja a bolygó rengéseit. = Magyar Hírlap 51. 2018. nov. 28. 33. sz. p. 18. [KSZ.]

Földi folyamatokat is felderíthetünk. Várhatóan 2028-ban startol az ARIEL-küldetés. = Magyar Hírlap 51. 2018. dec. 18. 293. sz. p. 18. A távoli csillagok bolygóinak felderítésére szolgáló szonda munkájába magyar csillagászok is bekapcsolódnak. Egyrészt a z MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja csillagászati intézetéből, másrészt az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumból. A programot Szabó Róbert ismerteti. [KSZ.]

VARGA Bence: Rendben leszállt a Szojuz MZS-09. Az űrhajó három asztronautája, az orosz Szergej Prokopjev, a német Alexander Gerst és az amerikai Serena Aunón-Chancellor épségben földet ért tegnap. = Magyar Hírlap 51. 2018. dec. 21. 296. sz. p. 21. [KSZ.]

TERJÁN: Légszomj közelről. Film - Költői mozi a szenvedélyről, a gyászról és a holdra szállásról. = Magyar Idők 4. 2018. okt. 20. 245 sz. melléklet p. 13. Az első ember. Rendező: Damien Chazelle, amerikai életrajzi dráma, történelmi film, 141 perc. Film Neil Armstrong életéről és az Apollo-11-ről. [KSZ.]

JANCSÓ Orsolya, Kopott gombok. Űrutazás - Nincs unalmasabb a dráma nélküli hitelességnél? = Magyar Idők 4. 2018. okt. 20. 245 sz. melléklet p. 13. Filmes gondolatok az űrutazással kapcsolatos filmekről és a Hollywoodban készült (jóval nagyobb számú) űrben játszódó sci-fi filmekről. [KSZ.]

  PATKÓS András: Stephen Hawking tudományos hagyatéka. A gravitációs szingularitásoktól a kozmológiai információvesztés paradoxonának megoldási javaslatáig. Megemlékezés. = Magyar Tudomány 179. 2018. 5. sz. pp. 738-742. "A neves tudós elhunyta alkalmából röviden áttekintjük Stephen Hawking úttörő tudományos munkásságának eredményeit. Steven W. Hawking (1942-2018) első tudományos közleményét 1965-ben tette közzé (Hawking, 1965). Korai cikkei az általános relativitáselmélet egyenleteinek szinguláris megoldásaira vonatkozó matematikai szigorúságú vizsgálatok voltak.
Munkái kezdettől fogva erős visszhangot váltottak ki. Ez időszak munkái közül legnagyobb hatása a Roger Penrose-zal 1970-ben írott cikkének volt, amely a szingularitások kozmológiai kialakulásának feltételeire általános tételt tartalmazott (Hawking-Penrose, 1970). ..." Kulcsszavak: Stephen Hawking, tudománytörténet, fekete lyuk, kvantumkozmológia, Hawking-sugárzás. [HAI.]

  GIMES Júlia: Kis fekete lyukak a nagy körül. Kitekintés. = Magyar Tudomány 179. 2018. 6. sz. pp. 934-935. "A Tejútrendszer közepén, tőlünk kb. húszezer fényévre elhelyezkedő Sagittarius A* objektumról a múlt század vége óta ismert, hogy van benne egy szupermas - szív fekete lyuk, melynek tömege a Nap tömegének négymilliószorosa. A kutatók azóta keresik az óriás körül hemzsegő kis fekete lyukakat. Ezek közül most tizenhármat megtaláltak a University of Columbia kutatói. ..." [HAI.]

  SZABÓ Róbert: Csillagászat és kozmikus fény. = Magyar Tudomány 179. 2018. 8. sz. pp. 1141-1151. "Röviden és közérthetőségre törekedve áttekintem, hogy milyen információhordozók által szerezzük ismereteinket az Univerzumról, különös tekintettel a fényre, hiszen ez az írás a Fény napja című rendezvényen elhangzott előadás összefoglalója, ahol elsősorban középiskolás diákok vettek részt.
A szubjektív áttekintés kitér a napfogyatkozások jelentőségére, az elektromágneses spektrum különböző tartományainak hozzájárulására csillagászati ismereteinkhez, a fényességmérés pontosságának jó egy évtizede kezdődött forradalmára, és ennek köszönhetően olyan tudományos eredményekre, mint például az exobolygók gyakoriságának megállapítása. Végül a fény hullámhossz szerinti felbontásáról, azaz a csillagászati spektroszkópiáról is szót ejtek. ..." Kulcsszavak: spektroszkópia, csillagászat, fotometria, exobolygók, elektromágneses sugárzás, Európai Déli Obszervatórium. [HAI.]

  A 2019-es akadémiai tagválasztás rendes, levelező, külső és tiszteleti tagi ajánlottjai tudományos osztályonként. Ajánlások. Fizikai Tudományok Osztálya. = Magyar Tudomány 179. 2018. 12. sz. pp. 1884-1892 . "Rendes tagságra ajánlja. [...] Kiss L. László. Szabadkán született 1972-ben. Az MTA levelező tagja 2013 óta. Jelenleg az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora. 2016 óta a központ főigazgató-helyettese és a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója. Szűkebb szakterülete a megfigyelő csillagászat és űrfotometria, a csillagok, exobolygók és kis égitestek asztrofizikája. (p. 1885.) [...] Levelező tagságra ajánlja. Csabai István. Kecskeméten született 1965-ben. 2008 óta az MTA doktora. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének egyetemi tanára.
Szűkebb kutatási területe az univerzum nagy léptékű kozmológiai szerkezete, valamint óriási adatrendszerek statisztikus fizikai jellemzése. (pp. 1885-1886.) [...] Frei Zsolt. Pécsett született 1965-ben. 2010 óta az MTA doktora. Az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója, az Atomfizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, MTA-ELTE kutatócsoport-vezető. Szakterülete az extragalaktikus asztrofizika és a gravitációs hullámok detektálása lézerinterferometriai kísérletekkel. (pp. 1886-1887.) [...] Fülöp Zsolt Debrecenben született 1964-ben. 2006 óta az MTA doktora. Fizikus, az MTA Atommagkutató Intézet kutatója. Fő kutatási területe a nukleáris asztrofizika. (p. 1887.) [...]
Tiszteleti tagságra ajánlja. Thomas Henning. Jénában született 1956-ban. PhD-fokozatát 1984-ben szerezte asztrofizikából a Jénai Egyetemen. 2001 óta a heidelbergi Max-Planck-Institut für Astronomie igazgatója. 2002 óta az Universität Jena asztrofizika professzora és az Universität Heidelberg címzetes egyetemi tanára. Szakterülete a csillagközi anyag fizikai és kémiai folyamatai; a csillagok és bolygórendszereik születése; az exobolygó-rendszerek; és az asztrofizikai folyamatok laboratóriumi szimulálása. (pp. 1891-1892.) ..." [HAI.]

CSÉCSI László: Egy habdarab miatt az űrsikló elveszett. = Magyar Nemzet 81. 2018. jan. 27-28. 23. sz. p. 27. A Columbia űrsikló. 15 éve történt a tragédia. [KSZ.]

Címlapunkon: Viharos Jupiter. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. címoldal. A Juno űrszonda felvétele. [SRG.]

Meteor-ral a világ körül! = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. első belső borító. Thaiföldön. [SRG.]

MIZSER Attila: "m", mint meteor. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 3. A Meteor grafikai megújulása. [SRG.]

KOVÁCS József - UDVARDI Imre: Beszámoló a thaiföldi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiáról. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 4-8., első belső borító. 2017. nov. 13-tól. [SRG.]

SZÉP Ernő: A csuda. [Vers.] = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 9. Halley-üstökös 1910-ben. [SRG.]

TÓTH Árpád: Lélektől lélekig. [Vers.] = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 9. 1923-ban írt csillagászati vonatkozású verse. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Fekete lyuk mint az Univerzum őskövülete. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Félkarú galaxis. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 10-11. Az NGC 4625 és az NGC 4618. Csillagászati hírek. [SRG.]

JUHÁSZ László: Újjáéledő szupernóva. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 11. A iPTF14ls objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Név kerestetik. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 12. A Pluto objektumaival kapcsolatban. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Szupernóva visszfénye a Hubble felvételein. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 12. Az M82-ben felrobbant SN 2014J szupernóva. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Triton keltette kavarodás a Neptunusz holdjai között. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Életnyomok keresése az Enceladuson. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Lezuhan a kínai Tienkung-1 űrállomás. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb szemkárosodás-eset az amerikai napfogyatkozás kapcsán. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Nem elég a LED-világításra átállni. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 16-17. A fényszennyezés nem csökkent a LED-es lámpák használatával. Csillagászati hírek. [SRG.]

BOKOR Katalin: Második lett a Nadir. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új csillagászati szavak a jelnyelvben. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Pillantás a Jupiter belsejébe. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 18-21. A Juno űrszonda vizsgálatai. [SRG.]

TARDOS Zoltán: Égre néző monitor. 1. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 22-25. Egy 255 mm átmérőjű üveget nyert televízió képcsőből, ebből egy fényerős tükröt csiszolt. A távcsövek világa. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Ritkaságok novemberben. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 26-27. Szabadszemes jelenségek 2017. nov. [SRG.]

HANNÁK Judit: Kitörő őszi napok. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 28-31. Nap rovat. 2017. szept-nov. [SRG.]

PRESITS Péter: Meteorok 2017-ben. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 32-33., 35-37. Hazai 2017-es észlelések közlése. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A hónap képe: forgás, pörgés. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 34., 1-3. színes tábla. Csillagnyomok a Nemzetközi Űrállomásról. Don Pettit 2012. máj. 17-i felvétele. [SRG.]

Meteor 2018 Észlelőtábor Tarján, 2018. augusztus 9-12. 30 éves jubileumi tábor! = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. 4. színes tábla. Előzetes. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A (3122) Florence évszázados közelsége. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 38-40. Hazai észlelések 2017. aug. 29-31. [SRG.]

MOLNÁR L.: Két holdja is van a Florence kisbolygónak. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 41. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Cherrington könyve. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 42-45. A Holdról. Először 1969-ben jelent meg. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Fotózzuk az égi csodákat. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 46-47. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: A WASP-69b exobolygó. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 48-50. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagnézők: filmbemutató február 19-én. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 51. 2018. febr. 19-én lesz a filmbemutató az MTA dísztermében. [SRG.]

TÓTH Krisztián: Paul Hickson és galaxishalmazai. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 52-55. Interjú Paul Hicksonnal. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: Egy előadás-sorozat és "hozományai." = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 56-58. A szolnoki TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló asztrofizikai előadásai. [SRG.]

MIZSER Attila: Saturn V a Polarisban. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 59. A szakkörbe járó gyermekek összeállították a Saturn V modelljét a Polaris Csillagvizsgálóban. [SRG.]

Egy Hölgy: Meam charissimam. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 60-63. Elisabetha Catherina Koopman (1647-1693.). [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2018. február. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. pp. 64-65. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Kiss Áron Keve: Kezdődik a Mars-szezon!; Holdfázisok.; Aldebaran-fedés február 23-án.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az SU Tauri. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 66. Sragner Márta szerkesztette kötet, Szentmártoni Béláról. [SRG.]

Bemutató és közösségi csillagvizsgálók. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 67. [SRG.]

Helyi csoportjaink programjaiból. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 68. [SRG.]

Polaris Csillagvizsgáló Óbuda. = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. p. 68. [SRG.]

Meteor-ral a világ körül! = Meteor 48. 2018. jan. 1.(499.) sz. hátsó belső borító. Mőnich László az itáliai Nolában, Giordano Bruno szobránál. [SRG.]

Címlapunkon: A "Mennyei Szem". = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. címoldal, hátsó külső borító. A kínaiak 500 méter átmérőjű rádióteleszkópja. [SRG.],

A Meteor 1-500 számának borítója. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. első belső borító. [SRG.]

SZABADOS László: A félezredik Meteor kapcsán. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. p. 3. [SRG.]

FREY Sándor: A világ legnagyobb tányérja. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 4-7., címoldal, hátsó külső borító. A kínaiak 500 méter átmérőjű rádióteleszkópjáról. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az első ötszáz szám. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 8-15. A cikk sorra veszi a Meteor első 500 számának laptörténetét és név szerint közli a szerkesztőit, szerkesztőbizottságát, és rovatonként a rovatvezetőket. Az első 500 szám 28880 oldalon jelent meg és 47 év alatt 12182 cikket közöltek a lapban. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Gaia mint gravitációshullám-detektor. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új csillagnevek. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 16-18. Az IAU 313 csillagnak adott nevet (főleg a déli égen) ausztrál őslakosok, kínaiak, koptok, hinduk, maják, polinézek és dél-afrikaiak ősi hagyományai alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Csillagoknál kisebb objektumok a csillagbölcsőben. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 18-19. Vörös törpék körül keringő barna törpék az Orion-ködben, a Hubble-űrtávcső vizsgálatai alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ M. Gyula - MOLNÁR Péter: Újabb érdekességek az első csillagközi kisbolygóról. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 19-20. Az ’Oumuamua. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Föld és a Hold a távolból. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 20-21. Az OSIRIS-Rex szonda fényképei. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hol keletkezett a Napunk? = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Thomas Bopp (1949-2018). = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 22-23. A Hale-Bopp-üstökös egyik felfedezője. Nekrológ. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Készül az ELT 39 méteres főtükre. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. p. 23. Az ESO Extremely Large Telescope-ja. Csillagászati hírek. [SRG.]

DANCSÓ Béla: Elhunyt a legtapasztaltabb űrhajós. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. p. 24.,1-3. színes tábla. John Young (1930-2018) nekrológja. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Ünnepi rakétanyomok. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 25-27. [SRG.]

TARDOS Zoltán: Égre néző monitor. 2. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 28-30. Egy 255 mm átmérőjű üveget nyert televízió képcsőből, ebből egy fényerős tükröt csiszolt. Végül a 210/718 mm-es f/3,4-es távcsőhöz mechanikát épített. Távcsövek világa. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Decemberi égfoltok. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 31-33. Szabadszemes jelenségek. 2017. dec. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A titokzatos és ismeretlen Descartes-fennsík. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 34-37. Hold rovat. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Kaba 160. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 38-43. 1857. ápr. 15-én , azaz 160 éve hullott Kaba meteoritja. Meteorok. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A meteorok (és kisbolygók) új definíciója. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. p. 44. Az IAU illetékes bizottsága meghatározta a meteoroidok fogalmát: az 1 méternél kisebb, de 30 mikrométernél nagyobb égitestek. Az ettől nagyobbak a kisbolygók, az ennél kisebbek a bolygóközi por. [SRG.]

Meteorészlelők találkozója március 24-én. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. p. 44. Polaris Csillagvizsgálóban lesz 2018. márc. 24-én. [SRG.]

Versek. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. p. 67. Radnóti Miklós: Este a kertben.; A bolond és a Hold.; Ady Endre: A fogyó Hold. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Teliholdas mélyegezés. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 46-51. [SRG.]

BAGÓ Balázs - KISS László: Az MCSE Változócsillag Szakcsoport országos találkozója. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 52-57. Beszámoló a 2017-es találkozóról, amely a Svábhegyi Csillagvizsgálóban volt. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gábor Dénes-díjat kapott Bakos Gáspár. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 58-59. [SRG.]

VILÁGOS Blanka: Nagy Medve égen-földön. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 60-63. Erdélyben táboroztak a 2016-os csillagászati diákolimpia magyar résztvevői az EMCSE meghívására. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2018. március. = Meteor 48. 2018. febr. 2.(500.) sz. pp. 64-67. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Kiss Áron Keve: A Merkúr legkedvezőbb esti láthatósága.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az S Aurigae.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink programjaiból. [SRG.]

Címlapunkon: A Vénusz új arca. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. címoldal. Az Akacuki bolygószonda felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Falcon Heavy. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. p. 3. 2018. febr. 6-án. [SRG.]

KISS Áron Keve: Mars - a nagy oppozíció láthatósága. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 4-7. 2018. júl. 27-én lesz. [SRG.]

MIZSER Attila: Szép magyar táborhistória. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 8-13. Magyarország csillagászati táborainak átfogó története. Tarján, Jósvafő, Nagytagyos, Ógyalla, az 1970-es évek közepétől nomád meteoros táborok Keszthelyi Sándor vezetésével, Rókafarm, MCSE táborok, Ráktanya, Vértesboglár, MCSE ifjúsági táborai, Mogyorósbánya, Kunszentmárton, Jászszentlászló, Pécsvárad, Paks, Vega táborok, MANT űrtáborai, IAYC táborai, Konkoly táborok, EMCSE táborok. [SRG.]

KISS Mária - CSUKÁS Mátyás: Kulin Györgyre emlékezve. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. p. 14., 4. színes tábla. Megemlékezés Nagyszalontán 2018. jan. 27-én. [SRG.]

SZÉKÁCS Vera: Vonul a Hold. Ponori Thewrewk Aurél emlékére. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. p. 15. Vers. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kozmológiai problémák a törpe kísérőgalaxisok kapcsán. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

JUHÁSZ Áron: A neutroncsillagok maximális tömege. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 16-17. 2,16 naptömeg. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Definíció a legnagyobb bolygókra. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Viharos Jupiter. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Vénusz új arca. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 18-19., címoldal. A japán Akacuki szonda felvételei alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: 15 ezer földközeli kisbolygó. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tizenkét éve elveszett műholdat talált meg egy amatőr. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 20-21. Az IMAGE műholdat. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sikeres volt a Falcon Heavy indítása. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 21-22., 1-3. színes tábla. Csillagászati hírek. [SRG.]

Új csillagvizsgáló épül a Bükkben. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 22-23. Répáshuta közelében. Csillagászati hírek. [SRG.]

BIEBER Zoltán: Dobson-variációk. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 24-27. Dobson zsámolyba helyezhető különböző távcsövek. A távcsövek világa. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Vulkánok, rianások, barlangok. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 28-35. A Holdon. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Látványos meteorithullás Michiganben. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 36-37. 2018. jan. 16-án. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Csak egy Johnson, s más semmi. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 38-44. Hazai észlelések főleg a C/2015 V2 (Johnson)-üstökösről érkeztek. Üstökös rovat, egyéb halvány üstökösökkel. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Szabadságra ment az ég. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 45-47. Szabadszemes rovat. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók a téli hónapokban. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 48-52. Változócsillagok rovat 2017. nov-2018. jan. [SRG.]

MIZSER Attila: Habina József. (1951-2018) = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. p. 52. Nekrológ. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Százezresek klubja. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. p. 53. Kósa-Kiss Attila és Papp Sándor is már több mint 100000 változócsillag-becslést végzett. [SRG.]

SEBESTYÉN Attila: ZWO ASI kamerák mélyég-fotózásra. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 54-59. A cikket Sánta Gábor egészítette ki "Néhány szóban a cikkben bemutatott érdekesebb objektumokról" címmel. (p. 59.). [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. p. 59. Szentmártoni Béla emlékére. Könyvismertetés. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillagok a Kis Kutya csillagképben. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 60-63. [SRG.]

Meteorészlelők találkozója március 24-én. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. p. 63. Előzetes. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló. 2018. április. = Meteor 48. 2018. márc. 3.(501.) sz. pp. 64-67. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Sánta Gábor: Együttállások.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a Z Tauri.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink programjaiból. [SRG.]

Címlapunkon: Küllős spirálgalaxis. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. címoldal. NGC 3344. A Hubble-űrtávcső felvétele. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Stephen Hawking (1942-2018). = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. p. 3. Nekrológ. [SRG.]

HERCZEG Tamás: Újabb 133 évre elindították a rostocki csillagászati óra naptárát. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 4-7., 2-3. színes tábla. [SRG.]

Bemutatták a Csillagnézőket. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 8-10. Filmbemutató volt 2018. febr. 19-én. Az MTA székházában 600-650 érdeklődő vett részt az eseményen. A filmet írta és rendezte: Szőke Balázs. [SRG.]

GULYÁS Krisztián: Én, a Csillagnéző. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 11-12. A filmbemutató élményeiről. [SRG.]

KIRÁLY Amanda: Csillagnézők - szerintem. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. p. 13., hátsó belső borító. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: 50 éves az Űrodüsszeia. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 14-17., első belső borító. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Még gyorsabban tágul az Univerzum? = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: A Trapéz mélyén. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 18-19. Az Orion-ködben a közeli infravörösben lefényképezett hosszúkás struktúrák. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Kilométeres felbontású képek exobolygókról. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Fotók 6 milliárd kilométerről. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. p. 20. A New Horizons felvételei 2017. dec. 5-én a Kuiper-övbe tartozó 2012 HZ84 és 2012 HE84 objektumokról. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Idegen mikrobák az Enceladuson? = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hogyan keletkezett a Iapetus hegyvonulata? = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

KISS Áron Keve: Mit látunk a vörös bolygón? 1. A Mars alakzatai kis távcsővel. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 22-30. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mű- és valódi holdak. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 31-33. Mesterséges égitestek fényképezése 2017. okt 13-tól 2018. febr. 6-ig. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Őszi őgyelgők. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 34-40. Üstökös rovat 2017. szept-nov. [SRG.]

SZABÓ Róbert: Amerikai anzix. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 41-49., 1. színes tábla. A 2017. aug. 21-i teljes napfogyatkozás és egyéb csillagászati élmények az USA-ban. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Rejtett mélységek. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 50-55. Mélyég-objektumok a tavaszi égen. [SRG.]

TÓTH Imre: Címlapunkon: az NGC 3344. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. p. 55., címoldal. [SRG.]

KISS László: Változócsillagászat 2.0. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. pp. 56-63., 1. színes tábla. A változócsillagok kutatása több hullámhosszon, azaz nemcsak a látható fényben, lehetőleg a teljes elektromágneses színképben. [SRG.]

Jelenségnaptár. - Programajánló 2018. május. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. p. 64-67. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Kiss Áron Keve: Oppozícióban a Jupiter.; Bagó Balázs: A hónap változója: az S Sextantis.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportok, partnereink. [SRG.]

Egy százalék a csillagászatnak: 19009162-2-43. = Meteor 48. 2018. ápr. 4.(502.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: Az ESO Supernovája. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. címoldal. Az Európai Déli Obszervatórium új ismeretterjesztő központja a München melletti Garchingban. [SRG.]

Regiomontanus 550. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. első belső borító. Kamarakiállítás lesz az OSZK-ban 2018. márc. 22. - 2018. máj. 31. [SRG.]

MOLNÁR Péter - MIZSER Attila: Az ESO Supernovája. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 3., címoldal. 2018. ápr. 27-án nyílt meg. [SRG.]

GERGELY Árpád László: Hawking és (ki)sugárzása. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 4-9. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Sötét anyagban szegény galaxis. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 9. Az NGC 1052 DF2 jelű galaxis. [SRG.]

Csillagászat receptre. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 10-13., 1. színes tábla. Ladányi Tamás és Mizser Attila interjúja Dr. Zseli József amatőrcsillagásszal. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Örvénylő Jupiter. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Változik a Jupiter Nagy Vörös Foltja. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Dione a gyűrűk előtt. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSERGE Gábor: Felújítják az Orlojt. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

JUHÁSZ László: Orosz Hold-tervek. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az Emberiség Csillaga? = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az űrkorszak hajnalának "számítógépei". = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 18-19. Számos hölgy is részt vett a pályaszámításokban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Véget ért a Lunar-X verseny. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 19. Egyik csapat sem teljesítette a kitűzött célt, így a fődíjat sem kapta meg senki. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Zavar az üstökösfelhőben. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 19-20. 70000 évvel ezelőtt 1 fényévre (sőt talán 0,6 fényévre) haladt el mellettünk egy csillag. A csillag kettőscsillag volt, de a fő komponens is csak 9 % naptömegű vörös törpe volt. Csillagászati hírek. [SRG.]

JUHÁSZ Áron: Hatezer új kráter a Holdon. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legtávolabbi csillag. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 20-21. Tőlünk 9 milliárd fényévre. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A leggyorsabban robbanó csillag. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 21. A KSN 2015K szupernóva. Csillagászati hírek. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Észleljük a Langrenus-krátert. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 22-27. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Téli ég helyett február, március helyett tél. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 28-30. Szabadszemes jelenségek. 2018. febr-márc. [SRG.]

HANNÁK Judit: Inaktív Napok. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 30-34. Nap-rovat. 2017. dec. - 2018. márc. [SRG.]

Kedves Napészlelők! = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. 4. p. 34. Napészlelők Találkozója lesz 2018. jún. 23-án Budapesten, a Polaris Csillagvizsgálóban. [SRG.]

Meteor 2018 Észlelőtábor Tarján, 2018. augusztus 9-12. 30 éves jubileumi tábor! = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. 4. színes tábla. Előzetes. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: Az NGC 7822, avagy a csillagászati objektumok nevezéktana. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 35., 2-3. színes tábla. A hónap képe. [SRG.]

KISS Áron Keve: Mit látunk a vörös bolygón? 2. Nagytávcsöves észlelések. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 36-45. Bolygók. [SRG.]

KISS László - BÓDI Attila: A modulált RV Tauri csillagok amplitúdóváltozásairól. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 46-52. Változócsillagok rovat. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Az U Mon hazai észleléseiről. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 52. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: A mi Messier-maratonunk. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 53-57. A szolnokiak a Hold-Körös partján, Mezőhék, Mesterszállás környékén 2018. márc. 14-én Messier-maratont tartottak 9-en. Egy éjszaka alatt 3 távcsővel 7 óra alatt 86 Messier-objektumot és 75 más égitestet észleltek. [SRG.]

MIZSER Attila: Lágymányosi planetárium. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 58. Bevezető a következő cikkhez, amely a Budai Napló 1933. febr. 4-i számában jelent meg. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A csillagos ég tükre lesz Kelenföldön a Planetarium. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 58-61. Lágymányosi planetárium tervezete. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Csillagfény mellett. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 62. Könyvismertetés Fejes Zsolt: Csillagfény mellett című nemrég megjelent könyvéről. [SRG.]

BOKOR Katalin: A rossz árnyék a Polarisban. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 63. Jeles András új filmjét 2018. febr. 28-án mutatták be Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A bemutatót követő első vetítésre a Polaris Csillagvizsgálóban került sor. A filmben számos csillagászati vonatkozás látható. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2018. június. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. pp. 64-67. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Sánta Gábor: Szabadszemes a Vesta!; Bagó Balázs: A hónap változója: az NGC 4151.; MCSE ifjúsági tábor Vértesbogláron.; Nosztalgia észlelőhétvége Ráktanyán.; XVIII. MCSE-Kiskun Észlelőtábor.; VEGA ’18 Nyári amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi Csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Állatövi fény a Mauna Keáról. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. címoldal. Bakos Gáspár felvétele 2015. márc. 18-án készült 4200 m-es magasságból. [SRG.]

MIZSER Attila: Magyar a világűrben. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. p. 3., első belső borító. Magyari Béla (1949-2018). [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Magyari Béla - egy barát szemüvegén keresztül 1. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 4-10., első és hátsó belső borító. [SRG.]

Magyari Béla életrajza. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. p. 11. 1949. aug. 8-án született Kiskunfélegyházán. 2018. ápr. 23-án hunyt el. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szupernóva-robbanást túlélő társcsillag. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 12-13. Az SN 2011ig szupernóva társa. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABADOS László: A Gaia nagy napja. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 13-15. 2018. ápr. 25-én elérhetővé tették a Gaia DR2 adatbázisát, amelyben 1,7 milliárd csillagról vannak mérési adatsorok. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR László: Szupernóva a kialakuló Naprendszer közelében. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Elpusztult bolygó gyémántjai. = Meteor 48. 2018. máj. 5.(503.) sz. p. 16. A 2008 TC3 nevű égitestből lehullott és megtalált talált meteoritdarabok vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új eredmények 20 éves adatsorokból. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 16-17. A NASA Galileo szondájának eredményeiből. A Ganymedes hold mágneses tere. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Első kép az ExoMars szondáról. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Elindult az InSight. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. p. 18. 2018. máj. 5-én bocsátották fel. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Négy évnyi NEOWISE kisbolygó-adat. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ Róbert: ESO-hírek magyarul. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Lambert-kráter. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 20-24. Ismertető, hazai holdészlelésekkel. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Télből a nyárba - sok halóval. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 25-29. Szabadszemes jelenségek rovata, 2018. ápr. [SRG.]

HANNÁK Judit: A Napra lehet nézni, de a napfoltra is! = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 30-32. Majzik Lionel tanár csillagászati szakköréről, a Budapest, XXII. kerületi Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskolában. A szakkörös gyermekek napészleléseket is végeznek az iskola 70/500-as refraktorával. Csallóközi Vilmos és Kerekes Károly a Nap amatőr eszközökkel való megfigyelésével kapcsolatos dolgozatot készítettek és ezzel első díjat nyertek. A dolgozat elérhető a KGYTK (Kutató Gyermekek Tudományos Konferenciája) honlapján. [SRG.]

MARÓTI Tamás: Nova Aquilae-érem. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. p. 33. Emlékérem Zygmund Laskowski lengyel orvos, aamatőrcsillagász tiszteletére, aki a Nova Aquilae új csillagát 1918. jún. 7-én 21:45-kor felfedezte. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Az égbolt, ahogyan mi már nem láthatjuk. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. p. 34., 1. színes tábla. Bakos Gáspár fényképe Namíbiából, 2016. máj. 8-án, amelyen a Tejút felett az állatövi fény és az állatövi ellenfény is látszik. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: A hónap képe: Jégfoltos dűnék a Marson. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. p. 35., 2-3. színes tábla. A képet az MRO HiRISE kamerája készítette 2014. jan. 14-én. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Téli álom. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 36-41. Üstökös rovat 2017. dec. - 2018. febr. [SRG.]

KISS László: V392 Persei - nóvarobbanás egy törpenóvától. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 42-43. 2018. ápr. 29-én Y. Takamura japán amatőrcsillagász egy 6,2 magnitúdós objektumot fedezett fel a Perseusban. A nóvarobbanás helyén már előzőleg ismert volt a V392 Per törpenóva változócsillag, amely azonban a 16-17 magnitúdós alapfényességből csak néhány évente ugrott 13-14 magnitúdóig. [SRG.]

KOVÁCS István: Nóvák és egyéb változók a tavaszi égen. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 44-48. Változócsillag rovat 2018. febr. - ápr. [SRG.]

UHRIN András: Vendégcsillag a Perseusban. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 48-49. V392 Per fényképezése és vizuális észlelése Norvégiából. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Nagyvárosi nóvafények. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. p. 49. Budapestről is észlelték a nóvát (V392 Per = Nova Persei 2018). Tordai Tamás kertvárosi környezetből minden lehetséges este méréseket végzett, Tóth Imre a Svábhegyi Csillagvizsgálóból fényképezte. Sokan vizuálisan követték. Változócsillag rovat. [SRG.]

MIZSER Attila: Ecset és távcső. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 50-55. Komáromi Kacz Endre életrajza. 1880. jún. 9-én született Komáromban. Festőművész volt és szabadidejében a zenével és a csillagászattal is foglalkozott. 122 mm-es Heyde-refraktort is beszerzett. A Nova Aql 1918 egyik független felfedezője volt 1918. jún. 8-án. A csillag későbbi neve: V603 Aql. Az 1946-ban alapított MCSE-be is belépett. Révkomáromban utcát neveztek el róla. 1969. szept. 10-én hunyt el Balatonalmádiban. Sírja az r. k. templom melletti sírkertben van. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Híres kettőscsillagok: Az Izar. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 56-58. Az epszilon Boo ismertetése. Hazai észlelések közlésével. [SRG.]

DÖBRÖCZÖNI Ádám: Holdlesen Gelejen. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. p. 59. Távcsöves bemutatás 2017. szept. 29-én. [SRG.]

Csillagászat Napján. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 60-63. 2018. ápr. 21-én. Ivanics Ferenc: Ajka.; Ruzsics Kriszta: Baja.; Mizser Attila: Budapest.; Trombitás György: Eger.; Bartha Lajos: Érd.; Gyenizse Péter: Pécs.; Szalai Tamás: Szeged.; Szabó Szabolcs Zsolt: Szolnok.; Keszthelyi Sándor: Szombathely. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2018. július. = Meteor 48. 2018. jún. 6.(504.) sz. pp. 64-68. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Szabó Sándor: Teljes holdfogyatkozás július 27-én.; Bagó Balázs: A hónap változója: a V603 Aquilae.; VIII. Bátorligeti Csillagászati Programhétvége (június 13-17.); Nosztalgia észlelőhétvége Ráktanyán.; MCSE ifjúsági tábor Vértesbogláron.; XVIII. MCSE-Kiskun Észlelőtábor.; VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor.; MeTeor 2018 észlelőTábor.; Mizser Attila: Nyári jeles napok.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Tábori idill. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. címoldal. Gyerekek az észlelőréten, a Meteor 2016 Távcsöves Találkozón. Bakos Gáspár felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Tábori idill. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. p. 3., címoldal. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Mars analóg expedíció a Föld legmagasabb vulkánjára. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 4-7. Az Atacama-sivatagban. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Kim Stanley Robinson Mars-utópiája. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Hogyan mutassuk be a Marsot? = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 12-15. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Támad a Mars! = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 16-19. Az 1938. okt. 30-án, a CBS hullámhosszán sugárzott rádióműsorról, amely H. G. Wells Világok harca című regényéből készített Orson Welles. A rádióműsor különösebb félelmet nem keltett, de a konkurens újságok később azt közölték, hogy nagy volt a pánik Amerikában. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Korai csillagkeletkezés új kérdésekkel. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 20-21. Az Ősrobbanás után 550 millió évvel már oxigén jelenlétét mutatták ki. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Közeli galaxisok ultraibolya atlasza. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 21-22. A Hubble-űrtávcső alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Csillagközi feketelyuk-vándorok. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Megoldódott a 39 éves rejtély. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 23-24. A Voyager-1 1979 márciusában, a Jupiter mellett elrepülve villámlásokat észlelt, a földitől eltérő rádiózavarokkal. Most a Juno-szonda vizsgálta a rádiósugárzásokat. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Végcélja közelében a Dawn. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 24. A Ceresnél. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Ősi szerves molekulák, rejtélyes metán. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 24-25. A Curiosity vizsgálatai a Marson. Csillagászati hírek. [SRG.]

JUHÁSZ Áron: Helikoptert a Marsra! = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 25-26. Egy, a drónokhoz hasonló eszköz. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Kínai űrtávközlési műhold a Hold túloldalánál. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 26-27. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián - TÓTH Imre: Kisbolygó a Föld légkörében. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 27-28. A 2018 LA. 2018. jún. 2-án fedezték fel és alig 10 óra múlva hatolt be a Föld légkörébe Botswana felett. 2,0- 2,8 méter átmérőjű lehetett. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az Opportunity a porviharban. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 28-29. Csillagászati hírek. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: Magyari Béla - egy barát szemüvegén keresztül. 2. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 30-33. [SRG.]

MIZSER Attila: Meteorral a világűr körül. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 34-35. Videofelvétel a Közlekedési Múzeumban, a Szojuz-35 űrhajónál, Magyari Bélával és Budai Edinával. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új Szupernóva Bajorország egén. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 36-41. Az ESO új látogatóközpontja, a München közelében lévő Garchingban. [SRG.]

MIZSER Attila: Székács Vera (1938-2018). = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 42-44. Nekrológ. [SRG.]

MOLNÁR László: Van Gogh megidézése a Csillagászati Intézetben. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. p. 45. [SRG.]

BERENTE Béla: Yolo-távcső tervezése és készítése. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 46-51. Távcsövek világa. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Észleljünk hosszú fókuszú Fraunhofer-refraktorral! = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 52-59. A Fraunhofer-refraktorok története. Tesztelése egy 90/1200 mm-es Bresser és egy 60/700 mm-es Vixen távcsöveknek. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Jelenség felhők között és fölött. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 60-62. Szabadszemes jelenségek 2018. máj. [SRG.]

HANNÁK Judit: Tavaszi Napok, apró foltok. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 63-65. Nap rovat 2018. ápr. - máj. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Halál Tava és a Bürg-kráter. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 66-73. A holdalakzatok története, hazai észlelésekkel. [SRG.]

Nappali sötétség 18 év különbséggel. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 74-79. Összeállította: Keszthelyi Sándor. Teljes napfogyatkozás 2017. aug. 21-én.Papp András, Oregon.; Balogh Gábor, Idaho.; Szulovszky András, Idaho. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földközelben járt a (3200) Phaethon. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 80-83. A kisbolygó 2017. dec. 16-án 10,3 millió km-re suhant el mellettünk. 11 hazai észlelő figyelte meg. [SRG.]

PRESITS Péter: Tavaszi meteorok. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 84-85. Áprilisy Lyridák észlelése. Egy roppant fényes tűzgömb látványa 2018. ápr. 8-án. A Perseida meteorraj előzetesen. [SRG.]

BOROVSZKY Péter: Miért éppen Namíbia? = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 86-90., 2-4. színes tábla. 2018 májusában egy magyar csillagászati csoport (Tarczi Patrik, Schmall Rafael, Klamerius Adrien, Feltóti Péter, Tóth Gábor, Borovszky Péter) járt Namíbiában, a mélyég-objektumok nyomában. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Messze délen. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 91-96. A 2016 áprilisában, a Namíbiában töltött éjszakák csillagászati élményeiről. A csoport részvevői: Kernya János Gábor, Németh Róbert, Váradi Nagy Pál, Fényes Lóránd. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Őszi-téli megfigyeléseink. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 97-105. Mélyég-objektumok rovata 2017. szept. - 2018. febr. [SRG.]

Ötvenezer észlelés. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. p. 105. Az MCSE észlelésfeltöltő oldalán. [SRG.]

KURUCZ János: Csillagatlasz kistávcsövekhez - és kicsit nagyobbakhoz. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 106-109. Vizy Péter: Csillagatlasz kistávcsövekhez. Mit láthatok az égen? 3. bővített kiadás Geobook Hungary Kft. kötetének ismertetése. [SRG.]

REZSABEK Nándor: Téglagyári megálló a Körúton: Richard von Drasche-Wartinberg emlékezete. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 110-111. Napkorong, holdsarló, óraszámlap és a természettudós és utazó arcképe. Budapest, Teréz körút 22. [SRG.]

MIZSER Attila - MIZSER Csongor - SZÁSZ Mária: Gellérthegyi álmok. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 112-121. Budapesten,a Gellérthegyen 1815-ben létesített csillagvizsgáló története. A helyére épült Citadella sorsa. A hegytetőre kiírt pályázatok elképzelései. [SRG.]

KULIN György: Urániát a Gellérthegyre! = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 122-124. Kulin Györgynek az 1940-es évek elején készített tervezete a Gellérthegyre létesítendő bemutató csillagvizsgáló ügyét járja körül. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Otto Wilhelm von Struve. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 125-129. A kettőscsillagok észlelője. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2018. augusztus - szeptember. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. pp. 130-137., első belső borító. Kaposvári Zoltán. Bolygók.; Dichotómiában a Vénusz.; Bagó Balázs: A hónap változója: az FH Scuti.; Oppozícióban a Neptunusz.; Nosztalgia észlelőhétvége Ráktanyán (2018. júl. 6-8.).; MCSE ifjúsági tábor Vértesbogláron (2018. júl. 9-14.).; VIII. Bátorligeti Csillagászati Programhétvége (június 13-17.); XVIII. MCSE-Kiskun Észlelőtábor (2018. júl. 13-22.).; VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor (2018. aug. 10-17.).; Az EMCSE (Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület) nyári tábora (2018. aug. 7-12.).; MeTeor 2018 észlelőTábor (2018. aug.9-12.).; Mizser Attila: Nyári bemutatók a Polarisban.; Helyi csoportjaink, partnereink.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A hónap képe: az égi hangyász nyomában. = Meteor 48. 2018. júl-aug. 7-8.(505-506.) sz. p. 138., 1. színes tábla. Hangyász-köd. [SRG.]

Címlapunkon: R Aquarii. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. címoldal. A Hubble-űrtávcső WFC3 kamerájának felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: A Vízöntő kora. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. p. 3. A Vízöntő csillagkép nevezetes objektumai. A régi idők térképhiányai. [SRG.]

KOVÁCS József: R Aquarii, a ködös múltú és jelenű szimbiotikus kettős. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 3-4., 57., címoldal. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: Vértesboglár 2018. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 6-10., 2-3. színes tábla. Ifjúsági csillagászati tábor 2018. júl. 9-14-ig Vértesbogláron, a Boglártanya Erdei Iskolában. [SRG.]

VIDA József: Egri üstökösök. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 11-13. Csillagászati vetélkedő hetedik osztályosoknak Egerben,, az Eszterházy Károly Egyetemen lévő Varázstoronyban. A döntőre készítendő tabló témája az üstökösök voltak. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A hiányzó anyag további keresése. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. p. 14. A HaloSat mini-műhold kutatási programja. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ősi ütközés az Andromeda-galaxissal. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 14-15. 2 milliárd évvel ezelőtt. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Egyharmad fényévnyi gázspirál. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. p. 15. Az LL Pegasi mira változó körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az első felvétel egy újszülött bolygóról. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 15-16. A PDS 70 jelű csillag körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Apró kék kristályok a Nap múltjáról. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. p. 16. A Murchison-meteorit vizsgálata alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Tucatnyi új Jupiter-hold. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Magaslégköri Jupiter-felhők. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Emelkedő óceánok az Europán. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tucatnyi érdekesség a TESS felvételén. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Folyékony víz a Marson. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 19-20. Mélyen a Mars felszíne alatt. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Borotvaéles képek a Neptunuszról. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 20-21. Az ESO UT4 8 méteres távcsövével, adaptív optikával. Csillagászati hírek. [SRG.]

Országos Középiskolai Csillagászati Verseny és Diákolimpiai Válogató 2018/19. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. p. 21. Felhívás. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A 2018. évi nemzeti csillagászati verseny középiskolásoknak. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 22-25. A debreceni Agórában volt a döntő, 2018. márc. 2-án. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A felhőtrendek folytatódnak. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 26-29. Szabadszemes rovat 2018. jún-júl. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Catena Davy: kráterlánc a Holdon. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 30-33. Hazai holdészlelésekkel. [SRG.]

MIZSER Attila: Az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. p. 34., 1. színes tábla. A hónap képe. Szakály Nikoletta a Kőszegi-hegységben, a Kendig-csúcsról figyelte és fényképezte a 2018. júl. 27-i teljes holdfogyatkozást. [SRG.]

HANNÁK Judit: Még mindig van új a Nap alatt. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 35-38. Nap rovat 2018. jún-júl. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: 46P/Wirtanen - az évvégi reménység. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 39-41. Az üstökös története és 2018 decemberére várt közelsége. [SRG.]

KOVÁCS István: A nyári hónapok változómegfigyelései. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 42-45., 48. Változócsillag rovat 2018. máj-júl. [SRG.]

KOVÁCS József: Vend 47: új szimbiotikus változó. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 46-48. 2018. aug. 9-én fedezte fel Fidrich Róbert. [SRG.]

MCSE 2019. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. p. 49. Tagdíjakról. [SRG.]

TÓTH Krisztián: Az NGC 185 és gömbhalmazai. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 50-56., 4. színes tábla. [SRG.]

MIZSER Attila: Volt egyszer egy Uránia. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 58-63., hátsó belső borító. Az Uránia Csillagvizsgáló (Budapest, Sánc utca 3/b.) története, személyes élményekkel. 2018 januárjában a tulajdonos Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) hosszabb időre bérbe adta a Kopp Mária Intézet Népesedésért és a Családokért (KINCS) céljaira. Az épületben már nyoma sincs a csillagászatnak. Az Uránia-gyűlés résztvevői 2018. ápr. 8-án az ELTE Csillagászati Tanszékén tartottak megemlékezést. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2018. október. = Meteor 48. 2018. szept. 9.(507.) sz. pp. 64-68., első belső borító. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Kiss Áron Keve: Vénuszsarló-vadászat.; Kiss Áron Keve: Oppozícióban az Uránusz.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az RX Cap.; Görgei Zoltán: Célpontok a Holdon.; Bemutató és közösségi Csillagvizsgálók.; Helyi csoportjaink, partnereink.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda. [SRG.]

Címlapunkon: Szentmártoni Béla észlelőrét. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. címoldal. MTT csoportkép részlete. [SRG.]

MCSE 2019. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. p. 3. Az MCSE tagdíjairól. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Szentmártoni Bélára emlékeztünk. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 4-5. A 2018. évi VEGA-táborban. 2018. aug. [SRG.]

GULYÁS Krisztián: Tarjáni találkozások. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 6-9. MeTeor 2018 észlelő Tábor, 2018. aug. beszámoló. [SRG.]

BECZ Miklós: Táborról táborra. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 10-13., 1. színes tábla. MeTeor 2018 észlelő Tábor, 2018. aug. beszámoló. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A béta Pictoris b tömege. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Furcsaságok a Jupiter mágneses terében. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Közelebb a Bennu kisbolygóhoz. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Áttetsző ívek. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. p. 16. A Szaturnusz gyűrűrendszerében. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Ceres fényes foltjai. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. p. 16., hátsó belső borító. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Egy nap, két holdi meteor. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. p. 17. 2018. júl. 17/18-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

FREY Sándor: Lyuk a Szojuzon. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 17-18. 2018. aug. 30-án keletkezett lyuk. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Holdtéglák. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 18-19. Holdporból készíthető téglák. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Elismerés a pulzárok felfedezéséért - 50 évvel később. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 19-20. Jocelyn Bell Burnell részére. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Vadászat a sötét égboltra. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 20-21. A Nissan Navara "Dark Sky" elnevezésű koncepcióautó. Csillagászati hírek. [SRG.]

Távcsöves bemutatót tartott az MCSE hajdúböszörményi csoportja. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

HADHÁZI Csaba: A Szentmártoni Béla-távcső újjászületése. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 22-23. Szentmártoni Béla igen fényerős 150/465 mm-es tükrös távcsöve 2013. aug. 18-án Hadvházi Csabához került Hajdúhadházára. Itt felújította, újraalumíniumoztatta és 2018. júl. 20-a óta tisztelettel használja. [SRG.]

KURUCZ János: Csiszoltunk! = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 24-26. A tarjáni csillagászati táborban 11 fő vállalta a helyszíni tükrörcsiszolást. [SRG.]

KELLEI István: A padláson talált távcső. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 27-29. Egy padláson talált 60/600 mm-es szovjet refraktort olcsón megvásárolt, hazavitt és aprólékosan használhatóvá varázsolt. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Űrállomás a fanatikusoknak. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 30-33. Űreszközök fényképezése rovat 2018. márc-aug. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A hónap képe: a Giacobini-Zinner-üstökös. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 34., 2-3. színes tábla. A fényképet id. és ifj. Szendrői Gábor készítette a Kőszegi-hegységben található Kendig-csúcsról, 2018 aug. 16/17-én. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. p. 35. A Sragner Márta szerkesztette Szentmártoni Béla emlékkötet ismertetése. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az évszázad holdfogyatkozása. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 36-37., 4. színes tábla. A hazai észlelések ismertetése a 2018. júl. 27-i holdfogyatkozásról. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Esős holdfogyatkozás. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. p. 37. Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyedben 70-80 ember jelent meg, a borult ég ellenére. Két csillagászati előadás is volt, melyek szünetében 5 percre láthatóvá vált az elfogyott Hold. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Santbech-kráter. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 38-41. A holdkráter ismertetése, hazai észlelésekkel együtt. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Dr. Paul D. Spudis (1952-2018). = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 42-43. Nekrológ. [SRG.]

KOVÁCS József: Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Tábor. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 44-47. Zánka, 2018. szept. 1-8. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Egy 111 éves asztrofizikai rejtély megoldása. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 48-49. A Blazskó-effektus magyarázata. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillagok az északi pólus közelében. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 50-53. Az Ursa Minor csillagképben. [SRG.]

VÉGSŐ Zoltán: Az űr hangjai. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 54-55. A Vass Lajos Szimfonikus Zenekar a Svábhegyi Csillagvizsgálóban William Herschel műveit játszotta a 2018. aug. 27-én. A z írás ennek az élményéről szól és eredetileg az Élet és Irodalom 2018/36. számában jelent meg. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagászkongresszus Budapesten. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 56-61. Budapesten, 1898. szept. 24-27-ig tartották az Astronomischen Gesellschaft nemzetközi szervezet közgyűlését. 54 tudós csillagász jelent meg a rendezvényen. Az előadások az Akadémia székházában voltak. A cikkben említve vannak: Lakits Ferenc. p. 56.; Kövesligethy Radó. p. 56., 61.; Gothard Jenő. p. 59. [SRG.]

S. d.: A "Hungária." = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. p. 61. Vers. Max Wolf Budapesten bejelentette, hogy az általa 1898. szept. 11-én felfedezett kisbolygónak a Hungária nevet adta. A Borsszem Jankó 1898. dec. 4-i számára közölt vers erről emlékezik meg. [SRG.]

KOSZTOLÁNYI Dezső: Hajnali részegség. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 62-63. Vers. A csillagászati vonatkozású vers 1933. nov. 16-án jelent meg a Nyugat 1933/22. számában. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló. 2018. november. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. pp. 64-68. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a WW Cet.; Sánta Gábor: Novemberi együttállások.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Helyi csoportjaink, partnereink.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda. [SRG.]

Országos Középiskolai Csillagászati Verseny és Diákolimpiai Válogató 2018/19. = Meteor 48. 2018. okt. 10.(508.) sz. p. 66. Felhívás. [SRG.]

Címlapunkon: Földsarló. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. címoldal. NASA felvétel 2009-ből. [SRG.]

Csillagnézők. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. első belső borító. Az MCSE és a hazai amatőrök munkáját bemutató magyar dokumentumfilm. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A csillagos égbolt etikája. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 3. A Zselicben létrejött bemutatóközpontba látogatók az égfényképezést zavaró fényeket is okoznak. [SRG.]

KERÉNYI Lilla: Kulin György Csillagászati Diákvetélkedő - tizedszer. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 4-7. A döntő Tatán volt, 2018. máj. 12-én. [SRG.]

IVANICS Ferenc: A Bakonyi Csillagászati Egyesület rövid története. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 8-11. 2018 februárjában alakult meg Ajkán. Előzményük a 2015 áprilisában létrejött Úrkúti Csillagászati Klub volt. [SRG.]

KOVÁCS József: Az Univerzum láthatatlan tüneménye. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 12. Távoli galaxisok körüli hidrogénfelhők. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az első valószínűsíthető exohold. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 12-13. A Kepler-1625b exobolygó mellett. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Nóva vagy nem nóva? = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 13-14. 1670 júliusában jelent meg egy új csillag. Később itt a CK Vul változócsillagot regisztrálták, ezt egy nyolcas alakú ködösség veszi körül. A ködben szerves, bonyolult molekulák mutathatók ki. A nóvajelenséget egy fehér és egy barna törpe ütközése okozhatta. Csillagászati hírek. [SRG.]

ÚJHEGYI Borbála: Új égitest a Naprendszer peremén. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 14. A 2015 TG387 jelű égitest. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Foszforhiány. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 14-15. Az Enceladus és Europa holdakon. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Porviharok a Titan holdon. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Magyar Tenger a Titan felszínén. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 16. 2018. aug. 7-e óta a Balaton nevet viseli egy tó a Titan holdon. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Előbukkanó Opportunity. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Biztonsági üzemmódban a Hubble. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 17. 2018. okt. 5. óta. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az 1 méteres refraktor sorsa. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 17-18. A Chicagói Egyetem által üzemeltetett Yerkes Obszervatórium 102 cm-es refraktora. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Százezer dolláros ajtókitámasztó. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 18. Edmore-meteorit, mintegy 10 kg-os, az 1930-as években hullott. Csillagászati hírek. [SRG.]

FREY Sándor: Szojuz MSZ-10: sikertelen start. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 18-19. 2018. okt. 11-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

LANDY GYEBNÁR Mónika: Elhúzódó nyár. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 20-22. Szabadszemes jelenségek 2018. aug-szept. [SRG.]

TÓTH Árpád: A Marson. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 23. Vers. [SRG.]

REMÉNYIK Sándor: Üzenet a Marsról. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 23. Vers. [SRG.]

HANNÁK Judit: Nyárutó. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 24-27. Nap rovat 2018. aug-szept. [SRG.]

PRESITS Péter: Fényes tűzgömbök, kevésbé fényes Perseida-maximum. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 28-33., 4. színes tábla. Meteor rovat 2018. máj-aug. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A hónap képe: Tűzgömb a Kutatók Éjszakáján. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 34., 2-3. színes tábla. 2018. szept. 28-án este. [SRG.]

Kutatók éjszakái. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 35-36. 2018. szept. 28-29-én. Török Tünde: Óbudai Polaris Csillagvizsgáló.; Leitner Zsolt: Miskolc.; Hegedüs Tibor: Baja. [SRG.]

MCSE 2019. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 37. 2019-es tagdíjakról. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Webb barázdája és a Müller-kráter. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 38-43., 1. színes tábla. A holdi alakzatok története és hazai holdészlelések. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Távoli poros óriások. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 44-47. Üstökös rovat 2018. márc-máj. [SRG.]

KERNYA János Gábor: A téli égbolt gömbhalmazai. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 48-53. [SRG.]

A Változócsillag Szakcsoport találkozója. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. p. 53. Polaris Csillagvizsgálóban lesz, 2018. dec. 15-én. [SRG.]

CZINIEL Szabolcs - SZKLENÁR Tamás: A Csikó csillagkép kettőscsillagai. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 54-57. [SRG.]

BARTHA Lajos: Az ógyallai Konkoly-obszervatórium végzete. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 58-65. Az ógyallai csillagvizsgáló története az 1899. máj. 16-i állami kezelésbe vételtől 1920. máj. 20-ig, a magyar csillagászoknak a csillagvizsgálóból történő végleges távozásáig. A főműszerek átszállítása 1919. jan. 4-én Ógyalláról Budapestre. A budapesti történések 1921. márc. 26-ig, a Budapest-svábhegyi csillagvizsgáló építésének elfogadásáig. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2018. december. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. pp. 66-68. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Görgei Zoltán: Téli célpontok a Holdon.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az RS Eri.; Helyi csoportjaink, partnereink.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda. [SRG.]

Ryan Gosling: Az első ember. = Meteor 48. 2018. nov. 11.(509.) sz. hátsó belső borító. A film reklámja. [SRG.]

Címlapunkon: Andromeda-galaxis. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. címoldal. Hődör Gábor felvétele. [SRG.]

Csillagok csillagképek. Tudomány Mátyás király udvarában. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. első belső borító. Kiállítás a MTA Könyvtár és Információs Központban. [SRG.]

KURUCZ János: Irány a Hold! = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. p. 3. [SRG.]

DANCSÓ Béla: A NASA "aranykora" - 1968. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 4-8. Az Apollo-7 és az Apollo-8 programokról. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új kráterelnevezések az Apollo-8 emlékére. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. p. 9., 1. színes tábla. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Egy 44 éves rejtély megoldása: a Phaethon. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 10-11. Az IRAS infravörös térképező műkold 1983. okt. 11-én fedezte fel a (3200) Phaeton kisbolygót. Jóval korábban, 1974. dec. 15-én Piszkéstetőn Lovas Miklós két felvételt készített az Andromeda-ködről és ezeken egy hosszú csík jelezte egy földközeli kisbolygó nyomát. A fényképen szereplő kisbolygót nem tudták követni és azonosítani. Több magyar kiadvány közölte ezt a képet. Sárneczky Krisztián most azonosította az égitestet: ez a (3200) Phaeton kisbolygó volt, a felfedezése előtt 9 évvel. Akkor 10,5 magnitúdó volt, 48 ívpercet tett meg óránként, tőlünk 8 millió km-re volt. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: Kopernikusz-évvége. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 12-13. Előszilveszter és szakköri nap Szolnokon 2017. dec. 30-án. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Amatőr felfedezésű törpegalaxis. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. p. 14. Guiseppe Donatiello olasz amatőrcsillagász fedezett fel egy 10 millió fényévre lévő törpegalaxist. Ezt Donatiello I jelűnek nevezték el. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Egyre közelebb a Naphoz. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 14-15. A NASA Parker Solar Probe napkutató szonda 37 millió km-re, később 24 millió km-re közelítette meg a napfelszínt. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Amatőr felvétel Földünkről - a Hold távolságából. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Izraeli holdraszállás. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 16-17. Tervezett program, 2019-ben indul. Csillagászati hírek. [SRG.]

SLÍZ Judit - BARTA András - HORVÁTH Gábor: Az ELTE kutató(!) igazolták a Kordylewski-porhold létezését. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hubble-Lemaitre-törvény. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. p. 19. Az IAU a Bécsben tartott közgyűlésén szavazta meg 2018 augusztusában. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az IAU tiszteletbeli tagjai. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. p. 19. Mizser Attila is az IAU tiszteletbeli tagja lett a Bécsben 2018 augusztusában tartott közgyűlése óta. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSUKOVICS Tibor: A Sky-Watcher új 150/1200-as ED refraktora. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 20-22. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Két évforduló. 40 éves a BCH. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 23-24. Burnham’s Celestian Handbook. [SRG.]

MIZSER Attila: Két évforduló. Negyvenéves a Messier-album. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 24-25. 1978-ban jelent meg a The Messier Album, 1985-ban ennek magyar kiadása: A Messier album. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Óbudai nyár. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 26-29. Június 23.: Múzeumok éjszakája.; Június 30.: Kisbolygók világnapja.; Július 27.: Teljes holdfogyatkozás és Mars-oppozíció.; Július 31.: a nagy Mars-közelség. Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló rendezvényei. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Kő-vas meteoritok. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 30-35. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: A hónap képe: a Bondoc-meteorit. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. p. 36., 2-3. színes tábla. [SRG.]

MCSE 2019. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. p. 37. A 2019-es tagdíjakról. [SRG.]

PRESITS Péter: A Draconidák kitörése október 8/9-én. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 38-41. Magyarországon Keszthelyi Sándor és Landy-Gyebnár Mónika csípte el a 2018-as kitörés látványát. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Cauchy-kráter vidéke. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 42-47. A holdalakzat története és hazai holdészlelések. [SRG.]

SÁRNECZKy Krisztián: A C/2017 S3 (PANSTARRS) tündöklése és bukása. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 48-51. Üstökös rovat 2018. jún. 12-től júl. 30-ig tartó hazai észlelések alapján. [SRG.]

KOVÁCS István: Változóészlelések a hosszúra nyúlt nyárban. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 52-55., 67. Változócsillag rovat, 2018. aug-okt. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Tavaszi mélyég-észleléseink. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 56-63. Mélyég-rovat 2018. márc-máj. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Válogatás a közelmúlt észleléseiből. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 64-67. Kettőscsillagok rovat. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2019. január. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. pp. 68-70. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az S Cam.; Presits Péter: Quadrantida-maximum 2019-ben.; Kaposvári Zoltán: Teljes holdfogyatkozás január 21-én. [SRG.]

Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. p. 71. [SRG.]

MIZSER Attila: Karácsonyi üzenet. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. p. 72. Apollo-8. [SRG.]

Csillagnézők. = Meteor 48. 2018. dec. 12.(510.) sz. hátsó belső borító. A film plakátja. [SRG.]

Egy messzi-messzi galaxisban... = Nők Lapja 2018. jan. 17. p. 8. A Földtől 2545 fényévre található Kepler 90-nek elnevezett csillagról és 8 bolygójáról. [SRG.]

VADAS Zsuzsa: Útitárs. Hétvégi szomszédolás. Érsekújvár és környéke. = Nők Lapja 2018. máj. 30. 22. pp. 80-81. Ógyallai Csillagvizsgáló. [SRG.]

Élet a Marson? = Nők Lapja 20. 2018. jún. 27. 26. sz. p. 2. Összeállította: Jónap Rita. [SRG.]

A róka, aki szerelmes volt a Holdba. Perui kecsua mese. = Nők Lapja 69. 2018. jún. 27. 26. sz. p. 46. Újramesélte: Zalka Csenge Virág. Illusztráció: Pásztohy Panka. [SRG.]

DOBRAY Sarolta: A láthatatlan holdfogyatkozás. = Nők Lapja 69. 2018. szept. 5. 36. sz. pp. 32-35. A Bakonyi Csillagászati Egyesület, Úrkút. Riport az Egyesület tagjaival Ivanics Ferenccel, Ivanics-Rieger Klaudiával, Weisz Andrással, Békési Zoltánnal és Kauker Zoltánnal a teljes holdfogyatkozás napján. A cikket 7 színes fénykép illusztrálja. [SRG.]

A téli égbolt csodája. = Szombathelyi 7 Nap 3. 2018. jan. 13. 1. sz. p. 5. Id. és ifj. Szendrői Gábor a Kőszegi-hegységben fényképezte az Ebihal-köd (IC 410) és a Lángoló csillag-köd (IC 405) mély-ég objektumokat. [KSZ.]

Címképünk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. jan. 1. sz. címoldal. Protuberancia a Nap felszínén 2012. aug. 31-én. [KSZ.]

VIDA Krisztián: Aktív csillagok távcsővégen. Kitörések a Napon és más csillagokon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. jan. 1. sz. pp. 25-28. [KSZ.]

Milyen fényes a Hold? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. jan. 1. sz. p. 48. Az Egyesült Államok Szabványügyi Hivatala méréseket végeztet 2018-tól, a kérdés minél pontosabb megállapítására. [KSZ.]

RAFFAI Péter: A gravitációshullám-detektorok. Az emberiség új érzékszervei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. febr. 2. sz. pp. 50-54. A gravitációs hullámok természete. A gravitációs hullámok észlelése. A LIGO és Virgo detektorok eddigi észlelései. A 2017. évi fizikai Nobel-díjról. A magyar részvétel és a folytatás. Az első öt gravitációshullám-észlelés dátumai: 2015. szept. 14., 2015. okt. 12., 2015. dec. 26., 2017. jan. 4., 2017. aug. 14. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: A Thaiföldi megmérettetés. Diákolimpia a sziámi királyságban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. febr. 2. sz. pp. 87-89., hátsó belső borító. A 11. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiát Thaiföld rendezte meg 2017. nov. 12-21 között. Magyarország 11 fős küldöttséggel vett részt a megmérettetésen. [KSZ.]

Fekete lyuk generálta anyagkilövellés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. febr. 2. sz. pp. 92-93. A V404 Cygni kettős rendszer, amely egy csillagból és egy fekete lyukból áll. [KSZ.]

Ritka Triton-fedés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. febr. 2. sz. p. 95. 2017. okt. 5-én a Neptunusz legnagyobb holdja eltakart egy 12,6 magnitúdós csillagot. A jelenséget sok csillagvizsgálóban megfigyelték, a megfigyelések feldolgozása még folyik. Forrás: Sky and Telescope 2017. nov. 6. [KSZ.]

DÁLYA Gergely: Galaxiskatalógussal a világegyetem titkainak nyomában. Magyar részvétel a gravitációs hullámok vizsgálatában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. márc. 3. sz. pp. 115-118. [KSZ.]

XXVII. Természet - tudomány diákpályázatunk nyertesei. Eredményhirdetés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. márc. 3. sz. p. 140. I. díj: Puskás Dávid: A Hold meghódítása. Egy holdbázis elkészítése 3D nyomtatás segítségével. Felkészítő tanár: Szász Ágota; Különdíj: Bánhidi Dominik: Egy kataklizmatikus változócsillag az AM Cassiopeiae. Felkészítő: Hegedüs Tibor. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: "Üstököst látni" a könyvespolcon. Könyvismertető. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. márc. 3. sz. p. 144. Könyvismertetés az 597 oldalas könyvről, amely az 1680-as fényes üstökösről szól. "Üstököst látni". Szerkesztette: Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre; felelős szerkesztő: Jolsvai Júlia; sorozatszerkesztő: Monok István. MTA Könyvtár és Információs Központ, Jaffa Kiadó, Budapest, 2017. A kötet Kisztei Péter, Jacob Schnitzler (2 kötetét is) és Friedrich Madeweis műveit közli fakszimile formában, eredeti nyelven gépelve és magyar fordításban. [KSZ.]

SÓDOR Ádám: Csillagközi látogató. Az ’Oumuamua kisbolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. ápr. 4. sz. pp. 150-154. 2017. okt. 19-én fedezték fel. Jelölései voltak: C/2017 U1, A/2017 U1, 1I/2017 U1. Hosszúsága 5-10-szer haladta meg vastagságát. A csillagközi térből érkezett és oda is távozott. [KSZ.]

LENTE Gábor: Egy kultúráról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. ápr. 4. sz. p. 155. Schiller Róbert: A kételkedés gyönyörűsége. Typotex Elektronikus Kiadó Kft. Budapest, 2017. könyvéről szóló recenzió. A kötetben témája természettudományos is, van benne csillagászat, szól például Galileiről is. A könyvismertetés szerint: 2012 egyébként is nevezetes év volt a szerző pályafutásában, ekkor nyerte el a Tudományos Újságírók Klubjától az Év ismeretterjesztő tudósa címet. Ennek velejárója, hogy elneveztek róla egy kisbolygót, amelynek felfedezése a megfigyeléseit Piszkéstetőn végző Sárneczky Krisztián nevéhez fűződik. A 196005 Robertschiller a Mars és a Jupiter között, a klasszikus kisbolygóövezetben található. [KSZ.]

XXVII. Természet - tudomány diákpályázatunk nyertesei. Diákkonferencia az Akadémián. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. ápr. 4. sz. melléklet p. [1.] Díjátadó ünnepség 2018. márc. 3-án. I. díj: Puskás Dávid: A Hold meghódítása. Egy holdbázis elkészítése 3D nyomtatás segítségével. Felkészítő tanár: Szász Ágota; Különdíj: Bánhidi Dominik: Egy kataklizmatikus változócsillag az AM Cassiopeiae. Felkészítő: Hegedüs Tibor. [KSZ.]

SZABADOS László: Rendhagyó szemléltetés. A csillagászat története képekben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. máj. 5. sz. pp. 217-222., hátsó belső borító. A csillagászati vonatkozású képeslapokról, a szerző saját gyűjteménye alapján. [KSZ.]

JUHÁSZ Áron: A Kepler űrtávcső korszaka. 10 év krónikája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. jún. 6. sz. pp. 253-257. [KSZ.]

WESZELY Tibor: Egy hamis hír nyomában. Bolyai János és a relativitáselmélet. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. jún. 6. sz. pp. 262-264. Albert Einstein sosem járt Marosvásárhelyen, így nem tekinthetett bele a kollégium könyvtárában őrzött Bolyai János kéziratos hagyatékba, amelyekben amúgy sem volt benne a relativitáselmélet gondolata, így Einstein semmilyen módon nem használhatta fel 1916-ban megjelent általános relativitáselméletéhez. Az igaz, hogy Bolyai János elsőként fogalmazta meg a fizika geometrizálásának gondolatát, de erről csak 1953-ban nyomtattak ki közlést tudománytörténészek. [KSZ.]

PUSKÁS Dávid: A Hold Meghódítása. Egy holdbázis elkészítése 3D nyomtatás segítségével. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. jún. 6. sz. diákpályázat melléklet pp. [17-22.] [KSZ.]

TÓTH Imre: Kis égitestek földközelben. A kisbolygók világnapjára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. jún. 6. sz. pp. 281-285., címlapkép. [KSZ.]

BOGNÁR Zsófia: Pulzáló fehér törpecsillagok anatómiája. A csillagfejlődés végállapota. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. júl. 7. sz. pp. 308-312. [KSZ.]

TÓTH Imre: Kis égitestek földközelben. Kozmikus fenyegetések. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. júl. 7. sz. pp. 325-329. [KSZ.]

Milyen gyakoriak a Jupiterbe csapódó kisebb aszteroidák? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. júl. 7. sz. p. 332. Forrás: Astronomy & Astrophysics, 2018. ápr. 10. [KSZ.]

Lyukat ütött a felső légkörbe a SpaceX rakétája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. júl. 7. sz. p. 333. 2017 augusztusában. Forrás: Space Weather, 2018. jan. 29. [KSZ.]

SZALAI Tamás - ZSÍROS Szanna - Binkó József: Kölcsönhatások és porképződés a szupernóvák környezetében. Robbanó csillagok vidéke. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. aug. 8. sz. pp. 361-365. [KSZ.]

FUTÓ Péter: Bolygó születik. A Föld-típusú bolygók keletkezése új megvilágításban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. aug. 8. sz. pp. 372-375. [KSZ.]

A holdpor hatása az egészségre! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. aug. 8. sz. p. 379. Forrás: GeoHealth, 2018. ápr. 12. [KSZ.]

Hogyan keressünk fosszíliákat a Marson? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. aug. 8. sz. p. 381. Journal of Geophysical Research, 2018. május. [KSZ.]

Címlapképünk: Illusztráció a Halóábrázolások a XIII. századi Angliából című cikkünkhöz, Claudia Heinz fotója. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. szept. 9. sz. címlap. [KSZ.]

KIRICSI Ágnes összeáll.: Halójelenségek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. szept. 9. sz. első belső borító. Különböző halótípusok. 6 fénykép. [KSZ.]

KIRICSI Ágners. Halóábrázolások a XIII. századi Angliából. Égi jelek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. szept. 9. sz. pp. 418-421., címoldal, első belső borító. [KSZ.]

SZOUCSEK Ádám: Mars a Marsra. A mikrobiális élet nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. szept. 9. sz. pp. 424-426. [KSZ.]

Először azonosították egy galaxisunkon kívüli neutrínó forrását. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. szept. 9. sz. p. 431. A TXS 0506+056 nevű, szupernagy tömegű fekete lyukat tartalmazó aktív galaxismagból jöhetett, amely 3,78 milliárd fényévre van tőlünk. Forrás: Science, 2018. júl. 13. [KSZ.]

GUTH Holda: Ízelítő az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár természettudományos kiadványaiból. Könyvekbe zárt természeti kincseink. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. szept. 9. sz. p. 432., hátsó belső borító. A cikk említi: "A jezsuita rend a XVI. század utolsó két évtizedétől szintén különös figyelmet fordított a csillagászat és a matematika oktatására. Az Európa-szerte ismert magyar csillagászok közül is kiemelkedik Makó Pál, akinek hagyatékát részben az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár őrzi. Tankönyve Compendaria matheseos institutio címmel több kiadást is megért". [3.] Irodalom: Knapp Éva: Astronomica Hungarica Naptár 2018 ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Budapest, Egyetemi Könyvtárért Alapítvány 2017. 14.;
2. ábra: E 35/3b. I. - Johannes Nepomucenus Tierer, Aurora borealis prout observata est Tyrnaviae, 1768. december 5. vízfestmény. Miscellanea geometrica astronomica meteorologica [...] részlet, melléklet Makó Pál: De Aurora Boreali [Buda, 1781?] című kéziratához. [KSZ.]

SZABÓ Róbert: Új bolygókereső távcső az űrben. TESS. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. okt. 10. sz. pp. 434-439. [KSZ.]

ABONYI Iván: Egy jeles hungarusról. Könyvismertetés. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. okt. 10. sz. p. 472. Kovács László: Segner János András - egy jeles hungarus a 18. századból (orvos, matematikus, fizikus, csillagász, vegyész, tanáre, filozófus és műszaki alkotó). Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, Budapest, 2018. 271 oldal és8 színes ábra kötet ismertetése. [KSZ.]

DÁLYA Gergely - BARTOS Imre: Kozmikus részecskegyorsító. A fekete lyuktól a Déli-sarkig. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. nov. 11. sz. pp. 482-486., első belső borító. A TXS 0506+056 névre keresztelt blazár hatása. [KSZ.]

KÁNTOR Sándorné: Debrecen polihisztor professzora. 300 éve született Hatvani István. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. nov. 11. sz. pp. 513-518. 1718. nov. 21-én született Rimaszombatban. "Jó viszonyban volt a híres bécsi csillagász professzorral Hell Miksával, levelezett is vele 1759-ben a Halley-üstökös megfigyelésekor, illetve Debrecen földrajzi szélességét is meghatározta." (p. 513.); "Először, amikor Debrecen földrajzi szélességét és hosszúságát határoztam meg 1757-ben, másodszor, amikor 1769. augusztusában látott és általam megfigyelt üstökös pályáját közöltem Európa tudósaival. Harmadszor, amikor nyilvánosságra hoztam, hogy 1770. január 18-án sarki fényt láttak nálunk." - írta 1781. dec. 6-án Hatvani István. [KSZ.]

Légköri hullám a Vénuszon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. nov. 11. sz. p. 525. Naturew Geoscience, 2018. jún. 18. cikke alapján. [KSZ.]

A Nagy Magellán-felhő is felfalhatott egy kisebb galaxist? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. nov. 11. sz. p. 527. 3-5 milliárd évvel ezelőtt. Forrás: Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, 2018. aug. 6. [KSZ.]

TÓTH Imre: A New Horizons következő küldetése. Újévi randevú. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. dec. 12. sz. pp. 530-535. 2019. jan. 1-én magyar idő szerint 06:33-kor halad el 3300 km-re a 2014 MU69 jelzésű Kuiper-objektum mellett. [KSZ.]

TÖMPE Péter: Egy fénygyújtó tudós tanár. Edelmann Sebő fizikus premontrei kanonok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. dec. 12. sz. pp. 549-552., hátsó belső borító. A cikk többször említi vele kapcsolatban Gothard Jenő, Gothard Sándor, Gothard István, a Gothardék, a Gothard testvérek nevét és a Gothard Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállítást. Az 1853-ban született szerzetes-paptanár, főként fizikatanárral kapcsolatosan érdekes adalék: 1907. jún. 30-án visszavonult az egyházi élettől és Szombathelyről leánytestvére, Edelmann Anna családjához költözött Bicskére. Pontosabban a bicskei Galagonyás nevű szőlőhegyen épült villába, közel a hegyi kastélyhoz és a Nagy Károly-féle csillagvizsgálóhoz. Az egykori Edelmann villa ma Payer villa néven ismeretes. Bicske közéletében aktívan részt vett, 1921-es haláláig. [KSZ.]

KÁNTOR Sándsorné: A polihisztor irodalmi munkássága és emlékezete. 300 éve született Hatvan István. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. dec. 12. sz. pp. 565-570. A tanulmány második részében kevés a csillagászat. Debrecen földrajzi szélességét 47 fok 25 ívpercnek mérte. [KSZ.]

SZOUCSEK Ádám: A távérzékelés művészet. Távoli tájak térképezése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 149. 2018. dec. 12. sz. pp. 571-573., első belső borító. Műholdas térképezés. [KSZ.]

Mobil Planetárium a Kölcseyben. = Törökszentmiklósi Hírlap 12. 2018. jan. 1. 1. sz. p. 5. "A digitális planetárium új lehetőséget teremt arra, hogy megismerjük a csillagos égbolt jelenségeit, megértsük az égi jelenségek hátterében lévő természeti törvényeket. A planetárium amellett, hogy lehetőséget ad az égi jelenségekben való gyönyörködésre, mint például a bolygók, csillagködök, távoli galaxisok, segít a Világegyetemről és a körülöttünk lévő világról kialakított képünk bővítésére, mélyebb megértésére. Nagy élményt jelentett közel 300 tanulónak az öt előadás, mely bemutatta a csillagképeket, a bolygókat, ezen égitestek mozgását, a Föld különböző pontjairól nézve, a digitális technikának köszönhetően teljes kupolás, térhatású filmekkel." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

(nl): Leesnek-e a műholdak? = Új Dunántúli Napló 29. 2018. febr. 20. 43. sz. p. 3. Ajánló. Pécs. Nyerges Gyula csillagász tart előadást ezzel a címmel a Művészetek és Irodalom Házában az "Egy kis esti fizika" sorozat keretében február 21-én este. [KSZ.]

T. V.: A csillagos ég alatt aludhattak a gyerekek. Pizsamás felfedezők ismerkedhettek a csillagászati eszközök használatával a Planetáriumban. = Új Dunántúli Napló 29. 2018. márc. 5. 54. sz. p. 4. Pécsett, a Zsolnay-negyedben a Da Vinci Learning és a Planetárium pizsamapartit szervezett Csillagtitkok címmel márc. 3-án. Interaktív élményórán, zseblámpás kalandozáson és planetáriumi bemutatón vehetett részt a 23 gyerek. Pécsett a csillagászati hét márc. 19-től lesz. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. E.: Csillagászati Hét lesz a Zsolnay-negyedben. Mikor lesz a világvége, miként jutunk el a Marsra és mekkora a legnagyobb magyar meteorit? = Új Dunántúli Napló 29. 2018. márc. 7. 56. sz. p. 12. 2018. március 19-25. között lesz. Előadást tart Both Előd, Hegedüs Tibor, Gyenizse Péter, Sik András, Pirkhoffer Ervin és Ladányi Tamás. A cikket illusztráló képen (Fotó: L. P.) Keszthelyi Sándor és Sragner Márta látható távcsövekkel és érdeklődőkkel egy korábbi távcsöves bemutatón. [KSZ.]

MÉSZÁROS B. Endre: Utazhatunk itt tízezer éveket, átléphetünk milliárd fényéveket. A pécsi planetárium több mint negyven éve kínál egyedülálló érdekességeket. = Új Dunántúli Napló 29. 2018. márc. 14. 62. sz. p. 12. A cikk a pécsi planetáriumok történetét ismerteti. A régi, a belváros feletti hegyoldalban létesítettet Keszthelyi Sándor csillagász átfogó anyaga alapján, a 2012-es újabbat, a Zsolnay-negyedben találhatót két csillagász: Gyenizse Péter és Nagyváradi László mutatják be. Évente 25-30 ezer látogatója van az új planetáriumnak. A cikket 4 fényképe illusztrálja. Egyiken Schmidt Erzsébet helyezi el az időkapszulát 1999-ben. Másikon Laufer László 1999. aug. 11-i napfogyatkozás képeit mutatja. A harmadikon Gyenizse Péter tart távcsövével bemutatást. A negyediken a 100000-dik planetáriumi látogatót köszöntik. [KSZ.]

(wk) [Wald Kata]: Hajnalig kémlelik majd az égboltot. = Új Dunántúli Napló 29. 2018. ápr. 13. 85. sz. p. 2. Bóly. Távcsöves bemutatót tart a Csillagászat napja alkalmából a Draco Csillagászati Egyesület a tavaly átadott Bödők Zsigmond Bemutató Csillagvizsgálóban április 21-én szombaton este, 19 órai kezdettel. Terítékre kerülnek a Vénusz, a Hold és a tavaszi égbolt szépségei. Az érdeklődők tíz óra után a Jupitert is megpillanthatják, hajnali fél kettő magasságában pedig a Szaturnusz gyűrűit és a Mars hósapkáit is megcsodálhatják. [KSZ.]

MW: Elhunyt Magyari Béla űrhajós. = Új Dunántúli Napló 29. 2018. ápr. 24. 94. sz. p. 9. Hosszan tartó betegség után 68 éves korában elhunyt Magyar Béla űrhajós. [KSZ.]

SZABÓ Benjámin: E. T. hazatelefonál, avagy kapcsolat létesítése a földönkívüliekkel. = Újszászi Híradó 28. 2018. jan. 1. sz. p. 17. "Bizonyára sokak számára ismerős az E. T. című, Steven Spielberg által rendezett amerikai film (1982), amelyben a filmszereplő gyerekek átélik, amint egy földönkívüli lény érkezik otthonukba, majd kalandokba kerülnek, és végül elérkezik a szomorú elválás, és E. T. hazatér űrbéli szeretteihez. [...] Mosolygásra ad okot, hogy milyen könnyedén hazatelefonálhatott az űrbéli lény. Persze a valóságban nem élnek más lények egyik bolygón sem, még a Marson sincsenek marslakók. :) Így a telefonálás is csak egy elképzelt kapcsolatlétesítés volt. Csend van-e a világűrben? Vagy nem? Könnyen azt gondolhatnánk, hogy a világűrben csend van, hiszen az emberek azt gondolják, hogy ott már semmiféle földi zaj nem érvényesül, és ez így is van. Az is tudott tény, hogy a hang nem terjedhet az űrbéli körülmények között ugyanúgy, mint földi viszonylatban.
Ám a tudósok egy fiatal csillag tanulmányozásakor 2009-ben űrzajra (space roar) lettek figyelmesek. [...] Akit érdekel, az a legnagyobb internetes zenei megosztón, a Youtube-on, NASA Space Sounds címen hét percben meghallgathatja. Hallgatózni ugyan nem illik, de ez az eset most kivételt képez. :)" [HAI.]

SZABÓ Benjámin: Mit ígérnek a csillagok 2018-ban? = Újszászi Híradó 28. 2018. febr. 2. sz. p. 12. "Félreértés ne essék, ebben a cikkben nem az asztrológiáról lesz szó, nem is horoszkópról, hanem arról, hogy milyen csillagászati érdekességek várhatóak Földünktől közel és távol elsősorban kis hazánkban. ..." [HAI.]

SZABÓ Benjámin: A csillagászati kutatás hölgykoszorúja. = Újszászi Híradó 28. 2018. márc. 3. sz. pp. 20-21. "A Nőnap megünneplése az ENSZ határozata szerint nemzetközi ünnepnap. Napjainkban virággal köszöntjük a hölgyeket, és eme nap apropóján méltán ejthetünk néhány szót azokról a nőkről, akik a tudományban, azon belül is a csillagászatban jeleskedtek. [...] Kitartó kutatás szükséges ahhoz, hogy olyan nőkre bukkanjon az ember, akik nem (csak) azért néztek az égre, hogy kedvesükről elmerengjenek. Néhányan, koruk asszonyait messze megelőzve és környezetük előítéleteivel nem törődve, csillagászati kutatásokat és elmélkedést folytattak. Neveikkel, élettörténetükkel sok fehér lapot meg lehetne tölteni. Ezt én itt és most nem teszem meg. Viszont ráakadtam egy méltán híres grófnőre.
Degenfeld-Schonburg Berta Klára Ferdinanda Matilda (Téglás, Hajdú megye, 1843. március 3. - Kiskartal, Nógrád megye, 1928. március 27.) grófnő miután férjhez ment Podmaniczky Géza báróhoz, lehetősége nyílt arra, hogy Kiskartalon magán csillagvizsgálót hozzanak létre. A grófnő 1885. augusztus 22-én az Androméda köd szupernóváját figyelhette meg. A házaspár obszervatóriumában 7 hüvelykes lencsés távcső volt. Megfigyeléseket végeztek a Jupiter, Mars, Szaturnusz, Uránusz és több üstökös vizsgálata során. Színképelemzéssel és kettőscsillagok tanulmányozásával foglalkoztak. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő:A Foucault-inga. = Városközpont Magazin (Debrecen) 2018. márc. 65. sz., pp. 30-31. A Foucault-inga bemutatók története világszerte. A hazai ingakísérletek. [GKG.]

MW: Földre szállt a Hold a csillagparkban. Égbolt. = Vasárnap Reggel 21. 2018. jan. 20. 3. sz. p. 3. "Nem mindennapi kinccsel gazdagodott Kaposvár közelében található Zselici Csillagpark, egy valódi holdkőzetet, méghozzá Közép-Európa egyik legnagyobb holdi eredetű mintáját láthatják az erdei élményközpont látogatói. A Zselici Csillagpark Magyarország legkevésbé fényszennyezett területe, ezért ideális helyszíne a különféle csillagászati témájú programoknak és égboltmegfigyeléseknek, Emellett impozáns méretű meteoritgyűjteménnyel is rendelkezik, a Föld számos pontján megtalált, a világűrből származó kőzeteket csodálhatnak meg benne a látogatók. Ezek sora bővült egy újabb különlegességgel: egy eredeti holdkőzettel. A lelet sajátossága, hogy nem az amerikai Apollók vagy a szovjet Luna-űrmissziók valamelyike hozta magával, hanem meteoritként érkezett a Földre. ..." [HAI.]

MW: Örvénylik a folyékony hélium és hidrogén. Sikerült benézni a Jupiter felhői alá. NASA. = Vasárnap Reggel 21. 2018. márc. 10. 10. sz. p. 14. "Folyékony hidrogén és hélium örvénylő keveréke valamint futóáramlatok rejlenek a Jupiter felhői alatt - számoltak be friss eredményeikről az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei, akik a gázóriás körül keringő Juno űrszonda révén nyertek egyedülálló bepillantást a planéta belső szerkezetébe. [...] A Nature tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a bolygónak talán magja is van, amelyet forró kőzet és víz alkothat, de az is folyékony lehet, nem szilárd halmazállapotú. A Juno adataiból továbbá egy kicsi, ám jelentékeny aszimmetriát mutattak ki a Jupiter északi és déli féltekéjének gravitációs mezeje között, amit a futóáramlatok okoznak. ..." [HAI.]

Stephen Hawkingra emlékezünk. = Vasárnap Reggel 21. 2018. márc. 17. 11. sz. p. 6. "... Az angol Stephen Hawking bonyolult elméleti munkákat próbált ismeretterjesztő műveiben közérthetően közreadni - emiatt rendkívül népszerű volt. A BBC-nek és a Discoverynek forgatott filmjei, komoly példányszámban eladott könyvei (az Az idő rövid története 237 héten át vezette a brit Sunday Times bestseller-listáját) milliókhoz jutottak el és magyarázták el nekik a modern fizika alapjait, a relativitáselméletet, az ősrobbanást, a fekete lyukak működését. ..." Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

MW: 337 millió dolláros küldetés. A NASA fokozza erőfeszítéseit az exobolygók felkutatására. = Vasárnap Reggel 21. 2018. ápr. 7. 14. sz. p. 5. "... A tervek szerint exobolygó-kereső és csillagszeizmológiai űrfotometriai (TESS) műholdat indítanak április 16-án a floridai Cape Canaveralból a SpaceX vállalat Falcon hordozórakétájával. A küldetés két évig tart és 337 millió dollárba kerül. A program célja folytatni a Kepler-űrteleszkóppal végzett munkát, amelynek keretében az, elmúlt húsz évben mintegy 3500 exobolygót dokumentáltak, forradalmasítva az, űrtudomány eme új területét. ..." [HAI.]

MW: Négy új exobolygót fedeztek fel. Világűr. = Vasárnap Reggel 21. 2018. ápr. 14. 15. sz. p. 2. "Négy új, "forró Jupiter" típusú exobolygót (Naprendszerünkön kívüli planétát) fedeztek fel a kutatók a Magyar Automatikus Távcsőhálózat - Déli félteke (Hungarian-made Automatic Telescope Network-South, HATSouth) projekt keretében. A HATSouth rendszert Dél-Amerikába, Afrikába és Ausztráliába telepített csillagászati távcsövek alkotják, amelyek a déli féltekéről látható, viszonylag fényes csillagok körül keringő fedési exobolygók után kutatnak. A projekt 2009-es elindítása óta többtucatnyi fedési exobolygót észleltek a szakemberek. [...] Az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársaként dolgozó Joao Bento által vezetett kutatócsoport négy csillagnál - HATS-39, HATS-40, HATS-41 és HATS-42 - észlelt tranzitjeleket, amelyekről a fényerősség-mérési és színképelemzéses vizsgálatok később megerősítették, hogy bolygók okozzák. ..." [HAI.]

MW: Óriási lyukak a Nap felszínén. Napszél. = Vasárnap Reggel 21. 2018. ápr. 14. 15. sz. p. 14. "Koronalyukak nyíltak a Nap felszínén, a jelenség geomágneses vihart fog előidézni a Föld mágneses terében. ..." [HAI.]

Elhunyt Magyari Béla, az ország második számú asztronautája. A Csillagvárosban található Gagarin Űrhajóskiképző Központban készítették fel. Világűr. = Vasárnap Reggel 21. 2018. ápr. 28. 17. sz. p. 2. "Hosszan tartó betegség után, 68 éves korában meghalt Magyari Béla űrhajós. Ő volt annak a Szojuz-36 űrhajó tartalékszemélyzetének a tagja, amely az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal végül eljutott a világűrbe. Magyarinak már gyermekkorában az volt az álma, hogy vadászpilótává válhasson. Mediaworks-összeállítás. ..." [HAI.]

MW: Jéggel teli krátert találtak a Mars felszínén. A szonda a bolygó felett 400 kilométeres magasságból készítette a felvételt. Világűr. = Vasárnap Reggel 21. 2018. máj. 5. 18. sz. p. 3. "Jéggel teli krátert talált a Marson az ExoMars orosz-európai űrexpedició. A Koroljov-kráterről az űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondája küldött felvételeket. ..." [HAI.]

Felkészülnek a holdutazásra. Az önkéntes diákok 370 napot töltöttek el egy laborba zárva. = Vasárnap Reggel 21. 2018. máj. 19. 20. sz. p. 2. "Több mint egy évet töltöttek el kínai egyetemisták egy pekingi laborban a Holdon uralkodóhoz hasonló körülmények között A Pejhang Egyetem négy hallgatója, két férfi és két nő a múlt héten hagyta el a Yuegong-1 (Holdpalota-1) nevű kísérleti laboratóriumot. A három szakaszra bontott teszt során 370 napot töltöttek az önkéntesek a laborba árva. Mediaworks-összeállítás. ..." [HAI.]

MW: Mindent elnyel a falánk bestia. Fekete lyuk. = Vasárnap Reggel 21. 2018. máj. 19. 20. sz. p. 3. "Az univerzum leggyorsabban növekvő óriási fekete lyukát fedezték fel, amely kétnaponta a Napénak megfelelő tömeget nyel el - jelentették ausztrál csillagászok. A rendkívül tömegű fekete lyuk több mint 12 milliárd fényévnyi távolságban található, a becslések szerint mérete a Nap húszmilliárdszorosa, és egymillió évenként egy százalékot növekszik - idézte az Origó Christian Wolfot, az Ausztrál Nemzeti Egyetem csillagász-asztrofizikusát. ..." [HAI.]

MW: A sötét oldalt kutatja a műhold. Űrkutatás. = Vasárnap Reggel 21. 2018. máj. 26. 21. sz. p. 3. "A Föld és a Hold rejtett oldalának vizsgálatára 2018-ban telepítendő robot kommunikációját biztosító műholdat bocsátott fel hétfőn Kína - közölte hétfőn a kínai űrkutatási hivatal. A Csüecsiao műholdat hordozó, Hosszú Menetelés-4C típusú rakétát múlt héten bocsátották fel a délnyugat-kínai Hszicsang indítóállomásról, amely jelenleg folytatja útját a világűrben - közölte a kínai Űrkutatási Hivatal. ..." [HAI.]

MW: A Hold és a Mars meghódítását készítik elő. ISS. = Vasárnap Reggel 21. 2018. jún. 2. 22. sz. p. 14. "A Nemzetközi Űrállomás következő hónapban útnak induló új legénysége egy sor olyan kísérletet végez majd el munkája során, amelvek közül több a Holdra és a Marsra vezető jövőbeli hosszú távú missziókat készíti elő. ..." [HAI.]

MW: A becsapódás után visszatért az élet. Csak a dinoszauruszok hullottak el végleg. Dinoszaurusz. = Vasárnap Reggel 21. 2018. jún. 2. 22. sz. p. 14. "Drámai következményekkel járt, hogy 66 millió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén levő Yucatán-félszigetbe: kihalt a növény- és állatfajok 75 százaléka, közte a dinoszauruszok is. A mai Mexikói-öböl területén lévő becsapódási területre, a Chicxulub-kráterbe azonban meglepően gyorsan visszatért az élet: virágzó ökoszisztéma alakult ki a régióban - írják kutatók a Nature tudományos lapban. ..." [HAI.]

MW: Már árulják a belépőjegyeket a chilei napfogyatkozásra. Noha csak jövőre esedékes, elővételben foglalhatunk a neten. Sötétség. = Vasárnap Reggel 21. 2018. júl. 14. 28. sz. p. 5. "2019. július 2-án a természet leglenyűgözőbb jelensége lesz látható Chilében, az ESO La Silla Obszervatóriumában - egy teljes napfogyatkozás. Mivel ez a jelenség ritkán fordul elö - a legközelebbi 212 év múlva lesz látható La Sillából -, az ESO megfigyelési kampányt és ismeretterjesztő programokat szervez a helyszínen, hogy a nagyközönség megtapasztalhassa ezt a látványos jelenséget. Jegyek vásárolhatók 2018. július 13. péntek 13:00 órától - írja az Origo.hu. ..." [HAI.]

MW: Felfalja bolygóit a kannibál csillag. Világűr. = Vasárnap Reggel 21. 2018. júl. 28. 30. sz. p. 3. "Viszonylag közeli csillagot figyeltek meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kutatói, akik az égitest változásaiból arra következtettek, hogy az felfalta egy vagy több kisebb bolygóját. Csillagászok évtizedek óta kísérik figyelemmel a fiatal, tízmillió éves csillagot. Tavaly észrevették, hogy különös képet mutat. A Chandra röntgencsillagászati műhold harmincszoros vastartalom-emelkedést és a fény jelentős fakulását tapasztalta. ..." [HAI.]

MW: Hatalmas kóbor bolygó. Elképesztő égitestek sodródnak az űrben. Világűr. = Vasárnap Reggel 21. 2018. aug. 11. 32. sz. p. 3. "A SIMP 101365-663+0933473 egy bolygótömegű objektum, tucatnyiszor nagyobb tömegű, mint a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter, és meglepően erős mágneses mezővel rendelkezik a The Astrophyslcal Journal szaklapban megjelent tanulmány szerint. A tudósok a hatalmas bolygót az egyesült államokbeli Új-Mexikóba telepített, a rádióhullámok frekvenciatartományában működő Very Large Array csillagászati interferométer segítségével fedezték fel. A Naptól csupán mintegy húsz fényévnyi távolságra lévő, kétszázmillió éves bolygót "kóbor planétának" is nevezik, mivel anélkül sodróik az űrben, hogy egy anyacsillag körül keringene. ..." [HAI.]

MW: Falat talált a NASA. Világűr. = Vasárnap Reggel 21. 2018. aug. 18. 33. sz. p. 3. "... A Naprendszerünk külső határán a napszél által keltett buborék nem elég erős ahhoz, hogy megállítsa a belső régióba nyomuló csillagközi anyagot, ami így ebben a térrészben gyűlik össze. A jelenség miatt egy jól kivehető határfelület képződik A Plútót 2013-ben meglátogató New Horizons űrszonda műszereinek sikerült "meglátniuk" ezt a határvonalat." Rövid hír. [HAI.]

ELEMÉRY Máté: Idegen civilizáció nyomai a Marson? Újabb különös fotók készültek a vörös bolygóról. Világűr. = Vasárnap Reggel 21. 2018. aug. 25. 34. sz. p. 1., 3. "Egy egészen furcsa, lapos objektumot fotózott a Marson a Curiosity. A NASA mérnökei először azt hitték, hogy egy apró darab szakadt le a marsjáróról, szerencsére azonban hamar kiderült, hogy nem erről van szó, csupán egy szokatlan alakú kődarabot sikerült felfedezni. Nem ez az első eset, hogy a NASA olyan fotókat közöl a vörös bolygóról, amelyek beindítják az ufóhívők fantáziáját. A Curiosjty amerikai marsjáró az elmúlt időszakban a vörös bolygó Pettegrove Point névű régiójában fúrt lyukat a talajba, jelenleg az onnan nyert kőzetmintákat elemzik. [...] Idén július végén a kutatóeszközök először találtak folyékony víztestet a Marson. ..." [HAI.]

MW: Látványos és erős napvihar közeleg. Atmoszféra. = Vasárnap Reggel 21. 2018. szept. 15. 37. sz. p. 5. "Hatalmas lyuk nyílt a napkoronán, ami azt jelenti, hogy geomágneses vihar közeleg. A sarki fények szerelmesei most biztosan el lesznek kényeztetve. Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) adta ki a figyelmeztetést szeptember 11-én a G2-es erősségű napviharról. Ez az ötfokozatú skálán nagyjából egy közepes erősségű viharnak lel meg. ..." [HAI.]

MW: Csillagvizsgálóban nyomoz az FBI. Új-Mexikó. = Vasárnap Reggel 21. 2018. szept. 22. 38. sz. p. 2. "Egyelőre nem tudni, miért szálltak meg az FBI emberei egy új-mexikói csillagvizsgálót. Az épületet teljesen kiürítették, csak az ügynökség munkatársai tartózkodhatnak a közelben. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint az obszervatórium munkatársai valami olyasmire bukkanhattak, amire nem lett volna szabad. [...] a Sunspot Solar Observatory (SSO) feladata nem a távoli csillagok vagy bolygók, hanem a Nap kutatása. ..." [HAI.]

MW: Japán milliárdos indul Holdközelbe. Világűr. = Vasárnap Reggel 21. 2018. szept. 22. 38. sz. p. 3. "Mezava Juszaku japán milliárdos a SpaceX 2023-ra terxezett Hold körüli utazásának első magánügyfele - jelentette be az amerikai űripari vállalkozás Los Angelesben. A 42 éves Mezava a még fejlesztés alatt álló Big Falcon Rocket (BRE) rakétával tesz majd egy fordulót égi kisérőnk körül. ..." Rövid hír. [HAI.]

MW: Komoly veszélyben vannak a Mars-utazók. A nehézionok tönkreteszik a bélrendszert. Űrutazás. = Vasárnap Reggel 21. 2018. okt. 6. 40. sz. p. 14. "A legújabb állatkísérletekből ítélve a hosszú ideig tartó űrutazások komoly veszélyt jelentenek az asztronauták szervezetére. A szakemberek most azt vizsgálták, a galaktikus kozmikus sugárzás befolyással van-e az emésztőrendszer egészséges működésére, és aggasztó információkhoz jutottak. A Mars meghódításának ugyanis számtalan egészségügyi vonatkozása van: kezdve a pszichológiai tényezőktől az emberi testet érő megterhelésekig. A PNAS tudományos folyóiratban közzétett legújabb publikáció szerint a galaktikus kozmikus sugárzás (GCR) komolyan roncsolhatja az emésztőcsatorna szövetét, ..." [HAI.]

Élet és halál a világűrből. Világűr. = Vasárnap Reggel 21. 2018. okt. 13. 41. sz. p. 1., 2. "Az aszteroidák komoly fenyegetést jelenthetnek a bolygónkra. A NASA aszteroida-vadász űrszondája nemsokára elér egy olyan kisbolygóhoz. amely a 22. században ütközhet a Földdel, és mintát vesz róla, hogy tudjuk mivel állunk szemben. A 101955 Bennu aszteroida jelenleg a Földre legveszélyesebb objektum a számítások szerint 1:1000 eséllyel összeütközhet a Földdel. Az 550 méter átmérőjű kisbolygó minden hatodik évben elhalad bolygónk mellett, mivel hasonló távolságban kering a Nap körül. 2016-ban ehhez az aszteroidához indult el a NASA Osiris-Rex szondája, ..." [HAI.]

MW: Pályázatot hirdetnek a holdra szállásról. Évforduló. = Vasárnap Reggel 21. 2018. okt. 20. 42. sz. p. 2. "Jövőre lesz fél évszázada, hogy ember járt a Holdon, ebből az alkalomból pályázatot írt ki a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) általános és középiskolás diákok számára. Magyar idő szerint 2019. július 21-én lesz 50 éve, hogy az emberiség - Neil Armstrong parancsnok és Edwin Aldrin holdkomppilóta, az amerikai Apollo-11 űrhajósai személyében - első esetben egy másik égitestre lépett - idézik fel a pályázati kiírásban a társaság honlapján.
Az évfordulóhoz közeledve a MANT pályázatot írt ki, amelyben olyan kérdések feldolgozását várja a diákoktól, mint például, hogy milyen lehetett az égi szomszédunkat megjárt 12 űrhajósnak a Hold felszínén, milyen méréseket végeztek, honnan vannak a holdkőzeteink, milyen érvekkel lehet alátámasztani a kételkedők számára, hogy a holdra szállás tényleg megtörtént vagy, hogy milyen lesz a következő, és miért nem járt 1972 óta ember a Holdon. ..." [HAI.]

MW: Ritka ásványt rejtett a meteor krátere. = Vasárnap Reggel 21. 2018. okt. 20. 42. sz. p. 14. "A világ egyik legritkább ásványára, reiditre bukkantak egy 300 millió éves meteoritkráterben Nyugat-Ausztráliában. Ez a hatodik eset, hogy ilyen ásványra bukkantak a történelem során. [...] Ausztráliában a Perthtól mintegy 750 kilométerre északra lévő Woodleigh-kráterben bukkantak az ásványra. ..." [HAI.]

MW: Elárverezik Hawking személyes tárgyait. London. = Vasárnap Reggel 21. 2018. nov. 3. 44. sz. p. 15. "A márciusban elhunyt világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking személyes tárgyaira, köztük doktori értekezésének aláírt példányára és egyik kerekesszékére is licitálhatnak az érdeklődők október végétől a Christie’s aukciósház internetes árverésén. [...] A tételek között szerepel Hawking 1965-ös doktori értekezésének egy példánya. A Cambridge-i Egyetem doktoranduszaként írt tézisből, amely az univerzum eredetével foglalkozik, mindössze öt példány létezik. A Hawking által aláírt dokumentum leütési árát 100-150 ezer fontra (36-54 millió forint) becsülik a szakértők. [...] A tételek között szerepel még Hawking néhány teljes tudományos értekezése, díjainak egy része, [...] Licitálni lehet majd továbbá az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című sikerkönyvének egyik példányára is, amelyet hüvelykujjlenyomatával írt alá a tudós, ..." [HAI.]

MW: Sós víz és oxigén a vörös bolygón. Élet. = Vasárnap Reggel 21. 2018. nov. 3. 44. sz. p. 2. "A közvetlenül a Mars felszíne alatt található sós víz elegendő oxigénnel szolgálhat egy olyasfajta mikrobiális élet támogatásához, amely évmilliárdokkal ezelőtt alakult ki és virágzott a Földön. A Nature Geosciences című folyóiratban publikált tanulmány szerint a vörös bolygó néhány pontján még akár az olyan primitív, többsejtű teremtmények számára is elegendő lehet az oxigén, mint a szivacsállatok. ..." [HAI.]

MW: Földönkívüli szonda lehetett az ’Oumuamua. Bolygónk megfigyelésére küldték? = Vasárnap Reggel 21. 2018. nov. 10. 45. sz. p. 5. "A Föld tanulmányozására küldött földön kívüli szonda lehetett a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett ’Oumuamua a Harvard Egyetem csillagászai szerint. "Az ’Oumuamua 2017-es felfedezése óta a tudósok próbálják magyarázni különleges alakját és jellemzőit, pontosan meghatározni eredetét. Az ’Oumuamua talán egy teljesen működőképes szonda, melyet szándékosan küldött a Föld közelébe egy földönkívüli civilizáció" - írták a The Astrophysical Journal Letters lapban megjelent tanulmányban a kutatók. ..." [HAI.]

MW: Mosolygós űrarc. NASA. = Vasárnap Reggel 21. 2018. nov. 10. 45. sz. p. 3. "Mosolygó arcra hasonlító galaxisformációt rögzített egy felvételen a Hubble űrteleszkóp. A NASA honlapján közölt képen két sárga fényű égitest látható egy fényív felett, a formáció mosolygó arcot rajzolt a csillagok közé. [...] "Az alsó, íves galaxis alakja jellemzően egy gravitációs lencsehatás alatt álló galaxis alakja. Fénye a hozzánk vezető úton elhaladt egy nagytömegű objektum közelében, emiatt tűnik deformáltnak és nyújtottnak a formája" - közölte a NASA. A mosolygó arc az SDSS J0952+3434 galaxishalmazban található, a felvételt a Hubble WFC3-as kamerája készítette, ..." Rövid hír. [HAI.]

MW: A Mars közepén landol. Kutatórobotot küldenek a vörös bolygóra. Expedíció. = Vasárnap Reggel 21. 2018. nov. 17. 46. sz. p. 2. " A Mars egyenlítőjéhez közeli Oxia Planum nevű vidéket tartják a szakemberek a legmegfelelőbb kutatási helyszínnek az Exo-Mars orosz-európai űrexpedíció 2020-ban útnak induló kutatórobotja számára, amely a múltbéli és akár a jelenkori élet lehetséges nyomai után fog kutatni a vörös bolygón. ..." [HAI.]

MW: Magyarok tesztelték az első európai marsjárót. Az MTA is részt vesz a furatlyukfal-térképező elkészítésében. Tudomány. = Vasárnap Reggel 21. 2018. dec. 1. 48. sz. p. 14. "A földtani adottságok megértésében és az üledékes szemcsék várható jellemzőinek becslésében működnek közre az MTA szakemberei az ExoMars programban, amelynek keretében októberben tesztelték az űrexpedíció marsjáróját Dél-Spanyolországban. Az európai marsjáró tesztelésén Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (CSFK) tudományos főmunkatársa vett részt. ..." [HAI.]

MW: A földönkívüliek már jártak itt? NASA. = Vasárnap Reggel 21. 2018. dec. 8. 49. sz. p. 14. "NASA Silvano P. Colombano, a NASA egyik tudósa nem kevesebbet állít, minthogy a földönkívüliek jártak már a Földön, annak pedig, hogy nem vettük észre őket, egészen prózai oka van - számol be a Daily Mail. A tudós szerint ittjártukkor apró termetük miatt nem vettük észre őket - fejtette ki a lapnak Silvano P. Colombano. A földönkívüliek termete csak az egyik indok, a tudós szerint azzal is számolnunk kell, hogy a Földön kívüli élet - a miénktől eltérően nem szénalapú. Colombano szerint a földönkívüliek jóval fejlettebbek nálunk, birtokukban van a csillagközi utazáshoz szükséges technológia, mindezek miatt újra kell gondolnunk azt az eszköztárat, amit eddig a Földön kívüli élet kutatásához használtunk, vagyis hogy mit és hogyan keresünk." Ez a rövid hír teljes szövege. [HAI.]

csa: Szombathely. Nagyobb és fényesebb, de nem kék a Hold. Szuper, kék és fogyatkozik. = Vas Népe 63. 2018. jan. 31. 26. sz. p. 1., p. 4. A kék Hold, a szuperhold, a vérhold. Vince Ildikó szerint a ma estelátható jelenségeknek semmilyen tudományos jelentűségük nincs. Fotó: Unger Tamás, Nagy Jácint. [KSZ.]

MW: Jövő héten temetik Magyar Bélát. = Vas Népe 63. 2018. máj. 4. 102. sz. p. 2. Életének 69. évében, ápr. 22-én hunyt el. Jövő pénteken délben a Fiumei úti sírkert ravatalozójában katonai tiszteletadással búcsúztatják. KSZ.]

Napi ajánló. Rendezvény, Szombathely. = Vas Népe 63. 2018. máj. 16. 112. sz. p. 12. Berzsenyi Dániel Könyvtár földszinti előadóterem: ma 17 órakor Kovács László Segner János András - Egy jeles hungarus a 18. századból című, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet gondozásában megjelent monográfiájának bemutatója. A szerzővel dr. Kovács József az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudományos főmunkatársa beszélget. KSZ.]

btk: A Szaturnusz holdjára utaztak képzeletben. = Vas Népe 63. 2018. máj. 18. 114. sz. p. 5. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban kiemelten foglalkoznak tehetséggondozással, minden tanévben, szerdánként általános iskolásoknak tartanak csillagászati klubot. Az idén a klub munkájában rendszeresen résztvevő diákok alkotta Cassini-915 csapat (Kalocsai Zoltán, Horváth Szabolcs, Szilványi Dániel) a 8. Országos Kulin György Csillagászati Diákvetélkedő országos döntőjébe jutott. Harmadik helyezést szereztek. Felkészítőjük Vince Ildikó csillagász volt. KSZ.]

A csillagok útján jártak az iskolások. Izgalmas szakmai bemutatókat láthattak. = Vas Népe 63. 2018. jún. 18. 139. sz. p. 8. Kőszeg. A Béri Balogh Ádám Általános Iskolában járt jún. 11-én az Utazó Planetárium. Másrészt alkotói pályázatot hirdettek Határ a csillagos ég címmel. A gyerekek csillagtúrán, a csillagok útján jártak. Készíthettek napórát, űrmanót, holdfázis mutatót, csillag-totót. Az iskola gondnoka amatőr csillagászként büszkén mutatta meg hogyan használható a csillagvizsgáló távcsöve. KSZ.]

Kitárják kapuikat a múzeumok. Éjjeli őrjárat, textil, mozaik és csillagok a Múzeumok Éjszakáján. = Vas Népe 63. 2018. jún. 19. 140. sz. p. 1., 3. Szombathelyen, a Vasi Skanzenben jún. 23-án a népi kultúrába, a néprajzba, a hagyományokba kóstolhatunk bele. 20 órától az Astro - csillagászati témájú sorozat első kiállítása nyílik. Szép jel és szép csillag - A nap, a hold és a csillagok a hagyományos közösségek életében címmel Horváth Sándor néprajzkutató tart megnyitó előadást. Jún. 30-án a látogatóközponttal bővült Smidt Múzeumban már 18 órától várják az érdeklődőket a csillagászat tudománytörténetéről szóló kiállítással. A tárlat címe: Astro - Keresve az igazságot. Az éjszakai borzongást kedvelőket várja a levéltár - ott is téma lesz a csillagászat. A szombathelyi bemutató csillagvizsgáló történetéről Horváth József tart előadást 30-án este. [KSZ.]

Már rövidülnek a nappalok. Szent Iván éjjelén talán az elsuttogott kívánságaink is valóra válnak. Hétfőn gyönyörködhetünk legtovább a Napban. Bár ma ünnepeljük a legrövidebb éjszakát, valójában már túl is vagyunk rajta. = Vas Népe 63. 2018. jún. 23. 144. sz. p. 1., 3. Szabó M. Gyula ad tájékoztatást a nyári napfordulóról. [KSZ.]

VN: Mámorító, de rövid éjszaka volt. = Vas Népe 63. 2018. jún. 25. 145. sz. p. 4. Hegyhátsál. A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány szervezésében Szent Iván éjszakája tiszteletére nyílt meg a hegyhátsáli csillagvizsgáló jún. 23-án. Sokan kihasználták az alkalmat. Fénykép: Hegyi Norbert mutatja a távcsövet, amivel az univerzumot pásztázza Hegyhátsálon. Fotó: Unger Tamás. KSZ.]

Éjszakai kalandozás a múzeumokban. Mesemondással, tűzugrással tették emlékezetesebbé az év legrövidebb éjszakáját Vas megyében is. = Vas Népe 63. 2018. jún. 25. 145. sz. p. 5. Szombathely. A Savaria Megyei Hatáskörű Városi Múzeum idei kiállításait a csillagászat köré szervezi. A Vasi Skanzenben "A nap, a hold és a csillagok a hagyományos közösségek életében" címmel rendeztek kiállítást. A jún. 23-i megnyitón Sári Zsolt (Szentendrei Néprajzi Múzeum) és Horváth Sándor helyi néprajzkutató tartott előadást. [KSZ.]

Programajánló. Rendezvények a megyében. Múzeumok Éjszakája. Szombathely. Június 30-án. = Vas Népe 63. 2018. jún. 29. 149. sz. p. 9. A Smidt Múzeumban 18 órakor "Az idő - keresve az igazságot" című kiállítás megnyitója. Tárlatvezetés Varga Eleonóra történésszel, a kiállítás kurátorával. Kiss Gábor régész előadása "Savaria csillaga címmel". Kovács József csillagász előadása "Magyarországi napfogyatkozások emlékei." címmel.; Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárában előadást tart Horváth József helytörténeti kutató "Uránia égisze alatt. A szombathelyi csillagda története 1951-1966." címmel. [KSZ.]

FEISZT György: Mesélő házak. Egy kitűnő vasi polihisztor, a hegyhátsáli uradalmi vadászmester fia. = Vas Népe 63. 2018. jún. 30. 150. sz. p. 12. Kunc Antal a Festetics-uradalom vadászmestere 1841 februárjában Keszthelyen vette feleségül Szücs Katalint. A munkaadója áthelyezte Hegyhátsálra és első gyermekük itt született meg. Kunc Adolf korán árván maradt és édesanyja testvérei nevelték fel. A cikk ismerteti életének és munkásságának (közte a matematika, a fizika, a csillagászat, a meteorológia) főbb eseményeit, köztük a Foucault-inga szombathelyi bemutatóját. [KSZ.]

Eljött az idő: újra megnyílt a felújított Smidt Múzeum. Szippantottunk a múlt illatából. Vadonatúj tárlatot néztünk, sőt mozdonyra is szálltunk a Múzeumok éjszakáján. = Vas Népe 63. 2018. júl. 2. 151. sz. p. 1., 5. 2018. jún. 30-án este a szombathelyi Smidt Múzeumban tematikus kiállítás nyílt Astro: Az idő - Keresve az igazságot címmel. Bemutatták Horler Szaniszló emlékkönyvét, amelyben Kepler saját kezű bejegyzése van. Kovács József csillagász Kepler és a Gothard család igazságot kereső pályájáról beszélt. A címlapon lévő képen a Gothardok, Kunc és Konkoly látható tablóképen. [KSZ.]

VN: Elfogy felettünk a Hold. Ebben a században nem láthatunk már hasonlót. = Vas Népe 63. 2018. júl. 19. 166. sz. p. 3. Előzetes a 2018. júl. 27-i teljes holdfogyatkozásról. A jelenségről Bánfalvi Péter amatőr csillagász tájékoztat. [KSZ.]

VN: Ma lesz a vérhold éjszakája, figyelem! = Vas Népe 63. 2018. júl. 27. 175. sz. p. 5. A 2018. júl. 27-i teljes holdfogyatkozást ismerteti Hegyi Norbert gépészmérnök-tanár, amatőrcsillagász. A Hegyhátsáli Csillagvizsgálóban is szerveznek megfigyelést és várják az érdeklődőket. [KSZ.]

Programajánló. Július 27. Hegyhátsál. = Vas Népe 63. 2018. júl. 27. 175. sz. p. 9. Csillagvizsgáló (Fő utca 19.): 20 órától a teljes holdfogyatkozás csillagászati végigkövetése távcsővel. A fogyatkozás ideje alatt lesz idő a Jupiter, a Szaturnusz és a Hold mellett látszó Mars bolygó vizsgálatára is. [KSZ.]

BD [BUDAI Dávid]: Kerestük a Holdat. És mégis megvan a Hold! A facsoport fölött halványvörös színben mintha derengene valami. = Vas Népe 63. 2018. júl. 30. 175. sz. p. 1., 3. Részletes beszámoló Hegyhátsálról, a 2018. júl. 27-én a teljes holdfogyatkozás alatt a csillagvizsgáló előtt rendezett távcsöves bemutatóról. A csillagászati jelenségről Keszthelyi Sándor adott tájékoztatást. Míg a Hold a felhőzet mögött volt sok más objektumot (bolygókat, csillagképeket, műholdakat) nézhettek az érdeklődők. A fényképen Keszthelyi Sándor 102/500 mm-es refraktora és a sorban állók láthatók. Fotók: Szendi Péter. Megjegyzés: A riporter a Hold 21.55-ös észrevételét még megvárta, majd távozott. Így a cikk nem szólhat a később kitisztult légkörről, a csillagfényes és tejutas égről, a teljes holdfogyatkozás maximumáról, és a visszafényesedő Holdról. [KSZ.]

BD [BUDAI Dávid]: Közelünkbe ér a vörös bolygó. A Mars tizenöt éve nem volt olyan közel hozzánk, mint most. = Vas Népe 63. 2018. júl. 31. 176. sz. p. 4. Hegyhátsálon Hegyi Norbert adott tájékoztatást a Mars mostani földközelségéről. Fotó: Nagy Jácint. [KSZ.]

MTI: Bepillantás a Mars-kutatásba. Majdnem 220 napot kellene az űrben utaznunk a vörös bolygóra. = Vas Népe 63. 2018. aug. 8. 183. sz. p. 10. Bakonybél. Megújult a bakonybéli Pannon Csillagda űrkutatást szemléltető kiállítása, amelyen a Hold- és Mars-kutatásba is bepillantást nyerhetnek a látogatók. A kiállítás megnyitó ünnepségen Sárneczky Krisztián, a Pannon Csillagda szakmai vezetője tartott ismertetést. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a fényszennyezésről beszélt. A Pannon Csillagda 2012-ben nyílt meg, azóta több mint 200 ezer látogatója volt. KSZ.]

HI: Csillaghullás lesz hétvégén. Jönnek a Perseidák! Hétvégén érdemes lesz az eget kémlelni. = Vas Népe 63. 2018. aug. 11. 186. sz. p. 1., 13. A Perseida meteorrajról Mitre Zoltán a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület titkára ad tájékoztatást. [KSZ.]

Képeslap. A Mars és a Tejút találkozása. = Vas Népe 63. 2018. aug. 14. 188. sz. p. 16. Egy meteor, a Mars és a Tejút látható a képen vasárnap éjjel, amikor a Föld belépett a Perseida meteorrajt összetevőit alkotó 109P/Swift/Tuttle üstökös pályája mentén szétszórt porfelhőbe. Fotó: MTI/Komka Péter. [KSZ.]

NEMES Judit: Átoktáblás ókori mágia az iseumi tárlaton. = Vas Népe 63. 2018. aug. 25. 197. sz. p. 11. A Savaria Történelmi Karnevál kezdetén, aug. 23-án nyitották meg Szombathelyen az Iseum Savariense kiállítótermében a "Varázslás és csillaghit a rómaiaknál" című időszakos kiállítást. Négy múzeum (a Magyar Nemzeti Múzeum, az Aquincumi Múzeum, az eisenstadti Tartományi Múzeum és a szombathelyi múzeum) leleteiből válogattak. A megnyitón Csapláros Andrea múzeumigazgató, Puskás Tivadar szombathelyi polgármester, Varga benedek a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Láng Orsolya a Budapesti Történeti Múzeum igazgató-helyettese, az Aquincumi Múzeum igazgatója tartott beszédet. A kiállítást rendezője: Sosztarits Ottó intézményvezető-helyettes, régész, muzeológus volt. [KSZ.]

PJD: Ősidők óta ugyanolyan pontos. = Vas Népe 63. 2018. aug. 28. 199. sz. p. 9. A kertbe telepített napórákról, általánosságokban. [KSZ.]

Kiállítás a csillagok között. = Vas Népe 63. 2018. szept. 27. 225. sz. p. 4. Szombathely. Szeptember 28-án 17 órakor nyílik a Savaria Múzeum új kiállítása, a Planetária. A kiállított anyag nemcsak a tárgyi csillagászati ismeretek bő tárháza kíván lenni, hanem a műszerekről, űreszközökről, a kutatás legújabb módszereiről is átfogó képet kíván adni, és kiemelten mutatja be a magyar eredményeket, [KSZ.]

NJU [NEMES Judit]: Napórakészítés, templomtájolás. Kultúra és tudomány találkozása a csillagászati és űrkutatási hetek programjaiban. = Vas Népe 63. 2018. szept. 28. 226. sz. p. 1., 12. A megyei napilap címoldalán Keszthelyi Sándor kis fényképe van, pár sor kíséretében. A 12. oldal fényképén Mitre Zoltán egyesületi elnök mutatja a rendezvények meghívóját. A bőséges szöveg ismerteti a XXXIX. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek rendezvényeit. Részletesen írnak Keszthelyi Sándor szept. 26-iki előadásáról, amely Magyarország (és Vas megye) középkori templomainak tájolásáról szólt a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban. [KSZ.]

SZMK: Világűrutazás a múzeumban. = Vas Népe 63. 2018. okt. 5. 232. sz. p. 9. Szombathelyen, a Savaria Múzeum dísztermében nyílt meg az Astro sorozat legújabb, "Planetária" című kiállítása szept. 28-án. A csillagászat bolygókutatási területéhez az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium adott szakmai segítséget. Czenki Zsuzsanna a Savaria Múzeum általános igazgatóhelyettese, Takátsné Tenki Mária önkormányzati képviselő és Szabó M. Gyula csillagász tartott ünnepi beszédet. A kiállítás a bolygókat, a Naprendszer kis égitesteit és az exobolygókat is bemutatja tablókon. [KSZ.]

SZMK: Szemünk előtt a végtelen. = Vas Népe 63. 2018. okt. 13. 239. sz. p. 11. Megnyílt okt. 11-én a Szombathelyi Képtárban az Astro sorozat legújabb kiállítása "Kívül. Űrkorszak a művészetben" címmel. Csapláros Andrea múzeumigazgató, Puskás Tibor polgármester tartott ünnepi beszédet. A kiállított képek kortárs alkotóktól származnak és az űrkorszakot mutatják be képzőművész szemmel. A cikk által említett művészek: Debreczeni Imre, Szabó Ottó, Martin Henrik, Kocsis Tibor, Pinczés József, Oliver Arthur, Felsmann István, Fodor Balázs. Űrszondák, űrhajók, űrhajósok, különös bolygók, kisbolygók, űrlények - kevés csillagászat, sok sci-fi. [KSZ.]

Programajánló. Rendezvények a megyéből. = Vas Népe 63. 2018. okt. 19. 244. sz. p. 9. Szombathely. Okt. 19. péntek - ELTE Gothartd Asztrofizikai Obszervatórium. Esti észlelés a csillagvizsgálóban.; Hegyhátsál. Csillagvizsgáló. Távcsöves bemutatás előzetes egyeztetés alapján Tuboly Vince telefonszámán. [KSZ.]

Magyar csillagászok igazolták. = Vas Népe 63. 2018. okt. 30. 252. sz. p. 16 "Budapest. Az ELTE kutatói igazolták a Kordylewski-porhold létezését a Földtől mintegy négyszázezer kilométer távolságra. A porholdakat Kazimierz Kordylewski lengyel csillagász figyelte meg 1961-ben, ám sokat kétségbe vonták létezésüket. Egy képalkotó polariméterrel felszerelt földi távcsővel Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. MTI." [KSZ.]

Csillagászat is, versfesztivál is. Hat vasi nyertes az NKA ismeretterjesztési és környezetkultúra-pályázatán. = Vas Népe 63. 2018. dec. 19. 294. sz. p. 4. A Savaria Múzeum csillagászati ismeretterjesztésre kapott 600 ezer forintot. [KSZ.]

Stephen Hawkingra emlékezünk. A lebénult brit tudós hangszintetizátor segítségével kommunikált. = Vasárnapi Vas Népe 19. 2018. márc. 17. 17. sz. p. 6. [KSZ.]

MW: A világűrben is éghet a tűz, csak másként. A Mir űrállomást 1996-ban elborították a lángok és a fojtogató füst. = Vasárnapi Vas Népe 19. 2018. ápr. 7. 14. sz. p. 2. [KSZ.]

MW: Négy új exobolygót fedeztek fel. = Vasárnapi Vas Népe 19. 2018. ápr. 14. 15. sz. p. 2. A Magyar Automatikus Távcsőhálózat - Déli félteke (Hungarian-made Automated Telescope Network-South, HATSouth). [KSZ.]

MW: Óriási lyukak a Nap felszínén. = Vasárnapi Vas Népe 19. 2018. ápr. 14. 15. sz. p. 15. Koronalyukak. [KSZ.]

Elhunyt Magyar Béla, az ország második számú asztronautája. A Csillagvárosban található Gagarin Űrhajóskiképző Központban készítették fel. = Vasárnapi Vas Népe 19. 2018. ápr. 28. 17. sz. p. 2. [KSZ.]

MW: A galaxisok is meghíznak a koruk előrehaladtával. = Vasárnapi Vas Népe 19. 2018. ápr. 28. 17. sz. p. 2. [KSZ.]

TÓTH Teodóra: A csillagos ég volt a porpáciak úti célja. Ismét felkerekedett a falu lakossága, a Balatont is útba ejtették. = Vasárnapi Vas Népe 19. 2018. júl. 7. 27. sz. p. 4. Meglátogatták Bakonybélben a Pannon Csillagdát. [KSZ.]

Címlapunkon: Schmall Rafael felvétele a Sharples 202-ről. = Vega 27. 2018. máj. 15. 1.(109.) sz. p. 1. [KSZ.]

OROSZ Tímea: Irány a galaxisok közepe? - Fekete lyukak nyomában. = Vega 27. 2018. máj. 15. 1.(109.) sz. pp. 3-6. [KSZ.]

VCSE nyári tábor: 2018. augusztus 10-17. (Zselickisfalud). = Vega 27. 2018. máj. 15. 1.(109.) sz. p. 6. Előzetes. [KSZ.]

ÁGOSTON Zsolt: Űrszondaküldetések a kisbolygók, üstökösök és törpebolygók felderítésére. = Vega 27. 2018. máj. 15. 1.(109.) sz. pp. 7-10. [KSZ.]

JANDÓ Attila - CSIZMADIA Szilárd: Csillagászat napi távcsöves bemutató 2018. ápr. 21-én. = Vega 27. 2018. máj. 15. 1.(109.) sz. p. 10. Zalaegerszegen tartották. A látogatók száma 30-60 fő lehetett. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A New General Catalogue és az Index Catalogue születése. = Vega 27. 2018. máj. 15. 1.(109.) sz. pp. 11-16. [KSZ.]

VARGA Andor: Dupla holdfogyatkozás: földárnyékban, felhők felett. = Zalai Hírlap 74. 2018. júl. 30. 175. sz. p. 11. A Vega Csillagászati Egyesület, a TIT Öveges József Egyesület és a Magyar Csillagászati Egyesület helyi csoportja Zalaegerszegen hirdette meg a holdfogyatkozás távcsöves megfigyelését, melyre száznál jóval többen érkeztek. Bánfalvi Péter és Jandó Attila vezetésével kérdésekre válaszoltak és várakoztak, viszont a Holdat mindvégig felhőzet rejtette el. A Vénuszt megmutathatták a távcsövekkel. [KSZ.]

          2019.

BARTHA Lajos - PÉNTEK Kálmán - SRAGNER Márta: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus. Emlékkötet. Szombathely, 2019. Gothard Jenő Csillagászati Egyesület. Nyomdai munkák: LogoDepo Kft. 263 p. Szakmai áttekintés: Polcz Iván és Gazda István. Korrektúra: Keszthelyi Sándor. Szerkesztés és borítóterv: Mitre Zoltán. A kötetet Pintér Teodor Péter emlékének ajánlották. [KSZ.]

KERTÉSZ Edina: A lány, aki csillagász lett. [Budapest,] 2019. Naphegy Kiadó, Alföldi Nyomda Zrt. 44 p. "Élt egyszer egy kislány, aki a csillagokról álmodott. Folyton az égboltot fürkészte, és kedvenc mitológiai szereplőinek csillagképekbe vetített alakját kereste. A kislány, Balázs Júlia felnőve az első magyar női csillagász lett. Olyan munkát végzett és olyan felfedezést tett, amilyet korábban egy nőtől nem vártak el. ..." Rajzolta Bölecz Lilla. Gyerekeknek szóló életrajz. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Hold-opusz. Budapest, 2019. Aura Kiadó. 36 p. Előszó: Szabados László (p. 6.). Szakmailag ellenőrizte: Komáromi Csaba. A fényképeket Rezsabek Levente készítette. Nagy Róbert asztrofotójának felhasználásával a borítót Kovács Gergő készítette. A kötet fejezetcímei: A zikkurat obszervatóriumában.; Az eseményhorizonton túl.; A receptorok érzékenysége.; A Kristálybarlangban.; Ceres királynő.; A Hold rádiócsendjében.; Aszteroida-randevú.; A Triton űrállomásán.; Ultima Thule.; A 2017 YE5 ikrei.; Folyam a Marson. Találkozás a 2018 VG18 lakóival.; Az Enceladus szökőkútja. Kísérlet a bioton radarral. Kútház a csillagvizsgálóhoz. [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print, 285 p., 12 színes t. Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közreműködtek: Bagó Balázs, Görgei Zoltán, Kaposvári Zoltán, Kiss Áron Keve, Kovács József, Molnár Péter, Sánta Gábor, Sárneczky Krisztán, Szabadi Péter, Szabó Sándor, Szőllősi Attila, Zsoldos Endre. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

SPARROW, Giles: Milyen alakú a világűr? Bevezetés a XXI. századhoz. Ford.: Nattán Balázs. Budapest, 2019. Scolar Kiadó, Nyomdai munkák: Honkong. 144 p. 1 t. /Nagytotál/ Fejezetcímek: Bevezetés (pp. 6-17.).; A világűr feltérképezése (pp. 18-33.).; A táguló Univerzum (pp. 34-63.).; Az ómega-tényező (pp. 64-91.).; A multiverzum alakja (pp. 92-119.).; Befejezés (pp. 120-135.).; Irodalomjegyzék (pp. 136-137.).; Az illusztrációk jegyzéke (pp. 138-140.).; Név és tárgymutató (pp. 141-143.).; Köszönetnyilvánítás (p. 144.). A kihajtható hátsó táblán: Mérföldkövek. [Időrendi táblázat.] [HAI.]

PÉNTEK Kálmán: A csillagos égre feltekintő szemek. A Kövesligethy Radó Csillagvizsgáló és Planetárium az ELTE Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Centrumának tetején. In: BARTHA Lajos - PÉNTEK Kálmán - SRAGNER Márta: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus. Emlékkötet. Szombathely, 2019. Gothard Jenő Csillagászati Egyesület. Nyomdai munkák: LogoDepo Kft. pp. 9-14. Bevezetés. A csillagvizsgáló. A planetárium. [KSZ.]

BARTHA Lajos: Két tudomány magyar úttörője - Kövesligethy Radó emlékezete. In: BARTHA Lajos - PÉNTEK Kálmán - SRAGNER Márta: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus. Emlékkötet. Szombathely, 2019. Gothard Jenő Csillagászati Egyesület. Nyomdai munkák: LogoDepo Kft. pp. 15-93. Köszönetnyilvánítás. Elöljáróban. A háttér. A felkészülés: a bécsi diák és az ógyallai asszisztens. Az asztrofizika elméleti alapjai. A föld-tudományok felé. A katedrán. A földrengés kutatás elmélete és gyakorlata. A tudomány hazai és külföldi képviseletében. Hosszú alkonyat. A tudományos életmű. Az asztrofizikus. A szeizmológus. Az ember és az alkotó. Jegyzetek. Irodalom. Életrajzok és megemlékezések. Kövesligethy Radó hivatkozott cikkei. Ezt a szerzői részt Polcz Iván lektorálta. A tanulmány végén (pp. 91-93.) Bartha Lajos angol nyelven ad összefoglalást "Radó von Kövesligethy - The Pioneer of Two New Fields of Science: The Astrophysics and te Seismology" címmel. [KSZ.]

SRAGNER Márta: Dr. Kövesligethy Radó (1862-1934) - bibliográfia. In: BARTHA Lajos - PÉNTEK Kálmán - SRAGNER Márta: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus. Emlékkötet. Szombathely, 2019. Gothard Jenő Csillagászati Egyesület. Nyomdai munkák: LogoDepo Kft. pp. 95-263. Előszó, köszönetnyilvánítás. Útmutató. Kövesligethy Radó írásai. Magyar nyelvű csillagászati könyvei, tanulmányai, cikkei. Idegen nyelvű csillagászati közlemények. Kövesligethy Radó által összeállított, Természettudományi Közlöny "Csillagos ég" - rovat. A Természettudományi Közlöny - Levélszekrény rovata - Kérdésekre adott Kövesligethy Radó Feleletek és Tudósítások. Magyar nyelvű geofizikai, szeizmológiai írásai. Idegen nyelvű geofizikai, szeizmológiai írásai. Kövesligethy Radó egyéb írásai - könyvismertetései, jelentései, levelei. Kövesligethy Radó által fordított és hasonlított kötetek, cikkek.
A Pallas Nagy Lexikona szócikkei, amelyeket Kövesligethy Radó írt. Kövesligethy Radó életútját, munkásságát, tudósi utóéletét bemutató írások. Kövesligethy Radó a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Földrajzi Társaság és a Magyarhoni Földtani Társulat tagja. A M. Tud. Akadémia belső tagjai. III. Mathemathikai és Természettudományi Osztály = Akadémiai Értesítő levelező tag 1895. május 10-én lett, 1909. április 29-éb rendes taggá választották. Tagsági kijelölések. A III. osztály A/alosztályának kijelölő bizottsága ... tagja Kövesligethy Radó l. t. = Akadémiai Értesítő.
A Magyar Földrajzi Társaság tisztikarának, választmányának és tagjainak névjegyzése. Kövesligethy Radó rendes tag = Földrajzi Közlemények. A Magyar Földrajzi Társaság tisztikarának, választmányának és tagjainak névjegyzése. Kövesligethy Radó rendes tag. = Földrajzi Közlemények. A Magyarhoni Földtani Társulat tagjainak névsora. Budapesti rendes tagok. Kövesligethy Radó = Földtani Közlemények 1899 óta tagja a társulatnak. A bibliográfiában előforduló nevek mutatója. A bibliográfiában található periodikusan megjelenő könyvek, sorozatok és folyóiratok jegyzéke. Ezt a szerzői részt Gazda István lektorálta. A teljes bibliográfia tételei folyamatosan számozottak 1-től 1995-ig. [KSZ.]

50 éve lépett ember a holdra. In: Kincses Kalendárium a 2019-es esztendőre. Budapest, 2018. Cental Kft., Neografia. p. 33. "Kis lépés egy embernek, de ugrás az emberiségnek" - 1969. július 21-én 2 óra 56 perckor hangzott el ez a mondat Neil Armstrong űrhajós szájából, miután hat órával korábban az Apollo-11 űrhajó Columbia parancsnoki moduljáról leválasztott holdkomp, a Sas simán landolt a Holdon, ő pedig első földi emberként lelépett a Holdra. ..." [HAI.]

-Várkonyi [VÁRKONYI Dávid]: A végtelenbe és tovább. In: Kincses Kalendárium a 2019-es esztendőre. Budapest, 2018. Cental Kft., Neografia. pp. 123-127. "Elon Musk amerikai milliárdos 2018. február 6-án kilőtte a világűrbe 50 millió forintos, tűzpiros Tesla Roadster sportkocsiját. Csak úgy. Illetve, azt legtöbben csupán gondolták, hogy "csak úgy". Miért is történt ez az egész? Valóban csak milliárdosok játszótere a minket körülvevő végtelen világűr? Van, aki több millió dollárt költ egy poénra? Volt értelme ennek az egésznek? ..." Fejezetcímek: A határ a Kármán-vonal.; Űrverseny egy zsák kőért.; Újrahasznosítható rakéta.; Csillagközi törölköző. [HAI.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 7-11. [KSZ.]

Kalendárium 2019. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 13-187. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: a Nap és a Hold naponkénti adatai, bolygók, eseménynaptár, a Hold csillagfedései, Jupiter-holdak, Szaturnusz-holdak.; Január. pp. 14-35., Dichotómiában a Vénusz. p. 19., Búcsú a Marstól. p. 20., Részleges napfogyatkozás január 6-án. p. 20., Teljes holdfogyatkozás január 21-én. pp. 20-21., Csillagfedések a holdfogyatkozás alatt. pp. 21-24., Üstökös. 46P/Wirtanen. pp. 24-25., Napunk fiatal testvére a T Tauri. p. 25-26., Barnard sötét ködei. pp. 27-28., Piazzi Smyth-kráter. pp. 28-29., Évfordulók: Kétszáz éve született Charles Piazzi Smyth. p. 30., 100 éve jelent meg Barnard első katalógusa a sötét ködökről. pp. 30-31., 100 óra csillagászat - közös égbolt alatt. pp. 33-35.;
Február. pp. 36-47., A Merkúr legkedvezőbb esti láthatósága. p. 41., Szaturnusz-fedés február 2-án. pp. 41-42., Üstökös. 46P/Wirtanen. p. 43., Pickering-kráter. pp. 43-44., Évforduló: Száz éve halt meg Edward Charles Pickering. pp. 44-45., Állatövi fény. p. 47.; Március. pp. 48-59., Vörös széncsillag a tavaszi égen: az SS Virginis. pp. 53-54., Struve-kettősök nyomában. pp. 55-56., Kettőscsillagok a tavaszi égen. p. 57., Évforduló: Az Apollo-9 indítása.; Április. pp. 60-73., Oppozícióban a (3) Pallas kisbolygó (április 6.). p. 65., Struve-kettősök nyomában. pp. 66-70., Évforduló: Négyszáz éve született Vincent Wing. p. 70., Messier-maraton. p. 73.: Május. pp. 74-87., Oppozícióban az (1) Ceres törpebolygó (május 29.). p. 79., A Hold a Hyadokban május 6-án. pp. 79-82., A Struve-kráter. p. 83., Évfordulók: 200 éve született Otto Wilhelm Struve. p. 84., 150 éve született Ferdinand Ellerman. pp. 84-85.;
Június. pp. 88-99., A Merkúr nyári esti láthatósága. pp. 92-93., Oppozícióban a Jupiter. p. 93., Június 5-én hajnalban két Jupiter-hold (Io és Ganymedes) árnyéka látszik a bolygó korongján. p. 94., A legnépszerűbb törpenóva: az SS Cygni. pp. 94-95., Az Adams-kráter. pp. 95-96., Évfordulók: 250 éve Vénusz-átvonulás következett be. pp. 96-97., 200 éve született John Couch Adams. p. 97.; Július. pp. 100-115., Szembenállásban a Szaturnusz. pp. 104-105., Teljes napfogyatkozás július 2-án. p. 105., Részleges holdfogyatkozás július 16-án. pp. 105-106., Csillagfedések a holdfogyatkozás alatt pp. 106-108., Kettőscsillagok a Skorpióban. p. 109., Statio Tranquillitatis. pp. 109-111., Évfordulók: Az 1819. évi nagy üstökös. pp. 111-112., Az első emberek a Holdon. p. 112., Száz éve alakult meg a Nemzetközi Csillagászati Unió. p. 112., Nyári csillagásztáborok. p. 113.;
Augusztus. pp. 116-135., A Merkúr nyári hajnali láthatósága. p. 120., A Hold a Hyadokban augusztus 24-én. pp. 121-122., Barnard-ködök nyomában. pp. 122-130., A Stokes-kráter. p. 131., Évfordulók: 300 éve született Christian Mayer. p. 132., 200 éve született George Gabriel Stokes. pp. 132-133., Csillagoségbolt-parkok. p. 135.; Szeptember. pp. 136-147., Oppozícióban a Neptunusz. p. 141., Mare Humboldtianum. pp. 142-143., Évfordulók: 250 éve született Alexander von Humboldt. p. 143., 200 éve született Armand-Hippolyte-Louis Fizeau. pp. 143-144., Ötven éve csapódott be a Murchison-meteorit. p. 144., Kutatók Éjszakája. p. 147.; Október. pp. 148-159., Szembenállásban az Uránusz. pp. 152-154., A Callisto érinti a Jupiter korongját október 31-én. pp. 154-155., A Perseus "démoni" csillaga: az Algol. pp. 156-157., Évforduló: 100 éve született Isadore Epstein. p. 158.;
November. 160-175., A Merkúr kedvező hajnali láthatósága. p. 165., Merkúr-átvonulás november 11-én. pp. 166-169., Jupiter-fedés november 28-án a nappali égen. pp. 170-171., A de Gasparis-kráter. pp. 171-172., Évfordulók: 200 éve született Annibale de Gasparis. p. 172., 30 éve halt meg Armin Deutsch. p. 173., Csillagászati szakkör 14-19 éveseknek a Polaris Csillagvizsgálóban. p.175.; December. pp. 176-186., Gyűrűs napfogyatkozás december 26-án. pp. 181-182., Üstökös. C/2017 T2 (PANSTARRS). p. 182., A Flamsteed-kráter. p. 183., Évfordulók: 300 éve halt meg John Flamsteed. p. 184., 200 éve született Hollósy Jusztinián Ernő. p. 185. [KSZ.]

Színes képmelléklet. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 128-129., 8 színes t. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: 100 éves a Nemzetközi Csillagászati Unió. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 191-202. A Nemzetközi Csillagászati Unió megalakulása. Az első évek. Az 1930-as évek problémái. A II. világháború után. Újabb problémák. Konferenciák. A bizottságok és divíziók. Magyarország és az IAU. [KSZ.]

LUGARO, Maria - KERESZTURI Ákos: Elemkeletkezés a csillagokban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 203-217. Bevezetés. Arányok a Naprendszerben. Más csillagok elemgyakorisága. Elemek születése a csillagfejlődés szerint. Meteoritoktól a csillagok nukleoszintéziséig. [KSZ.]

SZABÓ Róbert: az OGLE égboltfelmérés 25 éve. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 218-239. Mikrolencsék és égboltfelmérések. AZ OGLE története dióhéjban. Mikrolencse-jelenségek. Exobolygók. Változócsillagok. Cefeidák. Cefeidák kettős rendszerekben. RR Lyrae csillagok. Mirák, hosszú periódusú változók. Fedési kettősök. Szupernóvák, nóvák, kataklizmikus csillagok, szimbiotikus csillagok. Egyéb változócsillag-fajták. Új típusú változók. Galaxisszerkezeti kutatások. Utószó. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 2017. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 242-247. [KSZ.]

KISS László - SZABÓ Róbert: AZ MTA CSFK Csillagászati Intézetének 2017. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 248-261. Tudományos eredmények. A csillagok belső szerkezete és pulzációja. Aktív jelenségek csillagokon. Napaktivítás. Csillag- és bolygókeletkezés, az intersztelláris anyag fizikája. Exobolygórendszerek. A Naprendszer égitestjei. Extragalaktikus asztrofizika. Nukleáris asztrofizika. Laboratóriumi asztrofizika. Párbeszéd a tudomány és a társadalom között. Hazai és nemzetközi kapcsolatok, pályázatok. A 2017-ben elnyert hazai és nemzetközi pályázatok. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: AZ ELTE Csillagászati tanszékének működése 2017-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 262-273. Oktatás és ismeretterjesztés. Kutatás. Égi mechanika és bolygórendszerek. Szoláris és asztrofizikai magnetohidrodinamika. Csillagközi anyag, csillagfejlődés. Tudományos közélet. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont 2017. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 268-273. Tudományos és oktatási tevékenység. Kutatóutak, konferenciák, szakmai testületi munka. Közművelődési tevékenység és tehetséggondozás. Pályázatok. Személyi ügyek. Infrastukturális fejlesztések. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly - HEGEDÜS Tibor: az SZTE szegedi és bajai csillagászati tevékenysége 2017-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 274-282. Tudományos eredmények. Változócsillagok. Szupernóvák. Gravitációs kutatások. Bajai kutatások. Pályázatok, díjak. Oktatás, ismeretterjesztés. [KSZ.]

LUDMÁNY András: Baranyi Tünde 1962-2018. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 283-284. Nekrológ. Baranyi Tünde Gyöngyösön született 1962-ben. Egyetemi tanulmányait a debreceni Kosuth Lajos Tudományegyetemen kezdte, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett fizikatanár-csillagász diplomát 1985-ban. Már ötödéves egyetemista korában bekapcsolódott az MTA Napfizikai Obszervatóriumának munkájába Debrecenben, ahol végzés után dolgozni kezdett. A Nap kutatásában, a napfizikai munkálatokban vett részt. Feldolgozta és teljessé tette a régebbi napészleléseket. Felügyelte Fényi Gyula és Konkoly Thege Miklós korábbi grafikus észleléseinek digitalizálását. Baranyi Tünde 2018 júliusában rövid, súlyos betegség után hunyt el. [KSZ.]

Szerzőink, közreműködőink. In: Meteor csillagászati évkönyv 2019. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2018. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. p. 285. [KSZ.]

szp [SZENKOVITS Péter]: Teljes napfogyatkozás, teljes földfogyatkozás? In: Szenkovits Péter: Nincs lehetetlen. Harasztifalu hatóereje. Harasztifalu, 2019. Harasztifalu Község Önkormányzata, Szentmihályi Nyomda Kft. (Zalaegerszeg). p. 80. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozáskor Vas megyébe kirándulókról. Eredeti megjelenés: "szp - Vas Népe, 1999. 08. 12." [KSZ.]

Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] 96 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ A szerkesztő előszava Budapesten kelt 2020 márciusában. [HAI.]

[FREY Sándor]: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] p. 3. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ [HAI.]

FREY Sándor: Válogatás az űrkutatás 2019-es eseményeiből. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 4-41. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "Összeállításunkban az Űrvilág internetes hírportál (www.urvilag.hu) anyagaiból válogattunk. Az eredeti cikkek szerzői Both Előd, Frey Sándor, Németh Péter, Szentpéteri László. Az év további érdekes űreseményeiről, eredményeiről az Űrvilág 2019-es archívumában található több mint 500 cikkben olvashatnak az érdeklődők. ..." [HAI.]

DUDÁS Levente - GSCHWINDT András - HÖDL Emil Viktor: A SMOG projekt. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 42-46. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "2014-ben, amikor a Masat-1 életének végéhez közeledett, és várható volt a légkörben való elégése, megsemmisülése, az alkotói stábban felmerült a "hogyan tovább" kérdése. [...] Nagy realitással került előtérbe a Robert J. Twiggs professzor (USA) által preferált, technológiai kihívás szempontjából jóval nagyobb, de méretében kisebb 5 cm-es élhosszúságú kocka, melynek költségvonzata is elérhetőnek látszott. Első kérdőjel - mi legyen a kicsi kocka neve? A Műegyetem tiszteletére szerettük volna BME-1-nek nevezni. Az akkori egyetemi vezetés nem tartotta szerencsésnek. Kis töprengés után megszületett a műhold célkitűzését jobban tükröző elnevezés, a SMOG családnév, mely SMOG-P tagjával mostanság világsikert hozott. ..." [HAI.]

HIRN Attila: Magyar sugárdózismérések a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén (2001-2019). In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 47-52. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "Magyarország már a kezdetektől fogva saját fejlesztésű detektor rendszerekkel vesz részt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjában. A tudományos kísérletekben való részvétel mellett az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Pille dózismérő rendszere 2003 óta az orosz szegmens szolgálati dózismérő rendszerének része; emellett az intézet munkatársai több éven keresztül részt vettek az orosz űrhajósok személyi dozimétereinek összeállításában és kiértékelésében is. Az űrdozimetria a hazai űrtevékenység egyik legjelentősebb szegmense. Az ISS-en közel két évtizede folynak ilyen kutatások, így érdemes számot adni az eddigi eredményekről. ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Fenntartható (?) űrtevékenység. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 53-59. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "Ha minden a jelenlegi elképzelések szerint alakul, a következő pár évben soha nem látott mennyiségű hordozórakéta-starttal korábban elképzelhetetlen mennyiségű műhold fog Föld körüli pályára kerülni. A miniatürizálásnak köszönhetően egyre több ország egyre több intézménye és vállalata vesz részt a Föld körüli pályák „benépesítésében”. Ezen túl, nagy valószínűséggel ez lesz az az évtized, amikor végre beindulnak az űrturisták szuborbitális űrugrásai is (nem beszélve arról, hogy egy új elképzelés szerint akár a SpaceX Crew Dragon űrhajója is vihetne három űrturistát egy hétre az ISS-re). Egyre több start, egyre nagyobb pályára juttatott tömeg és darabszám. Akkor tehát minden szép és jó. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: A 2010-es évek: az új bolygótípusok felfedezésének évtizede. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 60-68. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "Az elmúlt majd harminc évben, de főként az utóbbi évtizedben a földi bázisú méréseknek, illetve a világűrben működő bolygótranzit-kereső űrtávcsövek adatainak és az azokat megerősítő, kiegészítő méréseknek köszönhetően napjainkra már több mint 4000 exobolygó és háromezernél is több bolygórendszer létezését bizonyítottuk. A felfedezett exoplanéták között több új típusú, a Naprendszerben megismert bolygóktól sok tekintetben különböző égi test is található, melyek zömét az utóbbi tíz évben sikerült azonosítani. Így a 2010-es éveket az új bolygótípusok felfedezése évtizedének is nevezhetjük. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Magaslégköri ballonkísérletek a Műegyetemen. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 69-73. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Simonyi Károly Szakkollégiumában működik az UPRA (Universal Platform for Robotics and Aerospace) csapat, amelynek meg alakulásakor az elsődleges célja az volt, hogy egyetemi hallgatók számára gyakorlati tapasztalatszerzést biztosítson az űrtechnológia területén. 2013-as alakulásuk óta elsősorban magas-légköri ballonos fejlesztésekkel foglalkoznak, több mint tíz sikeres repülésen vannak túl, melyek közül hetet az elmúlt évben bonyolítottak le. ..." [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor: Emléktábla az Űrfánál. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 74-78. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "2019. április 23-án egy különleges emléktáblát avattak Kistarcsán, az Űrfánál. A Magyar Asztronautikai Társaság és Kistarcsa Önkormányzata az éppen egy évvel azelőtt elhunyt Magyari Béla emléke előtt tisztelegtek. Mi fán terem az Űrfa? 2017. május 13-án Kistarcsa központjában, a Simándy-szobor közelében elültettek egy juharfát. Mitől lesz egy közönséges juharfa különleges, netán Űrfa? Attól, hogy az ültetéskor a fa gyökerére került egy csipetnyi abból a földből, amely Charles Simonyi jóvoltából fenn volt a világűrben, a Nemzetközi Űrállomáson. Ráadásul abból a talajból is került oda egy kevésnyi, amely a floridai Cape Canaveral 39A startkomplexumának közeléből származik, onnan, ahonnan először indultak emberek a Holdra. ..." [HAI.]

A Magyar Asztronautikai Társaság 2019. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 79-95. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ H-SPACE, ötödször (pp. 79-80.).; Űrkutatási hétvége Kárpátalján (pp. 80-81.).; Az Apollo-11 holdraszállásának 50. évfordulója - diákpályázatunk eredménye (pp. 81-83.).; Soproni ablak a világűrre (pp. 83-84.).; "..." [HAI.]

FREY Sándor: Űrtáborosaink - interjúkötet. A Magyar Asztronautikai Társaság 2019. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 85-86. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "A MANT a hazai űrtevékenység szakmai civil szervezete, első jogelődje 1956-ban alakult. Ahogyan az Űrtáborosaink című interjúkötet előszavában Almár Iván, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke fogalmaz: "Az ifjúsági űrtáborok egyesületünk késői, de nagyon sikeres gyermekei. Bármilyen hihetetlen, sem az éppen idén 60 éve megalakult Központi Asztronautikai Szakosztály, sem utóda, az 1986-ban létrejött MANT egészen 1994-ig nem szervezett ifjúsági táborokat. Talán senki nem gondolt arra, hogy szükség lenne rá. Pedig az immár 25 éves sikertörténet bizonyítja a program életképességét." [...]
A Trupka Zoltán által készített és szerkesztett, 76 oldalas interjúkötet a MANT gondozásában, a Külgazdasági és Külügy minisztérium támogatásával jelent meg. ..." [HAI.]

BACSÁRDI László - MILÁNKOVICH Dorottya: Űrtábor 2019, Sátoraljaújhely. A Magyar Asztronautikai Társaság 2019. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 86-87. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "A MANT 26. nyári Űrtáborát 2019. július 7-13. között tartottuk Sátoraljaújhelyen. Az Űrtábor történetében 2011 után másodjára látogatott Sátoraljaújhelyre, a táborozókat a Magyar-Szlovák Két Tanítási Nyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Kollégium látta vendégül. A táborban összesen 33 diák (22 fiú, 11 lány) vett részt, többen határainkon túlról (Kárpátalja, Erdély) érkeztek. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia: Űrtáborból a sztratoszféráig. A Magyar Asztronautikai Társaság 2019. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 87-88. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "A 2019-es sátoraljaújhelyi Űrtáborba meghívást kapott a BME Simonyi Károly Szakkollégiumában tevékenykedő UPRA (Universal Platform for Robotics and Aerospace) csapat is. A fiatal mérnökökből és egyetemistákból álló társaság egy könnyen konfigurálható, nagy megbízhatóságú magaslégköri ballon platform kifejlesztésén dolgozik, melynek segítségével kutatócsoportok kisebb mérőeszközöket vagy kísérleteket juttathatnak el a sztratoszférába.
Az UPRA csapat képviseletében Góczán Bence és Bodó Zsófia július 8-án (hétfőn) este egy hosszabb előadás keretében mutatta be a táborozó fiataloknak a magaslégköri ballonozást, hogy mivel foglalkozik a csapatuk, valamint azt, hogyan áll össze egy űrközeli - vagy éppen űrös - küldetés az ötlettől a megvalósításig. ..." [HAI.]

ORDASI András - STRÁDI Andrea: Űrakadémia fesztivál 2019. A Magyar Asztronautikai Társaság 2019. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 89-91. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "2019 augusztusának elején rendeztük meg ötödik alkalommal a 18–35 év közötti fiataloknak szóló Űrakadémiát. A MANT és a Space Generation Advisory Council (SGAC) által közösen szervezett rendezvényen idén a földmegfigyelés kérdésköre került terítékre, azon belül is a globális klímaváltozás magyarországi, lokális hatásai. ..." [HAI.]

Űrkutatás Napja - a Nemzetközi Űrállomás 20 éve. A Magyar Asztronautikai Társaság 2019. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 91-94. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "A MANT hagyományosan minden év októberében tartja az Űrkutatás Napja rendezvényét, a Nemzetközi Világűrhéthez kapcsolódva. Idén a dátum (október 17.) kicsit kifutott ugyan a Világűrhétből (október 4-10.), de ez sem tartotta vissza az érdeklődőket, akik szinte megtöltötték a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházának 2. emeleti Nagytermét.
Idén a szokásos - a magyar űrtevékenység helyzetét és a MANT elmúlt évi tevékenységét bemutató - előadások mellett a fő téma a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két évtizedes működése volt. Az ISS igazából kétszer is "ünnepelheti" 20. születésnapját: tavaly volt a 20. évfordulója, hogy első részegysége, az orosz Zarja modul Föld körüli pályára állt. Jövőre lesz viszont 20 éve, hogy egymást váltva, folyamatosan emberek lakják. ..." [HAI.]

Hazai űrkörkép 2019. A Magyar Asztronautikai Társaság 2019. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2019. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2020. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 94-95. /Asztronautikai Tájékoztató. 71./ "A MANT gondozásában, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályának támogatásával az év végén megjelent az Űrkörkép 2019 című kiadvány. Célja, hogy betekintést nyújtson a hazai űrszektor sokszínű tevékenységébe, bemutatva azokat a kis- és közép-vállalkozásokat, kutatóhelyeket és egyetemi műhelyeket, melyek űrkutatással és űrtevékenységgel foglalkoznak Magyarországon. ..." Könyvismertetés. [HAI.]

Csillagvizsgálat a Balaton-partról. = Balatoni futár 26. 2019. aug. 8. sz. p. 4. Keszthely ad otthont a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpiának. [SRG.]

BUSI Ottó: Mobil planetáriumban jártak a csabai iskolások. = Békés Megyei Hírlap 23. 2019. nov. 20. 269. sz. p. 6. Hordozható planetáriumban kémlelték az eget, és kaptak válaszokat az űr rejtelmeire békéscsabai iskolások. A különleges eszközzel egyedi, tudományos, csillagászati ismeretterjesztést kaptak a fiatalok. Békéscsaba. Mobil planetáriumot állítottak fel ideiglenesen hétfőn a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium épületében. [SRG.]

H. P.: Amerika elindítja az Artemis-programot. Nőt küld a Holdra a NASA 2024-ben. = Blikk 25. 2019. máj. 22. 137. sz. p. 16. Jelöltek: Jessica Meir, Anne McClain, Christina Koch, Nicole Aunapu Mann. [SRG.]

Sz. F. F.: Mágneses viharok miatt változik a klíma. Lecsökkent a napsugárzás, ezért bolond az időjárás. = Blikk 26. 2019. jún. 7. 153. sz. p. 16. Az űrkutatók szerint a Napon tapasztalható változások befolyásolják a Föld légkörét. [SRG.]

Céltalanul keringett az égben a Starliner. Eltévedt a Boening űrhajója. = Blikk 26. 2019. dec. 23. 348. sz. p. 16. Capa Canaveral. Kudarcba fulladt a Boening CST-100 Starliner küldetése. Az űrhajót 2019. dec. 20-án lőtték ki az űrbe, de nem jutott el a céljához, vissza kellett hozni a földre. [SRG.]

Okosodjon együtt a család. Klassz tudományos programok várják a famíliát. = Blikk Vasárnap 26. 2019. márc. 2. 61. sz. p. 22. Futura (Mosonmagyaróvár), Csodák Palotája (Budapest), Pannon Csillagda (Bakonybél). [SRG.]

Földi kőzet a Holdon. = Bors 20. 2019. jan. 26. p. 10. Az Apollo-14 által 1971 februárjában Földre hozott egyik szikla az eredmények tanusága egy kétgrammos töredéket tartalmaz, amely a földiekhez hasonló ásványokból áll. [SRG.]

Holdra lép öt év múlva az első nő. = Bors 20. 2019. jún. 19. 164. sz. p. 24. A NASA 2024-ben. először a történelemben nőt küldene a Holdra. [SRG.]

Újraindítanák a Marson a robotot. = Bors 20. 2019. jún. 11. p. 3. Az InSight szonda robotkarja elakadt fúrás közben. [KSZ.]

Hu-Zo: Közel jár hozzánk júniusban a Jupiter. Most akár színházi látcsővel is láthatjuk az Európa nevű holdját. = Bors 20. 2019. jún. 12. pp. 20-21. [KSZ.]

Élhető bolygókat találtak. = Bors 20. 2019. jún. 20. 165. sz. p. 17. Csupán tizenkét fényévnyire van két bolygó, amely hasonló a Földhöz. [SRG.]

Lezuhant a kínai űrállomás. = Bors 20. 2019. júl. 23. p. 18. A Tienkung-2 kísérleti űrállomás a Csendes-óceán déli részén zuhant le. [SRG.]

Műhiba miatt halt meg Armstrong. = Bors 20. 2019. júl. 25. p. 6. 2012-ben egy bypass-műtét utáni komplikációk miatt halt meg. A családnak 1,7 milliárd forintot fizetett a kórház, hogy ez ne kerüljön nyilvánosságra. [SRG.]

Űrban sminkeli magát a NASA legszebb űrhajósa. A kozmoszból ad szépségtippeket Kellie. Arcfestékét bőröndbe zárja. = Bors 20. 2019. aug. 9. pp. 20-21. A 30 éves Kellie Gerardi űrhajósnő. [KSZ.]

Bolygóembrióval ütközött a Jupiter. = Bors 20. 2019. aug. 16. p. 16. A csillagászok úgy vélik, 4,5 milliárd évvel ezelőtt történt az ütközés. [SRG.]

Jeleket fogott a világűrből a kínai óriás teleszkóp. A tudósok sem tudják, pontosan honnan jönnek a rádiókitörések. = Bors 20. 2019. szept. 11. pp. 20-21. A cikkhez szakmai magyarázatot Kiss László csillagász adott. [KSZ.]

Elhunyt az első űrsétáló. = Bors 20. 2019. okt. 12. p. 20. Elhunyt Alekszej Leonov szovjet űrhajós, aki 1965. márc. 15-én 12 perc 9 másodpercig tartó sétát tett a világűrben. [SRG.]

Hu-Zo: Irány a Kozmosz. Űrhajós már nemcsak vadászpilótából lehet. = Bors 20. 2019. nov. 29. pp. 10-11. Komoly orvosi vizsgálatok várnak arra, aki ma űrhajós szeretne lenni. Ha a kiképzés sikeres is lesz, talán éveket kell várni a repülésre, de akkor újra meg kell mindenben felelni. Horvai Ferenc a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkárhelyettese. [SRG.]

Megkezdődött a magyar űrhajós kiválasztása. = Bors 20. 2019. dec. 14. p. 4. 2024-2025-ben megy egy magyar a Nemzetközi Űrállomásra. [KSZ.]

Vízjeget találtak a Marson. = Bors 20. 2019. dec. 14. p. 9. Néhány centiméterre a felszín alatt. [KSZ.]

SZAUDER Rita: A legrövidebb éjszaka. = Családi Lapozó Szombathely 6. 2019. 3. sz. p. 4. Június 21. A nyári napforduló. [SRG.]

Holdfogyatkozás. = Dunaújvárosi Hírlap 30. 2019. júl. 19. 166. sz. p. 2. Nagykarácsony. Részleges holdfogyatkozást szemlélhettünk júl. 16-án, kedden éjjel. Ezt a csodás égi jelenséget sokan örökítették meg. Ez a felvétel Nagykarácsonyban készült. Fotó: Farkas Lajos. [KSZ.]

AGÁRDY Csaba: Színvonalas kiállítás egy napfogyatkozás emlékére. Egyetlen dunaújvárosiként Várnai Gyula alkotása is látható. = Dunaújvárosi Hírlap 30. 2019. júl. 22. 168. sz. p. 2. Dunaújváros. Komoly érdeklődés mellett nyitották meg a Kortárs Művészeti Intézetben pénteken este a Fekete fény elnevezésű csoportos kiállítást az 1999-es teljes napfogyatkozás huszadik évfordulója alkalmából. A kiállításra összegyűjtötték a Dunaújvárosban készült fényképeket és filmeket 1999. aug. 11-ről. Akkor készült egy kollektív film is, amit az MTV és a Balázs Béla Filmstúdió forgatott 16 kamerával. [KSZ.]

Címlapon: Távcsöves bemutatás a celldömölki Vulkánparkból. 2018. okt. 5. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. címoldal. Fotó: Varga Enikő. [SRG.]

Beszámoló a XXXIX. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetekről. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 2-9. 2018. szept. 24. és okt. 7. között volt. Csillagászati Hetek a Herman Ottó Szakgimnáziumban (2018. szept. 24. Horváth Márton).; Előadás a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban (2018. szept. 26. Keszthelyi Sándor).; Büki Kutatók Estéje (Gyurácz József, Horváth István, Szeles Attila).; Csillagászati Hetek a Kemenes Vulkánparkban, Celldömölkön (2018. okt. 5. Pék Tibor, Péntek Kálmán, Varga Enikő, Mitre Zoltán). Összeállította: Mitre Zoltán. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 10-13. 2018. ápr. - dec. [SRG.]

Megjelent a Savaria Természettudományi és Sporttudományi Közlemények szakmai periodika 17. száma. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. p. 14. [SRG.]

Kiegészítés a levelezőlistánkhoz. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. p. 14. [SRG.]

Új szekció alakult egyesületünkben. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 14-15. Planetológiai és Természetföldrajzi Kutató és Ismereterjesztő Szekció. [SRG.]

Taglista. 2018. december 14-i állapot. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 15-16. 55 tagja van az egyesületnek, ebből 47 magánszemély és 8 intézmény. [SRG.]

Előterjesztések a közgyűlésre. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 16-17. A közgyűlés 2019. febr. 23-án lesz. [SRG.]

MITRE Zoltán: Rendeződött a Gothard síremlék állapota. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. p. 17. Szombathelyen, a herényi temetőben a Gothard Jenő síremléke. A nagyra nőtt tuját a Herényiek Háza civil tagjai vágatták ki 2018 őszén. [SRG.]

HORVÁTH Márton: Egy szeptemberi nap a Hegypásztor kör erdei iskolájában Oszkón. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 18-19. 2018. szept. 6-án. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Pécsiek Vasban. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 19-22. 2018. okt.27-én Pécsről 10 fős csoport látogatott Vas megyébe. Megtekintették Szombathelyen a Kövesligethy Radó Bemutató Csillagvizsgálót és a planetáriumban előadást hallgattak meg. Herényben megnézték az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumot és a kiállításokat. Bucsuban meglátogatták Keszthelyi Sándor és Sragner Márta tagtársakat. Este Hegyhátsálon a Hegyháti Csillagvizsgálót nézték meg, ahol Horváth Tibor és Tuboly Vince fogadta a csoportot. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati kiállítások Savariától Szombathelyig. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 22-29. Savaria Múzeum, Ezüstbe zárt világegyetem, Gothard Jenő fotólemezei 1882-1905.; Vasi Múzeumfalu, Astro: Szép jel és szép csillag. A nap, a hold és a csillagok a hagyományos közösségek életében.; Smidt Múzeum, Astro: Az Idő. "keresve az igazságot".; Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház, Astro: Varázslás és csillaghit a rómaiaknál.; Savaria Múzeum, Astro: Planetária.; Szombathelyi Képtár, Astro: Kívül. Szonda a jövőbe. Űrkorszak a művészetben.; ELTE GAO, Gothard Jenő Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállítás.; ELTE GAO, Égből hullott kövek. [SRG.]

HORVÁTH Márton: Planetárium workshop Pécs. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 29-30. 2018. nov. 26. [SRG.]

KLIPPEL Dávid: A külső és belső erők felszínformáló tevékenysége a Plútón - a Tombaugh Régió morfológiai vizsgálata. 2. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 31-43. [SRG.]

MITRE Zoltán: Adatközlés a középső-miocén kori fatörzs évgyűrű-vizsgálatának első eredményeiről. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 44-48. Egy középső-miocén korra (14-15 millió év) datált megkövült fatörzs metszetének (Geguss Zoltán tulajdona) vizsgálata az évgyűrűk alapján. 379 évgyűrűt sikerült azonosítani, ezek 11,4 éves periódussal maximális erősségűek, az akkori naptevékenységgel kapcsolatosan. A nagyobb ciklusok átlaga 66,6 év. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Állatövi fény észlelése Bucsuból. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. p. 49. 2018. nov. 14-én hajnalban. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Drakonidák meteorraj figyelése 2018. október 8/9-e éjjelén Bucsuból. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 49-51. Egymaga, 3 óra alatt, 24 rajmeteort látott. [SRG.]

MITRE Zoltán: Óraátállítás-eltörlés "hisztéria". = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 51-53. [SRG.]

Csillag-háló. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 54-55. Csillagászati hírek internetes linkjei. [SRG.]

Emlékezzünk régiekre. Évfordulók 2019-es év I. negyedévében. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 56-60. Január 3-án, 200 éve született Piazzi Smith, Charles skót csillagász.; Január 27-én, halt meg Voroncov-Veljaminov, Borisz Alekszandrovics szovjet-orosz csillagász.; Február 2-án, 100 éve halt meg Edward Charles Pickering amerikai csillagász.; Február 10-én, 75 éve halt meg Antoniadi, Eugéne Michael. Görög születésű francia csillagász.; Február 12-én, 300 éve született Liesganig, Joseph. Osztrák jezsuita matematikatanár, geodéta, mérnök, csillagász.; Február 14-én, 275 éve halt meg Hadley, John angol matematikus, csillagász.; Február 21-én, született Hibner Israel német kalendáriumíró, asztrológus, csillagász.; Március 22-én, 625 éve született Ulugh bég a Timuridák harmadik uralkodója, történetíró, költő, matematikus és korának kiemelkedő csillagásza. [SRG.]

Programajánló 2019. január - február - március. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 61-63. [SRG.]

Csillagos Ég - 2019. év I. negyedéve. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 1.(117.) sz. pp. 64-68. [SRG.]

Címlapon: A 2019. jan. 21-i teljes holdfogyatkozás hajnali részleges fázisa a Kőszegi-hegység felett. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. címoldal. Fotó: Ifj. Szendrői Gábor. [SRG.]

MITRE Zoltán: Látogatóban a Bük-csepregi Helyi Csoportnál. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. pp. 3-5. 2019. február 2-án 10 GAE-tag látogatott Csepregre, Horváth István otthonába. [SRG.]

Egyesületünk weboldala új közösségi felülete. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. p. 5. 2019. jan. 17-től egy zárt Facebook csoport jött lére "GAE Vasi Csillagászok" néven.; 2019. márc. 21-én a GAE weboldala elindult a www. gae.hu helyen. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati asztaltársaság alakult Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. pp. 5-8. 2019. febr. 12-én alakult a Szombathelyi Csillagászati Asztaltársaság. Beszámoló az első (2019. febr. 12-i) és második (2019. márc. 12-i) összejövetelről. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. pp. 8-9. 2018. dec. 31. - 2019. márc. 20. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: Földközelben járt a 46P/Wirtanen-üstökös. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. pp. 10-14. Az üstökös vizuális megfigyelése 2018. nov. 28-tól dec. 31-ig Bucsu településről. [SRG.]

SZALAI Péter: Quadrantidák meteorraj észlelése Kisunyomból. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. p. 15. 2019. jan. 3-án este. [SRG.]

MITRE Zoltán: Farkasordító hidegben "farkashold." = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. pp. 15-18., hátsó belső borító. A 2019. jan. 21-i teljes holdfogyatkozás észlelése. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Teljes holdfogyatkozás 2019. január 21-én hajnalban. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. pp. 18-21. A jelenség megfigyelése Bucsu településről. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Holdfogyatkozás hangulatképek Oladról. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. p. 22. 2019. jan. 21-én [SRG.]

KLIPPEL Dávid: A külső és belső erők felszínformáló tevékenysége a Plútón - Tombaugh Régió morfológiai vizsgálata. 3. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. pp. 22-39. Befejező rész. [SRG.]

MITRE Zoltán: Földközelben járt a C/2018 Y1 (Iwamoto)-üstökös. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. pp. 39-41. Szalai Péter, Mitre Zoltán, ifj. Szendrői Gábor, Keszthelyi Sándor észlelései 2019. febr. 12. és 27. között. [SRG.]

MITRE Zoltán: Téli kalandozások. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. pp. 41-46., első és hátsó belső borító. Csillagászati észlelési élmények a téli időszakban. [SRG.]

Színes melléknapot fotóztak. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. p. 46., hátsó külső borító. Unger Tamás fényképezte, Mitre Zoltán adta meg a jelenség magyarázatát. Nemes Judit 2019. febr. 28-i Vas Népe cikke alapján. [SRG.]

Csillagászati cikkek a webről. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. p. 47. Zubrits Gábor és Boros Gábor válogatásai. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Középkori templom tájolásáról készült kiadványról. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. pp. 48-49. Híradás a Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta "Magyarországi középkori templomok tájolása" című 2012-es tanulmányról és megrendelési módjáról. [SRG.]

Programajánló 2019. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. pp. 50-53. [SRG.]

Alkoss Naprendszert! = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. p. 54. Naprendszert modellező versenyre felhívás. [SRG.]

A csillagos ég. 2019. év II. negyedéve. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. pp. 55-56. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A 2019. év legfontosabb csillagászati látnivalói és eseményei. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 2.(118.) sz. p. 56. [SRG.]

Címlapon: Matisz Attila "Helios" napórája Hegyhátsálon, jún. 1-én. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. címoldal. Fotó: Mitre Zoltán. [SRG.]

Tisztelettel emlékezzünk egyesületünk névadójára halálának 110. évfordulóján! = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 2-4. Benne: Vasvármegye cikke, amely megjelent 1909. máj. 30-án, Gothard Jenő halálakor. [SRG.]

MITRE Zoltán: Földön és égen kalandoztunk: hármas amatőrcsillagászati találkozó Celldömölkön. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 4-17. 2019. ápr. 6-ám a Kemenes Vulkánparkban. A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület, a Vega Csillagászati Egyesület, és a Bakonyi Csillagászati Egyesület vett részt. [SRG.]

Egyesületünk állásfoglalása az óraátállítás eltörlésével kapcsolatban. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 17-18. A normál, hazánk időzónája szerinti "téli" időszámítást javasolja. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Tavasszal is aktív amatőrcsillagászati közélet a Csillagászati Asztaltársaságban. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 19-23. A Szombathelyi Csillagászati Asztaltársaságról. Áprilisi találkozó (2019. ápr. 9-én). Májusi találkozó (2019. máj. 14-én). Júniusi találkozó (2019. jún. 11-én). [SRG.]

MITRE Zoltán: Meghiúsult a Csillagászat Napja rendezvény. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 23-24. A 2019. máj. 11-i rendezvény elmaradásáról, mivel nagyon rossz volt az időjárás. [SRG.]

MITRE Zoltán: Nyárnyitó egyesületi észlelőéjszaka Hegyhátsálon. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 25-30. 2019. jún. 1. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 30-33. 2019. ápr. 6. - jún. 27. [SRG.]

Kérjük a 2019. évi tagdíjak befizetését! = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. p. 33. [SRG.]

MITRE Zoltán: Szabadszemes Hold észlelés. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 34-35. 2019. márc. 17-én. Az "aranykulcs", azaz a Sinus Iridum hegyvonulata nyúlt át a terminátoron. [SRG.]

SZAUER Ágoston: A fotografikus Messier-album születéséről. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 35-36. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - SRAGNER Márta: Tavaszesti látványosság: az állatövi fény Bucsuból nézve. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 36-37. 2019. márc. 23-án este 9 fő közösen észlelte a nyugati égen. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Állatövi fény Szombathely határában. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. p. 38., első belső borító. 2019. márc. 24-án Olad és Sé között fényképezte. [SRG.]

MITRE Zoltán: Szeizmikus jelenségek égitesteken. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 38-41. Holdon, Merkúron, Vénuszon, Marson, és egyes gázóriások holdjain. [SRG.]

MITRE Zoltán: Jelent-e problémát a global dimming? = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 41-46. A "globális homály" vizsgálata. Az eget homályosító egyik ok a repülők okozta kondenzcsíkok hatása. Ezek a csillagászati észlelések minőségét is befolyásolják, sőt a fényszennyezést is növelik. [SRG.]

Híradások egyesületünkről. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 47-49. A Bakonyi Csillagászati Egyesület beszámolója a celldömölki rendezvényről, 2019. ápr. 6. [SRG.]

Csillagászati cikkek, érdekességek a webről. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. p. 50. Zubrits Gábor és Zsigovics Tamás ajánlatai. [SRG.]

MITRE Zoltán: Megemlékezés Hell-Sajnovics féle Vénusz-átvonulás észlelés 250. évfordulóján. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 51-60. Az 1769. jún. 3-4-i jelenség észlelése, az utazás körülményeivel. Vardő későbbi története. [SRG.]

Programajánló. 2019. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. pp. 61-62. [SRG.]

A csillagos ég - 2019. év III. negyedéve. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. p. 63. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A 2019. év hátralévő legfontosabb csillagászati látnivalói és eseményei. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. p. 63. [SRG.]

Részleges holdfogyatkozás 2019. július 16-án. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 3.(119.) sz. p. 64. Előrejelzés. [SRG.]

Címlapon: Az egyiptomi Karnaki-templom. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. címoldal. Fotó: Mitre Zoltán. [SRG.]

Meghívó Ünnepi közgyűlésre. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. p. 2. Herényiek Háza 2019. dec. 6. A megalapítás 30-dik évfordulójára. [SRG.]

MITRE Zoltán: Köszöntöm az új tisztségviselőinket! = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. p. 3. 2019. febr. 23-án új vezetőséget választott az egyesület közgyűlése. [SRG.]

Rövid beszámoló az egyesület 2019. évi közgyűléséről. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 3-9. A 2019. febr. 23-i éves rendes közgyűlésről. [SRG.]

A 2019. évi közgyűlés határozatai. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 9-11. 2019. febr. 23 óta az egyesület elnöke Péntek Kálmán, titkára Horváth István, gazdasági vezető Mitre Zoltán. További négy elnökségi tag Eredics Alexandra, Milos László István, Horváth Márton és Szeles Attila. [SRG.]

Változás a Szombathelyi Helyi Csoport élén. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. p. 11. 2004. nov. 4. óta Matisz Attila volt a helyi csoport vezetője. 2019. febr. 23. óta Keszthelyi Sándor vette át a vezetését. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán - HORVÁTH István: A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület 2019. évi munkaprogramja. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 11-16. [SRG.]

Rövid beszámoló az új elnökség üléseiről. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 16-17. [SRG.]

Holdra láttunk és holdraszálltunk. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 17-56. 2019. júl. 16-én ünnepelték Szombathelyen az első ember 50 évvel ezelőtti holdraszállást. [SRG.]

MITRE Zoltán: Egy doktorjelölt egy évtizede az egyesületünkben Pusztai-Eredics Alexandrával beszélgettem. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 21-26. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Nyáron is folytatódott a csillagászati asztaltársaság. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 26-29. A Szombathelyi Csillagászati Asztaltársaságról. Július (júl. 9-én). Augusztus (aug. 13-án). Szeptember (szept. 10-én). [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 29-31. 2019. jún-szept. [SRG.]

Tagrevízió. Kérjük a 2019. évi tagdíjak befizetését! = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. p. 31. [SRG.]

HORVÁTH Márton: Csillagászati bemutató Márokföldön - tapasztalatok és gondolatok a digitális csillagászat-oktatásról. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 32-35. 2019. jún. 28-án. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Keszthelyi diákolimpiai távcsöves asszisztensi élmények. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 35-44. 2019. aug. 4-5. [SRG.]

MITRE Zoltán: Luxor és a sivatagi csodás égbolt. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 44-50., címoldal. Látogatás Egyiptomban 2019 júliusában. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

MITRE Zoltán: Részleges holdfogyatkozás 2019. július 16. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 51-52. Szombathelyről. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Észlelési töredékek a részleges holdfogyatkozás alatt. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 52-54. 2019. július 16. Bucsu településről. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor, ifj.: Pillangó-köd és Örvény-galaxis. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. p. 54., hátsó külső borító. Fényképek az IC 1318-ról és az M51-ről. [SRG.]

Csillagászati cikkek a webről. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. p. 55. Zubrits Gábor és Durst Dezső ajánlatai. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Vasi és zalai amatőrcsillagászok eddigi találkozói. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 56-58. Öt rendezvény volt: 1998. márc. 21.; 1998. ápr. 25/26.; 1998. okt. 23.; 2002. júl. 22.; 2019. szept. 28. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az elmúlt 30 év Gothard emlékérem kitüntetettjei. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 58-59. Tóth György 1994-ben, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ 1995-ben, a szombathelyi Gothard Általános Iskola 1996-ban, Sragner Márta 1997-ben, Bartha Lajos 1999-ben, Vértes Ernő 2000-ben, Horváth József 2011-ben, Pintér Theodor Péter 2017-ben kapta az emlékérmet. Összesen 8, ebből 2 intézmény és 6 magánszemély. [SRG.]

Napfogyatkozás megfigyelés 1890-ből. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. p. 59. [Az 1890. jún. 17-i részleges napfogyatkozás.] Kőszegen kormozott üvegekkel nézték az utcán csoportosuló emberek. "Gothard Jenő herényi csillagvizsgálójából 48 sikerült fényképet készített a tüneményről." Forrás: Kőszeg és Vidéke. X. évf. 25. sz. 3. oldal, 1890. jún. 22-i lapszám. Zubrits Gábor gyűjtése. [SRG.]

Programajánló 2019. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 60-62. [SRG.]

Csillagos Ég - 2019. év. IV. negyedévében. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. pp. 63. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A 2019. év hátralévő legfontosabb csillagászati látnivalói és eseményei. = Egyesületi Híradó 30. 2019. 4.(120.) sz. p. 63. [SRG.]

HARGITAI Henrik: Holdra szállás 2.0. = Élet és Irodalom 63. 2019. júl. 26. 30. sz. p. 10. Gondolatok a budapesti Vasarely Múzeumban, a Vasarely - Hold 50 kiállításon szervezett közönségbeszélgetésen. [KSZ.]

BÁRON György: Utazás a Holdra. Film. = Élet és Irodalom 63. 2019. aug. 9. 32. sz. p. 23. Filmkritika. Apollo 11. Amerikai dokumentumfilm. Rendező: Todd Douglas Miller. [KSZ.]

KOVÁCS Márk: Az Univerzum fényködben úszik. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. jan. 4. 1. sz. pp. 26-27. "...Ajello és munkatársai a Clemson College-ból és a reykjavíki Izlandi Egyetemről az extragalaktikus háttérfény mérése alapján becsülték meg a valaha kibocsátott fotonok számát. Az első csillagok néhány százmillió évvel az ősrobbanás után kezdtek pislákolni, ma pedig a becslések szerint egybilliószor billió, tehát 10 a 24-iken csillag van a világmindenségben. Az extragalaktikus háttérfény a csillagok által valaha kibocsátott fényből táplálkozva akkumulálódik, mióta világ a világ. A számítások szerint a csillagok fényének több mint kilencven százaléka végül e fényködbe jut. [...] A kutatócsoport összesen 739 blazárt figyelt meg a NASA Fermi-űrtávcsöve segítségével, némelyikük viszonylag közel volt, mások a messzi végtelenből küldik felénk sugaraikat. [...] A gamma-fotonok, miközben áthatolnak az extragalaktikus háttérfényen, jó eséllyel elnyelődnek.
Tehát ha megmérjük a különböző távolságban lévő blazárok fényét, majd kiszámítjuk, hogy a kiindulási fény mekkora hányada veszett el útközben, meghatározhatjuk, hogy a múlt egymást követő időszakaiban (egymilliárd éve, kétmilliárd éve és így tovább) mennyi fotont tartalmazott az extragalaktikus háttérfény. Ebből az eloszlásból egy számítógépes modell segítségével az asztrofizikusok fel tudták rajzolni a háttérfény mennyiségét az idő függvényében. De még ez sem volt ilyen egyszerű, mert miközben a háttérfény egyre gyülemlik, ahogy elröppennek az évmilliárdok, eközben a táguló Világegyetem miatt egyúttal ritkul is. Mindenesetre az előbbi hatás erősebbnek bizonyult, így összességében a háttérfény erősödik az idő múlásával. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Szokatlan csillagpáros. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. jan. 4. 1. sz. p. 27. "Csillagászok most minden eddiginél részletesebb betekintést nyertek egy fiatal csillag keletkezésébe, ám eközben egy váratlan kísérő is felbukkant. Miközben a Leeds Egyetem munkatársai megfigyelték a csillagot, rájöttek, hogy valójában nem egy, hanem két égitestet látnak. Az eredetileg vizsgált MM 1a jelű fő objektum egy fiatal, nagy tömegű csillag, amelyet gázból és porból álló, forgó korong vesz körül. A kutatók azonban felfigyeltek egy, a porfelhőn túli halvány égitestre is, amely előbbi körül kering és az MM 1b elnevezést kapta. [...] Eredményeiket az Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóiratban publikálták. Eszerint az MM 1a jelű fő objektum negyvenszer nagyobb tömegű, mint a mi Napunk, a kisebbik égitest tömege viszont körülbelül fele a központi csillagunkénak.
Sok idősebb, nagy tömegű csillagot lehet találni közeli kísérővel, azonban a kettős csillagok tagjai jellemzően szinte azonos tömeggel rendelkeznek és együtt formálódnak. Fiatal, 80:1 tömegarányú kettős rendszer rendkívül szokatlan, ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Új év, új távlatok - kozmikus földimogyoró. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. jan. 11. 2. sz. p. 60. "...A kisbolygók és üstökösmagok formája sokkal változatosabb, jellemzően "szabályos burgonya" alakot vesznek fel, de találtak már valószínűtlenül hosszúkás aszteroidát (Oumuamua) is. Az apró égitestek között most egy további "termény-kategória" képviselőjére leltek. A NASA New Horizons űrszondája újév napján közelítette meg a 2014 MU69 jelű, Ultima Thule becenévvel illetett kisbolygót. (Az elnevezés a mindenkori legtávolabbi - eredetileg a legészakabbi - ismert szigetre utal, és a Kr.e. IV. században élt Pütheasztól származik.) Az égitest leginkább egy földimogyoró alakjára emlékeztet, bár egyesek szerint inkább hóember, ami az ottani viszonyok miatt talán autentikusabb hasonlat. ..." [HAI.]

FREY Sándor: Leérkezés a túloldalra. Kínai szonda a Holdon. = Élet és Tudomány 74. 2019. jan. 18. 3. sz. pp. 70-72. "Január elején másodszor hajtott végre sima leszállást a Hold felszínén kínai űrszonda, Ami még különlegesebb, hogy az űrkutatás több mint hat évtizedes története során most először sikerül majd a helyszínen tanulmányozni az égitest túlsó, a Földről soha nem látható oldalát. Csang’e-4 űrszondát még 2018 vége felé, december 7-én bocsátották fel a Kína déli részén, Szecsuan tartományban fekvő Hszicsang (Xichang) űrközpontból. Nem egészen öt nappal később állt Hold körüli pályára. Kijelölt leszállóhelye egy 180 km átmérőjű, a híres magyar származású tudósról, Kárman Tódorról elnevezett Von Kármán-kráter volt. A leszállóegység itt ért felszínt január 3-án. A Von Kármán-kráter a Déli-sarki Aitken-medence, egy hatalmas (2600 km átmérőjű). idős, becsapódásos eredetű alakzat területén belül fekszik, amelynek mélysége 13 km.
A Hold túlsó, a Földről sosem látható oldalát (amely nem azonos a "sötét oldallal", ahogy azt egyik keretes cikkünkben kifejtjük) nem csak a szemünk és a távcsöveink elől rejti el az égitest kötött keringése. ..." [HAI.]

A túlsó oldal nem a sötét oldal... = Élet és Tudomány 74. 2019. jan. 18. 3. sz. p. 71. [HAI.]

Kína és a Hold - dióhéjban. = Élet és Tudomány 74. 2019. jan. 18. 3. sz. p. 72 . [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika Láthatóvá vált lökéshullámok. Égi jelek Sopron felett. = Élet és Tudomány 74. 2019. jan. 18. 3. sz. pp. 73-75. Csillagászati vonatkozásokkal. A jelenség a Nemzetközi Űrállomásról készített felvételeken is látszott. Az SDO műhold rakétájának floridai fellövésekor is észlelték. Vulkánkitörésekkor is feltűntek a jelenségek, ilyeneket Hédervári Péter A Föld különös jelenségei című könyvében is leír. A Sopronban 1944. júl. 26-án feltűnt jelenségekre Kiss Gyula amatőrcsillagász hívta fel a szerző figyelmét. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Mi van a galaktikus függönyön túl? Interjú Tóth L. Viktorral. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 74. 2019. jan. 18. 3. sz. pp. 86-87. "Kissé rendhagyó beszélgetést folytattunk Tóth L. Viktor asztrofizikussal, aki az ELTE Csillagászati Tanszékének adjunktusa. A Nemzetközi Csillagászati Unió Csillagközi Anyag és Lokális Univerzum Divíziója vezetőségének tagja, sok izgalmas témával foglalkozik, többek közt gammafelvillanások segítségével nagyon távoli - a Lokális Univerzumon messze túli - galaxisok tulajdonságait is vizsgálja. Friss szakmai eredményei mellett a kutatással és az ismeretek megosztásával kapcsolatos gondolatait is elmondta nekünk. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Tudomány határok nélkül. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. jan. 18. 3. sz. p. 92. "...1919 áprilisában jött létre a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), de ugyanebben az évben alakult meg a Biológiai Tudományok Nemzetközi Uniója valamint októberben az Akadémiák Nemzetközi Szövetsége is. Talán csak a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal idősebb szervezet (1857). [...] Az IAU-centenárium tiszteletére számos rendezvényt szerveznek világszerte 100 év: közös égbolt alatt jelmondattal, hogy megünnepeljék azokat az áttörő csillagászati eredményeket, amelyek az elmúlt száz év folyamán a tudományt, technológiát és kultúrát formálták. Az évforduló eseményei felhívják a figyelmet arra is, hogy milyen fontos a csillagászat az oktatásban, a fejlődésben és akár a diplomáciában is.
Az első globális rendezvényen, a "100 óra csillagászat"-on már túl is vagyunk, január 10. és 13. között a világ számos pontján (köztük hazánkban is több helyen) tartottak ismeretterjesztő csillagászati előadásokat, távcsöves bemutatókat, nyílt napokat. [...] Hazánkban a legfontosabb idei esemény az április elején Keszthelyen rendezendő Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia lesz, ami szintén az IAU-évforduló jegyében zajlik. Az érdeklődők a www.iau-100.org honlapon tájékozódhatnak a programkínálatról." [HAI.]

V. MOLNÁR László: Magyarország egy cári tiszt szemével. Alekszandr Mihajlovszkij-Danyilevszkij Pest-Budáról. = Élet és Tudomány 74. 2019. jan. 25. 4. sz. pp. 105-107. A cári katonatiszt 1814-ben a bécsi kongresszuson vett részt. 1814. okt. 12-én Magyarországra is ellátogatott. Okt. 14-én a gellérthegyi csillagvizsgálót is megnézte. "A hegytetőn csillag vizsgálda található, ahol Reisenbach [helyesen Georg Reihenbach] híres tudós várt bennünket, és bemutatta az asztronómiai műszereket. Szerény nagy tudású férfi." Hazánkban tett 4-5 napos utazásáról Alekszandr Mihajlovszkij-Danyilevszkij 1816-ban 12 oldalas úti beszámolót adott ki. Az Élet és Tudományban lévő cikket két olyan kép is illusztrálja, amely a budai csillagvizsgálót mutatja. [HAI.]

D. T.: Vénusz nem vigyáz a vonalaira. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. jan. 25. 4. sz. pp. 122-123. "... Japán még 2015 decemberében állított pályára egy űreszközt, mely a bolygó éghajlati viszonyait vizsgálja. Az Akatsuki-szonda egyik műszere a 2 mikrométeres hullámhossz tájékán, infravörös tartományban vizsgálódó kamera, most ennek segítségével figyeltek meg japán kutatók egy ismeretlen légköri szerkezetet a Vénuszon. Ez a mindeddig bujkáló, sávos jelenség a bolygó mindkét féltekéjén a sarkokhoz közel, a vénuszi egyenlítőre nagyjából szimmetrikusan helyezkedik el. A szonda megfigyeléseit számítógépes szimulációs programmal egészítették ki, ennek eredményeként a kutatók fényt tudtak deríteni a csíkok eredetére. [...] A Vénuszon a légköri áramlások és a bolygó forgásából adódó eltérítő erő az egyenlítőtől a hatvanadik szélességi körig nyújtózó, hatalmas örvényeket alakítanak ki.
Ezekbe az örvényekbe kap bele mindkét félteke magas szélességein a földihez hasonló magaslégköri jet (vagy futóáramlat). Ez a futóáramlat megnyújtja és megdönti az örvényeket, melyek így leginkább deformált ellipszisekre hasonlítanak. ..." [HAI.]

KOVÁCS Márk: Messzi, messzi objektum. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 74. 2019. febr. 1. 5. sz. p. 131. "Csillagászok felfedezték a Nap körül keringő, eddig ismert legtávolabbi égitestet, hivatalos besorolása szerint a "Neptunuszon túli objektumot". A konvencionális csillagászati nevezéktant követve egyelőre a 2018 VG18 nevet kapta a Nemzetközi Csillagászati Unió kisbolygóközpontjától, de felfedezői a Farout (Messze kint) becenéven említik, ha egymás között vannak. A Carnegie Tudományos Intézet Scott S. Sheppard vezette kutatócsoportja látta meg először a 2018 VG18-at, amely mindössze egy halovány rózsaszín pontnak tűnik a teleszkóp képein. Méréseik alapján megállapíthatták, hogy az égitest mindössze 480 kilométer átmérőjű, és nagyjából 17 milliárd kilométer távolságban kering a Naptól. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 74. 2019. febr. 1. 5. sz. pp. 142-143. [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Precízebb periódus. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. febr. 1. 5. sz. pp. 156. A NASA Cassini űrszondájának küldetése során sosem látott részletességgel térképezte fel a Szaturnusz jellegzetes gyűrűit, az ebből származó adatokat pedig most egy új kutatásban a bolygó belső tulajdonságainak vizsgálatára, illetve az égitest pontos forgási sebességének meghatározására használták fel a szakemberek. Az új számítások szerint egy szaturnuszi nap 10 óra 33 perc 38 másodperc. Az eredményekről beszámoló tanulmány az Astrophysical Journal tudományos folyóiratban jelent meg. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Ezt most a szél hordta össze. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. febr. 15. 7. sz. pp. 218-219. "A NASA Curiosity marsjárójának mérnöki adatait okosan felhasználva egy kutatócsoport megmérte a több mint 154 km átmérőjű Gale-kráter kőzetrétegeinek sűrűségét, ez alapján pedig új elmélettel álltak elő a képződmény közepén található kiemelkedés eredete kapcsán. A tanulmány szerint - amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg a rétegek sokkal lazábbak, üregesebbek, mint azt a kutatók korábban feltételezték. A felfedezés egyben egy új technikai lehetőséget is adott a kutatók kezébe, amelyet a Curiosity rover a további útja során - amely a kráter központi csúcsát, a Mount Sharp-ot célozza - felhasználhat. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 74. 2019. márc. 1. 9. sz. pp. 276-277. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Keringő fekete lyukak. Interjú Szölgyén Ákossal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 74. 2019. márc. 1. 9. sz. pp. 278-279. "A fekete lyukak és a gravitációs hullámok az asztrofizika legaktuálisabb témái közé tartoznak. Szölgyén Ákos doktorandusz létére már belekóstolt mindkettőbe. Korábban a magyar LIGO csoport tagja volt az ELTE Atomfizikai Tanszékén, most pedig ugyanott a galaxismagok dinamikáját vizsgálja a GaINUC csoport tagjaként. A fiatal szakember a tudományos részletek mellett arról is beszélt, hogy látja a kutatási terület itthoni jövőjét. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: In memoriam MER-B. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. márc. 1. 9. sz. p. 284. "Véget ért egy küldetés. A NASA Mars Exploration Rover programja keretében két "robotgeológus", a MER-A (Spirit) és a MER-B (Opportunity) folytatott vizsgálatokat a vörös bolygón. A járművek 2004 januárjában érkeztek meg a felszínre. Eredetileg mindössze 90 napra szólt a programjuk, de a tervezett élettartamot mindkét egység sokszorosan felülmúlta. (A Spirittől 2011 májusában kellett végleg búcsút vennünk, valószínűleg az okozta a vesztét, hogy a legyengült akkumulátorok nem tudtak megbirkózni a marsi hideggel.) [...] Az Oppotunity a Meridiani Planum nevű területen kezdte meg munkáját a marsi egyenlítő közelében. A kutatás elsődleges célja a hajdani felszíni víz nyomainak kimutatása volt. 15 év alatt több mint 45 kilométert barangolt a felszínen ennek érdekében [...]
2018. június 12-én jelentkezett utoljára, majd egy hatalmas porvihar miatt ismét hallgatásra kényszerült. Októberre az időjárás javulása adott némi reményt az irányítóknak, de a hívásokra nem érkezett válasz. Egyre kevesebb volt a remény, hogy ismét sikerül felvenni a kapcsolatot, végül idén február 13-án hivatalosan is bejelentették: feladták a további próbálkozást. ..." [HAI.]

RÉVÉSZ Gábor: Holdhaló. A hátlapon. = Élet és Tudomány 74. 2019. márc. 1. 9. sz. p. 287., hátsó külső borító. "Különleges légköroptikai jelenség volt megfigyelhető 2019. január 21-én Csongrád fölött: egy halójelenség alakult ki a Hold körül. [...] A fotón látható 22°-os halójelenség egyediségét az ívek megjelenése adja - ezek létrejöttéhez speciális térbeli elhelyezkedésű kristályok szükségesek és nagyon ritkán alakulnak ki." [HAI.]

DÁLYA Gergely: A munka öröme és a gravitációs hullámok haszna. Interjú a Nobel-díjas Rainer Weiss-szel. = Élet és Tudomány 74. 2019. márc. 8. 10. sz. pp. 294-296. "November elején hazánkba látogatott a gravitációs hullámok közvetlen detektálásáért Nobel-díjban részesült Rainer Weiss, a felfedezést tevő LIGO kollaboráció egyik alapítója. Az ismert kutató az ELTE meghívására érkezett Magyarországra, hogy átvegye az egyetem legrangosabb kitüntetését, a díszdoktori címet. Az MTA-n tartott előadása után beszélgettünk vele. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Olvassunk is Az első emberről. Repüljünk a Rakétaemberekkel. Könyvsarok. = Élet és Tudomány 74. 2019. márc. 15. 11. sz. p. 336 Az Akkord Könyvkiadó gondozásában megjelent két könyvnek az ismertetése. James R. Hansen: Az első ember (fordította Both Előd és Dancsó Béla. Akkord Könyvkiadó, 445 oldal); Robert Kurson: Rakétaemberek. (fordította Both Előd és Dancsó Béla. Akkord Könyvkiadó, 560 oldal) [HAI.]

SZERAFIN Ágnes Kata: Űrélettan. Hiperaktivitásba kapcsol az űrben az immunrendszer. = Élet és Tudomány 74. 2019. márc. 15. 11. sz. pp. 337-339. "Új eredményekről számoltak be kutatók a NASA orvosi vizsgálatairól idén februárban az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért éves közgyűlésén. Egy hosszan tartó űrutazás furcsa dolgokat csinál az emberi testtel, akár molekuláris szinten is, de eddig úgy tűnik, nincs miért azt hinni, hogy az emberek nem élnének túl egy két és fél éves oda-vissza utat a Marsra. Ez volt a fő üzenete annak az előadásnak, ami a NASA "ikerkutatásáról" szólt. A páratlan kutatás közelebb vitte a tudósokat az űrutazás hatásának megismerésében, de számos új kérdést is felvet a jövőre nézve. [...] Különleges vizsgálatokra adott lehetőséget az amerikai Scott és Mark Kelly jelenléte, akik nem csupán mindketten űrhajósok, hanem egypetéjű ikrek is.
A vizsgálatok magukban foglaltak MRI-t, ultrahangos vizsgálatokat, vér-, vizelet- és fekális minták elemzését amiket Scott-tól gyűjtöttek, miközben 2015 és 2016 márciusa között majdnem egy évet dolgozott a Nemzetközi Űrállomáson. Eközben Mark a Földön maradt. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Taxival a világűrbe. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. márc. 15. 11. sz. p. 348. "...Aztán lassan megjelentek a civil űrhajósok is, az Apollo-17 fedélzetén például végre egy geológus is eljutott a Holdra Harrison Schmitt személyében. A következő mérföldkő a világűr "civillé válásában" 2001-ben volt, amikor is Dennis Tito amerikai üzletember turistaként látogatott a Nemzetközi Űrállomásra. Ekkortájban kezdték el bontogatni szárnyaikat a magán űrkutatási vállalkozások, amelyek vagy kifejezetten az űrturizmusra alakultak, vagy szállítási kapacitást kínálnak, akár állami megrendelők számára is. Ilyenek például a Virgin Galactic és a Blue Origin, ahol magán utasok számára fejlesztenek űrjárművet, vagy a Bigelow Aerospace, az űrszállodák számára felfújható modulokat fejlesztő cég.
Az a várakozás az űripari vállalkozásokkal szemben, hogy a túlbürokratizált állami fenntartású űrhivataloknál hatékonyabban tudnak működni, gyorsabban és gazdaságosabban képesek a fejlesztések elvégzésére. Ennek az elvárásnak újabb bizonyítéka a SpaceX legújabb küldetése. Elon Musk 2002-ben alapította a céget. Első rakétájuk 2008-ban járt a világűrben. 2010-re elkészült a Dragon névre keresztelt teherűrhajójuk, mellyel rendszeresen szállítanak utánpótlást a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére. [...] A mostani út már a személyszállító változat tesztje. A küldetés jelentőségét növeli, hogy az űrrepülőgép program 2011-es lezárása óta a NASA nem rendelkezik saját személyszállító űreszközzel, Így az amerikai űrhajósok is Szojuz űrhajókon bérelt helyeken jutnak fel az ISS-re, és ugyanígy térnek onnan haza. Az "emberes" Dragon rendszerbe állítása megszűnteti az amerikai űrhajózás Oroszországtól való függőségét. ..." [HAI.]

SOPONYAI György: Analemma. A Nap évi vándorútja. = Élet és Tudomány 74. 2019. márc. 22. 12. sz. p. 371. "Ha az év során egyenlő időközönként mindig ugyanabban az időpontban felvételt készítünk az égboltról, a képeket összehasonlítva a Nap kirajzol egy jellegzetes, nyolcas alakú görbét, ez az analemma. A jelenség oka, hogy a Föld közel állandó szögsebességgel forog tengelye körül, miközben Nap körüli keringése nem teljesen egyenletes, napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban halad ellipszis alakú pályája mentén (Kepler II. törvénye). 2014-ben elkészült régóta tervezett analemmafotóm, amelyen a Nap éves mozgását szerettem volna ábrázolni. A helyszín adta magát: a munkahelyem előtti dél-budai Dunapart a Nemzeti Színházzal, a Művészetek Palotájával és a Rákóczi híddal az előtérben. [...] Egy éven keresztül, júliustól júliusig követi a Nap égi pozícióját helyi idő szerint délben. A helyszín ugyanaz, az előteret januárban fotóztam. ..." [HAI.]

RÓNAI Katalin Zsuzsanna - BÓDIZS Róbert: Megbecsülni a felkelő napot. A nyári és a téli időszámítás előnyeiről és hátrányairól. 1. = Élet és Tudomány 74. 2019. márc. 29. 13. sz. pp. 390-392.; címlapkép. "Magyarországon legutóbb 1980-ban vezették be újra a nyári időszámítást, amely azóta folyamatosan érvényben van. Minden évben a tavaszi óraátállításkor egy órával előbbre állítjuk az óráinkat. A 2018-as év nyarán az Európai Unió nyilvános konzultációt tartott arról, hogy eltöröljék-e az óraátállítást. Az igenlő válaszok egybecsengenek a tudományosan is vizsgált kérdés eredményeivel, miszerint az óraátállításnak kedvezőtlen hatása van az egészségünkre, életminőségünkre. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 74. 2019. márc. 29. 13. sz. pp. 402-403. [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Érintetlen holdkőzetminták. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. márc. 29. 13. sz. pp. 412. "Az Apollo küldetések során a Földre hozott holdkőzet- és pormintákat három kivételével mind felnyitották és megvizsgálták már, a három maradékot eredeti, a földi hatásoktól légmentesen elzárt formájukban őrizték meg közel ötven éven át azért, hogy amikor majd fejlettebb technológiák állnak rendelkezésre, mint az 1970-es években, ezek érintetlen volta új információkat adhasson a kutatóknak. Az 1971-72-ben hazahozott Apollo-15 gyűjtéséből 333 gramm, az Apollo-16 gyűjtéséből 558 gramm, az Apollo-17 anyagából pedig 809 gramm minta maradt ebben az eredeti, holdi vákuumcsomagolt formában. A benyújtott pályázatok alapján kilenc intézmény kapott most lehetőséget az érintetlen minták elemzésére. ..." [HAI.]

HORVÁTH Gábor - SLÍZ-BALOGH Judit: Porholdmérés polarimetriával. Interjú Kazimierz Kordylewski lengyel csillagász fiaival. = Élet és Tudomány 74. 2019. ápr. 5. 14. sz. pp. 425-427. "Már az 1950-es években felvetődött, hogy a Föld és a Hold gravitációjának hatása az L4 és L5 Lagrange-pontokban égi mechanikai porszívóként az évmilliók során összegyűjtheti a bolygóközi port, miáltal a Földnek a Hold mellett két laza porholdja is lehet. Amióta 1961-ben Kazimierz Kordylewski lengyel csillagász két fényes foltot észlelt a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja környékén, azóta e képződményt Kordylewski-porholdnak hívják. Sok csillagász azonban kétségbe vonta e jelenség létét, mondván, hogy ha össze is gyűlne ott bolygóközi anyag, akkor a Nap, a napszél és a többi bolygó gravitációs hatása kisöpörné azt onnan.
Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsővel Slíz-Balogh Judit, Barta András és Horváth Gábor új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. ..." [HAI.]

RÓNAI Katalin Zsuzsanna - BÓDIZS Róbert: Egy döntés biológiai hatásai. A nyári időszámítás és az óraátállítás. 2. = Élet és Tudomány 74. 2019. ápr. 5. 14. sz. pp. 432-434. "Magyarországon legutóbb 1980-ban vezették be újra a nyári időszámítást, amely azóta folyamatosan érvényben van. Minden évben a tavaszi óraátállításkor egy órával előbbre állítjuk az óráinkat, Az Európai Parlament a közelmúltban döntött arról, hogy 2021-tól eltörli az óraátállítást és a tagállamokra bízza, melyik időszámítást alkalmazzák. A kérdéskör pontos megértéséhez élettani és lélektani vizsgálatok adhatnak segítséget. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Az ősrobbanástól a rák kezeléséig. Interjú Varga-Kőfaragó Mónikával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 74. 2019. ápr. 5. 14. sz. pp. 436-437. "Az ősrobbanás utáni töredékmásodpercekben az egész akkori univerzumot még kvark-gluon plazma töltötte ki. Ma már azonban csak rendkívül különleges körülmények között lehet előállítani ezt az egzotikus állapotú anyagot. Ilyen hely a CERN Nagy Hadronütköztetője, vagyis az LHC, ahol Varga-Kőfaragó Mónika fizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet munkatársa az ALICE nevű detektorral vizsgálja a kísérletek során létrejött részecskéket. A fiatal szakemberrel arról beszélgettünk, milyen eszközöket fejleszt, hogyan végzi a kutatásokat, és mi köze mindennek a rák kezeléséhez. ..." [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Mit rejt a világűr? ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 74. 2019. ápr. 5. 14. sz. p. 446. "A Vajdahunyadvárban nyíló új, tavaszi Varázslatos világűr - Csillagközi kaland - Kiállítás és játék képzeletbeli űrutazásra, csillagközi kalandra hívja az érdeklődőket. A játék során a látogatók bebarangolhatják a Naprendszert, sőt elmerészkedhetnek a Tejúton is túlra, miközben furfangos feladványok és kozmikus kihívások teszik próbára bátorságukat, tudásukat és érzékeiket. [...] A május 26-ig tartó utazás során a résztvevők megismerhetik a világűr törvényeit és természetét, valamint megcsodálhatják távoli tájait és égitestjeit: a Kozmikus Kazánt, a Szeszélyes Ikernővért és az Égi Állatkertet. Megtudhatják, hogy melyik planéta a Naprendszer porszívója, hogyan születnek a csillagok, továbbá kideríthetik, vajon tudnának-e csellózni a Holdon, és hogy milyen íze van a galaktikus ködnek." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Vadászat a téridő fodrozódásaira. Asztrofizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 74. 2019. ápr. 19. 16. sz. pp. 484-485. "Április 1-én, magyar idő szerint délután 5 órakor elkezdődött a harmadik vadászati szezon! Nem, nem április tréfáról van szó, hanem arról, hogy bekapcsolták a LIGO-t, Így a kutatók ismét vadászhatnak a téridő fodrozódásának nyomaira; vagyis a gravitációs hullámokra. [...] A LIGO Tudományos Együttműködésnek több mint 1200 tagja van a világ minden tájáról, beleértve a Virgo-t is. A magyar LIGO-csoport az ELTE Atomfizikai Tanszékén jött létre. Lapunk kérésére a csoport tagja, Raffai Péter asztrofizikus, az ELTE adjunktusa mesélt arról, mit várnak az új észlelési időszaktól és ebben milyen feladatok várnak a magyar szakemberekre. [...] Az április elsején indult harmadik megfigyelési szakasz április 8-án, magyar idő szerint 20:18-kor máris újabb felfedezéssel gazdagította a megfigyelt gravitációs hullámokat.
A 12. észlelt gravitációshullám-jel az első eredmények alapján valószínűleg szintén fekete lyukak összeolvadásából származik." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 74. 2019. ápr. 26. 17. sz. pp. 530-531. [HAI.]

BIKFALVI Géza: Egy XVIII századi polihisztor élete. A tudomány szolgálatában. = Élet és Tudomány 74. 2019. máj. 17. 20. sz. pp. 623-625. "A világhírű polihisztor, természettudós Rudjer (Ruggiero) Josip Boskovic, 1711. május 18-án született Raguzában (a mai Dubrovnikban), a város szláv negyedében, a Sponza palota közelében álló három-emeletes polgárházban. [...] 1731-ben belépett a Jézus Társasága S. Andrea delle Fratte a Quirinal-templom melletti noviciátusába, majd a híres Collegium Romanumban folytatta tanulmányait. Filozófiai tanulmánya mellett minden szabad idejét, matematikai, fizikai és csillagászati ismeretei bővítésének szentelte. [...] Már 1736-ban megjelent nyomtatásban első tudományos munkája De maculis solaribus (A napfoltokról) címen, amelyet a következő félévszázadban még 70 kötet követett különféle tudományágak, mint a matematika, a fizika, a csillagászat, a geodézia, a meteorológia, az építészet, a régészet, az irodalom, a filozófia és a diplomácia területéről. [...]
1748-ban fényes sikert aratott, egy napfogyatkozás bemutatásával, amelyen három érsek, ötven prelátus és 300 római nemes jelent meg. [...] 1760-ban Bredly és Maskelyne angol csillagászok invitálására Londonban tartott csillagászati előadásokat és bemutatókat, amelyek sikerét jól jelzi, hogy - az erősen pápa- és jezsuitaellenes Angliában - megválasztották a Royal Society tagjának. [...] 1762-ben Boskovic tervel alapján, az elméleti és gyakorlati csillagászati kutatásainak érdekében megépítették a csillagvizsgálót Brerában. [...] A jezsuita rend 1773. évi megszüntetése után, átmenetileg fizikai és szellemi otthon nélkül maradt, ezért már világi papként, örömmel elfogadta párizsi barátai: Joseph Lalande (1732-1802) és Anton Condorcet (1743-1794) meghívását, akik a francia tengerészeti optikai intézet igazgatói állását kínálták fel neki. Az elkövetkező években, itt nagyrészt sikerül megvalósítania nagyszerű találmányait.
Számos optikai, csillagászati, földmérési műszert és készüléket tervezett, közülük kiemelkedett az ingaóra és a két szemlencsés kézl távcső. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A kezdet és a vég a részecske fizikában. Interjú Vámi Tamás Álmossal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 74. 2019. máj. 17. 20. sz. pp. 628-629. "Vámi Tamás Álmos csoportvezető a CERN-ben, amiben semmi meglepő nem lenne, ha nem egy 25 éves fiatalemberről volna szó. Az ELTE doktorandusza és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont külső munkatársa a világ legnagyobb gyorsítójában a részecskefizikai kutatások két végével foglalkozik. A beszélgetés során kiderül, mit jelent és mennyire fontos ez a két "véglet" a világegyetem nagy kérdéseinek megválaszolásában, és persze szó lesz arról is, hogyan haladhat valaki ilyen gyorsan a kutatói pályán. [...] - Ha a szuperszimmetria működik, akkor az ismert erők - az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatás - összeérnek, és később még a gravitációt is bele lehet építeni. Ez a nagy egyesített elmélet lényege.
Ennek alapján - nagyon leegyszerűsítve - úgy kell elképzelni a folyamatot, hogy a Big Bang után elkezdett tágulni és hűlni az univerzum, ezáltal szétváltak a kölcsönhatások, bejött a kvark-gluon plazma, majd a hadronok, ezekből lettek a protonok, neutronok, a hidrogén, a hélium, a csillagok, és 13,7 milliárd év múlva pedig az a kávézó, ahol beszélgetünk. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 74. 2019. máj. 31. 22. sz. pp. 692-693. 250 éve volt, hogy Hell Miksa és Sajnovics János Vardő szigetén megfigyelte a Vénusz átvonulását a Nap előtt. A cikk erről megemlékezve közli Hell lapruhás képét, Sajnovics Demonstratio... könyvének címlapját és fényképeket a 2012-es Vénusz-átvonulásról. [HAI.]

KONDOR Boglárka: Szendrey Júlia, a modern hagyománykövető. Sztereotípiák és ami mögöttük van. = Élet és Tudomány 74. 2019. jún. 7. 23. sz. pp. 710-713. pp. 712-713. "Valóban létezik egy olyan naplóbejegyzése, amelyben Júlia a csillaghullásról ír? - Igen, ez a bejegyzés Koltón született, a nászútjuk során. Ez az egyetlen naplóbejegyzése, amely természettudományos vonatkozású. Érdekes szemléletmódú, hiszen a tudományt és a költészetet állítja szembe egymással. Leírja, hogyan tekintett korábban a csillaghullás jelenségére, mennyire elvarázsolta, mennyire mélyen hatott rá, mígnem egy természettudományhoz értő ember el nem magyarázta neki, mi áll ennek a jelenségnek a hátterében. Ez Júliát kisé elszomorította, hiszen lefosztotta a csillaghullásról azt a szépséget, ami neki rengeteg örömöt okozott. A bejegyzésben tulajdonképpen a tudomány tényszerűségének és a költészet szimbolikájának ellentétére hívta fel a figyelmet." [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A Kárpát-kanyar változásai nyomában. Interjú Szűcs Eszterrel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 74. 2019. jún. 7. 23. sz. pp. 724-725. "Napjaink egyik legsikeresebb űrtechnikai eljárása az InSAR, vagyis a műholdradar-interferometria, mely napszaktól és időjárástól függetlenül, rendkívül nagy pontossággal képes a különböző eredetű felszínváltozások leképezésére. Természetesen hazánkban is alkalmazzák az űrtávérzékelésnek ezt az eszközét Köztük van Szűcs Eszter, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet munkatársa is, aki a módszer hátteréről és a Kárpát-kanyarban végzett kutatásairól mesélt. [...] A műholdas észleléseket a felszíni ionoszféra radar megfigyeléseivel összekapcsolva pedig előállítható a külső magnetoszférától az atmoszféráig terjedő elektronsűrűség-profil, ami már űridőjárási alkalmazás. De ez már egy másik történet. ..." [HAI.]

DÁVID Tibor: Hüledező szomszéd. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. jún. 7. 23. sz. pp. 730-731. "A Mars jelenlegi felszínének jelentős részét a bolygóhoz küldött szondák és műholdak segítségével már feltérképezték. A vörös égitest múltbeli arculatával, valamint belső szerkezetével kapcsolatban azonban a mai napig számos megválaszolatlan kérdés maradt fenn. A Nature folyóiratban megjelent új kutatásban a szerzők a bolygó belső tulajdonságainak pontosabb megismerése érdekében a Deimosznál nagyobb méretű és a felszínhez közelebb keringő hold, a Phobosz segítségét vették igénybe. [...] A Phobosz Marsra ható, és a bolygóban változást létrehozó árapályereje fizikai számítások révén közvetetten összekapcsolható a felszín alatti hőmérsékletekkel és bolygó belső szerkezetével." [HAI.]

L. Gy. M. [LANDY-GYEBNÁR Mónika]: Taurida-randevú. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. jún. 7. 23. sz. p. 732. "A Taurida meteorraj őszi, ám nagy és komplex raj, többek közt van egy olyan összetevője, amelyik a Jupiter gravitációs hatására 7:2 rezonanciát mutat, és időnként belefutunk, ami a szokásosan is hosszú Taurida aktivitáson túl még jobban elnyújtja a raj időszakát. Szintén a Taurida komplexumba tartozik két nyári, nappali raj, de az se kizárt, hogy számos további is ide sorolható. A rajkomplexet a 2P/Encke üstököshöz kötik, azonban feltehetőleg egy korábbi, 10-20 ezer éve lezajlott feldarabolódás hatására az eredetileg több száz km-es üstökös alaposan elaprózódott, s darabjai ma Taurida meteoriodokként keringenek tovább. [...] E rezonáns raj középpontja idén nyáron 9 millió kilométerre vonul el tőlünk, így lehetőség nyílik a megfigyelésére. Egy kanadai kutatócsoport a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society hasábjain számol be észlelési programjáról." [HAI.]

KIS-TÓTH Ágnes: Meglátni a láthatatlant. Az első lesifotó egy rejtőzködő fekete lyukról. = Élet és Tudomány 74. 2019. jún. 21. 25. sz. pp. 780-783. "Idén áprilisban felrobbant az internet és bejárta az egész világot a legelső kép egy fekete lyukról, vagyis pontosabban annak közvetlen környezetéről. Ez a felfedezés azonban nem csak úgy az ölünkbe pottyant. Száz év kutatás előzte meg, és bár óriási lépés, valójában ez is csak egy lépcsőfok a további kutatások felé. ..." [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Művészet és világűr. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 74. 2019. jún. 21. 25. sz. p. 798. "A Vasarely Múzeum rendhagyó kiállítással emlékezik meg a holdraszállás 50. évfordulójáról Holdmúzeum 1969. Művészet és világűr címmel, ami a hidegháború legkiélezettebb időszakában megvalósult, a technológiába vetett bizalom eufóriáját közvetítő alkotásokon keresztül mutatja be a művészet és a világűr kapcsolatát. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 74. 2019. jún. 28. 26. sz. pp. 818-819. [HAI.]

PETE Gábor: A Keleti pontos idő. Óramutató. = Élet és Tudomány 74. 2019. júl. 5. 27. sz. p. 852. "...Az 1884-ben Európa egyik legmodernebb indóházaként megnyíló eklektikus stílusú Keleti pályaudvar fő tervezője Roschlizt Gyula főmérnök eredeti tervrajzain is már szerepel az impozáns homlokzati óra. Kezdetben az összes magyarországi vasúttársasághoz hasonlóan a pest-budai helyi időt mutatta. A kontinensen 1891-ig 21 féle vasúti időt használtak, ami pl. az országhatárokon át közlekedő vonatok utasainak és személyzetének meglehetősen sok fejfájást okozott. Ráadásul a vasúti időtől eltérően a vidéki városok és falvak továbbra is a helyi időt használták - azt a vicces helyzetet szülve, hogy mást mutatott a mozdonyvezető órája, a vasútállomási óra és a templomok, városházák toronyórái. A megoldást a zónaidő egységes bevezetése jelentette. A magyarországi vasútvonalakon 1891. június 1-jén hajnalban az összes pesti időt mutató vasúti órát - így ezt is - 16 perccel visszaállították. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Új ötlet a Vakond megjavítására. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. júl. 5. 27. sz. p. 860. "Az InSight Mars szonda mélyfúró eszköze, a Vakond idén február 28-án akadt el. Az eddigi próbálkozások nem hoztak Sikert, a berendezés továbbra sem moccant a körülbelül 32 cm mélységből. A Jet Propulsion Laboratory mérnökei nemrég kapták meg a berendezés egy tartalék példányát Németországból, hogy segítségével megoldást találjanak a műszer működésének helyreállítására. Mivel a Vakond támasztószerkezete eltakarja magát az eszközt, így az InSight kameráival se tudták megnézni, hogy esetleg van-e látható oka a problémának. Most azt találták ki a JPL szakemberei, hogy az InSight robotkarja segítségével kissé megemelik a tartószerkezetet, így lefényképezhetik a Vakondot. ..." [HAI.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 74. 2019. júl. 12. 8. sz. p. 866. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Tudományos Újságírók Klubja 2019-ben is díjazta a színvonalas ismeretterjesztő blogokat a Juhari Zsuzsanna-díj pályázatán. A 33 pályázó közül különdíjat kapott a Csillagvizsgáló blog (csillagvizsgalo.blog.hu, szerző Barna Barnabás. Elismerő oklevelet kapott Nagy Róbert csillagászati blogja (amatorcsillagaszat.blogspot.com). [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Az ég örökre megváltozik? Megakonstellációk: áldás, vagy átok? = Élet és Tudomány 74. 2019. júl. 12. 28. sz. pp. 873-875. "Február végén pályára állt az első hat műhold abból a 700-ból, amelyet a OneWeb cég tervez felküldeni. Áprilisban - a korábban már pályára került 16 darabos - O3b-konstellációba indult újabb 4 hold. Májusban pedig a SpaceX pályára állította a több ezer szatellitára tervezett Starlink rendszer első 60 tagját. Ezek az indítások, - de legfőképpen az utolsó - valósággal felrobbantotta a hagyományos és digitális médiumokat. Óriási vita bontakozott ki a műholdas óriás-, és megakonstellációk létjogosultságáról, hasznáról és veszélyeiről. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Az emlőráktól a sötét anyag kutatásáig. Interjú Ribli Dezsővel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 74. 2019. júl. 12. 28. sz. pp. 884-885. "A modern tudományos kutatások egyik legtöbbet emlegetett kifejezése az MI. Ez azonban nem a ma már nélkülözhetetlen együttműködésekre utaló személyes névmást, hanem a mesterséges intelligenciát jelenti. Ennek segítségével akár az emlőrák korai felismerésétől eljuthatunk az univerzum nagyléptékű fejlődésének megismeréséhez is. Hogy hogyan, arról mesél Ribli Dezső fizikus, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének doktorandusza. ..." [HAI.]

Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 74. 2019. júl. 19. 29. sz. pp. 898-899. Győrfi Árpád számítógépes grafikája, a holdraszállás 50. évfordulója alkalmából. Csillagászati vonatkozásokkal: Hawking, Sagan, Hubble és mások. [KSZ.]

FUTÓ Péter: Holdkráterek a leszállóhely körül. Nyugalom Tengere bázis. = Élet és Tudomány 74. 2019. júl. 19. 29. sz. pp. 902-904., címlapkép. "2019 július 20-án ünnepli a világ a holdraszállás 50. évfordulóját, melynek során Neil Armstrong és Edwin (Buzz) Aldrin végrehajtotta a történelem első holdsétáját. Azt már kevesebben tudják, hogy egyben ez volt az első alkalom is, amikor egy ember közvetlen közelről, a peremén állva szemlélt meg krátert egy másik égitesten. ..." Fejezetcímek: Holdi krátermorfológia.; Ahol a "Sas leszállt". A címlapon az Apollo-11 küldetés hivatalos emblémája látható. [HAI.]

ASZTALOS Lilla: Fesztivál tudománnyal. = Élet és Tudomány 74. 2019. júl. 19. 29. sz. pp. 922-923. "...A FameLab tudománykommunikációs verseny gyökerei 2005-ig nyúlnak vissza, ebben az évben rendezték meg először a nyugat-angliai Cheltenham városának tudományos fesztiválja keretein belül a versenyt, amellyel színesíteni szerették volna a fesztivál műsorát és minél több tehetséges fiatal kutatónak szerették volna biztosítani a lehetőséget, hogy röviden, lényegre törően és izgalmasan tudja bemutatni a kutatásait. A rendezvény elérte a célját, sőt a British Council segítségével 2007 óta nemzetközi szinten is a tudománykommunikáció egyik legismertebb és legkedveltebb bástyája. [...] A kint töltött 5 nap alatt számos tudományos és tudományos-ismeretterjesztő előadást hallgathattunk meg, a szervezők pedig a témakörök kiválasztásánál is törekedtek arra, hogy minél aktuálisabb kérdések köré épüljenek a pódiumbeszélgetések, fórumok és előadások.
A FameLab döntőre 25 országból várták a résztvevőket, [...] A nemzetközi döntőn idén először az Angliát képviselő fiatalember nyert, aki a kutatócsoportja által fejlesztett, a tengeri élővilág megfigyelésére szolgáló akusztikai rendszerről tartott felejthetetlen és látványos előadást. Nem véletlen, hogy a közönségdíj is az ő zsebében landolt. A megosztott második helyezést az ivóvizek tisztításáról és mikroműanyag-mentesítéséről előadást tartó dél-afrikai lány, valamint a fekete lyukakról és gravitációs hullámokról előadó hollandiai asztrofizikus érte el. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Földön kívüli földek nyomában. = Élet és Tudomány 74. 2019. júl. 19. 29. sz. p. 924. "Az utóbbi idő egyik legizgalmasabb kutatási területe a csillagászaton belül a más csillagok körül keringő planéták, az exobolygók után folytatott vadászat. Az elmúlt három évtizedben több ezret ismertünk meg közülük. Az exoplanet.eu adatbázisa lapzártakor 4091 felfedezést sorol fel, ezek több, mint felét a Kepler-űrtávcső jegyzi. Csakhogy az ismert exobolygók többsége csillagjához közel keringő gázóriás, - nyilván ezeket a legkönnyebb észrevenni - márpedig a kutatók sokkal inkább a földhöz hasonló adottságokkal rendelkező égitestek megismerésére törekszenek. Utóbbiakból alig néhányat fedeztek fel eddig, ráadásul a létezésük tényén kívül alig tudunk róluk valamit. A közeli csillagok lakható övezetében keringő földszerű bolygók felkutatására, továbbá az ottani oxigén, valamint biomarkerek kimutatására jött létre a Breakthrough Watch projekt. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 74. 2019. júl. 26. 30. sz. pp. 940-941. [HAI.]

TAMÁSI Kinga: A föld nem lapos és még forog is. Óramutató. = Élet és Tudomány 74. 2019. júl. 26. 30. sz. p. 949., címlapkép. "A következő szerkezet nem az idő múlását hivatott jelezni, olyan eszköz, amely a Föld forgását demonstrálja "laboratóriumi" körülmények között. De hiszen az idő mértékegységei pont a Föld mozgásából származnak, így jogosan keveredett az idővel kapcsolatos berendezések közé. [...] Idén ünnepeljük a névadó, Léon Focault 200. születésnapját. Az ő érdeme a fémek örvényáramainak vizsgálata, és a giroszkóp feltalálása is. Legzseniálisabb kísérlete azonban 1851-ben volt a párizsi Panthéonban. Egy 68 méter hosszú "fonal"-ingához rögzített 28 kilogrammos bronzgolyó segítségével demonstrálta a Föld forgását. A meglengetett inga, órákon keresztül mozgásban marad, ezalatt a Föld elfordul "alatta". A teremmel együtt mozgó szemlélő számára az inga lengési síkja fordul el.
Foucault kísérletét csupán két alkalommal sikerült megismételni a XIX. században, az egyik helyszín a szombathelyi székesegyház volt. A mérést Kunc Adolf a Premontrei Főgimnázium tanára és tanítványai, a Gothard fivérek végezték. A Miskolci Egyetemen található Foucault-inga jelenleg az ország egyetlen "nem csillapodó" ingája, teljes körbeforgásának ideje 32 óra, lengési periódusideje 6,5 másodperc. ..." A cikket illusztráló két fénykép a miskolci ingát mutatják, mint ahogy a folyóirat címlapján lévő kép is. [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Űrkorszaki plakátok. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 74. 2019. aug. 2. 31. sz. p. 990. "Idén ünnepli a világ a holdra szállás 50. évfordulóját. Fél évszázaddal ezelőtt, 1969. július 20-án Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin hatvannégy perccel éjfél előtt (magyar idő szerint július 21-én hajnali 2:56-kor) történelmi tettet hajtottak végre azzal, hogy mintegy fél milliárd néző láttára - akik élő adásban láthatták a holdsétát - az emberiség történetében először léptek a Földet kísérő égitestre. Az esemény a művészek fantáziáját sem hagyta érintetlenül, és a mai napig termékeny izgalomban tartja a kultúra területén dolgozó alkotók elméjét. Az évfordulóra született feldolgozások közül a kiállításon a 2005-ben alakult Magyar Plakát Társaság néhány tagjától választottak ki egy-egy, a témát a tervezőgrafika eszköztárán keresztül megközelítő, az "űrkorszak" meghatározó pillanatának emlékét a köztér részévé emelő kompozíciót a Holdraszállás 50 című kiállításra.
Az augusztus 31-ig látható, az Esernyős Galéria belső udvarába szervezett plakátkiállítás az óbudai Vasarely Múzeum "Holdmúzeum 1969 - Művészet és világűr" című időszaki tárlatát kíséri." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

NYERGES Gyula: Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 74. 2019. aug. 9. 32. sz. p. 994. " Augusztustus 2. és 10. között hazánk rendezi a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpiát (IOAA) Keszthelyen. Idén 264 diák érkezett a világ 47 országából, ezzel ez az eddigi legnépesebb verseny a rendezvénysorozat történetében. A maximum 5 főből álló csapatokat két csapatvezető kíséri. Az idei esemény fővédnöke Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, az Akadémiai Bizottság elnöke pedig Kiss L. László akadémikus, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. [...] Lapunk megjelenésekor már végéhez közelednek a megmérettetések, de eredményekről csak a záróünnepséget követően tudunk majd beszámolni." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Éjszakai világító felhők. Légkörkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 74. 2019. aug. 16. 33. sz. p. 1029. "A nyárközép alkonyai és hajnalai jó ideje az éjszakai világító felhők (angol rövidítésben NLC) időszakát jelentik a magasabb szélességi körök lakóinak, s néhány évtizede már hazánkban is megfigyelhetjük őket időnként. E különös felhők a légkörünk körülbelül 85 kilométeres magasságában, a mezoszférában jönnek létre, az ott jelen lévő igen csekély mennyiségű víz kifagyásával. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Az exobolygók légköre. Távoli világok vizsgálata laboratóriumban. = Élet és Tudomány 74. 2019. aug. 16. 33. sz. pp. 1044-1045. "A Naprendszer bolygóihoz hasonló, de más csillagok körül keringő égitesteket exobolygónak nevezzük. Ilyen objektumok légköri fotokémiai reakcióival kísérleteztek a Jet Propulsion Laboratory munkatársai, közülük is a "forró Jupiter" típusúakéval. Ezek a Jupiterhez hasonló felépítésű nagy tömegű gázbolygók, de az anyacsillaghoz igen közel és gyorsan (néhány napos periódussal) keringenek, igy akár 3000 K is lehet rajtuk a hőmérséklet. Eredményeikről a The Astrophysical Journal hasábjain számoltak be a kutatók. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Látja? Nem látja? Na látja! A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. aug. 16. 33. sz. p. 1052. "...Az utóbbi hetekben újabb földsúrolókról érkeztek hírek: július 24-én Cristóvao Jacques brazil amatőrcsillagász egy 18" átmérőjű távcső felvételén felfedezett egy gyorsan mozgó égitestet. A később 2019 OK jelöléssel ellátott mintegy 100 méteres objektum másnap haladt el a Föld mellett, több mint 70 ezer kilométerre (ez körülbelül bolygónk sugarának 11-szerese). [...] A következő nagy találkozás a 2006 QV89-cel lesz. Több híradásban is szerepelt, hogy idén szeptember 9-én becsapódhat a Földbe. A kisbolygót 2006 augusztusában fedezték fel, és csupán 10 napig tudták követni. Azóta senki sem látta, így meglehetősen nagy a bizonytalanság a pályájával kapcsolatban. Az ESO és az ESA kutatói Indirekt módon találtak megnyugtató választ a sokakat izgalomban tartó kérdésre.
Kiszámolták ugyanis, hogy hol kéne (pontosabban nagyon nem kéne) lennie az égitestnek, ha ütköző pályán mozog. Erről a területről készítettek felvételt a VLT-vel július elején. Az elkészült képeken nyoma sincs az aszteroidának, tehát ez a katasztrófa is elmarad. Erről az apróságról persze nem tudósítanak a szenzációéhes médiumok. Mi igen." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: A jövő csillagászainak viadala. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 74. 2019. aug. 23. 34. sz. p. 1059. "Véget ért Keszthelyen a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia. Mindazok, akik részt vállaltak a szervezésben, beleadtak apait, anyait, kiváló hangulatú, eredményes rendezvényen vagyunk túl. Az előkészületek nagyjából két évvel ezelőtt kezdtek felpörögni. Meg kellett teremteni a rendezvény anyagi fedezetét, hiszen országonként öt versenyző és két csapatvezető a mindenkori rendező ország vendégei. Alkalmas helyszínt kellett találni a versenyek megrendezésére, és egy másikat a közelben, a csapatvezetők részére. Be kellett szerezni a hozzávalókat, többek között 90 darab egyforma csillagászati távcsövet. Össze kellett állítani a versenyre kitűzendő feladatokat, és közben - mellesleg - ki kellett választani és fel kellett készíteni a magyar csapatot is a versenyre. [...]
"ezt éjszakai észlelés követte az egyetemi sportpályám felállított távcsövekkel. Sok év után végre ragyogóan derült éjszakát sikerült kifogni, egyedül a hirtelen lehűlés következtében kicsapódott pára okozott némi fejtörést a szervezőknek, és az őket segítő hazai és felvidéki amatőrcsillagászoknak. Kozák András, Mendei Barna, Soós Benjámin és Varga Vázsony bronzérmet nyert, míg Bacsó Zétény, Bánhidi Dominik, Császár Kornél, Rajmon Imola, Tófalusi Adám és Tordai Tegze kiemelt dicséretben részesült. Ezzel minden idők legtöbb érmét sikerült idén begyűjteni, és valamennyi versenyzőnk elismeréssel térhetett haza Keszthelyről. [...] Az egyéni küzdelem mellett összesorsolt hattagú csapatok számára - első látásra játékosnak tűnő, de nagy figyelmet és együttműködést igénylő - versennyel ért véget a küzdelem. A győztes csapat tagjaként Soós Benjámin arany, míg Rajmon Imola a második helyen ezüst medállal a nyakában zárta a versenyt. ..." ... " [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Csillagok és színképek között. Interjú Kovács Józseffel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 74. 2019. aug. 23. 34. sz. pp. 1076-1077. "Kovács József csillagász nevét a szakmában a színképelemzéshez kötik, a nagyközönség pedig a Csillagok között című filmmel kapcsolatos előadásain találkozhatott vele. Nemrég helyeztek üzembe Szombathelyen egy 80 centiméter átmérőjű csillagászati távcsövet, melynek működtetésében szintén részt vesz. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudományos főmunkatársával arról beszélgettünk, hogyan érnek össze nála ezek a szálak. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Jégbe fagyott kráter. Meglepetés a gleccser alatt. = Élet és Tudomány 74. 2019. aug. 30. 35. sz. p. 1098. "Grönland északnyugati részén nemrégiben sikerült azonosítani egy, a jégtakaró alatt rejtőző 31 kilométer átmérőjű becsapódási krátert. Habár ez az átmérő nem tűnik túl nagynak, a becsapódást a kutatók által feltételezett időpontja - ha ez helyes - nagyon is fontossá teheti. [...] Ha a közel 13 ezer éves kor valós, akkor a becsapódás lehetett az oka a 12 900 évvel ezelőtt kezdődött fiatalabb dryas 1200 éves lehűléssel járó időszakának is. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 74. 2019. aug. 30. 35. sz. pp. 1110-1111. [HAI.]

VINKÓ József: HET-teI a szupernóvák nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. aug. 30. 35. sz. pp. 1114-1115. "A 10 méteres Hobby-Eberly Telescope (HET) a McDonald Obszervatórium óriástávcsöve Texasban, a Davis-hegység Mount Fowlkes nevű csúcsán helyezkedik el 2026 méter tengerszint feletti magasságban. A világ egyik legnagyobb földfelszíni távcsöve 1996 óta szolgálja ki a csillagász és kozmológus kutatók igényeit. Hatalmas méretű főtükre 91 darab mozaiktükör-szegmensből áll össze, amelyeket egy speciális lézeres beállító berendezés segítségével igazítanak össze egységes fénygyűjtő felületté. [...] A Hobby-Eberly Teleszkópot magyar szupernóva-kutatók is használják. Az általam vezetett tudományos program keretében 2008 óta több mint 100 szupernóva színképét vették fel és tanulmányozták ezzel a teleszkóppal." [HAI.]

L. Gy. M. [LANDY-GYEBNÁR Mónik]: Élnek-e a Holdon medveállatkák? = Élet és Tudomány 74. 2019. aug. 30. 35. sz. p. 1116. "A kérdés, bár elsőre úgy tűnik, könnyen megválaszolható egy egyszerű nemmel, mégsem biztos, hogy ez a helyes válasz. Áprilisban tanúi lehettünk az izraeli Beresit holdszonda sajnálatos végzetének, amikor nem túl nagy magasságból a Hold felszínébe csapódva meg- semmisült. A fedélzetén utazott egy kicsiny csomag, amelyet egy amerikai nonprofit szervezet küldött (volna) a Holdra, az Arch Mission Foundation által összeállított, Holdkönyvtár nevet kapott anyag az emberi civilizáció és kultúra megőrzését és terjesztését hivatott támogatni. A nanotechnológiával készült, néhány mikron vastagságú nikkel lemezekre készített archívumban 30 millió oldalnyi szöveget vittek fel. A lemezek közé műgyantába ágyazott szerves minták kerültek: emberi DNS, hajhagymák, különböző sejtek, illetve dehidratált medveállatkák.
A teljes csomag felületét is behintették medveállatkákkal, mielőtt becsomagolták és a holdszondába integrálták volna. Gyakorlatilag több ezer medveállatka jutott így el a Holdra. [...] vajon biztosan megsemmisült a Holdkönyvtár? Az űrszonda pályaadatainak elemzésével arra Jutottak, hogy a csomagjuk, a gyantarétegek adta stabil tartásnak köszönhetően, túlélhette a balesetet. ..." [HAI.]

Sz. Á. [SZOUCSEK Ádám]: Szétszóródott szupernóva-szemcsék. = Élet és Tudomány 74. 2019. szept. 6. 36. sz. p. 1148. "Egy kutatócsoport legutóbb az Antarktisz hótakarójából összegyűjtött port vizsgálta, és radioaktív vas szokatlan túlsúlyára lett figyelmes. Miután kizárták a nukleáris fegyverek teszteléséből, illetve egyéb forrásokból származó szennyeződések lehetőségét, a kutatók arra jutottak, hogy a vas valószínűleg szupernóva-robbanások következtében keletkezhetett. Ez a felfedezés azt sugallja, hogy a Földet és a Naprendszert a nem túl távoli múltban is jelentős csillagrobbanások rázhatták meg. Eredményeiket a Physical Review Letters tudományos folyóiratban jelentették meg. ..." [HAI.]

BAGI László: Pickering-háromszög. A hátlapon. = Élet és Tudomány 74. 2019. szept. 6. 36. sz. p. 1151., hátsó külső borító. "Időszámításunk előtt mintegy 4000 évvel fényes csillag ragyogott fel az égen, bizonyára nagy riadalmat keltve az akkori emberekben. A jelenség hetekig látszódott, vélhetően még nappal is. Ez lehetett az emberiség történelmének egyik legfényesebb szupernóvája. Mára csak a hatalmas, eloszló gázfelhők figyelhetők meg a robbanás helyén, amelyek gyönyörű formákba rendeződtek az évezredek alatt. Az objektum Fátyol-köd néven ismert és a Hattyú csillagképben található. A teljes komplexum 6 teleholdnyi terület foglal el az égbolton, alacsony felületi fényessége miatt mégsem egyszerű megpillantani. A ködösség egy részletét örökítettem meg asztrofotómon, ez a Pickering-háromszög. Földünktől megközelítőleg 2600 fényév távolságra található.
Bár a felfedező valójában Williamina Stevens Fleming, a Harvard Obszervatórium igazgatójának asszisztense volt, az objektum végül az intézet vezetőjéről kapta a nevét. Csodás színeit az ionizált, illetve gerjesztett állapotban lévő hidrogén, oxigén és kén jelenléte okozza. A fotót Öcsödön készítettem speciális technikával, keskeny sávú szűrók segítségével. Ennek köszönhetően nagyon részletgazdag és kontrasztos fénykép készíthető a távoli gázfelhőkről. A végleges kép 114 darab 10 perces felvétel összegzésével jött létre, vagyis összesen 19 órányi expozíció eredménye." [HAI.]

L. Gy. M. [LANDY-GYEBNÁR Mónika]: Vulkanikus hold egy exobolygó körül? = Élet és Tudomány 74. 2019. szept. 13. 37. sz. pp. 1180. "Exobolygók holdjainak érzékelésére közvetett módszerekkel van lehetőség, egy svájci vezetésű kutatócsoport most a WASP-49b exobolygó körüli feltételezett hold vulkáni aktivitását mérte fel, olvashatjuk a Berni Egyetem honlapján. ..." [HAI.]

BÉRCZI Szaniszló - POLGÁRI Márta - GYOLLAI Ildikó: Negyedik átalakulási forma a meteoritokban. Szerkezeti hierarchia és mérési módszerek. 1. = Élet és Tudomány 74. 2019. szept. 20. 38. sz. pp. 1194-1196. "Cikkünk aktualitását az adja, hogy 2019. március végén az Open Astronomy lektorált nemzetközi folyóirat két publikációt - Polgári et al és Gyollai et al. 2019 - jelentetett meg, amelyek nemzetközi sajtóvisszhangot váltottak ki. Különösen a marsi meteoritban felfedezett ásványosodott mikrobiális szöveti elemek keltették fel az érdeklődést. Számos kérdés érkezett arról, hogy a jelen kutatási eredmények mennyiben mások a korábbiakhoz képest. Ennek fényében adjuk közre kétrészes írásunkat. ..." [HAI.]

BÉRCZI Szaniszló - POLGÁRI Márta - GYOLLAI Ildikó: Alvó spórák égi vándorúton. Szerkezeti hierarchia és mérési módszerek. 2. = Élet és Tudomány 74. 2019. szept. 27. 39. sz. pp. 1228-1230. "A cikk szerzői kutatásaik során a marsi meteoritokban és a kondritokban is ásványosodott mikrobiális nyomokat, azaz a mikrobiális szövetet felépítő bioindikátor ásványokat és változatos összetételű szerves anyagokat fedeztek fel. Ezek előfordulása a Naprendszer születésekor keletkezett kőzetekben arra utal, hogy alvó, majd vizes környezetben még a szülőbolygón aktivizálódó mikrobaspórák voltak jelen a kőzetekben. A kutatók szerint az alvó spórák a csillagközi térből kerülhettek a formálódó égitestek anyagába. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 74. 2019. szept. 27. 39. sz. pp. 1236-1237. [HAI.]

FRANCSICS László: Csillag-Képek 2019. Országos Asztrofotó Kiállítás. = Élet és Tudomány 74. 2019. okt. 4. 40. sz. pp. 1266-1267. "...A Magyar Asztrofotósok Egyesülete szervezésében második alkalommal kerül megrendezésre a Csillag-Képek, hazánk asztrofotósainak válogatott munkáit bemutató kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban. A tárlaton éjszakai-tájkép-, bolygó- és holdfotók, illetve csillagködöket és galaxisokat bemutató mélyég-felvételek, sót az idei Nemzetközi Év Asztrofotósa verseny nagysikerű magyar díjazott fotói is megtekinthetők. ..." A cikket illusztráló fényképeket Komka Péter, Francsics László, Kaszás Gergő, Papp András, Kurucz Péter, Éder Iván készítette. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Két krátert egycsapásra. Környezettudományi expedíció Bajorországban. = Élet és Tudomány 74. 2019. okt. 11. 41. sz. pp. 1286-1288. "A tavalyi lengyelországi Morasko-krátermező kutatást, a történelmi magyar meteoritok szórásmezőinek anyaországi és határon túli, valamint a hazai krátergyanús objektumok helyszíni bejárását követően 2019 nyarán ismét útra kelt a Meteoritkráter Expedíció csapata. Az esztendő kiemelt célpontja a 15 millió éve ikerbolygó ütötte, Bajorország és Baden-Württenberg határán fekvő Ries és Steinheim becsapódási kráter volt. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Nemesgázok a születő Naprendszerben. Interjú Pető Máriával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 74. 2019. okt. 18. 42. sz. pp. 1330-1331. "Pető Mária geológus, az CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa égen-földön, sót a Föld mag-köpeny határán is arra a kérdésre keresi a választ, milyen volt és hogyan módosult a születő Naprendszer kémiai összetétele. Ez pedig több mint 4 és fél milliárd évvel a történtek után nem kis feladat. A Marie Curie ösztöndíjas szakember ezt a nemes célt főként nemesgázok izotópjainak segítségével kívánja elérni. ..." [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Asztrofotók 2019. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 74. 2019. okt. 18. 42. sz. p. 1342. "A 100 legszebb asztrofotóból nyílt kiállítás Csillag-képek címmel a Magyar Természettudományi Múzeumban. A Magyar Asztrofotósok Egyesületének kiállítása a Naprendszeren át a távoli galaxisokig kalauzolja a látogatókat. A november 3-ig látható kiállításon szerepelnek további, a rangos nemzetközi versenyre beválasztott és díjnyertes magyar fotók is. A kozmoszt bemutató fotók amellett, hogy látványvilágukkal és a csodálatos égi jelenségek ábrázolásával elkápráztatják a nézőt, valójában a láthatatlant teszik láthatóvá. A több mint ötven magyar asztrofotós alkotásait felvonultató tárlaton Az év asztrofotósa 2019. világverseny abszolút győztesének, Francsics Lászlónak a fotói is megtekinthetők. (A kiállítás képeiből a 2019/40-es számunkban közöltünk válogatást.)" [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Új teleszkóp épül. = Élet és Tudomány 74. 2019. okt. 25. 43. sz. p. 1372. "Az utóbbi években gyakran hallhattunk a Thirty Meter Telescope - TMT (szó szerint Harmincméteres Távcső) körül kialakult vitákról. A Mauna Kea vulkán tetejére megálmodott obszervatórium a lehető legjobb helyen van, ami az asztroklímát illeti. Csakhogy a kiválasztott terület az őslakosok szent helye. A helyiek heves tiltakozása miatt szükségállapotot is kellett hirdetni az államban. A TMT-ről szóló hírek mellett kevesebbet hallottunk egy még ambiciózusabb tervről: Az Európai Déli Obszervatórium közel 40 méter átmérőjű Extremely Large Telescope-járól, az ELT-rő1 (magyarul Rendkívül Nagy Távcső). Valójában az Irdatlan Nagy Távcső elnevezés sem lenne túlzó. Nos, az Atakama-sivatagban szép csendben elkezdődtek az új távcső építésének munkái. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: A fejlődő Univerzum felfedezői. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 74. 2019. nov. 1. 44. sz. p. 1381. "Az idei fizikai Nobel-díjon egy kozmológus, valamint két csillagász osztozott az Univerzum fejlődésének vizsgálatában, valamint a bolygókutatásban elért úttörő felfedezésükért. 1995-ben Michel Mayor csillagász és tanítványa, Didier Queloz a Genfi Egyetemen jelentették be egy, a Naphoz hasonló csillag körül keringő távoli bolygó felfedezését, megnyitva az utat a csillagászat egy Izgalmas kutatási területének. Az exobolygót annak csillagára, az 51 Pegasi-ra gyakorolt kis mértékű gravitációs vonzása révén sikerült detektálni. Azóta már több mint 4000 hasonló égitestet azonosítottak. [...] James Peebles, a New Jersey-i Princeton Egyetem kutatója olyan elméleti keretrendszert fejlesztett ki, amely a Nobel-bizottság szerint az Univerzum-történet modern megértésének alapját képezi az ősrobbanástól kezdve egészen napjainkig.
Ő segített lefektetni a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB - Cosmic Microvawe Background), valamint a "Nagy Bumm" között fennálló kapcsolat elméleti alapjait, és felállítani a Világegyetem fejlődésének jelenleg ismert és elfogadott modelljét. Eszerint a sötét anyagként elhíresült titokzatos matéria központi szerepet játszik a kozmosz nagyméretű szerkezeti elemeinek - mint például galaxisok és galaxishalmazok - felépítésében. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 74. 2019. nov. 1. 44. sz. pp. 1394-1395. [HAI.]

DÁVID Tibor: Holdbéli veteményes. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. nov. 1. 44. sz. pp. 1402-1403. "...ugyan valódi talajminta nem állt rendelkezésükre, azonban a NASA kutatói korábban előállítottak a holdi és marsi talajt összetételükben szimuláló utánzatokat. A kutatók e műföldekbe vetették el tíz kiválasztott haszonnövény magvait (kerti zsázsa, borsmustár, paradicsom, retek, rozs, quinoa, spenót, metélőhagyma, borsó és póréhagyma) annak vizsgálatára, hogy megfelel-e nekik az idegen környezet. [...] A kutatók ezzel a kísérlettel megmutatták, hogy a holdi és marsi talajhoz nagyon közel álló földben lehetséges a növénytermesztés, és a kikelt növények még termést és magot is képesek hozni megfelelő tápanyagbevitel mellett. Ez lehetővé teszi az önálló gazdálkodást, és nincs szükség minden vegetációs ciklusban új magok behozatalára az égitesten kívülről." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Magyarok a Nemzetközi Űrállomáson. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 74. 2019. nov. 8. 45. sz. pp. 1412. "A Nemzetközi Világűrhét legnagyobb hazai eseményét a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) tartotta az MTA Székházában október közepén. Az Űrkutatás Napja című hagyományos rendezvény első részében Hirn Attila, a MANT főtitkára számolt be a Társaság előző évi tevékenységéről. A szakmai előadások a 20 éves Nemzetközi Űrállomás (ISS) magyar vonatkozásairól szóltak. Bár sem az építésében, sem üzemeltetésben nem vettünk részt, mégis számos mérnöki és tudományos programban volt, illetve van szerepük a magyar szakembereknek. Horváth András űrkutató csillagász, a MANT tiszteleti tagja arra a lehetetlen küldetésre vállalkozott, hogy 20 perc alatt bemutassa az ISS két évtizedes működését. ..." Előadást tartottak még: Solymosi János, Schuminszky Nándor, Strádi Andrea, Balázs László, Szalai Sándor, Somosvári Béla, Bérces Attila, Ferencz Orsolya.
"...A szokásoknak megfelelően az Űrkutatás Napja alkalmával adták át a MANT kitüntetéseit. A Magyar Asztronautikai Társaságért oklevelet Gödör Eva és Hinsenkamp Mária kapta, Nagy Ernő-díjban Schuminszky Nándor részesült. A Fonó Albert-díjat Frey Sándor, az Űrvilág főszerkesztője kapta, az ő írásaival lapunk hasábjain is találkozhatnak olvasóink." [HAI.]

DÁVID Tibor: Magyarországnyi méretű plazmaörvények. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. nov. 8. 45. sz. pp. 1434-1435. "Egy nemzetközi kutatócsoportnak Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE csillagászprofesszora vezetésével elsőként sikerült megfigyelnie hatalmas mennyiségben előforduló, nagy energiájú, akár több magyarországnyi méretű plazmapulzusokat, amelyek energiát képesek szállítani a Nap felszínétől annak felsőbb légkörébe. A csillagászok régóta sejtik, hogy a plazmákban előforduló mágneses hullámok kulcsszerepet játszanak a plazmaasztrofizika egyik mindmáig megoldatlan rejtélyének megfejtésében: miért emelkedik a Nap légkörében a hőmérséklet akár több millió fokra, miközben egyre távolodunk a Nap felszínétől? ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Aranycsinálás nagy tételben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. nov. 8. 45. sz. p. 1436. "Sokáig azt hittük, a Földön található fémek (és a csillagászok nemes egyszerűséggel a hidrogén és a hélium kivételével mindent fémnek mondanak) nagy része szupernóvarobbanások eredményeként jött létre. Az ősrobbanást követően csupán a periódusos rendszer első két rovata "materializálódott". A nehezebb elemek az átlagos csillagok belsejében keletkeznek egészen a 26-os rendszámot viselő vasig. [...] Az elméletet egy megfigyelés - a LIGO és Virgo gravitációshullám-detektorok által észlelt GW170817 esemény - árnyalja. Itt két neutroncsillag összeolvadásának lehettünk tanúi. A neutroncsillagok - ahogyan az nevükből is sejthető - főleg neutronokból állnak, ebből a részecskéből tehát nem volt hiány. A további körülmények is kedveztek az R-folyamatnak, Így jelentős mennyiségű súlyos atommag keletkezhetett. Hogy mennyi?
Ezt Benoit Côté, az MTA CSFK kutatója és szerzőtársai számolták ki egy múlt januári cikkükben. Ez alapján például mintegy 1-5 földtömegnyi európium és közel háromszor ennyi arany jött létre. ..." ... "az esemény optikai megfelelőjének fellelésében jelentős szerepe volt a Dálya Gergely (ELTE) vezetésével összeállított GLADE katalógusnak is." [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Űr-lapok. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 74. 2019. nov. 8. 45. sz. p. 1438. "A képeslap rövid műfaj, mérete miatt nem lehet rá regényt írni, legfeljebb folytatásokban. Szabados László kiállításán a hivatás és a hobby találkozik, a csillagász képeslapgyűjteményének darabjait láthatjuk, éppen a csillagászati vonatkozásúakat. A levelezőlapok elsőre értéktelennek tűnő tárgyak, pedig hasonlóan a bélyegekhez mindegyik a történelem, jelen esetben a csillagászattörténet egy-egy szeletkéje. Obszervatóriumok, műszerek, és persze csillagászati objektumok, bolygók, holdak, csillaghalmazok, ködök, galaxisok, és más egzotikus égitestek. Ezek nem csupán érdekes, de kifejezetten esztétikus felvételek. A látnivalók megértését a gyűjtő értő kommentárja segíti, Így a kiállítás tulajdonképp egy kiterített ismeretterjesztő képeskönyv is egyben. Az apropó, hogy idén 100 esztendős az IAU, vagyis a Nemzetközi Csillagászati Unió.
Az Üdvözlet az Univerzumból című tárlat a Magyar Tudományos Akadémia székházának aulájában tekinthető meg, csupán november 15-ig. Sajnos ez egy rövid műfaj. Reménykedünk a folytatásban!" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Átvonulás. = Élet és Tudomány 74. 2019. nov. 22. 47. sz. p. 1500. " November 11-én ritka természeti jelenségnek lehettünk szemtanúi. A Naprendszer legbelső bolygója áthaladt a napkorong előtt. A Merkúr ugyan évente háromszor (néha négyszer) is "lekörözi" Földünket, az átvonulások ennél lényegesen ritkábbak. A két égitest keringési síkja ugyanis kissé eltér, így legtöbbször a napkorong alatt vagy felett látszik elhaladni a bolygó. (Tulajdonképpen ilyenkor egyáltalán nem látszik, hiszen éppen a meg nem világított félteke néz felénk.) Most viszont keresztezték egymás útját, ilyenre legutóbb három évvel ezelőtt volt példa, a következőre viszont 13 évet kell várni. [...] A Svábhegyi Csillagvizsgálóban - így nevezik a Csillagászati Intézet új látogatóközpontját - a távcsövezésen kívül több másik között egy Merkúrról származó meteoritot is megvizsgálhattak az érdeklődők. Egy előadás is elhangzott az exobolygók kutatásáról.
Van köze a Merkúr-átvonulásnak a távoli csillagok körül keringő bolygók felfedezéséhez? Nagyon is sok. Mint arra Kiss L. László akadémikus előadásában rávilágított, a ma Ismert több, mint 4000 exobolygó többségét tranzit módszerrel fedezték fel. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 74. 2019. nov. 29. 48. sz. pp. 1514-1515. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Go CHEOPS, go! Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 74. 2019. dec. 13. 50. sz. p. 1571. "...Az exoplanéták felderítésére számos projekt zajlik, több műszernek - köztük űrtávcsöveknek - épp ez a fő feladata. [...] Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal új műholdja éppen ezt a lemaradást igyekszik enyhíteni. Feladata az ismert fedési exobolygók csillagjuk előtti átvonulásainak tüzetes tanulmányozása lesz. A tudományos program irányítója éppen a friss Nobel-díjas Didier Queloz (Berni Egyetem). A CHEOPS (CHaracterising ExOPlanets Satellite) tulajdonképpen egy 32 cm átmérőjű tükrös távcső. Itt, a Föld felszínén ez még amatőrcsillagász-obszervatóriumban sem számít különösen nagynak, a világűrbe helyezve mégis jelentős teljesítményt várunk tőle. A CHEOPS lesz az ESA első S-osztályú műholdja. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Két műhold egy csapásra. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 74. 2019. dec. 20. 51-52. sz. p. 1603. "... Most azonban ismét magyar műhold kering a Föld körül, mindjárt kettő is. A SMOG-P tulajdonképpen a fent említett SMOG-1 ikertestvére, a névben szereplő P pedig a precursor (előfutár) rövidítése. Tervezett élettartama 3 hónap, de kedvező körülmények esetén a program akár duplájára is nyújtható. A földfelszínre sugárzott mérési adatok rögzítésében - hasonlóan a Masat-1 küldetéséhez - most is számítanak a világ rádióamatőrjeinek közreműködésére. A másik űreszköz 2PQ méretű, tehát 10x5x5 centiméteres. Az ATL-1 technológiai kísérlet, a fedélzeten elhelyezett hőszigetelő rendszerek műszaki paramétereit hivatott vizsgálni. ..." [HAI.]

SZABÓ Géza: Csillagos égi jelkép? A pannonok agancsos tehene és a magyar csodaszarvas. = Élet és Tudomány 74. 2019. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1611-1613. "A magyar eredetmondában a Meotisz mocsaraiban az ünőt Hunor és Magor egy olyan csodaszarvast követ, amely csak a hím állatokra jellemző agancskoronát visel. Van, aki a jelenetben ősi magyar hagyományt lát, míg mások a nyugati forrásból való átvétel mellett érvelnek, a csodaszarvast pedig a csillagos ég jelképének gondolják. A néphagyományban széles körben azt tartják, hogy a Csodaszarvas homlokán a hajnalcsillag, vagyis a Vénusz ragyog, szügyén a Hold, két szarva között pedig a Nap van. Az utóbbi évek régészeti leletei egészen új megvilágításba helyezik a sztyeppei népek körében általánosan kedvelt szarvasábrázolásokat. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 74. 2019. dec. 20. 51-52. sz. pp. 1648-1649. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 74. 2019. dec. 20. 51-52. sz. p. 1658. "A kis hercegből származó címbéli idézetet mindenki ismeri, de akár a modern csillagászat jelmondata is lehetne. Francesco Palla olasz csillagász jutott erre a következtetésre, akit annyira megihletett Saint-Exupéry története, hogy megírta a kis herceg és a török csillagász beszélgetését a csillagok világáról. [...] (Francesco Palla: A kis herceg és a csillagok világa, 2018, Budapest, Kiadta a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, 76 oldal, 2500 forint. Megrendelhető a svabhegyicsillagvizsg@gmail.com címen.)" Könyvismertetés. [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Égfényképek. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 74. 2019. dec. 20. 51-52. sz. p. 1660. "A Hatszín Teátrum kávézójában mutatkozik be Borovszky Péter asztrofotós Üstökös a gázködök labirintusában című kiállításával. A több évtizedes kitartó munka szűk keresztmetszete látható a tárlaton, nagyjából kéttucatnyi felvétel. Ez egyúttal a galériává átlényegült helyszín debütálása is. [...] A kiállítást 2020. január 14-ig láthatjuk." [HAI.]

Élete mozgatórugója a tisztelet. = Félegyházi Közlöny 28. 2019 aug. 30. 13. sz. p. 10. "Meizl Ferenc több mint fél évszázados pedagógiai és tudományos ismeretterjesztő munkásságát ismerte el Félegyháza városa, amikor a Kiskunfélegyházáért kitüntető címmel köszönték meg áldozatos nevelőmunkáját, természetvédelem iránti elkötelezettségét. A nyugalmazott igazgatót, a Madárbarát Klub vezetőjét, a Magyar Madártani Egyesület Helyi Szervezetének elnökét a díj átadásakor kollégái, volt tanítványai és valamennyi jelenlévő lelkesen ünnepelte, jelezve ezzel szeretetüket és elismerésüket, valamint azt, hogy méltó helyre került a kitüntetés. [...]
- Az iskolai munka mellett számos civil szervezetnek is aktív tagjaként, sőt alapítójaként tevékenykedett, tevékenykedik a mai napig. - Ötvenhat éve léptem be a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatba, amelynek a mai napig aktív tagja vagyok, nagyon nagy szerepet játszik az életemben, több éven át a Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály vezetőségi tagja is voltam. Ott kötöttem barátságot dr. Kulin György csillagásszal, akinek buzdítására alapítottam meg 1979-ben a Batthyány iskolában a Csillagászat Baráti Körét, amelynek több évtizedes fennállása során számos emlékezetes kísérletet, kutatást végeztem a gyerekekkel, és közösen 200 Kepler távcsövet készítettünk. ..." Ez a csillagászathoz kapcsolható rész teljes szövege. [HAI.]

  KOVÁCS Zoltán: Az I. fokú tanári szakdolgozat elkészítése 1. rész. Példák a csillagászati ismeretek tanításával kapcsolatos témában. = Firka 29. 2019-2020 1. sz. pp. 34-36. "Jelen írásunkkal azoknak a tanároknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik az elsőfokú szakdolgozatuk megírására készülnek. [A szögletes zárójelben egy csillagászati témával kapcsolatos dolgozatra vonatkozó javaslatok szerepelnek!] ..." [HAI.]

Űrtörténeti események. Híradó. Természettudományos hírek. = Firka 29. 2019-2020 1. sz. p. 54. "Amerikai bolygókutatók mostanra találtak magyarázatot arra, hogy a Neptunusznak a 2013-ban a Hubble űrteleszkóp segítségével felfedezett parányi hetedik holdja hogyan lehet ott, ahol voltaképpen nem szabadna lennie. A Hippokamp nevet viselő holdacska, amelynek átmérője mindössze 34 km, tömege pedig egy ezredrésze a Próteuszénak, ugyanis szokatlanul közel van a nála jóval nagyobb Próteusz holdhoz (12 ezer km-re). A Próteusznak saját gravitációs mezőjével el kellett volna takarítania útjából a Hippokampot. A Neptunusz holdak kialakulásának olyan történetét, amely a Hippocamp létére is magyarázatot ad, csak most sikerült tisztáznia az űrkutatóknak, megállapítva, hogy a Hippocamp valaha egy üstökössel történt ütközés következtében magáról a Próteuszról szakadt le." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

A 2019-es év Nobel-díjasai. = Firka 29. 2019-2020 2. sz. pp. 1-6. Csillagászat (p. 4.): "A fizikai Nobel-díj nyerteseit október 8-án nevezték meg: James Peebles, Didier Queloz és Michel Mayor (a díj egyik felét Peebles, míg a másikat Mayor és Queloz megosztva kapják.) A díjazottak eredményeikkel az univerzum evolúciójának, szerkezetének, illetve a világegyetemben elfoglalt helyünknek alaposabb megértéséhez járultak hozzá. Peebles a világegyetem alaposabb megismeréséhez járult hozzá, Mayor és Queloz pedig elsőként azonosított 1995-ben egy exobolygót, amely a Naphoz hasonló csillag, egy gázóriás, az 51 Pegasi körül kering (ezért 51 Pegasi b-nek nevezték el). [helyesen:...egy exobolygót, amely a Naphoz hasonló csillag, az 51 Pegasi körül keringő gázóriás (ezért 51 Pegasi b-nek nevezték el).] ..." [HAI.]

MAKÓ Zoltán - LŐRINCZ Barnabás: Beszámoló a 10. EMCSE csillagászati és asztrofotózási táborról. = Firka 29. 2019-2020 2. sz. pp. 10-14. "Az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület (EMCSE) 2019. augusztus 27. és szeptember 1. között tartotta tizedik-jubileumi csillagászati táborát a Madarasi Hargitán. Szállást és ellátást a Súgó panzió biztosította. Erre a táborra 2010 óta minden évben, megszakítás nélkül sor kerül. A táborok időről-időre változó helyszínen zajlanak. Legtöbb tábor Homoródfürdőn, a Sopárkút panzióban volt, de voltak táborok a Madarasi Hargitán, és Gyimesközéplokon is. ..." [HAI.]

  KOVÁCS Zoltán: Választható tantárgy tervének elkészítése. [2. rész.] Példa a csillagászati ismeretek tanításával kapcsolatos témában. Katedra. = Firka 29. 2019-2020 2. sz. pp. 40-43. "Ebben a részben bemutatunk egy válaszható tárgy megtervezésére és a jóváhagyására szolgáló mintát, amit a fizika csillagászati vonatkozásai témájú szakdolgozathoz készíthetünk el. A mintát bármilyen más témához is felhasználhatják a szükséges módosítások megejtésével. A választható tárgy engedélyezéséhez ajánlatos a tanfelügyelőségtől megszerezni a román nyelvű mintát. ..." [HAI.]

  KOVÁCS Zoltán: Az I. fokú tanári szakdolgozat elkészítése 3. rész. Választható tárgy kalendarisztikus terve. Katedra. = Firka 29. 2019-2020 3. sz. pp. 45-46. " Fizikaismeretek csillagászati megközelítése. Választható tárgy, a 8. osztály részére. Heti 1 óra. 2019-2020 iskolai év. ..." Táblázat. [HAI.]

  Új érdekességek az űrkutatás eredményeiből. Híradó. Természettudományos hírek. = Firka 29. 2019-2020 3. sz. p. 57. "A Cassini űrszonda 2004-től 2017-ig keringett a Szaturnusz körül, és legalább százszor repült el annak legnagyobb holdja, a Titán mellett (erről a Firka 2018/2019 sz. 4. sz. 53. oldalán már közöltünk). Azóta a Cassini űrszonda mérési adatainak, felvételeinek részletes elemzésével amerikai csillagászoknak sikerült megszerkeszteni a Titán teljes geológiai térképét is. [...] A NASA szakemberei azt tervezik, hogy a 2024-ben kezdődő Dragonfly program keretében egy, a Mars Roverhez hasonló méretű drónt küldenek a Titánra, amely 2034-es érkezése után a felszín közelében repülve látja el képekkel és adatokkal a kutatókat." [HAI.]

  KOVÁCS Zoltán: Az I. fokú tanári szakdolgozat elkészítése 4. (befejező) rész. Választható tárgy óravázlata. Katedra. = Firka 29. 2019-2020 4. sz. pp. 36-40. "A választható tantárgy: Fizikaismeretek csillagászati megközelítése. Osztály: 8. Általános (iskola, terem stb.). Heti óraszám: 1. Az óra témája: A Nap és a bolygórendszer. Fejlesztésre kerülő sajátos kompetenciák: CS-7. Ismerjék meg az égitestek mozgásának törvényeit, CS-8 Alkalmazzák a csillagászati kifejezéseket, CS-9. Tudják elmagyarázni a bolygók mozgását. ..." [HAI.]

  Újabb 60 műholdat állított Föld körüli pályára a SpaceX. Híradó. Számítástechnikai hírek. = Firka 29. 2019-2020 4. sz. p. 57. "Tervezett "űrinternetjének" újabb 60 műholdját állította Föld körüli pályára szerdán a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat. Az Elon Musk vállalata által kifejlesztett Falcon 9 hordozórakétát az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA floridai űrközpontjából bocsátották fel. [...] Ez a hetedik ilyen szállítmány az úgynevezett Starlink program 2019. májusi kezdete óta, így ezzel együtt a SpaceX vállalat már 420 műholdat bocsátott fel a világűrbe. A program távlati célja, hogy 2024-ig közel 12 ezer mesterséges holdat állítsanak pályára egy internetes kiszolgáló hálózat számára, amely a tervek szerint lefedi az internetre jelenleg még rá nem kapcsolt térségeket is. ..." [HAI.]

  PATKÓS András: Eötvös Loránd időszerűsége - 1. rész. Az ekvivalenciaelv kísérleti ellenőrzése újabb kísérletekkel. = Fizikai Szemle 69. 2019. jan. 1. sz. pp. 6-12. Fizika, tömegvonzás, súlyos tömeg, tehetetlen tömeg, Einstein, gravitációs elmélet, általános relativitáselmélet, torziós szál, torziós inga, Galilei, Newton, fizikatörténet, tudománytörténet, magyar tudósok, Robert Dicke, Peebles, Fischback, Anna Nobili, égitestek szabadesése, csillagászat, égi mechanika, űrkutatás, űreszköz, MICROSCOPE, Micro-Satellite a Trainée Compensée pur la Observatoire du Principe d’Équivalence), mesterséges hold, gyenge ekvivalencia sérülésének elmélete, részecskefizika, szuperszimmetria, LIGO, gravitációs hullámok. [TIM.]

  VÁN Péter: Alvajárunk? (Vélemények). = Fizikai Szemle 69. 2019. jan. 1. sz. pp. 21-23. Koestler Arthúr. tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, Geszti Tamás, Radnóti Katalin, Kopernikusz, De Revolotionibus Orbium Coelestium, Az égi pályák körforgásáról, Ptolemaiosz, Almageszt, Nagy Könyv, Nagy Rendszer, epiciklus, Nap, vákuumcentrikus, Osiander csillagász levele. [TIM.]

  BOKOR Nándor: Miért tudja kimutatni a LIGO a gravitációs hullámokat? (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 69. 2019. jan. 1. sz. pp. 23-29. Fizika, csillagászat, kozmológia, asztrofizika, kísérlet, mérés, tudománytörténet, fizikatörténet, tömegvonzás, gravitáció, téridő, Einstein, általános relativitáselmélet, táguló Univerzum, táguló Világegyetem, hosszváltozás, Michelson interferométer, sík téridő, LIGO, Laser Interferometer Gravitational Wave Observatory, LISA, Laser Interferometer Space Antenna, bolygóközi tér, téridő görbület, metrika, Maximális Öregedés Elve, CMB, Cosmic Microwave Bakcground, határsebesség, galaxisok, óraetalon. [TIM.]

  GROMA István - KAMARÁS Katalin: Jelölési/pályázati felhívás az Eötvös Loránd Fizikai Társulat kitüntető érmeire valamint felsőoktatási és tudományos díjaira. (Hírek - események). = Fizikai Szemle 69. 2019. jan. 1. sz. hátsó belső és külső borító. Csillagászat, asztrofizika, bolygók, kozmikus környezet, Detre László-díj, tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, magyar tudomány, magyar kutatások, magyar tudósok, magyar csillagászok. [TIM.]

  PATKÓS András: Eötvös Loránd időszerűsége - 2. rész. Rejtőzködő hegyvonulatok gravimetriai feltárása - Eötvös álma megvalósul. = Fizikai Szemle 69. 2019. febr. 2. sz. pp. 39-43. Fizikatörténet, tömegvonzás, gravitáció, Eötvös-inga, torziós inga, geofizika, földmágnesség, gravitációsanomália-térkép, őskontinens, Alfred Wegener, repülőgépes gravimetria, Eötvös-korrekció, GPS, Föld forgása, hegységképződés. [TIM.]

  TAKÁCS Gábor: Van-e távolhatás a kvantuemlméletben? = Fizikai Szemle 69. 2019. febr. 2. sz. pp. 43-50. Kvantummechanika, Albert Einstein, Boris Podolsky, Nathan Rosen, EPR, EPR-paradoxon, John Bell, Bell-egyenlőtlenség, Yakir Aharonov, David Bohm, kvantumtávolhatás, kauzalitás, spin-állapot, kvantumos korrelációk, EPR-Bell-kísérlet, Standard Modell, részecske, részecskék, kozmológia, Richard Feynmann. [TIM.]

  NAGY-CZIRÁK Lászlóné KISZI Magdolna - HORVÁTH Gábor: Tanulók fizikával kapcsolatos tévhitei. Mégsem mozog a Föld. (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 69. 2019. febr. 2. sz. pp. 63-70. Fizika, csillagászat, Föld mint égitest, kozmikus sugárzás, ózonréteg, geocentrikus, heliocentrikus, keringés, Nap, Föld, Coriolis-erő. [TIM.]

  BOGNÁR Gergely: Mit tegyünk, hogy ne neveljünk laposföld-hívőket? (Vélemények). = Fizikai Szemle 69- 2019. febr. 2. sz. hátsó belső borító. Fizika, csillagászat, Föld mint égitest, világnézet, tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet. [TIM.]

  KURGYIS Bálint: Relativisztikus hidrodinamika a nehézion-ütközésekben. = Fizikai Szemle 69. 2019. febr. 3. sz. pp. 80-83. Kozmológia, Hubble-folyás perturbációi, részecskefizika, maganyag, Ősrobbanás, Big Bang, mini-ősrobbanások, hadronok, gluonok, kvarkok, táguló kvark-gluon plazmacsepp, plazmacsepp geometriai mérete, HBT-sugár, Robert Hanbury Brown, Richard Q. Twiss, intenzitáskorreláció, optikai távcsövek, csillagászat, transzverz tömeg, impulzus. [TIM.]

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) 37. missziójának tagjai az űrállomás fedélzetén súlytalanságban. = Fizikai Szemle 69. 2019. ápr. 4. címlapkép (L. Bokor Nándor cikkét a 121-127. oldalon). Fyodo Yurchoklin, Sergey Ryazansky, Karen Nyberg, Oleg Kotov, Luca Parmitano, Mike Hopkins. [TIM.]

  PÉTER Gábor - DEÁK László - GRÓF Gyula - KISS Bálint - SZONDY György - TÓTH Gyula - VÁN Péter - VÖLGYESI Lajos: Az Eötvös-Pekár-Fekete ekvivalenciaelv-mérések megismétlése. = Fizikai Szemle 69. 2019. ápr. 4. sz. pp. 111-116. L. még Tóth Gyula cikkét a Fizikai Szemle 2019. máj. 5. sz. 155-158. oldalán. Tudománytörténet, fizikatörténet, általános relativitáselmélet, tehetetlen és súlyos tömeg, Fischbach, Pekár Dezső, Robert Dicke, KFKI, Wigner FK, Föld-Hold távolság, Apollo holdexpedíciók, LLR, Lunar Laser Ranging, MICROSCOPE-kísérlet, Eötvös-inga, Rybár István, EPF-mérések, BME Általános- és Felsőgeodéziai Tanszéke, Egyesület a Tudomány és Technológia Egységéért, ETTE, BME Irányítástechnika és Informatikai Tanszéke, Jánossy Földalatti Fizikai Laboratórium. [TIM.]

  BOKOR Nándor: A kifordított körhinta, amelyen élünk. (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 69. 2019. ápr. 4. sz. pp. 121-127. Fizika, térbeli mozgás, forgómozgás, Föld mozgása, gyorsulás, űrhajó, űrkabin, görbevonalú egyenletesen gyorsuló mozgás, körpálya, forgástengely, newtoni mechanika, földfelszíni kettős körhinta, keringő mozgás, gravitációs erő, tehetetlenségi erő, a Föld kifordított körhinta, általános relativitáselmélet, görbült téridőtartomány. [TIM.]

  Kitüntetések március 15. alkalmából (Hírek - események). Széchenyi-díj: Kiss L. László, az MTA levelező tagja. = Fizikai Szemle 69. 2019. ápr. 4. sz. p. 144. Fizika, asztrofizika, csillagászat, pulzáló változócsillagok, exobolygók, kis égitestek, Piszkéstetői Obszervatórium, műszerek, Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, oktatás, tudományszervezés, tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, magyar csillagászat, magyar tudomány. [TIM.]

  TÓTH Gyula: Az Eötvös-Pekár-Fekete ekvivalenciamérések szabályos hibája. = Fizikai Szemle 69. 2019. máj. 5. sz. pp. 155-158. L. még Péter Gábor és munkatársai cikkét a Fizikai Szemle 2019. máj. 5. sz. 111-116. oldalán. EPF-mérés, Föld, forgómozgás, forgás, centrifugális erő, tehetetlenségi erő, torziós inga, torziós szál, tehetetlen tömeg, súlyos tömeg. [TIM.]

  TRÓCSÁNYI László: Mit kezdjünk az új nemzetközi mértékegységrendszerrel? = Fizikai Szemle 69. 2019. máj. 5. sz. pp. 158-160. Fizika, fundamentális konstansok, egyetemes fizikai állandók, fénysebesség, SI rendszer, SI alapegységek. [TIM.]

  KIRÁLY Beáta - ANGELI István: Versaiiles-tól Versailles-ig - Debrecen érintésével. Az SI mértékrendszer reformja. 1. = Fizikai Szemle 69. 2019. máj, 5. sz. pp. 160-162. Fizika, mértékegységek, idő, idő mértékegységek, transzformációk, egyetemes fizikai állanók, fundamentális konstansok. Peter J. Mohr, Metrológia folyóirat. [TIM.]

  BORBÉLYNÉ BACSÓ Viktória: Értük, róluk, nekik... - a 62. Középiskolai Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató. (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 69. 2019. máj, 5. sz. pp. 176-180. Fizika, csillagászat, előadások, Szalai Tamás, Szegedi Tudományegyetem, SZTE, Apollo-11, holdraszállás, holdexpedíció, holdkutatás, űrkutatás, űrhajózás, ember a Holdon, kis lépés az embernek, de óriási ugrás az emberiségnek. [TIM.]

  KOVÁCS László: Eötvös Loránd előadási kísérleteinek gyöngyszemei. = Fizikai Szemle 69. 2019. jún. 6. sz. pp. 183-188. Fizika, csillagászat, geofizika, gravitáció, gravitációs állandó, gravitációs erő, Coulomb-mérleg, torziós mérleg, lengésidő, nehézségi gyorsulás g mérése, földmágnesség, geofizika. [TIM.]

Apollo holdexpedíció holdkomp a Hold felszíne felett és a látóhatáron a Föld. = Fizikai Szemle 69. 2019. júl-aug. 7-8. sz. címlapkép. Csillagászat, űrkutatás, Naprendszer, Föld-Hold, űrhajózás, űrutazás, űrhajó, Apollo-program, Apollo holdexpedíció, holdutazás, holdraszállás, ember a Holdon, 50. évforduló, Apollo-11, 1969. [TIM.]

  SZABADOS László: 50 éve a Holdon. = Fizikai Szemle 69. 2019. júl-aug. 7-8. sz. vezércikk, bevezető írás, első, számozatlan oldal. Csillagászat, űrkutatás, Naprendszer, Föld-Hold, űrhajózás, űrutazás, űrhajó, Apollo-program, Apollo holdexpedíció, holdutazás, holdraszállás, ember a Holdon, 50. évforduló, Apollo-11, 1969, a Hold fontossága, Föld forgása, forgástengely, árapályerők, teljes impulzusnyomaték, a Hold távolodása, asztrodinamika, égi mechanika. [TIM.]

  CSERTI József: Az Eötvös-inga képletei. = Fizikai Szemle 69. 2019. júl-aug. 7-8. sz. pp. 219-227. Fizika, merev test, forgató nyomaték, gravitáció, nehézségi gyorsulás, ekvivalenciaelv, súlyos tömeg, tehetetlen tömeg. [TIM.]

  TÓTH Zoltán: A nemzetközi napsugárzási referenciaskála és az új kriogén abszolút pirheliométer. = Fizikai Szemle 69. 2019. júl-aug. 7-8. sz. pp. 228-230. Meteorológia, légkörfizika, Nap, besugárzás, WRC, World Radiation Center, WRR, World Radiometric Reference, WSG, World Radiation Standard Group, radiometria, etalon, napkorong, radiometer, Eppley Laboratory, műszertechnika, Kipp&Zonen, CSAR, Cryogenic Solar Absolute Radiometer, kriogén pirheliométer, napállandó. [TIM.]

  TRÓCSÁNYI Zoltán: Hol tart a részecskefizika? = Fizikai Szemle 69. 2019. júl-aug. 7-8. sz. pp. 232-236. Fizika, fizikatörténet, tudománytörténet, kozmológia, asztrofizika, csillagászat, részecskék, Standard Modell, kölcsönhatás, Peter Higgs, Francois Englert, Nagy Elektron-Pozitron Ütköztető, LEP, Nagy Hadronütköztető, LHC, kvantum-színdinamika, CMS detektor, bozon, kvark, foton, gluon, elektron, neutrínó, müon, tau, W-bozon, KMHS, kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, Világegyetem, Univerzum, kozmológia, távolság, gyorsuló Univerzum, Ia szupernóva, SDSS, SNLS, HST, Saul Perlmutter, Brian P. Schmidt, Adam Riess, sötét energia, nyomás, Alan Guth, infláció, felfúvódás, vákuum, fermion-BEH-mező, nagyenergiás fizika. [TIM.]

  SLÍZ-BALOGH Judit - KOVÁCS Tamás - SÜLI Áron: Tranziens káosz és káoszkontroll a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja környezetében. = Fizikai Szemle 69. 2019. júl-aug. 7-8. sz. pp. 247-254. Csillagászat, fizika, égi mechanika, dinamikai káosz, korlátozott háromtestprobléma, K3TP, Lagrange-pontok, korlátozott négytestprobléma, K4TP, űreszköz, pálya, stabilitás. [TIM.]

  BOLDOG Ádám: A Kepler-misszió. = Fizikai Szemle 69. 2019. júl-aug. 7-8. sz. pp. 260-266. Csillagászat, asztrofizika, exobolygók, Naprendszer, kis égitestek, űrtávcső, űrteleszkóp, NASA, Kepler-űrtávcső, K2 küldetés, változócsillagok, Boyajian-csillag, Tabby-csillag, magyar kutatások, magyar csillagászat, MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet. [TIM.]

  RADNAI Gyula: Hogyan kezdte tanítani Eötvös Loránd a fizikát? - 1. rész. A fiatal, pályakezdő Eötvös Loránd. = Fizikai Szemle 69- 2019. szept. 9. sz. pp. 295-299. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, Konkoly Thege Miklós, csillagvizsgáló, Ógyalla, 1869, magyar tudomány, magyar kutatások, magyar csillagászat. [TIM.]

  HOLL András: Fizikai és természettudományi periodikák az interneten. = Fizikai Szemle 69. 2019. szept. 9. pp. 311-314. MTA, Magyar Tudományos Akadémia, KIK repozitóriuma, REAL, REAL-J, REAL-EOD, Fizikai Szemle, Gazda István, Stella, Csillagászati Lapok, Természettudományi Közlöny, Természet Világa, Matematikai és Természettudományi Értesítő, Akadémiai Értesítő, Magyar Tudomány, Nova Aurigae, planetáris ködök spektruma, Eötvös-effektus. [TIM.]

A Fomalhaut, a Déli Hal (Piscus Austrinus) csillagkép legfényesebb csillaga körül keringő Fomaulhaut b exobolygó közvetlen képalkotással előállított képe. = Fizikai Szemle 69. 2019. okt. 10. sz. címlapkép. Exobolygók, törmelékkorong, kitakarás módszere, NASA, ESA, UC Berkeley, NASA Goddard, GSFC, Lawrence Livermore National Laboratory, LLNL, JPL, P. Kalas, J. Graham, E. Chiang, E. Kite, M. Clampin, M. Fitzgerald, K. Stapelfeldt, J. Krist. [TIM.]

  TÓTH Miklós: Az atomnál kisebb méretű részecskék összefoglaló rendszerezése. = Fizikai Szemle 69. 2019. okt. 10. sz. pp. 345-348. Részecskefizika, elemi részecskék, Világegyetem, Univerzum, anyag, kvantummechanika, kvantumfizika, kvantumszám, spin, részecske szerkezet, standard modell, nagy táblázat, összetett részecskék, elektromos töltés, kvark, hadron, foton, feles spin, barionok, gluonok. [TIM.]

KÁRMÁN Tamás: Eötvös Loránd műszerei az emlékgyűjteményben. 6. Hármas görbületű variométer. = Fizikai Szemle 69. 2019. nov. 11. sz. első belső borító. Tudománytörténet, fizikatörténet, Föld tömegvonzása, Föld gravitációja, gradiens, Föld mint égitest, gravitációs tér, mérés, műszer, Eötvös Loránd. [TIM.]

  KESZEI Ernő: Egy magyar tudós két háború között. Báró Eötvös Loránd élete és munkássága. = Fizikai Szemle 69. 2019. nov. 11. sz. pp. 367-374. Tudománytörténet, fizikatörténet, Föld tömegvonzása, Föld gravitációja, gradiens, Föld mint égitest, gravitációs tér, mérés, műszer, Eötvös Loránd, Eötvös-féle torziós inga, nehézségi gyorsulás, testek súlya. [TIM.]

  PATKÓS András: A Mindenség története 99,99999%-ának lenyűgöző rekonstrukciója. = Fizikai Szemle 69. 2019. nov. 11. sz. pp. 375-381. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, kozmológia, Világegyetem, Univerzum, Világmindenség, kozmikus háttérsugárzás spektruma, Fizikai Nobel díj, Nobel-díjasok, R. Giacconi, J. C. Mather, G. F. Smooth, James Peebles, S. Perlmutter, P. B. Schmidt, A. G. Riess, K. Thorne, B. Barish, R. Weiss, M. Mayor, D. Queloz, Robert Dicke, Penzias, Wilson, J. T. Yuval, Friedman-féle megoldás, sűrűségingadozás, spektrális sűrűség,
E. R. Harrison, WMAP, hőmérsékletingadozás, gravitációspotenciál-ingadozás, Sachs-Wolfe-képlet, Ya. B. Zeldovics, R. A. Sunyaev, A. Szaharov, Marx György, ELTE Fizikai Intézet, sötét anyag, J. R. Bond, A. S. Szalay, galaxisok kialakulása, ősrobbanás, Starabinsky, Guth, Harrison-Zeldovics spektrum, energiasűrűség, gyorsuló tágulás, Ostriker, kozmológiai állandó, fotonanyag. [TIM.]

  HARIS-KISS András: Fizikai Nobel-díj az első exobolygó felfedezéséért. = Fizikai Szemle 69. 2019. nov. 378-381. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, fizikai Nobel-díj, Michel Mayor, Didier Queloz, 51 Pegasi, exobolygók, Haute-Provence Csillagvizsgáló, ELODIE műszer, radiális sebesség módszer, csillag spektrum, színkép, vöröseltolódás, Doppler-effektus, David Charbonneau, Greg Henry, HD 209458 csillag, fényességváltozás, Fomalhaut, Déli Hal, Piscis Austrinus, lakható zóna, Lick, McDonald, 16 Cygnii,
MOST, Microvariability and Oscillations of Stars, CoRoT, Convection, Rotation et Transits planétaires, Kepler Űrtávcső, űrteleszkóp, Kepler K2 program, TESS Űrtávcső, Transiting Exoplanet Survey Satellite, égboltfelmérés, bolygótömeg, HATNet, Hungarian Automated Telescope Network, Bakos Gáspár, TRAPPIST-1 bolygórendszer, CHEOPS, Characterising Exoplanets Satellite, PLATO, Planetary Transits and Oscillations of Stars, ARIEL, Atmospheric Remote-sensing Infrared Exoplanet Large-survey, Webb Űrtávcső. [TIM.]

  LOEB Abraham: A tudományban nem a lájkok számítanak (Vélemények). = Fizikai Szemle 69. 2019. nov. 11. sz. pp. 391-392. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, tudománymetria, hivatkozás, idézettség, matematikai konstrukciók, elméleti fizika, elméleti asztrofizika, Hawking-sugárzás, AdS = /CFT és a multiverzum, kísérlet, megfigyelés, tudományfilozófia, Föld mozgása, Nap, geocentrikus világkép, heliocentrikus világkép, Galilei távcső. [TIM.]

  FRALLER Csaba: Pouillet nyomában. A barometrikus magasságformula, valamint a napneutrínó-fluxus mérése (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 69. 2019. nov. 11. sz. pp. 393-399. Fizikatörténet, csillagászattörténet, mérés, Nap, napállandó, részecskefizika, részecske, részecskék, neutrínó, fizika tanítása, oktatás, LabVIEW, prpgramozás, myDAQ, adatgyűjtő felület, szenzorok, érzékelők, kapcsolási rajz, termisztorhőmérő, barometrikus magasságformula, hidrogénfúzió, elektronneutrínó, C. S. M. Pouillet, Meinel-modell, légkör áteresztőképessége, Föld görbülete, pirheliométer, Stellarium, kaloriméter, napállás, neutrínó detektor, Homestake, Sudbury, Super-Kamiokande. [TIM.]

  HUDOBA György: A Hold távolságának és méretének közelítő meghatározása a holdfogyatkozáskor készült felvételek segítségével (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 69- 2019. nov. 11. sz. pp. 400., hátsó belső borító. Csillagászattörténet, görög csillagászat, matematika, geometria, Erathoszténesz, 2019. január 21-i teljes holdfogyatkozás, 2019. július 16-i részleges holdfogyatkozás, megfigyelés, észlelés, fotózás, asztrofotó, fénykép felvétel, film felvétel, teljes árnyék, félárnyék, Nap, Hold, Föld, árnyékkúp, látószög. [TIM.]

KÁRMÁN Tamás: Eötvös Loránd forgó mérlege az Eötvös Emlékmúzeumban. = Fizikai Szemle 69. 2019. dec. 12. sz. címlaplap. Tudománytörténet, fizikatörténet, Föld tömegvonzása, Föld gravitációja, Föld forgása, forgómozgás, Föld mint égitest, mérés, műszer, Eötvös Loránd. [TIM.]

  BODOKY Tamás - SZABÓ Zoltán - BARÁTH István: Az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény története. = Fizikai Szemle 69. 2019. dec. 12. sz. pp. 403-407. Tudománytörténet, fizikatörténet, Föld tömegvonzása, Föld gravitációja, gradiens, Föld mint égitest, gravitációs tér, mérés, műszer, Eötvös Loránd, Eötvös-féle torziós inga, nehézségi gyorsulás, testek súlya, múzeum, gyűjtemény, kézirat. [TIM.]

  GROMA István: Az Eötvös-mérleg. = Fizikai Szemle 69. 2019. dec. 12. sz. pp. 408-414. Tudománytörténet, fizikatörténet, Föld tömegvonzása, Föld gravitációja, Föld forgása, forgómozgás, Föld mint égitest, mérés, műszer, Eötvös Loránd, geometria, mozgásegyenlet, Coriolis-erő, nehézségi erő, levegő súrlódása, mágnesek, súlypont, szimmetriasík, Foucault-inga, rezonancia. [TIM.]

R. Gy. [RADNAI Gyula]: Olvasás közben ... = Fizikai Szemle 69. 2019. dec. 12. sz. p. 414. Megjegyzés Keszei Ernő: Egy magyar tudós két háború között - Báró Eötvös Loránd élete és munkássága, Fizikai Szemle 69. 2019. nov. 11. sz. pp.367-374. cikkéhez: fizikatörténet, gravitáció, tömegvonzás, forgómozgás, Föld mint égitest. [TIM.]

  FRANCSICS László: Égi vándor, szabad szemmel. A 46p/Wirtanen-üstökös. Pillantás az égre. = A Földgömb 37. 2019. jan.-febr. 330. sz. pp. 4-5. "Az üstökösöket mindig nagy érdeklődés övezte, ma is szól nekik a laikus közönség rajongása, de csillagászok és amatőrcsillagászok között is akadnak olyanok, akik az életüket szentelik eme égitesttípusnak. Ha régi felvételeket, újsághíreket böngészünk, meg is értjük, hogy miért... [...] A 46P/Wirtanen sokak meglepetésére 2018 végén szabad szemmel is megfigyelhetővé vált.
Érdekessége, hogy sok másikkal ellentétben a Wirtanen az üstökösök úgynevezett "Jupiter-családjába" tartozik, azaz igen rövid idő alatt, öt és fél évente kerüli meg a Napot, és a mostani földközelsége történelmi jelentőségű. Alig 12 millió km-re, kevesebb, mint a Föld-Nap-távolság tizedére haladt el mellettünk. [...] A felvételt Ágoston Zsolt készítette 20 cm tükörátmérőjű newton-távcsővel, Canon EOS 60 fényképezőgéppel 2018. december 8-án. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: A hegy, a Hold és a Szaturnusz. Föld és ég. = A Földgömb 37. 2019. jan.-febr. 330. sz. pp. 10-11. "A kép címét Dr. Jerry T. Bonnell, a NASA Goddard Űrközpontjának asztrofizikus-munkatársa adta, és honlapjukon a Nap csillagászati felvételeként publikálta. A hegy itt a Veszprém központjában található Benedek-hegyre utal, míg a szóban forgó két égitest látszólagos közelsége miatt került terítékre. A fotó - előzetes számítások segítségével - a "Királynék városának" dolomitszikláján készült, amelynek sziluettje - a Séd völgyéből szemlélve - november 11-én, röviddel napnyugta után kíváncsiskodókkal is gyarapodott.
A képen szereplő két hölgy figyelme és kamerája az időszak egyik legszebb égi együttállására irányult: a hamuszürke fénnyel kiegészült holdsarlótól a látóhatár felé, apró "csillagként" a gyűrűs planéta világított. Az expozíció pillanatában 23 ívperc választotta el égi kísérőnk peremét a bolygóétól, ami annyit jelent, hogy Naprendszerünk két tagja látszólag egy Hold-átmérőn belülre került egymáshoz." [HAI.]

  FRANCSICS László: Cirkumpoláris: ami mindig látható. Fel a fejjel! = A Földgömb 37. 2019. jan.-febr. 330. sz. pp. 14-16. "A felvételt Szémár Ferenc készítette 2018 februárjában a Galya-tetői kilátó teraszáról, fix állványról, 4 órányi expozícióval, teleobjektívvel, pontosan észak felé fordulva. A fotó a rangos nemzetközi Astronomy Photographer of the Year pályázat díjnyertes képe. Ha látogatást teszünk hazánk egyik legmagasabb pontjára egy felhőmentes, tiszta éjszakán, akár izgalmas csillagászati megfigyelést is végezhetünk a Galya-tetői kilátó 995 méter magasan fekvő teraszáról.
Ilyenkor a jó átlátszóságú hegyvidéki égen tekintetünket magasra emelve, szabad szemmel igen halvány és távoli égitesteket is észrevehetünk - fényképezőgéppel pedig annál inkább! Ám kevesen gondolnák, hogy nemcsak odafent, hanem a horizont közelében is megfigyelhetők érdekes csillagászati összefüggések. [...] a fénykép a nem cirkumpoláris Gamma Andromedae, azaz Almadh nevű csillagot mutatja a horizont felett átfordulni. Ki gondolta volna?..." [HAI.]

  FRANCSICS László: A digitális szolárgráf. Az "adat-asztrofotózás" diadala. Fel a fejjel! = A Földgömb 37. 2019. márc.-ápr. 331. sz. pp. 4-5. "Egy csillagászati jelenséget megörökíteni, időtálló fotópapíron rögzíteni annak változását vagy mozdulatlan láthatatlanságát csodálatos élmény az asztrofotósok számára, még annak ellenére is, hogy a fotópapír vagy a mai digitális adathordozók élettartama a kozmikus jelenségekéhez képest elenyészően rövid... [...]
Bajmóczy György megalkotta a digitális szolárgráfot! Rájött, hogy a szolárgráfok rajzolatához hasonlatos eredményt akkor tud digitális eszközökkel elérni, hogyha rövidebb expozíciókkal, minden percben külön-külön egy teljes éven át(!) rögzíti CCD-kamerával és halszemoptikával a Nap pillanatnyi állását. Az így kapott irdatlan adatmennyiség feldolgozva nagy felbontású, részletes szolárgráfképet ad majd. [...]A felvételt Bajmóczy György készítette két év gondolkodás, fejlesztés és tesztelés után ASI 120 CCD-kamerával és a hozzá tartozó gyári halszemobjektívvel, 2015 és 2016 folyamán. A felvétel további 39 izgalmas asztrofotóval együtt május végéig megtekinthető a csodák palotájában a magyar asztrofotósok egyesülete Csillagképek c. vándorkiállításán. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Égitestek némajátéka. Föld és ég. = A Földgömb 37. 2019. márc.-ápr. 331. sz. pp. 16-17. "...Még egy hétfő reggel is kezdődhet olyan ünnepélyként, ahogyan Szabó Lőrinc is megfogalmazta "Holdfogyatkozás" című versében. Elvégre az évtized utolsó hasonló égi eseménye következett be, ami piros betűs nap a csillagászati kronológiában. A totalitás időtartama kevéssel meghaladta az egy órát, miközben az égi Gömb belemerült bolygónk árnykúpjába.
A sorozatfelvétel formájában megörökített jelenség a horizont feletti teljes árnyékos korongokkal kezdődött, majd annak levonulásával párhuzamosan egyre világosabbá vált az égi háttér. Mindeközben az égitest vöröslő színe is egy vékony, fényes ívre módosult. Az éjszaka némajátéka éteri csendben kezdődött, majd a hajnal beköszöntével Veszprém utcáin is lassanként beindult a mindennapok vérkeringése." [HAI.]

  FRANCSICS László: Égi szabadság-szobor. Egy rejtőzködő csillagköd a déli féltekén. Pillantás az égre. = A Földgömb 37. 2019. Tavaszi különszám. 332. sz. pp. 4-5. "Az asztrofotósok előszeretettel választják témául a látványos, különböző színekben gazdagon ragyogó csillagködöket, az úgynevezett nebulákat, a csillagközi anyag szépséges megjelenési formáit.
A déli féltekéről megfigyelhető, az ókori mitológia hősei, az argonauták hajójáról megemlékező, legendás Carina-csillagkép pedig bővelkedik efféle égi csodákban. Többek között itt található az Eta Carinae csillag szabad szemmel is látható csillagköde. [...] A rendkívüli felvételt Éder Iván készítette többszöri nekifutásra. Több namíbiai asztrofotós-expedíció során, sokéves kísérletezés után, végül CCD kamerával és speciális, keskenysávú szűrökkel érte el a végleges eredményt 2014-ben. Magát a képet azonban a hosszú képfeldolgozási folyamat miatt csak a közelmúltban mutathatta be. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: "Éjszakai repülés". Föld és ég. = A Földgömb 37. 2019. Tavaszi különszám. 332. sz. pp. 10-11. "Antoine de Saint-Exupéry ikonikus regényében olvashatunk arról a világról, ami a 20. század "metró és mozi közé szorult" embernyája fölé szálló, csillagok között bolyongó, tágabb, nem e világi horizontokhoz szokott ember szeme előtt feltárul." Napjaink modern fotótechnikája már szinte mindenki számára elérhetővé teszi, hogy a francia író és pilóta által megélt élményt képi formában jelenítse meg. Egy távolról irányított légi jármű, azaz drón fényérzékeny szenzora az égitestek fényét is képes befogni, ahogyan az a Veszprémről készített, mellékelt panorámafelvételen is látható.
A 378 méteres magasságban rögzített képen szemléletesen kirajzolódik az éjszakai városkép szerkezete, hátterében a Balaton-felvidék fényeivel, fentebb a hamuszürke fénnyel kiegészült, háromnapos Hold vékony sarlójával." [HAI.]

  FRANCSICS László - SOPONYAI György: Fővárosi fényjáték. Holdháló az alvó város felett. Fel a fejjel! = A Földgömb 37. 2019. Tavaszi különszám. 332. sz. pp. 14-15. "Kevés olyan természetes éjszakai égi jelenség létezik, amit fővárosunk fényszennyezésén keresztül is meg lehet pillantani. Mondjuk ki szomorúan: a legfényesebb naprendszerbéli objektumokon kívül szinte semmi sem látható szabad szemmel egy Budapest méretű nagyvárosból! Éppen ezért, ha urbánus asztrofotózásra kerül a sor, szinte biztos, hogy azok az égitestek fognak szerepelni a képen, lehetőség szerint valamilyen izgalmas formában. Íme, itt egy érdekes példa közülük: halójelenség a Hold körül... [...]
A felvételt Soponyai György készítette január 22-én a Margitszigetről, amikor a Duna és a nevezetes építészeti emlékeink felett a vékony fátyolfelhőzetnek köszönhetően 22°-os haló alakult ki a hold körül. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: Utazás a Tű-galaxishoz... és még tovább. Honnan tudhatjuk, milyen messze van? Pillantás az égre. = A Földgömb 37. 2019. máj.-jún. 333. sz. pp. 4-6. "Az NGC 4565 jelű galaxis a csillagos égbolt egyik szemet gyönyörködtető jelensége. A szinte tökéletesen szimmetrikus, élével felénk forduló, a Tejúthoz igencsak hasonlatos spirális csillagvárost kisebb távcsőben vékonyan derengő, tűszerű sávként pillanthatjuk meg a tavaszi égbolton, innen kapta a becenevét is: Tű-galaxis.
Ha viszont az asztrofotográfia eszközeivel eredünk nyomába, csodálatosan részletes felvétel készíthető az amúgy nagyságrendileg 30-50 millió fényévnyi távolságban lévő óriás objektumról. [...] A felvételt Bagi László készítette 2019 márciusában 200/800-as karbon newton asztrográfjával, csillagászati célú, nagy érzékenységű CCD kamerával Öcsödről. Az Alföldről. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Tavaszi űrállomás. Föld és ég. = A Földgömb 37. 2019. máj.-jún. 333. sz. pp. 14-15. "A Nemzetközi Űrállomásnak 2 perc 40 másodpercre volt szüksége ahhoz, hogy március 30-án keresztbehaladjon a 19 mm-es objektív látómezején. Pontosabban 32-szer 5 másodpercre, ugyanis a kép sorozatfelvétel-technikával készült. Miközben az égi jármű a kozmoszban rótta a Föld körüli köröket - a kép készültekor aktuálisan 414,5 km-re tartózkodott bolygónk felszíne felett -, addig a fényképezőgép folyamatosan exponált. (A hosszú ív szakadásai a kamera mentési időszakainak periodikus ismétlődését mutatják.) A felvétel tervezésének csillagászati vonatkozása, hogy az űrállomás épp a Sarkcsillag alatt haladt el, így keresztezte az égi pólus környéki konstellációkat (Kassziopeia, Kis Göncöl, Sárkány).
A képen szemléletesen megfigyelhető, hogy amíg az északi irányt jelző égitest pontszerű maradt, addig, tőle távolodva a csillagok egyre hosszabb, koncentrikus íveket írtak le: a Föld forgása már viszonylag rövid expozíciós idő alkalmazásával is megjelenik. A napközben előre kiválasztott helyen, a bakonyi Szamár-hegyen készült felvétel földi díszletét egy cseresznyeszilvafa (Prunus cerasifera) adja." [HAI.]

  FRANCSICS László: Mi rejtőzik a Trifid-köd belsejében? Csillagok születésének nyomában. Pillantás az égre. = A Földgömb 37. 2019. júl.-aug. 334. sz. pp. 4-6. "Ha planetáriumban vagy bemutató-csillagvizsgálóban járunk, és a szakcsillagász kolléga a derült égen távoli csillagködöket mutat nekünk, laikus érdeklődőknek, előfordulhat, hogy a távcsőben éppen alig észrevehetően felsejlő jelenség mellé a fülünkbe duruzsolja, hogy a "feledhetetlen" kódszámú csillagködben új csillagok, naprendszerek születnek... [...] A Trifid-köd központi részét ábrázoló felvételt Francsics László készítette rendkívül nagy teljesítményű, 1 méter tükörátmérőjű Ritchey-Chrétien teleszkóppal, a Chilescope robottávcsövével, távvezérléssel, 2017 májusában. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: A spektrum teljes színpalettája. Föld és ég. = A Földgömb 37. 2019. júl.-aug. 334. sz. pp. 10-11. "A Balaton felett ívelő szivárvány színvilága számomra óhatatlanul a "fény festője", Egry József munkáit idézi. Egyik kiállítás-kurátora így vélekedett: "Aki látta Egry József képeit, az utána másként, egy kicsit az ő szemével látja a Balatont." A Medárd környéki időszakban örvénylő mediterrán ciklon egyre-másra hozta a záporokat, zivatarokat, amelyek - szerencsés esetben - légköroptikai jelenségekkel is társultak.
A kép készítésekor az alkonyat előtti alacsony Nap-állás segítette a szivárvány kialakulását. A Nap fénye a záporfelhőből kihulló eső függönyének cseppjein tört meg, ami egyúttal a felhő szegélyét is bevilágította. A drón alkalmazásával, közel 500 méteres magasságból rögzített panorámafelvételen - Veszprém előterével - a Balaton-felvidék rajzolódik ki. A kép bal oldala a Fűzfői-öböllel kezdődik, a szivárvány a Felső-hegy és a Cserehegy között jelenik meg. Az esőfüggöny a Tihanyi-félszigetet teszi kissé homályossá, míg a látványt nyugatról a Badacsony és a Gulács sziluettje zárja." [HAI.]

  FRANCSICS László: A Tejút a déli féltekéről - zavartalan kilátás a Carina-Sagittarius-karra. Fel a fejjel! = A Földgömb 37. 2019. júl.-aug. 334. sz. pp. 16-17. "Galaxisotthonunk, a Tejút egy kb. 100 000 fényév átmérőjű, küllős spirálgalaxis, amely nagyságrendileg 100-400 milliárd csillag otthona, és a Napunkhoz hasonlatos csillagokon kívül legalább további 100 milliárd bolygó, 10 milliárd fehér törpe, 1 milliárd neutroncsillag és 100 millió fekete lyuk is található benne. Ez utóbbiak közül az egyik biztos, hogy a galaxis magjában helyezkedik el, és 4 millió Napéval egyenlő tömege hatással van a Tejút központi részére és a spirálkarok elrendeződésére is. [...]
A mozaikfelvételt Schmall Rafael készítette 24 mm-es, f1.4 fényerejű lencsével 9 mozaikpanelből. Minden egyes panelt közel egy órán át fotózott, és panelről panelre lépegetve, nyugatról keletre haladt a Tejúton, egy irányban a föld forgásával, hogy egyetlen éjszaka alatt be tudja fejezni a munkát a Namíbia Isabis-asztrofarmon, 2018 májusában. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: A részleges holdfogyatkozás, avagy milyen alakú a föld? Pillantás az égre. = A Földgömb 37. 2019. szept.-okt. 335. sz. pp. 4-6. "A nyár derekán, július 16-án este részleges holdfogyatkozást figyelhettünk meg. Bár a jelenség az ország nagyobbik részében felhőktől alig zavartan zajlott, nem övezte túl nagy figyelem. Annak fényében, hogy a teljes holdfogyatkozás sokkal látványosabb, mint a részleges, az elmaradt érdeklődés nem feltétlenül meglepő, ám némi magyarázat után remélhetőleg sokan gondolják majd úgy, hogy a legközelebbi részleges fogyatkozást semmiképp sem hagyhatják ki... Részleges holdfogyatkozás során kirajzolódó földárnyék Zana Péter 2008. augusztus 16-i felvételsorozatán. Az így összeállított kompozíció a magyar asztrofotózás emblematikus fényképe. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Sivatagi csillagívek. Föld és ég. = A Földgömb 37. 2019. szept.-okt. 335. sz. pp. 16-17. "Millió csillag ragyogott a sivatag felett, tág fényű, szokatlanul nagy, vöröses és rezgően ezüstszínűek, a mozdulatlan pálma- és fikuszlombon át" - olvashattuk Rejtő Jenő örökbecsű regényében, Az előretolt helyőrségben. A légiós történek egyik helyszínén, a Szahara peremén, a marokkói Zagora település éjszakájában a papíron egycsillagos kemping a valóságban milliócsillagosra változott.
A 30. szélességi fokon jártunk, amit a Sarkcsillag horizont feletti magassága is jelzett: hazánkénál ugyanis mintegy 17 fokkal alacsonyabban lehetett megfigyelni. A koncentrikus csillagívek a 15 perces expozíció eredményeként rajzolódtak ki az északi irányt jelző égitest körül, magában foglalva a Kis Göncöl színes tagjait. E kép ékes példája, hogy az asztofotózás nem kizárólag a digitális éra eredménye. Ottjártunk idején - 1995 februárjában - még kizárólag diafilmre fényképeztem..." [HAI.]

  A holdfogyatkozás mindenek felett! A fődíjat asztrofotós rovatunk vezetője nyerte. = A Földgömb 37. 2019. Őszi különszám. 336. sz. p. 88. "Az Our Moon és a Roboticscope kategóriák 1. díját vehette át Francsics László A Földgömb rovatvezetője az Insight Astronomy Photographer of the Year díjkiosztó gáláján a greenwich-i National Maritime Museumban, 2019. szeptember 12-én. Az Év Asztrofotóját a 8 fő kategória győztes fotóiból választják ki. A 10 000 fontos fődíjat 11 év után először ítélték oda magyar pályázónak. Francsics László az Into the Shadow című, január 21-i teljes holdfogyatkozást ábrázoló felvétele lett az Overall Winner! Az Insgiht Astronomy Photographer jelenleg a világ legnagyobb asztrofotográfiai díja, melyet nagyszabású kiállítás is kísér.
Érdekesség, hogy idén 5 magyar fotós összesen 9 fotója (ami rekordnak számít) szerepelt a döntőben, valamint a pályázók munkáit magában foglaló könyvben is. Gratulálunk! Külön keretben: Csillagképek, 2019 Országos Asztrofotó Kiállítás több mint 50 magyar asztrofotós 100 különleges felvételén keresztül kalauzolja a látogatót Földünk éjszakai tájaitól a Naprendszer égitestjein át a Tejút titokzatos világába, és azon is túl, a kozmikus végtelen extragalaxisai közé. A kiállításon megtekinthetőek a csillagos ég legnívósabb hazai fotósainak munkái és az idei nemzetközi Év Asztrofotósa díj győztes fotói is. A kiállítás október 5-től november 3-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban." [HAI.]

  FRANCSICS László: Gigantikus csillagvihar. A Tarantula-köd a Nagy Magellán-felhőben. Pillantás az égre. = A Földgömb 37. 2019. nov.-dec. 337. sz. pp. 4-5. "Amióta ismeri az ember a világűr fogalmát, kétféle megközelítést alakított ki a megítéléséről. Az elterjedtebb nézetet sokan ismerjük. A legtöbben tudjuk, hogy mennyire alkalmatlanok "odakint" a körülmények az ember és egyáltalán bármiféle földi élet számára. Ennek ellenére nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az űr zord és barátságtalan és csak megöli azt, ami/aki véletlenül odakerül.
A másik, korszerűbb megközelítés szerint az űr - pontosabban az univerzum - szükségszerűen olyan, amilyen. Ahhoz, hogy mi a Földön létezni tudjunk e törékeny világban, a többi összetevőre is szükség van - legyen az bár fagyos vagy forró, üres vagy iszonyú sűrű, vagy legyen akár bármilyen távol vagy éppen közel. [...]A rendkívül részletes felvételt Tarczi Patrik készítette 2018 májusában 17 cm tükörátmérőjű Newton-távcsővel, speciális keskenysávú szűrökkel Namíbiából, a déli félteke égboltja alól. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Valahol messze délen. Föld és ég. = A Földgömb 37. 2019. nov.-dec. 337. sz. pp. 8-9. "Örökös csillagfényben folytathatnánk, kissé átírva a 80-as évek örökbecsű Neoton Família-slágerét, ha La Palma égboltját szeretnénk dalba foglalni. Miért is alakult ki valóságos "asztroturizmus" a Kanári-szigetek legnyugatibb tagján? A szigeten emelkedő Roque de los Munchachos hegységben gyakorlatilag az egész év folyamán derült idő van. A passzát szélrendszer által támogatott hegyvidéki felhőképződés 1000 és 2000 méter között lezajlik, így felette kristálytiszta az égbolt. Nem véletlenül telepítette ide számos nemzet csillagászati kutatóintézményeit... La Palma hazánknál közel 20°-kal délebbre fekszik, ami annyit jelent, hogy itt számos, itthonról megfigyelhetetlen csillagkép is feltűnik. A képen a vulkán kalderája felett szemlélhetjük a tőlünk láthatatlan Mikroszkóp-, Déli Korona-, Távcső-, Oltár-konstellációkat, valamint a Skorpió és a Nyilas is magasan a horizont felett jár - a Tejút hömpölygő folyamáról nem is beszélve. A csillagos ég minőségének megőrzése a helyi infrastruktúra fejlesztésével párhuzamos: a szigeten csak fényszennyezésbarát közvilágítás üzemeltethető. La Palma-szerte 16 csillagászati kilátópontot létesítettek, ahonnan a nagyközönség számára is nagyszerű rálátás nyílik az égbolt csodáira." [HAI.]

  FRANCSICS László: Űrsúrolás. Magaslégköri ballonnal a sztratoszférába. Fel a fejjel! = A Földgömb 37. 2019. nov.-dec. 337. sz. pp. 12-13. "Van valami ősi, az emberiség kezdete óta meglévő késztetés a világ és azon túl is a földi élettér feletti végtelen megismerésére. Noha kezdetekben ez mitológiai történetekbe oltott világképekben nyilvánult meg, ma már jóval több lehetőségünk van a kozmosz valódi megközelítésére, mint akár csak száz évvel ezelőtt. [...]
Legutóbb 2019. július 30-án a Vega Csillagászati Egyesület szervezésében emelkedett fel ilyen ballon. A 30x30x35 cm-es gondolában 0,7 kg összsúlyú rakományt helyeztek el, benne 2 fényképezőgépet, melyek egyike lefelé, másika horizontálisan kémlelt. [...] A felvételt Vámosi Flórián közreműködésével a Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) által felbocsátott ballon vízszintes fedélzeti kamerája rögzítette a föld görbült horizontjáról 2019. július 30-án, az alkony órákban valahol a Vas megyei Őrimagyarósd és a Zala megyei Hagyárosbörönd fölött félúton. Érdekesség, hogy hazánk első magaslégköri civil ballonját is a VCSE bocsátotta fel, még 2011. október 31 -én. ..." [HAI.]

  TIMÁR Gábor - FERENCZ Csaba - DRAHOS Dezső - ÁDÁM József - MOLNÁR Gábor: A Föld alakja és a geodinamika - az ELTE Geofizikai Tanszékén az 1960-as években végzett műholdas Doppler-mérések és jelentőségük áttekintése. = Földtani Közlöny 149. 2019. 4. sz. pp. 395-400. "Az 1960-as évek végén az Budapesti Műszaki Egyetemen megalakult, majd Ferencz Csaba munkahelyváltásával az ELTE Geofizikai Tanszékén működő Űrkutató Csoport bázisán, nagyrészt diákköri munka keretében kezdődtek meg a hazai műholdas Doppler-geodéziai mérések, melyek célja földfelszíni pontoknak a Föld tömegközéppontjához rögzített koordináta-rendszerben történő helymeghatározása volt, műholdas jelek vételével.
A jelen munkában összefoglalt kutatás eredményeként a mérési pontok helymeghatározásának pontossága ugyanabba a nagyságrendbe esett és alig maradt el a NASA által ugyanebben az évtizedben az amerikai űrprogram földi követőállomásainak hasonló módszerrel elvégzett helymeghatározásához képest. Ez a munka jelentette HORVÁTH Ferenc kutatói pályafutásának kezdetét. Cikkünk végén bemutatjuk, hogy a műholdas geodézia már ebben az időszakban is kapcsolódott a Föld dinamikai szerkezetének megértéséhez. Kulcsszavak: műholdas geodézia, helymeghatározás, földalak, geodinamika, Doppler-mérések." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Új verseny a Holdra. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. jan. 346. sz. p. 26. "Idén nyáron lesz az ötvenedik évfordulója, hogy az ember a Holdra lépett. És ha idén nem is, de akár pár éven belül újabb lábnyomokat hagyhatunk a porban. [...] A hatvanas években az űrverseny gyakorlatilag egy kétszereplős háború volt a két nagyhatalom között. De napjainkra jelentősen átrajzolódott a politikai és gazdasági térkép. Oroszország kétségtelenül űrkutatási nagyhatalom, de az ország anyagi helyzete jelentősen korlátozza a lehetőségeit. Kisebb űrverseny van India és Pakisztán között, Japán már komolyabb űrprogrammal rendelkezik. De két új erős játékos is feltűnt a világűrben: az Európai Unió és Kína. [...] Alig 15 év alatt több magáncég is sikeres rakétaprogrammal jelentkezett, a műholdindítások jelentős része már magáncégek feladata. Még a NASA-nak is végeznek bérmunkát.
Már tesztelik a Nemzetközi Űrállomáson az első felfújható űrmodult, bármelyik pillanatban indulhat az első űrturista, és Elon Musk nehézrakétája is sikeres starton van túl, amivel már a Mars is elérhető. ..." [HAI.]

A Hold körül lakni. A jövő otthona. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. jan. 346. sz. p. 79. "Ha minden a tervek szerint halad, pár éven belül egy új mozaikszót és nevet kell megtanulnunk: LOP-G, vagyis Lunar Orbital Platform-Gateway. Ez a hivatalos neve a NASA terveiben szereplő, Hold körül keringő űrállomásnak. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia: Újra a Marson. Obszervatórium. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. jan. 346. sz. pp. 100-101. "2018. november 26-án, hétfő este, közép-európai idő szerint néhány perccel 21 óra előtt érkezett meg kétéves marsi küldetésére az InSight űrszonda a vörös bolygóhoz. A szonda tervezése a NASA Jet Propulsion Laboratory (Kalifornia állam, Pasadena) vezetésével folyt. Az űreszköz közel 7 hónapnyi, 483 millió kilométeres utazást követően érkezett meg bolygószomszédunkhoz. Kijelölt leszállóhelye az Elysium-síkság (Elysium Planitia) területén található, nem messze egy néhány évvel korábbi marsi szonda, a Curiosity tartózkodási helyétől. A leszállást követően néhány perccel később már a földi irányítóközpont meg is kapta az első fotókat a leszállási hely környékéről. [...] A leszállóegység azonban nem egyedül utazott. Az őt szállító Atlas-5 hordozórakéta még két CubeSatot is rejtett, a MarCo küldetés keretein belül.
Mint az talán közismert, Föld körüli pályára már több mint 900 CubeSat indult az elmúlt 15 évben. Többségük a legkisebb - egy egységes (10×10×10 cm-es kocka alakú, 1 kg-os) - CubeSat, amilyen az első magyar műhold, a Masat-1 is volt. Arra azonban még nem volt példa, hogy ezek a parányi űreszközök elhagyták volna bolygónk közvetlen környezetét. ..." [HAI.]

Mars-kolónia. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. febr. 347. sz. pp. 16-18. "Az elmúlt hónapokban egyre többet hallani arról, hogy állami és magánűrszervezetek komolyan tervezik a vörös bolygó meglátogatását. De mennyire reális cél egy marsi kolónia létrehozása, pláne a gyarmatosítás? ..." [HAI.]

ERDŐS Boglárka: Az ESEO, az Európai Űrügynökség diákműhold programja. Obszervatórium. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. febr. 347. sz. pp. 102-103. "Az ESEO (European Student Earth Orbiter) projekt egyike az Európai Űrügynökség (ESA) gyakorlati oktatási programjainak, melyeket egyetemi hallgatók számára indítottak még a 2000-es évek elején. A program keretein belül az ESA nyolc tagállamából tíz egyetem körülbelül 600 hallgatója vehetett részt egy valódi űrprojektben, egy mikroműhold megtervezésében. Az elkészült műhold 33x33x63 cm (antennákkal 107 cm) nagyságú, és mindössze 50 kg. [...] A programba három magyar diákcsapat is bekapcsolódott, akik két tudományos kísérlet és egy műhold-alrendszer fejlesztéséért voltak felelősek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik csapata a műhold központi energiaelosztó rendszerét tervezte, a szerkezet oldalába épített háromrétegű, űrminősített napelemcellákból származó áram elosztására és a berendezések áramvédelmére.
A másik csapat egy úgynevezett Langmuir-szondát fejlesztett ki az ESEO-ra, mely az űrben jelenlévő plazmában vizsgálja a naptevékenység hatásait és a megjelenő anomáliákat a mért elektronhőmérsékletek és -áramok alapján. A harmadik csapat pedig az MTA Energiatudományi Kutatóközpont támogatásával a TRITEL elnevezésű, háromtengelyű szilíciumdetektoros teleszkópot fejlesztette az űreszközre, a kozmikus sugárzás nagy energiájú komponenseinek vizsgálatához. [...] a műhold 2018. december 3-án megkezdhette űrbéli működését. A felbocsátást a SpaceX végezte a kaliforniai Vandenberg légierőbázisról, egy Falcon 9-es rakétával. ..." [HAI.]

Titokzatos tárgy a Föld körül. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. márc. 348. sz. p. 6. "...A Hawaii Maui nevű szigetén található Haleakala Obszervatórium elsődleges feladata a bolygónkra potenciálisan veszélyt jelentő aszteroidák felkutatása. Munkájuk során rengeteg Föld körüli pályán keringő szemetet fedeznek fel. Nemrégiben egy különleges objektum került megfigyeléseik fókuszába. Az objektum az A10bMLz azonosítót kapta. [...] a többi űrszeméttől eltérően egész extrém pályán kering. A rendkívül elnyújtott ellipszis földközeli pontján 600 kilométerre közelíti meg a Földet. A pályája legtávolabbi pontja azonban 538 000 kilométerre található, vagyis másfélszer távolabbra is eljut, mint a Hold. A tárgy ráadásul egészen lapos, mérete néhány négyzetméter. Tömege viszont csekély, csupán egy kilogramm. A szakértők véleménye szerint rakétakilövésből származó hulladék lehet, valamilyen fémfólia. A megfigyelőktől az "Üres szemeteszsák" becenevet kapta.
Sok más űrszeméttől eltérően csekély tömege és viszonylag nagy mérete miatt nem lesz állandó a pályája, mert űrvitorlásként szinte befogja a napszelet. Ezért állandó megfigyelés alatt tartják." [HAI.]

Stratolaunch - Változott a terv. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. márc. 348. sz. p. 40. "A Stratolaunch a magán-űripar egyik fiatal cége, mégis az egyik nagypályás versenyző. Paul Allennek, a Microsoft társalapítójának vállalata mindössze hét évvel ezelőtt indult. A cég két nagy riválisához képest egy köztes üzleti modellt mutatott be. A SpaceX Falcon rakétáival a világűrbe történő szállításra összpontosít, a Virgin Galactic az űrturizmusra épít. Stratolaunch elképzelése, hogy Richard Branson cégéhez hasonlóan kéttörzsű repülő platformot épít, de a világ legnagyobb repülőgépéről nem űrturistákat, hanem rakétákat és kisebb űrrepülőgépeket fognak a magas légkörből indítani. [...]
Nemrégiben újabb bejelentés történt a koncepcióváltásról. (Nem tudni, hogy ehhez köze van-e Paul Allen tavalyi halálához.) Mivel az utóbbi időben egyre nagyobb az igény a kisméretű holdak Föld körüli pályára állítására, inkább ezt a piaci szegmenst célozzák meg, és a hordozó a Northrop Grumman Pegasus XL nevű rakétáját fogja használni. Mivel ez már egy kipróbált rakétamodell, így a saját fejlesztésekkel leállhatnak." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Úgy élni, mint egy űrállomáson. A jövő otthona. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. márc. 348. sz. p. 85. "Bár jelenleg huzamosabban az űrben tartózkodni csak a Nemzetközi Űrállomáson lehet, de ez hamarosan változhat. Néhány éven belül állandó űrállomás épül Hold körüli pályán, és ezt követően rendszeres lesz az emberi jelenlét kísérőnk felszínén is. Ezekhez a helyekhez hasonló elszigeteltségben a Földön is lehet élni. Az antarktiszi kutatóbázisokat szinte csak az különbözteti meg az űrállomásoktól, hogy kívül levegő van. Megközelítésük nehéz, télen lehetetlen. Ha nincs is szükség szkafanderre, de vastagon fel kell öltözni, ha túl akarja élni az ember. Nem véletlen, hogy a Concordia bázis az Európai Űrügynökség kezelésében van. A projekt mottója is ezt hirdeti: "Egy lépés a csillagok felé - űrbeli jövőnk a Földön kezdődik". ..." [HAI.]

(x): Varázslatos világűr - Csillagközi kaland. Kiállítás és játék, 2019. március 30. - május 31. Kapcsolatfelvétel. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. márc. 348. sz. p. 102. "A látványos kiállításba lépve a látogatók egy képzeletbeli űrutazásra indulnak, ahol tudásukat és bátorságukat próbára téve egy galaktikus kaland részesei lehetnek. [...] A Vajdahunyadvárban nyíló új, tavaszi kiállítás és játék képzeletbeli űrutazásra, csillagközi kalandra hív! A játék során a látogatók bebarangolhatják a Naprendszert, sőt elmerészkedhetnek a Tejúton is túlra, miközben furfangos feladványok és kozmikus kihívások teszik próbára bátorságukat, tudásukat és érzékeiket. [...] Az utazás során a résztvevők megismerhetik a világűr törvényeit és természetét, valamint megcsodálhatják távoli tájait és égitestjeit: a Kozmikus Kazánt, a Szeszélyes Ikernővért és az Égi Állatkertet.
Megtudhatják, melyik planéta a Naprendszer porszívója, hogyan születnek a csillagok, továbbá kideríthetik, vajon tudnának-e csellózni a Holdon, és hogy milyen íze van a galaktikus ködnek. [...] Belépéskor a látogatók szöveges játékfüzetet kapnak, mellyel lépésről lépésre kerülhetnek egyre közelebb a célhoz. A több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék izgalmas látványvilággal, rengeteg felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - KISHÁZI Csaba - MILÁNKOVICH: Magyar fejlesztés az űridőjárás előrejelzéséért. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. márc. 348. sz. pp. 104-105. "Hazai fejlesztés alkothat a világon elsőként átfogó és teljes képet a Földet körülvevő sugárzási környezetről. A magyar kutatók által tervezett CROSS rendszer (Cosmic Radiation Observatory Satellite System) segítségével az űrtevékenységet végző nemzetközi szereplők az eddiginél jóval pontosabban és hatékonyabban gondoskodhatnak az űrbe feljuttatott eszközök és személyek biztonságáról, a tudományos világ számára pedig lehetővé válhat a sugárzási környezet működésének alaposabb vizsgálata és mélyrehatóbb megismerése. [...]
Ennek első lépése egy demonstrációs műhold, a RADCUBE felbocsátása. Az űreszköz célja egy dozimetriai méréssorozat megvalósítása. A műhold fejlesztésében és megvalósításában magyar mérnökök és kutatók vállaltak vezető szerepet. A munkát egy nemzetközi konzorcium keretében végzik, a magyar résztvevőkön kívül lengyel, spanyol és brit partnerekkel. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Űrtakarítók. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. ápr. 349. sz. pp. 30-32. "Felharsan a riasztás a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A legénység mindent félbehagy, és azonnal beszállnak a mentőkapszulaként szolgáló Szojuz űrhajóba. Várják, hogy lefújják a riadót, vagy hogy parancsra elhagyják az űrállomást, és visszatérjenek a Földre. Ez nem egy sci-fi kalandfilm egyik jelenete, hanem az űrállomás hivatalos protokollja kritikus vészhelyzet esetére. Három esetben fordulhat elő: tűz üt ki a fedélzeten, mérgező gáz jut az állomás levegőjébe, vagy nyomáscsökkenés lép fel, például egy űrszemét becsapódása miatt. 2009. március 12-én riadóztatták az űrállomást, mert ütközőpályán közelített egy roncsdarab. Az űrhajósok beszálltak a Szojuzba, pedig az ütközés esélye alig egy ezrelék volt. A 13 centiméteres törmelékdarab végül 4,5 kilométerre suhant el az űrállomás mellett. [...] Az űrszemét főleg egy 1000 kilométer magasságig terjedő héjban kering a Föld körül.
Itt található az űrszemét nagyjából 90 százaléka, mert a műholdak többsége földmegfigyelést hajt végre, ezért a felszínhez minél közelebbi pályára állítják. [...] Az űrszervezetek több mint tizennyolcezer olyan darabot követnek nyomon, amelyek nagyobbak, mint 10 centiméter. Ez látják maximum a radarok. Az egy centiméternél kisebbek is okozhatnak ugyan műszaki problémát, de életveszélyt csak a szkafanderben kinn dolgozó űrhajósokra jelentenek. Igazi veszéllyel az 1-10 centiméteres darabok járnak, amelyek pusztító erejűek, és nem látjuk őket. Bár sokan azt hiszik, az űrszemét ütközésekkor keletkezik, valójában - és szerencsére - azok rendkívül ritkák. A nagy probléma a Kessler-szindróma vagy Kessler-effektus. A világűrben az alacsony Föld körüli pályán keringő és egymással összeütköző szemétdarabok egyre növekvő valószínűséggel további szemétdarabokat állítanak elő, felaprózódnak. A jelenségre a NASA egyik tudósa, Donald J. Kessler hívta fel a figyelmet, még 1978-ban. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Naperőmű az űrben. Zöld jövő. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. ápr. 349. sz. pp. 46-47. "Az egész világ felkapta a fejét, amikor egy kínai hírügynökség arról számolt be, hogy Kína naperőművet készül építeni a világűrbe. A kép azonban ennél sokkal árnyaltabb, nézzük meg, mennyire életképes napjainkban egy ilyen projekt. Ahogy a kínai nagyberuházásoknál szokás, kicsit ellentmondásosak a hírek. Az egyik szerint már 2021-2025 között több kisebb erőművet küldenének geostacionárius pályára, 2030 előtt már egy 1 megawatt teljesítményűt, 2050-re pedig egy 1 gigawattosat küldenének 36 000 kilométeres magasságba. A megtermelt napenergiát mikrohullámú sugárzással küldenék a Földre. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia: Űrélmény fiataloknak. Obszervatórium. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. ápr. 349. sz. pp. 96-97. "Tizenöt éve hozta létre a Magyar Asztronautikai Társaság saját ifjúsági táborát azzal a céllal, hogy megismertesse a fiatalokat az űrkutatással. Már a kezdetek óta a tábor programját nagyrészt hazai űrkutatási szakemberek által tartott előadások, vetélkedők, valamint kirándulások tették ki. A tábor maga a 13-18 év közötti középiskolás korosztályt kívánta megszólítani annak érdekében, hogy egy hét űrélményt nyújtson az érdeklődő fiataloknak. [...] 2019. július 7. és 13. között Sátoraljaújhelyen kerül megrendezésre az idei űrtábor. ..." [HAI.]

Egy ágyban az űrkutatással. A jövő otthona. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. máj. 350. sz. p. 83. "Három hónap alatt kétmilliót keresni ágyban fekve? Ezzel a bulváros felütéssel számolt be a média az Európai Űrügynökség legújabb orvosi kísérletéről. Sokak számára ez álommunkának tűnhet, de a kihívás jóval nagyobb és embert próbálóbb, mint azt hinnénk. [...] Bolygónkon csak nagyon rövid ideig lehet szimulálni a súlytalanság állapotát: repülőgépen néhány másodpercig, víz alatt néhány órát. Szükség lenne azonban a természetes és a mesterséges gravitáció hosszú távú hatásának megfigyelésére itt a Földön is. Ezért dolgoztak ki egy 60 napos kísérletet, amelyben imitálják ezeket a körülményeket. A fekvés sok szempontból hasonló módon terheli meg a szervezetet, mint a súlytalanság, ha az ágy a fej irányába 6-7 fokos szögben lejt. Ez is folyadékbőséget okoz a fejben. A NASA és az ESA közös kísérletét Németországban végzik.
A Bed Rest - ágynyugalom - nevű kísérlet során az önként jelentkezőknek 60 napot kell a speciális ágyakban tölteniük. ..." [HAI.]

Vízivilág = Galaktika 39. [! 40.] 2019. jún. 351. sz. p. 20. "Aki látta az Interstellar - Csillagok között című filmet, az soha nem fogja elfelejteni a fekete lyuk körül keringő, vízzel borított bolygót. Ez nem egy valóságtól elrugaszkodott elképzelés. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatócsoportja szerint valaha a Föld is így nézhetett ki. ..." [HAI.]

Expedíció a második holdra. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. jún. 351. sz. p. 44. "2016-ban a Hawaii Egyetem csillagászai felfedezték, hogy a Földnek van még egy kísérője, egy aprócska második hold. A 100 méternél is kisebb kvázi-szatelit meglehetősen távol és igen furcsa pályán billeg bolygónk körül. A kutatók szerint a 2016 HO3 jelű objektumot legfeljebb száz éve foghatta be a Föld, és talán még ennyi ideig marad a kísérőnk, mielőtt elszabadul gravitációs fogságából. Maximális távolsága idején körülbelül százszor messzebb van a Holdnál. A Kínai Nemzeti Űrügynökség bejelentette, hogy mélyűri expedíciót készítenek elő, amely meglátogatna egy üstököst, és mintát gyűjtene egy aszteroidáról is. A kiszemelt aszteroida a 2016 HO3, amely a Kamo’oalewa nevet kapta. Az űrszonda meglátogatja ezt a furcsa sziklát, majd mintavétel után visszatér Föld körüli pályára, és a mintagyűjtő tartályt visszajuttatja a felszínre.
Ezután egy hétéves útra indulna a Marson túli aszteroidaövbe, ahol a 133P/Elst-Pizarro nevet viselő üstököst fogja tanulmányozni. Az Elst-Pizarro egy furcsa objektum, mert aszteroidának tekintendő, de az üstökösökhöz hasonlóan porból és gázból álló csóvája van. A küldetés mintegy 10 évig tartana, az indulás 2024-re várható." [HAI.]

HOLLÓ-VASKÓ Péter: 2019: Űrodüsszeia - Csillagok között. = Galaktika 39. [! 40.] [! 40.] 2019. jún. 351. sz. pp. 58-59. "Christopher Nolan 2014-es filmje egyszerre több okból is nagyot futott a science fiction filmek rajongói körében. Egyrészt mivel elsőrangú sci-fi alkotás, másrészt minden szempontból tudományos igényességű film, harmadrészt pedig szerepel benne egy Gargantua névre hallgató fekete lyuk, amelynek vizuális megjelenítéséhez nem akárkit hívtak segítségül: a Nobel-díjas elméleti fizikus, Kip Thorne és Einstein általános relativitáselmélete nyújtotta az alapot a Gargantua kinézetéhez és viselkedéséhez. Idén ennek különösen nagy aktualitása van, ugyanis egy hatalmas nemzetközi összefogás eredményeként elkészült az első fénykép egy valódi, létező szupermasszív fekete lyukról, az M87 nevű galaxis központi objektumáról. Nagy meglepetést nem okozott, de a képen pontosan azt lehet látni, amit Thorne és Einstein elméletei alapján feltételeztünk. ..." [HAI.]

Űrben épített távcsövek. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. jún. 351. sz. p. 60. "A távcsövekre abszolút igaz a régi szabály: minél nagyobb, annál jobb. A mérnökök már a következő 20 év űrtávcsöveit tervezik. Egy komoly problémával már most szembesültek: a távcsövek túl nagyok ahhoz, hogy az űrbe lehessen szállítani őket. A Hubble teleszkóp fő tükre 2,4 méter átmérőjű, a Herschelé már 3,5 méter, a valószínűleg 2021-ben pályára álló James Webb űrtávcsőé 6,5 méter. A következők 8-15 méter átmérőjűek lesznek, amelyek szállítása megoldhatatlan a mai rakétákkal. Egy teleszkóp képességei nagyban függenek a fő tükör átmérőjétől. Az új nehézrakéták még elég nagyok a következő űrteleszkópok indításához. A James Webbet Az Ariane 5 rakéta már összehajtogatva fogja szállítani, teljes kinyitásához több mint 200 mozgó alkatrészre van szükség. A NASA mérnökei már előrenéznek, nem akarnak a rakéta méreteihez alkalmazkodni, sőt nem is akarnak arra várni, hogy valaki még nagyobb rakétát építsen.
Inkább radikálisan új módszerben gondolkodnak. A távcsöveket részenként kell felküldeni, és a végső összeállítást az űrben már űrhajósok vagy robotok fogják végezni." [HAI.]

Holdséta-szkafander. A jövő otthona. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. jún. 351. sz. p. 77. "...Ha ki akarunk lépni a Holdra, ehhez új űrruhát kell kifejleszteni, mert az Apollo-expedíciók során használt már nemcsak elavult, de meglehetősen otromba darab is. A szkafandereket évtizedek óta folyamatosan fejlesztik és modernizálják. Jelenleg kétfélét használnak, az egyiket az űrutazáshoz, a másikat az űrsétákhoz. Azonban egy bolygó felszínén egészen más öltözetre van szükség. Ennek teljesen függetlennek, önállónak kell lennie, biztosítani az életkörülményeket, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a víz elvezetését.
A komfort mellett cél a maximális mozgékonyság. A NASA 2017-ben mutatta be a Z-2 típusú űrruha prototípusát, amelyet már a Holdra és a Marsra leszálló legénységnek terveznek. A két égitest a szkafander készítése szempontjából hasonló, a Mars légköre szinte elhanyagolható. Ami jó a Holdon, az a vörös bolygón is kitűnően fog szolgálni. Az Európai Űrügynökség most kezdte el a Hold felszínére szánt űrruhák tervezését. ..." [HAI.]

Hogyan is lesznek párhuzamosak azok az univerzumok. Könyvbemutató és beszélgetés az Írószövetség SF Szakosztályában. Kapcsolatfelvétel. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. jún. 351. sz. p. 98. "A Párhuzamos univerzumok című kötet szerzői mutatkoztak be az Írószövetség SF Szakosztályának áprilisi estjén, és beszéltek arról, milyen izgalmas kérdéseket lehet vizsgálni fantasztikus filmeken, könyveken keresztül. [...] Orosz László fizikus, bár bevallottan nem szereti a science fictiont, a Kapcsolat című film hatására tudomány és vallás viszonyát boncolgatta a bemutatón és az elemzésében is. Kollégája, Bokor Nándor a Csillagok között című mozi alapján vizsgálja az idő múlásának lehetséges változatait. Vinkó József csillagász pedig a kozmikus katasztrófák jellegét, és megnyugtató módon az esetleges megoldásokat vette sorra. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Egy hét az űrről. Obszervatórium. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. jún. 351. sz. pp. 100-101. "Idén először került megrendezésre a Magyar Asztronautikai Társaság támogatásával a Budapest Space Week, mely az Emberes Űrhajózás Világnapjához kapcsolódóan egyhetes programsorozatot kínált az űrkutatás szerelmeseinek Magyarországon. Az esemény keretében az érdeklődők részt vehettek érdekes előadásokon, interaktív programokon és egy valódi űrközeli küldetés kulisszái mögé is beleshettek. ..." [HAI.]

Elhagyni a Földet: sugárveszély. A jövő otthona. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. júl. 352. sz. p. 61. "A filmekben olyan könnyű a bolygók gyarmatosítása: odamegyünk, és már ott is élünk. Azonban a valóságban ez nem ilyen egyszerű. Ebben a hónapban ünnepeljük a Holdra szállás 50. évfordulóját. Ennek alkalmából új sorozatot indítunk, amelyben bemutatjuk azokat a nehézségeket, amelyekkel az űrhajósoknak szembe kell nézniük. Még el sem hagytuk a Föld körüli pályát, máris szembekerülünk az első nagy problémával, a sugárzással. Itt, a Földön biztonságban vagyunk, többségüktől megvéd a bolygónk légköre és mágneses tere. [...] Ezzel szemben Föld körüli pályán az űrhajósokat nagyságrendekkel nagyobb sugárterhelés éri. Alacsony pályán (például az űrállomás felkeresése vagy egy régebbi űrsiklós küldetés) a sugárterhelés a háttérsugárzás százszorosa. Négy napi sugáradag megfelel 1 évnyi adagnak a Föld felszínén.
Ha az asztronauta űrsétát végez alacsony Föld körüli pályán napvihar alatt, a kapott sugárdózis 10-szer vagy akár 1000-szer nagyobb lehet, mint a normál háttérsugárzás esetén. És ez a pálya még viszonylag védettnek számít, mert a Föld mágneses védőpajzsa felette húzódik, és az űrállomás fala valamivel vastagabb, mint egy űrhajóé vagy az űrsiklóé. Ha azonban elhagyjuk a Föld körüli pályát, megszűnik ez a védelem." [HAI.]

Elsüllyedt a digitális bárka. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. júl. 352. sz. p. 62. "Bár az X Prize Alapítvány a határidő lejártakor győztes kihirdetése nélkül lezárta a Hold elérésére kitűzött programját, több csapat sem adta fel az álmát, hogy befejezze a küldetést. Az izraelieknek például végül sikerült egy komoly adományozót találniuk, egy helyi milliárdos csaknem a teljes költséget állta. Így lett a Beresit Izrael első holdszondája. A sikeres indítás és utazás után leszállás közben több technikai és kommunikációs hiba támadt, amik miatt a szonda a Holdba csapódott. A küldetés érdekessége, hogy a berendezésnek szállítmánya is volt, az emberiség digitális tudástára. Az Arch Foundation összeállított egy 100 gigabájtos adatcsomagot, amely a Wikipédia másolatát tartalmazta, továbbá több ezer könyvet.
A digitális adattárat 25 nikkellemezre vésték. Sikeres leszállás esetén az emberiség digitális emlékműve maradt volna a Holdon, amely időkapszulaként bemutatta a volna civilizációnk eredményeit. Sajnos a becsapódás miatt a Bárka-projekt meghiúsult. A 25 lemez valahol a Holdon hever. Az alapítvány véleménye szerint a csomag sértetlen, mert felkészültek erre az esetre is. A csomag megvan, csak sajnos senki sem tudja, hogy hol. Az alapítvány az eset jó oldalát nézte, és viccesen bejelentették, hogy a lemezek szétszóródásával a Hold nyilvános könyvtárát hozták létre." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Kurszki mágneses anomália. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. júl. 352. sz. p. 74. "Sokak számára ismeretlen, pedig a Föld egyik legnagyobb és legkülönlegesebb jelensége a kurszki mágneses anomália. P. B. Inohodcev csillagász akadémikus Oroszország európai területén elhelyezkedő városok geográfiai felmérése közben észlelte, hogy a mágneses iránytű Belgorod és Kurszk térségében jelentős kilengéseket mutat. Száz év elteltével, 1874-ben a Kazanyi Egyetem docense, I. N. Szmirnov újra felfedezte a jelenséget. A tudós feltételezte, hogy jelentős mennyiségű vastartalmú kőzet okozhatja. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Óriás csillagkitörések. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. aug. 353. sz. pp. 26-28. "A csillagok nem olyan kis nyugodt fénypontok, amilyennek az éjszakai égen látjuk őket, igen vad kitöréseket képesek produkálni, hihetetlen energiák szabadulhatnak fel. Napunk, mint a legközelebbi csillag, látszólag nyugodt életet él. A Földről nézve egyenletesen ontja az energiát. Amióta azonban a műholdakra telepített obszervatóriumok révén közelebbről is megnéztük, kiderült, felszíne olyan, mintha egy gigantikus üstbe néznénk: fortyog, íveket húz, anyagot lövell ki magából. Szerencsére ezek a ritka kivételektől eltekintve nem jelentenek veszélyt a Földre. A fler a naptevékenység legismertebb formája, amikor a Nap légkörének egy része hirtelen kifényesedik. [...] Az univerzum egyik legérdekesebb csillaga nincs is olyan messze tőlünk, róla neveztek el egy csillagtípust is.
Mindössze 8,73 fényévre található a Luyten 726-8 AB csillagrendszer, amelyben két vörös törpe kering 26,5 éves periódussal közös tömegközéppontjuk körül, meglehetősen elnyúlt pályán. Az egyik, az UV Ceti megdöbbentette a csillagászokat: alig egy perc alatt ötszörösére növelte a fényességét, majd néhány perccel később elhalványult. Az óriás csillagkitörés után, 1952-ben még ennél is extrémebb eset történt: alig húsz másodperc alatt az eredeti fényességének hetvenötszörösét produkálta. A jelenséget megaflernek vagy szuper-flernek nevezik. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia: Gagarin újra az űrben. Obszervatórium. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. aug. 353. sz. pp. 68-69. "2015 óta minden áprilisban két hétre felbolydul a nemzetközi magaslégköri ballonos közösség, a Global Space Balloon Challenge (GSBC) rendezvényének köszönhetően. Az esemény keretében egy adott felbocsátási ablakban a világ minden pontjáról indítanak ballonokat amatőr és pro fi csapatok. Amennyiben a repülésre szánt eszköz megfelel a GSBC előírásainak, úgy különböző kategóriákban díjakat nyerhetnek a csapatok. Idén két kategóriában - "Best Design" (Legjobb Tervezés) és "Best Educational Initiative" (Legjobb Oktatási Kezdeményezés) - hirdettek helyezetteket, melyek közül a "Best Design" kategória második helyét a hazai Universal Platform for Robotics and Aerospace (UPRA) ballonos fejlesztőcsapat hozta el, egy távérzékeléssel kapcsolatos küldetéssel.
Az UPRA a Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Simonyi Károly Szakkollégiumának űrtechnológiával foglalkozó csapata. Céljuk egy könnyen konfigurálható, megbízható ballonplatform fejlesztése, mellyel elsősorban egyetemi kutatócsoportokat szeretnének közelebb juttatni a világűrhöz. [...] Idén a felbocsátási ablak egybeesett az Emberes Űrutazás Világnapjával, melyet április 12-én, Jurij Gagarin repülésének évfordulóján ünneplünk. Az UPRA csapat repülése az évforduló másnapján történt, ezért tisztelegve az űrhajós teljesítménye előtt, egy LEGO Gagarin figurát és egy 3D-nyomtatott Vosztok-1 űrhajót is felrögzítettek a ballonra. ..." [HAI.]

Elhagyni a Földet: kozmikus sugárzás. A jövő otthona. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. aug. 353. sz. p. 83. "...A múlt havi számunkban bemutattuk, hogy a Föld milyen komoly védelmet biztosít a világűrből érkező sugárzás ellen, még az alacsony pályán keringő űrhajósokat is komolyabb sugárterhelés éri. De amint elhagyjuk bolygónk védő atmoszféráját és mágneses terét, az asztronauták ki vannak téve a kozmikus sugárzásnak. A kozmikus sugárzás név kicsit félrevezető, mivel itt nem sugarakról, hanem erősen ionizált atomokról és részecskékről van szó. A kozmikus sugarak eredetüket tekintve kétfélék lehetnek: származhatnak a Napból és a Naprendszeren kívülről (galaktikus kozmikus sugárzás). Ezek közt a közel fénysebességgel mozgó részecskék közt találhatunk elektronokat, pozitronokat, de bármely elem atommagjait is, a legkönnyebb hidrogéntől kezdve a legnehezebbekig, mint például a vas. A galaktikus kozmikus sugárzás az elfogadott elméletek szerint szupernóvákból származik. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Napernyő az űrben. Zöld jövő. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. szept. 354. sz. p. 30. "Meghökkentő, megdöbbentő és egészen elképesztő ötletek is születnek, hogy a klímaváltozástól megmentsük civilizációnkat. Némelyik elképzelt projekt a megvalósíthatóság határát súrolja, de az elképzelés igazán sci-fibe illő. [...] James Roger Prior Angel világhírű brit születésű amerikai csillagász, a csillagászati és optikai tudományok professzora, az Arizonai Egyetem oktatója, több díj birtokosa. A professzor terve egy elképesztő geomérnöki kihívás. Elképzelése szerint egy napernyőt kellene állítani a Föld és a Nap közé. Egy pajzs az űrben. Egy 60 centiméter átmérőjű lencsékből álló, hatalmas felhő. Egy olyan területre lőnék ki, amely mintegy 1,6 millió kilométerre van a Földtől. Ez a hely az egyik Lagrange-pont, ahol a Nap és a Föld együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest nyugalomban maradhat. ..." [HAI.]

Elhagyni a Földet: sugárzás- és meteorvédelem. A jövő otthona. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. szept. 354. sz. p. 49. "A filmekben olyan könnyű a bolygók gyarmatosítása: odamegyünk, és már ott is élünk. Azonban a valóságban ez nem ilyen egyszerű. Védelmet útközben csupán az űrhajó, a célnál a keringő űrállomás vagy a leendő felszíni bázis fala nyújthat. Ez azonban vajmi kevés. A hosszabb expedícióra induló űrhajósok szinte védelem nélkül maradnak, és egy Mars-utazás során akár halálos dózist kaphatnak a sugárzásból. Nemcsak az embereket, de az űrhajó elektronikus eszközeit is védeni kell a sugárzástól. Előfordult már ilyen baleset, a japán Nozomi Mars-szondát 2002-ben egy napkitörés sugárzása tette tönkre. ..." [HAI.]

Ejtőernyővel visszatérő rakéták. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. szept. 354. sz. p. 52. "Az amerikai Rocket Lab cég egyike a világ űrhajózással foglalkozó magáncégeinek. A cég fő profilja a könnyebb műholdak Föld körüli pályára állítása, ehhez a saját fejlesztésű kisrakétájukat használják. Úgy tűnik, a szállítási profiljukat szélesíteni akarják, és a nagyobb súlyú rakományok felé kacsingatnak. Ma ez már csak akkor kifizetődő, ha újrafelhasználható rakétákat használnak. Ezért megkezdték saját újrahasznosítható űreszközük fejlesztését. A cég azonban egészen új elképzeléssel készül visszahozni űreszközeit. [...] A rakéták ugyanis nem közvetlenül a felszínre ereszkednének vissza, hanem helikopterek segítségével a levegőben gyűjtenék be őket. ..." [HAI.]

GÓCZÁN Bence: Idegen világok érintése. Obszervatórium. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. szept. 354. sz. pp. 72-73. "...Ötven évvel az első Hold-minták begyűjtése után kevesebb mint egy évre vagyunk, hogy új fejezet nyíljon idegen égitestek meghódításában. 2020. július 17-én nyílik a NASA Mars 2020 kutatóroverének indítási ablaka, és a tudósok ismét szeretnének elsők lenni. A tervek szerint a mobil robot nemcsak az élet és élhető helyek nyomait fogja kutatni, hanem kőzet- és talajmintákat is gyűjt majd, amit a jövőben tervezett küldetések visszajuttathatnak a Földre. ..." [HAI.]

GÓCZÁN Bence: Űr-diákkonferencia Anglia szívében. Obszervatórium. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. okt. 355. sz. pp. 68-69. "Idén szeptember második hetében harmadik alkalommal került megrendezésre az Európai Űrügynökség (ESA) által gondozott Symposium on Space Educational Activities (SSEA - Űroktatási Tevékenységek Konferenciája). Az idei szimpóziumot Angliában, Leicester városában tartották a Leicester Egyetem, UKSEDS - UK Students for the Exploration and Development of Space diákszervezet, a brit Nemzeti Űrakadémia és az Európai Űrügynökség rendezésében. A háromnapos konferencia különlegessége, hogy itt az ESA kötelékébe tartozó országok diákjai és oktatói mutathatják be űrrel kapcsolatos tevékenységeiket előadás vagy poszterprezentáció formájában. [...]
Idén a hagyományokhoz híven ismét több magyar előadóval is találkozhattunk a pódiumon, akiktől érdekes előadásokat hallhattunk űroktatás, magaslégköri ballonos távérzékelés témakörében valamint az ESEO diákműhold technológiai és tudományos részegységeinek fejlesztéséről is. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Elhagyni a Földet: napkitörés. A jövő otthona. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. okt. 355. sz. p. 78. "A filmekben olyan könnyű a bolygók gyarmatosítása: odamegyünk, és már ott is élünk. Azonban a valóságban ez nem ilyen egyszerű. Ha űrhajósainknak sikerül elérniük a Hold vagy a Mars felszínét, az egyik legnagyobb problémájuk a sugárzásvédelem lesz. Mivel egyik égitestnek sincs folyékony magja, így gyakorlatilag értékelhető mágneses tere sem, ezért a legénység védtelen az űrből érkező sugárzással szemben. ..." [HAI.]

Önmegsemmisítő műhold. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. okt. 355. sz. p. 86. "Különböző szakértői becslések szerint 16-20 ezer olyan tárgy kering a Föld körül, amelyeket a világ űrügynökségei követnek pályájukon. Ami aggasztó, hogy ezeknek csupán hatoda működőképes műhold, a többi űrszemét. Egyre nagyobb problémát jelent egy műholdnak olyan indítási ablakot vagy pályát találni, ahol rövidebb-hosszabb ideig biztonságban lenne. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Űrtechnológia a Műegyetem szívében. Obszervatórium. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. nov. 356. sz. pp. 64-65. "Október elején a Műszaki Egyetem Űrtechnológia Laboratóriumában jártunk, ahol Qiao Viktor és Skriba Dániel mesterszakos hallgatókkal beszélgettünk az ESEO diákműholdban végzett munkájukról és a tanszéken folyó űrtevékenységről. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Elhagyni a Földet - Hol legyen a bázis? A jövő otthona. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. nov. 356. sz. p. 85. "Amikor a filmekben megnézzük a holdbázisokat, esetleg a marsi létesítményeket, azok gyakran festői környezetben vannak. A háttérben magas, látványos hegyormok, esetleg a közelben egy festői kanyon, ahonnan az asztronauta letekinthet a szédítő mélységbe. Azonban egy leendő bázis helyét sokkal racionálisabb érvek alapján fogják kiválasztani: minél könnyebb, minél biztonságosabb, minél jobb hely kell. Az űrutazásban minden egyes tényező kockázatot rejt, ezért fontos a legoptimálisabb alternatíva. ..." [HAI.]

Régebbi, mint az univerzum. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. dec. 357. sz. p. 6. "Tommi Tenkanen, az amerikai Johns Hopkins Egyetemen posztdoktoriját végző finn elméleti fizikus különös ötlettel állt elő. Eszerint a sötét anyag régebbi, mint maga az univerzum. A világegyetem e titokzatos összetevője még az Ősrobbanás előtt jött létre. [...] Dolgozata a rangos Physical Review Lettersben jelent meg." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Sötét anyag. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. dec. 357. sz. pp. 22-24. "...Az elmúlt ötven évben a csillagászok felfedeztek valami hihetetlent az univerzumunkkal kapcsolatban. A világmindenség óraszerkezetét egy titokzatos valami irányítja, amit sötét anyagnak neveztek el. [...] A kifejezést először egy holland csillagász, Jacobus Kapteyn írta le az Astrophysical Journal 55., 1922-ben megjelent számában. A Tejútrendszer megfigyelésével kapcsolatban tételezte fel a sötét anyag létezését. Az elméletet a szintén holland világhírű csillagász, Jan Oort (az Oort-felhő névadója) dolgozta ki alaposabban. Az igazi áttörés 1934-ben jött el. Fritz Zwicky svájci asztrofizikus távcsövével a galaxisok sebességét vizsgálta az igencsak zsúfolt Coma-halmazban.
Számításaiból kiderült, hogy a galaxisok túl gyorsan mozognak. [...] A sötét anyag felfedezésére a hetvenes évekig kellett várni. Vera Rubin a washingtoni Carnegie Intézetben dolgozott. Egy új spektrográffal az Androméda-galaxisban lévő csillagok sebességét vizsgálta. ..." [HAI.]

Sötét anyag nélküli galaxis. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. dec. 357. sz. p. 54. "A Yale egyetem csillagászai a Dragonfly teleszkóp segítségével olyan szórványos galaxisokat figyeltek meg, amelyekben viszonylag kevés csillag van, kiterjedésük mégis óriási. Az NGC 1052-DF2 jelű például akkora, mint a Tejútrendszer, mégis csupán századannyi csillag található benne. A szinte üres galaxisban jól követhető volt a csillagcsoportok mozgása. Ezeknek a sebességét megmérve arra a következtetésre jutottak, hogy nem található benne sötét anyag. [...] Az új távolságadatokkal számolva kiderült, hogy tömege csupán fele a korábban becsültnek, így a csillagok sebessége már megfelel az elvártaknak. A lassan keringő csillagok tempója - ami a sötét anyag hiányára utalt - már elfogadható." [HAI.]

BALOG Ádám: A 2019-es fizikai Nobel-díj. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. dec. 357. sz. pp. 82-83. "A tudományos körökben legrangosabbnak számító kitüntetést, a Nobel-díjat természetesen csak a legkiválóbb kutatóknak ítélik oda: a csillagász közösség pedig dagadó mellkassal nyugtázhatta, hogy az idei fizikai Nobel-díj három csillagász között került megosztásra. Didier Queloz és Michel Mayor kutatók az első, Nap típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért, míg James Peebles a kozmológia területén végzett meghatározó tevékenységéért kapta a neves elismerést. Munkájuknak hála olyan - gondolkodásunkat alapvetően átformáló - eredmények születtek, amelyek meghatározzák a csillagászat jelenlegi arculatát. ..." [HAI.]

A sötét anyag nyomában. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. dec. 357. sz. p. 84. "A világ legjobb kutatóintézetei próbálják megtalálni a sötét anyagot. A CERN nagy hadronütköztetőjébe hamarosan új eszközt fognak beépíteni. A FASER műszerrel könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskéket szeretnének kimutatni. Olyan egzotikus célpontjaik vannak, mint például a sötét foton, a foton sötét anyagbéli megfelelője. A műszert az LHC leállítása során építik be, és 2021-ben indul a kétéves kutatóprogram. Japánban a cukubai SuperKEKB részecskegyorsítóban kísérletsorozat indult az anyag és antianyag, valamint a sötét anyag kutatására. A gyorsítóban elektronokat és pozitronokat ütköztetnek, regisztrálva az ütközés során lezajló folyamatokat. A japán műszer bár kisebb energiával dolgozik, de pontosabb mérésekkel szolgál, mint a CERN-é. Az arizonai Kitt Peak Obszervatóriumban már működik a DESI nevű színképelemző műszer, amelyet a négy méter átmérőjű Mayall távcsőre szereltek fel.
A műszer valójában ötezer miniteleszkóp, amely egyszerre ötezer galaxis fényét képes mérni. Ebből kiszámolja a távolságát, és az eddigieknél pontosabban méri az univerzum tágulását. Az öt évig tartó kutatás célja a sötét energia felkutatása." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Elhagyni a Földet - A problémás holdpor. A jövő otthona. = Galaktika 39. [! 40.] 2019. dec. 357. sz. p. 84. "Ma már tudjuk, hogy a Holdat néhány centis porréteg borítja. Az első Holdra szállás előtt azonban kevés információval rendelkeztünk róla. Nem tudtuk, milyen ez a por, hogy viselkedik a vákuumban, és egyáltalán milyen vastag. A kutatók egyik nagy félelme az volt, hogy ez a réteg úgy elnyelheti az űrhajóst, mint a Földön a folyóhomok. Ma már tudjuk, hogy ez a félelem nélkülözött minden alapot, de ennél sokkal nagyobb problémával kellett megküzdeniük, sőt azt elszenvedniük. ..." [HAI.]

  GAZDA István: Jelitai Woyciechowsky József (1889–1944) matematika- és csillagászattörténész emlékezete születésének 130. évfordulóján. = Kaleidoscope 10. 2019. 18. sz. pp. 310-317. Kulcsszavak: matematikatörténet, csillagászattörténet, Csernák László, Sipos Pál, Bolyai Farkas, Bolyai János, C. F. Gauss, Nagy Károly. [HAI.]

  KUTROVÁTZ Gábor - VASSÁNYI Miklós: Michael Mästlin Előszava Rheticus Első beszámolója elé. Forrásközlés bevezető tanulmánnyal. = Kaleidoscope 10. 2019. 19. sz. pp. 147-179 . "Az itt lefordított szöveg eredetije az az előszó, melyet Johannes Kepler tanára, Michael Mästlin írt Nicolaus Copernicus tanítványa, Georg Joachim Rheticus egy művéhez, amely Kepler első könyvében került újbóli kiadásra. Ebben a bevezetésben ezt a sokrétű kontextust kívánjuk felvázolni, bepillantást kínálva a tudomány történetének egy igen izgalmas, változékony és jelentős időszakába. ..." Fejezetcímek: Bevezetés (p. 147.).; Michael Mästlin munkássága (pp. 148-157.).; A Narratio prima (pp. 157-159.).; A Mysterium cosmographicum és Mästlin szerepe (pp. 160-162.). Michael Mästlin: Előszó (Rheticus Első beszámolója elé). (pp. 163-174.). Bibliográfia (pp. 174-179.). [HAI.]

REZSABEK Nándor: A Merkúr átvonulása a Nap előtt. = Keresztény Élet 27. 2019. nov. 10. 45. sz. p. 13. 2019. november 11-én. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Húsvét naptártörténeti vonatkozásai. = Körlevél [Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség] 2019. Húsvét. [1.] sz. pp. 4-5. [REZ.]

  BOZÓ László: Mészáros Ernő: A földi légkör története, az atomoktól a különleges gázkeverékig. Könyvbemutató. = Légkör 64. 2019. 2019. 2. sz. pp. 40-41. Mészáros Ernő akadémikus legújabb tudományos kötete bolygónk légkörének történetét ismerteti: végigvezeti az olvasót az ősrobbanástól napjainkig tartó meghatározó eseményeken, melynek során a könyv alcímében jelzett atomoktól a mai különleges földi gázkeverékig jutunk. ..." [HAI.]

  SZALAI Attila: Címlapon. Holdhalo. = Légkör 64. 2019. 2019. 3. sz. címoldal. [HAI.]

  KOLLÁTH Kornél - SZINI Hajnalka - TÓTH Zoltán: Füstréteg a sztratoszférában Brit Kolumbiából. = Légkör 64. 2019. 3. sz. pp. 109-114. "2017 augusztusában kanadai erdőtüzek felett kialakuló zivatarfelhők (pyrocumulonimbus, röviden pyroCb felhők) egy csoportja által hatalmas mennyiségű füst jutott fel a sztratoszférába. A füst nyolc nap alatt hazánk fölé került. A fotókon és a műholdképeken kívül a budapesti felhőalapmérő adatainak, illetve napspektrofotometriás mérések tükrében mutatjuk be az eseményt. ..." [HAI.]

  KRIVÁNNÉ HORVÁTH Ágnes: Földtudományos forgatag - 2019. = Légkör 64. 2019. 4. sz. pp. 170-171. "A Magyarhoni Földtani Társulat tizenegyedik Földtudo-mányos forgatagát, a Magyar Természettudományi Múzeumban, november 9-10-én rendezte meg. [...] Az Utazó Planetárium az idén is elhozta hatalmas kupoláját és új bemutatókkal örvendeztette meg a látogatókat: Irány a Mars - NASA.; A NAP - Életadó csillagunk története.; A Maják csillagai.; Csapdába ejtett csillagfény: A modern távcsövek világa.; A LÁTÁS - Egy foton hosszú utazása világűrön és az elménken át.; Ég veled Cassini - A Szaturnusz megismerése és a Cassini űrszonda története.; Európa a Csillagok felé - Europe to the Stars (ESO).; Kozmikus eredetünk felfedezése.; A Naprendszer felfedezése. ..." [HAI.]

BALOGH Roland: Sas a Nyugalom tengerén. Ötven éve lépett a Holdra ember. = Magyar Hang 2. 2019. júl. 19-15. 29. sz. p. 17. Az Apollo-program összköltsége 25,4 milliárd dollár volt, mai áron 190-200 milliárd dollárnak felel meg. Az akkori amerikai bruttó hazai terméknek ez a 0,35 százaléka volt. A NASA jelenlegi büdzséje 0,1 százaléka az amerikai éves GDP-nek. [KSZ.]

LAKNER Dávid: A víz érintése. = Magyar Hang 2. 2019. szept. 20-26. 38. sz. p. 22. Vízpárát fedeztek fel a Földön kívül, éspedig a K2-18b exobolygón, 111 fényévre tőlünk. A kérdésben Kereszturi Ákos (az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa) adott tájékoztatást. [KSZ.]

MAJLÁTH Roland: Világegyetem a "semmiből"? = Magyar Hang 2. 2019. dec. 6-12. 49. sz. p. 22. Heves indulatokat keltenek napjainkban azok a tudománynépszerűsítő könyvek, amelyek egyre határozottan állítják, hogy az univerzumunk a semmiből jött létre. De létezik egyáltalán "semmi"? Dr. Orosz Lászlót, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docensét kérdeztük arról, mit tart a fizika - a semmiről. [KSZ.]

MAJLÁTH Roland: A tér nem egy végtelen tartály. = Magyar Hang 2. 2019. dec. 6-12. 49. sz. p. 29. Carlo Rovelli: A valóság nem olyan, amilyennek látjuk. Ford.: Balázs István. Park Könyvkiadó, 2019. 4500 Ft. Könyvismertetés. Carlo Rovelli olasz elméleti fizikus a kvantumgravitáció kutatója a világegyetemmel kapcsolatban a térről és az időről ír. Bevezet minket a kvantumgravitáció világába. A világ fizikai látásmódjának széles freskóját vázolja fel, tisztázza a modern fizika megállapításait. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Földimogyoró az űrben. Az Ultima Thule nevet viselő égitest bepillantást enged a Naprendszer történetének korai szakaszába. = Magyar Hírlap 52. 2019. jan. 3. 2. sz. p. 15. A New Horizons űrszonda elhaladt az égitest mellett. Az eseményt Mizser Atilla az MCSE főtitkára ismertette. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Magyar tudósról elnevezett kráterben landolt a Csang’o-4. Égi kísérőnk 1,5-2 fénymásodpercre kering tőlünk, így a kínai holdjáró jelei a műholdas reléken át alig pár másodperces késéssel ideérhetnek. = Magyar Hírlap 52. 2019. jan. 4. 3. sz. p. 14. Von Karman-kráter, melyet Kármán Tódorról neveztek el. Az eseményt Mizser Atilla az MCSE főtitkára ismertette. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Űrvitorlásokkal fedezhetjük fel az Alfa Centaurit. A Földünkhöz legközelebb eső csillagrendszerben mai tudomásunk szerint egy lakható világ is található. = Magyar Hírlap 52. 2019. jan. 18.15. sz. p. 14. A cikkhez Szabó Róbert csillagász adott szakmai tájékoztatást[KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Ritka jelenséget hoz a hétfő hajnal. Ha tiszta lesz az égbolt, teljes holdfogyatkozást láthatunk, amely három év múlva ismétlődik meg. = Magyar Hírlap 52. 2019. jan. 19. 16. sz. p. 14. A jelenségről Szemerey Imre amatőr csillagász adott tájékoztatást. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Gyapotot csíráztattak a Hold sötét oldalán. Bár a növény a kéthetes sötétperiódus elindulása után, a mínusz százhetven Celsius-fokos fagyban elpusztult, a programot sikeresnek lehet tekinteni. = Magyar Hírlap 52. 2019. jan. 21. 17 sz. p. 14. Szemerey Imre amatőr csillagász magyarázatival közölt cikk. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Értékeket rejt a Hold, aki előbb odaér, óriási előnyre tesz szert. Az űrjog szerint a sztratoszférán túl egy államnak sem lehet tulajdona. = Magyar Hírlap 52. 2019. jan. 30. 25. sz. p. 14. A cikkhez Szabó Róbert csillagász adott szakmai szempontokat. [KSZ.]

FAGGYAS Sándor: A marsjárók atyja. = Magyar Hírlap 52. 2019. febr. 15. 39. sz. p. 7. Bejczy Antalról, aki 1930-ban Ercsiben született. Kalocsán végezte el a középiskolát. 1956 novemberében emigrált. 1969 óta a pasadenai Jet Propulsion Laboratory munkatársa lett. Az ő irányításával fejlesztették ki a Mars-rovereket. Bejczy Antal 2015 júniusában hunyt el. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Ahol a tudomány már a sci-fi elemeit mutatja. A fehér lyukak elmélete nem bizonyítható, de érdekes választ ad egy régi kérdésre. = Magyar Hírlap 52. 2019. febr. 15. 39. sz. p. 14. A cikkhez Molnár László csillagász adott szakmai segítséget. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Ritka a nulla fok, szén-dioxidból viszont nincs iány a Marson. Folyamatosan érkeznek az időjárási adatok a vörös bolygóró, ahol a műszerek szerint zord időjárás uralkodik, és a légmozgás is igen erős. = Magyar Hírlap 52. 2019. febr. 23. 46. sz. p. 14. Szemerey Imre amatőr csillagász szakmai ismertetésével. [KSZ.]

Pompás színekkel borítja be az eget Norvégiában a sarki fény. = Magyar Hírlap 52. 2019. márc. 6. 55. sz. p. 15. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Hatalmas bravúr, simán landolt az óceánon a Crew Dragon. Nyolc esztendeje csak oroszok képesek embereket felvinni a Nemzetközi Űrállomásra - így nekik ez a technikai siker végső soron anyagi veszteséget jelenthet. = Magyar Hírlap 52. 2019. márc. 9. 58. sz. p. 14. Szemerey Imre amatőr csillagász nyújtott értelmezést a hírhez. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Itt a csillagászati tavasz. Hiába volt tegnap este nap-éj egyenlőség, a nappal és az éjszaka hossza nem volt azonos, mert az Egyenlítőn a nappal tizenkét perccel hosszabb az éjszakánál. = Magyar Hírlap 52. 2019. márc. 21. 67. sz. p. 14. Szemerey Imre amatőr csillagász adott magyarázatot a cikkhez. [KSZ.]

PS-VB-Fp: Három év múlva búcsúzik az óraátállítás. Érvek és ellenérvek csapnak össze a téli és nyári időszámítás bevezetése körül, és van, aki hazánk időzónájának megváltoztatásában látja az optimális megoldást. = Magyar Hírlap 52. 2019. márc. 30. 75. sz. p. 14. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Óceánok boríthatták egykor a Vénuszt. A bolygó vastag felhőzetének akad egy olyan rétege, ahol szobahőmérséklet van és vízpára is található. = Magyar Hírlap 52. 2019. ápr. 3. 78. sz. p. 14. A kérdésről Kereszturi Ákos adott tájékoztatást. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Einsteint igazolják a láthatóvá tett, "láthatatlan" fekete lyukak. A fotók rengeteget árulnak majd el az objektumok eredetéről, fejlődésükről, illetve arról, hogy a fizika törvényei hogyan működnek közvetlen környezetükben. = Magyar Hírlap 52. 2019. ápr. 11. 85. sz. p. 15. A kérdésről Kereszturi Ákos adott tájékoztatást. [KSZ.]

VB: Az űrhajózás világnapja: a hidegháborútól a turizmusig. Napjainkban már zajlanak a kísérletek, hogy hétköznapi embereket juttassunk el az űrbe, az Egyesült Államok öt éven belül női asztronautát küldene a Holdra. = Magyar Hírlap 52. 2019. ápr. 12. 86. sz. p. 14. [KSZ.]

PÁLFFY Lajos: Holdraszállás a múzeumban. Victor Vasarely a kozmosz meghódításáról álmodott, hat korabeli amerikai képzőművész - köztük Andy Warhol - munkái fel is jutottak a bolygónk körül keringő égitest felszínére. = Magyar Hírlap 52. 2019. júl. 9. 157. sz. p. 13. Kiállítás a fővárosi Vasarely Múzeumban. Szept 22-ig tart nyitva a kiállítás. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Hamarosan záporoznak kívánságaink csillagai. Türelemre, tiszta égboltra és fénymentes környezetre van szükségünk ahhoz, hogy észlelni tudjuk ezt a csodálatos augusztusi égi jelenséget. = Magyar Hírlap 52. 2019. aug. 6. 181. sz. p. 14. Szemerey Imre amatőr csillagász ismertette a Perseidák meteorraj megfigyelhetőségét. [KSZ.]

LÁZIN Miklós: Eddig porfelhő takarta az ősi galaxisok fényét. A világegyetem hajnalába nyerhetünk betekintést. = Magyar Hírlap 52. 2019. aug. 9. 184. sz. p. 14. A kérdésről Kereszturi Ákos adott tájékoztatást. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Nagy üzlet az űrturizmust. A NASA árlistája szerint több tízezer dollárt kell fizetnie annak, aki a kozmoszba vágyik, míg az állomás fenntartásának költségeit vállalati részvétel csökkenthetné. = Magyar Hírlap 52. 2019. aug. 27. 198. sz. p. 14. Szemerey Imre amatőr csillagász tájékoztatásával. [KSZ.]

VARGA Bence: Hárman osztoznak a fizikai Nobel-díjon. A kanadai-amerikai és két svájci kutató felfedezései átformálták a világegyetemről alkotott ismereteinket. = Magyar Hírlap 52. 2019. okt. 9. 235. sz. p. 14. 2019-ben a kanadai-amerikai James Peebles kozmológus és két svájci tudós Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapta a díjat. [KSZ.]

  BOGNÁR Gergely: Érvényes-e Gödel tétele a "mindenség elméletére"? = Magyar Tudomány 180. 2019. 3. sz. pp. 417-422. "Milyen következményeket hordoznak a matematika nemteljességi tételei a fizika várva várt végső elméletére nézve? Ha a végső elméletre mint a fizika által elénk tárt természetet leíró modellre tekintünk, a tételeknek nincs következményük. Más a helyzet, ha a mindenség elméletét mint világmagyarázó metafizikai elvet képzeljük el, ekkor a nemteljességi tételek valós problémát szülnek.
A tanulmány részletesen megvizsgálja mindkét esetet, és röviden ismerteti Gödel első és második tételét. Végül rávilágít, hogy egyetlen tisztán fizikai elmélet sem lehet konzisztens világmagyarázó elv, mert ebben az esetben önmagát is magyarázná. ..." Kulcsszavak: Gödel nemteljességi tételei, mindenség elmélete, matematika filozófiája, metafizika, Jáki Szaniszló, Stephen Hawking. [HAI.]

  GIMES Júlia: A hold, amelynek nem szabadna ott lennie. Kitekintés. = Magyar Tudomány 180. 2019. 4. sz. p. 626. "Amerikai bolygókutatók mostanra találtak magyarázatot arra, hogy a Neptunusz 2013-ban a Hubble űrteleszkóp segítségével felfedezett parányi holdja hogyan lehet ott, ahol voltaképpen nem szabadna lennie. A Hippokamp nevet viselő holdacska ugyanis szokatlanul közel van a nála jóval nagyobb Próteusz holdhoz. A Próteusznak saját gravitációs mezőjével el kellett volna takarítania útjából a Hippokampot. Átmérője mindössze 34 km, tömege pedig egy ezredrésze a Próteuszénak. Hogyan lehetséges, hogy ott van? [...] A végső következtetés az, hogy a Hippocamp valaha egy üstökössel történt ütközés következtében magáról a Próteuszról szakadt le. A két hold pályája ma 12 ezer km-re van egymástól." [HAI.]

  GIMES Júlia: Létezése már nem csak teória... Kitekintés. = Magyar Tudomány 180. 2019. 6. sz. p. 941. "Kimutatták a világegyetem legősibbnek tartott molekuláját, a hélium-hidridet (HeH+). A feltételezések szerint a vegyület az ősrobbanás után kb. 100 ezer évvel alakulhatott ki, akkor, amikor a nagy forróságban csak néhányféle atom, elsősorban hélium és hidrogén létezett. A belőlük létrejött vegyület segített abban, hogy az univerzum hűlni kezdjen, és kialakuljanak a csillagok. ..." [HAI.]

EILER Zita: A hely- és ipartörténeti emlékek megismerése és meglátogatása volt a cél. Kultúra. = Martfű. Közéleti magazin. 2019. december. p. 18. "...Változatos programokkal csatlakozott idén is a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozathoz a Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény. Nyitórendezvényként Tyereskova-pikniket tartottunk, ahol az első űrhajósnő martfűi "kötődéséről" és útjáról beszélgettünk. A Tisza Cipőgyárban még a felszállása napján róla nevezték el az egyik brigádot, naplóikból olvastunk is fel néhány bejegyzést. Halmai István martfűi amatőr csillagászt kértük fel, hogy Tyereskova életéről és űrutazásáról beszéljen, majd Farkas Roland, a Tyereskova Lakásszövetkezet elnöke mesélt a majd 55 éves szövetkezet történetéről. Egy kis falatozás és meleg tea után Ujlaki Csaba, a szolnoki csillagászati szakkör vezetője mutatta meg nekünk távcsövével a Szaturnuszt és a Jupitert. ..." Ez a cikk csillagászathoz kapcsolható részének teljes szövege. [HAI.]

ÖTVÖS: Aszteroidába fúrnának űrbázist. A bécsi egyetem kutatói a kozmikus sugárzást védenének ki. = Magyar Nemzet 82. 2019. febr. 14. 38. sz. p. 16. [KSZ.]

MÁRTONFFY Attila: Beszállt az űrversenybe Kína. Égi naperőművet építenének és a Mars meghódítására készülnek. = Magyar Nemzet 82. 2019. márc. 5. 54. sz. p. 10. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Holnap visszatér a Dragon. Sikeresen dokkolt az űrállomáson a magánűrhajó. = Magyar Nemzet 82. 2019. márc. 7. 56. sz. p. 16. [KSZ.]

GULYÁS J. Attila: Véget vetettek a zselici fényszennyezésnek. = Magyar Nemzet 82. 2019. márc. 26. 71. sz. p. 12. Melegfehérre cserélte a korábbi hidegkék fényt a Somogy megyei Bárdudvarok közvilágításának átalakítása során az E.ON. A részletekkel Kolláth Zoltán fizikus-csillagász professzor szolgált. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Űrhajó nincs, csak tervek. Öt éven belül embert küldene a Holdra az Egyesült Államok. = Magyar Nemzet 82. 2019. márc. 28. 73. sz. p. 16. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Heves vitára számítanak. Magyarok ásványosodott szerves anyagra bukkantak marsi meteoritban. = Magyar Nemzet 82. 2019. ápr. 11. 85. sz. p. 16. Egy 1977-ben, az Antarktiszon talált ALH-77005 jelzésű meteoritban. A kutatásban Polgári Márta, Bérczi Szaniszló, és Gyollai Ildikó vett részt. Tanulmányuk a De Gruyter kiadó Open Astronomy című folyóiratában jelent meg. [KSZ.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Feketelyuk-szörnyet fotóztak. = Magyar Nemzet 82. 2019. ápr. 11. 85. sz. p. 16. Az M87 központjában. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Gyufát keresni a Holdon. Hihetetlen technikai bravúr a fekete lyuk lefényképezése. = Magyar Nemzet 82. 2019. ápr. 18. 91. sz. p. 16. Az M87 központjában. A cikkhez Kocsis Bence, az ELTE Fizikai Intézet adjunktusa adott segítséget. [KSZ.]

BONCZIDAI Éva: Csillagközi kalandok a múzeumban. Szünidei programnak is kiváló a Varázslatos világűr című tárlat. = Magyar Nemzet 82. 2019. ápr. 18. 91. sz. p. 17. A budapesti Vajdahunyad várában nyílt kiállítás. Az F-Exhibition csapat szervezte. Május 26-ig látogatható. [KSZ.]

PATAKI Tamás: Kis lépés az embernek. Művészet és világűr témában nyílt kiállítás a Vasarely Múzeumban. = Magyar Nemzet 82. 2019. jún. 18. 139. sz. p. 18. Budapesten. Holdmúzeum 1969 címmel tiszteleg az 50 évvel ezelőtti holdra szállásra. A kiállítás szept. 22-ig látogatható. [KSZ.]

SZILLÉRY Éva: Valószínűtlen színkavalkád. Máriási Masznyik Iván a kozmosz bűvöletében alkotott. = Magyar Nemzet 82. 2019. júl. 11. 129. sz. p. 18. Kiállítás a Műcsarnokban, mely szept. 22-ig tart nyitva. A művész a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, később a Budapesti Műszaki Egyetem Rajz- és Formaismereti Tanszékének legendás tanára volt. A festőművészt leginkább az égi jelenségek izgatták, a kozmosz felé tekintett, létezésünk felfoghatatlanságát kutatta. [KSZ.]

Ismét a Holdra készül az űrstarup. Az égitest meghódításának 50. évfordulóján jelentik be az új fejlesztést. = Magyar Nemzet 82. 2019. júl. 18. 135. sz. p. 15. A magyar Puli Space tervei. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Röntgentérkép az égboltról. A Szpektr-RG űrtávcső az univerzum megértését segíti. = Magyar Nemzet 82. 2019. júl. 18. 135. sz. p. 16. A cikket szakmailag Frey Sándor rádiócsillagász segítette. [KSZ.]

Ö. Z. [ÖTVÖS Zoltán]: Részleges volt a holdfogyatkozás. = Magyar Nemzet 82. 2019. júl. 18. 135. sz. p. 16. A cikket egy felvétel illusztrálja, amely Salgótarjánban készült. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: A sas leszállt. Űrkutatás - "Békében jöttünk, az egész emberiség nevében". = Magyar Nemzet 82. 2019. júl. 20. 167. sz. pp. 8-9. 50 éve lépett először ember a Holdra. A cikkhez Dancsó Béla adott szakmai magyarázatokat. [KSZ.]

ÖTVÖS: Túl a Naprendszeren. Ha pénz van, technika is lesz a marsi utazásra. = Magyar Nemzet 82. 2019. júl. 20. 167. sz. pp. 8-9. A cikkhez Both Előd nyújtott segítséget. [KSZ.]

Megemlékezések a holdra szállásról. = Magyar Nemzet 82. 2019. júl. 22. 168. sz. p. 7. Az Egyesült Államokban. Donald Trump elnök a Fehér Házban találkozott a 89 éves Buzz Aldrinnal és a 88 éves Michael Collinssal. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Szuperkönnyű fotoszintézis. Aerogélből készült anyag segítségével alapoznák meg az életet a Marson. = Magyar Nemzet 82. 2019. júl. 25. 171. sz. p. 16. [KSZ.]

SITKEI Levente: Elmennek a Holdig a békéért. Kína segítené India űrprogramjait, de nem teljesen önzetlenül. = Magyar Nemzet 82. 2019. júl. 26. 172. sz. p. 9. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Lefedni a teljes égboltot. Hawaii őslakosok tiltakozása ellenére megépülhet a szupertávcső. = Magyar Nemzet 82. 2019. aug. 1. 177. sz. p. 16. A Mauna Kea vulkánra tervezett harmincméteres teleszkóp. Thirty Meter Telescope, TMT. A cikkhez Kiss L. László nyújtott magyarázatot. [KSZ.]

OZSDA Erika: Emléktábla Magyari Béla tiszteletére. A tartalék űrhajós soha nem harcolt Farkas Bertalan ellen, akivel megőrizték barátságukat. = Magyar Nemzet 82. 2019. aug. 9. 184. sz. p. 6. Magyari Béla életútja. 2018. ápr. 23-án hunyt el. Hamvait repülőgépről szórták szét a kiskunfélegyházi repülőtér fölött. Tegnap a Fiumei úti temető katonai parcellájánál emléktáblát avattak a tiszteletére. [KSZ.]

GULYÁS J. Attila: Szent Lőrinc könnyei hullanak. = Magyar Nemzet 82. 2019. aug. 10. 185. sz. p. 12. A Perseidák meteorraj idei jelentkezése. [KSZ.]

Meteor a hollókői vár felett. A Perseidák raja visszatérő jelenség az augusztusi éjeken. = Magyar Nemzet 82. 2019. aug. 13. 187. sz. p. 7. Fotó: Komka Péter. A Perseida meteorrajról az M1-en Kiss László fizikus-csillagász beszélt, a cikk ebből idéz gondolatokat. [KSZ.]

ÖTVÖS: Pólusváltás előtt áll bolygónk? Mágneses mező védi a kozmikus sugárzástól az élővilágot. = Magyar Nemzet 82. 2019. aug. 15. 189. sz. p. 16. A mágneses póluscser átlagosan 250 ezer évente következik be. A legutolsó ilyen 795 ezer évvel ezelőtt kezdődött és 773 ezer éve fejeződött be, azaz 22 ezer éven át folyt. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: India is a holdra száll. A déli pólus közelében kóborol két héten át a hatkerekű Pragyan. = Magyar Nemzet 82. 2019. szept. 5. 206. sz. p. 16. A Csándráján indiai holdszonda viszi a holdjárót. [KSZ.]

BUZMA Viktor: Újdelhi folytatja az űrexpedícióit. A hét végi baleset ellenére a Marsot és a Naprendszer távoli pontjait és célba veszik. = Magyar Nemzet 82. 2019. szept. 10. 210. sz. p. 10. Csándráján indiai holdszonda leszállása nem sikerült. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Irányított égés. Tudomány - Tetemes és nem veszélytelen űrszemét kering a Föld körül. = Magyar Nemzet 82. 2019. szept. 14. 214. sz. pp. 10-11. A cikkhez Both Előd nyújtott magyarázatot. [KSZ.]

TERJÁN: Végtelen űr. Film - A magányról mesél az Ad Astra. = Magyar Nemzet 82. 2019. szept. 21. 220. sz. p. 14. Ad Astra - Út a csillagokba, brazil-amerikai science fiction, 124 perc. Rendező: James Gray,. Forgalmazó: Fórum Hungary. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Bolygókutatóké a fizikai Nobel-díj. A Cheops űrteleszkóp megalkotásának magyarok is részt vettek. = Magyar Nemzet 82. 2019. okt. 9. 235. sz. p. 10. 2019-ben a kanadai-amerikai James Peebles kozmológus és két svájci tudós Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapta a díjat. Munkásságukat Kiss L. László főigazgató ismertette, aki rendszeresen találkozott a kutatókkal. [KSZ.]

BUZMA Viktor: Komoly verseny folyik a világűr meghódításáért. Egyre több magáncég kísérletezik rakétatechnológiával, a mi a jövő nagy üzlete lehet. = Magyar Nemzet 82. 2019. okt. 9. 235. sz. p. 10. [KSZ.]

JANCSÓ: Hotel a világegyetemben. Űrutazás - Amerika 2024-ben visszatér a Holdra. = Magyar Nemzet 82. 2019. nov. 16. 266. sz. melléklet pp. 4-5. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Öt év múlva ismét embert küldünk az űrbe. Öt év múlva újabb űrhajósunk lesz. Holnap két magyar fejlesztésű műholdat lőnek fel Új-Zélandról. = Magyar Nemzet 82. 2019. nov. 28. 276. sz. p. 1, p. 16. [KSZ.]

SARBAK Gábor - ZSOLDOS Endre: Soloneus és Iohannes Bedellus Esztergomban. A Főszékesegyházi Könyvtár Ms. I. 186 jelzetű kódexe. = Magyar Sion 13. 2019. 2. sz. pp. 193-232. [ZSE]

Sikeres időutazás. NASA. Átrepült a New Horizons nevű űrszonda az eddig vizsgált legtávolabbi égtest felett. Közben pályára állt az OSIRIS-Rex a Bennu kisbolygó körül, több rekordot is megdöntve. = Népszava 146. 2019. jan. 2. 1. sz. p. 16. [KSZ.]

MTI: Fotók a Hold túloldaláról. = Népszava 146. 2019. jan. 12. 10. sz. p. 16. A Csang’e-4 kínai holdszonda készítette. [KSZ.]

RÓNAY Tamás: Tombol a szél a Marson. Tudomány. Az amerikai űrkutatási hivatala rendszeresen közöl időjárási előrejelzéseket arról, hány fok várható a vörös bolygón. = Népszava 146. 2019. febr. 21. 44. sz. p. 16. [KSZ.]

VARGA Péter: Landolás az aszteroidán. = Népszava 146. 2019. febr. 23. 46. sz. p. 16. A japán Hajabusza űrszonda leszállt a Rjugu kisbolygóra. [KSZ.]

Állami kitüntetések. Március 15. Magyarosrzág köztársasági elnöke, Áder János nemzeti ünnepünk alkalmából művészeket, kutatókat, politikusokat és egyházi személyeket ismert el. = Népszava 146. 2019. márc. 16. 163. sz. p. 11. Széchenyi-díjat kapott: Kiss L. László, a Magyar Tudományos Akadémia levezelő tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója. [KSZ.]

Furcsán viselkedik a Földre legveszélyesebb aszteroida. = Népszava 146. 2019. márc. 18. 64. sz. p. 16. A Bennu kisbolygó. Forgásideje rövidül, százévente egy másodperccel. [KSZ.]

A világ legrégebbi csillagórája. = Népszava 146. 2019. márc. 19. 65. sz. p. 16. "Vasco da Gama elsüllyedt hajójában találtak rá az asztrolábiumra, amit a világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismert el a Guinnes. A bronzkorongot egy 1503-ban, az omani partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találták meg. 2014-ban hozta felszínre egy roncsvadász." [KSZ.]

Meteorit robbant fel Kamcsatkánál. = Népszava 146. 2019. márc. 19. 65. sz. p. 16. 2018. dec. 18-án. [KSZ.]

VARGA Péter: Valóra vált sci-fi. Fantasztikus. Az egyik legrejtélyesebb égitest a fekete lyuk. Számítások, közvetett bizonyítékok tanúskodtak létéről, de most sikerült is egyet lefényképezniük a tudósoknak. = Népszava 146. 2019. ápr. 11. 85. sz. p. 13. A Messier 87 elnevezésű elliptikus galaxis középpontjában. [KSZ.]

Címlapunkon: V838 Monocerotis. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. címoldal. Hubble-űrtávcső felvétele 2005. nov. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Közös égbolt alatt. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. p. 3. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2019-ben ünnepli 100 éves évfordulóját. [SRG.]

SZALAI Tamás: A 2018-as Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia - a felkészítő szemével. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 4-7. 2018. nov. 4-11-ig volt Pekingben. [SRG.]

VILÁGOS Blanka: A 2018-as Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia - diákszemmel. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - SZABÓ M. Gyula: Csillagászati kiállítások Savariától Szombathelyig. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 12-15. Szombathelyi csillagászati kiállítások: a Savaria Múzeumban "Ezüstbe zárt világegyetem", a Vasi Múzeumfaluban, a Smidt Múzeumban, az Iseum Savariense-ben, a Savaria Múzeumban "Astro Planetária", a Szombathelyi Képtárban, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpontban "Gothard Jenő Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállítás" és ugyanitt "Égből hullott kövek". [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter:] A legfényesebb galaxis pusztítása. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. p. 16. 12,4 milliárd fényév távolságra tőlünk. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Négy gravitációshullám-esemény. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 16-17. GW170729, GW170809, GW170818, GW170823 jelzésűek. Csillagászati hírek. [SRG.]

VINKÓ József: Egy csillaghalál kezdete. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 7-18. SN 2018oh szupernóva. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az élet építőkövei szupernóvákból. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Megérkezés a Bennuhoz. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 19-20. A NASA OSIRIS-Rex nevű szondája. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Leszállt a Mars InSight. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. p. 20., 1. színes tábla. 2018. nov. 26-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mikroholdak a Marsnál. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Óriás holdgömb a kolozsvári piarista templomban. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. p. 21., első belső borító. 2018. dec. 14-ig volt kiállítva. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: Az első ember. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 22-24. A hazai mozikban 2018-ban bemutatott film kritikája. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Boldog Özséb csillagai. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 25-27. Észlelés 2018. dec. 5-én a Pilisben, a Boldog Özséb kilátónál, 756 m magasban. 2018. dec. 13-án is felmentek ide: a Geminida-meteorraj figyelésére. [SRG.]

KURUCZ János: Negyven milliméter történelem. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 28-31. Egy 40/400 mm-es régi réztubusos távcső felújítása. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Nyári mélyeges kalandok. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 32-37., 2. színes tábla. Mélyég-rovat 2018. jún-aug. [SRG.]

Meteor 2019 észlelőtábor (MTT) Tarján, 2019. július 25-28. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. 4. színes tábla. Előzetes felhívás. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Ramsden-kráter és környéke. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 38-43. A holdalakzat története és hazai holdészlelések. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2019. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. p. 43. Ízelítő a tartalomból. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Üstökösjárás 2019-ben. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 44-45., 62. A 2019-es évbe várható üstökösök. [SRG.]

KISS László: Változócsillag-észlelők találkozója a Polaris Csillagvizsgálóban. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 46-50., hátsó belső borító. 2018. dec. 15. [SRG.]

SZOBOSZLAI Endre: A csillagos ég határtalan. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. p. 51. Csukás Mátyás nagyszalontai mérnök járt Hajdúhadházon, Debrecenben, Hajdúböszörményben. Előadást tartott és bemutatta új könyvét, amely "Csillagászat, asztrofizika mindenkinek" címmel jelent meg. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Az Orion öve. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 52-55. Kettőscsillagok az Orionban. [SRG.]

MIZSER Attila: Sátorozzon Kaposvárott. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 56-59. Az 1981. dec. 18-án avatott TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló története: létrehozása, fénykora és lassú pusztulása a 2000-es évek végéig. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2019. február. = Meteor 49. 2019. jan. 1.(511.) sz. pp. 60-64., címoldal. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a V838 Mon.; C/2018 Y1 (Iwamoto)-üstökös.; Szaturnusz-fedés február 2-án. 2019.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; Helyi csoportjaink, partnereink.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda. [SRG.]

Címlapunkon: Holdkivetítés. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. címoldal. Egy 8,2 méteres távcsővel. [SRG.]

MIZSER Attila: Mindenki a Holdra néz. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. p. 3. A budapesti Vármúzeumban. Budapest - Fény és árnyék című kiállítás. Mindenki a Holdra néz című 15 perces kisfilm 1969-ből. Kollányi Ágoston filmjének szakértője Kulin György volt. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Von Kármán-kráter. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Fény vetül a sötét anyagra. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. p. 8. Galaxishalmazok közötti anyag. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kozmikus koszorú. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 8-9. Az RS Puppis cefeida változó és a körülötte lévő ködösség. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Pillantás az Orion-köd mélyére. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Formálódó bolygórendszerek közelképei. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. p. 10., hátsó belső borító. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az R Aqr változásai. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 10-11. A változócsillag körüli ködnek változásai 15 év alatt. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Címlapunkon: holdkivetítés. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. p. 11., címoldal. Egy 8,2 méteres távcsővel. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Amatőr távobszervatórium. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 11-13. Új-Mexikóban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Megújulhat a székelyudvarhelyi csillagvizsgáló. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. p. 13. A csillagvizsgáló épülete 1989-től 1991-ig megépült. Műszerbeszerzés nem történt. Az épület állapota jelentősen leromlott. Most 275 millió Ft-nak megfelelő összeget kaptak az épület és a környezet rendbetételére. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Sikeres landolás a Hold túlsó oldalán. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 13-14. 2019. jan. 3-án szállt le a kínai Chang’e-4 szonda. Csillagászati hírek. [SRG.]

IVANICS Ferenc: Játékos bemutatók borult idő esetére. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. p. 14. A Bakonyi Csillagászati Egyesület programjai. Csillagászati hírek. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mit hozott az ősz vége? = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 15-17. Szabadszemes jelenségek 2018. nov-dec. [SRG.]

TUZA Ferenc: Egy dörzshajtású mechanika születése. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 18-21. Távcsövek világa. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Hawaii-gitár és a Valentine-dóm. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 22-27. A holdalakzatok története és hazai holdészlelések. Alika K. Herring (1913-1997) holdészlelő élete. [SRG.]

HANNÁK Judit: Beszélgetés Áldott Gáborral. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 28-31. Napészlelővel. [SRG.]

MIZSER Attila: A Lófej-köd és vidéke. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. p. 32., 2-3. színes tábla. A B33 jelű sötét köd. A jól sikerült felvételt Hődör Gábor készítette 2017. dec. 17-én. A hónap képe. [SRG.]

KÄSZ László: Dalos Endre (1938-2018). = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 33-35. Nekrológ a bólyi és paksi amatőrcsillagászról. [SRG.]

KŐVÁGÓ Gábor: Telehold fényességű tűzgömb Magyarország felett. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 36-39. 2018. okt. 10-én hajnalban. [SRG.]

[Könyvismertetések.] = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. p. 39. Ponori Thewrewk Aurél két kötetének ismertetése. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Negyven felett, avagy változócsillag-keresés a nagy robottávcsöves égboltfelmérő programok árnyékában. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 40-48. Változócsillagok keresése és a Vend jelzéssel ellátott felfedezések története. A programban eddig 969 jelöltet találtak, ebből több mint 500 ismert változócsillag, több mint egy tucatnyi az ismert kisbolygó és 1 ismert üstökös. 49 új változó már bekerült az AAVSO VSX adatbázisába, mint elfogadottan új felfedezés. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Sarki fény a világháború küszöbén. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 49-50. 1938. január végén. [SRG.]

TÓTH Krisztián - SÁNTA Gábor: Szupernóva-maradvány a Geminiben. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 51-55., 4. színes tábla. Az éta Geminorum melletti IC 443 jelzésű, a Medúza-ködként is ismert szupernóva-maradvány. Angolul "Jellyfish nebula" a neve. A robbanás 30.000 évvel ezelőtt történt. Mélyég-objektumok. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Rövid periódusú, szoros kettőscsillagok. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 56-59. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló. 2019. március. = Meteor 49. 2019. febr. 2.(512.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Bagó Balázs: A hónap változócsillagai: az R és a V Canis Minoris.; Boros-Oláh Mónika: A tavaszi csoda: az állatövi fény.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; Helyi csoportjaink, partnereink.; Polaris Csillagvizsgáló. Óbuda. [SRG.]

Címlapunkon: Teljes holdfogyatkozás. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. címoldal. 2019. jan. 21-én. Kereszty Zsolt felvétele. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Téli időszámítást egész évben! = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. p. 3. [SRG.]

SZABADI Péter: Éljen a nyári időszámítás! (?) = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Csillagközi molekulák lajstroma. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Galaxis gázanyag-vesztesége. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Amatőrtávcsövekkel a bolygókeletkezés nyomában. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Új képek a Naprendszer peremvidékéről. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 8-9. A Hubble űrtávcső által. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Fiatal Szaturnusz-gyűrűk. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Hold keletkezése és az életfontosságú elemek. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Szaporodó kisbolygó-becsapódások? = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Orbitális hirdetőtábla. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: 1,6 millió gigabájtos üzenet. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. p. 12., hátsó belső borító. A Space Telescope Science Institute (STScI) által működtetett csillagászati adatbázis. Csillagászati hírek. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Holdhalók hónapja. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 13-15., 4. színes tábla. Szabadszemes jelenségek rovata 2019. jan. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Dobson-távcső születik. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 16-18. Egy 300/1240 mm-es Csatlós Géza tükörből. [SRG.]

CSUKÁS Mátyás: Emlékezés Kulin Györgyre. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. p. 19. Nagyszalontán, 2019. jan. 27-én. [SRG.]

HOLL András: Csillagászati folyóiratok és könyvek az Akadémiai Könyvtár repozitóriumában. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 20-23. Az MTA Könyvtár- és Információs Központ által digitalizált könyvek és folyóiratok között sok a csillagászati mű. Az ingyenesen elérhető anyagok közül a könyvek a REAL-EOD (http://real-eod.mtak.hu/), a folyóiratok a REAL-J (http://real-j.mtak.hu/) helyén érhetők el. A cikk szerzője a kereséshez ajánlja a CSIMABI, azaz A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája használatát. Jó véleménye is van a jelen adatbázisunkról. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Ranger-7 és a Guericke-kráter. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 24-29. Hazai észlelésekkel együtt. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Januári holdfogyatkozás. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 30-33., címoldal, 1-3. színes tábla. Teljes holdfogyatkozás 2019. jan. 21-én hajnalban. A hazai észleléseket összegző rovat. [SRG.]

TÓTH Imre: Meteoroid csapódott a Holdba a teljes holdfogyatkozáskor. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. p. 34. 2019. jan. 21-án 04:41:43 UT-kor. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Földközelben járt a 21P/Giacobini-Zinner-üstökös. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 35-39. Üstökös rovat. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: Szolnokiak Tatán. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 6-7. 2018. októberében. [SRG.]

KOVÁCS István: Változócsillagok a téli fagyban. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 42-45. Változócsillagok rovat 2018. nov - 2019. jan. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Őszi galaxiskavalkád. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 46-53. Mélyég-objektumok rovat 2018. szept - nov. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Téli kettőscsillag-észlelések. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 54-57. Kettőscsillag-rovat 2019. jan - febr. [SRG.]

SOÓS Benjámin: Az ESO téli csillagászati tábora az olasz Alpokban. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. p. 58. Saint-Barthélemy 2018. dec. 26. - 2019. jan. 2. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2019. április. = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. pp. 59-63. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Messier-maraton 2019. ápr. 5-7.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az R Leonis Minoris.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda., Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MIZSER Attila: Hónapsoroló (március). = Meteor 49. 2019. márc. 3.(513.) sz. p. 64. A West-üstökös 1976 márciusában. [SRG.]

Címlapunkon: Vendégek a kupolában. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. címoldal. Miskolc, 1968. jan. 25. Miskolci Urania Bemutató Csillagvizsgáló. [SRG.]

Meteor 2019 észlelőtábor (MTT) Tarján, 2019. július 25-28. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. első belső borító. Előzetes híradás. [SRG.]

SZABADOS László: Eötvösre emlékezve. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. p. 3. [SRG.]

MIZSER Attila: Diákok a csillagvizsgálóban. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 4-5., címoldal. Miskolci Urania Bemutató Csillagvizsgálóról. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Csillagászati verseny a Zsolnay Kulturális Negyedben. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 6-9. A 2018/2019 tanév Országos Középiskolai Csillagászati Verseny döntője. Pécs, 2019. márc. 2-3. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Tejútrendszer pontos tömege. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. p. 10. 1500 milliárd naptömeg. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szétesik a Hyádok. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Sikeres mintagyűjtés. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 11-12. A Hayabusa-2 űrszonda mintavétele a Ryugu kisbolygóról. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hiányzó kráterek és a korai Naprendszer. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 12-13. A Kuiper-övben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hogyan létezhet ez a hold? = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. p. 13. A Neptunusz 34 km-es Hippocamp nevű holdja. Nagyon közel kering a 420 km-es Protus hold pályájához. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az élet eredete az óceánok fenekén. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 13-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Bolygópályák földi geológiai rétegekben. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az évtized legmagasabb NASA-költségvetése. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

EH: Asztrofizikus Barbie. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Amerikai asztronautának amerikai űrhajót! = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mesterséges égitestek - őszi észlelések. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 6-7. A témáról készített rovat, 2018. szept-nov. [SRG.]

HANNÁK Judit: Napfoltciklusok határán. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 20-24. Nap rovat 2018. okt. - 2019. febr. [SRG.]

ORHA Zoltán: Óraátállítás. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. p. 25. Nem helyesli az órák átállítását. [SRG.]

SZABADOS László: Tavaszi időszámítást szeretnék. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 26-27. Nem helyesli az órák átállítását. [SRG.]

TÓTH Imre: Az Eötvös-kráter a Holdon. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

CSEH Viktor: A holdsarló nyomában. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 32-35., 1. színes tábla. Holdsarló észlelések 2015. márc. 21-től 2019. febr. 6-ig. [SRG.]

A hónap képe. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. 2-3. színes tábla. A Space X Dragon Crew űrhajó az indítóálláson a Falcon 9 hordozórakéta csúcsán. [SRG.]

ISKUM József: Szeiber Károly (1951-2019). = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 36-37. Nekrológ. 1951. márc. 30-tól 2019. jan. 9-ig élt. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Klasszikus ősz. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 38-47. Üstökös rovat 2018. nyár és ősz. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Téli észleléseink között. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 48-54., 4. színes tábla. Mélyég objektumok rovat: 2018. dec. 1. - 2019. febr. 28. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Híres kettőscsillagok: a Cor Caroli. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 55-57. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2019. május. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. pp. 59-63. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Szabó Sándor: A Hold a Hyadokban 2019. máj. 6-án.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: a TT Crateris.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MIZSER Attila: Hónapsoroló (április). = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. p. 64. A Hale-Bopp-üstökös 1997 áprilisában. [SRG.]

Kulin Eszter és Végh Hanna. = Meteor 49. 2019. ápr. 4.(514.) sz. hátsó belső borító. Kovaliczky István felvétele a 2018. évi Kulin vetélkedőn Tatán. [SRG.]

Címlapunkon: Asztrolábium. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. címoldal. A Magyar Nemzeti Múzeumban található XVI. századi délnémet vagy flamand asztrolábium. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: A Hubble-élmény. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. p. 3. [SRG.]

Két lábbal a földön, fejben a világűrben. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 4-8. Beszélgetés Kiss László Széchenyi-díjas akadémikussal, az MTA CSFK főigazgatójával égi és földi aktualitásokról. Az interjút készítette: Szalai Tamás. [SRG.]

MATISZ Attila: Az asztrolábium. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 9-12., címoldal. Fejezetcímek: Az asztrolábium előlapja. Az asztrolábium hátlapja. Az asztrolábium használata. A csillagos ég helyzete. A napkelte idejének és helyének meghatározása adott napon. Az idő meghatározása. Csillagidő meghatározása. Szoláris helyi idő meghatározása nappal. Szoláris helyi idő meghatározása éjjel. Szezonális idő meghatározása. [SRG.]

BOROSTYÁNKŐI Zsófia: Asztrolábium készítése = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. p. 13. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Fekete lyukakból álló sötét anyag? = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. p. 14. Az M31 vizsgálatával. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Nagy tömegű csillagok és a galaxisfejlődés. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

ÚJHELYI Borbála: Száguldó pulzár. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 14-15. A PSR J0002+6216 jelű pulzár. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Napfogyatkozások a Marson. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. p. 16. A Mars két holdja gyűrűs napfogyatkozásokat okozhatnak, melyeket a bolygón lévő szondák fényképezhetnek. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A metán rejtélye a Marson. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 16-17. Törésvonalakból a felszínre juthat metán, viszont valamilyen folyamat miatt a légkörből ez kivonódhat. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL B. [PÁL Bernadett]: Szeizmikus morajlás a Marson. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. p. 17. A NASA InSight észlelései. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Emlékérem Stephen Hawking tiszteletére. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tűzgömb felülnézetből. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. p. 18. 2018. dec. 18-án észlelte a NASA Terra nevű műholdja. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Toyotát a Holdra! = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 18-19. Japán terv 2029-re, hogy egy holdjárót juttat a Holdra, melyet a Toyota cég készít el. Csillagászati hírek. [SRG.]

DIVIÁNSZKI Gábor: Egy kupola új élete. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 20-21. A győrzámolyi Németh Ákos (1973-2018) tevékenységéről és haláláról, valamint kupolájának új tulajdonosáról. A 3,5 méter átmérőjű kupolát 2018 szeptemberében Patalomba költöztették. A 250/1200 mm-es távcső is ide került. Távcsövek világa. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Viszlát villanások! = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 22-23. Az Iridiumokról. Mesterséges égitestek rovata. [SRG.]

MOLNÁR Iván: Ötvenéves az érettségi utáni csillagászati képzés Ógyallán. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 24-25. 50 év alatt 300-nál is több végzőse volt a továbbképzésnek. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: Csillagok - asztrofizika mindenkinek. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 26-27. Könyvismertetés. Csukás Mátyás Csillagok. Asztrofizika mindenkinek. című kötet ismertetése. [SRG.]

TÓTH Imre: Az ismeretlen Mare Vaporum. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 28-34. Hold. [SRG.]

A hónap képe: IC 342 galaxis. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. 2-3. színes tábla. [SRG.]

PRESITS Péter: Téli meteorrajok - szerencsés csillagálláskor. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 35-39. Meteorrovat. A 2018-as Geminida és a 2019-es Quadrantida meteorraj észlelései. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Meteorithullás Kubában. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. p. 39. 2019. febr. 1-én. [SRG.]

KISS László - BÓDI Attila: Galaktikus RV Tauri csillagok fizikai tulajdonságai. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 40-45. [SRG.]

TÓTH Krisztián: A Hydra déli határán: az Abell 1060 galaxishalmaz. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 46-50., 4. színes tábla. [SRG.]

KERNYA János Gábor - SÁNTA Gábor: Az Abell 1060 - vizuálisan. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. p. 51. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: A Struve csillagászdinasztia. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 52-58. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2019. június. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. pp. 59-62. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az RR Bootis.; Görgei Zoltán: Észleljük az Adams-krátert!; Helyi csoportjaink, partnereink.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda. [SRG.]

MIZSER Attila: Hónapsoroló (május). = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. p. 62. Az IRAS-Araki-Alcock üstökösről, amelyet 1983 májusában 6 magyar amatőrcsillagász (Dömény Gábor, Gyimesi Lajos, Keszthelyi Sándor, Ságodi Ibolya, Szőke Balázs, Zalezsák Tamás) is felfedezett, a külföldiektől függetlenül. [SRG.]

Jelentkezési lap Meteor 2019 észlelőtábor (MTT) július 25-28., Tarján. = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. p. 63. [SRG.]

Asztrofotográfia Tudomány és ismeretterjesztés a Monarchiában - és ma. Országos szakmai konferencia és időszaki kiállítás Gothard Jenő halálának 110. évfordulója alkalmából. 2019. 06. 15. Kuny Domokos Múzeum (tatai vár). = Meteor 49. 2019. máj. 5.(515.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: Elliptikus óriás. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. címoldal. Az M87 óriás elliptikus galaxis. [SRG.]

MIZSER Attila: Asztrofotográfia. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. p. 3. Gothard Jenő fotográfiai munkásságáról is. [SRG.]

KOVÁCS József: Először alkottak képet egy fekete lyukról. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 4-8. Az M87 középpontjában. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ősi galaxisok világították be a korai Univerzumot. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. p. 9. Kb. 1 milliárd évvel az ősrobbanás után. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az Univerzum első molekulája. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. p. 9. A hélium-hidrid. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Egy vendégcsillag utóélete. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. p. 10. Nóva maradványa az M22 gömbhalmazban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Titan tavainak titkai. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Meteorbecsapódások és a holdi víz. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Veszélyes kisbolygók követése - segítség amatőröknek. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 12-13. Az elmúlt 22 év során összesen 382 ezer dollárnyi támogatást osztottak szét 18 ország összesen 41 amatőrcsillagász megfigyelőjének, akik földközeli kisbolygók után kutattak. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ütközés egy kisbolygóval 2022-ben. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. p. 13. A NASA DART szondája veszi célba a Didymos kisbolygót 2022 szeptemberében. Csillagászati hírek. [SRG.]

IVANICS-RIEGER Klaudia: Civil Díj a BCSE-nek. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 14-15. A Bakonyi Csillagászati Egyesület kapta 2019. ápr. 16-án. [SRG.]

KURUCZ János: Svábhegyi élmények. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 16-19. A z MTA CSFK Konkoly Thege MIklós Csillagászati Intézetének 600/15000 mm-es Cassegrain távcsövének felújítása és a csövébe szerelt belső árnyékoló blendesor beépítése a kóbor fények ellen. A távcsövek világa. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Nyugaton a helyzet változatlan. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 20-23. Szabadszemes jelenségek rovata 2019. febr-márc. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Gassendi-kráter. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 24-31., első belső borító. A holdkráter ismertetése, hazai megfigyelésekkel együtt. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: A hónap képe: a kráter peremén. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. p. 32., 2-3. színes tábla. Az arizonai Barringer-kráter. [SRG.]

Meteor 2019 észlelőtábor (MTT) Tarján, 2019. július 25-28. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. 4. színes tábla. Előzetes. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Egy világhírű meteorit. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 33-37. Hrascina községben 1751. máj. 26-án lehullott meteorit. A hullás Zágrábtól 45 km-re északkeletre történt. A tűzgömbjelenséget Szigetvárról is megfigyelték, többen is, és rajzokat készítettek a tűzgömb robbanásáról és a füstnyom változásáról. [SRG.]

KOVÁCS István: Tavaszi törpenóvák és egyéb változók. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 38-42. Változócsillagok rovat 2019. febr-ápr. [SRG.]

Fekete fény. Csoportos kiállítás az 1999-es teljes napfogyatkozás 20. évfordulója alkalmából. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. p. 42. 2019. júl. 20-tól aug. 23-ig. Dunaújvárosban. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Távcsővégen az M87. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 43-49., címoldal, 1. színes tábla. Mélyég objektumok. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Csillagképeskönyv. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 50-51. Gesztesi Albert: Csillagképeskönyv. Kossuth Kiadó, 255 oldal. Könyvismertetés. [SRG.]

CZINIEL Szabolcs - SZKLENÁR Tamás: Magyar kettőscsillag felfedezők: Vaskúti György. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 52-55. Vaskúti György 2006-ig 3194 megfigyelést végzett 2654 kettősről, melyek közül 276 katalogizálatlan kettőscsillag volt. Ezek egy része VAS, VSK, VGy jelöléssel bekerültek a világ kettőskatalógusaiba. [SRG.]

MIZSER Attila: Járdacsillagászat egykor. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 56-59. 1896-ban, 1897-ben, 1908-ban, 1910-ben, 1916-ban, az 1940-es évek végén, 1952-ben, az 1960-as években. [SRG.]

MEZEI Ernő: Utcai csillagászat. [Vers.] = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. p. 57. 1897-ben írt vers. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2019. július. = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. pp. 60-63. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az Ophiuchus fényes RV Tau változói.; Kaposvári Zoltán: Részleges holdfogyatkozás július 16-án.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MIZSER Attila: Hónapsoroló (június). = Meteor 49. 2019. jún. 6.(516.) sz. p. 64. A 2004-es és 2012-es júniusi Vánusz-átvonulásokról. [SRG.]

Címlapunkon: Apollo-11. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. címoldal. 1969. júl. 11-én az indítóálláson. [SRG.]

MIZSER Attila: Rendkívüli adásnap. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. p. 3., 1. színes tábla. 1969. júl. 21-én, az Apollo-11 űrhajó holdkompjának holdraszállásáról. [SRG.]

KURUCZ János: "És mi elhagyjuk a Holdat..." = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 4-15., 1. színes tábla. Verne regényeitől az Apollo-17-ig. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hogyan építsünk holdbázist? = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 16-19. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Hold köpenyéből származó anyag. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 20-21. A Chang’e-4 és a Jütü-2 rover kutatásai a Hold túlsó oldalán, a von Kármán-kráterben. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Blue Origin a Holdra. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb LEGO-csomag a Holdra szállásról. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Artemis, Apollo ikertestvére. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 23-24. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az IAU állásfoglalása a tömeges műhold felbocsátásokról. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 24-25. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Szupernóvák miatt állhattak őseink két lábra. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 25-26. 8 millió évvel ezelőtt közeli szupernóvák robbanása történt, a sorban az utolsó 2,6 millió éve volt. Ez megemelte a légkörünk ionizációját, az meg a felhő-föld villámok gyakoriságát. Az erdőtüzeket okozott és így a fán élő elődeink lekényszerültek a földre. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tiltott díszkivilágítás 23 óra után. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 26-27. Bajorországban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Röntgenégbolt másképpen. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 27-28. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Mi lehetett az ’Oumuamua? = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. p. 28. Egy csillagközi üstökös szilánkja lehetett. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Változik a Jupiter mágneses tere. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. p. 29. Csillagászati hírek. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Nevezzen el egy exobolygót! = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 29-30. [SRG.]

ZÁTONYI Sándor, ifj.: Foucault 200. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. p. 31. A FiziKapu honlap felhívása Foucault születése 200-dik évfordulójára. Csillagászati hírek. [SRG.]

PRESITS Péter: Sötétség délben, avagy húsz éve volt a Nagy Napfogyatkozás. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 32-35. A 1999. aug. 11-én történt jelenség élményei Balatonkeneséről nézve. [SRG.]

BENKŐ József: Interjú Paparó Margittal. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 36-45. 1974-ben végett az ELTE fizika-csillagász szakán. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Asztrofotók rabruhában? = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 46-49. A Starlink műholdcsapatról. [SRG.]

VARGA Zsolt: Követés mikrokontroller, számítógép és léptetőmotor nélkül. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 50-53. Egy 340/1740 mm-es Dobson távcső példájával. [SRG.]

TÓTH Imre: Két kis hordozható naptávcső. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 54-57. Egyik egy 60/248 mm-es ED objektíves távcső, amelyet Szeiber Károly használta észlelésre. A másik egy 53/205 mm-es távcső, amelyet Tóth Imre alakított át napészlelési célra. [SRG.]

BARTHA Lajos: A Calderoni-legenda. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 58-65. A Calderoni optikai műszerkereskedő és tanszergyártó cég részletes története 1819-től. A céget 1864-ben Hopp Ferenc vásárolta meg és Calderoni ás Társa elnevezéssel működtette tovább. A cég története az 1949-es államosítással zárult. A cikk gazdag képanyagát és az idézeteket Holló Szilvia Andrea segítette öszeállítani. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Sabine és a Ritter. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 66-69. A Holdon. Hazai észlelésekkel. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Tavaszi mélyég-észlelések. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 70-80. Mélyég rovat 2019. márc-máj. [SRG.]

Kutatók éjszakája. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. p. 80. 2019. szept. 27-28-án lesz. [SRG.]

Mélyég csodák magyar szemmel. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. p. 81. Szentmártoni Béla emlékkötet ismertetése. Szerkesztette: Sragner Márta. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Lovas Miklós (1931-2019). = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 82-87., hátsó belső borító. Nekrológ. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Csillagkereső - Lovas Miklósra emlékeztünk. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. p. 88. 2019. máj. 26-án a Polarisban. [SRG.]

TÓTH Imre: PG 1634+706: egy hiperfényes kvazár. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 89-95. [SRG.]

KISS László - MOLNÁR László: Csillagfejlődés valós időben: a T Ursae Minoris termális pulzusa. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 96-103., 4. színes tábla. [SRG.]

Egy Hölgy: Pickering és a hölgykoszorú. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 104-109. A Harvard Csillagvizsgálóban. [SRG.]

Napórások találkozója Miskolcon. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. p. 109. 2019. szept. 21-én lesz. [SRG.]

MIHOLCSA Gyula: Én csak a derűs órákat számolom. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 110-113., 3. színes tábla. Erdély napórái a román televízió magyar adásában. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Egri József (1941-2019). = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 114-1115. Nekrológ. [SRG.]

MÁTÉ Attila: A Csillagászat Napja a Polarisban. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. p. 116. 2019. máj. 11. [SRG.]

Itt a nyár! = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. p. 117. Nyári csillagászati táborok előzetese: XIX. Kiskun-Neptunusz Észlelőtábor. 2019. júl. 5-14.; Vega ’19 Megfigyelőtábor. 2019. júl. 26. - aug. 1.; Nyári ifjúsági tábor a Vértesben. 2019. aug. 25-31.; Az EMCSE nyári tábora. 2019. aug. 27. - szept. 1. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Budai csillagséta. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 118-119. 2019. jún. 1-én volt. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2019. augusztus-szeptember. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. pp. 120-126. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Bagó Balázs: Változócsillag-ajánló: az RS Sagittae és az RZ Vulpeculae.; Sánta Gábor: Észleljük a Fátyol-ködöt!; Görgei Zoltán: A Manzinus C-kráter és vidéke.; Bemutató és közösségi Csillagvizsgálók.; Helyi csoportjaink, partnereink.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda. [SRG.]

MIZSER Attila: Hónapsoroló (július és augusztus). = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. p. 127. 1994. júl. 16-tól csapódtak a Jupiterbe a Shoemaker-Levy 9-üstökös darabjai. [SRG.]

Meteor 2019 észlelőtábor (MTT) Tarján, 2019. július 25-28. = Meteor 49. 2019. júl-aug. 7-8.(517-18.) sz. [p. 128.] Előzetes. [SRG.]

Címlapon: Diákolimpia. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. címoldal. Keszthelyi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia. Angulo Oscar Ernesto mexikói versenyző. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagda. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. p. 3. A csillagvizsgáló névváltozatai az elmúlt századok során. [SRG.]

SZALAI Tamás: Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Keszthelyen. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 4-13., címoldal, hátsó belső borító. 2019. aug. 2-10. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Eddig láthatatlan galaxisok a korai Univerzumból. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Megmagyarázhatatlan korong a fekete lyuk körül. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 14-15. A kérdés vizsgálata az NGC 3147 galaxis közepén lévő objektum által. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Idegen élet keresése. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 15-16. A SISTINE műszer segítségével. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Újabb kis égitest csapódott a Jupiterbe. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 16-17. 2019. aug. 7-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Curiosity az MRO felvételén. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. p. 17. 2019. márc. 31-i felvételen. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Marsrengések belülről. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. p. 18. Az első marsrengést 2019. ápr. 6-án észlelték. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Víz a Holdon és a Merkúron. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Új képek a nyolcadik holdi napról. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 19-20. A kínai Jütü-2 holdjáró képei. Csillagászati hírek. [SRG.]

ZAY Éva: Sok évszázados napóra a Szent Mihály-plébániatemplomon. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. p. 20. Kolozsváron, a templom déli oldalán, a keskeny lépcsőház tornyán találták a napóra szerkesztővonalait, 5-6 méter magasan. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Sky and Telescope új kiadója. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

50 éve lépett először ember a Holdra. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. p. 21. A Magyar Posta alkalmi bélyegblokkot adott ki. Tervezte Kara György grafikusművész. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARTHA Lajos: Jósvafői ég alatt. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 22-25. Jósvafő, 1969. júl. 20-26. [SRG.]

ÁLDOTT Gábor: Tasco 10 TE-5, avagy egy klasszikus japán refraktor. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 26-29. Távcsövek világa. [SRG.]

JUHÁSZ László: A rejtélyes Luna-2. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 30-33., első belső borító. Holdba csapódott 1959. szept. 13-án. [SRG.]

TÓTH Imre: 160 éve történt a Carrington-esemény. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 34-43. Napkitörés 1859. szept. 1-én. [SRG.]

Szatmáry Károly kitüntetése. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. p. 43. Magyar Érdemrend polgári tagozata kitüntetést kapott. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mi történt a világító felhőkkel? = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 44-47., 2-3. színes tábla. (A hónap képe). Szabadszemes jelenségek rovat. Hazánkból 2019. jún. 10-én látszott először egy igen erős NLC, ezzel nálunk a szezon zárult is. [SRG.]

KOVÁCS István: Rövid nyári éjszakák változói. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 48-51. Változócsillag rovat 2019. máj-júl. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Észlelés a Korinthoszi-öböl partján. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 52-56. Görögországi expedíció a mélyég-objektumok megfigyelésére 2019. jún. 29-től júl. 5-ig, 4 fővel. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Részleges holdfogyatkozás július 16-án. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 57-59., 1. színes tábla. Fogyatkozások, csillagfedések rovat. A jelenség hazai észleléseinek összegzése. [SRG.]

Napórások találkozója Miskolcon. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. p. 59. Miskolc, 2019. szept. 21. Előzetes. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2019. október. = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. pp. 60-63. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az LX Andromedae.; Tóth Imre: Észleljük a fogyó Holdat!; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MIZSER Attila: Hónapsoroló (szeptember). = Meteor 49. 2019. szept. 9.(519.) sz. p. 64. A szeptemberi ITT (Internationales Telescoptreffen) rendezvények Ausztriában az 1990-s évek elején. Szitkay Gábor 15,5 cm-es Strarfire-refraktorával történt viszontagságok. [SRG.]

Címlapunkon: Különleges sarki fény. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. címoldal. Steve-jelenség. Kolláth Zoltán felvétele Kanadában. [SRG.]

MCSE 2020. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. p. 3. [SRG.]

BENKŐ József: Interjú Szabó Róberttel. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 4-9. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének igazgatója 2019. júl. 1-től. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rendszeresen "étkező" fekete lyuk. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. p. 10. A CSN 069 jelű galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Vízgőz egy exobolygó légkörében. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 10-11. A K2-18b bolygónál. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A második csillagközi látogató. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 11-12. A C/2019 Q4 (Borisov)-üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Harminc éve történt a Neptunusz megközelítése. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 12-13. A Voyager-2 halad el mellette 1989. aug. 25-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Bolygótörténelem a gyűrűkben. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Robbanásos kráterek a Titan kis tavai. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Mars elveszett légköre. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 14 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A legkisebb hold - üstökösmag körül. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 15-16. A 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös mellett. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sikertelen indiai holdszonda. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 16. A Csandraján-2 holdszonda. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: MCSE Csillagtanya. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 17-19. Lovasberényben, annak szőlőhegyén (János-hegy) vásárolt egy ingatlant az MCSE 2019 júliusában 12 millió forintért. 230 tengerszint feletti magasságban van, 2700 négyzetméteres körülkerített telket és egy kétszintes 100 négyzetméteres házat jelent. A kiváló minőségű ég alatt észlelőhelyet terveznek és valósítanak meg az egyesületi tagok. [SRG.]

UHRIN András: Teljes napfogyatkozás Argentínában. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 20-23. A 2019. júl. 2-i teljes napfogyatkozás és a déli csillagos ég látványa. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Cavendish-kráter. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 24-27. Hold rovat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Asztrofotós elődeink nyomában. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 28-31. Két rendezvényről: Kőszeg, 2019. jún. 6-10., Tata, jún. 15. [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A hónap képe: sarki fény Kanadában. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. p. 32., címoldal, 2-3. színes tábla. 2019. aug. 31-én. [SRG.]

Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozást figyelő emberek Szombathely belvárosában. Az évszázad természeti eseménye tízezreket vonzott a városba. MTI Fotó: Czika László. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. 4. színes tábla. [SRG.]

ZSELI József: Fekete fény. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. p. 33. Kiállítás Dunaújvárosban, a Kortárs Művészeti Intézetben. Az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozásról 130 helyi fényképet és 7 videót gyűjtöttek össze és mutattak itt be. [SRG.]

Változós érdekességek innen-onnan. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 34-39. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

PETE Gábor: Győri György nagy oráriuma. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 40-43., 1. színes tábla. Naprendszer-modelleket készít Győri György magyar származású ausztrál állampolgár. 2019. szept. 5-én mutatta be egyik művét a Távírómúzeum szervezésében a rákoskeresztúri Podmaniczky Rendezvénykastélyban. A rendezvényen Nádasi András tartott előadást "A csillagászati földrajz néhány különleges, muzeális és modern taneszköze" címmel. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Cepheus király kincsesháza. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 44-48. Mélyegek a Cepheusban. [SRG.]

TÓTH Imre: A Cepheus-buborék az IRAS szemével. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. p. 49. Az MTA Csillagászati Kutatóintézetben az intézet kutatói (Kun Mária, Balázs Lajos, Tóth Imre) 1986-ban a Cepheus csillagképben egy 10 fok átmérőjű, gyűrű alakú képződményt azonosítottak az IRAS felvételein. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Tavaszi megfigyelések. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 50-53. Kettőscsillag rovat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Keszthelyi távcsöves asszisztensi élmények. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 54-59., első belső borító. A 13-dik Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Keszthelyen. Éjszakai távcsöves forduló történései, 2019. aug. 4-ről 5-re virradóra. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló - 2019. november. = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. pp. 60-63. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az R Aquarii.; Szabó Sándor: Merkúr-átvonulás november 11-én.; Tóth Imre: Észleljük a fogyó Holdat!; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda. Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MIZSER Attila: Hónapsoroló (október). = Meteor 49. 2019. okt. 10.(520.) sz. p. 64. A Halley-üstökös megfigyelése 1985 októberében egy 192 mm-es refraktorral. [SRG.]

Címlapunkon: Szaturnusz, a holdak ura. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. címoldal. A Cassini-űrszonda felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: 51 Pegasi. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. p. 3., első belső borító. Az 5,5 magnitúdós csillag körül sikerült először exobolygót felfedezeni. [SRG.]

MIZSER Attila: Hobbym: a csillagos ég. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 4-7. A Magyar Televíziban 1969. nov. 14-én és dec. 12-én mutatták be Kollányi Ágoston és Kulin György kétrészes filmjét. [SRG.]

SZALAI Tamás: A 2019-es fizikai Nobel-díj. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 8-9., hátsó belső borító. A Nobel-díj felét James Peebles kapta a "fizikai kozmológia elmélet terén elért eredményeiért". A díj másik felét megosztották Michel Mayor és Dider Queloz között, az első Napunkhoz hasonló csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Á[dám]: A Világegyetemnél idősebb sötét anyag? = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 9-10. Tommi Tenkanen elmélete. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Feketelyuk-összeolvadások adatbányászatból. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Húsz új hold a Szaturnusz körül. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 10-11. A Hawaiin lévő Subaru teleszkóppal fedezték fel a holdakat. A 20-ból 17 hold retrográd irányban kering. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szerves molekulák az Enceladusról származó jégszemcsékben. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Furcsa hangok a Marson. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. p. 12. A NASA InSight leszállóegységén lévő szeizmométer által érzékelt rengések. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Sosem lehetett lakható a Vénusz? = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A NASA és a nagypontosságú GPS. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Készül a Starship Mk1 prototípusa. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Sirsalis-kráter és a Sirsalis-rianás. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 16-21. Hold rovat, hazai megfigyelésekkel. [SRG.]

MAYER Márton: Ütközések a Jupiteren. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 22-25., 39., 4. színes tábla. Bolygórovat, a 2018-as láthatóságról. [SRG.]

VIZI Péter: Csillagászati infografika-sorozat. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 26-27. [SRG.]

KURUCZ János: Síktükrök készítése. 1. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 28-32. Távcsövek építése. [SRG.]

A hónap képe. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. 1. színes tábla. Soponyai György: Budapesti analemma. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: Szolnoki Perseidák. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. p. 33., 2-3. színes tábla. 2019. aug. 10-én. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Apollo 50, Polaris 40. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 34-35. 2019. júl. 16-án és júl. 20-án volt a Polaris Csillagvizsgálóban a két rendezvény. [SRG.]

PRESITS Péter: Holdfényes Perseidák. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 36-38. Meteor rovat 2019. júl-aug. [ SRG.]

Plusz egy fő. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. p. 39. Tagtoborzó. [SRG.]

Változós érdekességek innen-onnan. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 40-45. Összeállították: Ksl [Kiss L. László], Fid [Fidrich Róbert]. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Az M24 csillagfelhő és mélyég-objektumai. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 46-51. Mélyég-objektumok. [SRG.]

ISKUM József: Így kezdődött: egy huszadik századi magyar amatőrcsillagász emlékei. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 52-57. Iskum József életének amatőrcsillagászati élményei. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2019. december. = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. pp. 58-63. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok.; Fidrich Róbert: A hónap változócsillaga: az AB Aurigae.; Hold 50 észlelők éjszakája a Polarisban.; A Hold csillagfedései 2019. december.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; MCSE 2020.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MIZSER Attila: Hónapsoroló (november). = Meteor 49. 2019. nov. 11.(521.) sz. p. 64. Nagy sarki fény 1991. nov. 8-i és óriási sarki fény 2003. nov. 20-i magyarországi látványa. [SRG.]

Címlapunkon: Galaxis-délibáb. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. címoldal. A Hubble-űrtávcső felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Átvonult a Merkúr. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. p. 3. [SRG.]

MIZSER Attila: A legidősebb csillagászt köszöntöttük. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 4-5. Guman István 1919. okt. 22-én született. Köszöntése 2019. okt. 24-én volt. Nov. 8-án a Nemzetközi Csillagászati Unió Guman néven kisbolygót nevezett el Guman Istvánról. Az égiestet Sárneczky Krisztián és Szabó Gyula fedezte fel 1998. okt. 22-én. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Kozmológiai válság. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 6-7. A Hubble-állandó értékét vizsgálták három gravitációsan lencsézett kvazár képénél. A Hubble-állandó egy adott pillantban a térben mindenütt állandó, viszont úgy tűnik időben jelentős változást mutat. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Amatőrcsillagász által felfedezett exobolygó. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. p. 7. Kodzsima Tadasi fedezte fel. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tucatnyi galaxis-hasonmás. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 7-8. A címlapkép magyarázata. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Voyager-2 a csillagközi tér határán. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újra megnyithatja a kapuit a Yerkes Obszervatórium. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Canon első, amatőrcsillagászoknak szánt tükör nélküli fényképezőgépe. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kiváló szovjet objektív eladó! = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 10-11. 420/1320 mm-es objektív. A Jantar-2K szovjet kémműholdakban használták. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Elhunyt Alekszej Leonov. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 11-12. 1934. máj. 30-án született, 1965. márc. 17-én hajtotta végre a világ első űrsétáját. Még 1971-ben és 1975-ben is eljutott az űrbe. 2019. okt. 11-én hunyt el. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Óvatosan azokkal a lézermutatókkal! = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sosem látott számú erdőtűz Amazónia őserdőiben. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

BACSÓ Zétény: Interjú Horvai Ferenc csillagásszal. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 14-19., hátsó belső borító. [SRG.]

KURUCZ János: Síktükrök készítése. 2. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 20-23. Távcsövek világa. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Holdmúzeum 1969. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 24-25. A budapesti Vasarely Múzeumban létrehozott időszakos kiállításról. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Fontenelle-kráter. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 26-29. Hold rovat, hazai megfigyelésekkel. [SRG.]

Ggz [GÖRGEI Zoltán]: Bernard le Boiver de Fontenelle. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. p. 30. 1657-1757-ig élt. 1686-ban adta ki a Beszélgetések a világok sokaságáról című könyvét. Ez 1979-ben jelent meg először magyar fordításban. [SRG.]

KISS Péter: Bolygók olajban. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 31-32., 1. színes tábla. Színes festmények az Uránusz és Neptunusz bolygókról. [SRG.]

A hónap képe. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. 2-3. színes tábla. A Perseus-ikerhalmaz. Csere Mihály felvétele 2019. okt. 2-án készült. [SRG.]

SZÉCSÉNYI-NAGY Loránd: ’days 86400.00066sec’. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. p. 33., 4. színes tábla. Szolárgráf képek festőművészeti feldolgozása. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Együttállások és más égi csemegék. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 34-35., 47. Szabadszemes jelenségek rovata, 2019. júl-okt. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: A 46P/Wirtanen-üstökös földközelsége. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 36-41. Üstökös rovat 2018. aug. - 2019. máj. [SRG.]

KOVÁCS István: Vénasszonyok nyara nóvaszürettel. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 42-46. Változócsillag rovat 2019. aug-okt. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2020. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. p. 46. Előzetes ismertetés. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Nyári mélyég-észlelések. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 48-53. Mélyég rovat 2019. jún-aug. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: Nyárvégi táborélet Környebányán. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 54-57. MCSE ifjúsági tábor, 2019. aug. 25-31. [SRG.]

Jelenségnaptár - Programajánló 2020. január. = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. pp. 58-63. Kaposvári Zoltán: Bolygók.; Holdfázisok., Bgb [Bagó Balázs]: A hónap változócsillaga: az R Ceti.; Mpt [Molnár Péter]: Észleljük a Quadrantidákat!; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; MCSE 2020.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MIZSER Attila: Hónapsoroló (december). = Meteor 49. 2019. dec. 12.(522.) sz. p. 64. Decemberi köd fölé menekülések a hegyek tetejére. Egy 1976 decemberi Geminida próbálkozás. [SRG.]

HORVÁTH Vilmos: Egy szelíd táj, a Zselic. Csillagpark. = Montage Magazin 5. 2019. jún. 6. sz. p. 4. [SRG.]

Kié a holdvilág? Magyar mese. = Nők Lapja 2019. jún. 26. sz. p. 45. [SRG.]

KÉNER Balázs: A Holdra készül egy magyar kutya. = Savaria Fórum 28. 2019. jún. 1. 2. sz. p. 12. Szombathelyre látogatott a Puli Space Technologies csapata. [SRG.]

KISZELY Márta: A holdrengések természete. Amiről a Hold mesél. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. jan. 1. sz. pp. 15-21. címlapkép. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Ladányi Tamás: Öt kontinens csillagai. Olvasónapló. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. jan. 1. sz. p. 43. Könyvismertetés Ladányi Tamás: Öt kontinens csillagai című, 2017-ben, a Balatonfüred Városáért Közalapítvány által kiadott albumáról. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Három mágneses pólusa van a Jupiternek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. jan. 1. sz. p. 44. Forrás: Nature, 2018. szept. [KSZ.]

Álnap. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. febr. 2. sz. címlapkép. Mike Hollingshead fotója. [KSZ.]

AMBRÓZY Gábor - KIRICSI Ágnes: A sarki jég fogságában. A német és az osztrák-magyar expedíciók tudományos eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. febr. 2. sz. pp. 50-55., címoldal. Sokféle légköroptikai jelenség leírásával és rajzával, melyeket 1869 és 1874 között észleltek. [KSZ.]

BÁNHIDI Dominik: Egy kataklizmatikus változócsillag: az AM Cassiopeiae. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. febr. 2. sz. melléklet pp. [10-16.] A megfigyeléseket a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumában végezte. [KSZ.]

SZOUCSEK Ádám: Kozmikus kéregveszélyek. Távoli utazók - közvetlen találkozások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. márc. 3. sz. pp. 132-133. Az űrből érkező kőzettestek hatása a Föld kérgére. Becsapódási helyek, sebhelyek, kráterek. [KSZ.]

TÓTH Imre: Időkapszula a Naprendszer őskorából. Sikeres újévi randevú. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. márc. 3. sz. pp. 134-139. A New Horizons első eredményei a 2014 MU69 (Ultima Thule) égitestről. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hogyan keletkeztek a Phobos csíkjai? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. márc. 3. sz. p. 143. Forrás: Planetary and Space Science, 2018. nov. [KSZ.]

PÁL Bernadett: Folyékony víz a Mars felszínén. Higroszkópos sokkal a sóoldatok nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. ápr. 4. sz. pp. 156-161. [KSZ.]

SLÍZ-BALOGH Judit - BARTA András - HORVÁTH Gábor: Lagrange égi porszívója. Kordylewski porholdjának polarimetriai észlelése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. ápr. 4. sz. pp. 169-175. Porfelhők a Lagrange-pontokban. Vita a Kordylewski-porhold létezéséről. Sikertelen próbálkozások 1966-ban és 1968-ben. Sikeres próbálkozások 1969-ben. Számítógépes modellezés. Polarimetriai vadászat. Polarizációs portré. A porhold megfigyelhetősége. Csillagászati és űrkutatási jelentőség.; Kazimierz Kordylewski 1961-es (vitatott) fotometriai megfigyelésétől 2017. aug. 17-ig, amikor Badacsonytördemicen, Slíz-Balogh Judit magánobszervatóriumából képalkotó polarimetriával észlelték az L5-ben lévő porfelhőt. [KSZ.]

PATKÓS András: Megértés és / vagy csodálkozás? 150 sor a tudományról. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. ápr. 4. sz. pp. 181-183. Csillagászati vonatkozásokkal. [KSZ.]

KOVÁCS Gergő: A vörös bolygó tűzhányói. Vulkáni kúpok a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. máj. 5. sz. pp. 212-216. [KSZ.]

MEGYESI Ádám: A hit és az értelem - részlet egy diákesszéből. Haydn, Herschel és a Teremtés oratórium. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. máj. 5. sz. melléklet pp. [47-48.] Haydn 1791. jan. 1-én érkezett Londonba és 18 hónapig maradt ott. Angliai tartózkodása alatt 1792 júniusában William Herschelnél, III. György kinevezett udvari csillagászánál is látogatást tett slough-i otthonában. Haydn bele is nézett Herschel 122-es tükrös távcsövébe. Ennek hatására született meg legsikeresebb műve: a Teremtés oratóriuma. [KSZ.]

KISS László: 105 sor a XXI. századi tudományról. A csillagközi tér kapujában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. máj. 5. sz. pp. 217-219. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Jeges anyagkorong is lehet a kilencedik bolygó. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. máj. 5. sz. p. 237. The Astronomical Journal, 2019. jan. alapján: Landy-Gyebnár Mónika. [KSZ.]

A rezgőnyár mentheti meg a jövő marsjáróit az energiaínségtől. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. máj. 5. sz. pp. 239-240. Forrás: Applied Physics Letters, 2019. márc. [KSZ.]

LŐRINCZ Henrik: Még látom, de már el nem érhetem. Értjük-e a táguló Univerzumot? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. jún. 6. sz. pp. 242-247. [KSZ.]

SZABADOS László: A közös égbolt összetart. Az IAU centenáriumára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. jún. 6. sz. pp. 260-264. 100 éve alakult meg a Nemzetközi Csillagászati Unió. [KSZ.]

Kiszámolták a Holdba csapódott meteorit sebességét és méretét. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. jún. 6. sz. p. 287. 2019. jan. 21-én a teljes holdfogyatkozás alatt becsapódott egy meteorit. A sebessége 17 km/s volt, a tömege 45 kg körüli. 10-15 m átmérőjű krátert üthetett. [KSZ.]

Címlapképünk: John Young, az Apollo-16 legénységének tagja a Holdon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. júl. 7. sz. címoldal. [KSZ.]

Borítólapunk második oldalán: Képösszeállításunk a holdraszállás 50. évfordulója kapcsán közölt holdkutatási cikkfüzérünkhöz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. júl. 7. sz. első belső borító. [KSZ.]

BOTH Előd: Ember a Holdon. Múlt, jelen, jövő. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. júl. 7. sz. p. 290. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Történelmi közvetítés, történelmi távlatok. A hatalmas ugrás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. júl. 7. sz. pp. 291-295. Az első holdraszállás közvetítéséről 1969. július 20/21-én. [KSZ.]

BÉRCZI Szaniszló: Égi kísérőnk geológusszemmel. A Hold anyagainak kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. júl. 7. sz. pp. 296-302. [KSZ.]

BOTH Előd: Főszerepben az automaták. Nem szünetel a Hold kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. júl. 7. sz. pp. 303-308. [KSZ.]

HORVÁTH András: Az Artemis-program. Holdi űrkapu és marsi indítóállomás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. júl. 7. sz. pp. 209-312. [KSZ.]

Keményebb dió lesz széttörni egy aszteroidát, mint gondoltuk. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. júl. 7. sz. p. 334. Forrás: Icarus, 2019. márc. [KSZ.]

FUTÓ Péter: Egzotikus és bizarr világok. Szénben gazdag planéták. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. aug. 8. sz. pp. 338-342. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Beszélgetés a Széchenyi-díjas Kiss L. László akadémikussal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. aug. 8. sz. pp. 367-370. 2019. jan. 1-től az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója 232 munkavállaló tartozik hozzá, 2019. márc. 15-én Széchenyi-díjas, 2019. májusban az MTA rendes tagja lett. [KSZ.]

Meddig terjed a Tejútrendszer? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. aug. 8. sz. p. 384. Forrás: Publications of the Astronomical Society of Japan, 2019. jún. 13. [KSZ.]

BOTH Előd: Látványos és/vagy fontos. 150 sor a XXI. századi tudományról - 150 éves lapunkban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. szept. 9. sz. pp. 397-399. Az űrtevékenység társadalmi hatásai. [KSZ.]

Fémes légkörű, ovális bolygót fedezett fel a Hubble. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. szept. 9. sz. p. 432. A jelzése: WASP-121b. [KSZ.]

ILLÉS Erzsébet: Globális áramlások. Az óceánok és a légkör kölcsönhatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. okt. 10. sz. pp. 452-456. Főleg a földi tengeráramlásokról. Említ más naprendszerbeli égitesteket is. Kozmikus hatások. [KSZ.]

Egy kiállítás képei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. okt. 10. sz. p. 480., hátsó belső borító. "Október a szüret ideje. Úgy tűnik, így vannak ezzel asztrofotósaink is. Idei termésüket a Természettudományi Múzeumban tárják a közönség elé, immár második alkalommal. Szűkebb és tágabb kozmikus környezetünk közel félszáz alkotó legszebb felvételein. A kollekcióból szemezgettünk borítólapunk harmadik oldalán. A tárlatot október 5. és nov. 3. között lehet megtekinteni." Bagó László, Kurucz Péter, Szémár Ferenc, Rozner Péter, Szűcs Mátyás képeit közli a lap. [KSZ.]

VARGA Péter - KISZELY Márta: A newtoni vagy univerzális gravitációs állandó. A leggyengébb univerzális kölcsönhatás léptéke. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. nov. 11. sz. pp. 486-491. [KSZ.]

VÖLGYESI Lajos: A súlyos és a tehetetlen tömeg. Az Eötvös-kísérlet megismétlése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. nov. 1. sz. pp. 492-496. [KSZ.]

HÁGEN András: Sarki taszítóerő és a kontinensvándorlás elmélete. Közös pontok Eötvös és Wegener munkásságában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. nov. 11. sz. pp. 497-501. Csillagászati vonatkozásokkal is, például Milankovicnak a jégkorszakok csillagászati okainak vizsgálatával. [KSZ.]

HÄRTLEIN Károly: Lapos és áll? Mit szóét volna hozzá Eötvös? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. nov. 11. sz. pp. 512-515. Vizsgálatok, mérések, adatok a Földről, illetve a ma is elterjedt laposföld nézetek bírálata. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Fluoreszkáló bioszférák? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. nov. 11. sz. p. 525. Az exobolygókon lévő életnyomok kimutatása. Forrás: Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, 2019. aug. [KSZ.]

Gyakoribbak lehetnek az extrém napviharok. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. nov. 11. sz. p. 527. A Space Weather 2019. aug. száma alapján. [KSZ.]

KERESZTY Zsolt. Egy meteoritgyűjtő kalandjai. Minta az ősi Naprendszerről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. dec. 12. sz. pp. 543-545. Nomádok találták Maliban a kőmeteoritot. A szerző megvásárolta a 16 önálló darabból álló példányt. Sikerült a Meteoritical Society "Nevezéktani Bizottságához" benyújtani adatait és 2019. aug. 3-én elfogadták NWA 12692 néven. Így a 113.00 típusú meteorit lett az első Magyarországon, a mi magyar szervezésben került klasszifikációra, magyar ember a tulajdonosa, itthon vannak a példányai és ez a 4. ilyen a világon. [KSZ.]

HORVÁTH Gábor: Műalkotások kritikus fizikusszemmel. Természettudomány versekben, képzőművészetben és filmekben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 150. 2019. dec. 12. sz. pp. 546-552. Csillagászati példákkal is. Az égig érő fa a népmesékben és az űrlift. A kelő/nyugvó napkorong festett vöröse. Festmények csillagai van Gogh példáján. [KSZ.]

SZALAI Fruzsina: A Kepler-62f és 62e lehet az otthonunk. = Tolnai Népújság 30. 2019. nov. 21. 270. sz. p. 12. "Sokunkban felmerülhet az a kérdés, mi lesz, ha a Föld túlnépesedik, elpusztul, vagy lakhatatlanná válik. A NASA felfedezett egy Földhöz hasonló bolygót, ami a Kepler-62 nevű csillag körül keringő öt bolygó egyike. A Lyra csillagképben található 1200 fényévre otthonunktól, ami 22 millió év hosszú utat jelentene. A Kepler-62 csendes csillag, idősebb a Napnál, az energiája és mérete is lényegesen kisebb. Kis tömege miatt hosszabb kort élhet meg a mi Napunknál. A Kepler-62f és a Kepler-62e nevű bolygók lehetnek az új otthonaink pár ezer év múlva. A Kepler-62f bolygó nagy részét jég borítja, mégis lakható lehet. A Földnél negyven százalékkal nagyobb felszínéről a csillaga úgy nézne ki délben, mint a mi lemenő Napunk. Mellette egészen közel található egy másik lakható bolygó, a Kepler-62e. Melegebb, párásabb légköre tele van felhővel. Hatvan százalékkal nagyobb a Földnél.
Mivel egymáshoz közel helyezkednek el, úgy látnánk egyikről a másikat, mint a Holdat a Földről. A csillagászok szerint mindkettő kőzetbolygó. Jelenleg is tart a kutatás a földön kívüli élet után. A felderítések közben rengeteg új naprendszert és égitesteket fedeztek fel. Ezzel együtt is sok titkot rejt még az űr. Addig is óvjuk meg azt, ami az emberiségnek otthont ad." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

UTASI Katalin: EFOP-3.3.6-17 "ég és föld között" természettudományos élménypedagógiai programkínálat és természettudományos élményközpont fejlesztés. = Újszászi Híradó 29. 2019. aug. 8. sz. pp. 21-22. "A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 299,9 millió forint európai uniós támogatás segítségével Szolnok városában természettudományos élményközpontot hozott létre. A természettudományi, matematikai, műszaki szakterületek vonzerejének növelése érdekében elsődlegesen a térség 20 köznevelési intézményével, köztük az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskolával működik együtt a minél fiatalabb korosztály természettudományi diszciplínák felé való orientálása érdekében. Az élményközpontban a fenti célok érdekében többek között korszerű csillagászati obszervatórium (távcsövekkel, naptávcsővel), kémiai laboratórium, szimulátorok, valamint interaktív eszközökkel felszerelt bemutatótermek kerülnek kialakításra. [...] A csillagászati foglalkozássorozatra Szolnokon, a Csillagvizsgálóban került sor.
Érdekes, újszerű projekt, rengeteg hasznosítható tudáselemmel, ezt jelentette számunkra ez a pályázat az idei tanévben. A projekt időtartama: 2017. november1 - 2020. október 31. A projekt a Széchenyi 2020 programkeretében valósul meg." [HAI.]

SIMON Ágnes: Csillagászat és robotika tábor a szolnoki TIT-nél. = Újszászi Híradó 29. 2019. aug. 8. sz. p. 22. "2019. június 24-28-ig intézményünk 20 harmadik évfolyamos kisdiákjának páratlan lehetősége nyílt arra, hogy részt vegyenek egy csillagászat és robotika témakörével foglalkozó napközis táborban. A helyszínt és a foglalkozásokat a Szolnoki TIT biztosította a huszonnégy emeletes toronyház tetején. Hatalmas élmény volt a gyerekeknek és nekünk, pedagógusoknak is, hogy a rengeteg hasznos és új információkat első kézből csillagászoktól, geológusoktól és repüléstechnikai, környezetvédelmi mérnököktől kaphattuk meg. Csodálattal hallgattuk minden szavukat. Délelőttjeinket a csillagászat végtelen érdekességei, szépségei között tölthettük. Speciális távcső segítségével megfigyelhettük a Napot is. A délutáni foglalkozásokon megismerkedtünk a Lego Boost-okkal, a robotika világával. A gyerekek csoportokban építették, majd programozták be egyszerű feladatok elvégzésére saját robotjaikat.
A hét során két alkalommal is kimozdultunk külső helyszínekre. Ellátogattunk Sülysápra a helyi csillagvizsgálóba, és a heti programok méltó zárásaként a szolnoki Képtár adott helyet az egész napos élménytúrának. A gyerekek és kollégáim nevében köszönjük-e nagyszerű és felejthetetlen lehetőséget! Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Holdfogyatkozást figyeltek meg az Ady-lakótelepről. = Várpalotai Hírek 7. 2019. júl. 19. 27. sz. p. 11. A részleges holdfogyatkozást több távcsővel mutatták be Várpalotán. Nagy Richárd amatőrcsillagász vezette, aki már több csillagászati programot, járdacsillagászatot szervezett. [KSZ.]

A Naprendszer legtávolabbi égitestje fölött repült át. = Vas Népe 64. 2019. jan. 2. 1. sz. p. 16. A New Horizons a 2014 MU69 Ultima Thule kisbolygó mellett robogott el 2019. jan. 1-én. Az MTI híre. [KSZ.]

MW: Jelek a világűrből. = Vas Népe 64. 2019. jan. 11. 9. sz. p. 16. Gyors rádiófrekvenciás kitörések (FRB) a világűrben. Eddig 60 ilyent figyeltek meg. Ebből ismétlődő jelet kettőnél tapasztaltak. Ingrid Stairs (The University of British Columbia) asztrofizikus ismerteti az eddig megtudottakat. [KSZ.]

MT [MERKLIN Tímea]: Fejünk felett a csillagok. = Vas Népe 64. 2019. jan. 28. 25. sz. p. 9. Kiállítás a szombathelyi Savaria Múzeumban, Planetária címmel. Más múzeumokban is létesültek időszakos csillagászati kiállítások. A Vasi Skanzenben a Nap, a Hold és a csillagok a hagyományos közösségek életében. A Szombathelyi Képtárban szondát küldtek a jövőbe. A Smidt Múzeumban az idővel kapcsolatos igazságokat keresik. Az Iseumban a Varázslat és csillaghit összefüggéseit mutatják be. [KSZ.]

FEISZT György: Szenzáció Herényben. Mesélő házak. = Vas Népe 64. 2019. febr. 2. 28. sz. p. 10. A herényi Gothard kastélyról. Említi Gothard Jenő, Kunc Adolf, Konkoly-Thege Miklós, Jedlik Ányos nevét. Telefonkapcsolat Herény valamint Szombathely, Csorna, Ógyalla között. A szombathelyi Foucault-inga kísérletről is röviden. [KSZ.]

BTK: Az ideális közvilágítás. Csak meleg fehér fény, minimális kék sugárzással. Meleg fehér, vagy sárgás fények. Trendek a közvilágításban: prof. dr. Kolláth Zoltán fizikus-csillagász kérdeztük. = Vas Népe 64. 2019. febr. 27. 49. sz. p. 1., 5. Kolláth Zoltán (az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar tanszékvezető egyetemi tanára) adott tájékoztatást a közvilágítás korszerűsítéséről és a fényszennyezés lehetséges csökkentéséről. [KSZ.]

NJU [NEMES Judit]: Melléknapot látott. Légköri fényjelenség: a szivárvány színeiben. = Vas Népe 64. 2019. febr. 28. 50. sz. p. 16. Lukácsházán érdekes légköroptikai jelenséget, melléknapot kapott lencsére tegnap kollégánk, Unger Tamás. A jelenség kialakulásáról Mitre Zoltánt, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület vezetőségi tagját kérdezte a lap újságírója. [KSZ.]

BD [BUDAI Dávid]: Élet a Földön kívül? Dr. Nagy Ádám adott elő a szabadegyetemen. = Vas Népe 64. 2019. márc. 1. 51. sz. p. 16. Répcelakon, a művelődési házban tartott előadást Dr. Nagy Ádám biológus, a Répcelaki Szabadegyetem Mindennapi biológia sorozatban. [KSZ.]

ORBÁN Róbert: Holdbeli kalandozások. = Vas Népe 64. 2019. márc. 2. 52. sz. p. 10. Ney Ferenc: Utazás a Holdba című fantasztikus regény 1836-ban jelent meg folytatásokban a Rajzolatok a Társasélet és Divatvilágból címmel Budán kiadott folyóiratban. A cikk erről a regényről, a szerző életútjáról és szombathelyi kapcsolatairól szól. [KSZ.]

A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója. = Vas Népe 64. 2019. márc. 2. 52. sz. p. 16. MTI hír a Physics Reports cikke alapján. Csak feltételezés a távolban rejtőzködő égitest. [KSZ.]

MT [MERKLIN Tímea]: Sátorban a csillagokat. Természettudományos nap volt a Reguly iskolában. = Vas Népe 64. 2019. márc. 9. 58. sz. p. 3. Szombathely. A Reguly Antal Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskolához tegnap házhoz ment a planetárium. A tematikus napot nyolc éve rendezik meg. A planetáriumban hétméteres kupola alatt csodálhatták a csillagos ég világát. [KSZ.]

MTI: Ember a Holdon. Apollo-11: ismeretlen felvételek kerültek elő. = Vas Népe 64. 2019. márc. 12. 64. sz. p. 16. 177 darab 65 mm-es filmtekercset találtak az amerikai nemzeti archívum raktárában. [KSZ.]

Emiatt tűntek el a dinoszauroszok. 66 millió évvel ezelőtt kisbolygóval ütközött a Föld. = Vas Népe 64. 2019. ápr. 2. 77. sz. p. 16. Észak-Dakotában talált hal és fa kövületek vizsgálata. [KSZ.]

Programajánló. Rendezvények a megyéből. = Vas Népe 64. 2019. máj. 3. 101. sz. p. 9. Május 9., csütörtök 17 óra - Savaria Múzeum: Egyedül vagyunk-e az univerzumban? Előadó: dr. Kovács József (ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont) [KSZ.]

BD: A Hold meghódítása. A Pulinak bírnia kell az extrém körülményeket. = Vas Népe 64. 2019. máj. 29. 123. sz. p. 12. Pacher Tibor előadást tartott Szombathelyen, a Savaria Múzeumban: Egy magyar kutya a Holdon címmel. Beszélt a Holdon uralkodó körülményekről és a holdkutatásról. [KSZ.]

Programajánló. Rendezvények a megyéből. Szombathely. = Vas Népe 64. 2019. júl. 12. 160. sz. p. 9. Július 16., kedd 18 óra - Agora-Savaria Filmszínház: Holdra látás, holdraszállás. 50 éve indult az első ember a Holdra. - megemlékezés, filmvetítés és részleges holdfogyatkozás egy este. Programok: előadások. Az első ember c. film vítítése. Járdacsillagászati távcsöves megfigyelés (kizárólag derült idő esetén). 22 órától a részleges (65%-os) holdfogyatkozás. [KSZ.]

BD: A Hold meghódítása. Filmvetítés és az esti égbolt kémlelése a Fő téren. = Vas Népe 64. 2019. júl. 18. 165. sz. p. 12. Szombathely. Három előadással, egy filmmel és távcsöves észleléssel készültek a szervezők a Hold meghódításának ötvenedik évfordulójára és a részleges holdfogyatkozásra. 2019. júl. 16-án este az Agora-Savaria moziban a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület közösen szervezett programot. Mintegy 200 érdeklődő előtt tartott előadást Mitre Zoltán, Szabó M. Gyula, Péntek Kálmán. Vetítették "Az első ember" című filmet Neil Armstrong életéről. Utána a Fő téren távcsövekkel nézhették a Jupitert, a Szaturnuszt és a holdfogyatkozást. A cikket Unger Tamás fényképe illusztrálja. Ezen a távcsövek mögött Péntek Kálmán, Mitre Zoltán és Horváth István jól látható a közönség között. [KSZ.]

PP: Okostávcsövet vettek. Egyedülálló a műszer nagyfokú automatizáltsága. = Vas Népe 64. 2019. júl. 19. 166. sz. p. 12. Szombathely. Uniós támogatással az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium egy új távcsövet kapott. A 80 cm-es tükörátmérőjű távcsövet Szabó M. Gyula ismertette. A program a holdi meteoritbecsapódásokat kutatja. [KSZ.]

Csillagászati olimpia a Balatonnál. = Vas Népe 64. 2019. júl. 30. 175. sz. p. 16. Keszthelyen rendezik aug. 2. és 10. között a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpiát. 47 országból több száz középiskolás érkezik. A rendezvényről Kiss L. László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója nyilatkozott. [KSZ.]

KOR, VN: 20 éve vesztettük el és kaptuk vissza a Napot. 1999. augusztus 11-én Szombathelyen tízezrek voltak kíváncsiak a teljes napfogyatkozásra. = Vas Népe 64. 2019. aug. 8. 183. sz. p. 11. Egész oldalas cikkben emlékeznek vissza a teljes napfogyatkozás Vas megyei eseményeire. Fejezetcímek: Előre felkészültek. Írott-kőtől Jánosházáig. A csoda. Szemüveggel. Jó üzlet volt. A szombathelyi Fő tér már délelőtt megtelt emberekkel, turistákkal.; Képaláírások: Az égi jelenség igencsak jól jött a megyeszékhely turizmusának is. Szinte kivétel nélkül mindenki védőszemüveget használt a természeti tünemény megtekintésére. Még sosem volt akkora tömeg Szombathely Fő terén, mint 1999. augusztus 11-én.; Kis színes hírek: Megérhetik a következőt. Harmatos a fű.; A szöveges részben Vértes Ernő főtanácsos, a Gothard egyesület elnöke, Jankovics István az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója, valamint Huszár József az Országos Meteorológiai Szolgálat farkasfai észlelője is szerepel. KSZ.]

BD [BUDAI Dávid]: Ma: a csillaghullás tetőpontja várható. A Hold állása nem kedvez a megfigyelésnek. = Vas Népe 64. 2019. aug. 12. 186. sz. p. 8. A Perseidák meteorraj maximuma a ma éjszaka hajnali időszakában várható. A jelenség megfigyelési körülményeiről Kolláth Zoltán adott tájékoztatást. [KSZ.]

A tudós, aki hallhatóvá tette a csillagokat. = Vas Népe 64. 2019. szept. 12. 212. sz. p. 4. Kolláth Zoltán, az idei Vas Megyei Príma díj magyar tudomány kategóriájának a győztese. Részletes szakmai pályarajzzal. [KSZ.]

Hétfőn délután átvonul a Merkúr a Nap előtt. Tizenhárom évet kell várnia annak, aki most lemarad. = Vas Népe 64. 2019. nov. 9. 260. sz. p. 4. Szombathelyen távcsöves bemutatást tart a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület. A jelenségről Keszthelyi Sándor, az egyesület tagja adott tájékoztatást. A mellékelt fényképem: A Gothard egyesület júliusban a fogyó Holdat mutatta meg a közönségnek. [KSZ.]

NJU [NEMES Judit]: Csillagászok ünnepe. Harminc éve alakult meg a Gothard Jenő Egyesület. = Vas Népe 64. 2019. nov. 23. 272. sz. p. 13. A csillagászatnak hagyománya van Vas megyében, gondolok itt például Gothard Jenő és testvérei munkásságára. 1980 nyarának végén Vértes Ernő egykori elnökünk szervezte össze az amatőrcsillagászokat a megyében és 1980. szept. 11-én a Gothard Amatőrcsillagászati Klub, majd a szombathelyi Csillagász Szakkör. A Gothard Amarőrcsillagászati Egyesület 1989. nov. 11-én alakult meg. 2017-ben Gothard Jenő Csillagászati Egyesületre változtatta nevét. - ismertette Mitre Zoltán elnökségi referens az egyesület történetét és munkáját. Dec. 6-án ünnepi közgyűlésükön bemutatják a Kövesligethy Radó kötetet.; Illusztráció Mitre Zoltánról. Fotó: CSG. [KSZ.]

LG: Szombathely. Eötvös 100, Foucault 200: Ingák és fizikusok az ELTE-n. = Vas Népe 64. 2019. nov. 28. 276. sz. p. 1. Az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ fizika tanszéke Eötvös 100 - Foucault 200 címmel tartott programot nov. 27-én. Molnár László kémia-fizika szakos tanár fizikai kísérletekkel emlékezett meg Foucault-ról, majd elindította az aulában felfüggesztett szerkezetet, amely bizonyítja: forog a Föld. [KSZ.]

MW: Új magyar űrhajóst küldünk az űrbe. = Vas Népe 64. 2019. nov. 28. 276. sz. p. 2. Űrhajóst küld az űrbe Magyarország 2024-ben és jövő januártól létrejön a nemzeti űrkutatási alap. [KSZ.]

K. A.: 55 éve készült el az első felvétel a Mars felszínéről. = Vas Népe 64. 2019. nov. 28. 276. sz. p. 10. [KSZ.]

GAÁL Tibor: Nicolaus Copernicus. Grafika. = Vas Népe melléklete előretolt helyőrség +. 2019. márc. 23. 12. sz. p. 1. [SRG.]

MW: Feltárul a Hold sötétebbik része. Óriási bravúrt hajtott végre a kínai űrkutatás. = Vasárnap Reggel 22. 2019. jan. 5. 1. sz. p. 3. "Leszállt a Hold Földről nem látható túloldalára kínai űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében. A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda közép-európai idő szerint hajnali 3 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a kapcsolattartását biztosító, júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarkahíd) műhold segítségével - adta hírül a CCTV kínai központi televízió. A Csang’o-4 egy leszállóegységből és egy holdjáróból áll. Az űrszonda landolása 12 percig tartott.
A művelet nehézségét az adta, hogy míg a korábbi kínai űrszonda, a Csang’o-3 a Hold Föld felé eső oldalára, a Sinus Iridum, vagy más néven a Szivárvány-öböl síkságára érkezett, a Csang’o-4 a Hold sötét oldalán, a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Tódor Kármán magyar-amerikai fizikus, repülőmérnök nevét viselő Von Kármán-kráterben landolt. ..." Mediaworks-összeállítás. A cikkben a Hold sötét oldalára történő utalás téves! [HAI.]

Sz. Á.: Akár a hajszálereket is lehet majd műteni. A találmány a csillagászat területén is egészen új perspektívákat kínál. = Vasárnap Reggel 22. 2019. jan. 12. 2. sz. p. 2. "...A feltaláló a Magyar Időknek kifejtette, mivel maga is orvos és munkatársai közül többen is azok, a sztereokonverter és a Stereomedical rendszer fejlesztésének legfontosabb célja számukra mindenképpen az orvostudomány gazdagítása. Stuber István hangsúlyozta, hogy a sztereokonverter nemcsak a mikroszkópoknál, hanem az optikai nagyítórendszerek miden fajtájánál alkalmazható, tehát a fényképezőgép-objektívek esetében ugyanúgy, mint a csillagászati távcsöveknél. Utóbbi esetében a nagyítás ötszörös megnövekedése azt eredményezheti, hogy ugyanazzal a távcsővel ötször messzebbre láthatunk el az univerzumban, miközben az eszköz végtelen mélységélessége nem változik meg, s ez a csillagászat területén is egészen új perspektívákat kínál." [HAI.]

MW: Elpusztult az első holdlakó. A kutatók nem lettek igazán szomorúak az eredménytől. Hold. = Vasárnap Reggel 22. 2019. jan. 19. 3. sz. p. 14. "Az elmúlt napokban nagy lelkesedéssel számolt be arról a külföldi és hazai sajtó, hogy sikeresen kihajtott a kínai kutatók által a Holdra juttatott magvak egyike. Sajnos a kicsiny növény nem sokáig bírta a Hold mostoha környezetét - alig egy nappal a kikelés után elpusztult a gyapot. ..." [HAI.]

MW: Elveszítheti gyűrűit a Szaturnusz. Világűr. = Vasárnap Reggel 22. 2019. jan. 26. 4. sz. p. 2. "A Szaturnusz gyűrűi, a Naprendszer legkülönlegesebb látványosságai közé tartoznak, a NASA kutatói szerint nagyon fiatalok: 10-100 tízmillió évesek lehetnek. Maga a Szaturnusz viszont Naprendszer többi bolygóhoz hasonlóan 4,5 milliárd éves. A kutatók a Cassini űrszonda állal küldött adatokat elemezve jutottak erre a követkeltetésre. [...] A számtalan vékony gyűrű 99 százalékban jégből és egy százalékban bolygóközi törmelékből származó szilikátrészecskékből áll. Tömegük 45 százalékkal kevesebbnek mutatkozik, mint ahogyan korábban a NASA Voyager űrhajójának 1980-as évekbeli adatai alapján becsülték. A kisebb tömeg fiatalabb korra utal, [...]
Szaturnusz mágneses mezeje lassan felemészti a jéggyűrűket, eltűnőben vannak. A "gyűrűeső" annyi csapadékot bocsát ki, amennyi fél óra alatt megtöltene egy olimpiai méretű úszómedencét. A szakértők szerint a teljes gyűrűrendszer 300 millió év alatt eltűnik, és tekintve a bolygó egyenlítőjére hulló anyagmennyiséget, melyet a Cassini űrszonda észlelt, maguknak a gyűrűknek akár kevesebb mint 100 millió évük lehet hátra. Az apró részecskék, melyek korábban stabil helyzetben voltak a gravitációnak és saját keringési sebességüknek köszönhetően, a Napból érkező ibolyántúli fény vagy a kis meteoritbombázásokból érkező plazmafelhő hatására elektromosan feltöltődhetnek, ami drámaian megváltoztatja az egyensúlyt. A gyűrű részecskéi így belezuhannak a Szaturnusz felső légkörébe, és ott elpárolognak." [HAI.]

FÁBOS Erika: Lassan már nem bízhatunk meg az iránytűkben sem. Nem értik, miért változott ilyen hirtelen és sokat a föld mágneses pólusa. Geofizika. = Vasárnap Reggel 22. 2019. jan. 26. 4. sz. p. 4. "A Föld mágneses mezeje láthatatlan erőtérként veszi körül bolygónkat, véd többek között a világűr káros sugárzásaitól vagy a napszéltől oly módon, hogy eltéríti a töltött részecskéket. Ez a mágneses mező állandóan változik. Most azonban a globális navigációs rendszereket is át kellett kalibrálni, hogy pontosak maradjanak, olyan mértékű lett az eltérés. [...] Tímár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője azt mondta: a mező nagyjából 50 kilométert mozdul évente. 1900 és 1980 között nem vándorolt sokat, ám az elmúlt 40 évben felgyorsult. Vannak helyek a Földünkön ahol ez jobban érzékelhető, Magyarországon kevésbé. ..." [HAI.]

MW: Meteorkereső kampány Ománban. Maszkat. = Vasárnap Reggel 22. 2019. febr. 9. 6. sz. p. 3. "Újabb meteoritkeresést indítottak Ománban, ahol tavaly több száz égi kőzetdarabot találtak több mint fél mázsa összsúlyban. Az ország bányászati hatósága január közepe óta folytat a Svájci Nemzeti Természettudományi Múzeummal és a Berni Egyetemmel közösen meteoritkutató munkát. ..." [HAI.]

MW: Meglepően porladnak a Mars bolygó sziklái. A nemzetközi csillagászszakmában régóta vitáznak a Sharp-hegy eredetéről. Mars. = Vasárnap Reggel 22. 2019. febr. 9. 6. sz. p. 5. "Porózusabbak és kevésbé kompaktak a Mars sziklái az eddig véltnél a NASA Curiosity nevű Mars-járójának adatai szerint - közölte az Arizonai Állami Egyetem (ASU). Egy kutatócsoport megmérte a Marson lévő, 154 kilométer széles Gale-kráter kőzetrétegeinek sűrűségét. Eredményeiket a pénteken megjelent Science tudományos folyóiratban mutatták be. ..." [HAI.]

TAKÁCS Eszter: "Határ a csillagos ég" Farkas Bertalan. Világűr. = Vasárnap Reggel 22. 2019. febr. 16. 7. sz. címlap, p. 6. "Farkas Bertalan 1980, május 26-án az első és mostanáig egyetlen magyar űrrepülősként jutott ki a világűrbe. Töretlen lelkesedéssel dolgozik az űrkutatás népszerűsítésén. Örömmel idézi fel hazai és nemzetközi eseményeken is az élményeit, osztja meg a tapasztalatait. Lapunknak mesélt arról, miként alapítottak a Farkas család férfi tagjai dinasztiát, hogyan élte meg a családja, hogy Magyarországon és a Szovjetunióban is hőssé nyilvánították, valamint azokról a nehézségekről is, amik első magyar úrhajósként érték. ..." Interjú. [HAI.]

MW: Csillagfolyam vándorol a déli égbolton. Tudomány. = Vasárnap Reggel 22. 2019. febr. 23. 8. sz. p. 2. "A déli égboltot szinte elfoglaló úgynevezett csillagfolyamot fedeztek fel a Bécsi Egyetem tudósai. A csillagfolyam viszonylag közel helyezkedik el és legalább négyezer csillagból áll, melyek együtt mozognak az űrben kialakulásuk óta, vagyis mintegy egymilliárd éve. [...] Kutatásaik során a szakértők az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia nevű műholdját használták - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. [...] Ez az újonnan felfedezett, közeli rendszer kiválóan felhasználható gravitációs kutatásokhoz a galaxis tömegének megmérése céljából. Segíthet a kutatóknak annak megértésében, hogyan szerzik a galaxisok a csillagaikat, tesztelhetik a Tejútrendszer gravitációs mezejét, közelsége miatt pedig a bolygókereső missziók remek célpontja lehet." [HAI.]

MW: Az űrben megváltozik az immunrendszerünk. Ikertestvértesztekkel segítik az amerikai űrkutatási hivatalt a Mars-utazás előkészítésében. Világűr. = Vasárnap Reggel 22. 2019. febr. 23. 8. sz. p. 5. "Magas szintű készültségben volt Scott Kelly amerikai űrhajós immunrendszere és megváltozott egyes génjeinek aktivitása a Földön maradt ikertestvéréhez képest, amikor az amerikai űrhajós 2015 és 2016 márciusa között majdnem egy évet dolgozott a Nemzetközi Űrállomáson - jelentették be a kutatók pénteken. ..." [HAI.]

MW: Önkéntes kutató találta meg a legöregebb fehér törpét. Csillagászat. = Vasárnap Reggel 22. 2019. márc. 2. 9. sz. p. 5. "Önkéntes német kutató találta meg az eddig ismert legöregebb és leghidegebb fehér törpét a NASA számára. A csillagot törmelék és por alkotta gyűrűk veszik körül. Melina Thévenot egyike azoknak az önkénteseknek, akik a Blackyard Worlds projekt részeként átnézik a NASA széles látószögű infravörös felmérő felfedező műholdjának (Wide-Field Infrared Survey Explorer WISE) adatait, ekkor fedezte fel egy halott csillag föld-méretű maradványát. ..." [HAI.]

MW: Páratlan felvételek az Apollo-11 missziójáról. Maryland. = Vasárnap Reggel 22. 2019. márc. 16. 11. sz. p. 2. "Páratlan, korábban nem látott felvételeket tartalmazó új dokumentumfilm mutatja be az ember első holdra szállását az Apollo-11 misszióval. Az alkotást a hétvégén tűzték műsorra az amerikai mozik. Az Apollo-úrhajó 1969. július 16. és 24. kötött hajtotta végre történelmi küldetését. A holdra szállást az egész világ feszült figyelemmel követte a tévé képernyőjén. Az új dokumentumfilmhez olyan felvételeket is találtak az amerikai Nemzeti Archívum raktárában, amelyek eddig nem kerültek nyilvánosságra. ..." [HAI.]

MW: Vízre utaló nyomok. Eredményes volt az űrszonda felderítő útja. Tokio. = Vasárnap Reggel 22. 2019. márc. 23. 12. sz. p. 14. "Vízre utaló hidratált ásványokat talált a Hajabusza-2 japán űrszonda a Ryugu kisbolygón. Az űrszonda közeli infravörös tartományú spektrométere ásványokba zárt hidroxilcsoportok jelenlétét észlelte a kisbolygó felszínén. A Ryugu egy C típusú aszteroida, amelyről a szakemberek úgy vélik, hogy a Naprendszer hajnalán képződhetett, így olyan szerves anyagokat tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárultak, így információkkal szolgálhat az élet keletkezéséról. ..." [HAI.]

Mindössze 18 tengerész tért vissza az útról. A Magellán-expedíció világörökséggé nyilvánítását kezdeményezi Spanyolország és Portugália. = Vasárnap Reggel 22. 2019. ápr. 6. 14. sz. p. 15. "...Bár a Magellán-expedíció öt hajójából csak egy tért vissza Spanyolországba - 1522. szeptember 6-án -, a vállalkozás mégis nagy horderejű eredményekkel zárult: korábban ismeretlen állatfajokra bukkantak, felfedezték a déli féltekéről látható csillagképet, a Magellán-felhót, és kiderült, hogy szükség van a dátumvonalra, mert a pontosan vezetett hajónapló egy nap eltérést mutatott az otthoni dátumhoz képest. ..." [HAI.]

FÁBOS Erika: Így kellene átállítani az órákat télire. Az állandó nyári időszámítás lenne a legrosszabb. = Vasárnap Reggel 22. 2019. ápr. 13. 15. sz. p. 3. "...Ahogy az óraátállítás megszüntetésének híre megjelent, rögtön elkezdődött a találgatás, a nyári vagy inkább a téli időszámítás legyen az állandó. A felmérésekből kiderült, az emberek 80 százaléka nem szeret állítgatni és inkább a nyári számítást választaná. A Magyar Alvásszövetség szerint az alvásegészség szempontjából fontos lépés, ha nem zaklatják az emberek bioritmusát azzal, hogy évente kétszer át kell állítani az órával együtt. A szakemberek álláspontja mindenesetre az, hogy a nyári időszámítás bevezetése tévedés lenne. [...] Az ideális pedig az lenne, ha ugyanúgy járnának az óráink, mint Finnországban, a balti államokban, Ukrajnában, Romániában és Törökországban. Erre már közösségi kezdeményezés is van, a "GMT+2-t Magyarországnak!" mozgalom, melynek az az elve, hogy Kelet-Európához kellene állítanunk az óráinkat.
"Így a természetes nappali világosság ideje jobban egybeeshetne a lakosság szokásos ébrenléti idejével, azaz a reggel 7 és este 10 óra közötti időszakkal, tehát egy világos órával hosszabb lenne minden este - mondta Hermann Gábor, a mozgalom kezdeményezője. - Ily módon 67 olyan napot kapnánk pluszban, amikor 20 óra után sötétedik, [...] A greenwichi középidőt 1884 októberében, Washingtonban fogadta el a Nemzetközi Meridián Konferencia, amely úgy döntött hogy a Greenwichi Királyt Obszervatórium helyi ideje legyen az az időzóna, amelyhez az összes többi időzóna idejét viszonyítják. Az, hogy az egyes országokban alkalmazott időzóna standard egységekkel eltérhessen a középidőtől, az 1920-as évek végére alakult ki. Egy háborús döntéssel állították előre az órákat első alkalommal Magyarországon, 1916. április 30-án, Németországhoz kellett igazodni ezzel és az energiamegtakarítás volt az indoka az akkori, átmeneti döntésnek, ami az első óraátállítás volt a világon." [HAI.]

MW: Negyedmillió galaxisról készített felvételt. Némelyik csillagrendszer több mint 13 milliárd fényévnyi távolságra van Naprendszerünktől. Világűr. = Vasárnap Reggel 22. 2019. máj. 18. 20. sz. p. 4. "Panorámaképet készített negyedmillió galaxisról a Hubble: egyetlen képpé rakták össze az űrteleszkóp 265 ezer galaxisról készített 7500 felvételét. A kép 16 év megfigyeléseit tartalmazza. A galaxisok némelyike olyan távoli, hogy fénye több mint 13 milliárd éve van úton a Föld felé. Ezek tehát abból a korból láthatóak, amikor a világűr még csak 0,5 milliárd éves volt. A panorámakép alapján végigkövethető a galaxisok keletkezésének története egészen napjainkig. ..." [HAI.]

Vihar a Neptunuszon. = Vasárnap Reggel 22. 2019. máj. 18. 20. sz. p. 4. "Először dokumentálta vihar, azaz egy nagy sötét folt keletkezését a Neptunuszon a Hubble űrteleszkóp. A kutatók elemezték a bolygóról készült felvételeket és végigkövették, amint a vihar - egy nagy sötét folt - 11 ezer kilométer átmérőjűvé válik - közölte a NASA." Ez a képaláírás teljes szövege. [HAI.]

Ki fedezte fel a Neptunuszt? John Couch Adams szerénységből visszautasította a neki felajánlott lovagi címet. = Vasárnap Reggel 22. 2019. jún. 8. 23. sz. p. 15. "Kétszáz éve, 1819. június 5-én született John Couch Adams angol matematikus és csillagász, a Neptunusz egyik felfedezője. Mediaworks-összeállítás. [...] Négy év kitartó munkával kiszámította a feltételezett bolygó helyét, tömegét és pályaelemeit, s eredményeit 1841. október 21-én elküldte a királyi csillagda akkori vezetőjének, George Biddell Airynek, azt kérve tőle, hogy keressék meg az új égitestet. Airy azonban, aki az Uránusz mozgásának rendellenességeit a gravitációs elmélet tökéletlenségével magyarázta, nem foglalkozott Adams levelével, ezért Nagy-Britanniában sokan őt okolják, amiért nem angolok fedezték fel a Naprendszer nyolcadik bolygóját. ..." [HAI.]

MW: 2020-tól megnyílik a világűr. NASA. = Vasárnap Reggel 22. 2019. jún. 15. 24. sz. p. 2. "Megnyitják a Nemzetközi Űrállomást (ISS) a kereskedelmi űrutazások számára 2020-tól - jelentette be pénteken a NASA. Az amerikai űrkutatási hivatal közlése szerint céljuk, hogy szilárd űrgazdaságot építsenek ki. A NASA hosszú távú terve ugyanis, hogy ismét embereket küldjön a Holdra és a távolabbi világűrbe. ..." [HAI.]

MW: Az első magyar űrutazásról nyílik kiállítás. Minden eddiginél több vidéki helyszínnel készül az idei Múzeumok Éjszakája. Szentes. = Vasárnap Reggel 22. 2019. jún. 22. 25. sz. p. 15. "Az első űrutazásról és az első űrhajós, Farkas Bertalan életútjáról nyílik interaktív ismeretterjesztő kiállítás a szentesi Koszta József Múzeumban szombaton, a Múzeumok Éjszakáján - adta hírül a közgyűjtemény igazgatója. Farkas László (a közgyűjtemény igazgatója) elmondta, hogy az őszig látható tárlat teljes spektrumában igyekszik körbejárni az 1980-as űrút történetét, úgy, hogy tudományos-ismeretterjesztő igényességgel ad betekintést az Interkozmosz történetébe. ..." [HAI.]

MW: Kizárható, hogy ufó a lefotózott égitest. Tagadják, hogy földön kívüli űrhajó lehet az objektum. = Vasárnap Reggel 22. 2019. júl. 6. 27. sz. p. 2. "...Az ’Oumuamua egy távoli csillagrendszerből lökődött ki valahogyan, a csillagközi űrön át érkezett a Naprendszerbe. Porcsóvája nem volt, gázt sem bocsátott ki, tehát az üstösök tulajdonságai nem jellemezték. A tanulmány szerint "az ’Oumuamua kézenfekvő magyarázata, hogy egy távoli csillagrendszerben kialakult bolygóépítő kő vagy egy planéta töredéke". Összetétele ismeretlen maradt. Jelenleg a Szaturnusz mögött száguld kifelé a Naprendszerből." [HAI.]

MW: Chilében volt teljes napfogyatkozás. Santiago. = Vasárnap Reggel 22. 2019. júl. 6. 27. sz. p. 14. "Turisták százezrei vonultak ki Chile északi, sivatagos részébe kedden, hogy a világ egyik legtisztább égboltja alól figyelhessék meg a teljes napfogyatkozás Chilén és Argentínán átvonuló jelenségét, ahogy a Föld és a Nap közé kerülő Hold helyi idő szerint kora délután fokozatosan teljes sötétségbe borította a vidéket. A napfogyatkozás mintegy 150 kilométer széles sávja Chilét a csendes-óceáni partvidékén fekvő La Serena városnál érte el, és az argentin fővárosnál, Buenos Airesnél hagyta el a dél-amerikai földrészt (közép-európai idő szerint a késő esti órákban). ..." [HAI.]

Armstrong kamerája máig a Holdon hever. Elárverezik az 50 évvel ezelőtti űrséta egyetlen fennmaradt videotekercsét. = Vasárnap Reggel 22. 2019. júl. 6. 27. sz. p. 15. "Mediaworks-összeállítás. New York. Milliomos is lehet az a hajdani gyakornok, aki az amerikai űrkutatási hivatalnál (NASA) dolgozott és rengeteg videoszalagot vásárolt meg, hogy később továbbadjon rajtuk. A Sotheby’s júliusi árverésén licitálni lehet arra a szalagra is, amely az aukciósház szerint a Holdon tett első emberi lépés egyetlen fennmaradt eredeti felvétele. A NASA Apollo-11 missziójának 1969. júliusi holdra szállását követő években a hivatal sok tekercsre készített új felvételt vagy eladta őket, hogy csökkentse a költségeit - mesélte Gary George, aki 1976-ban, egyetemista korában egy kormányzati árverésen több mint 1100 tekercset vásárolt meg összesen 218 dollárért (62 ezer forint). ..." [HAI.]

FÁBOS Erika: 26 ezer méter magasból fotózta a Balatont az Űrbatyu. Különleges akcióval ünnepelték a holdra szállás ötvenedik évfordulóját. = Vasárnap Reggel 22. 2019. júl. 27. 30. sz. p. 5. "Egy magas légköri ballon felengedésével ünnepelte a holdra szállás 50. évfordulóját a Bakonyi Csillagászati Egyesület. A szerkezet a sztratoszférából csodás képeket készített a Balatonról, majd a leszálláskor belecsobbant. ..." [HAI.]

Öt éven belül lehet emberes holdra szállás. = Vasárnap Reggel 22. 2019. júl. 27. 30. sz. p. 5. "Az Apollo-11 küldetésének 50. évfordulóján jelentette be az Amerikai Úrkutatási Hivatal (NASA), hogy elkészült az Orion űrhajó, amely a jövőbeli holdra szállásokat összefogó Artemis-program főjárműve lehet. Az űrhajó még nem alkalmas küldetésekre, várhatóan csak a jövőre lesz olyan állapotban, hogy elinduljanak vele. Az Artemis-1 küldetés során még nem fognak leszállni a Holdra, az Orion űrhajó küldetése csupán a kísérő égitestünk megkerülése lesz. Ezzel tesztelik majd a rendszert. Az Artemis-2 várhatóan már emberes misszió lesz, de csak az Artemis-3-mal tervezik, hogy leszállnak az űrhajósok a Holdra. Az emberes holdutazásra a jelenlegi tervek szerint öt éven belül kerülhet sor." [HAI.]

MW: Kukát ürítettek a Nemzetközi Űrállomáson. Tönkrement berendezések, cserélt alkatrészek, szerves hulladék. Világűr. = Vasárnap Reggel 22. 2019. aug. 3. 31. sz. p. 2. "Elhagyta a Nemzetközi Űrállomást a Progressz-72-es orosz teherűrhajó. Az űrjármű négy hónapja csatlakozott az állomáshoz, odamenet ellátmányt és felszerelést hozott a bázison dolgozó űrhajósoknak. A hajót a kipakolás után szeméttárolóként használták, és most hulladékkal tele eresztették útjára. ..." [HAI.]

Hold körüli pályára állt a Csandraján-2. = Vasárnap Reggel 22. 2019. aug. 24. 34. sz. p. 3. "Megkezdte Hold körüli keringését a Csandraján-2 indiai űrszonda kedden közölte az az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO). Az űreszköz július 22-én indult a dél-indiai Madrásztól 80 kilométerre északra fekvő Szriharikóta űrközpontból, egy héttel a tervezett fellövés után, amely technikai probléma miatt meghiúsult. Mediaworks-összeállítás. ..." [HAI.]

MW: Űrbe készül az orosz ember alakú robot. A Nemzetközi Űrállomáson már várják Fedort. = Vasárnap Reggel 22. 2019. aug. 24. 34. sz. p. 14. "A Bajkonurból felbocsátandó Szojuz-MSZ-14-es űrhajó parancsnoki ülésében indul majd el tervek szerint a Nemzetközi Űrállomásra a Fedor (oroszosan: Fjodor) nevű, ember alakú robot, amelynek tervezői szerint fontos szerepe lesz a Holdon és más potenciális bolygókon létrehozandó bázisok felépítésében. Fedor, a nevét a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés rövidítéséből nyerte, alapvetően egy távirányítással őt navigáló ember mozdulatait képezi le egyidejűleg, de korlátozott autonóm cselekvésre is képes. ..." [HAI.]

MW: Elkészült a marsjáró. Az ExoMars program újabb fontos mérföldköve. Köln. = Vasárnap Reggel 22. 2019. aug. 31. 35. sz. p. 14. "Elkészült az ExoMars program Rosalind Franklinről elnevezett marsjárója az Airbus cég stevenage-i gyárában, és készen áll arra, hogy Franciaországba vigyék, ahol a vörös bolygóéhoz hasonló körülmények között tesztelik - jelentette be az Európai Űrügynökség (ESA). A jármű összeszerelésének utolsó szakaszában helyezték el a marsjárón a "szemeit", azaz a nagy felbontású kamerákat, amelyek panoráma- és közeli képeket készítenek a vörös bolygó talajáról. ..." [HAI.]

MW: Lakható lehetett a Vénusz. Szimulálták a 4,2 milliárd évvel ezelőtti feltételezett állapotokat. Világűr. = Vasárnap Reggel 22. 2019. szept. 28. 39. sz. p. 14. "Egykor lakható lehetett a Vénusz: 2-3 milliárd éven át volt mérsékelt hőmérséklet és víz a bolygón, mígnem több mint 700 millió éve drámai átalakulások hatására megváltozott a planéta 80 százalékának felszíne. Negyven éve a NASA Pioneer Venus projektje arra utaló jeleket talált, hogy a Vénusz egykor egy sekély óceánnak megfelelő víztömeggel rendelkezhetett. Annak megvizsgálására, hogy a Vénusznak volt-e valaha a folyékony víz létét támogató stabil klímája, a kutatók a víz lehetséges kiterjedését alapul vevő öt különböző szimulációt alkottak. ..." [HAI.]

TAKÁCS Eszter: Zenék az égből. = Vasárnap Reggel 22. 2019. okt. 19. 42. sz. p. 7., cimlapkép. "Grandpierre Atillával a Vágtázó Halottkémek énekesével, Grandpierre K. Endre író, költő, magyarságkutató fiával beszélgettünk édesapja szellemi örökségéről, arról, hogy miért lett csillagász, az intuíciók erejéről és jelentőségéről, valamint a legújabb könyvéről, az Ősi Magyarországról. [...] - Csillagászként mit tart a legnagyobb eredményének? A földi jégkorszakok eredetének mai legjobb elmélete a Nap magjának periodikus melegedésével és hűlésével magyarázható a legjobban. Sokan ezt tekintik a legnagyobb eredményemnek, hiszen ez egy kisebb tudományos világszenzációnak számított. Én azonban tovább kutattam a naptevékenység okozati láncát, keresve a legalapvetőbb okokat, és ezeket a biológiai okokban találtam meg.
A fizikai okokról ugyanis bebizonyosodott, hogy nem elegendőek ahhoz, hogy a Nap mágneses terének változásait a fizikai alapon várhatóhoz képest milliárdszorosan felgyorsítsák, és még kevésbé képesek arra, hogy ezeket a változásokat következetesen és szervezetten a fizikaiállapot-jelzők kiegyenlítődése helyett ezeknek a különbségeknek a folyamatos újratermelése felé irányítsák." Az itt idézett rész az interjú csillagászathoz kapcsolható részének teljes szövege. [HAI.]

MW: Kilométeres nagyságú a magja. Vöröses színű a Naprendszeren kívülről érkezett üstökös. = Vasárnap Reggel 22. 2019. okt. 19. 42. sz. p. 14. "...A 21/Boriszov a 2017-ben azonosított Oumuamua után a második észlelt objektum, amely a csillagközi tér mélyéből érkezett. A szakemberek az égitest sebessége és - a tökéletes körtől jelentősen eltérő - hiperbolikus pályája alapján állapították meg, hogy egy másik bolygórendszerből származik. Az egyetem munkatársa, Piotr Guzik szerint már nagyjából egy évtizeden belül megvalósulhat, hogy űrszondát küldenek a Földről egy csillagközi objektumhoz. ..." [HAI.]

Megtalálták a szonda darabjait. A Holdnak csapódott, majd törmelékekben ért földet az indiai leszállóegység. = Vasárnap Reggel 22. 2019. dec. 7. 49. sz. p. 4. "Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megtalálta a helyet, ahol a szeptemberben a Holdnak csapódott indiai űrszonda leszállóegységének törmelékei hevernek - közölték kedden. Mediaworks-összeállitás. [...] A törmelékek helyét egy indiai mérnök segített meghatározni. Sanmuga Szubramanian elmondta, hogy egy korábbi NASA-fotót elemzett, és a fő becsapódási területtől nagyjából 750 méterre északnyugatra vette észre az első maradványokat. ..." [HAI.]

MW: Megdöbbentő idegen test a Tejútrendszerben. A Napnál hetvenszer nagyobb tömegű fekete lyukat fedeztek fel. = Vasárnap Reggel 22. 2019. dec. 7. 49. sz. p. 5. "...A csillagászoknak most magyarázatot kell találniuk a jelenségre, ez pedig akár hozzáadott komponens lehel a sötét anyag témájában - mondta Kiss László. A kutatók szerint a fekete lyukaknak alapvetően két típusa létezik. A kisebb csillagtömegű fekete lyukak a Napnál legfeljebb 20-szor nagyobb tömegek, akkor keletkeznek, amikor nagyon nagy csillag összeomlik. A szupernagy tömegű fekete lyukak viszont legalább több milliószor nagyobbak, mint a Nap, eredetük pedig ismeretlen. ..." [HAI.]

MW: Égi útjára indult az európai űrtávcső. = Vasárnap Reggel 22. 2019. dec. 28. 52. sz. p. 2. "Elindult három évre tervezett küldetésére az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsöve. A Cheops űrteleszkópot az eredeti tervekhez képest 24 óra késéssel, magyar idő szerint szerda reggel 9 óra 54 perckor indította útnak egy Szojuz-Fregat hordozórakétán az Arianespace európai űrkutatási vállalat a Francia Guyanában levő kouroui űrközpontból. ..." [HAI.]

MW: Kétfázisú teremtés. Igy zajlott a csillagképződés a Tejútrendszerben. = Vasárnap Reggel 22. 2019. dec. 28. 52. sz. p. 3. "Először sikerült rekonstruálni a Tejútrendszer középpontjában lezajlott csillagkeletkezés menetét, és meglepő mozzanatot találtak a kutatók. Az eredmények szerint két lökésszerű fázisban játszódott le a folyamat. Heidelberg. Az első több mint nyolcmilliárd évvel ezelőtt, a második pedig mintegy egy-milliárd évvel ezelőtt történt - közölte a Max Planck Csillagászati Intézet (MPIA). ..." [HAI.]

Hunor csillag. = Vasárnap Reggel 22. 2019. dec. 28. 52. sz. p. 3. "A Hunor nevű csillaggal és a Magor elnevezésű bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép, miután egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott a nemzetközi program keretében - olvasható a Nemzetközi Csillagászati Unió közleményében. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) idén százéves, ez alkalomból minden országnak lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség elnevezhessen egy csillagot és a körülötte keringő bolygót. Magyarország egy olyan exobolygót és csillagát nevezhette el, amelyet Bakos Gáspár a HATNet automata távcsőrendszerrel fedezett fel 2007-ben. Az eddig HAT-P-2b-ként azonosított óriásbolygó (Magor) nyolcszor nagyobb tömegű, mint a Jupiter." [HAI.]

Címlapunkon: Charles Messier (1730-1817) francia csillagász. = Vega 28. 2019. jún. 15. 1.(110.) sz. p. 1. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Csillagnézők. Magyar Csillagászati Egyesület, Digitalfilm, Csillagnézők Produkciós Iroda, 2018. Írta és rendezte: Szőke Balázs. = Vega 28. 2019. jún. 15. 1.(110.) sz. pp. 3-6. Részletes filmkritika a 2018. febr. 19-én bemutatott Csillagnézők című filmről. [KSZ.]

Nyári tábor 2019-ben. = Vega 28. 2019. jún. 15. 1.(110.) sz. p. 6. Őrimagyarósdon lesz 2019. júl. 26. és aug. 1. között. [KSZ.]

Delta Pavonidák. = Vega 28. 2019. jún. 15. 1.(110.) sz. p. 6. [KSZ.]

HEGYI Norbert: Északi fény a sarkkörön túl. = Vega 28. 2019. jún. 15. 1.(110.) sz. pp. 7-8. 2016. febr. 2-7. között Norvégiában, Tromső városában tartózkodva látott sarki fényeket. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Charles Messier. 1. = Vega 28. 2019. jún. 15. 1.(110.) sz. pp. 9-10. [KSZ.]

Címlapunkon: A Messier 33 spirálgalaxis. = Vega 28. 2019. dec. 15. 2.(111.) sz. p. 1. A Hubble Űrtávcső és a Subaru Távcső kompozit képe. [KSZ.]

VARGA György: Irányfény: mielőtt a Hattyú elszáll... = Vega 28. 2019. dec. 15. 2.(111.) sz. pp. 3-8. Mély-ég megfigyelések. Észak-Amerika-köd, Pelikán-köd, Fátyol-köd, Sh-119. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Szabad szemmel és binokulárokkal látható sötétködök - egyben asztrofotós célpontok. = Vega 28. 2019. dec. 15. 2.(111.) sz. pp. 8-12. Északi Szeneszsák, Barnard 144, Lynds 889, L935, Le Gentil 3, B168, B160, B365, B354, B171, B173, B174, Pipa-köd, Kígyó-köd, a Tejút Nagy hasadéka. [KSZ.]

Címlapunkon: Az Észak-Amerika-köd (NGC 7000) Fábián Kálmán felvételén. = Vega 28. 2019. dec. 20. 3.(112.) sz. p. 1. [KSZ.]

VARGA György: Irányfény 2.: Bújócska az Orionban. = Vega 28. 2019. dec. 20. 3.(112.) sz. pp. 3-6. Mély-ég megfigyelések. Cygnus, Aries, Cepheus, Cassiopeia, Andromeda, Orion. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Abell planetáris köd-katalógusa. = Vega 28. 2019. dec. 20. 3.(112.) sz. pp. 7-8. [KSZ.]

Új szenior tagjaink. = Vega 28. 2019. dec. 20. 3.(112.) sz. p. 8. 2020-ban Csizmadia Ákos kapta a szenior tagságot. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A fényszennyezettség mérése. = Vega 28. 2019. dec. 20. 3.(112.) sz. pp. 9-12. SQM (Sky Quality Meter). Bortle-skála. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Centrális fekete lyukak tömegei. = Vega 28. 2019. dec. 20. 3.(112.) sz. p. 12. [KSZ.]

Tagság megújítása 2020-ra. = Vega 28. 2019. dec. 20. 3.(112.) sz. p. 12. [KSZ.]

Címlapunkon: Ágoston Zsolt fényképe a 21P/Giacobini-Zimmer üstökösről. = Vega 28. 2019. dec. 27. 4.(113.) sz. p. 1. 2018. aug. 10-i felvétel. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Csillagászati ismeretek. Néhány hasznos műszeres összefüggés. = Vega 28. 2019. dec. 27. 4.(113.) sz. pp. 4-10. Vizuális észlelések. Nagyítás. Kilépő pupilla mérete. Strehl-arány. Felbontóképesség. Hasznos minimális nagyítás. Legnagyobb használható nagyítás. Látómező mérete. Látómező mérete a látómező-határolóból. Fényerő. Vizuális határmagnitúdó. Asztrofotózás. Képskála. Felbontásigény bolygóképekhez. Fókuszcsík távolsága a fókuszreduktor után. Okulárprojekciós összefüggések. Porszemcsék távolsága a kamerától. Becsillanások helyzete a tubusban. Fotografikus határmagnitúdó. Jel/zaj viszony. Állókamerás asztrofotózás. Az Airy-korong mérete. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Meteorrajok előrejelzett kitörései és rendkívüli visszatérései - 2020. = Vega 28. 2019. dec. 27. 4.(113.) sz. p. 10. Drakonidák, Leonidák, Ursidák. [KSZ.]

VARGA György: Irányfény 3.: Kabátpróba. = Vega 28. 2019. dec. 27. 4.(113.) sz. pp. 11-13. Mély-ég észlelések. Orion, Canis Maior, Gemini, Perseus, Monoceros, [KSZ.]

Tagdíjak 2020. = Vega 28. 2019. dec. 27. 4.(113.) sz. p. 13. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Charles Messier. 2. = Vega 28. 2019. dec. 27. 4.(113.) sz. p. 14. [KSZ.]

Lassan zuhanó tűzgömb. = Vega 28. 2019. dec. 27. 4.(113.) sz. hátsó belső borító. Schmall Rafael fényképezte Zselickisfaludról 2019. dec. 29-én. [KSZ.]

Ágoston Zsolt felvétele a Lófej-ködről. = Vega 28. 2019. dec. 27. 4.(113.) sz. hátsó külső borító. Fényképezte Zselickisfaludról 2019. dec. 29-én. [KSZ.]

  KUTROVÁTZ Gábor - LUSZTA Laura - VASSÁNYI Miklós: Galilei Csillaghírnöke mint óvatos kiállás az új világrend mellett. Forrásközlés bevezető tanulmánnyal. = Világtörténet 9. (41.) 2019. 1. sz. pp. 93-131. Fejezetcímek: A távcső feltalálása (pp. 94-96.).; A Csillaghírnök tudományos újdonsága (pp. 96-100.).; A Csillaghírnök korai recepciótörténete (pp. 100-103.).; Filológiai megjegyzések (p. 103.). "Fordításunk alapja az 1610-ben Velencében megjelent editio princeps, melynek szigorúan tartjuk mondat- és bekezdéshatárait. A központozást és a szöveget helyenként összevetettük az Edizione nazionale kritikai szövegével és más modern kiadásokkal. [...] A jelen fordítás a mű első tartalmi egységét közli, mely aHold leírása, s abbamarad ott, ahol Galilei rátér az állócsillagok tárgyalására.
Galileo Galilei: Csillaghírnök, mely mindenkinek, de különösen a filozófusoknak és csillagászoknak nagy és igen csodálatos látványokat tár fel és javasol megcsodálni, amelyeket Galileo Galilei firenzei nemes, a padovai főiskola állami matematikusa figyelt meg az általa nemrég megalkotott [reperti] látcsővel a Hold arcában, számtalan állócsillagban, a Tejúton, a ködös csillagokban, de mindenekelőtt a Jupiter csillaga körül eltérő időközökben és periódusokban csodálatos sebességgel körberepülő négy bolygó-ban, melyeket mind a mai napig nem ismert senki, és nemrég fedezett fel a szerző, s amelyeket - úgy döntött - Medici-csillagoknak kell nevezni. Velencében, Thomas Baglionénál, MDCX. Csillagászati hírnök, amely friss megfigyeléseket tartalmaz és magyaráz, melyek az új távcső [perspicilli] segítségével a Hold arcában, a Tejúton, a ködös csillagokban [stellisque nebulosis], számtalan állócsillagban és nem kevésbé a négy, Medicicsillagnak nevezett bolygóban végeztettek el. ..." (pp. 103-123.).
Forrás- és irodalomjegyzék (pp. 123-131.). 1. A Sidereus nuncius kiadásai (és fordításai) című részben nem szerepel a 2008-ban megjelent Meteor csillagászati évkönyv 2009-re szóló kötetében Csaba György Gábor által közzétett első, teljes terjedelmű magyar nyelvű fordítás! [HAI.]

V. VARGA József: Törékeny űrhajó a mi kék bolygónk! = Zalai Hírlap 75. 2019. jún. 18. 139. sz. p. 11. Interjú Ferenc Orsolyával, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős főosztálya miniszteri biztosával. [KSZ.]

Elérték a közeli világűrt. Ballon kísérlet is lezajlott a Vega nyári csillagásztáborában. Derült ég és sötétség. A táborozó csillagászok szinte minden óhaja teljesült. = Zalai Hírlap 75. 2019. aug. 1. 177. sz. p. 1., p 11. Őrimagyarósd. A tábori életről Csizmadia Szilárd, valamint Császár Kornél, Vámosi László, Vámosi Flórián, Vámosi Miksa, Pósa Péter nyilatkozott. [KSZ.]

          2020.

BARTA Veronika - CSÁK Balázs - DEME Lívia - IGAZ Antal - KERESZTURI Ákos - KISS László - KULI Zoltán - KOVÁCS József - PÁL András - RÓZSAHEGYI Márton - SÁRNECZKY Krisztián - SÓDAR Ádám - SZABÓ M. Gyula - TÓTH Imre - VINKÓ József - WESZTERGOM Viktor: Kozmikus hatások és kockázatok. Budapest2020. Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. 48 p. Felelős kiadó: Kiss László. A GINOP 2.3.2-15-2016-00003 jelű projekt eredménykommunikációs kiadványa. "A Kozmikus hatások és kockázatok elnevezésű projektünk célja, hogy a bolygónkat megközelítő, a Holdba becsapódó, valamint a földi légkört és a felszínt elérő apró égitestek (kisbolygók, üstökösök, meteorok) kutatásában Európában egyedülálló kutató és fejlesztő központot hozzunk létre a Piszkéstetői Obszervatórium és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium területén. ..." Fejezetcímek: Kozmikus hatások és kockázatok (pp. 2-3.).; Helyszínek (pp. 3-7.).;
A földközeli kisbolygók felfedezését és követését célzó, Európában egyedülálló obszervatóriumi infrastruktúra kiépítése és üzemeltetése a Piszkéstetői Obszervatóriumban (pp. 8-12.).; Autóbusz méretű földközeli kisbolygót fedeztek fel magyar csillagászok Piszkéstetőn (pp. 13-16.).; Felfedezték az első, teljesen a Vénusz pályáján belül keringő kisbolygót (pp. 16-18.).; Hogyan készüljünk fel egy becsapódásra Budapesten (pp. 18-21.)?; A Kárpát-medence légterét figyelő meteorkamera-rendszer kiépítése (pp. 22-24.).; Porösvénye lett egy kisbolygónak a főövben (pp. 25-27.).; A csillagközi térből érkezhetett a tűzgömböt létrehozó kis égitest (pp. 27-29.).; A lehető leghalálosabb szögben érkezett a dinók kihalását előidéző kisbolygó (pp. 29-33.).; A holdi meteorbecsapódásokat monitorozó 80 cm-es teleszkóp és CCD-kamera beszerzése (pp. 34-36.).; Az utóbbi néhány százmillió évben megsokasodtak a földi kisbolygó-becsapódások (pp. 36-38.).;
A Hold tőlünk látható és túlsó oldalának eltérése egy gigantikus becsapódás következménye lehet. (pp. 38-40.).; A Tunguz-meteoroid még mindig a Nap körül keringhet, és újra lecsaphat. (pp. 40-43.).; Digisonde 4D ionoszféraradar telepítése (pp. 44-47.). [HAI.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print, 325 p., 12 színes t. Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közreműködtek: Bagó Balázs, Görgei Zoltán, Kaposvári Zoltán, Kovács József, Molnár Péter, Sánta Gábor, Sárneczky Krisztán, Szabadi Péter, Szabó Sándor, Szőllősi Attila, Zsoldos Endre. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

MIHOLCSA Gyula: Erdély napórái. Kolozsvár, 2020. Kiadó: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Nyomdai munkálatok: F&F International Kft. Kiadó és Nyomda, Gyergyószentmiklós. 420 p. /Tudomány- és technikatörténeti füzetek. 14./ Szaklektor: dr. Szenkovits Ferenc. A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Tudományos Akadémia, a Communitas Alapítvány és az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya. Felelős kiadó: Bíró Annamária. Sorozatszerkesztő: Bitay Enikő. Olvasószerkesztő: Szenkovics Enikő. Angol fordítás: David Speight. Borítóterv: Könczey Elemér. Műszaki szerkesztő: Szilágyi Júlia. A fényképeket a szerző készítette.;
Fejezetcímek: Előszó. A napóra. Rövid időmérés-történet. A napórák szerkezete. A napórák működése. Az erdélyi napórák jellemzése. Erdélyi napóra-kronológia. Az erdélyi napórák kultúrköri jellemzői. Hol találhatók Erdélyben napórák? Milyenek az erdélyi napórák? Erdély napóráinak leírása (193 napóra igen részletes, régi és friss fényképekkel történő ismertetése a 46-374. oldalak között). Erdély napórái – statisztikai adatok. Napórák északi falon. A 12-es óravonal napórákon. Analemmatikus napóra. Analemma. Névmutató (helynévmutató magyar és román nyelven). Irodalom.; A kötet 193 erdélyi napórát ismertet, amelyek közül 163 ma is megvan és 30 volt, de már nem létezik. A napórák 138 településen helyezkednek el, a könyv ezek történetét is ismerteti, ugyancsak azt az épületet, ahol a napórákat elhelyezték. Az adatbázist 2020. szeptember 1-el zárta le a szerző. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Európai meteoritkráterek in situ geomorfológiai és környezeti szempontú vizsgálata. Szakdolgozat. Wesley János Lelkészképző Főiskola. [Budapest,] 2020. 79 p. Környezetbiztonsági Tanszék, Környezettan szak, témavezető Géczi Róbert. [REZ.]

RUBLACK, Ulinka: A csillagász és a boszorkány. Kepler harca édesanyja megmentéséért. Ford.: Makovecz Benjamin. Budapest, 2020. Európa Könyvkiadó, Szekszárdi Nyomda. 394 + [1] p. [HAI.]

Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] 151 p., 4 színes t. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ A szerkesztő előszava Budapesten kelt 2021 februárjában. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Morasko, Ries és Steinheim asztroblémek - környezeti és geomorfológiai megállapítások. In: XVII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia előadásainak összefoglalói. Szerk.: Biszkup Miklós, Havel Alexandra, Pető Ákos, Radó Julia, Simon Barbara, Waltner István. Gödöllő, 2020. Szent István Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft. p. 70. A konferencia fővédnökei: Dr. Áder János - Magyarország köztársasági elnöke, Dr. Palkovics László - Szent István Egyetem rektora. Konferencia házigazdája: Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar. Témavezető: Géczi Róbert. [REZ.]

ZSOLDOS Endre: Pálóczi Horváth Ádám és a világ vége. In: A kis világbéli nagy világ. Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádámról. Szerk.: Csörsz Rumen István, Mészáros Gábor, Budapest, 2020. Reciti Kiadó, pp. 507-519. [ZSE.]

ZSOLDOS Endre: Johann von Königsberg (Regiomontanus): 63 szabály az "első mozgató" táblázatához (Canones LXIII in tabulam primi mobilis). In: "Az ország díszére." A Corvina könyvtár budai műhelye. Szerk.: Zsupán Edina, Budapest, 2020. Országos Széchényi Könyvtár. p. 170. [ZSE]

ZSOLDOS Endre: Johann von Königsberg (Regiomontanus): Ptolemaeus Almagestjének kivonata (Epitome Almagesti). In: "Az ország díszére." A Corvina könyvtár budai műhelye. Szerk.: Zsupán Edina, Budapest, 2020. Országos Széchényi Könyvtár. p. 174. [ZSE]

ZSOLDOS Endre: Ptolemaeus: Nagy értekezés (Magna compositio - Almagest) Georgius Trapezuntius fordításában. In: "Az ország díszére." A Corvina könyvtár budai műhelye. Szerk.: Zsupán Edina, Budapest, 2020. Országos Széchényi Könyvtár. p. 220. [ZSE]

ZSOLDOS Endre: Johannes Tolhopff: Stellarium. In: "Az ország díszére." A Corvina könyvtár budai műhelye. Szerk.: Zsupán Edina, Budapest, 2020. Országos Széchényi Könyvtár. p. 224. [ZSE]

ZSOLDOS Endre: Csillagászat a szószékről. In: "Mestereknek gyengyének." Ünnepi kötet Madas Edit hetvenedik születésnapjára. Szerk.: Hende Fanni, Kisdi Klára, Korondi Ágnes. Budapest, 2020. OSZK - Szent István Társulat. pp. 603-616. [ZSE]

Kalendárium 2020. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 13-169. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: a Nap és a Hold naponkénti adatai, bolygók, eseménynaptár, a Hold csillagfedései, Jupiter-holdak, Szaturnusz-holdak.; Január. pp. 14-25., Félárnyékos holdfogyatkozás január 20-án. pp. 19-20., A mü Geminorum fedése január 9-én. pp.21-22., A Mars a Skorpióban. p. 23., Üstökösök. C/2017 T2 (PANSTARRS). p. 23., Évforduló: 50 éve történt a Lost City-i meteorithullás. p. 24.; Február. pp. 26-39., Az éta Geminorum fedése február 6-án hajnalban. pp. 31-32., A Mars és az M22 együttállása. p. 33., Üstökös. C/2017 T2 (PANSTARRS). p. 33., Évfordulók: 100 éve mérték meg a Betelgeuse átmérőjét. pp. 34-35., 50 éve hunyt el Louis George Henyey. p. 36., 200 éve született Lewis Swift. pp. 36-37., Szökőnap, szökőév. p. 39.;
Március. pp. 40-51., Az epszilon Tauri fedése március 29-én. pp. 45-46., Üstökös. C/2017 T2 (PANSTARRS). p. 47., A Hold és a Praesepe. p. 48., Évfordulók: 150 éve született Eugéne Michael Antoniadi. pp. 48-49., 200 éve alapították meg a Royal Astronomical Society-t. pp. 49-50.; Április. pp. 52-63., Üstökös. C/2017 T2 (PANSTARRS). pp. 57-58., A Vénusz az M45-ben. p. 59., Fényes mira a tavaszi égen: az R Leonis. pp. 59-60., Évfordulók: 100 éve halt meg John Alfred Brashear. p. 61., 50 éve történt az Apollo-13 kalandos útja. pp. 61-62.; Május. pp. 64-75., A Hold súrolva fedi a nü Virginist május 3-án. pp. 69-70., Üstökös. C/2017 T2 (PANSTARRS). p. 71., A Vénusz és a Merkúr együttállása május 22-én. p. 72., A Hell-kráter. p. 72., Évfordulók: 150 éve született Svante Elis Strömgren. p. 73., 300 éve született Hell Miksa. p. 73.,
Június. pp. 76-91., Félárnyékos holdfogyatkozás június 5-én. pp.81-82., A Vénusz "majdnem" átvonulása június elején. pp. 82-83., A Vénusz nappali súroló fedése június 19-én. pp. 84-85., A Hold, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása június 9-én. p. 85., Gyűrűs napfogyatkozás június 21-én. pp. 86-87., Üstökös. C/2017 T2 (PANSTARRS). p. 87., Évfordulók: 100 éve halt meg John Grigg. p. 88., 250 éve volt a Lexell-üstökös rekord földközelsége. pp. 88-89., Múzeumok éjszakája. p. 91.; Július. pp. 92-103., Félárnyékos holdfogyatkozás július 5-én. p. 97., Üstökös. C/2017 T2 (PANSTARRS). pp. 98-99., A Dollond-kráter. pp. 99-100., Évfordulók: 50 éve halt meg Lucien d’Azambuja. pp. 100-101., 200 éve halt meg Peter Dollond. p. 101.; Augusztus. pp. 104-115., A béta Scorpii fedése augusztus 25-én. pp. 109-110., Hajnali együttállások. pp. 111-112., Évfordulók: 50 éve halt meg Ernst Zinner. p. 112., 100 éve halt meg Karl Hermann Struve. p. 113., 50 éve indították a Venyera-7 űrszondát. pp. 113-114.;
Szeptember. pp. 116-131., A nü Piscium súroló fedése szeptember 6-án. p. 121., Hajnali célpont : a Praesepe. p. 123., A legnépszerűbb törpenóva: az SS Cygni. pp. 123-125., Észleljük az Andromeda-galaxist. pp. 125-129., Évforduló: 50 éve történt holdkőzetminta automatikus visszajuttatása a Földre. pp. 129-130.; Október. pp. 132-146., Az Uránusz keresőtérképe. p. 137., Földközelben a Mars. pp. 138-139., A lambda Sagittarii fedése október 21-én. pp. 140-141., Vénusz-Regulus együttállás október 3-án. p. 142., Évfordulók: 200 éve halt meg Taucher Ferenc. p. 142., 50 éve indították a Zond-8 szondát. p. 142., Nyári időszámítás? Téli időszámítás? p. 145.;
November. 146-157., Félárnyékos holdfogyatkozás november 30-án. pp. 151-152., Egy különleges változócsillag-típus névadója: az RR Lyrae. pp. 153-154., Évfordulók: 100 éve halt meg Gustav Wilhelm Ludwig Struve. p. 155., 150 éve született Szergej Nyikolajevics Blazsko. pp. 155-156., 50 éve szállt le a Holdon a Luna-17. p. 156.; December. pp. 158-169., Teljes napfogyatkozás december 14-én. pp. 163-164., A Merkúrt elfedi a Hold december 14-én. p. 164., A Jupiter és a Szaturnusz együttállása december 21-én. p. 166., A Kirch-kráter. p. 166., Évfordulók: 300 éve halt meg Maria Margaretha Kirch. p. 167., 50 éve indították az Uhuru röntgenszondát. pp. 167-168. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor: Égi kövek nyomában. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 175-196. A meteoritikus anyag a Földön. Szemtanús hullások. Egy kis meteorfizika. Tűzgömbök - és hullásmezők. Hogyan tovább? - hazai hullásmezők terepi kutatása. [KSZ.]

PLACHY Emese - MOLNÁR László: Ég veled, Kepler! In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 197-229. Előkészületek. Missziók. Az exobolygóforradalom. Csillagrezgések - a csendes forradalom. Kettőscsillagok és szívdobbanások. RR Lyrae és cefeida csillagok. Fehér törpék. Ciklusok, halmazok és a girokronológia tudománya. A Naprendszer. Szueprnóva-vadászat. És a megmagyarázhatatlan dolgok. Összegzés. [KSZ.]

KÖNYVES-TÓTH Réka - VINKÓ József - STERMECZKY Zsófia: Tranziens jelenségek az égbolton. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 230-238. Bevezetés. Árapály-katasztrófák szupernagy tömegű fekete lyukak körül. Kilonóvák, avagy a vasnál nehezebb elemek kialakulásának új módja. Tranzienskutatás Magyarországon. [KSZ.]

HORVÁTH István: A Shapley-Curtis vita. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 239-254. Már a régi görögök is... A modern tudományok születése. A csillagászat tovább fejlődik, fényképezés, spektroszkópia. A csillagászati távolságmeghatározás fejlődése a XIX-XX. század fordulóján. A vita két előadója. A nagy vita részletei. Mindketten győztek, és egyikük se. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: 300 éve született Hell Miksa. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 255-264. Élete. Hell és a Vénusz. Új csillagképek. Hell és Magyarország. Hell utóélete. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 2018. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 266-272. Előadás-sorozatok a Polaris Csillagvizsgálóban. Kitüntetettjeink 2018-ban. [KSZ.]

SZABÓ Róbert - KISS Csaba: Az MTA CSFK Csillagászati Intézetének 2018. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 273-286. Tudományos eredmények. A csillagok belső szerkezete és pulzációja. Aktív jelenségek csillagokon. Napaktivítás. Csillag- és bolygókeletkezés, az intersztelláris anyag fizikája. Exobolygórendszerek. A Naprendszer égitestjei. Extragalaktikus és extragalaktikus asztrofizika. Nukleáris asztrofizika. Laboratóriumi asztrofizika. Műszerfejlesztés. Párbeszéd a tudomány és a társadalom között. Hazai és nemzetközi kapcsolatok, pályázatok. A 2018-ban elnyert hazai és nemzetközi pályázatok. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Az ELTE Csillagászati tanszékének működése 2018-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 287-295. Személyi állomány. Oktatás és ismeretterjesztés. Kutatás. Égi mechanika és bolygórendszerek. Szoláris és asztrofizikai magnetohidrodinamika. Csillagközi anyag, csillagképződés. Extragalaktikus csillagászat. Tudományos közélet. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly - HEGEDÜS Tibor: A SZTE szegedi és bajai csillagászati tevékenysége 2018-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 296-306. Tudományos eredmények. Kettőscsillagok. Szupernóvák. Gravitációelméleti kutatások. Bajai kutatások. Pályázatok, díjak. Oktatás, ismeretterjesztés. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és MKK működése 2018-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 307-314. Áttekintés. Tudományos eredményeink. Fejlődő együttműködések európai nagyprojektekben. Oktatás, tehetséggondozás és tudomány-népszerűsítés. [KSZ.]

Barlai Katalin (1932-2019) emléke. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 318-319. Nekrológ. Balázs Lajos búcsúbeszédének szerkesztett változata. [KSZ.]

SÁRNECZKY Krisztián: Lovas Miklós (1931-2019). In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 320-324. Nekrológ. [KSZ.]

Szerzőink, közreműködőink. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. p. 325. [KSZ.]

Színes képmelléklet. Képmelléklet. Képmelléklet folytatás. In: Meteor csillagászati évkönyv 2020. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2019. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 327-328. [KSZ.]

KOZÁK Péter: Hell Miksa eredeti nevén: Rudolf Maximilian Höll. Selmecbánya, 1720. május 15. - Bécs, 1792. április 14. In: Nemzeti évfordulóink 2020. Szerk.: Gazda István, Asztalos Emese, Parádi Andrea, Török Petra, Veres Miklós. [Budapest, 2020.] Petőfi Irodalmi Múzeum, Pauker Nyomda. pp. 22-23. "Jezsuita szerzetes, csillagász, fizikus, a Nap-Föld-középtávolság kiszámítója. ..." [HAI.]

KOZÁK Péter: Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet megalapítása. 1870. In: Nemzeti évfordulóink 2020. Szerk.: Gazda István, Asztalos Emese, Parádi Andrea, Török Petra, Veres Miklós. [Budapest, 2020.] Petőfi Irodalmi Múzeum, Pauker Nyomda. p. 95. "A Magyar Tudós Társaság (MTA) 1860-ban Matematikai és Természettudományi Bizottságot alapított, amely az Akadémia feladatai között jelölte ki az ország meteorológiai adatainak gyűjtését és közzétételét is. Az Akadémia megbízta Hunfalvy Jánost és Schenzl Guidót egy önálló központi intézet létrehozásával; a végül 1870-ben felálló új intézmény élére Schenzl Guidó került. Az 1890-ben kinevezett Konkoly-Thege Miklós irányítása jelentős fejlődést hozott az intézet életében. ..." [HAI.]

  CSORBA Erzsébet - NAGY Andor - UJFALUDI László: Eszterházy Károly egri püspök könyvtárának csillagászati könyvei. In: Tanulmányok Eszterházy Károly egri püspök szellemi és épített örökségéről. Eszterházy Károly egri püspök és kora (1). Szerk.: Dinnyés Patrik és Nagy Andor. Eger, 2020. EKE Líceum Kiadó, Eszterházy Károly Egyetem nyomdája. pp. 95-111. "...Eszterházy maga is úgy vallotta, hogy századának magas színvonalú egyetemi képzéséhez szorosan hozzátartozik a csillagászat oktatása is. Pontosan látta a természettudományos kutatások előremutató jelentőségét, ezért és már a meglévő gyakorlatok hatására is - Leiden (1632), Koppenhága (1637), Párizs (1667), Magyarországon pedig először Nagyszombat (1753) - a tervezett egyetemében a csillagászat elméleti és gyakorlati oktatásának megteremtését is célul tűzte ki.
Az egri csillagásztorony kivitelezése és műszereinek beszerzése mellett Eszterházy gondosan ügyelt a megfelelő szakkönyvek összegyűjtésére. A jelen írás elsősorban ennek a könyvgyűjteménynek az 1800 előtti anyagával kíván foglalkozni. ..." [HAI.]

SKRIBANEK Anna - SISKA Flóra - DANI Magdolna: Fényszennyezés hatása a növényzetre. Módszertani előkísérlet a kislevelű hárs vizsgálatával. In: Savaria Természettudományi és Sporttudományi Közlemények. Savaria Bulletin of Natural and Sports Sciences. 18. Szombathely, 2020. Kiad.: Gothard Jenő Csillagászati Egyesület. Nyomdai munkák: CC Printing Kft. pp. 39-47. Főszerkesztő és felelős kiadó: Péntek Kálmán a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnöke. [KSZ.]

[FREY Sándor]: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 3-4. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ [HAI.]

FREY Sándor: Válogatás az űrkutatás 2020-as eseményeiből. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 5-30. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "Összeállításunkban az Űrvilág internetes hírportál (www.urvilag.hu) anyagaiból válogattunk. Az eredeti cikkek szerzői Both Előd, Frey Sándor, Szentpéteri László, Tamási Kinga. Az év további érdekes űreseményeiről, eredményeiről az Űrvilág 2020-as archívumában található több mint 500 cikkben olvashatnak az érdeklődők. ..." [HAI.]

PUNCZMAN Ádám Tamás: A kereskedelmi célú kitermelés tulajdonjogi kérdése a világűrjogban. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 31-44. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "A tanulmány áttekinti az égitestek erőforrásainak mintagyűjtő küldetéseit, azok jogi relevanciáját, világűrjogi szabályozását és más területek erőforrásainak kitermelési gyakorlatát. A célja, hogy átfogó helyzetképet adjon e terület hatályos rendelkezéseiről. ..." [HAI.]

TÁTRALLYAY Mariella: A Cluster kvartett húsz éve vizsgálja a földi magnetoszférát. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 45-60. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "A Napból különböző energiájú töltött részecskék és különböző frekvenciájú elektromágneses hullámok áramlanak ki minden irányba. A nagyrészt protonokból és elektronból álló, napszélnek nevezett plazmaáramlás sebessége Földünk környezetében átlagosan 400 km/s. A napkitörésekből eredő koronaanyagban ennél jóval nagyobb sebességű és energiájú töltött részecskék jutnak ki Naprendszerünkbe. A Föld belső mágneses tere "védőpajzsként" tereli el ezeket a részecskéket, így nem károsítják a földi élővilágot. A dipólussal közelíthető geomágneses tér erővonalai a napszél állandóan változó nyomásának hatására a Nap felőli oldalon összenyomódnak, az éjszakai oldalon pedig hosszú csóva (geomágneses uszály) képződik, nyílt erővonalakkal (1. ábra). [...]
1986-ban fogadta el az Európai Űrügynökség (ESA) a Cluster küldetés tervét az első olyan űrkutatási programra, amelyben négy egyformán felszerelt tudományos műhold egy képzeletbeli tetraéder négy csúcsán egy időben végzett mérésekkel a Föld mágneses környezetét három dimenzióban térképezi fel, és a térbeli változásokat el tudja választani az időbeliektől. ..." [HAI.]

REZES Dániel: A holdi meteoritok szerepe Földünk égi kísérőjének kutatásában. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 61-76. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "A holdi meteoritok az extraterresztrikus kőzetek azon csoportját alkotják, melyek becsapódásos események során szakadtak ki bolygónk kísérőjéből, a Holdból, majd a Földre hullottak. Ezek a kőzetek az akondrit meteoritok közé sorolhatóak, amelyek olyan égitestekről származnak, melyek anyagában végbementek bizonyos fokú olvadásos és differenciációs folyamatok, ezáltal belső szerkezetük öves felépítésűvé vált, anyaguk elkülönült magra, köpenyre és kéregre. Atmoszféra hiányában a Holdat napi szinten érik meteoritbecsapódások, melyek mind újabb, változatos méretű krátereket formálnak felszínén, amit a friss kráterek és a becsapódások felvillanásai is jeleznek.
Ha a kidobott kőzetanyag elegendő sebességre gyorsulva eléri a holdi szökési sebességet (2,38 km/, akkor elhagyja az égitest gravitációs erőterét és pályára állva bizonyos idő elteltével egy égitest felszínére hullhat, mely jelen esetben a Föld. ..." [HAI.]

MURAKÖZY Judit: Napfoltcsoportok visszafejlődési sajátságai nagy felbontású idősorok vizsgálata alapján. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 77-86. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "A foltcsoportok visszafejlődési folyamata részleteiben nem kellőképpen ismert folyamat, hiszen az eddigi vizsgálatok vagy csak kis számú mintán kapott eredményekre támaszkodnak, vagy csak napfoltokat vizsgáltak, vagy pedig hoszszabb távon is megfigyelték azt, de nem tettek különbséget a vezető és követő részek között. Vizsgálataim a volt Debreceni Napfizikai Obszervatórium napfoltkatalógusainak adataira épülnek, összesen több mint 750 visszafejlődő foltcsoportot vizsgáltam. A foltcsoportok bomlási rátái az összterületre, a penumbrákra és az umbrákra is meg lettek határozva. Arra is választ kapunk, hogy kimutatható-e ciklus- vagy ciklusfázisfüggése a bomlásnak. ..." [HAI.]

MADÁR Ákos - OPITZ Andrea - SZALAI Sándor - KECSKEMÉTY Károly - DÓSA Melinda - ERDŐS Géza - TRÓZNAI Gábor: A Solar Orbiter napszonda. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 87-104. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "A 2020-as éveket joggal nevezhetjük a belső helioszféra kutatása aranykorának. 2018-ban a NASA Parker Solar Probe napszonda és a Merkúrt megcélzó európai-japán BepiColombo űrszonda kezdte meg útját, 2020-ban pedig az Európai Űrügynökség Solar Orbiter nevű nap- és helioszférakutató űrszondáját bocsátották fel. Ebben az évtizedben ezek az űrküldetések várhatóan páratlan eredményekkel fogják gazdagítani a tudományos közösséget. ..." [HAI.]

SZABADOS László: Űrfotometria - a kialakulástól a kiteljesedésig. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 105-121. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "...Mivel a kozmoszból érkező elektromágneses sugárzás jelentős része - a hullámhosszától függően - elnyelődik bolygónk atmoszférájában, az égitestek által kibocsátott, illetve a kozmoszban lezajló jelenségek során felszabaduló röntgen- és gamma-sugárzás kizárólag űrszondák fedélzeti műszereivel észlelhető (ha eltekintünk más, atmoszféra nélküli égitestek, például a Hold felszínére telepített csillagászati műszerektől), de még az ibolyántúli sugárzás rövidebb hullámhosszú tartományát is elnyeli a Föld légköre. A röntgen- és gamma-csillagászat műveléséhez szükséges megfigyelési adatok gyűjtése emiatt kizárólag a Földön kívül működő, ezért igen költséges berendezésekkel lehetséges.
Az űrcsillagászatnak ugyanakkor van olyan szegmense is, amelyik az égitestek optikai hullámhossztartományba eső sugárzását vizsgálja űrtávcsövekre szerelt detektorokkal. Látszólag luxus a földfelszínről is végrehajtható kutatási programokat űrtávcsövekkel végezni, valójában azonban a légkör kedvezőtlen hatásaitól megszabadulva az optikai csillagászat számára is páratlan lehetőségek nyílnak...." [HAI.]

FUTÓ Péter: Az űrtávcsövek szerepe a planetáris asztrokémiában. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 122-133. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "Három évtizeddel ezelőtt, 1990. április 24-én startolt a floridai Kennedy Űrközpontból a 31. Space Shuttle küldetés, melynek keretében a Discovery űrrepülőgép segítségével pályára állították a Hubble-űrtávcsövet. A több nagyjavításon is átesett űrteleszkóp széles, az ultraibolyától az infravörös hullámhossztartományig terjedő skálán végzett megfigyelései révén korábban még sosem látott részletességgel tárult fel előttünk a Világegyetem. A Hubble-űrtávcsővel a különböző tejútrendszerbeli és extragalaktikus vizsgálatokon kívül számos megfigyelést végeztek a kutatók a naprendszerbeli bolygókon, továbbá mérései által rengeteg izgalmas felfedezés született az exobolygók világában is.
A Lyman Spitzer amerikai elméleti fizikusról és csillagászról elnevezett, 2003-2020 között az infravörös tartományban működő Spitzer-űrtávcsővel a kutatók szintén úttörő jelentőségű méréseket végeztek. Jelen cikkben bemutatok néhány olyan különösen izgalmas felfedezést, melyek vagy új utakat nyitottak meg az exobolygó-kutatásban, vagy pedig jelentős mértékben hozzájárultak az asztrokémia bolygótesteket vizsgáló rész-tudományterületének, a planetáris asztrokémiának a fejlődéséhez, illetve az exoplanétákról szerzett ismereteink bővítéséhez. ..." [HAI.]

A Magyar Asztronautikai Társaság 2020. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 134-145. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ H-SPACE 2020 nemzetközi űrkonferencia (pp. 134-136.).; Éltető csillagunk, a Nap - diákpályázatunk eredményhirdetése (pp. 136-138.). [HAI.]

BACSÁRDI László: Virtuális Űrtábor 2020. A Magyar Asztronautikai Társaság 2020. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 138-140. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "Egyesületünk 1994 óta szervezi meg a nyári Űrtáborát a 13-18 éves korosztálynak. Az "Egy hét űrélmény" mottójú, vasárnap délutántól szombat reggelig tartó táborban számos, az űrkutatás és űrtevékenység témakörébe tartozó szakmai előadást hallgathatnak meg a résztvevők, részt vehetnek egy egész héten átívelő csapatfeladat megoldásában és megismerhetik a környék nevezetességeit is.
Az űrtáborban az elmúlt több mint 25 évben ezernél is több diák vett részt. A koronavírus-járvány miatt a MANT 2020-as űrtáborát megszokott módon nem tarthattuk meg. Helyette a virtuális űrtábort az online térben, a Zoom platformon rendeztük a 13-18 éves diákok, illetve a MANT Űrtábor Alumni számára. A tábor július 7-10. (kedd és péntek) között volt, a délelőtti és délutáni blokkok között több mint 4 órás szünettel. ..." [HAI.]

SOMOGYI Boglárka - ÁROK Péter: CanSat Hungary - először. A Magyar Asztronautikai Társaság 2020. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 140-142. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "Augusztus 15-én tartották meg első alkalommal a BME Kozmosz Kör által, a MANT közreműködésével szervezett CanSat Hungary versenyt, amelynek főtámogatója a Külgazdasági és Külügyminisztérium volt. [...] Az idei CanSat Hungary versenyre 3 csapat nevezett, a budapesti CSapat (Berzsenyi Dániel Gimnázium) és a Satellite Quartet (Budapesti Piarista Gimnázium), illetve a gödöllői GLRsat (Gödöllői Református Líceum). A verseny délelőtti helyszíne a Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központja volt a Tatárszentgyörgyi Gyakorlótéren, innen bocsátották fel a versenyzők műholdjait kb. 1 km-es magasságba.
Miután a szilárd hajtóanyagú rakéta elérte pályája tetőpontját, az orrkúpról leváló műholdak saját ejtőernyővel szálltak le. A leszállás után a versenyzők a műholdjaikba épített GPS segítségével megkeresték CanSateiket, és megkezdték az adatok elemzését. ..." [HAI.]

Gábor Dénes Középiskolai Ösztöndíj. A Magyar Asztronautikai Társaság 2020. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 142-143. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "A NOVOFER Alapítvány a Műszaki Szellemi Alkotásért 2020-ban "Űr-Technológia-Föld" címmel hirdette meg középiskolásoknak szóló ösztöndíjpályázatát. Az alapítvány június 5-én, Gábor Dénes születésének 120. évfordulóján tette közzé az eredményeket, a díjakat pedig szeptember 18-án adták át a Magyar Tudományos Akadémia székházában. ..." [HAI.]

Űrkutatás Napja 2020, virtuális kiadásban. A Magyar Asztronautikai Társaság 2020. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 143-144. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "A Nemzetközi Világűrhét legnagyobb hazai eseményeként a MANT 2020. október 15-én tartotta az Űrkutatás Napja elnevezésű ismeretterjesztő rendezvényt. Az eredeti leg a Magyar Tudományos Akadémia székházába szervezett eseményt a COVID-19 járvány miatt online közvetítés formájában szerveztük, amelyre a szakma képviselői mellett minden érdeklődőt vártunk a kibertérben. Az előadások követhetőek voltak a Galileo Webcast weboldalán, a MANT Facebook-oldalán és a Zoom platformon, azóta pedig a felvételek megtekinthetők Youtube-csatornánkon. ..." [HAI.]

Irány az űr! - többfordulós űrkutatási csapatverseny középiskolásoknak. A Magyar Asztronautikai Társaság 2020. évi tevékenysége - beszámolók. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 144-145. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "A Külgazdasági és Külügyminisztérium felkérésére és támogatásával a MANT három fordulós, űrkutatási csapatversenyt szervez magyarországi és határon túli magyar középiskolásoknak. Célja, hogy a középiskolás korosztály érdeklődését általában a természet- és műszaki tudományok, közelebbről elsősorban az űrkutatás, űrtevékenység felé fordítsa. A tanulmányi versenyen háromfős középiskolás (9-13. osztályos) csapatok vehetnek részt. Az első (online) fordulóra 2020. november 9. és december 8. között került sor. Erre - a járványhelyzet és az online oktatás okozta nehézségek ellenére, várakozásainkat felülmúlóan - 99 csapat regisztrált, közülük 91 csapat küldött be megoldást.
A versenyt sikerült az egész Kárpát-medencére kiterjeszteni, hiszen a 91 csapat közül 11 a határon túlról (hét Erdélyből, három a Vajdaságból és egy a Felvidékről) küldött be megoldást. Budapestről 15 iskola 27 csapata vett részt a versengésben, míg vidékről 23 város 29 középiskolájából 53 csapat szállt versenybe. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: Abonyi Magdira emlékezve... Dr. Abonyi Ivánnéra emlékezünk. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 146-149. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "Amikor elhunyt, csaknem 90 éves volt már. Bevezetésül csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem könnyű egy ilyen hosszú életről hiteles összefoglalást írni, kiemelni a fontosat és érzékeltetni a változó évtizedek változó körülményeit is. Különösen akkor, ha - akárcsak Magdi esetében - hiányoznak a forrásmunkák. Szerénységét mutatja, hogy talán életében egyszer sem adott interjút, de még azt sem szerette, ha fényképezik.
Tehát akaratlanul is szubjektív emlékezetünkre vagyunk utalva, ha reá gondolunk. Én több mint hat évtizedig voltam barátja, legalább 25 évig dolgoztunk együtt az egyesületben és jogelődjében a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztályában, együtt utaztunk külföldi és belföldi konferenciákra, stb. De gyakran előfordult, hogy amikor szóba került köztünk közös múltunk valamely eseménye, akkor ő is másként emlékezett, én is. Ilyenkor jókat vitatkoztunk, de tudomásul vettük, hogy ilyen az élet... ..." [HAI.]

VINCZE Miklós: Űrnagyikó. Dr. Abonyi Ivánnéra emlékezünk. In: Űrtan évkönyv 2020. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2021. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 149-150. /Asztronautikai Tájékoztató. 72./ "Dr. Abonyi Ivánné, Magdi néni valódi "egyszemélyes intézmény" volt, aki - legalábbis tizenéves korunkban nekünk, űrtáborosoknak biztosan így tűnt - hegyeket tudott megmozgatni értünk és a táborért, amelynek sikerébe szívét-lelkét beleadta. Pedig egy ilyen sajátos, korábban példátlan tehetséggondozási program elindításakor természetszerűen akadtak gondok, szervezési nehézségek, előre nem látható helyzetek szép számmal.
Ám ő valamiféle veleszületett lényeglátással küzdötte le az akadályokat lépésről lépésre, mintha csak egy trükkös fizika feladat megoldásának állt volna neki. Kedvesen, de határozottan, ha kellett rámenősen, mégis mindig elegáns módon intézte az űrtábor ügyeit. Ízig-vérig pedagógusi és mélyen emberszerető hozzáállásával sokunknak nyújtott odafordulást, megértést, jó tanácsokat, életre szóló ösztönzést. ..." [HAI.]

Főszerepben az üstökös, de a felhős ég közbeszólt. Esténként csillaglessel várták a táborozókat Agostyánban. = 24 óra 31. 2020. júl. 20. 168. sz. p. 2. A "Tatai Árgus" dobson távcső mögött Srágli Aliz. [SRG.]

MÁRVÁNYI Péter: Nézhetik a Földet. Az űrlakók karanténja. = 168 Óra 32. 2020. ápr. 30. 18. sz. pp. 44-45. A Nemzetközi Űrállomáson hosszú időt töltő, elzártságban lévő űrhajósok időtöltései, lelki egészségei. [KSZ.]

ALMÁR Iván: Erre senki sem gondolt. Karantén a karanténnak. = 168 Óra 32. 2020. ápr. 30. 18. sz. p. 63. Almár Iván gondolatai a koronavírus okozta járványról. "Egyik alapítója vagyok a Szkeptikusok Társaságának, ezért kifejezetten veszélyesnek tartom a különböző áltudományok, köztük az asztrológia térnyerését. Engem mint csillagászt érzékenyen érint ez, hiszen az asztrológia többnyire mindent tagad, amit a csillagászat ezeréves tudománya bebizonyított. Noha rengetegen élnek jóslásokból, ezúttal - tudomásom szerint - senki sem látta előre a közeljövőt, hogy mi fog bekövetkezni 2020 márciusában, és ez miként érinti mindannyiunk sorsát. Véleményem szerint ez is bizonyítja, hogy a jóslásnak, a jövendőmondásnak nincs semmi alapja, az egész egy átverés, ami most látványosan megbukott.";
"Úgy vélem, a járvány a tudomány, vagy az űrkutatás fejlődését visszavetheti, de nem állíthatja meg. Egy-egy űrprogram előkészítése, megvalósítása évtizedekig tarthat, és fontos célokat szolgál. Egy ilyen program leállítása sokkal többe kerülne az emberiségnek, mint a folytatása."; "Ám a járványnak van egy pozitív következménye is: az internet felértékelődése. Most a kommunikáció java része a világhálón zajlik, rendszeresen tartunk videokonferenciákat. Olyasmit próbáltunk ki, amit a járvány lecsendesedése után is érdemes lenne folytatni. A tudományos életben például rengeteg olyan egy-két napos értekezletet szerveznek, ahová a világ minden tájáról érkeznek résztvevők. Mindez rengeteg időbe, pénzbe kerül, iszonyatosan igénybe veszi a légi közlekedést. Most azonban megtapasztaltuk, hogy ez az interneten keresztül megoldható." Fotó (Almár Iván arcképe): Bazánth Ivola. [KSZ.]

LATYÁK Balázs: Űrzavar. = 168 Óra 32. 2020. júl. 1. 27. sz. pp. 18-19. A magyar kormány 2024-ig újra magyar embert küldene az űrbe. A cél magyar részről a második űrhajósunk kiképzése ésa Nemzetközi Űrállomásra történő felküldése. E cél 2024-re reálisan megvalósíthatónak tűnik az Orosz Szövetségi Űrügynökséggel (Roszkozmosz) együttműködésben. A leendő űrhajós 150-190 cm magasnak, nemétől függően 50-90 kg súlyúnak, kiváló egészségi állapotúnak és természettudományos egyetemi végzettségűnek kell lennie. Emellett magas szinten kell beszélni angolul és oroszul. [KSZ.]

ÁRPÁSI Zoltán: A leggazdagabb árva. Nagylelkű volt a "bolond" gróf lánya. = 168 Óra 32. 2020. aug. 19. 34. sz. pp. 62-63. Wenckheim Frigyes és Wenckheim Krisztina Annamária Regina Ókígyóson építettek palotát. A neoreneszánsz-eklektikus stílusú kastély - amely 1875 és 1879 között épület fel - Ybl Miklós tervezte. Wenckheim Krisztina azt kérte, hogy annyi bejárata legyen, ahány évszak, annyi szobája, ahány hét, és annyi ablaka, ahány nap van egy évben [azaz 4, 52, 365]. A kastély az ország legszebb épületei közé tartozott. A kastélyt mintegy 3 milliárd forint összegű uniós és hazai forrásból felújítják. [KSZ.]

LUKÁCSI Béla: Életjelek a Vénuszon? A foszfin mint biomarker már korábban is a tudomány látókörébe került. = 168 Óra 32. 2020. szept. 23. 39. sz. pp. 58-61. A feltett kérdésekre Kereszturi Ákos ad válaszokat, ismertetve a Vénusz kutatását, amelyben hazai kutatók is közreműködnek. [KSZ.]

Galaktikus bepillantás az ISS mindennapjaiba. = 168 Óra 32. 2020. nov. 25. 48. sz. p. 48. Könyvismertetés. Mi Micsoda - Nemzetközi Űrállomás, 96. oldal, Babilon Könyvkiadó. Az olvasókat Alexander Gerst német űrhajós kalauzolja, aki kétszer is hosszabb időt töltött az ISS-en. [KSZ.]

FEKETE Norbert: A Puli a Holdra készül. Magyar kozmosz: kormány az űrbe. = 168 Óra 32. 2020. dec. 9. 50. sz. pp. 26-28. Pacher Tiborral,a Puli Space alapítójával beszélgettünk hidrogénvadászatról, űrversenyről, holdbéli vadnyugatról és arról, mi keresnivalója van Magyarországnak a fejünk fölött. [KSZ.]

SZÉP Eszter: Hogyan építsünk univerzumot? = 168 Óra 32. 2020. dec. 16. 51. sz. pp. 56-57. Könyvismertetés. Brian Cox - Alexandra Feachem - Robin Ince: A végtelen majomketrec. Hogyan építsünk univerzumot?, 273 oldal, Akkord Kiadó. A BBC Radio 4 The Infinite Monkey Cage című népszerű rádiósorozata alapján. A kérdést egy részecskefizikus és egy humorista válaszolja meg A végtelen majomketrec című könyvben - Brian Cox és Robin Ince a tudomány és a humor legújabb eredményeit mutatja be a Higgs-bozontól az ősrobbanásig, a Mátrixtól a homeopátiáig. [KSZ.]

Kezdődik a Mars-háború! = Blikk Vasárnap 27. 2020. máj. 2. 120. sz. p. 14., 19. Országok és magáncégek versengenek a vörös bolygó meghódításáért. [SRG.]

Közeleg az új jégkorszak. Kevesebb hőt termel a Nap új ciklusában. = Blikk 27. 2020. máj. 16. 133. sz. p. 16. A Nap sugárzása egyre gyengül, közeledik a minimumához. [SRG.]

Sz. Zs.: Új műholdképek alapján gyanítják a tudósok: Élőlényeket rejthet a Pluto felszín alatti óceánja. = Blikk 22. 2020. jún. 24. 171. sz. p. 14. Jégpáncél fedi a víztömeget, amelyben mikroorganizmusok hemzseghetnek. [SRG.]

Kincsebányához küld szondát a NASA. 10 ezer billiárd dollárnyi fémet tartalmaz. = Blikk 27. 2020. júl. 15. 192. sz. p. 14. A Psyche névre keresztelt aszteroida a Földtől elég messze, a Jupiter és a Mars között található. [SRG.]

Japán autógyártó óriás fejleszti a gépet. Lakókocsit küld a Holdra a NASA. = Blikk 27. 2020. júl. 18. 195. sz. p. 14. Két hétig képes ellátni magát benne két asztronauta, olyan, mint egy űrállomás. [SRG.]

Szerencsésen végetért a NASA-akció. Vízben landoltak az űrhajósok. = Blikk 27. 2020. aug. 4. 212. sz. p. 16. A SpaceX CREW Dragon űrkapszulája ejtőernyővel zuhant a Mexikói-öbölbe. [SRG.]

L. B.: Csernobili gomba védené a Mars meghódítóit. A különleges anyag elnyeli a sugárzást. = Blikk 27. 2020. aug. 5. 213. sz. p. 14. Szkafandert készítenek az atomerőmű közelében található különleges anyagból. [SRG.]

Szoborba öntik az első magyar űrhajóst. = Blikk 27. 2020. aug. 14. 222. sz. p. 5. Kristóf Lajos szobrászművész Farkas Bertalanról készít szobrot. [SRG.]

Mégsem vörös bolygó a Mars. Öt éven belül meghódthatjuk a Föld szomszédját. = Blikk 27. 2020. aug. 18. 226. sz. p. 13. Áttörés a kutatásban: végre vizet talált az égitesten az amerikai űrszonda, sikeres lehet az emberes küldetés. Sós vizet is felfedeztek az égitesten az űrkutatók. [SRG.]

Házi készítésű űrballon fotózta a Balatont. = Blikk 27. 2020. aug. 28. 236. sz. p. 4. A Bakonyi Csillagászati Egyesület ballonja. [SRG.]

Az élet nyomait találták a Vénuszon. Az idegenek már a szomszédban vannak? = Blikk 27. 2020. szept. 19. 257. sz. p. 13. Közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy kiderüljön, vannak-e földönkívüliek. Komoly tudományos áttörés ez, amely nemcsak a tudósok számára érdekes. [SRG.]

Megvalósulhat a Holdon a Csillagok háborúja. Katonai bázist építene Amerika az égitesten. = Blikk 27. 2020. okt. 6. 274. sz. p. 13. A tervek szerint emberek és robotok is szolgálnak majd az új létesítményben. [SRG.]

Űrből voksol az amerikai asztronauta. = Blikk 27. 2020. okt. 14. 282. sz. p. 16. Kathleen Rubins is részt akar venni az elnökválasztáson. Elektronikus úton adhatja le a Földre a szavazatát a Nemzetközi Űrállomásról. [SRG.]

L. M.: Tíz tény a nemzetközi űrállomásról. Húsz éve érkezett meg a bázisra az első állandó személyzet. = Blikk 27. 2020. nov. 3. 301. sz. p. 13. A Nemzetközi űrállomás 22 esztendeje született meg. Első modulját a Zarját 1998. nov. 20. bocsátották fel. Az első legénység 2000. nov. 2-án utazott ki. A legénység William McMichael Shepherd, Jurij Pavlovics Gidzenko, Szergej Konsztantyinovics Krikaljov. [SRG.]

A legnagyobb energiabomba az ősrobbanás óta. = Bors 21. 2020. febr. 29. p. 25. A Kígyótartó galaxisban történt a robbanás. [SRG.]

GERGELY Gábor: Isteni szerencse, hogy életben maradtunk. = Bors Hétvége Vasárnap 21. 2020. máj. 23-24. pp. 10-11. Magyar konzervvel és Unicummal szállt fel. Ólmot varrtak a szkafanderébe. Két születésnapot tart. Beszélgetés Farkas Bertalan űrhajóssal. [SRG.]

Irány a csillagos ég! = Csodás Magyarország. 2020. aug. 18. 3. sz. pp. 16-17. Zselici Csillagpark, Hortobágy Csillagoségbolt-park, Bükki Csillagoségbolt-park, Pannon Csillagda. [SRG.]

Szentek és szerzetesek nyomában a Bakonyban. Kihagyhatatlan élmény. A Bakonybéli Pannon Csillagdában. = Csodás Magyarország 2020. okt. 1. 5. sz. p. 5. [SRG.]

Zöld utakon a Zselicben. Kihagyhatatlan élmény. Zselici Csillagpark. = Csodás Magyarország 2020. okt. 1. 5. sz. p. 9. [SRG.]

Szórakoztató tudomány. FUTURA Élményközpont. = Csodás Magyarország 2020. okt. 27. 6. sz. p. 10. Mosonmagyaróváron várják a látványos kísérletek, csillagászati előadások iránt érdeklődőket. [SRG.]

Szórakoztató tudomány. Agóra Tudományos Élményközpont. = Csodás Magyarország 2020. okt. 27. 6. sz. p. 11. Debrecen élményközpontja csillagdájában az égi jelenségek titkait tárják fel. [SRG.]

Címlapon: Gothard Jenő Csillagászati Egyesület 1989-2019. Vas megye - Szombathely. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. címoldal. Születésnapi torta a 30. évfordulóra. [SRG.]

MITRE Zoltán: Beköszöntő: 30 éves lett egyesületi lapunk! = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. p. 2. [SRG.]

Harmincéves lett a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület, közgyűléssel köszöntöttük egyesületünket. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 2-8. Beszámoló a 2019. dec. 6-i ünnepi közgyűlésről. [SRG.]

MITRE Zoltán: Az V. Vasi-Zalai Amatőrcsillagászati Találkozó. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 9-14. 2019. szept. 28-én Hegyhátsálon. Részt vettek a GAE, a VCSE, a NAE tagjai, összesen 28-an. [SRG.]

HORVÁTH Márton - PÉNTEK Kálmán: 15 éves a Kövesligethy Radó Csillagvizsgáló. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 14-16. [SRG.]

HORVÁTH István - MITRE Zoltán: Beszámoló a XL. Megyei Csillagászati Űrkutatási Hetekről. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 16-19. Szept. 26-án Bükön a Büki Kutatók Estéjén Péntek Kálmán előadása Neil Armstrong és az Apollo 11 történelmi útja. Szept. 27-én Szombathelyen Kutatók Éjszakája. Okt. 1-én Szentgotthárdon Mitre Zoltán előadása Kozmikus hatások a földi életre. Okt. 9-én Kőszegen Keszthelyi Sándor előadása Vas megye középkori templomainak tájolása. Okt 11-én Ajkán Horváth Márton előadása kozmikus becsapódások témakörében. Okt. 22-én Szombathelyen Mitre Zoltán előadása Egyiptom földrajzi és csillagászati vonatkozásairól. Nov. 11-én Szombathelyen Merkúr-átvonulás. [SRG.]

EREDICS Alexandra: Titkárból gazdasági felelős - a megújuló egyesület híve. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 19-32. Interjú Mitre Zoltánnal. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Ősszel is remek összejövetelek a Szombathelyi Csillagászati Asztaltársaságban. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 32-36. 2019. okt-nov-dec. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 36-39. 2019. jún-dec. [SRG.]

Hírek Egyesületünk internetes és közösségi felületeiről. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. p. 40. [SRG.]

Előterjesztések a közgyűlésre. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. p. 40. 2020. febr. 1-én lesz. [SRG.]

Taglista 2019. december 14-i állapot. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. p. 41. 66 tag. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Asztrofotós elődeink nyomában Vas megyében. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 42-44. Előadássorozat Kőszegen, 2019. jún. 6-10. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Gothard Jenő díjas lett Dr. Szabó M. Gyula. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 44-45. 2019. nov. 9-én. [SRG.]

HORVÁTH Márton: Planetárium workshop. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 45-46. Pécs, 2019. nov. 17-18. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - SRAGNER Márta: Egy hajnali holdsarló(rekord) nyomában. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 47-52. 2019. szept. 28-án, a Balaton déli partján. A 14 órás holdsarlót nem sikerült megpillantani. A cikkben közlik a hazai legjobb 50 holdsarló megfigyelést 13 óra 20 perctől kezdve, 22 óra 56 percig bezárólag. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Merkúr-átvonulás 2019. november 11-én - Szombathelyen a felhők felett. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 52-54. Az ég borult volt Szombathelyen. [SRG.]

BARTHA Lajos: Merkúr-átvonulás észlelése Budapestről. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. p. 54. Budapesten észlelhette a Merkúr belépését a Nap elé. [SRG.]

HORVÁTH Márton: Amatőrcsillagászati fotózás okostelefonnal. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 54-56. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Szírius B észlelése távcsővel. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 56-58. 1972-1977-ig. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor ifj.: Közel és távol. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. p. 58., hátsó külső borító. A Tűzijáték galaxis fényképe. [SRG.]

SIFTER József: Asztrofotózást kedvelő régi/új tagtársunk. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. p. 58., 63., első belső és hátsó belső borító. [SRG.]

Csillag-háló. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1. (121.) sz. p. 59. Zubrits Gábor: Csillagászati hírek internetes linkjei.; Bánfalvi Péter - Jandó Attila: V. Vasi-Zalai Amatőrcsillagászati Találkozó - a VCSE beszámolója.; Keszthelyi Sándor: Híradás egyesületünk Merkúr-átvonulás beszámolójáról - vaol.hu közlése. [SRG.]

ZUBRITS Gábor: Gothard dokumentumokat keresek. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. p. 60. Levelesláda. [SRG.]

MITRE Zoltán: Megjelent a Kövesligethy Radó emlékkötet. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. p. 61. Könyvespolcra ajánljuk. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Vita a Gothard kastélyról. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 62-63. [SRG.]

Programajánló 2020. január-február-március. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 64-66. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Csillagos Ég - 2020. év I. negyedéve. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 1.(121.) sz. pp. 67-68. Valójában a cikkben "A 2020-as év legfontosabb csillagászati jelenségei és eseményei" vannak. [SRG.]

Címlapon: Gothard Jenőről készült festmény és Szabó M. Gyula 2019. dec. 6-i előadásának néhány hallgatója. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. címoldal. [SRG.]

MILOS László István: Lezajlott idei éves rendes közgyűlésünk. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 2-4. 2020. febr. 1-én volt. [SRG.]

A 2020. évi közgyűlés határozatai. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 4-5. [SRG.]

HORVÁTH István - PÉNTEK Kálmán: A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület 2020. évi munkaprogramja. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 5-11. [SRG.]

MITRE Zoltán: Zene, szőlő és csillagok világában - bemutatkozik egyesületünk titkára. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 11-20. Interjú Horváth Istvánnal, az egyesület titkárával. [SRG.]

PUTZ András: Bemutatkozik ifjúsági tagtársunk, Putz András. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati Asztaltársaság ülései az első negyedévben. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 21-25. 2020. jan-márc. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 26-27. 2019. dec. - 2020. márc. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az "Egyesületi Híradó" negyedéves csillagászati folyóirat bibliográfiája frissítése elkészült. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. p. 28. [SRG.]

MITRE Zoltán - ILON Gábor: A bozsoki Kalapos kő vajon napszentély (is) lehetett? = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 29-39. Kivonat a két szerző tudományos dolgozatából. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az elmúlt 50 évem Merkúr-átvonulásai. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 39-46. Sikeres észlelés: 1970. máj. 9-én, 1986. nov. 13-án, 2003. máj. 7-én, 2016. máj. 9-én. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Tűzgömb a nappali égen 2020. február 28-án. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 47-49. Délelőtt 10 óra 31 perc körül. Szlovénia felett haladt és ott is hullottak le darabjai. Magyarország nyugati részén is látták többen, több helyen. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Ízelítő a Quadrantidák meteorrajból. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 49-50. 2020. jan. 4-én hajnalban Bozsok határából 2 óra alatt 37 rajtagot látott. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Holdhaló március 5-én. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. p. 51. 2020. márc. 5. Tuboly Vince hegyhátsáli fényképével illusztrálva. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor ifj.: C/2017 T2 (PANSTARRS) üstökös találkozása a Perseus-ikerhalmazzal. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 51-52., hátsó külső borító. [SRG.]

SZALAI Péter: A Nemzetközi Űrállomás átvonulása a Hold előtt. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. p. 52., első belső borító. 2020. jan. 10-én. [SRG.]

MITRE Zoltán: Ógyallai látogatás. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 53-55. 2020. febr. 26-án. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Asztrofotós elődeink nyomában Tatán. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 55-57. 2019. jún. 15. Asztrofotós konferencia Gothard Jenő halálának 110. évfordulója alkalmából. [SRG.]

MITRE Zoltán: Kozmikus hatások a klímára - előadás az Őrvidék Házban. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 57-59. 2020. febr. 27. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Foucault ismét a szombathelyi székesegyházban. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 60-64. Beszámoló a 2020. márc. 2-4-i ingakísérletről. A cikk próbálta öszegyűjteni, hogy Foucault 1851-es kísérlete és az 1880-as szombathelyi bemutató között hány helyen tartottak ingakísérletet, és Liverpool, Oxford, Bristol, Dublin, Reims, Köln, Genf, Rio de Janerio, New York, Róma, York, Speyer, azaz tucatnyi helyszín adódott. A cikk másik megállapítása, hogy Magyarországon is volt 1880 előtti Foucault-inga bemutató, például Budán, a Mátyás-templomban 1872 márciusában, Abt Antal fizikus, egyetemi tanár irányításával. [SRG.]

Meteoritkráter Expedíció 2020 - a svéd Mien romkráterhez és krátertavához. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. p. 64. 2020 nyarára tervezték, de elhalasztották. [SRG.]

Csillag-háló. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2. (122.) sz. p. 65. Boros Gábor: Csillagászati cikkek a webről.; Keszthelyi Sándor: Az én világom - Keszthelyi Sándor blogja. [SRG.]

Programajánló 2020. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. p. 66. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A csillagos ég. 2020. év II. negyedéve. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 2.(122.) sz. pp. 67-68. [SRG.]

Címlapon: A Merkúr és a Vénusz május végi együttállása. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. címoldal. Fotó: Mitre Zoltán. [SRG.]

Első belső borító. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. Szauer Ágoston és Tuboly Vince felvétele a Merkúr-Vénusz együttállásról, 2020. máj. 20-án és 21-én. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. p. 2. Egyesületi élet. Történések 2020. márc. 8-a és jún. 8-a között. [SRG.]

HORVÁTH István: Online csillagászati vetélkedőt szerveztünk. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 3-7. Egyesületi élet. A csepregi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Csillagászati Szakköre vetélkedője 2020. máj. 2-án. Közel 100 fő jelentkezett és 60-an töltötték ki az online tesztet. Bemutatkoztak a dobogós versenyzők: Kálmán Bianka, Kiss Gergő, Hornyák Péter, Horváth Ábel, Kálmán Lili, Nagy Borbála, Fröhlich Viktória, Simon-Zsók Anett. [SRG.]

Koronavírus járvány és nyári, kora őszi programjaink. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 7-8. Egyesületi élet. [SRG.]

Kérjük a 2020. évi tagdíjak befizetését! = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. p. 8. Egyesületi élet. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A csillagászati asztaltársaság szünetel őszig. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. p. 8. Egyesületi élet. A koronavírus okozta helyzet miatt. A 2020. áprilisi összejövetel már elmaradt. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Starlink műholdak - egy korszak végetért... = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 9-10. Amatőrcsillagászat. Bucsuban 2020. márc. 18-án hajnalban megdöbbenéssel észlelte a Starlink műholdcsapat (műholdcsorda) vonulását, amelyek telecsíkozták a fél eget. "Csodás volt a Starlink előtt csillagászkodni, amatőrcsillagásznak lenni! Más korszak jött el, más égbolt lesz felettünk!" [SRG.]

NOSZEK Tamás: Nemcsak a Starlink jelenség jelenti egy korszak végét. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 10-11. Amatőrcsillagászat. A kőszegi templomok díszkivilágítása okozta fényszennyezés. [SRG.]

MITRE Zoltán: Egy tűzgömb bravúros nyomozása. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 11-13. Amatőrcsillagászat. 2020. június 11/12-én éjjel 00:05-kor látott jelensége. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Hold elfedte az epszilon Tauri-t. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. p. 13. Amatőrcsillagászat. 2020. márc. 29-én este. [SRG.]

Az Antares B észlelése. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 13-14. Amatőrcsillagászat. Kovács László beszámolója alapján. 2020. jún. 13-án Takahashi PC 100 DC távcsövével 370-szeres nagyítással megfigyelte az Antares kísérőjét. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Lyridák meteorraj Lyridák nélkül. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 14-15. Amatőrcsillagászat. 2020. április 22-én hajnali észlelése. 3 óra alatt 9 rajtagot látott. [SRG.]

TUBOLY Vince: Érdekes észlelések Hegyhátsálról. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 15-19. Amatőrcsillagászat. Betelgeuse halványodása.; Mira-típusú változók.; Utolsó pillantás az U Orionisra.; Starlink műholdak.; Vénusz együttállása. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Heliákus kelések és nyugvások. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 19-21. Amatőrcsillagászat. Szíriusz, Rigel, Procyon, Orion három övcsillaga és a Betelgeuse utolsó láthatósága az esti égen. Megfigyelési kísérlet 2020. máj. 3-án. [SRG.]

HORVÁTH Márton: Az amatőrcsillagászat és a planetárium megjelenése az oktatásban. 1. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 21-49. Amatőrcsillagászat. Szerkesztőségi előszó. Bevezetés. A Planetárium fogalma. A Kövesligethy Radó Csillagvizsgáló és Planetárium története. A csillagvizsgáló. A planetárium. Kövesligethy Radó Csillagvizsgáló és Planetárium SWOT-analízise. Gyengeségek. Lehetőségek. Veszélyek. "A csillagászat mindenkinek - tanároknak és diákoknak" a csillagászat tematikajavaslat alkalmazása a földrajzórákon a digitális eszközök segítségével. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Vizuális napfolt észlelés minimum idején. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 49-50. Amatőrcsillagászat. Napfoltrajzok 2020. jún. 6-án, 7-én és 8-án. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Hold Vénusz-fedése (félig) a nappali égen. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 50-52. Amatőrcsillagászat. 2020. jún. 21-én. [SRG.]

MITRE Zoltán: A 300 éves Hell Miksa és a 2,5 évszázados Csillagászati egység. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 53-59. Emlékezzünk régiekre. Hell Miksa és Sajnovics János expedíciója Vardő szigetére. Az 1769-es Vénusz-átvonulás jelenségből a napparallaxis számítása. [SRG.]

ZUBRITS Gábor: Meteorhullás 1894. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. p. 59. Emlékezzünk régiekre. Egy 1894-es meteorjelenség, amelyet Kőszegről láttak. [SRG.]

Csillag-háló. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. p. 60. Partnerünk a planetology.hu.; Csillagászati cikkek, érdekességek a webről (Zubrits Gábor, Boros Gábor). [SRG.]

Programajánló 2020. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. p. 61. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Látványos és érdekes csillagászati jelenségek 2050-ig. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. pp. 62-68. 2020. dec. 14-től 2050. nov. 14-ig. A csillagos ég. Csillagos ég - 2020. év III. negyedéve. [SRG.]

Hátsó belső borító. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. Szauer Ágoston, Tuboly Vince fényképei. [SRG.]

Hátsó külső borító. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 3.(123.) sz. Fotó: ifj Szendrői Gábor fényképei. [SRG.]

Címlapon: A nyár látványossága a C/2020 F3 NEOWISE-üstökös. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. címoldal. Fotó: Mitre Zoltán. 2020. júl. 17-én este. [SRG.]

Izgalmas nyáron vagyunk túl! = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. p. 2. Egyesületi élet. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. pp. 2-6. Egyesületi élet. Történések 2020. júl. 10-től szept. 30-ig. Az adatgyűjtésben Keszthelyi Sándor is segített. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Nyárzáró csillagászati asztaltársaság a járvány szünetében. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. pp. 6-8. Egyesületi élet. A havonkénti asztaltársaság a vírus miatt 2020 márciusában, áprilisában, májusában, júniusában, júliusában és augusztusában elmaradt. 2020. szept 8-án újra találkoztak a csillagászat barátai a Gól Vendéglőben. [SRG.]

Kérjük a 2020. évi tagdíjak befizetését! = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. p. 8. Egyesületi élet. [SRG.]

Látogatás a BCSE pénzesgyőri táborában. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. pp. 9-11. Merre jártunk, mit láttunk? 2020. aug. 14-16-ig volt Pénzesgyőrben, a Breuer László Oktatóközpontban, 62 fővel. [SRG.]

A C/2020 F3 NEOWISE szabadszemes üstökös észlelése. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. pp. 12-42., benne 1-4. színes tábla. Amatőrcsillagászat. Összeállította Mitre Zoltán. Beszámolót küldők: Keszthelyi Sándor, Kocsis Antal, Mitre Zoltán, Péntek Kálmán, Szalai Péter, Szauer Ágoston, ifj. Szendrői Gábor, Tuboly Vince. A cikket 17 fénykép illusztrálja. Ezeket ifj. Szendrői Gábor, Mitre Zoltán, Sitter József, Horváth Tibor, Tuboly Vince, Szalai Péter, Szauer Ágoston, Kocsis Antal készítette. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Éjszakai világító felhők 2020 nyarán. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. pp. 43-49., hátsó belső borító. Amatőrcsillagászat. Éjszakai Világító felhők 2020. jún. 16-án este.; Országos NLC-látvány, az éjszakai világító felhők műsora júl. 5-én este.; NLC és üstökös találkozása júl. 8-án hajnalban. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Az égbolt fényképezése fapados technikával. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. pp. 49-51. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Vizuális meteorészlelés 2020. július 30/31-e éjjelén. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. pp. 51-52. Amatőrcsillagászat. 2 óra alatt 12 meteort látott. [SRG.]

MITRE Zoltán: Helix köd fotografikus észlelése. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. pp. 52-53., első belső borító. Amatőrcsillagászat. 2020. aug. 20-i fényképe. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Meteorészlelés 2020. augusztus 12/13-án éjjel. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. pp. 53-56. Amatőrcsillagászat. Bucsu határában, a Nyestei úti dombvonulaton észlelt Keszthelyi Sándor, Keszthelyiné Sragner Márta, Lampért Dénes és Lampért-Csáki Marianna. Összesen 114 meteort jegyeztek fel a 3 órás észlelési idő alatt. 104 volt Perseida meteor. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Nyári "best of." = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. pp. 57-59. Amatőrcsillagászat. M6, M7, M33, Kalifornia-köd, Helix-köd, Vénusz-híd a Balaton víztükrén, a C/2017 T2 (PANSTARRS)-üstökös. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Trianon 100 és a magyar csillagászat. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. pp. 60-62. Emlékezzünk a régiekre. Az Ógyallai Csillagvizsgáló elvesztése. A Svábhegyi Csillagvizsgáló alapítása. [SRG.]

Lapszemle. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. pp. 63-64. Keszthelyi Sándor, Sragner Márta gyűjtése. [SRG.]

Könyvespolcra ajánljuk. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. p. 65. Sabine Hossenfelder: Fizikusok útvesztőben. Csillagászati vonatkozású kötet. [SRG.]

Csillag-háló. Csillagászati cikkek, érdekességek a webről. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. p. 66. Zubrits Gábor, Németh Kornél, Borso Gábor gyűjtése. [SRG.]

Programajánló. 2020. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. p. 67. [SRG.]

Csillagos ég - 2020. év. IV. negyedéve. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. p. 68. Az egyesület 2019. ápr. 1-től papír alapon nem jelentet meg észlelési ajánlót és almanachot, hanem hivatkozásokat ad közre. [SRG.]

Jupiter-Szaturnusz együttállás december 21-én. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. p. 68. [SRG.]

Hátsó belső borító. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. Péntek Kálmán, Szauer Ágoston, Tuboly Vince fotói. [SRG.]

Hátsó külső borító. = Egyesületi Híradó 31. 2020. 4.(124.) sz. Szalai Péter fotója az éjszakai világító felhőkről, 2020. júl. 8-án. [SRG.]

KÁROLYI Csaba: Az 1441-es kisbolygó. Az ÉS könyve januárban. Láng Zsolt: Bolyai. Jelenkor kiadó, Budapest, 2019. 457 oldal, 4499 Ft. = Élet és Irodalom 64. 2020. jan. 24. 4. sz. p. 21. Könyvismertetés. Láng Zsolt Bolyai című könyvéről irodalmi szemmel, sokrétű kitekintéssel. Pár sorban említi a Kulin György által felfedezett kisbolygót, amelyet Bolyainak nevezett el. Jánosra gondolt, de a nemzetközi térben Farkas lett belőle. [KSZ.]

NOMÁD FÖLDI László: A tartalék. = Élet és Irodalom 64. 2020. márc. 13. 11. sz. p. 16. Irodalmi elmélkedés Magyari Béláról, Farkas Bertalanról, az Interkozmosz programról, a Szojuz-36 űrhajóról. A novella végén: "Az írás nyomokban, valóságelemeket tartalmaz. Gondolom." [KSZ.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Csodaszarvas-vadászok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 75. 2020. jan. 10. 2. sz. p. 60. "...Eredetmondánk hőseinek állított örök emléket a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), amikor a Napunknál másfélszer nagyobb HD 147506 jelű csillagot Hunornak, míg a hozzá rendkívül közel (nagyjából 1/15 Nap-Föld távolságra) keringő bolygóját Magornak keresztelték. Az exobolygó nagyjából Jupiter-méretű, ugyanakkor majdnem kilencszer nagyobb tömegű nála. [...] Nekünk egy 8,7 magnitúdós (vagyis szabad szemmel nem, de kisebb távcsővel már megpillantható) csillagocska jutott a Herkules csillagképben. Nem véletlenül. A HD147506 bolygóját ugyanis Bakos Gáspár csillagász, a Harvard Smithsonian Asztrofizikai Intézet kutatója fedezte fel 2007-ben a HAT Net (Hungarian-made Automated Telescope Network) távcsőhálózat segítségével. [...] A javaslattevő Becz Miklós tanár, amatőrcsillagász, aktív ismeretterjesztő. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Szupernóvák, gammakitörések, fekete lukak. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 75. 2020. jan. 24. 4. sz. p. 99. "A legizgalmasabb asztrofizikai kérdésekre a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel kereshetik a választ immár hazánkból is a magyar kutatók. Szupernóvák, gammakitörések, összeolvadó csillagok és más gyors lefolyású jelenségek vizsgálatáról van szó a Tranziens asztrofizikai objektumok című projektben, egy GINOP pályázat keretében, amit az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által alkotott konzorcium nyert el. A négyéves futamidejű program éppen háromnegyedénél tart.
Az eddigi eredményekről számoltak be nemrégiben a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai. Rózsavölgyi Márton projektmenedzser elmondta, hogy sikeresen telepítették és üzembe helyezték a kutatóintézet új, 80 cm tükörátmérőjű robottávcsövét Piszkéstetőn, a CSFK mátrai obszervatóriumában. Ez az eszköz az ország második legnagyobb távcsöve. Tavaszra várható, hogy munkába állítanak az SZTE Bajai Obszervatóriumában egy ugyanilyen berendezést. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Különös kitörések a Bennu felszínén. Kisbolygókutatás. = Élet és Tudomány 75. 2020. jan. 24. 4. sz. pp. 114-115. "Nem sokkal azután,hogy az OSIRIS-REx űrszonda a Bennu kisbolygóhoz érkezett, furcsa jelenséget látott: az égitestről apró, néhány centis szemcsék távoztak, majd vagy a világűr felé vették útjukat, vagy rövid keringés után visszahullottak a felszínre. Ez a különös felfedezés azt jelentené, hogy a Bennu aktív aszteroida? [...] Összefoglalva a hőingás, a meteoroidok beérkezése és a filloszilikátok vízvesztése is okozhatják a Bennu kitöréseit, illetve ezek persze együtt is szerepet játszhatnak. ..." [HAI.]

L-Gy. M. [LANDY-GYEBNÁR Mónika]: Aktív vulkán a Vénuszon. = Élet és Tudomány 75. 2020. jan. 24. 4. sz. p. 124. "Az USRA (Universities Space Research Association) több amerikai egyetem kutatóiból álló csoportja munkája révén talált bizonyítékot a Vénusz jelenkori aktív vulkáni működésére. ..." a Science Advances nyomán. [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Főszerepben a Vénusz. A hátlapon. = Élet és Tudomány 75. 2020. jan. 24. 4. sz. p. 127., hátsó külső borító. "2020 első öt hónapjában az alkonyati időszak legfeltűnőbb égiteste a Vénusz lesz, Uránia égi színházának főszereplőjeként. A kozmikus színdarab felvezetéseként múlt év december 29-én a planétának a Holddal való, csodálatos együttállását figyelhettük meg. A három és fél napos korú, hamuszürke fénnyel kiegészült holdsarlótól a Vénusz aktuálisan 6,3 fok távolságra tartózkodott. A bemutatott kép a veszprémi tűztorony kulisszája felett ábrázolja a párost. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 75. 2020. jan. 31. 5. sz. pp. 138-139. [HAI.]

POTYÓ Imre: Holdfény a felhők felett. = Élet és Tudomány 75. 2020. jan. 31. 5. sz. pp. 140-141. A 3., 4., 5. kép csillagászati vonatkozású, az éjszakai eget mutatja. [KSZ.]

Sz. M.: Égből jött csapás. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 75. 2020. febr. 7. 6. sz. p. 188. "...A kutatást Pincelli M. Hull vezette, a 35 társszerzőjével írt grandiózus munkát pedig a Science tudományos folyóirat közölte. Az elmúlt éveknek azok a kutatásai, melyek a nagy kréta végi kihalás (más néven: kréta-paleogén kihalás vagy röviden csak K-Pg-kihalás) okait firtatják, sok esetben vetik fel annak a lehetőségét, hogy a közismert, globális pusztulást előidéző aszteroidabecsapódás mellett egyéb környezeti hatások, például a becsapódással egyidejűleg fennálló, megnövekedett vulkáni aktivitás is közrejátszhatott a világot egészében átalakító kipusztulási eseménysorozatban. [...] A késő-kréta korban a vulkáni aktivitás egyfokozatos, nagyjából két Celsius-fokos globális melegedést okozott, de semmiképp sem világszintű kihalást - mondta Michael Henehan, a Yale Egyetem munkatársa, a cikk egyik társszerzője, aki a vizsgálathoz szükséges hőmérsékleti értékeket gyűjtötte össze.
Rengeteg faj fosszilis leletei esetén azt tapasztaltuk, hogy elterjedési mintázataik az északi vagy a déli pólus felé mozdultak el, ám ez még jóval az aszteroida érkezése előtt zajlott. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Művészi csillagok. Interjú N. Sebestény Katalin festőművésszel. = Élet és Tudomány 75. 2020. febr. 14. 7. sz. pp. 201-203. "A csillagos ég, a világűr szépsége mindenkit lenyűgöz, de festményeken csak nagyon kevesen örökítik meg a látványt. Köztük volt Alekszej Leonov orosz és Alan Bean amerikai űrhajós is. Magyarországon N. Sebestyén Katalin fest hasonló stílusú képeket. A számos díjjal elismert művésznővel alkotásairól és a művészet meg a tudomány kapcsolatáról beszélgettünk. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Rozetta-köd - az Univerzum legnagyobb rózsája. A hátlapon. = Élet és Tudomány 75. 2020. febr. 14. 7. sz. p. 223., hátsó külső borító. "A fénylő gázködöt NGC 2237 néven tartják nyilván a csillagászok, de 49-es sorszámmal szerepel Sir Patrick Moore amatőrcsillagászoknak szánt katalógusában is. Az Egyszarvú (Monoceros) csillagképben található, az Orion szomszédságában. Mintegy 5200 fényévre van a Naprendszertől. Lewis A. Swift fedezte fel 1871-ben. Távcsőbe pillantva alig észrevehető, leginkább csak a közepén elhelyezkedő csillaghalmazt (NGC 2244) tudjuk megfigyelni, igazi szépsége a fényképeken bontakozik ki. Nevét onnan kapta, hogy formájában és színében nagyon hasonlít a rózsához. Az NGC 2244 már 1690 óta ismert, John Flamsteed írta le először. [...] . A 21,5 órás felvétel Öcsödön készült. Természetesen nem egyetlen expozíció eredménye. [...] A kompozíció több száz digitális felvétel számítógépes kombinálásával jött létre. ..." Kép: Bagi László. [HAI.]

Mi rejlik az Enceladus óceánja alatt? = Élet és Tudomány 75. 2020. febr. 21. 8. sz. p. 252. "Vajon rendelkezésre állnak-e az Enceladus óceánjában az élethez szükséges feltételek? Milyen az óceán alatti kőzetmag? A rég befejeződött Cassini-küldetés újabb adatfeldolgozását végezte el két amerikai kutató az SWRI-től (Southwest Research Institute), a geokémikus-bolygókutató páros az Enceladus óceánjának összetételével kapcsolatos számításokat és modellezést végzett. ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: A japán űrtevékenység fél évszázada. Negyedikként a világűrben. = Élet és Tudomány 75. 2020. febr. 28. 9. sz. pp. 262-264. "E hónapban 50 éve, hogy Föld körüli pályára került az Ohsumi, japán első műholdja Ezzel a Felkelő Nap országa lett a világon a 4. nemzet, mely saját építésű rakétával volt képes saját gyártású szatellitet orbitális pályára küldeni, megelőzve például Kínát és Indiát. ..." Fejezetcímek: Korai évek és az első eredmények.; Kudarcok és szervezeti problémák.; Újjászervezve, új erőre kapva.; Irány a Hold! [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 75. 2020. febr. 28. 9. sz. pp. 280-281. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Luna 50. A Szovjet holdkutatás arany évei. = Élet és Tudomány 75. 2020. márc. 6. 10. sz. pp. 297-299. "Az emberes holdraszállás fél évszázados jubileumára - a modern kori földrajzi felfedezések történelmi eseményének méltó ünneplésével - emlékeztünk 2019-ben. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a holdkutatás automatákkal végzett ágának is komoly műszaki és tudományos hozadékai voltak. A korszak másik úrhatalma, a Szovjetunió ugyancsak kiváló eredményeket, számtalan elsőséget ért el a Hold űreszközökkel történő vizsgálatában. Az 1970-es Luna-17 repülés 50 évvel ezelőtti emblematikus eseménye, az elsó ember alkotta automata naprendszerbeli felszíni jármű, a Lunohod-1 elindulása kapcsán ezúttal a Luna-programra fókuszálunk.
Az 1959-es első holdközelítő Luna-1-től az utolsó, 1976-os Luna-24 talajmintagyűjtő útjáig számos kiemelkedő planetológiai fejezet íródott az űrkutatás-történetébe. ..." [HAI.]

DÁVID Tibor: Makacs potyautasok. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 75. 2020. márc. 6. 10. sz. pp. 314-315. Baktériumok is felkerültek a Nemzetközi Űrállomásra. [KSZ.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: A Nap sarkai. = Élet és Tudomány 75. 2020. márc. 6. 10. sz. p. 316. "Nap tudományos megfigyelése egyidős a távcsővel. Azóta számos speciális eszköz és egyedi módszer áll a kutatók rendelkezésére központi csillagunk felszínének, szorosabb környezetének és távoli hatásainak vizsgálatára. [...] 1990-ben az európai (ESA) és az amerikai (NASA) űrügynökségek közösen indították el az Ulysses űrszondát, amely a Jupiternél végrehajtott hintamanőver segítségével kilépett a Naprendszer síkjából, és lehetősége nyílt csillagunk pólusvidékeinek tanulmányozására. Az Ulysses - tervezett üzemidejét megháromszorozva 2009-ig működött. Hiányának pótlására idén február 10-én újabb űreszköz indult. A szintén ESA-NASA koprodukcióban létrehozott Solar Orbiter a Vénusz tömegvonzását kihasználva fogja elhagyni az Ekliptika síkját, és öt éves küldetése során egyre "meredekebb" pályáról figyeli majd a Nap sarkait. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Szeizmológia az égen. Interjú Sódorné Bognár Zsófiával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 75. 2020. márc. 20. 12. sz. pp. 370-371. "Pulzáló fehér törpecsillagok asztroszeizmológiájával Sódorné Bognár Zsófia kezdett foglalkozni először hazánkban. Ezek az égitestek relatíve kis méretük ellenére nagy jelentőséggel bírnak az asztrofizikában. A CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa méltán kapta meg nemrégiben az Akadémiai Ifjúsági Díjat. A fiatal szakemberrel arról beszélgettünk, hogy mit mondanak e különleges csillagmaradványok rezgései a csillagászok számára. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Az Univerzum és a nyálkagombák. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 75. 2020. márc. 20. 12. sz. p. 380. "Physarum polycephalum nevű nyálkagomba komplex hálózatokat alkot a tápanyagok keresése közben, s ezt úgy teszi, hogy az optimálishoz igen közeli útvonalat választja az élelemforrásig. [...] A Kaliforniai Egyetem kutatója, Joe Burchett kollégáival a hasonló kísérletek alapján fordult a nyálkagombához, hogy segítségével modellezze a 100 millió fényév távolságon belüli filamentumok helyzetét.
Ehhez egy számítógépes modellt készítettek, amely a nyálkagomba viselkedésén alapul, majd letesztelték ismert filamentumokkal, s úgy tűnt, működik. A szerkezet ellenőrzéséhez távoli kvazárokat használtak, ezek segítségével válnak ugyanis láthatóvá a filamentumok egyes apróbb részei. Eztán a modellben elhelyeztek 37 000 galaxist, amelyek helyét a SLOAN égboltfelmérése térképezte fel. A modell szépen kirajzolta a galaxisokat összefogó filamentumok hálózatát, 3 dimenziós térképet állítva elő belőle. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Kiváló nők a jövő tudományáért. Tudománypolitika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 75. 2020. márc. 27. 13. sz. p. 387. "Hetedik alkalommal vehették át a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) Kiválósági díját olyan fiatal kutatónők, akiknek a tudományos pályája, oktatási tevékenysége példaként szolgálhat a műszaki és természettudományok iránt érdeklődő fiatal lányok számára. A hölgyek aránya ugyanis rendkívül alacsony hazánkban az úgynevezett STEM-területeken. [...] A Kiválósági díjra idén csillagászati, fizikai és matematikai területekről lehetett pályázni. Mindhárom díjazott szakember olyan témákkal (is) foglalkozik, amelyek meghatározhatják a jövő tudományát, legalábbis a saját területükön mindenképpen.
Csillagászati kategóriában Kóspál Ágnes vehette át az elismerést. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója korunk egyik legizgalmasabb témájával, a Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik keletkezésével foglalkozik. Ehhez olyan csúcstechnológiájú távcsöveket és eszközöket is használhat, amelyekből egy-egy van a világon, így csak kevesen férhetnek hozzá. A fiatal asztrofizikus csoportjával arra a kérdésre keresi a választ, milyen lépések vezetnek a bolygórendszerek születéséhez. Múltunk ilyen irányú kutatása végső soron a Földhöz hasonló bolygók és a rajtuk lévő esetleges élet felfedezéséhez is vezethet majd. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Houston, nincs baj! Könyvsarok. = Élet és Tudomány 75. 2020. márc. 27. 13. sz. p. 393. Könyvismertetés. "A Holdra szállás 2019. évi félévszázados évfordulójának, sőt, az azt megelőző, követő fontosabb Apollo-misszióknak emlékmorzsái nemcsak a tudományok iránt érdeklődőkhöz, hanem a napi sajtó és több hazai esemény réven a szélesebb közvéleményhez is eljutottak. [...] egy harmadik kötet is napvilágot látott a témában, kissé más perspektívából közelítve azt. A szerző maga a jellegzetes arcvonású, tán’ az űrhajósoknál is ismertebb fizimiskájú NASA-repülésigazgató, Gene Kranz (1933). [...] a Houston, baj van! Akik felmentek a Holdra... és akik visszahozták Őket nem Kranz-önéletrajz, pláne nem valamiféle családregény. Az, amit igazán várhatunk tőle: az általa megélt és az elsőszámú repülésirányítóként vezetett időszak "repülési naplója". A Mercury- és Gemini-korszakoknak is tág teret szentel, [...] A könyv másik fele [...] az Apollo-éra részletes kibontása. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 75. 2020. márc. 27. 13. sz. pp. 406-407. [HAI.]

DÁVID Tibor: Derült égből lehűlés. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 75. 2020. márc. 27. 13. sz. pp. 410-411. "Különös eset történt 13 ezer éve. A legutóbbi jégkorszakot követő melegedő klímának és a visszahúzódó jégtakarónak egy tisztázatlan eredetű erő megálljt parancsolt, és hirtelen (azaz alig néhány évtized alatt) jelentős átlaghőmérséklet-csökkenés következett be. E jelenség - amely számos faj kihalásához vezetett - több módon is magyarázható. A tengeráramlások változása, a vulkánkitörés és a szupernóva-robbanás mellett 2007-ben bukkant fel egy elmélet, mely szerint a lehűlésért egy darabokra hulló, Földbe csapódott üstökös felelhet. A lehulló darabok több kontinensen szóródtak szét, a becsapódás keltette másodlagos hatások pedig végül gyors lehűléshez vezettek. A Scientific Reports folyóiratban megjelent legújabb kutatás az utóbbi, kozmikus eredetű kataklizmaelméletet támasztja alá. ..." [HAI.]

VIDA Krisztián: Aktív csillagok nyomában. Kitörések a Napon és más csillagokon. = Élet és Tudomány 75. 2020. ápr. 3. 14. sz. pp. 430-432. "A Nap felszínén megfigyelt aktív, nagy energiájú jelenségek vajon mennyire jellemzőek a távoli csillagokra? Hatalmas távolságuk lehetővé teszi-e egyáltalán a felszínükön zajló folyamatok megfigyelését? A csillagok aktivitásának kutatása nem pusztán asztrofizikai, de asztrobiológiai kérdésekre is válaszokat kinál. ..." Fejezetcímek: Flerek távoli csillagokon.; Miért látunk kevés koronakidobódást.; Csillagaktivitás a földönkívüli élet kutatása tüktében. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Zavaró mühold-hordák. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 75. 2020. ápr. 3. 14. sz. pp. 442-443. "Bizonyára sok olvasónknak is feltűnt, hogy időnként apró fénypontok csoportja szeli át az éjszakai égboltot. Nem, nem a földönkívüliek lendültek támadásba, a felettünk vánszorgó flotta nagyon is földi eredetű. A Starlink műholdsereg újabb 60 tagját juttatták Föld körüli pályára Falcon-9 rakétával március 18-án. Ez immár a hatodik adag, de korántsem az utolsó, hiszen a rendszert több ezer eleműre tervezik. Feladata a Földet lefedő globális internetelérés biztosítása. [...] Elsőként a csillagászok emelték fel a hangjukat, hiszen jelenleg is meg-megzavarja időnként munkájukat egy-egy műhold, ha éppen a látómezőbe vagy a rádiótávcső nyalábjába téved. [...] Az óriástávcsövek esetében mindössze néhány százalékkal apad az elvégezhető feladatok mennyisége,
az igazi vesztesek a nagy égboltfelmérő programok lesznek, ezekben akár felére is zsugorodhat az adott idő alatt begyűjthető adatmennyiség. [...] Élettartamukat 6-12 évre tervezik, ezután a légkörbe érve darabokra hullnak és elégnek. Nagyobb fémalkatrészeik azonban egyben érik majd el a felszínt, ezek sérüléseket és anyagi kárt okozhatnak. Ennek kockázatát elemezte Michael Kezirian az ENSZ Világűrbizottságának Tudományos és Technikai Albizottsága februárban megrendezett ülésszakán William H. Ailor korábbi cikke alapján. Megállapításaik korántsem megnyugtatók: a lehulló törmelékek átlagosan négy évenként okozhatnak emberi sérüléseket, ami - figyelembe véve az érkező darabok tömegét és sebességét - akár halálos is lehet. Annak a valószínűsége, hogy egy repülőgépet találjon el űrszemét-darab, lényegesen kisebb, ugyanakkor egy ilyen baleset esetén valamennyi utas életveszélybe kerül. [...] A kutató nem csak riogat, ajánlásokat is megfogalmaz a gyártók felé: ..." [HAI.]

MAJZIK Lionel: Cirkumpoláris. A hátlapon. = Élet és Tudomány 75. 2020. ápr. 3. 14. sz. p. 447., hátsó külső borító. "Bolygónk tengely körüli forgásának következtében a földi megfigyelő számára látszólag minden egyes nap egy teljes fordulatot tesz az égbolt. A Nap kel és nyugszik, akárcsak minden olyan égbolton található csillag, ami látszólag nem a Sarkcsillag (Polaris) környezetében szemlélhető. A Föld forgástengelye nagyjából a Sarkcsillag felé mutat, ezért ezen a területen nem kel és nem nyugszik egyetlen csillag sem, hanem csak "körbejárja" az égi pólust, cirkumpoláris csillagoknak nevezzük. [...] A publikált kép egy diófa alá helyezett állványról készült, 60 darab 60 másodperces felvétel kombinálásával. A Sarkcsillagot kitakarja a fa legdominánsabb elágazása, ezzel olyan hatást keltve, mintha a fa körül forognának a csillagok. A felvétel feldolgozása a kifejezetten csillagíves felvételekhez ajánlott StarStaX szoftverrel készült." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Másfél évszázad tudománykommunikáció. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 75. 2020. ápr. 10. 15. sz. p. 451. "Február közepén a salgótarjáni Pegazus Természettudományi Élményközpont adott helyet testvérlapunk, a Természet Világa (korábban: Tennészettudományi Közlöny) 150 éves fennállása alkalmából rendezett előadássorozat következő állomásának. A teltházas program első részében Gózon Akos főszerkesztő beszélt a lap múltjáról és jelenéről.[...] Az előadáson sor került a LXXV. évfolyamában járó Élet és Tudomány ismertetésére is. A visszaemlékezést egy jövőbe mutató prezentáció követte: Herman Tibor, a SMOG-műholdak egyik fejlesztőmérnöke mesélt a projektről. Mint arról mi is hírt adtunk, múlt év decembere óta ismét kering magyar műhold Föld körüli pályán, mindjárt kettő is. A SMOG-P a világ legkisebb működőképes műholdja, feladata a földi eredetű rádiózaj, az úgynevezett elektroszmog vizsgálata. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 75. 2020. máj. 1. 18. sz. pp. 562-563. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Egy üstökös tündöklése és bukása. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 75. 2020. máj. 15. 20. sz. pp. 634-635. "Múlt év végén (2019. december 28/29. éjjelén) fedezték fel a félméteres átmérőjű ATLAS robottávcsővel a C/2019 Y4-üstököst. A pályaszámítások nyomán kiderült, május 2/3-án közel százmillió kilométerre húz el mellettünk, a hónap végén pedig mintegy negyed Csillagászati Egységre (CsE: a közepes Nap-Föld távolság) közelíti meg központi csillagunkat. A hír hallatán sokan vizionáltak szuperfényes, akár a nappali égen is tündöklő égi csodát május második felére. A szakemberek már akkor is figyelmeztettek, ne essünk túlzásokba, hiszen még sok minden történhet addig. [...] 2020 "Nagy" üstökösét - noha semmi köze hozzá - többen a koronavírus-járvánnyal is kapcsolatba hozták. [...]
Az április elején készült felvételek elemzése azt mutatta, a C/2019 Y4 magja darabolódni kezdett. Az égitest(ek)et az éppen harmincadik születésnapját ünneplő Hubble Űrtávcsővel (nem a távcső ünnepelt, hanem az irányítói) is megörökítették. Az új fejlemények tükrében jó, ha kisebb teleszkóppal megfigyelhető lesz a hónap végén, az alkonyati égen az égi vándor; már, ha tudjuk, hogy pontosan hol is kell keresni. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Sugárveszély az űrben. Interjú Srádi Andreával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 75. 2020. máj. 22. 21. sz. pp. 660-661. "A világűr veszélyes üzem, már csak azért is, mert a mindent átitató ionizáló sugárzás az űrhajósokra és az űreszközökre egyaránt veszélyes. A KFKI-ban immár 50 éve működik a - mai nevén - Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriuma, ahol kiemelten foglalkoznak űrdozimetriával. Strádi Andrea, az intézet fiatal tudományos munkatársa arról mesélt, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a mérések során, milyen hatással vannak a sugárzások az emberre és hogyan hasznosítják a kapott eredményeket a Földön is. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 75. 2020. máj. 29. 22. sz. pp. 684-685. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Lézerhajtású holdjáró. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 75. 2020. máj. 29. 22. sz. p. 700. "Hold forgástengelye szinte merőleges az ekliptikára, ezért pólusai közelében a legkisebb mélyedések is állandó árnyékban vannak. A Hold körül keringő Lunar Reconnaissance Orbiter (NASA), az indiai CsándRíján-1, valamint a SMART-I (ESA) szondák mérései alapján a pólus-környéki kráterek alját hidrogénben gazdag - valószínűleg vízjég-tartalmú anyag borítja. [...] A problémák kiküszöbölésére szánt alternatív energiaellátási módszerről számol be az ESA (Európai Űrügynökség) honlapja. A holdszonda egy napos területen érné el a felszínt, itt kellő mennyiségben termelhető elektromos áram napelemek segítségével. A szondából kibocsátott kisebb holdjáró (rover) napelemeit pedig az anyaszondán elhelyezett lézer táplálná. ..." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Csak a méret számít? Kataklizma-kérdések. = Élet és Tudomány 75. 2020. jún. 5. 23. sz. p. 721. "A kozmikus becsapódások Földre gyakorolt környezeti hatásainak súlyosságát a méreten túl a becsapódási szög is befolyásolja. Az ütközés iránya, valamint a becsapódás felszínhez viszonyított szöge határozzák meg ugyanis többek között a kidobott anyag térfogatát, származási mélységét, valamint röppályáját. Egy a Chicxulub-krátert létrehozó, mintegy 66 millió évvel ezelőtt bekövetkező aszteroidabecsapódás végzetes hatást gyakorolt bolygónk akkori élővilágának jelentős részére, ám annak becsapódási szöge a mai napig vita tárgyát képezi.
Az Imperial College London kutatóinak legújabb számítógépes modellezései alapján a gyilkos ütközés a lehető leghalálosabb szögben érte Földünket. A kozmikus lövedék nagyjából 60 fokos beesési szögben érkezhetett, amely maximalizálta a felső légkörbe jutó, éghajlatváltozást okozó gázok mennyiségét. [...] Az eredményekből született tanulmány a Nature Communications szaklapban jelent meg. ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Újoncok a nemzetközi űrállomásnál. Új űrhajók a horizonton. 1. = Élet és Tudomány 75. 2020. jún. 12. 24. sz. pp. 746-749. "Akik érdeklődnek az űrhajózás és űrkutatás iránt, lassan talán kezdik elveszteni a fonalat a jelenleg épülő, vagy már berepülés előtt álló új űrhajók között. Crew Dragon, Dream Chaser, Orion, Orjol, Starliner - nem is beszélve a ma még névtelen másodikgenerációs kínai, vagy a tervezés alatt álló első indiai űrhajóról. Kétrészes cikksorozatunkban igyekszünk "rendet tenni" a káoszban. ..." Fejezetcímek: Teherszállítók.; Amerikai űrhajóst amerikai űrhajóval!; Föld körüli pályán. [HAI.]

DÁVID Tibor: Űrszemétdíj. = Élet és Tudomány 75. 2020. jún. 12. 24. sz. pp. 762-763. "...A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, miképpen lehetne tartós megoldást találni a kereskedelmi szempontból fontos pályák tisztán és elérhető állapotban tartására. Az űreszközök számának növekedése e pályákon az űrszemét keletkezésének ütemét és a tárgyak ütközésének valószínűségét egyaránt növeli. Jelenleg 15 ezernél is több ismert tárgy kering alacsony Föld körüli pályán (a felszíntől számított 2000 km alatti magasságban). A kutatók ezért a műholdpályákra kivetett díjakat látják megoldásnak, melyek éves költségei, a műhold pályán töltött idejétől függenek és a szén-dioxid kvóta kereskedelméhez hasonlóan adhatók-vehetők. A műholdak üzemben tartóinak a kilövési díj megfizetését követően a pályadíjakkal is számolniuk kell mindaddig, míg eszközük az űrben kering. ..." [HAI.]

SOPONYAI György: Hold-analemma. A hátlapon. = Élet és Tudomány 75. 2020. jún. 19. 25. sz. p. 799., hátsó külső borító. "A Holdnak átlagosan 24 óra 50 perc 29 másodperc kell ahhoz, hogy egy kört megtegyen az égen, mondhatni ennyi egy "Hold-nap" hossza. Ha kegyes az időjárás, és végig elkerül minket minden frontfelhőzet 27 napon keresztül, megörökíthetünk egy analemma-jellegű görbét. A Napéval ellentétben, amely évről évre ugyanúgy néz ki, ez egy nyílt görbe, kezdő- és végpontja nem egyezik meg. Alakja is változik hónapról hónapra. A Hold analemmasztikus mozgásának ábrázolása még nagyon gyerekcipőben jár, korábban mindössze három ilyen felvétel látott napvilágot - [...] Mogyoród és az M3-as autópálya, távolabb Budapest fényeivel. Március 26-tól kezdve három héten át naponta elsétáltam erre a helyre és egy esős délelőttöt leszámítva megörökítettem égi kísérőnket, majd a kapott képeket rávetítettem a március 27-én készített tájképre." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Forgatagok a Titán felszínén. A külső Naprendszer titkai. = Élet és Tudomány 75. 2020. jún. 26. 26. sz. p. 809. "...A Titánon sajnos nincs a felszínen guruló eszközünk, és a róla szerzett adatokat legnagyobb részben a Cassini és a Huygens szondáknak köszönhetjük. [...] kiderült, hogy a Titán felszínét borító fagyott szénhidrogén-alapú por a hold egyenlítői vidékén dűnéket is alkot, és a Cassini jelentősebb, de regionális porvihart is észlelt ezen, a Titán mintegy 30%-át elérő vidéken. A Titán pora inkább emlékeztet műanyagra, mint a marsi vagy a földi por csikorgó homokszerűségére. A dűnék jelenléte azonban egyértelművé tette, hogy mind a por, mind a szél jelen van a hold felszínén. [...] A jövőben tervezett, a Titán felszínére küldendő szonda egy "Szitakötő" (Dragonfly) nevű helikopterjellegű eszközt is visz majd magával (lásd a nyitóképen), s ez a szerkezet találkozhat is a porforgatagokkal. A küldetés 2026-ban indulhat, és 2034-ben érkezhet majd meg. ..." [HAI.]

KISZELY Márta: Marsrengések - meglepetésekkel. Mi újság a vörös bolygón? = Élet és Tudomány 75. 2020. jún. 26. 26. sz. pp. 814-817. "A NASA lnSight űrszondája még 2018. november 26-án sikeresen leszállt a vörös bolygó Elysium Planitia nevű, vulkáni eredetű síkságára. Küldetésének fő célja: kideríteni, hogyan keletkeznek és formálódnak a kőzetbolygók, valamint a Mars hőáramának és belső folyamatainak felderítése. A küldetés másodlagos célja, hogy adatokat gyűjtsön a marsrengésekről és a meteoritbecsapódások hatásairól. A bolygó belsejében lévő hő mennyisége összefüggésben van a geológiai "motorral", amely a tektonikát, a vulkánokat és a hegyképződés geológiai folyamatait irányítja. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 75. 2020. jún. 26. 26. sz. pp. 818-819. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Ősi csillagok nyomában. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 75. 2020. jún. 26. 26. sz. p. 828. "...III. populációs csillagokra vadásztak az ESA kutatói a Hubble Űrtávcső felvételeinek elemzésével. Rachana Bhatawdekar és csoportja egy galaxishalmaz (MACSJ0416) tagjaiban próbált rátalálni az idáig csak matematikai modellekben létező égitestekre. A képek előterében található galaxisok tömege által torzított tér optikai lencseként viselkedik, ami felerősíti a távoli galaxisok fényét. A kereséshez alkalmazott innovatív módszer lényege, hogy eltávolítják a felvételekről az előtér-objektumokat, a "maradék" pedig a korábban soha nem látott (tér- és időbeli) távolságú égitestek sokasága. A megfigyelés során az univerzum 500 millió és egymilliárd éves közötti korába sikerült "visszapillantani".
Munkájukhoz a NASA Spitzer űrtávcsövének és az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsőegyüttesének a méréseit is felhasználták, mindhiába. A megfigyelések azt sugallják, hogy a galaxisok és az első csillagok jóval korábban jöttek létre, abban a korban, ami a Hubble eszközei számára már elérhetetlen, de talán a következő generáció, a James Webb Űrtávcső már megláthatja az ősi galaxisok III. populációs csillagait. ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: A Holdhoz és azon túl. Új űrhajók a horizonton. 2. = Élet és Tudomány 75. 2020. júl. 3. 27. sz. pp. 850-853. "Kétrészes cikksorozatunk első részében megismerkedhettünk a Nemzetközi Űrállomás kiszolgálására fejlesztett amerikai személyszállító és teherszállító űrhajókkal. Most ismerkedjünk meg azokkal az űrhajókkal, melyek a Holdhoz, vagy talán a Marshoz (is) fognak embereket szállítani. Az amerikai vezetésű - de nemzetközivé nőtt - Artemis-program célja, hogy egy kisebb modulűrállomást (Lunar Gateway) építsen a Hold körüli pályán, ahol a nemzetközi legénység többé-kevésbé tartósan tartózkodna. Időnként persze a Holdra is leszállnának, méghozzá a déli pólus közelében, hisz itt a talajban lehet fagyott jég. Ez a terület tehát hosszabb távon alkalmas lehet állandó kutatóbázis létrehozására is. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Jókor vagyunk jó helyen a galaxisban. Interjú Kun Emmával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 75. 2020. júl. 10. 28. sz. pp. 884-885. "Az aktív galaxismagok kutatása igazán izgalmas területnek tűnik, hiszen fekete lyukak, óriási energiakitörések, sót néha még galaxisok ütközése is szerepel bennük. A millió, sót milliárd fényévekre zajló folyamatok részleteit - több más módszer mellett - újabban a neutrínókból vagyis a legnehezebben megfogható részecskékből is megpróbálják kiolvasni a szakemberek. Kun Emma Junior Príma díjas csillagásszal, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatójával arról beszélgettünk, hogyan tudnak megfelelni ennek a kihívásnak. ..." [HAI.]

H. J. [HERCZEG János]: ÉT galéria. Élet és tudomány képekben. = Élet és Tudomány 75. 2020. júl. 10. 28. sz. pp. 886-887. "... 1. kép: Mórotz Márta - Ívek és szelők. [A képen egy vöröses szivárvány részlet látható, amit távvezetékek kábelei metszeni látszanak.] [...] 3. kép: Ferencz Gabriella - Égi és földi körök - Pár hete a balatonföldvári kilátónál sikerült lencsevégre kapnom ezt a halojelenséget, eddig még csak mások fotóin láthattam. Szépen kirajzolódnak a cirruszok, aminek jégkristályai hozzák létre" [HAI.]

KERÉNYI Lilla: Csillagász palánták versengése. = Élet és Tudomány 75. 2020. júl. 10. 28. sz. p. 892. "A csillagászatkedvelő diákok rendszeresen mérik össze felkészültségüket. A középiskolások minden tanévben a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiára készülnek fel, míg az általános iskolások részére kétévente rendezünk országos szinten diákvetélkedőt. Utóbbira kilencedik alkalommal került sor a Komárom-Esztergom Megyei TIT Egyesület és az SZTE Bajai Obszervatórium rendezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A verseny névadója Kulin György, a magyar amatőrcsillagászat atya. Az idei döntőnek a TIT székháza adott otthont Tatabányán 2020. június 20-án. Az izgalmakkal teli napot 3 internetes forduló előzte meg, melyekben a hagyományos tesztkérdéseken és rejtvényeken kívül észlelési feladatokat is kaptak a tanulók. A döntőre összesen 6 csapat jutott be 3-3 fős "személyzettel". [...]
A döntő valamennyi versenyzője és felkészítő tanára MCSE és TIT kiadványokat, könyveket és folyóiratokat kapott. A verseny győztese a soproni Siderál csapat (Demeter Emma, Szegedi Dóra, Szabó Máté, felkészítő tanáruk Lang Ágota) lett, nyereményük egy hetes nyaralás az MCSE nyári ifjúsági csillagászati táborában. Második helyen a Kishercegek (Ruzsa Bence Márk, Dobó Zoltán Dávid, Gulyás Bence Sándor, felkészítő tanáruk. Bezdán-Gauder Graciella) végeztek, jutalmuk egy-egy mini Dobson-távcső. A dobogó harmadik helyére a Ticho Brache csapat (Ludányi Edina, Illés Krisztián, Yamakawa Kende felkészítőjük: Fodor Antal) érkezett, ők binokulárral a nyakukban térhettek haza. ..." Hegedüs Tibor, Kulin Eszter, Mizser Attila, Koch Róbert, Nyerges Gyula nevét említi a cikk. [HAI.]

KOVÁCS Márk: A vulkánok ártatlanok a dinók kiirtásában. Őslénytan. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 75. 2020. júl. 17. 29. sz. pp. 899-900. "Noha mára szinte egyeduralkodóvá vált az az elmélet, miszerint a dinoszauruszok korának végét egy a Földnek ütközött aszteroida okozta mintegy 66 millió évvel ezelőtt, azért az időről időre felbukkannak alternatív forgatókönyvek is. Ezek közül az vált a legismertebbé, amely a vulkanikus aktivitást teszi felelőssé az őshüllők (legtöbbjének) pusztulásáért. Az Imperial College London kutatói és munkatársaik azonban legutóbbi kutatásuk eredményeként valószínűleg beverték az utolsó szöget a tűzhányóelmélet koporsójába. Kimutatták ugyanis, hogy a dinoszauruszok kipusztításával vádolt, Chicxulub-krátert létrehozó aszteroida valóban olyan körülményeket teremtett az egész bolygón - ezeket csak az úgynevezett nukleáris télhez lehet hasonlítani -, amelyek elviselhetetlennek bizonyultak a dinoszauruszok számára. ..." [HAI.]

MEZŐ Lilla Dóra: Robotok, hadviselés, tanulás és világűr. V. Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia. = Élet és Tudomány 75. 2020. júl. 17. 29. sz. pp. 902-904. Benne: Humán élet a Földön kívül. p. 904. [KSZ.]

POTYÓ Imre - FARKAS Alexandra: Űrbéli kékég. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 75. 2020. júl. 17. 29. sz. pp. 907-909. "Július 5-én alkonyatkor hatalmas kiterjedésű világító felhő ragyogott fel az égen, amit az ország minden pontjáról, sőt szerte Európából megfigyelték. A közösségi média Légköroptika csoportja felrobbant, mindenki extázisban riadóztatta egymást, [...] Az első ízben 1885-ben észlelt tüneménnyel kapcsolatban ugyanis máig rengeteg a nyitott kérdés, így egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a jellegzetes sávok, örvények vagy halszálkaszerű hullámok várhatóan melyik éjszakán tűnnek majd fel az északi horizont közelében. Annyi azonban bizonyos, hogy a világűr határán (80-85 km magasan) húzódó felhők észlelése kizárólag nyáron (hazánkból júniusban és júliusban) lehetséges, hiszen a felhőket alkotó 0,03-0,15 mikrométeres vízjégkristályok kialakulásához csak ebben az időszakban jön össze minden. ..." [HAI.]

Tökéletes formák tökéletlen árnyékai. Matematika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 75. 2020. júl. 31. 31. sz. p. 963. "...Domokos Gábor alkalmazott matematikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) egyetemi kutatócsoportjaihoz tartozó MTA-BME Morfodmamika Kutatócsoport vezetője, Kun Ferenc (Debreceni Egyetem) és Török János (BME) elméleti fizikusok, valamint az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatóprofesszora, Douglas Jerolmack geofizikus közel négyéves kutatómunkájuk eredményeként igazolták Platón több mint két és félezer évvel ezelőtti állítását, amely szerint a Világ alapvetően kockákból épül fel. [...] ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek) lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, vagyis az "átlagos alakzat" egy kocka lesz. [...]
Így tehát a Földön (és más égitesteken) fellelhető töredezett sziklák és kövek geometriai átlaga maga a kocka. [...] Az aprózódásnak ez a geometriát a mechanikával összekötő modellje, új távlatokat nyit, hiszen nemcsak a bolygó felszínén megjelenő repedési mintázatokat, hanem az aprózódással létrejött kövek formáját is összeköti az ezeket létrehozó geofizikai és planetológiai folyamatokkal. Így a Földön és más égitesteken jelenleg megfigyelt természeti formákból következtethetünk keletkezésük történetére. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 75. 2020. júl. 31. 31. sz. pp. 980-981. [HAI.]

H. J. [HERCZEG János]: ÉT galéria. A hónap képe. Július. = Élet és Tudomány 75. 2020. júl. 31. 31. sz. p. 989. "Ferencz Gabriella [...] Égi és földi körök című képe a 28. számunkban jelent meg, a 887. oldalon. Galériánk tudományos kincstára gazdagodott egy újabb halo-gyűrűvel (kishalo, amelynek sugara 22°). Didaktikai értéke a pajzánul lebegő égi fátyol, annak jégflitterei törik-tükrözik a fényt, és a szabályok szerint szórják szét színeit. Az igazán különleges a kép kompozíciója. A tündöklő ékszert sötét, cizellált foglalat tartja kétfelől. A torony továbbjátszik a körformákkal, sziluettekbe tömörítve azokat, átellenben a falomb a fölötte mérföldekre lebegő jéglapocskák laza, fraktálszerű szerkezetére utal. Igen, meg lehet ragadni a tüneményt." Ez a képaláírás teljes szövege. [HAI.]

SZŰCS László: A magyar vízszaglászó nyert a NASA versenyén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 75. 2020. aug. 14. 33. sz. p. 1052. "Több ország és magáncég dolgozik lázasan a Hold újrahódításán, de ma már nem csupán politikai célok, hanem a várható gazdasági előnyök motiválják az érdeklődést. A NASA is igyekszik a közeljövő holdküldetéseihez minden jó ötletet begyűjteni és megvalósítani. A közelmúltban írtak ki egy versenyt, amelyre a magyar Puli Space csapata is benevezett, és 29 ország 132 versenytársa között első helyezést értek el, megnyerve a 30 000 dolláros fődíjat. A nyertes munkában egy olyan mérőeszközt terveztek meg, amely képes kimutatni a víz jelenlétét a Hold felszínén. A Honey, I shrunk the NASA payload (Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét) ötletes címmel meghirdetett versenyen a feladat olyan kifejezetten olcsó és kisméretű eszközök megtervezése volt, amelyekkel különféle méréseket, tevékenységeket lehet elvégezni égi kísérőnkön a jövőbeli küldetések során." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Régóta jelen van a Dél-atlanti Mágneses Anomália. Geológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 75. 2020. aug. 21. 34. sz. p. 1061. " A régóta jól ismert mágneses eltérés bolygónk izgalmas területe, e helyszín felett a gyengébb földmágnességnek köszönhetően például a műholdakat érő káros sugárzás nagyobb. Ennek hatására akár a GPS jel is eltérhet, vagy épp gond akadhat a műholdak működésével, vagy csak a velük való kommunikációval is. Többek közt emiatt is foglalkoznak a régió mágnességének és az ebből kifolyólag itt észlelhető űridőjárás-eltéréseknek a kapcsolatával, illetve azzal, hogy voltaképp minek köszönhető. Maga az anomália Dél-Amerika igen jelentős részét lefedi, és egészen Afrika déli részéig húzódik. Az anomália okaként a földmag és a köpeny közti kölcsönhatások állhatnak, és, mivel az anomália révén a földmágnesség dipól volta gyengül, ezért egyesek az anomália növekedése mögött egy közelgő pólusváltást is sejtenek." [HAI.]

H. J. [HERCZEG János]: ÉT galéria. Élet és Tudomány képekben. = Élet és Tudomány 75. 2020. aug. 21. 34. sz. pp. 1078-1079. "2. kép: Pásztor Tamás [...] - Látogató - A Zalaegerszeg mellett lévő Gábárti-tó fölött szabad szemmel láttuk családommal az év égi szenzációját, a C/2020 F3 (NEOWISE) üstököst. Felvételem 2020.07.20-án készült, 23:14-kor, állványról Pixel 4 mobiltelefon éjszakai módjával." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 75. 2020. aug. 28. 35. sz. pp. 1108-1109. [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Új elmélet készült a lemeztektonika kezdeteire. = Élet és Tudomány 75. 2020. aug. 28. 35. sz. p. 1116. "A lemeztektonika elmélete immáron 5 évtizede kidolgozott és elfogadott, azonban mind a mai napig nem világos, hogy mikor és miként is alakultak ki a kőzetlemezek. A leginkább elfogadott, hogy eleinte egyetlen gömbhéj-kőzetlemez volt az egész bolygón, amely azután feldarabolódott, azonban nem igazán sikerült eddig megfelelően modellezni a folyamatot. E kéreg alatt a köpeny néhány száz Celsius-fokkal melegebb volt, és az elképzelések és eddigi modellek szerint, esetleg a saját gyenge pontjai révén, megrepedezett a kőzetburok a köpeny konvektív áramlatainak köszönhetően vagy épp a gravitáció keltette instabilitások miatt alakultak ki a repedései, esetleg becsapódó kisbolygó(k)nak köszönhetően. [...]
Az elmélet alapján a kőzetlemezek megszületéséhez csupán az szükséges, hogy a Föld sugárirányú tágulása elég nagy legyen ahhoz, hogy horizontális feszültségek halmozódjanak fel, amelyek legyőzik a litoszféra gömbhéj erősségét. A modellezés szerint, ha a hőtágulás elegendő, akkor egyetlen hasadékból kialakulhatnak azok a gyengeségi zónák, amelyek végül a kőzetburok globális feldarabolódásához vezetnek. ..." [HAI.]

H. J. [HERCZEG János]: ÉT galéria. A hónap képe. Augusztus. = Élet és Tudomány 75. 2020. aug. 28. 35. sz. p. 1117. "Pásztor Tamás [...] Látogató című képe a 34. számunkban jelent meg, az 1078. oldalon. A tavasz sztárja volt a C/2020 F3 üstökös, profi asztrofotósok paparazzóként versengtek, ki milyen környezetben örökíti meg, mekkora távcsőobjektívvel. Lehet, hogy az égi vándort feszélyezték a katedrálisok kőcsipkés tornyai, Stonehenge vagy az Akropolisz oszlopai, meredek sziklaszurdokok, csillogó felhőkarcolók. Idegenforgalmi látványosságok díszkivilágításának tűzijáték-rakétája lett. Pedig ő leginkább száguldó hógolyó (sok elődje vizet hordott a Földre). Talán jobban érezte magát egy csendes tavacska felett, ahol mezei virágok intenek felé. Ahol a tücsökzenében sétálók mobiljukon örökítik meg az életre szóló találkozás emlékét." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Üdítősdobozzal a világűr kapujáig. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 75. 2020. szept. 4. 36. sz. p. 1124. "Az első hazai CanSat versenyt augusztus közepén rendezték meg Tatárszentgyörgyön, a Magyar Honvédség kiképzőbázisán. [...] Az Európai Űrügynökség (ESA) több mint tíz éve rendez CanSat-építő versenyeket a tagországok diákcsapatai részére. A rakétát a szervezők biztosítják, a fiataloknak "csak" annyi a teendőjük, hogy megtervezzék és megépítsék a részegységeket a nyomtatott áramköröktől az ejtőernyőig, a repülés ideje alatt folyamatosan kapcsolatban legyenek a megfelelő térfogatú és tömegű műholddal, majd a begyűjtött mérési adatokat feldolgozzák. A küldetés során kötelező feladatként légnyomást és hőmérsékletet kell mérni, továbbá egy szabadon választott mérést vagy kísérletet is el kell végezni. ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Űreszközsereg a Marshoz. Alaposan kihasznált indítási ablak. = Élet és Tudomány 75. 2020. szept. 4. 36. sz. pp. 1126-1129. "Energiatakarékos pályán - azaz gyorsan és kevés üzemanyaggal - nagyjából 26 havonta lehet a Marshoz utazni. Az idén nyáron nyíló "indítási ablakban" arab és kínai űrszondák, illetve egy kisebb autó méretű amerikai marsjáró indul a vörös bolygóhoz. ..." Fejezetcímek: Az arab remény.; Egy komplex kínai misszió.; A Curiosity utódja.; A Perseverance programja.; Meteort visz, talajmintát küld. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Eredmények és tervek. Interjú a BME-VIK dékánjával. = Élet és Tudomány 75. 2020. szept. 4. 36. sz. pp. 1133-1135. "A múlt tanév elején neveztek ki új dékánt a Villamosmérnöki és Informatikai Kar élére. Tanításról, oktatásfinanszírozásról, megvalósult és tervezett fejlesztésekről, valamint a hamarosan beinduló űrmérnökképzésről beszélgettünk Charaf Hassannal. [...] - Múlt év végén jelentették be: hamarosan űrmérnökképzést is indítanak a karon. Mi indokolja a bevezetését? - [...]
Nézzük csak meg, milyen előrehaladás látszik jelenleg az űriparban! Persze az űrkutatási fejlesztések területén nagy hagyományokkal rendelkezünk. Van egy jó csapatunk. Gondoljanak csak a MASAT-1 vagy a SMOG-P sikerére! Utóbbi a világ legkisebb működőképes műholdja. Mi kell egy ilyen eszköz létrehozásához? Energetikai, anyagtudományi, elektronikai, gépészeti, és informatikai ismeretek. Szerencsére itt a BME-n a különböző karokon jelen vannak a megfelelő szakemberek kellő felkészültséggel. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A Petőfi Csarnoktól a csillagközi térig. Interjú Gucsik Arnolddal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 75. 2020. szept. 11. 37. sz. pp. 1170-1171. "A meteoritok rendkívül értékes információkat hordoznak a Naprendszer születéséről, sőt az azt megelőző időszakról is - ha megfelelő eszközökkel próbálják őket szóra bírni. Gucsik Arnold, az Eszterházy Károly Egyetem docense saját módszert is kidolgozott vizsgálatukra, munkásságáért a NASA is elismerésben részesítette. Az amerikai, a japán és az európai úrügynökséggel is együttműködő kutató arról mesélt, mit és hogyan tudtak meg a meteoritok révén az Ős-Föld anyagáról, a kisbolygókról, üstökösökről, sőt egy csillagközi objektumról is. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Egy sosem volt bolygó története. Az égimechanika tréfája. = Élet és Tudomány 75. 2020. szept. 25. 39. sz. pp. 1236-1237. "A minket körülvevő világ jelenségeinek megmagyarázására a kutatók különböző hipotézisekkel, tudományos elméletekkel állnak elő. Ezek többségét valamely kolléga, vagy akár maga az elmélet kiötlője idővel megcáfolja. Ami megmarad, az válik elfogadottá Így működik a tudomány. Sokat segíthet egy teória elismerésén, ha később felfedeznek egy általa korábban megjósolt jelenséget vagy objektumot. Néha persze akkor is érzékelni vélik a keresett dolgot, ha az valójában nem is létezik. Nem feltétlenül szándékos a megtévesztés, agyunk sokszor igazítja észleléseinket a prekoncepciónkhoz. [...]
Le Verrier 1859-ben (ekkor már, mint az obszervatórium igazgatója) felfedezte, hogy a Merkúr pályájának napközelpontja folyamatos mozgásban van: a matematikus 14 darab, 1697 és 1848 közötti Merkúr-átvonulást vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a bolygó perihéliumpontja száz év alatt 0,43 ívmásodpercet mozdul el. Ő volt az első, aki kijelentette, hogy a Merkúr pályájának változása nem magyarázható meg tökéletesen a newtoni fizika törvényei, illetve a többi bolygó perturbáló hatása (tömegvonzásuk által okozott pályaháborgás) által. Ekkor állította fel elméletét, miszerint a mozgást egy eddig felfedezetlen, a Nap és a Merkúr pályája között keringő bolygó (esetleg kisbolygó-övezet) zavarhatja. A titokzatos égitestet Le Verrier a tűzhányók és sivatagok rómal istene, az istenek kovácsa után Vulcanusnak/Vulcannak nevezte el. [...]
Le Verrier még ugyanebben az évben, 1859-ben kapott egy levelet Edmond Modeste Lescarbault francia fizikus-csillagásztól, aki azt állította, távcsövével látta a Vulcan-t átvonulni a Nap előtt. [...] Le Verrier halála után még hosszú évtizedekig keresték a Vulcan-t, mindhiába. Soha nem találták meg, hiszen soha nem is létezett ez a bolygó. A Vulcan nemlétére a tudományos életbe 1915-ben berobbanó általános relativitáselmélet adott magyarázatot: eszerint a Nap óriási tömege meggörbíti a téridőt, a Merkúr pedig ebben az eltorzult téridőben kering. Mozgását tehát nem lehet a klasszikus fizika szabályaival leírni. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Magyar asztrofotósok elismerése. Asztrofotó. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 75. 2020. okt. 2. 40. sz. p. 1253. "A Greenwichi Királyi Obszervatórium és a Greenwichi Királyi Múzeum idén is meghirdette Az év asztrofotósa címért kiírt versenyét. A világ legrangosabb ilyen jellegű megmérettetéséről van szó, amire bárki jelentkezhetett. Ezúttal több mint 5000 nevezést küldtek be a világ minden részéről és büszkén mondhatjuk, hogy 2012-óta - egy esztendőt leszámítva minden évben született valamelyik kategóriában magyar Siker, 2019-ben Francsics László abszolút győztes lett, Ő azóta tagja lett a verseny zsűrijének. És a sikerszéria 2020-ban sem szakadt meg. Schmall Rafael Az Ember és Világűr kategóriában kapott első díjat, Tóth Bence pedig a legjobb kezdőnek járó Sir Patrick Moore-díjat érdemelte ki. (Hullámok című képe lapunk hátsó borítóján látható.) ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 75. 2020. okt. 2. 40. sz. pp. 1266-1267. [HAI.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Hullámok. A hátlapon. = Élet és Tudomány 75. 2020. okt. 2. 40. sz. p. 1279., hátsó külső borító. "...Tóth Bence valóban nem számít régi motorosnak ezen a pályán, hiszen csak 2019-ben kezdett el komolyabban foglalkozni asztrofotózással. Igaz a fényképezés, a természetfotózás és mérnökként a fotós eszközök technikája iránti érdeklődése korábban is megvolt. A díjnyertes képen a Perseus csillagképben található Kalifornia-köd egy része látható, ami Galaxisunk egy ionizált hidrogénből álló zónájában helyezkedik el. A felvétel összexpozíciós ideje 7 óra 50 perc, [...] De ma már bevett szokás, hogy az egyenként viszonylag rövid expozíciójú felvételeket a modern technika segítségével összeadják.
A Kalifornia-ködről készült fotó tavaly novemberben készült, amikor az égnek ez a területe elég magasan volt a horizont felett. [...] Hűtött monokróm csillagászati kamerát használt olyan keskenysávú szűrőkkel, amelyek a látható fényt csak néhány nanométer sávszélességben engedik át. ..." [HAI.]

TÓTH L. Viktor - TÓTH Viktor T.: A rádiójelekbe merülő világ. A jövő hullámain. = Élet és Tudomány 75. 2020. okt. 23. 43. sz. pp. 1360-1362. "Verne Gyula és fia, Michel Verne 1889-ben publikáltak egy novellát egy amerikai folyóiratban, A XXIX században címmel. A Verne által elképzelt távoli jövő a műszaki, elektronikus csodák világa. A globalizált médiát dominálja egy hatalmas, elektronikus kiadóvállalat, melynek előfizetői interaktív beszélgetést is folytathatnak a hírszerkesztővel, s a kívánt műsort rögzíteni is tudják, későbbi megtekintésre. Lenyűgöző technika, s lenyűgöző, hogy ezt Verne a XIX. században előre látta, még akkor is, ha némiképp pesszimista módon egy egész évezredre taksálta, míg ezek a műszaki csodák mindennapossá válnak. ..."
Rádiócsillagászat: "...Eközben Afrika déli felén a romantikus szavannák, szafarik világában az eddigi egyik legambiciózusabb csillagászati vállalkozás, az SKA (Square Kilometre Array, azaz négyzetkilométeres antennahálózat) egy összesen négyzetkilométer felületű rádióteleszkópot épít. A 2 milliárd eurós költségvetésű, alapvetően európai kezdeményezés során egy körülbelül 3000 kilométer kiterjedésű régióban 12-15 méteres tányérantennák "nőnek ki" Dél-Afrika talajából. De a fejlesztés nem áll meg az országhatárokon, Afrika is meg akar érkezni a XXI. századba. ..." Fejezetcímek: A dolgok internete.; Kapcsolat ég és föld között.; Lencsevégre kapjuk a láthatatlant.; Nem csak a méret számít.; Elvakítva.; Részvételünk. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 75. 2020. okt. 30. 44. sz. pp. 1388-1389. [HAI.]

Űrkutatási verseny. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 75. 2020. okt. 30. 44. sz. p. 1406. "Irány az űr! Irány Noordwijk! Ezzel az elnevezéssel szervez háromfordulós űrkutatási csapatversenyt a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Asztronautikai Társaság a magyarországi és a határon túli magyar középiskolásoknak. A tanulmányi verseny első online fordulójára 2020. november 9. - december 8. között kerül sor, ezt követi még egy online forduló februárban és a továbbjutottak 2021 május 15-én már személyesen mérik össze az univerzummal kapcsolatos tudásukat Budapesten. A verseny fődíja egy 3+1 fős utazás az Európai Űrügynökség legnagyobb létesítményébe, az Európai Űrtechnológiai Központba, a hollandiai Noordwijkba. A további értékes nyereményeken felül minden díjazott térítésmentesen vehet részt a MANT 2021. évi nyári Űrtáborában! ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Női fantomok az űrben. Interjú Szabó Juliannával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 75. 2020. nov. 6. 45. sz. pp. 1428-1429. "Hamarosan űrtörténeti eseménynek lehetünk tanúi: először jutnak el magyar műszerek a Hold közelébe! Az EK Űrkutatási Laboratóriumában készített dózismérők a NASA által vezetett nemzetközi űrprogramban mérik fel - sok más eszközzel együtt - azt, hogy égi kísérőnknél milyen sugárzások érhetik az űrhajósokat. A tervek szerint ugyanis az amerikaiak néhány év múlva újra embereket küldenek a Holdra Szabó Julianna, a Laboratórium tudományos főmunkatársa mesélt a program részleteiről, a küldetés két "női utasáról" és természetesen a magyar eszközökről. ..." [HAI.]

SZŰCS Péter: ATL-1 műhold: küldetés túlteljesítve. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 75. 2020. nov. 6. 45. sz. pp. 1434-1435. "Befejezte küldetését az első magyar magán műhold, az ATL-1, miután a légkörbe visszatérve elégett. A tervezett féléves működési idejénél jóval tovább, mintegy 10 hónapig keringett a Föld körül. Egy különleges anyagtudományi kísérletet, illetve tesztet végzett. Sikeresen. Az ATL-I műhold egy 5x5x10 centiméteres hasáb volt, amelyet az ATL Kft. és a H-ION Kft. közösen fejlesztett az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozása mellett. Az űreszköz átlagosan 365 kilométer magasságú pályán keringett és bolygónkat másfél óra alatt kerülte meg. 10 hónap alatt nagyjából 5000-szer. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Friss jég az Enceladus északi féltekéjén. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 75. 2020. nov. 6. 45. sz. p. 1436. "Az Enceladus a Szaturnusz egyik legizgalmasabb holdja, [...] A Cassini rengeteg mérési adata jóvoltából még mindig tudhatunk meg róla újdonságokat. A Cassini VIMS nevű infravörös műszere által 13 év alatt készített képek a lehető legnagyobb részletességgel mutatják be az Enceladus teljes felszínét s a geológiai aktivitást, amely a jelek szerint egészen friss nyomokat hagyott maga után az északi féltekén is.
A különböző hullámhosszakra bontott spektrális adatok, amelyekből a megfelelő minőségű felvételek segítségével a hold infravörös spektrális térképét összeállították, arra utalnak, hogy a hold északi féltekéjének egy jelentős területén a felszín a hold belsejéből eredő anyagból (gyakorlatilag vízjégből) új borítást kapott. A vízégre jellemző hullámhosszakat leválogatva sikerült beazonosítani a felszín azon területeit, ahol friss jégborítás található. ..." [HAI.]

RÁCZ Péter: Sarki fény a Lofoten-szigeteken. A hátlapon. = Élet és Tudomány 75. 2020. nov. 6. 45. sz. p. 1439., hátsó külső borító. "A finnországi hiedelem szerint a sarki fény akkor keletkezik, amikor a hegyekben futó róka farka súrolja a hóbuckákat. A jelenség finn neve "A róka tüze". A számik úgy hitték, hogy a sarki fényben mágikus erők vannak. Rengeteg legenda övezi ezt a látványos égi tüneményt, de ma már tudjuk, hogy nem más, mint a Napból kilökődő plazma és a Föld légkörének találkozása. A napszél mindössze 18 óra alatt éri el a Földet és annak mágneses tere miatt a részecskék a két pólusnál jutnak be a légkörbe, ahol ionizálják és gerjesztik annak molekuláit, amelyek alapállapotukba visszatérésükkor különböző színekben fényt bocsátanak ki. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 75. 2020. nov. 27. 48. sz. pp. 1512-1513. [HAI.]

Csillagászat mindenkinek. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 75. 2020. nov. 27. 48. sz. p. 1534. "A Svábhegyi Csillagvizsgáló és a Csillagászat.hu közös szervezésében létrejött virtuális űrsétájukat Élő Csillagászat 2. címmel folytatják. A cél, hogy az előadás és a képzeletük segítségével a "látogatók" bepillanthassanak a világűr titkaiba. A szerdánként 20.00 órakor kezdődő 40 perces előadások után 20 perc kérdezz-felelekre is marad még idő. Az érdeklődőket Kiss László csillagász, Széchenyi-díjas akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója kalauzolja el a csillagok világába. A csillagvizsgáló facebook oldalán a korábbi videók is megtekinthetők: https://www.facebook.com/svabhegyicsillagvizsgalo/." [HAI.]

FUTÓ Péter: A kozmokémia rövid története. Molekulák a világűrben. = Élet és Tudomány 75. 2020. dec. 4. 49. sz. pp. 1555-1557. "A kozmokémia főként a Világegyetem születéséhez, valamint a csillagok kialakulásához, fejlődéséhez és végállapotaihoz kapcsolódó kémiai jelenségeket tárgyalja. Ennél a kozmikus kémia vizsgálati köre lényegesen tágabb értelmezésű, mivel tulajdonképpen minden Földön kívüli eredetű anyag kémiájával foglalkozik: az Univerzumban található anyag összetételét és a bennük lezajlódó folyamatokat tanulmányozza. [...] Maga a kozmokémia kifejezés Victor Goldschmidt (1888-1947) norvég geokémikustól származik, akit gyakran neveznek a "geokémia atyjának" is. 1937-ben publikálta kozmikus elemgyakorisági táblázatát, mely a meteoritokban vizsgált elemarányokon alapult. ..."
Fejezetcímek: Az atomista filozófiától a kozmikus elemgyakoriságig.; Égből hulló kövek.; Szerves molekulák a csillagközi térben.; Az üstökösök és az élet csírái.; A kozmokémia jövőbeli fejlődési irányai. Az egyik képen (p. 1557.) "A Debreceni Református Kollégium Múzeumában őrzött kabai meteorit". [HAI.]

MOLNÁR Csaba: Newton tudományos bestsellert írt? Tudománytörténet. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 75. 2020. dec. 11. 50. sz. pp. 1572-1573. "Isaac Newton maga egyértelműen a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica című könyvét tekintette főművének, amelyen évekig dolgozott, és egyenletek, képletek, levezetések és ábrák tömkelegével zsúfolt tele. [...] Newton a könyv megalkotásakor nem törekedett az olvasmányosságra. De miért is tette volna, amikor a gravitációs törvényeket, illetve a bolygók mozgásának kutatási alapelveit kellett belesűrítenie egy kötetbe. A tudománytörténet régóta próbálja megfejteni, hogy egy ilyen, nagyon kevés példányban kiadott könyv (az utolsó, 1953-as összeszámlálás 189 példányt talált belőle) hogyan változtathatta meg fizikai világképünket, és a benne leírt felfedezések hogyan találhatták meg az utat az általános tudományos közvélemény felé.
Nos úgy, hogy biztosan nem csak 189 példányban adták ki, hanem legalább 386-ban. Sőt azt valószínűsítik, hogy összességében 600-750 példányban jelenhetett meg először a Principia. Mordechai Feingold tudománytörténet-professzor a Caltechről és Andrej Svorencík (aki Feingold doktorandusza volt korábban) majdnem 200 "új" Principiát talált szétszórva a világon. 37 példány Kelet-Európában található. Eljutottak az egykori Habsburg Birodalom tagállamaiba, a mai Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország területére. Vannak rejtett (vagy legalábbis nem közismert) példányok a könyvből a Vatikánban, Gdanskban, Oslóban, Zágrábban, és igen, Budapesten is. ..." [HAI.]

SÁRNECZKY Krisztián: Veszélyes kisbolygók kutatása. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 75. 2020. dec. 18. 51-52. sz. pp. 1604-1605. "Novemberben három földközeli kisbolygót is sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének Piszkéstetői Obszervatóriumából, ezzel új korszak kezdődött hazánkban a földközeli égitestek kutatásában. Az eredmények egy öt évet átölelő fejlesztés gyümölcsei, amelyet a stratégiai jelentőségű kutatóhelyek K+F kapacitásának erősítését célzó pályázaton "Kozmikus hatások és kockázatok" című, GINOP 2.3.2-15-2016-00003 jelű projekt tett lehetővé. A támogatásnak az 1962 óta üzemben levő de folyamatosan karban tartott 60 cm-es Schmidt-távcsőbe a korábbi 1x1 fokos látómezőt adó kamera helyett egy sokkal érzékenyebb, és 3x3 fokos (a Hold látszó méretének 36-szorosa) látómezőt biztosító CCD került.
Ehhez egy teljesen új fókuszáló mechanizmust építettek mérnökeink, és a távcső görbült fókuszsíkját is egyenessé kellett varázsolni két nagyméretű lencse segítségével. ..." A 2020 VL1, 2020 WH1, 2020 WJ3 jelű kisbolygók felfedezéséről. [HAI.]

TÖRÖK Zsolt Győző: Az északi tájolás nyomában. Térképtörténetek. = Élet és Tudomány 75. 2020. dec. 18. 51-52. sz. pp. 1628-1631. "Az iskolában mindenki megtanulta, hogy a térképek felső szegélye mindig észak felé mutat. Ha a térképpel tájékozódni akarunk, akkor előbb meg kell találnunk ezt a földrajzi főirányt, majd a térképet úgy kell fordítanunk, hogy a felső széle észak felé mutasson, Ez az egyszerűnek látszó művelet a térkép tájolása. De vajon miért észak van felül a térképeken? Az éppen a Hold felé tartó Apollo-17 fedélzetéről 1972-ben elkészült az egyik első felvétel, amely a teljes félgömböt mutatta, a csodálatos kékes színekben pompázó Földet. Ez a felvétel olyan hatékonyan hívta fel a figyelmet a bolygó kozmikus különlegességére és törékeny egyensúlyára, hogy mára a világszerte legismertebb fotók közé tartozik, Azonban nem úgy, ahogyan mi ismerjük. Az eredeti felvételt ugyanis a NASA szakértői "feje tetejére" állították, vagyis megfordították.
Így már a számunkra megszokott és ismerős módon láthatjuk a világunkat, ahol észak van felül. Ha tehát egy kicsit messzebbről, mondjuk a világűrből nézzük a dolgot, akkor világos, hogy a két átellenes pólus bármelyikét választhatnánk felsőnek. Mégsem mindegy, melyik van felül. ..." Fejezetcímek: Tótágast áll a világ?; Napkelte felé fordulva.; Mekka irányába.; Ptolemaiosz árnyéka.; Navigáció és tájolás.; A kartográfiai hagyomány felé. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Az űripartól a bridzsig. Interjú Bárczy Tamással. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 75. 2020. dec. 18. 51-52. sz. pp. 1646-1647. "Egyre többet hallani a magyar űriparról, mi is többször foglalkoztunk ezzel a témával. Ezúttal Miskolcra látogattunk, ahol Bárczy Tamással, az Admatis Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy hazánk első, kimondottan űripari cége mivel és milyen űrprogramokban vesz részt. Természetesen feltettük a sokakban felmerülő kérdést: miért érdemes itthon űriparral foglalkozni? És a végén az is kiderül, milyen kapcsolat van az űripar és a bridzs között. ..." [HAI.]

  Érdekes eredmények a Naprendszerünk anyagi felépítésének megismerésében. Híradó. Természettudományos hírek. = Firka 30. 2020-2021 2. sz. p. 54. "Szerves ásványok" képezhetik egyes holdak szilárd felületét.; Csillagászok bábáskodtak egy bolygó születésnél. "A Földtől 520 fényévre, a Szekeres (Auriga) csillagképben lévő fiatal AB Aurigae csillag körül (kb. olyan távolságban, mint a Neptunusz a Naptól) egy bolygó születésének csodálatos pillanatait észlelhették a csillagászok. A világ legkorszerűbb csillagászati obszervatóriumának (ESO) a SPHERE nevű műszerével (a chilei Atacama sivatag 2635 méter magas Cerro Pranal-hegyén található) a jelenségről felvételt készítettek a látható tartományban. ..."; A naprendszerből szupravezető anyagok hullnak a Földre. [HAI.]

  Újdonságok a Marskutatásban. Híradó. Természettudományos hírek. = Firka 30. 2020-2021 4. sz. pp. 56-57. "A Mars légterében nincs oxigén, ezért a felületén emberi tartózkodás nem lehetséges. A kutatások arra irányulnak, hogy oxigén-termelést tudjanak biztosítani. A szórakoztató ipar Mentőexpedíció című filmében ezt egyszerűen a légköri szén-dioxidból állítják elő, de ez a valóságban csak egy fikció. Az űrkutatók szerint ez a mód nagyon energiaigényes, bonyolult folyamat, ezért a bolygó felszíne alatt levő víz bontására gondoltak. ..." [HAI.]

  LÉVAI Péter - PAP Gábor: "A fizika szép" - búcsú Németh Judittól. = Fizikai Szemle 70. 2020. jan. 1. sz. pp. 3-5. Fizikatörténet, csillagászattörténet, elméleti asztrofizika, csillagok fizikája és fejlődése, magfúzió, csillagok energiatermelése, szupernóvák, Németh Judit (1932-2019). [TIM.]

  KOVÁCS Tamás: Kiterjedt égitestek körüli gyűrűrendszerek dinamikája. = Fizikai Szemle 70. 2020. jan. 1. sz. pp. 10-14. Csillagászat, fizika, dinamika, égi mechanika, Naprendszer, törpebolygó, Kuiper-öv, neptunuszon-túli objektum, transzneptun-objektum, (136108) Haumea, kentaur-típusú objektum, középmozgás-rezonancia, holdak, kísérők, Hi’iaka, Namaka, sugárnyomás, keringés, forgás, gravitációs potenciál, rezonanciák, Kepler-probléma, magyar csillagászati kutatások. [TIM.]

  GROMA István - KAMARÁS Katalin: Jelölési/pályázási felhívás az Eötvös Loránd Fizikai Társulat kitüntető érmeire, valamint felsőoktatási és tudományos díjaira (Hírek - események). = Fizikai Szemle 70. 2020. jan. 1. sz. hátsó belső és külső borító. Csillagászat, asztrofizika, űrfizika, Detre László-díj. [TIM.]

Címlapkép. = Fizikai Szemle 70. 2020. febr. 2. sz., címlapkép. XIII. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia éjszakai távcsöves fordulója. [TIM.]

  CSEDREKI László - GYÜRKY György - KISS GÁBOR Gyula: Az asztrofizikai s-folyamat és a 13C(alfa,n)16O reakció. = Fizikai Szemle 70. 2020. febr. 2. sz. pp. 39-44. Magfizika, magreakciók, kémiai elemek felépítése, csillagok energiatermelése, atommagfolyamatok, átalakulások, nehéz elemek keletkezése, Naprendszert felépítő kémiai elemek, kozmikus sugárzás, Ge, As, Se, AGB csillagok, hatáskeresztmetszet, föld alatti laboratóriumok ATOMKI, LUNA gyorsító. [TIM.]

  DÁLYA Gergely: Mit tanultunk az Univerzumról a gravitációs hullámok legújabb megfigyelési időszakában. = Fizikai Szemle 70. 2020. febr. 2. sz. pp. 45-47. Univerzum, Világegyetem, Albert Einstein, gravitáció, általános relativitáselmélet, pulzár, neutroncsillag, fekete lyuk, LIGO Laboratory, Livingston, Harford, Fabry-Perot-üregek, Michelson-interferométer, ELTE, GLADE, NASA, GW150914, GW170817, Virgo detektor, Hubble-állandó, forrásgalaxis, KAGRA. [TIM.]

  SZALAI Tamás: Fiatal asztrofizikusok a Balaton partján - beszámoló a XIII. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiáról (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 70. 2020. febr. 2. sz. pp. 65-70. Balatonfüred, neutrínókonferencia, Marx György, Eötvös Loránd, Eötvös-inga, IOAA, International Olympiad on Astronomy and Astrophysics, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós, Csillagászati Intézet, ELTE GAO, SZTE, Bajai Obszervatórium, Magyar Csillagászati Nonprofit Kft. [TIM.]

  KOMÁROMI Annamária: A torziós ingától az űrgravimetriáig (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 70. 2020. febr. 2. sz. pp. 71-72. Eötvös Loránd torziós ingája, gravitáció, tömegvonzás, Föld gravitációs tere, Izsák Imre, mesterséges égitestek, mesterséges holdak mozgása, műholdak, NASA, Mars, InSight marsszonda, talaj hőmérséklet változása, GRACA, Gravity Recovery And Climate Experiment, Arduinó jeladó, 3D nyomtató, makettek, modellezés, 30. Magyar Fizikus Vándorgyűlés, Sopron, 2019. [TIM.]

Címlapkép. = Fizika Szemle 70. 2020. márc. 3. sz. címlapkép. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós 1980. tavaszán a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén méréseket végez a Pille-rendszerrel, fotó: Roszkozmosz-MTI. [TIM.]

  ZAMBERGER Noémi Kinga - ERDÉLYI Róbert: Koronafűtés és mágneses hullámok: miért forró a Nap légköre. = Fizikai Szemle 70. 2020. márc. 3. sz. pp. 80-89. Asztrofizika, napfizika, napkutatás, csillagászat, MHD, magnetohidrodinamika, solar magneto-seismology, szoláris mágneses-szeizmológia, napkorona, SMM, SOHO, TRACE, Hinode, IRIS - Interface Region Imaging Spectrograph, STEREO, SDO, Nap mágneses mezeje, Skylab, koronahurkok, légkörfűtés, hidrodinamikai fűtési folyamatok, fluxuscsövek, Hannes Alfvén, rezonáns abszorpció, fáziskeveredés mechanizmusa, Heyvarts és Priest, csillaglégkörök, G2V színképtipus, T Tauri csillagok, Parker Solar Probe, Solar Orbiter, EST, European Solar Telescope, DKIST, Daniel K. Inouye Solar Telescope, űridőjárás. magyar vonatkozású napkutatás. [TIM.]

  HIRN Attila - APÁTHY István - DEME Sándor - CSŐKE Antal: Űrdozimetria a Pille űrállomás-fedélzeti termolumineszcens rendszerrel. = Fizikai Szemle 70. 2020. márc. 3. sz. pp. 89-97. Részecskefizika, kozmikus sugárzás, magyar fizikai kutatások, űrtechnika, űrkutatás, űrtevékenység, űreszközök, világűr, űridőjárás, sugárterhelés, Föld körüli térség, kis LET értékű sugárzások dózisa, TLD, termolumineszcens dúzismérő, ionizáló sugárzás, Nemzetközi Űrállomás, ISS, Pille-rendszer, dózistérképezés, Naprendszer, galaktikus kozmikus sugárzás, dózismérő, Forbush-csökkenés, szoláris moduláció, DOSIS és DOSIS-3D kísérletek, űrhajósok, dózismonitorozás, személyi dozimetria. [TIM.]

  GERGELY Cecília: Feketelyuk-perturbációk skalár-tenzor gravitációelméletekben. = Fizikai Szemle 70. 2020. márc. 3. sz. pp. 97-102. Általános relativitáselmélet, 4-dimenzió, téridő, energia-impulzustenzor, gravitáció, Naprendszer, gravitációs hullámok, Advanced LIGO, Virgo detektor, kettős rendszerek, összeolvadás, precessziós effektusok, módosított gravitációelmélet, galaktikus forgásgörbék, sötét anyag, halo, Hubble-paraméter, kozmológiai állandó, barionikus anyag, sötét energia, Hornedski-elméletcsalád, Vainstein-sugár, gömszimmetrikus statikus fekete lyuk, téridőfelbontások, hiperfelület, Einstein-egyenletek, ADM-formalizmus, Arnowitt, Deser, Misner, általános relativitáselmélet hamiltoni dinamikája, SZTE, Szegedi Tudományegyetem, OTDK, magyar fizikai kutatások. [TIM.]

  STANOWSKI Tamás - FÜLÖP Csilla: Mit jelent a tér a fizikának és a művészetnek (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 70. 2020. márc. 3. sz. pp. 141-144., hátsó belső borító. Vincent Van Gogh: Csillagos éj - The Starry Night (1889) - NASA - téridő görbültsége - görbült téridő - G. Balla: A Merkúr elsuhan a Nap előtt. [TIM.]

Címlapkép. = Fizikai Szemle 70. 2020. máj. 5. sz. címlapkép. Fantáziakép, űreszközök, űrtevékenység, űrszemét, ESA, Spacejunk3D, LLC, cikk a 167-172. oldalon. [TIM.]

  SLÍZ Judit - HORVÁTH Gábor: Az űrszemét égi mechanikája. 1. rész. = Fizikai Szemle 70. 2020. máj. 5. sz. pp. 167-172. Égi mechanika, Föld körüli pálya, mozgás, keringés, becsapódás ideje, sebessége, pályamagasság, LEO, Low-Earth Orbit, alacsony földkörüli pálya, miniműhold, Cérise, Kozmosz-2250, Iridium-33, Nemzetközi Űrállomás, ISS, RORSAT, West Ford tűk, MIDAS-6, Kessler-szindróma, Gravitáció film, GEO pálya, űrtakarítás, eDeorbit. [TIM.]

Címlapkép. = Fizikai Szemle 70. 2020. jún. 6. sz. címlapkép. Falcon-9 rakéta, SpaceX Dragon start 2020. május 30., Nemzetközi Űrállomás, ISS, űrkutatás, űreszközök, amerikai emberes űrprogram, űrhajósok, űrhajózás, űrhajó, hordozórakéta. [TIM.]

  LENDVAI János: Űrügyek. = Fizikai Szemle 70. 2020. jún. 6. sz. p. 181. "Mostani számunkban több cikk is az űrkutatáshoz és űriparhoz kapcsolódik. Az induló cikk Bay Zoltán 1987 augusztusában tartott előadásának átirata (köszönet Kádár Györgynek az anyagért és Almár Ivánnak a lábjegyzetekért és a megjegyzésekért), ezzel tisztelegve Bay Zoltán emléke előtt születésének közelgő 120. évfordulója alkalmából. 33 évvel ezelőtti előadásában Bay Zoltán némileg szomorúan állapítja meg, hogy a Challenger "ingajáratú űrhajó" felrobbanása (1986. január 28.) óta már másfél éve az Egyesült Államokban nem bocsátottak fel űrhajót. Napjainkban sok szó esett arról a sokkal hosszabb szünetről az amerikai űrhajózás történetében, ami az utolsó Amerikából pályára juttatott, embereket szállító űrhajó 2011-es indítása és a SpaceX Crew Dragon 2 május 30-i startja között telt el. Tulajdonképpen nehéz megérteni, hogy miért olyan nagy esemény az, hogy a világ vezető technológiai hatalma 9 év után újra képessé vált olyasmire, amit már 30-40 évvel ezelőtt is tudott. Ebben nyilván nem kis szerepe van annak, hogy az USA a hírgyártásban és marketingben is világelső. (Mi sem vontuk ki magunkat a hatása alól, lásd címlapunkat.) ..." [HAI.]

  BAY Zoltán: A világűrkísérletek jövője. = Fizikai Szemle 70. 2020. jún. 6. sz. pp. 183-191. Tudománytörténet, fizikatörténet, űrkutatás, NASA, Challenger katasztrófa, Cape Kennedy, Kongresszus, Halley-üstökös, Galilei, Kepler, Newton, holdradar kísérletek, J.H. Witt, radarcsillagászat. [TIM.]

  KÁDÁR György: Az előadás-kézirat születési körülményeiről. = Fizikai Szemle 70. 2020. jún. 6. sz. p. 184. Bay Zoltán előadás, George Washington University, Washington D.C., tudománytörténet, fizikatörténet, űrkutatástörténet. [TIM.]

  BAY Zoltán: A világűrkísérletek jövője (kézirat). = Fizikai Szemle 70. 2020. jún. 6. sz. pp. 184-191. Radarcsillagászat, holdradar kísérletek, NASA, amerikai űrkutatás, Halley-üstökös, marskutatás, Mariner-2, marslakók, Naprendszer, Pionner-10, Pioneer-11, Voyager-1, Voyager-2, Földn kívüli élet, civilizációk, SETI, Frank Drake, Drake-egyenlet, formula, képlet, Stanley Miller, Harold Urey, Immanuel Kant, Laplace, Eddington. [TIM.]

  ALMÁR Iván: Megjegyzések Bay Zoltán kéziratához. = Fizikai Szemle 70. 2020. jún. 6. sz. pp. 191-192. Almár Iván Bay Zoltán-díjas űrkutató, űrkutatás története, radarkísérlet, Föld-Hold távolság mérése, magyar űripar, űrtechnika, Arisztarkhosz, Hipparkhosz, Ptolemaiosz, csillagászattörténet, űrszondás bolygókutatás, VEGA, Viking, Voyager, MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztály, KASZ, MANT, Fonó Albert-díj, Magyar Űrkutatási Iroda, Informatikai Minisztérium, Bay Zoltán-díj, magyar tudósok, magyar tudomány, magyar kutatók. [TIM.]

  HORVÁTH Gábor - Slíz-BALOGH Judit - HORVÁTH Dániel - SZABÓ Róbert: Az űrszemét égi mechanikája. 2. rész. A kisebb vagy a nagyobb űrszemét zuhan-e le előbb? Földre hulló, el nem égő vasgolyók dinamikájának modellezése. = Fizikai Szemle 70. 2020. jún. 6. sz. pp. 198-206. Föld körüli térség, űrtárgyak, űrszemétrészecskék, becsapódási idő, becsapódási sebesség, atmoszféra, légkör, számítógépes modellezés, gravitáció, tömegvonzás, légkör sűrűsége, vasgolyó modell, körpályasebesség, RORSAT műhold, ESA, RemoveDEBRIS aktív űrszemételtávolító technika, Surrey Space Center, űrszemétprobléma, Kessler-szindróma. [TIM.]

  LENDVAI János: A 2020-as duplaszám elé. = Fizikai Szemle 70. 2020. júl.-aug. 7-8. sz. (vezércikk). Tokai-to-Kamikande (T2K) neutrínódetektor, neutrínók fázisátalakulása, leptonok, CP-szimmetriasértés, anyag-antianyag aszimmetria, Unierzum, Világegyetem. [TIM.]

  BEBESI Zsófia - DÓSA Melinda - JUHÁSZ Antal - KECSKEMÉTY Károly - NÉMETH Zoltán: A BepiColombo űrmisszió mérföldkövei és tudományos célkitűzései a Merkúr bolygónál. = Fizikai Szemle 70. 2020. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 236-144. Naprendszer, űrkutatás, űrfizika, bolygókutatás, űreszközök, űrszonda, ESA, Európai Űrügynökség, Japán Űrügynökség, JAXA, Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrfizikai és Űrtechnikai Osztálya, SGF Kft., magnetoszféra, napszél, űridőjárás, Mercury Planetary Orbiter, MPO, Mercury Magnetosphere Orbiter, Mio, MMO, NASA, Mariner-10, MESSENGER, Planetary Ion Camera, PICAM, Plasma Wave Instrument, ISDM, atmoszféra, exoszféra, perihélium precesszió, relativitáselmélet, Merkúr Transzfer Modul, MTM, szeizmométer, bolygóközi tér, interplanetáris tér, részecskefizika, Plasma Wave Investigation, PWI, geológia, planetológia, bolygókutatás. [TIM.]

  RADICS Bálint: A CP-szimmetriasértés kísérleti megfigyelése neutrínóíz-oszcillációban. = Fizikai Szemle 70. 2020. júl.-aug. 7-8. sz, pp. 245-249. Tokai-to-Kamikande (T2K) neutrínódeketor, neutrínók fázisátalakulása, leptonok, CP-szimmetriasértés, anyag-antianyag aszimmetria, Univerzum, Világegyetem, részecskefizika, neutrínók ízoszcillációja, müonneutrínók, elektronneutrínók, részecskeszórás, japán Hyper-Kamiokande, észak-amerikai Deep Underground Neutrino Experiment, DUNE. [TIM.]

  KUTROVÁTZ Gábor: A csillagképek anatómiája. = Fizikai Szemle 70. 2020. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 255-260. Csillagászattörténet, kultúrtörténet, csillagos égbolt, Ptolemaiosz, Nagy matematikai Összefoglalás, Syntaxis, Kopernikusz, Aratosz, Johann Elert Bode, Uranographia, Tyco Brahe, Edmond Halley, Johannes Hevelius. [TIM.]

  KÖRMENDI Alpár: Eötvös Loránd emlékkiállítások, 1970-1998. = Fizikai Szemle 70. 2020. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 261-265. Egyetemes tudománytörténet, magyar tudománytörténet, fizikatörténet, Eötvös-inga, gravitáció, tömegvonzás, kölcsönhatások, ötödik erő, Fischbach hipotézis, ELGI, Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet. [TIM.]

  RADNÓTI Katalin: A fizikaoktatás kálváriája a rendszerváltás óta. A humán lobby győztes diktatúrája a természettudományi tantárgyak felett a 21. század technikai meghatározottsága idején (Vélemények). = Fizikai Szemle 70. 2020. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 265-272. Űrkutatás eredményei, Juríj Gagarin, Neil Armstrong, ember lépett a Holdra, tömegkommunikáció, a fizika tanítása. [TIM.]

  SÜKÖSD Csaba: XXII. Országos Szilárd Leó Fizikaverseny. 1. rész. = Fizikai Szemle 70. 2020. júl.-aug. 7-8. sz. pp. 286-291. Csillagászat, asztrofizika, napfizika, Nap átlagos térfogati teljesítménye, másodpercenkénti proton szám és együttes tömeg ami héliumá alakul, 2. feladat, 9. feladat, Nap felszínéről kirepülő proton minimális kinetikus energiája a Naprendszer elhagyásához, hőmérséklet, átlagos energia. [TIM.]

  SÓLYOM Jenő: 70 éves (lenne) a KFKI. = Fizikai Szemle 70. 2020. szept. 9. sz. pp. 295-301. Tudománytörténet, fizikatörténet, űrkutatástörténet, Bay Zoltán, fizikai kutatóintézet létrehozása, Jánossy Lajos, Kovács István, Simonyi Károly, Szalay Sándor, magyar tudomány, magyar kutatóhelyek, magyar tudósok. [TIM.]

  PIPICS János: Newton alakja a magyar forrásokban 1890 körül. = Fizikai Szemle 70. 2020. szept. 9. sz. pp. 302-304. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászat és fizika, tömegvonzás, gravitáció, természeti törvények, Hell Miksa, Huygens, Cassini. [TIM.]

  ALMÁSI János: A fizikatanítás aktuális problémáiról (Vélemények). = Fizikai Szemle 70. 2020. szept. 9. pp. 303-316. Csillagászat tanítása, űrkutatás. [TIM.]

  PATKÓS András : Miért érdemes egyre pontosabban megmérni a fizikai adatokat, avagy a neutron sötét titka. = Fizikai Szemle 70. 2020. szept. 9. sz. pp. 305-309. ...A szigorúan részecskefizikainak tűnő információ meghatározóan befolyásolja a könnyű elemek előfordulási gyakoriságát az Univerzumban. Ez azért alapvetően fontos adatsor, mert az ősrobbanás (az Univerzum korai forró állapota) egykori létezésére vonatkozó első tudományos érvet a feltételezett robbanást követő tágulással egyidejűleg az első 20 percben végbemenő magreakciókból kialakuló forró D, He3, He4, Li7 keverék összetételének a megfigyelt értékekkel történt összevetése szolgáltatta. Ezen ismeretek jelentik mindmáig a Világegyetemről nyert, az ősrobbanás pillanatához legközelebbi információkat. ..." [HAI.]

  OLLÉ Hajnalka - KOVÁCS Tamás: Mi rejlik a fényképen, avagy fénygörbe analízise az osztályban. = Fizikai Szemle 70. 2020. szept. 9. sz. pp. 324-327. HST, Hubble Space Telescope, MAST, Mikulski Archive for Space Telescopes, NASA Kepler-űrtávcső, űrteleszkóp, mesterséges hold, műhold, Kepler adatbázis, SAP, PSCSAP, fluxus adatok, exobolygó, HAT-P-7b bolygó, Kepler-2 rendszer, Kepler-1, Kepler-7, Kepler-12, Kepler-15, Kepler-41, Kepler-43, Kepler-45, fénygörbe, fedés hossza, keringési idő, pályanézet, geometria, pálya sugara, sugárarányok meghatározása, csillag tömege. [TIM.]

  (Hírek - események): Tisztelgés Eötvös Loránd előtt (Henk Kubbinga: A Tribute to Loránd Eötvös). = Fizikai Szemle 70. 2020. szept. 9. sz. p. 328. Tudománytörténet, fizikatörténet, tömegvonzás, gravitáció, gravitációs és tehetetlen tömeg azonossága, Albert Einstein, általános relativitáselmélet, Plank-állandó. [TIM.]

  SZABÓ Róbert: A fizika történeti megközelítésének didaktikai szempontjai a fizikaórán (Vélemények). = Fizikai Szemle 70. 2020. okt. 10. sz. pp. 345-349. Tudománytörténet, fizikatörténet, csillagászattörténet, Galileo Galilei, Eötvös Loránd, Albert Einstein. [TIM.]

Címlapkép. = Fizikai Szemle 70. 2020. nov. 11. sz. címlapkép. Részecskefizika, neutrínó, IceCube Neutrínóobszervatórium, PeV energia, illusztráció Kun Emma írásához. [TIM.]

  LENDVAI János: A Nobel-díj igazságtalansága. = Fizikai Szemle 70. 2020. nov. 11. sz. vezércikk. 2020. évi Fizikai Nobel-díj, fekete lyukak, gravitáció, Roger Penrose, Reinhard Genzel, Andrea Ghez, Stephen Hawking. [TIM.]

  DÁLYA Gergely: Újabb Nobel-díj a fekete lyukak kutatásáért. = Fizikai Szemle 70. 2020. nov. 11. sz. pp. 367-369. 2020. évi Fizikai Nobel-díj, fekete lyukak, gravitáció modern elmélete, gravitációs hullámok, LIGO, Herbert Curtis, M87 galaxis, Tejútrendszer közepe, nagy tömegű fekete lyuk, szupermasszív fekete lyuk, csillag pálya, Karl Jansky, rádiósugárzás, ESO, Európai Déli Obszervatórium, VLT, Very Large Telescope. [TIM.]

  KUN Emma: Kozmikus neutrínók égen és Földön. = Fizikai Szemle 70. 2020. nov. 11. sz. pp. 730-375. Elektromágneses hullámok, részecskék, részecskefizika, multimessenger csillagászat, kozmikus neutrínóháttér, Big Bang neutrínók, Univerzum, Világegyetem, Szuper-Kamiokande mérések, szupernóvarobbanás, nukleáris folyamatok, kölcsönhatások, ultranagy energiájú kozmikus sugarak, PeV energia, UHECR, ultra-high energy cosmic rays, GZK horizont levágás, Greizen-Zacepi-Kuzmin, KMHS kölcsönhatás, kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, AGN, aktív galaxismag, galaktikus neutrínóforrások, extragalaktikus neutrínóforrások, csillagontó galaxisok, gammakitörések, IceCUbe Déli Sarki Neutrínóobszervatórium, TXS 0506+56 blazár, LAT kollaboráció, Fermi LAT, The Fermi Large Area telescope, MAGIC teleszkópok, IC-170922A esemény, Olbers-paradoxon feloldása. [TIM.]

  SZARKA László Csaba - GYŐRI István - MOLNÁR László - UJVÁRI Sándor: Eötvös Loránd Jubileumi Emlékverseny 2019 (A fizika tanítása). = Fizikai Szemle 70. 2020. nov. 11. sz. pp. 393-399. Gravitáció, Eötvös-inga, tömeg, bolygómozgás, keringési idő, Nap, Föld, Hold, 3. feladat. [TIM.]

Címlapkép. = Fizikai Szemle 70, 2020. dec. 12. sz. címlapkép. Telihold, telehold, holdtölte, illusztráció a 412-418. oldalon levő cikkhez. [TIM.]

  LENDVAI János: 2020-as érdekességek. = Fizikai Szemle 70. 2020. dec. 12. sz. p. 401. "...a Japánban, a Kamioka Obszervatóriumban folyó T2K (Tokai-to-Kamiokande) kísérlet áprilisban megjelent közleménye (Nature 580, 339-344) arról, hogy először sikerült kísérletileg megfigyelni CP-szimmetriasértést a leptoncsoportban, amiről a Fizikai Szemle hasábjain is olvashattunk (2020/7-8. szám, 245. oldal). A T2K arról számol be, hogy a neutrínók ízátalakulásaik során a CP-szimmetriasértés jeleit mutathatják. Az alapvető kérdés az anyagantianyag aszimmetriával kapcsolatos, vagyis azzal, hogy miért van csak anyag a Világegyetemben, tehát hogyan sérült meg az ősrobbanást követően a kezdeti barion-antibarion szimmetria. [...]
A másik, a Nature Briefing által kiemelt, fizikával kapcsolatos eredmény egy, a mi galaxisunkból származó gyors rádiókitörés (Fast Radio Burst, rövidítve FRB) észlelése. A gyors rádiókitörés elnevezés jól leírja a jelenséget: nagyjából milliszekundumos idő alatt kisugárzott nagyintenzitású rádióhullámokról van szó. Rövid élettartamuk miatt az FRB-k észlelése nehéz, ez magyarázza, hogy először 2007-ben figyelték meg. Észlelésük mellett különösen nagy kihívást jelent meghatározni forrásuk helyzetét. Három 2020-ban megjelent Naturecikk (Nature 587, 54-58; Nature 587, 59-62; Nature 587, 63-65) számol be egy, a mi galaxisunkban elhelyezkedő forrásból származó FRB-ről. ..." [TIM.]

  KOVÁCS Zoltán - UDVARNOKI Zoltán - PAPP Eszter - HORVÁTH Gábor: A holdillúzió pszichofizikai vizsgálata festményeken és természetfotókon. = Fizikai Szemle 70. 2020. dec. 12. sz. pp. 412-418. Optikai érzékcsalódás, horizont, látóhatár, holdkelte, holdnyugta, kelés, nyugvás, ég, égbolt, Hold keringése, holdpálya, ellipszis pálya, szögátmérő, holdillúzió vizuális szögkontraszt elmélete, Ponzo-illúzió, okulomotoros mikropszia és makropszia, szuperhold, planetárium. [TIM.]

  FRANCSICS László: A szimmetria titka. A Hélix-köd kozmikus pillantása. Pillantás az égre. = A Földgömb 38. 2020. jan.-febr. 338. sz. pp. 6-7. "Az égitestek világát az emberi képzelet telis-tele aggatta tökéletes geometriai alakzatokkal, körökkel, gömbökkel, spirálokkal. Elég csak a Naprendszer bolygóira gondolnunk, és máris szabályos pályák, és mértani testek, gömbök és csodálatos gyűrűk sokasága jut eszünkbe. Ám, ha elhagyjuk a Naprendszert, ez az ideálisnak látszó világ gyökeresen megváltozik! A Tejút csillagcsoportjait, kozmikus molekulafelhőit nézve egy erősen kaotikus világ bontakozik ki előttünk. Galaxisunkban, a Naprendszer környezetében a rendezetlenség és véletlenszerűség az úr. Ha pedig kivételesen feltűnő formai szabályszerűségre bukkan a csillagokat vizsgáló kutató, erősen el kell gondolkodnia az okokon. [...]
A planetárisködöknek azonban csak a 20%-a gömb alakú. Több, a Földről első pillantásra gömbszerűnek tűnő alakzatról kiderült, hogy amit legtöbbször annak láttak, az valójában bonyolultabb formavilág. A kezdeti csillagnak többnyire van perdülete, azaz forog saját tengelye körül, ami erősen hat a kialakuló köd szerkezetére. Ez és más közrejátszó tényezők a planetárisköd-formák egész halmazát hozták létre. Létezik korong, gyűrű alakú, hengeres, bipoláris és akár szabálytalan is. A Félix-köd - ami hatalmas kozmikus szemként tekint le ránk, a Földünkhöz legközelebb eső planetáris köd, szintén bonyolult alakzat. [...] A nagy felbontású felvételt Kohlmann Péter készítette 2019. június 6-án a namíbiai Rooland farmról, 30 cm tükörátmérőjű Newtontávcsővel és asztrofotózásra átalakított tükörreflexes fényképezőgéppel. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Szemlélődés a Göncölszekér alatt. Föld és ég. = A Földgömb 38. 2020. jan.-febr. 338. sz. pp. 18-19. "Magas-Bakonyban készült felvétel az asztrofotózás hangulatát hordozza. A fotográfus meghitt egyedüllétben, egy magányos tölgyfa szomszédságában szemléli a tájat és a Göncölszekér hét csillagát. Az asztrofotózás gyakran magányos, meditatív tevékenység. Ez esetben különös hangulati elem, hogy itt mindez a legnépszerűbb csillagkép alatt zajlik. A hét csillagot - mint a Nagy Medve-konstelláció részét - számos nép, kultúrkör külön alakzatként kezeli: Magyarországon szekér, Észak-Amerikában Big Dipper, az Egyesült Királyságban Plough vagy Charles’s Wain, Skandináviában Karlavagnen, Németországban Großer Wagen, Romániában Carul Mare a neve, de a görög, bibliai vagy a hindu történetek is "hét csillagként" említik.
A Göncölszekér asztrotájképbe foglalására az év utolsó három hónapja a legkedvezőbb időszak, amikor tagjai égi pályájuk során a horizonthoz legközelebb, azaz alsó kulminációjuk közelében tartózkodnak. A látóhatár tereptárgyaival távoli templomtorony, magányos fa, hegyek sziluettje - együtt nagyon hálás fotótéma lehet. Amennyiben csak a benne levő csillagokat és mélyég-objektumokat kívánjuk lefotózni, akkor az év éppen ellentétes időszaka, a tavasz vége és a nyárelő a legszerencsésebb. Minél magasabban és minél vékonyabb légrétegen halad át ugyanis a csillag fénye, annál kevésbé zavarja a légkör hatása." [HAI.]

  FRANCSICS László: A Rozetta-köd szíve. Egy csillagköd titka. Pillantás az égre. = A Földgömb 38. 2020. márc.-ápr. 339. sz. pp. 6-7. "A Rozetta-köd az egyik legkedveltebb tél végi asztrofotós célpont. A Tejút csillagtengerében, az Egyszarvú csillagképben megbújó égi tüneményt - jellegzetes, a galaktikus molekulafelhők szabálytalanságára fittyet hányó körkörössége miatt - gyakran az univerzum rózsájának, vagy égre nyíló rózsaablaknak is nevezik az égboltot kedvelők. [...] A felvételt Tóth Bence készítette az idei januári újhold alkalmával a Cserhát sötét ege alól 20 cm tükörátmérőjű távcsővel, speciális fekete-fehér csillagászati kamerával, 5 órányi expozíciós idővel. ..." [HAI.]

  SZALAI Péter: Az ISS a Hold előtt. Pillantás az égre. = A Földgömb 38. 2020. márc.-ápr. 339. sz. pp. 10-11. "...2020. január 10-én 0.01 perckor aztán ideálisak lettek a körülmények! Annyira, hogy a kisunyomi telkünk udvarából figyelhettem meg az átvonulást. [...] A CalSky 0,01 perc 2,85 másodpercre jelezte az átvonulást, ezért 2-3 másodperccel korábban elindítottam a sorozatfelvételeket. Az átvonulás 0,57 másodpercig tartott. Nem bíztam a véletlenre, készült legalább 30 db fotó. Izgalommal pörgettem végig az elkészült képeket, és a fényképezőgép kicsi kijelzőjén megpillantottam a még apróbb űrállomást! A gyors átvonulás miatt persze a sorozatképek közül összesen csak két fotóra került rá az ISS, ami 465 km-re volt tőlem, a Hold pedig 370 ezer km-re." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Fókuszban a GranTeCan. Föld és ég. = A Földgömb 38. 2020. márc.-ápr. 339. sz. pp. 20-21. "Elkészültekor, 2009-ben a világ legnagyobb optikai távcsöveként adták át a Gran Telescopio Canarias (Kanári-szigeteki Nagy Távcső, rövidítve GranTeCan) névre keresztelt csillagvizsgálót. A La Palma szigetén 2400 méteres tengerszint feletti magasságban megépített obszervatóriumot három nemzet - spanyol, amerikai, mexikói - összefogásával üzemelték be. A 10,4 méter átmérőjű teleszkóp ékes példája a több - jelen esetben 36 db - hatszögletű szegmensből összeállított tükörnek, amelyek összeillesztésével minden addiginál nagyobb fénygyűjtő felületet kaptak.
Tavaly nyáron - ottjártamkor - mintha az égiek is a híres kupolára fókuszáltak volna: Tyndall-sugarak jelentek meg a híres asztronómiai látkép felett! A csillagda felett összegyűlt felhők Nappal ellentétes oldalán sötét és világos árnyalatú sávok legyező formában rendeződve látszottak. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: Csillagok rács mögött. A szupergyors internet és a csillagászat konfliktusa. Fel a fejjel! = A Földgömb 38. 2020. márc.-ápr. 339. sz. pp. 20-21. "1957. október 4-én lőtték fel az emberiség első műholdját: a szovjet Szputnyik-1 startjával kezdetét vette az űrkorszak. Az azóta eltelt majd’ hét évtized alatt 8000 műholdat bocsátottak fel, amiből 5000 azóta is Föld körüli pályán kering - annak ellenére, hogy csak 2000-et használunk. [...] Az idei év új fordulatot hoz a közeli űr használatában, s talán a távközlés egyik legfontosabb történelmi lépésének lehetünk tanúi.
Az érdeklődők egy részét ámulatba ejtette, másokat pedig sokkolt a SpaceX Starlink nevű űrprogramja, melyben drámaian meg fog ugrani a földközeli műholdak száma - 12 ezerrel! [...] A Starlink műholdjai közepesen fényesek lesznek, de nem ez velük a baj, hanem a számuk.A teljes műholdhálózat üzembe helyezése után - a sarkvidékeket leszámítva - a Föld bármely pontjáról egyszerre több száz műhold fog látszódni, több, mint amennyi ugyanolyan fényes csillag van az égen! [...] Schmall Rafael előre eltervezett távcsöves felvételén 2019. december 26-án Starlink műholdflotta vonul át az Albíreo kettőscsillag előtt - Kaposfőről nézve. A felbocsátott műholdak xenon-hajtóműveinek segítségével 550 km magas pályára fognak emelkedni. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: Kozmikus forgalom. A Vénusz, a Fiastyúk és a Nemzetközi Űrállomás. Pillantás az égre. = A Földgömb 38. 2020. Tavaszi különszám. 340. sz. pp. 6-7. "Egy meghökkentő pillanatot rögzítő, páratlan asztrofotó készült a közelmúltban, mely egyetlen időpillanatban, egyszerre, ugyanabban a látómezőben ábrázol ember alkotta űreszközt, bolygót a Naprendszerből és távoli, úgynevezett mélyég-objektumot. [...] A felvételt Majzik Lionel készítette 8 cm átmérőjű, lencsés távcsővel Tápióbicskéről április 1-én este a Fiastyúk, a Vénusz és a Nemzetközi Űrállomás páratlan, hármas együttállásakor. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Glória. Föld és ég. = A Földgömb 38. 2020. Tavaszi különszám. 340. sz. pp. 8-9. "Egy februári vasárnap reggel hőmérsékleti inverzióban, vagyis a völgyaljat megülő hideg légtömegben kialakult sűrű köd köszöntötte a korán kelőket. Ám az ilyen ködös helyzetek - szerencsés esetben - kiváló fotótémák is lehetnek! Veszprémben, a Séd völgyéből szemlélve az erősen borult eget, erősen bíztam abban, hogy a város tornyai kilátszanak majd az őket övező - remélhetőleg vékony - felhőpaplanból a súroló napfényben. [...]
Bár a 120 méteren húzódó ködhatár fölé már nem nyúltak a város magaslatai, de egy látványos légköroptikai jelenség szinte a semmiből bukkant elő, egy glória formájában. A kamerával felszerelt drón Nappal ellentétes, andszoláris pontja körül színes, koncentrikus körök jelentek meg, a szivárvány színeihez hasonlóan az ibolyától a vörösig. Ez alkalommal viszont nem fénytörésről, hanem fényelhajlásról volt szó. A kép hátterében a Bakony vonulatai húzódnak, ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: A kettős gyűrű rejtélye. A Messier 94 galaxis. Pillantás az égre. = A Földgömb 38. 2020. máj.-jún. 341. sz. pp. 6-7. "Magyarországról a tavaszi égbolton nem látszódik a Tejút. Ahogy Földünk egy év alatt körbejárja a Napot, évszakról évszakra éjszakánként más-más irányban látunk ki a kozmoszba. Minden év első harmadában jellemzően a Tejút síkjára merőleges irányba fordul hazánk ege esténként. Ekkor szabad szemmel csak kevés fényes csillagot, ritkább csillagmezőt, az Orion vagy a Taurus csodálatos téli csillagaitól vagy épp a sejtelmesen derengő nyári Tejúttól mentes, szegényesebb eget figyelhetünk meg. Ám gyökeresen megváltozik a helyzet, ha távcsövet ragadunk, és kihasználjuk e tavaszi, a galaxisunkra merőlegesen nyíló, tiszta kozmikus ablakot, és az univerzum nagy mélységeibe tekintünk ki. [...]
Az északi féltekén a Nagy Göncöl szomszédságában lévő Vadászebek csillagképben 1781-ben Pierre Méchain fedezte fel az akkori távcsövekkel még csak kis kiterjedésű ködös foltnak tűnő objektumot, melyet két nappal később Charles Messier, a korszak híres észlelőcsillagásza 94-es sorszámmal katalogizált. [...] A felvételt Kiss Péter készítette Belecskáról, Tolna megyéből, hazánk egyik legsötétebb és legtisztább ege alól 25 órányi (!) expozíciós idővel, 20 cm tükörátmérőjű távcsővel, digitális tükörreflexes fényképezőgéppel a legfinomabb részletekig pontos, aprólékos csillagászati képfeldolgozással. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Holdfényes nővérek. Föld és ég. = A Földgömb 38. 2020. máj.-jún. 341. sz. pp. 16-17. "Jó emlékezni arra, amin keresztülmentünk. Az ilyen emlékezésben erő van mindig, és bizonyságtevés csüggedések ellen." (Wass Albert). A térben mostanában korlátozott fotográfus számára az új helyszínek felfedezése helyett nem marad más, mint az emlékezés, amelyből erőt meríthet. Márpedig 2012. augusztus 23-a éjszakájának a Dolomitok sziklái között átélt élménye nekem máig feltöltődést jelent... A Drei Zinnen (olaszul Tre Cime di Lavaredo) sziklavilága felett a csillagok járásáról készítettem time-lapse videót; a fotók sorozatából született gyorsított felvételen szemléletesen látszott az idő múlása.
A legszebb pillanatok azok voltak, amikor - néhány perc erejéig - a holdfény halványan megderítette középen a Große Zinnét és a képen tőle jobbra látható Kleine Zinnét. A markáns főcsúcsból a Göncölszekér ferde rúdjának három csillaga ágazik ki, míg felette a Kisgöncöl tagjai látszanak. Akkor még gondolni sem mertem, hogy a Hold nyugvása után, a városi fényektől távoli, sötét éjszakában rövidesen zöldes légkörfény jelenik meg, amire legalább ilyen jó emlékezni." [HAI.]

  FRANCSICS László: Éltető fortyogás. Napunk felszíne erős nagyításban. Pillantás az égre. = A Földgömb 38. 2020. júl.-aug. 342. sz. pp. 6-7. "Nyakunkon a nyári forróság, amikor sokan egy hűsítő italról, kellemes vízparti pihenésről, vakációról álmodoznak, vagy csak árnyékba vágynak. Becsüljük meg a meleget, ha ugyanis Földünk csak egy kicsit is meszszebb lenne a Naptól, nemhogy kánikula - élet sem lenne... [...] A Nap felszínét, az abban az időszakban rajta megjelenő napfoltot, körülötte pedig a fotoszféra-granuláció sejtes szerkezetét bemutató felvételt Francsics László készítette speciális, nagy teljesítményű Nap-távcsővel, arra kivételesen alkalmas időjárási körülmények között, a Velencei-tó vizéről. Érdekesség, hogy maga a napfolt Föld-méretű, a kontinensnyi cellák pedig 5-10 perc elteltével teljesen lecserélődtek. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Alkonycsillag. Föld és ég. = A Földgömb 38. 2020. júl.-aug. 342. sz. pp. 14-15. "Amikor esti csillagként látható, már szürkületkor, minden más csillagot megelőzve siet a vaksi éjszakába induló vándor elé" - olvashatunk költőien a Vénusz esti láthatóságáról Bödők Zsigmond tolmácsolásában, amely 2020-ban, a bolygó Nappal való együttállásával zárult június 3-án. Elevenítsük fel az elmúlt hónapok emlékezetes momentumait! 1. Múlt év december 29-én a Vénusz Holddal való együttállását figyelhettük meg. A három és fél napos korú, hamuszürke fénnyel kiegészült holdsarlótól a Vénusz aktuálisan 6,3 fok távolságra tartózkodott a veszprémi Tűztorony kulisszája felett.
2. Március 28-án a 16 százalékos holdsarlótól 6 fokra az éppen 50%-os fázisában (dichotómiájában) levő Vénusz tartózkodott, míg a bolygótól északra a Fiastyúk bájos csillaghalmazát fedezhettük fel. A hold körül színes légköroptikai jelenségként egy koszorú, a Vénusz körül pedig apró párta alakult ki. 3. Háztáji csillagászat keretében készült a fotó április 10-én a szerző udvarából nyugati irányba tekintve: a virágzó cseresznyefa felett a Vénusz-Fiastyúk-Hyadok alkotta háromszög fénylik. 4. A történet záróakkordjaként Veszprémben a Jutás vitéz-kilátó felett, egy távcső látómezejében jelent meg a Vénusz-Hold-páros április 26-án." [HAI.]

  FRANCSICS László: Te is látod a pelikánt? Égi Rorschach-teszt és az IC 5070. Pillantás az égre. = A Földgömb 38. 2020. szept.-okt. 343. sz. pp. 6-8. "A Tejúton túli csillagászati objektumok megjelenése szokatlan és idegen a Földön tapasztalt jelenségek látványához képest. Bár asztrofizikai elméletekkel leírhatók a távoli csillaghalmazok, csillagködök, galaxisok, azok fizikai valójukban elménk számára a mai napig szinte felfoghatatlanok. A fotográfia némileg segített abban, hogy jobban, illetve valóságosabban érzékeljük őket, megragadni őket mégis nagyon nehezen tudjuk. Fantáziánkat annál inkább megragadja a legtöbbször lenyűgöző, színpompás látvány, és próbálja tartalommal megtölteni azt, valahogy úgy, ahogy elődeink tették a csillagos ég bármely szabad szemmel megfigyelhető égitestje láttán.
Elég csak azok neveire gondolnunk, s láthatjuk, hogy az emberi fantázia kifogyhatatlan, ha a csillagos égről van szó. Honnan vannak hát a csillagos égbolt elnevezései? [...] A színpompás, megannyi fantáziabeindító részletet tartalmazó IC 5070, azaz Pelikánköd fotóját Bagi László készítette 200/800-as karbon Newton asztrográfjával, csillagászati célú, nagy érzékenységű CCD-kamerával Öcsödről, az Alföldről, 2020 júniusában. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Kávét kérek, Sárkánnyal! Föld és ég. = A Földgömb 38. 2020. szept.-okt. 343. sz. pp. 12-13. "Pünkösdhétfőn, bolondos reggeli szélben, hirtelen ötlettől vezérelve találtam ki a címben említett programot. Feleségemnek az javasoltam, hogy próbáljuk ki egy balatonakarattyai kapucsínóját, majd ha kitart estig a hirtelen beköszöntött derült idő - a közeli kilátóból figyeljük meg a két nappal korábban, a SpaceX projekt keretében indított Crew Dragon űrhajó átvonulását. Az első osztályú földi kiszolgálást csak az égi múlta felül! A navigációs szürkület idején, az erős holdfény derítette víztükör felett az űrjármű meg is érkezett. Pontosabban: a már Nemzetközi Űrállomásra (ISS) csatlakozott páros jelent meg az égen, ugyanis a Sárkány előző nap az ISS-en már sikeresen dokkolt, és együtt folytatták útjukat.
A tavasz jellegzetes, de halvány konstellációi - a Holló és a Serleg - felett rajzolódott ki az átvonulás íve. A horizont felett, kellemes meglepetésként, a Kentaur csillagkép két tagja is megfigyelhető volt a magaspart nyújtotta kiváló déli kilátásnak köszönhetően. Az űrpáros szakadozott vonalát a sorozatfelvétel technikája okozta: programozható távkioldó segítségével 80 db képet készítettem 1 másodperces időközökkel." [HAI.]

  FRANCSICS László: Váratlan villanás. A C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös tündöklése. Fel a fejjel! = A Földgömb 38. 2020. szept.-okt. 343. sz. pp. 22-23. "Egy üstökös eljövetele mindig is hatalmas szenzáció volt - nemcsak csillagászkörökben. Az időről időre feltűnő csóvás égi vándorokban éppen az a jó, hogy a kortárs csillagászat rendkívüli előrelátó képessége ellenére megőrizték megjósolhatatlanságukat, és a mai napig izgalomban tudják tartani az embereket. Idén júliusban éppen ilyen izgalmakban bővelkedő élményben volt része minden, csillagászati jelenségekre nyitott érdeklődőnek. [...] Számár Ferenc felvétele a cirkumpoláris NEOWISE-üstökösről, ahogy átvonul az északi horizont felett, a dobogókői Rezső-kilátóból készült egész éjszakás sorozatfelvételen, háttérben a Duna-kanyarral, július 12-én. ..." [HAI.]

  Fényes siker! "Sötét" jövő? Párbeszéd. = A Földgömb 38. 2020. szept.-okt. 343. sz. p. 88. "Fél évvel ezelőtt, A Földgömb március-áprilisi számában a "Csillagok, rács mögött - a szupergyors internet és a csillagászat konfliktusa" címmel jelent meg elemző írásunk Schmall Rafael képe mellé. A "Technológia börtönében" címet viselő asztrofotó most az Ember és az Űr kategória I. díját kapta a világűr fényképészeinek legnagyobb nemzetközi versenyén, a Greenwichi Királyi Múzeum által szervezett Insight Investment Astronomy of the Year 2020 pályázaton. Állandó szerzőnk, Francsics László tavalyi összetett első helye után így immár másodszor kerül hazánkba a rangos elismerés! A hosszú expozíciós idővel készített képen a csillagok előterében húzódó vékony, fehér csíkok valójában kereskedelmi műholdak, melyek száma elképesztő növekedésnek indult.
Csak a Starlink több mint 10 000 db-ot fog belőlük pályára állítani - és nem ők az egyetlenek! E műhold tömeg erősen megemeli az égbolt fényességét, jelentősen megnehezítve - vagy akár el is lehetetlenítve - a tudományos kutatást és az asztrofotózást..." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

  FRANCSICS László: A tudományos felfedezés határán. A WR 134 új arca. Pillantás az égre. = A Földgömb 38. 2020. Őszi különszám. 344. sz. pp. 6-7. "Gyakran felmerül a kérdés: vajon miért olyan izgalmas és szép dolog a csillagos égbolt kedvtelésből történő megfigyelése? A sok közül az egyik magyarázat a felfedezés lehetősége. E szó hallatán talán sokunk előtt megelevenedik a szlogen: "Fedezd fel magad!", de itt nem erről van szó. A csillagos égbolt megfigyelése a mai napig megadhatja nekünk a valódi tudományos felfedezés lehetőségét. Igen, nekünk - bárkinek, és nemcsak a tudósoknak! [...]
A WR 134 különleges csillag körüli, eddig ismeretlen részletekkel teli ködösséget teljes pompájában láthatjuk Csordás Péter 19 cm tükörátmérőjű távcsövén keresztül, csillagászati kamerával, csillagködök fotózására optimalizált, keskenysávú szűrővel készült augusztusi képén. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: A Boszorkány szeme. Föld és ég. = A Földgömb 38. 2020. Őszi különszám. 344. sz. pp. 12-13. "Azért görbe a Göncölszekér rúdja, mert a Boszorkány szeme lehúzza... " Ha az égbolt alatt tekintetünkkel követjük a szekér rúdjának ívét, éppen a narancssárga színű csillaghoz jutunk. Az Ökörhajcsár-konstelláció legfényesebb tagja - latin elnevezéssel Arcturus - már az írásbeliség jelentkezése előtt is számon tartott, úgynevezett évszakjelző csillag. A nyári-őszi munkálatok kezdetét az Arcturus esti lenyugvása jelezte.
A kép a Perseidák meteorraj maximumának éjszakáján készült, amikor a nevezett égitest nyugovóra tértét egy felvillanó hullócsillag kísérte. A fotográfus számára örök élményt adó éjszaka révén bizonyosságot nyert, hogy a Tisza-tó természeti értékeihez a csillagos ég látványa is hozzátartozik. A felvétel 2020 augusztusában Tiszafüreden készült, háttérben Poroszló település fényeivel." [HAI.]

  FRANCSICS László: Buborékok az Univerzumban. A Delfin-köd. Pillantás az égre. = A Földgömb 38. 2020. nov.-dec. 345. sz. pp. 6-8. "A buborékok - ahogy itt, a Földön megszoktuk a szappanbuborékok játékos látványát - fénylő, gömbölyű hártyák két közeg határán, apró, törékeny, pillanatnyi tünemények. Buborékok azonban nemcsak a Földön, kis léptékben, hanem az univerzumban is előfordulnak és nem is olyan ritkák, mint azt elsőre gondolnánk. Léteznek kisebbek nagyobbak, de egyvalamit leszögezhetünk: valamennyi, csillagászok által érzékelhető kozmikus buborék nagyobb, mint bármi a Földön... [...] Az Sh2-308 egy planetáris vagy Wolf-Rayet-köd a Canis Major csillagképben. Lázár József felvételén, melyet a Chilescope-pal, az Andokban elhelyezett 50 cm-es robottávcsövével készített 2020-ban. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Irán hegyvidéki ege alatt. Föld és ég. = A Földgömb 38. 2020. nov.-dec. 345. sz. pp. 24-25. "Az Elburz - a Kaszpi-tó déli, csapadékos partvidékét a száraz, belsőiráni medencéktől elválasztó magashegység - februárban, 2000 m felett hóborította terep. A legmagasabb hegy, az 5670 m magasra emelkedő Damavand vulkán szomszédságában táboroztunk le, hogy a hóval borított hegyoldalakat a tél csillagaival együtt örökíthessük meg. A kép a Haraz-völgy tradicionális kereskedelmi útvonala mellett fekvő Ira település határában készült. A háttérben az Elburz havas lejtőinek a falu közvilágítása ad derítést, amely felett az időszak jellegzetes konstellációit láthatjuk. Jobb oldalon az égbolt egyik legszebb csillagképe, az Orion tagjai fénylenek. Bal felső csillaga, a szuperóriás Betelgeuze a Nagy Téli Háromszög tagja.
Ezt az alakzatot a hegygerinc felett látható Szíriusz - a Nagy Kutya legragyogóbb csillaga - és a felül megbújó Procyon - a Kis Kutya alfája - rajzolja ki. A kép előterében a The World At Night szervezet elismert fotográfusa, Tunc Tezel éppen a saját készítésű pajtaajtó-mechanika használatával fotózza az eget." [HAI.]

  VALLNER Zsolt - BAJNAI David - PÁLFY József: A ciklussztratigráfia és az asztrokronológia korszerű módszerei és alkalmazásuk. = Földtani Közlöny 150. 2020. 4. sz. pp. 489-510. "A geológia számára alapvető a Föld folyamatai időbeliségének feltárása, a földtörténeti múltbeli változások között pedig ma kitüntetett jelentőségű az éghajlatváltozások megismerése. Éppen száz éve, 1920-ban fektette le Milutin Milanković a Földet érő napsugárzás csillagászatilag meghatározott változásainak matematikai alapjait.
A Milanković-ciklusok, vagyis a Föld pályaelemeinek periodikus változásai által vezérelt klímaciklusok üledékes kőzetekben rögzült nyomainak vizsgálatával foglalkozó ciklussztratigráfia egyszerre nyújt lehetőséget a földtörténeti idő mérésére (asztrokronológia), illetve a paleoklíma rekonstrukciójára. [...] Áttekintést adunk a precessziós, tengelyferdeségi és excentricitási ciklusokról és a Föld éghajlatára gyakorolt hatásukról. ..." Tárgyszavak: Milanković-ciklusok, spektrálanalízis, rétegtan, éghajlati kényszer, paleoklíma. [HAI.]

Vízpára az Europán. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. jan. 358. sz. p. 6. "...A Jupiter kísérőjét repedésekkel, kanyonokkal tarkított vastag jég borítja, amely alatt száz kilométer mély, összefüggő óceán rejtőzhet. A NASA Goddard Űrkutató Központ kutatóinak sikerült igazolniuk, hogy vízpára van jelen a hold légkörében a felszín felett. Ez azért jelentős, mert egyrészt a folyékony víz jelenlétét bizonyítja, másrészt azt, hogy ez a felszínre törhet. A kutatók becslése szerint olyan mennyiségben áramlik a mélyből, hogy egyetlen perc alatt feltöltene egy olimpiai úszómedencét. Ez nem tűnik túl soknak, a kutatók a vártnál kevesebbet is találtak. A holdat a Hawaiin található Keck Obszervatóriumban spektrográf műszerrel tanulmányozták. 17 alkalommal vizsgálták a hold légkörét, és mindössze egyetlen alkalommal sikerült kimutatni a vízgőz jelenlétét. [...] a vízgőz ritka, de nagy aktivitású esemény közben szabadult fel. Ez valószínűleg a földi gejzírekhez hasonló jelenség lehet." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Egy varázslatos bolygórendszer. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. jan. 358. sz. p. 20. "...Jelenleg már több mint 4100 az ismert exoplanéták száma, ami hétről hétre nő. Számos távcső épült kifejezetten a bolygók keresésére, ilyen például a chilei Nagyon Nagy Teleszkóp. Igazából azonban nem gázóriásokat szerettünk volna találni, hanem Föld méretű bolygókat. Az áttöréshez szükség volt egy jó ötletre: ne a fényes csillagokat figyeljük meg, hanem a sokkal halványabb vörös törpéket. [...] Az ötlet Michaël Gillon belga csillagász, asztrofizikus és bolygóvadász fejéből pattant ki. Chilében megépült a TRAPPIST teleszkóp. [...] 2015. szeptember 16-án a bolygókutatás eddigi legnagyobb felfedezése történt. És egy katasztrófa miatt csaknem lemaradtak róla a kutatók. [...] Este azonban erős földrengés rázta meg Chile északi részét. [...] A TRAPPIST-1 körül hét bolygó kering, mindegyik nagyjából Föld méretű. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Újabb magyar űrhajós? = Galaktika 40. [! 41.] 2020. jan. 358. sz. pp. 34-35. "November végén tartották a spanyolországi Sevillában az Európai Űrügynökség Space19+ elnevezésű konferenciáját, amelyen felszólalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. A miniszter ismertette hazánk űrkutatással kapcsolatos terveit, és ennek apropóján bejelentette, hogy Magyarország űrhajóst kíván az űrbe küldeni. Az orosz Roszkoszmosz céggel történő együttműködés keretében 2024-2025-ben magyar lakója lenne a Nemzetközi Űrállomásnak. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Exobolygó kutató kisműhold kilövésre készen. Obszervatórium. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. jan. 358. sz. pp. 54-55. "Az ESA Cheops (Characterising Exoplanet Satellite - exobolygó karakterizáló műhold) űrszondája kilövésre kész állapotba került, miután elvégezték rajta a repülést megelőző végső tesztsorozat vizsgálatait. [...] A Cheops az ESA első műholdja, melyet kifejezetten exobolygó kutatásra terveztek. A cél, hogy kikövezze az utat további két misszió számára az elkövetkező évtizedben, [...] A Cheops nyomdokait követve az ESA Plato (Planetary Transits and Oscillations of stars - Bolygó Áthaladások és Csillagok Oszcillációja) missziója, valamint az Ariel (Atmospheric Remote-sensing Infrared Exoplanet Largesurvey - Infravörös Légköri Távérzékelő Exobolygó Megfigyelő) szondák küldetése a 2020-as évek végén indul, hogy további csillagok körüli bolygórendszereket fedezzenek fel és tanulmányozzanak behatóan. ..." [HAI.]

Elhagyni a Földet - Gyilkos por. A jövő otthona. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. jan. 358. sz. p. 102. "...Azonban egészen másképp járt az utolsó Hold-expedíció tagjaként Harrison Schmitt. Schmitt volt az első civil az űrprogramban, egy geológus, egyúttal a leszállóegység pilótája. Három űrsétán vett részt, a holdautót is vezette. Az egyik holdsétáról meglehetősen mocskosan tért vissza. Fehér űrruhája szürke volt a rátapadt portól. Miután levette a szkafanderét, furcsa roham tört rá. Könnyezett, tüsszögött, nem kapott levegőt, bedugult az orra, kapart a torka, bepirosodott a szeme. [...] Úgy tűnt, Schmitt allergiás a holdporra. El is nevezték holdi szénanáthának. [...] Mivel a Holdon nincsen erózió, a homokszemcsék nem kopnak el, nem gömbölyödnek le, hanem mint az apró üvegtörmelék, élesek és szögletesek maradnak. Ha ezek a részecskék bejutnak a tüdőbe, vagy megtapadnak a nyálkahártyán, nemcsak irritálják azt, hanem mikroszkopikus sérülések millióit okozzák. ..." [HAI.]

A legjobb NASA applikáció. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. febr. 359. sz. p. 6. "Az Amerikai Űrkutatási Hivatal az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt fektetett a közönségkapcsolatokra, munkájuk népszerűsítésére. Az okostelefonok elterjedésére különböző ingyenes applikációk megjelentetésével reagáltak. Ezek közül az ISS HD Live talán a legjobb. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén elhelyezett kamera folyamatosan élő videoadást közvetít a Földről, ugyanazt láthatjuk, mint az ablakon kitekintő űrhajósok. Az adásról fényképeket készíthetünk magunknak. Az alkalmazás segítségével folyamatosan követhető, hol van éppen az ISS, a pályája különböző térképeken követhető, miközben a fontosabb adatokról is tudósít. Érdekes a számokon követni, hogy változik folyamatosan az űrállomás magassága. Rendszeresen élőben követhetjük a különböző eseményeket, a startokat, leszállásokat, űrsétákat, követhető a NASA TV szolgáltatása. Emellett egy video-körutazás keretében bejárhatjuk az egész űrállomást.
A program rendszeresen értesít a különböző várható eseményekről, de még olyan apróságokról is, hogy mikor lép ki az állomás a földárnyékból. Az applikáció ingyenesen letölthető a Google Play áruházából." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Meteorbecsapódás az ókorban. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. febr. 359. sz. pp. 24-26. "...A Biblia egyik legismertebb története Szodoma és Gomora pusztulása: lakosainak bűnei miatt az Isten lesújtott, és tüzes, kénköves esővel pusztította el nemcsak a városokat, de lakóit és a környék egész élővilágát. [...] A Holt-tengertől északkeletre, egy hegytetőn felfedezték Tall el-Hammam romjait. [...] Phillip J. Silvia régész egészen különös elmélettel állt elő. Kr. e. 1700 táján egy meteor hiperszonikus sebességgel száguldott át a légkörön, és felrobbant a Holt-tenger felett. Egy darabja a város mellett csapódott be, és porig rombolta azt. A pusztítás egy kb. 25 kilométer széles területet érintett. Ezt a lökéshullám sóval terítette be, mely nemcsak kipusztította az élővilágot, de évszázadokra használhatatlanná is tette a talajt.
A robbanás erejét 10-20 megatonnásnak becsülik. A katasztrófában több tucat település pusztulhatott el, a halálos áldozatok száma 40 000-65 000 fő lehetett. [...] Az elméletet sok tény támasztja alá. A város közvetlen szomszédságában kerek kráter fekszik. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Újabb magyar műholdak az űrben. Obszervatórium. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. febr. 359. sz. pp. 46-47. "Ismét van magyar műhold az űrben, ráadásul egyből kettő is. 2019 decemberében a Rocket Labs cég rakétájának segítségével sikeresen pályára álltak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztett és épített SMOG-P és ATL-1 szatelliták. Mindkét eszköz a pikoműholdak legfiatalabb, PocketCube szabványa szerint készült, mely 5x5x5 cm élhosszúságú kockát határoz meg egységnek (a MASAT-1 a CubeSat szabványnak megfelelő, 10x10x10 cm méretű hold volt). ..." [HAI.]

5G szolgáltatás a világűrből. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. febr. 359. sz. p. 50. "Kínában pályára állították az első 5G kommunikációs műholdat. A Jinho-1 az első tagja egy olyan hálózatnak, amelynek műholdjai a SpaceX Starlink rendszeréhez hasonlóan belepik majd az eget. A szatellita a kis méretűek közé tartozik, tömege csupán 227 kilogramm. Építője és üzemeltetője a GalaxySpace vállalat. [...] A műholdat hamarosan tucatnyi társa követi, a tervek szerint több mint ezer darabot állítanak Föld körüli pályára, 500 és 1000 kilométer közötti magasságban fognak keringeni. A GalaxySpace vállalatot 2016-ban alapították, hogy nagy sorozatban, olcsón gyártson gyors adatközlésre alkalmas, 5G kompatibilis műholdakat. A projekt teljes egészében kínai tulajdonú, két űrkutatási és egy elektronikai cég szállt be az üzletbe. Ezzel Kína is belépett a "Szélessávú internetet a világűrből" versenybe, távol-keleti vetélytársa lesz Elon Musk Starlink hálózatának." [HAI.]

Elhagyni a Földet - Sugárártalom. A jövő otthona. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. febr. 359. sz. p. 75. "A sugárzás mindig is az egyik legkomolyabb kihívás volt, amivel az űrhajósoknak szembe kell nézniük. Alacsony Föld körüli pályán, ahol az űrhajók és a Nemzetközi Űrállomás is keringenek, ezek az eszközök bolygónk mágneses terének védelmében vannak. Ennek ellenére mégis négy nap alatt kapják meg azt a sugárterhelést, amit a felszínen egy év alatt. Az űrhajó vékony fala még így is jelentős védelmet nyújt, mert egy űrséta során akár ennek a tízszerese is éri az űrhajósokat. Egy napkitörés okozta sugárözönről már ne is beszéljünk. ..." [HAI.]

Az első utasok a Holdhoz. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. febr. 359. sz. p. 84. "Bár a program folyamatosan csúszik, a NASA lassan mégis elindítja első űrhajóját a Hold felé. Hála a holdprogram tavaly elhatározott felgyorsításának, hamarosan megkerülheti kísérőnket az első Orion űrhajó. Bár az első küldetésen nem lesznek a fedélzeten űrhajósok, a járat mégsem megy utasok nélkül. Két ülést Helga és Zohar fog elfoglalni. A két hölgy valójában csak fantom, két torzó végtagok nélkül. A próbababára hasonlító eszközök igen fontos szerepet fognak betölteni, a MARE kísérlet alanyai lesznek. Az első út alatt azt fogják felmérni, hogy egy küldetésen mennyi és milyen sugárzás éri majd az űrhajósokat. [...] A szerkezet rendkívül bonyolult és érzékeny, összesen 5600 érzékelő méri az adatokat. A projektben a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak műszere is helyet kapott." [HAI.]

MUND Katalin: Az első szó jogán. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. márc. 360. sz. p. 3. "A 2019-ben megjelent könyveink közül a szerkesztőség minden tagja egyértelműen Johanna Sinisalo A Nap Magja című művét tartotta a legjobbnak. [...] Ebben a különleges disztópiában minden élvezeti cikk be van tiltva, az egyetlen drog, amit fogyasztanak, a csilipaprika, mely, ha sikerül kikísérletezni a legerősebb fajtát, akár még misztikus élményekhez is vezetheti a fogyasztóját. A könyv kiadásakor még nem is sejtettük, hogy a csili milyen különleges helyet fog elfoglalni az űrkutatás történetében. A NASA még tavaly nyáron jelentette be, hogy az első valódi terméssel rendelkező növény, melyet a Nemzetközi Űrállomáson termeszteni fognak, a csilipaprika lesz, méghozzá az Espanola csili. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Az első másodperc. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. márc. 360. sz. pp. 22-24. "Az univerzum jelen ismereteink szerint 13,8 milliárd éves. De nem számít ez a hosszú idő, mert szinte minden fontos dolog az ősrobbanás utáni első másodpercben dőlt el. [...] Az univerzum már meghaladja felfogóképességünket. A legtávolabbi ismert objektum, egy galaxis 13,2 milliárd fényévre van. Ám ez csak azt jelenti, hogy egyelőre eddig látunk el. Hogy rajta túl mi van, nem tudjuk. Az univerzum átmérője a mikrohullámú sugárzás felmérése alapján legalább 78 milliárd fényév. De hogy ennél mennyivel nagyobb... Ez itt hirtelen ellentmondásnak tűnik. Ha az univerzum kora 13,8 milliárd év, hogy lehet ennél nagyobb a sugara? Hiszen Einstein bebizonyította, hogy a fénynél semmi sem lehet gyorsabb. Ennek a magyarázata az, hogy nem az objektumok mozognak, hanem maga a tér növekedett, tágult ki. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Európai űrkalandok 2020-ban. Obszervatórium. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. márc. 360. sz. pp. 50-51. "Az Európai Űrügynökség (ESA) ismét mozgalmas évnek néz elébe, 2020 rengeteg izgalmas küldetéssel kecsegtet. Január közepén rögtön egy Ariane 5 rakétaindítással kezdte meg az ügynökség az évet, melyen két műhold utazott. [...] Februárban tért vissza Luca Parmitano a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) hat hónapos űrben tartózkodása után. A fedélzeten töltött idő alatt egy űrséta-sorozat keretében javításokat végzett az űrállomáson üzemeltetett egyik mérőeszközön. A komoly munka mellett lemezlovas képességeit is bemutatta, amikor az ISS fedélzetéről szórakoztatta élőben egy zenei fesztivál közönségét. Az űrhajós Kazahsztánban landolt egy Szojuz kapszulában. 2020 lehet az utolsó év, hogy ESA űrhajósok Szojuz űrhajóval utaznak az ISS-re.
A tervek szerint az európai asztronauták amerikai segítséggel fognak Föld körüli pályára kerülni, melyhez többek között a NASA Orion űrhajóját fogják használni, [...] Az Orion fejlesztése része a NASA Artemis programjának, melynek célja, hogy ismét embert juttassanak a Hold felszínére. A program a nevét Apollón ikertestvéréről kapta, ezzel is tisztelegve a korábbi Hold-program előtt. Távolabb merészkedve bolygónktól, a közös NASA/ESA űrszonda, a Solar Orbiter kerül rivaldafénybe, melynek célja, hogy közelebbről is megvizsgálja a Napot és a földi élet kialakulására gyakorolt hatását. [...] Ha minden a terveknek megfelelően zajlik, Bajkonurból fog elstartolni az ExoMars szonda, ..." [HAI.]

Elhagyni a Földet - Szívügy. A jövő otthona. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. márc. 360. sz. p. 97. "Az űrkutatók tisztában vannak azzal, milyen rövid távú veszélyek fenyegetik a jövendő Hold- és Mars-expedíciók legénységét. De komoly kérdés, hogy milyen hosszú távú hatásai lehetnek egy ilyen kalandnak. A válasz nehéz, hiszen eddig csupán néhány űrhajós távolodott el a Földtől, és ők is csak néhány napra. Michael Delp és a Floridai Állami Egyetem kutatócsoportja arra volt kíváncsi, milyen hatást gyakorol az emberi szervezetre az állandó, normál szintű kozmikus háttérsugárzás, a Föld mágneses mezején kívül ugyanis ez állandó veszély. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy hat a szív- és érrendszerre. [...] Ők az eddig elhunyt asztronauták adatait nézték át. Az egykor a Hold körüli pályáig jutott hét űrhajós halálának okát állították szembe azon 35 társukéval, akik csak Föld körüli pályán keringtek, vagy tartalékosként ki sem jutottak a világűrbe.
A Hold közelében járt űrhajósok közül hárman, vagyis a 43 százalékuk halt meg szív- és érrendszeri betegségben. Az arány a többi asztronautánál csupán tíz százalék. Ebből azonban nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, ugyanis túl kicsi a mintavételi csoport. Ezért kidolgoztak egy állatkísérletet. ..." [HAI.]

Kupolaváros. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. ápr. 361. sz. p. 40. "...a régi sci-fi filmekben gyakran felbukkantak a kupolavárosok. Egy kisebb vagy nagyobb település, amelyet búra zár el hermetikusan a környezetétől, mint a süteményes tálon a tortát. [...] Egy légkör nélküli égitesten a mikrometeorok is kockázatot jelentenek. Vajon hány találat érné egy nap alatt az építményt? Ha nincs mágneses tér, az embereket vagy gyilkos sugárzás éri, vagy a kupolának ez ellen is védeni kellene. Ehhez jön még az anyagfáradás és kopás. A tönkrement elemet nem lehet csak úgy kiemelni és kicserélni. Mindemellett remek hőszigetelőnek is kellene lennie, mert például a Holdon nappal +110 fok, éjszaka -170 fok is lehet. A szigetelés mellett ennek a hatalmas szerkezetnek a hőtágulással is meg kellene küzdeni. A Marson a kilátásban sem gyönyörködhetnénk sokáig, mert először csak a por lepné be, majd évek alatt a porviharok átlátszatlanná karcolnák. ..." [HAI.]

Kis galaxis, kóbor feketelyukak. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. ápr. 361. sz. p. 48. "Törpegalaxisokban fedeztek fel nagy tömegű, ám szokatlanul viselkedő fekete lyukakat. Társaiktól eltérően ezek jelentős része nem a galaxis központjában található, hanem a szélén sodródik. A megfigyelt objektumok mindegyike közelebb van, mint egymilliárd fényév. Ezek százszor kisebbek a Tejútnál, de valamennyiben található olyan fekete lyuk, amely legalább négyszázezer naptömegű. 2011-ben bukkantak az első ilyen törpegalaxisra, és ez annyira meglepte a kutatókat, hogy külön program indul a hasonlók keresésére. Az utóbbi években még tucatnyi hasonlót találtak, azonban több mint felükben a fekete lyuk a galaxis külső régióiban kóborolt. Ennek valószínű oka, hogy a csillaghalmazok korábban más galaxisokkal ütközhettek.
E fekete lyukak magyarázattal szolgálhatnak az Ősrobbanás utáni idők egyik legizgalmasabb kérdésére, hogy a korai univerzumban hogyan alakultak ki a nagy tömegű szingularitások. Hogyan növekedtek több milliárd éven keresztül, hogyan táplálták őket a galaktikus ütközések, és hogyan válhatott egyikük-másikuk sok milliószor, esetleg milliárdszor nagyobbá, mint a Nap." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Első mérések a Solar Orbiter űrszondáról. Obszervatórium. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. ápr. 361. sz. pp. 76-77. "Február közepén megérkeztek a Földre a Solar Orbiter tudományos műszereiből az első adatok. Ez megerősítette, hogy a műhold mérőrúdja sikeresen kinyílt. A Solar Orbiter az Európai Űrügynökség (ESA) új napkutató szondája, mely február 10-én startolt a floridai Cape Canaveral űrközpontból. A felbocsátáshoz a NASA által biztosított Atlas V rakétát használták. [...] A már bekapcsolt négy közvetlen mérőeszköz mellett a Solar Orbiter fedélzetére került hat távérzékelő is, melyek valójában teleszkópok, és a Nap felszínéről készítenek majd képeket különböző hullámhosszokon. E kamerák felépítésének és a szonda pályájának köszönhetően az eddigi legközelebbi képeket remélhetjük központi csillagunkról. ..." [HAI.]

Ahol a legrövidebb egy esztendő. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. máj. 362. sz. p. 6. "A magyar népmesékben három napig tart egy esztendő. A Warwicki Egyetem kutatócsoportja olyan bolygót fedezett fel, amelynek még ennyi időre sincs szüksége, hogy megkerülje a csillagát. A kutatók a chilei Next-Generation Transit Survey távcsővel 100 ezer csillagot figyeltek meg. Erre a bizonyosra még tavaly figyeltek fel, akkor úgy becsülték, kb. 980-1140 fényévre lehet a Földtől. Az adatok finomítása után most úgy vélik, az NGTS-10 mintegy 1000 fényévre található. A fényességváltozás alapján kiderült, hogy egy Jupiter méretű gázóriás kering extrém közel a csillaghoz. A bolygó az NGTS-10b jelet kapta és kiderült, az úgynevezett forró Jupiterek közé tartozik. Körülbelül 20 százalékkal nagyobb, mint a Jupiter, és elképzelhetetlenül közel kering a csillagához: mindössze 18,4 óra alatt kerüli meg, vagyis ott egy év rövidebb, mint a Földön egy nap. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Első kísérletek a tervezett holdállomáson. Obszervatórium. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. máj. 362. sz. pp. 52-53. "AZ ESA és a NASA csapatai által kiválasztásra kerültek az első tudományos kísérletek, melyek a Hold körüli pályára tervezett Gateway nemzetközi űrállomás fedélzetére szánnak. Az Európai Űrügynökség egy sugárzásmérő berendezéssel járul hozzá a küldetéshez, mely az állomást érő kozmikus sugárzás teljes feltérképezését segíti. Korábban ez egy kevéssé kutatott terület volt, viszont megismerése rendkívül fontos a hosszútávú holdi és mélyűrbe tervezett űrmissziók biztonságos lebonyolításához. [...] Az ESA tudósait leginkább a nehéz neutronok érdeklik, melyek a kozmikus sugárzás holdfelszínről való visszaverődésével keletkeznek és veszélyesek lehetnek az emberekre. [...] A NASA által kiválasztott kísérlet egy Nap központú űridőjárás-kutatás, mely a napszél és az általa szállított részecskék vizsgálatán alapul. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Egy kis kupola-matek. A jövő otthona. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. máj. 362. sz. p. 65. "A légkör nélküli vagy éppen mérgező légkörű bolygókra évtizedek óta olyan településeket álmodunk, amelyeket egy kupola védelmez a környezettől. [...] de sajnos a számok rávilágítanak arra, miért is megvalósíthatatlan. Jöjjön egy kis kupola-matek! Vegyünk egy igazán kis települést akár a Holdon, akár a Marson. Építsünk oda egy olyan várost, amely pont elfér egy egy kilométer átmérőjű búra alatt. [...] Tételezzük fel, hogy sikerül megépíteni, és hermetikusan elzárni a környezetétől. Ezután fel kell tölteni levegővel. De mennyire is lenne szükség? Egy egyszerű képlettel kiszámolható hogy ennek a félgömbnek a belső térfogata 261 666 666 köbméter. [...] Mennyi gázt kellene odaszállítani, hogy ezt a búrát a tengerszintinek megfelelő nyomású levegővel töltsük fel? Egy liternyi tömege kb. 1,3 gramm. Egy köbméter 1,3 kilogramm. Vagyis a félgömböt 340 166 665 kilogramm gáz töltené meg. ..." [HAI.]

Apró műholdak a napviharok ellen. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. máj. 362. sz. p. 86. "Hamarosan indul egy új NASA küldetés, amely a Napot, pontosabban a napkitöréseket fogja érzékelni. Megfigyeli a napviharok kialakulását és térbeli kiterjedését. Ez hatalmas segítséget fog jelenteni a jövő űrhajósainak, hogy az űrben, a Hold vagy a Mars felszínén a veszélyes kitörések elől időben biztonságba tudjanak vonulni. A SunRISE (Sun Radio Interferometer Space Experiment) küldetés érdekessége, hogy nem nagy méretű műhold figyeli csillagunkat, hanem hat kis CubeSat látja el ezt a feladatot. A mindössze kenyérpirító méretű szondák közösen fognak egy nagy rádióteleszkópot alkotni. A hat műhold a Földhöz közel, a légkör felett fog kötelékben repülni. Olyan alacsony frekvenciájú rádiótartományban fülelnek, amelyeket az atmoszféra egyébként kiszűrne. Az összegyűjtött adatokat a NASA Deep Space Network hálózatán keresztül küldik a központba, ahol azok alapján 3D térképeket készíthetnek. ..." [HAI.]

A biztosító nemet mond. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. jún. 363. sz. p. 6. "Semmi sem mutatja jobban egy dolog veszélyességét, mint hogy a biztosító milyen feltételekkel hajlandó biztosítást kötni. Amikor Neil Armstrong a Holdra indult, előtte nem talált olyan biztosítót, amely hajlandó lett volna életbiztosítást kötni vele. Igaz, saját maga is csak 30 százalékos esélyt adott annak, hogy épségben visszatérhetnek a Földre. Most ismét egy biztosító döntése hívta fel a figyelmet a veszélyre. A Satellite 2020 konferencián felszólalt az Assure Space, az űreszközök biztosítására szakosodott biztosító igazgatója. Beszédében bejelentette, hogy január elseje óta nem kötnek biztosítást alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak ütközésére. Magasabb vagy geostacionárius pályán működő műholdakra, a Nemzetközi Űrállomásra induló küldetésekre továbbra is vállalják az ütközéskárok fedezetét. Az ok az űrszemét. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Második Föld. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. jún. 363. sz. pp. 24-26. "Alig több mint két évtizede, hogy felfedeztük az első, Naprendszeren kívüli bolygókat. Azóta folyik a hajsza, hogy a miénkhez hasonlóra leljünk. De egy második Földet találni nem is olyan egyszerű. [...] 2016 nyarán robbant a hír, hogy egy olyan bolygót találtak, amely akár a második Föld is lehetne. Ráadásul a hozzánk legközelebb lévő csillag, a Proxima Centauri körül kering. Távolsága alig 4,2 fényév. Bár a Proxima Centauri a legközelebbi szomszédunk, olyan halvány, hogy a Földről szabad szemmel nem látható. [...] Azonban sajnos nem álmodozhatunk arról, hogy végre itt egy olyan bolygó, ahol hozzánk hasonló élet létezhet, ahol akár meg is telepedhetnénk. Van néhány olyan körülmény, ami ezt minimum kétségessé, de valószínűleg lehetetlenné teszi. Komoly probléma a csillag sugárzása. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: BepiColombo búcsút int a Földnek. Obszervatórium. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. jún. 363. sz. pp. 72-73. "Április 10-én hajtotta végre az első pályamódosító bolygóérintését az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) közös szondája, a BepiColombo. Az összetett űreszköz úti célja a Merkúr, melynek eléréséhez összesen kilenc bolygóérintést kell végrehajtania. Ezekből az első a Földnél történt. A következő kettő parittyamanőverre a Vénusznál, további hatra pedig a Merkúrnál kerül majd sor, mielőtt a tudományos egységek pályára állnának. [...] Az áprilisi manőver során 12 700 kilométerre közelítette meg bolygónk felszínét. Ennek köszönhetően amatőr csillagászok is megfigyelhették az elhaladását. A szonda tudományos műszereinek többsége az elhaladás során üzemelt, és a mérési adatok mellett látványos képsorokat is küldött a Földről.
A tudósok ezt a lehetőséget az űreszköz kalibrálására használták, hiszen a Föld körüli ismert értékek segítségével a fedélzeti műszerek finomhangolhatók. ..." [HAI.]

NÉMETH Attila: Emberek fenn és lenn. Az elso szó jogán. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. júl. 364. sz. p. 3. "Az űrrepülőgép-korszak 2011-es véget érte óta az emberes űrrepülések programja jóformán stagnált (kivéve persze Kínában). Az Egyesült Államok és Oroszország tevékenysége mindössze annyira korlátozódott, hogy időnként lecserélte a Nemzetközi Űrállomás legénységét. Mostanra azonban, hála a magánszektornak, amely friss vért és kreativitást injektált a rendszerbe, újra pezseg az élet a Föld körül. Május végén startolt a Crew Dragon, a SpaceX űrhajója, kétfős személyzettel a fedélzetén. Douglas Hurley és Robert Behnken azóta már az űrállomáson végzik munkájukat, és a tervek szerint e hó vagy augusztus során térnek vissza. Közben gőzerővel folynak az Artemis-program előkészületei, [...] a 21. század leendő Neil Armstrongjai és Buzz Aldrinjai már minden bizonnyal köztünk járnak. [...]
Az amerikai városokban egymásnak feszülő tüntetők és rendőrök viszont akár szabad szemmel is megfigyelhetik a fejük fölött áthaladó űrállomást. Alighanem ebből is egyértelmű, melyik mutatja a jövőbe vezető utat. Persze amíg a Földön nincs békesség és egyetértés, aligha juthatunk el a csillagokba." [HAI.]

Utolsó napfogyatkozás. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. júl. 364. sz. p. 6. "Húsz évvel ezelőtt volt utoljára látható Magyarországról teljes napfogyatkozás, és a következőre egészen 2081 szeptemberéig kell várni. De ma már tudjuk, hogy ez nem lesz így az idők végezetéig, egyszer majd eljön az utolsó teljes napfogyatkozás napja. Az ok egyszerű, az égi mechanika szabályai szerint fog történni. A teljes napfogyatkozás oka, hogy a Hold pont kitakarja a Napot. Bár csillagunk 400-szor nagyobb, ugyanennyiszer messzebb is van. Ez a helyzet addig áll fenn, amíg a Hold nem távolodik el túlságosan. Az elfogadott elméletek szerint kísérőnk egy hatalmas ütközésből született, és mindössze körülbelül száz év alatt állt össze a becsapódás törmelékéből, mindössze 23 ezer kilométerre a Földtől. Akkoriban a Hold pár nap alatt kerülte meg bolygónkat, ahogy az általa kiváltott árapálypúp is. Azonban a púp hatást gyakorol a Holdra is, amelynek keringése fokozatosan lassul, így kísérőnk folyamatosan távolodik a Földtől.
Most körülbelül 400 000 kilométerre kering tőlünk, ettől látszik akkorának, mint a Nap. Ez a távolodás napjainkban is tart, évente körülbelül öt centiméterrel nő a távolság. Körülbelül 600 millió év múlva kerül olyan messzire, hogy már nem lesz képes eltakarnia Napot, és búcsút mondhatunk a teljes napfogyatkozásnak." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Terraformálás. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. júl. 364. sz. pp. 20-22. "Terraformálás: egy kissé görcsösen, félig magyarított szó, valódi magyar megfelelője nincsen. A sci-fi írók és a kutatók egy régi álmát testesíti meg. [...] De az emberi faj a csillagok felé tekint, és a világűr meghódításán töri a fejét. Persze gyorsan szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy a világűr a számunkra túl rideg hely. Gyakorlatilag semmilyen szempontból nem felel meg az emberi életnek. Körbenéztünk a Naprendszerben, és nem találtunk egyetlen olyan égitestet sem, ami alkalmas lenne nekünk. Ha el akarunk jutni valahova, egy dobozba zárva magunkkal kell vinni a földi körülményeket, lehet ez egy űrhajó, egy űrállomás, vagy később egy kolónia egy idegen világon. Amikor a Földön meghódítottunk egy új helyet, igyekeztünk azt a képünkre formálni. Miért ne tehetnénk ezt meg egy másik bolygóval? Terraformáljuk az idegen világot, vagyis alakítsuk úgy át az egészet, hogy nekünk alkalmas legyen az életre.
Az elképzelés szép és izgalmas, de két kérdést is fel kell tenni. Kivitelezhető ez? És van egyáltalán értelme? [...] Carl Sagan, a legendás csillagász, már 1961-ben írt egy tanulmányt a Vénusz lehetséges terraformálásáról, majd 1973-ban a Marssal foglalkozott. Nemcsak tanulmányok és cikkek jelentek meg, konferenciákat is rendeztek a témában. Persze nem a megvalósítás szintjén foglalkoznak a kérdésekkel, csupán elméleti síkon, hogy milyen módszerek jöhetnének szóba. [...] El tudunk képzelni olyan politikai vagy emberi akaratot, amely képes lenne egy célért évszázadokig dolgozni? Úgy, hogy a küzdelem haszna csak évszázadok múlva várható? [...] Végezetül egy etikai kérdés. Szabad-e egy olyan bolygót terraformálni, amelyiken az élet bármilyen más, a földitől idegen formában jelen van? ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Hubble - Figyelő tekintet a csillagokon 30 éve. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. júl. 364. sz. pp. 32-33. "1990. április 24-én a Discovery űrrepülőgép drága rakománnyal, a Hubble űrteleszkóppal a fedélzetén felemelkedett a Földről. Másnap az asztronauták útjára engedték a távcsövet az űrbe, hogy az univerzum felfedezése megkezdődhessen. Senki sem tudta megjósolni, milyen csodákat lát majd a Hubble az ezt követő 30 évben. Saját kozmikus hátsó kertünktől az univerzum legtávolabbi szegletéig az űrtávcső megmutatta nekünk a tér és az idő tulajdonságait, amelyeket az ember történelme nagy része során csak elképzelni tudott. [...] Az űrsiklóprogram lezárását követően a karbantartások lehetősége is megszűnt, így a jelenlegi becslések szerint még a berendezés a 2030-as évekig működhet. Utódja, a James Webb Űrteleszkóp pedig 2021-ben állhat szolgálatba, így nem maradunk figyelő szemek nélkül a Föld körüli pályán." [HAI.]

Hat hónapos turistaút? A jövő otthona. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. júl. 364. sz. p. 41. "2020 alaposan felforgatja az emberek világűrbe juttatásának igencsak szűk piacát. A SpaceX-nek hála, az Egyesült Államok kilenc év után újra képes erre. A tény érzékenyen érinti az orosz űrprogramot. Ez is egyik oka lehet annak, hogy az orosz űrügynökség újra űrturistákat fogad a Nemzetközi Űrállomáson. A bejelentés rögtön két ilyen expedíciót említ. 2021 decemberében indul az állomásra a Szojuz MSZ-20 űrhajó. A fedélzetén csupán egyetlen kozmonauta és két űrturista foglal majd helyet. Ez lesz a történelem első páros űrturista-útja. A pár az ünnepeket az űrben töltené, az űrhajó januárban térne vissza. A másik bejelentés ennél sokkal meglepőbb. 2022 októberében startol a Szojuz MSZ-23, ebben ismét csak egy profi űrhajós és két űrturista foglal helyet. Azonban ez a páros nem csak az ünnepeket tölti az űrállomáson, csupán 2023 áprilisában tér vissza. Ez az idő megfelel a hagyományos féléves küldetéseknek.
De az űrturisták is hat hónapot töltenek fenn? [...] A bevételkiesést pótolnák most űrturistákkal? A hat hónapos küldetés komoly kérdéseket vet fel. Az 1-2 hetes utakra néhány hét alatt készítették fel a turistákat. A hat hónapig fenn tartózkodó profi személyzet felkészítése 5-7 évig tart. Alkalmasak lesznek ezek a turisták, hogy kibírják a hat hónapot? Az oroszok eladják az üres helyeket, valószínűleg így lesz török és újra magyar űrhajós is. ..." [HAI.]

Zárt ökoszisztéma. Zöld jövő. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. júl. 364. sz. pp. 42-43. "Évről évre újabb bizonyítékát kapjuk, hogy bolygónk nemcsak egyetlen nagy ökoszisztéma, de minden egyes kis részegysége komoly szerepet játszik az egész működésében. Ha egyetlen eleme is meggyengül, az hatással van az egészre, események láncolatát indítja be. Bioszféránk zárt, a légkör és a Föld mágneses tere határolja. Korábban már volt egy kísérlet, amely megpróbálta kisebb méretekben modellezni és működtetni a rendszert. Ez volt a Bioszféra 2 projekt, amely összességében tekintve bukásnak minősíthető. [...] Most egy újabb, hasonló kísérletbe fogtak a világ másik felén. Az Egyesült Arab Emírségek 2014-ben bejelentette, hogy elindítja saját űrprogramját. Már korábban, 2009-ben egy Dnyepr rakétán állt pályára a DubaiSat-1, az emírségek első műholdja. Indulásként 20 milliárd dirhamot, kb. 5,4 milliárd dollárt különítettek el.
Több muzulmán országnak is van már saját űrprogramja, ezekhez zárkózik fel az EAE, és rögtön be is előzi őket. 2019-ben ellátogatott a Nemzetközi Űrállomásra Hazza Ali al-Manszúri, az emírségek első űrhajósa. Az elképzelések szerint ebben a hónapban indul az első arab űrszonda, a Hope a Marsra. Azonban a felvázolt terveik több évtizedre, pontosabban száz évre szólnak. 2017-ben jelentették be, hogy az ország fő célpontja a Mars. A program a Mars 2117 nevet kapta, ebből már látszik, hogy hosszú távon terveznek. Végső céljuk, hogy a vörös bolygón megépüljön egy hatalmas város. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: A naprendszer tűzhányói. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. aug. 365. sz. pp. 16-18. "A Föld egyik legszebb és legveszélyesebb jelensége. De sokkal extrémebb, izgalmasabb vulkánokat találhatunk a Naprendszer más bolygóin. ..." [HAI.]

Különös rádiókörök. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. aug. 365. sz. p. 20. "Eddig ismeretlen jelenségre bukkantak a csillagászok. Olyan, gyűrű alakú objektumot fedeztek fel, amely csupán az elektromágneses sugárzás rádiótartományában látszik. A jelenség valóban különös, nyoma sincs sem a látható, sem az infravörös fényben, de még röntgensugárzást sem bocsát ki. A kutatók eddig nem tudnak magyarázatot adni rá, [...] különös rádiókörök elnevezést kapta. Mivel nem a galaxis síkjában található, ezért valószínűleg annál távolabbi, extragalaktikus jelenség lehet. [...] Mindössze két ORC (Odd Radio Circle) középpontjában találtak galaxist, de ez még nem feltétlenül fontos részlet. Egyes feltevések szerint rádiógalaxis állhat a jelenség mögött, de akár valami teljesen új dolog is lehet. [...] Eddig mindössze négyet találtak, ebből kettő közel volt egymáshoz, akár azonos forrásból is származhatnak. A gyűrűket az ausztrál ASKAP Antennarendszer és az indiai GMRT hálózat találta." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Új korszak az emberes űrrepülésben. Obszervatórium. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. aug. 365. sz. pp. 44-45. "2011. Július 21.én egy korszak véget ért. Az utolsó űrsikló-küldetés végén az Atlantis landolt a Kennedy Űrközpontban. Közel 30 év szolgálat után a Shuttle, vagy hivatalos nevén a Space Transport System (STS) flottáját a NASA kivonta a forgalomból. [...] a NASA elindította a Commercial Crew programot, melynek keretében űripari magáncégeket bizott meg új, emberek szállítására alkalmas űrhajó és hordozó kifejlesztésére. A pályázat egyik nyertese a SpaceX, amely a program indulásakor már aktívan részt vett az ISS-re történő teherszállítás lebonyolításában. Az emberes küldetések támogatására a Dragon nevű teherűrhajójuk továbbfejlesztett változatának tervével pályáztak. [...] 2020. május 30-án [...] Amerika ismét képes űrhajósokat indítani az ISS-re. Doug Hurley és Robert Behnken, a [...] SpaceX Crew Dragon űrhajójával elstartolt a Kennedy Űrközpontból. ..." [HAI.]

Expedíció a gazdag kisbolygóra. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. szept. 366. sz. p. 20. "A NASA bejelentette, hogy 2022-ben missziót indít a 16 Psyche nevű kisbolygóra. Az égitestet 1852-ben fedezte fel Annibale de Gasparis nápolyi csillagász. A Psyche a legnagyobb M típusú kisbolygó. Méretei: 240×185×145 kilométer. Különlegességét összetétele adja. A rádiócsillagászati mérések szerint jelentős mennyiségben tartalmaz fémeket. A NASA becslései szerint 10 trillió (tízezer billiárd) dollár értékű nikkelt és vasat rejt. Az expedíciót nagy érdeklődéssel fogják figyelni az űrbányászat felé kacsingató cégek, de a NASA küldetése tudományos célú. A Psyche valószínűleg egy gigantikus méretű ütközés során született, egy jóval nagyobb méretű kisbolygó magja került önálló pályára. [...] A Psyche-szonda 2022-ben indul, majd 2026-ban éri el a Mars és Jupiter között, a nagy aszteroidaövben keringő kisbolygót. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Közelebb a Naphoz, mint valaha. Obszervatórium. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. szept. 366. sz. pp. 34-35. "Az amerikai Nemzeti Űrhivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) közös űrszondája, a Solar Orbiter elkészítette első képeit a Napról. A szonda célja a Nap koronájának, a napszélnek és a napkitöréseknek a vizsgálata. Az űreszköz idén februárban indult útjára a Nap felé, a szigorú értelemben vett tudományos munkát azonban csak 2021 novemberében kezdi majd meg. A most nyilvánosságra hozott képek az eddigi legközelebbi felvételek központi csillagunkról, és már ezek is új jelenségek megfigyelését tették lehetővé. ..." [HAI.]

Súlyosan megsérült az arecibói rádióteleszkóp. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. szept. 366. sz. p. 74. "Súlyosan megsérült Puerto Rico, sőt az bolygó legismertebb rádióteleszkópja. A tányér beszakadt, és harmincméteres rés keletkezett rajta. A karib-tengeri országban található műszer építésekor a világ legnagyobb teleszkópja volt. 305 méteres tányérja 40 000 perforált alumíniumlemezből áll. A hatalmas teleszkópot egy természetes víznyelőben építették meg. Sokan ezért azt gondolják, a tányér a talajon fekszik, valójában azonban sok ezer lábon áll, és drótkötelek tartják stabilan. A balesetben elszakadt az egyik nyolc centiméter átmérőjű merevítő sodrony. Az elszabadult kábel megrongálta a tányér felett kifeszített műszerplatformot, az úgynevezett Gregorián-kupolát. A kupolához vezető palló is megcsavarodott. A tányér egy része beroskadt, és 30 méteres lyuk tátong rajta. [...] A munka az obszervatóriumban leállt, a baleset körülményeit vizsgálják, és felmérik a szükséges javításokat. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Centauri-expedíció. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. okt. 367. sz. pp. 16-18. "...Eddig a Voyager 2 űrszonda jutott el a legtávolabb a Földtől. Évtizedekig ez volt a leggyorsabb, ember építette gépezet. 69 000 kilométeres óránkénti sebességével 70 000 év alatt jutna el a Proxima Centauriig. A New Horizons szonda gyorsabb nála. Csaknem 10 éven keresztül repült, hogy a Pluto közelébe érjen. 84 000 kilométeres óránkénti sebességével 54 400 év alatt érne el a szomszéd csillaghoz. [...] Hawking és Milner közös projektje a Breakthrough Starshot nevet kapta, célul pedig azt tűzték ki, hogy űrszondát juttassanak el a Proxima Centaurihoz. [...] A nanoműholdak napvitorlásként szelnék át a csillagközi teret. Egy ilyen kis jármű nem is kíván olyan hatalmas vitorlát. A számítások szerint egy 4x4 méteres vitorla elég, de ez csupán atomnyi vastagságú lenne. Segítségével a szonda felgyorsíthatna a fénysebesség húsz százalékára, és így 20 év alatt érné el a Proxima Centaurit. ..." [HAI.]

Ideje felújítani az antennát. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. okt. 367. sz. p. 20. "A NASA egyik legrégebbi, ma is működő egységét ideje felújítani. A neve nagyon szép Star Trekes hangzású: Deep Space Station 43. A világ egyik legnagyobb parabolaantennája Ausztráliában található, a Canberra Mélyűr-kommunikációs Komplexumban. Feladata, hogy fenntartsa a kapcsolatot a Naprendszer távoli vidékeire indított missziókkal. 1969 és 1973 között építették 64 méter átmérőjű antennaként. [...] Bár hivatalosan 1973-ban adták át, már a tesztelési időszakban szükség szerint támogatta az Apollo-17 Holdra irányuló küldetését. A DSS-43 tartja a kapcsolatot többek között a Voyager szondákkal. Ehhez 1987-ben fejlesztést hajtottak végre, és a tányérját 70 méteresre növelték. A jelenlegi modernizációs felújításra azért van szükség, hogy zavartalan kapcsolatot biztosítson a hamarosan útnak induló Perseverance marsjáróval, illetve a közelgő Hold-missziókkal. ..." [HAI.]

GRICMAN Kata: Magyar alkotásé a legrangosabb dizájn-díj idén. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. okt. 367. sz. pp. 38-39. "...Farkas Anna az egyik legelismertebb magyar grafikusművész a kortárs alkotók között. Idén második alkalommal ítélték oda neki a Red Dot-díjat. Először 2015-ben kapta meg az elismerést az Anaptár plakátnaptárért. [...] "Az Anaptár jóval több, mint egy hagyományosan használható kalendárium. Egyszerre okos és szép, hiszen a napok felsorolásán túl sok-sok egyéb információt is hordoz. Megmutatja az évszakokat, hónapokat, heteket, napokat és ünnepnapokat, szerepelnek rajta a jeles napfordulók, a nyári és téli időszámítás kezdete, sőt olyan információk is, mint például a napkelte vagy a Hold és a Föld távolságának változása" - jellemezte Anna egy interjúban a saját kreációját. [...]
A Red Dot-díj nyertes mű, az Anaptár, művészet és tudomány metszéspontja című, idén megvédett DLA-értekezése egy egyedileg, kézzel hímzett borítójú könyv, ami nemcsak a nemzetközi elismerést, hanem a doktori címet is elhozta Farkas Annának. A kutatást összefoglaló kötet történeti kontextusba helyezi az Anaptár fejlődését. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Az első szó jogán. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. nov. 368. sz. p. 3. "Hány sci-fi film kezdődött már azzal a képsorral, hogy a kamera egy virtuális utazás során átszáguld a Naprendszeren, tovább a csillagok között, majd elhagyva a Tejutat, a galaxisok közötti térben folytatja az útját, és a világegyetem végtelenjében galaktikák millióit villantja fel nekünk? Az utazás már az elején hibásnak tűnik, hiszen a Földről indulva egymás után látjuk a Marsot, a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunuszt. De a bolygók nem sorakoznak fel így szépen, egy kozmikus zsinórra felfűzve. Ez így hamis kép. Azonban nem teljesen. [...] Gary Flandro, akkor még csak a Jet Propulsion laboratórium gyakornokaként azt a feladatot kapta, hogy térképezze fel a távoli bolygókat. Elkezdett rajzokat készíteni a Naprendszerről, és észrevette, hogy a gázóriások nagyjából egy vonalban állnak a Földtől. Természetesen itt nem kell egy egyenes vonalra gondolni, az űrkutatók mindig ívek mentén gondolkodnak.
Az emberiségnek óriási szerencséje volt. Csupán 176 évente van egy olyan alkalom, hogy egy űrszonda egyszerre látogathassa meg mind a négy óriást. Tizenkét esztendei megfeszített munkával elkészült a Voyager 1 és 2 szonda. Utóbbi kétéves repülés után elérte a Jupitert, és további 10 alatt elrepült a másik három mellett is. Így lettek ismereteink ezekről a távoli világokról." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Asztronautikai kongresszus vírushelyzet idején. Obszervatórium. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. nov. 368. sz. pp. 38-39. "Minden év októberében, a World Space Weekhez közeli időpontban kerül megrendezésre a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus (International Astronautical Congress - IAC). Az 1950-es első alkalom óta a legnagyobb rangú rendezvénnyé vált, ahol kutatók és mérnökök vitathatják meg az űrkutatás legújabb felfedezéseit és fejlesztéseit. A konferencia a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (International Astronautical Federation - IAF) égisze alatt kerül megrendezésre. Az IAF a hidegháború alatt jött létre azzal a céllal, hogy a vasfüggöny által elválasztott űrkutatók számára fórumot biztosítson az együttműködésre. Az évenként megrendezett IAC-nek hála ezek a kutatók személyesen is találkozhattak, és megoszthatták egymással eredményeiket.
A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség mára a legnagyobb ernyőszervezet az űripari és űrkutatási szektorban, melynek tagja a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) is. Az idei kongresszus több szempontból különleges. Már az elnevezés is sugallja (IAC 2020 - CyberSpace Edition), a vírushelyzetre való tekintettel a szervezők teljesen online konferencia megrendezése mellett döntöttek...." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: 20 év a keringő laborban. Obszervatórium. = Galaktika 40. [! 41.] 2020. dec. 369. sz. pp. 32-33. "Bele sem gondolunk, de immár 20 éve naponta többször elszáguld fejünk felett az eddig épített legnagyobb mozgó laboratórium, a Nemzetközi Űrállomás, más néven az ISS. 2000 novemberében lépett az első ember az akkor még két modulból álló ISS fedélzetére, majd mindössze három hónappal később az első európai kísérletekre is sor került. Az Európai Űrügynökség tudósai általában az alábbi területekkel foglalkoznak: olyan kutatások, amelyek nem végezhetők el a Földön, illetve az űrhajósok egészségi állapotát és teljesítőképességét vizsgáló kísérletek. Ezek, a Naprendszer felfedésének előkészítése mellett, új ismeretekkel és technológiákkal a földi életet is segítik. A húszéves évforduló alkalmából bemutatunk tíz izgalmas kísérletet, melyet az ESA végzett a Nemzetközi Űrállomáson. ..." [HAI.]

HORVÁTH Attila: Kína űrfegyverkezési kísérletei. 2. Űrtechnika. = Haditechnika 54. 2020. 1. sz. pp. 31-34. "A cikksorozat I. részben tárgyalt, közvetlenül célra repülő rendszerektől eltérően a kötelékrepülést végző műholdelhárító rendszerek orbitális pályára állnak, űrrandevút hajtanak végre, és rövidebb-hosszabb ideig a megtámadott űreszköz közelében repülnek. A rövid, tömör magyarázatért célszerű az angol megnevezésük felé fordulni: CoOrbital (CO). ..." Fejezetcímek: A kötelékrepülést végző műholdelhárító fegyverek jellegzetességei, és hasonlóságuk a polgári orbitális kiszolgálási műveletekhez.; Kínai kötelékrepülési tesztek.; Összegzés. [HAI.]

GSCHWINDT András: Kis műholdak forradalma. Űrtechnika. = Haditechnika 54. 2020. 2. sz. pp. 40-45. "Az elmúlt évszázad végén az USA űraktivitásában jelentkező szakemberhiány az egyetemi oktatókat arra ösztönözte, hogy új módszert találjanak az egyetemi hallgatók űraktivitás területére történő mozgósítására. Twiggs professzor a cubesat (kockaműhold) ötletével biztosítani tudta, hogy a hallgatók rövid időn belül sikerélményhez jussanak. Később, a megvalósítás magas költsége miatt az 5 cm élhosszúságú kocka került előtérbe. A SMOG-P a világ első 5 cm élhosszúságú kockája, amelyik jól működik a világűrben, fedélzetén a Föld környezetében lévő, ember keltette elektroszmogot vizsgálva. A hivatásos űrkutatók hamar felismerték a kis műholdak előnyős felhasználását az űrkutatás különböző területein.
Manapság egyre több cubesat kering a Föld körül. A távoli bolygók vizsgálatánál is tervezik felhasználásukat. A kis műholdak forradalma napjainkban is zajlik. ..." Fejezetcímek: A "post Apollo" hatás.; Az érdeklődés felkeltése.; Twiggs professzor ötlete.; A hazai helyzet.; Újabb próbálkozás műegyetemi környezetben.; Kapcsolat a rádióamatőr mozgalommal.; Hogyan tovább?; Az elektroszmog.; A SMOG-1 mérési feladata.; A megbízhatóság növelése - a SMOG-P születése.; A magyar útitárs.; A nagyokból kicsik lettek.; Műholdpályák, űrszemét.; A helyzetstabilizálás fontossága.; Kapcsolat a kicsikkel. Kulcsszavak: Kis műhold, kockaműhold, MASAT-1, SMOG-P, SMOG-1, ATL-1, elektroszmog, ion hajtómű, rázás vizsgálat. [HAI.]

REMES Péter: A második magyar űrrepülés űrorvosi feladatai. 1. Űrtechnika. = Haditechnika 54. 2020. 3. sz. pp. 45-50. "A szerző, aki orvosként maga is részt vett az első magyar űrhajós kiválasztási folyamatában, beszámol az 1980-ban megvalósult űrrepülés tapasztalatairól, valamint részletezi az űrhajósok kiválogatásának statisztikai adatait. Ismerteti a Roszkoszmosz Állami Űrvállalat (??????????????? ?????????? ?? ??????????? ???????????? "?????????", Roscosmos State Corporation for Space Activities) követelményrendszerét, és néhány rendkívüli űresemény felidézésével felhívja a figyelmet a kiválogatás fontosságára. ..."
Fejezetcímek: Elvárások az űrhajóssal szemben.; Munkavégzés extrém környezeti feltételek között.; Katonai és civil űrhajósok.; Követelmények.; Az elsődleges válogatás.; Előzetes orvosi vizsgálat.; A pszichológiai vizsgálat.; A fizikai képességekre vonatkozó felmérés.; A szakmai alkalmasság követelményei.; Felvételi vizsga.; Az első magyar űrrepülés tapasztalatai az elsődleges kiválogatáson. Kulcsszavak: űrhajós-kiválogatás, Roszkoszmosz Állami Űrvállalat, űrhajós-alkalmasság. [HAI.]

REMES Péter: A második magyar űrrepülés űrorvosi feladatai. 2. Űrtechnika. = Haditechnika 54. 2020. 4. sz. pp. 48-53. "A cikk első részében a szerző - aki orvosként maga is részt vett az első magyar űrhajós kiválasztási folyamatában - beszámolt az elsődleges válogatás orvosi, fiziológiai, pszichológiai vizsgálatairól és körülményeiről, valamint ismertette a jelöltté válás követelményrendszerét. A cikk második része a beválási statisztikákat elemzi, valamint nemzetközi példákkal rávilágít a kiválogatás jelentőségére. ..." Fejezetcímek: A másodlagos kiválogatás adatai az első magyar űrrepülés során.; Beválási statisztikák.; Az űrhajós kiválogatás fontossága: Példák a kiválogatás hibáira. Példák a kiválogatás sikereire.; Pszichofiziológiai vizsgálatok 1977-ben, a magyar űrhajósok kiválasztásakor. A kiválogatás személyi és tárgyi feltételei. [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor: Az amerikai Atlas V hordozórakéta-család. Űrtechnika. = Haditechnika 54. 2020. 5. sz. pp. 44-48. "Az Amerikai Egyesült Államok első generációs interkontinentális rakétái közül az Atlasok fejlesztője a General Dynamic/Convair volt. A légierő 1954-ben az Atlas-programot átsorolta a prioritást jelentő 1-A kategóriába. Történetük során az Atlasokat rövid időn keresztül interkontinentális ballisztikus rakétaként alkalmazták, bevetésükre azonban sohasem került sor. 1998-ban az Egyesült Államokban a Pentagon nyomására az a döntés született, hogy az Atlas V-öt hordozórakéta-családként fejlesztik tovább, a terveket és a munkálatokat a Lockheed Martin végezte.
A szerző áttekintést nyújt a rakétatípus fejlesztésének történetéről és részletesen közli a műszaki adatokat és statisztikákat. ..." Fejezetcímek: Az új rakétacsalád kialakítása.; Az Atlas V felépítése, szerkezete.; Új rakétahajtómű-tervek az USA-ban. Kulcsszavak: Atlas V, Strategic Missile Evaluation Committee, Lockheed Martin, NASA, Space Launch System. [HAI.]

HORVÁTH Attila: Szuperszinkron műholdas konstellációk bemutatása és elemzése. Űrtechnika. = Haditechnika 54. 2020. 6. sz. pp. 35-42. "A geostacionárius pálya jelenleg a műholdas távközlési rendszerekben legelterjedtebben alkalmazott műholdpálya. Ennek elsősorban műszaki okai vannak. Ezt a pályát azonban sok technikai és jogi kihívás fenyegeti. Erre a múltban több példát láttunk, és a jövőben a helyzet várhatóan romlik. Fel kell tehát készülni más pályatartományok alkalmazására. Ez a tanulmány megoldási lehetőségként a geoszinkron pályamagasság feletti, úgynevezett szuperszinkron pályatartomány alkalmazását mutatja be. A tanulmány az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával készült. ..." Fejezetcímek: Szűkülő tér.; A klasszikus műholdpályák áttekintése.; A szuperszinkron műholdpályák bemutatása.; Draimtól származtatott elliptikus műholdkonstellációk.; A hosszú távú üzemeltetés kérdései.; Összegzés. Kulcsszavak: John Draim, szuperszinkron műhold, SaVi. [HAI.]

  KUTROVÁTZ Gábor: René Descartes fizikája: összefoglalás és értékelés. = Kaleidoscope 10. [! 11.] 2020. 21. sz. pp. 92-109. "...Az alábbiakban ezt az örökséget igyekszünk összefoglalni, elsősorban a fizikára és a kozmológiára összpontosítva. Főként két művére fogunk hagyatkozni: a korábbi a Le Monde (A világ: 1664; AT XI, 1-118), a későbbi a Principia philosophia (A filozófia alapelvei: 1644; AT VIII). ..." Fejezetcimek: Descartes, a tudós (pp. 92-93.).; A Le Monde természetképének alapelemei (pp. 93-96.).; A természet törvényei és a tisztán racionális megismerés (pp. 96-99.).; Kozmológia és fizikai optika (pp. 99-101.).; A továbbfejlesztett rendszer a Principiában (pp. 101-104.). Descartes tudományának öröksége (pp. 104-106.). Irodalom (pp. 106-109.).
Köszönetnyilvánítás. "Ez úton is szeretnék köszönetet mondani Vassányi Miklósnak hasznos megjegyzéseiért és az eme tanulmány kereteit nyújtó közös munkáért." (p. 109.). [HAI.]

REZSABEK Nándor: Petzval József emlékezete. = Keresztény Élet 28. 2020. aug. 2. 11. sz. p. 8. [REZ.]

REZSABEK Nándor: Marsközelben. = Keresztény Élet 28. 2020. okt. 11. 41. sz. p. 6. [REZ.]

  DUNKEL Zoltán : Magyar meteorológiai emléktáblák és szobrok. = Légkör 65. 2020. 1. sz. pp. 54-65. "A meteorológiai intézet korábbi helyét, neves meteorológusok szülő-, működési- vagy temetkezési-helyét vagy egy-egy jeles évfordulót az intézmény történetében több emléktábla jelzi szerte az országban. A nemzeti meteorológiai intézet 150. születésnapja alkalmából kísérletet teszünk arra, hogy ezeket az emléktáblákat, szobrokat, meteorológiára emlékeztető objektumokat összegyűjtsük és bemutassuk. ..." Köztük csillagászattal is foglalkozók: Bacsák György, Fényi Gyula SJ, Konkoly Thege Miklós, Milutin Milankovič, Schenzl Guido OSB, stb. Egyéb szobrok: Uránia (OMSZ Viharjelző Obszervatórium, Siófok, Vitorlás utca 17.).; Napóra az OMSZ Marczell György Főobszervatórium kertjében (Budapest XVIII., Gilice tér 38.). [HAI.]

  DUNKEL Zoltán: A meteorológiai intézet igazgatóinak sírjai. = Légkör 65. 2020. 2. sz. pp. 94-102. "Az Országos Meteorológiai Szolgálat jogelődjét 1870-ben alapították. Az évforduló alkalmával, kegyelettel emlékezünk meg azokról a kollégákról, akik az elmúlt százötven évben az intézet, majd a Szolgálat keretében dolgoztak, s már nincsenek az élők sorában. Mindenkinek a sírját nem kereshetjük fel, de legalább jelképes koszorúnkat elhelyezhetjük az elhunyt igazgatók sírjain. [...] Az intézet, 1970-től Szolgálat, 150 éves történetében eddig 25-en töltötték be az igazgatói, elnöki pozíciót, ami azonban csak 22 személyt jelent, mivel hárman kétszer is viselték a vezetői hivatalt. Közülük tizenhatan hunytak el, így 16 igazgatói, elnöki nyughelyet illik felkeresnünk. ..."
Köztük csillagászattal is foglalkozók: Schenzl Guido, Gruber Lajos, Kurländer Ignácz, Konkoly Thege Miklós, Róna Zsigmond, Steiner Lajos, Marczell György, Réthly Antal, Aujeszky László, Berényi Dénes, Kenessey Kálmán, Tóth Géza, Dési Frigyes, Barát József. [HAI.]

  MAJOR György: Kiegészítések Bacsák György életrajzához és munkásságához. = Légkör 65. 2020. 4. sz. pp. 188-189. "...Ebben a kis írásban összegyűjtöttem mindazt, amit Bacsákról tudok és nem jelent meg a 2006-os LÉGKÖR különszámban (50 éves volt a folyóirat!), a Milankovics-Bacsák elméletről szóló cikkben. [A megjelent LÉGKÖR számok olvashatók az Akadémiai Könyvtár egyik honlapján, real-j.mtak.hu és az OMSZ honlapján met.hu.] [...] Törvényileg a tudományok kandidátusa fokozatot 1951-ben, a tudományok doktora fokozatot pedig 1952-ben vezették be Magyarországon. Bacsák 1954-ben (84 évesen) kandidátusi fokozatra adott be pályázatot. A kandidátusi eljárásban 2 hivatalos bíráló (opponens), a doktoriban 3 hivatalos bíráló értékeli a beadott pályázatot. Értekezésének címe: "A pliocén és pleisztocén korok égimechanikai megvilágításban".
Bacsák egyik bírálója Detre László csillagász, a másik Zólyomi Bálint botanikus volt. A védés alapján a bíráló bizottság a Tudományos Minősítő Bizottságnak nem kandidátusi, hanem a földtani tudományok doktora fokozat megadását javasolta. A fokozatot meg is kapta. ..." [HAI.]

 MAJOR György: Történelmi arcképek: Bacsák György (Pozsony, 1870. június 5. - Fonyód, 1970. március 4.). = Légkör 65. 2020. 4. sz. pp. 204. "...A Magyarhoni Földtani Társaság 1960-ban tiszteletbeli tagjává választotta. 85 éves korában a Magyar Tudományos Akadémia Minősítő Bizottsága felkérésére "A pleisztocén és miocén égimechanikai megvilágításban" címmel kandidátusi értekezést nyújtott be, amire a bíráló bizottság 1954-ben a magasabb, a föld- és ásványtani tudományok doktora fokozatot ítélte meg. ..." [HAI.]

VARGA Bence: Magyar sikerek a kozmoszban. = Magyar Hírlap 53. 2020. okt. 28. 252. sz. p. 4. A SMOG-P magyar műhold programját ismerteti Gschwindt András. A műhold 5x5x5 cm méretű és 180 gramm tömegű. [KSZ.]

Magyar kutatók részvételével elkészülhet az első, kifejezetten exobolygókat vizsgáló űrtávcső, az Ariel. = Magyar Hírlap 53. 2020. nov. 14. 267. sz. p. 15. Az ESA programjában 17 ország 50 intézete vesz részt, köztük az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (ELKH CSFK KTM CSI) munkatársai is. [KSZ.]

A Hold felszínét vizsgéló robotszondát lőtt fel Kína. Elindult a Csang’o-5. = Magyar Hírlap 53. 2020. nov. 25. 276. sz. p. 16. Holdkőzetet gyűjt és hoz vissza a Földre. [KSZ.]

SÁRDI Krisztina: Régészeti kincsek a Citadellán. Kelta, római és török leletek mellett a Gellért-hegyi Csillagda maradványait is megtalálták. = Magyar Hírlap 53. 2020. nov. 26. 277. sz. p. 13. Az 1815-ben, József nádor kezdeményezésére felépített, kéttornyú Csillagda Európa legkorszerűbb csillagvizsgálójának számított. "A mostani feltárások során a déli alapfalak részleteit megtaláltuk, keleti tornyának helyét pedig a mai napig jelzi a csillagászati meridián. Így most már pontosan megállapítható, hol helyezkedett el egykor a csillagvizsgáló" - mondta el Fullár Zoltán régészeti csoportvezető. [KSZ.]

(FP): Külföldi kutatók előtt is nyitott az óriásteleszkóp. Szuperérzékeny. = Magyar Hírlap 53. 2020. dec. 16. 294. sz. p. 4. Az 500 méter átmérőjű rádióteleszkóp Kínában. [KSZ.]

Amerikai űrhajó indul májusban. = Magyar Nemzet 83. 2020. ápr. 23. 95. sz. p. 16. "Május 27-én a floridai Kennedy Űrközpontból két amerikai űrhajós indul a Nemzetközi Űrállomásra. Miért fontos ez a bejelentés? Mert az űrsiklók 2011-es nyugdíjazása óta, azaz kilenc éve nem indult amerikai űrhajósokkal az Egyesült Államok területéről rakéta a Nemzetközi Űrállomásra. ..." [HAI.]

ÖTVÖS Zoltán: Élhető lehet a hamis pozitív. Különleges bolygót találtak háromszáz fényévnyire. = Magyar Nemzet 83. 2020. ápr. 23. 95. sz. p. 16. "...A 2009-ben útnak indított Kepler űrteleszkóp a 2018-as nyugdíjazásáig nagyjából félmillió csillagot vizsgált, több ezer exobolygó fizikai jellemzőit határozta meg. Az eszköz indításakor az ilyen égitestek száma körülbelül négyszáz volt, 2018-ra ez közel négyezerre nőtt. [...] A Robovetter algoritmus szűrte ki a csalóka jeleket, és látta el ezeket "hamis pozitív" címkével. Mivel rengeteg furcsa jel volt az adatokban, létrehozták a Kepler hamis pozitív munkacsoportot. Ez a csapat nézte át az összes hamis pozitív találatot, s kiderítette, hogy a számítógépes algoritmussal végzett elemzés alapján korábban ebbe a kategóriába sorolt Kepler-1649c jelű égitest nagyon is valódi kőzetbolygó. Külön érdekesség, hogy e bolygó vidékét 2009-2013 között vizsgálta az űrteleszkóp. ..." [HAI.]

Kozmikus átverés. = Magyar Nemzet 83. 2020. ápr. 23. 95. sz. p. 16. "A tőlünk 25 fényévre lévő Fomalhaut nevű csillag a mi Napunknál kétszer nagyobb és tizenhatszor fényesebb. Porgyűrűjét 2004-ben, a Hubble űrtávcső segítségével fedezték fel, majd a gyűrűn belül, szintén a Hubble űrtávcsővel egy exobolygójelöltre, a Fomalhaut b-re bukkantak. Az exobolygót azonban a 2014-es felvételeken már nem látták, miközben 2004-es és 2006-os fotókon ott volt, igaz, úgy tűnt, hogy az idő előrehaladtával a bolygó nőtt és halványodott. A képződmény mára eltűnt a távcsövek elől - jelent meg hétfőn a világsajtóban. A meghökkentő eredménnyel előálló csoport vezető kutatója az a Gáspár András, aki 2006-ban a Szegedi Tudományegyetemen kapott diplomát, PhD-fokozatát már jelenlegi munkahelyén, az Arizona Egyetemen szerezte meg. - Nemcsak a 2014-es adatokat néztük meg és modelleztük, hanem az összes korábbi adatot is letöltöttük és újraelemeztük, illetve a cikkünk a 2013-as és a 2014-es adatokat is feldolgozta. Az utolsó két év adatait korábban nem publikálták - tájékoztatott Gáspár András. A magyar csillagász George H. Rieke kutatóval arra a következtetésre jutott, hogy amit a kutatók másfél évtizede láttak, és ami hat évvel ezelőtt eltűnt, az nem exobolygó volt, hanem egy hihetetlenül ritkán előforduló égi karambol következménye. Szerintük két, egyenként kétszáz kilométeres átmérőjű kisbolygó ütközött egymással. A kozmikus ütközés során ripityára törő égitestek porfelhőjét hitték a Hubble felvételén kisbolygónak. A csillagászok szerint - akiknek tanulmánya hétfőn jelent meg a PNAS folyóiratban - a megfigyeléshez különleges szerencse kellett: jókor voltak jó helyen." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

Ötvös [ÖTVÖS Zoltán]: Erre az égesre büszkék lehetünk. Megsemmisült a világ első működő miniholdja, a magyar SMOG-P. = Magyar Nemzet 83. 2020. okt. 1. 230. sz. p. 16. 2020. szept. 28-án. A programról Gschwindt András nyilatkozott. [KSZ.]

Gyönyörű gravitáció. Márka Szabolcs és Márka Zsuzsa felfedezésekről, egymilliárd éves hullámok megfigyeléséről és a magyarság megőrzéséről New Yorkban. = Magyar Nemzet 83. 2020. okt. 3. 232. sz. p. 4. Márka Szabolcs: Az én életem a csillagászat körül forgott. Szerencsémre Nyíregyházán működött az ország talán legjobb csillagászszakköre Göőz Lajos vezetésével. Máig kapcsolatban vagyok az ott előadó tanárokkal. ... A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen fizikushallgatóként nukleáris fizikai kutatásokat folytattam. 1993-ban ment az Egyesült Államokba. Ott sok helyen, végül a LIGO-ban dolgoztak, a gravitációs hullámok kutatási területén. Az első gravitációs hullám észlelést ők Szabolcs ismertette a CNN-ben. Kapott Bill Gatestől támogatást. Dolgozott Elon Musknak a SpaceX űripari cégnél. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Keringő a fekete lyuk körül. A fizikai Nobel-díjat a világegyetem sötét titkainak felfedezéséért adták. = Magyar Nemzet 83. 2020. okt. 7. 235. sz. p. 8. 2020-as fizikai Nobel-díjasokról: Roger Penrose, Andrea Ghez, Reinhard Genzel. [KSZ.]

BENDARZSEVSZKIJ Anton: Nemzetközi űrkoalíció osztja fel a Holdat. = Magyar Nemzet 83. 2020. okt. 16. 243. sz. p. 10. Az Artemisz-egyezményt 8 ország írta alá: Egyesült Államok, Nagy Britannia, Japán, Ausztrália, Kanada, Olaszország, Egyesült Arab Emírségek, Luxemburg. [KSZ.]

HORVÁTH Éva: Sikeres volt a magyar műhold. A cél a legjobban szigetelő kísérleti anyagminta kiválasztása volt. = Magyar Nemzet 83. 2020. okt. 26. 250. sz. p. 15. Az első magyar magánműhold, az ATL-1. Mérete 5x5x10 cm volt. Az ELTE Kémiai Intézetében, a Sinkó Katalin vezette Szol-gél laboratóriumban kifejlesztett ultrakönnyű, nagy porozitású, alumínium-oxid alapú szigetelőanyag-család tesztelése volt a kísérlet feladata. [KSZ.]

Ifjú csillagászok lenyűgöző szereplése. = Magyar Nemzet 83. 2020. okt. 29. 253. sz. p. 16. A 14. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia a koronavírus-járvány miatt a digitális térben zajlott. 34 ország 184 versenyzője vett részt és az egészet az észtek fogták össze. A magyar csapat minden tagja dicséretet, vagy érmet kapott. [KSZ.]

Ötvös [ÖTVÖS Zoltán]: Éltető elem lehet az örök árnyékban. A majdani holdbázisok működtetéséhez elengedhetetlen a víz. = Magyar Nemzet 83. 2020. okt. 29. 253. sz. p. 16. A kérdésről Sódor Ádám, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa adott tájékoztatást. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Húsz éve lakott az űrállomás: A világ legnagyobb és legdrágább eszköze 2024-ig biztosan működik. = Magyar Nemzet 83. 2020. nov. 5. 259. sz. p. 16. [KSZ.]

Ötvös [ÖTVÖS Zoltán]: Elektronok gerjesztik a felszínt. A Jupiter óriásbolygó Europa nevű holdja halvány fényt bocsáthat ki. = Magyar Nemzet 83. 2020. nov. 12. 265. sz. p. 16. [KSZ.]

Két kilogramm holdkőzet érkezik. Kína látványos holdprogramja magasabb szintre lépett. = Magyar Nemzet 83. 2020. nov. 26. 277. sz. p. 16. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Megsemmisült az óriástányér. Filmklasszikusokban is feltűnt a világszerte ismert teleszkóp. = Magyar Nemzet 83. 2020. dec. 10. 289. sz. p. 16. A Puerto Ricó-i Arecibo obszervatórium rádióteleszkópja. Augusztusban elszakadt egy segédkábel, ami harmincméteres lyukat ütött a 305 méter átmérőjű tányérba. Nov. 6-án az egyik fő acélkábel pattant el, további sérüléseket okozva. December elsején összeomlott az egész berendezés. Frey Sándor csillagász szakmai tájékoztatást nyújtott a cikkhez. [KSZ.]

CSEKE Dóra: Amerika ismét embert küldene a Holdra. A NASA nagyszabású terveket fogalmazott meg az űrkutatási programokban. = Magyar Nemzet 83. 2020. dec. 11. 290. sz. p. 10. 2024-re tervezik a Holdra lépést. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Betlehemi csillag érkezik. Négyszáz éve volt ilyen közel a Jupiter és a Szaturnusz. = Magyar Nemzet 83. 2020. dec. 17. 295. sz. p. 16. 1623-ban voltak közel egymáshoz és most 2020. dec. 21-én lesznek. [KSZ.]

T. O.: A nyílthalmazok ifjú kutatója. Interjú Toldi Emesével, a Tudományos Diákkörök XX. Kárpát-medencei Konferenciája Fizika, matematika, csillagászat szekciójának első helyezettjével. = Magyar Szó 77. 2020. jún. 24. 140.(24743) sz. p. 11. Toldi Emese a topolyai Dositej Obradovic Gimnázium és Közgazdasági Középiskola végzős tanulója, a VEGA Csillagászati Egyesület tagja. [SRG.]

  EMBEY-ISZTIN Antal: Az érem másik oldala. = Magyar Tudomány 181. 2020. 1. sz. pp. 107-115. "Napjainkban az asztronómusok űrteleszkópok segítségével folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb, Naprendszeren kívüli bolygókat. Ennek hatására megerősödött az a hiedelem, hogy az élet, sőt az intelligens élet is gyakori az Univerzumban. Az emberek egyszerűen hinni akarnak a földönkívüliekben (vagy valamilyen földön kívüli intelligenciában).
Az asztrobiológusok, valamint a sajtó gyakran befolyásolják őket ebben a szenzációéhes hozzáállásban. Jelen dolgozat megpróbálja bemutatni, hogy ez a nézet túlzottan leegyszerűsített, mert úgy tűnik, az élet kifejlődése, különösképpen az intelligens élet megjelenése sokkal többet kíván, mint csupán egy életre alkalmasnak tűnő bolygót. ..." Kulcsszavak: élet, intelligens élet, asztrobiológia, Föld, Hold, bolygók, véletlenszerűség, esetlegesség. [HAI.]

  GIMES Júlia: Részletes térkép a Titán különös világáról. = Magyar Tudomány 181. 2020. 1. sz. pp. 138-139. Lopes et al. Nature Astronomy 2019, 4, 228-233 cikke alapján [SOL.]

  BUJTOR László: Megjegyzések Embey-Isztin Antal Az érem másik oldala című tanulmányához. = Magyar Tudomány 181. 2020. 3. sz. pp. 396-402. "A földi élet kialakulásától az intelligencia megjelenéséig vezető út kétségtelenül hosszú, kacskaringós és véletlenekkel tarkított. Habár az élő rendszerek kialakulását még nem értjük, az már körvonalazódik, hogy az élet megjelenése szinte törvényszerű egy csillag körül a lakhatósági zónában keringő Föld-szerű bolygó esetében.
Ami ezután következik, az már jóval inkább esetleges, és - földi típusú életet feltételezve - számos további feltétel meglétét igényli. Az Embey-Isztin Antal által felsorolt feltételeket újabbakkal egészítjük ki: szükséges egy külső "söprögető" gázbolygó, mely nagy tömege által magához vonzza a naprendszerek pereme felől érkező üstökösöket, aszteroidákat. ..." Kulcsszavak: Pangea, geodiverzitás, SET-elmélet, kihalási esemény, evolúció, lemeztektonika, idegen létformák. [HAI.]

"Már az Univerzum sem a régi" tematikus cikkgyűjtemény a Magyar Tudomány folyóirat 2020. júliusi számában. Vendégszerkesztő: Kiss L. László. pp. 867-933. [SOL.]

  KISS L. László: Bevezetés. = Magyar Tudomány 181. 2020. 7. sz. pp. 867-868. [SOL.]

  CSABAI István: Csillagászati (mennyiségű) adat. = Magyar Tudomány 181. 2020. 7. sz. pp. 869-875. [SOL.]

  SZALAI Tamás: Spitzer - (bő) másfél évtizednyi infravörös űrszolgálat. = Magyar Tudomány 181. 2020. 7. sz. pp. 876-882. [SOL.]

  KISS Csaba: Mit adott nekünk a Herschel-űrtávcső? = Magyar Tudomány 181. 2020. 7. sz. pp. 883-888. [SOL.]

  PÁL András: Ultrapontos fényességmérés az űrből - a Kepler öröksége és a TESS aktualitásai. = Magyar Tudomány 181. 2020. 7. sz. pp. 889-894. [SOL.]

  GABÁNYI Krisztina Éva: Rádiótávcső-hálózatok közös égbolt alatt. = Magyar Tudomány 181. 2020. 7. sz. pp. 895-901. [SOL.]

  DÁLYA Gergely: A fekete lyukak megfigyelésének új módszerei. = Magyar Tudomány 181. 2020. 7. sz. pp. 902-908. [SOL.]

  SZABADOS László: A csillagászat Gaia kora. = Magyar Tudomány 181. 2020. 7. sz. pp. 909-916. [SOL.]

  ÁBRAHÁM Péter: Magyarország és az Európai Déli Obszervatórium. = Magyar Tudomány 181. 2020. 7. sz. pp. 917-925. [SOL.]

  KISS L. László: Magyar részvétel exobolygókutató űrtávcsövekben. = Magyar Tudomány 181. 2020. 7. sz. pp. 926-933. [SOL.]

  KÓSPÁL ÁGNES: Az optikai interferometria 100 éve a csillagászatban. = Magyar Tudomány 181. 2020. 12. sz. pp. 1636-1647. [SOL.]

Címlapunkon: Csillagszelek szárnyán. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. címoldal. A zéta Ophiuchi és környezete a Spitzer-űrtávcső kompozit felvételén. [SRG.]

MIZSER Attila: L = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. p. 3. A Meteor folyóirat 50. évfolyamába lépett. [SRG.]

BARTHA Lajos: Meteor 50. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 4-5. Visszaemlékezés a Meteor lap 1971 tavaszi indulására, előzményekkel. Bartha Lajos volt a Meteor első szerkesztője és maradt az 1971-es, 1972-es, 1973-as évfolyamoké is. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: A Meteor ötvenedik éve. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 6-7. Személyes hangon veszi sorra (az eltelt 50 év alatti) a Meteor folyóirattal kapcsolatos élményeit a szerző. [SRG.]

SZALAI Tamás: Nyugdíjba vonul a Spitzer-űrteleszkóp. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 8-12., címoldal, első belső borító. Fejezetcímek: (Infravörös) távcsöveket az űrbe! A Spitzer-űrtávcső. Égitstek vizsgálata a Naprendszerben. Távoli csillag- és bolygórendszerek. Kémiai analízis vízmolekuláktól a fullerénekig. A Tejútrendszer és más galaxisok. Fekete lyukak, szupernóvák és kozmológia. A Spitzer-űrtávcső hagyatéka. [SRG.]

MOLNÁR László: De miért nem viszik a csillagászok egyszerűen az űrbe a távcsöveiket? = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 13-15. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Fekete lyuk lehet a kilencedik bolygó? = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. p. 16. Az OGLE projekt hat furcsa mikrolencse-jelenség megfigyelése szerint. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Továbbra is rejtély a Bennu aktivitása. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 16-17. Törmelékkidobások történnek a kisbolygóról. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hazafelé tart a Hajabusza-2. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 17-18. A Bennu kisbolygótól. Csillagászati hírek. [SRG.]

Új röntgenszemek az égen: eROSITA. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Újabb állásfoglalás a Starlink-műholdakkal kapcsolatban. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A LED-világítás jótékony hatása Tucsonban. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hollandia visszaszerezné a csillagos eget. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hell Miksa-emlékérem. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. p. 22. Szlovákiában. A Szlovák Nemzeti Bank pályázata. Az emlékérmet 2020 májusában adják ki. Csillagászati hírek. [SRG.]

MAJZIK Lionel: A hónap képe: a Buborék-köd. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. p. 23., 2-3. színes tábla. NGC 7635. A képet 200/800 mm-es távcsővel készített 2019 októberében. [SRG.]

KURUCZ János: Távcsőépítő múlt és jelen. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 24-29. A távcsövek világa. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A tarjáni tábor tűzgömbje. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 30-31., 1., 4. színes tábla. 2019. júl. 25-én, 21:46 UT-kor. Legfényesebb állapotában -6 és -9 magnitúdós lehetett. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Tarján, 47,59251, 18,49276. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 32-35. MTT 2019 tábori beszámoló. 2019. júl. 25-28. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Merkúr-átvonulás november 11-én. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 36-38. A jelenség hazai észleléseinek összegzése. [SRG.]

KUTROVÁTZ Gábor: Michael Mästlin és az állítólagos Vénusz-Mars okkultáció. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 39-45. A távcső feltalálása óta csak egy bizonyosan észlelt bolygó-bolygó fedés volt, amikor 1737. máj. 28-án a Vénusz elfedte a Merkúrt, azt John Bevis észlelte a Greenwichi Obszervatóriumból. Még számos forrás elmondja, hogy Michael Mästlin észlelte, ahogy a Vénusz elfedi a Marsot 1590. okt. 13-án, azaz a távcső előtti korban. A cikk ezt vizsgálja aprólékosan. Mästlin valóban észlelte az 1590. okt. 13-án reggel 5 órakor a jelenséget, ám az valójában nem volt okkultáció, mert a két bolygó korongja csaknem érintkezett, de fedés nem jött létre - a szabadszemes észlelő viszont ezt fedésként értelmezte. Mindezt kissé később, az 1591. jan. 19-es Jupiter-Mars nagyon szoros közelségének észlelésekor említette Keplernek. [SRG.]

JUHÁSZ László: A szerencsés Luna-3. 1. rész. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 46-51., hátsó belső borító. 1959. okt. 7-én lefényképezte a Hold túlsó oldalát. Hold. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Az M50 és vidéke. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 52-56. Mélyég-objektumok. [SRG.]

NAGY Mélykuti Ákos: 2I/Borisov, a különleges üstökös. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 57-60. Molnár Ivánnak és Nagy Mélykúti Ákosnak sikerült észlelnie az üstököst. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. pp. 61-63. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (február).; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MIZSER Attila: Hónapsoroló (január). = Meteor 50. 2020. jan. 1.(523.) sz. p. 64. Quadrantida meteorészlelés 1976. jan. 2/3. és 3/4. éjszakán, valamint 1982 januárjában. [SRG.]

Címlapunkon: Téli észlelés. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. címoldal. Mayer Márton észlel az MCSE 2013-as téli táborában. Fotó: Mizser Attila. [SRG.]

MIZSER Attila: Horrorkaraván. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 3. A műholdkaravánokkal teli ég. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Hunor s Magor az égre került. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 4-5. A HD147506 jelű 8,7 magnitúdós csillag a Herkulesben kapta a Hunor nevet. A körülötte keringő HAT-P-2b jelzésű exobolygó kapta a Magor elnevezést. Többen javasolták az elnevezést, elsőként Becz Miklós. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mekkora lehet a legkisebb sötétanyag-csomó? = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Új kép a Tejútrendszer centrumáról. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az első TESS-bolygó kettőscsillag körül. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 7-9. A TOI 1338 jelű rendszer. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az első térkép egy pulzár felszínéről. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 9. A J0030-0451 jelű pulzárról. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újfajta mágneses robbanások a Napon. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kicsi, de jelentős kisbolygó-obszervatórium. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 10-12. A kaliforniai Mojave-sivatagban létesített 9 darab, egyforma, letolható tetejű kis épületben 13 távvezérelt távcső van. Center for Solar System Studies a telep neve. Elsősorban földközelbe jutó kisbolygókat követnek. Csillagászati hírek. [SRG.]

A Perczel-glóbusz mása az Országos Széchényi Könyvtárban. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 12-13. Az eredeti földgömb 1862-ben készült. Csillagászati hírek. [SRG.]

FREY Sándor: Crew Dragon: sikeres teszt. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARTHA Lajos: A csillagnéző szobrász. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 14-16. Medgyessy Ferenc szobrász 1881. jan. 10. - 1958. júl. 21. [SRG.]

VIZI Péter: Kislépés 50 - Moon-tázsok. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 17. A leányfalui Hely- és Irodalomtörténeti Kiállítóhelyen 2019. nov. 16-án megnyílt kiállítás a holdraszállás 50. évfordulójára emlékezve. [SRG.]

JUHÁSZ László: A szerencsés Luna-3. 2. rész. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 18-24. Hold túlsó oldalának lefényképezése. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Egy év a Hold túlsó oldalán. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 25. A Csange’ 4 kínai holdszonda és a Jütü-2 rover. [SRG.]

MIZSER Attila: Elbúcsúztattuk Guman Istvánt. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 26. 2019. dec 10-én elhunyt. Temetése dec. 30-án volt a budakeszi temetőben. [SRG.]

Reményik Sándor verseiből. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 27. Csillagfény, csillag nélkül.; A holdbeli ember-arc.; Rakéta-hajó. [SRG.]

BARNA Barnabás: Szegedi Távcsöves Találkozó. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 30-31. 2019. szept. 27-án a Szegedi Csillagvizsgálóban. [SRG.]

KISS László: Elindult a Cheops-űrtávcső. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 32., 1. színes tábla. 2019. dec. 18-án. [SRG.]

LADÁNYI Tamás: A hónap képe: La Palma vonzásában. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 33., 2-3. színes tábla. 2019. aug. 1-i felvétel. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: Balogh István (1940-2019). = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 34-39. Nekrológ. [SRG.]

KALNIK Krisztián: Egy 30 évvel ezelőtt észrevétlenül maradt vendégcsillag megtalálásáról. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 40-43. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Lehetséges fényes nóva a közeljövőben. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 43. A V Sagittae. 2067 és 2099 között a rendszert alkotó két csillag öszeolvad, ami egy negatív fényrendű nóvakitörést okoz. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Észleljük az Orion alfáját! = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 44-47., 4. színes tábla. A Betelgeuse megváltozott fénymenetéről. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A Szív-köd és vidéke. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 48-52. IC 1805. Mély-ég objektumok a környezetében. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Híres kettőscsillagok: a gamma Andromedae. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 53-55. Hazai észlelésekkel. [SRG.]

KÁLMÁN József: Napóra Zsombón. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 56-57. 2019. máj. 25-én avatták fel. Tervezte és készített Marton Géza, Dálya Gergely és Bécsy Bence közreműködésével. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila: Jelenségnaptár. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 58-60. Az 1869-ben alapított Természettudományi Közlönyben rendszeresen közölt Jelenségnaptár. Kövesligethy Radó szerkesztette a rovatot 40 éven át.; A bolygók járása (március). A csillagos ég. [SRG.]

Programajánló. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. pp. 61-63. Márciusi Messier-maraton. Hortobágyi Messier-maraton 2020. márc. 20-22.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MIZSER Attila: Hónapsoroló (február). = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. p. 64. Téli tábor 2013 februárjában a Nagy-Hideg-hegyen. [SRG.]

Meteor 2020 észlelőtábor (MTT) Tarján, 2020. augusztus 13-16. = Meteor 50. 2020. febr. 2.(524.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Címlapunkon: A napfelszín az Inouye Teleszkóp felvételén. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. címoldal. A Daniel K. Inouye Solar Telescope nagyfelbontású felvétele a Nap fotoszférájáról. [SRG.]

MIZSER Attila: Földrengés. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. p. 3. A szerző életében egyszer érzett földrengést: 2011. jan. 29-én, a Polarisban. A földrengéskutató Kövesligethy Radó élete alatt egyet sem. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Sokszemű Argosz a Magellan távcsövek árnyékában. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 4-9., 2-4. színes tábla. Chile óriástávcsövei között. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Vámpírcsillag kitörése. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. p. 10. Egy törpenóva-rendszer, amelyet a Kepler űrtávcső figyelt meg. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az ősi Sarkcsillag fedései. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 10-11. Thuban, aazz alfa Draconis. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tovább működhet a Voyager-2. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Váratlan felfedezések a Parker-napszondától. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Már távolodik a csillagközi kométa. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 12-13. 2I/Borisov csillagközi üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gombaházak a Holdon? = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az első képek a világ legnagyobb naptávcsövével. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 14-15. A Daniel K. Inouye Solar Telescope, amelynek 4,24 m átmérőjű főtükre van Hawaiin. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legősibb földi meteoritkráter. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 15-16. A Nyugat-Ausztráliában lévő Yarrabubba kráter, amely 2,29 milliárd éves. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gyakoribbak lehetnek a mágneses viharok. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új refraktorok Jénából. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 16-17. Négyatgú, polikromát objektívekkel. Elsőként a 150/1200 mm-es típust gyártják. Mai ára 8 millió forint körüli. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSUKÁS Mátyás: Kulin Györgyre emlékeztünk. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. p. 17. 2020. január 28-án Nagyszalontán. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Fedések, fogyatkozások. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 18-21., hátsó belső borító. Csillagfedések. Félárnyékos holdfogyatkozás január 10-én. A hazai észlelések összesítése. [SRG.]

BALOGH Zoltán: A félárnyékos holdfogyatkozás Hajdúböszörményből. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. p. 21. 2020. jan. 10-én. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Rianások a Mare Humorum nyugati szélén. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 22-27. Holdrovat. Ismertetés és hazai megfigyelések. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: Szolnokiak Békéscsabán. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 28-30. A Békéscsabán lévő 150/2250 mm-es Sajó Péter Cassegrain-távcsövet Szolnokon felújították. 2019. dec. 18-án viszakerült Békéscsabára, a TIT Kőrösök Vidéke Egyesülethez. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Ivamoto harmadik üstököse. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 31-38. C/2018 Y1 (Iwamoto) hazai észlelései. Üstökös rovat. [SRG.]

HANNÁK Judit: Felemás év, ciklusváltással. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 40-45. Nap rovat 2019. [SRG.]

KOVÁCS István: Észlelők és változók a téli hidegben. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 46-49. Változócsillagok rovat 2019. nov - 2020. jan. [SRG.]

CSEH Viktor - KERNYA János Gábor: Nyílthalmazok a téli ég alján. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 50-54. Mélyég objektumok. [SRG.]

CZINIEL Szabolcs: A Hyadok kettőscsillagai. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 55-59. Kettőscsillagok rovat. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 50. 2020. márc. 3.(525.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása.; Mzs [Mizser Attila]: Csillagászati krónika.; A Vénusz az M45-ben.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda. [SRG.]

Címlapunkon: Nagyon távol, nagyon régen. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. címoldal. Az ultramélyvizsgálati mező a Hubble-űrtávcső felvételén. [SRG.]

SZABADOS László: Mennyi? Harminc! = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. p. 3. 30 éve, 1990 áprilisában állt pályára a Hubble-űrtávcső. [SRG.]

KOVÁCS József: Hasznos túlélési tanácsok kezdő marslakóknak. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 4-13. Andy Weir "The Martian" (A marsi) című könyve és azonos című 2015-ös film, amelyet nálunk "Mentőexpedíció" címmel forgalmaztak a mozikban. A cikk a könyv és a film vonatkozásait elemzi csillagász szemmel. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Röntgenkitörés a Bennu mellett. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. p. 14. 2019. nov. 11-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Létezhet-e élet a fekete lyuk körül? = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Sombrero-galaxis különös halója. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. p. 15. M104. Csillagászati hírek. [SRG.]

HARIS András: Amatőrök közeli kettős barna törpét fedeztek fel. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 15-16. 78 fényévre tőlünk. A páros egyik tagja 34, a másik 72 jupitertömeg. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Színváltoztató üstökös. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. p. 16. A 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Föld új holdja. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. p. 17. 2020 CD3 jelű égitest. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Bővítik a NASA Deep Space hálózatát. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Nevet kapott a NASA marsjárója. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. p. 18. Perseverance. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mérjünk otthon csillagtávolságot! = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 18-19. A parallaxis módszert használhatjuk. Egyik észlelőhely a Föld (a délieknek a Proxima Centauri, az északiaknak a Wolf 359 a célpont), a másik hely a New Horizons. A tervezett időszak 2020. ápr. 22-23. Ekkor az űrszonda 47 CSE lesz a Földtől és a szonda LORRI nevű 20 cm-es tükrös távcsöve készíti el ugyanezen célpontokról a felvételét. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az IAU újabb állásfoglalása a műholdflottákról. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

LŐRINCZ Barnabás - MAKÓ Zoltán: Beszámoló az EMCSE tizedik csillagászati táboráról. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 22-25. 2019. aug. 27. és szept. 1. között volt a Madarasi Hargitán. [SRG.]

HŐDÖR Gábor: Egy távcső születése. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 26-29. A 2017-es tarjáni táborban csiszolta meg a 155/1200 mm-es főtükröt. Otthon építette meg a tükörtartót, csövet, segédtükörtartót, okulárkihuzatot. [SRG.]

CSEH Viktor: Holdsarló-észlelések 2019-ben. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 30-32. 2019. febr 6. és 2020. jan. 31. közötti hazai megfigyelések. A leginkább korai holdsarló 22 óra 4 perces volt (csak távcsővel) és 22 48 perces (szabadszemmel). [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Bucsui műholdáradás. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. p. 33. 2020. március 18-án hajnalban vonultak a Starlink holdak. Legalább 45-50 műhold látszott. [Utólagos hírek: 2020. márc. 18-án újabb 60 Starlink-holdat bocsátottak fel.] [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Az üstökösök nyaralni mentek. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 34-39. Üstökös rovat, 2019 nyár. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Szabadszemes üstökös érkezhet májusban. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 40-43. C/2019 Y4 (ATLAS)-üstökös. [SRG.]

JAKABFI Tamás: MCSE Változócsillag Szakcsoport 2015-2019. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 44-49. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Őszi galaxisok nyomában. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 50-56. Mélyég-objektumok rovat, 2019 ősz. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagtanyánk csillagai. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 57-59. A lovasberényi Csillagtanya történései 2019 októberétől 2020 januárig. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 50. 2020. ápr. 4.(526.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (május).; Mzs: Égtekék.; Vénusz-Merkúr együttállás.; Szabadszemes üstökös a májusi égen?; Észleljük a Betelgeuzét! Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. címoldal. Szaljut-6 űrállomás űrhajósa és parancsnoka 1980 májusában a Gagarin Űrhajóskiképző Központban. [SRG.]

KISS László: Világjárvány idején. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. p. 3. A koronavírus járvány hatása a nemzetközi csillagászati konferenciákra és a csillagvizsgáló intézetekre. [SRG.]

Maradj otthon. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. p. 4. Az MCSE Elnöksége. [SRG.]

SZABADOS László: A csillagászat legújabb Crafoord-díjasa Eugene Parker. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 5-7. A Nobel-díjhoz hasonló értékű csillagászati elismerés. Az eddigi Crafoord-díjasok rövid ismertetése is. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: "Köszönet és hála". = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. p. 8. Farkas Bertalan magyar űrhajósról és az 1980 májusi űrutazásáról. [SRG.]

SCHUMINSZKY Nándor: 40 éve van magyar űrhajós. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 9-11. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Irányfüggő az Univerzum tágulása? = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 12-13. 313 galaxishalmaz vizsgálatával próbálták a kérdést kutatni. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Chandra és a mindenség elmélete. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 13-14. A feltételezett axionok kutatása a Chandra röntgentartományban működő űrtávcsövével. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Eltűnt egy galaxis második gyűrűje? = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 14-15. Az NGC 5907 galaxis anyaggyűrűi. Csillagászati hírek. [SRG.]

KÖNYVES-TÓTH Réka - VINKÓ József: A Chandrasekhar-rejtély. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 15-17. Az Ia típusú szupernóvák vizsgálata, hazai kutatások által is. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Közepes tömegű fekete lyukak. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 17-18. A nagyobb galaxisok magjában több millió, több millárd naptömegű fekete lyukak vannak. A szueprnóva robbanásokkal néhány naptömegű fekete lyukak maradnak. A két égitestcsoport közötti hiányzó sorban: most találtak egy 50 ezer naptömegű fekete lyukat. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mi fűti a Szaturnusz felsőlégkörét? = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 18-19. A bolygó felsőlégkörének sarki fényei fűthetik. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Starlink-hírek. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. p. 19., 4. színes tábla. 2020. márc. 18-án újabb 60 Starlink-holdat bocsátottak fel. Tervezetek a műholdak látszó fényének mérséklésére. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Kileng az inga. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 21-22. Újabb Foucault-inga kísérletek Magyarországon. Ifj. Zátonyi Sándor fizikatanár a fizkapu.hu honlapot felhívást tett közzé, hogy Foucault tiszteletére szervezzenek rendezvényeket, köztük Foucault-inga bemutatókat. A felhíváshoz 29 oktatási intézmény csatlakozott. Foucault-inga létesült: Keszthelyen a Fő téri templomban (az eredeti szombathelyi Kunc-féle ingával), A Nyíregyházi Egyetemen, a székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnáziumban, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban, Békéscsabán a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziumban, stb. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: Jean Bernard Léon Foucault (1819. szeptember 18., Párizs - 1868. február 11., Párizs. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. p. 21. Meteor csillagászati évkönyv 2019-es kiadásában megjelent cikk. [SRG.]

Mpt - Ksz [MOLNÁR Péter - KESZTHELYI Sándor]: Nappali tűzgömb február 28-án. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 22-23. 2020. febr. 28-án 09:35 UT körül látszott Olaszországból, Horvátországból, Szlovéniából. A szlovéniai Novo Mesto közelében lehullott meteoritdarabokat is találtak. "A tűzgömböt hazánk nyugati határvidékéről többen is észlelték" (ezen soroktól kezdve a szöveg szerzője: Keszthelyi Sándor). Megfigyelési helyek: Zalaegerszeg, Becsehely, Nagykanizsa, Szombathely, Kőszeg. [SRG.]

ÚJVÁROSY Antal: Egy kistávcső dicsérete. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 24-26. Egy 75/280 mm-es lencse felhasználásával. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Cavalerius-kráter és a Planitia Descensus. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 27-31. Holdrovat. A holdrészlet ismertetése és hazai megfigyelései. [SRG.]

KISS László: Így történt: magyar részvétel a Cheops-űrtávcsőben. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 32-43., 1. színes tábla. [SRG.]

A hónap képe. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. 2-3. színes tábla. Fényes Lóránd felvétele az M35 és az NGC 2158 nyilthalmazokról. [SRG.]

NAGY-MÉLYKUTI Ákos: Őszi üstökösök. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 44-49. Üstökös rovat 2019. szept-dec. Sárneczky Krisztián üstökös-rovatvezető munkáját az új rovatvezető: Nagy Mélykuti Ákos folytatja. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Messier-maraton Gyermelyről. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 50-53. 2020. márc. 20-án otthon egy 250/1000 mm-es távcsővel, GOTO-t használva fényképezte a Messier-objektumokat. Mindegyikre 6x30 másodperces expozíciós időt használt. 74 Messiert fényképezett így le, de hajnali 2-kor beborult, így a lista végigfotózását abba kellett hagynia. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Néhány szó a cikkben bemutatott Messier-objektumokról. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. p. 53. Hölgye Attila cikkének kiegészítése. [SRG.]

MIZSER Attila: A telehold meghódítása. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 54-59. Telehold, telihold, szuperhold, gilisztahold, varjúhold, kéreghold, nedveshold, cukorhold, nagyböjti hold, kék hold, farkashold, rózsaszín hold, eperhold, vadászhold, aratóhold, szuperhold, vérhold. [SRG.]

TÓTH Árpád: Esti ének. [Vers]. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. p. 59. 1915-ös vers a Holdról. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. pp. 60-63. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (június).; Gesztesi Albert: Hell Miksa elfeledett csillagképei.; Ggz [Görgei Zoltán]: Észleljük a Hell-krátert. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Régi szép idők. = Meteor 50. 2020. máj. 5.(527.) sz. p. 64., hátsó belső borító. Séta Bécs csillagászati nevezetességei között 2020. jan. 11-én. [SRG.]

Címlapunkon: Hargitai csillagok. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. címoldal. Munzlinger Attila felvétele, 2014. aug. 22-én. [SRG.]

MIZSER Attila: Térkép e táj? = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. p. 3. Gondolatok a 100 évvel ezelőtti országhatár-változásokkal kapcsolatban, csillagászattörténeti szemmel. "A veszteség élménye ma is itt él bennünk, száz év múltán azonban ideje feldolgozni. Így lenne jó." [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Közeli magnetár gyors rádiókitörése. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. p. 4. 2020. ápr. 28-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az eddigi legközelebbi fekete lyuk. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 4-5. A HR 6819 csillag körül. 1000 fényévre lehet, ha a vele kapcsolatos modell helyes. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szélsebesség egy barna törpén. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. p. 5. 3200 km/óra. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Eltűnt az exobolygó. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 5-6. A Fomalhaut csillagnál. Feltehetően nem exobolygót figyeltek meg korábban, 2004-től, hanem egy porfelhőt, amely az idő múlásával tágult, halványodott és mára már detektálhatatlanná vált a Hubble műszere számára is. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az Europa káoszterületei. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 6-8. A Jupiter Europa holdján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mennyire különleges Napunk? = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 8-9. A Naphoz hasonlító (hasonló felszíni hőmérsékletű, felszíni gravitációjú, kémiai összetételű, hasonló tengelyforgási periódusú) csillagokat kerestek a NASA Kepler-űrtávcsövének adatsorában. Az így kapott 369 csillagfényváltozása (energiakibocsátása) többszöröse volt a Napénak. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Élet hidrogénlégkörben. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. p. 9. Mikroorganizmusok tiszta hidrogénben is életképesek maradnak. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Lehetséges megoldás a Starlink-holdak problémájára. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 10-11. A műholdak látszó fényének csökkentésére készít terveket a felbocsátó cég. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Yerkes Csillagvizsgáló új élete. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. p. 11. 2018 októberében a Chicagói Egyetem bezárta a létesítményt. Később az egyetem odaajándékozta egy egyetemi alapítványnak. Felújításra is lesz pénz és a csillagvizsgáló ismeretterjesztő központként működik majd. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Elbocsátások az Adler Planetáriumnál. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. p. 12. A vírushelyzet miatt 2020. márc. 14-én 120 alkalmazottat bocsátottak el. Csillagászati hírek. [SRG.]

Nyári táborok. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. p. 13. MCSE táborok előzetese. [SRG.]

BAHYL, Vladimír: Tízéves a Júlia Obszervatórium. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 14-16. 2009-ban készült el a kupolás Júlia Csillagvizsgáló a nagyszalatnai (Zvolenskyá Slatina) lakóházán. Fordította: Kürti István. [SRG.]

TÓTH Árpád: Este a kilátón. Ó-Tátrafüred. [Vers.] = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. p. 17. 1923. [SRG.]

SOMLYÓ Zoltán: Így nyárutón... [Vers.] = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. p. 17. 1915. [SRG.]

REMÉNYIK Sándor: Égi változatok. [Vers.] = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. p. 17. 1925. [SRG.]

ÁBRÁNYI Emil: Föld. Konkoly Thege Miklósnak. [Vers.] = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. p. 17. 1923. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: Fotózás utazómechanikával. 1. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 18-22., hátsó belső borító. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az elmúlt tél hazai meteorészlelései. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 23-27. Meteorok rovata 2019. dec. - 2020. febr. [Presits Péter 2014 szeptemberétől 2020 áprilisáig volt a Meteor folyóirat meteorészlelési rovatának vezetője. 2020. május 17-től Keszthelyi Sándort kapott megbízást a meteorrovat vezetésére. Neki ez a cikk az első rovata.] [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A holdtányér peremén. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 28-33. Hold rovat. A déli perem közelében lévő kráterek megfigyeléseivel. [SRG.]

A hónap képe. Műholdfelvétel a Kárpát-medencéről. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. 2-3. színes tábla. 2012. aug. 5-én. [SRG.]

BÁNFALVY Zoltán: Az (52768) 1998 OR2 földsúroló kisbolygó fotometriája. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 34-35. 2020. ápr. 23-án és 26-án figyelte. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Együttállások télen és tavasszal. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 36-39., első belső borító. Szabadszemes rovat 2019. dec. - 2020. ápr. [SRG.]

NAGY MÉLYKÚTI Ákos: Egy üstökös tündöklése, bukása és másodvirágzása. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 40-46., 1. színes tábla. Üstökös rovat 2020. febr-ápr. C/2019 Y4 (ATLAS). [SRG.]

KOVÁCS István: A tavaszi égbolt változócsillagai. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 47-51. Változócsillagok rovat 2020. febr-ápr. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Mélyég-észlelések 2019/2020 telén. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 52-56. Mélyég-rovat 2019. dec. - 2020. febr. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Egy vizuális észlelő emlékére. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. p. 57. Albert Jones (1920-2013) új-zélandi amatőrcsillagász emlékére adott ki bélyeget az Új-Zélandi Posta. [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Kettőscsillag-észlelések az elmúlt hónapokban. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 58-60. Kettőscsillag rovat. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 50. 2020. jún. 6.(528.) sz. pp. 61-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (július).; Görgei Zoltán: Észleljük a Dollond-krátert.; Sánta Gábor: A Tejút a Sagittarius vidékén. [SRG.]

Címlapunkon. Crew Dragon. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. címoldal., első belső borító. A Dragon Crew Demo-2 (Endeavour) űrhajó az ISS-hez kapcsolódva. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: Egy cédrusfa Libanonból. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. p. 3. Gondolatok az észleléseknél hiányzó legalapvetőbb információkról. [SRG.]

SZALAI Tamás: Szegedi csillagok. Beszélgetés Szatmáry Károllyal. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 4-12. [SRG.]

SZABADOS László: Szaknyelvelés. Nyelvművelés a Meteor hasábjain. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. p. 13. Helyesírási tanácsok a csillagászati szövegekhez. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Még korábbi az első csillaggeneráció. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. p. 14. Az ősrobbanás után 500 millió évvel még nem léteztek. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Ősi robbanás nyomai. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 14-15. Galaxisunk központjában. 3,5 millió évvel ezelőtt történt. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mi uralja a Galaxis központi vidékét? = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 15-16. Egyik a gravitáció, a másik a mágneses tér. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A helioszféra térképe. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 16-17. A NASA IBEX-szondája vizsgálta 2009 és 2014 között. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Távolodik a Szaturnusz Titan holdja. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Jupiter furcsa pályán keringő, befogott üstököse. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 18-19. A 2019 LD2 jelzésű égitest. Az üstökös 2017 óta nem a Nap, hanem a Jupiter körül kering. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Lehetséges mintavételi helyszín. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 19-20. A Bennu kisbolygón. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Az ősi Mars gyűrűje. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 20-21. 3 milliárd évvel ezelőtt. Csillagászati hírek. [SRG.]

Jlo: A titokzatos 2020 GL2. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. p. 21. 2020. ápr. 13-án kisbolygóként katalogizálták. A bejegyzést még aznap törölték, mert ez az objektum egy mesterséges égitest: a földközelben járó BepiColombo, amely a Föld mellett végezte hintamanőverét és 2025-ös célja a Merkúr bolygó. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A SpaceX első legénysége az ISS-en. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 21-22., címoldal, első belső borító. Csillagászati hírek. [SRG.]

Meteor 2020 észlelőtábor - elmarad! = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. p. 23. A koronavírus-járvány miatt. [SRG.]

DRUGA, Ladislav: Harmincéves a szlovákiai Konkoly Thege Miklós Egyesület. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 24-25. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Külső-felsővárosi csillagséta. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 26-31. Budapest, XIV., VII., és VI. kerülete, 2020. febr. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - MIZSER Attila: Foucault-inga történelem. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 32-33. Beszámoló a szombathelyi székesegyházban szervezett 2020. márc. 2-4-i ingakísérletről. A cikk közli azt az összeállítást, hogy Foucault 1851-es kísérlete és az 1880-as első szombathelyi bemutató között hány helyen tartottak ingakísérletet, és Liverpool, Oxford, Bristol, Dublin, Reims, Köln, Genf, Rio de Janerio, New York, Róma, azaz még tíz helyszín adódott. A cikk másik megállapítása, hogy Magyarországon is volt 1880 előtti Foucault-inga bemutató, például Budán, a Mátyás-templomban 1872 márciusában, Abt Antal fizikus, egyetemi tanár irányításával. [SRG.]

GYARMATHY István: Pásztorok és a csillagos ég. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 34-39. A hortobágyi pusztán szabad ég alatt tartózkodó régi pásztorok csillagászati ismeretei. [SRG.]

CSUKÁS Mátyás: Dobson-távcső (fél)finommozgatása. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 40-43. Távcsövek világa. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Építsünk robottávcsövet! = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 44-51. Egy 90 mm-es Skywatcher MC távcső felszerelése különleges funkciókkal. Távcsövek világa. [SRG.]

KÜRTI István: Távcsőgyártó és üstökösvadász a Krímből. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 53-57. Interjú Gennagyij Boriszov üstökös-felfedezővel. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: Kevéssé észlelt üstökösök 2019/2020 fordulóján. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 58-62., 1. színes tábla. Üstökös rovat. [SRG.]

HANNÁK Judit: A hatvanezredik észlelés. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. p. 63. Az MCSE Észlelésfeltöltő oldalára (eszlelesk.mcse.hu) 2020 májusában beérkezett a 60000-dik észlelés. Ezt 630 regisztrált felhasználó hozta létre. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Meteor-számok digitalis elérése. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. p. 63. PDF formátumban, a meteor.mcse.hu oldalon. A folyóirat összes száma és oldala 1971-től 2016-ig érhetők itt el. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: Fotózás utazómechanikával. 2. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 64-67., 4. színes tábla. Digitális asztrofotózás. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Tavaszi meteorészlelések. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 68-75. Meteor rovat 2020. márc-máj. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Az Encke-kráter és az Encke 1-dóm. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 76-81. Hold rovat. Ismertetés és hazai megfigyelések. [SRG.]

JUHÁSZ László: Tíz év a változók világában. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 82-88. A szerző 2010. okt. 6-án kezdte a változócsillagok fénybecslését. Az eltelt 10 év történéseit és tapasztalatait írta meg. [SRG.]

Tti (TÖRÖK Tünde): Változóz(z)unk! = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. p. 89. 2020. febr. 28-án változócsillagok észlelésére szervezett szakkört tartottak a Polaris Csillagvizsgálóban. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az NGC-n túl: a Helyi Semmi. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 90-95. Mélyég-objektumok az Aql-ben. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Bolyongás a tavaszi égen. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 96-99. Mélyég-objektumok észlelése egy 250/1000 mm-es Newton-távcsővel. . [SRG.]

MIZSER Attila: Posztoczky Károly és távcsövei. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 100-107., 3. színes tábla. Szeniczey Géza (1858-1912) paksi, Posztóczky Károly (1882-1963) környei (erdőtagyosi) magán-csillagvizsgálóinak műszerei Tatára kerültek és ma is a helyi bemutató csillagvizsgálóban vannak (Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum). [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Észlelőkről észlelőknek. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 108-111. Két kettőscsillag észlelő - Cziniel Szabolcs és Görgei Zoltán - bemutatása. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Virtuális világ. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 112-115. A koronavírus-járvány okozta változások. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 50. 2020. júl-aug. 7-8.(529-30.) sz. pp. 116-120., 2. színes tábla, hátsó belső borító. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (augusztus-szeptember).; Mzs[Mizser Attila]: Perseidák.; Sánta Gábor: A Hattyú szárnyai alatt. [SRG.]

Címlapunkon: C/2020 F3 (NEOWISE). = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. címoldal. Majzik Lionel felvétele július 11-én hajnalban. [SRG.]

MIZSER Attila: Csóvás égi vándor. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. p. 3., első belső borító. A szabadszemes C/2020 F3 (NEOWISE)-üstökös. [SRG.]

MOLNÁR Péter: C/2020 F3. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 4-5., címoldal. Az üstököst 2020. márc. 27-én fedezte fel a Near-Earth Object Wide-field Infrared Survey szonda. Júl. 3-án került napközelbe. Első sikeres hazai megfigyelést Landy-Gyebnár Mónika végezte júl. 4-én hajnalban. [SRG.]

ÚJVÁROSY Antal: 2020. augusztus 13. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 6-7. Az észlelőtáborokról. A Tarjánban, az elmúlt 14 évben rendezett táborokról, amelyet 2020-ban megtartani nem lehetett. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szokatlanul "sima" Univerzumunk. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

ÚJHELYI Borbála: A legfiatalabb neutroncsillag? = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 8-9. Az SN1987A szupernóva helyén maradt égitest. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ősi csillaghalmaz maradványa. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 9-10. A Főnix-áramlat. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Amatőrcsillagász által felfedezett folt a Jupiteren. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 10-11. 2020. márc. 31-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az ammónia szerepe a Jupiter légkörében. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Ceres világos foltjainak rejtélye. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 12-13. Nátrium-karbonátok (nátriumból, szénből és oxigénből álló anyagok) alkotják. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Villódzás a marsi éjszakában. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Földi életjelek a Holdon. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 14-15. Az ózon jelenlétét mutatták ki a Hubble-űrtávcső segítségével a 2019. jan. 20/21-i holdfogyatkozás alkalmával. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Minek becézzelek? = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. p. 15. Az Eszkimó-köd és a Sziámi-ikrek elnevezést a NASA mellőzni fogja. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Ismét megsérült az arecibói rádiótávcső. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 15-16. 2020. aug. 10-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Oppozíció után a leghíresebb törpebolygó. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 16-17. A Pluto. Csillagászati hírek. [SRG.]

JUHÁSZ László: Alekszej Leonov és a Voszhod-2 históriája. [1.] = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 18-28. Az első űrséta részletes leírása. [SRG.]

KURUCZ János: Utazás a közelbe. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 29-31. Látogatása Berente Bélánál Kecskeméten, 2020. aug. 7-én. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mitől volt idén ismét sok világító felhő? = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 32-35., 1. színes tábla. A csekély naptevékenység, a klímaváltozás és az ember tevékenysége miatt gyakoribbak. Hazai NLC-észlelések 2020. jún. 16-tól júl. 10-ig. [SRG.]

A hónap képe. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. 2-3. színes tábla. NEOWISE üstökös és a világító felhők júl. 8-án. Martin Ferenc felvétele. [SRG.]

KŐRÖSI Zsolt: Hogyan készült a jusztírozóm? = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 36-37. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Őszi észlelési ajánlat. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 38-41. Hold rovat. Észlelési ajánlat a Hold keleti felén, hazai megfigyelésekkel. [SRG.]

KOVÁCS István: A nyári hőség változócsillagai. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 42-45. Változócsillag rovat 2020. máj-júl. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Asztrotúra a Zselicben. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 46-51. Bárdudvarnokon belül Bánya településrészen. 2020. júl. Hölgye Attila, Nagy Mélykuti Ákos, Kernya János, Sánta Gábor, Szabó Sándor, [SRG.]

SZABADOS László: Kezdjük a kezdőbetűkkel! = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 52-54. Szaknyelvelés. [SRG.]

BALOGH Zoltán: Hajdúsági csillagok. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 55-56. az MCSE Hajdúböszörményi Csoportja. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Óbudai Kult. Éj. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. p. 57. 2020. aug. 1-én, a Polaris Csillagvizsgálóban. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Napórásaink Miskolcon. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 58-59. 2019. szept. 21-én volt a rendezvény a Diósgyőri Gimnáziumban. 42 fő vett részt. [SRG.]

KOVALICZKY István: Egy sikeres pályázatról röviden. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 60-61. A TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület 2019. júl. 31. és aug. 5. között rendezte meg a XXXVIII. Föld és Ég csillagászati táborát a Tata-Agostyán melletti Night Shift Csillagdában. A programot a Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma pályázata támogatta. [SRG.]

Az MCSE Napóra Szakcsoport 2020. szeptember 19-én... rendezi meg XV. Országos Találkozóját Tatán. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. p. 61. A találkozó elmaradt. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 50. 2020. szept. 9.(531.) sz. pp. 62-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (október).; Snt [Sánta Gábor]: Vénusz-Regulus együttállás október 3-án.; Mzs [Mizser Attila]: Kisbolygófedés október 4-én.; Bgb [Bagó Balázs]: Széncsillag Kisgöncöl szekerén. [SRG.]

Címlapunkon: Az év üstököse. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. címoldal. A C/2020 F3 (NEOWISE). Kuli Zoltán felvétele 2020. júl. 23-án. [SRG.]

KISS László: Elnöki köszöntő. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. 3. p. MCSE tisztújító közgyűlése 2020. szept. 5-én. A teljes tagság 1600 létszámú, a közgyűlésen 41-en szavaztak. [SRG.]

Az MCSE Titkársága: Egy rendhagyó közgyűlés. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 4-5. 2020. szept. 5, a Polaris Csillagvizsgáló teraszán. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Közepes tömegű fekete lyuk. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. p. 6. Egy 66 és egy 85 naptömegű fekete lyuk olvadt össze, amelyet 2019. máj. 21-én észleltek a gravitációshullám-detektorok. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb kérdés a sötét anyag természetéről. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 6-7. Gravitációs lencsehatár egyes galaxishalmazoknál. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az Andromeda-galaxis halója. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Száguldás a fénysebesség 8%-ával. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 8-9. Galaxisunk központjában lévő fekete lyuk körül keringő csillagok. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Pluto holdrendszerének keletkezése. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Akár hatszáz Jupiter-hold. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Amatőr felfedezésű kisbolygó. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 11-12. 2020. aug. 27-én Leonardo Amaral brazil amatőrcsillagász fedezte fel 30 cm-es távcsővel. 2020 QU6 jelzést kapta. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Lick Obszervatórium megmenekülése. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. p. 12., első belső borító. Igen közeli erdőtűz veszélyeztette 2020. aug. 19-21-ig. Csillagászati hírek. [SRG.]

JUHÁSZ László: Alekszej Leonov és a Voszhod-2 históriája. [2.] = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 13-19. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Kezdődik a mintagyűjtés a Marson. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 20-23., 2-3. színes tábla. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Doppelmayer-kráter és -rianás. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 24-27. Ismertetés, hazai holdészlelésekkel. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Okkultációk 2020 nyarán. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 28-30., 1. színes tábla. Hazai megfigyelések. A V986 csillag fedése. Részleges Vénusz-fedés jún. 19-én. Béta Scorpii fedése aug. 25-én. [SRG.]

SZABADOS László: Bábeli szaknyelvzavar. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 31-33. Szaknyelvelés. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: A C/2020 F3 (NEOWISE)-üstökös szabadszemes láthatósága. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 34-39., címoldal. Az üstökös hazai megfigyelései 2020 júliusában. 41 észlelő 176 megfigyelést végzett. További 52 fénykép is készült, de azok más adatot nem tartalmaztak. Az első megfigyelést júl. 4-én hajnalban végezte Landy-Gyebnár Mónika és Majzik Lionel. A leghosszabbnak a csóvát Sánta Gábor észlelte, 33 fokosnak. Az üstökös 0 és 2 magnitúdós volt legnagyobb fényessége idején. [SRG.]

Magyar csillagászok eredményei a friss változós szakirodalomban. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 40-47. Összeállította: Kiss László. TESS többes rendszerek I.: egy fiatal négyescsillag két fedési kettősből.; TESS többes rendszerek II.: triplán fedő hármascsillagok hierarchikus rendszerekben.; Szuperflerek egy Kepler óriáscsillagon.;Szupernóvák 15 éve és most.; GRB 200829A: optikai utánfénylés detektálása Piszkéstetőn. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Halmazok, galaxisok, szupernóvák. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 48-55., 4. színes tábla. Mélyég-objektumok rovat 2020. márc-aug. [SRG.]

KOVALICZKY István: A IX. Országos Kulin György Csillagászati Diákvetélkedő. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 56-57. A verseny döntője Tatabányán és Tatán volt 2020. jú. 20-án. A versenyt a soproni Siderál csapat nyerte (felkészítő tanáruk: Lang Ágota). Második helyen a Kishercegek végeztek (felkészítő tanáruk: Bezdán-Gauder Gabriella). A Tycho Brahe csapat lett a harmadik (felkészítőjük: Fodor Antal). [SRG.]

SZKLENÁR Tamás: Észlelőink küldték. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 58-60. Kettőscsillag rovat, 2020 nyara. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. pp. 61-63. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (november).; Mzs [Mizser Attila]: Kisbolygófedés október 24-én.; Bgb [Bagó Balázs]: A hónap változócsillaga: Nova Cassiopeiae 2020.; 1171 Rusthawelia és HIP 5315. [SRG.]

MCSE 2021. = Meteor 50. 2020. okt. 10.(532.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: Hamuszürke fény. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. címoldal. Szabó Szabolcs Zsolt 2020. ápr. 26-iki felvétele a Holdról. [SRG.]

MIZSER Attila: Irány a Vénusz! = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. p. 3. A Venyera-szondákról. A Magyar Televízió 1986-as vetélkedőjéről, amelynek címe volt az Irány a Vénusz! Mostanában a Vénusszal kapcsolatos hír, hogy foszfin gázt találtak a Vénusz légkörében. [SRG.]

BOLDOG Ádám: Tarjáni táborkrónikák: az MCSE 2020-as ifjúsági tábora. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 4-7. Színpadon a C/2020 F3 (NEOWISE) - üstökösészlelés a tarjáni táborban. Éjszakai műszak - távcsöves észlelések. Csillagászat éjjel-nappal, napsütésben és esőben. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Napunk távolról. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. p. 8. Távolabbi, a Naphoz hasonló csillagok vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

ÚJHELYI Borbála: Nanokilövellések a Nap koronájában. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Legősibb anyagok a Bennu kisbolygón. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sarki fény egy üstökösön. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. p. 10. A 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös vizsgálata a Rosette szonda által. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Sós tavak a marsfelszín alatt. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szükség van az amatőr Vénusz-megfigyelésekre! = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A 2020. évi fizikai Nobel-díj. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 12-13. Roger Penrose, Reinhard Genzel és Andrea Ghez kapta csillagászati kutatásaiért. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Tianven-1 marsszonda önarcképe. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: A TAL200K távcső. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 14-21. Részletes ismertetés a 200/2000 mm-es Klevcov-Cassegrain rendszerű katadioptrikus távcsőről. [SRG.]

HANNÁK Judit: A 25-ös napfoltciklus kezdetén. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 22-27. Nap rovat 2020. jan-aug. [SRG.]

NAGY-MÉLYKUTI Ákos: A Hamupipőke-üstökös: a C/2017 T2 (PANNSTARS). = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 28-32., 1-3. színes tábla. Helyesen PANSTARRS. A címben nem, de a cikkben helyesen szerepel az üstökös neve. [SRG.]

A hónap képe. A C/2017 T2 (PANSTARRS)-üstökös és az M106 spirálgalaxis együttállása. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. 2-3. színes tábla. Majzik Lionel felvétele 2020. jún. 24/25-én. [SRG.]

MIZSER Attila: MCSE Csillagtanya. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. p. 33. Lovasberény. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az elmúlt nyár hazai meteorészlelései. 1. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 34-37., 4. színes tábla, hátsó belső borító. Meteorok rovat 2020. jún-júl-aug. Ebben a részben a jún. 12-től júl. 31-ig végzett észlelések szerepelnek. [SRG.]

SZOBOSZLAI Endre: Kabai látogatás. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 38-39. A debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesület látogatása Kabán, 2020. okt. 3-án. Kaba területére hullott 1857. ápr. 15-én a híressé vált meteorit. A becsapódás helyét emlékkővel jelölték meg. A város központjában egy nagyobb feliratos emlékkő is van. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Új modell a Betelgeuzéről. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 40-41. Meridith Joyce és csapata (benne Molnár Lászlóval) elemezte a Betelgeuse fénygörbéit, beleértve az AAVSO vizuális és fotoelektromos méréseit, és a SMEI-műhold űrfotometriai adatait. A kb. 400 napos alaphangú periódusra egy 185 napos első felhangú rezgés rakodik. A csillag sugara kb. 800-szorosa a Napénak. Tömege 16,5 é 19 naptömeg közé esik. A Betelgeuse nagyon közeli jövőben szupernóvává válása nem túl valószínű. [SRG.]

SÁNTA Gábor: A Pegazus szárnyain. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 42-53. Mélyég-objektumok. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: Szolnokiak Bátorligeten. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 54-55. 2020 júliusában. 14 szolnoki vett részt a csillagászati táborban. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Madame Hortense históriája. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 56-57. Nicole-Reine Étable de la Briere (másként Hartense Lepaute, vagy Hortense Lepaute) francia csillagásznő. Élt 1723. jan. 5-től 1788. dec. 6-ig. [SRG.]

SZABADOS László: Egy összetett szó, mint száz. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 58-59. Szaknyelvelés. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. pp. 60-63. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (december).; Sánta Gábor: A Jupiter és a Szaturnusz együttállása december 21-én.; Szabó Sándor: Nappali Merkúr-fedés december 14-én.; Molnár Péter: Caroline Herschel nyomában.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga a V1413 Aquilae. [SRG.]

MCSE 2021. = Meteor 50. 2020. nov. 11.(533.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: Bolygóegyüttállás. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. címoldal. Vénusz és Jupiter együttállása 2015. jún. 30-án a budai vár felett. Borovszky Péter felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Tiltott égbolt. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. p. 3. Nagyvárosi elmélkedés koronavírus idején, amikor este 8 és hajnali 5 óra között tilos kinn tartózkodni és így az eget se lehet szemlélni. [SRG.]

SZABADI Péter: "Mert láttuk az ő csillagát..." = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 4-8. A Jupiter és a Szaturnusz látszólagos együttállásai. A XX. és a XXI. század együttállásainak táblázata (15 esemény).1623 és 2080 között most, 2020. dec. 21-én lesz a legszorosabb közelítésük. A Jézus születésekor leírt bibliai jelenség, a betlehemi csillag is lehetett ilyen együttállás. A Kr. e. 7-es évben háromszor is bekövetkezett Jupiter-Szaturnusz együttállás. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: James Randi (1928-2020). = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 9-11. Nekrológ. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Közeli csillagok ultraibolya-felmérése. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. p. 12. A NASA Hubble-űrtávcsővel végzett ULLYSES programja. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Fénylik az Europa hold. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 12-13. Még a hold éjszakai oldala is fénylik. A NASA JPL kutatásai. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sikeres kisbolygó-mintavétel. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 13-14. A Bennu kisbolygóból az OSIRIS-Rex szonda mintát vett 2020. okt. 24-26-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Még kisebb az esély a (99942) Apophis becsapódására. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. p. 14. A mintegy 350 méteres kisbolygónak 2029-ben és 2036-ban lesz Föld-közelítése, de a becsapódásra csekély az esély. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Holdi mágnesség a Föld védelmében. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 14-15. 4,25 és 3,5 milliárd évvel ezelőtt a holdi mágnesesség védte a Földet (és a kifejlődő életet) a fiatal Nap flertevékenységeitől. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Újra elérhető a Voyager-2. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 15-16. A szondával kapcsolatot tartó egyetlen (Ausztráliában, Canberrában levő) antennaegységet felújították. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Autóbusz méretű földközeli kisbolygó felfedezése Piszkéstetőn. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 16-17. A Piszkéstetői Obszervatórium 60 cm-es Schmidt-távcsövét nyolcszor nagyobb égterület vizsgálatára alakították át. A tudományos mérések 2020. augusztusban indultak meg. 2020. nov. 9-én fedezték fel a 2020 VL1 jelű objektumot. A 10-15 m átmérőjű kisbolygó nov. 13-án haladt el 1,5 millió km-re a Földtől. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az arecibói rádióteleszkóp újabb sérülése. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. p. 18. 2020. aug. 10-én és nov. 6-án tartókábelek szakadtak el. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Növekvő távcsőeladások. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. p. 18. A koronavírus okozta helyzetnek "köszönhetően" a távcsövet forgalmazó szaküzletek 60-400 százalékos növekedést tapasztalnak. Az emberek közül sokan kezdenek érdeklődni a csillagos ég iránt, az egyéb szabadidős tevékenységek megszűnésével. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Kómát mutat egy kentaur. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 18-19. C/2014 OG392 jelzésű égitest. 20 km lehet, de a kómája 800 ezer km átmérőjű. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kiss Áron Keve kitüntetése. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. p. 19. A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át 2020. okt. 26-án, a 2019. évi XIII. Nemzetközi Csillagászati Diákolimpia szervezéséért. Csillagászati hírek. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A nyári félév a légköroptika jegyében. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 20-21. Szabadszemes jelenségek rovat. 2020. ápr. 13-a és okt. 3-a közötti hazai észlelések. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: A Vénusz 2020-as láthatósága. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 22-27., 4. színes tábla. Bolygók rovat. A rovatvezetői munkát eddig Kiss Áron Keve végezte. A Meteor bolygórovatának vezetését ettől a számtól kezdve Kereszty Zsolt veszi át. (p. 27.) [SRG.]

KISS Áron Keve: Mit láttam a Marson? A marsi alakzatok nevezéktana. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 28-33., első és hátsó belső borító. [SRG.]

A hónap képe. Perseida-éjszaka Taliándörögd határában. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. 2-3. színes tábla. Landy-Gyebnár Mónika felvétele 2020. aug. 12/13-án. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az elmúlt nyár hazai meteorészlelései. 2. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 34-39., 1-3. színes tábla. Meteorok rovat 2020. jún-júl-aug. Ebben a részben az aug. 2-től aug. 22-ig végzett észlelések szerepelnek [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Cardanus és a Kraft. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 40-44. Hold rovat. Ismertetés és hazai észlelések. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Az M33 és vidéke. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 45-51. Mélyég rovat. Ismertetés és hazai észlelések. [SRG.]

KOVÁCS István: Őszi változók. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 52-55. Változócsillagok rovat 2020. aug-okt. [SRG.]

KISS László: Tájékoztató helyi csoportjaink számára. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 56-57. Az MCSE helyi csoportjainál a működésük újjágondolása. 2021. jan. 31-ig újra be kell jelentkezniük, különben törlik az MCSE honlapjáról adataikat. [SRG.]

FEKETE István: A Mars. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 58-59. Megjelent: Tarka rét. 1973. Móra Könyvkiadó. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. pp. 60-63. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (január).; Mizser Attila: Csillagos ég.; Bagó Balázs: A hónap változócsillaga: az IW Andromedae. [SRG.]

MCSE 2021. = Meteor 50. 2020. dec. 12.(534.) sz. p. 64. [SRG.]

RÁCZ I. Péter: Valószínű és valószínűtlen idegenek. Azt már nagyjából tudjuk, mennyien vannak, ahogy hozzávetőlegesen azt is, hogy hol élhetnek. De hogy pontosan kik ők, hogy néznek ki, egy egyáltalán, valóban léteznek-e, no pláne, intelligensek-e, erről szónak a hipotézisek. Ahogy arról is, mi készen állunk-e a kapcsolatfelvételre. = Népszava 147. 2020. jún. 27. 149. sz. visszhang melléklet p. 7. A földön kívüli civilizációkról. [KSZ.]

VARGA Péter: Fizikai Nobel-díjasok. A világegyetem legsötétebb titkai. = Népszava 147. 2020. okt. 7. 235. sz. p. 1., p. 13. Három feketelyuk-kuató érdemelte ki az idei fizikai Nobel-díj elismerést. A kitüntetéssel járó pénzjutalom felét az angol elméleti fizikus, Roger Penrose kapta, a másik felét megosztva a német asztrofizikus, Reinhard Genzel és az amerikai csillagász, Andrea Ghez.; Magyar származású fizikai Nobel-díjasok: 1905-ben Lénárd Fülöp, 1963: Wigner Jenő, 1971: Gábor Dénes. [KSZ.]

V. P.: Szigorú szabályokat hozott a NASA. = Népszava 147. 2020. okt. 16. 243. sz. p. 13. A Holdon, a Marson, az üstökösökön és az aszteroidákon való békés és biztonságos tevékenységről szóló szerződés. Eddig nyolc ország: Ausztrália, Kanada, Olaszország, Japán, Luxemburg, Az Egyesült Arab Emirátusok, az Egyesült Királyság és az USA írta alá. [KSZ.]

MTI: Egyedülálló mintavétel a Bennun. = Népszava 147. 2020. okt.20. 246. sz. p. 16. Először kísérel meg mintát begyűjteni egy aszteroida felszínéről az Egyesült Államok. A NASA Osiris-Rex kisbolygókutató űrszonda vesz mintát. [KSZ.]

A NASA szondája megérintette a Bennut. = Népszava 147. 2020. okt. 22. 248. sz. p. 16. 2020. okt. 21-én. [KSZ.]

Vizet találtak a Holdon. = Népszava 147. 2020. okt. 27. 251. sz. p. 16. Sikerült igazolni azt, amit korábban soha: vízmolekulákra bukkantak a bolygó világos, napsütötte részén. [KSZ.]

VARGA Péter: Űrkutatás: emberekkel vagy robotokkal? = Népszava 147. 2020. nov. 6. 260. sz. p. 13. 1998. nov. 20-án bocsátották fel a Nemzetközi Űrállomás első modulját. 2000. nov. 2-án érkeztek meg az első asztronauták. A 20 év eredményeinek értékelése. [KSZ.]

VARGA Péter: Pazarló fényben élünk. = Népszava 147. 2020. nov. 6. 260. sz. p. 16. Fölöslegesen sok az éjszakai mesterséges fény, és épp olyan rossz hatással van a természetre, mint a klímaváltozás. Külföldi kutatási eredmények. [KSZ.]

Több millió lakható bolygó körülöttünk. = Népszava 147. 2020. nov. 7. 261. sz. p. 16. A Kepler űrteleszkóp adatai elemzése alapján rengeteg olyan exoplanéta lehet, amelyen kialakulhatott az élet. A galaxisunkban 300 millió lakható bolygó létezik, vagyis kőzeteket tartalmaznak és képesek folyékony vizet megtartani felszínűkön. Jeff Coughlin, a SETI Intézet exobolygó-kutatójának és a Kepler tudományos hivatalának igazgatója véleménye. [KSZ.]

VARGA Péter: "Egy gyönyörű barátság kezdete": A SpaceX a NASA taxipartnere. = Népszava 147. 2020. nov. 17. 269. sz. p. 13. Űrutazás. Útnak indult az ISS-re Elon Musk rakétája, csúcsában a Dragon kapszulával, amelyben négy asztronauta foglalt helyet. [KSZ.]

Megérkezett az űrállomásra a SpaceX missziója. = Népszava 147. 2020. nov. 18. 270. sz. p. 13. Dokkolt a Crew Dragon űrhajó az ISS-hez. [KSZ.]

BARABÁS Péter: Bizonytalan a Szojuz űrhajó jövője. = Népszava 147. 2020. nov. 20. 272. sz. p. 7. [KSZ.]

Lebontják az Arecibo obszervatóriumot. = Népszava 147. 2020. nov. 21. 273. sz. p. 16. [KSZ.]

MTI: Rátaláltak az egykori csillagda maradványaira a Citadellán. = Népszava 147. 2020. nov. 26. 277. sz. p. 16. Értékes leletekre bukkantak a munkálatok során, köztük a csillagvizsgáló falának egy részére. "Miután a kormány úgy döntött, múzeum lesz a Gellért-hegyi Citadellából, a keddi [2020. nov. 24-i] Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az erőd helyreállítására és a Citadella sétánnyal kapcsolatos munkákra legfeljebb 20 milliárd forintot biztosítanak a központi költségvetésből." [KSZ.]

Értékes talajmintával érkezett vissza a japán űrkapszula. = Népszava 147. 2020. dec. 7. 286. sz. p. 16. A Hajabusza-2 japán űrszonda Ausztrália déli részén landolt 2020. dec. 5-én. A Ryugu aszteroidáról vette a mintát. [KSZ.]

Felrobbant a SpaceX Mars-rakétája. = Népszava 147. 2020. dec. 11. 290. sz. p. 16. 2020. dec. 9-én a Starshipp (Csillaghajó) 12,5 km magasra jutott, de visszazuhant és a földre éréskor felrobbant. [KSZ.]

Újra láthatjuk a betlehemi csillagot. = Népszava 147. 2020. dec. 15. 293. sz. p. 13. [KSZ.]

"Kávézacc és szezámmag", avagy minta az űrből. = Népszava 147. 2020. dec. 16. 294. sz. p. 16. A Japán Űrkutatási Hivatal felnyitotta a Hajabusza-2 japán űrszondának a Ryugu aszteroidáról vett mintájának kapszuláját. Nemcsak porszemcsék, hanem gabona- és kavicsméretű minták is érkeztek. A talajminták sötét kávézacchoz vagy fekete szezámmaghoz hasonlítanak. [KSZ.]

VARGA Péter: Öreg, szivárog, de még bírja. ISS. Hónapok óta szökik a levegő a Nemzetközi Űrállomásról, a hiba okát egyelőre nem találják. Mutatkoznak jelei a korosodásnak, de még nyolc évig valószínűleg kitart a bázis. = Népszava 147. 2020. dec. 22. 299. sz. p. 16. [KSZ.]

VARGA Péter: Mars! Itt vagyunk, jövünk! Siker. 2020 Elon Musk éve volt. Bár elkapta a vírust, pár nap múlva élete legnagyobb eredményét érte el, amikor a SpaceX rakétája a Crew Dragont az űrbe repítve négy asztronautát juttatott fel a Nemzetközi Űrállomásra. = Népszava 147. 2020. dec. 28. 302. sz. p. 13. Elon Musk életrajza és főbb tevékenységének ismertetése. [KSZ.]

  KOZMA Judit: Távoli csillagok és bolygóik új elnevezései. = Névtani Értesítő 42. Budapest, 2020. pp. 213-220. "A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) 2019-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból a világ országai előtt megnyílt a lehetőség, hogy az IAU100 NameExoWorlds nevű kampány keretében elnevezhessenek egy-egy Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygót, illetve azok csillagát. A kampányban összesen 113 ország és autonóm terület vett részt. A neveket nyilvános szavazás útján választották ki, és 2019. december 17-én Párizsban egy sajtókonferencián az IAU ismertette és hivatalosként ismerte el őket (l. NameExoWorlds). Ezek a nevek tehát hivatalosnak számítanak, de nem váltják fel a tudományos jelöléseket, katalógusszámokat, hanem azok mellett használhatók. [...]
A NameExoWorlds kampány keretében minden ország olyan csillagot nevezhetett el, amely az év egy szakában kisméretű távcsővel is látható az adott területről, továbbá - a jelenlegi ismeretek alapján - egyetlen (gáz)bolygó kering körülötte. A "magyar csillag", a HAT-P-2 egy sárgásfehér törpe a Herkules csillagképben, exobolygója pedig a Bakos Gáspár vezette HATNet (Hungarian-made Automated Telescope Network; vö. HATNet, HATSouth) hálózat által felfedezett HAT-P-2 b, amelynek tömege kb. 1,3-szerese, átmérője pedig mintegy másfélszerese a Napunkénak [...] A 2019. június 6-án meghirdetett felhívásra beérkezett javaslatok közül a szabályoknak nem megfelelő nevek előszűrése után 144 lehetséges név maradt. Ezek közül a szakértői bizottság kétkörös anonim szavazáson választotta ki a győztes neveket: ahogyan azt fentebb is írtam, a "magyar csillag" végül a Hunor, bolygója pedig a Magor nevet kapta.
Mivel az IAU csak egy javaslót tüntet fel névadóként, Magyarország részéről a két nyertes nevet elsőként beküldő Becz Miklós budapesti tanár és amatőrcsillagász szerepel a listán, de ugyanezt a két nevet javasolta Mészáros Gábor, Szendrői Gábor, Kiss Erzsébet és Tóth Marcell is. ..." [HAI.]

ZSOLDOS Endre: Leovitius az 1572-1573. évi üstökösről. = Orpheus Noster 12. 2020. 1. sz. pp. 110-113. Fordítás, bevezetővel. [ZSE]

SZABÓ Szabolcs: Műholdak tízezrei veszélyeztetik égboltunkat. = Paksi Tükör 27. 2020. jún. 2. sz. pp. 45-54. "Amikor az égre tekintünk, ugyanaz a látvány tárul elénk, amely egykor őseink figyelmét is megragadta. A különböző csillagképek, a Tejút, a hullócsillagok mind-mind hozzájárultak a társadalmunk, kultúránk és hitéletünk kialakulásához. Közel állunk ahhoz, hogy mindezt elveszítsük. Jelenleg olyan cégek, mint a SpaceX, azt tervezik, hogy fényes műholdak tízezreit állítják Föld körüli pályára. A SpaceX már ténylegesen felbocsátott 120 műholdat, és terveik szerint minden héten további 60 darabbal bővítik ezt a számot (Cape Canaveral, Florida).
Amennyiben ez így folytatódik, azok a csillagképek, amelyeket gyerekkorunk óta ismerünk, tele lesznek a folyamatosan elmozduló újabb és újabb műholdakkal, amelyekből lassan többet látunk majd, mint szabad szemes csillagokból. Csak néhány év kérdése, hogy az az égbolt, amit az emberiség őseink óta, évszázadok, évezredek óta ismer, végérvényesen elvész. ..." Fejezetcímek: A SpaceX vállalkozás dióhéjban.; A Starlink: Küldetés áttekintése.; Összegzés. [HAI.]

ZSOLDOS Endre: Fazekas Mihály: csillagászat és kortan. = Studia Litteraria 59. 2020. 3-4. sz. pp. 204-226. [ZSE]

Innováció nem középfokon. Távirányítható marsjárót épített egy szombathelyi diák. = Savaria Fórum 29. 2020. júl. 3. 26. sz. p. 12. A 17 éves Rózsavölgyi Mátyás, a Perintparti Waldorf Általános Iskola és Gimnázium tanulója. [SRG.]

KUTROVÁTZ Gábor: Arisztarkhosz holdfelezése. Egy ókori csillagászati mérés anatómiája. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. jan. 1. sz. pp. 14-19. Arisztarkhosz egyetlen fennmaradt műve, a Nap és a Hold méretéről és távolságáról című munkája ismerteti a félhold idején (első negyed, vagy utolsó negyed) elvégezhető szögmérést. A cikk részletesen elemzi az ókori mérés hibalehetőségeit, amely az elvileg tökéletes gondolatmenetet terhelte. [KSZ.]

BENKÓ Zsolt - MOLNÁR Kata - CSIGE István - PALCSU László: Csillagközi portól a mofettákig. Nemesgázok a kutatók szolgálatában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. jan. 1. sz. pp. 28-34. [KSZ.]

HUDOBA György: Kalendáriumok és órák. Szemelvények az időmérés és a naptár történetéből. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. jan. 1. sz. pp. 38-42. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Túlélhette egy bolygó a csillaga vörös óriássá válását? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. jan. 1. sz. p. 46. The Astrophysical Journal, 2019. okt. [KSZ.]

Megtalálták a becsapódott indiai holdszondát. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. jan. 1. sz. p. 48. A Vikram 2019. szept. 7-én kísérelte meg a leszállást a Holdra, de becsapódott a felszínbe. Forrás: NASA, 2019. dec. [KSZ.]

Magyar kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Az ISS születésnapjára. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. febr. 2. sz. pp. 60-65. 20 éves a Nemzetközi Űrállomás. Fejezetcímek: Stradi Andrea: Dozimetriai észközök és mérések. Szakai Sándor: Magnetoszféra, ionoszféra és az űridőjárás. Bérces Attila - Rontó Györgyi: Biológiai minták az EXPOSE-R kísérletben. Somosvári Béla: Habképződés és stabilitás vizsgálata mikrogravitációban. [KSZ.]

SZALAI Tamás: Nyugdíjba vonul a Spitzer infravörös-űrtávcső. Másfél évtized "űrszolgálat". = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. febr. 2. sz. pp. 73-77., címlapkép, hátsó belső borító. Fejezetcímek: (Infravörös) távcsöveket a világűrbe! A Spitzer-űrtávcső. Égitestek vizsgálat a Naprendszerben. Távoli csillag- és bolygórendszerek. Kémiai analízis vízmolekuláktól a fullerénekig. Galaxisok közel és távol. Fekete lyukak, szupernóvák és kozmológia. A Spitzer űrtávcső hagyatéka. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: 7 milliárd éves csillagközi porszemcse. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. márc. 3. sz. pp. 141-142. Az ausztráliai Murchinson település közelében hullott meteorit anyagában a Naprendszer keletkezése előtti időkből származó csillagközi porszemcsékre bukkantak. Összesen 49 szilicium-karbid (SiC) szemcsét elemeztek. A fele a Naprendszer kialakulása előtt 200 millió évvel keletkezett, a másik fele viszont 3,2 milliárd évvel előzte meg a Naprendszer kialakulását. PNAS, 2020. jan. alapján. [KSZ.]

FUTÓ Péter: Földünk nagyobb tömegű bolygótestvérei és az élet. Szuperlakható lehet-e a szuper-föld? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. ápr. 4. sz. pp. 153-158. [KSZ.]

GAZDA István: A pozsonyi egyetem (1912-1919). Trianon tudományos előtörténetéből. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. ápr. 4. sz. pp. 159-165. Csillagászat (p. 160.): Pozsonyban még Mátyás király idejében, II. Pál pápa 1465. máj. 19-i engedélye értelmében 1467. júl. 20-án kezdhette meg működését a négy karból álló tudományegyetem, az Academia Istropolitana. Itt tanított 1467 és 1471 között a nemzetközi hírű csillagász, Regiomontanus is, valamint a lengyel származású csillagász és műszerkészítő Marcin Bylica z Olkusza, magyarosan Ilkus Márton. [KSZ.]

FÜSTÖS Judit: A méz evő. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. ápr. 4. sz. melléklet pp. [25-32.] A medvékről többféle szempontból. Csillagászat [pp. 27-30.]: Mítoszok, néprajz, csillagászat. Nagy Medve, Ursa Major, Nagy Göncöl. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Kerényi Lilla: Csillagszemek Budapest, 2018. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. ápr. 4. sz. p. 186. Könyvismertetés. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Dr. Hegedüs Tibor: Csillagutazás - Az élet nyomában. Graph-Art Kft. 2016. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. ápr. 4. sz. pp. 186-187. Könyvismertetés. [KSZ.]

Vas-eső hullik egy exobolygón. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. ápr. 4. sz. p. 191. A WASP-76 b exobolygón, amely kb. 640 fényév távolságra van. A nappali oldalán 2400, az éjszakai oldalán 1500 C-fok van. A vizsgálatokat az ESO VLT teleszkóp ESPRESSO nevű műszerével mérték. [KSZ.]

OLÁH Krisztina: Egy csillagász kalandjai más tudományokban. Hell Miksa, a térképész. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. máj. 5. sz. pp. 194-198. Térképek Vardő szigetével kapcsolatban. Tisztelgés Herschelnek, az általa felfedezett új bolygó elnevezésével kapcsolatban. A "György Hárfája", a "Herschel Kis Távcsöve", a "Herschel Nagy Távcsöve" új csillagképek. [KSZ.]

MITRE Zoltán: Az északi Vénusz. Hell Miksa szerepe a napparallaxis kérdésében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. máj. 5. sz. pp. 199-203. A Vénusz-átvonulások észlelésének története a Föld-Nap távolság meghatározása érdekében. Részletes matematikai és geometriai elemzéssel. Fejezetcímek: Halley és Delisle módszere. Hell Miksa és az északi Vénusz. Elmélet és gyakorlat. Hell Miksa és a napparallaxis. 1769 után. [KSZ.]

VOJNITS András: A földkéreg sebhelyei. Vulkáni kráterek és meteoritbecsapódások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. máj. 5. sz. pp. 206-211. Az arizonai meteoritkráter (pp. 210-211.). [KSZ.]

KÖNYVES-TÓTH Réka: A felrobbanó fehér törpék titkai. A szupernóvák nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. jún. 6. sz. pp. 265-269. Fejezetcímek: Csillagok végállapota. Anyagáramlás egy vörös óriás társcsillagról. Fehér törpék egymásba olvadása. [KSZ.]

REZES Dániel: Anyag és folyamat. A meteoritok rendszerbe sorolása és magyar vonatkozásai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. júl. 7. sz. pp. 324-328. A lehullott meteoritok klasszifikációja vagy osztályozása. Részletes módszertan. A nemzetközileg szabályozott folyamatot koordinálása. Meteoritical Bulletin Database, The Meteoritical Society. Nomenclature Committee. A szerző bemutatja a Northwest Africa (NWA) 13268 nevű normál kondrid besorolásának példáján a hivatalos eljárást. [KSZ.]

REZSABEK Nándor: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. júl. 7. sz. p. 334. Könyvismertető. A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület kiadásában megjelent 263 oldalas könyv ismertetése. Bartha Lajos, Péntek Kálmán, Sragner Márta szerzői és Mitre Zoltán szerkesztői nevének említésével. [KSZ.]

Mennyi idős a Hiawatha-kráter? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. júl. 7. sz. p. 354. A Grönland jégtakarója alatti becsapódási kráter nem régebbi, mint 2,4-3 millió év, így legfiatalabb a Föld nagy becsapódási kráterei közül. [KSZ.]

GAZDA István: A selmecbányai akadémia. Európa-szerte elismert intézmény volt. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. aug. 8. sz. pp. 344-349. Benne: Mikoviny Sámuel csillagászati tevékenységéről is (pp. 344-345.). [KSZ.]

SZARKA László Csaba: Titokfejtők. Mikor keletkeznek klímalengések? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. aug. 8. sz. pp. 361-365. Milutin Milankovic és Bacsák György kutatásai az éghajlatváltozások csillagászati vonatkozásaival kapcsolatban. A Föld Nap körüli keringésénél az égimechanikai elemek lassú változásai vezetnek jogkorszakokra és felmelegedésekre. Matematikailag elemezték, hogy a földpálya elnyúltsága, a Föld forgástengelyének ferdesége és a forgástengely körkörös imbolygása besugárzás-változásokat okoznak. [KSZ.]

FUTÓ Péter: Teóriák a Nap körül - tények az exobolygók világából. Egykori szuperföldek a Naprendszerben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. aug. 8. sz. pp. 371-376. Az 1 és 10 földtömeg közé eső szuperföldek nagyon gyakorinak számítanak. A Naprendszerben nincs szuperföld, így bolygórendszerünk nem nevezhető tipikusnak. Elemzések szerint azonban a korai Naprendszerben létezhettek szuperföldek. Ezek egy része a Nap közelében volt és belezuhant a Napba. Némelyek kilökődhetett a bolygórendszer távoli régióiba, netalán a csillaközi térbe. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Vulkánkitörés felel a XII. századi sötét holdfogyatkozásért. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. aug. 8. sz. p. 381. Nagyon sötét volt az 1110. máj. 5-én lezajlott teljes holdfogyatkozás, amikor a derült éjszakán: Hold teljesen eltűnt az égről. Okozója a japán Aszama vulkán 1108. augusztusa és októbere közötti rendkívül erős kitörése lehetett. A Scientific Reports, 2020. ápr. alapján. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Sziklákat repeszt a napfény a Bennu kisbolygón. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. aug. 8. sz. p. 382. Forrás. Nature Communications, 2020. jún. [KSZ.]

85 millió évvel fiatalabb a Hold. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. aug. 8. sz. p. 383. [KSZ.]

DOMBI Margit: Jégben fogant élet? Felhők az űrben, egy debreceni gyorsító és a valószínűségi sárkánygenerátor. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. szept. 9. sz. pp. 398-403. Az Atommagkutató Intézet (Atomki) Atom- és Molekulafizikai Laboratóriumának kutatói azt tanulmányozzák, hogyan keletkezhetnek bonyolult szerves molekulák az űrben. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Csillag születik. Interjú Kóspál Ágnessel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. szept. 9. sz. pp. 414-417. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mégis csak útban lévő portömeg okozhatta a Betelgeuse elhalványulását? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. szept. 9. sz. p. 431. A csillag által kidobott porfelhő. Forrás: The Astrophysical Journal, 2020. aug. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mennyi csapadék kellett a marsi tavak feltöltéséhez? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. okt. 10. sz. p. 479. A Marsnak volt egy vízben gazdag időszaka 3,4-4 milliárd évvel ezelőtt. A cikk elemzi a marsi tavak feltöltéséhez szükséges vízmennyiséget. Forrás: Geology, 2020. aug. [KSZ.]

HÉRINCS Dávid: Csapadékos, mérsékelten meleg nyár. 2020 nyarának időjárása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. nov. 11. sz. pp. 492-494. Benne (p. 493): "2. ábra. Július egy nagy látványossága a hónap első felében átvonuló hidegfrontok mögötti tiszta, derült éjszakákon jól megfigyelhető C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös volt, mely mellett 8-án hajnalban látványos, kiterjedt, éjszakai világító felhők is megjelentek az égbolton. (A szerző fotója)" [KSZ.]

KIRICSI Ágnes: Olaus Magnus, a természetjáró katolikus érsek. Halójelenségek interpretációja a XVI. századi Svédországból. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. nov. 11. sz. pp. 495-500., hátsó belső borító. Olaus Magnus 1490-ban született. A Historia de Gentibus Septentrionalibus című 1539-es monumentális könyvében Skandináviát mutatja be. Öt fejezetben légköroptikai jelenségeket ismertet: íveket, köröket, felfénylő foltokat, halókat, melléknapokat, mellékholdakat. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Lehet, hogy a Napnak volt egy ikertestvére a születésekor? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. nov. 11. sz. p. 527. A két csillag együttélése körülbelül 100 millió évig tartott és a két csillag 1500 csillagászati egység távolságra lehetett egymástól. Utána egy közelben elhaladó másik csillag gravitációja kilökhette helyéről a csillagtársat. The Astrophysical Journal Letters, 2020. aug. [KSZ.]

KUTROVÁTZ Gábor: Egy közelgő csillagászati esemény margójára. A december 21-i nagy együttállás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 151. 2020. dec. 12. sz. pp. 542-547. A cikk csillagászattörténeti bevezetőjében ismerteti a Jupiter és a Szaturnusz együttállásainak gyakoriságát. Nagyjából 20 évente (átlagosan 19,86 évente) éri utol a Jupiter a Szaturnuszt. Ezek egymást mintegy 120 fokkal követik az ekliptikán, így 3 ilyen együttállás egy szabályos háromszöget alkot, majd a 4-dik együttállás visszatér az elsőhöz (az ilyen hármasokat már Ptolemaiosz is trigonoknak nevezte). Mindennek van egy 60 éves, egy 240 éves és egy 960 éves ciklusa. Ritkán az együttállások triplák, azaz a két bolygó háromszor kerül egymás közelébe, pár hónap eltelte alatt. A középkor asztrológusai különlegesnek tartották az 1484-es, az 1504-es, az 1524-es Nagy Együttállásokat, a "vizes" állatövi csillagképek jegyében. Ugyancsak nagy figyelemmel követték az 1583-as, az 1603-as Nagy Együttállásokat.
Ebben még Tycho Brahe és Kepler is részt vett, előbbi az 1572-es utóbbi az 1604-es új csillag feltűnését is idekapcsolta. Johannes Kepler az 1603-as Jupiter-Szaturnusz együttállás után 10 hónappal a Kígyótartóban megjelenő új csillagról 1606-ban megjelent művében (De Stella nova in pede Serpentarii. = A Kígyótartó lábán lévő új csillagról.) ugyan elutasította, hogy az új csillag a Nagy Együttállás közvetlen velejárója volna, ugyanakkor azt is tagadta, hogy a két jelenség teljesen független lenne egymástól.
"Érdemes megjegyezni, hogy ugyanennek a műnek a függelékében Kepler a betlehemi csillag kérdését is vizsgálta. Elfogadta azt a közkeletű nézetet, hogy Krisztus születését egy Nagyobb (vagy Legnagyobb) Együttállás jelezte, az akkor tüzes trigon uralkodásának kezdeteként, és ez ugyanúgy együtt járt egy új, fényes csillag megjelenésével, mint az 1603-as esemény. Egy XIX. századi félreolvasás nyomán elterjedté vált - és ma is gyakorta olvasható - az az információ, miszerint Kepler azt állította, hogy a betlehemi csillag egy bolygóegyüttállás lehetett. Valójában ez tévedés, ugyanis Kepler az 1604-es nóvához hasonlította a betlehemi csillagot, amiket kifejezetten új természeti létezőknek, nem pedig már meglévő testek megjelenési formájának tartott."
A cikk szerzője még megjegyzi, hogy téves a bolygó-együttállásos népszerű hipotézis, mert egyrészt az együttállások során nem olvad egyetlen "csillaggá" a két bolygó képe, másrészt a bolygók egymás mellé kerülése lassú és jól megfigyelhető jelenség, amely nem lepné meg "új csillagként" az égi jelenségeket kicsit is ismerő szemlélőket. Végül ismerteti a 2020. dec. 21-i együttállást, amely 1623 és 2080. márc. 15. között a legszorosabb, 0,1 fokos, azaz 6 ívperc lesz. [KSZ.]

BARTÁNÉ MUCZA Tünde - KURDINÉ TÓTH Melinda - REHÁK Ágnes - SZÉKELYFALVI Gáborné: "Ég és Föld között". = Újszászi Híradó 30. 2020. júl. 7. sz. p. 21. "Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola harmadik és negyedik osztályos tanulói egy felejthetetlen táborban vehettek részt 2020. június 15-19. és június 22-26. között. A gyerekek a koronavírus-járvány miatt nem találkoztak egymással, csak az online órák keretében, így nagy öröm volt számukra kimozdulni otthonról, és végre együtt lenni az osztálytársakkal. Ráadásul érdekes, izgalmas, kihívásokkal teli programokban volt részük. Szolnokon a huszonnégy emeletes toronyház tetején található TIT Élményközpontban voltak a foglalkozások.
A finom reggelik után délelőttönként a csillagászattal ismerkedtek a gyerekek. Minden napra jutott érdekesség a csillagokról, bolygókról, a Holdról, a Napról. Kipróbálhattak egy csillagászati távcsövet, és gyönyörködtek a tetőről a körpanorámában. ..." Ez a cikk csillagászathoz kapcsolható részének teljes szövege. [HAI.]

Teljesítette futópróbáját a NASA marsjárója. = Vas Népe 65. 2020. jan. 2. 1. sz. p. 10. A tervezett marsjáró 2021 februárjában indul. A neve Mars-2020 lesz. [KSZ.]

BONCZIDAI Éva: Eötvös Loránd - a név mögötti életmű. Portré. = Vas Népe 4. 2020. jan 4. 1. sz. p. 1., 3. Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet. Eötvös-kisbolygót E. W. Elst csillagász fedezte fel 1991. szept. 4-én. A Nemzetközi Csillagászati Unió 1970-ben krátert nevezett el természettudósról a Hold túlsó oldalán. [SRG.]

Programajánló. Rendezvények a megyéből. Szombathely. Január 10. péntek 18 óra. = Vas Népe 65. 2020. jan. 10. 8. sz. p. 9. ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium: Péntek esti észlelés - félárnyékos holdfogyatkozás. [KSZ.]

MW: A Napot fotózza majd a Solar Orbiter szonda. = Vas Népe 65. 2020. febr. 11. 35. sz. p. 2. 2020. febr. 9-én lőtték fel a szondát Floridából. [KSZ.]

Ismerkedtek a Földön kívüli világgal. = Vas Népe 65. 2020. febr. 27. 49. sz. p. 6. Vépen, a Vadvirág Óvodában tartottak csillagászati előadást óvodásoknak. A hordozható planetárium bemutatóját egy lengyel ismeretterjesztő társaság hozta helybe. [KSZ.]

MT [MERKLIN Tímea]: Elindult a Foucault-inga: még mindig forog a Föld. A székesegyház megtelt a kísérlet kezdetére, a városházán kiállítást nyílt. = Vas Népe 65. 2020. márc. 3. 53. sz. p. 4. Szombathelyen 2020. március 2-án ismét felszerelték és elindították a Foucault-ingát. Az inga 3-án és 4-én is lengett 9-től 17 óra között. [KSZ.]

GyP: Tiszta vizet a pohárba! Előadás az éghajlatot befolyásoló kozmikus hatásokról. = Vas Népe 65. 2020. márc. 18. 66. sz. p. 12. Szombathely. "Tiszta vizet a pohárba! címmel rendeztek környezetvédelmi előadást az Őrvidékházban. Mitre Zoltán kutató geográfus, kockázatelemző, a Gothard Jenő Amatőr Csillagászati Egyesület elnökségének tagja előadásában földi klímát befolyásoló hatásokról beszélt. Ezek között kozmikus hatások is vannak. Ilyen a naptevékenység változása, a napsugárzás erősége, a kozmikus sugárzás Földre jutásának mértéke. A cikket Unger Tamás - Mitre Zoltánt ábrázoló - fényképe illusztrálja. [KSZ.]

MT [MERKLIN Tímea]: Lehoztuk nekik a csillagokat. Gyermeknapi kívánságokat teljesítettünk. Köszönet a segítőknek. Hold a jele az oviban. Rába Soma belekukkanthatott az óriási távcsőbe. = Vas Népe 65. 2020. máj. 30. 65. sz. p. 1, 10. A gyermeknapon a 7 éves Rába Soma csillagvizsgálóba vágyott. Szombathelyen az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban Szabó M. Gyula igazgató és Kovács József főmunkatárs fogadta. A címlapképen Kovács József segít a távcsőbe nézni. A belső képen Szabó M. Gyula az obszervatórium múzeumában kalauzolta a gyermeket. Fotók: Cseh Gábor. [KSZ.]

BTK: A csillagászat világtérképén. Szabó M. Gyula és a hivatása Szombathelyen tökéletesen megtalálták egymást. = Vas Népe 65. 2020. jún. 23. 145. sz. p. 9. Szabó M. Gyula csillagászati érdeklődésének kezdetei, szakmai tanulmányai, pályakezdése. 2013 júniusa óta a szombathelyi ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont igazgatója. [KSZ.]

NJU [NEMES Judit]: Bozsok, Szombathely. A Kalapos-kövek titka: közelebb a megfejtéshez. Közelebb története megfejtéséhez. Kalapos-kövek: a téli és a nyári napforduló is meghatározó a hely szempontjából. = Vas Népe 65. 2020. júl. 7. 157. sz. p. 1., p. 5. Ilon Gábor régész és Mitre Zoltán a Gothard Jenő Csillagázati Egyesület elnökségi referense ismerteti csillagászattörténeti kutatásait. A régészeti és csillagászati felmérések szerint a két napforduló idejét meg tudták határozni a késő bronzkori emberek a kövek segítségével. A kutatást konferencián bemutatták, tudományos cikket írtak róla. A címlap képén: Mitre Zoltán áll Bozsok középkori temploma előtt. Fotó: Horváth Balázs és Mitre Zoltán [KSZ.]

NJU [NEMES Judit]: Még a héten látható. = Vas Népe 65. 2020. júl. 15. 164. sz. p. 16. Még a héten szabad szemmel is megfigyelhető esténként a Neowise üstökös. Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense adott részletes tájékoztatást az üstökös láthatóságáról. A cikket fénykép illusztrálja "A Neowise üstökös Szombathely felett" aláírással. Fotó: VN/Mitre Zoltán. [KSZ.]

MTI: Üstökös. Ma jön a legközelebb. = Vas Népe 65. 2020. júl. 23. 171. sz. p. 16. A C/2020 F3 NEOWISE-üstökös az éjszakai égbolton a Baranya megyei Magyarhertelendről fotózva. Az üstökös ma lesz hozzánk a legközelebb, 103 millió kilométerre közelíti meg a Földet. Fotó: MTI/Sóki Tamás. [KSZ.]

MP. A Föld és az univerzum. Csillagászati eseményekre is felhívja a figyelmet az alkotó. = Vas Népe 65. 2020. júl. 29. 176. sz. p. 6. Körmenden megnyílt egy időszakos kiállítás. N. Sebestyén Katalin festőművész képei aug. 8-ig nézhetők meg. Az alkotó a mostani korszakában csillagászattal kapcsolatos képeket készít. [KSZ.]

Programajánló. Rendezvények a megyéből. Szombathely. = Vas Népe 65. 2020. júl. 31. 178. sz. p. 9. Júl. 31-én 21.30. - ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium. Péntek esti észlelés a csillagvizsgálóban. Hold, Jupiter, Szaturnusz. [KSZ.]

HORVÁTH Izabella: Romantikus estét tervez? A Perseidák követése jó alkalom. Ezen az augusztusi éjszakán óránként akár száz felfénylés is látható az égbolton. = Vas Népe 65. 2020. aug. 5. 182. sz. p. 7. Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referens ismerteti a Perseidák meteorrajt és annak aug. 12/13-i aktivitását. [KSZ.]

NA: Az égbolt fürkészésére invitálnak. Körkép. = Vas Népe 65. 2020. aug. 5. 182. sz. p. 11. A csillagos eget és a Perseida meteorrajt szervezetten figyelni lehet az ország több helyszínén. [KSZ.]

Tudomány a porondon. Hat vasi támogatásról döntött a Nemzeti Kulturális Alap. Megyei körkép. = Vas Népe 65. 2020. aug. 10. 186. sz. p. 16. "...a Szülőföld kiadó gondozásában jelenik meg Mitre Zoltán A Vénusz átvonulás Hell Miksa emlékére munkacímű kiadvány, azt 700 ezer forinttal támogatja az NKA." [KSZ.]

Csillagászati bemutatók. Hegyhátsál. = Vas Népe 65. 2020. aug. 12. 188. sz. p. 6. Az Egy hét a csillagok alatt programsorozat keretében tart távcsöves bemutatót és csillagászati előadást a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány. [KSZ.]

PP: Irány a csillagos ég! Nick. = Vas Népe 65. 2020. aug. 14. 190. sz. p. 6. Kovács László és Kovács Péter csillagászok tárják fel a laikus szemek előtt az éjszakai égbolt csodálatos és rejtelmes kincseinek világát szombaton (aug. 15-én) 21 órától Nicken, a Rába természetháznál. A távcsöves bemutatót csak tiszta égbolt esetén rendezik meg. [KSZ.]

BUDAI Dávid: Egy gombostű méretű meteorit bevilágítja az égboltot. = Vas Népe 65. 2020. aug. 15. 191. sz. p. 10. Hullócsillagzáporban tartanak távcsöves bemutatókat országszerte, köztük a Hegyháti Csillagvizsgálóban a héten. A riporter Hegyhátsálon járt aug. 12-én, a Perseida-maximum idején. Horváth Tibor ismertette a csillagvizsgáló és az Emese-nevű távcső történetét. A csillagászati kérdésekről Hegyi Norbert tartott előadást. Aug. 15-én este is lesz előadással egybekötött távcsöves este. [KSZ.]

MT [MERKLIN Tímea]: A jövő NASA-kutatói. Bolyais diákok kiemelkedő tudományos sikerei. = Vas Népe 65. 2020. szept. 25. 225. sz. p. 12. A szombathelyi ELTE Bolyai János Általános Iskola és Gimnázium három diákja kapott országosan is rangosnak számító elismerést. Űrtechnológia-Föld - ez volt a Gábor Dénes középiskolai ösztöndíj pályázati témája. Varga Bence "példaképe a nagyapja, aki nagyon jártas a csillagászatban", "Emberek helyett robotok az űrrepülésben" című témát választotta. Szilvágyi Dániel Zoltán "Újra magyar űrhajós az űrben" írt dolgozatot, valamint Űrtechnikai eszközök földi hasznosítása témát is feldolgozta. Bokor Levente pályázatában etikai oldalról vizsgálta az űrkutatást. A 16-17 éves, három szombathelyi diák felkészítője Finta Zsanett fizika-matematika szakos tanár volt. [KSZ.]

KA.: 140 éve létesítették az első vasi telefonvonalat. Kuncz Adolf kötötte össze Kőszeget Szombathellyel. = Vas Népe 65. 2020. okt. 8. 236. sz. p. 12. A cikk nagyrészt a vasi telefonkísérletekről és kapcsolatok létrehozásáról szól 1877-től 1892-ig. Megemlíti Kuncz Adolf mellett Gothard Jenő és Gothard István nevét is. Közli azt a nevezetes fényképet, amelyen Konkoly Thege Miklós, Gothard Sándor, Gothard Jenő és Kuncz Adolf vesznek körül egy távbeszélőt. [KSZ.]

PP.: Mars: 15 éve nem látott közelségben. Hulló tűzgömböket is elcsíphetünk. = Vas Népe 65. 2020. okt. 21. 247. sz. p. 8. Október látványos csillagászati jelenségeiről ad ismertetést Kovács József (az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudományos főmunkatársa) és Sárneczky Krisztán (a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa). [KSZ.]

KÁNTOR Mihály: Menj el a Marsra! = Vas Népe Előretolt helyőrség irodalmi-kulturális melléklet 4. 2020. szept. 19. 38. sz. p. 8. Forrás: Moons of Madness. Platform: PC, PlayStation 4, Xbox One. [SRG.]

MTI: Online bemutatók a csillagvizsgálóból. = Vas Népe 65. 2020. dec. 7. 286. sz. p. 16. Budapest. Decembertől online élő bemutatókkal várja a Svábhegyi Csillagvizsgáló az érdeklődőket. A sorozat az interneten jelentkezik vasárnaponként este. [KSZ.]

EB.: Különös égi jelenség. A betlehemi csillagot most vagy 2080-ban láthatjuk. A betlehemi csillagról. Ritka égi jelenség, amit karácsony előtt figyelhetünk meg. = Vas Népe 65. 2020. dec. 18. 295. sz. p. 1., p. 3. A Jupiter és a Szaturnusz égi közelsége dec. 21-én. A jelenséget és annak csillagászattörténeti vonatkozásait Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense ismerteti. Főként Teres Ágoston pap és csillagász, a Vatikáni Csillagvizsgáló egykori csillagásza Biblia és asztronómia című könyve (és a Biblia) alapján vélhető, hogy ilyen jelenség vezette a bölcseket Betlehembe. Fotók: Unger Tamás. A címlapképen Mitre Zoltán néz egy távcső keresőjébe. A belső képen ugyanő áll egy refraktor mellett. [KSZ.]

MW: Csúcsot döntött az űrben Christina. Rekord. = Vasárnap Reggel 23. 2020. jan. 4. 1. sz. p. 5. "Christina Koch amerikai űrhajós megjavította a leghosszabb ideig az űrben szolgálatot teljesítő nők rekordját közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Koch március 15. óta tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), és ezzel túlszárnyalta az eddigi csúcstartó Poggy Whitson teljesítményét, aki 288 napot töltött folyamatosan az űrben. ..." [HAI.]

A NASA megtalálta a Tatuint. Lakható övezetben fedezték fel a planétát. = Vasárnap Reggel 23. 2020. jan. 11. 2. sz. p. 2. "A csillaga körüli lakható övezetben lévő, a Földnél alig nagyobb planétára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája, amelynek ez az első ilyen típusi felfedezése. Mediaworks-összeállítás. Honolulu. A NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory hétfőn jelentette be a Földtől viszonylag nem messzire, 100 fényévnyire található TOI 700 d jelzésű bolygó felfedezését az Amerikai Csillagászati Társaság honolului találkozóján. Korábban a Kepler űrteleszkóp is azonosított hasonló bolygókat, a 2018-ban útnak indított TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrszondának ez az első ilyen felfedezése. A TOI 700 jelzésű csillag kis méretű, nagyjából 40 százaléka a Napnak, és fele olyan forró, mint központi csillagunk. A TESS három planétát fedezett fel a csillag körül: a TOI 700 b-t, c-t és d-t.
Ezek közül csak a d-vel jelzett fekszik az úgynevezett lakható zónában (ez pályájának az a távolsága egy csillag körül, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a víz folyékony halmazállapotú maradjon a bolygó felszínén). A TOI 700 d nagyjából 20 százalékkal nagyobb a Földnél és 37 nap alatt kerüli meg a csillagját. [...] A honolului találkozón jelentették be a TESS egy másik felfedezését is: szolgálatba állítása óta az űrszonda először bukkant rá cirkumbináris, azaz kettős csillag körül keringő exobolygóra. A Csillagok háborújából ismert Tatuinra - Luke Skywalker "szülőbolygójára" - emlékeztető planéta 6,9-szer nagyobb a Földnél, és valószínűleg nem alkalmas a földi értelemben vett élet támogatására. A TOI 1338 b az egyetlen planéta a TOI 1338 rendszerben, amely 1300 fényévnyire található a Földtől, a Festő (Pictor) csillagképben. ..." [HAI.]

MW: Az ausztrál meteoritpor titka. A Földön található eddigi legősibb anyagot fedezték fel. Murchison. = Vasárnap Reggel 23. 2020. jan. 18. 3. sz. p. 2. "A Földön található legősibb szilárd anyagot fedezték fel egy Dél-kelet-Ausztráliába csapódott meteorit darabjaiba zárva. A tűzgolyó 1969-ben hasított át a földi légkörön, és olyan csillagport tartalmazott, amely évmilliárdokkal idősebb a Naprendszernél. A Victoria állambeli Murchison város környékén gyűjtött preszoláris, vagyis a Nap keletkezése előtti meteorit-darabokba zárt negyven parányi porszem legidősebbike mintegy hétmilliárd éves, vagyis 2,5 milliárd évvel öregebb, mint a Nap, a Föld és a Naprendszer többi része - írták az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) friss számában. A vizsgált porszemek mindegyike ősibb, mint a Naprendszer, 60 százalékuk 4,6-4,9 milliárd, a legrégibb 10 százalék több mint 5,6 milliárd éves. ..." [HAI.]

MW: Hat órán át sétáltak az űrben. Egy mágneses spektrométert javított meg két asztronauta. Cape Canaveral. = Vasárnap Reggel 23. 2020. febr. 1. 5. sz. p. 3. "Több mint hatórás sikeres úrsétát hajtott végre szombaton a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két asztronautája, a küldetés során megszüntették a szivárgást a sötét anyag és antianyag után kutató alfa-mágneses spektrométer egyik hűtőcsövén. Andrew Morgan amerikai és Luca Parmitano olasz űrhajós azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg az ISS-re 2011-ben feljuttatott spektrométer hűtőcsöveit. Parmitano azonnal megtalálta a szivárgást a nyolc vezeték egyikében, és második próbálkozásra sikerült is megszüntetnie. [...] A szombati űrsétával Luca Parmitano lett az Európai Űrügynökség csúcstartója a nyílt kozmoszban töltött idő tekintetében." [HAI.]

MW: Éppenhogy csak elkerülték egymást. Pittsburgh. = Vasárnap Reggel 23. 2020. febr. 1. 5. sz. p. 14. "Két, már nem működő műhold éppenhogy csak elkerülte egymást szerda este az Egyesült Államok felett. A két műhold óránként 53 ezer kilométeres sebességgel süvített el egymás mellett, nagy közelségben: 15-30 méter távolságban haladtak el egymás mellett helyi idő szerint 18 óra 39 perckor. Egyikük az Infravörös Csillagászati Műhold (Infrared Astronomical Satellite - IRAS), amelyet 1983-ban indítottak útnak. Ez volt az első infravörös űrteleszkóp, amely kevesebb mint egy évig üzemelt - közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory. A másik szonda a GGSE-4 jelet viseli (Gravity Gradient Stabilization Experiment), az amerikai légierő lőtte fel 1967-ben űrszondatervezési alapelvek tesztelésére. Ha összeütköztek volna Pittsburgh felett, annak nyomán annyi űrszemét termelődött volna, amely igencsak veszélyeztetné az űrhajókat és űrszondákat. ..." [HAI.]

Kínai űrnyúl rója a Hold sötét oldalát. Peking. = Vasárnap Reggel 23. 2020. febr. 8. 6. sz. p. 2. "A Csang-o-4 kínai űrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 367,25 métert tett meg az égitest távoli oldalán. Mind a holdjáró, mind az űrszonda befejezte a 14. holdi nappalra kitűzött munkáját és alvó módra váltott át. A műszerek a terveknek megfelelően dolgoztak - közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) holdkutató központja. [...] A Jáde Nyúl az eredetileg tervezett három hónapnál jóval hosszabb ideje dolgozik, ez a holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró. Kína a tervek szerint 2020-ban küldi fel a Csang-o-5 űrszondát, mely már holdmintákat is fog hozni a Földre. ..." [HAI.]

Kibírja a Naphoz közeli hőséget. Kihívás volt a műhold hőszigetelése - Magyar tudós is részt vesz a kutatásban. = Vasárnap Reggel 23. 2020. febr. 15. 7. sz. p. 5. "Az univerzum anyagának negyedik halmazállapotát, a plazmát vizsgálja Erdélyi Róbert csillagász a héten útra indított Solar Orbiter napműhold Spice kamerája segítségével. Mediaworks-összeállítás. Kutatás. A Napot még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter mühold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projekt résztvevője Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csillagászprofesszora, aki a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát - közölte az ELTE Természettudományi Kara. ..." [HAI.]

Békésen alakult ki a Naprendszer. Egy csillagászati őskövület vizsgálata után felülírták az eddigi elméletet. = Vasárnap Reggel 23. 2020. febr. 22. 8. sz. p. 5. "Mediaworks-összeállítás. Az uralkodó tudományos nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká a Naprendszerben. Újabb következtetések azonban arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófa jellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze - írták a tudósok a Science tudományos lapban. [...] A döntő adatok a Naprendszer legkülső, úgynevezett Kuiper-övének Arrokoth égitestjétől származnak. [...] A vizsgált objektum a Naptól több mint hatmilliárd kilométerre van, és annak az időnek az emlékét őrzi, amikor a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult. Az Arrokothról az amerikai kutatási hivatal (NASA) űrszondája, a New Horizons gyűjtött adatokat, amikor egy évvel ezelőtt elrepült a közelében. ..." [HAI.]

Magyarok a Merkúr viharában. Debreceni szakemberek is részt vesznek a 10 millió eurós űrkutatási projektben. = Vasárnap Reggel 23. 2020. febr. 29. 9. sz. p. 2. "Bolygókörnyezetek hatékony kutatását és szimulációját teszi lehetővé az Európai Bolygókutatási Konzorcium (Europlanet) tízmillió eurós projektje, amely kedden indul - közölte a program egyik magyar résztvevője, a debreceni Isotoptech Zrt. Mediaworks-összeállítás. Világűr. Magyarországról a debreceni cég mellett az MTA szintén Debrecenben található Atommagkutató Intézete és a Wigner Fizikai Kutatóközpont a program kedvezményezettje. Az összegzés szerint az Europlanet 2024 kutatási infrastruktúra nyílt hozzáférést biztosít a világ legnagyobb bolygószimulációs és analitikai létesítményegyütteséhez, valamint kis teleszkópok, adatszolgáltatások és közösségi támogatási tevékenységek globális hálózataihoz is. A projekt legfőbb célja, hogy bővítse a bolygótudományi kutatások lehetőségeit,
és infrastruktúrát biztosítson az űr- és bolygókutató közösség előtt álló legnagyobb tudományos és technológiai kihívások kezeléséhez - olvasható a közleményben. [...] Az összegzés kitér arra, hogy 11 laboratóriumban a Földön természetes formában nem létező légköri és felszíni környezetek szimulálhatók. Akár a Merkúr és a Vénusz perzselő felszíni viszonyai, akár a Mars alacsony nyomású porviharai vagy az Uránusz, a Neptunusz és az üstökösök szélsőséges hidege is előállítható, a por- és részecskegyorsítók pedig becsapódási és sugárzási hatásvizsgálatokat tesznek lehetővé. További 13 létesítményben precíziós, roncsolásmentes technikákkal elemezhető a bolygókról vett minták összetétele, valamint felismerhetők és szekvenálhatók a Földön kedvezőtlen körülmények között fennmaradni képes mikrobiális közösségek. A laboratóriumi eszközök mellett Afrikától az Északi-sarkvidékig 5 terepi terület áll rendelkezésre, földi analógiákat kínálva múltbeli és jelenlegi bolygókörnyezetek szimulációjához." [HAI.]

MW: Méretesebb teleszkóp kellene. Újabb, a Föld mellett elhaladó aszteroidát azonosítottak. = Vasárnap Reggel 23. 2020. márc. 7. 10. sz. p. 3. "Peking. Kínai csillagászok felfedeztek egy új aszteroidát, amely várhatóan május elején fog elhaladni a Föld közelében. A 2020 DM4 jelű kisbolygót a kínai tudományos akadémia földközeli objektumokat kutató teleszkópjával fedezték fel február 26-án a kelet-kínai Csiangszu tartományban lévő Hszüji Bíborhegyi Obszervatóriumban (PMO). ..." [HAI.]

MW: Hatalmas hóember a fehér törpékből. = Vasárnap Reggel 23. 2020. márc. 7. 10. sz. p. 14. "London. Egy hatalmas hóember alakú, soha nem látott légkörű csillagot fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, az égi objektum két fehér törpecsillag lehet, amelyek éppen csak elkerülték a megsemmisülést, és egy kisebb, csillagba olvadnak össze - adta hírül a BBC News honlapja. [...] Az Európai Űrügynökség Gaia teleszkópjával felfedezett objektum két fehér törpecsillag összeolvadásából keletkezhetett, és a WDJ0551+4135 jelet kapta. A felfedezés segítheti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék ezt a folyamatot - mondta Mark Hollands, a Warwicki Egyetem kutatója, a Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője. "E csillag legérdekesebb jellemzője, hogy nem robbant szét szupernóvaként. Nincs sok fehér törpe, amely ekkora tömegű lenne" - magyarázta. Légköre korábban soha nem látott összetételű. ..."
A Nagy űrhóember képaláírással ellátott illusztráció nem csillagot, hanem az Ultima Thule elnevezésű 2014 MU69 jelű aszteroidát mutatja a New Horizons űrszonda felvételén! [HAI.]

Féloldalasan pulzál. Egyik félteke nyugodt, a másik folyamatosan változik. = Vasárnap Reggel 23. 2020. márc. 14. 11. sz. p. 2. "Mediaworks-összeállítás. Bécs. A tudósok régóta ismernek olyan csillagokat, amelyek ritmikusan pulzálnak. Ez az imbolygó mozgás fiatal és idős csillagoknál is jelentkezik, hosszabb-rövidebb perióduson át tarthat és különböző okokra vezethető vissza, de mindig szimmetrikus, tehát a csillag minden oldalán jelentkezik - tette közzé a PhysOrg.com tudományos ismeretterjesztő oldal. A tudósok először figyeltek meg olyan csillagot, mely csak az egyik oldalán pulzál. [...] Az égitest ezzel a jelenséggel a változékony csillagok új osztályának első ismert képviselője lehet szakértők szerint. A felfedezést a NASA 2018-ban útnak indított TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrszondája és amatőr csillagászok segítségével tették, akik az űrteleszkóp által naponta termelt hatalmas adatmennyiséget aprólékos munkával átvizsgálták. [...]
Így történt ez a HD74423 jelű csillaggal is, mely 1600 fényévnyi távolságra, a Repülőhal csillagképben található. [...] egy kettős csillagrendszerhez tartozik. "Közeli kísérőjének gravitációs ereje torzítja el a pulzálást" ..." [HAI.]

MW: Felrobbant egy fekete lyuk. = Vasárnap Reggel 23. 2020. márc. 14. 11. sz. p. 2. Felrobbant egy fekete lyuk az Ophiuchus galaxishalmazban, a detonáció a Földtől több száz millió fényévre következett be hangzott el kedden az M1 aktuális csatornán. A kutatók szerint a korábbi rekorder esethez képest ötször nagyobb volt a robbanás mértéke. [...] Az új megfigyelések során kiderült, hogy a galaxisok közötti teret nagyon ritka, de forró gázplazma tölti ki, amely röntgensugarakat bocsát ki közölte Kiss László csillagász. Hozzátette, az aktuális vizsgálat arról szól, hogy az Ophiuchus, más néven Kígyótartó csillagképben található galaxishalmazban szabályos eltorzulást mutattak ki a röntgensugárzó anyag eloszlásában, amely arra utal, hogy ott egy nagy, hirtelen energiafelszabadulás zajlott le, ami a röntgensugárzó plazmában található nagy lyukkal hozható összefüggésbe. ..." [HAI.]

MW: Kettöscsillag-renszer. Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel. = Vasárnap Reggel 23. 2020. márc. 21. 12. sz. p. 2. "Shefield. Egy csillag pulzáló maradványait fedezték fel egy különleges kettőscsillag-rendszerben, amely a kutatóknak fontos információkkal szolgál arról, hogyan alakulhatott ki a Nap, és hogyan fog egyszer meghalni - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Sheffieldi Egyetem tudósai elsőként fedeztek fel egy pulzáló fehér törpét egy úgynevezett fedési kettőscsillag-rendszerben. Ez a felfedezés elsőként teszi láthatóvá a kutatók számára, hogyan befolyásolta a bináris fejlődés egy fehér törpe belső szerkezetének változásait. A fedési kettőscsillag-rendszerek két, egymás körül keringő csillagból állnak, amelyek a Földről nézve periodikusan haladnak el egymás előtt. ..." [HAI.]

A leghalálosabb becsapódási szög. Modellezték a 66 millió éve tömeges kihatást okozó aszteroida útját. = Vasárnap Reggel 23. 2020. máj. 30. 22. sz. p. 4., címlapkép. "Veszélyes becsapódási szöge miatt okozott katasztrofális kihatást a Földön a mai Mexikói-öböl térségében 66 millió éve becsapódott, az állat- és növényfajok 75 százalékának pusztulását okozó aszteroida - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. ..." Mediaworks-összeállítás. Külön raszteren: A Chicxulub-krátert kőolaj után kutatva fedezték fel.; Korunkbeli meteoresemény. "Az utóbbi évtized leglátványosabb legismertebb meteoreseménye az oroszországi Cseljabinszknál következett be. 2013, február 15-én. ..."; Versengő elméletek a vulkánokról. "Egy, a Yale Egyetem kutatói által jegyzett, idén januári vizsgálat szerint a vulkanikus aktivitásnak nem volt közvetlen szerepe a dinoszauruszok kihalásában - hanem minden az aszteroida műve volt. ..." A címlapon: Halálos becsapódási szög. [HAI.]

TAKÁCS Eszter: Negyven éve tért vissza a világűrből. Farkas Bertalan: Ha felkérnek, újra felrepültem volna. Interjú. = Vasárnap Reggel 23. 2020. jún. 6. 23. sz. p. 7., címlapkép. "Az első és mostanáig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan éppen 40 évvel ezelőtt, 1980. május 26-án repült fel Valerij Kubaszovval a Szojuz-36 típusú űrhajóval, és egy héttel később, június 3-án tért vissza a Földre. A jubileumi esemény kapcsán Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott, valamint május 20-án Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban Görgei Artúr-életműdíjjal is elismerték a nyugállományú dandártábornok kiemelkedő katonai pályafutását. A Vasárnap Reggelnek mesélt arról, felmenne-e John Glenn-hez hasonlóan újra a világűrbe, a hazai űrkutatásról, és arról szeretne-e valamelyik kisunokája űrhajós lenni. ..." A címlapon: Negyven éve járt az űrben. [HAI.]

A Crew Dragon asztronautáit ünnepséggel köszöntötték a nemzetközi űrbázison. = Vasárnap Reggel 23. 2020. jún. 6. 23. sz. p. 7. "A Crew Drogon űrhajó két asztronautája, Robert Behnken és Douglas Hurley a NASA szerint várhatóan négy hónapon keresztül dolgozik majd a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), csatlakozva a már ott lévő három másik űrhajóshoz, az amerikai Chris Cassidyhez, valamint Anatolij Ivanisin és Ivan Vagner orosz űrpilótához. ..." [HAI.]

MW: Élet a földön kívül. Egyre több fiatal bolygót fedeznek fel. = Vasárnap Reggel 23. 2020. jún. 13. 24. sz. p. 2., címlapkép. "Az eddig véltnél jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévő, Föld-típusú bolygókat - ezt állapították meg az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói. A kutatók fiatal csillagcsoportokat tanulmányoztak a Tejútrendszerben olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A The Astrophysical Journal folyóiratban publikált eredményeik szerint a vártnál jóval több Nap-szerű csillag van ezekben a csoportokban, ami növeli az esélyét olyan Föld-típusú bolygók felfedezésének, amelyek még kialakulásuk korai szakaszában tartanak. ..." [HAI.]

Így élhetünk majd a Holdon. = Vasárnap Reggel 23. 2020. júl. 4. 27. sz. p. 4., címlapkép. "Az űrhajón és a Hold felszínén is használható illemhely tervezésére irt ki pályázatot az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a 2024-ben induló Artemis holdmissziója számára - olvasható a hivatal portálján. Egyértelmű, hogy nem ez áll a misszió fókuszában, de azt sem akarjuk, hogy olyan legyen a mosdóhelyzet, mint hajdan az Apollón - monda Mike Interbartolo, a Lunar Loo Challenge (Holdillemhely-kihívás) projektmenedzsere. A verseny kiírását csütörtökön tették közzé, innovatív megoldásokat remélve. A nyertes pályázók 35 ezer dolláros (11.1 millió forint) pénzdíjon osztozhatnak. ..." Fejezetcímek: Gyarmatosítási tervek.; Mozgó lakóplatform.; Így élnak majd a program űrhajósai. Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

"Érdekes hely, ajánlom". Sokan ma is kételkednek benne, hogy Neil Armstrong valaha járt a Holdon. = Vasárnap Reggel 23. 2020. aug. 8. 32. sz. p. 4. "Augusztus 5-én lett volna kilencvenéves Neil Alden Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett. [...] A Sas leszállt. Július 20-án este 10 óra 56 perckor (magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor) lépett Neil Armstrong személyében az első ember idegen égitest felszínére, s elhangzott a híres mondat: "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek." Húsz perccel később Aldrich [! Aldrin] is csatlakozott, a két űrhajós kitűzte az amerikai zászlót, talajmintát vettek, elhelyeztek néhány műszert, egy ottlétüket megörökítő táblát és emlékérmeket az elhunyt asztronauták emlékére. ..." Mediaworks-összeállítás. Külön raszteren: Vádak és ellenérvek- a szkeptikusok meggyőzhetetlenek.; Titkosította a telefonszámát.; Ádázan tagadják a holdra lépést. [HAI.]

Határ a csillagos ég. Elindul 2024-ben az első magyar kereskedelmi műhold. = Vasárnap Reggel 23. 2020. aug. 22. 34. sz. p. 5., címlapkép. "Történelmi jelentőségű bejelentést tett a 4iG a tőzsdén, miután hétfő reggel felfüggesztették az informatikai nagyvállalat részvényeinek kereskedését. Az állam és a magánszektor együttműködésével létrejön a CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt., amely 2024-töl útjára bocsátja az első magyar kereskedelmi műholdat, ezzel megvalósítva hazánk legnagyobb űripari projektjét. ..." [HAI.]

Sötét korszak kulcsa. Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxis. = Vasárnap Reggel 23. 2020. aug. 29. 35. sz. p. 2. "Felfedezték az első galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végződött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelőtt. Mediaworks-összeállítás. BERN. Az ősrobbanás után egy ideig teljes sötétség uralkodott, majd mintegy 13 milliárd évvel ezelőtt megjelentek az első csillagok és galaxisok; amelyek ismét fényt hoztak a világűrbe. Később ezek ionizálták az intergalaktikus tér összes gázatomját úgy, hogy ellopták tőlük [! sic] az elektronjaikat. Ennél több információ szerzéséhez a kutatóknak az ősgalaxisokhoz hasonlatos, közeli ultraibolya emissziójú galaxisokat kell megfigyelniük, amelyek elegendő ionizált fotont [! ?] sugároznak ki, és ezek el is érik a Földet. [...] Eredményeikről a Nature Astronomy tudományos lapban számoltak be.
Az AUDFs01 galaxis mintegy 30 milliárd fényévnyire van a Naprendszertől. Az ehhez hasonló további galaxisok felfedezése lehetővé tenné az univerzum ionizációs periódusának alaposabb megismerését." [HAI.]

Szorgosan dolgozik a TESS. = Vasárnap Reggel 23. 2020. aug. 29. 35. sz. p. 2. "Befejezte küldetését a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite), az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Naprendszeren kívüli bolygókat kutató űrszondája. A TESS űrszonda négy kamerájával vizsgálta a csillagos ég egy-egy szeletét, amelyeket szektoroknak neveznek. A 2018-ban felbocsátott űrszonda adatgyűjtése során 5 tizedes pontossággal írja le minden egyes lefényképezett csillag fényességét. Az expedíció során a csillagok elhalványulásából következtetnek a környezetükben keringő égitestekre. Az űrszonda kétéves missziója során, amit július 4-én fejezett be, 66 új exobolygót, vagyis Naprendszerünkön kívüli planétát, valamint majdnem 2100 exobolygójelöltet fedezett fel." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

MW: Kigyúrt egerek az űrben. Izmosak maradnak még egy hónap után is. = Vasárnap Reggel 23. 2020. szept. 12. 37. sz. p. 14. "Egy hónap után sem veszítették el izmaikat a Nemzetközi Űrállomásra (IS) felküldött "kigyúrt", mutáns egerek. Az ígéretes eredmény a jövőben segítheti megelőzni az izom- és csontveszteséget a hosszan tartó, például a Marsot megcélzó missziókon az asztronautáknál, valamint az ágyhoz vagy kerekesszékhez kötött embereknél a Földön. ..." [HAI.]

Óceánok boríthatták a felszínt. Egykori élet nyomaira bukkanhattak a Vénusz erősen savas felhőiben. = Vasárnap Reggel 23. 2020. szept. 19. 38. sz. p. 4. "A Vénusz bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami arra utal, hogy mikrobák élhetnek a Föld lakhatatlan szomszédján - jelentették be amerikai tudósok. Mediaworks-összeállítás. A kutatók nem valódi életet fedeztek fel, csak annyit jegyeztek meg, hogy a földön a foszfint oxigénhiányos körülmények között élő baktériumok állítják elő. A nemzetközi kutatócsoport a Hawaiin lévő James Clerk Maxwell-űrtávcsövet [! James Clerk Maxwell-távcsövet] használta, majd az eredményeket megerősítették a chilei Atacama sivatagban ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) űrtávcső [! ALMA rádiótávcső-rendszer] segítségével. - Valóban döbbenetes volt- - mondta el a Reutersnak Jane Greaves, a walesi Cardiff Egyetem csillagásza, a Nature Astronomy szaklap friss számában megjelent tanulmány vezető szerzője. ..." [HAI.]

MW: A Nagy Medvétől már nincs annyira messze. Először azonosíthattak extragalaktikus bolygót. = Vasárnap Reggel 23. 2020. okt. 3. 40. sz. p. 2. "Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis Tejútrendszeren kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni. A szakemberek mostanra több ezer exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéta létezésére találtak bizonyítékokat. Az összes eddig azonosított exobolygó azonban a Tejútrendszeren belül található. Az eddigi felfedezések alapján a kutatók úgy becsülik, hogy több milliárd planéta van a Tejútrendszerben. [...] Amennyiben sikerül megerősíteni a felfedezést, akkor a planéta az M51-ULS-1b nevet fogja kapni. A bolygójelölt a Messier 51 spirálgalaxisban van, nagyjából 23 millió fényévre a Földtől. Az M51 viszonylag közel található a Nagy Medve csillagképhez. [!] [Az M51 a Nagy Medve csillagképpel határos - tehát hozzá közel fekvő - Vadászebek csillagképben, annak irányában látszik, de jóval messzebb helyezkedik el.] ..." [HAI.]

MW: Retró űrszemét közelít a Föld felé. Cape Canaveral. = Vasárnap Reggel 23. 2020. okt. 17. 42. sz. p. 3. "Egy 54 évvel ezelőtti, sikertelen holdmisszió rakétájának egy darabja lehet az a múlt hónapban felfedezett és eredetileg aszteroidaként azonosított objektum, amely novembertől átmenetileg a Föld gravitációs csapdájába kerül. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory munkatársa, Paul Chodas szerint a hivatalosan 2020 SO jelzésű objektum az 1966-ban indított Surveyor-2 űrszonda felső Centaur rakétafokozata lehet. A leszállóegység belecsapódott a Holdba, a rakéta azonban elhaladt az égitest mellett és Nap körüli pályára állt űrszemétként. ..." [HAI.]

MW: Amerikai tudósok szerint van víz a Holdon. = Vasárnap Reggel 23. 2020. okt. 31. 44. sz. p. 2. "...A két kutatócsoport tanulmányai a Nature Astronomy tudományos folyóiratban jelentek meg. Az első vizsgálatban a Hawaii Egyetem tudósai a Hold déli részén lévő Clavius-kráter vizsgálatakor bukkantak vízmolekulára. Ezek a feltételezések szerint "túlnyomórészt a meteoritbecsapódások nyomán keletkező üvegcseppekben vagy a törmelék közötti hézagokban őrződtek meg. A második tanulmányt készítő Coloradói Egyetem kutatócsoportja szerint a Holdon egy mintegy 40 ezer négyzetkilométernyi terület van állandóan árnyékban, ezekben a régiókban elméletileg lehet vízjég. A legtöbb ilyen terület a várakozások szerint an égitest sarkvidéki régióiban található, hatvan százalékuk a déli félgömbön. Az egyik ilyen zóna a szakértők szerint a déli sarkvidéken lévő Shackleton-kráter, amely több mint 4 kilométer széles, átmérője pedig több mint 20 kilométer. A kráter nagy része örökké árnyékban van." [HAI.]

MW: Föld körüli pályára állt a Sentinel-6 műhold. = Vasárnap Reggel 23. 2020. nov. 28. 48. sz. p. 2. "Föld körüli pályára állt a Copernicus program Sentinel-6 Michael Freilich műholdja; az európai-amerikai együttműködésben készült óceánfigyelő eszközt a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon-9-es rakétájával indították útnak a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról. A körülbelül 1300 kilométer magasban keringő műhold a tengerszint magasságát monitorozza majd, legfontosabb felszerelése egy hihetetlenül pontos radaros magasságmérő. A fedélzetén található további eszközök az atmoszféra hőmérsékletéről és páratartalmáról szolgáltatnak információt. [...] A korábban Sentinel-6A néven ismert műholdat az idei év elején Michael Freilichről, a NASA földtudományi igazgatóságának egykori vezetőjéről nevezték el. A műhold ikertestvérét, a Sentinel-6B-t 2025-ben állítják majd Föld körüli pályára, hogy biztosítsák a tengerszint változásának 1992 óta folytonos dokumentációját. ..." [HAI.]

Címlapunkon: Schmall Rafael felvétele 2020. április 1-5-e között minden este 21:15 NYISZ-kor készült a Zselici Csillagparkból. = Vega 29. 2020. nov. 1. 1.(114.) sz. címoldal. A Vénusz bolygó elhaladt a Fiastyúk csillagai között. [KSZ.]

Belső első borítónkon: Mezei Balázs hamisszínes felvétele az Sh2-155 Barlang-ködről. = Vega 29. 2020. nov. 1. 1.(114.) sz. első belső borító. [KSZ.]

VÁMOSI Flórián: A 2019. évi VCSE-sztratoballon kalandos története. = Vega 29. 2020. nov. 1. 1.(114.) sz. pp. 4-5., hátsó külső borító. 2019. júl. 30-án este bocsátották fel a meteorológiai ballont. Több mint 30 km magasságig jutott, 5500-nál is több képet készített és közel 1000 adatot rögzített. Aug. 28-án találták meg. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: VCSE-s Magaslégköri Ballonkísérletek listája. = Vega 29. 2020. nov. 1. 1.(114.) sz. p. 6. Vega-1 (2011. okt. 23.).; Vega-2 (2019. júl. 30.).; Vega-3 (2020. júl. 20.).; A jövő.; Csillagászati célú ballontávcsövek. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Honnét számítjuk a közeli világűr és a világűr határát? = Vega 29. 2020. nov. 1. 1.(114.) sz. p. 6. A tengerszint felett 20-100 km, illetve más definíció szerint 23-100 km magasan lévő réteg. [KSZ.]

JANDÓ Attila: Felhívás javaslattételre. Hettyei János Díj- és szeniortag-jelölések. = Vega 29. 2020. nov. 1. 1.(114.) sz. p. 7. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: NGC 5385. egy szép aszterizmus a Nagy Medvében. = Vega 29. 2020. nov. 1. 1.(114.) sz. p. 8. Égi látnivalók. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Az NGC 2451 különös esete: egy kettős nyílthalmaz. = Vega 29. 2020. nov. 1. 1.(114.) sz. pp. 9-10. [KSZ.]

VARGA György: Irányfény 4: Örvények a fejünk felett. = Vega 29. 2020. nov. 1. 1.(114.) sz. pp. 10-13. Észlelések. M51 és M101. 2019. máj. 14-én figyelte egy 300/1500 mm-es távcsővel. [KSZ.]

ROMÁN Dávid: M51 rajzban, képben és ami még mögötte van. = Vega 29. 2020. nov. 1. 1.(114.) sz. pp. 13-15. 2020. márc. 24-én rajzolta egy 130/650 mm-es Newtonnal az M51 galaxist. Fényképezte is a környezetét és még további 15 galaxist rögzített. [KSZ.]

Címlapunkon: Ágoston Zsolt felvétele a C2020 F3 (NEOWISE) üstökösről és a Melotte 111 nyílthalmazról. = Vega 29. 2020. dec. 1. 2.(115.) sz. címoldal. A kép 2020. júl. 18-án készült az őrimagyarósdi VEGA ’20 észlelőtáborban. [KSZ.]

Első belső borítónkon: A VEGA ’20 észlelőtábor csoportképe. = Vega 29. 2020. dec. 1. 2.(115.) sz. első belső borító Schmall Rafael Felvétele drónnal. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Kettős nyílthalmazok. = Vega 29. 2020. dec. 1. 2.(115.) sz. pp. 4-7. Csillagászati ismeretek. [KSZ.]

VARGA György: Irányfény 5.: Rákolló, kézfej, zápfog. = Vega 29. 2020. dec. 1. 2.(115.) sz. pp. 8-10. Észlelések. Az Sh2-157 diffúz köd és környékének megfigyelése. M52. Buborék-köd (NGC 7635). NGC 7538. NGC 7510. Sh2-161. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A Medúza-köd. = Vega 29. 2020. dec. 1. 2.(115.) sz. pp. 10-11., hátsó belső borító. Sh2-248. [KSZ.]

Egyesület. = Vega 29. 2020. dec. 1. 2.(115.) sz. pp. 12-13. Nyári tábor 2021.; Tagdíjak 2021.; Telefonszám, postacím- és e-mail-címváltozás bejelentése.; 1%.; Közlemények: a VCSE-nek az SZJA 1%-okból felajánlott összegek felhasználásáról 2014-ben, 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban. [KSZ.]

FŐDI Andrásné: Mira Csillagászati Szakkör Nagyszénáson. = Vega 29. 2020. dec. 1. 2.(115.) sz. pp. 13-15., hátsó belső borító. Csillagászati szakkör. A szakkör története 1972-1973-tól máig. [KSZ.]

JANDÓ Attila: Minden bolygó egyszerre volt a hajnali égen. = Vega 29. 2020. dec. 1. 2.(115.) sz. pp. 15-16. Tábor az Őrségben. 2020. júl. 21-én hajnalban 03:58 és 04:52 között a 8 nagybolygó mind az égen volt és a tábor 10 tagja megfigyelhette. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: 2020. évi tábori beszámoló. = Vega 29. 2020. dec. 1. 2.(115.) sz. pp. 18-22. A csillagászati tábor Őrimagyarósdon a Napfény Ifjúsági és Sporttáborban volt. A napi létszám 47-55 fő között ingadozott, a táborban összesen 72 fő fordult meg. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: [Az 1900 óta látszó, legfényesebb 20 üstökös listája.] = Vega 29. 2020. dec. 1. 2.(115.) sz. p. 19. Jelük, nevük, legnagyobb látszó fényességük. Ikeya-Seki 1965-ös. Az 1910. évi Nagy Üstökös 1910-es. Skjellerup-Maristany 1927-es. McNaught 2006-os. West 1975-ös. Nagy Déli Üstökös 1947-es. A Fogyatkozás Üstököse 1948-as. Hale-Bopp 1995-ös. Arend-Roland 1956-os. NEAT 2002-es. Hyakutake 1996-os. Bennett 1969-es. Kohoutek 1973-as. Seki-Lines 1962-es. SOHO 1998-as. Mrkos 1957-es. NEOWISE 2020-as. White-Ortiz-Bolelli 1998-as. IRAS-Araki-Alcock 1983-as. de Kock-Paraskevopoulos 1941-es. Forrás: Cometwatch oldal honlapja. [KSZ.]

A generációformáló C/2020 F3 (NEOWISE) üstököst a kevés szerencsés az éjszakai világítófelhőkkel együtt figyelhette meg... = Vega 29. 2020. dec. 1. 2.(115.) sz. hátsó külső borító. Schmall Rafael fényképe 2020. júl. 8-án. [KSZ.]

VA [VARGA Andor]: Vasárnap esti csillagnézés. = Zalai Hírlap 76. 2020. febr. 28. 50. sz. p. 3. Zalaegerszeg. Márc. 1-én este 6 órától a Hold és a Vénusz távcsöves bemutatásával várják az égi látványosságok iránt érdeklődőket a Vega Csillagászati Egyesület tagjai. A helyszín a landorhegyi Keresztury VMK. Bánfalvi Péter szerint ez előhírnöke lesz a Csillag-képek 2019 című asztrofotós kiállításnak, amely márc. 10-én nyílik a VMK-ban. [KSZ.]

          2021.

Csillagászat 2021. Budapest, 2021. Budapesti Távcső Centrum. 32 p. A Budapesti Távcső Centrumban árusított csillagászati termékek katalógusa. A4-es méretű. [KSZ.]

DÁLYA Gergely: Bevezetés a csillagászatba. Az atommagoktól a galaxis-szuperhalmazokig. ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, [Budapest, 2021.] OOK-Press Kft. nyomda. 625 p. Lektorálta: Szabados László, Szatmáry Károly. "A könyv az Athletica Galactica Kárpát-medencei Középiskolai Csillagászati és Asztrofizikai Verseny, és a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diák-olimpia (IOAA) hivatalos felkészítő könyve." [HAI.]

FESZTY István: Dr. Konkoly-Thege Miklós Csillagász. [Hurbanovo,] 2021. Kiad.: Szlovák Központi Csillagvizsgáló. Pramene a. 28 p. + 28. p. A könyv kéziratát Feszty István (mezőgazdász volt, elsőként dohánytermelő és fűszerpaprika termelő) írta 1969-ben, ez most 2021-ben elsőként jelent meg nyomtatásban. Leánya, Csiziné Feszty Zsuzsa előszavával. A kiadásért felel: Mgr. Marián Vidovonec. Felelős szerkesztő: Mgr. Eduard Koci. A kötet kétnyelvű, az egyik 28 oldalas fele magyar, a másik 28 oldalas fele szlovák nyelvű, megfordított kötésben. [KSZ.]

GÖNCZÖL Zoltán - TAKÁCSNÉ FARKAS Anikó - ÁBRAHÁM Péter: Csillagok a fizikaszertárban. Tanítási példák fizikatanárok számára. [Budapest], 2021. ELTE Fizika Doktori Iskola, AK Nyomda. 124 p., 4 színes tábla. Ford.: Almásiné Németh Katalin, Bánné Szabó Anikó, Hömöstrei Mihály, Mindáné Kolostori Nóra, Némethyné Mihályi Mária. Szakmai lektor: Barcza Szabolcs. A kiadvány elkészítéséhez hozzájárult: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete. A kiadvány megjelenését támogatta: a Magyar Tudományos Akadémia Tantárgypedagógiai Kutatási Programja és a Magyar Csillagászati Alapítvány.
A könyv anyaga a német "Sterne und Weltraum" és az "Astronomie + Raumfahrt" folyóiratok anyagain alapulnak. Az ezek számaihoz csatolt csillagászati didaktikai mellékletek jól hasznosíthatóak az iskolai oktatásban. A német nyelvű írásokat a fordítók (középiskolai tanárok) ültették magyar nyelvre, bizonyos átdolgozással. A legtöbb fejezet a hazai általános iskolákban is tanítható. A főfejezetek: Vízjég a Holdon. A Mars és a Föld keringése a Nap körül. A Lagrange-pontok - nem pusztán egy matematikai egyenletrendszer megoldásai. A Gaia űrszonda - A Tejútrendszer világképének forradalmasítása. A Nap titkai. Bolygólégkörök. - Rend a káoszban. Üstököskutatás és a NASA Stardust-NExT űrszonda küldetése. A Tejútrendszer világképe az idők változásában. [KSZ.]

KÖNYVES-TÓTH Réka: A szupernóva-robbanások során kidobódott tömeg és más fizikai paraméterek becslése. PhD értekezés. Szeged, 2021. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar. Fizika Doktori Iskola. 171 p. Témavezető: Dr. Vinkó József. Fejezetcímek: Elméleti háttér (pp. 3-55.). A szupernóvák kutatásának rövid története (pp. 3-4.). Különböző típusú szupernóvák és azok gyakorisága (pp. 5-23.). A szupernóvák fénygörbéje (pp. 24-25.). A szupernóvák színképe (pp. 26-28.). Szuperfényes szupernóvák (pp. 29-55.).; Alkalmazott vizsgálati módszerek (pp. 56-74.). Távolságmérés (pp. 56-59.). Fotometria (pp. 60-65.). Spektroszkópia (pp. 65-74.).; Eredmények (pp. 75-129.) Az SN 2017eaw távolságmérése (pp. 75-77.).
Ia típusú szupernóvák fotometriai analízise (pp. 78-94.) Az SLSN 2019neq és az SLSN 2010kd spektroszkópiája (pp. 95-111.). Szuperfényes szupernóvák - összefügg-e a ledobott tömeg és a sebességgradiens a lassú/gyors fejlődési ütemmel? (pp. 112-129.).; Összefoglalás (pp. 130-135.).; Summary (pp. 136-141.).; Köszönetnyilvánítás (p. 142.).; Irodalomjegyzék (pp. 143-153.). 419 tétel.; Függelékek (pp. 154-171.). [HAI.]

KÖNYVES-TÓTH Réka: A szupernóva-robbanások során kidobódott tömeg és más fizikai paraméterek becslése. PhD értekezés tézisei. Szeged, 2021. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar. Fizika Doktori Iskola. 13 p. Témavezető: Dr. Vinkó József. Fejezetcímek: Tudományos háttér (pp. 1-3.).; Kutatási módszerek: Távolság meghatározás. Fotometria. Spektroszkópia. (pp. 3-4.).; Új tudományos eredmények: Az SN 2017eaw, II-P típusú szupernóva távolságának meghatározása a táguló fotoszféra módszerrel. Ia típusú szupernóvák fizikai paramétereinek meghatározása fotometriai módszerekkel. Az SLSN 2010kd és az SLSN 2019neq nevű szuperfényes szupernóvák spektroszkópiai modellezése. I-es típusú szuperfényes szupernóvák fotoszférikus sebességeinek és ledobott tömegeinek meghatározása. (pp. 4-9.).; Hivatkozások (p. 10.). 16 tétel.; Publikációk. (pp. 10-13.). 27 tétel. [HAI.]

Magyarország és a világűr. Szerepünk a világ űrtevékenységében. Szerk.: Simon Tamás. Budapest, 2021. MANT Magyar Asztronautikai Társaság - MCC Press, Gyomai Kner Nyomda Zrt. 215 p. A kézirat lezárásának dátuma: 2021. március 31. A szöveget szakmailag ellenőrizte: Frey Sándor. Szaklektorok: Horváth András Ferenc (2. fejezet), Schuminszky Nándor (3. fejezet), Sik András (4. fejezet), Vizi Pál Gábor (5. fejezet), Kovács Kálmán (6. fejezet). A könyv szakmai háttéranyagainak szerzői: Almár Iván, Babcsán Norbert, Bacsárdi László, Balázs László, Bárczy Pál, Bárczy Tamás, Bartholy Judit, Bebesi Zsófia, Belényesi Márta, Bella Szabolcs, Berecz Péter, Birinyi Edina, Bodó Zsófia, Boross Katalin, Csudai András, Daczi Diána, Dienes Beatrix, Dósa Melinda, Dudás Levente, Ehmann Bea, Fenyvesi András, Ferencz Csaba,
Földes Gábor, Frey Sándor, Friedl Zoltán, Fülöp Zsolt, Görbe Anikó, Grenerczy Gyula, Gschwindt András, Gyulai József, Heilig Balázs, Hírn Attila, Horvai Ferenc, Horváth András Ferenc, Horváth Gyula, Kálmán Béla, Kenyeres Ambrus, Kereszturi Ákos, Kiss Csaba, Komolafe Rómeó Ife, Kovács Kálmán, Kovács Zsolt, Kristóf Dániel, Lichtenberger János, Magyar Bálint, Mezőhegyi Gergely, Mika János, Mikus Gábor Gyula, Móder István, Nagy Lajos, Pacskó Vivien, Papp Renáta, Pongrácz Rita, Putsay Mária, Roósz András, Rotterné Kulcsár Anikó, Sárhegyi István, Schuminszky Nándor, Sik András, Sípos Attila, Stündl László, Sulik Béla, Szabados László, Szabó Julianna, Szabó Róbert, Szalai Sándor, Tátrallyai Mariella, Timár Gábor, Vizi Pál Gábor, Zábori Balázs, Zákány Róza (p. 209.).
Fejezetcímek: ...3, 2, 1, Start! "Az olvasók többségét valószínűleg meglepetésként éri majd, milyen sok hazai fejlesztésű műszer, berendezés és szoftver dolgozik a világűrben, sok esetben a legjelentősebb űrprogramok kulcsfontosságú részeként. A következő kétszáz oldalon arra teszünk kísérletet, hogy közérthetően és érdekesen, gazdag képanyaggal mutassuk be a rohamosan fejlődő magyar űrtevékenységet a nem szakmabeli érdeklődőknek, külön fejezetet szentelve a diákoknak, a jövő űrkutatóinak és űrmérnökeinek. Ezen a területen nagyon gyorsan változnak az információk, ezért is ajánljuk azokat a folyamatosan frissülő háttéranyagokat, amelyek az oldalak végén lévő QR-kódokkal érhetők el. ..." (pp. 12-23.).; Űrkutatás: magyar eszközök a világűrben (pp. 24-53).; Emberek a világűrben (pp. 54-83.).; A Föld a világűrből (pp. 84-127.).; Űripar: Magyarország az elitklubban (pp. 128-179.).; Űrtevékenység és oktatás (pp. 180-195.).; Alapítók arcképcsarnoka (pp. 196-207.).
"...A háromnegyed évszázados múltra visszatekintő hazai űrtevékenység több száz mérnök, természettudós, orvos és más szakember munkájának gyümölcse. Rövid történeti áttekintés után közülük mutatunk be 24 meghatározó, iskolateremtő szakembert." Almár Iván (1932-), Apáthy István (1945-), Bárczy Pál (1941-), Bay Zoltán (1900-1992), Bencze Pál (1929-2016), Farkas Bertalan (1949-), Ferencz Csaba (1941-), Gál Gyula (1926-2012), Gombosi Tamás (1947-), Gschwindt András (1941-), Horváth András Ferenc (1941-), Ill Márton (1930-2015), Illés Erzsébet (1936-), Izsák Imre (1929-1965), Magyari Béla (1949-2018), Nagy Ernő (1917-1969), Pavlics Ferenc (1928-); Remes Péter (1941-), Simonyi, Charles (1948-), Simonyi Károly (1916-2001), Szabó László (1933-2005), Szalai Sándor (1939-), Szegő Károly (1943-), Tófalvi Gyula (1927-2003). A könyv nevesíthető részeit, alfejezeteit könyvrészletként (tehát In: jelzéssel) lásd alább. [HAI.]

Meghívó a TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesület és a Szlovák Központi Csillagvizsgáló tisztelettel meghívja Önt a Közép-Európai régió csillagászattörténetével foglalkozó nemzetközi konferenciára 150 éves az ógyallai csillagvizsgáló. Helyszín: Szlovák Központi Csillagvizsgáló, Komárnanská 137, Hurbanovo, Szlovákia. Időpont: 2021. november 24. - 2021. november 26. A rendezvény az Interreg SKHU/1902/4.1/050, STARS CONNECT US projekt keretében kerül megrendezésre. [Hurbanovo, Tatabánya, 2021. 30 p.] Az A4-es méretű, fűzött, oldalszámozás nélküli kiadvány a konferencia programját mutatja az egyes napokon. Az előadások rövid kivonatát is közli három nyelven: szlovákul, magyarul és angolul. Az előadások magyar nyelvű címei és előadói: Dorotovic Ivan: A SzKCs tudományos-kutató és megfigyelő tevékenysége.; Sisulák Stanislav: Csillagászat szlovák szövegekben 150 évvel ezelőtt.; Mitre Zoltán és Péntek Kálmán: A jelenkori együttműködés a Vas megyei GAE és az ógyallai SUH között.;
Keszthelyiné Sragner Márta: Konkoly Thege Miklós civil élete 1859 - 1899 között (Az Arcanum adatbázisa alapján).; Pastorek László: Az Ógyallai csillagvizsgáló 11 kupolája.; Takác Adrián: Konkoly protuberancia-spektroszkópja és teodolitja.; Mikulik Pavol: "...mert javarészét annak, amit ma enyimnek mondhatok, Ó Gyallán tanultam meg" - Kövesligethy Radó tevékenysége Konkoly Thege Miklós ógyallai obszervatóriumában.; Mizser Attila: A 25 cm-es Merz-Konkoly refraktor.; Szabó M. Gyula és Kovács József: Gothard Jenő, Konkoly Thege Miklós mentoráltja és barátja.; Bartha Lajos: Konkoly Thege Miklós emlékezete.; Nagy Sándor: Az Erdőtagyosi Csillagda.; Kovaliczky István: Posztoczky Károly és a Tatai Csillagvizsgáló.; Balázs Lajos: 100 éves a budapesti sváb-hegyi csillagászati intézet.; Szabó Róbert és Kiss László: A CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének közelmúltja, jelene és jövője.;
Dolinsky Peter: Sternberk által végzett Pluto megfigyelések.; Kovár Stepán: Antonín Becvár - 120 éves születési évfordulója.; Macura Rastislav: Válogatott fejezetek a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének történetéből.; Kalmancok Dusan: Modra-i Csillagászati és geofizikai obszervatórium és az ógyallai 60-centiméteres távcső.; Kolivosková Renáta: A meteorológia története Eperjesen.; Sadiv Ján: Lénártói meteorit.; Vidovenec Marián: A hurbanovói csillagvizsgáló 150 éves fennállása és jelentősége a közép-európai modern csillagászatban.; Druga László: Csillagászat Hurbanovóban 1962 után.; Lorenc Marián: Horizontális naptávcső spektrográffal (HNTS) Hurbanovóban.; Vybochová Drahoslava: Népszerűsítő-oktatási tevékenység a hurbanovói csillagvizsgálóban.; Koci Eduárd: A SzKCs kiadói és publikációs tevékenysége. [KSZ.]

LIVIO, Mario: Galilei és a tudománytagadók. Ford.: Megyeri Andrea, Pataki János. Budapest, 2021. Európa Könyvkiadó, Szekszárdi Nyomda. 278 + [1] p. A jegyzeteket Pataki János írta. [HAI.]

LOEB, Avi [Abraham]: Földönkívüli. Egy idegen civilizáció első nyomai. Ford.: Farkas Veronika. [Budapest], 2021. Agave Kiadó, Gelbert Eco Print Kft. 256 p. /Agave Könyvek./ Szaklektor: Kovács József. A ’Oumuamua égitestről, amelyet 2017. okt. 19-től 11 napon át figyeltek meg a csillagászok. Annyi bizonyos, hogy olyan nagy sebessége volt, hogy nem tartozott a Naprendszerünkhöz, csak átrobogott rajtunk, köztünk. Néhány furcsa természetére fény derült, de a rövid időszak miatt sok bizonytalanság adódott. A könyv szerzője feltételezi, hogy mesterséges eredetű az objektum. Avagy, ha ez nem is bizonyítható: a kutatók nagyon helyesen tennék, ha komolyan annak vennék és ennek szellemében végeznének sok további vizsgálatot.
Eközben sok csillagászati, tudománytörténeti, filozófiai nézetét is előadja, olvasmányos, sőt szórakoztató stílusban. A szerző szerint az ’Oumuamua-val kapcsolatos "furcsaságokra a legegyszerűbb magyarázat, hogy az objektum egy nem földi eredetű intelligens civilizáció műve. Ez persze csak hipotézis, de tudományos hipotézis. ..." [KSZ.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print, 328 p., 8 színes t. Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közreműködtek: Bagó Balázs, Görgei Zoltán, Hannák Judit, Kaposvári Zoltán, Kovács József, Molnár Péter, Sánta Gábor, Szabadi Péter, Szabó Sándor, Szklenár Tamás, Szőllősi Attila, Zsoldos Endre. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. [KSZ.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos - SÁRNECZKY Krisztián: Így láttuk az üstököst: C/2020 F3 (NEOWISE). Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület. Nyomdai munka: Kontraszt Plusz Kft. 169 p. Felelős kiadó: Mizser Attila. Köszönet illeti a szerkesztésben nyújtott segítségért: Kovács Józsefet, Mizser Attilát, Szabó Sándort. A borítókép 2020. július 18-án készült és teljes pompájában mutatja a C/2020 F3 (NEOWISE)-üstököst, Landy-Gyebnár Mónika felvételén. Tartalom: Előszó (p. 5.); A C/2020 F3 (NEOWISE)-üstökös (pp. 7-15.); A Magyar Csillagászati Egyesülethez beérkezett megfigyelések (pp. 16-157.); Táblázatok (158-169.). A könyv összes oldala fényezett papíron jelent meg, alkalmat adva bármely részén színes felvételek és részletes árnyalatú rajzok közlésére. Azok és csakis azok az üstökös megfigyelések kerültek bele, akik az MCSE észlelésfeltöltő oldalára legalább 2021. március 31-ig beküldték szöveges, fényképes és/vagy rajzos adataikat az üstökösről.
248 üstökös-megfigyelés szerepel, időrendben, 60 észlelőtől. Név szerint: Ábrahám Tamás, Balaton László, Balázs Gábor, Bánfalvy Zoltán, Benei Balázs, Czinder Gábor, Csabai István, Cseh Viktor, Csoknyai Attila, Csuti István, Dézsi Attila, Fehér Tamás, Fidrich Róbert, Földvári István Zoltán, Gaál Zoltán, Gyenizse Péter, Hadházi Csaba, Hérincs Dávid, Hölgye Attila, Illés Elek, Iskum József, Kárpáti Ádám, Kaszab Dénes, Kereszty Zsolt, Kernya János Gábor, Keszthelyi Sándor, Kiss Barna, Klajnik Krisztián, Kocsis Antal, Kolláth Zoltán, Kóti Dávid, Kovács Attila, Kuli Zoltán, Laczkó Attila, Laczkó Éva, Landy-Gyebnár Mónika, Majzik Lionel, Molnár Iván, Nagy Mélykuti Ákos,
Orha Zoltán, Osvald László, Pásztor Tamás, Piriti János, Sánta Gábor, Sárneczky Krisztián, Schmall Rafael, Sebestyén Attila, Somosvári Béla M., Szabó Sándor, Szabó Szabolcs Zsolt, Szakály Nikoletta, Szalai Péter, Szauer Ágoston, Szendrői Gábor, Tardos Zoltán, Tímár Jasmine, Torma Péter, Tóth Imre, Tóth Zoltán, Török Tünde neve és megfigyelése van a kötetben. A megfigyelők által közölt adatok 2020. július 4-e és szeptember 12-e között sorakoznak: év, hónap, nap, óra, perc, összfényeség, magfényesség, kómaátmérő, kómaalak, DC, porcsóva hossza, porcsóva iránya, ioncsóva hossza, ioncsóva iránya. A kötet 2021. augusztus 12-re jött ki a nyomdából és Tarjánban az országos csillagászati táborban bemutatta a két szerző. Ott közölték, hogy az MCSE valamennyi (mind a 60) megfigyelőnek eljuttat egy példányt a könyvből, cserébe az észlelésükért és a beküldésükért. [KSZ.]

NAGY Róbert: Amatőrcsillagász alkalmazások. Budapest, 2021. BBS-INFO Kiadó, Bíró Family Nyomda. 145 p. Fő fejezetcímek: A csillagászat alapjai (pp. 6-25.).; Installált alkalmazások (pp. 25-91.).; Online alkalmazások (pp. 92-116.).; Amatőr csillagászat okostelefonon (pp. 117-121.).; Csillagászati tájékozódási módszerek (pp. 122-138.).; Csillagászati mítoszok, legendák, történetek (p. 139.).; Az asztrológia és az amatőr csillagászat kapcsolata (pp. 140-144.).; Ajánlott és felhasznált irodalom (pp. 145.). [HAI.]

VASSÁNYI Miklós - KUTROVÁTZ Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. 332. p. Tanulmány- és forrásgyűjtemény. Szemelvények Nicolaus Copernicus, Michael Mästlin, Johannes Kepler, Galileo Galilei, René Descartes és Isaac Newton egy-egy művéből. Erdei Ildikó, Nádasdi Nóra, Suszta Laura közreműködésével. A Függelékben: Isaac Newton: Scholium generale (1726) az eredeti latin szöveg olvasható (pp. 285-288.).; Bibliográfia: Általános művek.; Elsődleges források.; Fordítások.; Szakirodalom. (pp. 300-332.). [HAI.]

TONELLI, Guido: Genezis. A világegyetem születése hét napban elbeszélve. Ford.: Balázs István. [Budapest, 2021.] Corvina Kiadó Kft., Szekszárdi Nyomda Kft. 224. p. [HAI.]

Tranziens asztrofizikai objektumok. Budapest, 2021. Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. 31 p. Felelős kiadó: Kiss László. Szerzők: Bognár Zsófia, Budai Ákos, Hanyecz Ottó, Hegedüs Tibor, Kiss László, Könyves-Tóth Réka, Kovács József, Ordasi András, Pál András, Rózsahegyi Márton, Sárneczky Krisztián, Szakáts Róbert, Szalai Tamás, Vida Krisztián, Vinkó József. A GINOP 2.3.2-15-2016-00033 jelű projekt eredménykommunikációs kiadványa. "A Tranziens Asztrofizikai Objektumok című projekt fő célkitűzése az Univerzumban lejátszódó nagy energiájú, robbanással járó tranziens folyamatok, szupernóvák, kilonóvák, gammakitörés-utófénylések, árapály-katasztrófák és az égen váratlanul megjelenő egyéb, egzotikus objektumok gyors detektálása és automatizált követése erre a célra kiépített távcsőhálózat és mérőrendszer segítségével."
Fejezetcímek: Tranziens Asztrofizikai Objektumok. Helyszínek. Robotizált csillagászati távcsövek telepítése a CSFK Piszkéstetői és az SZTE Bajai Obszervatóriumában. Robotizáció, automatikus mérésvezérlés, kiértékelés és adattárolás kifejlesztése. Csillagrobbanások. Fehér törpecsillagok termonukleáris robbanásai. Nagy tömegű csillagok megsemmisülése. Szuperfényes szupernóvák. Egzotikus tranziensek. Árapály-katasztrófák. Gamma-kitörések. [KSZ.]

Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] 94 p. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ A szerkesztő előszava Budapesten kelt 2022 márciusában. [HAI.]

SZIJJÁRTÓ Péter: külgazdasági és külügyminiszter [Bevezetője]. In: Magyarország és a világűr. Szerepünk a világ űrtevékenységében. Szerk.: Simon Tamás. Budapest, 2021. MANT Magyar Asztronautikai Társaság - MCC Press, Gyomai Kner Nyomda Zrt. p. 10. "A világban robbanásszerű technológiai fejlődés zajlik, amelynek egyik zászlóshajója kétségkívül az űrszektor. Napjainkra azonban a világűr hasznosítása és az abban rejlő előnyök kiaknázása már nem csak a klasszikus űrnagyhatalmak kiváltsága. A versenyben megjelentek azok a kisebb országok is, amelyek időben felismerték az űrben rejlő lehetőségeket, és kimagasló mérnöki, technológiai tudásukkal készek beszállni az űripar körül kialakuló versenybe. [...] Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) tagja, így különösen örömteli, hogy mára a biztos állami finanszírozás minden a kutatóintézetek és űripari vállalatok számára fontos programba lehetőségük van belépni magyar szereplőknek.
Sok munka vár még ránk, de Magyarország kormánya nevében megígérhetem, azon dolgozunk, hogy a magyar űrkutatásnak ne csak múltja és jelene, hanem sikeres jövője is legyen." [HAI.]

FFERENCZ Orsolya: űrkutatásért felelős miniszteri biztos [Előszava]. In: Magyarország és a világűr. Szerepünk a világ űrtevékenységében. Szerk.: Simon Tamás. Budapest, 2021. MANT Magyar Asztronautikai Társaság - MCC Press, Gyomai Kner Nyomda Zrt. p. 11. "...A kedves Olvasó egy olyan könyvet tarthat a kezében, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy bemutassa a magyar űrkutatás történetét és jelenét. [...] Ha ma lekapcsolnánk a világűrben működő berendezéseket, a világgazdaság és társadalmaink összeomlanának. A kommunikáció, a navigáció, a meteorológia, a földmegfigyelés elképzelhetetlen űrtevékenység nélkül. Az űreszközök mára a kritikus infrastruktúra részét képezik, ezért védelmük kiemelten fontos feladat. [...] Az emberiség erőteljesen fokozni fogja űrtevékenységét az elkövetkező évtizedekben is. A cél az, hogy ebben a Magyarország továbbra is érdemi szerepet vállaljon, ahogy tette ezt az űrkutatás hajnala óta. ..." [HAI.]

ALMÁR Iván: "A világűr tőlünk sincs messzebb, mint más nemzetektől!" In: Magyarország és a világűr. Szerepünk a világ űrtevékenységében. Szerk.: Simon Tamás. Budapest, 2021. MANT Magyar Asztronautikai Társaság - MCC Press, Gyomai Kner Nyomda Zrt. p. 14. "Ezt a mondatot írta Marx György fizikus, akadémikus 1977. június 3-i látogatása alkalmából az éppen csak felavatott penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vendégkönyvébe. Azt hiszem, ennél tömörebben nem is lehetne megfogalmazni ennek a könyvnek a mondanivalóját. Ez az obszervatórium volt az első intézmény Magyarországon, amelynek neve közvetlenül utalt arra, hogy az itt folyó munka űrkutatás, ugyanis a kertjébe telepített távcsövekkel műholdak pályáját követte az égen. [...]
Ti, mai diákok, talán sóvárogva gondoltok az űrkutatás hőskorára, azokra a kezdeti időkre, amikor űrkutatónak lenni még nagyon izgalmas foglalkozásnak számított. De higgyétek el, a mai magyar űrkutatók sokkal érdekesebb feladatokat oldanak meg, mint elődeik. A Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnökeként is ajánlom figyelmetekbe ezt a könyvet: olvassátok figyelmesen, és talán találtok benne olyan feladatokat és munkaköröket, ahol szükség van Rátok, és ahonnan elindulhattok a csillagok felé." [HAI.]

FERENCZ Csaba: Az újnak nincs kikövezett útja. In: Magyarország és a világűr. Szerepünk a világ űrtevékenységében. Szerk.: Simon Tamás. Budapest, 2021. MANT Magyar Asztronautikai Társaság - MCC Press, Gyomai Kner Nyomda Zrt. p. 15. "Fiatalkorom óta az ismeretlent kutatom. [...] Egyetemistaként, kortársaimmal olvasva a sci-fi irodalom szellemi kalandjait, felsejlett előttünk, hogy az emberiség a Földről való kilépés kapujában áll. Bár nagy ára van az új utak felfedezésének, megéri, sőt csak ez éri meg. Feltettük a kérdést, hogy mi, magyarok miért nem vagyunk ott erőnk szerint az első vonalban, miért nézegetjük messziről a többieket. Az is átérezhető tapasztalattá vált, hogy az ismeretlennel való találkozás meglepő és nagy kaland, de erőfeszítéssel, tanulással, munkával, kitartással e kaland részesei lehetünk. Az ember első űrrepülése belőlünk, egyetemistákból türelmetlenséget váltott ki, a "mire várunk, miért nem kezdjük el most rögtön" érzését.
Így - még csak tudományos diákkörként - 1961 őszén elindítottuk az ország első komplex űrkutató csoportját, Villamos- és gépészmérnök-hallgatók alapították, de gyorsan csatlakoztak hozzá vegyészek, geofizikusok és geodéták, sőt orvostan- és joghallgató is. Nem pénzért, hanem a tudásért és nemzetünkért vettünk részt ebben az izgalmas, kalandos kutatásban. [...] A jövőt pedig a ma diákjainak kell felépíteniük nemzetünk javára és az egész emberiség hasznára." [HAI.]

SIMON Tamás: Köszönetnyilvánítás. In: Magyarország és a világűr. Szerepünk a világ űrtevékenységében. Szerk.: Simon Tamás. Budapest, 2021. MANT Magyar Asztronautikai Társaság - MCC Press, Gyomai Kner Nyomda Zrt. p. 208. "Őszintén reméljük, hogy ha nem is teljes, de átfogó képet adtunk a magyar űrtevékenységről. A többes számot az indokolja, hogy a könyv elkészítésében körülbelül száz ember vett részt. Többségük kiváló kutató és mérnök: ők állították össze azokat a szakmai háttéranyagokat, amelyekre a szövegrészek írásakor és a szerkesztés során támaszkodtam. Köszönöm, hogy támogatták munkámat, elmagyarázták a sokszor számomra is meglepő eredményeket, ellenőrizték, és ha kellett, pontosították a tartalmat. Megtisztelő és egyben nagy élmény volt velük dolgozni, nevüket a következő oldalon sorolom fel. [...] Budapest, 2021. április 6." [HAI.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 7-11. [KSZ.]

Kalendárium 2021. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 13-169. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: a Nap és a Hold naponkénti adatai, bolygók, eseménynaptár, a Hold csillagfedései, Jupiter-holdak, Szaturnusz-holdak.; Január. pp. 14-29., Protuberanciák észlelése. pp. 19-20., A Nagy Magellán-felhő. pp. 22-24., A 29P/Schwassmann-Wachmann-üstökös. pp. 25-26., Évforduló: 250 éve halt meg Birger Wassenius. p. 26., 250 éve halt meg Charles Green. p. 27.; Február. pp. 30-39., A Mairan-kráter. pp. 34-35., 200 éve fedezték fel az epszilon Aurigae fényváltozását. pp. 36-37., Évfordulók: 250 éve halt meg Jean-Jacques d’Ortous de Mairan. p. 38.;
Március. pp. 40-51., Együttállások. p. 44., A Galilei-holdak kölcsönös jelenségei márciusban. pp. 45-46., Burnham-kettősök: tavasz. p. 46., A Burnham-kráter. pp. 47-48., Évfordulók: 100 éve halt meg Sherburne Wesley Burnham. pp. 48-49., Márciusi Messier-maraton. pp. 49-50.; Április. pp. 52-61., Együttállások. pp. 56-57., A Galilei-holdak kölcsönös jelenségei áprilisban. p. 58., Évforduló: 50 éve halt meg Armand Neustadter Spitz. pp. 59-60.; Május. pp. 62-73., Együttállások. p. 67., Teljes holdfogyatkozás május 26-án. p. 67., A Daly-kráter. p. 68., Jupiter-holdak kölcsönös jelenségei májusban. p. 69., Évfordulók: 100 éve halt meg William Robert Brooks. p. 70., 150 éve született Reginald Ardworth Daly. pp. 70-71., 100 éve született Ponori Thewrewk Aurél. p. 71.;
Június. pp. 74-85., Együttállások. p. 79., Gyűrűs napfogyatkozás június 10-én. pp. 79-80., Jupiter-holdak kölcsönös jelenségei júniusban. pp. 81-82., Burnham-kettősök: nyár. p. 82., Évforduló: 150 éve alapította Konkoly Thege Miklós az Ógyallai Csillagdát. pp. 83-84.; Július. pp. 86-99., Együttállás. p. 91., A Väisälä-kráter. pp. 92-93., Két Galilei-hold árnyéka a Jupiteren július 29-én. pp. 93-94., Jupiter-holdak kölcsönös jelenségei júliusban. p. 94., A 15P/Finlay-üstökös. pp. 95-96., Évfordulók: 400 éve halt meg Thomas Harriot. p. 96., 50 éve halt meg Yrjö Väisälä. p. 97.; Augusztus. pp. 100-113., Együttállások. p. 105., A Helmholtz-kráter. pp. 105-106., Két Galilei-hold árnyéka a Jupiteren augusztus 29-én. pp. 106-107., Jupiter-holdak kölcsönös jelenségei augusztusban. p. 107., Évfordulók: 150 éve született Ernest Rutherford. p. 108., 200 éve született Ernest Mouchez. p. 109., 200 éves született Hermann Helmholtz. p. 110., Nyári csillagásztáborok. pp. 110-111.;
Szeptember. pp. 114-127., Együttállás. p. 119., Galilei-holdak fogyatkozásai szeptember 7-én és 9-én. p. 119., Burnham-kettősök: ősz. p. 120., Az M31 és kísérői. pp. 121-123., Évforduló: 700 éve halt meg Dante. p. 124., Kutatók éjszakája. p. 125.; Október. pp. 128-139., Együttállások. p. 133., A Babbage-kráter. pp. 133-134., Csak egyetlen Galilei-hold látszik a Jupiter mellett október 29-én. p. 134., Évfordulók: Száz éve hunyt el Schulhof Lipót. pp. 135-136., 150 éve halt meg Charles Babbage. p. 136., Műholdak sokasága. p. 137.; November. 140-156., Részleges holdfogyatkozás november 19-én. pp. 145-146., A GK Persei kitörései. pp. 147-148., A J. Herschel-kráter. pp. 149-150., A 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös. pp. 150-151., Évfordulók: 150 éve halt meg John Herschel. pp. 151-152., 150 éve született William Wright. pp. 152-153., 250 éve halt meg John Bevis. p. 153.;
December. pp. 156-169., Együttállás. pp. 160-161., Teljes napfogyatkozás december 4-én. p. 161., A Kepler-kráter. pp. 162-163., Galilei-holdak fogyatkozásai december 7-én és 9-én. p. 119., Burnham-kettősök: tél. p. 163., Észleljük a delta Cepheit!. pp. 163-164., Évfordulók: 100 éve halt meg Henrietta Leavitt. p. 165., 200 éve született Wilhelm Tempel. p. 166., 550 éve született Johannes Kepler. p. 167. [KSZ.]

BALÁZS Lajos: 100 éves a svábhegyi Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 173-198., hátsó külső borító. Előzmények. A csillagászat Mátyás király udvarában. Csillagászat a nagyszombati egyetemen. Az egyetemi csillagvizsgáló a budai várban. A gellérthegyi csillagvizsgáló. Konkoly Thege Miklós csillagvizsgálója. A Magyar Kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Obszervatórium. A svábhegyi intézet megalakulása.. Előkészületek. Létrejött az új intézet. Az Intézet központjának felépítése. A beruházás befejezése. Tudományos programok. Új utakon az asztrofizika. A pulzációelmélet és a periódus-sűrűség reláció. Záró gondolatok. Felhasznált irodalom. [KSZ.]

SZALAI Tamás: Ég veled, Spitzer! Búcsú a NASA infravörös-űrtávcsövétől! In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 199-215., címlapkép., 1. színes t. (Infravörös) távcsöveket az űrbe! A névadó Lyman Spitzer. A Spitzer-űrtávcső. Naprendszerbeli égitestek vizsgálata. Távoli csillag- és bolygórendszerek. Kémiai analízis: vízmolekuláktól a fullerénekig. A Tejútrendszer és más galaxisok. Fekete lyukak, szupernóvák és kozmológia. A Spitzer-űrtávcső hagyatéka és az infravörös (űr)csillagászat jövője. [KSZ.]

SZABADOS László: Asztrometria 21. századi módon. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 216-252., 4. színes t. Bevezetés. Távolságmeghatározás pozíciómérésből. A Hipparcos. A Hipparchos alapján elért néhány fontos eredmény. A Hipparchostól a Gaiáig. A Gaia - másfél millió kilométerről. Mér a Gaia már, túl is teljesítette a tervet. A Gaia eddigi adatközlései és az azok alapján elért néhány eredmény. Jöhetne már a Gaia DR3. [KSZ.]

KŐVÁRI Zsolt: Napflerek, csillagflerek, szuperflerek. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 253-262. Láthatatlan napkitörések. Bolygóközi viharok. "GPS signal lost". Űridőjárás-előrejelzés. Összekuszált mágneshurkok. Szuperfler-vadász űrtávcsövek. A lenyugvó Nap ereje. Szuperflerező szörnyek. [KSZ.]

DÁLYA Gergely - KALUP Csilla: A csillagászati diákolimpiák. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 263-277., első belső borító. Bevezetés. A nemzetközi tudományos olimpiák. A csillagászati és asztrofizikai diákolimpia. (IOAA). A magyar diákolimpiai mozgalom. Magyarország mint a XIII. IOAA rendező országa. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 2019.évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 280-286. Rendezvények, események. Kiadványok. Táborok. Helyi csoportjaink. Polaris Csillagvizsgáló. Előadás-sorozatok a Polaris Csillagvizsgálóban. Csillagtanya. [KSZ.]

KISS Csaba - SZABÓ Róbert: Az MTA CSFK Csillagászati Intézetének 2019- évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 287-299. Tudományos eredmények. A csillagok belső szerkezete és pulzációja. Nap- és csillagaktivitás. Csillag- és bolygókeletkezés, az intersztelláris anyag fizikája. Exobolygórendszerek. A Naprendszer égitestjei. Extragalaktikus és extragalaktikus asztrofizika. Nukleáris asztrofizika. Műszerfejlesztés. Párbeszéd a tudomány és a társadalom között. Hazai és nemzetközi kapcsolatok, pályázatok. A 2019-ben elnyert hazai és nemzetközi pályázatok. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Az ELTE Csillagászati tanszékének működése 2019-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 300-306. Személyi állomány. Oktatás és ismeretterjesztés. Kutatás. Égi mechanika és bolygórendszerek. Sztelláris asztrofizika. Szoláris és asztrofizikai magnetohidrodinamika. Csillagközi anyag és csillagkeletkezés a Tejútrendszerben és extragalaxisokban. Aktív galaxisok. Tudományos közélet. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly - HEGEDÜS Tibor: A SZTE szegedi és bajai csillagászati tevékenysége 2019-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 307-318. Tudományos eredmények. Kettőscsillagok. Szupernóvák. Gravitációelméleti kutatások. Bajai kutatások. Interdiszciplináris kutatások és fejlesztések. Pályázatok, díjak. Oktatás, ismeretterjesztés. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Az ELTE Gothard Asztrofizikai obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont 2019. évi működése. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 319-323. Tudományos eredmények. Konferenciák, együttműködések. Közművelődés és ismeretterjesztés. Pályázatok, fejlesztések. [KSZ.]

MIZSER Attila: Guman István 1919-2019. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 326-327. Nekrológ. [KSZ.]

Szerzőink, közreműködőink. In: Meteor csillagászati évkönyv 2021. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2020. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. p. 328. [KSZ.]

[FREY Sándor]: Előszó. In: Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 3-4. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ [HAI.]

STRÁDI Andrea - SZABÓ Julianna - HIRN Attila: Fantomokkal a Hold körül - magyar részvétel az Artemis küldetés első tesztrepülésében. In: Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 5-10. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ "A NASA Artemis-programjának célja, hogy nemzetközi együttműködésben új fejezetet nyisson az űrkutatás és -felhasználás területén, többek között emberi személyzetet szállító űrhajó, Hold körüli pályán keringő űrállomás és a későbbiekben holdbázis létrehozásával. Hosszú évek előkészületei, megannyi elhalasztott start, meghosszabbított határidő és költségvetési terv-újragondolás eredményeképpen készen áll az a rendszer, amely lehetővé teszi az első tesztrepülést (Exploration Mission-1) a legújabb emberes űrhajó, az Orion számára.
Eltérően a hidegháborús időktől, az első legénység emberi testet imitáló fantomokból fog állni, amelyek lehetővé teszik, hogy átfogó sugárvédelmi mérések készülhessenek, még mielőtt az élő űrhajósok megtapasztalják a kozmikus sugárzási környezet hatásait. A kísérletben részt vesznek az Energiatudományi Kutatóközpont kutatói is. ..." [HAI.]

BEBESI Zsófia - JUHÁSZ Antal - TIMÁR Anikó - DÓSA Melinda: Utazás a Merkúrhoz - a BepiColombo küldetés. In: Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 11-21. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ "A BepiColombo küldetést az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) és a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) együttműködésének keretében hozták létre. A küldetés két tudományos szondából áll, melyek jelenleg egy hőpajzzsal védett hordozó platformra rögzítve (Mercury Transfer Module, MTM) utaznak a bolygóközi térben. A két keringő egység egyike, a Mercury Planetary Orbiter (MPO) elsősorban a Merkúr felszínét vizsgálja majd, a Mercury Magnetospheric Orbiter (Mio, korábbi nevén MMO) pedig a mágneses terét térképezi fel. A két űrszonda összehangolt mérései új távlatokat nyitnak a bolygó plazmakörnyezetének kutatásában.
A Merkúrt mostanáig csak két NASA űr szonda, a Mariner-10 (1974. szeptember) és a MESSENGER (2011. március - 2015. április) közelítette meg. A BepiColombo indítására 2018. október 20-án került sor, és a tervek szerint 2025. december 5-én fog pályára állni a Merkúr körül. ..." [HAI.]

KERESZTURI Ákos - GROSS Péter - GUTAY Gergely - HALÁSZ Nóra - MAGARI Zoltán - MAKKAI Hunor - SÓDOR Bálint - TÓTH Imre - TRÓZNAI Gábor: Az ESA Comet Interceptor üstökösküldetése. In: Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 32-39. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ "A Comet Interceptor űrszonda (röviden C-I) egy, a Napot elsőként megközelítő üstököst úgy fog megvizsgálni, hogy még a célpont kiválasztása előtt indítják, majd az űrben vár a megfelelő égitest felfedezésére, és ekkor indul el az objektum felé. A szonda több magyar részegységet is visz magával, többek között a kamera Digitális Feldolgozó (és Adatrögzítő) Egységét, amelynek tervezése és készítése itthon történik. ..." [HAI.]

TOMKA Richárd: Holdi sarkvidéki űrszondaleszállóhely-jelöltek GIS alapú elemzése. In: Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 40-46. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ " Luna-27 űrszondás küldetés az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) és az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) együttműködésében tervezett projekt, melynek célja egy leszállóegység fúrásával nyert ásványi és vízjégminta elemzése a Hold déli poláris területéről. Az eredmények a régió erőforrásainak felbecslését segítenék, figyelembe véve azok területi eloszlását, későbbi hasznosíthatóságait is, valamint annak a megértését, hogy miként kerülhetett a jég Hold sarkvidékére. A projekt megvalósulásához szükséges előkészítő munkák között szerepel a leszállóhely pontos kijelölése is, amihez különböző szempontok figyelembevétele szükséges. ..." [HAI.]

GERGÁCZ Mira Anna: Évszakos jégsapka peremének vizsgálata a Mars déli féltekéjén. In: Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 47-53. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ "A Marson kulcskérdés a víz mai előfordulási esélyének, lehetőségnek a megértése. Ez vizsgálható a tavaszi jégfoltok elemzésével a bolygó déli féltekéjén, melyek a pólussapka visszahúzódása nyomán visszamaradtak, és idővel az erősödő besugárzás révén nem kizárható, hogy területükön a cseppfolyós fázis is megjelenik. A megvizsgált 110 képből az látszik, hogy kisebb jégfoltok leggyakrabban a -40° és -50° szélesség között helyezkednek el 150°-180° tartományban. Méretük 1,5 métertől egészen 300 méterig terjedhet és a jég jellemzően 19-133 marsi napig marad meg. ..." [HAI.]

KISVÁRDAI Imre: Az ESA a jeges holdak nyomába ered: Voyage 2050. In: Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 54-62. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ "Az Európai Űrügynökség (ESA) 2019. március 4-ei kezdettel kiírt egy pályázatot, amelynek keretein belül minden kutató vagy tudományos csoport előterjeszthetett egy javaslatot az ügynökség Voyage 2050 felhívására [1,2]. A felhívás a Cosmic Vision tervezési szakasz lejárta utáni időszakra, azaz a 2030-as évek közepétől számított két évtizedre vonatkozott. [...] 2021. június 11-én meg is született a döntés. Ennek értelmében a majdnem 100 előterjesztett javaslatból kiválasztották a három fő témát, amelyek köré a Voyage 2050 épülni fog. Az első nagyszabású küldetés (large-class mission) témája az óriásbolygók holdjai lesznek. ..." [HAI.]

NAGY Zsófia - ÁBRAHÁM Péter - KÓSPÁL Ágnes - SZABADOS László - CRUZ-SÁENZ DE MIERA, Fernando - FIORELLINO, Eleonora - KISS Csaba - KUN Mária - MARTON Gábor - PARK, Sunkyung - SIWAK, Michał - SZABÓ Zsófia - SZEGEDI-ELEK Elza: Fiatal csillagok vizsgálata a Gaia űrtávcső adatai alapján. In: Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 63-68. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ "A Naphoz hasonló csillagok molekulafelhőkben születnek gravitációs összeomlás során. A felhő összeomlása következtében kialakuló protocsillagra folyamatosan áramlik az anyag a környezetéből, és egy, a protocsillagot körülvevő akkréciós (tömegbefogási) korongból hullik a csillagkezdemény felszínére.
Az anyaggyűjtés folyamata közben a behulló anyag egy része a protocsillag pólusaitól kifelé áramlik kifúvások formájában, aminek hatására a protocsillag a környezetében lévő anyagot eltakarítja. Ennek a folyamatnak az időskálája körülbelül 100 000 év. A protocsillagban beindul a deutérium fúziója. Az így kialakult T Tauri típusú fiatal csillag (2 naptömeg alatt) már optikai tartományban is látható. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: A csillagászati spektroszkópia alkalmazásáról az exoplanetáris kémiában. In: Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 69-77. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ "A színképelemzés (spektrálanalízis) és az ezzel foglalkozó tudományág, a spektroszkópia története több évszázados múltra tekint vissza. Maga a spektrum szó Newtontól származik, aki sok más egyéb jelentős felfedezése mellett elsőként bontotta színekre a fehér fényt egy prizma segítségével. Később a 18. század első felében több természettudós is kísérletezett a napfény felbontásával. A 19. század első felében a csillagászati spektroszkópia születését Joseph von Fraunhoffer felfedezésének idejére teszik, amikor a német fi zikus elsőként készített spektroszkópot, s amelynek segítségével a Nap színképében 600 vonalat mutatott ki. [...]
Az exobolygók és légköri spektrumuk rögzítésének három egyszerű módszere alkalmazható a világűrben működő űrcsillagászati eszközök segítségével. Az egyik, a transzmissziós spektroszkópia lényege: a bolygótranzit ideje alatt a csillagfény egy része áthalad az átvonuló bolygó légkörén. A spektrum rögzítését követően olyan színképet kapunk, melyben a bolygólégkör spektrális vonalai rárakódnak a csillagspektrumra. A bolygótranzit alatt, illetve az azon kívüli időben felvett csillagszínkép között mutatkozó különbségekből következtetni lehet a bolygólégkör kémiai összetételére. A reflektáció során a keringési pálya egyes pontjain, s különösen a másodlagos fedéshez közeli pozíciókban a csillagfény visszaverődhet a bolygó atmoszférájáról, s a légköri összetétel nyomozható lesz. A harmadik lehetőség akkor adódik, amikor egy exobolygó felszíne vagy légköre nagyon forró, s feketetest-sugárzást bocsáthat ki. ..." [HAI.]

MÉSZÁROS András: Bemutatkozik a Bajai TIE Rakétamodellező Szakosztálya. In: Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 78-80. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ "A rakétamodellezés az űrkorszak kezdete óta jelen volt hazánkban, bár az 1980-as évek végétől, a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) megszűnésével hivatalos módon már nem volt folytatható. A következő évtizedekben szinte eltűnt Magyarországon és csak elszigetelt próbálkozások történtek. 2018-ban vetődött fel az ötlet néhány modellezőben, hogy a tevékenységüket egyesületi formában, a jogszabályoknak megfelelően fogj ák végezni. Az ötlet mögé állt Hegedűs Tibor, aki a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumának igazgatójaként, Jäger Zoltán tudományos munkatárssal közösen koordinált, már évek óta létező DAMBALL fantázianevű magaslégköri ballonos csapatot vezette, továbbá Pausch Róbert, a Bajai Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület (TIE) elnöke is.
A ballonos és rakétás csoport egyesült, így jött létre a Bajai TIE legújabb szakosztálya 2019 végén. A 2020-as év az építkezés időszaka volt, ekkor szerveztük az első bemutatókat, rakétamodellező hétvégéket. Az ismeretterjesztő tevékenységünk igazán csak 2021-ben indult el. ..." [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor: Két hazai űrkongresszus - a gyűjtő szemével. In: Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 81-87. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ "Az űrhajósok az emberiségnek az a kis csoportja, akik messziről láthatták Földünket, és átérezhették, hogy milyen kicsi és törékeny is. Mi űrhajósok reméljük, hogy minden ember meg fogja érteni azt az elvet, hogy bolygónkat úgy kezeljék, mint az otthonukat, otthonunkat, amelyen születtünk, amelyen élünk, és amelyen gyermekeinknek és unokáinknak is kell majd élniük." Ezeket a szavakat mondta Alekszej Leonov az Űrhajósok Nemzetközi Szervezetének (Association of Space Explorers, ASE) megalakuló ülésén, 1985. október 2-án egy Párizs közelében lévő kastélyban. Az ötnapos kongresszus címe és tárgya Bolygóotthonunk (The Home Planet) volt. [...]
Az ASE 1. űrkongresszusról kiadott sajtóközlemény feltűnő mozzanata lehetett az olvasók számára, hogy a megalakuló ülésen egyetlen női űrhajós sem vett részt. Számunkra viszont jó hírt jelentett, hogy a 13 országból érkezett 25 alapító tag között ott volt hazánk - máig egyetlen - űrhajósa, Farkas Bertalan is. [..] Kevesebben emlékezhetnek talán arra, hogy két évvel korábban Budapest adott helyet az IAF (International Astronautical Federation, Nemzetközi Asztronautikai Szövetség) 34. kongresszusának. A párizsi űrkongresszussal szemben, három űrhajósnő jött Magyarországra. [...] Eleget téve Farkas Bertalan és az MTA Interkozmosz Tanácsa meghívásának, Budapesten tartották meg az ASE 2. kongresszusát, 1986. október 13-tól 17-ig.
A mottó a Kozmosz, mint az élet közege (angolul Toward Space Civilization) volt. [...] ASE 33., Magyarország, 2021. November 1-5. Az első rossz hír a vírushelyzet miatt érkezett meg. A 2020 őszére tervezett ASE-kongresszust el kellett halasztani, legalább egy évvel. A második rossz hírt - az ösztöndíjjal az Egyesült Államokban tartózkodó - Vincze Miklós barátom küldte. Az ASE egyik alapító tagja, Rusty Schweickart lemondta az utazást a COVID-veszélyre hivatkozva ..." [HAI.]

A Magyar Asztronautikai Társaság 2021. évi tevékenységéről. In: Űrtan évkönyv 2021. MANT. Szerk.: Frey Sándor. Budapest, 2022. Magyar Asztronautikai Társaság, [Prime Print Kft.] pp. 88-93. /Asztronautikai Tájékoztató. 73./ Turistaút a kedvenc égitestedre - diákpályázatunk díjátadója (pp. 88-89.).; Irány az űr! - űrkutatási csapatversenyek középiskolásoknak (pp. 89-90.).; Tisztújító közgyűlés (p. 90.).; Virtuális űrtábor 2021 (p. 90.).; Pályáztunk a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus 2024-es megrendezésére. (pp. 90-91.).; Az "űrkorszak" kezdete (p. 91.). "Szeptember 22-én délután Kovács Kálmán, a MANT elnöke nyitotta meg a tervek szerint havonta jelentkező Űrkorszak szemináriumsorozat első alkalmát. ..."; Magyar Űrkutatási Fórum 2021 (pp. 91-92.).;
Űrkutatás Napja 2021 (pp. 92-93.). "Az Űrkutatás Napját a MANT idén is a Nemzetközi Világűrhéthez kapcsolódóan szervezte meg, 2021. október 11-én. Ezúttal a fő téma is kapcsolódott a Nemzetközi Világűrhét idei jelmondatához, amely a nőknek az űrtevékenységben betöltött szerepére utalt. ..."; Hazai űrkörkép 2021/2022. (p. 93.). "A MANT gondozásában, a KKM Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályának támogatásával az év vége előtt megjelent az immár hagyományosnak nevezhető Hazai űrkörkép 2021/2022 kiadvány, valamint angol nyelvű változata, a Hungarian Space Kaleidoscope 2021/2022. ..."; Magyarország és a világűr (p. 93.). "Megjelent a Magyarország és a világűr című, a magyar űrkutatás és űrtevékenység hagyományait és jelenét átfogóan, mégis látványosan és élvezetesen bemutató exkluzív kiadvány. ..." Könyvismertetés. [HAI.]

LÁNG Benedek: Előszó. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 7-10. "E könyv szereplői a tudomány történetének legismertebb, legtöbbet hivatkozott szerzői közé tartoznak, jelentőségüket az is jelzi, hogy majd’ mindegyikőjükhöz köthető néhány olyan törvény vagy felfedezés, amelyet már a középiskolában megtanulunk. A következő lapokon azonban nem fizikakönyv-szereplői minőségükben, hanem a maguk valójában fognak bemutatkozni. Nem olyan egyenletek névadóiként, amelyeket modern, általunk tanult formájukban talán ők maguk sem ismernének fel, nem a mai tudományt tanuló iskolás számára kipreparált módon, és nem is megkoszorúzandó emlékművekként. Eredeti gondolkodóként állnak elénk, akik a természet kiismerhetetlennek tűnő zavaros halmazába próbáltak összefüggéseket, arányokat és törvényszerűségeket belelátni.
Valós emberek valós küzdelmeiről olvashatunk izgalmas történeteket, és tőlük is olvashatunk szövegeket, amelyeket még akkor írtak, amikor nem tudták, hogy ők lesznek az utókor tudományos hősei. Tanulságos, mennyire mást gondoltak néha arról, melyik is a legfontosabb írásuk, és hogy mi is az ő igazi hozzájárulásuk, mint ahogy ma tartjuk. ..." [HAI.]

KUTROVÁTZ Gábor: Bevezetés. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 11-17. "...a széles körű, lavinaszerű folyamatot Copernicus elképzelése, a napközéppontú csillagászati hipotézis indította el. Ennek elkötelezett híveként és ennek igazáért harcolva fejtette ki nézeteit Kepler és Galilei, és ennek következményeit feltárva dolgozta ki fizikáját Descartes és Newton. [...] Bármennyire is meglepő önmagában az a tény, hogy eddig nem készítették el a magyar fordítását ezeknek a klasszikus, az egyetemes kultúra történetét gyökeresen alakító műveknek, ám a latin eredetiket vagy az idegen nyelvű fordításokat lapozgató olvasó arra is hamar rájöhet, hogy ennek mi lehet az oka. Ezek a szövegek ugyanis kifejezetten nehezek, s így jelentős erőfeszítést követelnek nemcsak a fordítótól, hanem az olvasótól is. [...]
Mi azonban kétféleképpen is igyekszünk megkönnyíteni az érdeklődő olvasó dolgát. Egyfelől megelégszünk rövidebb szemelvényekkel. [...] A másik segítség, melyet az olvasónak nyújtani kívánunk, abban áll, hogy nem pusztán az - önmagukban sokszor nehezen értelmezhető - szövegek fordítását kínáljuk, hanem ezeket részletes magyarázó és kiegészítő apparátussal is elláttuk. Ez részint az egyes szemelvényekhez kapcsolódó bevezető tanulmányok formájában nyilvánul meg, melyek hossza többnyire meghaladja a fordított szövegét. Másrészt a fordításokat aprólékos, sokszor a főszöveget többszörösen meghaladó terjedelmű lábjegyzetek kísérik. Harmadrészt, a kötet végén kiterjedt, fejezetekre bontott bibliográfia olvasható, amely szándékunk szerint képet nyújt az egyes szerzőkkel és művekkel foglalkozó másodlagos szakirodalom legfontosabb szövegeiről és témáiról. Végezetül, a kötet végén található egy csillagászati fogalomtár, ..." [HAI.]

KUTROVÁTZ Gábor: A copernicusi rendszer csillagászati előnyei. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 21-38. Fejezetcímek: Commentariolus (pp. 22-25.).; Narratio prima (pp. 25-28.).; De revolutionibus: A felépítés (pp. 28-31.).; De revolutionibus: A szimmetria értelme (pp. 31-36.).; A copernicusi rendszert alátámasztó érvek sajátosságai (pp. 37-38.). [HAI.]

VASSÁNYI Miklós: A De revolutionibus orbium colestium polifón előszavai, korai egyházi kritikája és eszmetörténeti jelentősége. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 39-78. Fejezetcímek: Osiander levele Copernicushoz, illetve Rheticushoz (pp. 43-45.).; Az Osiander-előszó (pp. 45-48.).; A Schönberg-előszó (p. 48.).; A pápához írott Copernicus-előszó (pp. 48-50.).; Copernicus kéziratban maradt általános bevezetése (pp. 50-51.).; Részleges összefoglalás 1. (p. 51.).; A copernicusi rendszer protestáns recepciója: Luther (pp. 51-53.).; Melanchthon álláspontja (pp. 53-56.).; Kálvin álláspontja (pp. 56-59.).; Részleges összefoglalás
2: A reformátorok Copernicus-recepciója (pp. 59-60.).; A mű katolikus recepciója: Tolosani kritikája (pp. 60-64.).; Zúniga szentírástudományi megfontolásai (pp. 64-68.).; Foscarini mentési kísérlete (pp. 68-72.).; Az Index-kongregáció elítélő határozata (pp. 72-74.).; Konklúzió (pp. 74-78.). [HAI.]

COPERNICUS, Nicolaus : A toruńi Nicolaus Copernicus 6 könyve az égi pályák körforgásairól (I. könyv, 1-5.). In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 79-98. Ford.: Vassányi Miklós. Fejezetcímek: [Andreas Osiander]: Az olvasóhoz e mű hipotéziseiről (pp. 79-81.).; Nicolaus Schönberg capuai kardinális üdvözli Nicolaus Copernicust (p. 81.).; Nicolaus Copernicus előszava az igen szent III. Pál Úrhoz, a legfőbb paphoz, körforgásokról szóló könyv elé (pp. 83-88.).; 1. A világ gömbalakú. (p. 89.).; 2. A Föld is gömb alakú (pp. 90-91.).; 3. A föld miként formál egyetlen gömböt a vízzel (pp. 91-93.).; 4. Az égitestek mozgása egyenletes, örökös és körkörös vagy körökből összetett (pp. 94-96.).; 5. Vajon a Földhöz körmozgás tartozik-e? És mi a helye? (pp. 96-98.). [HAI.]

KUTROVÁTZ Gábor: Michael Mästlin. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 99-118. Fejezetcímek: Bevezetés (p. 99.).; Michael Mästlin munkássága (pp. 99-111.).; A Narratio prima (pp. 111-115.).; A Mysterium cosmographicum és Mästlin szerepe (pp. 115-118.). [HAI.]

MÄSTLIN, Michael: Előszó ([Georg Joachim] Rheticus Első beszámolója [Narratio prima] elé). A göppingeni Michael Mästlin Magister üdvözli a pártatlan olvasót. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 119-134. Ford.: Vassányi Miklós. A fordítás alapja Johannes Kepler Mysterium cosmographicum című művének első kiadása 86-90. oldalain található szövegrész. [HAI.]

VASSÁNYI Miklós: Kepler életműve és annak természetfilozófiai értékelése. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 135-144. [HAI.]

KUTROVÁTZ Gábor: Az Új, oknyomozó csillagászat keletkezéstörténete és tartalma. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 145-148. [HAI.]

KEPLER, Johannes: Új, oknyomozó csillagászat III. rész, 33. fejezet. A bolygókat mozgató erő a Nap testében van. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 149-162. Ford.: Vassányi Miklós. [HAI.]

VASSÁNYI Miklós: A Sidereus nuncius. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 163-164. "Az 1610. március 13-án 550 példányban, latin nyelven kiadott Sidereus nuncius (Csillaghírnök) Európa-szerte rohamos gyorsasággal vált ismertté, és szerzett Galileo Galileinek (1564-1642) nemzetközi hírnevet. A mű első harmada (5 recto - 16 [A] recto) Galileinek a Holdat érintő felfedezéseit tartalmazza. Ezután az állócsillagokat - stellae fixae - tárgyalja a szerző (16 [A] recto - 16 [B] recto), majd a Tejút értelmezéséről (16 [C] recto - 16 [C] verso), végül a Jupiter négy holdjának felfedezéséről ír (17 recto - 28 verso). A főszöveg így összesen 52 oldal. ..." [HAI.]

KUTROVÁTZ Gábor: Csillagászattörténeti bevezetés. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 165-171. Fejezetcímek: A távcső feltalálása (pp. 165-167.). "A távcsövet magát nem Galilei találta fel, és nem is ő fordította először a csillagos ég - nem sokkal később pedig a Nap - felé. [...] A mai kutatás egyetért abban, hogy a távcső feltalálóját nem lehet egyértelműen azonosítani. Az eszköz 1608-ban jelent meg holland piacokon, és a jelek szerint többen, egymástól függetlenül készítettek hasonló eszközöket. [...]"; A Csillaghírnök tudományos újdonsága. (pp. 167-171.). "A Csillaghírnök az első nyomtatásban megjelent tudományos publikáció, amely távcsöves csillagászati észlelésekről számol be. A felfedezett jelenségek többnyire addig ismeretlenek - mivel a szabad szemes észlelés számára hozzáférhetetlenek - voltak, ..." [HAI.]

VASSÁNYI Miklós: A Csillaghírnök korai recepciótörténete. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 171-175. "Mint fentebb írtuk, a Csillaghírnök sikerkönyvnek bizonyult: elkapkodták, így hatástörténetének talán első említendő mozzanata az, hogy a mű még 1610-ben megjelent kalózkiadásban Frankfurtban is. Az első neves csillagász, aki ezután nyilvánosan állást foglalt a mű mellett, maga Johannes Kepler volt, aki 1610. március idusa körül hallott először a megjelenésről (mint ezt műve, a Dissertatio cum Nuncio sidereo Galileihez címzett főszövegének 1. oldaláról tudjuk), 1610 áprilisában pedig már saját példánnyal rendelkezett a Csillaghírnökből (mint ezt a Dissertatio II. Cosimo de’ Medicihez címzett ajánlásából tudjuk). ..." [HAI.]

GALILEI, Galileo: Csillaghírnök, (részlet). In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 176-200. "mely mindenkinek, de különösen a filozófusoknak és csillagászoknak nagy és igen csodálatos látványokat tár fel és javasol megcsodálni, amelyeket Galileo Galilei firenzei nemes, a padovai főiskola állami matematikusa figyelt meg az általa nemrég megalkotott [reperti] látcsővel a Hold arcában, számtalan állócsillagban, a Tejúton, a ködös csillagokban, de mindenekelőtt a Jupiter csillaga körül eltérő időközökben és periódusokban csodálatos sebességgel körberepülő négy bolygóban, melyeket mind a mai napig nem ismert senki, és nemrég fedezett fel a szerző, s amelyeket - úgy döntött - Medici-csillagoknak kell nevezni. Velencében, Thomas Baglionénál, MDCX.
Csillagászati hírnök, amely friss megfigyeléseket tartalmaz és magyaráz, melyek az új távcső [perspicilli] segítségével a Hold arcában, a Tejúton, a ködös csillagokban [stellisque nebulosis], számtalan állócsillagban és nem kevésbé a négy, Medicicsillagnak nevezett bolygóban végeztettek el. ..." Ford.: Vassányi Miklós. A lefordított szövegrész - mű első harmada (5 recto - 16 recto) - kisebb részben a távcső bemutatásával, nagyobb részben a Holddal kapcsolatos felfedezésekkel és megfigyelésekkel foglalkozik. [HAI.]

VASSÁNYI Miklós: René Descartes. Bevezetés. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 201-203. "...metafizikai alapfogalmait tisztázza a II. részben. Ezt követően tér rá a kozmogóniai, kozmológiai tárgyú III. részre, amely óvatosan viszonyul a Föld mozgásának kérdéséhez. Ennek jele az is, hogy a 15. tétel szerint a bolygómozgásokat leíró hipotézisek nem igazak, hanem csupán alkalmasak a jelenségek jobb vagy rosszabb leírására. Már Copernicus idejében is zajló vita folytatása ez a hipotézisek státuszáról (lásd Andreas Osiander előszavát szemben Copernicus saját előszavával), mely már Galilei inkvizíciós pere előtt is folyamatban volt (lásd például Bellarmino bíboros levelét Foscarini karmelita apáthoz).
A hangsúlyozott elhatárolódás a heliocentrizmustól csak félig sikerül, mivel a 21. tétel már a címében is világosan kimondja, hogy a Nap nem mozog - így Descartes mindenképpen ellentétbe kerül a Biblia szövegével. ..." [HAI.]

KUTROVÁTZ Gábor: Descartes fizikai nézetei. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 204-225. Fejezetcimek: Descartes, a tudós (pp. 204-205.).; A Le Monde természetképének alapelemei (pp. 206-210.).; A természet törvényei és a tisztán racionális megismerés (pp. 210-214.).; Kozmológia és fizikai optika (pp. 214-217.).; A továbbfejlesztett rendszer a Principiában (pp. 217-211.). Descartes tudományának öröksége (pp. 221-225.). [HAI.]

DESCARTES, René: A filozófia alapelvei. III. rész: "A látható világról" (részlet). In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 226-261. A mű harmadik része terjedelmesen ismerteti Descartes csillagászati nézeteit és azok magyarázatát a természetfilozófiai elmélete alapján. A kiindulás egy általános csillagászati bevezetés, amely foglalkozik az égitestek távolságainak arányaival (5-8. szakasz), fényességük okaival (9-13), mozgásaikkal és ezek modelljeivel (14-19). Ezt követi az örvényelmélet alapjainak lefektetése, mind a Nap és a csillagok világítása, anyaga és környezete tekintetében (21-24), mind a bolygók mozgásai és jelenségei kapcsán (25-41).
Ide ékelődik be a fiktív univerzum gondolatkísérlete (43-47), amelyet aztán a III. rész végéig a részecsketan és az örvényelmélet részleteinek ismertetése követ: részecskék fajtái és viselkedése (48-54), 55. Mi a fény. [...] 146. Az összes bolygó első létrehozásáról. [HAI.]

VASSÁNYI Miklós: Isaac Newton. Az Általános magyarázat filozófiai gondolatmenete és helye Newton természetfilozófiájának összefüggésében. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 262-268. "...Az Általános magyarázat nevezetes záradékában Newton kimondja, hogy bár a gravitáció fizikai valósága bizonyos, és a matematikai formulája empirikusan igazolt, az oka mégis ismeretlen, mivel a jelenségekből nem vezethető le, hipotéziseket pedig ez a tudomány nem alkalmaz (hypotheses non fingo), Az utolsó bekezdés ennek ellenére utal az éter-hipotézisre, de elutasítja annak kidolgozását. ..." [HAI.]

ERDEI Ildikó: Teológiai bevezetés. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 269-272. [HAI.]

NEWTON, Isaac: A természetfilozófia matematikai alapelvei - "Általános magyarázat" ("Scholium generale"; 3. kiadás, 1726). In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 273-282. Ford.: Erdei Ildikó. "...A hat elsőrendű bolygó a Nap körül kering a Nappal koncentrikus körökben, ugyanabban a mozgásirányban, megközelítőleg ugyanabban a síkban. Tíz hold kering a Föld, a Jupiter és a Szaturnusz körül velük koncentrikus körökben, ugyanolyan irányú mozgással, megközelítőleg a bolygók pályasíkjaiban. És mindezek a szabályos mozgások nem mechanikai okokból származnak, hiszen az üstökösök erősen excentrikus pályán [orbibus] és az égbolt minden irányában szabadon haladnak. ..." [HAI.]

KUTROVÁTZ Gábor: Csillagászati fogalomtár. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 289-296. [HAI.]

SUSZTA Laura: Névmutató. In: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében. Budapest, 2021. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. pp. 297-299. "Névmutatók a Főszövegben előforduló nevekre szorítkozik, a lábjegyzetekre nem terjed ki." [HAI.]

Tűzgömb villant fel az égen. = Blikk 28. 2021. aug. 9. p. 4. A 2021. aug. 6-án 23:07-kor feltűnt tűzgömbről. A cikk szerint Zselicen, Tihanyban, Kaposfőn és Budapesten is megörökítették. Fotó: Időkép. [KSZ.]

Címlapon: A C/2020 F3 (NEOWISE)-üstökös észlelése. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. címoldal. Fotó: Mitre Zoltán. [SRG.]

Első belső borító. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. Tuboly Vince fotói. [SRG.]

Az éves közgyűlést elhalasztjuk - első negyedév tervei. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. p. 2. Egyesületi élet. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. p. 3. Egyesületi élet. Történések 2020. okt. 21-től dec. 11-ig. [SRG.]

Hírek Egyesületünk internetes és közösségi felületeiről. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. p. 3. Egyesületi élet. [SRG.]

Taglista. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. p. 4. Egyesületi élet. 2020, dec. 18-i állapot. 65 egyesületi tag neve és települése. Ebből 9 intézmény, nagyrészt vasi könyvtár. [SRG.]

TUBOLY Vince: Napfoltcsoportok központi csillagunkon. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. pp. 5-7., első belső borító. Amatőrcsillagászat. Napfoltok észlelése 2020 novemberében a 150/2250-s refraktorral. [SRG.]

HORVÁTH Márton: Az amatörcsillagászat és a planetárium megjelenése az oktatásban 2. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. pp. 7-39. Amatőrcsillagászat. Az amatőrcsillagászat és az oktatás kapcsolata.; Amatőrcsillagászati bemutató Olaszfán.; Amatőrcsillagászati Bemutató az erdei iskolában Oszkón.; Csillagászati bemutató Márokföldön - tapasztalatok és gondolatok a digitális csillagászat-oktatásról.;Nemzeti Csillagászati Verseny középiskolásoknak. Planetáriumi forduló a Kövesligethy Radó Planetáriumban.; Csillagászati jelenségek helyzetei, fedésjelenségek szakmódszertani háttere (Napfedések, bolygófedések).; Napfogyatkozás a vizsgált planetárium programokban.; Napfogyatkozás a planetáriumban.; Vénusz-átvonulás aviszgált planetárium programokban.; Vénusz-átvonulás a planetáriumban.; A Kövesligethy Radó Planetárium kérdőívének kiértékelése.; Módszertan.; Konklúzió.; Irodalomjegyzék.; Melléklet. [SRG.]

TUBOLY Vince: Barnard csillag és egy nóva. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. pp. 39-40. Amatőrcsillagászat. A Barnard Nyílcsillag. A V6593 Sgr galaktikus nóva. A V1413 AQL szimbiotikus nóva. [SRG.]

MITRE Zoltán: Földrengések kockázatai és lehetséges csökkentésük. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. pp. 40-47. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

Lapszemle. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. p. 48. Keszthelyi Sándor és Sragner Márta gyűjtése. [SRG.]

MITRE Zoltán: Megjelent a Kövesligethy Radó emlékkötet. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. p. 49. Könyvespolcra ajánljuk. Bartha Lajos - Péntek Kálmán - Sragner Márta: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus. 263 oldal. B5 formátum. Gothard Jenő Csillagászati Egyesület, Szombathely, 2019. [SRG.]

Csillag-háló. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. p. 50. Zubrits Gábor, Boros Gábor gyűjtése. [SRG.]

Programajánló 2021. január - február - március. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. p. 51. [SRG.]

Csillagos ég - 2021. év. I. negyedéve. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. p. 52. [SRG.]

Hátsó belső borító. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. Tuboly Vince és Mitre Zoltán felvételei. [SRG.]

Hátsó külső borító. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 1.(125.) sz. A C/2020 F3 (NEOWISE)-üstökös Kőszeg felett. Zsigmond Balázs felvétele. [SRG.]

Címlapon: V6568 Sgr (Nova Sgr 2020 No. 3.) = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. címoldal. Szauer Ágoston felvétele 2020. 07. 15. [SRG.]

Első belső borító. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. Id. Szendrői Gábor, Tuboly Vince, Szauer Ágoston fotói. [SRG.]

Idei terveink nyárig. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 2-3. Egyesületi élet. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 3-4. Egyesületi élet. Történések 2020. dec. 29-e és 2021. márc. 11-e között. [SRG.]

MITRE Zoltán: XLI. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek a virtuális térben. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 4-6. Egyesületi élet. Rezsabek Nándor, Horváth István, Kovács Gergő, Bardóczné Kocsis Erzsó, Ivanics Ferenc előadásairól. [SRG.]

MITRE Zoltán: Az algebra és a csillagászat harmóniája - interjú egyesületünk elnökével. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 6-26. Péntek Kálmánnal. Egyesületi élet. [SRG.]

HORVÁTH István: Felhívás Gothard Emlékérem adományozására. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. p. 26. Egyesületi élet. [SRG.]

MITRE Zoltán: Pár napig "Betlehemi csillag" ragyogott Vas megye égboltján is. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 27-28. Amatőrcsillagászat. A Jupiter és a Szaturnusz közeli együttállása 2020. dec. 21-e körül. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Bucsuból is látszott a Jupiter-Szaturnusz közelség. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 28-29. Amatőrcsillagászat. 2020. dec. 25-i megfigyelés. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor ifj.: A Kőszegi hegységből is látszott a közelség. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 29-30. Amatőrcsillagászat. 2020. dec. 19-én. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Karácsonyi észlelés. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. p. 30., Hátsó belső borító. Amatőrcsillagászat. A Jupiter és Szaturnusz együttállásáról. [SRG.]

TUBOLY Vince: Nap és kisbolygó észlelések Hegyhátsálon. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 30-32., első belső borító. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Állatövi fény észlelés 2021. március 7-én este. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 32-33. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: V6568 Sgr nóva felfedezése. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 33-34., címoldal. Amatőrcsillagászat. A nóva hivatalos felfedezése 2020. július 16-án 12:58 UT-kor történt Japánból. Szauer Ágoston fényképe egy nappal korábbi, azaz júl. 15-én 21:19 UT-kor készült, de a kiértékelés jóval később történt. [SRG.]

MITRE Zoltán: Fókuszban a Hold(pálya) érdekességei: "Szuperhold, kék Hold, vérhold...". = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 34-43. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Mikor jut fel ember a Marsra? = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 44-45. Emlékezzünk régiekre. [SRG.]

A tubus. - Valóságos történet. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 45-46. Emlékezzünk régiekre. Sragner Márta gyűjtése. Fővárosi Lapok 1896. jún. 27. 176. számában közölt cikk. [SRG.]

Egy régi holdfelszín modell megújulása. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. p. 46. Emlékezzünk régiekre. A Luna 2 holdszonda becsapódási helyének modellje, amelyet Vértes Ernő veszprémi időszakában készített. [SRG.]

Gothard-kastély: felújítás helyett állagmegóvás. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. p. 47. Lapszemle. [SRG.]

Földönkívüli objektum haladt át a Naprendszeren? = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 48-49. Könyvespolcra ajánljuk. Avi Loeb: Földönkívüli - Egy idegen civilizáció első nyomai. Agave Könyvek Kiadó Kft. 256 oldal. Fordíotta: Farkas Veronika. [SRG.]

Csillagászati cikkek a webről. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. p. 50. Csillag-háló. Boros Gábor válogatása. [SRG.]

Különös létesítmény az Abért tavon. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. p. 50. Csillag-háló. Űrgeodéziai létesítmény. [SRG.]

Programajánló. 2021. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. p. 51. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A 2021. év legfontosabb csillagászati látnivalói és eseményei. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. pp. 52-56. [SRG.]

A 2021. június 10-i részleges napfogyatkozás. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. p. 56. [SRG.]

Hátsó belső borító. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. Tuboly Vince, Mitre Zoltán, Szauer Ágoston, id. Szendrői Gábor fotói. [SRG.]

Hátlapon. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 2.(126.) sz. Péntek Kálmán, Szauer Ágoston fotói. [SRG.]

Címlapon: Pusztai-Eredics Alexandra a Kövesligethy Radó Csillagvizsgáló távcsövei mellett. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. címoldal. Fotó: Mitre Zoltán. [SRG.]

Napfogyatkozás. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. első belső borító. 2021. jún. 10-i. napfogyatkozás képei: Pusztai-Eredics Alexandra, Szauer Ágoston, Tuboly Vince. 2021. jún. 18-i holdfelvétel: Sifter József felvételei. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Közgyűlésüket július 3-án tartjuk. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. p. 2. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 3-4. 2021. ápr. 1. és 2021. jún. 18. között. [SRG.]

Újraindult a szakmai közösségi munka az egyesületben. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 5-8. Első virtuális program 2021. május 6-án. Második virtuális program május 27-én. [SRG.]

Elindult az AstroGeo Café. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 8-9. 2021. ápr. 13-án és máj. 17-én. A Galileo Webcast online felületén. [SRG.]

Változások az ELTE-SEK Kövesligethy Radó Csillagvizsgáló és Planetárium élén. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 9-10. Péntek Kálmán nyugállományba vonult. Az egyetemi csillagvizsgáló vezetését ismét egyesületi tag látja el: Pusztai-Eredics Alexandra. A hivatalos átadás-átvétel 2021. máj. 20-án megtörtént. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Újraindult a Csillagászati Asztaltársaság. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 10-14. A Szombathelyi Csillagászati Asztaltársaság a Gól vendéglőben minden hó második keddjén. A COVID-19 vírus világjárvány 7 alkalom elmaradt. Az újraindulás eseményei: 2021. máj-jún. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Legyenek a Béke téri Erzsébet hársfák az Év fái! = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 14-16. Szombathelyen, Herényben. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Nyárelő a Ság-hegyi csillagok alatt. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 17-18. 2021. jún. 10-i részleges napfogyatkozás.; 2021. jún. 18. Hold és Vénusz, távcsöves bemutatás. "Nagy öröm volt számomra, hogy Kulin Gyurka bácsinak ezelőtt 50 évvel tett ígéretemet be tudtam most is tartani. Ő arra kért, hogy "amit a távcsövedben látsz, azt másoknak is mutasd meg kiskomám!"" [SRG.]

Tihanyi István tagtársunk urnás búcsúztatása. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. p. 17. 2021. aug. 27-én, Szombathelyen. [SRG.]

Kérjük a 2020. évi tagdíjak befizetését! = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. p. 17. [SRG.]

MITRE Zoltán: Lyridák, "szuperhold" és napfogyatkozás. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 18-19. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Lyrida meteorraj vizuális észlelése. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 19-20. 2021. ápr. 21/22-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

PUSZTAI-EREDICS Alexandra: A június 10-i részleges napfogyatkozás észlelése. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 20-24. Napfogyatkozás észlelés a Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóból. Közreműködtek Mitre Zoltán, Pusztai-Eredics Alexandra, Rónay Viktor. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

MITRE Zoltán: A Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóban történt hőmérsékletmérés eredmények kiértékelése. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 24-27. A 2021. jún. 10-i részleges napfogyatkozás idején. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Részleges napfogyatkozás Kemeneskápolnáról. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 27-28. 2021. jún. 10-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor id. - SZENDRŐI Gábor ifj.: Napfogyatkozás a Szendrői-magáncsillagvizsgálóból. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 28-29., hátsó külső borító. 2021. jún. 10-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Napfogyatkozás a szombathelyi Bólyai iskolából. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 29-30. 2021. jún. 10-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Részleges napfogyatkozás Bucsuból. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 31-33. 2021. jún. 10-én. Sragner Márta közreműködésével. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZALAI Péter: Szolárgráf felvétel készült. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 33-34. A 2020-as téli napforduló idején lett kihelyezve Kisunyomban és fél évig rögzítette a Nap égi útját. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Marstól a műholdkaravánig: az év első felének észlelései. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 34-37., hátsó belső borító. NGC 2903 galaxis a Leoban. Vesta + M66 -M65. Műholdkaraván. Déli csillagképek Oladról. Mars - M45 és M35. M93 - NGC 2482 - NGC 2467. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A májusi Aquarida meteorraj 2021-ben. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 37-39. 2021. máj. 5-én és 6-án hajnalban. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

TUBOLY Vince: Starlinktől a nóvákig - tavaszi hegyhátsáli észlelések. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 39-41. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

MITRE Zoltán: Nyári időszámítás - még egy gondolat. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 42-43. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

Ez történt 70 éve: Uránia Csillagvizsgálót avattak Szombathelyen. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. p. 44. 1951. dec. 21-én, Sztálin elvtárs születésnapján avatták. Emlékezzünk régiekre. Forrás: Csillagászati évkönyv 1953. [SRG.]

Gothard Jenővel és a Gothard Csillagászati Egyesülettel kapcsolatos cikkek a megyei napilapban. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 45-46. Lapszemle. [SRG.]

Kövesligethy Radó emlékkötet. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. p. 47. Bartha Lajos - Péntek Kálmán - Sragner Márta: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus. 263 oldal. B5 formátum. Gothard Jenő Csillagzati Egyesület, Szombathely, 2010. Könyvespolcra ajánljuk. Könyvismertetés. [SRG.]

Fizikusok útvesztőben. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. p. 48. Sabine Hossenfelder kötete. Könyvespolcra ajánljuk. Könyvismertetés. [SRG.]

Földönkívüli objektumok haladtak át a Naprendszeren? = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 49-50. Avi Loeb: Földönkívüli - Egy idegen civilizáció első nyomai. Agave Könyvek Kiadó Kft. 256 oldal. Fordító: Farkas Veronika. Könyvespolcra ajánljuk. Könyvismertetés. [SRG.]

Programajánló. 2021. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 51-55. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A csillagos ég. 2021. év III. negyedéve. A 2021. év második felének legfontosabb csillagászati látnivalói és eseményei. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 3.(127.) sz. pp. 56-60. [SRG.]

Címlapon: Keszthelyi Sándor a Holdat észleli és mutatja be. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. címoldal. Járdacsillagászat a Herényiek Házában 2021. szept. 9-én. [SRG.]

Egyesületi közélet a digitális térben. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 2-3. Virtuális találkozás a Facebook csoportban. Figyeld az e-mail körleveleket a postafiókodban! Nincs közösségi felületed és e-mailed? [SRG.]

Beszámoló a 2021. évi közgyűlésről. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 4-12. 2021. júl. 3-án. Egyesületi élet. [SRG.]

Munkaprogram. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 12-17. A 2021. júl. 3-i közgyűlésen elfogadott 2021-es munkaterv. Egyesületi élet. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 17-22. 2021. jún. 20-tól szept. 24-ig. Egyesületi élet. [SRG.]

Év fája 2021 szavazás - Herényi Erzsébet hársak. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 22-23. A herényi Gothard-kastély elé 1898/1899-ben ültetett hársfák. Egyesületi élet. [SRG.]

Beszámoló az Egy hét a csillagok alatt Vas megyei egyesületi programjairól. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 23-31. 2021. aug. 8-tól 14-ig voltak rendezvények. Keszthelyi Sándor, Horváth Márton és Péntek Kálmán beszámolói. Egyesületi élet. 2021. aug. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati asztaltársaság nyári ülései. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 31-35. 2021. júl-szept. Egyesületi élet. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Nyár a Ság-hegyi csillagok alatt. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 35-36. Két távcsöves bemutatót tartott Kemeneskápolnán 2021. jún. 10-én és 18-án. Jún. 26-án, és aug. 14-én Celldömölkön, a Kemenes Vulkánparknál tartott csillagászati bemutatót. Egyesületi élet. [SRG.]

HORVÁTH István: Büki Kutatók Estéje. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 36-37. 2021. szept. 24-én. Egyesületi élet. [SRG.]

Tagrevízió. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. p. 38. [SRG.]

Kérjük a 2021. évi tagdíjak befizetését! = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. p. 38. Egyesületi élet. [SRG.]

Ki érezte a földrengéseket? = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. p. 38. Egyesületi élet. 2021. szept. 18-i földrengés. [SRG.]

MITRE Zoltán: Egyesületi kirándulás Bakonybélbe. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 39-41. 2021. szept. 18-án. Pannon Csillagda. Kerteskői szurdok (Gerence völgy), Judit-forrás mésztufagátjai, Somhegypuszta. Merre jártunk, mit láttunk? [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Napórás találkozó Tatán. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. p. 41. MCSE Napóra Szakcsoport XV. Napórás Találkozó a tatai várban. 2021. szept. 18-én. Merre jártunk, mit láttunk? [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Júniusi Bootida meteorraj megfigyelési kísérlete 2021. június 27/28-án éjjel. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 43-44. Bucsuból. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

HORVÁTH Márton: Jupiter észlelési élmény mobiltelefonnal. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. p. 44. 2021. júl. 15-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

TUBOLY Vince: Nyári nóva észlelések Hegyhátsálon. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 44-46. Nova Cas. RS Oph, T CrB. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Aurigidák meteorraj észlelése 2021. augusztus 31/szeptember 1-én éjjel. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 46-48. Bucsuból. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor ifj.: Egy Zeiss refraktor születése. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 48-50. 80/1200 mm-es Zeiss refraktor, Telemator mechanikával. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - SRAGNER Márta: Holdsarló megfigyelés 2021. szeptember 06-án hajnalban. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 50-51. 20 óra 59 perces holdsarló, de csak távcsővel látszott és szabadszemmel nem. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor ifj.: Dupla fogyatkozás a Jupiteren! = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. p. 51. 2021. aug. 29/30-án. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Perseida-meteorraj 2021-es maximuma. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 52-56. Megfigyelések Tarjánban 2021. aug.12/13-án, 13/14-én és 14/15-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Hold, meteor, M33 észlelése. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. p. 56., hátsó külső borító. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor ifj.: Hold, Jupiter és Nagy Nyári Háromszög észlelése. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 56-57. 2021. júl. 29-én, aug. 21-én, szept. 4-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

ZUBRITS Gábor: Sajnovics János csillagászati és nyelvészeti megfigyelései az északi sarkkörön túl. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. p. 58. A PTE Pécsi Egyetemi Könyvtár időszakos kiállítása. Emlékezzünk régiekre. [SRG.]

A Gothard Jenővel és a Gothard Csillagászati Egyesülettel kapcsolatos cikkek a megyei napilapban. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. p. 59. Lapszemle. Keszthelyi Sándor és Sragner Márta gyűjtése. [SRG.]

Kövesligethy Radó emlékkötet. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. p. 60. Bartha Lajos - Péntek Kálmán - Sragner Márta: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus. 263 oldal. B5 formátum. Gothard Jenő Csillagzati Egyesület, Szombathely, 2010. Könyvespolcra ajánljuk. Könyvismertetés. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Így láttuk az üstököst. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. p. 61. Nagy Mélykúti Ákos - Sárneczky Krisztián: Így láttuk az üstököst. C/202 F3 (NEOWISE). Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület 169 p. 5 GAE tagtárs észlelési is benne vannak. Könyvespolcra ajánljuk. Könyvismertetés. [SRG.]

ZUBRITS Gábor: Csillagászati cikkek, érdekességek a webről. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. p. 62. Csillag-háló. [SRG.]

Programajánló. 2021. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 32. 2021. 4.(128.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A csillagos ég. 2021. év IV. negyedéve. A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 32. 2021.4.(128.) sz. pp. 65-67. [SRG.]

C/2021 A1 (Leonard) - közel szabadszemes fényesség várható? = Egyesületi Híradó 32. 2021.4.(128.) sz. pp. 67-68. [SRG.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 76. 2021. jan. 1. 1. sz. pp. 20-21. [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Minikráterek a Bennu felszínén. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. jan. 8. 2. sz. p. 37. "Az Arizonai Egyetem fiatal kutatója, Ronald Ballouz a libanoni polgárháború után, az annak sebeit viselő Bejrútban nőtt fel, számára a mindennapi élet részét jelentették a házfalakon a golyó ütötte nyomok. Amikor a kutató bekerült a Bennu kisbolygó felszínét vizsgáló csapatba, az OSIRIS-REx űrszonda mintavételi helyének keresése során minden korábbinál részletesebb (1-3 cm/pixel) felvételeket böngészhetett át a kisbolygóról. Az űrszonda készített egy sorozatot úgy, hogy a terminátor felett repült végig, így speciális fényviszonyok közepette egészen más képet kaptak a kutatók a felszínről: számos olyan elem feltűnt, ami direkt fényben nem látszott jól. Ilyen fényviszonyoknál tárultak elő azok a lapos, sima felszínű sziklák, amelyek felületén a kutató észrevette a gyerekkora házfalaira emlékeztető lyukakat. [...]
A számításokból meglepően kis szám adódott: mindössze 1,75 millió éve járja a mostani, földközeli pályáját. E szám jóval kisebb a várt felszíni életkoránál, és a kisbolygóövbéli születésének tartott 100 millió évnél. ..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: A tudomány költészete - a csillagászat. 75-ös törzsasztal. = Élet és Tudomány 76. 2021. jan. 8. 2. sz. p. 41. "Ezzel a címpárral jelent meg írás 1947 márciusában, második évfolyamunk egyik lapszámában. Az idén 75 éves Élet és Tudomány korai példányait böngészve ez az egyik legelső olyan cikk, amely áttekintést ad az Olvasónak a kor csillagászati ismereteiről. [...] Még ma is nehezen vonatkoztatunk el a csillagászat tárgya - a "bennünket körülvevő világmindenség" iránti érzelmeinktől, és nehezen fogadjuk el az objektív igazságot, hogy a "csillagos ég költői szépségei" kozmikus értelemben a Világegyetem leghétköznapibb dolgai, legyenek azok csillagok, galaxisok vagy látványos gázködök. De ne legyünk ennyire szenvtelenek, a modern ismeretterjesztésben is igen fontos az érzelmi ráhatás. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Hogyan juthatunk a Nemzetközi Űrállomásra? Könyvsarok. = Élet és Tudomány 76. 2021. jan. 8. 2. sz. p. 41. Könyvismertetés. "A bolygónkról készült űrfelvételeket látva sok gyerek ábrándozik arról, hogy űrhajós lesz. Alexander Gerst német űrhajós is álmodozással kezdte: kalandokról, felfedezésekről álmodott, aztán geofizikusként egzotikus vidékeken járva vulkánokat vizsgált. Kétszer töltött hosszabb időt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), úgyhogy nyugodtan mondhatjuk: otthon van földön és égen. Igazán megfelelő személy tehát arra, hogy végig vezesse az olvasót az ISS-en a Mi micsoda sorozat új kötetében. [...] a szöveget Frey Sándor csillagász, az Űrvilág hírportál főszerkesztője lektorálta. (Nemzetközi Űrállomás, Babilon Kiadó, 2020, Budapest, 96 oldal, 4870 forint)" [HAI.]

RÁCZ Péter: UAZ-zal a Bajkál tavon. A hátlapon. = Élet és Tudomány 75. 2021. jan. 8. 2. sz. p. 63., hátsó külső borító. "...A hely másik különlegessége, hogy a fényterhelés extrém alacsony, a környezetben alig található nagyváros, így a csillagok már közvetlenül a horizonton is láthatóak. Ilyen csodát nagyon kevés helyen látni. Ennek köszönhetően a téli időszakban kevésbé megfigyelhető Tejút ilyenkor is szépen kirajzolódik az égbolton, és szabad szemmel is megcsodálható. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Többször felhasználható rakétát tervez az ESA. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 76. 2021. jan. 15. 3. sz. p. 91. "Úgy tűnik, lassan észbe kap az európai űripar is, és elindul azon az úton, amire feltétlenül szükség van mindaddig, míg nincs a rakétatechnikánál hatékonyabb módszerünk az űreszközeink feljuttatására. [...] A Themis 30 méteres magasságú, 3,5 méteres átmérőjű lesz, és az egy fokozatból álló demonstrációs rakéta 130 tonna oxigén/metán keverékkel üzemelteti majd a 3 Prometheus hajtóművét. A szuborbitális tesztekre a francia-guyanai Kourou Űrkikötőben kerül majd sor 2023-ban. A leszálláshoz két helyszínen gondolkodnak a szakemberek. A kísérleti indításokhoz használt Diamant-zóna nevű, illetve az Ariane-5 indítóközpontja, amely akkor szabadul fel, ha a most használt hordozóeszköz helyett már az új, Ariane-6 rakétákra váltunk. A Themis az újrafelhasználhatósággal a költségek csökkentéséhez is hozzájárul, s az európai űripar versenyképességét is növeli majd." [HAI.]

P. B.[PÁSZTOR Balázs]: Irány a Mars! 75-ös törzsasztal. = Élet és Tudomány 76. 2021. jan. 29. 5. sz. p. 142. "A Mars az ősidőktől kezdve foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Istenséget láttak bele, képzeletben marslakókkal népesítették be és, mióta az űrhajózás napirenden van, szeretnének ellátogatni oda. Az emberes űrutazás azonban olyan, mint a múltheti rovatunkban említett fúziós energia: már évtizedek óta mondogatják, hogy "majd pár évtized múlva" lesz esedékes. Természetesen az idén 75 éves Élet és Tudomány is folyamatosan foglalkozik a témával. [...] Az első emberes űrrepülés után, de még a Holdra szállás előtt már jártak űreszközök a Marsnál - ahogy tudásunk bővült a vörös bolygóról, úgy került egyre "elérhetőbb" közelségbe az is, hogy egyszer meglátogassuk.
Ez a reménykedés szól e (1948-ban írt) sorokból is: "Az ember ebben az évtizedben lábát a Hold felszínére teszi, ebben az évszázadban elérheti a Marsot, és a következő évszázadokban bekalandozhatja az egész bolygórendszert. ..." [HAI.]

BABINSZKI Edit: Ahová Szent László vadászni járt. Térképek a múltból. = Élet és Tudomány 76. 2021. jan. 29. 5. sz. pp. 143-146. Ebben a cikkben (pp. 144-145.) közölnek egy rajzot, amely "Nagy Várad városa belső területének térképe" címet viseli. Készítette és kiadja Halácsy Sándor Bécsben 1859. Van csillagászati vonatkozása. Ugyanis a fekvő téglalap alakú keretben lévő térkép bal felső sarkában, azaz északnyugaton van egy A betű. A bal alsó sarkában, azaz délnyugaton van egy B betű. A térkép felületére pedig ezt írták: "Az AB vonal párhuzamos a Budai csillagvizsgáló épület keleti tornyán keresztül menő délvonallal, az A pont ezen Budai Délvonaltól esik keletre 114 520,0 ölre; az ezen délvonalra függőlegesen álló vonaltól pedig dél felé 22 000,0 ölre, tehát a csillagász toronytól délkelet felé 116 614,232 ölre.
[Itt arról van szó, hogy Budán, a Gellérthegy tetején épült 1815-ben egy csillagvizsgáló és ennek a csillagdának két kupolája volt, mindegyik kupolában egy-egy távcsővel, és műszeralappal. A keleti kupolában lévő lencsés távcső függőleges műszeroszlopának mértani közepe lett Magyarország geodéziai kiindulópontja. A geodéták ehhez a ponthoz képest határozták meg az ország tetszőleges pontjainak helyzetét: északra és délre, keletre és nyugatra. Átszámítható, mivel: 1 bécsi öl = 1,89648 m. Így Budától Nagyvárad 217,18488 km-re van keletre és 41,72256 km-re délre, azaz a két hely távolsága 221,156655 km-re légvonalban.]" [KSZ.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 76. 2021. jan. 29. 5. sz. pp. 148-149. [HAI.]

BAGI László: A titkos átjáró. A hátlapon. = Élet és Tudomány 76. 2021. jan. 29. 5. sz. p. 159., hátsó külső borító. "...A Hátsó borítónkon az égbolt egyik legfényesebb reflexiós ködje látható. Legnagyobb részét csillagközi por alkotja. Ez veri vissza és szűri meg két csillag, a HD 38563 A és B fényét és ennek köszönheti sejtelmes kékes színét is. Az Orion csillagképben található, Földünktől megközelítőleg 1600 fényév távolságra. Kiterjedése mintegy 5 fényév. A téli égbolton pillantható meg, halványsága okán csupán távcsővel. Az objektum 1780-as felfedezése Pierre Méchain nevéhez köthető, majd ugyanebben az évben Charles Messier felvette mélyég-objektumokat soroló katalógusába, 78-as sorszám alatt. [...] A kép Öcsödön, egy 20 cm átmérőjű távcsőre illesztett CCD-kamera segítségével készült, 10 különböző éjszakán, összesen 24 órányi expozíciós idővel rögzített felvételek felhasználásával. A projekt 3 hónapig tartott, leginkább a kedvezőtlen időjárás miatt." [HAI.]

PARAGI Zsolt: Búcsú az Arecibo rádióteleszkóptól. 57 évig gyűjtögette a fotonokat. = Élet és Tudomány 76. 2021. febr. 12. 7. sz. pp. 201-204., címlapkép. "Puerto Rico karsztos vidékén, Arecibo mellett található a világ sokáig legnagyobb csillagászati rádióteleszkópja. Tudományos eredményeit és a populáris kultúrában betöltött szerepét tekintve talán csak a Hubble-űrtávcső múlja felül. A 305 méter átmérőjű teleszkóp monumentális látványt nyújt a látogatóközpont teraszáról, ahova évenként ezrével érkeznek a tudomány és a technika csodálói. A karsztos víznyelőben megépített távcső felett lebegő, tudományos megfigyelések végzésére kialakított platform képe mindenkinek ismerős, aki James Bond-rajongó vagy a tudományos fantasztikum érdekiig Itt kezdte el Dr. Arroway a Kapcsolat című filmben a kutatásait távoli civilizációk felderítésére. Mindezt most már múlt időben kell mondanunk. A sors úgy hozta, 2020-szal ez a történet is véget ér. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Meghosszabbították a Juno és az InSight Mars küldetését. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 76. 2021. febr. 12. 7. sz. pp. 218-219. "...A Juno űrszonda és a vele dolgozó kutatócsoport a Jupiter belső szerkezetére, mágneses terére, magnetoszférájára, légköri dinamikájára vonatkozó felfedezései révén már tudjuk, hogy egyes folyamatok sokkal összetettebbek, véltük. Azzal, hogy most 2025 szeptemberéig meghosszabbították a küldetést, nemcsak folytatni tudja a Jupiter megfigyelését, hanem kiterjesztheti a munkáját a bolygó környezetére is, beleértve a Jupiter gyűrűit, és a nagy holdjait. Az átrepülések közt lesz olyan célzott megfigyelés, amelynek során közel repül majd a Ganymedes, az Europa és az Io holdakhoz. Az InSight Mars két évet kapott a és így 2022 decemberéig tarthat küldetése. A szonda hiperérzékeny szeizmométere révén a Mars köpenye és kérge megértését szolgáló adatokat kapunk. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: Új irányok az asztroásványtani kutatásokban. Galaktikus mineralógia. = Élet és Tudomány 76. 2021. febr. 19. 8. sz. pp. 230-232. "A cikk szerzője a kozmokémiához és az asztroásványtanhoz szorosan kapcsolódóan főként bolygóásványtani kutatásokkal foglalkozik. Az asztroásványtan, vagy asztromineralógia vizsgálati körébe a csillagközi és a csillagkörüli por, valamint a planetáris testek (bolygók, holdak, törpebolygók, kisbolygók, üstökösmagok) ásványtani jellemzői tartoznak. Foglalkozik az ásványok képződésével és fejlődésével akkréciós korongokban és csillagkitörésekben éppúgy, mint a meteoritok, az üstököspor vagy a kőzetbolygók köpenyének és kérgének mineralógiájával. Fő vizsgálati módszerei a csillagászati spektroszkópia és a közvetlen laboratóriumi anyagminta vizsgálatok. ..." Fejezetcímek: Kövek az égből.; Porszemcsék, mint kémiai laboratóriumok.; A galaxis kémiai evolúciója.; Asztroásványtani kalandozások a Tejútrendszerben. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 76. 2021. febr. 26. 9. sz. pp. 276-277. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Csúcsforgalom a Marson. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. márc. 5. 10. sz. pp. 292-293. "Ha a Marsra szeretnénk csomagot feladni", célszerű azt alkalmas időpontban tenni, olyankor, amikor a legkisebb energiabefektetés kell hozzá, vagy másképp megközelítve a kérdést: adott hordozóeszközzel a maximális tömeg juttatható célba. Az útvonal egy olyan ellipszis, amely a Föld pályáját kívülről, a Marsét pedig belülről érinti. A start időpontját pedig úgy kell megválasztani, hogy amikor az űreszköz eléri a marspályát, a vörös bolygó is éppen ott tartózkodjon. Ilyen "indítási ablak" nagyjából kétévente nyílik. [...] A kedvező alkalmat kihasználva múlt nyáron három szonda is útnak indult bolygószomszédunk felé, és mindhárom szerencsésen el is érte úticélját. Az Egyesült Arab Emírségek Al-Amal (Remény) és a kínaiak Tienven-l (Kérdések az éghez) eszköze szinte fej fej mellett érkezett meg, és állt bolygó körüli pályára.
Az arab keringőegység fő feladata a ritka, főleg szén-dioxidból álló légkör tanulmányozása lesz. A kínai berendezés a felszín felderítése mellett a magneses teret, valamint a töltött és semleges részecskéket is vizsgálja majd. [...] Az Amerikai Egyesült Államok Perseverance (Állhatatosság) szondája indult a legkésőbb, így harmadikként, február 18-án érte el a vörös bolygót. Nem állt pályára körülötte, hanem egyből megkezdte a leszállást. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Bolygóvándorok. Naprendszer-történelem. = Élet és Tudomány 76. 2021. márc. 5. 10. sz. pp. 301-303. "...Az átlagos elképzelésekben leginkább egy kataklizmáktól mentes folyamat bontakozik ki, ha azonban jobban beleásunk Naprendszerünk múltjába, azt láthatjuk, hogy a mai viszonyokhoz sok drámai változáson keresztül vitt az út. A bolygók pályái nem voltak kőbe vésve. Az évmilliárdok során hol közelebb, hol távolabb helyezkedtek el a Naptól, illetve egymástól. Előfordult az is, hogy egymás "köreit" is megzavarták, ez pedig olykor az egyik bolygó pályafutásának végéhez vezetett. A Naprendszer genezisének tehát fontos eleme az egyes planéták vándorlása, más szóval migrációja. [...] A legelfogadottabb elméletek szerint a Neptunusz az Uránusz pályáján belül járt, továbbá egy ötödik gázbolygó is létezett, feltehetően a Szaturnusz és Neptunusz közt: ez a hipotetikus égitest - a Hades - nagyon hasonló lehetett az Uránuszhoz és Neptunuszhoz.
A Nagy Csapásváltás. A Naprendszeren belüli vándorlás magyarázatára több különböző modell is készült. Az első igazán komoly hatású bolygómozgás a Jupiter befelé tartó sodródása volt, melynek során a kezdeti 3,5 Cs.E.-nyi naptávolsága folyamatosan csökkenni kezdett, és meg sem állt 1,5 Csillagászati Egységig, vagyis a Mars mai pályáig. A Jupiternek ezt a mozgását az úgynevezett "Grand Tack"- modell írja le, kidolgozója a Coloradoi Southwest Research Institute munkatársa, Kevin Walsh. Ő és munkatársai hidrodinamikai szimulációk segítségével arra jutottak, hogy a Jupiter, illetve a Szaturnusz is, rövid, néhány százezertől néhány millió évig terjedő időtartam alatt egy gyors, oda-vissza történő migráción esett át [...] Az elveszett jégbolygó. A másik jelentős Naprendszer kialakulási elmélet a 2005-ben, Franciaországban Kleomenis Tsiganis és társai által megalkotott "Nice/Nizza" modell, mely később több továbbfejlesztésen is átesett. ..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Élet a szomszéd bolygón. 75-ös törzsasztal. = Élet és Tudomány 76. 2021. márc. 5. 10. sz. p. 307. "Ezzel a címmel jelent meg egy, a kor marskutatásának újdonságait összefoglaló cikk az idén 75 éves Élet és Tudomány egy 1952-es lapszámában. [...] A számunkra végül lényeges tanulság leszűrése érdekében már most ide idézem a történelmi bevezető következtetését is: "Nem kétséges, hogy a tudomány fejlődésének akkori fokán nem volt helyes azt állítani, hogy a Marson értelmes lények léteznek...". A továbbiakban az orosz Tyihov marsmegfigyeléseinek részleteibe avatja be a szerző a korabeli olvasót. Ebből megismerjük a megfigyelési eszközöket is, mint például a bolométert, a kisugárzásmérőt vagy a különböző színszűrőkkel készített fényképfelvételek vizsgálatának előnyeit. [...] Hozzá kell tenni, Tyihov ezeket a vizsgálatokat a bolygónak a Földünkhöz való 1909-es közelsége idején végezte, ..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Élet a szomszéd bolygón. [2.] 75-ös törzsasztal. = Élet és Tudomány 76. 2021. márc. 12. 11. sz. p. 337. "A következtetés levonása ezek után már elkerülhetetlen, így lássuk, mit is olvashattak lapunk olvasói hét évtizeddel ez előtt a marsi élet lehetőségét illetően: "Ha végig haladunk az élettani következtetések során: a Mars éghajlata sem lehet halálos. [...] Immáron megcáfolhatatlan tudományos tény az, hogy a Marson növényzet létezik. Most azonban azt is tudni akarják a tudósok, milyenek is ezek a növények." 1969-ben, a bolygót elsőkét közelről fényképező Mariner-6 űrszonda, majd az ezt követő szondák mérései végül mind megcáfolták a megcáfolhatatlant. [...] Szolgáljon számunkra tanulságul, hogy milyen tényekre hivatkozunk megcáfolhatatlan jelzővel! Vajon csak nem újfent a megfigyelési eszközök korlátain túlmutató következtetések áldozataivá váltak szereplőink, mint ahogy arra a cikk elején figyelmeztették a korabeli olvasót a XIX. századi megfigyelések kapcsán? ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Mit is mutat az óránk? Gyorsuló idő. = Élet és Tudomány 76. 2021. márc. 12. 11. sz. pp. 338-339. "Azt hihetnénk, Földünk óraműpontossággal forog tengelye körül, így a nap hossza, következésképp az idő definíciója is egyértelmű. De általában semmi nem olyan egyszerű, ahogy azt elsőre gondolnánk. Így van ez az idővel is. Ha a dolgok mélyére ásunk, olyan effektusok is előkerülnek, melyekre álmunkban sem gondoltunk volna. ..." [HAI.]

GÓZON Ákos: Magyar Mars-atlasz. Planetológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. márc. 19. 12. sz. p. 356. "A csillagászat történetében első alkalommal készült olyan atlasz, amelyben földrajzi szemléletű térképsorozat révén mutatja be a Mars feszínét. A Mars 36 című kiadvány domborzati térképei részletesen ábrázolják a láva, a szél, a víz, a jég által létrehozott felszíni bolygóformákat. A könyvben egy fóliára rajzolt mozgatható Magyarország-kontúr is található, mely méretarányként használható. A térképek készítőjét, Hargitai Henrik földrajzi és földtudományi kutatót, térképészt, az ELTE szakemberét kérdeztük e nemzetközi viszonylatban is különleges újdonságnak számító, az Europlanet Central Europe Hub szakmai szervezet támogatásával létrejött látványos kiadványról. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: A szerkesztőbizottság törzsasztala. 75-ös törzsasztal. = Élet és Tudomány 76. 2021. márc. 19. 12. sz. p. 371. "...Zách Alfréd meteorológus, a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatóhelyettese, a siófoki viharjelző szolgálat megalapítója is hosszú éveken keresztül segítette a szerkesztőség munkáját. 1996 decemberében jelent meg testvérlapunk, a Természet Világa hasábjain visszaemlékezése az akkor épp fél évszázados jubileumát ünneplő ÉT szerkesztőbizottságáról. A cikk illusztrációja egy asztaltársaságot mutat. A képaláírás szerint a felvétel 1956 végén készült egy szerkesztőbizottsági ülésén. [...] A kép bal széléhez közel ott van maga Zách is. Idősebb olvasóink bizonyára felismerik a balján ülő Öveges professzort, aki a visszaemlékezés szerint rendszeresen mutatta be legújabb kísérleteit tagtársainak. A kép közepe táján találjuk a hazai amatőrcsillagász mozgalom atyját, Kulin Györgyöt. De hogyan került Kulin a képre?
Az impresszumok tanúsága szerint ugyanis csak a következő év áprilisától csatlakozott a szerkesztőbizottsághoz. Persze - az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló igazgatójaként - már rendszeres szerzője volt a lapnak, jogosan hívhatták meg a bizottsági ülésre, de az sem kizárt, hogy Zách adatai tévesek, és valójában a felvétel egy későbbi időpontban készült. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: A Zond-űrprogram. Szondákkal a Naprendszerben, teknősökkel a Hold körül. = Élet és Tudomány 76. 2021. márc. 26. 13. sz. pp. 393-395. "55 esztendővel ezelőtt egy alig ismert űrszonda-sorozat tagja a Hold térségét elhagyva, indítási ablakának lekésése miatt a Marsot elkerülve, a Nap mesterséges bolygójává vált. 153,4 millió km-ről küldte utoljára rádiószignálját Földünkre. Ugyanezen sorozattal utóbb kizárólag a Holdat célozták, és a módosított Szojuz-űrhajóval a soha meg nem valósult szovjet-orosz emberes Hold körüli repülést készítették élő. Az amerikai Apollo-missziókat így is megelőzve elsőként juttattak élőlényeket Földünk hűséges kísérőjének térségébe. Írásunkban a Zond Naprendszer-kutató űrszondák és automata holdűrhajók epikus útjainak történetét idézzük meg. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 76. 2021. márc. 26. 13. sz. pp. 396-397. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Másfél magyar műhold. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. ápr. 9. 15. sz. p. 453. "Március 22-én a reggeli órákban egy Fregat végfokozattal szerelt Szojuz-2 rakéta szállt fel Bajkonurból, fedélzetén a dél-koreai CAS-500-1 műholddal és további 37 kisebb űreszközzel. A felbocsátás egy rövid halasztást leszámítva rendben zajlott." Ez a hír eddig nem túl izgalmas, manapság egyre gyakrabban hallunk néha tömeges műhold- indításokról. Csakhogy a fedélzeten utazó műholdak közül kettő is hazai vonatkozású. A SMOG-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóinak és hallgatóinak munkáját dicséri, a "szlovák lobogó alatt hajózó" GRBAlpha pedig egy magyar-szlovák-japán együttműködés keretében készült. ..." [HAI.]

MOLNÁR Csaba: Nincs hova bújni a műholdak ragyogása elől. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 76. 2021. ápr. 9. 15. sz. pp. 474-475. "Két évvel ezelőtt, amikor az Elon Musk tulajdonolta SpaceX űrhajózási magáncég elkezdte felbocsátani Starlink elnevezésű miniműhold-flottáját, a csillagászok egyáltalán nem örvendeztek. Az volt a kifogásuk, hogy az erősen reflektív felületű űreszközökről visszaverődő napfény praktikusan ellehetetleníti a földfelszíni távcsövekkel végzett asztronómiai megfigyeléseket, hiszen minden képen ott fognak éktelenkedni e szatellitek vékony fénycsíkjai (amelyek a hosszú expozíciós idők miatt jönnek létre). Bár elhangzottak kompromisszumkeresést sejtető nyilatkozatok a SpaceX részéről (például újabban kevésbé fényvisszaverő felületkezeléssel látják el a műholdakat), gyökeres változás nem történt, a Starlink-flotta (amelytől afféle űrwifit, vagyis a Föld bármely pontján fogható, égből jövő internetet remélnek) pedig dinamikusan sokasodik.
Nos, mint az a pozsonyi Comenius Egyetem, illetve a Szlovák Tudományos Akadémia asztrofizikusainak a brit Királyi Csillagászati Társaság Monthly Notices című folyóiratában megjelent tanulmányából kiolvasható, az a része máris bejött a terveknek, hogy a műholdak hatása a bolygó minden pontján érzékelhető. Csakhogy ez a hatás egyelőre nem éppen pozitív. ..." [HAI.]

TÓSZEGI Zsuzsanna: Szabadalombitorlási per az osztrák államkincstár ellen. Egy régi hír nyomában. = Élet és Tudomány 76. 2021. ápr. 16. 16. sz. pp. 486-488. "Magyarország 2021 tavaszán ünnepli az önálló magyar szabadalmi törvény kidolgozásának 125. évfordulóját. 1896 előtt a magyar feltalálók csak az Ausztriában kiadott törvények által megszabott feltételek alapján, a közös osztrák-magyar szabadalmi hivataltól kérhettek találmányaikra oltalmat. [...] Így tett a kétszáz éve, az 1821. április 19-én született Wodetzky Lajos is, aki feltalálta a vasúti hóeltakarításra alkalmas eszközt, amelyre 1858-ban szabadalmat kapott. A sors különös fintora, hogy a feltaláló nevét szinte csak azért ismeri az utókor, mert a sajtó ráharapott a találmányához kapcsolódó állítólagos szabadalombitorlási per hírére. Ellenpróba nincs - nem tudhatjuk, e cikkek nélkül ma számontartanánk-e Wodetzky Lajost a magyar feltalálók között?
A fia által az osztrák államkincstár ellen elindított per miatt azonban a neve és a találmánya ismertté vált. [...] Wodetzky Lajos az ominózus 1859-es évet követően még 15 évig élt, ez idő alatt négy gyermeke született, a legfiatalabb volt az 1872-es születésű József. [...] Cikkünkben Wodetzky József az apja születésének kétszáz éves évfordulója kapcsán szerepel, noha az ő csillagászati életműve bőven megérdemelne egy részletes tanulmányt. A Nemzetközi Unió 2008-ban hagyta jóvá hogy, Sárneczky Krisztián és Kiss László csillagász az általuk fölfedezett kisbolygót Wodetzky Józsefről nevezze el, így tisztelegve tudományos eredményei előtt." Fejezetcímek: Wodetzky Lajos hóekéje.; Szenzációs hír az uborkaszezonban.; A követelés elévült.; Törvény - császári nyílt parancsban. [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A Parker napszonda a Vénuszt is megfigyeli. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 76. 2021. ápr. 16. 16. sz. p. 506. "Parker Solar Probe a Napot vizsgálja, s ahhoz, hogy egyre közelebb tudjon repülni hozzá, a Vénusz gravitációjának segítségét veszi igénybe. A hétéves küldetés során hét alkalommal repül el belső bolygószomszédunk mellett, s ezek az átrepülések a gravitációs hintamanőveren túl másra is jók: magát a Vénuszt is megfigyelheti a szonda. A harmadik ilyen gravitációs manőver során, 2020 nyarán mintegy 12 ezer kilométer távolságból a Parker WISPR nevű nagylátószögű műszere örökítette meg a Vénusz éjszakai arcát, a felvételt a NASA mutatta be. ..." [HAI.]

Ősleves légörvényben. Részecskefizika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. ápr. 23. 17. sz. pp. 516-517. "Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztető (RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hőmérsékletűvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át - ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni első ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett "kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlődését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is. ..." A cikk szerzőjeként az ELTE van feltüntetve. [HAI.]

DÁVID Tibor: Porlepte hódombok. Földtudomány. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. ápr. 23. 17. sz. p. 517. "Már 130 éve, hogy felfedezték az első kozmikus eredetű porszemcséket mélytengeri üledékekben, viszont az, hogy ezek évente mekkora mennyiségben érkeznek a Földre, vagy honnan valók, máig viták alapját képezi. Ezzel kapcsolatban próbált meg egy kis fényt hozni az éjszakába az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban megjelent kutatás, amely két évtizedre elnyúló gyűjtő- és kutatómunka eredményeként tárta fel a földönkívüli anyag beáramlását. A kutatómunkát három gyűjtési kampány alapozta meg - az Antarktiszon. [...] Ha a kutatás során gyűjtött por mennyiségét kiterjesztjük az egész bolygó felszínére, akkor csaknem 5200 tonna évenkénti, felszínt is elérő kozmikus beáramlással számolhatunk. A kutatók becslése szerint a Földet elérő valódi pormennyiség akár 15 000 tonna is lehet évenként, [...]
A kutatók szerint a kozmikus por legnagyobb részét az üstökösöktől kapjuk, és kisebb része származik csak a Mars és Jupiter között húzódó kisbolygóövből. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Az Első hírnök üzenete. Könyvsarok. = Élet és Tudomány 76. 2021. ápr. 23. 17. sz. p. 525. "2017 októberében egy hawaii obszervatórium kutatói különleges égitestet fedeztek fel, amelyről pályája és sebessége alapján kiderült, hogy a csillagközi térből érkezett, és rövidesen el is hagyja a Naprendszert. [...] Avi Loeb, a Harvard Egyetem Csillagászati Tanszékének vezetője már 2018-ban arról írt, hogy a szokatlan paramétereket azzal lehet a legjobban megmagyarázni, ha feltesszük, hogy az ’Oumuamua mesterséges eredetű. Már ez is nagy vihart kavart tudományos körökben, a 2021 januárjában megjelent, nagyközönségnek szóló könyve pedig még inkább. Ebben - életrajzi elemekkel átszőve az érdeklődők számára - részletesen leírja, milyen elméleti megfontolások alapján jutott a fenti következtetésre, és miért nem fogadja el a mások által kidolgozott elméleteket. [...] Loeb azonban eltúlozza az ’Oumuamua jelentőségét azzal kapcsolatban, hogy lehet-e élet más bolygókon.
Ahogy Carl Sagan megfogalmazta, a rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat követelnek. Ilyenek pedig nem léteznek az ’Oumuamuáról, sőt maga a szerző is kijelenti, hogy alighanem soha nem tudunk meg róla többet. Azt is elismeri, hogy amit leírt, az csak egy hipotézis, nem tény. ..." Avi Loeb: Földönkívüli - Egy idegen civilizáció első nyomai című könyvének (Agave könyvek, Budapest, 2021, 256 oldal, 3480 forint) ismertetése. Könyvismertetés. [HAI.]

FARKAS Alexandra: Fényes nappal. Hatodik hullám. = Élet és Tudomány 76. 2021. ápr. 23. 17. sz. p. 532. A mesterséges éjszakai fények káros hatása az állatokra. Az éjszakai fényszennyezés azonban a beporzók nappali tevékenységét is csökkenti. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Űrverseny a kibertérben. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 76. 2021. ápr. 23. 17. sz. pp. 538-539. "Az Európai Űrügynökség (ESA) legnagyobb létesítménye az Európai Űrtechnológiai Központ (ESTEC) különleges helynek számít a világűr iránt érdeklődők és a szakemberek számára egyaránt. Az Irány az űr! című űrkutatási vetélkedő fődíja pedig éppen az volt, hogy a győztesek eljuthatnak az ESTEC-be. Nem meglepő tehát, hogy a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) által a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) támogatásával szervezett versenyre nagyon sokan jelentkeztek. 4 ország (Magyarország, Szlovákia, Szerbia, Románia) 31 településének 51 iskolájából 91 csapat indult a határon belüli és kívüli magyar középiskolásoknak kiírt megmérettetésen. Az első két fordulót eredetileg is online formában tervezték, a járványhelyzet miatt azonban a döntőt is a kibertérben tartották. [...]
A vetélkedőt a Polaris csapat nyerte, melynek tagjai Dunakesziről, a Radnóti Miklós Gimnáziumból: Rab Fanni, Sas Csanád, Szabó Botond és mentoruk, Haris-Kiss András utazhat az ESTEC-be. Második lett a Mennyémá a Budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumból. Ők látogatást tehetnek Magyarország egyik legjelentősebb űripari cégénél, a miskolci Admatis Kft-nél, valamint a Szegedi Tudományegyetem Repülő- és Űrorvosi Tanszékén. A harmadik helyen a SpaceCowboys végzett. A Kiskunfélegyházi Szent Benedek Piarista Gimnázium diákjai 500 ezer forint értékű laborfejlesztési lehetőséget nyertek iskolájuk számára. ..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Fátyol-köd. A hátlapon. = Élet és Tudomány 76. 2021. ápr. 23. 17. sz. p. 543., hátsó külső borító. "A NASA nemrégiben tette közzé ezt a látványos felvételt a Hattyú csillagképben, a Földtől mintegy 2100 fényév távolságban elhelyezkedő Fátyol-ködről. A Hubble-űrtávcsővel készült képen a csillagászati értelemben viszonylag közeli objektumnak csak egy részét sikerült rögzíteni. Az űrtávcső természetesen már korábban is készített felvételeket erről a csillagközi gázfelhőről, ezúttal azonban egy új képfeldolgozási technikát alkalmaztak, melynek segítségével a köd egészen finom részleteit is sikerült feltárni. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 76. 2021. ápr. 30. 18. sz. pp. 562-563. [HAI.]

Brazília első Föld-megfigyelő műholdja. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 76. 2021. ápr. 30. 18. sz. p. 572. "Idén, február végén India juttatta sikeresen Föld körüli pályára az első, teljesen brazil fejlesztésű és üzemeltetésű Föld-megfigyelő műholdat, amelynek fő feladatai közt szerepel Amazónia erdőségeinek szemmel tartása is. Az Amazonia-1 nevű műhold követi majd az erdőirtást, a mezőgazdaságot egyaránt, poláris, napszinkron pályán kering, és 3-4 naponként lesz képes ugyanazokat a területeket megfigyelni. 850 kilométer széles sávokban 60 méteres felbontású képeket tud készíteni három nagylátószögű kamerájával, látható és közeli-infravörös tartományban. Ezek a tulajdonságai különösen kiváló eszközzé teszik majd az amazóniai (vagy másutt zajló) erdőirtások lehető legkorábbi tettenérésében. Az üzemeltető a Brazil Nemzeti Űrkutatási Hivatal, az INPE. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Fekete lyukak az ÉT lapjain. 75-ös Törzsasztal. = Élet és Tudomány 76. 2021. máj. 7. 19. sz. p. 597. "...1783-ban született az első tanulmány, amelyben felvetődik ezen hatalmas tömegű égitestek gondolata. A szerző - John Michell - Nap sűrűségű, de közel 500-szor nagyobb átmérőjű csillaggal számol. (Ez a Napunk helyére helyezve a fő kisbolygóövezetig érne.) Néhány évre rá tőle függetlenül Pierre-Simon de Laplace is hasonló eredményre jutott. Számításaik - jobb híján - a newtoni mechanikán alapultak. 1916-ban Karl Schwarzschild német csillagász levezette az Einstein féle általános relativitáselmélet egy megoldását, mely szerint a saját tömegvonzása következtében összehúzódó csillag fekete lyukká válhat. Az ilyen objektumok létezésében azonban maga Schwarzschild is kételkedett. A black hole (fekete lyuk) elnevezés sokkal későbbre datálható, egy 1967-es konferencián vált közkinccsé John Archibald Wheeler jóvoltából.
A találó kifejezés hamarosan a médiát is meghódította, s annak ellenére, hogy meg egy fekete lyuk létezéséről sem volt tudomásunk, sorra publikálták a róluk szóló ismeretterjesztő írásokat. Így jelent meg az idén 75 éves Élet és Tudomány hasábjain is Perjés Zoltán fizikus kétrészes cikke A fekete lyukak fizikája címen 1974-ben. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Grandiózus félsiker. Először a vörös bolygón. = Élet és Tudomány 76. 2021. máj. 14. 20. sz. pp. 614-616. "Kereken fél évszázada a Marsz-2 és -3 repülésekkel a szovjetek megelőzték korukat: elsőként érték el ember alkotta űreszközzel a Mars felszínét, elsőként juttattak rovert a vörös bolygóra, leszállási manőverük a később sikeres amerikai küldetések előképe volt. Azonban - mint szinte minden fontos orosz marsszondát - ezeket is balszerencse üldözte. ..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: A világűr Kolumbusza. 75-ös törzsasztal. = Élet és Tudomány 76. 2021. máj. 14. 20. sz. p. 627. "Idén volt a 60. évfordulója, hogy az emberiség meghódította a világűrt. 1961. április 12-én Gagarin a Vosztok fedélzetén megkerülte a Földet, és ezzel megkezdődött az emberes űrutazások korszaka. A holdraszállásig ezek után még egy évtizedet sem kellett várni, majd űrállomások keringtek a Föld körül, ma pedig már magáncégek ambiciózus terveitől és látványos rakétamanővereitől hangos a sajtó. De vajon mennyire volt hangos hat évtizeddel ezelőtt az Élet és Tudomány Gagarin történelmi űrrepülése kapcsán? Végigszemlézve a 61-es év lapszámait, szembeötlő - nyilván nem véletlenül -, hogy számos űrutazással, űrhajózással kapcsolatos cikket találunk bennük.
Rögtön, a Gagarin repülését követő első megjelent lapszámban Ember a világűrben címmel olvashatunk a témában, de még csak általánosságokban, mert a cikk a szovjet kísérlet (érdekes, hogy legtöbb helyen így hivatkoznak az eseményre) előtt íródott, a nyomdába kerülés valószínűleg megelőzte a történelmi pillanatot. A bevezetője azonban már előrevetíti a történéseket: Hála a szovjet kutatók kísérletes eredményeinek, az ember űrhajózása napról napra rohamosabb tempóban közeledik a megvalósuláshoz. A következő lapszám címlapjára azonban már maga Jurij Alekszejevics Gagarin, a világűr Kolumbusza - ahogy a képaláírásban hivatkoztak rá - portréja került. Az űrhajós nyomában című írás a következő híradással indul: "Világszerte nagy lelkesedést és elismerést váltott ki a "Vosztok" ("Kelet") szputnyikűrhajó április 12-én történt felbocsájtása. Ez a szputnyikűrhajó volt az első, amelyben embert bocsátottak Föld körüli pályára és sikeresen vissza is hozták a Földre". ..." [HAI.]

Csillagok háborúja a földrajzoktatásért. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 76. 2021. máj. 14. 20. sz. p. 635. "Star Wars-filmekben látható bolygók és helyszínek adnak hátteret a hagyományos földrajzoktatás témaköreihez egy, a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) megjelenő új oktatási segédanyagban. ..." Ezt a Természettudományi Kar földrajzi és földtudományi intézetben dolgozó 16 munkatársa és 2 külső szakértő készítette el. A kötet nyomtatásban és elektronikus formában jelenik meg a nyáron, s ingyenesen elérhető lesz. A cikk szerzője: (PTE-MTI) [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Vulkánok világíthatják be egy exobolygó egét. = Élet és Tudomány 76. 2021. máj. 14. 20. sz. p. 636. "Exobolygók esetén eddig nem sikerült tektonikus aktivitást bizonyítani, most egy új svájci kutatásból kiderült, hogy találhattak rá egy izgalmas példát. Az LHS 3844b nevű, a Földnél kissé nagyobb, légkör nélküli kőzetbolygó egy 49 fényévre lévő vörös törpecsillag körül kering, s Holdunkhoz hasonlóan kötött tengelyforgású, mindig ugyanazon arcát mutatja csillaga felé. Ennek köszönhetően a csillaga felé néző nappali oldalán mintegy 800 Celsius-fokos hőség van, a világűr felé néző éjszakai oldalán pedig mínusz 250 Celsius-fokos hideg. A Berni Egyetem kutatói úgy vélték, hogy a hatalmas hőmérsékleti különbség a bolygó belsejében zajló folyamatokra is hatással lehet, így az elképzelésük ellenőrzéséhez számítógépes szimulációkat végeztek. ..." [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: A Tejút árnyéka. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 76. 2021. máj. 14. 20. sz. p. 638. "Hamarosan újra előadásokat tartanak, május 4-étől pedig egy különleges kiállítás is megtekinthető Schmall Rafael asztrofotós munkáiból a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed planetáriumában Legendák földjén - Namíbia csillagos égboltja címmel. Schmall Rafael 2018 májusában elutazott Namíbiába, hogy megtapasztalja a legendát, miszerint a Tejút képes árnyékot vetni. A kiállítás a távoli ország olyan különleges részét mutatja, melyet kevesen láthatnak: az égbolt szinte hihetetlen látványosságokat tár az észlelő szeme elé. A képeken az érdeklődők megtekinthetik többek között az árnyékot vető Tejutat, a csillagoktól hemzsegő égboltot és olyan célobjektumokat, melyeket hazánkból a déli horizont kitakar. Schmall Rafael 2008 óta foglalkozik fotográfiával, a csillagászati témájú fotózást 2014-ben kezdte, a Zselici Csillagpark munkatársaként pedig egyik munkaköre az asztrofotózás és az asztrotájképek készítése.
Számos fotós díjat nyert már, fotója lett a nap csillagászati képe a NASA-nál, valamint a National Geographic Magyarországnál az év asztrofotója díjat is elnyerte. A tárlat június 1-ig tekinthető meg." [HAI.]

GÓZON Ákos: Evolúció és misztérium. Biológia - Teológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. máj. 21. 21. sz. pp. 643-644. "Evolúció és misztérium e két fogalom ritkán szerepel együtt, egy szövegkörnyezetben, így különösen figyelemre méltó egy mellérendelő nyelvi szerkezetű könyvcímben. Sipos Imre szerzetes, biológus Az evolúció misztériuma címmel írt kötetet, mely a hídépítés szándékával készült: azt kívánja bemutatni, hogy hit és evolúció egyáltalán nem egymást kizáró fogalmak. [...]
A kötet egyik kiinduló gondolata az ősrobbanás, a Nagy Bumm elemzése, amelyet az anyagi világ kezdőpontjaként szoktak definiálni. Sipos Imre azt ajánlja, érdemes még előbbre gondolni: mitől lett, honnan származott az a hihetetlenül kicsi tömegű, óriási energiájú, sűrűsödött anyagmennyiség, amely felrobbant, s tágulni kezdett; aztán miként alakult a kaotikusnak tűnő világból rend? Miért éppen azok az alapvető fizikai állandók érvényesültek, amelyeket megállapíthatunk? Hogy mi történt az ősrobbanás utáni tizedmásodpercben, azt kikövetkeztethetjük. De hogy mi volt a Nagy Bumm előtt, arról nem tud nyilatkozni a természettudomány. A szerző szerint ez a misztérium fogalomköréhez tartozik. ..." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Kiszámolták a Mars magjának méretét. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 76. 2021. máj. 21. 21. sz. p. 667. "A virtuális térben tartott 52. Hold- és Bolygótudományi Konferencia egyik előadásában a Mars magjával kapcsolatos adatokról számoltak be. A kőzetbolygók belső felépítésük szerint szilikátos kéregből és köpenyből, valamint az ezek által körbefogott nagy sűrűségű magból állnak, s ezek mérete az adott bolygó kialakulási és fejlődési körülményeire utal, ezért is oly fontos megismeri az adatokat. [...] A szeizmikus méréseken túl egy, az InSight szonda és a Föld közti rádiós kommunikáció idején alapuló mérési sorozat is zajlott a Mars precessziójáról és nutációjáról. Nemcsak igazolták a mag folyékony voltát a számítások, hanem ezek az adatok következtetni engedtek a mag méretére és sűrűségére is, és ezek a szeizmikus mérések eredményeivel, illetve korábbi becslésekkel is jó egyezést mutattak.
A 2019 márciusától 2020 júniusáig begyűjtött szeizmikus mérések szerint készített köpeny-modellek segítségével határozták meg, hogy a Mars folyékony magja nagyjából 1800 kilométer sugarú, a mag sűrűségére pedig 6 gramm/köbcentiméter értéket kaptak, ami alapján az összetétel vas-nikkel-kén, akár 18 %-ot is elérő kéntartalommal." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 76. 2021. máj. 28. 22. sz. pp. 684-685. [HAI.]

Az űrutazás hatása az agyműködésre. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 76. 2021. máj. 28. 22. sz. p. 699. "Annak ellenére, hogy a következő évtizedek során akár valósággá is válhat a Mars meghódítása az emberiség számára, arról csak nagyon keveset tudunk, hogy miképp hathat egy ehhez fogható, hosszú időtartamú űrutazás az űrhajósok kognitív képességeire. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportja a hosszú távú űrutazásnak az agyműködésre, illetve a megismerési folyamatokra gyakorolt hatását vizsgálta meg egy kísérletben. A kutatók elsőként mutattak ki jelentős teljesítményromlást, az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt. ..." A cikk szerzőjeként az ELKH (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) van feltüntetve. [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Égrenéző. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 76. 2021. máj. 28. 22. sz. p. 702. "Május 14-től látogatható a csillagos égboltot, az égitesteket, az égbolt jelenségeit és objektumait bemutató, a legszebb magyar asztrofotókból álló országos kiállítás a zalaegerszegi Gönczi Galériában. A Csillag-Képek 2020 online tárlat tavaly októberben nyílt meg a Magyar Asztrofotósok Egyesületének szervezésében a Magyar Természettudományi Múzeumban. A 70 alkotó 100 asztrofotóját bemutató tárlatot a pandémia miatt csak jelentős korlátozások mellett lehetett megtekinteni. A kiállítás képeiből összeállított vándorkiállítás első állomása a zalai megyeszékhely, ahol a látogatók a járványügyi szabályok betartása mellett már beléphetnek a kiállítóterembe. A Gönczi Galériában 40 asztrofotót mutatnak be. ..." [HAI.]

A kémiai elemek eredetének feltárása. Asztrokémia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. jún. 4. 23. sz. pp. 707-708. "A Kémiai elemek mint a világegyetem fejlődésének nyomjelzői nukleáris asztrofizika infrastruktúrái elnevezésű projekt 17 ország 32 intézetét köztük az ELKH Atommagkutató Intézetet (ATOMKI) és az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetét (CSFK CSI) - támogatja abban, hogy feltárják a kémiai elemek eredetét.
A program során a kutatók vizsgálják az ősrobbanást követő elemszintézist, amelyben a hidrogén és a hélium keletkezett; a csillagokban zajló fúziós folyamatokat, amelyek a vasig építik fel a kémiai elemeket; illetve a csillagrobbanásokat, amelyekben az ismert elemek többsége - a vastól az ólomig - létrejött; és a neutroncsillag-összeolvadásokat is, amelyekből a nehezebb elemeknek legalább egy része származik (az uránig bezárólag a periódusos rendszerben). ..." A cikk forrásaként az ELKH (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) van feltüntetve. [HAI.]

BÉCSY Bence: Pulzárokkal a gravitációs hullámok nyomában. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. jún. 4. 23. sz. pp. 708-709. "A gravitációs hullámok a téridő fodrozódásai, amelyek az Univerzum legextrémebb eseményeibe engednek betekintést. Először 2015-ben sikerült gravitációs hullámokat észlelnünk, amelyek akkor egy feketelyuk-kettősből érkeztek. A LIGO-Virgo Kollaboráció amelynek több magyar kutatócsoport is tagja - azóta több tucat további gravitációs hullámot észlelt. A LIGO-detektorokban használt interferométeres technika mellett azonban más módon is lehet gravitációs hullámokat észlelni. Egy ilyen másik lehetőséget kínálnak a pulzárok, [...] Jelenleg három kollaboráció keres gravitációs hullámokat pulzárokkal: az amerikai NANOGrav, az európai EPTA, és az ausztrál PPTA. Ezek egy nemzetközi együttműködés (International Pulsar Timing Array, IPTA) keretei között időről időre közös eredményeket is közölnek.
Az elmúlt években mindhárom kollaboráció kereste a gravitációshullám-hátteret, és észlelés hiányában egyre szigorúbb felső korlátokat sikerült adniuk annak amplitúdójára. Januárban azonban a NANOGrav olyan eredményeket mutatott be, amelyek az összes pulzárra azonos zaj jelenlétét mutatják. Ahogy az imént láttuk, ez lehet a gravitációshullám-háttér első jele, azonban a korrelációs görbe kellő pontosságú ismerete hiányában nem kizárhatók egyéb magyarázatok sem. ..." [HAI.]

ZSELI József: Napfoltok és fáklyamezők. A hátlapon. = Élet és Tudomány 76. 2021. jún. 4. 23. sz. p. 735., hátsó külső borító. "Akinek alkalma adódik a június 10-i csekély mértékű napfogyatkozást biztonságos napszűrővel ellátott távcsőben megtekinteni, érdemes néhány pillantást vetnie központi csillagunk felszíni jelenségeire is. A napfoltok számát, és mozgásait mintegy 300 éve figyelik a csillagászok. Rendszeres megfigyeléseket az 1850-es évektől ismerünk. A napfoltok száma mintegy 11 éves periodicitást mutat. A korabeli csillagászok feljegyzései alapján az 1700-as évektől számítva a 25. napfoltciklus elején vagyunk. A Nap felszínének jelenségeit a magyar amatőrcsillagászok is figyelemmel követik. Az adatokat a Magyar Csillagászati Egyesület archívuma gyűjti. Napunk fényképezése amatőr szinten három színtartományban elérhető. Fehér fényben a napfoltok, és a napfelszín granulációja észlelhető.
Az ionizált kalcium K 393 nm-es ibolyaszínű fényében a fáklyamezőket, a hidrogén 656 nm-es mélyvörös hullámhosszán pedig a kromoszféra jelenségeit örökíthetjük meg. [...] Az alábbi képet 2021. május 11-én készítettem. A felvételen az északi féltekén az AR2822 számú napfoltcsoport látszik kiterjedt fáklyamezővel körülvéve. A déli oldalon pedig az AR2823 jelű napfolt figyelhető meg. A felvételt kalcium K szűrővel készítettem egy 90/600 mm-es apokromatikus távcsővel, Barlow lencsével, és ASI1600 MM kamerával Nagyvenyimen." [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Részletes térkép a galaxisunk külső régióiról. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. jún. 11. 24. sz. pp. 740-741. "A NASA és az ESA teleszkópjai szolgáltatta adatokból a Tejútrendszer külső régióját, a galaktikus halót térképezték fel kutatók, az adatok pedig a sötét anyagról is elárulnak néhány dolgot. A haló a spirálkarokon túli, külső területe galaxisunknak, amelyben csak elszórtan vannak csillagok. Bár látszólag üresnek tűnik e régió, az elméletek szerint jelentős mennyiségű sötét anyag helyezkedik el benne. A 2009-2018 közt begyűjtött adatokat a NASA NEOWISE, és az ESA Gaia űrteleszkópjai szolgáltatták. Ezekből kiderül, hogy a Nagy-Magellán-felhő (LMC), amely a Tejútrendszer kísérőgalaxisa, miként úszott át a galaktikus halón, az útja során a gravitációja a hajók farvizéhez hasonlóan nyomokat keltett a halóban. Az LMC kb. 160 ezer fényévre van a Földtől, a tömege pedig a Tejútrendszer tömegének a negyede. ..." [HAI.]

L-Gy. M. [LANDY-GYEBNÁR Mónika]: Marsi vulkán a közelmúltból. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 76. 2021. jún. 11. 24. sz. p. 764. "A marsi vulkanizmus döntő része a régmúltban zajlott, 3-4 milliárd évvel ezelőtt. Eddig sejthető volt, hogy a geológiai közelmúltban is volt még aktivitás, néhány millió éves kitörés nyomait is ismerjük, de jelenkori aktivitásról nem tudunk. Egy amerikai kutatócsoport a Mars körül keringő műholdak adatai alapján azonban úgy véli, hogy az Elysium Planitia területén egészen a közeli múltban, kb. 53 ezer éve is zajlott robbanásos vulkánkitörés. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 76. 2021. jún. 25. 26. sz. pp. 810-811. [HAI.]

Híd a holdon. 75-ös Törzsasztal. = Élet és Tudomány 76. 2021. jún. 25. 26. sz. p. 819. "...A folyók és tengerszorosok fölött átívelő építményekről szóló cikkek között üdítően hat egy 1954-ben megjelent publicisztika, amelyben a szerző a Daily Herald előző év december 22-i számában "Huge bridge seen on the moon" (magyarul: "Hatalmas hidat láttak a Holdon") címmel közölt írást, annak is leginkább a címét szapulva. Sőt, nem elég a szenzációhajhász cím, az alcím is mesterséges eredetet sejtet: "It looks like engineering" vagyis: "Úgy néz ki, mint amit műszaki munka hozott létre". A citált írás aztán idézi a felfedezést megerősítő H. Percy Wilkins véleményét is, aki szerint "A híd természetesen nem mesterséges, csak úgy néz ki, mintha mesterséges volna" lelohasztva ezzel az átvert olvasó lelkesedését. Megjegyzem: a nálunk közölt írás a cseppet sem "kattintásvadász" "Híd a holdon" címen jelent meg." Ez a visszatekintő cikk csillagászathoz kapcsolódó részének teljes szövege. [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Új elmélet a Psyche kisbolygó összetételéről. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 76. 2021. jún. 25. 26. sz. p. 828. "A 16 Psyche kisbolygóról azt feltételezik a hogy szinte kizárólagosan, körülbelül 95 százalékban fémekből áll, többek közt ennek köszönhető, hogy a NASA hamarosan űrszondát is indít a vizsgálatára. Az égitestet egy apróbb (Vesta méretű) bolygókezdemény egykori, lecsupaszított vasmagjának tartják, ám egy friss amerikai kutatás megkérdőjelezi ezt, ahogy az égitest összetételét is a korábbitól eltérőnek találta. A kutatók szerint a kisbolygónak csak 82,5 százaléka fém, 7 százaléka alacsony vastartalmú piroxén, 10,5 százaléka pedig szenes kondritok becsapódásából felhordott maradvány. [...]
A kutatók nem csupán a kisbolygóról visszavert fény elemzésére alapozták a The Planetary Science Journal-ban közzé tett elméletüket, amint azt a korábbi vizsgálatok tették, hanem gyakorlatilag laborban létrehozták a Psyche felszínét alkotó regolitot, és az e kísérletek során készített anyagkeverékekről visszavert fényt összehasonlították a kisbolygóéval. Addig keverték az anyagokat, míg csak nem sikerült a megfigyeltnek megfelelő összetételt előállítani. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: A Juno elrepült a Ganymedes mellett. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. júl. 2. 27. sz. p. 835. "A NASA Juno űrszondája lefotózta a Ganymedes felszínét. Az iskolabusz méretű űreszköz június 7-én rendkívül közel, 1038 kilométerre repült el az 5262 kilométeres Jupiter-hold mellett. A Junónál csak a Galileo űrszonda járt közelebb az óriásholdhoz, a korábbi küldetés mindössze 260 kilométerre közelítette meg az égitestet két évtizeddel ezelőtt. A Juno további célja a randevú során a hold belső szerkezetének, mágneses terének, ionoszférájának, valamint jégburkának vizsgálata volt. ... " [HAI.]

MOLNÁR Csaba: Dinogyilkos aszteroidák. Őslénytan. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. júl. 2. 27. sz. p. 837. Az már nagyjából konszenzussá vált az őslénykutatók és a geofizikusok körében, hogy a mexikói Yucatán-félszigeten, illetve a part menti tenger aljzatában található Chicxulub-kráternek köze van a nem madárszerű dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kipusztulásához. Van azonban egy másik jelölt, az Ukrajnában található Bovtiska-kráter, amely nagyjából hasonló időszakban keletkezett a Chicxulubbal. A kráter 24 kilométer átmérőjű, az 1960-as években fedezték fel és nagy részét több száz méter vastag üledékréteg borítja. Egyik tanulmány alapján az ukrajnai kráter 500 millió évvel fiatalabb, egy másik tanulmány szerint 650 ezer évvel későbbi a mexikóinál. [KSZ.]

LŐRINCZ Henrik: Holdautó születik. 75-ös törzsasztal. = Élet és Tudomány 76. 2021. júl. 2. 27. sz. p. 853. "Már múlt heti Csillagnaptár rovatunkban is írtunk Pavlics Ferencről az Apollo-15 fél évszázaddal ezelőtti útjára emlékezve. Ez az Apollo küldetés volt az, amellyel először vittek holdautót égi kísérőnk felszínére. Az idén 75 éves Élet és Tudomány 2002-ben közölt egy háromrészes interjút a Lunar Rover főtervezőjével. Ebből az interjúsorozatból szemezgetünk most ki pár érdekességet a küldetés évfordulója kapcsán. ..." [HAI.]

BÁNSÁGHY Nóra: Esti tudomány. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 76. 2021. júl. 16. 29. sz. p. 926. "Mi az a tűztornádó? Hogyan festhetjük zöldre a tüzet? Lángra lobbanthatunk-e egy kendőt úgy, hogy annak nem esik baja? Ezekre a kérdésekre is választ ad a debreceni Agóra csak szerda esténként látható kísérleti bemutatója. Júliusban szerdánként 20 órától izgalmas tudományos kalandokkal várja az élményközpont a látogatókat. A program keretein belül nemcsak az Agóra egyedülálló interaktív játékait próbálhatják ki az érdeklődők, de megnézhetnek különleges rövidfilmeket a planetáriumban, valamint jó idő esetén naplemente után, 21 óra 30 perctől távcsővel kémlelhetik az eget. A Tűztornádótól a csillagokig című programokhoz előzetes regisztráció szükséges. Bővebb információk és a részletes program az Agóra weboldalán érhető el: ..." [HAI.]

HERMAN Tibor: Tenyérnyi űrkütyü. Újabb kísérletek a PoketQube kategóriában. = Élet és Tudomány 76. 2021. júl. 23. 30. sz. pp. 934-936., címlapkép. "...A már szabványosított CubeSat (10x10x10 centiméter egész számú többszörösei) méretű műholdakból több százat felbocsátottak már, így ez egy igen kiforrott méretszabvány. PocketQube osztályú (5x5x5 centiméter és egész számú többszörösei) műholdakból jelenleg kevés indult Föld körüli pályára és a start után eddig többségük nem is kapcsolt be, így az általuk kínált lehetőségek még nincsenek kihasználva. Alrendszereik így, különösképpen a hibatűrő működésre való tekintettel, sok fejődési lehetőséggel rendelkeznek.
Kutatásom során a következő műegyetemi PocketQube műhold, a SMOG-2 alrendszereivel foglalkozom, amelyhez alapként szolgál a BME-VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén (együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal) épített SMOG-P, SMOG-1 és ATL-1 fejlesztése során szerzett ismeret és tapasztalat. ..." A címlapon: SMOG-1 a Föld körül. A címlap felírata: küszöbön a folytatás. [HAI.]

FUTÓ Péter: Hegyek a Holdon. Volt egyszer egy Apollo-15. = Élet és Tudomány 76. 2021. júl. 30. 31. sz. pp. 969-961., címlapkép. "A Holdat elérő missziók közül a kereken 50 évvel ezelőtt repült Apollo-15 vitt elsőként magával egy másik égitest felszíni bejárására alkalmas, közvetlenül ember által irányított járművet. A holdautó, más néven holdjáró (Lunar Roving Vehicte, LRV) tervezésével és kivitelezésével a magyar származású Pavlics Ferencet és mérnökcsapatát bízták meg. ..." Fejezetcímek: Holdbéli hegyek.; A Hadley-hegy és társai: a holdi Appenninek.; A tudománytörténet egyik legeredményesebb küldetése. Címlapon: Az Apollo-15 expedíció a Hold felszínén. (Forrás: NASA). A címlap felírata: Űr-alpinisták. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 76. 2021. júl. 30. 31. sz. pp. 980-981. [HAI.]

ZSOMBOK Gábor: A szuborbitális űrturizmus lassú megérkezése. Űrtechnika. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. aug. 6. 32. sz. pp. 995-996. "2021. július 12-én Sir Richard Branson, a Virgin Galactic vezetője a vállalat által tervezett és gyártott VSS Unity névre keresztelt Spacehip Two típusú repülő utasülésében, 14 kilométeres magasságban levált a VSS Eve nevű, White Knight Two típusú hordozórepülőről, majd hibrid rakétahajtóművét beindítva egy perc alatt függőlegesen több mint háromszoros hangsebességre gyorsult és közben 42 kilométer magasra emelkedett. Miután a hajtómű a tervezett módon leállt, a VSS Unity ballisztikus pályán tovább emelkedett 86 kilométeres magasságig, ezzel az USA-ban érvényes hatósági definíciók szerint (ahol is 50 mérföld, azaz 80 km magasságban kezdődik a világűr) átlépte a világűr határát. [...]
2021. július 20-án Jeff Bezos, a Blue Origin vezetője [...] a New Shepard rakéta tetején lévő RSS First Step névre keresztelt űrkabinban a texasi indítóállásról felemelkedve két perc húsz másodperc alatt 52 kilométer magasra emelkedett és közben több mint háromszoros hangsebességre tett szert. A folyékony hidrogént és oxigént használó rakétahajtómű leállása után a rakéta és az utaskabin különváltak és tovább repültek 106 kilométeres magasságig. A hatfős kabinban lévő négy utas ezzel átlépte a világűr nemzetközileg is elfogadott határát, a 100 kilométeren meghúzott Kármán-vonalat. [...] Jeff Bezos és testvére, Mark mellett a harmadik utas a 82 éves Wally Funk volt, aki 60 évvel ezelőtt másik 12 pilótanővel együtt már részt vett űrhajós-válogatáson, de akkor a NASA nem támogatta a női űrutazást. Mostani repülésével Funk a legidősebb űrutas lett. Negyedik társuk, a holland Oliver Daemen az első fizető utas és 18 évesen ő a legfiatalabb az űrben járt emberek közül. ..." [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Indítóálványon az űrrepülőgép. 75-ös törzsasztal. = Élet és Tudomány 76. 2021. aug. 13. 33. sz. p. 1038. "...A Blue Origin New Sephard nevű járművének indítását és utazását elnézve felelevenedhet bennünk az egyik legsikeresebb űreszköz, a Space Shuttle, vagy űrsikló első repülése, amely éppen négy évtizede, 1981 áprilisában debütált. Az idén 75 éves Élet és Tudomány számos írást szentelt akkoriban az új űrsiklónak, végig követve a fejlesztést, előkészítést és természetesen az első éles, emberes bevetést is. Legelőször a Columbia repült az űrben, fedélzetén John Young parancsnokkal és Robert Crippen újonc űrhajóssal. Lapunk Almár Iván és Horváth András szerkesztésében készült Kozmikus krónika rovatában számolt be legelőször a történelmi repülésről: ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Macskatappancs-köd. A hátlapon. = Élet és Tudomány 76. 2021. aug. 13. 33. sz. p. 1055., hátsó külső borító. "Az Európai Déli Obszervatórium 12 méter átmérőjű APEX (Atacanta Pathfinder Experiment) távcsöve 15 éve készít méréseket az infravörös és a mikrohullámú rádiósugárzás közé eső 0,2-1,5 milliméteres tartományban. A földi légkör páratartalma erősen korlátozza a tengerszintközeli méréseket ezen a hullámhosszon, ezért a berendezést a világ egyik legszárazabb helyén, az 5100 méter magasan elterülő Chajnantor-platón helyezték el a chilei Atacama-sivatagban. A távcső idén nyáron új műszerrel, a CONCERTO (CarbON CII line in post-rEionisation and ReionisaTiOn epoch - a szén CII vonala a reionizációs és poszt-reionizációs korszakban) névre keresztelt spektrométerrel egészült ki. [...] Első felvételeinek egyikén az NGC 6334 katalógusjelű Macskatappancs-köd figyelhető meg.
Az objektum kinézete a látható tartományban készült felvételeken valóban egy macskaféle lábnyomára emlékeztet, ezen a hullámhosszon viszont nem ismerünk rá. Az itt közölt felvétel az ESO Paranal Obszervatóriumában működő VISTA távcső infravörös és a CONCERTO szubmilliméteres tartományban rögzített felvételeinek kombinálásával készült." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Először térképezték fel a helioszféra határát. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. aug. 20. 34. sz. pp. 1059-1060. "Először térképezték fel a napszél által felfújt gigantikus méretű buborék, a helioszféra határát, a heliopauzát, mely segít a tudósoknak jobban megérteni a napszél és a csillagközi szél kölcsönhatását, illetve a helioszféra kiterjedésének egyes változásait. "A fizikai modellek hosszú évek óta határfelületnek a létét, de most először voltunk képesek ezt megmérni és ebből egy háromdimenziós térképet készíteni." - fogalmazott Dan Reisenfeld, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium tudósa, az Astrophysical Journal folyóiratbn megjelent tanulmány szerzőie. [...] Reisenfeld és csapata a NASA műholdja, az Earth-orbiting Interstellar Boundary Explorer (IBEX) adatait használta. Egy teljes, 2009-től 2019-ig tartó napciklus során vizsgálták a helioszféra intenzitásának változásait.
Az IBEX nagy energiájú, semleges töltésű atomokat (ENA energetic neutral atoms) mért, melyek a kozmikus szél és a Napból érkező részecskék összeütközéséből keletkeztek, számuk pedig a heliopauzának ütköző napszél-részecskék intenzitásától függ. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Milyen lesz az új napfoltciklus? Interjú Muraközy Judittal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 76. 2021. aug. 20. 34. sz. pp. 1082-1083. "Egyre gyakrabban tűnnek fel napfoltok csillagunk felszínén, ami arra utal, hogy új naptevékenységi ciklus elején vagyunk. Muraközy Judit napfizikussal a foltok és ciklusok koreográfiája mellett a következő években várható napaktivitásról, illetve annak előrejelzési lehetőségéről beszélgettünk. ..." [HAI.]

MOLNÁR Csaba: Oxigéndús hosszabb napok. Evolúcióbiológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. aug. 2. 35. sz. pp. 1092-1093. "...Most azonban a pályatársak szerint is egy "teljesen új" elméletet leíró tanulmányt közöltek a brémai Max Planck Tengeri Mikrobiológiai Intézet kutatói a Nature Geoscience folyóiratban. Teóriájuk szerint ugyanis a Föld forgásának lassulása, és ezzel a napok hosszabbodása vezethetett oda, hogy a tengerekben és az atmoszférában feldúsult az oxigén, és kialakulhatott az a típusú élet, amelynek oxigénre van szüksége, és amelyet mi életnek ismerünk. [...] Ismert volt már az is, például a Hold-Föld távolság változásából, illetve az árapályjelenség módosulásából, hogy régen a Föld gyorsabban forgott a saját tengelye körül, mint manapság. A sebességkülönbség pedig nem volt elhanyagolható: 4,5 milliárd évvel ezelőtt valószínűleg csak hat óráig tartott egy nap, vagyis a Föld négyszer gyorsabban pörgött.
A Hold tömegvonzása lassította le a forgást, amely 2,4 milliárd évvel ezelőtt már 21 órás napokat eredményezett. Ezután egymilliárd évre stabilizálódott a forgási sebesség. Végül nagyjából 700 millió évvel ezelőttre állt be a mai 24 órás ciklus. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 76. 2021. aug. 2. 35. sz. pp. 1108-1109. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Foltok és csillagok. Interjú Kristovics Leventével. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 76. 2021. aug. 2. 35. sz. pp. 1114-1115. "Napunk tisztának és ragyogónak tűnő korongján időnként foltok jelennek meg, s mivel új naptevékenységi ciklus elején vagyunk, egyre több várható belőlük a következő években. De ne essünk kétségbe, más csillagok sem makulátlanok, sőt! Ilyen, úgynevezett aktív csillagok foltjait kutatja nagy lelkesedéssel és aktivitással Kriskovics Levente, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, A nemrég Junior Príma díjat kapott fiatal szakemberrel a nap- és csillagfoltok közötti hasonlóságokról, különbségekről és vizsgálatuk fontosságáról beszélget[tünk]. ... " [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: A térgyűrődések. 75-ös törzsasztal. = Élet és Tudomány 76. 2021. szept. 3. 36. sz. p. 1141. "A gravitációs hullámokat (vagyis a tér fénysebességgel terjedő gyűrődéseit) Albert Einstein írta le általános relativitáselméletében 1915-ben, ám kimutathatóságukban Ő maga is kételkedett. Nem csoda, hiszen elképesztően parányi effektusról van szó, mintha valaki egy épület udvari szobájában a falak remegéséből kívánna arra következtetni, vajon az épület külső részét egy baktérium ostromolja-e." írja Csató István 1971-ben kelt Kozmikus hajtóvadászat gravitációs hullámokra című cikkében. [...] A "hullámvadászat"-ba a magyar fizikusok is bekapcsolódtak, közülük Raffai Péterrel 2012-ben, Dálya Gergellyel 2018-ban készítettünk interjút, A 2010-es évek elején megszaporodott a gravitációs hullámok említése cikkeinkben. [...] 2015. szeptember 14-én aztán végre sikerült a LIGO munkatársainak közvetlenül detektálni két összeolvadó fekete lyuk gravitációs hullámait." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Magyarország az űrben. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. szept. 10. 37. sz. p. 1157. "A magyar űrkutatás történetét Bay Zoltán 1946-ban végzett radarkísérletétől számítják, vagyis lapunk gyakorlatilag egyidős ezzel a tudományterülettel. Az elmúlt hetek hazai vonatkozású űreseményei viszont meghatározhatják, ha nem is a következő háromnegyed évszázadot, de a következő néhány évet, sőt talán évtizedet is. Augusztus első felében Budapestre látogatott a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) delegációja, Christian Feichtinger ügyvezető igazgató vezetésével. A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) a CongressLine Kft. és a HUNGEXPO konzorciuma, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és Budapest Főváros támogatásával ugyanis pályázott a 75. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus (IAC) megrendezésére.
Bár Ausztrália, Brazília, Olaszország és Spanyolország is versenyben van, de ha Magyarország lesz a befutó, akkor itt gyűlhetnek össze a világ űrügynökségeinek és legnagyobb űripari vállalkozásainak vezetői. [...] Szintén nagyon ígéretes programot hajt végre az ötödik magyar műhold, a képen látható RadCube, melyet augusztus 17-én, Francia-Guyanából indítottak alacsony Föld körüli pályára. A budapesti C3S Kft. készítette a háromegységes cubesat platformját. A 30 cm x 10 cm x 10 cm-es műhold önmagában is fontos magyar űripari fejlesztés. Ennek fedélzetén található a RadMag nevű műszer, melyet az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriuma az általuk alapított űripari a REMRED Kft.-vel együttműködésben fejlesztett. A RadMag az űrbéli sugárzás és a mágneses tér kombinált mérésére alkalmas. [...] Hogy mit hoz a jövő az űrben hazánk számára, azt persze itt lent döntik el vagy legalábbis irányt mutatnak.
A szakemberek ezért állították össze hosszas tervezés és előkészítés után Magyarország Űrstratégiáját. Az erről szóló kormányhatározat 2021. augusztus 18-án jelent meg a Magyar Közlönyben. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: A Ranger holdprogram. 60 éve startolt. = Élet és Tudomány 76. 2021. szept. 17. 38. sz. pp. 1204-1205. "...Írásunkban a közelmúltban összefoglalt két orosz program után az Egyesült Államok első sikeres holdi küldetéssorozata, az idén 60 esztendős Ranger emlékét idézzük meg. A szovjet-amerikai űrverseny 1961-es évadjának show-ját minden kétséget kizáróan az első emberes misszió, Gagarin földkerülése vitte el. Az Egyesült Államok lemaradása a holdi űrszondás kutatások terén még ennél is jelentősebb volt. Az első sikeres amerikai holdprogramot, a Rangert megelőzően az "előőrs" a Földünk hűséges kísérőjének tekintetében komoly eredményeket nem produkáló, azonban a külső Naprendszerben sikereket elérő Pioneer-sorozat tagjai voltak. [...]
Összehasonlításképp az oroszok korábban ezt 6000 km-es távolságban abszolválták, majd elérték a holdfelszínt is, sőt, a legnagyobb nemzetközi médiafigyelem közepette lencsevégre kapták a Hold "sötét" - helyesebben a Földről megfigyelhetetlen - oldalát. Ezt a hatalmas hátrányt a Ranger-misszióknak kellett volna feledtetni, egyben előkészíteni a terepet a végül sima leszállást megvalósító Surveyor, valamint a kísérőnk körüli pályáról vizsgálódó Lunar Orbiter szondáknak, de legfőképp az ekkor már meginduló, az ember Holdra lépését célnak kitűző Apollo-program számára. Az Atlas-Agena hordozórakéták hátán tehát a nagy remények is hasznos terhet jelentettek. Viszont a kezdetet jelentő 1961-es esztendőben az új sorozat pontosan ott folytatta, ahol a Pioneer hold-szondák abbahagyták..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 76. 2021. okt. 1. 40. sz. pp. 1268-1269. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Satelix. Műholdak a Föld körül. = Élet és Tudomány 76. 2021. okt. 8. 41. sz. pp. 1296-1297. "...Évről évre egyre több mesterséges holdat bocsátanak Föld körüli pályára. De miért van ezekre szükség? Erről szól a Satelix című planetáriumi műsor. A produkció hat európai planetárium összefogásával készült el egy Erasmus+ projekt keretében. Ősbemutatója idén nyáron volt a Brnói Kupolafilm Fesztiválon, a magyar változatot pedig október 9-én láthatja először a közönség az ország számos planetáriumában. ..." [HAI.]

REIGER Klaudia: Őslények a mozivásznon. A Jurassic park és a valóság 1. = Élet és Tudomány 76. 2021. okt. 8. 41. sz. pp. 1298-1300. Csillagászat: A kihalás című fejezet. (p. 1300.) "...Azóta azonban már több fogalmunk van a dinoszauruszokat kipusztító kataklizmáról. 65,5 millió évvel ezelőtt egy körülbelül 14 kilométer méretű aszteroida csapódott be a mai Mexikói-öböl területén, a Yucatán-félszigeten, létrehozva a 175 km átmérőjű Chicxulub-krátert. Ma már tudjuk, hogy az aszteroida feltételezhetően a Baptistina-család tagja volt és már 160 millió évvel ezelőtt leszakadt a csoportjától. Több, egymástól teljesen különálló vizsgálat vezetett erre az eredményre. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Kásagolyók a jégbolygókon. Planetológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. okt. 15. 42. sz. p. 1317. "Nagy, ammónia és vízjég keverékéből álló, kásás golyók lehetnek a felelősek az Uránusz és Neptunusz légkörében látszólag hiányzó ammóniáért, mely rejtély hosszú ideje foglalkoztatja a tudósokat - számol be a Phys. org. Egy, Tristan Guillot által írt, és a 2021-es EPSC-n (Europianet Science Congress) bemutatott tanulmány rámutatott arra, hogy a két bolygó légkörében lévő "kásagolyók" nagyon hatékonyak lehetnek az ammónia mélyebb, átlátszatlan légköri rétegekbe történő szállításában, elrejtve ezt a vegyületet a műszereink elől. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Tudomány és Kommunikáció. Interjú Kiss Lászlóval. = Élet és Tudomány 76. 2021. okt. 15. 42. sz. pp. 1322-1324. "Az év ismeretterjesztő tudósa díjat Kiss L. László csillagász, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója kapta meg nemrégiben. A Tudományos Újságírók Klubjának elismerését a tagság szavazatai alapján az a szakember veheti át, aki az előző évben ismeretterjesztőként is sokat tett a tudomány népszerűsítéséért. A Széchenyi-díjas akadémikust sokan ismerhetik a Facebookról, ahol rendszeresen jelentkezik csillagászati aktualitásokat ismertető élő, interaktív előadásaival, de gyakori vendége különböző televíziós műsoroknak is. ..." [HAI.]

FRANCSICS László: Csillag-képek. Asztrofotósaink tárlata. = Élet és Tudomány 76. 2021. okt. 15. 42. sz. pp. 1332-1333., címlapkép. "2021. október 16-án szombaton 17:00-kor nyílik meg a IV. Csillag-képek Országos Asztrofotó Kiállítás. A megnyitót idén hagyományos módon, személyesen tartják a Magyar Természettudományi Múzeumban. A múlt évhez hasonlóan a kiállítás teljes anyaga az interneten, illetve könyv formájában is megjelenik. [...] A kiállítás a Magyar Asztrofotósok Egyesülete szervezésében jött létre. A tárlat 67 szerző 106 felvétele, Magyarország idei legszebb asztrofotóinak A bemutatott képek a földi tájat az égbolttal együtt ábrázoló asztrotájképektől a Naprendszeren át a távoli galaxisokig kalauzolják a nézőket. Megtekinthetőek nemzetközi megmérettetésen szerepelt asztrofotósaink beválasztott munkái is, ez úja és újra azt támasztja alá, hogy hazánk élenjár ebben a műfajban. A kiállítás november 8-ig látogatható."
Az Élet és Tudományban is bemutatott aszrofotók: A Mars 2020-ban (Kónya Zsolt), Kozmikus forgalom (Majzik Lionel), Galaxistalálkozó [M51] (Tőkés Bertalan), A Nap képe (Gyenes Imre), Három éj Perseidái (Lengyel Bálint), Sas-köd (Simon János), Zavaró tényezők harmóniája (Mayer Martin). [HAI.]

DÁVID Tibor: Isteni csapás. Archeológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. okt. 22. 43. sz. p. 1349. "Tall el-Hammam ősi városának régészeti feltárása 2005 óta folyik. E valaha fallal körülvett, igen népes település a Jordán völgyében, a Holt-tengertől északkeletre fekszik. A Nature Scientific Reports folyóiratban megjelent közlemény szerint 3650 éve egy kozmikus esemény tarolta le a várost, és vele együtt valószínűleg a szomszédos településeket is. [...] A másik két városállamot Tall Nimrin és Jerikó (Tall Es-Sultan) alkotta, [...] Végeredményként azonban a légkörbe érkező, de ott felrobbanó, és a törmeléket sörétszerűen szétszóró meteorra terelődött a gyanú. Ezek a töredékek sok, de legfeljebb pár méteres krátert formálhattak, amelyek a szél és víz felszínformálása miatt teljesen eltűntek az évezredek során. A kutatók a lehetséges eseményt a Szibériában bekövetkezett, 1908-as tunguszkai eseményhez hasonlónak vélik. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Élvonalban a hazai asztroszeizmológia. Interjú Molnár Lászlóval. = Élet és Tudomány 76. 2021. okt. 22. 43. sz. pp. 1363-1365. "Reneszánszát éli a csillagrezgések vizsgálata. Molnár László Csillagszeizmológiai laboratóriumok című pályázata el is nyerte az NKFIH Élvonal Kutatási Kiválósági Programjának támogatását. A CSFK Konkoly Csillagászati Intézet tudományos munkatársával arról beszélgettünk, hogyan lehet kimutatni egy távoli, szabad szemmel nem is látható csillag felszínén a rezgéseket, mit tudnak ezekből kiolvasni a szakemberek, és miért olyan fontos mindez az égbolt tudománya számára. ..." [HAI.]

A szervezők: Diákvetélkedők Földön kívüli témákban. Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 76. 2021. okt. 29. 44. sz. p. 1378. "Idén tízedik alkalommal indult útjára a Kulin György csillagászati vetélkedő. Háromfős általános iskolás csapatok mérhetik össze tudásukat és kreativitásukat országszerte és határainkon túl. A három internetes fordulóban a csillagászat mellett az űrkutatás is terítékre kerül. Az online eredmények alapján minden régió legjobbja, és a legeredményesebb külhoni csapat jut a döntőbe 2022 tavaszán. [...] November végéig lehet nevezni az első forduló feladatlapjának beküldésével. [...] További részletek a bajaobs.hu/kulin honlapon olvashatók, és a feladatlapot is innen lehet letölteni.
A középiskolások számára pedig a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) hirdet versenyt Irány az űr! címmel. Itt is három internetes kör lesz, de csak a legjobbak jutnak tovább a következő fordulóba. [...] A döntő 2022 márciusában lesz. A győztes csapat a hollandiai Noordwijkban tehet tanulmányi kirándulást az Európai Űrtechnológiai Központban (ESTEC). A négyfős csapatok (3 tanuló + 1 mentor) november 4-én éjfélig regisztrálhatnak az iranyazur.hu oldalon. ..." [HAI.]

Űrkutatók fórumai. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. okt. 29. 44. sz. p. 1379. "Október elején világszerte megsokasodnak az űrkutatáshoz kapcsolódó események, amint azt három héttel ezelőtt egy filmbemutató kapcsán már megemlítettük. Ekkor zajlanak évről évre az ENSZ Világűrhét eseményei. Hazánkban két rangos konferenciát is rendeztek, ha nem is a Világűrhét idején, de közvetlenül előtte és utána. Szeptember 29-én indult a háromnapos Magyar Űrkutatási Fórum. A rendezvényen a műholdas és űrszondás méréseket feldolgozó kutatók, valamint az űripar képviselői vettek részt, de volt a Nemzetközi Űrállomáson folytatott kísérleteket bemutató és világűrjogi előadás is. [...]
Október 11-én rendezték meg a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szokásos éves konferenciáját, az Űrkutatás Napját, a járvány miatt idén szűk körben. Kizárólag előzetes regisztráció alapján lehetett személyesen részt venni a programon, de az internetes közvetítés jóvoltából minden érdeklődő meghallgathatta az előadásokat. Az idei év előadói a Világűrhét témájához (Women in Space) kapcsolódva szinte kivétel nélkül hölgyek voltak, akik saját eredményeik bemutatása mellett a nők részarányára és szerepköreire is kitértek prezentációikban. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 76. 2021. okt. 29. 44. sz. pp. 1388-1389. [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Gyorsul a Nagy Vörös Folt forgása. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. nov. 5. 45. sz. pp. 1411-1412. "A Hubble Űrtávcső adatai szerint a Naprendszer legnagyobb vihara, a Jupiter légkörében kavargó Nagy Vörös Folt külső régiójában, az úgynevezett nagysebességű gyűrűben fújó szél sebessége a 2009 és 2020 közti időszakban átlagosan 8 százalékkal nőtt. Az anticiklon belsejében fújó szelek ugyanakkor szignifikáns mértékben lassultak. ..." [HAI.]

LADÁNYI Tamás: Az Isaac Newton Teleszkóp. A hátlapon. = Élet és Tudomány 76. 2021. nov. 5. 45. sz. p. 1439., hátsó külső borító. "2021. szeptember 23-án ideiglenesen becsukta kapuit, pontosabban nem nyitotta ki a kupolarést a La Palma szigetén elhelyezkedő csillagvizsgáló, miután a négy nappal korábbi vulkánkitörés finom porlepellel vonta be az épületet és a mellette parkoló autókat. A Cumbre Vieja ugyan biztonságos távolságban emelkedik, de a magas szintű felhőzet ez alkalommal nem nyújtott védelmet a műszerekre kártékony anyag ellen. Pedig az orografikus felhőképződés a Roque de los Muchachos csillagászati komplexumának legfontosabb telepítő tényezője. Mivel ez a folyamat rendszerint az obszervatóriumok szintje alatt lezajlik, [...]
A csillagos égbolt minőségét fokozottan védik a szigeten, amelynek eredménye ezen a nyáron is megmutatkozott. A zavaró fényszennyezéstől mentes területen az épület felett markánsan kirajzolódott a Tejút egyik legszebb részlete, a Hattyú csillagkép és környéke. Az asztrofotózásra kifejlesztett kamerának köszönhetően a terület vöröses színű diffúz ködjei is megjelennek, élükön a kép bal oldalán található Észak-Amerika köddel." [HAI.]

H. J. [HERCZEG János]: ÉT galéria. Élet és Tudomány képekben. = Élet és Tudomány 76. 2021. nov. 12. 46. sz. pp. 1462-1463. "5. Szendrei Margit: Körgeometria és ... - Régi vágyam teljesült az őszi szünetben, elutaztam Portóba. Egyik sétámon már a parkban láttam, hogy halójelenség van az égen, és kiérve a Casa da Música mellé, kirajzolódott a teljes kör, amihez két repülőgép segítségével egy érintő és egy szelő is társult. Épp csak a körszelet területének képlete nem jelent meg, legalábbis amíg én ott voltam. ..." [HAI.]

BÁNSÁGHHY Nóra: A 70215,41-es számú holdkőzet. ÉT-iránytű. = Élet és Tudomány 76. 2021. nov. 19. 47. sz. p. 1502. "A Hold felfedezése címmel nyílt kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban a NASA és az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége közreműködésével. A tárlat, valamint a kiállítótér középpontjában az Apollo 17 küldetésen gyűjtött 70215,41-es számú holdkőzet áll, amelyet a NASA kölcsönzött erre az időtartamra. A tárlaton látható Neil Armstrong űrruhájának élethű másolata, melyen a ruha egyes részeinek funkcióit is megismerhetik a látogatók. Megtekinthetők továbbá az Apollo küldetések keretében végrehajtott első, illetve utolsó Holdra szállás során begyűjtött minták is. A Puli Space Kft. által kölcsönzött tárgyak, a "Puli Rover", valamint a NASA-díjnyertes holdi vízszimatoló szerkezetének makettje is a kiállítás részét képezik. A december 31-ig látható kiállításhoz különböző programok is kapcsolódnak, ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 76. 2021. nov. 26. 48. sz. pp. 1522-1523. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Gyorsítókkal az ősanyag nyomában. Interjú Kincses Dániellel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 76. 2021. dec. 3. 49. sz. pp. 1556-1557. "Az első mikromásodpercekben kvarkok és gluonok töltötték ki a Világegyetemet. A részecskefizika nagy kérdései közé tartozik, hogyan alakult át ez az ősanyag a ma ismert protonokká és neutronokká. Az amerikai Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban nemrég nagy lépést tettek a válasz megismerése felé. Az ELTE TTK Fizikai Intézet kutatócsoportja, s benne Kincses Dániel fizikus is részt vesz ezekben a nemzetközi kutatásokban. A fiatal szakemberrel arról beszélgettünk, hogyan lehet 13,8 milliárd évvel a történtek után ezt az átalakulást vizsgálni, és mi ennek a célja? ..." [HAI.]

PAPP Gábor: Holdkőzetek Budapesten. Nagyra értékelt kődarabok. = Élet és Tudomány 76. 2021. dec. 10. 50. sz. pp. 1580-1583. "Harrison Schmitt geológus a Taurus-Littrow-völgyben, a Derültség tengere, Mare Serenitatis keleti szegélyén gyűjtötte azt a mintegy 3,75 milliárd éves kőzetet, melynek 120 grammos darabja a Magyar Természettudományi Múzeumban év végéig látogatható kiállítás, A Hold felfedezése egyik emblematikus tárgya. A sötétszürke, finomszemcsés bazaltdarab felszínét mikrometeoritok ütötte mikrokráterek borítják, hiszen a sugárzáskitettségi vizsgálatok szerint mintegy százmillió évig hevert a felszínen. Az eredetileg 8,1 kilogrammos kőzetdarabból számos vizsgálati mintát és kiállítási darabot választottak le. A "kődarabka" egy plexipiramisban eltemetve járja világ körüli útját minden múzeumban megbecsült vendégnek számít. A holdkőzetek ugyanis sok szempontból különösen értékesnek számítanak. ..." A cikk elkészítéséhez Jánosi Melinda és Kis Annamária nyújtott segítséget. [HAI.]

REZSABEK Nándor: A Világegyetem múltja, jelene és jövője. Könyvsarok. = Élet és Tudomány 76. 2021. dec. 10. 50. sz. p. 1584. Könyvismertetés. "A korábbi emlékek, továbbá a témához fűződő mai generális megközelítésem miatt is jó volt kézbe venni a "Genezis, A világegyetem születése hét napban elbeszélve" című kötetet. A magyar változatot a Corvina Kiadó gondozásában helyezhetjük könyvespolcunkra. [...] A belbecs maga 223 számozott oldalon át sorjázik. Ennek főbb vonatkozásai előtt a szerzőről is egy mondat: a részecskefizikában utazó olasz Guido Tonelli (1950-) a Pisai Egyetem professzora, a CERN kutatója, a Higgs-bozonnal kapcsolatos felfedezések egyik motorja. [...] Balázs István fordítása gördülékeny, és bár szakmai tekintetben vannak kevésbé pontos megoldásai, ezek összességében a témában jártasak számára sem teszik kibírhatatlanná az olvasást. Tartalmában a kötet a minőségi kozmológiai ismeretterjesztő kategória. ..." [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Csillagászkodj! Könyvsarok. = Élet és Tudomány 76. 2021. dec. 10. 50. sz. p. 1584. Könyvismertetés. "Kezdő amatőrcsillagászok számára nyújt segítséget a csillagászat tárgykörei és fogalmai közötti eligazodásban a Csillagfény mellett 2.0. A kötet címéből is sejthető, hogy volt előzménye. Második, bővített, átdolgozott kiadásról van szó. A bővítés azonban nem csupán néhány oldalas kiegészítést takar, a mostani változat tényleg sokkal vaskosabb elődjénél, rengeteg magyarázó ábrát és 16 oldalnyi színes fényképmellékletet is tartalmaz. Eredendően szakköri segédanyagnak készült, - nem véletlenül, hiszen a szerző, Fejes Zsolt maga is szakkörvezető de örömmel lapozgathatják egyéni érdeklődők, gyerekek és felnőttek egyaránt. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Dupla ütközés hozhatta létre Holdunkat. Planetológia. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 76. 2021. dec. 17. 51-52. sz. p. 1605. "A Hold keletkezésén a múltban számos elmélet született: [...] Ma, a legelfogadottabb elmélet szerint 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy Mars-méretű bolygócsíra, a Theia ütközött a Földnek, összeolvadva bolygónkkal. A kozmikus karambol során kirepülő törmelékből jött létre a Hold. Egyes kutatások szerint feltételezhető, hogy a külső bolygórendszerben keletkezett, majd később a Föld közelébe került Theiáról származik bolygónk vízkészletének jelentős része is. Egy, a Planetary Science Journalban megjelent új tanulmány szerint a Holdat létrehozó bolygóütközés valójában két fejezetből állt. Az első ütközés során a Theia csupán súrolta a Földet. Ekkor az égitest jelentős mértékben veszített Nap körüli keringési sebességéből. Néhány százezer évvel később történt a második ütközés. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: 75 éve az űrben. 75-ös törzsasztal. = Élet és Tudomány 76. 2021. dec. 17. 51-52. sz. p. 1645. "Lapunk gyakorlatilag egyidős a magyar űrkutatással, melynek történetét Bay Zoltán és kutatócsoportjának 1946. február 6-án végzett holdradar kísérletétől számítják a szakemberek. A hazai kutatók gyakran szerepeltek lapunk akár szerzőként, akár interjúalanyként, hiszen a világűr "meghódítása" mindig a legolvasottabb témák közé tartozott. Persze az elmúlt 75 év magyar vonatkozású kozmikus krónikájából csak néhány eseményt emelhettünk ki ezek viszont napjainkban is érdekesek, tanulságosak. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 76. 2021. dec. 17. 51-52. sz. pp. 1652-1653. [HAI.]

NZP: A Föld első űrutazója 60 éve itt járt, Fejérben. A képeken kitűnően látszik, csodálták az emberek Gagarint, de én csak azt az egy embert csodálom. = Fejér Megyei Hírlap 66. 2021. aug. 13. 187. sz. p. 10. Jurij Alekszejevics Gagarin 1961. aug. 20-án Sztálinvárosban járt, majd egy nappal később Sárbogárdon. [KSZ.]

V. VARGA József: Néhány éven belül ismét magyar űrhajós? = Fejér Megyei Hírlap 66. 2021. aug. 14. 188. sz. p. 10. A kérdésről a székesfehérvári Hudoba György fizikus, főiskolai docens és Laufer Tamás, az Alba Innovár Digitális Élményközpont vezetője, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége tiszteletbeli elnöke nyilatkozik. [KSZ.]

HV: A kora hajnalt is beragyogja. A holdsarló fényében fürdőzhetünk. = Fejér Megyei Hírlap 66. 2021. szept. 6. 206. sz. p. 12. Terjedelmes cikk arról, hogy szept. 4-én hajnalban egy 9,8 százalékos megvilágítottságú holdsarló kelt fel. A jelenségről és általában a holdsarlókról Banc Roland, a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló önkéntese ad magyarázatot. A cikket egy 4,2 százalékos szept. 5-i holdsarló fénykép illusztrálja. Fotó: Camelferr/Idokep.hu. [KSZ.]

Célba vesszük a világűrt. Ferencz Orsolya: Felelős ország nem maradhat ki ebből a versenyből. = Fejér Megyei Hírlap 66. 2021. szept.13. 212. sz. p. 6. A magyar űrtevékenységről. [KSZ.]

Fejér megye. Mintha robbant volna egyet! = Fejér Megyei Hírlap 66. 2021. okt. 22. 246. sz. p. 1. Pusztavám, 2021. 10. 20. Izgalmas égi jelenséget láttak sokan országszerte - többen Fejér megye településein is - október 20-án, szerdán 18 óra 29 perckor Csak pár pillanatig volt látható az égi jelenség, de aki éppen akkor tekintett az égre, láthatta, ahogy egy fényes csóva szeli át a kékséget, s mintha robbant volna egyet. A pusztavámi meteorológiai állomás webkamerája rögzítette a látványt. Illusztráció: Videórészlet: Agárdi András. [KSZ.]

  Honlapajánló – Stellarium. = Firka 31. 2021-2022 2. sz. p. 28. "Ha érdekelnek a csillagok, szeretjük nézni a csillagos égboltot, netán asztronómiai tudásunkat is gyarapítani szeretnénk, vagy a műholdak, bolygók útját szeretnénk követni, mindenképpen javasolt a Stellarium letöltése és telepítése. A Stellarium egy ingyenes és nyílt forráskódú planetárium-szoftver, amely a GNU General Public License 2-es verziójának feltételei szerint használható, elérhető Linuxra, Windowsra és macOS-ra. Letölthető a https://stellarium.org/ honlapról, ugyanitt értékes információkat is találunk működéséről." [HAI.]

  FRANCSICS László: Kométák titokzatos élete az Atlas-üstökös az Orionban. Pillantás az égre. = A Földgömb 39. 2021. jan.-febr. 346. sz. pp. 6-8. "Alighanem a nap- és a holdfogyatkozások, bolygóegyüttállások és -fedések a legszebb csillagászati jelenségek, melyek emléke mélyen beivódik a megfigyelőbe, sőt előfordul, hogy a történelem részese lesz. Az okkultációknak (amikor fedik egymást az égitestek) és együttállásoknak (amikor csak látszólag közelítik meg egymást) az a kiváltó oka, hogy a Föld, a Hold és a bolygók egyetlen - az űrben elhelyezkedő - sík mentén, az úgynevezett ekliptikán járják körkörös útjukat a Nap körül. Közel azonos pályahajlásuk miatt ezek az égitestek törvényszerűen előbb-utóbb egymás látszólagos közelségébe vagy akár fedésbe is kerülnek egymással a Földről nézve. [...]
A C/2020 M3 (ATLAS) üstököst ebben a kitüntetett pillanatban, amikor a zöld kómájával az Orion-köd régiója előtt halad el, Majzik Lionel kapta lencsevégre 2020. november 11-én összesen 80 percnyi összexpozícióval készült mozaikképen, robottávcsővel, Chiléből." Fejezetcímek: Üstökösök a messzeségből.; Távoli ősanyagforrás. [HAI.]

  FRANCSICS László: A Betlehemi csillag titka - a jupiter és a szaturnusz történelmi együttállása. Fel a fejjel! = A Földgömb 39. 2021. jan.-febr. 346. sz. pp. 16-17. "...a Nap megy délre, és gördül északra" - írja a Talmud, a "biblia utáni" zsidó irodalom, s gondolnánk, mennyi-mennyi csillagászat rejtőzik még az ókor e különlegesen túlélő kultúrájában - de ez koránt sincs így. A fenti verstöredék valójában nem a Nap pontos mozgását írja le szépirodalmi formában, hanem egy téves koncepciót vázol a nappalok és éjszakák magyarázatára... [...]
K. Ferrari d’Occhieppo 20. sz.-i osztrák csillagász értelmezése szerint a Szaturnusz Izrael csillaga. Elmélete alapján a betlehemi csillag nem más, mint a két óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása, vagyis a „Nagy Együttállás” Kr. e. 7-ben, november 12-én. ..." A felvételt Schmall Rafael készítette Kaposfőről 2020. december 23-án 135 mm gyújtótávolságú objektívvel a vonuló felhők közül. [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Csillagfényes alpesi vacsora. Föld és ég. = A Földgömb 39. 2021. jan.-febr. 346. sz. p. 19. "Európa legrégebbi villamosvasútja Zermattból indul el, majd úgy félóra alatt kapaszkodik fel 3089 m-ig. A Gornergrat végállomásnál levő Kulm Hotelből káprázatos kilátás nyílik a Gorner- és a Findel-glecscserre, a Matterhornra és további huszonnyolc 4000-es hegycsúcsra - és a csillagos égboltra is. Kinek ne lenne kedve a panorámateraszról gasztro- és asztronómiai élményeket ötvözni, avagy ízes fondü Csillagfényes alpesi vacsora. kíséretében egy kristálytiszta éjszakán rácsodálkozni a Tejútra? Márpedig a hotel szolgáltatásai közé ez is beletartozik. A csillagvizsgáló - előzetes egyeztetés alapján - a nagyközönség és a szakmabeliek számára is nyitva áll.
A Berni és a Lausanne-i Egyetemmel való együttműködés keretében az újonnan felszerelt műszerekkel - 60 cm-es asztrográf, 25 cm-es "bolygóvadász" Takahashi Mewlon, 15 cm-es Takahashi TAO vizuális célokra - helyszíni mérések és távészleléssel végzett kutatások folynak. Az alpesi csillagos álomban csak az aktuális járványhelyzet hozott pillanatnyi megtorpanást..." [HAI.]

  FRANCSICS László: Áldás vagy átok? - Hogyan bontja szét a légkör a Szíriusz fényét? Pillantás az égre. = A Földgömb 39. 2021. márc.-ápr. 347. sz. pp. 4-5. "Elképzelni is nehéz, mekkora érték a Föld légköre! (Főleg, hogy roppant szembetűnő a sérülékenysége is.) Nyilvánvaló előnyei tagadhatatlanok, nélkülözhetetlen szerepet játszott a szárazföldi élet, s így az emberiség kialakulásában is. Leszámítva néhány szélsőséges természeti katasztrófát, a földi atmoszféra az egyik legnagyobb kincs a bolygón. A csillagászok mégis hadilábon állnak bolygónk gázburkával, és sok esetben jobban örülnének, ha nem is létezne... Precíz műszereikkel pásztáznák az eget, ha azt a légkör is lehetővé tenné. De az valójában kevésbé teszi, mint ahogy azt gondolnánk. Vegyük sorra, hányféleképpen űz gúnyt az éltető atmoszféra a csillagászokkal! [...]
A tablót Bajmóczy György készítette a Szíriusz defókuszált, rövid időközönként rögzített képeiből, Bicskéről, 2020 decemberében, 8 centiméter átmérőjű lencsés távcsővel, tükörreflexes fényképezőgéppel. A sorozaton jól látható az atmoszféra optikai torzító hatása, ahogy a rossz légköri nyugodtság pillanatról pillanatra hullámoztatja, erősíti-gyengíti és más-más színekre bontja szét az éjszakai ég legfényesebb csillagának fényét." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Tés - Az idő kozmikus távlatában. Föld és ég. = A Földgömb 39. 2021. márc.-ápr. 347. sz. pp. 18-19. "1473-ban indultak el azok a fénysugarak, amelyeket az Orion konstelláció alfája, a Betelgeuze bocsátott ki a fotózás pillanatában (amennyiben a csillag 548 fényév távolságát vesszük alapul). 1924-ben Ozi János asztalosmester megépítette a közelben található Helt-malom szerkezetének mintájára a saját szélmalmát, amely ma már népi műemlékként tekinthető meg.
2013-ban a SpaceX projekt Falcon-9 nevű rakétájának segítségével üzembe helyezték a Cornell Egyetem Műholdat (CUSat), ami küldetését teljesítve ma már működésképtelenül kering az űrben. 2019-ben a fenti misszió 60 új űreszközt állított pályára a Starlink műholdsereg első adagjaként. Összesen 12 ezerre kívánják e számot növelni. 2021. január 17-én sikerült mindezeket együttesen megörökíteni a hóval borított Tési-fennsík egy holdfényes éjszakáján." [HAI.]

  FRANCSICS László: Csillagmilliók a tejútban - hány csillag van az égen? Pillantás az égre. = A Földgömb 39. 2021. Tavaszi különszám. 348. sz. pp. 4-5. "Amikor rápillantunk erre a Tejút centrumát ábrázoló, lenyűgöző fotóra, megdöbbent a milliónyi csillagból álló, világító óceán látványa. Ilyenkor hamar felmerülhet a kérdés: valójában hány csillag is van az égen? [...] A Tejút centruma irányában, a Tejút milliónyi csillaga előtt elhelyezkedő, ragyogó szépségű Messier 7 jelű halmazról Feltóti Péter készített felvételt 2018 májusában Namíbiából, 20 cm tükörátmérőjű Newton asztrográfjával, átalakított, digitális tükörreflexes fényképezőgéppel." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Nap-fivér, Hold-nővér. Föld és ég. = A Földgömb 39. 2021. Tavaszi különszám. 348. sz. pp. 22-23. "Assisi Szent Ferenc életének Zeffirelli-féle filmes feldolgozása köszönt vissza 2021. február 26-án, amikor Tihanyban az Őrtorony-kilátóból fotóztam. Azon ritka alkalmak egyikén, amikor egy időben látszik a lenyugvó Nap és a túloldalon már felkelt a telihold. Pontosabban: égi kísérőnk ekkor még csak 99%-os fázist mutatott, és így volt lehetséges, hogy már a látóhatár felett tartózkodott a napnyugta pillanatában. A jelenség esszenciáját az adta, hogy az előző napokban a magaslégköri áramlatok jelentős mennyiségű szaharai port szállítottak hazánk fölé. A magas koncentrációjú por színesre festette az égitesteket, miközben az égbolt fakókékre váltott.
Bár a légkör átlátszósága így csökkent, de a távolban mégis kirajzolódott a Balaton-felvidék felejthetetlen gazdagságú panorámája: nyugaton a Badacsony sziluettjétől kezdve, Aszófőn, majd a Kab-hegyen át Balatonfüredig, zárulva az emblematikus tihanyi tájjal." [HAI.]

  FRANCSICS László: Napraforgóból van-e a Napraforgó-galaxis? Az NGC 352. Pillantás az égre. = A Földgömb 39. 2021. máj.-jún. 349. sz. pp. 4-5. "A címben feltett kérdésre gondolkodás nélkül rávágjuk, hogy nem, miközben e nyilvánvaló beugratást sokszor nem kerüljük el, vagy nem akarjuk elkerülni az életben. [...] Megkülönböztettek spirális, gyűrűs, elliptikus, lencse szerű, szabálytalan galaxisokat és ezek több altípusát is. A spirálgalaxisok esetében például előfordulnak küllős, küllő nélküli, "grand dizájn" spirálok és "pelyhes" galaxisok is. Ez utóbbiak a spirálgalaxisok egyharmadát teszik ki.
E típus egyik legékesebb példája a Napraforgó-galaxis, ugyanis azt a tavaszi égen nagyobbacska távcsőben szemlélve spirális elrendezésű fénylő foltokból, "pelyhekből" álló textúra borítja, ami a csillagászokat a népszerű haszonnövény magjainak elrendezésére emlékeztette. Okkal, vagy ok nélkül - ez itt a kérdés! [...] A Leo (Oroszlán) csillagképben található NGC 3521 jelű, lenyűgöző spirálgalaxist Bach Zoltán örökítette meg 20 cm átmérőjű, közel 2 méter fókuszú távcsővel Vecsésről a tavaly tavaszi, COVID-19 miatti korlátozások során lecsökkent gépjárműforgalom mellett kivételesen kitisztult égbolton, 24 órás expozícióval. A rendkívüli helyzetben átlátszóbbá és nyugodtabbá vált égbolt a főváros mellől is lehetővé tette e kivételes felvétel elkészültét." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Nyári hullócsillageső. Föld és ég. = A Földgömb 39. 2021. máj.-jún. 349. sz. pp. 10-11. "A bakonyi kisfaluba, Bándra tartva jutott eszembe, hogy az Essegvár kiváló helyszín lenne az aktuális meteoreső fotózására. A tíz évvel ezelőtti Perseidák előjelei azonban nem sok jót ígértek. A raj legnagyobb aktivitása éppen a telihold napjára esett, amely garantáltan elnyomja a halványabb rajtagok látványát. Ráadásul a folyamatosan vonuló felhők is nehezítették a megfigyelést. A történet mégis kedvező fordulatot vett, ugyanis a Hold hajnalra már távol került a célterülettől, így az éjszaka folyamán 15 rajtagot sikerült megörökíteni. [...] A 2021-es év - jó idő esetén - különösen kedvezőnek ígérkezik a hullócsillageső megfigyelésére.
A Perseidák maximuma augusztus 12-én 23 órakor következik majd be: az éjszaka első felében a ZHR, azaz a zenitre redukált óránkénti darabszám a 120-at is elérheti. A holdfázis is kedvez majd, ugyanis a négynapos korú, vékony holdsarló 22 órakor lenyugszik, így még a halványabb rajtagok is sötét égi háttér előtt fénylenek fel." [HAI.]

  FRANCSICS László: Millió virág, milliárd csillag. Repcevirágzás a Tejút-centrum alatt. Fel a fejjel! = A Földgömb 39. 2021. máj.-jún. 349. sz. pp. 10-11. "Az elmúlt néhány évben kialakult szokás - egyértelműen a polgári kamerák és ennek következtében az asztrotájkép-fényképezés fejlődésének köszönhetően -, hogy hazánk egyik legszebb agrár-csillagászati együttállását, a repcevirágzás és a Tejút-centrum együttes megjelenését lencsevégre kapják szemfüles fotósaink. [...] A repceföldet és a Tejút tavaszi ívét, jobboldalon a kelő Tejút-centrummal együtt ábrázoló felvételt Imre Péter készítette Pinnye közeléből, Nyugat-Magyarországról az április végi újhold alkalmával." [HAI.]

  FRANCSICS László: Lencsevégen a Nemzetközi Űrállomás. Célba lövés mesterfokon. Pillantás az égre. = A Földgömb 39. 2021. júl.-aug. 350. sz. pp. 4-5. "...Egy fokkal könnyebb megörökíteni, de még látványosabb lehet, ha az űrállomás a Hold előtt halad el. Ekkor elég a Holdat megcélozni (természetesen a kellő időpillanatban), és videómódban a másodperc töredéke alatt végbemenő látszólagos találkozást elcsípni.
Ha minden beállítás precíz volt, a végeredmény lenyűgözően szép lesz, ahogy 4 milliárd éves kísérőnk együttáll egy pillanatra az emberiség csúcstechnológiájával. [...] A felvételt Nagy Szabolcs, vérbeli ISS-fotós készítette szerencsés körülmények véletlen együttállása során éppen a születésnapján, 25 cm tükörátmérőjű Dobson-távcsővel, speciális csillagászati kamerával Angliából. Az átvonulást élőben közvetítette a közösség youtube-csatornáján. Az eseményt a méltán híres és közkedvelt Chris Hadfield kanadai űrhajós is megosztotta, aki az űrállomás korábbi parancsnoka is volt." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Egy holdkelte margójára. Föld és ég. = A Földgömb 39. 2021. júl.-aug. 350. sz. pp. 22-23. "Amíg egy laikus szemlélő egyszerűen csak rácsodálkozik égi kísérőnk látóhatáron megjelenő korongjára, addig a természettudományok kedvelői önkéntelenül is fogalmakat társítanak a jelenséghez. A történet az azimut kimérésével kezdődött, tehát meg kellett találnom méterre pontosan azt a helyet és szöget, ahonnan a kompozíció megfelelő lesz. 2021. május 26-án a holdkelte 125 fok irányban látszódott a 9 km-re lévő, távoli objektumok mögött. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: Beindult a Nap! Felfutóban a 25. Nap-ciklus. Pillantás az égre. = A Földgömb 39. 2021. szept.-okt. 351. sz. pp. 4-6. "Egy szokatlanul hosszú és csendes időszak után 2019. decemberében központi csillagunk a 25. Nap-ciklusba lépett. Kezdetét a naptevékenység aktiválódása jelezte, amit egy 4-5 éves lassú erősödés követ. Ekkor éri el a Nap-tevékenység a maximumát, majd egy valamivel lassabb lecsendesedés után, várhatóan 2030-ban átadja helyét a következőnek. [...] Augusztus 20-án ritka események játszódtak le a Napon, melyek jelzik az új Nap-ciklus beindulását. Egyszerre több protuberancia és egy hatalmas sötét filament is feltűnt, amit Kerepesy Krisztián örökített meg Gyömrőről speciális, 8 cm átmérőjű hidrogén-alfa naptávcsővel és csillagászati kamerával." [HAI.]

  FRANCSICS László: Az Öt Torony és a Tejút. Mi minden kell egy asztrotájképhez? Fel a fejjel! = A Földgömb 39. 2021. szept.-okt. 351. sz. pp. 16-18. "Az asztrotájképek együtt ábrázolják az eget és a Földet. Bár az égbolt bemutatása ezzel a technikával némileg korlátozott, hiszen főképp csak a Tejutat és a csillagokat láthatjuk, ám a földi táj éjszakai ábrázolásának csak a kreativitásunk szabhat határt - gondolnánk. Valójában az asztrotájképek meghatározó elemét - a jó előteret - hatalmas kihívás kiválasztani és együtt fotózni az éggel. Sokkal nagyobb, mint csupán az eget megörökíteni... A Cinque Torri sziklaalakzat és a felette átívelő, kelő nyári Tejút látványát idén júniusban örökítette meg Mayer Martin János digitális MILC fényképezőgéppel 24 mm-es, rendkívül fényerős optikával, összesen 26 db mozaikkép felhasználásával." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Mediterrán hold-tánc. Föld és ég. = A Földgömb 39. 2021. szept.-okt. 351. sz. pp. 24-25. "A Grammy-díjas, népszerű amerikai dzsesszgitáros, Al Di Meola a mediterrán Nap-táncot idézte fel 1977-ben íródott szerzeményében a szlovén tengerpartról, Piran várfalának tövéből szemlélve - én viszont a Hold horizont feletti mozgását figyeltem idén augusztus 10-én. Pontosabban: égi kísérőnknek a Vénusszal való együttállását fotóztam: ezen az éjszakán a két égitest 9 fokra tartózkodott egymástól. A páratlan alkonyati látványt a kivilágított Szent György-templom és a Tartini tér tette teljessé. ..." [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Fókuszban a Szépasszony. Föld és ég. = A Földgömb 39. 2021. Őszi különszám. 352. sz. pp. 6-7. "Mielőtt végleg elbújt volna a felhők nyújtotta paraván mögé, a magaslesben állva sikerült a távcsőben még egy pillantást vetni az ég Szépasszonyára. A magyar népi mondavilág ezzel a költői elnevezéssel a Skorpió konstelláció alfáját, a nyári éjszakákon alacsonyan járó, narancsos színű csillagot illette. Csak városi fényszennyezéstől távoli helyen fedi fel igazi báját, és gyönyörködhetünk az őt körülvevő csillagmezőben. ..." [HAI.]

  FRANCSICS László: A Szaturnusz három árnyalata. Színek a kozmoszban. Pillantás az égre. = A Földgömb 39. 2021. nov.-dec. 353. sz. pp. 4-6. "Az ég kék, a fű zöld. Vagy nem... Vagy nem csak... Szemünk a legtöbbet használt érzékszervünk. Bár sokszor hallani, hogy az állatvilágban az emberénél mennyivel kifinomultabb érzékszervek is léteznek, azért az emberi szemnek kevés kihívója akad. Az emlősök egyik legjobb látása a mienk, de nem azért, mert szemünk bármely paramétere a legjobb lenne az állatvilágban, hanem azért, mert egyszerre több funkciója is nagyon hatékony: három (egyesek pedig négy) színcsatornában érzékelnek több millió színt, igen jól látunk térben, egészen nagy, 1 ívperces felbontásban érzékeljük a távoli tárgyakat, sőt, az éjszakai látásunk is kielégítő. [...]
Kereszty Zsolt saját csillagvizsgálójából, 35 cm tükörátmérőjű távcsövével készült felvétele a Szaturnusz bolygót ábrázolja, valós színekben, a metán egyik spektrumvonalában és infravörösben. A felvételsorozat a Csillag-Képek 2021 Országos Asztrofotó Kiállítás kiemelt képe volt." [HAI.]

  SZALAI Péter: Égi kísérőnk közel s távol... Van képünk! = A Földgömb 39. 2021. nov.-dec. 353. sz. pp. 16-17. "A Hold földközelben és -távolban látszó méretkülönbségének oka, hogy nem kör, hanem ellipszis alakú pályán kering a Föld körül, ezért a Földtől való távolsága 356 000 és 406 000 km között változik. A teliholdak időpontjai ritkán esnek egybe az elméleti minimális és maximális távolságok időpontjával - e képeken a földközeli Hold távolsága 357 056 km, a földtávolié 405 653 km. A felvételeken jól látható a 12%-os méretbeli különbség, bár szabad szemmel és viszonyítás nélkül ez már nehezen érzékelhető.
Fázisától függetlenül a Hold akkor a legfeltűnőbb, amikor alacsonyan van az égen, tehát holdkeltéhez vagy -nyugtához közel jár - ekkor ugyanis a tereptárgyakhoz tudjuk viszonyítani méretét, és nagyobbnak érzékeljük, mint amikor magasan jár az égen. Az idei, év végi két holdtölte földtávol idején zajlott (november 19., december 19.). Ám érdemes memorizálni a méretét, hogy majd összehasonlíthassuk 2022. június 14-én a földközeli telihold méretével!" [HAI.]

  LADÁNYI Tamás: Magasan a Hochschwab fölött. Föld és ég. = A Földgömb 39. 2021. nov.-dec. 353. sz. pp. 24-25. "2000. november 2-a óta kering folyamatos emberi jelenléttel, viszonylag alacsony Föld körüli pályán a Nemzetközi Űrállomás (ISS). A kép készítése pillanatában - 2021. július 23-án - 456 km magasságban húzott el az Alpok vonulatai felett. Az űreszköz működésének első két évtizedében valóban rászolgált a nemzetközi jelzőre: összesen 19 ország 240 asztronautája tett rajta látogatást. Minden bizonnyal felejthetetlen napokat töltöttek rajta: mivel az ISS 92 percenként kerüli meg bolygónkat, ezért 24 óra leforgása alatt tizenhatszor élhették át a napnyugta és -kelte élményét. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: A nagy mágneses anomália. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. jan. 370. sz. pp. 22-24. "Egy titokzatos övezet, ahol számtalan furcsa és megmagyarázhatatlan meghibásodás érte a műholdakat és űrhajókat. Méltán kapta "a világűr Bermuda-háromszöge" becenevet. Évtizedek óta figyelünk egy különleges jelenséget, amely a dél-atlanti mágneses anomália nevet kapta. [...] Napjainkra az űrkutatás egy fontos problémája lett, mert ez nemcsak a technikát érinti, de veszélyes az űrhajósok egészségére is. Talán egy olyan jelenség, amely egy későbbi katasztrófa előjele lehet. Valódi veszélyére az 1980-as években figyeltek fel. [...] a legtöbb meghibásodás Brazília partjai közelében, az Atlanti-óceán felett történt. Minden átrepülés során történt valami. Így fedezték fel az anomália pontos kiterjedését, amely napjainkban már Chilétől egészen az afrikai Zimbabwéig húzódik. Ma már kiderült a zóna titka. A Földet körülölelő mágneses mező itt különösen gyenge. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Őrszemek Föld körüli pályán. Obszervatórium. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. jan. 370. sz. pp. 42-43. "A Copernicus-program az Európai Unió földmegfigyelő kísérletsorozata, melyben az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamain kívül más EU-s országok is közreműködnek. A program célja, hogy műholdak által gyűjtött adatokat feldolgozva minél teljesebb képet kapjunk bolygónkról - legyen szó akár az urbanizáció hatásairól, a tengeri szemét vándorlásáról vagy a sarkvidéki jégtakaró mozgásáról. ..." [HAI.]

A kozmikus sugárzás veszélye. Zöld jövő. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. jan. 370. sz. pp. 58-59. "2010. február 8-án hajnali négy órakor Floridából elstartolt az Endeavour űrsikló, hogy a kéthetes STS-130 küldetés során szerelési munkálatokat végezzenek a Nemzetközi Űrállomáson. A legénység több űrséta alatt ekkor csatlakoztatta az állomáshoz a Tranquility összekötő modult és a kupolaegységet. Az asztronauták hosszú órákat töltöttek odakinn szereléssel, ami alaposan kifárasztotta a csapatot. Ennek a küldetésnek a tagjaként repült a volt vadászpilóta, Terry Wayne Virts is, akinek ez volt az első űrrepülése. [...] Aznap este is ki volt merülve. Lefekvéshez készülődött, bebújt a hálózsákjába, a fejére húzta azt, és becsukta a szemét. Néhány perccel később vakító fehér fényre lett figyelmes. Kinyitotta a szemét, és körülnézett, hogy ez mi volt. De a számítógépek nem jeleztek semmit, minden normálisan működött.
A többiek sem érzékeltek semmit. Néhány nappal később vette észre, hogy elkezdett vérezni az arca. Csak megsimogatta a bőrét, és véres lett az ujja. [...] Bár a kutatók nem tudták bizonyítani a kapcsolatot Virts utazása és rákja között, de az űrben töltött két hét alatt annyi sugárzást kapott, mint Houstonban a földön hat év alatt. A NASA-nál kiemelt figyelmet kapott a sugárzás élettani hatásainak vizsgálata. A kérdés különösen fontos a születendő űrturizmus, valamint a tervezett Hold- és Mars-expedíciók miatt. A hosszú űrutazások tervezésénél az űrbeli sugárzás a legveszélyesebb, ez a legnagyobb kihívás. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: SOFIA, a repülő obszervatórium. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. febr. 371. sz. pp. 22-24. "A NASA rendelkezik a világ egyetlen olyan obszervatóriumával, amely nem a felszínről és nem is Föld körüli pályáról vizsgálja a világűrt. A SOFIA az ég és a föld között dolgozik. [...] Ez egy Boeing 747-es fedélzetére szerelt infravörös távcső, amely légkörünk alsó rétegének szennyeződésétől mentes környezetben, 13 ezer méternél nagyobb magasságban végezhet megfigyeléseket a sztratoszférában. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Start az új évbe egy Jumbo Jet szárnya alól. Obszervatórium. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. febr. 371. sz. pp. 78-79. "2021 izgalmasan indult az űripari magánvállalkozásokat figyelve. Az Amazon-alapító Jeff Bezos által jegyzett Blue Origin sikeres repülése után pár nappal újabb cég, újabb milliárdos jelentkezett be az űripari szereplők közé. A Sir Richard Branson által alapított Virgin Orbit rakétatársaságnak sikerült pályára állítania első "utasait". [...] A hordozórakéta fedélzetén összesen tíz kisműhold utazott, melyek többsége a NASA megbízásából került indításra. A rakéta maga nem hagyományos módon érte el a világűrt. Utazását a Cosmic Girl névre keresztelt, átalakított 747-es Jumbo Jet szárnyára rögzítve kezdte, majd a megfelelő magasságban leoldva, saját hajtóművét használva állt pályára. ..." [HAI.]

JÓKAI Mór: A láthatatlan csillag. Retro: ... = Galaktika 41. [! 42.] 2021. febr. 371. sz. pp. 87-106. "...Ezt a novellát én 1850-ben írtam. Akiket a mese kútforrásaiul megemlítek, az angol nagykereskedő, Mr. Drayson, és az angol hadászati folyóirat csupán képzeletem alakjai, akiket soha nem láttam. Ez nemcsak költői szabadalom, sőt kötelesség ilyenféle bevezetést adni egy mesének, hogy az olvasó által azt könnyebben bevehetővé tegyük. Negyven év múlva a csillagászok felfedezték az Androméda ködfoltjában rejlő új csillagot. Egy külföldi obszervatórium igazgatója, aki angol fordításban olvasta ezt a novellámat, kérdést intézett hozzám, hogy hol vettem a tudomást erről az eddigelé észre nem vett csillagról ezelőtt negyven esztendővel. Nem tudtam rá választ adni. (J. M.) [...] A szerző ezt az utószót egy későbbi, 1894-es kiadásban toldotta elbeszéléséhez." [HAI.]

ZSOLDOS Endre: Kövesligethy Radó, Jókai Mór és az Androméda-köd. Gondolatátvitel. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. febr. 371. sz. pp. 107-112. Fejezetcímek: Kövesligethy és az Androméda-köd 1885-ben.; Kövesligethy és az Androméda-köd 1886-ban.; Periodikus "új csillagok".; "Jókai csillaga". "...A kérdéses igazgató minden bizonnyal Sophus Tromholt volt, aki a Nature-ben megjelent levelében ismertette Jókai elbeszélését (Swifthez hasonlítja, aki a Gulliverben megjósolta a Mars holdjait), és megjegyezte, hogy meg fogja kérdezni Jókaitól, honnan vette az ötletet. ..." [HAI.]

Bolygók és óceánok. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. márc. 372. sz. pp. 22-24. "A földi élet az óceánokban született meg, ezért az élet nyomait más bolygókon is érdemes ott keresni. De a Földön kívül vannak még óceánok a Naprendszerben? Jelenlegi ismereteink és az általánosan elfogadott elméletek szerint az élet a vízben, egy kis meleg tavacskában vagy a tengerben alakult ki. Évmilliók kellettek hozzá, de a szervesvegyületekből végül megszületett az első kezdetleges élőlény. A további fejlődés már csak évmilliárdok kérdése volt. Az életnek azonban nemcsak megszületéséhez, de fennmaradásához is szüksége van a vízre. Ezért keressük a csillagok lakhatási zónájában az új bolygókat. Ez az az övezet, amelyben a keringő planétán megfelelő körülmények esetén folyékony víz található. ..." [HAI.]

Bolygó méretű gyémánt. Kő kövön. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. márc. 372. sz. p. 92. "...A csillagászok felfedeztek egy pulzárt, amely a tudományos, de rendkívül unalmas PSR J1719-1438 nevet kapta. Ez a pulzár önmagában is elég érdekes objektum. [...] Azonban még nála is érdekesebb titokzatos párja. A pulzár jeladásában a csillagászok jellegzetes ingadozásokat figyeltek meg, amelyek egy nagy tömegű kísérőre utaltak. Ez a titokzatos égitest szintén elképesztő gyorsasággal rója útját. Mindössze 2 óra 10 perc alatt kerüli meg a pulzárt. Persze egy 20 kilométeres gömböt nem kunszt megkerülni két óra alatt, de akkor olyan közel kell keringenie hozzá, hogy annak gravitációjától egyszerűen darabokra kellene szakadnia. Ettől csak az mentheti meg, ha ő is jelentős tömeggel bír. Egy nagyon tömör, masszív objektumról van szó. Egy bolygóról, aminek sűrűsége legalább olyan magas, mint a platináé. A kutatók szerint erre az lehet a magyarázat, hogy a bolygó valójában egy csillag magja. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: A csillagokba és tovább... robbanásokon keresztül vezet az út. Obszervatórium. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. márc. 372. sz. pp. 94-95. "Elon Musk megarakétája, a Starship sokáig csupán egy folyton változó koncepció formájában jelent meg a médiában. A sci-fibe illő űrhajó fogadtatása vegyes volt, az állandó változtatás hatására pedig még a legnagyobb SpaceX-rajongók is kezdtek elbizonytalanodni. Az első prototípusról készült képek 2018-ban hatalmas visszhangot keltettek. A legmodernebb kompozittechnológiával szemben a rakétát rozsdamentes acélból építették meg. Az ötvözet, amit használtak, a huszadik század közepe óta ismert a repülésben, több jó tulajdonsága mellett ellenállóbb a magas hőmérséklettel szemben, mint a kompozitanyagok. ..." [HAI.]

Kannibál Tejútrendszer. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. ápr. 373. sz. p. 6. "Évről évre egyre többet tudunk szűkebb kozmikus otthonunkról, a Tejútrendszerről. [...] A múltat a gömbhalmazok segítenek fel tárni. Legalább 150 olyat ismerünk, amelyek a Tejútrendszeren kívüli halóban keringenek, és hajdani galaktikus ütközésekről mesélnek. Mert a Tejútrendszer bizony kannibál. Csaknem annyi idős, mint a világegyetem, és a jelenlegi vizsgálatok alapján legalább öt olyan galaxis nyomára bukkantak a kutatók, amelyeket egykor bekebelezett. Az első a Kraken nevet kapta, és körülbelül 11 milliárd évvel ezelőtt egyesült a Tejútrendszerrel. Nem volt túl nagyméretű, de akkor még a Tejút sem, és így arányaiban ez volt a legjelentősebb szerzemény. A következő pár milliárd évben három kisebb galaxist falt fel. A legutolsó a Sagittarius törpegalaxis volt. Hétmilliárd évvel ezelőtti bekebelezése nem volt teljes, maradványai ma is a Tejútrendszer körül keringenek." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Az univerzum legnagyobb képződménye. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. ápr. 373. sz. pp. 22-24. "Tudósok egy olyan különleges és hatalmas objektumot fedeztek fel, hogy a tudománynak újra kell írnia a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. [...] 2016 januárjában valami elképesztően óriási dologra bukkantak. 830 látható galaxis és a bennük található sok billió csillag alkot egyetlen hatalmas struktúrát. A méretei hihetetlenek: 1 milliárd fényév magas, és csaknem ugyanilyen széles. A lapos, csavarodó struktúra egy kérdőjelre vagy horogra emlékeztet. Ez a világegyetem leghatalmasabb ismert képződménye. Mint egy óriási fal terpeszkedik a végtelenben. Ezért kapta a BOSS Nagy Fal nevet. A BOSS jelen esetben nem főnököt jelent. A felfedezést egy különleges kutatás, a Barion Oszcillációs Spektroszkópikus Felmérés (Baryon Oscillation Spectroscopic Survey) tette lehetővé. Ennek rövidítése után kapta a nevét. ..." [HAI.]

Szépség a világűrből. Kő kövön. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. ápr. 373. sz. p. 84. "Amikor meteoritokra gondolunk, mindenkinek csak egy nagy, szürkés-feketés szikladarab jut az eszébe. Pedig a világűr egy igazi csodával is megajándékozhat minket. [...] Ennek a csodának a neve pallazit. Ránézésre alig különbözik a vas-nikkel meteoritoktól, de ha felvágjuk, felfedi titkát. Körülbelül centiméteres kristályok vannak beágyazva a nikkel-vas fémtömbbe. [...] A pallazit meteorit belsejében egy zöldes színű ásvány, az olivin rejtőzik. Ennek drágakő változata a peridot. [...] kisbolygó mélyéről, a köpeny és a mag határáról származhat. Az égitest ütközés hatására szétdarabolódik, és így kerülhetnek a bolygóközi térbe pallazitdarabok. [...] Ez a fajta ásvány annyira ritka, hogy minden egyes fellelt morzsáját számon tarják. Eddig mindössze 61 darabot találtak. Ebből tízet az Antarktisz végtelen jégmezőin. Csupán négy esetben figyelték meg a meteorit hullását is. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Hét perc rettegés. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. ápr. 373. sz. pp. 86-87. "Attól a pillanattól kezdve, hogy a landolóegység eléri a Mars felső légkörét, közel hét percre van szüksége, hogy lejusson a felszínig. Az űreszköz rádiójelei átlagosan hét percet utaznak a Mars és a Föld között. Mire a vezérlőközpontba megérkezett az első üzenet, hogy a rover elérte a Mars légkörét, addigra már valójában a felszínen volt, biztonságban vagy darabokban. 2012. augusztus. A Curiosity marsjáró megérkezik a vörös bolygóhoz. A Jet Propulsion Laboratory (JPL) mérnökei nem kisebb feladatot vállaltak, mint egy kisebb terepjáró méretű robot biztonságos eljuttatását a Mars felszínére. [...] a Perseverance, vagyis Kitartás névre keresztelt marsrobot több mint egytonnásra hízott, így nem lehetett kérdéses, hogy ismét a Skycrane Maneuvert kell bevetni. 2021. február 18. A Perseverance rover elküldi első képét a Mars felszínéről. ..." [HAI.]

A SpaceX megy a Holdra. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. máj. 374. sz. p. 26. "Az elmúlt évek egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy a NASA milyen járművel tér vissza a Holdra. Tavaly tavasszal hirdette ki, melyik cégek nyújthatják be terveiket a Human Landing System elkészítésére. A nyertesek a SpaceX, a Blue Origin és a Dynetics voltak. A pályázat célja egy személyzetet szállító, Holdra szálló egység kifejlesztése, és minimum egy, személyzet nélküli tesztrepülés végrehajtása. A NASA áprilisban hozta nyilvánosságra döntését, miszerint a SpaceX tervezetét támogatja. Ez a részükről egy 2,89 milliárd dolláros befektetést jelent. A SpaceX a Starship űrjárművet készül eljuttatni a Holdra, ehhez a Super Heavy rakétát fogja használni. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Tavaszi évfordulók. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. máj. 374. sz. pp. 74-75. "Aki kicsit is érdeklődik az űrrepülés iránt, tudhatja, április 12. az Űrhajózás Világnapja. A dátum nem más, mint Jurij Gagarin repülésének évfordulója. 1961-ben a szovjet kozmonauta elsőként érte el a világűrt. [...] Repüljünk előre, ne csak a csillagok felé, hanem húsz évet előre az időben! 1981. április 12. Ismét új korszak kezdődik. Az amerikai űrrepülés zászlóshajója, a Space Transportation System (STS), vagyis az űr sikló először indul Föld körüli repülésre. [...] Eredetileg két nappal korábban, április 10-ére volt tervezve a felbocsátás, de a fedélzeti számítógép szoftverhibája miatt el kellett halasztani. ..." [HAI.]

Nukleáris rakéta. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. máj. 374. sz. p. 76. "Már az ötvenes években felmerült, hogy nukleáris rakétával kellene felfedezni a Naprendszert. [...] Most újra előkerült a nukleáris meghajtás ötlete, bár egészen más elvek mentén. Nincsenek bombák, csupán egy atomreaktor. A meghajtást továbbra is folyékony hajtóanyag biztosítaná, de az üzemanyagot a reaktor hőjével hevítenék elő. Ezzel a módszerrel a rakéta tolóerejét meg lehet duplázni. Az ötlet nemcsak a NASA, hanem a hadsereg figyelmét is felkeltette. A Minisztérium fegyverfejlesztésért felelős hivatala, a DARPA vette kezébe az ügyet, [...] A cél egy olyan nukleáris meghatású űreszköz kifejlesztése, amely képes alacsony Föld körüli pályára állni. A prototípus megtervezésére egy veterán, a Lockheed Martin, és egy újonc, a Blue Origin nyert támogatást. A reaktor kifejlesztésére a General Atomics kapott 22 millió dollárt. A Draco névre keresztelt program tervei szerint a prototípus 2025-ben készülhet el." [HAI.]

Lézerrel az űrszemét ellen. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. jún. 375. sz. p. 64. "...Az apró törmelék több szempontból is gond. Földi radarokkal nem lehet a darabokat követni, hatalmas sebességük miatt lövedékként veszélyesek a műholdakra és az űrhajókra. Az új elméletek szerint emellett hajlamosak arra is, hogy nagyobb csomókká és tömbökké álljanak össze, így még fokozottabb veszélyt jelentve az űrhajózásra. Az ausztrál kutatók radar helyett lézerrel követnék a hulladékot, így akár a centiméteres nagyságú daraboknak is pontosan kiszámítható a pályája. A csillagászatban már régóta alkalmazzák az adaptív optikai rendszereket. Ezek segítségével azonban nemcsak az űrszemét darabok pályáját lehetne jobban feltérképezni, hanem a megsemmisítésükre is alkalmasak lennének. Persze ne gondoljunk lézerfegyverre, hiszen a szemét szétlövése csak további, még apróbb törmeléket eredményezne. Az infravörös lézersugár fénynyomása révén a szemét odébb tolható, így utat lehet nyitni az űreszközöknek. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Idegen légtérben. Obszervatórium. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. jún. 375. sz. pp. 82-83. "Az április hatalmas izgalmat okozott mind a bolygókutatás, mind a repülés szerelmeseinek. A NASA Jet Propulsion Laboratory mérnökei történelmet írtak a Mars felszínén, pontosabban a felszíne felett. Egy kis helikopter végrehajtotta a történelem első repülését egy idegen bolygó légterében. A februárban sikeres landolást végrehajtó Perseverance rover egy potyautast is vitt magával. Az alig két kilogrammos, Ingenuity névre keresztelt mikrohelikopter egyetlen feladatra lett tervezve: bebizonyítani, hogy irányított repülést lehet végrehajtani egy másik bolygón. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Egyszerű, mint egy fakocka. Obszervatórium. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. júl. 376. sz. pp. 88-89. "Ki gondolta volna, hogy a technikaórán vagy a modellező klubban végzett asztalosmunka egyszer az űriparban is hasznos lehet? A finn származású Jari Makinen úgy gondolta, érdemes tenni egy próbát, és nem kevésbé meglepő ötlettel állt elő, mint egy teljesen fából készített műhold pályára állítása. Makinen társalapító az Arctic Astronautics nevű cégben, ahol oktatási célra készítenek műholdmodelleket. [...] A tervük felkeltette a támogatók és befektetők érdeklődését, melynek köszönhetően idén bejelentették, hogy pályára állíthatják WISA Woodsat névre keresztelt műholdjukat. A WISA Woodsat egy 10x10x10 cm-es CubeSat, melynek szerkezeti elemei fából, pontosabban rétegelt lemezből készültek. ..." [HAI.]

Mesebeli gyémánthegyek. Kő kövön. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. júl. 376. sz. p. 98. "Sok magyar népmesében az igazán messzi területek az üveghegyen vagy a gyémánthegyen túl voltak. A valóságban is létezhetnek ilyenek, habár nem a Földön. [...] Ma már úgy gondoljuk, hogy a gázóriásoknak nincs gyémánt magjuk. Még ennél is sokkal érdekesebb feltevéssel álltak elő a tudósok. [...] Mivel a gyémánt valamivel kisebb sűrűségű, mint a folyékony szén, úszhat annak a felszínén. A bolygómodellek szerint az Uránusz és a Neptunusz mélyén a köpeny alsó részén hasonló viszonyok uralkodnak, vagyis az itt található, tiszta állapotú szén, pontosabban gyémánt szintén olvadék és szilárd darabok keverékállapotában létezhet. Ez az elképzelés egyúttal magyarázatot adhat a két jégóriás mágneses terének furcsaságára is. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Gamma-kitörés. Obszervatórium. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. aug. 377. sz. pp. 12-14. "Az ősrobbanáson kívül ismert legnagyobb robbanás az univerzumban. Ha egy ilyen eltalálja a Földet, az nemcsak a civilizáció, de akár az élet végét is jelentheti. És talán egyszer már meg is történt. [...] a tudományos világ csak 1973-ban értesül a különös felvillanásokról. Senki nem tud magyarázatot adni az eredetükre, a sajtó legnépszerűbb elmélete, hogy földönkívüli háborúk robbanásainak visszfényét látjuk. [...] Az áttörést végül a Compton űrtávcső hozta meg a kilencvenes évek elején. Kiderült, a felvillanások az égen mindenfelől jönnek, nem köthető sem a galaktika keskeny síkjához, sem a középpontjához. A jelek forrása sokkal-sokkal messzebb van. ..." [HAI.]

Élet az Enceladuson. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. aug. 377. sz. p. 16. "A Szaturnusz holdja a Naprendszer legizgalmasabb objektumává kezd válni. [...] Az Enceladus vízgejzírjei egy hatalmas, globális óceán létezését bizonyítják. Ez a hold kőzetmagja és a felszíni jégpáncél között helyezkedik el. 2005-ben a Cassini-Huygens átrepült a gejzírek kilövellt anyagán, és elemezte az összetevőit. A víz mellett szokatlan nagy mennyiségben molekuláris hidrogént, szén-dioxidot és metánt azonosított. Bár az összetevőket geokémiai okok is magyarázhatnák, a kutatók egyre inkább hajlanak arra, hogy az óceán fenekén a földi óceánokhoz hasonlóan hidrotermális kürtők létezhetnek. Ezekben megszülethetett az élet, és az ott élő mikroorganizmusok anyagcseréjének terméke a szén-dioxid és a metán. [...] A metán olyan mennyiségben van jelen a holdon, amely már nem magyarázható ismert geológiai okokkal." [HAI.]

Űrmunkás robotok. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. aug. 377. sz. p. 38. "Az Orbital Assembly Corporation nevű vállalat olyan robot fejlesztésén dolgozik, amely képes a világűrben a tartószerkezetek összeszerelésére. [...] A társaság véleménye szerint a jövőben ilyen félautonóm gépekkel lehet majd építkezni. A cég első fejlesztése, a DSTAR (Demonstrator Structural Truss Assembly Robot) kifejezetten a földi tesztekre készült. A kísérleti csarnokban sikeresen összeépített egy több tonnás vázszerkezetet. Ezt a későbbi tesztek során közel futballpálya méretűvé bővítette. A sikeres fejlesztés után most utódján, a PSTAR-on (Prototype Structural Truss Assembly Robot) dolgoznak. Ez már az alacsony Föld körüli pályán tapasztalható, mikrogravitációs környezetre készül. [...] A cég elvállalta a Voyager Station nevű szálloda összeszerelését. A hotel kerék alakú lesz, és tengelye körül fog forogni. A merész tervek szerint 2027-ben nyitja meg kapuit, pontosabban zsilipjeit a dúsgazdag űrturisták előtt." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Űrturizmus újratöltve. Obszervatórium. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. aug. 377. sz. pp. 86-87. "Az idei év júliusában két, civil űrrepülést meghatározó esemény is történt. Elon Musk után két újabb milliárdos szállt be az emberes űrutazás exkluzív klubjába. Jeff Bezos, az Amazon alapítója Blue Origin nevű cégével célozta meg a világűrt még 2000-ben, míg Richard Branson, a Virgin csoport tulajdonosa 2004-ben kezdte el az űrturizmussal kapcsolatos fejlesztéseit a Virgin Galactickal. Mindkét cég idén érte el eddigi legnagyobb mérföldkövét, először szállítottak embereket űrhajójuk fedélzetén. A hajrában fej fej mellett végül pár nap eltéréssel összesen nyolc "Space Wing" (űrhajós szárny) kitűző került kiosztásra, ráadásul civilek számára. ..." [HAI.]

A Mars kincse. Kő kövön. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. aug. 377. sz. pp. 100-101. "A NASA igazán nem arról híres, hogy más égitesteken az értékes javak után kutatna. [...] nem ez a kutatások fő célja. Mégis belefutottak egy olyan esetbe, amely egy rossz vadnyugati kincskereső történet sci-fi változatára emlékeztet. A Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda elsődleges feladata az volt, hogy lefotózza vörös bolygó felszínét, leszállásra alkalmas helyeket kínálva a későbbi leszállóegységek számára. Több műszere mellett a fedélzetén található a CRISM detektor is. Ezzel a felszín ásványi összetételét térképezte fel. Mivel az egyes ásványok eltérő körülmények között jönnek létre, koruk és előfordulásuk alapján rekonstruálni lehet az egykori környezeti viszonyokat. A NASA kutatói drágakövet, opált találtak a Marson, egész opálrétegeket fedeztek fel. ..." [HAI.]

Hegyek egy neutroncsillagon. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. szept. 378. sz. p. 24. "...A neutroncsillagnál nincs sűrűbb objektum a világegyetemben. Tömege 1-3 naptömeg, az átmérője mégis csupán 10-20 kilométer. Egy kiskanálnyi anyaga több millió tonnát nyomna a Földön. Ez az óriási tömeg hatalmas gravitációval jár, ami milliárdszor erősebb, mint bolygónkon. Ez a hihetetlen erő - és a kis méret - nem teszi lehetővé földrajzi értelemben vett méretű hegyek kialakulását. Azonban a fizikai folyamatok gyűrődéseket, kitüremkedéseket okoznak. A csillagászok ezeket nevezik hegyeknek. Úgy becsülték, ezek maximum néhány centiméter magasak lehetnek. A Southamptoni Egyetem kutatói egy új modell segítségével újraszámolták ezeknek a kitüremkedéseknek a kialakulását. A számítások alapján kiderült, a neutroncsillagok sokkal tökéletesebb gömbök, mint ahogy eddig képzeltük. A hegyek itt nem érhetik el még az egy milliméteres magasságot sem." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Magyarország eddigi legnagyobb műholdja. Obszervatórium. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. szept. 378. sz. pp. 94-95. "2021. augusztus 17-én, magyar idő szerint hajnalban felbocsátották a budapesti C3S Kft. házon belül fejlesztett, nagy megbízhatóságú, redundáns alrendszerekkel felszerelt, 3 egységes kisműholdas platformját. A RADCUBE küldetéssel a Magyarországon fejlesztett eddigi legnagyobb önálló űreszköz állt pályára. [...] A RADCUBE maga egy demonstrációs misszió, melynek feladata az űridőjárás meghatározásához használható eszközök valós körülmények között történő kipróbálása. A hosszú távú cél egy olyan, mikroműholdakból álló flotta létrehozása, mely a Föld környezetében képes mérni a naptevékenység hatásait. ..." [HAI.]

Tutanhamon kozmikus kincse. Kő kövön. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. szept. 378. sz. p. 102. "Tutanhamon sírjának felfedezése a régészet történetének legnagyobb eseménye. [...] Sírja azonban egy igazi kozmikus titkot is rejtett. [...] 1998-ban Vincenzo de Michele olasz ásványkutató elemezte a Tutanhamon mellvértjén található drágakő optikai tulajdonságait. Hivatalosan is megerősítette, hogy ez valóban a Líbiai-sivatagból származó üvegdarab. [...] Ausztrál kutatók a sivatagi üveg szemcséinek cirkonját vizsgálták meg, és a rendkívül ritka reidit ásvány nyomait találták meg. A reidit kizárólag akkor jön létre, amikor a cirkon különösen nagy nyomásnak van kitéve. Reiditet eddig kizárólag meteoritkráterekben találtak, így a sárga üvegbe is kizárólag így kerülhetett belőle. De akkor hol a kráter? A tudósok úgy vélik, hogy nincs, és nem is volt. 30 millió évvel ezelőtt a meteor a tunguszkaihoz hasonlóan még a levegőben felrobbant, csak a robbanás hője és nyomása érte el a felszínt. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Az első szó jogán. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. okt. 379. sz. p. 3. "Hajnali egy óra múlt pár perccel. Miközben ezeket a sorokat írom, a képernyő felső sarkában fut egy videó, egy élő, online közvetítés a világ másik feléről. Egy lövedék formájú jármű ereszkedik négy hatalmas ernyővel, és éppen ebben a pillanatban csobban az Atlanti-óceán vizébe. [...] Ez volt az első jótékonysági űrutazás, először indult űrhajó valódi, kiképzett űrhajós nélkül útjára. A négytagú civil legénység rögtön 71 órát töltött az űrben, ezzel fricskát adva a Jeff Besos-féle űrugrásnak. 590 kilométer magasságba emelkedtek, ennél még a Hubble teleszkóp is alacsonyabb pályán kering. Ilyen messze az Apollo űrhajók Holdat megjárt űrhajósain kívül csupán a Gemini-11 legénysége járt. [...] Emlékszünk Verne regényére? Egy lövedék megjárta a világűrt három civillel a fedélzetén. 156 év után a regény utolsó ötlete is valósággá vált." [HAI.]

Így keletkezik a csillagpor. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. okt. 379. sz. p. 6. "Az Orion csillagkép hatalmas, vörös fényű csillaga, a Betelgeuze hónapokig tartotta izgalomban a világot. Fényessége jelentősen csökkent, ez arra utalt, hogy talán eljutott életének végére, és egy összeomlás után szupernóvaként fog felragyogni. A csillag elég távol van ahhoz, hogy fellobbanása ne veszélyeztessen minket, de ahhoz elég közel, hogy fényes nappal is ragyogjon az égen. Az elhalványulás azonban hirtelen megszűnt, a várt robbanás elmaradt. [...] A csillag hatalmas tömegű, forró anyagtömeget dobott ki magából. A kutatók véleménye szerint ez az anyag lehűlt, és sűrű porfelhővé alakult. Mivel ez a kilökődés a Föld irányában történt, a felhő árnyékoló hatása okozta a csillag fényének látszólagos csökkenését. [...] Vajon hány olyan kidobódásról nem tudunk, amely más irányba történt? Az esetnek a tudományos haszna az, hogy a kutatók szemtanúi lehettek, hogyan alakul ki a csillagpor." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Civilek (a) pályán. Obszervatórium. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. okt. 379. sz. pp. 88-89. "Idén nyáron a Blue Origin és a Virgin Galactic bemutatkozott az űrturizmus piacán, ám már ekkor tudni lehetett, hogy a SpaceX valami nagyobbra készül ezen a területen. Űrturisták Föld körüli pályán. Ez ugyan nem újdonság, hiszen az amerikai Space Adventures cég hosszú évek óta szervez utakat a Nemzetközi Űrállomásra - többek között Charles Simonyi repülései is hozzájuk köthetők -, Elon Musk űripari cége azonban valami újat hozott, amiről sokan csak álmodtak eddig. Az Inspiration4 küldetés egy háromnapos Crew Dragon repülés, melynek fedélzetén csak és kizárólag civilekből álló személyzet teljesített szolgálatot..." [HAI.]

Ahol gyémánt hull az égből. Kő kövön. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. okt. 379. sz. p. 100. "...Az elmúlt évtizedekben azonban sikerült bizonyos mértékig feltérképezni és modellezni a gázóriások belsejében zajló folyamatokat. Ezeknek a bolygóknak az esetében nehéz időjárásról beszélni, hiszen nincs szilárd felszín, amihez képest viszonyítani lehet. Ezért a gázlégkör adott rétegében történő folyamatokat nevezik időjárásnak. A legújabb modellek szerint a két hatalmas gázbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz légkörében bőségesen előfordul a szén. Az égitestek gigászi méretei lehetővé teszik, hogy ez gyémánttá alakulhasson. A Wisconsin-Madison Egyetem és az Amerikai Űrkutatási Hivatal közösen vizsgálta a két bolygó belsejének hőmérsékleti és nyomás-adatait. Kíváncsiak voltak, hogy ilyen környezetben hogyan viselkedik a szén. Arra a következtetésre jutottak, hogy a két égitest hatalmas területeire szinte záporozhatnak a gyémántkristályok. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Földön kívüli meteorológia. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. nov. 380. sz. pp. 18-20. "Egy bolygó lakhatóságának szempontjából az egyik legfontosabb tényező az ott uralkodó időjárás. Ebben a tekintetben az ismert bolygók elég változatos képet mutatnak. Ami nem igazán előnyös az ember számára. ..." [HAI.]

Veszélyes az agyra az űrutazás. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. nov. 380. sz. p. 64. "Az űrorvostan legfontosabb területe a kezdetektől fogva a súlytalanság, valamint az űrutazás más, emberre gyakorolt rövid és hosszú távú hatásainak megfigyelése volt. A Nemzetközi Űrállomás 20 éves működése során sok értékes adatot gyűjtöttek. Egy új tanulmány az agyra gyakorolt hatásokat figyelte meg. Az adatok arra mutatnak, hogy a hosszú ideig tartó űrutazás agykárosodást okozhat. A feltételezések szerint ez a vérellátással állhat kapcsolatban, a mikrogravitáció megzavarhatja a vér kiáramlását az agyból. Ez viszont az agy-gerincvelői folyadék mozgására van hatással, és nyomásnövekedést okozhat. A vizsgálathoz öt orosz űrhajós vérét vizsgálták meg a start előtt és a közel féléves űrutazás után. [...] A vizsgálatban a NASA és az Európai Űrkutatási Hivatal is részt vesz. A kutatás egyik iránya, hogy az űrhajósok állapotán javíthat-e egy mesterséges gravitációt előidéző centrifuga." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Törékeny Hold. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. dec. 381. sz. pp. 24-26. "Furcsa repedéseket találtak a Holdon, ezek meglepő tényeket fedtek fel a Hold múltjáról. [...] Azonban az elmúlt évtizedben a Hold vizsgálatára küldött szondák mérései meglepő felfedezéseket hoztak. A Lunar Reconnaissance Orbiter olyan repedéseket fedezett fel, amelyek azt mutatták, hogy a Hold zsugorodik. Olyan töréseket talált, melyeknek valószínű oka az, hogy a Hold belsejében kihűlő és összehúzódó magma a kérget is megtörte. Az égitest túloldalán azonban olyan fiatal repedéseknek is nyomára bukkant, amik arra utalnak, hogy az égitest nemrég, kb. 50 millió éve még tágult. Az űrkutatók úgy vélik, hogy a zsugorodás egyéb folyamatokkal (például a tengelyforgás változásával) együtt furcsa módon néhol tágulást okozott. Több ezer olyan repedést is találtak, amely azt bizonyítja, hogy a Föld árapályjelensége ma is hatással van a Holdra, formálva annak felszínét. ..." [HAI.]

VÁRKONYI Tibor: A náthás marslakó esete. Kozmikus járványtan. Gondolatátvitel. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. dec. 381. sz. pp. 78-83. Fejezetcímek: Űr-epidemiológia.; E.T. és a veszett kutya.; Akiktől tartani kell. "... A nem kórokozó baktériumok (nitrifikáló, denitrifikáló stb.), vagy a számunkra ismeretlen, baktériumhoz hasonló szervezetek idegen bioszférába való bejutása esetleg súlyos következményekkel járhat, ha az élővilágoknak legalábbis az alapanyagaik azonosak. Saját űrszondáinkat ezért sterilizálni szükséges. Hozzánk más égitestről visszaérkezőket pedig fertőző anyagként kell kezelni. Tökéletesíteni kell vizsgáló és fertőtlenítő eljárásainkat. ..." [HAI.]

GÓCZÁN Bence - BODÓ Zsófia: Űrhajó a Holdra. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. dec. 381. sz. pp. 84-85. "Október 20-án kicsit megint közelebb kerültünk ahhoz, hogy ismét ember lépjen a Hold felszínére. Az Artemis program két zászlóshajóját, az Orion űrhajót és az SLS hordozórakétát összeillesztették az Artemis-1 repülést előkészítve. Az Artemis program egy nemzetközi küldetés, melynek célja ismét embert juttatni a Holdra. A program fő szervezője az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA), ugyanakkor az Európai Űrügynökség (ESA) is fontos szerepet vállalt a küldetés sorozatban. ..." [HAI.]

Hold a Holdból. = Galaktika 41. [! 42.] 2021. dec. 381. sz. p. 100. "A Földnek 2016 óta van egy másik holdja, a Kamo’oalewa. A 2016 HO3 azonosítójú aszteroida egy gyorsan forgó földközeli objektum. Pályája igen elnyúlt, időnként a Föld-Hold távolság százszorosára távolodik el. Mivel átmérője csupán 40-50 méter, ezért megfigyelni csak földközelben, alig két hétig lehet. Pályájára csak áprilisban nyílik rálátás, és akkor is csupán egy óriási teleszkóp segítségével lehet befogni. Idén áprilisban Ben Sharkey, az Arizonai Egyetem egyik doktorandusz hallgatója használta ki az időablakot és a távcsőidőt. Az adatok alapján meglepő következtetésre jutott: a Kamo’oalewa összetétele egyetlen másik aszteroidáéra sem hasonlít. Mielőtt valami titokzatos, Naprendszeren kívüli eredetre gondolnánk, egy égitestre mégiscsak hasonlít: a Holdra. A Kamo’oalewa minden valószínűség szerint annak része volt, de egy aszteroida becsapódása kiszakította a Hold testéből, és Föld körüli pályára állította.
Ez még nem tekinthető bizonyosságnak, de mindenképp a legvalószínűbb magyarázat. A Kamo’oalewa hivatalosan nem tekinthető holdnak, besorolása kvázi-szatellit. A Földnek jelenleg még további négy ilyen kísérője van." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

HORVÁTH Attila: HTS és követő antennarendszerek alkalmazhatósága a katonai vezetést támogató műholdas távközlési rendszerekben. Űrtechnika. = Haditechnika 55. 2021. 1. sz. pp. 39-45. "Az üzleti célú műholdas távközlési rendszerekben az utóbbi években több olyan műszaki megoldás jelent meg, amelyek a védelmi és biztonsági célú - ezen belül a katonai vezetést támogató - műholdas távközlési rendszerekben is komoly hozzáadott értékkel rendelkeznek. Lehetővé teszik a mozgás közbeni folyamatos, nagy sebességű adatátvitelt, növelik a természetes és emberi eredetű rádiózavarokkal (ideértve a szándékos ártó zavarást is) szembeni védettséget és biztosítják a megszokottól eltérő műholdpályák alkalmazásának lehetőségét. A tanulmány az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával készült. ..." Kulcsszavak: HTS, követő antennarendszer, cellás rádiórendszer. [HAI.]

HORVÁTH András Ferenc: Artemis-SLS emberes Hold-expedíciós program. Űrtechnika. = Haditechnika 55. 2021. 2. sz. pp. 45-51. "1961-ben, az akkor már 4 éve tartó szovjet-amerikai űrverseny újabb fordulójaként, John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök meghirdette az Apollo-Saturn Hold-expedíciós űrprogramot. A szovjetek, a Zond-N1 űrrepülés során szintén készültek a Holdra szállásra. Az amerikaiaknak a sikeres Apollo-Saturn kísérletekkel sikerült átvenniük a vezetést az oroszoktól. A tanulmány aktualitását az a bejelentés adja, hogy 2019-ben, az Artemis program keretében, Donald Trump amerikai elnök meghirdette a visszatérést a Holdra. ..."
Fejezetcímek: Az Artemis program.; A Hold körüli űrállomás (LOP-G, Gateway) tervének története.; Az SLS hordozórakéták és az Orion űrhajó.; A Gateway (LOP-G) holdi űrállomás tervezett moduljai és építésének menetrendje. NASA pályázatok holdi le- és felszálló eszközök tervezésére és építésére. Kulcsszavak: Artemis, Apollo-Saturn Hold-expedíció, Gateway, Hold körüli űrállomás, holdbázis, LOP-G, Nemzetközi Űrállomás. [HAI.]

BOTH Előd: Holdautók és marsjárók. 1. Űrtechnika. = Haditechnika 55. 2021. 3. sz. pp. 44-49. "Fél évszázada, 1971 nyarán használták az első, ember vezette járművet a Hold felszínén. A következő évben további két, ugyanolyan jármű is érkezett a Holdra. Az elmúlt időszakban több robotjármű is eljutott és feladatot hajtott végre a Holdon, és a közelmúltban már a Marson is megkezdődött a kutatótevékenység. A félévszázados évforduló alkalmából felidézzük az idegen égitestekre eddig eljutott járművek történetét, és magyar vonatkozása okán kitérünk az Apollo-programban használt holdjáróra is. E tanulmánynak azonban nem témája a két égitest körül keringő robotszondák, illetve a helyváltoztatásra képtelen leszállóegységek munkájának tevékenységének. ..." Fejezetcímek: Az első automata holdjárók: a Lunohodok.; Az Apollo-program holdautói.
Külön keretben: Pavlics Ferenc. "...1961-től a General Motors Santa Barbara-i részlegnél dolgozott, így kezdettől fogva a mintegy 400 fős fejlesztő csapat vezetőjeként, a holdjáró program műszaki igazgatójaként bekapcsolódott a Lunar Rover (holdautó) fejlesztésébe. A jármű kerekének különleges technikai megoldása az ő szabadalma. ..." Kulcsszavak: holdjárók, marsjárók, a Hold kutatása, a Mars kutatása, Apollo-program, Pavlics Ferenc. [HAI.]

BOTH Előd: Holdautók és marsjárók. 2. Űrtechnika. = Haditechnika 55. 2021. 4. sz. pp. 37-42. "... A félévszázados évforduló alkalmából a szerző tanulmányának első részében felidézte az idegen égitestekre eddig eljutott járművek történetét. A magyar vonatkozások okán kitért az Apollo-programban használt holdjáróra is. A tanulmány folytatásában a szerző bemutatja a kínai űrkutatás eredményeit, a Mars kutatására tervezett eszközöket és a közeljövő terveit. ..." Fejezetcímek: Kínai holdjárók.; Járművek a Marson.; A közeljövő tervei. [HAI.]

HORVÁTH István: A gammakitörések irány szerinti eloszlása. Űrtechnika. = Haditechnika 55. 2021. 4. sz. pp. 43-46. "A gammakitörések a Világegyetem legnagyobb energiájú folyamatai. Többségükben nagy tömegű csillagok végső robbanásai távoli galaxisokban, illetve azok közelében. Tehát nagyon távoli tartományokban jelzik a Világegyetem sűrűbb részeit. Éppen ezért segítségükkel alkalmunk lehet felderíteni világunk nagy léptékű szerkezetét. ..." Fejezetcímek: A gammakitörések irány szerinti eloszlása.; A gammakitörések térbeli eloszlása. Kulcsszavak: műholdak, kutató műholdak, gamma-műholdak, asztrofizika, kozmológia, gammakitörések. [HAI.]

HORVÁTH Attila: A magaslégköri repülő platformok és lehetséges alkalmazhatóságuk. Űrtechnika. = Haditechnika 55. 2021. 5. sz. pp. 32-38. "A technológia fejlődése mára lehetővé tette, hogy a légköri repülés határait új magasságokba emeljük. A sztratoszférarepülő, magaslégköri, személyzet nélküli repülőeszközök szolgáltatásai már-már műholdszerűek, ezért kapták egyik közkeletű nevüket is: pszeudoműholdak. Számos eltérést találunk azonban az űrrepülő műholdak és a magaslégköri repülő platformok, illetve a hosszú őrjáratozási idejű, de alacsonyabb repülési pályán működő, pilóta nélküli eszközök alkalmazhatósága és szolgáltatásai között. Ez a tanulmány egy valószerű műveleti szcenárió alapján bemutatja a sztratoszférarepülő pszeudoműholdakat és összehasonlítja azokat a megjelölt két másik elterjedt művelettámogató platformmal. ..."
Fejezetcímek: A műveleti szcenárió bemutatása.; A szcenárió háttere, a magaslégköri repülőeszközök bemutatása.; A magaslégköri repülőeszközök műszaki jellemzői.; A magaslégköri repülő platformok gyakorlati alkalmazhatósága.; Összegzés. Kulcsszavak: magaslégköri repülő platformok, HAPS, AGI Systems Tool Kit szoftver, Petrinya földrengés, RPAS, pszeudoműhold. [HAI.]

SCHUMINSZKY Nándor - REMES Péter: Szovjet fogságban volt egy amerikai űrkabin. Űrtechnika. = Haditechnika 55. 2021. 5. sz. pp. 39-45. "A szerzők a BP-1227-es lajstromszámú Apollo-űrkabinnal kapcsolatos korabeli események felkutatása nyomán annak a rejtélynek erednek nyomába, hogy 1970 elején az amerikai űreszköz miért és hogyan kerülhetett a szovjetek birtokába. A tanulmány kitér az ún. boilerplate űrhajók szerepére, a BP-1227-est fedélzetére emelő szovjet hadihajó történetére, és dokumentálja saját kutatómunkájuk fázisait. A szerzők kitérnek a tényfeltárást álhírekkel nehezítő sajtóorgánumok dezinformáló tevékenységére. A BP-1227 esete mögött konkrét példákkal idézik fel a szovjet-amerikai űrverseny különböző területeit: többek között a rádió-elektronikai harcot és a flotta-hadműveleteket. ..."
Fejezetcímek: A boilerplate űrhajók.; Az elveszett Apollo BP-1227 "megtalálása".; A hajó, amely fedélzetére vette az űrkabint.; Felgyorsuló kutatómunka.; Álhírek és tények.; Rádió-elektronikai harc.; Flotta-hadműveletek.; Eltitkolt mini-űrrepülőgépek. Kulcsszavak: Apollo-program, BP-1227 űrkabin, boilerplate űrhajó, Admiral Makarov, Westwind, Encyclopedia Astronautica. [HAI.]

HORVÁTH Attila: Nanoműholdak alkalmazhatósága védelmi és biztonsági célú űrműveletekben. 1. Űrtechnika. = Haditechnika 55. 2021. 6. sz. pp. 27-31. ": A 2010-es években kirobbant "új űrkorszak" minden korábbinál könnyebbé tette az űrrendszerekhez, űrszolgáltatásokhoz történő hozzáférést. Az oktatási, kutatási célú alkalmazásokból kinőve, produktív iparág alakult ki. A korábban technikai érdekességnek vagy legfeljebb tesztplatformnak tekintett nano- és mikroműholdakból ma már évente több száz indul a világűrbe, hogy ott érdemi üzleti tevékenységeket támogasson. Az állami űrtevékenységek lassabban reagáltak erre a változásra, de mára ezek a miniatürizált űreszközök megjelentek a legnagyobb űrhatalmak katonai rendszereiben is. A tanulmány áttekinti a mikro- és nanoműholdak technikai jellemzőit, felépítését, a lehetséges hasznos terhek típusait és a pályára állítás sajátosságait. ..."
Fejezetcímek: a mikro- és nanoműholdak technikai jellemzői.; Mikro- és nanoműholdak hasznos terhei. Kulcsszavak: mikroműhold, nanoműhold, új űrkorszak, nanohordozórakéta. [HAI.]

NOVOSZÁTH Péter: A bolygók radarcsillagászati vizsgálata. = Haditechnika 55. 2021. 6. sz. 32-37. "A bolygók és a Naprendszer kisebb égitesteinek radarral történő kutatási célja elsődlegesen az, hogy megértsük bolygórendszerünk kialakulásának és fejlődésének történetét, ugyanakkor ez a technológia a lehetséges veszélyt jelentő földközeli aszteroidák (Near Earth Asteroids - NEA) megfigyelését is lehetővé teszi. A tanulmány rövid történeti áttekintést ad a radarcsillagászatról és a terület technikai szükségleteiről. A szerző bemutatja a jelenlegi amerikai bolygóradar-rendszereket, azok spektrumhasználatát, valamint az adatok megszerzéséhez és elemzéséhez alkalmazott technikákat. ..."
A radarcsillagászat a közeli égitestek megfigyelésének technikája, a mikrohullámok céltárgyakról történő visszaverődésének elemzése. Ezt a kutatási módszert több mint hét évtizede alkalmazzák. Míg a rádiócsillagászat passzív, a radarcsillagászat aktív tevékenységet jelent. A korszerű létesítmények, valamint az adó-vevő teljesítmények növekedése egyre jelentősebb megfigyelési lehetőségeket kínál. Kulcsszavak: asztrofizika, csillagászat, Nap és Naprendszer kutatása, radarcsillagászat, űrkutatás, űrtávközlés és navigáció, űrtechnológia, űrtevékenység, űrtudomány. [HAI.]

  VASSÁNYI Miklós: Galilei életműve és kopernikánus eszméi. Eszmetörténeti áttekintés. = Kaleidoscope 11. [! 12.] 2021. 22. sz. pp. 29-42. "Galileo Galilei (Pisa, 1564 - Arcetri, Firenze, 1642) firenzei olasz nemes (nobile fiorentino), feltaláló, hadmérnök, fizikus, csillagász, matematikus, természetfilozófus, humanista, a pisai, majd a padovai egyetem professzora, Kepler, Clavius, Campanella levelezőtársa, Torricelli tanára, az 1603-ban alapított római tudományos akadémia, az Accademia dei Lincei tagja. ..." Kulcsszavak: Galilei, geocentrizmus, heliocentrizmus, Aristotelés, távcső, inkvizíció. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Kepler és a vallás. = Keresztény Élet 29. 2021. jan. 17. 3. sz. p. 8. [REZ.]

  SARKADI Noémi: Kislexikon. = Légkör 66. 2021. 1. sz. p. 26 . "...Éjszakai világító felhők, noctilucent clouds, NLC, [...] Ködív, fog bow, cloud bow, [...] Naposzlop, light pillar, [...] NEOWISE üstökös, ..." [HAI.]

  BARANKA Györgyi: Történelmi arcképek: Massány Ernő (Kispalugya, 1878. november 26. - Budapest, 1946. június 3.). "A legnépszerűbb magyar meteorológus". = Légkör 66. 2021. 1. sz. pp. 41-42. "Nem lehetett a véletlen műve, hogy a Budai Főreálban, ahol korábban Schenzl Guidó honosította meg a meteorológia szeretetét, 1898-ban egy végzős osztályban két olyan tanuló is érettségizett, akik a légkör tudományának magas szintű művelését választották élethivatásuknak. Ők Réthly Antal a Meteorológiai Intézet későbbi igazgatója és Massány Ernő csillagász, meteorológus, aviatikai szakíró. Massány a Pázmány Péter Tudományegyetemen megszerzett diplomával 1902-ben lépett be a Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézet kötelékébe, ahol ekkor Konkoly Thege Miklós volt az igazgató.
Az intézetnek az ógyallai obszervatórium volt az egyik csillagászati és meteorológiai megfigyelő bázisa. Itt indult el Massány pályafutása, ahol Konkoly Thege ösztönzésére 1902-1904 között csillagászati megfigyeléseket végzett. Többek között a napfolttevékenységet tanulmányozta és a Jupiter bolygót kutatta. ..." [HAI.]

  KOLLÁTH Kornél - LAKATOS Mónika: Évszakos fotógaléria. = Légkör 66. 2021. 1. sz. p. 43. "Ködív. Tollár Eszter, Nagykanizsa, 2020. augusztus 20. 2020 nyarán nem volt ritka a reggeli pára és ködképződés, és az évszakhoz képest gyakoribb volt az alacsony szintű rétegfelhőzet is.; Ködtenger, "parázsló" altocumulus és naposzlop. Horváth Zsolt, Kékestető, 2020. december 13. A lenyugvó Nap fölötti fényoszlop a középmagas felhőrétegből hulló jégkristályoknak köszönhető.; Ilyen nincs, és mégis van: Éjszakai világító felhőkben fürdő NEOWISE üstökös. Schmall Rafael, Balatonmáriafürdő, 2020. július 8. Az üstökös és a Badacsony kora hajnali megörökítését alapos tervezés előzte meg, de a különösen erős világító felhőkkel azért a szerző sem számolt.;
Zivatar mammatus felhőkkel és szivárvánnyal. Imre Péter, Fertőd, 2020. augusztus 29. A nyár egyik legemlékezetesebb szupercellás zivatarját a legtöbben Győr irányából örökítették meg az érkező peremfelhővel, de a jelenség hátulról is parádésnak mutatkozott." [HAI.]

VASSÁNYI Miklós - KUTROVÁTZ Gábor: Johannes Kepler a bolygómozgás fizikájáról. Forrásközlés bevezető tanulmánnyal. Dokumentum. = Magyar Filozófiai Szemle 65. 2021. 4. sz. pp. 247-258. "Kepler életműve és annak természetfilozófiai értékelése. Az Új, oknyomozó csillagászatból (Astronomia nova [...] 1609) vett szemelvényünk előtt szükségesnek látszik felvázolni Johannes Kepler (1571-1630) életművét és értékelni annak természetfilozófiai jelentőségét, hogy azután ebben az összefüggésben el tudjuk helyezni az említett szöveget, szerzőnk tudománytörténetileg legnagyobb hatású művét. [...]
Az Új, oknyomozó csillagászat keletkezéstörténete és tartalma. [...] Kepler talán legfontosabb műve, melyben a szerző kimondja a később róla elnevezett, a bolygómozgásokra vonatkozó első két törvényét. E törvények, melyek majd Newton munkássága nyomán nyerik el a ma őket illető figyelmet és elismerést, utat nyitottak az égi mozgások minden addiginál pontosabb és fizikai elvekre visszavezetett leírásához. ..." [HAI.]

KEPLER, Johannes: Új, oknyomozó csillagászat III. rész, 33. fejezet. A bolygókat mozgató erő a Nap testében van. = Magyar Filozófiai Szemle 65. 2021. 4. sz. pp. 259-273. "Miután tehát a fentebbi fejezetben bizonyítottuk, hogy a bolygó időzései az excentrikus kör [circuit eccentrice] egyenlő részein - vagyis az aether-menny egyenlő tereiben - úgy viszonyulnak egymáshoz, ahogyan ugyanezen terek távolságai arányulnak kölcsönösen egymáshoz attól a ponttól mérve, melytől az excentricitást számítjuk; vagy egyszerűbben: minél távolabb van a bolygó attól a ponttól, melyet a világ középpontjának tekintünk, annál gyengébben ösztönződik mozogni ama pont körül; szükséges tehát, hogy e gyengülés oka vagy magában a bolygó testében legyen, valamint az abban benne rejlő mozgatóerőben, vagy magában a világ feltételezett középpontjában. ..." Ford.: Vassányi Miklós. [HAI.]

MOLNÁR Csaba: Levendulateleszkóp. = Magyar Hang 4. 2021. aug. 20-26. 34. sz. p. 22. "Az űrtávcsöveket általában tudósokról nevezik el (Edvin Hubble például a galaxisok kutatásának úttörő csillagásza volt). A Hubble utódjának szánt űrteleszkóppal azonban kivételt tettek, hiszen azt egy kormánytisztviselőről, James Webbről, a NASA második igazgatójáról keresztelték el. Webb űrkutatás-szervezői érdemei elévülhetetlenek, csakhogy vannak sötét foltok a pályafutásán. A vádak szerint lelkes kidolgozója és végrehajtója volt ugyanis a homofób "levendulariadalomnak", vagyis a McCarthy-féle kommunistaüldözés meleg- és leszbikusellenes megfelelőjének." [KSZ.]

(LMA) [LÁZIN Miklós András]: Hajdan tó volt a marsi Jezero-kráter. Villámárviezk pusztítottak a környéken. = Magyar Hírlap 54. 2021. okt. 11. 236. sz. p. 14. [KSZ.]

(LMA) [LÁZIN Miklós András]: Más szemmel nézhetünk a Holdra. Tévedtünk égi kísérőnk vulkánjairól. = Magyar Hírlap 54. 2021. okt. 11. 236. sz. p. 14. A kínai Csang’o-5 űrszonda mintegy 1,7 kilogramm holdkőzetet gyűjtött és juttatott el a Földre. A bazaltok nagyjából kétmilliárd évesek, tehát fele olyan fiatalok, mint az eddigi minták. [KSZ.]

(LMA) [LÁZIN Miklós András]: Decemberben állhat pályára a James Webb-űrteleszkóp. Másfél millió kilométerre lesz a Földtől. = Magyar Hírlap 54. 2021. okt. 14. 239. sz. p. 14. Kaliforniából szállították 16 napos, 2450 kilométeres tengeri úton Francia Guyanába. A startot 2021. dec. 18-ra tervezik. [KSZ.]

(LMA) [LÁZIN Miklós András]: Illegális ásatáson került elő az égbolt bronzkori képét rögzítő nebrai korong. Londoni tárlat. = Magyar Hírlap 54. 2021. okt. 19. 243. sz. p. 15. A németországi Nebra közelében talált csillagászati vonatkozású tárgy a hallei Őstörténeti Múzeumban van. Most 2022. febr. 17-től júl. 17-ig kölcsönözik a londoni British Múzeumnak és ott a 2022-bn megnyíló Stonehenge-kiállításon szerepel. [KSZ.]

FP [FORRÓ Péter]: Árt az agynak a hosszú út. Az asztronauták vérét az utazás előtt, közvetlenül utána, majd egy és három héttel később is elemezték. = Magyar Hírlap 54. 2021. okt. 19. 243. sz. p. 15. Öt olan űrhajóst vizsgáltak, akik öt és fél hónapot töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson. A müncheni Ludwig Maximilians Egyetem tudósai tették közzé megállapításaikat a Jama Neurology tudományos lapban. [KSZ.]

LÁZIN Miklós András: Megkezdődött a magyar űrhajósok toborzása. Rendkívül szigorú feltételeknek kell megfelelniük a kiválasztási folyamatban résztvevőknek, hiszen nem űrturisták képzéséről van szó. = Magyar Hírlap 54. 2021. okt. 29. 251. sz. p. 15. A programról Farkas Bertalan és Ferencz Orsolya adott ismertetést. [KSZ.]

LMA [LÁZIN Miklós András]: Égi randavúk keltenek hullámokat. A közeli jövőben az asztrofizikusok jó eséllyel képesek lesznek a csillagok szupernóvává válását is észlelni. = Magyar Hírlap 54. 2021. nov. 9. 259. sz. p. 15. Rekordszámú, 35 gravitációs hullám felfedéséről számolt be egy nemzetközi kutatócsoport. Az új észlelésekkel együtt 2015 óta már 90-re nőtt a detektált események száma. [KSZ.]

(LMA) [LÁZIN Miklós András]: Sarki fény a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről fényképezve. = Magyar Hírlap 54. 2021. nov. 9. 259. sz. p. 15. [KSZ.]

LMA [LÁZIN Miklós András]: A Merkúr mellett a Holdon is találhatunk magyar neveket. Egyesek száz évig is várhatnak. = Magyar Hírlap 54. 2021. nov. 27. 275. sz. p. 15. Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó - így többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre. [KSZ.]

(LMA) [LÁZIN Miklós András]: Kibolygót neveztek el Karikó Katalinról. Magyar páros bukkant azégitestre. = Magyar Hírlap 54. 2021. dec. 7. 283. sz. p. 15. Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna 2002. jan. 11-én fedezte fel kisbolygót. [KSZ.]

(FP) [FORRÓ Péter]: Teljes napfogyatkozás volt látható szombaton az Antarktiszról. = Magyar Hírlap 54. 2021. dec. 7. 283. sz. p. 15. Az eseményt a NASA stábja élőben közvetítette. [KSZ.]

(LMA) [LÁZIN Miklós András]:A helyére emelik a Bükki Nemzeti Park legújabb látogatóközpontjának, a Bükki Csillagdának a kupoláját. = Magyar Hírlap 54. 2021. dec. 9. 285. sz. p. 15. Répáshuta mellett. [KSZ.]

LMA[LÁZIN Miklós András]: Felért az égbe az űrteleszkóp. Az univerzum múltjába néz vissza a távcső. = Magyar Hírlap 54. 2021. dec. 27. 299. sz. p. 15. A James Webb űrtávcső (JWST). 2021. dec. 25-én startolt. A távcső főtükre 6,5 méter átmérőjű. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Űrszemét vagy aszteroida? Az amerikai hírszerzésnek jelentést kell írnia az ufókról. = Magyar Nemzet 84. 2021. jan. 14. 11. sz. p. 16. Abi Loeb Földönkívüli - Egy idegen civilizáció első nyomai című könyve alapján említésre kerül az Oumuamua égitest is. [KSZ.]

FELLEGI Tamás Péter: Az űrben a Virgin rakétája. Az akció eredményes volt, tíz műholdat sikerült pályára állítani. = Magyar Nemzet 84. 2021. jan. 20. 16. sz. p. 14. [KSZ.]

Európa újraírja űrprogramját. = Magyar Nemzet 84. 2021. júl. 1. 150. sz. p. 16. " Az Európai Űrügynökség vezetői azt remélik, hogy az űrhajózás történetében az ESA az első szervezet lehet, amelyik mozgássérült űrhajóst juttat a világűrbe. Több száz leendő paraűrhajós jelentkezett a felhívásra - nyilatkozta a Reutersnak Josef Aschbacher, az űrügynökség vezetője. ..." [HAI.]

ÖTVÖS Zoltán: Ők is figyelhetnek bennünket. Kétezer csillagrendszerből észlelhető a Föld és a többi bolygó. = Magyar Nemzet 84. 2021. júl. 1. 150. sz. p. 16. "Kétezer olyan csillagot határoztak meg a Nature-ben publikáló kutatók, amelyek körül keringő bolygókon, ha van élet, akkor az ott létezők észrevehetik, ahogy a Föld és a Naprendszer többi bolygója elhalad a Nap előtt. Úgy találhatnák meg bolygónkat, ahogy a földi csillagászok más csillagok körül keringő égitestek, azaz exobolygók után kutatnak. A csillagászok azt a minimális fényességcsökkenést figyelik, amit az adott csillag előtt elhaladó bolygó okoz. Ez visszafelé is érvényes. Ha bármelyik általunk megfigyelt exobolygón létezik élet, és az ott lévőket érdekli, hogy másutt is élnek-e, ugyanezzel a módszerrel fedezhetnek fel bennünket. Kutatók 1715 olyan csillagrendszert azonosítottak, amelyek feltételezett lakói az elmúlt ötezer évben észlelhették a Nap előtt elhaladó Földet.
További 319 csillag kerül megfelelő helyzetbe az elkövetkező ötezer évben - jelentette be Jackie Faherty asztrofizikus és Lisa Kaltenegger csillagász a Nature június végi számában. ..." [HAI.]

ÖTVÖS Zoltán: Kozmikus összeolvasás. Újabb és újabb gravitációs hullámokat észlelnek az érzékeny műszerek. = Magyar Nemzet 84. 2021. nov. 11. 261. sz. p. 16. 2021. nov. 8-án közzétették a fekete lyukak és a neutroncsillagok összeolvadása során keletkező (eddig észlelt) gravitációs hullámok legújabb katalógusát. A lista a 2019 novembere és 2020 márciusa között megfigyelt 35 új észlelésel bővült. Ezzel 90-re nőtt a detektált gravitációshullám-jelek száma. Az ELTE három fizikusa (Frei Zsolt, Molnár András, Raffai Péter) közleménye alapján. [KSZ.]

Holdi eredetű aszteroida kering a Föld körül. = Magyar Nemzet 84. 2021. nov. 25. 273. sz. p. 16. A Kamo’oalewa nevű Föld közeli kisbolygó a Holdból szakadhatott ki valószínűleg ötszáz évvel ezelőtt és körülbelül háromszáz évig marad ezen a pályáján. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Katasztrófamegelőzés ütközéssel. Egy amerikai űrszonda egy kisbolygó holdjába csapódik jövő szeptemberben.= Magyar Nemzet 84. 2021. dec. 1. 279. sz. p. 16. DART űrszonda most indult el. Be fog csapódni a 780 méter átmérőjű Didymos kisbolygónak a 160 méter átmérőjű apró holdjába, amely a Dimorphos nevet viseli. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Megismerni a csillagok titkait. = Magyar Nemzet 84. 2021. dec. 1. 279. sz. p. 16. Napjaink csillagászati hihetetlen érzékenységű eszközök elképesztő mennyiségű adataiból bányásszák ki a hasznos információkat. Könyves-Tóth Réka (A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont fiatal kutatója) a világ nagy távcsöveinek adataiból dolgozik. Főleg a szupernóvákat kutatja. [KSZ.]

ZANA Diána: Az ősi magyarság ismerte a világegyetem titkait. Grandpierre Atilla szerint az életelv működteti az univerzumot. = Magyar Nemzet 84. 2021. dec. 15. 290. sz. p. 18. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Szuperszem kutatja az égboltot. Jövő héten indul útnak a Hubble utódja, a James Webb űrtávcső. = Magyar Nemzet 84. 2021. dec. 16. 291. sz. p. 16. 2021. dec. 22-én tervezik a felbocsájtást. A programról Ábrahám Péter a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója adott tájékoztatást. Ábrahám Péter tanítványa, a Heidelbergben dolgozó Detre Örs tíz éve részese az űrteleszkóp fejlesztésének, tesztelésének. [KSZ.]

  Hargittai István - Hargittai Balázs: Roger Penrose: Egy széles körű érdeklődésű fizikai Nobel-díjas. = Magyar Tudomány 182. 2021. 1. sz. pp. 58-68. "...Penrose felfedezésének rövid leírására több kísérletet tettek, amelyekben olvasható egy furcsa megfogalmazás. E szerint mintha a fekete lyukak kialakulása lett volna az általános relativitáselmélet előhírnöke. Kissé más szavakkal, mintha a fekete lyukak Albert Einstein általános relativitáselméletének lennének a következményei. Egyértelműbb, bár kevésbé romantikus úgy fogalmazni, hogy Penrose feltárta az összefüggést a fekete lyukak létezése és az általános relativitáselmélet között. Ezt a díj indokolása szerint Penrose zseniális matematikai módszerek alkalmazásával érte el. A fekete lyukak szupernehéz képződmények, amelyek mindent elnyelnek, még a fény sem tud elszabadulni belőlük.
Einsteinben fel sem merült a kapcsolat, elmélete és a fekete lyukak között, sőt nem is hitt a fekete lyukak létezésében. Penrose alig egy évtizeddel Einstein halála után már részletesen tárgyalta a fekete lyukakat. Leírta, hogy a fekete lyuk belsejében olyan szingularitás létezik, amelyben az ismert természeti törvények érvényüket vesztik. Azt azonban még ma sem tudjuk, hogy milyen törvények lépnek helyükre. A felfedezés részleteit és körülményeit Penrose nemcsak tudományos cikkekben adta közre, hanem félig-meddig népszerű ismeretterjesztő könyvekben is leírta (Penrose, 1989, 2010)..." Kulcsszavak: fizikai Nobel-díj 2020, fekete lyukak, Penrose-mintázat, Alan L. Mackay, kvázikristály, Dan Shechtman. [HAI.]

  KOVÁCS József: Fekete lyukak kutatói kapták a fizikai Nobel-díjat 2020-ban. = Magyar Tudomány 182. 2021. 2. sz. pp. 201-213. [SOL.]

  G. J. [GIMES Júlia]: Egy felhőtlen és forró jupiter. = Magyar Tudomány 182. 2021. 3. sz. pp. 431-432. A WASP-62b exobolygóról szóló cikk ismertetése a Kitekintés rovatban. Az ismertetett cikk forrása: Alam et al., 2021, Astrophys. J. Letters, 906, L10. [SOL.]

  G. J. [GIMES Júlia]: Készülődés nagy utazásra. = Magyar Tudomány 182. 2021. 5. sz. pp. 713-714. A hosszú űrutazások emberi szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálatáról szóló ismertető Basner et al. a Frontiers in Physiology folyóirat 2021. márciusi számában közölt cikke alapján a Kitekintés rovatban. [SOL.]

  G. J. [GIMES Júlia]: A felmelegedéstől a sarkok is vándorolnak. Kitekintés. = Magyar Tudomány 182. 2021. 6. sz. p. 853. "A Föld képzeletbeli forgástengelye a két póluson, az Északi- és a Déli-sarkon fúrja át a Föld kérgét. A Földet figyelő mesterséges holdak adatainak elemzésével megállapítható, hogy a pólusok helyzetüket folyamatosan változtatják. Ennek pontos okát és mechanizmusát eddig nem sikerült felderíteni. Kínai és dán kutatók szerint az Északi-sark 1990-es évektől regisztrált helyváltoztatásának elsődleges oka a sarki jég és a sarki gleccserek olvadása, azaz végső soron a klímaváltozás.
Az elolvadt jégből keletkező víz elegendő volt ahhoz, hogy keleti irányba fordítsa az Északi-sark mozgásának irányát. 1995-ben az addig déli irányba vándorló Északi-sark kelet felé fordult, és a sebessége is megnőtt; 1995 és 2020 között tizenhétszer gyorsabb volt, mint 1981 és 1995 között. Elvileg a sarkok mozgását a Föld tömegeloszlásának változása okozza, ami eredhet a szilárd kéreg mozgásából, illetve az atmoszféra és a hidroszféra változásából. A Föld forgástengelyének pozíciója egyelőre nem változott annyit, hogy ennek a mindennapi életben hatása lenne, a napok hossza legföljebb néhány ezredmásodperccel változhat." Az ismertetett cikk forrása: Deng, S. - Liu, S. - Mo, X. et al.: Polar Drift in the 1990s Explained by Terrestrial Water Storage Changes. Geophysical Research Letters, First published: 22 March 2021. [HAI.]

  PÁL Bernadett: A Mars bolygó kutatása. = Magyar Tudomány 182. 2021. 10. sz. pp. 1359-1368. A cikk előbb áttekinti a Föld és a Mars főbb hasonlóságait, eltéréseit, valamint a vörös bolygó múltja és jelene közötti különbségeket. Majd rövid összefoglalás következik a marsi élet különböző nyomainak kutatásáról, illetve a víz és élet nyomait kereső leszállóegységekről és marsjárókról. [SOL.]

  UJFALUDI László: Fantáziaképek az Univerzumról - Űrművészet (Space Art). = Mesterséges Intelligencia 3. 2021. 1. sz. pp. 19-31. "A modern csillagászattal és az űrkutatással egyidőben új művészeti ág jött létre: az űrművészet (space art). Jelen tanulmány bemutatja az űrművészet történetét, témáit, jellemzőit. ..." Kulcsszavak: űr, művészet. Diszciplinák: természettudomány, űrtudomány, képzőművészet. [HAI.]

Infravörös Orion-köd. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. címoldal. Spitzer infravörös űrtávcső felvétele. [SRG.]

SZALAI Tamás: Remény a ködben. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. p. 3., címoldal, 1. színes tábla. A címlapkép, azaz a Spitzer infravörös űrtávcső felvételének részletesebb elemzése. [SRG.]

BENKŐ József: Lágymányostól az űrtávcsövekig: interjú Pál Andrással. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 4-11. Pál András a CSFK Csillagászati Intézetének főmunkatársa. [SRG.]

UJHELYI Borbála: Legalább öt nagyméretű galaxist nyelt el a Tejútrendszer. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 12-13. Az elmúlt mintegy 11 milliárd évben. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Egy planetáris köd tündöklése és bukása. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 13-14. A Hubble-űrtávcső körülbelül 100 planetáris ködöt vizsgált meg, a legszebb felvétel az NGC 6543-ről készült. A SAO 244567 csillagot körülvevő planetáris köd szokatlanul viselkedett. A köd csak az 1980-as évek végén jelenhetett meg, a Hubble 1992-től észlelte. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Minták egy kisbolygóról is. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 14-15. A Hajabusza-2 szonda mintát vett a (162173) Ryugu kisbolygóról. A szonda 2020. dec. 5-én visszatért a Föld környezetébe. A mintavevő egység Ausztráliában földet ért. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Negyed század az űrben. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 15-16. A Solar and Heliospheric Observatory (SOHO) űreszköz. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A legrészletesebb földfelszíni napfoltfelvétel. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 16-17., 4. színes tábla. 2020. jan. 28-án készült a Daniel K. Inoye napteleszkóppal. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Csang’e-5 visszatérése Földre. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 17-18. 2020. dec. 17-én visszatért Belső-Mongólia területén. Mintát hozott a Holdról. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az arecibói rádiótávcső szomorú végzete. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 18-19. 2020. dec. 1-én teljesen összeroskadt. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Félsiker volt a SpaceX Starship SN8 kísérlete. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 19-20. 2020. dec. 8-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sötétégügyi miniszter. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. p. 20. A Brit Parlamentben képviselők csoportja sürgeti a fényszennyezés elleni erőteljesebb fellépést. Illetékes bizottságot és miniszter kinevezését szorgalmazzák. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kiss László csillagász lett az év ismeretterjesztő tudósa. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. p. 21. A Tudományos Újságírók Klubja egyhangú döntéssel Kiss László akadémikust,a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatóját, a Magyar Csillagászati Egyesület elnökét választotta a 2020-as évben Az év ismeretterjesztő tudósának. Csillagászati hírek. [SRG.]

Pályázati felhívás. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos-ismeretterjesztő cikkírói pályázatot hirdet. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. p. 21. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Nemzetközi meteoros konferencia 2020. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 22-23. 2020. szept. 19-én rendezték, de a vírushelyzet miatt online. A szervező a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézete volt. [SRG.]

TÓTH Imre: A TAL200K távcső: észlelési tapasztalatok. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

SZABÓ Sándor: A Liller-üstököscsoport. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

MAJZIK Lionel: A hónap képe: vendég az Orionban. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. p. 32., 2-3. színes tábla. A Láng-köd, a Lófej-köd, az Orion-köd és a C/2002 M3 (ATLAS)-üstökös. 2020. nov. 11-15-ig készült felvétel. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: A Távcső utcától a Meteor-szurdokig. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 33-37. A Magyar Csillagászati Egyesület budai csillagsétája 2020. okt. 18-án, Mizser Attila vezetésével. [SRG.]

KURUCZ János: Bezártság idején. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 38-39. Lapozgatás régi Meteor folyóiratokban. [SRG.]

Kérdőív a Meteorról. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. p. 39. [SRG.]

GÖRGEY Zoltán: Az Endymion-kráter. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 40-45. Hold rovat. Hazai észlelésekkel is. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Az Orion északi és középső régiója. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 46-53. Az itteni mély-ég objektumokról. [SRG.]

UDVARDI Imre: Online csillagászati diákolimpia. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 54-56. A 2020-as diákolimpia a pandémia miatt elmaradt Kolumbiában, Bogotában. Helyette az észtek vezetésével online olimpiát szerveztek. A 9 fős magyar csapat Budapesten 2020. szept. 25-től három napon át versenyzett és érte el sikereit. [SRG.]

MIZSER Attila: Elhunyt Sajcz András. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 57-59. 1956. nov. 15-én született a partiumi Talpas községben, 20 kilométerre Simonyifalvától, ahol élete nagy részét leélte. 18 hónapos korában megfertőzte a járványos gyermekbénulás, így egész életében mozgáskorlátozott lett. Gyermekkorától érdekelte a csillagászat. Kulin György egy 1979-es televíziós műsora hatására vette fel a magyar csillagászati mozgalommal a kapcsolatot. Az Urániától rendelt optikákkal 1980 nyarán nézett maga építette Kepler-távcsövével az égre. 1982-től rendszeres meteorészleléseket végzett. 1983-tól már a Meteor lap is közölte megfigyeléseit. Később inkább változócsillagokat figyelt. 1990-ben egy 7x50-es binokulárral ajándékozták meg amatőrtársai.1985-től 2016-ig 49704 fénybecsléssel gyarapította az archívumot.
Észlelt holdfogyatkozásokat, üstökösöket, meteorzáporokat is. 2006-ban Aradra költözött. Egész életében tolókocsiban élve, kisebbségi sorsban osztozva, még utolsó hetei is keservesek voltak. Koronavírussal fertőződött meg 2020. október végén, november elején. Nov. 5-én adott utoljára hírt magáról a változócsillagászok levelezőlistáján. Nov. 7-én kómába esett és 2020. nov. 18-án hunyt el az az aradi városi kórházban. [SRG.]

FŐDI Andrásné: Emlék a nyárból: a Mira Csillagászati Szakkör augusztusi programjai. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 60-61. Fődi Andrásné a Nagyszénási Kulturális Központ Mira Csillagászati Szakkörének vezetője. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 51. 2021. jan. 1.(535.) sz. pp. 62-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (február).; Mizser Attila: A legrövidebb hónap.; Bgb [Bagó Balázs]: A hónap változócsillaga: a Nova Persei 2020. [SRG.]

Pillantás az Orion-köd szívébe. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. címoldal. A Hubble-űrtávcső felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Együttállás. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. p. 3. A 2020. dec. 21-i Jupiter-Szaturnusz-együttállás. 2000 májusában, 1981 első hónapjaiban, 1960/61 fordulóján is volt ilyen, hiszen nagyjából 20 évente követik egymást. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legtávolabbi gammavillanás. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. p. 4. A GN-z11 jelű galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Neutroncsillag-ütközések előrejelzése. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 4-5. A gravitációs hullámok 10-60 másodperccel előre jelezhetik az egybeolvadást. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Különleges új magnetár. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 5-6. 2020. márc. 12-én felfedezett J1818.0-1607 jelű objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Óriásviharok a Neptunuszon. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tovább működik a Juno és az InSight. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 7-8. A Jupitert és holdrendszerét kutató Juno-űrszonda. A Marsra leszállt InSight szonda. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Vándorol a Mars forgástengelye. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. p. 8. Az elmozdulás mintegy 200 napos periódussal jelentkezik körülbelül 10 cm mértékben. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 2200 évvel ezelőtti együttállás. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 8-9. Kr. e. 185. márc. 25-e hajnalán az 5 szabadszemes bolygó egy 7 fok átmérőjű körben látszott. Ezt babilóniai csillagászok figyelték és jegyezték agyagtáblára. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Meglepetést hozhat az új napfoltciklus. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Megismételhetetlen fotó egy üstökösről. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 10-11. A 2020. dec. 14-i teljes napfogyatkozás idején készített fénykép a C/2020 X3 (SOHO) üstökösről. Csillagászati hírek. [SRG.]

Távcsővásárlási kedvezmény MCSE-tagok számára. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az elmúlt ősz hazai meteorészlelései. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 12-19. Meteorok-rovat 2020. szeptember, október, november. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Az ötödik Holdistennő nyomában. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 20-26., 4. színes tábla. A kínai Csang’e-5 holdszonda leszállóhelye. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: 2020 második negyedévének üstökösei. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 27-33. [SRG.]

Kérdőív a Meteorról. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. p. 33. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Volt egyszer egy Jupiter-Szaturnusz-együttállás. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 34-37., 1-3. színes tábla. Az együttállás 2020. dec. 21-i és utána megfigyelései. [SRG.]

2020 legnagyobb változócsillagászati durranásai. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 38-45. Változócsillagok: mennyi az annyi?; Gravitációs hullámok 1.: kettős fekete lyukak.; Gravitációs hullámok 2.: a kilonóvák és a rövid GRK-k kapcsolata.; Gyors rádiókitörések (FRB-k).; A Betelgeuse hullámzásai.; TESS: exobolygók és változócsillagok. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

Pályázati felhívás. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos-ismeretterjesztő cikkírói pályázatot hirdet. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. p. 45. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Az Orion-köd vidékén. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 46-53. Az itteni mély-ég objektumokról. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: A kassai meteorithullásról. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 54-58. 2010. febr. 28-án 22:24:45 UT-kor hullott. A meteoritok keresése. A meteorithullás szórásmezeje. A meteorit típusa és összetétele. A meteoroid naprendszerbeli pályája. A magyarországi "Kosice-meteoritok". Ezt a meteorhullást 2011. jún. 27-én Kosice néven H5 típussal befogadta a Meteorical Society. [SRG.]

BARNA Barnabás: Az űrben senki sem hallja a magányod. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 59-61. A The Midnight Sky (Éjféli égbolt) sci-fi film ismertetése, csillagászati szempontból. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 51. 2021. febr. 2.(536.) sz. pp. 62-64., első belső borító. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (március).; Bgb [Bagó Balázs]: A hónap változócsillaga: az AQ Eridani.; Mzs [Mizser Attila]: Holdbéli világítótornyok. [SRG.]

Címlapunkon: Legyél te is csillagász! = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. címoldal. Sipőcz Brigitta csillagász a VLA (Very Large Array) rádiótávcső-rendszer antennáival. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: A mai ember svájci bicskája: a mobiltelefon. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. p. 3. [SRG.]

BARNA Barnabás: Legyél te is csillagász! = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 4-7., címoldal, első belső borító. Hazánkban két helyen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) van felsőfokú csillagászati képzés. Hazánkban közel 100 asztrofizikus végez kutatómunkát a két egyetemen, a bajai és a szombathelyi obszervatóriumokban, valamint a CSFK KTM Csillagászati Intézetben. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ritka robbanás nyoma Galaxisunk középpontjánál. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Csillagközi kölcsönhatás. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 8-9. Az ESO455-10 jelű planetáris ködben. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Véget ér az OSIRIS-REx munkája. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. p. 9. 2021. máj. 10-én elhagyja a Bennu kisbolygó környezetét és megkezdi 2 évig tartó útját vissza a Földre. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Forró folt a Jupiteren. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Mars múltjának titkai a Phobos felszínén. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Arab Remény. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 11-12. Az Egyesült Arab Emirátusok Al Amal (Remény) szondája a Marsra 2021. febr. 9-én indul. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Földünk második trójai kisbolygója. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 12-14. Az első ilyen égitest a 2010. okt. 1-én felfedezett 2010 TK7. A második a 2020. dec. 12-én felfedezett 2020 XL5. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Bélyegsorozat a Nap kutatásáról. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. p. 14. A NASA SDO felvételeiről adott ki bélyegeket az Egyesült Államos Postaszolgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

FREY Sándor: Holdradar - ma és a 75 éve. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 14-15. Az Egyesült Államok Nyugat-Virginia államában található Green Bank Obszervatórium rádióteleszkópjára szerelt nagy teljesítményű rádióadóból kibocsátott, a Holdról visszaverődött és detektált kutatásokról. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Starlink-flottán is túl. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. p. 16. A műholdseregek hatása a csillagos égre, a szak- és amatőrcsillagászok tevékenységének zavarására. Forrás: Sky and Telescope, 2021. jan. 22. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kráterkeletkezés vizsgálata a Holdon. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

Távcsővásárlási kedvezmény MCSE-tagok számára. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. p. 17. [SRG.]

KOHLMANN Péter: Egy csillagda születése. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 18-21. A sopronkeresztúri Lacerta01 csillagda építése. 2019. febr. 3-án készült el. A távcsövek világa. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Luna Cognita. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 22-25. Robert A. Garfinkle új könyvéről, a 3 kötetes Luna Cognita című Holddal foglalkozó műről. [SRG.]

Pályázati felhívás. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos-ismeretterjesztő cikkírói pályázat. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. p. 25. [SRG.]

TÓTH Imre: Mit várjunk a Naptól a következő öt évben? = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

HALE, Alan: Meddig kisbolygó - mikortól üstökös? = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 30-34. Forrás: Ice & Stone 2020. évi 50. szám. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. [SRG.]

A hónap képe. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. 2-3. színes tábla. Munzlinger Noémi képe Dél-Amerikából a sósivatagról és a Tejútról. [SRG.]

Észleljünk üstököst! = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. p. 35. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók a téli égbolton. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 36-39. Változócsillagok rovat. 2020. nov-dec., 2021. jan. [SRG.]

MIZSER Attila: Draw by: CES. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 40-41. Charles Scovil (1928-2020) amerikai változócsillagász nekrológja. Sok változós térképet rajzolt. Főműve az AAAVO Variable Star Atlas. 3 nóvát fedezett fel vizuálisan. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Őszi észleléseink. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 42-47. Mélyég-objektumok rovata. 2021. szept-nov. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Tábor az Őrségben. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 48-51., 1. színes tábla. A Vega Csillagászati Egyesület, a TIT Öveges József Ismeretterjesztő és Szakképző Egyesület és az MCSE Zalaegerszegi Helyi Csoport megfigyelőtábora Őrimagyarósdon, 2020 nyarán. 72 vett részt a táborban. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: A Naprendszer végállomása: új csillagvizsgáló az Illancsban. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 52-55. Baja központjától 10 kilométerre, ÉK-re, a volt katonai lőtér sarkán egy telket vásárolt a Bajai Obszervatórium Alapítvány. Itt épült fel a Neptunusz Obszervatórium. Tervezők Kovács István (Építőmester Kft.) és Hegedüs Anett (Hegearch). Az építési engedély 2017. márc. 31-én kelt. Az építkezés 2020. jan. 7-én kezdődött. 2020. dec. 13-án felkerült a 3,4 m átmérőjű kupola az épület tetejére. [SRG.]

DÓCZY Károly: Csepeli csillagászati emlékek. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 56-58. [SRG.]

TORMA Péter: Bérbaltavár. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. p. 58. Csillagászati előadás 7-12 éves gyermekeknek a község nyári napközis táborában, 2020. júl. 10-én. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 59-62. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (április).; Bgb [Bagó Balázs]: A hónap változócsillaga: a V651 Monocerotis.; Mzs [Mizser Attila]: A (1048) Feodosia csillagfedése március 19-én. [SRG.]

Az MTA Csillagászati és Űrfizikai Tudományos Bizottságának szakmai állásfoglalása a félévenkénti óraátállítás megszüntetésével kapcsolatban. = Meteor 51. 2021. márc. 3.(537.) sz. pp. 63-64. [SRG.]

Címlapunkon: Fedezd fel a Marsot! = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. címoldal. Megjelent Hargitai Henrik Mars 36 című Mars-atlasza. [SRG.]

MIZSER Attila: Esti dal. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. p. 3. Rádióműsorok hallgatása az éjszakai észlelések alatt. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Galaxisok múltja nyomában. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. p. 4. Galaxis melletti héjak vizsgálatába amatőrcsillagászok is segítettek. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az Észak Poláris Kivetülés. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 4-6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Óriáscsillagok titokzatos elhalványodása. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 5-6. A Betelgeuse és a VY CMa. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJHELYI Borbála: Jelentősen változik Szaturnusz tengelydőlése. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. p. 7. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Meteoritbecsapódás a Merkúron. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Közös Nap-megfigyelések a Parker-szondával. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Napenergiát a Holdra! = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz.. 9. A sarki kráterekben (ahol víz lehet), magas tornyok építésével (a napfényhez való hozzájutáshoz). Csillagászati hírek. [SRG.]

BECZ Miklós: Mars-ünnep. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 10-11., címoldal. Hargitai Henrik: Mars 36 zsebatlasz. Könyvismertetés. [SRG.]

HANNÁK Judit: Őszi Napok, növekvő aktivitás. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 12-16. Nap rovat 2020. aug-nov. [SRG.]

JUHÁSZ László: A Luna program múltja és jövője. 1. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 17-25., első belső borító. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A Fiastyúk, a Mars és az állatövi fény, meglepetéssel. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 26-28. Szabadszemes rovat. 2021. febr-márc. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Csúcsforgalom a Marsnál. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 20-32., 1-4. színes tábla. A 2020-as oppozíció idején a Marshoz és a Marsra küldött szondákról. [SRG.]

MIZSER Attila: Húsz éve a Polarisban. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 33-37. A Polaris Csillagvizsgáló 2001. jan. 9-én mutatkozott be az MCSE színeiben, egy gyönyörű teljes holdfogyatkozás idején. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az elmúlt tél hazai meteorészlelései. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 38-45. Meteorok rovat 2020. dec. - 2021. febr. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: A Jupiter 2020-as láthatósága. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 46-49. Bolygó rovat. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Téli mélyég-észlelések. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 50-55. Mélyég objektumok rovat 2020. dec. - 2021. febr. [SRG.]

Fülig Jimmy észlelőnaplójából. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 56-57. [SRG.]

GYENIZSE Péter: Élő csillagászat - valóban élőben. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 58-60. A pécsi csillagászati szakkörösök látogatása a Svábhegyi Csillagvizsgálóban és Piszkéstetőn 2020. szept. 26-án. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. pp. 61-62. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (május).; Snt [Sánta Gábor]: Együttállások.; Mzs [Mizser Attila]: Nova Cassiopeiae 2021. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Hogyan leszünk MCSE tagok? = Meteor 51. 2021. ápr. 4.(538.) sz. p. 63. [SRG.]

Címlapunkon: Távészlelés: a Carina-köd. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. címoldal. Majzik Lionel felvétele, robottávcsővel. [SRG.]

SZABADOS László: Csillagászképzés Ponori-módra. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. p. 3. Visszaemlékezése Ponori Thewrewk Aurélra. [SRG.]

Aurél üstököse. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 4-7., első belső borító. Ponori Thewrewk Aurél: Hogyan fedeztem fel a Finsler-üstököst?; Üstökösláz 1937 nyarán. Összeállította Mizser Attila. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kettős kvazárok összeolvadó galaxisokban. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Csillagáramlatok Tejútrendszerünk múltjából. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. p. 9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hosszabb a Lokális Kar. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: A legelső és legősibb csillagközi üstökös. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 10-11. A Hale-Bopp-üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az Uránusz röntgenfényben. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 11-12. A Chandra-űrtávcső mérései szerint 2017-ben egy kitörés is lezajlott a bolygón. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kisebb, de erőteljesebb a Nagy Vörös Folt. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Veszélytelen az Apophis. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. p. 13. 100 éven belül nem találkozhat a Földdel. Csillagászati hírek. [SRG.]

A Szegedi Helyi Csoport történetéből. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 14-17. 1992-től máig. Mizser Attila, Kiss László, Asztalos Tibor, Szalai Tamás, Barna Barnabás korábbi közlései alapján. Összeállította Barna Barnabás. [SRG.]

KURUCZ János: Optikák az űrből. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 18-24. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Theia maradványai a földköpenyben. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. p. 25. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: A Szaturnusz 2020-as láthatósága. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 26-27., 59. [SRG.]

SZABADOS László: A kötőjelhasználat fortélyai csillagászati szövegekben. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

IHÁSZ Míra Bianka: Meteoritot találtam! = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 31-33., 1. színes tábla. 2021. febr. 28-án meteorithullás történt az Egyesült Királyságban. A Természettudományi Múzeum keresőexpedíciós felhívást tett közzé. A jelentkezők márc. 14-én a területet csatárláncba állva átfésülték. A cikk szerzője is részt vett és talált is egy 100 grammos meteoritet. [SRG.]

A hónap képe. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. 2-3. színes tábla. Szűcs Mátyás felvétele az NGC 2174-ről. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor - MAJZIK Lionel: Generációváltás. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 34-38. A Meteor Digitális asztrofotózás rovatát 1996-tól Fűrész Gábor vezette. Mostantól Majzik Lionel veszi át a rovatot. A két rovatvezető beszélget egymással ebben a cikkben. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: Fotózás ASIAir vezérlővel. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 39-44. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Murchison és a Pallas, avagy térképezzük a Holdat! = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 45-49. Holdrovat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Ponori Thewrewk Aurél és a Nova Delphini 1967. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 50-54. A 100 évvel ezelőtt 1921. máj. 2-án született Ponori Thewrewk Aurél egyetlen változócsillagot észlelt, a Nova Del 1967-et. 1967. aug. 24-től 1968. jan. 14-ig minden derült estén megfigyelte. A nóva igen különleges fényváltozást mutatott. A legfényesebb 1967. dec. 12-13-án volt 3,5 magnitúdóval. 1967-ben sok más hazai észlelő is figyelte a nóvát. HR Del lett később a hivatalos neve és még a mai napig is észlelik az amatőrök. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Tavaszi galaxisok között. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 55-59. Válogatás saját galaxis észleléseiből. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 51. 2021. máj. 5.(539.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (június).; Snt [Sánta Gábor]: Együttállások.; Mzs [Mizser Attila:] Napfogyatkozás június 10-én.; Ha napforduló, akkor szolárgráf-kihelyezés!; Mizser Attila: Csillagos esték. [SRG.]

Címlapunkon: Az Enceladus. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. címoldal. A Cassini felvétele 2008. okt. 9-én. [SRG.]

FŰRÉSZ Gábor: Legfénylőbb küldetés. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. p. 3. Elmélkedés koronavírus-járvány idején. [SRG.]

SZABÓ Róbert: Tanmese. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 4-6. Képzelt történet arról, hogyan viselkedne az emberiség egy kozmikus katasztrófa bekövetkezése előtt. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Az Enceladus forrásai. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 7-11., címoldal. Életlehetőségek a Szaturnusz holdján. [SRG.]

FREY S. [FREY Sándor]: Égi "gabonakörök." = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. p. 12. Az ORC J0102-2450 objektum, kör alakot mutat a rádiótartományban. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Egy haldokló csillag fátyla. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. p. 13. Az AG Carinae. Gáz- és porburok veszi körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZALAI Tamás: Űrteleszkóp is készül a kínai űrállomáshoz. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. p. 14. 2 méteres tükre lesz. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Vesta-meteorit Botswanában. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. p. 14-16. 2020. jún. 2-án hullott. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Űrkutatás léggömbökkel. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mi lehet a fényszennyezés fő forrása? = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. p. 17. Tucson városban végzett mérések. A fényszennyezés jelentős része nem a közvilágításból ered, hanem más forrásokból. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Változócsillag az M3-ban. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 17-18. Az M3 gömbhalmazban 274 változócsillag van. Ezek egyike az elsőként felfedezett V154 jelű csillag. Egy W Vir típusú, a periódusa 15,2 nap. 11,8 és 13,2 magnitúdó közötti a fénye. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Elhunyt Michael Collins. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. p. 19. 1930. okt. 31-én született Romában. 1966-ban a Gemini-10 űrhajósa lett. 1969-ben az Apollo-11 fedélzetén keringett a Hold körül, mialatt két társa leszállt a Holdra. 2021. ápr. 28-án halt meg. Nekrológ. Csillagászati hírek. [SRG.]

GULYÁS Krisztián: Az én "nevenincs" csillagdám. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 20-25. Veresegyházán. (Ez a csillagda néhány módosítás közbeiktatásával a Draco Csillagda mintájára készült, amit Kaszab Dénes épített Gyöngyösön.) 230 x 230 centiméteres alapterületen áll. Letolható tetejű. Főműszere egy 280/2800-as Celestron C11. [SRG.]

SZALAI Tamás: Webre fel! Magyar kutatók is észlelhetnek majd az új űrteleszkóppal. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 26-31., 1. színes tábla. A James Webb-űrtávcsővel. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: A Mars bolygó egy éve. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. p. 32., 2-3. színes tábla. A szerző 64 éjszakán fényképezte a Marsot a győri Corona Borealis csillagvizsgáló Celestron 14" EdGeHD Schmidt-Cassegrain távcsövével. [SRG.]

JÓNÁS Károly: Teljes napfogyatkozás Chilében. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. p. 33., 4. színes tábla. 2020. dec. 14-én Jónás Károly és Kristian Molnár Chile déli részén észleltek. [SRG.]

JUHÁSZ László: A Luna program múltja és jövője. 2. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 34-37. [SRG.]

CSEH Viktor: Holdsarlóészlelések 2020-ban. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 38-39., első belső borító. A hazai holdsarlók. A legfiatalabb holdsarló 24 óra 58 perces volt, azt Cseh Viktor látta 2020. febr. 24-én. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Macrobius-kráter. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 40-45. Holdrovat, hazai észlelésekkel. [SRG.]

HALE, Alan: Az Oort-felhő, ahonnan az üstökösök származnak. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 46-49. Fordította: Nagy Mélykuti Ákos. Üstökösök. [SRG.]

KOVÁCS István: Tavaszi nóvacsokor. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 50-53. Változócsillag rovat 2021. febr-ápr. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Új csillag a tavaszi égen: Nova Cassiopeiae 2021. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. p. 54. 2021. márc. 18-án fedezték fel. Végleges elnevezése V1405 Cas lett. Különleges fényváltozásokat mutatott. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Barnard sötét ködei nyomában. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 55-60. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. pp. 61-63. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (július).; Két Galilei-hold árnyéka a Jupiteren július 29-én.; Görgei Zoltán: A V?is?l?-kráter.; Mzs [Mizser Attila]: Júliusi holdsarlóvadászat. [SRG.]

Észleljünk üstököst! = Meteor 51. 2021. jún. 6.(540.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: A Nap Calcium K-szűrővel. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. címoldal. Zseli József felvétele 2021. máj. 26-án. [SRG.]

MIZSER Attila: Mese. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. p. 3. A mesék és a csillagászat. [SRG.]

KISS László - KOVÁCS József - MIZSER Attila: Milyen legyen a Meteor? = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 4-7. Kérdőíves felmérés a Meteorról. A 148 választ adó véleményének statisztikai feldolgozása. [SRG.]

MIZSER Attila: Itt a Meteor szerkesztősége! = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 8-13. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 226 millió galaxis katalógusa a sötét anyag kutatásához. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 14-15. Dark Energy Survey (DES) felmérés, amely 2013-ban indult és 2019-ben ért véget. Az Univerzum 7 milliárd fényévre terjedő részének 68,5 %-a sötét energia, 26,6 %-a hideg sötét anyag és 4,9 %-a barionos anyag, azaz az összes galaxis, csillag, ködök, bolygók. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Gyors rádiókitörések spirálkarokból. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 15-16. Valószínűleg magnetárok okozzák. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJHELYI Borbála: Szellemgalaxis. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. p. 16. UGD4 jelű objektum. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Juno a Ganymedesnél. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. p. 17. 2021. jún. 7-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Fénylő felhők a Marson. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. p. 18. 2021. márc. 19-én. A NASA Curiosity örökített meg. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Vissza a Vénuszra! = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 18-19. A NASA két szondát tervez a Vénuszhoz. A DAVINCI+ és a VERITAS 2028-2030-ban indul. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Műholdflotta a Hold körül is? = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 19-20. Tervezett szondák a Hold köré. Moonlight. ESPIRIT. Lunar Pathfinder. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Többféle leszállóegység indulhat az Artemishez. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 150 éves az Ógyallai Csillagvizsgáló. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. p. 21. A Szlovák Posta 2021-ben, 400 ezer példányban, 75 eurocent értékű bélyeget adott ki az Ógyallai Csillagvizsgáló fennállásának 150 éves évfordulójára. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Űrturizmus és egészségügy. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: CsillagPortré: dr. Kovács József. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 22-29. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont tudományos főmunkatársa Szombathelyen. 2020 szeptembere óta az MCSE alelnöke. [SRG.]

MIZSER Attila: Epizódok egy "vándortávcső" életéből. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 30-43., 5. színes tábla. Konkoly Thege Miklós 25,2 cm-es Merz-Konkoly refraktora, amely 1882-1918 között Ógyallán volt. További elhelyezései: Budapest, Kolozsvár, Budapest, Debrecen, Bulgária, Debrecen, Budapest. A refraktor jelenleg a Svábhegyi Csillagvizsgáló legnagyobb kupolájában, a 60 cm-es teleszkóppal párhuzamosan szerelve van, mint bemutatótávcső. [SRG.]

DÉZSI Attila: A Capella Csillagvizsgáló. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 44-47. A Szolnok menti Tószegen létsült. 2,5 x 2,5 méteres alapja van. Letolható tetejű. Főműszere egy 1997-es amerikai Celestron, egy 203/2030 mm-es Celestar C8 Schmidt-Cassegrain-távcső. [SRG.]

A csillagok összekötnek. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 48-49. "Partnerséget építünk" program a Szlovák Központi Csillagvizsgáló (Ógyalla) és a TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum (Tata) között. [SRG.]

KALUP Csilla: A Piszkéstetői Obszervatórium. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 50-55. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hol a haló? = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 56-59. Szabadszemes jelenségek rovat. Halók 2020. nov. - 2021. máj. [SRG.]

MAJZIK Lionel: Micsoda csóva, micsoda kóma, erre vártam évek óta! = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 60-69., 1-4 színes tábla. A C/2020 F3 (NEOWISE)-üstökös 2020. júl. 4. - aug. 20. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Észleljük az Apollo-15 leszállóhelyét! = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 70-79., 8. színes tábla. Holdrovat, hazai észlelésekkel. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az elmúlt tavasz hazai meteorészlelései. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 80-85. Meteorok rovat 2021. márc-máj. [SRG.]

HORVÁTH László István: A Jupiter 2015. május-júniusban. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 86-89. Jupiter észlelései egy 200/1000 Newton-távcsővel és egy 127/1200-as refraktorral. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Az NGC-n túl: rádióforrások vizuális észlelése. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 90-98., 6-7. színes tábla. Auriga A, Cassiopeia A, Centaurus A, Cepheus A, Crater A, Cygnus A, Fornax A, Gemini A, Hercules A, Hydra A, Leo A, Lynx A, Perseus A, Puppis A, Sextans A, Sagittarius A*, Taurus A, Ursa Maior A, Virgo A, Vela A rádióforrások vizuális észlelése. Az észleléseket nagyrészt 60 cm-es tükrös távcsővel végezte, egyes objektumokat 50 és 40 cm-essel. [SRG.]

BÁN András: Meggyőzés - bizonyítékok nélkül. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. p. 99. [SRG.]

FIDRICH Róbert: Nova Herculis 2021. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 100-101. 2021. jún. 12-én fedezték fel. 6,2 maximumfényessége után gyorsan csökkent. V1674 Her lett a végleges neve. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Megfejtették a Betelgeuze átmeneti elhalványulásának rejtélyét. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 102-103. A csillag egy nagyobb gázbuborékot vetett ki magából, amely eltávolodva porszemcsékké kondenzálódott és ez okozta a halványodást. [SRG.]

BARNA Barnabás: Vándorcsillagok: Szolnokon és Zalában is több lábon állnak a helyi csoportok. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 104-107. MCSE Helyi Csoportjai. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Az Öreg-dombtól a Laborc utcáig. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 108-111. Török tünde ismerkedése a csillagászattal és bekapcsolódása az MCSE mozgalmába, valamint a Polaris Csillagvizsgáló és a Csillagtanya tevékenységébe. [SRG.]

Egy Hölgy: A kislány és a kisfiú. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 112-114. 1./ Kertész Edina: A lány, aki csillagász lett. Könyv a Naphegy Kiadó gondozásában. A kötet Balázs Júlia (1907-1990) életrajza alapján készült.; 2./ Francesco Palla: A Kis herceg és a csillagok világa című mesekönyv. A kötet a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont gondozásában jelent meg Uhlár Karola fordításában. [SRG.]

MIZSER Attila: Polaris-felújítás. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. p. 115. A tetőszigetelés felújítása 2021. máj. 10-től. [SRG.]

KISS László - TURTÓCZKI Damián: Játszunk űrhajóst? = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 116-119. 2019 nyarán megnyílt Óbudán a felújított Holdudvar, a Bécsi út és a Vörösvári út találkozásánál. A játszótéren több űrhajózással kapcsolatos játék található. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Andy Weir - A Hail Mary-küldetés. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 120-121. Könyvismertetés. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 122-125. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (augusztus-szeptember).; Görgei Zoltán: A Mouchez-kráter.; Majzik Lionel: Nyári és kora őszi témaajánló. [SRG.]

Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók. = Meteor 51. 2021. júl-aug. 7-8.(541-542.) sz. pp. 126-127. [SRG.]

Címlapunkon: Ifjúsági tábor. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. címoldal, 2-3. színes tábla. Éjszakai észlelés az MCSE 2021. évi ifjúsági csillagásztáborában. Budai Ákos felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Száraz légköri homály. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. p. 3., 4. színes tábla. [SRG.]

KISS László: Nem mind ufó, ami fénylik. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 4-5. Az UFO-kérdés a csillagász felfogásában. Eredeti megjelenés 168 Óra 25. 2021. jún. 24. [SRG.]

MILTNER Tímea: Hosszú út a Marsig. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 6-9. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Egy fekete lyuk gyűrűi. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. p. 10. A V404 Cygni kettős rendszerében keringő fekete lyuk körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Csillagkeletkezési régió a Geminiben. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. p. 11. AFGL 5180 jelű terület. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Vörös törpék és a lakhatóság. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Alkoholban gazdag üstökös. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. p. 12. 46P/Wirtanen-üstökös. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A (101955) Bennu veszélyessége. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Két rendkívüli vörös kisbolygó. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 13-14. A (203) Pompeja és a (269) Justitia. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Vízgőz a Ganymedes légkörében. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kisbolygó-eltérítési kísérlet. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 15-16. A DART program kísérlete a (63803) Didymos kisbolygó holdjának eltérítésére. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ismét működik a Hubble-űrtávcső. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sanghajban felépült a világ legnagyobb planetáriuma. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. p. 17. 2021. júl. 17-én nyílt meg. Csillagászati hírek. [SRG.]

Múzéj 2021. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 18-19. Csukás Mátyás: Múzeumok éjszakái Nagyszalontán.; Buttykay Géza: Aquincum. [SRG.]

ÁDÁM Adrienn: Te is csillagász leszel! = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 20-23., címoldal, 2-3. színes tábla. Vértesboglár, ifjúsági csillagásztábor 2021. júl. 5-től. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Az Arzachel-kráter. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 24-29. Hold rovat, hazai megfigyelésekkel. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Napfogyatkozás június 10-én. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 30-33., 1. színes tábla. A 2021. jún. 10-i részleges napfogyatkozás hazai észlelései. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Befejező motívumok. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 34-35. A "Szabadszemes jelenségek" rovatot 2008 decemberétől írta, havi rendszerességgel. A mostani cikkével fejezte ezt be. Bejelentette a rovatvezetéséről történő lemondását. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Perseidák találkozása a Tarjánban táborozókkal. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 36-40. 2021. aug. 12-13-14. [SRG.]

BÁNFI János - MAGYAR Antal - HANYECZ Ottó: Egy csillaggal több az égen. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. p. 41. Ménesi János nekrológja. 2021. febr. 21-én hunyt el, a vírusfertőzés miatt. 55 éves volt. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók a nyári égen. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 42-45. Változócsillagok rovata 2021. máj-júl. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Észlelőtábor a Zselic szívében. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 46-50. Magyarlukafa 2021. júl. 6-tól. [SRG.]

Észleljünk üstököst. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. p. 51. [SRG.]

BARNA Barnabás: Vándorcsillagok: klasszikus Miskolc, innovatív Bakony. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 52-55. Az MCSE Miskolci Helyi Csoportja. A Bakonyi Csillagászati Egyesület. [SRG.]

TALABÉR Gergely: 2021 első félévének kettőscsillag-észleléseiből. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 56-59. Kettőscsillag rovat, 2021 első fele. [SRG.]

Jelenségnaptár. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. pp. 60-62. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (október).; Snt [Sánta Gábor]: Együttállások.; Mzs [Mizser Attila]: Ismét kitört az RS Ophiuchi.; Így láttuk az üstököst.; Keszthelyi Sándor: XV. Országos Napórás Találkozó [2021. szept. 18-án lesz Tatán.]. [SRG.]

Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. p. 63. [SRG.]

Polaris Csillagvizsgáló. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. p. 64. [SRG.]

Helyi csoportjaink programjaiból. = Meteor 51. 2021. szept. 9.(543.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: Augusztusi tűzgömb. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. címoldal. 2021. aug. 6-án 21:06:25 UT-kor Mecseknádasdról fényképezve. [SRG.]

MCSE 2022. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. p. 3. A 2022-es tagdíj 10 ezer Ft lesz. [SRG.]

MOLNÁR László: Idegen lények, kősziklák és az a Bizonyos Harvardi Csillagász = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 4-8. Fejezetcímek: Csillagközi látogatók. Idegenek és teáskannák, Lájkvadász csillagászok a tükörben. Kis zöld emberkék, marsi meteoritok, meg a foszfin. A jó ügy rossz lovagja.; Az írás nagyrészt Avi Loeb tevékenységét, hipotéziseit, könyvét, médiaszerepléseit járja körül. [SRG.]

GEDAI Krisztina: Az élet utat tör magának... vagy? = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 9-11. A földönkívüli élet kutatásáról. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont által meghirdetett cikkírói pályázaton második helyezést elnyert pályamunka. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szupernóva várható 2037-ben. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 12-13., első belső borító. A 4 milliárd fényévre lévő MACS J0138 jelű galaxis mögött látszó 10 milliárd fényéves távolságban lévő galaxisban. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL B. [PÁL Bernadett]: Galaxisunk rejtett objektumai. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 13-14. A barna törpékhez hasonló, de különleges objektum, a WISEA J153429.75-104303.3. Alig 50 fényévre van tőlünk, így a galaxisban sok ilyen lehet. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: A Nap típusú csillagok harmada elpusztíthatta bolygóit. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. p. 14. A mi Napunk nem nyelt el egyetlen nagybolygót sem. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Perseverance első mintavétele. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 14-15. 2021. szept. 1-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Naphoz legközelebbi kisbolygó. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 15-16. A 2021 PH27 jelzésű kisbolygó. Napközelpontja 0,137 CSE. 113 nap alatt kerüli meg a Napot. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Lezárult a Webb-űrtávcső tesztelése. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Carolyn Shoemaker (1929-2021). = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 17-18. 32 üstököst és több mint 800 kisbolygót fedezett fel. Csillagászati hírek. Nekrológ. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Nem minden űrturista űrhajós. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Z-generáció nem támogatja a dúsgazdagok űrrepülését. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Tíz kupolát a Svábhegyre! = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 20-27. A Svábhegyi Csillagvizsgáló létesítése 1921-től és az épületek, építmények, kupolák, műszerek telepítésének története. A cikk az 1930-as évekig ismerteti a csillagvizsgáló helyét a budapesti közéletben. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az elmúlt nyár hazai meteorészlelései. 1. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 28-33., címoldal. Meteorok rovata, 2021. jún-aug. [SRG.]

A hónap képe: Szupernóva-maradvány a nyári égbolton. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. 2-3. színes tábla. Fényes Lóránd felvétele a Fátyol-ködről. 300/1200 mm-es Newton-távcsővel készült 28 órás össz-expozíciós idővel. [SRG.]

Változós érdekességek innen-onnan. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 34-41. Az AU Mic exobolygói.; V1405 Cas = Nova Cas 2021.; V1674 Her = Nova Her 2021.; Az RS Oph 2021-es kitörése.; Az SS Cyg anormális viselkedése. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

GOMBOS Szilárd: Két hét a csillagok alatt. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 42-48. Görögország déli része, Galaxídi (38 fok 23 perc földrajzi szélesség). 2021. aug. 1-től aug. 14-ig észlelt a négytagú család. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Néhány, a rajzokon szereplő objektum adatai. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. p. 48. Gombos Szilárd cikkében szereplő mély-ég objektum rajzokhoz közöl adatokat. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Hatos csillagrendszerek. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 49-51. A régóta ismert Castor. Az újonnan felfedezett TC 168789840 (TYC 7037-89-1). [SRG.]

MŐNICH László: Bordeaux-i csillagok. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 52-53. 2019 őszi látogatása Bordeauxban. A régi főműszer egy 38/681 cm-es Merz refraktor. [SRG.]

KERÉNYI Lilla: Fulldome Festival 2021. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 54-57. Brünn (Brno). A csillagászati kupolafilmek fesztiválja. 2021. júl. 27-30. Részvevők Magyarországról: Szűcs László és felesége, Forgács Balázs, Lőrincz Henrik, Nyerges Gyula, Kerényi Lilla. [SRG.]

VÉGSŐ Zoltán: Egy csillagporos éjszakán. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. p. 58. 2021. szept. 4-én a Svábhegyi Csillagvizsgáló kertjében komolyzenei koncert volt William Herschel emlékére. A cikk megjelent a 168 óra 2021. 36-os számában. [SRG.]

CSUKÁS Mátyás: Perseidák a könyvtárban. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. p. 59. "Csillagos este - Perseidák a könyvtárban" címmel Békéscsabán, a Békés Megyei Könyvtár teraszán zajlott rendezvény 2021. aug. 14-én este. Csillagászati előadás, távcsöves bemutatás és meteorészlelés volt. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 51. 2021. okt. 10.(544.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (november).; Görgei Zoltán: Észleljük a Neander-krátert és a Neander-vetődést!; Majzik Lionel: Csillag-Képek 2021.; Így láttuk az üstököst.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Gyűrűs bolygó. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. címoldal. A Szaturnusz 2021. szept. 26-án, Stefan Buda felvételén. [SRG.]

MIZSER Attila: 75 év. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. p. 3. 1946. nov. 11-én alakult meg a Magyar Csillagászati Egyesület. [SRG.]

MIZSER Attila: Hetvenöt éve alakult meg a Magyar Csillagászati Egyesület. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 4-9. Az 1946-os alakulás előzményei, az alakuló ülés és az azt követő tevékenységek. [SRG.]

KISS László: Csillagok 75 fényév távolságban: ahová most ér el az MCSE híre. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 10-14. A 74-76 fényévre lévő 300, a legalább 7 magnitúdós 20 csillag közül a leggörögbetűsebb 10 csillag ismertetése. [SRG.]

ZSOLDOS Endre: Sir James Jeans (1877-1946). = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. p. 15. [SRG.]

SZALAI Tamás - SZABADOS László: Asztrofizikai anziksz, 1946. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 16-21. [SRG.]

PÁL Bernadett: Eltűnő csillagok nyomában. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 22-23. Égboltfelmérések összehasonlítása alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

ÚJHELYI Borbála: Exobolygó hármascsillag körül. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. p. 23. A CW Ori rendszerében. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Kettős kisbolygók a Kuiper-övben. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 23-24. A NASA New Horizons szonda vizsgálatai. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mégsem jégvulkánok a Pluto hegységei. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 24-25. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARNA Barnabás: A BepiColombo első fotói a Merkúrról. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 25-26. 2021. okt. 2-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Vulkánkitörés La Palma szigetén. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 26-27., első belső borító. 2021. szept. 19-től. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Lávafolyam ömlik az óceánba. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. p. 27. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARNA Barnabás: Újra egy hetet töltöttünk a csillagok alatt. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 28-30. 2021. aug. 7-15-ig "Egy hét a csillagok alatt" elnevezésű országos programsorozat. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Imposztor a Svábhegyen. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. p. 31. Filmismertető. Egy 19 perces kisfilm, amely a Svábhegyi Csillagvizsgáló Budapest-kupolájában játszódik. Címe: Imposztor. Rendező: Pinczés Dávid. Szereplők: Mácsai Pál és Alföldi Róbert. Operatőr: Csévi Márton. Készítette: Werk Akadémia, 2021. [SRG.]

KELEMEN Tamás: Elképzelni a sarki fényeket. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 32-35., 1-3. színes tábla. A sarki fények látványa Izlandról, 2020. jan. 25-től febr. 1-ig. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont által meghirdetett cikkírói pályázaton harmadik helyezést elnyert pályamunka. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Jansen-kráter és -rianás. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 36-40. Holdrovat, hazai észlelésekkel. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Aurigida-kitörés a szarvasbőgésben. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 41-47. Az Aurigida meteorraj 6 rajtagjának megfigyelése Igaz Antal és Sárneczky Krisztián által, 2021. aug. 31-én későeste. Kakasd és Szekszárd között történt a sikeres észlelés. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Abell 75, M75, IC 75, NGC 1946... = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 48-53. 75-ös számú mély-ég objektumok az MCSE 75 éves (1946-os) megalakulása tiszteletére. [SRG.]

BERENTE Béla: Egy Cassegrain-távcső története. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 54-57. A 260/4340 mm-es Cassegrain-távcsövének készítése 2020-ban. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Nemzetközi Napórás Konferencia Tatán. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 58-60. 2021. szept. 18-án volt Tatán, a tatai várban (Kuny Domokos Múzeum). Ez volt az MCSE Napóra Szakcsoport XV. országos találkozója. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Napórás kiállítás és városnézés Tatán. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. p. 61. 2021. szept. 18-án, Tatán. A napóra-kiállítás a tatai várban volt. A napórás városnézés városnéző kisvonattal történt. [SRG.]

X. országos Kulin György csillagászati verseny általános iskolásoknak. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. p. 62. Felhívás a 2021/2022-es tanévben zajló versenyre. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. pp. 63-67. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (december).; Ggz [Görgei Zoltán]: Észleljük a Tempel-krátert!; Snt [Sánta Gábor]: Bolygósorakozó december 10-én.; Mzs [Mizser Attila]: Hajnali holdsarló december 3-án.; Így láttuk az üstököst. Könyvismertetés.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MCSE 2022. = Meteor 51. 2021. nov. 11.(545.) sz. p. 68. [SRG.]

Címlapunkon: Julija Pereszild. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. címoldal. Orosz filmszínésznő, kozmonauta. [SRG.]

MIZSER Attila: Kepler távcsöve. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. p. 3., 2. színes tábla. 450 évvel ezelőtt született Kepler. [SRG.]

Egy hölgy: Julija nem akar a Földön járni. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 4-7., első belső borító. Női űrhajósok. [SRG.]

A Kulin György-díj átadása. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 8-9. 2021-ben Szabados László a díjazott. A díjat 2021. nov. 11-én vette át. A cikken belül "Szabados László tevékenységéről" alcímmel csillagászati munkásságát foglalják össze. [SRG.]

KURUCZ János: Johannes Kepler, a rokonszenves tudós. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 10-13. [SRG.]

ZSÍROS Szanna: Friss magyar eredmények egy 28 évvel ezelőtti szupernóváról. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 14-15. SN 1993J. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Több szén kettőscsillagokból. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A James Webb-űrtávcső és a központi fekete lyuk. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. p. 16. Sgr A*. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az N44 köd öblei. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. p. 16., 1. színes tábla. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Mélyen gyökerezik a Nagy Vörös Folt. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. p. 17. A Juno szonda közeli vizsgálatai alapján. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Marsi ketchup. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. p. 18. Paradicsomültetvény a Földön, a Mojave-sivatagból származó talajon. Heinz Mars Edition néven ketchupot is előállítottak. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Csillagászok műszerálmai. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 18-19. Tervezett űreszközök űrtávcsövei. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSABA György Gábor: Kepler és Dioptrice. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 20-25. Kepler életének részleteiből. Kepler 1611-ben megjelent könyvéről, amely a Dioptrice szóval kezdődik. A geometriai optikát tárgyalja 141 tételben. A 104-dik pontban mutatja meg a Galilei-távcső sugármenetét. A 140-dikben már csak domború lencséket javasolt, a tárgylencsének is és szemlencsének is. Így adja meg a később róla elnevezett Kepler-távcső elvét. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Kepler-kráter. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 26-29. A Holdon. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: A Mars 2020/2021-es láthatósága. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 30-33., 6. színes tábla. Bolygók rovata. [SRG.]

A hónap képe. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. 4-5. színes tábla. Szendrői Gábor felvétele a 67P üstökösről és a Rák-ködről, 2021. okt. 9-én. [SRG.]

FRÖHLICH Viktória: A Jupiter migrációja és a Vénusz. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 34-37. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont által meghirdetett cikkírói pályázaton harmadik helyezést elnyert pályamunka. [SRG.]

KOVÁCS István: A nyár végi, őszi égbolt kedvenc változói. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 38-41. Változócsillag rovat 2021. aug. - okt. [SRG.]

SCHMALL Rafael: Ausztria asztrofotós szemmel. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 42-45., 7. színes tábla. A Vega Csillagászati Egyesület észlelőtábora Ausztriában, Stájerországban, Trahüttentől nyugatra, 1100 méter magasságban, 2021. szept. 9-től. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Egy hét a Perseidák alatt. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 46-51., 8. színes tábla. Meteorok rovat az Egy hét a csillagok alatt országos program idején, 2021. aug. 7-15-ig. Észlelési és bemutatási beszámolók: Adony, Budapest, Bükk, Debrecen, Hajdúböszörmény, Kaposfő, Kisunyom, Nagymágocs, Nagyrada, Nagyszénás, Őrimagyarósd, Porva, Pula, Szentendre, Szombathely, Szombathely-Bucsu, Vérteskozma helyszínekről. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Robottávcsővel a kettőscsillagok nyomában. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 52-58. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. pp. 59-63. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (január).; Molnár Péter: Az év első meteorraja.; Meteor csillagászati évkönyv 2022.; Meteor Téli Távcsöves Találkozó Vértesboglár, 2022. január 28-30.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MCSE 2022. = Meteor 51. 2021. dec. 12.(546.) sz. p. 64. [SRG.]

Kőris-hegy. Tűzgömb a Bakonyban. = Napló 77. 2021. aug. 17. 190. sz. p. 16. Az augusztusi hullócsillagok idén is látványos záport produkáltak: a 12-éről 13-ára virradó éjszaka a megfigyelők akár száznál is több felvillanást láthattak. Ez a fotó 2 óra 43 perckor készült a Kőris-hegy közelében, halszemoptika alkalmazásával. A fotón a tölgyfa felett felfénylő, zöldesből narancsosba hajló színű Perseida meteor volt a jelenség legszebbikje. Szöveg és fotó: Ladányi Tamás. [KSZ.]

Célba vesszük a világűrt. Ferencz Orsolya: Felelős ország nem maradhat ki ebből a versenyből. = Napló 77. 2021. szept. 13. 212. sz. p. 6. Indul az Európai Űrügynökség (ESA) magyarországi üzleti inkubációs programja. Ebben tudományos, kutatási, gazdasági, oktatási programok sokasága van. Várhatóan 17 felsőoktatási intézmény indít általános űrtudományi képzést. Célkitűzés egy újabb magyar kutatóűrhajós feljuttatás az űrbe. [KSZ.]

TA: Repülj az Űrbatyuval! = Napló 77. 2021. szept. 14. 243. sz. p. 3. Várpalota. A Thury-várban szept. 24-én előadásokat tart az ajkai Bakonyi Csillagászati Egyesület, a Kutatók éjszakája programsorozat keretében. A Tapintható univerzumot is bemutatják. Az Űrbatyu II kalandjait virtuális valóság szemüvegekkel nézik. Kiss Tamás várpalotai asztrofizikus is tart előadást. Fél nyolctól csillagles lesz a vár fokától. Furcsa módon a programokat a napilap következő, azaz 4. oldalán ismét közlik. [KSZ.]

TA: Előadás a távcsövekről. = Napló 77. 2021. okt. 19. 243. sz. p. 4. Ajka. A történelem híres távcsöveinek világáról tart előadást a Bakonyi Csillagászati Egyesület szakköre okt. 22-én 18 órától a Csingeri Közösségi Házban. Távcsöves csillagnézés lesz utána, derült idő esetén. [KSZ.]

VARGA Péter: Távcső, ami ellát tízmilliárd fényévre. Kutatás. A NASA elfogadta annak az űrteleszkópnak az előzetes terveit, amellyel a 13,77 milliárd éves univerzum és a galaxisok keletkezését tanulmányozzák. = Népszava 148. 2021. jan. 7. 5. sz. p. 16. A SPHEREx űrtávcső néhány év múlva az ősrobbanás-teóriát és a galaxisok keletkezését vizsgálja majd. A felbocsájtás majd 2024. június és 2025. április között lesz. [KSZ.]

Tavakra utaló radarjelekre bukkantak a Marson. = Népszava 148. 2021. júl. 3. 152. sz. p. 13. Az ESA Marx Express keringő egysége adataiból. A Geophysical Research Letters tanulmánya alapján. [KSZ.]

VARGA Péter: Új távcsőre van szükség. Tudomány. Az idegen technológiák nyomait kutatja egy most induló tudományos projekt, amiben a világ egyik leghíresebb egyeteme is részt vesz. = Népszava 148. 2021. júl. 28. 173. sz. p. 16. Avi Loeb, a Harvard Egyetem csillagászprofesszora a vezetője annak több intézményt is összefogó Galilei projektnek, amely arra keresi a bizonyítékokat, vannak, vagy egykor léteztek-e "földön kívüli technikai civilizációk" (ETC) [KSZ.]

Augusztus legszebb csillaghullása a Perseidák. = Népszava 148. 2021. aug. 12. 186. sz. p. 16. Az Egy hét a csillagok alatt című programsorozat részeként országszerte több mint 50 távcsöves bemutató lesz. [KSZ.]

Késhet a 2024-es holdra szállás. = Népszava 148. 2021. aug. 12. 186. sz. p. 16. A NASA Főfelügyeleti Hivatala (Office of Inspector General, OIG) több részprogram csúszását jelentette. [KSZ.]

BATKA Zoltán: Súlytalan a magyar űrprogram. Még a kis lépés is túl nagy a magyar űrprogramnak. Világűr. Képlékenyek a hazai asztronautaálmok, annyi biztos csupán: állandóan változik a terv, mind több pénzt különítenek el rá, és egyre távolibb az indulás időpontja. = Népszava 148. 2021. aug. 19. 192. sz. p. 1., p. 2. A Nemzetközi Űrállomásra menne magyar kutató űrhajós. Ez korábban csak orosz segédlettel volt lehetséges, azóta újra van amerikai lehetőség is. [KSZ.]

HORVÁTH Gábor: Tárt karokkal várnak az oroszok is. = Népszava 148. 2021. aug. 19. 192. sz. p. 2. A következő magyar űrhajóst az oroszok, a Roszkozmosz is felküldené. [KSZ.]

VARGA Péter: Az ISS végnapjai. Kiöregedve. A Nemzetközi Űrállomás, fedélzeti rendszerei mostanra nagyrészt elavultak, pár éven belül meg kell semmisíteni. = Népszava 148. 2021. szept. 7. 207. sz. p. 13. [KSZ.]

A Perseverance űrszonda begyűjtötte első marsi kőzetmintáját. = Népszava 148. 2021. szept. 7. 207. sz. p. 13. [KSZ.]

BÁLINT Orsolya: Internetes apokalipszist hozhatnak a napviharok. Kutatás. Internetalapú civilizációnk legnagyobb válságát okozhatják a nem túl távoli jövőben. Többhetes szolgáltatáskimaradások jöhetnek, ha az óceánok mélyén lefektetett kábelek károsodnak. = Népszava 148. 2021. szept. 9. 209. sz. p. 13. Nagyjából csupán 13 óránk lenne felkészülni, mire egy komolyabb napkitörés eléri a bolygónkat. [KSZ.]

Startra kész a SpaceX. = Népszava 148. 2021. szept. 9. 209. sz. p. 16. Szept. 15-én a Kennedy Űrközpontból indulhat a Falcon 9, mely Föld körüli Resilience kapszulát, fedélzetén négy civillel. Elon Musk cégének missziója teljesen új alapokra helyezheti az űrturizmust. [KSZ.]

BÁRTFAI Gergely: Isten és az ősatom! = Népszava 148. 2021. szept.15. 214. sz. p. 9. Georges Lemaitre (1894-1966) kidolgozta az ősrobbanás elméletét. Ám amikor a Brüsszeli Tudományos Társaság évkönyvében 1927-ben közzétette elgondolását, hogy a mindenség "ősatomból" született, a tudósok válasza lesújtó csend volt. Részint mert franciául írt, részint mert a teremtés aktusára emlékeztető ötletet bibliai ihletésűnek tartották. [KSZ.]

BÁLINT Orsolya: Tapintható univerzum. = Népszava 148. 2021. szept. 28. 225. sz. p. 13. Tudomány. Az országban egyedülálló program segítségével látássérültek számára teszi megismerhetővé a világűrt az ajkai székhelyű Bakonyi Csillagászati Egyesület. A programjukat a Veszprém Megyei Vakok és Gyengénlátók Egyesületének tagsága tesztelte és segítette. Ivanics Ferenc az egyesület elnöke ismertette tevékenységüket. Békési Zoltán, Nagy Richárd, Csánitz László, Ivanics-Rieger Klaudia, Surányi Zoltán és Vértes Ernő közreműködők említésével. A legfrissebb kiállítás 2021. okt. 2-3-án Budapesten, Zuglóban, a Thököly út 105. alatt látogatható 10-13 és 14-17 óra között. [KSZ.]

Égi tünemények. = Szabad Föld 77. 2021. jan. 8. 1. sz. p. 39. "Számos érdekes csillagászati esemény történt 2020-ban. Kiss L. László akadémikus, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az elmúlt év csillagászati eseményeiről beszámolva felidézte: tavasszal több üstökös is közeledett a Naphoz, melyek közül a "nyertes" a Neowise lett, amely június/július fordulóján szép hosszú csóvás égi vándorként volt megfigyelhető az égbolton. 2020 nyara további szépségekkel is szolgált: ..." [HAI.]

Az év ismeretterjesztő tudósa. = Szabad Föld 77. 2021. jan. 8. 1. sz. p. 39. "Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója vehette át idén a díjat. Az indoklás szerint azért esett rá a választás, mert "nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti". A neves kutató - a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke - elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettős csillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése és az exobolygók vizsgálata űrcsillagászati módszerekkel. ..." [HAI.]

HEGEDÜS Tibor - KOVÁCS József: Eget fürkésző robotok. Ismét bővült a hazai távcsőarzenál. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. jan. 1. sz. pp. 34-39., hátsó belső borító. Röviden említve a korábbi hazai távcsöveket: 90 cm Schmidt-távcső, Piszkéstető, 1962.; 1 m RCC, Piszkéstető, 1974.; 50 cm Cassegrain, Piszkéstető, 1966.; 40 cm RC Piszkéstető, 2012.; 40 cm Cassegrain, Szeged, 1985.; 50 cm RC és MC, Baja, 1995.; 60 cm Cassegrain, Szombathely, 1980.;50 cm RC, Szombathely, 2011.; 40 cm RC, Budapest ELTE, 2006. Bővebben a 2019-2020-ban telepített három 80 cm távcsőről, amelyeket Piszkéstetőn, Baján és Szombathelyen helyeztek el. Még részletesebben ez utóbbiak kutatási programjairól. [KSZ.]

PATKÓS László: Új felfedezések az őstörténet kutatásában. Ahol a részecskefizika és a csillagászat összeér. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. márc. 3. sz. pp. 103-110. Csillagászati (kozmológiai) cikk. A Világegyetem őstörténete. A Hubble-állandó egyre pontosabb (és némileg eltérő) értékének megállapítsa az utóbbi években. Az antianyag utáni kutatás az esetleges anticsillagokba sűrűsödő, antianyagból álló csillagokban. Az olasz vezetésű LUNA (Laboratory for Underground Nuclear Astrophysics, Földalatti Nukleáris Asztrofizikai Laboratórium) 2020. novemberben a Nature folyóiratban közzétett eredményei az Univerzum barion/foton hányadosáról (a 41 szerző között 7-en az Atomki és a Konkoly Csillagászati Intézet munkatársai). Az AMS-2 program előzetes eredményei. [KSZ.]

KIRICSI Ágnes: Az Augsburgi csodák könyvének legköroptikai ábrázolásai. Halók és apokalipszis. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. ápr. 4. sz. pp. 150-155. Augsburger Wunderzeichenbuch (Augsburgi csodák könyve) kézirat, amely 167 színes, nagyméretű ábrán mutat be égi és földi jeleket. 1545-1552 között keletkezett. A képanyagok jelentős része halójelenség, mert 36 lapon egyértelmű halókat látunk és 9 kép interpretálható talán annak. A cikkben részletesen bemutatott jelenségeket Lipcse, Bécs, Kassa, Babócsa, és a spanyolországi Medina helyeken látták [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Fenyegethetik-e villámok a Mars járókat? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. ápr. 4. sz. p. 192. Az Oregoni Egyetem és a Rurgers Egyetem kutatása szerint: nem. Forrás: Icarus Magazine, 2021. márc. [KSZ.]

SZOUCSEK Ádám. Mars Izlandra! Analógiák a bolygókutatás szolgálatában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. máj. 5. sz. pp. 236-238. A Marson és Izlandon bekövetkezett, vagy bekövetkezhető egyes földtani események hasonlósága. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: 430 ezer éves légköri kisbolygó-robbanás nyomaira bukkantak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. máj. 5. sz. p. 239. A robbanás a Kelet-Antarktika feletti légkörben történhetett és egy mintegy 100-150 méter átmérőjű égitest okozhatta. Forrás. Science Advances, 2021. márc. [KSZ.]

HAJNAL Dániel Konrád: Fényképezés müonokkal. Müográfia. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. jún. 6. sz. pp. 242-246. A világűrből a Föld légkörébe érkező nagy energiájú kozmikus sugárzás által létrejött müonok lejutna a felszínig. Ezeket felhasználva kutatni lehet egy nagyobb objektum árnyékát, belső szerkezetét. Például: hegyek, vulkánok, barlangi járatok, bányászati kincsek, piramisok. A cikk ezt, a müográfiát és műszereit ismerteti. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Az ógyallai csillagda első évtizedei. Konkoly Thege Miklós öröksége. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. jún. 6. sz. pp. 247-251. 150 évvel ezelőtt hozta létre Konkoly Thege Miklós asztrofizikai obszervatóriumát Ó-Gyallán. Fejezetcímek: Konkoly Thege Miklós (1842-1916). Kövesligethy Radó (1862-1934). Hermann Kobold (1858-1942). Tass Antal (1876-1937). Az ógyallai munka. Publikációs szokások. [KSZ.]

KÖNYVES-TÓTH Réka: Szuperfényes szupernóvák. A valaha látott legfényesebb csillagrobbanások. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. jún. 6. sz. pp. 276-281. A normális szupernóvákból napjainkig több ezer esetet tartanak számon. Közel két évtizede pedig sikerült olyan szupernóvákra bukkanni, amely nagyságrendekkel fényesebbek. Ilyen szuperfényes szupernóva nagyjából 150 akadt. Lehetséges magyarázatok: forgó, mágneses neutroncsillag fékeződése; anyagbehullás fekete lyuk felszínére; radioaktivitás és pár- instabilitás; kölcsönhatás a csillagközi anyaggal. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Felhők üvegházhatása tarthatta melegen a fiatal Marsot? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. jún. 6. sz. p. 288. Forrás: PNAS, 2021. május. [KSZ.]

FUTÓ Péter: A Föld kialakulása és fejlődése. Az elmélet hiányzó részei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. júl. 7. sz. pp. 290-295. Több csillagászati vonatkozással. [KSZ.]

BALÁZS Gábor Gergő: Csodás égi jelenség vagy baljós előjel? Világító felhők. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. júl. 7. sz. A Természet Világa melléklete [pp. 49-55.]A világító felhők (Noctilucent Clouds, NLC), vagy más néven poláris mezoszférikus felhők (Polar Mesopheric Clouds, PMC) általános ismertetése. Megfigyelés. A fényesség. Alakzatok. Kialakulás. A cikket 2020. jún. 21-én, jún. 23-án júl. 5-én készült éjszakai világító felhőket mutató hazai képek illusztrálják, melyeket Balázs Gábor Gergő és Farkas Alexandra készített. [KSZ.]

SZABÓ Róbert: A megújult nemzeti obszervatórium sikertörténete. A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet közelmúltja és jelene. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. júl. 7. sz. pp. 313-318. A kutatási témák megújulása. Kiválóság. Növekedés, nemzetközi beágyazottság. A közszolgálatában. Jövőbeli tervek. [KSZ.]

VILÁGOS Blanka: Modellezett báriumcsillagok. Alkotóelemeink nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. aug. 8. sz. pp. 338-343. Merre teremnek eme elemek? A kis tömegű csillagok életútja dióhéjban. Báriumcsillagok. Észlelések és modellek. Az elemek titkai egy ábrán. A kozmikus szobamérleg, avagy hová tűntek a nehéz csillagok? [KSZ.]

MOLNÁR Iván: Tudomány és ismeretterjesztés. A Szlovák Központi Csillagvizsgáló múltja és jelene. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. aug. 8. sz. pp. 371-373., hátsó belső borító. Szlovákia legrégebbi csillagvizsgálóját Konkoly Thege Miklós alapította Ógyallán (Hurbanovo) az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén. Jelenleg Slovenská ústredná hvezdáren (SUH . Szlovák Központi Csillagvizsgáló) néven irányítja a szlovákiai csillagvizsgálók tevékenységét. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Már kimutatható a klímaváltozás hatása a mezoszférában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. aug. 8. sz. p. 385. A mezoszféra felső határa (82-86 kilométeren) ad otthont az éjszakai világító felhőknek, hivatalos nevükön sarki mezoszférikus felhőknek. Ezek az utóbbi 29 év vizsgálatai alapján egyre távolabb jutottak a sarkoktól, egyre fényesebbek és egyre gyakoribbak. Forrás: Journal of Atmospheric and Solar-Terrestial Physics, 2021. szept. [KSZ.]

KUTROVÁTZ Gábor - VASSÁNYI Miklós: Tudománytörténeti háttér a szférák problémájához. Kepler útja a poliéderes hipotézishez. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. szept. 9. sz. pp. 386-390. [KSZ.]

DÁLYA Gergely: Kozmológia gravitációs hullámokkal. Hogyan tágul az Univerzum? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. szept. 9. sz. pp. 404-408. [KSZ.]

KUTROVÁTZ Gábor - VASSÁNYI Miklós: Próbálkozások és a hipotézis felbukkanása. Kepler útja a poliéderes hipotézishez. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. okt. 10. sz. pp. 444-448., címlapkép. [KSZ.]

EMBEY-ISZTIN Antal: A Föld vize. Honnan származik folyékony kincsünk? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. okt. 10. sz. pp. 470-474. Sok vagy kevés víz van a Földön? A késői furnérlemez hipotézis. A késői szőnyegbombázás. Üstökösök vagy aszteroidák? A víz korai eredete. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Maximum 4 évre nyúlhat egy marsutazás. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. okt. 10. sz. p. 479. Ennyi időt (maximum 3,8 évet) képes túlélni egy űrhajós a kozmikus sugárzás hatása alatt. Space Weather 2021. aug. alapján. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Nátriumnak köszönhetjük a Geminidákat? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. okt. 10. sz. p. 480. A (3200) Phaeton kisbolygóból a nátrium kipárolgott ki. A kigőzölgő nátrium sodorta ki a kisebb szemcséket és ezek hozták létre a Geminidák porfellegét. Forrás: The Planetary Science Journal, 2021. aug. [KSZ.]

VASSÁNYI Miklós - KUTROVÁTZ Gábor: Előszó A kozmográfiai értekezések előfutárához. Út a poliéderes hipotézishez. 3. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. nov. 11. sz. pp. 512-516. A Kepler útja a poliéderes hipotézishez cikksorozat 3. része.; Kepler 1596-os könyvének előszava itt jelenik meg először magyar fordításban.
A mű címe magyarul: A kozmográfiai értekezések előfutára, mely a kozmográfiai misztériumot tartalmazza a mennyei pályakörök csodálatos arányosságáról és az egek számának, nagyságának és periodikus mozgásainak valós és saját okairól, s amelyet a württembergi Johannes Kepler magister, Stájerország híres lakóinak matematikusa bizonyított az öt szabályos geometriai test révén. Hozzájárul Georg Joachim Rheticus magister tudós Elbeszélése (Narratio) az egészen kiváló matematikus a teljes csillagászat megújítója, Nicolaus Copernicus doctor Körforgások c. könyveiről és csodálatos hipotéziseiről a világ szféráinak számával, rendjével és távolságaival kapcsolatosan. Tübingen, 1596. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Halványabb a földfény. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. nov. 11. sz. p. 527. A kaliforniai Big Bear Solar Observatory 20 éven keresztül mért a Holdról visszaverődő földfény erősségét. Úgy tűnik, hogy a földfény csökkenését a Csendes-óceán, Észak- és Dél-Amerika menti régióinak melegedése okozza. A melegedés miatt csökken az alacsonyszintű tengeri felhőzet, így a fehér felhőtetők helyett a sokkal sötétebb óceánról verődik vissza a fény. A sarki jégtakarók csökkenése is ilyen hatást okoz. A naptevékenység vagy a napfoltciklusok hatásában nem találtak összefüggést. Forrás: Geophysical Research Letters, 2021. szept. [KSZ.]

FUTÓ Péter: A Tejútrendszer kémiai evolúciója. Kőzetbolygók a galaxisban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. dec. 12. sz. pp. 540-545. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Mozgalmas év a vörös bolygón. A 2020-as Mars-szondák első eredményei. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. dec. 12. sz. pp. 553-559., első belső borító. Az Egyesület Arab Emirátusok: Al Amal.; Kína: Tiewen-1.; Amerika Egyesült Államok: Perseverance. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A földközeli kisbolygók hordozhatják a jövő meteorzáporait? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. dec. 12. sz. p. 575. A Bennu kisbolygó vizsgálata és elemzése alapján. A Bennuról leváló szemcsékkel a Föld először 2101-ebn találkozhat, a legnagyobb gyakoriságú meteorzápor 2182-ben várható. Forrás: JGR Planets, 2021. aug. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Üstököshöz köthető sivatagi üveg az Atacamában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 152. 2021. dec. 12. sz. p. 576. Az égitest 12 ezer évvel ezelőtt csapódhatott ide. [KSZ.]

SZUTOR István: Egyedül vagyunk? = Tiszaújvárosi Krónika 39. 2021. márc. 4. 9. sz. p. 7. "Csillagászattal kapcsolatos előadásokon, szakköri és klubfoglalkozásokon a leggyakrabban feltett kérdések a Földönkívüli élet lehetőségeivel, és az UFO-kal kapcsolatban merülnek fel. Remélem számot tarthatok a Krónika olvasóinak érdeklődésére is, ha ezt a kérdéskört kissé körbejárjuk. Sportszerűen előre jelzem, hogy a cikk elolvasása után nem lesz minden kérdésre egzakt válasz, de a kérdéskör összetettségére, és nehézségére minden bizonnyal rá tudok világítani. Az első kérdéskör, amire mindenki várja a választ az, hogy léteznek e UFO-k. Itt egyértelmű válasz adható: igen! Az UFO ugyanis egy angol betűszó (Unidentified Flying Object), ami magyarul azonosítatlan repülő tárgyat jelent.
Az UFO tehát olyan repülő objektum, melyet nem tudtak azonosítani. Az ufóészlelések többsége valamilyen csillagászati, meteorológiai, vagy légköroptikai jelenségre, de leginkább titkos katonai repülőeszközre vezethető vissza. ..." Fejezetcímek: UFÓK márpedig vannak.; Találkozástípusok.; Az élet lehetősége. [HAI.]

SZUTOR István: Naprendszerünk anomáliái és érdekességei. = Tiszaújvárosi Krónika 39. 2021. jún. 10. 23. sz. p. 16. "A gyönyörű csillagos égbolt látványa az emberekből gyakran azt az érzést válhatja ki, hogy mindez a szépség, a harmónia, és a tökéletesség megtestesülése. Nos, ez csak a szépségre, és harmóniára igaz, a tökéletességre árnyékot vet a világegyetemben lezajló brutális robbanások és ütközések ténye. Jobban belegondolva persze az is kiderül, hogy ezek is az Univerzum fejlődését szolgálják, és végső soron ezeknek köszönhetjük létünket is. Jelen cikk terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé a teljes áttekintést, ezért csak közvetlen környezetünk rendellenességeinek bemutatásával szeretném a Krónika olvasóit képbe helyezni. ..." Fejezetcímek: Ahol rövidebb egy év, mint egy nap.; Ezerrel tép a szél, égig ér a hegy.; Valami bujkál még valahol. [HAI.]

Mikor törlik el az óraátállítást? = Szombathelyi Helyi Infó 2021. ápr. 3. 12. sz. p. [p. 6.] [KSZ.]

Kovács Gábor. Ifjú Tehetség díj. = Újszászi Híradó 31. 2021. okt. 10. sz. p. 16. "Kovács Gábor 1995-ben született Szolnokon. Tehetsége és érdeklődési köre miatt már az óvodában felfigyeltek a fiúra. Ekkortájt kapott egy csillagászattal kapcsolatos mesekönyvet, amit rongyosra olvasott, lapozgatott. Már akkor tudta, hogy csillagász lesz. A helyi iskola diákjaként nagy hatást gyakoroltak rá tanárai, Kovácsné Marosi Katalin tanítónő, Káló István tanár, aki a számítástechnika világába vezette be, és Utasi Katalin tanárnő. Matematika, fizika versenyekre járt, később a kémia is a kedvenc tantárgyai közé került. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban további sikeres versenyeredményekkel büszkélkedhetett. Érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika alapszakára került, ahol a közügyekben is aktívan kivette a részét. Másfél évig a Magyar Fizikus Hallgatók Egyesületének elnökségi tagja volt. Két éven keresztül mentorálta a frissen felvételt nyert hallgatókat is.
Az egyetem mellet egy magyar szerkesztésű, angol nyelvű folyóirat munkálataiban is részt vett. Kiemelkedő tanulmányi eredményei közé tartozik a 2016-os ELTE TTK Csillagász Tudományos Diákköri Konferencia, ahol 1. helyezést ért el dolgozatával. 2019-ben megszerezte csillagász mesterdiplomáját kiváló minősítéssel. Okleveles csillagászként a doktori programban dolgozik a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben. Kutatási területe a pulzáló csillagok numerikus modellezése. A doktori munka részeként az ELTE-n különböző csillagászati témában jelenleg is órákat tart. Konferenciákra jár, saját kutatásainak eredményét tudományos cikkekben publikálja, előadja. Kovács Gábor a jövő számára nemcsak a szakmai, csillagászati értékeket hirdeti, hanem azt az üzenetet is örökségül adja, hogy ha egy gyereknek egy hivatás az álma, akkor sok, kitartó munkával elérheti azt, és sikeres is lehet benne! Újszász város lakossága, méltán lehet büszke rá!" Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

  VASSÁNYI Miklós: Galileo Galilei (1564-1642). Szemelvények a Magyar filozófiai enciklopédiából. = Vallástudományi szemle 17. 2021. 1 sz. pp. 141-146. "Firenzei olasz nemes (nobile fiorentino), feltaláló, hadmérnök, fizikus, csillagász, matematikus, természetfilozófus, humanista, a pisai, majd a padovai egyetem professzora, Kepler, Clavius, Campanella levelezőtársa, Torricelli tanára, az 1603-ban alapított római tudományos akadémia, az Accademia dei Lincei tagja. [...] 1597-ben váltott először levelet Keplerrel, kifejtve, hogy régóta meggyőződéses kopernikánus, jóllehet titkolja ezt a meggyőződését (EN X, ? 57, 68). 1609-ben értesült a távcső feltalálásáról, és a hírek alapján megépítette első távcsövét. Galilei írta a távcső csillagászati használatáról szóló első nyomtatott művet, a Sidereus nunciust ("Csillaghírnök", 1610).
Cosimo II de’ Medici toszkán nagyherceg ezután udvari matematikusának és filozófusának nevezte ki. Kepler 1610-ben a Dissertatio cum Nuncio sidereo ("Beszélgetés a Csillaghírnökkel", Prága) című rövid írásával fejezte ki óvatos támogatását Galilei felfedezései iránt. ..." [HAI.]

  PETŐ László: Vassányi Miklós - Kutrovátz Gábor: A világ bizonyos szimmetriája. A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében (Budapest, Typotex, 2021). = Vallástudományi szemle 17. 2021. 1 köt. pp. 235-236. "...A világ bizonyos szimmetriája egyértelműen hiánypótlónak tekinthető, mivel a benne tárgyalt kora újkori tudósokról az olvasók minden bizonnyal hallottak, de az már nem valószínű, hogy - magyarul - olvasták is volna a műveiket. Ez annak is betudható, hogy ezidáig (Newton és Galilei kivételével) szinte semmilyen művük sem volt elérhető magyar nyelven. A könyvben megjelenő magyar fordítások természetesen nem fedik le a tudósok teljes munkásságát, azonban nem is ez volt a szerzők célja, hanem szigorúan a fizikai világképünk fejlődéséhez, változásához kötődő részletek fordítása, elemzése és magyarázata.
Így az itt közreadott szövegek inkább szemelvények, amelyek által bepillantást nyerhetünk az említett természettudósok fontos felfedezéseibe, belátásaiba és elgondolásaiba. Nicolaus Copernicus, Michael Mästlin, Johannes Kepler, Galileo Galilei, René Descartes és Isaac Newton mindannyian a XVI. és a XVII. század meghatározó kutatói, gondolkodói voltak, amit felfedezéseik, elméleteik jelentősége és a tudományos gondolkodásra gyakorolt hatása bizonyít. A kötetben olvashatjuk Copernicus radikálisan újító leírását a kozmoszról, Mästlin értekezését a hagyományos (ptolemaiosi) csillagászati világkép kihívásairól, Kepler elméletét a Napról és az annak testében rejlő mozgatóerőről, Galilei beszámolóját távcsöves felfedezéseiről, Descartes elgondolását a kozmikus törvényekről és örvényekről, végül pedig Newton nevezetes Általános magyarázatát, ..." [HAI.]

MÉNES András: Négyszázötven éve született Johannes Kepler. Századok. = Valóság 64. 2021. dec. 12. sz. pp. 69-71 "Johannes Keplernek köszönhetjük a bolygók mozgásának a törvényeit és az égi mechanika megalapítását. Ő volt a csillagászat forradalmának legfontosabb kulcsfigurája a tizenhetedik század elején, amikor Kopernikusz fél évszázada javasolt heliocentrikus világképét alátámasztották Galilei felfedezései és ékesszólása. Noha igen vallásos volt, és Istent kívánta ünnepelni a csillagászatban, a reformátorok és ellenreformátorok között élő lutheránus Kepler megfigyelésekkel ellensúlyozta a misztikus harmónia iránti vonzalmát. ..." [HAI.]

NA: A csillagászok új paradicsoma. Kivételes éjszakai környezettel rendelkezik Humac település. = Vas Népe 66. 2021. jan. 6. 4. sz. p. 9. Horvátország első csillagoségbolt-közösségnek címét kapta a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetségtől a Hvar szigeti Jelsához tartozó Humac település. Később szeretne csillagoségbolt-parkká is válni. [KSZ.]

KA: Száznegyven éve nézik innen a csillagokat. Gothard Jenő a saját birtokán építette. = Vas Népe 66. 2021. jan. 19. 15. sz. p. 13. Szombathely. Idén lesz 140 éve, hogy 1881-ben Hauszmann Alajos tervei alapján eklektikusan átépítették az 1696-1699 között épült barokk stílusú herényi Gothard-kastélyt. Ekkor hozták létre benne a csillagvizsgálót. Gothard újításai, megfigyelései számos szakember figyelmét felkeltették. Köztük volt a modern magyar csillagászat atyja, Konkoly-Thege Miklós is. [KSZ.]

MW: Puli szagolja ki a Hold vizét. Hazai kutatók műszerét küldheti majd felderítésre a NASA. = Vas Népe 66. 2021. febr. 1. 26. sz. p. 6. A magyar Puli Space vízdetektorát támogatja a NASA. Pacher Tibor nyilatkozata. [KSZ.]

MTI: Térkép a Marsról. = Vas Népe 66. 2021. febr. 17. 40. sz. p. 16. Első ízben jelent meg földrajzi atlasz a Marsról. A zsebatlaszt összeállította Hargitai Henrik. [KSZ.]

MTI: A törökök a Holdra készülnek. = Vas Népe 66. 2021. febr. 18. 41. sz. p. 16. Törökország 2023-ban "űrjárművet" készül a Holdra küldeni. A most meghirdetett 10 éves űrprogramban szerepel még egy török űrhajós részvétele egy nemzetközi tudományos küldetésben. Tervezik saját űrkikötő kiépítését is. [KSZ.]

TK: Vassurány. A Nap Földre gyakorolt hatásit kutatja. Nem adta fel az álmait. Ionoszféra-kutatással foglalkozik dr. Barta Veronika. = Vas Népe 66. 2021. febr. 27. 59. sz. p. 1., p. 5. Barta Veronika ionoszféra-kutató bemutatása. Vassurányban járt 4 évig általános iskolába. Bolyai fizikafakultációs osztályában végzett el 8 évet. Ötödikesként határozta el, hogy csillagász lesz. Az ELTE-n tanult fizika és csillagász szakon. Most 36 éves és a soproni Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének munkatársa. Fotó: Unger Tamás. [KSZ.]

MTI. Ásvány/víz a Marson. = Vas Népe 66. 2021. márc. 18. 64. sz. p. 16. A marsi tengerek vizét a kőzetek zárták magukba. A Science tudományos lap tanulmánya alapján a BBC hírportálja. [KSZ.]

ÖLBEI Lívia: Július elejétől költő. = Vas Népe 66. 2021. ápr. 10. 82. sz. p. 9. Egész oldalas cikk Szauer Ágostonról. 1988-ban végzett magyar-népművelés szakon a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán, aztán a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett középiskolai tanári diplomát. Tanított Gencsapátiban. 1995-től a szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szakvezető magyartanára. 1986-tól jelennek meg versei. Tagja a Magyar Írószövetségnek.
A cikk utolsó soraiban derül fény csillagászati érdeklődésére: gyakran fürkészi az eget, tagja a Magyar Csillagászati Egyesületnek és az American Association of Variable Star Observersnek. Legutóbb (április 7-én) a déli égbolton nyílt halmazokat fényképezett. Alkalmasak voltak erre az égi viszonyok. És amikor egy japán úr bejelentette: nóvát fedezett fel, kiderült, hogy Szombathelyről egy nappal a hivatalos észlelés előtt elcsípte már a kifényesedő csillagot Szauer Ágoston. A csillagnézés hozzátartozik a mindennapjaihoz - amikor az ég engedi. [KSZ.]

MTI: Forradalmi repülésre készül a Marson az Ingenuity helikopter. = Vas Népe 66. 2021. ápr. 15. 86. sz. p. 10. [KSZ.]

EB: Lyridák: tavaszi csillaghullás. Lyridák: hétvégén még láthatjuk. A meteorrajnak óránként átlagosan 18 darabkája tűnik fel. = Vas Népe 66. 2021. ápr. 24. 94. sz. p. 1, p. 5. Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesületelnökségi referense ad tájékoztatást a meteorrajról [KSZ.]

ORBÁN Róbert. Egy fennkölt szellemű püspök. = Vas Népe 66. 2021. ápr. 24. 94. sz. p. 10. Szabó Imre püspök életéről. 1814-től 1881-ig élt. Az ő szombathelyi püspöksége alatt rendezték a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága 1880. évi vándorgyűlését. Ekkor mutatták be a szombathelyi székesegyházban a Foucault-inga bemutatót. [KSZ.]

VN: Űrhajósokat toboroznak. Tizenegy év után felvételt hirdet az Európai Űrügynökség. = Vas Népe 66. 2021. máj. 4. 101. sz. p. 9. [KSZ.]

MTI: Részleges napfogyatkozás. = Vas Népe 66. 2021. máj. 29. 122. sz. p. 16. Június 10-én lesz. [KSZ.]

Múltidéző. Felvette a tudós nevét. = Vas Népe 66. 2021. jún. 3. 126. sz. p. 11. 33 éve, 1988 májusában a kámoni általános iskola felvette Gothard Jenő gépészmérnök és csillagász nevét. [KSZ.]

EB: Körkép. Részleges napfogyatkozás: a Hold belecsippent majd a Napba. Vegyék elő a speciális napszemüvegeket! Részleges napfogyatkozást láthatunk csütörtökön. = Vas Népe 66. 2021. jún. 9. 131. sz. p. 1, p. 4. Részleges napfogyatkozás lesz június 10-én, a déli órákban. A jelenség Vas megye egészén látható lesz, de csak 3 százalékos mértékben. A részleteket Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense és Kovács József az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium csillagásza ismerteti. Unger Tamás fényképén Mitre Zoltán néz napvédő szemüveggel.; Mitre Zoltán szólt arról is, aki az esti égbolt csodáira is kíváncsi, június 17-én járdacsillagászati bemutatóra várják a szombathelyi Csónakázótóhoz. [KSZ.]

GYP: Napfogyatkozás. Láthatatlan volt, de láthatóvá tették. Másfél órán át lehetett megfigyelni a részleges napfogyatkozást. = Vas Népe 66. 2021. jún. 11. 133 sz. p. 1., p. 4. Távcsövekkel mutatták be a részleges napfogyatkozást jún. 10-én az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpontban. Szabó M. Gyula igazgató és Kovács József csillagász ismertette a történéseket. Fotó: Szendi Péter. [KSZ.]

MT: Negyvennégy Vas megyei pályázó nyert. Milliók az értékekre. Több mint negyven Vas megyei pályázó nyert. = Vas Népe 66. 2021. jún. 16. 137 sz. p. 1., p. 2. A nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására 930 millió forint volt az országos keret, és 925 pályázat érkezet. V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, miniszteri biztos ismertette, hogy a Hungarikum pályázaton 44 vasi nyertes van és 135 millió forint érkezik a megyébe, és kiemelt néhány példát. Kunc Adolf csornai premontrei prépost Hegyhátsálon született, ezért szülőfaluja kiadvánnyal és rendezvénnyel kívánja bemutatni az életútját. "Egy szabad, művelt és boldog Magyarországért" címmel. [KSZ.]

VN: Megszólaló múzeumok. Programdömping és nagy érdeklődés a helyszíneken. Varázslatos múzeumi éjszakán. = Vas Népe 66. 2021. jún. 28. 147 sz. p. 1., p. 4. [KSZ.]

VN: Az Atlas és a Herkules krátereit figyelték meg. = Vas Népe 66. 2021. júl. 1. 150 sz. p. 11. Szombathely. Hatvanhárom évvel ezelőtt, 1958. június 1-én a Gothard Jenő Csillagvizsgálóban a budapesti Uránia Csillagvizsgálóval kötött megállapodás értelmében megkezdték a nap megfigyelését. Az egy hónapos kutatásokat követően július 1-jétől a Hold került a csillagászok figyelmének középpontjába: az Atlas és a Herkules krátereit vizsgálták. [KSZ.]

PP: Az Erzsébet-hársak az országos döntőben. = Vas Népe 66. 2021. júl. 8. 156. sz. p. 4. Szombathely. Az év fája verseny döntőjébe kerültek a herényi Béke tér matuzsálem korú Erzsébet-hársai. A növények ma is őrzik a szomszédos kastélyban élő Gothard család emlékét. Gothard Sándor 1898-ban csatlakozott az akkori földművelésügyi miniszter kezdeményezéséhez: a meggyilkolt Sisi királyné emlékére ültettek fákat országszerte. Az egykori 21 fából még 10 ma is áll a Béke téren. A teret akkor Erzsébet térnek nevezték el. [KSZ.]

NA: Fókuszban a csillagok. = Vas Népe 66. 2021. júl. 14. 161. sz. p. 9. Kínában megnyitott a Sanghaji Csillagászati Múzeum (Sanghai Astronomy Museum) a világ legnagyobb csillagászati múzeuma. 56.800 négyzetméteres területű telken a múzeum épülete 38.000 négyzetméteres. [KSZ.]

PP: Ezen az estén a csillagos ég a cél. = Vas Népe 66. 2021. júl. 23. 169. sz. p. 5. "Nick. Különleges éjszakai élményre várják a csillagászat szerelmeseit a Rába Természetházba július 31-én, szombaton. 21 órától csodálhatják meg az égbolt varázslatos világát az érdeklődők. Az esti égbolton megfigyelhető jelenségeket Kovács László és Kovács Péter csillagászok magyarázzák el és hozzák közelebb a hallgatósághoz. A bemutatót csak jó időjárási viszonyok között, tiszta égbolt esetén tartják meg." [KSZ.]

BD [BUDAI Dávid]: Egy hét a csillagok alatt. A különleges távcső ezúttal a Napot hozta közel. A Nap felé fordították. Csütörtökön lehet majd a legtöbb hullócsillagot látni. = Vas Népe 66. 2021. aug. 10. 184. sz. p. 1, p. 2. Hegyhátsál. Az idén is megrendezik augusztus 7-e és 15-e között az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű országos programsorozatot. A több mint negyven helyszín egyike a Hegyháti Csillagvizsgáló, ahol hétfőn a Napot lehetett egy különleges távcsővel megvizsgálni. Képünkön éppen az a pillanat látszik, amint Károly Lajos, a csillagvizsgáló munkatársa az élességet beállítja. Az érdeklődők emellett előadásokat is meghallgattak, és megvizsgálhattak több, az űrből érkező kőzetet is. A címlapon lévő képet készítette Cseh Gábor. A belső terjedelmes cikkben említik a Vega Csillagászati Egyesületet, az őrimagyarósdi csillagászati tábort, Preczlik Gábort, Hegyi Norbertet, Jandó Attilát is. [KSZ.]

BD [BUDAI Dávid]: Elérték a sztratoszférát. Egy ballon segítségével magasra jutottak a kísérletezők. = Vas Népe 66. 2021. aug. 24. 195. sz. p. 3. Őrimagyarósdon ballon segítségével juttattak több mint 35,5 kilométeres magasságba egy sugárzásmérő szondát a Vega Csillagászati Egyesület tagjai. A felbocsájtás a VCSE 30. nyári táborából történt aug. 12-én. A ballon a Hegyháti Csillagvizsgáló 3D-ben nyomtatott mását is magával vitte. A szonda két és fél órás utazás után Magyarszerdahely mellett ért földet. A cikk Vámosi Flórián, Hegyi Norbert és Ágoston Zsolt nevét említi. [KSZ.]

MTI: Meteorit hullott szét. Nagy villanás kísérte, Rijeka felett történt. = Vas Népe 66. 2021. aug. 26. 197. sz. p. 12. Zágráb. Egy kisebb meteorit hullott szét a horvátországi Rijeka felett - adta hírül a horvát meteoritfigyelő hálózat (HMM) szerdán. Az eset augusztus 14-re virradóra történt, de a HMM csak most számolt be róla. A horvát és a nemzetközi sajtóban több képet is közzétettek a meteoritról és a villanásról. Több kamera is felvette a tűzgömböt, ahogy hajnali 4 óra után pár perccel 92,7 kilométer magasan megjelenik, majd másodpercenként 13 kilométeres sebességgel süvít át a Föld légkörén, nyolc másodperccel később pedig 23,2 kilométeres magasan nagy villanással széthullik. Dorian Bozicevic, a HMM titkára szerint a tűzgömb a legnagyobb villanáskor éppen Rijeka fölött volt, és úgy ragyogott, mint a telihold.
A környező országok meteorfigyelő kamerái is felvették az eseményt, Szlovéniában és Olaszországban, de Prágában, 530 kilométerrel messzebb is észlelték - tette hozzá. Damir Segon, a meteoritfigyelő hálózat koordinátora elmondta: a számítások alapján egy körülbelül 150 grammos meteoritdarab valahol délkeletre Rijekától, a hegyekben zuhanhatott le, járhatatlan és veszélyes területen. [KSZ.]

GYP: Év fája: még lehet szavazni a herényire. = Vas Népe 66. 2021. aug. 27. 198. sz. p. 13. Szombathely. A herényi Gothard-kastély előtt álló hársakat a meggyilkolt Erzsébet királyné, Sisi emlékére ültette Gothard Sándor 1898-ban. Az akkor elültetett 21 fából ma 10 áll a Béke téren, amit korábban Erzsébet térnek neveztek. Október 1-ig lehet szavazni az Év Fája versenyben. [KSZ.]

MTI: Űrkutatási verseny középiskolásoknak. = Vas Népe 66. 2021. szept. 29. 226 sz. p. 16. Irány az űr! elnevezéssel második alkalommal hirdet űrkutatási csapatversenyt a Magyar Asztronautikai Társaság. [KSZ.]

VN: Tapintható csillagok. Az univerzum csodái látássérülteknek. = Vas Népe 66. 2021. okt. 19. 243. sz. p. 16. Szombathelyre látogatott a Bakonyi Csillagászati Egyesület "Tapintható univerzum" programja, az Agora - Művelődési és Sportházba. Mintegy 90 tapintható, domborított modellből álló interaktív tárlat nyílt meg. Ivanics Ferenc egyesületi elnök adott ismertetést. A Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesülete nevében Bősze György mondott megnyitó beszédet. Mitre Zoltán a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense nyitotta meg a tárlatot. 10-től 15 óráig látogatható a kiállítás. [KSZ.]

TJ: Ballonkísérlet a közeli világűrben. = Vas Népe 66. 2021. nov. 2. 253. sz. p. 8. Hegyhátsál. Magaslégköri ballon kísérletet végeztek a Hegyháti Csillagvizsgálónál. 2021. okt. 30-án 14 óra 11 perckor indult útjára ballon. Csúcsmagassága 27465 m volt, legnagyobb sebessége 293 km/h. A szonda 15 óra 48 perckor ért földet Győr-Moson-Sopron megyében Mihályi és Potyond között. Mindezt Hegyi Norbert ismertette. [KSZ.]

EB: Jönnek a Leonidák. = Vas Népe 66. 2021. nov. 17. 266. sz. p. 16. A 55P/tempel-Tuttle üstökös keringési ideje 33 év, ennyi időközönként produkál látványos csillaghullást. Idén óránként pár meteort láthatunk, de a néhány napon elül bekövetkező telihold és a köd megnehezíti az észlelést. A csillaghullás csúcspontja november 18-a virradóra várható. Mindezt Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense mondta el. [KSZ.]

MTI: Karikó kisbolygója. = Vas Népe 66. 2021. dec. 7. 283. sz. p. 16. Tizenöt kisbolygót neveztek el november végén magyar személyiségekről, köztük Karikó Katalinról. A felfedezéseket és az elnevezéseket Sárneczky Krisztán ismertette. [KSZ.]

MTI: Megközelíti a Földet. = Vas Népe 66. 2021. dec. 8. 284. sz. p. 16. Egy nagyobb méretű kisbolygó, a (4660) Nereus közelíti meg a Földet, de több millió km távolságban halad el. [KSZ.]

MTI: Az új űrhajósjelöltek. Kétéves alapkiképzés vár a tíz kiválasztottra. = Vas Népe 66. 2021. dec. 8. 284. sz. p. 16. A NASA bemutatta az új űrhajósjelöltjeit. 12 ezer jelentkezőből 10 jelöltet válogattak ki. [KSZ.]

MT: Évek óta fotózza a csillagos eget. Fórum a fényszennyezési kutatásokról. = Vas Népe 66. 2021. dec. 9. 285. sz. p. 8. Szombathely. Az ELTE Savaria Egyetemi Központban konferenciát rendeztek a fényszennyezési kutatásokról. Az aulában különleges fotókiállítás nyílt Az éjszakai égbolt színei címmel Kolláth Zoltán éjszakai fényképeiből. A fórum témája volt az is, hogy a fényszennyezés-kutatások eredményei miként jelennek meg az iskolai tananyagokban. Skribanek Anna arról beszélt, hogy a fényszennyezés mint környezeti stressz az embereken kívül az állatokra és növényekre is káros hatást gyakorol. Kolláth Zoltán diaporáma-bemutatót is tartott A szférák zenéje címmel. [KSZ.]

BUDAI Dávid: A legkisebb bolygón nincs élet. = Vas Népe 66. 2021. dec. 11. 287. sz. p. 10. Egy zalaegerszegi, ma már Berlinben élő csillagász és csapata fedezte fel a ma ismert legkisebb, Naprendszeren kívüli bolygót. Dr. Csizmadia Szilárd ismerteti a felfedezést, amely a Német Légügyi és Űrkutatási Centrum Bolygókutató Intézetének Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygókat kutató csoportban született. Az új bolygó a GJ 367b nevet kapta. 31 fényévre van. Csizmadia Szilárd a Vega Csillagászati Egyesület elnöke idén Őrimagyarósdra szervezett csillagásztábort, és a tervek szerint jövőre is ide mennek majd, mivel az Őrség csillagászati szempontból is remek hely. A csaknem egész oldalas cikket két fénykép illusztrálja. [KSZ.]

MTI: Úton az űrteleszkóp. = Vas Népe 66. 2021. dec. 27. 299. sz. p. 16. Többszöri halasztás után 2021. dec. 25-én felbocsátották a James Webb-űrteleszkópot. 9 milliárd dollárba került. Az űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, a Föld-Nap-rendszer L2 pontjából végzi a csillagászati megfigyeléseit. James Webb a NASA második igazgatója volt. [KSZ.]

Az űrbe indul a milliárdos. Csontrákból gyógyult orvosaszisztens kíséri. = Vasárnap Reggel 24. 2021. febr. 27. 9. sz. p. 3. "...Jared Isaacman amerikai milliárdos február elején jelentette be, hogy 200 millió dollárt (59 milliárd forintot) fog gyűjteni a jegyek révén a kórháznak, az összeg felét ő maga állja. Isaacman az egyik jegyet a St. Jude kórháznak ajánlotta fel. A kórház választotta ki az utazásra Hayley Arceneaux-t, a 29 éves nő egykor maga is a kórház páciense volt, tavaly vették fel asszisztensi posztra. Ö lesz a legfiatalabb amerikai az űrben, két évvel fiatalabb, mint repülése idején a NASA eddigi csúcstartója, Sally Ride volt. Várhatóan az év végén utazhatnak a világűrbe Isaacmannal két, egyelőre még ismeretlen szerencsés kiválasztott társaságában. ..." Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

Az első jó minőségű videó. = Vasárnap Reggel 24. 2021. febr. 27. 9. sz. p. 3. "Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bemutatta kedden az első jó minőségű videót, amelyet a Perseverance marsjáró készített napokkal korábbi leszállásakor. A háromperces felvételen látszik, amint a jármű hatalmas fékezőernyője kinyílik, és hogy a rakétahajtóművek felverik a vörös port, amely a bolygót borítja. A videó minősége olyan jó, a képek pedig annyira lélegzetelállítók, hogy az irányítócsapat tagjai úgy érezték, amikor először megnézték, mintha maguk is benne ülnének a járműben. A marsjáró mikrofonja nem működött tökéletesen, de felvette a jármű zajainak egy részét és a marsi szél zúgását. Több mint 470 millió kilométer megtétele után közép-európai idő szerint csütörtök este landolt a marsjáró a bolygón, a 250 méter mély Jezero-kráterben, hogy tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját." Eza hír teljes szövege. [HAI.]

Úgy járhatunk, mint a Neander-völgyiek? A Föld mágneses pólusváltása egy sor végzetes eseményt váltott ki. = Vasárnap Reggel 24. 2021. febr. 27. 9. sz. p. 4. "A Föld mágneses mezeje védi a bolygót a világűrből érkező halálos sugárzással szemben, ám amikor a mágneses sarkok megcserélődnek, ami sokszor bekövetkezett már, ez a védőpajzs drasztikusan meggyengül, kitéve a bolygót a napszél elektromos töltésű részecskéinek - írja a The Guardian brit napilap online kiadása. Az úgynevezett Laschamps-elmozdulás egy átmeneti pólusváltás volt 42 ezer évvel ezelőtt, nagyjából ezer évig tartott. Korábbi tanulmányok kevés bizonyítékot találtak arra, hogy az esemény jelentős hatással volt a Földre, valószínűleg azért, mert nem konkrétan a sarkok megcserélődésének idejére fókuszáltak.
Az Új-dél-walesi Egyetem szakemberei szerint a pólusváltás gyengülő naptevékenységgel kísért időszakkal párosulva állhatott egy sor olyan éghajlati és környezeti jelenség hátterében, amelyek drasztikus következményekkel jártak. ..." Mediaworks-összeállítás. Fejezetcímek: Mit mutatnak a kaurifenyők.; Huszonkétezer esztendő kellett hozzá.; A mélyből indul.; Beleég a kőzetekbe. [HAI.]

MW: Furcsa tüzek gyúltak Nagy-Britannia felett. = Vasárnap Reggel 24. 2021. márc. 6. 10. sz. p. 3. "London. Meteor hatolt be a Föld légkörébe Nagy-Britannia felett vasárnap este, a fényes jelenséget Izlandon és Hollandiában is észlelték - közölte a brit Fireball Alliance (Tűzgömb Szövetség) tudományos egyesület. A meteor darabjai valószínűleg Cheltenham várostól északra, Londontól 140 kilométerre északnyugatra értek földet. A különösen fényes meteorokat tűzgömbnek nevezik. Ezek általában olyan kőzetek, melyek nagy sebességgel száguldanak át a világűrön. A Föld légkörébe lépve ellenállásba ütköznek és lefékeződnek, az így keletkező hő és forróság [sic!] miatt válik láthatóvá a jelenség az éjszakai égbolton. Videófelvételek szerint a kőzet óránként 48 ezer kilométeres sebességgel haladt - mondta Ashley King, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa. "Ez túl gyors ahhoz, semhogy ember alkotta űrszemét lehetne" - véli a szakértő. ..." [HAI.]

Lehet-e élet 430 fokon? Újabb, a Földhöz hasonló bolygóra bukkantak. = Vasárnap Reggel 24. 2021. márc. 13. 11. sz. p. 2. "Egy olyan, csillaga körül keringő bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kőzetbolygók légkörének tanulmányozásához. A felfedezés segítheti a földön kívüli élet utáni kutatást. Washington. A Gliese 486 b bolygót a szuperföld kategóriába sorolták. A kutatók szerint nem valószínű, hogy életet rejthet, sőt, meglehetősen barátságtalan lehet: száraz és forró, mint a Vénusz, felszínén feltehetően lávafolyamokkal. A Földhöz való közelsége és fizikai tulajdonságai miatt azonban nagyon alkalmas arra, hogy az űrteleszkópok és földi teleszkópok új generációja vizsgálja a légkörét. Az első ilyen eszköz lehet a NASA James Webb űrteleszkópja, melyet a tervek szerint októberben indítanak útnak. ..." Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

MW: Az év legnagyobb aszteroidája. = Vasárnap Reggel 24. 2021. márc. 20. 12. sz. p. 14. "Az év legnagyobb aszteroidája halad el a Föld közelében március 21-én - jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). A 2001 FO32 jelzésű meteorit a potenciálisan veszélyes kisbolygók kategóriájába tartozik, de a NASA szerint nem jelent veszélyt az emberiségre, a kevesebb mint egy kilométer átmérőjű égitest mintegy kétmillió kilométerre halad el a bolygónk mellett, vagyis legközelebbi pontján is ötször olyan távol lesz a Földtől, mint a Hold. Az aszteroida az aszteroidák többségénél gyorsabban, óránként 124 ezer kilométeres sebességgel száguld el a Föld mellett - közölte a NASA. A kisbolygót 2001 márciusában fedezték fel, a csillagászok azóta követik az útját.
Közepes erősségű távcsővel a déli féltekén és az északi félteke alacsonyabb szélességi köreiben az amatőr csillagászok is láthatják az aszteroidát, amelynek "látogatása" a NASA szerint kivételes lehetőséget nyújt a hivatásos csillagászoknak az égitest tanulmányozására. Az elkövetkező 100 évben egyetlen nagyobb ismert aszteroida sem fog becsapódni bolygónkba, és nagyon kicsi az esélye annak, hogy a jövőben felfedezendő kisbolygók bármelyike is kárt okozna Földünkben - közölte a NASA. Mindazonáltal minél többet tudunk róluk, annál inkább felkészülhetünk egy esetlegesen veszélyt hordozó aszteroida elhárítására - írták közleményükben a kutatók." [HAI.]

Mekkora a Mars magja? = Vasárnap Reggel 24. 2021. márc. 27. 13. sz. p. 2. "Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight Mars-szondája által gyűjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét. Washington. A kutatócsoport a héten virtuálisan zajló 52. hold- és bolygótudományi konferencián mutatja be eredményeit. Simon Stahler, a csoport tagja azonban elérhetővé tette a prezentációt az érdeklődőknek. A kutatási eredményeket a közeljövőben egy tudományos folyóiratban is közlik - olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Eddig az égitestek közül csupán a Föld és a Hold magját mérték meg. [...] Sugara eszerint 1810 és 1860 kilométer között lehet, ez körülbelül fele a Föld magjáénak. Ez kissé meglepte a kutatókat, mivel korábbi kutatásokból azt vélték leszűrni, hogy nagyobb lehet." Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

Már az űrben is mutálódnak? Biotechnológiailag hasznos genetikai anyagok az ISS fedélzetén. = Vasárnap Reggel 24. 2021. márc. 27. 13. sz. p. 5. "Eddig ismeretlen baktériumokat fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Washington. Négy baktériumfajt találtak a fedélzeten, közülük három eddig ismeretlen faj. A szakértők szerint nem az űrből származnak, de kérdés, hogyan jutottak az űrállomásra és hogyan maradtak életben. Korábbi tanulmányok már igazolták, hogy bizonyos ellenálló baktériumok képesek túlélni az űrbeli körülményeket. Ilyen a Deinococcus, mely három évet élt túl az ISS felszínén. A Guinness-rekordok Könyve a világ legkitartóbb baktériumaként tartja számon - írja a The Guardian online kiadása. [...] Mind a négy, pálcika alakú faj a metilobaktériumok csafádjába Ezek többnyire a talajban és édesvízben találhatók meg, elősegítik a növények növekedését és patogének elleni védekezését. ..." Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

MW: Mégsem földön kívüli létforma az Oumuamua. Egy másik naprendszer Plútó-szerű bolygójának leváló gigantikus darabja lehetett. = Vasárnap Reggel 24. 2021. márc. 27. 13. sz. p. 15. "Washington. Se nem üstökös, se nem aszteroida a csillagközi térből elsőként érkezett égitest, az Oumuamua, hanem egy másik naprendszer Plútó-szerű bolygójának nagy darabja lehet amerikai asztrofizikusok szerint. Az üstökösnek, majd aszteroidának tartott csillagközi vándort Rob Weryk, a Hawaii Csillagászati Intézet Egyetemének munkatársa fedezte fel 2017 októberében a maui csillagvizsgáló Pan-STARRS távcsöve segítségével. Az Oumuamua nevet kapta, ami hawaii nyelven hírnököt jelent. Mivel jellegzetességei alapján nem szokványos üstökösről van szó, amerikai kutatók megkérdőjelezték az égitest üstökösként való besorolását. ..." [HAI.]

MW: Meteoritbecsapódás nyomai a Déli-sarkon. = Vasárnap Reggel 24. 2021. ápr. 10. 15. sz. p. 2. "Canterbury. Egy ősi, 430 ezer éve az Antarktisz jégtakaróját ért meteoritbecsapódásra utaló nyomokat talált a Kenti Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport. Földön kívüli részecskéket (kondenzációs gömböcskéket) találtak a Maud királyné földjén magasodó Sor Rondane-hegységben, a Walnumfjellet-hegycsúcson. Jelenlétük szokatlan becsapódási eseményre utal, nagy sebességgel csapódhatott be egy legalább 100 méteres aszteroida, ennek folytán olvadt és elpárolgott meteoritanyag jött létre. [...] A szakértők eredményeikről a Science Advances tudományos lap számolt be." [HAI.]

Űrkilátás az ablakból. Több százan váltottak már jegyet a szervezett utakra. = Vasárnap Reggel 24. 2021. ápr. 17. 16. sz. p. 2. "Washington. Főként a tehetősek köréből készülődnek sokan arra, hogy részt vegyenek számos magáncég - köztük a Virgin Galactic, a Blue Origin és a SpaceX - által meghirdetett űrutazásokon. Már építik és tesztelik azokat az űrhajókat, amelyek szuborbitális repülésre viszik az ügyfeleket. Glenn King, az űrutazásokra előkészítő pennsylvaniai National Aerospace Training and Research Center igazgatója elmondta, hogy központjuk már mintegy 400 jövőbeli Virgin Galactic-utast képezett ki az útjaikra. "A legidősebb személy, akit én képeztem ki, 88 éves volt" - mondta King az AFP francia hírügynökségnek. ..." Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

Nyomulás a Marson. Műszaki hiba miatt elhalasztották az első helikopteres repülést. = Vasárnap Reggel 24. 2021. ápr. 17. 16. sz. p. 4. "Washington. Az amerikai űrügynökség közleménye szerint probléma lépett fel az Ingenuity repülő szerkezet rotorjainak nagy sebességi tesztje közben, ezért a tesztet félbe kellett szakítani. Az első rotortesztek sikeresek voltak, ezért a NASA pénteken még azt közölte, hogy a helikopter készen áll az első kísérleti repülésre, a magasba emelkedésre és egy helyben lebegésre.
Az űrkutatási hivatal újabb közleménye szerint a rotorok nagy sebességi tesztje közben keletkezett probléma, amikor a repülést vezérlő számítógépet repülési üzemmódba kapcsolták. Ezért az első valós tesztrepülést később hajtják végre, miután kivizsgálták és kijavították a hibát. ..." Fejezetcímek: 85 millió dolláros drón.; Van-e élet a vörös bolygón?; Mielőtt a felszínre lépnénk. Külön raszteren: Az oroszok csendben készülődnek. Amerika már teszteli a hőpajzsot és az xEMU szkafandert. Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

Az első ember a világűrben. Rövid időre úgy tűnt: Jurij Gagarin és a Szovjetunió megnyeri a versenyt. = Vasárnap Reggel 24. 2021. ápr. 17. 16. sz. p. 15. "Hatvan éve, 1961. április 12-én a TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos közleményt tett közzé: Jurij Alekszejevics Gagarin, a szovjet légierő 27 éves pilótája a Vosztok-1 típusú egyszemélyes űrhajóval egy óra 48 perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen földet ért az előre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén. Gagarin személyében a világon először járt ember a világűrben, az emberiség történetében új korszak kezdődött. ..." Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

Lágyabb lett az űrbor. A súlytalanság nem rontott az italok minőségén. = Vasárnap Reggel 24. 2021. ápr. 24. 17. sz. p. 2. "A súlytalanság állapota nem rontott azoknak a francia bordeaux-i boroknak a minőségén, amelyeket több mint egy éven át tartottak a Nemzetközi Űrállomáson egy tudományos kísérlet részeként a Föld körül keringve - közölték francia kutatók a borok első kóstolása, elemzése után. [...] Szőlővesszőket is vittek a kísérletben az űrállomásra, amelyek nemcsak hogy túlélték az utat, de gyorsabban nőttek, mint az idelenn maradtak, annak ellenére, hogy kevesebb fény és víz érte őket. ..." Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

MW: Újabb űrszondát küld a Holdra Kína. = Vasárnap Reggel 24. 2021. máj. 1. 18. sz. p. 2. "Nanking. A Csang’o-6 űrszondát Kína 2024-ben akarja felbocsátani, hogy a Hold túlsó oldalán, a déli-sarki Aitken-medencében gyűjtsön talajmintákat - jelentette be szombaton a kínai holdkutatási program egyik szakértője. Hu Hao, a kínai holdkutatási program harmadik szakaszának vezető tervezője a Nankingban megrendezett kínai űrkonferencián számolt be arról, hogy már folyik az újabb küldetés részletes kidolgozása. A 2018 decemberében útnak indított Csang’o-4 volt az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre az Aitken-medence 180 kilométer széles Von Karman-kráterében. A Csang’o-5 űrszonda 2020-ban landolt a Holdon, és decemberben 1731 grammnyi mintát hozott vissza a Földre.
A Csang’o-6 szintén mintákat gyűjt majd átfogó elemzés és kutatás céljából. A szondán francia, svéd, orosz és olasz műszerek is lesznek mondta el Hu, arra azonban nem tért ki, hogy milyen felszerelésekről van szó. ..." [HAI.]

Milyen hosszú egy nap a Vénuszon? = Vasárnap Reggel 24. 2021. máj. 8. 19. sz. p. 2. "...Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. [...] Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig, azaz egy földi év kétharmadáig tart. A Vénusz forgási sebessége pedig állandóan változik - olvasható a Physorg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az ingadozásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre okolható: ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd lelassítja forgását. [...] Megállapították azt is, hogy a Vénusz pontosan 2,6392 fokkal dől egyik oldalára. A mérések alapján kiszámíthatóvá vált, hogy a bolygó magja mintegy 3500 kilométeres, vagyis a Földéhez hasonlatos. ..." Külön raszteren: Amerikai felvételek a porgyűrűről.
A Parker Solar Probe amerikai űrszonda áprilisi átfogó felvétele elsőként mutatta be a Vénusz porgyűrűjét, A Nap körül keringő szemcsékből álló struktúra a bolygó útja mentén húzódik. ..." Mediaworks-összeállítás. ..." [HAI.]

MW.: Bizonytalan menetelés. Nem lehet tudni, hol landol a visszatérő rakéta. = Vasárnap Reggel 24. 2021. máj. 8. 19. sz. p. 14. "London. Kína a múlt csütörtökön juttatta a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját a Hosszú Menetelés 5B rakétával. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a visszatérő rakéta darabjai hol landolnak, de szakértők szerint félő, hogy lakott területre eshetnek - számolt be róla a The Guardian brit napilap online kiadása. A Tian-he, vagyis Mennyei Harmónia elnevezésű modult a rakéta a Hainan szigetén található vencsangi űrközpontból bocsátotta fel április 29-én. ..." [HAI.]

A Hold is őrzi a nevét. Sally Ride, az első amerikai űrhajósnő 70 éve született. = Vasárnap Reggel 24. 2021. máj. 29. 22. sz. p. 2., címlap. "Világűr. Sally Kristen Ride Los Angelesben született. Tizenévesként a tenisz - amelyben korosztálya legjobbjai között volt - és a tudomány érdekelte, végül az utóbbi mellett döntött. A Stanfordon asztrofizikát tanult, szakterülete a röntgensugárzás és a lézer lett. Utolsó éves hallgató volt, amikor az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 1977-ben - majdnem egy évtized után - ismét nyilvános program keretében keresett űrhajósokat, s most először nők is jelentkezhettek. Ride az egyetem lapjában látta meg a hirdetést, azonnal jelentkezett rá. A NASA 1983-ban őt választotta ki a Challenger következő küldetésére.
A 32 éves Sally Ride 1983. június 18-án az első amerikai (és a világon a harmadik) nőként, a mai napig a legfiatalabb amerikai asztronautaként indult a kozmoszba az űrrepülőgép-program hetedik, a (később szerencsétlenül járt) Challenger második és egyben első ötszemélyes küldetésére. [...] Az első amerikai űrhajósnő 2012. július 23-án hunyt el San Diegóban, tiszteletére a NASA a GRAIL küldetés végét jelentő becsapódás helyszínét a Holdon róla nevezte el. ..." Mediaworks-összeállítás. A címlapon: Holdkráter viseli a nevét címmel ajánlják a cikket az olvasók figyelmébe. [HAI.]

Holtan érkeztek vissza a Földre. A szovjet űrhajózás legsúlyosabb katasztrófája ötven éve történt. = Vasárnap Reggel 24. 2021. júl. 3. 27. sz. p. 15. "Ötven éve, 1971. június 30-án történt a szovjet űrhajózás legsúlyosabb szerencsétlensége: műszaki hiba miatt leszállás közben életét vesztette a Szojuz-11 űrhajó háromfős legénysége. A Szojuz a harmadik szovjet űrprogram volt a Vosztok- és a Voszhod-program után. Az első során egyszemélyes űrhajókat indítottak, a Vosztok-1 fedélzetén járt 1961. április 12-én először ember a kozmoszban, Jurij Gagarin személyében. Az 1964-ben kezdődött Voszhod-program két küldetésén immár többszemélyes űrhajókat próbáltak ki, a hatvanas évek közepén indított Szojuz-program eredeti célja a holdra szállás lett volna. Mivel ebben az amerikaiak megelőzték a Szovjetuniót, a cél az állandó űrállomás létrehozására és annak megbízható kiszolgálására változott. [...]
Georgij Dobrovolszkij parancsnok, Viktor Pacajev kutatómérnök és Vlagyiszlav Volkov fedélzeti mérnök 1971. június 6-án indult útnak, és másnap sikeresen összekapcsolódott az űrállomással. ... " Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

MW: Csillagászati versenyt rendeznek diákoknak. Bolygó, rakéta- vagy műholdmozgás kiszámítása és égboltismeret is része a tesztnek. = Vasárnap Reggel 24. 2021. szept. 4. 36. sz. p. 15. "Budapest. Ismét megrendezik a Kárpát-medencei középiskolai csillagászati és asztrofizikai versenyt, új nevén az Athletica Galacticát. Az október 5-én induló versenyre azokat a középiskolás diákokat várják, akik a fizika és matematika terén kiemelkedő képességekkel rendelkeznek, és érdeklődnek a csillagászat és az űrkutatás iránt. A három forduló utáni országos döntő győztesei bekerülhetnek a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diák-olimpia (IOAA, International Olympiad on Astronomy and Astrophysics) húszfős felkészítő csapatába, amelyből a keretcsapat világszinten képviselheti majd az országot 2022-ben Ukrajnában - közölték a szervezők. ..." [HAI.]

MW: Avokádó, robotkar, hangyák az űrben. = Vasárnap Reggel 24. 2021. szept. 4. 36. sz. p. 15. "Cape Canaveral. Hangyákkal, avokádóval és robotkarokkal indult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az amerikai SpaceX vállalat űrhajója. A szállítmány továbbítása volt a 23. megbízatás, amelyet nem egészen tíz év alatt végzett az amerikai űrkutatási hivatalnak (NASA). A Dragon teherűrhajót szállító újrahasznosított Falcon rakéta a floridai Kennedy űrrepülőtérről indult, az első fokozat rövidesen levált és leereszkedett a SpaceX új tengeri platformjára. A Dragon sikeresen föld körüli pályára állt - közölte a NASA. ..." [HAI.]

Ukulele a világűrben. Az asztronauták szót váltottak Tom Cruise-zal is. = Vasárnap Reggel 24. 2021. szept. 25. 39. sz. p. 2. "Űrhajózási történelmet írt a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalatnak a Földre a múlt szombaton visszaérkezett Crew Dragon űrhajója 42 éves amatőr űrhajósa, aki a Földtől több száz kilométeres magasságban, a súlytalanság állapotában ukulelén játszott. Washington. Chris Sembroski, a Lockheed Martin vállalat munkatársa, az amerikai légierő veteránja játszott a hawaii gitárnak is nevezett négyhúros hangszeren, amikor a Crew Dragon kizárólag amatőr űrhajósokból álló személyzete a YouTube-on keresztül tízperces előadást sugárzott a Földre arról, milyen is az élet az űrkapszulában. ..." Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

MW: 2028-ra elkészül az Alfa holdbázis? = Vasárnap Reggel 24. 2021. okt. 30. 44. sz. p. 2. "Washington. Februárban indul a Holdra a NASA Artemis-1 missziója - közölte az amerikai űrhatóság. Az Orion űrhajót az elmúlt héten rögzítették az SLS (Space Launch System) elnevezésű megarakétára a NASA Kennedy Űrközpontjában Floridában, ami jelzi, hogy a misszió az előkészületi munkálatok utolsó fázisába jutott. A jövőre kezdődő útja során az Orion asztronauták nélkül fog a Hold körül keringeni. ..." [HAI.]

MW: Tizenöt égitestet neveztek el magyar emberekről. Magyarország az 1930-as, 1940-es években kisbolygó-nagyhatalomnak számított. = Vasárnap Reggel 24. 2021. dec. 11. 50. sz. p. 15. "Szeged. Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekről, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak művelőiről, köztük Karikó Katalinról - írta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetője a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében. [...] A Nemzetközi Csillagászati Unió munkacsoportja november végén több tucat kisbolygó elnevezését hagyta jóvá. Ezek közül több magyar csillagász, a Konkoly Obszervatórium egykori és jelenlegi munkatársa - Tóth Imre, Paparó Margit, Oláh Katalin, Kelemen János, Ábrahám Péter, Virághalmy Géza, Barcza Szabolcs nevét viseli.
Aszteroidát neveztek el Karikó Katalin biokémikusról, Vass Imréről, az aggteleki Baradla-barlang egyik legismertebb kutatójáról, Schick Béláról, a modern allergológia és immunológia egyik megalapítójáról, Guckler Károlyról, a főváros környéki sikeres erdősítési munkák egykori irányítójáról, Schulek Frigyes építészről, Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok vívóról, valamint Tessedik Sámuel evangélikus lelkészről." [HAI.]

Címlapunkon: Az IC 1795 képe, Mezei Balázs felvételén. = Vega 30. 2021. márc. 20. 1.(116.) sz. [p. 1.] címoldal. Ez a gyakran fotózott Szív-köd (IC 1805) északnyugati csücske. A kép 250/960-as Newton távcsővel, QHY163M kamerával készült, összesen 19,6 óra expozícióval. [KSZ.]

Első belső borítónkon: Schmall Rafael fotója: a Szaturnusz és a Jupiter szoros együttállása, két nappal a legnagyobb közelség után, 2020 decemberében. = Vega 30. 2021. márc. 20. 1.(116.) sz. [p. 2.] első belső borító. [KSZ.]

A VCSE 2014-2020. évi bevételei és kiadása. A VEGA 100-ban közölt táblázatok folytatása. = Vega 30. 2021. márc. 20. 1.(116.) sz. pp. 4-7. Egyesületi hírek. 2014. évi gazdálkodás. 2015. évi gazdálkodás. 2017. évi gazdálkodás. 2018. évi gazdálkodás. 2019. évi gazdálkodás. 2020. évi gazdálkodás. [KSZ.]

A VEGA 108. számában megjelent beszámoló folytatása: a 2017. június 16-tól 2018. április 30-ig terjedő időszak egyesületi eseményeinek listája. = Vega 30. 2021. márc. 20. 1.(116.) sz. pp. 7-11. Egyesületi hírek. [KSZ.]

Új szenior tagunk. = Vega 30. 2021. márc. 20. 1.(116.) sz. pp. 11-12. A VCSE elnöksége 2020. dec. 27-i ülésén úgy döntött, hogy a 2021. évi szenior tag címet dr. Cseh Ferenc tagtárnak adományozta. A rövid bemutatás szerint Cseh Ferenc 1940-ben született. Az 1960-as években kezdett komolyabban az amatőrcsillagászattal foglalkozni. Maga csiszolta 10 cm-s távcsőtükrét. Nyugdíjba vonulása után vett egy 150/1200-as modern Newton-távcsövet. 2010-ben lépett az egyesületbe. Rendszeresen részt vett a zalaegerszegi távcsöves bemutatókon. [KSZ.]

VÁMOSI Flórián: Vega-3 magaslégköri ballonkísérlet GM-számlálóval. = Vega 30. 2021. márc. 20. 1.(116.) sz. pp. 12-18., 1 színes tábla. Közeli világűr. A ballon indítása 2020. júl. 20-án történt Őrimagyarósdról, a VEGA ’20 Nyári Amatőrcsillagász megfigyelőtáborból. 27 kilométer magasságba jutott. Lefotózta a Balaton és Zalaegerszeg belvárosát. A ballon maradványai 40 kilométerre, Padár mellett hullottak le. [KSZ.]

Mélyég fényképek. = Vega 30. 2021. márc. 20. 1.(116.) sz. pp. 14-15, 2 színes tábla. Majzik Lionel: M39, M92 és környezet.; Várady Ferenc: M37, M13. [KSZ.]

Az M83 vizuális látványának szemléltetése: Horváth Tamás és Varga György projektje. = Vega 30. 2021. márc. 20. 1.(116.) sz. p. 16., 1 színes tábla. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd - ÁGOSTON Zsolt - JANDÓ Attila - ROMÁN Dávid: VCSE Nyári Észlelőhétvége Ausztriában (2020. aug. 19-22.). = Vega 30. 2021. márc. 20. 1.(116.) sz. pp. 18-24., hátsó külső borító. Amatőrcsillagászat. Az ausztriai Deutschlandsberg (Stájerország) melletti Trahütten faluhoz tartozó Koralpenblick Biohotelben voltak. Az észlelőrét 1100 m magasban volt. Mind a 3 éjszaka teljesen derült volt és nagyon kiválóan tiszta és sötét. A cikk részletezi a megfigyelt legérdekesebb objektumokat: M8, M16, M17, M24, M81-82, C/2020 F3 (NEOWISE), NGC 6781, Türkizkék Golyó (NGC 6572). [KSZ.]

BALÁZS Gábor Gergő: Csillaghalmazok, az égbolt sokoldalú látványosságai. = Vega 30. 2021. márc. 20. 1.(116.) sz. pp. 24-26. Amatőrcsillagászati megfigyelések. A nyílthalmazok és a gömbhalmazok. A szerző észlelési leírásai néhány objektumról: M35, M44, M36, M37, M38, M13. A belső színes képmellékleten 4 rajza látható. [KSZ.]

Hátsó borítónkon: Fridrich János képe az M33 galaxisról. Három éjszaka alatt készült a Ság-hegyről egy 200/1000 Newton-távcsővel. = Vega 30. 2021. márc. 20. 1.(116.) sz. [p. 27.] hátsó belső borító. [KSZ.]

Szputnyik-V a csillagásznak. = Zalai Hírlap 77. 2021. ápr. 10. p. 2. Egervár. Jandó Attila, a Vega Csillagászati Egyesület titkára munkájából adódóan sokat utazik, ezért is fontosnak tartja a járvány elleni megfelelő védekezést. Szombathelyen egy 2000 fős cégnél dolgozik, az irodában 20-an vannak, a termelésben is sok száz emberrel találkozik. A közelmúltban kapta meg a Szputnyik-V vakcinát. A tavaszi észlelőhétvége elmaradt, de a nyári csillagásztábort szervezik aug. 7-14-re. [ATA.]

Ágoston Zsolt kapta a Hettyei János-díjat. A fekete lyuk lökéshullámfrontját figyeli. = Zalai Hírlap 77. 2021. ápr. 13. p. 3. Ágoston Zsolt kapta a Vega Csillagászati Egyesület idei Hettyei János-díját. A zalaegerszegi fiatalember a helyi Ady-gimnáziumban tanult, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett építőmérnöki, később a Széchenyi István Egyetemen infrastruktúra- építőmérnök diplomát. 2015-től tagja az egyesületnek, részt vesz a járdacsillagászati távcsöves bemutatókon, előadást tart a nyári csillagászati táborokban és a Virtuális Csillagászati Klubban. Kiváló asztrofotós, asztrotájkép-készítő. [ATA.]

ME [MOZSÁR Eszter]: Virtuálisan ünnepel a 30 éves Vega. = Zalai Hírlap 77. 2021. ápr. 21. p. 2. Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli idén a Vega Csillagászati Egyesület. 1991-ben alakultak, akkor még Vega Klub néven. 2021. ápr. 26-án lesz a közösségi oldalukon a Virtuális Csillagászati Klub, ezen Csizmadia Szilárd elnök tart előadást. [ATA.]

NÉMETH Lilla: Látnivalók az égbolton. Miként figyelhető meg a Lyridák - Bánfalvi Péter tanácsai. = Zalai Hírlap 77. 2021. ápr. 27. p. 12. A Lyridák meteorraj megfigyelhetőségéről adott tájékoztatást Bánfalvi Péter, a zalaegerszegi Vega Csillagászati Egyesület amatőr csillagásza. [ATA.]

VA [VARGA Andor]: Infravörös fotó a Balatonról. = Zalai Hírlap 77. 2021. máj. 4. p. 2. Zalaegerszeg. Megjelent a Vega Csillagászati Egyesület időszaki kiadványának, a Vega folyóiratnak a legújabb, 116-dik száma. Ebben ismertetik a tavalyi Vega-3 elnevezésű magaslégköri ballonkísérletet. A külső és belső borítókat Mezei Balázs, Schmall Rafael, Fridrich János, Ágoston Zsolt asztrofotói vannak. [ATA.]

ME [MOZSÁR Eszter]: Csillag-képek a VMK-ban. = Zalai Hírlap 77. 2021. máj. 13. p. 2. Zalaegerszeg. A Csillag-képek című országos asztrofotó tárlat mától újra látható. Francsics László, a Magyar Asztrofotósok Egyesületének elnöke nyitja meg. A kiállításon a Vega Csillagászati Egyesület tagjainak alkotásai is láthatók. [ATA.]

VA [VARGA Andor]: Online távcsöves bemutató. = Zalai Hírlap 77. 2021. máj. 13. p. 3. Zalaegerszeg. Távcsöves Holdbemutatót tart a Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) máj. 15-én, a csillagászat napján az egyesület 250/1200 mm-es Newton távcsövével. A legfrissebb csillagászati híreket vitatja meg a három házigazda: Csizmadia Szilárd, Ágoston Zsolt és Bánfalvi Péter. [ATA.]

AG: Zalaegerszeg. Káprázatos kozmikus képek. = Zalai Hírlap 77. 2021. máj. 14. p. 16. A Keresztury VMK Gönczi Galériájában megtekinthető jún. 30-ig a Csillag-képek országos asztrofotó-kiállítás. 70 alkotó 100-nál több felvétele mutatja a csillagos ég szépségeit. [ATA.]

VA: Paisdezső kozmoszban. Kisbolygó viseli a nevét. Ady Endre és Hosszú Katinka is a csillagok közé került. = Zalai Hírlap 77. 2021. aug. 4. 179. sz. p. 1., 2. Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó, köztük egy zalai születésű nyelvész, Pais Dezső. Erre Csizmadia Szilárd, a Zalaegerszegen született és Berlinben dolgozó csillagász hívta fel a figyelmet. A kisbolygót Sárneczky Krisztián fedezte fel. [ATA.]

VA: Hold-bemutatók és a Perseidák. = Zalai Hírlap 77. 2021. aug. 7. 182. sz. p. 3. A Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) nyári táborát Őrimagyarósdon rendezik. Aug. 13-án Hold-bemutatóra várják az érdeklődőket a táborba. 15-én Zalaegerszegen a Dísz téren lesz távcsöves bemutató. Aug 11-12-én és 12-13-án éjjel a Perseidák meteorraj lesz látható. [ATA.]

VARGA Andor: Kőmorzsák - ajándék a világűrtől. A Hold, illetve a Mars egy-egy darabja is meteoritként érkezett bolygónk felszínére. = Zalai Hírlap 77. 2021. aug. 12. 186. sz. p. 5. Látogatás az ismert zalaegerszegi amatőr csillagász, Bánfalvi Péternél. A lakása polcán megtalálható egy darabka holdkőzet, egy marskőzet és egy apró szelet abból a meteoritból,a mely a nevezetes Barringer-krátert létrehozta a mai Arizona területén. Csillagászati előadásai illusztrálására használja. Ezeket Csizmadia Szilárdtól, a Vega Csillagászati Egyesület elnökétől kapta kölcsön. [ATA.]

Hullanak a csillagok. = Zalai Hírlap 77. 2021. aug. 12. 186. sz. p. 5. Érkezik a Perseidák meteorraj. A Vega Csillagászati Egyesület Őrimagyarósdon rendez csillagászati tábort. Ide aug. 13-án várnak érdeklődőket távcsöves hold-bemutatóra. Mindez az Egy hét a csillagok alatt országos rendezvénysorozat keretében lesz. [ATA.]

VA [VARGA Andor]: A harmincadik lett a legsötétebb. A Perseidák és egy újabb ballonkísérlet volt a Vega csillagásztábor idei fő attrakciója. = Zalai Hírlap 77. 2021. aug. 17. 190. sz. p. 12. Őrimagyarósdon volt a Vega Csillagászati Egyesület nyári megfigyelőtábora. 73 fő vett ezen részt. Még Ausztriából is jöttek. Őrimagyarósd önkormányzata engedélyezte a faluvégi közvilágítás néhány lámpájának lekapcsoltatását. Sikeres volt a Perseida meteorraj figyelése. A táborból feleresztett ballon 36526 méter magasságig jutott, ott kidurrant és a maradványait Magyarszerdahelyen találták meg. [ATA.]

VA [VARGA Andor]: A leggyorsabb kisbolygó. = Zalai Hírlap 77. 2021. aug. 26. 197. sz. p. 16. Nemrégiben felfedeztek egy kisbolygót, amely mindössze 113 nap adta kerüli meg a Napot - adta hírül a Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) honlapján a szervezet elnöke, Csizmadia Szilárd. Ideiglenes jele 2021 PH27 lett. [ATA.]

Célba vesszük a világűrt. Ferencz Orsolya: Felelős ország nem maradhat ki ebből a versenyből. = Zalai Hírlap 77. 2021. szept. 13. 212. sz. p. 6. A hazai űripar fejlesztése. [ATA.]

VA [VARGA Andor]: Mit titkol a világűr? = Zalai Hírlap 77. 2021. okt. 9. 235. sz. p. 5. Zalaegerszegen a TIT és a Vega Csillagászati Egyesület több csillagászati rendezvényt tart. Okt. 9-én csillaghalmaz-bemutató lesz a Vega távvezérelt csillagvizsgálójából. Okt. 11-én távcsöves bemutatót tartanak az Apáczai ÁMK udvarán. Okt. 15-én a kávási közösségi házban csillagászati előadás lesz Utazás a Naprendszerbe és azon is túl címmel. [ATA.]

ME [MOZSÁR Eszter]: Az egyik legkisebb exobolygó. = Zalai Hírlap 77. 2021. dec. 4. 281. sz. p. 1., p. 3. Különleges, ultrakönnyű, szokatlan pályán mozgó és nagyon kicsi exobolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport. Ebben a zalaegerszegi születésű, Berlinben élő csillagász Csizmadia Szilárd (a Vega Csillagászati Egyesület elnöke) is részt vett. A GJ 367b jelzésű exobolygó tömege a Földnek a fele, átmérője pedig a mi bolygónk 71 százaléka. Csillagát 7 óra 43 perc alatt kerüli meg. A Vela csillagképben van, tőlünk 31 fényévre. [ATA.]

          2022.

  DEREKAS Aliz: Különleges pulzálók és kettősök: új kutatási eredmények űrcsillagászati, többszín-fotometriai és spektroszkópiai módszerekkel. Az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés tézisei. Szombathely, 2022. [Eötvös Loránd Tudományegyetem.] 11. p. Fejezetcímek: A kutatások előzménye (pp. 2-3.).; Célkitűzések és vizsgálati módszerek (pp. 3-4.).; Új tudományos eredmények: A HD 181068 hármas fedési rendszer felfedezése (p. 5.).; Bolygó hatása a csillagpulzációra (pp. 5-6.).; Pulzációból kimutatott kettősség igazolása (p. 6.).; Cefeida változók kettősségének kimutatása (pp. 6-8.).; A V1154 Cygni pulzációs periódusának fluktuációja (p. 8.).; Egy extrém mély fedéseket mutató sdO+dM fedési kettős felfedezése (pp. 8-9.).; A tézisekhez kapcsolódó publikációk (pp. 9-10.). 11 tétel.; Irodalmi hivatkozások (pp. 10-11.). 10 tétel. [HAI.]

DEVECSERY László - FARKASRÉTI György: Fényidő. Budapest, 2022.Croatica Kiadó, Croatica Nonprofit Kft. nyomda. Dominek Anna előszavával (p. 5.). A könyvben az egyik oldalon Farkasréti György amatőrcsillagász és asztrofotós csillagászati fényképei sorakoznak, amelyeket távcsöveinek (150/600 Newton, 300/1500 Dobson, 406/1829 Dobson, 500P Dobson, 152AR refraktor) segítségével készített. A szemközt lévő oldalakon Devecsery László József Attila díjas költő csillagászati vonatkozású versei olvashatók. A függelékben (pp. 71-79.) a csillagászati felvételek adatai és magyarázatai vannak. A könyv 2022 augusztusában jelent meg. [KSZ.]

Hetvenesek társasága. 1952. Budapest, 2022. Napkút Kiadó Kft., Prime Rate Kft. nyomda. 222 p. /Napkút-évkönyv./ Szerk.: Bognár Antal. Az 1952-ben született, azaz 2022-ben hetvenéves kiválóságok életvallomásai, önvallomásai. Mindegyikük írhatott 70 sort magáról, koráról, élményeiről, hivatásáról, munkásságáról, kalandjairól, hobbijáról, életérzéseiről. Névsoruk: Apor-Kovács Éva, Bakk Miklós, Bakonyi István, Barabás Márton, Berkes Kálmán, Berzeviczy-Fehér Jánosné, Bodnár Attila, Bordás Sándor, Bornemisza Rozi, Csaba Péter, Csámpai Ottó, E. Csorba Csilla, Csorba László, Diószeghy Iván, Dobos László, Dupka György, Elmer István, Eötvös György, Farkas Zoltán, Ferber Katalin, Font Márta, Fried Ilona, Füzesi Magda, Geréb Ágnes, A. Gergely András, Gonda István, Győrffy András, Havasi János,Háy Ágnes, Horváth Balázs, Horváth Gyöngyvér, Izsák Balázs, Javorniczky István, Jónás Gabriella, Kacsó István, Kalmár János, Kálnay Adél, Kasza Imre, Kathy-Horváth Lajos, Kerényi Péter,
Keszthelyi Sándor, Koltai Judit, Kovács Béla, Kovács István alias HayKováts, Kővári Judit, Kuti Dénes, Lábán Katalin, Léphaft Pál, Lévai Nóra, Márta István, Milosevits Péter, Molnár Pál, Nagy Jenő, Nógrádi Péter, Novotny Tihamér, Nyitrai Tamás, Onagy Zoltán, Oros László, Ószabó István, Oszvald Marika, Pálfai Péter, Pálfi Ágnes, Pálinkás József, Pap Rita, Péter Márta, Pogány György, Ratzky Rita, Rauscher Alice Dóra, Ruva Farkas Pál, Sapszon Ferenc, Simon M. Veronika, Singer Magdolna, Sinkovits-Vitay András, Sisa József, Somorjai Ádám, Sopsits Árpád, Stenczer Béla, A. Szabó Magda, Székely András Bertalan, Székelyhidi László, Szigeti István, Szkárosi Endre, Szüle Tamás, Tahi József, Tarnai Katalin, Tatai Mária, Tószegi Zsuzsanna, Tőkés László, Török Tivadar, Tzortzoglou Jorgosz, Varga Domokos György, Viga Gyula.
Csillagászat: (pp. 94-96.) Keszthelyi Sándor építész, amatőr csillagász (Magyarszék, 1952. június 6.).; (pp. 160-161.) Varga Domokos György író, újságíró (Budapest, 1952. október 2.). [Varga Domokos és Vargha Domokosné Stolte Magdolna fia.] [KSZ.]

HORVÁTH József - MOLNÁR László: "Egy szabad, mívelt és boldog Magyarországért." Kunc Adolf (1841 - 1905) csornai premontrei prépost élete és működése. Hegyhátsál, 2022. Hegyhátsál Községi Önkormányzat kiadványa, Line Design Kiadó (Budapest). 192 p. Szerkesztette: Mayer László. Fazakas Zoltán Márton és V. Németh Zsolt köszöntő soraival. A kötet első részét (pp. 13-134.) Horváth József, a második részét (135-175.) Molnár László írta. [KSZ.]

HORVÁTH Tamás - VARGA György: Vizuális Messier Kalauz. Zalaegerszeg, 2022. Vega Csillagászati Egyesület. 220 p. Lektorok: Csizmadia Szilárd, Simonkay Piroska. A szerzők köszönetnyilvánítást közöltek Csizmadia Szilárd, Simonkay Piroska, Jandó Attila, Csizmadia Ákos felé. Csizmadia Szilárd előszava Berlinben kelt 2022 márciusában. A könyv 2022 áprilisában jelent meg. A kötet bemutatja a Messier katalógus 110 objektumát éspedig amatőrcsillagászati műszerekkel egyrészt vizuális leírással és rajzokkal, másrészt fényképek által. Utóbbiak is csak annyira halványítva, mint ahogyan vizuálisan látszanának. [KSZ.]

  KERESZTURI Ákos: Földtudományi módszerekkel a Földön kívüli víz nyomában. Az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés tézisei. Budapest, 2022. Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. 7 p. Fejezetcímek: A kutatási téma előzménye és a kitűzött célok.; A kutatás módszerei (p. 2.).; Eredmények, tézispontok.: 1. A Mars Xanthe Terra idős folyóvölgyei eltérő viszonyok között keletkezett alsó és felső szakasz jellegűek.; 2. Az é. sz. 0,4°, k. h. 301,3° koordináta körül levő marsi folyóvölgyek a víz forrásának térbeli koncentrálódását, majd dűnehalmozódás és lejtős tömegmozgás nyomait mutatják a 4,0 milliárd és 5 millió évvel ezelőtti időszak között. (p. 3.).; 3. A Mars Thaumasia Plateau nevű területén a folyóvölgyek és tektonikus alakzatok kapcsolata alapján a folyóvölgyek 3,5-3,7 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek.;
4. A Xanthe Terra területén az é. sz. 11,6°, k. h. 308,7° koordinátánál levő névtelen kráterben egy folyóvölgy elvégződésénél lévő üledékes lerakódás alapján 3,4 milliárd évvel ezelőtt folyóvizes aktivitás mutatkozott, amely egy maximálisan 157 m mély tavat hozott létre. (p. 4.).; 5. Folyásos kinézetű alakzatok találhatók a Mars déli cirkumpoláris területén tavasszal megjelenő sötét dűnefoltoknál, amelyek morfológiája megfelel a nedves keletkezés szcenáriónak. (pp. 4-5.).; 6. Vízjég alakul ki tavasszal a Mars déli cirkumpoláris vidékének évszakos sapkája területén megjelenő sötét dűnefoltokban. (p. 5.).;
7. A Mars déli cirkumpoláris vidékén tavasszal elegendően magas hőmérséklet van ahhoz, hogy a vízjég borította foltokban mikroszkopikus skálájú cseppfolyós víz jelenjen meg; hasonló helyzet az északi féltekén is feltételezhető. (pp. 5-6.).; 8. Mars-releváns vízáramlási jelleg felfedezése az Atacama-sivatag térségében lévő Ojos del Salado vulkán lejtőjén (p. 6.).; A tézispontokkal kapcsolatos impakt faktoros saját cikkek (p. 7.). 22 tétel. [HAI.]

MACK, Katie: A mindenség vége. (Mármint asztrofizikai szempontból). Ford.: Dedinszki Zsófia. Budapest, 2022. Typotex Kiadó, Generál Nyomda Kft. 223 p. Lektorálta Bokor Nándor és Szabados László. [HAI.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print, 292 p., 8 színes t. Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közreműködtek: Bagó Balázs, Csák Balázs, Görgei Zoltán, Kaposvári Zoltán, Kovács József, Molnár Péter, Sánta Gábor, Szabó Sándor, Szőllősi Attila, Talabér Gergely, Zsoldos Endre. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. Felelős szerkesztő: Mizser Attila. Műszaki szerkesztő és illusztrációk: Molnár Péterné. [KSZ.]

PAP Gábor: Az "Attila-kincs" vallomása. Szemelvények a nagyszentmiklósi aranyedények képírásba foglalt üzeneteiből. [Nagypáli,] 2022. Faragószék Kft., Kapitális Kft. (Debrecen) 267 p. A sorozat (A lélek magyar formái - Műveltségünk hat alappillére) 1. kötete. Csillagászat több helyen. Leginkább: pp. 74-86., pp. 89-101., pp. 114-119., pp. 159-168., pp. 177-221., pp. 234-243., Függelék: pp. 259-267. Csillagmítoszi kelléktár. A precessziós "nagy Nap-év" idődiagramja mint "világtojás". A "Sors Könyve" nyitott állapotban. A "Sors Könyve" csukott állapotban. [KSZ.]

PAP Gábor: Angyali korona, szent csillag. A magyar Szent Korona. [Nagypáli,] 2022. Faragószék Kft., Kapitális Kft. (Debrecen) 331 p. A sorozat (A lélek magyar formái - Műveltségünk hat alappillére) 2. kötete. Csillagászat több helyen. Leginkább: pp. 41-488., pp. 243-250., pp. 273-278., pp. 286-289., pp. 292-294., Függelék: pp. 323-331. Csillagmítoszi kelléktár. A precessziós "nagy Nap-év" idődiagramja mint "világtojás". A "Sors Könyve" nyitott állapotban. A "Sors Könyve" csukott állapotban. [KSZ.]

PAP Gábor: A bölcsesség házat épít magának. A veleméri templom. [Nagypáli,] 2022. Faragószék Kft., Kapitális Kft. (Debrecen) 203 p. A sorozat (A lélek magyar formái - Műveltségünk hat alappillére) 3. kötete. Csillagászat több helyen. Leginkább: pp. 8-38., pp. 52-61., Függelék: pp. 195-203. Csillagmítoszi kelléktár. A precessziós "nagy Nap-év" idődiagramja mint "világtojás". A "Sors Könyve" nyitott állapotban. A "Sors Könyve" csukott állapotban. [KSZ.]

PAP Gábor: Az ég mennyezeti. Festett kazettás mennyezeteinkről. [Nagypáli,] 2022. Faragószék Kft., Kapitális Kft. (Debrecen) 247 p.A sorozat (A lélek magyar formái - Műveltségünk hat alappillére) 4. kötete. Csillagászat több helyen. Leginkább: pp. 28-40., pp. 41-202., pp. 202-214., Függelék: pp. 239-247. Csillagmítoszi kelléktár. A precessziós "nagy Nap-év" idődiagramja mint "világtojás". A "Sors Könyve" nyitott állapotban. A "Sors Könyve" csukott állapotban. [KSZ.]

PAP Gábor: Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népművészet. [Nagypáli,] 2022. Faragószék Kft., Kapitális Kft. (Debrecen) 308 p. A sorozat (A lélek magyar formái - Műveltségünk hat alappillére) 5. kötete. Csillagászat több helyen. Leginkább: pp. 113-127., pp. 134-140., pp. 153-167., Függelék: pp. 300-308. Csillagmítoszi kelléktár. A precessziós "nagy Nap-év" idődiagramja mint "világtojás". A "Sors Könyve" nyitott állapotban. A "Sors Könyve" csukott állapotban. [KSZ.]

PAP Gábor: A Napút festője. Csontváry Kosztka Tivadar. [Nagypáli,] 2022. Faragószék Kft., Kapitális Kft. (Debrecen) 248 p. A sorozat (A lélek magyar formái - Műveltségünk hat alappillére) 6. kötete. Csillagászat több helyen. Leginkább: pp. 10-37., pp. 74-79., Függelék: pp. 240-248. Csillagmítoszi kelléktár. A precessziós "nagy Nap-év" idődiagramja mint "világtojás". A "Sors Könyve" nyitott állapotban. A "Sors Könyve" csukott állapotban. [KSZ.]

TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum. Hvezdáren a Múzeum TIT Károlya Posztoczkyho. TIT Károly Posztoczky Observatory and Museum. Eötvös J. u. 50. Tata, Magyarország. Információs brossúra a Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeumról. [Tata - Hurbanovo,] 2022. Kiadta: Szlovák Központi Csillagvizsgáló. Kiadva az Interreg V-A Szlovákia- Magyarország Együttműködési Program "Csillagok összekötnek minket - Csillagászat határok nélkül" projekt keretén belül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Összeállította: Kovaliczky István. Grafikai szerkesztő: Krátky Tibor. A kiadásért felel: Vidovenec Marián. Felelős szerkesztő: Koci Eduard. 19 p. Az oldalak három hasábra osztottak, a balra lévő magyar, a középső szlovák, a jobbra lévő angol nyelvű szöveggel. A képaláírások is háromnyelvűek ebben a sorrendben.;
A kiadvány megfordítva is 19 oldalas. Slovenská Ústredná Hvezdáren. Szlovák Központi Csillagvizsgáló. Slovak Central Observatory. Itt a három hasáb nyelve: balra szlovák, középen magyar, jobbra angol. Az itt lévő képek aláírásai ugyanilyenek. Összeállította: Ivan Dorotovic. Ez a rész Konkoly Thege Miklóst és az ógyallai csillagvizsgáló történetét (az 1871-es kezdetektől napjainkig) ismerteti nagyobbrészt. [KSZ.]

  HOLL András: Kutatásiadat-kezelés a csillagászat területén. In: A kutatásiadat-kezelés gyakorlata. Bevett eljárások és kísérleti projektek. Szerk.: Holl András és Maróthy Szilvia. Budapest, 2022. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Alföldi Nyomda Zrt. pp. 121-128. /A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei = Publicationes Bibliothecae Academiae Scientiarum Hungaricae, 122 (47)./ "...A csillagászat elöl jár a kutatási adatok kezelésének területén. Ennek a ténynek az okát részben a tudomány erősen haszon-talan (non-profit) jellegében kell keresnünk. Részint abban, hogy az égi jelenségeket nemhogy kisajátítani nem lehet, de gyakorta szükség van egymástól távoli földrajzi helyű megfigyelők együttműködésére, vagy különböző megfigyelési eszközök adatainak egyesítésére. ..." [HAI.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 7-11 [KSZ.]

Kalendárium 2022. In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 13-178. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: a Nap és a Hold naponkénti adatai, bolygók, eseménynaptár, a Hold csillagfedései, Jupiter-holdak, Szaturnusz-holdak.; Január. pp. 14-29., Az állatövi fény. pp. 19-20., Herschel-kettősök: rho Orionis. p. 20., Az Auzout-kráter. p. 22., Üstökösök. 19P/Borrelly. pp. 22-24., C/2017 K2 (PanSTARRS). pp. 24-26., 100 éve halt meg William Christie. pp. 26-27., 400 éve született Adrien Auzout. p. 27.; Február. pp. 30-43., Üstökösök. 19P/Borrelly. pp. 35-36., 9P/Tempel. pp. 36-37., C/2017 K2 (PanSTARRS). p. 38., A Rák-köd. pp. 38-39., Herschel-kettősök: 38 Gem. p. 40., 50 éve halt meg Viktor Alekszejevics Dombrovszkij. pp. 40-41., 400 éve halt meg Henry Savile. p. 41.;
Március. pp. 44-53., Üstökösök. 19P/Borrelly. pp. 48-49., 9P/Tempel. p. 49., C/2017 K2 (PanSTARRS). p. 49., Herschel-kettősök: 38 Lyn., 50 éve halt meg Vaszilij Grigojevics Feszenkov. pp. 50-51., 150 éve született Wodetzky József. pp. 51-52., 250 éve halt meg Emannuel Swesenborg. p. 52.; Április. pp. 54-65., Áprilisi együttállások. p. 59. Részleges napfogyatkozás. pp. 59-60., A Shackleton-kráter. pp. 60-61., Üstökösök. 19P/Borrelly. p. 61., 9P/Tempel. p. 61., C/2017 K2 (PanSTARRS). p. 61., Herschel-kettősök: Algieba. p. 62., 200 éve született Karl Theodor Robert Luther. pp. 62-63., 150 éve született Forest Ray Moulton. p. 63.; Május. pp. 66-77., Együttállások. p. 70., Teljes holdfogyatkozás május 16-án. pp. 70-71., A Markov-kráter. pp. 71-72., Üstökös. C/2017 K2 (PanSTARRS). p. 72., Herschel-kettősök: Porrima. p. 73., 150 éve született Willem de Sitter. p. 74., 100 éve halt meg Andrej Andrejevics Markov. p. 75.;
Június. pp. 78-91., A Kapteyn-kráter. pp. 82-83., Üstökös. C/2017 K2 (PanSTARRS). p. 83., Kapteyn csillaga. pp. 83-84., Herschel-kettősök: kszi Boo. p. 85., Törpenóva a nyári égen: az AZ Lyrae. p. 86., 50 éve halt meg Milton Humason. p. 87., 100 éve halt meg Jacobus Kapteyn. p. 88., 150 éve született Heber Doust Curtis. p. 89.; Július. pp. 92-103. Üstökös. C/2017 K2 (PanSTARRS). p. 96., A Herschel 400 lista. pp. 96-97., A Herschel 500 lista. pp. 98-99., Herschel-kettősök: Arrakis. p. 99., 150 éve halt meg Frederik Kaise. p. 100., Meteor 2022 észlelőtábor (MTT) Tarján, 2022. július 28-31. p. 101.;
Augusztus. pp. 104-121., A Mars és az Uránusz együttállása augusztus 2-án. p. 109., A Iapetus a Szaturnusz árnyékában augusztus 27-én. pp. 109-110., Üstökösök. 73P/Schwassmann-Wachmann. pp. 111-112., C/2017 K2 (PanSTARRS). p. 112., Delambre-kráter. pp. 112-113., A Herschel-kráter. pp. 113-114., A leghíresebb aktív galaxismag: a BL Lacertae. pp. 114-115., Herschel-kettősök: epszilon 1-2 Lyrae. pp. 115-116., 150 éve halt meg Charles-Euéne Delaunay. p. 117. 200 éve született Heinrich Louis d’Arrest. pp. 117-118., 200 éve halt meg Jean Baptiste Joseph Delambre. pp. 118-19., 200 éve halt meg William Herschel. pp. 119-120.; Szeptember. pp. 122-133., Üstökös. C/2017 K2 (PanSTARRS). p. 127., Herschel gránátcsillaga: a mü Cephei. pp. 128-129., Herschel-kettősök: gamma2 Del., p. 130., 20 éve csapódott be a Vityim-bolida. p. 130., Látványos, zöld színű, robbanó Perseida tűzgömb az alkonyi égen. (Landy-Gyebnár Mónika felvétele 2021. augusztus 12. 18:45 UT. p. 131.;
Október. pp. 134-147., Részleges napfogyatkozás október 25-én. pp. 139-141., A Shapley-káter. pp. 141-142., Zeta1 Aqr. p. 142., 50 éve halt meg Herman Zanstra. p. 144., 50 éve halt meg Harlow Shapley. pp. 144-145.; November. pp. 148-161. , Teljes holdfogyatkozás november 8-án. pp. 153-154., A Iapetus Szaturnusz-hold fogyatkozása november 15-én. p. 154., Üstökös. 81P/Wild. pp. 155-156., Herschel-kettősök: Alkurhah. p. 157., 350 éve halt meg John Wilkins. pp. 157-158., 150 éve halt meg Mary Somerville. pp. 158-159.; December. pp. 162-177., A Merkúr és a Vénusz együttállása december 29-én. p. 167., Földközelben a Mars. p. 168., Mars-fedés december 8-án. pp. 168-171., A Rankine-kráter. pp. 171-172., Üstökös. 81P/Wild. p. 172., Egy "150 éves" mira változó, az S Librae. pp. 173-174., 50 éve halt meg Gale Bruno von Albada. p. 174., 150 éve halt meg William Rankine. pp. 174-175. [KSZ.]

SZABADOS László: A Magellán-felhők. In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 183-205., 4 színes tábla. Fejezetcímek: Történeti bevezető. A Magellán-felhők fontossága. A két felhő rövid bemutatása. Fontos objektumok a Magellán-felhőkben. Az SN 1987A szupernóva. A Magellán-felhők nem optikai hullámhosszokon. Csillagközi anyag a Magellán-felhőkben. Változócsillagok a Magellán-felhőkben. A Magellán-felhőkben szerepe a kozmikus távolságskála kalibrálásában. [KSZ.]

ZSOLDOS Endre: Az 1572. évi szupernóva (B Cassiopeiae) 450 éves történetéből. In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 206-214., hátsó külső borító. Fejezetcímek: Bevezetés. Mi az új csillag, Leovitius és az új csillag. Juan Caramuel Lobkowitz. A visszatérés elmarad. Mégis visszatért. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Jég a Hold sarkvidékén. In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 215-224. Fejezetcímek: A potenciálisan jeges területek jellemzői. A sarki jég eredete. Kitekintés. Köszönetnyilvánítás. [KSZ.]

HOLL András: Csillagászati évkönyvek a XVII.-től a XXI. századig. In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 225-234. Fejezetcímek: A műfaj. Az első csillagászati évkönyvek. A bécsi évkönyv. A berlini évkönyv. További évkönyvek. Csillagászati évkönyvek Magyarországon. Az évkönyvek szerkezetének állandósága. ...az évkönyvek után. Az efemeriszek számolása. Digitalizált évkönyvek a világhálón. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 2020. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 238-244. Fejezetcímek: Kiadványok, internet. Rendezvények. Helyi csoportjaink. Polaris Csillagvizsgáló. MCSE Csillagtanya. [KSZ.]

KISS Csaba - SZABÓ Róbert: A CSFK Csillagászati Intézetének 2020. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 245-257. Fejezetcímek: Tudományos eredmények. A Naprendszer kutatása. Csillagkeletkezés és fiatal csillagok. Csillagok fizikája. Extragalaktikus csillagászat. Műszerfejlesztés. Párbeszéd a tudomány és a társadalom között. Hazai és nemzetközi kapcsolatok, pályázatok. A 2020-ben elnyert jelentősebb hazai és nemzetközi pályázatok. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2020-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 258-265. Fejezetcímek: Személyi állomány. Oktatás és ismeretterjesztés. Kutatás. Tudományos közélet. [KSZ.]

SZATMÁRY Károly - HEGEDÜS Tibor: Az SZTE szegedi és bajai csillagászati tevékenysége 2020-ban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 266-276. Fejezetcímek: Tudományos eredmények. Pályázatok, díjak. Oktatás, ismeretterjesztés. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium 2020. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 277-281. Fejezetcímek: Kutatási eredmények. Előadások. Közművelődés. [KSZ.]

BALÁZS Lajos: Dr. Balázs Béla (1935-2021). In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 284-288. Nekrológ. [KSZ.]

BALÁZS Lajos: Barcza Szabolcs (1944-2021). In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 289-291. Nekrológ. [KSZ.]

Szerzőink, közreműködőink. In: Meteor csillagászati évkönyv 2022. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2021. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. p. 292. [KSZ.]

FREY Sándor: Starlink - az égbolt elrablása. Miért van kevés rajongója a csillagászok körében Elon Musk internetes műholdseregének, a Starlinknek? = 168 Óra 34. 2022. máj. 18. 20. sz. pp. 22-25. Az illusztrációk képeit készítette: Komka Péter és Schmall Rafael. [KSZ.]

VÉGSŐ Zoltán: Az Univerzum emberi léptékkel. Talán az egyik legérdekesebb tudományterület csillagászat, mégis kevés szó esik róla, de nem Kiss László remek videocast-sorozatában. = 168 Óra 34. 2022. jún. 16. 24. sz. p. 63. Műsorismertetés: Élő Csillagászat Kiss Lászlóval - a Svábhegyi Csillagvizsgáló videocast-sorozata, YouTube. [KSZ.]

Sz. Sz.: Magyarok költözzetek a Holdra! = Blikk 29. 2022. nov. 23. 320. sz. p. 4. Zábori Balázs űrkutatási mérnök véleménye a Holdra való visszatérésről. "A 2030-as évre várhatóan sokkal aktívabb lest az emberi jelenét a Holdon, a stratégiai tervek szerint 2036-ban a Marsra szállás is megtörténhet." A Hold fizikájának ismertetése. Esélyek magyar űrhajós űrutazásával kapcsolatban. Az Európai Űrügynökség űrhajósának 149 magyar jelentkezett, de végül egyikük sem jutott be a programba. A magyar űrhajósprogramon, azaz a HUNOR-on keresztül mindenképpen feljut magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra 2024-re, 2025-re. [KSZ.]

Ke. D.: A magyar sport legendáiról nevezi el a bolygókat. Sárneczky Krisztián a felfedező. = Blikk 29. 2022. jan. 7. 5. sz. p. 12. Egerszegi Krisztina, Hajós Alfréd, Kulcsár Győző, Keleti Ágnes, Gerevich Aladár neveket adta az általa felfedezett kisbolygóknak Sárneczky Krisztián. [KSZ.]

Megmentheti a Földet a kamikaze űrhajó. 24 ezer kilométeres sebességgel csapódik az aszteroidának. = Blikk 29. 2022. máj. 14. 128. sz. p. 13. A Dimorphos 163 méteres kisholdat téríti el majd a NASA DART nevű küldetése. [KSZ.]

DÉNES Zoltán: Csillagászati tavasz. = Bogdányi Híradó 33. 2022. márc. 3. sz. p. 12. "Tanítási és munkanapokon úgy állítjuk be az ébresztőóránkat, hogy minden reggel ugyanabban a megszokott időpontban tudjunk felkelni, legyen időnk készülődni és beérni az iskolába vagy a munkahelyünkre. Az elmúlt két hónapban az ébresztés időpontjában azt tapasztalhattuk, hogy napról napra világosabb van odakint, egyre korábban kel fel a Nap, lassan már megelőzi az ébresztőóránkat. Ez azt jelzi, hogy közeleg a tavasz. A tapasztalt jelenség, akárcsak az időjárás évszakos megváltozása, az égitestek mozgásával magyarázható. ..." [HAI.]

Magyar csillagász fedezte fel a becsapódó kisbolygót. Sárneczky Krisztián szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt tragédia. = Bors 23. 2022. márc. 19. p. 14. 2022. márc. 11-én UT 19:24-kor fedezte fel Piszkéstetőn. Az égitest 21:22-kor csapódott be a Norvég-tengerbe. [SRG.]

Meghiúsult holdexpedícióról a moziban. = City 7 Magazin Szombathelyi Kiadás 2. 2022. ápr. 1. 13. sz. p. 21. Az égbolt nem a határ csillagászati ás űrtudományi szabadegyetemen, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium szervezésében a Savaria Mozi nagytermében ápr. 4-én Kovács József tart előadást Apollo-13 - Egy "szerencsésen meghiúsult - Hold-expedíció címmel. [KSZ.]

Címlapon: Észlelőeste a Nick melletti műgátnál 2021. okt. 25-én este. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. címoldal. Péntek Kálmán egyesületi elnök Telementor távcsövét állítja be. Fotó: Mitre Zoltán. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 2-4. 2021. szept. 24-től dec. 16-ig. Az adatgyűjtést Keszthelyi Sándor segítette. Egyesületi élet. [SRG.]

PUSZTAI-EREDICS Alexandra: Beszámoló az őszi szakmai foglalkozásokról. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 4-11. Az ELTE-BDPK Kövesligethy Radó Oktató és Bemutató Csillagvizsgáló é Planetáriumban. 2021. nov. 5-i foglalkozás. Évzáró foglalkozás dec. 15-én. Egyesületi élet. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Szombathelyi Csillagászati Asztaltársaság őszi ülései. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 11-14. 2021. október - november - december. Egyesületi élet. [SRG.]

Pungor Ernő Díj kitüntetés egyesületünk elnökének. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. p. 15., hátsó külső borító. Péntek Kálmánnak. Egyesületi élet. [SRG.]

Szombathelyen járt a Tapintható Univerzum kiállítás. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 15-17. 2021. okt. 16-án. Egyesületi élet. [SRG.]

Tagrevízió, taglista. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 18-19. A GAE-nak 66 tagja van, ebből 59 magánszemély. Egyesületi élet. [SRG.]

Internetes és közösségi felületek. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. p. 18. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Nemzetközi csillagászattörténeti konferencia a 150 éves ógyallai csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 20-22. 2021. nov. 24-26. Merre jártunk, mit láttunk? [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Amatőrcsillagászati találkozó Hajdúböszörményben. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. p. 22. 2021. szept. 24-26-ig. Merre jártunk, mit láttunk? [SRG.]

SZAUER Ágoston: A Hyadokban járt a Ceres törpebolygó. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. p. 23. 2021. okt. 29-31. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZALAI Péter: Holdmontázs. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. p. 24. A Hold földközelben és földtávolban. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Tűzgömb hazánk felett október 20-án. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 24-27., 33-36. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

Galéria válogatás. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. p. 28., 1-4. színes tábla. Id. Szendrői Gábor, ifj. Szendrői Gábor, Szalai Péter, Mitre Zoltán, Fritz Zoltán, Németh Kornél, Szauer Ágoston csillagászati képei. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor ifj.: A C/2021 A1 (Leonard) üstökös észlelése. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 36-37. Látványos fotók az üstökösről 2021. dec. 4-én, 8-án és 17-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Üstökös a hajnali égen. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. p. 38. Nov. 30-án, és dec. 8-án. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZALAI Péter: C/2021 A1 (Leonard) az M3 gömbhalmaz közelében. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 39-40. Dec. 4-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Üstökös a bucsui égen. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 40-41. Dec. 4-én, és 7-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Drakonidák-meteorraj megfigyelési kísérlete 2021. október 8-án. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 41-42. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

TUBOLY Vince: Őszi észlelések és Hale-Bopp nosztalgia. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 42-44. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SRAGNER Márta: Konkoly Thege Miklós "civil élete" a korabeli sajtó cikkei szerint. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 45-47. Az 1859-1862-es évek híreiből. Emlékezzünk régiekre. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: 10 ezer hullócsillag. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 47-48. Volt 1933. okt. 9-én, a Drakonidák meteorraj kitörésekor. Emlékezzünk régiekre. [SRG.]

Újra közéleti vita tárgya volt a Gothard kastély felújítása. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 49-50. 2021. dec. közepén. Lapszemle. [SRG.]

Gothard Jenővel és a Gothard Csillagászati Egyesülettel kapcsolatos cikkek a megyei napilapban. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. p. 50. Lapszemle. [SRG.]

Kövesligethy Radó emlékkötet. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. p. 51. Bartha Lajos - Péntek Kálmán - Sragner Márta: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus. 263 oldal. B5 formátum. Gothard Jenő Csillagzati Egyesület, Szombathely, 2010. Könyvespolcra ajánljuk. Könyvismertetés. [SRG.]

ZSIGOVITS Tamás: Csillagászati hírek internetes linkjei. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. p. 52. Csillag-háló. [SRG.]

Programajánló. 2022. január - február - március hónap. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 53-56. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A csillagos ég. 2022. év I. negyedéve. A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. A 2022-es évben várható legfontosabb csillagászati jelenségek és események. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 1.(129.) sz. pp. 57-60. [SRG.]

Címlapon: Pillantás a Holdra. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. címoldal. Ifj. Szendrői Gábor felvétele 2022. febr. 9-én. [SRG.]

Egyesület krónika. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 2-4. 2021. dec. 28-től 2022. márc. 19-ig. Egyesületi élet. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Vas megyei csoportos távcsövezés az év első estéjén. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 4-6. Bucsu határában. 2022. jan. 1-én. Egyesületi élet. [SRG.]

MITRE Zoltán: Ne nézz fel! = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 7-14. Adam McKay filmje a Netflixen. [SRG.]

Visszatér a Savaria természeti és sporttudományi közlemények az ELTE-SEK-re. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 14-15. Egyesületi élet. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati asztaltársaság 2022-es első ülései. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 7-18. Egyesületi élet. 2022. jan. - febr. - márc. [SRG.]

Frissült a CSIMABI. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. p. 18. A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája. [SRG.]

MITRE Zoltán: Két üstökös is távcsővégre került január 6-án a bucsui észlelésen. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 19-21. C/2019 L3 (ATLAS) és a Borrelly üstökös. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Merkúr, műholdsereg, állatövi fény - a szilveszteri alkonyatban. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 21-23. 2021. dec. 31-én, Bucsu határában. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

A (7482) 1994 PCI földsúroló kisbolygó észlelése. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 23-26. 2022. jan. 18-án és 19-én. Hegyhátsál, Szombathely, Bucsu. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Quadrantidák 2022. január 03/04 éjjelén. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 26-28. Bucsuból. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZALAI Péter: C/2021 A1 (Leonard) üstökös fotózása - 2 fotó ugyanabból a nyersanyagból. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 28-30. 2021. dec. 4-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Kisbolygó, nova és Borelly üstökös. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 30-32., hátsó külső borító. (44) Nysa kisbolygó. Nova Cas 2021 (V1405 Cassiopeiae). 19P/Borrelly - Kalifornia-köd. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor ifj.: Vénusz-sarló lemente és részletgazdag Hold fotó. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. p. 32., címoldal. 2022. jan. 7-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

PÉNTEK Kálmán: Egy levél margójára. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 33-37. Kulin György 1977-ben írt levele, Dr. Károssy Istvánné Petrik Évának. Emlékezzünk régiekre! [SRG.]

Gothard-kastély: felújítás helyett állagmegóvás? = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. p. 38. Lapszemle. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Gothard Jenővel és az egyesületünkkel kapcsolatos cikkek a megyei sajtóban. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. p. 38. Lapszemle. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Bélyeggyűjtemény eladó. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 39-41. Csillagászati és űrkutatási bélyegek. Adok-veszek. [SRG.]

ZUBRITS Gábor: Csillagászati cikkek a webről. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. p. 42. Csillag-háló. [SRG.]

Magyar felfedezésű volt a 2022. év első üstököse! = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 42-43. Csillag-háló. C/2022 A1 Sárneczky-üstökös. [SRG.]

Hold montázs online. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. p. 43. Szalai Péter felvételei. Csillag-háló. [SRG.]

Programajánló 2022. április - május - június hónap. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 44-46. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Csillagos ég 2022. év II. negyedéve. A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. A 2022-es évben várható legfontosabb csillagászati jelenségek és események. = Egyesületi Híradó 33. 2022. 2.(130.) sz. pp. 47-52. [SRG.]

WEISS János: Könyvkritika - Ex libris. Ulinka Rublack: A csillagász és a boszorkány. Kepler harca édesanyja megmentéséért. = Élet és Irodalom 65. 2021. jan. 22. 3. sz. p. 19. "Kepler figyelemre méltó hite a lendületes haladásban és az értelem rugalmasságában kéz a kézben járt azzal az elgondolással, hogy a kozmikus változások kedvező átalakulásra serkenthetik az embereket." Könyvismertetés. A könyvészeti adatok: Fordította: Makovecz Benjamin. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020, 395 oldal, 4599 Ft. [KSZ.]

HARGITAI Henrik: Marsra szállás. = Élet és Irodalom 65. 2021. márc. 5. 9. sz. p. 10. Nézői és kutatói élmények a Perseverance Marsra szállásának közvetítése közben. [KSZ.]

CSEPI Lajos: A határ a csillagos ég. = Élet és Irodalom 66. 2022. márc. 18. 11. sz. p. 12. "Öröm és büszkeség tölti el az érdeklődő olvasó lelkét, amikor újra és újra a magyar csillagászok ragyogó sikereitől hallhat. Tavaly december elején érkezett a hírt, hogy Leonardról, a 2021-es év egyik leglátványosabb üstököséről egy magyar amatőr csillagász és asztrofotós készített páratlan képet, pedig az égitest Magyarországról nem is igazán lehetett észlelni. Ez év januárjában került napvilágra, hogy egy másik magyar tudós, azt követően, hogy az elmúlt években több száz objektumot azonosított az égbolton, felfedezte a 2022-es év első üstökösét. Mi több, a C/2022 A1 jelű égitestet hivatalosan a nevére is vehette. A napokban pedig újabb tudományos szenzáció rázta meg a világot: Magyarország lett a világon a második ország, ahol felfedeztek egy kisbolygót. A bolygó, független felfedezőjének személyétől, két órával később felrobbant. Darabjai Izland közelében zuhantak az óceánba." [KSZ.]

BOD Péter: Ex libris. = Élet és Irodalom 66. 2022. okt. 7. 40. sz. p. 19. Könyvismertetés. Avi Loeb: A földönkívüli. Egy idegen civilizáció első nyomai. Fordította: Farkas Veronika. Agave Könyvek, Budapest, 2021, 231 oldal, 3480 Ft.; Az Oumuamua-jelenségről. [KSZ.]

KREZINGER Máté: A Világegyetem első részecskegyorsítói. Aktív galaxisok nyomában. = Élet és Tudomány 77. 2022. jan. 7. 1. sz. pp. 9-11. "Térben és időben szinte bármilyen messze tekintünk is vissza csillagászati műszereinkkel, az Univerzum legfényesebb világítótornyai, az aktív galaxismagok mindenhol jelen vannak. Jelenlegi tudásuk szerint minden galaxis közepén található egy, a Napnál akár több milliárdszor nagyobb, szupernagy tömegű fekete lyuk. Időnként a fekete lyuk elnyel egy közelébe kerülő gázfelhőt vagy csillagot. Ilyenkor hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, a gázanyag ráhullik egy anyagbefogási korongra, majd azon keresztül bespiráloz a központi objektumba.
A folyamat során nem minden befogott anyagot kebelez be a fekete lyuk, kialakulhatnak a forgástengelye irányában, a mágneses erővonalak mentén közel fénysebességgel haladó töltött részecskékből álló plazmanyalábok, más néven jetek is. Az ilyen, éppen "táplálkozó" szupernagy tömegű fekete lyukakat és közvetlen környezetüket nevezzük aktív galaxismagnak (angolul active galactic nuclei, rövidítve AGN). ... " [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Határ a csillagos ég. Milyen messzire látunk? = Élet és Tudomány 77. 2022. jan. 14. 2. sz. pp. 52-53. "Csillagászati bemutatók során rendszeresen felvetődik, valójában milyen messzire lehet ellátni egy adott távcsővel? A kérdés egyszerű, a válasz kevésbé. Kezdjük talán azzal, milyen messzire látunk el puszta szemmel? Ez a körülményektől függ: Tiszta időben a zavaró fényektől távol könnyen rátalálhatunk az Androméda-ködre (valójában nem köd, hanem galaxis) az éjszakai égen, pedig 2 és fél millió fényévre (nagyjából 25 000 000 000 000 000 000 000 méter) található, [...] Az eddig megtalált legnagyobb vöröseltolódású galaxis a Hubble Űrtávcső által felfedezett GN-z11. Az elnevezésében szereplő szám is extrém vöröseltolódására utal. A legújabb mérések megerősítették és pontosították a paramétert:
Ebből következően a begyűjtött fény 13,4 milliárd éve indult el felénk, az akkor tőlünk mintegy 2,7 milliárd fényévre lévő égitestből. [...] Na jó, de akkor hol jár most a GN-z11, hiszen a fényjel elindulása óta is távolodik? Közelítő számítással 32 milliárd fényév jön ki. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Magyar üstökös az égen. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 77. 2022. jan. 21. 3. sz. p. 69. "2022 első üstökösét egy magyar csillagász fedezte fel! Sárneczky Krisztián a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa január elsejéről másodikára virradóra földközeli, tehát potenciálisan veszélyes kisbolygókat keresett a Piszkéstetői Obszervatórium 60 cm-es Schmidt távcsövével. [...] Az üstökös teljes neve tehát C/2022 A1 (Sárneczky). Az eddigi ismeretek alapján ez az egyik legkisebb üstökös, amit valaha felfedeztek, ez is növeli a felfedezés értékét. Néhányszor tíz méter átmérőjű maggal rendelkezhet, [...] Pályasíkja 63 fokkal hajlik a Föld pályasíkjához, ami elég meredeknek számít, mozgási iránya is ellentétes a bolygók keringési irányával, mindezek eredőjeként látszólagos sebessége közel hússzorosa volt egy átlagos üstökös sajátmozgásának. ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Pályán a James Webb űrtávcső. Teleszkóp különleges helyzetben. = Élet és Tudomány 77. 2022. jan. 21. 3. sz. pp. 73-75., címlapkép. "2021. december 25.-én elindult a világűrbe a Hubble-űrtávcső (HST) utódjaként emlegetett JWST. [...] Az új űrtávcső számára négy fő kutatási területet határoztak meg. Az első - nem sokkal az ősrobbanás után keletkezett - csillagok és galaxisok fényének keresése, emellett a galaxisok fejődésének és kialakulásának tanulmányozása, a csillagok és távoli (exo-)bolygórendszerek kialakulásának, valamint fejlődésének, anyagának, Illetve esetleges légkörüknek és életnek a kutatása. Ehhez a főtükör által begyűjtött fényt a segédtükrön keresztül négy tudományos műszerbe lehet vezetni. Ezek a NIRCam, a NIRSpec, a MIRI és az FGS/NIRISS. [...]
E sorok írásakor a JWST már teljesen "széthajtogatott" állapotban van. Reméljük sikeresen eléri a végső pozíciót/pályát, és a tesztek és a kalibráció is rendben lesz, s megkezdődhet a 10 évesre tervezett, a csillagászatot forradalmasító munka. ..." Fejezetcímek: Kialakítás és pálya.; Tudományos műszerek.; Az első mérések.; Magyar vonatkozások. A címlapon: Úton az utód, a teljesen üzemkész Webb a világűrben. [HAI.]

BOROSS Katalin: Sürgős ellátás a kozmoszban. Trombózis a Nemzetközi Űrállomáson. = Élet és Tudomány 77. 2022. jan. 28. 4. sz. p. 111. "A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósok gyakran vesznek részt olyan vizsgálatokban, amelynek célja, hogy segítse jobban megérteni a súlytalanság emberi testre gyakorolt hatását. Egy érrendszerrel kapcsolatos kutatási projekt folyt az Űrállomáson 2019-ben, amelynek egyik része a vénák ultrahangos vizsgálata volt. A féléves küldetés második hónapjában egy rutinvizsgálat során az egyik űrhajósnál egy okkluzív trombust, azaz teljes elzáródást okozó vérrögöt fedeztek fel a bal oldali nyaki vénájánál. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 77. 2022. jan. 28. 4. sz. pp. 116-117. [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Nagy mennyiségű vizet találtak a Marson. Csillagászat. [A tudomány új eredményei. Első kézből.] = Élet és Tudomány 77. 2022. febr. 4. 5. sz. p. 131. "A Valles Marinens nem csak a Mars, de az egész Naprendszer legnagyobb hasadékvölgye is, hossza körülbelül 4000 kilométer, szélessége 600 kilométer, átlagos mélysége 6600 méter, azonban a legnagyobb szintkülönbség a völgyfőhöz képest a 10 000 métert is meghaladja. A tudomány mai állása szerint a hasadékrendszer egy kezdődő, de félbeszakadt lemeztektonika emlékét őrzi. Az ESA és a Roszkozmosz közös marsszondája, az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) mérései szerint pedig ez az árokrendszer jelentős mennyiségű vizet is tartalmaz. A jelentést az Európai Űrügynökség decemberben tette közzé, mely szerint az űrszonda FREND (Fine Resolution Epithermal Neutron Detector) nevű műszere a Valles Marineris kanyonrendszer Candor Chasma nevű középső szakaszán, a marsi talaj legfelső rétegében jelentős mennyiségű vizet talált. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: Giordano Bruno Kozmológiája. Bolygókutatás. = Élet és Tudomány 77. 2022. febr. 4. 5. sz. pp. 138-141. "Immár egy évtizede annak, hogy a Kepler űrtávcső megfigyelései által végérvényesen igazolást nyert a más csillagok körül keringő bolygók sokasága létezésének régi sejtése. A távoli napok és más világok létezése már az ókori görög atomista természetfilozófusok tanaiban is megjelent, azonban az az elképzelés, hogy a csillagok távoli napok és körülöttük bolygórendszerek, sőt azokban "földek" léteznek, két évezreddel később, Giordano Bruno kozmológiájában teljesedett ki igazán. ..." Fejezetcímek: A filozófus felemelkedése.; Kopernikusz hatása.; Világok sokasága.; A tudomány mai álláspontja. [HAI.]

FARKASRÉTI György: Kvazárok Az Oroszlánban. A hátlapon. = Élet és Tudomány 77. 2022. febr. 4. 5. sz. p. 159., hátsó külső borító. "A képen az NGC 3628 (Hamburger) galaxis látható, mely az Oroszlán csillagkép híres hármasának, a Leo-Tripletnek az egyik tagja. Ezt a ködösséget William Herschel fedezte fel 1784-ben, míg két társát, az M65 és M66 galaxisokat Charles Messier 1780-ban katalogizálta. A tőlünk 35 millió fényévre elhelyezkedő éléről látszó csillagváros érdekessége, hogy a környezetében látható csillagok egy része valójában távoli kvazár, melyek az érzékelhető Univerzum legtávolabbi objektumai közé tartoznak. Ezekről a megjelenésükben csillagszerű fénypontokról csak a közelmúlt tudományos megfigyelései alapján tudjuk, hogy hatalmas energiájú aktív galaxismagok, melyek távolsága több milliárd fényév. A vonalkákkal megjelölt objektumok vöröseltolódása és z=0,408 és z=2,43 közötti.
A galaxis ferdén álló korongjától balra, fentről lefelé haladva távolságuk a következő: 7,4 milliárd fényév, 4,2 milliárd fényév, 10,5 milliárd fényév A legfelül látható kvazár 10 milliárd fényév távolságban van, míg jobbra egy 7,5 milliárd, a szélső pedig 10,1 milliárd fényévnyire helyezkedik el tőlünk. A fotó egy 406/1829 mm-es amatőr Dobson távcsővel készült a vidéki házunk kertjéből, 22 darab 2 perces expozíció felhasználásával." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Nagykövetek a naprendszerből. Kozmikus anyagok a Földön. = Élet és Tudomány 77. 2022. febr. 11. 6. sz. pp. 166-168. "Bolygónk légkörét naponta több ezer tonnányi meteoritikus eredetű törmelék, porszem éri el. Ennek ellenére elenyésző mennyiségben található a Földön olyan extraterresztikus eredetű anyag, amelynek szülőégitestje ismert. Ezeket az unikális, naprendszerbeli "nagyköveteket" mutatjuk be írásunkban. ..." A meteoritok döntő többsége kisbolygókról származik. Ezekből kevés nevesíthető, ilyen a Vesta és az Eger. A Holdról és Marsról származó meteoritek részaránya igen csekély. [HAI.]

KIS-TÓTH Ágnes - TRUPKA Zoltán: Újra lesz magyar űrhajós! Interjú Magyari B. Gáborral. = Élet és Tudomány 77. 2022. febr. 11. 6. sz. pp. 175-177. "Több mint négy évtizeddel Farkas Bertalan repülése után újra lesz magyar űrhajós! Az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi pályázatán hazánkból is sokan indultak, 2022 végére eldől, hogy lesz-e honfitársunk a befutók között. A HUNOR-programba viszont csak magyar állampolgárok nevezhettek. Az első magyar űrhajós repülése, azaz 1980 óta az űrtechnika sokat változott. Ezért Magyari B. Gábor oktatópilótát, a magyar ESA-delegáció tagját arról kérdeztük, milyen egészségügyi és szakmai feltételeknek kell megfelelnie a jelenkor űrhajósainak. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: A Jupiter mélyébe tekint a Juno űrszonda. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 77. 2022. febr. 18. 7. sz. pp. 195-196. "A NASA Juno űrszondája 2016 óta kering a Jupiter körül. A Galileo űrszondát követően ez a második űreszköz, amely az óriásbolygót vizsgálja. Egy rekordot is magának tudhat: a Juno a legtávolabbra jutott, kizárólag napelemeket használó szonda. Ellentétben más, külső bolygókat vizsgáló eszközökkel, melyek mindegyike radioizotópos termoelektromos generátort használt; a Juno három, nagyméretű napelemtábla segítségével nyeri energiáját. Az űrszonda céljai közé tartozik többek között a bolygó mélyebb légköri rétegeibe való betekintés, az esetleg benne rejlő víz jelenlétének kutatása, illetve a Jupiter keletkezési körülményeinek jobb megismerése. A Journal of Geophysical Research- Planets című folyóiratban megjelent új tanulmányban a legfrissebb tudományos eredmények kerültek napvilágra. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Új útitársra leltünk. A Föld második trójai kisbolygója. = Élet és Tudomány 77. 2022. febr. 25. 8. sz. p. 241. "2020. december 12-ei felfedezése után immár hivatalosan is a Föld második trójai kisbolygója lett a 2020 XL5 nevű égitest - számol be a Nature.com. A hozzávetőlegesen egy kilométer átmérőjű kisbolygó a második olyan ismert égitest, mely a Földdel azonos pályán, bolygónkat "megelőzve" kering a Nap körül. Annak ellenére, hogy az előző évtized óta jelentős erőfeszítéseket tettek hasonló égitestek megtalálására, mostanáig csak a 2010 TK7 volt az egyetlen ismert földi trójai kisbolygó. A 2020 XL5 felfedezése rávilágít arra, hogy a földi trójaiak talán sokkal nagyobb számban fordulnak elő, mint azt eddig sejtettük. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Álmok álmodói 20. Világra szóló magyar tudomány. = Élet és Tudomány 77. 2022. febr. 25. 8. sz. pp. 242-243. "Tudomány nélkül nem lennénk azok, amik vagyunk, és nem leszünk azok, amik lehetnénk." Ez a Teller Edétől származó idézet egyike azoknak, amivel az "Álmok álmodói 20" kiállítás promóciója során olvasóink is találkozhattak. Helyszíne a Millenáris, ahol 2002-ben már rendeztek egy hasonló tárlatot, innen a 20 a címben. Az alcím sem változott sokat: Világraszóló magyarok, világformáló találmányok. [...] A tartalmat ezúttal nem személyek, hanem hat téma, hat csomópont köré építették fel. [...] Talán a legkülönlegesebb kialakítású csomópont "A tér tudománya" nevet viseli A megjelenített témák alapja a matematika, annak magyar művelői és az ő eredményeik. Az itt sem hiányzik a történeti rész, de olyan részletek is megjelennek, amelyek az elmúlt két évtizedben bontakoztak ki igazán.
A fizika egyes területei, a csillagászat érdekességei mellett nagy hangsúlyt kap a magyar űrtevékenység fejlődése és annak sokrétűsége. Egy elvarázsolt kastély falai között még a gravitációs hullámok kutatásával is megismerkedhetünk. Szórakoztatóan ismerkedhetünk meg új, más világokkal, sőt VR-szemüveg segítségével sétálhatunk a Marson is. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 77. 2022. febr. 25. 8. sz. pp. 244-245. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Magyar kutatók a folyékony marsi víz nyomában. Interjú Pál Bernadettel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 77. 2022. márc. 18. 11. sz. pp. 342-343. "A Mars kutatásának alapvető kérdése, van-e folyékony víz a bolygón. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai a folyékony víz megjelenésének körülményeit modellezték a teljes marsfelszínre vonatkoztatva. Eredményeik nemrégiben még a napi hírekbe is bekerültek. Pál Bernadett az ELTE Fizika Doktori Iskola hallgatója, a CSFK tudományos segédmunkatársa nem csak aktív közreműködője volt az említett vizsgálatoknak, hanem vezető szerzője is az erről szóló szakcikknek. A fiatal szakember a fenti kutatás jelentősége mellett arról mesélt, milyen nemzetközi programok részese, sőt az is kiderült, mire jó az iparművészeti egyetem felkészítője a planetológiában. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 77. 2022. ápr. 1. 13. sz. pp. 406-407. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Irány az űr 2.0. Fizikától a filmekig. = Élet és Tudomány 77. 2022. ápr. 8. 14. sz. p. 467. "Nagy érdeklődés kísérte az első Kárpát-medencei űrkutatási csapatversenyt, melyet Irány az űr! címmel rendeztek meg a 2020/21 -es tanévben. Nem meglepő, hogy a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) a Külgazdasági és Külügyminisztérium (K KM) támogatásával a mostani tanévben is meghirdette a vetélkedőt határon belüli és kívüli középiskolások számára. A négyfős csapatokat három tanuló és egy mentor alkotta. A fő cél az űrkutatás népszerűsítése, az itt megszerzett ismeretek pedig több reál tárgyban, sőt a pályaválasztásban is segítségére lehet a diákoknak. A legnagyobb vonzerőt azonban a nyeremények jelenthették. A győztesek (ezúttal is) ellátogathatnak az Európai Űrügynökség (ESA) legnagyobb létesítményébe, az Európai Űrtechnológiai Központba (ESTEC), mely a hollandiai Noordwijkban található. [...]
Végül első helyen a Kempelen_Polaris csapat végzett. Tehát a budapesti Kempelen Farkas Gimnázium diákjai, Kovács Marcell, Száraz Ákos és Zulauf Henrik utazhat az ESTEC-be mentorukkal Haris Kiss Andrással együtt. Ő volt egyébként a tavalyi győztes csapat felkészítője is. Második helyen az Űrürgéküregbenüvöltenek nevű csapat végzett, ők a veszprémi Lovassy László Gimnázium diákjai. Bronzérmes lett a Dóczy Koalíció, melynek tagjai a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának tanulói. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Exobolygók a sci-fi és a tudomány határán. Interjú Boldog Ádámmal. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 77. 2022. ápr. 15. 15. sz. pp. 502-503. "Nemrégiben jelentette be a NASA az 5000. exobolygó felfedezését. A más csillagok körül keringő planéták az egyik legizgalmasabb témája az égbolt tudományának, nem csoda, hogy sokan foglalkoznak vele. A csillaguk lakhatósági zónájában keringő kőzetbolygókat azonban kevesen kutatják, igaz nem sok ilyen égitestet ismerünk még, és ezekről sincs túl sok információnk. Boldog Ádám csillagász (CSFK Csillagászati Intézet) azonban éppen ezekről írja a doktori értekezését. Lapunknak arról mesélt, hol tart ma a kutatás és azzal biztatott bennünket, hogy akár már néhány éven belül lehetnek olyan mérési adataink, amelyekből egy adott exobolygóról el lehet dönteni, megvannak-e rajta az élet feltételei. Sőt..! ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 77. 2022. ápr. 29. 17. sz. pp. 566-567. [HAI.]

ERDÉLYI E. Péter: A nap szentélye. A titkát őrző bakui Leány-torony. = Élet és Tudomány 77. 2022. máj. 6. 18. sz. pp. 460-463. "Baku jelképe, az ősi Leány-torony évezredek óta némán nézi a Kaszpi-tenger vizét. Már akkor is így volt, amikor elkezdték építeni a kínai nagy falat, amikor Nagy Sándor meghódította az antik világot, vagy amikor az ókori Római Birodalom virágzott, és még több mint ezer évig kellett várni a Kijevi Rusz vagy a Mongol Birodalom kialakulására. Noha a különböző társadalomtudományok képviselőire még sok munka vár, hogy kiderítsék az építmény eredetét, de az egyre bizonyosabbnak látszik, hogy a tornyot a Kr. e. VIII-VII. században építették és eredetileg templom, egyszersmind csillagvizsgáló lehetett. ..." Fejezetcímek: Miért szűz?; Fecskelak.; Mikor és ki építette?; Beavatási helyszín?; Ősi csillagvizsgáló vagy őrtorony?; Eredetelméletek. [HAI.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: 90 év az űrben és a Földön. Születésnapi konferencia. = Élet és Tudomány 77. 2022. máj. 6. 18. sz. p. 593. A magyar űrtevékenység évtizedei címet viselte Almár Iván 90. születésnapja alkalmából a tiszteletére, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) dísztermében szervezett rendezvény. A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), az NKE, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, és a Lechner Tudásközpont együttműködésével szervezték. Előadást tartott Ferencz Orsolya, Bartóki-Gönczy Balázs, Kovács Kálmán, Both Előd, Kenyeres Ambrus, Szabó Róbert. Fonó Albert-emlékplakettet kapott Horváth András és Nagy Ernő-emlékplakettet kapott Almár Iván. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Kemény Menetelés: Az elmúlt öt év. Kína a világűrben. 1. = Élet és Tudomány 77. 2022. máj. 20. 20. sz. pp. 646-648., címlapkép. "Többször foglalkoztunk már lapunkban a kínai űrkutatás eredményeivel. Öt évvel ezelőtt áttekintettük az akkori eredményeket és terveket - ezúttal az azóta rendszeresített, vagy éppen fejlesztés alatt álló rakétákat, illetve a Hold-kutatási terveket mutatjuk be. ..." Fejezetcímek: A Hosszú Menetelés rakéták.; Magánrakéták.; Naprendszerkutatási tervek. [HAI.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Becsapódások Wyomingban. Láthatatlan kráter. = Élet és Tudomány 77. 2022. máj. 20. 20. sz. pp. 649-651. "Mintegy 280 millió évvel ezelőtt, még mielőtt a Sziklás-hegység kiemelkedett volna, egy nagyjából 2,5 kilométer átmérőjű égitest csapódott a Pangea szuperkontinensbe, a jelenkori Wyoming állam délkeleti határa közelében. A becsapódás Észak-Amerika történetének legnagyobbjai közt van, ám a nagyjából 60 kilométer átmérőjű kráter az évmilliók geológiai folyamatai révén mára már egy vastag kőzetréteg alatt alussza örök álmát. A szakemberek úgy vélik, a kráter még ma is ott rejtőzik a kőzetek mélyén. ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Az egyedüli űrállomás marad? Kína a világűrben. 2. = Élet és Tudomány 77. 2022. máj. 27. 21. sz. pp. 685-688. "...2021 április 29-én a Kína déli részén található Hainan-szigeten lévő vencsángi űrközpontból, egy Hosszú Menetelés 5B (CZ 5B / LM 5B) rakéta alacsony Föld körüli pályára állította a Tiangong (Mennyei palota) modul-űrállomás első elemét. Ez a Tianhe (vagy Mennyek harmóniája) nevű - egység lesz a modulűrállomás irányítóközpontja, és rajta alakították ki a személy- és teherűrhajók, valamint a 2. és 3. nehéz modulok fogadására alkalmas dokkolóhelyeket is. A Tianhe tavaly áprilisi startjával kezdődött meg az "állandó kínai személyzetes jelenlét a Föld körüli pályán" program harmadik szakasza, azaz az űrállomás-építés. ..." Fejezetcímek: Az első év.; Mennyei palota.; A közeljövő. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 77. 2022. máj. 27. 21. sz. pp. 690-691. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Galaxisunk centruma. Rádiókép egy fekete lyuk vidékéről. = Élet és Tudomány 77. 2022. máj. 27. 21. sz. pp. 695. "Lefényképezték a Tejútrendszer közepén található fekete lyukat." - olvashattuk számos napilap vezető hírei között. De hogy lehet egy fekete lyukat lefényképezni, ha egyszer - a természetéből fakadóan tökéletesen fekete? Valójában sehogy. De akkor mit fényképeztek le? Semmit, nem is fényképről van szó. Akkor mi készült, és mi benne a tudományos szenzáció? ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Aktív galaxismagok nyomában. Interjú Perger Krisztinával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 77. 2022. jún. 3. 22. sz. pp. 726-727. "Rádiócsillagászattal viszonylag kevesen foglalkoznak hazánkban, kutatási programjaik viszont annál érdekesebbek. Ilyen az aktív galaxismagok vizsgálata, amiről rovatunkban korábban már volt szó, most azonban nem a neutrínókból, hanem a rádiótávcsövek adataiból kiolvasott eredményekről lesz szó. Ennek a témának szakértője Perger Krisztina, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet fiatal kutatója, aki a felhasznált eszközökről és módszerekről is mesélt. Beszélgetésünkből nem maradhatott ki Galaxisunk - szerencsére - kevésbé aktív magja sem, melyről nemrégiben rádiócsillagászati úton sikerült felvételt készíteni. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: A Föld ikertestvérének fejlődése. Planetológia. = Élet és Tudomány 77. 2022. jún. 17. 24. sz. pp. 777-779. "Immár 60 éve, hogy a Mariner-2 amerikai űrszonda elsőként elrepült a Vénusz mellett. A NASA Sugárhajtás Laboratóriumában (JPL) fejlesztett űrszonda volt az első űreszköz, amely mérési adatokat továbbított a Földre egy másik bolygó közeléből. XIX. században sok ember képzelete buja élővilággal rendelkező mocsaras esőerdőket alkotott a Vénusz felszínére a vastag felhőtakaró alá. A modern űrkutatás időszakában éppen a bolygóhoz érkező Mariner-2 űrszonda mérései foszlatták szerte ezt az illúziót, amikor felfedezte, hogy valójában a felhő takarta vénuszfelszín nagyon forró. A későbbi űreszközök mérései alapján kiderült, hogy a felszín körülbelül 470 °C hőmérsékletű és főként bazaltos kőzetek alkotják. ..." Fejezetcímek: A lemeztektonika hiánya.; A Föld és a Vénusz eltérő életútja.; Segít a Hold. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Shoemaker Becsapódási Szerkezet. A hátlapon. = Élet és Tudomány 77. 2022. jún. 25. 25. sz. p. 831., hátsó külső borító. "1908. június 30-án egy űrből érkező test (kisbolygó vagy üstökösmag) felrobbant a Föld légkörében, lökéshulláma pedig több mint 2000 négyzetkilométer erdőt tarolt le Szibériában a Köves-Tunguszka folyó mentén. 2014-ben számos híres személy többek között Stephen Hawking fizikus, Brian May asztrofizikus (a Queen gitárosa) valamint több űrhajós - javaslatára a tunguszkai esemény évfordulóját a Kisbolygók Világnapjává nyilvánították. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a kisbolygókra, továbbá arra, hogy mit tehetünk egy esetleges katasztrófa bekövetkezésének elkerülésére. A Kisbolygók Világnapja alkalmából múlt évben az ESA Sentinel-2 küldetése a nyugat-ausztráliai Shoemaker Impact Structure (magyarul Shoemaker Becsapódási Szerkezetnek lehetne fordítani) fölé kalauzolt minket.
A Sentinel-2 az európai Kopernikusz program műholdpárosa, 13 különböző hullámhossztartományban készít 10-60 méter felbontású képeket bolygónk felszínéről. A Wiluna városkától mintegy 100 km-re, északkeletre található területet Eugene Shoemaker planetológus, a becsapódási kráterek tanulmányozásának úttörője tiszteletére nevezték el. A formáció közel kör alakú, körülbelül 30 km átmérőjű, és az üledékes kőzetekben kialakult koncentrikus gyűrűk határozzák meg. A becsapódás kora 1 milliárd - 600 millió évvel ezelőttre tehető - így ez Ausztrália legrégebbi becsapódási krátere. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Reneszánsz tudomány. Csillagászok Mátyás király udvarában. = Élet és Tudomány 77. 2022. júl. 1. 26. sz. pp. 842-845. "Hunyadi Mátyás uralkodásának időszaka a hazai csillagászat történetének jelentős fejezete. A budai királyi udvar tagjai között felkészült csillagászokat találunk, a korszak legnevesebb asztronómusai kötődnek az ország többi szellemi központjához, így Pozsonyhoz, Esztergomhoz, Nagyváradhoz. A reneszánsz kor értelmisége az ég felé fordítja tekintetét: Hans Dorn, Martin Ilkusch, Georg Peuerbach, Johannes Regiomontanus, valamint Galeotto Marzio, Janus Pannonius, Vitéz János - hogy csak a legfontosabb neveket említsük. Fejezetcímek: A dominikánus csillagász.; Udvari csillagjós.; V. Lászlótól a Mátyás corvinákig.; A XV. század csillagászfejedelme. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 77. 2022. júl. 1. 26. sz. pp. 854-855. [HAI.]

FORGÁCS József: 180 évvel ezelőtt a végítéletet várták. Teljes napfogyatkozás 1842-ben. = Élet és Tudomány 77. 2022. júl. 8. 27. sz. pp. 874-876. "1842. Szent Jakab havának 8. napján, vagy ahogy ma mondjuk: július 8-án, teljes napfogyatkozást láthattak a Kárpát-medence lakói. A következőre 151 évet kellett várni 1999. augusztus 11-éig. Cikkünk korabeli újságok írásait megidézve mutatja be a reformkori "teljes napsötétedést" és annak babonákban, tévhitekben bővelkedő fogadtatását. ..." Fejezetcímek: Csillagászatunk a reformkorban.; "A teljes sötétedés szalagja".; Sárkány, martalóc, lidércek.; Kormozott üveg, camera obscura.; "A sugaraknak légbeni játéka". [HAI.]

Sz. M.: Növénytermesztés a Hold talaján. Földön kívüli mezőgazdaság? = Élet és Tudomány 77. 2022. júl. 8. 27. sz. pp. 884-885. "A kutatók első alkalommal, egyelőre még csak kísérleti jelleggel termesztettek növényeket a Holdról származó talajban. Erre a célra az Apollo-11, -12 és -17 küldetések során gyűjtött talajt használták fel. Kísérletük során a kutatók azt szerették volna megtudni, hogy a növények növekednek-e a hold-talajban, és ha igen, hogyan reagálnak az ismeretlen környezetre, akár a génexpresszió szintjéig. A Communications Biology folyóiratban megjelent cikkben a Floridai Egyetem kutatói bejelentették, hogy a növények sikeresen kihajthatnak és növekednek a Hold talajában. Azt is megvizsgálták, hogy a növények hogyan reagálnak biológiailag a Hold talajára - más néven holdregolitra - amely gyökeresen különbözik a Földön található talajtól. Ez az első lépés abba az irányba, hogy egy napon növényeket termesszenek élelmiszer- és oxigénszerzés céljából a Holdon vagy az űrmissziók során.
A soron következő, Artemis Programnak ez része is lesz. "Az Artemishez jobban meg kell érteni, hogyan lehet növényeket termeszteni az űrben" - mondta Rob Ferl, a tanulmány egyik szerzője, az UF Élelmiszer- és Mezőgazdasági Tudományok Intézete kertészeti tudományok professzora. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Vadászat földsúroló kisbolygókra. Interjú Sárneczky Krisztiánnal. = Élet és Tudomány 77. 2022. júl. 15. 28. sz. pp. 902-905. "A magyar csillagászat történetének legtöbb felfedezett égiteste Sárneczky Krisztián nevéhez fűződik. Lapzártakor mintegy 1800 kisbolygó, 5 szupernóva, egy üstökös és egy nóva van a "gyűjteményében". Az idei év különösen jól kezdődött számára, hiszen január elején megvalósult régi álma azzal, hogy üstököst fedezett fel. Két hónappal később egy olyan földsúroló kisbolygót talált, ami két órával a felfedezése után elégett a légkörben. Szerencsére csak a jelenség híre járta körbe a világot, így a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet projektvezetőjével nyugodtan beszélgethettünk üstökösszerű kisbolygókról, kisbolygószerű üstökösökről, felfedezésük mikéntjéről, a felfedező motivációiról, és nem maradhatott ki a potenciálisan veszélyes égitestek problémája sem. ..." Kereszturi Ákos, Tepliczky István, Lovas Miklós, Kulin György, Kiss László, Szabó M. Gyula említésével is. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: A James Webb űrtávcső első felvételei. Távcsőpremier. = Élet és Tudomány 77. 2022. júl. 22. 29. sz. pp. 948-949. "A NASA James Webb űrteleszkópjának legelső felvételét 2022. július 11-én mutatták be, majd másnap további képeket publikáltak a nemzetközi együttműködésében részt vevő űrügynökségek. Az esemény korszakalkotó jelentőségét jelzi, hogy a bejelentés közvetítése Joe Biden amerikai elnök jelenlétében, a washingtoni Fehér Házból történt. Az elsőként bemutatott felvételen az SMACS 0723 galaxishalmaz látható, amely galaxisok ezreiből áll (nyitóképen). A kép valójában egy kompozitfelvétel vagyis több, különböző hullámhosszon készült fotó összeillesztett képe. A felvételeket hosszú, 12,5 órás expozícióval készítették, így a leghalványabb égitestek is feltűnhettek rajta. Az elkészült kép körülbelül akkora égterületet mutat be, mint egy karnyújtásnyira kitartott homokszem, a hatalmas Univerzum egy igen apró kis szeletét. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 77. 2022. júl. 29. 30. sz. pp. 982-983. [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Nedves exobolygó. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 77. 2022. aug. 5. 31. sz. p. 997. "A James Webb Űrtávcső első felvételeivel együtt az első komoly tudományos eredménye is nyilvánosságra került: sikerült légköri vízgőz jelenlétét kimutatnia egy Naphoz hasonló csillag körül keringő exobolygó, a WASP-96 b légkörében. [...] Az égitest megközelítőleg 1150 fényévnyire van tőlünk, a Főnix csillagképben. Tömege a Jupiterének kevesebb, mint a fele, mérete azonban 1,2-szerese az óriásbolygóénak. Csillagához extrém közel kering, a Nap-Merkúr távolság mindössze 1/9-ére (kb. 6,6 millió km), melyhez 3,4 földi napnyi keringési idő társul. A rendkívül kis távolság miatt légkörének hőmérséklete több, mint 540 °C. Ezen sajátságok miatt a WASP 96 b a forró Jupiterek családjába tartozik. Légköri jellemzői és rövid keringési periódusa ideális tereppé tették a bolygót a speciális megfigyelésekhez. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Kozmikus kavicsok. Magyar vonatkozású meteoritok a szomszédban. = Élet és Tudomány 77. 2022. aug. 5. 31. sz. pp. 1008-1009. "A természettudományok iránt fogékony olvasóközönség figyelmét mindig felkelti az égből aláhulló meteoritok kérdésköre. A hazai közgyűjteményekben megtekinthető, kutatóhelyeken és felsőoktatási intézményekben vizsgált, ismeretterjesztő szervezetek rendezvényein bemutatott, valamint magángyűjtők féltve őrzött példányain túl a magyar vonatkozású mennykövek megtalálhatók országhatárainkon túl is. Ezúttal a bécsi és pozsonyi természettudományi múzeum érdekesebb magyar vonatkozású darabjainak nyomába eredünk. ..." Meteoritok a Bécsi Természettudományi Múzeumban kiállítva: 1882-es Mocs, 1857-es Ohaba, 1866-os Knyahinya, 1905-ös Minnichhof, 1751-es Hraschina, 1857-es Kaba. Meteoritok a Pozsonyi Természettudományi Múzeumban kiállítva: 1840-es Magura, 2010-es Kosice, 1994-es Romanová, 2012-es Smolenice. 4 fényképpel illusztrálva. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Magyar kémiai reaktor az űrben. Interjú Mezőhegyi Gergővel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 77. 2022. aug. 5. 31. sz. pp. 1014-1015. "Űrkémiáról néhány évvel ezelőtt még nem sokan hallottak, nemrég viszont bekerült a magyar nemzeti úrstratégiába is. Ráadásul nem csak tudományos kutatási területként említik, hanem potenciális üzleti lehetőségként is. Pedig súlytalanságban nem könnyű kémiai kísérleteket végezni. A megoldás az a miniatűr reaktor, melyet Mezőhegyi Gergő részvételével az InnoStudio Zrt. és testvérvállalata, a ThalesNano Zrt. munkatársai fejlesztettek ki. A fiatal szakemberrel arról beszélgettünk, mi mindenre lehet alkalmas ez a világviszonylatban is egyedülálló eszköz. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Meglepő hőmérséklet-változás a Neptunuszon. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 77. 2022. aug. 12. 32. sz. pp. 1028-1029. "Csillagászok egy nemzetközi csoportja 17 éven át tanulmányozta a Neptunusz légkörének hőmérsékleti változásait. Vizsgálódásuk során meglepő felfedezést tettek: közel egy évtized alatt a bolygó egészén drámaian lecsökkent a hőmérséklet, amelyet egy hirtelen felmelegedés követett a déli pólusnál. "Ez a változás váratlan volt. - mondta Michael Roman, a Leicesteri Egyetem kutatója, a Planetary Science Journal-ban megjelent tanulmány szerzője - Mivel a Neptunusz déli féltekéjét az ottani nyár idején észleltük, a hőmérséklet lassú emelkedésére számítottunk, nem pedig lehűlésre." ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Fél évszázada figyelik a földet. Bolygónk erőforrásainak kutatása - műholdakkal. = Élet és Tudomány 77. 2022. aug. 12. 32. sz. pp. 1034-1036. "Amikor 1966. szeptember 21-én a Stewart Udall amerikai belügyminiszter bejelentette, hogy minisztériuma elindítja az EROS (Earth Resources Observation Satellites - a Föld erőforrásait megfigyelő műholdak) projektet, még senki sem sejtette, hogy az egyik legsikeresebb amerikai űreszköz-család alapjait fektették le. A sorozat első tagja, ERTS-I (Earth Resources Technology Satellite - a Föld erőforrásai technológiai műhold) néven, 1972. július 23.-án került pályára, hogy két nappal később már el is készítse első felvételét. Az 1975. januárjában Landsat-1-re átnevezett szatellita indításától 1974-ig százezer felvétellel lefedte a Föld területének 75%-át. A Landsat-1-et végül 1978 januárjában a mágnesszalagos (!) adatrögzítő meghibásodása miatt kapcsolták ki.
Ekkora már 300 000 felvételt küldött a követőállomásokra, és egy szigetet is elneveztek róla (Landsat-island), melyet még 1976-ban fedezett fel Kanada keleti partjaitól mindössze 20 kilométerre. ..." Fejezetcímek: Fejlődő technológia.; Szenzorok, felbontások.; Információk a talajtól a vegetációig. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Stresszes tesztek. A James Webb űrtávcső előkészítése. = Élet és Tudomány 77. 2022. aug. 12. 32. sz. pp. 1040-1041. "Miközben a világ a James Webb űrteleszkóp első nyilvános képein csodálkozik, Paul Geithner, a távcső műszaki ellenőrzésért felelős helyettes projektvezetője felidézett egy korábbi rémisztő pillanatot, amikor a csapat egy rövid időre azt hitte, hogy tönkretették a távcsövet. Webb távcsőszerkezetének egy részét, amely grafit-epoxi kompozitból készült, 2016 végén a NASA Goddard Űrrepülési Központjában rezgési teszteknek vetették alá. A műszer alkatrészeinek csatlakozási pontjait terhelték, hogy lássák, hogyan bírják a megterhelést. Minden jól is ment, egészen addig, amíg egy hangos reccsenés félbe nem szakította a tesztet. "Az emberek azt mondták: "Ó, Istenem, csak nem eltörtük?" - emlékszik vissza Geithner. "Úgy értem, rosszul hangzott. Aztán a teszt automatikusan leállt. Valószínűleg ez volt a legijesztőbb pillanat." [...] nem történt semmi baj. ..." [HAI.]

GÓZON Ákos: Kedves Olvasónk! = Élet és Tudomány 77. 2022. aug. 26. 34. sz. p. 1090. Fájó veszteség érte a hazai természettudományos ismeretterjesztést: életének 92. évében elhunyt Abonyi Iván fizikus. Szűkebb szakterülete a plazmafizika, a hidrodinamika és a relativitáselmélet volt. Sokat publikált az Élet és Tudományban, a Természet Világában, a Fizikai Szemlében. Főmunkatársa volt a Magyar Nagylexikonnak. Kiváló tudománytörténész volt, amit kétkötetes fizikatörténeti monográfiája is igazol - írja itt Gazda István. (Habár a rövid megemlékezés nem említi Abonyi Iván csillagászati kapcsolódását, viszont a Csimabi csaknem kétszáz tételével mutatja ezt.) [KSZ.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 77. 2022. aug. 26. 34. sz. pp. 1110-1111. [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Bolygóemigránsok. A Naprendszer jövője. = Élet és Tudomány 77. 2022. szept. 2. 35. sz. pp. 1130-1132. "Naprendszerünk mai arcát számtalan múltbéli folyamat, kataklizma, illetve a bolygók kisebb-nagyobb mértékű átrendeződése után nyerte el. A történet azonban nem ért véget: az elkövetkezendő évmilliók-évmilliárdok során is folyamatos változáson megy keresztül, melynek legvégén, Napunk "halálakor" a még fennmaradt planéták elhagyják Naprendszerünket: igazi "bolygóemigránsokká" válnak. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy bolygórendszerünk sorsának jövőbeli alakulása sem lesz eseménytelen. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: Az arizonai meteorkráter kozmokémiája. Becsapódott emlék. = Élet és Tudomány 77. 2022. szept. 9. 36. sz. pp. 1158-1160. "Az arizonai Flagstaff városától 60 kilométerre keletre található meteorkráter Földünk talán legismertebb becsapódási krátere, melyet minden más földi kráternél intenzívebben tanulmányoztak a kutatók. A kráter kialakulását kezdetben vulkanikus hatásra működő gőzkitöréssel magyarázták, többek között azért is mert a San Francisco vulkanikus mező alig több, mint 60 kilométerre nyugatra fekszik.
Daniel M. Barringer (1860-1929) amerikai geológus volt az elsők egyike, aki javasolta a kráter kozmikus eredetét, pontosabban azt, hogy a krátert egy nagy vas-fém meteorit becsapódása hozta létre. Érdemei elismeréseként tiszteletére Arizona állam e geológiai nevezetességét Barringer-kráternek is nevezik, amely a kráter megjelölésére a leginkább elfogadott név a tudományos közösségben. ..." Fejezetcímek: A kráter kora.; Krátermorfológia.; Kozmokémiai vizsgálódások. [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Nagykorúvá váló előadássorozat. Az atomoktól a csillagokig. = Élet és Tudomány 77. 2022. szept. 9. 36. sz. pp. 1170-1171. "A napokban kezdődik az Atomcsill 18. évada. Az ELTE Fizikai Intézete 2005-ben Az atomoktól a csillagokig címmel indította előadássorozatát, de ma már szinte mindenki csak a fenti néven emlegeti és ismeri. [...] Cserti József fizikustól származik az Atomcsill alapötlete, aki lapunk számára elmondta, hogy rengeteg olyan tanítványuk van, akik középiskolás korukban itt találkoztak először az egyetemmel. Azóta kész tudósok. Dávid Gyula fizikus, az Atomcsill társalapítója megjegyezte, hogy a bemutatott témák nem korlátozódnak az atomok és a csillagok közé. [...] Eddig 238 része zajlott le, vagyis jövő márciusban tartják a jubileumi, 250. előadást! A 2022/23-as tanév programjaiból most csak néhányat emelhetünk ki, de ezek is arra utalnak, érdemes és érdekes fizikával foglalkozni. [...]
Az Atomcsill történetének nézettségi rekordját Kis-Tóth Ágnes 2022. január 27-i, a fekete lyukakról szóló előadása tartja. Ez - mint ahogy a sorozat összes többi része is - felkerült a Youtube-ra, augusztus elején már több mint 400 ezren kattintottak rá! 2023 februárjában jön a folytatás, amiből kiderül, hogy bár az eseményhorizont mögül fény sem szökhet ki, a fekete lyukak megismerése egyre több titokra derít fényt az univerzumról, a gravitációról, a téridőről, az életről, a világmindenségről meg mindenről. [...] Az Atomcsill történetéről, hátteréről, sikerének titkáról Cserti Józseffel, Dávid Gyulával és Kis-Tóth Ágnessel készült hosszabb beszélgetés a Természet Világa novemberi számában lesz olvasható." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Feltárulnak a csillagbölcsők. Kozmikus tarantula. = Élet és Tudomány 77. 2022. szept. 16. 37. sz. p. 1193. "Legújabb mozaikképén a James Webb űrtávcső közeli infravörös kamerája minden eddiginél részletesebben tárja elénk a Tarantula-köd csillagkeletkezési régióját, beleértve több tízezer, eddig soha nem látott fiatal csillagot, amelyek eddig elrejtőztek előlünk a kozmikus por fátyla mögött. A legaktívabb régiót óriás fiatal csillagok alkotják. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 77. 2022. szept. 30. 39. sz. pp. 1270-1271. [HAI.]

KISZEY Márta: Lehallgatott szeizmikus jelek. Becsapódás hallatszott a Marson. = Élet és Tudomány 77. 2022. okt. 14. 41. sz. pp. 1324-1325. "A NASA InSight szondája 2018. november 26-án landolt az Elysium Planitia területének nyugati részén. A vörös bolygó felszínére kihelyezett SEIS szeizmométer 2019. január 19-én észlelte az első marsrengést. Terv szerint 2022 végéig rögzíti a marsrengéseket, köztük esetleg meteorbecsapódásokat is. A napokban szenzációs megfigyelést tett közzé a NASA, miszerint több darabra szakadt meteoroid nyomát sikerült a Mars felszínén azonosítani, és összekötni a becsapódási eseményt a szeizmométer által rögzített jelekkel. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Élet egy aktív csillag körül. Interjú Vida Krisztiánnal. = Élet és Tudomány 77. 2022. okt. 14. 41. sz. pp. 1324-1325. "Nehéz lehet az élet egy aktív csillag bolygóján, sőt könnyen előfordulhat, hogy ki sem alakul rajta. Egyes elméletek szerint viszont a központi csillag kitörései jó hatással is lehetnek az evolúció folyamatára. Ma még keveset tudunk ezekről a kérdésekről, mert magukat a jelenségeket is nehéz észlelni. De Vida Krisztián csillagász kutatócsoportja nemrégiben elnyerte az NKFIH Élvonal Kutatási Kiválósági Programjának öt évre szóló támogatását az Élet egy aktív csillag körül című projektjükkel. Ebben éppen azt vizsgálják majd a magyar szakemberek, hogyan befolyásolhatják a kiválasztott csillagtípusok jelenségei a körülöttük keringő bolygók lakhatóságát. A CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársával a részletekről beszélgettünk. ..." [HAI.]

BOROSS Katalin: Űrkutatás Napja 2022. Űrkutatás. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 77. 2022. okt. 28. 43. sz. p. 1380. "Az Nemzetközi Világűrhét több szempontból is különleges volt, hiszen két év után ismét személyes jelenléttel rendezhette meg a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) már jelentős hagyományokkal rendelkező konferenciáját, az Űrkutatás Napját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Székházában. A szűkös programidő ellenére számos izgalmas előadáson vehettek részt a jelenlévők, így különböző témából kaphattak egy-egy rövid ismertetőt. Ferencz Orsolya miniszteri biztos nyitó beszéde a magyar űrstratégiáról, illetve a magyar űripar fejlődéséről és terveiről szólt. Megtudhattuk, hogy a jelenlegi hazai űrstratégia fő projektjei közé tartozik a mindenki által ismert és várt HUNOR kutatóűrhajós program, az önálló műholdprogram kialakítása és a földi vevőállomás, illetve a tesztelő környezet fejlesztése. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 77. 2022. okt. 28. 43. sz. pp. 1398-1399. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: A Teremtés oszlopai. A hátlapon. = Élet és Tudomány 77. 2022. nov. 4. 44. sz. p. 1439., hátsó külső borító. "A James Webb-űrteleszkóp legújabb lenyűgöző felvételén a Teremtés oszlopait örökítette meg. [...] A Teremtés oszlopait a Hubble-űrtávcső 1995-ös felvétele tette híressé, amit később 2014-ben újra lefotózott, de számos más obszervatórium is készített részletes felvételeket erről az égterületről. Minden egyes műszer új részletekkel szolgált a kutatóknak a fiatal csillagoktól hemzsegő objektumról. A mostani - eddigi legélesebb - felvétel is nagy segítséget fog nyújtani a kutatóknak a csillagkeletkezésről alkotott modelljeik átdolgozásában, mivel sokkal pontosabban azonosítja az újonnan keletkezett csillagok számát, valamint a régióban található gáz és por mennyiségét. Idővel világosabb képet kaphatunk arról, hogy pontosan hogyan alakulnak ki a csillagok ezekből a porfelhőkből az évmilliók alatt." [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Transzatlanti tapasztalatok. Egy amerikai útinapló elveszett lapjai. = Élet és Tudomány 77. 2022. nov. 25. 47. sz. pp. 1514-1516., címlapkép. "Mindig különleges élmény új embereket, szokásokat, tájakat megismerni, főleg, ha még rendkívül hasznos szakmai tudnivalókkal is bővülnek ismereteink Talán így lehetne jellemezni azt az októberi tanulmányutat is, amelyen mint tudományos újságíró és lapszerkesztő vehettem részt a tengerentúlon, több más európai kollégával együtt. [...] a nem sokkal korábban még felújítás alatt álló, ám éppen október közepén részlegesen újranyitó National Air and Space Museum (Nemzeti Repülési és Űrkutatási Múzeum), amely így megtekinthetővé vált számunkra is. Az Egyesült Államok második és a világ ötödik leglátogatottabb múzeuma számtalan légi és űrközlekedéshez, földmegfigyeléshez, valamint űrkutatáshoz elengedhetetlen berendezést, szerkezetet, apró kütyüt tár elénk.
Találkozhatunk Boeing-pilóta-fülkével, holdautóval, a Columbia parancsnoki modullal (Apol 10-11), marsjáróval (Spirit, Opportunity), repülőgép-hajtóművel (Rolls-Rovce), űrruhákkal és még számtalan érdekességgel, mint amilyen a Voyager űrszonda által szállított üzenet, vagy egy rázópad annak szemléltetésére, milyen érzés lehetett a kezdeti időkben utasszállító repülőjáratokon utazni. ..." Ez az csillagászathoz, űrkutatáshoz kapcsolható rész teljes szövege. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 77. 2022. nov. 25. 47. sz. pp. 1526-1527. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Ponori Thewrewk Aurél posztumusz Szaturnusz-kötete. = Élet és Tudomány 77. 2022. dec. 2. 48. sz. p. 1545. "Kereken 20 esztendő telt el azóta, hogy Ponori Thewrewk Aurél (1901-2014) aktuális könyvéről először tudósítottam. A kultikus asztro-fanzine, a Betelgeuse 2002/29-30. szálmában a Dante csillagászatáról szóló Divina Astronomia-ról annak Polaris Csillagvizsgálóban tartott bemutatója kapcsán emlékeztem meg. Aurél bácsi idővel nekem Aurél lett, tegezve őt, a legvarázslatosabb emberek egyikét, akit életem során volt szerencsém megismerni. Büszkén mondhatom, hogy a jeles asztronómust-kronológust a komoly korkülönbség ellenére atyai jóbarátomként tisztelhettem. 20 esztendő múltán, 2022-ben újólag ott voltam könyvbemutatóján, amely sajnos már a múltnak szólt, hiszen a Szaturnuszt bemutató műve posztumusz kötetként kerülhetett csak olvasói kezébe.
Még tavaly, születésének 100. évfordulóján látott napvilágot, de nyilvános bemutatására a koronavírus-járvány intézkedéseinek múltával, idén ősszel kerülhetett sor az Aquincumi Múzeumban. ..." A "legfelső bolygó" - a Szaturnusz és mitológiája című könyv ismertetése. [HAI.]

SZOUCSEK Ádám: Manhattani múzeummustra. Beszélő képek. = Élet és Tudomány 77. 2022. dec. 9. 49. sz. p. 1580. 3. kép. Tekintélyes 34 tonnás súlyával az Ahnighito néven ismert meteorit fajtája legnagyobb múzeumban kiállított darabja. Grönlandon ért földet évezredekkel ezelőtt, amikor azt még ember nem is látta. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Forró buborékok az űrben. Interjú Facskó Gáborral. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 77. 2022. dec. 9. 49. sz. pp. 1590-1591. "A naptevékenységi ciklus maximuma felé közeledve egyre nagyobb figyelem irányul csillagunk aktivitására. Az utóbbi években a naptevékenység földi hatásait vizsgálva több, eddig ismeretlen jelenséget, szokatlan folyamatot figyeltek meg. Ilyenek azok a néhány perces robbanásszerű események is, amelyek bolygónk magnetoszférájának nappali oldalán jönnek létre. Facskó Gábor, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrfizikai és Űrtechnikai Osztályának főmunkatársa tagja az International Space Science Institute (ISSI) által támogatott kutatócsoportnak, amely ezeket a tranziens jelenségeket vizsgálja. Eredményeikről a Space Science Reviews című szaklap is beszámolt. A szakemberrel az "új" jelenségek működéséről, hatásairól és kutatásuk fontosságáról beszélgettünk. ..." [HAI.]

MOLNÁR Csaba: Bolygóméretű teleszkóp. Csillagászat. A tudomány új eredményei. Első kézből. = Élet és Tudomány 77. 2022. dec. 16. 50. sz. pp. 1604-1605. "Harminc évnyi kínkeserves egyezkedés, tervezés, újratervezés, halasztás után végre úgy tűnik, tényleg megépülhet a világ legnagyobb obszervatóriuma. A Square Kilometre Array (SKA, leginkább Négyzekilométeres Antennasorozatnak lehetne fordítani) építését december első hetében a gyakorlatban is elkezdték Ausztráliában és Dél Afrikában. Ez nem elírás, valóban ugyanannak az obszervatóriumnak a két része épül fel e két, egymástól sok ezer kilométerre lévő kontinensen, a Föld déli féltekéjén. [...] Az ausztráliai részt SKA-Low-nak ("SKA-alacsonynak"), az afrikait pedig SKA-Midnek ("SKA-közepesnek") nevezik, ami arra a frekvenciatartományra utal, amire érzékenyek lesznek. A SKA-Low 50 megahertztől 350 megahertzig fog érzékelni, míg a SKA-Mid 350 megahertztől 15,4 gigahertzig. ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Az első lépés. Vissza a holdra. = Élet és Tudomány 77. 2022. dec. 16. 50. sz. pp. 1611-1613. "Az óriási SLS hordozórakéta 2022. november 16-i indításával végre megtörtént az első, immár kozmikus lépés annak érdekében, hogy ismét emberek tegyék lábukat a Hold felszínére. Ám ezúttal nem csak látogatóba mennek oda, mint az 1960-as évek Apollo küldetéseinél történt. Ezúttal hosszabb holdfelszíni, sőt holdkörüli tartózkodással számolunk, méghozzá úgy, hogy az asztronauták között immár európaiak, japánok és kanadaiak is lesznek, és nemcsak férfiak, hanem nők is. Ennek megfelelően a program beszállítói nem csak amerikai vállalatok és intézmények, hanem további két tucatnyi ország - köztünk hazánk is. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: Az Apollo-17 Holdexpedíció. 50 éve történt. = Élet és Tudomány 77. 2022. dec. 23. 51-52. sz. pp. 1651-1653. "Az utolsó Apollo-küldetéssel az emberiség átmenetileg elbúcsúzott a Holdtól. Még a program végén is sikerült azonban egy "elsőséget" elérni - eljutott a kísérőnk felszínére az első szakképzett geológus. ..." Fejezetcímek: A Derültség Tengere peremén.; A Taurus-Litrow-völgy.; Holdséták.; Tracy sziklája.; Az expedíció jelentősége. [HAI.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Webb-galéria. Az űrtávcső születésnapjára. = Élet és Tudomány 77. 2022. dec. 23. 51-52. sz. pp. 1657-1659. "Többszöri halasztás után múlt év karácsonyán sikeresen elindult a James Webb-űrtávcső, hogy a Föld Nappal átellenes Lagrange-pontjából kutassa a világűr távoli és még távolabbi tartományait. A valaha megépített legprecízebb és legbonyolultabb mechanikájú űreszköz sikeresen pozícionálta a mozaiktükör összehajtogatva szállított szegmenseit, és nem gubancolódtak össze a többrétegű hővédő ernyő leheletvékony fóliái sem. A hónapokig tartó kalibráció után tavasszal végre megkezdődtek a tudományos megfigyelések, és számos látványos felvétellel örvendeztették meg az érdeklődők táborát is. Jelen válogatásunkat az űrtávcső első születésnapja alkalmából közöljük. ..." [HAI.]

TÖRÖK Zsolt Győző: A felvilágosodás világképe: francia felmérések. Térképtörténetek. = Élet és Tudomány 77. 2022. dec. 23. 1660-1664. sz. pp. 1651-1653. "A mára mindennapivá vált térképek a felvilágosodás korában váltak egyre hasznosabb és hatékonyabb megismerési eszközökké. Nemcsak Európában, de a XVII-XVIII. században az egész világon elterjedt egy új típusú térképészet. A korábbi időszakok sokféleségével szemben látszólag egységes, méréseken alapuló, geometriai ábrázolással készült térképek születtek, amelyek egyik legfőbb erénye a pontosság volt. Az új térképészeti szemlélet átalakította a térképtípusokat: a középkor keresztény vallási jelképei, a reneszánsz hermetikus szimbólumai vagy a pufók barokk angyalkák átadták helyüket a földrajzi ismeretek egyezményessé váló ábrázolásainak. ..." Fejezetcímek: Merj gondolkodni.; Mérések geometriai keretben.; Az asztronómia csillagászati ára...; Tojás alakú a Föld?; Országfelmérések.; A Cassini-térkép. [HAI.]

MEDVEGY Anna - TRUPKA Zoltán: Bolygókról, csillagokról és az élet eredetéről. Interjú Stephen Mojzsissal. = Élet és Tudomány 77. 2022. dec. 23. 1674-1677. sz. pp. 1651-1653. "A Tudomány Nagy Kérdései között az egyik legizgalmasabb az élet eredetére és keletkezésének körülményeire keresi a választ. Ezt célozta meg az Origin Research Institute (ORI), azaz Eredetkutató Intézet, melynek budapesti létrehozásán dolgoznak a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban (CSFK). Az ötlet már akkor felmerült, amikor évekkel ezelőtt Stephen Mojzsis geológus vendégprofesszorként dolgozott a CSFK-ban. A magyar származású szakember az MTA külső tagja, 2021 augusztusától a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos tanácsadója és az ORI projekt vezetője. Lapunknak arról mesélt, milyen kutatásokat terveznek és milyen módszereket, eszközöket fognak használni a program során. Kitért arra is, hogy mi minden inspirálta őt eddig pályája során.
Mivel hazánk nem idegen számára, szorgalmasan és szépen haladva tanulja nyelvünket, így a vele folytatott hangulatos beszélgetés egy részét magyarul folytathattuk. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 77. 2022. dec. 23. 51-52. sz. pp. 1680-1681. [HAI.]

HM: Aki először pillantotta meg a Halley-üstököst. A székesfehérvári születésű Terkán Lajos 1910-ben kapta "távcsővégre" a ma már ismert égi objektumot. = Fejér Megyei Hírlap 67. 2022. febr. 28. 49. sz. p. 9. "Székesfehérvár. A Hajmási József előadás-sorozat keretében Nagy Rezső főiskolai docens tolmácsolásában olyan csillagkutatókról hallottunk, akik valamilyen formában köthetők Fehérvárhoz, Fejér megyéhez. [...] Tordasi és Kálozi Sajnovics János volt Fejér megye első ismert csillagász szülötte. Mesterével, Hell Miksával közösen 1769-ben részt vett Mária Terézia megbízásából a Vénusz átvonulásához kötődő, az észak-norvégiai Vardo szigeti csillagászati expedícióban, így lehetőségük nyílt a Föld-Nap középtávolság kiszámítására. Terkán Lajos csillagász 1877. április 26-án született Székesfehérváron, a Palotaváros 95. számú házában, ami ma Selyem utca 19., Terkán Sándor kisiparos és Lasits Julianna negyedik gyermekeként.
1884-től a Palotavárosi Vegyes Népiskolában tanult, majd 1888-tól a ciszterci rend főgimnáziumában folytatta tanulmányait, diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett. 1900-ban, a doktori oklevél megszerzése után kalkulátorként dolgozott a Budapesti Tudományegyetemen, és még ebben az évben Konkoly-Thege Miklós meghívására az ógyallai csillagvizsgáló adjunktusa lett. 1910-ben elsőként pillantotta meg és fényképezte le a híres Halley-üstököst. 1912-től másodállásban a tudományegyetem Kozmográfiai Intézetének docense. Az első világháború utáni határmódosítások miatt a Csillagdát Budapestre kellett átmenekíteni, így ezt követően 1921-től a Svábhegyen dolgozott obszervátorként. [...] Terkán a csillagászat több ágát is művelte, mint például a Nap mozgásának elemzése vagy a csillaghőmérséklet vizsgálata.
Utolsó éveiben kisbolygókat fényképezett, és így fedezte fel 1934-ben a BB jelű kisbolygót. Külföldi útjai során sorra kereste fel a németországi obszervatóriumokat. 1935-ben mint svábhegyi főobszervátor vonult nyugalomba. 1940. március 26-án rákban hunyt el. A csillagász nevét őrzi a fehérvári Terkán Lajos Public Observatory (Telapo), ..." [HAI.]

FERENCZI János: Az ? Centauri hármas csillagrendszer. Feladatmegoldók rovata. Fizka. = Firka 32. 2022-2023. 3. sz. p. 53. "A két nagyobb komponens (A és B) egymáshoz viszonyított távolsága d=23,4 Cs.E. és tömegközéppontjuk körüli keringésidejük TA=TB=79,91 év. A C komponens (Proxima Centauri) az A és B komponens tömegközéppontja körül kering kb. RC=10300 Cs.E. sugarú körpályán. Határozzuk meg: a) az A és B komponens tömegeinek az összegét; b) a C komponens keringési periódusát; c) az A és B komponens sebességét és tömegét, ha pályáik sugarainak az aránya p=RB/RA=1,213. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Az első szó jogán. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. jan. 382. sz. p. 3. "Ki tudja, mennyi a leghosszabb passz rekordja az amerikai fociban? 30 méter? 40? Esetleg 50? Meglepő lesz a válasz: 516 kilométer! Ehhez persze egy kis trükk kellett, és a Nemzetközi Űrállomás. 2017-ben Tim Kopra űrhajós magával vitt egy tojáslabdát, és az űrállomás leghosszabb egybefüggő légterében eldobta. Mivel a gravitációval nem kellett számolnia, nagyon lassan dobta el. A labda technikailag csupán 80 yardot repült, de a Földről nézve 564 664 yard, vagyis 516 328 méter távolságra jutott. Ennek oka, hogy maga az űrállomás a Föld körül kering 28 163 km/órás sebességgel, így a labda is vele együtt repül. ..." [HAI.]

Végre látni a csillagokat. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. jan. 382. sz. p. 6. "Az emberiség nagy része már alig látja a csillagokat. A világ lakosságának több mint 80%-a fényszennyezett égbolt alatt él, számukra ismeretlen az éjszakai csillagos égbolt szépsége. Egy művészre volt szükség ahhoz, hogy erre felhívja a figyelmet. A holland Daan Roosegaarde és az UNESCO Hollandia ötlete volt, hogy sötétítsenek el egy teljes várost egy időre. Ehhez mindenki együttműködésére szükség volt, az önkormányzatokéra, a vállalkozókéra, az üzlettulajdonosokéra és természetesen a lakosságéra. Lekapcsolták a lámpákat a háztartásokban, az utcákon, és természetesen kikapcsolták a reklámtáblákat is. Franekerben egy kis időre teljes sötétségben lehetett megcsodálni a föléjük boruló égboltot.
Az UNESCO egyik képviselője így nyilatkozott az eseményről: "Rájöttem, hogy minden este elképesztő fényjáték zajlik az égen, és elképzeltem, milyen lenne, ha lekapcsolnánk az összes a villanyt, hogy együtt gyönyörködhessünk a csillagokban. Mindenkinek joga van látni a csillagokat a szennyezetlen éjszakai égbolton." A szervezők az akció megismétlésére készülnek. Már terveznek akciót Leidenben, Sydneyben, Velencében, Stockholmban és Reykjavíkban." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Veszélyes vizeken. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. jan. 382. sz. pp. 96-97. "November 27-én, közel két év után az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter szondája visszatért, hogy a Föld gravitációs mezejét kihasználva pályamódosítást hajtson végre. A hintamanővernek nevezett megoldás bevett gyakorlat az űreszközök irányítására. Két fő változata létezik, az ismertebb a sebesség növelésére, párja pedig a sebesség csökkentésére alkalmas, akár üzemanyag-felhasználás nélkül is. A Solar Orbiter irányítói most az utóbbi, lassító hintamanővert alkalmazták, hogy az űrszonda a Vénusz felé vehesse az irányt. Annak a bolygónak a segítségével további hat hintamanővert fognak végrehajtani, amik után az űreszköz pályája a Nap sarki régiói fölött fog elhaladni. ..." [HAI.]

Az univerzum térképe. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. febr. 383. sz. p. 6. "Egy nemzetközi tudóscsoport elkészítette az univerzum eddigi legrészletesebb háromdimenziós térképét. Dark Energy Spectroscopic Instrument (DESI) nevű eszközük hét hónap alatt minden 3D-s galaxisfelmérési rekordot megdöntött. A DESI-t a Nicholas U. Mayall Teleszkópra telepítették az arizonai Kitt Peak Nemzeti Obszervatóriumban. A Durhami Egyetem által épített műszer 5000 optikai szál segítségével növeli a távcső látómezejét. A száloptikai rendszer a galaxisok, a csillagok és a kvazárok fényét keskeny színsávokra osztja. Ez felfedi kémiai összetételüket, azt, hogy milyen messze vannak és milyen gyorsan haladnak, így a kutatók felmérhetik, mennyire és milyen ütemben tágul az univerzum. A DESI 11 milliárd évvel ezelőtti állapotról készít felvételeket, amelyek fényt deríthetnek a korai világegyetem titkaira.
A galaxistérképen a Föld látható a középpontban, és minden egyes pont a végleges térképen szereplő 35 millió galaxis közül 400 000 objektum egyikét jelöli. A 3D-s térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a sötét energiát, amely az univerzum 70%-át teszi ki, és amely a tágulás motorja" Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Messzebbre látni térben és időben. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. febr. 383. sz. pp. 92-93. "James Webb Űrteleszkóp (JWST) hosszú készülődés után decemberben végre útjára indulhatott, hogy betekintést nyújtson univerzumunk távoli múltjába. Sokan a Hubble utódjaként hivatkoznak rá, bár küldetése valamelyest eltér a több mint húsz [! több mint harminc] éve szolgálatot teljesítő teleszkópétól. A JWST közeli és közepes infravörös hullámok érzékelésére lett tervezve, hogy olyan égitesteket és jelenségeket figyelhessen meg, melyek a Ősrobbanás után 180 millió évvel keletkeztek. A Hubble ezzel szemben csupán 400 millió évvel az Ősrobbanás utáni objektumokat képes érzékelni. A JWST nem csak az érzékelési tartományában különbözik elődjétől: közeli Föld körüli (LEO) pálya helyett a bolygónktól másfél millió kilométeres távolságra lévő Lagrange-pontban fog állomásozni. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Multiverzum. Párhuzamos univerzumok. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. márc. 384. sz. pp. 28-30. "A science fiction már rég befogadta az ötletet, de a tudományos élet jelentős része elutasítja. Egy izgalmas, de hányatott sorsú elmélet, amelyet szinte képtelenség bizonyítani. [...] Három egymástól teljesen eltérő kérdés ugyanarra az eredményre vezetett. Egy ideje ezt már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ma már inkább az a kérdés, hogy vajon melyik multiverzum-elmélet igaz. A végtelen univerzumok? Az örök inflációs és a belső inflációs buborék univerzumai? A húrelméletből fakadó párhuzamos univerzumok? A kvantumfizika elágazó univerzumai? Vagy a matematikai univerzumok? ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Mélyálom és valóság. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. márc. 384. sz. pp. 83-85. " ...Az emberi hibernáláshoz azonban a medvék tekinthetők a legjobb példaképnek. Testtömegük a miénkhez hasonló, és testhőmérsékletüket is csak néhány fokkal csökkentik, ami az emberi szervezet számára is biztonságosnak tekinthető. [...] Az űrhajósok mentális és fizikai egészségének biztosítására a hibernáció lehet az egyik legjobb megoldás a bolygóközi utazások során. A technológia azonban bőven túlmutat az űrutazáson. A Földön a gyógyászatban és sebészetben új fordulatot hozhat, és más technikai fejlesztésekhez hasonlóan, a minden napi életünk részévé válhat." [HAI.]

ALMÁR Iván: Őszintén szólva... = Galaktika 42. [! 43.] 2022. ápr. 385. sz. p. 3. "azon kevés űrkutató-csillagász közé tartozom, akit nem fiatalkori sci-fi élmények (filmek, olvasmányok) inspiráltak arra, hogy erre a pályára lépjen. Bevallom, Verne és Jókai műveiért nem lelkesedtem (mást akkoriban, vagyis az 1940-es években nem ismerhettem), sőt kifejezetten untam. Helyettük izgalmasabbnak tartott indián könyveket olvastam. Később aztán változott a véleményem, főleg amikor H. G. Wells regényei kerültek a kezembe. Már 1955-től megragadott a közeledő űrkorszak lelkesítő perspektívája, és attól kezdtem kritikusan olvasni a világűrben játszódó sci-fi történeteket. Ezekben az években zeneakadémiai koncerteken ismerkedtem meg és barátkoztam össze Zsoldos Péterrel, akivel persze zenéről beszélgettünk. Egyszer a 60-as évek elején nagy meglepetésemre megkért, hogy nézzem át első könyvének kéziratát, mivel az egy, a világűrben és a Vénusz bolygón játszódó sci-fi.
Ez volt A Viking visszatér. Mivel addigra már az első űrszondák megfigyelései alapján tudtuk, hogy a Vénusz alkalmatlan az életre, javasoltam, hogy helyezze át nagyszerű regényének helyszínét egy viszonylag közeli csillag, a Tau Ceti hipotetikus bolygójára. (Ez volt az első csillag, amely felé 1960-ban Frank Drake a rádiótávcsövét fordította, hogy onnan egy esetleges civilizáció rádióüzenetét felfogja.) Péter megfogadta tanácsomat. ..." [HAI.]

Rájöttek, miért ilyen alakú a Ryugu. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. ápr. 385. sz. p. 28. "A tudósok végre megfejthették a gyémánt alakú Ryugu aszteroida rejtélyes eredetét: egy régen elpusztult üstökös maradványa lehet. Az új elmélet szerint, melyet a japán Hajabusza-2 küldetés eredményeiből vezettek le, a 0,8 kilométer átmérőjű aszteroida valójában egy halott üstökös sziklás maradványa, amit, miután elvesztette jegét, saját gravitációja gyúrt össze. Az elmélet magyarázatot adhat a Hajabusza-2 szokatlan megfigyelésére. Az űrszonda, amely 2014-ben indult, és 2018-ban találkozott a Ryuguval, egy évet töltött az aszteroida sziklás felszínének felmérésével, mielőtt 2020-ban visszatért a Földre.
Ezek az adatok távoli megfigyelésekkel kombinálva érdekes eredményt hoztak: a Ryugu nem egy nagy szikla, hanem sok apró sziklából áll. Emellett szokatlanul nagy mennyiségű szerves vagy szénben gazdag anyagot tartalmaz. Ez a massza a gyors forgástól pörgettyű alakúra deformálódott. A rengeteg szerves anyag felfedezése megkérdőjelezi azt az uralkodó elméletet, hogy a Ryugu két nagyobb aszteroida ütközéséből született." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Napközelben. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. ápr. 385. sz. pp. 62-63. "Az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA Solar Orbiter űrszondája jobban megközelíti a Napot, mint eddig bármi. Március 14-én az űrszonda naprendszerünk legforróbb belső bolygója, a Merkúr pályáján belülre került, március 26-án pedig az eddigi legközelebbre jut csillagunkhoz. ..." [HAI.]

Exoplanéta rekord. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. ápr. 385. sz. p. 64. "A csillagászok hivatalosan is felvették az 5000. idegen világot a NASA exobolygó archívumába. Az eddig talált több mint 5000 bolygó között vannak a Földhöz hasonló kis, sziklás világok, a Jupiternél sokszor nagyobb gázóriások és a csillaguk körül perzselően szoros pályán keringő "forró Jupiterek". Vannak "szuper-Földek", amelyek a miénknél nagyobb lehetséges sziklás világok, és "mini-Neptunuszok", a mi naprendszerünk Neptunuszának kisebb változatai. Ehhez jönnek még az egyszerre két csillag körül keringő bolygók és a halott csillagok összeomlott maradványai körül makacsul köröző planéták. Az eddig talált világok többnyire egy, a Naprendszerünk körüli kis buborékban vannak, ahol könnyebb megtalálni őket. Az 5000 ismert exobolygóból 4900 néhány ezer fényéven belül található.
A katalógusba való felvételhez a bolygókat egymástól függetlenül, két különböző módszerrel kell megerősíteni, és a munkát lektorált folyóiratban kell publikálni. A mérföldkő a közelmúltban felfedezett bolygók sokasága és az elkövetkezendő további felfedezések ígérete közepette jött el, mivel a NASA 10 milliárd dolláros James Webb űrteleszkópja készen áll a bolygók megfigyelésére a mélyűrben." [HAI.]

Az űrből jött ajándék. Kő kövön. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. ápr. 385. sz. p. 80. "A vas a Föld mélyéből származó egyszerű ásványkincs. De ha az űrből érkezik, rögtön igazi kincs lesz, értéke hatalmasra nő. Ha ehhez még egy történelmi rejtély is csatlakozik, megfizethetetlenné válik. Amikor a régészek az 1900-as évek elején kinyitották Tutanhamon fáraó sírját, többek között egy vaspengéjű tőrt találtak. A lelet azért volt érdekes, mert a vaskor akkor még nem kezdődött el. [...] 2016-ban egy tudóscsoport megerősítette, hogy a vas meteoritból származik, most pedig az újabb kutatás során az is kiderült, milyen meteoritból készült a penge. [...] Ennél is érdekesebb volt a keresztöltéses minta, amelyet a penge egyik részén találtak - ezt már korábban is látták más természeti tárgyaknál, és Widmanstätten-mintának nevezték el. A felfedezés arra utalt, hogy a meteorit az oktahedriteknek nevezett csoportba tartozik - az ismert vasmeteoritok közül a legnagyobbak közé. ..." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: A Jupiter felfedezése. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. máj. 386. sz. pp. 26-28. "...A Pioneer-10 volt az első űrszonda, amely megközelítette a Jupitert. 1973. december 3-án 200 000 kilométerre haladt el mellette, mielőtt a csillagközi tér felé vette az irányt. Kiderült, hogy a Jupiternek is van mágneses tere, ami rettenetesen erős. Ma már tudjuk, hogy a bolygó olyan, mint egy gigantikus erőmű. [...] A Voyager szondák figyelték meg először közelről a négy Galilei-holdat. Az Io tanulmányozásakor az ultraibolya műszer kiakadt a fényességtől. [...]
A gázóriás mellett elszáguldó Voyager szondák felfedezései szülték meg a Galileo programot. Ez az űrjármű már egy masszív hőpajzzsal védett légköri szondát is vitt magával. A kis szonda szabadeséssel zuhant bele a Jupiter légkörébe. [...] A Juno szonda felderítette a Jupiter belső szerkezetét, és romba döntött számos elméletet. A bolygónak nincs szilárd közepe, ami a Naprendszer kialakulásakor magához vonzotta volna a hidrogént. De nem is áll tisztán csak gázból. [...] A Juno 2016 óta folyamatosan dolgozik, pedig csak két évre tervezték működését. Tavaly meghosszabbították a programot, 2025 szeptemberéig folytathatja kutatását. ..." [HAI.]

Ujjlenyomat a Marson. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. máj. 386. sz. p. 30. "A NASA lenyűgöző képet tett közzé egy különleges marsi kráterről, amelynek furcsa, világító barázdái emberi ujjlenyomatra emlékeztetnek. A képen látható kráter az Airy-0 nevet viseli, egy 0,5 kilométer széles mélyedés, amely a sokkal nagyobb Airy-kráteren belül helyezkedik el, amely mintegy 43,5 km széles. 1884-ben a csillagászok eredetileg a nagyobb Airy-krátert választották ki a Mars főmeridiánjának, a nulla fokos hosszúságvonalnak a jelölésére, ahol a Kelet és a Nyugat találkozik. A csillagászok azért választották az Airyt a marsi főmeridián megjelölésére, mert akkoriban elég nagy volt ahhoz, hogy a távcsövek is láthassák. A nagyobb felbontású fotók azonban szükségessé tettek egy kisebb jelet. A tudósok azért választották az Airy-0-t az Airy helyett, mert ez megfelelő méretű volt, de nem igényelt drasztikus változtatásokat a meglévő térképeken.
A kráterben található világító vonalak a TAR-ok (Transverse Aeolian Ridges - Kereszt irányú Eolikus Gerincek). Ezeket homokdűnék alkotják, melyeket vékony porréteg borít be. A por valószínűleg hematit, amely bőségesen megtalálható a környező régióban, és amely a képen szürke színt ad a talajnak. A hematitpor jó fényvisszaverő, ami miatt a TAR-ok kiemelkednek a kráter többi részéből." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Az első privát legénység az űrállomáson. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. máj. 386. sz. pp. 56-57. "Idén áprilisban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére egy különleges legénység léphetett. Az AX-1 küldetés űrhajósai nem valamelyik űrügynökség zászlaja alatt, hanem egy magánvállalkozás, az Axiom Space képviseletében jártak a keringő laboratóriumban. Miért lenne ez különleges, kérdezhetjük, hiszen előttük már több űrturista, köztük a magyar szálakkal rendelkező Charles Simonyi is járt az ISS-en. Sőt, nem is olyan régen, a Roszkozmosz égisze alatt egy forgatócsoport is megfordult az orosz részegységben. Valóban, ők azonban még mindig inkább rekreációs űrutazást hajtottak végre, míg az AX-1 asztronautái a NASA- és ESA-űrhajósokhoz hasonló küldetésprogrammal érkeztek, a tudományos munkát előtérbe helyezve ..." [HAI.]

Brit naperőmű orbitális pályán. Zöld jövő. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. máj. 386. sz. p. 64. "Az Egyesült Királyság kormánya egy 16 milliárd fontos (20,8 milliárd dolláros) orbitális naperőmű építését fontolgatja. Egy brit parlamenti képviselő felvetette, hogy a SpaceX végezhetné a szükséges technika Föld körüli pályára állítását. A kormány nemrég tette közzé Net Zero Innovation Portfolio című tervezetét, amely tartalmaz egy űralapú napenergiára vonatkozó részt is. Ez egyike a számos lehetséges megoldásnak, amelyekkel az ország 2050-re elérheti a nettó nulla kibocsátásra vonatkozó célját. A Space Energy Initiative elnevezésű projekt célja, hogy 2035-re felállítsák az első erőművet az űrben. ..." [HAI.]

Az értéktelen gyémántváros. Kő kövön. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. máj. 386. sz. p. 66. "Nördlingen első pillantásra egy klasszikus német kisváros minden jellemzőjét magán viseli. Központjában áll Szent György középkori temploma, amelynek impozáns tornya uralja a látképet. A városközpont szinte tökéletesen kerek, a több száz fagerendás házat és üzletet a középkori városfal keríti be. Egy dologban különbözik más településektől: egy nagy gyémántmezőn ül. Ezekbe az épületekbe is több millió gyémánt van beágyazva. A kövek azonban nem érnek semmit sem. A gyémántokat nem a hajdani vulkánosság, hanem egy kb. egy kilométer átmérőjű aszteroida hozta létre, amely mintegy 15 millió évvel ezelőtt csapódott be Bajorországnak erre a területére. Az ütközés következtében keletkezett a Ries-kráter.
A becsapódás során szuevit keletkezett - ez a részben olvadt szemcsés kőzet, amely tartalmazhat üveget, kristályokat is, és gyakran megtalálható az ilyen becsapódások környékén. A hely különlegességét az adja, hogy amikor az aszteroida a földnek ütközött, grafittartalmú kőzetet talált el. A grafit a hatalmas nyomás hatására gyémánttá alakult. Azonban ezek a gyémántok csupán mikroszkopikus nagyságúak, a legméretesebb is csupán 0,3 mm. ..." [HAI.]

Gravitációszimulátor. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. máj. 386. sz. p. 98. "Kína különleges vákuumkamrát épít gravitációs kísérleteihez. A kutatók szerint munkájukat egy lebegő béka inspirálta. Kínai tudósok egy "mesterséges Hold" kutatási létesítményt építettek, amely lehetővé teszi számukra, hogy mágnesség segítségével szimulálják az alacsony gravitációs környezetet. Üzembe helyezését idén tervezik; egy 60 centiméter átmérőjű vákuumkamra belsejében erős mágneses mezőkkel fogja "eltüntetni" a gravitációt. A tudósokat egy korábbi kísérlet inspirálta, amely mágnesek segítségével egy békát lebegtetett. A kamra, amelyet a holdfelszínt imitáló kőzetekkel és porral töltenek majd meg, az első a maga nemében a világon. A berendezés képes fenntartani az ilyen alacsony gravitációs körülményeket "addig, amíg csak akarjuk".
A tudósok azt tervezik, a létesítményt arra használják majd, hogy a technológiát tartósan alacsony gravitációs környezetben teszteljék, mielőtt a Holdra küldik, ahol a nehézkedés csak egyhatoda a földinek. Ez lehetővé teszi számukra, hogy kiküszöböljék az esetleges költséges technikai hibákat, valamint megvizsgálják, hogy bizonyos szerkezetek működnének-e a Hold felszínén, és felmérjék az ottani emberi település életképességét. ..." [HAI.]

ZSIRKA Richárd: A kozmosz billentyűi. Vangelis. A szférák zenéje. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. jún. 387. sz. pp. 30-31. "Ahogy telnek az évek, úgy mennek el a legnagyobbak. 2022. május 17-én hunyt el minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője. Filmzenék, dokumentumfilmek aláfestő melódiái és kismillió sorlemez után csak a végső állomás vetett véget Evángelosz Odiszéasz Papathanaszíu, avagy művésznevén Vangelis karrierjének. Megannyi ikonikus dal, és persze számunkra, sci-fi rajongók számára egy hatalmas filmklasszikus dallamainak írója 79 éves volt, és ha van valaki, aki egy teljes életművet hagyott maga után, az ő. [...] Az 1976-os Albedo 0.39 hozta meg az áttörést: a bolygókról visszaverődő fény ihlette koncepalbumon egyszerre halljuk a korai évek progrockos behatását, némi dzsesszt, és a később védjegyszerű ambient stílusjegyeinek ébredezését. [...] 2001 és 2016 között filmzenéket írt (2004: Nagy Sándor, a hódító; 2007: El Greco),
újranyomatott pár régi klasszikust, és kisebb-nagyobb eseményeken vett részt. Kiemelkedő ebből a korszakból a NASA-val való kollaborációja, Vangelis jegyzi ugyanis a 2001-es Mars Odyssey űrszonda küldetésének aláfestő zenéjét. 2013-ban a Philea szondának - melynek szoftverét egy csapat magyar programozó fejlesztette - a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön való leszállásához komponált zenét. 2018-ban jelen volt Stephen Hawking temetésén, amihez szintén ő írt kíséretet. 2021-ben még távolról sem úgy nézett ki, hogy kilátásban van a nyugdíjba vonulás. Vangelis utolsó sorlemeze, a Juno to Jupiter a különböző űrprogramokhoz írt zenéinek egyfajta leszármaztatása. Az album egyszerre görög mitológiai ihletésű - Juno = Héra - és idézi meg a Juno űrszonda repülését a Jupiterig, egyúttal megzenésítve az űrutazás kietlenségét és magányát. Érezhetően volt még alkotóerő a zeneszerzőben, de a Juno to Jupiter így is méltó lezárása egy igen termékeny és igen változatos életműnek. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Űrközeli kalandok. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. jún. 387. sz. pp. 46-47."Az UPRA.space csapata közel 10 éve dolgozik azon, hogy könnyen elérhetővé tegye a közeli űrt, a sztratoszférát. Eredetileg a Budapesti Műszaki Egyetem diákprojektje köré épült csapat azzal a céllal alakult, hogy az űripar és űrkutatás iránt érdeklődő egyetemisták gyakorlatban is kipróbálhassák magukat világűrhöz hasonló környezetben. Ennek a célnak a keretében egy magaslégköri ballonplatform kifejlesztésébe kezdtek, melynek első repülése 2014 tavaszán történt meg. Azóta az UPRA.space csapata több mint húsz repülést tudhat maga mögött, melyek nagy része saját szervezésű küldetés, de számos esetben más csapatok ballonindításánál is közreműködtek ..." [HAI.]

HORVÁTH András Ferenc: Köszöntő. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. júl. 388. sz. p. 3. "Fantasztikus, a Galaktika már 50 éves, ifjúkorom egyik igen kedvelt olvasmánya, sőt azóta is. [...] Amikor közeledett az érettségi, akkor már másfelé kezdtem kacsingatni, hiszen az első orosz mesterséges holdak indítása és a sci-fi irodalom hatására már az asztronautika izgatott nagyon. Ezért édesapám Kulin Györgynek írt, hogy mit csináljon fia akkor különlegesnek számítónak érdeklődésével. Ő azt válaszolta, hogy az ELTE matematika-fizika szakára kell jelentkeznem. A matematika-fizika szak mellett barátommal még a csillagászatra is feliratkoztunk. Minden csillagászati tárgyat végighallgattunk, és vizsgáztunk is. Az egyetem elvégzése után az MTA Svábhegyi Csillagvizsgáló igazgatója, Detre László azt javasolta, menjek le Miskolcra, ahol egy tanári állás mellett szputnyik figyelési munkát kell végezni. És ekkor már jól jött, hogy ismerem a csillagos égboltot.
Aztán 1981-ben Illés Erzsébet és Almár Iván kollégák ajánlatára meghívtak, hogy mint szakcsillagász legyek a Budapesti Planetárium igazgatója. Ott egy ténylegesen fantasztikus csillagos égboltot találtam a 23 méteres kupolán. Planetáriumi műsor közben csak felnéztem és majdnem azt az eget láttam, amit a törökbálinti kertünkben megtanultam. A munka mellett rendszeresen feljártam a Svábhegyi Obszervatóriumba, ahonnan visszafelé mindig bementem a Galaktika "Moszkva tér" környéki szerkesztőségébe, így a kapcsolat nemcsak állandó volt, de sok asztronautikai cikket is írtam a folyóiratba. Őszintén gratulálok az 50 éves Galaktika alkotóinak, szerkesztőinek, íróinak." [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Atomot a Holdra. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. júl. 388. sz. pp. 18-20. "Régi álma az emberiségnek eljutni a Holdra, és ott állandó kolóniát létrehozni. Lehet, hogy ehhez a nukleáris energia segít hozzá minket. [...] A Szputnyik után az Egyesült Államok jól érzékelhető lemaradásba került az űrversenyben. 1958-ban a renoméja visszaállítására a légierő atombombát tervezett robbantani a Holdon. A szigorúan titkos A119-es projekt iratai sok évtizednyi titkosítás után kerültek újságírókhoz. A robbantásnak semmilyen gyakorlati haszna vagy értelmes célja nem volt, csupán figyelmeztetésnek szánták a Szovjetunió felé, hogy bizony, erre is képesek vagyunk. Szerencsére végül elvetették a tervet. Sajnos az emberi ostobaság általános.
Az ötlet a Szovjetunióban is felbukkant. Egy német kutató 2017-ben bukkant ennek nyomára moszkvai archívumokban kutatva. A hasonlóság a tervekben kísérteties, még az évszám is stimmelt: 1958. A művelet célja ott is hidegháborús erőfitogtatás lett volna. Ma már sokkal békésebb terveink vannak a Holddal. Sok évtized után szeretnénk újra embert küldeni a kísérőnkre, [...] A NASA pályázatot írt ki egy "maghasadással működő felszíni energiarendszerre", amelyet az Artemis­program részeként az emberekkel együtt más égitestekre szeretne eljuttatni. ..." [HAI.]

Holdtérképező hátizsák. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. júl. 388. sz. p. 32. "A NASA kutatói és ipari partnereik össze fogtak egy távérzékelős térképező rendszer, a KNaCK kifejlesztésére, amely az űrhajósoknak segíthet a Hold felfedezésében. A találmány egy mobil lidar-szkenner, egy távérzékelési módszer, amely fényérzékelő és távolságmérő lézerfényt használ. A műszercsomag a földmérők lézeres távolságmérőinek és a rendkívül érzékeny közelségjelzőknek - melyek segítségével az intelligens autók elkerülhetik az ütközéseket - szupererősített változata. Alapvetően az érzékelő egy navigációhoz és tudományos térképezéshez egyaránt alkalmazható földmérő eszköz, amely képes centiméteres pontossággal ultranagy felbontású 3D térképeket készíteni. Emellett segít az űrhajósoknak a holdjárók biztonságos használatában, mivel azonosítja a távoli tereptárgyak tényleges távolságát, továbbá valós időben mutatja a felfedezőknek, hogy milyen messzire jutottak, és mennyi van még hátra a célállomásig.
A KNaCK-et úgy fogják felvenni, mint egy túrázó a hátizsákot, és arra fogják használni, hogy 3D "pontfelhőt" készítsen a környező terepről, lényegében pontosan feltérképezve a táj domborzatát, beleértve a mély szakadékokat, hegyeket és barlangokat." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Öntisztító felületek az űrben. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. júl. 388. sz. pp. 62-63. "Az űrhajósok a mikroorganizmusok nyüzsgő populációja mellett élnek és dolgoznak, ami komoly veszélyt jelenthet az egészségükre - sőt a járművek szerkezetét is veszélyeztetheti. A láthatatlan potyautasok elleni küzdelem jegyében az Európai Űrügynökség (ESA) által vezetett projekt olyan mikrobaölő bevonatokat fejleszt, amelyek az űrhajók belsejében is használhatók. ..." [HAI.]

Az Artemis holdmisszió űrruhái. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. júl. 388. sz. p. 64. "A NASA nyilvánosságra hozta a szerencsés kiválasztott cégeket, amelyek a közelgő Artemis holdmissziókhoz szükséges újgenerációs űrruhák kifejlesztését végezhetik. A NASA Artemis küldetésének célja, hogy még az évtized vége előtt egy hosszú távú és önfenntartó települést telepítsen holdszomszédunkra és környékére. Az ügynökség szerint mindaz, amit ennek során megtanulunk, felkészíti az emberiséget a Marsra - valamikor a 2030-as évek végén vagy a 2040-es években - és talán azon túlra, a Jupiter Europa nevű holdjára, illetve még messzebbre a Naprendszerben. De minden a legfontosabb dolgokkal kezdődik: mit fognak viselni az űrhajósok? A több mint negyven pályázó közül a 3,5 milliárd dollár értékű megbízást végül két cég, az Axiom Space és a Collins Aerospace nyerte el. Az üzletet olyan nagynevű versenytársak elől halászták el, mint a Honeywell Aerospace, a Blue Origin vagy a SpaceX. ..." [HAI.]

Az univerzum legerősebb mágnese. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. aug. 389. sz. p. 6. "Az első kínai röntgencsillagászati műhold, az Insight-HXMT mögött álló csapat felfedezte az univerzumban eddig közvetlenül mért legerősebb mágneses mezőt. A neutroncsillagok kivételesen erős mág neses tereket hoznak létre. Ezeket a csillag felszínéhez közel is pontosan tudják mérni. Az Insight-HXMT csapata 146 keV energiájú ciklotronelnyelési vonalat fedezett fel a Swift J0243.6+6124 röntgenkettős neutroncsillagban, ami több mint 1,6 milliárd Tesla felszíni mágneses mezőt jelent.
Két évvel ezelőtt az Insight-HXMT csapata arról számolt be, hogy a GRO J1008-57 röntgen kettős rendszerben lévő neutroncsillagból 1 milliárd Tesla erősségű felszíni mágneses teret figyeltek meg, ami akkor világrekordot jelentett. Ezt most újabb 60 százalékkal döntötték meg. A neutroncsillag röntgen kettős rendszer egy neutroncsillagból és kísérőcsillagából áll. A kísérő gáza a neutroncsillag felé hullik, akkréciós korongot alkotva. Az akkréciós korongban lévő plazma viszont mágneses vonalak mentén a neutroncsillag felszínére esik, erős röntgensugárzást bocsátva ki." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

40 000 gyűrűs galaxis. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. aug. 389. sz. p. 58. "Egy új módszer az emberi és a gépi intelligenciát kombinálva 40 000 gyűrűs galaxist fedezett fel az univerzumban. Hatszor többet, mint az összes korábban ismert gyűrűs galaxis. Dr. Mike Walmsley, a Manchesteri Egyetem munkatársa és a Galaxy Zoo együttműködésében kifejlesztett úgynevezett "kiborg" módszerrel több millió különböző galaxis alakját mérték meg. A Galaxy Zoo adatokat gyűjt azokról a csillagokról, amelyek pályáját a galaktikus ütközések és a szupermasszív fekete lyukak energiakitörései megzavarták. Azonban mindezen információk kategorizálása az egyes hatalmas zavarokat kiváltó konkrét kozmikus esemény alapján több millió mérést igényel. Ez az adatmennyiség olyan óriási, hogy az önkénteseknek több emberöltőre lenne szükségük az átválogatásához. Itt jön a képbe a gépi intelligencia.
Egy évtized méréseit használták fel egy új, "Zoobot" nevű mesterséges intelligencia algoritmus létrehozásához, amely asszisztensként dolgozhat a projektben. A Zoobot gépi tanulást alkalmazva képes pontosan megjósolni, hogy az emberi önkéntesek mit mondanának bizonyos adatpontokról, valamint megérti, hogy hol tévedhet. Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Messzebbre, mélyebbre, régebbre, mint valaha. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. aug. 389. sz. pp. 90-91. "A James Webb űrteleszkóp csillagcsoportokat és egyedi csillagokat tár fel a Carina-ködben, amelyek korábban homályba burkolóztak. Első megfigyeléseit a NASA, az ESA, a CSA és a Space Telescope Science Institute képviselőiből álló csoport választotta ki. SMACS 0723: A Webb a távoli Univerzum eddigi legmélyebb és legélesebb infravörös képét készítette - és mindössze 12,5 óra alatt. Ez az új kép, amely több, egyenként körülbelül kétórás expozícióból áll, körülbelül akkora, mint egy karnyújtásnyira tartott homokszem. WASP-96b: A Webb első alkalommal észlelt vizet egy exobolygó atmoszférájában, és most több száz másik rendszer tanulmányozását tűzi ki célul, hogy megértse, miből állnak az ottani légkörök. "Déli Gyűrű": Ez a bolygóköd egy táguló gázfelhő, amely egy haldokló csillagot vesz körül, körülbelül 2000 fényévnyire van tőle.
"Stephan kvintettje": A Webb képe a Pegazus csillagképben található kompakt galaxis csoportról, amely áthatolt az egyik galaxis közepét körülvevő porburkon, hogy felfedje a gáz sebességét és összetételét a szupermasszív fekete lyuk közelében. Carina-köd: A Webb pillantása a Carinaköd "kozmikus szikláira" feltárja a csillagkeletkezés legkorábbi, gyors fázisait, amelyek eddig rejtve voltak. A déli Hajógerinc csillagkép ezen csillagképző régióját és más hasonlókat tekintve a Webb láthatja az újonnan formálódó csillagokat, és tanulmányozza az őket alkotó gázt és port. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Egy "Őrszemmel" kevesebb. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. szept. 390. sz. pp. 84-85. "Még tavaly decemberben a Copernicus Sentinel-1B mű hold hibát észlelt az alrendszerek tápellátásában, ezért nem tudott radaradatokat továbbítani. Azóta a földi irányítás és a mérnökök fáradhatatlanul dolgoztak a probléma megoldásán. A szakemberek összehangolt erőfeszítéseinek ellenére az Európai Űrügynökség (ESA) bejelentette a Sentinel-1B küldetés végét. A bejelentésre azért volt szükség, mert a probléma megoldására létrehozott csapat arra a következtetésre jutott, hogy az űreszköz szintetikus apertúrájú radar (SAR) tápegységét nem lehet helyreállítani.
A Sentinel-1A továbbra is hibátlanul működik Föld körüli pályán, és kiváló minőségű radarképet biztosít számos alkalmazáshoz [...] A Sentinel-1B-t ellenőrzés alatt tartják mindaddig, amíg a Sentinel-1C biztonságos pályára állítása után el nem kezdődik elődjének teljes kikapcsolási folyamata. Az űrszemét csökkentésére irányuló pályaelhagyási követelmények a Sentinel-1A és a Sentinel-1B tervezésekor már érvényben voltak az ESA-projekteknél, ami azt jelenti, hogy az űreszköz lekapcsolását követően a légkörbe való újbóli belépése 25 éven belül megtörténik. A gyakorlatban a visszatérési idő várhatóan sokkal rövidebb lesz." [HAI.]

Űrállomás mesterséges gravitációval. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. okt. 391. sz. p. 6. "A Vast, egy kaliforniai székhelyű startup ambiciózus célt tűzött ki maga elé. A vállalat mesterséges gravitációs űrállomásokat fog kifejleszteni. A mérnökökből, ipari szakértőkből és egy űrmérnökből, a SpaceX korábbi alelnökéből, Hans Koenigsmannból álló csapat olyan környezetet szeretne létrehozni, ahol az emberek az űrben nemcsak élhetnek, hanem dolgozhatnak is. Hosszú időt tölteni zéró gravitáción veszélyes, károsíthatja az űrhajósok egészségét. A kockázatok közé tartozik az izomsorvadás, a csontvesztés, és még az agykárosodás is. A mesterséges gravitáció segítségével egészségesebb környezetet lehet biztosítani a hosszú távú küldetésekhez. A gravitációhoz hasonló vonzást egy nagy méretű forgó szerkezetnek köszönhetően fellépő centrifugális erő keltené.
Az elképzelések szerint a vállalat űrállomása több mint 40 ember befogadására lesz képes, és 100 méter hosszú lesz. Nem ez az első eset, hogy egy cég megpróbál mesterséges gravitációs szerkezetet építeni az űrben. Mivel az űrturizmus az új trend, a különböző iparági vezetők nem hagynák ki a lehetőséget, hogy megadják az embereknek, amit szeretnének." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Ember a Jupiternél. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. okt. 391. sz. pp. 28-30. "Bár a következő cél a Hold, és a Mars felé még csak ácsingózunk, de az izgalmas cél a Jupiter saját kis rendszere lenne. Milyen kihívásokkal nézne szembe az ember, ha a Jupiter jeges holdjain élne, és milyen felfedezések várnának rá? Külső Naprendszer. A kisbolygó övön túl. Az óriásbolygók világa. A tudósok sokáig azt hitték, meg sem fogjuk ismerni ezt a régiót az elképesztően nagy távolságok miatt. De a Voyager szondák bebizonyították, hogy semmi sem elérhetetlen. Az űrhajózás is elérhet arra a szintre, hogy emberek juthatnak el oda. [...]
De elsősorban a holdakra szeretnénk eljutni. Bár a választék nagy, a lehetséges célok száma igen csekély. [...] Bázis vagy állandó település létrehozására a Galilei-holdak alkalmasak. Ezek révén az emberek hozzáférhetnének a Jupiter-rendszerhez és annak hatalmas erőforrásaihoz, ugródeszkaként szolgálhatnának a Szaturnusz és a külső Naprendszer felé. [...] Ha űrhajót nem is, de űrszondákat már küldhetünk oda. Több űrügynökség is reméli, hogy a közeljövőben küldetéseket indíthat a rendszerbe, megvizsgálni a holdakat, és az élet lehetséges jelei után kutatni. Ezek közé tartozik a NASA Europa Clipper és az ESA Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) missziója, amelyek a 2030-as években érkeznek a Jupiter köré. Az lesz a felfedezések következő izgalmas időszaka." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: A Nagy Körutazás - Voyager 45. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. okt. 391. sz. pp. 78-79. "A NASA Voyager ikerszondáit koruk időkapszuláinak tekinthetjük: Mindkét űreszköz egy-egy nyolcsávos mágnesszalagra rögzít mindent, memóriájuk nagyjából 3 milliószor kisebb, mint egy modern mobiltelefonnak, és körülbelül harmincnyolcezerszer lassabban küldik az adatokat, mint a legmodernebb mobilinternet-kapcsolat. Ennek ellenére a Voyagerek továbbra is az űrkutatás élvonalába tartoznak. A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) által épített és üzemeltetett szondák az egyedüli, ember alkotta eszközök, melyek valaha elérték a csillagközi teret - a galaktikus óceánt, amelyen Napunk és bolygói utaznak. A naprendszerünket tartalmazó védőbuborékot, a helioszférát a Nap mágneses tere és a napszél áramlása hozza létre.
A kutatók - akik közül többen fiatalabbak, mint a két távoli űrszonda - a Voyager megfigyeléseit újabb küldetések adataival kombinálják, hogy teljesebb képet kapjanak Napunkról, valamint a helioszféra és a csillagközi tér kölcsönhatásáról. [...] A Voyager-missziók a NASA Heliophysics System Observatory részét képezik, amelyet a washingtoni Tudományos Igazgatóság Heliofizikai Osztálya támogat. A szondákról és küldetésükről részletesen a NASA oldalán lehet olvasni: https://www.nasa.gov/voyager" [HAI.]

Műanyagból gyémántot. Kő kövön. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. okt. 391. sz. p. 80. "Egy német és francia kutatókból álló csapat érdekes kísérletet tervezett annak érdekében, hogy többet tudjanak meg a jégóriás bolygókon, a Neptunuszon és az Uránuszon uralkodó körülményekről. Rendkívül erős lézervillanásokat lőttek ki egy PET műanyagból készült fóliára - ugyanezt az anyagot használják a műanyag palackokban -, és azt találták, hogy az így keletkező lökéshullám apró gyémántokat hozott létre. A Helmholtz-Zentrum Dresden-Rossendorf, a Rostocki Egyetem és az École Polytechnique tudósai a jégóriásokban uralkodó szélsőséges körülményeket akarták szimulálni.
E távoli világok mélyén a belső hő több ezer Celsius-fokra emeli a hőmérsékletet, a nyomás pedig több milliószor nagyobb, mint a Földön. [...] Megerősítést nyert az az elmélet, hogy az olyan jégóriásokon, mint a Neptunusz és az Uránusz, szó szerint gyémánteső eshet. A Naprendszerünkön kívüli hasonló bolygókon is tapasztalható ilyen tevékenység. ..." [HAI.]

A megaföldrengés hónapokig rázta a bolygót. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. nov. 392. sz. p. 6. "A dinoszauruszokat megölő hatalmas aszteroida becsapódása hónapokig tartó mega földrengéseket is kiváltott. Körülbelül 66 millió évvel ezelőtt egy körülbelül 10 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott a Földbe a Yucatán-félsziget közelében, sötétségbe borítva a bolygót, és tömeges kihalást okozva, amely az állati élet 80%-át kiirtotta. Az ütközés okozta hatalmas megarengés nyomot hagyott a Mexikói-öböl környéki kőzetekben. Hermann Bermúdez, a New Jersey-i Montclair Állami Egyetem geológus doktorandusza Kolumbiában, Mexikóban, Texasban, Alabamában és Mississippiben olyan kőzetrétegeket fedezett fel, amelyek a rengés következtében deformálódtak és repedeztek, néhányat pedig a becsapódás által keltett óriási szökőár hátrahagyott törmelékei töltöttek fel.
Néhány ilyen csavarodott és gyűrött rétegben pollennyomok is találhatók - ez annak a jele, hogy a növényzet legalább hat hónappal a becsapódás után kezdett helyreállni. A tény, hogy ezek a rétegek még akkor is deformálódtak, amikor a növények már kezdtek visszatérni, azt mutatja, hogy a becsapódás által kiváltott rengések hónapokig tartottak." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: A 151-es körzet szellemei. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. nov. 392. sz. pp. 28-30. "Nem, nem elírás, valóban 151-es körzet. A NASA berkein belül ez egy belsőhasználatos vicc az űrkutató cég legizgalmasabb helyszínére és az ott dolgozókra. [...] Mindenki röviden csak JPL-nek hívja a Jet Propulsion Laboratoryt, mely magyarra fordítva Sugárhajtási Laboratórium, és a kaliforniai Pasadenában van. Ahogy a nevéből következik, 1938-ban rakétafejlesztési központként alakult meg. Alapítója és első igazgatója a zseniális magyar tudós, Kármán Tódor volt. A NASA meg alakulása után az intézet az űrügynökségnek lett átadva, tevékenységet váltott, és fő profilja a bolygókutatás lett. Elsődleges feladatuk az űrszondák tervezése, építése, és a küldetésük során a repülésirányítás. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Telitalálat 500 millió kilométerről. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. nov. 392. sz. pp. 38-39. "Tíz hónap utazás után a NASA Double Asteroid Redirection (DART) névre keresztelt küldetése szeptember végén sikeresen becsapódott a kijelölt célpontjába. Ez az első bolygóvédelmi technológiai kísérlet, mely egy aszteroida eltérítésére irányul. A NASA átfogó bolygóvédelmi stratégiájának részeként a DART becsapódása a Dimorphos aszteroidába egy lehetséges technikát mutat be, amellyel megóvhatjuk bolygónkat egy Föld felé tartó aszteroidával való ütközéstől. ..." [HAI.]

HORVÁTH András Ferenc: Elon Musk rakétái. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. nov. 392. sz. pp. 92-95. "Elon Musk amerikai milliárdos, a világ egyik leggazdagabb embere a huszonegyedik század elején, úgy döntött, rakétafejlesztési elképzeléseit olyan formában fogja megvalósítani, hogy vásárol az oroszoktól interkontinentális rakétákat, és azokból kiindulva kezdi meg saját hordozórakéták és űrhajók fejlesztését. A moszkvai utazás keserű tapasztalattál járt, mert az oroszok, mondhatni, kinevették vásárlási szándékát. Feldühödve Musk gyorsan hazarepült, de már a gépen elkezdte tervezni, hogy milyenek lesznek saját hordozórakétái. Az addigi rakéták legnagyobb hibájának azt gondolta, hogy nem újrafelhasználhatók. A fanatikus űrmániákus Musk másik szenvedélye, hogy szeretne embereket küldeni a Marsra. Célja, hogy ne csak egy-civilizációs legyen a Nap rendszer, tehát a vörös bolygón is ki kell alakítani egy, a Földtől független technikai civilizációt.
SpaceX nevű magáncégét 2002-ben hozta létre a kaliforniai Hawthorne-ban, asztronautikai rakéták és űrhajók építésére. A vállalat eddig négy hordozórakétát (Falcon, Falcon Heavy, Starship, Super Heavy) fejlesztett ki. ..." [HAI.]

A Mars lassan szét szakíthatja a Phobost. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. dec. 393. sz. p. 6. "A Mars nagyobbik holdja, a Phobos a vörös bolygó által rá gyakorolt szélsőséges gravitációs erők miatt a szétszakadás jeleit mutatja. Kutatók felfedték, hogy a hold felszínét borító szokatlan barázdák, amelyekről korábban azt feltételezték, hogy egy ősi aszteroida becsapódásának hegei, valójában porral teli kanyonok, amelyek egyre szélesednek, ahogy a holdat a gravitációs erők szétfeszítik. A Phobos átmérője 27 kilométer, távolsága a Mars felszínétől mindössze 5760 km, vagyis 65­ször közelebb van, mint a Hold a Földhöz. Naponta háromszor kerüli meg a bolygót. A Holddal ellentétben azonban a Phobos pályája nem stabil: egy halálos spirálban rekedt, és 100 évente 1,8 méteres sebességgel közeledik a Mars felé. A Phobos legszokatlanabb tulajdonsága a titokzatos, csíkos felszíne. Párhuzamos barázdák, vagyis felszíni csíkok borítják.
A legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint a barázdák akkor keletkeztek, amikor egy aszteroida valamikor a múltban a Phobosba csapódott, és egy 9,7 km széles, Stickney néven ismert krátert hagyott maga után a hold oldalában. De az új tanulmány szerint az ok inkább az, hogy a Mars gravitációja lassan szétszakítja a holdat." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

KOVÁCS "Tücsi" Mihály: Idegen világok nyomában. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. dec. 393. sz. pp. 22-24. "Egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy megismerjük a távoli, Naprendszeren kívüli planétákat. A James Webb Űrtávcső sokat segíthet ebben. Akár azt is megtudhatjuk, milyen egy exobolygó légköre. Alig néhány évtizede még azt hittük, amíg meg nem valósul a csillagközi űrutazás, addig nem fogjuk megismerni, mit rejt egy másik naprendszer. De szerencsére ez megváltozott, és azóta már több mint ötezer exobolygót fedeztünk fel. A hatalmas gázóriások után már a kisebb, Föld-szerű bolygók kutatása a cél, felfedezni a szuperföldeket, sőt a Föld méretű kőzetvilágokat. Még érdekesebb, hogy furcsa csillagrendszerekre is bukkanhatunk. ..." [HAI.]

Csillagközi elfogó. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. dec. 393. sz. p. 36. "Egy tudóscsoport egy "csillagközi elfogó" építését javasolta, egy olyan űrszondáét, amely képes közel kerülni a Naprendszerbe érkező következő aszteroidához vagy üstököshöz. A csillagászok eddig két ilyen objektumot észleltek, amelyek a rendszerünkön csupán keresztülsuhantak: a szivar alakú ’Oumuamuát és a 2I/Borisov üstököst. Egy szonda csillagközi objektumok vizsgálatára való kiküldése lehetővé tenné a csillagászok számára, hogy pontosabban lefényképezzék az űrsziklák felszínét, és potenciálisan még mintát is vehetnének az olyan üstökösökből kiszivárgó gázokból, mint a 2I/Borisov. Mire azonban a teleszkópok észlelik az ilyen objektumokat, már túl késő megtervezni, megépíteni és elindítani egy űrszondát, amely üldözőbe venné őket. Így ezek az utazók végül áthajóznak a csillagrendszerünkön, és távozásukkor magukkal viszik titkaik nagy részét.
E probléma kiküszöbölésére a kutatók javasolták, hogy a NASA építsen és indítson el egy csillagközi elfogóegységet, amely türelmesen várakozhat távoli, Föld körüli pályán. Ezután, amint a csillagászok észlelnek egy érkező csillagközi objektumot, a szonda gyorsan elrepülhet, hogy elfogja a betolakodót a Naprendszeren át vezető útja során. ..." [HAI.]

BODÓ Zsófia - GÓCZÁN Bence: Cél a Hold, és vissza. Obszervatórium. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. dec. 393. sz. pp. 60-61. "Magyar idő szerint november 16-án reggel, nem sokkal nyolc óra előtt az Artemis I küldetés útnak indult a Hold felé, a NASA új holdrakétája felszállt a floridai Kennedy Űrközpontból, és Föld körüli pályára állította az Orion űrszondát, valamint az Európai Kiszolgáló Egységet. Az űrszonda két órát töltött a Föld körül. Minden rendszere a várakozásoknak megfelelően működött, ezért megkezdhette tíznapos útját a Hold felé, és vissza. A NASA Space Launch System a valaha épített legerősebb rakéta, és az Orion űrszondák számára készült, hogy űrhajósokat és felszerelést szállítson a Holdra. Az Artemis I tesztrepülés személyzet nélküli, hogy a mérnökök megbizonyosodhassanak az űrhajó emberek számára is biztonságos működéséről. ..." [HAI.]

Beszélgetés Almár Ivánnal sci-firől és a SETI-ről. = Galaktika 42. [! 43.] 2022. dec. 393. sz. pp. 70-74. "Almár Iván csillagász-űrkutatót aligha kell bemutatnunk olvasóinknak. De a rend kedvéért elmondjuk, hogy nem csak az első magyar űrkutatók egyike, hanem ennek a területnek a meghatározó egyénisége. A fizikai tudományok doktora, a Magyar Asztronautikai Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke, az MTA emeritus kutatója, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia tiszteleti tagja, tudományos ismeretterjesztő munkájáért kisbolygót neveztek el róla. Kutatási témáiban a felsőlégkör tulajdonságainak vizsgálatától eljutott egészen a SETI-ig. Idén töltötte be a 90. életévét, ebből az alkalomból beszélgettünk vele könyvekről, a sci-fi-ről, a valóságról és ezek kapcsolatáról. ..." Az interjút Trupka Zoltán készítette. [HAI.]

HORVÁTH Attila: Nanoműholdak alkalmazhatósága védelmi és biztonsági célú űrműveletekben. 2. Űrtechnika. = Haditechnika 56. 2022. 1. sz. pp. 42-49. "A 2010-es években kirobbant "új űrkorszak" minden korábbinál könnyebbé tette az űrrendszerekhez, űrszolgáltatásokhoz történő hozzáférést és ennek nyomán egy produktív iparág alakult ki. A korábban technikai érdekességnek tekintett nano- és mikroműholdakból ma már évente több száz indul a világűrbe, hogy ott érdemi üzleti tevékenységeket támogasson. Mára ezek a miniatürizált űreszközök megjelentek a legnagyobb űrhatalmak katonai rendszereiben is. A tanulmány első részében a szerző áttekintette a mikro- és nanoműholdak technikai jellemzőit, felépítését, a lehetséges hasznos terheket. ..." Fejezetcímek: Nanoműhold-hordozórakéták.; A zárt nanoműhold-ökoszisztéma nemzetbiztonsági és katonai jelentősége.; Példák megvalósítható nanoműhold rendszerekre.; Összegzés. [HAI.]

HORVÁTH István: A gammakitörések térbeli eloszlása. Űrtechnika. = Haditechnika 56. 2022. 2. sz. pp. 35-38. "A gammakitörések a világegyetem legnagyobb energiájú folyamatai közé tartoznak. Okozói a nagy tömegű csillagok végső összeomlása távoli galaxisokban. Így nagyon távoli tartományokban jelzik a világegyetem sűrűbb részeit. Segítségükkel alkalmunk nyílik világunk nagy léptékű szerkezetének felderítésére. Jelen tanulmányban két módszerrel is megvizsgáljuk a műholdak által megfigyelt kitörések térbeli eloszlását egy húszéves periódus alatt. ..." Fejezetcímek: Kétdimenziós eloszlások az éggömbön.; Elemzések "legközelebbi társ" módszerrel. Kulcsszavak: kutató műholdak, gamma-műholdak, asztrofizika, statisztika, gammakitörések. [HAI.]

SZABÓ Róbert: Felbocsátották a James Webb űrteleszkópot. Űrtechnika. = Haditechnika 56. 2022. 3. sz. pp. 39-40. "Többszöri halasztás után 2021. december 25-én, az Európai Űrügynökség francia guyanai Kourouban lévő indítóállomásáról - egy Ariane-5 rakéta fedélzetén - felbocsátották a James Webb űrteleszkópot. A Hubble űrteleszkóp utódjaként fejlesztett eszköz a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja, amely a következő évtizedekben infravörös fény segítségével kutatja a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat. ..." Kulcsszavak: űrteleszkóp, Európai Űrügynökség (ESA), Ariane-5 rakéta. [HAI.]

GULYÁS Attila: Az 5. generációs telekommunikációs hálózatok fejlesztési irányai. 1. = Haditechnika 56. 2022. 4. sz. pp. 13-19. "Az 5. generációs vezetékes és vezeték nélküli hálózatok fejlesztésének kezdeti időszakában indokolt megvizsgálni az IMT-2020 ajánlásaiban megfogalmazott hálózati paraméterek elérését lehetővé tévő műszaki eljárásokat arra az esetre is előkészülve, amikor a műholdas szegmensből érkező jelsorozat feldolgozása is feladatként jelentkezik. E tudományos közleményben az 5. generációs hálózatok űrszegmensre történő kiterjesztésének egyes követelményeit vizsgálom. ..." Fejezetcímek: Bevezetés.; Az 5GN rövid áttekintése.; Alapfogalmak, definíciók. Kulcsszavak: IMT-2020, 5GN, 5G NTN, műholdas szegmens. [HAI.]

PUNCZMAN Ádám Tamás: Az égitestek bányászata. 1. Űrtechnika. = Haditechnika 56. 2022. 4. sz. pp. 38-45. "Az égitestek bányászata egyre inkább előtérbe kerül, mivel néhány állam nemzeti szinten már tisztázta az erőforrások tulajdonjogát. Ezzel szemben a nemzetközi világűrjogban kétséges, hogy az űrerőforrások tulajdonjog tárgyai lehetnek-e. Az emberiség tudományos céllal már birtokba vett mintákat, de azok mennyisége és a küldetések gyakorisága azt mutatja, hogy az ipari mennyiségű kitermelés a közeljövőben még nem fog megvalósulni. ..." Fejezetcímek: Lehetséges kitermelési helyek.; Kihívások.; Mintagyűjtő küldetések: Az Apollo-program. A Luna-program. A Csang’e-program. A Hayabusa-1. A NASA OSIRIS-REx. A Mars Perseverance. Kulcsszavak: világűrjog, űrbányászat, világűr-küldetések, Artemis-megállapodás, Világűrszerződés, Apollo-program, Luna-program. [HAI.]

GULYÁS Attila: Az 5. generációs telekommunikációs hálózatok fejlesztési irányai. 2. = Haditechnika 56. 2022. 5. sz. pp. 14-18. "...A tanulmány második részében a hullámterjedés és a jelfeldolgozás többösszetevős egyenletrendszeréből kiemelve, az elektromágneses jelterjedésben megjelenő Doppler-hatást vizsgálja annak érdekében, hogy rámutasson a multipath terjedés és a jelkésleltetési időkből származó anomáliákra. ..." Fejezetcímek: A Doppler-hatás bemutatása. Összefoglalás. [HAI.]

PUNCZMAN Ádám Tamás: Az égitestek bányászata. 2. Űrtechnika. = Haditechnika 56. 2022. 5. sz. pp. 35-38. "... A szerző tanulmányának első részében bemutatta az égitestek azon típusait, amelyek a kitermelés potenciális célpontjává válhatnak. Szót ejtett az űrbányászat költségeiről és műszaki kihívásairól, majd részletesen bemutatta a különböző országok jelentősebb mintagyűjtő küldetéseit. A tanulmány második részében az égitestek erőforrásainak tulajdonjogát is szabályozó jogi környezetről esik szó. ..." Fejezetcímek: Nemzetközi jogi környezet: A kisajátítás elméleti értelmezése. A kisajátítás gyakorlati értelmezése.; A nemzeti törvények. Út a nemzetközi rezsim felé. Az Artemis-megállapodás. Összegzés. [HAI.]

SZABÓ Róbert: Űrtávcsövek reneszánsza. Űrtechnika. = Haditechnika 56. 2022. 6. sz. pp. 47-55. "A csillagászati megfigyelőműszerek egyre nagyobb hányada települ az űrbe, ahol a földi légkör zavaró hatásaitól mentesen végezhetünk megfigyeléseket. Tanulmányunkban áttekintjük a látható, az ultraibolya és az infravörös hullámhossz-tartományokban üzemelő legfontosabb csillagászati űrtávcsöveket. Tárgyaljuk felépítésüket, működésüket, műszereiket, legfőbb feladataikat és az eddig elért tudományos eredményeiket. Röviden kitérünk a csillagászat és a hadtudomány űrtechnológiával kapcsolatos kölcsönhatására is. ..." Fejezetcímek: Bevezetés.; Kepler, a bolygófelfedezések császára.; TESS, a trónkövetelő.; A Gaia asztrometriai műhold.; Hubble, az űrcsillagászat svájci bicskája. James Webb űrteleszkóp, az űrtávcsövek Ferrarija.; Összefoglalás. Kulcsszavak: csillagászat, asztrofizika, űrtávcső, NASA, ESA. [HAI.]

  KUTROVÁTZ Gábor: Az okkultációk szerepei a távcső előtti csillagászati hagyományban. = Kaleidoscope 12. [13.] 2022. 25. sz. pp. 216-231. "Ebben a tanulmányban azt veszem szemügyre, hogy milyen szerepeket játszottak az okkultációk, azaz fedések a csillagászat történetében az ókortól Keplerig, vagyis a tudomány távcső előtti időszakában. Fedés alatt azt értjük, hogy egy égitest képe - a Földről nézve - teljesen vagy részlegesen kitakarja egy másik, távolabbi égitest képét.
Ennek négy fő fajtája különíthető el az általunk vizsgált korszakokban: a holdfedések, amikor is a Hold elfed egy bolygót vagy csillagot, a bolygófedések, amikor egy bolygó elfed egy csillagot, a kölcsönös bolygófedések, amikor az egyik bolygó elfedi a másikat, valamint a tranzitok vagy átvonulások, amikor a belső bolygók egyike – a Merkúr vagy a Vénusz – kitakarja a napkorong egy kis részét. A tanulmányban elsősorban a kölcsönös bolygófedésekre és ezek lehetőségeire fogok koncentrálni, de az egyes témaköröknek megfelelően utalni fogok a fedések más fajtáira is. ..." Fejezetcímek: Az okkultáció fogalma (pp. 216-217.).; Kalibrációs szerep (pp. 217-219.).; Kozmológiai szerep (pp. 220-222.).; Fizikai szerep (pp. 222-228.).; Bibliográfia (pp. 228-231.). Kulcsszavak: csillagászattörténet, okkultáció, távolhatás, erőfogalom, Kepler. [HAI.]

  180 éve született Konkoly-Thege Miklós csillagász, meteorológus. = Légkör 67. 2022. márc. 1. sz. p. 67. "2022. 01. 20. 180 éve, 1842. január 20-án született Konkoly-Thege Miklós a Meteorológiai és Földdelejességi Intézet ötödik igazgatója. A meteorológiával jó barátja, Schenzl Guidó által került közelebbi kapcsolatba. A Schenzl halála után háttérbe szoruló meteorológiai kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia 1890-ben a kiváló és állhatatos szervezőként ismert Konkoly kinevezésével kívánta fellendíteni. Sikerült. Igazgatósága alatt a Meteorológiai Intézet jelentős fejlődésen ment keresztül, nem túlzás azt állítani, hogy világszínvonalúvá fejlesztette azt." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

CSÉCSI László: Útjára indult az űrtávcső, amelyik az űrlények leheletét is képes észlelni. = Magyar Hang 5. 2022. dec. 31. - 2022. jan. 6. 1. sz. p. 23. A Webb-űrtávcsőről. [KSZ.]

BARNA Barnabás: Emberes küldetések. = Magyar Hang 5. 2022. jan. 14-20. 5. sz. p. 21. Kína űrprogramja. [KSZ.]

MOLNÁR [Csaba]: Szentjánosbogár a reflektor előtt. = Magyar Hang 5. 2022. márc. 4-10. 10. sz. p. 22. A Föld körül keringő űrszemét helyzete. Most már a Hold távolságában is vannak használaton kívüli eszközök. Márc. 4-én egy működésképtelen kínai rakéta fog becsapódni a Holdba. [KSZ.]

BARNA Barnabás: Közösségépítés a csillagok alatt. = Magyar Hang 5. 2022. ápr. 22-28. 17. sz. p. 19. A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége. Mizser Attila ismertette az MCSE munkáját. A Meteor havi folyóirat és a csillagászati évkönyv. Évente több észlelőtábort szerveznek. Folyamatosak a távcsöves bemutatások és előadások. Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló. A Lovasberényben létrehozott Csillagtanya. Az MCSE vidéki csoportjai. "A Magyar Csillagászati Egyesület jelenleg közel 1900 fős tagsággal bír. Ráadásul, bár az MCSE a legnépesebb, mellette tucatnyi regionális egyesület is működik hazánkban. Az amatőrcsillagászat tehát köszöni szépen, újra virágzik." [KSZ.]

MOLNÁR Csaba: A csillagászat hirdetője. = Magyar Hang 5. 2022. máj. 20-26. 21. sz. p. 28. Könyvismertetés. Ponori Thewrewk Aurél utolsó, befejezetlen könyvét jelentette meg a Magyar Csillagászati Egyesület. A legfelső bolygó - a Szaturnusz és mitológiája a címe. [KSZ.]

MAJLÁTH Roland: Milyen lesz a világvége? = Magyar Hang 5. 2022. jún. 24-30. 26. sz. p. 28. Könyvismertetés. Brian Greene: Utazás az idők végezetéig című kötetről. [KSZ.]

SZARVAS Hajnalka: Az emberiség új szeme a világűrben. "Az a kutató él meg csak sikereket, aki túl alacsonyra rakja a mércét" - mondta lapunknak Detre Örs Hunor, a James Webb űrtelepzkóp vezető fejlesztője. = Magyar Hírlap 55. 2022. jan. 14. 11. sz. p. 14. Egész oldalas interjú Detre Örs Hunorral, a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézet munkatársával, a James Webb űrtávcső egyik vezető fejlesztőjével, Detre László unokájával. [KSZ.]

FORRÓ Péter: A Challenger űrtragédiája. Az okok kivizsgálásakor arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik gyorsítófokozat tömítőgyűrűje okozta a balesetet, de az időjárási viszonyok miatt is el kellett volna halasztani a repülést. = Magyar Hírlap 55. 2022. jan. 27. 22. sz. p. 15. 1986. jan. 28-án. [KSZ.]

(FP) [FORRÓ Péter]: Elhunyt Szegő Károly fizikus. = Magyar Hírlap 55. 2022. jan. 27. 22. sz. p. 15. 78 éves korában hunyt el. A magyar űrkutatás kiemelkedő alakja, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja, társvezetője volt a Halley-üstökös megismerésére nemzetközi részvétellel indított szovjet VEGA űrmisszió irányító testületének, vendégkutató volt a NASA Pioneer-Venus Orbiter küldetésben, társkutatóként rész vett a Mars vizsgálatára indított Fobosz-2 misszió plazmafizikai kísérletében a Szaturnusz bolygó tanulmányozására indított Cassini-misszió plazmafizikai kíséretében, jelentős eredményekt ért el a Vénusz kutatásban, majd a Merkúr bolygóhoz kapcsolódó plazmakísérletben. [KSZ.]

(FP) [FORRÓ Péter]:Tapintható csillagászati tárlat vakoknak és gyengénlátóknak. Kézbe vehető bolygók. = Magyar Hírlap 55. 2022. márc. 7. 55. sz. p. 17. A "Tapintható Univerzum" című kiállítás a Svábhegyi Csillagvizsgálóban látogatható, 2022. márc. 13-án. A kiállított anyagokat a Bakonyi Csillagászati Egyesület hozta létre. [KSZ.]

FARKAS Virág: Meteorraj jön a hétvégére. = Magyar Hírlap 55. 2022. máj. 7. 105. sz. p. 14. Éta Aquarida meteorraj a napokban éri el csúcspontját. Ez máj. 6-án hajnalban várható. A jelenségről a Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatott. [KSZ.]

FP-LMA: Nagy kínai előrelépés az űrben. Júniusban indulhatnak a tajkonauták. = Magyar Hírlap 55. 2022. máj. 11. 108. sz. p. 14. A kínai űrállomáshoz csatlakozott a harmadikként felbocsátott teherűrhajó. [KSZ.]

(FP): Egy másik bolygón valaha mért legnagyobb, ötös erősségű rengést észlelt május elején az amerikai űrügynökség InSight leszállóegysége a Marson - jelentette be hétfőn este a NASA. = Magyar Hírlap 55. 2022. máj. 11. 108. sz. p. 14. [KSZ.]

(FP): Célegyenesben a James Webb űrteleszkóp beüzemelése. = Magyar Hírlap 55. 2022. máj. 11. 108. sz. p. 14. [KSZ.]

A SpaceX Crew Dragon Endeavour fedélzetéről, a személyzet által készített panorámakép a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). = Magyar Hírlap 55. 2022. máj. 11. 108. sz. p. 14. [KSZ.]

Galaktikus kalandok csillaghullás idején. Nyolcvan helyszínen kémlelhetjük az eget Hortobágytól Fótig, Pécstől Bajáig. = Magyar Nemzet 85. 2022. aug. 8. 183. sz. p. 16. Egy hét a csillagok alatt program ismertetése. A programsorozatot két szegedi csillagász, Barna Barnabás (a Szegedi Csillagvizsgáló munkatársa, a Csillagvizsgáló.blog szerkesztője) és Ordasi András (szabadúszó csillagász, tudománykommunikátor, a Chillagász Brand kreatív igazgatója) indította két évvel ezelőtt. A cikket Komka Péter fényképe illusztrálja a répáshutai csillagvizsgáló kupolájában lévő távcsőről. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Hatalmas kráterre bukkantak. A dinoszauruszok vesztét több aszteroida becsapódása okozhatta? = Magyar Nemzet 85. 2022. aug. 25. 197. sz. p. 16. 66 millió évvel ezelőtt két aszteroida csapódhatott a Földbe. A közismertebb Chicxulub mellett találtak Nyugat-Afrika partjainál találtak egy másik becsapódás nyomát. Ezt Nadir-kráternek nevezték el. [KSZ.]

  SCHEFFER Kevin: A világ bizonyos szimmetriája. Könyvszemle. = Magyar Tudomány 183. 2022. 1. sz. pp. 132-133. "A Typotex Kiadó gondozásában megjelent, A világ bizonyos szimmetriája című mű a kora újkori csillagászat tudománytörténeti fejlődését mutatja be, ahogy arról a kötet alcíme - A kora újkori csillagászat története válogatott források tükrében - is tanúskodik. A tanulmánygyűjtemény Vassányi Miklós (Károli Gáspár Református Egyetem Szabadbölcsészet Tanszék, docens; filozófus, nyelvész, történész) és Kutrovátz Gábor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, docens; filozófus, tudománytörténész) közös munkájának eredménye,
melyben a két, filozófiában és tudománytörténetben jártas szerző gondosan válogatott forrásokon keresztül vezeti végig az olvasót a természettudományok, közelebbről a csillagászat fejlődésének nagy tudománytörténeti ívén. [...] Olyan nagy tudósok munkái találhatók a különböző fejezetekben, mint Nicolaus Copernicus, Michael Mästlin, Johannes Kepler, Galileo Galilei, René Descartes és Isaac Newton. [...] A Sidereus nuncius, a Principia vagy a Narratio prima elemzése mellett olyan érdekességek ismertetésére is helyet találtak, mint a távcső feltalálásának története. Ezen felül a gyűjtemény függelékei között található egy csillagászati fogalomtár, amelyet maga Kutrovátz Gábor állított össze. ..." [HAI.]

  VARGA Péter: A gravitációs kölcsönhatás speciális esete: az árapályjelenség. = Magyar Tudomány 183. 2022. 7. sz. pp. 831-851. "Az árapályjelenség sokkal általánosabb, mint általában feltételezik, hiszen fellép minden nem pontszerű test gravitációs kölcsönhatása esetében. A tanulmány bemutatja, hogyan fejlődtek e jelenség megismerésével kapcsolatos ismereteink az ókortól a jelenkorig, milyen szerepet játszik az árapály kutatása bolygónk belsejének megismerésében. Az árapály-megfigyelő műszerek ismertetése után néhány példa szerepel arra vonatkozóan, hogy milyen szerepet játszott a tengerek árapálya a történelemben. ..." Kulcsszavak: árapályhullámok, földárapály, tengeri árapály, árapály-megfigyelő műszerek, árapály és történelem. [HAI.]

  MARTINÁS Katalin: Hermann von Helmholtz születésének 200. évfordulójára. = Magyar Tudomány 183. 2022. 7. sz. pp. 920-929. A cikkben a jelentős természettudós csillagászati munkásságáról is szó esik. [SOL.]

  BUJTOR László: Valóban gammakitörés okozta a legrejtélyesebb kihalási eseményt? = Magyar Tudomány 183. 2022. 8. sz. pp. 1074-1081. Kulcsszavak: gammakitörés, evolúció, kihalási esemény, ordovicium, extraterresztrikus hatás. [SOL.]

Címlapunkon: A nagy finálé. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. címoldal. Fantáziakép a Szaturnusz légkörébe vezérelt Cassini-űrszonda utolsó pillanatairól. [SRG.]

MIZSER Attila: Galaktikus szupernóva. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. p. 3. "Bármikor feltűnhet egünkön a régen várt vendégcsillag, ki tudja, talán éppen akkor, amikor ez a lapszám megérkezik..." [SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: A műholdseregek már a spájzban vannak. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 4-7. Öt napon át, 2021. okt. 3-7-ig zajlott a "Sötét és csendes égbolt a tudomány és a társadalom szolgálatában" online konferencia. Két napig a fényszennyezés, két napig a műholdseregek ügyét, egy napon át a rádiócsillagászatot zavaró problémákat tárgyalták. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Furcsa kúpok ütköző galaxishalmazokban. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Minijetek a központi fekete lyukból. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Parker-napszonda eddigi legnagyobb közelítése. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. p. 10. 2021. nov. 21-én 8,5 millió km-re halad el a napfelszín felett. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Vigyázó szemetek kisbolygókra vessétek! = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 10-11. Már 28 ezer földsúroló kisbolygót ismerünk. A NASA egy "Eyes on Asteroids" nevű alkalmazást hozott lére, ezek bemutatására. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Újabb magyar nevű kisbolygók. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 11-13. Karikókatalin, Vassimre, Schickbéla, Gucklerkároly, Schulekfrigyes, Tóthimre, Paparó, Oláhkatalin, Kulcsár, Miromesaros, Tessedik, Kelemenjános, Ábrahámpéter, Virághalmy, Barczaszabolcs. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ismét teljes üzemben a Hubble-űrtávcső. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. p. 13. A 2021. októberi javítás után. Csillagászati hírek. [SRG.]

ÚJHELYI Borbála: A földi víz eredete. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Snoopy karrierje töretlen. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 14-15. Snoopy kutya és az űrhajósok. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Környezetbarátabb felbocsátás. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: Egy másik lehetetlen nullteszt főtükrökhöz. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 16-18. [SRG.]

DÉZSI Attila: Egy leszakadó protuberancia története. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 19-21. 2021. szept. 1-én. [SRG.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A regény, ami akár igaz is lehetett volna. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 22-23. Chris Hadfield: Apollo Murders 2021-es könyvének ismertetése. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Posidonius-kráter a digitális rajztáblán. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 24-28. Holdrovat. [SRG.]

A "legfelső bolygó" a Szaturnusz és mitológiája. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. p. 29. Ponori Thewrewk Aurél: A "legfelső bolygó" a Szaturnusz és mitológiája című posztumusz kötetéről. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Fókuszban: a Szaturnusz. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 30-35., 1. színes tábla. A Cassini szonda kutatásai alapján. [SRG.]

A hónap képe. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. 2-3. színes tábla. A Fiastyúk Fényes Lóránd felvételén, 2021. októberben. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: 2020 második felének üstökösmegfigyelései. 1. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 36-42. Üstökös rovat. [SRG.]

KARINTHY Frigyes: Északi fény. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. p. 43. Sarki fény Budapestről nézve, 1938-ban. [SRG.]

KISS László: Ismét változós találkozót tartottunk Jászberényben. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 44-49. Két napos rendezvény volt, 2021. nov. 12-13-án. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tizenöt tábor Tarjánban. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 50-55. Meteor Távcsöves Találkozók az MCSE rendezésében, Tarján település határában. [SRG.]

SIMON János: Tarjáni ballonkísérlet. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 56-57. 2021. aug. 14-én. 32 km magasra jutott a ballon. A Velencei-tó közelében ért földet. [SRG.]

Észleljünk üstököst! = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. p. 58. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 52. 2022. jan. 1.(547.) sz. pp. 59-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (február).; Mizser Attila: Az 1-es számú objektum.; Mzs [Mizser Attila]: A hónap változócsillaga: az RS Cancri.; Meteor Téli Távcsöves Találkozó Vértesboglár, 2022. január 28-30.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Leonard-üstökös. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. címoldal. Majzik Lionel távvezérlésű fényképe 2021. dec. 27-én. [SRG.]

MAJZIK Lionel: Távkapcsolatban. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. p. 3., címoldal. Robottávcsöves észlelés a Leonard-üstökösről. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Újra van magyar felfedezésű üstökös! = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 4-11. Személyes hangú életrajzi bevezetés az üstökösök világába. Több üstökös felfedezésére lett volna lehetősége a Piszkés-tetőn lévő 60/90/180 cm-es Schmidt-távcsővel, de nem volt ezekkel szerencséje. Csak a kisbolygós felfedezései sokasodtak. Végre 2022. jan. 1-2-én éjjel sikerült egy új, 18-18,5 magnitúdós, mozgó, ködös objektumot találnia. A bejelentés után jan. 7-én hivatalosan közhírré tették a nemzetközi szervezetek, hogy az új üstökös neve C/2022 A1 (Sárneczky)-üstökös lett. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Törmelék a Galaxis peremvidékén. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 1000 fényévnyi buborék. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legősibb anyagminta. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. p. 14. A japán Hajabusza-2 által hozott anyagminta a Ryugu kisbolygóról. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Jupiter-holdak hangjai. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Tervek szerint halad a James Webb-űrtávcső üzembe helyezése. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. p. 16. 2021. dec. 25-én sikerült a felbocsátás. A Föld-Hold rendszer L2 Lagrange-pontja felé indították. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Embernyi szűrőváltó. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. p. 17. A James Webb-űrtávcső esetében. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új röntgen-űrtávcső. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 17-18. A NASA és az Olasz Űrügynökség IXPE-űrtávcsöve. 2021. dec. 9-én bocsátották fel. A röntgentartományban vizsgál legnagyobb energiájú, legforróbb égitesteket. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hamarosan új csillagvizsgáló nyílik a Bükkben. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. p. 18. A Bükki Csillagda, Répáshuta fölött. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Újra Csillagfény mellett. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. p.19. Könyvismertetés. Fejes Zsolt: Csillagfény mellett című könyvének második, bővített kiadásáról. [SRG.]

KISS László: Bevezetés a csillagászatba. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 20-21. Könyvismertetés. Dálya Gergely: Bevezetés a csillagászatba című könyvéről. [SRG.]

MIZSER Attila: Műholdak világa. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 22-25. Műholdas észlelések 2019 májusától 2021 decemberéig. [SRG.]

KISS László: Ne nézz fel - de azért gondolkozz! = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 26-29. A 2021. dec. 24-én globális premier keretében bemutatott filmről, amely Adam McKay rendezésében "Don’t Look Up" (Ne nézz fel!) címmel került a Netflixre. A világsztárok parádés szereplőivel készített 2 óra 23 perces időtartamú film egy újonnan felfedezett üstökösről szól, amely fél év múlva a Földbe csapódik. A filmszatíra bemutatja a csillagászok, a média, a politika és általában az emberiség (konkrétan az amerikaiak) viselkedését. Ez tart egészen a becsapódás előtti órákig és percekig, mert a katasztrófa valóban bekövetkezik (a filmben). [SRG.]

KOCSIS Antal: Réti Lajos (1957-2021). = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. p. 29. Nekrológ. [SRG.]

CSEH Viktor: Holdsarlóészlelések 2021-ben. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 30-32., 4. színes tábla. A hazai holdsarló megfigyelések. 40 észlelés, azaz szöveges leírás vagy fénykép született. 20 óra 59 perces holdsarló volt a legfiatalabb, de csak távcsővel látta Keszthelyi Sándor és Sragner Márta. Szabadszemes 21 óra 2 perc volt a legjobb, azt Cseh Viktor és Cseh-Nagy Katalin látta. [SRG.]

Hortobágyi Messier-maraton. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. p. 32. Hortobágy, Máta-major, Fecskeház. 2022. márc. 25-27-ig lesz. [SRG.]

A hónap képe. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. 2-3. színes tábla. Geminida meteor a Galya-kilátóból, Martin Ferenc felvétele 2021. dec. 13-14. [SRG.]

BOROVSZKY Péter: Elég volt az ólomakkumulátorok cipeléséből! = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 33-35. Helyettük a Li-ion technológiájú szekunder elektrokémiai energiatároló ajánlott. Digitális asztrofotózás. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: 2020 második felének üstökösmegfigyelései. 2. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 36-40. Üstökös rovat. [SRG.]

Csillagok alatt: kutatók és civilek összefogása a tudománynépszerűsítésért. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. p. 41. 2022 márciusában induló országos program a csillagászat népszerűsítésért. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Csillagászati Egyesület nagyívű médiakampánya. Ennek része az Egy hét a csillagok alatt aug. 5-14-ig. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az elmúlt ősz hazai meteorészlelései. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 42-47. Meteor rovat 2021. szept-nov. [SRG.]

JUHÁSZ László: Két szemmel a változócsillagok között. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 48-53. Változócsillagok észlelése binokulárokkal. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Mélyég-csemegék 2021 tavaszáról. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 54-59. Mélyég-objektumok rovata. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Kiskartal 1896-ban. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. p. 60. Fénykép a csillagdáról. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 52. 2022. febr. 2.(548.) sz. pp. 61-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (március).; Görgei Zoltán: Észleljük a Theophilus-Cyrillus-Catharina kráterhármast!; Mzs [Mizser Attila]: Hajnalok hajnalán.; Ponori Thewrewk Aurél műveiből.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: A rejtélyes Wargentin-kráter. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. címoldal. Dézsi Attila felvétele 2022. jan. 15-én készült. [SRG.]

MIZSER Attila: Tavasz. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. p. 3. Szabadszállási és zalaegerszegi sorkatonai élményeiről és változócsillag észleléseiről. [SRG.]

MIZSER Attila: A Wodetzky-térkép. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 4-9. Wodetzky József munkásságáról. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Tejútrendszer kaotikus középpontja. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Hogy került ide ez a csillag? = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. p. 11. HD 93521 jelzésű csillag. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb bolygó a Proxima Centauri rendszerében. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 11-12. Két biztos exobolygója után egy harmadik bolygójelöltre bukkantak. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Sötét anyag a Naprendszeren belül és túl. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Ezernyi új amatőr felfedezésű kisbolygó. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Négyes kisbolygó. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 14-15. A (130) Elektra kisbolygónak három kísérője van. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Starlink műholdak és az űridőjárás. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. p. 15. A 2022. febr. 3-i fellövés után a 49-ből csak 4 műhold jutott kellő magasságba, a geomágneses vihar miatt. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARNA Barnabás: Megsérült a Szegedi Csillagvizsgáló tetőszerkezete. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. p. 16. 2022. jan. 31-én. Csillagászati hírek. [SRG.]

LÉVAI Péter - TÓTH Imre: Szegő Károly (1943-2022). = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. Nekrológ. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Arlo Landolt (1935-2022). = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. Nekrológ. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Megérkezett a James Webb-űrtávcső! = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. p. 18. 2022. jan. 24-én az L2 pontba érkezését Bánfalvy Zoltán is észlelte. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kiss Gyula (1948-2022) emlékére. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 19-23. Sopron csillagászati ismeretterjesztésének, az MCSE soproni helyi csoportjának, a Stella Sopron nagy alakjának tevékenysége. Nekrológ. Emlékezők: Dubek László, Csukovits György, Laczkó Éva, Bacsárdi László, Bókon András, Szalai Tamás. [SRG.]

KURUCZ János: Érdekességek a James Webb-űrteleszkópról. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

TALABÉR Gergely: 2021 második félévének kettőscsillag-észleléseiből. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 28-31. Kettőscsillag rovat. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Csillagfedések nyomában. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. p. 32., 1. színes tábla. Fedések és fogyatkozások rovat, észlelések a 2021-es évre vonatkozóan. [SRG.]

A hónap képe. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. 2-3. színes tábla. A Barnard 150 jelű sötét köd a Cepheusban. Hődör Gábor felvétele. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Zöld sugár. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. p. 33., 4. színes tábla. Zöld sugár megfigyelések. Kuli Zoltán és Patak Ákos. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A rejtélyes Wargentin-kráter. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 34-39., címoldal. Hold rovat. [SRG.]

KOVÁCS István: A téli hónapok változócsillagai. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 40-44. Változócsillagok rovat 2021. nov. - 2022. jan. [SRG.]

BAGÓ Balázs: Fotometria a kert végéből. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 45-49. Interjú Tordai Tamás változócsillag-észlelővel. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Válogatás a 2021-es nyár észleléseiből. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 51-55. Mélyég rovat 2021. jún. 1. - aug. 31. között. [SRG.]

BÁN András: A "jövő emlékei." = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 56-57. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 52. 2022. márc. 3.(549.) sz. pp. 58-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (április).; Molnár Péter - Mizser Attila: A Markarján-maraton; Az Égbolt webshop kínálatából.; Messier-maraton. Hortobágy, március 25-27., MCSE Csillagtanya, április 1-3.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Vissza a Holdra! = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. címoldal. Az Artemis I a Cape Canaveral 39B jelű indítóállásán 2022. márc. 17-én. [SRG.]

Meteorral a világ körül: Mönich László tagtársunk a párizsi Pére-Lachaise temetőjében Charles Messier sírjánál. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. első belső borító [SRG.]

MIZSER Attila: Űringázó. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. p. 3. Az űrrepülőgépek, vagy űrsiklók története. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Csak két óra van a becsapódásra. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 4-6. 2022. márc 11-én este egy gyorsan közeledő kisbolygó felfedezése. Ideiglenes elnevezést kapott: 2022 EB5. Az 1-2 méteres égitest 22:22-kor becsapódott a Norvég-tenger térségében, a Jan Mayen-szigettől délre. [SRG.]

Csillagászat napja május 7-én! = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. p. 6. Felhívás. [SRG.]

ÚJHELYI Borbála: Újabb petíció a sötét égboltért. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. p. 7. Az ENSZ illetékes bizottságához nyújtotta be Chile, Spanyolország és Szlovákia. [SRG.]

SZOBOSZLAI Endre: A debreceni amatőrcsillagászat fél évszázada. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 8-11. A debreceni csillagászati szakkör 1972 márciusában alakult meg. Az 50 éves évfordulót 2022. márc. 24-én ünnepelték. [SRG.]

KARDOS Mihály: Kulin Györgyre emlékeztem. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 12-13. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újszülött csillag kitörése. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. p. 14. HH34 jelű csillag. Csillagászati hírek. [SRG.]

KOVÁCS József: Óriásmolekulák bolygókeletkezési korongban. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 14-15. Az IRS 48 Oph jelű fiatal csillag körül. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL B. [Pál Bernadett]: Rendkívüli fontos holdak. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Parker napkutató szonda Vénusz-felvételei. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Folytatódik a James Webb-űrtávcső beállítása. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Napvihar 9200 évvel ezelőtt. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. p. 18. I. e. 7176-ban történt, amelyet jégmintákban található radioaktív elemek gyakorisága alapján mutattak ki. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Megkezdődött az Europa Clipper összeszerelése. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 18-19. A Jupiter Europa holdját fogja kutatni. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Vulkánkitörések előrejelzése? = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 19-20. A NACHOS szonda mérései által. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az űrkutatásra is hatással van a háborús konfliktus. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Ukrajnai elsötétítés. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. p. 21. A 2022 februárjában kezdődött háború miatt. Csillagászati hírek. [SRG.]

DÉZSI Attila: Starlink műholdak esete a geomágneses viharral. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 22-23. A 2022. febr. 2-i koronakidobódás megzavarta a febr. 3-án indított Starlink műholdak üzembehelyezését. 40 műholdat nem tudtak megmenteni, ezek a földi légkörbe léptek vissza. [SRG.]

KOCSIS Richard: Filléres asztrofotók. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 24-26. Nagyrészt az M27 fényképezését részletezi. [SRG.]

Közgyűlés 2022. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. p. 27. 2022. máj. 7-én lesz. [SRG.]

Hold-észlelők találkozója a Balaton Csillagvizsgálóban. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. p. 27. 2022. máj. 14.én lesz. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az elmúlt tél hazai meteorészlelései. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 28-33., 1-3. színes tábla. A meteorok rovat. A 2021. dec. 1-e és 2022. febr. 28-a közötti magfigyelések. Az új rovatvezető: Keszthelyi Sándor lett. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Kisbolygó földközelben. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 34-35., 4. színes tábla. A (7482) 1994 PC1 jelzésű kisbolygó megfigyelése 2022. jan. 18-án. Bánfalvy Zoltán Budapestről, Szántó Lajos Piliscsabáról, Landy-Gyebnár Mónika Veszprémből, Szauer Ágoston Szombathelyről figyelte. Schmall Rafael a Zselicből, Kocsis Antal és Gubicza László Vilonyáról követte. A budapesti Polaris Csillagvizsgálóból Szulovszkly András, Mizser Attila és az aznap esti látogatók figyelték. [SRG.]

CSEH Viktor: Fényjelek a távolból. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 36-40. Tranziens jelenségek a változócsillagok világából, 2021-ben. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Messier-ultramaraton. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 41-47., első belső borító. 2021. márc. 31-től 2022. febr. 22-ig, azaz 11 hónap alatt végigészlelte az összes Messier-objektumot. Mindegyikhez egy 90/1000 mm-e refraktort használt, mindegyikről rajzot készített. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Kettőscsillagok észlelése binokulárral és kistávcsövekkel. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 48-51. [SRG.]

ORHA Zoltán: Mi a tömeg, a súly és a súlytalanság? = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 52-55. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 52. 2022. ápr. 4.(550.) sz. pp. 56-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (május).; Kereszty Zsolt: Ina: különleges alakzat a Holdon.; Sánta Gábor: Galaxis-ajánló.; Ksz [Keszthelyi Sándor]: Teljes holdfogyatkozás május 16-án.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; Az Égbolt webshop kínálatából.; Ponori Thewrewk Aurél műveiből.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Bükki Csillagda. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. címoldal. 2022 márciusában avatták fel a Bükki Csillagdát Répáshuta szomszédságában. Főműszere egy 61 cm-es tükrös távcső, Dall- Kirkham rendszerrel. [SRG.]

MIZSER Attila: Minden gyerek szereti a naprencert. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. p. 3. Előadás az Űrhajózás világnapján, Pesthidegkúton, a Klebelsberg Kultúrkúriában. A szerző előadását 150 kíváncsi gyermek hallgatta. [SRG.]

MIZSER Attila: Új csillagvizsgáló a Bükkben. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 4-11., címoldal, 1. színes tábla. A bemutató csillagvizsgáló részletes bemutatása. 50 férőhelyes digitális planetárium is van az épületben. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legtávolabbi galaxisok. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 12-13. Z = 13,27. 300 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotában észlelve. A galaxisok jelzése: HD1 és HD2. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL B. [PÁL Bernadett]: A legtávolabbi csillag. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. p. 13. Z = 6,2. A Earendel nevet kapta. Távolsága mintegy 12,9 milliárd fényév. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Csillagok százezreivel a galaktikus múlt nyomában. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. p. 14. A Tejútrendszerünk 8, 11, 13 milliárd évvel ezelőtti múltja. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL B. [PÁL Bernadett]: Az első kilonóva utófénylése. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 14-15. A klasszikus nóváknál mintegy ezerszer fényesebb kilonóva-robbanás két neutroncsillag öszeolvadásakor alakul ki. A GW170817 jelű esemény vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A "furcsa rádiókörök" lehetséges eredete. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Ötezer exobolygó. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 16-17. A NASA Exoplanet Archive. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Nagy energiájú fler. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 17-18. 2022. márc. 30-án. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kutatás az első másodpercek után. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. p. 18. A tervezett SPHEREx űrtávcső. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ötvenéves kőzetminták. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 18-19. Az Apollo-17 1972 decemberében Földre hozott holdkőzetek vizsgálata. Csillagászati hírek. [SRG.]

DÉZSI Attila: Decemberi napfoltcsoport-kavalkád. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 20-21. Napfoltok fényképezése 2021. dec. 13-20-ig egy 120/1000 mm-es naptávcsővel. [SRG.]

BALÁZS Gábor: Utam az első asztrofotós kiállításomig. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 22-25. Csillagászati érdeklődésének története 2014-től 2022. márc. 24-ig. Majzik Lionel bevezető soraival. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Billy, a Hansteen és a Mons Hansteen. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 26-33. Hold rovat, hazai észlelésekkel. [SRG.]

Meteor 2022 észlelőtábor (MTT) Tarján, 2022. július 28-31. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. 4. színes tábla. Felhívás. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: Csóvás égi vándorok 2021 első felében. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 34-41. Üstökösök rovata. [SRG.]

KISS László - BÓDI Attila: Változózás a virtuális obszervatóriumban. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 42-50., 3. színes tábla. Fejezetcímek: Gyorstalpaló a virtuális obszervatóriumhoz. Földi égboltfelmérő programok. Fotometriai űrtávcsövek. Gyakorlati tanácsok űrfotometriai adatok kezeléséhez. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Rövid periódusú kettőscsillagok. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 51-54. 11 kettőscsillag, amelyek 7,9 és 169,1 év periódus közöttiek. [SRG.]

KOVÁCS Marcell: Irány az űr! = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 55-56. A döntő 2022. márc. 18-án volt. A 2022-es évi verseny első helyezettjei voltak: Száraz Ákos, Zalauf Henrik, és Kovács Marcell, a Kempelen-Polaris csapatnévvel. [SRG.]

Hold-észlelők találkozója a Balaton Csillagvizsgálóban. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. p. 57. Balatonfűzfő, 2022. máj. 14-én lesz. [SRG.]

Nap-észlelők találkozója a Polaris Csillagvizsgálóban. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. p. 57. 2022. jún. 25-én lesz. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 52. 2022. máj. 5.(551.) sz. pp. 58-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (június).; Snt [Sánta Gábor]: Szupernóva az NGC 4647-ben.; Görgei Zoltán: Észleljük a Humason-krátert.; Észleljünk üstököst!; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Az Égbolt webshop kínálatából.; Ponori Thewrewk Aurél műveiből.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Protuberanciák. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. címoldal. Dézsi Attila felvétele 2022. ápr. 6-án. [SRG.]

Meteor 2022 észlelőtábor (MTT) Tarján, 2022. július 28-31. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. első belső borító. [SRG.]

SZABADOS László: Miénk az ég And-tól Vul-ig. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. p. 3. [SRG.]

BABCSÁN Gábor: Ciao, Andris. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 4-9. Dán András nekrológja. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tíz újabb összeolvadási esemény. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Szokatlan módon kialakuló bolygó. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Napfogyatkozás a Marsról. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A gyors mágneses robbanások 60 éves rejtélye. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Készen áll a tudományos munkára a Webb-űrtávcső. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hol vannak a Föld trójai holdjai? = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Eugene Parker (1927-2022). = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Hány csillagász él a világon? = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A leghosszabb kínai űrrepülés. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Műkedvelő Csillagászok Társasága. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 18-21. [SRG.]

DÉZSI Attila: Egy leszakadó protuberancia szimultán észlelése. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 22-24., 3-4. színes tábla. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Napészlelés egyszerűen - nem csak kezdőknek. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 25-26. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél műveiből. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. p. 27. [SRG.]

SZABÓ Péter: Hobbim, az asztrofotózás. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 28-30., 1-2. színes tábla. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Vitello-kráter. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 30-35. [SRG.]

KOVÁCS István: A változós tavasz megfigyelései. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 36-40. Változó csillagok rovat 2022. febr-ápr. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Az első fénykép Galaxisunk központi fekete lyukáról. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. p. 41. [SRG.]

SÁNTA Gábor: 2021. őszi észleléseink. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 42-46. Mélyég rovat 2021. szept-okt., 2022. ápr. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Journal of Double Star Observations: a kettőscsillag-észlelők lapja. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 47-51. [SRG.]

KERÉNYI Lilla - SZILVA Ildikó: Egy sikeres pályázat. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 52-55. X. Kulin György Országos Diákvetélkedő Tatán. [SRG.]

BÁN András: Távolság-léptékek. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. p. 56. [SRG.]

Nap-észlelők találkozója a Polaris Csillagvizsgálóban. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. p. 57. 2022. jún 25-én lesz. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Koszovói amatőrök a Polarisban. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 58-59. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 52. 2022. jún. 6.(552.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (július).; Csák Balázs: A Herschel 400 lista.; Az Égbolt webshop kínálatából.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: A Hickson 40 galaxiscsoport. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. címoldal. A Hubble-űrtávcső felvétele. [SRG.]

SZABADOS László: Vigyázó szemetek a Gaia-adatokra vessétek! = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. p. 3. [SRG.]

SZABÓ Róbert: Hogyan lettem változócsillagász? = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél műveiből. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. p. 9. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új eredmények az Univerzum tágulásáról. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Galaxis sötét anyag nélkül? = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Halhatatlan csillagok. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A "hűha"-jel eredete. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Új modell a legkülső két bolygó eltérő színére. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Ismét működik a MAVEN. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Diffrakciós napvitorlások. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Diákok műszere a Vénusz-szondán. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rövidesen újra munkába áll egy Heyde-refraktor. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJHELYI Borbála: Két európai csillagász elismerése. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. Shaw-díjasok: Lennart Lindengren, Michael Perryman. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Frederick William Herschel (1738-1822). = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: A József-út napórái. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 20-23. [SRG.]

LŐRINCZ Imre: A Nikon 80/1200-as refraktora. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 24-29. [SRG.]

FARKASRÉTI György: Asztrofotózás Dobson-távcsővekkel. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 30-33., 2-3 színes tábla. [SRG.]

ZSELI József: A Nap kromoszférájának fényképezése az ionizált kalcium tartományában. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 34-37. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Herschel és a Hold. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 38-42. [SRG.]

TÓTH Imre: Hold-észlelők találkozója a Balaton Csillagvizsgálóban. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 43-47. Balatonfűzfő, 2022. máj. 22. [SRG.]

KERESZTY Zsolt: Az Uránusz és a Neptunusz láthatósága 2019-2022 között. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 48-50., 4. színes tábla. [SRG.]

BALASSI Bálint: A hét planétákhoz hasonlítja Juliát. Sibi canit et musis az "Csak búbánat" nótájára. [Vers.] = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. p. 51. [SRG.]

KISS László - IGAZ Antal - RÓZSAHEGYI Márton - SÁRNECZKY Krisztián: Amerikából jöttünk, mesterségünk címere: meteor. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 52-65., 1-4. színes tábla. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Tau Herculidák meteorraj az óceán innenső feléről nézve. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 66-73. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Változós tabletta. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 74-78. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Ismét kitört az U Scorpii. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 78-79. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Hajnali részegség. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 80-82. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Az M102 nyomában. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 83-85., 1. színes tábla. [SRG.]

FRÖHLICH Viktória: Így észlelek én. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 86-87. [SRG.]

LAKATOS Csaba: Messier-félmaraton. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 88-89. [SRG.]

TÖRÖK Tünde - MIZSER Attila: Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a távcsövet. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 90-95. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Kettőscsillagrendszerek a nyári égbolton. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 96-100. [SRG.]

A Égbolt webshop kínálatából. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. p. 101. [SRG.]

SZELÉNYI János: Láttuk az északi fényt! = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. p. 102. [SRG.]

BÁN András: Milyen messze van? = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 104-105. [SRG.]

SRAGNER Márta: Egy államosítás viszontagságai a korabeli sajtó tükrében. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 106-115. Konkoly Thege Miklós. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagtanyai anzix. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 116-119. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 52. 2022. júl-aug. 7-8.(553-554.) sz. pp. 120-128. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (augusztus-szeptember).; Sánta Gábor: A nyári ég vonzásában.; Barna Barnabás - Ordasi András: Egy hét a csillagok alatt: augusztus 5-14.; IMC 2022.; MCSE-pólók rendelés.; Támogatókat keresünk.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címképünk: A Tejút La Palmáról. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. címoldal. [SRG.]

MIZSER Attila: Bolygók! Sorakozó! = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. p. 3. [SRG.]

BALÁZS Gábor: Az éjszakai égbolt, ahogyan még soha nem láttam - utazás La Palmára. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 4-9., címoldal, első belső borító. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Lassan normalizálódik a Betelgeuze állapota. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Miért vékonyak a Jupiter gyűrűi? = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Közelképek a Merkúrról. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Dél-Korea is a Holdra tart. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZENTPÉTERI László: Pályán a második kínai űrállomásmodul. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Elkelt a (134340) Pluto felfedezőjének amatőrtávcsöve. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Filmszinészek kisbolygói. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Új igazgató az AAVSO élén. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. Dr. Brian Kloppenborg. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Ismét látogatható a Yerkes Obszervatórium. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Donald Machholz (1952-2022). = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. Nekrológ. [SRG.]

HANNÁK Judit: A Napészlelő Szakcsoport tíz éve. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 18-21. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Theophilus, Cyrillus, Catharina. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 22-29. Holdrovat. [SRG.]

MARÓTI Tamás: Első kisbolygó-felfedezésem története. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 30-33. [SRG.]

A hónap képe: Égi sarló és kozmikus szappanbuborék. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. 2-3. színes tábla. [SRG.]

KOVÁCS István: A nyári rövid éjszakák változói. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 34-38. Változóészlelők rovata 2022. máj-júl. [SRG.]

Változócsillag találkozó Debrecenben. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. p. 39. 2022. okt. 8-án lesz. [SRG.]

A "legfelső bolygó": könyvbemutató és megemlékezés Ponori Thewrewk Aurélról. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. p. 39. Aquincumi Múzeumban 2022. okt. 5-én lesz. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Slambuc és üstökös. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 40-43. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Stelledoppie, a kettőscsillagok adatbázisa. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 44-48. [SRG.]

Az Égbolt webshop kínálatából. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. p. 49. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Múzeumok hosszú, forró éjszakája. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 50-54. [SRG.]

MIZSER Attila: Gellért András (1946-2022). = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. p. 55. Nekrológ. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Közgyűlés 2022. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 56-57. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 52. 2022. szept. 9.(555.) sz. pp. 58-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (október).; Ggz [Görgei Zoltán]: Észleljük a d’Arrest-krátert!; Nemzetközi Hold-észlelési Éjszaka október 1-jén.; Kaposvári Z[oltán] - Mizser A[ttila]: Részleges napfogyatkozás lesz október 25-én.; Napórások országos találkozója. Baja, 2022. szept. 24.; Ponori Thewrewk Aurél műveiből.; MCSE-pólók rendelés.; Támogatókat keresünk.; Bemutató közösségi csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Részlet a Fátyol-ködből. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. címoldal. Fényes Lóránd felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: A világ vége. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. p. 3. [SRG.]

KOVÁCS József: Beszámoló a 15. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiáról. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A csillagfejlődés terjedésének iránya Tejútrendszerünkben. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A JWST első közvetlen exobolygó-felvétele. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Szén-dioxid egy exobolygó légkörében. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Webb-űrtávcső emlékbélyeg. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új kisbolygócsalád a Vénusz pályáján belül? = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: További fényes műholdak. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Modern kori Argosz. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Frank Drake (1930-2022). = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. Nekrológ. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: Tízéves az AZ-EQ6. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. p 16-19. [SRG.]

SÁRNECZKY Krisztián: Várható meteorkitörések 2050-ig. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 20-27. [SRG.]

FÖLDVÁRI István Zoltán: 40 év a napfoltok világában. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: Harmincéves a szolnoki Kopernikusz Kör. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 31-35., 1., 4. színes tábla. [SRG.]

A hónap képe: A Tejút a Cassiopeia és a Cepheus határán. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. 2-3. tábla. Szűcs Mátyás felvétele. [SRG.]

TÓTH Imre: A Capuanus-kráter és dómjai. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 36-44. Hold rovat. [SRG.]

VALKAI Sándor: Régészkedés a Stellarium segítségével. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. p. 45. [SRG.]

Újdonságok nóvarobbanásokról. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 46-52. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Szimultán észlelés a Hattyúban. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 53-55. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Égabrosz - új kiadás. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 56-57. [SRG.]

KOVÁCS Marcell: Hosszú észlelőhétvége a Csillagtanyán. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 58-59. Lovasberény. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 52. 2022. okt. 10.(556.) sz. pp. 61-63. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (november).; Szabó Sándor: A Iapetus Szaturnusz-hold fogyatkozása november 15-én.; A Leonidák 2022-ben; Mzs [Mizser Attila]: R Camelopardalis.; Támogatókat keresünk.; MCSE-pólók rendelése.; Óbudai csillagok 2022 - előadások a Polaris Csillagvizsgálóban.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapon: Infravörös Jupiter. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. címoldal. [SRG.]

MCSE 2023. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. p. 3. [SRG.]

SZABÓ Róbert: Az RR Lyrae csillagok csodálatos világa. 1. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 4-10. [SRG.]

MIZSER Attila: A Kulin György-díj kitüntetettje: Zajácz György. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. p. 11. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Különös csillagmozgás és a legközelebbi fekete lyuk. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ősi szupernóva száguldó maradványa. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rendkívüli részletességű Europa-felvétel. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Marsi becsapódások hangjai. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Becsapódás egy kisbolygó holdján. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 15-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb erőteljes fler. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A SOFIA utolsó útja. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

Csillagászok kitüntetése. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. Tóth Imre, Zsoldos Endre. [SRG.]

Magyar építészek holdbázis-tervei. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: Cassegrain másképpen. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 20-25. [SRG.]

KERESZTURI Ákos: Nemzetközi meteoros konferencia Magyarországon. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 26-28. 2022. szept. 29-okt. 2. [SRG.]

TÓTH Imre: Francesco Capuanus, egy XV. századi itáliai csillagász. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

MAJZIK Lionel: Csillag-Képek 2022. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 32-34., 1-3 színes tábla. [SRG.]

A hónap képe. Lófej-köd és környéke. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. 2-3. színes tábla. [SRG.]

MIZSER Attila: Utazás a Holdra. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. p. 35. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: A Leonard-üstökös. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 36-39. Üstökösök rovat. [SRG.]

BACSÓ Zétény: Tábor a javából. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 40-44. Vértesboglár, 2022. jún. 29-től. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Napfogyatkozás 1961. febr. 15. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. p. 45. Galgahévíz. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Varázslatos szeptemberi éjszaka. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 46-49. Mélyég rovat. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Az NGC 253. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. p. 49. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Kettőscsillagok megfigyelése okkultációk segítségével. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 50-53. [SRG.]

LAKATOS Csaba: Egy szakkör születése és élete. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 54-57. Kaposszekcsőn. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Közvilágítás nélküli bucsui éjszaka. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 58-59. 2022. szept. 7/8. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 52. 2022. nov. 11.(557.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (december).; Szabó Sándor: Mars-fedés december 8-án.; Bgb-Mzs [Bagó Balázs - Mizser Attila]: RR Lyrae, egy "magyar változócsillag".; Támogatókat keresünk.; A Polaris Csillagvizsgáló várható nyitvatartása a téli időszakban.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapon: Részleges napfogyatkozás. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. címoldal. Bánfalvy Zoltán felvétele 2022. okt. 25-én. [SRG.]

MIZSER Attila: Úton a Hold felé. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. p. 3., 1. színes tábla. [SRG.]

SZABÓ Róbert: Az RR Lyrae csillagok csodálatos világa. 2. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 4-11. [SRG.]

PÁL Bernadett: Az eddigi legfényesebb gammakitörés. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A legkisebb tömegű neutroncsillag? = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

ÚJHELYI Borbála: Vörös törpe szuperföldje. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Fontos eredmények apró mintákból. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 13-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Az Uránusz-gyűrűk amatőr újrafelfedezése. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Földközeli kisbolygók az arecibói rádiótávcső adatsoraiban. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Folyékony tükrű távcső Indiában. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 17-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Robert Evans (1937-2022). = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. Nekrológ. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Gauricus és Wulzelbauer. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 21-24. [SRG.]

GÁRDONYI Géza: A holdemberek. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 25-27.1892. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Aquincumi találkozás: Ponori Thewrewk Aurél és a legfelső bolygó. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

ORHA Zoltán: Azért a víz az úr. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. p. 31.[SRG.]

KOLLÁTH Zoltán: Zöld függöny az égbolton. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 32-33., 2-3. színes tábla. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: Üstökösészlelések 2021 második felében. 1. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 34-39. Üstökösök rovat. [SRG.]

KOVÁCS István: Változócsillag-szüret az őszi égbolton. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 40-44. Változócsillagok rovat. 2022. szept-okt. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Kettőscsillag-rendszerek a téli égbolton. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 45-49. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Tarjáni táborhistória 2022. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 50-55. [SRG.]

BECZ Miklós: Napfogyatkozás a Tejút utcában. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 56-57. Csepel, Vermes Miklós Általános Iskola 2022. okt. 25. [SRG.]

Az Égbolt webshop kínálatából. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. p. 58. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2023. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. p. 59. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 52. 2022. dec. 12.(558.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (január).; Januári együttállások.; BgB [Bagó Balázs]: U Geminorum.; Snt [Sánta Gábor]: A Kalifornia-köd.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló Óbuda.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

  FELFÖLDI Szabolcs: Árnyék a Selyemúton. = Modern geográfia 17. 2022. 2. sz. pp. 99-116. Magyarok Dél-Ázsiában tematikus szám. "A világhírű magyar-brit régész, Stein Aurél 1907-ben épp a Tárim-medencében járt a Selyemút belső-ázsiai szakaszára vezetett második nagy expedícióján, amikor ritka csillagászati jelenség, egy teljes napfogyatkozás szemtanújává vált. Benyomásait Romvárosok Ázsia sivatagjaiban című művében is megörökítette. Ugyanebben a pillanatban a színes fotózás úttörője, Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij egy orosz tudományos expedíció tagjaként épp Orosz-Turkesztán (a mai Üzbegisztán) egyik hófödte domboldalán, egy hófúvás közepén igyekezett elkészíteni a világ első színes fotóját egy teljes napfogyatkozásról.
Ezzel különös módon a Selyemút magyar régészének és orosz fotográfusának élete egy momentum erejéig összefonódott. Tanulmányomban ezt a különleges pillanatot járom körül csillagászati, földrajzi és történeti szempontból egyaránt. ..." Kulcsszavak: napfogyatkozás, Selyemút, Stein Aurél, Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij. [HAI.]

  PSZOTA Gábor: Új korszak a csillagászatban - a James Webb űrtávcső első néhány hónapja. = Multidiszciplináris Tudományok 12. 2022. 2. sz. pp. 269-286. "Már a Hubble űrtávcső felbocsátásakor megvoltak a tervek egy továbbfejlesztett és még nagyobb teljesítményű űrtávcső megépítésére. Az elmúlt év decemberében végre megvalósultak ezek a tervek, és felbocsátották a Hubble utódjának szánt James Webb űrtávcsövet. Az új távcső nagyobb méretének és a közép-infravörösig terjedő érzékenységi tartományának köszönhetően számos előnnyel rendelkezik az elődjéhez képest, a műszaki paramétereit eleve úgy választották meg, hogy azok a lehető legjobban megfeleljenek a tudományos célkitűzéseknek.
Ezek többek között a legkorábbi galaxisok és csillagok megfigyelését és elemzését, a csillagok és naprendszerek keletkezésének és fejlődésének tanulmányozását, valamint az exobolygók direkt megfigyelését, illetve légkörük elemzését, és ezzel az élet kialakulásának kutatását foglalják magukba. ..." Kulcsszavak: csillagászat, kozmológia, exobolygó, James Webb űrtávcső. [HAI.]

VARGA Péter: Nem tetszik Kínának a Starlink. Aggodalom. Lerombolnák Elon Musk internetközvetítő műholdakból álló hálózatát. Az ázsiai ország nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozik. = Népszava 149. 2022. jún. 1. 126. sz. p. 16. [KSZ.]

Missziót tervez a NASA a Vénuszra. = Népszava 149. 2022. jún. 9. 132. sz. p. 16. DAVINCI misszó. 2029-ben indulna útnak. [KSZ.]

Ezer éve nem látott égi csoda. Együttállás. Öt fényes bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz is egy vonalban lesz látható a következő napokban. = Népszava 149. 2022. jún. 18. 140. sz. p. 13. A Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapja alapján. [KSZ.]

VARGA Péter: Fénykép a Marsról. Kína. A bolygót lefotózni nem nagy dolog, de a teljes felszínét végigdokumentálni először sikerült a Tianwen-1 szondának. = Népszava 149. 2022. júl. 1. 151. sz. p. 16. [KSZ.]

Tesztfotó érkezett a James Webbről. = Népszava 149. 2022. júl. 9. 158. sz. p. 16. [KSZ.]

VARGA Péter: A valaha megfigyelt legősibb galaxisokat láthatjuk. = Népszava 149. 2022. júl. 13. 161. sz. p. 1., p. 13. Nyilvánosságra hozta a NASA a James Webb űrteleszkóp első felvételeit. A legelső, hivatalosan teljes értékű képet Joe Biden, amerikai elnök mutatta be júl. 11-én a Fehér Házban. [KSZ.]

VARGA Péter: Nem csak távolra, közelre is jól lát az űrteleszkóp. Csillagászat. Újabb, a James Webb által készített képeket tettek közzé. Magyar tudósok is készülnek, hogy a kapott távcsőidőt kihasználhassák. = Népszava 149. 2022. júl. 16. 164. sz. p. 16. A Jupiter bolygó, az Europa hold, a 6481 Tenzing aszteroida fényképei. Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA James Webb űrtelszkópjára. Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai már tervezik a kutatási témáikat - adott ismertetést Szalai Tamás. [KSZ.]

BÁLINT Orsolya: Az igazság odafent van. Egy hét együttkémlelés: csillagász-útikalauz galaxisokhoz. = Népszava 149. 2022. aug. 5. 181. sz. visszhang melléklet: p. 7. Barna Barnabás mutatja be az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű programot. Ez 2022. aug. 5-14 között lesz. [KSZ.]

Jupiter, ahogy még soha nem láthattuk. = Népszava 149. 2022. aug. 24. 196. sz. p. 16. A James Webb űrtávcső felvételei. [KSZ.]

VARGA Péter: A NASA elhalasztja az Artemis-I kilövését. Hold-misszió. A tegnapra tervezett indítást a rakéta egyik motorjának meghibásodása miatt elnapolták. = Népszava 149. 2022. aug. 30. 201. sz. p. 16. [KSZ.]

Keddi napfogyatkozás. = Savaria Fórum 31. 2022. okt. 28. 39. sz. p. 2. Részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországon. A 2022. okt. 25-i napfogyatkozás az ELTE Savaria Egyetemi Központ Kövesligethy Radó Csillagvizsgálójában nézhetik az érdeklődők. A jelenséget Pusztai Eredics Alexandra a Kövesligethy Radó Csillagvizsgáló vezetője ismertette. [KSZ.]

SZŰCS Gábor: Az elérhető világűr. = Szabad Föld 78. 2022. nov. 11. 45. sz. pp. 14-15. "Itt az ősz, itt az őszi meteorszezon. November 6-tól már a Leonidák gyors meteorjai is megjelenhetnek, ezeket az éjszaka második felében láthatjuk, s még pár héten át hullhat szintén gyors Orionida meteor is. A Marsot egész éjjel csodálhatjuk, látványosan fényesen ragyog és magasan jár, így érdemes célba venni nagyobb távcsövekkel. Kereshető az éjszaka első felében a Neptunusz, és egész éjjel az Uránusz is. Bemutatom a Magyar Csillagász Egyesületet, és felidézném az augusztus elején megtartott csillagászati nagyhét eseményeit, hiszen témánk, az univerzum is olyan, ahol nemhogy egy hét, de évmilliók is alig számítanak... [...] Ezrek kémlelték az eget augusztus 5. és 14. között is szerte az országban az Egy hét a csillagok alatt programsorozat eseményein: a néha borús idő ellenére is csaknem 15 ezer ember vett részt a mintegy 150 észlelésen. [...]
A Szabad Föld "Hold-nyomozó brigádja" akkor Tarjánban járt, a több évtizedes múltra visszatekintő Meteor Észlelőtáborban, a hazai és határon túli amatőr és profi csillagászok legnagyobb éves találkozóján. [...] A táborlakókat hivatásos és amatőr csillagászok változatos témájú előadásokkal várták, sok érdekesség derült ki a kettős csillagokról, az üstökösökről, a nyári égbolt csillagképeiről. Ők lennének tehát a Magyar Csillagász Egyesület, az MCSE, amelynek nagyjából kétezer tagja van. [...] És akkor néhány arc a táborból: Talán kezdjük a sort mindjárt Kulin utódjával, Mizser Attilával, aki 1990 óta főtitkára az egyesületnek. [...] Kiss Lászlóról, az egyesület elnökéről már szó esett [...] Sárneczky Krisztiánnal - természetesen ő is táborlakó - néhány éve már megismerkedhettek a Szabad Föld olvasói: ő vezeti azt a magyar csapatot, amelynek feladata felmérni a Földet megközelítő égitestek jelentette valós veszélyt. [...]
Következzen egy igazi világsztár - már ha nem bántom meg: Detre Örs, aki még csak 45 éves, de a közelmúltban fellőtt James Webb űrtávcső egyik vezető fejlesztője volt. Ő tényleg nem amatőr: fizikus is, csillagász is. Hogy úgy mondjam, a családban maradt: nagypapája, Detre László - aki nem mellesleg Albert Einstein és Max Planck tanítványaként - az ELTE Csillagászati Tanszékének professzora volt, akadémikus; nagymamája, Balázs Júlia pedig az első magyar csillagásznő. [...] És végül következzék, akiért tulajdonképpen elindultunk: az egyesület Hold-rovatának vezetője: Görgei Zoltán. Fantasztikus hobbija van: azt, amit a távcsöve megpillant, lerajzolja. Egy eltűnt világ tán utolsó képviselője ő, kis túlzással, az ugyancsak rajzoló elődjét Galileinek hívták..." Az illusztrációk Kálai Márton felvételei. [HAI.]

A Cassini-Huygens Űrszondát 25 éve bocsátották fel. = Szabad Föld 78. 2022. nov. 11. 45. sz. p. 15. "Huszonöt éve, 1997 őszén indult el küldetésére a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről a Cassini-Huygens űrszonda, hogy 7 évi utazás és 3,5 milliárd kilométer megtétele után szemügyre vegye a Naprendszer hatodik (és második legnagyobb bolygóját, a Szaturnuszt, a szonda leszállóegysége pedig landoljon az óriásbolygó legnagyobb holdja, a Titán felszínén - írja az MTVA Sajtóarchívuma. ..." [HAI.]

SZABICS István: Tisztelet az emberépítőknek. Ötven év a 180-ból. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. febr. 2. sz. pp. 62-68. A kecskeméti ismeretterjesztés elmúlt 50 évére emlékezett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun megyében működő szervezetének a székházában 2021. nov. 23-án, amely napon emlékeztek meg a TIT alapításának 180. évfordulójáról. 2020-ben Heltai Nándor (1927-2017) helyi közírót kérték fel, hogy a TIT kecskeméti tevékenységének kezdeteit tárja fel. A munka nyomtatásban nem jelenhetett meg, de az elkészült anyag a Bács-Kiskun Megyei TIT honlapján elolvasható. A folyóirat cikkében néhány csillagászati rész van. "Az 1960-as évek elején a TIT évente több száz rendezvényt szervezett a pusztákra, a tanyabokrok központjaiba. Néha távcsöves csillagászati bemutató várta az érdeklődőket.";
"Planetárium. Reile Géza tanácselnök álmodta meg. Ő rendelte meg a ZKP-1 (1-es típusú Zeiss kisplanetárium) vetítőgépét Jénából. A Műkertben kialakítandó vidámparkba szánta, de a tervekből csupán az évekig ráfizetéssel működő étterem valósult meg. A Planetáriumot Oszip András tervezte Schalk Gyula útmutatásai szerint, amely átadására 1983-ban került sor. Vezetői Újvárosy Antal, később E. Kovács Zoltán, napjainkban pedig Szűcs László. 1993-ban átvette a város az intézmény üzemeltetését. A közelmúltban a Tudomány és Művészetek házában létesült természettudományos élményközpont részeként egy kisebb, úgynevezett digitális planetárium is létesült, amely jól egészíti ki a kecskeméti kisplanetárium szolgáltatásait.";
Természettudományos Tudástár és Élményközpont. A TIT és a vele konzorciumban levő Kecskemét Megyei Jogú Város 2017. jún. 8-án nyújtotta be a Természettudományos Tudástár és Élményközpont elnevezésű pályázatot, melynek megvalósításához közel 500 millió forint támogatást igényeltek. Minden termünket interaktív táblákkal, kivetítő képernyőkkel szereltünk fel, a taneszközökön kívül vásároltunk szimulátorokat, VR (virtuális valóság) eszközöket. egy Planetáriumot és egy GEO-DOME látványos, interaktív vetítőgömböt, laborfelszerelést, stb. ... Kezdetben 26 iskolával kötöttünk szerződést, amelyhez még 3 iskola csatlakozott, több mint 10 ezer diákkal. A szakmai személyi feltételeket közel 60 természettudományos szaktanár alkalmazásával biztosítottuk." [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Planetológia égen és földön. Interjú Kereszturi Ákossal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. márc. 3. sz. pp. 107-111. Keresztúri Ákos a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársa beszél az interjúban csillagászati érdeklődésének kezdeteiről, a csillagászati és a földtudományi nézeteinek alakulásáról, kutatásairól. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: 50 év az óriásbolygóknál. Szondák a külső Naprendszerben. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. márc. 3. sz. pp. 128-133., címlapkép. Pioneer-10, Pioneer-11, Voyager-1, Voyarer-2, Ulysses, Cassini, New Horizons, Galileo, Cassini-Huygens, JUNO, JUICE, Europa Clipper. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Miként készült Tutanhamon vasmeteorit tőre? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. márc. 3. sz. p. 143. Forrás: Meteoritics & Planetary Science, 2022. febr. [KSZ.]

FUTÓ Péter: A marsköpeny ásványtana. Bepillantás a vörös bolygó belsejébe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. ápr. 4. sz. pp. 146-151. Fejezetcímek: Az InSight előtt. A korai Mars. A felszíntől a mag-köpeny határig. Változatos köpeny. [KSZ.]

PERJÁMOSI Sándor: Világraszóló magyarok, világformáló találmányok. Álmok álmodói kiállítás újra a Millenárison. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. ápr. 4. sz. pp. 162-169. 2002 végéig láthattuk a budapesti Millenárison az Álmok álmodói - Világraszóló magyarok kiállítást, az ország történetének eddig legnagyobb szabású tudomány- és technikatörténeti kiállítását. 2022 elejére ugyanitt új kiállítást rendeztek. A tárlat hat nagy tematikai egységből áll, ezek közül az egyik: A Tér tudománya (matematikától az űrkutatásig). [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: 50 év az óriásbolygóknál. Milyennek látjuk az óriásbolygókat? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. ápr. 4. sz. pp. 169-175. Fejezetcímek: Magnetoszférák. Szerkezet és légkör. Ismeretlen holdacskák és a gyűrűk. Hold légkörrel. Jeges holdak. Vulkánok és gejzírek. [KSZ.]

SZOUCSEK Ádám. A Hold mint hulladéklerakó. Égi kísérőnk új szerepben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. ápr. 4. sz. pp. 186-188. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mi történik az Apophis felszínén 2029-ben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. ápr. 4. sz. p 190. 2029. ápr. 13-án a kisbolygó 38.000 kilométerre halad el a Föld mellett. A kisbolygó felszínén helyi lejtőcsuszamlások jöhetnek létre, melyek vagy kilökődnek, vagy nekiütköznek. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 2022. febr. száma alapján. [KSZ.]

BELUCZ Bernadett: Apokaliptikus napfizika. Magyar kutatók a napfizikai kutatások élvonalában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. máj. 5. sz. pp. 200-206. A sarki fényekről, a napflerekről, a Nap működéséről, a földi magnetoszférákról, a mágneses viharokról, a Carrington-eseményekről. A Magyar Napfizikai Alapítvány, a Gyulai Bay Zoltán Napfizikai Obszervatórium. [KSZ.]

PERJÁMOSI Sándor: Az Álmok álmodói kiállítás terei. Utazás a magyar tudománytörténet rejtelmeibe. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. máj. 5. sz. pp. 226-231. Benne (p. 231.): Látványos elméletek. A kiállítás utolsó, önálló nagy etapjában a tér tudománya cím alatt az elméleti és gyakorlati tudományok ötvözésével találkozhatunk: kiváló magyar matematikai eredményekkel, a nem euklideszi geometriával, a görbült térrel, Bolyai János munkásságával. Frei Zsolt és csapatának a gravitációs hullámok észlelésének nemzetközi sikerével. ... sétálhatunk a Marson és a Hold felszínén is. Az utolsó részegységekben a jelentősebb magyar utazók, illetve a csillagászat jeles magyar képviselői kerülnek bemutatásra. [KSZ.]

TÓTH Imre - KERESZTURI Ákos. Vadászat egy nagyon messziről érkező üstökösre. Új európai üstökösprogram magyar részvétellel. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. jún. 6. sz. pp. 253-258. Az Európai Űrügynökség (ESA) tervezett új űrmissziója a Comet Interceptor ("Üstökös elfogó", az "üstökös útját keresztező") program célkitűzése egy, a Naprendszer távoli üstökösfelhőjéből bolygórendszerünk belső térségeibe 4,6 milliárd év után először visszatérő üstökös közelében történő elrepüléssel egy ősi kis égitest vizsgálata. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hogy került a Ceres a kisbolygóövbe? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. jún. 6. sz. p. 286. A Ceres a Szaturnuszon túli térségből került a kisbolygóövbe. Folyóiratszemle. Az Icarus 2022. jún. cikke alapján. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Növényi stressz holdpor hatására. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. jún. 6. sz. p. 288. Növényeket csírázása és növekedése holdporban. Folyóiratszemle. Forrás. Communications Biology, 2022. máj. [KSZ.]

KISZELY Márta: Az InSight misszió eddigi eredményei. Marsrengések meglepetésekkel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. júl. 7. sz. pp. 300-305. Fejezetcímek: A marsrengések osztályozása és napi eloszlásuk. A marsrengések távolságának becslése és a kis sebességű zóna megfigyelése. A legnagyobb rengések a vörös bolygón. Nyáron több rengést sikerült megfigyelni. A Mars belső felépítése. [KSZ.]

TÓTH Imre - KERESZTURI Ákos. Zöld utat kapott az új európai üstökösprogram. Egy nagyon távolról érkező üstökös közeli vizsgálata. 2. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. júl. 7. sz. pp. 313-316. Az ESA Comet Interceptor űrszondáról. [KSZ.]

LŐRINCZ Henrik: Planetáriumi Full-Dome fesztivál Brnóban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. júl. 7. sz. p. 318., hátsó belső borító. Szakmai konferencia. 2022-ben már a hetedik ilyen rendezvényt tartották Brnóban. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A Jezero-kráter dinamikus porviharai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. júl. 7. sz. p. 334. Folyóiratszemle. Science Advances, 2022. máj. alapján. [KSZ.]

HORVÁTH Gábor - SLÍZ-BALOGH Judit - TAKÁCS Péter - SZÁZ Dénes - EGRI Ádám: Ha már nem követik a napot... Miért néznek keletre a napraforgók?= Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. aug. 8. sz. pp. 338-344. A napraforgó még éretlen virága és levelei napközben úgy változtatják irányukat, hogy felületük mindig közel (12 fokos késéssel) a Nap felé néz. Napnyugtakor a napkövető virág normálvektora nyugatra mutat, míg éjjel visszafordul keletre. Felhős napokon a fiatal napraforgóvirág az égre (közel a zenitre) néz. Az érett napraforgóvirág már nem követi a Napot. Beáll a keleti irányba, éspedig a földrajzi kelet felé. [KSZ.]

SZABADOS László: 200 éve hunyt el William Herschel. A modern csillagászat előhírnöke. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. aug. 8. sz. pp. 356-360. [KSZ.]

NAGY János Zoltán - KERÉNYI Máté - FREY Sándor: Űrszonda magyar közreműködéssel. JUICE a Jupiterhez. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. aug. 8. sz. pp. 367-373. Az ESA űrszondáját 2023 áprilisában indítják és 2031 júliusában ér a Jupiterhez. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Egy marsi meteorit eredete. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. aug. 8. sz. p. 384. A Szaharában 2011-ben talált NWA7034 jelzésű meteort a Marsról érkezett. Folyóiratszemle. A Nature Communications 2022. júl. 12-i közlése alapján. [KSZ.]

FRÖHLICH Viktória: Kikosarazott bolygók. Túlélni egy szupernóva-robbanást? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. szept. 9. sz. pp. 398-401. Olyan exobolygók, amelyeket neutroncsillagok és/vagy pulzárok körül keringenek. Azelőtt itt 8 naptömegnél nagyobb csillag volt, amely II. típusú szupernóvaként robbant fel. A robbanás anyagot, port juttat a környező térbe, amelyből később bolygók keletkezhetnek. [KSZ.]

FUTÓ Péter: Ígéretes exoholdak. Életet hordozó bolygókísérők? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. szept. 9. sz. pp. 302-407. Fejezetcímek: Vulkanikus bolygókísérők és szubholdak. Jeges óceánvilágok. A kóbor bolygók kísérői. Földszerű exoholdak. Életbarát bolygókat támogató holdak. Összegzés. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Nem volt egyedül a Chicxulub? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. szept. 9. sz. p. 432. Nyugat-Afrika partjaitól mintegy 400 kilométerre találtak az óceánban egy krátert. Ez 8,5 kilométer átmérőjű mélyedés, mélysége 200 méter, a pereme 20-40 méter magas. Nadir-kráternek nevezték el. Feltehetően 400 méteres kisbolygó becsapódása okozta 65 millió évvel ezelőtt, azaz a Chicxulub-krátert létrehozó kisbolygó párja volt. Folyóiratszemle. Sciences Advances, 2022. aug. [KSZ.]

BENAVIDES Sebastian: Az idő szilánkjai. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. okt. 10. sz. melléklet pp. [73-77.]Az időről való gondolatok a múltban. A Galilei-féle relativitási elv. Albert Einstein munkássága, a speciális és az általános relativitáselmélet időfogalma. A téridő, a gravitációs mező és ezek kapcsolata a csillagászattal. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Az atomoktól a csillagokig. Középiskolásoknak nem középiskolás fokon. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. nov. 11. sz. pp. 488-491. 250-dik előadásához közeledi az Atomcsill. Az ELTE Fizika Intézete még 2005-ben indította meg előadássorozatát. A program három szervezője Cserti József fizikus, Dávid Gyula fizikus és Kis-Tóth Ágnes asztrofizikus. Az élő előadásokat 50-200 néző a helyszínen hallgatni. Az előadásokat a Galileo Webcast felveszi és közvetíti, Tepliczky István, Dinnyés Lajos és Maros Gábor technikai szakemberek segítségével. Az interneten (főleg Youtube) 30 ezer és 440 ezer a megtekintők száma. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Hőmérsékleti adatok a Mars hangjaiból. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. nov. 11. sz. p. 503. Folyóiratszemle. Forrás: Geophysical Research Letters, 2022. okt. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Artemis és társai. Vissza a Holdra! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. dec. 12. sz. pp. 536-541., címoldal. Az Artemis-program egy amerikai vezetéssel zajló, jelentős részben amerikai erőforrásokból megvalósuló, ám összességében mégis nemzetközi Hold-kutatási program. [KSZ.]

KUTROVÁTZ Gábor: A csillagok geometriai távolságmérésének története. Az éves parallaxis nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. dec. 12. sz. pp. 542-547. Arisztarkhosz, Arkhimédész, Kopernikusz, Tycho Brahe, Ptolemaiosz, Robert Hooke, John Flamsteed, Ole Christiansen Romer, James Bradley, Galileo Galilei, Lodovico Ramponi, William Herschel, John Michell, John Herschel, Friedrich Georg Wilhelm Struve, Friedrich Wilhelm Bessel, Thomas Henderson, John Fernie, Hipparcos műhold, Gaia műhold. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Ami a szalagcímek mögött van. Bevezetés a csillagászatba - feladatokkal és megoldásokkal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. dec. 12. sz. p. 552. Könyvszemle. Dálya Gergely Bevezetés a csillagászatba. Az atommagoktól a galaxis-szuperhalmazokig című, valamint Kovács József: Bevezetés a csillagászatba. Feladatgyűjtemény című könyvek ismertetése. [KSZ.]

KERESZTURi Ákos: Kutatóhelikoptert a Vörös bolygóra! Víz keresése a Marson. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. dec. 12. sz. pp. 557-559. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Nem a naptevékenységhez köthetők a Miyake-események? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 153. 2022. dec. 12. sz. p. 575. A 14-es (radioaktív) szénizotóp időnként extra nagy mennyiségben halmozódik fel a növényekben. Erre a Fusza Mijake vezette kutatás hívta fel a figyelmet. Például i. e. 7176-ban, 5410-ben, 5259-ben, i. sz. 660-ban, 774-775-ben, 963-ban. A 660-as esemény több évig tartott, a többi egy éven belüli volt. Nem találtak összefüggést a naptevékenységgel. Folyóiratszemle. Forrás: Proceendings of the Royal Society A. 2022. okt. [KSZ.]

SZUTOR István: Az űrcsillagászat jelene, és jövője. = Tiszaújvárosi Krónika 40. 2022. febr. 10. 6. sz. p. 6. "Napjainkban foglalta el végleges helyét a 2021 karácsonyán felbocsátott WEBB űrtávcső. Joggal merülhet fel a kérdés a Krónika olvasóiban, hogy miért kellett 11 milliárd dollárt és 25 éves fejlesztést beruházni egy ilyen eszközbe, hisz ezért a pénzért itt a Földön tucatnyi óriás obszervatóriumot is lehetett volna létesíteni. ..." [HAI.]

CSEH-EGYED Bernadett: Üstökös a Föld közelében. = Vas Népe 67. 2022. jan. 8. 6. sz. p. 11. Adam McKay Ne nézz fel! című katasztrófafilmes szatírájában a Föld felé tart egy óriási üstökös, de a világ tudomást sem vesz az apokalipszisről. Mennyi az esélye annak, hogy a jelenség a valóságban is bekövetkezik? Csillagászt kérdeztünk a Ne nézz fel! című filmről. Mitre Zoltán kutató kockázatelemző, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület referense válaszolja meg a kérdéseket. Az esély kicsi, statisztikailag 10 millió éves skálán mérhető. Ha valóban megtörténne egy üstökös Földbe csapódása: az katasztrofális következményekkel járna. [KSZ.]

MTI: Nálunk fedezték fel az év első üstökösét. = Vas Népe 67. 2022. jan. 11. 8. sz. p. 16. Piszkéstető. Magyarországon fedezték fel az új év első üstökösét. Az eddig ismeretlen égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2022. január 2-án a Piszkéstetői Obszervatórium 60 cm-es Schmidt távcsövével. A felfedezést követően Európából, Amerikából és Ázsiából is megfigyelték a kicsi, gyors mozgású üstököst. A cikk a csillagaszat.hu honlap cikke alapján készült. [KSZ.]

MTI: Teológusokat toboroznak. A munkában keresztény, muszlim, zsidó vallástudósok vesznek részt. = Vas Népe 67. 2022. jan. 18. 14. sz. p. 9. A NASA és a Princeton Egyetem teológusokat és lelkészeket vesz fel (összesen 24 főt), hogy segítsenek megérteni, hogyan reagálhatnak az emberek arra az esetleges bejelentésre, hogy más bolygókon intelligens élet nyomaira bukkantak. [KSZ.]

MTI: Kisbolygó száguld el ma mellettünk. = Vas Népe 67. 2022. jan. 18. 14. sz. p. 16. A (4782) 1994 PC1 kisbolygó, amely 1,93 millió km-re lesz a Földtől. [KSZ.]

VN: Égi jelenségekben gazdag lesz az év. = Vas Népe 67. 2022. febr. 9. 33. sz. p. 4. Holdfogyatkozást, részleges napfogyatkozást és több bolygóegyüttállást is megfigyelhetünk idén Vas megyéből. A 2022-es jelenségeket Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense ismertette. A cikket illusztráló képen: Mitre Zoltán néz távcsőbe. Fotó: CSG. [KSZ.]

BTK: Galaxisok és önvédelem. = Vas Népe 67. 2022. febr. 2. 27. sz. p. 4. Csillagászati és Űrtudományi Szabadegyetemet szervez az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont Az égbolt nem a határ címmel. Dr. Szabó Gyula igazgató elmondta: csillagászati és űrkutatási tudomány-népszerűsítő műhelyt hoznak létre. Négy terület köré épül a február 28-án kezdődő ingyenes előadás-sorozat a Savaria moziban (a világegyetem felépítése; a robotikus űrkutatás története; tudomány és a sci-fi filmekben; naprendszerek és csillagok világa). Az érdeklődők már most regisztrálhatnak az obs @ gothard.hu e-mail-címen, hamarosan megnyílik az online regisztrációs felület is. [KSZ.]

BUDAI Dávid: Tanácsok kezdő marslakóknak. = Vas Népe 67. 2022. márc. 5. 54. sz. p. 11. Az égbolt nem a határ című csillagászati és űrtudományi szabadegyetem indult Szombathelyen, a Savaria moziban. Az első előadást Kovács József csillagász tartotta. [KSZ.]

VN: Űrszondák ma 17 órakor. = Vas Népe 67. 2022. márc. 21. 66. sz. p. 2. Szombathely. A korábban meghirdetett időponttól eltérően ezentúl 17 órakor kezdődnek a Csillagászati és űrtudományi szabadegyetem előadásai az Agora - Savaria moziban. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium MKK sorozatában Mészáros Szabolcs tart előadást Az első űrszondák a világűrben címmel. [KSZ.]

Programajánló. Rendezvények a megyéből. Szombathely. = Vas Népe 67. 2022. márc. 25. 70. sz. p. 9. Az Agora Savaria Filmszínház nagytermében márc. 28-án 17 órától Az égbolt nem a határ csillagászati ás űrtudományi szabadegyetemen Kálmán Szilárd csillagász A bolygók világa címmel tart előadást. [KSZ.]

VN: Pazar látványt ígér: érkeznek a Lyridák. Érdemes az eget figyelni csütörtök éjjel. = Vas Népe 67. 2022. ápr. 21. 91. sz. p. 16. Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense adott tájékoztatást a Lyrida-meteorrajról. A fényképet Szauer Ágoston fényképe illusztrálja. [KSZ.]

VN: Megújulhat a csillagvizsgáló. = Vas Népe 67. 2022. máj. 4. 102. sz. p. 5. Hegyhátsál. A Magyar Falu Program Falusi Civil Alap keretében a hegyhátsáli Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány hétmillió forint támogatásban részesült. Az összegből a Hegyháti Csillagvizsgáló felújítása valósulhat meg a jövőben. Az alapítvány fő célja a csillagászat népszerűsítése, amihez kapcsolódóan máj. 7-én előadást és távcsöves bemutatást szerveznek. [KSZ.]

VN: Kész az űrutazásra. Harmadszor emelkedhet fel az Űrbatyu szonda. = Vas Népe 67. 2022. máj. 4. 102. sz. p. 16. Az első Űrbatyu 2019-ben 27 km, a második 2020-ban majdnem 31 km magasságba jutott. A csaknem 15 m hosszú Űrbatyu III a Celldömölk melletti Ság hegy kráteréből indul útjára szombaton, 2022. máj. 7-én. A programot Ivanics Ferenc a Bakonyi Csillagászati Egyesület elnöke és Mitre Zoltán a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense ismertette. [KSZ.]

VN: Űrbatyu: a küldetés majdnem teljesült. = Vas Népe 67. 2022. máj. 10. 107. sz. p. 16. Május 7-én 9.36-kor a Ság hegy kráteréből indult útnak az Űrbatyu III. A Bakonyi Csillagászati Egyesület és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület közreműködésével bocsátották fel. 33 km magasra jutott. A végén megszakadt vele a rádiókapcsolat. Valahol Nick, Kenyeri, Pápoc települések területére esett le. A részletekről Mitre Zoltán a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense és Ivanics Ferenc a Bakonyi Csillagászati Egyesület elnöke adott ismertetést. [KSZ.]

TJ: A csillagászat napján. Izgalmas előadások hangzottak el az obszervatóriumban. = Vas Népe 67. 2022. máj. 11. 108. sz. p. 5. Hegyhátsál. A Hegyháti Csillagvizsgálóban máj. 7-én tartották meg a Csillagászat napját. Horváth Tibor a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány egyik vezetője beszélt a helyi csillagvizsgálóról. Érdekességek a Naprendszerben címmel Hegyi Norbert tartott előadást. Külön említette az idei év első és egyben magyar felfedezésű C/2022 A1 (Sárneczky) üstökösét is. Bemutatták az 50 cm átmérőjű főtükörrel bíró Ritchey-Chretien-távcsövet is. [KSZ.]

EB: Először látható idén teljes holdfogyatkozás. Szabad szemmel is jól megfigyelhető. = Vas Népe 67. 2022. máj. 13. 110. sz. p. 8. Máj. 16-án hajnalban lesz a teljes holdfogyatkozás, amelynek első része hazánkból is látható. 4.28-kor kezdődik. A jelenséget a Svábhegyi Csillagvizsgáló és Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense ismertette. [KSZ.]

MT.: A gyerekek kérték. A Vas Népe teljesítette. A csillagvizsgálóban. = Vas Népe 67. 2022. máj. 28. 123. sz. p. 11. Szombathely. Ukrajnai menekült gyermekekből álló csoport látogathatott az ELTE Gothard Jenő Obszervatóriumába. Szigeti László PhD-hallgató mutatta be az intézetet, a kupolát és a teleszkópot. Megnézték a múzeumot is, amelyben főleg Gothard Jenő műszerei láthatók. Az ismertetést tolmács fordított a nyelvükre. [KSZ.]

MTI: Bolygók együttállása. = Vas Népe 67. 2022. jún. 9. 132. sz. p. 16. Jún. 17. és 28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton. A különleges jelenségre legutóbb 947-ben volt példa, legközelebb 2492-ben lesz lehetőség. [KSZ.]

VN: Bolygók füzére. Füzér az égbolton. A Naprendszer bolygói szépen felsorakoznak. = Vas Népe 67. 2022. jún. 17. 139. sz. p. 1., 12. Jún. 17-e és 28-a között a Naprendszer valamennyi szabadszemmel megfigyelhető bolygója egyszerre látható az égen. A jelenség részleteit Mitre Zoltán a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense ismertette. [KSZ.]

ÖL [ÖLBEI Lívia]: Zseblámpákkal a vulkán gyomrában. = Vas Népe 67. 2022. jún. 22. 143. sz. p. 13. Celldömölk. A Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont is részt vesz a múzeumok éjszakája programjában. Június 25-én, szombaton délután előadások lesznek. 15.45-kor előadások kezdődnek Csillagok, bolygók, vulkánok összefoglaló címmel. 17-től 21 óráig VR-szemüveg segítségével vehetünk részt virtuális Mars-expedíción, esetleg űrcsatában, vagy kipróbálhatjuk a holdra szállást. 22 órakor indul a zseblámpás tárlatvezetés: irány a vulkán! [KSZ.]

VN: Megvan az űrbatyu! = Vas Népe 67. 2022. jún. 25. 146. sz. p. 2. Mitre Zoltán a Gothard-egyesület elnökségi referense elmondta, hogy a Bakonyi Csillagászati Egyesület és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület által május 7-én Ság-hegyről felküldött szonda eltűnt, de jún. 23-án megtalálták Kenyeri határában, aratás közben. [KSZ.]

VN: Oszkó. Bolygók nyomában. = Vas Népe 67. 2022. jún. 28. 148. sz. p. 16. Lézerpálcás prezentációval és távcsöves észleléssel várta az érdeklődőket a Gothárd Jenő Amatőrcsillagászati Egyesület az év legrövidebb éjszakáján. A szerencsések tanúi lehettek annak is, miként sorakoznak fel a Naprendszer bolygói a horizonton. Képünkön az egyesület tagjai, Mitre Zoltán és Szalai Dávid tartanak bemutatót. A képen Mitre Zoltán lézerpálcával mutat felfelé, Szalai Dávid egy Newton-távcsőbe tekint. Fotói: SZP [Szendi Péter]. [A helyes név: Gothard Jenő Csillagászati Egyesület.] [KSZ.]

MW: Repülő kavics rongálta meg a Mars-járót. = Vas Népe 67. 2022. júl. 7. 156. sz. p. 6. A Perseverance marsjárműre a forgószél vágott kavicsot. [KSZ.]

PP: Esti kalandra csábít az augusztusi égbolt. A világűr illatába is beleszippanthatnak. = Vas Népe 67. 2022. júl. 21. 168. sz. p. 16. Ják. A nyári égbolt megismerésére hívják helyi amatőr csillagászok és a Vega Csillagászati Egyesület a jákiakat, akiknek a programon nemcsak a csillagképek elhelyezkedését, de különböző kőzeteket, az univerzum hologramos képét és a világűr illatát is bemutatják. Aug. 2-án, kedden 21 órától kezdődik a program a jáki lőtértől az őrs felé kivezető útról. A távcsövekkel a Holdat is bemutatják. [KSZ.]

VN: Kezdődik a nyári meteorszezon. = Vas Népe 67. 2022. júl. 29. 175. sz. p. 16. A Magyar Csillagászati Egyesület oldaláról tudható, hogy érkeznek a meteorrajok: a Déli Delta Aquaridák, az Alfa Capricornidák és majd a Perseidák. [KSZ.]

PP: Az éjszakai égboltot pásztázzák. = Vas Népe 67. 2022. júl. 30. 176. sz. p. 16. 2022. aug. 5-én 20.30 és 22 óra között várja Szombathelyen az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium az érdeklődőket. Fő célpont a Hold lesz. A belépés díjtalan. [KSZ.]

MTI: Egy hétig a csillagok alatt. = Vas Népe 67. 2022. aug. 6. 182. sz. p. 16. Aug. 5 és 14. között országszerte több mint 80 helyszínen várják csillagászati bemutatásokkal az érdeklődőket. Az Egy hét a csillagok alatt programsorozatot Barna Barnabás és Ordasi András szegedi csillagászok indították el két évvel ezelőtt. Idén már harmadszor lesz, mintegy 180 programot hirdettek meg 85 helyszínen. [KSZ.]

MT: Csillaghullás ideje. Ott kémleljük az eget, ahol nincs fényszennyezés. Csillaghullás a szuperhold mellé. A fizikus-csillagász azt ajánlja, keressünk fényszennyezéstől mentes helyet. = Vas Népe 67. 2022. aug. 12. 187. sz. p. 1., p. 3. A Perseidákról, az augusztusi hullócsillagokról Kolláth Zoltán ad tájékoztatást. [KSZ.]

TJ: Portrékat is fest a Rába szerelmese. Csillagok bűvöletében telt a hét. Azt is megmutatták, hogyan mérhetünk otthon fénysebességet. = Vas Népe 67. 2022. aug. 24. 196. sz. p. 1., p. 5. A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány idén is csatlakozott az Egy hét a csillagok alatt programsorozathoz. Hegyi Norbert, Horváth Tibor, Jene Sándor, Károly Lajos, Preczlik Gábor, Sahin-Tóth Csanád amatőrcsillagászok név szerinti említésével. [KSZ.]

BÉG: MCC: közérthetően az űrkutatásról. = Vas Népe 67. 2022. szept. 8. 203. sz. p. 2. Szombathelyen, a Matrias Corvinus Collegium szombathelyi képzési központjában tartott előadást Ferencz Orsolya Magyarország űrstratégiája címmel 2022. szept. 7-én. [KSZ.]

MW: Kisbolygó is őrzi Haumann Péter nevét. = Vas Népe 67. 2022. szept. 24. 223. sz. p. 7. Csákány Béla (1932-2022) matematikusról és Haumann Péter (1941-2022) színművészről nevezett el kisbolygókat a Nemzetközi Csillagászati Unió. Az égitesteket Sárneczky Krisztián fedezte fel és Szalai Tamás javasolta a neveket. [KSZ.]

MT: Az eget is fürkészi. = Vas Népe 67. 2022. okt. 10. 236. sz. p. 3. A 2022-es Vas Megyei Prima Díj jelöltjei között bemutatjuk a magyar irodalom kategória-győztesét, Szauer Ágoston költőt és írót, aki egyúttal pedagógus és amatőr csillagász. Pápán született. 1988-abn a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, majd 1998-ban a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett magyartanári diplomát. 1995-től a szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára. Szívesen nézi a távcsövön keresztül az égboltot, és fényképezi is az égitesteket. Tagja a Magyar Csillagászati Egyesületnek és az American Association of Variable Star Observersnek. [KSZ.]

EB: Felhőtlen viszonyok. Részleges napfogyatkozás az egyetemi tetőről. = Vas Népe 67. 2022. okt. 26. 250. sz. p. 16. Szombathely. Közös távcsöves észlelést hirdetett az ELTE Savaria Egyetemi Központ földrajz tanszéke és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület kedden a részleges napfogyatkozás idejére. Éppen időben oszlott el a felhőzet, ideális körülmények között lehettek tanúi a jelenségnek 11 óra 17 perctől 13 óra 28 perc között. A SEK C épületének tetejéről, a Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóban napszűrővel ellátott távcsövön figyelték az érdeklődők. Több iskolai csoport is bejelentkezett és jöttek az intézmény hallgatói is, például Novák Róbert végzős történelem-földrajz szakos is. Pusztai-Eredics Alexandra a csillagvizsgáló vezetője mérte és dokumentálta a levegő hőmérsékletét és az első órában 2 fokkal hűvösebb lett. A fényképen (fotós: SZP) Feifer Dániel és Kovács Anikó figyeli a fogyatkozást. [KSZ.]

TÁ: Szabad, mívelt és boldog hazáért. Kunc Adolf, a sáli árva gyerek karrierje ma is példaként szolgálhat. = Vas Népe 67. 2022. dec. 19. 295. sz. p. 3. Hegyhátsál. A Hungarikum program támogatásával jelent meg a Kunc Adolf premontrei prépost életét, munkásságát felölelő kötet, amit tegnap a hegyhátsáli közösségi házban mutattak be. A Horváth József és Molnár László által jegyzett kiadványt Mayer László szerkesztette. A Hungarikum bizottság 4 millió forinttal támogatta a kötetet, amelynek borítóján olvasható: "Egy szabad, mívelt és boldog Magyarországért". A könyvbemutatón részt vett Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát, Takács László nádasdi plébános, Horváth Magdolna hegyhátsáli polgármester, Nagy Ferenc türjei polgármester, Pacsi Krisztián türjei alpolgármester. Kunc Adolf 1841. december 18-án látta meg a napvilágot Sálon. Hegyhátsálon 1988. szept. 18-án szentelte fel Konkoly István megyés püspök az egykori iskolaépületet kápolnává. Akkor avatták fel azt az emléktáblát, amelyet tegnap megkoszorúztak. [KSZ.]

Magyar űrhajós kerestetik. Rendkívüli próbatételek várnak a stresszhelyzetben is kiváló jelentkezőkre. = Vasárnap Reggel 25. 2022. jan. 8. 1. sz. p. 15. "Ha minden jól megy, 2024-ben magyar űrhajós indul a Nemzetközi Űrállomásra. 2022. január végéig várják azok jelentkezését, akik nem túl magasak, de nem is alacsonyak, nem túlsúlyosak és nem is soványak, minden rendben a vérnyomásukkal, a hallásukkal és a látásukkal. Beszélnek angolul, tudnak úszni, jó a pszichéjük, diplomások és magyar állampolgárok. Csupán ennyi. ..." Mediaworks-összeállítás. Fejezetcímek: Egy repül, egy tartalék.; Amerikai követelmények.; Mindenki lefogy. Külön raszteren: Egyetemi képzések tárháza a világűr meghódításához. "Űrmérnököket képez mesterszakon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2022 szeptemberétől. ..."; Gyógyszerkutatásunk az ISS-en. [HAI.]

Bekukucskálnak a kozmosz sötétjébe. = Vasárnap Reggel 25. 2022. jan. 15. 2. sz. p. 4. "Teljesen kinyitották a James Webb-űrteleszkóp főtükrét, és az eszköz hamarosan készen áll az univerzum titkainak feltárására. A távcső üzembe helyezése része annak az űrkutatási robbanássorozatnak, amely lassan újraírja a kozmikus történelmet. Mediaworks-összeállítás. Fejezetcímek: Tízmilliárdos teleszkóp.; Ígéretes csillaghajó-fejlesztések. "A SpaceX amerikai nagyvállalat már nemcsak az emberes űrutazás jövőjének; de jelenének is megkerülhetetlen szereplője. [...] jó eséllyel a Holdra és a Marsra is Starshippel fognak leszállni a közeljövő asztronautái."; A Nap árnyékában. "A szonda, amely megérinti a Napot - ez a költői cím bukkan fel leggyakrabban a médiában a Parker Solar Probe-bal kapcsolatban. [...] a Parker-űrszonda lett az ember alkotta leggyorsabb űreszköz: az idei csúcssebessége meghaladta a 163 km/órát [! 163 km/s a helyes érték.].";
Ember a Marson. "A SpaceX szerint a legrosszabb esetben is maximum az évtized végére embert juttatnak a Marsra, addig azonban szondákra kell szorítkoznunk, ha többet akarunk megtudni a bolygóról. [...] A legutóbbi, 2020. júliusi alkalom során három nemzet három különböző célú missziója indult el a Mars felé, amelyek mindegyike hiba nélkül érkezett meg 2021 februárjában. ..." [HAI.]

Mégis lehet élet a Föld körül? A "Mars-csatornák" tévedésen alapuló mítoszától idegen bolygók mikrobáiig. = Vasárnap Reggel 25. 2022. febr. 5. 5. sz. p. 4. "Elsőre könnyűnek tűnhet asztrobiológiai áttekintést adni közvetlen kozmikus környezetünkről, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint a Naprendszerben nemhogy értelmes, de alacsonyabb rendű életről sem beszélhetünk. Ennek ellenére - és éppen ezért - több tudományterület is foglalkozik a Naprendszeren belüli élet múltbéli vagy esetlegesen napjainkban is fennálló, csak eddig még fel nem fedezett formáival, valamint ezek lehetőségeivel és esélyeivel. Origo-összeállítás. Fejezetcímek: A mesterséges kanálisok tévtana.; A Titan légóceánjában lebegve.; Az Enceladus gejzírjeinek forrásvidékén. [HAI.]

Fokozatos átköltözés a Marsra. Mátyás Bence asztrobiológus kiaknázná az űr elképesztő lehetőségeit. = Vasárnap Reggel 25. 2022. febr. 12. 6. sz. p. 5. "A fiatal tudós a Cápák között című üzleti show-ban hökkentette meg a hallgatóságot a Földön túli terveivel. Szerinte a sci-fi-filmek világa már itt áll a küszöbünkön. Hot!-összeállítás. ..." Fejezetcímek: Mint Amerika meghódítása.; "Télen mínusz százhúsz fok is lehet".; "Ezen a bolygón kivagyunk szolgáltatva". [HAI.]

MW: Gigantikus biliárdgolyók a világűrben. Magyar kutatók jöttek rá a fekete lyukak egyik nagy rejtélyére. = Vasárnap Reggel 25. 2022. márc. 19. 11. sz. p. 15. "Budapest. Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy kilenctagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással. A kutatásban három magyar fizikus vett részt: Bartos Imre (Floridai Egyetem, az ELTE volt hallgatója), Haiman Zoltán (Columbia Egyetem, New York, korábban az ELTE Békésy György-ösztöndíjasa) és Kocsis Bence (Oxford Egyetem, az ELTE korábbi hallgatója és adjunktusa, jelenleg is külsős témavezetője). ..." [HAI.]

Forrongó Neptunusz. Az átlaghőmérséklet-változást senki sem érti. = Vasárnap Reggel 25. 2022. ápr. 16. 15. sz. p. 2., címlapkép. "Egy nemzetközi csillagász kutatócsoport 17 éven át követte nyomon a Neptunusz légkörének hőmérséklet-változásait földi és űrtávcsövekkel, köztük az Európai Déli Obszervatórium "nagyon nagy távcsövével". A megfigyelési időszakban először az egész bolygó hőmérsékletének meglepően erős csökkenését regisztrálták, amit egy erőteljes felmelegedés kísért az égitest déli pólusának környékén. Mediaworks-összeállítás. ..." A címlapkép felirata: Különös jelek a Neptunuszon. [HAI.]

Hol vannak az idegenek? Nem kizárt, hogy a földönkívüliek nem akarnak kapcsolatba lépni. = Vasárnap Reggel 25. 2022. ápr. 30. 17. sz. p. 4. "Új üzenetet sugározva próbálja felkelteni egy potenciális földön kívüli civilizáció figyelmét az emberiség: olyan, bináris kódolású üzenetet továbbítanának az űrbe, ami bemutatná a földi élet biokémiai felépítését és a Naprendszer helyzetét a galaxisunkban - olvasható az IFL Science cikkében. De hol lehetnek az idegenek? Origo-összeállítás. ..." Fejezetcímek: Közel tízezer fejlett civilizáció?; Egyedül vagyunk az univerzumban?; Önpusztító és rejtőzködő civilizációk.; Alig tudattuk jelenlétünket.; Gyíkemberek és a SETI-program.; E.T., vagy ellenséges civilizációk?
Külön raszteren: Új üzenet készül a galaxisnak. "A tervek szerint jövőre induló új, Jelzőfény a Galaxisban (angolul Beacon in the Galaxy, rövidítve BITG) elnevezésű üzenet tulajdonképpen a híres arecibói üzenet frissített változata lenne. A BITG-projekt ötletgazdája Jonathan Jiang, NASA Sugárhajtású Laboratóriumának munkatársa az arXiv weboldalon mutatta be az egyelőre komolyabb szaklapokban nem publikált tanulmányt. A publikáció szerint az új üzenet alapvető matematikai és fizikai fogalmakat tartalmazva hozna létre egy univerzális kommunikációs eszközt, [...] Emellett tartalmazná az emberi test digitális formáját, valamint egy felhívást a válaszüzenetre." [HAI.]

MW: Új egyenruhát kapnak az űrhajósok. = Vasárnap Reggel 25. 2022. jún. 4. 22. sz. p. 14. "New York. Új űrruhát kapnak az amerikai űrhajósok jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal. A NASA űrhajósainak a Nemzetközi Űrállomáson viselt űrruhái már nem korszerűek, és az is aggasztó, hogy az űrséták alatt előfordult, hogy az asztronauták sisakjában víz gyülemlett fel. Az új űrruhák kifejlesztését már jó ideje tervezték, de a megvalósítást több tényező késleltette. A NASA bejelentette, hogy egyéves pályázati eljárás után az Axiom Space és a Collins Aerospace amerikai céggel kötött szerződést az új űrruhák tervezésére. Vanessa Wyche, a Johnson Űrközpont igazgatója a texasi Houstonban tartott sajtótájékoztatón bizakodóan mondta: "Történelmet írunk majd ezekben a ruhákban." Az új öltözékek tesztelését már 2025-ben elkezdhetik." Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

Csontok a világűrben. Javítani kell a hatást ellensúlyozó földi tényezőket. = Vasárnap Reggel 25. 2022. júl. 9. 27. sz. p. 2. "Tizenhét, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) megfordult űrhajós csontjait vizsgálta egy új kutatás, hogy felmérjék az űrutazás emberi szervezetre és különösen a csontokra gyakorolt hatását a lehetséges jövőbeli hosszú űrutazások előtt. A kutatás az űrbeli mikrogravitációs körülmények okozta csontvesztést mérte fel, és azt is vizsgálta, hogy a Földön mennyire lehet visszafordítani a folyamatot. Tizennégy férfi és három női űrhajós vett részt benne, akiknek átlagéletkora 47 év volt, és akik négy és hét hónap közötti időtartamot töltöttek az űrben, átlagosan körülbelül öt és fél hónapot. A Földre való visszatérés után egy évvel átlagosan 2,1 százalékkal kisebb csontsűrűséget mértek az űrhajósok sípcsontjában, és 1,3 százalékkal csökkent a csontszilárdságuk. A 17 űrhajósból kilencen visszatérve nem tudták visszanyerni eredeti csontsűrűségüket. ..." Mediaworks-összeállítás. [HAI.]

MW: Az ősi galaxisok legmélye. A NASA James Webb-űrteleszkópjának első közzétett felvétele. = Vasárnap Reggel 25. 2022. júl. 16. 28. sz. p. 14. "Washington. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) új űrteleszkópja, a James Webb első közzétett felvétele távoli galaxisok 13 milliárd évvel ezelőtti állapotát mutatja be. Az eddigi legerőteljesebb űrteleszkóp feltehetően átalakítja az univerzum kialakulásáról alkotott tudásunkat - írta a The Guardian online kiadása kedden. A világegyetem kis szeletét éles részletességgel rögzítette a James Webb-űrteleszkóp (JWST): sok különböző galaxis pislákoló fényét mutatja meg, melyek az univerzum legidősebbjei közé tartoznak. Joe Biden amerikai elnök, aki a Fehér Házban tartott rendezvényen bemutatta a képet, történelminek nevezte a pillanatot, amely "új ablakot nyit univerzumunk történetére". ..." [HAI.]

MW: Egyre kerekebb a Föld. Gyorsul de nem tudni miért. = Vasárnap Reggel 25. 2022. aug. 13. 32. sz. p. 2. "Rekord. Az atomóra feltalálása óta június 29-én volt a legrövidebb napunk, a Föld forgása ugyanis 1,59 ezredmásodperccel gyorsabban történt a megszokott 24 óránál a Nemzetközi Földforgási és Referenciarendszer Szolgálat adatai szerint. A korábbi rekord 2020. július 19-én volt, akkor a napunk 1,47 ezredmásodperccel volt rövidebb a szokottnál. [...] Valószínűleg vagy a glaciális izosztázia - amikor a jégtakaró súlya alatt besüllyed az adott kőzetrész, például Skandinávia, majd a jégtakaró elolvadásával a hegység kiemelkedik, és beáll az egyensúly -, vagy a gleccserek olvadása miatt bekövetkező földmozgások állnak a jelenség hátterében. [...] ha a tendencia folytatódik, ki kell igazítani a napok hosszát. Ez korábban egy-egy szökőmásodperc beiktatását jelentette a Föld lassuló forgása miatt, ami 1972-ig 27 alkalommal történt meg.
Ha most tovább gyorsul a Föld forgása, Dennis McCarthy szerint szükség lehet egy szökőmásodperc elvételére. Erre először három-négy éven belül kerülhet sor." [HAI.]

Holdutazás-főpróba. Magyar műszerekkel a fedélzetén indult az űrhajó. = Vasárnap Reggel 25. 2022. szept. 3. 35. sz. p. 3. "Az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) dózismérőivel a fedélzetén, a NASA Artemis programjának első küldetésében elindult Hold körüli útjára az Orion űrhajó. Mediaworks-összeállítás. Florida. A NASA Space Launch System (SLS) hordozórakétája a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából startolt. Orrkúpjában szállítja a Hold körüli útra induló Orion űrhajót az EK dózismérőivel a fedélzetén. A küldetés során a magyar kutatók dózismérői kulcsfontosságú adatokkal szolgálnak majd a kozmikus sugárzási térről a későbbi, emberi személyzetet szállító űrhajók, a Hold körüli pályán keringő űrállomás és a holdbázis létrehozásához. Mivel a Földtől távoli kozmikus környezetben dolgozó űrhajósok egészsége elsődleges fontosságú, ezért a tesztek során kiemelt figyelmet kap a sugárvédelem. ..." [HAI.]

Űrszonda csapódott az aszteroidába. = Vasárnap Reggel 25. 2022. okt. 1. 39. sz. p. 2. "Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) DART (Double Asteroid Redirection Test) űrszondája hétfőn, az első bolygóvédelmi teszt keretében, 22 500 kilométer/órás sebességgel nekiütközött a Földtől 11,3 millió kilométerre keringő Dimorphos aszteroidának, hogy megváltoztassa annak pályáját. A művelet célja az volt, hogy kiderítse: képesek vagyunk-e megakadályozni, hogy egy kozmikus objektum elpusztítsa a földi életet. ..." [HAI.]

MW: Hold körüli pályára állt a műhold. = Vasárnap Reggel 25. 2022. nov. 19. 46. sz. p. 14. "Washington. A NASA Capstonc műholdja négy hónappal az indítása után megérkezett a Holdhoz és ráállt a Hold körüli tervezett pályára. A mikrohullámú sütő méretű űreszköz most a Hold körül kering, a tervezett Gateway űrállomásnak szánt pályán. Ezzel a későbbiekben felépített állomást érintő lehetséges kockázatokat akarják előre kiszúrni, tervezett pályájának stabilitását kitapasztalni. A Capstone június végén indult Uj-Zélandról a Rocket Lab cég Electron rakétájának fedélzetén. Felbocsátására a NASA Artemis-programjának keretében került sor, amelynek célja, hogy ismét amerikai űrhajósok szálljanak le a Holdon. A Gateway űrállomás, amelynek létrehozásában az Európai Űrügynökség (ESA) is közreműködik, fontos bázisa lesz a Holdra tervezett közeli misszióknak, illetve a későbbiekben a Marsra induló expedícióknak." [HAI.]

Címlapunkon: Ágoston Zsolt felvétele a C/2021 A1 (Leonard) üstökösről. A kép 2021. dec. 4-én készült a VCSE Téli Észlelőhétvégéjén Dobronhegy-Balázsfáról egy 102/714-es ED apokromát refraktorral. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. [p. 1.] címlapkép. [KSZ.]

Schmall Rafael képe Őrimagyarósdon, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtáborban készült 2021. augusztus 9-én. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. [p. 2.] első belső borító. [KSZ.]

JÓNÁS Károly: Geminidák 2018 (andalúziai kiruccanás). = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. pp. 4-6. Meteorrajok. Engler Gábor, Jónás Károly és Molnár Kristián 2018. december 12-16-ig mini-expedíciót szervezett Spanyolország déli részére. Dec. 13/14 és 14/15-én a Geminidák megfigyelése volt a cél. Malaga közelében mindkét éjszaka meteoroztak. Láttak sok szép meteort, de mégsem annyit, amennyire számítottak. Ebben az átvonuló felhőzet, a holdfény és a maximum nappali bekövetkezése játszhatott közre. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A Quadrantida meteorrajról. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. p. 7. Meteorrajok. A meteorraj története. A 2004-2020-es évek maximumainak ZHR-jei. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A Jupiter szellem (NGC 3242). = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. p. 8. Megfigyelési leírása 2018. ápr. 20/21-e éjszakáján egy 127/1500-as távcsővel. [KSZ.]

SZŰCS Mátyás: A HAT-P-36b tranzitjának és a bolygósugárnak a kimérése. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. pp. 8-12. Exobolygók. 2020. márc. 10-én észlelte. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: A mérés kiértékelése. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. pp. 12-19. [KSZ.]

Mélyég rajzok és képek. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. [p. 13.] 1 színes tábla. Szív-köd (Varga György), NGC 6543 (Fröhlich Viktória), Androméda galaxis (Román Dávid). [KSZ.]

Mélyég fényképek a Szív-ködről. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. [p. 14-16.] 3 színes tábla. Ágoston Zsolt, Vizsi Csaba, Krischbaum Tamás felvételei. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Emlékeztünk. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. pp. 19-20. Emlékezés Szentmártoni Béla (1931-1988) amatőrcsillagászra. A 2018. évi VEGA-tábort emlékének ajánlották. A táborlakók 35 fős csoportja Hencsén meglátogatta sírját. [KSZ.]

ROMÁN Dávid: Punxsutawney [1] helyett itt ébrednék minden nap. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. pp. 20-23. A szerző egy 130/650-es refraktorral észlelt a 2018. évi VEGA "18 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtáborból. A cikk közli észleléseinek szöveges leírásait. NGC 7789 NY Cas, M17 DF Sgr, M92 GH Her, M52 NY Cas, M27 PL Vul, M22 GH Sgr, M71 GH Sge, NGC 7009 PL Aqr, 21P/Giacobini-Zinner üstökös, M11 NY Sct, M31. [KSZ.]

A VEGA 116-dik számában megjelent beszámoló folytatása. A 2018. május 1-től 2019. jan. 10-ig terjedő időszak egyesületi eseményeinek listája. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. pp. 24-25. Egyesületi hírek. [KSZ.]

Nyári tábor 2022. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. p. 26. A következő nyári tábor 2022. júl. 22-30. között lesz Őrimagyarósdon. Egyesületi hírek. [KSZ.]

VI. Vasi-Zalai Amatőrcsillagász Találkozó és Észlelőhétvége és Messier-maraton. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. p. 26. 2022. ápr. 1-3-ig lesz Dobronhegyen. Egyesületi hírek. [KSZ.]

SZJA 1%. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. p. 26. Egyesületi hírek. [KSZ.]

Tagdíjak 2022. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. p. 26. A rendes tagdíj 3000 Ft/fő/év. Az ifjúsági, diák, egyetemista, munkanélküli, nyugdíjas, rászoruló tagdíja 750 Ft/fő/év. Egyesületi hírek. [KSZ.]

Kelemen Tamás képe a szürkületben a fák felett látszó C/2020 F3 (NEOWISE) üstökösről. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. [p. 25.] 1 színes tábla, hátsó belső borító. 2020. júl. 21-én. [KSZ.]

Forgó Krisztián felvétele az Androméda csillagképbeli NGC 891 jelű, éléről látszó spirálgalaxisról. = Vega 31. 2022. jan. 26. 1.(117.) sz. [p. 26.] 1 színes tábla, hátsó belső borító. [KSZ.]

Címlapunkon. = Vega 31. 2022. márc. 31. 2.(118.) sz. p.1. Schmall Rafael felvétele a holdnyugtáról 2021. szept. 10-én. [KSZ.]

Első belső borító. = Vega 31. 2022. márc. 31. 2.(118.) sz. p. 2. Schmall Rafael fényképe az NGC 654 jelű nyílthalmazról 2021. okt. 27-én. [KSZ.]

E számunk képei. = Vega 31. 2022. márc. 31. 2.(118.) sz. pp. 4-5., első belső borító, belső képmellékleti oldalak, hátsó belső borító, hátsó külső borító. Ágoston Zsolt, Paragi Zsolt, Budai Beáta, Schmall Rafael, Fröhlich Viktória, Fridrich János, Szalai Péter, Makár Dávid, Vámosi Flórián, Mezei Balázs fényképei és rajzai. Objektumok: 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös, C/2021 A1 (Leonard) üstökös, Vénusz alsó együttállásban, NGC 6914 reflexiós köd, James Webb Űrtávcső, NGC 6823, Jupiter, Szaturnusz, M51 spirálgalaxis és az NGC 5195. [KSZ.]

Egyesületi hírek. = Vega 31. 2022. márc. 31. 2.(118.) sz. pp. 6-7. Tagdíj. Nyári tábor 2022 (2022. júl. 22-30-ig lesz Őrimagyarósdon). A VCSE a facebookon. VII. Vasi-Zalai Amatőrcsillagász Találkozó és Észlelőhétvége és Messier-maraton (2022. ápr. 1-3-ig lesz Dobronhegyen). Múltbéli Vasi-Zalai Amatőrcsillagászati Találkozók (I. Hegyhátsálon 1998. ápr. 25/26., II. Hegyhátsál 1998. okt. 23., III. Zalaegerszeg 2002. júl. 22., IV. Zalaegerszeg 2005. nov. 19., V. Celldömölk 2019. ápr. 6, VI. Hegyhátsál 2019. szept. 28.). SZJA 1%. E-mail- és lakcímváltozás bejelentése. Egyesületi események (2019. jan. 25-től szept. 30-ig történtek). Pályázati eredmény. Új szenior tagunk (Bánfalvi Péter). [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Egy neutroncsillag felszíne. = Vega 31. 2022. márc. 31. 2.(118.) sz. pp. 110-12. A J0030+0451 pulzár felszíntérképe. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: A C/2021 Dibiasky üstökös. = Vega 31. 2022. márc. 31. 2.(118.) sz. pp. 17-21. A Ne nézz fel! Don’t Look Up című 2021-es Adam McKay rendezte Netfilx film ismertetése és kritikája, csillagászati szempontból is. [KSZ.]

BENCZE Balázs: Nándor bácsi szemüvege és az M51.1. Az indulás: hobbi a dobozban, avagy a Galilei-élmény. = Vega 31. 2022. márc. 31. 2.(118.) sz. pp. 22-24., p. 26. Amatőrcsillagászati kezdet az 1970-es évek végén. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Észlelési töredékek a részleges holdfogyatkozás alatt. = Vega 31. 2022. márc. 31. 2.(118.) sz. pp. 25-26. A 2019. júl. 16-i részleges holdfogyatkozás figyelése Bucsuból [KSZ.]

Varga György - Horváth Tamás: Vizuális Messier-kalauz. = Vega 31. 2022. márc. 31. 2.(118.) sz. p. 26. Könyvelőzetes. A könyv várható megjelenése: 2022. ápr. [KSZ.]

A Vulpecula csillagképben található NGC 6823 nyílthalmaz és az NGC 6820 emissziós köd. = Vega 31. 2022. márc. 31. 2.(118.) sz. hátsó belső borító. A fénykép Őrimagyarósdon készült 200/1000 Newtonnal. [KSZ.]

Fridrich János felvételei a Jupiterről, illetve a Szaturnuszról. = Vega 31. 2022. márc. 31. 2.(118.) sz. hátsó belső borító. 2021. szept. 3. és 2021. szept. 4. 200/1000 Newton távcsővel készült Bobáról. [KSZ.]

A Messier 51 spirálgalaxis és az NGC 5195 SB0 pekuláris (amorf) törpegalaxis. = Vega 31. 2022. márc. 31. 2.(118.) sz. hátsó külső borító. Vámosi Flórián felvétele 2018. márc. 8-án készült a Zselici Csillagparkból 250/1000-es asztrográffal. [KSZ.]

Címlapunkon: "Horizontok és utak" - Schmall Rafael felvétele. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. címlap. 2022. máj. 4-i felvétel. Zselic, Patca. [KSZ.]

Mezei Balázs felvétele a Cassiopeia-Cepheus csillagképek határán található NGC 7635 SH2-162 katalógus nevekkel jelzett emissziós köd komplexumról. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. első belső borító. [KSZ.]

Hibaigazító. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. p. 4. A VEGA 118-ik számának 11-12. oldalán közölt szövegrész korrekciója. [KSZ.]

BENCZE Balázs: Nándor bácsi szemüvege és az M51. II. A hőskor: szemüveglencsék papírcsőben, avagy a Kepler-korszak. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. pp. 4-7. Csillagászat és kultúra. [KSZ.]

FRÖHLICH Viktória: Kézzelfoghatóvá tenni az Univerzumot - A rajzos észlelés romantikája. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. pp. 8-18. Rajztechnika. Fejezetcímek? Miért jó rajzolni? Hogyan kezdjük hozz? A rajzok készítése. Utóélet. [KSZ.]

Makár Dávid felvétele a Holdról. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. p. [13.]. 2022. máj. 13-i felvétel. [KSZ.]

Varga István képe az orionbeli LBN 878, ív alakú ködösségről. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. p. [14.] 2022. márc. 3-i kép. [KSZ.]

Kelemen Tamás felvétele a sarki fényről. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. p. [15.]. Izlanról készült a kép 2022. ápr. 21-én. [KSZ.]

Illusztráció Nemes Attila "Részleges holdfogyatkozás 2019. július 16/17-én" c. cikkéhez. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. p. [16.] [KSZ.]

NEMES Attila: Részleges holdfogyatkozás 2019. július 16/17-én. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. p. 19. 1. színes t. Észlelések. [KSZ.]

Egyesületi események. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. pp. 19-20. Egyesületi hírek. A 2019. okt. 1-től a 2019. dec. 31-ig terjedő időszak egyesületi krónikája. [KSZ.]

Változások a taglistában. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. pp. 20-22. Egyesületi hírek. Új tagjaink (105 fő). Elhunyt tagtárs (1 fő). Törölt tagok (12 tag). Kilépések (4 fő). Mindezek alapján az egyesület taglétszáma 2022. ápr. 1-én 212 fő volt. [KSZ.]

2021. évi gazdálkodás. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. p. 23. Egyesületi hírek. 2021-es összes bevétel: 4.787 e Ft. Összes kiadás: 2.569 eFt. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Schulhoff Lipót (1847 - 1921). = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. pp. 24-26. Magyar csillagászok. [KSZ.]

Fröhlich Viktória rajza a 2022. januári észlelési ajánlójában szereplő objektumról, a VDB 1 reflexiósködről készült. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. hátsó belső borító. 2022. jan. 6-i észlelés 200/1200 Dobsonnal. [KSZ.]

Varga György vizuális észlelése az NGC 764 galaxisról. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. hátsó belső borító. 2016. nov. 28-án 300/1500 Dobsonnal. [KSZ.]

Balázs Gábor felvétele Dabasról a 2022. április 29-i esti Merkúr-Fiastyúk együttállásáról készült. = Vega 31. 2022. júl. 10. 3.(119.) sz. hátsó külső borító. [KSZ.]

Címlapunkon: Ágoston Zsolt asztroéletképe a The Universe to Youths ERASMUS+ VCSE-EMCSE-BRG Kepler rendezvényen készült Emberger Almban (Ausztria) 2022. szeptember 23-án. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) p. 1. [KSZ.]

Schmall Rafael felvétele egy napkitörésről 2022. szeptember 23-án készült a Zselici Csillagparkból. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) p. 2. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Simonkay Ferenc (1949-2022) = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) pp. 4-5. A VCSE legelső elnöke volt. 1994-1996-ig és 1997-1999-ig elnök, 1996-1997-ig elnökségi tag volt. [KSZ.]

CSIZMADIA Ákos: Nyugat fényei. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) p. 6. 1997. ápr. 6-án Simonkay Ferenccel közösen észlelték a Hale-Bopp-üstököst. A VEGA 32-ik számában (1997 jún.) megjelent írás újraközlése. [KSZ.]

JANDÓ Attila: Kávási észlelőbázis. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) pp. 7-8. A VCSE 818.200 Ft-ért vásárolt Kávás település délkeleti szélén egy 2085 négyzetméter alapterületű üres telket. 236 méteres magasságú dombtetőn itt létesül az egyesület észlelőbázisa. 2022. nov. 23-től megkezdődtek a munkálatok. Az ivóvíz bekötés, a szennyvíztartály, a villanybekötés, a telek tereprendezése, a kerítésépítés megtörtént, vagy folyamatban van. [KSZ.]

Egyesületi események. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) pp. 8-11. Egyesületi krónika 2020. jan. 1-től jún. 30-ig.; Egyesületi kommunikáció. Instragram. Emailcím- és lakcímváltozás bejelentése. Tagdíjak, 2023.; Területi klubjaink. "VCSE Budapest és környéke Területi Klub", "VCSE-LUNA Nagymágocsi Területi Klub", "VCSE - Albireo Amatőrcsillagász Klub", "VCSE Hajdúsági Területi Klub". Alapítani minimum 7 fővel lehet területi klubot. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Előrejelzett becsapódások. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) pp. 11-12., 17-22. 2008 TC3., 2014 AA., 2018 LA., 2019 MO., 2022 EB5., 2022 WJ1., 2023 CX1. [KSZ.]

Fényképek és rajzok. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) pp. 13-16. Fridrich János, Balázs Gábor, Frőhlich Viktória, Soós Patrícia, Nagy Balázs, Varga György, Krischbaum Tamás csillagászati felvételei és rajzai. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: Korai (kései) holdsarló megfigyelési lehetőségek 2023-ban. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) p. 23. [KSZ.]

FRENCH, Sue: A Messier 106 és környezete. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) p. 24. Fordította: Kopeczny Zsuzsanna. Forrás: Deep-Sky Wonders 115. oldal. [KSZ.]

HORVÁTH Dárius Kristóf: Vizuális mélyég-észlelések. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) p. 24. Szöveges leírások: M13, M15, M27, M29. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Hatalmas hidrogénívet fedeztek fel Nagygöncölben. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) pp. 25-26. Forrás: Sky and Telescope, Dennis di Cicco. [KSZ.]

Varga István felvétele 2022. augusztus 26-a és szeptember 2-a között készült Cserszegtomajról. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) p. 27. A Fátyol-ködről. [KSZ.]

Ágoston Zsolt felvétele a kiépítés alatt álló VCSE kávási észlelőbázisáról. = Vega 31. 2022. dec. 15. 4.(120.) p. 28. 2022. márc. 25-én. [KSZ.]

MOZSÁR Eszter: A Havas Tejút s az aranyló móló nyomában. = Zalai Hírlap 78. 2022. febr. 5. 30. sz. p. 9. Makár Dávid asztrofotós bemutatása. Kaposváron született, jelenleg Zalaegerszegen él, 22 éves. A tájképeket kombinálja az éggel, a csillagos éggel. Fényképeit az Instagramra, a Facebookra és az Időképre tölti fel. A National Geographic Magazin Magyarország több fotóját közölte már. Tagja a Magyar Asztrofotósok Egyesületének és a Vega Csillagászati Egyesületnek. Az egész oldalas cikket 5 fénykép illusztrálja. [ATA.]

          2023.

COHEN, Andrew - COX, Brian: A bolygók élete. Naprendszerünk bolygóiról. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2023. Akkord Kiadó Kft., Gyomai Kner Nyomda Zrt. 287 p., 16 t. Lektorálta: Horvai Ferenc. [HAI.]

CZAVALINGA Donát Róbert: Szoros, hierarchikus hármas csillagrendszerek az égboltfelmérő űrtávcsövek korszakában. PhD értekezés. Szeged, 2023. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar. Fizika Doktori Iskola. 92 p. Témavezető: Dr. Hegedüs Tibor. Konzulensek: Dr. Borkovits Tamás és Dr. Mitnyan Tibor. Fejezetcímek: Bevezetés (pp. 1-2.).; Elméleti áttekintés (pp. 3-22.).; Szoros hierarchikus hármas csillagrendszerek azonosítása a Gaia űrtávcső segítségével (pp. 23-45.).; Szoros triplán fedő hármas csillagrendszerek fotodinamikai analízise (pp. 46-77.).; Összefoglalás és kitekintés (pp. 78-81.).; Summary and conclusion (pp. 82-85.).; Hivatkozások (pp. 86-88.). 91 tétel.; Függelék. A TESS által jól lefedett 22 hierarchikus hármas csillagrendszer ETV illesztései (pp. 89-91.).; Köszönetnyilvánítás (p. 92.). [HAI.]

CZAVALINGA Donát Róbert: Szoros, hierarchikus hármas csillagrendszerek az égboltfelmérő űrtávcsövek korszakában. PhD értekezés tézisei. Szeged, 2023. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar. Fizika Doktori Iskola. 12 p. Témavezető: Dr. Hegedüs Tibor. Konzulensek: Dr. Borkovits Tamás és Dr. Mitnyan Tibor. Fejezetcímek: Tudományos háttér (pp. 1-3.).; Kutatási módszerek (pp. 3-4.).; Új tudományos eredmények (pp. 5-7.).; Hivatkozások (pp. 7-8.). 13 tétel.; Publikációk (pp. 8-9.). 8. tétel.; Társszerzői nyilatkozatok (pp. 10-12.). [HAI.]

"Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. 193 p. A kötet Kiss György (1923. febr. 2. - 2000. aug. 19.) születésnek 100. évfordulójára készült. Közreműködők: Szebeni Gábor, Rozgonyi Ildikó, Plesovszki Hajnalka, Jávorka Eliza, Ravasz Tamás, Fődi Andrásné. A borítót tervezte Horváth Vivien Anna. Készült 100 számozott és 50 számozatlan példányban. [KSZ.]

KERESZTURI Ákos: Bolygótudomány. Vulkánok, gleccserek, folyók és tavak a Földön kívül. Budapest, 2023. Typotex Kiadó, OOK-PRESS Nyomda, Veszprém. 240 p. /Új tudományos zsebkönyvtár - matematikai és természettudományok./ Szakmai lektor: Hargitai Henrik és Szabados László. [HAI.]

KUTROVÁTZ Gábor: Kozmikus időutazás haladóknak. Budapest, 2023. Typotex Kiadó, Prime Rate Kft. 324 p. Szakmai lektor: Forgácsné dr. Dajka Emese. "A címben ígért "kozmikus időutazás" csillagászati- és kozmológiatörténeti kalandozást jelent. A könyv a kozmoszt feltérképező tudomány történetébe kínál betekintést válogatott tárgykörök mentén. [...] A fő témánk a kozmológiai távolságmérések története lesz, vagyis az a kérdés, régen hogyan próbálták megállapítani az égitestek távolságait, és ezen keresztül a kozmosz szerkezetét és méreteit. [...] A "haladóknak" kitétel a címben arra utal, hogy ez a könyv előfeltételez egy minimális tájékozottságot és lelkesedést a témánk iránt. ..." [HAI.]

  Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print, 320 p., 8 színes t. Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közreműködtek: Bagó Balázs, Cseh Viktor, Görgei Zoltán, Kaposvári Zoltán, Kovács József, Molnár Péter, Nagy Mélykuti Ákos, Sánta Gábor, Szabó Sándor, Talabér Gergely, Zsoldos Endre. Szakmailag ellenőrizte: Szabados László. Felelős szerkesztő: Mizser Attila. Műszaki szerkesztő és illusztrációk: Molnár Péterné. [KSZ.]

Naptár 2023. Iránytű a csillagok felé. Adószámunk: 19243283-1-18. [Szombathely,] 2023. Kiad.: Gothard Jenő Csillagászati Egyesület. 28 p. Álló A4-es méretben. A 14 fényezett lapot spirálfűzés fogja össze felül. 1 címlapkép, rajta 5 fénykép, 1 üres hátlap. Belül: 12 hónaplap, ezeken az egyesület amatőrcsillagászainak felvételei Napról, Holdról, üstökösről, meteorról, bolygóegyüttállásról, napfogyatkozásról, Tejútról, Lagúna-ködről, Trifid-ködről. Kocsis Antal, id. és ifj. Szendrői Gábor, Szalai Péter, Péntek Kálmán, Pusztai-Eredics Alexandra, Szauer Ágoston, Horváth Tibor, Sifter József, Matisz Attila, Németh Kornél, ifj. Szendrői Gábor asztrofotói és Keszthelyi Sándor rajza napfoltokról. A naptár 2023. január 28-án jelent meg. Szerkesztette: Mitre Zoltán. [KSZ.]

Utazó Planetárium. Mesél az ég, karnyújtásnyira az Univerzum. Bárhol az országban! Csillagászati és tudományos ismeretterjesztés. [Budapest, 2023. 2 p.] A4 méretű, 1 lapos, 2 oldalas, 4 részre hajtogatott színes prospektus. Fejezetcímek: Iskolákban, óvodákban és rendezvényeken mutatjuk be az Univerzum csodáit. Utazó Planetárium bárhol az országban. Kinek ajánljuk? Rendezvények. Műsoraink. Kapcsolat: Belucz Bernadett, Forgács Balázs. [KSZ.]

CSIFFÁRY Gabriella: Akik a világűrt uralták. In: Akiktől más lett a világ. Magyar találmányok, felfedezések és újítások. Budapest, 2023. Corvina Kiadó Kft., Szekszárdi Nyomda Kft. pp. 145-196. Fejezetcímek: Hell Miksa csillagai (pp. 146-152.).; Zách János Ferenc tudományos folyóiratai (pp. 153-155.).; Bolyai János űrhajózásban alkalmazott térgeometriája (pp. 156-160.).; Fényi Gyula, a napkitörések kutatója (pp. 161-164.).; Gothard Jenő, a csillagászati fényképezés úttörője (pp. 165-169.).; Konkoly Thege Miklós üstökösei (pp. 170-174.).; Bay Zoltán radarcsillagászata (pp. 175-180.).; Pavlics Ferenc holdjáró autója (pp. 181-185.).; Szebehely Győző, az égi mechanika tudója (pp. 186-191.).; Izsák Imre szabálytalan földgömbje (pp. 192-196.). [HAI.]

COX, Brian: A Naprendszer. Bevezetés. Vándorló fények. In: A bolygók élete. Naprendszerünk bolygóiról. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2023. Akkord Kiadó Kft., Gyomai Kner Nyomda Zrt. pp. 15-20. [HAI.]

COHEN, Andrew: Merkúr, Vénusz. A Nap vendégszeretete. In: A bolygók élete. Naprendszerünk bolygóiról. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2023. Akkord Kiadó Kft., Gyomai Kner Nyomda Zrt. pp. 21-68. [HAI.]

COX, Brian: Föld, Mars. A két testvér. In: A bolygók élete. Naprendszerünk bolygóiról. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2023. Akkord Kiadó Kft., Gyomai Kner Nyomda Zrt. pp. 69-128. [HAI.]

COHEN, Andrew: Jupiter. Istenek atyja. In: A bolygók élete. Naprendszerünk bolygóiról. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2023. Akkord Kiadó Kft., Gyomai Kner Nyomda Zrt. pp. 129-176. [HAI.]

COHEN, Andrew: Szaturnusz. Az égi drágakő. In: A bolygók élete. Naprendszerünk bolygóiról. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2023. Akkord Kiadó Kft., Gyomai Kner Nyomda Zrt. pp. 177-240. [HAI.]

COHEN, Andrew: Uránusz, Neptunusz, Plútó. A sötétségben. In: A bolygók élete. Naprendszerünk bolygóiról. Ford.: Both Előd. [Budapest,] 2023. Akkord Kiadó Kft., Gyomai Kner Nyomda Zrt. pp. 241-287. [HAI.]

RAVASZ Tamás: Előszó. In: "Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. pp. 5-6. [KSZ.]

[KISS György:] Volt egyszer egy kisgyerek (önéletrajz). In: "Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. pp. 8-13. [KSZ.]

[KISS György:] Visszaemlékezéseimből. In: "Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. pp. 14-15. [KSZ.]

Családi fényképek. In: "Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. pp. 16-31. [KSZ.]

[KISS György:] Szakkör történelem. In: "Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. pp. 32-36. [KSZ.]

[KISS György:] A nagyszénási csillagász szakkör története. In: "Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. pp. 37-44. [KSZ.]

KISS György: Összefoglaló a nagyszénási Csillagász Szakkör 1979-80 évi tevékenységéről. In: "Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. pp. 44-45. [KSZ.]

Csillagászati képek. In: "Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. pp. 46-79. [KSZ.]

Szakkörrel kapcsolatos sajtómegjelenések. In: "Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. pp. 80-85.; pp. 92-93.; pp. 189-191. [KSZ.]

DANNIS Győző: A csillagokban a tudás a csoda. A nagyszénásiak távcsöve jobb, mint Galileié volt. In: "Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. pp. 86-91. [KSZ.]

[KISS György:] Versek. In: "Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. pp. 94-178. [KSZ.]

[KISS György:] In: "Hódolója vagyok világegyetemnek…" Kiss György összegyűjtött munkái. Nagyszénás, 2023. Mira Csillagászati Egyesület. Nyomta és kötötte: Digitális Kalamáris Szarvas. Elbeszélések. pp. 179-188. [KSZ.]

Bevezető. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 7-11 [KSZ.]

Kalendárium 2023. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. Az egyes hónapoknál adatsorok és szöveges ismertetések: a Nap és a Hold naponkénti adatai, bolygók, eseménynaptár, a Hold csillagfedései, Jupiter-holdak, Szaturnusz-holdak.; Január. pp. 14-29. Együttállások. p. 18., Üstökösök. pp. 19-24., A Kalifornia-köd. p. 25., 14 Aurigae. pp. 25-26., 150 éve született Antonie Pannekoek. p. 27.;
Február. pp. 30-45., Együttállás. p. 34., Üstökösök. pp. 34-36., iota Cancri. pp. 36-37., A Bowen-kráter. pp. 37-38., A Copernicus-kráter. p. 38., A Barnard-kráter. p. 39., 100 éve hunyt el Edward Emerson Barnard. pp. 40-41., 50 éve hunyt el Ira S. Bowen. pp. 41-42., 550 éve született Nikolausz Kopernikusz. pp. 42-43., 150 éve született Edvard Hugo von Zeipel. pp. 43-44.; Március. pp. 46-59., Együttállások. p. 50., Márciusi Messier-maraton. pp. 51-52., Üstökösök. pp. 52-55., tau1 Hydrae. p. 56., 250 éve született Nathaniel Bowditch. p. 57., 100 éve született Patrick Moore. pp. 57-58.; Április. pp. 60-75., Áprilisi együttállások. pp. 64-65., Üstökösök. pp. 65-68., Gyűrűs-teljes napfogyatkozás április 20-án. pp. 68-69., 24 Comae Berenices. p. 69., A Burchardt-kráter. p. 70., A Joy-kráter. pp. 70-71., A Purbach-kráter. pp. 71-72., 250 éve született Johann Karl Burchardt. pp. 72-73., 50 éve hunyt el Alfred H. Joy. pp. 73-74.;
Május. pp. 76-91. Együttállások. p. 80., Félárnyékos holdfogyatkozás május 5-én. p. 80., Észleljünk korai holdsarlókat! p. 81., Üstökösök. pp. 82-83., kszi Bootis. pp. 83-84., A Hartwig-kráter. p. 84., A Hind-kráter. p. 85., Hind változó köde. pp. 85-86., 100 éve hunyt el Carl Ernst Albrecht Hartwig. p. 87., 200 éve született John Russel Hind. pp. 87-88., 150 éve született Arthur R. Hinks. pp. 88-89., 600 éve született Georg von Peuerbach. pp. 89-90.; Június. pp. 92-101. Együttállások. p. 96., Üstökösök. pp. 96-98., zéta Coronae Borealis. p. 98., A Palitzsch-kráter. pp. 98-99., 300 éve született Johann Georg Palitzsch.; Július. pp. 102-113. Együttállás. p. 106., Üstökösök. pp. 106-108., alfa Herculis. p. 109., A Brisbane-kráter. pp. 109-110., 250 éve született Thomas Brisbane.;
Augusztus. pp. 114-129. Üstökösök. pp. 118-119., A Barnard-csillag. pp. 119-121., A Barnard-galaxis (NGC 6822). pp. 121-123., 31 Cygni. pp. 123-124., A legfényesebb polár: az AM Herculis. pp. 124-125., 200 éve született Nathaniel Everett Green. pp. 126-127.; Szeptember. pp. 130-143. Együttállások. p. 134., Üstökösök. pp. 134-138., delta Cephei. p. 138., A Donati-kráter. pp. 138-139. pp. 138-139., 150 éve hunyt el Giovanni Battista Donati. pp. 140-141., 100 éve fedezték fel az (1073) Gellivara kisbolygót.; Október. pp. 144-163. Gyűrűs napfogyatkozás október 14-én. p. 148., Részleges holdfogyatkozás október 28-án. p. 149., Antares-fedés október 18-án. pp. 150-151., Üstökösök. pp. 151-153., A Stephan-kvintett. pp. 154-155., éta Cassiopeiae. p. 155., Változócsillagok megfigyelése közeli galaxisokban. pp. 155-156., 150 éve született Ejnar Hertzsprung. p. 158., 150 éves született Karl Schwarzschild. pp. 158-159., 100 éve mutatták be az első projekciós planetáriumot. pp. 159-160.;
November. pp. 164-177. Együttállás. p. 168., Vénusz-fedés november 9-én. pp. 168-169., Üstökösök. pp. 170-172., gamma Arietis. pp. 172-173., 150 éve született William Weber Coblentz. p. 174., 100 éve alakult meg a Stella Csillagászati Egyesület. pp. 174-175.; December. pp. 178-191. Együttállás. p. 182., Üstökösök. pp. 182-184., 32 Eridani. p. 184., A téli égbolt legismertebb ködváltozója: az RR Tauri. pp. 184-186., A Kuiper-kráter. p. 186., 50 éve hunyt el Gerard Peter Kuiper. p. 188., 100 éve hunyt el Édouard Stephan. pp. 13-192. [KSZ.]

Meteor 2023 Távcsöves Találkozó. Tarján, 2023. augusztus 10-13. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. p. 192. [KSZ.]

HEGEDŰS Viola - MÉSZÁROS Szabolcs: Spektroszkópiai égboltfelmérő programok. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 195-211. Fejezetcímek: Bevezetés. A kémiai elemek keletkezése. RAVE. SEGUE-1 és SEGUE-2. LAMOST. Gaia. APOGEE. GALAH. Gaia-ESO. [KSZ.]

SAJÓSI Benedek - TARCZAY György: Asztrokémia, avagy kémia a csillagok között és csillagközi kémia a laborban. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 212-236. Az asztrokémia tudományág születése. Asztrokémiai megfigyelések napjainkban. A laboratóriumi asztrokémia. Az asztrokémia módszerei és néhány érdekes eredménye. H3+, a csillagközi tér szupersavja. HeH+, a Világegyetem első molekulája. Víz a napfoltok előtt. Reakciósebességek "fordított" hőmérsékleti függése. Reakciók csillagközi szemcsék felületén. A H2 molekula keletkezése a csillagközi térben. A glicin és aminosavak keletkezése. Az asztrokémia jövője. További olvasmányok, videófelvételek, honlapok. [KSZ.]

KISS L. László: Így változott a csillagászat 1946 és 2021 között. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 237-250. Fejezetcímek: Hogyan derítsük fel a múltat? ["Magyar nyelven egyértelműen messze kimagaslik teljességével és részletességével a Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta által kezdeményezett, lassan két évtizede létező és nagy számú önkéntes segítő munkájával folyamatosan bővített CSIMABI, azaz "A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája". Ez egy olyan honlap, amely jelen sorok írásakor közel 80 ezer tételt tartalmazó onlájn bibliográfiai-adatbázisként funkcionál: tömörített formában is letölthető, de sima szövegfájlként böngészőben is kereshető tartalom 1538 és 2022 között sorolja fel azokat a cikkeket, könyveket, nyomtatott publikációkat, amelyek valamely módon kapcsolódnak a csillagászathoz." - írta a szerző. p. 237.]
1946 és a három R: rádió, radar és rakéta. 1946 a történelmi távlatból. 2021: az exponenciális fejlődés korszakában. [KSZ.]

MIZSER Attila: Száz évvel ezelőtt jött létre a Stella Csillagászati Egyesület. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 251-269. Az egyesület 1924. május 21-én alakult meg az MTA heti üléstermében. 1932. augusztus 1-én tartott közgyűlésén határozta el csatlakozását a Természettudományi Társulathoz. [KSZ.]

MIZSER Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 2021-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 271-280. Fejezetcímek: Találkozók, táborok. Kiadványok, internet. Polaris Csillagvizsgáló. Kulin György csillagászati szabadegyetem 2021. Óbudai csillagok 2021. MCSE Csillagtanya. [KSZ.]

KISS Csaba - SZABÓ Róbert: A CSFK Csillagászati Intézetének 2021. évi tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 281-294. Fejezetcímek: Tudományos eredmények. A Naprendszer kutatása. Csillagaktivitás. Csillagkeletkezés és fiatal csillagok. Csillagok fizikája. Extragalaktikus csillagászat. Nukleáris asztrofizika. Műszerfejlesztés. Hazai és nemzetközi kapcsolatok, pályázatok. A 2021-ben elnyert jelentősebb pályázatok. [KSZ.]

PETROVAY Kristóf: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2021-ben. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 295-301. Fejezetcímek: Személyi állomány. Oktatás és ismeretterjesztés. Kutatás. Égi mechanika és bolygórendszerek. Centrális konfigurációk vizsgálata. Kisbolygócsaládok kialakulásának vizsgálata. Bolygók kialakulásának vizsgálata radiatív, időfejlődő korongmodellekben. Kettős fekete lyukak kialakulásának és ütközésének vizsgálata. Szoláris és asztrofizikai magnetohidrodinamika. Csillagközi anyag és csillagkeletkezés a Tejútrendszerben és extragalaxisokban. Aktív galaxisok. Tudományos közélet. [KSZ.]

HEGEDÜS Tibor - SZÉKELY Péter: Az SZTE szegedi és bajai csillagászati tevékenysége. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 302-311. Kettőscsillagok és többes rendszerek. Szupernóvák. Gravitációelméleti kutatások. Interdiszciplináris kutatások és fejlesztések. Pályázatok, díjak. Oktatás, ismeretterjesztés. [KSZ.]

SZABÓ M. Gyula: Az ELTE GAO MKK beszámolója a 2021. évről. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 312-316. Fejezetcímek: Kutatási eredmények. Szakmai találkozók. Szakmai közélet és közművelődés. [KSZ.]

BEBESI Zsófia: Szegő Károly (1943-2022). In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. pp. 318-319. Nekrológ.[KSZ.]

Szerzőink, közreműködőink. In: Meteor csillagászati évkönyv 2023. Szerk.: Benkő József, Mizser Attila. Budapest, 2022. Magyar Csillagászati Egyesület, Nyomtatás, kötészet: Gelbert Eco Print. p. 320. [KSZ.]

Az utolsó Messiás. József Attila. pp. 471-509. In: Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom, Budapest, 2023. Európa Könyvkiadó, Alföldi Nyomda Zrt. József Attila természettudományos, fizikai és kozmológiai érdeklődéséről. Érdeklődött Einstein és a relativitáselmélet iránt. Egy Bécsből írt, 1926-os levelében hosszasan fejtegeti, mit gondol az új fizikai felfedezések kapcsán. Például a pozitív elektronokról ír, holott a fizika azt csak 1932-ben fedezte fel. A fizika nyelvén jelen van egy másik Univerzum is. A mi univerzumunk a pozitív és negatív elektrónok rendszere, a másik jelenllévő univerzum pedig azoké, ahol mindez az előjel fordítva van. Foglakoztatta a newtoni alapokon nyugvó tudományos gondolkodás, de a kvantumfizika új eredményeit is ismerte. [KSZ.]

CSETE Ilona: Nagyon jól ismerte a csillagokat, ma már valahol ott él közöttük. = Békés Megyei Hírlap 78. 2023. febr. 7. 32. sz. p. 5. Kiss György csillagászati szakköralapító élete. [FAN.]

Emlékévet hirdettek a szénásiak. = Békés Megyei Hírlap 78. 2023. febr. 7. 32. sz. p. 5. Kiss György (szakkör- és csillagdaalapítónk) 100. születésnapja alkalmából emléktáblát avattak Nagyszénáson. [FAN.]

CSETE Ilona: Űrkutatási könyveket kaptak. = Békés Megyei Hírlap 78. 2023. febr. 28. 50. sz. p. 5. Nagyszénáson, a csillagászati szakkör. [FAN.]

MW: Tajkonautaváltás az új űrállomáson. = Békés Megyei Hírlap 78. 2023. máj. 31. 124. sz. p. 7. "Peking. Az északnyugat-kínai Csiucsüanból útnak indult tegnap Kína újabb űrmissziója. A Sencsou-16 űrhajó háromfős legénysége a Tienkung (Mennyei Palota) kínai űrállomáson leváltja tajkonautakollégáit, akik várhatóan szombaton térnek vissza a Földre. (Kínaiul a tajkon szó jelöli az űrt.) A csoportban van Kuj Haj-csao, az első civil a kínai űrhajózás történetében. Két társa, Csing Haj-peng és Csu Jang-csu a hadsereg tagja. A tervek szerint öt hónapot maradnak az űrállomáson. [...] Az ázsiai ország 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, azóta 2019-ben holdjáróval leszállt kísérő égitestünk Földről sosem látható, sötét [sic!] oldalán, és 2030-ra embert is küldene a Holdra. ..." [HAI.]

Címlapon: A C/2022 E3 (ZTF) üstökös. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. címoldal. Ifj. Szendrői Gábor fotója 2023. jan. 24-én. [SRG.]

[Csillagászati felvételek.] = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. első belső borító. Részleges napfogyatkozás. C/2022 E3 (ZTF) üstökös. Holdrészlet. Ifj. Szendrői Gábor, Tuboly Vince fényképei. [SRG.]

GAE: Egyesületi Híradó - összevont szám. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. p. 2. A csúszás miatt, a lemaradás mielőbbi behozása érdekében az idei 1-es és 2-es szám összevonva jelenik meg. [SRG.]

GAE: Új egyesületi csillagvizsgáló felé. Új egyesület csillagvizsgáló fog épülni Szőcén! = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 2-3. A Kőszeg Város Oktató- és Bemutató Csillagvizsgálót 2022 novemberében be kellett zárni és el kellett bontani. Átköltözésre került sor és az épületből és a műszerekből Szőcén új csillagvizsgáló létesül. Ott helyezik el a 15 cm-es Zeiss Meniscas műszert és egy 30 cm-es Newton-távcsövet. [SRG.]

GAE: Lezajlott a 2023. évi rendes, tisztújító közgyűlésünk. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 4-11. 2023. jan. 28-án volt a megyei könyvtárban. Beszámoló az előző időszak tevékenységéről. Az egyesület gazdasági helyzete, pályázatok. Javaslat a 2023. évi tagdíj mértékére. Az egyesület 2023. évi munkaprogramja. Az alapszabály módosítása. Az egyesület tisztújítása. Az új vezetőség: Horváth István elnök. Milos László István titkár, Mitre Zoltán gazdasági vezető. Elnökségi tagok: Pusztai-Eredics Alexandra, Horváth Márton, Károly Lajos. [SRG.]

Határozatok. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 11-12. [SRG.]

MILOS László István: A kőszegi csillagvizsgáló költözésének története. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 12-14. 2022. nov. 14-én történt az átköltöztetés Kőszegről Szőcére. 2022. dec. 27-én Szőcén megkezdődtek a megbeszélésék és a helykijelölés: az évek óta bezárt általános iskola udvarán lesz. [SRG.]

MILOS László István: Asztro-portré felvezető. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. p. 14. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor ifj.: Asztro-portré: Szendrői Gábor. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 14-19., címoldal, első belső, hátsó külső borító. Életútjának és csillagászati tevékenységének bemutatása. [SRG.]

HORVÁTH István: Évnyitó egyesületi összejövetel. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 20-21. Szombathely, Gerendás étterem, 2023. jan. 14-én. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 21-24. Események 2022. szept. 13. és 2023. febr. 25. között. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati Asztaltársaság 2022-es negyedik és 2023-as első negyedéves ülései. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 24-29. Szombathely, Gól Vendéglő. 2022. Szeptemberi ülés. Októberi ülés. Novemberi ülés. Decemberi ülés. 2023. Januári ülés. Februári ülés. [SRG.]

Tagrevízió. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. p. 30. Ifjúsági tagnak Balogh Tamás Kálmán, Horváth Gréta és Németh Benedek jelentkezett. Rendes tag Kulcsár Roland lett. Lampért Dénes kérte Ő és felesége Lampért-Csáki Marianna törlését a nyilvántartásból. [SRG.]

Kérjük a 2023. évi tagdíjak befizetését. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. p. 30. A tagdíj 4.000 Ft egy évre. [SRG.]

MATISZ Attila: Csillagászati nevezetességek Bécs környékén. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 31-32. Elforduló vertikális napóra. Franz Kroller csillagvizsgáló. Merre jártunk, mit láttunk? [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Napórás találkozó Baján. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. p. 32. 2022. szept. 24-én volt a XVI. országos napórás találkozó. [SRG.]

RÓNAY Viktor: Az exobolygók kutatásának újabb eredményeiből. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 33-34. A NASA hivatalos közleménye alapján. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Közvilágítás nélküli bucsui éjszaka. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 34-36. 2022. szeptember 7/8-án. [SRG.]

PUSZTAI-EREDICS Alexandra: Részleges napfogyatkozás a Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóból. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 36-38. 2022. okt. 25-én. A jelenséget 150-nél is többen néztek meg. A jelenség maximuma körül a hőmérséklet 2,5 fokkl csökkent. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Részleges napfogyatkozás 2022. október 25-én Bucsuból. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 39-41. Keszthelyi Sándor, Sragner Márta, Rónay Viktor figyelte a jelenséget. [SRG.]

MITRE Zoltán: 50 ezer év után tért vissza az üstökös - itt járt a C/2022 E3 (ZTF) üstökös. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 41-42., hátsó belső borító. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Leonidák keresése mindenfelé! = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 42-43. 2022. nov. 19-én hajnalban. Bucsu, Bozsok, Kőszegszerdahely, Velem, Szent Vid parkoló, a Kőszegi-hegységben 650 méter magasságig, Velem, Kőszegszerdahely, Bozsok, Bucsu, Narda, Felsőcsatár. A felhős ég miatt sehol sem látott semmilyen meteort. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Meteorozás az Ursidák reményében. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 43-46. 2022. dec. 22/23-án Bucsuban. 2 óra észlelési idő alatt 6 meteor jött, de egyik sem volt Ursida. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csoportos távcsövezés a 2023-as év első estéjén Bucsuban. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 46-49. 2023. jan. 1-én este. Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz és az Uránusz is távcsőbe került. Plusz a Hold és a Starlink-műholdak. [SRG.]

MATISZ Attila: Emlékezzünk régiekre. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 50-55. A 2023-as év második negyedévének negyedszázados évfordulói, neves csillagászokról. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Gothard Jenővel és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesülettel kapcsolatos cikkek a megyei napilapban. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 56-57. 2022. okt. 10. és 2023. jan. 28. között. [SRG.]

Tuboly Vince fotói. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. p. 49., pp. 57-58., p. 62., első belső borító. SN 2022hrs az NGC 4647 galaxisban. Teljes holdfogyatkozás 2022. máj. 16-én. Holdrészlet: Deslandres kráter és környéke. Theophilius és Cyrillus. Részleges napfogyatkozás 2022. okt. 25-én. C/2022 E3 (ZTF)-üstökös. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Keszthelyi Sándor önvallomása. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 59-62. A "Hetvenesek társasága 1952 Napkút-évkönyv. Budapest, 2022. Napkút Kiadó." kötet részlete. [SRG.]

Programajánló. 2023. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. p. 63. [SRG.]

MATISZ Attila: A csillagos ég. 2023. április, május és június hónapban a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 64-68. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagos Ég - 2023. év I, II, III, IV. negyedéve. A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület tájékoztatója az aktuális csillagászati jelenségekről, megfigyelési lehetőségekről. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. pp. 68-72. [SRG.]

[Csillagászati felvételek.] = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. hátsó belső borító. Mitre Zoltán és Szauer Ágoston fotói. [SRG.]

Az égbolt színei. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 1-2.(133-134.) sz. első külső borító. Id. és ifj. Szendrői Gábor fényképe, amelyen a kék Fiastyúk, a vörös Mars, a lila Kalifornia-köd és a zöld C/2022 E3 (ZTF) üstökös egy képen látható. [SRG.]

Címlapon: Holdsarló antennával. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. címoldal. Szauer Ágoston felvétele 2023. febr. 21-én este. Másfél napos holdsarló [SRG.]

Horváth Tibor, Szauer Ágoston és Tuboly Vince fotói. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. első belső borító. [SRG.]

MILOS László István: Változások az Egyesületi Híradó szerkesztésében. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 2-4. A szerkesztőbizottság átalakulása 2023 elejétől. Főszerkesztő Mitre Zoltán helyett Milos László István. A szerkesztés továbbra is az elnökség feladata, további szerkesztők: Keszthelyi Sándor és Matisz Attila. A korrektúrázást Keszthelyi Sándor és Sragner Márta végzi. A lapzárták ideje: 03. 01.; 06. 01; 09. 01; 12. 01. A lap 30 nappal később a postaládákba kerül. [SRG.]

Egyesületi Krónika. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 5-6. 2023. febr. 3-tól máj. 20-ig. Egyesületi élet. [SRG.]

KÁROLY Lajos: A szőcei csillagvizsgáló helyzete. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 6-8. A csillagvizsgáló vázszerkezetét egy műhelybe szállították. 2023. máj. 10-én a szőcei (egykori) iskola telkére került. Júniusban elkészítették a távcső és a csillagda 6 tartóoszlopának alapjait. Egyesületi élet. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati Asztaltársaság 2023-as második negyedéves ülései. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 8-10. 2023. március, április, május. [SRG.]

MILOS László István: Beszámoló Tóth György (könyv és folyóirat) hagyatékának helyzetéről. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. p. 11. Tóth György a mai ELTE SEK könyvtárra hagyta könyveit és folyóiratait. 2023 áprilisában a könyvtár megállapította, hogy a könyvek többsége megvan már az állományukban. 2023. jún. 1-ig el kell szállítani a könyvtárból az anyagot az egyesületnek. [SRG.]

Tagrevízió. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. p. 11. Fritz Zoltán kérte kilépését az egyesületből. [SRG.]

Kérjük a 2023. évi tagdíjak befizetését! = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. p. 12. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A Szombathelyi Csillagászati Asztaltársaság 2-dik autós kirándulása. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 13-16. 2023. ápr. 30-án Zalába kirándult 15 fő. Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Becsehely (csillagászati) nevezetességeit nézték meg. Merre jártunk, mit láttunk? [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A csillagászat története és Szlovákia. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 17-18. Druga László nekrológja. Druga László (1946-2023) 76 éves korában, 2023. május 15-én Ógyallán elhunyt. Sokszor járt csillagászati és csillagászattörténeti rendezvényeken Szombathelyen, Herényben, Hegyhátsálon, Kőszegen. Többször fogadta (Pintér Péterrel együtt) az Ógyallára látogató GAE-tagokat. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Üstökös és bolygó észlelések az év első negyedében. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 18-20., címoldal, első belső borító. C/2022 E3 (ZTF)-üstökös 2023. jan. 24. ; C/2022 E3 (ZTF)-üstökös + NGC 1647 nyílthalmaz; Holdsarló antennával; Jupiter - Hold - Vénusz; Vénusz - Jupiter. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: A C/2022 E3 (ZTF)-üstökös a bucsui kertből nézve. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 21-23. 2022. dec. 26-án, 2023. jan. 24-én. 2023. jan. 30-án. [SRG.]

MITRE Zoltán: Előhang a 2024. évi "nagy üstökösről": a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS). = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 23-27. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Korai holdsarló észlelés 2023. március 22-én este. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 27-28. 24 óra 22 perces holdsarló. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Tavaszi észlelések: szupernova és naprendszerünk tagjai. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 28-29. Vénusz - Uránusz; Mars - M35; Vénusz - M45; Holdsarló áprilisban [április 21-én este]; SN 2023ixf (M101). [SRG.]

SIFTER József: Nap, Hold és halo észlelések. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 30-32., hátsó belső borító. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Három órányi vágyakozás és várakozás a Lyridákért. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 32-34. 2023. ápr. 23-án hajnalban. 3 óra alatt 10 Lyrida rajmeteort látott. [SRG.]

MATISZ Attila: Emlékezzünk régiekre. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 35-41. A 2023-as év harmadik negyedévében negyedszázados jubileumok csillagászokkal kapcsolatban. [SRG.]

A Gothard Jenővel és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesülettel kapcsolatos cikkek a megyei napilapban. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. p. 42. Lapszemle. 2023. április 12. és 17. [SRG.]

TUBOLY Vince: Neptunusz bolygó a Vénusz közelében. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. p. 42. 2023. febr. 14-én. [SRG.]

Csillagászattal és földtudománnyal kapcsolatos humoros képek, történetek, valamint internetes hírportálokon talált bakik gyűjteménye. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. p. 43. Humor. Beküldte: Milos László István. [SRG.]

Programajánló. 2023. július - augusztus - szeptember hónap. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. p. 44. [SRG.]

MATISZ Attila: A csillagos ég. 2023. év III. negyedéve. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 45-51. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: További csillagászati jelenségek a III. negyedévben. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 3.(135.) sz. pp. 51-52. [SRG.]

Címlapon: Perseidák tagjai. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. címoldal. Fotó: Sifter József, 2023. aug. 12. [SRG.]

Szauer Ágoston fotói. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. első belső borító. C/2023 P1 (Nishimura) üstökös; A Barnard-csillag; Meteor 2023. aug. 11-én. [SRG.]

Egyesületi krónika. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 3-4. 2023. ápr. 28-tól aug. 17-ig. Egyesületi élet. [SRG.]

MILOS László István: A csillagász hittantábor. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 3-5. 2023. júl. 9-én Sopronkövesden tartott előadást Horváth István elnök. Később a Napot és a Vénuszt mutatták be távcsövekkel. Egyesületi élet. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati Asztaltársaság 2023-as harmadik negyedéves ülései. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 5-7. 2023. június, július, augusztus. Egyesületi élet. [SRG.]

MILOS László István: A Szőcei Csillagvizsgáló helyzete. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. p. 7. 2023. szept. 5-i helyzet. A csillagvizsgáló áll, de az oldalfalak még hiányoznak. Egyesületi élet. Károly Lajos elmondása alapján. [SRG.]

MILOS László István: Beszámoló Tóth György (könyv és folyóirat) hagyatékának helyzetéről. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. p. 8. 2023. jún. 26-án került sor az ELTE SEK-r könyvtárából a könyvek elszállítására ifj. Károly Lajos segítségével. A könyvek ideiglenesen Károly Lajosnál szőcei magánházában kerültek elhelyezésre. Egyesületi élet. [SRG.]

Kérjük a 2023. évi tagdíjak befizetését! = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. p. 9. Egyesületi élet. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Tagtársaink az MCSE nyári táborában. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 10-11. Merre jártunk, mit láttunk. Tarján, 2023. aug. 10-13. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Tagtársaink az VCSE nyári táborában. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 11-12. Merre jártunk, mit láttunk. Ispánk, 2023. aug. 17. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Hajnali bucsui holdsarló észlelés 2023. júl. 16-án. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. p. 13. 39 óra 38 perces holdsarló. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SIFTER József: Nyári meteorészlelések. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 13-16., címoldal. Asztrotájkép 2023. júl. 5-én; Alfa Capricornidák 2023. júl. 8-án; Meteorok helyett repülőgépek 2023. júl. 22-én; Perseidák tagjai 2023. aug. 12-én; Váratlan fogás a 2023. aug. 20-án. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

MITRE Zoltán: Alfa Centauri - Avatar és a valóság. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 16-20. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csoportos vizuális meteorészlelés a tarjáni táborban. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 20-23. Amatőrcsillagászat. 2023. aug. 10-én, 11-én és 12-én este. [SRG.]

SZAUER Ágoston: A nyári észlelések. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 23-27., első belső borító, hátsó külső borító. Az R CrB halványodóban; A Barnard-csillag; Az Eunomia kisbolygó; C/2023 E1 (ATLAS) üstökös - M39; Meteorok 2023. aug. 11-én; Holdsarló 2023. aug. 15-én; Napkelte a Balaton felett 2023. aug. 15-én; C/2023 P1 (Nishimura) üstökös. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

MITRE Zoltán: C/2023 P1 (Nishimura) - mit várjunk az augusztusban felfedezett kométától? = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 27-29. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

Nap, együttállások és fénylő objektum. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. p. 29. Tuboly Vince fényképei. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

Konkoly Thege Miklós. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 30-43. Emlékezzünk régiekre. Az anyagot gyűjtötte, a cikket szerkesztette Sragner Márta. [SRG.]

MATISZ Attila: 2023-as év negyedik negyedévében negyedszázados jubileummal született, vagy meghalt csillagászok. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 43-49. Emlékezzünk régiekre. SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Mi újság a "Meteor" meteorok rovatának élén? = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. p. 50. A Meteor folyóirat meteorok rovatának adatgyűjtői és rovatvezetői 1971-től 2023-ig. Levelesláda. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Gothard Jenővel és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesülettel kapcsolatos cikkek a megyei napilapban. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. p. 51. 2023. jún. 24-től aug. 16-ig. Lapszemle. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Húsz évvel ezelőtt született a Csimabi! = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 52-59. A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája. Csillag-háló. [SRG.]

Programajánló. 2023. október - november - december hónap. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. p. 60. [SRG.]

MATISZ Attila: Csillagos Ég - 2023. év IV. negyedéve. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 61-67. A csillagos ég. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Holdsarló megfigyelési lehetőségek 2023. IV. negyedévében. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. pp. 67-68. [SRG.]

Tuboly Vince fotói. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. hátsó belső borító. [SRG.]

Szauer Ágoston fotója a C/2023 E1 (Atlas) üstökösről. = Egyesületi Híradó 34. 2023. 4.(136.) sz. hátsó külső borító. 2023. aug. 11-én [SRG.]

KOVÁCS Gergő: Ásvány a Holdról. A jövő energiahordozója? = Élet és Tudomány 78. 2023. jan. 20. 3. sz. p. 79. "Kínai kutatók új ásványt azonosítottak a Chang’e-5 által, a Hold innenső oldaláról hozott kőzetmintákban. Az eredmény segíthet forradalmasítani a tiszta energia előállítását a Földön. Az anyag a Csangezit-(Y) (Changesite-(Y)) nevet kapta, a 2020. november 24-én indult, és körülbelül 2 kilogramm holdkőzetet ugyanazon év december 17-én hazahozó Chang’e-5 űrszonda után. A Csangezit-(Y) a hatodik ásvány, melyet a Holdon találtunk, köztük az első, amit kínai tudósok fedeztek fel, így az Egyesült Államok és Oroszország után Kína lett a harmadik, holdi ásványt felfedező ország. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 78. 2023. jan. 27. 4. sz. pp. 116-117. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Holdkrónika. 2022. második félév. = Élet és Tudomány 78. 2023. febr. 3. 5. sz. pp. 142-145. "Az elmúlt év végén az Élet és Tudományban, valamint testvérlapunkban, a Természet Világában is bemutattuk az égi kísérőnk "újbóli" emberes meghódítására indított Artemis-programot. Ez a program azonban csak egy a sok, a Holdat célzó kutatás és küldetés közül. Az elkövetkező években és évtizedekben rendkívül sok ország kapcsolódik be különböző módon a Földünket kísérő égitest vizsgálatába. Egy olyan időszak áll tehát előttünk, amelyben szinte minden hónapban történik valami izgalmas a Holdon vagy annak környezetében. ..." Fejezetcímek: Asztronauták és politika.; Űrhajók, űrállomás és rakéták.; Irány a Hold körüli pálya!; Leszállóegységek. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Európa műholdjai. A lengyel csillagász nevét viselik. = Élet és Tudomány 78. 2023. febr. 10. 6. sz. pp. 176-179. "Február 19-én lesz Kopernikusz születésének 550. évfordulója. A napközpontú világképpel a csillagászatot forradalmasító tudós évfordulójával kapcsolatban testvérlapunkban a Természet Világa februári számában jelent meg összeállítás - lapunkban pedig a lengyel-porosz csillagász nevét viselő űrprogramok és eszközök bemutatásával emlékezünk az évfordulóra. ..." Fejezetcímek: Amerikai és Interkozmosz.; A Copernicus műholdas program.; Tenger- és légkörfigyelés. [HAI.]

ÉDER Iván: Óriás Tintahal. A hátlapon. = Élet és Tudomány 78. 2023. febr. 10. 6. sz. p. 191., hátsó külső borító. "Az éjszakai égbolt jól ismert látnivalóin túl rengeteg olyan halvány objektumot rejt, melyek egy részét még egyáltalán nem, vagy épp a közelmúltban fedezték fel. Így volt ez az Óriás Tintahallal is. A Cepheus csillagkép a Tejút sávja mellett helyezkedik el, így nagyon sok halvány, érdekes objektumnak ad otthont. Égi helyzete Magyarországról nézve cirkumpoláris, tehát sosem nyugszik a látóhatár alá, így egész évben megfigyelhető, azonban a horizont felett igazán kedvezően - magasan - a nyári és őszi hónapokban láthatjuk. Nicolas Outters, francia amatőrcsillagász volt a felfedező, aki 2011-ben speciális szűrőkkel és hosszú expozíciós idővel a Cepheus "vállánál" található nagyméretű Denevér-ködöt (Sharpless 129) vette célpontba. Olyan szűrőt alkalmazott, mely épp a Tintahal-köd megfigyeléséhez kedvezett.
Az eredeti célpont belső részében így vált láthatóvá ez az addig ismeretlen, zöldes alakzat, melyet korábban még senki sem fényképezett le. Az OU4 számmal katalogizált objektum tehát a Denevér-köd belsejében található, tőlünk mintegy 2300 fényéves távolságban. Látszó mérete nagyjából 1 fok, vagyis két holdátmérő. Úgynevezett bipoláris szerkezetű köd, mely valószínűsíthetően a központjában elhelyezkedő fényes, hármas csillagrendszer látványos kifúvásai által keletkezett. Csak a kétszeresen ionizált oxigén (OIII) kékeszöld színű sugárzását bocsátja ki magából (a látható tartományban), és azt is nagyon halványan. Ennek köszönhető, hogy sokáig észrevétlen maradt. A mai napig kemény diónak számít a fényképezése, megörökítéséhez speciális szűrő és nagyon hosszú expozíciós idő szükséges. Ehhez a felvételhez sok-sok éjszakán át, összesen közel 100 órát gyűjtötte a kamera a fényt, egy 30 cm tükörátmérőjű távcsövön keresztül." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Hogyan lehet valakiből űrorvos? Interjú Boross Katalinnal. = Élet és Tudomány 78. 2023. febr. 17. 7. sz. pp. 198-200. "A HUNOR program, vagyis a második magyar űrhajósjelölt kiválasztása nem csak az űrhajózásra irányította rá a figyelmet, hanem az úrorvoslásra is. A világűrben az extrém körülményeket nem csak elviselniük kell az űrhajósoknak, hanem precíz és nagy stresszei járó munkát kell végezniük. Ehhez felkészült úrorvosokra is szükség van, Boross Katalin neurológus rezidenssel, a nemrég megjelent Az űrorvostan alapjai című könyv szakmai lektorával arról beszélgettünk, hogyan lehet a természet világa iránt érdeklődő kisgyerekből űrorvosjelölt, mihez kell értenie, milyen kihívások várnak rá, és mi köze van egymáshoz a földi és "égi" orvoslásnak. ..." [HAI.]

KISZELY Márta: Földbe zárt rejtélyek. Bolygónk szuperforgásra képes belső magja. = Élet és Tudomány 78. 2023. febr. 17. 7. sz. pp. 204-205. "Az elmúlt napokban bizonyára felkapta fejét az Olvasó arra a hírre, hogy bolygónk belső magjának forgása megállt. Ez a tudósítás azonban megtévesztő, nincs okunk az ijedtségre! A Föld szilárd belső magja ugyanis képes a földköpenytől eltérő szögsebességgel forogni, azaz a bolygó középpontja nincs szinkronban a többi részével - forgása időnként felgyorsul, majd lelassul. A magon áthaladó rengéshullámok megfigyelései azt mutatják, hogy a belső mag forgása körülbelül 70 éves periodicitással ingadozik. Ez a ciklus egybeesik számos más geofizikai megfigyeléssel, különösen a nappalok hosszának és a Föld mágneses mezejének változásaival, ami izgalmas dinamikus kölcsönhatásokra utal a bolygó fő rétegei között. Amit mostanában olvashattunk, miszerint a Föld magja "megállt", csak ennek a ciklusnak a része. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 78. 2023. febr. 24. 8. sz. pp. 244-245. [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Megfejtés az energiaválságra. Óriási hőhullám robogott át a Jupiteren. = Élet és Tudomány 78. 2023. márc. 3. 9. sz. pp. 276-277. "A civilizáció fejlődése, a városiasodás, a globalizáció egyre több energiahordozó felhasználását követeli, a készletek pedig fogynak, és egyre költségesebb hozzájuk jutni. Az energiaválságot csak tetézik a háborúk és a politikai játszmák. Első hallásra meglepő, de nem csak a Földön van energiaválság, hanem a Jupiteren, sőt a többi óriásbolygón is. Ezeken a helyeken nem az energiahiány, hanem a többlet okoz problémát, és szerencsére nem a pénztárcánk bánja a dolgot, csupán a kutatóknak okoz fejtörést. Hatalmas, a Föld méreténél tízszer nagyobb hőhullám száguldott át az óriásbolygó északi pólusától indulva, 2400 m/s (körülbelül 8600 km/h) sebességgel.
A tudósok szerint ez a 130 000 kilométer hosszú, 700 Celsius-fokos "száguldó fal" képes választ adni a Jupiter kutatásának egyik leginkább zavarba ejtő kérdéskörére, hogy miért melegebb a bolygó, mint amilyennek a modellek szerint lennie kellene. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A sötét energia kutatása a nagy semmi közepén. Interjú Kovács Andrással. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 78. 2023. márc. 10. 10. sz. pp. 308-309. "A világegyetemnek mindössze 5%-át teszi ki az általunk ismert atomos anyag, 26%-a a kevéssé ismert sötét anyag, 69%-a pedig a sötét energia. Mégis az utóbbiról tudunk a legkevesebbet, úgyhogy napjaink egyik legnagyobb kozmológiai kihívását jelenti a sötét energia megismerése. Kovács András asztrofizikus korábban is ezekkel a témákkal foglalkozott a Hawaii Egyetemen, Barcelonában és a Kanári-szigeteken. Munkája nemrégiben új lendületet kapott, mivel pályázata elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatását, így most egy, az Univerzum nagyskálás szerkezetét kutató csoport létrehozásán fáradozik. A fiatal szakemberrel a projekt céljairól, sötét energia kutatásának jelentőségéről, új módszereiről, extrém kozmikus struktúrákról, és a köztük meg a tudásunkban lévő, üregekről beszélgettünk. ..." [HAI.]

TEPLICZKY Csilla: Ködök a nyári Tejútban. A hátlapon. = Élet és Tudomány 78. 2023. márc. 10. 10. sz. p. 319., hátsó külső borító. "A tavaszt várjuk, de felvételünk már a nyarat idézi. A színpompás és lenyűgöző struktúrákat mutató IC1396 (bal oldalt) és a halványabb SH2-129 jelű ködösségek (jobb oldalt) is túl halványak, így szabad szemmel még távcsőbe nézve sem pillanthatjuk meg őket. Sok türelemre, kitartásra és kilenc órányi (azaz két nyári éjszakányi) expozíciós időre volt szükségem a megörökítésükhöz. Ez az égterület Galaxisunk, a Tejút síkjában található, a nyáron magasan fejünk felett járó Cepheus csillagképben. Az objektumok vörös színe sem véletlen, az őket alkotó csillagközi hidrogénfelhőnek köszönhető. Ezeket a környező csillagok ultraibolya sugárzása készteti fény kibocsátására a hidrogén hullámhosszán. Új csillagok és naprendszerek születnek itt. A körülöttük látható sötét struktúrák pedig csillagközi porból állnak, amik elnyelik a mögöttük lévő csillagok fényét.
Az IC1396 tőlünk 2400 fényévre található, vagyis minden alkalommal, amikor az égre pillantunk, vagy egy felvételt nézünk, tulajdonképpen a múltat látjuk. A kép érdekessége, hogy nem távcsővel, hanem egy Samyang 135 milliméteres fókusztávolságú teleobjektívvel készült, így nagy átfogásban mutatja ezt a környéket. Az égterület a személyes kedvenceim közé tartozik, többször is megörökítettem, de a nagy fényerejű optikával a ködök egészen új részletei tárultak fel előttem." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Április. = Élet és Tudomány 78. 2023. márc. 31. 13. sz. pp. 406-407. [HAI.]

TÖRÖK Zsolt Győző: Világképek nyomtatásban. Ptolemaiosz Geográfiájának kiadásai az újkorban. = Élet és Tudomány 78. 2023. ápr. 7. 14. sz. pp. 422-425., címlapkép. "Az alexandriai Klaudiosz Ptolemaiosz II. századi földrajzi könyve a világtérkép szerkesztésébe avat be. A Geográfia a legnagyobb kiterjedésű ókori világkép leírása, amely kalandos úton máig egészében fennmaradt. A térképészet történetének legfontosabb műve születése után egy évezreddel, az európai reneszánszban, a nyomtatott térképek megjelenésével vált meghatározó jelentőségűvé. Óriási hatását a mai digitális és virtuális térképeinken is jól láthatjuk. [...] Geográfia a világtérkép szerkesztésének leírásán túl a lakott világ, az oikoumene mintegy nyolcezer helyének koordinátáit is felsorolta (lásd A térképészet nagykönyve: a Geográfia - ÉT 2004/21). Ezek az adatok rendkívül fontosak voltak a XIII. századi bizánci szerzetes, Maximosz Planudész számára, mivel nélkülük nem tudta volna az ókori világtérképet megszerkeszteni. [...]
A fordítás problémái azonban eltörpültek amellett, hogy Angeli jó érzékkel vette észre a ptolemaioszi világleírásban a matematikai módszer fontosságát, és a földrajznak a csillagászattal való összefüggését. Ezért úgy döntött, hogy a szerinte kifejezőbb Cosmographia címet adja a műnek. ..." [HAI.]

KOCSIS ERzsó: Hol vannak az embereim? A Star Trek inspirál. = Élet és Tudomány 78. 2023. ápr. 7. 14. sz. pp. 428-431. "Bill Nelson, a NASA igazgatója a Star Trekről azt mondta, hogy az ikonikus sci-fi sorozat üzenete valójában a sokszínűségről és az inspirációról szól. Ez a két eszmény mai napig az amerikai űrkutatási hivatal legfőbb alapelvei közé tartozik. A Gene Roddenberry által megalkotott filmuniverzum jobbá, hatékonyabbá, emberibbé tette a NASA-t. Az első lépéseket Nichelle Nicholsnak köszönhetjük. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A négy kiválasztott. Célegyenesben a magyar űrhajósjelöltek. = Élet és Tudomány 78. 2023. ápr. 7. 14. sz. pp. 436-437. "A magyar űrhajós program (HUNOR) keretében meghirdetett pályázatra több mint 240-en jelentkeztek, közülük választották ki azt a négy fiatalembert, akiket nemrég mutattak be a nagyközönségnek. Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám és Szakály András már megkezdte az űrhajóskiképzés és a jelenlegi tervek szerint 2024 végén vagy 2025 elején egyikük eljut a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére (ISS). Hogy melyikük, az csak a kiképzés végén dől el, de főként hazai fejlesztésű űreszközöket tesztel és magyar űripari vállalkozások, egyetemi és intézeti kutatócsoportok kísérleteit végzi majd. ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Sikerek, tervek, űrruhák. Holdkrónika - 2023. 1. negyedév. = Élet és Tudomány 78. 2023. ápr. 28. 17. sz. pp. 521-523. "Az idei év első negyedévének a Hold kutatásával kapcsolatos legfontosabb eseményei minden bizonnyal az első Artemis holdkerülő repülés Artemis 2 személyzetének, illetve a majdani Holdra szálló személyzetek (Artemis 3-tól) szkafanderének bemutatása volt. Eközben a japán iSpace vállalat űrszondája Hold körüli pályára állt, hogy áprilisban megkísérelje a sima leszállást. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Május. = Élet és Tudomány 78. 2023. ápr. 28. 17. sz. pp. 532-533. [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Gyémántok az égen. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 78. 2023. máj. 5. 18. sz. p. 549. "Létezik két aszteroida, melyeknek nemcsak a pályájuk, összetételük, méretük, de megjelenésük is meglepően hasonló: ezek a Ryugu és a Bennu. Mindkettő az Apollo-családba tartozik, továbbá a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók. Ugyancsak mindkét égitest gazdag vízben, szénben, és szerves anyagokban. Ráadásul mindkettőnek jellegzetes oktaéder formája van. Az Okinawa Institute of Science and Technology Graduate University (OIST) és a Rutgers University tudósainak a szemcsefizika egyszerű modelljeivel sikerült megmagyarázni a két földközeli aszteroida különös gyémántalakját. ..." [HAI.]

Természet-Tudomány Diákpályázat. 2023. évi végeredmény. = Élet és Tudomány 78. 2023. máj. 5. 18. sz. p. 557. "Lezárult a testvérlapunk, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Természet Világa folyóirat által meghirdetett, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult diákpályázat. A díjazottak és felkészítő tanáraik az elismeréseket a TIT székházában április 27-én rendezett diákkonferencia keretében vehették át. [...] Élet és Tudomány különdíj Bodré Zalán: Utazás egy fekete lyuk középpontja felé. Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium, Hódmezővásárhely. Felkészítő tanár: Berecz János, Szabó Ildikó" [HAI.]

BODRÉ Zalán: Utazás egy fekete lyuk középpontja felé. A Természet-Tudomány Diákpályázat különdíjasa. = Élet és Tudomány 78. 2023. máj. 5. 18. sz. pp. 558-560. "Testvérlapunk, a Természet Világa lassan három és fél évtizede szervezi meg Természet-Tudomány Diákpályázatát középiskolások számára. A pályázatra határainkon belülről és túlról is rendszeresen érkeznek színvonalas munkák - ezeket a Természet Világa diákmellékletében lehet elolvasni. Hagyomány azonban az is, hogy az egyik pályázat Élet és Tudomány különdíjat kap, és így oldalainkon jelenik meg az írás. Idén Bodré Zalán kapta ezt az elismerést, aki egy egészen különleges hangulatú cikkel érdemelte ki a különdíjat. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Földméretű exobolygót találtak. A tudomány új eredményei. Első kézből. Csillagászat. = Élet és Tudomány 78. 2023. máj. 12. 19. sz. p. 581. "Csillagászok egy csoportja, a Kepler űrtávcső és a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) műhold segítségével egy Föld-méretű exobolygót talált igen közel, tőlünk 70 fényévre, a Rák csillagképben. Az újonnan talált égitest, a K2-415b Földdel való hasonlóságai, illetve az attól való eltérései segíthetnek rávilágítani, hogyan fejlődhetnek Föld-szerű bolygók más csillagrendszerekben, olyanokban is, melyek nagyon különböznek sajátunktól. Az égitestet a tranzitmódszerrel fedezték fel: a csillag fényének rendkívül kicsiny gyengülését detektálták, ebből következtettek egy, a csillag előtt elhaladó bolygó létére. Mind a Kepler, mint a TESS ezeket az apró elhalványodásokat figyeli az exobolygók keresésekor. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Űrorvostan fent és lent. Könyvsarok. = Élet és Tudomány 78. 2023. máj. 12. 19. sz. pp. 596-597. "...Tapasztaltabb olvasóink emlékezhetnek arra, hogy Farkas Bertalan repülése kapcsán rengeteg ismeretterjesztő cikk, kiadvány, műsor készült, s ezek bemutatták milyen teszteken, fizikai és szellemi megpróbáltatásokon mentek végig a jelöltek a kiválasztás, majd a kiképzés során, és megismerhettük azt is, milyen képességekkel, tudással kell rendelkezni az űrrepülés végrehajtása során. A második magyar űrhajós kiválasztását célzó HUNOR programról lapunkban is olvashattak, és többször szó esett arról, mennyit változtak a jelentkezés feltételei és az elvárások az elmúlt több mint négy évtizedben. Olyan kötet azonban most jelent meg először hazánkban, amely az űrorvostan alapjait tudományos alapossággal foglalja össze, ugyanakkor izgalmas és olvasmányos. [...] (Gilles Clément: Az űrorvostan alapjai, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2022, 412 oldal.)" Könyvismertetés. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: NGC 6956 galaxis. A hátlapon. = Élet és Tudomány 78. 2023. máj. 12. 19. sz. p. 607., hátsó külső borító. "Az NGC 6956 galaxis kékes spirálkarjai ragyogóan sziporkáznak a tintafekete háttér előtt. Ez egy küllős spirálgalaxis, a spirálgalaxisok egyik fajtája, melynél egy egyenes, csillagokból és csillagközi anyagból álló struktúra, a küllő van középen, a spirálkarok a küllő végeitől indulnak. Ez a csillagváros 214 millió fényévre található a Delfin csillagképben. A tudósok a NASA Hubble űrteleszkópjával készítették ezt a felvételt, hogy tanulmányozzák a benne található cepheida típusú változócsillagokat, melyek rendszeres időközönként kissé kifényesednek majd elhalványulnak. A cepheidák legfontosabb tulajdonsága, hogy pulzációs periódusuk és abszolút fényességük között szoros összefüggés mutatkozik. Ezt a relációt Henrietta Leavitt amerikai csillagász fedezte fel a XX század elején.
Mivel a periódus jól mérhető, ezért a cepheidák abszolút fényessége kiszámítható, így kiválóan alkalmasak standard gyertyának, azaz távolságuk meghatározható a látszó (Földről megfigyelt) és az abszolút fényességük összevetéséből. A galaxisban található egy Ia típusú szupernóva is. Ez egy felrobbant fehér törpecsillag, amely fokozatosan anyagot halmozott fel kísérőcsillagától. A cepheidákhoz hasonlóan az ilyen szupernóvák fényessége, és az, hogy idővel milyen gyorsan halványodnak, összefüggést mutat, így lehetővé válik a távolságuk kiszámítása. A tudósok ezen távolságmérési módszerek segítségével pontosabb képet kaphatnak az Univerzum szerkezetéről és tágulási sebességéről." Ez a cikk teljes szövege. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Június. = Élet és Tudomány 78. 2023. máj. 26. 21. sz. pp. 662-663. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Bujtor László geológus dinamikus Föld eszméje. = Élet és Tudomány 78. 2023. jún. 9. 23. sz. p. 732. "Bartha Lajos, a jeles csillagászattörténész fogalmazott úgy egy magánbeszélgetés alkalmával az asztronómia műkedvelői kapcsán, hogy "amatőrök ne gyártsanak elméleteket". A dinamikus Föld eszméje című frissen napvilágot látott kötet szerzője, Bujtor László, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Földrajz és Környezettudományi Intézet egyetemi docense ellenben a földtan területén valódi szaktekintély. Ebből következően viszont ebben az esetben örömmel fogadjuk, hogy ő gyárt elméleteket. [...]
Tari Gábornak, az OMV főgeológusának bevezető gondolatai, valamint a szerző előszava után izgalmas témák sorjáznak fejezetről fejezetre. Szó esik többek között a kontinensvándorlás felismeréséről; a Föld korának meghatározásáról; a metamorf és a magmás kőzetekről; a földmag megismeréséről; az óceáni hátságok felfedezéséről; az óceáni szállítószalagról; a pólusvándorlásról; a földi élet eredetéről; annak esetleges homeosztatikus rendjéről, a Gaia-hipotézisről; továbbá a Hólabda-Föld-elméletről. De Bujtor László nem elégszik meg mindezzel. Olvasmányosan ír a kisbolygóbecsapódások következményeiről és a holdi geológiáról is. Planétánkról indulva tehát így jut el dinamikus földmodelljétől a Van Allen-öveken át összehasonlító planetológiai szemlélettel a Naprendszer térségébe. Bujtor László: A dinamikus Föld eszméje - avagy miként született újjá a geológia és vált modern tudománnyá a XX. században. Digi-Book Magyarország Kiadó, Budaörs, 230 p., 2023." Könyvismertetés. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csobbanó Orion. A hátlapon. = Élet és Tudomány 78. 2023. jún. 9. 23. sz. p. 735., hátsó külső borító. "A NASA Langley Kutatóközpontjának mérnökei a virginiai Hamptonban vízbecsapódásokból álló tesztsorozatot végeznek a NASA Orion űrhajó kapszulájának tesztváltozatával. Az adatok segítenek a mérnököknek jobban megérteni, mit tapasztalhat majd az űrhajó és legénysége, amikor az Artemis Holdra történő küldetése után a Csendes-óceánban landol. A Langley Leszálló- és Becsapódási Kutatóközpont Hydro Impact Basin nevű létesítményében végzett tesztek során a valós körülményeknek megfelelő leszállási forgatókönyveket szimulálnak. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Óceánok az Uránusz holdjain. Planetológia. = Élet és Tudomány 78. 2023. jún. 16. 24. sz. pp. 752-753. "A víz utáni hajsza a Naprendszer külső bolygóinak holdjain gőzerővel halad: az óriásbolygókat néhány évtizeddel ezelőtt meglátogató űrszondák, és az új megfigyelések adatait kombinálva egyre több nagyméretű holdon találunk folyékony vízre utaló nyomokat. Az már szinte köztudott, hogy a Jupiter Europa holdjának jégburka alatt egy óceán létezhet, de igen valószínű, hogy a Ganymedes, illetve a Titan és az Enceladus holdak is jelentős mennyiségű folyékony vizet tartalmaznak. A legfrissebb kutatási eredmények szerint az Uránusz négy legnagyobb holdja, az Ariel, Umbriel, Titania és Oberon jeges felszíne alatt is óceánok rejtőzhetnek. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Jégitestek a laborban. Interjú Herczku Péterrel. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 78. 2023. jún. 16. 24. sz. pp. 756-757. "Debrecenben, az Atommagkutató Intézetben (ATOMKI) laboratóriumi körülmények között vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek a Naprendszer égitestjeinek felszínén létrejövő jegekben zajlanak. Eredményeikről nemrégiben a Royal Society of Chemistry című neves szaklapban is beszámoltak. A kutatások az Europlanet Horizont Európa program keretében történnek, amiben 20 ország 96 kutatóhelye vesz részt. Herczku Péter fizikussal, az Intézet tudományos munkatársával arról beszélgettünk, hogyan tudnak megfelelő jégmintákat létrehozni, milyen módszerekkel vizsgálják azokat, és miért fontosak ezek a kutatások. ..." [HAI.]

MEDVEGY Anna: Változó emberiség. Ha kolonizálnánk a Naprendszert. = Élet és Tudomány 78. 2023. jún. 23. 25. sz. pp. 774-776. "Noha a Naprendszer és távolabbi bolygórendszerek kolonizálásának lehetősége ma még elérhetetlennek tűnik, ez a gondolat az űrkorszak kezdete óta intenzíven foglalkoztatja az emberiséget. A tudományos fantasztikus történeteknek is kedvelt témája a földönkívüli emberi élet. Olyan klasszikus alkotások, mint a Star Trek, a Dűne, vagy az Alapítvány is olyan világot festenek le, ahol fajunk meghódítja a világűrt, kolóniákat hoz létre, és a galaxis minden sarkába eljut. Ezekben a filmekben és könyvekben már megjelent a különböző bolygók lakóinak eltérő anatómiai felépítése. Az űrkorszak felfedezései valóban azt mutatják, hogy a Földet elhagyva az ember jelentős evolúciós változásokon fog átesni. ..." Fejezetcímek: Idegen bolygón.; Mikortól beszélhetünk új emberi fajról?; A marsi - vagy még távolabbi - ember.; Kultúra és életmód. [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: Planetáriumi fesztivál Brnóban. = Élet és Tudomány 78. 2023. jún. 23. 25. sz. pp. 780-781. "Az idén nyolcadik alkalommal rendezték meg a brnói Full-Dome fesztivált június elején, aminek természetesen ezúttal is az eseményt életre hívó csillagvizsgáló és planetárium nyújtott helyszínt. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Július. = Élet és Tudomány 78. 2023. jún. 30. 26. sz. pp. 820-821. [HAI.]

KOVÁCS Gergely: Bolygócsírákat faló Jupiter. Planetológia. = Élet és Tudomány 78. 2023. júl. 7. 27. sz. pp. 854-855. "A Jupiter a bolygók igazi királya: nemcsak méretét, de tömegét tekintve is egyedülállóan nagy a planéták között. Egy új tanulmány szerint a Jupiter fémtartalma, illetve annak eloszlása arról árulkodik, hogy a bolygó, miközben tömege jelentős növekedésnek indult, sok bolygókezdeményt, más néven bolygócsírát is bekebelezett. ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Pár grammtól a sok tonnáig. Holdkrónika - 2023. második negyedév. = Élet és Tudomány 78. 2023. júl. 21. 29. sz. pp. 902-904. "Új felfedezések régi és új adatokból, bővülő nemzetközi együttműködések, amerikai és kínai személyzetes leszállóegység-tervek, valamint részsikerek - idei második Krónikánkban. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Új űrtávcső szolgálatban. A sötét univerzum felfedezése. = Élet és Tudomány 78. 2023. júl. 21. 29. sz. pp. 916-917. "Napjaink legizgalmasabb kozmológiai kutatásai a Világegyetem 69%-át kitevő sötét energia és 26%-át kitevő sötét anyag eredetét és mibenlétét próbálják megállapítani. Ma még nagyon keveset tudunk róluk, pedig a tét nem kicsi. Ezek ismeretében ugyanis nem csak az Univerzum tágulásának mértékét, illetve a benne lévő anyag mennyiségét tudnánk meghatározni, hanem a világmindenség végső sorsára is következtetni lehetne. Július 1-jén indult útnak az Euclid űrtávcső, amelyet azzal a nagyon ambiciózus céllal bocsátottak fel, hogy több mint egy milliárd galaxis elhelyezkedése alapján térképet készítsen a sötét anyagról, és a sötét energia természetének megértésében is segítsen. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Augusztus. = Élet és Tudomány 78. 2023. júl. 28. 30. sz. pp. 948-949. Illusztrációk: régi napfogyatkozások és holdfogyatkozások. [HAI.]

LŐRINCZ Henrik: A Webb mélyre néz. A hátlapon. = Élet és Tudomány 78. 2023. júl. 28. 30. sz. p. 959., hátsó külső borító. "A NASA James Webb űrteleszkópja nemrégiben a távoli Világegyetem eddigi legmélyebb és legélesebb infravörös képét készítette el. A Webb’s First Deep Field néven ismert, részletekben bővelkedő felvétel a SMACS 0723 galaxishalmazról készült. Több ezer galaxis - köztük az infravörösben valaha megfigyelt leghalványabb objektumok sokasága - jelent meg először az űrtávcső látómezejében. Az Univerzumnak ez a szelete körülbelül akkora az égbolton, mint egy homokszem, amelyet valaki a Földön karnyújtásnyira kitart. A Webb közeli infravörös kamerájával (NIRCam) készített kép különböző hullámhosszúságú felvételekből készült kompozit, összesen 12,5 óra expozíciós idővel. Így olyan halvány objektumokat sikerült elérni [...], amelyek már meghaladják a Hubble űrtávcső képességeit is, [...] A képen látható galaxishalmaz a 4,6 milliárd évvel ezelőtti állapotában látható. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Feltárul a Hold belseje. Planetológia. = Élet és Tudomány 78. 2023. aug. 4. 31. sz. pp. 980-981. "Holdunk kialakulása és fejlődéstörténete még ma is vita tárgyát képezi: számos elmélet létezik égi kísérőnk létrejöttéről, melyek közül némelyik az idő előrehaladtával egyre kevésbé elfogadottá vált, más elméletek viszont virágkorukat élik. [...] Égi kísérőnk belső szerkezetének főbb vonásai azonban mostanra már egyértelművé váltak számunkra. Több, mint fél évszázaddal az emberes holdraszállás úttörő eredményeit követően már semmi kétség sincs afelől: Holdunk belsejében egy szilárd belső-, és egy ezt körülvevő folyékony mag rejtőzik, csakúgy, mióta Föld esetében. Ez a hipotézis mára elfogadott tudományos ténnyé vált, köszönhetően francia kutatók munkájának. Az eredményeket májusban publikálták a Nature tudományos folyóiratban, melyben a kutatócsapat a holdi kéregben nagy mennyiségben jelen lévő vastartalmú vegyületek jelenlétére is mutattak be bizonyítékokat. ..." [HAI.]

MAKAI Zoltán: Lengyelországi szórásmezők. Meteoritkráter expedíció. = Élet és Tudomány 78. 2023. aug. 11. 32. sz. pp. 1002-1004. "A korábban öt országot érintve felkeresett lengyel Morasko-krátermező, a német Ries és Steinheim ikerkráterek, valamint feltételezett asztroblémek és meteorit-szórásmezők után ötödik évfordulóján ismét útnak indult a Meteoritkráter Expedíció alapcsapata, Makai Zoltán és Rezsabek Nándor. 2023. június 29. és július 1. között az 1929-ben megtalált 2,5 kg össztömegű Krzadka vasmeteorit, valamint az 1998-ban meglelt 8,68 kg-os Zaklodzie akondrit délkelet-lengyelországi szórásmezejei voltak a helyszínei a földrajzi-környezettudományi kutatóexpedíciónak. ..." [HAI.]

SZIKLAI Panni: Sziklavadászat a Holdon. Veszélyes kövek. = Élet és Tudomány 78. 2023. aug. 25. 34. sz. pp. 1069-1071. "Mekkora sziklák vannak a Holdon? Veszélyesek-e a leszálló szondáknak, és mit tudunk megállapítani a vizsgálatukból? A következő évek űrszondás programjai számára is fontos ezek megértése, különösen a Hold sarkvidéki területein, ahol vízjég is előfordulhat. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Kísérteties galaxisportré. A hátlapon. = Élet és Tudomány 78. 2023. aug. 25. 34. sz. p. 1087., hátsó külső borító. "Halvány fényben úszik a Hubble Űrteleszkóp képén az NGC 6684 katalógusjelű, lencseszerű galaxis. Az Advanced Camera for Surveys kamerával rögzített galaxis mintegy 44 millió fényévre van a Földtől a Páva csillagképben. A Páva déli égbolt konstellációja, egyike annak a tizenkét csillagképnek, amelyet Pieter Dirkszoon Keyser és Frederick de Houtman holland hajósok vezettek be a XVI. században. A csillagképet Johann Bayer német csillagászati térképész jelentette meg először az Uranometria című művében 1603-ban. Az NGC 6684 egy lentikuláris galaxis, mely szerkezetét tekintve átmenetet képez a spirálgalaxisok és az elliptikus galaxisok között.
Korongjában nincsenek spirálkarok, magja szokatlanul nagy méretű Ez a galaxistípus általában kevesebb csillagközi anyagot tartalmaz, csillagtartalma az elliptikus galaxisokhoz áll közelebb, és napjainkban már nem zajlik benne csillagkeletkezés. A felvételt az Every Known Nearby Galaxy (Minden ismert közeli galaxis) nevű program során rögzítették, amelynek célja, hogy 10 megaparsec (32,6 millió fényév) távolságon belül megfigyeljenek minden olyan galaxist, amelyet a Hubble eddig még nem keresett fel, A program kezdete előtt az űrtávcső a közeli galaxisok mintegy 75 százalékát fényképezte már le." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Szeptember. = Élet és Tudomány 78. 2023. szept. 1. 35. sz. pp. 1110-1111. "Szeptember folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül az Oroszlán csillagképből a Szűz csillagképbe lép át, 23-én keresztezi az égi egyenlítőt és átkerül a déli éggömbre. Ez az őszi napéjegyenlőség időpontja! Nézzük, milyennek látjuk az eget szeptember 15-én 21 órakor, a kora esti szürkületben! ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Pontos törpe tömeg. Mérés gravitációs mikrolencsehatás segítségével. = Élet és Tudomány 78. 2023. szept. 8. 36. sz. pp. 1130-1131. "A Hubble Űrtávcső segítségével csillagász kutatók először voltak képesek megmérni egy közeli fehér törpecsillag tömegét, a gravitációs mikrolencsehatás segítségével, amelyet először Einstein jósolt meg az általános relativitáselméletében, és amelyet először két cambridge-i csillagász figyelt meg száz évvel ezelőtt. [...] A csillagászok egy hozzánk igen közel, mindössze 15 fényévre lévő, gyorsan mozgó fehér törpe, a LAW D 37 katalógusjelű csillag tömegét mérték meg, mely mérés megerősítette a fehér törpékre vonatkozó elméleti modelleket.
A méréshez az alapot az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrszondájának háromdimenziós csillagtérképe adta: az űreszköz több mint kétmilliárd csillag térbeli helyzetéről készített rendkívül precíz mérést, így pontosan meg lehetett határozni a LAW D 37 mozgását, és hogy mikor fog elhaladni egy távoli csillag "előtt", hogy meg lehessen figyelni a gravitációs mikrolencsehatást. Erre az elhaladásra 2019 novemberében került sor, melyet a Hubble űrtávcsővel sikeresen észleltek is. Ekkor a LAW D 37 finoman elhajlította a távoli, halvány háttércsillagból érkező fényt, melynek eredményeképpen az utóbbi csillag enyhe elmozdulása volt érzékelhető. ..." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Földönkívüli felszínek. Könyvsarok. = Élet és Tudomány 78. 2023. szept. 8. 36. sz. p. 1137. "Bérczi Szaniszló 1978-ban megjelent klasszikus, 1995-ig öt kiadást megért Planetológia című műve után közel három évtizeddel jelent meg ismét magyar nyelvű összefoglaló munka a vonatkozásában. Címe is pontosan ez, Bolygótudomány, amit Vulkánok, gleccserek, folyók és tavak a Földön kívül alcímmel látott el a szerző. Aki nem más, mint a kutatóként és tudományos népszerűsítőként is jól ismert Kereszturi Ákos földrajztanár, geológus, a földtudományok doktora. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Gravitációs hullámok észlelése kozmikus órákkal. Interjú Bécsy Bencével. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 78. 2023. szept. 29. 39. sz. pp. 1234-1235. "Másfél évtizednyi kutatás után sikerült kimutatni a nagyon alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok létezését - jelentették be június végén a NANOGrav munkatársai. Az észak-amerikai kutatócsoport pulzárok impulzusait vizsgálták rádiótávcsövek segítségével. Az ELTE-ről többen is hozzájárultak az eredményhez, köztük Bécsy Bence, akiről a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpián elért sikerei kapcsán korábban már írtunk. Jelenleg az Oregon Állami Egyetemen dolgozik. A fiatal asztrofizikust az új felfedezés történetéről, jelentőségéről és saját kutatásairól kérdeztük. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Október. = Élet és Tudomány 78. 2023. szept. 29. 39. sz. pp. 1238-1239. "Október folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Szűz csillagképből a Mérleg csillagképbe lép. Ne feledjük, hogy a hónap utolsó vasárnapján állítjuk vissza az órát, ami a nyári időszámítás végét és a téli időszámítás kezdetét jelenti. Nézzük, milyennek látjuk az eget október 15-én 21 órakor! ..." [HAI.]

KOCSIS ERzsó: Kentaurok az égen. A Kowal-féle objektumok. = Élet és Tudomány 78. 2023. okt. 6. 40. sz. pp. 1261-1263. "A Kowal-féle objektumokat a Voyager űrszondák indításának és az Uránusz gyűrűi felfedezésének évében észlelték először. A Jupiteren túli térségben egy különös kisbolygóval ismerkedhetünk meg. [...] 1977-ben Tom Gehrels a Hale Obszervatórium nagy látómezejű távcsövével érdekes jelenséget észlelt. Novemberben Charles T. Kowal is a felvételeit vizsgálta. Az egyik égitest a csillagos háttérhez képest határozottan elmozdult. Pontosan úgy, mint kollegájának pár nappal azelőtti képein. A Palomar-hegyi csillagvizsgáló Schmidt típusú teleszkópjával egy új, az égi háttérhez képest elmozduló objektumot fedeztek fel. A felfedezés után a kutatók megpróbálták a Kowal-féle "Lassú Mozgású Objektum" paramétereit megállapítani, illetve a pályáját kiszámítani. Kowal szerint az 1977 UB katalógusszámot kapott objektum lényegesen kisebb, mintsem hogy üstökösmagként azonosítsák. [...]
Minden fotólemezen ugyanolyannak látszott az időközben Chironnak elkeresztelt, a Szaturnusz és az Uránusz közelében keringő égitest. A mitológia szerint Chiron Szaturnusz fia, Uranusz unokája, egy kentaur volt. [...] Hogy ne csak a számításaink és a távcsöves észleléseink tapasztalatait tudjuk rögzíteni, a Dyscovery keretében a Centaurus-misszió feladata a kentaurok a Kuiper-öv objektumainak felderítése lesz. A tervek szerint a 2020-as évek közepén indulhat az alacsony költségű robotizált felderítő küldetés. A Centaurus űrszonda elhaladna a Schwasmann-Wachmann-1 (SW1) a Chiron és további kentaurok mellett is. ..." [HAI.]

FUTÓ Péter: A Pioneer-10 és -11 űrszondák küldetése. = Élet és Tudomány 78. 2023. okt. 13. 41. sz. pp. 1298-1300. "A nyolc űrszondás küldetést tartalmazó Pioneer projektet a NASA Ames Kutatóközpontja vezette. Az interplanetáris repülési kísérleteket jelentő Pioneer -6, -7 -8 és -9 szondákat 1965-1968 között állították Nap körüli pályára és két-három évtizeden át működtek. A következő, Pioneer-10 és -11 űreszközök már igazi "pioníroknak", úttörőknek számítanak a Naprendszer felfedezésének történetében. Küldetésük egyik legnagyobb jelentősége abban áll, hogy az emberiség ezek által tette meg az első lépést a Naprendszeren túlra. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: A csillagfejlődés kódja. Beszélgetés Meredith Joyce-szal és Molnár Lászlóval. = Élet és Tudomány 78. 2023. okt. 27. 43. sz. pp. 1363-1365. "Augusztus végén Budapesten rendezték meg a MESA (Kísérleti Modulok Csillagok Asztrofizikájához) nyári iskolát a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet szervezésében. A program egyik érdekessége az volt, hogy először tartották az Egyesült Államokon kívül. A csillagok szerkezetének, fejlődésének megértéséhez ma már az észlelési adatok mellett legalább olyan fontosak a számítógépes modellek, és a szakemberek többsége éppen a MESA nevű programcsomagot használja.
A Csillagászati Intézetben nagy hangsúlyt fektetnek a nemzetközi együttműködésekre, olyannyira, hogy a munkatársak mintegy ötöde külföldi kutató. Köztük van Meridith Joyce, aki kétéves ösztöndíjjal érkezett hazánkba az Egyesült Államokból. Az Ő irányításával és Molnár László szervezésével hozták ide a nyári iskolát. Velük beszélgettünk a MESA-ról, a csillagokról és együttműködésük fontosságáról. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. November. = Élet és Tudomány 78. 2023. okt. 27. 43. sz. pp. 1366-1367. "November folyamán a Nap az állatöv csillagképei közöl a Mérleg csillagképből a Skorpió csillagképbe, majd a Kígyótartó csillagképbe lép. Nézzük, milyennek látjuk az eget november 15-én 21 órakor, a kora esti szürkületben! ..." [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Indiai siker, orosz szomorúság. Holdkrónika 2023 harmadik negyedév. = Élet és Tudomány 78. 2023. nov. 3. 44. sz. pp. 1394-1396. "Erre a negyedévre is az volt jellemző, mint a korábbiakra: sikerek és kudarcok, valamint az Artemis. program lassú, fokozatos előrehaladása. Sikertelen visszatérés. A Luna-25 űrszondát szállító rakéta augusztus 11-én a szibériai Vosztocsnij űrközpontból emelkedett a magasba azzal a céllal, hogy 47 év után ismét orosz űreszköz landoljon a Holdon. [...] ebből sajnos semmi nem lett. [...]
Hamar kiderült, hogy a Hold körüli pályán fékezés - és ezzel a szondát arról a felszín felé letérítő - hajtómű-üzemelés a szükséges 84 helyett 127 másodpercig tartott. Ez pedig azt jelentette, hogy a leszállóegység igen meredek ereszkedésbe (szinte zuhanásba) kezdett és lezuhant. [...] Az új indiai űrszonda (Csándráján-3 néven) július 14-én, magyar idő szerint 11:05-kor startolt egy LVM-3 rakétával az ázsiai Sirihariktában lévő Satish Dhawan Űrközpontjából. [...] világelsőként juttathattak (az oroszok helyett) űreszközt a Déli Pólusvidékre! ..." [HAI.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Üzlet az űrben. A Magyar Űrkutatás Napja. = Élet és Tudomány 78. 2023. nov. 10. 45. sz. p. 1421. "Sokat hallunk mostanában a világűrhöz köthető vállalkozásokról, és talán már a magyar űripar kifejezés sem hangzik olyan furcsán, mint korábban. A Nemzetközi Világűrhét központi témája is a világ- és a vállalkozások kapcsolata volt, ennek megfelelően a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) is erre a területre fókuszálva szervezte meg hagyományos éves rendezvényét, a Magyar Űrkutatás Napját. Ez az egyik legrangosabb hazai fórum a témában, melyet idén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal közösen az NMHH új székházában rendeztek meg október 12-én. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Földönkívüli földtan. Beszélgetés Kereszturi Ákossal. = Élet és Tudomány 78. 2023. nov. 10. 45. sz. pp. 1427-1429. "A planetológia tudományának egyik legnevesebb hazai képviselője Kereszturi Ákos, akinek nemrég jelent meg kötete Bolygótudomány címmel. A könyv megszületéséhez az is kellett, hogy a Naprendszer szilárd felszínű égitesteiről rengeteg új és részletes információhoz jutottak a szakemberek az elmúlt években. Így vált lehetővé a földönkívüli "földtani" alakzatok, jelenségek összehasonlítása és összefoglalása egy kötetben. A CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk a kiadvány céljairól, sajátos szerkezetéről, a más égitesteken szerzett tudás alkalmazásairól. A Szerző legújabb kutatásainak egyike azt bizonyítja, hogy a planetológia - legalábbis részben - kísérleti tudománnyá vált, sőt még "bolygóvédelmi" célokat is szolgálhat. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Szénvegyület az Europán. Planetológia. = Élet és Tudomány 78. 2023. nov. 24. 47. sz. pp. 1482-1483. "A Jupiter Europa holdja az egyik legérdekesebb égitest a Naprendszerben: néhány kilométeres jégkérge alatt egy sós vizű óceán található, melynek mélysége a becslések szerint a száz kilométert is elérheti. A Galileo Galilei által felfedezett hold folyékony vízkészlete kétszerese is lehet a földinek, ideális körülményeket teremtve az élet kialakulásához, így nem csoda, hogy az Europán található lehetséges élet kérdését számos science fiction mű dolgozta már fel. [...] Két kutatócsoport a James Webb Űrtávcső segítségével most szénvegyületre egészen pontosan a szén-dioxid kristályos és amorf formájára bukkant, túlnyomórészt a geológiai értelemben igen fiatal Tara Regio nevű területen...." [HAI.]

REZSABEK Nándor: Mars felfedező. Könyvsarok. = Élet és Tudomány 78. 2023. nov. 24. 47. sz. p. 1495. Könyvismertetés. "A könyveknek létezik egy olyan kategóriája, amit nagyon egyszerűen úgy lehetne definiálni, hogy "ezt vinném magammal egy lakatlan szigetre". Hargitai Henrik planetológus friss munkája pontosan ilyen. A Mars 36 zsebatlasz egyfajta utóéleteként két év után jelent meg az ennek nem pusztán ráncfelvarráson átesett, de Forma-1-es kivitelűre turbózott változata, a Mars felfedező. ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Kétarcú csillag. Asztrofizika. = Élet és Tudomány 78. 2023. dec. 1. 48. sz. p. 1516. "Csillagászok egy csoportja egy különleges, kétarcú fehér törpecsillagot fedezett fel, melynek a két oldala különböző összetételű: a csillag egyik felén hidrogén, míg a másikon hélium található, a kutatók pedig tanácstalanok, hogyan alakulhatott ki ilyen megjelenésű égitest. A különös csillagot a kezdet és vég római istenéről, a kétarcúság szinonimájáról Janusnak nevezték el. Az 1300 fényévre, a Hattyú csillagképben található törpecsillag az első ilyen objektum, melyet valaha felfedeztek. A fehér törpére Jeremy Heyl, a Brit Kolumbiai Egyetem munkatársa és kollégái a Zwicky Transient Facility (ZTF) adataiban bukkant rá: az objektum gyorsan változó fényességével hívta fel magára a figyelmet, így a csillag további megfigyelések célpontja lett. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. December. = Élet és Tudomány 78. 2023. dec. 1. 48. sz. pp. 1524-1525. "Decemberben, a téli napfordulóhoz közeledve igen rövidek a nappalok és egész hosszúra nyúlnak a fagyos éjszakák. A Nap járása 22-én fordul, vagyis ettől a naptól kezdve újra közeledik az ekliptikához. [sic!] A hónap közepén este hat óra tájékán beköszönt a teljes sötétség. Nézzük, milyennek látjuk az eget december 15-én este 21 órakor! ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Irány az Európai Űrközpont! Országos középiskolai vetélkedő. = Élet és Tudomány 78. 2023. dec. 15. 50. sz. pp. 1588-1589. "Az Európai Űrügynökség Űrtechnológiai Központjában tett látogatás óriási élmény, különösen azon fiatalok számára, akik érdeklődnek a világűr titkai iránt. És éppen ez volt a korábbi években és most is a fődíja az Irány az űr! elnevezésű vetélkedőnek, melyet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) hirdetett meg középiskolások számára. A verseny döntőjét december 2-án rendezték Budapesten, ahol a magyar űrhajósjelöltekkel is találkozhattak a résztvevők. ..." [HAI.]

TRUPKA Zoltán: Szuperfényes szupernóvák. Interjú Könyves-Tóth Rékával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 78. 2023. dec. 22. 51-52. sz. pp. 1640-1641. "Már a régi kínai csillagászok is feljegyezték az égbolton váratlanul megjelenő "vendégcsillagokat". Mai kollégáik viszont szisztematikusan keresik a szupernóváknak nevezett objektumokat, hiszen ezek tanulmányozása segít megérteni a csillagok életciklusát, az anyag eredetét, az Univerzum tágulásának sebességét és fejlődésének részleteit. Korábban két fő kategóriába sorolták őket, de nem is olyan régen egy még "szuperebb" típust fedeztek fel, mely a hagyományosnál is jóval erősebb felfénylést produkál. Hazánkban egy fiatal szakember, Könyves-Tóth Réka, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa foglalkozik ezzel a fiatal kutatási témával. Vele beszélgettünk a részletekről. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Január. = Élet és Tudomány 78. 2023. dec. 22. 51-52. sz. pp. 1642-1643. "Januárban, a téli napfordulón túljutva már ugyan hosszabbodnak a nappalok, ez a változás azonban kezdetben még igen lassú. A hónap közepén este hat óra tájékán beköszönt a teljes sötétség. Nézzük, milyennek látjuk az eget január 15-én este 21 órakor! ..." [HAI.]

HUN-REN: Navigáció kozmikus részecskékkel. Egy új tudományág nagy lehetőségekkel. = Élet és Tudomány 78. 2023. dec. 22. 51-52. sz. p. 1645. "A műholdas navigáció nélkül ma már elképzelni sem tudnánk az életünket, az mindennapjaink szerves részévé vált. Pontosan tudjuk, hol vagyunk, és az okos algoritmusok kiszámolják, merre kell mennünk, hogy elérjük célunkat. De mindez csak akkor működik, ha a navigációra használt kütyünk látja a GPS-műholdakat. Épületeken belül, alagutakban, a föld alatt már bajban lennénk... Vagy mégsem? Egy most megjelent, magyar kutatók részvételével készült tanulmány szerint kozmikus részecskék segítségével, lehet, megoldható ez a probléma. [...] A kozmikus müonok a felső légkörben keletkeznek, nagy áthatolóképességük miatt azonban leérnek a Föld felszínére, sőt képesek mélyen a talajba is behatolni.
A jelenség felfedezésével egy időben merült fel a gondolat, hogy a müonok felhasználhatók lennének képalkotásra, de a megfelelő mérőeszközök hiánya miatt korábban ez csak egy tudományos elképzelés maradt. Az elmúlt évtizedben aztán gyorsan nőni kezdett az alkalmazási lehetőségek és módszerek köre, ami egy új tudományág, a müográfia megszületéséhez vezetett. [...] A világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről és a terület legújabb fejlesztési eredményeiről szóló összefoglaló publikáció a rangos Nature Reviews Methods Primers folyóiratban jelent meg. A cikket egy 12 országot felölelő konzorcium tagjai írták a Tokiói Egyetem vezetésével és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont részvételével. ..." A nemzetközi kutatásban Oláh László és Varga Dezső is részt vesz. [HAI.]

REZSABEK Nándor: Folyadékok a Naprendszerben. Könyvsarok. = Élet és Tudomány 78. 2023. dec. 22. 51-52. sz. p. 1646. Könyvismertetés. "Meghalt a király, éljen a király! - mondhatnók a Kis atlasz a Naprendszerről vs. Bolygótudományi kiskönyvtár összevetése kapcsán. A Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, a KAVÜCS 2010-ben hamvába holt könyvsorozata 2023-ban ugyanis főnixmadárként, új elnevezéssel támadt fel, és kapott újra szárnyra. A folytatás is szerves (illetve a tárgyalt folyadékok tekintetében részben szervetlen), hiszen idén az egykori utolsó, akkor már csak digitálisan megjelent kiadvány, a Folyadékok a Naprendszerben látott napvilágot elsőként az új köntösben, immáron végre nyomtatott formátumban. [...]
Bérczi Szaniszló - Hargitai Henrik - Homolya Emese - Illés Erzsébet - Kereszturi Akos - Mörtl Mária - Pál Bernadett - Sik András - Tasnádi Péter - Weidinger Tamás: Folyadékok a Naprendszerben. (Bolygótudományi kiskönyvtár 1.) Budapest, 2023, Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Korrekt Nyomdaipari Kft. 87 p., 2490 Ft." Könyvismertetés. [HAI.]

KONDOR Boglárka: Genezis vagy apokalipszis? 3... 2... 1... = Élet és Tudomány 78. 2023. dec. 22. 51-52. sz. pp. 1648-1649. "Alexis McCrossen, a Southern Methodist University történésze az időszámítás történetét kutatja, ennek részeként az Egyesült Államok szilveszteri ünnepségeinek szokásait mutatja be. A kutatónő összefüggéseket lát a néphagyomány, az űrutazás, a Végítélet Órája és Alfred Hitchcock alkotásai között. A teóriáról a Smithsonian Magazine számolt be. [...] A visszaszámlálás mint fogalom azonban nem mindig rendelkezett negatív kicsengéssel. 1961. május 5-én a jelentésének értelmezése pozitív fordulatot vett az amerikai közéletben, hiszen 45 millió ember követte az első amerikai űrsikló útját, melynek fedélzetén Alan Shepard a következőt mondta: "Roger, a kilövésre felkészültünk, a számláló indulhat." Amerika történetében ezzel új időszámítás kezdődött.
Rakétakiövésről mutatott fiktív felvételt korábban csak a Weimari Köztársaságban készült, Fritz Lang által rendezett Holdrakéta című filmben láthattak a nézők, mely a visszaszámlálás pillanatait is mutatta. A sci-fi túlságosan nagy hatással volt Németország űrkutatóira, akik a második világháború után kiemelt szerepet játszottak az amerikai űrprogramban. A film egyik tanácsadója az űrutazás iránt rajongó Willy Ley volt, aki később kivándorolt az Egyesült Államokba, ott pedig sikerült elhelyezkednie a NASA-nál, ahol a rakétakilövéseket irányította. Az 1960-as évek során, az Apollo-program elindulásával a visszaszámlálás fogalmához egyre pozitívabban viszonyult a társadalom. 1969. július 16-án csaknem 500 millió ember hallgatta a rádiófrekvencián az Apollo 11 kilövését megelőző visszaszámlálást, mely utat nyitott egy izgalmas, merész és változásokkal teli világba. ..." [HAI.]

FERENCZI János: Az ? Centauri hármas csillagrendszer. Feladatmegoldók rovata. Megoldott feladatok. Fizka. = Firka 33. 2023-2024. 1. sz. pp. 52-53. "A két nagyobb komponens (A és B) egymáshoz viszonyított távolsága d=23,4 Cs.E. és tömegközéppontjuk körüli keringésidejük TA=TB=79,91 év. A C komponens (Proxima Centauri) az A és B komponens tömegközéppontja körül kering kb. RC=10300 Cs.E. sugarú körpályán. Határozzuk meg: a) az A és B komponens tömegeinek az összegét; b) a C komponens keringési periódusát; c) az A és B komponens sebességét és tömegét, ha pályáik sugarainak az aránya p=RB/RA=1,213. [...] Megoldás: ..." A és B komponens tömegeinek az összege 3,986•10 a 30-ikon kilogramm. A C komponens keringési periódusa 738040 év. A Proxima Centauri keringési sebessége 415,488 m/s. …" [HAI.]

FERENCZI János: Szinkron műholdak a Hold körül és a Föld-Hold égitestrendszer Lagrange-pontjai. = Firka 33. 2023-2024. 2. sz. pp. 6-14. Fejezetcímek: Szinkron műholdak a Hold körül.; A Föld-Hold égitestrendszer Lagrange-pontjai: A Lagrage-pont (librációs pont) definiciója. A Föld-Hold égitestrendszer librációs pontjainak az elhelyezkedése. Az L2 librációs pont helyzetének a meghatározása. Az L4 librációs pont helyzetének a meghatározása.; Megjegyzések.; Információforrások. [HAI.]

BARTÓKI-GÖNCZY Balázs: Gondolatok a világűrjog és -politika oktatásának fontosságáról. A UniSpace program. Űrtechnika. = Haditechnika 57. 2023. 1. sz. pp. 47-58. "Az űripar mára a gazdaság és a védelmi képességek egyik alapja lett. Miközben a világűrnek és az emberi űrtevékenységeknek a természettudományok körébe tartozó kutatása, oktatása hazánkban felívelt, addig a társadalomtudományok terén lemaradtunk, márpedig versenyképes, érdekeit érvényesíteni tudó űripar, és -diplomácia nem elképzelhető releváns jogi, gazdasági, valamint biztonság- és védelempolitikai ismeretek nélkül. Ezért is indította el világűrpolitikai képzését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a UniSpace nemzetközi program keretében. ..." Fejezetcímek: Egy új űrkorszak hajnalán.; A UniSpace program.; Világűrpolitikai tanácsadó képzés az NKE-n. Kulcsszavak: Világűr, űrpolitika, világűrjog, oktatás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem. [HAI.]

KIS Árpád: Az űridőjárás jelenségei és az emberi tevékenységre gyakorolt hatásaik. Űrtechnika. = Haditechnika 57. 2023. 2. sz. pp. 45-50. "Az űridőjárás kutatása az űrkutatás tudományágainak viszonylag új területe. Az űridőjárás hatásaival napjainkban egyre gyakrabban kell számolnunk, a modern technológiai eszközök és a kritikus infrastruktúra ugyanis fokozottan sérülékenyek az űridőjárás hatásaira. A szerző tanulmányában áttekinti az űridőjárás forrásait és folyamatait, összefoglalja a modern technológiára gyakorolt fontosabb hatásokat és következményeket, valamint kitér a védekezés lehetőségére is. ..."
Fejezetcímek: Az űridőjárás forrásai.; Flerek és CME-k (koronakidobódások/napkitörések).; A napszél.; Az űridőjárásnak a Földre és a technológiára gyakorolt hatásai: A geomágneses vihar. Ionoszféra-zavarok. A technológiákra gyakorolt hatások. Geomágnesesen indukált kéregáramok és a villamos infrastruktúra. Műholdas kommunikáció. GPS. HF-rádiózás. Műholdak fékeződése (satellite drag). Egyéb hatások.; Hogyan védekezhetünk az űridőjárás hatásai ellen? Kulcsszavak: űridőjárás, geomágneses viharok, koronakidobódás, fler, kéregáramok. [HAI.]

KIS Árpád: A geomágneses viharok anatómiája és következményeik. Űrtechnika. = Haditechnika 57. 2023. 3. sz. pp. 44-50. "A tanulmány részletesen bemutatja a geomágneses vihar keletkezési folyamatát és fő fázisait. A szerző ismerteti a skálázási lehetőséget - amely az "enyhe" (G1) fokozattól a "rendkívüli" (G5) fokozatig terjed -, illetve a geomágneses vihar lehetséges következményeit. Vizsgálja a geomágneses vihar esetén kialakuló kéregáramok keletkezési mechanizmusát, és a jelenség által okozott veszélyeket. Végül áttekintést ad néhány történelmi jelentőségű geomágneses viharról, és bemutatja az azok kapcsán megfigyelt jelenségeket. ...
" Fejezetcímek: A geomágneses vihar kialakulása és fázisai.; A geomágneses viharok osztályozása, indexek.; A geomágneses vihar következménye: a geomágnesesen indukált áramok.; Történelmi geomágneses viharok: A Carrington-esemény (1859.). Québec, Kanada (1989.). A "Halloween viharok" (2003.).; Katasztrófavédelem: kockázati diagram.; Összefoglalás. Kulcsszavak: űridőjárás, geomágneses viharok, koronaanyag-kidobódás, fler, kéregáramok. [HAI.]

VASSÁNYI Miklós: Klaudios Ptolemaios életműve, hatása, értelmezése. = Kaleidoscope 13. [14.] 2023. 27. sz. pp. 231-263. "Jelen tanulmány rendszeresen és történeti-filológiai fókusszal tekinti át Klaudios Ptolemaios életművét, azzal a céllal, hogy az egyes művek részletes ismertetése és eszmetörténeti elemzése nyomán végül megpróbálja a ptolemaiosi életmű egészét úgy értelmezni, mint az isteninek tekintett természeti univerzum emberi jelentőségének felmérésére tett nagyszabású kísérletet. Az egyes műelemzéseket a hatástörténetük részletes, filológiai igényű bemutatása követi. ..." Kulcsszavak: Ptolemaios, ókori csillagászat, geocentrikus világkép, asztrológia, zenetudomány története, földrajztudomány története. [HAI.]

VASSÁNYI Miklós - KUTROVÁTZ Gábor: Kepler Kozmográfiai misztériumának első fejezete. Forrásközlés jegyzetekkel. = Kaleidoscope 13. [14.] 2023. 27. sz. pp. 264-280. "Johannes Kepler első nyomtatott műve a Prodromus dissertationum cosmographicarum, continens mysterium cosmographicum, vagyis A kozmográfiai értekezések előfutára, mely a kozmográfiai misztériumot tartalmazza, amely először 1596-ban jelent meg Tübingenben. Bár ebben a könyvben még nem jelennek meg a szerző utólag legfontosabbak ítélt felfedezései - értve ezalatt a róla elnevezett bolygómozgás-törvényeket -, számos olyan belátást magában foglal, amelyek nagy jelentőséggel bírnak mind Kepler nézeteinek fejlődése, mind az egyetemes tudománytörténet szempontjából.
Kepler maga is érdemesnek találta művét arra, hogy egy újabb, szerzői jegyzetekkel ellátott kiadásban jelentesse meg 1621-ben Frankfurtban, hiszen úgy vélte, hogy a központi érdemei és gondolatai a későbbi felfedezések fényében sem veszítették érvényüket. A mű egyik jelentősége abban áll, hogy ez az első, könyv terjedelmű, nyomtatásban megjelent értekezés, amely Copernicus főművének megjelenése után védelmébe veszi a heliocentrikus elméletet. ..." Fejezetcímek: Előszó (pp. 264-266.).; [Johannes Kepler]: 1. fejezet: Milyen érvek alapján válnak Copernicus hipotézisei észszerűekké? És Copernicus hipotéziseinek magyarázata (pp. 266-277.).; Biblioráfia (pp. 277-278.). Kulcsszavak: csillagászattörténet, Johannes Kepler, Nicolaus Copernicus, heliocentrikus világkép, tudományos forradalom. [HAI.]

CSÉCSI László: Kozmikus biliárdasztal. = Magyar Hang 7. 2023. júl. 28. - aug. 3. 30. sz. pp. 22-23. "A naprendszerünkről korábban azt gondoltuk, hogy tipikus. Belül kicsi és sűrű, kívül nagy és főleg gázból álló planéták sorakoznak más csillagok körül is. Aztán kiderült, ez nem így van, most pedig egy kutatócsoport arra a következtetésre jutott, naprendszerünk a legritkább fajtából való. A tudomány egyik alapfeltevése, hogy nem vagyunk kitüntetett helyen a világegyetemben. A földi törvények az univerzum egészében érvényesek, ezért lehet a távoli objektumok tulajdonságaira következtetni anélkül, hogy a helyszínen ellenőriznénk a feltevéseinket. És ebből következik, hogy ha a mi bolygónkon kialakulhatott az élet, ez máshol is bekövetkezhetett. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre több kutatás jutott arra a megállapításra, hogy ha páratlanul egyediek nem is vagyunk, de átlagosnak egyáltalán nem nevezhetjük a körülményeinket.
A Nap például nem átlagos, a csillagok egy viszonylag ritka típusába tartozik. És mint kiderült, a naprendszerünk is egy elég ritka fajtából való. A NASA Kepler-küldetése, ami más csillagok körül keringő bolygók kutatását tűzte ki célul, felfedte, hogy a legtöbb rendszer egyáltalán nem hasonlít a miénkhez, hanem közel azonos méretű és tömegű, szorosan egymás mellé rendeződött égitestekből áll, akár a borsószemek a hüvelyben, miközben a mi naprendszerünk legnagyobb bolygójának, a Jupiternek a tömege két és félszerese az összes többi együttes tömegének. ..." [HAI.]

MOLNÁR: Kibillent Föld. Számok nyelvén. = Magyar Hang 7. 2023. júl. 28. - aug. 3. 30. sz. p. 23. "Az emberi tevékenység immár olyan léptékű hatással van a teljes bolygóra, ami akár csak néhány évvel ezelőtt is gyakorlatilag elképzelhetetlennek tűnt. Például ki gondolhatta korábban, hogy képesek vagyunk kibillenteni az egész Földet a pályájáról? Márpedig pontosan ez történt, mégpedig kevesebb, mint két évtized alatt. Dél-koreai kutatók vizsgálatai kimutatták, az ember olyan irdatlan tömegű vizet mozgatott meg - főként a talajvíz öntözési célú kiszivattyúzása révén, ami kimutathatóan megváltoztatta a Föld tengelyének dőlését. [...] 80 centiméterrel tolódott kelet felé a rotációs pólus a vizsgált időszakban az ember vízkivétele miatt. ..." [HAI.]

CSÉCSI László: Életjelek a hiceán bolygón. = Magyar Hang 7. 2023. szept. 29. - okt. 5. 39. sz. pp. 20-21. "A James Webb űrteleszkóptól számos területen várnak tudományos áttörést a csillagászok. Egyik ilyen a más naprendszerekben keringő, úgynevezett exobolygók légkörének vizsgálata. A távcső nemrégiben egy tőlünk 128 fényévre lévő bolygót vizsgált, és figyelemre méltó molekulákra bukkant a légkörében, melyek akár az élet jelei is lehetnek. [...] a K2-18 nevű vörös törpecsillag, amely körül már két bolygót is sikerült felfedeznie a Kepler űrteleszkópnak. Az egyik, a K2-18b, egy, a Földnél körülbelül kilencszer nagyobb tömegű égitest, és az úgynevezett lakhatási zónában kering. Akkora távolságra központi csillagától, hogy a felszínén folyékony víz is előfordulhat. A távoli planéta a hiceán bolygók közé tartozik. A név olyan égitesteket takar, amelyeken a vastag, zömében hidrogénből álló légkör alatt vízóceán rejtőzhet. ..." [HAI.]

Címlapon: Déli Gyűrű-köd. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. címoldal. A JWST felvétele NIRCAM és MIRI műszereivel. [SRG.]

MIZSER Attila: Ne válasszunk magunknak csillagot? = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. p. 3. [SRG.]

SZAUER Ágoston: Petőfi csillagai. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Meglepetés gammavillanásokról. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Előrejelezhetők-e a szupernóvák? = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Csillagok felkavarta Déli Gyűrű-köd. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 10-11., címoldal. Csillagászati hírek. [SRG.]

BARNA Barnabás: Tízezer éves szupernóva-robbanás. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Visszatért az Orion űrhajó. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 12-14., első belső borító. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Veszélyben az ősrobbanás zaját felfogó antenna. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Elkészült az új műegyetemi kisműhold. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kozmikus napernyő. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJHELYI Borbála: Jay Pasachoff (1943-2022). = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. Nekrológ. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Megkerült csillagkatalógus. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Az 1-es számú igazolvány. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 18-19. Abaffy Zsigmond életrajza, aki az MCSE 1-es számú igazolványának tulajdonosa volt. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A hetvenötezredik. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 20-21. Holdrovat. [SRG.]

SCHMALL Rafael: Kellene egy vizuális távcső... = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

NYÁRI Szabolcs: A 2022. május 16-i holdfogyatkozás. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 26-27., 4. színes tábla. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Részleges napfogyatkozás 2022. október 25-én. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp 28-31., 4. színes tábla. [SRG.]

MÉHES Ottó: Apache Point Observatory. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 32-35., 1. színes tábla. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: Üstökösészlelések 2021 második felében. 2. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 36-40. Üstökös rovat. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: Hogyan készítsünk mesterséges üstököst? = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 41-44. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Kettőscsillag-észlelők találkozója. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 45-47. 2022. nov. 12. Lovasberény. [SRG.]

SZABADOS László: Változócsillag-észlelők találkozója Debrecenben. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 48-51. 2022. okt. 8. [SRG.]

KOVÁCS Marcell: A James Webb-űrtávcső célpontjai amatőrcsillagász szemmel. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 52-57. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Fényidő - "A megfoghatatlan valóság". = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 58-59. Könyvismertetés. Devecsery László - Farkasréti György: Fényidő. 2022. [SRG.]

Az MCSE falinaptára 2023-ra. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. p. 59. Ismertetés. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 53. 2023. jan. 1.(559.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (február).; Ggz [Görgei Zoltán]: Észleljük a Janssen-krátert!; Támogatókat keresünk.; MCSE-pólók rendelése.; Az Égbolt webshop kínálatából.; Polaris Csillagvizsgáló, Csillagtanya.; Helyi csoportjaink, partnereink.; Bemutató közösségi csillagvizsgálók. [SRG.]

Címlapon: Kopernikusz 550. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. címoldal. Kopernikusz szobor Torunban. [SRG.]

MIZSER Attila: Kopernikuszi fordulat. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. p. 3., címoldal. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Copernicus-kráter. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 4-11. Hold-rovat. [SRG.]

HALMAI István: A világ bizonyos szimmetriája. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 12-14. Vassányi Miklós és Kutrovátz Gábor könyvének ismertetése. [SRG.]

Kopernikusz-MCSE pólók. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. p. 14. [SRG.]

Ponori Thewrewk Aurél: A bolygókirály. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. p. 14. Rövid könyvismertetés. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Földet figyelő Copernicus. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. p. 15., első belső borító. [SRG.]

MCSE-hírek. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 16-17. Új szolgáltatások egyesületi tagok számára.; MCSE-közgyűlés 2023. márc. 11-én lesz. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A James Webb-űrtávcső távolságrekordja. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. p. 18. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Az Earendel a JWST felvételén. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rendkívüli tömegű neutroncsillagok archív adatsorokban. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJHELYI Borbála: Lakható szuperföld egy vörös törpe mellett? = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Miből áll a Nap? = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Megszakadt a kapcsolat a kínai marsjáróval. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Búcsú az InSight marsi leszállóegységtől és a vörös bolygó földrengéseitől. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 24-25. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Megérkezett a Danuri. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 25-26. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Energia az űrből. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 26-27. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Akira Fujii (1941-2022). = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. p. 27. Csillagászati hírek. Nekrológ. [SRG.]

DÉZSI Attila: Ellerman-bombák nyomában. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 28-30. [SRG.]

MÉHES Ottó: Sunspot Solar Observatory. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 31-33., 1. színes tábla. [SRG.]

Közel és távol. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. 2-3. színes tábla. A Hubble-űrtávcső felvétele. [SRG.]

Meteor 2023 Távcsöves Találkozó Tarján, 2023. augusztus 10-13. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. 4. színes tábla. [SRG.]

NYÁRI Szabolcs: Okkultációk 2022-ben. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 34-36. A Hold csillagfedései.; Bolygófedések.; Kisbolygó-okkultációk. [SRG.]

HATHÁZI Gergely: Kis távcsővel nagyot alkotni: egy Hold- és bolygóészlelő története. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 37-41. [SRG.]

KOVÁCS Marcell: Észleljünk-e még vizuálisan? = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 42-45. [SRG.]

KISS László: Egy 842 éves rejtély nyomában: új felismerések az 1181-es szupernóváról. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 46-50. [SRG.]

KT Eridani: egy fel nem ismert visszatérő nova?; A Nova (V1674) Her 2021 periodusairól. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 51-53. Összeállította: Kiss László. [SRG.]

TALABÉR Gergely: A 2022. év kettőscsillag-észleléseiből. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 54-59. Kettőscsillagok rovat. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 53. 2023. febr. 2.(560.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (március).; Mzs [Mizser Attila]: Harmincéves a Messier-maraton.; Talabér Gergely: Márciusi együttállások.; Polaris Csillagvizsgáló.; Csillagtanya.; Helyi csoportjaink.; Bemutató és közösségi csillagvizsgálók. [SRG.]

Címlapunkon: Üstököscsóvák. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. címoldal. A C/2022 E3 (ZTF)-üstökös. Sebestyén Attila felvétele. [SRG.]

Meteor 2023 Távcsöves Találkozó Tarján, 2023. augusztus 10-13. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. első belső borító. [SRG.]

MIZSER Attila: Neander-völgyi üstökös. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. p. 3., címoldal. [SRG.]

SZABÓ Róbert: Nobel-díjas előadó(k) a Csillagdában. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 4-6. Roger Penrose a 2020-as év egyik fizikai Nobel-díjasa. [SRG.]

GEDAI Krisztina: Tudós rocksztárok. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 7-11. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Űrtávcsövekkel a kidobódott csillagok nyomában. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új fényben a Tarantula-köd. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Quaoar törpebolygó és gyűrűje. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tucatnyi új Jupiter-hold. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJHELYI Borbála: Soron kívül látogat meg egy kisbolygót a Lucy-űrszonda. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rekordközeli kisbolygó. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gyorsul a fényszennyezés növekedése. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A közvilágítás nem jelent közbiztonságot. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A lengyel posta is megemlékezik Kopernikuszról. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kopernikusz-póló. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

KURUCZ János: Katasztrófa tapasztalati úton. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

A hold asszonya. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 22-25. Összeállította: Mizser Attila. [SRG.]

LEITNER Zsolt: Hajnali bolygósorakozó Miskolcon. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. p. 26. Emlékek a nyárból. [SRG.]

KISS Bence: Fóti bolygósorakozó. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. p. 27. Emlékek a nyárból. [SRG.]

KOVALICZKY István: Csillagászat Komárom-Esztergom megyében. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. p. 28. Emlékek a nyárból. [SRG.]

TÖRÖK Tünde: Járdacsillagászat az MTA-székház előtt. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 29-31. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Egy csillag kihunyt: Horváth Attila Róbert Hozé (1963-2023). = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 32-33., 1-3. színes tábla. Nekrológ. [SRG.]

BOROVSZKY Péter: Asztrofotózás mobiltelefonnal. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 34-35. [SRG.]

CSEH Viktor: Holdsarlók 2022-ben. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 36-39. [SRG.]

BENŐ Dávid: Üstökösészlelés APT és Astroart szoftverekkel. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 40-43. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók a téli égbolton. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 44-47. Változócsillag rovat 2022. nov. - 2023. jan. [SRG.]

Ksl [KISS László]: Változós hírek. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 48-51. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Kettőscsillag-rendszerek a tavaszi égbolton. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 52-55. Kettőscsillagok rovat. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Távoli nyílthalmazok az északi Tejútból. 1. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 56-59. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 53. 2023. márc. 3.(561.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (április).; Talabér Gergely: Epszilon Bootis.; Kopernikusz - a tudós, aki megállította a Napot és mozgásba hozta a Földet: rajzpályázat.; A Polaris Csillagvizsgáló nyitvatartása április során.; Az Égbolt webshop kínálatából.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló, Csillagtanya. [SRG.]

Címlapunkon: A teremtés oszlopai. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. címoldal. A James Webb-űrtávcső felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Csillagok a Rúzsáskertben. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. p. 3. [SRG.]

Szép új infravörös világ. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 4-7. Összeállította: Szalai Tamás. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Szupernóva-időgép. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 8-9. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Távcsővégen a James Webb-űrtávcső. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. p. 10., 1-4. színes tábla. [SRG.]

Az Égbolt webshop kínálatából. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. p. 11. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Időutazás a Roman-űrtávcsővel. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Csillagkeletkezési régiók sokasága egy spirálgalaxisban. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gázfelhő spagettizálódása. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 13-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gyémánteső a jégóriásokon? = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A kozmikus sötétkor vizsgálata a Hold túloldaláról. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Menedék egy észak-walesi szigeten. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

FREY Sándor: Bemutatkozott a magyar űrhajóscsapat. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 17-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Új obszervatórium Cipruson. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Maci Laci a Marson. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Bükki Csillagda: ötvenezer látogató. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szoláris magyar. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. p. 21. Csillagászati hírek. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Az Eddington-kráter. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 22-27. [SRG.]

Eddigton Budapesten. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

KORSÓS Marianna: Egy rég letűnt obszervatórium újjáéledése. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 30-31. [SRG.]

MÉHES Ottó: Space X Starbase (Boca Chica). = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 32-35. [SRG.]

FIDRICH Róbert: T Coronae Borealis: hamarosan ismét szabadszemes nóvakitörést láthatunk. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 36-39.[SRG.]

CSEH Viktor: A Tejútrendszer tranziens jelenségei 2022-ben. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 40-41. [SRG.]

KOVÁCS Marcell: Galaxisösvényeken a Virgo-Coma-halmazban. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 42-49. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Kettőscsillag-észlelő programok. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 50-53. [SRG.]

HEGEDÜS Tibor: MCSE-élet a Bácskában. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 54-55. [SRG.]

RAVASZ Tamás: Kiss György 100 emlékév Nagyszénáson. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 56-57. [SRG.]

Távcső- és eszközpályázat észlelők számára. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. p. 58. [SRG.]

Távcsöves bemutató tanfolyam indul a Polarisban. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. p. 59. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 53. 2023. ápr. 4.(562.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (május).; Mzs [Mizser Attila]: Észleljük az RW Cepheit.; Sánta Gábor: Az Oroszlán galaxisai között.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló.; Csillagtanya.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Irány a Jupiter! = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. címoldal. A Jupiter és a Holdat vizsgáló Juice-űrszonda indítása 2023. ápr. 14-én. [SRG.]

MIZSER Attila: Tízes lista. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. p. 3. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Miért olyan elutasítóak a tudósok a mindent felforgató új tudományos elképzelésekkel szemben? = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 4-8. [SRG.]

Magyarország és a világűr. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. p. 9. Az azonos című könyv ismertetése. [SRG.]

MIZSER Attila: Vendégek a háznál. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 10-11. A Kossuth Rádió, Vendégek a háznál című műsoráról. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kettős kvazár a nagyon távoli Univerzumban. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Elszabadult fekete lyuk. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

ÚJHELYI Borbála: Élet a határvidéken. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: A Cassiopeia A eddig nem látott részletei. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Messier első objektuma még részletesebben. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Európa első szondája a Jupiterhez. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 16-17., címoldal. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Föld új holdja? = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 17-18. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az Artemis-2 személyzete. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

Kopernikusz rajzpályázat. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSIZMADIA Szilárd: Győrffy Ákos (1986-2023.) = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. p. 20. Csillagászati hírek. Nekrológ. [SRG.]

Ivanics-Rieger Klaudia emlékére. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. p. 21. Nekrológ. [SRG.]

KURUCZ János: Csináljuk tovább ... = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 22-27. [SRG.]

RÉZ Soma: Amatőrként Reykjavik és Szolnok között. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 28-31. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Észleljük a Hortensius-dómokat! = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 32-39. [SRG.]

Meteor 2023 Távcsöves Találkozó Tarján, 2023. augusztus 10-13. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. 4. színes tábla. [SRG.]

NAGY MÉLYKÚTI Ákos: C/2022 E3 (ZTF): egy különleges üstökös? = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 40-45. Üstökös rovat. [SRG.]

KERNYA János Gábor: Távoli nyílthalmazok az északi Tejútból. 2. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

ELEK Tamás: Első Messier-maratonom a Hortobágyon. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 50-52. [SRG.]

RÓZSA Ferenc: Messier-maraton Bükkszentkereszten. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 53-55. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Kettőscsillagok rajzolása digitális eszközökkel. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 56-59. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 53. 2023. máj. 5.(563.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (június).; Mzs [Mizser Attila]: Észleljük a T Coronae Borealist!; Szmgy, mzs [Szabó M. Gyula - Mizser Attila]: M3 gömbhalmaz.; Snt [Sánta Gábor]: Júniusi együttállások.; Mzs [Mizser Attila]: Károly szíve a Vadászebekben.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló.; Csillagtanya.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Coma-galaxishalmaz. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. címoldal. Szeri László felvétele. [SRG.]

Meteor 2023 Távcsöves Találkozó Tarján, 2023. augusztus 10-13. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. első belső borító. [SRG.]

MIZSER Attila: Aranyhajú csillag. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. p. 3. [SRG.]

VINCZE Nikolett: A csillagászat legújabb bajnokai. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 4-6. Athletica Galactica középiskolai csillagászati és asztrofizikai verseny döntője, Bakonybél 2023. márc. 26-27. [SRG.]

Magyarország és a világűr. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. p. 7. Az azonos című könyv ismertetése. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az első csillagok maradványai. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. p. 8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ragyogó galaxis a Hubble-űrtávcső felvételén. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Még hosszabb élettartama lehet a Voyager-2-nek. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sós óceán négy Uránusz-holdon. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Fokozódik a naptevékenység. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: El a mágnesekkel a meteoritoktól! = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Kudarc a Holdon. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Starship végzete. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Sarki fény hazánk egén. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. 2023. ápr. 23-án. [SRG.]

KURUCZ János: Folytassa, tükörcsiszoló! = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 16-21.[SRG.]

MAJZIK Lionel: Tízéves a National Geographic Magyarország asztrofotós projektje. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 22-25., 1-4. színes tábla. Ladányi Tamás felvételei. [SRG.]

Könyvismertetések. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. p. 25. [SRG.]

MAROSI István: Téltől tavaszig a Naprendszerben, avagy a Vénusz, a Mars, és a többiek. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 26-29. [SRG.]

MAROSI István: Friss vulkáni tevékenység a Vénuszon. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 30-32. [SRG.]

SÁNTA Gábor: Búcsú a mélyég-rovattól. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. p. 33. [SRG.]

KOVÁCS Marcell: Üres csillagképek látnivalói. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 34-41. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók a változékony tavaszban. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 42-45. Változócsillagok-rovat. [SRG.]

MIRCEA, Pteancu: Christian Mayer és kettőscsillagai. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 46-51. Fordította: Csukás Mátyás. [SRG.]

CSUKÁS Mátyás: Virgil V. Scurtu (1942-2023). = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 52-53. Nekrológ. [SRG.]

ORHA Zoltán: Ladislav Druga (1946-2023). = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 54-55. Nekrológ. [SRG.]

BÁN András: Csak egy bemutató vagyok... = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 56-59. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 53. 2023. jún. 6.(564.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygó járása (július).; Mzs [Mizser Attila]: Fényes szupernóva az M101-ben.; Talabér Gergely: STF 2264 (95 Herculis, Mayer 50), STFA 31 AB (36 Herculis, Mayer 41).; Hold-Antares-együttállás 2023. júl. 28-án.; Nyárköszöntő észlelőhétvége. Lovasberény, MCSE Csillagtanya 2023. jún. 16-18.; MCSE ifjúsági csillagásztábor.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló, Csillagtanya.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Szélkerék-galaxis. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. címoldal. Fényes Lóránd felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Toronyház. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. p. 3. [SRG.]

SZABÓ Róbert: Újabb Nobel-díjas kutató Magyarországon. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 4-7. Didier Queloz látogatása a Csillagászati és Földtudomány Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében. [SRG.]

SZABADOS László: A 2023. áprilisi budapesti IAU-szimpózium és amíg odáig eljutottunk. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 8-15. [SRG.]

ORHA Zoltán: Csillagászat a nyugalom és béke szigetén. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 16-23. Ógyalla. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Fekete lyuk az M4-ben? = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 24-25. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Korábban robbanhat a Betelgeuze? = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 25-26. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az Emírségek célja a kisbolygóöv. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 26-27. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Azonosították a HAKUTO-R szonda becsapódási helyeit. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. p. 27. Csillagászati hírek. [SRG.]

Puli és Komondor az égen. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 27-28. Csillagászati hírek. [SRG.]

FREY Sándor: Fokozott űrhajósforgalom. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 28-29. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az új naptávcső közelképei. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 29-31. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJHELYI Borbála: A gyors rádiókitörések felfedezéséért járt a 2023-as Shaw-díj. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. p. 31. Csillagászati hírek. [SRG.]

A székelyudvarhelyi csillagvizsgáló hányatott sorsa. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 31-32. Csillagászati hírek. [SRG.]

KÓSA-KISS Attila: Dánielisz Endre (1925-2023). = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. p. 32. Csillagászati hírek. Nekrológ. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Meteoritbecsapódás - családi házba. = Meteor 53. 2023. júl-aug. p. 33. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Križevci új csillagvizsgálója. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. p. 33. Csillagászati hírek. [SRG.]

CSUKÁS Mátyás: Házilag barkácsolt ekvatoriális platform Dobson-távcsövekhez. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 34-39. [SRG.]

MIZSER Attila: T mint Telementor. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 40-47. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: Digitális észlelés egy Telementorral. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 48-49., 8. színes tábla. [SRG.]

SZŰCS Mátyás: Az ASI294MC asztrokamera. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 50-53., 3. színes tábla. [SRG.]

KORSÓS Marianna: A Magyar Napfizikai Alapítvány. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 54-57. [SRG.]

TÓTH Imre: Búcsú a Holdtól: az Apollo-17 útja. 1. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 58-67., 1-2. színes tábla. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Opelt és Gould: romkráterek a Mare Nubiumban. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 68-73. Hold-rovat. [SRG.]

MAROSI István: Az Esthajnalcsillag nyomában. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 74-77. [SRG.]

NAGY Mélykuti Ákos: 2022 első félévének üstökösei. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 78-88.Üstökös-rovat. [SRG.]

FÁBIÁN Nóra: Amatőrcsillagászati előadás Kistarcsán. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. p. 89. [SRG.]

BALÁZS Gábor: Új MCSE-csoport Dabason. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 90-91.[SRG.]

KISS László: Ismét szupernóva robbant az M101-ben! = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 92-97., 4-5. színes tábla. [SRG.]

ZSIROS Szanna - SZALAI Tamás: A Webb-űrtávcsővel a szupernóvák körüli porképződés nyomában. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 98-102. [SRG.]

Az Égbolt webshop kínálatából. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. p. 103. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Mélyég-objektumok. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 104-107. Mélyég-rovat. A rovatvezető Sánta Gábor után Hölgye Attila lett. [SRG.]

VARGA Anikó: Maratoni kísérlet a Kiss György Csillagdában. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 108-109. [SRG.]

Mzs [MIZSER Attila]: Messier-hétvége a Csillagtanyán. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. p. 109. [SRG.]

SZAMOSVÁRI Zsolt: Szubjektív beszámoló egy felfedezésről, avagy az SZM 1 rövid története. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 110-113. [SRG.]

A Pleione Csillagatlasz. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. p. 113. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Húsz évvel ezelőtt született a Csimabi. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 114-119. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. pp. 120-127. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (augusztus-szeptember).; Mzs [Mizser Attila]: A hónap változócsillaga: az U Cygni.; Hölgye Attila: Mélyég-ajánlat: Aquila.; Barna Barnabás: Csillagok Alatt 2023. 2023. augusztus 3-13.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló.; Csillagtanya. [SRG.]

Toronyház. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. p. 128. [SRG.]

Meteorral a világ körül. = Meteor 53. 2023. júl-aug. 7-8.(565-566.) sz. 6-7. színes tábla. [SRG.]

Címlapképünk: Óriásbolygók. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. címoldal. A Szaturnusz és a Jupiter 2023. aug. 14-én hajnalban. Rokolya Zsolt és Forgó Krisztián felvételén. [SRG.]

MIZSER Attila: Két tábor. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. p. 3., első belső borító, hátsó belső borító. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sötét anyagból álló csillagok? = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 4-5. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Por a Kozmosz hajnaláról. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 5-6. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az El Gordo halmaz eltorzított galaxisai. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Portermelő szupernóvák. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Trójai exobolygó. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Úton az Euclid. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: India a Holdat ostromolja. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Búcsú a Holdtól: az Apollo-17 útja. 2. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 12-21. [SRG.]

BARNA Barnabás: Artúr csodálatos élete: a szegedi nagytávcső kalandjai. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 22-28. [SRG.]

KISS László: Szegedi negyvenes sztorik. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 28-29. [SRG.]

HOSZÁNG Péter: Az álmok találkozása a felhők felett. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 30-33., 1-3. színes tábla. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: Kicsik a nagyok között. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 34-45. G03-Capricornus Observatory, Csókakő, üzemeltető: Maróti Tamás.; G23-Vulpecula Observatory, üzemeltető: Bánfalvy Zoltán.; L79-BOSZA Observatory; üzemeltető: Nagy Mélykuti Ákos.; M38-Harsona Observatory; üzemeltető: Elek Tamás. [SRG.]

MAROSI István: Óriások a nyári égbolton. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 46-47. Bolygók rovat. [SRG.]

KOVÁCS István: Rövid nyári éjszakák változói. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 48-51. Változócsillag rovat. 2023. máj-júl. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Kettőscsillag-rendszerek az őszi égbolton. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 52-55. [SRG.]

HÖLGYE Attila: HAF emléktábor. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 56-57. Horváth Attila Róbert emléktábor Győrújbarát, 2023. júl. 14-16. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 53. 2023. szept. 9.(567.) sz. pp. 58-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (október).; Tóth Imre: Észleljünk leszállóhelyeket a Holdon!; Hölgye Attila: Mélyég-ajánlat: Andromeda-galaxis.; Tóth Imre: Szabadszemes üstökösvendég szeptemberben?; Az Égbolt webshop kínálatából.; Polaris Csillagvizsgáló. Csillagtanya.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapképünk: MCSE 2024! = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. címoldal. Bokodi Áron saját készítésű 35,5 cm-es Newton-távcsövével. [SRG.]

MCSE 2024 - újdonságokkal. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. p. 3., címoldal. [SRG.]

SPINDLER Aisa: Csillagközi kalandjaim. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 4-5., első belső borító. [SRG.]

UJHELYI Borbála: A James Webb-űrtávcső felvétele az SN1987A-ról. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. p. 6. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Vannak-e fekete lyukak a Hyádokban? = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 6-7. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJHELYI Borbála: A napciklus hatása a neptunuszi időjárásra. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 7-8. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJHELYI Borbála: Viharok évszázados hatásai. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Rétegek a törmelékhalomban. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter: Indiai napszonda. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter: A Luna-25 becsapódásának helye a LRO felvételein. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter: Japán röntgentávcső és holdszonda. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. p. 12. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter: A leglassabb pulzár? = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter: Szokatlanul nyugodt távoli galaxishalmaz. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

ELEK Tamás: MTT 2023, avagy hogyan volt jelen az ókori világ Tarjánban? = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 14-15., 2-4. színes tábla. [SRG.]

MTT 2023. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 16-17. Tábori életképek. [SRG.]

MIZSER Attila: MTT 2023. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. p. 18. Összefoglaló a táborról. [SRG.]

Az Égbolt webshop kínálatából. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. p. 19. [SRG.]

KURUCZ János: Vastáltos üvegszívvel. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 20-23. [SRG.]

TÓTH Imre: Van új a Nap alatt. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 24-29. [SRG.]

A Pleione Csillagatlasz térképlapjai. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. p. 29. Ismertetés. [SRG.]

GYENES Yvonne: Namíbiai expedíció nem (csak) asztrofotós szemmel. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 30-33., 1. színes tábla.[SRG.]

GÖRGEI Zoltán: A Gambart-dómok. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 34-38.Hold. [SRG.]

MAROSI István: Repülés a Vénusz fellegei között. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 39-41.[SRG.]

SÜLE Gábor: Itt jártak a Perseidák. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 42-44. Meteorok rovat. 2023. aug. [SRG.]

Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. p. 45. [SRG.]

MIZSER Attila: Változózni jó! = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 46-51. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Egy este a csillagpárok bűvkörében. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 52-55. [SRG.]

HÖLGYE Attila: Nyári észlelések. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 56-59. Mélyég rovat. 2023. jún-aug. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 53. 2023. okt. 10.(568.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (november).; Szabó Sándor: Vénusz-fedés november 9-én.; Mzs [Mizser Attila]: Nehéz célpontok könnyű helyzetben.; Polaris Csillagvizsgáló, Csillagtanya.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Hajnali látogató. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. címoldal. A C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös. Majzik Lionel felvétele. [SRG.]

A Kaliforniai-köd (NGC 1499). = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. első belső borító. Mőnich László távészleléssel készült felvétele. [SRG.]

SZABADOS László: Nobeli dicséret. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. p. 3. [SRG.]

Eredményesen szerepeltek a csillagászat fiatal bajnokai. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A kozmikus szálak első észlelése. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 8-9. Csillagászati hírek. [SRG.]

DEREKAS Alíz: Mágneses mező 11 milliárd fényévről. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 9-10. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJHELYI Borbála: A Szobrász szelleme. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Pulzárokkal a sötét anyag nyomában. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az éta Carinae 1840-es kitörése. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az X bolygó már régen eltűnhetett - ha ugyan létezett. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szén és víz a (101955) Bennu kisbolygóról. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb fényszennyező műholdcsalád. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 100 éves a Stellafane. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

BACSÓ Zétény - KÓTA Dávid: Beszélgessünk a táborról! = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 16-21. Vértesboglár 2023. júl. 10-16. [SRG.]

Tatai csillagok. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 22-23. [SRG.]

A Pleione Csillagatlasz. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. p. 23. Ismertetés. [SRG.]

BOKODI Áron: Egy rácsos Dobson készítésének története. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

MIZSER Attila: Pest-budai csillagséták. BP 150. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 28-35. [SRG.]

LENKEI Henrik: A messzelátó. [Vers.] = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. p. 29. 1918-ban írott vers. [SRG.]

A főváros és a csillagok. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. 1-3. színes tábla. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Johann Hieronymus Schröter a szelenográfia atyja. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 36-41. Hold. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: Hajnali üstökösvendég: C/2023 P1 (Nishimura). = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 42-45Üstökös rovat. [SRG.]

SÜLE Gábor: Szeptemberi tűzgömbök. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 46-48. Meteorok rovata. [SRG.]

MAROSI István: Nyárvégi bolygóválogatás. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 49-51. Bolygók rovata. [SRG.]

SZAMOSVÁRI Zsolt: A Vulpecula-projekt. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 52-54. Kettőscsillagok. [SRG.]

SÁNTA Gábor: "Vizes" galaxisok. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 55-59. Mélyég-objektumok. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. pp. 60-63. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (december).; Sgr-Mzs [Süle Gábor-Mizser Attila]: Decemberi meteorrajok.; Bagó Balázs: A téli égbolt legismertebb ködváltozója: az RR Tauri.; Az Égbolt webshop kínálatából.; Polaris Csillagvizsgáló; Csillagtanya.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MCSE 2024 - újdonságokkal. = Meteor 53. 2023. nov. 11.(569.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: A Perseus-galaxishalmaz. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. címoldal.. Az Euclid-űrtávcső felvétele. [SRG.]

SZABADI Péter: Naptávolban. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. p. 3. [SRG.]

BÁN András: Örökzöld: a világvégék… = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 4-7. [SRG.]

JUHÁSZ László: Műtét a világűrben. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 8-11. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Újabb rekorder fekete lyuk. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Szellemszerű galaxis és a sötét anyag. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 13-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Messier 1 másképpen. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Felperzselt bolygók. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Ultraibolya a Jupiter. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Újdonságok a Lucy szondától. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 4000 nap a Marson. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. [SRG.]

PÁL Bernadett: Az Euclid első felvételei. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 18-19., címoldal. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Különleges bolygóvadász. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. p. 19. Csillagászati hírek. [SRG.]

FLACHNER Balász - SÓDOR Ádám: Nyakunkon a napfoltmaximum! = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 20-21. [SRG.]

Egy Hölgy: Johann Palisa apró égi hölgyei. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 22-25. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Holdatlaszok a közelmúltból. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 26-31. [SRG.]

Meteor csillagászati évkönyv 2024. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. p. 31. [SRG.]

CSUKOVITS György - KOHLMANN Péter: A hónap asztrofotója: a Stephan-kvintett és az NGC 7331. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. p. 32., 2-3. színes tábla. [SRG.]

BALÁZS Gábor: Naprendszerünk a svábhegyi távcsövekkel. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 33-35., 1. színes tábla. [SRG.]

SÜLE Gábor: Októberi meteorok. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 36-38. Meteorok rovata. [SRG.]

MIZSER Attila: Változós víkend a Csillagtanyán. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 39-41. 2023. okt. 13-15. [SRG.]

ÚJVÁROSY Antal: Emlékmorzsák egy igazi XX. századi amatőrcsillagászról: Papp Sándor (1949 - 2023.) = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 42-47. [SRG.]

KOVÁCS István: Az őszi égbolt változócsillagai. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 48-51. Változócsillagok rovata. 2023. aug-okt. [SRG.]

MISURDA Orsolya: Őszi Messier-maraton a Csillagtanyán. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 52-53. 2023. szept. 15-17. Mélyég objektumok. [SRG.]

TALABÉR Gergely: A kettőscsillagok őrzői. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 54-57. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. pp. 58-63. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (január).; Bagó Balázs: A Z Ursae Minoris.; Süle Gábor: Januári meteorrajok.; Polaris Csillagvizsgáló.; Csillagtanya.; Helyi csoportjaink, partnereink.; Az Égbolt webshop kínálatából.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók. [SRG.]

MCSE 2024 - újdonságokkal. = Meteor 53. 2023. dec. 12.(570.) sz. p. 64. [SRG.]

VARGA Péter: Relikviák keringenek Föld körüli pályán. = Népszava 150. 2023. jan. 11. 9. sz. p. 13. "Tudománytörténet. Újabb, ezúttal az amerikaiak által felbocsátott régi műhold zuhant vissza a Földre irányítatlanul, magyar idő szerint hétfőn hajnalban. Az el nem égett darabok szerencsére nem okoztak bajt. A NASA közlése szerint senki sem sérült meg, és károk sem keletkeztek, amikor az ERBS nevű műholdbelépett, majd elégett a Föld légkörében. A szatellitet még 1984-ben bocsátották fel egy Challenger űrsiklóval, és a Nap által a Földre sugárzott, illetve onnan visszavert energiát, valamint az ózonréteget, a vízpárát, a nitrogén-dioxidot és az aeroszol koncentrációt mérte a légkörben 2005-ig. A működésképtelen szerkezet a mi időnk szerint hétfő hajnalban öt óra tájban érte el a légkört a Bering-tenger fölött Alaszka partjainál, ahol a két és a fél tonnás szerkezet gyakorlatilag elégett. [...]
Ezekre az akár évtizedekkel ezelőtt felbocsátott, ember által készített tárgyakra hajlamosak vagyunk kizárólag "szemétként" tekinteni. Igaz, valóban veszélyesek lehetnek a régi műholdak, űreszközök kisebb-nagyobb darabkái a működő szerkezetekre, de valójában ezek közül sok éppen olyan tudománytörténeti relikvia, mint mondjuk az első autók, mozdonyok, repülőgépek és hasonlók. Persze begyűjteni őket és múzeumban kiállítani aligha lehetséges, de egy virtuális kiállításon érdemes megemlékezni jónéhányukról, mint ahogy ezt a Gizmodo tette. ..." Fejezetcímek: Vanguard-1.; TIROS-1.; Luna-1.; Pioneer-4.; Telstar.; Intelsat-1.; Mariner-4.; Venera-7.; Lunohod-1.; LRV-k.; Pioneer-10.; Viking-1.; Spitzer, Kepler.; Huygens.; Tesla. [HAI.]

A sarki fény nyomában járnak. = Savaria Fórum 32. 2023. jan. 27. 2. sz. p. 15. Vig Károly tart előadást 2023. jan. 31-én az Agora Művelődési és Sportházban. Az előadó Norvégiába járva élte át a sarki fény látványát, már odautazása első estéjén. 60-70 kilométer/órás szélben és mínusz 15 fokban láthatta és lencsevégre kaphatta a jelenséget. [KSZ.]

SZENKOVITS Péter: Kell egy ének (!) = Savaria Fórum 32. 2023. nov. 17. 41. sz. p. 21. Szauer Ágoston (1963) költő születésnapja alkalmából rendeztek a Berzsenyi Könyvtárban barátai, kollégai, tanítványai nagysikerű összejövetelt. "Él s alkot Savariánkban egy szerény, halk szavú költő, aki kiváló magyartanár (is) a Bolyaiban, s magát amatőr csillagásznak nevezi (ámbár régóta profi abban is)." [KSZ.]

PÁL Bernadett: A vízjég keresése a Holdon. Kutatási tapasztalatok Japánban. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. jan. 1. sz. pp. 26-31. Csillagászat. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Az Orion űrhajó. Újra a Holdon! = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. jan. 1. sz. pp. 38-41.Űrkutatás. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Marsi köpenycsóva? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. jan. 1. sz. p. 46. A Marson, az Elysium Platina térsége alatt egy aktív kéregmozgás van, amely időnként megemeli, meg is nyújtja a kérget, majd a kőzetolvadék bazaltárak formájában felszínre tör. Folyóiratszemle. Forrás: Nature Astronomy, 2022. dec. [KSZ.]

KUTROVÁTZ Gábor: Egy csillagászati ábra kegyes füllentései. Kopernikusz rajza a Naprendszerről. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. febr. 2. sz. pp. 50-56. Az 1543-es De revolutionibus orbium coelestium főművében szereplő és legközismertebb ábrájának elemzése. Sok szempontból egyszerűsítő, a közérhetőség érdekében torzító rajz. Amelyben önellentmondások is vannak. Mindezen problémák Kopernikusz korában és valamivel utána elősegítették a napközéppontú rendszer elfogadását. [KSZ.]

SZENTPÉTERI László: Nevét viseli... Kopernikusz a Naprendszerben. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. febr. 2. sz. pp. 56-57. Copernicus kráter a Holdon és a Marson. Az 1934. jún. 15-én Karl Reinmuth német csillagász által felfedezett 1934 LA jelzésű kisbolygó, később az 1322 számozást, és 1955-ben a Copernicus nevet kapta. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A Jupiter trójai kisbolygóinak létszámeltérése. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. febr. 2. sz. p. 94. Az L4 és az L5 Lagrange-pontokban több mint tízezer ismert kisbolygó van. Aszimmetrikus, azaz más a kisbolygók létszáma. Az L4-ben van a több, 1,6-szeres mértékben nagyobb számú. Folyóiratszemle. Astronomy & Astrophysics, 2023. jan. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Földmágnesség és az eltévedő madarak. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. febr. 2. sz. p. 95. A madarak vándorlásuk alatt a tájékozódásokhoz (többek között) felhasználják a látást, az égboltot (beleértve az éjjeli csillagos eget), a földmágnességet. Megzavarhatják a földmágnességi-változások, a geomágneses háborgások, a naptevékenység. A kutatás 152 észak-amerikai madárfaj több mint 2 millió egyedét vizsgálta 1960-tól 2019-ig. Folyóiratszemle. Scientific Reports, 2023. jan. [KSZ.]

FUTÓ Péter: A kozmokémia és az asztroásványtan szerepe a bolygókutatásban. Széteső exoplanéták és a fehér törpe törmelékkorongja. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. márc. 3. sz. pp. 108-113. Fejezetcímek: A kozmokémiától az asztroásványtanig. Planetáris mineralógia. A bolygómagok kémiája. A forró bolygólégköröktől a bolygótörmelékekig. Fehér törpék körüli törmelékkorongok összetétele. Összegzés. [KSZ.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Szemét Földön-égen. A tágabb környezet védelmében. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. ápr. 4. sz. pp. 152-155. Az űrszemét története és problematikája. Megoldási tervek. [KSZ.]

T. Z. [TRUPKA Zoltán]: Világűrjog. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. ápr. 4. sz. p. 163. Könyvismertetés. Szerkesztette: Bartóki-Gönczy Balázs - Sulyok Gábor Világűrjog című Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest 2022 könyve. Tanulmányait 13 szerző jegyzi: Bartóki-Gönczy Balázs, Both Előd, Daczi Diána, Edl András, Ganczer Mónika, Horváth Attila, Kecskés Gábor, Mihálka György, Punczman Ádám Tamás, Sipos Attila, Sulyok Gábor, Tari Fruzsina, Vári Péter. Az előszót Almár Iván írta. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: Az űrhajósok kiválasztása akkor és most. Interjú Remes Péterrel. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. ápr. 4. sz. pp. 164-168. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mi történik a marsi porviharos elektromosságával? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. ápr. 4. sz. p. 190. Forrás: Geophysical Research Letters, 2023. jan. 24. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Közvetlen bizonyíték a Vénuszon zajló vulkánkitörésre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. ápr. 4. sz. p. 192. Forrás: Science, 2023. márc. 15. [KSZ.]

Címlapképünk: Egy Ia típusú szupernóva maradványának kompozit felvétele (NASA). = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. jún. 6. sz. p. címoldal. [KSZ.]

KOVÁCS András: Kozmológia és az Univerzum nagyskálás szerkezete. A sötét anyag és a sötét energia nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. jún. 6. sz. pp. 264-270. Fejezetcímek: Sötét energia: Einstein legnagyobb tévedése. Sötét anyag: ismeretlen részecske vagy csupán délibáb? A sötét Univerzum modell kihívásai. Az Univerzum extrém struktúrai. Összefoglalás, tervek a jövőre. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Nem túl poros, nem túl koros a Szaturnusz gyűrűje. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. jún. 6. sz. p. 295. A gyűrű nem ősi eredetű, hanem "csak" 100 és 400 millió évvel ezelőtt keletkezett. Forrás: Science Advances, 2023. máj. [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: 75 év változó csillagászata. Interjú Szabados Lászlóval. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. júl. 7. sz. pp. 300-304. Életinterjú a cepheida változócsillagokat kutató csillagásszal. [KSZ.]

HÉRINCS Dávid: Átlag körüli hőmérséklet és gyakori csapadék. 2023 tavaszának időjárása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. júl. 7. sz. pp. 316-318. pp. 317-318.: "2. ábra. Látványos sarki fény feljebb bordó-lilás, lejjebb (jobbra) zöldes színekkel április 23-án a Szentendrei-szigetről. (Kiss Kevin fotója; MetNet/www/metnet.hu)"; "23-án … ezen a napon egy hidegfront előterében északnyugaton már kialakult zápor, zivatar, a még derültebb középső és keleti tájakon viszont este Magyarországról igen ritkán látható erősségű és színvilágú - részben zöldes - sarki fény volt megfigyelhető." [KSZ.]

VIDA Krisztián: Chatrobotoktól valósághű galaxisokig. A mesterséges intelligencia kutatása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. júl. 7. sz. pp. 320-322.A mesterséges intelligencia (MI) véleménye önmagáról és a csillagászatról. A mesterséges intelligencia hosszú története az "ötvenes évek környékétől" napjainkig. A csillagászat rohamosan növekvő (az égboltfelmérések során keletkezett) adatmennyiségének feldolgozása. Big Data. Sloan Digital Survey. Galaxy Zoo. Vera C. Rubin Observatory. Gaia űrtávcső. Sok egyéb csillagászati téma adatfeldolgozása a MI segítségével. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: A Föld fog a sarkából kidőlni. Folyóiratszemle. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. júl. 7. sz. p. 342. A Föld forgástengelyének változásainak okai. Geophysical Research Letters, 2023. jún. alapján. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Trójai exobolygók. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. aug. 8. sz. p. 389. A 400 fényévre lévő PDS 70 rendszerében. Forrás: Astronomy & Astrophysics, 2023. júl. [KSZ.]

FUTÓ Péter: A NASA és a magyar bolygókutatás. 65 éves az amerikai űrhivatal. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. okt. 10. sz. pp. 434-439., címoldal. A NASA-t (az Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatalát) egy Eisenhower elnök által 1958. júl. 29-én meghirdetett törvény alapján hozták létre. Magyarokat is említ a cikk: Kármán Tódor, Pavlics Ferenc, Bejczy Antal, Izsák Imre, Tófalvi Gyula, Almár Iván, Ferencz Csaba, Gschwindt András, Farkas Bertalan, Magyari Béla, Charles Simonyi, Illés Erzsébet, Bérczi Szaniszló, Hermann Oberth, Gera József, Gucsik Arnold, Kereszturi Ákos, Hargitai Henrik. [KSZ.]

KOVÁCS Gergő: Végzetes demagnetizáció. Megsemmisített meteoritemlékek. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. okt. 10. sz. pp. 483-484. Egy kődarab meteorit voltának megállapításhoz gyakran használják a mágnes használatát, azaz hogy a kézi mágnest vonzza-e. Ezzel azonban szinte azonnal elrontják, sőt megsemmisítik, eltüntetik a vizsgált darab mágnesességét. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Mióta gyűlhet a vízjég a holdi sarkvidék krátereiben? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. okt. 10. sz. p. 486. A sark környéki kráterek kb. 4 milliárd évesek. Árnyékos részre 3,4 milliárd évvel ezelőtt kerültek. Vannak kráterek, amelyek 1 milliárd évvel ezelőtti vízjeget őriznek. Folyóiratszemle. Forrás: Science Advances, 2023. szept. [KSZ.]

BÉCSY Bence: Gravitációs hullámok észlelése pulzárok segítségével. Új ablak a Világegyetemre. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 154. 2023. dec. 12. sz. pp. 546-551. Fejezetcímek: Pulzárok, mint kozmikus órák. Gravitációshullám-észlelés pulzárokkal. Pulzáridőzítő hálózatok és legfrissebb eredményei. Mi a gravitcióshullám-háttér forrása,Jövőkép: a gravitációshullám-asztrofizika új korszaka. [KSZ.]

MOLNÁR-RÉVÉSZ Erika: Egy ország csodálja szenzációs felvételét. Sikerült lefotóznia a frissen felfedezett szupernóvát. = Új Néplap 34. 2023. jún. 8. 131. sz. p. 3., címlapkép. A címlapon lévő címváltozat: Megörökítette a szupernóvát. Csillagászok csodálják a felvételét. [...] "Nem mindennapi égi jelenséget, egy huszonegymillió éve felrobbant csillagot, vagyis szupernóvát fotózott le a szolnoki huszonnégy emeletes toronyház tetejéről a közelmúltban Polacsek Gergő. A hobbi asztro- és természetfotós bár már Budapesten él, de gyakran utazik haza Szolnokra, hogy megörökítse az éjszakai égbolt csodáit. ..."
Külön raszteren: "Évmilliók alatt ért el hozzánk a fénye. A szupernóva-robbanást idén május 19.-én fedezték fel a csillagászok a Messier 101, vagy más néven Szélkerék galaxisban. A galaxis a Göncölszekér nagy rúdja [! Nagy Göncöl rúdja] fölött helyezkedik el, és a Földtől több mint huszonegymillió fényévre található. Legutoljára 2011-ben regisztráltak szupernóva-robbanást az M101-ben. A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag összsugárzása egy átlagos galaxiséval vetekszik. A szupernóva-robbanás amilyen hirtelen feltűnik, olyan gyorsan veszíti el a fényességét, és nagyjából 3-4 hét elteltével már egyáltalán nem látni azt - magyarázta a különleges égi jelenségről Polacsek Gergő, a szolnoki TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló Kopernikusz Körének tagja." [HAI.]

VN: A téli égboltot fürkészik. = Vas Népe 68. 2023. jan. 27. 23. sz. p. 4. Nick. Csillagászati bemutatót tartanak a Rába Természetháznál január 28-án, szombaton 18 órától. Helyi kötődésű amatőr csillagászok, valamint Lampért-Csáki Mariann és Lampért Dénes, a Magyar Csillagászati Egyesület tagjainak segítségével szemlélhetik az érdeklődők a téli égboltot. A szervezők professzionális távcsöveket biztosítanak, de saját eszközt is vihetnek a résztvevők - tájékoztat a Rába-Műgát és Térségéért Egyesület Répcelak. [KSZ.]

Programajánló. Rendezvények a vármegyéből. Hétvégi kínáló. Rendezvény. Szombathely. = Vas Népe 68. 2023. jan. 27. 23. sz. p. 9. Január 31., kedd 16.30 - Agora - Művelődési és Sportház: Világjárók - A sarki fény nyomában. Előadó: dr. Vig Károly, a Savaria tudományos igazgatóhelyettese. [KSZ.]

EB: Ötvenezer év után tér vissza az üstökös. = Vas Népe 68. 2023. jan. 28. 24. sz. p. 4. Február elsején 42 millió kilométerre közelíti meg a Földet a C/2022 E3 (ZTF) üstökös. Az üstökös történetét és láthatóságát Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense ismertette. [KSZ.]

MT: Csimabi 20 éves. = Vas Népe 68. 2023. márc. 21. 67. sz. p. 16. "Bucsu. Húszéves a Csimabi, vagyis a Csillagászat Magyarországi Bibliográfiája - tájékoztat a Magyar Csillagászati Egyesület a közösségi oldalán. Keszthelyi Sándor és Sragner Márta, a Bucsuban élő házaspár nemcsak létrehozta, de folyamatosan fejleszti-bővíti a Csimabit, ez a legteljesebb magyar nyelvű csillagászati bibliográfiai adatbázis. Az űrhajózás és csillagászat magyar nyelvű nyomtatott irodalmának áttekintése a kezdetektől napjainkig." [KSZ.]

TJ: Jelképes séta a naprendszerbe. = Vas Népe 68. 2023. ápr. 12. 84. sz. p. 5. Hegyhátsál. Csillagsétát tartanak a Hegyháti Csillagvizsgálóban április 15-én 19 órától. Horváth Melitta a naprendszerről beszél majd. [KSZ.]

VN: Hegyhátsál. Csillagséta először. = Vas Népe 68. 2023. ápr. 17. 88. sz. p. 16. "A téli bezárás után idén először fogadott látogatókat a csillagvizsgáló. A szombat esti szezonnyitó programon először a Nemzeti Parkról hallhattak az érdeklődők, majd Horváth Melitta tartott előadást Szűkebb hazánk: a Naprendszer címmel. Az időjárásra való tekintettel a távcsöves megfigyelés elmaradt, de a csillagvizsgáló épületét bejárhatta a közönség." Fotó: Cseh Gábor. A fényképen Horváth Melitta tartja az előadóteremben a közönségnek vetítettképes előadását. [KSZ.]

VN: Elmarad a csillagles. = Vas Népe 68. 2023. ápr. 28. 98. sz. p. 4. Nick. Április 28-án, pénteken 20 órára Tavaszi csillagászati bemutatót szervezett a Rába-Műgát és Térségéért Egyesület Répcelak a Rába Természetházhoz. A helyi kötődésű amatőr csillagászok által tervezett bemutatót azonban a szervezők csütörtökön lemondták - derül ki a közleményükből. [KSZ.]

MTI: Az Antares és a telihold találkozása. = Vas Népe 68. 2023. jún. 1. 125. sz. p. 16. Június 3-án lesz látható az éjszakai égbolton. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye alapján. [KSZ.]

EB: Nézz az ég felé! - izgalmas éjjelek jönnek. Izgalmas csillagászati jelenségek várhatók. Sarki fény, Tejút, szuperhold is megfigyelhető lesz. = Vas Népe 68. 2023. jún. 24. 145. sz. p. 1., p. 4. "Izgalmas csillagászati jelenségek jönnek ezen a nyáron - az amatőr asztrológusoknak is érdemes lesz elővenni a távcsövet." Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi tagja ismerteti a nyári látnivalókat. Aktívabb lehet a Nap, gyakrabban lehet geomágneses vihar és sarki fény. Esténként még jól látható a Vénusz bolygó. Egyre jobban látni majd a Szaturnuszt és a Jupitert. Augusztusban két telihold lesz: 1-jén és 31-én. A Perseida meteorraj aug. 12-én éri el maximumát. "Nagyon sötétben láthatjuk a Tejutat." Júliusban a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület az Őrségben megnyitja új csillagvizsgálóját.; Szendi Péter fényképén: Mitre Zoltán a főtéri napóránál.; Cser Gábor fényképén: Mitre Zoltán mutatja: a csillagászok speciális napszűrűvel figyelik a Napot. [KSZ.]

MW: Sötét energiát kutat az európai űrtávcső. = Vas Népe 68. 2023. jún. 30. 150. sz. p. 5. Az Euclid űrtávcsövet a tervek szerint júl. 1-én bocsátják fel a Cape Canaveral űrközpontból. Az Euclid-projektet Kocsács József, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium csillagász ismerteti. A csillagaszat.hu szakportál alapján. [KSZ.]

MW: Ritka holdsarlót láthatunk ma este. = Vas Népe 68. 2023. júl. 18. 165. sz. p. 6. A Hold alig egy százalékát világítja majd be a napfény ma alkonyatkor, így rendkívül vékony lesz a sarló. A jelenségre a National Geographic hívta fel a figyelmet. [KSZ.]

MW: Ritka együttállás az égbolton. = Vas Népe 68. 2023. júl. 22. 169. sz. p. 5. Ma naplemente után a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a holdsarló és a Regulus megfigyelhető lesz a nyugati horizonton. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye alapján. [KSZ.]

ORBÁN Róbert: Fehér barátok nyomai Vasban. Vajon mi köze van Kölcsey Himnuszának a csillagász Szombathelyi Tamáshoz, aki a pálos rend generálisa is volt? "Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára" - mi köze a Himnusz e sorának a pálosokhoz és Vas vármegyéhez? A megfejtéshez vezető út kicsi kanyarog, de követhető. = Vas Népe 68. 2023. júl. 29. 175. sz. p. 10. Mátyás király, mielőtt hadba indult, az akkori idők neves magyar csillagászat, Thomas de Sabariát kérdezte meg, hogy alkalmas-e az időpont a vállalkozás megkezdésére. A csillagászat tudománya és a csillagjóslás mestersége akkor még eléggé összefonódott (az uralkodók pedig rendre éltek ezzel az esély-lehetőséggel) Az uralkodó 1485-ban a választ figyelembe véve kezdte el Bécs ostromát.
Thomas de Sabariát az asztronómia mellett az egyháztörténet is számontartja. Fiatal éveiről keveset tudunk, nevéből ítélve biztosra vehetjük, hogy szombathelyi származású volt. A XIX. századi források megjegyzik róla, hogy "szombathelyifi", a XX. században pedig már Szombathelyi Tamásként került be a lexikonokba. 1476 és 1480, majd 1484 és 1488 között ő volt a pálos rend generálisa. Egyházi íróként is ismerjük. 1503-ban halt meg Budaszentlőrincen. Életrajzát tanítvány és utódja, Gyöngyösi Gergely írta meg az I. Remete Szent Pál testvéreinek élete c. munkájában. [KSZ.]

VN: Egy hét - csillagok alatt. = Vas Népe 68. 2023. aug. 1. 177. sz. p. 4. Körkép. A csillagos égbolt megfigyelésének élményét kínálja az Egy hét a csillagok alatt országos programsorozat augusztus 3.-13. között. Mutatjuk a vasi helyszíneket és időpontokat. A Hegyháti Csillagvizsgáló 4-én naptávcsöves bemutatót tart Körmenden a Spar üzlet parkolójában. Hegyhátsálon a Hegyháti Csillagvizsgálóban 5-én és 12-13-án távcsöves bemutatót és előadásokat tartanak. Előadók: Ferenczi Róbert, Hegyi Norbert, Sahib-Tóth Csanád. Magyarszombatfán a Fő út 6. szám alatti panzióban rendeznek hullócsillaglest 5-e és 12-e között minden este, ha derült az ég. [KSZ.]

MW: Elindult a Luna-25 orosz holdállomás. = Vas Népe 68. 2023. aug. 12. 187. sz. p. 5. Megkezdődött az orosz holdkutatási program első küldetése. 2023. aug. 11-én bocsátották fel. A Hold déli pólusánál száll le. [KSZ.]

FEISZT György: Eötvös a Ság vonzásában. = Vas Népe 68. 2023. aug. 12. 187. sz. p. 10. Eötvös Lorándról és az Eötvös-inga 1891-es Ság-hegyi méréseiről. A cikk említi munkatársait: Kövesligethy Radó csillagászt, Tangl Károly fizikust, Bodola Lajos geodéziatanárt. [KSZ.]

VN: Varázslatos képen varázslatos éj. Szendi Péter új perspektívákat keres: megörökítette a Perseidák meteorrajt. = Vas Népe 68. 2023. aug. 16. 190. sz. p. 16. "Kollégánk évek óta kereste a megfelelő helyszínt és alkalmat a képhez." A csillaghullós felvétel szombaton éjszaka [2023. aug. 12-én este 21 órától] készült a Ság hegy kráteréből. Harminc másodperces expozícióval dolgozott és 6400-as ISO-val. A sikeres képhez Mitre Zoltán a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi tagja fűzött magyarázatot és ismertette a Perseidák meteorrajjal kapcsolatos tudnivalókat. [KSZ.]

Célba ért a Csandraján-3. Történelmi pillanat: India leszállt a Hold déli, árnyékos sarkán. = Vas Népe 68. 2023. aug. 28. 200. sz. p. 5. [KSZ.]

VN. Elhunyt Jankovics István csillagász. = Vas Népe 68. 2023. szept. 25. 224. sz. p. 2. "Szombathely. Néhány nappal azután, hogy betöltötte 80. életévét, szeptember 20-án elhunyt prof. dr. Jankovics István csillagász, az MTA doktora, az ELTE címzetes egyetemi tanára, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium MKK nyugalmazott igazgatója - tudatta a szombathelyi obszervatórium közösségi oldalán." [KSZ.]

MW: Webb az univerzumban. Albert Einstein tévedését Edvin Hubble javította ki. = Vas Népe 68. 2023. szept. 27. 226. sz. p. 6. A világegyetem tágulásával kapcsolatban a Hubble űrtávcső által mért adatokat nem tudta megcáfolni a JWST mérései. David Gross, a kaliforniai Kavli Inézet egykori igazgatója véleménye. [KSZ.]

Gyászjelentés. = Vas Népe 68. 2023. szept. 29. 228. sz. p. 12. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Prof. Dr. Jankovics István csillagász életének 81. évében elhunyt. Szerettünket 2023. október 6-án pénteken 12.15-kor helyezzük örök nyugalomra a Jáki úti temetőben [Szombathelyen]. Gyászoló családja. [KSZ.]

TÁ: A jövő tudósait ők már tanítják. = Vas Népe 68. 2023. okt. 21. 247. sz. p. 2. Szombathely. Az egész országból érkeztek fizikatanárok az Eötvös Loránd Fizikai Társulat háromnapos ankétjára, aminek az ELTE SEK ad otthont. Elsőként dr. Kovács József, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont főmunkatársa a 2020-as Nobel-díj kapcsán a fekete lyukakról tartott előadást. Fotó: Szendi Péter. [KSZ.]

PP [POLGÁR Patrícia]: Évfordulót ünnepeltek, és egyben avattak is. Modernizálva, új épületben várja a fiatalokat az észlelőhely. = Vas Népe 68. 2023. okt. 24. 248. sz. p. 4. Hegyhátsál. Megnyitották szombaton a magánkézben üzemelő Hegyháti Csillagvizsgáló területén a felújított és áttelepített Scutum Obszervatóriumot. "A csillagvizsgálót először 1998-ban nyitották meg, amit egy hónappal ezelőtt az eredeti helyén elbontottak és a kis épületet áthelyezték a Hegyháti Csillagvizsgáló területére. A 25 éves újraavatást megelőzően az eredeti - a Pajzs csillagképről elnevezett - Scutum Obszervatóriumot modernizálták, a belső felszerelést nagy részben lecserélték. A megnyitó közel félszáz, az ország számos területéről érkezett csillagász és családtagjaik részvételével zajlott. Az újraavatást megelőzően Horváth Magdolna, Hegyhátsál polgármestere köszöntötte az ünneplőket, akik ezt követően érdekes előadásokat hallgathattak meg.
Dr. Kovács József, az ELTE Gothard Obszervatórium tudományos munkatársa beszélt a Gothard Obszervatóriumról, majd Horváth Tibor, a Hegyháti Csillagvizsgáló alapítója a Scutum Csillagvizsgálótól a Hegyháti Csillagvizsgálóig címmel tartott bemutatót. Végül a csillagvizsgáló udvarán felavatták a Scutum Csillagvizsgálót a következő 25 évre - jelképesen a fiataloknak, így a nemzeti színű szalagot Horváth Tibor lánya, Melitta vágta át az épület előtt. Horváth Tibor elmondta, hogy a nagy csoportos látogatásokat a jövőben is az eltolható tetős épületben fogadják, a csillagászok számára azonban a Scutum Csillagvizsgáló tudja megadni a valódi élményt a hihetetlenül pontos műszerei által.
A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány egyébként mozgalmas szezont tudhat maga mögött: június 24-én a Múzeumok Éjszakája alkalmával, majd augusztus 4-én az országos Csillagok Alatt programsorozatban Körmenden várták a csillagászat iránt érdeklődőket. Augusztusban több alkalommal tartottak előadásokat a Hegyháti Csillagvizsgálóban." Valójában az ünnepi esemény 2023. okt. 22-én történt. Az újságcikket Unger Tamás két fényképe illusztrálja. Az egyik "Horváth Tibor az új épülettel", a másik: Keszthelyi Sándor, Tuboly Vince, Bánfalvi Péter, Horváth Melitta, Horváth Tibor, Csarnai Zoltán a jövő észlelőjében" képaláírású. [KSZ.]

EB: Rávetül a Föld árnyéka. Ma este derűs holdfogyatkozásban gyönyörködhetünk. = Vas Népe 68. 2023. okt. 28. 252. sz. p. 16. Részleges holdfogyatkozás lesz ma este. A jelenség végig megfigyelhető lesz hazánkból. A Hold mellett balra fényes csillagszerű égitestként láthatjuk majd a Naprendszer legnagyobb bolygóját, a Jupitert - tájékoztatta lapunkat Mitre Zoltán, a Gothard Jenő csillagászati Egyesület elnökségi tagja. A földárnyék 21 óra 35 perctől jelenik meg a holdkorongon. A Hold 22 óra 14 perckor lesz a legnagyobb fogyatkozásban, majd 22:53-kor lép ki a teljes árnyékból. [KSZ.]

PP: Sarki fény tündökölt Magyarország egén. Sarki fény tündökölt hazánk egén. Erősebb napkitörések esetén Magyarországig is eljuthat a káprázatos jelenség. = Vas Népe 68. 2023. nov. 7. 258. sz. p. 1. p. 4. 2023. nov. 5-én este. Sötétedés után sarki fény tündökölt Magyarország, sőt Vas vármegye felett. Barta Veronika, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa adott ismertetést a jelenségről. 3 színes fényképpel illusztrált cikk. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán. Ariel szemével megnézhetjük a jövőnket is. Azért fontos a távoli exobolygók vizsgálata, mert ezzel a Földről is többet tudhatunk meg. = Vas Népe 68. 2023. nov. 11. 263. sz. p. 11. Az ESA 2029-ben indítja a távoli naprendszereket kutató Ariel nevű űrteleszkópot. A programot (amelyben magyar kutatók is részt vesznek) Szabó Róbert csillagász ismerteti. [KSZ.]

PP [POLGÁR Patrícia]: Átadták a megújult hegyháti csillagdát. Égre néz, földön jár. Átadták a felújított hegyháti csillagvizsgálót. = Vas Népe 68. 2023. nov. 20. 270. sz. p. 1., p. 3. Tízéves fennállását követően idén megújulhatott a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány székhelye. Megtörtént a kupola felújítása, az épület teljes belső festése, a bejárati rész is megújult. A csillagda 2012-ben épült. 2022-ben a Magyar Falu program Falusi Civil Alaptól 7 millió Ft támogatást nyertek. Az ünnepségen részt vett V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Szabó M. Gyula az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója, Kovács József csillagász, Horváth Magdolna Hegyhátsál polgármestere. A csillagvizsgáló munkáját Horváth Tibor ismertette. Fénykép: SZP (Szendi Péter). [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Immár 25 éve kering felettünk. Jövőre magyar űrhajós is kutathat az 1998-tól épített Nemzetközi Űrállomáson. = Vas Népe 68. 2023. dec. 2. 281. sz. p. 12. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) története. [KSZ.]

TJ: Az űrkutató visszatért. Az űrkutató jól ismeri ezt a vasi vidéket. = Vas Népe 68. 2023. dec. 15. 292. sz. p. 1., p.4. Hegyhátsál. Ferencz Orsolya űrkutató, űrkutatásért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő tartott előadást a Hegyháti Csillagvizsgálóban. Bemutatta a Magyarország és a világűr könyvet. [KSZ.]

MTI: Látványos csillaghullás. = Vas Népe 68. 2023. dec. 30. 303. sz. p. 14. Óránként akár 130 hullócsillagot is meg lehet figyelni a Quadrantidák meteorraj érkezésével. A légköri jelenség január 4-én a hajnali órákban lesz a leglátványosabb. A Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása. [KSZ.]

Címlapunkon: Paragi Zsolt és Budai Beáta felvétele a Westerbrok rádiótávcső-rendszerről 2023. február 23-án készült. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) címlapkép. [KSZ.]

Balázs Gábor felvétele három egymás utáni éjszakán készült 2023. február 14-e körül. A C/2023 E3 (ZTF) üstökös látszó útjáról (Dabasról). = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) első belső borító. [KSZ.]

PETŐ Zsolt: GMN HU002 - 2023. január - februári összefoglaló. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) pp. 4-6. A Nagyradán üzemelő HU0002 jelű meteorkamera megfigyelései. GMN = GlobalMeteorNetwork. Ezen hálózat első 6 kamerája 2018 decemberében kezdte meg munkáját. 2022 végén már 700 működő kamera dolgozott a rendszerben. 2022 decemberéig 722.311 meteort detektáltak. [KSZ.]

ÁGOSTON Zsolt: Neutroncsillagok, pulzárok, magnetárok. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) pp. 6-10. Csillagászati alapismeretek. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Csavargó bolygók. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) pp. 11-13. [KSZ.]

KOVÁCS Marcell - HORVÁTH Dárius Kristóf - VARGA György: Vizuális mélyég-észlelések. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) pp. 18-22. Megfigyelések nagyrészt szöveges módszerrel, néhány rajzzal. [KSZ.]

Schmall Rafael felvétele a C/2022 E3 (ZTF) üstökösről 2023. jan. 31-én. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) p. 15. Egész oldalas kép. [KSZ.]

A C/2022 E3 (ZTF) üstökösről készített fényképek. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) pp. 16-18. Fél oldalakra helyezett képek. Fridrich János, Incze Zoltán, Krischbaum Tamás, Ágoston Zsolt, Makár Dávid, Szelec Katalin képei 2023. jan. 29-e és febr. 10-e között. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd - FRÖHLICH Viktória - JANDÓ Attila - VÁMOSI Flórián: Vizuális C/2022 E3 (ZTF) üstökösészlelések. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) pp. 23-24. 2023. jan. 30. és márc. 5. közötti megfigyelések. Szöveges leírás és rajzok. [KSZ.]

SZALONTAI Tibor - ÁGOSTON Zsolt: Poszt-Valentin napi távcsövezés. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) pp. 24-27. 2023. febr. 15-i távcsövezés Káváson. A beszámolókat írók mellett Szalontai Tibor és Vizsi Csaba is részt vett a megfigyelésekben. [KSZ.]

VCSE. Változások a taglistában. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) p. 30. Új tagok 2022-ben. Új tagok 2023-ban. [KSZ.]

VCSE. Tagdíjak 2023. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) p. 30. [KSZ.]

Balázs Gábor (képfeldolgozás) és Csizmadia Szilárd (észlelés) képe a C/2022 E3 (ZTF) üstökös (fényesebb) és C/2022 U2 (ATLAS) (halványabb, 12 mag) üstökös látszó égi találkozásáról. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) hátsó belső borító. 2023. febr. 6-i felvétel. [KSZ.]

Fridrich János felvétele a C/2022 E3 (ZTF) üstökösről alapobjektívvel 2023. febr. 7-én a Ság-hegyről. = Vega 32. 2023. márc. 20. 1.(121.) hátsó külső borító. [KSZ.]

Címlapunkon: Schmall Rafael képe a Napról Lunt LS 100 hidrogén-alfa naptávcsővel készült 2023. május 27-én a Zselici Csillagvizsgálóból. = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) címlapkép. [KSZ.]

Kirschbaum Tamás felvétele Trahüttenből, TUTY projekttalálkozón készült a 2023. április 23-i sarki fényről. = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) első belső borító. [KSZ.]

KESZTHELYI Sándor: A Szombathelyi Csillagászati Asztaltársaság második autós kirándulása. = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) pp. 4-7. 2023. ápr. 30-án Zalába kirándultak. Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Becsehely, Egervár csillagászati látnivalóit járták be. [KSZ.]

NASZVADI István: Észlelőhétvége Őrimagyarósdon. = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) p. 8. 2023. máj. 19-21-én. [KSZ.]

BENCZE Balázs: Nándor bácsi szemüvege és az M51. III. A legszebb évek: bagoly az erkélyen, avagy a Kulin-örökség. = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) pp. 8-16. Csillagászat és kultúra. [KSZ.]

Képek és rajzok. = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) belső képmellékletek, 4 színes t. Fridrich János felvétele az M64 galaxisról. Fröhlich Viktória rajta az M64 galaxisról. Schmall Rafael képe a Hold előtt átvonuló ISS-ről. Kovács Marcell vizuális észlelése az M101 galaxisról és az SN2023ifx szupernóváról 2023. máj. 20-án és júniusban. Schmall Rafael képe a Theophilus, a Cyrillus és a Catharina holdkráterekről. Fridrich János felvétele az M3 gömbhalmazról. Fröhlich Viki kétlátómezős rajza a Markanjan-galaxisláncról. Fröhlich Viki rajza 355/1600-as Goto Dobson-távcsővel készült. A kis felvételt Olaf Haupt készítette. [KSZ.]

Egyesületi hírek. 2022. évi gazdálkodás. = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) pp. 16-18. Bevételek: 9.556.441 Ft. Kiadások: 8.392.415 Ft. [KSZ.]

Tagdíjfizetés. = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) p. 19. 3.000 Ft/év. 18 év alattiak, egyetemi hallgatók, nyugdíjas 750 Ft/év. [KSZ.]

JANDÓ Attila: Karácsony utáni meglepetés. = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) p. 19. Egy Skywatcher Sky Panorama 23 mm-s okulárt ajándékoztak az egyesületi tagok. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: TMS-Astro észlelőszék karácsonyra. = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) p. 19. Horváth Tamás észlelőszéket ajándékozott a legszebb vizuális rajzos észlelőnek. Ezt Fröhlich Viktória nyerte. [KSZ.]

CSIZMADIA Szilárd: Hová tűnt a Lexell-üstökös? = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) pp. 20-22. A D/1770 L1 (Lexell)-üstökös. 1770. jún. 14-én fedezte fel Messier. 1770. okt. 3-án észlelték utoljára. Többé nem látta senki. [KSZ.]

FRENCH, Sue: Észlelési ajánlat. NGC 281 és IC 1590 a Cassiopeia csillagképben. = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) pp. 22- Deep-sky Wonders 277-278. old. Fordította: Kopeczny Zsuzsanna. [KSZ.]

Mezei Balázs felvétele az Abell 31 planetáris ködről készült. = Vega 32. 2023. aug. 1. 2.(122.) p. hátsó belső borító. 2023. márc. 23-i kép 250/960 mm-es Newton-távcsővel. [KSZ.]

Milyen messze van a Hold? = Zalai Hírlap 79. 2023. ápr. 26. 96. sz. p. 16. 2023. április 29-én a csillagászat napján a Hegyhátsáli Csillagvizsgálóban ismeretterjesztő programokkal várják a csillagászat iránt érdeklődőket. Előadó Hegyi Norbert amatőrcsillagász. [ATA.]

"Forradalmi" előadás a csillagászat napján. = Zalai Hírlap 79. 2023. ápr. 28. 98. sz. p. 16. 2023. április 29-én a csillagászat napján Zalaegerszegen a Vega Csillagászati Egyesület elnöke Csizmadia Szilárd on-line előadást tart "Az asztrofizika és a csillagászat 21. századi forradalma" címmel. Derült idő esetén a Dísz téren, Zalaszentgróton a Szent István téren és a csáfordi Haranglábnál távcsöves bemutatót tartanak az egyesület tagjai. [ATA.]

MOZSÁR Eszter: Csillagok és számok bűvöletében. = Zalai Hírlap 79. 2023. máj. 6. 104. sz. p. 5. A zalaegerszegi Horváth Zsóka második lett a nemzetközi csillagászati diákolimpia országos előválogatóján. Így kerettag lesz a nyár végi lengyelországi versenyre. A cikk részletesen bemutatja Horváth Zsókát. A Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium 11. évfolyamos tanulója. A Vega Csillagászati Egyesület tagja és a rendezvények aktív résztvevője. [ATA.]

A Holdra szállás évfordulóján. = Zalai Hírlap 79. 2023. júl. 22. 169. p. 16.

54 éve 1969. júl. 20-án az Apollo 11 Holdra szállása során lépett az első ember Neil Armstrong a Hold felszínére. [ATA.]

Zalaegerszeg. Egerszegi Búcsú 23. alkalommal a Falumúzeumban. = Zalai Hírlap 79. 2023. júl. 24. 170. p. 1.

Bánfalvi Péter a Vega Csillagászai Egyesület tagjának 45 éves tudományos ismeretterjesztő tevékenységét emlékplakettel ismerték el. [SRG.]

Elutazhat a csillagász diákolimpiára. = Zalai Hírlap 79. 2023. júl. 28. 174. p. 16.

A Zrínyi Miklós Gimnázium 11. évfolyamos tanulója és a VEGA Csillagászati Egyesület tagja Horváth Zsófia, 2023. aug. 10-én a magyar delegáció tagjaként utazhat a XVI. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiára Lengyelországba. [ATA.]

A táborban élték át a Perseidák maximumát. Bő egy hétig fürkészték az égbolt titkait. Ezúttal velünk volt az időjárás is. Szakma és barátság a Vega Csillagászati Egyesület nyári észlelőtáborában. = Zalai Hírlap 79. 2023. aug. 19. 193. p. 1., 3. Ispánk. [ATA.]

Dicsérettel tért haza a diákolimpiáról. Lengyelországban zajlott a verseny. = Zalai Hírlap 79. 2023. aug. 30. 202. p. 16. Horváth Zsófia a Vega Csillagászati Egyesület tagja részt vett a XVI. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián Lengyelországban. [ATA.]

Egy augusztusi hét a csillagok alatt. Tízezreket mozgat meg az országos program, az egyik szervező Kelemen Tamás. = Zalai Hírlap 79. 2023. szept. 1. 204. p. 4.

Beszélgetés az Egy hét a csillagok alatt országos rendezvény egyik szervezőjével a Vega Csillagászati Egyesület ispánki táborában. [ATA.]

Podcastajánló. = Zalai Hírlap 79. 2023. szept. 4. 206. p. 1.

Jandó Attila a Vega Csillagászati Egyesület titkára volt a vendége a Zaol-podcast műsorának. [ATA.]

Brazília lesz a világdöntő helyszíne. Dicséretes adatfeldolgozó a fizikusnak készülő zalaegerszegi Horváth Zsóka. = Zalai Hírlap 79. 2023. szept. 18. 218. p. 5.

A Vega Csillagászati Egyesület tagja dicsérettel tért haza a XVI. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiáról. [ATA.]

Hétfő esti csillagles. = Zalai Hírlap 79. 2023. szept. 23. 223. p. 3.

A Vega Csillagászati Egyesület tagjai távcsöves bemutatót tartanak szept. 25-én az Apáczai AMK-ban. [ATA.]

ÖTVÖS Zoltán: Ariel szemével megnézhetjük a jövőnket is. Azért fontos a távoli exobolygók vizsgálata, mert ezzel a Földről is többet tudhatunk meg. = Zalai Hírlap 79. 2023. nov. 11. 263. sz. p. 11. Az Európai Űrügynökség (ESA) a tervek szerint 2029-ben indítja a távoli naprendszerek bolygóit, azaz exobolygókat feltérképező misszióját. Beszélgetés a program egyik meghatározó alakjával Szabó Róberttel, a Magyar Kutatási Hálózat (Hunren) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgató-helyettesével. [ATA.]

Új helyen a csillagvizsgáló. Modernizálták, áthelyezték a Scutum Obszervatóriumot. = Zalai Hírlap 79. 2023. nov. 11. 263. sz. p. 16. Hegyhátsál. Évfordulós ünnepség, illetve avató helyszíne volt nemrég a falu melletti csillagvizsgáló. Fotó: Unger Tamás. A képen: Keszthelyi Sándor, Tuboly Vince, Bánfalvi Péter, Horváth Melitta, Horváth Tibor és Csarnai Zoltán. [ATA.]

          2024.

Címlapon: GAE Szőcei Csillagvizsgáló: az első (teszt)észlelés! = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. címoldal. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Ifj. Bartha Lajos 90 éves lett! = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 2-4. Az 1933. nov. 29-én született GAE-tag köszöntése. Egyesületi élet. [SRG.]

MITRE Zoltán: Születésnapi látogatás a 90 éves Bartha Lajos tagtársunknál. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 4-5. 2023. nov. 18-án látogatta meg budapesti otthonában. Egyesületi élet. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Szauer Ágoston tagtársunk 60 éves lett! = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 5-7. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban 2023. okt. 30-án rendeztek ünnepélyes köszöntést Szauer Ágostonnak. Egyesületi élet. [SRG.]

MILOS László István: A Szőcei Csillagvizsgáló a célvonalhoz ért. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 7-8. A szőcei helyzet 2023. nov. 20-án. Áll a csillagvizsgáló, bevezették a villanyt. Az ünnepélyes átadást 2024 tavaszára tervezik. Károly Lajos elmondása alapján. Egyesületi élet. [SRG.]

Lezajlott az első teszt-észlelés az egyesület új Szőcei Csillagvizsgálójában! = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 7-8., címoldal. 2023. nov. 25-én felállításra került a 15 cm-es Zeiss távcső, amellyel napészlelést végeztek. Károly Lajos beszámolója alapján. Egyesületi élet. [SRG.]

Egyesületi Krónika. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 8-10. 2023. aug. 9-től nov.25-ig. Egyesületi élet. [SRG.]

PUSZTAI EREDICS Alexandra - MITRE Zoltán: Egyesületi szakmai program és észlelés a Kövesligethy Radó Csillagvizsgálóban. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 10-13. 2023 szeptemberében a Kutatók Éjszakája idején tartott távcsöves bemutatás. 286 fő nézett távcsőbe. Egyesületi élet. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Csillagászati asztaltársaság 2023-as negyedik negyedéves ülései. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 13-16. 2023 szeptemberi ülés, 2023 októberi ülés, 2023 novemberi ülés. Egyesületi élet. [SRG.]

Tagtársunktól búcsúztunk: Durst Dezső (1947-2023). = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 16-17. Nekrológ. A GAE 2023. nov. 25-én tette tisztelgését a szombathelyi Jáki úti temetőben. Egyesületi élet. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: 25 éves lett a Scutum Csillagvizsgáló Hegyhátsálon. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 18-20. 2023. okt. 22-én ünnepelték a Horváth Tibor telkén 25 évvel ezelőtt létrehozott Scutum Csillagvizsgálót, amely most új helyére került, a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány nagy telkére. A GAE 12 fővel vett részt az eseményen. Merre jártunk, mit láttunk? [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló ünnepélyes szakmai avatása. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 20-22. Tata, 2023. nov. 11-én. Merre jártunk, mit láttunk? [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: XII. Planetáriumok és Bemutató Csillagvizsgálók Szerepe az Oktatásban Workshop Lakitelken. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 22-24. 2023. nov. 12-én Lakitelken, 13-án Kecskeméten voltak az előadások. Merre jártunk, mit láttunk? 2023. nov. 12-13. [SRG.]

MITRE Zoltán: Részleges holdfogyatkozás volt október 28-án. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 25-26. Megfigyelés és fényképezés a 152/1200-as refraktorral. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Részleges holdfogyatkozás vizuális észlelése 2023. október 28-án este. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 26-27. Szabad szemes és 102/500-as lencsés távcsöves megfigyelés Bucsuból. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZALAI Péter: Sorozatfelvétel a fogyatkozásról. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. p. 28., első belső borító. A 2023. okt. 28-i holdfogyatkozásról. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SIFTER József: A fogyatkozás három jellegzetes pillanata. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. p. 28., hátsó belső borító. A 2023. okt. 28-i holdfogyatkozás. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

HORVÁTH Tibor - TUBOLY Vince: Holdfogyatkozás észlelés Hegyhátsálon. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 28-29. A 2023. okt. 28-i holdfogyatkozás. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

RÓNAY Viktor: Újabb eredmények a James Webb-űrtávcső exobolygó észleléseiből. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 29-30. A K2-18 csillag és bolygója a K2-18b. Interjú Kiss László csillagásszal. Forrás: Magyar Hang és a csillagászat.hu Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Üstökös a hajnal- és alkonypír peremén: C/2023 P1 (Nishimura). = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 30-33. A C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös vizuális megfigyelése (2023. szept. 7-én hajnalban). Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZENDRŐI Gábor ifj.: Az üstökös fotografikus észlelése. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. p. 33., hátsó külső borító. C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös fényképezése 2023. szept 5-i, 7-i, 9-i hajnalon és 2023. szept. 16-én este. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

MITRE Zoltán? Egy reménytelennek gondolt alkonyati észlelés. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 33-34., hátsó külső borító. C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös 2023. szept. 16-án este. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

MILOS László István: A potyázó amatőr(csillagász?) = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 34-35. A szerzőnek eddig nem volt semmiféle távcsöve. Most kapott ajándékba egy Celestron Powerseeker 50AZ lencsés távcsövet. Csillagászatra igencsak alkalmatlannak bizonyult. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

MITRE Zoltán: Két évtizede nem látott látványosságú sarki fény tűnt fel hazánkban. Vöröses felhőszterű képződmény az északi égen. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 36-37., első belső borító. 2023. nov. 5-én este. Szombathelyről észlelte. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Északi fény vizuális észlelése 2023. november 5-én. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 37-40. 2023. nov. 5-én este. Bucsuból észlelte. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZALAI Péter: Csak fotókon látszódott. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. p. 40., hátsó belső borító. 2023. nov. 5-én este. Kisunyomban észlelte. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor - KESZTHELYINÉ SRAGNER Márta: A Hold elfedte a Vénuszt a nappali égen. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 41-42. A Hold fedte a Vénuszt 2023. nov. 9-én. Sikertelen észlelés Bucsuból. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

SZALAI Péter: Szabadszemes Vénusz, sikertelen fedés-észlelés. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. p. 42. A Hold fedte a Vénuszt 2023. nov. 9-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

NOSZEK Tamás - ZUBRITS Gábor: (Fél)sikeres észlelés Kőszegen. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. p. 42. A Hold fedte a Vénuszt 2023. nov. 9-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

HORVÁTH Tibor: Hold-Vénusz páros fotografikus észlelése. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. p. 42. A Hold fedte a Vénuszt 2023. nov. 9-én. Amatőrcsillagászat. [SRG.]

MATISZ Attila: A 2024-es év első negyedévében negyedszázados jubileummal született, vagy meghalt csillagászok. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 43-49. Emlékezzünk régiekre. [SRG.]

Gothard Jenővel és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesülettel kapcsolatos cikkek a megyei sajtóban. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. p. 50. 2023. szept. 25. és okt. 28 között. Lapszemle. [SRG.]

Csillagászattal és földtudománnyal kapcsolatos humoros képek, történetek, valamint internetes híportálokon talált bakik gyűjteménye. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 51-53. Szilveszteri különkiadás! [SRG.]

Programajánló. 2024. január - február - március. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. p. 54. [SRG.]

MATISZ Attila: A Csillagos Ég. 2024. év. I. negyedéve. = Egyesületi Híradó 35. 2024. 1.(137.) sz. pp. 55-60. Csillagászati jelenségek előrejelzése. [SRG.]

TRUPKA Zoltán: Mágneses nulltér labor. Interjú Erdős Gézával. A hét kutatója. = Élet és Tudomány 79. 2024. jan. 19. 3. sz. pp. 86-87. Vonzó környezetben fog működni az a laboratórium, amelyben százezred részére csökkentik a Föld mágneses terét. Ugyanis a Fertő-Hanság Nemzeti Park területéhez tartozó Fertőbozon hozták létre azt a létesítményt, amelyben a bolygóközi térre jellemző mágneses körülményeket állítanak elő a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont együttműködése révén. Az ötlet atyja, Erdős Géza fizikus, a Wigner FK tudományos tanácsadója arról mesélt, milyen kihívásokkal kellett megküzdeniük az építés során, hogyan tudják leárnyékolni bolygónk mágneses terét és milyen kutatásokat végezhetnek ezen a nemzetközi szinten is egyedülálló helyszínen. ..." Erdős Géza korábban részt vett a VEGA, a Fobosz, a Cassini, az Ulysess a Cluster űrprogramokban is. [HAI.]

SZENTPÉTERI László: Távolodó időpontok. Holdkrónika - 2023. negyedik negyedév. = Élet és Tudomány 79. 2024. jan. 26. 4. sz. pp. 105-107. "Az utóbbi hónapokat a Holddal kapcsolatos kooperációkban és a holdversenyben leginkább a kudarcok és a késések jellemezték. Negyedéves összefoglalónkkal jelentkezünk. ..." [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Február. = Élet és Tudomány 79. 2024. jan. 26. 4. sz. pp. 116-117. "Februárban már érezhetően egyre hosszabbak a nappalok, a hónap közepén közel egy órával nyugszik később a Nap, mint január közepén. Február derekán este hét óra tájékán beköszönt a teljes sötétség. Nézzük, milyennek látjuk az eget a hónap közepén éjjel 21 órakor! ..." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Lakható világok nyomában. A James Webb teleszkóp újabb felfedezése. = Élet és Tudomány 79. 2024. febr. 9. 6. sz. pp. 172-173. "Széntartalmú molekulákat fedeztek fel a K2-18 b jelű exobolygó légkörében egy nemzetközi csillagászcsoport a NASA James Webb űrteleszkópjának adatai alapján. Ezek az eredmények egy olyan exobolygóról árulkodnak, amelynek hidrogénben gazdag légköre alatt vízóceánnal borított felszín lehet." [HAI.]

REZSABEK Nándor: A Vénusz formakincse. Könyvsarok. = Élet és Tudomány 79. 2024. febr. 9. 6. sz. p. 174. "...Ahogy címe is utal rá, Hargitai Henrik a Vénusz geomorfológiájára helyezi a hangsúlyt, és formakincsei közül a vulkáni szerkezeteket, üledékeket és folyásokat, továbbá a lávasíkságokat ismerteti. Szót ejt a tektonikus formákról, a lejtős tömegmozgások nyomairól, a szél alkotta képződményekről, továbbá a leszállóegységek adataiból következtetett regolitról. Bemutatja a becsapódásos szerkezeteket, valamint az impakt üledékeket. Külön fejezetek szólnak a planéta földfelszíni és bolygó körüli orbitális pályákról történő radarozásának kezdeteiről és aktuális eredményeiről. Az edukációra hangsúlyt helyezve a kiadvány gyakorlati feladatokat is tartalmaz. Közli továbbá a tervezett - és reményeink szerint idővel tényleg meg is valósuló - vénuszi űrszondák adatait."
Könyvismertetés Hargitai Henrik: A Vénusz formakincse. Budapest, 2023. Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Korrekt Nyomdaipari Kft. 112 p. (Bolygótudományi kiskönyvtár 2.) kötetéről. [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Szellemmadár. A hátlapon. = Élet és Tudomány 79. 2024. febr. 9. 6. sz. p. 191., hátsó külső borító. "A déli égbolton szabad szemmel is felkereshetjük a Vela csillagképet, de a benne rejtőzködő égi kincsek megpillantásához már komolyabb távcsőre lesz szükségünk. Ez a felvétel a Vela szupernóva-maradvány egy kis részletét mutatja be, egy 11 000 évvel ezelőtti hatalmas csillag robbanásának gáz maradványait. A kép egy hatalmas és részletes mozaik része, amelyet az ESO Paranal Obszervatóriumában, a chilei sivatagban található VLT Survey Telescope (VST) segítségével készítettek. A képen rózsaszín és narancssárga gázfelhőket figyelhetünk meg, amelyek egy kozmikus madár kísérteties árnyékára hasonlítanak, széles narancssárga szárnyakkal, hosszú rózsaszín testtel és egy fényes rózsaszínű csillaggal a szeme helyén. Amikor a nagy tömegű csillagok elérik életük végét, szupernóvaként felrobbannak, levetve külső rétegeiket.
Ez a robbanás lökéshullámokat kelt, amelyek átjárják a környező gázt, összenyomva és átformálva azokat. Ez a folyamat hozta létre az itt látható bonyolult szálszerkezetet, amely a robbanás során felszabaduló energia miatt fényesen ragyog. Ez a gázkomplexum az egyik legközelebbi ismert szupernóva-maradvány. A Geminga pulzár közelebb van (és szintén egy szupernóvából keletkezett), 1998-ban pedig egy másik földközeli szupernóva-maradványt fedeztek fel, az RX J0852.0-4622-t, amely a Vela-maradvány délkeleti részén található. Ezt a maradványt korábban nem láttuk, mert a legtöbb hullámhosszon nézve elvész a Vela szupernóva-maradvány fényében." [HAI.]

KOVÁCS Gergő: Alpha Orionis. Egy kozmikus élet végén. = Élet és Tudomány 79. 2024. febr. 16. 7. sz. pp. 198-200., címlapkép. "A Betelgeuse, másik nevén Alpha Orionis, az égbolt tízedik legfényesebb csillaga, és egy élete végén járó vörös szuperóriás csillag. Mint az köztudott, a csillagból belátható időn belül szupernóva lesz, vagyis legfeljebb félmillió éven belül élete végéhez ér. Egy friss kutatás szerint a Betelgeuse az eddigi becslésekkel szemben jóval hamarabb felrobbanhat, kis valószínűséggel akár még a mi életünkben. ..." A címlap felirata: Orion csillaga. Fantáziarajz a Betelgeuse kilövellő plazmafelhőjéről. (Forrás: NASA/ESA & E. Wheatley). [HAI.]

L. H. [LŐRINCZ Henrik]: Csillagnaptár. Március. = Élet és Tudomány 79. 2024. márc. 1. 9. sz. pp. 276-277. "Március 20-án, a tavaszi napéjegyenlőséggel kezdetét veszi a csillagászati tavasz. Az egyre gyorsabban hosszabbodó nappaloknak és a nyári időszámításnak köszönhetően egyre tovább kell majd fenn maradnunk, hogy a zavartalan sötét égboltban gyönyörködhessünk. Nézzük tehát, milyennek látjuk az eget március 15-én, éjjel 21 órakor! ..." [HAI.]

Címlapunkon: Cassiopeia A = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. címoldal. A James Webb-űrtávcső felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Életlen! = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. p. 3. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Szupernóva-maradvány a Cassiopeiában. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. p. 4., címoldal. [SRG.]

Az Égbolt webshop kínálatából. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. p. 5. [SRG.]

BARNA Barnabás: Találkoztunk Szolnok felett. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 6-8. MCSE Helyi Csoportok Találkozója 2023. okt. 7. [SRG.]

SZABÓ Szabolcs Zsolt: Amatőrcsillagászat Szolnokon. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 9-13. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Idegen csillag Galaxisunk magjában. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: 100 fényévre levő szuperföldek. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: A Chiron változékony gyűrűi. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Tovább zsugorodik a Nagy Vörös Folt. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 16-17., első belső borító. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Amatőr felfedezésű kisbolygó-hold. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 18-19. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Életfeltételek a Merkúron? = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 19-20. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 25 éves a Nemzetközi Űrállomás. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 20-21. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az űrszemét egy százaléka észlelhető. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek. [SRG.]

SZABÓ Ákos: Ürrepülés-történeti központ Gyulaházán. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 22-23. Csillagászati hírek. [SRG.]

FÜLÖP-SZÉKELY Botond: Kezd alakot ölteni a székelyudvarhelyi új csillagvizsgáló. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. p. 23. Csillagászati hírek. [SRG.]

BIEBER Zoltán: Az üveghegy. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. p. 24. A távcsövek világa. [SRG.]

MIZSER Attila: Volt egyszer egy MOM. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 25-29. A távcsövek világa. [SRG.]

KESZTHELYI Sándor: Így láttuk a sarki fényt. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 30-35., 2-3. színes tábla. 2023. nov. 5. Abasár, Adony, Balástya, Bashalom, Bátonyterenye, Bocskaikert, Bodajk, Bóly, Budakeszi, Budapest, Csopak, Dabas, Dombóvár, Egervár, Felsőtárkány, Gödöllő, Gyöngyös, Gyöngyöstarján, Györöcske, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Harsány, Hortobágy, Ispánk, Kaposmérő, Királyszentistván, Kisunyom, Kőszegfalva, Lőrinci, Ecséd, Nagydorog, Nagyszalonta, Pápa, Pécs (Donátus), Salgótarján, Sárszentlőrinc, Szárliget, Szenc, Szigliget, Szíhalom, Szolnok, Szombathely, Tata, Tápióbicske, Tótkomlós, Újszentmargita, Úrhida, Veresegyház, Zámoly, Csákvár, Lovasberény. Szabadszemes jelenségek. [SRG.]

SZABÓ Sándor: Főszereplő: a Hold. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 36-39., 1., 4. színes tábla. Fedések és fogyatkozások. [SRG.]

KURUCZ János: Vissza a Holdra! = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 40-43. [SRG.]

MAROSI István: Jupiter gyermekei: fókuszban a Galilei-holdak. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 44-45. [SRG.]

SÜLE Gábor: Novemberi meteorok. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 46-47. Meteorok rovat. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Pythonnal a kettőscsillagok nyomában. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 48-51. [SRG.]

TEKLER Vilmos: Változócsillag-észlelők receptkönyve. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. p. 51. Könyvismertetés. [SRG.]

SZALAI Tamás: Újra Szegeden. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 52-54. Márki-Zay Lajos. [SRG.]

Magyarország és a világűr. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. p. 55. Könyvismertetés. [SRG.]

KARINTHY Frigyes: Naplóm. Wien, 1927. június. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 56-59. Szöveg: Pesti Napló 1927. június 5.; Kép: Zeiss-planetárium hirdetése a Stella c. folyóirat 1927/2. számából. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. pp. 60-63. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (február).; Görgei Zoltán: A M?dler-kráter.; Sánta Gábor: Ha felszáll a köd…; Polaris Csillagvizsgáló.; Csillagtanya.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

MCSE 2024- újdonságokkal. = Meteor 55.(!)[54.] 2024. jan. 1.(571.) sz. p. 64. [SRG.]

Címlapunkon: Thor sisakja: NGC 2359. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. címoldal. Bagi László felvétele 2022 márciusában. [SRG.]

MIZSER Attila: Műholdkesergő. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. p. 3. [SRG.]

MAROSI István: Kína a Marson. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 4-9., első belső borító. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Láthatatlan galaxis. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. p. 10. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Százezer fényévnyi lökéshullámfront. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

DEREKAS Alíz: A Tejútrendszer szíve. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Szuperóriás elhalványodás. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 12-13. Csillagászati hírek. [SRG.]

SÓDOR Ádám: Sarki fény - barna törpén. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. p. 13. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJHELYI Borbála: Egyelőre mégsem ismerünk exoholdakat. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. p. 14. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: 42 kisbolygó. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Az év első űreszköze: India új röntgentávcsöve. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: Amerikai Hold-kudarc. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 16-17. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Luboš Kohoutek (1935-2023). = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. p. 17. Csillagászati hírek. Nekrológ. [SRG.]

GÖRGEI Zoltán: Észleljük a Humboldt-krátert! = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 18-23. Hold. [SRG.]

KURUCZ János: Az optika mestere. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 24-27. [SRG.]

MIZSER Attila: A "legszebb csillagvizsgáló." = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 28-29. Az ózdi csillagvizsgáló 1969-2023. [SRG.]

FÉNYES Lóránd: ANT - az Almádi Nagy Távcső születése. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 30-37., 2-4. színes tábla. Digitális asztrofotózás. [SRG.]

TÓTH Imre: Ismét volt új a Nap alatt. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 38-41. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: Üstökösészlelések 2022 második felében I. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 42-47.Üstökösök rovat. [SRG.]

SÜLE Gábor: Decemberi meteorok. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 48-49. Meteorok rovat. [SRG.]

SZAMOSVÁRI Zsolt: Utazás az M37 szívébe. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 50-53. [SRG.]

Amatőrcsillagászok Kézikönyve. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. p. 53. [SRG.]

KOVÁCS Marcell: Mélyeges kalandok az őszi és a téli Tejútban. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 54-59. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 54. 2024. febr. 2.(572.) sz. pp. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (március).; Snt [Sánta Gábor]: Márciusi együttállások.; Hölgye Attila: Nyílthalmazok az Aurigában.; A Pleione Csillagatlasz.; Bemutató Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló, Csillagtanya.; Helyi csoportjaink, partnereink. [SRG.]

Címlapunkon: Cité de l’Espace. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. címoldal. Látogatás a Toulouse-i Űrvárosban. Romenda Roland felvétele. [SRG.]

MIZSER Attila: Notturno. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. p. 3. [SRG.]

ROMENDA Roland: Címlapsztori: látogatás a toulouse-i Űrvárosban. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 4-5., címoldal. [SRG.]

ORBÁN Árpád: Schiaparelli nyomában: A milánói Palazzo di Brera kincsei. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 6-9., első belső borító. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Milyen erős a sötét energia? = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 10-11. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Sötét anyag a Coma-halmaz körül. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. p. 11. Csillagászati hírek. [SRG.]

UJHELYI Borbála: Kevesebb sötét anyag lehet Tejútrendszerben. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 11-12. Csillagászati hírek. [SRG.]

MOLNÁR Péter: Gömbhalnazok mélyén. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 12-14. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Véget ért a marsi helikopter működése. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 14-15. Csillagászati hírek. [SRG.]

Mpt [MOLNÁR Péter]: Zoozve, a Vénusz holdja. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. p. 15. Csillagászati hírek. [SRG.]

TÓTH Imre: A japán holdszonda első felvételei. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 15-16. Csillagászati hírek. [SRG.]

MIZSER Attila: Prima Primissima díjas lett Kiss László. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. p. 16. Csillagászati hírek. [SRG.]

Az Égbolt webshop kínálatából. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. p. 17. [SRG.]

SZÜCS Lili: Űrtáborozás Törökországban. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 18-20. GUHEM Űrközpont, 2023. aug. 27. - szept. 2. [SRG.]

CSEH Viktor: Holdsarló-észlelések 2023-ban. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 21-23. [SRG.]

NAGY MÉLYKUTI Ákos: Üstökösészlelések 2022 második felében II. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 24-27. Üstökösök rovat. [SRG.]

A Halley-üstökös éjszakája. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 28-31. Pesti Hirlap, 1910. május 19. [SRG.]

FARKASRÉTI György: A Teide csillagai. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 32-36., 1-4. színes tábla. [SRG.]

KOCSIS Antal: Betelgeuze-fedés Olaszországból. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. p. 37. [SRG.]

Januári tűzgömbzápor. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 38-41. Meteorok rovat. Összeállította: Süle Gábor, Mizser Attila. [SRG.]

KOVÁCS István: Változók a téli hidegben. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 42-45. Változócsillagok rovat. 2023. nov. - 2024. jan. [SRG.]

TALABÉR Gergely: Színpompás tavaszi kettőscsillagok. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 46-49. [SRG.]

KOVÁCS Marcell: A tavaszi ég legszebb galaxisai. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 50-55. [SRG.]

HALMAI István: Kozmikus időutazás haladóknak. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. pp. 56-58. [SRG.]

Csillagászat Napja: május 18. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. p. 59. [SRG.]

MCSE-közgyűlés = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. p. 59. CSFK Csillagászati Intézet Budapest, 2024. ápr. 20. 10 óra. [SRG.]

Jelenségnaptár. Programajánló. = Meteor 54. 2024. márc. 3.(573.) sz. p. 60-64. Kaposvári Zoltán: A bolygók járása (április).; Kaposvári Z[oltán]: Teljes napfogyatkozás április 8-án.; Sánta Gábor: Áprilisi együttállások.; Messier-maraton.; Bemutató és Közösségi Csillagvizsgálók.; Polaris Csillagvizsgáló.; Csillagtanya. [SRG.]

Sikerült kinyitni a Bennu mintáinak tartályát. = Népszava 151. 2024. jan. 13. 11. sz. p. 16. "Megoldás. A NASA-nak három és fél hónap kellett az OSIRIS-REx űrszonda kisbolygómintáit tartalmazó doboz kinyitásához. A NASA közleménye szerint "a houstoni Johnson Űrközpontban sikeresen eltávolították a mintavevő fejből azt a két rögzítőelemet, amelyek megakadályozták a Bennu mintaanyagának maradékához való hozzáférést". A minták egy erre a célra fejlesztett és megépített egység tartalmaként kerültek a Földre, ám október közepén kiderült, hogy a tároló tetejét rögzítő 35 speciális záróelemből kettőt nem sikerült eltávolítani az erre rendszeresített szerszámokkal. A makacs problémát végül egy külön erre a feladatra tervezett és legyártott célszerszámmal január 10-én sikerült megoldaniuk a NASA mérnökeinek. A hivatalos közlemény szerint a teljes minta kinyerése és vizsgálata előtt még hátravan pár napnyi a tároló teljes szétszereléséig.
Az OSIRIS-REx űrszonda által beszerzett minták egy részét a NASA már tavaly októberben bemutatta a nagyközönségnek. Bill Nelson, a NASA igazgatója akkor azt nyilatkozta, hogy ez "a legmagasabb széntartalmú minta, amelyet valaha űrszonda a Földre visszahozott, és még a jövő generációknak is elegendő muníciót ad ahhoz, hogy a bolygónkon kialakult élet eredetét vizsgálhassák". Ez a hír teljes szövege. [HAI.]

ERDŐS Géza - BIRÓ Bernadett - NÉMETH Zoltán - VERES Miklós - HEVESI László - LEMPERGER István - VESZTERGOM Viktor: A mágneses csend világa. Új eszköz a hazai kutatásokhoz. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 155. 2024. jan. 1. sz. pp. 2-7. A soproni HUN-REN Földtudományi és Űrfizikai Kutatóközpont és a budapesti HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont egy mágneses nulltér laboratóriumok hozott létre a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium területén., Fertőboz területén. Több csillagászati vonatkozású cikk. [KSZ.]

HÉRINCS Dávid: Rekordmeleg évszak. 2023 őszének időjárása. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 155. 2024. jan. 1. sz. pp. 15-17. pp. 16-17.: A november 5-én este látható sarki fény. A szerző fényképével. [KSZ.]

SZOUCSEK Ádám: Erdővédő őrszem. Küzdelem az éghajlatváltozás ellen. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 155. 2024. jan. 1. sz. pp. 37-39., címlapkép. A NASA új programja, a Global Ecosystem Dynamics Investigation (GEDI). A program 80 cm-es teleszkópját a Nemzetközi Űrállomásra szerelték fel. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Űrkorszaki fémek a sztratoszférában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 155. 2024. jan. 1. sz. p. 55. Forrás: PNAS, 2023. okt. [KSZ.]

PATKÓS András: Atomórával a sötét anyag nyomában. Mire jó az atomszökőkút? = Természet Világa Természettudományi Közlöny 155. 2024. febr. 2. sz. pp. 50-54. Fejezetcímek: Csalódást hozó stratégiák. A felfedezés új eszköze. Az atomóra működését befolyásoló kölcsönhatások. Kölcsönhatás az ultrakönnyű sötét anyag részecskéivel. [KSZ.]

LANDY-GYEBNÁR Mónika: Az Enceladus molekulái. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 155. 2024. febr. 2. sz. p. 103. A Szaturnusz holdjának jéggejzíreinél kimutatott sokféle molekulák. Forrás: Nature Astronomy, 2023. dec. [KSZ.]

J. S. A. [NYERGES Gyula]: Műholdtalálkozó Budapesten. Űrvetélkedő. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 155. 2024. febr. 2. sz. p. 104. A Magyar Asztronautikai Társaság műholdépítő versenye középiskolásoknak. A rendezvény a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban volt. [KSZ.]

HORVÁTH Gábor - SLÍZ-BALOGH Judit - MÁDAI Attila - SÁRI Pál - MITRÓ Ilona: Polarizációs porholdvadászat. Csillagászati mérőkampány Namíbiában. 1. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 155. 2024. márc. 3. sz. pp. 98-103., első belső borító. "Kétrészes cikkünkben beszámolunk a 2023 nyarán végzett első namíbiai asztropolarimetriai mérőkampányunk tapasztalatairól. Az 1. részből kiderül, hogy miért Namíbiából folytatjuk a Kordylevski-porholdak polarizációs jeleire való, hazánkban elkezdett vadászatunkat. Szólunk a namib Khomas-fennsíkon telepített német Cserenkov-fényfigyelő távcsövekről, a magyar exobolygókutató teleszkópokról, egy orosz űrszemétfigyelő távcsőről és a hordozható képalkotó polariméteres távcsövünk használatáról az Isabis-Asztrofarmon." [KSZ.]

TRUPKA Zoltán: A csillagászat reneszánsza. Beszélgetés Kiss L. Lászlóval. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 155. 2024. márc. 3. sz. pp. 128-132. "Amikor 2009-ben hazajöttem Ausztráliából az MTA Lendület fiatal kutatói programjának támogatásával, akkor 30-32 csillagász dolgozott a Csillagászati Intézetben, ma 65. Az intézeti megújulás jegyében már a kollégák negyede külföldi, és angol a munkanyelv." …"Mi Svábhegyi Csillagvizsgáló néven hoztunk létre interaktív csillagászati élményközpontot. 2023-ban több mint 17 ezer látogatónk volt." … "2023-ban 122 ember dolgozott a Svábhegyi Csillagvizsgálóba érkező látogatók fogadásán. Ebben van egy 8 fős alapcsapat és van 24 fő vizsgázott bemutató, nálunk ugyanis ezt a tevékenységet nem végezheti bárki. Van egy 18 fős külön csapat, belőlük áll a Csillagkapu néven szervezett nagy fesztiváljaink kisegítő személyzete." [KSZ.]

Bama.hu: Célkeresztben a Hold. 2024 az űrhajózás éve felfedezéssel, innovációval. = Vas Népe 69. 2024. jan. 8. 6. sz. p. 4. A 2024-re tervezett holdküldetések. [KSZ.]

EB: Nézzünk az ég felé! - Idén ezek a csillagászati attrakciók várhatók. = Vas Népe 69. 2024. jan. 13. 11. sz. p. 4. Körkép. Szabad szemmel látható üstökös, holdfogyatkozás, bolygóegyüttállások - összeszedtük, milyen érdekes csillagászati események várnak ránk 2024-ben. A jelenségekről Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi tagja adott ismertetést. Fénykép: Mitre Zoltán, Cseh Gábor. [KSZ.]

ÖTVÖS Zoltán: Különleges űrmissziók indulnak. Szondákat küldenek a Holdhoz, a Marshoz, a Jupiterhez és kutatnak a Vénuszon is. = Vas Népe 69. 2024. jan. 13. 11. sz. p. 11. A 2024-es év űrrel kapcsolatos tervei. [KSZ.]

VN: Tudományos igénnyel a Nap hatásairól. = Vas Népe 69. 2024. jan. 13. 11. sz. p. 16. A Nap hatása a Földre, egészségünkre, mindennapi életünkre, technikai eszközeinkre címmel Barta Veronika (vassurányi kötődésű kutató), a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet főmunkatársa tart előadást 2024. január 18-án 17 órától a Szombathely, Pásztor utca 1. szám alatti klubhelyiségben. Szervező: Vas Vármegye és Szombathely MJV Nyugdíjas Szövetsége. [KSZ.]

CSB: A Nap az életünk minden területére hatással van. Dr. Barta Veronika izgalmas előadása Szőlősi Nyugdíjas Klubban. = Vas Népe 69. 2024. jan. 20. 17. sz. p. 16. Szombathely. A vasi kötődésű Barta Veronika a Földtudományi és Űrtudományi Kutatóintézet főmunkatársa tartott előadást A Nap hatásai a Földre, egészségünkre, mindennapi életünkre, technikai eszközeinkre címmel 2024. jan. 18-án. Fénykép: Cseh Gábor. [KSZ.]

EB: Szőce. Új csillagvizsgáló nyílik Vasban. A fényszennyezésmentes égbolton számos égi jelenséget megfigyelhetünk. = Vas Népe 69. 2024. febr. 9. 34. sz. pp. 1-2. Az Őrség fényszenynyezésmentes égboltja alatt nyílik meg a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület új csillagvizsgálója. A közel másfél éve tartó építési munkálatok lassan a végéhez érnek, az egyesület tagjai már a műszerek telepítésén és beállításán dolgoznak. A nagyvárosok fényszennyezése miatt egyre nehezebb olyan helyet találni, ahol kellően sötét az égbolt a zavartalan észleléshez. A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület több mint egy évtizede kereste azt a csillagászati megfigyelésekhez alkalmas pontot a vármegyében, ahol érdemes fix felállítású obszervatóriumot kialakítani - idézte fel az előzményeket Mitre Zoltán elnökségi tag. Hozzátette: Károly Lajos szőcei tagtársuk ajánlotta figyelmünkbe a települést, ahol Tornyos Ottóné polgármester asszony örömmel fogadta a kezdeményezést és rögtön az ügy mellé állt.
Ennek köszönhetően még a nyár kezdete előtt Szőcén is ablak nyílik a világegyetemre. Az új csillagvizsgálóban az egyesület számos észlelést tervez. Napközben a Nap és napfoltok, este pedig a Hold és a Naprendszer más tagjai kerülhetnek elsősorban távcsővégre. Az Őrség kitűnő égboltjának köszönhetően városok közelében nem látható halvány csillagködök és galaxisok megfigyelése is elérhetővé válik. A technikai lehetőségek révén más csillagok körül keringő bolygók nyomainak észlelését is szeretné megvalósítani az egyesület. Sőt, egy olyan fotografikus távcsövet is beüzemelnek, amellyel nemcsak üstökösöket lehet fényképezni, hanem akár a Föld közelében elhaladó kisbolygók nyomára is bukkanhatnak az egyesület észlelői - tudtuk meg a szakembertől.
A szőcei önkormányzat és az egyesület célja, hogy az új csillagvizsgáló a szakmai munka mellett az érdeklődők számára is nyitva álljon. A csillagvizsgáló vendégei nemcsak a távcsöveken át láthatják az égboltot, hiszen a település sötét égboltjának köszönhetően szabad szemmel a Tejút sávja, sőt akár a legközelebbi galaxisszomszédunk, az Andromeda galaxis is megpillantható innét. A létesítmény melletti füves területen esti csillagkép-ismertetőre, hullócsillag-megfigyelésre is lehetőség nyílik. A csillagvizsgáló várhatóan májusban nyit, de a szemfüles környékbeli érdeklődők már most is bekéredzkednek - és speciális szűrőn keresztül meg is tekinthetik a Napot és a napfoltokat. [KSZ.]

MW: A Holdra készül a Puli detektora. = Vas Népe 69. 2024. febr. 9. 34. sz. p. 5. Várhatóan már idén eljuthat a Holdra a magyar Puli NASA-díjas "holdi vízszimatolója". A berendezés 10 x 10 x 3,4 centiméteres. Pacher Tibor tájékoztatása. [KSZ.]

PP: Répcelak. A naprendszeren is túl. = Vas Népe 69. 2024. febr. 25. 46. sz. p. 4. Nagy érdeklődés kísérte a répcelaki általános iskolában azt a szakmai tájékoztatót, amelyet a Rába-Műgát és Térségéért egyesület szervezett meg a Vega Csillagászati Egyesület bevonásával. Jandó Attila, a csillagászati egyesület titkára Utazás a naprendszerben és azon is túl címmel tartott előadást - közben sok felszólalás, érdeklődő kérdés érkezett a gyermekektől az előadó felé. Fotó: Dóczi Attila. [KSZ.]

BTK: Csalogatják vasárnap a tavaszt a cáki pincéknél. = Vas Népe 69. 2024. febr. 25. 46. sz. p. 9.Télkergető-tavaszváró szabadtéri rendezvényt tartanak február 25-én 14 órától a Cáki Pincesoron. … Távcsöves naplemente- és bolygóészlelés ... A Közösségi Házban Szeitl Imre hobbicsillagász készül előadással 15 órától Mekkorák is vagyunk az univerzumban? címmel. 17-tól 18 óráig távcsöves naplemente- és bolygóészleléshez csatlakozhatnak az érdeklődők a SkyGrót Csillagászati Tárasság tagjaival, ugyancsak a pincesoron. [KSZ.]

EB: Cák. Nem kellett kergetni a telet: fánk, napfény, puskaropogás a pincéknél. = Vas Népe 69. 2024. febr. 26. 48. sz. p. 1., p. 3.A Cáki Pincesorra tervezett vasárnapi [febr. 25-i] ]programon … a SkyGrót Csillagászati Társaság távcsöves észlelésre várta az érdeklődőket. … A Közösségi Házban Szeitl Imre hobbicsillagász tartott előadást, majd naplemente- és bolygóészlelésre várta az érdeklődőket a SkyGrót Csillagászati Társaság. [KSZ.]

A fiatalok közös nyelve a csillagászat. Február végén zárul a zalaegerszegi Vega Csillagászati Egyesület Erasmus-pályázata. = Zalai Hírlap 80. 2024. febr. 6. 31. sz. p. 4. Február 29-én ér véget a Tempus Közalapítvány által támogatott The Universe to Youths (Univerzumot a fiataloknak) elnevezésű, kétéves Erasmus-pályázat, amelyet a zalaegerszegi Vega Csillagászati Egyesület, a grazi Kepler Szövetségi Gimnáziummal és az Erdélyi Magyar csillagászati Egyesülettel közösen valósított meg. [ATA.]

Az egerszegi Horváth Zsóka bejutott az Athletica Galactica országos döntőjébe. = Zalai Hírlap 80. 2024. febr. 6. 31. sz. p. 4. Harmadik helyezettként bejutott Horváth Zsóka a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium végzős diákja, a Vega Csillagászati Egyesület tagja, az Athletica Galactica Kárpát-medencei Középiskolai Csillagászati és Asztrofizikai Verseny márciusi döntőjébe. Felkészítő tanára dr. Bóbics Lilla. [ATA.]

---